ELŐREGYÁRTOTT VASBETON ELEMEKBŐL KIVITELEZETT SZIVÁRGÓ RENDSZERŰ TÁMSZERKEZET MÉLYSZIVÁRGÓ ALAPOZÁSSAL, MINT PREMIER, KORSZERÜ HULLADÉKLERAKÓ ÉPITMÉNY, TÖLTÉSBEN KIALAKITVA, KIS ÉS KÖZEPES TELEPÜLÉSEKEN. LANDFIL BUILT OF PREFAB CONCRETE ELEMENTS WITH A SUPERSTRUCTURE OF A RETAINING WALL AND FUNDATION OF DREPTH DRAINS, DESIGNET FOR SMALL AND MEDIUM SETTLEMENTS. Dr. Mihálik András Nagyváradi Egyetem KULCSSZAVAK: hulladéklerakó, alapozás, premier, előregyártás.
szivárgó
támszerkezet,
mélyszivárgó
ABSTRACT
The subject of the research is represented by the buildup of a landfills structure, defined by resistence and functioning related to extrinsical factors such as the terrain, groundwater, surface waters and air, the risk of infection, insects and rodents spread, as well as the esthetic impact of the pollution, according to EU provisions, usefull in prevention of conscious pollution of the environement. Landfil built of prefab concrete elements with a superstructure of a retaining wall and fundation of drepth drains, designet for small and medium settlements. ÖSSZEFOGLALÓ
A Kárpát-medencében, mint ahogy a világ egyébb részein is, a műszaki fejlődés gyökeres változásokat eredményezett, amellyel együtt a keletkezett szemét mennyisége is megnövekedett, valamint az elhelyezési probléma is egyre nagyobb gondot okoz. Ebben a munkában a premierként bemutatott, korszerü, előregyártott vasbeton elemekből kivitelezett szivárgó rendszerű támfalak, mélyszivárgó alapozással, mint töltésben kialakitott hulladéklerakodó épitményekkel foglalkozunk, ennek telepitési megoldásaival, megoldva ezzel a falvak és községek ehhez kapcsolódó
problematikáját, az adódó kommunális ipari folyékony és szilárd huladékok elhelyezésével különös tekintettel a környezetvédelem körülményeire. 1. Bevezetés, általános megjegyzések. Az emberi lét egyik legálltalánosabb kisérő jelensége a hulladék képződése. A használhatatlanná, szükségtelenné vált anyagokat az emberiség eddigi története során egyszerüen visszajuttatta az őt körülvevő természeti környezetbe. Különösen jellemző ez a mai ún. „fogyasztói” társadalomra vedd meg, ha használt dobd el, felfogás szerint. Az emberi tevékenység révén a természetbe került hulladékok hatása hosszú időn keresztül nem haladta meg a környezet és elemeinek tűrőképességét, mivel ezen hulladékok: • minősége hasonló volt a természeti körfolyamatokban meglévő anyagokhoz; igy különösebb zavart nem okoztak. • mennyiségük nem akadályozta a természet körfolyamataiba való beépüléseiket és ezáltal nem idézte elő a folyamatok megváltozását. A tudományos-technikai forradalom során bekövetkezett termelés bővülés, az újjabb és újjabb – elsősorban szintetikus – anyagok megjelenése a hulladékok közvetlen visszajuttatását a természeti környezetbe, fokozatosan tarthatatlanná tette. A ma már egyre inkább létünket fenyegető környezet károsodás – beleértve a jelenleg is ismert természeti erőforrások kimerülését is – jelentős része a hulladékokból származik, amelyeket nehezen vagy egyáltalán nem dolgoz fel a természetes anyagcsere körfolyamat. A hulladékok egy része – műszaki vagy gazdasági okok miatt, illetve emberi mulasztásból eredően – a környezetbe, illetve védett környezeti közegbe kerűl, szétszóródik, ott szenyeződést, külön irásokban meghatározott koncentrációk fölött, káros szennyeződést okoz. A legtöbb szenyezési problémát: • a rendezetlen elhelyezés (pl. a hagyományos szemét telepek) • helytelenűl megválasztott hulladék kezelés • valamint a helytelen fogyasztói magatartás okozza. A nem megfelelően kezelt hulladékok környezetkárositó hatásai külömbözőképpen jelentkeznek:
