Dél-budai regionális Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Projekt. Műszaki leírás L-I. BUDAKESZI - MAKKOSMÁRIA

DÉL-BUDAI REGIONÁLIS SZENNYVÍZ PROGRAM - VÍZJOGI LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERV MŰSZAKI LEÍRÁS

L-I / PM-I-03

L-I / PM-I-03 Dél-budai regionális Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Projekt

VÍZJOGI LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ Műszaki leírás L-I. BUDAKESZI - MAKKOSMÁRIA Készült: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal megbízásából Generáltervező:

FŐVÁROSI MÉRNÖKI TERVEZŐ ZRT. 1024 Budapest, Lövőház u. 37. Altervező:

PÉCSI MÉLYÉPÍTŐ IRODA KFT. 7624–Pécs, Budai Nagy Antal utca 1.

2007. MÁRCIUS

1/21


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

L-I / PM-I-03

BEVEZETÉS.................................................................................................................................. 4 A PROJEKT ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE ...................................................................................... 4 A PROJEKT RÖVID ISMERTETÉSE, EDDIGI ELŐKÉSZÜLETEI ..................................................... 4 A CSATORNAHÁLÓZAT FEJLESZTÉS KERETÉBEN ELKÉSZÜLŐ TERVEK .................................. 6 A VÍZJOGI ENGEDÉLYEZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE ......................................................................... 6 A PROJEKT TOVÁBBI TERV ÉS ELŐKÉSZÍTÉSI FÁZISAI .............................................................. 6 TERVEZÉSI TERÜLET ISMERTETETÉSE............................................................................ 7 TERVEZÉSI TERÜLET ISMERTETÉSE ........................................................................................... 7 DOMBORZATI VISZONYOK .......................................................................................................... 7 ELLÁTANDÓ EGYSÉGEK .............................................................................................................. 8 TERVEZÉSI ALAPADATOK ..................................................................................................... 8 GEODÉZIAI ADATSZOLGÁLTATÁS, FELMÉRÉSEK ...................................................................... 8 TALAJMECHANIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS ................................................................................ 8 MEGLÉVŐ KÖZMŰVEK, ADATSZOLGÁLTATÁS........................................................................... 8 EGYEZTETÉSEK ........................................................................................................................... 9 A TERVEZETT HÁLÓZAT ISMERTETÉSE........................................................................... 9 SZENNYVÍZELVEZETŐ HÁLÓZAT ................................................................................................ 9 EGYEDI MŰTÁRGYAK, EGYÉB LÉTESÍTMÉNYEK...................................................................... 13 KIVÁLTÁSOK .............................................................................................................................. 13

5.

A TERVEZETT ÁTEMELŐ TELEPEK .................................................................................. 14

6.

BETARTANDÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK................................................................. 14

6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 7. 7.1. 7.2. 7.3.

FÖLDMUNKÁK, MUNKAÁROK KIALAKÍTÁSA ........................................................................... 14 GRAVITÁCIÓS CSATORNÁK ....................................................................................................... 15 NYOMOTT RENDSZEREK ........................................................................................................... 16 BEKÖTÉSEK ................................................................................................................................ 17 KÖZMŰ KIVÁLTÁSOK, VEZETÉKEK VÉDELME ......................................................................... 18 HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁK....................................................................................................... 19 A KIVITELEZÉS MEGKEZDÉSE ELŐTT ELKÉSZÍTENDŐ TERVEK.......................... 20 TENDER TERVEK, ÉPÍTÉSI TERVEK,.......................................................................................... 20 KÖZMŰ KERESZTEZÉSEK, KIVÁLTÁSOK TERVEI ..................................................................... 20 FORGALOMTECHNIKAI TERVEK ............................................................................................... 20 2/21


8. 8.1. 8.2.

L-I / PM-I-03

KIVITELEZÉSI ELŐÍRÁSOK.................................................................................................. 20 ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ................................................................................................ 20 MUNKAÁROK ÉS MUNKAGÖDÖR VÉDELME, VÍZTELENÍTÉS ................................................... 21

9.

ÜZEMBE HELYEZÉS (NYOMÁSPRÓBA, VÍZTARTÁSI PRÓBA)................................... 21

10.

KÖRNYEZETVÉDELEM........................................................................................................ 21

3/21


1. 1.1.

L-I / PM-I-03

BEVEZETÉS A projekt általános ismertetése

Magyarország EU-s csatlakozásával elfogadta az EU-s környezetvédelmi követelményeket, és egyben kötelezettséget vállalt, hogy ütemezetten felzárkózik az előírásoknak megfelelően. Ennek keretében Magyarországnak több nagyszabású környezetvédelmi beruházást kell elvégeznie az elkövetkező időszakban. Az EU – a felzárkózás segítése érdekében – pénzügyileg támogatja ezeket a nagyszabású beruházásokat pénzügyi csatlakozási alapok révén. A „Dél-budai regionális szennyvíz program” c. projekt az EU-s támogatásra számot tartó beruházások közé lett sorolva, és ezáltal a 2007. évi kezdésre ütemezett nagyprojektek előkészítésének költségvetési támogatásáról szóló 1067/2005 (VI. 30) Korm. határozattal a előkészítés támogatásban is részesült. A projekten belül valósul meg a Dél-budai szennyvíztisztító telep és a telephez kapcsolódó területek, (Budapest XXI ker., XXII ker., Budaörs, Érd, Diósd, Tárnok), valamint ehhez kapcsolódva önálló egységként Budakeszi szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási feladatai. Az eddigi előkészítések alapján a program megvalósításához szükséges pénzügyi források egy részét a EU-s forrás (Kohéziós Alap) fogja biztosítani. Jelen vízjogi létesítési engedélyezési dokumentáció ennek keretében, Budapest Főváros Önkormányzatának - mint az érintett települések gesztora - megbízásából készült el. 1.2.

A projekt rövid ismertetése, eddigi előkészületei

A Dél-Budai regionális szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási projekt megvalósításának alapvető célja a térség EU-os felzárkózásának felgyorsítása a környezetvédelem területén. Ennek érdekében azon feladatokat kell elvégezni, amelyek hatására a meglévő állapotnak megfelelően biztosíthatók az EU direktívákban megfogalmazott követelmények teljesülése. Ezen feladatok elvégzéséhez lehet támogatást szerezni, ami elengedhetetlen feltétele a projekt végrehajthatóságának. A felzárkózás keretében nem lehet és nem is szabad olyan projekt elemeket szerepeltetni, amely nem a felzárkózást, hanem a távlati területfejlesztéseket irányozzák elő (pl.: elő-közművesítés). A program keretében a teljes körűség jegyében az ágazat minden eleme fejlesztésre kerül. A területi hálózatfejlesztések során ellátásra kerülnek a jelenlegi csatornázatlan lakott területek, valamint a szennyvíztisztító telep áthelyezésével és a kapacitás fejlesztésével hosszútávon megoldásra kerül a Budakeszin keletkező szennyvizek EU-os követelményeknek megfelelő kezelése. Az előkészületek 2000-ben kezdődtek, amikor a város elkészítette a hosszú távú fejlesztéseire vonatkozó elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentációját. A terv minden olyan terült csatornázását tartalmazta, amely a távlati fejlesztések figyelembe vételével becsatornázandóak. 4/21


