BUDAKESZI VÁROSKÖZPONT PROJEKT

Budakeszi Városközpont Projekt – Átfogó Környezetvédelmi Hatástanulmány | Véglegesített verzió

BUDAKESZI VÁROSKÖZPONT PROJEKT ÁTFOGÓ KÖRNYEZETVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

Megbízó/Megrendelő:

Budakeszi Város Önkormányzata Székhely – 2092 Budakeszi, Fő utca 179. Kapcsolattartó – dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia

Vibrocomp témaszám - 068/2016 Vibrocomp képviselő – Bite Pálné dr. | Fájlnév – Budakeszi VKP KT_161129.pdf | Dokumentum típus – Tanulmány


A DOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VETT Vibrocomp Kft. Bite Pálné dr.

01-0193

Sz-035/2009

okl. környezetvédelmi szakmérnök

Zaj- és rezgésvédelem

Bencsik Tímea

01-14704

Sz-010/2013.

okl. tájépítészmérnök

Természet- és tájvédelem, épített környezet

Barcsay Blanka

okl. infrastruktúraépítőmérnök

Térinformatikai zaj- és rezgésmodellezés

Sáling-Csordás Julianna

okl. geológus

Víz- és földtani közeg védelem, hulladékgazdálkodás

Erdei Tímea


Levegőtisztaság-védelem, tájvédelem

Szappanos Márton


Természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás

Zaj- és rezgésvédelem

Coaching-Team Kft. Silló Szabolcs

13-13573

Sz-036/2009

okl. terület-, településfejlesztési szakgeográfus

01-0193

Sz-035/2009

okl. környezetvédelmi szakmérnök

Felelős tervező: Bite Pálné dr.

2


TARTALOMJEGYZÉK FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK ....................................................................................................... 3 1.

BEVEZETÉS.............................................................................................................................. 5 1.1. TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK ..................................................................................................... 5

2.

A PROJEKT FŐ ELEMEI ............................................................................................................. 7

3.

A KÖZLEKEDÉSBEN VÁRHATÓ HATÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE ........................................ 9

4.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ........................................................................................................... 11

5.

A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA ............................................................ 13 5.1. FÖLDTANI KÖZEG, FELSZÍN ALATTI ÉS FELSZÍNI VÍZ ........................................................... 13 5.2. LEVEGŐMINŐSÉG .............................................................................................................. 15 5.3. ZAJ ÉS REZGÉS.................................................................................................................. 18 5.4. TERMÉSZET ÉS TÁJ ........................................................................................................... 20 5.5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ......................................................................................................... 23 5.6. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS .................................................................................................. 24

6.

A KÖRNYEZETI HATÓTÉNYEZŐK, HATÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE ................................. 24

7.

VÁLTOZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTÚ ÉRTÉKELÉSE .................................................. 31 7.1. TALAJ, FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME ......................................................... 32 7.2. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM............................................................................................. 33 7.3. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM ............................................................................................ 39 7.4. ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME .......................................................................................... 40 7.5. ZAJVÉDELEM ..................................................................................................................... 41 7.6. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS .................................................................................................. 42

8.

TOVÁBBTERVEZÉS SORÁN AJÁNLOTT INTÉZKEDÉSEK, JAVASLATOK ......................................... 42

9.

ÖSSZEFOGLALÁS.................................................................................................................... 45

MELLÉKLETEK: I. II. III.

Általános melléklet Forgalmi melléklet Zajvédelmi melléklet

3


FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK

1.

Jelen környezetvédelmi tanulmány tárgya a Budakeszi Városközpont Projekt megvalósítása, a Budakeszi Művelődési Ház projekt vonatkozásában. A tanulmány célja, a tervezett beruházás jelen paramétereinek ismeretében várható környezeti hatásainak becslése és vizsgálata, az esetlegesen felmerülő káros hatások lehetőség szerinti minimumra csökkentésére irányuló intézkedések megfogalmazása, valamint a telepítést környezetvédelmi szempontból esetlegesen kizáró okok felderítése. Ezáltal biztosítható a hatályos környezetvédelmi előírások teljesülése, továbbá az építési engedélyhez és kivitelezéshez

szükséges környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás megszerzésének előkészítése.

2.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25) Kormány rendelet külön rendelkeznek az egyes beruházások paramétereitől függően szükséges környezetvédelmi előzetes vizsgálati eljárás és/vagy hatásvizsgálati eljárás lefolytatásának körülményeiről. A jogszabályi előírások szerinti vizsgálatok szükségszerűsége a tervezett beruházásra – jelen paramétereinek ismeretében – nem adott, a beruházás jelen volumene és tárgya alapján nem tartozik a 314/2005. Korm. rendelet 1. és 3. mellékletében felsorol tevékenységek alá. Jelen dokumentáció összeállítása során külön figyelembe vételre került a hatályos környezetvédelmi jogszabályok szerint általánosságba véve előírt struktúra, ezzel is elősegítve a későbbi megvalósítás körülményeinek előkészítését környezetvédelmi szempontból.

3.

Az elvégzett vizsgálatok és értékelések alapján megállapítást nyert, hogy a tervezett beruházás megvalósítása (kivitelezése) során elsősorban zaj- és levegőminőség-védelmi szempontból lehet ideiglenesen fellépő kedvezőtlen hatással számolni, de a javasolt intézkedések betartásával a környező lakóterületeken a fejlesztés várhatóan nem okoz konfliktust. A megvalósítást és üzembe helyezést

követően az egyes környezeti elemek szempontjából a várható hatás elfogadható, nem jelentős.

4.

A tervezett beruházás megvalósításának időszakára, valamint az üzemelés és üzemeltetés idejére becsült hatások megelőzése, mérséklése céljából az egyes környezeti elemek szempontjából javaslatok, illetve intézkedések kerültek megfogalmazásra az adott környezeti elemmel foglalkozó fejezetben.

5.

A javasolt intézkedések teljesülésével a tervezett beruházás megvalósítása és üzemeltetése során előzetesen feltárt, várható környezeti hatások jellege és mértéke a hatályos környezetvédelmi előírások és jogszabályok szerint elfogadhatónak tekinthető. A létesítmény megvalósulása a

vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelel.

4


1. BEVEZETÉS Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 168/2016. (VI. 27.) Kt. határozatával a Budakeszi Városközpont Projekt megvalósításával kapcsolatos hatástanulmányok készítéséről döntött. Ennek értelmében a tervezett projekt során létrejövő új városközpont megvalósítása vonatkozásában, Budakeszi közlekedésére és környezetére várható hatásokról átfogó közlekedési- és környezetvédelmi hatástanulmány készült Budakeszi Város Önkormányzata megbízásából. A VIBROCOMP Kft. társtervezőjeként, a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. által, külön dokumentációként került elkészítésre a tervezett projekt vonatkozásában Budakeszi közlekedésére várható hatásokról egy átfogó közlekedési hatástanulmány. A város életében meghatározó kulturális intézmények, egészségügyi alapellátás intézményei és a mindennapokat kiegészítő egyéb kereskedelmi-szolgáltató egységek számára megfelelő helyszínt biztosító épületegyüttes, belvárosban történő kialakítása a projekt fő célja. Továbbá a beruházással egy értékálló, befektetői elvárásoknak megfelelő, ugyanakkor a város lakossága számára közösségi teret nyújtó ingatlanfejlesztés megvalósulása a cél. A település aktuális környezeti állapotában, a tervezett fejlesztés következtében várható körülmények felülvizsgálata hozzásegítheti Budakeszi Város Képviselő Testületét a megvalósításhoz szükséges felelős döntések meghozatalában. A tervezett projekt vonatkozásában Budakeszi környezetére várható hatásokról, a VIBROCOMP Kft. által egy átfogó környezetvédelmi hatástanulmány készült. Jelen környezetvédelmi tanulmány célja, a tervezett beruházás jelen paramétereinek ismeretében várható környezeti hatásainak becslése és vizsgálata, az esetlegesen felmerülő káros hatások beazonosítása és kezelésükre irányuló intézkedések megfogalmazása, valamint a megvalósítást környezetvédelmi szempontból esetlegesen kizáró okok feltárása. Ezáltal biztosítható a hatályos környezetvédelmi előírások teljesülése, továbbá az építési engedélyhez és kivitelezéshez szükséges környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás megszerzésének előkészítése.

1.1. TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK Jelen tanulmány készítése során rendelkezésünkre bocsájtott, illetve figyelembe vett, valamint előzményként szolgáló tervek, stratégiák, tanulmányok és koncepciók: 2016. november

Budakeszi Városközpont Projekt vonatkozásában átfogó közlekedési hatástanulmány készítése, FÖMTERV Mérnöki Tervező Zrt.

2016. október

Tanulmányterv Budakeszi, Fő utca közlekedési problémáinak javítására (Tsz.: 694), UNITEFSZALAMANDRA Mérnöki Iroda Kft.

2016. március

Budakeszi – Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció (Verziószám: VNy31), TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft.

2016. február

Ötletpályázati dokumentáció - Budakeszi Városközpont (Budakeszi, Fő utca)

2015. augusztus

Budakeszi Integrált Településfejlesztési Stratégia – Megalapozó vizsgálat, Pro Regio KözépMagyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.

2015. július

Budakeszi Településfejlesztési Koncepció Átfogó Felülvizsgálata, TT1-PLANNER-T KONZORCIUM

2015. július

Budakeszi Településrendezési Eszközök Átfogó Felülvizsgálata – Településszerkezeti Terv, TT1PLANNER-T KONZORCIUM

A Budakeszi Városközpont Ötletpályázat egy új városközpont megtervezését tűzte ki célul, mely során a meglévő Művelődési ház és közvetlen környezetének rendezése valósulhat meg, új közösségi ház, egészségház, könyvtár, üzletek és lakások kialakításával.

5


Az ötletpályázat keretében olyan szerkezeti, illetve funkcionális elképzelések is meghatározásra kerültek, melyek a település fejlesztése során, hosszú távon is figyelembe vehetők. Egyes elképzelések várhatóan nagy létszám megjelenését is eredményezhetik. Ebből kifolyólag merült fel többek között a helyben biztosítható parkírozás lehetőségeinek mérlegelése is (pl. térszíni és/vagy térszín alatti parkolási lehetőség). Kiemelt szempontként jelent meg az energiatakarékosságra, a fenntarthatóságra és minden egyéb korszerű és elvárható technológia alkalmazására való törekvés, viszont számszaki kimutatás ezekről az elképzelésekről még nem érhető el. A tervezett beruházás során kialakítandó épület-együttes építészeti, gépészeti és köztéri megjelenésére még nincs véglegesen figyelembe vehető koncepció, illetve formavilág. Így a környezetvédelmi tanulmányban figyelembe vehető műszaki paraméterekhez többnyire az egyes funkciók szolgálnak alapul. Az ötletpályázaton túl, a környezetvédelmi tanulmány kiindulási alapját, az Önkormányzattal történt egyeztetéseknek megfelelően, a TRENECON Kft. által a 2016. év márciusában készült „Budakeszi – Művelődési Ház Projekt Gazdasági Koncepció” biztosítja. Budakeszi kereskedelmi, szolgáltató körképe alapján megállapítást nyert, hogy a jelenlegi állapot mellett az itt lakók alapvető igényeit a meglévő szolgáltatások képesek kielégíteni. Az üzleti funkciók jelentős része a belvárosra koncentrálódik, alapvetően inkább elszórtan, jellemzően nem korszerű ingatlanállományban megoldva. Eddig nem tudott kialakulni olyan, jól beazonosítható kereskedelmi - kulturális központ, ami multifunkcionalitása miatt képes lehet akár közösségi térként is működni. A fejlesztési terület hasznosítása során alapvető célként került definiálásra, hogy egy olyan értékálló ingatlanfejlesztés valósuljon meg, mely egyszerre képes képviselni a városi közösség céljait valamint a fejlesztés pénzügyi befektetőinek elvárásait. Ennek tükrében kerültek meghatározásra az egyes funkciók, illetve külön változatokra tagolva az azokhoz köthető területigények. Az egyes funkciók a következő csoportokra bontva kerültek elemzésre a Gazdasági Koncepcióban:  Közfunkció (Művelődési ház, könyvtár és háziorvosi ellátás)  Kereskedelmi, szolgáltató funkció  Lakásfunkció A Gazdasági Koncepció során bemutatott fejlesztési alternatívák alapján, a fejlesztési területen lakásfejlesztés megvalósítása nem javasolt. A közösségi tér megvalósíthatósága miatt felmerült a beépítés oly módon történő felosztása, hogy a területen 1/3-2/3 arányban legyen szabad terület illetve épület az azt kiszolgáló parkolókkal. A fejlesztési területre tervezett kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények, valamint a tervezett vevő- illetve ügyfélparkolók megközelítésének biztosítása miatt, a koncepcióban megfogalmazásra került a közlekedésfejlesztés igénye is. A kialakítható illetve kialakítandó közúti csatlakozásokat jelentősen befolyásolja a fejlesztési terület belső közlekedési rendszerének (ügyfélparkolók, kiszolgálás, belső forgalmi rend) kialakítása. A közlekedésfejlesztés alapvető céljaként a főirány akadályozásának minimalizálása került meghatározásra. A tervezett projekt megvalósíthatóságának felülvizsgálata érdekében, a Koncepció által egy kockázatelemzés is elvégzésre került, mely során feltárt részletek közül környezetvédelmi szempontból kiemelhető kockázatok az alábbiak: 



Építési szabályozási környezet (tervezett beépítés a jelenleg érvényes építési szabályzat és telekosztás alapján csak korlátozásokkal valósítható meg, a telekösszevonásokkal felmerül az építési szabályozás módosításának szükségessége, amelynek jelentős időigénye van). „Pláza stop” intézménye: az aktuális szabályozások1 alapján a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m 2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró HajdúBihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni az építési engedély iránti kérelem és mellékletei megküldésével.

Koncepcióban gazdasági megvalósíthatóság szempontjából megvalósításra (továbbtervezésre) javasolt változat főbb paraméterei a 2. sz. fejezetben kerülnek részletesen ismertetésre. 1

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény IV/A. fejezetében rögzített

6


Budakeszi Településfejlesztési Koncepció és a Településrendezési Eszközök átfogó felülvizsgálata (2015.) alapján a település fejlesztési irányai közé tartozik az új közösségi terek, épületek építése. Ennek keretei között céljuk a hiányzó közösségi terek, épületek tervezése, amely célt hivatott szolgálni jelen projekt is. Így megállapítható, hogy a projekt a Településfejlesztési Koncepció céljaihoz illeszkedik. A Budakeszi, Fő utca közlekedési problémáinak javítását célzó tanulmány terv (2016. október, UnitefSzalamandra Kft.) során az aktuális forgalomtechnikai adottságok kerültek felülvizsgálatra és elemzése, a településen történő gyorsabb áthaladás elősegítése érdekében. Megállapítást nyert, hogy elsősorban a reggeli csúcsforgalomban alakulnak ki jelentősebb torlódások a csomópontokban. A délutáni hazatérő forgalom időben jobban elterül. A Tanulmány terv alapján megállapítást nyert, hogy önmagában a jelzőlámpás csomópontok szabályozástechnikai beavatkozásaival nem küszöbölhető ki a reggeli torlódások problémája, viszont más egyéb feltárt problémák kezelésével javítható a helyzet. A javasolt beavatkozások volumene alapvetően a település területére koncentrálódik, azonban a problémát kiváltó okok a településen kívül, részben agglomerációs léptékben eredeztethetők. Így egyes lehetséges megoldások megvalósításához külön településközi és/vagy agglomerációs szintű egyeztetések igénye is felmerülhet. Ebből kifolyólag jelen környezetvédelmi hatástanulmányban elvégezhető felülvizsgálatok során a forgalomtechnikai problémák feloldására irányuló javaslatok, intézkedések – az aktuális helyzethez releváns illeszkedés érdekében – figyelembe vétele csak részlegesen biztosítható (pl. csomóponton belüli útfelület felosztásának módosítása). A tervezett projekt megvalósíthatóságának továbbtervezése során, amennyiben az egyes komplexebb forgalomtechnikai problémák feloldására irányuló részletek (pl. új jelzőlámpa kihelyezés, sávbővítés) ügye pontosodik, érdemes azok figyelembevételére további külön hangsúlyt fektetni. A környezetvédelmi dokumentáció készítése során felhasznált egyéb tanulmányokra, adatbázisokra és megalapozó anyagokra, valamint azok forrásaira az adatok közlési helyen történik utalás.

