DEBRECEN BELVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓ AKCIÓTERÜLETI TERV. Debrecen, március 16. (Aktualizálva: szeptember 1

DEBRECEN BELVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓ AKCIÓTERÜLETI TERV

KÉSZÍTETTE: OTP HUNGARO-PROJEKT KFT.

Debrecen, 2009. március 16. (Aktualizálva: 2009. szeptember 1.)

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés...................................................................................................................... 5

2.

A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése ...................... 7

3.

A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása......................10

4.

3.1

Akcióterület kijelölése............................................................................................10

3.2

Jogosultság igazolása...........................................................................................12

3.3

Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése....................................................15

Helyzetértékelés ..........................................................................................................16 4.1

Akcióterület szabályozásának áttekintése .............................................................16

4.2

Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása...................................25

4.3

Az akcióterület társadalmi gazdasági jellemzői és kapcsolódó problémái .............31

4.3.1

Demográfiai helyzet ..........................................................................................31

4.3.2

Vállalkozások ....................................................................................................32

4.3.3

Kiskereskedelem, vendéglátás, szálláshely szolgáltatás ...................................36

4.3.4

Munkaerőpiaci és foglalkoztatási helyzet ..........................................................37

4.3.5

Az akcióterület lakosságának jövedelmi és szociális jellemzői ..........................37

4.3.6

Lakáshelyzet .....................................................................................................39

4.4

Debrecen városközponti akcióterületének környezeti jellemzői .............................43

4.4.1

Talaj, föld ..........................................................................................................43

4.4.2

Levegőminőség.................................................................................................43

4.4.3

Vizek .................................................................................................................45

4.4.4

Az épített környezet fejlődése ...........................................................................46

4.4.5

Műemlékek – helyi építészeti értékek................................................................47

4.4.6

Természeti rendszerek, természeti értékek, zöldfelületek .................................51

4.4.7

Települési táji környezet....................................................................................53

4.4.8

Közterületi alkotások az akcióterületen .............................................................53

4.4.9

Veszélyes anyagok és technológiák, hulladékgazdálkodás...............................56

4.4.10 Zaj, rezgés ........................................................................................................56 4.4.11 A közlekedés helyzete.......................................................................................56 4.4.12 A közműhálózat állapota a rehabilitáció megvalósítása szempontjából .............60 4.4.13 Debrecen városközponti akcióterületének közbiztonsága .................................61 4.5

Az akcióterület közösségi jellemzői .......................................................................63

4.5.1

Közigazgatási intézmények...............................................................................63

4.5.2

Az egészségügy és szociális ellátás intézményei..............................................64

4.5.3

Oktatási intézmények ........................................................................................65

4.5.4

Kultúra és közművelődés ..................................................................................68

4.5.5

Színház és zene................................................................................................68

4.5.6

Művelődési ház, mozi, könyvtár ........................................................................69

4.5.7

Múzeumok, galériák, kiállítóhelyek ....................................................................70 2


4.5.8

5.

Templomok .......................................................................................................70

4.6

Tulajdonviszonyok értékelése ...............................................................................73

4.7

Piaci igények, lehetőségek felmérése ...................................................................75

Fejlesztési célok és beavatkozások ...........................................................................82 5.1

Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai ......................................................82

5.2

Fejlesztési programok ...........................................................................................87

5.2.1

Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat

tartalma .........................................................................................................................87 5.2.2

Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései

nyomán .......................................................................................................................129 5.2.3

A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt

tevékenységek az akcióterületen.................................................................................132 5.3

Tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez .....................................135

5.4

A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve...........................................140

5.5

A tervezett fejlesztések várható hatásai ..............................................................141

5.5.1

Társadalmi-gazdasági hatások........................................................................141

5.5.2

Esélyegyenlőségi hatások...............................................................................146

5.5.3

Környezeti hatások..........................................................................................147

5.6

Kockázatok .........................................................................................................149

5.6.1

A projekt megvalósítása során felmerülő kockázatok ......................................149

5.6.2

A projekt üzemeltetése kapcsán felmerülő kockázatok....................................152

5.7

A városrehabilitációs terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi

egyeztetések...................................................................................................................149 6.

A megvalósítás intézményi kerete ...........................................................................157 6.1

Az akcióterületi menedzsment ….. ......................................................................157

6.2

A projektmenedzsment feladatai és működése ...................................................161

6.2.1

A kijelölt akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek .................163

6.2.2

A kijelölt akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatmegosztás .............164

6.2.3

A menedzsment szervezete és kompetenciái..................................................167

6.2.4

Külső szakértők feladatai ................................................................................170

6.2.5

A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje.............................171

6.2.6

Városfejlesztési társasággal kötött rehabilitációs szerződés tartalmi keretei.…172

6.3

Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása ...........................................................................................................................173

6.4

7.

Üzemeltetés, működtetés....................................................................................176

6.4.1

A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása ......176

6.4.2

Szervezeti terv ................................................................................................178

Pénzügyi terv.............................................................................................................180 7.1

Teljes akcióterület pénzügyi ütemezése..............................................................180

7.2

A pályázat pénzügyi terve ...................................................................................182

7.3

Finanszírozási kockázatok ..................................................................................185 3


8.

Előkészítettség állapota összefoglalóan .................................................................186

Ábrajegyzék ......................................................................................................................187 Táblázatjegyzék ................................................................................................................188 Mellékletek ........................................................................................................................189 1. sz. melléklet: Társadalmi egyeztetések összefoglalói .................................................189 2. sz. melléklet: IGÉNYFELMÉRÉSI ÉS KIHASZNÁLTSÁGI TERV……………………… 3. sz. melléklet: A Belvárosi Művelődési Ház programkínálata 2009………….…………. 4. sz. melléklet: Költség-hatékonyság elemzés CBA..…………………………..…………. 5. sz. melléklet: A közlekedésfejlesztést érintő projektelemek térképi alátámasztása ...

4


1.

Bevezetés

Az Európai Unióban a 2007-2013 közötti támogatási periódus alatt a konvergencia és a vidéki területek felzárkóztatása mellett kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül pedig a fenntartható integrált városfejlesztés is. A városoknak, az integrált megközelítés elvét alkalmazva, városfejlesztési stratégiában kell meghatározniuk a fejlesztési célokat és területeket, valamint kiemelt figyelmet kell fordítani a partnerség szempontjainak érvényesítésére, azaz az Önkormányzat vezető szerepe mellett a lakosság, a gazdasági szereplők, a civil szféra bevonására. A városfejlesztési elképzeléseik megvalósításához és a városrehabilitációs célú uniós támogatások megszerzéséhez a városoknak Magyarországon integrált városfejlesztési stratégiát (IVS) és a hozzájuk szervesen illeszkedő akcióterületi tervet kell készíteniük. Az európai uniós gyakorlatnak megfelelően az Akcióterületi Terv a fejlesztéseket megalapozó településrendezési tervekre építve, Debrecen Megyei Jogú Város középtávú városfejlesztési céljait megfogalmazó integrált városfejlesztési stratégiában elhatározott önkormányzati fejlesztési és rehabilitációs tevékenység összehangolt megvalósítási terve. Az Akcióterületi Terv elsősorban a már elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégiára (IVS), valamint a város már meglévő stratégiai tervezési dokumentumaira (Debrecen Hosszú távú Városfejlesztési Koncepciója, DMJV Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve,

DMJV

Városrehabilitációs

Stratégiája

és

Programja,

DMJV

Közoktatási

Esélyegyenlőségi Terve stb.) alapoz, valamint összhangban van az Akcióterületi Ingatlangazdálkodási Tervvel, mellyel biztosítja az azokhoz való illeszkedést a kitűzött célok vonatkozásában. Az Akcióterületi Terv a városfejlesztési beavatkozások alapdokumentumait jelenti. A Terv ugyanazt a célt szolgálja, mint más típusú projekt esetén a megvalósíthatósági tanulmány. A jelenlegi Akcióterületi Terv a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára” című módszertani útmutató alapján, az abban megfogalmazott elvárásoknak megfelelve készült, figyelembe véve a „Tervezési útmutató a Megyei Jogú Városok Városrehabilitációs

témájú

kiemelt

projektjavaslataihoz”

elnevezésű

dokumentum

iránymutatásait is. Az Akcióterületi Terv a megvalósítás teljes körű (városrendezési, műszaki, pénzügyi) forgatókönyveként szolgál Debrecen MJV Önkormányzata számára. A városfejlesztési akció olyan komplex tartalmú önkormányzati fejlesztés végrehajtását jelenti, melyet a város meghatározott idő alatt, meghatározott műszaki, gazdasági, társadalmi és városépítészeti eredményekkel, meghatározott pénzügyi paraméterekkel (kiadásokkal és bevételekkel) akar megvalósítani. Az Akcióterületi Terv egyúttal irányt mutat a magántőke fejlesztéseinek is. Az Terv egy folytonos vonallal lehatárolható összefüggő területre, a városfejlesztési akcióterületre készül. Az elfogadott IVS 10 akcióterületet határoz meg, melyek közül jelen Akcióterületi Terv a Belváros lehatárolt területére vonatkozik, és meghatározza azokat a

5


konkrét fejlesztéseket, melyek a kétfordulós pályázati rendszer keretében benyújtásra kerülnek. A jelen tervezési dokumentum a kétfordulós pályázat első fordulójának benyújtásához szükséges, mely számos ponton hagy még kidolgozásra váró nyitott kérdéseket, hisz ezek a tervezés jelen stádiumában még megválaszolhatatlanok. Az Akcióterületi Terv struktúrája – a városfejlesztési útmutatót követve – a következő fejezeteket tartalmazza: •

A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése – az Akcióterületi Terv IVS-hez való illeszkedését vizsgálja;

•

A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása – a Belváros akcióterület lehatárolása, valamint az akcióterület jogosultságának vizsgálata;

•

Helyzetértékelés – a lehatárol Belváros akcióterület részletes helyzetfeltárása;

•

Fejlesztési célok és beavatkozások – stratégiai fejezet, amely tartalmazza a célstruktúrát, az akcióterületen tervezett magánberuházások, közszféra beruházások, valamint a konkrét ROP pályázathoz benyújtásra kerülő önkormányzati projektelemek részletes bemutatását, ezek különböző szempontú hatásait és kockázatait;

•

A megvalósítás intézményi kerete – a városfejlesztési társaság, valamint a ROP pályázat projektmenedzsment struktúrájának bemutatása;

•

Pénzügyi terv – mind az akcióterületen megvalósuló beruházások, mind a ROP pályázat keretében támogatást igénylő önkormányzati, valamint magánberuházások részletes költségvetése

•

Előkészítettség állapota összefoglalóan – a ROP pályázathoz benyújtásra kerülő projektelemek előkészítettségének állapota.

6


2.

A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése

Az integrált városfejlesztés lényege, hogy olyan fejlesztési elemeket fog össze egy projektté, melyek egy adott probléma megoldása vagy fejlesztési cél megvalósítása érdekében több funkció szinergikus egymásra-hatásával a legkisebb forrásigény mellett a legjobb eredmény éri el. Az Európai Unió több, a városrehabilitációs fejlesztések kereteit meghatározó dokumentumot dolgozott ki a 2007-2013 tervidőszakra iránymutatásul, melyek a nemzeti fejlesztési tervekben érvényesültek, így pl. a magyar tervezési rendszerbe tartozó Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, valamint az Észak-alföldi Operatív Programban. Debrecen MJV esetében az ÚMFT az „Élhető városok együttműködő és versenyképes hálózatának megteremtését” szolgáló Integrált Városfejlesztési Stratégiát, ezen belül „a tudás iparosítása” szerepet jelöli meg az öt regionális központ, mint fejlesztési pólus szerepkört tekintve. A Régió 2007-2013 időszakban – hasonlóan a többi régió stratégiájához – a városrészek gazdaságfejlesztő városrehabilitációs akcióit helyezi előtérbe, melyet minden városnak az Integrált Városfejlesztési Stratégiájában kell meghatározni. Debrecen Megyei Jogú Város jelenleg hatályos Településfejlesztési Koncepcióját és Településrendezési Tervét 1998-ban, Hosszú távú Városfejlesztési Koncepcióját 2000-ben, fogadta el az Önkormányzat Képviselőtestülete. Ezen túlmenően 2006-ban több olyan dokumentum is készült, mely az ország, a régió és a város tervezési rendszerét volt hivatva összehangolni. Ezek közül ki kell emelni DMJV 2007-2013 közötti fejlesztésének stratégiai és

operatív

programját,

Városfejlesztési

mely

Koncepció

messzemenően

célrendszerét,

és

figyelembe egyúttal

veszi

a

megalapozza

Hosszú az

távú

Integrált

Városfejlesztési Stratégiát, amellyel biztosítja az IVS és a Városfejlesztési Koncepció célrendszerének összhangját. A területfejlesztési tervezés egy folyamat, állandó megfigyelés, visszacsatolás és továbbtervezés folyamata. DMJV tudatosan irányítja ezt a folyamatot, az IVS-ben a célrendszert hosszútávon megtartva, az akciókat közép és rövidtávon jelöli ki, melyek megvalósításával a dokumentumok folyamatos frissítése is szükségessé válik. A Hosszú távú Városfejlesztési Koncepció megújítására várhatóan még 2008 során sor kerül.

7

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv 1. ábra: Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere Jövőkép

A múlt értékeire támaszkodva a jövő kihívásainak megfelelve Debrecen az Észak-alföldi régió, valamint a határon túli térség kimagasló térszervező erejű regionális központjává, és nemzetközi jelentőségű tudás-centrumává válik

Átfogó cél

A város földrajzi elhelyezkedésére, valamint jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodó, magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes gazdaság, amely az értékek megőrzésével és fenntartható használatával hosszú távon biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára T1. A város elérhetőségének javítása

T2. A városon belüli közlekedés feltételeinek javítása

T3. A gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúrafejlesztés

T4. A Debreceni Egyetem és az MTA ATOMKI oktatásikutatási infrastruktúrájának a fejlesztése, a gazdasági élet szereplőivel kialakított kapcsolat magasabb szintre emelése

T6. A természeti környezet védelme, állapotának javítása

T7. Az épített környezet védelme és felújítása

T8. A város oktatási és közművelődési infrastruktúrájának a fejlesztése

T9. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése

Középtávú tematikus célok

Városrészekhez kapcsolódó célok

T5. A minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a meglévő adottságok magasabb szintre emelése

V1. Belváros: A regionális központi szerepkörhöz kapcsolódó funkciók erősítése, az ehhez szükséges feltételek magasabb szintre emelése, valamint a lakosság életkörülményeinek a javítása V2. Hagyományos beépítésű belső lakóterület: A lakosság számára a mainál magasabb színvonalú lakókörnyezet biztosítása V3. Lakótelepek: Az infrastruktúra modernizálásával, a szociális és közösségi terek megújításával az életkörülmények átfogó javítása V4. Villanegyed: A városrész további építészeti leromlásának megakadályozása, az útviszonyok javítása, valamint a város felsőoktatási és K+F szerepének növelése V5. Kertváros: A lakosság közintézményekkel való ellátásának és városrész megközelíthetőségének a javítása, valamint a város felsőoktatási és K+F szerepének növelése V6. Ipari üzem terület: A város gazdaságának további fejlődéséhez szükséges infrastrukturális feltételek kialakítása V7. Nagyerdő: A város idegenforgalmi potenciáljának, felsőoktatási és K+F szerepének növelése, valamint a természeti környezet értékeinek a megóvása V8. Józsa: A városrész megközelíthetőségének és oktatási infrastruktúrájának a javítása V9. Külső településrészek: A helyben élő lakosság életkörülményeinek javítása, az idegenforgalom fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, figyelembe véve a természeti környezet megóvásának a szükségességét V10. Egyéb övezet: A Debreceni Repülőtér területének intenzívebb kihasználása, személy- és teherforgalmának a növelése

8

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv 2. ábra: A középtávú tematikus célok és az IVS városrészek közötti kapcsolat

(++ erős kapcsolat, + közepes kapcsolat, - gyenge/nincs kapcsolat) Középtávú tematikus célok

Belváros

Hagyományos beépítésű belső lakóterület

Lakótelepek

Villanegyed

Kertváros

Ipari üzem terület

Nagyerdő

Józsa

Külső településrészek

Egyéb övezet

T1. A város elérhetőségének javítása

-

-

-

-

+

+

+

++

+

++

T2. A városon belüli közlekedés feltételeinek a javítása

++

+

++

-

+

+

-

-

+

-

T3. A gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúrafejlesztés

-

-

-

-

-

++

-

-

-

+

T4. A DE és az ATOMKI K+F kapacitásának fejlesztése és a gazdasági szereplőkkel kialakított kapcsolat erősítése

-

-

-

++

+

-

++

-

-

-

T5. A minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a meglévő adottságok magasabb szintre emelése

+

-

-

-

-

-

++

-

+

-

T6. A természeti környezet védelme, állapotának javítása

+

+

+

-

-

-

++

-

++

-

T7. Az épített környezet védelme és felújítása

++

+

++

+

-

-

-

-

-

-

T8. A város oktatási és közművelődési infrastruktúrájának a fejlesztése

+

-

+

-

+

-

-

+

-

-

T9. A szociális és egészségügyi ellátórendszer fejlesztése

+

-

+

-

+

-

++

-

-

-

9


3.

A településfejlesztési jogosultság igazolása

3.1

akcióterület

kijelölése,

Akcióterület kijelölése

A Város Integrált Városfejlesztési Stratégiai dokumentuma (IVS) 9 fejlesztési akcióterület (AT) kijelölésére tesz javaslatot. Az AT-ek lehatárolása általában igazodik a városszerkezeti egységekhez, a város településszerkezeti és szabályozási tervében (TSZT és SZT) is meghatározott területi egységekhez. A Belvárosi AT jól definiált, lényegileg megegyezik a fenti településrendezési tervben Városközponti (V jelű) részterületként meghatározott területegységgel1. Az IVS a Belvárosi AT-et az elsődlegesen funkcióbővítő típusú városrehabilitációs célterületek közé sorolja. Debrecen városközponti akcióterületének határai Északon: Hunyadi J. u. a tervezett kiskörút (Cserepes u.) és a Piac u. közötti szakasza Keleten: Piac u. a Csapó u.-ig, Csapó u. a Liszt F. u.-ig, a Liszt F. u. a Kossuth L. u.ig, Batthyány u. a Szent Anna u.-ig, Szent Anna u. a Piac u.-ig, Piac u. az Erzsébet u.-ig Délen: Erzsébet u. Piac u. és a tervezett nyugati

kiskörút

közötti

szakasza

nyugati

kiskörút

(Boldogfalva u.) Nyugaton: a

tervezett

(tájékoztató jelleggel: Boldogfalva u., Török B. u., Szalkai u., Nemzetőr u., új nyomvonal, Tóth Á. u., Csók u., új nyomvonal, Cserepes u.)

1 Megjegyzendő, hogy DÉSz „Belváros (B)” területként 42.§ (1) bek-ében nem ezt a területegységet definiálja, a Belváros AT területe a DÉSz 42.§ (2) bek. „Városközpont (V)” jelzésű területével azonosítható

10


Az akcióterület az alábbi utcákat érinti: Közterület neve ANTALL JÓZSEF ARANY JÁNOS BAJCSY-ZSILINSZKY BALTAZÁR DEZSŐ BARNA BATTHYÁNY BETHLEN BOLDOGFALVA CSAPÓ CSEREPES CSÓK CSOKONAI DARABOS DÉRI DÓSA NÁDOR ERZSÉBET FŰVÉSZKERT GAMBRINUSZ GARAI HAL HATVAN HUNYADI JÁNOS ISKOLA JÁSZAI MARI JÓKAI KÁLVIN KÁPOLNÁSI KOSSUTH KOSSUTH LISZT FERENC MESTER MIKLÓS MÚZEUM NEMZETŐR NYOMTATÓ PÁSTI PERÉNYI PÉTERFIA PETŐFI PIAC RÉVÉSZ RÓZSA SAS SIMONFFY SZALKAI SZÉCHENYI SZENT ANNA TÖRÖK BÁLINT VÁROSHÁZ VÁSÁRY ISTVÁN VÖRÖSMARTY ZAMENHOF

Közterület jellege utca utca utca tér utca utca utca utca utca utca utca utca utca tér tér utca utca köz utca köz utca utca utca tér utca tér utca tér utca utca utca utca utca utca utca utca utca utca tér utca tér utca utca utca utca utca utca utca utca utca utca utca

Páratlan oldal összes szám 1-37 1-43 összes szám 1-19 összes szám 1-25 összes szám 1-5 összes szám összes szám 1-9 1-11 összes szám összes szám 1-9 összes szám összes szám összes szám összes szám 1-33 1-13 összes szám összes szám 1-15 13, 17 összes szám összes szám 1-17 összes szám 1-33 összes szám összes szám összes szám összes szám összes szám 2-8 összes szám összes szám összes szám összes szám 1-33 összes szám 1-31 1-13 összes szám összes szám összes szám összes szám

Páros oldal összes szám 2-40 2-40 összes szám 2-12 2-34 összes szám 20-28 összes szám 2-8 2 összes szám összes szám összes szám összes szám összes szám összes szám 2-38 összes szám összes szám 2-12 14, 16 összes szám összes szám 2-10 2-20 2-28 összes szám összes szám összes szám összes szám összes szám 2-4 1-9 16-44 összes szám összes szám összes szám 2-32 összes szám 2-32 2-10 2-14 összes szám összes szám összes szám összes szám

11


Az AT adottságainak részletes leírását és SWOT- értékelését az IVS 4. sz. „Városrész-szintű helyzetelemzés” c. fejezet, „4.1. Belváros” c. alfejezete tartalmazza. Jelen fejezet az akcióterületen elhatározott fejlesztési szándékok és az érvényes településrendezési tervi – elsősorban a szabályozási tervi előírások – összhangját vizsgálja és értékeli, a Kézikönyvben meghatározott tematika szerint2. Az akcióterületet a Debreceni HÉSz (DÉSz) 23. sz., Belterületi Szabályozási Tervi (SZT) mellékletének 12-4/c és 18-2/a jelű szelvényei fedik le, teljes egészében.

3.2

Jogosultság igazolása

Az integrált városfejlesztési stratégia az akcióterületre vonatkozó főbb megállapításai Debrecen Integrált Városfejlesztési Stratégiája 10 városrészt határolt le. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007-ben rendeletben fogadta el a Központi Statisztikai Hivatal által készített, a 2001. évi népszámlálási adatokra épülő a „Nagyvárosok belső tagozódása – Debrecen” című, kiadványában megjelölt 75. területegységből álló körzetbeosztást. (32/2007. (VI. 28.) Ö.r.) Ezek kettő kivételével – a Repülőtér és Nagyerdőtölgyes – lefedik a mai belterületet. Az

Integrált

Városfejlesztési

Stratégia

által

javasolt

városrészek

ezen

körzetek

összevonásával, két esetben a körzethatárok csekély módosításával alakultak ki, figyelemmel a területek jellemző funkciójára és beépítési sajátosságaira. Két új külterületi városrész is kijelölésre került, a Déli ipari terület valamint az „egyetemi ipari park”, ez utóbbi a tudásintenzív vállalkozások számára kínál majd új lehetőségeket.

2 „Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése: Az akcióterületen tervezett fejlesztéseket meghatározza a településszerkezeti és a szabályozási tervben az akcióterületre vonatkozó előírások, csatolni kell a dokumentációhoz. Továbbá a közérdekű célokat szolgáló fejlesztések igényelhetik az akcióterület fejlesztési tervének kidolgozása közben a szabályozási terv kisebb módosítását. A beavatkozásokat tartalmazó fejezetekben jelezni kell, hogy milyen módosítási igények merülnek fel az akcióterület terv sikeres megvalósítása érdekében. Az érintett beavatkozások esetén szintén jelezni kell, milyen ütemezésben kívánják a szabályozási tervet módosítani.”

12

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv 1. Belváros 2. Hagyományos lakóterület 2.1. Nyugati 2.2. Északkeleti

beépítésű

5.5. Északnyugati 5.6. Nyugati; 5.7. Nagysándortelep

belső

6. Ipari üzem terület 6.1. Nyugati 6.2. Délnyugati 6.3. Keleti 6.4. Északi 6.5. Déli 6.6. DE TTIP

3. Lakótelepek 3.1. Nyugati (Tócóskert és Tócóvölgy) 3.2. Északnyugati (Újkert és Vénkert) 3.3. Libakert 3.4. Dobozikert 3.5. Wesselényi 3.6. Sóház 3.7. Ispotály 3.8. Epreskert 3.9. Sestakert

7. Nagyerdő 8. Józsa 9. Külső településrészek 9.1. Egyéb belterületek 9.2. Külterületek

4. Villanegyed 5. Kertváros 5.1. Délnyugati 5.2. Déli 5.3. Délkeleti 5.4. Keleti

10. Egyéb övezet 10.1. Repülőtér 10.2. Köztemető 10.3. Nagyerdőtölgyes

Az akcióterület jogosultsága Az IVS a Belváros városrészt, mint egységes akcióterületet kezeli. Az akcióterület a pályázati útmutatónak megfelelően akkor jogosult elbírálásra és támogatásra, ha bizonyított, hogy több városi, közösségi és gazdasági funkció is érintett az akcióterületen. Az

akcióterület

komplexitását

igazoló

adatoknak

a

pályázati

útmutató

szerinti

számszerűsítésben az alábbi indikátoroknak kell, megfeleljenek. db Közösségi, közigazgatási, és közszolgálati intézmények száma: minimum

4

A kijelölt területen található

13

Kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltató egységek minimum

20

A kijelölt területen található: vendéglátó ipari szolgáltató

41

üzleti szolgáltatás pénzügyi szolgáltatás

156 11

A Belváros Debrecen intézményhálózatát tekintve igen sok területen domináns szerepet tölt be. Az intézmények esetében megállapítható, hogy a közigazgatással foglalkozó intézmények 60%-a, míg az egyéb államszervezettel kapcsolatos intézmények 48,6%-a található ebben a városrészben. Itt helyezkedik el az előbbi kategóriába tartozik többek között a megyei és a városi önkormányzat, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Északalföldi Regionális Igazgatósága, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Irodája, a

13


Hajdú-Bihar Megyei Rendőrfőkapitányság, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Az egyéb államszervezetekkel kapcsolatos intézmények közé sorolható a Városi, a Megyei Bíróságok, valamint a Táblabíróság, a Megyei és a Fellebviteli Ügyészség, a Hajdú-Bihar megyei Vállalkozásfejlesztési Központ, valamint az Állami Számvevőszék Hajdú-Bihar megyei Ellenőrző Irodája. A gazdasági és közszolgáltató intézmények közül az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt., valamint a DEBMUT Magas, Mély és Útépítő Zrt. Központja is a városrészben helyezkedik el. A városközpont a kiskereskedelem legforgalmasabb központja, a kisebb-nagyobb üzletek mellett több nagyobb bevásárlóház is várja az érdeklődőket az akcióterületen. Ilyen a Pulykakakas Üzlet- és Irodaház, amelyben üzletek és szolgáltató egységek, lakások és irodák kaptak helyet, a kiskereskedelem egyik városi szintű központjává vált. Az új Piaccsarnokot 2008. február végén adták át, és ez a kereskedők és a lakosság számára egyaránt az élhető város jobb közérzetét nyújtja. A pénzügyi intézmények esetében hasonló koncentráltság figyelhető meg: a városban működő bankfiókok 75,8%-a található a Belvárosban, a biztosítótársaságok és a takarékszövetkezetek vonatkozásában kisebb a koncentráltság, 57,1%; A város kulturális intézményei nagyobb hányada szintén a belvárosban található, nevezetesen a Csokonai Színház, Vojtina Bábszínház, Alföld Színpad. A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ az Észak-alföldi Régió legnagyobb művészeti galériája. Az összesen 4.650 m2 alapterületű, háromszintes épület mintegy 3.000 m2 kiállítótérrel rendelkezik. A jelentősebb múzeumok közül a névadó Déri Frigyes hagyatékát őrző Déri Múzeum, Magyarország egyik leggazdagabb kulturális-művészeti gyűjteménye, a Debreceni Református Kollégium Múzeumában pedig Iskolatörténeti és Egyházművészeti Állandó Kiállítás látható. A Kölcsey Központ, Kelet-Magyarország legnagyobb konferenciaközpontja. Az intézmények, és a lakosság igényeit egyaránt szolgálja a koncentrált parkolóhelyek kialakítása, amivel a közterületek kultúráltabb környezetének látványát teremtették meg. Ezek például az Igazságügyi Centrum – 60 férőhely, Kölcsey Központ – 300 férőhely, Halköz Üzletház – 100 férőhely, Bethlen utca – 100 férőhely, kapacitással megvalósult parkolóházak; jelenleg is több projekt áll megvalósítás előtt, vagy alatt, mint pl. Debrecen Fórum – 800 férőhely Apolló-tömb – 350 férőhely, Bajcsy-Zsilinszky utca – 180 férőhely, a Gambrinusz köz – 109 férőhely kapacitással. A Belváros határának másik oldalán, a tervezett közösségi közlekedési multimodális csomópont mellett pedig további 300 parkoló fogja javítani a Belváros élhetőségi feltételeit.

14


Az IVS Akcióterületeinek kijelölése a DMJV Településrendezési Tervében kidolgozott elemzésekre, megállapításokra alapozott és ezeknek megfelelően, az Önkormányzati Képviselőtestület által elfogadott szabályozással összhangban, a városrészek funkcióinak és beépítettségi jellemzőinek megfelelően történt. Fentiek

alapján

bizonyított,

hogy

a

kijelölt

akcióterület

jogosult

a

funkcióbővítő

városrehabilitációs beavatkozások támogatásának igénybevételére.

3.3

Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése

Az akció-területre vonatkozó adatok beszerzésénél a pályázó a „Városrehabilitáció 20072013-ban, Kézikönyv a városok számára”, illetve a „Tervezési útmutató a Megyei Jogú Városok


témájú

kiemelt

projektjavaslataihoz”

című

kézikönyvek

útmutatásait használta fel. A hatékony elemzéshez szükséges adatok egyrészt a KSH-tól, másrészt Debrecen MJV Önkormányzat különböző ügyosztályaitól kerültek beszerzésre. A helyzetelemzési rész egzakt

elkészítése

érdekében

a

pályázó

a

fentiek

mellett

felkereste

a

helyi

Rendőrkapitányságot és a Helyi Munkaügyi Központot további adatok beszerzése érdekében. Az elemzéseknél a pályázó törekedett a rendelkezésre álló legfrissebb adatokból levonni a következtetéseket, azonban akcióterületi szintű adatok sok tekintetben csak a KSH által akcióterületi szintre leválogatott 2001-es népszámlálási adatokat jelentettek, frissebb mutatók nem minden esetben álltak rendelkezésre. Ahhoz, hogy az akcióterületről, illetve annak a városrészen és városon belüli szerepéről minél átfogóbb és teljesebb képet kaphassunk, elengedhetetlen volt a városhasználók (helyi lakosság civilek, vállalkozók) megszondáztatása. Az ő véleményüket az akcióterületi terv készítése során a releváns fejezetekbe minden esetbe beépítettük.

15


4.

Helyzetértékelés

4.1

Akcióterület szabályozásának áttekintése

Debrecen Belváros akcióterület fejlesztési akcióinak listája I. A pályázat keretében tervezett fejlesztések: •

A nyugati kiskörút kialakítása, I. ütem, Hatvan u. és Arany J. u. közötti szakasza; 2×1 sáv, középen fásított zöld sávval elválasztva

•

Simonffy utcai volt Fazekas Mihály általános iskola átalakítása ifjúsági házzá, amely fejlesztés tartalmaz két kisebb volumenű gazdasági elemet is (Büfé és Kreatív Bolt)

•

A Hal köz a Simonffy u.-nál lévő teresedésének rendezése, köztér kialakítása

•

A Nagytemplom körüli park rendezése, kőtár kialakítása a nagytemplomnál, a „Vörös” torony bemutatása – elsősorban turisztikai funkció fejlesztése

II. Hosszabb távon tervezett egyéb fejlesztések (nem lezárt lista): •

Ady Endre Gimnázium fejlesztése

•

A Déri György néprajzi gyűjtemény elhelyezése és kiállítása a múzeumi negyed bővítésével Debrecenben

•

Debrecen Városháza felújítása és bővítése, a sétálóövezet kiterjesztése

•

Állagmegóvó felújítás a Régiposta Vendéglő épületén

•

valamint több, kisebb egyéb, a fentiekhez kapcsolódó fejlesztés.

Vizsgálatunk és értékelésünk viszonyítási alapja a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendelet, amelyet a Közgyűlés 8/2003. (V. 23.) Kr. szám alatt fogadott el, jelenleg többszöri módosításával együtt van érvényben. A szabályozási tervlapok (SZT) 2004. dec. 31-i módosításokkal elfogadott változata állt rendelkezésünkre a vizsgálat és értékelés elvégzéséhez. A Debreceni helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv (továbbiakban: DÉSz) a vizsgált belvárosi – a DÉSz megfogalmazásában: városközponti - területegységre sorrendben, az alábbi előírásokat tartalmazza (a DÉSz eredeti lábjegyzeteit állóbetűs szedéssel idézzük, megkülönböztetve saját, dőltbetűs lábjegyzeti beszúrásainktól):

16


Rendeltetési övezetek3 - az AT-en elsődlegesen jellemző vegyes területi előírásokat emeljük ki4: “7. § Vegyes zóna (V) (1) Településközpont vegyes zóna (Vt) *a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi,

szolgáltató,

vendéglátó

szálláshely

szolgáltató,

egyházi,

oktatási,

egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen *- lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő, továbbá *- különleges esetben nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el. *c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, lakások az épületek földszintjén a közterülettel határos épületszárnyban nem helyezhetők el. (2) Központi vegyes zóna (Vk) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. *b) A területen elhelyezhető igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

3

4. § : Zónaelőírások fajtái: (1) A város területén a szabályozási terv: a) rendeltetési, területek építési előírásait rögzítő zónák) c) környezetvédelmi * f.) várospolitikai zónákat jelöl ki. korlátozási

b) építési (a beépítésre szánt d) értékvédelmi e) tilalmi és

4 Az AT-en a beépítésre szánt területek szinte kizárólag Vk és Vt övezetekbe soroltak. Az AT ny-i – dny-i részén fordul elő néhány ettől eltérő, lakóövezeti besorolás, mely tömböket a tervezett fejlesztések jellemzően nem érintenek. *

módosította a 26/2007. (VI. 21.) Ö.r Hatályos 2007. június 21-én.

*


*


*


*

módosította a 26/2007. (VI. 21.) Ö.r. Hatályos 2007. június 21-től.

17


sportépítmény, továbbá a közterülettel határos épületszárny földszintjének kivételével lakások, különleges esetben üzemanyagtöltő. c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.” …… … Építési zónák szerint: “22. § Belvárosi karakterű zónák közös előírásai (1) A zónába a jellemzően belvárosi karakterű kialakult, illetve nem kialakult karakterű területek tartoznak. *(2) Ha sajátos előírás másként nem rendelkezik, újonnan az utcavonalon magas tetős, legalább 8,5 m és legfeljebb 25 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. *(3) Újonnan előkert nem alakítható ki. Az épület utcai homlokvonala az utcai telekhatár irányába különleges esetben léphet vissza, de ez esetben az utcai telekhatár és az épület közötti területeken a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni, és azt a közforgalom céljára át kell adni. *(4) Újonnan nyúlványos (nyeles) telek a szabályozási tervben irányadó elemként jelzetteken kívül nem alakítható ki. Újonnan kialakítható telekterület 450 m2-nél és mélysége 25 m-nél kisebb nem lehet. (5) Új építményeket zártsorú-általános vagy zártsorú-keretes beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. (6) A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség. *(7) A gépjárművek elhelyezését új építés, bővítés, rendeltetés változás esetén az önkormányzati parkolási rendeletben előírtak szerint kell biztosítani. Gépjármű épületben vagy szint alatt helyezhető el. (8) A melléképítmények közül elhelyezhető:

*

módosította a 27/2004. (VII. 12.) Kr. rendelet. Hatályos 2004. július 12-től.

*


*


*


18


közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es szélességgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabad lépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. *(9) Újonnan kialakítandó, vagy felújítandó homlokzatokon meg kell tervezni a tájékoztató táblák helyét, azokon kívül feliratokat és reklámhordozókat elhelyezni csak építési engedéllyel szabad.” …… „A város egy- egy részére érvényes sajátos előírások”-ból (a Belváros AT-re vonatkozó fejezet): „42. § …… (2) Városközpont területe (V) érvényes sajátos előírások a) A sajátos előírások hatálya a Mester u. – Hunyadi u. – Rákóczi u. – Burgundia u. – Klaipeda u. – Sumen u. – Wesselényi u. – Erzsébet utca –– Kiskörút tervezett nyugati szakasza által határolt területre terjed ki. *b) Az építési engedélyezési eljárás során a környezetbe illeszkedés vagy a környezet terhelési határértékek teljesítésének igazolására az építésre szánt területeken új épület építése, vagy meglévő épület teljes rekonstrukciója, illetőleg közterületi építmény esetében a főépítész és az Építészeti-Műszaki Tervtanács véleményét be kell szerezni, kivéve, ha az épület tervezését építészeti tervpályázat előzi meg és a pályadíjas mű valósul meg. *c) Az utcai épületet (épületeket) a telek közterület határán, telekhatártól telekhatárig építve kell elhelyezni, s az a hátsó telekhatárra is befordulhat, továbbá keresztszárny is építhető. A 28. § (6) bekezdésében előírtakat nem kell alkalmazni. Az épületek közötti távolság bármekkora lehet, ha azok az I-III. tűzállósági fokozatba tartoznak, és az egymást átfedő szembefekvő homlokzatok közül legalább az egyik tűzfal és a másik homlokzaton helyiségként 0,4 m2 nyíló felületnél a nyílások nem nagyobbak.

*

kiegészítette a 26/2007. (VI. 21.) Ö.r. Hatályos 2007. június 21-től.

*


*

módosította a 27/2004. (VII. 12.) Kr. rendelet. Hatályos 2004. július 12-től.

19


*d) Az építési telkeken önállóan, vagy épület alatt is elhelyezhetők térszint alatti építmények, illetve építményrészek. Utóbbiak az építési helyen szabadon túlnyúlhatnak a legkisebb aktív zöldterület megtartása mellett, s tőlük és közöttük sem épület-, sem tűztávolságot nem kell tartani (a szomszédos telkek építményei vonatkozásában sem), feltéve, hogy a kérdéses irányban nincs nyílásuk. A fölöttük kialakítható zöld felületet, a tetőkert tényleges zöldfelületét a telek aktív zöld területének kell tekinteni. *e) Az utcai telekhatáron álló új épületek között 3 méternél nagyobb magasságkülönbség nem engedélyezhető (függetlenül attól, hogy azok egy telken, vagy a szomszédos telkeken állnak egymás mellett), kivéve, ha védett épülethez való igazodás megköveteli, illetőleg a foghíjtelek beépítése esetén, vagy ha a szomszédos épület magassága eltér az előírásoktól. f) A szabályozási tervlapon jelölt központi vegyes rendeltetési zónákban a DÉSZ 7. § (2) bekezdésében előírtaktól eltérően építmények az OTÉK 17. § (2) és (4) bekezdése szerint helyezhetők el az alábbiak kivételével: 1. többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő csak egy kútoszlopos lehet, 2. nem zavaró hatású egyéb (termelő) gazdasági építmény nem helyezhető el, *3. a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakásokon kívül más lakások Az OTÉK 17. § (3) bekezdés szerinti építmények (üzemanyagtöltő és lakóépület) kivételesen sem helyezhetők el. g) A szabályozási tervlapon jelölt településközpont vegyes rendeltetési zónákban a DÉSZ 7. § (1) bekezdésében előírtaktól eltérően 1. az OTÉK 16. § (2) és (4) bekezdése szerint helyezhetők el építmények a 7. pontban felsoroltak kivételével. A

7.

pont

szerinti

üzemanyagtöltő

önállóan

nem,

csak

parkolóház

kiegészítő

rendeltetéseként helyezhető el, és csak egy kútoszlopos lehet. 2. Az OTÉK 16. § (3) bekezdése szerinti építmények (nem zavaró hatású egyéb gazdasági-, valamint termelő kertészeti építmények) kivételesen sem helyezhetők el. *h) hatályon kívül helyezve

*


*


*


*

hatályon kívül helyezte a 26/2007. (VI. 21.) Ö.r. Hatálytalan 2007. június 21-től.

