DEBRECEN ORSZAGGYULESI KEPVISELOI I. Gazdag Istvan
A torvenyhozo es kormanyzohatalom megosztasa a kiraly es a barok kozott sziiksegkeppen vonta maga utan a kiralyi tekintely es hatalom erositesere felhasznalhato tobbi hatalmi tenyezok alkotmanyos torekveseinek elismereset. A fouri partok egymassal, a kiraly veliik szemben a papi es koznemesi osztalyokat igyekezett megnyerni s ezert munkalkodott azok politikai jogainak ervenyesitesen. IV. Laszlo nagykohsaga ota a megyenkent szervezkedo koznemesseg is aktiv politikai tenyezove valt. A Szent Istvan-napi fegyveres gyulekezeteket 1277 ota torvenyhozo orszaggyiiles - generalis congregatio regni, parlamentum publicum regni - valtja fel. 111. Andras elso orszaggyiilesen, 1290-ben mar rendes orszaggyiiles evi osszehivasarol tortent intezkedes "Az orszag osszes baroi es nemesei minden evben egyszer gyiilesre tartoznak Fehervarott osszejonni, hogy ott az orszag allapotarol tanacskozzanak, a barok miikodeset megvizsgaljak s megallapitva, melyik mikent jart el hivatalaban es mikeppen vedte az orszag javait, erdemuk szerint jutalmat, erdemtelensegiikert es mulasztasukert pedig buntetest rojanak rajuk a kiraly es tanacsosai iteletevel.' 1290-ben es 1298-ban "parlamentum generale", illetve "parlamentum publicum" hatarozott a barok hatalmanak vissza szoritasarol. Zsigmond alatt folytatodott az orszaggyiiles intezmenyenek kifejlodese, 1445-to1 rendszeresen oszszeiilt "foranguak, koznemesek es a sz. kir. varosok reszvetelevel." A kiraly meghivo levelet az orszaggyiilesre a varosok mint testiiletek kaptak A nemesek es a varosok kozotti harc elso szakaszaban - a nemesseg varosba valo bekoltozese, illetve a nemesi elojogok megtartasa a tet - az orszaggyiilesen a varosok egyenkent eppen ugy szavazati joggal birtak, mint a varmegyek. Miksa es Rudolf koraban elofordult, hogy a varosi szavazatok majdnem egalizaltak a varmegyeiket. A nemesseg ezert a varosok elleni fellepeset az 1608-i orszaggyiilesto1 I
Homan Bhlint 6s Szekfu Gyula: Magyar tortenet. 11. k. 39-40 old.
33
kezdve - amely szabalyozta az orszaggyulesen valo megelenes es szavazas jogat - folyamatosan szervezte - eredmenyesen.'
A XVIII. szazadtol szokassa valt az orszaggyiilesi kovetutasitas torvenyhatosagi megfogalmazasa, valamint az ugyek elokeszito targyalasa az un. keriileti uleseken. Ezek allasfoglalasait vittek az orszaggyiiles ele. A magyar orszaggyiiles hataskorebe elsosorban a torvenyhozatal tartozott Az 1620: 3. tc. n~ondtaki az orszaggyules 3 evenkenti oszszehivasat, idotartalmat 1649-ben 2 honapra korlatozta. 1526-ig az orszaggyuleseket a szabad eg alatt tartottak, leginkabb Rakos mezejen. A Habsburgok a budai, nagyszombati es a soproni dietak kivetelevel az orszaggyiileseket Pozsonyban tartattak. Debrecen statusza 1693 aprilis 1 1-en jutott a legmagasabb szintre elnyerte a sz. kir. varosi rangot: "... a szabad es kiralyi Debrecen varosat a jovoben a tobbi kiralyi varos modjara kell kezelni." I. Lipot kiraly azonban csak 1696-ban hivta ossze a pozsonyi orszaggyiilest, ahova Debrecen sz. kir. varos is megkapta meghivojat.
Debrecen vh-os kovetei a magyarorszigi rendi orsz8ggyulCseken. 1696. julius 6. A pozsonyi orszaggyiilesen Debrecen varos kepviseleteben Posalaki Janos notarius es Shrandi Daniel tanacsnok vett reszt. Zoltai Lajos szerint "Az orszagos rendeknek egybegyiilekezese csupan ertekezlet jelleget viselte, ah01 a mar haloinra gyiilt serelmek orvoslasa felett t a n a k ~ d n a k . "Az ~ orszaggyules hatarozatot hozott, hogy el kell vegezni az orszag nepenek adoosszeirasat. Debrecen varos nepenek adoosszeirasat Locse varos kovetei: Alanda Bertalan tanacsUo. 111. k. 554-559. old. Posalaki Janos Debrecen varos nagytekintelyu jegyzoje, aki fontos szerepet jatszott a Rikoczi szabadsBgharc eveiben. Sirandi Daniel Debrecen viros eskiidtbiraja, rnajd szenatora. 1697-99 kozott Becsbell kepviseli Debrecent. 1709-ben halt meg a pestisjhrviny idejen. Zoltai Lajos: Debreczen kovetei es kepviseloi az: orszjggyiilB seken 1625-to1 maig. Debreczen 1901. szeptember 23, 25, 26., Sziics Istvhn: Smbad kiralyi Debrecen vhros tortenelme. Debrecen, 1871., Szendrey Istvin: Tanu1m;inyok a magyar nep tortenetebol. Debrecen, 1979.
