1 www.Leckekonyv.hu
Diplomáciatörténet –hallgatói jegyzet 1. ea. A SZU külpolja a 2. vh. utáni években Álláspontok: imperialista táborra válaszolt vs. (ny:) állandóan fenyegette a nyugatot Æ a kettő kombinációja: fenyegetés és védekezés egyszerre; más kpollal szemben ez erősen ideologizált, ill. marx-leninizmusra hivatkozás, de pragmatizmus és realizmus. Sztálin túlsúlyos, fontos döntéseket személyesen ő; SZU szerződései klasszikus nagyhatalmi törekvők, de nem biztos sz.ések [Molotov-Rib]; ter.ben gondolkodnak. Realizmusa: hogy eurázsai hatalom akart lenni, Ø weltpolitik; esély is, It-No romokban, Ang-Fro gyenge, USAnak Eu. csak 4. 5. helyen, koherens álláspontja sincs. Külügyet Molotov viszi, 1949. márc.ig; legszűkebb vezetés tagja is; lépések hadieseményekkel mozogtak. Végül g.ilag gyenge, katonailag erős, 12 M-ós hs. 1947. feb. 10. [magy-bolg-fin:júl 25] Párizsi sz.és: közös: Ø h.állapot, háb bűnös kiad, eltulaj jav visszaad - Magyar: 38. jan. 1-es határ, kiv. 3 pozsonyi hídfő, 35 e fős hs, 5e légierő, 300 M $ - Finno.: nagyobb ter.hez jut SZU az elfoglaltnál; fixálja, 41. jan. 1.i határ, Petsamo tartomány, Karélia - baltiak: annektálta, már nagyhatalmi konf.ián elfogadták; Konigsbergből Kalinyingrád, kitelepítések - bolgár: 44. okt. fegyverszünet, majd No. ellen; 41. jan. 1. határok, Dél-Dobrudzsát kap - lengyel: varsói és londoni emigráns nkormány; nem legyőzött, de SZU-varsó alakítja sorsát; Potsdam 45. ápr.: lengyel bar.i és KGSnyújtás; határok 200 km-rel ny-ra, 388->318 km2, de + nyersag, homogén lakosság a lakosságcsere után; szovj. katonák maradtak német összeköttetés miatt - CS: 39-ben megszűn, emigráns kormány Londonban, Benes, 43-ban KSnyújtási sz.és SZU-val; Kárpát-Ukrajna sz.és Æ SZU része lesz, mi Ø határ Lo.gal + szovjetek hegygerincen belül vannak - román: legyőzött; É-Bukovina, Besszarábia, 44-ben elfoglal: Moldáviai SZSZK; DDobrudzs Bulg + Erdély - olasz: viszonylag jól járt, ter.i veszteség min.is; pár falu Fro.hoz, Dalmácia és szlovén területek; Trieszt szabad város; Dodekani-szigcsop GR-hoz, Líbia és Eritea (93-ig Etiópia) ENSZ-hez; Dél-Tirol marad, de széles kisebbségi jogok Kapcsolatok és megszállás mikéntje azon múlik, h legyőzött vagy győztes-e; pr.ál létrehozni baráti o.ok övezetét: Görög és Töröko. (TR); cél: fekete-tengeri kijárat, de angol ellenállás. - görög: háb alatti ellenállás: a) konz. királyi b) balo.i kommsta; 1946-ban ezek polghábja; SZU ktlenül nem vesz rész, de bolgár-albán támogatás, másik oldalon az angolok - török: háb végén felmon SZU-baráti sz.ést; a Kaukázust követelte Ázsiában: kedvez neki a dekolon. foly., hagy.os hat.ak gyengülnek + korábbi gazda (Jpn) kapitulált; 1904-05 jpn-orosz háb.ban vesztett ter.-eket szerzi vissza + Szahalin d.i része, Kuril-szk, de Ø rendezés Jpn-nal; Mongólia is befolyási övezet része lesz; Irán: Ang-SZU: 50-50, de ezt SZU elveszti. Szovjet diplomácia: okt.i forr. után újat akartak, de 30asban vissza; 41. máj: tv.-rendelet: közelít nyugatihoz; háb után belép ENSZ-be; kmin.um duzzad, de minőségi pr.ák. Nagykövetek a vezetők összekötői, mindig a Pártból + van külker.i hálózat is (állami kézben). NK-ok Intézete + Dip.ai Akadémia 2.ea.
2 www.Leckekonyv.hu USA külpolja 1945 után Izolációra esély sincs, fel sem merül. Roosevelt: Grand Design: 39 óta álló bizottság, h mi legyen háb után; áll.ó, meghívott és miniszteri tagok és ülésezések, lényeg: nagyhat.i együttmüx marad, g-ság előtérbe; kiemelt: angolok, de vigyázni, h ne látszódjon nagyobb a szovjetnél. Békét kollektív eszközökkel tartani: ENSZ. 1944 júl: BW, IMF, Ni Újjáép.i és Fejl Bank; dollárközpontú nki pü.i rsz.; USA közp.i szerep, SZU nem adta be kvótákat, így kimaradt. A háb végén: GDP-t duplázta 8 év alatt, 1edül annyi, mint összes többi, Ø károk, fogy.i javak term.se +50%, aranytartalék 2/3-a náluk. Háb.us veszteség 0,5M fő sem (SZU: 20M); hs: 1012,5 M fő (közelít SZU; I. vh. háb előtt 20 e), 7,5 M külföldön; lelki tényező: mások szegények, mi nem Æ a dem.cia jó, életformát terjeszteni kell: küldetés- és öntudat. Majd hs leszerlése, 47-ben 2M-ós; katonai ktgvetés drasztikusan csökken kb. 1950-ig. Roosevelt atombombát biztonsági eszk.nek tekintette volna, atomtitkot nem osztott, de meghal, 45. ápr. 12 Æ Truman: dem. p., Roos, 4. eln.ség aleln.e, szegény család, francia front, 35-ben szenátor, 82 napig alelnök; eleinte külpol leköti; komoly döntés: atombomba: nem volt hezitálás akkor + később feltartóztatási politika. Byrnes kmin.er; Marshall követi 47. jan.tól; de eln. a döntő, kmin. inkább csak adminisztráció. Háb végén érdekkülönbségek felszínre, SZU szöv.ből ellenfél lesz, GD-t akadályoz SZU eu.i előrenyomulása. Konfliktusok (k.usok): ném. jóvátétel, Mandzsúria, Irán, eu.i szovjetizálás, Balkán. Német kérdés Egyetértés: (Jalta-Potsdam): No.-t fosztani háb. leh.től, nác.ust felszám, dem.us Á, + békesz.éssel lezárni. US eleinte egyetért No. ipartalanításával, de aztán lát, hogy nem lehet ném. g.ságot kiszakítani Euból, ezért később ellenez; föd.is szöv.i No-ban gondolkodnak. 4 zóna, 4 féle megszállás, szovjeteknél erőszak és g.i kirablás. Felettük a SZEB, csak egyhangú döntések, épp ezért Ø döntés, Kmin Tanácsban sem; elm.ileg békesz.ésig. Jóvátétel: vitatott, SZU-nak nagyon szüksége; Molotov 20 mrd $t szeretne, addig is gyárleszerel, készlet (és ember)-elszállítás, cél: ny.i zónákból is szállíthassanak; Ruhr-vidéken közben éhínség, élelmiszer-viták. 46-ra már népvándorlás, + telepítések: mind ny.ra megy. 1946. szept. 6. Brynes: stuttgarti beszéd: am.ak maradnak No, ban; az EB siralmas; bizónia (am+brit), látszik, h nem lesz gyors rendezés. 1946-tól hh.ús légkör; Churchill Fulton + Sztálin beszédeiben imperializmus, győzelemgyümölcs-elvétel. 1947. feb. 9.: George Kennan hosszú távirata: (Sztálin kommentálása): felzárkóztatási pol. kialakulása: SZU kpolja a cári expanzió folytatása komm szöveggel, gyanakvóak, h.távú együttmüx ábránd, fel kell tartóztatni, nem pont katonai téren + erősíteni US befoly övezetét (reb.us többség a Kongresszusban). 1947. jan. 10: Marshall lesz kmin (tábornokság üzenete), I. vh.ban szolgált, majd Kína, vezérkari főnök, 2 vh alatt tábornok: Jalta, Teherán, Potsdam. Ang. bejelent, h ’gyenge’, Ø erő GR-ra és TR-ra is alig. Æ 1947. márc. 12.: Truman-doktrína: ahol komm.sta fenyegetés, ott katonai segítség kell; tavasszal nyeu.i kormányokból kirakják a kommstákat. 47. júl. 5.: Marshall-terv bejelentése: stabilizálás; SZU kimarad Külpol adminisztrációja: 1893 előtt Ø nagyköbetség; de most globális szerep; II. vh. alatt kiderült, h még mindig túl kicsi az apparátus; 1939: 600 foglalkoztatott Æ Rendk. Külügyi