20


i) Újonnan kialakítandó II. rendű közlekedési célú közterületeken kiemelt szegélyű útburkolat nem engedélyezhető, azokat gyalogos, illetve vegyes forgalmú útként kell kialakítani, faltólfalig burkolattal, zöldfelületekkel, és legalább egyoldali fásítással. j) A szabályozási tervlap szerinti tervezett árkádok (tömbbejáratok) telkét önállóan, 100%-os beépítettséggel, a telekterületre vonatkozó beépítettségi előírás figyelmen kívül hagyásával, vagy a szomszédos telekhez csatolva is be lehet építeni, a gépjármű-kapuáthajtó biztosítása mellett. Önálló beépítése esetén a parkolóigény teljes egészében a telkeken kívül is biztosítható. *k) A telek közterület felé eső telekhatárain, - kivéve a tömbfeltáró utak mentén megvalósuló épületeket, - telekhatáronként maximum két kapu, vagy garázslehajtó alakítható ki. Ezek összes szélessége nem lehet több az utcai homlokvonal 1/3-ánál, illetve 6,6 m-nél *l.) *m.) *n.) hatályon kívül helyezve.” ……. … és végül, a mellékletekre vonatkozó “44. § A helyi előírások mellékletei ……. (2) Szabályozási tervlapok *23. sz. melléklet: belterületi szabályozási tervlapok” /*módosította a 19/2004. (V. 28.) Kr. az 50/2004. (XII. 23.) Kr. a 3/2005. (II. 15.) Kr. 13/2005. (IV. 29.) Kr. r a 26/2005. (VII. 15.) Kr. a 38/2005. (X. 11.) Kr. a 42/2005. (XI. 21.) Kr. a 9/2006. (III. 24.) a 16/2006. (V. 31.) a 28/2006. (X. 31.) és a 22/2007. (V. 25.) rendelet. Hatályos 2007. május 25-től./” Az AT fejlesztési pontjait áttekintve és összevetve a területre vonatkozó fenti városrendezési – szabályozási előírásokkal, általánosságban megállapítható, hogy ezek összhangban vannak, illetve, - a két témakör kidolgozottsági mélységének különbségéből adódóan – összhangba hozhatók, a DÉSz módosítása nélkül.

*


*

hatályon kívül helyezte a 26/2007. (VI. 21.) Ö.r. Hatálytalan 2007. június 21-től.

*

hatályon kívül helyezte a 27/2004. (VII. 12.) Kr. rendelet. hatálytalan 2004. július 12-től.

*

hatályon kívül helyezte a 26/2007. (VI. 21.) Ö.r. Hatályos 2007. június 21-től.

*

módosította a 16/2003. (VI. 30.) Kr., a 17/2003. (VI. 30.) Kr. a 38/2003. (XII. 23.) Kr. a 12/2004. (IV. 5.) Kr. a 19/2004. (V. 28.) Kr. a 20/2004. (V. 28.) Kr. az 50/2004. (XII. 23.) Kr. a 3/2005. (II. 15.) Kr. a 26/2005. (VII. 15.) Kr. a 38/2005. (X. 11.) Kr. a 42/2005. (XI. 21.) Kr. a 9/2006. (III. 24.) és a 16/2006. (V. 31.) rendelet. Hatályos 2006. június 1-jétől.

21


A SZT vonatkozó tervlapjain (12-4/c és 18-2/a jelű szelvények) jól azonosíthatók a fejlesztési pontok, pontosabban azok az akcióterületi részek, amelyek közterületek rendezésére irányulnak (pl. a: nyugati kiskörút kialakítása; a Hal köz a Simonffy u.-nál lévő teresedésének rendezése, köztér kialakítása; Gambrinusz köz rendezése; Liszt F. u. és tér kialakítása; sétálóutcák kialakítása az új nyugati kiskörút és a Piac u. között). A Belváros AT bevezetőben vázolt egyéb fejlesztési elképzelései jelenleg nincsenek paraméterezve olyan szinten, hogy tételesen összevethetőek lennének a helyi szabályozási előírásokkal (építménymagasság, beépítési és zöldfelületi %, szintterület sűrűségi mutató, stb.). Ezért, célszerűen ezeket úgy feltételezzük, hogy az érvényben levő DÉSz előírásokhoz igazíthatóak. A fejlesztési szándékok közt nincs olyan, amely, ismereteink jelenlegi szintjén, a DÉSz illetve a mellékletét képező SZT módosítását ab ovo szükségessé tenné. Ez

szerencsés

körülménynek

tekinthető,

mivel

építésszabályozás

jelenlegi

jogi

feltételrendszere (Étv., OTÉK) nem teszi lehetővé akár a legkisebb érdemi (jóváhagyott szabályozási) paramétert érintő változtatást a vonatkozó önkormányzati rendelet módosítása nélkül. Ennek minimális „átfutási ideje” – tekintettel arra, hogy valamennyi tervezés előkészítési és egyeztetési szakasz teljesítése előírt -, közel egy év, tehát az akcióterületi pályázat első csoportba (I.) sorolt elemeit illetően mindenképpen kerülendő. E csoport (I.) elemei – és SZT szerinti összefüggéseik: I. A pályázat keretében tervezett fejlesztések: 1. A nyugati kiskörút kialakítása, I. ütem, Hatvan u. és Arany J. u. közötti szakasza; 2×1 sáv, középen fásított zöld sávval elválasztva – a TSZT-n is szereplő fejlesztési szándék,

a

SZT,

ezzel

összhangban,

konkrét

szabályozási

vonallal

és

paraméterekkel tartalmazza, megvalósítható a SZT módosítása nélkül; 2. Simonffy u. 22. iskola átalakítása ifjúsági házzá – a SZT szerinti övezetben megvalósítható, a SZT módosítása nélkül; 3. A Hal köz a Simonffy u.-nál lévő teresedésének rendezése, köztér kialakítása - a SZT konkrét szabályozási vonallal és paraméterekkel tartalmazza, megvalósítható a SZT módosítása nélkül; 4. A Nagytemplom körüli park rendezése, kőtár kialakítása a nagytemplomnál, a „Vörös” torony környezetrendezése, elsősorban turisztikai funkció fejlesztése – a SZT szerint közparki övezetbe sorolt terület (Kálvin tér) rendezése során biztosítani kell, hogy területen a jelenlegi beépítettségi szint ne növekedjen, illetve az OTÉK és a DÉSz szerinti 2%-os mértéket ne lépje túl, továbbá hogy a DÉSz-ben előírt legalább 75%os zöldfelületi fedettség biztosítható legyen. A fentiek betartása esetén a fejlesztés a SZT módosítása nélkül megvalósítható;

22


A fenti programpontok koherensek az érvényben lévő településrendezési - szabályozási eszközökkel, a DÉSz illetve a SZT módosítása nélkül kialakíthatók. Az AT második csoportba (II.) sorolt, „hosszabb távon tervezett egyéb fejlesztései” - és SZT szerinti összefüggéseik: 1. Gambrinusz köz rendezése – a SZT-en szereplő, annak módosítása nélkül realizálható fejlesztés; 2. A régi városháza felújítása – feltehetően övezetmódosítási igénnyel nem jár, ebben az esetben ugyancsak a SZT módosítása nélkül előirányozható; 3. Liszt F. u. és tér kialakítása - a SZT-en szereplő, annak módosítása nélkül realizálható fejlesztés; 4. Sétálóutcák kialakítása az új nyugati kiskörút és a Piac u. között - a SZT-en szereplő, annak módosítása nélkül realizálható fejlesztés; 5. valamint több, kisebb egyéb, a fentiekhez kapcsolódó fejlesztés - (még nem definiált, nem minősíthető). Összefoglalóan megállapítható, hogy a távlati „egyéb” fejlesztések összeférhetősége is egyértelműen fennáll, a jelenleg érvényes településrendezési eszközök vonatkozásában. Az utolsó pontban (II/5.) felvett, még nem konkretizált „kisebb kapcsolódó fejlesztések” tekintetében hasonlóképpen célszerű eljárni, mint az első csoportnál elemzett parkolóépítési szándék esetében. Vagyis, célszerű a fejlesztések helykijelölését és a paramétereit illetően is alkalmazkodni az érvényben levő szabályzat előírásaihoz és övezeteihez. Amennyiben erre, valamely nyomós okból, nem nyílna mód a távlati fejlesztések helyzete annyival kedvezőbb, amennyivel itt a határidő kényszer kevésbé szorít, - mód és lehetőség van az esetlegesen szükségessé váló rendezési terv módosítás lefolytatásának kivárására. Vagy, másoldalról megfogalmazva: bármely, első ütemben nem feltétlenül szükséges és a rendezési terv módosítását igénylő akcióterületi fejlesztéssel célszerű kivárni a DÉSz és a SZT soron következő módosítását és az igényt becsatornázni a tervmódosítási programpontok közé. ÖSSZEFOGLALVA: Az akcióterület szabályozásának áttekintése során megállapítást nyert, hogy: •

az AT IVS szerinti, funkcióbővítő típusú városrehabilitációs célterületi minősítése teljes összhangban áll a Város fejlesztési és rendezési alapdokumentumaiban (Településfejlesztési

Koncepció,


Stratégia

és

Program,

Településszerkezeti Terv, DÉSz és Szabályozási terv) foglaltakkal; •

az AT pályázat keretében tervezett (I.) konkrét fejlesztési pontjai összhangban állnak a Város helyi építési szabályzatával és szabályozási tervével, a fejlesztések a DÉSz és a SZT módosítása nélkül megvalósíthatók;

23


•

az AT távlatilag tervezett egyéb (II.) konkrét fejlesztési pontjai összhangban állnak a Város helyi építési szabályzatával és szabályozási tervével, a kevésbé definiált fejlesztések pedig összhangba hozhatók ezekkel, a DÉSz és a SZT módosítása nélkül.

24


4.2

Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása

Projekt megnevezés

Projekt leírás

Projekt helyszín Kossuth u.10.

Csokonai Színház külső rekonstrukció

Tető- és homlokzat-felújítás

Csokonai színház külső tér rekonstrukció

Burkolt felület: 1667 m2 parkfelület: 265 m2

Piac u. sétálóövezet kialakítása – 1. ütem (nyugati oldal)

A Piac utca Széchenyi utcától északra lévő szakaszán Piac utca forgalommentesített, gyalogos zóna kialakítása díszburkolattal, utcabútorokkal, szökőkutakkal

Piac u.-Kossuth tér gyalogos övezet 2.ütem (keleti oldal)

Burkolt felület 11.094 m2, , 2010 m2 növényzet nyilvános WC újjáépítése

Új Városháza kialakítása (ingatlanvásárlással együtt)

A Kálvin téri ingatlan megvásárlása és az épület rekonstrukciója, Kálvin tér 11. átalakítás polgármesteri hivatali funkciók ellátására

Mester u. Csemete u. – Hunyadi utcát érintő útépítés

Útburkolat korszerűsítése: 18.500 m2 új útburkolat készítése: 6.500 m2 új jelzőlámpás csomópont építése: l db

Kossuth u.10.

Projekt ütemezés Az épület felújításával 1998 egyrészt a 1999 rendeltetésszerű használat elősegítése, és az üzemeltetési költségek 2000 csökkenése, másrészt a városképi illeszkedés erősítése Az épület és 2000-2001. környezetének rendezésével a városképi illeszkedés erősítése Rendezett, városképbe 2000 illeszkedő közösségi terek létrehozása Hatása

Piac u.-Kossuth Rendezett, városképbe 2000-2001 tér illeszkedő közösségi terek létrehozása

Mester Csemete Hunyadi u.

Az épület felújításával 2001 egyrészt a rendeltetésszerű használat elősegítése, és az üzemeltetési költségek csökkenése, másrészt a városképi illeszkedés erősítése u., 2001 u.,

Költségek 28 168 eFt 62 845 eFt ebből címzett támogatás: 40 000 eFt 45 830 eFt ebből címzett támogatás: 22 126 eFt 64 554 eFt

684 882 eFt ebből támogatás (Magyar Millennium Kormánybiztossága) a Kossuth szobor 10 500 eFt 746 584 eFt A DKV Rt. beruházásában 64 000 eFt önkormányzati támogatással villamospálya átépítés KAC támogatás 161 460 eFt 1 246 196 eFt

338 305 eFt

25

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv Projekt ütemezés Vojtina bábszínház kialakítása Alapterülete: 1623 m2 Az épület felújításával 2001-2002 nézőtér: 216 férőhely egyrészt a rendeltetésszerű használat elősegítése, és az üzemeltetési költségek csökkenése, másrészt a városképi illeszkedés erősítése Piac u.- Szent Anna u.-Miklós Útkorszerűsítés: 4 688 m2 Piac u., Szent A. A közlekedés javítása és 2001 u. csomópont átalakítása új burkolat: 29 m2, lámpás csomópont 1 db u., Miklós u. a közterületek minőségének javítása. Déri tér rekonstrukciója Megújult a téren lévő hét bronzszobor, egy kőszobor, a csobogó, Déri tér Rendezett, városképbe 2002 és újra készítették a szobortalapzatokat, a padokat és illeszkedő közösségi terek tereplépcsőket is. Terület: 8200 m2 létrehozása Hal-köz kapcsolódó Simonffy A gyalogos zóna kiterjesztése nyugati irányban díszburkolat Simonffy u. Rendezett, városképbe 2004 u. felső szakasz felújítása lefektetésével, utcabútorok és fasor telepítésével a Simonffy illeszkedő közösségi terek utca Piac utca és a Hal-köz közötti szakaszán. létrehozása A Hal-köz forgalomcsillapítása, gyalogos zónává alakítása, díszburkolattal történő lekövezése, fásítása. A Széchenyi utca Piac utca - Hal-köz közötti szakaszán a meglévő járda felbontása, díszburkolattal való lefedése, utcabútorok elhelyezésével. Debreceni Ítélőtábla A Széchenyi utcában a 2005-re megépült igazságügyi palota, Széchenyi utca Modern közösségi 2006 támogatása amely a Táblabíróságnak, Fellebbviteli Főügyészségnek, funkciót ellátó, valamint a Városi Bíróságnak ad helyet, helyszínének akadálymentes épület biztosítása ingatlanszerzéssel és bontással. létrejötte Kongresszusi központ építés Kongresszusok, konferenciák: A plenáris terem és a Hunyadi u. 1-3. Magas színvonalú, 2004 szekciótermek valamint az előcsarnok és a foyerek területén korszerű technikával rendezendők. A nagyterem 750 fő elhelyezését biztosítja, a ellátott szekciótermekben 8 x 90 fő dolgozhat egy időben, tehát a rendezvénycsarnok 2005 plenáris létszám teljes mértékben szétszórható ezekben. Egyes kialakítása következtében kongresszusokat kiállításokkal együtt szerveznek. Ez a turisztikai vonzerő lehetőség is adott, az előcsarnokban kialakítható kiállítási növekedése, pavilonsorral, illetve ugyanúgy az emeleti foyer területén. A konferenciaturizmus plenáris terem férőhely száma a ráfűzött 4 db földszinti meghonosítása, az szekcióterem flexibilis falai mozgatásával 1100 főre bővíthető. A esélyegyenlőség bővítési területen ferde síkúvá emelhető a padozat. jegyében az Projekt megnevezés

Projekt leírás

Projekt helyszín Kálvin tér 13.

Hatása

Költségek címzett támogatás: 177 000 eFt

100 000 eFt Támogatás BIOGÁL Zrt 50 000 eFt

350 000 eFt

1 273 109 eFt Széchenyi terv támogatás 933 000 eFt 4 850 000 eFt Széchenyi terv támogatás: 933 000 eFt

26


Projekt megnevezés

Projekt leírás

Projekt helyszín

A Kongresszusi Központ ezen kívül alkalmas Civil szervezetek állandó összejövetelei, klubok, Koncertek, színpadi produkciók, Kiállítások, vásárok megrendezésére. környezet és parkrendezés

Hunyadi u. 1-3.

ART mozi kialakítása az Apolló moziban

Eszközbeszerzési támogatás

Miklós utca 1.

Apolló mozi fejlesztése

Tető felújítása légkondicionálás kiépítése

Miklós utca 1.

Kölcsey Központ környezet, park + közvilágítás

Debrecen 2-es számú A projekt átfogó célja a villamos hálózat bővítése, amely a helyi villamos vonal tervezése tömegközlekedés jobb elérhetőségét és magasabb színvonalát eredményezi a tervezett beruházás megvalósulása után. A projekt elsődleges célcsoportja a városközponton észak-dél irányban keresztül haladó tömegközlekedést igénybe vevő mintegy 80 000 lakos, de a villamos hálózat bővítése a város környéki területekről naponta ingázó, csaknem 20 000 munkavállaló munkába jutását is elősegíti majd. A beruházás eredményeként 4550 méter új villamos pálya jött létre, melyből 2850 méter kétvágányú és 1700 méter egyvágányú. Piac u. 19. portál felújítás A korábban elkezdett belvárosi, városképi szempontból meghatározó jelentőségű épületek homlokzat felújítási programjának folytatásaként 2006. évben került sor a Piac u. 19. sz. épület földszinti utcai homlokzat és portálok felújítására. Piac u. 21. homlokzat felújítás Piac utca 21. szám alatti lakóépület külső homlokzatának teljes rekonstrukciója Homlokzat felújítás Tetőfelújítás Az Első Takarékpénztár Homlokzat felújítás homlokzatának és portáljának A Cívis Ház kezdeményezésére és bonyolításában az épület felújítása teljes homlokzatának felújítása megtörtént. Portálfelújítás A földszinten a mészkőborítást lebontották, amelynek helyére az egész részt beborító réz-fém-ólomüveg

Hatása

Projekt ütemezés

Költségek

akadálymentesítés biztosításával

Debrecen északnyugati része

Piac u. 19.

Piac u. 21.

Piac utca 22.

Rendezett, városképe illeszkedő közösségi tér létrejötte Korszerű filmvetítő eszközök a versenyképes szolgáltatás érdekében Az épület felújításával a rendeltetésszerű használat elősegítése, és az üzemeltetési költségek csökkenése A 2-es villamos vonal kiépítése főleg a város északnyugati részein (Sestakert, Újkert, Vénkert) élő, gépkocsival nem rendelkező, alacsonyabb jövedelmű rétegeknek biztosít jobb utazási feltételeket

2007

költség 11 095 eFt

2004

75 500 eFt Támogatás: 36 800 eFt

2005. 2006.

2 250 eFt 1 700 eFt Cívis Ház költsége

2005-06-04 2006-11-01

110 000 000 Ft Regionális Operatív Program

Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja

2006

7 972 eFt Cívis Ház költsége

1999

1 200 eFt Cívis Ház költsége 2 428 eFt Cívis Ház költsége 35 000 eFt Társasház + Cívis költsége 45 000 eFt Cívis Ház Költsége

2006 1998-1999 2005

Ház

27


Projekt megnevezés

Piac utca felújítás

31.

Projekt leírás

szerkezetű portál került. A homlokzaton az üzletek reklámfeliratai egységes formában a portál felső részén kialakított üvegrész mögött kapnak helyet. homlokzat Piac utca 31. szám alatti lakóépület külső homlokzatának teljes Piac utca 31. rekonstrukciója

Piac u. 39. homlokzat felújítás

Bajcsy Zsilinszky homlokzat felújítás Fischer felújítás

ház

Projekt helyszín

u.

7.

homlokzat

Bajcsy Zsilinszky utca 33. teljes körű rekonstrukciója

Piac u. 63. homlokzat felújítás

Piac u. 67. portálok külső felújítása

Hatása

Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Piac utca 39. szám alatti lakóépület külső homlokzatának teljes Piac u. 39. Rendezett, energia rekonstrukciója hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Bajcsy Zsilinszky u. 7. szám alatti lakóépület külső Bajcsy Zsilinszky Rendezett, energia homlokzatának teljes rekonstrukciója utca 7. hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Piac u. 61. szám alatti lakóépület külső homlokzatának teljes Piac u. 61. Rendezett, energia rekonstrukciója hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja A Bajcsy Zsilinszky utca 33. szám alatti hagyományos Bajcsy Zsilinszky Az épület felújításával cívisházban lévő lakások használhatatlan állapotban voltak. utca 33. egyrészt a 2004-ben a Cívis Ház Zrt. az épület belső részeit felújította, és rendeltetésszerű igényes bérlakásokat alakított ki. használat elősegítése, és az üzemeltetési költségek csökkenése, másrészt a városképi illeszkedés erősítése A belvárosi, városképi szempontból meghatározó jelentőségű Piac u. 63. Rendezett, energia épületek portál- és homlokzat felújítási programjának részeként hatékony épület, mely a 2006. évben került sor a Debrecen, Piac u. 63. sz. társasház belváros városképét épület földszinti utcai homlokzat és portálok felújítására. jelentősen javítja A korábban elkezdett belvárosi, városképi szempontból Piac u. 67. Rendezett, energia meghatározó jelentőségű épületek homlokzat felújítási hatékony épület, mely a programjának részeként került sor a Debrecen, Piac u. 67. belváros városképét Miklós u. 2. sz. alatti saroképület tulajdonunkban lévő jelentősen javítja portáljainak felújítására, egységes utcaképi megjelenés kialakítására 2007. évben.

Projekt ütemezés

Költségek

2000

1 700 eFt Cívis Ház Költsége

2000


2003


2003

53 460 eFt Önkormányzat és Cívis Ház költsége

2004

40 000 eFt Önkormányzat és Cívis Ház költsége

2006

9 100 eFt Cívis Ház költségvetése

2007

Zrt.

saját


28

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv Projekt helyszín Piac u. 68. homlokzat felújítás A Piac u. 68. szám alatti szecessziós épület homlokzatának Piac u. 68. felújítására 2003-ban került sor. Ezzel egyidejűleg az épület földszintjén kialakításra került egy városi gyermek fiókkönyvtár is. Piac u. 77. homlokzat és tető Piac u. 77. szám alatti lakóépület külső homlokzatának és a tető Piac u. 77. felújítás teljes rekonstrukciója Projekt megnevezés

Projekt leírás

Hatvan u. 30. homlokzat Hatvan u. 30. szám alatti lakóépület külső homlokzatának teljes Hatvan u. 30. felújítás rekonstrukciója Simonffy u. 1-2. tornyok Tető és homlokzat felújítás Simonffy u. 1-2. rekonstrukciója és homlokzat, Az eklektikus stílusú bérházak a századfordulón épültek az valamint tető felújítása akkoriban jellemző nyerstégla homlokzattal. Az épületek Piac utca felőli sarkait egykoron saroktornyok díszítették, amelyek a II. Világháborúban elpusztultak. A rossz állapotú épületek felújítása 2003. tavaszán kezdődött. Tornyok rekonstrukciója A tornyokat a Cívis Ház Zrt. Reszler Antal okleveles építészmérnök és tervei és Kőszeghy Attila kiviteli tervei alapján rekonstruálja. Simonffy u. 37. homlokzat Simonffy utca 37. szám alatti lakóépület külső homlokzatának Simonffy u. 37. felújítás teljes rekonstrukciója Kossuth felújítás

u.

8.

homlokzat Homlokzat felújítás Kossuth u. 8. A Csokonai Színház és a Sas utca közötti saroktelken 1909- ben épült fel a Kölcsönös Segélyező Egylet Székháza. A szecessziós stílusú épületet Stégmüller Árpád debreceni építész tervezte. Az épület földszintjén bankhelyiségek kaptak helyet a két emeleten pedig luxus bérlakások helyezkedtek el. 2001 év novemberéig a METESZ és más üzlethelyiségek működtek az utcafronti üzletekben. A homlokzat felújítását követően a METESZ saját tulajdonú új építésű székházba költözött, ezt követően ízlésesen kialakított egységes megjelenésű üzletek nyíltak, amelyek jól illeszkednek a Színház

Projekt ütemezés Rendezett, energia 2003 hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Rendezett, energia 2000 hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Rendezett, energia 2004 hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Rendezett, energia 2003-2004 hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Hatása

Költségek 69 220 eFt Cívis Ház költségvetése

Zrt.

saját

18 500 eFt Cívis Ház költsége 3 000 eFt Társasház költsége

+

Cívis

Ház

57 000 eFt Társasház költsége

+

Cívis

Ház

50 000 eFt Cívis Ház költsége Rendezett, energia 2000 hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Rendezett, energia 2001 hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja

1 500 eFt Cívis Ház költsége 17 300 eFt Társasház költsége

+

Cívis

Ház

29


Projekt megnevezés

Kossuth u. 9. homlokzat felújítás Szalkai u. felújítás

8.

Projekt leírás

Hatása

Projekt ütemezés

felújított környezetébe. Üzletek kialakítása Kossuth utca 9. szám alatti lakóépület külső homlokzatának Kossuth u. 9. teljes rekonstrukciója

homlokzat Szalkai u. 8. szám alatti lakóépület külső homlokzatának teljes rekonstrukciója

Podmaniczky-ház felújítás

Projekt helyszín

Rendezett, energia 2004 hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Szalkai u. 8. Rendezett, energia 2005 hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Széchenyi utca Rendezett, energia 2004-2005 1. hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja

Debrecen belvárosának egyik legrégebbi városi palotája - az 1820-as években klasszicista stílusban épült - Podmaniczky-ház homlokzatát újította fel a Cívis Ház Zrt. Az épület nevét gróf Dégenfeld József, Hajdú Vármegye és Debrecen főispánja feleségéről, Podmaniczky Annáról kapta. A homlokzat- és tetőfelújítás 2004 decemberében kezdődött és 2005. június 30-án fejeződött be. Az épület Piac utcai része teljesen új tetőt kapott, amely az eredeti forma alapján készült el. Széchenyi u. 7. homlokzat Széchenyi u. 7. szám alatti lakóépület külső homlokzatának Széchenyi u. 7. felújítás + tetőfelújítás teljes rekonstrukciója

Az épület felújításával 2004 egyrészt a rendeltetésszerű használat elősegítése, és az üzemeltetési költségek csökkenése, másrészt a városképi illeszkedés erősítése

Költségek 17.500 eFt Cívis Ház költsége 1 988 eFt Társasház és Cívis Ház költsége 3 511 eFt Cívis Ház költsége 42 433 eFt Önkormányzat és Cívis Ház költsége


30


4.3

Az akcióterület társadalmi gazdasági jellemzői és kapcsolódó problémái

4.3.1 Demográfiai helyzet Az akcióterület állandó népességének száma 5.028 fő (önkormányzati népességnyilvántartás, 2008.). A Belváros népességszáma az 1990-es és a 2001-es népszámlálás közötti időszakban Debrecen átlagát jelentősen meghaladó mértékben csökkent. A Belváros városrész 68,6 hektáros akcióterületén, a történelmileg erre a részre koncentrálódó és itt terjeszkedő, bővülő központi funkciókból adódóan a lakófunkció fokozatosan kisebb szerepet kapott. A város fejlődési tendenciája, a város-rehabilitációs folyamatok egyértelműen nyomon követhetők a központi funkciók, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek erősödésében és bővülésében, továbbá a lakók számának folyamatos csökkenésében. A vizsgált terület népsűrűsége a többnyire többszintes, nagyvárosi beépítésnek köszönhetően magas, a 2008-as állandó népességgel számolva 7,329,5 fő/km2. A területre megfogalmazott stratégiai célok között azon túl, hogy a jövőben erősíteni kívánják a központi szerepkörhöz kapcsolódó funkciókat, szerepel a lakosság életkörülményeinek javítása, amelyhez olyan indikatív tevékenységeket is rendelnek, melyek a lakónépesség megtartásával, növelésével járhat (tömbrekonstrukció, foghíjtelkek beépítése). 1. táblázat: Debrecen város és akcióterületének lakónépesség mutatói

Mutató megnevezése

Állandó népesség száma Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-x évesek aránya Öregedési index

2001 Debrecen összesen Akcióterület (679 fő hajléktalan adataival) 198 905 6 191 211 034 6 766

2008 Debrecen összesen

Akcióterület

205 009 209 844

5 028 5 470

15,8

11,9

13,93

9,2

66,8

60,9

66,16

63

17,4

27,1

19,90

27,6

1,10

2,28

1,42

3

Forrás: 2001. évi népszámlálás KSH

Debrecen város és akcióterülete öregedő, melynek mértékében az utolsó népszámláláshoz képest jelentős rosszabbodás következett be. Az akcióterület öregedési indexe országosan is kiemelkedően kedvezőtlen érték. E szerint, jelenleg háromszor annyi időskorú él a vizsgált területen, mint fiatalkorú. Jelenleg a 14 éven aluliak 9,2%-os és a 15 és 59 év közöttiek 63%os aránya kicsivel kevesebb, az idősek (60 év felettiek) 27,6%-os aránya pedig csaknem másfélszer magasabb az akcióterületen, mint a város egészében.

31


A városra vonatkozó adatok alapján elmondható, hogy a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát, az elvándorlók száma pedig a bevándorlókét. Az akcióterület lakosságszáma 2001-es érték 80,8%-ára esett vissza. Meg kell azonban jegyezni, hogy a KSH által szolgáltatott 2001-es adatok valamivel nagyobb területre vonatkoznak, mivel a KSH által használt népszámlálási tömbök több esetben túlnyúltak a jelenlegi akcióterület nyugati határaként kezelt Nyugati kiskörút tervezett nyomvonalán. Az akcióterületen élő 60 éven felüliek magas számából arra lehet következtetni, hogy a természetes fogyás a városihoz képest fokozottan van jelen, és ugyanez vonatkozik a népesség nemek szerinti megoszlására, nevezetesen a nő-többletre. A népességvándorlásra Debrecen Belvárosi akcióterületének esetében is jellemző az a dzsentrifikciós, re-urbanizációs folyamat, amely a fiatal, jól képzett többnyire egyedülálló, vagy gyermektelen párok be-, és nagycsaládos és rosszul képzett lakosok kitelepülésével jár. A fenti tendenciát támasztja alá, hogy míg a legutóbbi népszámlálás óta az akcióterületen élő időskorúak aránya alig változott, addig a fiatalkorúak (0-14) arányában drasztikus, csaknem 30%-os csökkenés következett be.

4.3.2 Vállalkozások Debrecen belvárosi akcióterülete a közszolgáltatás és közigazgatás intézményei mellett a gazdasági funkciók tekintetében is kiemelkedő szereppel bír, nemcsak regionális, de országos összehasonlításban is. Hazánk második legnagyobb városának központja a kiskereskedelem,

a

vendéglátás

és

az

üzleti

szolgáltatások

tekintetében

valódi,

folyamatosan fejlődő kereskedelmi, szolgáltató centrum, vonzáskörzete ÉszakkeletMagyarországon kívül, a keleti országhatáron túlra is kiterjed. Az akcióterületen regisztrált székhellyel működő vállalkozások száma a KSH adatai szerint 2006-ban 726 db volt (KSH Cégkódtár, 2006.). A vállalkozások tevékenységi körét vizsgálva elmondható, hogy a különböző gazdasági szolgáltatást végző vállalkozások – szám szerint 367 db – teszik ki az akcióterületen belül működő vállalkozások felét (lásd táblázat alább).

32


3. ábra: Az akcióterületi vállalkozások tevékenységi kör szerinti megoszlása 3%

50%

3% 4%

1% 5% 4%

2% 1%

6%

21%

Mező- és erdőgazdálkodás Építőipar Szálláshely-szolg., vendéglátás Pénzügyi közvetítés Oktatás Egyéb közösségi, személyi szolg.

Ipar Kereskedelem, javítás Szállítás-raktározás, távközlés Gazdasági szolg. Egészségügyi és szociális ellátás

Forrás: KSH-Cégkódtár, 2006

A gazdasági szolgáltatások közel felét az ingatlanügyletek (összesen 182 db vállalkozás) képviselik; főbb részét képezik az ingatlanok bérbeadása és üzemeltetése, valamint az ingatlankezelés

–

a

182

vállalkozáson

belül

37-37%-os

részesedéssel.

Az

ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalakozások aránya a gazdasági szolgáltatásokon belül 20 %. A gazdasági szolgáltatók másik nagy részét az „egyéb gazdasági szolgáltatássokkal” foglalkozó vállalkozások teszik ki, melyeken belül nagyobb súllyal szerepelnek a jogi (50 db), a számviteli és adószakértői vonatkozású tevékenységet folytató vállalkozások (36 db), valamint az üzletviteli tanácsadók (18 db). A mérnöki tevékenységgel, tanácsadással foglalkozó cégek száma 13 db, ezen túlmenően az akcióterület a marketing-kommunikációs és fordító vállalkozások viszonylag magas számával jellemezhető. Az összes vállalkozáson belül a kereskedelem 21%-os részesedéssel képviselteti magát; a 726 vállalkozásból 156 kereskedelmi vállalkozás működik az akcióterületen, melyen belül a kiskereskedelem túlsúlya figyelhető meg. A kereskedelmi vállalkozások túlnyomó része (63%) fogyasztási cikkeket forgalmaz, 14%-a vegyes kereskedéssel, 10 vállalkozás gépjármű kereskedelemmel és -javítással foglalkozik. A városközpontban találhatók a nagykereskedelmi cégek központjai is, szám szerint 38 vállalkozás, de a térség jelentős ipari, mezőgazdasági termelő vállalkozásainak székhelyei is a városközpontban találhatók. Ezek, bár összesen az itt regisztrált vállalkozásoknak csupán 5%-a, a foglalkozatás és a jövedelemtermelés szempontjából a régió legjelentősebb vállalkozásai, a tevékenységi köreiken belül megtalálható a bányászat, feldolgozóipar (élelmiszer-, ruha-, vegyi- és nyomdaipar, fa- és fémfeldolgozás, gép- és berendezésgyártás), illetve a gáz- és villamosenergia-elosztás. A foglalkoztatás tekintetében szintén meghatározó építőipari vállalkozások az összes az akcióterületen székhellyel rendelkező vállalkozások mintegy 4%-t teszik ki. 33


A vállalkozások nagyságát tekintve az árbevétel kategória és a foglalkoztatotti létszám ad információt (lásd ábrák alább). Az akcióterületi vállalkozásokat általában véve az alacsony árbevétel és alkalmazotti létszám jellemzi, amely elsősorban a jellemzően a kisvállalkozási kategóriába eső kiskereskedelmi vállalkozások jelentős arányával magyarázható. 4. ábra: Az akcióterületi vállalkozások nagyság szerinti megoszlása; árbevétel

600 500 400 Vállalkozások 300 száma (db) 200 100 0 ismertelen

0-20 millió 21-50 millió Ft Ft

51-300 millió Ft

301-500 millió Ft

501millió Ft felett Éves árbevétel

5. ábra: Az akcióterületi vállalkozások nagyság szerinti megoszlása; foglalkoztatás

Vállalkozások száma (db)

250

200

150

100

50

0 50 fő

fő

fő

n le

tt le fe

9 -4 20

fő

9 -1 10

9 5-

fő

fő

fő

te er

fő

4 3-

2

1

0

ism

Foglalkoztatottak száma


34


6. ábra: Az akcióterületi vállalkozásokban foglalkoztatottak ágazati megoszlása 20% 18% 24%

11%

1% 1%

2%

20%

1%

1% 1% Mező- és erdőgazdálkodás Építőipar Szálláshely-szolg., vendéglátás Pénzügyi közvetítés Oktatás Egyéb közösségi, személyi szolg.

Ipar Kereskedelem, javítás Szállítás-raktározás, távközlés Gazdasági szolg. Egészségügyi és szociális ellátás


A vizsgálati területen a városi és térségi foglalkoztatottság és a jövedelemtermelés tekintetében meghatározó nagyvállalati központok jelenlétét jól mutatja, hogy míg az összes foglalkoztatottak kb. egy ötöde tevékenykedik a vállalkozások számát tekintve domináns szolgáltatások területén, a számszerűleg csak néhány vállalkozást jelentő nagyvállalatok az árbevétel és a foglalkoztatás abszolút számai tekintetében magaslanak ki. A nagyvállalatok esetében itt nem elsősorban a helyben, tehát a városközpontban foglalkoztatottak száma jelentős, hanem az egyéb telephelyeken dolgozók száma magas. Jól példázza ezt az ipari és építőipari foglalkoztatottak jelentős, 24 ill. 20%-os aránya, holott a városközpontban termelő üzemek nem találhatók. A kiskereskedelmi (18%), szállásadási-vendéglátóipari (11%) és gazdasági szolgáltató (20%) vállalkozásokban foglalkoztatottak viszonylag magas aránya már egyértelműen az akcióterülethez kötődik, az itt regisztrált vállalkozások tevékenységüket is jellemzően az akcióterületen

végzik.

Ezen

vállalkozások

adják

számszerűleg

az

akcióterület

vállalkozásainak legnagyobb tömegét, ahogy az árbevétel és a foglalkoztatotti létszám közötti látható összefüggések is mutatják. Az akcióterület legtöbb vállalkozása a mikro- és kisvállalkozások közé tartozik, árbevételük jellemzően 20 millió Ft alatt van, a foglalkoztatotti létszám általában 1, viszonylag magas az önfoglalkoztatók (egyéni vállalkozások), illetve a 24 fővel dolgozó vállalkozások száma is. Összességében a kevesebb, mint 5 főt, és a kevesebb, mint 20M Ft árbevételt elérő mikro és -kisvállalkozások az akcióterület vállalkozásainak mintegy 2/3-t teszik ki.

35


A telephelyengedéllyel – tehát valamilyen szempontból zavaró és/vagy veszélyes tevékenységet folytató vállalkozások száma az akcióterületen 28. Ezen vállalkozások jellemzően a feldolgozóipar (ruhagyártás, faanyagú cikkek gyártása, fémipari cikkek gyártása, optika, fényképészet, óragyártás-javítás) a javítás, ezen belül a gépjármű-javítás területén tevékenykednek.

4.3.3 Kiskereskedelem, vendéglátás, szálláshely szolgáltatás Debrecen városközponti akcióterületén a városkép meghatározó elemei a kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek sokasága. A Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályának adatai szerint az akcióterületen 1156 kiskereskedelmi egység működik, ami a városban lévő összes üzlet csaknem 30%-a. Az elmúlt évtized(ek) rehabilitációs- és ingatlanfejlesztései ellenére az akcióterületen máig ezek dominálnak, bár közvetlen környezetében a kiskereskedelmi üzletek a Debrecen Plázában (az akcióterület szomszédságában a Hunyadi úton) és a megújuló Piacon és a Kálvin téri bevásárló-udvaron (Rákóczi u. – Csapó u. – Hunyadi u. háromszög; Debrecen Fórum Kulturális és Kereskedelmi Központ) való koncentrációja is megfigyelhető.

Az akcióterületen a kiskereskedelem

és a vendéglátás központja

egyértelműen Piac utca, illetve a nagyobb átmenő forgalmat bonyolító keresztutcák (Kossuth L. u., a Hatvan u. Bethlen u.), a kisebb merőleges és hosszanti lakóutcákon a kiskereskedelem nem talált megfelelő feltételeket. A Piac utca „korzó” jellege elsősorban a gyalogos forgalmú részen domináns, délfelé haladva a kereskedelmi-, szolgáltató- és a vendéglátóhelyek száma fokozatosan csökken, az utca a Petőfi térnél lévő szakaszán már csak néhány üzlet és szolgáltató található. A vendéglátás terén a szolgáltatók az akcióterületen való koncentrálódása kisebb mértékű, az itt működő 223 vendéglátóhely mintegy 20%-a a városban található összes vendéglátóhelynek. A szolgáltatók az akcióterületen megfigyelhető koncentráltsága részben eltér a kiskereskedelmi egységekétől: bár a Piac utca a vendéglátóhelyek szempontjából is a legforgalmasabb hely a vendéglátóhelyek a kisebb utcákban is megjelentek. A városközpont jellemzően magasabb színvonalú vendéglátóhelyeknek és szórakozóhelyeknek ad otthont, gyakorlatilag a szektor minden típusú üzlete megtalálható az akcióterületen. A városközpont hagyományosan a szállásadás legfontosabb térsége is, bár régi és/vagy magas minőségű szállodák a külvárosban is működnek (pl. a négycsillagos Aquaticum Termál és Wellness Hotel, vagy a háromcsillagos Nagyerdő Hotel). Az akcióterület utcáin a kereskedelmi szálláshelyek száma 8, a szállásférőhelyek száma a város összes szálláshelyének megközelítőleg 20%-t teszi ki. A legnagyobb kereskedelmi szálláshelyek az akcióterületen a nemrégiben épült négycsillagos Hotel Lyceum (192 férőhely), a Cívis Grand Hotel Arany Bika három, illetve négycsillagos szobákkal (262, illetve 162 férőhely), de a városközpontban alacsonyabb kategóriájú szállodák és panziók is találhatók, mint pl. a Debrecen Hotel – Diákszállás 80 férőhellyel. Az akcióterületen szálláslehetőségeket

36


nemcsak

szállodák

és

panziók,

de

magánszállásadók

is

nyújtanak,

14

négy

magányszálláshely, összesen 93 férőhellyel működik.

