BUDAKESZI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

BUDAKESZI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Megalapozó vizsgálat Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében. 2015.03.

Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17. Tel: +36-1-471-8955 Fax: +36-1-471-8975 E-mail: [email protected] Honlap: www.proregio.hu

Felelős tervező

Gordos Tamás

Városépítészet

Gutai Berta Bóta-Bachraty Zsófia

Gazdaság

Bezerédy-Herald Balázs Tóth Csaba

Társadalom, antiszegregáció

Dr. Molnár Balázs Dr. Hamar Anna Dr. Keller Judit

Közművek

Zajovics András

településtervező (TT/1 01-4858) okl. építészmérnök közgazdász okl. közgazdász geográfus szociológus szociológus településtervezési energia – közmű, hírközlési, közlekedési és vízi közmű szakterület TE, TH, Tkö, TV 01-3526, 01-58206

Jordán Péter

MK 01-2129

Közlekedés

Rhorer Ádám

okl. építőmérnök (K1 1-01-3157)

Zöldfelületek és Tájrendezés

Schuchmann Péter Burányi Endre

TR1 01-5068 Okl. táj- és kertépítész mérnök, Okl. táj- és környezetrendezési szakmérnök TR1, TT, TK 015014/02/,-12; Tájvédelmi szakértő: SZTjV-031/2013.

PEST-BUDAPEST KONZORCIUM

Budakeszi Város Önkormányzata

HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió Ügynökség – Városkutatás

Megalapozó vizsgálat

Tartalomjegyzék I.

HELYZETFELTÁRÓ, HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZEK................................................................................................................ 8 I.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok .............. 8 I.1.1. Budakeszi járás .................................................................................................................................. 9 I.1.2. Budakeszi vonzáskörzetének bemutatása, térségi együttműködések............................................ 10 I.2. Fejlesztési és rendezési környezet, illeszkedés ......................................................................................... 10 I.2.1. Területfejlesztési fejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ............................. 10 I.2.2. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ....................................................................... 18 I.2.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ........................................................... 25 I.2.4. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ................................................... 28 I.2.5. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti tervei ...................................................... 28 I.2.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ..................................................... 28 I.3. A település társadalma ............................................................................................................................. 32 I.3.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség ........................................................................................................................................... 32 I.3.2. Térbeli-társadalmi rétegződések, konfliktusok, érdekviszonyok .................................................... 39 I.3.3. Települési identitást erősítő tényezők ............................................................................................ 40 I.4. A település humán infrastruktúrája .......................................................................................................... 42 I.4.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, stb.) .................................................................. 42 I.4.2. Esélyegyenlőség biztosítása ............................................................................................................ 49 I.5. A település gazdasága ............................................................................................................................... 52 I.5.1. A település gazdasági súlya, szerepköre ......................................................................................... 52 I.5.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ............................................................................... 55 I.5.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelései 57 I.5.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ................................................................... 58 I.5.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ....................................................................................... 60 I.6. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere .......................... 62 I.6.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................................... 62 I.6.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ................................... 64 I.6.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység .................................................................................................... 65 I.6.4. Foglalkoztatáspolitika ..................................................................................................................... 66 I.6.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás ........................................................................................................ 67 I.6.6. Energiagazdálkodás......................................................................................................................... 68 I.6.7. Településüzemeltetési szolgáltatások............................................................................................. 68 I.7. A táji és természeti adottságok vizsgálata ................................................................................................ 69 I.7.1. Természeti adottságok, tájhasználat, tájszerkezet ......................................................................... 69 I.7.2. Védett és védendő táji-, természeti értékek, területek .................................................................. 69 I.8. Zöldfelületi rendszer vizsgálata................................................................................................................. 72 I.9. Az épített környezet vizsgálata ................................................................................................................. 75 I.9.1. Területfelhasználás vizsgálata ......................................................................................................... 75 I.9.2. Telekstruktúra vizsgálata ................................................................................................................ 82 I.9.3. Az épített környezet értékei ........................................................................................................... 83 I.9.4. Az épített környezet konfliktusai, problémái .................................................................................. 87 I.10. kÖZLEKEDÉS .............................................................................................................................................. 87 3



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás

I.10.1. I.10.2. I.10.3. I.10.4. I.10.5. I.11. I.11.1. I.11.2. I.11.3. I.11.4. I.12. I.12.1. I.12.2. I.12.3. I.12.4. I.13. I.13.1. I.14.


Hálózatok és hálózati kapcsolatok .................................................................................................. 87 Közúti közlekedés ............................................................................................................................ 88 Közösségi közlekedés ...................................................................................................................... 89 Kerékpáros és gyalogos közlekedés ................................................................................................ 89 Parkolás ........................................................................................................................................... 89 Közművesítés ............................................................................................................................................ 90 Víziközművek .................................................................................................................................. 91 Energiaközművek ............................................................................................................................ 94 Elektronikus hírközlés ..................................................................................................................... 98 Vezeték nélküli hírközlés ................................................................................................................. 99 Környezetvédelem (és településüzemeltetés) vizsgálata ......................................................................... 99 A felszíni és felszín alatti vizek védelme, a föld- és a talaj védelme ............................................. 100 Levegőtisztaság védelem, zaj és rezgésártalmak elleni védelme.................................................. 103 Hulladékkezelés ............................................................................................................................ 104 A települési környezet és értékei .................................................................................................. 106 KATASZTRÓFAVÉDELEM.......................................................................................................................... 106 Építésföldtani korlátok, Vízrajzi veszélyeztetettség, Egyéb .......................................................... 106 városi klíma ............................................................................................................................................. 109

II.

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZEK .................................................................................................................................... 110

III.

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK .................................................................................................................................. 114

III.1.1. A folyamatok értékelése, a település fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése SWOT analízis ...................................................................................................................................... 114 III.2. Probléma térkép ..................................................................................................................................... 116 III.3. Érték térkép ............................................................................................................................................ 117 III.4. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ..................................................................................... 118 III.4.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása ....................................................................................................... 118 III.4.2. Szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése .................................................................................................................................................... 126 III.4.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek .................................................................... 126

4





Ábrajegyzék V1. ábra: Az ország jövőképe, fejlesztési rendszere ......................................................................................................... 12 V2. ábra: OFTK célrendszerének és EU2020 starátégiának a kapcsolata ......................................................................... 13 V3. ábra: Városhálózat (külső és belső városi gyűrű) ....................................................................................................... 15 V4. ábra: A koncepció célrendszere, átfogó, startégiai és horizontális céljai ................................................................... 16 V5.ábra: Budakeszi IVS célrendszere ................................................................................................................................ 21 V6. ábra: OTrT Szerkezeti Tervlap kivonata ...................................................................................................................... 26 V7. ábra: BATrT kivonata .................................................................................................................................................. 26 V8. ábra: A BATrT korlátozó övezeteinek Budakeszit érintő lehatárolása ........................................................................ 27 V9. ábra: A hatályos 90/2002 (V.30.). sz. kt határozattal elfogadott településszerkezeti terv fejlesztési területeinek bemutatása ....................................................................................................................................................................... 29 V10. ábra: A hatályos 90/2002 (V.30.). sz. kt határozattal elfogadott belterület és szabályozott fejlesztési területek ... 30 T1. ábra: Lakónépesség alakulása (2000-2013) (fő) ......................................................................................................... 32 T2.ábra: Állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya (%) .......................................................................................... 33 T3. ábra: Állandó népességen belül a 60-x évesek aránya (%) ......................................................................................... 34 T4. ábra: Öregségi mutató (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) ........................................................................................... 34 T5. ábra: Természetes fogyás, szaporodás ....................................................................................................................... 35 T6. ábra: Vándorlási egyenleg alakulása ........................................................................................................................... 36 T7. ábra: A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) - 2011.......................................... 37 T7. ábra: Budakeszi szegregátum áttekintő ...................................................................................................................... 39 T8. ábra: Egy háziorvosra és házi gyerekorvosra jutó lakosok száma (fő) ........................................................................ 42 T10. ábra: Óvodai férőhelyek száma (db) ......................................................................................................................... 46 T11. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) ............................................................................................. 46 G1. ábra: A Közép-Magyarország régió gazdasági fejlettsége kelet–közép–európai összehasonlításban ....................... 52 G2. ábra: Az egy főre jutó helyi iparűzési adó a Pest megyei járásközpontokban ........................................................... 54 G3. ábra: Regisztrált társas vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként 2013. (db) ............................................... 55 G4. ábra: A három európai törzshálózati folyosó metszéspontjában............................................................................... 60 G5. ábra: Lakásállomány kor szerinti megoszlása Budakeszin .......................................................................................... 61 G6. ábra: Lakások komfortfokozata Budakeszin ............................................................................................................... 62 TK1. ábra: Zöldterületek 1 lakosra jutó nagysága (m2 ..................................................................................................... 72 TK2. ábra: A nyilvántartott települési zöldfelület fajlagos értékének változása 2006-2011. között (m2 /fő,) ................. 73 TK3. ábra: Az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága ......................................................................................................... 74 É1. ábra: Katonai felmérések ............................................................................................................................................ 76 É2. ábra: A város intézményei, Az általános iskola elérhetőségének távolsága ............................................................... 79 É3. ábra: Igazgatási, szociális és kulturális intézmények, egyházak .................................................................................. 80 É4. ábra: Kereskedelem, szolgáltatás, turizmus helyszínei ............................................................................................... 81 É5. ábra: Közparkok, nagy zöldfelületű intézmények ....................................................................................................... 81 É6. ábra: Helyi művi értékek ............................................................................................................................................. 86 KM1. ábra (Forrás: KSH) .................................................................................................................................................... 91 KM2. ábra (Forrás: KSH ) ................................................................................................................................................... 92 KM3. ábra (Forrás: KSH ) ................................................................................................................................................... 93 KM4. ábra (Forrás: KSH ) ................................................................................................................................................... 95 KM5. ábra (Forrás: KSH ) ................................................................................................................................................... 96 KM6. ábra (Forrás: KSH) .................................................................................................................................................... 98 KM7. ábra (Forrás: KSH) .................................................................................................................................................... 98

5





KÖR1. ábra: A közüzemi szennyvíz-gyűjtő hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége egy lakosra (m3). ................................................................................................................................................................... 101 KÖR2. ábra: A vízellátás és a szennyvízcsatorna hálózatra való csatlakozás ellátottsági mutatóinak alakulása (%). ..... 102 KÖR3. ábra: A vízellátás és csatornázási ellátottság és a közműolló* alakulása. ....................................................... 102 KÖR4. ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya(%). ........................................................................ 105 KÖR5. ábra: Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (% ), A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya (%) ........................................................................................................... 106 KÖR6. ábra: Földrengés veszély megállapítása ............................................................................................................... 108 P1. ábra: Probléma térkép .............................................................................................................................................. 116 ÉR1. ábra: Érték térkép ................................................................................................................................................... 117 TEL1. ábra: Településrészek ............................................................................................................................................ 118 TEL2. ábra: Településrészek ............................................................................................................................................ 119 Forrás: KSH...................................................................................................................................................................... 119 TEL3.sz. ábra: A lakosság korcsoport szerinti alakulása városrészenként, 2011 ............................................................ 124 TEL4.sz. ábra: A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása városrészenként, 2011 ............................................. 124

Táblázatok jegyzéke V1. táblázat: Budakeszi járás települései ............................................................................................................................ 9 V2. táblázat: A 2008-as IVS-ben rögzített akcióterületi fejlesztések megvalósulása ........................................................ 24 V3. táblázat: Szerkezeti terv elemei és megvalósulásuk ................................................................................................... 31 T1. táblázat: A település lakónépességének hosszabb távú trendjének vizsgálata .......................................................... 32 T2. táblázat: Nemzetiség, anyanyelv, vagy családban használt nyelv .............................................................................. 36 T3. táblázat: Iskolai végzettség alakulása (2011) .............................................................................................................. 37 T4. táblázat: Családszerkezet alakulása (2011) ................................................................................................................. 38 T5. táblázat: Gazdasági aktivitás alakulása (2011) ............................................................................................................ 38 T6. táblázat: Jövedelmi viszonyok (2011) ......................................................................................................................... 39 G1. táblázat: Székhellyel bíró vállalkozások ...................................................................................................................... 53 G2. táblázat: Foglalkoztatottak száma a foglalkoztatás helye szerint .............................................................................. 55 G3. táblázat: Regisztrált társas vállalkozások száma (2013) ............................................................................................. 56 G4. táblázat: Igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása operatív programonként (Ft) .................................... 57 G5. táblázat: Támogatott pályázatok számának megoszlása kkv besorolás szerint ......................................................... 57 G6. táblázat: Budakeszi járási székhely képzettségi viszonyainak változása, 1990-2011 ................................................. 58 G7. táblázat: Foglalkoztatás FEOR szerint ......................................................................................................................... 59 G8. táblázat: Magyar bejelentők belföldi szabadalmi bejelentéseinek száma ................................................................. 59 G9. táblázat: Lakásállomány jellemzői .............................................................................................................................. 60 G10. táblázat: Lakások komfortfokozata .......................................................................................................................... 61 G11. táblázat: Budakeszi Város Önkormányzatának és intézményeinek költségvetése, 2015. évi összevont bevételei, kiadásai ............................................................................................................................................................................. 63 G12. táblázat: Budakeszi Város Önkormányzat és költségvetési szervei engedélyezett létszámkerete 2015-ben .......... 66 G13. táblázat: Gazdasági aktivitás alakulása (2011) ......................................................................................................... 67 TK1. táblázat: Földrészlet statisztika fekvésenként .......................................................................................................... 69 TK2. táblázat: Földrészlet statisztika művelési áganként.................................................................................................. 70 TK3. táblázat: Védettségek ............................................................................................................................................... 71 TK4. táblázat: Védettségek ............................................................................................................................................... 71 V4. táblázat: Ráckeve régészeti lelőhelyei ........................................................................................................................ 85

6





KÖR1. táblázat: Hulladékgyűjtés ..................................................................................................................................... 105 TEL1.sz. táblázat Foglalkoztatottsági mutatók az városrészenként, 2011 ...................................................................... 125 TEL2.sz. táblázat Lakásállomány városrészenként,2001, 2011 ....................................................................................... 125

7





I. HELYZETFELTÁRÓ, HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZEK I.1.

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK

Budakeszi városa a Közép-Magyarországi Régióhoz tartozó település, a Budapest – Bécs fejlesztési tengelyen helyezkedik el. Budapest, fővárosként, és a régió központjaként is a legnagyobb vonzáskörzettel rendelkezik, ellátja a legfontosabb országos, s ezáltal a régióhoz kapcsolódó feladatokat is. Budakeszi a régión belül jelentős településnek számít, ám regionális szerepkörrel önállóan nem rendelkezik. A régiós és Pest megyei közigazgatási határok egybeesése miatt hasonlóan jellemezhető a település megyei szerepköre is. A városban van a több megyére kiterjedő tevékenységű Pilisi Parkerdő Zrt. központja. Az ő telephelyükön kapott helyet anemzetközi jelentőségű, Magyarországot képviselő Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier), központi irodája, mely világszerte tevékenykedik a fenntartható vadászat és a természeti erőforrások tudatos és fenntartható hasznosításának megvalósítása érdekében. A településhálózati összefüggéseket vizsgálva a térség legnagyobb szervező ereje Budapest. Budakeszi a Budapesti agglomeráció szerves része, közvetlenül határos Budapest XII. és II. kerületével, így fejlődése elválaszthatatlan a fővárostól. Az agglomeráció nyugati oldalán a gyors városfejlődés eredményeképpen a városok és falvak közötti vonzáskörzeti lehatárolás illetve a járási határok nem teljesen egyértelműek, mely Budapest nagyon erős vonzásának köszönhető. Tehát Budakeszi a főváros közelsége révén nem rendelkezik jól körülhatárolható vonzáskörzettel, hisz a hozzá közel eső kisebb településeken is Budapest erős dominanciája érvényesül. Ennek ellenére a város mikrotérségi központi szerepkört tölt be. A mikrotérséghez tartozó települések: Páty, Telki és Budajenő, továbbá a város szervező ereje részlegesen a Zsámbéki – medence településeire is kiterjed. Az agglomeráció nyugati szektorában 2007-ben a Pilisvörösvári és a Budaörsi kistérség mellett létrejött az Érdi kistérség. Korábban Budakeszi is gondolkodott saját kistérségének megszervezésében, de végül három másik településsel (Budajenő, Páty, Telki) a Budaörsi kistérséghez csatlakozott. 2013-ban a járási rendszer bevezetésével a korábbi kistérség átalakult, és a legnépesebb, a fejlettebb társadalmi-gazdasági mutatókkal jellemezhető Budaörs helyett a járásközponti szerepet Budakeszi vette át. A Budakeszi járás jelenleg 12 településsel működik, s az ország egyik legfejlettebb járásának számít. A település közlekedési kapcsolatai kedvezőek, mely elősegíti a kedvezőbb térségi kapcsolatok kialakítását. Az autópálya csomópont a település határától néhány km-re található, s átlagosan a járás településeiről 15 percen belül érhető el Budakeszi. A város tőkevonzó képessége az autópályán való kedvező elérhetőség ellenére gyengébb, mivel a közlekedési kapcsolatok megteremtésével a környező nagyobb gazdasági potenciállal rendelkező városok, illetve a főváros elérhetősége is kedvező. A település számos városi funkciót nyújt a környékbeli településen élőknek. A városi funkciók legnagyobb hányadát a kiskereskedelem és a széleskörű szolgáltatások alkotják. Budakeszi összességében egy társadalmi és gazdasági értelemben is dinamikusan fejlődő agglomerációs kisváros. A demográfiai mutatók a városban kedvezőtlenebbül alakulnak a járás többi településéhez viszonyítva. A fiatalkorúak magas arányával jellemezhető térségen belül Budakeszi a leginkább elöregedő településnek számít. A korábban jellemző bevándorlás, mely a Budapesti agglomerációt célozza, mérséklődni látszik.

8





A település iskolázottsági és foglalkoztatási viszonyai országos viszonylatban és a megyei járásközpontok között is kiemelkedő. A 15-64 éves népességen belül foglalkoztatottak aránya magas, mely mellett a munkanélküliség pedig Budakeszin a térségen belül az egyik legalacsonyabb értéket mutatja. Emellett a járásban és a településen is nagyon magas a naponta ingázó foglalkoztatottak száma (67%), amely a főváros már említett dominanciájának köszönhető. A városban lakó munkaképes korú lakosság száma és a városban található munkahelyek száma alapján tehát igazolható, hogy a lakófunkció igen erős a településen. Az „alvóvárosi” szerepkör mellett fontos az idegenforgalmi szerepkört is kiemelni. A település fontos oktatási funkciót tölt be a térségen belül. Az alapfokú képzés inkább a helyi lakosokat érinti, viszont a középfokú oktatásban többségében más településről bejáró diákok vesznek részt. A település jelentőségét nem a városhálózatban betöltött szerepe, inkább az agglomerációban játszott szervező ereje és az itt felhalmozott tudás adja. Az emberi erőforrások tekintetében a település a magyar városok humánerőforrásait vizsgáló kutatások alapján igen előkelő pozíciót foglal el a kisvárosok körében. Az agglomerációs gyűrű két települése, új szerveződési központja Budaörs és Budakeszi közös jellemzője a kiugró gazdasági és munkaerőpiaci adottság, a jó innovációs potenciál mérsékelt humán (felsőoktatási és K+F) tevékenység mellett. A két város a gazdasági és az iskolázottsági adottságok, valamint a fejlett tudásalapú munkaerőpiaci jelenlétet mérő aránymutatók tekintetében messze kiemelkednek a többi kis- és középvárosok sorából, így fontos szerepet játszik a fővárosi térség versenyképességének megőrzésében.

I.1.1. Budakeszi járás Budakeszi nagyközség 2000-ben kapta meg a városi rangot. Először a Pilisvörösvári kistérségbe tartozott. 2007-ben Budakeszi, Budajenő, Páty és Telki a Pilisvörösvári kistérségből a Budaörsi kistérségbe kerültek át, míg ugyanattól az évtől Érd, Százhalombatta, Diósd és Tárnok a Budaörsiből kiválva az új Érdi kistérséget alkotják. 2013-tól az újonnan létrehozott járásközpontok közé tartozik, július 15-től pedig négy város (Budakeszi, Biatorbágy, Budaörs és Zsámbék) és hét község (Páty, Telki, Herceghalom, Perbál, Budajenő, Tök, Remeteszőlős), valamint egy nagyközség (Nagykovácsi) tartozik hozzá. Azon kevés járások közül az egyik, melyeknek székhelye nem a legnépesebb városában van, hiszen Budaörs népessége mintegy kétszerese Budakesziének. A járás területe 288,95 km², népessége 84 646 fő, népsűrűsége pedig 293 fő/km² volt 2013. elején. Járási települések

Rang (2013. július 15.)

Budakeszi

Járásszékhelyváros

13 707

37,10

Budajenő

város község

12 638 1 858

44,12 12,42

Budaörs

város

27 306

23,59

Herceghalom

község

2 174

7,34

Nagykovácsi

nagyközség

6 912

30,01

Páty

község

6 974

39,30

Perbál

község

2 078

25,65

Remeteszőlős

község

755

0,56

Telki Tök Zsámbék

község község város

3 707 1 338 5 199

10,47 24,73 33,66

Biatorbágy

Népesség (2013 jan. 1.)

V1. táblázat: Budakeszi járás települései Forrás: KSH, wikipedia

9

Terület (km²)





I.1.2. Budakeszi vonzáskörzetének bemutatása, térségi együttműködések Budakörnyéki Önkormányzati Társulás (BÖT) A 2013. évi jogszabályi változásoknak köszönhetően, az önkormányzati törvény által biztosított önrendelkezési társulási jogával élve 2013. május 31-én Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Herceghalom, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Remeteszőlős és Tök települések önkormányzatai létrehozták a Budakörnyéki Önkormányzati Társulást, mint jogi személyiséggel rendelkező szervezetet. Telki Önkormányzata 2014. június 1-jén történt csatlakozásával tíz település szövetsége alkotja a társulást. Székhelye Budakeszi városa, elnöke Budakeszi polgármestere. A társulás munkaszervezeti feladatait a Budakeszi Polgármesteri Hivatal látja el. Közösen működtetik a HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatot, mely Budajenő, Budakeszi, Tök településeken lát el szociális feladatokat. Az intézmény által végzett szakfeladatok közé tartozik a családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás – idős klub és szociális étkeztetés. A településeken élő lakosság nyugodt életének, jó közérzetének alapvető feltétele a közrend és a közbiztonság, valamint a köztisztaság megfelelő állapota. A települések közterületei (utcák, terek, parkok, stb.) a legfontosabb olyan közösségi életterek, melyeknek nyugalma, rendezettsége, rendeltetésszerű működése, illetve használata alapvetően meghatározza a lakosság közérzetét, közállapotról vallott nézetét és egy adott település élhetőségének megítélését. A közterületek rendje egyben a településbiztonság egyik legfontosabb eleme, hozzájárul a lakosság biztonságérzetének javításához. A jó települési közbiztonság vonzza a gazdasági, pénzügyi befektetőket és a tőkeerős vállalkozásokat, ami hosszú távon a település gazdasági növekedéséhez vezet. Felismerve ezt a tényt, a szervezet öt társult tagönkormányzata megalapította a Budakörnyéki Közterületfelügyeletet, mely egyben a települések társulásos együttműködésének országosan is egyedi formája. A szervezet 2014. július 1-től működik és jelenleg öt településen, Budajenőn, Nagykovácsiban, Perbálon, Tökön és Budakeszin látja el feladatát. Legfontosabb feladata illetékességi területén a hatályos jogszabályok betartatása, a szabálysértések megelőzése, megszakítása és az önkormányzati vagyon védelme. Befejezett szabálysértés esetén feladata a helyszíni bírság kivetése vagy eljárás kezdeményezése. A Budakörnyéki Közterület-felügyelet feladatainak ellátása során együttműködik a rendőrséggel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, az egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, egyesülettel, így különösen a helyi polgárőr szervezetekkel. E szervezet működésével összefüggésben biztosíthatóvá válik az illetékességi területén lévő településeken az akár folyamatos hatósági jelenlét, délután, éjszaka, hétvégén, valamint az ünnepnapokon.

I.2.

FEJLESZTÉSI ÉS RENDEZÉSI KÖRNYEZET, ILLESZKEDÉS I.2.1. Területfejlesztési fejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) A 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési időszakra való felkészülés idején (az elmúlt években) hazánkban alapvetően megváltoztak a terület- és településfejlesztés törvényi és szervezeti keretei. Az Országgyűlés 2014. január 3-án elfogadva a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló határozatot, új irányt szabott az ország, a térségek és a települések fejlesztéséhez.

10





A döntés alapján a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 Koncepcióban elfogadott alapelveket és stratégiai célkitűzéseket úgy a jogalkotásban, mint a szakpolitikai stratégia-és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. Ebből következik, hogy a várostérségek (járások) és a járásközpont városok tervezésénél is érvényesíteni kell az EU2020 Stratégiához is kapcsolódó, azzal összehangolt országos célkitűzéseket. (Ezért indokolt – mintegy iránymutatásul - ezen országos célkitűzések számbavétele a 20142020 közötti időszakra szóló Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó munkarészei között). A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció a további tervezés során is figyelembe veendő - horizontális szempontként határozta meg: a) a befogadást – a társadalmi felzárkózás támogatását, b) az esélyegyenlőség megteremtését, a nemzetiségi identitás erősítését, c) a fenntartható fejlődést– fenntartható növekedést, d) az értékmegőrzést és az intelligens növekedést; A fejlesztési források felhasználásának NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban rögzített alapelvei: a) nemzeti fejlesztési célok és prioritások érvényesítése, b) a közpénzfelhasználás közhasznot eredményezzen, c) partnerség és közösségi részvétel, d) foglalkoztatáshoz való hozzájárulás, e) a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának és értékeinek megőrzése,javítása, f) a megtermelt értékek hasznosulása a helyi közösség javára, kedvezményezettség, g) a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat meghatározott támogatási szabályok alapján indokolt felhasználni, h) a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből és településekről benyújtott pályázatokat a pályázatok értékelése során a felzárkóztatás elősegítése érdekében indokolt előnyben részesíteni A nemzeti jövőkép elérése érdekében az országgyűlési határozat négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt jelölt ki: a) értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, b) népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, c) természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, d) térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. Az ország jövőképe és fejlesztési célrendszere a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban

11





V1. ábra: Az ország jövőképe, fejlesztési rendszere Forrás: Nemzeti fejlesztés 2030 koncepció

Az átfogó célok megvalósulása érdekében specifikus és területi célkitűzések kerültek meghatározásra: A célok a társadalom és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi szereplőknek szólnak, így a járásközponti városi ITS-ek számára is kirajzolják azokat a fejlesztési súlypontokat, amelyekre a középtávú–fókuszált– fejlesztési feladatok épülhetnek. A szakpolitikában érvényesítendő specifikus célok: a) versenyképes, innovatív gazdaság, b) gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, c) életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, d) kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I, e) értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, f) jó állam, szolgáltató állam és biztonság, g) stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme, A területi specifikus célok, amelyek Budakeszi tervezését is érintik:  a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat,  a vidéki térségek népességeltartó képességének növelése,  a területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, 12







összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása.

A magyar fejlesztéspolitika elsődleges keretét az Európai Unió kohéziós és vidékfejlesztési politikája, illetve a 2014–2020-as programozási és fejlesztési időszakban rendelkezésre álló uniós fejlesztési források képezik. A Koncepció a nemzeti szükségletekből és sajátosságokból kiindulva középtávon (2014–2020 között) kijelöli azokat a stratégiai fókuszokat, amelyek az ország hosszú távú céljainak megvalósulását szolgálhatják. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszerének kapcsolata az EU2020 stratégiához

V2. ábra: OFTK célrendszerének és EU2020 starátégiának a kapcsolata Forrás:

A város-vidék együttműködést érvényesítő várostérség fejlesztés NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban meghatározott szempontjai, amelyeknek érvényt kell szerezni a városi ITS-ek kidolgozása során:  

  

Teret kell nyerniük a várostérségi települések által közösen kialakított és megvalósított fejlesztéseknek, és csökkennie kell a települési szinten kiosztott és a pályázati úton elérhető fejlesztési közpénzek jelentőségének. A városi fejlesztések is a térség egészének javát szolgálják, az erőforrások települések közötti funkcionális és harmonikus elosztásával. Mindez dedikált forráskereteken, térségi együttműködésben kialakított helyi- térségi projektcsomagok vagy programok formájában nyilvánulhat meg, különösen az uniós fejlesztési források felhasználásakor A nagyobb városainkban – különösen a húszezer fő feletti városainkban– külön erőforrásokat kell fordítani a városi központok fejlesztését szolgáló sajátos akciókra is Ugyanakkor kialakítandók a vidékies települések sajátosságainak megfelelő fejlesztések is, és a kettőnek szinergiában kell lennie egymással. A várostérségek fejlesztéseit központilag orientálni kell, összhangban a kormányzati és megyei szintű fejlesztésekkel. Fontos, hogy e tárgykör sokszínű legyen, lehetőséget adva a komplex és integrált megközelítések alkalmazására, kiterjedve a települési infrastruktúrára, a közösségi és közúti közlekedésre, a gazdaságra és helyi gazdaságra, a foglalkoztatásra, a közszolgáltatásra, a társadalmi felzárkózásra, a tudatformálásra vagy akár a képzésekre.

13











Minden területi alapú tematikus fejlesztés esetében törekedni kell arra, hogy a beavatkozás terei itt is egy vagy több várostérségből épüljenek fel (pl. a területpolitika vagy egyes ágazati politikák kiemelt térségei). Így válhat a fejlesztések területi „építőelemévé”e valós helyi szintű térszerveződés. Együtt-tervezés: nemcsak a közpénzekből megvalósuló térségi fejlesztésekben, de a települések gazdálkodásában és tervezésében (ld. terület- településrendezési- és településfejlesztési tervezés, helyi adópolitika) is a térségi, a várost és vonzáskörzetét szerves egységben kezelő szemléletet és gyakorlatot kell alkalmazni. Törekedni kell a természeti környezet értékeinek megőrzésére, a belső városi zöldfelületek és a várost övező ökológiailag értékes területek közti kapcsolatok erősítésére

Stratégiai várostérség-fejlesztés követelményei a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentum szerint:  

Nemzeti szinten összehangolt, reális adottságokra alapozott, városgazdasági szempontokat is integráló várostérség fejlesztési, és különösen várostérségi gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása szükséges a nemzetgazdasági növekedés élénkítése érdekében Olyan városi jövőképek kialakítására van szükség, melyek egységes koordináció révén elősegítik, hogy a városok térségi és gazdasági szempontoknak is megfelelve integrált stratégiai szemléletet képviselhessenek, melyekben a térségalkotó, hasonló adottságokkal rendelkező települések egymás fejlesztési intézkedéseit nem kioltva, hanem összehangolt tervezésük és fejlesztéseik révén hatékonyabbés fenntarthatóbb rendszereket alakítanak ki, egyeztetve a helyi társadalom képviselőivel, a települést használó csoportok preferenciáival.

Pest megye és az agglomeráció (a metropolisz térség) fejlesztése a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentumban A budapesti agglomeráció – melynek Budakeszi és térsége is szerves része - kiterjedésében és funkcióiban egyedi világvárosi jelenség hazánkban, sajátos kihívásokkal és lehetőségekkel. Az agglomerációt az európai nagyvárosok közvetlen vonzáskörzetében tapasztalt kihívások jellemzik. Ezek közül kiemelhető az óriási tömegigényeket kiszolgáló közlekedés, amelyet a Budapest felé irányuló és az agglomeráción belüli kapcsolatok nehézségei mellett még a Budapest központú országos közlekedési hálózat átmenő forgalma is terhel. Szintén külön említendő a stratégiailag és térségi szinten kevéssé koordinált fokozódó beépítés és a települések összenövése, melynek eredményeként fenntarthatóságában sérül a területhasználat (ritkul az ökológia-rekreációs hálózat, károsodik a táji és kulturális örökség), a lakó és a termelő-szolgáltató funkciók kedvezőtlenül keverednek, hiányoznak a valós települési központok. Továbbá a térség az ország legkedvezőbb demográfiai adottságú területeként nagy kihívások elé állítja az oktatási- nevelési közszolgáltatásokat. Az agglomerációs kihívások eredményes kezelése csak a települési és a megyei szereplők koordinált együttműködésében képzelhető el. Az országos fejlesztési dokumentum szerint Pest megye városainak mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található „belső gyűrű városai” fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várostérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz térség valós gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré szerveződjön és kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen. Mindez nyilván nem támogathatja az urbanizáció területi kiterjedését, sőt, alapvetően (de nem kizárólagosan) Pest megye egyes térségeiben fejleszthető tovább a népesség-tömörülés rekreációs és egészségügyi igényeit kiszolgáló zöldgyűrű.

14





V3. ábra: Városhálózat (külső és belső városi gyűrű) Forrás: OFTK

Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció (PMTFK) Pest megye új, a Nemzeti Fejlesztés 2030 c. dokumentummal összhangban elkészült területfejlesztési koncepciója elfogadására az új országos fejlesztési koncepció jóváhagyását követően került sor. Az alábbiakban a Pest megyei területfejlesztési koncepció céljait tekintjük át, amelyek Budakeszi ITS számára is keretül szolgálnak. Kiemelésre kerülnek a megyei koncepció azon elemei, amelyekhez Budakeszi közvetlenül is kapcsolódhat. A megyei területfejlesztési koncepció tűzi le azokat a sarokpontokat, amelyek a megye városai, települései fejlesztési stratégiáinak kidolgozása során is figyelembe veendők. Budakeszi ITS kidolgozásánál is meghatározandók azok a kapcsolódási pontok, amelyeken keresztül a városi stratégia összhangban lesz a magasabb rendű megyei fejlesztési dokumentumban kitűzött célokkal, és azok eléréséhez hozzájárul. Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójának átfogó célkitűzései: Társadalmi megújulás – testben és lélekben egészséges, önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között • Gazdaság dinamizálása; az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve • Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet

15





V4. ábra: A koncepció célrendszere, átfogó, startégiai és horizontális céljai Forrás: PMTFK

A célrendszer struktúrájának felépítése során három nagy átfogó célt határoz meg a koncepció, melyeken belül ágazati és területi stratégiai célok kerültek kitűzésre. A stratégiai célok teremtik meg a Programalkotás fázisának gerincét. A horizontális célok olyan jellegű kitűzések, melyeknek jellegüknél fogva szükséges valamennyi stratégiai célt áthatniuk, hatásuk nem korlátozódhat egyetlen szegmensre sem önállóan. Speciális stratégiai cél a Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság térségének komplex fejlesztése. A célkitűzés teljesítéséhez mindhárom átfogó célban rögzített kitűzésekből használni kell elemeket. Pest megye fejlesztésének horizontális céljai: A területi- és az ágazati stratégiai célok mellett a koncepció meghatároz néhány olyan horizontális célt is, amelyek folyamatos szem előtt tartása, és a bennük megfogalmazott célkitűzések megvalósítására történő folyamatos „odafigyelés” elengedhetetlenül szükséges. Ezek a horizontális célok olyan értékválasztásbeli-, gazdasági-, környezeti- és szemléletbeli szempontokat jelenítenek meg, amelyeket a megye fejlesztéspolitikájában, a programozásban és majd a megvalósítások során is következetesen érvényre kell juttatni: • Területi kohézió • Társadalmi kohézió, szociális felzárkóztatás • Fenntarthatóság, klíma és energiapolitika • Partnerség, együttműködés • A térségi identitás és Pest megye profiljának erősítése • Hatékonyság • Értékmegőrzés, értékteremtés Pest megye fejlesztésének stratégiai céljai: Átfogó cél: társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, együttműködő egyén és közösségek • A szociális és közbiztonság megerősítése, a közösségek megújítása, a családi értékek előtérbe helyezése, „családbarát” megye, a társadalmi bizalom erősítése. • Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, a megye belső intézményfejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása. 16




• •


Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítása, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, az oktatás intézményrendszerének infrastrukturális és tartalmi megújítása, a kultúra, kulturális értékek megőrzése és fejlesztése, a térségi és helyi identitás erősítése

Átfogó cél: térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása a lokális- és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet • Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében • A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpontok és vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi közlekedést • Tervezett, koordinált térségfejlesztés, policentrikus települési struktúra, takarékos területhasználat, az épített és a környezet értékeinek megóvása és fejlesztése • Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és települések fejlődésének szolgálatában Budakeszi lehetséges kapcsolódási pontjai Pest megye területfejlesztési koncepciójához a megyei dokumentum agglomerációs fókuszú céljain keresztül látszanak. A megye kettősségét az is mutatja, hogy míg az agglomerációban a további koordinálatlan szuburbanizációt, a kapacitásproblémák elmélyülését szükséges megakadályozni, addig az agglomeráción túl a szükséges felújítások elmaradása okoz problémát. E témakörben Budakeszi kapcsolódik a megyei koncepció „Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása a lokális- és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet” átfogó céljához, különösen a szuburbanizációból adódó sajátos problémák felszámolására irányuló törekvések terén. A lakásállomány állapota és a lakáskörülmények fejlesztése Pest megyében: A megye sajátos beépítési formájává váltak a szuburbanizáció intenzív időszakában elterjedt lakópark típusú lakóterületek. Ezek közé tartoznak a meglévő beépítésekhez nem szervesen kapcsolódó, önálló településrészeken kijelölt új lakóterületek, de a sűrű, társasházi típusú új beépítések is. Sok esetben környezeti konfliktusokat és intézmény ellátottsági problémákat generálnak ezek a típusú fejlesztések, mivel a többletnépesség szükséges műszaki infrastruktúrával való ellátása nem, vagy csak késve épül ki, a befogadó települések közintézményei pedig nem képesek az ugrásszerűen megnövekedett ellátási és férőhely igények kielégítésére. Ezekkel a típusú problémákkal leginkább a megye frekventált agglomerációs településeiben találkozni. Budakeszi fentieken túl elsősorban a Pest megyei területfejlesztési koncepció „Gazdaság dinamizálása” átfogó céljához kapcsolódik. A többtényezős vizsgálatokon alapuló mérések szerint Pest megye vállalkozói övezete, és különösen a Budaörsi kistérség (fejlesztési központ) élenjár a tudás generálásában és fogyasztásában – köszönhetően az általános társadalmi és gazdasági teljesítménynek, valamint a tudásintenzív termelő és szolgáltató tevékenységek jelenlétének. Cél, hogy javuljon a Pest megye térségében élő emberek számára a metropolisz- térség és azon belül a helyi gazdaság jelentette perspektíva, a munkával elérhető jövedelem és a szociális biztonság; a kereslet-kínálat összhangját, és a munka- erő piaci változásokra gyorsan, rugalmasan reagáló foglalkoztatási környezet alakuljon ki, új munkahelyek teremtésével bővüljön a foglalkoztatás és csökkenjen a munkanélküliség.

17





Cél, hogy a metropolisztér nemzetközi csomóponti szerepének növekedése – a térség jelentős újjászervezése – jelentősen megújítsa a munkaerőpiacot; megalapozza a lehetőségét a munkahelyteremtésnek és a sokszínűbb foglalkoztatási lehetőségeknek, a munkajövedelmek fenntartható növekedésének, és különösen a társadalmi mobilitást, a kohéziót erősítő munkaerőpiacnak. A foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó megyei operatív célok között kiemelkedő és Budakeszi szempontjából is lehetséges kapcsolódási pont az „M1-technológiai övezet”: a Tata, Tatabánya, Oroszlány metropolisztérség és az Érdtől a Budaörsi kistérségig – Zsámbék tengelyre szerveződő innovációs pólustérség összekapcsolása. A Pest megyei területfejlesztési koncepció nem számol Budakeszivel, mint önálló térségi központtal, sőt, a várostérségenkénti tervezés esetében sem számol központként a várossal. Városok és térségük együtt tervezése, a várostérségi tervezés meghonosítása Pest megyében: Az OFTK tervezetének megfogalmazása szerint a jövőben a várostérségek (a közigazgatási határokhoz kevésbé ragaszkodó), a valós gazdasági és társadalmi kapcsolatokat érvényre juttató „funkcionális várostérségek” válnak a magyar területfejlesztési gyakorlat alapegységeivé. Pest megye fejlesztésének célja e vonatkozásban a fenntartható várostérségi fejlődés biztosítása a megye minden térségében. A megyei központrendszer Budaörsöt és Zsámbékot emeli ki, előbbit térségi, utóbbit kistérségi és agglomerációs központként. Budakeszi e két várostérséggel összhangban célszerű, hogy tervezze ITS-ét. • Pest megye központjai:  térségi központok: Budaörs, Dabas, Nagykáta, Monor, Ráckeve-(Kiskunlacháza),  kistérségi és agglomerációs központok: Aszód, Gyál, Dunakeszi- Fót, Nagykőrös, Pilisvörösvár, Szigetszentmiklós, Veresegyház, Zsámbék.