L-I / PM-I-03

Az előkészületek folytatásaként az EU-os csatlakozási pénzügyi alapok megjelenésével nyílt lehetőség a program további előkészítésére. Ennek kapcsán viszont az akkori követelmények alapján Budakeszi mint önálló település nem érte el a pályázati szerepléshez szükséges nagyságot, így mint közös környezeti egység kapcsolódott a Dél-budai szvtt területeit magába foglaló projekthez. A Dél-Budai területekre vonatkozó ISPA pályázati dokumentáció (Főmterv Rt. Tsz.: 21.01.023) első változata, ennek alapján már kiegészült az agglomerációs csatlakozó területekkel. Az előkészítés során a programban résztvevők számára továbbra is felmerült az a kérdés, hogy külön, vagy közös szerepvállalással vegyenek részt a fejlesztésben. Ezért az előkészítések tekintetében a Dél-budai szvtt-hez közvetlenül kapcsolódó területek (Budapest XXI. ker., XXII. ker., Érd, Diósd, Tárnok, Budaörs) és Budakeszi, Százhalombatta tervezési feladatai egyszerre készülnek el lehetőséget adva akár az együttes, akár a külön-külön történő megvalósításra, pályázat benyújtásra. Az előkészítés keretében 2004-ben még további két dokumentáció készült el a döntéshozók számára. A program Projektterve (Főmterv Rt. Tsz.: 21.04.030), ami a program időbeni ütemezését és az elvégzendő előkészítő és tervezési feladatok feltárását tartalmazza, valamint a Stratégiai elemzés felülvizsgálata (Főmterv Rt. Tsz.: 21.04.069), ami az előkészítés során eltelt két év szakmai változásait és ennek pénzügyi következményeit tárta fel. A program előkészítése mint látható már hosszú időre nyúlik vissza. Az előkészítés keretében készültek el azon koncepció, és tanulmány tervek, amelyek feladata volt a program lehatárolása, szükséges döntések előkészítése. Jelen tervezési fázis közvetlen előzményeként az alábbi elvi vízjogi létesítés engedélyezési tervek készültek el. A tervek elvi vízjogi engedéllyel rendelkeznek. Budakeszi város szennyvízelvezetés fejlesztése Budakeszi, Makkosmária, Nagyszénászúg elvi vízjogi engedélyezési terv 2001. június, Ben-For, Tsz.: 3-4/2001 Budakeszi város szennyvízelvezetés fejlesztése elvi vízjogi engedélyezési terv korszerűsítése 2004. október, Ben-For. Tsz:2-8/2004 A figyelembevett városrendezési tervek: Budakeszi Város helyi építési szabályzat Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő testületének 51/2004. rendelete Makkosmária szabályozási terve 67/2006. (III. 28.) számú önkormányzati határozat:

5/21


1.3.

L-I / PM-I-03

A csatornahálózat fejlesztés keretében elkészülő tervek

A projekten belül a tervezés és engedélyeztetés alapvetően két részre lett felosztva. A vállalkozásba adás szempontjából azon feladatok esetében ahol FIDIC „piros” könyves tenderezési eljárás lesz lefolytatva a kedvezményezett Önkormányzatok (Beruházó), készíti el és szolgáltatja az engedélyezési és kiviteli terveket a Vállalkozó számára. Ide tartoznak a program hálózat fejlesztésével kapcsolatos tervezési feladatai. Ahol a tendereztetés FIDIC „sárga” könyves eljárás alapján történik, ott a nyertes Vállalkozó feladata lesz az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése az elvi engedélyben és a tendertervben foglaltak betartásával. Ide tartoznak a szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos feladatok. Jelen tervezési dokumentáció a hálózati fejlesztéseket tartalmazza. Az érintett tervezési területeken a hálózati elemekre vonatkozó vízjogi létesítési engedélyezési tervek elkészítése egyszerre történik. Az áttekinthetőség és kezelhetőség érdekében a tervezési feladat a közigazgatási határokat, illetve azon belül a részvízgyűjtő területeket figyelembe véve az alábbi bontásban készültek el: L

Budakeszi L-I L-II L-III L-IV

csop. csop. csop. csop.

Budakeszi, Makkosmária Budakeszi, Nagyszénászug Budakeszi, Külterületi vezetékek Budakeszi, Munkácsy Meggyes utca

Jelen dokumentáció az:L-I csoport – Budakeszi, Makkosmária tervezési terület vízjogi létesítési engedélyezési dokumentációját tartalmazza. 1.4.

A vízjogi engedélyezési terv felépítése

A vízjogi létesítési engedélyezési tervek a „A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről” szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerint készültek el, és annak 2. sz. mellékletében megfogalmazottakat tartalmazzák. A dokumentáció tartalmi és formai felépítése továbbá egyeztetésre került a Megrendelővel, és az területileg érintett Üzemeltetővel. A tárgyi tervdokumentáció célja és feladata a Vízjogi létesítési engedély megszerzése a tárgyi beruházáshoz. Az Európai Uniós projektek esetében a kivitelező kiválasztása FIDIC piros könyv alapján történik. A FIDIC piros könyves tenderkiírásnak megfelelően jelen dokumentáció nem tartalmaz és tartalmazhat olyan részlet megoldásokat kivitelezési előírásokat, amelyek beépítésre kerülő anyagtól, típustól függenek, valamint olyan részleteket, amelyek a leendő kivitelezővel történő egyeztetés alapján a választott építéstechnológia, eseteleges kivitelezést megelőző feltárások ismeretében határozhatók meg tender illetve kiviteli terv szinten. 1.5.

A projekt további terv és előkészítési fázisai

A projekt megvalósítása EU-os pályázati forrás felhasználással valósul meg. Ennek következtében a Vízjogi létesítési engedélyben szereplő műszaki tartalomnak és az 6/21


L-I / PM-I-03

engedélyekben megfogalmazott előírásoknak megfelelően készül el a KA (Kohéziós Alap) pályázati dokumentáció, valamint a kiviteli szintű tenderterv. A tender terv a részletmegoldások tekintetében ismételten egyeztetni kell az Üzemeltető szervezettel. A kivitelezés megkezdése előtt a nyertes Vállalkozó feladata az építéshez, kivitelezéshez tartozó technológiai tervek, valamint a megvalósulási tervek elkészítése. A kész létesítmény átadását követően és üzembe helyezéshez meg kell kérni a vízjogi üzemeltetési engedélyt. 2. 2.1.

TERVEZÉSI TERÜLET ISMERTETETÉSE Tervezési terület ismertetése

Jelen dokumentáció: Budakeszi Makkosmária tervezési terület terveit tartalmazza. Makkosmária a város DK-i részéhez kapcsolódik, ÉK – DK D-i irányból a Budai Tájvédelmi Körzet határolja. Makkosmária korábban zártkert, majd hétvégi házas üdülőterület volt, jelenleg a belterülethez tartozik és kertvárosias lakóterületként funkcionál. A korábbi hétvégi üdülőépületek jelentős része ma is áll, de új építésű lakóházak is szép számmal találhatók a területen. A tervezési terület lehatárolása, az általában még gravitációsan a városi meglévő csatornahálózatra köthető utcák, illetve ezen utcák mentén elhelyezkedő ingatlanok területének lehatárolásával történt. Azok az ingatlanok nem kerültek bekötésre, melyek magánutak mentén fekszenek, illetve azok az ingatlanok, melyek –vélhetően szolgalommalmás ingatlanon keresztül a meglévő csatornára már rákötöttek. (Azok az utcák, melyek jelen tervben nem szerepelnek, egy későbbi ütemben, általában gravitációsan csatornázhatók, de a városi csatornához csatlakozásához átemelő építésére lesz szükség.) A tervezett vezetékek tehát közterületbe kerülnek. A tervezési területen szűk és széles utcák egyaránt találhatók. Általában az utcák burkolatlanok, vagy makadámszerű burkolatúak, de többségében rendezetlen összképet mutatnak. Aszfaltbeton burkolattal csak néhány utca rendelkezik. Tömegközlekedés a területen nincs. A közművesítés már korábban megkezdődött, így kiépült a vezetékes vízhálózat, a gázhálózat, távközlési hálózat. Az elektromos energiaellátás általában légvezetékes hálózatról történik. Zárt csapadékcsatorna a területen nem található, de a nyílt árkos, folyókás vízelvezetés néhol megjelenik, nem képezve összefüggő rendszert. A meglévő közművek elhelyezésére jellemző, hogy nem egy elhatározott közművesítési koncepció szerint épültek, hanem a vezetéket oda tették, ahol a megépítés a legegyszerűbbnek mutatkozott, ezért a csatorna (és további közművek) elhelyezése nehézségekbe ütközik, illetve helyenként a meglévő vezetékek kiváltását teszi szükségessé. 2.2.

