DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK TÁJÉKOZTATÓ 2009

DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR

SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK

TÁJÉKOZTATÓ 2009

A szociális munka alapképzés Nyíregyházán 1990-ben indult az általános szociális munkás képzés. A képzés indítása óta mintegy 1000 hallgató végzett és helyezkedett el a munkaerıpiacon. 2006. szeptemberétıl a lineáris képzési rendszerben a szociális munka alapszak 7 féléves képzéssel indul nappali és levelezı tagozatokon. A szociális munkás képzés széleskörő gyakorlati bázisra épített magas szintő elméleti szakmai, társadalomtudományi megalapozottságú képzés, melynek végére a hallgatók képesek tudásukat, ismereteiket szintetizálva a gyakorlatban dolgozni. A képzés fı tanulmányi területei a következık: A szociális munka elmélete és gyakorlata Társadalompolitika- Szociálpolitika Társadalomtudomány Pszichológia Népegészségügy Jogtudomány A szociális munkás alapképzés 40%-át a gyakorlati oktatás teszi ki, ezen belül a szociális munka gyakorlata a leghangsúlyosabb. A gyakorlati képzés fontos része a szociális munka alapszakon a hetedik félévben teljesítendı összefüggı egy féléves intézményen kívüli gyakorlat. A színvonalas gyakorlati oktatást több mint 120 terepgyakorlatot biztosító intézmény segíti, melyek szolgáltatásaikat tekintve lefedik a szociális munkásokat foglalkoztató intézmények teljes vertikumát. A szociális munkás szakma: A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely egy idıben segít javítani és helyreállítani egyének, családok, csoportok és közösségek élet- és mőködıképességét, valamint hozzájárul az ehhez szükséges komplex feltételek javításához. E tevékenység az ember és a környezete között fennálló viszony módosítására, javítására irányul a szociális problémák megelızése és kezelése érdekében. A szociális munkás a szociális problémák megoldását valamennyi lehetséges erıforrás mozgósításával és felhasználásával végzi. A képzés célja olyan ismeretek nyújtása, és olyan készségek, képességek (beállítódás, értékrend, szemlélet, személyiség) kifejlesztése, amelyek lehetıvé teszik az alábbi feladatok megoldását: - a társadalom (gazdaság, politika, kultúra stb.) valóságos mőködési szabályszerőségeinek felismerése és elemzése; - a társadalmilag kedvezıtlen helyzeteket létrehozó okok feltárása és mindazon eszközöknek az áttekintése és mozgósítása, amelyek ezen okok kialakulását megelızhetıvé teszik; - a különbözı élethelyzetekben kialakuló szociális problémák felismerése és ezek össztársadalmi összefüggésben való szemlélete; - az egyének, családok és közösségek problémamegoldó - képességének javítása, saját gazdasági, társadalmi, érzelmi, biológiai, családi és személyközi okokból fakadó szociális problémáik felismerésére és megoldására; - az egyének és közösségeik összekapcsolása nehéz élethelyzetük javítását szolgáló társadalmi és állami intézményekkel, elvárásokkal és szolgálatokkal, jog- és érdekérvényesítı képességeik fejlesztésének segítése; - az adott szociálpolitikai intézmény- és eszközrendszer fejlesztésének és megújításának kezdeményezése társadalmi, intézményi, szakmai és politikai szinten; - a szociális munka kompetencia - határainak kijelölése, más szakemberekkel való együttmőködés, más szakmák bevonása a szociális munkás illetékességi körén kívül esı problémák megoldásába. 2

A szociális munkás, hasonlóan más segítı foglalkozású szakemberekhez, személyiségével, segítı attitődökkel gyakorolja hivatását. Ennek során gondosan ügyel kliensei szuverenitása, döntési és akaratnyilvánítási szabadsága csorbítatlanságára. Mint szakember nem minısít, hanem hivatása szabályai szerint segít. Tevékenysége hatékonyságát fokozandó, klienseivel igyekszik a kölcsönös bizalom légkörét kialakítani. A képzés során szerzett szakmai tudással, empátiával, fejlett problémamegoldó készséggel, holisztikus szemlélettel rendelkezı szakemberré válik, aki segít a szociális és mentális problémákkal küzdı embereknek. A szociális munkás feladata közvetíteni a kliens és környezete között abban az esetben, ha interakciós zavar áll fenn, és ezt a felek nem tudják megoldani, kezelni. A beavatkozás célja, hogy a zavar megszőnjön és az eredeti állapot helyreálljon. Szakunk nemzetközi kapcsolatai: A szociális munka alapszak több Európai Unióhoz tartozó országgal és az Egyesült Államokkal mőködtet nemzetközi kapcsolatot. Az együttmőködések keretében lehetıség van a diákok számára külföldi tanulmányi útra, szakmai gyakorlatra, külföldi vendégoktatók elıadásait hallgatni, tantárgyait tanulni. A cserekapcsolatok keretében oktatóink, oktatói és kutatói munkában mőködnek együtt a partner intézményekkel. Képzésünk kapcsolatai: - Finnország: Oulu Polytechnic - Németország, Eishtätt: Katholische Universität Eichstätt - Németország, München: Katholische Stiftungsfachhochschule - Németország, Kassel: Universität Kassel - Egyesült Államok, Louisville-i Egyetem: Kent Shool of Social Work - Anglia, Birmingham: Aston University-Aston Business School - Csehország: University of Ostrava - Csehország: South Bohemian University - Ausztria: Fh-Campus Wien - Románia: Partiumi Keresztény Egyetem - Románia: Babes Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár

- Szlovákia: University of Trnava - Portugália: Politéchnico de Viseu, Lamego A felsorolt intézményekbıl a szak rendszeresen fogad vendégoktatókat is, akik nemcsak az elméleti képzést segítik, hanem speciális kurzusok formájában a szakma gyakorlati oktatásában is aktív szerepet vállalnak. A szak széleskörő nemzetközi kapcsolataiból adódóan hallgatóink számára rendszeresen lehetıség nyílik arra is, hogy gyakorlatukat külföldi intézményekben teljesíthessék, valamint nemzetközi hallgatói programokhoz kapcsolódjanak. Szakunkon országos, valamint regionális kutatásokban való részvételre is lehetıség nyílik, amelyek eredményeit a hallgatók TDK konferenciákon mutatnak be, továbbá pályamunkájukkal Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon is szerepelhetnek. A szakon az eddigiek során is elmélyült kutatómunka folyt, az elmúlt tizenöt évben a szak oktatói két nemzetközi kutatási programba is bekapcsolódtak. Négy, az Országos Tudományos 3

Kutatási Alap által támogatott, illetve két, az Országos Kiemeléső Társadalomtudományi Kutatások keretén belül finanszírozott kutatás folyt a szak oktatóinak kezdeményezésére. Képzésünk az öregedéstudomány területén mőköttet kutatómőlyelyet, de számos más társadalomtudományi vizsgálatba is bekapcsolódhatnak a hallgatók. 2008-ban indult például a nyíregyházi lakosság szociális helyzetét vizsgáló háztartás panel vizsgálat, melynek eredményei országos és nemzetköti adatokkal is összevethetık. Hallgatóink önálló kutatásait és külföldi tanulmányait az Alapszak külön erre a célra létrehozott keretbıl támogatja. A Szociális Munka Alapszak az alapszakon tanuló hallgatók számára a kötelezıen választandó és szabadon választható tárgyak keretein belül biztosít lehetıséget az egyéni elmélyülésre egyes tudományterületeken, melyek elıkészíthetik, illetve elısegíthetik a késıbbi mesterképzésbe való belépést. A szociális munka (BA) alapszak befejezését követıen a hallgatónak lehetısége van választani: Elhelyezkedik a munkaerıpiacon: Elhelyezkedhet a következı területeken: családsegítı szolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok, polgármesteri hivatalok szociális és gyámügyi osztályai, gyermekvédelmi központok, gyermekotthonok, ápolást-gondozást nyújtó otthonok, nappali ellátást nyújtó és egyéb alapszolgáltatást biztosító szolgáltatások, kistrérségi, és egyéb integrált szociális szolgáltatók, hajléktalan-ellátás intézményei, rehabilitációs intézmények, egészségügyi intézmények, egyházi szociális intézmények, igazságügyi és büntetés-végrehajtási intézetek, pártfogói felügyelet, tanácsadó érdekvédelmi és önsegítı szervezetek, non-profit szervezetek, stb. Szakirányú továbbképzési szakra jelentkezik, ahol a szakterület mélyebb, speciálisabb ismereteinek oktatása történik. Az alapdiplomára épülı szakirányú továbbképzések közül a Karon induló képzések: - Alkalmazott Szociális Gerontológia Szakirányú Továbbképzési Szak - Interdiszciplináris Közösségi Munka Szakirányú Továbbképzési Szak Ezek a képzések az alapdiploma szintjének megfelelı további szakirányú képzettséget biztosítanak. A képzések ideje 2 félév. Jelentkezik „mester” (MA) képzésre A többciklusú lineáris képzési folyamatban az alapszak elvégzését követıen lehetıség nyílik mesterszakon tanulni, ahol a szakmai tudás elmélyítése történik. Karunkon az országban elsıként indítottunk Egészsgügyi Szociális Munka Mesterképzést, mely teljes idıs (nappali) és részidıs (levelezı) bképzési formákban nyújt lehetıséget hallgatóinknak a mesterfokozat megszerzésére.

4

A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK KÉPZÉSI PROGRAMJA

Szociális munka alapszak Képzési programja Szak neve: Szociális munka alapszak Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: társadalomtudományi, szociális Képzési ciklus: Alapképzés (Bachelor, BA) Képzési forma (tagozat): nappali, levelezı Szakért felelıs kar: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Képzési idı: Félévek száma: 7. Az oklevélhez szükséges kreditek száma: 180+30 Összes kontaktóra száma: nappali tagozaton: 2634 óra levelezı tagozaton: 940 óra Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege:

Tagozat

Nappali tagozaton

Levelezı tagozaton

Ideje a mintatanterv szerint

Óraszáma

Kredit értéke

I – IV.

168

12

V - VI

154

9

VII.

504

30

I – IV.

96

12

V - VI

56

9

VII.

220

30

Jellege Intézményen kívüli, alapozó Intézményen kívüli, elmélyítı Összefüggı szakmai gyakorlat Intézményen kívüli, alapozó Intézményen kívüli, elmélyítı Összefüggı szakmai gyakorlat

5

Az alapszak képzési és kimeneti követelményei a 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 2. sz. melléklete alapján SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: szociális munka 2. Az alapképzési szakon szerezhetı végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplı megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) – szakképzettség: szociális munkás – a szakképzettség angol nyelvő megjelölése: Social Worker 3. Képzési terület: társadalomtudományi 4. Képzési ág: szociális 5. A képzési idı félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyőjtendı kreditek száma: 180 + 30 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhetı minimális kreditérték: 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetı minimális kreditérték: 10 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhetı minimális kreditérték: 90 kredit, amelybıl az összefüggı szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésrıl és a társadalmi rendszerekrıl szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erısítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére. Képesek az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megırzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelızésére, szakszerő kezelésére. Továbbá kellı mélységő elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történı folytatásához. A szociális képzési ág közös kompetenciái Az alapfokozattal rendelkezık ismerik: – tevékenységükhöz szükséges, szociális munkára vonatkozó, továbbá a társadalomismereti, társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjait; – a szociális segítségnyújtáshoz szükséges információszerzés módjait és a legfontosabb információforrásokat; – a különbözı társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztetı tényezıket; Alkalmasak: – a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetérıl szóló információk és tapasztalatok összegyőjtésére és rendszerezésére; – az informatikai eszközök használatára; – a szociális szakmai tevékenység tanulásához szükséges szövegek, elemzések, vizuális jelek, táblázatok, adatsorok, diagramok megértésére, értelmezésére. Az alapfokozat birtokában a szociális munkások képesek: – a társadalmi folyamatok mőködési szabályszerőségeinek, a társadalmilag kedvezıtlen helyzeteket létrehozó okoknak, következményeknek a felismerésére, kritikus és rendszerszerő elemzésére; 6

– a különbözı életciklusokban és élethelyzetekben kialakuló szociális problémák, veszélyeztetı tényezık felismerésére, feldolgozására és elemzésére; – az egyén és társadalmi környezete közötti interakciók társadalmi összefüggéseiben való értelmezésére; – az egyének, családok, csoportok, közösségek problémakezelı és –megoldó képességének javítására, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk elısegítésére; – az egyén és környezete erıforrásainak feltárására és hasznosítására; – a szociális munka tanulásához szükséges információforrások, a szakmai gyakorlatban használatos dokumentációk használatára. Az alapfokozat birtokában a szociális munkások alkalmasak: – a szociális munkát folytató intézményekben, szervezetekben munkakörök betöltésére; – az elsajátított problémakezelı komplex stratégiák, technikák hatékony használatára, a közvetlen szociális munkafolyamatok kreatív megvalósítására; – a szociális munkát felhasználók kapcsolatainak, érdekérvényesítı képességének fejlesztésére a szociálpolitika döntéshozóival való kapcsolatukban, emberi jogi ügyeket illetıen eligazításra. A szakon végzettek rendelkeznek együttmőködı; kapcsolatteremtı képességgel; kommunikációs készséggel; a szociális munka vonatkozásában minıségtudattal; értékelés és önértékelés képességével; közvetítıi, képviselıi, tanácsadói feladatok végzése során személyes felelısséggel, alkalmazkodó képességgel; idegen nyelvtudással, a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel, szakmai identitással. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): 10. alapozó képzés: 30-40 kredit szociális, társadalomismereti (szociológia, közgazdaságtan), társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, (nép)egészségügyi, információs technológiai, jogi és igazgatási alapismeretek; – szakmai törzsanyag: 105-135 kredit szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái, módszerei, területei; társadalomismeret; társadalom- és szociálpolitika; pszichológia; jog és igazgatás a szociális munkában; (nép)egészségügyi és pedagógiai ismeretek a szociális munkában; differenciált – kötelezıen választandó – szakmai modulok. 9. Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat részét képezik: a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a gyakrolati tudás elmélyítését szolgáló labor és terepgyakorlatok, és a terepgyakorlatokhoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó és esetmegbeszélı szemináriumok is. Az intenzív szakmai gyakorlat legalább egy féléven át végzett folyamatos, hetenként legalább 8 órás, terepen folyó gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit. A szociális munka alapszak teljes idıs képzésben 504 óra, a részidıs képzésben 220 óra az intenzív szakmai gyakorlat óraszáma. A terepgyakorlati oktatás megszervezéséért a képzı intémzény tartozik felelısséggel. 10. Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez egy élı idegen nyelvbıl államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékő érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

7

Az alapszak ajánlott tanterve/mintatanterve: (mellékletben) Szakdolgozat A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit. Záróvizsga szerkezete A záróvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató elfogadott szakdolgozattal rendelkezzen. A záróvizsga részei a szakdolgozat megvédése, valamint szóbeli vizsga a szociális munka, valaminta szociálpolitika ismeretekbıl Formája Elfogadott szakdolgozatnak a dolgozat akkor tekintendı, ha a témavezetı és a bíráló is egybehangzóan elfogadta és legalább elégségesre értékelte a dolgozatot. A záróvizsga tematikáját a szak a hivatalosan megjelenı szaki tájékoztatóban, valamint a záróvizsga évében a tavaszi szorgalmi idıszak elsı napjáig teszi közzé a hallgatók számára. Tematika/tartalom -

-

-

-

az emberi viselkedésrıl és a társadalmi rendszerekrıl szóló elméletek ismerete; az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erısítését szolgáló beavatkozási módszerek ismerete; az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítása, megırzése és helyreállítása módszereinek ismerete; a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelızése, kezelése; a tevékenységükhöz szükséges, szociális munkára vonatkozó, továbbá a társadalomismereti, társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjai; a szociális segítségnyújtáshoz szükséges információszerzés módjai és a legfontosabb információforrások ismerete; a különbözı társadalmi és szociális problémák, a kielégítetlen szükségletek, a veszélyeztetı tényezık azonosításának, felmérésének ismeretei; a társadalmi folyamatok mőködési szabályszerőségeinek, a társadalmilag kedvezıtlen helyzeteket létrehozó okoknak, következményeknek ismerete és kritikus és rendszerszerő elemzése; a különbözı életciklusokban és élethelyzetekben kialakuló szociális problémák, veszélyeztetı tényezık felismerésével, feldolgozásával és elemzésével kapcsolatos módszerek ismerete; az egyének, családok, csoportok, közösségek problémakezelı és megoldó képességének javítása érdekében alkalmazható módszerek ismerete; az egyén és környezete erıforrásainak feltárására és hasznosítására alkalmazható módszerek ismerete; a szociális munka tanulásához szükséges információforrások, a szakmai gyakorlatban használatos dokumentációk ismerete.

Értékelés A komplex záróvizsga részei – a szakdolgozat védése, valamint a szóbeli vizsga – ötfokozatú értékelésőek. 8

A szociális munka alapszakon a záróvizsga eredményét a szóbeli vizsga eredménye és a szakdolgozat védésének érdemjegye egyszerő számtani átlaga adja. (ZV = szakdolgozat védés + szóbeli zv eredménye:2). A diplomajegy része a szakdolgozat opponensi bírálatának értékelése, a szakdolgozat védésének értékelése, a záróvizsga eredménye, a szociális munka gyakorlata VII. tantárgy érdemjegye, valamint az abszolutóriumhoz elıírt szigorlatok érdemjegyei. A diplomajegy kiszámítása során az értékelések számtani átlagát kell alkalmazni (diplomajegy=szakdolgozat opponensi értékelés + szakdolgozat védés + záróvizsga értékelés + szociális munka gyakorlata VII. értékelés, szigorlatok érdemjegyei : 6) A záróvizsga egyéb szabályaira a DE EF TVSZ szabályozását tekintjük irányadónak.

9

AJÁNLOTT TANTERV NAPPALI TAGOZAT A szak fejléce

Szociális Munka Alapszak

Iktatószám Hatályos

2009.

Tagozat

Nappali

Szakfelelıs aláírása

MINTATANTERV Javasolt félév (1)

kódja (2)

I.

05014

Szociális munka I.

I.

05015

Szociális munka gyakorlat I.

I.

05016

Szociológia I.

I.

05017

Magyar társadalom I.

kollokvium

neve (3)

számonkérési formája (aláírás, gyak.jegy, kollokvium) (4)

A tantárgy óraszáma/ félév

kreditértéke (7)

jellege (köt., köt. vál.) (8)

elm. (5)

gyak (6)

28

28

5

köt.

gyak. jegy

0

42

3

köt.

kollokvium

14

14

3

köt.

14

14

3

köt.

kollokvium

felvétel elıkövetelménye/i (a tantárgy kódja) (9)

I.

20071

Közgazdaságtudomány

kollokvium

14

14

3

köt.

I

05018

Társadalom - és szociálpolitika I.

gyak. jegy

14

14

3

köt.

I.

05019

Jogi ismeretek I.

kollokvium

14

14

3

köt.

I.

70016

Pszichológia I.

gyak. jegy

14

14

3

köt.

I.

05020

Információs technológiai ism. A szociális munkában

gyak. jegy

14

0

2

köt.

I.

85024

Népegészségügyi ismeretek a szociális munkában I.

kollokvium

28

0

3

köt.

összesen

4 gy+6 k

154

154

31

II.

05021

Szociális munka II.

gyak. jegy

28

28

5

köt.

Szociális munka I.

II.

05022

Szociális munka gyakorlata II.

gyak. jegy

0

42

3

köt.


II.

05023

Magyar társadalom II.

gyak. jegy

14

14

3

köt.


II.

05024

Társadalom - és szociálpolitika II.

gyak. jegy

14

28

4

köt.


II.

05025

Szociológia II.

gyak.jegy

14

0

2

köt.

Szociológia I.

II.

05026

Jogi ismeretek II.

kollokvium

14

0

2

köt.

Jogi ismeretek I.

II.

05027

Jogi ismeretek a szociális munkában I.

kollokvium

14

14

3

köt.

Jogi ismeretek I.

II.

70017

Pszichológia II.

kollokvium

14

14

3

köt.

Pszichológia I.

4 kredit

köt. Vál.

I.

II.

Kötelezıen választható kurzusok* összesen

5gy+3k

112

140

III.

II. 05028

Szociális munka III.

gyak. jegy

14

14

29 3

köt.


III.

05029

Szociális munka gyakorlat III.

gyak. jegy

0

42

3

köt.

Szociális munka gyakorlat II.

10

III.

05030

Pedagógia a szociális munkában

gyak. jegy

14

0

2

III.

05031

Szociológia III.

gyak. jegy

14

14

3

köt.

Szociológia II.

III.

05032

Társadalom és szociálpolitika III.

kollokvium

14

14

3

köt.


III.

05033

Jogi ismeretek a szociális munkában II.

kollokvium

28

0

3

köt.


III.

85025

Népegészségügyi ismeretek a szociális munkában II.

kollokvium

28

0

3

köt.


III.

70018

Pszichológia III.

gyak. jegy

28

0

3

köt.

Pszichológia II.

7 kredit

köt. Vál.

III.

Kötelezıen választható kurzusok*

III.

köt.

összesen

5gy+3k

140

84

IV.

05034

Szociális munka IV.

gyak. jegy

14

14

3

köt.


IV.

05035

Szociális munka gyakorlat IV.

gyak. jegy

0

42

3

köt.


IV.

05036

Magyar társadalom III.

gyak. jegy

14

0

2

köt.


IV.

05037

Társadalom - és szociálpolitika IV.

gyak. jegy

14

14

3

köt.

Társadalom - és szociálpolitika III.

IV. IV.

05038 70019

Jogi ismeretek a szociális munkában III. Segítı kapcsolatok pszichológiája

kollokvium gyak. jegy

28 14

14 28

4 4

köt. köt.

Jogi ismeretek a szociális munkában II. Pszichológia III.

7 kredit

köt. Vál.

112

IV.


IV.

összesen

2k+4gy

84

30

26

V.

05039

Szociális munka V.

gyak. jegy

14

14

3

köt.


V.

05040

Szociális munka gyakorlat V.

gyak. jegy

0

112

6

köt.


V.

85026

Népegészségügyi ismeretek a szociális munkában III.

kollokvium

28

14

4

köt.


8 kredit

köt. Vál.

V.


V.

összesen

2gy+1k

42

140

21

VI.

05041

Szociális munka VI.

gyak. jegy.

42

28

6

köt.

Szociális munka II., Társadalom - és szociálpolitika IV., Jogi ismeretek a szociális munkában III.

VI.

05042

Szociális munka gyakorlat VI.

gyak. jegy

0

42

3

köt.


4 kredit

köt. Vál.

42

70

13

504

30

504

30

VI.


VI.

összesen

1gy+1k

Szociális munka gyakorlat VII.

gyak. jegy

összesen

1gy

VII.

05043

VII. VI.

0

Szakdolgozat

20

köt.


köt. Vál.

KRITÉRIUMKÖVETELMÉNYEK II.

05044

Szakmai készségfejlesztés

aláírás

28

krit. Köv.

III.

05045


aláírás

28

krit. Köv.

IV.

05046


aláírás

28

krit. Köv.

VII.

05047

Esetmegbeszélés

aláírás

28

krit. Köv.

I.

15001, 15020

Idegen nyelv (Angol I., Német I.)

aláírás

42

krit. Köv.

II.

15002, 15021

Idegen nyelv (Angol II., Német II.)

aláírás

42

krit. Köv.

11

III.

15003, 15022

IV.

Idegen nyelv (Angol III., Német III.)

aláírás

42

krit. Köv.

Idegen nyelv (Angol IV., Német IV.)

aláírás

42

krit. Köv.

I.

15040

Testnevelés

aláírás

28

krit. Köv.

II.

15041

Testnevelés

aláírás

28

krit. Köv.

II.

05048

Szigorlat I.(Szociális munka I – II.)

IV.

05049

krit. Köv.

Szociális munka I - II., Szociális munka gyakorlat I - II.

Szigorlat II. (Magyar társadalom, Társadalom és szociálpolitika)

krit. Köv.

Magyar társadalom I - II - III., Társadalom és szociálpolitika I - II - III - IV.

Idegen nyelv alapvizsga

krit. köv.

Angol I-IV. vagy Német I-IV.

IV. VII.

Záróvizsga***

krit. Köv.

Szabadon választható tárgyak**

10 kredit

Kötelezıen választható tárgyak

választandó:

szab. vál

30 kredit

II - VI.

05050

Ágazati szociálpolitika

kollokvium

28

0

3

köt.vál

Társadalom - és szociápolitika I.

II - VI.

05051

Szegénység és társadalmi kirekesztettség

kollokvium

28

0

3

köt.vál


II - VI.

05052

Társadalomstatisztika

kollokvium

28

0

3

köt.vál

II - VI.

85027

Egészségpedagógia - egészségfejlesztés I.

gyak.jegy

0

28

2

köt.vál


III - VI.

05053

Gerontológia

gyak.jegy

0

28

2

köt.vál


III - VI.

85028

Egészségpedagógia - egészségfejlesztés II.

gyak.jegy.

0

28

2

köt.vál


III - VI.

05054

Kvalitatív és kvantitatív módszerek a szociológiában I.

kollokvium

28

0

3

köt.vál

Szociológia II.

III - VI.

05055

Szociális munka gyermekekkel és családokkal I.

gyak.jegy

14

0

2

köt.vál


IV - VI.

05056

Iskolai szociális munka

gyak.jegy

14

0

2

köt.vál


IV - VI.

05057

Szociális munka gyermekekkel és családokkal II.

gyak.jegy

0

28

2

köt.vál


IV - VI.

05058

Egészségügyi szociális munka

gyak.jegy.

14

28

4

köt.vál


IV - VI.

05059

Kvalitatív és kvantitatív módszerek a szociológiában II.

gyak.jegy.

14

28

4

köt.vál


V - VI.

05060

Menedzsment

gyak.jegy

14

28

4

köt.vál

III - VI.

05061

Szociális munka speciális helyzető csoportokkal

gyak.jegy

14

28

4

köt.vál

V.

15004, 15023

Szaknyelv I. (Angol IV., Német IV.)

gyak.jegy.

0

42

3

köt.vál.

VI:

15007, 15037

Szaknyelv II. (Angol szaknyelv II., Német szaknyelv II.) kötelezıen választható összesen

gyak.jegy.

0

42

3

köt.vál.


46

Megjegyzések: A *-gal jelölt kötelezıen választható tárgyakat külön táblázat tartalmazza. **A szabadon választható tárgyakat aktuális félévi meghirdetés szerint kell felnvenni. Az esetmegbeszélés c. tágyat a VII. félévben kell felvenni a Szociális munka gyakrolat VII. tárggyal párhuzamosan. ***Záróvizsga: Komplex szóbeli vizsga a képzés ismeretanyagait integrálva, melynek részei: szakdolgozat védés, szóbeli vizsga a társadalom - és szociálpolitika és szocilis munka tárgyakból.

12

AJÁNLOTT TANTERV LEVELEZİ TAGOZAT A szak fejléce


Iktatószám Hatályos

2009.

Tagozat

Levelezı

Szakfelelıs aláírása

MINTATANTERV A tantárgy óraszáma/ félév

Javasolt félév (1)

kódja (2)

I.

05014_L

Szociális munka I.

kollokvium

I.

05015_L


gyak. jegy

I.

05016_L

Szociológia I.

kollokvium

12

3

köt.

I.

05017_L


kollokvium

12

3

köt.

neve (3)

számonkérési formája (aláírás, gyak.jegy, kollokvium) (4)

elm. (5)

kreditértéke (7)

gyak (6)

20 16

jellege (köt., köt. vál.) (8)

5

köt.

3

köt.

I.

20071_L

Közgazdaságtudomány

kollokvium

12

3

köt.

I

05018_L


gyak. jegy

12

3

köt.

I.

05019_L

Jogi ismeretek I.

kollokvium

12

3

köt.

I.

70016_L

Pszichológia I.

gyak. jegy

12

3

köt.

I.

05020_L

Információs technológiai ism. A szociális munkában

gyak. jegy

8

2

köt.

I.

85024_L


kollokvium

12

3

köt.

összesen

4 gy+6 k

112

II.

05021_L


gyak. jegy

20

II.

05022_L

Szociális munka gyakorlata II.

gyak. jegy

0

II.

05023_L


gyak. jegy

II.

05024_L


gyak. jegy

II.

05025_L

Szociológia II.

gyak.jegy

II.

05026_L

Jogi ismeretek II.

kollokvium

II.

05027_L


II.

70017_L

Pszichológia II.

I.

16

31 5

köt.

Szociális munka I.

16

3

köt.


12

3

köt.


15

4

köt.


10

2

köt.

Szociológia I.

10

2

köt.

Jogi ismeretek I.

kollokvium

12

3

köt.

Jogi ismeretek I.

kollokvium

12

3

köt.

Pszichológia I.

4 kredit

köt. Vál.

II.


II.

összesen

5gy+3k

91


gyak. jegy

12

III.

05028_L

felvétel elıkövetelménye/i (a tantárgy kódja) (9)

16

29 3

köt.


13

III.

05029_L


gyak. jegy

III.

05030_L

Pedagógia a szociális munkában

gyak. jegy

III.

05031_L

Szociológia III.

gyak. jegy

12

3

köt.

Szociológia II.

III.

05032_L

Társadalom és szociálpolitika III.

kollokvium

12

3

köt.


III.

05033_L


kollokvium

12

3

köt.


III.

85025_L


kollokvium

12

3

köt.


III.

70018_L

Pszichológia III.

gyak. jegy

12

3

köt.

Pszichológia II.

7 kredit

köt. Vál.

III.

16 8


III.

összesen

5gy+3k

80

IV.

05034_L

Szociális munka IV.

gyak.jegy

12

IV.

05035_L


gyak. jegy

IV.

05036_L

Magyar társadalom III.

gyak. jegy

IV.

05037_L

Társadalom - és szociálpolitika IV.

gyak. jegy

IV.

05038_L

Jogi ismeretek a szociális munkában III.

kollokvium

15

IV.

70019_L

Segítı kapcsolatok pszichológiája

gyak. jegy

15

IV.

3

köt.


16

3

köt.


10

2

köt.


12

3

köt.

Társadalom - és szociálpolitika III.

4

köt.


4

köt.

Pszichológia III.

7 kredit

köt. Vál.

összesen

2k+4gy

64

gyak.jegy

12

05039_L

V.

05040_L


gyak. jegy

V.

85026_L

Népegészségügyi ismeretek a szociális munkában III.

kollokvium

V.

16

V. 05041_L

40 15

VI.

05042_L

VI.

összesen

2gy+1k

27


gyak. jegy

24


gyak. jegy

40

16 24

köt.


köt.


8 kredit

köt. Vál.

21 köt.

Szociális munka II., Társadalom - és szociálpolitika IV., Jogi ismeretek a szociális munkában III.

3

köt.


4 kredit

köt. Vál.

összesen

1gy+1k

16

13

gyak. jegy

220

30

VII.

összesen

1gy

220

30

VI.

Szakdolgozat

05043_L


6

Szociális munka gyakorlat VII.

VII.

köt.

4

6


VI.

26 3


VI.

Szociális munka gyakorlat II.

30

Szociális munka V.

V.

köt. köt.

16


IV.

3 2

20

köt.


köt.vál.

KRITÉRIUMKÖVETELMÉNYEK II.

05044_L


aláírás

8

krit. Köv.

14

III.

05045_L


aláírás

8

krit. Köv.

IV.

05046_L


aláírás

8

krit. Köv.

VII.

05047_L

Esetmegbeszélés

aláírás

8

II.

05048

Szigorlat I.(Szociális munka I – II.)

krit. Köv.

Szociális munka I - II., Szociális munka gyakorlat I - II.

IV.

05049

Szigorlat II. (Magyar társadalom, Társadalom és szociálpolitika)

krit. Köv.

Magyar társadalom I - II - III., Társadalom és szociálpolitika I - II - III IV.

Záróvizsga***

krit. Köv.

VII.

krit. Köv.

10 kredit

Szabadon választható tárgyak** Kötelezıen választható tárgyak

választandó: kollokvium

szab. vál

30 kredit

II - VI.

05050_L

Ágazati szociálpolitika

12

3

köt.vál


II - VI.

05051_L

Szegénység és társadalmi kirekesztettség

kollokvium

12

II - VI.

05052_L

Társadalomstatisztika

kollokvium

12

3

köt.vál


3

köt.vál

II - VI.

85027_L


gyak.jegy

10

2

köt.vál


III - VI.

05053_L

Gerontológia

gyak.jegy

10

2

köt.vál


III - VI.

85028_L

Egészségpedagógia - egészségfejlesztés II.

gyak.jegy

10

2

köt.vál


III - VI.

05054_L


kollokvium

12

3

köt.vál

Szociológia II.

III - VI.

05055_L


gyak.jegy

10

2

köt.vál


IV - VI.

05056_L

Iskolai szociális munka

gyak.jegy

10

2

köt.vál


IV - VI.

05057_L

Szociális munka gyermekekkel és családokkal II.

gyak.jegy

10

2

köt.vál


IV - VI.

05058_L

Egészségügyi szociális munka

gyak.jegy

15

4

köt.vál


IV - VI.

05059_L

Kvalitatív és kvantitatív módszerek a szociológiában II.

gyak.jegy

15

4

köt.vál


II - VI.

05060_L

Menedzsment

gyak.jegy

15

4

köt.vál

III - VI.

05061_L

Szociális munka speciális helyzető csoportokkal

gyak.jegy

15

4

köt.vál

V.

15004, 15023

Szaknyelv I. (Angol IV., Német IV.)

gyak.jegy.

0

15

3

köt.vál.

VI:

15007, 15037

Szaknyelv II. (Angol szaknyelv II., Német szaknyelv II.)

gyak.jegy.

0

15

3

köt.vál.

168

30

46

kötelezıen választható összesen


Megjegyzések: A *-gal jelölt kötelezıen választható tárgyakat külön táblázat tartalmazza. A **-gal jelölt szabadon választható tárgyakat aktuális félévi meghirdetés szerint kell felnvenni. Az esetmegbeszélés c. tágyat a VII. félévben kell felvenni a Szociális munka gyakorlat VII. tárggyal párhuzamosan. ***Záróvizsga: Komplex szóbeli vizsga a képzés ismeretanyagait integrálva, melynek részei: szakdolgozat védés, szóbeli vizsga a társadalom - és szociálpolitika és szocilis munka tárgyakból.

15

SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK SZERVEZETI EGYSÉG SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK Prof. Dr. Molnár Péter, egyetemi tanár, intézet igazgató, alapszakfelelıs Patyán László fıiskolai docens, alapszakfelelıs – helyettes, szervezéssel megbízott oktató EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA MESTERSZAK Prof. Dr. Bakó Gyula, egyetemi tanár, mesterszakfelelıs Dr. Fábián Gergely, tanszékvezetı fıiskolai tanár, mesterszakfelelıs - helyettes Kótisné Plajner Mónika, oktatásszervezı Kósa Szilvia informatikus Vámosi Katalin szaki ügyintézı

SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAKOS HALLGATÓK KÉPZÉSÉBEN RÉSZTVEVİ TANSZÉKEK Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék

Elméleti Egészségtudományi és Alkalmazott Pszichológia Tanszék

Védınıi Módszertani és Népegészségtani Tanszék

Egészségügyi Informatikai Tanszék

Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus

Tanszékvezetı:

Tanszékvezetı:

Tanszékvezetı:

Tanszékvezetı:

Lektorátusvezetı:

Dr. Fábián Gergely Ph.D. fıiskolai tanár

Dr. Kalapos István Ph.D. fıiskolai tanár

Dr. Kósa Zsigmond Ph.D. fıiskolai docens

Dr. Ködmön József Ph.D. fıiskolai docens

Tilki Ágnes

16

A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK TANTÁRGYI PROGRAMJAI KÖTELEZİ TÁRGYAK

17

A tantárgy neve: Szociális munka I – VI. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Horváth László Ajánlott félév I. II. III. IV. V. Tantárgyi kód 05014 nappali Tantárgyi kód 05014 L levelezı Nappali tagozat 2+2 heti óraszáma Levelezı tagozat 20 félévi óraszáma Kredit 5 Vizsgakövetelmény koll Kötelezı elıtanulmányi rend /kód/ -

Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású oktatói. VI.