4.3.4 Munkaerőpiaci és foglalkoztatási helyzet A társadalom jövedelemszerzési lehetőségeire utaló jellemzők közvetve az iskolai végzettségre és a foglalkoztatási helyzetre vonatkozó mutatókban fejeződnek ki. Az iskolai végzettséget tekintve a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül az akcióterületen kismértékben magasabb (21,8%) volt a népszámlálás évében (2001), mint a városi átlag (21,5%). Érdekes jelenség, hogy ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek aránya (24.2%) is meghaladta a városi átlagot (19,1%). A két adattípus egy időben jelentkező városi átlag feletti aránya arra utal, hogy az akcióterületen a népszámlálás évében megfigyelhető a magasan kvalifikált polgári középréteg és a leszakadó társadalmi csoportok együttes jelenléte. Ez a jelenség összefüggésbe hozható az akcióterület korösszetételével, ami erőteljesen öregedő tendenciát mutat: az öregedő korstruktúra esetén nem ritka jelenség az általános iskolai végzettséget nem meghaladó iskolai végzettség nagyobb gyakorisága. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül az akcióterületen 51,6%, míg a város egészére vonatkoztatva 45,9% volt. Ugyanilyen helyzet volt jellemző a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és egyben rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányára vonatkozóan is (15,7 és 13,9%). Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül az akcióterülten 45,1% a városban 51,2%, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 52,9% (kiemelkedően magas!) volt. Ez utóbbi több mint 10 százalékponttal haladta meg a város átlagot (39,5%). A munkajövedelemre és foglalkoztatási helyzetre utaló adatok szerint a városközpont társadalmában a városi átlaghoz képest markánsan jelen voltak 2001-ben az erőteljesen leszakadó és hátrányos helyzetű csoportok.

4.3.5 Az akcióterület lakosságának jövedelmi és szociális jellemzői Önkormányzati népesség-nyilvántartás 2008. májusi adatai szerint Debrecen lakónépessége 209.844 fő volt, ebből 5.470 fő élt (lakónépesség) az Akcióterületi terv tárgyát képező területen (ez a teljes lakónépesség 2,6%-a). A város és akcióterületi lakosság jövedelmi helyzetének, ezáltal társadalmi státusz szerinti megoszlásának vizsgálatára direkt módon nincs lehetőség, ezért csak közvetetten, bizonyos társadalmi státuszra utaló indikátorok segítségével

lehet

ilyen

vonatkozású

következtetéseket

levonni.

Debrecen

város

Polgármesteri Hivatala, Humán Főosztály, Szociális osztálya információi szerint az alábbi megoszlásban és arányban élnek szociális alapon rászorulók az akcióterületi városrészben.

37


2. táblázat: Az akcióterületen egyes segélytípusokban részesülők száma Rendszeres szociális segély (aktív) Belváros AT Debrecen összesen

1000 lakosra

111 3934

20,29 18,75

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 85 4639

1000 lakosra 15,53 22,11

LFT összesen 134 6354

1000 lakosra 24,49 30,27

Az akcióterületen egyes segélytípusokban részesülők száma, 2008. februári állapot Forrás: DMJV Önkormányzat Szociális Osztály adatszolgáltatása

A város 2008-as három fő segély illetve támogatási típusra vonatkozó adatközlésére támaszkodva (lásd fenti táblázat) látható, hogy az akcióterület társadalma segélyezettségi rászorultságát tekintve ugyan kedvezőbb, de nem kiemelkedően jobb helyzetű, mint a Debrecen város egészében tapasztalható. A lakásfenntartási támogatás (LFT) különféle formáiban és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 1000 főre vonatoztatott értéke kedvezőbb társadalmi összetételre vall. Az LFT esetében a kedvezőbb helyzet kiemelkedő, több mint 5 százalékpontos különbség figyelhető meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők akcióterületen megfigyelhető jobb aránya nem egyértelműen a jóval kedvezőbb társadalmi pozíciót jelzi, hanem arra a tényre utal, hogy a városrészben az öregedési index értéke jóval meghaladja a városi átlagot (lásd demográfiai elemzés), azaz a gyermekkorú lakosság (14 év és az alatt) aránya is jóval alacsonyabb. Szembeötlő ugyanakkor a rendszeres szociális segélyben részesülők valamivel városi átlag feletti aránya. Az akcióterületen élő kiskorúak közül 2000. évben 4 gyermek, míg 2007. évben 1 gyermekvédelembe vételére került sor. A védelembe vett gyermekek hátrányos helyzetűnek minősülnek. A Gyámhivatal nyilvántartása szerint 2000-ben és 2007-ben is 2-2 gyermek tartós nevelésbe vételére került sor. A tartós nevelésbe vett gyermekek halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülnek. Az akcióterületre jellemző, fentiekben részletezett társadalmi helyzet a következőkben részletezett társadalmi megújulási folyamatok erősítésének motivációja kell, hogy legyen. Ennek eszköze a komplex (épített környezeti és társadalmi) és hatékony megújítás és javuló, városon belüli relatív helyzet elérése. A városközpontban folyó, erőteljes funkcionális konverzióval (terület- és épülethasznosítási formában bekövetkező változással) járó rehabilitációs tevékenységek a 1990-es évek második felétől kezdve abban az irányba tolják a folyamatokat, hogy a népesség folyamatos csökkenés mellett, az alacsonyabb státuszú lakosság kiszorulása is megfigyelhető. Az alacsonyabb státuszú népességnek otthont adó épületek szanálását követően épülő komplexumok a korábbi arányokhoz képest csak kisebb részben lakó, sokkal inkább kereskedelmi és iroda funkciójúak.

38


A korábbinál némileg intenzívebb beépítés és funkcióváltás tehát az akcióterület társadalmában jelentős változásokat idézett elő. A létrejövő apartmanok jelentős része már a korábbi árszínvonalat jóval meghaladó piaci szegmensbe tartozik, tehát jövedelmi adatok nélkül is belátható a társadalmi összetétel jelentős átalakulása a 2001-es legutóbbi tömbszintű adatrögzítéshez képest. A város nem rendelkezik olyan információkkal, hogy az akcióterületen az új lakófunkciójú ingatlanokban a főváros belső területeihez hasonlóan megjelentek-e nagyobb arányban a külföldiek, illetve az egyedülálló vagy gyermek nélküli magasan képzett fiatalok, de a két társadalmi csoport eddiginél nagyobb arányú megjelenése feltétlen következménye az ott jelenleg zajló, elsősorban építészeti és funkcionális átalakulásnak.

4.3.6 Lakáshelyzet A város hatályos szabályozási tervét megelőző karaktervizsgálat az akcióterület két csoportba sorolja: „Belvárosi kialakult karakterű” a Piac utcát övező és attól nyugatra fekvő része. A területen zártsorú, kertes, sűrű beépítés jellemző, ahol az épületek jellemzően többszintesek. A Piac utcán és környékén a 20. század fordulóján, illetve első harmadában emelt épületek a meghatározóak, de helyenként a foghíjbeépítések modern épületei az építészeti képet színesítik. Szabadon álló beépítésű 60-as 70-es években készült 4 emeletes épületek találhatóak az akcióterület északi részén és hasonló 4, 6 emeletes házak jellemzik a Jászai Mari utca és Batthyányi utca környékét. „Belvárosi nem kialakult karakterű” az akcióterület tervezett nyugati kiskörút és a Piac utca közötti része. Ebben a zónában a beépítést a hagyományos telekosztás határozta meg, amely jellemzően zártsorú. A Vörösmarty Mihály utcán azonban szabadon álló, 4 emeletes épületeket is találni Az épületállomány igen eklektikus képet mutat, egyre csökkenő számban 19.-20. századi földszintes és egyszintes épületek is jelen vannak. A már lebontottak helyét az elmúlt években modern lakó- és szolgáltatóházak vették át. A belvárosi lakások száma az 1990-es és a 2001-es népszámlálás közötti időszakban erősen csökkent. A 2001-es adatok alapján, az akcióterületen a város 83.423 darabos lakásállományának

csak

töredéke,

4%-a

(3.664

db)

található.

Az

akcióterületi

lakásállományban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 11%-os, ami kis mértékben magasabb, mint a 10,7%-os debreceni átlag, de kedvezőbb, mint a magyarországi városok 13,6%-os átlaga. 3. táblázat: Debrecen város és akcióterületének lakásállomány főbb mutatói Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Alacsony komfortú lakások aránya

Debrecen összesen 83 423 10,7

Akcióterület 3 664 11

Forrás: 2001. évi népszámlálás KSH

Ha a lakónépesség számát összevetjük a lakásállománnyal a város esetében 2,5-ös míg az akcióterületnél 1,8-as értéket kapunk, mely alapján megállapítható, hogy az akcióterület jóval

39


kedvezőbb értékkel rendelkezik, hiszen egy lakásra kevesebb lakos jut, mint a város esetében. Ez a mutató alátámasztja azt a folyamatot, ami a belváros lakófunkciójának csökkenésével és központi szerepkörének markánsabbá válásával jár. Az újonnan épült lakások energiahatékonysági szempontból megfelelnek a hatályos előírásoknak, a régebben épült épületek állapota változó. Házgyári technológiával épült házak nem, de ahogy már a fentiekben bemutatásra került a 19.-20. század fordulója táján épület

bérházak szép számmal vannak a területen.

E koros épületek

számos

épületgépészeti és egyéb problémával (pl. elavult nyílászárók, szigetelés, statikai problémák) küzdenek. Lakótelepek nincsenek, a több-családos lakóépületek tulajdonlási formája többségében társasházi. Debrecen

rendelkezik

lakáskoncepcióval,

melyet

a

város

Önkormányzata

2000.

szeptemberében fogadott el és 2005. szeptemberében módosított. Az Önkormányzat, irányelveinek

betartásával

jelentős,

pozitív

hatást

tud

gyakorolni

az

akcióterület

lakásállományára. Ilyen intézkedések például: pénzeszközöket biztosít az épületek felújítására; törekszik az összkomfortos és komfortos lakások arányának növelésére; részt kíván venni a Belvárosi tömb-rehabilitációs területek kiépítésében. A lakáskoncepció lakhatással kapcsolatos irányelveiben többek között szerepel: új bérlakások létesítése; piaci lakbérhez közelítő bérleti díj alkalmazása; a szociálisan rászoruló bérlők támogatása a bérbeadó részéről. Az önkormányzati lakások bérbeadása pályázati úton történik. Pályázni mind szociális támogatás igénybevételével, mind annak igénybevétele nélkül lehetséges. A város bérlakásállománya 3.776 (melyből 3.344 lakott és 432 üresen álló). A lakott bérlakások 7,5%-a (252 db) található az akcióterületen. A vizsgált területen belüli lakásállomány (3664 db) tulajdonviszonyairól elmondható, hogy 6,9%-át alkotják a lakott önkormányzati bérlakások. A városi 8,4%-nál magasabb az akcióterületen belüli alacsony komfortú bérlakások aránya (11,9%-os). Az akcióterület lakott bérlakásaira vonatkozó adatokat az alábbi táblázat ismerteti.

40


4. táblázat: Debrecen lakott bérlakás-állománya az akcióterületen (2008. 02. 29) Lakások 5 Megjegyzés száma Arany János u. 6, 10, 11, 14, 11 ”Régi” típusú szociális lakbér: 1 komfortos 20, 22 ”Piaci” típusú támogatott lakbér: 1 komfortos Bajcsy-Zsilinszky u. 3-5, 7, 18 ”Régi” típusú szociális lakbér: 4 összkomfortos, 11 komfortos, 1 komfort nélküli 8, 12, 33, 35, 35-37, 43 ”Piaci” típusú támogatott lakbér: 1 komfortos, 1 félkomfortos Barna utca. 2, 8 2 ”Régi” típusú szociális lakbér: 2 komfortos Bethlen u. 14, 22 6 ”Régi” típusú szociális lakbér: 4 komfortos, 1 félkomfortos, 1 szükséglakás Csapó u. 5 1 ”Régi” típusú szociális lakbér: 1 komfortos Darabos u. 9, 11 5 ”Régi” típusú szociális lakbér: 4 összkomfortos ”Piaci” típusú támogatott lakbér: 1 összkomfortos Füvészkert u. 6 3 ”Régi” típusú szociális lakbér: 3 komfortos Garai u. 8 4 ”Régi” típusú szociális lakbér: 3 komfortos, 1 komfort nélküli Hatvan u. 25, 27, 28, 30, 31 18 ”Régi” típusú szociális lakbér: 1 összkomfortos, 13 komfortos, 2 komfort nélküli ”Piaci” típusú támogatott lakbér: 2 komfortos Iskola u. 6, 8 5 ”Régi” típusú szociális lakbér: 2 komfortos, 2 komfort nélküli, 1 szükséglakás Jászai Mari u. 1, 5, 6 3 ”Régi” típusú szociális lakbér: 3 összkomfortos Jókai u. 8 3 ”Régi” típusú szociális lakbér: 3 komfortos Kálvin tér 13 1 ”Régi” típusú szociális lakbér: 1 komfortos Kossuth u. 3, 3/a, 7, 9, 11 8 ”Régi” típusú szociális lakbér: 8 összkomfortos Liszt F. u. 1, 5, 9 7 ”Régi” típusú szociális lakbér: 7 komfortos Mester u. 5 8 ”Régi” típusú szociális lakbér: 8 összkomfortos Miklós u. 2, 9, 10, 13, 20, 28 ”Régi” típusú szociális lakbér: 2 összkomfortos, 18 komfortos, 1 félkomfortos, 2 komfort 21, 23, 27 nélküli, 1 szükséglakás ”Piaci” típusú támogatott lakbér: 4 komfortos Petőfi tér 7/a 1 ”Régi” típusú szociális lakbér: 1 komfortos Piac u. 16, 19, 21, 23, 26/a, 57 ”Régi” típusú szociális lakbér: 44 összkomfortos, 5 komfortos, 4 félkomfortos 28/b, 31, 36, 39-41, 43/b, ”Piaci” típusú támogatott lakbér: 4 komfortos 45-47, 53, 69, 71, 75, 77 Sas u. 4 1 ”Régi” típusú szociális lakbér: 1 komfortos Simonffy u. 1/a, 1/b, 2/b, 7, 17 ”Régi” típusú szociális lakbér: 10 komfortos, 2 félkomfortos, 1 komfort nélküli, 1 11, 13, 32 szükséglakás ”Piaci” típusú támogatott lakbér: 1 komfortos, 1 félkomfortos ”Piaci” típusú nem támogatott lakbér: 1 komfortos Szalkay u. 8 2 ”Régi” típusú szociális lakbér: 2 komfortos Széchenyi u. 1, 6, 7, 17, 19, 31 ”Régi” típusú szociális lakbér: 15 összkomfortos, 11 komfortos, 1 szükséglakás 23, 25 ”Piaci” típusú támogatott lakbér: 1 összkomfortos, 3 komfortos Szent Anna u. 10-12 4 ”Régi” típusú szociális lakbér: 2 összkomfortos, 2 komfortos Vásáry I. u. 1, 4, 5, 8 8 ”Régi” típusú szociális lakbér: 6 összkomfortos ”Piaci” típusú nem támogatott lakbér: 1 komfortos, 1 félkomfortos Vörösmarty u. 2, 8 5 ”Régi” típusú szociális lakbér: 2 komfortos, 1 félkomfortos, 1 komfort nélküli ”Piaci” típusú támogatott lakbér: 1 komfortos Akcióterület összesen: 252 ”Régi” típusú szociális lakbér: 87 összkomfortos, 114 komfortos, 10 félkomfortos, 12 komfort nélküli, 5 szükséglakás ”Piaci” típusú támogatott lakbér: 6 összkomfortos, 13 komfortos, 2 félkomfortos ”Piaci” típusú nem támogatott lakbér: 2 komfortos, 1 félkomfortos Utca, házszám

Debrecen lakott bérlakás-állománya az akcióterületen (2008. 02. 29) Forrás: Cívis Ház Zrt. adatai alapján saját szerkesztés

5

”Régi” típusú szociális lakbér: 2001 előtt, határozatlan időre bérbe adott lakások, ahol a lakbér szociális alapon meghatározott;

”Piaci” típusú támogatott lakbér: 2001 után, határozott időre bérbe adott lakások, ahol a lakbért az adott terület piaci áraihoz viszonyítva határozzák meg (valamivel alacsonyabban), és szociális kedvezményt kap a bérlő Piaci” típusú nem támogatott lakbér: 2001 után, határozott időre bérbe adott lakások, ahol a lakbért az adott terület piaci áraihoz viszonyítva határozzák meg (valamivel alacsonyabban), és nem jár hozzá semmilyen támogatás

41


Jelenlegi állapot szerint a bérleti módot tekintve az alábbiak szerint oszlik meg a 252 bérlemény: 249 bérlakás szociális rászorultság alapján került kiutalásra (ennek 92%-ában ”Régi” típusú szociális lakbért, 8%-ában ”Piaci” típusú támogatott lakbért kell fizetni), és mindösszesen 3 bérlemény nem tekinthető szociális bérlakásnak, amelyek esetében ”Piaci” típusú, nem támogatott lakbért fizetnek a bérlők. A szociális alapon kiutalt bérlakások között 93 összkomfortos. 127 komfortos, 12 félkomfortos, 12 komfort nélküli és 5 szükséglakás.

42


4.4

Debrecen városközponti akcióterületének környezeti jellemzői

4.4.1 Talaj, föld Debrecen belvárosának talajtani és földtani adottságai nem érintenek a városi élet szempontjából meghatározó tényezőket; a városközponti területein a természetes talajtakaróról gyakorlatilag nem beszélhetünk. Talajtani szempontból a belvárosi talajok a rosszabb minőségű helyenként kovárványos, homoktalajok körébe esnek, a belvárosi közterek zöldfelületeinek termőrétege jellemzően kertészeti földkeverék, a természetes talajtakaró itt csak nyomokban van jelen. A talajok hasznosítása a belvárosban a parkok, zöldfelületek altalajaként, illetve a nagyvárosi beépítésű részek tömbbelsőiben termőtalajként történik, a beépített területeken a talajok természetes funkciói korlátozottak. A talajok minőségét egyértelműen az igen intenzív területhasználat határozza meg, amely a burkolt felületek nagy arányában és a burkolatlan zöldfelületek intenzív hasznosításában, illetve a terhelések koncentrált megjelenésében jelentkezik. A talajvédelmi szempontból legjelentősebb probléma az akcióterületen a burkolt felületek igen nagy aránya, amely az elmúlt években a városfejlesztési céloknak megfelelően folyamatosan növekedett, és amely várhatóan az elkövetkezendő években is folytatódik. A sűrű nagyvárosi jellegű városi szövetben a zöldfelületi arány viszonylag kicsi, a tömbbelső folyamatos beépítése a biológiailag aktív felületek csökkenését eredményezte. A jelentős forgalommal terhelt belvárosi akcióterületen a közlekedési eredetű levegőszennyezés másodlagos hatásaként a nedves és száraz ülepedés az amúgy is túlhasznált talajok szennyezését eredményezi, amely elsősorban a nehézfémek, a szénhidrogén származékok esetében jelentkezik. Közlekedési eredetű talajszennyezések lépnek fel a téli síkosságmentesítés során használt, sokszor a talajba is bekerülő sózás eredményeként, amely a különösen a nagyforgalmú, amúgy is rossz állapotban lévő útszakaszok mentén jelenik meg, és amely a talajéletre talán a legkedvezőtlenebb hatással van.

4.4.2 Levegőminőség Debrecen belvárosi akcióterületéről levegőszennyezéséről nem állnak rendelkezésre közvetlen adatok. A városban 3 helyen működik automatikus mérőállomás, illetve a működik manuális mérési hálózat is. Az automatikus mérőállomások a Dobozi utcában, a Kalotaszeg téren és a Klinikai tömböknél működnek; a mérőállomások a belvárosi területeket 3 oldalról veszik körbe, adataik indikatív jellegűek a belvárosi levegősminőség szempontjából is. Hazai városainkban a légszennyezettség alapvető meghatározói a közlekedés és fűtés, ezen túlmenően pontszerű források, pl. termelő üzemek okozhatnak kisebb térbeli kiterjedésű problémákat. Az akcióterület szempontjából a pontforrásoknak különösebb szerep nincs, hiszen a városközpontban nem működnek jelentősebb termelő üzemek, vagy állattartó telepek, ahogy a transzmisszió szempontjából sem jelentkezik probléma a város külső 43


részein lévő pontforrások tekintetében, tekintettel arra is, hogy Debrecenben városi szinten is a potenciális szennyezőforrások kis számba vannak jelen. A belvárosi területeken a fűtésből származó szennyezések kismértékűek, a sűrű beépítésű területeken a légszennyezés szempontjából kedvező gázfűtés a legelterjedtebb, jelentős károsanyag-kibocsátással a fűtés tekintetében sem számolhatunk; jól mutatja ezt az a jelenség, hogy a jellemzően a korszerűtlen fűtési módokból származó szennyezők, pl. a kén-dioxid, esetében határérték túllépés nem történt (lásd táblázat alább). A belváros levegőminőségét alapvetően tehát a közlekedés szabja meg, ezt igazolják az automatikus és manuális mérési hálózatok eredményei is. A belváros levegőszennyezettsége a 2006-os adatok alapján egye esetben sem lépte át a tájékoztatási és riasztási küszöböt („szmogriadó”) a város levegőminősége az egyesített légszennyezettségi index alapján a megfelelő kategóriába esett. A belvárosban a közlekedési eredetű szennyezők jelenléte domináns, a határérték túllépések gyakoriságát a különböző szennyezőkre az alábbi táblázat összesíti: 5. táblázat: Belváros közlekedési eredetű szennyezési adatai Szennyező SO2 NO2 NOx CO Ózon 6 PM10 Benzol Összesen

Mérési pont (automatikus hálózat ) 2006. éves átlagos index Dobozi u. Kalotaszeg tér Klinika Nem történt Nem történt Nem történt Kiváló 46 3 0 Jó 130 81 83 Jó Nem történt Nem történt Nem történt Kiváló 17 27 21 Jó 39 45 58 Megfelelő 3 2 Nem történt Jó Megfelelő

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

A szennyezettség napi eloszlása – tekintettel arra, hogy közlekedési eredetű szennyezőkről van szó – a forgalom napi eloszlásának megfelelően alakul, a reggeli-délelőtti csúcs után enyhén csökken, majd a délutáni időszakban újra megnövekszik, a késő délutáni esti óráktól pedig folyamatosan csökken. Az éves eloszlásban a téli hónapok fűtési eredetű szennyezése okán a szennyezettség megnövekszik, azonban a változás viszonylag kismértékű. A több éves tendenciákat figyelve azt mondhatjuk, hogy a legtöbb szennyező esetében az évtized elején tapasztalt jelentős növekedés 2004-2005-re megállt és jelentős mértékű visszaesés volt tapasztalható; a légszennyezettség napjainkban stabilizálódott, enyhe növekedést mutat, de még mindig nem érte el 2003-as csúcsokat. A belváros esetében a közlekedési eredetű légszennyezés csökkenésében igen fontos szerepet játszott a Piac utca sétálóutcává, „köztérré” történt átalakítása, így a belváros jelentős átmenőforgalomtól szabadult meg, a szennyezések jelentősen csökkentek. Ezzel párhuzamosan a forgalom a „külső” körúton megnövekedett, itt a szennyezések is 6

PM10: 10 mikrométernél kisebb átmérőjű, jellemzően közlekedési eredetű szilárd szennyezők.

44


jelentősebbé váltak. A forgalom – és így a légszennyezettség – változását jelentősen befolyásolják a belvárosban és környékén lévő intézmények, kereskedelmi egységek által generált forgalom, az elmúlt évek jelentős fejlesztéseivel az ilyen irányú forgalom a légszennyezettség mértékét is megnövelte. A levegő szennyezettségének leginkább kitett területek a legnagyobb forgalmat lebonyolító kereszteződések, a Hunyadi u. és a Péterfia u. kereszteződése, valamint a Piac u. és az Erzsébet u. találkozása. A város területének legnagyobb része, így a belváros is a szabályozási terv szerint II. levegőminőségi zónába tartozik, ez alól a zöldfelületek kivételek, itt az I. zóna előírásai érvényesek, a terület kiemelten védett, illetve védett kategóriába tartozik. Összességében elmondható, hogy Debrecen belvárosának levegőminősége az ország városainak átlagához mérten kismértékben jobb, de itt is a közlekedési eredetű szennyezések dominálnak. Az akcióterületen a közlekedési eredetű szennyezések a városszerkezeti beavatkozásoknak köszönhetően nem növekednek jelentősen, azonban az elkerülő-szakaszokon a terhelések, különös tekintettel az elmúlt időszakban megvalósított kereskedelmi-szolgáltató szektort érintő fejlesztésekre – növekednek.

4.4.3 Vizek Debrecen felszíni vizekben szegény, ahogy a városban, úgy a belvárosi területeken sincs jelentősebb folyóvíz, a belvárosban állóvíz nem található. A város felszín alatti vizekben gazdag, különösen a rétegvizek kiemelt környezeti erőforrásnak számítanak: Debrecen városa vízbázisvédelmi védőterületen fekszik, a terület kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. A város mellett és alatt található vízbázisok az ivóvíz biztosításában, illetve a méltán híres Debreceni és környékbeli fürdők vízellátásában játszanak szerepet. A talajvizek és a felszíni vizek tisztasága hosszú távon ezen védett vízbázisok minőségét is befolyásolják, a terület ún. leáramlási zónában fekszik, a homokoskavicsos földtani rétegeken keresztül a talajvizek a rétegvizekbe is eljuthatnak. Ezek alapján az akcióterület a vízi erőforrásokat leginkább érintő tényezője talajvíz, a városközpont esetében a csapadékvizek és a lakossági szennyvizek határozzák meg az ezzel kapcsolatos problémákat. A csapadékvizek az akcióterületen teljes körűen kiépített egyesített csatornarendszeren keresztül jutnak a városi szennyvíztisztító telepre, majd a befogadóba. A nedves és száraz ülepedés légköri folyamatai, és a nem minden tekintetben kielégítő köztisztasági helyzet eredményeképpen

a

burkolt

felületekről

elfolyó

csapadékvizek

önmagukban

is

nehézfémekkel és szénhidrogén-származékokkal szennyezettek. A szennyvizek tekintetében elmondható, hogy sajnos legtöbb településünkhöz hasonlóan, Debrecen esetében sem teljes körű a csatornázottság, a talajvizeket az elszikkasztott szennyvizek folyamatosan szennyezik, így a belvárosi területek alatti talajvizek is szennyezettnek mondhatók, mindazok ellenére, az akcióterületen a szennyvízhálózat kiépített. Ezen az áldatlan helyzeten segít a

45


jelen programozási periódusban megvalósuló kohéziós nagyprojekt, amelynek keretében a debreceni csatornahálózat kiépül, és a debreceni szennyvíztisztító telep is fejlesztésre kerül. Ezen beavatkozások hatására várhatóan a belvárosi talajvizek minősége már középtávon is javulhat.

4.4.4 Az épített környezet fejlődése A város területén már a honfoglalás kora előtt számos népcsoport élt, írott forrásban elsőként 1235-ben tűnik fel Debrecen neve. A település, több falú egyesülésével, a tatárjárást

követő

évtizedekben

indult

gyors

fejlődésnek.

Az

egybeolvadással

új

településközpont alakult ki, a városfejlődés felgyorsult, ekkor alakultak ki Debrecen központjának térszerkezetét a mai napig meghatározó sugár-, ill. keresztirányú utcák. A keresztutcák kialakulásával a középkori utcahálózat a XVI. század végére nyerte el mai alakját. Az 1361-ben mezővárosi rangot kapott város kereskedelme, a kedvező útkapcsolatainak köszönhetően fejlődésnek indult, a város virágzása a XVII. században a például a nemzetközi marhakereskedelemben teljesedett ki. A város gyakran került nehéz helyzetbe mind földrajzi helyzete, mind védelmi funkciói kiépítetlensége miatt. A védelmet szolgáló sáncok a 18. század második évtizedére teljesen eltűnnek a város szerkezetéből. 1811-12-ben készül el Debrecen első városrendezési terve, amely nyomán nagyszabású utca- és térrendezés és középület tervezés következetik be. 1857-ben új fejlesztési lehetőségeket ad a vasút kiépülése, a város összeköttetése Budapesttel. A XIX. század végére Debrecen nagyvárossá fejlődik, a század végére véglegesül mai belvárosa is, amit a II. világháború súlyosan megkárosít. Az 50-es években készülő új rendezési terv eredményeként kiépül a nagykörút, valamint a belvároson keresztül átvágva a kiskörút nyomvonala is. A 70-es évektől a város minden eddiginél nagyobb ütemben kezd el fejlődni, amely a belvárost övező kertrendszer beépítésével

jár.

A

város

intenzív

terjeszkedése

megbontja

az

addig

kialakult

településszerkezetet és építészeti arculatot, mindeközben a lakosság számának emelkedése elmarad a város bővülésének nagyságától. A városközponti karakter a Hunyadi János és a Piac utca mentén figyelhető meg még inkább. A telekstruktúra helyenként négyzetes osztású, gyakran tömb méretű telkekből áll. A hagyományos, fő utcára merőleges, keskeny, nagy mélységű telekosztás csak a Piac utca Ny-i oldalán valósul meg a Bajcsy-Zsilinszky - Szepességi - Vásáry I. és Miklós u. által határolt területen. A beépítés zártsorú, telektömbönként keretes. Az épületek jellemzően többszintesek (fsz+1-4), a Petőfi tér és a színház környéki épületek magasabbak, mivel azok a II. vh. utáni új beépítési terv alapján épültek. A belváros köz és magánépületeire egyaránt az egyszerű tömeg és homlokzatformálás a jellemző. Az épülethomlokzatokra puritán, kis mélységű tagozatok az általánosak. Kezdetben 46


még elkülöníthető voltak a katolikus lakosság épületei a református lakosságétól, idővel ez a különbség azonban eltűnt. A belvárosban XIX. század második felétől szecessziós szellemben épültek fel a bérházak, majd a századfordulón a már meglévőkhöz jellegzetes debreceni puritán épületek csatlakoztak. A modern törekvések nagy részének a kálvinista építési gyakorlat nemet mondott, így az 1910-es évek utáni építészet a konzervatívnak mondható. A belvárosban több bérház és közintézmény a 30-as végén nyerte el mai formáját, a Nagytemplom környéken a 70-es években épültek modernista épületek. Az egykori vár területén létrejött üzletközpont posztmodern stílusjegyeket hordoz magán.

4.4.5 Műemlékek – helyi építészeti értékek Debrecen

történelmi

városközpontjában,

városépítészeti

és

hazai

műemlékvédelmi

szempontból legfontosabb terület a XVIII. században megépült Nagytemplom és Református Kollégium és környékük. A Belváros 50%-a országos műemléki környezetként van minősítve. Debrecennek jelenleg 62 országosan védett épülete van, helyi védelem alatt áll további 117 épület. 136 épület műemléki védelem alá helyezését kezdeményezte a város. 6. táblázat: Az akcióterületen található országos műemlékvédelmi épületek listája: Cím Kossuth u.31. Kálvin tér 17. Kossuth u. 4. Kossuth u. 10. Kossuth u. 13. Arany J. u. 1/a Révész tér 2. Széchényi u. 1. Széchényi u. 4. Szt. Anna u. 7. Kálvin tér 16. Kálvin tér Déri tér Hatvan u. 23. Széchenyi u. 6. Piac u. 18. Piac u. 45-47. Piac u. 54. Hatvan u.6.-7. Kálvin tér- Bajcsy-Zsilinszky Endre Piac u. 4. Piac u. 11- 15. Széchenyi u. 10. Széchenyi u. 11. Széchenyi u. 13. Széchenyi u. 15.

Leírás Lakóház Ref. püspöki hivatal Városháza Csokonai Színház Lakóház Lakóház Ref. lelkészi hivatal Podmaniczky-ház Lakóház Lakóház Református kollégium Református Nagytemplom Déri Frigyes Múzeum Lakóház Diószegi-ház MÁV Igazgatóság épülete Lakóház Volt Vármegyeháza Postaigazgatóság épülete Ref. Nagytemplom műemléki környezete Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Irodák Lakóház

47

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv Cím Piac u. 20. Széchenyi u. 7. Piac u. 6. Piac u. 8. Piac u. 23. Piac u. 29. Piac u. 35. Piac u. 41.

Leírás Régi Városháza Lakóház Lakóház Megyei Könyvtár Lakóház Egykori Kisdebrecen étterem Ref.kistemplom Lakóház

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv városi funkciót erősítő fejlesztési programja a Múzeumi negyedhez kapcsolódó Emlékkert, Romkert és környezetének rekonstrukcióját öleli fel. A Nagytemplom környezetét alkotó Kossuth tér, az Emlékkert és a Romkert, majd a későbbiekben a tudatos építészeti tevékenység következményeként kialakuló Déri tér, valamint a Kölcsey Kongresszusi Központ környezete, Debrecen városközpontjának nagyjelentőségű, a városra immár jellemző tereivé váltak.

Az

Emlékkert, Romkert megújítása, fejlesztése, szabadtéri múzeumi funkciókat ölel magába, melyek által bemutatásra kerül az emlékkert, a fedett középkori kőtár, a református szentély, valamint városépítészeti, egyháztörténeti kiállítások. A jelzett tereknek az összekötése, az utcák

új térburkolatokkal való átépítése,

közműfelújítása,

térvilágítása,

a parkok,

parkrészletek megújítása is a fejlesztési program szerves részét képezi. Az Emlékkertet 1982. évben újította meg a város, és ekkor épült ki a Romkert is. Mindkettő jelenlegi állapota elszomorító képet mutat, méltatlan a városi köztulajdonban lévő, a város jelképévé vált építészeti, műemléki örökség jelentőségéhez, ezért is kell sürgősen a rekonstrukciót megkezdeni. Az Emlékkert kialakítására 1861 évben Emlékkert Társulat alakult, melynek feladatául tették – korabeli megfogalmazásban – az alábbiakat: „az Isten háza és a világi bölcsesség kútfejének közvetlen környezetét…. díszes és hasznos kertté alakítsák. Célja ezen társulatnak, a főiskola térnek szépészeti és egészségi szempontból való növényzetteli beültetése, s oly kies helylyé való változtatása, hol méltósággal állhassanak azon emlékszobrok, miket a hálás nemzedék koronként emelend a haza és tudományok körül, kiváltképpen városunkban magoknak érdemeket szerzett s elhunyt nagy fiainak.” Az Emlékkertben két szobor került felállításra, 1895 évben a Gályarabok emlékművét, és 1906 évben a Bocskai szobrot avatták ezen a helyen. A gazdag növényállomány viszonylag idős, a fák állapota jó. Az Emlékkert közkert, eredetileg is annak épült. 1863 -ban, a megromlott közbiztonság miatt öt kapuval kialakított díszes vaskerítéssel vették körül. Sajnálatos, hogy ma is újra aktuálissá vált az Emlékkert körbekerítése közbiztonsági és környezetvédelmi okokból. 48


A tervezett rekonstrukcióval a kiemelt közintézmények, – a Nagytemplom, a Református Püspöki Hivatal, a Református Hittudományi Egyetem, a Gimnázium és a Kollégium – épületeinek

környezetében,

a

kialakult

gyalogos

főirányokhoz

igazodva,

ismét

méltóságteljes, rangos tér kialakítására nyílik lehetőség. A kerítés az eredetinek tekinthető nyomvonalon épül meg, és kiegészül a Romkertet is védő, a Nagytemplom faláig terjedő szakaszokkal. Ennek során az alábbi létesítményeket fogják felújítani illetve pótolni: •

az öt bejárati kaput,

•

kerítéselemeket,

•

kandeláber térvilágítási oszlopokat,

•

méret kiegészítésekből adódó kiegészítő elemeket,

•

a Nagytemplomot övező podeszt lezárását.

A korábbi kerítés alépítménye, kerti szegélye, a kert két oldalán megmaradt. A szegély megtartását, a hiányzó oldalak pótlását, a süllyedések korrekcióját is elő- irányozza a terv. A lámpatestek azonos formai és szerkezeti kialakításúak lesznek, mint a Kossuth téren kiépített világító kandeláberek. Az Emlékkert belső útvonalainak rendszere módosul az eredetihez képest, a tervek a mára kialakult útirányoknak és az új teresedéseknek megfelelő kialakítást tartalmazzák. Az Emlékkert emlékhelyekkel való további gazdagítása a jelen és a jövő feladata. A Romkert a Szt. András, (később András) középkori templomának és Debrecen körítő falának alapjainak az 1980-82-es régészeti feltárásakor felszínre került kőelemeit foglalja magába. A templom a koraközépkortól a XVII. századig többször átépült, 1980 és 1982 között egyes épületrészeinek, falainak feltárása és rekonstrukciója megtörtént. A régészeti kutatás, feltárás, jelentős mennyiségben hozott felszínre festett, faragott gótikus, reneszánsz kőelemeket, melyek ma építészettörténeti feldolgozás, konzerválás után, kiállításra várnak. Az eltelt 27 év alatt a templomkörnyéket ért rongálások mellett a beépített rossz minőségű építő anyagok további állagromláshoz vezettek az épületen, amit tetézett az információs réz és üvegtáblák, kegyeleti kopjafák eltűnése is. A kialakult helyzetet a Református Egyház és Debrecen Város Önkormányzata úgy ítélte meg, hogy a Romkert jelenleg szabadtéri részét le kell fedni. A tervek szerint a fedett térben kialakításra kerül a kiállító tér, továbbá a Nagytemplomot körülvevő podeszt feljárati lépcsője mellett kiépül az új teret kiszolgáló gépészeti helyiség.

A Romkert legértékesebb területe, a „Sárkányos” ajtó mögött rejtőző északi kápolna területrész, mely jelenleg lezárt terület, és amely őrzi a régészeti feltárás XI. századi legkorábbi Szt. András templom falrészét, továbbá a kápolna több építési korszakát és azt

49


az eredeti padlóburkolatot, melyen Méliusz Juhász Péter kihirdette, megteremtette Debrecenben a református egyházat. E kicsiny északi kápolna, a legrégebbi XI. sz-i templom falrészének megjelenítésével a magyar református egyház megszületésének szimbolikus színterévé válik. Az építészeti tervek szerint a szentély a középkori kiállító tér felől közelíthető majd meg, a végleges kialakításhoz a Sárkányos címeres ajtót újra kell faragni. A Romkert tervezett kialakításával megteremtődik a gótikus faragott kövek méltó bemutatóhelye ott, ahol azok valaha igazi építőkövek voltak. Egy középkori kőtárhoz, (mely Debrecenben

már

anyaga

és

nemcsak

kora

miatt

kuriózum)

a

romvédelem

összehangolásával együtt üvegtető és üvegfalak alkotta múzeumi tér alakul ki. Így a téglafalak új lefedésével lehetővé válik a kövek bemutatása – üvegfal mögötti megvilágított térben a vörös téglafal előtt. Egyúttal a középkori szint új, igényes burkolatot kap. A

tervezet

szerint

a

kiállító

tér

lépcsőn,

rámpán

egyaránt

megközelíthető,

a

mozgáskorlátozottaknak az alsó térszintre személyszállító lift biztosítja az akadálymentes közlekedést. A hajdani „cinterem” (temető) körítő fala és kapui eddig is megjelentek ráfalazással kialakítva. A védő körítőfal választotta le az Emlékkert felöli oldalon a történelmi bemutató területet. Ebbe a falba épült be a Veres torony, mely a Főtér felől, a Nagytemplomot körülvevő podeszt szintjének magasságában jelenik meg. A Veres Torony a nevezetes fejedelmi adománynak, a „Rákóczi-harang”-nak elhelyezésére épült valaha. A robusztus, középkorias „erdélyies” megjelenésű torony alapjaira felfalazott, újjáépített belső térben visszaállításra kerül, most már védet körülmények között a várostörténeti kiállítás. A Fehér, vagy Cserepes torony feltárt falmaradványai, támpillérei az 1980 – 81 évek során végzett ásatások alkalmával hitelesen rögzítésre kerültek. A feltáráskor építéstörténeti különlegességek kerültek elő – pl. a torony földrengést követő megerősítése, a hármas támpillér rendszer kiépítése és kiemelten érdekes a „keletelés” tengelyének módosulása. Bemutatásra kerül a tervek szerint az 1982 évben kiépült építéstörténeti jelzésrendszer, a felújítást, a korszerűsítést, követően. A felújítással megtörténik a kiépült alapok korszerű fagyálló anyagokkal való tematikus felületképzése, a sérült felületek, falak javítása, konzerválása. Az 1980-as évek elején készült „fagyálló” téglafelületek, az eltelt 20 év alatt kifagytak, pikkelyesen letöredeztek, jelentősen megsérültek. A sérült felületeken a kifagyott téglamaradékokat le kell vésni, visszabontani, majd páraátengedő alap habarcs felületet kell készíteni az új, ténylegesen fagyálló téglaburkolatnak. A feltáráskor előkerült majd későbbiekben „eltűnt” eredeti falazatok, téglák pótlása, illetve beépítése, valamint a nagytömegű téglafalak utólagos falszigetelése szükséges.

50


A Romkert nyugati részén megvalósuló, a Cserepes Toronynak, a Veres Toronynak és a Nagytemplomnak együttes díszkivilágítása méltó hangsúlyt fog adni a város főterének. A helyi értékek megőrzése, a tervezett beruházások megvalósulása a város történelmi emlékeit a jelenleginél kellemesebb, esztétikusabb megjelenéssel ruházza fel, ezáltal Debrecen város a turizmus vonzóbb célpontjává válik. De nemcsak a látogatók számára nyújt majd új élményeket a megújult épületegyüttes, a történelmi emlékek hangsúlyos bemutatása, a közösségi tér értékének, a helyi identitástudat növelésének eszközévé is válik egyben.