Domborzati viszonyok

Budakeszi a Budai hegységhez tartozó János hegy délnyugati lejtőjén helyezkedik el. Déli irányból egy löszös felszínű völgy övezi, enyhén tagolt domborzattal. 7/21


L-I / PM-I-03

Makkosmáriát ÉK – D-i irányban a Tájvédelmi Körzet öleli körül, a domboldal északnyugati, nyugati irányba a város, illetve a Budakeszi árok (Hosszú-réti patak) völgye felé lejt, kisebb területe déli. délnyugati lejtésű. 2.3.

Ellátandó egységek

A korábban zártkerti területen hétvégi házak, normál- és nagyméretű családi házak, és kisebb számban társasházak is találhatók. A beépítés laza, kertes, az új beépítésekre jellemző a telekösszevonásokkal kialakuló nagy lakótelkek. A tervezési területen a szennyvízkibocsátás szempontjából jelentős, vagy kommunális jellegtől eltérő ipari üzem és intézményi létesítmény nem található. 3. 3.1.

TERVEZÉSI ALAPADATOK Geodéziai adatszolgáltatás, felmérések

A tervezés helyszíni felmérésen alapuló alaptérkép felhasználásával történt. A részletes felmérés során, mind helyszínrajzilag, mind magasságilag bemérésre kerültek a meglévő tereptárgyak, valamint a jellegzetes terep pontok. A felmérések 2006. június - december között történtek, és ezt az állapotot rögzítették. A tervezés során a Tervező helyszíni bejárással pontosította a térképi állományokat, és ezen bejárások alkalmával egyeztette előzetesen az ingatlanok bekötésének elhelyezhetőségét. A tervezéshez és az engedélyezés megkezdésének időpontjában beszerzésre kerültek az illetékes földhivataltól a nyilvántartásuk szerinti hivatalos helyszínrajzok szintén digitális formában, EOV rendszerben, mely alapján egyértelműen, a naprakész állapotnak megfelelően lehet azonosítani az érintett ingatlanokat, és ennek alapján a tulajdon határokat. 3.2.

Talajmechanikai adatszolgáltatás

A tervezéshez a talajmechanikai adatok részben a területen elvégzett vizsgálatok és ismeretek, részben a tervezési fázisnak megfelelően elvégzett talajmechanikai feltárások alapján lettek figyelembe véve. A projekt előkészítése során további részletes talajmechanika feltárások készülnek a megadott nyomvonalaknak megfelelően a tendertervek készítésekor. A pályázó az alkalmazott építési technológiáját ennek alapján köteles meghatározni. A terület földtani viszonyai szerint Budakeszi a Budai hegység területéhez tartozik, mely igen összetett geológiai felépítésű. Alapja triászkori dolomit és mészkő, melyre dachsteini mészkő, illetve különböző márgás üledékek rakódtak. A tervezési területen az alapképződményt eocén budai márga alkotja, mely bevágásokban a felszínre is bukkanhat. A márgát változó vastagságú, a márgánál fiatalabb üledékek borítják. A csatorna építésnél talajvízzel nem, de rétegvizek megjelenésével várhatóan kell számolni. 3.3.

Meglévő közművek, adatszolgáltatás

A tervezéshez a meglévő közművek adatait az egyes szakági közműszolgáltatók adatszolgáltatásai , illetve megvalósulási tervei alapján ábrázoltuk, valamint a helyszínen 8/21


L-I / PM-I-03

fellelhető közművekre vonatkozó adatok alapján pontosítottuk. Tekintettel a nyilvántartások esetleges hiányosságaira, pontatlanságaira a szolgáltatott adatokért a tervező nem vállal felelőséget. A kivitelezéskor a szakági közműszolgáltatók nyilatkozatában foglaltak szerint kell eljárni, illetve az érintett közműszolgáltatókat a munkaterület átadásakor meg kell hívni és a kivitelezéskor a kapcsolatot folyamatosan fenn kell tartani! Az adatbeszerzések alapján az alábbi közművek és szolgáltatók találhatók tervezési területen: -

Ivóvízellátás Szennyvízelvezetés Csapadékcsatorna Gázvezeték Elektromos kábelek Távközlési kábelek

3.4.

Egyeztetések

Fővárosi Vízművek KESZIVÍZ Kft. Budakeszi Gamesz TIGÁZ Rt. ELMŰ Rt. Magyar Telecom Rt. (T-Com)

A tervezés során folyamatos egyeztetés történt az érintett Önkormányzatokkal és az üzemeltető szervezetekkel, és egyéb érintettekkel. Az egyeztetésekről készült emlékeztetőket a Műszaki leírás melléklete tartalmazza. - Fővárosi Vízművek (levélmásolat) - Emlékeztető 4. 4.1.

2007-02-05 2007-04-27

A TERVEZETT HÁLÓZAT ISMERTETÉSE Szennyvízelvezető hálózat

A tervezett hálózat 4 ponton csatlakozik a meglévő hálózathoz. a következők szerint: I. csatlakozási pont (M1-0-0 jelű csatorna) Gábor Áron utcai M 1-0-0 jelű csatorna a Székely és Kalmár utca között gyűjti a szennyvizeket. A tervezett csatorna a Székely – Gábor Áron sarkán a meglévő csatorna aknájától indul. Az utcában meglévő víz- és gázvezeték és távközlési kábel található. A tervezett szennyvízvezeték 1001 – 1006. sz. aknák közötti szakasza, a meglévő vezetékek helyének tiszteletben tartásával, csak úgy helyezhető el, ha a csatorna tisztítóaknái, illetve a csatorna építésénél a munkaárok érinti az utcával É-on határos erdőterületet (Budapest közigazgatási területébe tartozik.) A kivitelezés megkezdése előtt kutatóárokkal kell pontosítani a meglévő vezetékek helyét, amennyiben a csatorna nem építhető meg az erdő földrészletének érintése nélkül, úgy a gázvezeték kiváltása szükséges mintegy 124 m hosszban. A csatorna további szakasza a víz- és gázvezeték közé, illetve a víz- és gázvezetéktől É-ra helyezhető el. A vezeték átlagos fektetési mélysége 1,6 – 2,4 m. Az épületek egy része a Székely utcai csatornára már bekötéssel rendelkezik (KESZIVIZ-től kapott adatszolgáltatás alapján), ezért nem minden utca mellett fekvő ingatlan bekötését jelöltük. Az utca burkolata szórt útalap. 9/21