I.2.2. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Budakeszi Város Fejlesztési Koncepciója Budakeszi Város Fejlesztési Koncepciója a 12/2001. (I. 25.) sz. önkormányzati határozattal került elfogadásra. A fejlesztési koncepció mára teljes mértékben idejétmúlt, sem tartalmi mélységében nem aktuális, sem formailag nem felel meg a mai jogszabályi elvárásoknak. A készítése óta eltelt csaknem 15 év során bekövetkezett számos – a reálfolyamatokat és a fejlesztési környezetet felölelő, valamint a jogszabályi környezetben bekövetkezett - alapvető változás koncepcióban történő érvényesítése érdekében Budakeszi Város Önkormányzata településrendezési eszközei megújítása keretében új településfejlesztési koncepciót is készíttet. A településfejlesztési koncepció - mára felülvizsgálatra szoruló - céljai:  

Budakeszi természeti és épített környezetének, építészeti és táji örökségének védelme, hagyományok révén kialakult arculatának, szanatóriumi és turisztikai jellegének megőrzése, erősítése Az önkormányzati törvény által előírt kötelező feladatok (alapfokú oktatás, egészségügyi ellátás, közigazgatási, adó- és építéshatósági feladatok, szociális ellátás, közétkeztetés, közterületfenntartás, ivóvízellátás és szennyvízelvezetés támogatása, helyi sporttevékenység támogatása), valamint az önként vállalt feladatok (óvoda, középfokú oktatás, zeneiskola, művészeti iskola támogatása, idősek napközi ellátása, családsegítő tevékenység, gyermekszállítás támogatása) ellátásához szükséges anyagi eszközök – működési költségek - , valamint az intézmény- és 18









infrastruktúra további fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök – fejlesztési kiadások – biztosításához a helyi bevételek növelése: iparűzési és egyéb helyi adók, ingatlanértékesítések, közérdekű kötelezettségvállalások stb. révén. Budakeszi sajátos helyzetéből, elsősorban a főváros közelségéből adódó feladatok megoldása  az MO nyomvonalának a város érdekeit legkevésbé sértő módon való kijelölése  a Fő utca forgalmi terhelésének csökkentése A budakeszi polgárok létfeltételeinek javítása  A fejlesztési területek kijelölése során elsősorban a budakeszi ingatlantulajdonosok tulajdonainak felértékelése  Helyi munkahelyteremtés feltételeinek javítása révén a távolsági forgalom csökkentése, a helyi adóbevételek növelése  Lakásépítés feltételeinek javítása révén, kiemelten a budakeszi ingatlantulajdonosok körében  A szabadidő eltöltés feltételeinek javítása révén  A közműellátás színvonalának javítása révén, kiemelten a jelenlegi belterületen  A közterületek rendezése: út-, járdaépítés és felújítás, zöldterület rendezés, utcabútorok elhelyezése, a közterületek rendjének biztosítása révén, kiemelten a jelenlegi belterületen  Intézményfejlesztés

Budakeszi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A korábban - 2007-2013 közötti időszakban - készült Integrált Városfejlesztési Stratégiák számára az akkor hatályos országos és térségi fejlesztési dokumentumok határozták meg a tervezés kereteit. Ezek:  az akkor hatályos Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról és az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK) szóló országgyűlési határozatokban,  valamint az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megjelenített országos fejlesztési célrendszer,  az OTK által a versenyképes budapesti metropolisz térség területére vonatkozó részcélok,  a Budaörsi Kistérség területfejlesztési koncepciója,  a Közép-magyarországi Operatív Program 2007-2013,  a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve 2005 (2011) Az ajánlott tervezési módszertan vonatkozásában az NGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság által 2007-ben kiadott városrehabilitációs kiadvány volt az irányt mutató. (Városrehabilitáció 2007-2013-ban - Kézikönyv a városok számára) A nyugati agglomerációban Budakeszi térségi - mikrokörzet központi - helyzete sajátos. A valós térkapcsolatok, ellátási és vonzási körzetek, illetve a hivatalos térségi lehatárolások eltérnek egymástól. Miközben Budakeszi vitathatatlan térségi központja a Zsámbéki medence településeinek, ez a központi szerep nem érvényesül Budaörs, Biatorbágy, Nagykovácsi és Remeteszőlős vonatkozásában. A város átfogó célja a 2008-ban elfogadott IVS szerint (összhangban fenti - korábbi - országos és térségi fejlesztési dokumentumok célkitűzéseivel): "Budakeszi a környezet megóvásával, a városi arculat fejlesztésével, a természeti és humán erőforrások kiaknázásával váljon élhető kisvárossá". A térségi központi szerep erősítésének célkitűzése - éppen a város sajátos térszerkezeti helyzete miatt - nem jelent meg a korábbi városfejlesztési stratégiában. Az IVS az alábbiak szerint határozza meg Budakeszi 20 éves távlatra szóló jövőképét: Budakeszi természeti és épített környezetének, építészeti és táji örökségének védelme, hagyományok révén kialakult arculatának, szanatóriumi és turisztikai jellegének megőrzése, erősítése A város átfogó célja a városfejlesztési koncepcióval összhangban alakult ki, mely szerint:

19





Budakeszi a környezet megóvásával, a városi arculat fejlesztésével, a természeti és humán erőforrások kiaknázásával váljon élhető kisvárossá. Az IVS öt tematikus célt tűz ki: Az integrált városfejlesztési stratégia öt tematikus célt fogalmaz meg:     

Természeti adottságok kihasználása Szellemi potenciál kihasználása A városi arculat kialakítása Közlekedési problémák megoldása Humán infrastruktúra fejlesztése

1. A város meg kell őrizze és ki kell használnia azokat a különleges adottságokat, melyek miatt már a múltban is az agglomeráció egyik legkedveltebb pihenőhelyének számított. Az itt található természeti értékek, tájvédelmi körzet és kiváló levegője mind alapot nyújtanak erre. 2. A város hosszú távú célja kell legyen az itt felhalmozódott szellemi potenciál helyben hasznosítása is. Ez ki kell, hogy terjedjen mind a helyben megvalósuló magas tudást igénylő munkahelybővítésre, mind a város helyi életére. Mindenképpen célszerű lenne a magasan kvalifikált munkaerőt ebben a városban foglalkoztatni, a helyben megteremtett lehetőségekkel élni. Ezáltal az itteni emberek jobban kapcsolódnának a helyi ügyekhez és erősítenék a helyi társadalmat. 3. Ehhez azonban a városképet és a város hangulatát is meg kell változtatni, mind építészetileg, mind és városszerkezetileg. A városnak, főként a belvárosnak jelenleg nincs az a hangulata, mely akár marketingelemként eladhatóvá tenné a várost, az ide látogatók számára. 4. Az egyik legnagyobb gondja a városnak a városon áthaladó szinte elviselhetetlen forgalom, amely rányomja bélyegét egész Budakeszire. Ennek kiváltását azonban csak egy, a várost elkerülő út tehermentesítené. Ennek megépítésére a város nem tud vállalkozni, ezért állami beavatkozásra van szükség. 5. A város a jelenlegi úthálózaton lebonyolítandó közlekedés optimalizálása érdekében tehet igen sokat, a forgalom szabályozásával, a tömegközlekedés feltételeinek javításával. 6. A város humán infrastruktúrájának javítása kulcskérdéssé vált. Az intézmények (iskolák, óvodák, művelődési ház) nem tartottak lépést a város lakosságának igénynövekedésével. Az intézmények épületeinek fejlesztése elkerülhetetlen. A városrészeknek az átfogó és tematikus célokhoz kapcsolódóan alakultak ki saját céljai. A célok a helyzetelemzésen és a város fejlesztésének irányain alapulnak. A városrészi célokhoz igazodó akcióterületi tervekkel együtt komplex fejlesztéscsomag jött létre. Az IVS 8 városrészt határolt le Budakeszin. Az IVS célrendszere az agglomerációs elhelyezkedésből adódó alvóvárosi jelleg oldását kívánja elősegíteni mind városképi, funkcionális tekintetben, mind a humán közszolgáltatások fejlesztése előmozdításával. Az integrált városfejlesztési stratégia 8 városrészi célja:       

Központ (Szilvamag) - városrészi cél: a városrész arculatának átalakulása, valódi központként funkcionálása Délnyugati városrész (Meggyes-Darányi) - városrészi cél: a lakosságot ellátó szolgáltatások fejlesztése, az úthálózat és a tömegközlekedés fejlesztése, a kereskedelmi szolgáltató funkciók bővítése Nyugati városrész (Barackos) - városrészi cél: települési alközpont kialakítása Keleti városrész (Virágvölgy) - városrészi cél: a természeti és ökológiai értékek hasznosítása, kapcsolat teremtése a város és a természetvédelmi terület között Makkosmária - városrészi cél: az itt élők életkörülményeit infrastrukturális fejlesztésekkel javítsa Nagyszénászug - városrészi cél: a városrész közlekedési feltárása, továbbá az infrastrukturális hálózat fejlesztése lesz a közeljövőben Ipari-gazdasági terület - városrészi cél: a helyi munkahelyek számának növelése, a helyi adóbevételek 20







növelése, és a lakosság szolgáltatásokkal való ellátása Külterületek - városrészi cél: a repülőtér fejlesztése, ipari – logisztikai terület kialakítása, a vállalkozások letelepedésének elősegítése az erre alkalmas területen

A VÁROS ÁTFOGÓ CÉLJA: Budakeszi a környezet megóvásával, a városi arculat fejlesztésével, a természeti és humán erőforrások kiaknázásával váljon élhető kisvárossá

Természeti adottságok kihasználása

1. Belváros

Szellemi potenciál kihasználása

2. Délnyugati városrész

3. Nyugati városrész

Városi arculat kialakítása

4. Keleti város rész

5. Makkos mária

Közlekedési problémák megoldása

6. Nagyszénászug

V5.ábra: Budakeszi IVS célrendszere Forrás: IVS

21

Humán infrastruktúra fejlesztése

7. Iparigazdasági terület

8. Külterület





Budakeszi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának értékelése A 2008-ban készült stratégia elsősorban az egyes városrészekben azonosított akcióterületek fejlesztésére koncentrált. Az IVS-ben számos olyan akcióterület szerepelt, mely lakóterületi beruházás volt és a fejlesztést magánberuházók hajtották végre. A 2008-as IVS-ben még nem kapott - kaphatott kellő hangsúlyt a térségi szerep erősítése, a környező településekkel való együttműködések lehetősége. A stratégia megvalósulását az egyes akcióterületeken a következő táblázat tartalmazza. A 2009-es IVS-ben rögzített akcióterületek, további fejlesztési elképzelések Megavalósult?

További szándék?

„I” igen

„V” változatlanul fenntartva

„X” nem

„M” módosítás szükséges a tartalomban

„R” részben

„T” törlendő

1.

„A” akcióterület, Budakeszi városközpont főutca programja Projekt neve

Megvalósult?

További szándék?

Meglévő épületek felújítása, bővítése új Városháza létesítése, a meglévő épület bővítésével új Művelődési Központ létesítése, a meglévő épület átalakításával, új Egészségügyi Központ létesítése új Gyermekvédelmi-Nevelési Központ létesítése Közterület fejlesztések megvalósítása Fő utca átépítése az Erkel Ferenc utca és a Kossuth Lajos utca közötti szakaszon Fő utca átépítése a Kossuth Lajos utca és a Temető utca közötti szakaszon Fő utca átépítése a Temető utca és a Széchenyi utca becsatlakozása közötti szakaszon Kossuth Lajos utca átépítése a Fő utca és az Erdő utca közötti szakaszon Római katolikus templom és romkert környékének kialakítása Iskola-köz átépítése a Széchenyi utca és a Fő utca között Pihenőpark kialakítása a Fő utca – Templom utca – Széchenyi utca – Iskola köz által határolt tömbben Közműfejlesztések megvalósítása

I

N

A járási központi funkció ellátása miatt a járási funkciónak megfelelő elhelyezésre van szükség (bővítés vagy új építés) Új művelődési ház építése, esetleg eü. funkcióval együtt

X

V

X

V

R

V

R

V

R

v

R

V

R

V

X

V

22




a hibás és elavult anyagú csővezetékek cseréje szennyvízcsatornázás


R

V

R

V

felszíni vízelvezetés

R

V

légkábelek földbe helyezése

R

V

2.

B” jelű akcióterület: Buszvégállomás területének funkcióváltása (Dózsa Gy. tér) Projekt neve

A területen lévő piac korszerűsítése, közterület rendezés, közösségi tér kialakítása, a meglévő minőségi javítása, buszforduló áthelyezése az „E” jelű akcióterületre

3.

A privatizáció során kialakult, lakóterületeknek is alkalmas, 700-1100 m2 nagyságú telkek lakóterületi fejlesztése laza családi házas beépítéssel, alacsony beépítési intenzitással

R

Piac rendezése, rendőrség épületének bővítése, fedett piac kialakítása szükséges

Megvalósult?

További szándék?

R

T

„D” jelű akcióterület: Meggyes új lakóterületi bővítés Projekt neve

A privatizáció során kialakult, lakóterületeknek is alkalmas, 700-1100 m2 nagyságú telkek lakóterületi fejlesztése laza családi házas beépítéssel, alacsony beépítési intenzitással

5.

További szándék?

„C” jelű akcióterület: Darányi új lakóterületi bővítés Projekt neve

4.

Megvalósult?

Megvalósult?

További szándék?

R

T

„E” jelű akcióterület: Hidegvölgy kereskedelmi és gazdasági célú létesítmények megvalósítása Projekt neve

Megvalósult?

További szándék?

R

A területen P+R parkoló elhelyezése, buszvégállomás kialakítására van lehetőség

Projekt neve

Megvalósult?

További szándék?

A temető térségének rehabilitációja. A meglévő temető jelenlegi helyén való bővítése korlátozott. Ezért hosszabb távon – figyelembe véve a várhatóan megnövekedő lakosságszámot is – új temető kijelölése szükséges.

X

V

Kereskedelmi és gazdasági célú létesítmények megvalósítása. A területen P+R nagyparkoló kialakítása szükséges a busz végállomáshoz kapcsolódóan, illetve a Pátyi út mindkét oldalán az elkerülő úton belül.

6.

7.

„F” jelű akcióterület: Temető térsége

„G” jelű akcióterület: Barackos belső új lakóterületi bővítés

23





Projekt neve

Megvalósult?

További szándék?

A privatizáció során kialakult lakóterületeknek is alkalmas 700-1000m2 nagyságú telkek lakóterületi fejlesztése laza családi házas beépítéssel, alacsony beépítési intenzitással.

R

T

8.

„H” jelű akcióterület: Barackos külső új lakóterületi bővítés Projekt neve

Megvalósult?

További szándék?

A privatizáció során kialakult lakóterületeknek is alkalmas 700-1000m2 nagyságú telkek lakóterületi fejlesztése laza családi házas beépítéssel, alacsony beépítési intenzitással.

R

T

9.

„I” jelű akcióterület: Szőlőskert délnyugat gazdasági terület kialakítása Projekt neve

Megvalósult?

További szándék?

A fejlesztés célja gazdasági területek kialakítása.

X

V

10.

„J” jelű akcióterület: Nagydemeter erdeje és környéke: térrendezés és közösségi épületek Projekt neve

Megvalósult?

További szándék?

A tervek szerint a területen buszforduló, kápolna, illemhely, szoborhelyek, park, játszótér kerülnek kialakítása

X

M

Megvalósult?

További szándék?

11.

„K” jelű akcióterület: Iskolák területe Projekt neve

A Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium udvarában kosárlabdacsarnok építése Széchenyi István Általános Iskola FORFA R M épületének kiváltása a „J” jelű akcióterületen, a Kerekmező utcában. Az iskola áthelyezése után üresen maradó FORFA épület bontása. V2. táblázat: A 2008-as IVS-ben rögzített akcióterületi fejlesztések megvalósulása Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

24





Az IVS második fejezetében kerültek meghatározásra a stratégia megvalósíthatóságának eszközei, vagyis:  a nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek (városmarketing, szabályozási tevékenységek),  új önkormányzati szervezetrendszer felépítése (városfejlesztő társaság létrehozása),  településközi koordináció mechanizmusának fenntartása, fejlesztése (TÖKT),  ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése.

I.2.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény szerint a területrendezés feladata különösen „a környezeti adottságok feltárása és értékelése; a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének – az ágazati koncepciókkal összhangban történő – megállapítása, az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása.” Budakeszit érintő területrendezési tervek:  az Országos Területrendezési Terv (OTrT),  Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (BATrT)

Az OTrT előírásait Budakeszi területén alapvetően a BATrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módosított - BATrT között átmenetileg eltérés van. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az OTrT előírásainak alkalmazásával kell kijelölni. Bár ezek az előírások első sorban a településrendezési eszközökre vonatkoznak, azonban ezeket részben az ITS készítésekor is érdemes figyelembe venni. Emiatt a 2014-es OTrT és a BATrT vonatkozó részeit is ismertetjük. A kiemelt térségi területrendezési övezetek szabályozási tartalma Budakeszi tervezésénél is figyelembe veendő. A terület alkalmassági korlátozások már az ITS készítése során is orientálnak az új fejlesztési célok és potenciális helyszínek meghatározásakor. Az OTrT és a BATrT övezeti szabályainak és a területi lehatárolásoknak való tételes megfelelés azonban elsősorban nem a városfejlesztési stratégiai dokumentumok készítése, hanem a városrendezési tervezés során válik konkrét feladattá.

25





Országos Területrendezési Terv – OTrT

V6. ábra: OTrT Szerkezeti Tervlap kivonata Forrás: http://gis.teir.hu/rendezes_otrt_tr_2013/

• •

A település területének a települési térségen kívüli legnagyobb része az erdőgazdálkodási, illetve mezőgazdasági térségbe tartozik. Az M0 gyorsforgalmi út

Az OTrT Budakeszi területét is érintő övezetei • Országos ökológiai hálózat, • Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, • Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, • Országos vízminőség-védelmi terület,

Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve – (BATrT) A kiemelt térségi területrendezési terv - a készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket rögzítő 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet előírásaival összhangban - térségi területfelhasználási kategóriákat alkalmaz. A településszerkezeti terv OTÉK szerinti kategóriáit összevontan, a megfelelő kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák részeként tartalmazza a BATrT. Budakeszi hatályos településszerkezeti tervében meghatározott valamennyi - meglévő és tervezett - beépítésre szánt terület a települési térség részeként épült be a BATrT szerkezeti tervébe.

V7. ábra: BATrT kivonata Forrás: BATrT

26





A gyorsforgalmi úthálózaton túl a BATrT főút és mellékút kategóriákat alkalmaz. A kiemelt térségi terv két olyan útkapcsolatot tartalmaz, amely Budakeszi területét is érinti: − −

M0 gyorsforgalmi út az un. Budakeszi elkerülő út, amely az átmenő forgalomtól mentesítené a lakott részek úthálózatát

A BATrT Budakeszi területén tartalmazza a Farkashegyi sportrepülőteret, az egyéb nyilvános és nem nyilvános repülőtér kategóriában. A konkrét BATrT betartandó szabályok ismertetését megelőzően kiemeljük, hogy az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény az alábbi kiemelt térségi övezeteket megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál ezeket már nem kell alkalmazni:

3.7. sz. melléklet: Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 3.8. sz. melléklet: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 3.9. sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 3.10. sz. melléklet: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 3.11. sz. melléklet: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete 3.12. sz. melléklet: Történeti települési terület övezete 3.13. sz. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 3.14. sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete 3.15. sz. melléklet: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 3.17. sz. melléklet: Nagyvízi meder övezete 3.19. sz. melléklet: Vízeróziónak kitett terület övezete 3.20. sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete

A BATrT korlátozó övezeteinek Budakeszit érintő lehatárolása: A település területét érintő különböző korlátozó övezetek és a hozzájuk kapcsolódó előírások meghatározzák, hogy a közigazgatási területen belül hol esik korlátozás alá az új beépítésre szánt területek kijelölése a településrendezési tervekben. Ez ugyan az ITS-t közvetlenül nem érinti, de a fejlesztési elképzelések térbeli meghatározásánál mindenképpen figyelembe érdemes venni.

V8. ábra: A BATrT korlátozó övezeteinek Budakeszit érintő lehatárolása

27





I.2.4. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Budakeszi Város Önkormányzata és a fejlesztésben érdekelt gazdasági szereplők, vállalkozások között nincsenek jelenleg hatályos településfejlesztési ill. településrendezési szerződések.

I.2.5. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti tervei Budakeszivel szomszédos települések: Biatorbágy, Budapest, Budaörs, Nagykovácsi, illetve Páty és Budapest, a II. és a XII. kerület. Budakeszi területfejlesztési szándékait a szomszédos települések nem kifogásolták, de Makkosmária és a XII. kerület határában Budakeszi számos telekének nincs hivatalos közterület csatlakozása, a határ menti utak helyzete számos konfliktusforrást generál. Budapest és Budakeszi közigazgatási határa a szanatórium telkén húzódik keresztül, célszerű lett volna a határt korábban módosítani. Biatorbágyi, Pátyi és Nagykovácsi településhatáron erdőterületek csatlakoznak egymáshoz, konfliktus nincs. Budaörsi településhatáron jelenleg szintén erdőterületek csatlakoznak, de Budakeszi területén tervezett gazdasági területfejlesztésre alkalmas területek megjelennek. A szomszédos települések településszerkezeti tervi változásai közvetlen hatással lehetnek Budakeszi fejlődősére. Az M0 gyűrű megépítése fokozott versenyhelyzetet teremthet a gazdasági területfejlesztése vonatkozásában Budaörs határában.

I.2.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök Teljes települési területre vonatkozó településszerkezeti terv határozatszáma: 90/2002 (V.30.). sz. kt. határozat Részterületre vonatkozó településszerkezeti tervi módosítások önkormányzati határozatai: 23/2007. (II. 27.) ök határozat Makkosmária területére 371/2010. (IX. 21.) ök határozat új szennyvíztisztító területére 157/2012.(IV.12.) ök határozat Márity u. buszforduló környékére 653/2013.(XII.12.) ök határozat Etheles park területére A HÉSZ többször módosított 29/2005. (VII.01) önkormányzati rendelet. Utolsó módosítás a 40/2014.(XII.05.) számú önkormányzati rendelet volt. A hatályos településszerkezeti terv a településfejlesztés vonatkozásában az alábbi összegző megállapítások tehetők: •

Jelentős mennyiségű lakó és gazdasági célú területkijelölés található a településszerkezeti tervben, mely területek mindkét területfelhasználás esetén túlméretezettek a jelenlegi intézményi és infrastruktúra hálózat kiépítettségi szintje mellett, de elegendő mozgásteret biztosítanak a város fejlődésére. A település fekvéséből és települési környezetéből adódóan fő fejlesztési iránynak nevesítendő a turisztikai, rekreációs célú területfejlesztés is,. Ezen belül:

28








•

•


Lakóterületi ellátottság vonatkozásában megállapítható, hogy jelentős mennyiségű lakóterületi tartalékokkal rendelkezik, amely újabb területfejlesztési igényeket generál, úgy mint intézményi és infrastrúktura hálózat bővítés, kiépítés. Új lakó célú fejlesztési igény nem realizálható. A gazdasági területfejlesztés céljára kijelölt területek közül jelentős mennyiségű terület várja fejlesztőit. A területek jellemzően mezőgazdasági területek, melyek mai is művelés alatt állnak. Ezeken a területeken az infrastruktúra fejlesztés is megvalósításra vár. Folyamatosan realizálódó gazdasági célú fejlesztés a 90/2002 (V.30.). sz. kt határozattal elfogadott településszerkezeti terv fejlesztési területeinek 9a1jelű területe.

A jelentős területeken kijelölt gazdasági és lakó területfejlesztések generálják az őket kiszolgáló intézményi és szolgáltatási funkciók fokozott szükségességét is. (óvoda és iskola bővítés és építés mellett , új művelődési ház és egészségház építése tervezett) (fejlesztési elképzelések és lehetőségek között szerepel a településen kerékpárút kijelölése a településen keresztül Telki-Budapest összekötéssel, sportpálya fejlesztése és tornacsarnoktanuszoda építése)

•

A hatályos településszerkezeti terv fő elemei, megállapításai

V9. ábra: A hatályos 90/2002 (V.30.). sz. kt határozattal elfogadott településszerkezeti terv fejlesztési területeinek bemutatása

29





V10. ábra: A hatályos 90/2002 (V.30.). sz. kt határozattal elfogadott belterület és szabályozott fejlesztési területek

A hatályos településszerkezeti terv megvalósult elemei Területfejlesztések ütemezése 2002-2005

megvalósult/ megvalósításra váró fejlesztések

Lakóterületek A hatályos településszerkezeti terv a lakóterület fejlesztések vonatkozásában jelentős népességlétszám növekedést generál, a lakónépesség növekmény ellátására újabb intézményi területek kijelölésére van szükség a meglévő intézményterületek helyének átgondolása mellett. A lakóterületek szabályozása megtörtént. A közművesítés Makkosmárián és a Darányinak nevezett (13b) részen valósultak meg részben. .

13/a, 13/b, 13/c, 28 (Darányi, Meggyes, Barackos) 23/c és 23/d Makkosmária

Üdülőterületek A TSZT 2007-es módosítása után lakó és vegyes területként szabályozott terület, ahol a szennyvízcsatorna-hálózatot a közelmúltban kiépítették.

23/a, 23/e Makkosmária

Kereskedelmi-gazdasági területek 9/a1 és 9/b terület 6. terület (Budaörsi út és M0 között) 11/a terület (Hosszúréti patak szennyvíztisztító védőtávolságán belül)

Rögzített

intézményi

funkciójú

mellett

különleges

a

A kijelölt gazdasági területek túlméretezettek. A 9/a1 fejlesztési terület déli részén a fejlesztés megtörtént, tényleges használatát a termőföld védelméről szóló törvény gátolja. A 9/b terület régóta meglévő telephely, inkább ipari, mint kereskedelmi, szolgáltató jelleggel. A 6. és 11/a területfejlesztés még nem valósult meg.

-

30





rekreációs és idegenforgalmi - területek 11/b terület (Budakeszi árok szennyvíztisztító védőtávolságán kívül)

mellett

a

A terv a rekreációs funkciók szerepének jelentőségét és szükségességét hangsúlyozza. A területfejlesztés nem valósult meg

2006-2008 Lakóterületek 15. sz. terület a tehermentesítő (elkerülő) út mellett

A területfejlesztés nem valósult meg.

Kereskedelmi-gazdasági területek 1/a reptérrel szomszédos északi terület Budaörsi út melletti része 12-es terület, Budaörsi út keleti oldal Rögzített intézményi funkciójú különleges rekreációs és idegenforgalmi - területek


-

1/b a reptér melletti északi terület Budakeszi (Bodzás) árokhoz közelebbi nyúlványa


2009-2012 Üdülőterületek 23/b Makkosmária

Szabályozott lakóterület, a szennyvízcsatornázás nem megoldott.

Kereskedelmi-gazdasági területek 9/a2 terület


Rögzített intézményi funkciójú különleges rekreációs és idegenforgalmi - területek 2. sz. terület Budakeszi árkon túli 067 hrsz. terület 8. sz. Pátyi út menti terület

A területfejlesztés nem valósult meg. A 2. területen lovarda működik.

V3. táblázat: Szerkezeti terv elemei és megvalósulásuk Forrás:

Összegzés: A község belterületén és környezetében fejlesztésre kijelölt lakó, gazdasági és különleges területeinek fejlesztése jelentős részen nem valósultak meg. A gazdasági célú fejlesztési területek hasznosítása lendületet kaphat az M0 gyűrű kiépülésétől. A fejlesztések csak apró lépésekben és lassú ütemben várhatók. Összességében megállapítható, hogy a jelenlegi területfelhasználások kijelölése még hosszú távra biztosítja a keretfeltételét a fejlesztések számára, de azokon belüli átstrukturálásra szükség van. Vagyis a fejlesztési célok, a hatályos településrendezési eszközök módosítását minimális mértékben ugyan, de igénylik. A részterületek tényleges hasznosítása/fejlesztése során a szabályozási tervek felülvizsgálatának szükségessége várható.

31




I.3.


A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA I.3.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség

Budakeszi járásszékhely területe 37, 10 km₂, népessége 13 707 fő, népsűrűsége 351,3 fő/km₂ volt 2013 elején. Az ország meghatározó demográfiai trendjei – a népesség csökkenése, az egyszemélyes háztartások számának növekedése és az elöregedés – Budakeszi város esetében korlátozottan érvényesülnek az elmúlt 10 év statisztikai adatai alapján. A város állandó népessége az ezredforduló első évtizedében folyamatosan nőtt: 2001-ben 12 793 fő, 2011-ben pedig 14 507 fő volt. A 2012-ben bekövetkező közel 10% pontos átmeneti népességcsökkenés (13 707) után 2013-ban ismét növekedésnek indult (13 724) és meghaladta a 2006-os szintet (T1. ábra). 2013-ban Budakeszi népessége a járás 16,2%-át tette ki. Bár a város népességnövekedésének üteme 2001 és 2011 között 3% ponttal csökkent, a Pest megyei járásszékhelyekkel, valamint a Pest megyei települések átlagával összevetve, Budakeszi népessége 10-15%kal nőtt ebben az időszakban (T1. táblázat). Terület

1970

1980

1990

2001

2011

Budakeszi

10359

12217

11791

12818

13502

Előző időpont arányában (%)

-

117,9

96,5

108,7

105,3

Pest megyei járási székhelyek

-

116,6

98,8

110,8

109,3

Pest megye

-

110,8

97,5

114,1

112,3

Budapest

-

102,9

97,9

88,2

97,3

Magyarország

-

104,0

96,9

98,3

97,4

T1. táblázat: A település lakónépességének hosszabb távú trendjének vizsgálata Forrás: KSH Népszámlálás 2011 alapján

T1. ábra: Lakónépesség alakulása (2000-2013) (fő) Forrás: Lechner Nonprofit Kft

32





A település lakosságának alakulását jól érzékelteti a népesség korösszetétele. Budakeszin a 0-14 éves korosztály aránya az elmúlt évtizedben meghaladta a 16%-ot, 2012-2013-ban közel 17% volt (T2. ábra). Ez jóval kedvezőbb népesedési folyamatokra utal az országos trendekhez viszonyítva. 2000-ben Magyarország és Budakeszi népességén belül csaknem azonos, 16% körüli volt a fiatal népesség aránya. Az ellentétes trendekre jellemző, hogy míg az országban 2001-et követően a 0-14 éves korosztály aránya drámai mértékben csökkent – 2013-ban elérve a 14% körüli értéket – addig Budakeszi lakosságán belül nem változott a fiatalok száma, és arányuk 2010-ben növekedésnek indult. Budakeszi városánál szintén kedvezőtlenebb a fiatal korosztály aránya a Pest megyei járásközpontokban, amelyek 17-18% körüli értékkel indultak az évtized elején, ám 2009 után Budakeszihez képest csökkent fiatal népességük. Budakeszi városnál csak a járás településeinek átlaga mutat kedvezőbb képet a 0-14 éves korosztály arányáról. A 2000-ben a Pest megyei járásközpontokhoz hasonlóan 17-18%-os fiatal népességaránnyal rendelkező Budakeszi járási településeken a fiatal népesség aránya az évtized közepén növekedésnek indult. A korosztály aránya a járásban 2013-ra megközelítette a 20%-ot.

T2.ábra: Állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya (%) Forrás: Lechner Nonprofit Kft

A magyar népesség az 1980-as évek eleje óta megfigyelhető folyamatos öregedése Budakeszi város népesség összetételében is nyomon követhető. A településen a 60 évesnél idősebb népesség aránya 2000 óta mintegy 7% ponttal nőtt, 2013-ban elérte a 25%-ot, ami a járási átlaghoz (20%) képest 5% ponttal, a Pest megyei járásközpontokkal összevetve mintegy 2% ponttal magasabb arány. A település népességének öregedése 2008-ig nagyjából követi az országos arányokat, 2009 óta pedig néhány százalékponttal meg is haladja az országos öregedési mutatókat (T3. ábra).

33





T3. ábra: Állandó népességen belül a 60-x évesek aránya (%) Forrás: Lechner Nonprofit Kft

Átfogóbb képet nyújt a település népességének korösszetételéről a fiatal és időskorú népesség számának egymáshoz viszonyított aránya. Magyarországon az ezredforduló óta folyamatosan nő az idős (60 év feletti) népesség gyerekekhez (0-14 éves korosztály) viszonyított aránya. Az országos trendhez képest Budakeszi öregedési indexe kedvezőbb folyamatokra utal, ami feltehetőleg a 0-14 éves korosztály az országos átlaghoz képest magasabb arányával függ össze. A településen 2000-ben 100 gyermekkorúra 114,7 időskorú jutott, amely az évtized folyamán folyamatosan nőtt, 2013-ra 100 gyerekre csaknem 150 időskorú ember jutott (T4. ábra). A Budakeszi járás többi településével való összehasonlításban, ez az érték a járásszékhely népességének fokozottabb mértékű elöregedésére utal, amelyet a gyerekkorú népesség növekedése sem tud befolyásolni. Legkedvezőbb öregedési mutatóval a Budakeszi járás rendelkezik, ahol 2013-ban közel azonos volt a gyermek- és időskorúak aránya (az öregedési index kb. 105). Budakeszi városnál kicsit kedvezőbb helyzetben vannak a Pest megyei járásközpontok, ahol 2013-ban 100 gyerekre mintegy 130 időskorú jutott.

T4. ábra: Öregségi mutató (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) 34





Forrás: Lechner Nonprofit Kft

A település lakosságszámának alakulását a természetes szaporodás és fogyás alakulása, valamint a belföldi vándorlás egyenlege is befolyásolja. A T1 ábra adatai szerint Budakeszi város állandó népessége 2000 és 2011 között folyamatosan nőtt, 2009-ben átlépte a 14 000 fős határt is. A népességszám emelkedésének csúcsát 2011-ben érte el Budakeszi, amikor 14 507 fő élt a városban. A település lakónépességének lassú, de folyamatos emelkedése 2000 és 2003 között elsősorban a Budakeszire irányuló bevándorlással magyarázható. Ebben az időszakban a születések száma a 2001-es 1,2 ezrelékes átmeneti javulás ellenére, elmaradt a halálozások számától (T5. ábra.) A település vándorlási egyenlege ugyanakkor meredek emelkedést mutat: az ezredforduló első három évében drámai mértékben megnőtt a Budakeszire beköltözők száma (T6. ábra.) Jellemző módon, az egész évtized legalacsonyabb születésszáma, de legmagasabb bevándorlási rátája 2003-ban figyelhető meg (-2,1 ezrelékes születés/fogyás arányszám és +11,1 ezrelékes vándorlási egyenleg). Bár a 2003-as csúcshoz képest, egy évvel később jelentős mértékben visszaesett a településre irányuló bevándorlás (4,5 ezrelék), a következő időszakban továbbra is pozitív irányba mutató vándorlási egyenleg 2003 és 2009 között a születések számának emelkedésével párosult, ami Budakeszi lakónépességének óriási léptékű növekedését eredményezte 2009 és 2011 között (T1. ábra, T5. ábra, T6. ábra). A születések száma 2010-től azonban ismét elmaradt a halálozások számától, így a 2010 és 2011-es népességnövekedést a bevándorlási egyenleg továbbra is pozitív és magasnak (2011-ben 10,1 ezrelék) tekinthető mértéke magyarázza (T1. ábra, T5. ábra, T6. ábra). 2012 óta azonban az arányaiban ugyan csökkenő, de továbbra is pozitív bevándorlás sem tudta ellensúlyozni a születések számának a halálozásokhoz mért folyamatos csökkenését (T1. ábra, T6. ábra). A település bevándorlási rátája 2013-ban érte el az évtized legalacsonyabb értékét, 2,3 ezreléket (T6. ábra). Ennek eredményeként Budakeszi lakónépessége 2011 és 2012 között csaknem 1000 fővel csökkent, mely népességfogyási tendencia 2013-ban is folytatódott (T1. ábra).

T5. ábra: Természetes fogyás, szaporodás Forrás: Lechner Nonprofit Kft

35





T6. ábra: Vándorlási egyenleg alakulása Forrás: Lechner Nonprofit Kft

Budakeszi soknemzetiségű város. A településen a szlovák és orosz nemzetiségek mellett Magyarország három legnépesebb nemzeti kisebbsége, a cigány, német és román is képviselteti magát. Budakeszi legnépesebb nemzeti kisebbsége a lakónépesség 4,6%-át kitevő a 17. században Zichy István gróf által betelepített sváb telepesek leszármazottait képviselő német kisebbség (T2. táblázat). A lakónépesség 5,8%át kitevő nemzeti kisebbségeken belül 0,4% a román, 0,3% az orosz, és 0,1% a szlovák kisebbségek aránya. A cigány kisebbséghez tartozónak Budakeszi népességének 0,3%-a vallotta magát a 2011-es népszámlálási statisztikai adatok szerint, ami az országos 3,1%-os átlaghoz képest alacsonynak tekinthető. Összességében, a cigány kisebbség aránya a Budakeszi járás területén 0,6%, ami jelentős mértékben elmarad az országos átlagtól. A járáson belül a roma kisebbség aránya Pátyon (2%) és Tökön (2,2%) a legmagasabb, a többi településen, Budakeszihez hasonlóan, az 1%-ot sem éri el. Terület

Cigány

Budakeszi

Német Román Szlovák

Orosz

36

625

62

18

48


5835

9610

2028

1864

735

Pest megye

20719

30176

5649

7463

1833

42

678

85

75

98

315583

185696

35641

35208

13337

I. kerület Magyarország

T2. táblázat: Nemzetiség, anyanyelv, vagy családban használt nyelv Forrás: Népszámlálás, 2011

36





T7. ábra: A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

Az országos átlagot tekintve az iskolai végzettség az elmúlt évtizedekben egyre magasabbá vált, az érettségizettek és diplomások száma folyamatosan nőtt. A foglalkoztatottság egyik befolyásoló tényezője a lakónépesség képzettségi szintje. Budakeszin a népesség jól képzett, magas az iskolai végzettsége, sok közöttük a diplomás. A településen élők között mind a diplomások, mind az érettségizettek aránya meghaladja a budapesti átlagot (69,9%); az országos átlaghoz (49,0%) képest pedig kiemelkedően magas a jól képzettek aránya, különös tekintettel, a diplomával rendelkezőkre (T3. táblázat). A 18 évesnél idősebb népesség körében az érettségizettek aránya 71,8%, ami egyedül Budapest I. kerületének kiugróan magas értékétől (85,7%) marad el, pest megyei és megyén belüli járási viszonylatban azonban vezetőnek számít. Hasonló eredményeket mutat a diplomások aránya a 25 évesnél idősebb népességen belül. Budakeszi diplomásainak 39,9%-os aránya több mint kétszerese az országos (19,0%) és megyei átlagnak (19,8%), de meghaladja a budapesti (34,1%) és Pest megyei járási székhelyek (21,9%) átlagát is. A budakeszi diplomások arányánál csak Budapest I. kerületében találunk magasabb értéket (55,2%). A 7 évesnél idősebb népességen belül az átlag elvégzett iskolai évfolyam 11,6, ami magasabb az országos, a megyei és megyén belüli járási székhelyekre vonatkozó arányoknál. Ugyanilyen értéket találunk Budapesten, ennél magasabb átlagos évfolyam végzettséget viszont csak az I. kerület lakosai körében mértek. Legalább érettségizett a 18-x népesség arányában

Egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezik a 25-x népesség arányában

Átlag iskolai évfolyam, 7-x népre, 2011

Budakeszi

71,8

39,9

11,6


55,1

21,9

10,5

Pest megye

51,5

19,8

10,2

I. kerület

85,7

55,2

13,0

Budapest

69,9

34,1

11,6

Magyarország

49,0

19,0

10,2

Terület

T3. táblázat: Iskolai végzettség alakulása (2011) Forrás: Lechner Nonprofit Kft

37





A 2011-es népszámlálási statisztikai adatok szerint Budakeszin 3712 családot regisztráltak (T4. táblázat). A családok 68%-a gyermekes, melyek között 28%-ban találunk egyszülős háztartást. Ezek az értékek jól érzékeltetik Budakeszi kedvező családszerkezeti jellemzőit az országos és budapesti arányokhoz képest. A gyermekes családok aránya országosan és Budapesten is 60% felett van, ennél kedvezőtlenebb gyermekvállalási hajlandóságot az I. kerületi háztartásokban tapasztalhatunk, ahol 57%-os a gyermekes háztartások aránya. Az egyszülős családszerkezet aránya mind országos, mind budapesti (38%) és I. kerületi (34%) viszonylatban meghaladja a Budakeszin élő gyermeküket/gyermekeiket egyedül nevelő szülők alkotta háztartások számát. Egy szülő + gyermek(ek) típusú családok száma összesen

Terület

Budakeszi

Gyermekes Gyermek családok nélküli családok száma száma

Családok száma összesen

714

2533

1179

3712


23176

81545

36727

118272

Pest megye

61375

232334

104955

337289

I. kerület

1447

3307

2490

5797

Budapest

109764

284131

168774

452905

536614 1777740 935640 T4. táblázat: Családszerkezet alakulása (2011)

2713380

Magyarország

Forrás: Népszámlálás, 2011

A 2008-as gazdasági válság óta különös figyelmet kap a társadalmi-gazdasági mutatók elemzésénél a helyi társadalom gazdasági aktivitásának kérdése, hiszen a válság következtében megnövekedett a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma csökkent, és nőtt az inaktivitás. 2011-ben a gazdasági aktivitáshoz kapcsolt mutatók közül a regisztrált munkanélküliek aránya 8,1% volt Budakeszin, ami országos, budapesti és megyei viszonylatban is igen kedvezőnek mondható (T5. táblázat). Ennél alacsonyabb munkanélküliségi rátát csak Budapest I. kerületében regisztráltak. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttesen 69,1%-át tették ki a 15-64 éves népességnek, ami a gazdaságilag inaktív népesség 31% körüli értékét tükrözi. Ez az arány csak Budapesten és az I. kerületben mutat kedvezőbb munkaerőpiaci jellemzőket, utóbbiban mindössze 22% az inaktívak aránya, míg Budapesten 28%. Ezzel párhuzamosan Budakeszi foglalkoztatottsági értékei is kedvezően alakulnak az országos, megyei és járási székhelyi viszonylatban. Az országos, igen alacsony 56,6%-os foglalkoztatottsági mutatótól eltérően, Budakeszin a 15-64 éves népesség 63,5%-a volt foglalkoztatott 2011-ben. Budakeszinél magasabb foglalkoztatási értékeket Budapesten (65,1%) és az I. kerületben (71,9%) regisztráltak a legutóbbi népszámlálás során.