nok es Brockhoff Gyorgy Jiinos jegyzo kaptak feladatkent. A varosi tanacs segitsegkent az osszeirast vegzok melle kikuldte P6s;daki Jiinos jegyzot, Monori Istvin es Niinisi Istvin e~oljarokat.~
A Rakoczi szabadsagharc eveiben tobb orszagos es partialis gyiil$ sen vettek reszt Debrecen varos kovetei. Az 1705. orszaggyiilesen, amelyet eloszor Rakos mezejere hirdettek, Debrecen varosat Dioszegi Shmuel es Monori Istviin kepviseltek. Kesobb deriilt ki, hogy Debrecen es Bihar varmegye meghivasa tevedesbol tortent. Bihar megye kuldottei be sem mehettek Szecsenybe. A debreceni koveteket sein eskettek lneg a magyarorszagi rendek eros hittel megpecsetelt confederaciojara, mivel ketseg kiviil a Partiumhoz tartozonak gondoltak. 11. Rakoczi Ferenc fejedelemme valasztasanal jelen volt Dobozi Istviin fobiro, Viczi Jiinos es Lkvai Istviin tanacsnokok is. A debreceniek a jeles alkalombol 200 cseber bort, 60 hizott vago okrot, lisztet, szalonnat vittek a fejedelini ~ d v a r b a . ~ 1707. februar 28. A Fejer-gyarmati partialis gyiilesen - amelyen a Tiszaninneni megyek gyiiltek ossze - Debrecen varosat Titkos Jinos es Veresmarti JRnos kepviseltek. A gyiiles hatarozataval Debrecenre 30 portaadot, vagyis 4575 rh. forint adot vetettek kL6 1707 majus 3 1-junius 32. A Habsburg haz tronfosztasat kimondo onodi orszaggyiilesen Debrecen varos kepviseleteben jelen volt Titkos Jiinos es Veresmarti Jiinos tanicsnok.' 17 12- 17 16. A pozsonyi orszaggyiilesen Debrecen varosat Dioszegi Srimuel es LCvai lstvan kepviseltek " . ..akik hewel, bar keves sikerrel vedtek ott virosunk nagyon fontos erdekeit."' 4
Zoltai Lajos i.m. Dobozi Istvin Debrecen virosanak tiibb even at fobiri-ja. 11. Rikoczi Ferenc fejedelettlnlel a sirnsoni liborban tal8lkozott. Zoltai Lajos i.m., Sziics Istvin i.m. 6 Zoltai Lajos i.ni. 7 Uo. X Dioszegi Sirnuel a Rikoczi-szabadsigharc idejen Debrccen tirgyalo tanicsnoka. Zoltai Lajos i.m. 5
1
I
!
17 19. Az orszag statusinak pozsonyi conccursusan B. Kecskemety Andris notarius es LCvai Istvin tanacsbeli kepviseltek Debrecen varosat.
172 1 A pozsonyi generilis session congreation Debrecen varosat Levai Istvin kepviselte.lo 1722. A pozsonyi dietan Debrecen varosat LCvai Istvin es Marothy Gyorgy kepviselte.l1 1723. A pragmatica sanctio elfogadasanal Baranyi Mihily nepszonok es Marothy Gyorgy tanacsnok kepviseltek Debrecen varosat." 1729. A pozsonyi diotan Debrecen varos kepeben Domokos ~ i r ton fojegyzo jelent ~ n e g . ' ~ 174 1 . Ezen a nevezetes orszaggyiilesen, ainelyrlek lelkesedese megmentette a Habsburgok roskadozo tronusat az osszeomlastol, Debrecen varos jelen lev6 kepviseloi, Domokos Mirton fobiro es Plndi Jinos notarius a rendekkel egyetemben kialtottak a kis .tronorokost feleinelo kiralyno fele: "vitain et sangvinem pro rege nostro Maria Therezia!"
Az orszaggyulesi kovetek ellatasara szolgalo napidij, illetve egyeb koltsegteries kevesnek bizonyult, ezert a varosi tanacs a fobironak 100, a jegyzonek 75 forintot utalt ki potlolag. Az orszaggyiilesi kovetek napidija 1740-ben 3 forint vo1t.l4 Az 1763-64 evi orszaggyiilesre utazo debreceni kovet neve nem volt feltalalhato a jegyzokonyvben. 1790. junius 10- 1791. marcius 12. A Budara osszehivott orszagygyulesen, amelyet ez ev november 1l-en attelepitettek Pozsonyba, Debrecen varosat Domokos Imre es Szombati Istvin kepviseltek. Az Zoltai Lajos i.m. uo. II uo. " uo. l 3 uo. '"0.
1U
36
orszaggyulesen fontos temak szerepeltek a politikai es vallasszabadsag, a nemzeti nyelv hasznalatanak biztositasa. Az orszaggyules hatarozatahoz kapcsolodik a Tiszantuli Reformatus Egyhazkeriilet kozgyiilesenek 1795. aprilis 25-en hozott hatarozata, amely kimondja ". . .minden tudomany magyarul tanitassek" mert ezt kivanja a " muvelodes erdeke s a tanitas sikere es az orszag torvenye." 4 tanitas magyar nyelvusege csak 1833-ban valt a~talanossa.'~ 1792. november 6-december 1 I . Az orszaggyiilesre utazo debreceni kovetek neve nem talalhato a varosi jegyzokonyvben. 1796. november 6-december 1 1 . A Pozsonyban osszehivott orszaggyulesen Debrecen varosat Szombati Istvin fobiro es BoszormCnyi PA1 f6jegyz6 kepviselte.'" 1802. majus 6-oktober 3 1. A Pozsonyba osszehivott orszaggyiilB sen Debrecen varosat Domokos Imre es Simonffy Simuel kepviseltek. Mivel megbizatasukrol lemondtak, helyukre BoszormCnyi Pi1 es S i r 6 Szabo Istvint jeloltek ki.I7 1807. aprilis 9-december 15. A Budara osszehivott orszaggyiilesen el A kovet napidijat a Debrecen varosat Simonffy S i m ~ ~ kepviselte. Budan duhongo nagy dragasag miatt a valasztott hites kozonseg 3 forintrol 6 forintra, a mellette lev0 canellistaet 3 forintra, a hajduet 1 forintra emelte. Is 18 1 1 . augusztus 35- 18 12. majus 36. A Pozsonyba osszehivott orszaggyulesen Debrecen varosat Kiszonyi Jinos es Vecsey Simuel kepviselte.
'
1 825. szeptember 14- 1827. augusztus 18. Az orszaggyulesen Debrecen varos kepviseleteben megjelent Konilossy Daniel szenator, es Tikos Istvan iigyved, szenator. Debrecen varos tanacsa orszaggyulesi kovetei szamara a varos serelmeinek orvoslasaert folytatando tevB kenyseget tuzte ki feladatul. Debrecen serelmi listaja: a kiralyi cenzus
l6
l7
Uo., Debrecen viros torteneti kronologihja. HBMLE. XIV. k. 175. zoltai Lajos i.m. Uo.