L-I / PM-I-03

II. csatlakozási pont (2-0-0 jelű csatorna) A tervezett M 2-0-0 jelű csatorna a Székely utcai meglévő csatornára csatlakozik, és a Kalmár - Őr utcán halad, az Őr utca magas-pontjáig. A Kalmár utcában vízvezeték és távközlési kábel található, a szűk utca miatt a csatorna nyomvonala a távközlési kábel kb 20m-es hosszának áthelyezésével fér el. Az Őr utca alsó szakaszán (80. sz. ingatlanig) középnyomású gázvezeték van, ezen a szakaszon a gáz- és vízvezeték közé helyezhető a csatorna. A tervezett csatorna mélysége átlagosan –1,8 m, a Kalmár utcai rácsatlakozás előtt egy 2,6 m mély bukkanón vezet át a csatorna, itt a mélysége eléri a 2,6 m-t. A meglévő aknára bukással csatlakozik. A csatorna lejtése 5 és 73 ‰ között változik. Az ingatlanok általában gravitációsan csatlakoztathatók a tervezett csatornára, kivétel ez alól az Őr u. 3470/1. sz. ingatlan, ahol az épület (társasház) az utca szintjéhez képest –9,5 m-re helyezkedik el. Ide házi átemelőt jelöltünk, de lehetséges, hogy szolgalommal lekötötték a Kalmár utcai meglévő csatornába. Az Őr utca burkolat szintén szórt útalap. III. csatlakozási pont (3-0-0 jelű rendszer) Az M 3-0-0 jelű csatorna a Makkosi úti meglévő szennyvízcsatornára köt a Székely köz becsatlakozásánál, és a Makkosi úton halad végig. Az utcában, vízvezeték (a Megyei utcáig kettő), középnyomású gázvezeték, távközlés kábel és elektromos légvezeték található. A csatorna a víz- és gázvezetékek között, illetve ezen vezetékek keresztezésével fektethető. A Megyei úttól K-re, az utca déli oldalán fasor, és vízelvezető árok található (szakaszosan), helyenként az utca É-i oldalán is megjelenve, helyenként burkolva. A Kalmár és Besenyő utca között a tervezett csatorna a víz- és gázvezetéktől É-ra helyezhető el. A vezeték a Templom előtt ér véget. A vezeték átlagos fektetési mélysége –1,80 m, lejtése 5 – 110 ‰ között változik, a terep lejtését követve. Az ingatlanok általában gravitációsan csatlakoztathatók az utcai vezetékre, kivétel ez alól a vezeték K-i vén lévő ingatlan, ahová házi beemelőt jelöltünk. Az utca Ny-i végén nagykockakő jellegű burkolat, egyébként szórt út, rendezetlen keresztmetszettel. Javasoljuk a csatornaépítés előtt út- és vízelvezetési terv készítését. Csatlakozó mellékgyűjtők: M-3-1-0 jelű csatorna, Megyei utca. Közel 180 m hosszú csatorna, a Megyei út Makkosi út felé lejtő szakaszán. Az utcában két vízvezeték, egy szakaszán két gázvezeték található, ezek helyzete, s tőlük tartandó minimális 1,0 m védőtávolság határozta meg a csatorna helyét. A csatorna mélysége 1,5 – 2,0 m között, a meglévő tereppel közel párhuzamosan kialakítva, lejtése 10 – 110 ‰ között változik. A Gerinc utcától a Ny-i oldali telkek az utca szintjénél mélyebben helyezkednek el, házi beemelővel csatlakoztathatók. Az utca burkolata aszfaltbeton. M-3-1-1 jelű csatorna, Gerinc utca 10/21


L-I / PM-I-03

A viszonylag szűk utcában a víz- és gázvezetékek többszöri keresztezésével, fektethető csatorna. Egyes helyeken a tulajdonosok a kerítésüket közterületre tették, evvel is nehezítve az új közmű elhelyezését. Javasoljuk -a csatornaépítés érdekében is- a jogi állapot visszaállítását. A 3119 – 3126. sz. aknák között – a terepviszonyok miatt- a csatorna mélysége eléri a 4,4 m-t is, csak így lehet gravitációsan átvezetni a csatornát a helyi dombon. Ezen a szakaszon találhatók a közterület kikerítések is. Itt egy szakaszon a meglévő vízvezeték áthelyezését is jelöltük, a meglévő vezeték megkutatása után lehet majd dönteni a kiváltandó szakasz pontos hosszáról. A vezeték lejtése, a domb kivételével követi a terep lejtését, 1,5 – 1,8 mélységben. A gyűjtő lejtése 10 – 11‰ között változik. Az ingatlanok jelentős része gravitációsan köthető az utcai gyűjtőre. A déli oldali telkeknél azonban házi beemelővel lehet kiemelni a szennyvizet. Az utca burkolata aszfaltbeton. M-3-2-0 jelű csatorna, Kalmár utca A Kalmár utca szennyvizeit vezeti el, elsősorban az utca K-i oldali ingatlanjai köthetők rá. A utca szűk, Ny-i oldalán a telkek egy részét az utca szintjétől, a közterületen lévő rézsű választja el. Az itt lévő pár ingatlan csak házi beemelőn keresztül csatlakoztatható a tervezett csatornára.. A nyomvonal ebben az utcában is a víz- és gázvezetékek kerülgetésével helyezhető el. A vezetéket, a tereppel párhuzamosan, átlag – 1,80 m mélységben terveztük elhelyezni, lejtése 21 – 81 ‰ között változik. Az utca szórt burkolatú. M-3-3-0 jelű csatorna, Őr utca Az Őr utca Makkosi út felé lejtő szakaszának szennyvizeit vezeti el. Ez az utca rendkívül szűk keresztmetszetű, gázvezeték csak egy szakaszán épült, s remélhetőleg a csatorna megépítéséig nem fektetik tovább. A vízvezeték egy szakaszának kiváltását jelöltük. A tervezett vezeték követi a terep lejtését, egy rövid szakaszon éri el a 2,5 m mélységet. Lejtése 15 – 110 ‰ között változik. A Ny-i oldali ingatlanok bekötéséhez többségében házi beemelő szükséges. Az utca .szórt burkolatú. IV. csatlakozási pont (4-0-0 jelű rendszer) M-4-0-0 jelű csatorna (Kert, Lejtő, Bolgár, Besenyő utcák) A tervezett csatorna a szennyvíztisztító telep fogadó aknájától indul, DN 400 mm-es átmérővel az M-4-1-0 jelű, szintén Kert utcai becsatlakozó ágtól. Ezen a szakaszon meglévő szennyvízcsatorna található, de pontos nyomvonalát nem ismerjük. A tervezés során az üzemeltető megkutatta egyes pontjait és átépítését kérte. A meglévő csatorna részben magánterületen halad, tisztító aknái nem fellelhetők, (üzemeltető szerint állaga nem megfelelő), ezért új csatornát terveztünk. Átmérőjét üzemeltető határozta meg. A tervezési területen az M-4-1-0 jelű becsatlakozás után már DN 200 mm-es átmérővel halad tovább a csatorna, a meglévő víz és gázvezeték között. A Hajnalka utca után átkerül az utca déli oldalára a víz- és gázvezetéken kívülre, majd a Lejtő utca előtt ismét a két vezeték között halad tovább. (A víz- és gázvezetékek nyomvonala az egész városrészen nélkülözi a közműelrendezés célszerű, szabályos rendjét.) A Megyei úti csomópont keresztezése után a Lejtő utcán vezettük tovább a gyűjtőt, először az utca É-i oldalán, majd itt is bekerül a víz- és 11/21


L-I / PM-I-03

gázvezeték közé, illetve a gázvezeték nyomvonalváltozásait követve foglalja el a még szabadon lévő közterületi sávot.. A Bolgár utca egy szakaszán a vízvezeték áthelyezésére van szükség. (A meglévő vezetékek tényleges helyéről kutatóárokkal célszerű meggyőződni.) A gyűjtő utolsó szakasza a Besenyő utcába kerül. A gyűjtő többnyire a terep lejtésével párhuzamosan halad. A nagy lejtésű szakaszokat általában bukóaknával törtük meg, a kisebb lejtésű szakasz előtt. (Ilyen „felső törés”-nél, a bukómagasságtól függetlenül ejtőcsöves bukóakna beépítése javasolt.) A csatorna lejtése a szennyvíztisztító telepnél 5 ‰-el indul, a legnagyobb lejtés 110 ‰. A vezeték mélysége általában –1,8 m, s csak pontszerűen éri el pár helyen a 2,50 m-t. A házi bekötések általában gravitációsak, kivétel ez alól a Lejtő utca és Bolgár utca D-i oldala a Görög utcáig. A szennyvíztisztító telepnél és Kert utcai csomópontban aszfalt burkolatba kerül a csatorna, tovább csak köves szórt út található Csatlakozó mellékgyűjtők: M-4-1-0 jelű csatorna, Kert utca A meglévő csatorna ismert utolsó aknájától indul, a víz és gázvezeték közé építendő, burkolatba. Átmérőjét üzemeltető DN 400 mm-ben határozta meg. Fektetési mélysége –1,90 – 2,50 m között változik, lejtése 5 ‰. M-4-2-0 jelű csatorna, Szász – Törökőr utca A Kert utcától indul, a 030/29. hrsz. számú földrészleten köt át Szász utcában, szolgalommal. A Szász utcában még nincs gázvezeték és távközlési kábel, így a csatorna viszonylag probléma nélkül fektethető. A Kert utcából átkötésnél a csatorna mélysége eléri egy ponton a –3,2 m mélységet, de a Szász utcában a tereppel párhuzamosan, átlag –1,80 m mélységben fektethető, egészen az utca végéig, ahol egy kisebb ellenlejtés van a terepben. A csatorna vége a Törökőr utcában viszont csak egy kis dombot keresztez, itt a mélység, egy rövid szakaszon, eléri a - 4,2 m-t. A csatorna lejtése 5 – 110 ‰ között változik. A Törökőr utcában a gázvezeték egy szakaszának áthelyezése szükséges a csatorna megépítéséhez. A Szász utca Ny-i végén az északi oldali ingatlanok házi beemelővel köthetők a csatornára. M-4-2-1 jelű csatorna, az Alkony utca egy része és az Angol utca K-i, még gravitációsan beköthető pár ingatlan szennyvizét vezeti el. Az utcákban az elektromos légvezetéken kívül csak vízvezeték van. A tervezett csatorna lejtése 5 – 24 ‰, fektetési mélysége – 1,80 – 3,4 m között változik. Az ingatlanok szennyvize gravitációsan köthető az utcai gyűjtőre. Az M-4-2-2 jelű csatorna a Törökvész utca még gravitációsan beköthető Ny-i végének szennyvizeit vezeti el. A tervezett csatorna lejtése 5 ‰, fektetési mélysége – 1,80 – 2,90 m között változik. Az ingatlanok szennyvize gravitációsan köthető az utcai gyűjtőre. M-4-3-0 jelű csatorna, Árnyas – Bem - Gábor Áron utca szennyvizeit vezeti el. Az Árnyas utcában csak egy rövid szakaszon van vízvezeték, így az Árnyas és Bem utcában, a Gábor Áron utcáig szabadon vezethető a csatorna. A Gábor Áron utcában már a víz- és gázvezeték figyelembevételével kell a csatornát vezetni, az utca meglehetősen szűk keresztmetszetű. A csatorna lejtése a terep lejtésével párhuzamos, fektetési mélysége csak rövid szakaszokon haladja meg a –1,80 m-t, de a mélység itt sem éri el a – 2,50 m-t. A csatorna lejtése 31 – 110 ‰ között változik. 12/21