2. A PROJEKT FŐ ELEMEI A tervezett projekt főbb elemeinek ismertetése a Gazdasági Koncepcióban rögzített, illetve figyelembe vett paraméterek alapján került összegzésre. A tervezett projekt helyszíne a jelenlegi művelődési ház ingatlana (hrsz: 1385) és 6 szomszédos ingatlan (hrsz: 1384, 1386, 1387, 1388, 1392, 1393), melyek esetleges összevonásából külön telek kerülhet kialakításra. Az így kialakítható telek összterülete akár 6315 m2-re is kiterjedhet. Az ingatlan együttes Budakeszi kisvárosias központjában a Fő utca és a Kossuth Lajos utca sarkán helyezkedik el. A művelődési ház és a könyvtár épülete, az építészeti-épületgépészeti szakvélemények és a fenntartói-üzemeltetői tapasztalatok szerint oly mértékben leromlott, hogy az épület tartószerkezeti adottságait figyelembe véve a korszerű funkcionális kialakítás nem valósítható meg. Ezek alapján az épület bontása került javaslatra. Budakeszin a körzeti orvosi rendelők részben az önkormányzat épületét is magába foglaló telek hátsó traktusában, és kisebb részben a Fő téren találhatók. A közgyógyellátás infrastruktúrája mára elavultnak és hiányosnak mondható, bár a rendelők épülete jelentős felújításon esett át, a kapacitások hiányosak, és az épület kialakítása sem felel meg a gyógyászatban megfogalmazott elvárásoknak. A fentiek alapján a nem megfelelő körülmények között működő közfunkciójú létesítmények kerülnének elhelyezésre az ingatlan együttesen, kereskedelmi és szolgáltatói funkciók mellett. A teljes telek 80% (5000 m2) beépíthető. Maximális épületmagasság: 7,5 m. A beépíthető területből 1500 m 2-en valósulhatnak meg a közfunkciójú létesítmények, míg a fennmaradó 3500 m2 területen pedig a szolgáltató és kereskedelmi funkciók. A beruházáshoz kapcsolódóan felszíni, illetve felszín alatti parkolóhelyekkel kell biztosítani a parkolási szükségletet.

7


A tervezett létesítmények, valamint vevő-, illetve ügyfélparkolók megközelítése mind a Fő utca, mind a Kossuth Lajos utca felől biztosítható. Változatok bemutatása

A változat 1 500 m2

Közfunkció összesen:

1 000 m2 200 m2 300 m2

Művelődési ház (földszint + emelet) Könyvtár (emelet) Közorvosi rendelő (emelet) Felszíni parkoló

60 férőhely

B változat 1 500 m2


1 000 m2 200 m2 300 m2

Művelődési ház (földszint + emelet) Könyvtár (emelet) Közorvosi rendelő (emelet) Felszíni parkoló

110 férőhely

C változat 1 500 m2


1 000 m2 200 m2 300 m2

Művelődési ház (földszint + emelet) Könyvtár (emelet) Közorvosi rendelő (emelet) Kereskedelmi funkció (földszint + emelet):

3 500 m2

Felszíni parkoló és mélygarázs

150 férőhely

Az épületegyüttes építészeti kialakítására tett ajánlás értelmében egy a Fő utca felé nyitott, belső "agóraszerű" közösségi tér megtervezésére célszerű törekedni, melyről a különböző közösségi és kiskereskedelmi-szolgáltató funkciók közvetlen is megközelíthetővé válthatnak. Egyben ez a közösségi tér jelentős zöldfelület alakítási potenciállal is bír, mely kiaknázása során a meglévő (átépítendő), illetve tervezett funkciók struktúrájához való illeszkedés külön igényként jelent meg az ötletpályázat során.

A megvalósítás egyik meghatározó záró lépéseként került megfogalmazásra a megfelelő üzemeltetés és fenntartás körülményeinek stabil kialakítása. Így a projekt eredményei végül a városlakók igényeinek is megfelelő módon válhatnak fenntarthatóvá. A más, jelen projekt jellegéhez, illetve volumenéhez hasonlóan, a megvalósuló létesítményeknél elvárt épületgépészeti berendezésekkel, rendszerekkel és megoldásokkal (pl. hűtés-fűtés) a tervezett épületegyüttes üzemeltetése során is számolni kell. A „C” változatnál elképzelt 150 férőhelyes felszíni és felszín alatti parkírozásra környezetvédelmi szempontból egy külön alternatíva lehetőségeinek felülvizsgálata javasolt a projekt továbbtervezése során. Az alap elképzelés szerint a 150 férőhelyből 75 férőhelyes felszíni parkoló (P0) és 75 férőhelyes mélygarázs (P-1) kerülne kiépítésre. Az esetlegesen várható környezeti terhelés optimalizálása érdekében, környezetvédelmi szempontból célszerű lehet egy olyan alternatíva számbavétele, mely esetben a 150 férőhelyből 75 férőhelyes felszíntől megemelt parkoló (P+0.5) és 75 férőhelyes felszínbe süllyesztett parkoló (P-0.5) kerülne kiépítésre. A javasolt alternatíva lehetőségeit ajánlott külön műszaki és gazdasági szempontból is felülvizsgálni és mérlegelni a projekt továbbtervezése során. Az alternatív esettel környezetvédelmi szempontból alapvetően zaj- és levegővédelmi szempontból történik előzetesen megalapozó felülvizsgálat és értékelés.

8


3. A KÖZLEKEDÉSBEN VÁRHATÓ HATÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE Jelen fejezetben a FŐMTERV Zrt. által készített, átfogó közlekedési hatástanulmány környezetvédelmi szempontból is figyelembe veendő, főbb megállapításai kerülnek röviden összefoglalásra. A tanulmány során felülvizsgálatra kerültek a tervezett beruházás következtében Budakeszi közlekedésében várható változások, hatások (pl. forgalomgenerálás), melyek alapján a szükséges közlekedésfejlesztés további tervezési feladatai is megalapozásra kerültek. Budakeszin keresztül, Budapest és az agglomeráció (Páty, Zsámbék, Telki, Budajenő, Perbál települések) között jelentős forgalmat bonyolít le a Fő utca, mely a 8102 j. országos közút része. A belterületi szakaszon jelenleg 40 km/ó sebességkorlátozás van érvényben. A jelenlegi forgalmak meghatározásához Budakeszi 8 helyszínén történt közúti és közösségi közlekedési forgalomszámlálás (nappali és éjszakai időszak forgalma is meghatározásra került). A településen jelenleg tapasztalható forgalmi helyzetre nézve megállapítást nyert, hogy a csúcsidőkben jelentős torlódások alakulhatnak ki a jelzőlámpás csomópontokban. Ennek okai részben a forgalmi sávok és csomópontok jármű áthaladási kapacitásának alakulásában, részben a település Budapest felöli végén található emelkedőn tapasztalható forgalmi sebesség visszaesésben, illetve a jelzőlámpa nélküli gyalogos átkelőhely (Mezei Mária u.) működésében keresendők. (Unitef-Szalamandra, 2016.) A Budakeszi – Budapest határán megjelenő közúti áramlat (egységjármű/nap) tekintetében összehasonlításra kerültek a 2006-ban és a 2016-ban végzett forgalomszámlálások eredményei, mely alapján megállapítást nyert, hogy 10 év alatt 14%-kal nőtt ez az érték (lásd 3.1. ábra).

3.1. ábra Budakeszi-Budapest határán megjelenő közúti áramlat nagysága (E/nap) 2006-os, 2016-os forgalomszámlálási adatok – FŐMTERV Zrt. A 3.2. ábrán a Budakeszi – Budapest közötti napi személyforgalmi áramlat (fő/nap) került ábrázolása utazási mód szerint. Budakeszi modal-split arányából meghatározásra került, hogy 10 év alatt 6%-al romlott ez az arány. Míg 2006-ban az utazások 43%-a történt közösségi közlekedéssel és 57%-a egyéni közlekedéssel, addig 2016-ban már csak 37%-a közösségi közlekedés és 63%-a egyéni közlekedés.

9


3.2. ábra Budakeszi-Budapest napi személyforgalmi áramlata (fő/nap) 2006-os, 2016-os forgalomszámlálási adatok – FŐMTERV Zrt. Ezen értékek, illetve a közösségi közlekedést használók számának javítását biztosító, egyes intézkedések lehetőségei ügyében, szükségszerűvé vállhat Budakeszi Önkormányzata, Budapest Fővárosa és a Magyar Közút Zrt. között egy hatékonyabb együttműködés megteremtése. A közlekedési tanulmányban megállapítást nyert, hogy ameddig nem áll rendelkezésre olyan út, mely az agglomeráció többi településének forgalmát más útra tereli át, addig is szükséges lehet a város közlekedési helyzetének javítása, melyet a város, a Magyar Közút Zrt. (Fő utca, mint országos közút kezelője) és a Budapesti Főváros közötti összefogással lehetne kialakítani:  Budakeszi településen belül at Erkel utca – városhatár közötti emelkedőben 3. fogalmi sáv kiépítése;  Budapesten belül a Budakeszi út 3 sávossá történő kiépítése;  Budakeszi területén belül a jelzőlámpás csomópontok „kapuzásának” kiépítése (szomszédos települések felöl csökkentett forgalom beengedése a településre). A Városközpont Projekt önmagában nem jelentene nagy terhelést, ha egyébként már lenne a Fő utcában nem megfelelő, helyenként nem eltűrhető szolgáltatási szintű forgalmi helyzet. A tervezési területen három fejlesztési elképzelés közlekedési hatásai kerültek felülvizsgálatra és elemzésre:  A változat: Művelődési ház, Könyvtár, Közorvosi rendelő, 60 férőhelyes felszíni parkoló. Ez a változat a jelenlegi forgalmi helyzet mellett is kialakítható.  B változat: Művelődési ház, Könyvtár, Közorvosi rendelő, 110 férőhelyes felszíni parkoló. Ennél a változatnál már szegélykorrekció nélküli kapacitás növelő beavatkozás javasolt (ez, az A változatnál is segítően hatna).  C változat: Művelődési ház, Könyvtár, Közorvosi rendelő, Kereskedelmi funkció, 150 férőhelyes felszíni parkoló és mélygarázs. Ennél a változatnál már a csomópont bővítése indokolt mind a Fő utca, mind a Kossuth Lajos utcán. A közlekedési tanulmány által meghatározásra került távlati forgalomnál a Budapesti Egységes Forgalmi Modlelben (EFM) meghatározott távlati évekre vonatkozó forgalomnövekedés került alapulvételre. A prognózis alkalmazásával megállapításra került, hogy a Budakesziről induló és érkező, valamint az átmenő személygépjármű forgalom az elkövetkező 15 évben várhatóan 38%-kal fog növekedni.

10


4. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Környezetvédelmi engedélyezés A környezeti hatásvizsgálat lefolytatására és a környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás megszerzésére vonatkozó előírásokat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet tartalmazza. A tervezett beruházás vonatkozásában a következő valós, illetve potenciális (felsorolásban dőlten jelölve) fejlesztési elképzelések, beruházások, tevékenységek vetíthetők előre: -

közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, illetve kerékpárutak fejlesztése; villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás átépítése, fejlesztése;

geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény; ivóvíz-távvezeték átépítése, fejlesztése; bevásárlóközpont kialakítása; felszíni, vagy felszín alatti autóparkoló fejlesztése, beleértve akár a parkolóházat is;

szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri létesítmény fejlesztése; egyéb építmény vagy építmény együttes fejlesztés beépített területen.

A 314/2005 (XII. 25.) Kormány rendelet 1. és 3. számú melléklete alapján a vizsgált projekt, a tervezett, illetve jelenleg ismert paraméterei tükrében, nem tartozik a hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek közé. A megvalósításhoz szükséges további előkészítő és tervezési feladatok során, a részleteiben pontosításra kerülő paraméterek esetében a 314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékeltének alábbi pontjaiban, illetve azok alpontjaiban rögzített keretek teljesülésének körülményeit célszerű szem előtt tartani, az egymást követő megvalósítási ütemek során ellenőrizni. A hatályos környezetvédelmi szabályozásoknak megfelelő megvalósulás céljából kizárólag csak az építési engedélyezési terv készítésénél szükséges külön környezetvédelmi munkarészről is gondoskodni. Amennyiben a tervezett paraméterek továbbra sem érik el a 3. sz. melléklet pontjaiban rögzített küszöbértékeket, úgy továbbra sem válhat szükségessé a 314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet szerint előírt előzetes (környezetvédelmi) vizsgálati eljárás, vagy környezeti hatásvizsgálat lefolytatása. A tervezés során figyelembe vett legfontosabb jogszabályok: Földtani közeg: - 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről, - 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól, - 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről. Felszín alatti vizek: - 219/2004. (VI.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről, - 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, - 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról, - 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről.

11


Felszíni vizek: - 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, - 28/2004. (XII.25) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól, - 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről, - 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól. Levegőminőség: - 306/2010 (XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről - 2/2008. (I. 16.) KvVM rendelettel módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről - 4/2011.(1.14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről - 6/2011 (I.14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról Természet- és tájvédelem: -

1996. évi LIII. Tv. A természet védelméről 1996. évi XXI. tv. A területfejlesztésről és területrendezésről 1997. évi LXXVIII. Tv. Az épített környezet alakításáról és védelméről 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról MSZ 13-195-1990 „Általános Tájvédelem” MSZ 13-202-1990 „Tájak osztályozása”

Zaj- és rezgésvédelem: -

284/2007. (X. 29.) Korm. rend 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet MSZ 18150/1-98. sz. Környezeti zaj vizsgálata és értékelése - szabvány e-UT 03.07.42 sz. Közúti közlekedési zaj számítása c. Útügyi Műszaki Előírás MSZ 15036:2002 sz. Hangterjedés szabadban – szabvány 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

Hulladékgazdálkodás: - 2012. évi CLXXXV. sz. törvény a hulladékról - 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről - 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről - 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól - 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól

12


5. A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA 5.1. FÖLDTANI KÖZEG, FELSZÍN ALATTI ÉS FELSZÍNI VÍZ FÖLDTANI KÖZEG A tervezési terület Magyarország kistájainak katasztere alapján az alábbi földrajzi egységekbe sorolható: Nagytáj

Középtáj

Kistáj

Dunántúli-középhegység

Dunazug-hegyvidék

Budaörsi- és Budakeszi medence

Domborzati és földtani adottságok A Budakeszi- és a Budaörsi-medencék erodált medencetípusok, ennek ellenére a gyengén tagolt medencék kategóriájába tartoznak. A prekainozoos aljzatot az egykori sekély tengerben lerakódott, mezozoos, karbonátos kőzetek alkotják. A Budaihegység DNy-i részén kismedencék alakultak ki, melyeket ÉNy-DK-i és erre merőleges szerkezeti vonalak határolnak (lásd. 5.1.1 ábra). Később a felső-eocén kortól további tengeri üledékek (mészkő-, márga- és agyagrétegek) fedték be a triász üledékeket. A miocén korban kezdődött a Budai-hegység kiemelkedése, ami során rögökre töredezett, melynek darabjai eltérő mértékben süllyedtek meg. Mindeközben a jól karsztosodó kőzetek fokozatosan a felszínre bukkantak az agyagos fedőüledékek alól. Ezzel egy időben a Pesti-síkság aljzata töréslépcsők mentén a mélybe süllyedt, itt a vízzáró agyagos kőzetek a triász üledékeket fedik. A miocéntól kezdődően a hegység porózusabb mészköves részeiben összefüggő vízáramlási rendszer alakult ki, amely több mint 150 barlangot hozott létre a Budai-hegységben. A beszivárgó vizek a karsztos kőzetekben tudnak áramlani, így a vízzáró üledékek a töréslépcsők mentén a Budai-hegység pereméhez „irányítják” a felmelegedett vizeket, ahol azok forrásokban törnek a felszínre (Lukács-, Rác-, Gellért-fürdő, stb.). A Budai-hegység legfiatalabb kőzetei közé tartoznak a negyedidőszak idején keletkezett édesvízi mészkövek.

karni-nóri platform fáciesű dolomit

5.1.1 ábra: Kivágat Magyarország fedetlen földtani térképéből (forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) A Budakeszi-medence alapzatában a bauxittakarós aljzat 100-200 m mélyen helyezkedik el, ez a Budaörsimedencében több 100 m-re tehető. Az árkos süllyedékeket harmadidőszaki üledéksorozatok töltik ki. A medencék alapzata és a hegységkeret mezozoos mészkőből és dolomitból, alárendelten eocén mészkőből épül fel. Laza miocén, ill. pannóniai üledéksorok (homok, agyag, kavics) eltérő vastagságban halmozódtak fel, elterjedtek az áthalmozott lejtőüledékek.

13


Budakeszi környezetében található képződményeket, Magyarország fedett földtani térképe alapján, a 5.1.2 ábrán mutatjuk be.