3 www.Leckekonyv.hu Szolgálat: gi-kult, adminisztr, konzuli funkciók; 46-ban Kmin.um és konzult összevon, létrehoz Pol.ai Tervezőcsop.ot, eln: Kennan. 1947. júl. 26.: nemzetbizt.i tv: integrált védelmi min.um (nemcsak fegyvernemenként), élén egy civil min + CIA + Nemzetbiztonsági Tanács (NSC): eln: em.i eln, aleln: vezérkari főnök; kmin., védelmi min; tanácsadó: Kissinger. 3. ea. Korai hh időszaka Pénz TR és GR-nak (Kennan, Truman) Æ SZU beindít szatelizálni, szovjetizálni Æ KOMINFORM (≠ komintern, 43.ban feloszl) 1947. szept; kommunista pártok (Fro, IT is) tömörülése, tájékozató-infós platform, fő szerep: SZKP; eszemi sokszínűséget centralizálják, homogenizálják. Zsdanov: kul-ideo vez, „két tábor”, szoc.sta béke és imperialista háb: összefogás kell, üldözni árulót. 56 tavaszáig működött, feloszlat mint Sztálin-örökség. + hangulat: Londoni konferencia (kmin.erek) 49. nov-dec: előtte: párizsi szovj. követségen fegyverek, fr. rendőrség benyomul; kölcsönös kiutasítások; 1 hét vita a napirendről; Saar (osztrák) elnapolta.é Szovjetizálás gyorsul, szocdem pártok beolvasztása; NK-okban SZU-nak alárendelődni. - Bulgária. 47 dec, államosít, szovjet mintára A, VI. Közt. - Románia: (korábban átállt) király lemond szovj. nyomásra; 48. jan: népközt; Georghin-Dej, 48 feb szo-rom KSNY-i sz.és; 48. máj: új A - Lengyel: emigráns kormány Ø, ellenzék Ø szóhoz jut; 47-48: választási csalással: Boleszlav Bierut, Lengyel Egyesült Munkáspárt (89-ig) - CS: erős polgi erők (Benes), KP csak 38%; 1948. feb. 22.: államcsíny, Klement Gottwald (Jan Masaryk kiesett egy ablakon) Æ 48 máj: új népközti A, ny.i visszhang - Yug: háb. alatt is erős komm, ellenállás tkp. egy polháb volt; Tito; n.i komm.ust akartak + reg.is vezető akart lenni (alb-rom-bulg); vámuniós törekvések; 45 márc: kominf elítél Yug, 48-ban kiátkozzák, feszül Mindenkivel KSNY.i sz.és, katonai záradék; 49 jún 25: KSNYi Tanács. Diplomáciákban kommsta csere, sok disszidálás, önálló kpol leh.e szűk. 49-re önálló NDK + atombomba szovj oldalon. 1948 tavasz: berlini válság: 49. máj.ig berlin blokád alatt, háborús veszély A nyugati blokk kialakulása Korábban csak esetleges német agressz. ellen (1947. dunkerque-i paktum, fra-ang vs. német); 1948. márc: prágai puccs napjai Æ tanácskozás Brüsszelben: USA is kell SZU ellen, euroatlanti összefogás megnevez, feltételek: 1. USA, A-módosítás: Vandenberg-határozat: békeidőben is részt vehet multilat.is véd.i sz.ésben, 48. jún. 2. választások, amíg megy, NATO előszervezése leáll 48. nov Æ Truman nyer; tárgyalás gyorsul, kérdések: 1. elkötelezettség mértéke; elvileg egyenrangú tagok 2. földrajzi kiterjedés: É-Atlanti: gond: Spanyol: Franco-diktatúra: angolok és szocdemek számára elfogadhatatlan / Portugália: Salazar diktátor, de végülis bevonható (angolok nyomták g.i kapcs.ok miatt); USA szerette volna GR-TR-t is, többi nem; Olaszo. békesz.és miatt gyenge, Fro tám, Ang ellene; Svájc és Svéd marad semleges 3. idő kérdése: ideiglenes v. sem, végül 20 évre, de kilépés utána is csak egyeztetéssel 4. újabb tagok felvétele (elméletileg bárki, aki…) 1949. ápr. 4.: NATO sz.és aláírása, Acheson am.i kmin; Ang-Belg-Dán-Fro-Holl-Izl-LuxNorv-It-Port-US-Can; elsősorban katonai együttmüx, nyilvánvalóan SZU ellen. Truman-
4 www.Leckekonyv.hu javaslat: 1,5 mrd $ nyeunak fegyverkezésre + 1952: GR+TR felvétele: támaszpontok, csomó szovj. ter.et elérhető lesz, előretolt védelem stratégiája. Német-kérdés #2 49-ben lezárul a kettészakadás. Korábbi ötletek: 1. Roosevelt: 5 részre osztani + Ruhr és Saar-vidék és Kiel-i csatorna nk.i ell.és alá 2. Churchill: Dunai szövetség: leválaszt Bajoro és Wüttenberg, Ausztria és Mo. egy államba 45 feb, Jalta: befolyási övezetek, SZEB (benne Fro), jóvátétel elnapolva; Potsdam: jóvátételt mindenki a sajét övezetéből, de SZU kap 15%-ot nyugatról, cserébe élelmiszer 3. Morgenthau: (pü.min, zsidó közösség vezetője): nehézip. leszerelése, ip.i ter.ek elcsatol, Ruhr-t nk.i ell.és alá; É és D No., német kényszerm.ásokat, egyetemek bezárása, Ø újság és rádió, g.i kontrol 20 év 4. egységes és semleges No., SZU 50esig támogat Æ 4b) egész No. SZU befoly alá vs. 4c) ny. alá 5. kettős felosztás: országot és Berlint is 4 részre, s az egész fölé egy egységes vezetés, Ø megvalósult 1946. szept.: stuttgarti beszéd: No. Eu.nak gilag fontos, No.t bevonni szöv.i rsz.be, övezetegyesítés (akár 4et is) + pozitív jövőkép németeknek is. Æ 1946. dec: bizónia. Æ egységes gi térség / német közigazgatás / külker fokozatos átadása / cél: 49 végére No gilag önálló legyen, importra US-UK garancia / márka áf.a / fejadag növelése / hontalan (Ápolgság nélküli) személyek rendezése Eu. a hh fő színtere, többi kontinens alárendelt; - LAM: nem jelentős KP-ok, Riói paktum: 47 szept. 2: Amerika-közi KSNY.i sz.és = Am.i Á.ok Szervezete: 48 ápr. 30. Bogotai Charta: évi kmin.i találkozó. - Afrika még alszik - Ázsia: SZU beszállt JP ellen, némi jogalap; térségi kis KP-ok; US-nak JP kiemelt szerep; McArthur: JP-t demokratizálni kell, családi monopóliumok szétverése, jóvátétel és megszállás, hagy.os jp-ellenesség 4.ea. Kína-probléma US vez szerepet szán neki JP helyett, de SZU is ott + polgháb; 45. aug. 8: SZU támad JP, bevonulás 1,5M-ós hs.-gel + fegyverzet. Csak 46. ápr.-ra mennek ki, addigra Mandzsúria kvázi kommsta, de nemzetiek erősek. 45. őszre polgháb; Marshall különmegbízott: cél: egységes kormány Csang Kaj-sek + Maoval, de közben fegyvert szállít Csangnak, aki korrupt, nem szeretik. Marshall kmin.er lesz, Kína szerepe csökken Æ polgháb –> n.i erők városokba, majd Formosa-ra (Tajvan) vissza; 1949. okt. 1.: Kínai Népközt. Æ +475 M komcsi; Csou En-laj, kijelent, h egy kormány, bárkivel hajlandó tárgyalni. Elismer: SZU: azonnal, 50: India, Pak, 53: Norv. 49dec-50feb: Mao Moszkvában; KSNY.i sz.és 30 év, ellenes-koalícióba nem, mandzsúr vasút, Port Arthur Kínáé, ha kifizeti + KG.i sz.és, Kína elismer mongol szovj. gyámságot. Kínai-amerikai kapcsolat: Fehér könyv: dem-ák: polgháb válasz Csang-i korrupcióra vs. repub: Moszkva kinyújtott keze; am.i külpol sok tévedése a térségben; Kissinger-Nixon jön rá, hogy Mao önjáró. ENSZ-BT: képviseleti pr.ma, mivel Ø csere, Moszkva kivonul. Dekolonizáció: Thaiföld függtelne, más nem; 10 év múlva Goa és Timor marad gyarmat. A hh szakaszolása:45-89 (91) 1. 45-46 vh vége 2. 46-49: új hh.ús nk.i rend kialakulása 3. 49-53: leghidegebb hh, első hh szakasza 4. 43-56: olvadás / enyhülés: koreai fegyvszün, Sztálin hal, K-Ny.i megosztottság stabiliz
5 www.Leckekonyv.hu 5. 6. 7. 8.