05021

05028

05034

05039

05041

05021 L

05028 L

05034 L

05039 L

05041 L

2+2

1+1

1+1

1+1

3+2

20

12

12

12

24

5 gyj

3 gyj

3 gyj

3 gyj

05014 05014 L

05021 05021 L

05028 05028 L

05021 05021 L

6 gyj 05021 05021 L, 05037, 05038

Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik? Szociális munka alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar

A tantárgy általános és speciális céljai Célja a hallgatók bevezetése a szociális munka professzionális végzéséhez szükséges elméletekbe, segítse a gyakorlat-elmélet egységének megvalósítását, ezen keresztül készítsen fel a szociális munka szigorlatra. A tantárgy feldolgozza az eskü szövegét, a szociális munkás pályaképét, rendszerbe szedi a szükséges alapismereteket, az esetkezelés, a problémamegoldás, a krízisintervenció, a rendszerszemlélet lépéseit, a szociális munka történetét, etikai dilemmáit, kódexét, kitekintést ad az európai szociális modell alapelveire, összefüggéseire. Felkészítjük a hallgatókat a team munkára. A hallgatók megismerik a szociális munka módszerit, a szociális csoportmunka és közösségi szociális munka elméletét, módszertanát, technikáit, valamint információkat szereznek az egyes speciális célcsoportokkal végzett segítı munka jellemzıirıl. Oktatás típusa: elıadás, szeminárium A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevıelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeirıl, a tanultaknak a gyakorlatban történı alkalmazhatóságnak mikéntjérıl. A szakon a kétpólusú minıségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerősítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.

A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelezı Szociális munka I. alapozó törzstantárgy, Szociális munka II – VI. szakmai törzstantárgy

Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 70+30 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése

18

Fénymásolt segédanyag, tömbösített idırend

internetes

információhordozók,

gyakorlattal

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás Fogyatékos személyek szociális ellátása Hajléktalanok egészségügyi helyzete Idıskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja Végzett hallgatók után követésének vizsgálata A tantárgy részletes leírása: Szociális munka I. 1. Az eskü tartalmának feldolgozása 2. Az emberi szükségletek felsorolása, jellemzése és kapcsolódásuk. A kliens megismerése. 3. Az emberi létezés szintjei, az ökoszisztéma és felhasználása a szociális munkában. 4. A szociális munka fı megközelítési iránya, céljai, lehetséges típushibái. 5. A szociális munka meghatározása, értelmezése és csoportosítása. 6. A szociális munka szereplıi és jellemzésük. 7. A hagyományos és a szakképzett szakemberek a szociális munkában, kompetencia határ és a team-munka. 8. A rendszerszemlélető szociális munka. 9. A szociális munka általános rendszerei és kapcsolódásuk. 10. Az egyéni esetkezelés folyamata. 11. A strukturált gyakorlat modellje. 12. Krízisintervenció a szociális munkában 13. A szociális munka fı kérdései. 14. A problémamegoldó modell és szakaszai. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: alapozó szociális ismeretek összefüggéseinek meglátása és gyakorlatban való megszemlélése

Kötelezı irodalom Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I. kötet. 5-15., 32-180. és a II. kötet egésze. Semmelweis, 1994. Peter Lüssi: A rendszerszemlélető szociális munka gyakorlati kézikönyve. Párbeszéd Alapítvány, Bp. 1997. 56-118., 295-354.o. Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképzı Fıiskola, Budapest 2000. Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest 2002. 1-137.o. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere A hallgatók írásbeli és szóbeli beszámolókat, egyéni és csoportos dolgozatokat készítenek. Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei Gyakorlati jegy nem kapcsolódik a tárgyhoz A vizsgára bocsátás feltételei Érvényes aláírás Vizsgáztatási módszer Írásbeli vizsga az elıadások és a kötelezı irodalmak integrált ismereteibıl Szociális munka II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A szociális munka egyetemes története. A szociális munka hazai története. A szociális képzések fejlıdése. Új fogalmak és megközelítések az EU-ban A szociális charta. A szociális munka etikai dilemmái. A szociális munka etikai kódexe. Szolgáltatások a szociális munka keretében I. Szolgáltatások a szociális munka keretében II. 19

10. 11. 12. 13. 14.

A szociális munka hat eljárásfajtája. Az esettanulmány. A környezettanulmány. Ecomap készítése. Genogram készítése

Az elemzı dolgozat elkészítése legalább elégséges szinten a szorgalmi idıszakon belül A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsga nem kapcsolódik. Vizsgáztatási módszer: Vizsga nem kapcsolódik.

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: alapozó szociális ismeretek összefüggéseinek integrálása a gyakorlattal, elemzı képesség a teljes témában Kötelezı irodalom Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I. kötet. Semmelweis, 1994. 17-31., 181-208.o. Pik Katalin: A szociális munka története Magyarországon (1817-1990.) Hilscher Rezsı Szociálpolitikai Egyesület, Budapest A Szociális Munka Etikai Kódexe. Szociális Szakmai Szövetség, 2005. Gyulavári Tamás – Krémer Balázs: Európai szociális modell? Esély, 2004/3.sz. 3-25. Hegyesi Gábor-Talyigás Katalin: Alapkı-letétel.= Esély, 1990/4.sz. 59-79.o. Az Európai Szociális Charta.= Esély, 1991/2.sz. 74-91.o. Horváth László: Fejlıdési tendenciák a szociális képzésekben. DOTE EFK Tudományos Közleményei, Nyíregyháza, 1998/1.sz. 329-342.o. Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. IV. fejezete Szociális szolgáltatások címmel. Jelen tanév szeptember 1-jén hatályos változata. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere Elemzı dolgozat megírása az elmélet és gyakorlat integrálásáról 2-5 oldal terjedelemben. Téma: Egy szociális témával kapcsolatos gyakorlati hír elemzése szakkifejezések és professzionális összefüggések felhasználásával /újságból, Internetrıl dokumentálható módon hivatkozott hír/ Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei

Szociális munka szigorlat: ♦ Elıfeltétele: Szociális munka alapismeretek I-II., Szociális munka gyakorlata I-II., mintatantervi idıpontja: II. félév vizsgaidıszaka. (vizsgakurzus meghirdetése félévente) ♦ Írásbeli: 2x14 témakör, 8 szociális szolgáltatás ismerete, teljes kötelezı irodalom ♦ Szóbeli: 28 szociális munka tétel, melyek az adott témakörökkel megegyeznek, 8 szociális szolgáltatás ismerete, teljes kötelezı irodalom. ♦ A gyakorlati helyszínekrıl szükséges ismeretek: 1. A két félév során meglátogatott intézmények pontos neve 2. Az intézmények struktúrája 3. Szolgáltatási stratégiájuk, szakmai feladataik és a szociális szolgáltatásaik 4. Potenciális klienskörük, azok jellemzı szükséglethiányai 5. Dolgozók szakmai összetétele. Szociális munka III. – Szociális csoportmunka 1. A csoportos szociális munka meghatározása, helye a szociális munkában 2. A csoportos szociális munka szándékai, céljai 3. A csoportos szociális munka etikai elvei és értékei 4. A csoportos szociális munka története és fıbb elméletei 5. A csoportos szociális munkát meghatározó fıbb kutatások 6. A csoportmunka gyakorlatának központi kérdései 7. A csoportos szociális munka típusai: gyógyító csoportok céljai és fajtái 8. A csoportos szociális munka típusai: feladat csoportok céljai és fajtái 9. A csoport fejlõdési szakaszai. 10. A hatékonyan és nem hatékonyan mőködı csoport munka jellemzıi 11. A csoportban mûködõ szerepek

20

12. A csoport dinamika fõ területei: kommunikáció és kölcsönhatások mőködése a csoportban 13. A csoport dinamika fõ területei: társadalmi ellenırzés szerepe és a csoport kultúra 14. Zárthelyi dolgozat megírása Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A hallgató megismeri a csoportos szociális munka fajtáit és céljait, a csoportban mőködı szerepeket és a csoport dinamika mőködését, valamint képessé válik szakmailag meghatározni az egyes csoportok céljait, az alkalmazható módszereket, csoport technikákat. Kötelezı irodalom: A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet. Szociális munka csoportokkal szerkesztette: Kozma Judit – Szilvási Léna, Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskola, Szöveggyûjtemény, Budapest, 1997. Szatmáriné Balogh Mária - Járó Katalin: A csoport megismerése és fejlesztése KLTE jegyzet, Debrecen 1994. Ajánlott irodalom: Gerevich József: Terápiák társadalma - társadalmak terápiája Magvetõ, Bp. 1983. Rudas János: Delfi örökösei Gondolat, Bp. 1990. Benedek László: Játék és pszichoterápia IV. rész: Játék – katalógus 144 – 264. o. Magyar Pszichiátria Társaság, Budapest 1992. Ajánlott honlapok: www.periferiaegyesulet.hu www.3sz.hu www.szochalo.hu Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak.

Évközi ellenırzés: szemináriumi munkában való részvétel A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez zárthelyi dolgozatot írnak. Amennyiben nem sikerül az elsı alkalommal teljesíteni, B (újabb írásbeli), illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetıség. Szociális munka IV. – Szociális csoportmunka 1. A szociális munkás mint a csoport vezetıje 2. A vezetést meghatározó tényezık 3. A csoport vezetéséhez szükséges készségek I. 4. A csoport vezetéséhez szükséges készségek II. 5. A csoportvezetıi készségek elsajátítása 6. A szociális csoport munka tervezése I. 7. A szociális csoport munka tervezése II. 8. A szociális csoport munka beindulása 9. Motiváció és elvárások a csoport munkában 10. A csoport céljának meghatározása 11. Szerzıdéskötés 12. A felmérés folyamata 13. A felmérés módszerei 14. A szociális csoport munka gyakorlati alkalmazása Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A hallgató megismeri a csoport vezetıi szerep összetevıit és a csoportvezetéséhez szükséges készségeket, valamint képessé válik szociális csoport munka tervezésére és beindítására. Kötelezı irodalom: A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet. Szociális munka csoportokkal. Szerkesztette: Kozma Judit – Szilvási Léna, Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskola, Szöveggyûjtemény, Budapest, 1997. Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Osiris Kiadó, Budapest 1996. 44 - 132. oldal 21

Ajánlott irodalom: Gerevich József: Terápiák társadalma - társadalmak terápiája Magvetõ, Bp. 1983. Szilvási Léna: Csoport munka egy anyaotthonban. Esély 1997 / 1. 59 - 88. o. Nagy Zita: A Váltó-ház történetébıl. A nıi csoport. Esély 2002/6. 104-113. oldal Fodor Éva – Jámbor Csilla: Roma gyerekek szociális kompetenciáinak fejlesztése HÁLÓ, 2004. június Rudas János: Delfi örökösei Gondolat, Bp. 1990. Benedek László: Játék és pszichoterápia IV. rész: Játék – katalógus 144 – 264. o. Magyar Pszichiátria Társaság, Budapest 1992. Ajánlott honlapok: www.periferiaegyesulet.hu www.3sz.hu www.szochalo.hu Évközi ellenırzés: szemináriumi munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára bocsátás feltételei Érvényes aláírás Vizsgáztatási módszer Szóbeli beszámoló az elıadások és a kötelezı irodalmak integrált ismereteibıl. A hallgatók a tárgy vizsgatételeit a tantárgyleírással egy idıben kapják meg. A hallgatók szóbeli vizsgán (kollokvium) adnak számot a tananyagból. Amennyiben nem sikerül az elsı alkalommal (A vizsga) teljesíteni, B szóbeli vizsgára kerül sor, a második sikertelen vizsga után C vizsgára (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetıség.

Szociális munka V. – Közösségi szociális munka I. A közösség megközelítése, alapfogalmak: a közösségek értelmezési módjai, közösség - csoport, illetve közösség - társadalom meghatározások, a népi és az urbánus közösségek jellemzıi, a közösségek speciális értelmezési módjai szociológiai, szociálpszichológiai irányzatok, új megközelítések. II - III. A közösségi szociális munka: definíciók, a közösségi szociális munka értékei, a közösségi munkás szerepei. A közösségi szociális munka és a szociális munka más munkamódszereinek (esetkezelés, szociális csoportmunka) viszonya elméletben és gyakorlatban. A közösségi szociális munka speciális etikai dilemmái. IV - VI. A közösségszervezés elmélete, modelljei: (J. Rothmann) Helyi fejlesztés modellje (közösségfejlesztés, szomszédsági közösségfejlesztés); - Társadalmi tervezés (szolgáltatástervezés); - Szociális akció; VII. A közösségi szociális munka történeti fejlıdése, fıbb irányzatai: a settlement mozgalmak kialakulása és hatása, szolgáltató és közösségi akció programok kialakulása, különös tekintettel a hazai gyakorlatra. VIII. Esettanulmányok: A hallgatók a modellek megismerése mellett külföldi és hazai gyakorlati példák mentén vizsgálják meg a közösségi munkamódszereket, valamint esettanulmányokat elemeznek. Esettanulmányok elemzése: gyakorlati példák elemzése, útkeresés, módszerek használhatósága. (otthoni önálló munka hallgatói csoportokban, szemináriumi elemzés). IX - XIV. A közösségi munka gyakorlata: gyakorlati lépések, a közösségek meghatározása, a kapcsolatrendszerek elemzése, a helyi szükségletek felmérése, a társadalom demokratikus mőködését segítı módszerek. Közösségi program - terv készítése (szemináriumi gyakorlat – nappali tagozaton).

22

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A hallgató megismeri a közösségi szociális munka makro és mikro szintő gyakorlatát, megismeri annak hazai alkalmazási lehetıségeit, módszereit. A hallgató képes lesz alkalmazni a helyi közösség felmérésének módszereit, képes lesz elkülöníteni a közösségfejlesztés gyakorlati lépéseit.

-

Kötelezı irodalom - A szociális munka elmélete és gyakorlata 3. kötet. Szerk. Gosztonyi Géza. Semmelweis Bp. 1996. - C. Wolfgang Müller: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá ELTE - T-TWINS 1992 / 15 - 60.o./ - Varga A. Tamás - Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, Közösségfejlesztık Egyesülete Bp. 2001. (www.adata.hu) - Vercseg Ilona dr.: Gyakorlati útmutató közösségi munkásoknak (www.adata.hu) - Vercseg Ilona dr.: Közösségfejlesztı leckék kezdıknek és haladóknak. (módszertani Füzet) Közösségfejlesztık Egyesülete (www.adata.hu) - R. Perlman - A. Gurin Közösségszervezés és társadalmi tervezés Közösségfejlesztık Egyesülete Bp. 1993. - Yossi Korazim Kırösy: Amit a szociális munkásoknak a közösségi szociális munkáról meg kell tanulniuk a neokonzervativizmus korszakában. Esély: 1994/5 (p. 76-89) - Yossi Korazim Kırössy: Közösségi munka szervezeti szinteken Esély 2001/4. - Balipap Ferenc: A magyarországi settlement mozgalom története I. – II. Esély 1989/2. (p. 60-71), 1990/1. (p. 58-64) Ajánlott irodalom: -

PAROLA c. folyóirat témához illeszkedı cikkei

-

W. W. Biddle - L.J. Biddle: A közösségfejlesztési folyamat Országos Közmővelıdési Központ Módszertani Intézete Bp. 1988. Település, közösség, fejlesztés. Szerk: Varga A. Tamás - Vercseg Ilona Országos Közmővelıdési Központ Bp. 1991 Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon Bp. 1996

-

A helyi cselekvés. Szerk: Köles Sándor - Varga Csaba Magvetı, 1988. Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Osiris, Bp. 1996. Ajánlás a településfejlesztési koncepciók elkészítéséhez. Szerk: Beke Pál – dr. Kováts Flórián, BM kiadó, 1995. in. Településfejlesztési füzetek 14. 59. p. Bill Jordan: Agitátorok, vagy a kontroll ügynökei. A szociális munka bemutatása Esély: 1993/2. (p. 68-87)

Ajánlott honlap: www.adata.hu

Magyarországi

Közösségfejlesztık

Egyesülete:

Ajánlott jogszabályok: Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Hatályos 1/2000. (I. 7.) ESzCsM rendelet Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere Nappali tagozaton: szemináriumi gyakorlaton való aktív részvétel, közösségi program elemzés elkészítése. A dolgozatot csoportos formában kell elkészíteni a kiválasztott témakörrıl. Az oktató a félév során folyamatos tutori támogatást biztosít a hallgatóknak. A dolgozat értékelése „nem felelt meg”, „megfelelt”, „jól megfelelt” értékeléssel történik, melyet az oktató írásos értékeléssel egészít ki. A „Nem felelt meg” értékelés esetén a hallgatók a megadott szempontok szerint átdolgozzák gyakorlati dolgozatukat. Levelezı tagozaton: Zárthelyi dolgozat a tantárgynál megadott kötelezı olvasmányokból. A dolgozat értékelése „nem felelt meg”, „megfelelt”, „jól megfelelt” értékeléssel történik, melyet az oktató írásos értékeléssel egészít ki. A „Nem felelt meg” értékelés esetén a hallgatóknak a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint dolgozatjavítási lehetıségük van. Az aláírás megszerzésének feltételei: Nappali tagozat: - szemináriumi gyakorlatokon való részvétel - közösségi program elemzés elkészítése és elfogadása 23

Levelezı tagozat: Eredményes (legalább „megfelelt” minısítéső) zárthelyi dolgozat

4 – 6. hét Cigányság

A szemináriumi dolgozat elkészítésének szempontjai:

-

A hallgatók által javasolt témákat közösen dolgozzák fel team munkában. A dolgozatot a TVSZ szerint a szorgalmi idıszak utolsó hetének elı napjáig (hétfı) kell leadni. A dolgozatot Times New Roman betőtípussal, 12-es betőmérettel, 1,5-es sortávval kell elkészíteni. Terjedelme haladja meg a 25 gépelt oldalt. A szakirodalmi és egyéb hivatkozások alkalmazására az Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék szakdolgozat készítésére vonatkozó elıírásai az irányadók.

-

-

A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei Szemináriumi elıadás és zárthelyi dolgozat

A cigányság - eredete és története, a társadalom szerkezetében elfoglalt helyük Többség - kisebbség társadalma: a cigányságról alkotott kép, elıítélet, identitás, integrációs törekvések Foglalkoztatási politika a cigányság körében, a rendszerváltás elızményei, negatív - pozitív diszkrimináció a foglalkoztatásban Oktatáspolitika a cigányság körében: iskolázottság, szakképzettség mint az esélytermelés eszközei, integráció, szegregált oktatás, felsıoktatási lehetıségek a cigányság számára A kulturális különbségek mérlegelése a szociális munka során Társadalmi integráció és elıítéletek. Integrációs programok, gyakorlati példák elemzése.

7 – 9. hét Szociális munka fogyatékkal élıkkel A vizsgára bocsátás feltételei Érvényes aláírás Vizsgáztatási módszer A tárgy gyakrolati jeggyel végzıdik

-


-

A fogyatékosság társadalmi megítélése, történelme Egészségügyi habilitáció és rehabilitáció A fogyatékossággal kapcsolatos törvények, rendeletek, intézmények A rehabilitáció - habilitáció fogalma, részei, a szociális munkás szerepe a folyamatban A fogyatékossággal kapcsolatos fogalmak (egészség, betegség, károsodás, fogyatékosság, rokkantság)

1- 3. hét Szociális munka hajléktalanokkal 10 – 12. hét Szociális munka idısekkel -

Hajléktalansággal kapcsolatos fogalmak, megközelítések, nemzetközi és hazai háttér A hajléktalanság okai A hajléktalanság kezelésére hivatott intézményrendszer jellemzıi, új szakmai irányvonalai, hazai jogszabályi háttere Hajléktalanpolitika - szociálpolitika - szegénypolitika Hajléktalan családok, a hajléktalanság nemenkénti specifikumai Szociális munka hajléktalanokkal, a munkához szükséges speciális ismeretek, készségek

-

A szociálgerontológia feladata, tárgya, vizsgálati köre Az idısek a társadalomban Az idıskorúak ellátásának szociális kihívásai hazánkban Az idısgondozás jelentısége, fogalma, feladata, feltételei A szociális gondozás törvényi háttere, az ellátás területei A demens idıskorúak foglalkoztatása, mentálhigiénés segítése

24

13 – 14. hét Szociális munka munkanélküliek körében -

-

Munkanélküliség szempontjából hátrányos helyzető csoportok jellemzıi a foglalkoztatásban, lehetıségek a munkaerıpiacra történı bejutásra: romák, pályakezdı fiatalok, gyermeküket egyedül nevelı szülık, kisgyermeket nevelı anyák, fogyatékkal élık, alacsonyan kvalifikált munkavállalók. Foglalkoztatási esélyek és lehetıségek a hátrányos helyzető csoportoknál. A szociális munka eszközei, módszerei és intézményei a munkanélküliek munkaerıpiacra történı bekerülésére. Civil szervezetek szerepe a munkanélküliség kezelésében

-

-

-

-

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A hallgató megismeri a tematikában jelzett célcsoportok speciális szükségleteit, a hozzá kapcsolódó szociális ellátásokat, valamint a szociális munka eszközeit, beavatkozási módszereit a célcsoportok ellátásában. Az önálló gyakorlatok során fejleszti adatgyőjtı, elemzı és elıadó készségét.

-

Kötelezı irodalmak:

-

-

-

-

Gyuris Tamás – Hováth Olga – Oross Jolán: Hajléktalanellátás, Segédanyag a szociális szakvizsgához, Kiadja: NcsSzI Bp. 2004. Bényei - Gurály - Gyıri - Mezei: Tíz év után Esély 2000/1. (p. 62-96) Albert Fruzsina - Dávid Beáta: Ha elszakad a háló. Hajléktalanság kapcsolathálózati megközelítésben. Kiadó: Új mandátum Bp. 2001. Patyán László - Szoboszlai Katalin: Hajléktalanok Nyíregyházán. A hajléktalan - ellátás rendszerének és a hajléktalanok helyzetének vizsgálata alapján. "PEREMVIDÉK" Szociális kutatások Szabolcs Szatmár Bereg Megyében. Szerk: Lukácskó Zsolt - Fónai Mihály Fábián Gergely DOTE EFK - NKK Salgótarján Oross Jolán: A hajléktalanság kezelése Magyarországon. In. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Második átdolgozott kiadás, Bp. 2001. Szociális Szakmai Szövetség (p. 104-139) (megjelent az Esélyben is.) Gurály - Mezei - Gyıri - Bényei: A margó szélén Esély: 2002/3. (p. 30-55)

-

-

-

Szoboszlai Katalin – Patyán László: Hajléktalanok a Keleti – régióban, Egy regionális hajléktalankutatás eredményeirıl, Szabolcs – Szatmár Beregi Szemle 2004/1. Cigánynak születni (szerk: Horváth Ágota, Landau Edit, Szalai Júlia) Aktív társadalom Alapítvány, ÚJ MANDÁTUM Kiadó, Bp. 2000. (p. 177 – 491.) Kertesi Gábor: Oktatási reformterv a tanulási problémákkal küzdı, hátrányos helyzető gyermekek megsegítésére az alapfokú oktatásban Esély 2002/1. (p. 89-103) Breitner Péter: A hajléktalanná válás lépcsıfokai Esély 1999/1. (p. 84-109) Benedek László: Tanácsadás munkanélkülieknek In. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Szociális - Szakmai - Szövetség Bp. 1996. Bill Jordan: „Kemény szeretet” – Szociális munka, társadalmi kirekesztés és a harmadik út Esély 2003/4 p. 3 – 22. Szociális mentorok (Tíz éves a munkaügyi központ) Gyır-MosonSopron megyei Munkaügyi Központ Kiadványa, 2000. Székely Vince: A munkanélküliek segítése In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Szociális Szakmai Szövetség, 2001. p. 69 – 94. Komáromi Róbert: A megváltozott munkaképességő és fogyatékos munkavállalók munkaerı-piaci integrációjáról Esély, 2003/5 p.27 – 59. Társadalmi kirekesztıdés, szegénység, Tony Atkinson: munkanélküliség Esély 1998/4. (p. 3-19) Kullman Lajos: A fogyatékos emberek és rehabilitációjuk In: Katona F,-Siegler J Orvosi rehabilitáció Medicina, Bp. 1999 Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetérıl Szociális Szakmai Szövetség Bp. 1997. Walker: Öregedés Európában - kihívások és következmények Esély: 1999/6. Hablicsek László – Pákozdi Ildikó: Az öregedı társadalom szociális kihívásai Esély: 2004/3. (p. 87 – 120.) Harcsa István – Szabó Judit Ágnes (szerk): Ezüstkor. Idıskorúak Magyarországon, 2004. KSH – IszCsM Bp. 2005.

25

-

-

Hoffman István – Krémer Balázs: Amit a SZOLID Projekt mutat. Dilemmák és nehézségek a szociális ellátások és az igazgatási reformelképzelések terén. Esély 2005/3. p. 19 - 59. Széman Zuzsa: Az idısek szegényedése, Infó Társadalomtudomány MTA Bp. 2001. okt. 54.sz.

Ajánlott irodalmak: -

-

Gyıri Péter: Gyorsjelentés a hajléktalanságról Magyarországon. Társadalmi Riport, 1990. (p. 430-437) Oross Jolán - Kocsis B. Mihály: A hajléktalan ellátás intézményrendszere Esély 1994/4. Periféria Füzetek. Kiadja: Népj. Min. PRO DOMO Szerk: Oross Jolán Periféria Seria Kiadja: Népj. Min. PRO DOMO Szerk: Oross Jolán, Gyuris Tamás, Vecsei Miklós HAJSZOLT HÍRLAP A HAJSZOLT Egyesület szakmai lapja Kiadja: PRO DOMO Peremhelyzető Csoportok Módszertani Osztálya Szoboszlai Katalin - Patyán László: Utcai szociális munka Hajszolt Hírlap 1998/1. Ágostonné Alpár Vera: Törési és kitörési pontok keresése hajléktalanoknál Esély 1998/4. (p. 75-86) Mezei György: Vendégségben a polgári világban, Hajszolt Hírlap 1998/46. Gyorsjelentés a szegénységrıl szerk: Czike Klára, Tausz Katalin kiadó: Szociális Szakmai Szövetség Bp. 1996. Ombudtsmani jelentés a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról Esély 2001/2. (p. 91-97) Ferge Zsuzsa: A társadalom pereme és az emberi méltóság Esély: 2000/1. (p. 42-49) Tamási Erzsébet: „Egy férfinyira a hajléktalanságtól” Esély: 2004/3. (p. 26 – 58.) Romológiai ismeretek/ Segédanyag romológiai képzésben és továbbképzésben részesülı fıiskolai, egyetemi hallgatók és gyakorló pedagógusok számára, szerk Tuza Tibor, KFRTKF Debrecen, 1998. Havas Gábor - Kemény István: A magyarországi romákról Szociológiai szemle 1998.

-

Neményi Mária: Terhesség, szülés, gyermekgondozás (cigány anyák az egészségügy kapcsolatrendszerében) Esély 1998/2 Ahogy az állam viselkedik, úgy fog viselkedni a társadalom is (Interjú Kaltembach Jenı kisebbségi ombutsmannal) Esély 2001/4. (p. 103-117) Tardos Katalin: Marginális csoport a munkaerıpiacon. A munkanélküli segélybıl kizártak Szociológiai Szemle 1992/1. ( p. 99 - 111.) Bánfalvy Caba: A munkanélküliség Magvetı Kiadó Budapest, 1997. Bánfalvy Csaba: Szebb idıkre várva (Munkanélküliség és munkanélküliek Magyarországon az 1990-es évek elején) Budapest, 1994. Könczei György: Fogyatékosok a társadalomban Gondolat Bp. 1992. Korondyné Molnár Tímea - Hüse Lajos: Fogyatékosok - szegregáció, vagy integráció Szabolcs - Szatmár - Beregi Szemle 2000/3. Sáhó - Lukács: Idıskorúak Szociális Segítı Bp. 1994. Dr. Villányi Piroska: Szociálgerontológia Szociális Munka Alapítvány Kiadványai 11. Bp. 1994. Ferge Zsuzsa: Reálisan a nyugdíjasok helyzetérıl Esély: 1999/6. Medgyesi - Sági - Szivós: Az idısek jövedelmi helyzetérıl Esély: 1999/6. Ombutsmani jelentések az idıskorúakat ápoló-gondozó otthonokról Esély: 1999/6. Szociális menedzser c. folyóirat 2002/6. (p. 7 – 48.) Szociális menedzser c. folyóirat 2002/4-5. (p. 22 – 23.) Szociális menedzser c. folyóirat 2004/3.

Ajánlott jogszabályok: -

1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

-

188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mőködésének engedélyezésérıl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérıl

-

29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról

-

1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl

-

9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérıl 26

-

8/2000.(VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végzı személyek adatainak mőködési nyilvántartásáról

-

9/2000.(VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végzı személyek továbbképzésérıl és a szociális szakvizsgáról

-

11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élı és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról 1998. évi XXVI. tv. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról

-

Évközi ellenırzés: szemináriumi munkában való részvétel. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a szemináriumi foglalkozások rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára bocsátás feltételei Nincsenek vizsgakövetelmények Vizsgáztatási módszer Szóbeli beszámoló az elıadások és a kötelezı irodalmak integrált ismereteibıl. A hallgatók a tárgy vizsgatételeit a tantárgyleírással egy idıben kapják meg. Gyakorlati jegy javítási lehetıségekre a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak.

27

A tantárgy neve: Szociális munka gyakorlata I – VII. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Lukácskó Zsolt I. II. III. IV. V. VI. Ajánlott félév

Tantárgyi kód nappali Tantárgyi kód levelezı Nappali tagozat heti óraszáma Levelezı tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelezı elıtanulmányi rend /kód/

05015 05022

05029

05015L 05022L

05029L 05035L 05040L 05042L 05043L

0+3

0+3

0+3

0+3

0+8

0+3

0+36

16

16

16

16

40

16

220

3 gyj

3 3 3 gyj gyj gyj 05022 05029 05015 05015 L 05022L 05029L

-

05035

05040

05042

VII

6 3 gyj gyj 05035 05040 05035L 05040L

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális munka alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelezı Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású és óraadói státuszban lévı oktatói.

05043

30 gyj 05042 05042L

A tantárgy általános és speciális céljai A hallgató ismerje meg a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó intézményeket és a szociális munka területeit és alkalmazott módszereit. A tantárgy célja továbbá, hogy iskolán kívüli terepgyakorlatokon a hallgató tapasztalatokat szerezzen a szociális munka gyakorlatáról, és a terepoktatás során képessé váljon a szociális munka elméleti és gyakorlati ismereteinek kezdetben megalapozására, ezt követıen elmélyítésére, és végül integrálására a szociális szolgáltatásokat nyújtó állami/önkormányzati, társadalmi szervezeteknél (egyház, non-profit szervezet) és magán intézményeknél. 1. blokk – Szociális munka gyakorlat I – IV (alapozó szakasz): Az alapozó szakaszban a hallgató betekintést nyer a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást (is) nyújtó intézmények mőködésébe. Megismeri az adott intézmény feladatát, szervezeti, mőködési struktúráját, helyét az adott társadalmi viszonyokban. A terepgyakorlat biztosítja, hogy a hallgató megismerje az intézmény klienskörét, az elméleti ismeretanyagban tanultak (szociális esetmunka, szociális csoportmunka, közösségi szociális munka) gyakorlati alkalmazását, az intézmény szolgáltatási stratégiáját, az ott dolgozó szociális munkát végzıket, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyéb intézményeket. A gyakorlatokat követı szemináriumok célja a szociális munka értékinek megismertetése, a beavatkozások lehetséges eszközeinek és módszereinek átgondolása, a rendszerszemléletben való gondolkodás kialakítása, valamint a szakmai identitás kialakulásának elısegítése. Oktatás típusa: terepgyakorlat, szeminárium A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tereptanárok felkészítése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenı jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele.

28

Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 70+30 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, tömbösített idırend

Terepgyakorlaton kívüli feladat: A terepintézményben és a szemináriumon megismert információk dokumentálása terepnaplóban. A gyakorlathoz kapcsolódó dolgozat(ok) elkészítése. gyakorlattal

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás Fogyatékos személyek szociális ellátása Hajléktalanság a keleti régióban Hajléktalanok egészségügyi helyzete Hátrányos helyzetőek sérelmére elkövetett cselekmények Idıskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja Végzett hallgatók után követésének vizsgálata A tantárgy részletes leírása: A terepintézményeket és az idıpontokat tartalmazó gyakorlati táblázat a félév elsı óráján kerül a hallgatókhoz. A hallgató feladatai a terepgyakorlaton: Résztvevı megfigyelı pozícióból információgyőjtés az intézmény mőködésérıl, szolgáltatásairól, klienskörérıl, a szociális munka eszközeirıl, módszereirıl, a szociális munkások feladatairól. Aktív részvétel: kérdések megfogalmazásával tájékozódik a hallgatót érdeklı szakmai kérdésekrıl. Lehetıség szerint kapcsolatfelvétel és interjú készítés gyakorlása a bekapcsolódásra hajlandó kliensekkel. Szemináriumon: Aktív részvétel: a tereplátogatás tapasztalatainak többszempontú megbeszélése, kérdések megfogalmazása a hallgatót érdeklı szakmai kérdésekrıl, etikai kérdések megvitatása. A terepintézmény szakmai munkájához kapcsolódó szakirodalmi anyagok feldolgozása, prezentáció.

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Alapozó szociális ismeretek összefüggéseinek meglátása és gyakorlatban való megszemlélése, gyakorlati tapasztalatok megfogalmazása. Kötelezı irodalom Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I. kötet. 5-15., 32-180. és a II. kötet egésze. Semmelweis, 1994.Peter Lüssi: A rendszerszemlélető szociális munka gyakorlati kézikönyve. Párbeszéd Alapítvány, Bp. 1997. 56-118., 295-354.o. Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképzı Fıiskola, Budapest 2000. Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest 2002. 1-137.o. Somorjai Ildikó (szerk.) Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. Szociális Munka Etikai Kódexe, Szociális Szakmai Szövetség, 2005. Ajánlott irodalom: Aktuálisan a félévre elıkészített gyakorlati táblázatban szereplı terepintézmények mőködéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a szociális munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben, szakfolyóiratban közölt írások, cikkek. Jogszabályok: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1/2000. SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl 1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról”

29

149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl + azok a jogszabályok, amelyek az adott intézmény mőködését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák. Ajánlott honlapok: www.3sz.hu www.szochalo.hu Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere A hallgatók terepnaplót készítenek, egyéni és csoportos munkában dolgozatot, prezentációt készítenek még a szorgalmi idıszakban. Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton és a szemináriumon való aktív részvétel, a terepnapló elkészítése. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei A dolgozatra és a dolgozat megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a gyakorlati jegy. Amennyiben nem sikerül az elsı alkalommal teljesíteni, B, illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetıség. A vizsgára bocsátás feltételei Vizsga nem kapcsolódik. Vizsgáztatási módszer Vizsga nem kapcsolódik. 2. blokk – Szociális munka gyakorlat V – VI (elmélyítı szakasz): Az elmélyítı szakaszhoz tartozó tantárgyakban a hallgató mélyebb szakmai ismereteket szerez a szociális munkást végzı intézményrıl. A hallgató az iskolán kívüli terepgyakorlatot teljes idıben, egy terepintézményben tölti, ahol

részletesen megismeri az intézmény szakmai feladatait, szervezeti, mőködési struktúráját, helyét az adott társadalmi viszonyokban, az intézmény klienskörét, az elméleti ismeretanyag fıbb módszereinek gyakorlati alkalmazását, az intézmény szolgáltatási stratégiáját, a kapcsolódó egyéb szociális szolgáltatást nyújtó intézményeket. A terepgyakorlat során a hallgatók tereptanári vezetés mellett a terepintézményben szokásos – a szociális munkás feladatköréhez tartozó résztevékenységeket végeznek, valamint szakmai készségeik és ismereteik elmélyítése, fejlesztése érdekében célzott feladatokat végeznek. Mindezen feladatok hozzájárulnak a hallgató féléves intenzív terepgyakorlatának elıkészítéséhez. A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tereptanárok felkészítése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenı jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 70+30 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, tömbösített idırend

gyakorlattal

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás Fogyatékos személyek szociális ellátása Hajléktalanság a keleti régióban Hajléktalanok egészségügyi helyzete Hátrányos helyzetőek sérelmére elkövetett cselekmények Idıskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja Végzett hallgatók után követésének vizsgálata A tantárgy részletes leírása: A hallgató feladatai a terepgyakorlaton: 30

Információgyőjtés az intézmény mőködésérıl, szolgáltatásairól, klienskörérıl, a szociális munka eszközeirıl, módszereirıl, a szociális munkások feladatairól. Kapcsolatfelvétel és interjúkészítés klienssel, genogram és ecomap felvételének gyakorlása a bekapcsolódásra hajlandó kliensekkel. Az esetleírás elkészítéséhez információ győjtés a klienssel dolgozó szociális munkástól és a klienstıl a probléma jellegérıl és összetevıirıl, a problémakezelésrıl.