Jelmagyarázat: 7Q – lejtő képződmények, 3Ol – tengerparti homokkő, konglomerátum, 2EOl – nyílttengeri márga, 1E – sekélytengeri biogén mészkő, márga 4T – platform dolomit

5.1.2 ábra: Kivágat Magyarország fedett földtani térképéből (forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) Talajadottságok A kistáj medencéi a hegység töréses szerkezete következtében süllyedéssel keletkeztek, valamint a harmadidőszak és a pleisztocén hordalékanyagainak gyűjtőivé váltak. A kistájat, valamint Budakeszi térségét löszös alapkőzeten képződött barnaföldek, Ramann-féle barna erdőtalajok uralják. Mechanikai összetételük agyagos vályog; vízgazdálkodásuk kedvező, közepes víznyelésű és jó víztartó talajok, talajértékszáma 60-50. Budakeszi belterületén, mint a nagyobb települések esetében, jellemzően feltöltés borítja a felszínt, azaz a városiasodás hatására kialakult antropogén talaj. Ásványvagyon, bányák A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai alapján a Működő és felhagyott bányák közül a tervezési terület közelében a Budakeszi I. – homokkő bánya található, melynek bányavállalkozója a Pilisi Parkerdő Zrt. FELSZÍN ALATTI VÍZ Felszín alatti víz csak a Budaörsi-medencében és a Budakeszi-medence D-i részén található, a vízfolyások környezetében, 2-4 m mélységben. A tervezési területen a talajvíztükör mélyebben, 5-10 m között húzódik (lásd. 5.1.3 ábra). Mennyisége ott sem számottevő. Kémiailag kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége a Budakeszi-medencében 45nk°, a szulfátkoncentrációja 600 mg/l körüli. A mélyebben húzódó felszín alatti víz (rétegvíz) készlet nem jelentős. A kutak száma csekély, mélységük 50-200 m, vízhozamuk 100-600 l/p között váltakozik. Háromnegyedük vizének keménysége igen nagy.

14


5.1.3 ábra: Kivágat Magyarország felszín alatti víz térképéből (forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) Az érintett területek érzékenységi besorolása A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet módosításáról szóló 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet alapján Budakeszi település fokozottan és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségi övezetbe tartozik. Vízbázisok A vizsgált szakasz közelében az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 3.1. és 3.2. mellékletei alapján ivóvíz kivétel célját szolgáló, üzemelő, illetve távlati felszín alatti vízbázis, valamint a 3.2. mellékletben szereplő egyéb – ásványés gyógyvizek, valamint élelmiszeripari célokat szolgáló – vízbázis nem található. FELSZÍNI VÍZ A Budakeszi-medencét a Hosszúréti-patak budakeszi ága, a Budakeszi-árok (11 km, 34 km2), a Budaörsi-medencét pedig a Hosszúréti-patak alsó szakasza (11 km, 35 km2) csapolja le. Mindkét medence vízhiányos terület. Az időjárás változékonysága szerint a Hosszúréti-patak vízhozama 0 és 24 m3/s között ingadozik. Árvizei csak nagy csapadékok alkalmával kiadósak. Vízminősége III. osztályú. Budakeszi területén tározók és tavak nem találhatóak, az egyetlen felszíni víztest a Budakeszi-árok, mely a vizsgált területtől DNy-ra, kb. 1,1 km-re folyik.

5.2. LEVEGŐMINŐSÉG Klimatikus viszonyok A Budaörsi- és Budakeszi medence mérsékelten hűvös (a főváros közelében mérsékelten meleg)-mérsékelten száraz éghajlatú. Az évi napsütés összege 1940 óra. A hőmérséklet évi átlaga a K-i részeken 10,0 °C körüli, É-on csak mintegy 9,5-10,0 °C. Az évi csapadékösszeg 550 mm körüli, de É-on megközelíti a 600 mm-t. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i. Az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli. Háttérszennyezettség A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010 (XII.23.) Kormányrendelet II. fejezet 10.§ (1) bekezdése alapján az ország területét a légszennyezettség alapján zónákba kell sorolni. A zónába sorolás

15


kritériumait a 4/2011 (I.14.) VM rendelet tartalmazza, akárcsak a különböző zónatípusokhoz (A-F csoport) tartozó határértékeket. Magát a zónába sorolást (A-F csoport) légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM (módosította: 2/2008. (I.16.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete tartalmazza. A tervezési terület a légszennyezettségi agglomeráción belül 10. „Az ország többi területe” zónacsoportba tartozik, amelyeknek zónacsoportokba (A-tól F-ig) történő besorolása az alábbi 4.2.1. sz. táblázatban látható. 5.2.1. táblázat: Zónacsoportok Zónacsoport szennyező szerint

a

vizsgált anyagok

1. Budapest és környéke

Kéndioxid

Nitrogéndioxid

Szénmonoxid

Szilárd (PM10)

Benzol

E

B

D

B

E

Az „E” a felső és az alsó vizsgálati küszöbérték közötti, a „D” a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték közötti és a „B” a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladó légszennyezettséget jelöli. A jogszabályok az egyes zónacsoportokra eltérő intézkedéseket írnak elő. Az A – D csoportra méréses, az E csoport mérés vagy modellezés, az F csoport modellezés vagy műszaki becslés az előírt meghatározási módszer.

A térség levegőminősége jelenleg A tágabb térségre jellemző levegőminőség az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) részeként a Budapest I. kerület Széna téren és II. kerület Pesthidegkúton működő automata mérőállomások adatai alapján jellemezhető. A két automata mérőállomáson a NO, NO2, NOx, SO2, CO, O3, BTEX és PM10 koncentrációjának mérése történik. 5.2.2. táblázat Budapest II. kerületében, Pesthidegkúton található automata mérőhely levegőminőségi adatai (24 órás adatok átlagértékei) Budapest, II. kerület, Pesthidegkút

Nitrogén-dioxid Kén-dioxid Szén-monoxid Ózon Nitrogén oxidok Szálló por Nitrogén oxid Benzol

Mérési időszak 2015. október 1. - 2016. március 31. Hat. é. Átlag (g/m3) túllépés (%) 21,8 2,3 455,2 29,7 43,3 27,1 6,7 14,4 0,7 -

Mérési időszak 2015. október 1. - 2016. március 31. Hat. é. Átlag (g/m3) túllépés (%) 11,5 4,8 158,7 60,5 15,6 16,5 0,5 2,8 0,72 -

Az Budapest II. kerület Pesthidegkúton PM10 esetében a nem fűtési félévben a 178 napból 12-szer történt meg a 24 órás határérték túllépés (ez a mért napok 6,7%-a), a fűtési félévben a 180 napból 1-szer történt határérték túllépés (ez a mért napok 0,5 %-a). 5.2.3. táblázat Budapest I. kerületében, Széna térnél található automata mérőhely levegőminőségi adatai (24 órás adatok átlagértékei)

16


Budapest, I. kerület, Széna tér

Nitrogén-dioxid Kén-dioxid Szén-monoxid Ózon Nitrogén oxidok Szálló por Nitrogén oxid Benzol

Mérési időszak 2015. október 1. - 2016. március 31. Hat. é. Átlag (g/m3) túllépés (%) 42,2 5,3 6 551,7 43,6 68,0 17,1 19,7 0,3 29,0 -

Mérési időszak 2016. április 1. - 2016. szeptember 30. Hat. é. Átlag (g/m3) túllépés (%) 51,1 8,5 776,1 17,1 124,2 44,6 5 49,9 1,6 -

Az Budapest I. kerület Széna-téren PM10 esetében a nem fűtési félévben a 178 napból 35-ször történt meg a 24 órás határérték túllépés (ez a mért napok 19,7%-a), a fűtési félévben a 181 napból 9-szer történt határérték túllépés (ez a mért napok 5 %-a). NO2 esetében a nem fűtési félévben a 169 napból 9-szer történt határérték túllépés (ez a mért napok 5,3%-a), a fűtési félévben a 181 napból nem történt 24 órás határérték túllépés. Átszellőzési viszonyok Városklimatológiai szempontból kedvező a környező lakóterületek zöldfelületei, faállománya, valamint a terület szomszédságában lévő Fő utcai park zöldfelületei. A zöldfelületeknek jelentős a városi kondicionáló hatása, és kedvezően befolyásolja a közvetlen környezet mikroklimatikus viszonyait. A településen alapvetően kertvárosias és kisvárosias lakóterületek találhatók, amelyek kevésbé sűrű beépítése az átszellőzési viszonyoknak kedvez. A településközponti vegyes és intézményi vegyes területeken jellemző sűrűbb beépítés és kisebb zöldfelületi arány, azonban a vizsgált területtől északra található Fő utcai park zöldfelületei kedvezően hatnak az uralkodó ÉNy-i szélirány esetén. A fejlesztési terület a település központjában helyezkedik el, beépített területek veszik körül. A környező lakóterületeken a megengedett legnagyobb építménymagasság 5-7,5 m, a meglévő beépítések ehhez igazodnak. A fejlesztési terület menti utcákban a tervezett beépítésnek köszönhetően új homlokzati kép alakul ki, de a területen jelenleg is találhatók épületek, így az új beépítés a lokális szellőzési viszonyokat várhatóan nem változtatja meg jelentősen. Tervezési terület alap légszennyezettsége A tervezési terület alap légszennyezettségének meghatározása a Budapest I. és II. kerületében működő automata OLM mérőállomások 2010-2015. éves adatainak átlagértékei alapján történt. 5.2.4. táblázat Alap légszennyezettség Időpont KénNitrogén Szén(év) dioxid -dioxid monoxid Átlag (g/m3) Budapest, II. ker. Pesthidegkút 2010 7,2 19,9 2011 7,3 22,9 2012 7,2 20,7 2013 4,6 20,8 2014 8,3 20,2 2015 2,6 17,6 Átlag 6,2 20,4

465,4 510,5 497,1 474,4 438,0 532,9 486,4

Ózon

47,9 50,3 52,9 53,2 44,0 48,5 49,5

Nitrogénoxidok

30,9 34,2 30,8 28,7 37,0 30,3 32,0

17

PM10

30,6 31,4 27,0 25,7 27,1 23,4 27,5

Nitrogén oxid

7,2 7,3 6,6 5,2 11,0 8,7 7,7

Benzol

1,6 1,3 0,9 0,6 0,5 0,8 1,0


Időpont (év)

Kéndioxid

Nitrogén -dioxid

Szénmonoxid

Ózon

Nitrogénoxidok

PM10

Nitrogén oxid

Benzol

Átlag (g/m3) Budapest I. kerület Széna-tér 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Átlag Ʃ ÁTLAG

5,0 6,0 5,7 5,4 5,0 6,4 5,6 5,9

49,1 57,4 40,2 52,2 49,3 51,7 50,0 35,2

617,0 661,7 609,2 503,4 536,2 678,9 601,1 543,8

29,5 28,1 29,2 27,7 23,5 26,9 27,5 38,5

89,4 103,0 84,1 94,5 95,7 105,1 95,3 63,65

37,5 36,1 31,6 32,1 33,9 44,0 35,9 31,7

2,0 30,2 29,2 27,9 31,2 35,7 26,0 16,85

2,0 1,8 1,4 0,8 3,9 1,4 1,9 1,45

A mérőállomások éves átlagértékei alapján a Budapest II. ker. pesthidegkúti mérőállomás egyik évben sem haladta meg az éves egészségügyi határértékeket. A mérőállomások éves átlagértékei alapján a Budapest I. kerület Széna-téri mérőállomás esetében a nitrogéndioxid mind a 6 évben meghaladta az éves egészségügyi határértéket (40 µg/m3), valamint a PM10 1 évben haladta meg az éves egészségügyi határértéket (40 µg/m3).

5.3. ZAJ ÉS REZGÉS A 284/2007. (X. 29.) Korm. sz. környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet értelmében a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. A védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a külön jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek a használatbavétel időpontjára teljesüljenek. A 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet (továbbiakban ZR.) 1. sz. melléklete szerint az üzemi létesítményektől származó zajterhelés LAM megítélési szintje az épületek környezetében, településközponti (Vt2. jelű vegyes) beépítésű terület ZR. 3. sora: vegyes beépítés esetén, nappal

L AM = 55 dB

éjjel

L AM = 45 dB

értéket nem lépheti túl. Megítélési idő: legkedvezőtlenebb folyamatos 8 óra nappal, félóra éjjel. A 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete szerint a közlekedéstől származó zajterhelés LAM’kö megítélési szintje új tervezésű, vagy megváltozott terület-felhasználású területeken az épületek ZR. szerint meghatározott védendő homlokzatai előtt, településközponti (Vt2. jelű vegyes) beépítés esetén, belterületi I. és II. rendű főútvonaltól, ill. gyűjtőúttól származó zajra nappal

LAM’kö = 65 dB

éjjel

LAM’kö = 55 dB

értéket nem lépheti túl.

18


A 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet 4.§ (5) szerint a meglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény korszerűsítése, útkapacitás bővítése utáni állapotra az alábbiakat írja elő:

a 3. melléklet határértékei érvényesek, ha a változást közvetlenül megelőző állapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését igazolják;

legalább a változást megelőző zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást megelőző állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték túllépését igazolják.

A helyszínrajzok, út és beépítési jellemzők, stb. alapján a mértékadó zajterhelést a mértékadó forgalmi adatok alapján számítással, 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet előírásainak figyelembevételével határoztuk meg. A jelenlegi közlekedési zajterhelési állapotot a mértékadó forgalmi adatok, helyszínrajzok, beépítési jellemzők, valamint mérési eredményeink alapján számítással, az e-UT 03.07.42 sz. „Közúti közlekedési zaj számítása” c. Útügyi Műszaki Előírás és a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet előírásai szerint határoztuk meg. Az üzemi zajterhelés esetében a külső térben terjedő zaj számítását az MSZ 15036: 2002 „Hangterjedés a szabadban” című szabvány előírásai határoztuk meg. A jelenlegi mértékadó forgalmi adatokat a II. Forgalmi mellékletben található adatok alapján vettük figyelembe. A számítást a német SoundPLAN 7.4 számítógépes programmal készítettük. A program a fenti magyar előírások szerint számol. A geometriai adatok digitalizálása, bemenő adatok megadása után a program számítja ki a várható zajterhelést. Ennek megfelelően a magyar szabvány szerinti korrekciók nem kerülnek külön meghatározásra. Megjegyezzük, hogy a program a terjedési viszonyokat az MSZ 15036: 2002 „Hangterjedés a szabadban” c. szabvány szerint veszi figyelembe. A vizsgálat tárgyának megfelelően, mivel forgalomvonzó létesítményről van szó, a zajterhelést a forgalmi adatszolgáltatás részletezettségét követve, a közvetlen változással érintett csomópontokra, valamint az azokhoz vezető, illetőleg azokat összekötő megközelítési útvonalakra vonatkozóan mutatjuk be. A forgalmi hatásterületen túli nyomvonalszakaszok vizsgálata zajvédelmi szempontból nem releváns, a hibahatáron belüli forgalomváltozások zajvédelmi hatása nullának tekinthető. A létesítési fázis esetében a zajhatások, mivel tárgyi környezetvédelmi szempontú vizsgálatok minden részletes (hatósági eljáráshoz majdan készítendő) tervezést megelőzően készülnek, a jelen fázisban rendelkezésre nem álló részletes műszaki alapadatok hiányában nem számszerűsíthetőek. Az építkezésre a kiviteli terv szintjén, az organizációs terv ismeretében kell zajvédelmi tervet készíteni, a kedvezőtlen hatások minimális értéken tartása, ill. a határértékek betartása érdekében. A jelenlegi zajterhelés meghatározásához zajméréseket végeztünk a tervezési terület tágabb környezetében 3 vizsgálati ponton. Mérési pont

helyszín

LAM nappal (dB)

LAM éjjel (dB)

1 2 3

Budakeszi, Fő út 240. (24h mérés) Budakeszi, Fő út 193. (rövid idejű) Budakeszi, Fő tér 1. (rövid idejű)

61,2 71,6 66,2

48,9 59,8 53,9

A tervezési terület jelenlegi közlekedési zajterhelésének mértékét immisszió pontos értékekkel a nappali (06-22h) időszakra (amikor távlatban a tervezett létesítmény változást fog okozni) a Z1. jelű zajtérképes ábra mutatja be, míg a parkolástól eredő üzemi zajterhelést (amelyre szigorúbb zajterhelési határértékek vonatkoznak) a Z2. jelű ábra szemlélteti. A zajgörbék a 1,5 m-es magasságban kialakuló zajterhelést jelenítik meg.

19


Az elvégzett zajmérések és zajszámítások alapján megállapítható, hogy a jelenlegi közlekedési zajterhelés a Fő utca mentén a legtöbb helyen nappal és éjjel is meghaladja a határértékeket. A túllépés oka egyrészt a nagy forgalmi terhelés, másrészt a a szűk beépítés. A Fő utcától távolabbi zajtól védendő területeken már nem tapasztalható határérték feletti zajterhelés, ahogy a Kossuth Lajos utcában sem. A meglévő parkolótól eredő zajterhelés nappal nem haladja meg a jogszabályban előírt határértéket.