56-62: átmeneti, kiöztes periódus 62-79: kub. rakétaválságtól Afg.i beavig; klasszikus détente, (2.) enyhülés időszaka 79-85: második hh. idszaka, kis hh (Afg Æ Gorbi) 85-89/91: annus mirabilis (csodák éve), 3. enyhülés, hh. vége idszak
1949-1953 Szovjet külpol Vh.út elkerülhetetlennek látják, ktlen napirenden; szoc.-sta tábort birodalomként szervezik, katonai erő fontos, béktáb erős. Atombomba-kiegy, de kamikaze, ez Ø egyensúly, dip.ai viszony visszaszorul. Kpolt még Sztálin, de hanyatlik, 52-ben is. Kminerek: - 39-48: Molotov - 48-53 Visinszkij - 53-56: Molotov SZU izolálódik, mosoly-offenzíva: 50. áor: 4,5 M hfogoly hazaengedése; 50. máj: 2 M német hfogoly hazaenged befejez (háttéralkuk az ENSZ-ben, Moszkvai nagykövetségen). USA külpol 1949-től Truman-52 végéig; feltartóztatási politika revidiálása; H-bomba kezd. Æ Nemzetbiztonsági Tanács (NSC 68): 75-ben nyilvra; Kennan-ra; hh.-t erkölcsi alapra, n.i érdeket morális alapra: SZU agresszív, rabszolgaság, etc Æ USA ~ kereszteslovag; fő cél: eu.i jelenlét, militarizálás; NSZK felfegyver és NATO-ba; SZU akkor tárgyal, ha veszít erőpozíciót; hkiadás növ (kvet 20%); 51: 22.3 mrd; 53: 50.4 mrd $ (nagy része Korea). Európa: felfegyverzés pr.ája; fr. kmin, Pleven: EVK terve, ESZAK mintájára integráltan NSZK felfegyverzése; ESZAK-os feleknek tetszett. 1951. júl. 9.: 3 nagyhat: Ø hállapot No.gal; közben NATO-átalakítás; 1951. szept: Ottawában kialakul a struktúra: Áll.ó Tanács / Pü.i Biz / ún. szükségstáb (US, UK, Fr); + 5 reg.is hműv.i csop. 1951: konzervatívok, Churchill vissza, Even mö.. Churchill már beteg + 1952: GR, TR NATO-ba be, Kö-Ke-Eu felértékelődik 1952: Sztálin javaslata: kimegy No.-ból, ha NY is kimegy Æ semleges No + NY ezzel elismerné Sztálin K-i befolyását, mindezt a leghidegebb napokban Æ USA-nak demagógnak tűnt, talán megvalósítható lett volna (később az újakkal nem). 1952. máj. 26.: bonni keretszerződés: NSZK szuverén lesz, máj 27. EVK sz.és aláír [1954, de , de nem lesz belőle semmi. Kína 37-ben JP támad, Mandzsukó bábállam; majd nyersag.ért Koreát is; ez oszt meg Kínát koumintag + kommsta Æ ezek vmikor egymás ellen, vmikor közösen jp ellen Æ SZU felszab 45-ben, majd kivonul Æ 46-től intenzívebb polgháb, SZU fegyveres támogat –> 49-re eldől, Kuomintag Tajvanon; okt. 1.re Kínai Népközt; 1950 KSNY.i sz.és SZU-val; BT-ben Kuomintag 1970-ig. 1954: US sz.éses kötelezettsége Tajvan védelmére. 50-es 2. fele, SZU-Kína hűl, Mai nem ért egyet Hruscsovval + nem kap atombombát + verseny volt gyarmatok új bábáskodásért. 1969: Usszuri folyó mentén határvillong; 71-től népi Kína a BT-ben (Kissinger). Korea: volt jpn gyarmat; Potsdam: 38°-os megállapodás, északon a VH, déle US vonul be; Kim Ir Szen vs. Li Szin Man; 1949: KNDK és KK, ENSZ KK-t ismer el. USA kivonult, Kim egyesíteni akar, SZU ktlenül nem hajlandó részt venni; 1950. jún. 25. Kim váratlanul lerohan D-Korea; ENSZ felszólít védelemre; 1950. szept.: USA partra száll; októberre már Szöul és Phenjan is megvan Æ Kína belép önkéntesekkel [US nem mondta ki, h nem fog megállni a kínai határnál] Æ 1951. jan: Szöul elesik, majd márciusban visszaveszik, McArthur
6 www.Leckekonyv.hu fenyegetései; Nehru javaslatára béketárgyalások, addig állóháború Æ 1953. júl. 27.: tűzszünet + 38° rögzítése. 2,5 M koreai, 1M kínai halott, délen is a 80asokig diktatórikus rendszer. 5.ea. USA külpol Eisenhower alatt 1952 őszén Truman nem indult Æ reb.us Eisenhower: katonai akadémia, vezérkari főnök, NATO főparancsnok. Kedves, népszerű, bohókás öregúr, felülemelkedi pártpol.án, induláskor kvázi n.i hős; ígér, h lesz koreai béke, aleln: Nixon; kmin: Dulles: ismert, jogász, ENSZkövet; 59-ig, haláláig kmin.er, antikomm elfogultság; Wilson-i példakép, ’egész világot mozgósítani kell erkölcstelen ellen’ (istentelen komcsik). Æ feltartóztatás helyett visszaszorítás: ehhez: elrettentés doktrínája (1954. jan.-ban hirdet): ha vonalon átlép komm.us, akkor tömeges megtorlás (TM), atommal is: felvállal első csapást; támaszpontrsz + rab népek felszab. Dulles-héja, Eisenhower: galamb, inkább csak strati kérdésekben volt egyeztetés, Eisenhower amúgy átenged külpolt Dullesnek. Kongresszus vs. Elnök: már Roosevelttől folyamat: gyors döntések kellenek, nem mindig tájékoztatják kongresszust: korai fegyvszün, CIA belépése Iránba, magy. forr, Szuez, stb. 1953-ban Sztálin meghal. Dulles jan.i bejelentése inkább elrettentetés az agressziótól; közben SZU gyárt atombomba, miközben hagyományosak csökkentése. TM nagyon ingatag NyEu számára, mivel túl közel SZU-hoz, nekik inkább szakadék szélén tánc, hogy TM minden k.us esetén, túl rugalmatlan pol; használ vs nem használ, Ø átmenet. Szavakban visszaszorítás és TM, de tettekben klasszikus dip.ia, titkos tárgyalások. ’Felszabadítás politikája: rab népeket segíteni kell Æ 1953: berlini felkelés, 1956. nyár Poznan, okt: Budapest Æ US semmit nem tett; ezután lélektani hviselésnek (Amerika Hangja, Szabad Eu. Rádió; léggömb és szórólapok + CIA, de a rsz.ek maradtak) is kimerült. Paktománia: támaszpontrsz; NATO, ANSUS; 53-ban Kö-K-en; 53. szept. Sp. Franco támaszpont, majd Yug-Gr-TR; 1954: SEATO, WEU, 55: Bagdadi Paktum (CENTO később) + NSZK NATO-felvétele (1955. máj.) Æ + 6 nap: VSZ Szovjet külpol 1953. márc. 5. Szt. meghal Æ bizonytalanság kül és belpolban, 57. nyaráig folytonosság hiánya, hatalmi harcok. Pártban hiányoztak megfelelő intézményi keretek; Legfelsőbb Szovjet évente ülésezett, minden tv.t elfogadott. Fontos emberek: Malenkov (pártvezér és mö.); Berija (titkosszolg. és belügyi szolg. főnöke); Molotov; Vorosilov (marsall, SZEB-vezető), Hruscsov. Első triumvirátus: Malenkov-Molotov-Berija: ahogy kb. eddig; zsidó orvosok pere (cionista ügynökök, akik megöl kórházban elvtársakat, még Sztálin alatt) Æ ezt felszámolták + kvázi amnesztia tv; 9-10M ember börtönben 200Mból (US-ban arányban több, csak köztörvényesek) + egy cikk a Pravdában, közvetett bírálat. Külpol: Malenkov a temetés után: nincs kérdés, amit ne lehetne békésen megoldani, pl. Korea; Csu-En-Laj (kínai kmin.er) Æ legyen semleges Korea + TR-kel határviták megoldásának kezdeményezése; jobb viszony Yug, rendez viszonyt IZ-lel (orvosper) Æ sokkhatás a szoc.sta táborban Æ 1953. jún. 16-17.: berlini felkelés: Előzmények: Otto Dreht / Ulbricht tisztogatásai, Staasi felállítása,.Walter Ulbricht nehéziparosítása termelési normák 10%kal emel Æ sztrájk), rossz életkörülmény; májusban Moszkva kritizál Kelet-Berlint, ő elismer, nyilatkozatot tesz, hogy tényleg hibák Æ ekkor spontán vezető nélküli országos sztrájk, majd felkelés, hogy mindenki monnyon le, oroszok ki, és még jobb életet Æ hamar leverik, 200 halott + 21 halálra ítélt, 20 ezer embert börtönbe.