Terepgyakorlaton kívüli feladat: A terepintézményben megismert információk terepnaplóban. A gyakorlathoz kapcsolódó dolgozat elkészítése.

dokumentálása

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A szociális munkában alkalmazott ismeretek, módszerek, készségek klienseknek biztosított szolgáltatásban történı felhasználása, kliens – segítı kapcsolat kialakítása, a probléma kezeléshez alkalmazott módszerek integrálása. Kötelezı irodalom A szociális munka elmélete és gyakorlata. 1 - 4. kötet. Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskola szerk: Hegyesi – Talyigás (1. kötet); Tánczos (2. kötet); Gosztonyi Géza (3. kötet); Kozma – Szilvási (4. kötet); Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképzı Fıiskola, Budapest 2000. Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest 2002. 1-137.o. Somorjai Ildikó (szerk.) Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. Szociális Munka Etikai Kódexe, Szociális Szakmai Szövetség, 2005. Ajánlott irodalom: Aktuálisan a félévre elıkészített gyakorlati táblázatban szereplı terepintézmények mőködéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a szociális

munka eszközeihez és módszereihez szakfolyóiratban közölt írások, cikkek.

kapcsolódó

szakkönyvben,

Jogszabályok: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1/2000. SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl 1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról” 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl + azok a jogszabályok, amelyek az adott intézmény mőködését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák. Ajánlott honlapok: www.3sz.hu www.szochalo.hu Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere A hallgatók terepnaplót készítenek, egyéni és csoportos munkában dolgozatot, prezentációt készítenek még a szorgalmi idıszakban. Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton való aktív részvétel, a terepnapló elkészítése. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez esetleírást készítenek, ami tartalmazza: - a családi és a szociális anamnezist, - a klienssel történt kapcsolatfelvétel körülményeit,

31

-

-

a probléma megismerését szolgáló felmérési módszerek alkalmazását (interjú jegyzıkönyv, genogram, ecomap, környezettanulmány tapasztalatai), a probléma megfogalmazását követı célmeghatározást, a szerzıdéskötés tartalmát, a probléma kezeléséhez felajánlott szolgáltatás kapcsolódását az esethez, a szolgáltatás mőködésének részletes szakmai leírását és elemzését a segítı és az ellátott szemszögébıl.

Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 70+30 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, tömbösített idırend

gyakorlattal

A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsga nem kapcsolódik.

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás Fogyatékos személyek szociális ellátása Hajléktalanság a keleti régióban Hajléktalanok egészségügyi helyzete Hátrányos helyzetőek sérelmére elkövetett cselekmények Idıskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja Végzett hallgatók után követésének vizsgálata

Vizsgáztatási módszer: Vizsga nem kapcsolódik.

A tantárgy részletes leírása:

3. blokk – Szociális munka gyakorlat VII (integráló szakasz): Az integráló szakaszban a hallgatók intenzív terepgyakorlaton vesznek részt egy terepintézményben, teljes idıben. A hallgatók tereptanári irányítás mellett a szociális munka elméleti ismereteit és módszereit alkalmazva, segítı készségeiket gyakorolva végeznek szakmai feladatokat. Az intenzív terepgyakorlat megfelelı forma arra, hogy a hallgatók szakmai ismeretei elmélyüljenek, az elmélet és gyakorlat integrálása a szolgáltatásokban kialakuljon, és a szakmai beavatkozások végzésében és a segítı szerep mőködésével kapcsolatosan gyakorlatot, tapasztalatot szerezzenek.

A hallgató feladatai a terepgyakorlaton: Információgyőjtés az intézmény mőködésérıl, szolgáltatásairól, klienskörérıl, a szociális munka eszközeirıl, módszereirıl, a szociális munkások feladatairól. A szolgáltatásban alkalmazott szociális munka folyamatának és módszereinek megismerése, részfeladatok elkészítése. A szolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztráció megismerése, részfeladatok elvégzése. Kapcsolatfelvétel gyakorlása a bekapcsolódásra hajlandó kliensekkel. A probléma többszempontú megfogalmazásához interjúkészítés klienssel, amennyiben lehetséges a kliens környezetében elı személyekkel, felmérési módszerek alkalmazása a probléma megismeréséhez: genogram és ecomap, amennyiben szükséges környezettanulmány készítése. A probléma megfogalmazása, a beavatkozás lehetıségeinek és módszereinek megfogalmazása. Célmeghatározás és szerzıdéskötés tartalma. Cselekvési terv elkészítése a klienssel, és a megállapodás rögzítése.

A dolgozatra és a dolgozat megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a gyakorlati jegy. Amennyiben nem sikerül az elsı alkalommal teljesíteni, B, illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetıség.

A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tereptanárok felkészítése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenı jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele.

32

A segítı – kliens kapcsolat alakulásának leírása és elemzése az elvárások, a vállalások és az eredmények alapján. A segítı kapcsolat lezárása.

Terepgyakorlaton kívüli feladat: A terepintézményben megismert információk terepnaplóban. A gyakorlathoz kapcsolódó 2 esettanulmány elkészítése.

dokumentálása

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A szociális munkában alkalmazott ismeretek, módszerek, készségek klienseknek biztosított szolgáltatásban történı felhasználása, az elméleti ismeretek és a gyakorlati alkalmazás integrálása, a tapasztalatok kritikus és fejlesztı megfogalmazása, a probléma kezelés egyes módszereiben szerzett jártasság. Kötelezı irodalom A szociális munka elmélete és gyakorlata. 1 - 4. kötet. Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskola szerk: Hegyesi – Talyigás (1. kötet); Tánczos (2. kötet); Gosztonyi Géza (3. kötet); Kozma – Szilvási (4. kötet); Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképzı Fıiskola, Budapest 2000. Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest 2002. 1-137.o. Somorjai Ildikó (szerk.) Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. Szociális Munka Etikai Kódexe, Szociális Szakmai Szövetség, 2005. Ajánlott irodalom: Aktuálisan a félévre elıkészített gyakorlati táblázatban szereplı terepintézmények mőködéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a szociális munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben, szakfolyóiratban közölt írások, cikkek.

1/2000. SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl 1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról” 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl + azok a jogszabályok, amelyek az adott intézmény mőködését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák. Ajánlott honlapok: www.3sz.hu www.szochalo.hu Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere A hallgatók terepnaplót készítenek, és részt vesznek a terepgyakorlat feldolgozását segítı megbeszéléseken (tereptanár – tutor – hallgató). Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton való aktív részvétel, a terepnapló elkészítése, részt vétel a terepgyakorlat feldolgozását segítı megbeszéléseken. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez 2 esettanulmányt készítenek, ami tartalmazza: - a családi és a szociális anamnezist, - a klienssel történt kapcsolatfelvétel körülményeit, - a probléma megismerését szolgáló felmérési módszerek alkalmazását (interjú jegyzıkönyv, genogram, ecomap, környezettanulmány tapasztalatai), - a probléma megfogalmazását, a célmeghatározást, a szerzıdéskötés tartalmát,

Jogszabályok: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 33

-

a probléma kezeléséhez felajánlott szolgáltatás kapcsolódását az esethez, a szolgáltatás mőködésének részletes szakmai leírását és elemzését a segítı és az ellátott szemszögébıl.

A dolgozatra és a dolgozat megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a gyakorlati jegy. Amennyiben nem sikerül az elsı alkalommal teljesíteni, B, illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetıség. A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsga nem kapcsolódik. Vizsgáztatási módszer: Vizsga nem kapcsolódik.

34

A tantárgy neve: Szociológia I-III. Tanszék neve: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Fábián Gergely Tantárgy neve: Szociológia I. Szociológia II. Szociológia III. I. II. III. Ajánlott félév: 05016, 05016L 05025, 05025L 05031, 05031L Tantárgyi kód (nappali, levelezı tagozat): 1+1 1+0 1+1 Nappali tagozat heti óraszáma: 12 10 12 Levelezı tagozat félévi óraszáma: 3 2 3 Kredit: Kollokvium Gyakorlati jegy Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény: Szociológia I. Szociológia II. Kötelezı (05016, (05025, elıtanulmányi rend: 05016L) 05025L) Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális Munka Alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: Magyar. A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozaton: aktuális órarend szerint. Levelezı tagozaton: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: Kötelezı Oktatók névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású oktatói. A tantárgy általános és speciális céljai A szociológiai tantárgyak célja, hogy a szociális munkás adekvát szemléletet és tudást szerezzen a társadalmi struktúráról, viszonyokról és folyamatokról. E tantárgy keretein belül a hallgató megismeri a szociológia legfontosabb fogalmait, klasszikus és modern elméleteit és történetét. Információkat kap a

demográfia tudományáról, megismeri a családszociológiai iskolák elméleteit, valamint elsajátítja a szociológia metodikai rendszerének nélkülözhetetlen alaptechnikáit. 1.blokk – Szociológia I. A Szociológia I. címő blokkon belül a hallgató megszerzi a legfontosabb szociológiai ismereteket, megismerkedik a szociológia kutatási területével, funkcióival, tárgyával és kialakulásának történetével. Emellett ismereteket szerez a szociológia elméleteirıl a klasszikus teóriáktól kezdve (Durkheim, Weber, Marx, Saint-Simon, Comte, Tocqueville, Montesquieu) a modern társadalomtudományi paradigmákig (Merton, Parsons, Bourdieu, Habermas, Luhmann). Továbbá, a hazai szociográfiai mővek bemutatása mellett magyar szociológia történetérıl is információkat kap. 2. blokk – Szociológia II. Ebben a tantárgyi blokkban a szociális munkás hallgató a szociológia legalapvetıbb módszertani rendszerérıl, a társadalomkutatás indítékairól, a szociológiaelmélet és empirizmus összefüggéseirıl, valamint az induktív és deduktív elméletalkotásról szerez információt. Emellett komplex tudást szerez a mérési szintekrıl, a szociológiai interjú elkészítésének technikáiról, a kérdıívek szerkesztésrıl, a tartalomelemzés lehetıségeirıl és módszereirıl, a terepkutatás jellemzıirıl, folyamatáról és problémáiról, továbbá az empirikus társadalomkutatás etikai vonatkozásairól. 3. blokk – Szociológiai III. E kurzus keretében a hallgató a családszociológia fogalmi rendszerérıl valamint a legfontosabb családszociológiai iskolák elméleteirıl kap információkat. Elsajátítja a családok társadalomtörténeti kialakulásáról szóló ismereteket, továbbá választ kap arra, hogy miként váltak a nagycsaládok nukleáris családdá. Megismeri a párválasztás társadalmi metódusait, a szexualitás társadalomtörténetét, a nıi és a férfi társadalmi szerepek különbségeit, a családon belüli erıszak szociológiai vonatkozásait, a válások problematikájának összefüggéseit és a mai magyar családok sajátosságait. A kurzuson belül a hallgató megismerkedik a legalapvetıbb demográfiai fogalmakkal és folyamatokkal. 35

Oktatás típusa: Nappali tagozaton elıadás + szemináriumi gyakorlatok, levelezı tagozaton elıadás A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A magyar és nemzetközi szociológia kutatási eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tananyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintő tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Elméleti ismeretek szerzése a tárgy tematikájának megfelelıen. Szakirodalom kutatás, másodelemzés. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 60-40% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Elıadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített idırend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos irodalomfeldolgozás. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás A magyar társadalom történeti fejlıdésének hatásait számos oktatói kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat, szakdolgozat. A tantárgy részletes leírása: Szociológia I. 1. A társadalomról való gondolkodás története az ókori bölcselkedıktıl a szociológia kialakulásáig. 2. A szociológia elıfutárai. Saint-Simon, Tocqueville, Comte és a szociológia megszületése. 3. A kialakuló szociológia sokszínősége. 4. Durkheim, és a korabeli francia szociológia. A szociologizmus.

6. Az angolszász szociológia. Az individualizmus, szocialdarwinizmus. 7. A német szociológia. Weber. 8. A marxista szociológia. Marx. 9. A frankfurti iskola képviselıi. 10. A magyar szociológia fénykora. Mannheim Károly, Polányi Károly, Hauser Arnold. 11. A magyar szociológia története. 12-14. Modern társadalomtudományi elméletek, paradigmák. Pierre Bourdieu társadalomelmélete. Habermas, Luhmann és Merton társadalomelmélete. Szociológia II. 1. A kutatás megtervezése, konceptuális alapok. 2. A vizsgálatok fıbb típusai. 3. Hipotézisalkotás, konceptualizáció, operacionalizáció. 4. A mintavétel logikája és típusai. 5. Az adatgyőjtés alapvetı módszerei és eljárásai. 6. A társadalomkutatások gyakorlati lebonyolítása. 7. A kutatások etikai és jogi kérdései. 8. Adatgyőjtés – a megfigyelés. 9. Adatgyőjtés – az interjú. 10. Adatgyőjtés – a kérdıíves adatfelvétel. 11. Adatgyőjtés – a fókuszcsoport. 12. Adatgyőjtés – a kísérlet. 13. Szociometria és kapcsolati háló. 14. Adatgyőjtés beavatkozás nélkül. Szociológia III. 1. A család fogalma, a családszociológiai iskolák megfogalmazásai. 2. A család története, a nagycsaládoktól a nukleáris családokig. 3. A család belsı mőködése. A család funkciói és azok változásai. 4. A párválasztás, felkészülés a családi életre. 5. A férfi és a nı. 6. Nemi szerepek, szexualitás. 7. Ki viseli a nadrágot?

36

8. A családon belüli kapcsolatok dinamikája. A családon belüli viszonyrendszerek. 9. Konfliktusok a családban, válás. 10. A családi életciklusok. Ezek tartalma és változásai. 11. A gyerek szerepe a családokban, a szocializáció. 12. Családtípusok a mai Magyarországon. A mai magyar családok jellemzıi. 13-14. A családra vonatkozó demográfiai adatok áttekintése és összehasonlítása a nemzetközi adatokkal. Kötelezı irodalom Szociológia I: Andorka Rudolf 1997. Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris Kiadó. Girán János – Ligeti György (2000): Szociológiai alapismeretek. Pécs: Comenius Bt. Morel, Julius ed. (2002): Szociológiaelmélet. Budapest: Osiris Kiadó. Piaget, Jean (2005): Szociológiai tanulmányok. Budapest: Osiris Kiadó. Szociológia II: Héra Gábor - Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Tankönyvek, Budapest, 2005. Fónai Mihály - Kerülı Judit - Takács Péter: Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001. Szociológia III: Bánlaky Pál: Családszociológia. Budapest, Wesley 2001. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere Szemináriumi munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára bocsátás feltételei

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai szerint. Vizsgáztatási módszer Szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelezı tagozaton. Ajánlott irodalom Szociológia I. Felkai Gábor [szerk.]: A szociológia kialakulása. Budapest, Új Mandátum, 1999. Szczepanski, J.: A szociológia története. Kossuth, 1973. Szociológiatörténeti szöveggyőjtemény (szerk.: Huszár T., Somlai P.). Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. Szociológia II: Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Budapest, 1995. Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenırzése. Osiris, Budapest, 1999. Szociológia III: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó. Budapest. 1997. 351-377. o. Aries Philippe: Gyermek, család, halál. Gondolat, Budapest, 1987 Bagdi Emıke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1994. Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák és módszerek (Gondolat, 1979) Cseh-Szombathy László: A házastársi konfliktusok szociológiája (Gondolat,1985) Foucault, Michel (1996): A szexualitás története. A tudás akarása. Budapest: Atlantisz Kiadó. Hadas Miklós szerk.: Férfiuralom (Replika Kör, 1994) Neményi Mária: A család (Gondolat, 1988) Schadt Mária [szerk.]: Családszociológiai szöveggyőjtemény. JPTE TI, Pécs, 1996. 37

Somlai Péter: Konfliktus és megértés (Gondolat, 1986) Somlai Péter – Tóth Olga: A házasság és a család változásai az ezredforduló Magyarországán. Educatio 2002/3. 339-348. o. Társadalmi Riport 2000, 2002, 2004 Tomka Béla: Családfejlıdés a 20. századi Magyarországon és NyugatEurópában. Osiris Kiadó. Budapest, 2000. Tóth László szerk.: A szex – szociológia és társadalomtörténet (Új Mandátum, 1996) Tóth Olga: Családformák és együttélési minták a mai magyar társadalomban http://www.szochalo.hu/upload/csaladforma.doc Utasi Ágnes: Családok és életstílusok (MTA PTI, 1991) Utasi Ágnes szerk.: Társas kapcsolatok (Gondolat, 1991) Vaskovics László: A család fejlıdése Európában. Educatio 2002/3. 349-364. o.

38

A tantárgy neve: Magyar társadalom I-III. Tanszék neve: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Fábián Gergely Tantárgy neve: Magyar Magyar Magyar társadalom I. társadalom II. társadalom III. I. II. IV. Ajánlott félév: 05017, 05017L 05023, 05023L 05036, Tantárgyi kód 05036L (nappali, levelezı tagozat): 1+1 1+1 1+0 Nappali tagozat heti óraszáma: 12 12 10 Levelezı tagozat félévi óraszáma: 3 3 2 Kredit: Kollokvium Gyakorlati jegy Gyakorlati Vizsgakövetelmény: jegy Magyar Magyar Kötelezı társadalom I. társadalom II. elıtanulmányi rend: (05017, 05017L) (05023, 05023L) Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális Munka Alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: Magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozaton: aktuális órarend szerint. Levelezı tagozaton: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: Kötelezı Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású oktatói.

A tantárgy általános és speciális céljai: A magyar társadalom címő tantárgyak célja, hogy a szociális munkás hallgató társadalomtörténeti folyamatokba ágyazva átfogó ismereteket szerezzen napjaink Magyarországának szociokulturális viszonyairól. Ennek érdekében társadalomtörténeti ismereteket sajátít el, majd a társadalmi rétegzıdésrıl, mobilitásról és az oktatási rendszer által nyújtott esélyekrıl szerez információkat. Emellett a politikai szociológia összefüggéseirıl, a munkanélküliségrıl és a hazai települési-regionális egyenlıtlenségekrıl kap szemléletet. Magyar társadalom I. A magyar társadalom I. kurzus keretein belül a hallgató ismereteket szerez a magyar társadalom történetérıl, elsıdlegesen a XX. század legfontosabb társadalmi folyamatairól. Megismeri a második világháború utáni legfontosabb társadalmi és politikai folyamatokat. Magyar társadalom II. Ebben a blokkban a hallgató megismeri a mobilitás és rétegzıdés fogalmi rendszerét, kutatásmódszertanát és a hozzá kapcsolódó hazai- és nemzetközi elméleteket. Információkat kap arról, hogy a korábbi évszázadokban a magyar társadalom milyen szempontok szerint rétegzıdött, illetve ennek napjainkban milyen hatásai vannak. Rendszerszerő tudást szerez a második világháborút követı struktúra- és mobilitás vizsgálatokról, melyek funkcionalista és strukturalista szempontok szerint készültek. Emellett ismereteket győjt az oktatási rendszer történetérıl, az oktatás teremtette lehetıségekrıl, az iskola társadalmi funkcióiról, az iskolai struktúra, az esélyek kiegyenlítıdésének összefüggéseirıl, a szocializáció szerepérıl és ágenseirıl valamint a „látens tanterv” funkcióiról. Magyar társadalom III. Ez a blokk lehetıséget biztosít a hallgató számára, hogy adekvát ismereteket szerezzen a politikai rendszerek belsı struktúrájáról, mechanizmusairól, legfontosabb sajátosságairól. A hatalom, uralom és legitimitás problematikájáról kap információkat, a politikai ideológiák jellemzıirıl, a politikai kultúráról valamint a politikai értékekrıl.

39

Emellett a hallgató megismeri a településszociológia legfontosabb terminológiai apparátusát, a klasszikus és a modern településszociológiai iskolák koncepcióit. A magyar településhálózat történelmi kialakulásával és sajátosságairól kap információkat: a tanyáról, a faluról, mezıvárosokról, kistelepülésekrıl, a városról és a fıvárosról; a regionális egyenlıtlenségek artikulációjáról és annak feloldásának lehetıségeirıl. A regionális egyenlıtlenségek függvényében alapvetı ismereteket szerez a munkanélküliség alapfogalmairól és jellemzıirıl. Oktatás típusa. Nappali tagozaton elıadás + szemináriumi gyakorlatok, levelezı tagozaton elıadás A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A magyar társadalomtörténet és társadalomelmélet kutatási eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tananyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintő tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Elméleti ismeretek szerzése a tárgy tematikájának megfelelıen. Szakirodalom kutatás, másodelemzés. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 60-40%

Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Elıadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített idırend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos irodalomfeldolgozás. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás A magyar társadalom történeti fejlıdésének hatásait számos oktatói kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat, szakdolgozat.

A tantárgy részletes leírása Magyar társadalom I. 1. Az európai társadalomfejlıdés sajátosságai és Európa történeti régiói. 2-5. Társadalmi átalakítás a második világháborútól napjainkig. 6-12. Kisebbségek Magyarországon. 13-14. Közgondolkodás, értékek, értékrendszerek. A hétköznapi élet jellemzıi. Magyar társadalom II. 1. A struktúra és a rétegzıdés alapfogalmai, kutatásmódszertana. 2. Új marxista társadalomszerkezet-elméletek. 3. Harmónia-, konfliktus-, csere- és kényszerelméletek. A strukturalistafunkcionalista rétegzıdéselmélet és kritikája. 4. A társadalmi szerkezet változása. A „munkásosztály elpolgárosodása”, az „osztályok elhalása”. A globális világ. 5. Az Erdei-féle kettıs társadalomszerkezet. A két osztály, egy réteg modell 6.Magyar struktúra és rétegzıdéskutatások: Ferge Zsuzsa és Kolosi Tamás. 7. A Kolosi-féle L-modell és a Szelényi-féle két háromszög modell. Hankiss Elemér: a második társadalom. 8-10. A mai magyar társadalomszerkezet bemutatása. 11.-12. A mobilitás alapfogalmai és kutatásmódszertana 13. A mobilitás elméletei 14. A mobilitás nemzetközi tendenciái Magyar társadalom III. 1. A politikai szociológia tárgya. A politika fogalma. Hatalom, uralom, legitimitás. Érdek és érdekérvényesítés. Pártok és párttípusok. A politikusok típusai. 2. Politikai kultúra, politikai ideológia, politikai érték. 3. Az átmenet elméleti problémái. Totális és autoriter rendszerek. 4. Az átmenet jellemzıi Magyarországon. Okok és jellegzetességek. 5. A munkanélküliség általános jellemzıi, alapfogalmak. 6. A munkátlanság történeti jellemzıi. 40

7. A fogyasztói társadalom és a globális világ munkanélkülisége. A munkaerıpiac jövıje. 8. Munkaerıhelyzet, munkaerı-politika Magyarországon szocialista nómenklatúra idején. 9. A ’90-es évek és napjaink munkanélkülisége Magyarországon. Speciális csoportok a munkátlanok tömegein belül. 10. A falu és város fejlıdésének eltérı vonásai, jellegzetességei. 11. A magyar településhálózat kialakulás és történetének jellegzetességei. 12. A szocialista korszakban végbement változások. Iparfejlesztés és településfejlesztés. A „Csinált városok”. A településszerkezet alakulása a posztkommunista átmenet idıszakában. 13. A regionalitás és a régiófejlesztés. 14. A települések társadalmi problémáinak komplex szociológiai vizsgálata. Kötelezı irodalom Magyar társadalom I. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. Magyar társadalom II. Andorka Rudolf (2001): Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris Kiadó. A társadalmi rétegzıdés komponensei. Szerk.: Angelusz Róbert. Új Mandátum, Bp., 1997. A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Szerk.: Róbert Péter. Új Mandátum, 1998. Róbert Péter (2001): Társadalmi mobilitás: A tények és vélemények tükrében. Budapest: Századvég Kiadó. Magyar társadalom III. Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia körébıl. Szerk.: Kéri László. Miskolc, Bíbor Kiadó. 2001.

Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség. Magvetı, 1989. Szelényi Iván: Városszociológia, Bp. 1973. Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon, Bp. 1996. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: Szemináriumi munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára bocsátás feltételei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai szerint. Vizsgáztatási módszer Szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelezı tagozaton. Ajánlott irodalom Magyar társadalom I. Magyarország társadalomtörténete I-III. (Szerk.: Fokasz Nikosz, Örkény Antal) Új Mandátum Kiadó, Budapest, 1998. Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. Valóság 1976/4, 1976/5. Fejtı Ferenc: A népi demokráciák története. Magvetı, Budapest, 1991. Fónai Mihály: Gondolatok a magyar társadalom kettıs szerkezetérıl. In: Valóság 1996/8. 49-66. Magyar társadalom II. Andorka Rudolf (1982): A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Budapest: Gondolat Kiadó. 180-194. p. Bayer József (1998): A politikai gondolkodás története. Budapest: Osiris Kiadó. 207-223. p.; 250-259. p. 41

Bourdieu, Pierre (1978): A társadalmi egyenlıtlenségek újratermelıdése. Budapest: Gondolat Kiadó. 237-311. p. Bukodi Erzsébet: A nemzedékek közötti társadalmi mobilitás fıbb jellemzıi. Statisztikai Szemle, 1995. 4-5. DiMaggio, Paul (1998): A kulturális tıke és az iskolai teljesítmény. In: Róbert Péter (szerk.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Budapest: Új Mandátum. 198-219. p. Erdei Ferenc (1976): A magyar társadalom a két világháború között. Valóság, 4-5. szám. Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegzıdése. KJK, Bp., 1969. 77-158. p. Gábor R. István-Galasi P.: A második gazdaság. KJK, 1981, 15-107.p. Hankiss Elemér (1986): Diagnózisok 2. Budapest: Magvetı Kiadó. 219-351. p. Kolosi Tamás (1987): Tagolt társadalom. Budapest: Gondolat Kiadó. 10-27. p., 239-269. p. Lukács György (1971): Történelem és osztálytudat. Budapest: Magvetı Kiadó. 270-319. p. Pokol Béla (2005): A társadalom kettıs szerkezete. Szociológiai Szemle, 3: 36-52. p. Szalai Erzsébet (2001): Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban. Budapest: Aula Kiadó. 13-24.; 51-55. p., 227-262. p Szalai Erzsébet (2004): Az elsı válaszkísérlet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 9-22. p., 74-82. p. Szelényi Iván: A posztkommunista társadalmak szerkezetének változása. Magyar Tudomány, 1996. 4. sz. Tarnai István (2005): Kabai Imre: Társadalmi rétegzıdés és életesemények. A magyar fiatalok a posztindusztriális korszakban címő könyvérıl. Eszmélet, 68: 51-58.

Weber, Max: Gazdaság és társadalom. KjK. 1967. Weber, Max: A politika mint hivatás. In: Weber, Max: Tanulmányok. Osiris, 1998. 156-209. Bourdieu, Pierre: A társadalmi egyenlıtlenségek újratermelıdése. Gondolat, 1978. Ferge Zsuzsa: Társadalompolitikai tanulmányok. Gondolat, 1982.

Magyar társadalom III. A demokrácia 10 éve Magyarországon. Nyíregyháza, Bessenyei Könyvkiadó, 2000. Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris, 1998. Hobsbawm, Eric: A szélsıségek kora. Pannonica, 1998. Lengyel László: Mozgástér és kényszerpálya. Helikon, 1997. 42

A tantárgy neve: Közgazdaságtudomány Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Hajnal Béla I. Ajánlott félév 20071; 20071L Tantárgyi kód 1+1 Nappali tagozat heti óraszáma 12 Levelezı tagozat félévi óraszáma 3 Kredit Kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelezı elıtanulmányi rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelezı tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: Ajánlott tanterv:

kritérium követelmény Szociális munka alapszak tanterve

A tárgy oktatói: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású oktatói. A tantárgy általános célja és specifikus célkitőzései: A hallgató ismerje meg a közgazdaságtan legfontosabb elméleteit, valamint az ember közgazdaságtani szerepével foglalkozó teóriákat. Szerezzen általános ismereteket a mikro és makroökonómiai alapokról. A cél az, hogy a hallgatók megfelelı alapot kapjanak a gazdasági jellegő tárgyakhoz, ismeretekhez. A tárgy leírása: A közgazdaságtan rövid fejlıdéstörténetén és a közgazdasági alapismeretek megszerzésén keresztül ismerje meg a mikro és makroökonómia legfontosabb fejezeteit. Konkrétan: 1. Merkantilisták, fiziokraták, a klasszikus polgári közgazdaságtan, a korai vulgátis közgazdaságtan.

2. Marxi közgazdaságtani gondolatok, a neoklasszikus (szubjektív) közgazdaságtan, a keynesizmus. 3. Uralkodó irányzatok a II. világháború után. A monetarizmus. Közgazdasági alapismeretek. 4. Tárgy, módszer. A gazdasági folyamat fı elemei. Termelés, elosztás, csere, fogyasztás. Szőkösség és gazdálkodás. Gazdasági racionalitás. 5. Hatékonyság és optimum. Verseny. Kereslet, kínálat, ár összefüggései. Mikroökonómiai alapismeretek. 6. a fogyasztó preferenciarendszere. A fogyasztói magatartás és kereslet, jövedelem, ár optimalizálás. 7. Termelıi magatartás és kereslet. Termelési függvény. Profit maximalizálás és kínálat. Piaci szerkezetek. Makroökonómiai alapismeretek. 8. Alapfogalmak. 9. A makrogazdasági tevékenység számbavétele. 10. A pénz és a pénzügyi szektor. 11. A munkapiac, az árupiac és a pénzpiac. 12. Munkanélküliség a modern gazdaságban. 13. Az infláció és az inflációs folyamatok. 14. A gazdasági növekedés. Oktatás típusa: elıadás A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minıségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszereit, eszközeit folyamatos korszerősítés mellett célirányosan alkalmazzuk. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50 - 50 % Kiselıadások meghallgatása, problémafelvetések megvitatása Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Táblázatok, ábrák kivetítése, konzultációs lehetıség biztosítása

43

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Angol nyelvő közgazdasági szakmai folyóiratokban megjelent cikkek recenzeálása. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A közgazdasági gondolkodás elsajátítása. Megvilágítani, hogyan fejti meg a közgazdaságtan a modern társadalmak rejtélyeit és problémáit, melyek meghatározzák hogyan és milyen színvonalon élhetünk. Kötelezı irodalom: - Bevezetés a makroökonómiába. BKE jegyzet. Aula Kiadó, Bp., 1998. - Hal.R. Varian.: Mikroökonómia középfokon. Bp. 2001. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó - Koppányi M.: Mikroökonómia. Bp. 2000. Mőszaki Könyvkiadó – Aula - Mátyás A.: A modern közgazdaságtan története, Aula Kiadó, Bp. 1993. Ajánlott irodalom: - Paul A. Sammelson: Közgazdaságtan. KJK – Kerszöv Kiadó. Budapest, 2000. Évközi ellenırzés: nincs. Az aláírás megszerzésének feltételei: a foglalkozásokon való aktív részvétel. Aláírás megtagadására a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai az irányadók. A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: kollokviumi vizsga

sikeres

A vizsgára való jelentkezés: Az elektronikus tanulmányi rendszeren keresztül. Vizsgáztatási módszer: szóban. 44

Tantárgy neve: Társadalom- és szociálpolitika I-IV. Tanszék neve: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Hajnal Béla Tantárgy Társadalom- Társadalom- Társadalom- Társadalomneve: és és és és szociálpoliti- szociálpoliti- szociálpoliti- szociálpolitika I. ka II. ka III. ka IV. I. II. III. IV Ajánlott félév: 05018, 05024, 05032, 05037, 05037L Tantárgyi 05018L 05024L 05032L kód: 1+1 1+2 1+1 1+1 Nappali tagozat heti óraszáma 12 15 12 12 Levelezı tagozat félévi óraszáma: 3 4 3 3 Kredit: Gyakorlati Kollokvium Gyakorlati jegy Vizsgakövetel Gyakorlati jegy jegy mény: TársadalomTársadalom- Társadalom- és Kötelezı és és szociálpolitika elıtanulmányi szociálpoliti- szociálpolitiIII. rend: ka I. (05018, ka II. (05032, 05018L) (05024, 05032L) 05024L) Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális Munka Alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: Magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozaton: aktuális órarend szerint.

Levelezı tagozaton: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: Kötelezı Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású oktatói. A tantárgy általános és speciális céljai A tantárgy célja és tartalma: A társadalompolitika- és szociálpolitika tantárgy célja, hogy a szociális munkás hallgató komplex tudást és szemléletet sajátítson el a hazai és a nemzetközi szociális problémákról, illetve az ezekre adott rendszerszerő megoldásokról. Ezért a szociálpolitika és a társadalompolitika alapfogalmakról, elvekrıl, értékekrıl és ideológiákról szerez információkat – történeti áttekintés keretében. Továbbá, a jóléti államok kialakulásáról, sajátosságairól és jelenlegi helyzetérıl; a non-profit szervezetek, a lakás- és foglalkoztatáspolitikai stratégiák funkcióiról, valamint az Európai Unió társadalompolitikai szabályozásairól szerez információt. Társadalom- és szociálpolitika I. E tantárgy keretein belül a társadalompolitika alapvetı fogalmairól, elméleteirıl, metodikai rendszerérıl szerez információkat a szociális munkás hallgató. Majd az ókori és a középkori szociális gondoskodásról, a nyílt és zárt szegénygondozás jellemzıit ismeri meg. Ezt követıen az állami társadalompolitikai intézkedések kialakulásáról, a hazai és nemzetközi társadalombiztosítási szabályozások alakulásáról, a két világháború közötti regionális produktív szociálpolitikáról, valamint az 1950-tıl 1990-ig tartó társadalompolitikai intézkedésekrıl kap komplex tudást. Végül, az 1989-es rendszerváltástól napjainkig terjedı társadalompolitikai koncepciókkal ismerkedik meg a hallgató. Társadalom- és szociálpolitika II. Ebben a tantárgyban a szociális munkás hallgató a jóléti államok történelmi kialakulásáról, jellemzıirıl, tipizálásáról, ideológiáiról és elméleteirıl kap szemléletet. Nemzetközi kitekintés során információkat szerez az angol, az amerikai, a német és a skandináv jóléti politikák sajátosságairól; a jóléti állam válságáról, illetve annak kritikájáról és a jóléti állam jövıjére vonatkozó 45

szcenáriókról. Ezt követıen társadalomtörténeti aspektusból megismeri azokat a politikai intézkedéseket, melyekkel Magyarországon akarták kiépíteni a jóléti állam alapjait.

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Elméleti ismeretek szerzése a tárgy tematikájának megfelelıen. Szakirodalom kutatás, másodelemzés.

Társadalom- és szociálpolitika III. Ebben a kurzusban a hallgató a szociálpolitika definiálásának különbözı megközelítéseirıl, a szociálpolitika szervezeteirıl és aktorairól, illetve a más szakpolitikákkal való kapcsolatáról sajátít el ismereteket. Adekvát információkat szerez a szociálpolitika értékeirıl (egyenlıség, szabadság, szolidaritás, autonómia, igazságosság, tolerancia), ideológiáiról (liberalizmus, szociáldemokrácia, konzervativizmus), alapelveirıl és technikáiról (prevenció, korrekció, integráció, szegregáció, univerzalitás, szelektivitás, hatásosság, hatékonyság, szubszidiaritás). Emellett rendszerszerő tudást kap a redisztribúció folyamatáról és a szociálpolitika színtereirıl.

Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 60-40% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Elıadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített idırend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos irodalomfeldolgozás.

Társadalom- és szociálpolitika IV. A Szociálpolitika II. címő tantárgy keretében a szociális munkás hallgató a magyarországi és európai civil szféra újjászületésérıl, a jóléti államokban betöltött funkcióiról, valamint az önkormányzatok szociálpolitikájáról szerez pontos információkat. A hallgató megismeri az országos és a lokális szociális intézményrendszerek strukturális problémáit, a helyi szükségletek és erıforrások megismerésének módszertani alapjait, a családtámogatási rendszer jellemzıit, a szociálpolitika és gazdaságpolitika sajátságos viszonyát, továbbá a projektmanagement és a minıségbiztosítás alapelveit, technikáit. Oktatás típusa: Nappali tagozaton elıadás + szemináriumi gyakorlatok, levelezı tagozaton elıadás A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A magyar és nemzetközi társadalom- és szociálpolitika kutatási eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tananyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintő tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele.