5.4. TERMÉSZET ÉS TÁJ Az egykor erdős medencét évezredek óta műveli az ember, mára természetes növényzetét gyakorlatilag elvesztette, helyét települések, nagyüzemi (de részben már nem művelt) szőlők és szántók vették át. A természetszerű vegetáció maradványai leginkább a peremeken találhatók - ezek azonban inkább már a Budaihegységhez, illetve a Tétényi-fennsíkhoz tartoznak. Még talán a legkiterjedtebbek a jellegtelen száraz gyepek és cserjések. A medencében kis szigeteket alkotó mészkő-, ill. dolomitkibukkanások növényzete a legépebb, legértékesebb: ezeket sziklagyepek, lejtősztyepprétek, néhol bokorerdők, mészkedvelő tölgyesek fedik. Ezeken a kis szigeteken több faj megtalálható azok közül, amelyek a Budai-hegységben a hasonló élőhelyeken jellemzők (Szent István-szegfű - Dianthus ;plumarius subsp. regis-stephani, apró nőszirom - Iris pumila, sziklai perje - Poci badensis, kisfészkű hangyabogáncs - Jurinea mollis, sárga kövirózsa - Jovibarba hirta, deres csenkesz - Festuca pallens). A két kismedence határán a cseres-tölgyeseknek is fellehető egy kisebb maradványfoltja (magyar zergevirág - Doronicum hungaricum). A budaörsi völgyben néhol még megtaláljuk az egykori nagy kiterjedésű vizes élőhelyek maradványait (pusztuló nádasok formájában), és ritkán a mindig is kis kiterjedésű szikesek is felismerhetők. Természetvédelmi érintettség

Országos jelentőségű védett természeti területek Külön jogszabályban védett helyi, vagy országos jelentőségű természeti terület és érték érintettsége nem várható a tervezett projekt megvalósítása során. A tervezési területhez legközelebb, közel 400 méterre fekszik a Budai Tájvédelmi Körzet, mely országos jelentőségű, egyedi védettségi szintű terület (lásd. 5.4.1 ábra).

Ex lege védett területek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében országos jelentőségű "ex lege" védett természeti

területeknek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. "Ex lege" védettek a barlangok is, de ezek – jellegüknél fogva – védett természeti értékek. Budakeszi település tágabb térségében, jellemzően a külterületi részeken földvárak és barlangok előfordulásával lehet számolni. A belterületen ilyen értékek, területek nem találhatóak, így ezek érintettségével nem kell számolni.

Natura 2000 területek A tervezési terület által érintett ingatlanok, sem a szomszédos ingatlanok nem tartoznak az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által kihirdetett Natura 2000 hálózathoz. A tervezési területhez legközelebb, kb. 400 méterre fekszik a HUDI20009 Budai-hegység SCI Natura 2000 terület (lásd. 5.4.1 ábra). A HUDI20009 Budai-hegység kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület (össz. kiterjedése: 9374,8 ha) által Budakeszi közigazgatási területén belül érintett ingatlanok hrsz. listája: 0197, 0200/3, 0204, 0205,

0206, 0208, 051, 0209/1, 0210/8. Országos Ökológiai Hálózat

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján megállapított Országos Ökológiai Hálózat övezetébe tartozó elemek az alábbiak szerint érinti Budakeszi közigazgatási területét:  magterület: a Budai Tájvédelmi Körzet Budakeszit érintő majdnem teljes területe (kivétel a déli belterülettel határos kis erdőfolt), a külterület teljes keleti része,

20


 

ökológiai folyosó: nem érinti Budakeszi területét, pufferterület: a Budajenőre vezető út mentén kisebb területek (az erdészet kísérleti telepe is), a Budakeszi-

árok külterületi szakasza, a budaörsi út és a Budakeszi-árok közötti terület, a Budai TK részét képező, belterülettel határos erdőfolt.

Helyi jelentőségű védett természeti területek Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testülete által kiadott, a helyi jelentőségű természeti területek védettségének fenntartásáról szóló, 2012. évben módosított 3/2008. (II. 13.) rendelete alapján az alábbi helyi védett természeti területek találhatók a településen.   

Bodzás-árok helyi jelentőségű védett természeti terület (0,9 ha): védetté nyilvánításának indoka a hazai énekesmadaraink megtelepedésének segítése és védelme. Nádas-tó helyi jelentőségű védett természeti terület (16,3312 ha): védetté nyilvánítás indoka a madárvilág és kétéltűek védelme. Mamutfenyők helyi jelentőségű védett természeti terület: védelem célja a mocsárciprusfélék védelme.

Budakeszi területén két történeti kert található:  

Budakeszi Erdészeti Arborétum Budakeszi Vadaspark Budakeszi történelmi szőlőterületei az Etyek-Budai borvidék részét képezik.

A tervezett projekt megvalósítása során nem várható a fent ismertetett területek érintettsége.

5.4.1. ábra: Védett természeti területek és Natura 2000 területek elhelyezkedése Tájvédelem Az Országos Területrendezési Terv alapján látható, hogy Budakeszi területe tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe esik (lásd. 5.4.2. ábra).

21


Budakeszi

5.4.2. ábra: Tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek elhelyezkedése A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve alapján a tervezési terület a városias települési térség részét képezi, körülötte, illetve Budakeszi település körül erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, illetve építmények által igénybe vett térség található. Erdőterületek, valamint kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete körbeöleli Budakeszit, azonban a tervezési terület nem esik ezen övezetek területére. Az általunk vizsgált terület nem része sem a térségi, sem a komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetének, ellenben az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe beletartozik (lásd. 5.4.3. ábra).

5.4.3. ábra: Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetének elhelyezkedése A Fő utcai közpark található a tervezési területtel szemben, a Fő utca átellenes oldalán.

22


A tervezett beruházás által érintett terület biológiai aktivitás értékének meghatározásához „a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (VI.3.) ÖTM rendeletben (továbbiakban ÖTM rendelet) foglaltakat vettük alapul. Az érintett területek biológiai aktivitásértékének jelenlegi mértékét az ÖTM rendelet 1. sz. mellékletének 2. pontja alapján rögzített különböző felületminőségekre, differenciált számítással határoztuk meg.

5.4.1. táblázat: Becsült biológiai aktivitás érték a jelenlegi állapotban Felületminőség Épület által elfoglalt, valamint nem vízáteresztő burkolatú felszín Burkolat nélküli vagy lélegző burkolatú vagy útfelületű út Ligetesen fás, bokorfás, cserjésbozótos terület Összesen

Terület-igénybevétel (ha) 0,29

Értékmutató 0

Biológiai aktivitás érték 0

0,14

1

0,14

0,2

6

1,2

0,63

-

1,34

5.5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET Budakeszi város Pest megyében található, a megye második legnépesebb települése Budaörs után és a Budakeszi járás székhelye. A városban működik a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács. A települést keleti, északi és nyugati irányból hegyek határolják. A térségi és megyei átlagot meghaladó az erdő borította terület aránya 53 százalékos. A településen jelentősnek mondható a kiemelt, országos védelem alatt álló területek aránya, ezek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága alá tartoznak (a volt Budai Tájvédelmi Körzet). Az állami tulajdonú erdőket a Pilisi Parkerdő Rt. Budakeszi és Budapesti Erdészete kezeli. Természeti értékek a településen: Budakeszi Vadaspark, melyet 1979-ben hozták létre az egykori pihenőerdő 390 ha-os területén. Budakeszi Arborétum, melyet a Budajenő, Perbál irányába vezető úton közelíthetünk meg. Budakeszin számos sváb paraszt- és polgárház tanúskodik az elmúlt évszázadok népi építészeti értékeiről és a város hagyományairól. A természeti értékek a nemzeti és a települési vagyon nélkülözhetetlen részét képezik. Régészeti lelőhelyek Budakeszi Településrendezési Terve alapján a település területén több régészeti lelőhely is található, melyek egyike sem érinti a tervezési területet. Műemlékek A tervezési terület 1 km-es közelében elhelyezkedő műemléki védelem alatt álló művi értékek a következők: Név Azonosító Törzsszám Védettség Jelleg Cím Kálvária-kápolna

6927

6927

Műemléki védelem

Építmény

Jókai u.

Bagolyvár; iskolaépület Lakóház Klasszicista villa Kőkereszt Római katolikus templom Lakóház Kálvária-kápolna Segítő Szentek kápolna

6925

10618

Műemléki védelem

Építmény

Fő út 208.

6929 6928 6923 6922

6926 10617 6931 6930

Műemléki Műemléki Műemléki Műemléki

védelem védelem védelem védelem

Építmény Építmény Építmény Építmény

Jókai utca 12. Jókai u. 10. Fő út Fő út

6924 6927 6926

6929 6927 10619

Műemléki védelem Műemléki védelem Műemléki védelem

Építmény Építmény Építmény

Fő út 187. Jókai utca Fő út 239.

23


5.6. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Budakeszi Városában a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet 2013. augusztus 5-től a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. látja el, a Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Kft., mint alvállalkozó bevonásával. Székesfehérvár városában települési hulladékszállítási közszolgáltatást 2003. január 1-től végzi a Depónia Kft. A települések köre folyamatosan növekedett, ma 60 települést szolgálnak ki. A települési szilárd hulladékok gyűjtését, elszállítását közszolgáltatás formájában, járatterv szerint látja el a társaság. Éves szinten kb. 450.000 m3 kommunális jellegű hulladék kerül begyűjtésre a lakosságtól, illetve az intézményektől. A lakossági igények kielégítése és a törvényi szabályozások betartása miatt évi rendszerességgel lomtalanítást, zöldhulladék-gyűjtést is szerveznek a szolgáltatási területükön. A lakossági elkülönítetten gyűjtött hulladék (szelektív) gyűjtésén belül a Depónia Nonprofit Kft. Székesfehérváron 27 db, a vidéki településeken 35 db gyűjtőszigetet üzemeltet. 2009. évtől egyes településeken, beleértve Budakeszit is, bevezetésre került a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, mely papír ill. műanyag hasznosítható anyagok gyűjtését teszi lehetővé. A szolgáltatási területen levő ipari és kereskedelmi cégek kommunális hulladékát is a Depónia Nonprofit Kft. szállítja el. A cégek, a törvényi szabályozásnak megfelelően, a szelektivitást már szervezeten belül megvalósítják, a haszonanyagok begyűjtését a Continus Nova Kft végzi el. A Székesfehérvár-Csalai Pénzverővölgyi Regionális Hulladéklerakó 6 hektár területen 1 millió 50 ezer tömör m 3 hulladék elhelyezésére és évi 500 ezer laza m 3 hulladék feldolgozására, ártalmatlanítására alkalmas, ezáltal a Depónia Nonprofit Kft. szolgáltatási területéről begyűjtött hulladékok mellett külső egyéni beszállítók hulladékát is fogadja. Budakeszin üveggyűjtő udvarok az alábbi címeken találhatóak: -

Akácfa utca 18., Dózsa Gy. tér, Fő u. 108.

6. A KÖRNYEZETI HATÓTÉNYEZŐK, HATÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A tervezett beruházás telepítése, üzemeltetése és felhagyása során különböző hatások érvényesülnek, amelyek más-más hatásviselőket érintenek, ezért e három fázist külön vizsgáljuk. Telepítési fázis  Munkaterület előkészítés: o szükséges bontási munkák elvégzése o kitűzések, az építési területek helyének, az építendő elemek helyének meghatározása, kijelölése; o mozgási és szállítási útvonalak kijelölése, kialakítása; o felvonulás, az építéshez szükséges körülmények kialakítása.  Építési tevékenységek: o földmunkák, pl. humuszréteg eltávolítás, deponálás, talaj kiemelés és áttöltés, tereprendezés stb.; o munkagépek, szállítójárművek mozgása; o tervezett létesítmények megvalósítása; o építési terület helyreállítása, levonulás.

24


Üzemeltetési fázis  Megvalósult létesítmények üzemeltetése, működési feltételeik biztosítása o közműhálózat üzemeltetése (ivóvíz, szennyvíz, villany, kommunikációs és egyéb hálózatok üzemeltetéshez kapcsolódó feladatok); o működőképesség fenntartása (pl. útkarbantartás, téli sózás); o zöldfelületek karbantartása; o balesetek, nem természeti eredetű haváriák elhárítása. Felhagyás, megszüntetés:  Létesítmények felhagyásakor ütemezett bontási munkálatok elvégzése, mely az építés hatásaihoz hasonló bontási tevékenységekkel és hatásokkal jellemezhető. Az épületegyüttes kialakítása (a terület előkészítés, az építkezés, a tereprendezés, végül a parkosítás) a közvetlen környezet tekintetében porterheléssel, potenciális talaj- ill. felszín alatti vízszennyezéssel, valamint zajjal, rezgéssel és hulladék-keletkezéssel járhat. Az építkezés idején megnövekedett járműforgalomra kell számítani, amely az érintett lakó és egyéb területeken átmenetileg megnövekedett zajhatást, rezgésterhelést és légszennyezést okozhat. Az építkezés és a tereprendezés befejeztével az átmenetileg megnövekedett hatások megszűnnek. Felhagyás jelen projekt esetében nem releváns, így ezen fázis vizsgálatától eltekintünk. Földtani közeg, felszíni és felszín alatti vizek Hatások a telepítés alatt

Földtani közegek és felszín alatti vizek vonatkozásában a tervezett beruházás különböző fázisainak (telepítés, üzemelés, felhagyás) közvetlen hatásai által érintett területe az alapozási szintig terjed, míg horizontálisan magában foglalja a teljes tervezési területet. Földvédelmi szempontból a kivitelezési időszak elsődleges negatív hatását a beruházás területfoglalása (épületek és burkolt felületek) és a földmunkák nagyságrendje jelenti. Minél nagyobb a tervezett beruházás, minél nagyobb a tervezett burkolt felületek aránya, annál kedvezőtlenebb a beruházás földvédelmi szempontból. A kivitelezési munkálatok beavatkozással járnak a jelenlegi talajtani és földtani viszonyokra, a terep és vízrendezés földmunkái az egész tervezési területet érintik. A közvetlen hatást elsősorban a felszíni beszivárgási, párolgási és utánpótlási viszonyok megváltozása okozhatja a burkolt felületek arányainak megváltozásával. Kivitelezés során, az alapozásnál problémát okozhat a magas felszín alatti vízszint, azonban a tervezési területen alacsonyan húzódik a talajvíztükör. A tervezési terület felszín alatti vízbázis védőterületét nem érinti, így ivóvíz bázisra nem fejt ki hatást a beruházás. A felszín alatti víz minőségi változása a talaj közvetítésével (közvetlen hatás) következhet be, amire a műszaki és a technológiai fegyelem betartása mellett nem kerülhet sor. Kivitelezés során a talajt és közvetve a felszín alatti vizeket üzemzavar vagy baleset következtében, illetve nem megfelelően karbantartott munkagépek meghibásodása során érheti szennyezés. Az esetleges szennyezés elkerülés érdekében az építkezés ideje alatt használt gépeknek és berendezéseknek környezetvédelmi szempontokat is ki kell elégíteniük, javasolt korszerű, környezetbarát gépek, technológiai berendezések alkalmazása (BAT). Budakeszi helyi építési szabályzata alapján a terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani. Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Amennyiben az építkezés során mégis, üzemzavar vagy baleset következtében a talajra kőolajszármazék vagy egyéb, környezetet károsító anyag kerül, akkor a szennyezett talajt az illetékes környezetvédelmi hatóság azonnali értesítése mellett, a területről el kell távolítani és minősítés után engedélyezett hulladékkezelő telepre kell szállítani. A tervezett építés hatása a felszín alatti vizekre összességében elviselhető, mert a beavatkozások csak rövid ideig tartó fizikai hatást, és csak havária következtében fellépő vízminőség veszélyeztetést jelentenek. A vizek szennyeződésének kockázata a műszaki, technológiai és környezetvédelmi előírások betartása esetén csökkenthető.