L-I / PM-I-03

Az ingatlanok gravitációsan köthetők az utcai csatornára. M-4-3-1 jelű csatorna a 3045/1. hrsz. számú út torkolatában épül. Az utat elépítették, a csatorna a tulajdonjogi rendezés után helyezhető el közterületen. Az M-4-3-2 jelű csatorna a Gábor Áron utca déli végének szennyvizeit köti rá a tervezett rendszerre, de a terep lejtése miatt, nyomott vezetékkel. Mivel a meglévő vízvezetéktől a 2,0 m-es védőtávolság nem tartható be, a vezetéket védőcsőbe kell helyezni. Az utca déli oldali ingatlanjai köthetők rá, az északi oldali ingatlanokat a meglévő városi rendszerre már rákötötték, feltehetőleg szolgalmi joggal a Kert utca felé. 4 ingatlan köt rá, a vezeték átmérője DN 63 mm. Az M-4-3-3 jelű csatorna a 3046. hrsz. számú út melletti ingatlanok Gábor Áron utca felé lejtő szakaszának szennyvizét vezeti el. Lejtés 5 ‰, fektetési mélysége – 1,80 – 2,10 m. Az ingatlanok gravitációsan köthetők a csatornára. M-4-4-0 jelű, Hajnalka utcai csatorna. Az utca rendkívül szűk keresztmetszetű, az elektromos légvezetéken kívül csak vízvezeték van jelenleg az utcában, további vezetékek a szabályozási szélesség növelése nélkül nem helyezhetők el. A csatorna a terep lejtését követi, fektetési mélysége átlag – 1,80 m, egy helyen éri el a 2,20 m-t. Lejtése 22 – 72 ‰ között változik. Az ingatlanok gravitációsan csatlakozhatnak a tervezett csatornára. Az utca Ny-i szakasza ellenlejtésű, a szabályozási tervben a Kert utca felé van lekötés, a Hajnalka utca ezen szakaszát a Kert utcára kicsatlakozás után javasoljuk gravitációsan csatornázni. M 4-5-0 jelű csatorna a Megyei út DK-i még gravitációsan csatornázható szakaszát köti rá a tervezett M-4-0-0 jelű csatornára. Az utca torkolati szakaszát leszámítva, a tervezett csatorna a meglévő víz- és gázvezeték között halad, a tereppel közel párhuzamosan, - 1,60 – 2,20 m mélységben. Lejtése 8 – 42 ‰ között változik. A déli oldali telkek többségükben házi beemelőn keresztül csatlakoztathatók a csatornára. M 4-6-0 jelű csatorna a Megyei út ÉNy-i szakaszáról vezeti el a szennyvizet. A csatorna befogadóhoz közelebb eső szakaszának lejtése 5 ‰, fektetési mélysége –1,80 – 2,50 m, további szakasza, követve a terep lejtését, 10 – 29 ‰ között változik. Az utca Ny-i oldalán elhelyezkedő telkek házi beemelővel csatlakoztathatók az utcai csatornára. (M-4-7-0 jelet a Gesztenye sori csatornára tartottuk fenn, de az utca magán út, ahol a védett gesztenye fasor miatt a csatorna nem helyezhető el, az utca szűk keresztmetszete miatt.) M-4-8-0 jelű csatorna a Lejtő utca É-i végéről vezeti el a szennyvizet. A csatorna nyomvonala a meglévő vízzel párhuzamos, lejtése a terep lejtését követi, 54 – 74 ‰ között. Az utca É-i oldali ingatlanjai köthetők rá, gravitációsan. A tervezett vízi létesítmény fő adatait az L-I / PM-I-04 dokumentáció tartalmazza. 4.2. Egyedi műtárgyak, egyéb létesítmények

Vizilétesítmények jegyzéke című

Egyedi létesítmények tervezésére nem került sor, a megtervezett csatornarendszer átlagos körülmények között építhető. 4.3.

Kiváltások

Az alábbi utcákban szükséges a vezetékek egy –egy szakaszának kiváltása: 13/21


L-I / PM-I-03

M-1-0-0 jelű gyűjtő, Gábor Áron utca, gázvezeték M 2-0-0 jelű gyűjtő, Kalmár utca, távközlési vezeték M 3-1-1 jelű gyűjtő, Gerinc utca, vízvezeték M 3-3-0 jelű gyűjtő, Őr utca, vízvezeték M 4-2-0 jelű gyűjtő, Szász – Törökőr utca, gázvezeték

5.

A TERVEZETT ÁTEMELŐ TELEPEK

A területen átemelő nem épül. 6.

BETARTANDÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

6.1.

Földmunkák, munkaárok kialakítása

A kivitelezés megkezdése előtt a talajmechanikai feltárásokat szükség szerint olyan részletességgel kell kiegészíteni, amely a kivitelezés követelményeinek megfelel. A megvalósítás során a vizsgálatok szerinti és a tényleges talajjellemzők és/vagy talajvízszintek (talajvízminőségek) között tapasztalt eltérések esetén a szükséges módosításokat el kell végezni. A munkaárkot a „Csatorna munkaárok mintakeresztszelvény” című tervrajzon szerepeltetettek betartásával kell kialakítani. A munkaárok fenékszintjét úgy kell meghatározni, hogy az alsó ágyazati réteg vastagságával legyen mélyebben a tervezett folyásfenékhez képest. Az alsó ágyazati réteg vastagsága: - Minimum 100 mm normális talajviszonyok mellett A csatorna felső ágyazati réteg vastagságát (a beágyazási szöget) az alkalmazott csőanyag szilárdsági követelményeinek megfelelően kell kialakítani, amit statikai méretezéssel kell ellenőrizni. -

Általános esetben a 90º-os beágyazási szögnek megfelelő ágyazati kialakítást lehet alkalmazni. „A” típus Csőre ható egyedi igénybevétel esetén 120º-os beágyazási szögnek megfelelő ágyazati kialakítást kell alkalmazni. „B” típus

A munkaárokban a földvisszatöltést réteges tömörítés mellett az alábbi tömörítési értékek betartásával kell elvégezni: -

Ágyazati réteg: Csőzóna és csőzóna felett: Pályaszerkezet alatt 50 cm vastagságban:

Trγ = 90 % Trγ = 85 % Trγ = 90 % 14/21


L-I / PM-I-03

Visszatöltésre felhasználható anyagok: Ágyazati anyagok: Jól tömöríthető szemszerkezetű, éles kavicsokat nem tartalmazó homokos kavics. Helyszíni talajok: Az újra felhasználható helyszíni anyagok feleljenek meg a tervezési előírásokban megkívánt tömöríthetőségi követelményeknek, legyenek mentesek minden csőkárosító anyagtól. (pl. fagyökér, szemét, szerves anyag, 75 mm-nél nagyobb rögök, hó és jég) Nem használhatók földvisszatöltésre a nem tömöríthető talajok, a 30 cm-nél nagyobb rögök, valamint fagyott talajok. 6.2.