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás A magyar társadalom történeti fejlıdésének hatásait számos oktatói kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat, szakdolgozat. A tantárgy részletes leírása Társadalom- és szociálpolitika I. 1-2. A társadalompolitika fogalma, értékrendszere. 3. A keresztény szociális gondoskodás sajátosságai. A szociális gondoskodás története a középkorban. Szereplık, gondoskodási formák. 4. A feudális Magyarország szegényügye. Az alapítványok történelmi gyökerei hazánkban. III. Károly Helytartótanácsi rendelete. Újkori szociális pápai enciklikák: Rerum Novarum. 5. A produktív szociálpolitika korszaka. Egri Norma, Zöld Kereszt Mozgalom. 6. A koalíciós évek társadalompolitikája. 7. Társadalompolitika 1949- 1956 között. 8. Társadalompolitika 1957- 1977 között. 9. A '80-as évek társadalompolitikája. 10-12. A rendszerváltás utáni magyar társadalompolitika. 13-14. Napjaink magyar társadalompolitikája.

46

Társadalom- és szociálpolitika II. 1-2. A jóléti állam fogalma, tipizálása. 3-4. Az angol jóléti politika. 5-6 Az USA jóléti politikája. 7-8. Németország jóléti politikája. 9-10. Svéd jóléti politika. 11-12. A jóléti állam válságjelei. 13. A jóléti állam kritikája. 14. A jóléti állam jövıje. Társadalom- és szociálpolitika III. 1. A szociálpolitika fogalmi meghatározási lehetıségei, megközelítési szintjei. 2. A szociálpolitika szervezetei, szereplıi, más politikákkal való kapcsolata, ellátási szintjére ható tényezık. 3. A szociálpolitikára ható értékek I. – szabadság, egyenlıség. 4. A szociálpolitikára ható értékek II. – szolidaritás, tolerancia, igazságosság. 5. A szociálpolitikára ható ideológiák I. – liberalizmus. 6. A szociálpolitikára ható ideológiák II. – konzervativizmus, szocializmus. 7. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában I. – abszolút – relatív biztonság, integráció – szegregáció. 8. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában II. – prevenció – korrekció. 9. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában III. – integráció – szegregáció. 10. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában IV. – támogatások odaítélésének a kérdése, univerzalitás – szelektivitás. 11. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában V. – hatásosság és hatékonyság kérdése, 12. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában VI. – finanszírozás, szubszidiaritás. 13. A jövedelmek elosztása és újraelosztása. 14. A szociálpolitika színterei. Társadalom- és szociálpolitika IV. 1. A civil társadalom újjászületése 2. Önkormányzat és szociálpolitika 3. Minıségbiztosítás a szociálpolitikában

4. Non-profit humán szolgáltatások a jóléti átalakulás körülményei között 5. Szociális intézmények strukturális problémái 6. A non-profit szervezet, mint mőködı intézmény 7. A helyi szükségletek és erıforrások megismerésének módszertani alapjai 8. Projektmanagement 9. „Túl sokat költünk szociálpolitikára?” - szociálpolitika és gazdasági haladás 10. A szociálpolitika alapelvei - a pénzbeli avagy természetbeni, otthoni, avagy intézményes ellátás jellemzıi 11. A szociálpolitika alapelvei a Szociális Törvényben 12. Családok és a szociálpolitika, a szociálpolitika lehetıségei a gyermeki jólét biztosítása területén 13. Non-profit szervezıdések a szociálpolitikában 14. Szociálpolitika az Európai Unióban Kötelezı irodalom Társadalom- és szociálpolitika I. Ferge Zsuzsa (1980): Társadalompolitikai tanulmányok. Budapest: Gondolat Kiadó. 40-97., 285-312. Ferge Zsuzsa (1982): Társadalmi újratermelés és társadalompolitika. Budapest: KJK. 13-91., 191-240. Ferge Zsuzsa (1986): Fejezetek a magyar szegénypolitika történetébıl. Budapest: Magvetı Kiadó. Ferge Zsuzsa (1991): Szociálpolitika és társadalom. Budapest: ELTE. 21-27., 79-87., 113-118., 152-167., 219-233. Gyáni Gábor (1994): A szociálpolitika múltja Magyarországon. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete. Társadalom- és szociálpolitika II. Jóna György (2007): Jóléti politikák. Nyíregyháza: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar. Társadalom- és szociálpolitika III. Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. TWINS, Bp. 1994. Amartya Sen: Az egyéni szabadság, mint társadalmi elkötelezettség. Esély 1992/1.

47

Körössényi András: Liberális vagy konzervatív korszakváltás? Magvetı, Bp. 1989. Ferge Zsuzsa: Szabadság és biztonság. Esély 1994/5. Társadalom- és szociálpolitika IV. Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika 1989-1997 (fénymásolat) Lévai Katalin-Kiss Róbert: Merre tart a szociálpolitika? Esély 1999./5.sz. Ferge Zsuzsa: Az állami szociálpolitika változásai a rendszerváltás óta, Ezredforduló,1998/5 David Doonison: Szociálpolitika egalitáriánus megközelítésben. Esély 1990/4. Kuti Éva: A nonprofit szervezetek szerepe a kilencvenes évek magyar társadalmában és gazdaságában. Közgazdasági Szemle 1996. október Pierre Bourdieu: A neoliberalizmus lényege Esély 1998./6.sz. Fábián Gergely: Szociális problémák globalizációja és lokalizációja.in: DOTE EFK Tudományos Közlemények, Nyíregyháza, 1998. Ferge Zsuzsa: Az átmenet társadalma Esély 1995./4. Somlai Péter: Bizonytalanul (A családok helyzete Kelet-Közép-Európában) Esély 1995/2 Georg Vobruba: Szembenézés drasztikus társadalmi változásokkal – amerikai és európai összehasonlításban Esély 2001/3. Európai szociálpolitikai menetrend Esély 2001./5. Bódi Ferenc: A szociális ellátórendszer öröklött hiánya a falvakban Esély 2001./4. Ferge Zsuzsa: A társadalom pereme és az emberi méltóság. Esély 2000/1. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere Szemináriumi munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára bocsátás feltételei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai szerint.

Vizsgáztatási módszer Szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelezı tagozaton. Ajánlott irodalom Társadalom- és szociálpolitika I. Molnár Margit: Töredékek az ókori szociális gondoskodás történetébıl. Esély. 1992. 3.sz.

Társadalom- és szociálpolitika II. Peter Flora: Növekedés a határokig. In.: Társadalmi rétegzıdés. Szerk.: Andorka-Hradil-Peschar. 503-528. R. Dahrendorf: Definíció kérdése: az osztályalatti. In.: A modern társadalmi konfliktus. Gondolat. 1994. Gans: Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? Esély. 1992. 3. sz. 3-18. R.B.Freeman: Miért követ el sok amerikai férfi bőncselekményt, és mit lehetne tenni ez ellen? Esély. 1997. 6. sz. 28-41. Kovács Ilona: Jövedelemelosztás és jövedelemegyenlıtlenség az Egyesült Államokban. Esély. 1994. 3. sz. 19-38. Gallai Sándor: A skandináv modell. Aula. 1998. 151-202. G. Bäcker-J. Steffen: Gazdagság Nyugaton- szegénység Keleten? Esély. 1993. 5. sz. 3-27. Andorka-Kondratas-Tóth I. Gy.: A jóléti rendszer jellemzıi és reformjának lehetıségei. Közgazdasági Szemle. 1995. 1. sz. 1-29. Tóth I. Gy.: Félfordulat a jóléti rendszerekben. Népszabadság. 1999. Okt. 1. 12. Lévai-Kiss: Merre tart a szociálpolitika? Esély. 1999. 5. sz. Társadalom- és szociálpolitika III. 1. Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom. T-TWINS, Bp. 1991. 2. Szociálpolitika ma és holnap (Szerk.: Ferge Zsuzsa és Várnai Györgyi). Kossuth K., Bp. 1987. 3. David Donnison: Szociálpolitika egalitáriánus megközelítésben. Esély 1990/4. 4. Howard Glennerster: A vegyes finanszírozás típusai. Esély 1991/3. 5. Kınig Éva: Mire elegendı a szociális normatíva? Esély 1998/6. 48

6. Tóth István György: A társadalmi (elosztási) igazságosság problémája. Szociológiai szemle 1991. 7. Ferge Zsuzsa-Szentiványi S.: Egyenlıség pro és kontra (Kézirat). Bp. 1987. 8. Ludassy Mária: Szabadság vagy egyenlıség? Valóság 1981/7.

Társadalmi Szemle 1994.8-9. Mérleg 1990-94 Ferge Zsuzsa: És mi lesz, ha nem lesz? Az állam és a civilizációs folyamat KJK Bp. 1998

Társadalom- és szociálpolitika IV. Pataki György: Etika és közgazdaságtan. Gondolatok a jólét, a szabadság és az igazságosság kérdéseirıl. Replika 1998. Szeptember Széman Zsuzsa: A szociálpolitika decentralizációja és problémái. In: Leltár, MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja, Bp. 1992. Tóth István György: A jóléti rendszer az átmenet idıszakában, Közgazdasági Szemle, XLI. évf. 1994/3. sz. Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom. A társadalmi viszonyok reprodukciója ( 21-26.o ) A gyermekes családok és a szociálpolitika ( 141151.o. ) T-TWINS Bp. 1991. Smith, Bucklin and Associates: Átfogó non-profit menedzsment. Non-profit kutatások 5. (19-42.o.) CO-NEX Könyvkiadó Kft. Bp. 1997. Lévai Katalin-Széman Zsuzsa: Társadalmi trigonometria. Scientia Humana, Bp. 1993. J.D. Straussman-Fábián Katalin: A szociális segély ügyintézésének dilemmái helyi szinten. Önkormányzat és a nonprofit szektor. in: Innovatív önkormányzatok (szerk.: Lévai Katalin és J. Straussman) Helyi Társadalom Kutató Csoport Bp., 1996. Tony Atkinson: Társadalmi kirekesztıdés, szegénység, munkanélküliség Esély 1998./4. Hegyesi Gábor: Mentálhigiéne, szociálpolitika, humán szolgáltatások. in: Közösségi mentálhigiéne (szerk.: Gerevich József) Gondolat, Bp. 1989. Pogány Magdolna: Szociális problémakezelı rendszerek, Bp. 1995. Andorka Rudolf - Spéder Zsolt: A szegénység Magyarországon 1992-95 Esély 1996./4. - Robert Castel: A szociális kérdés alakváltozásai Esély 1995./6. A civil társadalom újjászületése. A nonprofit szektor fejlıdése Kelet-KözépEurópában és a nyugati segítségnyújtás szerepe RBF Múzsák Kiadó Hegyesi Gábor-Orsós Éva: Bevezetés a helyi szükségletek és források megismerésének módszertanába. Segédanyag a szociális programok megalapozásához, Bp. 1992. 49

A tantárgy neve: Jogi ismeretek I –II. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Marsi Edit I. II. Ajánlott félév Tantárgyi kód nappali Tantárgyi kód levelezı Nappali tagozat heti óraszáma Levelezı tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelezı elıtanulmányi rend /kód/

05019

05026

05019 L

05026L

1+1

1+0

12

10

3 kollokvium -

3 kollokvium 05019 05019 L

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális munka alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelezı Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású oktatói.

A tantárgy általános és speciális céljai A tantárgy általános célja: - az állam és a jog fogalmi rendszerének tisztázása, a hatályos alkotmány legfontosabb szabályainak megismerése, az állami szervek rendszerének és az eljárási cselekmények rendjének bemutatása; - alapvetı ismeretek nyújtása az állam- és jogtudományok körébıl, amely egyrészt a többi jogi tárgy megértéséhez, másrészt a felsıoktatási intézmény hallgatójától elvárható általános mőveltség megszerzéséhez szükséges; - elsajátítani azokat az elveket és elvárásokat, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozás megfogalmaz a magyar jogalkotással szemben. Speciális célkitőzés: a képzés e körben azt a célt szolgálja, hogy a szociális munkások segíteni tudják ügyfeleik eligazodását a jogrendszer, a jogérvényesítés területén az állami szervek rendszerében és tisztában legyenek és tisztában legyenek az ügyfelek eljárásjogi helyzetével. 4. Jogi ismeretek I. A tantárgy részletes leírása: I. Az állam- és jogtudományok általános rendszere 1. Az állam (keletkezése, történeti típusai és sajátosságai) 2. A jog (a jogi és társadalmi normák viszonya, a jogi és erkölcsi normák, a jog fogalmának lényege és funkciói, a szokásjog; a jogforrás fogalma, rendszere, hierarchiája; a jogrendszer tagozódása, jogágak; a jogviszony lényege, alanyai, tárgya és tartalma; a Magyar Köztársaság jogforrásai, az állami irányítás egyéb jogi eszközei; nemzetközi szerzıdések a jogforrások rendszerében; a jogszabályok érvényessége és hatályossága; a jogi tények fogalma és fajtái; a jogi norma érvényesülése, a jogkövetés, jogalkalmazás; a jogi felelısség)) II. A magyar alkotmányozás 1. Történeti elızmények 2. Alkotmány, alkotmányjog, alkotmányosság 3. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. Az emberi és állampolgári jogok 5. Az állami szervek rendszere 50

6. A parlament szerepe (feladata és hatásköre, szervezetének és mőködésének szabályai) a jogállamban 7. A köztársasági elnök – feladata és hatásköre, tisztségének keletkezése, megszőnése és az államfı felelıssége 8. A kormány szerepköre, szervezete és mőködése, a miniszterelnök és miniszterek jogállása és felelıssége 9. Az igazságszolgáltatás és a bírói szervezet Az igazságszolgáltatás alapelvei 10. Az ügyészi szervezet és az ügyészi tevékenység 11. Az alkotmánybíróság 12. Az állampolgári jogok országgyőlési biztosai 13. Az állami számvevıszék 14. A választási rendszer 15. Az Európai Parlament magyarországi képviselıinek választása és jogállása III.

Az Európai Unió és a magyar közigazgatás 1. Az Európai Unió felépítése, a közösségi modell 2. Az Unió második és harmadik pillére 3. Az Európai Unió közösségi intézményrendszere 4. A közösségi jog természete

Kötelezı irodalom: Dr. Samu Mihály:

Dr. Zoltán Ödön:

Dr. Zoltán Ödön: Dr. Kilényi Géza: Dr. Ádám Antal:

A jogalkotás jogpolitikájának szükségessége és jogállamiság Magyar Jog 1999. évi 8. szám (479-484) A jogalkotásról és gyakorlatáról Magyar Jog 1998. évi 7. szám (394-397) Az emberi méltóságról Magyr Jog 1996. évi 9. szám (531-538) A nép mint hatalmi tényezı Magyar Közigazgatás 2001. évi 2. szám (79-85) Az alkotmánybíráskodás tudományos vizsgálatának lehetıségeirıl

Dr. Lırincz Lajos:

Ajánlott irodalom: H.L.A. Hart: Rácz Attila:

Magyar Közigazgatás 1999. évi 5. szám ((231237) A hatékony állam Magyar Közigazgatás 2005. évi 8. szám (449-453. o.)

Jog, szabadság, erkölcs Osiris Kiadó Bp. 1999. Alapvetı jogok és jogforrások Magyar Közigazgatás 1999. évi 10. szám

Dr. Cser Palkovics Tamás:

Dr. Bihari Mihály: Dr. Matúz György: Dr. Zsuffa István: Európa A-tól Z-ig

Dr. Verebély Imre:

Az Európai Közösség belsı és külsı jogforrásai Magyar Jog 1999. évi 2. szám Alkotmánybíróság és alkotmánybíráskodás Magyar Jog 1999. évi 4. szám Személyiségi jogok és szólásszabadság Perfekt Bp. 1998. A közigazgatási bíráskodás Magyarországon Magyar Közigazgatás 1996. évi 7. szám Az Európai Integráció Kézikönyve A magyar nyelvő változat szerkesztıi Czuczai Jenı és Ficzere Lajos Az Európai Unio hatása a nemzetközi közigazgatásra és a kormányzásra I.-II. Magyar Közigazgatás 2001. 7-8. szám

Jogszabályok: 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról 12/1987. (XII.29.) IM rendelet a jogszabályszerkesztésrıl 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1995. évi LXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésének használatáról 2002. évi XI. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról 51

-

1997. évi C. törvény a választási eljárásokról 1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról 1990. évi LXIV. törvény a helyi képviselık és a polgármesterek választásáról 1990. évi LV. törvény az országgyőlési képviselık jogállásáról 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról 1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetérıl és igazgatásáról 1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségérıl 1989. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevıszékrıl 1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrıl 1989. évi VII. törvény a sztrájkról 1993. évi LIX. törvény az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról 148/2002. (VII.1.) Korm. r. a Miniszterelnöki Hivatalról 150/2002. (VII.2.) Korm. r. a belügyminiszter feladat- és hatáskörérıl

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere A hallgatók kiselıadást tartanak, illetve az oktató közremőködésével dolgoznak fel a tanagyagból témaköröket. A hallgatókkal közösen történik az így végzett munka értékelése. Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele: sikeres zárthelyi dolgozat. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei A tárgyhoz gyakorlati jegy nem kapcsolódik. A vizsgára bocsátás feltételei Az aláírás. Vizsgáztatási módszer A nappali tagozatos hallgatók szóban, a levelezıs hallgatók írásban vizsgáznak. A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája

A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályozók változásának követése, a gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 50+50 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése A tárgy oktatója a hallgatók rendelkezésére bocsát oktatási segédanyagokat. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás TDK, szakdolgozat készítésében való témavezetıi közremőködés. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: a hallgatónak ezen tárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag alapján képessé válik a fent megjelölt általános célkitőzések keretében megfogalmazottak teljesítésére. 5. Jogi ismeretek II. A tantárgy részletes leírása: I. Az Önkormányzatok 1. A magyar önkormányzati rendszer rövid áttekintése 2. A helyi önkormányzatok Európai Chartája 3. Az önkormányzás alkotmányos alapjai, gyakorlásának közvetlen módja 4. Önkormányzati és államigazgatási feladatok 5. Az önkormányzati, államigazgatási feladat-és hatáskörök 6. Az önkormányzati hatósági ügy 7. A teleülési önkormányzatok (község, nagyközség, város, megyei jogú város) jogállása 8. A megyei önkormányzatok, fıvárosi és kerületi önkormányzatok 9. A helyi kisebbségi önkormányzatok szabályai 10. A helyi önkormányzatok szervezet és mőködése

52

II.

11. A helyi önkormányzatok társulásai és együttmőködési lehetıségei 12. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának létrehozása, mőködése, feladat- és hatásköre 13. A fıvárosi és megyei közigazgatási hivatalok jogállása 14. Az önkormányzatok gazdálkodási rendszere, vagyona, költségvetése 15. A magyar megyerendszer és a regionalizációs törekvések A közigazgatási hatásági eljárás és szolgáltatás általános szabályai (KET) 1. A KET megalkotásának elızményei, indokai és a törvényhozó alapvetı céljai 2. Az eljárás alapelvei 3. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 4. Az I. fokú eljárás szabályai 5. A hatóság döntései: határozat, végzés. A döntés közlése, a kézbesítési vélelem 6. A hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás 7. A hatósági ellenırzés 8. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások 9. Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások 10. A semmisség 11. A közigazgatási végrehajtás fogalma és rendeltetése 12. Az eljárási költség 13. Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás 14. Közfeladatot ellátó szervezetek iratkezelésének általános követelményei

Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 50+50 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Az elıadás anyaga; Magyar Közigazgatási Intézet: A közigazgatási eljárás Tankönyv a köztisztviselık továbbképzéséhez Szerkesztı: Dr Kökényesi József (2005. május 13.)

Közigazgatási szakvizsga: Önkormányzati közigazgatás (Dr. Kara Pál – Dr. Kökényesi József, Magyar Közigazgatási Intézet Budapest, 2002. április) Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás TDK, szakdolgozat készítésében való témavezetıi közremőködés. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: a hallgatónak ezen tárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag alapján képessé válik a fent megjelölt speciális célkitőzések keretében megfogalmazottak teljesítésére. Kötelezı irodalom Dr. Ficzere Lajos - Dr. Szalai Éva: Gondolatok az államigazgatási eljárásjogi kódex felülvizsgálata kapcsán Magyar Közigazgatás 1998. évi 7. szám (385-401- oldal) Dr. Kilényi Géza: A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályozási koncepciója Magyar Közigazgatás 2002. évi 1. szám (1-24. oldal) Dr. Szigeti Ernı: A magyar megyerendszer és regionalizmus vázlatos történeti áttekintése Magyar Közigazgatás 2004. évi 3. sz. (164-171. oldal) Dr. Horváth M. Tamás: A regionális intézményrendszer kiépítése Magyarországon: szervezeti rend és mőködés Magyar Közigazgatás 2003. évi 5. szám (257-271. oldal) Dr. Bekényi József: A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról Magyar Közigazgatás 2003. évi 5. szám (257-271. oldal) Ajánlott irodalom Dr. Zsuffa István: A közigazgatási bíráskodás Magyarországon Magyar Közigazgatás 1996. évi 7. sz. (385-398. oldal) Dr. Fürcht Pál: Az önkormányzati társulási törvényrıl Magyar Közigazgatás 1998. évi 3. sz. (151-157. oldal) Dr. Tamás András: Az államigazgatási eljárási jog megújításáról Magyar Közigazgatás 1998. évi 8. sz. (449-463. oldal) Dr. Kilényi Géza: A közigazgatási eljárásjog átfogó tudományos elemzése Magyar Közigazgatás 2000. évi 3. szám (129-156.oldal) 53

Dr. Paulovics Anita: Törvényesség az államigazgatási eljárásban Magyar Jog 2000. évi 10. szám (617-622. oldal) Dr. Bekényi József : A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról Magyar Közigazgatás 2005. évi 11. szám (660-664 oldal) Dr. Balázs István: A központi szint alatti közigazgatás helyzete és változásai az Eu-országokban I. és II. Magyar Közigazgatás 2003. évi 9 és 10. szám (513-520 és 601-611 oldal) Dr. Verebélyi Imre: A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak radikálisabb reformja Magyar Közigazgatás 2003. évi 12. szám (710-722 oldal) Dr. Holló András: Az Alkotmánybíróság a közigazgatás alkotmányosságáért Magyar Közigazgatás 2005. évi 11. szám (641-645. oldal) G. Kocsis Marianna: Az e-kormányzat Magyarországon Magyar Közigazgatás 2005. évi 12. szám (747-753. oldal)

A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei A tárgyhoz gyakorlati jegy nem kapcsolódik. A vizsgára bocsátás feltételei: a félév aláírása Vizsgáztatási módszer: A nappali tagozatos hallgatók szóban, a levelezıs hallgatók írásban vizsgáznak.

Jogszabályok: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól -79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások ellátásáról és minıségi követelményeirıl - 2004. évi XXIX. törvénybıl a közérdekő kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás 141.§-143.§-ig - 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról - 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól - 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl - 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok több célú kistérségi társulásáról - 244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról, behatárolásáról és megváltoztatásának rendjérıl - 191/1996. (XII.17.) Korm rendelet a fıvárosi, megyei közigazgatási hivatalokról 335/2005.(XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirıl

54

szociálpszichológiai jelenségeket és ismertesse a legjellemzıbb deviáns viselkedésformákat, azok tüneti megnyilvánulásait, kialakulásuk folyamatát, pszichés hátterét.

A tantárgy neve: Pszichológia I – II – III. Tanszék neve: Alkalmazott Pszichológiai Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Kiss János Ajánlott félév I. félév Tantárgyi kód Nappali tagozat heti óraszáma Levelezı tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelezı elıtanulmányi rend

70016; 70016L 1+1

II. félév 70017; 70017L 1+1

III. félév 70018; 70018L 2+0

12

12

12

3 gyakorlati jegy

3 kollokvium 70016; 70016L

3 gyakorlati jegy 70017; 70017L

nincs

Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik? Szociális Munka Alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága A táblázatban megjelölt félévben Az oktatás nyelve Magyar A tantárgy órarendi beosztása Tanulmányi osztály beosztása szerint A tantárgy státusza: Kötelezı Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású oktatói. A tantárgy általános és speciális céljai: A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a pszichológia tárgyát, rövid történetét, módszereit, betekintést adjon a fıbb személyiséglélektani irányzatokba, bemutassa a fontosabb fejlıdéslélektani és

Oktatás típusa: Elıadás A tantárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni „vevıelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A szak minıségpolitikája, a folyamatos visszajelzések az oktatásban résztvevı hallgatók ismeretelsajátításáról, a végzett, elsısorban nappali tagozaton végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeirıl, a tanultaknak a gyakorlatban történı alkalmazhatóságnak mikéntjérıl meghatározzák a tantárgy keretében megvalósuló minıségbiztosítás, fejlesztés irányát, módszereit. A szakon a kétpólusú minıségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerősítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 40:60% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Elıadás modern prezentációs technikákkal Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Szakdolgozati és TDK munkák A tantárgy részletes leírása: I.félév 1. A pszichológia tárgya, rövid története, 2. A pszichológia módszerei 3. A pszichológia fontosabb elméleti területei 55

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

A pszichológia fontosabb alkalmazott területei A pszichológia fıbb diagnosztikus módszerei A pszichológia fıbb terápiás és mentálhigiénés módszerei Személyiséggel kapcsolatos alapfogalmak és jelenségek A pszichoanalitikus elméletek A behaviorizmus Kognitív elméletek A humanisztikus elméletek Biológiai elméletek Típustanok Vonáselméletek

II.félév: 1. A pszichés fejlıdés fogalma, jelenségei 2. A szocializáció fogalma, jelenségei 3. Freud pszichoanalitikus fejlıdés modellje 4. Erikson pszichoanalitikus fejlıdés modellje 5. Piaget elmélete 6. Életkori szakaszok 7. Mahler tárgykapcsolat elmélete 8. A szociálpszichológia tárgya, határterületei, módszerei 9. Személypercepció, implikált személyiség elméletek 10. Attribúcióelmélet 11. Szerep és kommunikációelmélet 12. Csoportelmélet 13. Vonzalomelméletek és emberi kapcsolatok 14. Társas befolyásolás, konformitás, engedelmesség III. félév: 1. A deviancia fogalma és formái, kutatásának történeti gyökerei 2. A devianciával kapcsolatos pszichológiai elméletek 3. A deviáns viselkedési formák kialakulásának folyamata, azok biológiai háttere 4. A deviáns viselkedési formák kialakulásának folyamata, azok pszichés háttere 5. Inadaptív viselkedésformák szocializációs eredete

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Inadaptiv viselkedés formák a csecsemı is kisgyermekkorban Inadaptiv viselkedés formák a gyermekkorban A felnıttkori neurózisok és a deviancia összefüggései A legjellemzıbb deviáns viselkedési formák ( alkoholizmus, bőnözés, drog, prostitúció ) Krízisek, öngyilkosság Kábítószer és egyéb szenvedélybetegségek Bőnözés és prostitúció A deviáns viselkedési formák tüneti megnyilvánulásai A pszichés kezelés lehetıségei

Kötelezı irodalom: R. L. Atkinson-R. C. Atkinson-E. E. Smith, D. J. Bem: Pszichológia Osiris, Bp (több kiadás) Carver, C. S., és Scheier, M. F.,: Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. Cole, M., Cole, S. R. : Fejlıdéslélektan, Osiris, Budapest 1997. Mérei F., Binét Á. : Gyermeklélektan, Gondolat, Budapest 1995. Csepeli György: Szociálpszichológia Osiris Bp.1998. P.Forgas: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Bp.2000. Murányi-Kovács E.-né: A gyermek- és serdülıkori személyiségzavarok pszichológiája (Tankönyvkiadó, 1991) Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról (Kossuth Kiadó,1988.szerk: Münnich Iván) Bakó T.: Titok nélkül (Animula, Budapest 1992.) Ajánlott irodalom: E.Aronson: A társas lény Közgazdasági és Jogi Kiadó 1998. Szociálpszichológia (Szerk.: Hewstone és tsa.-i ) Közgazdasági és Jogi Kiadó Bp.1997. Mérei F., Binét Á. : Gyermeklélektan, Gondolat, 1995. Bálint A. : A gyermekszoba pszichológiája, Kossuth, 1990. Bernáth L., Solymosi K. : Fejlıdéslélektani olvasókönyv, Tertia, 1997. Bettelheim, B. : Az elég jó szülı, Gondolat, 1994. Buda B., Szilágy V. : Párválasztás a párkapcsolatok pszichológiája Cole, M., Cole, S. R. : Fejlıdéslélektan, Osiris, 1997. 56

Kübler Ross, E.: A halál és a hozzá vezetı út, Gondolat, 1988. Fraiberg, S. H. : Varázsos évek, Park , 1990. Mönks, F: J:, Knoers, A: M: P: : Fejlıdéslélektan, Fitt Image, 1998. Polcz A. : Meghalok én is? , Századvég, 1993. Raffai J. : Megfogantam, tehát vagyok, Útmutató K. 1999. Riemann, F.: Az öregedés mővészete, Háttér, 1987. Bőnözı fiatalok (szöveggyőjtemény, szerk.: Bennett, Münnich) (Tk.Kiadó, 1985.) Levendel L.: Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása (Akadémia, 1987.) Popper P.: A kriminális személyiségzavar kialakulása (Beilleszkedési zavarok szgy.1989.) Dr. Rácz J.: A drogfogyasztó magatartás (Medicina, 1988.) Dr.Rácz József: Addiktológia (HIETE Bp.1999.) Valkai Zs.: Miért isznak a nık? (Magvetı, 1986) Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: nincs Az aláírás megszerzésének feltételei: Az elıadásokon a részvétel ajánlott. A vizsgára bocsátás feltételei: Az aláírás megszerzése. Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga Gyakorlati jegy megszerzésének módszere: zárthelyi dolgozat írása.

57

A tantárgy neve: Információs technológiai ismeretek a szociális munkában. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Fábián Gergely, Ph.D. fıiskolai tanár I/1 Ajánlott félév 05020; 05020L Tantárgyi kód 1+0 Nappali tagozat heti óraszáma 8 Levelezı tagozat félévi óraszáma 2 Kredit Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény Kötelezı elıtanulmányi rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelezı tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezı Ajánlott tanterv: Az általános szociális munkás szak tanterve A félév oktatói: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású és óraadói státuszban lévı oktatói. A tantárgy általános célja és specifikus célkitőzései: A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az alapvetı információs technológiai ismeretekkel, valamint a szociális területen alkalmazható szoftverek sajátosságaival, jellemzıivel, alkalmazási lehetıségeivel. A hallgatók önállóan tudjanak megtervezni a szakmai munkát segítı informatikai hálózatot. Ismerjék azon alapelveket, melyek alkalmazásával lehetıség nyílik a szakmai munka dokumentációjának rendszerbe történı áttekintésére és átláthatóvá válik az informatika alkalmazásának elınyei.

Oktatás típusa: nappali tagozaton elıadás, prezentáció és órai, kiscsoportos gyakorlatok. A kiscsoportos gyakorlatokon a hallgatók alkalmazási eljárásokat próbálnak ki. Minden hallgatónak kötelezı a csoportmunkában való részvétel. Levelezı tagozaton az oktatás típusa elıadás. A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: Az információs technológia, illetve az alkalmazások fejlıdésének és eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tanagyagba való beépítése. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30 % Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: elıadás, az elméleti alapokhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített idırend, prezentációk. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A Mentál-Profi Bt. közremőködésével 2002 óta folyó a személyes gondoskodást nyújtó intézmények informatikai fejlesztési eredményeinek az áttekintése. A karon folyó informatikai kutatások eredményeinek feldolgozása. A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: A hallgatók záró házi dolgozat keretein belül tervezzenek egy informatikai hálózatot egy választott személyes gondoskodást nyújtó intézményben. Határozzák meg az informatikailag kezelendı szakmai feladatok, dokumentumok rendszerét, a felhasználásra szánt programok mőködésének alapelveit. Mutassák be, hogy mi az elınye az általuk tervezett rendszer alkalmazásának. A záró dolgozatot Power Point prezentációban készítsék el. Amennyiben ezt nem sikerül az elsı alkalommal teljesíteni, B (újabb írásbeli dolgozat), illetve C vizsgára (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetıség.

58

A tantárgy részletes leírása: 1.A számítástechnika alapjainak, és eszközeinek általános ismertetése (Számítógép, Hálózat) A számítógépek kiválasztásánál figyelembeveendı szempontok: a. Milyen feladatott akarunk a gépekkel megoldani? b. Egyedi gépként vagy hálózatban akarunk dolgozni? c. Milyen felhasználói programot akarunk használni? 2. A számítástechnika alapjainak, és eszközeinek ismertetése A számítógépek jellemzıi: d. Az alaplap és processzor típusa, és gyorsasága. e. A memória nagysága, és gyorsasága. f. A belsı adattároló kapacitása. g. A külsı egységek kapacitása. (CD. DVD, Floppy, Pen drive) h. Monitor mérete és felbontása, típusa. i. Nyomtató típusa, és mérete. j. Operációs rendszer kiválasztás 3. A számítástechnika alapjainak, és eszközeinek ismertetése (Hálózat) A belsıhálózat (LAN) kialakításának jellemzıi: k. 10/100 as hálózati kártya l. Cat 5 minıségő kábel m. Max 60 % os kihasználtságú hálózati eszközök switch-ek 4. Irodai programcsomagok ismertetése: Word szövegszerkesztési gyakorlatok. 5. Irodai programcsomagok ismertetése: Excel táblázatkezelési gyakorlatok. 6. Irodai programcsomagok ismertetése: Power Point gyakorlatok. 7. Kommunikációs technológiák ismertetése: Internet levelezés.

8. A személyes gondoskodást nyújtó intézményekben végzett szakmai munka informatikai támogatásának alapelvei. 9. Hálózatok tervezése a személyes gondoskodást nyújtó intézményekben. 10. Szakmai szoftverek ismertetése: M-SZOFT programcsomagok elkészítésének szakmai irányelvei 11. Szakmai szoftverek ismertetése: M-SZOFT Alapellátás programcsomag. Bemutatásra kerül a szoftver felépítésének rendszere. Mőködésének alapelvei. Használatnak elınyei. Fejlesztésének lehetıségei. 12. Szakmai szoftverek ismertetése: M-SZOFT Szakellátás programcsomag. Bemutatásra kerül a szoftver felépítésének rendszere. Mőködésének alapelvei, használatának elınyei. Fejlesztésének lehetıségei. 13. Szakmai szoftverek ismertetése: M-SZOFT Értéknyilvántartás programcsomag. Bemutatásra kerül a szoftver felépítésének rendszere. Mőködésének alapelvei. Használatnak elınyei. Fejlesztésének lehetıségei. 14. Szakmai szoftverek ismertetése: M-SZOFT programcsomagok összefoglalás. Bemutatásra kerül a szoftverek „együttmőködésének” elınyei. Hálózati mőködtetésük rendszere. Kötelezı irodalom:

Külön a képzéshez összeállított jegyzet.

Az M - Szoft programcsomagok leírása.

Ajánlott irodalom: -Kiss Gábor: Operációs rendszerek 2000. -Barhács Oktató Központ: Számítógépes Hálózatok elmélete 2002. -Barhács Oktató Központ: Számítástechnikai alapismeretek 2002.

59

-Szociális Kézikönyv I-II. Kötet Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet 2000 -Oross Jolán: Gondozási tervek a szociális intézményekben. -Módszertani Hírlevél, 2000/1. Szociális és Családügyi Minisztérium – Szociálpolitikai Fejlesztési Központ, Budapest 2000. -Mit kell tudni a PC-rıl. Computerbooks Budapest Évközi ellenırzés: gyakorlati munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a csoportmunkában. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak.