4.4.6 Természeti rendszerek, természeti értékek, zöldfelületek Debrecen és környéke jellemző alföldi kultúrtáj, a természetes élőhelyek viszonylag kis területen vannak jelen. A város fontos védett értékei hazánk első védett területe a Nagyerdő, illetve a természetes vegetációból még megmaradt egyéb pusztai és homoki tölgyes foltok. A belterületen nem található természetszerű, védelem alatt álló elsődleges természeti érték, a város belterületén, és különösen a belvárosi területeken a védett természeti értékeket elsősorban egy-egy fa, cserje képviseli, amelyek már az emberi városalakítás eredményei. A város „A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló 24/2006. (VIII.14.) Ör. alapján” a következő természeti értékek védelméről gondoskodik: •

Füvészkert u. 4-6. sz. előtt tiszafák (Taxus baccata) 2 db

•

Kálvin tér ördögcérna (Lycium barbarum)

•

Déri tér, kocsányos tölgy (Quercus robur)

•

Déri tér piramistölgyek (Quercus robur ’Fastigiata’) (8 db)

•

Bethlen u. piramistölgyek (Quercus robur ’Fastigiata) (57 db)

A városközpont természeti értékei elsősorban városképi és kultúrtörténeti szempontból jelentősek. Közülük kiemelkedik a Kálvin téri ördögcérna, amely kultúrtörténeti jelentősége mellett (a cserje „eredetmondája” a hazai reformáció fejlődésével hozható összefüggésbe) a faj hazánk egyik legidősebb és legnagyobb termetű egyede. Az akcióterületen lévő jelentősebb zöldfelületek és parkok a város „Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről szóló 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelete” szerint helyi védelmet élveznek. A védelem oka a parkok esetében kevésbé természeti értékek jelenléte, a védett területek a városkép, a műemléki környezet, a városökológia és rekreáció szempontjából jelentősek,

védelmük

mindenképpen

indokolt.

A

városközponti

akcióterület

védett

zöldfelületei és parkjai: •

Kálvin tér park és romkert

5.283 m2

•

Déri tér

4.404 m2

•

Kossuth tér park

5.087 m2

•

Liszt F. tér

997 m2

51


A védett parkokon és zöldfelületeken túlmenően több kisebb kiterjedésű zöldfelület is található a városközpontban, amelyek igen jelentős városképi és városökológiai szereppel bírnak a sűrűn beépített területen. A zöldfelületek városökológiai funkciók közül ki kell emelni a zajcsökkentésben, a levegőminőség javításában játszott szerepet, illetve részben a rekreációs funkciót, amelyet azonban csak részlegesen képesek betölteni, tekintettel a közlekedési funkciókkal való keveredésre. A városközpont jelentős zöldfelületei: •

Jászai M. tér

3.099 m2

•

Batthyány u.

918 m2

•

Baltazár D. tér

•

Kálvin tér

•

Péterfia u. TK előtt

5.000 m2

•

Kossuth u.

2.180 m2

•

Barna u-i ltp.

5.949 m2

•

Bethlen u.

1.230 m2

•

Széchenyi u.

3.112 m2

•

Dósa N. tér

1.584 m2

•

Új Városháza és környéke

2.100 m2

7.500 m2 600 m2

A zöldfelületek közül a rekreációs funkció a játszóterek esetében domináns. A városközpontban két kisebb területű kiépített játszótér található, ezek a helyi lakosság igényeinek éppen megfelelnek. A Jászai téri játszótér felújítására és szabványosítására nemrégiben került sor, a Barna utcai játszótér felújítása még várat magára. A zöldfelületek állapota igen vegyes képet mutat. Azon zöldfelületei elemek, amelyek részesei voltak valamely az elmúlt évtizedben megvalósult jelentősebb városi fejlesztésnek fiatalnak, kialakulatlannak, de jó állapotúnak mondhatók; ilyenek jellemzően az Új Városháza környéke a Piac utca zöldfelületei, illetve a felújításon átesett útszakaszok utcafásításai, zöld szegélyei. A jelentősebb területű városi közparkok állapota már korántsem kielégítő, a fenntartásra fordított láthatóan jelentős összegek ellenére a legtöbb jelentősebb zöldfelület növényállománya elöregedett, a feltárás és a növényalkalmazás nem támogatja kellően a közösségi, rekreációs vagy turisztikai funkciókat. Különösen hangsúlyosan jelentkezik ez a probléma a Kálvin tér zöldfelületei esetében, amelyek központi elhelyezkedése miatt amúgy is igen jelentős igénybevételnek vannak kitéve mind a városi lakosság, a közlekedés, mind a városba látogatók részéről. Nemcsak az akcióterület, de a városközpont teljes zöldfelületi rendszerének problémája a túlhasználat, illetve a városközpont immár évtizedes átalakulásából adódó egyfajta provizórikus jelleg, amely elsősorban a kisebb zöldfelületeket, zöld szegélyeket és fiatal növényegyedeket sújtja.

52


4.4.7 Települési táji környezet Debrecen hatályos szabályozási tervének elkészítését az egész városra kiterjedő karaktervizsgálat előzte meg, ezek alapján az akcióterület a Piac utcát övező, illetve attól nyugatra található része „belvárosi kialakult karakterű”, az akcióterület fennmaradó része, a tervezett nyugati kiskörút és a Piac u. közötti területek, „belvárosi nem kialakult karakterű”, a „cívisváros” jellegzetességeit is mutató zónákba tartoznak. A zártsorú, keretes, sűrű beépítésű területen az épületeket jellemzően többszintesek, a nem kialakult zónában egyre csökkenő számban földszintes és egyszintes épületek is megtalálhatók. A Piac utcán és közvetlen környékén a terület építészeti szempontból inhomogén, a 20. sz. fordulóján, illetve első harmadában épült bérházak dominálnak, a háború pusztításai nyomán kialakult foghíjakon helyenként modern épületek emelkednek. A nem kialakult zónában a beépítést a hagyományos telekosztás határozta meg, a beépítés jellemzően zártsorú, az épületállomány igen eklektikus képet mutat. A terület Debrecen legdinamikusabban fejlődő városrésze, az elmúlt években a földszintes, egyemeletes 19.-20.sz.-i épületek helyét modern lakó- és szolgáltatóházak veszik át a belvárosi beépítéshez igazodva. A területen a települési tájképben domináns a kialakult, történeti jegyeket mutató térfalakkal jellemezhető Piac utca széles kiteresedése, a Nagytemplom és a Kollégium egyedi, regionális szimbólumokat is hordozó tájeleme, illetve a köréjük szerveződő park. A Piac utca és a kapcsolódó terek (Kálvin tér, Kossuth tér, Petőfi tér) nagyvonalú térszervezésével szemben erős kontrasztot mutatatnak az akcióterület más utcái, ahol az átalakulóban lévő térfalak szűk, zöldfelületekben szegény utcákat, kisebb tereket fognak közre, ezzel a nagyvárosi karaktert erősítve.

4.4.8 Közterületi alkotások az akcióterületen A városközpont a város hagyományai és az utóbbi idők közterület-fejlesztései nyomán egyre gazdagabb közterületi alkotásokban. Az alkotások készítői jeles képzőművészek. Az akcióterületen leginkább a Déri tér bővelkedik ezekben, amelyeknek döntő többsége Medgyessy Ferenc műve. •

Kálvin tér Holló Barnabás: Bocskai fejedelem Gályarabok emlékoszlopa

•

Perényi utca Somogyi Sándor: Füvésztudomány emlékszobor

•

Déri tér Medgyessy Ferenc: Móricz Zsigmond Medgyessy Ferenc: Művészet Medgyessy Ferenc: Néprajz Medgyessy Ferenc: Tudomány Medgyessy Ferenc: Régészet 53


Debreceni Tivadar: Merengő Medgyessy Ferenc: Táncosnő Medgyessy Ferenc: Debreceni Vénusz •

Kossuth tér Lestyán Goda János: Szabó Lőrinc Margó Ede – Pongrácz Szigfrid: Kossuth szoborcsoport Cs. Uhrin Tibor: Címer (mozaik) Szökőkút (Főnix madár)

•

Piac utca 12. sz. – Pátzay Pál: Debreceni család 12. sz. – Szökőkút

•

Sas utca Medgyessy Ferenc: Medvés ivókút

•

Liszt Ferenc tér Csobogó

•

Kossuth utca Berky Nándor: Horváth Árpád Török Richárd: Téri Árpád fejportré

54


7. ábra: Debrecen város funkciói

55


4.4.9 Veszélyes anyagok és technológiák, hulladékgazdálkodás A városközpontban veszélyes technológiát üzemeltető vállalkozások nem működnek, veszélyes anyagok, hulladékok elsősorban a lakossági, intézményi forrásokból, és vendéglátó-ipari

tevékenységekhez

kapcsolódóan

keletkeznek.

A

városi

hulladékgazdálkodás teljes körű, a veszélyes anyagok kezelését, a hulladékok elszállítását a városban működő közösségi szolgáltatók és szerződött vállalkozások látják el.

4.4.10

Zaj, rezgés

A városközponti akcióterületen a zaj és rezgésterhelések szempontjából a közlekedés, illetve helyenként

egyes

vendéglátóhelyek

számítanak

szennyezőnek,

a

rezgésterhelés

gyakorlatilag a zajterhelések forrásaihoz köthető. A belváros a hatályos szabályozási terv szerint átlagos érzékenységű I. zaj- és rezgésvédelmi zónába tartozik, a szabályozás meglehetősen szigorú határértékeket szab az üzemi és építési tevékenységeknek (50dBA, ill. 45dBA nappal); az összesített terhelés esetében a maximális megengedett A hangnyomásszintű terhelés mértéke a vonatkozó törvényi szabályozás (4/1984. (I.23.) EüM sz.) szerint nappal 65dBA, éjjel 55dBA. A legnagyobb súllyal a közlekedési eredetű zajterhelés jelentkezik a belvárosban, az üzemi, vendéglátóegységek által keltett zajhatások esetiek, kis gyakoriságúak. A közlekedési eredetű zajok tekintetében 1995-ben végzett zajmérések alapján az Önkormányzat épületének szomszédságában (Piac u. 20) a határérték túllépés igen jelentős mértékű volt, nappal 69,9dBA, éjjel 63,7dBA-es terheléseket mértek. A Piac u. sétáló zónává alakításával az akcióterület központi része mentesült a közlekedési eredetű környezeti ártalmaktól, azonban a merőleges utcák, pl. Kossuth u., és az akcióterületet határtoló „nagykörút” átmenő forgalma továbbra is jelentős zajterheléseket okoz. 2005-ös mérések alapján a forgalmas utakon csúcsidőszakban a zajterhelés mértéke a 74dBA-t is elérheti, amely akár a nap 25%ban is jellemző lehet; a zajhatásoknak leginkább kitett térségek a Hunyadi u. és a Péterfia u. kereszteződése, valamint a Piac u. és az Erzsébet u. találkozása. Csúcsidőn kívül a mérések alapján a jellemző zajterhelési szint 60-60dBA körül alakul, amely az éjszakai órákban a határértéket kismértékben és eseti jelleggel meghaladja.

4.4.11

A közlekedés helyzete

Az akcióterület közlekedési helyzetét jellemezni csak az egész (tervezett) városközpont áttekintésével lehet. Városközpont alatt a DMJV városrehabilitációs stratégiája és programja illetve az IVS dokumentumokban megjelölt terület értendő. Az akcióterület a város közlekedésében igen speciális szerepet játszik. Az akcióterület határait a város életében fontos közlekedési fővonalak alkotják. Északon a városi főforgalmi út, a Mester u. - Hunyadi János utca, majd Keleten a Piac utca Kossuth tér, - Piac u. vonal ma sétáló utca, innen a Csapó utca – Vár utca – Batthyányi u. a Szent Anna utcáig, 56


lakóutcák, tovább a Szt. Anna u. – Piac utca – Erzsébet u. a Boldogfalva utcáig ismét városi főforgalmi út, megjegyezve, hogy az Erzsébet utca ezen rövid szakasza még rövid ideig az országos főút része. Az akcióterület így a szigorúan városközpontnak nevezhető városrész mintegy nyugati felét fedi le. Az akcióterület Nyugati határát az úgynevezett nyugati tehermentesítő út adja, funkciójából eredően városi főforgalmi út lesz. Az út megvalósítását hosszú idő óta tervezi a város, ha megépül,

valóban

elegáns,

színvonalas,

forgalommentes

városrésszé

alakulhat

a

városközpont. Az akcióterületi terv az út Hatvan utca – Arany János utca közötti szakaszának kiépítésével számol első ütemben. A terület jó előkészítettsége egyik biztosítéka az út gyors megvalósíthatóságának. A kiskörútnak is nevezett új úton troli vagy villamosközlekedés is tervezett, és valószínű, hogy a város közmű hálózatát is jelentősen alakítani fogja az új, markáns szerkezeti átalakulást eredményező nyomvonal. Mindezek mellett jellemző a kijelölt terület úthálózatára, hogy a Péterfia u. – Piac utca vonala képviselte évtizedekig a város egyik talán legfontosabb fő forgalmi irányát. A keleti tehermentesítő út megépültéig ezen útszakaszon találkoztak az országos főforgalmi hálózathoz tartozó főutak, mint a 33., 35., 4.,48., 47., jelű utak. A Piac utca sétáló utcává, azaz a közúti forgalom elől elzárt térré alakítása megindította a városközpont funkciók magasabb rangra emelését, a nyugati irányban nyitott sugaras úthálózat viszont továbbra is nagy átmenő forgalommal terheli a városközpontot. Keletnyugati irányban a Széchenyi utca – Kossuth utca, a Hatvan utca – Csapó utca, és a Miklós utca – Szent Anna utca útvonala veszi fel ezt a forgalmat, ugyanakkor ezek az útvonalak a Piac utca erős gyalogosforgalmát továbbra is szintben keresztezik. Ezen fog jelentősen változtatni a nyugati tehermentesítő kiskörút megépítése, lehetővé téve a piac utca további szakaszain a közúti forgalom csökkentését. Debrecen Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, a helyi önkormányzatokról szóló törvények, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről

szóló

rendelet

felhatalmazása

alapján

rendelkezik

helyi

építési

szabályzattal és szabályozási tervvel. A többször módosított 8/2003.(V.23.) Kr. rendelettel jóváhagyott szabályozási terv is tartalmazza a Nyugati kiskörút megépítését. A kiskörút két végpontja az Erzsébet utca – Boldogfalva u. csatlakozásánál, illetve a Mester u. – Csemete u. csomópontjánál található. A kiskörút szabályozási szélessége átlag 30 m és az út teljes hossza teljes 1525 m. A Kiskörút két végpontja két nagy forgalmú úthoz csatlakozik. Az Erzsébet utca része a 4-es számú főút Debreceni átkelési szakaszának, a Mester - Csemete u. csomópontjánál a Mester u. a városba jövő 35-ös számú főutat köti össze a belvárossal, a Csemete utca pedig a Vénkerti lakótelep gyűjtőútja (belterületi másodrendű főúti besorolással) mely a Dózsa

57


György útban folytatódik, ami szintén gyűjtőúti funkciót lát el a Libakerti lakótelep vonatkozásában és szintén másodrendű belterületi főút. Itt található a belváros egyik legforgalmasabb bevásárlóközpontja a Malompark, több nagy üzlettel: INTERSPAR, PRAKTIKER, MÉDIA MARKT, és egy kispiac, valamint egy sportközpont. A teljes szakasz kiépítésével, tehát egy újabb belterületi másodrendű főút jön létre, ahol a későbbiek során tömegközlekedési eszköz (terv szerint busz) fog közlekedni. Érdekességként meg kell említenünk azt, hogy az 1935-ben készült „Borsos” féle rendezési terv már tartalmazta a nyomvonalat. Az akcióterület úthálózatának állapota igen vegyes képet mutat. Csatornázás miatt átépítés alatt állnak az akcióterületre eső, általában lakóutca funkciójú útszakaszok, a főforgalmi utak burkolatának

állapota általában megfelelő, de alig található olyan útszakasz az

akcióterületen, mely ne lenne a forgalom által túlterhelt. 7. táblázat: Az akcióterületi utak főbb adatai Utcanév

Út kategória

Állapota

Mester u.

városi főforgalmi út

megfelelő, túlterhelt

Hunyadi J. u.



Péterfia



Kálvin tér

lakóutca


Kossuth tér

sétáló övezet

megfelelő

Piac u. a Csapó u,

sétáló övezet

megfelelő

Piac u. a Csapó u. Szt Anna u között


megfelelő

Piac u. a Szent Erzsébet


megfelelő

Petőfi tér, 1-9. sz. Erzsébet u. Piac u. Boldogfalva u. között


megfelelő

országos főút

megfelelő

Boldogfalva u

lakóutca

rossz, csatornázás alatt, keskeny

Török B. u.

lakóutca


Szalkai u.

lakóutca


Csók u.

lakóutca


Garay u.

lakóutca


Csokonai u.

lakóutca


Bethlen u. a Hunyadi u.-tól.


rossz, túlterhelt rossz, csatornázás alatt, keskeny, túlterhelt

Cserepes u.

lakóutca


Hatvan u.


rossz, csatornázás alatt, túlterhelt

Bajcsy-Zsilinszky u..

lakóutca

rossz, csatornázás alatt

Simonffy u.

lakóutca

rossz, csatornázás alatt

Széchenyi u


Arany J. u.

lakóutca

rossz, keskeny, túlterhelt rossz, csatornázás alatt, keskeny, túlterhelt

Jókai u

58

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv Utcanév

Út kategória

Állapota

Miklós u.

városi gyűjtőút

rossz, keskeny, túlterhelt

Iskola u.

lakóutca

rossz, keskeny

Vörösmarty M. u.

lakóutca

rossz,, keskeny

Barna u.

lakóutca

csatornázás alatt, rossz, , keskeny

Vásáry I. u.

lakóutca

rossz, keskeny

Révész tér

lakóutca

Hal köz – „Hal tér”

lakóutca

rossz, rossz, csatornázás alatt, keskeny, túlterhelt

Pásti u.

lakóutca


Kápolnási u.

lakóutca

rossz, csatornázás alatt, túlterhelt

Déri tér

lakóutca

rossz,

Múzeum u.

lakóutca


Perényi u.

lakóutca

rossz, túlterhelt

Füvészkert u.

lakóutca

Darabos u.

lakóutca

rossz, túlterhelt rossz, csatornázás alatt, keskeny, túlterhelt

Dósa nádor tér

városi gyűjtőút

rossz, túlterhelt

Sas u.

városi gyűjtőút

rossz, túlterhelt

Rózsa u.

lakóutca

rossz,

Városház u.

lakóutca

megfelelő

Zamenhof u.

lakóutca

rossz, , keskeny

Liszt F. u.

lakóutca


Liszt F. tér

lakóutca

rossz,, keskeny, túlterhelt

Gambrinusz köz

lakóutca

rossz,

Jászai M. u.

lakóutca

rossz, , keskeny, túlterhelt

Csapó u.

lakóutca

megfelelő

Batthyány u

lakóutca

megfelelő

Szent Anna u.



Kossuth u.


rossz, , túlterhelt

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

A városközpont foglalja magába a városi tömegközlekedés fő tengelyeit is. Ezek a Piac utca vonala, a Széchenyi u. – Kossuth L. utca vonala és a Mester u. – Csapó u. A városközpont déli határán csatlakozik a területhez közvetlenül a vasútállomás és a város egyetlen

közúti-villamos

vonalának

végállomása,

így

a

városközpont

a

városi

tömegközlekedés egyik súlypontja. A tömegközlekedési hálózat úgy van kialakítva, hogy az akcióterületet elsősorban a környezetbarát villamos és trolibusz járatok érintik, köszönhetően a Piac utcán végigvezető villamosvonalnak, és a Széchenyi – Kossuth utcán átvezető trolibuszvonalnak. Az előbbi 5 megállópárral, csúcsidőben 2-4 perc járatsűrűséggel, elektronikus GPS rendszerrel vezérelt utastájékoztatóval szolgálja az utazóközönséget. A villamosvonal nagyon fontos, és az egész városra jellemző utazási igényt elégít ki, a vasútállomást, a megyei és a városi közigazgatási intézményeket és az egyetemi városrészt köti össze.

59


A trolibuszközlekedés az akcióterületet a Széchenyi u. – Kossuth u. vonalában, illetve a terület déli határán az Erzsébet utcai megállókkal érinti. Átmenő autóbuszvonal szintén a Széchenyi u. Kossuth u. között szinte az akcióterület középvonalában közlekedik, de több sugár irányú vonalon, elsősorban a nyugati városrészekből, a Miklós utcán, a Hunyadi utcán közlekedő járatokon. Így a Piac utcán mintegy 10 autóbusz megálló található, a sétáló utca szakaszt kivéve. A város tömegközlekedésének fejlesztésére nagyívű tervet dolgoztak ki: a vasúti, a helyi közúti és a távolsági közúti tőmegközlekedés és a helyi városi villamosvasúti közlekedési rendszerek összekapcsolására. Az új közösségi közlekedési logisztikai központban három, különszintű elrendezésű tömegközlekedési rendszer találkozik; a központ a vasútállomás térségében épülhet ki, a városközpontot és az egész várost ellátó hálózat legfontosabb csomópontjaként.

(A

helyközi

autóbuszközlekedés

teljes

mértékben

elkerüli

az

akcióterületet, mint ahogy a belvárost is.) A városi közlekedési rendszer fejlesztésének másik fontos eleme a kohéziós nagyprojektként tervezett második villamosvonal, amely a Piac utcai közös szakaszon az akcióterület tömegközlekedési ellátottságát fogja javítani, azáltal is, hogy a Mester u – Dózsa Gy. úton nyugati irányba vezető szárnya újabb városrészeket fog a városközponttal korszerű közlekedéssel összekapcsolni. A Piac utca felső, a Hunyadi János u. és Kossuth utca közötti szakaszának forgalommentessé tétele megkívánta a közúti forgalom leállítását, a parkolási lehetőségek biztosítását a sétáló zóna körüli területeken; így ma az akcióterületen található a városközpont koncentrált parkolóinak nagyobb része. Jelenleg mintegy 730 parkolóhely van parkolóházakban, garázsokban, igény, azaz a meglévő vagy tervezett intézmények szüksége 2060 lenne. Jelenleg előkészítés alatt van 360 férőhely kapacitás kialakítása. A parkolóházak mellett az utcával párhuzamos parkolásra a legtöbb a forgalom számára megnyitott utcán van lehetőség, a belváros teljes területe fizetős zónába tartozik. Az állandósult parkolási problémáknak egyik leginkább kitett terület a Kálvin tér, Kálvin udvar és az Új Városháza környéke; a Kálvin téren a kialakított felszíni parkoló gyakorlatilag folyamatosan zsúfolásig megtelt.

4.4.12 A közműhálózat szempontjából

állapota

a

rehabilitáció

megvalósítása

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részletesen foglalkozik a város ivóvíz ellátásával és szennyvízelvezetésével. A város teljes egészére vonatkoztatott mutatók meggyőzőek a városközpont ellátottságának magas színvonaláról, ezt mutatja a városok és városrészek közötti összehasonlító táblázat is. Mivel az IVS a Belvárost egységes városrészként kezeli, és az akcióterület közműellátási helyzetét elsősorban az esetleges hiányosságok alapján lehet felmérni, teljes biztonsággal meghatározható az IVS Belvárosra bemutatott adataiból az Akcióterület helyzete. A dokumentum a belterületi utak esetében a pormentes burkolat

60


hiányát, a közvilágítás hiányát, és a burkolt járda hiányát vizsgálta. Az IVS megállapításai alapján elmondható, hogy az akcióterületen ilyen problémával jellemezhető útszakasz nincs (az egész Belvárosban a Tímár u. az, melyben hiányzik a pormentes út és járdaburkolat, viszont a Tímár u. nem tartozik az Akcióterülethez). Vezetékes ivóvízhálózattal minden lakás ellátott az Akcióterületen, és a szennyvízelvezetés is megoldott. A 2008. év végi határidős ISPA program jelentős fejlesztést jelent a csatornahálózat minőségi javítása terén, különösen fontos a felszíni és szennyvizek gyűjtésének szétválasztása a gazdaságos szennyvíztisztítás érdekében. Ez a fejlesztés érinti az Akcióterületet, részleteiben nem meghatározó, mert a terület ellátottsága 100 %osnak mondható. Vezetékes gázellátás tekintetében csak azok az utcák minősülnek el nem látottnak, amelyek a távhő - szolgáltatásba sincsenek bekapcsolva. Ilyen eset az Akcióterületen nem fordul elő, mint ahogy az elektromos energiaellátás is teljes körűen megoldott. Debrecen egészére érvényes, hogy a lakások több mint 95%-a bevonásra került a szervezett hulladékgyűjtésbe; az akcióterületen a teljes körű szelektív gyűjtés feltételei adottak. A városban az ezer lakosra jutó kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya 63%-os (2006). Ez az arány a városközpontban és így az akcióterületen is jelentősen magasabb, az itt található nagyszámú közintézmény az információigényük alapján általában nagyobb súlyt fektet a kábelhálózathoz való hozzáférésre, illetve a lakossági hozzáférés is könnyebben kiépíthető volt, így a hálózat sűrűsége ezen a területen a legmagasabb a városban.

4.4.13

Debrecen városközponti akcióterületének közbiztonsága

Hazánk közbiztonságának területi dimenzióira alapvetően igaz, hogy a városok a bűncselekményektől jobban fertőzött területek közé tartoznak. Az országon belül az Északalföldi Régióra és Hajdú-Bihar megyére egyaránt jellemző, hogy míg a legtöbb bűncselekmény-csoport esetében 5-10%-al rosszabb a helyzet az országos átlagnál, addig a 10 000 lakosra jutó személy elleni bűncselekmények előfordulása mintegy harmadával haladja meg az országos átlagot, viszont a közrend elleni vétségek 10 000 lakosra jutó száma 20%-al marad el az országos átlagtól. Debrecenre, mint Hajdú-Bihar megye domináns településére ezen általános tendenciák fokozottabban igazak (KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2006.). Debrecenben az összes ismertté vált bűncselekmények száma 2007-ben 10177 volt, amelyek között dominánsan a közrend elleni bűncselekmények (18%), valamint a vagyon elleni bűncselekmények (58%), ezen belül is a lopás (25%) domináltak. A városban a bűncselekmények száma az utóbbi években enyhén csökkenő tendenciát mutat, 2007-ben a bűncselekmények száma az előző évinek 92%-a volt. Bár a bűncselekmények számának alakulását jelentősen befolyásolta a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 évi törtvény 200761


es módosítása, összességében elmondható, hogy a vagyon elleni és különösen a gazdasági- és a közélet tisztaságával kapcsolatos bűnesetek száma növekedett. 8. táblázat: Debreceni bűncselekmény statisztika A bűncselekmények típusa szerinti megoszlás

476 493 1081 97

5 5 11 1

448 478 445 169

2006/2007 (%) 94 97 41 174

1783 345 5902 2549 875 107 10177

18 3 58 25 8 1 100

1702 460 5671 2663 865 93 9373

95 133 96 104 101 87 92

2007 (db)

Személy elleni bűncselekmény Közlekedési bűncselekmény Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény Államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmény Közrend elleni bűncselekmény Gazdasági bűncselekmény Vagon ellen bűncselekmény, ebből: Lopás Betörés Rablás Összesen

%

2006 (db)

Forrás: Debreceni Rendőrkapitányság, 2008.

A 2007-ben elkövetett bűnesetek ismertté vált elkövetőinek száma 2694 fő, amelyből majdnem 8% fiatalkorú (208 fő) és 2% (56 fő) gyermekkorú volt. Az elkövetők mintegy 30%-a büntetett előéletű. Debrecenben a bűnözéstől legfertőzöttebb területek jellemzően az akcióterületre esnek, a 10 legfertőzöttebb utcából / térből 8 az akcióterületen helyezkedik el, összesen a 26 legfertőzöttebb közterületen elkövetett bűncselekmények 77%-a az akcióterületen, illetve azzal határos utcákban történt. A városban a bűnözés szempontjából leginkább érintett városi közterület a Petőfi tér és a Piac utca, amelyek az akcióterület déli határát, illetve a tengelyét képezik; összesen, a közbiztonság szempontjából legproblémásabb területeken elkövetett bűncselekmények mintegy 30%-a itt történt. Az akcióterületen elkövetett bűncselekmények száma 2007-ben 1458 volt, amelyből a közrenddel és személyes javakkal kapcsolatos bűnesetek 20-22%, illetve 11-13%-a a Petőfi térhez, illetve a Piac utcához kötődik. A bűncselekmények esetében általában igaz, hogy azok a városközponton belül elsősorban annak északi részén, illetve a forgalmasabb utcákban koncentrálódnak (Piac u., Csapó u., Hatvan u., Kálvin tér, Kossuth u.), az akcióterület déli-délnyugati részének csendesebb lakókörnyezetében a bűnözés kevésbé jellemző. 9. táblázat: Bűncselekmények terület szerinti megoszlása Bűncselekményekkel legfertőzöttebb területek 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Petőfi tér Piac utca Péterfia utca Külsővásártér Csapó utca Kossuth utca Hatvan utca Kálvin tér Bethlen utca

Elkövetett bűncselekmények száma 379 187 151 129 120 104 95 94 67

% 20 10 8 7 6 5 5 5 4

Közrend elleni bűncselekmények 65 36 25 11 17 21 21 64 14

% 20 11 8 3 5 7 7 20 4

Személyes javak elleni bűncselekmények 236 136 119 112 89 68 58 26 47

% 22 13 11 10 8 6 5 2 4

62

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv 10 Attila tér 11 Segner utca 12 Egyetem tér 13 Hunyadi utca 14 Bajcsy-Zs. E. utca 15 Iparkamara utca 16 Batthyány utca 17 Simonffy utca 18 Pesti utca 19 Szent A. utca 20 Kossuth tér 21 Burgundia utca 22 Rákóczi utca 23 Csemete utca 24 Arany János utca 25 Árpád tér 26 Barna utca Legfertőzöttebb területek összesen Akcióterület összesen

54 50 47 47 45 43 39 33 30 30 26 22 21 30 30 16 11

3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 2 1 1

1900

100

1458

77

na. 11 16 na. 18 na. na. na. na. na. na. na. na. na. na. na. na.

3 5 6

52 na. 41 45 27 13 na. na. na. na. na. na. na. na. na. na. na.

5 4 4 3 1

Forrás: Debreceni Rendőrkapitányság, 2008.

Összességében elmondható, hogy az akcióterület a város a bűnözéstől leginkább sújtotta térsége, ahol különösen a forgalmas részeken a közrend és a személyes javak elleni bűncselekmények száma emelkedik ki.

Az akcióterületen belül a legtöbb közbiztonsági

probléma a terület északi részén, illetve a forgalmasabb helyeken fordul elő, a csendesebb lakóutcák viszonylag kedvezőbb helyzetben vannak.

4.5

Az akcióterület közösségi jellemzői

4.5.1 Közigazgatási intézmények A városi élet szempontjából legfontosabb közigazgatási intézmény a polgármesteri hivatal, pontos elnevezése: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. A hivatal székhelye: Debrecen, Piac u. 20. Telephelyei: •

Debrecen, Kálvin tér 11.

•

Debrecen-Józsa Felsőjózsai út 9.

•

Hatvan u.23.

•

Iparkamara u. 2.

•

Péterfia u. 31.

A hivatal illetékessége Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki. A jegyző körzetközponti és kiemelt építésügyi, gyámügyi hatósági feladatokat ezen túl is ellát más településeken a jogszabályokban meghatározottak szerint. A hivatal feladatát és

63


hatáskörét az Ellenőrzési Osztály, valamint főosztályok útján látja el osztályok és csoportok szerinti tagozódásban. Az akcióterületen található továbbá a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat épülete a Piac u. 54. sz. alatt.

4.5.2 Az egészségügy és szociális ellátás intézményei Az akcióterületen az egészségügyi alapellátás telephelyei mellet szakellátó intézmények is vannak. Négy helyszínen folyik háziorvosi ellátás ebből három önkormányzati tulajdonú, egy pedig a MÁV Zrt. tulajdona, a kezelő az első három esetben a VESZ Vagyonkezelő Kft. Fogászati alapellátás az Arany János utcában két helyen zajlik. Mindkét esetben az ellátást területi ellátási kötelezettséget végző a fogorvosok látják el. Egészségügyi szakellátás az akcióterületen három helyen folyik, a tulajdonos mindhárom esetben a város Önkormányzata. 10. táblázat: Egészségügyi intézmények az akcióterületen

Háziorvosi ellátás Háziorvosi ellátás Háziorvosi ellátás Háziorvosi ellátás

Sas u. 2. Darabos u. 20. Vásáry I. u. 9-11. Erzsébet u. 1-3.

Ellátott körzetek száma 4 körzet 5 körzet 2 körzet 2 körzet

Fogászati alapellátás

Arany J. u. 6.

1 körzet

Fogászati alapellátás

Arany J. u. 8.

1 körzet

Füvészkert u. 4.

-

Önkormányzat

VESZ Vagyonkezelő Kft.

Bajcsy-Zs. u. 3-5.

-

Önkormányzat

VESZ Vagyonkezelő Kft.

DMJV Önkormányzat HBM Önkormányzat

VESZ Vagyonkezelő Kft. Megyei Egészségügyi Vagyonkezelő és Ingatlanhasznosító Kft.

Funkció

Egészségügyi alap- és szakellátás Egészségügyi szakellátás (bőrgyógyászat) Egészségügyi szakellátás

Cím

Bethlen u. 11-17.

-

Tulajdonjog

Kezelő és működtető

Önkormányzat VESZ Vagyonkezelő Kft. Önkormányzat VESZ Vagyonkezelő Kft. Önkormányzat VESZ Vagyonkezelő Kft. MÁV ZRt. MÁV Egészségügyi Kht. Területi ellátási kötelezettséget végző fogorvos – Dr. Pintye Zsolt Területi ellátási kötelezettséget végző fogorvos – Szőnyiné Dr. Fodor Zsuzsanna

Forrás: Polgármesteri Hivatal, Debrecen, 2008

A megjelölt városközponti akcióterületen belül nem található DMJV Önkormányzata által fenntartott gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi intézmény. A területen egy DMJV Önkormányzatával ellátási szerződés formájában kapcsolatban álló civil szervezet székhelye található, ez a Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület (Piac utca 58.). A Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület ellátási szerződés keretében az Önkormányzat kötelezően ellátandó szociális feladatai körébe tartozó tevékenységet lát el. Az Egyesület elsősorban a 18-35 év közötti fiatal felnőtt pszichiátriai betegek közösségi ellátását, szenvedélybetegek közösségi ellátását, valamint támogató szolgáltatást végez Debrecen város közigazgatási területén. Az ingatlant – melyben az Egyesület működik – a Debreceni Egyetemtől bérlik, azonban

64


hosszabb távon saját tulajdonú ingatlanban szeretnék megoldani az Egyesület székhelyének elhelyezését. Az Egyesület szerepel az Önkormányzat helyiségigénylőinek listáján.

4.5.3 Oktatási intézmények Az akcióterületen önkormányzati fenntartású óvodai intézmény nincs, ugyanakkor két alapítványi óvoda működik a terület dél-nyugati határán. Az egyik „A Vasút a gyermekekért" Alapítvány

Óvodája

(Boldogfalva

utca

3/a).

Az

óvoda

nevelési

programja

a

tevékenységközpontú óvodai nevelési program megvalósításával biztosítja a gyermekek színes, változatos tevékenyégét, alakítják, fejlesztik képességeiket. A másik nem önkormányzati intézmény a Debreceni Waldorf Óvoda (Boldogfalva u. 3/a) 2007 szeptemberében vegyes életkorú csoporttal kezdte meg működését a Waldorf pedagógiai módszer elvárásainak megfelelően igényesen kialakított, egészséges környezetben. Az akcióterületen önkormányzati működtetésű általános iskola a Fazekas Mihály Általános Iskola, amely az akcióterületi terv tartalmának megfelelően funkcióváltás mellett átalakításra kerül. Nem önkormányzati tulajdonú és működtetésű általános iskolák közé tartozik az akcióterület beavatkozási

magjához

tartozó

Debreceni

Református

Kollégium

Áltanos

Iskolája

(Fűvészkert utca 2.), melynek 1992-tól újrainduló működésével helyreállt az intézmény több szintű hagyományos szerkezete. A város középiskolái nagyobb számban jelentkeznek az akcióterületen, mint az alapfokú oktatási intézmények. Országosan a legismertebb ezek közül a Debreceni Református Kollégium. A hagyomány szerint a Debreceni Református Kollégium alapítása 1538-ban történt. A nagy múltú intézménykomplexum többfunkciós. Falai között működik •

Református Hittudományi Egyetem

•

Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma

•

Református Általános Iskola

•

Nagykönyvtár

•

Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár

•

Kollégiumi és Egyháztörténeti Múzeum

•

Református Kollégium Internátusa

Az akcióterület keleti részén a Csokonai Színház szomszédságában működik az Ady Endre Gimnázium, a Liszt Ferenc tér 3. alatt. Az intézmény 1984-ben alakult Lehel téri Gimnázium néven, majd 1986-ban vette fel az Ady Endre nevet. Jelenleg két tanítási nyelvű intézményként ismert és volt dramaturgia szakos tanulói mára az országos színházi élet minden szintjén megtalálhatóak. A Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola (Piac utca 8.) az akcióterület szívében található. Az iskolában nappali tagozat, felnőtt tagozat és a Móricz Zsigmond 65


tagintézmény működik. A 2000/2001-es tanévtől került bevezetésre a kerettanterv szerinti oktatás. Az intézményben a közgazdasági, a tagintézményben pedig az ügyviteli szakmacsoporton belül folyik a képzés. Az akcióterület közvetlen határán további két középiskola működik. Az egyik a Fazekas Mihály Gimnázium (Hatvan utca 44.) a másik pedig a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola (Széchenyi út 58). Ugyancsak az akcióterület peremén található a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola (Péterfia utca 1-7.). A intézmény a Debreceni Református Kollégium kereteiből nőtt ki, 1976-ban főiskolai rangot kapott. 1990-ben felvette a Kölcsey Ferenc nevét, majd az 1992-es kormányhatározat értelmében a képzés visszakerült a Tiszántúli Református Egyházkerület tulajdonába és fenntartásába.

66


8. ábra: Debrecen közszféra funkciói

67


4.5.4 Kultúra és közművelődés A városközpontban található akcióterület koncentrálja a város legfontosabb hagyományos önkormányzati,

kereskedelmei

és

civil

kezdeményezésben

működő

kulturális

és

közművelődési intézményeit, ezek részben turisztikai látványosságként és vonzerőként is számon tarthatók. Az Akcióterületen tervezett ifjúsági ház kialakítására elkészült az „IGÉNYFELMÉRÉSI ÉS KIHASZNÁLTSÁGI TERV (a Simonffy utcai volt Fazekas Mihály Általános Iskola átalakítása ifjúsági ház céljára)” melyet az Akcióterületi Terv 2. számú melléklete tartalmazza.

4.5.5 Színház és zene A város országos ismertségű kiemelkedő kulturális intézménye a Debreceni Csokonai Színház (Kossuth utca 10.). A jelenlegi kőszínházat 1865-ben avatták fel. A város a 90-es években újította fel a színházat és annak közvetlen környezetét. A színház befogadó képessége a nagyszínház esetében 544 fő, a stúdiószínház esetében 70-90 fő. A színház Kamaraszínháza a Bajcsy-Zsilinszky utca 1.sz alatt található befogadó képessége 368 fő. A színházhoz színészlakások is tartoznak, amelyek a főépület közvetlen közelében a Liszt Ferenc tér 7. sz. alatt vannak. Az akcióterület északi részén a Polgármesteri Hivatal új épületének közvetlen közelében működik a Vojtina Bábszínház (Kálvin tér 13.). A Bábszínház korábban mozi épület volt és a 1990-es évek végén talált itt otthonra a 1960-as évektől működő társulat. A színház befogadó képessége 224 fő, míg a játszóházban 25-50 fő foglalkoztatható egy időben. A bábszínház tevékenységei közé tatoznak a színházi előadások mellett a játszóházi foglalkozások, kiállítások, alkalmi jelleggel egyéb kulturális programok, irodalmi estek, konferenciák. A színpadi előadások kategóriájába sorolódnak elemzésünkben a zenei előadások is szerepelnek. A Debreceni Filharmonikus Zenekar és Kodály Kórus székhelye az akcióterület nyugati területén a Simonffy u. 1/c. alatt található. Másik telephelyük a (Debreceni Kodály Kórus) Széchenyi u. 1. alatt van. Mindkét telephely a próbatermeket és az irodákat foglalja magába. Az 1953-ban megalakult Hajdú Néptáncegyüttes székhelye Hatvan u. 32.-ben található. A telephelyen (ami egyben székhely is) 2 táncterem, 2 egyéb terem van. A telephelyen művészeti alapoktatás és közművelődési feladatok ellátása történik.