Munkanélküli ráta

Foglalkoztatottak és munkanélküliek a 15-64 éves népesség arányában

Foglalkoztatottak a 15-64 éves népesség arányában

Budakeszi

8,1

69,1

63,5


10,7

68,3

61,0

Pest megye

11,1

67,5

60,0

I. kerület

7,9

78,0

71,9

Budapest

10,4

72,7

65,1

Terület

Magyarország

12,6 64,8 T5. táblázat: Gazdasági aktivitás alakulása (2011) Forrás: Népszámlálás, 2011 38

56,6





Budakeszi település foglalkoztatottsági adatai országos és megyei viszonylatban is jónak mondhatók, és ebből következőleg a városban élők jövedelmi viszonyai is jók. A foglalkoztatottak száma jelentősen befolyásolja a helyi adóbevételek alakulását. A NAV SZJA 2012. évi adatai alapján megállapítható, hogy Budakeszi lakosainak jövedelmi viszonyai rendkívül kedvezőek országos, budapesti és megyei viszonylatban is (T6. táblázat). Budakeszin az egy adózóra jutó havi átlag jövedelem 180 075 forint volt, ami az országos érték 143%-a. Egy adózóra jutó átlag havi jövedelem 2011 (Ft)

Az országos érték arányában (%)

Budakeszi

180 075

143,3104


144 650

115,1173

Pest megye

142 623

113,5047

Budapest

169 560

134,9417

Megnevezés

Magyarország

125 654 T6. táblázat: Jövedelmi viszonyok (2011)

100

Forrás: NAV SZJA adatok 2011 alapján saját számítás

I.3.2. Térbeli-társadalmi rétegződések, konfliktusok, érdekviszonyok A KSH adatszolgáltatása alapján megállapítható, hogy Budakeszin nem található szegregátum, vagyis nincs olyan településrész, ahol a szegregációs mutató 30% feletti lenne. (T7. ábra). A település 2013. évi Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciója szerint sem volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján megnevezett olyan terület, amely megfelelt volna a tényleges szegregátum feltételeinek. (Forrás: Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepció 2013 – 2018; IVS 2008)

T7. ábra: Budakeszi szegregátum áttekintő Forrás: KSH adatszolgáltatás

39





I.3.3. Települési identitást erősítő tényezők Budakeszi településen élők identitásának erősítésében kiemelt fontosságúak a város kulturális eseményei, rendezvényei, városfejlesztési intézkedései, pályázatai, természeti értékei, valamint a testvérvárosaival kiépített szoros kapcsolata. A település életében különösen fontos szerepet játszanak a sváb hagyományápoláshoz kapcsolódó programok, a helyben, valamint környéken található természeti értékek útvonalai mentén szervezett programok, illetve a településen található turisztikai látnivalók.

Természeti értékek Budakeszi település a „Főváros zöld kapuja”. A települést körülölelő budai hegyláncok kiterjedt erdőségei sok-sok kirándulót, természetjárót vonzanak. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti, illetve Budakeszi Erdészete a város közigazgatási területén 460 ha erdőterületet kezel. Az erdőterületek az állam tulajdonát képezik. Az Európai Unió indítványozására létrejött Natura 2000 programhoz kapcsolódva HUDI20009 területkóddal, Budai-hegység és a HUDI20010 területkóddal, Budaörsi kopárok néven jelölt erdőterület érinti Budakeszi közigazgatási területét). Főleg a kisgyermekes turisták és a fiatalok kedvenc célpontja a Budakeszi Vadaspark, ahol kisállat sulit és látványetetéseket is tartanak. A település és környéke természeti értékei között meg kell említeni a 29 ha nagyságú Budakeszi Arborétumot, mely több mint 1000 fajt felvonultató látványosság. Budakeszi város két mamutfenyővel is büszkélkedhet. A fák több, mint 100 évesek, hajdan a Zichyiek vadászháza melletti parkban álltak., Budakeszi Önkormányzata és a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány 2009. április 18-án további 6 mamutfenyő-csemetét ültetett azzal a céllal, hogy hosszú távon a mamutfenyőktől az arborétumig elterülő parkerdőt és Budakeszi központtal Natúrparkot hozzanak létre.

Turisztikai látnivalók A Budakeszire látogató turisták és vendégek megtekinthetik a Havas Boldogasszony római katolikus templomot, a Makkosmárián a „Búcsújáró” szintén római katolikus templomot, továbbá, a néhai MÁV Kórháznak és a vasúttörténetnek emléket állító - közel 100 éves - 376,589 pályaszámú MÁV gőzmozdony emlékművét. A településen található Helytörténeti Gyűjtemény, amelyben a háború előtt Budakeszin élt német lakosság mindennapjait bemutató tárgyi emlékeket, valamint a településen nyaralót fenntartó Erkel Ferenc hagyatékának egy részét helyezték el. A település másik neves művészeti szereplője Mezei Mária színművésznő volt, akinek háza emlékházként működik a város szívében. A város további látványosságai még a 2006-ban átadott Himnusz-szobor, és a Makkosmáriai kegytemplom, amely a Mária Zarándokút része. A település világháborús emlékművét 2011-ben újították fel a Szépítő Egyesület kezdeményezésére. Szintén e civil szervezet kezdeményezte a Kálvária stációinak felújítását 20 évvel ezelőtt.

Programok, kulturális események, hagyományőrzés A település sváb hagyományőrzési programjai közül kiemelkedik az úrnapi virágszőnyeg készítés és a Kálvária-járás, mely eseményekre az egykor kitelepített német családok is „hazajárnak”. Szent Márton-napi lampionos felvonulást a közelmúltban, mint sváb eredetű szokást, a Herczeg sváb hagyományőrző tánccsoport honosította meg Budakeszin, hagyományteremtő szándékkal. A német hagyományoknak megfelelően Márton napján a helyi óvodások és az általános iskola kisdiákjai saját készítésű lampionokkal vonulnak végig szüleik s más felnőttek társaságában a Fő utcán a Templom térig, ahol a legendához illően, lobogó tűz mellett emlékeznek Szent Mártonra, a német óvodák kicsinyei által németül, illetve magyarul előadott Márton-napi történettel. Az ünnepséghez tartozik még 600 liba formájúra sütött kalács szétosztása a résztvevők között. Budakeszi hagyományőrző programjai között meg kell említeni a farsangi bált és a farsangi sváb fánk készítését; a búcsúhoz kapcsolódó fúvószenés sörfesztivált; a húsvét hétfői locsolkodási szokást, amelyet főként a magyaroktól vettek át a budakeszi németek; a szüreti felvonulást, a sváb disznótor fesztivált; valamint a rendszeres kórustalálkozókat és táncpróbákat. 40





A Gyerekköztársaság Egyesület honosította meg 10 éve Budakeszin a Városi Gyermeknapot, amelyet május utolsó hétvégéjén tartanak, a helyszín a Fő téri park volt, átépítése után a Mamut fenyők környéke, nagy erdős zöldterületen. Több ezer családot vonz a színpadi program, a lovasbemutató, a sport és hagyományőrző íjászok bemutatója, a Futakeszi program. A gyerekek kipróbálhatják a különböző sportokat, kézműves játékokat. A Német Önkormányzat, a Hagyományőrzők és a Szépítő Egyesület állította a múlt évben az „Őseink emlékére” című szobrot, a római katolikus templom alatti területen, a német betelepülés emlékére. Emellett a Budakeszi Kultúra Alapítvány minden évben a régi svábság képeit tartalmazó naptárt ad ki, a múlt évben pedig várostérképet is nyomtattak nagy példányszámban. A városban idén is megrendezték a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját, március 15-e alkalmából emlékünnepséget tartanak; de nem maradhat el az évente megrendezésre kerülő majális, gyermek- és pedagógusnap sem. 2014-ben megalakult a Budakeszi Szociális Szövetkezet, melyben az önkormányzat is tagságot szerzett. Még ugyanebben az évben pályázatot nyújtottak be a városházával szemben lévő Rathaus Keller működtetésének támogatására. Támogatás esetén négy munkahelyet tud létesíteni a Szociális Szövetkezet a Rathaus Keller működtetésével kapcsolatban.

Testvérvárosi kapcsolatok A testvérvárosi kapcsolatok célja általában az emberi, az önkormányzati, a kulturális, a gazdasági kötelékek és kapcsolatok ápolása és támogatása. Budakeszi testvérvárosai között német, osztrák, kárpátaljai és erdélyi településeket találunk: Neckarsulm, Delbrück-Westenholz, Csíkszereda, Beregdéda, Sankt Margarethen an Raab, Lich. A második világháborút követő kitelepítések budakeszi német családjait is kettészakították. A kitelepített, Németországban új életet kezdő svábokkal, majd leszármazottaikkal az itthon maradtak szoros kapcsolatot tartottak, a szétszakított családok régi és újabb tagjai azóta is őrzik kapcsolataikat. Sok esetben az elszármazottak és a budakeszi hagyományőrző közösségek testvérvárosok létrehozásával emelték hivatalos rangra kapcsolataikat, melyek keretében gyakran szerveznek csoportos csereutazásokat; gazdasági szinten pedig folyamatosnak tekinthető a helyi vállalkozások támogatása.

Önkormányzati intézkedések, pályázatok Az önkormányzat 2011. évben indította el a civil szervezetek, helyi önszerveződő közösségek támogatására vonatkozó pályázatot (működéscélú és programcélú). 2011 és 2014 között összesen 7,6 millió Ft-tal támogatott 103 civil-, önszerveződő szervezetet. Emellett, három informálisan működő szervezet létrehozásában működött közre az önkormányzat. A Kulturális Tanácsadó Testület 2012 májusában azzal a céllal jött létre, hogy a város közösségi és kulturális életét további gazdagítsa, színesítse. A Budakeszi Idősügyi Tanács 2012 júniusában jött létre, hogy a város szépkorú lakosainak érdekeit szolgálja és segítse az önkormányzatnak a település nyugdíjasaival, időskorú polgáraival kapcsolatos munkáját. A Budakeszi Civil Kerekasztalt – civil kezdeményezésre - 2013 októberében hozta létre annak érdekében, hogy elősegítse az önkormányzat és a civil szervezetek közti hatékonyabb együttműködést, és a szervezetek egymás közötti kapcsolatának fejlődését. Budakeszi Város Önkormányzata a sporttevékenységek elősegítése céljából a sportpálya területét térítésmentesen adja használatba a civil/sportszervezetek részére. Az önkormányzat „Értékes vagy!” uniós pályázatának keretében 2013. május 26-án adta át a Meggyes utcai Fitparkot. Az átalakított park megtartotta a játszótér funkcióját is, de kibővült olyan kültéri eszközökkel, melyeket életkortól függetlenül bárki, fiatalok, felnőttek és idősek is egyaránt használhatnak. A helyi tömegsport támogatása érdekében tett további intézkedések között szerepel a már 22. éve megrendezett Bécs-Budapest Ultramaraton szervezésében való részvétel. A maraton egyik állomáshelye Budakeszi. Évről évre nő a résztvevők száma, az utóbbi években 10-12 ország 600-700 fővel képviseltette magát a versenyen. Emellett, az önkormányzat minden évben csatlakozik a Kihívás napjához, melynek keretében együtt sportol az egész város. A 2013. évben 21, míg a 2014. évben 31 sportprogrammal várták a

41





lakosságot. Az önkormányzat által támogatott további sportrendezvények: örömfutások, Keszikerülő kerékpártúra, éjszakai ping pong.

I.4.

A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA I.4.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, stb.)

A humán közszolgáltatásokhoz tartozik az egészségügyi és a szociális ellátás, az oktatás, valamint a kultúra és a sport.

Egészségügy Budakeszin az egészségügyi alapellátás biztosított, az OEP által finanszírozott járóbeteg-szakellátás azonban nincs a településen. Az egészségügyi alapellátás minden szolgáltatása jelen van a településen. Az egy háziorvosra és gyermekorvosra jutó lakosok száma 2013 óta ismét az országos átlag körüli értéket mutat. Ez az adat arra utal, hogy Budakeszi lakosai kiegyensúlyozottabb orvosi alapellátásban részesülnek a járási és megyei átlaghoz képest, ahol egy házi- illetve gyermekorvosnak jóval több főt kell ellátnia. A felnőtt háziorvosok száma 5, akik önálló jogi személyként végzik tevékenységüket. Közülük 3 önkormányzati épületben, és 2 bérelt/saját tulajdonú helyiségben rendel. Budakeszin 3 fő gyermekorvos működik, akik jogi személyként végzik tevékenységüket. Közülük 1 fő önkormányzati tulajdonú épületben, és 2 fő bérelt épületben rendel.

T8. ábra: Egy háziorvosra és házi gyerekorvosra jutó lakosok száma (fő) Forrás: Lechner Nonprofit Kft.

A felnőtt sürgősségi orvosi ügyeletet és a gyermekorvosi ügyeletet egyaránt a FŐNIX Med Zrt. látja el a településen. Az egészségügyi alapellátást Budakeszin az alapszintű felnőtt- és a gyermekfogászat is 42





képviseli. 4 fő fogorvos működik a településen, önálló jogi személyként, közülük, 3 fő az önkormányzati épületben és 1 fő saját rendelőben rendel. A településen működő Védőnői Szolgálaton belül 7 fő védőnő dolgozik, közülük 4 védőnő területen, 2 fő védőnő a település gyermekellátó intézményeiben (iskolák, óvodák, bölcsődék) és 1 főállású iskola védőnő végzi a feladatokat. A gyermekellátó intézményekben végzett védőnői munka a tisztasági és fej tetvességi vizsgálatok, valamint az egészségnevelési feladatokra terjed ki. A védőnőknek a Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálat munkatársaival, az óvodákkal és bölcsődékkel is jó a munkakapcsolata. A védőnői gondozási feladatokon (várandós nők, csecsemők, kisgyerekek) kívül, a védőnők a HÍD Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálaton munkatársaival családlátogatásokat szerveznek. A településen szolgálatot ellátó védőnők az egészségügyi felvilágosítást az intézményeken kívül is igyekeznek minél szélesebb körben végezni. Ezért részt vesznek a város rendezvényein (gyermeknap, városkarácsony, Kihívás napja, szemétszedési akció), és havonta cikkeket írnak a Hírmondó újságban aktuális egészségügyi felvilágosító témákban. Budakeszin jelenleg nincs az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott járóbeteg-szakellátás. A településen működő TÁMASZ Területi Általános megelőző Addiktológiai Szakgondozó kap OEP finanszírozást közvetlenül, melyet a Lorkamill Kft. működtet egy önkormányzati tulajdonú épületben. A település közvetlen szomszédságában, Pest megye és Budapest határában, a főváros XII. kerületében működik továbbá az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet is. A településen, ahol korábban fizikoterápiás szakellátás, valamint nőgyógyászat is működött, sokféle járóbeteg-szakellátásra lenne szükség. Ezeket a szolgáltatásokat Budakeszi lakosok jelenleg a II., illetve XII. kerületben található állami és magán fenntartású egészségügyi intézményekben vehetik igénybe.

Szociális ellátás Budakeszi Város Önkormányzata az önkormányzati törvény által biztosított önrendelkezési társulási jogával élve 2013. május 31-én 8 környező településsel (Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Herceghalom, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Remeteszőlős és Tök települések) közösen megalakította a Budakörnyéki Önkormányzati Társulást, amely a szociális feladatok ellátásában és 5 társult településen közterületfelügyeleti feladatok ellátásában határozta meg együttműködését. Telki Önkormányzata 2014. június 1-jén történt csatlakozásával tíz település szövetsége alkotja a társulást. Székhelye Budakeszi városa, elnöke Budakeszi polgármestere. A szociális feladatokat a HÍD Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat látja el, mely Budajenő, Budakeszi, Tök településeken lát el szociális feladatokat. Az intézmény által végzett szakfeladatok közé tartozik a családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás – idős klub és szociális étkeztetés. Budakeszin felújított telephelyén a HÍD időskorúak számára napközbeni ellátás, étkeztetést, közösségi programokat, ruhaadományok fogadását, szétosztását, valamint a lakókörnyezet higiénés körülményeinek fenntartását végzi. A Budakeszi önkormányzat a helyi civil és egyházi szervezetek segítségét is igénybe veszi a szociális szolgáltatások biztosításában. Szociális területen 5 külső (egyházi és civil) szervezet vesz részt a közszolgáltatás biztosításában. A Református Egyházközség a településen élő idősek és nagycsaládosok szociális támogatásában vesz részt, hasonlóan a Segítő Kapcsolatok Alapítványhoz. A Keszi-Art Egyesület a karácsonyi időszakban szokott karitatív kiállítást szervezni, amelynek befolyt összegét a rászoruló budakeszi családok között osztják szét. A Római-katolikus Egyházközség Karitásza a településen élő szociálisan rászoruló lakosokat támogatja természetbeni juttatásokkal. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet szomszédságában, Budakeszi településen belül működik 1998 óta a Metodista Egyházközség fenntartásában a Márta-Mária Idősek Otthona, amelyben felekezeti hovatartozás nélkül várják a nyugdíjasokat. Budakeszi önkormányzata 2010, illetve 2013 óta új szociális intézkedéseket vezetett be, amelyekkel a gazdasági válság okozta nehézségeket próbálta enyhíteni a rászoruló családoknál. Az új szolgáltatások között szerepel a szociális kamatmentes kölcsön 80 ezer forint értékben, amelyet egy év futamidővel vehetnek igénybe a rászorulók. Ezen kívül az önkormányzat egy adósságkezelési szolgáltatást is beindított a rezsitartozások rendezésére. A budakeszi nagycsaládosok és idős nyugdíjasok támogatására az önkormányzat a települési iskolák segítségével diák önkénteseket toboroz, akik természetbeni segítséget 43





nyújtanak e családoknak (bevásárlás, favágás stb). A diák önkéntesek szociális munkában való részvételét a katolikus Karitász koordinálja. Az önkormányzat által indított „Értékes vagy” pályázat keretében hétvégenként két éjszakai szociális munkás keresi a csellengő fiatalok társaságát, és igyekeznek pozitív mintát nyújtani számukra. Szintén e program keretében havi rendszerességgel éjszakai sport programokat tartottak. Ebből nőtt ki a most megalakuló Budakeszi Amatőr Pingpong klub. Az önkormányzat kezdeményezésére 2013-ban megalakult Budakeszi Város Idősügyi Tanácsa, amelynek feladata a településen élő időskorúakról történő gondoskodás figyelemmel kísérése, életminőségük javítására tett lépések támogatása. Az Idősügyi Tanáccsal való együttműködése eredményeképpen Budakeszi Város Önkormányzata az elmúlt időszakban számos intézkedést hozott és programot kezdeményezett az idősek életminőségének javítása érdekében:     

Az önkormányzat az idősek terheit adókedvezménnyel csökkenti. A 70 év felettiek mentességet élveznek 120m2-ig, a 60 év feletti nyugdíjasok 15m2 kedvezményt kapnak, ha kizárólag nyugdíjból élnek. Az idősek nappali ellátásának helyszínét pályázati pénzből felújította és minden szempontból akadálymentessé tette a város 2012-ben. A projekt összköltsége 55 725000 Ft. volt, melyből az önkormányzati rész 17 951 563 Ft-volt. (Átadás 2012 őszén volt.) Az önkormányzat karácsonykor ajándékutalványt ad az alacsony jövedelmű időseknek 3000 Ft. értékben. (2014-ben 550 utalványt osztottak ki) Az önkormányzat számítógépes tanfolyamot szervez számukra. A városban két nyugdíjas klub működik, melyek költségeihez a civil pályázaton keresztül hozzájárul az önkormányzat. Még két zenés klub is működik az idősek szervezésében, az egyik szintén nyert pályázati működési támogatást a múlt évben.

Az Idősügyi Tanács kezdeményezésére hetente kétszer önkormányzati autóbuszjárat közlekedik a bevásárló központba. Szintén a Tanács kezdeményezésére a „Palackba zárt szeretet program” segítségével saját készítésű lekvárral és pénzadománnyal támogatják az idős hátrányos helyzetűeket. Az idősek és a kisgyerekes családok részéről megfogalmazott fejlesztési igény a település távolabb eső részeire közlekedő rendszeres önkormányzati autóbuszjárat működtetése lenne. A kötelező szociális feladatok keretében Budakeszin 2014-ben összesen 35 személy részesült normatív lakásfenntartási támogatásban, elsősorban gázfogyasztási és áramhasználati díj kifizetésénél. Méltányossági ápolási díjban 30 fő részesült 23 601 – 29 499 Ft értékben. A kötelező szociális feladatokon túl Budakeszi Város Önkormányzata karácsonyi ajándékutalványokat biztosít az alacsony keresetűek számára, valamint ingyenes nyári étkeztetést biztosít 50 rászoruló gyermeknek az Idősek Napközis Otthonában. A nyári szünet első hetében ingyen, azt követően pedig kedvező térítési díj ellenében a dolgozó szülők gyermekeinek nyári táboroztatását támogatja Budakeszi Város Önkormányzata a Hegyvidéki Önkormányzat Mátyás Király táborában. A gyermekjóléti intézmények között meg kell említeni a társulásban működtetett HÍD Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatot, a településen működő 7 családi napközit, illetve az önkormányzati fenntartású Mosolyvár Bölcsődét és a Budakeszi Bölcsődét, amely 2014. szeptemberben került átadásra. Az új bölcsőde megépítését és a szükséges eszközök beszerzését Európai Uniós támogatás segítségével finanszírozta az önkormányzat. A beruházással több, mint duplájára nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, 2015-ben már 101 férőhely volt a két bölcsődében (2000 és 2013 között csak 45 férőhely volt a település egyetlen bölcsődéjében). E fejlesztés szükségességét igazolja, hogy az ezredforduló első évtizedében egy bölcsődei férőhelyre átlagban 10 kisgyermek jutott, mely arány 2010-ig jobb volt az 11 – 13 gyermek körül ingadozó országos és megyei trendeknél. 2010 után azonban a Budakeszin fenntartott bölcsődei férőhelyek aránya az országos és megyei adatokhoz képest csökkent, 2013-ban a településen egy bölcsődei férőhelyre 9 fő 0-2 éves kisgyermek jutott, szemben az országos 7,1 és a megyei 7,4-es eredményekkel (T9. ábra).

44





T9. ábra: Egy bölcsődei férőhelyre jutó 0-2 évesek száma (fő) Forrás: Lechner Nonprofit Kft.

2014. 09. 01.-én nyitotta meg kapuit Budakeszi 2. sz Bölcsőde néven. A lakosság javaslata és a Képviselő Testület döntése alapján a neve Mosolyvár bölcsődere változott. Az új bölcsőde 50 gyermeket tud fogadni, így a mutatók jelentősen javultak. 2015. március 1-jétől az aktív korúak ellátása jegyzői hatáskörből a járási hivatal hatáskörébe került. A rendszeres szociális segély 2015. március 1-jétől ebben a formában nem része a szociális ellátórendszernek, a jogosulti kör – az átalakítást követően – más ellátásokra válhat jogosulttá. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás az aktív korúak ellátásának részeként lesz megállapítható. Jogosultsági feltételei a rendszeres szociális segéllyel megegyeznek, azzal, hogy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás a rendszeres szociális segély négy jogosulti köréhez képest csak az egészségkárosodottak, valamint a gyermekük felügyeletét megoldani nem tudók részére állapítható meg. Budakeszin a helyi rendelet elfogadását követően havi rendszerességgel települési támogatás keretében nyújtható támogatások lesznek:    

a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás, (régi neve: normatív lakásfenntartási támogatás), a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére adott ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás, (régi neve: méltányossági ápolási díj), korábbi méltányossági közgyógyellátás megszűnik, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére adható adósságkezelési rendszeres támogatás (régi neve: adósságkezelési szolgáltatás).

Oktatás Az oktatást, mint humán közszolgáltatást, az óvodák, általános iskolák és középiskolák képviselik Budakeszin. 45





Budakeszin 3 óvoda (Pitypang, Szivárvány és Tarkabarka) működik, közülük kettő városi önkormányzati fenntartásban, a Tarkabarka Kunterbunt kétnyelvű (német-magyar) Óvoda pedig alapítványi fenntartásban a német nemzetiségi önkormányzat és magán adakozók támogatásával fogadja a kisgyermekeket. 2010-ben uniós forrásból felújították az óvodát, amelyhez az önrészt külföldi és magyar magánszemélyek adakozásai biztosították. A település 3 óvodájában 566 férőhely állt rendelkezésre 2013-ban (T10. ábra). Legnagyobb kapacitással az önkormányzati Pitypang Sport Óvoda rendelkezik, 225 fő kisgyermek befogadására alkalmas, ezt követi a Szivárvány Óvoda 191 fős férőhely létszámával, majd a Tarkabarka Kunterbunt Óvoda 150 fővel. A meglévő kapacitások elegendőek a három óvodába beíratott kisgyermekek számára, ugyanis az egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma 0,98 fő volt 2013-ben (T11. ábra).

T10. ábra: Óvodai férőhelyek száma (db) Forrás: Lechner Nonprofit Kft.

T11. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) Forrás: Lechner Nonprofit Kft.

A kedvező férőhely ellátottsággal szemben Budakeszi óvodái nem felkészültek az SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyerekek fogadására. Az óvodákban nem történik meg a gyermekek szűrése SNI szempontjából, pedig a 2013 novemberében Budakeszin megnyílt pedagógiai szakszolgálattal jelentősen nőtt a rendelkezésre álló szakemberek száma. Az igénybe vehető szolgáltatási órák száma heti két és fél óráról heti 40 órára nőtt, ami jelentős és régóta várt javulás a szakszolgálati ellátásban. A szakemberek jelenleg túlterhelésről panaszkodnak, és csak korlátozottan tudnak belefolyni az óvodai fejlesztésbe, elsősorban 46





logopédiai foglalkozásokkal. A szülők részéről nagy az igény TSMT tornára, ami mozgásos fejlesztés, és az iskolaérettséget javítja, voltaképpen prevenció. Nagy szükség volna a szakszolgálat szakember gárdájának bővítésére, amelynek segítségével a rendszeres óvodai szakszolgálati látogatások megoldhatók, a fejlesztési igények megvalósíthatók lennének. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budakeszi Tankerületéhez 3 oktatási intézmény, a Czövek Erna Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Széchenyi István Általános Iskola, valamint a Nagy Sándor József Gimnázium tartozik. Budakeszi Tankerületéhez tartozik még a Pest megyei Pedagógiai Szakszolgálat is, amelynek székhelye a korábbi intézményi összevonások miatt Budaörs, nem a járásszékhely Budakeszi. A szakszolgálat 13 települést lát el 35 feladat-ellátási helyen, többek között nevelési tanácsadót, korai fejlesztést, logopédiai szakszolgáltatást, gyógytornát, tehetséggondozást, konduktív fejlesztést és pályaválasztási tanácsadást is végeznek az ellátási területen. A településen található még a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, amely egyházi fenntartású.

T12. ábra: Általános iskolai tanulók száma (fő) Forrás: Lechner Nonprofit Kft.

A nappali tagozatos középiskolai tanulók száma az évtized során folyamatosan nőtt, csak 2012-ben és 2013ban figyelhető meg kisebb visszaesés. A más településekről bejáró középiskolai tanulók aránya az évtized során 50% feletti volt, 2013-ban 54,8%. Ez azt jelenti, hogy a településen tanuló középiskolások fele nem Budakeszi lakos.

47





T13. ábra: Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (fő) Forrás: Lechner Nonprofit Kft.

Budakeszi a gyógypedagógiai ellátásban kistérségi szerepkört tölt be. A Széchenyi István Általános Iskola egyik telephelye a Petőfi utcai Napraforgó tagozat, mely szegregált oktatásban foglalkozik fogyatékos gyermekekkel. Egy régi villában alakították ki az oktatás, étkeztetés, tornáztatás lehetőségét. Jelenleg 14 gyermek tanul ott, fele nem Budakeszin lakó gyermek. A Zsámbéki medence egész területéről jelentkezik az igény gyógypedagógiai oktatásra, amely az önkormányzat jövőbeli fejlesztési tervei között is szerepel. Gyógypedagógiai ellátás a Széchenyi István Általános Iskolában is folyik integrált módon, egyéni és kiscsoportos foglalkozás keretében is. A szűkös osztályterem ellátottság miatt nehéz helyet találni a kiscsoportos és egyéni fejlesztésre. Új iskola, vagy új épületszárny építésekor figyelembe kell venni a szegregált és integrált gyógypedagógiai oktatás igényét is. Budakeszi családjaiban és nevelési-oktatási intézményeiben is szembe kell nézni a gyermek- és fiatalkorúak különböző veszélyeztetettségével. A veszélyeztetett gyermekek védelme elsősorban a gyermekjóléti alapellátás feladata. A településen élő gyerekek és fiatalkorúak között 2014-ben nem volt a jegyző által nyilvántartásba vett hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 122 gyermek részesült, közülük 13 fő 0-2 éves korú, 22 fő a 3-5 éves, 62 fő a 6-13 éves, 17 fő a 14-17 éves és 8 fő 18 évesnél idősebb volt. Összesen 78 család részesült kedvezményben, közülük 61 család azon a jogcímen, hogy az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladta meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át. E családok több mint felében (44 család) egyedülálló szülő gondozta a gyermeket (összesen 72 egyedülálló szülő által nevelt kiskorú él a településen). A kedvezményben 9 olyan család is részesült, ahol tartósan beteg, illetve fogyatékos kiskorú gyermek él.

Kultúra és Sport Budakeszin alapvetően egy épületben működő két önkormányzati intézmény látja el a közművelődési és közgyűjteményi feladatokat: az Erkel Ferenc Művelődési Központ és a Nagy Gáspár Városi Könyvtár. 1981-ben került átadásra a ma működő új épület, 1997 óta már művelődési központként. A város központjában elhelyezkedő, 220 fő befogadóképességű épületben 2 oktatóterem, 1 balett-terem, 3 egymásba nyitható terem, színpadterem, büfé és kiállítóhelység áll rendelkezésre. Az intézmény kertjében 100 m2-es fedett szabadtéri színpad 400 férőhelyes nézőtérrel. Kiállítótermében Budakeszi és régiója 48





amatőr művészeinek időszaki kiállításai kapnak helyet. Az Erkel Ferenc Művelődési Központ országos, megyei és kistérségi, városi kiemelt rendezvények befogadása, valamint közművelődési tevékenységek, pl. táncház, kiállítások, tanfolyamok, klubok, stb.. szolgáltatásának biztosítása. Itt működik a Budakeszi Ifjúsági Klub. Szervezetileg hozzá tartozik az önálló épületekben működő Nagy Sándor József Emlékház és az Idegenforgalmi Információs Pont is. A Nagy Gáspár Városi Könyvtárban helyben olvasásra és kölcsönzésre is nyílik lehetőség. A könyvtárban helyismereti gyűjtemény is található, és gyakoriak a könyvtárhasználati foglalkozások óvodásoknak, iskolásoknak, valamint az író-olvasó találkozók, előadások, kiállítások, olvasókörök. A helyi kulturális életben a civil szervezetek is nagy számban vesznek részt. (pl. AD-LIBITUM Gitárzenekari Egyesület, Bojtár Népzenei Egyesület, Budakeszi Dalárda Egyesület, stb.). Az önkormányzat 2011. évben indította el a civil szervezetek, helyi önszerveződő közösségek támogatására vonatkozó pályázatot (működéscélú és programcélú). A három év alatt összesen 7,6 millió Ft-tal támogatott 103 civilönszerveződő szervezetet. A településen számos sportolási és kikapcsolódási lehetőséget felvonultató program működik. 2005 óta Budakeszin működik Labdarúgó Akadémia, ahol 14 korosztályban játszanak a gyerekek. A településen élő élsportolók, tradicionálisan síelő családok erőfeszítésének eredményeképpen 1988-ban alakult meg a Viadal SC. Az 1994-ben átadott műanyag pályán telente síelésre nyílik lehetőség. A Budakeszi Lovardában minden életkorú lakos megtalálja a kikapcsolódást. A Budakeszi Lőtéren olyan bázist biztosítanak, ahol kulturált feltételek között, szinte minden lövészeti tevékenységet gyakorolni lehet. Ezen kívül a településen működik squash klub, a minigolf egyesület, és az Evolúció Fittness Center. A kisebbek számára működik Csiri-Biri baba– gyerek- és mozgásfejlesztő torna, és Budakeszin működik még a Vízcsepp Sportegyesület is az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben, ahol úszásoktatás és táboroztatás folyik az óvodás, kisiskolás, felső tagozatos és középiskolás korosztály részére, a felnőttek számára pedig vízi torna oktatás zajlik. Budakeszi Város Önkormányzata a sporttevékenységek elősegítése céljából a sportpálya területét térítésmentesen adja használatba a civil/sportszervezetek részére. A városban zajló rendszeres tömegsport események: a Bécs-Budapest Ultramarathon, a Kihívás napja, a Keszikerülő kerékpártúra és az éjszakai pinpong verseny.

I.4.2. Esélyegyenlőség biztosítása A nemek esélyegyenlősége Budakeszi Esélyegyenlőségi Tervének helyzetelemzése szerint a településen nincsenek súlyos, a nemek esélyegyenlőségét sértő problémák. Az olyan általánosnak tekinthető társadalmi problémák, mint a nők, különösen a kisgyermekesek, elhelyezkedési nehézségei a munkaerőpiacon, Budakeszin is jelen vannak. A környéken a munkalehetőségek inkább férfiak számára ideálisak, és ugyan a településen van részmunkaidős foglalkoztatás, sok kisgyerekes anyának jelent gondot a munka és családi élet összehangolása, hiszen ezek az állások az igényekhez képest még mindig kevésnek tekinthetők. A munkát vállaló kisgyerekes anyák számára korábban további gondot jelentett a napközbeni kisgyermek gondozás és felügyelet megszervezése. Ezt a problémát orvosolta a Budakeszi Önkormányzat bölcsődei férőhely-fejlesztési programja, amelynek köszönhetően egy bölcsőde épült a településen, így a férőhelyek száma 101-re emelkedett. Nőket érő erőszakról nem tudni, ilyen hivatalos ügyek nincsenek, bár valószínűleg előfordulhatnak időnként a településen. A kiskorúakat, elsősorban lányokat érő erőszakról szintén nem tudunk. A településen a gyermekvédelmi jelzőrendszer nagyon jól működik, így az ilyen jellegű problémákat meg lehet előzni. Budakeszinek van bűnmegelőzési koncepciója, gyakran szerveznek előadásokat, programokat. A helyi védőnők az iskolában rendszeresen tartanak előadásokat, a fogamzásszabályozás témakörében. A nők egyre nagyobb része neveli egyedül gyermekét/gyermekeit. Ezáltal sokkal nagyobb teher hárul rájuk, hiszen egymaguknak kell megkeresniük a szükséges pénzt.

49





A romák esélyegyenlősége A településen hozzávetőlegesen 10 roma család él. Az őket ért diszkriminációról nem érkezett bejelentés, panasz, és bírósági ügy sem volt emiatt az elmúlt időszakban. Az Önkormányzat városüzemeltető gazdasági társaságánál foglalkoztatnak roma származású lakosokat. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük ugyanúgy biztosított, mint a többségi társadalom tagjai számára. Az önkormányzat nem rendelkezik hatályos egészségtervvel, de a háziorvos és a védőnő rendszeresen tart előadásokat mindenféle témakörben. A roma gyermekek nem alultápláltak, az iskolában megoldott az étkezés, és segélyszervezetek rendszeresen visznek ételt a rászorulóknak. Mivel a településen nincs szegregátum, így anti-szegregációs terv sincsen. Ahol a szegényebb rétegek laknak, ott az Önkormányzat krízissegélyekkel, felújítási-, és vissza nem térítendő segélyekkel támogatja a rászorulókat. Dacára annak, hogy alacsony iskolai végzettségükből kifolyólag a Budakeszin élő romák is nehezen tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, esélyegyenlőségi szempontból, az itt élő romák helyzete az országos átlaghoz képest jobbnak tekinthető (Közbiztonság és Bűnmegelőzési Koncepció, 2012).

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége a közoktatásban A Budaörsi Kistérség 2009. május 13.-án elfogadott Közoktatási Intézkedési Terve tartalmazza a hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségére vonatkozó helyzetelemzést az egész kistérségre vonatkozóan. A településen élő gyerekek és fiatalkorúak között 2014-ben nem volt a jegyző által nyilvántartásba vett hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.

A fogyatékossággal élők esélyegyenlősége A városban lakó fogyatékkal élők számára, hasonlóan az országos trendekhez, a munkaerőpiaci elhelyezkedés jelenti a legnagyobb problémát. A 2011-ben készült Esélyegyenlőségi Terv ezért kiemelte az alapítványokkal és egyesületekkel való jövőbeni együttműködés fontosságát e területen. A mozgáskorlátozottak évtizedes múlttal rendelkező „Kapaszkodó Klub”-ja, saját tagdíjból működik, régen az Önkormányzat is támogatta, de a tagok már megöregedtek és a csoport már nehezen bővíthető, rugalmatlanná vált. A rászorulóknak biztos hátteret jelent a nappali kórház és a rehabilitációs intézet, valamint telefonköltség hozzájárulást szoktak kapni, ami nagyon sokat segít nekik. A településen bejáratott és kiépült az intézményrendszer, valamint az ellátás színvonala is magasabb az országos átlagnál. Ennek ellenére az önkormányzati intézmények fizikai, és infokommunikációs hozzáférése terén még tapasztalhatók hiányosságok, amelyek fejlesztését az önkormányzat felvállalta. Az épületek egy része már akadálymenetes, így a fogyatékossággal élők hozzáférhetnek a közszolgáltatásokhoz. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek közoktatási ellátása, ugyanakkor nem megoldott a településen. Budakeszi kedvező óvodai férőhely-ellátottsága ellenére a település óvodái nem felkészültek az SNI-s gyerekek fogadására. Az óvodákban nincs SNI szűrési program, pedig a 2013 novemberében Budakeszin megnyílt pedagógiai szakszolgálattal jelentősen nőtt a rendelkezésre álló szakemberek száma. A szakemberek jelenleg túlterhelésről panaszkodnak, és csak korlátozottan tudnak részt venni az óvodai fejlesztésben. A szakszolgáltat szakembereinek bővítésével kielégíthetővé válna az iskolaérettséget javító, preventív jellegű TSMST tornára megmutatkozó óriási igény is. A fogyatékos gyerekek közoktatásában Budakeszin további gondot okoz, hogy a szűkös osztálytermi ellátottság miatt a fogyatékos gyerekek többsége szegregált körülmények között tanul. Budakeszi a gyógypedagógiai ellátásban kistérségi szerepkört tölt be. A Széchenyi István Általános Iskola egyik telephelye a Petőfi utcai Napraforgó tagozat, mely szegregált oktatásban foglalkozik fogyatékos gyermekekkel.

Pszichiátriai betegek Budakeszin egy speciális csoport esélyegyenlőtlenségéről is beszélhetünk. A többségében szenvedélybetegekből álló csoport a pszichiátriai betegek csoportja, akiknek önérvényesítő képességük

50





korlátozott, ha nincsenek gondnokság alatt. Nehéz számukra elvégezhető munkát találni, ami viszont nagyon fontos lenne a céltalanság elkerülése érdekében. Az Esélyegyenlőségi Tervben az önkormányzat azt a célt fogalmazta meg, hogy a pszichiátriai gondozottak és a rehabilitáltak minél jobban vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba azon belül is különösen a munka világába. Ennek érdekében az önkormányzat támogatja a speciális foglalkoztatókat és együttműködik alapítványokkal és egyesületekkel.

Nagycsaládosok Budakeszin 50-60 olyan család van, ahol 4, vagy annál több gyermek van. Közülük sok család kerül nehéz helyzetbe, ha nem tudják befizetni a számláikat. A magas létszám miatt, még ha a munkahely adott is, sokkal nehezebben tudják csak eltartani magukat, lényegesen több a havi költségük, mint egy átlagos családnak. Kevés az olyan támogatás, amely kifejezetten ezt a célcsoportot igyekezne támogatni. Ezért az önkormányzat és a családsegítő keresi a pályázati lehetőségeket a helyi nagycsaládosok életfeltételein való változtatás érdekében. Cél, hogy ez a célcsoport is tudjon valamilyen direkt támogatási lehetőséget kapni esélyei javításához.

51




I.5.