60

A tantárgy neve: Népegészségügyi ismeretek a szociális munkában I – III. Tanszék neve: Védınıi Módszertani és Népegészségtani Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Kósa Karolina I. III. V. Ajánlott félév 85024; 85025; 85026; Tantárgyi kód 85024L 85025L 85026L 2+0 2+0 2+1 Nappali tagozat heti óraszáma 12 12 15 Levelezı tagozat félévi óraszáma 3 3 4 Kredit kollokvium kollokvium kollokvium Vizsgakövetelmény 85024; 85025; Kötelezı elıtanulmányi rend 85024L 85025L A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: a Tanulmányi Osztály beosztása szerint Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelezı tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezı Ajánlott tanterv: Szociális munka alapszak tanterve A félév oktatói: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású és óraadói státuszban lévı oktatói. A tantárgy általános célja és specifikus célkitőzései: A népegészségügyi ismeretek ma már minden foglalkozási ágban elengedhetetlenek. Különösen érvényes ez a szociális munkára. A népegészségügyi ismeretek elméleti alapját a megelızı orvostan jelenti, ami az egészség megırzésének, a betegségek megelızésének és

mindezekbıl következıen az élet meghosszabbításának tudománya. A szociális munka egyik legfontosabb feladatának tekinti a népegészségügyi ismeretek terjesztését és gyakorlati alkalmazását. A társadalom tagjainak egészségi állapota és szociális helyzete összefügg egymással, egyiken nem lehet segíteni a másik figyelembe vétele nélkül. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a magyar lakosság egészségi állapotával, az egészségi állapotot meghatározó környezeti és életmódbeli tényezıkkel. Részletesen hallanak a leggyakoribb nem fertızı betegségek epidemiológiájáról, ezen betegségek megelızésérıl. Bár a fertızı betegségek gyakorisága nagymértékben csökkent az utóbbi idıben, bizonyos fertızı betegségek leküzdése továbbra is gondot okoz, illetve új fertızı betegségek jelentek meg. Ezek ismerete elengedhetetlen a szociális munka gyakorlati megvalósításához. Az egészségesebb életmód kialakításában, az egészségre káros szokások megváltoztatásában a szociális munkásnak jelentıs szerepe van. A kurzus során a III. félévben a hallgatók megismerkednek a járványtani alapfogalmakkal és a legfontosabb fertızı betegségek járványtanával illetve a modern egészségfejlesztés alapjaival, koncepciójával és alkalmazott módszereivel. A hátrányos helyzető csoportok tagjaival és problémáival a szociális munkás naponta találkozik. A társadalmon belül az egyenlıtlenségek csökkentése, az esélyegyenlıség megteremtése prioritást élvez. Az V. félévben a hallgatók átfogó képet kapnak a hátrányos helyzet kialakulásáról, a magyar társadalom hátrányos helyzető csoportjainak – ezen belül a roma lakosság - egészségügyi helyzetérıl, problémáiról. Oktatás típusa: Elıadás és gyakorlat. A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A szakon a kétpólusú minıségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerősítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.

61

Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50 % - 50%

A demográfia és az epidemiológia fogalma, tárgyköre. A halandósági elemzések módszerei és fıbb tárgykörei.

Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat

8. hét: A morbiditás jellemzésére szolgáló módszerek és eljárások. A Háziorvosi Morbiditási Adatgyőjtési Program.

A tantárgy részletes leírása: I. félév 1. hét: Bevezetés a megelızı orvostanba és a népegészségtanba. - A megelızı orvostan múltja, jelene, jövıje. - A megelızés szintjei. 2. hét: A magyar lakosság egészségi állapota. A népegészségügyi helyzet Magyarországon. 3. hét: Bevezetés a környezet-egészségtanba. A levegıszennyezıdés hatása az emberi egészségre. 4. hét: A víz- és talajszennyezıdés hatása az emberi egészségre. 5. hét: Bevezetés a táplálkozás egészségtanba: tápanyagszükséglet. Az éhezés és a túltápláltság népegészségügyi jelentısége. 6. hét: Táplálkozástól függı megbetegedések. A táplálkozás szerepe a daganatok és a kardiovaszkuláris betegségek patogenezisében.

9. hét: A deskriptív és az analitikus epidemiológia módszertana. 10. hét: Bevezetés a nem-fertızı betegségek epidemiológiájába. A magyar lakosság egészségmagatartása (OLEF). A dohányzás hatása az egészségi állapotra. Az alkohol és drogfogyasztás hatása az egészségi állapotra. 11. hét: A kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája. A daganatos betegségek epidemiológiája. 12. hét: A légzıszervi betegségek (bronchitis chronica, emphysema, asthma) epidemiológiája. Az anyagcsere betegségek diabetes,osteoporosis,obesitas) epidemiológiája. 13. hét: Másodlagos megelızés: szőrıvizsgálatok. A szőrıvizsgálatok bevezetésének kritériumai, ajánlott szőrıvizsgálatok. Hazánkban és más országokban alkalmazott szőrések. 14. hét: Az „Egészség Évtizedének Nemzeti Programja” Magyar Népegészségügyi Program

7. hét:

62

I. félév, levelezı tagozat 1. óra: Bevezetés a megelızı orvostanba és a népegészségtanba. - A megelızı orvostan múltja, jelene, jövıje. - A megelızés szintjei. 2. óra: A magyar lakosság egészségi állapota. A népegészségügyi helyzet Magyarországon. 3. óra: Bevezetés a környezet-egészségtanba. A levegıszennyezıdés hatása az emberi egészségre. A víz- és talajszennyezıdés hatása az emberi egészségre. 4. óra: Bevezetés a táplálkozás egészségtanba: tápanyagszükséglet. Az éhezés és a túltápláltság népegészségügyi jelentısége. 5. óra: Táplálkozástól függı megbetegedések. A táplálkozás szerepe a daganatok és a kardiovaszkuláris betegségek patogenezisében. 6. óra: A demográfia és az epidemiológia fogalma, tárgyköre. A halandósági elemzések módszerei és fıbb tárgykörei. 7. óra: A morbiditás jellemzésére szolgáló módszerek és eljárások. A deskriptív és az analitikus epidemiológia módszertana. 8. óra: Bevezetés a nem-fertızı betegségek epidemiológiájába. A magyar lakosság egészségmagatartása (OLEF).

9. óra: A dohányzás hatása az egészségi állapotra. Az alkohol és drogfogyasztás hatása az egészségi állapotra. 10. óra: A kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája. A daganatos betegségek epidemiológiája. 11. óra: Az anyagcsere betegségek (diabetes, osteoporosis, obesitas) epidemiológiája. 12. óra: Másodlagos megelızés: szőrıvizsgálatok. A szőrıvizsgálatok bevezetésének kritériumai, ajánlott szőrıvizsgálatok. Hazánkban és más országokban alkalmazott szőrések. Az „Egészség Évtizedének Nemzeti Programja” Magyar Népegészségügyi Program III. félév 1. hét: A fertızı betegségek általános járványtana, járványtani alapfogalmak. A járványfolyamatok elsıdleges (fertızı forrás, terjedés lehetısége, fogékony szervezet) és másodlagos mozgatóerıi. 2. hét: Fertızı betegségek elleni védıoltások típusai, oltási naptár. A légúti betegségek (influenza, tuberculosis) járványtana. 3. hét: A gastrointestinális fertızések (salmonellosis, dysenteria, campylobacteriosis, vírusos gastrointestinális fertızések) járványtana. A hepatitis A, B és C járványtana.

63

4. hét: A szexuális úton terjedı betegségek (syphilis, gonorrhoea, nem gonorrhoeás urethritisek) járványtana. A HIV/AIDS járványtana, klinikuma, a megelızés lehetıségei. 5. hét: Az egészségfejlesztés kialakulása. Az egészségfejlesztés fejlıdése, fogalmi rendszere, alapdokumentumai (Alma-Ata Nyilatkozat, Ottawa Karta, Egészséget Mindenkinek). 6. hét: Az egészség értelmezése, az egészség koncepciói, egyéni tényezıi. Az egészségi állapot megítélése. Társadalmi-gazdasági tényezık hatása az egészségi állapotra. 7. hét: Egészséget szolgáló állami politika. Kedvezı környezet kialakulásáért tett lépések. Környezettel kapcsolatos kérdések, problémák. 8. hét: A közösség tevékenységének erısítése. Közösségi egészségfejlesztési programlehetıségek. 9. hét: Az egyéni képességek fejlesztése. • • • •

A rizikószemélyiség kérdései Dohányzás problémaköre Az alkoholfogyasztás Drogfogyasztás

10. hét: Az egészségnevelés gyakorlata: • Színterek és szervezeti formák

• •

Eszközök és eljárások Az egészségnevelési tevékenységet végzı célcsoportok szerint.

11. hét: Az egészségnevelési módszerek rendszere, a módszertan alapfogalmai A módszerek csoportosítása elsıdleges sajátosságaik alapján A tömegtájékoztatás szerepe, eszközök felhasználása. 12. hét: Az egészségnevelés színterei: • Iskolák, oktatási intézmények • Munkahelyek • Egészségügyi és szociális alapellátás. 13. hét: Egészségpolitika I. Az egészségügyi rendszerek szerkezete és mőködése. Az egészségpolitika alapelvei a modern társadalmakban. 14. hét: Egészségpolitika II. A magyar egészségügyi rendszer felépítése és mőködése. Az Európai Unió egészségpolitikája. Egészségügyi reformok az Európai Unió országaiban. III. félév, levelezı tagozat 1. óra: A fertızı betegségek általános járványtana, járványtani alapfogalmak. A járványfolyamatok elsıdleges (fertızı forrás, terjedés lehetısége, fogékony szervezet) és másodlagos mozgatóerıi. 2. óra: Fertızı betegségek elleni védıoltások típusai, oltási naptár. A légúti betegségek (influenza, tuberculosis) járványtana.

64

3. óra: A gastrointestinális fertızések (salmonellosis, dysenteria, campylobacteriosis, vírusos gastrointestinális fertızések) járványtana. A hepatitis A, B és C járványtana. 4. óra: A szexuális úton terjedı betegségek (syphilis, gonorrhoea, nem gonorrhoeás urethritisek) járványtana. A HIV/AIDS járványtana, klinikuma, a megelızés lehetıségei. 5. óra: Az egészségfejlesztés kialakulása. Az új típusú gondolkodás hatása. Az egészségfejlesztés fejlıdése, fogalmi rendszere, alapdokumentumai (Alma-Ata Nyilatkozat, Ottawa Karta, Egészséget Mindenkinek). 6. óra: Az egészség értelmezése, az egészség koncepciói, egyéni tényezıi. Az egészségi állapot megítélése. Társadalmi-gazdasági tényezık hatása az egészségi állapotra. 8. óra: Egészséget szolgáló állami politika. Kedvezı környezet kialakulásáért tett lépések. Környezettel kapcsolatos kérdések, problémák. 9. óra: A közösség tevékenységének erısítése. Közösségi egészségfejlesztési programlehetıségek.

10. óra: Az egyéni képességek fejlesztése. •

A rizikószemélyiség kérdései

• • •

Dohányzás problémaköre Az alkoholfogyasztás Drogfogyasztás

Az egészségnevelés gyakorlata: • Színterek és szervezeti formák • Eszközök és eljárások • Az egészségnevelési tevékenységet végzı célcsoportok szerint. 11. óra: Az egészségnevelési módszerek rendszere, a módszertan alapfogalmai A módszerek csoportosítása elsıdleges sajátosságaik alapján A tömegtájékoztatás szerepe, eszközök felhasználása. Az egészségnevelés színterei: • Iskolák, oktatási intézmények • Munkahelyek • Egészségügyi és szociális alapellátás. 12. óra: Egészségpolitika Az egészségügyi rendszerek szerkezete és mőködése. Az egészségpolitika alapelvei a modern társadalmakban. A magyar egészségügyi rendszer felépítése és mőködése.

V. félév 1. hét: A hátrányos helyzet fogalma, okai és a csoportjai. 2. hét: Az egészség és a társadalmi-gazdasági egyenlıtlenségek. • A méltányosság és méltánytalanság fogalma és dimenziói. • Elkerülhetetlen vagy elfogadhatatlan?

65

3. hét: Az egészség és a társadalmi-gazdasági egyenlıtlenségek. • Társadalmi csoportok között fennálló különbségek. • Szegénység ördögi köre.

14. hét: Társadalmi és civil szervezetekkel való kapcsolat, közös feladatok a hátrányos helyzető családok ellátása érdekében.

4. hét: A szegénység által legnagyobb valószínőséggel sújtott csoportok.

Gyakorlat: A hátrányos helyzetőekkel foglalkozó intézmények látogatása (Közösségi Ház, Bölcsıde, Óvoda látogatása a Huszártelepen, Anyaóvó).

5. hét: A hátrányos helyzető nık és gyermekek. 6. hét: A mentális helyzet és a szegénység összefüggései. 7. hét: Erıszak a családban. 8. hét: A fogyatékos gyermekek helyzete, problémái.

V. félév, levelezı tagozat 1. óra: A hátrányos helyzet fogalma, okai és a csoportjai. 2. óra: Az egészség és a társadalmi-gazdasági egyenlıtlenségek. • A méltányosság és méltánytalanság fogalma és dimenziói. • Elkerülhetetlen vagy elfogadhatatlan?

9. hét: Roma lakosság Magyarországon.

3. óra: Az egészség és a társadalmi-gazdasági egyenlıtlenségek. • Társadalmi csoportok között fennálló különbségek. • Szegénység ördögi köre.

10. hét: A roma kultúra jellemzıi.

4. óra: A szegénység által legnagyobb valószínőséggel sújtott csoportok.

11. hét: A roma lakosság egészségi állapota.

5. óra: A hátrányos helyzető nık és gyermekek.

12. hét: Hajléktalanság. A magyarországi hajléktalanok.

6. óra: A mentális helyzet és a szegénység összefüggései.

13. hét: A hajléktalanok egészségügyi problémái.

7. óra: Erıszak a családban.

66

8. óra: A fogyatékos gyermekek helyzete, problémái. 9. óra: Roma lakosság Magyarországon.

Ádány R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota ezredfordulón, Medicina, Budapest, 2003. Kertai P. Megelızı orvostan – A népegészségügy elméleti alapjai, Medicina, Bp. 1999. Ádány R. Nem fertızı betegségek epidemiológiája, DE NI hallgatói jegyzet

10-11. óra: A roma kultúra jellemzıi.

Évközi ellenırzés:

12. óra: A roma lakosság egészségi állapota.

Az aláírás megszerzésének feltételei: Az egészségfejlesztési projekt és plakát elkészítése és elfogadása.

13. óra: Hajléktalanság. A magyarországi hajléktalanok.

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei:

14. óra: A hajléktalanok egészségügyi problémái. 15. óra: Társadalmi és civil szervezetekkel való kapcsolat, közös feladatok a hátrányos helyzető családok ellátása érdekében.

az

A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: A vizsga típusa: írásbeli kollokvium.

Kötelezı irodalom: Ádány R. (szerk.): Megelızı orvostan és népegészségtan. Medicina, Budapest (megjelenés alatt). Kemény I., Janka B., Lengyel G.: A magyarországi cigányság 19712003. Gondolat-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet Budapest, 2004. Puporka L. és Zádori Zs.: A magyarországi romák egészségi állapota Roma Sajtóközpont 1999. Ajánlott irodalom: V. Hajdú P., Ádány R. (szerk.): Epidemiológiai Szótár. Medicina, Budapest, 2003.

67

A tantárgy neve: Jogi ismeretek a szociális munkában I – III. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Marsi Edit I. II. III. Ajánlott félév 05026 Tantárgyi kód nappali 05026 L Tantárgyi kód levelezı Nappali tagozat heti 1+1 óraszáma Levelezı tagozat 12 félévi óraszáma Kredit 3 Vizsgakövetelmény Kollokvium Kötelezı 05019 elıtanulmányi rend 05019 L /kód/

05033

05038

05033 L

05038 L

2+0

2+1

12

15

3 Kollokvium 05026 05026 L

4 Kollokvium 05026 05026 L

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális munka alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelezı Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású oktatói.

A tantárgy általános és speciális céljai E tantárgy oktatásának egyik célja – az 1. blokkban, a szociális jogi ismeretek körében - megismertetni a különbözı okok miatt szociális gondoskodásra szorulók tekintetében a gondoskodás kialakulásának szükségszerőségét, annak a társadalmi, gazdasági összefüggésekre visszavezethetı változásait és formáit, a munkanélküli ellátásokat és a szociális szolgáltatásokat nyújtó igazgatási szervezet szerveit és azok mőködését, feladatait. A – 2. blokkban – a családjogi ismeretek oktatásának célja, hogy a családot, mint társadalmi jelenséget a jog oldaláról bemutassa; megvilágítsa a jogszabályok érvényesülését és érvényesítési lehetıségeit; hogy képessé tegye a hallgatót arra, hogy profi „ügyféllé” válhasson mindazok érdekében, akik jogaikat vagy jogos érdekeiket felismerni vagy érvényesíteni segítség nélkül nem képesek. A büntetıjog és kriminológia oktatás célja e blokkban, hogy a hallgató megismerje a tágabb értelemben vett kriminológia lényegi vonásait, összetevıit, áttekintést kapjon a büntetıjogi felelısségi rendszerrıl. A családjogi blokkon belül a házasság, a család, illetve a gyámság jogintézményét, a büntetıjog-kriminológia tárgykörben pedig a büntetıjogi szabályozás rendszerét, büntetıjogi alapfogalmakat, a bőnözés és egyéb devianciák – kábítószer-probléma, alkoholizmus, stb. - jogi és társadalmi vonatkozásait ismerik meg a hallgatók. A tantárgy oktatásának – 3. blokkban elérendı - további célja, hogy a hallgatók a szociális ellátási rendszer társadalombiztosítási területének szabályait megismerjék, illetve – a munkajogi blokkban - segítséget nyújtson a munkajog elméleti kérdéseinek, legfontosabb tételes szabályainak és ezek alkalmazási elveinek elsajátításában. Speciális célkitőzés e tárgyban, hogy oly módon szerezzék meg az ismeretanyagot, hogy alkalmasak legyenek a szociális munka gyakorlati részében a megismert jogszabályi rendelkezések alkalmazására, különösen az egyén - a rászoruló – védelme érdekében. Jogi ismeretek a szociális munkában I. (szociális jogi blokk) : Oktatás típusa: elıadás, szeminárium

68

A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenı jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 50+50 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Fénymásolt segédanyag, jogszabályok elérhetıségének biztosítása Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás TDK dolgozat, szakdolgozat témavezetés A tantárgy részletes leírása: • A szociális gondoskodás az ısközösségi társadalmaktól az állami beavatkozás idıszakáig. • A szociális gondoskodás Magyarországon a kezdetektıl napjainkig. • A felnıttvédelmi szociálpolitika célja, feladatai és területei. • A szociális jellegő ellátások rendszere Magyarországon. • A foglalkoztatáspolitikai szervezet felépítése, feladatai, mőködése, szolgáltatásai. • A szociális igazgatás szervezeti rendszere, feladatai, mőködése. Szemináriumon: Aktív részvétel: Az elméleti elıadásokon megismert jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazásának gyakorlása, jogesetekkel, egyéb gyakorlati esetmegbeszélésekkel, iratszerkesztéssel Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Alapozó szociális jogi ismeretek összefüggéseinek megbeszélése és a gyakorlati tapasztalatok megfogalmazása.

Ajánlott irodalom: Fehér Zoltán: A szociális igazgatás általános kérdései és a felnıttvédelem, Unió Kiadó 1994. Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetébıl, Kávé Kiadó 1998. Sáhó Erzsébet: Újabb adatok a szociális gondozás magyarországi történetéhez Szociális munka 1990. évi 2. száma 81.-93. oldal Csizmadia Andor: A szociális gondoskodás változásai Magyarországon (Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének kiadványa) Pik Katalin A szociális munka története Magyarországon (1817-1990) A Szociális Szakképzés könyvtára Budapest 2004. Dr. Czúcz Ottó: Szociális jog I. SZTE 2001. Jogszabályok: - 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról - 1/2000. SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl - 15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl - 1991. évi IV. tv. a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásról - 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról - 1998. évi LXXXIV. törvény családok támogatásáról + azok a jogszabályok, amelyek az adott intézmény mőködését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere A hallgatók zárthelyi dolgozatot írnak, melynek értékelését az oktató ismerteti a hallgatókkal. Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele eredményes zárthelyi dolgozat.

69

A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei A tárgyhoz gyakorlati jegy nem kapcsolódik. A vizsgára bocsátás feltételei Eredményes zárthelyi dolgozat, a félév aláírása. Vizsgáztatási módszer Nappali tagozaton írásbeli, levelezı tagozaton szóbeli vizsgázatás van a tárgyban. Jogi ismeretek a szociális munkában II. (családjog- büntetıjog kriminológia blokk A tantárgy részletes leírása: Családjog témakörben: - A családjog fogalma, tárgya, rendszere, alapelvei, forrásai - A házasság intézménye és szabályozása 1. A házasság alaki kellékei 2. A házasság érvénytelensége 3. A házasság megszőnése 4. A házastársak jogai és kötelezettségei - A család jogi szabályozása 1. A rokonság 2. Az apasági vélelem az anya házassági köteléke alapján, az apasági vélelem egyéb esetei 3. Az örökbefogadás 4. Törvényes tartási kötelezettségek 5. A szülıi felügyelet - A gyermekvédelmi gondoskodás eszközei Gyámhatóságok - A gyámság intézménye Büntetıjog-kriminológia témakörben A büntetıjogi szabályozás tagozódása A bőncselekmény fogalma, megvalósulási szakaszai

Az elkövetık A büntetıjogi felelısségre-vonás akadályai A büntetés fogalma, célja, a büntetéskiszabás elvei Büntetések és intézkedések A büntetések és intézkedések végrehajtása Pártfogó felügyelet A fiatalkorúakra vonatkozó sajátos rendelkezések A büntetı eljárás alapelvei A büntetı ügyekben eljáró hatóságok, a büntetı eljárásban résztvevı személyek A kriminológia fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében A kriminológiai nézetek történeti fejlıdése A bőnözés társadalmi természete, morfológiája, struktúrája, dinamikája A bőnözés megelızése A gyermek- és fiatalkorúak devianciája Az alkoholizmus, mint deviancia. Kezelı intézmények és garanciák. Szabályozás a büntetı felelısségre-vonás rendszerében Az elmebetegség kezelésének jogi rendszere, büntetıjogi reakciók A kábítószerfüggés társadalmi, a kábítószerrel visszaélés büntetıjogi megítélése A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tereptanárok felkészítése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenı jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 50+50 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Az oktató által készített segédanyag, illetve a kar könyvtárán keresztül papíralapú, illetve elektronikus jogszabály-hozzáférési lehetıség biztosítása

70

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás TDK dolgozat, szakdolgozat témavezetés

-

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A családjogi blokkon belül a házasság, a család, illetve a gyámság jogintézményét, a büntetıjog-kriminológia tárgykörben pedig a büntetıjogi szabályozás rendszerét, büntetıjogi alapfogalmakat, a bőnözés és egyéb devianciák – kábítószer-probléma, alkoholizmus, stb. - jogi és társadalmi vonatkozásait ismerik meg a hallgatók. Kötelezı irodalom: - Dr. Nagy-Balogh: Családjogi ismeretek (tansegédlet) - Vígh József: Kriminológiai alapismeretek 1998. (Oktató által megjelölt részek) Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó Ajánlott irodalom: - Tóth Aladárné A bírói esetjog szerepe a magyar családjogban (Magyar Jog 12/91:709-711. ) - BÖLCSKEI János: A rászorultakról való gondoskodás a családjogi törvény és a polgári törvénykönyv rendelkezései tükrében (Magyar Jog 3/99:162-168) - Nagy Ferenc-Tokaji Géza: Magyar büntetıjog Általános rész (JATE ÁJTK) - Gönczöl-Korinek-Lévai: Kriminológia, bőnözés, bőnözéskontroll - Kriminológia (Osiris, 2000) - Gönczöl Katalin: Bőnös szegények (KJK Bp. 1991.) I. és III. fejezet - Dr. Fehér Lenke: Elmebetegség-Büntetıjog-Beszámíthatóság (MTA Állam- és Jogtudományi Intézet 1993.) VII. és VIII. fejezet - Dr. Lévai Miklós: Kábítószerek és bőnözés (KJK 1992.) III. fejezet - Lırinc József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon (BVOP 1997.) - Morvai Krisztina: Terror a családban (Kossuth kk. 1998.) - Vokó György: A magyar büntetés-végrehajtási jog (Dialog-Campus 1999.)

-

Vokó György: A szabadságvesztéssel nem járó büntetések végrejhajtásáról (Magyar Jog 1998./11.) Nánási László: A büntetı eljárási törvény egyes új jogintézményei (Magyar Jog 1998./12.) Gibicsár Gyula: A gyermek- és fiatalkorúak devianciájának fıbb jellemzıi (Magyar Jog 1999.) Nagy Ferenc: A büntetıjogi szankciórendszer továbbfejlesztésének elvi és gyakorlat kérdéseirıl (Magyar Jog 1999./1.) Vígh József: A bőnmegelızés elméleti és gyakorlati kérdései (Magyar Jog 1999./6.) Kerezsi Klára: Virtuális elkövetık és valódi börtönök, avagy kell-e Magyarországnak börtönépítési program? (Magyar Jog 2000./9.) Györe István: Áldozatvédelem-sértettvédelem (Magyar Jog 2001./1.) Fecz József: A közérdekő munka végrehajtásának gyakorlati problémai (Magyar Jog 2001./8.) Balogh Márta: Közérdekő munka, mint a szabadságvesztés lehetséges alternatívája ( Egy kísérlet félideje) (Magyar Jog 2002./3.) Dr. Hollán Miklós: Gondolatok a társadalomra veszélyesség és a materiális jogellenesség különbségeirıl (Magyar Jog 2004./12.) Dr. Filó Mihály: A sértett beleegyezése a német büntetıjogban (Magyar Jog 2004./12.)

Jogszabályok: - A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többszörösen módosított 1952. évi IV. tv. (Csjt.) - 1952. évi 23. sz. tvr. a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. végrehajtásáról - 1997. évi XXXI. tv. gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról - 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról - 1978. évi IV. tv. a Büntetı törvénykönyvrıl (Btk.) - 1979. évi 5. tvr. a Btk. hatályba léptetésérıl - 1979. évi 11. tvr., 1993. évi XXXII. tv. a büntetések és intézkedések végrehajtásáról - 1995. évi CVII. tv. a büntetés-végrehajtási szervezetrıl

71

-

1998. évi XIX. tv. a büntetıeljárásról 1997. évi CVIL. tv. az egészségügyrıl (Pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása)

Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 50+50 %

Ajánlott honlapok: www.orfk.hu www.police.hu www.irm.gov.hu

Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Az oktató által készített segédanyag, illetve a kar könyvtárán keresztül papíralapú, illetve elektronikus jogszabály-hozzáférési lehetıség biztosítása

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere A hallgatók zárthelyi dolgozatot írnak, melyet az oktatóval közösen értékelnek. Ezen túlmenıen a hallgatók az oktatóval közösen kiválasztott témában elıadást tartanak, melyet – a ZH-val együtt értékelve – kollokvium-jegymegajánlási lehetıséget biztosít a hallgató számára. Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele: eredményes zárthelyi dolgozat.

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás TDK dolgozat, szakdolgozat témavezetés

A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei A tárgyhoz nem kapcsolódik gyakorlati jegy.

A tantárgy részletes leírása: I. A blokk e részében a társadalombiztosítás alapvetı szabályaival ismerkednek a hallgatók, heti 1 elméleti órában. 1. A biztosítási jogviszony alapján járó ellátások •

Egészségügyi szolgáltatások

•

Pénzbeli ellátások

•

Baleseti pénzbeli ellátások

•

Saját jogú nyugellátás (öregségi, rokkantsági nyugdíj)

•

Hozzátartozói ellátás ( özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülıi nyugdíj)

•

Szolgálati idı

•

Baleseti ellátás

•

TB. kiadások fedezete

A vizsgára bocsátás feltételei: eredményes zárthelyi dolgozat. Vizsgáztatási módszer: Nappali tagozaton szóbeli, levelezı tagozaton írásbeli vizsgázatás van a tárgyban. Jogi ismeretek a szociális munkában III. (társadalombiztosítási jog – munkajogi blokk): A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tereptanárok felkészítése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenı jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele.

2. Felelısségi szabályok az egészség-, és nyugdíjbiztosítási eljárásban 3. Jogorvoslat rendszere az egészség- , és nyugdíjbiztosítási eljárásban 4. Méltányosság az egészség-, és nyugdíjbiztosítási eljárásban

72

5. Családtámogatás állampolgári jogon járó ellátásai II. A blokk e részében a Munka törvénykönyv szerkezeti felépítését követve ismerkednek meg a hallgatók - az általános és speciális célkitőzésnek megfelelıen - a lényeges munkajogi szabályokkal, a szemináriumokon gyakorlati feladat-megoldásokkal kísérve az elméleti anyagot. Ennek megfelelıen az alábbi tárgykörökkel foglalkozunk: 1. A munkajog szabályozási rendszere, változások e szabályozási rendszerben 2. A Munka törvénykönyv általános rendelkezései 3. A munkaviszony (közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony) létesítése, módosítása, megszüntetése 4. A munkaviszony tartalma, a munkavégzés szabályai 5. Felelısségi rendszerek a munkajogban; munkaügyi viták 6. Munkaügyi kapcsolatok Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: a hallgatók oly módon szerezzék meg az ismeretanyagot, hogy alkalmasak legyenek a szociális munka gyakorlati részében a megismert jogszabályi rendelkezések alkalmazására, különösen az egyén - a rászoruló – védelme érdekében. Kötelezı irodalom Mádi Sarolta: Társadalombiztosítási jogi ismeretek. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyháza, 2003. Dr. Marsi Edit: Munkajog. Möbius Print Kiadó 2004.

1998. évi LXXXIV. tv. a családok támogatásáról 223/1998.(XII.30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. végrehajtásáról 1998. évi LXXXI. tv. a társadalombiztosítási nyugellátásról 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1998. évi LXXXI. tv. végrehajtásáról 1997. évi LXXX. tv. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl 195/1977. (XI.5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. tv. végrehajtásáról 1992. évi XXII. tv. a munka törvénykönyvérıl 1992. évi XXIII. tv. a köztisztviselık jogállásáról 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 1952. évi III. tv. a polgári perrendtartásról 1994. évi LIII. tv. a bírósági végrehajtásról 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemrıl

Ajánlott honlapok: www.fmm.gov.hu www.oep.hu Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere A hallgatók terepnaplót készítenek, és részt vesznek a terepgyakorlat feldolgozását segítı megbeszéléseken (tereptanár – tutor – hallgató).

Ajánlott irodalom: Aktuális jogesetek bírósági határozatokból, oktató kijelölése alapján

Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton való aktív részvétel, a terepnapló elkészítése, részt vétel a terepgyakorlat feldolgozását segítı megbeszéléseken.

Jogszabályok: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet a kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A tárgyhoz gyakorlati jegy nem kapcsolódik. A vizsgára bocsátás feltételei: A félév aláírása; eredményes zárthelyi dolgozat.

73

Vizsgáztatási módszer: Nappali tagozaton szóbeli, levelezı tagozaton írásbeli vizsgázatás van a tárgyban. A vizsga alkalmával a blokkban oktatott két nagy témakörbıl külön tételt húz a hallgató, s a két tételbıl adott részjegy átlagából számítandó a kollokvium érdemjegye.

74

A tantárgy neve: Pedagógia a szociális munkában Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tantárgyfelelıs neve: Dr. Horváth László III. Ajánlott félév 05030; 05030L Tantárgyi kód Nappali tagozat heti óraszáma 1+0 Levelezı tagozat félévi óraszáma 8 Kredit 2 Vizsgakövetelmény gyakorlati jegy Kötelezı elıtanulmányi rend Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális Munka Alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága Páratlan félévben Az oktatás nyelve Magyar A tantárgy órarendi beosztása: heti A tantárgy státusza: Kötelezı Szakmai törzstantárgy Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású oktatói. A tantárgy általános és speciális céljai A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a neveléstudomány elméleti és gyakorlati jellemzıit, bevezetést nyújtson az általános pedagógia tudományába, az iskola belsı világába. Segítse a szociális munkások és a pedagógusok együttmőködését a team munkában.

Oktatás típusa: szeminárium A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minıségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerősítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 70+30 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Elıadás, szakirodalom feldolgozása, értelmezése. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás TDK, szakdolgozat A tantárgy részletes leírása 1. A nevelés szerepe a társadalom és az egyén életében. 2. A nevelés értelmezése és fogalmi rendszere. 3. A nevelés mint értékközvetítı tevékenység. 4. A nevelés folyamata, strukturális sajátosságai, céljai, értékei. 5. A nevelés hatásrendszere és módszerei, a direkt és az indirekt nevelı hatások. 6. Az iskolaügy szabályozása az Alkotmányban, fıbb törvényekben és a tantervekben. 7. A nevelésügy intézményei és szervezeti formái, az iskolai élet belsı szabályozása: helyi program, helyi tanterv, házirend. 8. Teljesítmény, pedagógiai szabadság és tanulóközpontúság. 9. Didaktika, a tanítás és tanulás összefüggései. 10. Az oktatás individualizációja. 11. A nevelés szubjektív tényezıi.

75

12. A pedagógus szerepe, a tanári pálya jellemzıi, összehasonlítása a szociális munkás szerepével. 13. A nehezen tanuló gyermek nevelése. 14. Az oktatásügy speciális intézményei. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Tájékozódási képesség a pedagógia körében Kötelezı irodalom Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1999. Kron, Friedrich: Pedagógia. Osiris, Bp. 1997. Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyermek iskolai nevelése. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskola, Bp. 1998. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere Zárthelyi dolgozat készítése Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei Zárthelyi dolgozat készítése A vizsgára bocsátás feltételei Vizsga nem kapcsolódik Vizsgáztatási módszer Vizsga nem kapcsolódik

76

A tantárgy neve: Segítı kapcsolatok pszichológiája Tanszék neve: Alkalmazott Pszichológiai Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Horváth Andrea Ajánlott félév Tantárgyi kód Nappali tagozat heti óraszáma Levelezı tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelezı elıtanulmányi rend

IV. félév 70019; 70019L 1+2 15 4 gyakorlati jegy 70018

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális munka alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága A táblázatban megjelölt félévben Az oktatás nyelve Magyar A tantárgy órarendi beosztása Tanulmányi osztály beosztása szerint A tantárgy státusza: kötelezı Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású oktatói. A tantárgy általános és speciális céljai: Bemutatni a hallgató számára a kommunikáció és a segítı kapcsolatok mőködésének szociálpszichológiai törvényszerőségeit és a személyiség belsı dinamikai tényezıit, alapvetı módszertani ismereteket adni annak érdekében, hogy a hallgatók hatékonyabban tudják kezelni a professzionális helyzetben kialakult kapcsolatokat. Oktatás típusa: Elıadás

A tantárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni „vevıelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A szak minıségpolitikája, a folyamatos visszajelzések az oktatásban résztvevı hallgatók ismeretelsajátításáról, a végzett, elsısorban nappali tagozaton végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeirıl, a tanultaknak a gyakorlatban történı alkalmazhatóságnak mikéntjérıl meghatározzák a tantárgy keretében megvalósuló minıségbiztosítás, fejlesztés irányát, módszereit. A szakon a kétpólusú minıségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerősítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Segítı kapcsolat során alkalmazható készségek fejlesztése. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 40:60% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Kiscsoportos gyakorlat, modern prezentációs eszközökkel, módszer specifikus tréning technikák alkalmazása, részben tömbösített idırendben Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Szakdolgozati és TDK munkák A tantárgy részletes leírása: 1. A segítés konceptuális keretei, fogalmi háttere 2. A segítés célja, etikai elvei 3. A segítı kapcsolat résztvevıi, jellegzetességei, lehetıségei 4. A segítı és a kliens szerepei

77

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Szükségletek, elvárások A motivációk a kapcsolatban, Ellenállások a kapcsolatban Szerzıdéskötés Kommunikáció céltudatos formái, figyelés és beavatkozás A segítı kapcsolat, mint problémamegoldó folyamat A segítı kapcsolat, mint döntési folyamat Interjú technikák a szociális munkában Tanácsadási technikák a szociális munkában Tranzakció analízis alapjai, alapvetı játszmák a kliens és a segítı között

Kötelezı irodalom: Ritoókné Ádám Magdolna: A tanácsadás pszichológiája (Tankönyvkiadó, Bp.1992.) Hermann Argelander: Elsı interjú a pszichoterápiában (Magyar Pszich. Társaság 1986/6.) Allen E. Ivey - Lynn S. Dowling: Tanácsadás és pszichoterápia (Bp. 1990. OTE Pszichiátriai és Klinikai Pszichológia Tanszék)

Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról (Kossuth 1988. szerk: Münnich Iván) A deviáns viselkedés szociológiája (Gondolat, 1974szerk: Andorka Rudolf) HÍD, Családsegítı Központ: Családsegítés, mentálhigiéné, módszertani füzetek Bagdy E.: Családi szocializáció és személységfejlıdés (Tk. Kiadó, 1986.) Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: nincs Az aláírás megszerzésének feltételei: Az elıadásokon való részvétel ajánlott A vizsgára bocsátás feltételei: Érvényes aláírás Vizsgáztatási módszer: Nincs vizsga Gyakorlati jegy megszerzésének módszere: zárthelyi dolgozat írása.