Gravitációs csatornák

A gravitációs csatornák elemei a csővezetékek és aknák, melyeknek beépített állapotban meg kell felelniük a tervezett hidraulikai, üzembiztonsági, állékonysági és alakváltozási követelményeknek. A csatornahálózat kialakításánál be kell tartani a KesziVíz Kft. előírásait, attól eltérni csak az Üzemeltető hozzájárulásával lehet. A gravitációs csatornahálózat helyszínrajzi kialakításánál a csatorna nyomvonalát egyértelműen meg kell határozni és dokumentálni. A közművezetékek között be kell tartani a szabványban előírt védőtávolságokat. Azokon a kritikus helyeken, ahol a szabvány szerinti védőtávolság nem biztosítható, a védelemről kell gondoskodni, illetve a nyomvonalat úgy kell kialakítani, változtatni, hogy elegendő hely álljon rendelkezésre a későbbi időben szükséges munkálatok elvégzésére, a nyílt feltárásos építéssel számolva. Amennyiben a közcsatorna építés miatt közműkiváltásra kerül sor, a keresztezés feltételeit pontosan tisztázni kell az érintett üzemeltetővel, és ennek alapján a kiváltás terveit külön kell elkészíteni a kivitelezés megkezdése előtt. A keresztező közművezetékeknek egymástól független szerkezetként kell megépíteni. A keresztező közművezetékek közül a közcsatorna vezetékeket kell mélyebbre helyezni. A kereszteződéseknél biztosítani kell, hogy a keresztező más közművezetékekből a közcsatorna üzemére káros anyag a csatornába ne kerülhessen. A csatornaaknák közötti szakasz egyenes nyomvonalú és lejtése váltás nélküli. Két csatorna találkozásánál a fogadó és becsatlakozó csatorna által bezárt szög 90º-nál akkor lehet kisebb, ha a két csatorna folyási iránya azonos. A csomópontokban, aknákban a csatornák folyás irányai nem ütközhetnek, nem lehetnek ellentétes irányúak. A gravitációs csatornák hossz-szelvényi kialakításánál általános követelmény, hogy az elvezetett víz mennyiségének ismeretében olyan lejtést kell tervezni, amely mellett a csatornában nem keletkezik lerakódás, öntisztulóan üzemel, továbbá a csatornában károsodások, kimosások nem jöhessenek létre. Az öntisztítás folytonosságának feltétele, hogy legalább 3 cm-es úsztatási mélység mellett 0,4 m/s vízsebesség alakuljon ki. Ezt a feltételt Ø40 cm-nél kisebb csatornák esetében nem kell figyelembe venni. Amennyiben a meglévő adottságok miatt nem teljesíthetők ezek a feltételek azt egyedileg kell az Üzemeltetővel egyeztetni. Ezen túlmenően a csatornák megengedett legnagyobb esése Ø40 cm-nél kisebb szennyvízcsatornák esetében 5 ‰ és 110 ‰ közötti legyen. Ettől eltérni csak egyedi 15/21


L-I / PM-I-03

megoldásként lehet, az Üzemeltető jóváhagyásával. 3 ‰-nél kisebb lejtésű csatorna semmilyen körülmények között sem építhető. A KesziVíz Kft. működési területén alap irányelv, hogy Ø20cm-nél kisebb közcsatorna nem építhető! Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben, - egyedi elbírálással kiadott előzetes hozzájárulással lehet. A házi bekötővezetékek, valamint a függőleges ejtőcsövek névleges mérete 150 mm lehet. A házi bekötővezeték szelvénye legalább egy járatos mérettel kisebb legyen, mint a befogadó törzscsatorna. A csatornarendszer anyaga statikailag szilárd, korrózióálló, vízzáró, kopásálló, ütésálló, kedvező súrlódási feltételeket biztosító, tisztítási, mosási műveleteknek ellenállónak kell lenni. Az esetleges altalajmozgásokra szerkezete ne károsodjon, érintett helyeken kóboráramra semleges – legalább 50 évig rendeltetésszerűen használható legyen. Az alkalmazott csőanyag általános esetben 200 - 400 mm gerincvezeték esetén MSZ EN 1401-1 szerint gyártott PVC-U anyagú, legalább SN4 gyűrűmerevségű (SDR41) hagyományos (tömör, homogén) falszerkezetű, sima belső felületű tokos-gumigyűrűs illesztésű csatornacső és rendserében hozzá tartozó idomok. A beépített csövek átmérő torzulása 5%-nál nem lehet nagyobb. Egyedi, az általános építési körülményektől eltérő esetben a műszaki követelménynek megfelelő csőanyagot kell alkalmazni, beépíteni. A 90 ‰ és 110 ‰ közötti lejtésű csatornák kőagyag csőből építendők. A tisztító aknák alsó minimum 1,0 métere a munkakamra, ennek belső átmérője 1,0 m. E fölött 0,8 m belső átmérő is megengedett, míg a kibúvó nyílás (excentrikus szűkítővel) 0,6 m. A teljes akna (munkakamra, felszálló rész, szűkítők) cementhabarcs vakolattal, a munkakamra vakolata vízzáró kivitelben készüljön. Az aknák, aknafenekek előregyártottak kell legyenek, aknák fenekén a betorkoló csővezeték átmérőjével azonos átmérőjű félkör alakú künetet kell kiképezni. Az aknába való lejutás biztosítására az aknákban műanyaggal bevont aknahágcsót kell beépíteni. A gravitációs csatorna tisztító aknái a közúti teherbírásra méretezett beton anyagúak lehetnek az aknafenék műanyag vagy korrózióálló béléssel. Az akna anyagának meg kell felelnie a beépítés helyén várható földnyomásnak és járműterhelésnek, továbbá az őt érő vegyi hatásoknak. A fedlap anyaga gömbgrafitos öntöttvas, - a forgalom okozta függőleges és vízszintes terhek elviselésére alkalmas – bűzelzárós kivitelű, átmérője 600 mm. Az aknafedlapnak billegés mentesnek, az MSZ-EN 124 szerinti kialakításúnak kell lennie. Teherbírása tekintetében közúton MSZ-EN 124 szerinti I kategóriájúnak kell lennie, egyéb helyeken C 250 osztálynak kell megfelelni. 6.3.