A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA I.5.1. A település gazdasági súlya, szerepköre

Budakeszi város gazdasági szerepét, fejlődési lehetőségeit nagyban meghatározza, hogy Magyarország és egyben Kelet–Közép Európa egyik legfejlettebb régiójában, a Közép-Magyarország régióban helyezkedik el. Jól jelzi a város tágabb térségének, régiójának fejlettségét, hogy az Európai Unió tizenhárom 2004-ben és 2004 után csatlakozott tagállama közül a negyedik legfejlettebb régió volt 2010-ben az egy főre jutó GDP alapján (lásd alábbi diagram).

GDP/fő az EU28 átlaghoz viszonyítva

140% 120%

EU 28

100%

Praha KözépMagyarország

80%

Budapest

60%

Mazowieckie

40%

Bucuresti - Ilfov Zahodna Slovenija

20%

Bratislavský kraj 2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0%

G1. ábra: A Közép-Magyarország régió gazdasági fejlettsége kelet–közép–európai összehasonlításban Forrás: Eurostat Regional Yearbook

A régión belüli egyenlőtlenséget jól jellemzi, hogy míg a fővárosban az egy főre jutó GDP az országos átlag 2,1-szerese (KSH, 2012), addig Pest megye esetében ez az adat nem éri el a 0,8-at (79,7 százalék) (KSH, 2012). Az egy lakosra jutó beruházási összeg Budapesten kétszer akkora, mint Pest megyében. A város, illetve az egész régió szempontjából meghatározó Budapest gazdasági súlya. Kiemelendő, hogy elkülönülten, a főváros nélkül vizsgálva Pest megye gazdasági fejlettségét, az a kevésbé fejlett régiókategóriába tartozna. Budakeszi a járásközponti szerepet Budaörstől vette át, ami alapvetően meghatározta térségi szerepkörének fejlődését, a lehetőségek mellett kihívások elé állítva a települést. Elmondható, hogy napjainkban Budakeszi járásközponti szerepe erősödik, ami tetten érhető a város közigazgatási potenciáljának erősödésében. Ennek látványos példája, hogy Budakeszi tölti be a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás vezetőjének szerepét. A településről elmondható, hogy a rendszerváltás előtt inkább alvóvárosi kép jellemezte. Ez a kép, illetve a település pihenő övezeti szerepe számos előnnyel is járt a lakosságnak. Ezen előnyök szem előtt tartásával a rendszerváltás után is meghatározó cél maradt a nyugodt környezet megőrzése. Mindemellett Budakeszinek új kihívásokkal is szembe kellett néznie, a településnek egyre inkább szüksége volt, illetve jelenleg is szüksége van saját forrásokra.

52




Megnevezés

Aszód

Értékesítés nettó Külföldi tőke árbevétele aránya (%), átlagosan (ezer Ft), 2012 2012


Export értékesítés a Ezer lakosra Jegyzett tőke nettó jutó társasági átlaga (ezer árbevétel adózó, 2012 Ft), 2012 arányában (%), 2012 9 550 11 30,81 3 194

Befektetett eszközök átlag értéke (ezer Ft), 2012

5,34

23 175

Budakeszi

17,30

32 018

11 561

19

6,15

3 150

Cegléd

14,60

52 365

20 294

8

22,76

2 727

Dabas

6,94

69 761

18 811

14

8,26

4 435

79,76

51 495

54 289

16

20,57

12 147

3,70

39 389

19 159

15

24,38

12 477

Gödöllő

89,37

157 849

98 452

15

47,44

55 581

Gyál

21,65

95 016

23 710

10

35,48

4 052

Monor

60,33

37 673

10 698

9

7,87

4 200

Nagykáta

1,09

25 792

8 386

9

5,54

2 285

Nagykőrös

65,60

47 472

9 194

7

23,03

7 754

Pilisvörösvár

26,07

167 376

37 687

12

19,85

8 098

Ráckeve

61,43

30 681

13 967

12

8,29

4 267

Szentendre

48,14

40 771

14 600

19

10,68

4 252

Szigetszentmiklós

47,81

78 799

20 672

13

37,83

4 877

Szob

17,11

15 925

8 783

6

0,46

5 377

Vác

76,81

105 482

64 334

10

28,87

20 583

Vecsés

40,97

154 324

23 258

16

32,79

9 787

Budapest

61,28

86 675

169 674

16

23,40

27 061

Országosan

54,60

25,8

38,8

25 883

Dunakeszi Érd

151 455 101 470 G1. táblázat: Székhellyel bíró vállalkozások Forrás: NAV, KSH

A fenti táblázatból jól látható, hogy Budakeszi az ezer lakosra jutó társasági adózók tekintetében kiemelkedő helyen szerepel a járásközpontok között Közép-Magyarországon. Ennek ellenére a befektetett eszközök átlagos értéke, valamint a jegyzett tőke átlagos értéke nagyon alacsony, ami alacsonyabbnak számító tőkeellátottságra utal. Amint látható, a Budakeszin befektetett külföldi tőke aránya sem éri el a járásközpontok értékeinek átlagát, ez összefüggésben lehet az export értékesítés a nettó árbevétel arányában mutató alacsony értékével, amely az egyik legalacsonyabb a régió járásközpontjai között.

53





90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 Ft

40 000

2000

30 000

2005

20 000

2010

10 000 0

G2. ábra: Az egy főre jutó helyi iparűzési adó a Pest megyei járásközpontokban Forrás: TEIR

Budakeszi a helyi iparűzési adó tekintetében a régió járásközpontjaival összevetve a középmezőnyben foglal helyet. Látható, hogy Budakeszi városa a régió más járásközpontjaival összevetve nem bír kiemelkedő helyi iparűzési adó bevétellel. Ez visszavezethető az alacsonyabb tőkeellátottságra is, valamint arra, hogy a háború után az ipari hagyományok nem folytatódtak, inkább mezőgazdasági, erdőgazdálkodási üzemegységeket telepítettek, amelyek mára teljes mértékben elvesztették jelentőségüket és szerepüket a helyi gazdaságban. Az iparan pedig csak a kisipar számára engedett teret, ezzel megőrizve kertvárosi jellegét. A rendszerváltást követően Budakeszin gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató övezetek kerültek kialakításra. A település a gazdasági fejlődés, mint cél elérése során fontos feltételnek tekinti, hogy a városban elsődlegesen környezetbarát ágazatok telepedjenek meg, amelyek profilja jól illeszkedik Budakeszi imázsához. A fejlődés iránya a turizmusfejlesztés, idegenforgalom és oktatás irányába mutat.

Terület

Helyben dolgozók száma összesen 2001

2011

Közép-Magyarország (Budapest, Pest)

861 801

Budapest

Településről eljárók száma

2001

Településre beingázók száma

Foglalkoztatási kapacitás, %

2011

2001

2011

2001

2011

1 261 841 300 841

387 976

-

383 375

-

76,7

681 042

917 026

64 976

78 681

175 151

225 518

79,5

80,3

Pest megye

180 759

344 815

235 865

309 295

-

157 857

-

68,6

Járásközpont átlag

4 532

4 578

4 107

5 290

2 328

3 394

66,1

57,4

Aszód

1 422

1 082

1 203

1 636

1 144

1 232

55,4

46,8

Budakeszi

1 719

1 859

3 829

3 749

1 252

1 553

57,9

54,5

Cegléd

10 799

10 008

2 739

3 878

2 575

3 518

80,7

74,0

Dabas

3 783

4 314

2 304

2 786

824

1 550

82,1

73,6

Dunakeszi

5 261

6 219

7 667

12 226

3 007

5 961

63,6

51,1

54





Érd

8 436

9 493

14 668

17 316

3 074

4 572

73,3

67,5

Gödöllő

7 834

7 506

4 800

5 796

8 098

9 166

49,2

45,0

Gyál

2 513

3 189

5 303

6 515

901

3 585

73,6

47,1

Monor

3 276

2 868

4 690

4 313

1 308

1 769

71,5

61,9

Nagykáta

2 579

2 426

1 922

2 347

1 411

1 260

64,6

65,8

Nagykőrös

6 560

5 396

1 898

3 187

540

801

92,4

87,1

Pilisvörösvár

2 487

2 347

2 520

3 154

1 141

1 617

68,6

59,2

Ráckeve

1 835

1 956

1 076

1 657

728

945

71,6

67,4

Szentendre

5 111

5 053

4 671

5 784

2 882

3 709

63,9

57,7

Szigetszentmiklós

3 896

5 720

5 606

9 581

2 770

6 154

58,4

48,2

Szob

731

437

489

673

411

227

64,0

65,8

Vác

10 238

8 874

4 048

5 398

7 761

8 589

56,9

50,8

Vecsés

3 102

3 656

4 490

5 217

2 070

4 892

60,0

3 102

G2. táblázat: Foglalkoztatottak száma a foglalkoztatás helye szerint Forrás: KSH

Budakeszi város esetében mindenképp pozitív tendenciaként értékelhető, hogy a 2001 és 2011. között nőtt a helyben dolgozók száma, csökkent a településről eljárók száma és ugyancsak növekedés észlelhető a településre beingázók számában. Ezek az értékek a Budakeszin foglalkoztatottak számának lassú, de határozottan megfigyelhető növekedését mutatják, ugyanakkor mindez a foglalkoztatási kapacitás vonatkozásában még nem tükröződik a számokban.

I.5.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 30% 25% 20% 15% 10% 5%

Budakeszi

0%

Pest megye Országos

G3. ábra: Regisztrált társas vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként 2013. (db) Forrás: TEIR

Budakeszin megfigyelhető a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység kategóriában regisztrált vállalkozások kiemelkedően nagy száma, de kimagasló értékekkel rendelkezik az ingatlanügyek, az 55





információ, kommunikáció, valamint a művészet és szórakoztatási ágban tevékenykedő cégek arányában, mely értékek mind a pest megyei, mind az országos arányokat meghaladva Budakeszi kultúrvárosi képét erősítik. Komoly növekedést láthatunk az oktatás és egyéb szolgáltatás területén is, szintén meghaladva a pest megyei és országos értékeket, de egészségügyi és szociális ellátás tekintetében is szorosan az országos arányok mellett halad, ahogy a többi területen sem helyezkedik el nagyon átlag alatt. A szociális biztonságot erősíti, hogy márciustól járási szintre kerül az időskorúak járadéka, az ápolási díj, a közgyógyellátás, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, valamint az aktív korúak ellátása. Csekélyebb, de nem elhanyagolható számban vannak jelen a feldolgozóipari és építőipari vállalkozások. Budakeszin kisebb vállalkozások keretében működnek környezetbarát ipari létesítmények, lényeges szerepe van azonban a nagyrészt nagy- és kiskereskedelmi cégeket, szolgáltató vállalkozásokat tömörítő gazdasági területeknek, a gyors ütemben fejlődő Szőlőskert, településrészekben. Fejlődő szerepe van a vendéglátásnak is és Budakeszit körül vevő erdők alkalmat adnak arra, hogy a város élénk kirándulóturizmussal rendelkezzen. Makkosmária és a környező erdőségek sok kirándulni vágyót vonzanak, a Budakeszi Vadasparkban kisállat sulit és látványetetéseket is tartanak, továbbá látogatható a több mint 1000 fajt felvonultató Budakeszi Erdészeti Arborétum. A várostól északnyugatra egy tangazdaság is működik, 2001. július 1-étől pedig a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van. A lakosság kiszolgálására három pénzintézet és biztosítótársaság is működik a városban, ugyanakkor a város nem kiemelkedő a pénzügyi, biztosítási területen. Az önkormányzat részéről érzékelhető a befektetés-ösztönzési szándék, mely elsődlegesen a helyi sajátosságokra építeni kívánó cégek esetében érzékelhető.

Regisztrált társas vállalkozások száma (2013), KMR Közép-Magyarország (Budapest, Pest) Budapest Pest megye Budakeszi

0-49 fős regisztrált társas vállalkozások

50-249 fős regisztrált társas vállalkozások

250 és több fős regisztrált társas vállalkozások

Összesen

333 118 242 064 91 054 1 607

2 096 1 574 522 5

401 326 75 0

335 615 243 964 91 651 1612

G3. táblázat: Regisztrált társas vállalkozások száma (2013) Forrás: KSH

Budakeszi gazdaságát egyértelműen a kkv szektor határozza meg, ahogy a fenti táblázatból kitűnik, nincsen bejegyezve a településen 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozás. A város gazdaságának fejlődési lehetőségeit is elsődlegesen a kkv-k határozzák meg. Természetesen a város nyitott nagyobb vállalkozások betelepülésére is, a lakott területektől távol eső területeken.

56





I.5.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelései Operatív program ÁROP

Beérkezett Beérkezett pályázatok Támogatott Támogatott pályázatok pályázatok Budakeszi Országos (település) átlag pályázatok Budakeszi Országos (település) település település átlag 59 694 680 Ft 21 039 128 Ft 39 702 640 Ft 17 492 148 Ft

EKOP

215 109 278 Ft

60 950 060 Ft

0 Ft

47 472 037 Ft

KEOP

3 921 407 683 Ft

776 957 599 Ft

3 502 909 415 Ft

535 379 997 Ft

KMOP

4 224 901 916 Ft

268 233 054 Ft

1 998 763 110 Ft

153 135 267 Ft

450 782 329 Ft

601 844 645 Ft

51 510 502 Ft

377 500 883 Ft

8 871 895 886 Ft

1 729 024 486 Ft

5 592 885 667 Ft

1 130 980 332 Ft

TÁMOP Összesen:

G4. táblázat: Igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása operatív programonként (Ft) Forrás: palyazat.gov.hu

Budakeszi estében jelentős pályázati aktivitás figyelhető meg. A városból benyújtott pályázatok keretében igényelt támogatás mértéke többszöröse az országos átlagnak. A benyújtott pályázatok nagyjából az országos átlagnak megfelelő mértékben részesültek támogatásban. Szembetűnő továbbá, hogy a környezetfejlesztési és energiahatékonysági támogatásokat szinte a teljes támogatási igény vonatkozásában sikerült a településen elnyerni, azonban a „szoft” típusú humán-infrastruktúra fejlesztések esetében mindössze kb. minden kilencedik megpályázott forintra született pozitív támogatói döntés. A gazdasági válságot követő években a gazdasági szervezetek részéről megfigyelhető volt egyfajta kivárás, mely gyakran abban nyilvánult meg, hogy ingatlanvásárlásaikat is befektetési céllal hajtották végre, azokhoz működő tőke beruházás nem kapcsolódott. Ahogy azt korábban említettük elsődlegesen a helyi sajátosságokra építeni kívánó cégek esetében érzékelhető konkrét, a települést érintő fejlesztési elképzelés. Az utóbbi időben golfpálya, oktatás, lovas park fejlesztése iránt érdeklődő cégekkel folytak egyeztetések az önkormányzat részéről. Státusz

Budakeszi település

Országos (település) átlag

Belföldi természetes személy

0,00%

0,00%

Kisvállalkozás

17,00%

19,00%

Közép-vállalkozás

20,00%

7,00%

Mikrovállalkozás

31,00%

33,00%

Nem besorolható

0,00%

0,00%

Nonprofit szervezet államháztartáson belül

28,00%

27,00%

Nonprofit szervezet államháztartáson kívül 2,00% 8,00% Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1-4 0,00% 3,00% kategóriákba nem tartozó vállalkozás G5. táblázat: Támogatott pályázatok számának megoszlása kkv besorolás szerint Forrás: palyazat.gov.hu

A támogatott pályázatok számát vizsgálva megállapítható, hogy azok kb. 70%-a a vállalkozói szférához köthető, ami meghaladja az országos átlagot. Ez mindenképpen pozitív eredménynek tekinthető, és alátámasztja, hogy a település gazdasági aktivitása megfelelő.

57





I.5.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők

Területi szint

Középfokú végzettségűek a 18-x népesség arányában (%)

Egyetemi, főiskolai végzettségűek a 25-x népesség arányában (%)

1990

2001

2011

1990

2001

2011

Aszód

31,4

38,1

53,0

12,2

13,3

20,8

Budakeszi

39,2

60,1

71,8

16,4

28,7

39,9

Cegléd

25,0

33,7

43,9

8,5

10,3

15,7

Dabas

17,6

27,0

39,7

5,5

7,4

12,5

Dunakeszi

35,0

49,9

66,6

11,8

16,9

30,1

Érd

26,1

43,2

57,3

8,3

14,1

22,3

Gödöllő

44,0

56,3

67,4

17,5

24,3

33,5

Gyál

15,8

29,3

44,8

3,7

5,9

11,9

Monor

22,6

32,5

45,5

6,3

7,8

13,6

Nagykáta

20,6

27,7

38,1

5,4

6,4

11,4

Nagykőrös

21,7

30,4

39,8

6,7

8,2

12,6

Pilisvörösvár

21,6

34,9

48,3

5,9

9,8

17,0

Ráckeve

25,6

35,8

47,1

8,1

10,9

16,2

Szentendre

41,3

59,0

71,7

18,1

28,0

38,9

Szigetszentmiklós

31,2

45,6

60,0

9,6

13,1

21,5

Szob

30,7

42,1

52,1

8,4

10,7

14,5

Vác

40,1

49,3

59,0

13,5

15,7

23,1

Vecsés Pest megyei járásközpontok

22,3

35,6

50,3

5,5

8,3

15,2

29,2

41,9

55,1

9,8

13,9

21,9

Pest megye

24,0

37,5

51,5

7,3

11,7

19,8

Budapest

45,1

58,7

69,9

19,0

23,8

34,1

Magyarország

29,2 38,2 49,0 10,1 12,6 G6. táblázat: Budakeszi járási székhely képzettségi viszonyainak változása, 1990-2011

19,0

Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001, 2011

Budakeszi képzettségi mutatói messze meghaladják az országos átlagot, sőt, Budapestnél is jóval kedvezőbb értékekkel rendelkezik. Kijelenthető, hogy Budakeszin koncentrálódik a szürkeállomány, ami meghatározó jelentőségű a városba betelepülni szándékozó vállalkozások szempontjából. A képzetség magas szintje megalapozza a település azon szándékát, hogy a magas hozzáadott értékű, de kevésbé környezetszennyező, a települési adottságokhoz illeszkedő ágazatokban keresse a fejlődés lehetőségét. A kedvező állapot fenntartása elemi érdeke a településnek. Ehhez mindenképpen szükséges a jelenleg meglehetősen gyengének mondható általános iskolai kapacitások (ld. fenti adatok) fejlesztése. Foglalkozás (FEOR 1. jegy alapján)

Budakeszi

Járásközpontok

Ország

Fegyveres szervek foglalkozásai

0,92%

0,50%

0,53%

Gazdasági vezetők, törvényhozók

13,12%

9,20%

7,67%

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások

21,86%

13,29%

12,79%

Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások

18,66%

16,50%

15,18%

58





Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások

9,55%

8,84%

7,49%

Szolgáltatási jellegű foglalkozások

13,46%

14,66%

13,02%

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási jellegű foglalkozások

0,46%

0,53%

1,02%

Ipari és építőipari foglalkozások

6,68%

10,19%

10,97%

Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők

3,92%

10,37%

11,72%

Szakképzettséget nem igénylő foglalkozások

11,35%

15,93%

19,61%

Összesen

100,00%

100,00%

100,00%

G7. táblázat: Foglalkoztatás FEOR szerint Forrás: TEIR

Budakeszi foglalkoztatási adatainak vizsgálata során általánosságban megállapítható, hogy a FEOR szerinti foglalkoztatási besorolás mutatói szoros összefüggést mutatnak a képzettségi adatokkal. Látható, hogy a közép-, sőt elsősorban felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozási kategóriákban dolgozók aránya jóval meghaladja az 50%-ot. Mindez jó alapot jelent a tudás-intenzív, magas hozzáadott értéket termelő ágazatok további fejlesztéséhez.

Magyar bejelentők belföldi szabadalmi bejelentéseinek száma 2012 [db] 10 ezer lakosra

2009

2010

2011

2012

2013

Budapest

1,94

1,63

1,44

1,66

1,37

Aszód

0,00

0,00

0,00

0,00

-

Budakeszi

2,19

2,19

2,92

0,73

2,92

Cegléd

0,28

0,55

0,28

0,00

0,55

Dabas

0,00

0,00

0,60

0,60

2,42

Dunakeszi

2,21

1,23

0,74

0,98

0,25

Érd

1,26

0,95

1,58

0,95

1,26

Gödöllő

2,14

1,53

0,92

1,22

1,22

Gyál

0,44

0,44

0,44

0,00

0,88

Monor

1,13

1,13

0,00

0,00

-

Nagykáta

0,00

0,00

0,00

0,00

-

Nagykőrös

0,00

0,00

0,00

0,42

0,84

Pilisvörösvár

0,00

0,00

0,00

0,00

-

Ráckeve

1,00

0,00

0,00

1,00

-

Szentendre

0,00

0,79

0,79

3,16

1,98

Szigetszentmiklós

0,86

0,29

0,57

0,86

1,43

Szob

0,00

0,00

0,00

0,00

-

Vác

0,00

0,00

0,00

0,30

0,00

Vecsés

0,00

0,49

0,99

0,99

0,99

Járásközpont átlag

0,82 0,66 0,68 0,75 0,91 G8. táblázat: Magyar bejelentők belföldi szabadalmi bejelentéseinek száma Forrás: TEIR

A szürkeállomány korábbiakban említett koncentrációja, az innovatív, tudás-intenzív ágazatok magas aránya jól látható a tízezer lakosra jutó szabadalmi bejelentések számának vizsgálata során is. A mutató értéke rendkívül magas, több mint kétszeresen haladja meg a budapesti értéket. Az innováció és a szellemi tőke jelentős koncentrációja olyan erőforrás, amelynek kiaknázása a város hosszú távú elemi érdeke.

59





G4. ábra: A három európai törzshálózati folyosó metszéspontjában Forrás: http://ec.europa.eu/transport/themes/infrastructure/ten-t-guidelines/corridors/maps_en.htm

Budakeszi gyakorlatilag Budapesttel összenőtt fizikai elhelyezkedése folytán három európai törzshálózati folyosó metszéspontjának közvetlen közelében helyezkedik el. Budakeszi helyzete azonban közlekedési szempontból kettősséget mutat. Egyrészről a korábban említetteknek megfelelően könnyen és gyorsan elérhetőek a településről az országos autópálya hálózatok, másrészről viszont az átmenő forgalom jelentős terhelést okoz a városban. Ennek legfőbb oka, hogy a Zsámbéki medence települései is Budakeszin áthaladva közelíthetőek meg a főváros felől. A közlekedési terhelés csökkentése szempontjából legfontosabb fejlesztés egy elkerülő út kiépítése lenne, mely akkor válna igazán hatásossá, ha az M0 fejlesztés is megvalósulna.

I.5.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

Terület

Lakások száma, 2011 (db)

Lakott üdülők száma, 2011 (db)

Magánszemélyek Önkormányzati Nem lakott tulajdonában lévő tulajdonban lévő lakások aránya, lakások aránya, lakások aránya, 2011 (%) 2011 (%) 2011 (%) 8 94 3

Aszód

2432

0

Budakeszi

5467

57

9

100

0

Gödöllő

12519

28

9

97

1

Monor

6695

12

7

99

0

10473

3

10

98

2

3894

68

9

100

1

14290

150

10

99

1

Pest megye

470684

42119

8

90

1

Budapest

905128

93

5

Nagykőrös Ráckeve Szigetszentmiklós

277 13 G9. táblázat: Lakásállomány jellemzői Forrás: TEIR

60





Lakásállomány kor szerinti megoszlása Budakeszin 1960 előtt épült lakások aránya (%) 9% 30% 27%

19611980 között épült lakások aránya (%) 19812000 között épült lakások aránya (%)

34%

2001 után épült lakások aránya (%)

G5. ábra: Lakásállomány kor szerinti megoszlása Budakeszin Forrás: TEIR

Budakeszi ingatlanpiaca kiegyensúlyozottnak tekinthető. A lakásállomány szinte egésze magánszemélyek tulajdonában van. A település vonatkozásában viszonylag magas az 1981. illetve 2001. után épült ingatlanok aránya. Mindez köszönhető a városba történő, az elmúlt két évtizedre jellemző betelepüléseknek is. A betelepülési hajlandóságot a Budakeszire jellemző viszonylag magas ingatlanárak az egészségesnek mondható tartományban tartják. Mindez azt eredményezi, hogy nincsen az ingatlanpiacon számottevő külső nyomás. Természetesen megvan Budakeszi esetében is az a földtulajdonosi réteg, akik a kárpótlás során megszerzett területeik belterületté nyilvánításában érdekeltek, azonban ezen szándékok jelentős külső nyomás hiányában az önkormányzat számára kezelhetőek. A jelenlegi tendenciák alapján egyedül Makkosmária városrészben várható számottevőbb növekedés a lakosságszám tekintetében, azonban az önkormányzat nem tartja kívánatosnak, hogy a település lélekszáma húszezer fő fölé kerüljön.

Terület Aszód

4 és több szobás Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli lakások aránya lakások aránya lakások aránya lakások aránya lakások aránya (%) (%) (%) (%) (%) 25 58 34 4 3

Budakeszi

36

75

22

2

1

Gödöllő

29

65

33

1

1

Monor

23

59

31

4

5

Nagykőrös

15

45

38

5

11

Ráckeve

23

60

31

3

5

Szigetszentmiklós

30

72

25

2

1

Pest megye

29

62

24

2

3

Budapest

15 62 25 G10. táblázat: Lakások komfortfokozata

2

1

Forrás: TEIR

61





Lakások komfortfokozata Budakeszin 2% 1%

Összkomfortos lakások aránya (%) Komfortos lakások aránya (%)

22%

Félkomfortos lakások aránya (%)

75%

Komfort nélküli lakások aránya (%) G6. ábra: Lakások komfortfokozata Budakeszin Forrás: TEIR

Budakeszi lakásállománya Pest megyével és Budapesttel összevetve is kifejezetten jó minőségűnek mondható. Kiemelendő, hogy a lakásállomány csaknem egésze (97%-a) összkomfortos és komfortos lakásokból áll. Budakeszi, a lakott lakások lakóinak számát figyelembe véve is az egyik legjobb mutatóval rendelkezik a régióban.

I.6.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE I.6.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

Budakeszi önkormányzata jelenleg nem rendelkezik érvényes gazdasági programmal. A korábbi gazdasági program a 2011-2014. évek gazdaságfejlesztési elképzeléseit tartalmazta.

adatok ezer Ftban

Bevételek Sorszám 1. 2. 3.

Megnevezés Önkormányzat működési támogatása (állami) Működési célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási célú támogatások államháztartásokon belülről

kötelező feladat

önként vállalt feladat

állami feladat

összesen

535 614

0

0

535 614

33 371

0

0

33 371

0

0

0

0

4.

Közhatalmi bevételek

772 901

47 799

0

820 700

5.

Működési bevételek

243 748

4 827

0

248 575

6.

Felhalmozási bevételek

60 000

0

0

60 000

0

0

0

0

29 991

0

0

29 991

7. 8.

Működési célú átvett pénzeszközök Felhalmozási célú átvett pénzeszközök

62




KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN: Hitel, kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről

9. 10. 11.

Belföldi értékpapírok bevételei

12.


1 675 625

52 626

0

1 728 251

0

0

0

0

0

0

0

0

Maradvány igénybevétele

370 048

0

0

370 048

13.

Belföldi finanszírozás bevételei

721 990

1 651

0

723 641

14.

Külföldi finanszírozás bevételei Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN: KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN:

0

0

0

0

0

0

0

0

1 092 038

1 651

0

1 093 689

2 767 663

54 277

0

2 821 940

721 990

1 651

0

723 641

2 045 673

52 626

0

2 098 299

15. 16. 17. 18.

- finanszírozás

19.

Mindösszesen:

adatok ezer Ftban

Kiadások Sorszám

Működési költségvetés kiadásai

1. 1.4 2.

Megnevezés

önként vállalt állami feladat feladat 1 708 123 52 626 0

kötelező feladat

Ellátottak pénzbeli juttatásai

összesen 1 760 749

0

30 000

0

30 000

337 550

0

0

337 550

2 045 673

52 626

0

2 098 299

0

0

0

0

4.

Felhalmozási költségvetés kiadásai KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN: Hitel, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre

5.

Belföldi értékpapírok kiadásai

0

0

0

0

6.

Belföldi finanszírozás kiadásai

723 641

0

0

723 641

7.

0

0

0

0

723 641

0

0

723 641

9.

Külföldi finanszírozás kiadásai FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK ÖSSZESEN: KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK ÖSSZESEN:

2 769 314

52 626

0

2 821 940

10.

- finanszírozás

723 641

0

0

723 641

11.

Mindösszesen:

2 045 673

52 626

0

2 098 299

0

0

0

3.

8.

0 Költségvetési egyenleg ebből: Működési bevételek és kiadások egyenlege 247 559 0 0 247 559 [Bevételek (1.+2.+4.+5.+7.+12.) – 13. Kiadások (1.)] ebből: Felhalmozási bevételek és kiadások egyenlege -247 559 0 0 -247 559 14. [Bevételek (6.+8.) – Kiadások (2.)] G11. táblázat: Budakeszi Város Önkormányzatának és intézményeinek költségvetése, 2015. évi összevont bevételei, kiadásai 12.

Forrás: www.budakeszi.hu

Budakeszi város költségvetéséről megállapítható, hogy kiegyensúlyozott, az önkormányzat tervezett bevételeinek és kiadásainak összege is összhangban van egymással, a város megfelelő saját bevételekkel rendelkezik. Mindez jól látható a kiadási oldal vizsgálata során is, ahol a költségvetés főösszegéhez mérten kellő súllyal jelennek meg a beruházási kiadások. Társadalmi összetételét tekintve Budakeszi szerencsés 63





helyzetben van, erre utal az ellátottak pénzbeli juttatási kiadási soron szereplő viszonylagosan alacsony összeg. Az Önkormányzat tervezett bevétele 2015-ben 2 098 299 Ft, melynek nagy részét a működési költségekre használja fel. Az önkormányzatok finanszírozásában az állami szerepvállalás várhatóan nem fog számottevően növekedni, így a feladatok ellátásához a forrás biztosítását az önkormányzatnak saját erőből kell megteremteni. Az állami támogatások tagolt és bonyolult rendszere folyamatos változásokon megy át, igazodva a kormányzat gazdaságpolitikai és szakmapolitikai célkitűzéséhez. A költségvetés egyensúlyának biztosítása, a pénzügyi helyzet stabilizálása érdekében folyamatos intézkedések szükségesek a feladatellátásban rejlő tartalékok feltárására, a költséghatékonyság növelésére, külső források bevonásának bővítésére.

I.6.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Budakeszi városának alapvető célkitűzése a települési környezetbe illeszkedő, a város számára fenntartható, bevételi forrást generáló fejlődésnek a fenntartása és további előmozdítása. A város alpolgármestere közvetlen feladat és hatáskörrel rendelkezik a fejlesztési beruházások irányításában, így a projektek megvalósítása a hatékony végrehajtáshoz megfelelően magas szintre delegált. A Polgármesteri Hivatalon belül beruházási csoport működik, amelynek feladatai közé tartozik a beruházások koordinálása, a közműhálózattal kapcsolatos feladatok és beruházások végrehajtása, az ingatlanvagyon kezelése, a tulajdonosi jogokkal kapcsolatos ügyek intézése és a pályázatfigyelés is. Előbbiek alapján a beruházási csoport kifejezetten széles hatáskörrel bíró, a településfejlesztési tevékenységek ellátása szempontjából kedvező helyzetben lévő szervezeti egységnek mondható. Budakeszi városa rendelkezik városfejlesztési, városüzemeltetési feladatkörrel létrehozott gazdasági társasággal, a Budakeszi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Korlátolt Felelősségű Társasággal. A 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság tevékenységi köre: mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, műszaki vizsgálat, elemzés, üzletvezetés. Megállapítható, hogy a Budakeszi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Korlátolt Felelősségű Társaság profilja jól illeszkedik, és megfelelő műszaki, mérnöki támogatást nyújt a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységei számára. Budakeszi a mikrotérségi szerepéből adódóan központi szerepet foglal el a közszolgáltatások tekintetében. A város és mikrotérség lakói számára a közszolgáltatások jelentős része helyben hozzáférhető. A közoktatási feladatokat az óvoda, az általános iskolai, a különböző művészeti oktatási intézmények, valamint a középiskola látja el, amelyek többségében az önkormányzat saját fenntartású intézményei. Budakeszi központtal működő Híd Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás nemcsak a város, de a mikrotérség legjelentősebb gyermekjóléti intézménye. Önkormányzati Intézmények:  Erkel Ferenc Művelődési Központ, Fő utca 108.  Nagy Gáspár Városi Könyvtár Budakeszi, Fő utca 108.  Polgármesteri Hivatal, Fő utca 179. Szociális típusú intézmények:  TÁMASZ Területi Általános Megelőző Addiktológiai Szakgondozó  HÍD Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményi Társulás, Fő utca 103. Óvodák:  Pitypang Sport Óvoda, Ifjúság utca 1.  Szivárvány Óvoda, Fő utca 268. Bölcsődék:  Budakeszi Bölcsőde, Fő utca 133.  Mosolyvár Bölcsőde, Konth Miklós u. 2. Iskolák: 64





 Czövek Erna Zeneiskola  Széchenyi István Általános Iskola  Nagy Sándor József Gimnázium Gazdasági Társaságok:  BVV Kft. (Budakeszi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft.) Székhely: Fő u. 179, Telephely: Erdő u. 70. Tevékenységi köre: mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, műszaki vizsgálat, elemzés, üzletvezetés A gazdasági társaság Budakeszi Város Önkormányzat 100%-os tulajdonában áll. Alapítványi fenntartásban a német nemzetiségi önkormányzat és magán adakozók támogatásával fenntartott intézmény:  Tarkabarka Kunterbunt kétnyelvű (német-magyar) Óvoda Egyházi fenntartásban: Prohászka Ottokár katolikus gimnázium Szent László közösségi ház Rendház és Szent Domonkos egyetemi kollégium

I.6.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység Ahogy azt már korábban említettük, Budakeszi gazdaságfejlesztési tevékenysége ellátása során arra törekszik, hogy a gazdasági fejlődés, a település számára nélkülözhetetlen bevétel generálás a település környezetébe illeszkedő módon, természeti értékek védelme mellett, Budakeszi természetes jellegének fenntartásával történjen. A településen gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató övezetek kerültek kialakításra, melyek megfelelő teret biztosítanak a vállalkozások megtelepedéséhez és a gazdasági tevékenység folytatásához. Elsődleges cél a környezetbarát tevékenységet folytató vállalkozások megtelepedésének ösztönzése. A korábbiakban említetteknek megfelelően itt is meg kell jegyezni, hogy jelenleg igazán nagy, területigényes beruházásra nincsen a településen igény, ám olyan ágazatok felé nyitott a város vezetése, amelyek kis környezetterhelésű, inkább tudás-intenzív ágazatokban működnek. Jelenleg a településen natúrpark kialakítása van folyamatban. Ismételten meg kell említeni a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó vállalkozások jelenétét, amelyek erősítik Budakeszi kultúrvárosi képét, mindemellett csekély környezeti terhelés mellett működnek. Ezen vállalkozások megerősítése, további fejlesztése mindenképpen kedvező a település számára. A település gazdasága szempontjából is lényeges kérdés, hogy a város megfelelő térszerkezettel rendelkezik-e. Ezen kérdés kapcsán mindképpen pozitívum, hogy Budakeszi rendelkezik történelmi városközponttal, amely közigazgatási, gazdasági szervezőerővel bír, illetve ez irányban továbbfejleszthető. Budakeszi rendelkezik „közlekedési városközponttal” is, amely a munkaerő mobilitása szempontjából is jelentőséggel bír. A nyugati városrész kapcsán megemlítendő, hogy kezd alközponti arculatot felvenni, ami a település kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából mindenképpen kedvező folyamatnak számít. A városközpont közigazgatási és gazdasági szervező funkciójának, illetve közösségi tér szerepének megerősítése érdekében Budakeszi a művelődési ház környékének revitalizációját tervezi. A terület helyzete szerencsés, a művelődési ház környékén vannak egyéb, önkormányzati tulajdonú ingatlanok is, így a tervezett beruházás kellő komplexitással kezelhető. A terv egy a városhoz méltó intézményi és kereskedelmi központ kialakítása, mely a művelődési ház funkció megtartása mellett magában foglalná egy kereskedelmi funkciójú épület kialakítását is, ahol a település gazdasága számára fontos banki tevékenység is helyet kaphatna. A tervezett fejlesztésekhez jó alapot ad azon tendencia, amely szerint a helyi lakosok egyre inkább keresik, és szívesen veszik igénybe a helyi szolgáltatásokat. A település pihenő, rekreációs funkciójából és hagyományaiból adódóan kiemelten kezelt terület a turizmus fejlesztése. A fejlesztési elképzelések között szerepel a Makkosmária Kegytemplom fejlesztése, amely közvetlenül kapcsolható a Normafánál megvalósuló fejlesztésekhez. 65





Budakeszi önkormányzat gazdasági tevékenységének szervezése során határozottan és jól alkalmazza a helyi adópolitikát is. Látványos példa erre a Szőlőskerti Gazdasági Terület, amely még a gazdasági válság előtt került kialakításra, azonban a gazdasági válság hatására leálltak itt a beruházások. A helyzet holtpontról történő kimozdítása érdekében telekadót vetett ki az Önkormányzat. Mindemellett a korábban leírtak mintegy konklúziójaként azt is fontos megemlíteni, hogy Budakeszi szigorú, a település környezetének, imázsának megőrzése érdekében folytatott politikája miatt az önkormányzati tulajdonú területeken nem feltétlenül könnyű fejleszteni, számos környezetvédelmi és városképi szempontnak kell megfelelni. Mindezek is azon alapvetésre erősítenek rá, hogy a város gazdasági fejlődésének gerincét a kkv-k jelenthetik.

I.6.4. Foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatási lehetőségek bővítése kulcskérdés a város eltartó képessége, vagyis jövője szempontjából. A stratégiának ezért szükségképpen része kell, hogy legyen az aktív korú népesség munkaerőpiaci integrációját elősegítő lépések megfogalmazása.

Sorszám 1.

Megnevezés Budakeszi Város Önkormányzat

2015. január 1én költségvetési teljes munkaidős részmunkaidős létszám (fő)

álláshely

8

7

1

7,5

polgármester (különleges jogállású)

1

1

0

0,0

-

védőnők

7

7

0

7

-

mezőőr

1

0

1

0,5

-

Közmunkában foglalkoztatott (tájékoztató adat)

15

0

15

0

Polgármesteri Hivatal

62

62

3

62

ebből: - köztisztviselő

46

46

0

46

- építéshatósági köztisztviselő

14

14

0

14

- munka törvénykönyv hatálya alá tartozó

2

2

0

2

Rehab. foglalkoztatott

3

0

3

0

3.

Budakeszi Bölcsőde közalkalmazott

15

13

2

14,5

4.

Pitypang Sport Óvoda közalkalmazott

-

2.

5.

35

32

3

33,5


2

0

2

0

Szivárvány Óvoda közalkalmazott

30

28

2

29


2

0

2

0

6.

Nagy Gáspár Városi Könyvtár közalkalmazott

5

5

0

5

7.

Erkel Ferenc Művelődési Központ közalkalmazott

8

6

2

7

8

Mosolyvár Bölcsőde

13

13

0

13

Összesen:

176

166

13

171,5

A rehab. foglalkoztatott létszám, illetve a közmunkában foglalkoztatott létszám tájékoztató adat! G12. táblázat: Budakeszi Város Önkormányzat és költségvetési szervei engedélyezett létszámkerete 2015-ben Forrás: www.budakeszi.hu

66





A fenti táblázatból látható, hogy Budakeszi Önkormányzata közel 172 közalkalmazotti munkahelyet teremtett meg, ezzel kiemelkedő helyen szerepel a többi járási központhoz képest is. A település lakosságának foglalkoztathatósági jellemzői országos viszonylatban is kiemelkedőek. Kiemelendő az óvodákban dolgozók nagy száma is, ami a növekvő gyerekszámra enged következtetni, mely elősegíti a város növekedését, fejlődését. Budakeszin 3 óvoda (Pitypang, Szivárvány és Tarkabarka) működik, közülük kettő városi önkormányzati fenntartásban, a Tarkabarka Kunterbunt kétnyelvű (német-magyar) Óvoda pedig a alapítványi fenntartásban a német nemzetiségi önkormányzat és magán adakozók támogatásával fogadja a kisgyermekeket. 2010-ben uniós forrásból felújították az óvodát, amelyhez az önrészt külföldi és magyar magánszemélyek adakozásai biztosították. A település 3 óvodájában 566 férőhely állt rendelkezésre 2013ban. A tervezett turisztikai célú fejlesztések az ágazatra jellemző viszonylagos munkaintenzitásra tekintettel további lehetőséget teremtenek a munkaerő kereslet, illetve a foglalkoztatottság bővítéséhez. Mindezek elérése szempontjából fontos a település életében a befektetés ösztönzés mellett a képzési együttműködések előmozdítása.