25


Felszíni vizeket tekintve a beruházás területe vízfolyásokat nem érint, így nem beszélhetünk közvetlen, ill. közvetett hatásterületről, valamint a felszíni vízfolyásokat érintő hatásokról sem. Hatások az üzemelés alatt A tervezési területen megvalósuló létesítmények üzemelése során a parkolók burkolatának síkosságmentesítéséhez használt anyagokból bemosódó sós oldatok, illetve a járművekről a környezetbe kerülő szennyezőanyagok pl. olajszármazékok, légszennyező anyagok kiülepedése a talajra, bemosódása a felszín alatti vizekbe, balesetekből eredő extra terhelések okozhatnak szennyezést a talajra és a felszín alatti vizekre nézve. Havária helyzetben gondoskodni kell a talajfelszínre jutott szennyezőanyag mielőbbi megkötéséről és zárt tárolóedénybe való visszahelyezéséről. A felitató anyag veszélyes hulladékként kezelendő. A bekövetkezett eseményről haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságokat. A létesítmények várhatóan korszerűen tervezett hulladékgyűjtési rendszere biztosítani tudja, hogy a képződő kommunális és veszélyes hulladékok a terület talajával kapcsolatba ne kerüljenek, azokra káros hatást ki ne fejthessenek. Üzemelés során a felszín alatti vizeket elsősorban a vízhasználatokhoz kapcsolódó kibocsátások, valamint a burkolt felületekről, létesítményekről lefolyó csapadékvizek minősége, felszín alatti vízbe történő beszivárgásának mennyisége befolyásolja. A területen keletkező csapadékvíz mennyiség elvezetése várhatóan a közcsatorna hálózatra kötve megoldható, ezáltal a lefolyó csapadékvizek nem szikkadnak el a területen. Budakeszi helyi építési szabályzata alapján a település közigazgatási területén szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad. Az 500 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű új épület elhelyezésekor ki kell építeni telken belül a csapadékvíz tározását és késleltetett elvezetését lehetővé tevő műtárgyat. A tározót úgy kell méretezni, hogy 1,8 m3 tározókapacitás jusson 100 m2 vízszintes vetületi tetőfelületre. Ettől eltérően vízjogi befogadó nyilatkozat alapján a meglevő közterületi csapadékvíz elvezető rendszerbe terepszint alatt bekötve alakítandó ki a vízelvezetés. Az új szennyvíz és csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerrel kell építeni. A parkolók felületéről összegyűjtött esetlegesen szennyezett víz elvezetése során tisztító műtárgy betervezésére lehet szükség. A tisztító berendezésnek a 18/1996 (VI. 13.) KHVM rendelet, a vízjogi engedélyezési eljárásról, előírásait be kell tartania. A mélyszintek kiépítése („C” változat esetében) a felszín alatti vízáramlási viszonyokra fejhet ki hatást. A felszín alatti vizek áramlási útvonalában a mélyszintek akadályt képeznek, az érkező vizeket feltorlasztják, és új útvonalra terelik. Azonban a tervezési területen a felszín alatti víz szintje mélyen húzódik, ezért várhatóan egy felszín alatti szint beépítése nem fejt ki hatást a felszín alatti vízrezsimre. Összességében a tervezett létesítmények napi szintű üzemelése a földtani környezet és a felszín alatti vizek állapotát nem befolyásolja, azokra negatív hatást előreláthatóan nem fejt ki. Levegőminőség

Levegőminőség vonatkozásában a tervezett beruházás megvalósulása alatt a tervezési területen belül, illetve a szállítási útvonalak mentén lehet számolni ideiglenesen a levegőterhelés változásával. A tervezett városközpont kiépítését követően, a közvetlen megközelítésre szolgáló útvonalak mentén esetlegesen felmerülő többlet forgalom, valamint a kialakítandó parkoló gépjármű forgalma okozhat szennyezettséget. Hatások a telepítés alatt Az építési időszakban egyrészt maguk az építési munkák, másrészt az azokhoz kapcsolódó szállítások járnak légszennyező anyag kibocsátással. Az építési munkáknál egyrészt porterheléssel, másrészt a munkagépek kipufogó gázainak kibocsátásával kell számolni. A gépjármű közlekedésből, a szállított anyagok rakodásából, az építési technológiából, a földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. A beruházási fázis alatt fellépő légszennyező hatás mértéke és a szennyező anyagok terjedése a következő módszerekkel korlátozható:

26


-

korszerű munkagépek és teherautók alkalmazása a mozgatott földtömegek szükség szerinti nedvesítése az építési műveletek (lehetőleg) kedvező meteorológiai viszonyok közötti végzése a szállítások ütemes és csúcsidőn kívüli szervezése, a sűrűn lakott területeket elkerülő utak igénybevétele száraz időben a szállítási útvonalak locsolással történő portalanítása környezetbarát szerkezeti és segédanyagok alkalmazása

A légszennyezettség egészségügyi határértékeinek túllépése a földmunkák során és a munkagépek üzemeléséből eredően csak az építési tevékenység közvetlen környezetében, tehát a beruházás területére korlátozóan, az építési tevékenység időszakában fordulhat elő. A beruházás területén kívül kedvezőtlen meteorológiai körülmények esetén csak a durva földmunka során fellépő porszennyezés hatása lehet jelentősebb, de a javasolt környezetvédelmi intézkedésekkel a porszennyezés hatása jelentősen mérsékelhető, ezért a lakott területekre nézve a károsító hatás kockázata nagyon alacsony. A hatás gyakorlatilag csak a beruházás idejére korlátozódik. A jelenlegi immissziós szinthez hozzáadódó terhelés-növekmény a jelenlegi háttérszennyezettségi értékeihez viszonyítva nem jelentős, a várható környezeti hatás közel semlegesnek tekinthető. Hatások az üzemeltetés alatt Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában a tervezett létesítmények használata során a létesítmény megközelítése valamint a létesítményi gépjármű forgalom okoznak szennyezettséget. Közvetlen hatásterületnek számít a tervezési területen lévő létesítmények „kerítésen belüli” forgalmi létesítményei: parkolók, belső utak, ki/bejáratok és az esetleges áru beszállítási útvonalak. A beruházás megvalósítása következtében változás várható a forgalmi viszonyokban, amely a közutak mentén a levegőminőséget befolyásolhatja kismértékben. A várható változások és hatások levegőterhelés (emissziós- és immissziós) számításokkal mutatható be a rendelkezésre álló forgalmi adatok alapján. Helyhez kötött pontforrások esetében a tervezett épületek fűtéséből származhat levegőterhelés, amennyiben gázfűtés tervezett. A terhelő hatás ekkor télen jelentkezik, amely időszakban szállópor esetében jelenleg is előfordulnak határérték túllépések. Amennyiben a fűtés olyan környezettudatos fűtési rendszerrel kerül megtervezésre, amely gázfelhasználást nem igényel, akkor az épületek hőtermeléséből várhatóan levegőszennyezés nem származik. Ebben az esetben a tervezett épület működtetése közben légszennyező anyag tekintettel a környezetbarát fűtési rendszerre - kizárólag a kapcsolódó gépjárműforgalomból (parkoló) keletkezne. A tervezett fejlesztés során parkolók kialakítása tervezett a vizsgált területen. A felszíni és az esetlegesen kialakítandó felszín alatti parkolók esetében is levegőterhelés várható a gépkocsi közlekedés miatt, amelynek hatásai a várható forgalom mértéke alapján becsülhető. Természet és táj Hatások a telepítés alatt A tervezett beruházás a napjainkra kialakult településhálózatot nem változtatja meg. A fejlesztés a településszerkezethez igazodva, tervezett funkciójának megfelelően központi területen kerül elhelyezésre. A közlekedési hálózatot nem változtatja meg, csak a forgalmi viszonyokban okozhat változást. A tervezési területen és annak környezetében értékes, zavarásra érzékeny élővilág nem található. Az építés alatt ideiglenesen megnövekedett zavaró hatások a városi környezetben előforduló, emberi jelenléthez és zavaráshoz alkalmazkodott állatfajok számára nem lesznek jelentősek. Törekedni kell, hogy az anyagmozgatás, kivitelezés során a tehergépkocsikból, munkagépekből, valamint más munkálatok folyamán olaj, vagy olajszármazékkal szennyezett víz, illetve egyéb az élő szervezetekre káros vegyi anyag a környezetbe ne juthasson. Hatások az üzemeltetés alatt A tervezett létesítmények megépülése után az üzemelés stádiuma nem jelent terhelést a terület élővilágára nézve. A létesítmény üzemelése és üzemeltetése nem lesz várhatóan kedvezőtlen hatással a vizsgált táji, települési

27


értékekre. A védett természeti területek és egyéb, természetvédelmi szempontból értékes területek nem találhatók meg a tervezési terület közvetlen közelében. Védett természeti területekre és azok koherenciájára így a tervezett fejlesztés várhatóan nem lesz hatással. A tervezett projekt megvalósítása eredményeképpen a településrészen jelenleg fellehető zöldfelület rendszerben kedvező változásnak ítélhető egy rendezett közösségi tér megjelenéséhez kapcsolódóan kialakuló új zöldfelületi elem. Ennek pontos megtervezésére egy következő tervezési fázis alkalmával kerül sor, azonban ökológiai szempontból kiemelhető szempontként jelenhet meg a közterületi funkciókból eredő követelményeknek megfelelő (pl. termésével nem szemetelő, várostűrő) és az allergén helyzetet nem fokozó növényalkalmazás előnyben részesítése. Az emberi egészség, illetve életminőség kockáztatása nem várható a tervezett beruházás következtében, erről bővebben a zaj- és levegőminőség-védelmi fejezetek foglalkoznak. A megőrzésre kerülő közösségi tér és épület potenciális helyszínként szolgálhat az egyes környezeti neveléssel, környezeti tudatformálással kapcsolatos törekvések segítéseképpen, ezzel is növelve a lakosság környezettudatosságát, és elősegítve az egészséges, élhető környezet megteremtését. Épített környezet Települési környezet és városképvédelmi szempontból a hatásterületek nehezen lehatárolhatóak, mivel a láthatóság nem csak a távolság függvényében (hanem pl. a takarás következtében is) változik. Városképvédelmi szempontból közvetett hatásterületnek azokat a területeket tekinthetjük, ahonnan a tervezett beruházás még észlelhető, meghatározó látványelemként jelenik meg – ez a távolság pontosan nem definiálható, pontszerűen változik. Műemléki védelem alatt álló épületek a tervezési területen nem találhatók, a beruházás így várhatóan nem lesz rájuk hatással. Hatások a telepítés alatt Az építés alatt csak időszakos, ideiglenes, az építés időszakára korlátozott hatások lépnek fel, amelyek a tágabb környezet feltárt értékeire várhatóan nem lesznek hatással. Hatások az üzemeltetés alatt A létesítmény üzemelése és üzemeltetése nem lesz várhatóan kedvezőtlen hatással a vizsgált táji, települési értékekre. A tervezett fejlesztés megvalósításával a településkép változása várható. A vizsgált terület jelenleg is beépített, azonban várhatóan változik majd az épületek telken belüli elhelyezkedése, és közösségi tér kialakítása is tervezett. A fejlesztésnek köszönhetően egy rendezett közösségi tér alakulhat ki. A tervezett létesítmény a kivitelezési stádiumában szükségszerűen kissé kedvezőtlenül hat a városképre, ez a hatás azonban átmeneti és viszonylag kis hatásterületre korlátozódik. Zaj és rezgés Zajvédelmi szempontból a fő hatótényező, a leginkább meghatározó szempont, a forrás és hatásviselő távolsága. A változás mértéke ettől függően eredményezhet zajkonfliktust és/vagy határérték túllépést is. Hatások a telepítés alatt A létesítés zajvédelmi hatásainak vizsgálata jelen projekt keretében a mindhárom változatban releváns, a közel megegyező kialakítás és elrendezés miatt. Az építkezési munkáknál az alábbi források eredményeznek környezeti zajszennyezést: - építési technológia - munkagépek - rakodási művelet.

28


- szállítási forgalom. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a beruházás megvalósítása a zajtól védendő épületekhez közelebb történik, az ettől származó zajterhelés mértéke nagyobbnak tekinthető. A zajterhelés az építő, szállító, rakodógépek munkavégzéséből és mozgásából ered. A munkagépek zaja – mivel az építkezés jellegéből adódóan szakaszosan ütemezett - csak ideiglenes jelleggel okozhat problémát. Az építésből eredően határérték feletti zajterhelés a közvetlen szomszédos lakóépületeknél jelentkezhet, míg a szállítás hatása az igen forgalmas Fő utca forgalmában nem fog kimutatható hatást eredményezni. Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak:  kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása,  a keletkező zaj terjedésének korlátozása,  szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az a meglévő főúthálózatot vegye igénybe, és minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet,  zajszegény építési technológia és eljárás választása. Hatások az üzemeltetés alatt A létesítmény megvalósulása esetén annak üzemelése zajterhelést jelent a környezet számára egyrészt a tervezett épületek, funkcióik üzemi zajterhelése által, úgy mint épületgépészeti berendezések zajterhelése, telekhatáron belüli parkolástól eredő zajterhelés – másrészt a létesítmény forgalom vonzó hatása által, a létesítményhez vezető közvetlen megközelítési utak mentén. Az üzemi zajterhelés esetében az épületgépészeti zajkibocsátás zajcsökkentő műszaki megoldásokkal (hangtompítók, zajvédő burkolatok) mérsékelhető, míg a parkolótól eredő zajterhelés – változattól (férőhely és kialakítástól) függően a várható zajkonfliktus elkerülése érdekében aktív zajvédelmi megoldásokkal érzékelhető mértékben csillapítható. Ilyen megoldás a leginkább kitett lakóépületek parkolóval határos telekhatárán zajárnyékoló kerítés létesítése, vagy a parkoló részben térszín alá süllyesztése és a közeli lakóingatlanok irányába történő oldalon való zárt kialakítása. Az üzemi zajterhelés esetében ilyen módon nemcsak a vonatkozó határértékeknek való megfelelés igazolható, hanem a tervezett létesítmény konfliktusmentes környezetbe illesztése is biztosított. A közlekedési zajterhelés esetében a tervezett létesítmény hatására a Fő utca forgalma nem változik, míg a Kossuth Lajos utca azon szakaszán, ami a Fő utca felől bevezeti a parkolóba a forgalmat, nőni fog a zajterhelés, azonban mivel itt lakóépületek nem találhatóak, zajkonfliktust és határérték feletti zajterhelést nem jelent. Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodási szempontból a beruházás közvetett hatások területéhez kapcsolható az a térség, amely az építkezésből származó, és az üzemelés időszakában keletkező hulladékokat befogadja. A szabályozások, valamint a fenntartható fejlődés alapján előnyben kell részesíteni a kevés hulladékkal járó technológiai megoldásokat és törekedni kell a hulladék keletkezés megelőzésére, meg kell oldani a szelektív hulladékgyűjtést és a lehető legnagyobb mértékű újrahasznosítást. A veszélyes hulladéknak minősülő hulladékokat megkülönböztetett figyelemmel, elkülönítetten és szigorúan ellenőrzötten, megfelelően dokumentáltan kell kezelni. Az előbbiek után maradó hulladékot szakszerűen, a környezetet legkisebb mértékben terhelő és szennyező módon kell ártalmatlanítani. Hatások a telepítés alatt A létesítmények bontása és építése (beleértve az anyagnyerő-helyeket) során különféle hulladékok keletkezésével kell számolni, melyeket a 72/2013 (VIII.27.) VM rendelet 1. számú melléklete szerint kell besorolni. Amennyiben az építkezés előkészítése során az altalajban mégis hulladék fordulna elő azt a fenti rendelet értelmében kell minősíteni és gondoskodni kell az ártalmatlanításáról. A bontás és építés idején veszélyes és veszélyesnek nem minősülő hulladékok következő főbb csoportjainak keletkezése várható: − építőanyag (cement, beton, tégla, gipszkarton stb.) törmelék, hulladék,

29


− − − − − − − − − −

föld hulladék, tömítő-, szigetelőanyag hulladék, festékek, lakkok és egyéb bevonó, korrózióvédő anyagok hulladékai, fémhulladék, üveg, műanyag hulladék, papírhulladékok, fa hulladék, olaj- és olajos hulladékok, egyéb hulladék.