'"0, l9
uo.
fizetese, a katonai terhek allando novelese, katonak erkolcstelen viselkedese, a zsidok gazdasagi tevekenysegenek kiszelesedese, a kiralyi varosok commissiaval valo terhelese, az omladozo varoshaza renovalasanak hatraltatasa, az erdogazdalkodas-erdofeliigyelet varos szamara hatranyos helyzete, a kiralyi varosok es a megyek igazsagtalan megkiilonboztetese, a kiralyi biztossag rendszerenek fenntartasa, a varosban lako nernesek helyzetenek rendezetlen volta, a katolikus egyhaz kegyuri terhei stb."' A kdvetek feladata tehit a viros kozvetlen gondjainak az enyhitese volt. Programjukban - amit a varos vezetoi allitottak ossze nyolna sincs az orszagos tarsadalmi-politikai kerdeseknek. A szabad kiralyi varosok polgarsaga kivaltsagaira feltekenyen elzarkozott privil8 giulnai miige es tavol lnarad az orszagos iigyektol, a reformpolitikatol. Balogh Istvin helyesen allapitotta meg: "A negyedik rendi orszaggyiiIesen vitt szerepenek 6s jelentosegenek Iathato csokkenese es siillyedkse az 1825126-i orsziggyiilesen lett nyilvanvalova."2' 1830. szeptember 11-1836. majus 2. A Pozsonyba osszehivott orszaggyulesen Debrecen varosat Komlossy Diniel szenator es Tothi Poroszlay Fridrik fojegyzo, szenator kepviselte. A kiralyi varosok tobbsege 1833 novembereben ugy Iatta, hogy az oket erinto "kerdesekben nerncsak szavazatuk nincs, de meg szohoz sem jutnak amiatt, hogy a kiralyi varosoknak csak egyuttes votuma van." Elhataroztak, hogy torvenyes jogaikba valo visszahelyezesiik erdekeben az uralkodohoz folyamodnak. A varosoknak ez a terve sem jart sikerrel. A rnegyei es varosi kiildottek vitai 1836-ban annyira elmergesedtek, hogy a varosok koveteinek egy resze az orszaggyiilesrol valo kivonulast t e r v e ~ t e . ~ 1 839. junius 8- 1840. majus 13. A Pozsonyba osszehivott orszagygyiilesen Debrecen varosat Deretskei Jozsef szenator es Nagy Sindor szenator, fojegyzo kepviselte. A varosi tanacs a kikiildott kovetek szamara legfontosabb feladatnak a 4. rend "szavazhatasi" jogaert valo tevekenyseget hatarozta meg. 1839. oktober 3 1-en kelt koveti utasitasban irjak "...az Orszaggyulest el ne hagyjak, hanem a szavazas jogait 20
Debreceni virospolitika 1825-1848. KBML. Forriskiadvinyai 20. Szerk. Gazdag Istvin. Debrecen, 1989. 3-4., Zoltai Lajos i.111. 21 Balogh Istvin: A viros autonomiija. In. Debrecen tortenete 2. Szerk. Rhcz Istvin. Debrecen, 1981. 203. Balogh I s t v h i.m. 205.
"
1 1
I
j!
mindenkor, arnikor sziiksegesnek Iatjak a kozjora nezve tettlegesen gyakoroljak ... A kovetek tevekenysegenek jelentos reszet alkotta a varosban megszallt katonasag ugyeinek felszinen tartasa "Surgessek Kovet Urak, hogy Kaszarnyak allittassanak 6s epittessenek, 6s a Katonasag azokban szallasoltassek, lnelly Kaszarnyakat a Felseges Kir. Kincstir epittessen fe1."'4 A kovetek orszaggyiilesi elfoglaltsagaik mellett a varos egyeb, kiilonfele ugyeiben is eljartak, igy a Kenesey Alapitvanynal, baro Sinaval kotendo szerzodes iigyeben, a soron lev6 Tarnokszeki iilben valh rCszvCtel k ~ r d b s d b e n A . ~zsidbk ~ iigyeben a vkros valtozatlanul a fokozatos kibontakozast tartotta kivanatosnak "...a sidoknak minemu feltetelek alatt engedendo polgarositas erant Kovet Urak...mar utasitva vannak... ujabban is figyel~neztetiinkazon karos kovetkezesekre melyek az Orszagra a Sidoknak minden feltetel nelkul szandekolt ernancipaciojabo1 haromlananak... "" 1 1 3
1 843. majus 18- 1844. nove~nber13. A Pozsonyba osszehivott orszaggyulesen Debrecen varosat Kornlossy Liszlo szenator, tisztiiigyesz es Nagy Sandor szenator, fojegyzo kepviselte. Az orszaggyul6 sen targyalasra keriilt a varosok rendezeserol szolo torvenytervezet. Tobb kerdes kerult megvitatasra: a varos fogalmanak meghatarozasa, a varosok feletti felugyelet, a varosi polgarjog, a polgarok kepviselete a varosok igazgatasaban, e kepviselotestulet lkozgyiilesl hataskore, a tanacs funkcioja, a hivatalszervezet felepitese, a tisztujitas es kepviselovalasztas modja, a vasosoknak az orszaggyiilesen valo kep~iselete.'~ Az orsz8ggyiiles 1844. november 1 ?-en feloszlott, anelkul, hogy a varosi iigyek rendezeset torvenybe iktatta volna.
1847. nove~nber1 1- 1848. marcius 14. A Pozsonyba osszehivott orszaggyulesen Debrecen varosat Komlossy Lisz16 szenator, tisztiugyesz es SRpy Samuel iigyved, szenator kepviselte. A forradal~ni esemenyek alakulasa ~niattaz ulesszak a varosi torvenyt nagy sietseggel torvenybe iktatta. 1848 marciusaban a kovetek reszletesen beszamoltak a becsi esernenyekrol, Metternich lemondasarol, a szabad sajto kivivasarol, a polgarsag felfegyverzeserol. A rnagyar orszaggyulesben torten-
''Debreccni vi~rospolilikai.m. 6 1-62 Uo, 24
3
Uo,
2)
uo. Baloglr 1stvBn.i.m. 206.