Munkanélküli ráta

Foglalkoztatottak és munkanélküliek a 15-64 éves népesség arányában

Foglalkoztatottak a 15-64 éves népesség arányában

Budakeszi

8,1

69,1

63,5


10,7

68,3

61,0

Pest megye

11,1

67,5

60,0

I. kerület

7,9

78,0

71,9

Budapest

10,4

72,7

65,1

Magyarország

12,6

64,8

56,6

Terület

G13. táblázat: Gazdasági aktivitás alakulása (2011) Forrás: Népszámlálás, 2011

2011-ben a gazdasági aktivitáshoz kapcsolt mutatók közül a regisztrált munkanélküliek aránya 8,1% volt Budakeszin, ami országos, budapesti és megyei viszonylatban is igen kedvezőnek mondható. Ennél alacsonyabb munkanélküliségi rátát csak Budapest I. kerületében regisztráltak. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttesen 69,1%-át tették ki a 15-64 éves népességnek, ami a gazdaságilag inaktív népesség 31% körüli értékét tükrözi. Ez az arány csak Budapesten és az I. kerületben mutat kedvezőbb munkaerőpiaci jellemzőket, utóbbiban mindössze 22% az inaktívak aránya, míg Budapesten 28%. Ezzel párhuzamosan Budakeszi foglalkoztatottsági értékei is kedvezően alakulnak az országos, megyei és járási székhelyi viszonylatban. Az országos, igen alacsony 56,6%-os foglalkoztatottsági mutatótól eltérően, Budakeszin a 15-64 éves népesség 63,5%-a volt foglalkoztatott 2011-ben. Budakeszinél magasabb foglalkoztatási értékeket Budapesten (65,1%) és az I. kerületben (71,9%) regisztráltak a legutóbbi népszámlálás során.

I.6.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás Budakeszin a teljes lakásállomány magántulajdonban van, így az önkormányzati lakásgazdálkodás nem fejt ki érdemi hatást a település fejlődésére. A helyiséggazdálkodás kereteit erősen befolyásolja, hogy a Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő testületének 14/2002. (IV. 8.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati

67





lakások és helyiségek bérletéről, a lakbérek mértékéről 2. számú függelékében lévő kimutatás szerint mindössze 13 db helyiséggel rendelkezik a település, melyek túlnyomó többsége valamilyen közhasznú szervezetnek, illetve tevékenységnek ad teret (iskola, rendőrség, múzeum, stb.), vagyis üzleti célú hasznosítása gyakorlatilag nem lehetséges. Előbbiek alapján kijelenthető, hogy Budakeszi Önkormányzatának helyiséggazdálkodása a település gazdasági élete szempontjából elhanyagolható hatással bír. Budakeszi térségközponti szerepe erősödik, a település költségvetése, ahogy a korábbiakban láthattuk, stabil lábakon áll, így az intézmények fenntartása hosszú távon biztosítottnak mondható. Mindemellett fontos kiemelt figyelmet fordítani az intézményi fenntartási költségek racionalizálására, mivel azok esetleges emelkedése az előbbiekben említett kiegyensúlyozott állapot felborulásához vezethet. Különös figyelmet kell fordítani az önkormányzati fenntartású intézményekkel kapcsolatban az I.6.7. Energiagazdálkodás fejezetben leírtakra.

I.6.6. Energiagazdálkodás A településen az intézményi energia-racionalizálás alapvető igényként merül fel, mely jelentősen csökkentheti nemcsak az intézmény fenntartási, de a településüzemeltetési költségeket is. Budakeszin a település környezete, zöld, pihenőövezeti jellege, természet közelsége miatt is alapvetően kódolva van a mindennapokba a környezettudatosság, aminek szerves részét képezi a megújuló energiák alkalmazásában történő gondolkodás, illetve az energiahatékonyság szempontjának érvényesítése. Mindez nyomon követhető a megvalósult projektek alapján, például:  KMOP 3.3.3-13 Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése, melynek keretében a Polgármesteri Hivatal, a Széchenyi Általános Iskola és a Pitypang Óvoda megújuló energia alapú fejlesztése valósult meg napelemek felhelyezésével, ennek összköltsége 99907960 Ft volt. A projektnek köszönhetően a település környezetbarát és gazdaságosan üzemeltethető intézményekkel gazdagodott. A projekt legfőbb célja a villamosenergia-fogyasztás jelentős mértékű csökkentése volt. Várhatóan éves szinten a korszerű napelemes rendszerrel termelt energiával kiváltható lesz a teljes évben felhasznált villamos energia több mint fele. Emellett a környezetvédelemre is nagy hangsúlyt fektettek, hiszen a megújuló energiával működő berendezések (napelemek) üzembe helyezésével mérséklődik a káros anyag kibocsátás is. Budakeszi számára tehát számtalan előnnyel jár az épületek megújuló energia alapú fejlesztése. A településen ezen kívül is komoly, elmaradt energiahatékonysági beruházásokra van igény. Budakeszi pályázati téren nagyon elszánt, tervei között szerepel a kormány új lakossági energiahatékonysági pályázatainak megpályázása, mely keretein belül összesen 2,72 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre három különböző pályázatból. A programsorozat első lépcsőjeként az elavult kazánok, tüzelőberendezések új, nagyobb energiahatékonyságú fűtőberendezésekre történő cseréjét célzó pályázat jelent meg az emi.hu oldalon, amelyre egymilliárd forint jut. Következőnek a háztartásigép-csere program 627,1 millió forintos keretösszeggel, majd a nyílászárócsere-pályázatok 1,1 milliárd forinttal.

I.6.7. Településüzemeltetési szolgáltatások Budakeszi városáról elmondható, hogy átgondolt településüzemeltetési politikát folytat. Rendelkezik településüzemeltetési szolgáltatásokat nyújtó tárasággal, a Budakeszi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Korlátolt Felelősségű Társasággal. A 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság tevékenységi köre: mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, műszaki vizsgálat, elemzés, üzletvezetés. A Polgármesteri Hivatal beruházási csoport szintén ellát településüzemeltetési feladatokat, melyek elsősorban a közműhálózattal kapcsolatos feladatok és beruházások végrehajtása, az ingatlanvagyon kezelése, a tulajdonosi jogokkal kapcsolatos ügyek intézése. A kialakult struktúra működőképes és feladatorientált. 68




I.7.


A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA I.7.1. Természeti adottságok, tájhasználat, tájszerkezet I.7.2. Védett és védendő táji-, természeti értékek, területek

ELŐZMÉNYEK Az előzményi IVS (Városfejlesztés Zrt.- TeTT Consult Kft. 2008.) érdemben nem foglalkozik a táj- és természeti adottságaival és a város természetvédelmi helyzetével. Mindezek ellenére a város távlati jövőképeként célként a következőt fogalmazza meg: „Budakeszi a környezet megóvásával, a városi arculat fejlesztésével, a természeti és humán erőforrások kiaknázásával váljon élhető kisvárossá” Részletesebb adatokat a természeti – táji adottságokra vonatkozóan a kistérség környezetvédelmi programjának (Pilis-Buda-Zsámbék TKT Településeinek közös Környezetvédelmi Programja (2006-2011) táji adottságokat ismertető fejezete és a településrendezési terv (Budakeszi Város Településszerkezeti Terve VÁTI 2002., 2005-től többször módosítva, legutóbb 2014-ben) vizsgálati és alátámasztó munkarészei adnak. A város településszerkezeti tervének tájrendezési, zöldfelületi és értékvédelmi alátámasztó munkarészei tartalmazzák a táji - természeti adottságok, a tájhasználat, tájszerkezet, a védett és védendő táji-, természeti értékek, területek, települési zöldfelületek részletes leírását, zöldfelületi, tájrendezési, természetvédelmi, környezetvédelmi fejezeteiben. A település kialakult tájszerkezetét alkotó tájhasználati módok jellemzéséhez a statisztikák közül földhivatali nyilvántartási adatok használhatók fel. A „TAKARNET” adatbázis Budakeszi forrásadatait és feldolgozott művelési ág megoszlási adatait tartalmazzák az alábbi táblázatok: fekvés

földrészletek egyéb önálló száma épületek száma

belterület

3856

külterület zártkert ÖSSZESEN

egyéb önálló lakások száma

összes terület (ha.m2/%)

legkisebb legnagyobb földrészlet földrészlet terület terület (m2) (m2)

átlagos földrészlet terület (m2)

108

1580

412.5165/ 11,12

2

68838

1070

2335

0

0

3044.0236/ 82,04

26

5708784

13037

2640

10

5

253.8793/ 6,84

2

16135

962

8831

118

1585

3710.4194/ 100,00

TK1. táblázat: Földrészlet statisztika fekvésenként Forrás: TAKARNET

2. / Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág

földrészletek száma

alrészletek száma

összes alrészlet terület (ha,m2)

legkisebb alrészlet terület % (m2)

legnagyobb alrészlet terület (m2)

átlagos alrészlet terület (m2)

erdő

41

50

1983.0654

1586

5708784

396613

fásított ter.

7

7

6799

718

1355

971

E:

1984,33 53,48%

69





gyep (L)

487

504

237.3282

249

197505

4709

gyep (R)

126

126

33.9296

265

49014

2693

Gyep (L+R):

271,26 7,31%

gyümölcsös

570

576

54.4532

12

6544

945

szőlő

1096

1110

309.6554

18

125451

2790

8

3095

815

Ült.: kert

364,1086 9,81% 1122

1125

Ült.+kert

91.6643 455,7729 12,28%

szántó

688

693

346.7665 9,35%

3

677209

5004

nádas

12

12

2.4869 0,07%

519

7376

2072

2

398118

1226

MÖT

1075,70 29,01%

TT

3060,03 82,47%

kivett ÖSSZESEN

5290

5303

650.3900 17,53% 3710.4194 100,00%

TK2. táblázat: Földrészlet statisztika művelési áganként Forrás: TAKARNET

A tájhasználat értékelése szempontjából jelentős, hogy a nyilvántartott termőterületi (TT) / kivett területi arányban kiemelkedő a termőterületi magas, több mint 80%-os aránya (ez elsősorban a nagykiterjedésű erdőterületnek köszönhető). A termőterületen belül körülbelül ~2/3 – 1/3 az erdőterületek és a mezőgazdasági területek (MÖT) aránya. Az erdősültség (E) magasabb a vonatkoztatási (járási, megyei) átlagoknál. (Az erdőterületi adat nem pontosan egyezik az egyéb nyilvántartási és mért adatokkal.*) A MÖT-en belül legmagasabb arányú, de nem uralkodó a szántó (10% alatt), viszont erős a gyepek (R+L> 7%), az ültetvények területe (gyümölcsös+szőlő= csaknem 10%) és a kert terület (együttesen meghaladja a 12%ot). Ehhez hozzájárul a valamikori magas zártkerti arány is (a földhivatali fekvésként nyilvántartott „zártkert” – ami ezzel nem azonos, de jelentős átfedést mutat – mintegy fele ekkora területet jelez), de ebben elsődleges a nagyüzemi ültetvények („tangazdasági szőlők”) szerepe. Ezek mellett relatíve – ökológiai szerepük miatt - jelentősnek mondható a nádasok közel 1%-os területe. Az átlagosnál kisebb igazgatási terület fekvések szerinti megoszlásában magas a külterületi és átlagos a zártkerti arány. A művelési ágak fenti táblázatba foglalt megoszlásából levonható következtetés, hogy a természetközelibb növényi fedettséget lehetővé tevő (erdő+gyep+nádas) művelési ág arány kiemelkedően magas, közel 62% (*de más erdőterületi adattal számolva meghaladja a 2/3-ot ). A természeti állapotokhoz képest jelentősen átalakított felszínek aránya tehát csak mintegy az igazgatási terület 1/3-a, ezen belül kedvező az alacsony kivett területi, jóval 20% alatti arány. Az előzményi IVS az alábbiak szerint fogalmazza meg a táji – természeti értékvédelem feladatait: „Budakeszi város 20 éves, távlati jövőképe: „Budakeszi természeti és épített környezetének, építészeti és táji örökségének védelme, hagyományok révén kialakult arculatának, szanatóriumi és turisztikai jellegének megőrzése, erősítése” a természeti adottságok kihasználása alapján. A célkitűzés elérése érdekében feltétlenül szükséges az adottságok jobb kihasználása, vonzó programok szervezése, kistérségi összefogással megvalósított, turisztikai potenciált erősítő együttműködés kialakítása. Az élhető város megteremtésének szinte elsődleges feltétele a táji-, természeti potenciál megőrzése, fenntartható fejlesztése.

70





Ennek érdekében a városnak meg kell őriznie és ki kell használnia azokat a különleges adottságokat, melyek miatt már a múltban is az agglomeráció egyik legkedveltebb pihenőhelyének számított. Az itt található természeti értékek, tájvédelmi körzet, kiváló levegő mind alapot nyújtanak erre.” A város területének természeti - ökológiai értékességéből következően az igazgatási terület jelentős hányadát lefedik az országos ökológiai hálózat övezetei, valamint Natura2000 védett területei is, egymással és az egyéb védettségű területekkel (TK, TT) is jelentős átfedésben. A táji - természeti adottságok, a tájhasználat, tájszerkezet, a védett és védendő táji-, természeti értékek, területek részletes felsorolását illetve komplex leírását tartalmazzák a nyílt hozzáférésű természetvédelmi /http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl&mode=search&.../ információs rendszer adatai:

Név

Település

1

Bodzás-árok

Budakeszi

Védettségi szint helyi jelentőségű

Védelmi kategória TT

2

Mamutfenyők

Budakeszi

helyi jelentőségű

TT

3

Nádas-tó

Budakeszi

helyi jelentőségű

TT

TT= természeti terület

TK3. táblázat: Védettségek Forrás: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl&mode=search&.../.

A Helyi védettségű területetek összege meghaladja a 17 ha-t, és emellett (a Mamutfenyőknél) + 5 ha-t meghaladó védőövezet is ki van jelölve.

1

Név

Település

Védettségi szint

Budai TK

Budakeszi (+Budajenő, Budaörs, Budapest II., III., XII. ker., Nagykovácsi, Páty, Perbál, Piliscsaba, Pilisszentiván, Solymár, Telki)

országos jelentőségű, egyedi

Védelmi kategória

TK

TK4. táblázat: Védettségek Forrás: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl&mode=search&.../.

Budakeszin tradicionálisan kiemelt szerepet kap a természeti környezet és kiemelkedőek a város természeti környezeti adottságai: a Budai hegyvidék erdőterületei, a Budakeszi medence és benne a város, illeszkedése a budai hegyvidéki tájba. A város igazgatási területének erdősültsége 50% feletti, amely mind országos mind térségi (megyei) összehasonlításban jóval átlag feletti. Ráadásul nem csak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is kiemelkedő ez a tájhasználati adottság: a hegyvidéki erdőterületen magas az idős, beállt állományok, valamint a természetes – természetközeli erdőtársulások aránya, ezért ezek erdőgazdálkodási értéke és természetvédelmi értéke is kiemelkedő. Emellett vadgazdálkodási, vadászati szempontból is hagyományosan kedvelt és értékes a terület. Ezek az adottságok erdészeti – szakmai, tudományos szempontból is kiemelkedő jelentőségűvé teszik a várost, és emellett jelentős fejlesztési potenciált hordoznak rekreációs, turisztikai és ökológia szempontból is. A város kialakult tájszerkezetét alapvetően meghatározza felszíni változatosságának gazdagsága, az erre illeszkedő hegy- és vízrajzi viszonyok és növényi borítottság, az élővilág, fent ismertetett erdő területek által dominált tájhasználat. Emellett alárendelten van jelen a településen mezőgazdasági területhasználat a külterület déli részén. Ezek közt magas a kertgazdasági területek, és volt zártkertek aránya. A puszta termelési potenciálon túl ezek nyilvánvalóan hozzájárultak a város rekreációs potenciáljához is. 71





A táji adottságok predesztinálják a területet a táj- és természetvédelmi oltalom magas szinten való kiterjesztésére és biztosítására. A város igazgatási területének több mint kétharmada áll valamilyen szintű természetvédelem alatt, nagy hányada az országos ökológiai hálózat (magterület és puffer övezet) része. Ezek közül területileg a legjelentősebb országos szintű védelem a Budai hegyvidék Tájvédelmi Körzet - város határán is jóval túlterjedő - területén valósul meg. A belterület szegélyeinek legértékesebb természeti területei helyi védettség alatt állnak. A városban kiemelkedően jelentős a védett természeti területek kiterjedése.

I.8.

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA

A zöldterületek témakörével az IVS önálló fejezetben nem foglalkozik, de a 2.3.5. Természeti környezet, zöldterületek” c. fejezete röviden erre a témakörre is kitér az alábbi adatközlés erejéig: „Budakeszin rendkívül magas a zöldfelületek száma és kiterjedése (3.020.000 m2). Budakeszin az egy lakosra jutó zöldfelület aránya országos viszonylatban is nagyon magas. Mindez kedvező a természeti és környezeti állapot fenntartása, a szélesebb körű rekreációs, felüdülési, szabadidő eltöltési lehetőségek, valamint a városkép szempontjából egyaránt. Az országos viszonylatban is kimagasló egy lakosra jutó zöldterület arányát a város területén található vadasparknak, a kertvárosi jellegnek és a környező természetvédelmi területeknek köszönheti.”

250 194,43

200

150

100

50 11,63

7,78

Ország

Közép-Magyarország

0 Budakeszi

TK1. ábra: Zöldterületek 1 lakosra jutó nagysága (m2 Forrás: Önkormányzati adatbázis (2005)

(megjegyzés: az IVS-ben közölt adat valószínűleg nem „zöldterületi”, hanem az összes „zöldfelületre” vonatkozik, a valós zöldterületi – azaz közparki - értékek ennél jóval alacsonyabbak. A jelenlegi nyilvántartott adatokat lásd az alábbi „KSH/TEIR „REMEK” adatbázis” grafikonjainál.) A témakör részletesebb vizsgálatát az előzmények közül a településrendezési terv (Budakeszi Város Településszerkezeti Terv szakági fejezete tartalmazza. A település zöldfelületi hálózatának elemei: meglévő és már kijelölt zöldterületek, lakóterület fejlesztés tervezett zöldterületei, fásítási rendszer, erdősávok és a települést körülvevő erdőterület. A belterületi – közös használatú – zöldfelületek aránya a domináns kertes-családiházas települési arculatnak megfelelően – alacsony. Jelentősebb közös használatú zöldfelületek – melyek a város üzemeltetésében gondozottak – leginkább csak a városközponti területegységen fordulnak elő. A belterületi zöldfelületi rendszer túlnyomó

72





részét a magántelkek alkotják, melyeknek a települési mezoklíma alakításában meghatározó szerepük van. Ápoltságuk, funkció szerinti kialakításuk (díszkert, haszonkert) növényfaj összetételük rendkívül vegyes. A település sporttelepe a beépített területek határánál van, gyepes labdarugó pályából és a hozzátartozó épített létesítményekből áll. A városi temetőkert ugyancsak perifériális elhelyezkedésű. A különböző típusú zöldfelületek együttesen alkotják a települések ökológiai rendszerét, melyek a külterületi zöldfelületekkel együttesen illeszkednek bele a térségi, tágabb ökológiai hálózatba. Budakeszi belterületének közvetlen határán szegélyezik a Budai TK értékes védett erdőterületeinek idős faállományai, amely a város kiemelkedő természeti, ökológiai adottsága. A város zöldfelületi helyzetére jellemző, hogy Budakeszi belterületi zöldfelületei nem alkotnak városias, jól tagolt, szervesen összefüggő rendszert. A település egészére jellemző, hogy a falusias arculatból spontán indult fejlődés eredményeként létrejött városszerkezetet összefüggő hálózatot nem alkotó zöldfelületi rendszer szövi át, de a városban csaknem minden fontos zöldfelületi elem fellelhető. A város meghatározó, a településklímát és arculatot alapjaiban befolyásoló, legnagyobb kiterjedésű zöldfelületei a kertescsaládiházas területek magánkertjei. Táji léptékben pedig a Budai hegység védett erdei a zöldfelületi rendszer valóban meghatározó tényezői. A fenti előzményi és vizsgálati megállapítások az alábbi statisztikai adatokkal egészíthetők ki. A zöldterületi és ellátottsági mutatók (KSH 2006.) az azt követő állapot (2007 – 11.) szerint az alábbiak szerint alakultak (KSH/TEIR „REMEK” adatbázis):

TK2. ábra: A nyilvántartott települési zöldfelület fajlagos értékének változása 2006-2011. között (m2 /fő,) Forrás: KSH/TEIR

A nyilvántartott zöldfelület 2010-ben csaknem 16ezer m2, az 1 főre jutó csak 1,1 – 1,2 m2. Az egy lakosra jutó zöldfelület nagyságának változása 2004.XII.31. – 2014. I. 1. között 0 m2/fő; 2013-ban 1,2 m2/fő, az országos, a megyei és a járási viszonyítási értékek alatt. Ezt mutatja be az alábbi TeIR diagram:

73





TK3. ábra: Az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága Forrás: TEIR

Összegezve: Budakeszi, zöldfelületeit tekintve, kevésbé kedvező helyzetű település. Ezt részben enyhíti a város zömmel egyedi telkes beépítettsége, mely a település méretéhez képest nagyarányú magánkerti zöldfelületi hányadot eredményez, valamint a magasszinten erdősült táji környezet. Emellett viszont kicsi a településen a közparkok aránya, a zöldterületi funkciójú közterületek hiánya jellemzi. A külterületen jelentős kiterjedésű mezőgazdasági és mennyiségileg és minőségileg is meghatározó erdőgazdasági zöldfelületek találhatók. A település fő zöldfelületi értékei nem belterületi zöldterületeiből, hanem táji fekvéséből adódnak. Az Önkormányzat a zöldfelületek védelmét szolgáló, a Zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló helyi rendelettel rendelkezik.

74




I.9.


AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA I.9.1. Területfelhasználás vizsgálata

A település szerkezetének kialakulása, folyamatok térben és időben Budakeszi egyes részei ősidők óta lakott helyek voltak. A római jelenlétre számos meglelt emlék utal. A középkorban először 1295-ben említik. Feltételezhető, hogy a tatárdúlás után alakultak ki az Al- és Felkeszi települések. Alkeszi a mai római katolikus templom és környékén mintegy 50 házból állt. Felkeszinek 1559ben 29 adóköteles háza volt. 1588. évi Pilis megye adólajstromában az áll, 1592-ben összeírás készült a törökök kezén lévő helységnevek előfizetési kötelezettségeinek felsorolásáról, így a komáromi várnak kellett fizetni Keszi és Csik településeknek. 1690-ben az elpusztult helységek között említik. Buda török uralom alól való 1686. évi felszabadítása után XI. Ince pápa felszabadító seregéből olasz, francia, svéd, horvát telepesek kerültek Alkeszire. 1701-ben gróf Zichy Péternek (1671-1726) jutott Keszi helysége, ő hívta be az első német telepeseket. A telepesek különböző kedvezményeket kaptak, új szőlő telepítésénél 5 évi adómentességet adott. A szőlőtelepítés legelső és egyik legkedvezőbb helye lehetett Makkosmária, a lakott részek közvetlen szomszédságában elterülő déli lejtők, vélhetőleg régebbi, a törökdúlás során elpusztult szőlők helyén. Mivel Budaörs is Zichy birtok volt, a budakesziek átjártak a budaörsi szőlőkbe is dolgozni. 1715-ben 19,1720-ban már 55 telepes gazdát írtak össze. 1739-ben 536 ember esett áldozatul a pestisjárványnak. A római katolikus templom 1764-ben épült. Az egyházközség akkori híveinek száma 1923 fő volt. 1765-ben a zsellérek száma 271 fő, a zsellérek utcájában, a mai Széchenyi utcában laktak. A római katolikus templommal szemben volt az intézői lakás, amely ma is áll (műemlék). A városháza helyén, Zichyék idején uradalmi épület és vendéglő volt. 1765-től Budakeszi kamarai birtok lett és igen jelentős kedvezményekben részesül, melynek következtében gyorsan felvirágzik. Az úgynevezett „Bagolyvár" iskola épülete az 1787-es évben épült.

A német betelepülések korszakai

1780

75




I. katonai felmérés

II. katonai felmérés


IV. katonai felmérés

É1. ábra: Katonai felmérések Forrás: http://mapire.eu/hu/

Az 1780-as évekre a fő út- és utcahálózat már kialakult. A telkek egy sorban épülnek be, a Fő utca telkei a mai Széchenyi és Erdő utcákig nyúlnak. Hangsúlyos kereszt irányú tengelyek a telki út, és a másik oldalon a mai Kossuth Lajos utca, amely az erdőn keresztül a Svábhegyre vezet. A templom mellől az út Makkosmárián keresztül Budaörsre vezet. A Széchenyi utca csak a Fő utca és a Telki út között épül be. A Dózsa György tér keleti térfala ekkorra kialakult. Jelöli a Kálváriát. A temető a mai katolikus gimnázium helyén létesül, a község 1730-ban kapja a területet a Zichyektől. A XIX. század első felében a Dózsa György tér másik oldala is kiépül, egy kis telepet hoznak létre. A Széchenyi utca tovább épül északi irányba. Áll már a pincesor. A XIX. század második felében kiépülnek a Telki út, Pátyi út és Fő utcák. Budaörsre még mindig a hegyen keresztül járnak. Keleti irányban megnyitják az Erkel utcát, az Ödenkirchenfeld nevű rész felé még mindig csak a Fő utca hosszú házsorának megkerülésével lehet eljutni. 1885. környékén a filoxéra elpusztította a budakeszi szőlőket. A XIX. század végén Budapest hatalmas építkezései, a dinamikusan fejlődő ipar egyébként is elszívták a munkaerőt, így a mezőgazdaság, amelyben fontos szerep jutott a szőlő- és gyümölcstermelésnek, jelentősége csökkent a faluban annak ellenére, hogy a nagyváros piacot is jelentett. A XX. század elejétől Budakeszi a pesti polgárok kedvelt üdülőhelye, már ekkor felértékelődik a környező kertek és erdők mai szóhasználattal élve rekreációs funkciója. A közeli nagyváros jelentőségének növekedése kihat a település szerkezetére is. A falu a főváros irányába terjeszkedik, azok a részek épülnek be, amelyek közelebb vannak Budapesthez és az erdőkhöz, magasabban fekszenek, és szép a kilátás is. A Fő utcai térfalat áttörve megnyitják az Erkel utcát, ami aztán a hegy lábánál a József Attila utcában folytatódik. A budapesti határ túloldalán megépülnek a kórházak. A Telki út mentén helyezik el a Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet. A község a Fő utcán húzódó árokrendszert 1910-ben beboltozta és kialakította a régi piacteret. Ekkor már társaskocsi-közlekedés (omnibusz) és fiáker kötötte össze a falut Budával. A főútvonal mentén gesztenyefákkal beültetett parkot is ekkor telepítették, egyidejűleg a Budakeszi úti Szépilonától kiinduló gesztenyesorral. Megépül a ma is adottságként kezelendő nagyfeszültségű vezetékhálózat. 1938-ban 1200 lakóház közül 800 -ban volt villany. A mai katolikus iskola épületének alapkövét 1926-ban helyezik el. Ekkor már óvoda, és több iskola működik a településen. 1930-ban az analfabéták aránya 3,3%, az országos átlag harmada. A századfordulót követően Budakeszi lakossága mindinkább ipari és kereskedelmi tevékenységből élt. A második világháborúban, mint ismeretes, a németajkú lakosságot kitelepítették. Mivel nagyipara nem volt, a szocialista fejlesztések elkerülték. Az 1950-es években a szennyvíztisztítót elsősorban a kórházak szennyvizeinek tisztítására építik a Budakeszi árok mellé, az akkor falu déli határában.

76





Budapest agglomerálódásával a fejlődés új lendületet kap az 1970-es években. A lakásszám gyors növekedése a lakótelep és mást telepszerű beépítéseknek köszönhető, de épülnek családi házak is szép számmal. A rendszerváltást követően a lakóterületek növekedése lassult, akciószerűen csak a korábban megépült lakóterületek közé ékelődő Paplanhát utca és Kerekmező környéke (Barackos belső) épült be, egyedi telkeken álló többlakásos épületekkel. A kárpótlási földeken kijelölt új lakóterületek (Darányi, Meggyes, Barackos külső) fejlesztése a mai napig nem indult el, illetve a Darányi esetében most kezd beindulni. Makkosmárián és Nagyszánászugban az elmúlt huszonöt évben lassan, de folyamatosan épültek a lakásként hasznosuló házak. A területi terjeszkedés másik színtere a város déli részén a Budaörsi út és Pátyi út közötti, un. tangazdaság területe. Itt azok a gazdasági funkciók kaptak helyet, amelyekre a városban nem volt terület. Először a Budakeszi árok mellékága és a Szőlőskert utca közötti részre túlnyomó részt helyi vállalkozások települtek. A Budaörsi út mentén benzinkút és autószalonok, építőanyag-kereskedés épült. A 2002-es településszerkezeti terv kijelölte a tangazdaság további részét kereskedelmi szolgáltató célra. A szabályozás 2005-ben készült el. Azóta a terület fejlesztése megtörtént, a Budaörsi úthoz közelebb eső részen több nemzetközi, elsősorban kereskedelmi cég jelent meg.

A beépített területek szerkezete, a helyi sajátosságok Budakeszi szerkezete, mint láttuk, évszázadokkal ezelőtt, vélhetőleg még a középkorban vagy még előtte, a természeti-domborzati adottságokban gyökerezve alakult ki. A fejlődés minden korban kiegyensúlyozott, a természeti adottságokhoz alkalmazkodó volt. Még a lakótelepek építése is visszafogottan, volumenében tolerálhatóan történt. A település szerkezetének gerince a Fő utca. Itt vannak a helyi tulajdonú kereskedelmi és szolgáltató üzletek, a közintézmények java, és hosszan nyúlik el a város legnagyobb parkja. Erre a tengelyre keresztirányú tengelyek csatlakoznak, amelyek közül legjelentősebb a Telki út. Itt sorakoznak a település nagy területi intézményei: az iskola, a gimnáziumok, a temető és a sportpálya. A település lakóterületei a Fő utcára települt vegyes területeket veszik körül. Keleti irányban már a 2. világháború előtt a település elérte a budapesti határt, erre további bővülés nem lehetséges. A terjeszkedés az utolsó fél évszázadban a nyugati irányban volt lehetséges; mára itt alakultak ki a legnépesebb városrészek. Makkosmária az elmúlt 100 évben lassan, de folyamatosan épül be. 2002-ben lett üdülőterületként kijelölve, de ezt már 2007-ben lakó területfelhasználásra módosították. A tényleges felhasználásnak akadálya volt a szennyvízcsatorna hiánya, amely végül 2014-ben elkészült. Ezzel most már Makkosmáriát is a ténylegesen felhasználásra kerülő lakóterületek között kell számon tartani. A településrésznek nincs önálló intézményhálózata, jelenleg minden elérhető közintézmény és szolgáltatás a területen kívül esik. A kijelölt vegyes területek magántelkekre esnek, így ezeken a közfunkciók (iskola, óvoda) megvalósulási esélye csekély. Sajátos településrész Nagyszénászug, ahol inkább erdős jellegű, de besorolásában kertes mezőgazdasági területen nagy számban élnek emberek. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek a Pátyi út és a Budaörsi út térségére koncentrálódnak. Budakeszinek iparterülete nincs. A Fő utca az átmenő forgalom miatt túlzsúfolt. Az Márity utca-Erkel utca ezen kismértékben tud enyhíteni, de a tényleges megoldást a tervezett M0 autóút és az un. elkerülő út hozhat. A szerkezet tagolásában a Budakeszi ároknak és mellékágainak nincs nagy szerepe. A keleti mellékág telkeken belül éri el a Fő utca alatt húzódó ágat. A nyugati mellékágak általában szűk árokba szorítottak, amit csak helyenként kísér dúsabb növényzet. A külterület használatának sajátos eleme a Farkashegyi sportrepülőtér, ami a hegyek lába és a Budaörsi út közötti dombháton nyúlik el.

77





Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A hatályos településszerkezeti terv készítésének idején, 2002-ben a település belterülete a közigazgatási terület 7,8 %-a, a külterület 92,2%. Ma a belterület a közigazgatási terület 13,78 %-át teszi ki. A 2002-ben jóváhagyott TSZT-ben a beépítésre szánt terület az akkori belterülethez képest közel háromszorosára, az igazgatási terület 21,1 %-ára növeketett. Ez egyben azt is jelenti, hogy – a közigazgatási területből 58,3 %-ot képviselő - erdőterületen kívüli területeknek fele beépítésre szánt terület lesz és mindössze 14,6 %-a marad mezőgazdasági területi besorolásban. Ebből is Nagyszénászug (volt zártkerti) területe 3,1 %-át képvisel. A beépítésre szánt területek között meglévő és tervezett gazdasági terület a közigazgatási terület 6,1 %-a, a beépítésre szánt terület majdnem egyharmada, ami azért is figyelemre méltó, mert korábban alig volt Budakeszin gazdasági terület. A legjellemzőbb lakóterületi használat továbbra is meghatározó, a közigazgatási terület 8,0 %-a, a beépítésre szánt területek 37,9 %-a lakóterület. Ehhez még hozzá adódik Makkosmária korábbi üdülőterülete (közigazgatási terület 4,16 %-a, a beépítésre szánt terület majdnem 20 %-a), tehát az összes lakóterület a közigazgatási terület 12,16 %-a, a beépítésre szánt terület 57,9 %-a. A rögzített intézményi funkciójú különleges (többnyire rekreációs, idegenforgalmi célú, de ide tartozik a mglévő temető és sportpálya is) területek hányada a közigazgatási terület 1,74 %-a, a beépítésre szánt területek 8,2 %-a). Elenyésző viszont a központi (vegyes) területek nagysága, településközponti vegyes területbe sorolt a beépített területek mindössze 3,5 %-a, központi vegyes besorolású pedig még kevesebb. Ez az intézményellátási hálózatban jelentős problémákhoz vezethet, a népességszám növekedésével nem arányos a potenciális intézményterületek kijelölése, ez a megfelelő intézményellátás kialakításának területi korlátját alkothatja majd, írták 2002-ben.

Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok A termőföldek művelési ágát és minőségét a fejlesztési területek szempontjából vizsgáljuk. A település belterületéhez csatlakozó fejlesztési területek szinte kivétel nélkül átlagosnál jobb minőségűként nyilvántartott termőföldek igénybevételével valósíthatók meg. Művelési águk szántó, gyep, rét, legelő és szőlő. Ezek közül keveset művelnek ténylegesen. A szőlők elöregedtek, egy részüket az ilyen célra nyújtott támogatások megszerzésének érdekében kivágták. A gazdasági területi fejlesztések gátja az elmúlt években a termőföld védelmével kapcsolatos általános szabályrendszer volt. A már kialakított (szabályozott, közművesített) Szőlőskert gazdasági területen a hatályos szabályok miatt nem tudják a tervezett gazdasági célra hasznosítani. A makkosmáriai és a nagyszénászugi zártkertekben a kertek, gyümölcsösök, ritkább esetben szántók és szőlők minőségi osztálya telkenként más és más. A termőföldek védelméről szóló törvény 2015. május 2-tól 2016. december 31-ig lehetővé teszi ezeknek a ténylegesen inkább rekreációs célra használt telkeknek a művelésből kivonását akkor is, ha nem beépítésre szánt területen fekszenek.

78





Funkció vizsgálat, intézményi ellátottság vizsgálata Oktatás

A város intézményei

Bölcsőde 1. Budakeszi Bölcsőde (Fő utca 133.) 2. Mosolyvár Bölcsőde (Konth Miklós utca 2.) Óvoda 3. Pitypang Sport Óvoda (Ifjúság utca 1.), bővítése tervezett 4. Szivárvány Óvoda (Fő utca 268.) 5. Tarkabarka/ Kunterbunt Óvoda (Fő utca 72.) Általános iskola 6. Széchenyi István Általános Iskola (Knáb János utca 60.) 7. Széchenyi I. Ált.Isk. Napraforgó Tagozata (Petőfi utca 47.) Gimnázium 8. Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium (Széchenyi utca 141.) 9. Nagy Sándor József Gimnázium (Széchenyi utca 94.) Egyéb 10. Czövek Erna Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Iskola köz 3.)

É2. ábra: A város intézményei, Az általános iskola elérhetőségének távolsága Az általános iskola elérhetőségének távolsága

Az általános iskola, és a gimnáziumok is, a település lakott területiről általában 10-15 perc alatt gyalogosan is elérhetők. Kivétel ez alól Makkosmária területe.

79





Igazgatási, szociális és kulturális intézmények, egyházak

Egyházak 1. Római-Katolikus Egyházközség, Fő utca 192. 2. Makkosmária, Angyalok Királynéja Templomigazgatóság, Makkosi út 163. 3. Evangélikus Egyházközség Fő utca 155. 4. Református Egyházközség Fő utca 159. 5. Baptista Egyházközség Széchenyi utca 50/a 6. Metodista Egyházközség Rákóczi utca 2. Közigazgatás, rendvédelem 7. Budakeszi Önkormányzat és Járási Hivatal Fő utca 179. 14. Rendőrség és okmányiroda Dózsa György tér Kultúra 8. Szent László Közösségi Ház Fő utca 206-208. 9. Erkel Ferenc Művelődési Központ Fő utca 108. 10. Nagy Gáspár Városi Könyvtár Fő utca 108. 11. Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény Fő utca 127. Egészségügy, szociális ellátás 12. HÍD Szociális és Gyermekvédelmi Alapítvány Fő utca 103. 13. HÍD Szociális és Gyermekvédelmi Alapítvány – Idősgondozás Erdő utca 83. 15. Tüdőgondozó (áthelyezték) Fő u. 98

É3. ábra: Igazgatási, szociális és kulturális intézmények, egyházak

80





Kereskedelem, szolgáltatás, turizmus helyszínei

1.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület és Budaörsi út melletti kereskedelem 2. Kis üzletek a Fő utca épületeinek utcafrontján. 3. CBA Prima – Dózsa György tér 4. SPAR Szupermarket 5. COOP ABC Kis CBA

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Budakeszi Erdészeti Arborétum és Lovastanya Budakeszi Vadaspark Himnusz szobor, Szarvas tér Mezei Mária Ház, Petőfi u. 18. V. Majzik Mária Életmű Kiállítás, Rákóczi u. 2. Klasszicista Villa, Keszi-Art Művészeti Egyesület, Rákóczi u. 36/b Mammutfenyők Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház, Fő utca 127. Református Templom, Fatorony Virágvölgy utca és környéke Kálvária domb, Kálvária Kápolna

12

13 14

15 16 17

É4. ábra: Kereskedelem, szolgáltatás, turizmus helyszínei Közparkok, nagy zöldfelületű intézmények

Közparkok 1. Fő utcai park 2. Nagy Demeter Erdeje Közpark 3. Budakeszi Árok - Fűzfa utcai park 4. Kálvária Domb 5. Szarvas tér 8.,9. Tervezett Közparkok Nagy zöldfelületű intézmények 6. Sportpálya 7. Temető

É5. ábra: Közparkok, nagy zöldfelületű intézmények

81

Nagy Sándor József Emlékház és Idegenforgalmi Információs Központ, Fő u. 187. Katolikus templom és romkert Volt Bagolyvár , jelenleg Szent László Közösségi Ház, Fő utca 206-208. Segítő Szentek Kápolna Makkosmária templom Budakeszierdő Határkövek





Alulhasznosított barnamezős területek Tipikus barnamezős terület, mivel klasszikus iparterülete Budakeszinek nincs. Fejlesztésre, rekultiválásra szoruló, és a későbbiekben jól hasznosítható terület: a) a Pilisi Parkerdő Zrt. fatelepe a Pátyi úton, állami tulajdonú, és b) a felszámolt szennyvíztisztító telep önkormányzati tulajdonú területe.

Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület Budakeszin a KSH adatai szerint szegregációval érintett terület nincs, azonban a Fő utca egyes szakaszain a szlömösödés jelei mutatkoznak. Ennek oka az, hogy a nagy forgalom miatt az épületek lakhatásra szinte alkalmatlanná váltak, értékük lecsökkent. A hosszú udvarok, nagy sváb parasztporták ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a rossz műszaki állapotú, nem kellően komfortos épületekbe több család is beköltözzön, akik aztán csak nagy nehézségek árán tudják magukat fenntartani. A probléma nem korlátozódik egy adott szakaszra, hanem elszórtan, sokszor csak egy-egy telken jelentkezik.

I.9.2. Telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Az Erkel és József Attila utca környéke a Fő utcától nyugatra fekvő, déli és nyugati kitettségű domboldalak, amelyet a legutolsó évtizedekig kertként, gyümölcsösként hasznosítottak, esetenként szőlőt műveletek. A telekstruktúra sokhelyütt ennek a mezőgazdasági jellegnek a nyomát őrzi. A telkek szélessége eredetileg 8 és 11 m közötti volt, ezeket beépítésük előtt összevonták, vagy a lehetőségek szerint beépítették. A legkeskenyebb beépített telek 8 m széles, de van 30 m széles telek is. A város déli részén a családi házas területek telekosztása szabályosabb, tervezettségre utal. A telkek általában elérik a 900-1000 m2-t, de a Csák József u. – Meggyes U. környékén az ikresen beépült telkek méretére inkább a 350-400 m2 a jellemző.

Beépítési jellemzők A beépítési mód vegyes: a leggyakrabban az oldalhatáron helyezték el az épületet, de találunk, még a keskeny teleken is szabadonálló beépítést. Két egymással szomszédos telket több esetben ikresen építettek be. Az oldalkertek mérete több helyen csak 1,5-2,5 m. Az és ikerházas beépítés a Meggyes utca környékére jellemző. Itt az épületek alapterülete is kicsi, 50-80 m2 a beépített bruttó alapterület.