7 www.Leckekonyv.hu Amúgy vezetőcserék mindenütt, pl. Rákosi mellett Nagy Imre; külpol.ban néhány egyéni hang, + H-bomba, már csak 1 éves lemaradás. Berija náci-am.i kém volt, lelövik Æ 2. triumvirátus 1953. nyara: bejön Hruscsov, ő hoz Bulganyin + (Malenkov, Molotov). Æ 1955. feb.: Malenkovot felmentik Æ 3. triumvirátus: Hr, Bulganyin (marsall), Zsukov. Hruscsov: paraszt, pártm.ás-funkcionárius különböző tagközt.ban; eleinte ő a bohóc. Zsukov: hs; Bulg-Hr: külpol; újdonságok, XX: Kong. összegzi: Yug kibékül, US-val nem kell háb, dekolonizációra benyomulni + egybetartani szoc.sta tábort, ahol Szt. után bizonytalan. VSZ 1995. máj. 14.: reagálás NSZK-NATO-WEU-ra: kétoldalú sz.és helyett multilat.is; funkciója: tábor egybetart; j.i alap csapatittartózkodásra osztrák Ász.és után. VSZ-t csereszköznek tekintik, NATO felbomlására, még 1991-ben is. Mindig szovj parancsnokság, atom nem kollekítv, nem volt külön doktrína. 1955. máj. 15.: osztrák Ász.és: 1943-as deklaráció: Anschlusst semmisnek tekintik; nem ellenség, hanem felszab.tt ország. 1952-ben kis Ász.és, US kidolgoz, SZU elutasít, sok kérdést megkerül. 1954-ben tárgyalások újra; 1955-re szovj. javaslat: Ø támaszpont, Ø anschluss, Ø belépés katonai koalícióba, csapkivonás sz.ésmegkötés előtt. Julius Raab kancellár Moszkvában, gazdasági kompenzációk, május 14-én összes kmin.er Bécsben, másnap kihirdet államsz.ést, majd Æ 1955. júl. 18-23.: genfi csúcstalálkozó: Potsdam óta ilyen nem, enyhülés; fő kérdés: eu.i bizt. (No.), leszerelés, K-Ny.i kapcs.ok; genfi szellem: a célok megfogalmazása is előrehaladás. 1955. szept. 9-13: Adenauer Moszkvában, Moszkva tudomásul vesz NSZK NATO tag, normalizálódás. 1956. feb. 14-25: SZKP XX. Kongresszus: Szt. hibái, kritika, szovj. rsz. jó, Szt. rossz, vissza Leninhez. Háb. lehet, de nem szükségszerű, van mód békére Æ békés egymás mellett élés, versengésben lesz bebizonyítva, h szovj. rsz. jobb. SZU a fő bástya; alapelv: proletár internacionalizmus és szolidaritás, de szoc.hoz több út létezik, nem egy. Kominformot ápr.ban feloszlatják. 1957-re Hruscsov megerősít hatalmát; lemaradást behoz néhol. ÁZSIA Japán Atombomba szerepe vitatott (üzenet SZU-nak?); szept. 2. JP kapitulál; Szöv.es Főparancsnokság, élén McArthur, egyedüli megszálló, demokratizálás és földreform. 1951. szept. 8.: San Francisco: békekötés; SZU-val nem, Kuril-szk-et akar (olaj + hal + alga a gyógyszerip.hoz); támaszpontok maradnak, akár belső zavargások ellen is; 1954: kölcsönös bizt.i egyezmény. JPnak máig alig van hs-e. India Gyarmat volt, mai Pak-India-Banglades; függetlenségi harc szünetel vh alatt, No. nem tudja beszervezni brit ellen. 1946: ideiglenes kormány Londonban; 1947. júl. 3.: Monbatten-terv: függetlenség megadásának terve; Pak-Bang muzul / India: hindu Æ határok legyenek a vallásoknál. 1947. aug. 15.: India és Pakisztán létrejötte Æ 500 fejedelemség, dönthettek hovatartozásról; kiv. kasmír: muzulmán többség, hindu vezetés Æ háború Æ ENSZ tűzszünet, népszavazás kiírása, de máig nem tartották meg; frontvonalon a határ. 1954: KínaIndia békés határmódosítás; alapja: el nem kötelezett orsz.ok; 1962: Kína-India: határháború (Tibetből Láma anno át); kínaiak kitolják a határukat; 1965 és 1971: 2. és 3. kasmíri háború: K-Pak kiválik: Banglades; Indiának jó kapcsolat SZU-val. Pakisztán: 1955-ben csatlakozik Bagdadi Paktumhoz [Irak, Irán, TR, NB]; ny.i elköteleződés, miközben SZU-val határos, jó kapcsolat Kínával is. Vietnám: 2. vh. végén fr. megszállók vissza, bár nem volt rá szükségük (1940-ben JP) Æ függetlenségiek vs fr Æ 1954-ben első indokínai háború; SZU támogat Æ Dien Bien Phu-nál
8 www.Leckekonyv.hu fr veszt, fehér ember legyőzhető Æ 17.°-nál É és D (1954, Genf), USA pénzel D-t. Majd 1965-től mennek amerikai csapatok pénz helyett; 1973-ben csökkentik az am.i csapatok számát, 1973-ban párizsi békeszerződés, formálisan É és D is független Æ de aztán 1975-ben É véglegesen jön, elfoglal D-t, 1978-ban Kambodzsában még Pol Potot is megdöntik. Malájföld: szintén kommunista gerillaharcok (benne sok kínai [származású]), de britek elszigetelik őket, vissza dzsungelbe, majd fokozatos felszámolás; végül 1957-ben független, NB önként hagyta 6. ea. Lengyelországi válság Boleslaw Bierut a lengyel Rákosi (56-ban meghalt). SZU-nak Lo fontos, jobban be is avatkozik (szovj rendőrök és tábornokok). 1956: Poznan, spontán felkelés (fő ok: élelmhiány), de nk.i ip.i kiálítás, nem lehetett tiktolni leverést, kb. 70 halott Æ új vezető kell, akinek Ø köze előzőhöz Æ Vladislav Gomulka: a lengyel Kádár; rehabilitálni kellett ’48 óta házi őrizetben. antiszemita tüntetések is; szovj. vezetés is megosztott a) elmélyülés esetén ktlen beavatkozás b) politikai megoldás Æ XX. kongr.i elvek vs. hagyományos. Lengyel M.ásP összeül, politbüro is ott (pl. Hruscsov) Æ pol.ai mo. felé billen; belügyekben szabadabb kéz, de Ø szoc.sta rsz. marad: Ø kötelező TSZ, lehet gazdálkodni, etc. de VSZ, nem lesz semleges. Dulles: akkor sem küld katonát, ha SZU fegyveresen beav.. Gomulka erősödik; okt. 29-én üzen Mo.ra, hogy legyünk mérsékeltek. Külpolban igazodás, akkor belpolban nyugi; német veszélyre hivatkozik; elfogadják. Feloszlat tsz-eket, Visinszki bíboros (lengyel Mindszenthy) kiengedése; 57-ben már US g.i támogatás is (vote), értekezés Bierutról; + rendezik szovj. katonák státuszát, nem járkálhatnak szabadon az országban. 1956 – Magyarország Szintén spontán; SZU: ez súlyosabb, egyértelműen erőszak kell; Hruscsov is VH mellett Æ US: még inkább világos, h semmit nem tesz (3. vh., technikailag, + Au. semleges); Dulles kórházban, Nagy táviratai napokig olvasatlanok, majd Szuez. Nagy radikálisabb: VSZ-ből kilép, amúgy semlegest akart, de intervenció addigra eldőlt. SZU számára megnyugvás, hogy elismerik az övezetét. Ny.i pszich.ai hviselés ezután lanyhább. Mo.-n a sztálinisták kiszorulnak, szabadabb belügy, de Mo. egy időre elszigetelődik, Kádárt bábkormánynak tekintik. Szuez után személycserék: Dulles helyett Herter, aki nem csinál semmit. Hruscsov megerősödik, Gromiko a külügy; Molotov-Malenkov távollétben pr.ál leváltani, de Hruscsov mellett Szerov (tábornok, Bp-en is) és Zsukov (hs vezetője) –> a szélesebb Közp.i Biz.ban Hruscsov nyer. 1957-1962 Dinamikus (kalandor) szovj. kpol vs. merev am.ai TM és elrettentés; fegyv,i verseny: nukl + hordozóeszk.ben. 1957. aug: szovj. interkont. rakéta, 1957. nov.: Szputnyik Æ óceánpajzs megszűnik; új helyzet, SZU nagyzol, igazából Ø strati különbség (TR-ben bombázók). Versenyfutás: 1. atombombagyártásban: hadrendbe komplex feladat, kísérletek (57-ben 44); 1962-ben már atompatt, MAD, de csökkent hagyományost; 5-ről 3-ra SZU (US: 2.9 M fő); „1 M katonát leszerelünk” 2. szállítóeszk: US: B52, nagyhattávols, közepes bomba; [strati = hadászati]; 4-5× több, mint SZU + támaszpontrsz. SZU Ø ezért rakéta, kis-közepes-nagy. 55-től nemcsak