77 -'
39
tekrol, a pesti esemenyekrol is a kovetek tajekoztattak Debrecen vezet~it.~'
Debrecen viros kovetei az erdklyi o r s ~ i ~ ~ ~ i i l ~ s e k e n * ~ 1624. marcius 14. A gyulafehervari orszaggyiilesre Bethlen Gabor fejedelem meghivta Debrecen varos koveteit is. A kiildottek Garazda Gyiirgy 6s Orminkozi Ferenc voltak.'" 1626. A gyulafehervari orszaggyiilesen Debrecen varos kepviseleteben reszt vett Gyeiiri Gyiirgy es Zab6 ~mbrus."' 1627. A gyulafehervari orszaggyiilesen Debrecen varos kepviseletkben rkszt vett Garizda Gyiirgy 6s Orminkozi ~ e r e n c . ' ~ 1629. aprilis 8. A gyulafehervari orszaggyiilesen Debrecen varos kCpviseletCben rCszt vett Fekete Istvin 6s MCsziros ~ i n o s . "
1630. januar. A gyulafehervari orszaggyiilesen s a fejedelem januar 25-re kitiizott temetesen Debrecen varosat Fekete Istvin es Tothfalusi Mihhly kepviselte.34 1630. A kolozsvari generalis congregation Bachio Jinos, Orminkozi Ferenc I s Gispir Gyiirgy senbtorok jelentek meg.'5
" HBML. IV.A.101 lka.118-1849.111Brcius19. 225-226. Az erdelyi orszhggyiiles hivatalos neve a XVI. szjzad kozepetol egeszen 1690-ig: ,,Erdely orszhg 11hron1nemzetenek, valamint Magyarors~5ghozd~csatoltrbzeinek karai es rendjei." Peter Katalin: Az erdelyi orszjggyiiles korai ujkori rnagyar fejlodesben. in. Benda Kalman-Peter Katalin: Az orszhggyiilesek a kora iljkori magyar ' tortenelemben. Budapest, 1987. 22. 30 Zoltai Lajos i.m., Sziics Istvan i.m. 273, 292. 31 Zoltai Lajos i.m., Sziics Istvan i.m. 5 10. 32 Szab6 Anlbruzs 11tt kvig volt eskiidtbir6, majd 21 evig szenator. Zoltai Lajos i.m., Szendrey Istvhn i.m. 12 1. 33 Zoltai Lajos i.m. 34 Fekete Istvhn Debrecen kiemelkedo vezeto szemelyisege. Het evig viselte az eskiidtbiroi tisztdget, negy even at volt fobiro 6s 24 evig szenkor. Szendrey IstvBn i.m., Zoltai Lajos i.m., Sziics Istvan i.m. 276,297. 35 Zoltai Lajos i.m. 29
1632. Debrecen varos kovetei a gyulafehervari orszaggyulesen Ghsphr GySrgy es Visirheli Mihhly v01tak.'~ 1635. julius 8. A kolozsvari orszaggyiilesen Debrecen varos kepviseleteben reszt vett Bornemissza Jhnos, Fekete Istvhn, Garizda Gyorgy, MCszhros Jhnos es Tothfatusi Istvin. Ugyanazon napra, melyre az orszaggyules hirdetve volt, a budai uj vezer maga ele parancsolta a debreceni fobirot." 1639. aprilis 10. Zoltai Lajos szerint Fekete Istvin kepviselte Debrecen varosat a gyulafehervari orszaggyulesen. Sziics Istvin szerint Kerekes Mihily es Vigkedvii Mihily is jelen volt'" 1642. marcius 4. A gyulafehervari orszaggyulesen, amelyen ifjabb Rhk6czi Gyorgyot fejedelemme valasztottak Debrecen varosat Asza16s /Aszalay ?/ Istvan, Nhdudvari Jinos es SzentpCteri PCter kepviseltek.'' 1656. A Gyulafehervarra osszehivott generalis dieta kihirdeteset feljegyezte az akkori protokolum, de kiivetek kiildkset nem emlitLm 1666. Regni comitiara delegalja Debrecen varosa CzeglCdi 1stvhnt, Hodosi Jinost es Kozma Ferencet. A kovetek kinos kalandba keveredtek. h b a r kezokben volt a fejedelem meghivo levele amely vedelmet biztosit, mivel azonban nem vittek magokkal azt a ket ezer forintot, amit Debrecen varos Bethlen Gibor rendelete szerint a gyulafehervari kollegiumnak koteles evenkent fizetni letartoztattak oket4' 1670. Generalis comitian Debrecen varosat N. Szab6 Diniel es Hodosi Jinos kepviseltek.4?-
36 uo.
Gaspar Gyorgy szenator. Zoltai Lajos i.m. Zoltai Lajos i.m., Sziics Istvan i.m. 613. 3'3 Zoltai Lajos i.m.. Sziics Istvin i.m. 303 Zoltai Lajos i.m. 4' Zoltai Lajos i.m. 42 Uo. 37 38
1681. Apafi fejedelem ajanlo levelevel jelent rneg a soproni orszaggyulesen Sziics Gyorgy es Varga Gyorgy Debrecen kepviseletB ben.4' 1704. A gyulafehervari orsziiggyulesen utoljara megeleno debre44 ceni kiildottseg tagjai Erdod Y i l es Paligyi Pi1 volt.
Milyen feladatot Iattak el a rendi es az erdely~orszaggyiileseken reszt vevo debreceni kovetek? Igyekeztek beszerezni a varos szamara fbntos politikai, gazdasagi infor~naciokat, eljartak Debrecen peres ugyeinek intezeseben Pozsonyban es Pesten, szova tettek - altalaban nem nyilt fonmon, hanem szemelyes targyalasok soran - a varos biztonsagat, gazdalkodasat veszelyezteto jelensegeket, penzt - ajandekot adtak at fontos szemelyeknel< A koveti munka a klasszikus kepviseloi tevekenyseg iskolajanak szamithat, valojaban a vatos vezetesenek egyik eszkoze volt. A kovetek a virosi tanacsbol, a tisztsegviselok korebol - fobiro, fojegyzo, jegyzo, tiszti iigyesz - keriiltek ki. A megbizatast a tanacstol es a valasztott hites kozonsegtol kaptak. Debrecen viros kCpviseloi a polgRri orsziggyiilCseken. Az 1848. iprilis 1 1-en szentesitett torvenycsomagban ket cikkely is foglalkozik az orsziggyiilksi kepviselo valasztisokkal. Az 1848. IV. tc. harot11 eves ciklusokat illapit meg, az orszaggyules szekhelyet Pestre helyezi es kotelezove teszi az evenkenti iiles osszehivasat. A torveny megtori a valasztojog nelnesi monopoliumat, melt kiterjeszti a lii~szevet betoltott azon kozrendu polgarokra is, akik vala~nely bevett vallas felekezethez tartoznak, meghatarozott vagyoni es ertelmisegi szintnek eleget tesznek. Valaszthato volt - nyilt szavazassal - minden 34 even feluli valaszto, a mandatumok szamat 377-ben allapitottak meg. A szegenyeket es a noket kizirtak a valasztasbo1 - a lakossagnak kb. het szizaleka jutott valaszto joglioz