Ajánlott irodalom: Allen E. Ivey - Lynn S. Dowling: Tanácsadás és pszichoterápia (Bp. 1990. Orvostovábbképzı Egyetem Pszichiátriai és Klinikai Pszichológia Tanszék) Eric Berne: Emberi játszmák (Gondolat, Bp. 1987) Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerőségei (Animula, Bp., 1994) Thomas Gordon: T.E.T. (Studium Effektive, 1994) Jelenits J.-Tomcsányi T.: Egymás közt egymásért (HÍD, 1990) Ian Stewart, Vann Joines: A TA-MA (Xénia Könyvkiadó, Bp.) Tringer: Gyógyító beszélgetés (Bp. 1992) Watzlawick: Változások (Bp. 1990. Gondolat) Murányi-Kovács E.-né: A gyermek- és serdülıkori személyiségzavarok pszichológiája (Tankönyvkiadó, 1991)

78

A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK TANTÁRGYI PROGRAMJAI KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK

79

A tantárgy neve: Ágazati szociálpolitika Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Szoboszlai Katalin, fıiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék V. Ajánlott félév 05050, 05050L Tantárgyi kód 2+0 Nappali tagozat heti óraszáma 12 Levelezı tagozat félévi óraszáma 3 Kredit Kollokvium Vizsgakövetelmény 05018 Kötelezı elıtanulmányi rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelezı tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezıen választható Ajánlott tanterv: Az általános szociális munkás szak tanterve

2. Lakáspolitika A tantárgy keretén belül a következı cél, hogy megismerje a hallgató a lakáspolitika alapvetı összefüggéseit, alakulását, a lakáshoz jutás mechanizmusait és azokkal a trendeket, amelyek napjaink lakásviszonyait jellemzik. Oktatás típusa: nappali tagozaton elıadás + szemináriumi gyakorlatok, levelezı tagozaton elıadás A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevıelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeirıl, a tanultaknak a gyakorlatban történı alkalmazhatóságnak mikéntjérıl. A szakon a kétpólusú minıségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerősítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.

A félév oktatói: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású és óraadói státuszban lévı oktatói.

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése és elmélyítése a lakáspolitika és foglalkoztatáspolitika területén. Rendszerszemlélet erısítése.

A tantárgy általános célja és specifikus célkitőzései: 1. Foglalkoztatáspolitika A munkanélküliség problémájának általános elméleti és történeti megközelítésén túl bemutatni a foglalkoztatási helyzet alakulását, s ennek társadalmi következményeit. A tantárgy keretein belül elemzésre kerül a munkanélküliség területi és társadalmi rétegzettsége, a munkanélküliség kezelésére létrehozott intézményrendszer mőködése. Bemutatásra kerülnek az aktív- és passzív munkaerı-piaci programok, illetve lehetıség nyílik ezen eszközök hatékonyságának a vizsgálatára, nemzetközi alkalmazásának ismertetésére.

Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 60-40% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: elıadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített idırend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos irodalomfeldolgozás.

80

Alkalmazott módszerek az témafeldolgozás.

oktatás

segítésére:

elıadás,

önálló

6. A '90-es évek lakáspolitikai változásai, a piacosítás folyamatai. 7. Lakáspolitikai koncepciók jellemzıi a rendszerváltástól napjainkig.

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: a magyar foglalkoztatás- és lakáspolitika történeti fejlıdésének hatásait számos oktatói kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat, szakdolgozat.

Kötelezı irodalom: Bánfalvy Csaba (1989): Munkanélküliség. Magvetı Kiadó, Bp. Barr, Nicholas (1995): Munkaerıpiac és szociálpolitika Bp. Gazsó Ferenc-Laki László (2004): Fiatalok az újkapitalizmusban. Budapest: Napvilág Kiadó. Krémer Balázs (2003): Uniós politikák és Nemzeti Akciótervek a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelemre. Budapest: MH. Nemzeti cselekvési terv a társadalmi összetartozásért 2004-2006. Nemzeti foglalkozatási akcióterv 2005. Wiener György szerk. (2003): Demográfia, foglalkoztatás, nıi munkavállalás. Budapest: MH. www.bankweb.hu oldalon található lakáspolitikával foglalkozó dokumentumok. Ajánlott irodalom: Claus Offe: A munkaerı-piac jövıje. Szociológiai Figyelı 1989.

A tantárgy részletes leírása: Foglalkoztatáspolitika: 1. A munkanélküliekrıl való gondoskodás, gondolkodás története. 2. A munkanélküliség fogalma, típusai, következményei. A munkanélküliség, mint társadalmi-szociális probléma. 4. A foglalkoztatáspolitika célja, eszközrendszere. Aktív és passzív munkaerı-piaci politikák. Javaslatok a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének bıvítésére. A hazai foglalkoztatáspolitika közelítése az európai normákhoz. 5. A munkanélküliek speciális csoportjai, munkaerı-piaci helyzetük javítására irányuló eszközök. 6. Ismerkedés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye munkaerı-piaci helyzetével. A helyi munkanélküliség mértéke, összetétele. 7. A magyarországi foglalkoztatáspolitikai viszonyok és koncepciók jellemzıi a rendszerváltástól napjainkig.

Esély 1997/3., 2000/3. Laki László: A kétharmados társadalom MTA. Bp. 1991. Laki László: Ifjúsági munkanélküliség, MTA. Bp. 1993. Fóti Péter: Röpirat a lakáshelyzetrıl. Magvetı. 1988. Hegedős- Tosics: Lakásreform a nyolcvanas években. Medvetánc. 1983. 4., 1984. 1.sz. Petschnig Mária Zita: Lakáspolitika a társadalom- és gazdaságpolitika egészében. Társadalmi Szemle. 1982. 1.sz. Kornai János: A hiány. KJK. 1980.

Lakáspolitika: 1. A lakáspolitika alapfogalmai és elméleti összefüggései. A lakásstatisztika jelzıszámai. 2. Lakáspolitikánk alakulása a két világháború közötti idıszakban. 3. Az 1945 utáni évek lakáspolitikája, az elsı tizenöt éves terv lakáspolitikai elképzelései. A második tizenöt éves lakásépítési terv célkitőzései, következményei. 4. Fogyasztás és lakáskultúra a ’70-es, ’80-as években. 5. A szociális bérlakások és a bérlakásban élık helyzete. A slumosodás, a filtráció problémaköre.

Évközi ellenırzés: szemináriumi munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése.

81

Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelezı tagozaton.

82

Oktatás típusa: nappali tagozaton elıadás + szemináriumi gyakorlatok.

A tantárgy neve: Szegénység és társadalmi kirekesztettség Tanszék neve: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Fábián Gergely, fıiskolai tanár, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék VII. Ajánlott félév 05051; 05051L Tantárgyi kód 2+0 Nappali tagozat heti óraszáma 12 Levelezı tagozat félévi óraszáma 2 Kredit Kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelezı elıtanulmányi rend

A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevıelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeirıl, a tanultaknak a gyakorlatban történı alkalmazhatóságnak mikéntjérıl. A szakon a kétpólusú minıségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerősítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 60-40% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: elıadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített idırend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos irodalomfeldolgozás.

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelezı tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezıen választható Ajánlott tanterv: Az általános szociális munkás szak tanterve

Alkalmazott módszerek az témafeldolgozás.

oktatás

segítésére:

elıadás,

önálló

A félév oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású oktatói.

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: a magyar és nemzetközi szegénység alakulásának hatásait számos oktatói kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat, szakdolgozat.

A tantárgy általános célja és specifikus célkitőzései: A tantárgy általános célja, hogy a hallgató adekvát ismereteket szerezzen a magyarországi szegénység és kirekesztés folyamatairól. Az elıadáson a Kádár-rendszertıl kezdve napjainkig tartó intézményi, pragmatikus és ideológiai struktúraváltásokat tekintjük át, különös tekintettel arra, hogy a meglévı társadalmi-gazdasági feszültségekre milyen problémamegoldómodelleket konstruáltak. Emellett ismereteket szereznek az EU tagállamaiban tapasztalható szegénységrıl, valamint annak tendenciáiról.

A tantárgy részletes leírása: 1-2. Az elıadás során alkalmazott fogalmak definiálása. 3-4. A társadalmi exklúzió jellegzetességei, kialakulásának okai és dimenziói. 5-6. A kirekesztés által veszélyeztetett csoportok helyzetének elemzése. 7-10. A kirekesztés folyamatának felszámolására készített szcenáriók, kitörési lehetıségek felvázolása.

83

11-14. A kirekesztés megszüntetésére irányuló törekvések elınyei és hátrányai.

Kolosi Tamás – Tóth István György – Vukovich György 2002. Társadalmi Riport 2002. Budapest, TÁRKI.

Kötelezı irodalom: A társadalmi kirekesztıdés nemzetközi összehasonlítására szolgáló jelzıszámok. Budapest: KSH. 2006. Ferge Zsuzsa (2005): Ellenálló egyenlıtlenségek. Budapest: ELTE TÁTK. Ferge Zsuzsa (2000): Elszabaduló egyenlıtlenségek. Budapest, Szociális Szakképzés Könyvtára. Szívós Péter – Tóth István György (szerk.) 2003. Stabilizálódó társadalomszerkezet. TÁRKI monitor jelentések. Budapest, TÁRKI. Vicsek Lilla (2004): Bizonytalanságérzet és meghatározó tényezıi a mai Magyarországon. Szociológiai Szemle, 2: 27-58.

Évközi ellenırzés: szemináriumi munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga.

Ajánlott irodalom: Atkinson, T. 1998. Társadalmi kirekesztıdés, szegénység, munkanélküliség. Esély, 4. szám. Bourdieu, Pierre 1978. A társadalmi egyenlıtlenségek újratermelıdése. Budapest, Gondolat Kiadó. Castel, Robert 1993. A nélkülözéstıl a kivetettségig – a „kiilleszkedés” pokoljárása. Esély, 3. szám. 3-23. p. Castel, Robert 1993. A szociális kérdés alakváltozásai. Budapest, Max Weber Alapítvány – Wesley Zsuzsanna Alapítvány – Kávé Kiadó. Ferge Zsuzsa 1991. Szociálpolitika és társadalom. Budapest, T-Twins. Forrester, Viviane 1998. Gazdasági horror. Budapest, Kossuth Kiadó. Gombár Csaba – Hankiss Elemér – Lengyel László 1997. És mi lesz, ha nem lesz? Budapest, Korridor Kiadó. Kertesi Gábor 1995. Cigány gyerekek az általános iskolában, cigány felnıttek a munkaerıpiacon. Közgazdasági Szemle, 1995. 1. szám. 30-65. p.

84

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

A tantárgy neve: Társadalomstatisztika Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Prof. Dr. Hajnal Béla fıiskolai tanár, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék II.-VI. Ajánlott félév 05052; 05052L Tantárgyi kód 2+0 Nappali tagozat heti óraszáma 12 Levelezı tagozat félévi óraszáma 3 Kredit kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelezı elıtanulmányi rend

A lakáshelyzet statisztikája A háztartási gazdálkodás statisztikája Idımérleg, életmód-statisztika Egészségügyi statisztika Vándorlás Nonprofit szervezetek Pártok és választóik Vallás és az egyház

További megjegyzések: A tantárgy felvétele: Az elektronikus tanulmányi rendszeren keresztül.

A tantárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású oktatói.

Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: Részvétel az órákon egy-egy téma feldolgozása kiselıadással és otthoni felkészüléssel, az órán hallottak kiegészítésére, a napi aktualitások megbeszélése.

Feltételezett tudásanyag, elıképzettségi szint: Nincs. A tantárgy általános célja és specifikus célkitőzései: Adatokon nyugvó ismeretek nyújtása az alapvetı demográfiai, társadalmi folyamatokról, a fıbb mutatószámok megismertetése és a jelenségek oksági összefüggéseinek bemutatása.

A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat alapján. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Társadalomtudományi kutatásokba való oktatói és hallgatói bekapcsolás. Szakdolgozati témák meghirdetése.

A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A témával kapcsolatos tapasztalatok beépítése a szakmai módszerek oktatásába. Hallgatói visszajelzés, melyet a kurzus végén kérünk a hallgatóktól.

A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A témával kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok direkt beépítése a szakmai módszerek oktatásába. Hallgatói visszajelzés, melyet a kurzus végén kérünk a hallgatóktól.

A tantárgy részletes leírása: 1. Társadalmi tagozódás 2. Társadalmi mobilitás 3. Foglalkoztatottság 4. A munkanélküliek egyes csoportjai 5. Oktatási statisztika 6. Kutatás+fejlesztés (K+F)

Alkalmazott módszerek az oktatás segítésére: írásvetetítı, projektor,

85

Kötelezı irodalom: Takács Erzsébet (1996): A társadalomstatisztika egyes kérdései. Pécs POTE Klinger András (1998): Társadalomstatisztikai alapismeretek Budapest, KSH Hoóz István (2005): Társadalomstatisztika Pécs, POTE Ajánlott irodalom: Szondi Ildikó-Gyémánt Richárd (2005): Bevezetés a demográfiába Szeged Az aláírás megszerzésének feltételei: Intenzív órai munka. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. Oktatás típusa: elıadás. Vizsgáztatási módszer: kollokvium

86

A tantárgy neve: Egészségpedagógia – egészségfejlesztés I-II. Tanszék neve: Védınıi Módszertani és Népegészségtani Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Vízvári László II-VI III-VI Ajánlott félév 85027; 85027L 85028; 85028L Tantárgyi kód 0+2 0+2 Nappali tagozat heti óraszáma 10 10 Levelezı tagozat félévi óraszáma 2 2 Kredit gyakorlati jegy. gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény 85024; 85024L 85027; 85027L Kötelezı elıtanulmányi rend

A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevıelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeirıl, a tanultaknak a gyakorlatban történı alkalmazhatóságnak mikéntjérıl. A Szakon a kétpólusú minıségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerősítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelezı tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezı Ajánlott tanterv: Szociális munka alapszak tanterve

Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50-50% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Korszerő audiovizuális eszközök. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat

A félév oktatói: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású oktatói.

1-2. hét: Az egészség a "legfıbb érték" kialakítása, mit jelent az Ön számára egészségesnek lenni"? Az egészséget pozitívan és negatívan befolyásoló tényezık. Egészséget befolyásoló döntések. Információ, kutatás, szükséglet, felmérés.

A tantárgy részletes leírása: Egészségpedagógia – egészségfejlesztés I 14 óra gyakorlat:

A tantárgy általános célja és specifikus célkitőzései: Sajátítsa el a hallgató az egészségnevelés módszereit, területeit. Szerezzenek jártasságot az egészségnevelés gyakorlati alkalmazásában, meggyızésében. Legyenek képesek az embereknek segíteni az egészségvédı kultúráltság kialakításában. Sajátítsa el a hallgató mindazokat az ismereteket, intézkedéseket és szolgáltatásokat, amelyek arra irányulnak, hogy az egyén az egészségét megırizze, és képes legyen a betegségeket megelızni, a káros tényezıket kiszőrni.

3.-4. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek kiscsoportos feldolgozása a hallgatók győjtımunkája segítségével. A dohányzás népegészségügyi jelentısége, megelızése, csökkentése. 5.-6. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek kiscsoportos feldolgozása a hallgatók győjtımunkája segítségével. A túlzott alkoholfogyasztás népegészségügyi jelentısége, megelızése, csökkentése.

Oktatás típusa: Gyakorlat

87

7.-8. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek kiscsoportos feldolgozása a hallgatók győjtımunkája segítségével. A kábítószer-fogyasztás népegészségügyi jelentısége, megelızése, csökkentése. 9.-10. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek kiscsoportos feldolgozása a hallgatók győjtımunkája segítségével. A HÍV/AIDS, valamint a szexuális úton terjedı betegségek népegészségügyi jelentısége, megelızése, csökkentése.

9.-10. hét: Egészségfejlesztı stratégia terv kiscsoportos feldolgozása a hallgatók munkája alapján. A HÍV/AIDS, valamint a szexuális úton terjedı betegségek témakörében. 11-12. hét: Egészségfejlesztı stratégia terv kiscsoportos feldolgozása a hallgatók munkája alapján. A Szív – érrendszeri megbetegedések témakörében. 13.-14. hét: Egészségfejlesztı stratégia terv kiscsoportos feldolgozása a hallgatók munkája alapján. A daganatos megbetegedések témakörében.

11.-12. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek kiscsoportos feldolgozása a hallgatók győjtımunkája segítségével. A Szív – érrendszeri megbetegedések népegészségügyi jelentısége, megelızése, csökkentése.

Kötelezı irodalom: •

13.-14. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek kiscsoportos feldolgozása a hallgatók győjtımunkája segítségével. A daganatos megbetegedések népegészségügyi jelentısége, megelızése, csökkentése.

• •

Egészségpedagógia – egészségfejlesztés II. 14 óra gyakorlat:

•

Ádány R. (szerk.): Megelızı orvostan és népegészségtan. Medicina, Budapest (megjelenés alatt). Linda Ewels – Ina Simnett: Egészségfejlesztés, gyakorlati útmutató, Medicina, Budapest, 1999. Jennie Naidoo – Jane Wills: Egészségmegırzés, gyakorlati alapok, Medicina, Budapest, 1999. Elekes Attila: Pedagógia – Egészségpedagógia ETI 1999.

Jogszabályok: -

1-2. hét: Az egészségfejlesztık és szerepkörük meghatározása az egészségfejlesztésben résztvevık és igényeik az egészségfejlesztési szükségletek és a fontossági sorrendek megállapítása.

Ajánlott irodalom: Egészségfejlesztés folyóirat

3.-4. hét: Az Egészségfejlesztési stratégia tervezése, értékelése.

Ajánlott honlapok: www.oefi.hu,

5.-6. hét: Egészségfejlesztı stratégia terv kiscsoportos feldolgozása a hallgatók munkája alapján. Dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás témakörében.

Évközi ellenırzés: Az aláírás megszerzésének feltételei: Gyakorlatokon a hallgatók jelenlétének és aktív részvételének folyamatos ellenırzése, értékelése.

7.-8. hét: Egészségfejlesztı stratégia terv kiscsoportos feldolgozása a hallgatók munkája alapján. A kábítószer-fogyasztás témakörében.

88

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való folyamatos, aktív részvétel, a gyakorlatokon végzett feladatok alapján egy írásbeli dolgozat beadása.

A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: a tárgyhoz vizsga nem kapcsolódik

89

A tantárgy neve: Gerontológia Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Imre Sándor III.-VI. Ajánlott félév 05053; 05053L Tantárgyi kód 0+2 Nappali tagozat heti óraszáma 10 Levelezı tagozat félévi óraszáma 2 Kredit gyakorlati jegy. Vizsgakövetelmény 85025; 85025L Kötelezı elıtanulmányi rend

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése a gerontológia elméletérıl és alkalmazási területirıl. Rendszerszemlélet erısítése. Szakirodalom kutatás, másodelemzés.

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelezı tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezıen választható Ajánlott tanterv: Szociális munka alapszak tanterve

A tantárgy részletes leírása: 1. A gerontológia és a geriátria jelentısége a harmadik évezred küszöbén 2. Az ember és öregedés (magány, csontritkulás) 3. Táplálkozás idıskorban 4. Idıskori lelki zavarok, lelki betegségek 5. Gondozási formák az idısellátásban 6. Az idıskorúak és a bőnözés 7. Mit gondolunk az öregségrıl? 8. Az idıskorúak fıbb demográfiai jellemzıi Magyarországon 9. Demográfiai öregedés Európában 10. Az idısek társadalmának rétegzıdése 11. Az idısek megélhetési viszonyai 12. Az öregedı ember (két ellentétes elmélet) 13. Mentális állapot és intellektus a terminális életszakaszban 14. A haldokló társas-társadalmi kapcsolatai

Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 1:1 Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: könyvek, jegyzetek, vetítés Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat, szociális és klinikai gerontológiai kutatások

A félév oktatói: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású és óraadói státuszban lévı oktatói. A tantárgy általános célja és specifikus célkitőzései: Általános: Idıskorúak egészségügyi és szociális helyzetének ismerete Speciális: Felkészülés az idıskorúak szociális ellátására Oktatás típusa: elmélet + gyakorlat

Kötelezı irodalom:

A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: Folyamatos évközi ellenırzés hallgatói kiselıadások tartásával és megbeszélésével. Az oktatásra vonatkozó hallgatói visszajelzések és javaslatok évenkénti kiértékelése.

Iván L.: Ne féljünk az öregedéstıl! Sub-Rosa Kiadó Bp., 1997 Idıskorúak Magyarországon, KSH, Bp., 2004. Öregedés és társadalmi környezet, KSH, Bp., 2003.

90

Ajánlott irodalom: Blaskovich E. és Iván L.: Idıs betegek és haldoklók ellátása, Szociális és Családügyi Minisztérium, Bp., 2001. Hézser Gábor: A pásztori pszichológia, Kálvin kiadó, Bp., 2002. Ajánlott honlapok: www.geronto.hu Évközi ellenırzés: évközi hallgatói kiselıadások tartása, megbeszélése Az aláírás megszerzésének feltételei: az órák rendszeres látogatása A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: hallgatói kiselıadások elfogadása, értékelése A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai szerint.

91

Minden hallgatónak kötelezı a csoportmunkában való részvétel. Levelezı tagozaton az oktatás típusa elıadás.

A tantárgy neve: Kvalitatív és kvantitatív módszerek a szociológiában I. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Fábián Gergely, Ph.D. fıiskolai tanár, tanszékvezetı, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék III/1 Ajánlott félév 05054; 05054L Tantárgyi kód 2+0 Nappali tagozat heti óraszáma 12 Levelezı tagozat félévi óraszáma 3 Kredit Kollokvium Vizsgakövetelmény 05025; 05025L Kötelezı elıtanulmányi rend

A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A szociológiai kutatásmódszertan fejlıdésének és eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tanagyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintő tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Szociológia módszertani ismeretek szerzése, alkalmazott módszerek elsajátítása. Szakirodalom kutatás, másodelemzés.


Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 60+40 % Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: elıadás, a gyakorlatokhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített idırend, csoportos irodalom-feldolgozás. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tanszéken folyó nemzetközi és hazai kutatások módszertani elemeinek feldolgozása.

A félév oktatója A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású oktatói.

A tantárgy részletes leírása: 1. Adatfeldolgozás, az adatok elıkészítése. Mérési szintek. 2. Adatrögzítés és adattisztítás. 3. A változók belsı szerkezete, gyakoriságok. 4. Mérıszámok, középérték, szórás. 5. Változók közötti kapcsolat, a hipotézisvizsgálat. 6. Kereszttábla elemzés. 7. Korrelációszámítás. 8. Adatredukciós módszerek – fıkomponens elemzés. 9. Adatredukciós módszerek - faktorelemzés. 10. Adatredukciós módszerek - klaszterelemzés.

A tantárgy általános célja és specifikus célkitőzései: A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a kvantitatív szociológiai kutatások logikájával, speciális módszereivel és elemzési technikáival. Oktatás típusa: nappali tagozaton elıadás + órai, kiscsoportos gyakorlatok. A kiscsoportos gyakorlatokon a hallgatók kutatási eljárásokat próbálnak ki. A hallgatók az ajánlott irodalmak, valamint a kötelezıen összegyőjtött irodalmak feldolgozása alapján készülnek fel a prezentációra.

92

11. 12. 13. 14.

Magyarázó modellek - lineáris regresszióanalízis. Magyarázó modellek - logisztikus regresszió. Magyarázó modellek. – variancia analízis Skálák – reliabilitás és megbízhatóság.

Kötelezı irodalom: Héra Gábor - Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Tankönyvek, Budapest, 2005. Székelyi Mária – Barna Ildikó: Túlélıkészlet az SPSS-hez. Typotex Kiadó, Budapest, 2002. Fónai Mihály - Kerülı Judit - Takács Péter: Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001. Ajánlott irodalom: Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 1995. Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenırzése. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. Kolosi Tamás - Rudas Tamás: Empirikus problémamegoldás a szociológiában TÁRKI, Budapest, 1988. Évközi ellenırzés: gyakorlati munkában való részvétel, kiselıadás Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a csoportmunkában. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelezı tagozaton.

93

hallgatónak kötelezı a csoportmunkában való részvétel. Levelezı tagozaton az oktatás típusa elıadás.

A tantárgy neve: Kvalitatív és kvantitatív módszerek a szociológiában II. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Fábián Gergely, Ph.D. fıiskolai tanár, tanszékvezetı, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék III/2 Ajánlott félév 0505905 05059L Tantárgyi kód 1+2 Nappali tagozat heti óraszáma 15 Levelezı tagozat félévi óraszáma 4 Kredit gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény 05054; 05054L Kötelezı elıtanulmányi rend

A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A szociológiai kutatásmódszertan fejlıdésének és eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tanagyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintő tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Szociológia módszertani ismeretek szerzése, alkalmazott módszerek elsajátítása. Szakirodalom kutatás, feldolgozás, másodelemzés.


Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 60+40 % Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: elıadás, a gyakorlatokhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített idırend, csoportos irodalom-feldolgozás. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tanszéken folyó nemzetközi és hazai kutatások módszertani elemeinek feldolgozása. A tantárgy részletes leírása:


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A tantárgy általános célja és specifikus célkitőzései: A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a kvalitatív szociológiai kutatások logikájával, speciális módszereivel és elemzési technikáival. Oktatás típusa: nappali tagozaton elıadás + szemináriumi gyakorlatok. A kiscsoportos gyakorlatokon a hallgatók kutatási eljárásokat próbálnak ki. A hallgatók az ajánlott irodalmak, valamint a kötelezıen összegyőjtött irodalmak feldolgozása alapján készülnek fel a prezentációra. Minden

94

A kvalitatív kutatások fı elvei és területei. Elemzés, értelmezés, elméletalkotás a kvalitatív szociológiában A kvalitatív kutatások, mint terep- és szöveg-kutatások Esetek kiválasztása. A szaturáció elve. Az esetek azonosítása Az esetek kiválasztásának módszerei. Adatfelvételi módszerek a kvalitatív kutatásban, terepkutatás. A megfigyelésrıl szóló általános tudnivalók A megfigyelés technikai-logisztikai tudnivalói; a terepnapló A strukturált és a résztvevı megfigyelés

10. Verbális adatok a kvalitatív szociológiában. Interjús módszerek és szövegelemzések. 11. Az interjúk típusai és jellemzıik 12. A tartalomelemzés alapjai - szövegek elemzési eljárásai 13. A tartalomelemzés alapjai - vizuális információk elemzései 14. A tartalomelemzés alapjai - kérdıívek és interjúk belsı tartalomelemzése Kötelezı irodalom: Jennifer Mason: Kvalitatív kutatás. Jószöveg Mőhely Könyvkiadó, Budapest, 2005. Klaus Krippendorf: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi Kiadó, Budapest, 1995. Ajánlott irodalom: Vizsgáztatási módszer: szóbeli beszámoló a nappali tagozaton, írásbeli zárthelyi dolgozat a levelezı tagozaton. Héra Gábor - Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Tankönyvek, Budapest, 2005. Fónai Mihály - Kerülı Judit - Takács Péter: Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001. Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 1995. Bea Ehmann: A szöveg mélyén. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2002 Évközi ellenırzés: gyakorlati munkában való részvétel, kiselıadás Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a csoportmunkában. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai szerint.

95

Oktatás típusa:

A tantárgy neve: Szociális munka gyermekekkel és családokkal I.-II. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Horváth László fıiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék III.-VI. IV.-VI. Ajánlott félév 05055; 05055L 05057; 05057L Tantárgyi kód 1+0 0+2 Nappali tagozat heti óraszáma 10 10 Levelezı tagozat félévi óraszáma 2 2 Kredit Gyakorlati jegy Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény Szociális Szociális munka Kötelezı elıtanulmányi rend munka II. gyermekekkel és családokkal I.

Elıadás. A hallgatók elıadás formájában kapnak ismereteket a család mőködésében jelentkezı problémákról és beavatkozást segítı problémakezelési módszerekrıl a szociális munkában. A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenı jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak figyelembe vétele. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 70+30 %

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelezı tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezıen választható Ajánlott tanterv: Szociális munka alapszak tanterve

Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: elıadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített idırend, csoportos irodalom-feldolgozás. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat A tantárgy részletes leírása I. félév:


Szociális munka családokkal 1. A család rendszerszemlélető értelmezése. 2. A családi minták, szerepek és kapcsolatok rendszere és mőködése. 3. A családokra irányuló szociális munka intézményei, szolgáltatásai. 4. A szociális munka eszközei és lehetıségei, a családdal, mint klienssel való segítı kapcsolatban. 5. A családokra irányuló szociális munka intézményei, szolgáltatásai és szociális munka beavatkozást igénylıproblémák. 6. Krízisek és a krízisintervenció módszerei a családokkal végezhetı szociális munkában. 7. Szociális munka szegény családokkal

A tantárgy általános célja és specifikus célkitőzései: A hallgatók megismerjék a rendszerszemlélető családi szociális munka irányzatait, területeit, és ismereteket kapnak a családokkal végezhetı szociális munka alkalmazásának módszereirıl.

96

8. Díjhátralékos családok segítése 9. A családsegítés feladatai a cigányság körében 10. Családon belüli erıszak formái és folyamata, a szociális munka beavatkozási eszközei és módszerei. 11. Gyermekbántalmazás formái és folyamata, a szociális munka beavatkozási eszközei és módszerei. 12. Konfliktuskezelési módszerek a szociális munkában 13. Esetmegbeszélı csoport és a szupervízió szerepe a családokkal végezhetı szociális munkában 14. A családokra irányuló szociális munka dokumentálása.

Pik Katalin: A cigány gyerekek és az óvoda esete - II. Esély 20011. 47-60. o. oldal Morvai Krisztina: Terror a családban Kossuth Kiadó, 1998. Szöllısi Gábor: A családon belüli bántalmazás és a szociális szakma viszonyáról Család, gyermek, ifjúság, 2003/1. 5 – 25. oldal Lovass Zsuzsa – Herczog Mária: Mediáció avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés. MÚZSÁK Kiadó, Budapest, 1999. Pik Katalin: A szociális munkások, munkahelyeik és szupervízoraik. Esély, 2001/2. 72-83. oldal Pik Katalin: Szupervízió a szociális munkában T-TWINS Kiadó Budapest, 2002.

Kötelezı irodalom: Feuer Mária szerkesztette: A családsegítés elmélete és gyakorlata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008. Gill Gorell Barnes: Családterápia és gondozás. Családterápiás olvasókönyv sorozat II. Budapest, 1991. Insoo Kim Berg: Konzultáció sokproblémás családokkal Családterápiás sorozat 5. ANIMULA Kiadó Budapest, 2000. P. Minuchin – J. Colapinto – S. Minuchin: Krízisrıl krízisre. A szegény családok kezelése ANIMULA Kiadó, Budapest, 2002. Bárdos Kata: Alapvetı eszközök a szociális munkában. In: Kézikönyv szociális munkásoknak. Szerkesztette: Kozma Judit. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2002. 128-156. o. Stang Tünde: Szociális munka családokkal. In: Kézikönyv a szociális munkásoknak. Kozma Judit szerk. Szociális Szakmai Szövetség, 2002. 157 – 185. oldal Kecskés Éva: Dzsumbujisták Szociális Szakmai Szövetség Budapest, 2005. A díjhátralékos háztartások helyzete Nyíregyházán (A díjhátralékos probléma megoldása helyi szinten) In: Megelızés és együttmőködés Szerkesztette: Péteri Gábor és Tausz Katalin, Pontes Kft. Nagykovácsi, 1999. 57 – 66. o Diósi Ágnes: A cigány családsegítés kérdıjelei Esély 1992. 2. 81-86. Pik Katalin: A cigány gyerekek és az óvoda esete - I. Esély 2000. 6. 24 42. oldal

Jogszabályok: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1/2000. SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl 1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról” 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl Ajánlott irodalom: Horányi Annabella - Hoffmann Gertrúd: Pszihológiai és pedagógiai szolgálat a Nevelési Herczog Mária: Gyermekvédelmi Kézikönyv KJK – KERSZÖV, Budapest, 2001. A válás hatása a gyermekre In: Bognár - Telkes: A válás lélektana HAAS and SINGER Alapítvány Budapest, 1994. 96 - 109. o. Oldal Krisztina: Szülıpótló gyerekek. Világosság, 1988. 3. 169-176.

97

Szilvási Léna (szerk.) Gyermek – család – társadalom. Szociális munka gyermekes családokkal. Kézikönyv, Hilscher Rezsı Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996. Szöllısi Gábor: Hogy fogalmunk legyen róla…Esély 2000/4. 39 – 71. oldal Kerezsi Klára: A védtelen gyermek Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp. 1995. Szexuális gyermekbántalmazás a családban szerkesztette: Széchey Orsolya, ANIMULA Kiadó, Budapest, 2001. Gyermekbántalmazás I – II. Tanulmánygyőjtemény szerkesztette: Lakner Zoltán – Tordainé Vida Katalin – Tordai Vilmos, VJKTF Esztergom, Kalendart Kiadó, 1997. Mediációs szöveggyőjtemény Szerkesztette: Kertész Tibor Partners Hungary Alapítvány, Budapest, 2001. Család, gyermek, ifjúság, Szociális munka, az Esély és a HÁLÓ c. folyóiratok ide vonatkozó cikkei

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez zárthelyi dolgozatot írnak. Amennyiben nem sikerül az elsı alkalommal teljesíteni, B (újabb írásbeli), illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetıség. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: nincs A tantárgy részletes leírása II. félév: 15. A gyermek- és ifjúságvédelem fogalma, értelmezései, szükségessége, kialakulásának történeti áttekintése. 16. Az állami gyermekvédelem és intézményrendszere. 17. A veszélyeztetettség okai és következményei. A megelızésben érdekeltek köre és feladataik. 18. A gyámügyi eljárások jogi szabályai. 19. A gyermek és fiatalkorúak vagyonjogainak védelme. 20. A büntetıjog eszközei a gyermekvédelemben. A szabálysértési jog eszközei a gyermek-és ifjúságvédelemben 21. A gyermek-és fiatalkorúak által elkövetett bőncselekmények. A gyermek- és fiatalkorú bőnözés sajátosságai. A gyermek-és fiatalkorúak sérelmére elkövetett bőncselekmények jellemzı vonásai. 22. A gyermekvédelemi alapellátási formák I.: gyermekjóléti szolgáltatás. A jelzırendszer szervezése és mőködtetése. 23. A gyermekvédelemi alapellátási formák II.: napközbeni ellátási formák, átmeneti gondozás, helyettes szülıi hálózat szervezése, feladatai. 24. Gyermekek után járó pénzbeli ellátások 25. Szakellátási formák 26. A családból történı kiemelés okai, társadalmi háttere. Az állami gondoskodásban lévı gyermekek kapcsolattartása vérszerinti szüleikkel. 27. Utógondozás, utógondozói ellátás.

Ajánlott honlapok: www.szochalo.hu www.3sz.hu www.szmi.hu http://www.magyar-szupervizorok.hu/vezet.htm http://konfliktuskezeles.lap.hu www.kapcsolatalapitvany.hu Évközi ellenırzés: Szemináriumi munkában való részvétel, a témákhoz tartozó szakirodalom feldolgozás. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák látogatása. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak.

98

28. Az örökbefogadás lehetıségei, gyakorlata, pedagógiai és pszichológiai dilemmái.

1/2000. SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl 1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról” 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl Ajánlott irodalom: Család, gyermek, ifjúság, Szociális munka, az Esély és a HÁLÓ c. folyóiratok ide vonatkozó cikkei

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A hallgatók ismereteket szereznek a családokkal végezhetı szociális munka területeirıl és módszereirıl, beépítve a gyermekes családokra irányuló általános és speciális gyermekvédelmi feladatokat. A hallgatók jártasságot szereznek a szociális munka beavatkozási eszközeinek és lehetıségeinek alkalmazásában, a veszélyeztetettséget jelentı körülmények, problémák megfogalmazásában. Kötelezı irodalom: Dr. Sipos László: A gyermekkorúak által elkövetett bőncselekmények alakulása és a gyermekbőnözés specifikumai In: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Tudományos Közlemények III. kötetében. Szerkesztette: Dr. Fábián Gergely Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyháza, (megjelenés dátuma: 2005. április). Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv. Budapest, KJK Kerszöv 2001. Kerezsi Klára: A védtelen gyermek Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp. 1995. Szilvási Léna (szerk.) Gyermek – család – társadalom. Szociális munka gyermekes családokkal. Kézikönyv, Hilscher Rezsı Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996. Szöllısi Gábor: Hogy fogalmunk legyen róla…Esély 2000/4. 39 – 71. oldal Szemelvények a hazai gyermek- és ifjúságvédelem irodalmából Szerk.: Gáti Ferenc. Tankönyvkiadó, Bp. 1989. 21-54., 85-98., 107135., 181-199., 313-377. Veczkó József: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai. Tankönyvkiadó, Bp., 1990.