• egyrészt valamely környezeti elem (viz, levegő, talaj.) szenyezését okozzák ezáltal nagy népessséget érintenek, és a káros hatás időben elhúzódó. • másrészt a hulladékok egyes alkotói a növényi, álati szervezetekbe beépülnek és a táplálék láncon keresztűl végsősoron az embereket kárositják. Itt elsősorban a környezetre veszélyes, mérgező hatású anyagok okoznak gondot, a bioakkumuláció és a toxicitás miatt. A növényzet és az álatok fejlődését a toxikus hatású anyagok kifelyezetten gátolják, egyes anyagok pedig a szervezetben felhalmozódva okoznak elváltozásokat. A nem megfelelő hulladék eltávolitás káros hatásai ritkán jelentkeznek azonnal sokszor évek, évtizedek telnek el a szennyezés kialakulásáig, felderitéséig. A környezet szennyező hatások jellegük szerint lehetnek: 1.1 A talaj, a talajviz és a felszini vizek szennyeződése. A hulladékok leggyakrabban – évezredek óta szükségszerüen – alkalmazott, természetes befogadója a talaj. A nem megfelelően kezelt hulladékokat, azok bomlástermékeit a csapadékviz a talaj felszinén szétmossa és az beszivárog a talajba. Igy elszennyeződik a talaj felszine, majd a szennyező anyagok belekerűlnek a talajba. Innen az áramlás útján gyakran vizbázisokat is veszélyeztetnek. A szerves anyagot tartalmazó hulladékok bomlásának végtermékei a csapadékvizzel kilúgozódva, különféle sók – különösen klorid, nitrát valamint szulfát – vagy újjabban fémek és szénhidrogének és nehezen bomló egyébb szerves szennyezők formájában – közvetve a vizminőség romlását okozzák a nem megfelelően kezelt kommunális és ipari szennyviz bevezetések több esetben a haváriák esetében a szennyezet csapadék vizek is. 1.2 A levegő szennyeződése. A szerves anyagi hulladékok bomlása során jellegzetes bűzös gázok keletkeznek (ammóni, hidrogén, szulfid, inetol, szkatol stb.); az összegyült hulladék halmok finom porát, illetve nagyobb laza darabjait (papir, műanyag, fólia) a szél, vagy kisebb légmozgás is a levegőbe emeli. A hulladéklerakó helyeken az öngyuladás miatt vagy a hulladékok nem megfelelő elégetésekor keletkező égéstermékek (föstgáz, korom, pernye)
szennyezhetik a levegőt. Ugyanakkor nem elhanyagolható a komunális lerakók „üvegház-hatás”-t növelő metán és széndioxid kibocsátása sem. 1.3 Fertőzés veszély. A települési szilárd és folyékony valamint egyes termelési hulladékok (pl. trágya, vágóhidi hulladék) kórokozó mikroorganizmusai különböző fertőző betegségek előidézői lehetnek. A különféle egyébb forrásokból származó hulladékokban is gyakran megtalálhatók a legkülönbbfélébb mikroorganizmusok, közöttük fertőző betegségeket is terjesztő kórokozók (virusok, baktériumok, féregpeték, stb.). Megfelelő körülmények között a korokozók a hulladékokban hosszab ideig (napok-hónapok) életképesen megmaradnak, onnan a talajba, a vizbe kerülhetnek és közvetlen érintkezés útján is fertőzést okozhatnak. A hulladékokban hőhatás nélkül természetes körülmények között egyesek igen hosszú ideig (hónapok sőt éveken át) életképesen megmaradhatnak, különösen a spóraképzők és a bélféregpeték. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kórokozók a hulladékokban csak a fertőzés lehetőségét jelzik, az ilyen hulladék fertőzést terjesztő kőzegnek tekinthető (megbetegedések és főként járványok kialakulásához más tényezők is szükségesek, nem csak a kórokozó bekerülése az emberi szervezetbe, hanem a szervezet fogékonysága, a korokozók elegendő száma, stb.). 1.4 A rovarok és a rágcsálók elterjedése. A nem megfelelő települési szilárd hulladék kezelés következtében, a rovarok (legyek) és a rágcsálók (patkány, egér), nagy mértékben elszaporodhatnak. Mind a rovarok, mind a rágcsálók közismert közvetitői egyes fertőző betegségek terjesztésének. A legyeket a szerves anyag tartalmú hulladék bomlása során keletkező szag vonzza, petéiket a hulladékokba lerakják és ott gyorsan elszaporodnak. A légy tenyész ideje kedvező körülmények között 4-5 nap. A rágcsálók gyors szaporodását a rosszúl kezelt, nyilt hulladék halmok segitik elő ezekben táplálkozásukhoz megfelelő anyagot találnak. Ezért a gyakori hulladék-eltávolitás a lakott területen minél rövidebb ideig tartó és zárt tárolása, a kezelés egyik legfontosabb feltétele.