Magasság, szintszám, tetőidom A lakóépületek magastetősek, földszint+tetőteresek, legfeljebb részben 2 teljes szintesek. A Meggyes részen a tetőgerinc jellemzően az utcára merőleges, de vannak sátortetős kialakítások is. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A családi házak java része az 1970-es, ’80-as években épültek. Állaguk jó, jól karbantartott, de mentes minden luxustól, és kevés kivételtől eltekintve az építészeti kvalitástól is. A gépkocsikat nagyon gyakran különálló épületben helyezték el, amelyek, ahol ez nagyobb számban fordul elő, meghatározói az utcaképnek. 82





Önkormányzati tulajdonvizsgálat Budakeszi Önkormányzat forgalomképtelen ingatlanvagyona kiterjed a - út, árok, beépítetlen terület, közterület, közpark, gyalogosátjáró, parkoló, patak, temető, gyep, kert, szőlő, gyümölcsös, szántó, kápolna, lakóház, buszvégállomás, piac, repülőtér - művelési ágú ingatlanokra, melyek helyét és egyéb adatait a Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 47/2011. (X. 28.) számú rendelete rögzít, mely utolsó módosítása a 24/2014. (VIII. 08.). számmal történt. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok elsősorban az intézmények épületei tartoznak és egyéb közmű létesítmények. Ebbe a csoportba sorolt az Önkormányzat egy lakóházat és egy teniszpályát is. A város üzleti vagyona, vagyis forgalomképes vagyona néhány erdő, gyep, szántó, szőlő: összesen mintegy 32 ha nagyságban, teszi ki. Ide tartozik még néhány beépítetlen terület, lakóház és udvar, pince mintegy 19,5 ha nagyságban. A város forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, és forgalomképes törzsvagyona összesen, összesen mintegy 248 ha-on található. A fejlesztési elképzelések számára Önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok is hasznosíthatók, mind az intézményi, mind a turisztikai-rekreációs és szolgáltató funkció bővítése, valamint gazdasági célú fejlesztések céljából is, de a ténylegesen könnyen hasznosítható, nagyobb területű telek nagyon korlátozottan áll rendelkezésre. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatások

I.9.3. Az épített környezet értékei A fejezet a Forster Gyula nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája által megküldött adatokra, önkormányzati adatszolgáltatásra támaszkodva készült el. A Régészeti lelőhelyek, műemlékek, műemléki környezet, műemléki jelentőségű terület(ek) a „Az épített környezet értékei” tervlapon is bemutatásra kerültek.

Régészeti védettségek azonosító település lelőhelyszám név

HRSZ

10062

Budakeszi

1

Öde Kirchenwiesen

0189/1, 0198/58, 0198/25, 0198/4, 0191/21, 0191/77, 0196/17, 0165/18, 0196/9, 0196/2, 0191/78, 0197, 0198/66, 0196/7, 0196/8, 0196/6, 0196/24, 0196/13, 0196/12, 0195, 0196/22, 0196/23, 0196/10, 0196/11, 0196/14, 0196/15, 0198/65, 0198/63, 0198/62, 0198/64, 0196/16, 0196/18, 0196/19, 0198/61, 0198/60, 0198/3, 0198/59, 0168, 0169/2, 0198/54, 0198/52, 0198/53, 0198/67, 0198/55, 0198/57, 0198/56, 0169/1

10063

Budakeszi

2

Állami Gazdaság

0165/18, 6684, 6628, 6692, 6693, 6694, 6695, 6696, 6674, 6678, 6683, 6688, 6681, 6682, 6680, 6689, 6679, 6676, 6677, 6626, 6627, 6634, 6635, 6637, 6636, 6639, 6624, 6625, 6623, 6621, 6633, 6632, 6629, 6658, 6630, 6687, 6685, 6631, 6686, 6640, 6675, 6638

10064

Budakeszi

3

Mittleretheilungäcker

072/40, 072/23, 072/22, 072/24, 075/1, 072/37, 072/38,

83





072/39, 071/2, 058/2, 060/5, 070/1, 072/20, 070/3 10065

Budakeszi

4

Hosszú-dűlő

079/29, 076, 079/28, 079/27, 079/26, 079/24, 079/25, 079/23, 079/22, 079/21, 079/20, 079/32, 079/19

10066

Budakeszi

5

Nagyszénási-zug

063/442, 063/438, 063/437, 063/439, 063/440, 063/441, 063/452, 063/455, 063/445, 063/444, 063/443

10067

Budakeszi

6

MRT 7. kötet 4/6. lh.

912, 917, 916, 913, 899, 907, 908, 6/1, 7, 8, 15, 2, 4, 5, 3, 1, 16, 17, 18/1, 18/2, 878, 879, 868, 869, 880/3, 872/3, 883, 882, 873, 877, 876, 880/4, 24, 22, 2407, 1906, 12, 11, 13, 10, 14, 6/2, 9, 62, 29, 26, 28, 25/1, 21, 915/1, 889/2, 897/8, 881/1, 914, 910, 895, 897/1, 891, 890, 886/2, 888, 19, 893, 1814/2, 1903, 20, 887, 900, 901, 897/7, 897/5, 1814/1, 902, 894, 898, 897/2, 896, 885, 892, 897/6, 1821, 958, 1905, 1904, 881/2, 884, 906/5, 909, 911, 886/1, 889/1, 25/2, 25/3, 25/4, 25/5

10068

Budakeszi

7

Pátyi út

689/1, 689/2, 677, 740/3, 739/1, 738/1, 738/2, 737, 742, 743, 744, 749/1, 700/2, 695, 691, 694, 693, 690/6, 690/3, 696, 700/1, 690/5, 656/4, 690/4, 676, 701, 692, 702, 703, 656/12, 698, 699, 672, 697, 673, 675, 674, 687/4, 687/1, 688, 678, 736, 687/3, 687/2, 690/1, 715, 680, 656/20, 679, 786, 760/1, 760/2, 705/5, 752, 705/2, 705/4, 704, 762, 739/2, 756/2, 763, 749/2, 757/5, 759/2, 757/4, 756/1, 787, 788, 755, 747/5, 749/4

10069

Budakeszi

8

Tangazdaság

2756/5, 2756/14, 2756/40, 2702/1, 2717/2, 2717/1, 2725, 2728, 2721, 2722, 2723, 2729, 2756/55, 2724, 2719, 2718, 2713, 2720, 2756/52, 2715, 2712, 2711, 2710, 2756/2, 2756/3, 2756/4

10070

Budakeszi

9

Felszabadulási lakótelep 228/2, 232, 233, 196, 231, 230, 234, 236, 239, 238, 235, 259/3, 259/1, 183, 181, 178, 177, 255, 172/1, 173, 169, 168, 164/1, 242, 158, 164/2, 163, 315, 295/2, 411, 409, 269, 300, 299, 311, 312, 301, 261, 302, 298, 314, 296, 313, 297, 310, 266, 362, 349, 346, 378, 417, 394, 402, 293, 237, 359, 353, 247, 354, 351, 258, 246, 251, 254, 401, 400, 392, 395, 414/2, 383, 382, 291, 352/1, 352/2, 348, 287, 356, 357, 414/1, 405, 403, 289, 360, 355, 267, 243, 330, 331, 334, 332, 333, 319, 240, 292, 259/2, 172/2, 248, 245, 249/2, 249/3, 244, 241, 290, 324, 321, 320, 387, 325, 406, 410, 252/2, 381, 322, 323, 329, 285, 327, 358, 388, 385, 416, 384, 415, 326, 286, 328, 317, 270, 288, 391, 343, 345, 398, 390, 404, 318, 361, 413, 386, 316, 380, 379, 347, 350, 412, 256, 393, 399, 396, 397, 260, 283, 268, 295/1, 229/2, 228/3, 263/1, 294, 184, 265, 262, 223/2, 229/1, 227, 223/1, 284, 282, 257, 264, 224, 253, 252/1, 249/1

10071

Budakeszi

10

Temető, Széchenyi utca

196, 2402, 117, 120/2, 122, 121, 120/1, 119/2, 119/1, 118, 2407, 197, 200, 1906, 1908, 1900/1, 1897, 1907, 12, 11, 2286, 10, 2190/2, 2285, 1899, 1898, 2190/1, 2189/1, 2189/2, 2188, 2187, 2181/1, 2182, 2183, 2178, 2185/2, 2185/1, 2283, 2280, 2284, 2278, 2277, 2276, 2186, 2184, 2279, 116, 64, 63, 1909, 1893, 2191, 2289, 1890, 2179, 1903, 2288, 1889, 1885, 1902, 1901/1, 1894, 1896, 1895, 1900/2, 1888

10072

Budakeszi

11

Erdő utca

878, 868, 867/2, 867/1, 865, 862, 864, 866, 863, 861, 41/2, 40/1, 37/1, 859, 855, 847, 846, 858, 36/3, 36/4, 29, 30, 958, 860, 856, 857 84





10073

Budakeszi

12

Csiki-hegyek alatt

067/18

10074

Budakeszi

13

Kaptárfülkék

081/11, 082, 081/10, 081/2

10075

Budakeszi

14

Kert utca, Hársfa utca

2561/2, 2501, 2567, 2573, 2565, 2558, 2560/2, 2562, 2564, 2559, 2561/3, 805, 2572, 2574, 2563, 2568, 2560/1, 2569, 811/2, 808, 2575, 809, 2576

10076

Budakeszi

15

Felkeszi út (Barackos)

2345, 2341, 2348, 2342, 2349, 2350, 2410/5, 2351, 2352, 2353, 2410/6, 2410/7, 2410/8, 2410/3, 2410/4

10077

Budakeszi

16

Széchenyi utca 104106.

24, 34, 33, 35/1, 27, 29, 37/2, 35/3, 35/2, 36/5, 38, 36/2, 31, 26, 28, 25/1, 23

25568

Budakeszi

17

Zsidó temető

0195

V4. táblázat: Ráckeve régészeti lelőhelyei (Forrás: Forster Gyula nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ)

Világörökségi és világörökségi várományos terület Világörökségi helyszín, világörökségi helyszín védőövezete, világörökségi várományos helyszín Budakeszi város területén nem található.

Műemlék, műemlékegyüttes Cím

Név

Védelem

HRSZ

Jókai u.

Kálvária kereszt

Műemlék

1166

Jókai Mór utca 12.

Lakóház

Műemlék

1174/2

Jókai u.

Kálváriakápolna

Műemlék

1166

Fő utca 187.

Lakóház

Műemlék

25/3, 25/4, 25/5, 25/2

Fő út

Római katolikus templom

Műemlék

879

Vörös Hadsereg útja

Kőkereszt

Műemlék

879

Külterület

Erdőgazdaság központi épülete

Műemlék

0177/2, 0178/9, 0178/4, 0178/10

Jókai Mór utca 10.

Klasszicista villa

Műemlék

1175

Fő utca 206-208.

Iskolaépület, volt Bagolyvár

Műemlék

867/1, 867/2

Vöröshadsereg u. 239.

Római katolikus kápolna (Segítő Szentek)

Műemlék

1606/1, 1606/2, 1606/3

Műemlékvédelem sajátos tárgyai Történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Budakeszi város területén nem található.

Műemléki terület Történeti táj, műemléki jelentőségű terület Budakeszi város területén nem található. Műemléki környezet: Római katolikus templom ex-lege műemléki környezete: Hrsz.: 1, 17, 18/1, 24, 25/1, 25/2, 867/1, 868, 869, 872/3, 873, 877, 878, 880/3

85





Nemzeti és történelmi emlékhely Kiemelt nemzeti emlékhely, nemzeti emlékhely, történeti emlékhely Budakeszi város területén nem található.

Helyi védelem Budakeszinek nincs rendelete a helyi épített értékek védelméről. A helyi építési szabályzat és annak 2. melléklete védett településszerkezetet határol le és helyi művi értékkén jelöli a védelemre érdemes épületek telkét. 2011-ben elkészült egy értékkataszter, egy korábbi, 1992-es felmérés felülvizsgálataként. Összesen 244 épületet vizsgáltak, melyből 57 épület 1. kategóriájú (megőrzésre alkalmas), 187 pedig 2. kategóriájú (nehezen helyrehozható, megőrzése nehézkes).

É6. ábra: Helyi művi értékek

86





I.9.4. Az épített környezet konfliktusai, problémái Budakeszi kellemes kisváros, de az épített környezet általánosságban nem olyan színvonalú, mint amilyen adottságai alapján lehetne. A Fő utca a nagy közlekedési forgalom miatt szinte lakhatatlan, a hagyományos szerkezetbe illeszkedő, sok esetben értékes épületek nehezen találnak új funkciót. Az intézményhálózat részben megújult, az új és a felújított épületek korszerűek, jó minőségűek. A megújulni még nem tudott művelődési központ és az önkormányzati fenntartású gimnázium mind építészeti megjelenésében, mind műszaki állapotában tarthatatlan. Telkeik kicsik, emiatt az intézményeknek nincs meg a működésükhöz szükséges tere. Más közszolgálati, közigazgatási intézmény is helyhiánnyal küzd, miközben nincs elegendő rendelkezésre álló terület a bővüléshez. A településrendezési tervekben kijelölt fejlesztési területek igénybevétele a termőföld védelméről szóló törvény és az Országos területrendezési Terv szőlőkataszterre vonatkozó előírása miatt ellehetetlenült. A XX. század második felében felépült városrészek nehezen találják identitásukat, az épületek építészeti minősége közepes, a közterületek elavultak. A korábbi mezőgazdasági művelés utáni funkcióváltáskor nem mindenhol tudott a telekstruktúra átalakulni, így nagy mélységű, feltáratlan tömbbelsők maradtak. Makkosmárián az erdővel határos telkeket az erdőn keresztül közelítik meg, így közúti megközelítésük, közművesítésük megoldatlan.

I.10. KÖZLEKEDÉS I.10.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Budakeszinek nincs közvetlen főúthálózati kapcsolata, központja az M1 autópályától mintegy 10 km-re van. Megközelítését a 8102 jelű összekötő út biztosítja, az M1 autópálya és Budapest felől is. Az út a város központján vezet át, nagy átmenő forgalommal terhelve, forgalma közel 18000 Ej/nap (a nehéz forgalom 1500 E/nap), a 2x1 sávos út kapacitását meghaladja, a csúcsidőszakokban torlódások vannak. A 1102 jelű összekötő út Páty – Zsámbék, a 1103 jelű Telki – Perbál irányú kapcsolat, mindkét út a belterületen csatlakozik a 8102 jelű úthoz átlagos napi forgalmak 4400 illetve 3300 E/nap. A városnak nincs kötöttpályás közösségi kapcsolata, utasforgalmát a BKK és a Volánbusz járatai bonyolítják le. A BKK 22, 22A járatok Budapest központja felé 3 perces sűrűséggel jó kapcsolatot biztosít, de a csúcsidőszakokban a Budakeszi úton a torlódások rontják az eljutási időt. (A Széll Kálmán tér és Budakeszi Tesco Parkcenter között 27 perc) A Volánbusz helyközi járatok (781 – 789, 794 – 795 számú) a Fő úton Budapest felé a BKK járathoz hasonló feltételekkel bonyolítják le az utasforgalmat. A környéki települések (Páty, Telki) és Budaörs, Törökbálint felé közlekedő járatokat településen belüli utasforgalom is igénybe veszi. A hatályos terv elkészülte óta az országos közlekedésfejlesztések körében a térséget érintő fejlesztések konkrétabbakká váltak. A 2014-2020 közötti közlekedésfejlesztések indikatív listájában szerepel az M0 nyugati szakasz (10-es út és M1 közötti szakasz) előkészítése (2018-ig), ami már folyamatban is van. A megvalósítani tervezett projektek között szerepel a 102 sz. főút kiépítése, ami Esztergom és az M1 közvetlen főúti összeköttetését fogja biztosítani a Zsámbéki medencén áthaladva. Ugyanezen utak a gyorsforgalmi és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjában is megjelennek a 2020-ig tartó ciklusban. 87





A kötöttpályás közlekedésfejlesztések között szerepel a Hegyeshalmi vasútvonal további korszerűsítése. A fenti fejlesztések mindegyike komoly hatással lehet Budakeszi közlekedési viszonyaira, amit a készülő TRE közlekedési javaslatában számításba kell venni. A nyomvonalak tekintetében figyelembe kell venni, hogy a beépítendő magasabb rendű tervekben (OTrT, BATrT) szereplő nyomvonalak némileg eltérnek a hatályos tervben szereplő nyomvonalaktól.

I.10.2. Közúti közlekedés Budakeszi közúti közlekedésének fő problémája az átmenő forgalom. Ezen kívül, a belső forgalom jelentős része is a Fő utcára (8102 jelű út) koncentrálódik. A hálózati és domborzati adottságok miatt a forgalom nagysága meghaladja a 2x1 sávos út kapacitását. A 8102 jelű út Budaörs felé vezető külterületi szakasza is igen nagy forgalmú (8400 Ej/nap). Az útvonalon a jelentősebb csomópontokban, a forgalom megfelelő lebonyolítására jelzőlámpás szabályozást vezettek be. Városon belüli hálózati jelentőségű a 1103 jelű út belterületi szakasza a Temető út az észak-nyugati városrész (József Attila lakótelep) egyik megközelítő útja, amelyhez észak felől gyűjtőutak csatlakoznak (Márity László út, Harmatfű utca). A városrész kapcsolata a Fő utca felé a József Attila utca – Széchenyi utca – Erkel Ferenc utcai irány. A dél-nyugati terület kapcsolata a Fő utca felé a Munkácsy Mihály utca - Táncsics Mihály utca irány, ellentétes irányban a forgalom a Pátyi út felől a Tölgyfa utca – Fenyő utca – Meggyes utca irányban bonyolódik le. A Pátyi utat és a Budaörsi utat összekötő utcák közül a Tiefenweg út és Szőlőskert utca – Vincellér utca hálózati jelentőségű. Máriamakk két kapcsolata (Kert utca, Napsugár utca) illetve Nagyszénászug felé az egyetlen Domb utca a növekvő forgalom lebonyolítására nem alkalmasak. Máriamakk és Nagyszénás-zug felé a megközelítést biztosító utak között nincs gyűjtőút kategóriájú hálózati elem. A hatályos terv elfogadása óta lényeges közlekedéshálózati változások nem történtek (miközben forgalom keltő/vonzó területfejlesztések történtek helyben és a térségben is). Kisebb jelentőségű utak leburkolása mellett burkolatkorszerűsítés történt a Fő utcában, körforgalmat alakítottak ki a Temető u - Márity u. kereszteződésben. De a 2014-ben elkészült „Budakeszi közlekedési koncepciótervének felülvizsgálata” szerint is a közlekedési problémák ma lényegében ugyanazok, mint a hatályos terv készítésének idején. Ezek közül is a legnyomasztóbb, hogy változatlanul nagy (illetve enyhülő mértékben, de továbbra is növekvő) az országos utakon az átmenő forgalom, az agglomeráció napi ingázó forgalma, a Fő út ennek következtében a város fő utcájaként nem tudja igazán betölteni a szerepét. Új jelenség, hogy a Fő utca kapacitáshatárt meghaladó forgalma miatt megjelent a helyi utcák menekülőútként történő használata. Mindez hangsúlyozza a Budakeszi elkerülőút megvalósításának, illetve belső elkerülési útvonalak megteremtésének a fontosságát, és előtérbe helyezi a forgalomcsillapítás kérdését. Az elkerülési lehetőségek nemcsak az átmenő forgalom számra fontosak (az M0 mellett), hanem a helyi forgalom számára is. A Budakeszi elkerülőút nyomvonalát a magasabb rendű tervek alapján pontosítani kell. Előtérbe került a Fő úttól délre eső területek, köztük Máriamakk és Nagyszénászug megfelelő megközelítésének biztosítása is, a területrészek fejlődése miatt, illetve a szennyvíztisztító területének felszabadulását kihasználva, és/vagy az új szennyvíztisztító megközelítéséhez kapcsolódóan.

88





I.10.3. Közösségi közlekedés A város jelentős részéről a Fő utcán közlekedő autóbuszjáratok megállói 4-500 m gyaloglással elérhetők. 2012 óta a 22-es BKK járatot meghosszabbították a TESCO Parkcenterig, a Dózsa György úti végállomásig a 22A betétjárat közlekedik. A József Attila lakótelep és környezete utasforgalmát a BKK 222 számú és Volánbusz 758, 779, 788 számú járatok bonyolítják le. Ellátatlan terület Máriamakk és Nagyszénászug. Felmerült a Dózsa György úti végállomás áthelyezésének igénye, amire a 2014-ben elfogadott „Budakeszi közlekedési koncepciótervének felülvizsgálata” is tartalmaz, továbbvizsgálandó, javaslatokat. A 4-es metró elkészülte felveti egy közvetlen Budakeszi-Kelenföld járat szükségességét.

I.10.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés Budakeszin a domborzati adottságok miatt sem jellemző a kerékpáros közlekedés, a városban kerékpárút nem épült. A Fő utca egyes szakaszai korszerű gyalogos felületekkel átépültek. A Fő utca menti gyalogos főirányhoz kapcsolódó merőleges hálózat az Iskola köznél alakult ki. A hatályos terv elfogadása óta a térségre több kerékpáros hálózatfejlesztési javaslat is készült, és a 2014ben elkészült „Budakeszi közlekedési koncepciótervének felülvizsgálata” is tartalmaz erre vonatkozó, továbbvizsgálandó, javaslatokat. Az iskolák és a temető környékén a gyalogos és kerékpáros közlekedés nem kellően biztonságos és a környezet kialakítása korszerűtlen.

I.10.5. Parkolás A városközpontban – nagyobb parkolóterület hiányában – jelentős a parkolási probléma. A Fő utca mentén a szerviz utak leállósávjai biztosítanak parkolási lehetőséget. Koncentrált parkolóhelyek csak a kereskedelmi létesítményekhez épültek, elsősorban a Budaörsi út menti áruházaknál nagy kapacitásúak. A jelentősebb intézmények parkolási létesítményei: − A Polgármesteri Hivatalt telken belüli parkoló, és a Fő utca közterületi parkolója megfelelően kiszolgálja − A Széchenyi utcában az egyirányúsítás teszi lehetővé a gimnázium előtti leállósávot − A temető és a Katolikus gimnázium számára a Knáb János utcai leállósávok csak közterületi parkolást biztosítanak − A Művelődési ház mellett a parkolás a pillanatnyilag üres építési telkeken oldották meg. Budakeszin alapvető probléma, hogy a környező településekről és a központtól távol eső településrészekről (Makkosmária, Nagyszénászug) érkezők a központi részek közterületein hagyva járműveiket veszik igénybe a tömegközlekedést. Ennek megakadályozására a Fő utcán 2 órát meghaladó időtartamban csak díjfizetés ellenében szabad parkolni. Az iskolák, óvodák és a temető környékén a megfelelő parkolási lehetőségek megteremtése szükséges.

89





I.11. KÖZMŰVESÍTÉS

4026 4201 4336 4397 4483 4573 4636 4721 4806 4945 5036 4776 4757 4714

80,0 82,4 83,3 84,0 84,9 86,2 87,0 88,1 89,3 91,6 92,9 85,8 85,4 84,5

58,2 58,7 59,2 60,0 60,8 61,0 62,0 62,2 62,3 62,5 62,3 61,6 62,2 62,2

39,3 39,2 37,5 36,5 35,7 35,3 34,5 34,6 35,4 35,2 34,9 34,4 34,0 27,7

Hiányos közműellátású lakások aránya

58,2 58,7 59,2 60,0 60,8 61,0 62,0 62,2 62,3 62,5 62,3 61,6 62,2 62,2

Részleges közműellátással rendelkező lakások aránya

2930 2992 3080 3141 3210 3235 3302 3331 3355 3371 3379 3430 3468 3471

Teljes közműellátással rendelkező lakások aránya

97,5 97,9 96,7 96,5 96,6 96,3 96,5 96,8 97,7 97,7 97,3 96,0 96,2 89,8

Háztartási gázfogyasztók aránya (%)

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások aránya (%)

4906 4993 5035 5053 5096 5109 5141 5184 5259 5273 5273 5345 5362 5015

Háztartási gázfogyasztók száma (db)

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db)

5033 5101 5207 5236 5278 5304 5330 5357 5382 5396 5420 5568 5572 5582

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)

Lakásállomány (db)

2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

Időszak

A közvetlen főváros közigazgatási határa mentén fekvő Budakeszi közműellátására a teljes közműellátás lehetőségét biztosító közmű bázisok és gerinchálózati csatlakozások rendelkezésre állnak. A közművesítés mértékét mutató statisztikai adatok a lehetőségek hasznosítását azonban nem tükrözik.

2,5 2,1 3,3 3,5 3,4 3,7 3,5 3,2 2,3 2,3 2,7 4,0 3,8 10,2

Vízellátás területén az adatok jelzik, hogy 2000-2013 között, miközben a városban, a lakások száma 10 %-ot emelkedett, a közüzemi vízhálózatra csatlakozó lakások száma mindössze 2 %-ot nőtt. Ezzel, míg 2000-ben a lakásállomány 97,5 %-a csatlakozott a vízhálózatra, 2014. január 1-én már csak 89,8 %-a. Hatására a vízellátottság a településen csökkent. A közcsatornás szennyvízelvezetés bár egyenletesen növekvő trendű, de a település felszín alatti vízminőség védelmi területen való fekvése ellenére és saját településen belül üzemelő szennyvíztisztító telepének megléte ellenére messze elmarad az elvárttól. 2014. január 1.-én mindössze a lakásállomány 62,2 %-a csatlakozott a szennyvízgyűjtő hálózatra. Rendhagyó a településen a gázellátottság alakulása is, amely 2010-ig növekvő trendű volt, azóta enyhén csökkenő tendenciájú, hatására csökken a lakások gázhálózatra csatlakozási aránya.

90





Összesítve, jelenleg a település lakásállományának a 62,2 –a rendelkezik teljes közműellátással és 10 %-át meghaladja a hiányos közműellátással rendelkező lakások aránya.

I.11.1. Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás Budakeszi vízellátását a Fővárosi Vízművek Zrt szolgáltatja kiépített hálózati rendszerén keresztül. A településen a vezetékes ivóvíz elosztóhálózat település szintű kiépítettségűnek tekinthető, a beépített terület minden utcájában kiépítésre került, jelenleg 87,6 km vízelosztó vezeték üzemel a településen. Vízellátottság fejlődése 2000-2014 között 6000


KM1. ábra (Forrás: KSH)

5000 4000 3000

Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

2000 1000

A diagram mutatja, hogy 2000-ben 4906 lakás, az akkori lakásállomány 97,5 %-a, rendelkezett vezetékes ivóvíz ellátással,

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0 év

2014. január 1-én 5012 db lakás, a lakásállomány 89,8 %-a. (Meg kell jegyezni, hogy ez idő alatt a község népességszáma 14 %-kal, a lakásállomány pedig 10 %-kal nőtt.) Ez az ellátottság csökkenés az egyéni gazdasági lehetőségek változását, többnyire romlását jelzi, amely részben nem teszi lehetővé a közhálózatra való csatlakozás finanszírozását, részben a családi gazdasági nehézségek növekedése egyeseket arra késztetett, hogy a közhálózati vízellátásról lemondjanak. De benne rejlik az is, hogy vízellátásuk egyéni megoldását tudják választani. A statisztikai adatok azt jelzik, hogy Budakeszin jelenleg a lakosság 10,2 %-a, kb. 1460 fő nem részesül közüzemi vezetékes ivóvíz ellátásban. Ezek ellátására a közhálózatra telepített közkifolyó vehető igénybe, illetve a telkükön belül létesített házi kút áll rendelkezésre. A településen 21 db közkifolyó üzemel. Meg kell jegyezni, hogy 2000-ben még 65 db közkifolyó üzemelt. A közköltségen üzemeltetett közkifolyók számának csökkentését a kedvező bekötési arány tette lehetővé. Nemcsak a vezetékes ivóvíz ellátást igénybe nem vevők, hanem a vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is a fenntartási költségeik csökkentésére jellemző a házi kutak használata, melyet a vezetékes ivóvíz ellátást is igénybe vevők jellemzően locsolásra használnak. Meg kell említeni, hogy a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, amely már alig tekinthető ivóvíz minőségűnek. A házi kutakról nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is nyújt lehetőséget. A település közüzemi ivóvízhálózatával 679,1 ezer m3 vizet szolgáltattak 2013-ban a lakosság számára. Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben az egy főre eső vízfogyasztás éves átlagban 144 l/fő,nap volt, ez átlag feletti vízfogyasztást mutat. Mégis a tapasztalatok szerint, a távlatban elvárható komfortos életvitel hatására, a lakossági, illetve a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása ennél magasabb 150-180 l/fő,nap érték körül várható. A jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével, a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, ezért számolni kell a vízigény növekedésével, továbbá az egészséges ivóvíz ellátás település szintűvé emeléséről nem szabad lemondani, ez is az ivóvíz fogyasztás növekedését fogja eredményezni.

91





Vízellátás műszaki hálózati rendszere (vízbázis, hidrogeológia, hálózati rendszer) Budakeszi vízellátását biztosító Fővárosi Vízművek Zrt vízbázisa a Duna, aminek vizét parti szűrésű kutakból termeli ki. A parti szűrésű kútjai a Szentendrei szigeten, a Duna északi partjain, vagy pedig a Csepel szigeten a nagy Duna partján találhatók. A kitermelt vizet kiépített gerinc- és főelosztó hálózatának segítségével juttatja el a fogyasztókhoz. A Fővárosi Vízművek Zrt. által üzemeltetett vízellátó hálózat az ellátási körzetének nagy kiterjedtsége és az eltérő topográfiai viszonyai miatt különböző ellátási zónákra van felosztva. A Budakeszin üzemelő hálózat vezetékei három zóna ellátási körzetéhez tartoznak, a magasabban fekvő területek a Szépjuhászné, az alacsonyabban fekvő területek a Budakeszi község nevű nyomászóna ellátási körzetére esnek. A Szépjuhászné zóna hálózatában a víznyomást az un. Szépjuhászné és a Púphegyi (össz: 1810 m3) ellennyomó medenceként működő tározók vízszintje (tfsz: 348,6 mBf.) határozza meg. A zóna ellátási körzetében a nyomásviszonyok megfelelőek mind az ivó-, mind pedig a tüzivíz ellátás szempontjából. A harmadik nyomászónát a Makkosmária ellátására létesítették, ez a zóna a Szépjuhászné zóna által betáplált nyomásfokozott zóna. Budakeszi területén a vízellátó hálózat minden utcában (jellemzően a volt kiskertes városrészekben is) kiépült. A gerincvezetékeket NÁ 150-NÁ 300 paraméterrel építették, az elosztóhálózatot jellemzően NÁ 100-as paraméterű vezetékek alkotják, de üzemelnek NÁ 80-as paraméterű vezetékek is. A régebbi építésű vezetékek között jellemző az azbesztcement (ac) anyagból épült vezeték szakaszok, az utóbbi időkben épült, illetve átépített vezetékek már GÖV, vagy műanyag alapu csövekből épültek. Ma már az ac anyagú vezetékszakaszokat nem tartják korszerűnek, annak átépítési igényével kell számolni. A kiépített hálózat jellemzően körvezetékes rendszerként épült, de különösen a külterület irányába kifutó vezetékek között több ágvezeték szakasz is üzemel, amelyek az ellátás szempontjából kedvezőtlenek. A közüzemű vízellátás mellett a település vízellátásában a költségek csökkentése érdekében jelentős szerepet töltenek be a házi kutak is. Erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A házi kutakból kitermelt vizet annak vízminőségi adottságai miatt, inkább csak locsolási célra hasznosíthatók. Tüzivíz ellátás A település kiépített vízelosztó hálózatára az előírások szerint a tűzcsapok felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a szükséges tüzivíz ellátást.

Szennyvízelvezetés A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Budakeszi a felszín alatti víz szempontjából kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik, a nyílt karsztos területen fekvő településen a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz közcsatornás elvezetésének és kezelésének megoldása a település kiemelt feladata. A településen a szennyvíz elvezetésére elválasztott rendszerű közcsatorna hálózatot létesítettek. A szennyvízcsatorna hálózat 41,1 km hosszban épült ki. Szennyvízelvezetés fejlődése 2000-2014 között 6000


5000 4000 3000

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma

2000 1000

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0 év

92

KM2. ábra (Forrás: KSH )

A diagram mutatja, hogy 2000-ben 2930 lakás, az akkori lakásállomány 58,2 %-a csatlakozott a közcsatorna hálózathoz, 2014. január 1-én 3471, a lakásállomány 62,2 %-a.





A statisztikai adatok az egyenletesen növekvő csatornahálózatra való csatlakozás trendjét mutatja, de a 62 %-os csatlakozási aránnyal messze elmarad az elvárt mértéktől. A közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanoknál keletkező szennyvizeket saját egyedi házi szennyvízgyűjtő medencékben gyűjtik, amelyek a hazai gyakorlatnak megfelelően legnagyobb részben szikkasztóként üzemelnek. Ez a település egyik jelentős, a karsztvizeket veszélyeztető szennyező forrása. Ma is naponta átlagosan 645,8 m3 szennyvizet szikkasztanak a talajba, amely veszélyezteti a felszín alatti vizeket. KM3. ábra (Forrás: KSH )

1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

év

szennyvíz okozta környezetterhelés m3/nap-ban

A talajba szikkasztott szennyvíz mennyisége 2000-ben elérte a 783,0 m3/nap, 2005-ben pedig a 910,4 m3/nap mennyiséget, 2014. jan. 1.-re 645,8 m3/nap-ra csökkent.

A diagram jelzi, hogy a szennyvízcsatornázás fejlődésével, a rácsatlakozás növekedésével ugyan tendenciózusan csökken a talajba szikkasztott szennyvíz mennyisége, de a hullámzás szorosan összefügg a vízfogyasztással, amely erősebben hullámzik. Ezt a hullámzást az egyéni gazdasági lehetőség szorosan befolyásolja. (Pl volt kiskertes területek eltérő kihasználtsága, fokozottabb víztakarékosság, stb.) Szennyvízelvezetés műszaki hálózati rendszere (szennyvízkezelés, hálózati rendszer) A Budakeszin keletkező szennyvizek elvezetésére szolgáló csatornahálózat és a régi szennyvíztisztító telep korábbi üzemeltetője a Keszivíz Kft volt, de a 2011. évi CCIX. Törvény teljesítése érdekében a szolgáltatói jogot a Fővárosi Vízművek Zrt vette át 2013. november 1.-től. A településen elválasztott rendszerű vízelvezetést építettek ki. Eredendően a 60-as években a kórházak kiszolgálására létesítették a szennyvízelvezető hálózatot és szennyvíztisztító telepet 1860 m3/nap kapacitással. Erre a hálózati rendszerre épült rá a település ellátása, ezért a befogadó szennyvíztisztító telepet korszerűsítették és kapacitását többször bővítették. A Budaörsi út keleti oldalán, a Budakeszi árok mellé telepített szennyvíztisztító telep, tisztító kapacitása kiterheltté vált, a telep tisztítási technológiája is elavult, továbbá a fokozatosan körbeépített telep kijelölt védőtávolságán belülre olyan területhasznosítás került, amelyet a korlátozó előírásokat nem tesznek lehetővé. Ezért a telep végátemelővé alakítását és új helyen, új szennyvíztisztító telep létesítését határozták el. Erre az elmúlt években több tanulmány és terv is született, a megvalósítás a gazdasági lehetőség előteremtéséig késett. Az új szennyvíztisztító telepre a régi telepről, mint vég-átemelő berendezésből dn 450-es méretű nyomott szennyvíz vezeték szállítja a településen összegyűjtött szennyvizeket. Az új telep helyére és a kiépítendő technológia kiválasztására is több alternatív javaslat készült. A meghozott döntéseket követően az új telep vízjogi engedélyezési tervét 2013-ban készítette el a Mélyépterv Komplex Zrt. A KEOP-1.2.0/09-11-20110025 azonosító számú Budakeszi szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási projekt címen készült el Budakeszi város új szennyvíztisztító telepének a terve. Az új 3311 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep beruházásának alapkő letételére 2014 márciusában került sor, az üzembe helyezése a kötelező próbaüzemet követően ez év végére várható. Az új telep területi igényének meghatározásánál, annak nagyobb távlatban a kapacitás telken belül megvalósítható bővítési lehetőségére is gondoltak. A tisztított vizeket az új telepről is a Budakeszi árok fogadja be. A telep beruházásával párhuzamosan a csatornahálózat fejlesztése is folyamatban van. A telep várható védőtávolság igénye 150 m lesz, amely az érintett terület jelenleg kialakult területhasznosításának korlátozását nem okozza. A településen az elválasztott rendszerű kiépített szennyvízcsatorna hálózat gravitációs rendszerű, rajta a szükséges helyen átemelő és a hozzá tartozó nyomóvezeték üzemel. A településen üzemelő szennyvízátemelő műtárgyak közül a volt szennyvíztisztító területén létesülő 150 m-es védőtávolság igényű, amelynek védőtávolság igényét a megfelelő bűzzáróvá tétele, illetve zajvédelemmel való ellátását követően

93





lényegesen csökkenteni lehet. A Szőlőskert úti átemelő már védelemmel ellátott, így védőtávolság igény 20 m.

Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Budakeszi kül- és belterületein a felszíni vízrendezés döntően nyílt árkos rendszerrel, kisebb hányadban zárt csapadékcsatorna segítségével történik. A település felszíni- és csapadékvizeinek a befogadója a településen áthaladó Budakeszi-árok. A Budakeszi-árok forrásától kezdve a vízfolyás déli irányban halad, átfolyik az M1-es autópálya és az M7-es autópálya alatt, valamint az 1-es főút alatt, végül keletnek fordul és Törökbálint területén eléri a Hosszúréti-patakot, amely a végbefogadó Dunába szállítja tovább a vizeket. A Budakeszi-árok vízgazdálkodási szempontból a Közép-Duna Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területéhez tartozik. A település meglévő beépített és nem beépített területein is a csapadékvíz elvezetés a zárt csapadékcsatornás vízelvezetésű utcák kivételével, a természet alakította, vagy mesterségesen kialakított nyílt árkos rendszerrel történik. A beépített területen az árkok egy vagy kétoldali kiépítettségűek. Az árkok hidraulikai összehangoltsága nem jellemző, néhány út mentén szikkasztó árkokban gyűlik össze esők esetén a csapadékvíz. A magasabb részekről nagyobb záporok esetén lerohanó csapadékvizek a burkolatlan árkokat és az úttesteket is erodálják. A nyílt árkok és a befogadó Budakeszi-árok medre több helyen növényzettel benőtt, feliszapolódott, karbantartása sok helyen nem megfelelő, így vízszállító képességük korlátozott. Nagy záporok idején ezért elöntést okoznak. Az utóbbi időkben a szélsőségesebb csapadékesemények mederben tartása csak komolyabb mederkarbantartással lenne biztosítható.

I.11.2. Energiaközművek Energiagazdálkodás és energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia, és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is és a megújuló energiahordozók hasznosítása is előfordul a település energiaellátásában. A két vezetékes energiahordozó rendelkezésre állása a település gazdaságos, takarékos, korszerű, környezetbarát energiaellátását igény esetén lehetővé teszi. A villamosenergia, mint vezetékes energiahordozó elsődlegesen világításra és erőátviteli célú, vagy technológiai célú energiaigények kielégítésére használják. A földgáz közvetlen hasznosításával komplex módon a termikus energiaigények teljes körűen kielégíthetők. A nem vezetékes energiahordozók igénybevétele korábban a vezetékes energiahordozóval el nem látott területeken volt jellemző, ma már költségtakarékosság érdekében használata szétszórtan, a vezetékes ellátással rendelkező területeken is számottevő. Meg kell említeni a megújuló energiaforrások használatát is. A település természeti adottsága a napenergia hasznosítás lehetősége, amely bár mértékletesen, de évi 1900 napos óra hasznosítás lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása nem széleskörű, de helyszíni bejáráson több napkollektor, napelem, illetve „ősi” berendezés, a festett hordó jelzi a hasznosítás igényét.

Villamosenergia ellátás Budakeszi villamosenergia igényeit az ELMŰ Hálózati Kft. biztosítja. Villamosenergia ellátottság változása 2000-2014 között

94



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió Ügynökség – Városkutatás 9000


8000 7000 6000 5000 4000

Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db)

3000 2000 1000



A diagram jelzi, hogy a lakásállományt meghaladó a villamosenergia ellátottságot igénybevevő ingatlanok száma.