Ajánlott honlapok: www.szochalo.hu www.3sz.hu www.szmi.hu www.kapcsolatalapitvany.hu Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A hallgatók megismerik a krízishelyzetet és veszélyeztetettséget elıidézı problémák társadalmi és családi jellemzıit, ismereteket szereznek a családokkal végezhetı szociális munka és a gyermekvédelem speciális területeirıl, módszereirıl, a kríziskezelésrıl és konfliktuskezelés technikáiról. Évközi ellenırzés: szemináriumi munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak.

Jogszabályok: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

99

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez zárthelyi dolgozatot írnak. Amennyiben nem sikerül az elsı alkalommal teljesíteni, B (újabb írásbeli), illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetıség. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai szerint.

100

Oktatás típusa: szeminárium

A tantárgy neve: Iskolai szociális munka Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tantárgyfelelıs neve: Dr. Horváth László IV. Ajánlott félév 05056; 05056L Tantárgyi kód Nappali tagozat heti óraszáma 1+0 Levelezı tagozat félévi óraszáma 10 Kredit 2 Vizsgakövetelmény Gyakorlati jegy Kötelezı elıtanulmányi rend 05021; 05021L

A tárgy min0ıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minıségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerősítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 60+40 %

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális munka

Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Elıadás, szakirodalom feldolgozása, értelmezése.

A tantárgy meghirdetési gyakorisága Páros félévben

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás TDK, szakdolgozat

Az oktatás nyelve Magyar

A tantárgy részletes leírása 1. A szociális munka helye az iskola életében. 2. Az iskolai szociális munka tényezıi. 3. Az iskolai szociális munka erıforrásai. 4. Az iskolai szociális munka hagyományos és szakképzett szakemberei. 5. Iskolalátogatás. 6. Az iskolai ártalmak. 7. Az iskola házirendje és a gyermeki szükségletek. 8. Speciális gyermekcsoportok életrendje az iskolában. 9. Speciális gyermekcsoportoknak adható iskolai és szociális ellátások. 10. Az iskolai szociális munka kapcsolódása a helyi közösség más szociális ellátásaival. 11. Az iskolai szociális munka hazai kialakulása és jellemzıi. 12. A szociálpedagógia eredete. 13. A szociálpedagógia kezdetei hazánkban. 14. A szociálpedagógia színterei.

A tantárgy órarendi beosztása: heti A tantárgy státusza: Kötelezıen választandó Differenciált szakmai anyag Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású oktatói. A tantárgy általános és speciális céljai A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szociális munka lehetıségeivel az alapozó iskolán belül. A gyermekvédelmi feladatokat integráljuk a szociális munka egészébe. Célunk az iskolai szociális munka megközelítése a család, a gyermek, a pedagógus, az iskola és a helyi környezet szempontjából, a konzultálás és a team munka módszereivel.

101

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Tájékozódási képesség az iskola világában, együttmőködési képesség a pedagógusokkal Kötelezı irodalom Bányai Emıke: Az iskolai szociális munkáról. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség 1996. 93-110.o. Kósáné Ormai Vera: Szocializációs zavarok és az iskola. In.: Gáti Ferenc Horányi Annabella Tk. Bp. 1989. Kozma Tamás-Tomasz Gábor /szerk./: Szociálpedagógia. Osiris, Educatio. Bp. 2000. Bermain B. Carel: Ökológiai megközelítés az iskolai szociális munkában. In.: School Social Work – Practice and Research Perspectives, Lyceum Books, Chicago, 1991. Budai István: Tanulmányok a gyermekjólét körébıl – Iskolai szociális munka, Hajdúböszörményi Fıiskola, Hajdúböszörmény, 1993

.

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere Zárthelyi dolgozat készítése Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei Zárthelyi dolgozat készítése A vizsgára bocsátás feltételei Vizsga nem kapcsolódik

102

A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minıségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerősítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése az egészségügyi szociális munka elméletérıl és alkalmazási területirıl. Rendszerszemlélet erısítése. Szakirodalom kutatás, másodelemzés.

A tantárgy neve: Egészségügyi szociális munka Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Imre Sándor IV – VI. Ajánlott félév 05058; 05058L Tantárgyi kód 1+2 Nappali tagozat heti óraszáma 15 Levelezı tagozat félévi óraszáma 4 Kredit gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény 05021; 05021L Kötelezı elıtanulmányi rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelezı tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezıen választható Ajánlott tanterv: Szociális munka alapszak tanterve

Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Hajléktalanok egészségi állapota egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése A tantárgy részletes leírása: 1/.A szociális munka professzionalizálódása, a segítı szakmák történeti egymásba ágyazottsága. 2/.Egészségügyi és szociális rendszerek kapcsolódási pontjai, hazai és nemzetközi modellek. 3/. Az egészségügy szervezetszociológiája. 4/. Az egészségügyi szociális munka hazai kialakulása és gyakorlata. 5/. Interdiszciplináris segítı munka modellje. 6/. Kórházi szociális munka gyakorlata (feladatok, elvárások, dilemmák) 7 - 9/. Speciális betegségcsoportok elemzése az egészségügyi szociális munka szemszögébıl 10/. Kirekesztıdı társadalmi csoportok egészségügyi helyzete – roma népesség

A tárgy oktatói: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású és óraadói státuszban lévı oktatói. A tantárgy általános célja és specifikus célkitőzései: A tárgy célja, hogy megismertesse a szociális munka kialakulását, modelljeit és gyakorlatát az egészségügyben. A hallgatók a kurzus során képesek legyenek az egészségügy rendszerében szociális munkát végezni, ismerjék meg az egészségügyi szempontból speciálishelyzető célcsoportok problémáit, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés – illetve kirekesztıdés társadalmi, szervezeti, jogi hátterét. Oktatás típusa: elıadás, szeminárium

103

-

11/. Kirekesztıdı társadalmi csoportok egészségügyi helyzete hajléktalanság 12/. Utógondozó és rehabilitációs modellek az egészségügyi szociális munkában 13/. Önsegítı szervezıdések szerepe speciális betegséggel küzdık körében, a szociális munkás feladatai 14/. Az egészségtıl, egészségügytıl való megfosztottság, mint a társadalmi kirekesztıdés formája és a szociális munka feladatai.

-

Kötelezı irodalom: -

-

-

-

Magyar Zsófia: A magyarországi kórházi szociális munka helyzete egy országos kutatás tükrében. Esély 2004/4. 44 – 71.o. Bakos Anita: Az egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszok kivizsgálása az Egyesült Királyságban. Esély, 2001/1. Habusik Ferenc: Hozzáférési különbségek az egészségügyi alapellátásban. Esély 2004/4-5. Gyukits György – Keresztes Cecília: Szociális munka a hospiceszellemő ellátásban. Esély, 2000/6. Mester Szilvia: Szociális munka a szülészeti osztályokon. In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szerkesztette: Somorjai Ildikó. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. 223-239. Simon Ildikó: Szociális munka a pszichiátrián. In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1996. Török Judit: A szociális munka néhány alapkérdése az egészségügyben. In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szerkesztette: Somorjai Ildikó. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. 140-156. o. Szociális munka és egészségügy. Szerkesztette: Csató Zsuzsa. Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, Budapest, 1994. Urbanekné László Judit: Szociális munka a kórházakban. Esély, 1992/1. Szász Anna: SM-klub a külvárosban. Esély 2004/1. 95 – 102. o. Az egészségügy peremén. HAJSZOLT Hírlap 1998. 4-6.

Oross Jolán: „A szabadság rád fagy” Hajléktalan emberek egészsége, hajléktalan emberek halála. In: Esély 1995/5. Neményi Mária: Terhesség, szülés, gyermekgondozás (Cigány anyák az egészségügy kapcsolatrendszerében ) Esély 1998/2. Új terápiás programok in. Periféria Füzetek IX. évfolyam 2 – 3 .szám Kiadja: ESzCsM, NCsSzI, Bp. 2002. Lakóotthonok Magyarországon in. Periféria Seria Könyvek Kiadja: ESzCsM, NCsSzI. Bp. 2002. p. 11 – 36. Kelemen Gábor – Csákiné Király Lívia: Pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása (Hallagtói segédanyag) NCsSzI Bp. 2005.

Ajánlott irodalom: -

-

104

Fegyveres Emıke: Demens betegek foglalkoztatásának egyfajta lehetısége in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 7-8. Hídvégi Katalin: Demens betegek intézeti gondozása in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 9-10. Csoó Lászlóné – Kovacsics Zsuzsanna – Endrıdy Zsuzsanna: Demens betegek jogai in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 14-17. Bajzáthné Kómár Mária: A gyakorlati szociális munka és az idısgondozás kompetenciái in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 43-48. Bódy Éva: Pszichiátriai közösségi ellátás az alapellátások struktúrájában in. Szociális Menedzser 2002/3. p. 2-3. Prof. Dr. Iván László: „Öregedés: örök ifjúság” in. Szociális Menedzser 2004/3. p. 2-5. Dr. Szabó Lajos: Mentálisan hanyatló idısek pszichoszociális segítése a szociális ellátórendszerben in. Szociális Menedzser 2004/3. p. 24-27. Dr. Szabó Lajos (szerk): Szempontok a mentálisan hanyatló idısek vizsgálatához és készségfejlesztéséhez Kiadja: Fıvárosi Módszertani Osztály Bp. 2002. Dr. Szabó Lajos: Szociális készségszint felmérés mentálisan hanyatló idısek vizsgálatában Kiadja: Fıvárosi Módszertani Osztály Bp. 2003. Ombudtsmani jelentés a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról Esély 2001/2. (p. 91-97)

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: nappali tagozaton szóbeli beszámoló, levelezı tagozaton zárthelyi dolgozat

Jogszabályok: -

Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

-

188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mőködésének engedélyezésérıl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérıl

-


-

9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérıl

-

11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élı és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról 60/2003. (X.20) ESzCsM rendelet. 1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyrıl 77/1999. (XII. 29.) EÜM rendelet A betegjogi képviselı jogállásáról és az eljárásra vonatkozó szabályokról

-

A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: vizsga nem tartozik a tárgyhoz

Ajánlott honlapok: www.3sz.hu www.szochalo.hu www.hajlektalan.lap.hu www.kallokorhaz.hu www.menhely.hu www.romapage.hu www.ncsszi.hu

Évközi ellenırzés: szemináriumi dolgozat készítése Az aláírás megszerzésének feltételei: szemináriumi dolgozat elfogadása.

szeminárium

látogatás,

105

7. Vezetési helyzetek 8. Feszültséggócok 9. Csoportépítés 10. Csoport teljesítménymotivációjának fejlesztése 11. Konfliktusok a csapatban 12. Minıség menedzsment 13. A munkatárs kiválasztása 14. Személyügyi tervezés

Menedzsment Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgy kódja: 05060; 05060L Oktatás típusa: elıadás + szeminárium Ajánlott félév/szemeszter: II-VI. Félévi óraszám: Nappali tagozaton 14+28 óra/szemeszter Levelezı tagozaton 15 óra/szemeszter Kredit: 4 Követelmények: gyakorlati jegy Felelıs szak: Szociális Munka Alapszak A tantárgy státusza - kötelezıen választható: Szociális munka alapszak

Kötelezı és ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: - Vezetésmódszertan Menedzsment-tréning – Gertrud Neges – Richard Neges – Perfekt Budapest 1998. - Szervezeti magatartás és vezetés – Bakacsi Gyula – KJK Bpest 1998 - Szervezeti formák és vezetés – Dobák Miklós – KJK 1998. Évközi ellenırzés: nincs

Tantárgyfelelıs oktató: Dr. Lukácskó Zsolt fıiskolai tanár, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék

Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órán való részvétel.

Feltételezett tudásanyag, elıképzettségi szint (rövid szöveges leírás): nincs

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: zárthelyi dolgozat eredményes megírása

Kötelezı/ ajánlott elıtanulmányi rend (tantárgykódok, max. 3): nincs

A vizsgára bocsátás feltételei: érvényes aláírás

A tantárgy általános célja és specifikus célkitőzései (leírás): A tantárgy célja, hogy a hallgatók korszerő elméleti ismereteket és konkrét gyakorlati megoldásokat sajátítsanak el a vezetés tudományából.

Vizsgáztatási módszer: -

További megjegyzések: A tantárgy részletes leírása (kulcsszavak listája): 1. A vezetés alapelvei 2. Vezetési folyamat 3. Vezetési stílusok 4. Vezetés feladatai 5. A menedzsment személyiségének fejlesztése 6. A menedzsment önmotiváló képessége

A tantárgy felvétele: Az aktuális félévi meghirdetés szerint. • Kontakt órák és az órán kívüli terhelés aránya: 15/szem. • Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: elıadás, szeminárium A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi- és vizsgaszabályzat elıírásai szerint. 106

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevıelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeirıl, a tanultaknak a gyakorlatban történı alkalmazhatóságnak mikéntjérıl. A szakon a kétpólusú minıségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerősítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.

107

A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minıségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerősítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Adatgyőjtési módszerek önálló alkalmazása, team munka, kutatási terv készítése, program önálló bemutatása. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 30-70% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Elıadás, szakirodalom feldolgozása, értelmezése, dolgozat tervezet bemutatása, házi védése, közös munka facilitálása, önálló munka tutorálása

A tantárgy neve: Szociális munka speciális helyzető csoportokkal Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Lukácskó Zsolt PhD. III – VI. Ajánlott félév 05061; 05061L Tantárgyi kód 1+2 Nappali tagozat heti óraszáma 15 Levelezı tagozat félévi óraszáma 4 Kredit gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény 05021; 05021L Kötelezı elıtanulmányi rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelezı tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezıen választható Ajánlott tanterv: Szociális Munka Alapszak tanterve

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat A tantárgy részletes leírása: A kurzus során a hallgatók kiscsoportban dolgozva követnek végig egy kiválasztott célcsoportot, megvizsgálva a helyi ellátórendszer nyújtotta szolgáltatásokat, valamint kutatási programot (tervet) készítenek a vizsgált terület felmérésére, megtervezik a segítségnyújtás gyakorlati lépéseit, ill. módszertanát. 1/. Speciális helyzető csoportok problémáinak megismerése szociológiai és szociálpolitikai szempontból. 2/. Helyi szolgáltatástervezésre ható globális, országos és helyi értékek, 3/. A szociális szolgáltatástervezés helyi gyakorlata 4/. A terepkutatás módszereinek megismerése, kutatási módszerek a gyakorlatban 5/. Egy speciális helyzető csoport kiválasztása, általános, speciális és helyi jellemzıik bemutatása (beadandó dolgozat I – II fejezete) 6/. kutatási terv készítése, módszerek kiválasztása, ügyfelek részvétele a munkában (beadandó dolgozat III – IV. fejezet) 7/. A speciális helyzető csoport felmérése a helyi társadalomban (korábbi felmérések, vizsgálatok felkutatása, másodelemzése, kritikai elemzése) 8/. A speciális helyzető csoport felmérése a helyi társadalomban (korábbi felmérések, vizsgálatok felkutatása, másodelemzése, kritikai elemzése)

A tárgy oktatói: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású és óraadói státuszban lévı oktatói. A tantárgy általános célja és specifikus célkitőzései: A hallgató ismerje meg az etnikai, területi, életkori, foglalkoztatási, vagy nemi szempontból speciális helyzető csoportok problémáit, a kirekesztıdés folyamatát, jellemzıit. Legyen képes alkalmazni a szociális munka gyakorlati módszereit az aktuális társadalmi viszonyok között. Módszerei: közösségi/egyéni szükségletek felmérése, adatgyőjtési módszerek alkalmazása; jóléti szolgáltatások tervezése, akciókutatás, projekt tervezés, szociális projekt menedzselés; érdekképviselet. Oktatás típusa: elıadás, szeminárium

108

9 – 13/. Önálló munkaprojektek bemutatása, közös elemzése (szemináriumi gyakorlat) 14/. Az eredmények bemutatása.

- Kozma Judit – Csoba Judit – Czibere Ibolya: Helyi társadalmak, kirekesztettség és szociális ellátások, Kossuth Egyetemi kiadó Debrecen, 2004. - Széman Zsuzsa: A szakmai normák kidolgozása a humán szolgáltatásban. In: Idısellátás Magyarországon. Kiadja: Szociális Innováció Alapítvány, Bp. 1999. p. 113 – 125.

Kötelezı irodalom: - Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon Bp. 1996. - Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Terepkutatás. Balassi kiadó Bp. 1996. p. 3003 – 372. - Talyigás Katalin: Változásmenedzselés a szociális munkában in. Kézikönyv szociális munkásoknak szerk: Kozma Judit, Szociális Szakmai Szövetség Bp. 2002. p. 68 – 88. - Segédlet a települési önkormányzatok számára a szolgáltatástervezési koncepció elkészítéséhez Kiadja: ESzCsM – Veszprém Megyei Önkormányzat Idısek Otthona Külsıvat Bp. 2004. - Fábián Gergely: Globalizáció, modernizáció és a szociális szolgáltatások esélyei in. Peremvidék, Szociális kutatások Szabolcs – Szatmár - Bereg megyében, DOTE Egészségügyi Kar – NKK Salgótarján 1999. - Fónai Mihály – Dr. Lukácskó Zsolt: Egy lokális példa: Nagyhalász, in. Peremvidék, Szociális kutatások Szabolcs – Szatmár - Bereg megyében, DOTE Egészségügyi Kar – NKK Salgótarján 1999.

Ajánlott honlapok: www.ncsszi.hu www.3sz.hu www.adata.hu Évközi ellenırzés: szemináriumi beszámoló megtartása Az aláírás megszerzésének feltételei: szemináriumi foglalkozásokon való részvétel A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: félév záró dolgozat elkészítése, melynek részei: problémafelvetés, helyi szolgáltatás elemzés, kutatási terv, kutatási módszerek bemutatása. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai szerint.

Jogszabályok: -

Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

-


-

9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérıl

Vizsgáztatási módszer: írásbeli és szóbeli beszámoló. A dolgozat írásbeli értékelése után a megadott kérdésekre a hallgató szóbeli beszámoló formájában reagál.

Ajánlott irodalom: - Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba szerk: Fónai Mihály – Kerülı Judit – Takács Péter, Kiadja: Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001.

109

ajánlott, részben az elıbbiekben említettek miatt, másrészt a miatt, mert a hallgatók ekkor már megfelelı szakmai ismeretekkel is rendelkeznek a szakszövegek megértéséhez, szakmai szituációk kidolgozásához. A szociális munkás szakos hallgatók alapszintő általános nyelvtudásának kiegészítéseként speciális cél a szociális munka szaknyelvének elsajátítása angol nyelven, a hallgatók alapszintő nyelvtani és lexikai ismereteinek bıvítése, három nyelvi alapkészség (szövegértés, szövegalkotás, beszédkészség ) fejlesztése. A szociális munka szakszókincsének alkalmazása autentikus szövegkörnyezetben, szövegértési gyakorlatok, beszédszituációk segítségével. A szociális munka specifikus témaköreiben tartott konferenciák anyagainak feldolgozása, a szaknyelvi tananyagba történı beépítése, frissítése folyamatosan történik. A hallgatók saját szakmai tapasztalatukat, terepgyakorlatokon szerzett ismereteiket az adott témához kötve tudják elmondani angol nyelven, alkalmazva a szociális munka szaknyelvezetét, szakszókincsét. Az egyes témákat interaktív feladatok készítik elı, amelyeket szakszövegek és szövegértési feladatok egészítenek ki. A szakszöveg feldolgozás módszertanát is megismerik a hallgatók, ami nagy segítséget nyújt a késıbbi, önálló tevékenységük során, úm. szakmai folyóiratok olvasása.

A tantárgy neve: Szaknyelv I. II. A tantárgy angol neve: Specific English I II Tanszék neve: Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus Tantárgyfelelıs neve: Tilki Ágnes vezetı nyelvtanár 5 6 Ajánlott félév: EF15006 EF15007 Tantárgyi kód (angol): EF 15036 EF15037 (német): 42 óra 42 óra Nappali tagozat heti óraszáma: --Levelezı tagozat félévi óraszáma: 3 3 Kredit: gyakorlati jegy gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény: --Kötelezı elıtanulmányi rend: Az ajánlott tantervben mely (alap)szakok szerepeltetik? Szociális munka alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: felmenı rendszerben a Szaknyelv I.et minden páros félévben a Szaknyelv II.-ıt minden páratlan félévben hirdetjük meg.

Oktatás típusa: szeminárium

Az oktatás nyelve: az adott idegen nyelv és magyar

A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: a tananyag folyamatos aktualizálása, új információk tananyagba építése, útmutató az idegen nyelven történı munkavállaláshoz (önéletrajz, pályázatok megírásának koordinálása). A hallgatók külföldi utazása elıtt (konferencia, tanulmányút, intézménylátogatás) a számukra szükséges legfontosabb tudnivalókkal egészítjük ki szaknyelvi kurzusainkat, melyhez adott esetben a szak biztosít szaknyelvi anyagot. Tanulmányútjukról visszatérve pedig, a hallgatók számolnak be élményeikrıl, így a többiek is értesülhetnek a legfrissebb információkról.

A tantárgy órarendi beosztása: heti 3 óra A tantárgy státusza: kötelezıen választható Oktatók névsora: Biszkuné Orosz Tóth Ildikó, Deák Lászlóné, Tilki Ágnes, Toldiné Bélteki Andrea, Sivadó Márta A tantárgy általános és speciális céljai: A felsıoktatásban zajló folyamatok egyre inkább elıtérbe helyezik a szaknyelvi képzést. Ennek elıfeltétele, hogy a hallgató a közoktatás intézményeiben legalább alapfokú nyelvismeretre tegyen szert, melyet aztán a fıiskolai karon további 3 félév általános nyelvi képzés során bıvíthet, kellı tudás esetén nyelvvizsgát szerezhet. A szaknyelv felvétele az 5. félévtıl

Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50% - 50%, vagyis 42 kontaktórához legalább ennyi órán kívüli nyelvtanulás szükséges. Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: 110

Videó, audiovizuális eszközök használata, kiscsoportos, beszédközpontú óravezetés, fénymásolt segédanyagok.

Vizsgáztatási módszer: Ajánlott irodalom:

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Az Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus oktatói az elmúlt évek során szaknyelvi segédanyagokat állítottak össze a különbözı szakok számára. Ezek próbatanítása már befejezıdött, a hallgatókkal együttmőködve egészítettük ki új elemekkel, pl. a szakmai szituációk nagy részét ık győjtötték. A tantárgy részletes leírása:

Elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: Megfelelı általános nyelvtudás birtokában a szaknyelvi ismeretekkel rendelkezı szakemberek esélyt kapnak arra, hogy akár külföldön vegyenek részt a szociális ellátásban, a megelızı, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munka folyamataiban. Kötelezı irodalom: Angol szaknyelvi jegyzet Német szaknyelvi jegyzet

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: a félév során két zárthelyi dolgozat megírása és szóbeli prezentáció, melyek egyenkénti eredménye el kell, hogy érje a 60%-ot. Az aláírás megszerzésének feltételi: A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: az órákon való aktív részvétel, a zárthelyik eredményes megírása, a szóbeli beszámolók teljesítése. A félév során 3 hiányzás megengedett, betegség esetén a zárthelyik és a szóbeli beszámolók pótlása lehetséges. A vizsgára bocsátás feltételei:

111

A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK TANTÁRGYI PROGRAMJAI KRITÉRIUM KÖVETELMÉNYKÉNT TELJESÍTENDİ TÁRGYAK

112

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Segítı kapcsolat során alkalmazható készségek fejlesztése.

A tantárgy neve: Szakmai készségfejlesztés I – II – III. Tanszék neve: Alkalmazott Pszichológiai Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Horváth Andrea Ajánlott félév II. félév Tantárgyi kód Nappali tagozat heti óraszáma Levelezı tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelezı elıtanulmányi rend

05044; 05044L

III. félév 05045; 05045L

IV. félév 05046; 05046L

0+2

0+2

0+2

8

8

8

kritérium aláírás



-

-

-

Oktatás típusa: Kiscsoportos gyakorlat A tantárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni „vevıelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A szak minıségpolitikája, a folyamatos visszajelzések az oktatásban résztvevı hallgatók ismeretelsajátításáról, a végzett, elsısorban nappali tagozaton végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeirıl, a tanultaknak a gyakorlatban történı alkalmazhatóságnak mikéntjérıl meghatározzák a tantárgy keretében megvalósuló minıségbiztosítás, fejlesztés irányát, módszereit. A szakon a kétpólusú minıségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerősítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális munka alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága A táblázatban megjelölt félévben Az oktatás nyelve Magyar A tantárgy órarendi beosztása Tanulmányi osztály beosztása szerint A tantárgy státusza: kötelezı Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású és óraadói státuszban lévı oktatói.

Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 40:60% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Kiscsoportos gyakorlat, modern prezentációs eszközökkel, módszer specifikus tréning technikák alkalmazása, részben tömbösített idırendben Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Szakdolgozati és TDK munkák

A tantárgy általános és speciális céljai: A tantárgy célja, a szakmai és a személyközi hatékonyság növelése, alapvetı módszertani fogások átadása, a szociális munka végzése során szükséges készségek fejlesztése kiscsoportban. (max.15 fı )

113

A tantárgy részletes leírása:

Az aláírás megszerzésének feltételei: A gyakorlatokon részvétel kötelezı A vizsgára bocsátás feltételei: Nincs vizsga Vizsgáztatási módszer: Nincs vizsga

Szakmai készségfejlesztés I. A kurzus témáit tudjuk megadni, mert a tantárgy sajátos jellege és részbeni tömbösítés miatt, a kurzus menetét a csoportdinamikai folyamatok szabják meg. • Az önismeret alapjai, önmagunk és mások megismerése • Kommunikáció fejlesztésének területei: • A saját kommunikáció fõ jellegzetességeinek tudatosítása, a különbözõ kommunikációs stratégiák elõnyei és hátrányai. • A közvetlen emberi kommunikáció jellemzõi, a verbális és nonverbális kommunikáció megfigyelése és megértése, kongruens és inkongruens közlés, a szituáció és a komplex jelzések felismerése. • A kultúrák és szubkultúrák közötti kommunikációs különbségek felismerése (etnikai, nemi, életkori, települési, szociális helyzetbeni különbözõség), az ezzel kapcsolatos elõítéletek tudatosítása, az emberismeret és a személyközi érzékenység.

Szakmai készségfejlesztés II. 1. Kapcsolatépítõ készségek: az empátia (az érzelmek megértése, az empátia szintjei és azok kommunikációja). 2. Az autenticitás (a hitelesség a segítõ kapcsolatban, az önfeltárás idõzítése és mélysége, a pozitív visszajelzés és az asszertív viselkedés). 3. A pszichológiai kontaktus fenntartása a klienssel és a probléma feltárása, az aktív figyelem. 4. A verbális követés (tovább segítés, parafrázis, zárt és nyílt válasz, a konkrétságra törekvés, modellálás, összefoglalás), saját érzelmek felismerése és kommunikálása. 5. Fókuszálás (a téma kiválasztása, a téma megbeszélése mélységében). 6. A problémás kommunikációs minták kezelése (a beszédes és a szótlan kliens, az agresszív viselkedés, a bizalmatlanság, a manipulatív viselkedés). 7. A tipikusan nehéz helyzetekre való felkészítés (tegezés-magázás, a kliens “csábítása” a szakmai keretek átlépésére, idõsebb kliens - fiatal hallgató, a kliens “titkot” mond el, és megkéri a hallgatót, hogy ne mondja el senkinek). 8. Felkészítés a kollégákkal való kapcsolatra a gyakorló intézményen belül és kívül (munkaidõ, pontosság, öltözködés, telefonálás, személyes kapcsolat, team munka, szupervízió, esetmegbeszélés az intézményen belül, stb.). 9. A multidimenzionális felmérés, és a probléma megfogalmazása (információs források használata, a környezeti tényezõk vizsgálata, a fejlõdési szükségletek, az életciklus váltásokkal kapcsolatos stressz felmérése, stb.). 10. A nem önkéntes és bizalmatlan kliensek motiválása.

Kötelezı irodalom: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerûségei. Bp. 1988. TK. E. T. Hall: Rejtett dimenziók. Bp. 1979. Gondolat. Hankiss Ágnes: A bizalom anatómiája. (Bp. 1987. Kötéltánc kötet, magánkiadás) Hegyesi G., Kozma J., Szilvási L., Talyigás K., Bp. 1997, BGGYTF. W. F.G. Mastenbroeck: Konfliktusmenedzsment és szervezetfejlesztés, Bp., 1991, KJK Rudas János: Delfi örökösei (több kiadás) Székely György: Gyõzelem vesztesek nélkül. Bp., 1995, ELTE. Szociális munka csoportokkal. A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet, szerk: Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: Nincs

114

11. A kivitelezhetõ szerzõdés megfogalmazása (tárgyalás, célok megfogalmazása, a szereplõk feladatai, az alkalmazott intervenciók, idõkeretek, a haladás figyelemmel kísérése és a szerzõdés újra fogalmazása). 12. Kulturális különbözõségek kezelése. 13. Intervenciós technikák (készségfejlesztés: problémamegoldó készségek fejlesztése, asszertivitás, a szerepjáték; a környezeti feltételek javítása: támogató hálózat fejlesztése; bentlakásos intézmények igénybe vétele). 14. Krízisintervenció, a segítõ kapcsolat lezárásának problémái.

Szakmai készségfejlesztés III. A kurzus témáit tudjuk megadni, mert a tantárgy sajátos jellege és részbeni tömbösítés miatt, a kurzus menetét a csoportdinamikai folyamatok szabják meg. • Konfliktusmegoldási és tárgyalási technikák kialakítása. • Komfliktuselemzés: a konfliktusok okainak megismertetése (személyes, struktúrális, információs, érték, érdek, stb. konfliktus). • A konfliktus fázisai, a konfliktushelyzetek megoldása, kezelése pótlólagos források bevonásával. • A közösségi szociális munka végzéséhez szükséges készségek: • A közösségek összehívásának, mozgósításának módja, nehézségeinek megoldása, az etikai dilemmák feloldása. • A közösségszervezéshez szükséges készségek: PR, projektmenedzsment készségek, forrásteremtés, team-munka.

Kötelezı irodalom: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerûségei. Bp. 1988. TK. E. T. Hall: Rejtett dimenziók. Bp. 1979. Gondolat. Hankiss Ágnes: A bizalom anatómiája. (Bp. 1987. Kötéltánc kötet, magánkiadás) Hegyesi G., Kozma J., Szilvási L., Talyigás K., Bp. 1997, BGGYTF. W. F.G. Mastenbroeck: Konfliktusmenedzsment és szervezetfejlesztés, Bp., 1991, KJK Rudas János: Delfi örökösei (több kiadás) Székely György: Gyõzelem vesztesek nélkül. Bp., 1995, ELTE. Szociális munka csoportokkal. A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet, szerk:

Kötelezı irodalom: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerûségei. Bp. 1988. TK. E. T. Hall: Rejtett dimenziók. Bp. 1979. Gondolat. Hankiss Ágnes: A bizalom anatómiája. (Bp. 1987. Kötéltánc kötet, magánkiadás) Hegyesi G., Kozma J., Szilvási L., Talyigás K., Bp. 1997, BGGYTF. W. F.G. Mastenbroeck: Konfliktusmenedzsment és szervezetfejlesztés, Bp., 1991, KJK Rudas János: Delfi örökösei (több kiadás) Székely György: Gyõzelem vesztesek nélkül. Bp., 1995, ELTE. Szociális munka csoportokkal. A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet, szerk:

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: nincs Az aláírás megszerzésének feltételei: A gyakorlatokon részvétel kötelezı A vizsgára bocsátás feltételei: Nincs vizsga Vizsgáztatási módszer: Nincs vizsga

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: nincs Az aláírás megszerzésének feltételei: A gyakorlatokon részvétel kötelezı. A szakmai készségfejlesztés tantárgyat a követelmények felıl a kritériumkövetelmények szintjén kezelni, mivel a kurzuson belül végzett

115

munka a személyiség olyan fokú érintettségét eredményezheti, mely tételes módon nem kérhetı számon. Az aláírás megadása a részvétel alapján történik. Az igazolt vis major esetén, ha hiányzás az óraszám 20 %-át nem haladja meg, egyéni feladat teljesítésével pótolható. Igazolatlan hiányzás, illetve a megjelölt tartamot meghaladó hiányzás esetén a kurzust meg kell ismételni. A vizsgára bocsátás feltételei: Nincs vizsga Vizsgáztatási módszer: Nincs vizsga

116

A tantárgy neve: Esetmegbeszélés Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelıs neve: Dr. Lukácskó Zsolt PhD. VII Ajánlott félév 05047; 05047L Tantárgyi kód 0+2 Nappali tagozat heti óraszáma 8 Levelezı tagozat félévi óraszáma Kredit Aláírás Vizsgakövetelmény Kötelezı elıtanulmányi rend

Oktatás típusa: kiscsoportos szeminárium A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minıségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minıségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerősítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 90% - 10% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: oktatási segédanyag az esettanulmány készítésérıl, elkészített és elemzett esettanulmányok kiadása szaki jegyzetként.

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelezı tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: Ajánlott tanterv:

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: - Segítı folyamat elemzésének készsége, - A szociális szolgáltatások megismerése és elemzésének készsége,

kritérium követelmény Szociális munka alapszak tanterve

A tárgy oktatói: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján fıállású és óraadói státuszban lévı oktatói.

A tantárgy részletes leírása: A hallgatók kiscsoportos (10 – 12 fı) foglalkozáson feldolgozzák azokat az eseteket, melyekkel a terepgyakorlaton találkoztak, és amelyekhez saját élményő tapasztalat, tevékenység kapcsolódott. Minden hallgató lehetıséget kap arra, hogy bemutasson egy, az ı számára gyakorlati tapasztalatot nyújtó esetet, és ezt követıen a csoport tagjai szakmai tartalmú és a szakmai etikai elveket figyelembevevı reflexiókat fogalmaznak meg. Az esetmegbeszélés alkalmas az esetmunka továbbgondolására, és a jelenlévık szakmai ismereteinek - az esethez kapcsolódó - átgondolására.

A tantárgy általános célja és specifikus célkitőzései: Az esetmegbeszélés az intenzív terepgyakorlatot kísérı tantárgy, melynek célja, hogy a hallgatók kiscsoportos foglalkozás keretében a terepgyakorlaton szerzett tapasztalataikat és ismereteiket megosszák egymással és a csoportot vezetı oktatóval. Az esetmegbeszélés alkalmas a hallgatók gyakorlati tapasztalatainak megismerésére, a terepgyakorlaton megélt segítı kapcsolat és szociális munkás szerep feldolgozására, ismereteik integrálására. Az esetmegbeszélés alkalmával sor kerül a szerzett tapasztalatok beépítésére a gyakorlati munkába, törekedve az elmélet és gyakorlat integrációjára.

117

A tárgy leírása: 1./ Csoport alakítás, elvárások, szabályok tisztázása, az esetmegbeszélés elmélete, módszertani kérdései, munkamódszerek eltérısége (esetmegbeszélés – szupervízió) 2./ A terepgyakorlat keretei (intézményes háttér, szolgáltatások profilja, szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetıségei) 3./ A terepgyakorlat keretei (ügyfelekkel kapcsolatos elvek és gyakorlatok, szabályzatok, adminisztráció, szervezeti politika) 4./ A terepgyakorlat keretei (intézményes elvárások, a szakmai etikai elvek alkalmazása a gyakorlatban) 5/. Az intézmény szolgáltatása az ügyfelek és a szakemberek szemszögébıl (szolgáltatás elemzés) 6/. A segítı kapcsolatot meghatározó keretek elemzése 7 – 13./ Hallgatók által bemutatott esetek elemzése 14./ Tapasztalatok összegzése, bemutatása.

-

-

Ajánlott honlapok: www.3sz.hu Évközi ellenırzés: nincs. Az aláírás megszerzésének feltételei: a foglalkozásokon való aktív részvétel. Aláírás megtagadására a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elıírásai az irányadók.

Kötelezı irodalom: -

Pik Katalin: Ráhangoló – szupervíziós tapasztalatok. Hilscher Rezsı Szociálpolitikai Egyesület, Bp. 2002. Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest 2002. Somorjai Ildikó (szerk.) Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. A Szociális munka etikai kódexe. Szociális Szakmai Szövetség, 1995. (aktuális elfogadott változat) (www.3sz.hu) Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerőségei. ANIMULA Kiadó, Bp. 1994.

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: nincs. A vizsgára való jelentkezés: Nincs vizsgakövetelmény. Vizsgáztatási módszer: -

Ajánlott irodalmak: -

gyakorlata 1. kötet. Szerk: Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin, Semmelweis kiadó Bp. 1994. p. 138 – 161. Frank Loewenberg – Ralph Dolgoff: Etikai választások a segítı foglalkozásokban in: A szociális munka elmélete és gyakorlata 1. kötet. Szerk: Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin, Semmelweis kiadó Bp. 1994. p. 181 - 190. Frank Loewenberg – Ralph Dolgoff: Érték és etika a szociális munka gyakrolatában in: A szociális munka elmélete és gyakorlata 1. kötet. Szerk: Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin, Semmelweis kiadó Bp. 1994. p. 191 - 205.