Ez volt Magyarorszag elso polgari valaszt6jogi torvenye. 1848. julius 5- 1849. augusztus 13. A valasztasi elokeszuletekre vonatkozo szabalyozast a beliigyminiszter majus 18-an es 22-en kiadott korrendeleteiben adta meg. Debrecenben a valasztast az aprilis 24-en megalakitott kozponti valasztmany keszitette e 1 0 . ~Az ~ 1848: V. tc-ben a valasztoi jogosultsagot biztosito cenzust alacsonyabban allapitottak meg, mint a varosi torvenyben. A napszamosok es seged nelkul dolgozo kezmuvesek kivetelevel a polgarok es lakok is - a cenzus alapjan - valasztoi joggal birtak. Debrecen harom kepviselot kiildhetett az orszaggydesbe. A valasztbjoggal rendelkezo debreceniek szama 3333, illetve 3333 fo. A rendelkezesunkre all0 ket forras elteresere nincs magyarazat. Debrecenben a valasztas junius 14-en, igen csekely erdeklodes mellett zajlott le. A szavazason meglelent 1434 valaszto /a jogosultak 61,7 %/, de ez sern szavazott mind. Az I. keriiletben Komlossy lmre gyozott Komlossy Liszl6 es Urinyi Pi1 elleneben, a 11: keriilet mandatumat, mivel Deik Ferenc a neki egyhangulag felajanlott bizalmat nem fogadta el, Tar Kiroly torvenyszeki tanacsnok nyerte el; a 111. keriilet kepviselojenek pedig Farkas Kirolyt valasztottak meg.& 186 1 . aprilis 6- 1 86 1. augusztus 33. A szabadsagharc levereset kovetoen, 13 evi kenyszerszunet utan, Ferenc Jozsef kiraly, az Oktoberi Diploma es a Februari Patens alapjan, 186 1-ben kenytelen elrendelni az orszag- es tartomany gyulesek osszehivasat, de Magyarorszag eseteben nem az 1848. V. tc. alapjan, hanem az 1791. XI. tc. modositasaval. Az orszaggyiiles elokeszito idoszaka marcius 1-to1 aprilis 7-ig tartott. A szavazok szama az I. keriiletben 1153, a 11. keriiletben 1141 es a 111. keriiletben 966 fo volt. A szavazasra januar 13-en keriilt sor, a polgarok bizalmat a tiszantuli kalvinistak vezere Tisza Kilmin, valamint RCvCsz Imre es Patay Istvin nyertek el.47Az orszaggyiiles majus 3 1-i ulesen RCvCsz Imre, a protestans egyhazi irodalorn kiemelkedo egyeni-
" 50. 46 Balogh Istvin: A Eorradalom sodriban. In. Debrecen t6rtCnete 2. Szerk. Ricz 1stvh479-48 1 47 Tisza KBlmBn nagybirtokos, politikus. Az 186 1. orsziggyulQen a Hatirozati PBrt vezetoje Il830- 19021 RCvCsz Imre ref. lelkesz 11826- 188 11. Zoltai Lajos i.m.
sege, felszolalasaval Teleki Liszl6 m j d Tisza Kilmin altal vezetett hatarozati part allaspontjat tamogatta. Revesz Imre ezutan elhagyta az orszaggyulest es visszaadta a mandatumat, nern deriilt feny a kepvisela lemondasanak ~ k a r a . ~RCvCsz ' Imre megiiresedett helyere potvalasztast i ~ t a kki. Az elso menetben gr. DCgenfeld Imre 382, 0lRh.Kiroly 52 szavazatot kapott. Degenfeld szemelyes okok ~niattnem fogadta el Olili Kiroly, Komlossy a felkinalt kepviseloseget. Az i ~ forduloban j Imre es R i c z Gyorgy timarlnester jeloltek kozul lehetett valasztani. A valasztok nagy resze azonban nem kereste fel a szavazo helyiseget, illetve a meglelentek ebedidore elszeledtek, igy 01511 Kiroly 43 szavazattal megnyerte a valasztast. A jelolt azonban a toredek javaslatot netn fogadta el. Ket het rnulva Olili Kiroly ajanlatara kozfelkialtassal Csinyi Dinielt a Kollegium tudos tnatelnatika tanarat valasztottak kepviselijnek.4g
Deik Ferenc felirati javaslata miatt a kiraly augusztus 3 1-en feloszlatta az ~~-sziggyiilest. Ezutin a tiirvenyhatosagok alkotminyos tisztviseloi, egyetemesen mindenhol lekoszontek allasaikrol; a torvenyhatosagok elere orszagszerte kirilyi biztosokat, illetve foispani helytartokat allitottak. Bihar tnegye 6s Debrecen elere Petrik Jinost neveztek ki.'" 1865. december 14-1868. december 9. Mailith Gyorgy kancellar utasitasara a foispanok elokeszitettek az orszaggyules osszehivasat. A kiraly kezirataban felhivta a lnagyar valasztokat " . ..az 1848-ik evi V. tc. alapjan kihirdetett valasztorendszabaly szerint valasztando koveteket, beke- es nyugalo~nszeretoalkal~nasferfiakat, kifogas nelkul kuldeni tartoztok. . . . "' A valasztasi kiizdelem elsosol-ban a saito hasabiain folvt Debrecenben. Az I. keruletben Tisza Kilman Iajanlotta Rev& Imrel; a 11. keriiletben Kiss Laios Iaianlotta Kerekes Gyorgy foiegyzol; a 111.
HHirozati Pirt 186 I Sprilisiban alakult, a Felirati Pirltal e g p t . Vczetoje Deik Ferenc, Andrissy Gyula. Az orsziggyiildsllek 3 12 kCpvisclojc volt. Jinos Kiroly: Pirtpnnoptikum - 35 vilaszds, 256 pirl - Magyarorszigon 1848- 1990. Budapest. 1990. 127. 49 Zoltai Lajos i.111. $1 Sziics Istvin i.m. 1042-43. il A lnagyar orsziggpiiles torldnctc l S07- 1927. Szerk. Bnlla A111al.Budapest. 1927.