Nyomott rendszerek

A tervezési területen egy rövid nyomott csatornát terveztünk, a Gábor Áron utca D-i végén.(M-4-3-2 jelű csatorna) Az utca déli oldali ingatlanjai köthetők rá, (az északi oldali ingatlanokat a meglévő városi rendszerre már rákötötték),. 4 ingatlan köt rá, a vezeték átmérője DN 63 mm, javasolt anyaga anyaga PE 80 SDR 11, mivel a vízvezeték közelsége miatt védőcsőbe kell húzni.. A nyomott rendszerek elemei a nyomó gerincvezetékek illetve a bekötések a hozzá tartozó átemelő egységgel (műtárgy, gépészet, energia ellátás, irányítástechnika), melyeknek beépített állapotban meg kell felelniük a tervezett hidraulikai, üzembiztonsági, állékonysági és alakváltozási követelményeknek. 16/21


L-I / PM-I-03

A vezetéket 1,2 – 1,5 m mély munkaárokba javasolt fektetni, a tereppel közel megegyező hossz-szelvényi kialakítással. A vezetéken amennyiben magas pont található szennyvíz üzemre és öblítésre alkalmas automata légtelenítő és légbeszívó szelepet kell elhelyezni aknában. A vezetékek mélypontjain leürítő szerelvények és aknák beépítése szükséges. A nyomott rendszerű szennyvízvezetékek a terveken megadott átmérővel minimálisan D 90 mm-es átmérővel épülhetnek. A nyomóvezetékek anyaga polietilén cső, PE.80, SDR 11 minőségben. A csőkapcsolatoknál húzásbiztos, vízzáró kialakítást kell biztosítani. A csövek hegesztése történhet hegesztéssel vagy elektrofúziós eljárással. A rendszerbe épített szerelvénynek a vezetékekkel azonos műszaki paramétereknek kell megfelelni, különös tekintettel a szennyvizes üzemre. A kutathatóság biztosítására a vezeték fölé fémszálas jelzőszalag elhelyezése, illetve fémszálas PE csövek alkalmazása szükséges. Külterületi vezetékek iránytöréseit és szerelvényeit megfelelő módon jelölni kell. A szerelvényaknák zárhatóságát ill. ráhajtás elleni védelmét biztosítani kell. Nyomóvezetékek csatlakozásánál a szakaszolhatóság biztosítására külön szerelvényaknában kell elhelyezni a szerelvényeket. A szennyvíz-bekötéseknél, egyrészt közterületen zárási lehetőséget kell biztosítani a kiszakaszolhatóság érdekében, valamint az átemelőben szennyvíz üzemre alkalmas visszacsapó szelepet, illetve golyós visszacsapószelepet kell elhelyezni az esetleges visszaáramlások és ebből keletkező elöntések elkerülése érdekében. A nyomás alatti rendszerek gravitációs csatornához akna közbeiktatásával csatlakoztathatók. Az aknát a mintatervben meghatározottak szerint, a hidraulikus áramlást, csatlakozást elősegítő módon kell kialakítani. 6.4.

Bekötések

Általános elvként meghatározható, hogy a tervezési területen minden önálló ingatlannak legalább egy önálló csatlakozást kell biztosítani. A gravitációs bekötések esetén a telekhatáron belül 1 m-re minimum D 400-as tisztítónyílást kell elhelyezni. Abban az esetben, ha ipari, közületi intézményről van szó, mászható aknát kell kialakítani a szennyvíz kibocsátások mérhetősége, ellenőrizhetősége érdekében. Bekötéseket közvetlenül csőre, vagy aknára lehet kötni, merőleges kialakítással a gerinccsatornára. Közvetlenül csőre csatlakozásnál az idomot 45o-ba kell befordítani. Nagy mélységben vezetett valamint feltárás nélküli fektetési módnál a bekötést aknára kell kötni. A házi bekötések nem lehetnek egymással szemben, a bekötés átadó aknája, és törzscsatorna közötti távolság nem lehet 30 m-nél hosszabb, lejtésük 10-30 ‰ között változhat. Ha a bekötés hossza 30 m-t meghaladja, akna építendő be. Bekötővezetékhez 200 mm átmérőig felhasználható a DIN 19534 szerinti falvastagsággal bíró csövek is fel lehet használni. Jelen tervdokumentációban a tervező a bekötések helye a helyszíni bejárás illetve ahol ez lehetséges volt a tulajdonossal történő egyeztetések alapján lett meghatározva. Ettől függetlenül a kivitelezéskor a bekötések helye a helyszíni adottságok következtében még 17/21


változhat az általános követelmények betartása mellett. A bekötések helyét pontosítani kell az érintettekkel. 6.5.

L-I / PM-I-03

kivitelezést megelőzően a

Közmű kiváltások, vezetékek védelme

A megvalósítandó létesítmények azáltal, hogy azokat közterületen kell megvalósítani, kapcsolatban vannak a területen meglévő már üzemelő egyéb közművekkel. A meglévő utca szélességi és közmű adottságok következtében számítani kell a meglévő közművek kiváltására. Mivel a közmű szolgáltatók által megadott adatszolgáltatások bizonytalanságot hordoznak magukban, ezért a kivitelezés megkezdését megelőzően ismételten meg kell keresni az illetékes közművállalatokat, és egyeztetést kell lefolytatni az esetleges érintettség megállapítása érdekében. Ezen túlmenően helyszíni közműfeltárásokat kell végezni a meglévő közművek nyomvonalának pontosítása, illetve a közműmentes építési nyomvonal megállapítása céljából. Továbbá előzetesen fel kell tárni minden olyan jelentős keresztező közművet, amelynek mélységi elhelyezkedése befolyásolhatja a tervezett csatorna magassági vonalvezetését. Azok a helyek, ahol az adatszolgáltatások alapján közműkiváltások várhatók a részletes helyszínrajzon bejelölésre kerültek, valamint külön kiváltási terv készül rá. Amennyiben a feltárások alapján a meglévő közművek elhelyezkedésének tekintetében jelentős eltérés mutatkozik, és ez befolyásolja a tervezett csatorna helyszínrajzi és magassági nyomvonalvezetését, ki kell váltani az útban lévő vezetéket, vagy módosítani kell a terveket. A tervezett műtárgyak, építmények munkagödrének közműmentesítése előtt a Kivitelező feladata a közmű kezelő szakfelügyeletének biztosítása. A beruházás során megvalósítandó közmű és közműjellegű vezetékek építésével érintett területeken lévő többi közművet és közműjellegű vezetéket (víz-, gáz-, távhő vezetékek, csapadék- és szennyvízcsatornák, elektromos és távközlési kábelek, stb.) védeni kell. A feszültség alatt lévő légvezetékek, jelző és energiaellátó földkábelek biztonsági övezetében és közelében végzendő munkáknál szigorúan be kell tartani a 11/1984. (VIII. 22.) IpM. sz. rendelet munkavégzést tiltó és korlátozó, részletes és tételes balesetmegelőző előírásait. A közműkiváltásokat a kiváltandó közműre vonatkozó szakmai előírások betartásával kell elvégezni. Felhívjuk a kivitelező figyelmét, hogy a rajzokon feltüntetett közművek nyomvonala és mélysége csak tájékoztató jellegű, ezért a kivitelezést az összes meglévő közmű kézi feltárásával kell kezdeni az üzemeltetők szakfelügyelete mellett. Amennyiben a feltárás során olyan tervtől eltérő mélységű közműveket találnak, amely a tervezett csatorna magassági vonalvezetését befolyásolja, vagy a terven nem szereplő közművel, valamint villamos vagy távközlési földkábel jelzőszalaggal, vagy téglával találkoznak, a földkitermelést azonnal abba kell hagyni, és a tervezőt kötelesek értesíteni. A további földkitermelést csak a helyszíni szemle után, a tervező hozzájárulásával folytathatják. Az MSZ 7487 és MSZ 7048 szabványokban előírt védőtávolságok betartása kötelező. Kivitelezés során a meglévő közművek védelmét, alátámasztását, felfüggesztését szakszerűen el kell végezni. 18/21