9 www.Leckekonyv.hu szf.ről, de kevés tengeralattjáró, az majd 70estől; silók keresése kémrepülőkről műhold hiányában. 3. űrkutatás: 57: Szputnyik, Lajka, Gagarin ENSZ és közvélemény nyomása kísérletek csökkentésére, hirosimai képek és kimutatható radioaktivitás. 1962-79 Az enyhülés időszaka 1) 62-69: törékeny détente („enyhülés”) 2) 69-79: klasszikus vagy kiteljesedett détente. Lényegi egyensúly atomkérdésben, MAD, kölcsönös érdek, hogy atomállamok száma ne szaporodjon. Viták nem éleződnek annyira, kompromisszum-keresés, status quo-k elismerése. Hh tovább is, csak kisebb feszültség és 3. világban. Kennedy: 1961-1963: dem.ta; lelő 63-69 Johnson (dem), 69-74 Nixon (rep, lemond), Ford (rep) 74-77-81; Carter (dem). Hruscsovot 63-as belpol pr.ák utén 64-ben levált; Brezsnyev 64-84: kis hh Enyhülési sz.ések: 1. csop: véletlen háb. ellen: radarértelmezés és hajóösszeütközés gyakorlat közbenÆ 1963. július (szept): forró drót; telex, 5kapcsolásos; Afr.án keresztül pótvonal, 71-től műhold, ktlen, később más orsz.ok is. 2. csop: atomkísérl. csökk: 1963. aug.: részleges atomcsend csak föld alatt, de Ø knyszenny, Fro-Kína Ø! 3. csop: atomfegyver terjedés ellen reg.is törekvések: Gomulka-terv (64); 1967: LAM Ø + ENSZ: űr sem 4. csop: biztonság és bizalomerősítés: 1968-ban készenléti őrjárat (folyton levegőben levés) US megszüntet; 1968: atomsorompó egyezmény: terjedés ellen; NB, SZU, US + 58 Ø atomos (Mo.) Fro és Kína ezt sem; 93-ban É-Korea kilép 7. ea. (Csicsmann László, ekkor még nem volt apa, vagy ha igen, még nem volt meg a következő gyermek, az majd csak a nagyhatalmak külpolitikája tantárgyból, azt is elküldtem már) AFRIKAI DEKOLONIZÁCIÓ Francia gyarmatok 1941: Atlanti Charta (AC): népek önrendelkezése, de De Gaulle: 1944. jan-feb: Brazzeville: csak kisebb refromok lesznek, Ø rabszolg, Ø kényszerm., de önrendelkezés; Ø ÖKiság elkerülendő: üzenet US-nak és Afr.nak is. Vietnám: 1954. máj. Dien Bien Phu: benne algír, marokkói katonák, nagy hatás, viszik haza függetlenségi eszmét. Algéria: 1950re 1M fr. telepes; 30-asra Σ 10 M fő, urbanizáció, iparosodás; közigazgatásban csak fr.ák, de mindenki kapott fr. Ápolg.ságot, munkások 90%a algír Æ FLN: Front de Liberation Nationale, Ferhat Abbasz, Ben Bella Æ 1954: fegyveres harc; Mitterand belügymin: nem engedünk.. 1952-től Nasszer Egyiptomban, majd ő is segít fegyveresen, ezzel II-osan Marokkó és Tunézia. Æ Nasszert kell megdönteni előbb, így lesz Szuez, nemcsak csatorna miatt. Fr. telepes ultrák élére De Gaulle; 1958. máj. 13. algíri államcsíny: 4. közt. bukása, 5. születése Æ hajlandó megadni függetlenséget, fr. n.közösség megalakítása Æ szavazás: oké, legyen. Júliusban tárgyal FLN-nel, para az ultrák, ők nem akarnak függ.séget Æ 1959. szept.: De Gaulle hiv.san elismer algír önrendelkezést; 1960-ban az ultrák kelnek fel, 1961-ben népszavazás függetlenségről: ¾-e igen Æ 1962. március 18.: Eviani szerződés: júl 5-től Alg függtlen, 15 évig flottatámaszpont, 5 évig atomkísérleti + olaj-előjog; Evianról és népszav; 90%: oké, legyen. Tunézia: több irányzat; a) autonómia, reform: Tahar ben Omar b) teljes függtlség: Habib Burgiba. 1946: Tunéziai Front, ernyőszervezet, ebből Neo-Deszter Párt: ő hirdet ki majd harcot. Burgiba 1950-ben hiv.osan követel függtlenséget; 51: válasz: nem, de egysüljünk; 52-
10 www.Leckekonyv.hu ben aztán autonómia hiv.osan elismeri; de aztán el akar kerülni algíri helyzetet, 1956-ban függetlség tárgy. útján, 57-től Burgiba Áelnök. Marokkó: kvázi Tun; Isztiklál (Függtl.i Párt); V. Mohamed szultán, támogat nac.istákat, 52től harc, egysíti résztvevőket; ENSZ alá kerül; Mohamedet száműzik, bábkormány: Mulaj hu Arafa; 55-ben visszahívják Mohamedet; 56-ban megegyezéses függtlenség, Mohamed király lesz. Belga-Kongó: [Zaire], sok ásványkincs, fontos UK, US számára is, US-kobalt ¾-e innen, gyémánt, arany. ENSZ-határozat: gy.i rsz.t meg kell szüntetni Æ 1960. július: függetlenség megadása; ezután rögtön felkelés; egyrészt katonák a belga parancsnokok ellen, belga g.i társ.ok miatt; + két nagy csop a) Patrick Lumumba b) Joseph Kaszavubu. Lumumba: SZU/ENSZ-hez fordul belga beav ellen, közp.ított Á.ot akar; Kasza: ny.(belga)barát. c) Moise Csombe: Katanga függetlenségéért (ásványkincsek 80-90%-a itt) Æ 1961, US elkötelezi magát, (háttér: g.i: am.i váll.ok bef.ései + asánykincs + ideológia: feltartóztatás, szovj veszély) Æ 61 jan. Lumumbát meggyilkolják. Joseph Désiré Mobutu (=Sese Seko), US őt támogat, 400 M$, Hr felszólal US ellen; ENSZ békefenntartók, 30e, míg SZU Lumumbát támogatta + megjelent Kuba is, a forr.om sikertelen (Loren Kabila verte le, aki majd 97-ben elnök). Kongónak szerepe Ang.-Moz. Mobutu 65-től elnök, segít US és IZ is, lényegében diktátor. Angola: port; 61-ben már mozgalom, 1975-ben lesz független 1. MPLA, Augustino Neto, Mozg. a Népi Szab.ért Ang.nak, szovj-barát 2. FNLA: Holden Roberto (Mobutu nagybátyja), am.ai érdekek; Front a N.i Szab.ért Ang.nak, US fegyverezi 60astól, am.i váll.ok, olaj, kávé, gyémánt 3. UNITA: N.i 1ség Ang. Telj. Függ.ért; FNLA-ból válik ki Kennedy tehát FNLA-t támogat, nyomás Port.-ra, h adjon függtl.get; katonai segélyek befagyaszt, majd mégsem (Azori-szk támaszpont), de bírál; 1975-ben végül MPLA alakít kormányt, SZU fegyverezi, FNLA illegalitásba; Augustino vezető Mozambik: Frelimo nevű szervezet, Angolával kapcsolódnak össze az események. Namíbia: DAK tartotta megszállás alatt, ENSZ elítél, US nem avatkozik be, nehogy szovj terjeszkedés; SWAPO szervezet, mögötte szovj támogatás. Etiópia, Szomália: Vörös-tenger bejárata; olajszállítás; Etiópia élén: Hailé Szelasszié; US támogat, ezzel elnyom szeparatistákat (Eritrea) + Szomáliától elfoglal Ogaden tartományt; 74ben meghal Æ baloldali fordulat Mengisztu HailéÆ 77-ben határháború Ogadenért, US ezt szovj terjeszkedésnek veszi. Szomáliában baloldali rsz; Sziad (Szuad?) Barré: 1969-től, egyszer csak kiutasít szovjeteket és kubaiakat, onnantól US-barát lesz; szovj-kuba át Etiópiába, háborút is ők nyerik. II. arab-izraeli háború (első: függetlenség kivívása) 50-ben Jeruzsálem főváros; Gurion-Abdullah békeajánlat, de Abdullahot 51-ben megölik. 53, Dulles: osszák meg Jordán folyó vizét, de IZ-nek sok kell. + 1952-ben Nasszer, nem akar elkötelezett lenni. 1953: IZ elnöke Saret. 54-ben UK-EGY egyezik, h ang. csapatok ki 56-ig (csatorna-övezetből). Even mö. akar buktatni Nasszert + US lemond pü.i segélyt Æ júl. 26-án államosít csatornát, hogy legyen Asszuán, Fro Algíria miatt mérges Æ IZ-el tárgyal, h támadjanak, s ők majd beavatkoznak. 1956. okt. 26: indul támadás; Fro: fejezzék be, és 10-10 km-es övezet és adja át Szuezt; EGY nem Æ fr-ang támad, elfoglal Szuez. Nov.5.: US és SZU együtt elítél, SZU: merhogy EGY szovj barát, US: nem kérdezték, s neki nem létkérdés ez az olaj. SZU fenyegetőzik Æ fro-ang elfogad ENSZ beav, decemberre távoznak, presztízsveszteség. Nasszer megerősödött, IZ-é Sína, később visszaad; Gázát is. El nem kötelezettek: 1955: Indonézia, Nehru; nk.i kapcs.ok 10 alapelve: békés 1más mell, szuver tisztel, belügybe be nem av Æ uezt el nem kötelezettek 1961: Belgrád: Tito, Nasszer, Nehru, Σ 23 tag, mára 100 felett