,
'
keriiletben Patay lstvin Iajanlotta Racz Gyorgyl, a balkozep part jeloltjei szereztkk meg a mand~tumot.'~
Az ellenzek 1868. aprilis 2-an letrehozta a szelsobal tomoriilesebol es a Balkozep part egy reszebol az 1848-as partot. Vezetoi kozott talalhato Simonyi Ern8 es Helfy Ignicz, akik eveken kereszml szereploi voltak Debrecen politikai eletenek. 1869. aprilis 22-1872 aprilis 15. A valasztas marcius 20-an zajlott le Debrecenben. Az ismet figgetlensegi programmal fellepo Tisza K i l m i n egyhangulag, Kiss Lajos 5 12 szavazattal Olah Kiroly ellen 53 es Patay Istvin egyhangulag szerezte meg a kepviseloi mandatumot. Tisza Kalman valasztoitol aranyhimzesii selyemzaszlot kapott. 1872. szeptember 3-1 875. majus 24. A valasztasi kuzdelem Debrecenben igen koran, meg az ev elejen elkezdodott. A Debrecen cimu ujsag 1872. januar 2-i vezercikkeben a szerzo azt bizonygatja, hogy a kortnany a kezeben lev0 szinte korlatlan lehetosegek ellenere sem tudja megakadalyozni az ellenzek nepszeriisegenek novekedeset ". . .az orszaghbban, sot sajdt soraiban, mint kiwi az orszagban is. "I4 aso on lo stilusu a Debrecen "A sajto feladatai" cimu szerkesztosegi irasa "... itt az ideje, hogy a rnagyar sajto felemelje szavat, s visszaszerezze azt az orszagban, amit az orszaghazaban ezuttal diadalra juttatni nem lehet: a valodi jogegyenlosdget s az igazi nepkepviseleti elvet."15 Debrecen kozeletenek ellenzekiseget bizonyitja, hogy az orszagygyiiles baloldali korei altal rendezendo balparti ertekezletre a debreceni balparti politikai elveit oszto polgarokat a debreceni kuldottek megvalasztasara a torvenyhatosagi tagok hivtak meg nyilvanos felhivassal. A
'' A HatBrozati Partbol alakult ki a Balkozep pan 1865. oktober 2411. Vezetoi: Tisza KKman, Ghyczy K81n~in.1865 deceinbereben alakult ki a Balkozeppart reszekent, de atto1 elkiiloniilten a Szelsobal csoport. Vezetoje: Madarasz Jozsef, Boszormenyi Laszlo. Jonhs Kiroly i.m. 128-129. 53 A De'Ak-part 1866. noveinber 21-en alakult ineg. Vezetoi: De'a Ferenc, Eotvos Jozsef. J o n b Karoly i.m. 130. AZ ellenzek hivatha. Debrecen. 1872. januar 2. 55 Debreczen. 1872. januar 3.
debreceni baloldali kor az orszaghazi balparti ertekezletre elkuldi Tisza Kiilmant, PCchy Tamhst, Gubody Siindort es Simonyi ~ r n o t . ' ~
A valasztasi harc jegyeben Debreczen cimu ujsag kozli a Deak part debreceni tagsaganak foglalkozas szerinti megoszlasat: epitbz 1, maganzo 23, kereskedo 30, ugyved 10, hivatalnok 10, mesterember 16, gazdalkodo 1 5, goztarsulati alkalmazott 10, orvos 10, penzugyi hivatalnok 5, tanar 4, torvenyszeki ulnok 1, kiralyi ugyesz 1, gyogyszeresz 3, bankigazgato 2, haszonberlo 3,mernok 1, zongoramester 1, cukrasz 1 .57 Fontos a debreceni ertelmisegrol kozzetett statisztika is: pap 19, Bllami 6s keriileti hivatalnok 179, virosi hivatalnok 139, tanhr es tanito 148, muvesz 191, ugyved 7 1, gazdatiszt 30, orvos 34, gyogyszeresz 25, sebesz 3, iro Sajnos a balpart debreceni tagsagarol nincs hasonlo osszeallitas. A valasztasi harcban nagy szerepet jatszo valasztasi gyiileseken mejgelentek Ietszamabol a part szervezett tagsagara sem lehet realis kovetkeztetest levonni. A partot tobb alkalommal biztositottak tamogatasukrol elsosorban valasztasok alkalmaval a debreceni zsidosag kepviseloi.5" Debrecenben 1872. junius 30-an, vasarnap keriilt sor a valasztasra. Az I. keriilet valasztoi egyhangulag Tisza KiilmBnt, a 11. keriilet szavazoi Kiss Lajost tamogattak dr. Kola Janos deakparti ugyveddel szemben, mig a 111. keriiletben harman indultak es az elso forduloban a kovetkezo sorrend alakult ki: Moln5r Gyorgy 569, Patay Istv5n 48 1 es Szkkely J6zsef 122 szavazatot kapott. A masodik fordulo gyoztese: Molntir Gyorgy ~ e t t . ~ " 1875. augusztus 30- 1 878. junius 30. A Deakpart es a Balkozeppart 1875. mirciusaban tortent egyesiilesCbB1 jott letre a Szabadelvii part.61 Debreczen. 1872. januar 29. Debreczen. 1872. februar 1. 5X Debreczen. 1872. ~narcius18. 59 Szozat az izraelitakhoz. A H. Ben6 papjelolt irja cikkebeii ,,Fol tellit hitrokonaim! Nyiljtsuk jobbunkat a balkoztppirtnak. ~ l j e nTisza KilmBn!" Debreczen, 1872. mijus 15. 60 Zoltai Lajos i.m. " Az 11875. ndrcius elsejell megalakult Smbadelvii pirt vezetoi: Tism Kaln~in. Moricz Pil, Wekerle Sindor, Jonhs Kiroly i.m. 139 Y' 57
!
1 1
I
!