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0 év

A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományát meghaladó a villamosenergia ellátásban részesülők száma. Természetesen ez a statisztikai nyilvántartásban szereplő adat a fogyasztók számát jelöli, beleértve a külterületi, kiskertes és egyéb fogyasztókat is, így e vonatkozásban a szolgáltató tájékoztatása a mértékadó, mely szerint teljes körű az ellátottság. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település lakossági villamosenergia fogyasztása 18177 MWh volt 2013-ban. Az egy lakásra jutó havi átlagos villamosenergia fogyasztása 227,0 kWh volt. Ez az érték jelzi, hogy a lakások felszereltségének bár az átlagnál kedvezőbb, de fejlesztése még várható, s vele a háztartások további villamosenergia igény növekedése is prognosztizálható, különös tekintettel a klímaváltozás hatásait kompenzáló klímaberendezések alkalmazásának terjedésére. Bár ennek ellátására a megújuló energiahordozóval helyben termelhető villamosenergia is figyelembe vehető. Villamosenergia hálózati rendszere Budakeszi villamosenergia ellátásának bázisai a tágabb térségben, Budapesten- Hűvösvölgyben, Biatorbágyon, Budaörsön üzemelő 132/22 kV-os alállomások. Az alállomások betáplálását a kiépített 132 kV-os nagyfeszültségű főelosztó hálózati rendszerről biztosítják, amely Budakeszi közigazgatási területén, annak a nyugati szélén áthalad. A Biatorbágy-Hűvösvölgy alállomások között üzemelő kétrendszerű 132 kVos főelosztó hálózati nyomvonal oszlopokra fektetve áthalad Budakeszin, de a város ellátásában nem vesz részt. Az alállomásokról induló 22 kV-os szabadvezeték hálózat táplálja Budakeszi település fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások. A városközpont területén illetve az utóbbi időkben telepített transzformátor állomások már épített állomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat is jellemzően oszlopokra szerelten került kivitelezésre, jellemzően szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A településre jellemző, hogy a kiépített közvilágítás csak a közlekedés biztonságát szolgálja.

Gázellátás Budakeszi földgázellátását a TIGÁZ Zrt biztosítja, egységes kiépített hálózati rendszerén keresztül. A településen az automatikus üzemvitelre is alkalmas termikus célú energiaellátásra a földgázellátást építették ki. A település belterületén 72,3 km földgázelosztó hálózat üzemel. A gázhálózat kiépítettségének eredményeként 2014. január 1-én 4714 lakás, a lakásállomány 84,5 %-a csatlakozott a földgázelosztó hálózatra. Fűtési célú energiaellátásra 4646 lakás hasznosította a földgázt, a lakásállomány 83,2 %-a vette igénybe a komfortos életkörülmény lehetőségét nyújtó szolgáltatást.

95





Földgáz ellátottság fejlődése 2000-2014 között 6000


5000 4000

Háztartási gázfogyasztók száma (db)

3000 2000 1000

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0 év


A diagram mutatja, hogy 2000-ben már 4026 lakás, az akkori lakásállomány 80,0 %-a rendelkezett vezetékes földgázellátással, 2014. január 1-én 4714 lakás, a lakás-állomány 84,5 %-a.

A földgázbekötéssel a lakások automatikus üzemvitelű termikus energiaellátását valósították meg, csökkentve a jelentősebb környezet terhelést okozó hagyományos energiahordozó fűtési célú hasznosítását. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település lakossági gázfogyasztása 10550,3 ezer m3 volt 2013-ban. A gázfogyasztók közül egy háztartásra jutó átlagos havi földgázfogyasztás mindössze 148,3 nm3/hó, amelyből számolt csúcsigény átlagosan 0,4 nm3/h. Ez a mutató azt jelzi, hogy nem mindegyik gázfogyasztó háztartásban hasznosítják a gázt komplexen és ahol fűtésre is hasznosítják, ott is legfeljebb egy-egy gázkonvektort üzemeltetnek. Várható a gázfogyasztó ingatlanoknál a komfortigény növekedése, a cirko rendszerű központi fűtések kiépítési igénye, terjedése és ez a földgáz fajlagos igénynövekedését fogja eredményezni. Földgázellátás hálózati rendszere A település földgázellátásának bázisa a Hárshegyi gázátadó állomás, amelynek betáplálása a Solymárvölgyi országos nagynyomású szállítóvezetékről kiépített DN 250-es vezetékkel történik. Az átadónyomáscsökkentőtől induló nagyközép-nyomású főelosztó hálózaton érkezik a földgáz a Budakeszi gázfogadó állomására. A gázfogadó állomásról induló középnyomású elosztóhálózat szállítja a földgázt a fogyasztókig. A fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi, házi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen az igényeket kielégíteni.

Távhőellátás Budakeszin távhőellátás nem üzemel.

Egyéb energiaellátás A városban nagyon kedvező kiépítettséggel rendelkezésre álló vezetékes földgázellátással a lakásállomány 84,5 %-a számára biztosított az automatikus üzemvitelű termikus célú energiaellátás komfortja. A lakásállomány 15,5 %-ában azonban ma is a környezetet erősebben terhelő hagyományos, nem vezetékes energiahordozót hasznosítják termikus célú energiaigényeik kielégítésére. Ezeknél az ingatlanoknál hőtermelésre a szén és a fa használata a jellemző, bár vezetékes gázzal nem rendelkező területen a kistartályos PB gáz használata is előfordul. Az egyéb energiahordozóval történő ellátást érintően meg kell említeni, hogy a háztartásoknak-üdülőknek szolgáltatott éves gázmennyiség csökken (2005-ben 10557 ezer m3 volt, azóta csökken, 2013-ban 8391 ezer m3 volt) Ez a nagyon erősen csökkenő tendencia, amely az enyhébb időjárás, az igényesebb hőszigetelések alkalmazás és a takarékosságra törekvés mértékét meghaladja, jelzi, hogy egyre többen igyekszenek csökkenteni a gázfogyasztásukat. Az egyes gazdasági nehézségekkel küzdő ingatlantulajdonosok a

96





fenntartási költségeiknek csökkentése érdekében rákényszerülnek arra, hogy a gázfűtést részben, vagy időszakosan korlátozzák. Ha az ingatlan alkalmas hagyományos energiahordozó hasznosítására, költségeiknek csökkentésére a termikus hőellátásukra földgáz helyett nem vezetékes energiahordozót is hasznosíthatnak. A hagyományos energiahordozó használata azonban a település környezetterhelését növelik.

Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítása nem újszerű, csak időközben háttérbe szorult. Újra előtérbe kerülését a hagyományos energiahordozók fogyó készlete és hasznosításának környezetszennyező hatása indította el és az a felismerés, hogy a megújuló energiahordozók különösebb ráfordítási igény nélkül rendelkezésre állnak, használatuk nem okoz halmozódó káros hatásokat, környezeti terhelést. Ezekkel az adottságokkal a fenntartható fejlődés lehetőségét szolgálják. A hazánkban is, s benne Budakeszin is elérhető megújuló energiaforrás a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, a biomassza-biogáz és a geotermikus energia. Ezek előfordulása az ország területén nem egyenletes és általános, befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés, a topográfiai és a légköri viszonyok, valamint a felszín alatti geológiai adottságok.

Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával jelenleg megoldott. A villamosenergia ellátással az intézmények világítási és technológiai igényeit elégítik ki, a termikus célú energia ellátásuk pedig földgáz hasznosításával biztosított, helyi hőbázis segítségével. Energiahatékonyság javítására, energiatakarékos fogyasztást eredményező beruházások, a szigetelések, homlokfali hőleadást csökkentő (falszigetelések, nyílászáró cserék, javítások) beruházások, épületgépészeti felújítások előfordultak, de az energiahatékonyság jelentősebb javítását szolgáló megújuló energiaforrás hasznosításáról csak rész-információ állnak rendelkezésre. Ilyen például a Tarka-barka óvoda, amelynek energiagazdálkodásának javítására pályázati támogatás segítségével napemelet és napkollektort is telepítettek, csökkentve ezzel a használati melegvíz termelésre fordítandó költségeket és a villamosenergia fogyasztás költségeit is.

97





I.11.3. Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények Budakeszi vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Nyrt. Biatorbágy Terület centruma felöl biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó 32-es körzetszámú Biatorbágy primer központ a település vezetékes távközlési hálózatának bázisa. Budakeszi 23-as körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózatának kiépítése a múlt század utolsó éveiben történt. A kiépítés eredményeként 2000-ben már 4423 egyéni lakásfővonal üzemelt, azaz a lakásállomány 87,9 % rendelkezett vezetékes telefonvonallal. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés csökkent. Jelenleg 4047 egyéni lakásvonal üzemel, az ellátottság ezzel 72,5 %-os, de ezzel is az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. 6000



5000 4000 3000

Egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal) (db)

2000 1000

Jelenleg 4047 egyéni lakásfővonal üzemel, ez a jelenlegi lakásállomány 72,5 %-os ellátottságát jelenti.

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0 év

A statisztikai nyilvántartás szerint a településen 2000-ben 64 db, mára csak 15 db nyilvános távbeszélő állomás üzemel. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást is kiépítették. 6000


5000 4000 3000

Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

2000 1000

2004-ben 2273 lakás, az akkori lakásállomány 43,1 %-a, 2013-ban 2715 lakás, a lakásállomány 48,6 %-a vette igénybe a kábel TV szolgáltatást.

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0 év


A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 7 vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván, mint szolgáltatásra jogosultat. Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez.

98





I.11.4. Vezeték nélküli hírközlés A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. A megfelelő vételi lehetőség biztosításához szükséges antennák – részben településen belül, részben a környező településeken – elhelyezésre kerültek, azokat a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt., Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. építette, üzemelteti. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 8 szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ezek szolgáltatásukat a meglévő antennákon keresztül biztosítják.

I.12. KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) VIZSGÁLATA A város környezeti állapotával az előzményi IVS kevésbé, a településrendezési terv környezetvédelmi fejezete részletesebben, de mindenekelőtt a kistérség Környezetvédelmi Programja (Pilis-Buda-Zsámbék TKT Településeinek közös Környezetvédelmi Programja (2006-2011.) foglalkozik. A város átfogó környezetvédelmi célja a városfejlesztési koncepcióval összhangban: „Budakeszi a környezet megóvásával, a városi arculat fejlesztésével, a természeti és humán erőforrások kiaknázásával váljon élhető kisvárossá” 4.4.3. Környezeti állapot fenntartása és kompenzálása A városközpontban tervezett fejlesztési elképzelések a környezet állapotában nem okoznak veszteséget, sőt a zöldfelület növekedésével, a leromlott műemléki épületek felújításával, annak gazdagodásához járul hozzá. A zöldfelületek felújításával a zöldterületi rendszer területe is növekszik. A városrészekben meghatározott rekreációs célú fejlesztések egyikénél sem merül fel a környezet állapotának romlása. A humán közszolgáltatások fejlesztésénél a meglévő épületek felújítása szintén nem csökkenti a zöldfelületeket, egyes esetekben növeli is azt. A belterület további városrészeinek rövidtávú céljainak megvalósulása nem veszélyezteti a város zöldfelületi rendszerét. A városi alközpontok kialakítása, a forgalom csökkentése révén tehermentesíti a belvárost. Az ipari létesítmények esetében a szigorú környezetvédelmi előírások szabályozzák a beépíthetőséget. Ugyancsak a Szőlőskerti beruházási területen (GKSZ) terület, csak igen szigorú kertészeti tervek alapján, a zöldfelületi rendszer megtartása mellett, a zaj terhelés törvényben rögzített korlátainak betartásával lehet építkezni. A repülőtér fejlesztése is csak szigorú törvényi szabályozás keretében valósulhat meg, ebben az esetben különös gondot fordítva a zajártalmak kiszűrésére. A város külterületének jelentős része természetvédelmi terület, mely a Pilisi Parkerdő gondozásában van. Az itt megvalósítandó elképzelések, Dendrológiai Társaság látogatóközpontja, Vadaspark, a társaság gondos szakmai felügyelete kell, hogy biztosítsa a természeti értékek megóvását. A gazdaságfejlesztési elképzelések esetében a stratégia a kisebb környezeti terheléssel járó ipari és kereskedelmi – szolgáltató jellegű beruházásokat helyezi előtérbe, minél kisebb mértékben zavarva ezáltal a város vonzerejének növelését, az élhető város koncepciójának megvalósulását. Mindenképpen oda kell figyelni, hogy az egyes utcákban az esetleges teherforgalom növekedés ne lépje túl azt a kritikus határt amely már zavaró lehet a lakosság számára. A teherforgalmat a fő közlekedési utakra és a várost elkerülő útra célszerű terelni. 99





6.3.3. Partnerség környezeti állapot fejlesztéséhez (a környezeti veszteségek kompenzálása) A környezeti veszteségek kompenzálása fejezetből láthatóan a fejlesztések egy része éppen a környezet javulásával jár, így ott kompenzációs feladatok nem merülnek fel, ezért nincs mit egyeztetni. Az új beépítésekkel járó területek zöldtömeg-indexének csökkenését a stratégiában javasolt erdősítések, fásítások ellensúlyozzák. A 66/2006. (III. 28.) számú önkormányzati határozat alapján belterületté nyilvánított területek esetén kertészeti tervek alapján lehet építési engedélyekre szert tenni, mely eljárások során szigorúan vizsgálják a zajterhelést, a parkosítás és füvesítés vállalását. A még magántulajdonban levő részeket a város megvásárol(hat)ja vagy – a beépítésre egyébként is alkalmatlan területet - a tulajdonos erdőként hasznosíthatja, ahol a fásítás költségét – a környezetvédelmi okokra tekintettel – a város vállalja át. (Ez esetben legalább a terület kisajátításának költségeit nem kell az önkormányzatnak vállalnia). Ezen eljárásokkal kapcsolatosan tulajdonosi-önkormányzati partnerségi megállapodás megkötése szükséges. A Képviselő-testület az épített és természeti környezet védelme érdekében tervezi: • áttekinti a védelmet igénylő, vagy védelem alá vonandó építészeti, illetve természeti értékeket, • szükség szerint módosítja a helyi védelemről szóló rendeletét • csatlakozik a kistérség Környezetvédelmi Programjához, annak végrehajtásában részt vesz.” A fenti, IVS-ben megfogalmazott feladatok teljesítése érdekében az Önkormányzat 2008 után módosította – kiegészítette és aktualizálta – az alábbi, környezet- és természetvédelmi tárgyú helyi rendeleteit: - Helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról, valamint az ültetési /telepítési/ távolságról: 160/2011., utolsó mód.: 2012. - Helyi jelentőségű természeti területek védettségének fenntartásáról:127/2008., utolsó mód.: 2012. - Zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről: 123/2006., utolsó mód.: 2012. - A Zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról: 30/2011. - A települési szilárd hulladékokkal összefüggő tevékenységekről: 38/2009., utolsó mód.: 2014. (ez utóbbi a Budakeszi Város Hulladékgazdálkodási Tervéről szóló, 2008-ban módosított 137/2005.sz. rendelet hatályban tartása mellett). A fentieken túl a települési környezet állapotára hatással levő további fontosabb rendeletek, egyebek közt: az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjáról-, a Helyi állattartásáról-, az Avar és a kerti hulladék égetésének szabályairól – szóló, 2004 – 2008. Között hozott és 2008-12 között módosított, valamint a Talajterhelési díjról 2012-ben hozott rendelet. Ezekre a szakterületi fejezetekben a későbbiekben hivatkozunk. A települési környezet legfőbb jellemzőit az előzményi IVS nem elemzi, ezek az egyéb településfejlesztési és rendezési anyagok, valamint a kistérségi környezetvédelmi program alapján foglalhatók össze.

I.12.1. A felszíni és felszín alatti vizek védelme, a föld- és a talaj védelme A várost, geológiai adottságaiból, karsztos alapkőzetéből, valamint morfológiai adottságaiból következően a hidrogeológia szempontból meghatározott térségi védelmi övezetek jelentős mértékben érintik: A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete, A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete. Az övezetekre vonatkozó lehatárolásokat és előírásokat az Országra és a Budapesti Agglomerációra vonatkozó területrendezési terveket elfogadó törvények tartalmazzák. A város hidrogeológiai adottságaiból következően sérülékeny az ivóvízbázisa is, a felszín alatti vizek védelme ezért is kiemelt feladat. A felszín alatti vizek szennyezettsége az évtizedeken keresztül csatornázatlan belterületi lakó- és üdülőterületi (volt zártkerti) részeken valószínűsíthető, a múltban magas számban volt szikkasztó rendszerű szennyvízgyűjtő aknák és illegális bevezetések miatt. A talajvíz tisztulásának feltételei is megteremtődtek a szennyvízcsatornázással és az egyéb szennyezőanyagok talajba 100





juttatásának mérséklésével. A vezetékes vízellátás és szennyvíz elevezetés magas arányban van kiépítve, a központi belterületen 90% körüli a csatornázottság (a teljes igazgatási területre vetítve ez az érték alacsonyabb, - lásd az alábbi TeIR grafikonok adatait). Budakeszi felszíni vizekben viszonylag szegény, természetes állóvízzel nem rendelkezik. Fő kisvízfolyása a Budakeszi árok, melynek több állandó vagy időszakos mellékága van. Földvédelmi szempontból legfontosabb – a vízvédelmi szempontokkal összhangban – a karsztos alapkőzet védelme, szennyezésének, szennyeződésének kizárása. A szennyező hatások közül problémát jelent a szilárd és folyékony hulladékok, ipari eredetű hulladékok nem megfelelő gyűjtéséből, ártalmatlanításából és a közlekedésből származó talajszennyezés. Problémát jelentenek a városból kivezető utak mentén illegálisan elhelyezett szeméthalmok is. A másik talajszennyező forrás a város belterületén a kommunális szennyvíz, a csatornahálózat megépülése után szinte teljesen megszűnt. A közlekedésből eredő szennyezés a levegő közvetítésével kerül a talajba, mértéke nem ismert. Egyéb talajvédelmi problémák a mezőgazdasági külterületeken jelentkeznek. A rendszerváltást követően a magánkézbe került, volt nagyüzemi táblák túlnyomó részén a meliorációs tevékenység során megépített felszíni üzemi földút-árok hálózat egy részét elbontották, más részének karbantartása hiányos, ezért a mezőgazdaságilag hasznosított területek egy része károsodottá vált. A műtrágyák és a növényvédőszerek felhasználása visszaesett. A talajszennyezés veszélye néhány helyen, a szakszerűtlenül tárolt, helytelenül adagolt kemikáliák miatt növekedett. A talajjavítás és talajvédelem csak részben vált ismét gyakorlattá. Budakeszi környékén a deflációs károk kevéssé jelentkeznek, a kedvező, védett fekvés és a talajadottságok miatt. Összefoglalva, a város hidrogeológiai adottságaiból következően a felszíni és felszín alatti vizek védelme kiemelt feladat. A múltban – az előző IVS előtti időszakban – a még jelentősebb környezetvédelmi, vízminőségi és egyben talajszennyezési problémák döntő hányada megoldást nyert a viziközmű ellátás folyamatos növelésével, a víz- és csatorna hálózatok bővítésével, továbbá egyes koncentrált szennyezőforrások kiiktatásával. A talaj- és vízvédelmi szempontból egyaránt jelentős szennyvíz elvezetési és tisztítási adatokat a TeIR adatbázis alábbi grafikonjai mutatják.

KÖR1. ábra: A közüzemi szennyvíz-gyűjtő hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége egy lakosra (m3). Forrás: TEIR

A városi adat 2013-ra megközelítette a járási átlagot, de az országos és megyei átlag fölött van. A „REMEK” adatbázisból a közműollóra vonatkozó adatok változása releváns a lakókörnyezet minősége és települési környezetvédelmi szempontból. Ennek alakulását az alábbi grafikonok szemléltetik.

101





KÖR2. ábra: A vízellátás és a szennyvízcsatorna hálózatra való csatlakozás ellátottsági mutatóinak alakulása (%). Forrás: „REMEK”

A vezetékes vízellátás és szennyvíz elevezetés magas arányban van kiépítve. A csatornázottság mértéke 2012-re megközelített a 80%-ot. Ennek megfelelően a viziközmű olló fokozatosan zárul, 2012-től a megyei városi átlagértéknek megfelelő. Ennek alakulását szemlélteti az alábbi KSH/TeIR. adatsor:

KÖR3. ábra: A vízellátás és csatornázási ellátottság

és a közműolló* alakulása.

Forrás: KSH/TeIR

Az *egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza a kezdeti stagnálást követően 2010 után nőtt, vagyis a közműolló nyílása csökkent. Ez települési környezetvédelmi, közegészségügyi, víz- és földvédelmi szempontból kedvező, a 2006-os állapothoz képest mintegy 25%-os javulást jelez. Az adatok javuló tendenciát mutatnak, de még mindig csatornázottsági hiányra (ellátatlanságra) hívják fel a figyelmet. Ennek mértéke a 62%-os bekötöttség alapján 38%. Ehhez azonban a város lakásállományának sajátos eloszlása, a külterületi ingatlanok aránya is hozzájárul. Mivel a vezetékes vízhálózatba kötött lakások aránya 96%, e két mutató alapján kedvezőbb közműolló különbözet számítható: 2012-ben a vezetékes vízellátásba kötött ingatlanokhoz viszonyítva 34% nem rendelkezik csatorna bekötéssel, ami elég magas arány, tekintettel a terület érzékenységi helyzetére. A Megbízói adatszolgáltatás szerinti megvalósult/folyamatban lévő/szükséges környezetvédelmi beruházások közül a Budakeszi szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási projekt kiépítésének, talaj- és vízvédelmi szempontból is kedvező hatása van. Az Önkormányzat a vizek és a talaj védelmét szolgáló, A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról és a Talajterhelési díjról, valamint a Települési szilárd hulladékokkal összefüggő tevékenységekről szóló helyi rendeletekkel rendelkezik.

102





I.12.2. Levegőtisztaság védelem, zaj és rezgésártalmak elleni védelme Levegőszennyezési agglomerációs zónába sorolás A besorolást a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. Budakeszi a zónacsoport közül a „1.Budapest és környéke” zónájába tartozik. Levegőszennyezési és zajvédelmi helyzet Levegőtisztaság védelmi és zajvédelmi szempontból kiemelhető a város kedvező térségi természeti adottságaiból adódó jó állapota, amely csak a belvárosi területeken romlik, a közlekedési terhelés következtében. A légszennyezés további forrásai a központ területén kívül a nem pormentesített utak és a korszerűtlen kommunális fűtés és időszakos szabadtéri égetés. Budakeszi levegőtisztasági állapota kedvező. Légszennyező ipari tevékenység nem folyik, a lakossági eredetű levegőszennyezés növekedése sem jellemző. A településen magas %-ban alkalmaznak gázfűtést. A település jó levegőminősége elsősorban a kedvező táji környezetnek, a jó átszellőzési viszonyoknak köszönhető. A település belterületén viszonylag magas a zöldfelületek aránya, mely szintén elősegíti a jó levegőminőséget. Ehhez hozzájárul az is, hogy várost jelenleg elkerülik a gyorsforgalmi és főúti hálózat elemei. Azonban a város központi részén áthaladó mellékúti átmenő forgalom jelentős, bár a meglevő városi úthálózat forgalma levegőtisztaság-védelmi szempontból határértékeken belül marad. (A közutak forgalmi adatai rendelkezésre állnak a Magyar Közút: http://internet.kozut.hu/Lapok/forgalomszamlalas.aspx honlapon).

A légszennyezés terjedési lehetőségeit a domborzat, a növényzet és az uralkodó szélirányok határozzák meg. Budakeszi légterébe az uralkodó szélirány jellemzően északnyugati, így Pest megye nyugati, északnyugati részéről, illetve az ettől Ény-ra fekvő régióból juthatna levegőszennyezés. A várost ÉNy-ról az uralkodó szélirány által szállított regionális háttérszennyezések ellen azonban a várost hathatósan védik domborzati és növényzeti adottságai, védett fekvése és magas erdősültsége. Kiemelhető tehát levegő-tisztaságvédelmi szempontból a város kedvező térségi természeti adottságaiból adódó jó állapota, amely csak a helyi közlekedési terhelés, a jelentős átmenőforgalom következtében romlik. A légszennyezés további forrásai a belterületen a korszerűtlen kommunális fűtés és időszakos szabadtéri égetés, a perifériális területeken a nem pormentesített utak. A városban is gondot okoz a gazos, parlagfüves területek magas aránya és az ebből eredő népegészségügyi (allergológiai) problémák. Ezek mérséklésére az Önkormányzat részéről folyamatosan történnek kísérletek. A nem mezőgazdasági területen folyó állattenyésztés egy része lakókörnyezetben vagy annak közelében található. Ennek időszakos bűzhatása említendő. A településen nem található immissziós levegőmérő állomás, a településhez legközelebb ilyen a Fővárosban található. Összefoglalóan megállapítható, hogy a város levegője jó minőségű, ez főként a kedvező táji fekvésének és magas zöldfelületi arányának köszönhető, illetve, hogy a településen semmilyen komolyabb légszennyező tevékenység nem folyik. Ezzel szemben a közúti közlekedési terhelésből adódó terhelés a városközponti folyosóban jelentős, az elkerülőút kiépítése nehézségekbe ütközik.

103





Hasonlóan ambivalens, de alapvetően pozitív megállapításra juthatunk a város zaj- és rezgésterhelési viszonyairól. Az ipari zajkibocsátók a település belterületét nem érintik. Az új ipari –szolgáltató létesítések kijelölt iparterületen (a környezetvédelmi hatóság ellenőrzése mellett, ahol a környezetben nincs védendő épület) valósulnak meg. Jelentősebb zajkibocsátással járó ipari tevékenység nem folyik a város védendő (lakó-, intézményi- rekreációs, természetvédelmi és egyéb) területein. A mezőgazdaság ágazatai közül a növénytermesztés jellemzően lakott területtől távolabb folyik, környezetét zajjal csak időszakosan (pl. szántás, betakarítás, növényvédelem, termék-fuvarozás) terheli. A kapcsolódó helyi gazdálkodási és feldolgozói háttér zaja általában nem terjed túl a mezőgazdasági terület határán. Az állattenyésztés egy része lakókörnyezetben vagy annak közelében található. A zajterhelés szempontjából főleg az intenzív, kis helyigényű állattartás okozhat lakossági panaszokat. Zavaróak lehetnek az állatok hangja mellett a kapcsolódó technológiai zajok (pl. mesterséges szellőztetés). A legnagyobb zajterhelés a közlekedésből származik, amelynek mértéke nem egyenletes, szezonálisan és napszakonként is változik. A közúti közlekedésből származó zaj azonban település központi részén, a főutca mentén jelentős, az átmenő tranzitforgalom, a teherforgalom és az autóbuszos tömegközlekedés hatásaként. Emellett a belső személygépkocsis forgalom, a célforgalom is növekvő tendenciát mutat. Speciális közlekedési eredetű terhelésként van jelen a légiközlekedésből eredő zaj, amely a helyi kisgépes sportrepülőtér engedélyezett nappali légtérhasználatából adódik. Ez időszakosan zavaró, de határérték túllépéssel nem jár. Az egyéb zajok kategóriájába a lakókörnyezetben a lakás, vagy melléképületek részbeni átalakításával létrejött, alapvetően a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő boltok, kis üzletek zaja (pl. hűtő aggregát, elszívó ventilátor stb.), a lakóingatlan céljára vásárolt, de vállalkozási célra felhasznált telephelyek zaja tartozik. Emellett az egyéb zajok egy jelentős csoportját alkotják a szórakozóhelyi zajok is. Ezek helyi szinten fejthetnek ki zavaró hatást, helyi zajvédelmi rendeletben szabályozottak. A Megbízói adatszolgáltatás szerinti megvalósult/folyamatban lévő/szükséges környezetvédelmi beruházások közül a Polgármesteri Hivatalban, a Széchenyi István Általános Iskolában és a Pitypang Óvodában a napelemes rendszer kiépítésének, energiatakarékossági vonzata mellett levegőtisztasági szempontból is kedvező hatása van. Az Önkormányzat a levegőszennyezés és a zajok elleni védelmet szolgáló, A Zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról, az Avar és a kerti hulladék égetésének szabályairól, valamint a Helyi állattartásáról szóló helyi rendeletekkel rendelkezik.

I.12.3. Hulladékkezelés A hulladékgazdálkodás témakörére az előzményi fejlesztési dokumentációk kevés figyelmet fordítanak, az IVS csak annyiban említi, hogy a régiós programok közül a „Közép Duna Völgyi Hulladékgazdálkodási Társulás keretében hulladékgyűjtő szigetek, és hulladékudvar létesítése és új szennyvíztisztító telep létesítése elősegítené a fenntartható, természetbarát környezet kialakulását”. Hulladékos adatokat nem közöl, a hulladékhelyzet minősítésével nem foglalkozik. A régi (Öko Rt. 2005., 2008-ban módosított) térségi hulladékgazdálkodási tervről szóló helyi rendelet jelenleg is hatályos. Ennek kiindulási adatai nem aktuálisak. Egyéb forrásokból ismert, hogy rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma jelentősen nőtt az utóbbi években, továbbá, hogy a szervezett hulladékgyűjtés ellenére mindig problémát jelent az illegális hulladéklerakás. A város határában többfelé rendszeresen előfordul szórványos lerakás, amelyek felszámolása folyamatos.

104





A városban működik a szilárd és folyékony hulladék gyűjtésére és szállítására intézményes közszolgáltatás. A településre önállóan nem készült új hulladékgazdálkodási terv. A hulladékgazdálkodással, településtisztasággal kapcsolatos kérdéseket az önkormányzat települési szilárd hulladék és köztisztasági rendelete és a települési folyékony hulladék rendeletei szabályozzák. A városban 2008-tól működik a szelektív hulladékgyűjtés, a kialakított gyűjtőszigeteken a 4 hulladék frakciót gyűjtenek. Jelenleg célként fogalmazódik meg a háztól való szelektív gyűjtés fejlesztése. A városi adatszolgáltatás szerint a szelektív hulladékgyűjtés és a zöldhulladék-gyűjtés 2014. évi adatai az alábbiak: Hulladékfajta

Mennyiség

papír

48,34 t

műanyag

41,23 t

üveg

10,45 t

fém

0,3 t

zöldhulladék

43,6 t KÖR1. táblázat: Hulladékgyűjtés

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

A városra az IVS készítési utáni időszakra kommunális hulladékokra vonatkozó adatok a TeIR adatbázisból gyűjthetők ki. A város gyűjtésbe bekapcsolt lakásainak arányát kifejező ellátottsági mutatója a járási átlagtól kisebb mértékben, az országos és megyei átlagtól nagyobb mértékben (közel 30%-kal) elmarad (l.: az alábbi TeIR diagramot).

KÖR4. ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya(%). Forrás: TeIR

A szelektív gyűjtési arányok a bevont lakásarányt tekintve 2010 körül érte el a csúcsot, előtte emelkedett illetve azóta csökkent: 100-ról ~66%-ra. A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított kommunális hulladék aránya 2010-től emelkedett, a városban és a járásban azonos tendenciát követve. A városi értékek a járási, megyei és országos átlagok alatt maradtak (l.: alább):.

105





KÖR5. ábra: Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (% ), A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya (%) Forrás: TeIR

A városi adatszolgáltatás szerint a szelektív és a zöldhulladékok begyűjtése helyi rendeletben szabályozott módon történik és fejlesztés alatt áll. A folyékony hulladékok kezelése a szennyvíztisztító telepen megoldott, a környezeti veszélyeztetés mértéke a csatorna rákötések számával csökkent. Az egy lakosra jutó elvezetett összes szennyvíz mennyisége 2013ra a járási átlag közelében, de az országos és megyei mutató értéke alatt alakul. 2007 és 2012. között 62% körül stagnált a hálózatba kapcsolt lakások száma. (ezek grafikus TeIR adatait a vízvédelmi fejezet tartalmazza). A szennyvízhálózat és tisztítókapacitás bővítése, a közműolló szűkítése az újabb fejlesztések következtében folyamatban van.

I.12.4. A települési környezet és értékei Az IVS települési környezetet érintő fejezeteiben csak épített környezetet alkotó elemekről és az épületállományról szól. A vonatkozó prioritások között környezetvédelmi szempontból a műszaki és környezeti infrastruktúra fejlesztése, a környezeti terhelés csökkentése mellett a lakossági életkörülmények javítását hangsúlyozza általánosságban. Emellett hangsúlyozza a természeti értékek védelmének és a város zöldfelületi ellátottságának növelésének fontosságát.

I.13. KATASZTRÓFAVÉDELEM I.13.1. Építésföldtani korlátok, Vízrajzi veszélyeztetettség, Egyéb Az előzményi IVS a katasztrófavédelmi szakterületekkel nem foglalkozik, erre vonatkozó fejezetet nem tartalmaz, a település katasztrófavédelmi terve nem ismert. A település környezetvédelmi programmal (TKP) komplex katasztrófavédelmi, polgári védelmi, ár- és belvízvédelmi, haváriaelemzési és elhárítási tervvel nem rendelkezik. A témakör egyes fejezeteit érintik a településrendezési terv (TRT) vizsgálatai, de katasztrófa védelmi fejezetet ez sem tartalmaz. A Járás veszély-elhárítási terv és adattartalma nem ismert. Budakeszi katasztrófa védelmi adottságai közül meghatározóak az alábbiak: - építésföldtani adottságok: morfológiai adottságok, talajtulajdonságok (ismertetve: a TRT természeti adottságokat leíró vizsgálati fejezeteiben) - vízrajzi adottságok: ár- és belvízvédelem (ismertetve: a TRT fenti és emellett a vízi közműves fejezetében) - egyéb veszélyeztető tényezők, rendkívüli környezetveszélyeztetés (az előzményekben nem szerepel). 106





A hatályos jogszabályok Budakeszit nem sorolják az ár- és belvízzel veszélyeztetett települések közé. Az építésföldtani adottságok, morfológiai adottságok, különleges talajtulajdonságok regionális szintű meghatározását tartalmazó térségi övezetek (Budapesti Agglomeráció Területrendezési terve) a várost nem érintik. A katasztrófa védelmi szakirodalom definíciói szerint a környezeti biztonság azon képességet jelenti, hogy a környezeti erőforrások szűkössége és a környezeti károsodás elkerülésével képes fejlődését biztosítani. A környezetbiztonságot befolyásoló tényezők három csoportba sorolhatók: • Természeti eredetű károkozások (pl.: árvizek, földrengés) • Műszaki eredetű károk (pl.: ipari baleset) • Társadalmi eredetű károkozások (pl.: deviancia, szociális feszültségek). A környezetbiztonsági tényezők vizsgálata alapján Budakeszi fő környezeti kockázata a természeti veszélyeztető tényezők hatásai közül nem állapítható meg. Antropogén szempontból a közlekedés határozható meg azon belül is elsősorban a veszélyes anyagok és áruk közúti fuvarozása, - miután veszélyes ipari üzem nincs a településen, a természeti veszélyeztető tényezők hatása pedig árvízvédelmi tényezőkön túl, egyéb szempontból nem jelentős. Az ipari területek a városban a lakóingatlanoktól távolabb helyezkednek, a kijelölt iparterületen. Ezek a lakóterületekre közvetlen veszélyt nem jelentenek. A SEVESO II. irányelv, azaz a 18/2006. (I.26.) kormányrendelet hatálya alá tartozó üzem jelenleg Budakeszi városában nem azonosított. A Budakeszi területén működő üzemek között ilyen veszélyes üzem nem található, az üzemek küszöbérték alatti üzemeknek minősülnek. A katasztrófavédelem hivatásos szerveinek nincs helyi bázisa, a város az Érd Hivatásos Tűzoltóparancsnoksághoz tartozik, ennek Törökbálinti Katasztrófavédelmi Őrse áll elérhetőbb közelségben, továbbá szükség esetén a fővárosi II. kerület Hivatásos Tűzoltóparancsnokság is riasztható. A Képviselő-testület határozatban is támogatta (2012.) katasztrófavédelmi magánvállalkozásban való létrehozását az LHFH (Farkashegyi) repülőtér területén.

helikopter

bázis

A repülőtér kijelölt biztonsági övezetére vonatkozó előírásokat a város rendezési terve figyelembe veszi, ezen túl a sportreptér kategóriája nem tesz szükségessé a város számára kötelező, külön katasztrófavédelmi intézkedéseket. Katasztrófavédelmi, haváriaelemzési és elhárítási szempontból a fent hivatkozott és részben idézett előzmények néhány témakörrel foglalkoznak valamilyen szinten. A földrengés veszély megállapítására viszont nem térnek ki. A http://www.seismology.hu/images/cikkek/seismicity/Magyarorszag honlapon közzétett nyílt információk alapján Budakeszi a magyarországi viszonyrendszerben a gyenge, gyenge - közepes veszélyeztetettségű, 2. zóna határán helyezkedik el. A zóna jellemző horizontális gyorsulási értékei (50 évre, 10%-os meghaladási valószínűséggel): PGA(g): ~0,1; PGA(m/s2): 1,1-1,15 között (l.:az ábrán):

107





KÖR6. ábra: Földrengés veszély megállapítása Forrás: http://www.seismology.hu/images/cikkek/seismicity/Magyarorszag

Magyarországon jelenleg 20 szeizmológiai mérőállomás működik. Átlagos zaj- (talajnyugtalanság) viszonyokat feltételezve a hálózat észlelési küszöbe ML=1.5-2.0 magnitúdó körül van. Az ország középső részén valamivel alacsonyabb, a határok környékén kissé magasabb. Ez azt jelenti, hogy a lakosság által érzékelt valamennyi rengést a hálózat nagy valószínűséggel detektálja. …” A városhoz legközelebb a Budapesti mérőállomás működik. Ennek főbb adatai: A Budapesti állomás (BUD)* műszerezettsége és az üzemeltető szervezet: Állomás kód

Alapkőzet

Állomás típusa (1)

Érzékelő típusa (2)

Regisztrálás (3)

Szervezet (4)

BUD

dolomit

3C BB

STS-2

D-C

GGI”

*főbb jellemzői: szélessávú állomás, valósidejű adatátvitellel;

jelmagyarázat: „(1) 3C - három komponenses szeizmométer; BB - széles sávú szeizmométer (2) STS-2 - Streckeisen széles sávú szeizmométer; (3) D - digitális regisztrálás; C - folyamatos regisztrálás (4) GGI - MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet” (Forrás: http://www.foldrenges.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=68&Itemid=8)

A fentieket összefoglalva – a hivatkozásokat is beleértve - megállapítható, hogy Budakeszi katasztrófavédelmi szempontból nem tartozik a veszélyeztetett, illetve fokozottan veszélyeztetett kategóriába. A részletes katasztrófavédelmi, polgári védelmi és havária elleni védelmi előírásokat a város (polgári- és katasztrófa-) védelmi tervében kell összefoglalni, valamit a jelentősebb intézmények és gazdasági egységek (üzemek) szabályzatainak kell tartalmaznia. A fentieket összefoglalva – a hivatkozásokat is beleértve - megállapítható, hogy Budakeszi katasztrófavédelmi szempontból nem tartozik a veszélyeztetett, illetve fokozottan veszélyeztetett kategóriába. A részletes katasztrófavédelmi, polgári védelmi és havária elleni védelmi előírásokat a város (polgári- és katasztrófa-) védelmi tervében kell összefoglalni, valamit a jelentősebb intézmények és gazdasági egységek (üzemek) szabályzatainak kell tartalmaznia.

108





I.14. VÁROSI KLÍMA A terület klimatikus adottságai közül legjelentősebb befolyásoló tényező a város táji fekvése, morfológiai adottságai és ezek klímaformáló, befolyásoló szerepe, pozitív hatásai: a morfológiailag meghatározó hegyvidéki fekvés regionális és helyi szinten is változatos kitettségi viszonyai, a Budai hegységben való fekvésből adódóan a tiszta, frisslevegő és ennek állandó mozgása, a helyi szélviszonyok. E pozitív hatásokat kismértékben és időszakosan lerontják a regionális háttérszennyezés, a közlekedési folyosók és egyes helyi pontforrások lokális légszennyező hatásai. Ezek környezetvédelmi fejlesztéssel (erdőterületek védelme, zöldfelületek telepítése), továbbá forgalomszervezési és szabályozási eszközökkel, valamint okszerű mezőgazdálkodási technológia alkalmazásával mérsékelhetők. Ez utóbbi, légszennyező forrásként figyelembe veendő időszaki deflációs felületek (szántott, tárcsázott mezőgazdasági területek, földutak) csökkentése, növényzettel való minél nagyobb arányú lefedése a helyi klímát is javítja. A településen működő gazdasági és városüzemeltetési telephelyeknek (ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemek, telephelyek, repülőtér, szennyvíztisztító telep) normál üzemmenet szerint nincs jelentős környezetszennyező, helyi klímát befolyásoló hatása, esetleges havária esetén fordulhat elő ideiglenesen a helyi légköri viszonyokat befolyásoló, beavatkozást igénylő szituáció – elsősorban az esetleges légszennyezési kibocsátás révén. A területen meteorológiai megfigyelő állomás nem működik, konkrét helyi mérési adatok nem állnak rendelkezésre. A legközelebbi mérőállomások Budapesten találhatók, de eltérő morfológiai viszonyok között, mezoklimatikus szinten az állomások adatainak tendenciái csak részben jellemzőek Budakeszi területére is. A város klímaállapota összességében kedvezőnek minősíthető. Helyi szinten különbségek állapíthatók meg a különböző ökológiai adottságú városrészek klímajellemzői között: a főúti átmenőforgalom által dominált közlekedés sávban - a sűrűbben beépített, magasabb burkolati aránnyal rendelkező és járműforgalommal erősebben terhelt - központi fekvésű területeken és a lazábban beépített, kevésbé terhelt perifériák, valamint a hegyvidéki erdőségekkel közvetlenül határos településrészek között - ez utóbbiak javára. A jövőben a városi mikroklíma helyi javításához a terület zöldfelületi intenzitásának, biológiai aktivitásának növelésével lehet hozzájárulni. A fentieken túl fontos a belterületek zöldterületi arányának és a városi területek biológiai aktivitásának növelése, az utcák, terek és telkek fásítása.