L-I / PM-I-03

Gázvezeték keresztezése A kivitelezés megkezdése előtt a gázvezetéket a TIGÁZ Zrt. szakfelügyelete mellett kézi földmunkával fel kell tárni. Gépi földmunkát csak a vezeték feltárása után szabad végezni. A csatorna és gázvezeték között a minimális védőtávolság (palásttávolság) 1,0 m. Ha a tisztítóakna külső széle ezen belül közelíti meg a gázvezetéket, úgy az utóbbi közművet szaglóval ellátott, gáztömören lezárt, 3,0 m hosszú műanyag védőcsőbe kell helyezni. A gázvezeték utólagos védelmét TIGÁZ Zrt. szakfelügyelete mellett, gázhálózat kivitelezésére jogosult szakember végezheti el. Vízvezeték keresztezése A vízvezetéket szakfelügyelet mellett kézi földmunkával fel kell tárni. Vízvezeték keresztezésénél a csatornán 2-2 m-en belül kötés nem lehet. Párhuzamosan haladásnál esetenként az érintett hálózatot ki kell zárni. A szűkebb utcákban a közműfeltáráskor kiderülhet, hogy a meglévő vízvezetéket át kell építeni, hogy a szennyvízcsatorna is lefektethető legyen. A megbontott víz gerincvezeték és az új vezeték mosatását, fertőtlenítését el kell végezni. A szerelvények anyaga öntvény (P = 10 bar). Földkábel és optikai földkábel keresztezése A keresztezést és megközelítést a Hírközlés Felügyelet szakhatósági állásfoglalásában leírtak szerint kell kivitelezni. A kivitelezés megkezdése előtt a az érintett távközlési szolgáltatótól szakfelügyeletet kell kérni, különösen ügyelni kell az optikai kábel, az egyéb hírközlő kábelek védelmére. A földkábel érintettsége a kivitelezés időszakában fennállhat. Elektromos földkábel keresztezése A feszültség alatt lévő légvezeték, jelző és energiaellátó földkábelek biztonsági övezetében és közelében végzendő munkáknál szigorúan be kell tartani a 11/1984. (VIII.22.) IpM. sz. rendelet munkavégzést tiltó és korlátozó, részletes és tételes balesetmegelőző előírásait. Az ELMŰ Rt.-től szakfelügyeletet kell kérni, a földkábelek nyomvonalát ki kell méretni. 0,4 kVos és 20 kV-os kábelkeresztezés és megközelítés fordulhat elő. A fogyasztói csatlakozó földkábelek nyomvonalát a helyszíni nyomok (oszlopcsatlakozás) és az érintett ingatlantulajdonosokkal történő leegyeztetés alapján kell feltárni a kivitelezés megkezdése előtt. 6.6.

Helyreállítási munkák

Az építési munkák során felbontott, pormentes burkolattal rendelkező útpályákat eredeti állapotuknak megfelelően kell helyreállítani. A közművezetékek építését követően a burkolatot a Kivitelezőnek a Kezelő vonatkozó előírásai alapján kell helyreállítania. Az építés során a pályaszerkezet mellett szabadon futó földműveket (padka, rézsű, árok, szegély) is az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani amennyiben ezek megsérülnek. Az építési munkák során elpusztult gyepet is az eredeti állapot szerint kell pótolni. A munkák során kivágott cserjék, fák és egyéb növények pótlására legalább a kivágott növényzet biomasszájának megfelelő mennyiségű növényzetet kell telepíteni az építési munkával érintett területen.

19/21


7.

L-I / PM-I-03

A KIVITELEZÉS MEGKEZDÉSE ELŐTT ELKÉSZÍTENDŐ TERVEK

7.1.

Tender tervek, építési tervek,

A kivitelezés megkezdése előtt kell elkészíteni a kivitelezéshez szükséges részletmegoldások terveit, illetve ekkor kell elvégezni a szivattyúk kiválasztásához szükséges hidraulikai méretezéseket, beépítésre kerülő gépkiválasztást, a bekötések helyeinek rögzítését, elkészíteni a dúcolási, víztelenítési és statikai terveket, stb. Az építési (műszaki megvalósítási, építési) terv olyan terviratok és tervrajzok összessége, amely minden, a megvalósításhoz szükséges és elégséges közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja a vízjogi létesítési engedélyben (és vízjogi létesítési engedélyezési tervben), és annak részét képező dokumentumokban részletezett követelmények teljesítését. Mindezek figyelembevételével a létesítmény egyértelműen megépíthető és üzembe helyezhető. 7.2.

Közmű keresztezések, kiváltások tervei

A vízjogi engedélyezési tervek készítése során elkészültek azon kiváltási tervrészletek, melyek a rendelkezésre álló adatszolgáltatások és helyszíni geodéziai felmérések alapján a csatorna elhelyezhetősége kapcsán biztosan kiváltásra kerülnek. Mindezek ellenére a kivitelezés megkezdése előtt a kivitelező a tervezési területen lévő közműhelyzetről kutatóárkok készítésével köteles meggyőződni. Ezek alapján az építés során felléphetnek olyan körülmények, melyek alapján adott közművezetéket ki kell váltani. Ezen szakaszokra a kivitelező köteles kiváltási tervet készíteni. 7.3.

Forgalomtechnikai tervek

A kivitelezés megkezdése előtt el kell készíteni a közutakat érintő építési munkákhoz a forgalomterelési (forgalomkorlátozási) terveket a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I. 31.) KöViM rendeletben és közutakon folyó munkák elkorlátozásának és ideiglenes forgalomszabályozásának kézikönyvében (ÚT 2-1.119:1998 Útügyi Műszaki Előírás) foglaltak betartásával és azokat a közút kezelőjével jóvá kell hagyatni. 8. 8.1.

KIVITELEZÉSI ELŐÍRÁSOK Általános követelmények ¾ A kivitelezési munkákat a befogadótól kell kezdeni. ¾ A befogadó feltárása után a szinteket ellenőrizni kell. Az új csatorna aknaközönként épül, ideiglenes elzárással és átemeléssel – azokon a helyeken ahol a meglévő csatorna nyomvonalában épül új vezeték. ¾ A meglévő, de átépítésre kerülő közműveket az átépítés ideje alatt is ideiglenes megoldással biztosítani kell. ¾ Azokon a területeken, ahol a csatornaépítés során a közúti forgalom is érintve lesz a 3/2001. (I.31.) KöViM rendelet alapján kell eljárni. ¾ Az építési munkák során felbontott burkolattal rendelkező útpályákat a megrendelő és az üzemeltető előírásai szerint kell helyreállítani.

20/21


8.2.

L-I / PM-I-03

Munkaárok és munkagödör védelme, víztelenítés

A munkaárok védelménél a talajmechanikai előírásokat kell figyelembe venni. Jelenlegi ismereteink szerint a függőleges munkaárkok védelmére 1,0 m alatt zártsorú dúcolás szükséges. Az építésnél várhatóan talajvízzel nem, de rétegvízzel számolni kell. 9.

ÜZEMBE HELYEZÉS (NYOMÁSPRÓBA, VÍZTARTÁSI PRÓBA)

A csővezetékek megépülése után, betakarása előtt el kell végezni: -

A nyílt árkos geodéziai felmérést, Gravitációs csatornák és műtárgyaik esetében a víztartási próbát, Nyomóvezeték és műtárgyai esetében a nyomáspróbát.

Az átemelők üzembe helyezést megelőzően próbaüzemet kell végezni, próbaüzemi előírás és ideiglenes kezelési utasítás alapján. A próbaüzem a készre szerelt létesítmény tisztavizes üzempróbáját, próbaüzemét is tartalmazza. A próbaüzem megtörténte után végleges kezelési utasítást kell készíteni. Az elkészült csatornaszakaszokon az átadás-átvétel előtt az alábbi szabványokban megfogalmazottak szerinti vizsgálatokat kell elvégezni:

10.

-

MSZ EN 1610

-

MSZ 10-310:1986

-

MSZ 10-311:1986

Szennyvízelvezető vezetékek és csatornák fektetése és vizsgálata Vízügyi létesítmények. Épületen kívüli nyomás alatti vízszállító csővezetékek Vízügyi létesítmények. Zárt szelvényű gravitációs csatornák

KÖRNYEZETVÉDELEM

Az építés során olyan technológiát kell alkalmazni, mely a környezetet nem veszélyezteti. A veszélyes hulladékok keletkezését, ártalmatlanítását, gyűjtését, tárolását a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet és vállalati előírások szabályozzák. A környék lakói, valamint az ott lévő kommunális, kulturális és idegenforgalmi létesítmények nyugalma érdekében kerülni kell a felesleges zajokat. A járművek, építőipari gépek csak a feltétlenül szükséges ideig működjenek. A 8/2002(III. 22.) KöM-EüM. együttes rendeletben előírt zajszintet ne lépje túl az építési tevékenység zaja a munkahely környezetében. Ha várhatóan túllépi, a környezetvédelmi hatóságtól kell zajkibocsátási határérték megállapítást kérni.

21/21

Dél-budai regionális Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Projekt. Műszaki leírás L-I. BUDAKESZI - MAKKOSMÁRIA

Recommend Documents