46
~trendezodotta fuggetlenek tabora is, 1874. februar 26-an megalakult az Egyesult Kozjogi Ellenzek, vezetoi Simonyi Erno, Helfy Ignicz, Orbin BalBzs, MocsBry Lajos. Az uj partbol majus 17-en alakult rneg a Negyvennyolcas Fiiggetlensegi l'art." A valaszto nehezen tudott Iepest tartani a politikai valtozasokkal, ezert a soronkovetkezo valasztason valtozatlanul az ismert politikusok maradtak az erdeklodes kozeppontjaban - kggetlenul attol, hogy politikai magatartasa valtozott-e. A szabadelvii part ezert kedvezo poziciobo1 kezdte rneg a valasztasi felkeszulest. Az ellenzek nehez helyzetben volt, hiszen azokrol a politikusokrol - pl. Tisza Kalmanrol - kellett bebizonyitani, hogy erdemtelenek a bizalornra, akik tobb even at kepviseloik voltak. 1875. aprilis 25-en alakult meg a debreceni Negyvennyolcas Fuggetlensegi Part a varoshaza udvaran, kb. 3000 ember jelenleteben. Az esemenyre Debrecenbe erkezett a part tobb orszagos vezetoje Simonyi Erno, Helfy Ignicz, Gal Mihily es Patay IstvBn. Sor keriilt a valasztbkeriileteknek rnegfelelo partkeriiletek szervezMre is." A Szabadelvii part kepviseleteben Tisza K5lmin kereste fel Debrecent es mondott valasztasi b e s ~ e d e t A . ~julius 1-en lezajlott valasztason a szabadelvii part gyozelrnet aratott, a mandatumokat Tisza Kilmin, Kiss Lajos es Molntir Gyorgy szerezte tneg. Az ellenzek szineiben Verhovay Gyula ujsagiro, Simonyi Erno es Patay Istvin az ellenzeki partvezeto egyenisegei indultak." A valasztok bizonytalansagat erzekelteti, hogy a szavazasra jogosultak egyharmada nem rnent el a szavazasra. 1878. oktober 19-188 1. junius 2. A valasztassal egy idoben zajlo boszniai okkupacio jo alkalmat jelentett a kormannyal szemben a110 politikai erok eles sajto tamadasaira 1878. junius 14-en Debrecenbe erkezett Tisza Khlmin a szabadelviiek valasztasi kampanyanak megnyitasara. Kisereteben volt Jokai Mor, akinek Debrecennel igen jo kapcsolata volt. Tisza KilmBn a Kollegium udvaran rnondta el valasztasi beszedet. A fuggetlenek szerint "Az egesz beszed oly mit sem jelento, oly hideg, arninot meg nem mondott a polemia mestere." A Debrecen cimu lap rendszeresen kritizalta, ocsarolta Tisza 1875 ota vegzett munJ h B s Khroly i.m. 136. Debreczen. 1875. Bprilis 2 1. A fuggetlenek irjhk Tistit Kalman szereplCdr01 ,,Habotiis. nagynevek-eszme nelkiil. Ezek jellemzik T i s ~KalmBn i~ beszedet. ,,Debrecen. 1875. mhji~sDO. Jonas Karoly i.m. 136. @
kajat. A fbggetlensegiek julius %an tartottak valasztasi gyiilesiiket, ah01 - a Debrecen tudositbja szerint - 60.000 ember jelent meg (?) es hallgatta vegig Simonyi Erno es Helfy Ignicz beszedet. A harmadik jelijlt betegsege miatt korhazban f e k i i d t . ~
A valasztasi kampany egyik legerdekesebb cikket a Debrecen kozolte le 1878. julius 3 1-en: "...kote!essege a kepviselonek, hogy a fel,merult minden orszigos targyak es kerdesekben jelen legyen, szavazataval tamogassa azt, mire vilasztoi felhatalmazaset birja. Megdobbenve, leveroleg olvastuk a lapok tudositasabol, hogy igen sok fontos targy szavazasanal szamos kepviselok hianyoztak."" A valasztas Debrecenben augusztus 6-an keriilt sorra. Mindharom ellenzeki jelolt mandatumhoz jutott, vereseget szenvedett Tisza KBlmin, Kiss Lajos es Molnir Gyorgy. A megvalasztott kepviselok: Simonyi Erno, Helfy Ign5cz es bar6 Baldicsy Antid. A valasztast k ~ v e t onegyedik napon bar6 Baldacsy maghalt. A potvalasztason a 48-as Fuggetlensegi part t~iiskolciszervezetenek elnoke dr. Bodogh Antal orvos indult harcba a mandatumert Molnir Gyorgy elleneben. A november 3-74 potvalasztason Mulnir Gyorgy kapta meg a szavazatok tobbseget.'" 880-ban Molnir Gyorgy kepviselo meghalt, a potvalasztason Mudrony Soma 40 eves kozgazdasagi iro figgetlensegi politikaval Kiss L ~ I ~ O elleneS ben kepviseloi mandatutnot ~ z e r z e t t . ~ ~ 188 1. szeptember 26-1 884. majus 19. A valasztasi kuzdelemben a szabadelvu GCresi K5lmin felhivta a valasztok figyelmet, hogy a negyvennyolcas fuggetlensegi part rendszeresen nem debreceni jelolteket allit a valasztasokon, ezert az o kepviseloik neln kotodnek igazan Debrecenhez 7" Jlinius 30-an a szavazbk az urnakhoz jarultak: Tisza a szabadelvu S partot segitette gyozelemre, a K5lmin es Kiss L ~ I ~ O figgetlenek sorabol Simonyi Erno gyozott. Mivel Tisza K i l m i n a nagyvaradi listan is gyozott es azt tartotta meg maganak Debrecenben potvalasztast irtak ki, amelyen a gyozelmet a szabadelvu Korosi SBndor szerezte meg, az ellenzkki Mudrony Soma felett7' Simonyi Erno Debseczen. 1878. julius 8, 14. Cs 27. Debseczcn. 1878. ji~lius.3 1. Debrcczen. 1878. augnsztus 6. 10, oktobcr 2 1. 27 09 Zoltai Lajos i.m. 70 Debrcc/.cn 1x8 I . Bprilis 23. :1 Zoltai Lajos i.m. 67 &'
1882-ben bekovetkezett halala miatt kiirt idokozi valasztbt az I. keriiletben a fuggetlensegi programmal indulo Thaly K i l m i n nyerte Simonffy Simuel ellen." 1884. szeptember 27-1887. majus 26. A valasztas gyoztesei: az I. keriiletben a fuggetlen Thaly K i l m i n gr. Ridai Gedeont utasitotta maga moge, a 11. keriiletben a szabadelvii Kiss Lajos br. Pr6nai GBbort gyozte le, a 111. keriiletben Korosi Sandor gyozott szabadelvii prograrnmal Orbin Balizs f e ~ e t tKiss . ~ Lajos 1886-ban bekovetkezett halalit koveto potvalasztast gr. Dkgenfeld Lajos nyerte Villy ~ r p a d nagybirtokos, fuggetlen jelolt e ~ l e n . ~ ~ 1887. szeptember 28-1892. januar 4. Debrecenben a valasztasra junius 17-en kerult sor. Az I. keriiletben Thaly K i l m i n figgetlensegi programmal gyozott dr. Csiky K i l m i n miiegyetemi tanar ellen; a 11. keriiletben gr. Dkgenfeld Lajos a Szabadelvii part jeloltje gyozott Mezei Erno iro ellen; a 111. keriiletben Korosi Sindor szerezte meg a mandiitumot a figgetlen programmal indulo Villy ~ r p i delott. Grof DCgenfeld Lajost 1889-ben Nograd megye foispanjava neveztek ki, ezert mandatumarol lekoszont. A potvalasztason a 48-as figgetlensegi part tamogatasaval indulo partonkivuli dr. Kirily Ferenc kereskedelmi es iparkamarai titkar gyozott dr. Csiky K i l m i n e11en.