Az építő feladata az építés során keletkező hulladékoknak a vonatkozó jogszabályok szerinti minősítése, kezelése és ártalmatlanítása. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet alapján az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot. A bontás és építkezés során keletkező hulladékokat elkülönítetten kell tárolni szállításra alkalmas konténerekben és jogosultsággal rendelkező vállalkozóval kötött szerződés alapján lehet elszállíttatni. Ellenkező esetben a hulladékok a környezetet szennyezhetik, pl. szabálytalan gyűjtés, rakodás során a por, műanyag (fólia) és papírhulladékok szél általi elhordásával. A bontás és építkezés alatt keletkeznek veszélyesnek minősülő hulladékok, amelyekre különös figyelmet kell fordítani, és amelyek a 225/2015. (VIII.7.) Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően kell gyűjteni, szállításuk során a környezetet nem veszélyeztethetik, szennyezhetik. A veszélyes hulladékokat csak az átvételükre jogosult személyeknek, szervezeteknek szabad átadni. Gyűjtésüket az előírások szerint kell biztosítani. A képződő hulladék nagy része nem veszélyes hulladék lesz. Ezek gyűjtését, elszállítását – átvevőhöz, területfeltöltésre, vagy kommunális lerakóra (szeméttelepre) – a környezet szennyezésének (pl. a porzásnak) megakadályozásával kell elvégezni. A nem veszélyes hulladékok közül az értékesíthetőket, hasznosíthatókat célszerű elkülönítetten gyűjteni, majd értékesíteni, hasznosítani. Az építkezés során keletkező hulladékokat szállításra alkalmas konténerekben, a könnyebb hasznosíthatóság érdekében elkülönítetten kell tárolni, és jogosultsággal rendelkező vállalkozóval kötött szerződés alapján lehet elszállíttatni. A keletkező építési és bontási hulladékok pontos mennyisége a tervezés jelenlegi fázisában még nem ismert. Az építkezés során keletkező inert hulladékokat (veszélyes anyagot nem tartalmazó építési törmelék) a legközelebbi - engedéllyel rendelkező - települési inerthulladék-lerakóban szükséges elhelyezni. A beruházással érintett telekhez legközelebb fekvő, inert hulladék lerakására alkalmas helyszín: Dunakeszi közigazgatási területén található. Az építkezéseken dolgozók létszámától függő mennyiségű kommunális hulladék folyamatosan keletkezik. Keletkezésük az alkalmazandó kivitelezési technológiáktól függően a teljes beruházási időszakban várható. Mennyiségük jelenlegi tervezési fázisban nem becsülhető. Az építkezés átmeneti közvetlen hatást gyakorol a környezetre, mely az építkezés befejezésével megszűnik. Megfelelő építési technológia betartásával - a lehetőségeken belül - törekedni kell a hulladékképződés csökkentésére. Az építés során keletkező hulladékok gyűjtéséről tárolásáról, megfelelő jogosultsággal rendelkező kezelőnek történő átadásáról a kivitelezés vezetője gondoskodik. Hatások az üzemeltetés alatt Az üzemeltetés, karbantartás során várhatóan mind kommunális, mind különleges kezelést igénylő, mind pedig

30


veszélyes és nem veszélyes hulladék is képződik. Ezek fajtája jelenleg csak részben ismert, illetve prognosztizálható, pontos, fajtánkénti mennyiségükről a tervezés jelenlegi szakaszában nincs információ. A létesítmény üzemelése során keletkező veszélyesnek nem minősülő háztartási hulladék mennyisége a tervezés jelen fázisában még nem ismert. A nem hasznosítható veszélyesnek nem minősülő hulladékok a települési szilárd hulladékokhoz hasonlóan, illetve azzal együtt kezelendők. A keletkező háztartási hulladék gyűjtését a településen a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. végzi. A csomagolás és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekre a 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete vonatkozik. A veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése, majd hasznosítása vagy ártalmatlanítása a hulladék minőségétől függően kell, hogy történjen. Az üzemelés során veszélyes hulladék keletkezhet pl. az alkalmazott fényforrásokból. Veszélyes hulladékok keletkezése az alábbi területeken várható: - Az előtisztító műtárgyakból kikerülő, a parkoló csapadékvizének tisztításából származó olajok. - Az egészségügyi intézményekben (közorvosi rendelő) fertőzésveszélyes hulladékok keletkeznek. - A könyvtárban, illetve a művelődési házban keletkező veszélyes hulladékok (számítógépes alkatrészek, vegyszerek és egyéb) elszállítására környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező szakcéget kell megbízni. A hagyományos izzós fényforrások és fénycsövek, kompaktfénycsövek higanyt tartalmaznak, ami az egyik legveszélyesebb nehézfém. A fényforrásoknál hosszú élettartalmúakat kell választani, így legalább ritkábban keletkezik veszélyes hulladék. Amennyiben ezen fényforrások tönkrementek, akkor külön gyűjtve és ártalmatlanításra átadva nem kerülnek ki a környezetbe. Kezelésükre az elkülönített gyűjtés utáni lerakás kínálkozik. A keletkező veszélyes hulladékok elszállításáról környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező szakcéget kell megbízni. A fertőzésveszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló eszközök minőségi követelményeit az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet 4. sz. melléklete, míg a szállítás követelményeit az ADR (Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás) tartalmazza. A villamos berendezések bontáskor keletkezett hulladék egy része veszélyes anyagnak minősül. Ezeket az anyagokat az előírásoknak megfelelően kell kezelni. A hulladék okozta környezeti kockázat jellege, mértéke A hulladékok okozta környezeti kockázat mértéke az előírás szerinti szakszerű hulladékkezelés betartásának függvénye. Nagyobb a kockázat nyári időszakban, amikor is a bomlásra hajlamos hulladékok gyorsabban indulnak bomlásnak és a környezetterhelő hatás nagyobb lehet. Téli időszakban a konténerek és a tárolótér tisztítása ütközhet nehézségbe, ezért a kockázat nőhet, ha a lemosás fagyveszély miatt hosszabb ideig elmarad. A hulladékok okozta környezeti kockázat minimálisra csökkentése érdekében gondoskodni kell minden időszakban a szakszerű és rendszeres tisztítás megszervezéséről.

7. VÁLTOZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTÚ ÉRTÉKELÉSE Az egyes változatok építése és üzemeltetése során várható hatások környezetvédelmi szempontú összehasonlítását és értékelését az alábbi fejezetek tartalmazzák. A 6. fejezetben összefoglalásra kerültek azok a hatások, amelyek az egyes környezeti elemek állapotát befolyásolhatják a projekt kivitelezése, illetve üzemelése alatt. Ezen hatások felmerülését, és mértékét vizsgálva hasonlíthatók össze, és értékelhetők az „A”, „B” és „C” változatok között esetlegesen felmerülő egyes különbségek. A különbségek értékelésén túl a fejezet célja, hogy feltárja azokat a lehetséges környezetvédelmi akadályokat, kockázati tényezőket, melyek a projekt megvalósításának előkészítését, további tervezését jelentős mértékben befolyásolhatják.

31


7.1. TALAJ, FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME Hatások az építés alatt Talaj- és földvédelmi szempontból a kivitelezési időszak negatív hatásait a beruházás területfoglalása és a földmunkák nagyságrendje jelentik. Minél kisebb a területfoglalás mértéke, annál kedvezőbb egy beruházás. A beruházás Budakeszi településközpontjában, sűrűn beépített övezetében fog megvalósulni, helyén jelenleg is létesítmények, illetve lakóépületek találhatóak. A beruházás területigénye a három változat esetében eltérő, ezen felül különbséget a parkoló helyek száma, illetve elhelyezése (felszíni vagy felszín alatti) jelent. Mivel belterületről van szó, ahol meglévő létesítmények kerülnek elbontásra, illetve a nem burkolt területeken antropogén talaj található, földvédelmi szempontból nem minősül értékesnek a terület. A beruházás megvalósulásával a terület továbbra is beépített marad. Földvédelmi szempontból a változatok közül az „A” változatnak a legkisebb a felszíni területfoglalása, a legnagyobb pedig a „C” változatnak, továbbá a felszín alatti térfoglalás is a „C” változatnál a legnagyobb. A felszíni és felszín alatti vizek állapotát a kivitelezési és üzemelési időszakban egyaránt elsősorban a vízelvezetés módja, hatékonysága szabja meg. Továbbá a vízbázisok, vízmű kutak, érzékeny területek érintettsége, a vízfolyások befogadóként való használata befolyásolja még. A tervezési területen, illetve annak 1 km-es környezetében ivóvízbázis, valamint felszíni vízfolyás nem található, a felszín alatti víz szintje viszonylag mélyebben (várhatóan 5 m alatt) található, ezért a vizes közegekre a tervezett beruházás és annak változatai nem gyakorolnak hatást. A „C” változat esetében tervezett felszín alatti parkoló elhelyezése is várhatóan vízszintsüllyesztés, illetve a felszín alatti áramlási viszonyok befolyásolása nélkül megépíthető, köszönhetően a talajvíztükör mély helyzetének. A földtani közeg, valamint a felszíni és felszín alatti vizek esetleges szennyezése megfelelő állapotú munkagépek alkalmazásával és a kivitelezési munkálatok helyes alkalmazásával minimálisra csökkenthető. Amennyiben mégis havária eset következne be, az illetékes Környezetvédelmi Hivatal értesítése mellett, meg kell kezdeni a szennyezés azonnali megszüntetését és a terület rekultivációját. Mindezek alapján vízvédelmi szempontból nem tehető különbség a változatok között, valamint a beruházás megvalósulása előreláthatóan nem fejt ki a felszíni és felszín alatti vizes közegekre káros hatást. Üzemelés hatásai A földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezése nem várható a létesítmény üzemszerű üzemelése esetén, amennyiben a tervezett létesítmény hulladékgyűjtési rendszere biztosítja, hogy a képződő kommunális és veszélyes hulladékok a terület talajaival kapcsolatba ne kerüljenek, azokra káros hatást ne fejthessenek ki, valamint a vízelvezető rendszer megfelelően üzemel, a parkolók területén összegyűlő és esetlegesen szennyezett csapadékvíz pedig megfelelően kerül elvezetésre (javasolt előtisztító berendezés betervezése). A „C” változat esetében tervezett felszín alatti parkoló a felszín alatti vizek áramlási viszonyaira várhatóan nem fejt ki hatást, mert a talajvíztükör mélyen helyezkedik el. A burkolt felületek mennyisége várhatóan nő a beruházás megvalósulásával, aminek köszönhetően nő a párolgás, ugyanakkor csökken a beszivárgás mértéke. Ez a hatás azonban csak minimális. Összességében a beruházás megvalósulása, megfelelő üzemelése és a használatával indukált napi forgalma a talaj és a felszíni-, felszín alatti vizek környezeti állapotát nem befolyásolja, arra negatív hatást előreláthatólag nem fejt ki.

32


7.2. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM Hatások az építés alatt Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb beruházás, nagyobb levegőszennyezést okoz. Ilyen formában az megvalósítható változatok („A”, „B”, „C”) között az alábbi megállapítás tehető: 

Legkisebb a beruházás mértéke az „A” és „B” változatnál, így az építés során itt a legkisebb a levegőszennyezés mértéke.



Legnagyobb a beruházás mértéke a „C” változatnál, mivel ekkor mélygarázs építése is tervezett, amely jelentősebb földmunkával jár.

Üzemelés hatásai A közlekedési eredetű levegőszennyezést elsősorban a gépjárművek össz-kibocsátása és a terjedési viszonyok határozzák meg, melyek az alábbi tényezőktől függnek: (a) a forgalom nagysága, összetétele, a gépjárművek fajlagos emissziója, (b) a forgalom sebessége, akadályoztatottsága, (c) az útvonal geometriai kialakítása, (d) meteorológiai viszonyok, (e) beépítettségi viszonyok. A változatok között a parkolók és az immissziós számítások alapján lehet levegőtisztaság-védelmi szempontból különbséget tenni. Parkolók „A” változat 

60 férőhelyes felszíni parkoló

Az „A” változathoz kapcsolódóan összesen 60 férőhelyes felszíni parkoló épül. A rendelkezésre álló adatok alapján a parkolóban naponta mintegy 360 db személygépkocsi napi helyfoglalással számolhatunk. A parkoló csúcsórai terhelésének megközelítőleg a napi forgalom 15 %-a tekinthető, ennek megfelelően a parkoló csúcsórai terhelése ~54 jármű. Az elvégzett vizsgálatok alapján a parkolóban átlagosan 5 km/h haladási sebességet feltételezve, az órás légszennyezőanyag kibocsátás a parkolóban a következő:  szén-monoxid: 100 db járműre vetítve 1,6 kg/h;  szén-hidrogének: 100 db járműre vetítve 0,3 kg/h;  nitrogén-oxidok: 100 db járműre vetítve 0,45 kg/h. Ennek   

megfelelően a csúcsórai terhelés (~54 jármű/h) esetén a parkoló összes kibocsátásai a következők: szén-monoxid: 0,54×1,6=0,864 kg/h; szén-hidrogének: 0,54×0,3=0,162 kg/h; nitrogén-oxidok: 0,54×0,45=0,243 kg/h.

„B” változat 

110 férőhelyes felszíni parkoló

A „B” változathoz kapcsolódóan összesen 110 férőhelyes felszíni parkoló épül.

33


A rendelkezésre álló adatok alapján a parkolóban naponta mintegy 660 db személygépkocsi napi helyfoglalással számolhatunk. A parkoló csúcsórai terhelésének megközelítőleg a napi forgalom 15 %-a tekinthető, ennek megfelelően a parkoló csúcsórai terhelése ~99 jármű. Az elvégzett vizsgálatok alapján a parkolóban átlagosan 5 km/h haladási sebességet feltételezve, az órás légszennyezőanyag kibocsátás a parkolóban a következő:  szén-monoxid: 100 db járműre vetítve 1,6 kg/h;  szén-hidrogének: 100 db járműre vetítve 0,3 kg/h;  nitrogén-oxidok: 100 db járműre vetítve 0,45 kg/h. Ennek   


„C” változat 

150 férőhelyes felszíni parkoló és mélygarázs

A „C” változathoz kapcsolódóan összesen 150 férőhelyes felszíni parkoló és mélygarázs épül. Ez esetben két változatot vizsgáltunk: Az első esetben 75 férőhelyes felszíni parkolóval és 75 férőhelyes mélygarázzsal számoltunk. A második esetben a 75 férőhelyes felsízni parkoló mellett úgy számoltunk a 75 férőhelyes felszín alatti parkolóval, hogy nincs teljesen föld alá süllyesztve, így szellőzés és levegőminőség szempontjából felszíni parkolóként számoltunk vele. 1) eset: Felszíni parkoló A rendelkezésre álló adatok alapján a parkolóban naponta mintegy 450 db személygépkocsi napi helyfoglalással számolhatunk. A parkoló csúcsórai terhelésének megközelítőleg a napi forgalom 15 %-a tekinthető, ennek megfelelően a parkoló csúcsórai terhelése ~68 jármű. Az elvégzett vizsgálatok alapján a parkolóban átlagosan 5 km/h haladási sebességet feltételezve, az órás légszennyezőanyag kibocsátás a parkolóban a következő:  szén-monoxid: 100 db járműre vetítve 1,6 kg/h;  szén-hidrogének: 100 db járműre vetítve 0,3 kg/h;  nitrogén-oxidok: 100 db járműre vetítve 0,45 kg/h. Ennek   


Mélygarázs Az első esetben 75 férőhelyes mélygarázs kialakításával számoltunk. A garázsokba beálló, illetve onnan induló gépkocsik kipufogógázaikkal szennyezik annak légterét. A légszennyezés mértéke számítható a motorműködési paraméterekből, a járművek által bejárt út hosszából, a hidegindításkor a motor melegedés céljából történő állóhelyi motorjáratásból, a gépkocsi típusából (ólommentes benzin, diesel, gáz üzemanyagú, kétütemű, katalizátoros).

34


Várható forgalmi adatok A garázsba a szakirodalom megállapításai alapján, átlagos forgalom esetén várhatóan az itt parkoló összes gépkocsi 90 - 95 %-a érkezik reggel, a napközben 5 - 15 %-a jön és megy, az elnyújtott munkavégzéskor 60 -90 %-a indul óránként. A garázsban 5 - 10 km/h be illetve kihajtási sebesség várható. A számításokat úgy érdemes elvégezni, hogy az egyszerre történő érkezés illetve indulás, valamint a hidegindítás az átlagosnál nagyobb többlet szennyezést okoz. A személygépkocsik fajlagos légszennyezőanyag kibocsátását a jelenlegi átlagos gépjárműállomány 1.600 cm3 benzin üzem 10% katalizátor nélküli minőségére és 20 - 30 km/h sebességértékre adja meg a szakirodalom. A biztonságot növeli, hogy a gépkocsi állomány minősége folyamatosan növekszik, ezen belül nő a katalizátorosok száma és ettől lényegesen kedvezőbb összetételű válik. Belátható, hogy a legnagyobb légszennyezés a távozási reggeli, hideg téli csúcsidőben várható (hideg motor, részben emelkedőn, regisztrációval történő kihajtás). A behajtáskor üzem meleg motorral érkező járművek jóval kisebb légszennyezést okoznak.

Szükséges szellőző levegő mennyiség A szellőző rendszernek olyannak kell lennie, hogy az alapszellőzés önállóan is képes legyen az előírt levegő minőségi határértékek alatt tartani a belsőtéri koncentrációt. Fontos, hogy az alapszellőzés mellett egy vészszellőző rendszert is kiépítsenek, melynek működése összefügg a szénmonoxid koncentráció értéket mérő műszer által mutatottal. Amennyiben a koncentráció eléri a megengedett értéket, a vészszellőzés bekapcsol, akár többfokozatú ventillátor nagyobb teljesítményűre kapcsolásával. A munkahelyekre vonatkozó MSZ 21461/1 határértékei napi 8 órás munkavégzésre vonatkoznak, ezzel szemben a garázsban 5 - 10 perc a tartózkodás. Ezért a szabvány csúcskoncentrációira vonatkozó határértékeket vettük figyelembe az ÁNTSZ iránymutatása szerint. Ezért az így számolt szellőző levegő igény esetén nagy biztonsággal állítható, hogy károsodás nem éri a parkoló autósokat. 7.2.1. táblázat A szennyező anyagokra vonatkozó adatok a KTI nonprof Kft. fajlagos normatívái szerint: benzines, katalizátoros kg/h

diesel kg/h

Szénmonoxid

0,075

0,017

Nitrogénoxidok

0,0004

0,003

Kéndioxid

0

0,0004

Szilárd

0,0005

0,001

Formaldehid

0,002

0,001

Emisszió számítás A számításokat a maximális szennyező anyag kibocsátására célszerű végezni.