68


4.5.6 Művelődési ház, mozi, könyvtár A debreceni kulturális élet egyik legfontosabb szereplője a FŐNIX Rendezvényszervező Közhasznú Társaság. Az általa működtetett három létesítményből kettő, a Kölcsey Központ (Hunyadi u. 1-3., amely egyben székhely) és az Apolló mozi (Miklós utca1.) az akcióterületre esik. A Kölcsey Központ 13 000 m2 alapterületű multifunkcionális reprezentatív épület. Nagytermének befogadó képessége 800 – 1150 fő, a bálterem befogadó képessége: 350 fő, továbbá Galéria és négy szekcióterem is található a komplexumban. Funkciója elsősorban kulturális rendezvények, konferenciák, kiállítások szervezése. Az akcióterületre esik a szintén FŐNIX Rendezvényszervező Közhasznú Társaság működtetésében lévő ún. Bartók terem (Piac u. 11/A.), a város egyik legfontosabb és nevesebb szállodájának, az Arany Bika Szállónak az első szintjén. A Debreceni Művelődési Központ (Kossuth u. 1.) intézményi központja a Belvárosi Közösségi Ház. A reprezentatív, patinás, felújított 1075 négyzetméteres impozáns belső terekkel rendelkező épület már korábban is fontos kulturális helyszín volt. A jelenben a helyi kulturális, művészeti értékek bemutatására hivatott. A közművelődési tevékenységeket folytató épületben a pódium terem befogadó képesség: 200 fő, emellett galéria, előadóterem is található az épületben. További kulturális intézmény az akcióterület déli nyúlványának peremén található, ez a Vasutas Egyetértés Művelődési Központ (Petőfi tér 6. sz.). A Közösségi Házban található két terem befogadó képessége 30-35 fő. Az épületben balett terem is található. Az intézmény közművelődési feladatokat lát el, ezen kívül könyvtári és e-pont szolgáltatásai vannak. A város szerte 15 szolgáltató egységgel rendelkező Debreceni Városi Könyvtár Piac u. 68. szám alatt található az akcióterületből kiesik, de homlokzata érinti azt. Telephelye, a Zenei Könyvtár szintén érintkezik az akcióterülettel, annak peremén található a Piac u. 26/a. alatt. A könyvtárban hagyományos könyvtári szolgáltatások és közművelődési tevékenységek zajlanak. A Piac utca 8. alatt található a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár, ahol a dokumentumok kölcsönzésén túl dokumentumok helyben használata, könyvtárközi kölcsönzés, tájékoztatás, sajtófigyelés, Európai Uniós információszolgáltatás, elektronikus dokumentumok használata, CD-ROM és multimédia használat, Internet, témafigyelés, irodalomkutatás, bibliográfia készítés tevékenységekre van lehetőség. Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtára a Debreceni Református Kollégium részeként a Kálvin tér 16. sz. alatt működik. A könyvtár hagyományos könyvtári

69


tevékenység mellett közművelődési tevékenységet is folytat. A könyvtárban olvasókönyvtár 90 fő, az oratórium terem 260 fő, a nagykönyvtár 100 fő befogadására képes. Az akcióterületen, illetve ahhoz kapcsolódóan két intézményben zajlik levéltári tevékenység. Az akcióterülethez kapcsolódik – bár az épület maga annak nem része – a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (Piac u. 20.). Tevékenységei közé a hagyományos levéltári feladatok tartoznak: levéltári kutatások, tudományos tevékenység, adatszolgáltatás. Ugyancsak levéltári tevékenységet folytat a Debreceni Református Kollégium részeként működő Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár. A fentebb és az oktatási alfejezetben elemzésre kerülő épületkomplexum (Kollégium) a Kálvin tér 16. szám alatt helyezkedik el. A helytörténeti, intézménytörténeti anyagokban gazdag levéltárban hagyományos levéltári tevékenység zajlik.

4.5.7 Múzeumok, galériák, kiállítóhelyek Az akcióterület és egyben Debrecen város országos hírű múzeuma, a Déri Múzeum a Kollégium közvetlen közelében a Déri tér 1. szám alatt található, speciális városszövetbe ágyazott szigetszerűen elkülönülő környezetben. Hagyományos múzeumi kiállító és gyűjtemény gondozó tevékenysége mellett, tudományos kutatások színhelye is, de időszaki kiállítások, közművelődési tevékenységek zajlanak benne. Az épületben a kiállítótéren kívül kutatóhelységek, és egy 205 fő befogadására alkalmas díszterem is található. A Múzeum egyben a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának székhelye is. A Debreceni Református Kollégium Múzeuma, a Kollégiumi és Egyházművészeti Múzeum. A múzeum két részből áll: egy iskolatörténeti és egy egyházművészeti gyűjteményből. A kiállításon látható kelyhek és kannák a hazai ötvösművészet remekei, az úrasztali terítők a magyar hímzőművészet ritka alkotásai. Az akcióterület további kiállítóhelye a Delizsánsz Kiállítóterem a Múzeum u. 3. alatt. található. A Delizsánsz Kiállítóterem állandó kiállítása a Magyar Posta Rt. Debreceni Igazgatósága (jelenleg: Kelet-magyarországi Területi Igazgatósága) épületének földszintjén található, mely Debrecen posta- és távközléstörténetét mutatja be.

4.5.8 Templomok Az akcióterület a hitélet központja is a református egyház templomai mellett a Zsidó hitközség, Evangélikus és Unitárius egyháznak is találhatók itt ima- és közösségi helyei. A Katolikus Egyház belvárosban található jelentős templomai az akcióterületen kívül esnek (Szent Anna templom, Vörös templom). Az akcióterület a vallási-közösségi életet szolgáló objektumai: •

A Debreceni Református Nagytemplom (Kossuth tér) Befogadó képessége: 2000 fő, a kiállító terem: 60 fő. Ma a templomban minden hétköznap reggel áhítat,

70


vasárnapokon és ünnepnapokon három istentisztelet van. Emellett otthont ad számos nemzetközi egyházi rendezvénynek, s az egyházkerület ünnepélyes alkalmainak. Orgonakoncerteket, hangversenyeket tartanak benne, a nagytemplomi galériában kiállításokat rendeznek. •

Debreceni Református Kistemplom - Csonka templom Révész tér 2. istentiszteletek mellett szintén kulturális rendezvényeknek (koncerteknek) ad helyet.

•

Debreceni Zsidó Hitközség (Bajcsy Zs. u. 26.). A Hitközséghez tartozó idősek klubjának befogadó képessége 20 fő, a kultúrteremé 100 fő.

•

Debreceni Evangélikus Gyülekezet (Miklós u. 3.) A gyülekezetben filmklub, komolyzenei koncertek, heti két istentisztelet, gyülekezeti bibliaóra, hitoktatás, ifjúsági biblia kör, gyülekezeti énekkar, angol nyelvi oktatás folyik.

•

Az Unitárius Egyházközség Debrecenben a Hatvani út 24. szám alatt található

71


9. ábra: Debrecen közösségi funkciói

72


4.6

Tulajdonviszonyok értékelése

Debrecen

Megyei

Jogú

ingatlangazdálkodási

terv

Város készült,

Integrált melyben

Városfejlesztési lefektetésre

Stratégiájához került

az

részletes

Önkormányzat

tulajdonában lévő vagyonelemekkel kapcsolatos tervezett beavatkozás és a jövőbeni hasznosítás tervezete. DMJV ingatlangazdálkodási tevékenységét átadta az 1994-ben létrehozott Cívis Ház Kft-t – nek, a mai Cívis Ház Zrt. jogelődjének, ami részben az ingatlanokkal való szabad gazdálkodást, részben az ingatlanok működtetési feladatainak ellátását jelenti. A 2008. júniusi IVS készítését megalapozta a DMJV Városrehabilitációs stratégiája és programja c. dokumentum, mely a város ingatlangazdálkodási stratégiáját az egyes önkormányzati tulajdont érintő konkrét intézkedésekre bontotta. A város tulajdonában összesen 420 helyrajzi számon nyilvántartott belterületi ingatlan található, a lakó és kiszolgáló utakkal, zöldfelülettel együtt. Az IVS minden akcióterületre kidolgozta a városi ingatlanok jövőbeni hasznosításának módját ingatlantípusok szerint, a forgalomképesség, a funkcióváltás lehetősége, értéke és nem utolsó sorban a városfejlesztés szempontjainak való megfelelés szerint. A Belváros egybefüggő önálló Akcióterület, az Akcióterületi Terv annak csak egy részére terjedt ki, amely 68,6 ha ölel fel, a területi lehatárolás alapján. Az Akcióterületen az – IVS-ből nyerhető adatok szerint - legkiterjedtebb rész a városi közterület, az utak, gyalogos terek, zöldfelületek, ezek összesen 288 000 m2-t tesznek ki. Az Akcióterületen az alábbi projektek megvalósításának támogatására van igénye a városnak, ezek mindegyike a város tulajdonában van: 1. Emlékkert, Romkert, Veres Torony megújítása, rekonstrukciója, és fejlesztése. A projekt helyszíne 8325; 8326, 8327 Hrsz. –alatt, 4 800 m2 köztulajdonban lévő területen van. 2. Debrecen Belvárosi – tervezett Nyugati kiskörúthoz kapcsolódó – terület rehabilitációja. Az Akcióterületi Terv szerint az új út Hatvan u. – Arany J. utca közötti szakaszának nyomvonala mentén, a csatlakozó terület rehabilitációja is megvalósul. Az út teljes területe 45 000 m2, melyből az Akcióterületi Terv 17 000 m2 első ütemű megvalósítást jelöl meg.

73


A nyomvonal kisajátítása megtörtént, a terület a város tulajdonában előkészítés alatt áll az építésre. A szabályozási terv további tömbfeltáró utak kialakítását jelöli, miáltal a városi közterületek aránya tovább növekszik az Akcióterületen. 3. Halköz tér rehabilitációja. Hrsz: 8712; 8740; 8741, közterületen. 4. Fazekas Mihály Általános Iskola átalakítása ifjúsági házzá. A Simonffy u. 21. Hrsz: 8693, önkormányzati tulajdon. Az Akcióterületen tervezett, de a jelenlegi Akcióterületi Tervben támogatásra nem nevesített további közterület fejlesztések az alábbiak: •

Iskola utcai tömbbelső 2 800 m2,

•

Bika tömb rehabilitációja 11 500 m2,

•

Gambrinusz köz 3 500 m2.

Nem lakás célú, önkormányzati tulajdonú helyiségek száma a területen 245 db., más tulajdonban van 911 db., zömében kiskereskedelmi egység. Ezek együtt az egész város kiskereskedelmi szolgáltató üzleteinek mintegy 30 %-t teszik ki. A város ingatlangazdálkodása arra irányul, hogy erősítse az akcióterület szolgáltató, üzleti jellegét, így a tulajdonviszonyokon lényeges változtatást nem tervez. A lakásállomány az Akcióterületen a város lakásainak 4,5 %-t teszi ki, 3 763 db., ez az arány is hangsúlyozza a városközpont intézményi jellegét. Önkormányzati bérlakás 410 db. található a területen, mely a város összes önkormányzati tulajdonú bérlakásának 11,2 %-a. Ezek 20,7 %-a, 85 db. üresen áll, a város törekszik a városközpont célirányos fejlesztése érdekében a szükséges funkcióváltásra a lakások használata területén is. Az akcióterület Debrecen regionális és helyi közigazgatási szerepének megfelelően a közigazgatással foglalkozó intézmények 60%-t, az egyéb államszervezeti funkciókkal kapcsolatos intézmények 48,6%-t foglalja magába. 3 db saját hivatali épület van a területen: az Új Városháza, a Régi Városháza, és a Hatvan u. 23. alatti épület. Az önkormányzati fenntartású intézmények száma 12 db, 8 db. körzeti orvosi rendelő, a VESZ székház, és a Vojtina bábszínház; a „Kis Fazekas” általános iskola 2 telken, valamint a Közgazdasági szakközépiskola.

74


4.7

Piaci igények, lehetőségek felmérése

A fejlesztések támogatottsága az érintett vállalkozások körében 2008. június elején kérdőíves felmérésre került sor a Debrecen városközponti akcióterületen telephellyel rendelkező vállalkozások körében. A felmérés keretében 80 vállalkozás fejthette ki véleményét a feltett kérdésekkel kapcsolatban. A felmérés célja az volt, hogy egyrészt felmérje a fejlesztés támogatottságát a vállalkozások körében, másrészt, hogy információt gyűjtsön a tervezett projekt ingatlanárakra, illetve a vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatásáról, harmadrészt pedig, hogy azonosítsa azokat a potenciális kapcsolódási pontokat, melyeken keresztül a vállalkozások részt tudnak vállalni a projekt megvalósításában a közszféra és a magánszféra partnerségének jegyében. A vállalkozások ezen kívül elmondhatták véleményüket arról is, hogy milyen fejlesztési elemeket látnának szívesen a városközpont rehabilitációs programban. A vállalkozás telephelyén végzett fő tevékenységre vonatkozó kérdésre válaszoló belvárosi vállalkozások ágazat, tevékenység szerinti megoszlása a következő: •

kiskereskedelem: 63% (50 db vállalkozás)

•

pénzügyi szolgáltatás (pénzintézeti tevékenység, biztosítás, könyvelés, pénzügyi tanácsadás): 13% (10 db vállalkozás)

•

idegenforgalom (szállodai szolgáltatás, utazásszervezés és -értékesítés): 6% (5 db vállalkozás)

•

vendéglátóipar (kávézók, éttermek, sörözők): 8 % (6 db vállalkozás)

•

egyéb

szolgáltatások

(ingatlanközvetítés,

szoftverfejlesztés

és

tanácsadás,

fényképészet, fodrászat, autókölcsönzés): 10 % (8 db vállalkozás) 10. ábra: A vállalkozások indulás szerinti megoszlása

A A vállalkozás indulása óta eltelt idő

megkérdezett

vállalkozások 35%-a kevesebb, éve

15% 35%

10%

mint

működik

akcióterületen,

5 az ami

arra utalhat, hogy a belváros,

mint

telephely vonzó az 22%

18%

utóbbi indult

években vállalkozások

számára, és bőven több, mint 20 év

15-20 év

10-15 év

5-10 év

kevesebb, mint 5 év

van

lehetőség

akcióterületen

az új

75


üzletek, telephelyek vásárlására, illetve bérlésére. Egyben ez azt is jelenti, hogy a megkérdezett vállalkozások 65%-a már több mint 5 éve működik az akcióterületen, ami arra enged következtetni, hogy a vállalkozások többsége megtalálja a belvárosban számítását. Jól mutatja ezt, hogy a több mint 5 éve a belvárosban működő vállalkozások csoportján belül kiemelkedően magas a 15-10 éve telephellyel rendelkezők aránya (22%), és viszonylag nagy a több mint 20 éve működő cégek részesedése is (15%). 11. ábra: A vállalkozások tervezett működése szerinti megoszlás Tervezett működés ideje a telephelyen 67%

A vállalkozások többségének a belvárossal, mint telephellyel való megelégedettségét támasztja alá az is, hogy a működés tervezett időtartamára vonatkozó kérdésre válaszoló cégek 2/3-a hosszú távra tervezi tevékenységét jelenlegi telephelyén. Azon

17% 0-3 év

3-6 év

több, mint 6 év

vállalkozások között, amelyek nem tervezik

2%

15%

hosszú távon telephelyüket fenntartani a nem tudja

belvárosban, viszonylag magas (15%) azon cégek aránya, akik 3 éven belül meg

kívánják szüntetni belvárosi telephelyüket, vagy különböző, a telephellyel kapcsolatos, vagy azzal kapcsolatban nem álló okok (például a forgalom visszaesése) miatt nem gondolkodnak ennél hosszabb távon. 12. ábra: Vállalkozások telephely típusa

A 80 vállalkozás közül 25 nevezett meg olyan

Telephely típusa

27%

tevékenységeket,

telephely

fejlesztése

amelyek

a

tekintetében

jelentkeznek a következő 2-3 évben. Ez a

viszonylag

összefüggésben

alacsony áll

azzal,

arány hogy

a

megkérdezett vállalkozások többsége (73%-a) bérli a telephelyet, így vagy

73%

nem gondolnak hosszú távon, vagy saját ingatlan

bérlemény

nem kapnak a tulajdonostól garanciát arra vonatkozóan, hogy számukra ez a

befektetés megtérül. A megnevezett fejlesztések nagy részét kisebb felújítási, karbantartási tevékenységek, illetve gépek, irodaszerek beszerzése teszi ki, és a 25 telephelyét fejlesztő vállalkozásnak csak 1/3-a nevezett meg ennél jelentősebb volumenű telephely-bővítési vagy -fejlesztési terveket, illetve nagyobb irodába történő átköltözést a belvároson belül. A fejlesztő vállalkozások között nagy arányban találhatók a pénzügyi szolgáltatásban, vendéglátásban és idegenforgalomban tevékenykedő cégek.

76

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv 13. ábra: Telephely ingatlan ára

A

Telephely ingatlanára (Ft/m 2)

megkérdezett

tulajdonú

telephellyel

rendelkező

57% 150 001 - 200 000 200 001 - 250 000

14%

250 001 -

saját

vállalkozások

többsége (57%-a) szerint a telephelyül szolgáló ingatlan piaci értéke 250 000 Ft/m2 felett van, mindössze 14% az

29%

aránya

azon

telephellyel

saját

rendelkező

cégeknek, amelyek ingatlanának értéke nem haladja meg a 200 000 Ft/m2-t. 14. ábra: Telephely bérleti díja

A vállalkozások által bérelt

Telephely bérleti díja (Ft/m2)

ingatlanok 62%

0-500 Ft 501-1000 Ft 1001-1500 Ft

ennél

bérleti

jóval

szóródást

12%

8% 8%

8%

nagyobb mutat.

A

tevékenységtől,

a telephely

1501-2000 Ft 4%

díja

2001-2500 Ft

elhelyezkedésétől

2501- Ft

bérleti

és

a

konstrukciótól

függően van köztük olyan telephely, amelynek havi

bérleti díja nem éri el az 500 Ft/m2-t, ugyanakkor a bérelt telephelyek 62%-a esetében meghaladja a bérleti díj a 2500 Ft/m2/hó-t is. 15. ábra: A vállalkozások piaci fejlődése az elmúlt 5 évben A vállalkozások piaci fejlődése az elmúlt 5 évben

A felmérés eredményei alapján a vállalkozások

14%

eltérően

ítélik

meg

piaci fejlődésüket az elmúlt öt évre

32%

vonatkozóan. A kérdőív idevonatkozó kérdésére választ adó vállalkozások több mint fele fejlődőnek (39%) vagy 39%

vállalkozása utóbbi években mutatott

15% dinamikusan fejlődő

dinamikusan fejlődőnek (14%) találta

fejlődő

stagnáló

romló

piaci

teljesítményét.

Magas

ugyanakkor azon cégek aránya is,

amelyek szerint vállalkozásuk piaci helyzete és üzleti eredményei romlottak az elmúlt években (32%), és további 15%-ot tesz ki a saját bevallásuk szerint stagnáló vállalkozások aránya. Összességében tehát az látható, hogy az akcióterületen többségben vannak a fejlődő, bővülő vállalkozások, azonban számuk – feltehetően elsősorban a rossz 77


makrogazdasági helyzetnek betudható csökkenő fizetőképes kereslet miatt – nem sokkal múlja felül a hanyatló vagy stagnáló cégekét. A vállalkozások piaci fejlődését ágazatok szerint vizsgálva megállapítható, hogy a két leginkább fejlődő ágazat a pénzügyi szolgáltatás és a vendéglátóipar. A pénzügyi szektor 10 megkérdezett vállalkozása közül 9 dinamikusan fejlődőnek vagy fejlődőnek ítélte meg piaci helyzetét, a 6 megkérdezett vendéglátó-ipari vállalkozás közül pedig 5 a „fejlődő” kategóriába sorolta magát. A többi vizsgált ágazatban vegyes

az

összkép:

mind

az

utazásszervezésben,

idegenforgalomban,

mind

a

kiskereskedelemben, mind pedig az egyéb szolgáltatásokban tevékenykedő vállalkozások között nagy arányban találhatók fejlődő, illetve stagnáló és romló piaci helyzetű cégek is. Különösen sok stagnáló és romló piaci helyzetű vállalkozás koncentrálódik a ruházati kiskereskedelemben. 16. ábra: A vállalkozások véleménye arról, hogy a városrehabilitáció mennyiben növeli a használt ingatlan értékét Vállalkozások véleménye arról, hogy a városrehabilitációs program mennyiben növeli a használt ingatlan értékét

A

megkérdezett vállalkozások

csaknem szerint

37% 25%

jelentős mértékben közepes erősséggel kismértékben nem növeli

12% 5%

csökkenti

22%

¾-e a

városrehabilitációs program

növelni

fogja

általuk

az

használt értékét.

ingatlan A

megkérdezettek csaknem

fele

szerint ez az érték-növekedés legalább közepes mértékű, azaz minimum 10% lesz, ezen belül 12% azok aránya, akik szerint az általuk használt ingatlan értékének növekedése eléri a 25%-ot. 17. ábra: Vállalkozások véleménye arról, hogy a városrehabilitáció elősegíti-e az üzleti eredmények javulását

Vállalkozások véleménye arról, hogy a városrehabilitációs program elősegíti-e üzleti eredményeik javulását

40%

20%

jelentős mértékben közepes erősséggel kismértékben nem segíti elő

2% 32%

csökkenti

7%

78


Arra a kérdésre, hogy a városrehabilitációs program elősegíti-e a vállalkozás üzleti eredményei javulását, szintén igennel válaszolt a megkérdezettek többsége (59%-a). Ezen belül 39% azon cégek aránya, akik szerint a városrehabilitációs program hatására közepes vagy jelentős mértékben javulnak majd az üzleti eredmények. A megkérdezettek 42%-a szerint ugyanakkor a fejlesztések nem lesznek pozitív hatással a vállalkozás üzleti eredményére. A szkeptikusok viszonylag magas aránya mögött egyrészt a már említett kedvezőtlen makrogazdasági helyzet, a fizetőképes kereslet csökkenése és az üzleti eredmények utóbbi években bekövetkező romlása húzódik meg. Ezen felül azonban egyéb tényezők is szerepet játszanak a sok vállalkozásnál tapasztalható pesszimista hangulat kialakulásában, melyek közül a korábbi fejlesztésekkel kapcsolatos negatív tapasztalatokat (pl.

a

főtér

sétálóövezetének

kialakítása

a

forgalom

elterelése

és

a

parkolás

megoldatlansága miatt jelentősen csökkentette egyes üzletek forgalmát) és bizonyos fejlesztések elhúzódását (pl. a Gambrinusz köz átjárójának rendezése) lehet kiemelni. Összességében azonban látható, hogy a vállalkozások túlnyomó többsége számára kedvezőnek ítéli meg a tervezett fejlesztéseket, és csak 2% azon cégek aránya, akik szerint a fejlesztések csökkenteni fogják üzleti eredményeiket. 18. ábra: Vállalkozások véleménye arról, hogy mely projektelem segíti elő legjobban az üzleti eredmények javulását

Vállalkozások véleménye arról, hogy a fejlesztések közül melyik segíti elő legjobban üzleti eredményeik javulását 1. Nyugati kiskörút 20%

2. Emlékkert, Romkert, Veres Torony 3. Halköz tér

39%

14% 2%

12%

14%

4. Parkolóház Bajcsy Zs. u. 11-13. 5. Fazekas M. Ált. Isk. átalakítása Egyik sincs hatással

A tervezett fejlesztések közül a legtöbben (a megkérdezettek 20%-a) a nyugati kiskörút megépítését jelölték meg a cégükre legkedvezőbb hatást kifejtő projektelemként. A megkérdezettek 14-14%-a ítélte meg úgy, hogy a Halköz tér, illetve az Emlékkert, Romkert, Veres Torony fejlesztése fejti ki vállalkozásukra a legkedvezőbb hatást, 12%-uk jelölte meg a Bajcsy Zs. u. 11-13. sz. alatt épülő parkolóházat, és 2% gondolta úgy, hogy a volt Fazekas M. Általános Iskola átalakítása közösségi házzá a számára legkedvezőbb fejlesztési elem. Annak ellenére, hogy a válaszadók többsége pozitívan ítéli meg a városrehabilitációs program keretében tervezett fejlesztéseket, igen kevés vállalkozás – a megkérdezettek mindössze 15%-a – szándékozik anyagilag is hozzájárulni a fejlesztésekhez. (A 79


megkérdezettek további 7%-a, ha tehetné, szintén fordítana saját forrásokat a fejlesztésekre, de ezt anyagi lehetőségei nem engedik meg.) Azok a vállalkozások, amelyek anyagilag hozzá kívánnak járulni a fejlesztésekhez, elsősorban a saját telephelyük előtti közterület, út, köztér felújításának finanszírozásában vennének részt, és különösen érdekeltek a köztisztaság javításában, a zöldterületek rendezésében. 19. ábra: Vállalkozások hajlandósága a városrehabilitációs program anyagi támogatására Vállalkozások hajlandósága a városrehabilitációs program anyagi támogatására

9%

3%

jelentős összeggel hajlandó támogatni

12% 7%

kisebb összeggel hajlandó támogatni elviekben hajlandó, de nincs rá forrása nem hajlandó támogatni

69%

nem tudja eldönteni

A vállalkozások a belvárosi városrehabilitációs program általuk szükségesnek vélt elemei között leggyakrabban az alábbiakat említették: 1. Közúti közlekedés fejlesztése a Belvárosban: o

utak minőségének javítása, útfelújítások

o

a Piac utcáról leágazó utcák rendbetétele, elkerülő utak megépítése

o

Széchenyi és Kossuth u. közlekedésének javítása, a Széchenyi u. 2x2 sávossá tétele

o

a forgalomszervezés felülvizsgálata a Belvárosban, különös tekintettel az átépítési munkák idejére

o 2. A

környezetkímélő buszok forgalomba helyezése

városközpont

köztisztasági

helyzetének

javítása:

szemetesek

és

padok

kihelyezése, nyilvános WC-k építése, a köztisztaság javítása a főtéren kívüli területeken is 3. Parkosítás, zöldterületek arányának növelése, fák telepítése a levegő minőségének javítására 4. Parkolási

problémák

megoldása

parkolóházak

építésével,

parkolóhelyek

kialakításával 5. Város-rehabilitáció a Bajcsy Zs., Hatvan és Bethlen utcákon és környékükön, régi épületek felújítása, illetve lebontása, Piac utcai lakóépületek felújítása 6. A Gambrinusz köz felújítása, átépítése, a Kossuth utcára vezető átjáró rendbetétele 7. Kulturális programok kínálatának bővítése, több fesztivál és rendezvény szervezése 8. A város régi arculatának megőrzése, tradíciók ápolása 9. Reklámtáblák egységesítése 10. Járdák, járdaszegélyek hiányosságainak pótlása 80


11. Kerékpárutak építése 12. Az autóbusz-állomás és környékének fejlesztése 13. Éjszakai buszjáratok indítása 14. Víz- és csatornahálózat fejlesztése 15. Szelektív hulladékgyűjtés megoldása 16. Extrém sport centrum létrehozása a városban

81


5. 5.1

Fejlesztési célok és beavatkozások Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai

Megyei jogú városokban a funkcióbővítő városrehabilitáció célja, a megyeközpont városi funkcióinak kiteljesítése, hogy a város a vonzáskörzetének és lakosainak, valamint a betelepülő vállalkozásoknak egyaránt kedvezőbb körülményeket tudjon biztosítani. A tervezett funkcióbővítő rehabilitációt befogadó akcióterület a „Tervezési útmutató megyei jogú városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” c. kézikönyv szerint Debrecen esetében a városközpont, illetve annak egy része lehet. Az akcióterület lehatárolása a tervezett projekteket funkcionálisan és szerkezetileg is a város célkitűzéseihez illeszkedő, egységbe foglaló elven történt. A tervezett beavatkozások elsősorban a városközpont regionális kulturális és intézményi szerepkörének szélesítését és erősítését, illetve a városközpont pozíciójának hangsúlyozását szolgálják. Debrecen az ország második legnagyobb városa, az Észak-alföldi régió központja. Egyes funkciók hatásterülete a határon túli térségekre is kiterjed, mely tendencia erősítése nem csak helyi regionális, hanem országos, nemzeti érdek is.

Ennek érdekében a város

regionális és nemzetközi funkcióinak, meglévő logisztikai szerepének növelését szolgáló beruházások, fejlesztések szükségesek, a nagytérségi közlekedési hálózati kapcsolatok és a regionális intézményrendszer fejlesztésével együtt. Az integrált városfejlesztés lényege, hogy olyan fejlesztési elemeket fog össze egy projektté, melyek egy adott probléma megoldása vagy fejlesztési cél megvalósítása érdekében több funkció szinergikus egymásra-hatásával a legkisebb forrásigény mellett a legjobb eredmény érhető el. Az akcióterület fejlesztési céljai – illeszkedve a korábban elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia, mint irányadó stratégiai dokumentum célrendszeréhez és az akcióterület helyzetelemzéséből levont következtetésekre alapozva – elsősorban a gazdasági, a városi és a közösségi funkciók erősítésére irányulnak. Az Akcióterület, mint a városközpont nagyobbik része magán hordozza a központ minden előnyös és hátrányos jellemzőit. Az ország történelmében is többször jelentős szerepet játszó intézmények – a Kálvin tér, Nagytemplom, Kollégium, Piac utca - Városháza - Arany Bika szálloda tömbje, – funkciói a városszerkezet sajátosságából eredő nagy közúti forgalom miatt az utóbbi évekig nem érvényesülhettek a városlakók igényeinek megfelelően. Az elmúlt évek fejlesztése nyomán ez a tér a forgalomtól elzárt területté vált, a lakosság közösségi terévé alakult, és ennek a tendenciának a folytatását kívánja a város a városközpont akcióterületi tervében is megvalósítani.

82


Az akcióterületet érintő fejlesztések céljai között az egyik leghangsúlyosabb elem a városszerkezet átalakítása a közlekedési rendszer fejlesztésével, a regionális központ városi funkciójának erősítése a lakosság minőségi életfeltételeinek biztosítása, a gazdaság-, a szolgáltatás- és a környezet fejlesztésével. Cél, vonzóbbá tenni a városi igazgatási egyházi, kereskedelmi intézmények által magas társadalmi értéket hordozó városrészt a lakosság és a gazdaság számára, ide értve az idegenforgalom fejlesztését is. A városrehabilitációs akciókkal támogatást kaphatnak a vállalkozások, beruházók, azaz magántőke aktivizálására lehet számítani. Az akcióterület, mint a történelmi belváros egy része ma is magába foglalja a városi funkciókat intenzíven hordozó intézmények nagy részét. A városi funkciók erősítését szolgálja a történelmi emlékek környezeti és építészeti értékeinek Emlékkert, a Romkert a Veres Torony megújítását, megőrzését és fejlesztését. Új közösségi terek kialakítása történik az akcióterületen a modern városi élettér kialakítását célzó fejlesztésekkel, így a Halköz tér, valamint a közterek zöldfelületeinek esztétikai megújításával. A városi funkciót legerősebben a Nyugati kiskörút, mint a Piac utca tehermentesítő útja első szakaszának megnyitása fogja támogatni. Az új útszakasz forgalomba helyezésének hatása a város fejlődésére többszörös: a városközpontban tovább fejleszthető a közösségi terek, a társadalom találkozási centrumaiként szolgáló gyalogos terek rendszere, másrészt az új utat szegélyező térségben lehetőség nyílik modern, a kornak megfelelő városkép és városi jellegű épületek, benne lakások, szállodák, üzletek, irodák kialakítására, egyúttal a kultúrált városi tömegközlekedés megvalósítására. Az előzőekből látható, hogy a városi funkciók erősítése és a közösségi funkciók fejlesztése célok illetve hatásuk egymást erősítően átfednek. Az akcióterület közösségi funkcióinak erősítése fizikailag és eszmeileg is megvalósul a tervek szerint, és hozzájárul a helyi identitástudat és környezettudatos szemlélet alakításának igényét hordozó célok megvalósulásához. A történelmi szimbólumaiban megújuló városközpontban nagyszámú közösségi esemény, rendezvény megrendezésére nyílik lehetőség. E cél megvalósulását teljesíti ki az Ifjúsági Ház kialakítása és abba tervezett programok és szolgáltatások széles köre, az általuk képviselt társadalmi szolidaritás kifejezésre juttatása. Az ifjúsági ház egyik fő tevékenysége a városi fiatalok hasznos időtöltéséhez eszközök és infrastruktúra kedvezményes biztosítása, melyet naponta 4-500 fiatal vehet igénybe a Ház illetve civil szervezetek szervezésében. A tervezett programok között nagy számban vannak a szórakozást, tanulást, ismeretek szerzését segítő foglalkozások, de ki kell emelni a szociális foglalkoztatás és gondozás illetve megelőzés körébe tartozó rendszeres programokat is.

83


Az akcióterület fejlesztésének sikerét megsokszorozza a területére letelepedni szándékozó gazdasági társaságok, befektetők, szolgáltatások által képviselt gazdasági erő és színvonal, ezért a városrehabilitációs célok között hangsúlyozni kell a gazdasági és ezen belül az idegenforgalmi fejlődés/fejlesztés cél fontosságát. Az akcióterületi fejlesztések szinte mindegyike hat a gazdaság és a szolgáltatás egyidejű fejlődésére, a kiskörút megnyitása alkalmat ad új befektetők megjelenésére, új beépítések, új szolgáltatások megvalósítására. A városi funkciók erősítése az igényes magánbefektetők megjelenését vonja maga után, új kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, szélesebb kínálati választék igényesebb vásárlók, igényesebb lakosság keresi majd az akcióterületet, melyet a befektetők nemcsak vállalkozásuk székhelyének, hanem lakóhelyüknek is szívesen választanak. A fejlesztések által nő az idegenforgalom érdeklődése a város, és elsősorban a városközpont iránt, új szálláshelyek létesülnek, a kellemes környezetben nő az itt eltöltött vendégéjszakák száma, a turisták magasabb értékű költése élénkíti a kereskedelmi fogalmat, a szolgáltatásokat, és erre a megnövekedő keresletre újabb befektetők és szolgáltatók megjelenésére lehet számítani. Az elkövetkező néhány évben az akcióterületre tervezett fejlesztések megalapozzák a városközpont regionális gazdasági szerepének hosszútávon való kiteljesedését. Az akcióterület fejlesztése csak az egyenlőség és fenntarthatóság biztosítása mellett lehet sikeres és hatékony, ezért a terv tartalmazza azokat, mint horizontális, minden fejlesztést átfogó célkitűzést. A fenntarthatóságot biztosítja a közlekedési rendszer és városszerkezet egymással összefüggő fejlesztése, az általa a városközpontban kialakuló nyugodt, esztétikus, egészségesebb városias környezet, a fentiekben felvázolt és elsősorban a magántőkére alapozott és ezek partnerségében megvalósuló gazdasági fejlődés. Az akcióterületi célok között elfogadott egyenlőség célkitűzés kötelezi a köz-, és magánbefektetőket,

hogy

minden

tervezett

középület-rekonstrukciós

és

közlekedésfejlesztési beruházásnál kiemelt figyelmet fordítsanak az akadálymentesítésre és a fogyatékkal élők közlekedésének és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének megteremtésére. A városközpont részeként kijelölt akcióterületre az alábbi fejlesztési célok kerültek kitűzésre összhangban a korábban elfogadott fejlesztési dokumentumokkal:

84


Debrecen Megyei Jogú Város Akcióterületi Tervének stratégiai céljai Hosszú távú városi cél Minőségi életfeltételek biztosítása a Debrecen Megyei Jogú Város lakói számára Középtávú városi célok Nemzetközileg versenyképes gazdaság kiépítése

Városi fejlesztése

környezet

Közösségi erősítése

funkciók

Akcióterületi célok Új gazdasági, kereskedelmi, vállalkozások, befektetések vonzása, a meglévők ösztönzése

Modern városi élettér kialakítása és a zöldfelületek fejlesztése

Közösségi terek létrehozása, a meglévők fejlesztése

Idegenforgalmi szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése

Kultúrált közlekedési kapcsolatok biztosítása

Közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat és környezettudatos szemlélet ösztönzése

Horizontális célok Egyenlőség és fenntarthatóság biztosítása, a partnerség erősítése

Akcióterületi célok illeszkedése a városrehabilitációs célokhoz Városrehabilitációs célok Gazdasági funkciókat erősítő tevékenységek

Városi funkciókat erősítő tevékenységek

Közösségi funkciókat erősítő tevékenységek

Kapcsolódó szállodafejlesztés

Halköz tér fejlesztése

Ifjúsági ház kialakítása

Kapcsolódó magánberuházások

Romkert, Veres Torony fejlesztése

Soft megvalósítása

Beavatkozási területek

Nyugati fejlesztése

elemek

kiskörút

85


11. táblázat: Célokhoz kapcsolódó indikátorok Cél/részcél

Mutató

Debrecen regionális központi szerepkörének erősítése Nemzetközi és regionális Program, rendezvény db/év jelentőségű programok, események szervezése Regionális jelentőségű Épületelújítás, új épület létesítése intézmények felújítása vagy új db, m2. épületekben elhelyezése Az akcióterület gazdaságának Munkahelyek számának fejlesztése növekedése db. Új kiskereskedelmi vállalkozások, Akciókhoz kapcsolódó új közösségi terekben új vállalkozások száma db. Vállalkozások számára új Rehabilitációs területen új területek biztosítása vállalkozás db. Minőségi turizmus feltételeinek Új 4 csillagos szálláshelyek javítása létesítése ágy db. Lakosság magasabb színvonalú életfeltétele biztosítása Az épített környezet védelme és Műemlékek felújítása, új iroda és felújítása lakóházak építése db. és m2 Új gyalogos terek kialakítása Új gyalogos terek m2 Városközpont jellegű városkép Többszintes épületek aránya erősítése növelése % A környezet állapotának javítása Gondozott zöldfelület területének növelése m2 Szolgáltatások fejlesztése Új szolgáltató vállalkozások db. A városközpont közlekedési Elkerülő út építése km rendszerének megújítása Átmenő forgalom csökkentése A tömegközlekedés fejlesztése Járatok számának növelése csúcsidőben db. Új parkolóhelyek kialakítása Parkolók száma db. Parkolóházakban gk. hely db.