~' 1892. februar 30- 1896. oktober 3. Debrecenben januar 28-an jarultak a valasztok a szavazo helyisegbe. Az I. keriiletben isrnet Thaly K i l m i n a gyoztes ezuttal Komlossy Dezso torvenyszeki biro ellenB ben; a 11. keruletben dr. Kirily Ferenc, aki kozben csatlakozott a szabadelvu parthoz Kovics J6zsef ugyveddel szemben; a 111. keriiletben a szabadelvii Korosi Sindor a kggetlen dr. Bakonyi Samu iigyvedet gyozte le.76 1896. november 23- 1901. szeptember 5. A valasztast megelozoen a Szabadelvii Parton belul Mirk Endre ugyved a 11. keriiletben a partja hivatalos jeloltjevel - dr. Kirily Ferenccel - szemben onmagat uo. Zoltai Lajos i.m., Debreczen. 1884.julius 2, 13. 74 Zoltai Lajos i.m. 75 Zoltai Lajos i.m., Debreczen. 1887.junius 17. 76 Zoltai Lajos i.m., Debreczen. 1892. januhr 22. 7'
73
kivanta jeloltetni a valasztason. Tamogatasara 284 alairassal ellatott nyilatkozatot juttatott el a foispanhoz, hangsulyozva, hogy "...a valasztok nincsenek tnegelegedve dr. Kirily Ferenccel es engem ohajt nagyobb resze." Oktober vegen az ellentet feloldodott es Mirk Endre visszalepett. A valasztas Debrecenben oktober 34-en keriilt sorra. Az I. keriilet biztos gyoztese Thaly Kilmin, aki most Mayer Emil Istvin maloln igazgato felett diadalmaskodott; a 11. keriiletben dr. KirRly Ferenc nyerte el a mandatumot a figgetlen Toth BCla elott; a 111. keriiletben dr. Kola Jhnos gyozott a Klggetlen szinekben indulo Komjithy BCla budapesti iigyved e ~ l e n . ~ 190 1 . oktober 26- 1905. januar 3. "Nern az orszag javat akarjak, haneln a javait." figyelrneztette J h o s i Zolthn a polgarokat a valasztas felelossegere a Debreczen 190 1. oktober elseji szamaban. A valasztasra masnap keriilt sor. Az I. keriiletben Thaly K i l m i n oriasi folennyel gyozte le vetelytarsat, Korossi Kilmhn ugyvedet; a 11. keriiletben dr. Bakonyi Samu iigyved, fuggetlensegi progra~nmal, gyozte le dr. M i r k Endre ugyvedet; a 111. keriiletben harom jelolt Iepett fel: Dobieczky Sindor szabadelvu part, dr. Varga Lajos figgetlen es Szabo K i l m i n . A szavazatok szorodasa rniatt oktober 19-en potvalasztasra keriilt sor, amelyen Dobieczky Sindor szerezte meg a kepviseliii mandatumot. A figgetlenek panaszt tettek a beliigyminiszternel a valasztisba va16 durva beavatkozis miatt - hiaba.'" 1 905. februar 17- 1906. febnlar 19. A valasztasra januar 36-an kerult sor Debrecenben. Az I. kerdetben Thaly K i l m i n folenyes gyozelrnet aratott dr. Jtiszi Viktor tanar, szabadelvu jelolt es a debreceni valasztason eloszor fellepo szocialdemokrata jelolt, Gail Istvin ellen; a 11. .keriiletben dr. Bakonyi Samu hggetlen jelolt szerezte meg a kepviseloi mandatumot Munnich Aurel szabadelvu es Kardos Jakab 77
.
Zollai Lajos i.m., Debreczen. IS!%. oktober 1, 12, 24. 78 A szavazlis a 111. keriiletben az elso fordulo utin: Dobieczky Sindor 535, dr. Varga Lajos 452. S z ~ b oKlilmliii 296 si.ilvazat. Az 1901- 1906- os ciklusban a kovelkezo debseceui kepviselok dolgoztak ors&gyulesi bizottsligban: Thaly Klilmin tagja a penziigyi bizollsi~gnak,a Dicsoiilt Erzsdbel kirlilyasszonyunk szobor bizottsiginak es n IX. osztilynak. Dr. Bako~lyiS a m ~tagja az igazs5giigyi bizottsigilak 6s a IV. osztilynak, Dobieczky Sandor a kozlekedesugyi bizottsignak. Az 190 111906. evi orsziggyiiles kepviselol~izatagjainak oszthlyszerinti iidvjegyzeke es a bizottsagok nevsora. Az elso iildsszakbari Budapest, 190I.
50
1 1
I
!
.
nyomdatulajdonos, szocialdemokrata jelolt elott; a 111. keriiletben Szab6 Khlmhn a kereskedelmi- es iparkamara elnoke utasitotta maga moge a szabadelvu Dobieczky Shndort es a szocialdemokrata NRnRsi ~ajost.'~ 1906. majus 3 1- 1910. marcius 33. Megismetlodott az 1905-0s eredmeny - a kormanyzopart vereseget szenvedett. Az I. keriiletben Thaly Khlmhn abszolut gyozelmet arat dr. JRszi Viktor tanar es GaRl Istvhn ellen; a 11. keriiletben dr. Bakonyi Samu ismet megelozte Miinnich AurClt es Kardos Jakabot; a 111. keriilet gyoztese Szab6 K i l m i n - az ujpart jeloltje - Dobieczky Shndor es Nhnhsi Lajos e~ott.~" 19 10. junius 33- 19 18. november 16. A debreceni valasztok bizalmat dr. Tiidos Jhnos orvos es dr. Bakonyi Samu iigyved ellenzeki programmal, dr. Ling Lajos volt miniszter, egyetemi tanar a kormany es a munkapart jeloltjekent nyerte el.
DEBRECEN'S DELEGATES SENT TO THE PARLIAMENTS
Istvan Gazdag
In the introduction the author describes the history and development of the parliaments and the change of the society of members participating in the work of the parliaments. The representation of Debrecen on the parliaments didn't start with becoming of Debrecen to a free royal town. The council of Debrecen took all the opportunities to send their delegates to the parliaments of Transylvania and then to the feudal parliaments of Hungary. The towns and in this way Debrecen as well had almost no voice on such forums. 79
Debreczen 1905. janiihr 3, 6, 26. Debreczen 1906. januar 27.
About the parliamentary work of the representatives, namely the "delegates" our sources remained from the reform period. Then the author introduces the representation of Debrecen at the civil parliaments. In the discussion the references to Debrecen on the parliaments of 1848-49 are specially stressed. After the fall of the constitutional attempt of 1861 and after the compromise of 1867 envolves the regular activity of representation of the parliamentary delegates of the town first of all in the period of elections. The paper includes the time of election and lists the names of the delegates elected.
52
~
I
1
I
!
.-