35


A KTI nonprof Kft. fajlagos normatívái szerint minden komponens esetében a nagyobb értéket figyelembe véve Szénmonoxid

0,075

Nitrogénoxidok

0,003

Kéndioxid

0.0004

Szilárd

0,001

Formaldehid

0,002

valamint azzal az adattal, hogy egyszerre 68 db gépkocsi mozoghat, a maximális összes kibocsátás (kg/h) Szénmonoxid

5,1

Nitrogénoxidok

0,204

Kéndioxid

0,0272

Szilárd

0,068

Formaldehid

0,136

2) eset: Felszíni parkoló és mélygarázs Ez esetben a 75 férőhelyes mélygarázzsal is, mint felszíni parkoló számoltunk, mivel nem lenne teljesen felszín alá süllyesztve ezen változatban. A rendelkezésre álló adatok alapján a parkolóban naponta így összesen mintegy 900 db személygépkocsi napi helyfoglalással számolhatunk. A parkoló csúcsórai terhelésének megközelítőleg a napi forgalom 15 %-a tekinthető, ennek megfelelően a parkoló csúcsórai terhelése ~135 jármű. Az elvégzett vizsgálatok alapján a parkolóban átlagosan 5 km/h haladási sebességet feltételezve, az órás légszennyezőanyag kibocsátás a parkolóban a következő:  szén-monoxid: 100 db járműre vetítve 1,6 kg/h;  szén-hidrogének: 100 db járműre vetítve 0,3 kg/h;  nitrogén-oxidok: 100 db járműre vetítve 0,45 kg/h. Ennek   


A változatokat összehasonlítva a legkedvezőbb az „A” változat, mert itt létesül a legkevesebb férőhelyes parkoló, így itt kell a legkevesebb légszennyezőanyag kibocsátással számolni. Legkedvezőtlenebb a „C” változat. Forgalom - Immissziós számítások A légszennyezettségi határértékeket “a levegőterhelési szint határértékeiről, és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló” 4/2011. (I.14.) VM rendelet határozza meg. Az immissziós számításokat a Főmterv Zrt. által rendelkezésünkre bocsátott, a jelenlegi állapotra vonatkozó és a beruházás megvalósítása nélkül, valamint a beruházás megvalósítása esetén kapott 2031. évi napi forgalmi adatok felhasználásával végeztük el. Az immissziós számítás az emissziós adatokból a hazai szabványos módszer - MSZ 21459-2:1981 “Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása, Területi-felületi forrás és vonalforrás szennyező hatásának számítása” és az MSZ 2145-4:1980 “Légszennyező anyagok transzmissziós paraméterei, A szóródás mértékének

36


meghatározása” 3.5. pontjában megadott empirikus szóródási értékekkel végeztük és az alábbi tényezőkkel számoltunk:  A szélirány úttal bezárt szöge: 30o  Átlagos szélsebesség: 2,5 m/s  A domborzati és nedves ülepedési tényezőket nem vettük figyelembe. A levegőminőségi számításokat mindegyik változat esetében átlagos napi forgalomra, a legjellemzőbb komponensekre; a szénmonoxidra (CO), nitrogén-dioxidra (NO2), és a szálló porra (PM10), 10 - 50 méter távolságra végeztük el. Vizsgált útszakaszok:

Sorszám

Útvonal/szakasz

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Fő utca (Városhatár - Erkel utca) Fő utca (Erkel utca - Kossuth Lajos utca) Fő utca (Kossuth Lajos utca - Temető utca) Fő utca (Temető utca - Erdő utca) Fő tér (Kossuth Lajos utcával szembe lévő útszakasz) Kossuth Lajos utca (Fő utca - parkoló) Kossuth Lajos utca (parkoló - Erdő utca) Erkel utca (Fő utca - Erdő utca) Erkel utca (Fő utca - Batthyány utca) Temető utca (Fő utca - Széchényi utca)

7.2.4. táblázat A beruházás tervezett megépítése „A” változat esetére átlagos napi forgalomra vonatkozó levegőminőségi koncentrációk (g/m3) a távolság (m) függvényében „A” - IMMISSZIÓ TÁVLAT 2031 (mikrog/m3)

Útszakasz

CO immisszió NOx immisszió NO2 immisszió PM10 immisszió C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter 1

12,83

7,516

3,447

16,43

9,62

4,412

8,21

4,81

2,21

0,248

0,145

0,0665

2 3 4 5 6 7 8 9 10

10,83 11,17 10,14 0,495 1,298 1,147 0,887 2,779 2,58

6,341 6,542 5,936 0,29 0,76 0,672 0,519 1,627 1,511

2,908 3 2,722 0,133 0,349 0,308 0,238 0,746 0,693

14,27 14,77 13,46 0,577 1,482 1,348 1,05 3,209 3,623

8,353 8,649 7,88 0,338 0,868 0,789 0,615 1,879 2,121

3,831 3,967 3,613 0,155 0,398 0,362 0,282 0,862 0,973

7,13 7,39 6,73 0,29 0,74 0,67 0,53 1,60 1,81

4,18 4,32 3,94 0,17 0,43 0,39 0,31 0,94 1,06

1,92 1,98 1,81 0,08 0,20 0,18 0,14 0,43 0,49

0,213 0,221 0,201 0,009 0,023 0,021 0,016 0,05 0,053

0,125 0,129 0,118 0,005 0,014 0,012 0,009 0,029 0,031

0,0573 0,0593 0,0539 0,0024 0,0062 0,0056 0,0043 0,0134 0,0143

A közúti közlekedés legszennyezőbb nitrogén-dioxid koncentrációját tekintve, a levegőminőségi koncentráció 10 mre számított maximális értéke Fő utca (Városhatár - Erkel utca) útszakasznál figyelhető meg. A 24 órás egészségügyi határérték mindenhol nagy biztonsággal teljesül.

37


7.2.5. táblázat A beruházás tervezett megépítése „B” változat esetére átlagos napi forgalomra vonatkozó levegőminőségi koncentrációk (g/m3) a távolság (m) függvényében

Útszakasz

„B” - IMMISSZIÓ TÁVLAT 2031 (mikrog/m3)

1

CO immisszió NOx immisszió NO2 immisszió PM10 immisszió C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter 12,84 7,52 3,449 16,44 9,625 4,414 8,22 4,81 2,21 0,248 0,145 0,0665

2 3 4 5 6 7 8 9 10

10,88 11,26 10,18 0,499 1,446 1,168 0,899 2,813 2,627

6,373 6,594 5,961 0,292 0,847 0,684 0,527 1,647 1,538

2,922 3,024 2,734 0,134 0,388 0,314 0,241 0,755 0,705

14,31 14,85 13,49 0,581 1,612 1,366 1,061 3,239 3,664

8,382 8,695 7,901 0,34 0,944 0,8 0,621 1,897 2,145

3,844 3,987 3,623 0,156 0,433 0,367 0,285 0,87 0,984

7,16 7,42 6,75 0,29 0,81 0,68 0,53 1,62 1,83

4,19 4,35 3,95 0,17 0,47 0,40 0,31 0,95 1,07

1,92 1,99 1,81 0,08 0,22 0,18 0,14 0,43 0,49

0,214 0,222 0,202 0,009 0,025 0,021 0,016 0,05 0,054

0,125 0,13 0,118 0,005 0,015 0,012 0,01 0,029 0,032

0,0575 0,0596 0,0541 0,0024 0,0068 0,0057 0,0044 0,0135 0,0145

A közúti közlekedés legszennyezőbb nitrogén-dioxid koncentrációját tekintve, a levegőminőségi koncentráció 10 mre számított maximális értéke Fő utca (Városhatár - Erkel utca) útszakasznál figyelhető meg. A 24 órás egészségügyi határérték mindenhol nagy biztonsággal teljesül. 7.2.6. táblázat A beruházás tervezett megépítése „C” változat esetére átlagos napi forgalomra vonatkozó levegőminőségi koncentrációk (g/m3) a távolság (m) függvényében „C” - IMMISSZIÓ TÁVLAT 2031 (mikrog/m3)

Útszakasz

CO immisszió NOx immisszió NO2 immisszió PM10 immisszió C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter 1

12,86

7,533

3,455

16,46

9,636

4,419

8,23

4,82

2,21

0,248

0,145

0,0666

2 3 4 5 6 7 8 9 10

11,03 11,49 10,29 0,51 1,828 1,222 0,932 2,9 2,747

6,456 6,728 6,025 0,299 1,071 0,716 0,546 1,698 1,609

2,961 3,085 2,763 0,137 0,491 0,328 0,25 0,779 0,738

14,44 15,05 13,59 0,59 1,95 1,414 1,09 3,316 3,77

8,455 8,814 7,958 0,346 1,142 0,828 0,639 1,942 2,208

3,878 4,042 3,649 0,158 0,524 0,38 0,293 0,89 1,012

7,22 7,53 6,79 0,30 0,98 0,71 0,55 1,66 1,89

4,23 4,41 3,98 0,17 0,57 0,41 0,32 0,97 1,10

1,94 2,02 1,82 0,08 0,26 0,19 0,15 0,45 0,51

0,216 0,226 0,203 0,009 0,031 0,022 0,017 0,052 0,056

0,127 0,132 0,119 0,005 0,018 0,013 0,01 0,03 0,033

0,0581 0,0606 0,0546 0,0025 0,0083 0,0059 0,0045 0,0139 0,015

A közúti közlekedés legszennyezőbb nitrogén-dioxid koncentrációját tekintve, a levegőminőségi koncentráció 10 mre számított maximális értéke Fő utca (Városhatár - Erkel utca) útszakasznál figyelhető meg. A 24 órás egészségügyi határérték mindenhol nagy biztonsággal teljesül. Ha összehasonlítjuk a három változatot településenként, akkor azt tapasztaljuk, hogy a változatok között lényegében nincs számottevő különbség. Egyes szakaszokon olyan elhanyagolható mértékű a különbség, hogy mindegyik változat megvalósítható levegőminőség szempontjából. A fenti táblázatok csak a közlekedésből származó levegőminőségi koncentrációkat adják meg, ehhez adódnak a távlatra csak nehezen becsülhető alapterhelés értékek.

38


Megjegyezzük, hogy jelen immissziós számítások elsősorban a tervezési alternatívák összehasonlítására szolgálnak, elősegítve a legkedvezőbb változat(ok) kiválasztásának döntését. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a parkoló férőhelyek alapján a változatok („A”, „B”, „C”,) közül legkedvezőbb az „A” változat, de mindhárom változat megvalósítható. A tervezett beépítettséget figyelembe véve a „C” változat kedvezőtlenebb, mint a ”B” változat – amennyiben az épületek fűtése gáz felhasználásával történne - , mivel ebben az esetben a „C” változat esetében nagyobb fűtésből származó levegőterhelésre lehetne számítani, mint az „A” és „B” változat esetében. Úthálózati szempontból a változatokat összehasonlítva megállapítható, hogy a változatok között nincs számottevő különbség. De a változatok között a különbség olyan kismértékű, hogy mind az „A”, „B” és a „C” változat is megvalósítható. Legmagasabb koncentráció értékek csakúgy, mint jelenlegi állapotban a Fő utca (Városhatár - Erkel utca) környezetében tapasztalhatóak, de az utakhoz legközelebb található lakóépületeknél nem alakul ki határérték feletti terhelés. A jelenlegi állapothoz képest mindegyik változat esetében kedvezőbb koncentráció értékek várhatóak, köszönhetően a csökkenő károsanyag-kibocsátásoknak, amely gépjárműállomány jövőbeli fejlődésének hatása.

7.3. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A tervezett beruházás megvalósítása következtében kizárható országos vagy helyi jelentőségű védett természeti terület, illetve európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület (Natura 2000 terület) érintettsége, továbbá állapotának veszélyeztetése, károsítása mindhárom változat esetében. Így ezen szempontból a változatok között különbség nem tehető. A tervezett beruházás által érintett terület várható biológiai aktivitás értékének becsléséhez „a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (VI.3.) ÖTM rendeletben (továbbiakban ÖTM rendelet) foglaltakat vettük alapul. Az érintett területek biológiai aktivitásértékének jelenlegi mértékét az ÖTM rendelet 1. sz. mellékletének 2. pontja alapján rögzített különböző felületminőségekre, differenciált számítással határoztuk meg. A biológiai aktivitás érték számolást elvégeztük az egyes változatokra, az alábbi beépítési viszonyokat feltételezve. A becslés során a tervezett épületek területén és a parkolók becsült területén túl fennmaradó terület felét burkolt felületként, felét zöldfelületként vettük figyelembe (a „C” változat esetében a zöldfelület a szabályozási tervben szereplő minimális zöldfelületi arányhoz lett igazítva). A parkolók esetében kétféle számolást készítettük, egyrészt vízáteresztő burkolatú felszínként, másrészt nem vízáteresztő burkolatú felszínként számolva. A zöldfelületek és burkolatok tervezett arányáról jelen tervfázisban nincsen információ, az alábbi számolás elsősorban a változatok összehasonlítását segíti elő.

7.3.1. táblázat: Becsült felületminőség-területarányok a tervezett állapotban változatonként (parkolók nem vízáteresztő burkolatként figyelembe véve) Felületminőség Épületek területe Nem vízáteresztő burkolatok területe Zöldfelület

„A” változat 0,15 ha 0,29 ha 0,19 ha

„B” változat 0,15 ha 0,33 ha 0,15 ha

„C” változat 0, 5 ha 0,067 ha 0,063 ha

7.3.2. táblázat: Becsült felületminőség-területarányok a tervezett állapotban változatonként (parkolók vízáteresztő burkolatként figyelembe véve) Felületminőség Épületek területe Nem vízáteresztő burkolatok területe Vízáteresztő burkolatok területe Zöldfelület

„A” változat 0,15 ha 0,19 ha 0,1 ha 0,19 ha

39

„B” változat 0,15 ha 0,15 ha 0,18 ha 0,15 ha

„C” változat 0,5 ha 0,012 ha 0,055 ha 0,063 ha


7.3.3. táblázat: Becsült biológiai aktivitás érték a tervezett állapotban (parkolók nem vízáteresztő burkolatként figyelembe véve) Felületminőség Épület által elfoglalt, valamint nem vízáteresztő burkolatú felszín Burkolat nélküli vagy lélegző burkolatú vagy útfelületű út Ligetesen fás, bokorfás, cserjésbozótos terület Összesen

Terület-igénybevétel (ha) „A”

„B”

„C”

0,44

0,48

0,567

0

0

0,19 0,63

Biológiai aktivitás érték

Értékmutató

„A”

„B”

„C”

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0,15

0,063

6

1,14

0,9

0,378

0,63

0,63

-

1,14

0,9

0,378

7.3.4. táblázat: Becsült biológiai aktivitás érték a tervezett állapotban (parkolók vízáteresztő burkolatként figyelembe véve) Felületminőség Épület által elfoglalt, valamint nem vízáteresztő burkolatú felszín Burkolat nélküli vagy lélegző burkolatú vagy útfelületű út Ligetesen fás, bokorfás, cserjésbozótos terület Összesen

Területigénybevétel (ha) „A”

„B”

„C”

0,34

0,3

0,512

0,1

0,18

0,19 0,63

Értékmutató

Biológiai aktivitás érték „A”

„B”

„C”

0

0

0

0

0,055

1

0,1

0,18

0,055

0,15

0,063

6

1,14

0,9

0,378

0,63

0,63

-

1,24

1,08

0,433

A változatok összehasonlításából látszik, hogy biológiai aktivitás tekintetében a fentebb leírt feltételezéseket figyelembe véve, a legkedvezőbb az „A” változat, míg a legkevésbé kedvezőnek a „C” változat tekinthető. Amennyiben az itt számoltaknál nagyobb zöldfelületi aránnyal kerül továbbtervezésre a projekt, úgy a jelenlegi biológiai aktivitásérték is megtartható lehet.

7.4. ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME Hatások az építés alatt A tervezett beruházás nem érinti közvetlenül a településen található műemléki védelem alatt álló épületeket, és várhatóan az építés során a szállítási forgalom is elkerüli azokat, így a műemléki értékeket az építés nem veszélyezteti, a változatok között különbség nem tehető. Hatások az üzemelés alatt A tervezett fejlesztés üzemelés alatt az épített környezet értékeire hatást nem gyakorol, a változatok között különbség nem tehető. Városképi szempontból a minél kisebb burkolt felület kialakítása kedvezőbb, így több hely marad zöldfelületek kialakításának. A változatok alapvetően a parkoló és a beépítettség kialakításban különböznek. A legkisebb területű parkoló kialakítás és beépítettség az „A” változat esetében tervezett, így településképi szempontból ez tekinthető a legkedvezőbbnek. A „B” változat esetében az „A”-hoz képest nagyobb felszíni parkoló, míg a „C” változat esetében megosztva felszíni parkoló és mélygarázs épülne, azonban jóval jelentősebb kereskedelmi funkcióval. Utóbbi kettő közül így a „B” változat kedvezőbb. Településképi szempontból a „C” változat a legkedvezőtlenebb.