11 www.Leckekonyv.hu
8.ea. Détente (62-69: törékeny, 69-79: kiteljesedés) OSTPOLITIK 1961: fal; aztán német kérdés háttérben. 1962-ben belpoli válság: CDU/CSU-FDP koalíció széthúz, Adenauer lemond Æ Erhardt (gi csoda), Schröder kmin.er Æ 66-ban kveti vita, koalíció felbomlik Æ 66-69 nagykoalíció CDU/CSU-SPD, Kiesinger kancellár, Brandt kmin.er; még nincs váltás csak belpolban, ill. 67-ben román-német kapcsolat, de Hallensteindoktrína marad. 68-as diáklázadás, 1969-1982: SDP-FDP koalíció. ; első 4 év: Ostpolitik; kancellár Willy Brandt, kmin: Scheel. Brandt: ellenáll szocdem, újságíró, norv. Ápolgság, 48ban újra ném. Ápolg, 49-től képviselő, 57-66: Berlinben kormányzó-polgmest, 64-től SPD elnök, marixsta tanokat dobták. 74-ben békenobel, de lemond, munkatársa Staasi. Ostpolitik 3 nagy csoportja: 1) SZU és K-Eu.i sz.ések modell: 1970. aug. 7-12 SZU-NSZK; Brandt-Scheel / Koszigin, Gromiko; a) béketörekvés kinyílvánítása b) lemon erőszakoról, határsérthetetlenség NDK/lengyel oldalon c) Ø ter.i követelés senkivel szemben + gi-kult sz.és, ezután nagyköveti kapcs Ugyanúgy 1970: dec. 7.: német-lengyel sz.és: Brandt Varsóban, Odera-Neisse határ marad, Ø ter.i köv, egymást tiszteletben + csatolt okmányok: családegyesítés és jóvátétel + letérdelés. 1973. NSZK-CS, itt is dip.ai kapcso.ok felvétele; polemizálás Müncheni sz.ésről; 1974, magyar-NSZK 2) NDK-val való kapcsolatok: 1970-től tárgyalás, államfői szinten 1949 óta nuku; témák: NDK-elismerés (vs Hallenstein); szomszédság; családegyesítés Æ egyezmények: 1972: közlekedés; 1972. dec. 21. (73. nyárra ratifikál): NDK-NSZK alapsz.és, elismerik egymást, és önnállóak külügyben és belügyben. 3) Berlini sz.ések: részben 4hatalmi: státus, forgalom, tranzitegyezmények. Ostpol lényege: NSZK feladta az egyesítési fikciókat, reálpol, lengyel határ; Æ elkeseredett ratifikálás, No. tekintélye nő Æ 1973. ősz: a két No. az ENSZ tagja lesz; így nő mozgástér és enyhülés is. Kijön válságból, g.ilag óriás, és kezdi kinőni pol.ai törpeségét is, de katonailag még gyenge. Stratégiai fegyverkezés - SALT 1969-től Nixon, enyhülés, és Vietnamot befejezni akar, majd nem teszi, de törekszik. Nyitás orosz és Kína felé is (71-72). Korábbi sz.éseket egészítgetik ki + új elem: korlátozás. Tudták, h elhárító rsz.t kiépíteni szinte lehetetlen, puhatolózás, hogy másik se kezdjen építeni ilyet Æ SALT, ABM; 69-ben első má.sok Æ 1972. máj. 26.: Nixon, Moszkva, SALT 1.: hidő nélk, 5éves felülvizsg, Ø átfogó rakétaelhárítrsz, csak 2 db: fővárosok + 1-1 rsz. max. 100 db (elhárító)rakétával kilövőállások 150 kmes körzetében + hány darab ICBM lehet, mennyi a tengeralattjárókon + Ø új siló, és meghatároz, hogy mit jelent a régiek modernizálása. Ekkor 1618:1054 SZU javára a silók. Atomtengeralattjárók és strati bombázók száma, ell.és világűrből. Kissinger összekapcsolási pol.ja: sok sz.és SALT után: zsidó kivándorlás, élelmiszer. Készül már SALT 2. is, közben NATO/VSZ tárgyalások hagyományos csökkentéséről. NixonBrezsnyev: SALT módosít, 150 kmes körből csak egyet. 1974: Ford Vlagyivosztokban, füles sapkában: SALT2 gyorsítása, nem leszerelés, csak korlátozás. Haditechnikában: cirkáló rakéta (K: strati v sem) + orosz vadászbombázók 1977-ben Carter tárgyal SALT2-ről, SALT1-et hosszabbít. US fejleszt B1-est + neutronbombát: megállapodnak, hogy ezt azért már nem.
12 www.Leckekonyv.hu 1979. júl. 18, SALT 2., Bécs, Carter-Brezsnyev: pontosít pill.nyi fegyverállományt [ICBM+SLBM+nehézbombázók indítóberendezései]<2400, több robbanófejes < 1320, nem ratifikálták.. HELSINKI konferencia EBEÉ: Eu.i Biz.i és Együttmüx.i Értekezlet [1969, Bp-i felhívás, h legyen ilyen, határsértehetlenség, etc]; US nem akart részt venni, de mégis, gyötrelmes tárgyalások: 1. 73. júl. 3-7: nyitó szakasz, Helsinki; kmin.i felszólalás, 33 Eu.i + 2 É-Am.i Á 2. 73. szept-75.júl: Genf 3. 75. júl 30-aug. 1.: záró szakasz, Áfők, kormányfők, min.erek Kosarak: 1. eu.i bizt.i kosár: határsérthetetlen + Á-elismerés (pl. Ø lett-litván), belügyekbe be nem avatkozás 2. gi-techn.ai-tud.os együttmüx 3. humanitárius és egyéb kosár: emberi jogok, ideológiák, szabad mozgás, etc 4. újabb konferenciákat kilátásba Utókonferenciák: Belgrád ’77; (???) ’80-83; Bécs 86-89. Σ: Eu 2éosztottság és SZU keleti dominanciájának elismerése, tűnt, h ez naon sokáig így lesz; 1994-től EBESZ. 9.ea. AFGANISZTÁN Szocialista optimizmus, hadiflotta kiépítése, am.iak veszt Vietnám, gyarmatrendszer összemolása: Angola, Mozambik, Etiópia; 1979. feb. 1-én Khomeini ajatollah hazatér, USbarátság vége Æ SZU optimitsa + gerontokrácia. Afganisztán: 19. sz.ban Ø nemzet, Ø határok; csak 1880-asra, 652 e km2; É: türk-üzb-tádzsik határ 1810 km, Kína: 80km, Pak: 1800; Irán: 800. 4-5000 m-es átlagos magasság, hegyvidék, felföld és félsivatagok, dny-i fennsík is 1000 m felett, nagy hőingadozás, kevés csapadék; mg. csak északon, ezért Ø nemzet; 27M lakos, 6M menekült, maradottak ¼-e nomád. Pastu 55% (nagy részük Pak.ban él), tádzsik 18-20% (Kabultól É-ra); üzbég 10% (városiak); hazarák 8% (hegyvidéki síiták, félkatonaiak); csarajmapok és türkmének. Törzsi szerveződés etnikuminál is fontosabb; Nagy Tanács felállításának próbái; nomád-földműves ellentét Æ Ø nemzet, csak egyfejű törzsszövetségek, vezetőhalállal felbomlik. Kabul-Kandahar-Herat. 17. sz.-ban Ahmed Khan Durran, Afg. megalapítója, első sah cím, Punjabtól Tádzsikisztánig; 1818-ig ez a dinasztia Æ 1828-tól: Barakzai-dinasztia: 1973-ig, Zahír sah. Angol befolyás; 1832-42 / 1978-1880: angol-afgán háború, zászló Kabulban. 70-80asban vita oroszokkal; befolyások kijátszása egymás ellen Æ 1893: Durant sz.és és 1895: ang-orosz egyezmény: Hindukustól é-ra orosz, d-re angol, kb mai határok kijelölése. Orosz-JP háb után, 1907: orosz-ang má.ás: É: orosz, D: angol, középen semleges; Tibet kínai. I vh.ban nem vesz részt, de brit gyengül Æ Ø újabb befolyás, marad ütköző Á Æ 20asban TR kemalizmus; itt is első modernizációk, formálisan Ø rabszolg, jobb bíróságok + közoktatás. 1933-1973: Zahír sah: 50estől van mö.-e is. Formailag független, kommsta Kínát támogatott ENSZ-ben; el nem kötelezett, bar.i sz.és Indiával; baráti viszony SZU-val, meg nem támadási sz.és, 10évente újítják; Pak.nak viszont k.usos viszony. Mint muzulmán orsz., kap segélyt 1973-79: Mohamed Daudd, köztársaság: Zahír olasz gyógykezelés közben államcsíny; megtart mö.i posztot is közt.i eln. mellett, gyorsít modernizációt, nőkhöz is hozzányúl, ny.i orientéáció Æ 1978. ápr. 25.: Mohamed Taraki puccsa: Daudd család kivégzése; Afg.i Népi Dem. Párt (US: komcsik), de nem hagy.os komm.sta párt (pl. Ø ip.i m.ásság). US szerint SZU szervezte (pedig nem).Taraki földreformja (3000 éve esedékes); földbirtokosok ellenállása; harc analfabetizmus ellen, új lobogó, pastukra alapoz -Æ lakosság nagy részének mégsem jó Æ