Adat forrása

Kiinduló érték

Célérték / év

internet

160

180

Önkormányzat

0

2000 m2

Önkormányzat

450

KSH

150

180

KSH

726

900

KSH

354

560

Önkormányzat

34

45

Önkormányzat Önkormányzat

50%

Önkormányzat

49500

53000

KSH

367 –

380 781 10%

730

1000

86


5.2

Fejlesztési programok

5.2.1 Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma 5.2.1.1

Az önkormányzati fejlesztésben megvalósítandó projektelemek

20. ábra: Lehetséges projektelemek az akcióterületen

87


1. Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása

Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés

Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan u-Arany J. u közötti szakaszának megépítése Funkcióbővítő városrehabilitáció /Városi funkciókat erősítő tevékenységek/ A településközpontok megközelíthetőségének javítása ERFA Debrecen MJV Önkormányzatának elkötelezett szándéka a 204 297 fős város belvárosának nyugati részét képező kijelölt akcióterület innovatív rehabilitációja, revitalizációja annak érdekében, hogy a frekventált területen elhelyezkedő városrész képes legyen betölteni településközponti funkcióit. A területre jellemző az erősen leromlott fizikai környezet: az épületállományban és a közterületeken magas a felhalmozódott beruházáshiány. A leromlott és méltatlanul alulértékelt fizikai környezet szociálisproblémákkal párosul, ehhez párosul egy kedvezőtlen demográfiai helyzet. A projekt célja Debrecen belváros kedvezőtlen szerkezetének oldása, a belvárosi funkciók nyugati irányú kiterjesztése, vonzó és esztétikus települési környezet megteremtése magas minőségű vegyes (lakó-, szolgáltató, kereskedelmi és intézményi) funkciójú, tömegközlekedéssel és egyéni közlekedéssel is könnyen megközelíthető, minőségi közterekkel és zöldterülettel rendelkező településrész kialakításával, az akcióterület lakossága közösségi életének, civil szervezettségének fejlesztése. A Nyugati kiskörút, mint másodrendű főút 2 x 2 forgalmi sávval és két oldalon 1 – 1 tömegközlekedési sávval kerül kialakításra. Valamennyi csomópontban jelzőlámpák kerülnek elhelyezésre, melyek a forgalom szabályozását végzik és biztonságát erősítik. Az engedélyezési terv lényeges eleme az út csapadékvíz elvezetése, illetve közvilágítása. Műszaki szükségességből fakad a további létesítmények megtervezése: ivóvízvezeték építés és kiváltás, gázvezeték kiváltás és szanálások, távközlési hálózat kiváltása és fejlesztése. Környezetvédelmi és esztétikai szempontok figyelembevételével középre – ahová elfér – fasorral betelepíthető zöldsáv került megtervezésre, melyben öntözőrendszer és néhány kisebb szökőkút is helyet kapott. A Nyugati kiskörút a Széchenyi utcai kapcsolattal szervesen illeszkedik a város kelet – nyugati városrészét összekötő útjához, ahol jelenleg közel egy tucat buszjárat és két trolibusz járat közlekedik. A projekthez szorosan kapcsolódik a nyilvánosság biztosítása helyi rendezvények és a média bevonásával. Debrecen, Hatvan utca és a Arany J. utca között új nyomvonal kialakítása Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata A Belváros városrész, Debrecen város és vonzás körzetének – kistérség – lakossága, civil szervezetek, kis-és középvállalkozások, a városba látogató turisták 2010. február 2011. december 1 124 419 eFt

88


2. Projekt neve Tevékenység típusa

Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása


Emlékkert, Romkert, Veres Torony megújítása, rekonstrukciója, fejlesztése Funkcióbővítő városrehabilitáció /Városi funkciókat erősítő tevékenységek/: - Az akcióterületen található a település életében meghatározó, köztulajdonban lévő tárgyi, építészeti, műemléki értékek értékmegőrző felújítása, fejlesztése, építése illetve a műemléki értékek értékmegőrző felújítása. ERFA Emlékkert: környezetvédelmi és közbiztonsági okokból szükséges a kert körbekerítése. A hagyományosnak ítélhető körbekerítés nyomvonala kiegészül, módosul a Romkert, Nagytemplom faláig kiegészülő szakaszaival. A körbekerítés tartalmazza a kerítéselemeket, kandeláber térvilágítási oszlopokat, öt bejárati kaput, kiegészítő elemeket, Nagytemplomot övező podeszt lezárását. Romkert: Debrecen András templomának feltárása és rekonstrukciója 1982ben befejeződött. Az eltelt 25 év alatt azonban rongálások és a rossz minőségű anyagok miatt a környezet lepusztult. Jelen projektben cél, hogy a Romkert jelenlegi szabadtéri része le legyen fedve. A terület legértékesebb része a ma lezárt „Sárkányos” ajtó mögött rejtőző északi kápolna rész, mely jelenleg le van zárva az érdeklődők elől. Itt a teendő a Sárkányos ajtó újrafaragása, a kiállító tér megközelítése, akadálymentesítéssel. Fehér, vagy Cserepes Torony: az 1982-ben kiépült építéstörténeti jelzésrendszer felújítása, korszerűsítése elkészítendő, a meglévő alapokon. Veres Torony: A Rákóczi harang elhelyezésére épült torony a Templomkert körítő falába épült be, a feltárás utáni rekonstrukciós elvek szerint a torony faltestének magassága a Nagytemplomot övező podeszt magasságáig került felfalazásra. A toronybelső kiállító tere átszellőző üvegtetővel kerül lefedésre. Sérült felületek, falak javítása, falkonzerválás. A projekthez szorosan kapcsolódik a nyilvánosság biztosítása helyi rendezvények és a média bevonásával. Debrecen, Hrsz: 8325; 8326, 8327 Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata A Belváros városrész, Debrecen város és vonzás körzetének – kistérség – lakossága, civil szervezetek, kis-és középvállalkozások, a városba látogató turisták 2010. február 2010. december

232 912 eFt

89



Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása


Halköz téren komplex burkolatkialakítás, parkosítás, szobor, vízmedence, utcabútor elhelyezés Funkcióbővítő városrehabilitáció /Városi funkciókat erősítő tevékenységek/ - Közösségi terek bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése ERFA A tér kialakításánál a medencék és térplasztikák elhelyezése, egy számítógéppel vezérelt szökőkút megépítésével. A tér virtuális térfalát a négy nagy fa és a belső térfala képezi, ezért a kompozíció ennek a közepébe kerül. A terület nagyobb része bazalt kiskockakővel csíkozott gránit lapburkolatot, kisebb része bazalt kiskockakő burkolatot kap. A kőfelület szabályosságát az íves medencevonalak, az íves ülőpadsorral és a szintén ívelt lépcsős zöldfelülettel oldja fel. A projekthez szorosan kapcsolódik a nyilvánosság biztosítása helyi rendezvények és a média bevonásával. Debrecen, Hrsz: 8740; Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata A Belváros városrész, Debrecen város és vonzás körzetének – kistérség – lakossága, civil szervezetek, kis-és középvállalkozások, a városba látogató turisták 2010. március 2010. október

99 800 eFt

90


4. Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása


Bajcsy-Zsilinszky utcai parkolóház kialakítása Funkcióbővítő városrehabilitáció / Gazdasági funkciót erősítő tevékenységek / - Mélygarázs és parkoló kialakítása és felszerelése 1000 férőhelyig ERFA A projekt tárgyát képező épület pince, földszint, I., II., III., emelet, tetőtér kialakítású. A pincében 35, a földszinten 18, az I-II-III. emeleten 32, a tetőtérben szintén 32 parkolóhely kerül kialakításra. Összesen 181 db. gépkocsi beálló létesül. A földszinten 4 db. üzlet létesül, míg emeleti szintenként 2-2, összesen 6 db iroda kerül kialakításra. Beépített terület 1752 m2. Beépített szintterület: 9088,72 m2. Pince: 1414,6 m2, földszint: 1611,96 m2, I. szint: 1615,35 m2, II. szint: 1615,33 m2, III. szint: 1599,27 m2, IV. szint: 1232,21 m2. A parkolóhelyen kívül a földszinten üzletek vizes-blokkokkal, I-IIIII. emeleten irodák kerülnek kialakításra szintén vizesblokkokkal ellátva. A teljes projektelemből a pályázat elszámolható költségei közé csak a kifejezetten parkolóház rész kerül be, levonva belőle az öt év alatt képződő nyereség jelenértékét és ezt viszonyítottuk a költségek jelenértékéhez. A projekthez szorosan kapcsolódik a nyilvánosság biztosítása helyi rendezvények és a média bevonásával. Debrecen, Bajcsy Zsilinszky u. 11. Hrsz.: 8536 Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata CÍVIS HÁZ Zrt. Saját erő biztosítása, tervezés, előkészítés, kivitelezés, üzemeltetés A Belváros városrész, Debrecen város és vonzás körzetének – kistérség – lakossága, civil szervezetek, kis-és középvállalkozások, a városba látogató turisták 2009. június 2010. augusztus (Az épület teljes bekerülési értéke 1,5 MrdFt); Elszámolható költsége nettó: 824 439 eFt.

91



A Simonffy utcai volt Fazekas Mihály Általános Iskola átalakítása ifjúsági ház céljára Funkcióbővítő városrehabilitáció Közszféra funkciókat erősítő tevékenység Büfé és Kreatív Bolt esetében gazdasági funkciót erősítő tevékenységek - Közoktatási – nevelési intézmények rekonstrukciója, külső és belső felújítása új közösségi funkciók kialakításához.

Finanszírozó ERFA strukturális alap Projekt rövid leírása Az iskolaépület átalakítás után ifjúsági – közösségi ház funkciókat lát el, így a térképzéseknek és az infrastruktúrának ezekhez a funkciókhoz kell igazodniuk. Az épület meglévő térosztása átalakításokkal alapvetően megfelel az új céloknak is, hiszen zömmel klub, szakköri, illetve zenepróbatermi igények a tantermi rendszerekhez illeszthetők, ill. azokból átalakíthatók. Ez a meglévő épület csekély szerkezeti átalakításaival: utólagos nyíláskiváltások kialakításával, válaszfalak áthelyezésével és liftaknák beépítésével, illetve a meglévő tornatermi szárny födém megerősítésével jár. Az akadálymentes közlekedés érdekében két akadálymentes felvonó került betervezésre. A Simonffy utcai bejárat keskeny járdáról közelíthető meg, ide sem rámpa, sem emelő berendezés nem volt elhelyezhető. Így a mozgássérültek a Kápolnási u. felőli bejáraton tudnak bejutni a területre, ahol megfelelő kijelölt útvonal, külső rámpák és belső felvonók teszi lehetővé az akadálymentes közlekedést. A projekthez szorosan kapcsolódik a nyilvánosság biztosítása helyi rendezvények és a média bevonásával. Projekt helyszíne Debrecen, Simonffy u. 21. sz. (Hrsz: 8693.) Pályázó szervezet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport A Belváros városrész, Debrecen város és vonzás körzetének – kistérség – bemutatása lakossága (diákok, családjaik, nevelőik, stb.), civil szervezetek, a városba látogató turisták Megvalósítás 2010. február tervezett kezdete Megvalósítás 2011. február tervezett vége Tervezett teljes Közszféra funkció: 426 428 eFt. költségvetés Gazdasági funkció: 9 033 eFt. 5.2.1.2

A kialakításra kerülő Ifjúsági Ház tervezett funkcióinak bemutatása

A háromszintes épület szintenként és épületrészenként más-más funkciót kap, amely biztosítja az Ifjúsági Ház minél szélesebb körben történő használhatóságát. A létrejövő Ifjúsági Házat minél nyitottabbá szeretnénk tenni a betérő fiatalok számára. Ezért a földszint tervezésénél arra törekedtünk, hogy tágas, világos és többféle funkcióra is alkalmas tereket alakítsunk ki, továbbá fontos szempont volt az is, hogy a betérő fiatalok az

92


általunk kínált információkat, szolgáltatásokat egyből az utcáról belépve tudják igénybe venni. A tervek szerint a földszinten helyet kapó információs pult nem csak az ifjúsági házban történő tájékozódáshoz nyújt segítséget, de naprakész, részletes, a betérőink igényeihez igazodó ingyenes információszolgáltatást is nyújt. Az információs pult mellett lesz megtalálható az a kreatív bolt ahol a házban tevékenykedő kézművesek termékeit lehet megvásárolni, ezzel is növelve az ifjúsági ház bevételeit. Az előtérből tovább haladva jutunk el ahhoz a multifunkciós csarnokhoz amely kulturált találkozási pont a fiatalok számára, másrészt rendszeresen helyt ad kortárs művészek kiállításainak. Terveink szerint a csarnok az Ifjúsági Ház és az udvar felől egyaránt megközelíthető lesz, így kiválóan kombinálható kerthelyiséggel. Ugyancsak a földszinten, de a bejárattól jobbra helyezzük el azokat a helyiségeket, amelyek jelenleg a város ifjúsági információs irodájának szolgáltatási palettáján találhatóak. Itt kerül elhelyezésre az a szolgáltató shop, amelyben fénymásolási lehetőséggel kombinált internet kávézó kerül kialakításra. Az ifjúsági házban tovább szeretnénk biztosítani azokat az anonim tanácsadásokat, amelyek jelenleg is nagyon sikeresek. Terveink szerint a kötetlen tevékenységeknek helyt adó ifjúsági klubból nyílnának azok a tanácsadó szobák ahol képzett szakemberek segítségével ingyenes, személyre szabott tanácsadásokat vehetnek igénybe a fiatalok több témában (pl.: pszichológiai, jogi, grafológiai, mentálhigiénés, pályaválasztási, stb.). Ebben a szárnyban kapna helyet a közel négy éves tevékenysége során a város lakossága és szakmai szervezetek előtt ismert és elismert Csomópont Drogprevenciós Iroda, amely rendszeresen nyújt módszertani segítséget Debrecenben tevékenykedő főiskolai, egyetemi hallgatóknak, pedagógusoknak és szakembereknek. Az iroda több olyan városi rendezvényt koordinált, melynek célja a drogproblémás attitűdök megváltoztatása, amelyek diákokat, szülőket és szakembereket egyaránt megcéloztak. Ugyancsak ez a prevenciós iroda fogja biztosítani a Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szakmai és infrastrukturális hátterét. Az ifjúsági háztól építészetileg elkülönül, de tevékenységéhez szervesen kapcsolódik az a többfunkciós előadóterem (jelenlegi tornaterem), amely kiválóan alkalmas kisebb konferenciák, koncertek, kiállítások, vásárok lebonyolítására. A létrejövő leszigetelt multifunkcionális terem hétköznapokon lehetőséget adna helyi civileknek és egyéb előadások, nagyobb szabású programok tartására, a hét végén ezzel egyetemben könnyű és komolyzenei koncertekre. Ezek mellett egyéb szerveződések is tarthatnák itt foglalkozásaikat, mint tánc stúdiók, és egyéb öntevékeny csoportok. Fontos,

hogy

helyet

biztosítsunk

az

Ifjúsági

Ház

működéséhez

elengedhetetlen

adminisztrációs helyiségeknek, ezért ezen az emeleten kerülnek elhelyezésre a szakmai alkalmazottak és az intézmény vezetőinek irodái. Az ifjúsági ház 24 órás felügyeletet

93


igényel – hiszen a hozzá kapcsolódó rendezvények folyamatosan zajlanak – ezért az első emeleten ügyeleti szoba kerül elhelyezésre. Egyre

erőteljesebben

tapasztalható,

hogy

a

városban

működő

civil

szervezetek

infrastrukturális háttere nem biztosított. Ennek a helyzetnek a megoldására az első emeleten több olyan különálló helyiséget is kialakítunk, amelyet egy-egy civil szervezet, öntevékeny csoport vehet birtokba. Fiatal néprajzosok vezetésével fazekas, fafaragó, vessző fonó és nemez műhelyt szeretnénk kialakítani a már működő Tarka-barka kézműves öntevékeny csoport vezetésével. Az alkotó csoport tevékenyen részt vett a mostani közösségi ház belső arculatának kialakításában, mindemellett tevékeny résztvevői népművészeti műhelyeknek. Napi rendszerességgel tartanak kézműves foglalkozásokat gyermekeknek, fiataloknak. Részt

vesznek

értelmi fogyatékkal élő fiatalok

klubjának

munkájában, kézműves

tevékenységgel segítve integrációjukat. Ezen a szinten kerül elhelyezésre a Másik oldal klub, amely értelmi fogyatékkal élő fiatalokat tömörít. A klub jelentősége, hogy egyrészt ők maguk is folyamatosan részt vehetnek és vesznek egy ifjúsági ház munkájában, másrészt egészséges társaik is közvetlenül sajátítanak el segítő formákat. A közösségek egymásra hatásaként közös tevékenységek alakulnak, alakultak ki. Az ifjúsági ház berkein belül, akadálymentesített környezetben tudná tovább folytatni a foglalkozásaikat a Betan Kerekesszékes Klub, amely angol nyelvtanulással és szabad klub foglalkozások segítik színesíteni a fogyatékkal élők hétköznapjait. Perifériára sodródott fiatalok részére szerveződött aktivitás segíti elő a Yavin 4 szitanyomó műhely. A fiatalokat a munka világába segítjük vissza egy számukra érdekes önkifejezési forma, a szita nyomás segítségével. Ezen tevékenységgel nem csak terápiás jellegű munkát végeznének, hanem saját közösségükben, saját maguk által kialakított környezetben volnának képesek profitszerző tevékenységet folytatni. Ebben az épületrészben helyeznénk el a megalakulás előtt álló Teurópa szociális szövetkezetet és az Art-east stúdiót. A szociális szövetkezet célja, hogy a már meglévő tevékenységeket egy profi menedzselési folyamat, valamint pályázati források segítségével olyan szintre juttassa, ami már a saját műhely, és az ott dolgozók ellátására is képes. Az Arteast stúdió fiatal képző művészek tömörülése, akik olyan, jelenleg Magyarországon még ismeretlen, vagy alternatív művészetként felfogott területen tevékenykednek, mint videó, és performance művészet. A Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület legismertebb tevékenysége az ország egyetlen rockzene iskolájának működtetése. Az új épületben a mostani 9 szaktanterem helyett 14 új termet alakítanánk ki (két dobterem, két zenekari terem, egy basszusgitár terem, egy 94


billentyű terem, 3 ének terem és négy gitár terem), ahol a jelenlegi 450 diák sokkal kényelmesebb, és az oktatás céljaira kialakított termekben tudnák folytatni zenei tanulmányait. Ezek mellett a meglévő termek nem csak az oktatás céljait szolgálnák. A berendezett próbaterem lehetőséget adna a fiatalok hasznos szabadidejük eltöltésére. Ezeken túl az elmúlt évek során kialakításra került népzenei oktató termet is szeretnék az új épületben tovább működtetni. A pince szinten kapna helyet a Rolling Tones hangstúdió. A frissen beüzemelt stúdió célja lehetőséget biztosítani fiatal amatőr zenekarok számára hanganyagaik felvételére, amely fontos kritérium egy zenekar fejlődése és rentábilissága szempontjából. A stúdió a piaci árakhoz képest nyomott áron dolgozna, ezzel is próbálná elősegíteni a debreceni könnyűzenei és kulturális élet sokszínűségét. Tetőtér: a távlati tervek között szerepel egy előadótermekkel kombinált ifjúsági szálláshely kialakítása, amely a városban és a régióban egyaránt hiánypótló szerepet töltene be. 5.2.1.3

„Soft” elemek bemutatása

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata elkötelezett a helyi lakosság kötődését és a városhoz való viszonyulását javító, erősítő kezdeményezések iránt. Az akcióterületen létrejövő fejlesztések kiváló alkalmat nyújtanak erre. A város és vonzáskörzetének lakossága számára egyértelműen pozitív üzenetet hordoz belvárosának nagy jelentőséggel bíró fejlesztése, amely nemcsak funkcionálisan javítja az élhetőséget, de kötődését is erősíti. Ezeken kívül önmagukban a fejlesztések arra is alkalmat adnak, hogy interaktív párbeszéd létesüljön a városvezetés és a lakosság között. Az akciótervben megfogalmazott beruházásokhoz alakítottuk ki azt a „soft” elemeket tartalmazó program csomagot, amely erősíteni szándékozik a helyi kötődést és büszkeséget, tartalmaz közösségépítést, a szabadidő hasznos eltöltését segítő programokat, a helyi környezettudatosság erősítését pedig szemléletformálási akciókkal valamint az infrastrukturális fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezésekkel segítjük. Az Debrecen MJV Önkormányzata az akcióterület integrált funkcióbővítő rehabilitációja keretében az infrastrukturális fejlesztéseket kísérő, azokat kiegészítő kisléptékű, un. „soft” jellegű tevékenységeket is megvalósít a projekthez szorosan kapcsolódva, azt alátámasztva, segítve. Ezek a tevékenységek a városfejlesztési projekt kapcsán a lakosság, a civil szféra számára segítséget nyújtanak a közösségformálásban, a helyi identitás erősítésében, és a környezettudatos gondolkodás helyi szintű erősítésében egyaránt. Az ilyen jellegű tevékenységek hozzájárulnak a városfejlesztés eredményeinek közép és hosszú távon történő társadalmi-környezeti fenntartásához.

95


A projekthez kapcsolódó „soft” tevékenységek a finanszírozás szempontjából két csoportra bonthatóak: I. projektből finanszírozott „soft” tevékenységek, II. egyéb forrásokból finanszírozott „soft” tevékenységek.

I. Projektből finanszírozott „soft” tevékenységek megvalósításának költségei beépítésre kerületek a projekt költségvetésébe. A megvalósító szervezetekkel (Zöld Kör Egyesület, Debreceni Lycium Kör Egyesület, EU-Roma Országos Egyesület, Debreceni Ifjúsági Szolgáltató) az Önkormányzat konzorciumi megállapodást köt, mely kiterjed arra is, hogy valamennyi szervezet a saját programja megvalósításáért felel. A konzorciumi partnerek az alábbi kiegészítő „soft” programokat valósítják meg: •

Az EU-Roma Országos Egyesület elsősorban a belváros hátrányos helyzetű lakosságára koncentrálva a következő projekthez kapcsolódó soft elemeket valósítja majd meg 2011 március-június között, mindösszesen bruttó 600 ezer Ft költséggel (a tréningek helyszíne a Csap utcai Közösségi Teleház): 1. Elsősorban a belvárosban élő, hátrányos helyzetű (főként roma) állampolgárok számára (10 fő) egy számítástechnikai készségfejlesztő tréning megvalósítása (10 órában). 2. Az előzőekben vázolt célcsoport (eltérő személyi összetétel előfordulhat) számára 10 óra kommunikációs-, és álláskeresési tréning megtartása azzal a céllal, hogy a belvárosban élő munkanélküliek aránya csökkenjen. 3. Hagyományápoló kulturális célú előadás és bemutató a toleranciáról és különösen annak középkori mementóiról, valamint a roma kultúráról és történelemről, az Anjou Udvari Lovagok Egyesülete (debreceni székhelyű civil szervezet) bevonásával. Min. 25 fő részére, 1 óra időtartamban. Indokoltság: A hátrányos helyzetű családok körében a fiatalok szocio-kulturálisan sajnos tovább örökítik szüleik hátrányait. A mai modernvilágban alapvető készségek megszerzése és gyakorlása (számítástechnika, kommunikáció), melyek mind az iskolai sikeresség,

mind

a

munkahelykeresés-megtartás,

életvezetés

során

elengedhetetlenek, számukra családi körben nem biztosított. A szabadidő eltöltése mind a fiatalok, mind a munkanélküli (inaktív) felnőttek körében gyakran inproduktív. Jelen tréningekkel és a kulturális oktatással-előadással szeretnénk elérni, hogy a célcsoport tagjai hasznosan töltsék szabadidejüket, ráadásul közösségben. Így egyben a Teleház egyéb szolgáltatásaira is ráirányíthatjuk a figyelmet (közösségépítés, hagyományápolás, identitáserősítés). Az akcióterületen szórtan jelen lévő roma lakosság mellett, az akcióterület szomszédságában

lévő

Nyugati

hagyományos

beépítésű

belső

lakóterület

városrészben is található roma lakosság. Az akcióterületi fejlesztések a Belváros AT lakosságán kívül a közvetlen közelség okán a szomszédos terület lakosságára is kihatással lesznek egyrészt az Ifjúsági Ház megvalósítása által, másrészt pedig a 96


Belváros határán megépülő Nyugati kiskörút a szomszédos városrészben is bizonyos mértékű funkcióváltást eredményez majd. Mindez a gazdasági és a kulturális funkciók erősödését vonja maga után a Belváros nyugati körzetében, ezekre a kihívásokra pedig a lakosságnak is reagálnia kell. Ebből a szempontból a legérzékenyebb csoportok a szocio-kulturális, munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű és alacsony társadalmi befogadottsággal bíró (főként roma) rétegek. A soft elemek célcsoportja ezen érzékeny társadalmi rétegekre koncentrál. A Hagyományápoló kulturális célú rendezvény helyszíne az egyik támogatásból megvalósuló projektelem lenne (Halköz-tér, vagy Nyugati Kiskörút).

•

A Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. a projekthez kapcsolódóan személyiség-fejlesztő

tréning

megvalósítását

vállalja

a

munkaerőpiacon

való

elhelyezkedés elősegítésére (600 ezer Ft költséggel). Olyan innovatív tréningsorozat megvalósítása a cél, amely a célcsoport igényeihez igazodva segíti elő a munkaerőpiacon történő megjelenést és a későbbiekben felhasználható további képesítések megszerzéséhez is. A tréningsorozaton résztvevők

önbecsülése,

önmagához való viszonya, személyes hatékonysága, kapcsolatépítési képessége, munkatársakhoz és vezetőkhöz való viszonya radikálisan javul. Jobban megértik egymást és hatékonyabban éri el céljaikat. Megismerik

a sikerhez vezető

kommunikációs szabályszerűségeket és elkezdik használatát. Kommunikációjuk hatékonyabbá válik, tárgyalási készségük javul. Elköteleződnek a pozitív, kölcsönösen előnyös emberi kapcsolatok kialakításának és támogatásának irányában. A tréningen olyan eszközöket kapnak, amellyel hazatérve, maguk és környezetük épülésére, tovább folytathatják a gyakorlást. A személyiségfejlesztő tréning sajátos eszközeivel és módszereivel elősegíti a különböző kulturális értékek közötti párbeszédet, az egyén számára helyesnek tartott tradicionális társadalmi normákat és értékeket. A személyiségfejlesztő tréningre történő toborzás során elsődleges szempont, hogy a pályázati program akcióterületén elő hátrányos helyzetű lakossága alkotja a célcsoportot. A magyarországi munkaerő-piaci esélyek erőteljesen polarizálódtak. Az alacsony iskolázottságú, illetve nem megfelelő szakképzettséggel rendelkező tömeg kiszorult a munkaerőpiacról, ahová legfeljebb alkalmilag, jobbára azonban sehogyan sem tud visszatérni, szegénységben él tovább. A program által érintett célterületen is számos olyan család él, akiknek ez a tréning újabb lehetőséget jelent a munkaerőpiacra történő reintegrálódásukhoz. A tréning csak akkor lehet eredményes, ha a fejlesztő folyamat kiscsoportokban kerül elindításra, ezért maximum 15 főben határoztuk meg egy csoport létszámát. Az elérni kívánt maximális keretszám 60 fő. A soft program megvalósítását: 2010. októbere és 2011. április aközött tervezzük. A programot 2010 őszétől folyamatosan propagáljuk és megfelelő jelentkezőszám

97


elérése után, 15-20 fős turnusokban valósítjuk meg 2011. februárban és áprilisban (2x3 alkalom). Nagyon fontos, hogy a tréninget elvégzett személyek utókövetése is megvalósuljon, hiszen így tudjuk a program eredményeit hatékonyan mérni. A programba bevont résztvevők a tréing során konkrét álláskeresési ismertekkel és hasznos tanácsokkal gazdagodnak. Elsajátítják azokat a saját személyiségüknek megfelelő technikákat, amelyek segítségükre lehetnek ahhoz, hogy a munkaerőpiac állandóan változó igényeinek is megfeleljenek. Tematika vázlat: 1. nap: csoportalakítás, csoportépítés, önkép és önértékelés,bizalomépítés 2. nap: csoportépítés, ismétlés, tesztek és technikák, a beilleszkedés technikái (befogadás, elhárítás) 3. nap: csoportépítés, ismétlés, konzultáció, összegzés, konzultáció, jövőműhely A tréningeket megfelelő szakmai kompetenciákkal, referenciákkal és tapasztalattal rendelkező trénerek vezetik majd. A Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. rendelkezik mindazokkal a tárgyi és infrastrukturális feltétekkel, amely a tréning megvalósításához szükséges, a társaság működése során számos ilyen és ehhez hasonló programot valósított már meg, 2008 vége óta pedig megyei módszertani központként is tevékenykedik.

•

A Debreceni Lycium Kör Egyesület Debrecen Belváros történelmi magjának és szerepének megismertetése városunk ifjúságával címmel valósít meg soft programot, amely az Emlékkert, Romkert, Veres Torony rekonstrukciója projektelemhez kapcsolódik a legszorosabban. Az Emlékkert és a Romkert tervezett rekonstrukciója lehetőséget ad arra, hogy Debrecen általános- és középiskoláiban bemutatásra kerülő vándorkiállítással szemléltessük a Nagytemplom és az ősi kollégium közötti területt (Kálvin tér – Egyháztér – Emlékkert – Romkert), annak történeti szerepét és építészeti arculatának változásait. A kiállítással szeretnénk felhívni a fiatalok figyelmét arra, hogy ismerjék meg és tiszteljék múltunk örökségét, óvják építészeti értékeinket. A kiállítás a Belváros AT és annak peremén elhelyezkedő iskolákban lesz majd bemutatva, valamint a megújított

Romkertben

kialakításra

kerülő

kőtárban.

A

Múlt

emlékeit

úgy

dokumentáljuk, a kiállítás anyagait úgy kerülnek összeállításra, bemutatásuk felkeltse a tanulók érdeklődését Debrecen múltja iránt, illetve szemléltesse a megvalósuló fejlesztéseket, rekonstrukciós munkálatokat. A soft tevékenységeket az érintett iskolák diáksága számára meghirdetett rajz- és fotópályázat segítségével kívánjuk még vonzóbbá tenni oly módon, hogy lehetőséget

98


biztosítunk számukra a rajzolás és fotózás révén az egyéni alkotó tevékenységre is. Ezzel is fel szeretnénk hívni a figyelmet a beruházásokra, illetve az épített környezetre, az ezekkel kapcsolatos felelős magatartásra azzal a céllal, hogy a tanulók is magukénak érezzék ezeket az építészeti és történeti értékeket, átérezzék a város- és örökségvédelem fontosságát (résztvevőivé válhassanak). A tervek szerint 2010. februárja és 2011. júliusa között 600 ezer Ft költséggel megvalósuló program a következő tevékenységeket tartalmazza: -

A kiállítás dokumentumainak összegyűjtése

-

Forgatókönyvírás, kiállítás rendezés

-

•

A kiállítás anyagának iskolákban való bemutatása (2010. szeptember – 2001. április)

-

Rajz- és fotópályázat meghirdetése a tanulók részére

-

A beérkezett diákmunkák összegyűjtése, zsűrizése, kiállításra való előkészítése

-

A legjobb beérkezett munkák bemutatása, díjátadás (2011. májustól)

A Zöld Kör – a Föld Barátai Magyarország tagja egyesület a környezettudatos szemlélet erősítését célzó helyi akciókat szervez a projekthez kapcsolódóan ZöldDebrecen címmel. Az 1.200 ezer Ft költségvetéssel a tervek szerint 2010. áprilisa és 2011. júliusa között megvalósuló programcsomag alapvető céljai: -

a szelektív hulladékgyűjtés megismertetése és elfogadtatása a lakossággal,

-

a levegővédelem fontosságának megismertetése,

-

a Belvárosi zajterhelés és ezáltal előidézett problémák megismertetése,

-

a tömegközlekedés környezetkímélő szerepének bemutatása és preferálása a Belvárosban, kiemelve a Nyugati kiskörút által megteremtendő lehetőségeket.

A program és a környezetei nevelés általános (hosszú távú céljai): -

Érzékennyé tenni a lakosokat a környezet állapota iránt,

-

Erősítse a környezethez való pozitív viszonyulást, szorgalmazza a környezeti gondok csökkentésére, megoldására való törekvést.

-

Fejlessze a figyelmet, elkötelezettséget, cselekvési készségeket

-

Erősítse azt a gondolatot, hogy „az ember nem ura, hanem része a természetnek”

-

Erősítse az élet tiszteletét, szeretetét, a természet és a társadalom törvényeivel harmóniában álló magatartásformák alkalmazását

-

Lássák be, hogy környezetük állapota saját egészségükre is hatással van, igényeljék az egészséges életkörülményeket

-

Felismertetni, hogy a környezetvédelem közös és egyéni kötelesség

-

Cselekvési késztetés megalapozása, cselekedtetés

-

Tudatos fogyasztói – vásárlói szokások formálása

99


-

A tömegközlekedés környezeti és egyéb előnyeinek megismertetése, preferálása a városi közlekedésen belül

-

„ismerje – gyakorolja - csinálja - váljon belsővé”

A szemléletformáló tevékenység kapcsán több, korban eltérő célcsoport elérése a cél a környezettudatos magatartás minél szélesebb körben való elterjesztése érdekében. Programhoz kapcsolódó célcsoportok és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek: -

Óvodáskorú gyerekek / Zöld-Ovi játékos vetélkedő

-

Általános iskolás gyerekek / Zöld-Suli iskolai előadás, vetélkedő

-

Debrecenben élő családok / Zöld-Akció, utcai rendezvények, / Zöld-Fórum / ZöldTanácsadás

-

Öregek otthonában élő idős emberek / Zöld-Otthon, intézményen belüli előadások és szelektív papírgyűjtők kihelyezése / Zöld-Tanácsadás

Tevékenységek: a Zöld-Kör gyakorlati példákkal, előadásokkal, kiállításokkal bemutatja a levegő- és zajvédelem szempontjait, a tömegközlekedés előnyeit, a szelektív hulladékgyűjtést, ismerteti a megye hulladékgazdálkodási programját. Jelenleg is folyik a témával foglalkozó előadás-, valamint kiállítás-sorozat és az iskolák részéről folyamatosan van igény ezekre az előadásokra, kiállításokra. Rendkívül aktuális ez a projekt mivel Hajdú-Bihar megyében most épülnek a regionális hulladéklerakók, és ezek működéséről, a hozzájuk kapcsolódó szelektív hulladékgyűjtésről tájékoztatni kell a lakosságot. Zöld-Ovi: Debrecen

megyei

jogú

város

óvodáinak

részvételével

egy

vetélkedő

kerül

megrendezésre a hulladék megelőzés és újrahasznosítás jegyében. A vetélkedőt több hónapos előkészítő munka előzi meg. A komplex program során megalkotott kiadványokból és médiatermékből az iskolák mindegyike kap a vetélkedő megelőző hónapokban, és akár mint egy felkészítő csomagból okulhatnak és tanulhatnak a pedagógusok

segítségével

intézményekben,

és

ez

is

a

csoportok.

elősegítheti

Vándorkiállítás az

óvodások

valósul

meg

felkészültségét

az

végső

megmérettetésre. A

Zöld-ovi

vetélkedő menete:

kiadványok

és

médiatermékek eljuttatása

az

intézményekbe, vándorkiállítás, Hulladékról Okosan vetélkedő. A vetélkedőn jól teljesítő résztvevők nyereményben, díjazásban részesülnek. A programtól elsősorban az összes megfogható korosztálynak a „szemléletváltozását” várjuk, valamint hazánk hulladék- és egyéb környezeti problémáinak megismerését, a környezettudatos életmód terjedésének elősegítését. Zöld-Suli: Debrecen megyei jogú város általános iskolái részvételével egy vetélkedő kerül megrendezésre a hulladék megelőzés és újrahasznosítás jegyében. A Zöld-Ovi-hoz 100


hasonlóan kerül megrendezésre, továbbá mintegy előszűrőként, egy úgynevezett Online vetélkedőre kerül sor, majd itt a legjobban teljesítő diákok juthatnának el a Hulladékról Okosan vetélkedőre. A vetélkedő menete megegyezik a Zöld-Ovi esetében már leírtakkal. Zöld- Akció: A Debrecen belvárosában szervezett utcai rendezvények célja, hogy bemutassa a háztartási szilárd hulladék különböző típusait, az azokkal kapcsolatos környezeti problémákat, különös tekintettel az egyszer használatos csomagolóanyagokra, azok megelőzési lehetőségeire, esetleges kiváltásukra. A problémát minél színesebb módon, minél kézzel foghatóbban kell megközelíteni: a hulladékköré csoportosuló interaktív játszóház, kiadványok, plakátok színesítik a rendezvényeket. A szemléletformáló akció elemei: -

Játszóház gyerekeknek és felnőtteknek

-

Kiadványok, szemléletformáló ajándékok

-

Hulladékgazdálkodásról szóló kiállítás

-

Kérdőívezés: helyi ismeretek, hozzáállás felmérése

-

Interaktív utcaszínház és játszóház

-

Lakossági fórum, előadás, beszélgetés

Az interaktív utcaszínház és játszóházért a debreceni Kuckó Művésztanya Kulturális Egyesület vállal felelősséget. A színtársulat tagjai több alkalommal szerepeltek már, illetve vettek tevékenyen részt a Zöld Kör rendezvényein. Az egyesület színjátszói otthonosan érzik magukat az utca „színpadán”, rutinosan keltik fel az emberek figyelmét és vonják be őket különböző játékokba. Kiváló előadásaik kitűnő kulturális (kiegészítő) programként szerepelhetnek ezeken az akciókon. Zöld-Fórum: Szakmai fórum rendezése, ahol találkozhatnak és véleményt cserélhetnek a társadalmi, önkormányzati, vállalkozói, egészségügyi és környezetvédelmi oldal képviselői. Az épített és természeti környezet megóvására, valamint a társadalmi összefogás megszervezésére keltenénk életre ezt a Fórumot. debreceni

önkormányzat

környezetvédelmi

A fórum cselekvési terve a

programjára

épül,

de

szoros

együttműködést akarnak kialakítani a helyben és megyei szinten működő civil szektorral. A környezetvédelmi fórum a legfontosabb célok között jelölné meg a hulladékgazdálkodás fontosságát. A tervek csak széles körű társadalmi összefogással valósíthatók meg.

101


Zöld-Otthon: A bentlakásos otthonokban rendkívül jó lakóközösségek formálódnak ki, akik fogékonyak

a környezetvédelem iránt. A városban élő lakosság számára a

környezetvédelem területén nagy előrelépést jelentett a szelektív hulladékgyűjtés beindítása. A hulladékos szolgáltatók kihelyeztek több szelektív hulladékgyűjtő szigetet, amelyekbe azonban nem mindig jut el a hulladék. A program lényege hogy, a debreceni otthonokba kartonpapírból legyártatott kukákat helyez ki az egyesület a postaládák alá, ahová a keresetlen küldeményeket, illetve a háztartásban keletkező papírhulladékot el lehet helyezni. Az egyesület két munkatársa egy járművel 2-3 hetente körbejár és kiüríti a kukákat. A papírgyűjtő edényzeteket olyan otthonokban helyezik ki, ahol igény van rá. A szolgáltatás ingyenes, mivel az egyesületnek jövedelme származik belőle, ami fedezi a gyűjtés rezsiköltségeit. A szolgáltatás, gyűjtés használata folyamatos. A papírgyűjtés mellett a Színtársulat segítségével igény szerint előadások tartására is sor kerül a szeletív-hulladékgyűjtés fontosságáról. Zöld-Tanácsadás: A Zöld-Debrcen című projektben az egyesület minél több helyszínre juttatja el a környezeti tanácsadó standját. Az egyesület tagja a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának,

a

KÖTHÁLÓ-nak.

A

szakmai

együttműködés

célja,

hogy

továbbképzésekkel, adatbázis-fejlesztésekkel, az internetes tanácsadás bővítésével azonos színvonalúvá fejlesszék az irodák tevékenységét a lakosság környezeti ügyeinek hatékony kezelése érdekében. A tájékoztatáson túl adatbázisok frissítése, kiadványok, tematikus füzetek, szórólapok megjelentetése, rendezvények (előadások, fórumok, sajtótájékoztatók, kiállítások, stb.) szervezése is feladata a hálózatnak. A helyi lakosok támogatást kaphatnak ügyeik hatóságok előtti képviseletéhez. A közérdekű bejelentéseket követő helyszínelések, azok dokumentálása nagyban segíti a hatóságok munkáját. Az emberek egyrészt nem biztosak abban, hogy kihez fordulhatnak ügyes-bajos dolgaikkal, másrészt egyes szakmai kérdésekben fordulnak az egyesülethez. Ezt a feladatot nagyon jól definiálja a KÖT Hálózat Alapszabálya is: -

Megrövidíteni az utat a tudástól a tettekig - azaz a lakosság körében a környezettudatos magatartással, a környezeti kérdésekkel kapcsolatos információk cseréjének hatékonyabbá tétele. Ennek hatékony eszköze a telefonos tanácsadó szolgálat.

-

Az Egyesület elsősorban a környezeti károk megelőzésére koncentrál és ennek gyakorlatát szorgalmazza a lakosság, az állami és a gazdasági élet szakemberei és döntéshozói körében.

-

Az Egyesület célja továbbá tudatformálás és érdekérvényesítés az ökológiai fogyasztóvédelem területén. 102


A KÖT Hálózat Szolgáltatásai: -

Környezetvédelmi tanácsadás

-

Energiahatékonysági tanácsadás

-

Környezetbarát technológiák

-

Szakértői adatbázis

-

Környezetvédelmi adatbázisok

-

Kapcsolatrendszer más szakmai szervezetekkel

-

Környezeti, természeti károkozások bejelentése, ügyintézés segítése

-

Környezetvédelmi jogsegélyszolgálat

-

Környezet- és természetvédelmi kiadványok

-

Ingyenes szórólapok

103


II. Egyéb forrásokból finanszírozott „soft” tevékenységek: Program neve:

Egészségnap fiataloknak

Tervezett időpont:

2011 február

Helyszín:

Debrecen, Halköz tér

Forrás igény:

250.000,- Ft.

Kapcsolódó projektelem:

Halköz tér kialakítása

Tervezett résztvevők száma: 500 fő A program rövid ismertetése: A korábbi években megpróbáltunk minél színesebb kulturális, sport és művészeti rendezvényeket szervezni a fiataloknak. Egy igen fontos terület azonban mind ez idáig kimaradt a struktúrából, az egészségvédelmi programok. Különösen fontos ez az adott Akcióterület szempontjából, amely egy tipikus belváros egészségtelen jegyeit is magán viseli. (Zöld

felületek

hiánya,

forgalom

mennyiségéből

származó

zajterhelés

és

levegőszenyezettség). Az Akcióterületen és annak peremvonalától néhány tíz méteres körzetben sok iskola található (Szent József Gimnázium, Fazekas Gimnázium, Dóczi Gimnázium, Kodály Szakközép stb.), ahol a tanulók fogékonyak az egészséges életmód iránt. A fiatalok és ifjúsági civil szervezetek igényét szeretnénk kielégíteni azzal a fiataloknak szóló egészségnappal, amely 2010 és 2011 februárjában valósul meg az ifjúsági ház udvarán. A program célja az egészségmegőrzés, a figyelem felhívása az egészséges életmódra. Előfordulhat azonban, hogy itt szűrik majd ki valamilyen betegségnek a gyanúját, így arra is alkalmas lesz a rendezvény, hogy megfelelő szakemberhez irányítsák mindazokat, akik eddig egészségesnek

gondolták

magukat,

illetve

a

figyelmeztető

tüneteket

nem

tartották

aggasztónak. Számos jó példát láthatnak majd az érdeklődők arra, hogy milyen nagy szerepe van a sportnak az egészség megőrzésében, s ennek még az egykori betegség sem lehet akadálya. A nap folyamán - ajándékokért - egészségpontokat lehet gyűjteni, a különböző kulturális programok pedig a kikapcsolódást szolgálják. Az egészségnap a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. szervezésében valósul meg, több egészségügyi és prevenciós civil szervezettel együttműködve, önkéntes fiatalok bevonásával. A fent bemutatott rendezvényre eddig azért sem kerülhetett sor, mert a társaság eddigi telephelye nem tette lehetővé hasonló rendezvény lebonyolítását. A jelen pályázati projektben megvalósuló ifjúsági ház ezekre a gondokra is megoldást jelent.