40


7.5. ZAJVÉDELEM Hatások az építés alatt Kizárólag az építés szempontjából a változatok között zajvédelmi szempontból aszerint tehető különbség, hogy az átmeneti terhelő hatás mekkora és mennyi ideig hat. Ebből a megközelítésből adódóan a legkisebb változással járó „A” változat a legkedvezőbb, míg a legkevésbé kedvező a „C” változat, amely jelentékenyebb létesítési munkálattal jár a lakóterületekhez közelebbi részeken is. Fontos azonban megjegyezni, hogy az átmeneti terhelő zajhatás minden esetben határérték túllépéssel járhat, ami azonban hatékony építési szervezéssel, korszerű munkagépekkel érzékelhető mértékben csökkenthető. A zajterhelési határértékek teljesülésének határa:

építési fázis

munkaidő - LAW nappal -(h) (dB)

Vegyes, településközponti területen nappal (70 dB)

Földkiemelés, alapozás

8

106

26 m

Szerkezetépítés

8

110

40 m

Belső munkák

8

107

28 m

Hatások az üzemelés alatt A megvalósulás esetén távlati állapotban fellépő (üzemi és közlekedési) zajhatásokat a távlati nélküle állapothoz (amikor a tervezett létesítmény nem valósul meg) hasonlítjuk. A tervezett létesítmény nélkül várható közlekedési zajterhelés mértékét immisszió pontos értékekkel a nappali

időszakra a Z3. jelű zajtérképes ábra mutatja be, míg a parkolástól eredő üzemi zajterhelést a Z4. jelű ábra szemlélteti. Az elvégzett zajszámítások alapján megállapítható, hogy a zajterhelés a jelenlegi állapothoz képest várhatóan átlagosan mintegy 1,5 dB-lel fog nőni, a tervezett létesítménytől függetlenül. A meglévő parkolótól eredő zajterhelés a kapacitás változatlansága mellett nem fog változni. A tervezett létesítmény megvalósulása esetén várható közlekedési zajterhelés mértékét immisszió pontos

értékekkel - „A” változat esetében a Z5. jelű zajtérképes ábra mutatja be, míg a parkolástól eredő üzemi zajterhelést a Z6. jelű ábra szemlélteti. - „B” változat esetében a Z7. jelű zajtérképes ábra mutatja be, míg a parkolástól eredő üzemi zajterhelést a Z8. jelű ábra szemlélteti.

- „C” változat esetében a Z9. jelű zajtérképes ábra mutatja be, míg a parkolástól eredő üzemi zajterhelést a Z10. jelű ábra szemlélteti. A fent hivatkozott ábrák összehasonlításából megállapítható, hogy a Fő utca forgalmából eredő zajterhelés minden változat esetében egymással azonos mértékűnek tekinthető, míg a Kossuth Lajos utca forgalma esetében elhanyagolható különbséggel kedvezőtlenebbnek ítélhető a „C” változat zajterhelése. A parkolótól eredő zajterhelés esetében a legkedvezőbb az „A” változat, majd ettől hasonlóan kedvezőtlenebb a „B” és „C” változattól eredő zajterhelés.

41


A parkolástól eredő zajterhelés mérséklésére ezért javaslatokat tettünk, amelyeket a Z6V. és Z10S. jelű ábrák jelenítenek meg. A Z6V. ábra az „A” és „B” változat esetén alkalmazható zajárnyékoló fal intézkedést tartalmazza, ami az Erdő utca 53. sz. lakóépület hátsó telek határán egy 3,5 m magas és mintegy 6,4 m hosszú szakaszon zajárnyékoló kerítés létesítését feltételezi. Ezzel az intézkedéssel érzékelhető mértékben csökken a parkolástól eredő zajterhelés a kritikus zajterhelési ponton. A Z10S. ábra a „C” változat parkolóját félig térszín alá süllyeszti, ill. a második szintet a kritikus zajterhelésű homlokzatok irányában zárt kialakítással valósítja meg. Ez a megoldás nagymértékben mérsékli a parkolástól eredő zajterhelést a legérzékenyebb és legközelebbi lakópontokon.

7.6. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Hatások az építés alatt A hulladékok keletkezése a létesítmények tervezett kialakításától, az alkalmazandó kivitelezési technológiáktól függően a teljes beruházási időszakban, a munkák ütemezésének megfelelően várható. A keletkező hulladékok mennyisége a szükséges bontási és építési tevékenységek mértékétől függ. Az építési és bontási hulladékok tekintetében a változatok között kismértékű különbség tehető. A „C” változat esetében mélygarázs építése és nagyobb beépítettség tervezett, amely nagyobb beruházást jelent az „A” és „B” változat felszíni parkolóihoz és kisebb beépítettségéhez képest, így ez esetben lehet számítani a legnagyobb mennyiségű hulladék keletkezésére. A felszíni parkolókból adódó különbséget figyelembe véve pedig az „A” változat kedvezőbb, mint a „B”, mivel itt kisebb az építendő burkolt felület nagysága. Hatások az üzemelés alatt A jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján a változatok között különbség nem adódik a tervezett létesítmények jellegében, ezért mindhárom változat esetében ugyanazon típusú hulladékok keletkezése várható. Mindezek alapján a változatok között érdemi különbséget nem lehet tenni.

8. TOVÁBBTERVEZÉS SORÁN AJÁNLOTT INTÉZKEDÉSEK, JAVASLATOK A megvalósítható változatok környezetvédelmi, illetve táj- és természetvédelmi összehasonlításra. A vizsgálati, értékelési szempontok a következők voltak:

szempontból

kerültek

Környezeti közeg, hatótényező Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Épített környezet, kulturális örökség

Értékelési szempontok területfoglalás mértéke, földmunkák nagyságrendje vízfolyás keresztezések száma, vízbázis érintettség egyedi tájértékek, műemlék-védelem és helyi védelem alatt álló építészeti értékek érintettsége

Élővilág- és tájvédelem

védett természeti területek érintettsége, területfoglalás (élőhelyek, művelés alatt álló területek), biológiailag aktív felületek

Levegőminőség Zaj és rezgés Hulladék

lakott területektől való távolság, várható levegőterhelés, építési- és üzemelés alatti levegőszennyezés lakott területektől való távolság, a várható zajterhelés határértékekhez viszonyított mértéke, zajvédelmi intézkedés szükségessége bontási, építési- és az üzemelés során keletkező hulladékok mennyisége

42


Az alábbi táblázat segítségével összefoglaljuk, hogy közegenként melyek a legmegfelelőbb változatok: A változatértékelés alapján kialakult sorrend: Környezeti közeg:

Legkedvezőbb

Kevésbé kedvező

Építés alatt

Üzemelés alatt

Építés alatt

Föld, talaj

„A”

„A”, „B”, „C”

„B”

Felszíni és felszín alatti víz

„A”, „B”

„A”, „B”, „C”

„B”

Levegő

„A”

„A”

„B”

Zaj

„A”

„A”, „B”, „C” *

„B”

Természet- és tájvédelem

„A”, „B”, „C”

„A”

„B”

„C”

Épített környezet

„A”, „B”, „C”

„A”

„B”

„C”

Hulladék

„A”

„A”, „B”, „C”

„B”

Üzemelés alatt

Legkevésbé kedvező Építés alatt

Üzemelés alatt

„C”

„B”, „C”**

„C”

(„C”)

„C”

„C”

*zajvédelmi intézkedés esetén közel egyformán kedvező mindhárom változat **amennyiben környezetbarát fűtési rendszer létesül, a „B” változathoz közeli hatások várhatók Javasolt intézkedések zajvédelmi szempontból: -

„A” és „B” változat esetén zajárnyékoló fal (kerítés) az Erdő utca 53. sz. lakóépület hátsó telek határán: 3,5 m magas és mintegy 6,4 m hosszú szakaszon

A zajárnyékoló fallal szemben támasztott akusztikai követelmények: MSZ EN 1793-1-3 szabvány szerinti követelmények: Hangelnyelés: A3 kategória Hanggátlás: B2 kategória Csak akusztikailag, az MSz 13-121-1-92 sz. "Zajárnyékoló létesítmények. Akusztikai minősítő vizsgálat" c. szabvány alapján, akkreditált laboratóriumban minősített, fenti feltételeket kielégítő, CE jellel rendelkező zajárnyékoló fal építhető. A zajárnyékoló fal építészeti, biztonságtechnikai, statikai tervezésénél az e-ÚT 03.07.46 sz. „Keskeny közúti zajárnyékoló falak” c. Tervezési Útmutató előírásait kell figyelembe venni. -

„C” változat esetén a parkoló félig térszín alá süllyesztése, ill. a második szint a kritikus zajterhelésű homlokzatok irányában zárt kialakítású megvalósítása

Talaj, felszíni és felszín alatti víz védelmi intézkedések, javaslatok: -

feltöltésre használt anyag nem tartalmazhat környezetet károsító anyagot, csak jogerős és érvényes hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag (kő, kavics, homok, agyag, vagy ezek bármilyen arányú keveréke) használható fel az építkezés során, építés közben kifogástalan állapotú gépek és szállítóeszközök alkalmazása a szennyezés elkerülése érdekében,

43


-

-

a munkaterületen olajfelszívó anyagot, az olajos hulladék összegyűjtésére alkalmas eszközt és tároló edényt tartani javasolt az esetleges havária események mielőbbi megszüntetése érdekében, amennyiben felszín alatti beépítés tervezett, meg kell bizonyosodni a szakirodalmi adatok helyességéről és ellenőrizni kell a talajvíztükör helyzetét (pl. kutak fúrásával), valamint meg kell határozni a talaj felépítését (talajmechanikai vagy geotechnikai szakvélemény készítése), a létesítmény csapadékvizeinek elvezetéséhez, valamint a szenny- és ivóvízellátás kiépítéséhez vízjogi engedélyezési terv készítése szükséges.

Levegővédelmi javaslatok: A kivitelezési fázis alatt fellépő légszennyező hatás mértéke és a szennyező anyagok terjedése a következő módszerekkel korlátozható: -

-

korszerű, kis légszennyezőanyag-kibocsátású munkagépek és teherautók alkalmazása; a határérték feletti szennyezés megelőzésére a száraz időszakban a szélsebesség és szélirány függvényében a deponált földanyagot újrafelhasználásig kiporzás elleni védelem érdekében rendszeres időközökben locsolni szükséges (az egyéb mozgatott földtömegeket is szükség szerint nedvesíteni kell); az építési műveletek (lehetőleg) kedvező meteorológiai viszonyok közötti végzése a porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni; a szállítások ütemes és csúcsidőn kívüli szervezése, száraz időben a szállítási útvonalak locsolással történő portalanítása környezetbarát szerkezeti és segédanyagok alkalmazása

Az üzemelés levegőterhelő hatásának csökkentésére megfontolandó környezetbarát fűtési rendszer megoldási lehetőségeinek felmérése, amennyiben lehetséges, alkalmazása. Természet- és tájvédelmi javaslatok: -

az építés alatt a megmaradó fák védelméről kalodázással gondoskodni javasolt amennyiben fakivágások válnak szükségessé, a kivágott fák pótlásáról gondoskodni kell. Az esetlegesen szükséges fakivágásokat célszerű tenyészidőszakon kívül végezni a továbbtervezés során célszerű a tervezett funkciókhoz és lehetőségekhez mérten minél nagyobb zöldfelületi arány, és többszintű növényállomány kialakítása

Hulladékgazdálkodási javaslatok: -

a kivitelezés során javasolt előnyben részesíteni a kevés hulladékkal járó technológiai megoldásokat és törekedni kell a hulladék keletkezés megelőzésére, javasolt megoldani a szelektív hulladékgyűjtést és a lehető legnagyobb mértékű újrahasznosítást.

Összességében megállapítható a tervezett változatokról, hogy környezetvédelmi szempontból az „A” változat tekinthető a legkedvezőbbnek (a „B” változat kismértékben kedvezőtlenebb), míg a „C” változat a legkevésbé kedvezőnek – elsősorban a beépítettség jelentős mértéke miatt –, de mindhárom változat megvalósítható. Környezetvédelmi szempontból az egyes változatok tekintetében javasolt környezetvédelmi intézkedések (pl. zajárnyékoló fal, parkoló félig térszín alá süllyesztés) alkalmazása kivétel nélkül szükséges. További környezetvédelmi javaslatokkal az egyes kedvezőtlen hatások csökkenthetők.

44


9. ÖSSZEFOGLALÁS Földvédelmi szempontból a tervezett fejlesztés jelenleg is beépített övezetben valósul meg, a beruházás megvalósulásával a terület továbbra is beépített marad. A nem burkolt felületek alatt a várásokra jellemző, antropogén talaj található. A beruházás földvédelmi szempontból megvalósítható, a talaj környezeti állapotát várhatóan nem befolyásolja. Felszíni és felszín alatti víz védelme szempontjából a tervezett létesítmény vízbázis védőövezetét nem érinti, a talajvíztükör várhatóan mélyebben, 5-10 m-rel a felszín alatt húzódik és a közelében felszíni vízfolyás nem található. A tervezett fejlesztés a felszíni és felszín alatti vizekre mennyiségi és minőségi értelemben, várhatóan nem gyakorol hatást. Levegőminőség-védelmi szempontból a tervezett létesítmény üzemelése alatt a parkolásból, és fűtési megoldástól függően a létesítmény hőtermeléséből származhat levegőterhelés. Ezekből a hatásokból határérték feletti terhelés nem várható. A megközelítő utak mentén a fejlesztés megvalósulása elhanyagolható mértékű változást okoz levegőminőség szempontjából. Az építés alatt ideiglenesen a levegőterhelés növekedése várható, azonban ennek hatása elviselhetőnek minősíthető, a lakóterületeken várhatóan nem okoz határérték feletti terhelést. Zajvédelmi szempontból a tervezett létesítmény épületeinek gépészeti berendezéseitől, valamint a parkolásától a külső térben terjedő zaj számításai alapján várhatóan a legközelebbi védendő lakóépületek homlokzata előtt – az előzőekben rögzített üzemelési és műszaki feltételekkel - nem kell a területre érvényes határértéket meghaladó zajterhelésre számítani, tehát a létesítmény a vonatkozó előírásoknak megfelel. A létesítés zajhatása a további javasolt zajműszaki intézkedésekkel hatékonyan csökkenthető, a zajkonfliktus elkerülése érdekében. A tervezett létesítmény nem okoz a megközelítő utak melletti védendő területeknél határérték feletti zajterhelés növekedést, tehát zajvédelmi szempontból a tervezett létesítmény hatása elviselhető. A zajterhelés változás következtében zajvédelmi intézkedésre nincs szükség, a létesítmény a vonatkozó előírásoknak megfelel. A környező zajtól védendő épületeknél az építkezéstől származó zaj a legközelebbi lakóépületek esetében nappal meghaladhatja a határértékeket. A megközelítő utakon becsülhető forgalomváltozás csekély hozzáadódó többlet forgalma miatt az építés-szállítási útvonalak mentén tehát az építkezés időtartama alatt a közlekedési zajterhelés érzékelhető mértékben várhatóan nem változik. Az építési zaj, zajvédelmi intézkedésekkel elviselhetőnek minősíthető, hatása nem jelentős. Zajvédelmi szempontból a tervezett létesítmény hatása nem jelentős. Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható, hogy a létesítmény védett természeti területet vagy Natura 2000 területet nem érint. A fejlesztés megvalósításával a biológiailag aktív felületek kismértékű változása várható (tervezett kialakítástól függően). Épített környezet védelmének szempontjából megállapítható, hogy a tervezett fejlesztés műemléki védelem alatt álló épületet nem érint, nem veszélyeztet. A projekt megvalósításával a településkép, utcakép változása várható, a fejlesztésnek köszönhetően egy rendezett közösségi tér alakul ki. Hulladékgazdálkodási szempontból a tervezett fejlesztés megvalósítható, az üzemelés során keletkező hulladék kezelése a településen jelenleg is működő intézményekkel összhangban oldható meg. Az elvégzett vizsgálatok és értékelések alapján megállapítást nyert, hogy a tervezett beruházás megvalósítása (kivitelezése) során elsősorban zaj- és levegőminőség-védelmi szempontból lehet ideiglenesen fellépő kedvezőtlen hatással számolni, de a javasolt intézkedések betartásával a környező lakóterületeken a fejlesztés várhatóan nem okoz konfliktust. A megvalósítást és üzembe helyezést követően az egyes környezeti

elemek szempontjából a várható hatás elfogadható, egyik változat esetében sem jelentős.

Budapest, 2016. november 29.

45

BUDAKESZI VÁROSKÖZPONT PROJEKT

Recommend Documents