13 www.Leckekonyv.hu többfrontos polgárháború; menekültek Pak.ba ls Iránba. 79-ben Khomeini Iránban (jan-feb); márciusban: Pak.i fordulat: Zulfikar Ali Bhutto vs. am-bar Ziaur Hak tábornok 1979, PB (Gromiko kmin, Koszigin mö, Andropov KGB) Æ intervenció ellen; Gromiko: SALT 2 fontosabb. Brezsnyev is bekapcsolódik vitába; még márc. 19-én is intervenció ellen, de figyelni US-t. SALT 2. Bécs, Carter: felveti, Ø beav se Irán, se Afg, de ha SZU igen, az rend. veszélyes; még keményvonalas hügyes Ustinov is: Ø beav. De: 1979. nyár Hafi Zullan Amin: Tarakit megölik, SZU kínai kezeket vél látni; álláspont: vagy káosz lesz ott, vagy kínai mintájú kormány Æ be kell avatkozni; lehetőség: 600km-rel közelebb Perzsa-Öbölhöz, olaj, minden. 1979. dec. 24.: katonai intervenció: eleinte mint kés a vajban; Amin megdöntése Æ Bablan Karmal vezető lesz (Moszkvában tanult). ENSZ elítél; Carter régióban gondolkozik Æ 1980. jan. 23. Carter-doktrína: bárki fenyegeti az Öbölt, azt visszaverik. Kabult könnyen beveszik, de nehéz konszolidáció, US támogat törzsi gerillákat, etnikai kártyák kijátszása; dél porig bombázása; iszlám országokban kiképzőtáborok; Ziaur 4 mrd-ot kap. Gorbi 86-tól kimenne; Karmalt puccsal megdönt, végül má.ás: 88-ban csapatkivánsok; 89. feb. 15: utolsó csapatok is elhagy Afg.t. 89-90, káosz; 92-től mudzsahedek iszlám kormánya; Pak. és Irán elismer; káosz mindenkinek jó, Ø oljavezeték ott, és Pak sem félt határát, oroszoknak védőgát. Végül tálibok 1996/2001ig; Oszama az országban. 10. ea. KIS HH IDŐSZAK 1979-1985 Közepes hatótávolságú eurorakéták kérdése, nem hadászati fegyver. 1959-ben SS4, SS5, már öregek; 20 évvel később le akarnak cserélni 3000 dbot: CS, NDK, SZU ter.én: egész Eu-t, KK-t és Kínát is elér. Csak később ismeri be Brezsnyev +: akár haderőt is kivonjuk, ha ti is NSZK-ból vs. Gromiko: ha még +fegyver NSZK-nak, NyEu Pompei lesz. Æ 1979. dec. 11-12.: NATO kettős határozata: 1) Eu befogadúj kis és közepes rakétákat: 108 Pershing, 454 szárnyas rakéta (NSZK, IT, B, NB, NL); sokkal fejlettebb, mint szovj, de 2) 83as telepítésig SZU kap időt tárgyalni eu.i rakétapr.át [H. Schmidt]. 1979-80: Thatcher + Reagan: 80-ban választják, szegény cipész,.egyetemi szoc.ia, közgé; rádióbemondó, színész; 60asban politizál, rep.; 66-74: Kalifornia kormányzója Æ rossz gi helyzet; neolib. gpollal javít. Aktív külpol, szovjeteknek nem enged teret; fegyverkezési verseny, annyit, h SZU ne bírja versenyt Æ SDI; ’uralkodó elnök’. 81. nov. tárgyalási periódusok, hamar vége; majd 2. periódusban lesz enyhülés; NATO-VSZ sz.ések befagynak. 1982-ben gyártják a rakétát, NSZK-ban vita, jön Kohl. Brezsnyev beteg, 82. nov. 10.: meghal Æ Andropov; korábbi KGB, 56-os nagykövet; 11 hónap múlva ő ismgehal; közben 83. szept.: utasszállító lelövése D-Koreában. 1983-as telepítéskor SZU minden tárgyalást megszakít; 84. feb.tól Csernyenko. SDI: bolygat SALT-ot, világűrből véd; technikailag nem kivitelezhetetlen, csak anyagilag az; de elkezdik első év 26 mrd $ (Σhs = 200 mrd) Æ GDP 6% (SZU: 16), ilyen csak háborúban, SZU már nem tud rátenni Æ atomegyensúly is felborul: szovjet nem az SDI-re. Gond még: NyEunak ez nem védelem, mert túl közel. Közben: megszáll Kuba-befolyás Grenadát; Nicaraguában antibalo.i kontrákat támogat; Salvadorba katonai tanácsoadókat küld, sikertelen Libanoni beav polghábba De jön Gorbacsov: ekkor szovjet modellel bajok, élelmiszerhiány (US embargó: Afg.), magas katonai kiadás, lakosság deprimált, Kína-SZU rossz kapcsolat. Gorbi politbüro legfiatalabbja, 1985-ben egyértelmű, h ő lesz; nem ismerte sztalinizmust, jogot tanul; cseh 68-
14 www.Leckekonyv.hu asokat ismer meg. 70-ben parl.i tag, 78-tól KB titkára (mg). Értelmes. Peresztrojkát és glasznoszty már 84-ben kitalálva. 85-ben lejár VSZ, újra 10 év. Gromiko helyére Sevarnadze: grúz, semmi külügyes előtanulmányv Æ külügyet Gorbi akarja. 1. 1985. nov. 19-20: találkozó Reagennel, Genf (79 óta nuku), eredmény nincs, de van szimpátia. Propaganda: 2000-re Ø atomfegyver SZU-ban, US: oké, de előbb Afg.ból kifelé 1986. eleje, SZKP 27. Kongresszus: peresztrojka: átépítés (mhelyi viszonyok, pol.a, társ.i); Ø alkoholizmust / glasznoszty: átláthatóság, üvegzseb + visszatérés leninizmushoz. + Csernobil. 2. Reagan-Gorbi, 1986. okt. 11-12, Reykjavík: fegyverzetcsökkentésről, Gorbi feltétele: Ø SDI; jegyzékváltások? 1600 rakéta, 6000 robbanófej, beleértve bombázókat is; Gorbi SDIálláspontja kicsit merev. Egyelőre nem meri elmondani, h nem is lennének képesek SDI-re, addig mosolydiplomácia. [3. arab-izraeli háború: 1967, hatnapos; elfoglal Sína, Golán, Ciszjordánia IZ vs. Irán, Szíria, Jordánia, EGY] [4. Yom-Kippur: US/SZU is fegyverez, határvillongások; Jordániában polgháb. Sadat (1970) Egyp és Aszad szír + Liba Æ 1973: Arab Egyesített Parancsnokság Æ 1973. okt. 6.: támadnak IZ ellen; Kariora majdnem atombomba; októberre tűzszünetek; majd 1979: IZEgyp.i különbéke.]. 11. ea. Szaharovot hazahozzák; etnikai zavargások: Alma Ata. Eurorakéták: Gorbi: Ø SS cserébe Ø Pershing: SZU, US elfogadta volna, de NATO-kérdés; Kohl javaslata: összes közepes és kicsit szereljék le, ez senkinek nem tetszik. Közben krími tatárok is lázonganak Vörös téren; + belső sztalinista ellenzék (Ligacsov) Æ 87-ben Gorbi behozza Jelcint, a szibériai orosz őserőt. Majd Ligacsov erősödése miatt kénytelen meneszteni Jelcint. 3. Gorbi-Reagan, Washington, 1987. dec. 7-10: aláírnak; összes eurorakéta, szf.i indítású leszerelése, 3 év alatt megsemmisít, első ilyen sz.és; összes atomfegyver 3-4%-a, nem vonatkozik fr. és ang. rakétákra. Ellenőrzik a megsemmisítést is, helyszínen (!), nem világűrből. Gond: Eu.: maradtak 500 km alatti hordozók, ha nem is atom, de bio-kémiai. 1988-ban kezdik végrehajtani az egyezményt (NDK, CS). 1988. ápr. 11, Genf: SZU kivonul Afg.ból Æ 89. máj. 15-re tényleg 4. Gorbi-Reagan, Moszkva, 88. máj. 29-jún.2.: strati fegyverek, végül 1600 db-os egyezmény, 6000 töltettel; legnagyobb rakéták száma 154 (10 töltet/db), korlátozzák mozgó kilövőállomásokat, majd 1900 robbanófej lehet max., de Reagan az egyezményt utódjára hagyja. 1988: SZU: Balti államokban népfrontmozgalmak, krími tatárok, Gorbi elnök is lesz. Ősszel bejelent: hajlandó lenne K-Eu-ból kivonulni, akkor is ha NATO ny.ról nem; keleti országok megijednek, nem blöff volt. Afg.ból is ki Æ javul kínai kapcsolat, megy Pekingbe, közben Tienanmen téri vérengzés. 1989-ben első szavazás, ahol több jelölt. 1989. júl. 7. Bukarest, VSZ-csúcs: Gorbi: VSZtagoknak joga, h olyan úton menjenek szoc.hoz, amilyenen akarnak. Közben 39. MolovRibben évforduló: élőlánc a Baltikumban 1990. márc. Litvánia jelent függetéenséget + rendk.i állapot örmény-azeritadzsikisztánban; 25M orosz nem orosz területen; 40M etnikum is máshol, bajok lehetnek. (5) 1. 1989. dec. 2-3, Bush-Gorbi, Máltánál: K.i blokk szétfoszlott, K: NATO-VSZ haderők, fal leomlott, sok kérdés; 195 ezer szovj/am.i katona legyen eu.ban (ekkor 600:350e)