Beulah Roberts Compton – Burt Galaway: Problémamegoldás: a szociális munka folyamata in: A szociális munka elmélete és

118

A tantárgy neve: Angol nyelv I. II. III IV

Német nyelv I II III IV

A tantárgy angol neve: English I II III IV

German I II III IV

Tanszék neve: Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus Tantárgyfelelıs neve: Tilki Ágnes vezetı nyelvtanár Ajánlott félév: Tantárgyi kód angol: német:

1. EF 15001 EF 15020

2. EF 15002 EF 15021

3. EF 15003 EF 15022

4.

Nappali tagozat heti óraszáma: Levelezı tagozat félévi óraszáma: Kredit:

3 -0

3 -0

3 -0

3 -0

Vizsgakövetelmény: Kötelezı elıtanulmányi rend:

aláírás

aláírás

aláírás

aláírás

Az ajánlott tantervben mely (alap)szakok szerepeltetik? Ápolás és betegellátás alapszak, Egészségügyi gondozás és prevenció alapszak, Egészségügyi szervezı alapszak, Szociális munkás alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: az Angol és Német I-et és III-at minden ıszi félévben, az Angol és Német II-t IV-et minden tavaszi félévben. Az oktatás nyelve: az adott idegen nyelv és magyar. A tantárgy órarendi beosztása: heti 1x3 alkalom, de lehetıség van tömbösítésre. A tantárgy státusza: kritérium feltétel. Oktatók névsora: Biszkuné Orosz Tóth Ildikó, Deák Lászlóné, Tilki Ágnes, Toldiné Bélteki Andrea, Ági Anikó A tantárgy általános és speciális céljai: A Kari Tanács sz. Határozata alapján „BSc. alapszakokon angol ill. német általános nyelvoktatásban való részvétel az elsı 4 szemeszteren keresztül (4x42 óra = 168 óra) kötelezı”. Az Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus ennek megfelelıen a hallgatók számára négy féléven keresztül biztosítja az általános nyelv oktatását. Minden hallgató, aki még nem rendelkezik a kimeneti és képesítési követelményekben meghatározott nyelvvizsgával, szintfelmérı után lép a nyelvi képzés megfelelı szintjére. A szinteket a Közös Európai Referenciakeret elnevezései alapján A1, A2, B1, B2 elnevezéssel illetjük. Minden szinthez a megfelelı tankönyv adott fejezetei alapján kidolgozott 14 hetes tematika társul. A „1.” (A1) szint azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik még egyáltalán nem vagy igen kevés ideig tanulták a nyelvet. A „2.” szinten (A2) azok a hallgatók lépnek be a nyelvi képzésbe, akiknek hiányosak a nyelvtani ismereteik, nyelvi készségeik hosszabb fejlesztést igényelnek „3.” (B1) szinten belépı hallgatók esetében a nyelvi készségek fejlesztése rövidebb idıt vesz igénybe. A „4” szinten (B2) szóbeli és írásbeli vizsgafeladatok megoldásával foglalkozunk. Oktatás típusa: szeminárium A tárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: a tananyag folyamatos aktualizálása, új információk tananyagba építése, útmutató az idegen nyelven történı munkavállaláshoz (önéletrajz, pályázatok megírásának koordinálása). A hallgatók külföldi utazása elıtt (konferencia, tanulmányút, 119

intézménylátogatás) a számukra szükséges legfontosabb tudnivalókkal egészítjük ki kurzusainkat. Tanulmányútjukról visszatérve pedig, a hallgatók számolnak be élményeikrıl, így a többiek is értesülhetnek a legfrissebb információkról. Nyelvtanáraink továbbképzéseken vesznek részt, amely egyrészt a korszerő módszertan alkalmazását biztosítja, másrészt naprakész információval szolgál új vizsgarendszerekrıl, változásokról vizsgarendszeren belül. A végzett hallgatók által kitöltött kérdıívek megállapításait felhasználva megfogalmazzuk azokat a teendıket, melyek a hatékonyabb nyelvoktatáshoz kellenek. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50% - 50%, vagyis 42 kontaktórához legalább ennyi órán kívüli nyelvtanulás szükséges. Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Videó, audiovizuális eszközök használata, kiscsoportos, beszédközpontú óravezetés, fénymásolt segédanyagok. Internetes források megadása. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tantárgy részletes leírása: Elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: A négy alapkészség (írás, olvasás, hallás utáni szövegértés, beszéd) fejlesztése. Lexikális alapismeretek elsajátítása, bıvítése, nyelvtani ismeretek elsajátítása és alkalmazása. Kötelezı irodalom: Liz and John Soars: New Headway Elementary, Student’s book, Workbook Némethné Hock Ildikó: Társalgás, szituációk, képleírások Horváth Károly: Nyelvtan központú tesztek és fordítások Horváth Károly: Twenty but One Virginia Evans: Round-up 3, 4 Dókus Tünde: Angol szituációk Maros-Gottlieb: Start neu! Maros Judit: Unterwegs Anni Fischer-Mitzviris/Sylvia Janke-Papanikolaou: So geht’s Hubert Eichheim-Günther Storch: Mit Erfolg zum Zertifikat Deutsch (Testbuch) Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: a félév során két zárthelyi dolgozat megírása és szóbeli prezentáció, melyek egyenkénti eredménye el kell, hogy érje a 60%-ot. Az aláírás megszerzésének feltételi: az órákon való aktív részvétel, a zárthelyik eredményes megírása, a szóbeli beszámolók teljesítése. A félév során 3 hiányzás megengedett, betegség esetén a zárthelyik és a szóbeli beszámolók pótlása lehetséges. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: amennyiben a hallgató a képesítési követelményben elıírt nyelvvizsgával már rendelkezik, akkor angol vagy német nyelvet ( a nyelvvizsgával nem megegyezıt) kreditpontért tanulhat, ebben az esetben az órákon való aktív részvétel, a zárthelyik eredményes megírása, a szóbeli beszámolók teljesítése a gyakorlati jegy megszerzésének a feltétele. A félév során 3 hiányzás megengedett, betegség esetén a zárthelyik és a szóbeli beszámolók pótlása lehetséges. A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsgáztatási módszer: Ajánlott irodalom: Kiss Judit-Papp László-Csatlós Judit: Lerne gerne Deutsch! Raymond Murphy: Essential Grammar in Use I., II.

120

A tantárgy neve: Testnevelés I-II-III-IV. Tanszék neve: Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus Tantárgyfelelıs neve: Orendi Mihály Ajánlott félév: I. félév II. félév III. félév IV. félév Tantárgyi kód: Nappali tagozat heti óraszáma: Levelezı tagozat félévi óraszáma: Kredit: Vizsgakövetelmény:

EF15040 0+2

EF15041 0+2

EF15042 0+2

EF15043 0+2

-

-

-

-

0+0 Aláírás

Kötelezı elıtanulmányi rend:

-

0+0 0+0 Aláírás Aláírás Testnevelés I. Testnevelés II. EF15040 EF15041

0+0 Aláírás Testnevelés III. EF15042

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Egészségügyi gondozás és prevenció alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: A táblázatban megjelölt félév szerint. Az oktatás nyelve: Magyar. A tantárgy órarendi beosztása: A Tanulmányi Osztály beosztása szerint. A tantárgy státusza: Kötelezı. Oktató/-k/ névsora: Orendi Mihály, Orendi Mihályné, Tiba Judit A tantárgy általános és speciális céljai: A hallgatók különféle tulajdonságainak, képességeinek fejlesztése: fizikai képességek (erı, gyorsaság, állóképesség), koordinációs (ügyesség), pszichikai (akarat, kitartás), etikai, közösségfejlesztı, nevelési ismeretek (tudatosság, tervszerőség, rendszeresség). A rendszeres testedzés biztosításával egészséges életmód kialakítása. A szervezet ellenállóképességének növelése (védekezés a különbözı betegségekkel szemben). A szellemi igénybevétel kompenzációjaként a testedzés, mint felüdülı, kikapcsolódó, rekreációs tevékenység. A rendszeres mozgás, a rendszeres testedzés belsı igényének a kialakítása. Oktatás típusa: Tervezett, a résztvevı hallgatók egyéni fizikai képességeit és érdeklıdési körét maximálisan figyelembevevı és arra építı gyakorlati foglalkozás. A tantárgy minıségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Sportfelszerelések, igény esetén videó anyagok és/vagy személyes bemutatások. 121

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Erre a tantárgy jelenlegi oktatási formájában, igazi lehetıség nem mutatkozik. Amennyiben a Tanszék és/vagy a Kar vezetése ilyen konkrét igénnyel lép fel, úgy tudományos kutatásra a testnevelés sajátos keretei között kerülhet sor. A tantárgy részletes leírása (14 hetes tematika): Az oktatás, a gyakorlati foglalkozások nem az elméleti tantárgyak egymásra épülı tematikai módszere alapján történik. A felsıfokú oktatási intézmények testnevelési foglalkozásainak egyszerően más a célja. A féléves tematika, a hallgatók igényei, érdeklıdési körét és az elıképzettségüket veszi figyelembe. Alapját az un. „heti étlap” biztosítja, amelybıl a hallgatók kiválaszthatják az ıket legjobban érdeklı gyakorlati „edzés programokat”. Természetesen ezek a programok, mind a terjedelem, mind az intenzitás vonatkozásában, azaz a terhelés egészében következetesen betartja: • az aktuális fizikai állapot • a fokozatosság • az eltérı nemek érdeklıdési körét • végsı soron még a hallgatók aktuális hangulatát is figyelembe vevı, ahhoz tudatosan igazodó alapelveket. Az alábbiakban egy tipikusnak mondható heti programtervet, vagy „heti étlapot” mutatok be, amelybıl a hallgatók választhatnak: Hétfı Közös gimnasztikai gyakorlatok Fit-ball edzés Sportjátékok: • Kosárlabda • Labdarúgás • Asztalitenisz

Kedd

Szerda

Csütörtök

Zenés sportaerobic Általános erısítés Kondicionáló gépek használata Aerob futó és gyalogló programok

Zenés gimnasztika Fit-ball edzés Sportjátékok: • Kosárlabda • Labdarúgás • Asztalitenisz

Zenés sportaerobic Mélyizom torna Callanetics Általános erısítés Aerob futó és gyalogló programok

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:

Kötelezı irodalom: A tantárgy abszolút gyakorlati jellege miatt kötelezı irodalom, vagy annak elsajátítása indokolatlan. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: Kizárólag az un. kötelezı óraszám teljesítése a „mennyiségi követelmény” Természetesen élve a személyes meggyızés erejében a legfontosabb pedagógiai cél: A rendszeres testmozgás belsı igényességének a kialakítása! „A legszebb szó a tett!” A mozgás, a sport, az egészség megırzésének legolcsóbb és leghatékonyabb prevenciós eszköze! És kiknek, ha nem az egészségügy leendı munkatársainak kell személyesen is példát mutatni! Az aláírás megszerzésének feltételei: Egy félév alatt, legalább tíz alkalommal személyes részvétel a „hivatalos” órákon, foglalkozásokon! A rendszeresen sportolók, megfelelı igazolás bemutatása esetén mentesülnek a részvételi kötelezettség alól. 122

A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A tárgyhoz gyakorlati jegy nem kapcsolódik. A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsgáztatási módszer: Ajánlott irodalom: Örömmel mutatjuk be azokat a többségében elektronikus formátumú –videó- anyagokat, amely a gyakorlati foglalkozások anyagaival foglalkoznak. Módszertani „bibliánk”: • Dr. Kenneth H. Cooper: A tökéletes közérzet programja (The aerobics program for total well-being)

123

Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar


Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Kari Tanács 9/2003. (02. 18.) sz. Határozata a szakdolgozat elkészítésének általános rendjérıl A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Kari Tanácsa 21 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett „A szakdolgozat elkészítésének általános rendje a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán 2003. szeptember 1-et követı témaválasztásnál” c. szabályzatot a következı módon elfogadta: A szakdolgozat elkészítésének általános rendje a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán 2003. szeptember 1-et követı témaválasztásnál Az egészségügyi felsıoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirıl szóló 36/1996 (III. 5.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete az egészségügyi fıiskolai képzésben a szakdolgozatot az alábbiak szerint írja le. 5. 1. A szakdolgozat A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelı, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja, elkészítésével a hallgatónak tanúsítani kell, hogy tanulmányai során elsajátította a könyvtárhasználat és az irodalomkutatás alapjait, valamint egy szakmai kérdés feldolgozása kapcsán képes saját önálló véleményét szabatosan és tömören megfogalmazni, és azt megfelelı írásos formában dokumentálni, továbbá bírálóbizottság elıtt szóbeli vitában sikeresen megvédeni. A Debreceni Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 25. §-a írja le a diplomamunkával (szakdolgozat) kapcsolatos általános tudnivalókat utalva arra, hogy a részletes szabályokat a Kari szakdolgozat szabályzatban kell meghatározni. A Kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Sz32-Sz37 pontokban foglalkozik a kari specialitásokkal. A fenti dokumentumokban foglaltakra figyelemmel a DE Egészségügyi Karán a szakdolgozat készítés általános rendje az alábbi: I.

A szakdolgozat készítés célja

Az adott szak képesítési, vagy az adott szak szakirányának megfelelı képesítési követelmények általános része tartalmazza a szakdolgozat készítés célját. Fı cél: a könyvtárhasználat, a modern irodalmazás módszereinek elsajátítása, a megszerzett ismeretek alapján szintetizálás az adott kérdéskörben önálló, konstruktív véleményalkotás, s ezek alapján szakirodalmi szintő szakdolgozat készítése az adott témakörbıl. II.

Követelmények

II.1.

A szakdolgozat témája valamely a szakon oktatott diszciplína aktuális problémakörét ölelje át.

II.2.

A szakdolgozati téma kimunkálása során fel kell használni a témával kapcsolatos legújabb hazai irodalmat és legalább egy összefoglaló külföldi közleményt, amennyiben a témának nemzetközi irodalma van.

II.3.

A szakdolgozat terjedelme 20-40 „normál” (A4) gépelt oldal. Margók: baloldali 4,5 cm, jobboldali 3 cm, felsı 3 cm, alsó 3 cm. Betőtípus: szövegtörzs: Times New Roman, a többi: Times New Roman vagy Arial Betőméret: 13 pont. 124

Sortávolság: 1,5. Bekezdés: sorkizárt, 1 cm behúzással, utána 6 pont térközzel. Oldalszámozás: Arab számokkal, alul, középen. Fejezet- és alfejezetcímek: Félkövér és dılt 18, 16, 14 pontos betővel, balra igazítva, numerikus alábontott számozással. Lábjegyzetek: 10 pontos dılt betővel, mindig az adott oldalon. A maximált terjedelembe beletartoznak a táblázatok és az irodalomjegyzék. Az ábrákat, amennyiben a terjedelem velük együtt meghaladná a 40 gépelt oldalt, a szakdolgozat mellékleteként kell feltüntetni megfelelı számozással és ábrafeliratokkal, így nem számítandók be a szakdolgozat terjedelmébe.

II.4.

A szakdolgozat általános formai követelményei: külsı borítólap közepén: Szakdolgozat külsı borítólap alsó harmadában: a hallgató neve, alatta a beadás éve belsı borítólap felsı részén: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar belsı borítólap közepén: a szakdolgozat címe, belsı borítólap jobb alsó harmadában: a hallgató neve, alatta: a szak neve, alatta: a beadás éve. belsı borítólap hátoldalának közepén: A szakdolgozat a Debreceni Egészségügyi Kar …………………….Tanszékén készült.

Egyetem

(Tanszékvezetı:……………………………) Konzulens: ………………………………… (és munkahelye, ha nem a Kar oktatója) feliratok szerepelnek. II.5.

A szakdolgozatot 2 példányban bekötve, és elektronikus adathordozón kell beadni.

II.6.

A hallgató a tanszékvezetı külön engedélye alapján angol, vagy német nyelven is írhatja a szakdolgozatot.

II.7.

A szakdolgozat tartalmi, szerkezeti, bibliográfiai, empirikus módszertani követelményeit, az értékelés általános szempont rendszerét a témát meghirdetı tanszékek határozzák meg és teszik közzé a témák meghirdetésével egy idıben a tanszék hirdetıtábláján és a Kar (tanszék) honlapján.

III.

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara által biztosított feltételek

III.1.

A választott téma kidolgozását a tanszékvezetı, vagy a tárgy elıadója által kijelölt konzulens segíti, aki egyben ellenırzi is a II.7. pontban írt tanszéki követelmények teljesülését.

III.2.

A tanszékek a hallgató témaválasztásának megkönnyítésére szakdolgozati témajegyzéket készítenek a konzulens nevének feltüntetésével. A témajegyzéket kifüggesztik a tanszék hirdetıtábláján és közzéteszik a Kar (tanszék) honlapján.

III.3.

A témalista nyilvánosságra hozatalának végsı határideje minden év november 30. a III. évfolyam számára.

III.4.

A szakdolgozatot készítı hallgató használhatja az Egyetem és a Kar könyvtárát és annak szolgáltatásait. A hallgató igénybe veheti külön beosztás alapján a Kar informatikai lehetıségeit. A szakdolgozat 2 példányban történı elıállításához, az ábrák és táblázatok elkészítéséhez nem nyújt külön segítséget, ezek költsége a hallgatót terheli.

III.5.

125

III.6.

Rendkívül méltányolandó esetben a szakfelelıs a szak rendelkezésére álló osztott költségvetési keretbıl a szakdolgozat készítéshez külön kérelem és elszámolás alapján támogatást adhat.

IV.

A szakdolgozat elkészítésének rendje

IV.1.

A szakdolgozat témájaként választható bármely kiírt téma. A hallgató az V. félév vizsgaidıszakának végéig köteles a témaválasztást igazoló – a tanszékvezetı és a konzulens aláírásával ellátott – szakdolgozati témalapot leadni a Tanulmányi Osztályra. A témaválasztásban a hallgató a konzulenssel egyetértésben tervet készít megfelelı ütemezéssel a téma kidolgozására. Ennek alapján fogadja el a tanszékvezetı a témaválasztást. A szakdolgozatot készítıkrıl a téma és a konzulens megnevezésével tanszéki nyilvántartást kell vezetni.

IV.2.

IV.3.

Szakdolgozati téma módosítására ill. megváltoztatására a VI. félév végéig van lehetıség.

IV.4.

A hallgató az illetékes tanszék vezetıjénél kezdeményezheti nem kiírt szakdolgozati téma választását. A tanszékvezetı egyetértése esetén a IV. 1. pontban leírtak szerint kell eljárni. A konzulens kijelölésérıl a tanszékvezetı gondoskodik.

IV.5.

A hallgató a szakdolgozat készítés ideje alatt legalább három alkalommal köteles a konzulensnél jelentkezni. Elsı alkalommal a témaválasztást követı március 15-ig. Ekkor a konzulens ismerteti a szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos követelményrendszert és segítséget nyújt az irodalmazáshoz. Második alkalommal a témaválasztást követı 10 hónapon belül (november 30-ig) beszámol a hallgató az addig végzett munkájáról, s bemutatja az irodalmazás dokumentációját. Harmadik alkalommal a záróvizsga oktatási idıszakában február 15-ig a hallgató bemutatja a szakdolgozat „nyers” változatát, ismerteti eredményeit és következtetéseit. A konzulens értékeli a hallgató munkáját és eligazítást ad a szakdolgozat végsı formájának elkészítéséhez.

IV.6.

A szakdolgozat benyújtásának végsı határideje a záróvizsga oktatási idıszakában április 15. A szakdolgozatot 2 példányban átvételi elismervény ellenében az illetékes tanszéken kell leadni.

IV.7.

A IV.6.-ban írt határidı jogvesztı határidı. Különösen indokolt esetben külön eljárási díj fizetése mellett további 5 munkanap haladék adható. Elmulasztása esetén a hallgató záróvizsgára nem bocsátható. Amennyiben szeptember 1-ig a szakdolgozat beadásra kerül, akkor a hallgató az októberi pótzáróvizsga idıszakban tehet záróvizsgát.

IV.8.

A tanszék a szakdolgozatot bírálatra kiadja. Bíráló az adott szakterületen jártas (lehetıleg egyetemi, fıiskolai végzettséggel rendelkezı, kivételes esetben az adott szakterület elismert szaktekintélye) szakember. A bíráló 1 oldalas szöveges értékelést ad utalva az 1-5. fokozatú érdemjegyre. A konzulens és a bíráló nem lehet ugyanaz a személy.

IV.9.

Az értékelésben utalni kell: - a szakdolgozat tartalmi (elméleti ill. irodalmi megalapozottság, ismeretanyag, interdiszciplináris megközelítés, logikai elemek, önálló gondolkodás, hipotézisek helyessége, adatfeldolgozás korszerősége, stb.) elemeire, - a szakdolgozat következtetéseinek és javaslatainak gyakorlati alkalmazhatóságára, ill. kutatási értékeire. - a szakdolgozat formai (szerkezet, arányok, kivitel, stílus, nomenklatúra, helyesírás, szemléletesség, stb.) elemeire,

IV.10. Az értékelést az erre a célra szolgáló „Szakdolgozat értékelı” lapon kell elvégezni, melyet a tanszékeknek a Tanulmányi Osztály juttat el. Az értékelı lapot 2 eredeti példányban kell kitölteni.

126

IV.11. A szakdolgozatok értékelését az illetékes tanszék szervezi. IV.12. A szakdolgozatok megvédését – azokon a szakokon, ahol a szakdolgozat elkészítése és eredményes megvédése a záróvizsgára bocsátás feltétele – az illetékes tanszék szervezi. A szakdolgozat megvédése 2-3 tagú bizottság elıtt történik. Ennek tagjai lehetnek: a tanszékvezetı ill. helyettese, a tárgy elıadói, a konzulens, a tanszék oktatói, az érintett szak felelıse, ill. helyettese, vagy a DE felkért oktatója, a DE címzetes és Emeritus professzora ill. docense. A szakdolgozat megvédése nyilvános, a tanszékvezetınek a tanszék hirdetıtábláján nyilvánosságra kell hoznia a szakdolgozatok megvédésének idıpontját. Errıl tájékoztatni kell a tanszék, a szak oktatóit a konzulenseket, az adott hallgatókat.

A szakdolgozat védést – figyelemmel az írásbeli értékelésben foglaltakra is – 1-5 osztályozási rendszerben kell értékelni. A szakdolgozat védésérıl rövid jegyzıkönyvet kell készíteni, s a bizottság tagjainak aláírásával kell ellátni. IV.13. A szakdolgozat megvédése után a tanszék a szakdolgozat 2 példányát és az elektronikus adathordozót eljuttatja az illetékes szakra (az érékelı lappal, valamint a jegyzıkönyvvel). IV.14. A záróvizsgákat szervezı szak gondoskodik arról, hogy a záróvizsga bizottság tagjai a szakdolgozatot és a hozzá csatlakozó dokumentumokat a záróvizsgán kézhez kapják. A záróvizsga bizottság tagjai a záróvizsgán kérdéseket tehetnek fel a szakdolgozatával kapcsolatban, de ez nem változtathat a szakdolgozat értékelésén. IV.15. Sikeres záróvizsga után a szakdolgozat egy példányát a hallgató visszakapja, a második példányt és az elektronikus adathordozót a szak eljuttatja a Kari Könyvtárba, a szakdolgozat értékelésére és megvédésére vonatkozó dokumentációt a záróvizsga jegyzıkönyvével együtt el kell juttatni a Tanulmányi Osztályra. A könyvtár tárgyév augusztus 31-ig köteles az elkészült és megvédett szakdolgozatokról a Kar honlapján hozzáférhetı listát készíteni, amely tartalmazza a készítı nevét, a szakdolgozat címét, a tanszék nevét, ahol a szakdolgozat készült. IV.16. Az általános szociális munkás szakos hallgatók szakdolgozatait és értékelı lapjait – mivel a szakdolgozat megvédése a záróvizsga részét képezi – a záróvizsga idıszak elsı napját megelızı második munkanap 12 óráig meg kell küldeni az általános szociális munkás szak szakfelelısének. IV.17. Az általános szociális munkás szak záróvizsgái után a IV.15.-ben leírtak értelemszerő alkalmazásával kell eljárni. IV.18. A TDK munka keretében is készülhet szakdolgozat, vagy egyéni TDK pályamunka – a hallgató kérésére – szakdolgozatnak minısíthetı. IV.19. A TDK dolgozat diplomamunkaként történı elfogadásának folyamatát az EFK TDK szabályzata tartalmazza. IV.20. A hallgató kérelmére az oktatási fıigazgató-helyettes felmentést adhat a szakdolgozat megírásának kötelezettsége alól, amennyiben a hallgatónak valamely lektorált tudományos folyóiratban közleménye jelent meg, s annak fénymásolatát kérelméhez csatolja. A tudományos dolgozattal kapcsolatos eljárás megegyezik a IV.19-ben leírtakkal. A felmentés iránti kérelmet az adott évfolyam számára történı szakdolgozat témák kiírásának idıpontjáig lehet beadni. Nyíregyháza, 2003. február

Dr. Lukácskó Zsolt a Kari Tanács elnöke 127

Szakdolgozatok tartalmi-formai követelményei az Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéken Kiegészítés, a szakdolgozat elkészítésének általános rendjérıl szóló, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Kari Tanács 9/2003. (02. 18.) számú határozatához, összhangban a határozat II.7. pontjával.

Alapvetı tartalmi követelmények 1. A szakdolgozat célja, hogy a hallgató az adott témakörben bizonyítsa a hazai és külföldi szakirodalmi tájékozottságát, valamint elemzı, értékelı készségét. További cél, hogy a hallgató bizonyítsa elméleti és módszertani felkészültségét az alapképzésben felvett tárgyakból. 2. A szakdolgozatok témáit a Szociális Munka Alapszak képzésében résztvevı tanszékek hirdetik meg oly módon, hogy azok a képzési céllal összhangban legyenek és kielégítsék a gyakorlati igényeket. A meghirdetett témákon kívül, oktatói jóváhagyással, más témák is választhatók. Kívánatos, hogy a szakdolgozati témák a szociális munka elméletéhez és gyakorlatához kapcsolódjanak oly módon, hogy a választott témák a képzésben oktatott fıbb tudományágak témaköreibıl kerüljenek ki. A szakdolgozat ajánlott szerkezeti felépítése 1. Cím (Legyen rövid, érthetı és a tartalmat jól kifejezı) 2. Tartalomjegyzék (A fejezetek és alfejezetek felsorolása, oldalszámokkal) 3. Bevezetés (A téma elméleti és gyakorlati jelentıségének bemutatása, a témaválasztás indoklása) 4. Témafelvetés (A saját vizsgálatok és célkitőzések indoklása) 5. Szakirodalmi áttekintés (A témával szorosan összefüggı irodalom feldolgozása, elemzése és értékelése) 6. Kutatási módszerek (Amennyiben a szakdolgozat önálló, empirikus adatfelvételre, kutatásra épül, ebben a fejezetben kell bemutatni és indokolni a kiválasztott módszereket és a vizsgálat körülményeit. Amennyiben az önálló felmérés lebonyolításában problémák, nem várt akadályok merültek fel, ezeket is ebben a részben kell ismertetni) 7. Eredmények és azok értékelése (A fejezet a vizsgálatok és az elemzések részletes eredményeit tartalmazza. Fontos, hogy a szakdolgozó a kapott eredményeket pontosan és áttekinthetıen rögzítse, magyarázza és lehetıség szerint más vizsgálati eredményekkel is vesse össze. Az eredményeket célszerő táblázatokban összefoglalni, és ábrákkal szemléltetni.) 8. Következtetések és javaslatok (Ebben a fejezetben kell ismertetni az eredményekbıl levont legfontosabb következtetéseket, és javaslatot tenni azok gyakorlati alkalmazására, továbbfejlesztésére) 9. Összefoglalás (Itt kell röviden ismertetni, milyen körülmények között folytak a vizsgálatok, melyek a legfontosabb eredmények, megállapítások, következtetések) 10. Irodalomjegyzék (A felhasznált szakirodalmak, jogszabályok, dokumentumok részletes bibliográfiai adatokkal történı felsorolása, a szerzık neve szerinti „abc” sorrendben) 11. Mellékletek (Ide kerülnek azok a nagyobb mérető ábrák, táblázatok, fotók, dokumentumok, stb., amelyek szövegközi elhelyezése gondot okozott volna)

128

A fenti szerkezeti felépítéstıl, a témától függıen, a témavezetı engedélyével a szakdolgozó eltérhet. Fontos kiemelni, hogy a szerkezeti tagolásban megadott elnevezések nem kötelezı fejezetcímek egyben. A „Bevezetés” és „Összefoglalás” fejezetek kivételével az egyes fejezeteket célszerő (de nem kötelezı) decimális rendszerő számozással ellátni: - a fıfejezeteket egy számjeggyel (1., 2., 3., stb.), oly módon, hogy a szám után egy pont kerül. - Az alfejezeteket két-három számjeggyel (1.1., 1.2., vagy 1.1.1., 1.1.2., stb.), oly módon, hogy minden egyes szám után pont van. A számok után kezdıdı fejezetcímeket a magyar helyesírás szabályai szerint nagy kezdıbetővel kell elkezdeni, a cím, alcím végén azonban nincs pont.

Az irodalmi hivatkozás módjai 1. Tartalmi jellegő utalás, hivatkozás, idézet esetében a felhasznált gondolat végén a szerzı vezetékneve szerepel nagy betőkkel, majd a közlemény megjelenésének évszáma, pl.: (FERGE, 2002). Két szerzı esetében mindkettı vezetéknevét ki kell írni, pl.: (FERGE és GAZSÓ, 1998). Három vagy több szerzı esetében az elsı szerzı pontos neve, és munkatársai szerepel, pl.: (FERGE és munkatársai, 2002). Mindegyik esetben nem a hivatkozást tartalmazó mondat végén szerepel a pont, hanem a zárójelbe tett hivatkozás után. 2. Szó szerinti idézet esetében az idézett szöveget idézıjelbe kell tenni és az oldalszámot is meg kell adni, az évszám után álló kettıspont után, pl.: (FERGE, 2002:25). 3. Több azonos tényt megállapító közlemény esetében a zárójelben a szerzıket pontosvesszıvel választjuk el, pl.: (FERGE, 2002; GAZSÓ, 2003). 4. Egy szerzınek ugyanazon évben megjelent több munkájára hivatkozás esetében: a szerzı neve, az évszámok „a”, „b”, „c” stb. megjelöléssel. A táblázatok és ábrák kezelése 1. Függetlenül attól, hogy a dolgozat mely részében szerepelnek, mind a táblázatokat, mind az ábrákat sorszámmal és címmel kell ellátni. 2. A táblázatokat és az ábrákat külön kell sorszámozni. 3. Más irodalomból, adatbázisból vett táblázatok, ábrák közlése esetében a táblázat alján zárójelben meg kell adni a pontos forrást, oldalszámmal együtt, pl.: (KSH, 2005:12)

Irodalomjegyzék Az irodalomjegyzék összeállítása legyen pontos és gondos, feleljen meg a hazai és a nemzetközileg elfogadott formáknak. Az irodalomjegyzékben az egyes szerzık nevének megfelelıen A-B-C sorrendet kell alkalmazni sorszámozás nélkül. Csak olyan irodalom vehetı fel a jegyzékbe, amelyet a szakdolgozó felhasznált, és amelyre a szövegben is hivatkozik. A szerzık tudományos és egyéb címét (Dr. Prof. Habil., stb.) nem kell feltüntetni. Amennyiben egy mőnek, kiadványnak nincs pontosan megadott szerzıje, csak intézménynév áll rendelkezésre, az alapján kell besorolni az irodalmat, azaz pl.: a Központi Statisztikai Hivatal kiadványai a K betőnél szerepelnek. Jogszabályok esetében is hasonló módon járunk el, a hivatkozott jogszabály kezdıbetője számít. A felhasznált irodalom összeállításakor a címek leírásánál alapvetı követelmény, hogy a bibliográfiai tételek pontosan és ellenırizhetıen tartalmazzák az adatokat, amelyek alapján a visszakereshetıség biztosítható, az alábbi módokon: 129

1. Könyvek esetében: a szerzı/k neve csupa nagy betővel, a keresztnév elsı betője, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettıspont, a könyv címe, pont, a kiadó neve, vesszı, a megjelenés helye. Pl.: ANDORKA R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. 2. Könyvfejezet esetében: a szerzı/k neve csupa nagybetővel, a keresztnév elsı betője, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettıspont, a fejezet címe, pont, In: felirat, a szerkesztı neve csupa nagybetővel, a szerk. szó zárójelben, kettıspont, a kötet címe, pont, kiadó, vesszı, a megjelenés helye, pont, oldalszámok, pont. Pl.: SCHMERTZ I. (2001): Statisztikai eljárások alkalmazása a társadalomtudományi kutatásokban. In: FÓNAI M.,KERÜLİ J.,TAKÁCS P. (szerk.): Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza. 151-187. 3. Folyóiratokban megjelent közlemény esetében a szerzı/k neve csupa nagybetővel, a keresztnév elsı betője, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettıspont, a cikk címe, pont, folyóirat neve, vesszı, kötetszám vagy füzetszám, pont, oldalszám, pont. Pl.: LAKI L. (2006): A generációs reprodukció néhány jellegzetessége a lemaradó térségekben. Esély, 2. 4-29. Ha egy szerzınek, vagy szerzıknek azonos évben megjelent több cikkére hivatkozunk, a megjelenés évszáma után a megfelelı abc betőket írjuk. Amennyiben külföldi szerzırıl van szó, a fenti eljárásmódot kell alkalmazni, azaz elsıként a családi név következik, azaz nem DAVID R(iesmand)., hanem RIESMAN D. Egyéb idıszaki kiadványban megjelent közlemény esetében is a fenti eljárást kell követni, azaz a folyóiratokban, illetve könyvfejezetként megjelent írásmővek esetében megadott formát kell követni. Internetes forrás esetében is a fentiekhez hasonló módon kell eljárni, azzal a különbséggel, hogy esetükben a www-vel kezdıdı, pontos címet is meg kell adni. Amennyiben a szakdolgozat nem felel meg a tanszék által kiadott fenti követelményeknek, pl.: a szakdolgozó nem alkalmaz hivatkozásokat a szövegben, olyan részek is találhatók a dolgozatban, melyeket idéz a szakdolgozó, de nem hivatkozik azokra, hiányos az irodalomjegyzéke, stb., a dolgozat nem kerül elbírálásra az adott záróvizsga idıszakban. Ebben az esetben a tanszék visszajuttatja a dolgozatot a szakdolgozónak, akinek javított példányt kell benyújtania a soron következı záróvizsga idıszakig.

130

MINTA Ikt.sz.: OEKSZM/_____-____/2011/OEKSZA


SZAKDOLGOZATI TÉMALAP (BA)

A tanulmányi és Vizsgaszabályzat szakdolgozattal kapcsolatos pontjait megértettem, az elıírásokat betartom. A szakdolgozat témáját a) A szak témajavaslata alapján b) Egyéni megbeszélés alapján választottam. (A megfelelıt kérjük bekarikázni.) Név: ____________________________________ _____ évf.

nappali / levelezı

Tagozat (A megfelelıt kérjük aláhúzni.)

A szakdolgozatom témája: ____________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________ Nyíregyháza, 20___ év ___________________ hó _____ nap. ___________________________ témafelelıs oktató neve

_____________________________ fıiskolai hallgató neve

____________________________ tanszékvezetı neve

___________________________ aláírás

_____________________________ aláírás

____________________________ aláírás

A témalap beadási határideje: 2011. május 15. A szakdolgozat beadási határideje: 2012. november 15. Az V. félévben a leckekönyvben szerepel a „Szakdolgozat” tantárgy, a számonkérés módja: gyakorlati jegy. konkretizált téma, problémafelvetés Követelmény: kutatási és/vagy munkaterv vonatkozott szakirodalom kész szakirodalmi összefoglalás befejezett és kiértékelt elıvizsgálat befejezett fıvizsgálat egyéb: _______________________ A VI. félévben a számonkérés módja: gyakorlati jegy. befejezett és kiértékelt fıvizsgálat Követelmény: prezentált eredmények, megfogalmazott következtetések összeállított tartalomjegyzék egyéb: _______________________

A szakdolgozat leadásához hozzájárulok:

20___ év ____________________ hó ____ nap.

_____________________________ témafelelıs oktató aláírása

131

DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK TÁJÉKOZTATÓ 2009

Recommend Documents