109




II.


HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZEK Társadalom, gazdaság A város múltjából következően jelentős a kulturális, régészeti és épített örökség. A helyi civil szervezetek sikerrel használják ki a lehetőségeket, számos kör, egyesület és egyéb szerveződés munkálkodik a helyi identitás erősítésén, az egyes társadalmi csoportok életminőségének javításán. A település meg tudta őrizni azt a 100 évvel ezelőtt is meglévő versenyelőnyét, hogy Budakeszi polgárai jóval az országos átlagot meghaladóan iskolázottak. Budakeszi a járásközponti szerepet Budaörstől vette át, ami alapvetően meghatározta térségi szerepkörének fejlődését, a lehetőségek mellett kihívások elé állítva a települést. Elmondható, hogy napjainkban Budakeszi járásközponti szerepe erősödik, ami tetten érhető a város közigazgatási potenciáljának erősödésében. A rendszerváltást követően Budakeszin gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató övezetek kerültek kialakításra. A település a gazdasági fejlődés, mint cél elérése során fontos feltételnek tekinti, hogy a városban elsődlegesen környezetbarát ágazatok telepedjenek meg, amelyek profilja jól illeszkedik Budakeszi imázsához. Jelenleg a városban nagy volumenű, nagy területigényű új fejlesztésekre (pl.: új ipari terület kijelölése) nincsen igény. A fejlődés iránya inkább a turizmusfejlesztés, idegenforgalom és oktatás irányába mutat. Budakeszi gazdaságát egyértelműen a kkv szektor határozza meg, nincsen bejegyezve a településen 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozás. Ezáltal a város gazdaságának fejlődési lehetőségeit is elsődlegesen a kkv-k határozzák meg. Budakeszi képzettségi mutatói messze meghaladják az országos átlagot, sőt, Budapestnél is jóval kedvezőbb értékekkel rendelkezik. Kijelenthető, hogy Budakeszin koncentrálódik a szürkeállomány, ami meghatározó jelentőségű a városba betelepülni szándékozó vállalkozások szempontjából. A képzettség magas szintje megalapozza a település azon szándékát, hogy a magas hozzáadott értékű, de kevésbé környezetszennyező, a települési adottságokhoz illeszkedő ágazatokban keresse a fejlődés lehetőségét. Budakeszi foglalkoztatási adatainak vizsgálata során jelenleg is megállapítható, hogy a FEOR szerinti foglalkoztatási besorolás mutatói szoros összefüggést mutatnak a képzettségi adatokkal. Látható, hogy a közép-, sőt elsősorban felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozási kategóriákban dolgozók aránya jóval meghaladja az 50%-ot. Mindez jó alapot jelent a tudás-intenzív, magas hozzáadott értéket termelő ágazatok további fejlesztéséhez.

Táji-, természeti adottságok Budakeszi déli és középső része a Budaörsi- és Budakeszi-medence kistájon fekszik, melyet közrefognak a város Budai-hegyek kistájhoz tartozó területei. A Budaörsi- és Budakeszi-medence kistájhoz tartozó településrész déli irányban lejtő, enyhén tagolt domborzatú völgyben fekszik, a Budai-hegyek kistájhoz tartozó rész pedig a Biai-hegy, a Kis-Kopasz, a Hárs-hegy és a János-hegy változatos domborzatú hegylábi területeit képezi. Budakeszi tájszerkezetét alapvetően természeti adottságai határozzák meg, emellett megfigyelhető a főváros közeli elhelyezkedés hatása is. A főként lakó funkcióval jellemezhető települési térség a város területének keleti felén helyezkedik el. A települési térséggel szomszédosan, a Budaörsre vezető út mentén ipari, gazdasági területek helyezkednek el (illetve a település délkeleti csücskében az új szennyvíztisztító szerepében). A település nyugati és északi felének hegylábain összefüggő erdők térsége határozza meg a tájat, míg a keleti oldalon húzódó hegylábi területeken az összefüggő erdőket felváltja a kiskertes mezőgazdasági területekből átalakult üdülő és lakó funkciójú térség. A nagyarányban beépített területek és az összefüggő erdők mellett Budakeszi területén a mezőgazdasági ökológiai problémát okoz a cserjésedés, invazív fajok megjelenése, főként az ezüstfa (Elaeagnus 110





angustifolia). A mezőgazdasági terület jelentős része az Etyek-Budai történelmi borvidék része, a felhagyás, cserjésedés, gyomosodás pedig e területeket is nagy arányban érinti. Az üdülő és lakó funkciójú térséget a közeli mezőgazdasági területektől a Budakeszi-árokhoz kapcsolódó rehabilitációt igénylő, jelentős ökológiai potenciállal rendelkező vizes élőhelyek térsége választja el. Meghatározó tájelem a település déli felén, a Budaörsi út mentén elhelyezkedő, mezőgazdasági területekkel körülvett repülőtér gyepes kifutója. A főváros közelsége tájszerkezet alakulását tekintve a következőkben mutatja meg hatását:  a megváltozott társadalmi igények és életmód következtében a kertes mezőgazdasági területek üdülő és lakó funkciójú térséggé váltak, ahol sűrű beépítés jellemző,  a fővárosban elérhető munkalehetőségek, illetve a megváltozott életmód miatt egyre kevésbé jellemző a városban a mezőgazdálkodás, a mezőgazdasági területek – akár több éven át tartó – parlagon hagyása mára jelentős mértékben átformálta a mezőgazdasági tájhasználatú területeket. Budakeszi közigazgatási területének egésze tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, tájképi szempontból legértékesebb részei a nyugati és északi felén, illetve déli és keleti peremén helyezkednek el. Budakeszi tájvédelmi, természetvédelmi és ökológiai szempontból jelentős értéket képviselő védett területei közül kiemelendők a város jellemzően erdő borította területei, melyek részét képezik a  a Budai Tájvédelmi Körzetnek,  a Budai-hegység (HUDI20009) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek,  a Budaörsi kopárok (HUDI20010) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek,  és az országos ökológiai hálózat magterületének.

Zöldfelület Budakeszi szerkezeti, kondicionáló, illetve zöldfelületi karaktert meghatározó szempontból legjelentősebb zöldfelületi eleme a belterülethez közel húzódó erők területe. Budakeszi belterületén a közterületek tisztasága, gondozottsága kellemes összképet teremt. A város zöldfelületi rendszere egyelőre nem teljes, kevés a közösségi célú zöldfelület, a zöldhálózati összekötőelemek (vízfolyások, utak menti növényzet) részint hiányosak. Budakeszi három közparkként nyilvántartott zöldfelülettel rendelkezik, melyek közül a legkedvezőbb kialakítású a Fő téri közpark. A városban több olyan funkcióhiányos zöldfelület található, melyek rekreációs potenciállal rendelkeznek, ugyanakkor beépítésük előirányozott. Budakeszin két zöldfelületi intézmény található: a változatos igényeket kiszolgáló sportpálya, és a temető. A városban több zöldfelülettel rendelkező intézmény található: bölcsőde, óvodák, iskolák, a Polgármesteri Hivatal és az orvosi rendelő. Budakeszi belterületének zöldfelületi borítottságát jelentős részben a lakó-, üdülő- és hétvégiházak kertjei teszik ki. A belterülethez közel helyezkednek el a város helyi jelentőségű természetvédelmi területei, ami rekreációs szempontból kedvező a helyi közösség számára. A zöldhálózati összekötőelemek körében két tengely meghatározó, azonban mindkettő részben hiányos:  A Budakeszi-árok ÉNY-D irányban köti össze a belterület északi szélén lévő Nádas tó és Mamutfenyők helyi jelentőségű természetvédelmi területeket a Fűzfa utcai rekreációs zöldfelülettel, továbbá a belterülettől délre elhelyezkedő saját védett területével. A vízfolyás menti zöldfelületek a Táncsics utca, Dózsa György tér mentén megszakadnak.  A Márity Lajos utcai fasor és Meggyes utcai zöldterület DNY-ÉK irányban összeköti a Budakeszi-árok menti zöldfelületeket a Meggyes utca saját zöldfelületeivel, a temetővel, a sportpályával és a Nagydemeter erdejével.

Épített környezet 111





A XVIII. századi német betelepülés óta Budakeszi az adottságokhoz alkalmazkodva, a mindenkori lehetőségeknek és kihívásoknak megfelelve kiegyensúlyozottan, szervesen fejlődött. Nem kerülhették el az 1970-es évek lakótelep-építési hullámai, de ez is visszafogottan, a város, akkor még község nagyságrendjéhez és teherbíró képességéhez alkalmazkodva történt. Ekkor a lakásépítésekkel összhangban fejlesztették az intézmény-hálózatot is, óvoda, gimnázium és művelődési központ épült. A rendszerváltást követően meghatározóvá vált az egyedi lakásépítés, és az ehhez kapcsolódó folyamatokat az önkormányzat már kevéssé tudta kordában tartani. Nem alakul át elégséges mértékben a telekstruktúra, és az intézmény-, út- és közműhálózat fejlesztése nem tudott lépést tartani az igényekkel. Az épített örökség értékinek kihasználásában még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek. Nem alakult ki átfogó gyakorlat arra, hogy miként lehet a régi sváb portákat, a villaépületeket, polgári lakóházakat és nyaralókat úgy felújítani és megőrizni, hogy közben a mai kor igényeinek is megfeleljenek, és olyan funkciót kapjanak, amely fenntartható használatot biztosít számukra. Az intézményhálózat egy része igen korszerű, új, vagy felújított. Egyes elemei fejlesztésre szorulnak. A bővüléshez kevés a rendelkezésre álló terület, a belső tartalékok feltárása nélkül nem lehetséges. A magánlakás-építéshez a szabályozók rendelkezésre állnak, azonban a telekstruktúra átalakítása hosszú és bizonytalan folyamat. A lakosság teherbíró képességére alapozott közmű- és útfejlesztések is lassan valósulnak meg, így előfordulhat, hogy miközben jelentős még be nem épült lakóterület áll rendelkezésre, mégsem lesz a fejlődéshez elegendő beépíthető telek. Ez a helyzet részben már kialakult, ezért lehetséges az, hogy Budakeszin 1 főre vetítve harmad, negyed annyi új lakás épült 2013-ban, mint a versenytársként megjelenő, de rosszabb elhelyezkedésű környező települések (Biatorbágy, Páty, Telki).

Közlekedés A hatályos terv elfogadása óta lényeges közlekedéshálózati változások nem történtek, miközben forgalom keltő/vonzó területfejlesztések történtek helyben és a térségben is. A közlekedési problémák ma lényegében ugyanazok, mint a hatályos terv készítésének idején. Változatlanul nagy (illetve enyhülő mértékben, de továbbra is növekvő) az országos utakon az átmenő forgalom, az agglomeráció napi ingázó forgalma, aminek következtében a Fő út a város fő utcájaként nem tudja igazán betölteni a szerepét. A potenciálisan jó közösségi közlekedést is akadályozza a Fő utcán torlódó forgalom. A Dózsa György téri buszvégállomás nem a legmegfelelőbb hely a végállomás számára, nem kapcsolódik hozzá P+R parkoló. Hiányzik a közvetlen Kelenföld irányú buszkapcsolat. Nem kellően biztonságosak a gyalogos/kerékpáros közlekedési felületek az iskolák és a temető környékén.

Környezetvédelem Budakeszin jelenleg a település lakosságának életfeltételeit, a környezeti elemeket, a táji-, természeti értékeket veszélyeztető tartós környezeti terhelés nem áll fenn. Földtani veszélyforrással érintett területeket (csúszásveszély) a hatályos településszerkezeti terv nem jelöl. Nyílt karszt területek nagyobb kiterjedésben a település északi részén elterülő erdőben találhatóak, kisebb foltokban pedig a külterület nyugati és délkeleti felén. Budakeszi legjelentősebb felszíni vízfolyása a Budakeszi-árok (vagy Bodzás-árok), vízminősége kedvezőtlen az illegális csapadék- és szennyvízbekötések következtében. A csapadékvíz elvezetés hálózata Budakeszin jelenleg nem teljes, illetve a meglévő hálózat részben rekonstrukcióra szorul –megoldása jelenleg folyamatban van. Budakeszi fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen levő település, a közigazgatási terület egyes részei kiemelten érzékeny kategóriába tartoznak. Budakeszi kedvező földrajzi fekvése és nagy kiterjedésű erdői következtében a légszennyezettség mértéke alacsony, lokálisan azonban problémát jelent a közlekedési eredetű levegőszennyezés. A város fő közlekedési útvonala a belterület főutcáján halad keresztül, az ingázás számottevően növeli a közlekedésből

112





származó légszennyezést. Budakeszin jelentős légszennyező-forrást jelentő ipari, gazdasági létesítmény nem található. Légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területnek tekintendők, ahol alacsonyabb határértékek betartása indokolt: az országosan védett természeti területek, és a Natura 2000 területek. Budakeszi közigazgatási területén környezeti zaj legjelentősebb mértékben a közlekedésből származik. Nagyon magas és magas közúti zajterheléssel a Fő utca Kossuth l. utca utáni szakasza, a Telki út, a Budaörsi út, a Pátyi út, a Széchenyi utca a Fő utcát József Attila úttal összekötő szakasza, a Temető utca és a Márity László út érintett. A vasúti és légi közlekedési zajforrások lakó-, üdülő- és rekreációs területektől távol helyezkednek el. A város területén nincs üzemi zajterhelést okozó létesítmény. A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. A szelektív gyűjtés rendszere is kiépült. A település saját szennyvíztisztító telepét korszerűtlen volta miatt bezárták, az új szennyvíztisztító telep építése befejeződött, üzemelésének kezdete a közeljövőben várható. A tisztított szennyvíz befogadója a Budakeszi-árok. A közcsatorna-hálózatra kötött lakások aránya Budakeszin 62%.

113




III.


HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK III.1.1. A folyamatok értékelése, a település fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése SWOT analízis

ERŐSSÉGEK (pozitív belső adottságok)

GYENGESÉGEK (negatív belső adottságok)

Társadalom, humán infrastruktúra




A lakosság korösszetétele megyei összehasonlításban is kedvező



A település jellemzően alvóváros





Kiszámíthatatlan a fővárosba a bejutási idő

Az önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak, vállalkozások együttműködőek





Kevés a helyi kulturált szórakozási lehetőségei a fiataloknak, és a lakosságnak általában

Élő közösségek, működő önszerveződések vannak a településen - sok az aktív helyi civilszervezet





Nagycsaládosok vásárlóereje a kulturális szolgáltatások fejlesztését nem segíti

Hagyományokban gazdag település





Jelentős építészeti szellemi közösség működik a településen

Kevés a forrás a civilek kezében, kevés a rendezvényekre alkalmas helyszín, helyiség, így a főváros „elszívó” hatása érvényesül



Nyugodt kisvárosias jelleg, lakható város



Egészségügyi humán közszolgáltatások hiányosságai a járóbeteg-szakrendelés területén.



Gyermekek integrált gyógypedagógiai ellátása megoldatlan, fejlesztő szakemberek hiánya tapasztalható.



A humán közszolgáltatások részben kihasználatlan kapacitásai



Szubjektív biztonságérzet romlása (közbiztonság)

Gazdaság 

A településnek regionális alközponti szerepe van, 2012 óta járásközpont



A lakosság iskolai végzettsége meghaladja a megyei átlagot



A település humán infrastruktúra ellátottsága jó



Elkészült egy turisztikai program 2014-ben (társadalmi egyeztetés alapozta meg.)



Gazdaság 

Jó terep lehet a város a kisebb manufaktúrák, prémiumtermékek pozícionálásra

Helyi vállalkozások alacsony befektetett eszköz aránya



Nagyvállalati szektor hiánya



Idegenforgalomnak kedvező helyi hangulat





Innovatív ágazatok jelenléte

A magasan kvalifikált lakosság nem helyben dolgozik



A város turisztikai célpontként nem eléggé ismert és vonzó



A „bakancsos” turizmus jellemző, aminek a gazdasági hatása csekély



A turisztikai fejlődéshez hiányoznak a szálláshelyek



A közösségi ház műszaki állapota és terembeosztása is elavult

 A

szőlőtermesztési hagyományok felhagyása következtében a történelmi borvidékhez tartozás megkérdőjelezhetősége.

Épített és természeti környezet 

A település közösségi közlekedési elérhetősége biztosított



A település alkalmas lehet olyan központi oktatási intézmény letelepítésére, ami a helyi értelmiség foglalkoztatását, és a diákélet fellendítését is segíti



Vonzó történelmi városközpont

Épített és természeti környezet

114



Közlekedési rendszerre nehezedő teher, nagy tranzitforgalom



Kötöttpályás közösségi közlekedési kapcsolat





hiánya 

Nehéz a főúton való átkelés az erős gépjárműforgalom miatt



Elkerülő utak hiánya, és a keresztirányú utcák is több helyen hiányoznak, ami a kerékpáros, és gyalogos közlekedést segíthetné



Parkolási problémák hosszútávon nem megoldottak



Nincsenek gyalogosközpontú közlekedési rendszer-átalakítások



Autóbusz végállomás a település külső részein jobb elhelyezkedésű lenne



A települési infrastrukturális ellátottság elmarad a térség településeitől (utak, járdák, közvilágítás, csatornák, csapadékvíz elvezetés)



Az önkormányzati intézményhálózat műszaki állapota több esetben leromlott, a szinten tartás is nehéz (pl.: Általános iskola)



A településnek nincs központja, klasszikus településmagja



Nincs olyan közösségi tér, ami 200-300 főt fogadni képes



Művelésből felhagyott, gyomos mezőgazdasági területek nagy területi aránya

LEHETŐSÉGEK (pozitív külső adottságok)

VESZÉLYEK (negatív külső adottságok)


Gazdaság



Jelenlegi kedvező demográfiai adottságok, országos átlagnál jobb fiatalsági és öregedési mutatók

Gazdaság 

Agglomerációs fekvés - a XII. kerület közelsége (idegenforgalmi szempontból kihasználható)



Repülőtér az önkormányzat tulajdonába került



Új turisztikai ágazatok iránti kereslet megjelenése (zarándok-turizmus, lovas turizmus)



Az uniós vállalkozás-fejlesztési támogatások korlátozott igénybevehetősége, alacsony támogatás-intenzitás



Az elmúlt évek gazdasági válsága hátrányos volt az általános gazdasági környezetre



A településhez tartozó mezőgazdasági területek elaprózott telekstruktúrája fennmarad, ami a területek hasznosítását nehezíti



Pest megyei koncepcióban a Zsámbéki-medence, és a budakeszi térség nem jelenik meg kellő hangsúllyal

Épített és természeti környezet  

Nagy számú műemléki érték Kiváló környezeti adottságok



Jó levegő, előnyös táji adottságok





Épített és természeti környezet 

Jó minőségű termőterületek találhatók a település külterületén, amely jó terep lehet az egyedi minőségi termékek előállítására

A települést számottevő átmenő forgalom terheli, amelyet az egyéni közlekedés előretörése tovább fokozhat



Dugódíj bevezetéséből adódó parkolási nyomás megjelenése

A természeti értékek megalapozhatnak egy natúrparkot, ami a turizmus szolgálatába állítható



A kiváló környezeti adottságok miatti betelepülés felerősödése, ami a települést túlzott növekedésnek teszi ki



Túlzott fakitermelés a Pilisi Parkerdő területén

115




III.2. PROBLÉMA TÉRKÉP

P1. ábra: Probléma térkép

116





III.3. ÉRTÉK TÉRKÉP

ÉR1. ábra: Érték térkép

117






III.4. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK III.4.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása

TEL1. ábra: Településrészek

118





Városrészenkénti adatok a 2011-es népszámlálás alapján (forrás: KSH adatszolgáltatás) Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma – a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Budakeszi összesen*

1. Városközpont

2. Délnyugati lakóterület

3. Nyugati lakóterület

4. Keleti lakóterület

5. Makkosmária

13502 16,9

2490 13,6

2346 16,3

4193 17,2

1963 17,4

1916 19,4

6. Városrész (Nagyszénászug külterület) 448 23,4

105 16,2

8. Városrész+ Szőlőtelep külterület 29 17,2

58,3

59,1

59,2

57,6

55,9

60,2

58,3

62,9

51,7

24,7

27,3

24,5

25,2

26,7

20,4

18,3

21,0

31,0

6,1

7,9

9,0

3,8

5,4

5,8

6,9

0,0

6,7

39,9

26,9

32,9

50,4

38,4

44,9

29,8

65,3

54,5

5524 4,7

1137 7,5

886 4,2

1741 1,7

791 6,3

712 4,9

181 11,6

54 7,4

18 0,0

34,5

33,7

34,9

34,2

36,5

33,0

37,2

33,3

33,3

3,8

4,4

5,2

2,8

3,3

3,9

5,4

0,0

6,7

61,3

61,1

60,1

61,7

59,8

64,1

59,6

65,8

68,4

32,2

37,7

32,3

30,8

34,9

26,0

30,1

18,2

25,0

18,1

26,1

24,9

11,1

16,5

16,5

22,9

6,0

21,4

54,4

53,7

55,0

54,0

56,4

53,5

55,4

48,6

51,7

8,1

8,3

8,4

7,8

9,3

6,6

10,5

7,4

0,0

4,8

4,4

5,1

4,2

6,1

4,8

5,5

3,7

0,0

3,9

6,2

3,6

1,5

4,5

3,9

11,9

2,4

0,0

7,9

14,0

7,1

1,4

11,8

7,3

19,2

26,2

0,0

7. Városrész Ipari terület

13033

TEL2. ábra: Településrészek Forrás: KSH

119





A Budakeszi városrészi lehatárolása a korábbi integrált városfejlesztési stratégia lehatárolását követi, és az Önkormányzat által megadott lehatároláson alapul. A Városrészek lehatárolását azok eltérő fejlődéstörténete, funkcionális jellege és településrendezési besorolása indokolta. A városrészek elhelyezkedését a TEL1. ábra mutatja be, a városrészek fontosabb adatait a TEL2. ábra foglalja össze. Fontos megjegyezni azonban, hogy a településméretből és a lakosságszámból adódóan olyan markáns eltérések nem mutathatók ki az egyes Budakeszi – nem külterületi, vagy iparterületi – városrészek között mint egy 100 000-es lakos számú nagyvárosban vagy fővárosi kerületben.

A lehatárolt településrészek rövid bemutatása Városrész – Városközpont Budakeszi történelmi központja a Budapestet a Zsámbéki medence településeivel összekötő út mentén alakult ki, amely jelenleg igen fontos összeköttetés az agglomerációs települések (Budajenő, Telki, Páty sbt.) és a főváros között. A Központot a Rózsa utca – Széchenyi utca – Temető utca – Nagy Sándor utca – 472 hrsz-ú út – Dózsa György tér – Fő utca – Erdő utca – Erkel Ferenc utca – Gyöngyvirág utca határolja. Az agglomerációban betöltött szerepéből és az elhelyezkedéséből adódóan a központ mindennapi életére a magas átmenő személygépjármű-forgalom igencsak rányomja a bélyegét, mely problémát csak egy elkerülő út oldhatja meg véglegesen. Ebben a településrészben helyezkednek el a közszolgáltatási intézmények, mint a városháza, a különböző közoktatási intézmények, amelyek nem csak Budakeszi lakosságát szolgálják ki, hanem a Zsámbékimedence településeiről, továbbá Pátyról, Telkiről, Budajenőről érkezőket. A városháza épülete ad otthont a Járási központnak is, így a nem rég újjáépült épület viszonylag szűkösnek bizonyul Ugyanezen a telken helyezkedik el a mai egészségügyi központ, amelynek kiváltása nem halogatható hosszabb távon. A kultúrház épülete műszakilag leromlott állapotú, bontása lenne indokolt. Helyére egy korszerű művelődési központtal együtt új egészségi központ és könyvtár is elhelyezésre kerülne. A városrész tömegközlekedéssel jól ellátott, a 22-es busz jelenti a fővárossal való összeköttetést, továbbá helyközi járatok is közlekednek a Fő utcán. A Moszkva tér elérése főként a reggeli órákban jelent problémát, a Fő utcán gyakran alakul ki forgalmi torlódás. A Budapestről kiköltöző, magasan kvalifikált lakosság a külterületeken és a külsőbb városrészeken épített nívós ingatlanokat, ennek hozományaként pedig a település központján keresztülhaladó forgalom folyamatosan növekedett. Nagy problémát jelent a város belső területén a hosszú sváb udvarok sajátos beépítése. A kitelepítések után elhagyott sváb telkeken az új lakosok a hátsó részeket is elkezdték beépíteni, amely által egy nagyon nehezen kezelhető beépítési forma jött létre. Egy telken akár több család is lakhat, mely a központi rész parkolási gondjait tovább fokozza.

120





Délnyugati lakóterület A városrészt a Nagy Sándor – Munkácsy Mihály – 472 hrsz. út – Dózsa György tér – Pátyi – Budaörsi – Tiefenweg – Pátyi – Tábor – 1089/1 hrsz. út – Temető utcák, illetve a város külterületei határolják. Budakeszi egyik történelmi városrésze, amely az 1970-es évek elején létesült. Lakói a szuburbán övezet legrégebbi tagjai, azaz az első jómódú fővárosi kiköltözők. Ennek eredményeként a lakóterület értékes ingatlanokkal rendelkezik. A városrészre jellemzőek a közlekedési és parkolási gondok. A legfőbb problémát az jelenti, hogy reggeli órákban az autósok ezen városrészen keresztül próbálják kikerülni a Fő utcán keletkező dugókat. Több helyen a csapadékvíz elvezetéssel is problémák vannak. Tömegközlekedéssel nem kellően feltárt a városrész, a 22-es buszhoz viszonylag sokat kell gyalogolni. A gyönyörű természeti környezet kiaknázatlan a területen. Itt található a mamutfenyő, a Nádas tó. A városrész „Faluszéle (Alvég)” nevű városrészben élnek a legszegényebb emberek annak ellenére, hogy KSH adatok szerint a városnak nincs szegregátuma. Az élhető városkép kialakítása érdekében rendezni kell a zöldterületeket a fent megnevezett városrészben is.

Nyugati lakóterület A Nyugati városrész a temető utca – Széchenyi utca – Batthyányi utca – Rózsa utca – Fő utca – a település közigazgatási határa – Rózsa utca – település közigazgatási határa – illetve a 0189/1 hrsz. út határolja. A városban közhasználatos megnevezése a Barackos, mivel ezen a területen található a Barackos Felső, illetve Barackos Alsó alvárosrészek. Magasabb színvonalon beépített terület, ezzel szemben szolgáltatásokkal kevésbé van ellátva. A délidélnyugati lejtő kedvező fekvést biztosít, így a telkek többségéről szép kilátás nyílik a Budai-hegységre. A város legsűrűbben lakott része, két lakótelep fogja közre. A terület rendezésével kapcsolatban több konkrét elképzelése vannak az önkormányzatnak. Szükségessé vált a Pitypang Óvoda épületének bővítése, új általános iskola elhelyezése. A város uszoda gondjait enyhíthetné, ha az itt található uszodát sikerülne tanuszodaként használni, valamint célszerű lenne megtalálni a módját az oktatási intézmények és a lakosság egészségmegőrzés céljából történő uszoda-használatnak az elősegítését. A városrészen fontos feladat a közterületek megújítása mellett, játszóterek, pihenésre közösségi életre alkalmas terek létrehozása, a temető térrendezése, belső úthálózatának felülvizsgálata, kerítésének megújítása.

Keleti lakóterület Budakeszi 4. számú településrésze, az úgynevezett Virágvölgy a Szarvas tér – Gyöngyvirág utca – Erkel Ferenc utca – Erdő utca – Napsugár utca és a település közigazgatási határa között terül el. Budakeszi egyik történelmi városrésze, amely tetszetős ingatlanokkal és hangulatos utcákkal rendelkezik. Az elmúlt évszázadokban keskeny parcellákon szőlőműveléssel foglalkoztak a helyiek, amelynek egykori hangulata manapság is érezhető. A tömegközlekedéssel érkező turisták kedvelt kiindulási helye, hiszen a Kossuth utca végéből indulnak a turistaútvonalak a Budai-hegyekbe. A városrész infrastrukturális ellátottsága jó. A keskeny, hosszú parcellák azonban megnehezítették a telekalakítást, sok helyen csak szolgalmi úton érhetőek el az ingatlanok. Ez gondot jelent nemcsak a gépjármű-közlekedésben, hanem a közműhálózat fejlesztése során is. Megfigyelhető, hogy a keskeny

121





telkekre sok helyütt kisebb házak épültek. A településre jellemző „svábudvar probléma” nem jelent ugyan akkora gondot, mint városközpontban, mégis helyenként fellelhető.

Makkosmária A Makkosmária városrészt a Gábor Áron utca – a település közigazgatási határa – Sugár utca – Erdőőr utca – és a Napsugár utca fogja közre. Interjúk alapján ezt a városrészt Makkosmáriának hívják, de térképen fellelhető Máriamakk jelölés is. Budakeszi városmagjától délre elhelyezkedő terület, mely tulajdonképpen nem lakóterületnek lett kijelölve. A 60-as évektől egészen a 80-as évekig üdülőterületeket mértek ki főként a fővárosi lakosok számára. Az ún. „hobbitelkekre” azonban egyre többen költöztek ki a rendszerváltást követően, s a nyaralók téliesítésével tovább nőtt az állandóan itt lakók száma. Sok helyen még az építési szabályokat sem tartották be, azonban később fennmaradási engedélyt kaphattak a már felépült épületek. A nyári időszakban a jobb természeti adottságok miatt hozzávetőlegesen 2000 fővel emelkedik a terület lakosainak száma. Markánsan eltérő az utcahálózat a tagolt domborzatú volt szőlőhegyen és a kisebb lejtésű, a Káposztás fölé emelkedő domboldalon. Míg előbbi organikusan illeszkedik a domborzathoz és emiatt szabálytalan, nagyon eltérő tömbmélységek és nagyságok jöttek létre, utóbbit egymásra merőleges utcahálózatra illeszkedő szabályos, és nem túlságosan nagy mélységű tömbökre osztották fel. Az egész területen jellemzőek még a keskeny (10-12m), hosszú (100-200 m), korábbi mezőgazdasági parcellák. Helyenként ezeket sikerült összevonni, és a tömbbelsőben megosztani, a mai igényeknek és építési előírásoknak jobban megfelelő telkeket kialakítani. A telkek beépítettsége a telkek alakjához és méreteihez, területéhez hasonlóan nagyon változó, még egy tömbön belül is. Az újabban beépült telkek nagy többségén a beépítettség megfelel a megengedett 15, a Gábor Áron utca és az Árnyas utca mentén 20 %-nak. A lakóterületen 30 %-nál nagyobb beépítettségű telek nincs. Az épületek kevés kivételtől eltekintve földszint + tetőteres beépítésűek. A Gábor Áron utcában és a kapcsolódó magánutakon és a Kalmár utca felső szakaszán épült néhány sorház, többlakásos társasház. Makkosmária nagyon jó adottságokkal rendelkező, még nem teljesen beépült lakóterület. Az épületek java része új, vagy újszerű. A telkeken belüli növényzetnek, a változatos domborzatnak arculatformáló szerepe van.

Nagyszénászug Nagyszénászug Budakeszi legdélebbi városrésze, melynek kialakulása hasonlatos Makkosmáriához, azonban közlekedési viszonyai, a város elérhetősége rosszabbak annál. Az itt található telkek méretüket tekintve elaprózottak, nadrágszíj parcellák jellemzik. Nagyszénászug sajátos hangulatú, sok zölddel rendelkező változatos domborzatú településrész. Az utcák rendkívül szűkek, a gépkocsiforgalom fogadására szinte alkalmatlanok.

Ipari-gazdasági terület Az ipari-gazdasági területet lehatároló utcák a Tiefenweg utca, a Budaörsi út, a város külterületei. A városrész köznyelvi megnevezése „Szőlőskert”. Ez a városrész Budakeszi legdinamikusabban fejlődő városrésze. A 2001-es népszámlálási adatokat figyelembe véve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 74%, 2011-es adatok alapján 65,3%. Budakeszi foglalkoztatottsági aránya 60% körüli, a városrészen belül a városban a második legmagasabb, 65,8%. Mivel vegyes funkciójú lakóövezetről beszélünk, a lakóövezet mellett kialakult, és kialakulófélben 122





lévő szolgáltatói, ipari egységek továbbra is javítani fogják, nemcsak Budakeszi, de a városrész munkaerőviszonyait. A vállalkozói infrastruktúra kialakítása, nemcsak a terület felértékelődését, használatát indukálná, hanem elősegítené a lakóterületek közművesítésének, közúti infrastruktúrájának fejlődését.

Külterületek – Szőlőtelep A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen lakók száma 15, 2011-ben 29 fő volt. A településrészen található lakások száma 18 db. A lakosság 54,5%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik (25éves és idősebb népesség arányában), emellett a foglalkoztatottak aránya 68,4% (15-64 éves népességen belül). A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 33,3%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 6,7%, ami a többi településrésszel egybevetve a legmagasabb értéket képviseli. Az alacsony komfortú lakások kialakulása a területen összefügg a hiányos infrastruktúrával. Annak ellenére, hogy a területen jók a foglalkoztatottsági adatok, meg kell előzni a slummosodás kialakulását.

Demográfiai jellemzők Budakeszi járásszékhely területe 37, 10 km₂, népessége 13 707 fő, népsűrűsége 351,3 fő/km₂ volt 2013 elején. Az ország meghatározó demográfiai trendjei – a népesség csökkenése, az egyszemélyes háztartások számának növekedése és az elöregedés – Budakeszi város esetében korlátozottan érvényesülnek az elmúlt 10 év statisztikai adatai alapján. A város állandó népessége az ezredforduló első évtizedében folyamatosan nőtt: 2001-ben 12 793 fő, 2011ben pedig 14 507 fő volt. A 2012-ben bekövetkező közel 10% pontos átmeneti népességcsökkenés (13 707) után 2013-ban ismét növekedésnek indult (13 724) és meghaladta a 2006-os szintet. 2013-ban Budakeszi népessége a járás 16,2%-át tette ki. Bár a város népességnövekedésének üteme 2001 és 2011 között 3% ponttal csökkent, a Pest megyei járásszékhelyekkel, valamint a Pest megyei települések átlagával összevetve, Budakeszi népessége 10-15%-kal nőtt ebben az időszakban

12818 2001-ben 2011-ben 13502

2746

2254

4131

2004

1484

100

71

15

2490

2346

4193

1963

1916

448

105

29

külterület

Szőlőtelep

8. Városrész+

Ipari terület

7. Városrész

külterület)

(Nagyszénászug

6. Városrész

Makkosmária

5.

lakóterület

4. Keleti

lakóterület

3. Nyugati

lakóterület

2. Délnyugati

Városközpont

1.

összesen*

Budakeszi

száma

Lakónépesség

Lakónépesség

Budakeszi városrészeinek lakónépessége az eltelt 10 év alatt jelentősen változott. A legnagyobb változást a 6. városrész mutatja, ahol a lakónépesség száma több mint a háromszorosára nőtt a2001-2011 időszak alatt. Makkosmáriánál ebben sz időszakban 30%-al nőtt a lakónépesség száma. Lakosság csökkenést a Városközpont városrészben közel 10%-ban, illetve a Keleti városrészben, 2%-ban tapasztalhatunk.

123





Korcsoport szerinti megoszlás 100% 80% 60% 40% 20% 0%

Lakónépességen belül 60 X évesek aránya Lakónépességen belül 15 59 évesek aránya Lakónépességen belül 0 14 évesek aránya

TEL3.sz. ábra: A lakosság korcsoport szerinti alakulása városrészenként, 2011 Forrás: KSH adatszolgáltatás

A településen a 60 évesnél idősebb népesség aránya 2000 óta mintegy 7% ponttal nőtt, 2013-ban elérte a 25%-ot, ami a járási átlaghoz (20%) képest 5% ponttal, a Pest megyei járásközpontokkal összevetve mintegy 2% ponttal magasabb arány. A település népességének öregedése 2008-ig nagyjából követi az országos arányokat, 2009 óta pedig néhány százalékponttal meg is haladja az országos öregedési mutatókat. A városrészek között a Külterületi városrészben a legmagasabb a 60-x évesek aránya, mely a 2001-es értékekhez képest némileg csökkent (2001-ben 33,3%, 2011-ben 31%). A 0-14 évesek aránya Nagyszénászug (23,4%) és Makkosmária (19,4%) városrész területén a legmagasabb.

Iskolázottság Budakeszin a népesség jól képzett, magas az iskolai végzettsége, sok közöttük a diplomás. A településen élők között mind a diplomások, mind az érettségizettek aránya meghaladja a budapesti átlagot (69,9%); az országos átlaghoz (49,0%) képest pedig kiemelkedően magas a jól képzettek aránya, különös tekintettel, a diplomával rendelkezőkre A legmagasabb értékek a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában, a 2001-es népszámlálási adatokhoz hasonlóan az Ipari terület városrészben tapasztalhatóak (65,3%). A legfeljebb általános iskolai végzettség a legmagasabb arányban a 2001-es években mért értékekhez hasonlóan a Délnyugati városrészben fordul elő (2001-ben 9%). 70 60 50 40 30 20 10 0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

TEL4.sz. ábra: A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása városrészenként, 2011 Forrás: KSH adatszolgáltatás

124





Foglalkoztatottsági jellemzők

0

Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)

4,8

4,4

5,1

4,2

6,1

4,8

5,5

3,7

0

Ipari terület

külterület)

4. Keleti

3. Nyugati

TEL1.sz. táblázat Foglalkoztatottsági mutatók az városrészenként, 2011 Forrás: KSH adatszolgáltatás

A munkanélküliek aránya 2011-ben Budakeszin 8,1%. A városi értékhez közel hasonló a Városközpont, Délnyugati városrész aránya, magasabb érték Nagyszénászugban és a Keleti lakóterületen tapasztalható. A tartós munkanélküliek aránya a Keleti lakóterületben, Nagyszénászugban, és Délnyugati városrésben a legmagasabb.

886

1741

791

712

181

54

18

TEL2.sz. táblázat Lakásállomány városrészenként,2001, 2011 Forrás: KSH adatszolgáltatás

125

külterület

1137

8. Városrész+

2011

terület

6

Szőlőtelep

7. Városrész Ipari 37

külterület)

6. Városrész 50

(Nagyszénászug

5. Makkosmária 549

lakóterület

819

4. Keleti

1569

lakóterület

834

3. Nyugati

1191

lakóterület

2. Délnyugati

2001

(db)

1. Városközpont

Lakásállomány

Lakásállomány, minőségi jellemzői

külterület

7,4

Szőlőtelep

10,5

8. Városrész+

6,6

7. Városrész

6. Városrész

9,3

(Nagyszénászug

5. Makkosmária

7,8

lakóterület

8,4

lakóterület

8,3

lakóterület

2. Délnyugati

8,1

összesen*

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

Budakeszi

1. Városközpont

A városrészek közötti társadalmi különbségek meghatározása szempontjából fontos megvizsgálni a lakosság gazdasági aktivitási arányának alakulását, valamint az egyes városrészek közötti eltéréseket. A 15-64 éves ráckevei népességen belül a foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, mint az országos és a járási arányok, vagyis Ráckevén a kedvezőtlenebb iskolai végzettség kedvezőtlenebb gazdasági aktivitást eredményez. A 4. sz. táblázat alapján megállapítható, hogy az iskolázottság tekintetében is kedvezőtlenebb helyzetben levő Déli Óváros és Városközpont városrész és Újhegy külterület gazdasági aktivitás vonatkozásában is eltér a többi városrésztől. A Déli városrészben és Újhegy külterületen a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aránya a városi átlaghoz képest 3-4%-al magasabb, addig az Északi városrészben 3, míg Újtelepen 5,6%-al alacsonyabb. Hasonló különbségeket fedezhetünk fel a foglalkoztatottsági mutatókban. A Déli városrészben és Újhegy külterületen a foglalkoztatottsági ráta a városi átlaghoz képest alacsonyabb, míg az Északi városrészben, különösen az Újtelepen a városi átlaghoz képest jelentősen kedvezőbb foglalkoztatottsági helyzetet találunk.





Az adatsorból látszik, hogy a legdinamikusabban Nagyszénászug és Makkosmária lakásállománya növekedett 2001-ről 2011-re. Nagyszénászugnál 10 év alatt a háromszorosára, Makkosmárián közel 1,3 szorosára emelkedett a lakásállomány száma.

III.4.2. Szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése A „Térbeli-társadalmi rétegződések, konfliktusok, érdekviszonyok” című fejezetben bemutatásra került, hogy a hogy Budakeszin nem található szegregátum, vagyis nincs olyan településrész, ahol a szegregációs mutató 30% feletti lenne.

III.4.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek A megalapozó vizsgálat „A hatályos településfejlesztési döntések bemutatása” c fejezet tartalmazza a 2008as IVS-ben megfogalmazott akcióterületek megvalósított, meg nem valósított, de továbbra is megvalósítani szándékozott akcióterületeit, illetve projektjeit. A tervezés során további projektek kijelölése, új akcióterületek meghatározása indokolt, melyek részletes bemutatását az ITS tartalmazza.

126

BUDAKESZI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Recommend Documents