15 www.Leckekonyv.hu (6). 2. Gorbi-Bush, 90. máj.30-jún.3m Camp David: 24 db egyezmény, vegyifegyver gyártás leállítása, 5000 tonnánál nagyobb készletek megsemmisít; nagy hatósugarú töltetek 50%, megsemmisít és ellenőriz; + kereksi-kult.is egyezmények; 2 vh.us tartozás kifizetése szovj részről. Találkoznak 90-jún-9-én Moszkvában német kérdésről. 90 nyara, 28. Kongresszus: Párt oszlik, erősödő konzervatívak, Jelcin kilép SZKP-ből. Német kérdés: 90. jún. 15-16: Kohl, Gorbi, Sztavropolban: egyesítés feltételeiről. 90. ősz: Gorbi és Bush közösen követeli, hogy Irak vonuljon ki Kuwaitból; első ilyen. 90. szept. 30. No. létrejön. 90. nov. 19.: Párizsi Konferencia: hh. hiv.os lezárása; NATO-VSZ: csapatokat Helsinki elveknek megfelelően lehet használni Párizsi Charta az Új Eu.ról: Eu új békerendje, nov 21-én ír alá; Helsinki lezárása 1. Helsinki áttekintése, alapelvek meghat.sa (kisebbség, vallás, kultúra) 2. Jövőre vonatkozó iránymutatások: milyen konf.iák a jövőben, dem.us int, űrkérdés, vendégm.ás, NGO, 3. EBEÉ átalakítása, majd EBESZ Itt már lett, észt, litván képviselők is. Közben szovj belpol romlik, Gorbi ktlen irányítása alatt a tagköztársaságok; am.i típusu SZU-t akart létrehozni, szuverén államok szövetségével; balti és Sevarnadze elutasít, lemond; antikomcsi mozgalmak; 91. jan.ban beavatkozás Vilniusban desszantosokkal; Jelcin engedné őket. Népszavazások Æ lett-lit-észt majd Grúzia de facto független. Népszavazás, h maradjon-e SZU, néhány közt.ot kihagynak belőle +Moszkva, Leningrád, Kijev Æ maradjon. Kivonulás Mo.-ról és CS-ból 1991-ben; márciusban megszűnik VSZ katonai, júl. 1-én politikai szárny, majd KGST is. 1991. szept. Jelcint elnöknek választják; majd puccs. 12. ea. Puccs megbukik napok alatt. Gorbi lemondott, helyére Jelcin; SZKP felfüggesztése, még homályos, hogy mi lesz. Aug 20-31 között majdnem az összes tagközt. deklarál függetlenségét. - szept 6. baltiak elismerése, kmin.er: Besszmertnih, puccsig maradt, mert részt vett, lemond. - aug 23-án meneszt, helyére Boris Pankin - dec. 6.: Mo.i alapszerződések: SZU-val, Oroszo.gal, Ukrajnával K-Eu-ban lezajlott választások, nyugati orientéció. 1991 dec. 9, Minsk: Ukr, Fehérorosz, Oroszo: SZU-nak vége, 3 szláv közt. uniója; cél: Ø ter.i vita és hs. felosztás egyelőre. Æ FÁK: 91. dec. 21. 11 tagÁ vesz részt 15ből (balti +grúz nem). Tisztázatlan intézmény, van Áfők és Korményfők Tanácsa, közös katonai parancsnokság, atomfegyvert közös ell.és alatt; vállaják SZU nk.i sz.éseit, SZU jogutódja Oroszo., föderáció lesz (Grúzia 93-ba vissza), föderáció. Dec. 25: Grobi elítél, majd trikolor zászló. Marad rubel, aranykészlet, államadósság és hs. legnagyobb része Oroszo.nál, BT-ben orosz, új Á-ok ENSZ-tagok lettek; katonákat is Orosz. fogadja külföldről. 1992. máj: Tashkent: FÁK a kollekítv biztonságról, homályos, közben azeri-örmény vérengzés is. Rendeződik viszony Ázsiával, kiv. JP, Kuril-szk. Kuba, Szíria új szerep; oroszoknak magukat is újra kell definiálniuk. NÉMET ÚJRAEGYESÜLÉS No erős, 45-49 Ø szuverenitás; 55-ben NSZK NATO; 61-ig Berlin nyitva, de fal; H. Schmidt után 1982: Kohl. folytonosság a külpolban, 84-ben telepít eurorakétákat; gi kapcsolatok NDK-val, hitelek; 1987-ben Honecker is megy NSZK-ba.
16 www.Leckekonyv.hu Gorbi nem szeret Honeckert, NDK-ban semmi változás. Szept. 11-én már átengedjük a turistákat; 1989. okt. 7: 40. szülnap; Gorbi: jó lenne ha észrevennék a változásokat. Okt. 11-én Egon Krenz lesz a pártvezető; de tüntetések, 1 M-ósak is Æ 1989. nov. 9. ledől a berlini fal. Mitterand, Thatcher aggódik; Hans Modrow (ndk) bejelent szabad választásokat, addig nyer 3 hónapot. Fro a pozícióját, Lo. a határait félti, SZU katonai helyet, US támogat: K.i blokk lazítása, + oroszok ki onnan. 1989. nov. 28. Kohl 10 pontja az egyesítésről: - 1-3: ha tényleg dem.us, akkor g.ilag segít az NSZK - 4-5: konföd/föd-ra tesz javaslatot, Berlinre is, legyen vmi csúcsszerv, h.távon egybeolvadnának - 6-8: külpoli kapcs, K-NY.i közelítés - 9: leszerelésben hajlandó a legmesszemenőbbekig elmenni - 10: önrendelkezés hangsúlyozása Washington nem örül, h nem szóltak; Gorbi ultimátumként kezeli. Aggodalom, h Gorbit megbuktatják, ezért sietni kell, Gorbit meg olyan helyzetbe tartani, h nem buktassák meg. 4+2-es formula: Egyrészt Modrow-terv: NDK javaslat, egyesülés, s legyen semleges; abszurd egy ekkora országnál. 90. feb. 10: Kohl-Gorbi; Gorbi elfogad 2+4-et. Márciusban választások, azok nyernek, akik gyors egyesülést akarnak; CDU/CSU. 13. ea. 90. jún. Kohl Sztavropolban; Gorbi beleegyezik egyesülésbe; ag.i kompenzáció fejében, ahogy lezárul 2+4-es tárgyalások. 5 mrd DM-ás hitelkeret Gorbinak, cserébe No. maradhat NATO-ban. 1990. aug. 31: NSZK, NDK egyesítési sz.és Æ okt. 3.án tényleg csatlakozik az 5 NDK tartomány. 1990. szept. 12-én 2+4-es sz.és: területek (Berlin és lengyel határ), ezt külön sz.ésben is megerősít; Ø erőszak, háború innen soha többé, ABC-ről teljes lemondás. Összesen 300 e-s hs (eddik NDK egyedül 300), 94 végig maradhatnak max oroszok; ennek fin.sa / NATO maradhat, de volt NDK ter,én Ø rakéta / nagyhatalmak befejezettnek tekintik No.ra vonatkozó jogokat és köt.geket: 2. vh. lezárása / teljes szuverenitás 1990. okt. 9.: átvezető sz.és: NSZK-SZU, összesen 15 mrd DM-t bevállal No; hs ott tartózkodás 94-ig, hazatelepítés, kamatátvállalás, szovjet lakásépítés. okt-nov-ben még 4-5 sz.és; jószomszédi, partneri, gi viszonyról; harag nélküli egyesítés. Párizsi Charta, 90. nov. 18. lezár hh.út, No. oszlat minden egyesülési félemet. FRANCIA KÜLPOLITIKA 1945-ben győztesek között; anno katasztrofális vereség, mély nyom, többé ilyet soha, nagy hs.et akarnak + nagyhatalomként, győztesen kell befejezni háb.ut. G.ság romokban; háb végén gyenge, kicsi 1,2M-ós fr. hs, (SZU: 22M), gi függőség US-tól, nem örülnek. KK-en ing, Indokina vs. Jp, É-Afr is bizonytalan, gy.bir laza, ez továbbra is gyengeségének forrás lesz. Még III. Napóleoni III. közt Æ 1946, új A, IV. Közt Æ 1958. V. Közt. eln.i rsz, hatékonyabb végrehajtás. Erősség De Gaulle: ENSZ-BT, Német kérdésben beszól, vétójog. G.ság rossz, de 49-re háb előtti W Marshall-lal; 58-tól gyarmati rsz. is oldódik, lesz atomja. 1945-58 Német a legfontosabb kérdés, németellenesség; belső leszámolások kollaboránsokkal, 7000 halálos ítélet, 10e börtönben; K és NY közé definálja magát. Belpolban nincs 1 nagy párt: kereszténydem / modern kat.us / szocsta / komcsi; NRP /FSIO /SKP; 20-20% körül, komcsik is; ezért nem SZU-ellenes, de 47-ben felad híd-szerep, komcsikat kizárják (Marshallhoz kötve). Gyarmat: Indokina: 46-54: háború; veszt / É-Afr: 54-62, háború, veszt / 56: Szuez: veszt Æ De Gaulle: hagyni kell a gyarmatokat.
17 www.Leckekonyv.hu Eu-integréció: tört.i szerep felismerése; Monet-Schumann; németek ell.ésének motívuma