104


Tervezett időpont:

Csomópont Prevenciós Iroda szolgáltatásfejlesztése 2010. márciusától rendszeresen

Helyszín:

Debreceni Ifjúsági Ház

Forrás igény:

500.000,- Ft.

Kapcsolódó projektelem: Tervezett résztvevők száma:

Ifjúsági Ház kialakítása 500 fő

Program neve:

A program rövid ismertetése:

A Csomópont Drogprevenciós Információs Iroda több mint négy éves tevékenysége során a fiatalok és a szakmai szervezetek előtt egyaránt ismert és elismert prevenciós alintézményünk. Az elmúlt évben rendszeresen nyújtott módszertani segítséget a Debrecenben dolgozó főiskolai, egyetemi hallgatóknak, pedagógusoknak és szakembereknek. Az iroda olyan, diákokat-, szülőket- és szakembereket egyaránt megcélzó rendezvényeket is koordinál, melyek a drogproblémás attitűdök megváltoztatására irányulnak. Szükséges az ezirányú tevékenység, mert különböző felmérések alapján látható, hogy a drog napjaink középiskoláiba is lassan „beszivárgott”, márpedig az Akcióterület körül néhány tíz méteres körzetben sok középfokú oktatási intézmény található, amelyek diákjai a főtéren találkozhatnak. Miután a „fogyasztási mértékek” nőttek, természetes, hogy a prevenciós szolgáltatásokat is bővíteni szükséges. A prevenciós iroda 2008- tól biztosítja a Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szakmai és infrastrukturális hátterét. A korábbi években a jogelőd intézmény nem tudta biztosítani az iroda rendszeres nyitva tartását és sajnos a rendelkezésre álló iroda alapterülete sem teszi lehetővé a megfelelő színvonalú prevenciós szolgáltatások és az anonimitás biztosítását. Az ifjúsági ház kialakításával ezek a problémák is orvosolhatóak, hiszen az új helyszínen már két munkatárs segíti az irodát felkereső fiatalokat, szakembereket. Az iroda rendszeresen fog helyet adni a KEF koordinációs munkacsoport találkozóinak (heti rendszerességgel), amelyeken pályázati, program és egyéb szakmai témában tarthatnak megbeszéléseket. Több alkalommal fogunk szervezni pályázatírói megbeszélést, egyrészt a fórum tagszervezeteinek, másrészt az iskoláknak. Az új infrastruktúra lehetőséget biztosít arra is, hogy a Csomópont Iroda munkatársának szerkesztésében hírlevelet jelentessünk meg, amelyet a témával foglalkozó szakemberek, a KEF tagszervezetei és partnerei rendszeresen meg fognak kapni elektronikus és nyomtatott formában egyaránt. A heti rendszerességgel megjelenő hírlevélben tájékoztatást fogunk adunk az aktuális pályázati felhívásokról, a szakmai programokról, konferenciákról, képzésekről, egyéb megbeszélésekről. Bízunk benne, hogy az új multifunkcionális közösségi térben a prevenciós iroda még nagyobb hatásfokkal tud működni és sokkal több fiatalt tudunk elérni. Az ifjúsági ház színes rendezvény-palettája pedig kiválóan kiegészíti a prevenciós központ szolgáltatásait. A Csomópont Prevenciós Iroda szolgáltatásfejlesztése keretében az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezzük: prevenciós előadások 12 db, módszertani segítségnyújtás 20 db, prevenciós programok 4 db, heti mentálhigiénés tanácsadás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolai keretek és az iskolai légkör túlságosan kötött a hatékony drogprevenciós tevékenységek megvalósításához.

105


Program neve:

Rockzenei nyílt napok amatőr zenekarokkal

Tervezett időpont:

2011. május-tól évi 2 nyílt nap

Helyszín:

Debreceni Ifjúsági Ház előadóterme

Forrás igény:

500.000,- Ft.


Ifjúsági Ház kialakítása

Tervezett résztvevők száma:

500 fő


A Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület 1990-ben jött létre Debrecenben. Az egyesület célja, hogy lehetőséget biztosítson Debrecen környéke és a környező fiatalok kultúrált szabadidő eltöltésére és fejlesztésére. Az elmúlt közel 20 évben többszöri költözés és útkeresés után is megmaradtak azok a tevékenységek, amelyeknek köszönhetően országos hírnevet szerezett az egyesület. Az önkormányzat tervei szerint az ifjúsági ház üzemeltetése a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. és a Más-Mozaik Egyesület konzorciális üzemeltetésében fog megvalósulni. Ennek köszönhetően egyesülnek azok a tevékenységi körök, amelyeket eddig a két szervezet külön-külön végezett. Az egyesület fő tevékenysége az ország egyetlen rockzene iskolájának működtetése. 18 tanár vezetésével közel 400 diákot vezet be dob, basszusgitár, gitár, ének, billentyű, ütő és szájharmónika szakokon a könnyűzene világába. Az egyéni oktatás mellett zenekari órák keretében tudják a fiatalok elsajátítani a zenekari munka alapjait. Az évi két vizsgakoncerten 80-100 erre az alkalomra létrejött zenekar mutatkozik be a nagyközönségnek. A két vizsgakoncertet egy-egy nyílt nap előzi meg, ahol a látogatók megtudhatják, hogyan működik a Rocksuli, rockzenetörténeti előadások hangzanak el, sőt zenekaroknak lehetőségük lesz maguk kipróbálására is, zsűrivéleményt is kapnak.

106


Program neve:

Kézműves programok, kiállítások

Tervezett időpont:

2011 május

Helyszín:

Debreceni Ifjúsági Ház és a Halköz tér

Forrás igény:

500.000,- Ft.


Ifjúsági Ház kialakítása, Halköz tér


1500 fő

A program rövid ismertetése: A Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület fiatal néprajzosok vezetésével fazekas, fa faragó, vessző fonó, nemez és szitanyomó műhelyt működtet. Napi rendszerességgel tartanak kézműves foglalkozásokat gyermekeknek, fiataloknak. Részt vesznek értelmi fogyatékkal élő fiatalok klubjának munkájában, kézműves tevékenységgel segítve integrációjukat. A szervezet Kékedi Alkotóházába rendszeresen szervez ifjúságsegítő tréningeket, szakmai fórumokat, valamint kézműves, zenei és komplex nemzetközi ifjúsági táborokat, integrált táborokat fogyatékkal élő és sajátos nevelési igényű fiatalok számára egészséges társaikkal együttműködve. Az alkotótáborokban és a kézműves műhelyekben az egészséges és fogyatékkal élő fiatalok által készített kézműves munkákból szeretnénk rendszeres kiállításokat szervezni. A projekt egyik elemeként létrejövő Halköz tér kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a fiatalok kipróbálhassák

a

népi

kézműves

mesterségeket

és

akár

a

későbbiek

folyamán

bekapcsolódjanak a csoportok munkájába. Indoklás: Debrecenben a népi kézműves mesterségeknek több évszázadra visszanyúló hagyományai vannak. DMJV Önkormányzatának céljai között szerepel, hogy a mai modern „műanyag kultúrában” a helyi lakosság továbbra is kötődjön a hagyományos értékekhez. Ennek egyik elemeként valósul meg ez a hagyományápoló program, amely nemcsak a fiatalok bekapcsolódásának lehetőségét teremti meg, hanem minden korosztály számára közvetíti a tradicionális helyi kulturális értékeket.

107


Program neve:

Ifi Napok

Tervezett időpont:

2011 szeptember (1 hetes rendezvénysorozat)

Helyszín:


Forrás igény:

550.000,- Ft.




500 fő


Az Ifi Napok rendezvénysorozat egy új programsorozatként jelenik majd meg Debrecen kulturális rendezvényeinek palettáján, amelynek célja az iroda szolgáltatásainak népszerűsítésén túl az, hogy a városban élő, tanuló vagy dolgozó fiatal tehetségek, amatőr művészeti produkciók bemutatkozhassanak. Igyekeztünk stílusok szerint minél szélesebb palettáról kiválogatni az idei fellépőket, így lesz amatőr színjátszás, próza- és versmondás, egyéni és csoportos zenei produkciók, zenekarok (így például egy másik rendezvény, a Debreceni Gyermek- és Ifjúsági Fesztivál szereplői, nagydíjasai is felléphetnek a szabadtéri pódiumon). Szeretnénk hagyományt teremteni azzal is, hogy fogyatékkal élő fiatalok művészeti csoportjai is felléphessenek az Ifi Napok rendezvényén. A fellépők előtt és után fiatal zsonglőrök mutatkoznak be, illetve bárki ki is próbálhatja a zsonglőrködést. Színesítik programjainkat az ifjúsági házon belüli tevékenységek is. 2010-ben először tervezünk kézműves foglalkozásokat, ahol a konzorciumban résztvevő szervezettel együtt, fiatal kézművesek vezetésével lesz fafaragás, korongozás, nemezkészítés, szövés, vesszőfonás is. A programhoz szervesen kapcsolódik az ifjúsági ház Galériája, amely mindig is helyet biztosított fiatal tehetségeknek műveik bemutatására. A rendezvénysorozat alkalmával egyfajta egyveleget állítunk össze az elmúlt évek kiállítási anyagaiból és olyan fényképekből, amelyek az iroda 20 éves múltjából tallóz. A kiállítás megnyitójára vendégeket várunk a régió több pontjáról és az egész országból.

108


Program neve:

Tolerancia programok

Tervezett időpont:

2011. augusztus

Helyszín:


Forrás igény:

500.000,- Ft.




100-500 fő


1993-ban született a Tolerancia Fesztivál ötlete, amikor több zenész fiatal találkozott és kialakult egy beszélgetés arról, hogy milyen sokszínű, sok műfajú zenei irány létezik. Ennek elfogadásáról indult beszélgetés. A Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület 1994-ben szervezte az I. Tolerancia Fesztivált és 1997-ig ennek keretében minden évben találkoztak egymással a fiatalok. A fesztivál zenei elemei mellett más művészeti ágak, workshopok is bemutatkoztak. Ennek az élménynek a „felelevenítése” és a programoknak egy belvárosi környezetbe történő adaptálása a jelenlegi projekt. Indokoltsága: az Akcióterület peremén (de annak határán belül) található a zsinagóga, amely helytörténeti emlék, és egy külön kultúra gyülekezési helyszíne, emellett az Akcióterület nyugati peremén jelentősebb szórt roma lakosság is él. Célja:

az

előítéletek

enyhítése,

a

társadalmi

értékek

előmozdítása,

a

sztereotípiák

visszaszorítása. Programelemek (amelyek a későbbiekben is fenntarthatók és folyamatokat indíthatnak el.). • Workshopok: beszélgetések, tréningek szakemberek vezetésével • Világzenei programok, koncertek, filmek • Multikulturális klub: Debrecenben élő kisebbségek bemutatkozásai (bolgár, cigány, örmény, német, zsidó kultúra). • Fogyatékkal élők integrált programjai. Pozitív példák bemutatása. Hogyan lehet egymástól tanulni egymással lenni, más-más fogyatékkal élő fiataloknak. Közös programok, az integráció erősítése a zene, képzőművészet, színház eszközeivel. • Szubkultúrák „találkozása”, internetes rádión keresztül, a különböző zenei kultúrák köré szerveződő csoportok megismerése. • Összművészeti kiállítás, a résztvevők közös tárlata: képzőművészet, performance.

109


Program neve:

Debreceni Nyár

Tervezett időpont:

2011. június-július (25-30 nap)

Helyszín:

Halköz tér, Emlékkert és Romkert

Forrás igény:

9.200.000,- Ft Halköz tér kialakítása, Emlékkert és Romkert rekonstrukciója 5000-6000 fő látogató

Kapcsolódó projektelem: Tervezett résztvevők száma: A program rövid ismertetése:

A FŐNIX Rendezvényszervező Nonprofit Kft. jelentős szerepet tölt be Debrecen kulturális életében. Évente több mint húsz nagyrendezvényt és számos más, minőségi kultúrát közvetítő eseményt szervez. A város legnagyobb rendezvényszervezője által szervezett nyári programok többnyire a közelmúltban átépített Kossuth téren zajlanak (Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál, Cívis Korzó, Virágkarnevál…). Ezen programok azonban elsősorban a nyári hétvégékre jelentenek szórakozási lehetőséget. Sajnos eddig a nyári hétköznapok igényes szórakozási lehetőségei rendkívül korlátozottak voltak megfelelő szabadtéri helyszín hiányában. A Debreceni Nyár című rendezvénysorozattal, amely 2011 nyarán kerül majd első alkalommal megrendezésre, a nyári hétköznapok idejére szeretnénk igényes, szabadtéri programokat kínálni minden generáció számára, elsősorban olyan műfajokban, amelyek megfelelő helyszín hiányában mindeddig méltánytalanul szorultak a háttérbe. Tapasztalataink szerint a június-júliusi időszakban nagy igény mutatkozik a gyermekprogramokra, hiszen a szünidő kezdetén hirtelen véget érnek a hétköznap délutáni iskolai illetve egyéb foglalkozások és a szülőknek-nagyszülőknek nagy gondot jelent a tartalmas kikapcsolódási lehetőségek felkutatása. A rendezvénysorozat széles programkínálata révén egyidejűleg teremti meg több korosztály tartalmas szórakozási lehetőségét a nyári hétköznapokon (pl. gyermek és ifjúsági korosztály: kézműves és játszóházi foglalkozások; ifjúsági és fiatal felnőtt korosztály: fényperformanszok, könnyűzenei koncertek; felnőtt korosztály: színházi előadások, komolyzenei koncertek stb.). Az Emlékkert és Romkert rekonstrukciójának köszönhetően a közönség és a szervezők számára is ideális környezetben lennének megszervezhetők ezek a rendezvények. A belváros szívében, a Templomkert hűs árnyékot adó fái alatt színházi előadások, kézműves és játszóházi foglalkozások, szabadtéri társasjátékok és koncertek valósulhatnának meg. A Halköz tér adottságai folytán kamaradaraboknak, komolyzenei és könnyűzenei koncerteknek, alternatív színházi és utcaszínházi előadásoknak adhatna helyet. Emellett fontosnak tartjuk, hogy teret engedjünk a kortárs képzőművészet szabadtéri megjelenésének is. A tér elhelyezkedése és kialakítása okán elsősorban vizuális műfajokra gondolunk: fény-performanszok, illetve a raypainters-fényfestők munkáival teremtenénk alkalmat a kortárs képzőművészek bemutatkozására, szem előtt tartva azt is, hogy a tér lakóövezet – így a rendezvények minden esetben csak 22:00 óráig tartanának. A debreceni belváros rehabilitációjának köszönhetően a Halköz tér - Kossuth tér - Emlékkert Baltazár tér helyszíneken, ezen a 21. századi korzón egyidőben számtalan művészeti ág, műfaj, stílus, érzés és hangulat találkozóhelyévé válhat Debrecen belvárosa és kiválóan kiegészítenék a Kossuth téri helyszínt, ahol elsősorban nagyszabású és nagy tömegeket vonzó események zajlanak. A Debreceni Nyár rendezvénysorozat keretében összesen 30 rendezvény kerül majd lebonyolításra 2011 nyarán.

110


5.2.1.4

A bevonandó partnerek szerepe a pályázati projektben

Az 5 tervezett projektelem közül a Bajcsy-Zsilinszky utcai parkolóház kialakítása olyan projektelem, amely megvalósítását a 100%-ban önkormányzati tulajdonú Cívis Ház Zrt. végezné. Az alternatíva elemzésbe bekerült projektelem azonban a beruházás kedvezőtlen megtérülési mutatói, és a saját erő hiánya miatt nem kerül a jelenlegi ROP pályázat keretében megvalósításra, így támogatásban részesülő konzorciumi partnerként a támogatásból megvalósuló soft elemeket végrehajtó partnerek (EU-Roma, Debreceni Lycium Kör, Zöld Kör, Debreceni Ifjúsági Szolgáltató) szerepelnek a projektben. Konzorciumi szerződést az önkormányzat a soft elemek megvalósításáért felelős civil szervezetekkel köt, melyre az előző fejezet részletesen kitért.

111


5.2.1.5

Alternatíva elemzés

„A” változat 12. táblázat: Az „A” változat támogatástartalma

Összes költség projekt elemenként (eFt) Bajcsy-Zsilinszky utcai parkolóház kialakítása Emlékkert, Romkert, Veres Torony megújítása, rekonstrukciója, fejlesztése Halköz téren komplex burkolatkialakítás, parkosítás, szobor, vízmedence, utcabútor elhelyezés Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan u-Arany J. u közötti szakaszának megépítése A Simonffy utcai volt Fazekas Mihály Általános iskola átalakítása ifjúsági ház céljára IVS Menedzsment Soft

Összesen

Támogatások összesen

824 439

412 220

242 454

206 086

125 270

106 480

Támogatás intenzitás 50,00% 85,00%

85,00% 1 092 773

764 941

426 694

362 690

9 360 15 000 3 000 2 738 991

6 552 10 500 2 100 1 871 569

70,00% 85,00% 70,00% 70,00% 70,00% 68,33%

Az „A” változatban a projekt öt részelemből tevődik össze. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia valamint a menedzsment és a soft költséget nem osztottuk szét az egyes részelemekre, ezeket a költségelemeket csak az egész projektre értelmezzük, és külön soron tüntetjük fel. Az egyes projektelemek mindegyikét a pályázati kiírásban szereplő maximális támogatási intenzitással állítottuk be a projektbe. A „Bajcsy-Zsilinszky utcai parkolóház kialakítása” című projekt elem gazdasági funkciót valósít meg, a Cívis Ház Zrt. beruházásában az elérhető maximális támogatási intenzitás 50% lehet. A teljes projektelemből a pályázat elszámolható költségei közé csak a kifejezetten parkolóház rész ÁFA nélküli költségeit tesszük be, levonva belőle az öt év alatt képződő nyereség jelenértékét és ezt viszonyítjuk a költségek jelenértékéhez. A Parkolóház teljes projektje tartalmaz 4 db üzletet és 6 db iroda kivitelezést is. Ez a két költségelem nem számolható el, ezért a projektből kivettük, de a beruházó – Cívis Ház Zrt. a parkolók kialakításával együtt a teljes épületet megvalósítja, melynek összes bekerülési értéke előreláthatólag több mint 1,5 Milliárd forint. A különbözet biztosítását a beruházó saját költségvetéséből állja. A fő költségelemei az „Építés, felújítás, bővítés” kategóriába sorolhatók be. Vonatkozik rá a belső arányokra vonatkozó szabályok közül, hogy a projekt 112


összköltségén belül a költsége nem haladja meg a 80%-ot, mely kritériumnak megfelel. A kalkulált elszámolható költség 824 439 eFt, melyből az igényelhető támogatási összeg 412 220 eFt. „Emlékkert, Romkert, Veres Torony megújítása, rekonstrukciója, fejlesztése” című részelem városi funkciót valósít meg. Itt a legmagasabb támogatási arány 85% lehet. Ebben a változatban kihasználtuk a legmagasabb intenzitást így a 242 454 eFt elszámolható összköltségből 206 086 eFt támogatást igényelünk. A támogatás és a bekerülési költség közötti különbséget az Önkormányzat finanszírozza. A fő költségelemei az „Építés, felújítás, bővítés” kategóriába sorolhatók be. Vonatkozik rá a belső arányokra vonatkozó szabályok közül, hogy a projekt összköltségén belül a költsége nem haladja meg a 80%-ot, mely kritériumnak megfelel. A „Halköz téren komplex burkolatkialakítás, parkosítás, szobor, vízmedence, utcabútor elhelyezés” című projektelem városi funkciót erősítő fejlesztés. Ezen belül érvényes rá a belső arányokra vonatkozó szabályok közül, hogy a projekt összköltségén belül a költsége nem haladhatja meg a 70%-ot (Közterület, úthálózat építése). A kritériumnak a költségelem megfelel. Az összes beruházási költség 125 270 eFt melyből 85%-os támogatási intenzitással 106 480 eFt támogatást igényelünk. A fennmaradó összeget az Önkormányzat finanszírozza. „Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan u - Arany J. u közötti szakaszának megépítése” projekt elem az összprojekt leghangsúlyosabb része. A projektelem városi funkciót megvalósító fejlesztés. Vonatkozik rá a belső arányokra vonatkozó szabály miszerint az építési költség része nem haladhatja meg az összköltség 70%-át. A költségelemek közül a Közterület, úthálózat építése közé sorolható. Maximális támogatási intenzitása 70% lehet, melyet ebben a változatban maximálisan kihasználunk. Az összes elszámolható költsége: 1 092 773 eFt. melyből 764 941 eFt-ot igényelünk. A fennmaradó különbözetet az Önkormányzat finanszírozza. „A Simonffy utcai volt Fazekas Mihály Általános iskola átalakítása Ifjúsági ház céljára” című projektelem közszféra funkciót megvalósító elem. Vonatkozik rá a belső arányokra meghatározott szabály miszerint az építési költség része nem haladhatja meg az összköltség 80%-át. A fő költségelemei az „Építés, felújítás, bővítés” kategóriába sorolhatók be. Elszámolható költsége 426 694 eFt, melyből a maximális 85%-os támogatási intenzitás mellett 362 690 eFt-ot igényelünk. A fennmaradó különbözetet az Önkormányzat finanszírozza. A projekt részelemeinek a különböző támogatási intenzitásait összeadva 68,33%-os támogatási intenzitással számolunk. Ez az érték megfelel az útmutatóban rögzített maximálisan 70%-os támogatási intenzitás követelményének.

113


13. táblázat: „A” változat részletes költségvetése

114


„B” változat 14. táblázat: A „B” változat támogatástartalma

Összes költség projekt elemenként (eFt) Bajcsy-Zsilinszky parkolóház kialakítása

utcai


Támogatás intenzitás

824 439

412 220

50,00%

Emlékkert, Romkert, Veres Torony megújítása, rekonstrukciója, fejlesztése

242 454

206 086

85,00%

Halköz téren komplex burkolatkialakítás, parkosítás, szobor, vízmedence, utcabútor elhelyezés

125 270

106 480

85,00%

Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan u-Arany J. u közötti szakaszának megépítése

1 092 773

764 941

70,00%

A Simonffy utcai volt Fazekas Mihály Általános iskola átalakítása ifjúsági ház céljára

0

0

9 360 15 000 3 000 2 312 297

6 552 10 500 2 100 1 508 879

IVS Menedzsment Soft

Összesen

0 70.00% 70,00% 70,00% 65,25%

Ennél az alternatívánál a támogatási intenzitás megegyezik az előző változatban alkalmazott, projektelemenként maximálisra vehető százalékokkal. A belső arányok is ugyanúgy vonatkoznak rá és ezeknek a követelményeknek eleget is tesz. A két változat közötti különbség, hogy az egyik projektelem – az Ifjúsági Ház - teljesen kikerül a projektből. Ezzel a projekt összköltsége jelentősen lecsökken, amivel természetesen a támogatási összeg csökkenése is együtt jár. Az összes bekerülési összeg 2 312 297 eFt lesz, míg az igényelhető támogatási összeg 1 508 879 eFt. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia valamint a Projektmenedzsment nem osztható szét az egyes részelemekre, ezért azt csak az egész projektre értelmezzük, és külön soron tüntetjük fel. Az Ifjúsági ház projektből való kikerülésével egy jelentős funkcióval lenne szegényebb a tervezett fejlesztés. A közszféra funkció ezzel eltűnne a projektből. A támogatási összeg mértéke sem tenné lehetővé a források legoptimálisabb kihasználását, tehát ezt a változatot elvetettük.

115


15. táblázat: „B” változat részletes költségvetése

116


„C” változat 16. táblázat: A „C” változat támogatástartalma

Összes költség projekt elemenként Bajcsy-Zsilinszky parkolóház kialakítása



utcai

824 439

412 220

50,00%

Emlékkert, Romkert, Veres Torony megújítása, rekonstrukciója, fejlesztése

242 454

169 718

70,00%

125 270

87 689

70,00%

1 092 773

764 941

70,00%

426 694

362 690

85,00%

9 360 15 000 3 000 2 738 991

6 552 10 500 2 100 1 816 410

Halköz téren komplex burkolatkialakítás, parkosítás, szobor, vízmedence, utcabútor elhelyezés Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan u-Arany J. u közötti szakaszának megépítése A Simonffy utcai volt Fazekas Mihály Általános iskola átalakítása ifjúsági ház céljára IVS Menedzsment Soft

Összesen

70% 70% 70% 66,32%

A C változatban mind az öt lehetséges projekt elem szerepel a beruházásban. A támogatási intenzitás azonban nem a legmagasabb arányban van kihasználva, így az összes elszámolható költség 2 738 991 eFt. az igényelhető támogatás pedig 1 816 410 eFt. A projekt olyan részelemekből tevődik össze, hogy nem lehet egységes támogatási intenzitást használni az eltérő funkciók és szabályozások miatt. A részelemek támogatási intenzitását összeadva a teljes projekt támogatási intenzitása: 66,31% A saját forrás szükségletből (bruttó) 509 461 eFt-ot Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, míg (nettó) 412 220 eFt-ot a Cívis Ház Zrt. finanszíroz.

117


17. táblázat: „C” változat részletes költségvetése

118


„D” változat 18. táblázat: A „D” változat támogatástartalma (ezer Ft)

Összes költség projekt elemenként Emlékkert, Romkert, Veres Torony megújítása, rekonstrukciója, fejlesztése



232 912

197 975

85,00%

99 800

84 830

85,00%

1 124 419

787 093

70,00%

426 428

362 464

85,00%

9 033

4 516,5

50,00%

15 960

13 566

85,00%

Nyilvánosság biztosítása

3 000

2 550

85,00%

Soft

3 000

2 370

79,00%

1 914 550

1 455 364

76,02%

Halköz téren komplex burkolatkialakítás, parkosítás, szobor, vízmedence, utcabútor elhelyezés Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan u-Arany J. u közötti szakaszának megépítése A Simonffy utcai volt Fazekas Mihály Általános iskola átalakítása ifjúsági ház céljára Büfé és Kreatív Bolt kialakítása az Ifjúsági házban Előkészítés (IVS, ATT)

Összesen

A D változatban négy lehetséges projekt elem szerepel a beruházásban, a Cívis Ház által megvalósítandó Parkolóház kivételével valamennyi önkormányzati beruházást tartalmazza. Ebben az elfogadott, megvalósítandó változatban a projektmenedzsment költségeket a projektelemek egyenként tartalmazzák és elszámolásra kerül az Akcióterületi terv kidolgozásának költsége is. A változatelemzés során egyre pontosabban láttuk az egyes projektelemek költségeit is így az utolsó változatnál az egyes projektelemek költségei eltérnek – nem nagyságrendekkel – az előző változatokhoz képest. A későbbi táblázatokban csak ezt a változatot vezetjük végig. Ennél a változatnál valamennyi projektelem támogatás intenzitása a legmagasabb arányban van kihasználva, így az összes elszámolható költség 1 914 500 eFt az igényelhető támogatás pedig 1 455 364 eFt. A részelemek támogatási intenzitását összeadva a teljes projekt támogatási intenzitása: 76,02%. A projekttel párhuzamosan – szándéknyilatkozat alapján – megvalósuló mintegy 3,5 Mrd Ft értékű – támogatásban nem részesülő – magánberuházással együtt (szálloda és irodaház építés) az összesített támogatás intenzitás lecsökken az elvárt 70% alá. A projektelemek megvalósításához szükséges önerő mértéke 459 186 eFt, ebből 630 eFt jut a soft elemeket megvalósító konzorciumi partnerekre, a többi az Önkrományzatra.

119


19. táblázat: „D” változat részletes költségvetése

120


Konklúzió A négy változat részletes tanulmányozása után, komplexitása miatt két ténylegesen megfontolandó alternatíva maradt versenyben, a „C” és a „D” változat. Végül az Önkormányzat jelen projektért felelős szakmai és politikai stábja úgy döntött, hogy a „D” változatot fogadja el, mint megvalósítandó alternatívát, melyet befolyásolt, hogy a Cívis Ház Zrt. tulajdonosi testülete a megtérülési mutatókat nem találta kedvezőnek, valamint nem rendelkezik a szükséges saját erővel, ezért a Bajcsy Zs. utcai parkolóház építési projektelemtől a jelenlegi ROP pályázat keretében eltekint. Így a versenyben fennmaradt „D” változat az, amely a legmagasabb támogatási intenzitás mellett, a legnagyobb társadalmi – gazdasági hasznot hozza a város lakóinak és a vállalkozásoknak, civil szervezeteknek egyaránt. További fontos kritérium volt a döntésben, hogy a projekt a Város anyagi lehetőségeit ne lépje túl, amibe beleértjük az Uniós támogatás és a saját forrás mértékét egyaránt. Ebben a változatban minden lényeges projektelem szerepel, amely jelenleg valós lehetőségként mutatkozik, mint fejlesztendő célterület, ráadásul úgy, hogy az előkészítettség a legtöbb projektelemnél megfelelő állapotban van ahhoz, hogy a pályázati kiírás feltételei alapján az adott két éves időtávon belül elkészülhessen. A négy megvalósítandó projektelem többsége közvetlenül is pozitívan érintheti a helyi emberek életét és országos viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű turisztikai vonzerőt biztosít, valamint alkalmas a nemzeti öntudat erősítésére is.

121


5.2.1.6

Beavatkozások a funkció, a kedvezményezett típusa, jövedelem termelése alapján Projektelem megnevezése

Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan u-Arany J. u. közötti szakaszának megépítése Emlékkert, Romkert, Veres Torony megújítása, rekonstrukciója, fejlesztése Halköz téren komplex burkolatkialakítás, parkosítás, szobor, vízmedence, utcabútor elhelyezés A Simonffy utcai volt Fazekas M. Ált. Iskola átalakítása ifjúsági ház céljára Büfé és Kreatív Bolt kialakítása az Ifjúsági házban

Funkció alapján

Városi funkció

Jövedelemtermelés szerint

Jövedelmet egyáltalán nem termelő projektelemek

Kedvezményezett típusa alapján

Debrecen MJV Önkormányzat fejlesztései

Működési költségükhöz hozzájáruló projektelemek Az Ifjúsági Ház működési Debrecen MJV Gazdasági funkció költségeihez hozzájáruló Önkormányzat fejlesztései projektelem Támogatásban nem részesülő, de a projektbe bevont gazdasági funkciót erősítő elemek Szálloda és irodaház építés (Széchenyi Jelentős jövedelmet Gazdasági funkció Vállalkozások projektjei utca 32-34.; Arany János utca 37.) termelő projektek Közszféra funkció

Támogatási intenzitás (%)

Támogatási összeg (e Ft.)

70

787 093

85

197 975

85

84 830

85

362 464

50

4 516

0

0

122


5.2.1.7 Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projektelem neve:

Projekt helyszíne:

Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

Közösségi célú

Közszféra funkcióit erősítő

Lakás célú

„Soft” tevékenység

Szociális célú

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ESZA

Emlékkert, Romkert, Veres Torony megújítása, rekonstrukciója, fejlesztése A fejlesztés eredményeinek megőrzését szolgáló tevékenységek: védelmi infrastruktúra fejlesztése. Az akcióterületen található a település életében meghatározó, köztulajdonban lévő tárgyi, építészeti, műemléki értékek értékmegőrző felújítása, fejlesztése, a műemléki értékek értékmegőrző felújítása. Debrecen, Hrsz: 8325; 8326, 8327

Projektelem neve:

Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörúthoz kapcsolódó – területének rehabilitációja I. ütem A településközpontok megközelíthetőségének javítása

Projekt helyszíne:

Debrecen, Hatvan utca és a Széchenyi utca között új nyomvonal kialakítása

Projekt neve:

Halköz téren komplex burkolatkialakítás, parkosítás, szobor, vízmedence, utcabútor elhelyezés Közösségi terek bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése Debrecen, Hrsz: 8741

Projekt helyszíne:

Helytörténeti vetélkedők, sportrendezvények iskolásoknak, helyi foglalkoztatási kezdemények.

Kossuth-tér, Régi Városháza udvara, Belvárosi Kulturális Központ Látványtervek, kiadványfüzetek elkészítése, terjesztése, helyi foglalkoztatási kezdeményezések. Kossuth-tér, Régi Városháza udvara, Belvárosi Kulturális Központ Környezetvédelmi nap, iskolai vetélkedők, helyi foglalkoztatási kezdeményezések Halköz tér, Kossuth-tér, Régi Városháza udvara, Belvárosi Kulturális Központ

123

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt neve:

Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

Közösségi célú

Közszféra funkcióit erősítő

Lakás célú

„Soft” tevékenység

Szociális célú

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ESZA

A Simonffy utcai volt Fazekas Mihály Általános iskola átalakítása ifjúsági ház céljára Közoktatási – nevelési intézmények rekonstrukciója, külső és belső felújítása új közösségi funkciók kialakításához. Debrecen, Simonffy u. 21. sz. (Hrsz: 8693.)

Projekt helyszíne:

Projekt neve: Projekt helyszíne:

Rajzverseny, iskolai előadások – Zöld Kör – játszóház, lakossági fórum, interaktív előadások, hagyományőrző események. Simonffy utcai volt Fazekas Mihály Általános iskola átalakítása ifjúsági ház

Büfé és Kreatív Bolt kialakítása az Ifjúsági Házban Debrecen, Simonffy u. 21. sz. (Hrsz: 8693.)

124


5.2.1.8 Ssz. 1 2

A projekt indikátorainak bemutatása Célérték elérésének időpontja

Mutató forrása

68,6

2011

Kedvezményezett jelentései

0

2

2011


db

0

1

2011


output

db

0

1

2011


eredmény

db

0

10

2011

Ebből az Ifjúsági Ház esetében

eredmény

db

0

7

2011

Ebből a Romkert esetében

eredmény

db

0

3

2011

Önkormányzati nyilvántartás, építési naplók Önkormányzati nyilvántartás, építési naplók Önkormányzati nyilvántartás, építési naplók

eredmény

db

0

2

2011


Nyilvántartás elemzése, évente

eredmény

db

0

1

2011



eredmény

db

0

1

2011



hatás

%

0

90

2011


Kérdőívek feldolgozása/év

eredmény

db

0

2

2011


Helyszíni ellenőrzés befejezést követően

Eredmény

fő

0

182

2011

Önkormányzati nyilvántartás

Nyilvántartás elemzése évente

Output

fő

0

5470

2011

KSH, Önkormányzati nyilvántartás

Nyilvántartás elemzése befejezést követően

Output

m2

0

46628

2011

Kedvezményezett jelentése

Építési dokumentumok áttekintése

Output

m2

0

37400

2011



Mutató neve A fejlesztéssel érintett terület nagysága (akcióterület mérete) A fejlesztéssel érintett épületek száma /helyrajzi számonként/ Ebből az Ifjúsági Ház esetében

3

4

5 6 7 8 9

Ebből a Romkert estében (épületmaradvány) A konstrukció által teremtett munkahelyek száma

Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz-, és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen Ebből az egyik új szolgáltatás az Ifjúsági Ház (fiatalok kulturális központja) A második a Romkertben kialakítandó lapidárium (múzeum) Lakossági elégedettség Az akcióterületi közcélú fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházás Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Ebből Nyugati kiskörút

Típus

Mértékegység

Bázisérték

Minimálisan elvárt célérték A ROP releváns indikátorai

output

ha

0

output

db

output

Mutató számításának módszere és gyakorisága Építési dokumentumok áttekintése, a befejezést követően Helyszíni ellenőrzés, befejezést követően Helyszíni ellenőrzés, befejezést követően Helyszíni ellenőrzés, befejezést követően Nyilvántartás elemzése, évente Nyilvántartás elemzése, évente Nyilvántartás elemzése, évente

125


Ssz.

10

11

12

13

Mutató neve

Típus

Ebből Emlékkert, Romkert Ebből Ifjúsági Ház Ebből Halköz tér A támogatásból létrehozott/megújított zöldfelületek nagysága Ebből Nyugati kiskörút (új) Ebből Emlékkert, Romkert (megújított) Ebből Ifjúsági Ház (új) Ebből Halköz tér (új) Felújított városrész, városközpont száma Az Akcióterületi fejlesztés eredményeként indukált magánberuházás volumene, illetve az ingatlanok bérbeadásának, értékesítésének növelése (e Ft.) A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás (csak az Ifjúsági Ház esetében értelmezhető)

Output Output Output

Mértékegység m2 m2 m2

Célérték elérésének időpontja 2011 2011 2011

Mutató forrása

Mutató számításának módszere és gyakorisága

0 0 0

Minimálisan elvárt célérték 5490 1852 1886

Kedvezményezett jelentése Kedvezményezett jelentése Kedvezményezett jelentése

Építési dokumentumok áttekintése Építési dokumentumok áttekintése Építési dokumentumok áttekintése

Output

m2

0

10274

2011


Helyszíni ellenőrzés

Output

m2

0

6000

2011



Output

m2

0

3928

2011



Output Output

m2 m2

0 0

181 165

2011 2011

Kedvezményezett jelentése Kedvezményezett jelentése

Output

db

0

1

2011


Építési dokumentumok áttekintése Építési dokumentumok áttekintése Helyszíni ellenőrzés, befejezést követően

Eredmény

eFt

0

3 500 000

2015


Nyilvántartások elemzése évente

Eredmény

GJ /évente/

0

230

2013


Nyilvántartások elemzése évente

Bázisérték

A fejlesztési projekt átfogó indikátorai 14 15 16 17

18 19

A forgalmi terhelésből eredő légszennyezés mértékének csökkenése A megújított köztereken szervezett közösségi események számának emelkedése A funkcióbővítő beruházás nyomán elért iparűzési adóbevétel növekedés mértéke A belvároson csúcsidőszakban történő áthaladás idejének csökkenése tömegközlekedéssel A rekonstrukcióval érintett önkormányzati tulajdonú épületek száma (Ifjúsági Ház és épületmaradvány a Romkert esetében) Az Akcióterületen kialakított, parkolásra hozzáférhetővé tett

Hatás

%

0

15

2011

Helyszíneken elhelyezett mérőállomások adatai

Helyszíni mérések feldolgozása, évente

Hatás

%

0

15

2011

Önkormányzati nyilvántartás

Nyilvántartás adatainak értékelése

Hatás

%

0

10

2013

Önkormányzati adóiroda nyilvántartása

Nyilvántartás vizsgálata, félévente

Hatás

%

0

15

2011

Közlekedési társaság nyilvántartása


Output

Db

0

2

2011


Helyszíni ellenőrzés, befejezést követően

Output

Db

0

10

2011


Építési tervek, helyszíni ellenőrzés, befejezést követően

adatainak

126


Ssz.

20

21

Mutató neve férőhelyek száma (Ifjúsági Ház udvara) A projekt során rehabilitált, közösség számára hozzáférhetővé tett terek, utak száma Ebből a Nyugati kiskörúthoz kapcsolódóan Ebből a Halköz térhez kapcsolódóan Ebből az Emlékkert, Romkerthez kapcsolódóan Ifjúsági kulturális rendezvényeknek teret adó épületek száma

Típus

Mértékegység

Bázisérték

Minimálisan elvárt célérték

Célérték elérésének időpontja

Mutató forrása

Mutató számításának módszere és gyakorisága

Output

Db

0

8

2011


Output

Db

0

6

2011


Output

Db

0

1

2011


Output

Db

0

1

2011


Output

Db

0

1

2011



Helyszíni ellenőrzés, befejezést követően Helyszíni ellenőrzés, befejezést követően Helyszíni ellenőrzés, befejezést követően Helyszíni ellenőrzés, befejezést követően

Az egyes projektelemek indikátorai 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

Zenekari szoba kialakítása (Ifjúsági Ház) Internet Café kialakítása (Ifjúsági Ház) Új zenekari próbaterem (Ifjúsági Ház) Hangstúdió (Ifjúsági Ház) Csapadékcsatorna építés a Kiskörúton Vízvezeték építés a Kiskörúton Távközlési alépítmények kiváltása a Kiskörúton Szökőkút (csobogó) és öntözőrendszer kialakítása a Kiskörúton DKV felső vezeték átépítése a Kiskörúton Fogadótér kialakítása a Romkert tetőterében Kőtár kialakítás a Romkertben Világító rendszer telepítése a Romkertbe Szökőkút kialakítása a Halköz téren Közvilágítást szolgáló rendszer telepítése a Halköz téren

Output

db

0

3

2011



Output Output Output Output Output

m2 m2 m2 m m

0 0 0 0 0

35.18 58,18 38,09 1977 203

2011 2011 2011 2011 2011

Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései

Helyszíni ellenőrzés Helyszíni ellenőrzés Helyszíni ellenőrzés Helyszíni ellenőrzés Helyszíni ellenőrzés

Output

m

0

2270

2011



Output

db

0

3

2011



Output

db

0

1

2011



Output

db

0

1

2011



Output

db

0

1

2011



Output

db

0

1

2011



Output

db

0

1

2011



Output

db

0

1

2011



Output

m

0

1 571

2011


Nyugati kiskörút 1. szakasz (új)

Output

m

0

503

2011


Hatvan utca (megújított)

Output

m

0

308

2011


Építési tervek, helyszíni ellenőrzés, befejezést követően Építési tervek, helyszíni ellenőrzés, befejezést követően Építési tervek, helyszíni

A megújított útszakaszok hossza

127


Ssz.