1.5 A környezet elszenyeződésének esztétikai jelentősége. A nem megfelelő hulladékeltávolitás, a rendezetlen szétszort hulladék látványa tönkreteszi a táj eredeti szépségét, csökkenti a pihenés, kikapcsolódás teljes körű lehetőségét (településeink, erdeink széle). Sajnos már napjainkban a helytelen nyersanyag és hulladékkezelésből eredő környezeti problémák, egyre nagyobb arányban jelentkeznek. 2. A probléma felvetése. A települési hulladéklerakók műszaki alapelvei, a tevékenység - tervezés, kivitelezés, üzemeltetés és fenntartás - célja az, hogy a legmegfelelőbb megoldást találjuk meg általánosságban, esetünkben az előregyártott vasbeton elemekből kivitelezett szivárgő rendszerű támszerkezet, mélyszivárgó alapozással, mint premier és korszerű hulladéklerakó epitmény kérdésében, tőltésben kis és közepes településeken ahol ezeknek a problémáknak az esztétikus megoldása a mai napig váratott magára. A fentebb ajánlott megoldásoknál, bizonyos szempontokat nem téveszthetünk ante oculos, vagyis: társadalmi-gazdasági; szociális; környezet hatás; esztétikai megjelenés. Ahoz, hogy az eddig elsorolt fenti feltételek teljesüljenek, szükségszerűen a következő problematika vár, megoldásra: • Tervet kell kidolgozni a település jövőbeni hulladék elhelyezési problémáinak megoldására, a töltés lerakodó tronszonjainak megállapitása érdekében, az előregyártott támszerkezet, mélyszivárgó esetében. • Elő kell késziteni a műszaki dokumentációt, amely szükséges a pájáztatási folyamat és a kivitelezési munkák lebonyolitásához. Természetesen ezeket az alapelveket egy tevékenységi kőr keretein belül kell elvégezni, a tervezést megelőzően és a tervezés időszakában is: - a lerakó rekultivációja - rendelkezésre álló alapadatok áttekintése - a hulladék ősszetételének és mennyiségének megállapitása - a veszélyes hulladékok mennyiségének meghatározása - mintavétel és annak elemzése
- a meglévő felszerelés és a szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gépek számbavétele, leltározása - az előző pontban szereplő felszerelés hatékonyságának fölbecsülése - az újrahasznositási lehetőségek vizsgálata - épités kivitelezési tervek, az előregyártott vasbeton elemek ipari legyártására - üzemeltetési tervek - a hiányzó felszerelés jegyzéke - a biztonságos üzemeltetéshez szükséges létszám 3. A hulladéklerakó, mint premierként jelentkező korszerü épitmény, szilárdsági és működésu struktúrája, előregyártott vasbeton elemekből kivitelezve az alábbiakban vázolt, bemutatott rendszerek, sematikus konstrukciói, az ajánlott vagy létező környezeti föggőségektől.
1. ábra. A hulladék gyűjtő konsztrukciójának egyoldalú keresztmetszete (alapozás, mélyszivárgó, felépitmény szivárgást biztositó granulációval)
2. Ábra Kisebb kapacitású hulladékgyűjtő keresztmetszete, előregyártott vasbeton elemekből kivitelezve lakótelepek, falvak, községek nagyságától függően.
3. Ábra Nagyméretü, nagykapacitású hulladékgyűjtő keresztmetszete tizezer és nagyobb lélekszámu községek, városok részére beépitett mélyszivárgók kivtelezésével.
4. Ábra Hulladék gyűjtők sajátságos felülnézete a sarokpontokban elhelyezett szivattyuzást biztositó kutak ehelyezésével. Irodalom. 1. Alapozás (előregyártott vasbeton elemekből) – mélyszivárgó - Nr. 78385 10.03. 1981; (OSIM-Bucureşti, 1981 Mihálik Andrei) 2. Felépitmény (előregyártott vb. elemekből) – szivárgó támfal – Nr. 99469, 30.09. 1989, (OSIM-Bucureşti, 1989 Mihálik Andrei) Szabadalmi, Találmányok .Bukarest