Mutató neve

Típus

Mértékegység

Bázisérték

Minimálisan elvárt célérték

Célérték elérésének időpontja

Mutató forrása

Bajcsy-Zsilinszky utca (megújított)

Output

m

0

244

2011


Simonffy utca (megújított)

Output

m

0

102

2011


Széchenyi utca (megújított)

Output

m

0

329

2011


Arany János utca (megújított)

Output

m

0

85

2011


Mutató számításának módszere és gyakorisága ellenőrzés, befejezést követően Építési tervek, helyszíni ellenőrzés, befejezést követően Építési tervek, helyszíni ellenőrzés, befejezést követően Építési tervek, helyszíni ellenőrzés, befejezést követően Építési tervek, helyszíni ellenőrzés, befejezést követően

128


5.2.2 Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán 5.2.2.1

Az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódóan megvalósuló magánberuházások

Projekt neve

Projekt rövid leírása

1. Szálloda és irodaház építés

5.2.2.2

Az egy telekké összevont ingatlanokat 2006-ban értékesítettük. Információink szerint szálloda épül az ingatlan egy részén.

Projekt helyszíne Széchenyi utca 32-34.; Arany János utca 37. Hrsz: 9089

Beruházó szervezet megnevezése Körút Irodaház Építő és Hasznosító Kft. Kapcsolattartó: Gulyás János 06-30-9-430-384

Előkészítettség Az engedélyek beszerzése folyamatban

Megvalósítás lehetséges kezdete vége 2010. 2013

Az akcióterületi fejlesztéshez hatásaként megvalósuló magánberuházások

Projekt neve


2. Társasház építés, üzlethelyiségekk el, teremgarázzsal.

Az építési telek értékesítésére előszerződést kötöttünk. A rendelkezésre álló jogerős építési engedély alapján teremgarázst, 1 üzletet és 9 lakást tartalmazó, összesen mintegy 1300 m2 területű társasház építhető. A tervek alapján becsülhető beruházási önköltség (telek + kivitelezési költség) nettó 320 millió forint. Az ingatlan értékesítését előszerződés alapján 2008-ra tervezzük. A rendelkezésre álló jogerős építési engedély alapján a pinceszinten teremgarázst, a földszinten galériás üzlethelyiséget, az első emeleten irodát, a második emeleten pedig 5 lakást tartalmazó, összesen mintegy 1900 m2 területű társasház létesíthető. A projekt becsült beruházási költsége (telek + kivitelezési költség) nettó 422 millió forint. Dinamikusan fejlődő környezetben található, egy saroknyira a nemrég átadott Kölcsey Kongresszusi Központtól. A telekre a pinceszinten teremgarázst, földszinten üzleteket az emeleti részeken pedig irodákat tartalmazó, összesen mintegy 2500 m2 területű épület engedélyeztetése folyik. Az ingatlant előszerződés alapján 2008. évben tervezzük értékesíteni, a tervek szerinti épület beruházási becsülhető költsége (telek + kivitelezési költség) nettó 910 millió forint. A Körút menti saroktelek értékesítése folyamatban van, arra

3. Teremgarázs, irodák, üzlethelyiségek kialakítása

4. Üzletek, teremgarázs, irodák kialakítása

5. Üzletek, lakások,

Projekt helyszíne Boldogfalva utca 6. Hrsz: 9369/2

Beruházó szervezet megnevezése Gambrinusz Projekt Kft. Kapcsolattartó: Modrovics József 06-20-209-3729

Előkészítettség Jogerős építési engedély, előszerződés telek értékesítésre

Megvalósítás lehetséges kezdete vége 2009 2010

Simonffy utca 33. Hrsz: 8698

Gambrinusz Projekt Kft. Kapcsolattartó: Modrovics József 06-20-209-3729

Jogerős építési engedély, előszerződés

2009

2011

Mester utca 16. Hrsz: 8109/4

nem nyilvános adat

Engedélyeztetés van folyamatban. előszerződés telek értékesítésre

2009

2011

A telek értékesítése

2009

2011

Simonffy utca 27. Hrsz.

129


Projekt neve teremgarázs kialakítása 6. Szálloda vagy irodaház kialakítása 7. Irodaház, üzletek, parkolóház

8. Társasház kialakítása teremgarázzsal 9. 88 lakás és 30 üzlet kialakítása 10. Üzletház és parkolóház építése

Projekt rövid leírása vázlatterv szinten teremgarázst, üzleteket és 18 lakást tartalmazó, összesen mintegy 2800 m2 területű épületet terveztünk. Mivel a végleges beépítés teljességgel a vevő szándékaitól függ. Szintén Körút menti saroktelekről van szó, melynek értékesítését 2008. év végére tervezzük. A mintegy 4500 m2 területű beépítés profilja az ingatlan vevőjének szándékától függ (szálloda vagy irodaház), így beruházási költséget itt sem áll módunkban megadni. Az ingatlanra üzleteket és irodákat is tartalmazó, de fő profiljában parkolóházat tartalmazó épület engedélyével rendelkezünk. Az összesen mintegy 9000 m2 területű beruházás elindításáról döntés még nem született, annak tervek szerinti nettó költsége (telek + kivitelezési költség) 1 milliárd 776 millió forint. A belvárosi saroktelekre teremgarázst, földszinten üzletet, valamint 24 lakást tartalmazó, összesen mintegy 2400 m2 területű társasház jogerős építési engedélyével rendelkezünk. Az ingatlan értékesítését előszerződés alapján 2008-ra tervezzük. Beruházási költsége (telek + kivitelezési költség) kb. nettó 550 millió forint. A projekt értékesítésére előszerződéssel rendelkezünk, a végleges szerződést 2008-ban szeretnénk megkötni. A szerződő fél előzetes számításai szerint a 88 lakást és 30 üzletet tartalmazó beruházás megvalósítási költsége nettó 2,7 milliárd forint lesz. A 21000 m2 alapterületű üzletház és a 11000 m2 alapterületű parkolóház építése 2008. április végén kezdődött.

Projekt helyszíne

Beruházó szervezet megnevezése

8695

Előkészítettség

Megvalósítás lehetséges kezdete vége

folyamatban van.

Hatvan utca 33. Hrsz: 8244

nem nyilvános adat

Telek értékesítése folyamatban van.

2009

2011

Bajcsy-Zsilinszky utca 1113. Hrsz: 8536

nem nyilvános adat

Építési engedély

2009-2010

2011

Bajcsy-Zsilinszky utca 24. Hrsz: 8731

nem nyilvános adat

Építési engedély, értékesítési előszerződés a telekre.

2009

2011

Gambrinusz köz Hrsz: 9042/2; 9042/5; 9042/8; 9004

nem nyilvános adat

Előszerződés a telekre.

2009

2011

Apolló üzletház (Piac u. 57-61. és Miklós u. 5-13.) Hrsz: 9162 és 9169/2

nem nyilvános adat

Építési, kivitelezési szakaszban van.

2009

2011

130

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv 21. ábra: Magánberuházások az akcióterületen

131


5.2.3 A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen Projekt neve Ady Endre Gimnázium fejlesztése

A Déri György néprajzi gyűjtemény elhelyezése és kiállítása a múzeumi negyed bővítésével Debrecenben Debrecen Városháza felújítása és bővítése, a sétálóövezet kiterjesztése

Projekt rövid leírása A beruházás főbb műszaki célkitűzései - Az intézmény északi épületszárnyának bővítése a 22 osztály egyenlő esélyű, 21 századi színvonalú elhelyezése érdekében. - Eddig hiányzó közösségi tér kialakítása egy többfunkciós nagyelőadó/színházterem létrehozásával. - Az iskolai szolgáltatások teljes körének egyenlő esélyű elérhetővé tétele mindenki (diákok, szülők, dolgozók, látogatók) számára komplex akadálymentesítéssel. - A főépület energiatakarékos, környezetkímélő rekonstrukciója. - Balesetmentes tornaterem, hozzá higiénikus, civilizált kiszolgáló egységek. - A bővítéssel létrejövő új tantermek, nyelvi labor, előadóterem felszerelése új, korszerű eszközök beszerzésével, valamint az IKT eszközök fogadására alkalmas környezet kialakításával a kompetencia alapú oktatás kiterjesztéséhez. A projekt megvalósítása során egy olyan bemutatótér kerülne kialakításra, mely méltó helyet biztosítana Déri György ezredes néprajzi magángyűjteményének, ennek a nemzetközi viszonylatban, szakemberek által is elismert néprajzi gyűjteménynek a kiállítására és megismertetésére az érdeklődők számára. Az állandó kiállítás tematikájához kapcsolódóan egy-egy tájegység kultúrájának komplex bemutatását tervezzük megvalósítani, több részből álló programsorozat keretében. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Piac utca 20. szám alatti Városháza épületének és a hozzá tartozó Sas utcai épületszárny komplex akadálymentesítéssel és energiarendszerkorszerűsítéssel egybekötött, a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelő teljes felújítása, valamint 6682 m2-es kibővítése, az „U” alakú Sas utcai épületszárny utcafronttal párhuzamos lezárásával. A Rózsa utca, Sas utca, Városház utca, Zamenhoff utca és Dósa nádor tér akadálymentes sétáló övezetté alakításával az összefüggő belvárosi gyalogosövezet kiterjesztése 6435 m2-rel.

Projekt helyszíne Liszt Ferenc tér 3. hrsz: 8500

Beruházó szervezet megnevezése Debrecen MJV Önkormányzata

Múzeum u. 4.

Debrecen MJV Önkormányzata

Piac u. 20. hrsz: 8515 Sas u. 1. hrsz: 8513

Debrecen Önkormányzata

MJV

Előkészítettség

Megvalósítás lehetséges kezdete vége

Megvalósíthatósági tanulmány, engedélyes terv szintű tanulmánytervek és költségszámítások rendelkezésre állnak

2009

2010

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány, előzetes költségbecslés rendelkezésre áll

2009

2010

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány, vázlatterv, előzetes költségbecslés rendelkezésre áll

2010

2011

132


Projekt neve


Állagmegóvó felújítás a Régiposta Vendéglő épületén

A Régiposta Étterem Debrecen legrégebbi fennmaradt lakóháza, az 1690-es években emelt patríciusház. Legnevezetesebb vendége XII. Károly svéd király volt, aki csapataival vereséget szenvedett Nagy Péter cár seregeitől és menekülni volt kénytelen Törökországba. A tervezett teljes körű rekonstrukciót követően a házban helyet kaphatna a Postamúzeum.

Projekt helyszíne Széchenyi u. 6.

Beruházó szervezet megnevezése Debrecen MJV Önkormányzata

Előkészítettség Nincs előkészítve

Megvalósítás lehetséges kezdete vége 2012

2013

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv 22. ábra: Akcióterületi fejlesztések – ROP pályázat fejlesztései és az ezek hatására megvalósuló közszféra fejlesztések

134


5.3

Tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez

A rehabilitációs projekt célcsoportjai – miután a városközpont az összes városlakó, illetve az Észak-alföldi Régió részén élő lakosok számára egyaránt meghatározó jelentőségű – gyakorlatilag kiterjed minden helyben élőre. Ezen túlmenően – tekintettel a városközpont a turizmusban és a regionális szintű szolgáltatásokban és közigazgatásban is betöltött domináns szerepére – az akcióterületi beavatkozások célcsoportjaiba a szélesen értelmezett helyi és régiós lakosság mellett a városba érkezők, a városon átutazók is beleértendők. Miután a városközpont rehabilitációjának egyik közvetett, a városközpontra vonatkozó célja külső befektetők a városban vonzása is, a célcsoportok között a külső beruházók is szerepelnek. A rehabilitáció célcsoportjai tehát csak igen komplex módon értelmezhetők. Ezek alapján a városrehabilitációs tevékenységek célcsoportjai a következőképpen definiálhatók: •

Lakossági célcsoportok Az akcióterület lakossága Városi lakosság A helyi lakosság civil szerveződései Debrecen-Mikepércs kistérség, illetve az egyéb környező települések lakossága Az Észak-alföldi Régió lakossága Az Észak-alföldi Régió civil szervezetei

•

A gazdasági élet szereplőinek célcsoportjai Helyi és térségi vállalkozások, különösen a kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások Külső vállalkozások

•

Egyéb célcsoportok A térségbe érkező turisták A térségen átutazók

Az egyes célcsoportokkal kapcsolatos főbb információkat a tervezett városrehabilitációs tevékenységekkel kapcsolatban az alábbi táblázat összegzi. A célcsoport elemzés során az egyes célcsoportok jellemzőinek összefoglaló értékelése kerül bemutatásra, tekintettel arra, hogy a célcsoportokra részletes helyzetelemzés készült (Helyzetelemzés). A második oszlopban szereplő beavatkozások között kiemelve a rehabilitáció I. ütemében tervezett projektelemeket jelöltük.

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv Célcsoport megnevezése

Közvetlenül kapcsolódó beavatkozások

Az akcióterület lakossága

Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan u - Arany J. u közötti szakaszának megépítése Emlékkert, Romkert, Veres Torony megújítása, rekonstrukciója, fejlesztése Halköz tér komplex fejlesztése A Simonffy utcai volt Fazekas M. Ált. Iskola átalakítása ifjúsági ház céljára Szálloda és irodaház építés (Széchenyi utca 32-34.; Arany János utca 37.)

Városi lakosság


DebrecenMikepércs kistérség, illetve az egyéb környező települések lakossága


A célcsoport meghatározásának indoklása Lakossági célcsoportok A beavatkozások fizikailag az akcióterületen valósulnak meg, érdemben, fizikailag is érintik az itt lakók életkörülményeit. Közvetve a fejlesztések az akcióterület köz- és vagyonbiztonságának javítását is eredményezik, hiszen új, intenzíven fenntartott, közösségi helyként is szolgáló közösségi terek jönnek létre, melynek állandó ellenőrzése is jelentősen javul.

A célcsoport jellemzői

Az akcióterület lakosainak száma 6766 fő. A lakosság a városi lakossághoz képest igen jelentős mértékben öregedő, tehát a szociálisan rászorult idősebb korúak viszonylag nagy számban vannak jelen. Az akcióterületen belül a képzettebb lakosság aránya is magasabb a városi átlagnál, ezen csoport jövedelmi helyzete viszonylag jó. Az akcióterület lakosainak szociális helyzete a város egészéhez képest rosszabb, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül viszonylag magas; ezen anomáliák az elmúlt évek rehabilitációs tevékenységeinek köszönhetően pozitív irányban változtak. A beavatkozások a A város lakossága 198 925 fő (KSH, 2001.). városközponti akcióterületen A városban hazánk legtöbb településéhez valósulnak meg, amely a hasonlóan kismértékű öregedés városlakók mindennapjaiban tapasztalható. A szociálisan rászoruló intenzíven használt térsége. A munkanélküli, többszörösen hátrányos fejlesztések ezek alapján a helyzetű családok száma a városban városlakók életminőségét viszonylag alacsony, ami a város központi érdemben, fizikailag is érintik. szerepköréből adódik, hiszen Debrecen Közvetve a fejlesztések a város társadalmi-gazdasági szempontból a teljes egészének köz- és kevésbé fejlett Kelet-Magyarországon belül vagyonbiztonságának javítását a legfejlettebb települések egyike. is eredményezik. Általában a városban a munkanélküliek száma a városok átlaga alatt van, a lakosság jelentős része helyben talál munkalehetőséget. A beavatkozások a A 2007. decemberéig a cívisváros egyedül városközponti akcióterületen alkotott egy önálló kistérséget, ekkor valósulnak meg, ahol a térség azonban megalakult a Debrecen-Mikepércs lakói közül sokan dolgoznak, többcélú Kistérségi társulás. A kistérséget tanulnak, igénybe veszik a jelenleg Debrecen és Mikepércs, majd 4000 szolgáltatásokat (középfokú fős települése alkotja. oktatási, kiskereskedelmi, egészségügyi). A fejlesztések ezek alapján a térséglakók

A bevonhatóság bemutatása Az akcióterület lakossága a projektet támogatja, azonban korlátozott mértékben vonható be, amely különösen az időskorúak esetében jelentkezik, akik csak bizonyos, őket közvetlenül érintő fejlesztésekbe vonhatóan be aktívan. Az akcióterületen élő fiatalkorúak a bevonhatóság szempontjából talán a leginkább mozgósíthatók, különösen az ifjúsági ház kialakítása kapcsán. A lakosság szerepe a projektben az eredmények fenntartásában, a megújuló objektumok helyes használatában fokozottan jelentkezik.

A város lakossága részéről a projekt támogatottsága erős, hiszen a lakosok a városközpontot napi rendszerességgel használják. A projektbe történő bevonásuk elsősorban a civil szervezeteken keresztül lehetséges. A lakosság szerepe a projektben az eredmények fenntartásában, a megújuló objektumok helyes használatában jelentkezik.

A térség lakossága elsősorban, mint a fejlesztések haszonélvezője érintett a projektben, miután az elsősorban városi projektnek minősíthető. A célcsoport bevonhatósága, abból adódóan, hogy szinte teljesen lefedi, a városi lakosságot az annál leírtakkal egyező, ill. Mikepércs esetében (a már említett városi projekt-jelleg miatt), alacsony fokú.

136


A helyi lakosság és az Északalföldi Régió civil szervezetei



Az Észak-alföldi Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan u - Arany J. u Régió lakossága közötti szakaszának megépítése Emlékkert, Romkert, Veres Torony megújítása, rekonstrukciója, fejlesztése Halköz tér komplex fejlesztése A Simonffy utcai volt Fazekas M. Ált. Iskola átalakítása ifjúsági ház céljára Szálloda és irodaház építés (Széchenyi utca 32-34.; Arany János utca 37.)

Helyi és térségi vállalkozások

A célcsoport meghatározásának indoklása életminőségét érdemben, fizikailag is érintik. A város civil szervezetei közül közvetlen haszonélvezői a rehabilitációs projektnek az ifjúsági csoportok, hiszen a tervezett ifjúsági ház kifejezetten az ő igényeik kielégítésére jön létre. A városban működő civil szervezetek kapcsolódása a projekthez a hagyományőrzés, az épített környezet értékeinek megőrzésén keresztül is jelentkezik.


A bevonhatóság bemutatása

A városban több száz civil szervezet igen változatos tevékenységi körökkel működik, a városhoz méltóan gyakorlatilag minden szakterületen. A kisebb-nagyobb civil szervezetek közül a projekt szempontjából a kulturális, ifjúsági- és gyermekvédelmi szervezetek érintettek a projektben, de a gazdasági szervezeteket tömörítő mozgalmak is komoly szereplővé válhatnak a megvalósítás és az eredmények fenntartása tekintetében.

A civil szervezetek aktívan vesznek részt a város életében, amely különösen igaz a különböző környezetvédelmi-városvédő csoportokra, a városi ifjúságot tömörítő, illetve a sportéletben szerepet vállaló szervezetekre és a Református Egyházra. A civil szervezetek szerepe konkrétan a tudatformálás, az eredmények megfelelő használatának elősegítése tekintetében jelentkezik, amely különösen igaz a várostörténetben oly fontos Kálvin téri és Piac utcai projektelemekre. Ezen túlmenően az ifjúsági, illetve az ifjúsággal foglalkozó szervezetek szerepe kiemelkedő, hiszen a tervezett ifjúsági házban az ilyen civil szervezetek otthonra lelhetnek, lehetőség nyílik a civil élet kiteljesedésére. Az Észak-alföldi Régió lakosainak száma A régió lakossága elsősorban, mint a kevéssel másfél millió fölött van, fejlesztések közvetett haszonélvezője tendenciájában az országos átlagot érintett a projektben, miután az közvetve meghaladóan csökkenő, a régióban a regionális jelentőségű objektumok nagyobb városok dominálnak, ettől Sz-Sz-B fejlesztését tűzi célul, amelyek hatásai megye településszerkezete tér el. A régió Debrecen fejlődésének új lendületet adva a mind társadalmi, mind a gazdasági fejlettség régióra kisugárzó hatásokon keresztül tekintetében hazánk elmaradottabb térségei érvényesülnek. között tarthatjuk számon. A célcsoport bevonhatósága alacsony fokú.

A beavatkozások a városközponti akcióterületen valósulnak meg, ahol a régió lakói rendszeresen megfordulnak, az oktatási, szolgáltatási és közlekedési igényeiket itt elégítik ki. A fejlesztések ezek alapján a városlakók életminőségét érdemben, fizikailag is érintik. Közvetve a fejlesztések a térség teljes egészének köz- és vagyonbiztonságának javítását is eredményezik (lásd fent). A gazdasági élet szereplőinek célcsoportjai Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan u - Arany J. u A fejlesztések közvetve több az A hátrányos helyzetű régión belül Debrecen közötti szakaszának megépítése akcióterületen működő gazdasága viszonylag jól teljesít, és bár a vállalkozást érintenek, a helyi és térségi kis- és középvállalkozások Emlékkert, Romkert, Veres Torony megújítása, fejlesztésekkel a jellemzően tőkehiánnyal küzdenek, a rekonstrukciója, fejlesztése munkakörülmények javulnak, a jelentős piaccal kecsegtető, regionális Halköz tér komplex fejlesztése fejlesztetett közterületeken, új turisztikai-szolgáltatási-kiskereskedelmi A Simonffy utcai volt Fazekas M. Ált. Iskola átalakítása

Közvetlenül a helyi vállalkozások bevonása a szinergikus hatások kihasználása céljából történő a projektelemekkel kapcsolatos konzultációra korlátozódik. A helyi gazdaság szereplőinek bevonása a projektbe elsősorban közvetve, a projekt

137


Közvetlenül kapcsolódó beavatkozások ifjúsági ház céljára Szálloda és irodaház építés (Széchenyi utca 32-34.; Arany János utca 37.)

Külső vállalkozások

A térségbe érkező turisták

Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan u - Arany J. u közötti szakaszának megépítése Szálloda és irodaház építés (Széchenyi utca 32-34.; Arany János utca 37.)


A célcsoport meghatározásának indoklása útvonalak mentén és megújuló turisztikai attrakciók szomszédságában lévő üzletek magasabb szolgáltatási minőséggel várják a vásárlókat, a forgalom és a vállalkozások hatékonyága növekszik. A forgalom növekedése, és a környezetminőség általános javulása várhatóan a helyi és térségi vállalkozásokat is ösztönzi üzleteik, szolgáltatásaik megújítására. A javuló gazdasági és települési környezet külső a vállalkozások számára is vonzóbbá teszi a várost, mint befektetési célpontot, különösen a turizmus, vendéglátás, valamint az építés területein.

Egyéb célcsoportok A városközpont a térségbe érkező látogatók számára a város és a régió szimbolikus helyszíne, kiépítettsége és szolgáltatásai alapvetően határozzák az idelátogatók élményeit, benyomásait. A fejlesztésekkel nemcsak általános üzleti típusú és bővülő kereskedelmi és vendéglátási szolgáltatások minősége növekszik, hanem az



központ, a városközpont képes a tőke megfelelő aktivizálására. A városban a vállalkozói aktivitás országos viszonylatban átlagos-alacsony, a térség sikeresnek mondható vállalkozásai jellemzően Debrecenben működnek.

eredményeinek hasznosulása folyamán várható, hiszen az eredmények újabb üzleti lehetőséget teremtenek a már az akcióterületen lévő vállalkozások számára is.

A külső vállalkozások hazánk makrogazdasági helyzetéből adódóan csökkenő mértékű befektetéséket valósítanak meg a térségben, a jelentősebb működőtőke beruházások elsősorban a megyei központokban, nagyobb városokban valósulnak meg. Debrecen esetében a külső vállalkozások befektetései az elmúlt években megnövekedtek, a város gazdasága kilábalt a rendszerváltást követő elhúzódó válságból. Az akcióterületen különösen a kiskereskedelmi –szolgáltató, illetve az ingatlanbefektetési szektor számára javulnak az üzleti lehetőségek.

A külső vállalkozások bevonhatósága igen korlátozott, tekintettel befektetési kedv már évek óta fennálló lanyhulására, illetve a nagyvállalatoknál meglévő építészeti és üzemeltetési standardok alkalmazására. A város elemi érdeke, hogy külső vállalkozások megjelenése esetén hatékony partnerségi viszonyt kialakítva támogassa a városközpontba illő épületek és funkciók megvalósítását, és a külső befektetők igényeit a városi céloknak megfelelően igyekezzen kielégíteni.

Debrecen turizmusa az elmúlt évek fejlesztéseinek hatására jelentős fejlődésen megy keresztül, nemzetközi színvonalú kiállítások, sport- és kulturális rendezvények várják az idelátogatót az akcióterületen. Ezen túlmenően az üzleti- és konferencia turizmus is egyre javuló lehetőségeket talál a városban, és a Debreceni Termálfürdő magas igények kielégítésére képes. A városba látogatók száma évek óta folyamatosan növekszik, ezen belül is a magasabb színvonalú szolgáltatások iránti

A turisztikai célcsoportok bevonhatósága viszonylag alacsony fokú, esetükben a vélemények és igények átadása lehet a város számára az együttműködés legfontosabb területe.

138


A térségen átutazók


Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan u - Arany J. u közötti szakaszának megépítése Szálloda és irodaház építés (Széchenyi utca 32-34.; Arany János utca 37.)

A célcsoport meghatározásának indoklása ápolt környezet, illetve a különböző turisztikai célú rendezvények számára elérhető helyszínek minősége is javul. A városon átutazók számára a projekt a közlekedés biztonságának növekedését, illetve a térségben elérhető szolgáltatások elérhetőségét javítja.



kereslet folyamatosan növekedése tapasztalható.

A forgalmas főutak csomópontjánál lévő városban az átmenő forgalom mindig is jelentős szerepet játszott, a nemrégiben megépült M35 és a hozzá kapcsolódó még nem befejezett elkerülő szakasz jelentős forgalmi terhelésektől szabadította meg a várost. Az akcióterület nemcsak a városon átutazók, de a helybeli átmenő forgalom szempontjából is fontos, a megépülő nyugati elkerülő szakasz a város egészének közlekedési rendszerére javító hatással lesz.

Az városon átutazók bevonhatósága igen alacsony fokú, a turisztikai célcsoportokhoz hasonlóan véleményük és igényeik megismerése segíthet a városnak a fejlesztések optimális megvalósításában.

139


5.4

A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 4

II. 5

6

2008 III. IV. 7 8 9 10 11 12 1

I. 2

3

2009 II. III. IV. 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS

2010 I. 2

3

4

II. 5

6

III. IV. 7 8 9 10 11 12 1

2011 I. 2

3

4

II. 5

6

7

III. IV. 8 9 10 11 12

Integrált Városfejlesztési Stratégia Akcióterületi Terv Szükséges eng. Dokumentumok, műszaki tervek Ifjúsági Ház Kiskörút I. szakasz Halköz Emlékkert PROJEKTMENEDZSMENT Ifjúsági Ház Kiskörút I. szakasz Halköz Emlékkert PROJEKTMEGVALÓSÍTÁS Közbeszerzés Ifjúsági Ház Kiskörút I. szakasz Halköz Emlékkert Építés Ifjúsági Ház Kiskörút I. szakasz Halköz Emlékkert Műszaki ellenőrzés (összprojektre vonatkozóan) Műszaki átadás Ifjúsági Ház Kiskörút I. szakasz Halköz Emlékkert Üzembe helyezés Ifjúsági Ház Kiskörút I. szakasz Halköz Emlékkert Kommunikációs terv Tájékoztatás, nyilvánosság PROJEKTZÁRÁS Könyvvizsgálat Záró elszámolás TÁMOGATOTT "SOFT" PROGRAMOK MEGVALÓSULÁSA Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. EU-Roma Országos Egyesület Debreceni Lycium Kör Egyesület Zöld-Kör Egyesület MAGÁNBERUHÁZÁS Szálloda és irodaház építése

140


5.5

A tervezett fejlesztések várható hatásai

5.5.1 Társadalmi-gazdasági hatások 5.5.1.1

Foglalkoztatás és munkaerőpiac, munkakörülmények

Debrecen város akcióterületén végrehajtott város-rehabilitációs tevékenységnek jelentős közvetlen, de még inkább közvetett ráhatása van a foglalkoztatási és munkaerő-piaci helyzetre, valamint a munkakörülményekre. A teljes beavatkozás csak bizonyos elemeiben közvetlen munkahelyteremtő jellegű, ezért indokolt a projektelemek vonatkozó hatásai szerint elemezni a beavatkozásokat. Közvetlen munkahelyteremtő hatása a négy pályázati beavatkozás közül kettőnek van, ezek a Simonffy u. 22. iskola átalakítása ifjúsági házzá, és a Nagytemplom körüli park rendezése, kőtár kialakítása a nagytemplomnál, a „Vörös” torony bemutatása – elsősorban turisztikai funkció fejlesztése. A beavatkozások közvetlenül a foglalkoztatási és munkaerő-piaci helyzet mennyiségi és minőségi aspektusát (összetételét) érintő hatásjellemzőkkel bírnak. •

Az iskola funkcionális átalakítása közszolgáltatásból közösségi funkcióvá az akcióterületen működő munkahelyek számát nem bővíti jelentősen. A fejlesztéssel a korábban iskolában foglalkoztatott felsőfokú végzettségű munkavállalók (elsősorban pedagógusok) várhatóan újra megjelennek az akcióterületen csak más szakmai összetételben. Az Ifjúsági Házban részben a korábbival átfedő tevékenységet folytató szakemberek szervezők,

kerülnek

alkalmazásra

menedzserek,

(pedagógusok),

egészségvédelemmel

mindemellett

foglalkozó

kulturális

szakemberek

stb.

kerülnek még alkalmazotti körbe. A komplexum működtetése és fenntartása az épület alapjellemzőiből fakadóan nem kívánja meg a korábbinál nagyobb létszámú műszaki alkalmazott

jelenlétét.

A

beavatkozás

tehát

számában

kevésbé,

inkább

összetételében befolyásolja az akcióterület munkaerő-piaci és foglalkoztatási helyzetét. A beavatkozás munkaerőigényei a Debreceni Egyetem kapcsolódó szakjain (pl. kulturális menedzser) végzett szakemberekből biztosítható. •

A Nagytemplom és környékének turisztikai funkciójú fejlesztése jelenleg nem létező új munkahelyeket teremt elsősorban a kőtár kialakításával és a „Vörös” torony bemutatásával

összefüggő

turisztikai

és

épületfenntartáshoz

kapcsolódó

szakemberigény kapcsán. Ezek az új alkalmazottak részben a helyszínen végzik feladatukat (látogatók fogadása, tájékoztatása, kiállítás felügyelet, karbantartás) másrészt a háttérben tevékenykednek. Ez utóbbi csoport fizikailag az akcióterületen talán meg sem jelenik, mégis jelentős közvetett szerepe van a népszerűsítő kiadványok szerkesztésében és az új turisztikai elemek városi turisztikai kínálatba és kapcsolódó

marketing

akciókba

történő

integrálásában.

A

beavatkozás

az

akcióterületen foglalkoztatottak tevékenységek szerinti szerkezetében tovább növeli a szolgáltató (turisztikai) ágazatban foglalkoztatottak arányát.

141


A „soft” tevékenységek részeként kerül sor az infrastrukturális fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatására, melynek során a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű helyi lakosság kivitelezési munkákba történő bevonása történik meg. Tervezett időtartam 3 hónap, kb. 10 fő. Ennek hatása a bevont lakosságra nézve egyértelműen pozitív (munkatapasztalat, juttatás, stb.), és kedvezően alakíthatja, növelheti későbbi elhelyezkedési esélyeiket. Közvetett munkahelyteremtő hatás az öt beavatkozás közül kettőnek van ezek a Halköz Simonffy utcánál lévő teresedésének rendezése, köztér kialakítása és a nyugati kiskörút kialakítása.

A

fejlesztések

végrehajtásával

közvetlen

munkahelyteremtésről

nem

beszélhetünk, ugyanakkor a fejlesztések nyomán olyan minőségi és szolgáltatások, irodák üzletek számát érintő változások valósulnak meg az akcióterületen, amelyek kiemelkedő intenzitású közvetett munkaerő-piaci hatást produkálnak. A kiskörút megnyitása lehetővé teszi annak mentén számos iroda és szolgáltató egység (kiskereskedelem és szolgáltatások) megjelenését. A Halköz rehabilitációja esetében vendéglátó-ipari és kiskereskedelmi egységek nagyobb számú megjelenése várható. Ez a hatás a munkahelyek számában kifejezve előre nem becsülhető, de különösen a kiskörút kapcsán akár a százfős nagyságrendet is elérheti. Mindezeken túl az akcióterületen tervezett összes beavatkozás együttes hatásaként jelentős változás áll be Debrecen akcióterületén. A vonzó településkép, a rendezett közterületek és funkcionálisan megkomponált városkép vonzerőt jelent az üzleti és turisztikai céllal ide érkező látogatók számára ezáltal további kapcsolódó szolgáltatások megjelenését generálja. Ezen keresztül belátható, hogy a közvetlen munkahelyteremtéssel is bíró beavatkozásoknak a városkép tartalmi megváltozásán keresztül jelentős közvetett hatása is van.

5.5.1.2

Közlekedésre gyakorolt hatás

A Nyugati kiskörút Debrecenben a Piac utca és a Nyugati utca közötti területet keresztirányban tárja fel. A körút csökkenteni fogja a Nyugati utca és a Piac utca – Kossuth utca – Miklós utca közötti szakaszán a gépjárműforgalmat. A körút mentén épülő létesítmények magunkba foglalhatnak üzleteket, irodákat és lakásokat. Ezek kiszolgálása a körúton tömegközlekedési eszközzel kerül megoldásra, ugyanis 2 x 2 forgalmi sávval és két oldalt 1 – 2 tömegközlekedési sávval (jelenleg buszsávval) lett megtervezve az engedélyezési terv. Az út közvilágítási hálózatát alkotó oszlopokat úgy tervezték meg, hogy akár felsővezeték hordására is alkalmas legyen. Ezáltal későbbi – akár néhány év üzemelés utáni – döntés lehet az is, hogy busz helyett trolibusz közlekedjen a Nyugati kiskörúton. Terveink szerint alacsony káros anyag kibocsátású busz közlekedése várható itt (pl. gázüzemű).

142


A terv a műszaki előírások szerinti forgalmi sáv és kiemelt szegélyek melletti biztonsági sávokkal került elkészítésre. A nagyobb forgalmú keresztező (illetve későbbiekben keresztező) utcák esetében (Hatvan, Széchenyi, Miklós utcák) a Nyugati kiskörút irányából külön balra kanyarodó sáv lett megtervezve és ezekkel, valamint az összes érintett csomópontban tervezett jelzőlámpák a közlekedés biztonságát növelik. Amennyiben a körút teljes hosszban kiépül, a gépjárművel közlekedőknek rövidebb útvonal áll majd rendelkezésre a Mester/Csemete és Erzsébet utca között, és ezáltal rendszeres használattal jelentős költségcsökkentés érhető el az üzemanyag-fogyasztás terén.

5.5.1.3

Önkormányzatiság, nyilvánosság, igazságosság, erkölcs

A magasabb minőségű városi tér megteremtése sok esetben azt az érzést kelti a közösség egyes tagjai számára, hogy a fejlődés a közösség tagjainak részvétele nélkül, külső források igénybevételével könnyen lezajlik. Sok esetben a társadalom tagjai nem éreznek felelősséget és így – az egyébként nem túl kedvező életkilátások mellett romló erkölcs és viselkedéskultúra mellett – a város közösségi használatban lévő területei sokszor esnek a vandalizmus és nemtörődömség áldozatául. Az ember-környezet viszony meghatározottságának érvényessége – miszerint jelen állapot szerint az ember környezetére nagyobb hatással van, mint a környezet az emberre – a magas minőségű terek megteremtésén keresztül tompul, azaz az igényesen kialakított és használható tér pozitívan hat használóira. Az emberek felelősséget kezdenek érezni iránta. Fontos, hogy a lakosság felkészült legyen az új, a jobb befogadására. A helyi lakosság szívesen használ olyan tereket, amelyeket nem készen kap, hanem részt vállal azok formálásában. Lényeges, hogy a nyilvánosság különféle elemein keresztül kapcsolat legyen a lakossággal: mi, miért és milyen következményekkel zajlik a munkálatok során. Lényeges ezen kapcsolat későbbiek során történő fenntartása is, amikor már az új közösségi terek közhasználatban vannak. Lényeges,

hogy

az

elsőre

zavarónak

és

életminőséget

negatívan

befolyásoló

beavatkozásnak tűnő akcióterületi tevékenységek (pl. nyugati kiskörút megnyitása, jelentős forgalom áteresztése a központhoz közel) lakosság és helyi társadalom felé történő kommunikálása a fejlesztés elfogadtatásának növekedését eredményezze.

5.5.1.4

Közegészségügy, közbiztonság

A városközponttal kapcsolatban a legjellemzőbb szabálysértések, bűncselekmények a garázdaság, rongálás, személy elleni erőszakos bűncselekmények, illetve – a gyalogos forgalom dominanciája miatt jóval kisebb mértékben – a közlekedési szabálysértések körébe

143


tartoznak. A belvárosi területeken további gondot a vandalizmus, a rongálás, esetenként kisebb összetűzések, hangoskodás okozzák. Az akcióterület közterületi fejlesztésének részét képezi azon térelemek átgondolása, amelyek közbiztonsági kockázatot jelentenek, pl. Nagytemplom mögötti park. A fejlesztések hatásaként a zöldfelület fejlesztése révén és a park területén végrehajtott intenzívebb térhasználatot eredményező turisztikai jellegű funkció bővítés és a közvilágítási rendszer átgondolásának eredményeként a park kisebb biztonsági kockázatot fog jelenteni. A nyugati kiskörút megnyitása elsősorban közlekedésbiztonságot érintő negatív biztonsági hatásokat kelthet, ezek elsősorban a gyalogos forgalom átkeléséhez és a keresztirányú forgalom bonyolításához kapcsolódik. Ezek az esetleges hatások közömbösíthetők, illetve közel

100%-ban

kivédhetők

a

kiskörút

műszaki

kialakításával

és

megfelelő

közlekedésbiztonsági elemek beépítésével.

5.5.1.5

Gazdasági hatások

A projekt közszférát érintő gazdasági hatásai A településközpont rehabilitáció túlnyomórészt az Önkormányzat által üzemeltetett, illetve kezelt közterületeket, és közfunkciót betöltő objektumokat érint, ezért a fejlesztéseknek közvetlen, vagy közvetett módon számos következményük van a város gazdálkodására nézve. A projekt megvalósulásával az önkormányzati költségvetésben új bevételek és költségmegtakarítások jelennek meg, de ezzel párhuzamosan új kiadási tételek is jelentkeznek. A városközpont rehabilitáció eredményeként közvetlenül megjelenő bevételek a felújított és funkciót váltó közintézmény (iskolából Ifjúsági Ház) fenntartási költségeinek csökkenéséhez kötődnek. Ez a hatás az átalakítás során használt energiatakarékos megoldásokhoz kötődik. További önkormányzati költségvetést érintő hatás a Nagytemplomhoz kapcsolódó turisztikai célú beavatkozásokhoz kapcsolódik, és újabb fenntartási költséget generáló tételt jelentenek. A fejlesztések hatásként megemelkednek a fejlesztésben érintett zöldfelület fenntartásának költségei. Az akcióterületi beruházással megújított zöldfelület jön létre, amely rendszeres gondozása és karbantartása új eszközök beszerzését és jelentős élőmunka felhasználását teszik szükségessé, új terheket róva ezzel az önkormányzati költségvetésre. Az Önkormányzat pénzügyi helyzetét közvetetten befolyásoló hatások révén felmerülő járulékos hasznok közül a város és térsége befektetővonzó képességének javulásából származó bevételeket kell elsőként megemlíteni. A városközpont megújulása vonzóbbá teszi a befektetők és turisztikai céllal ide érkezők számára Debrecent, amely a beruházói

144


érdeklődés megnövekedésében és a megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódóan új munkahelyek létrejöttében is kifejeződik. A nyugati kiskörútnak jelentős gazdasági tevékenységet generáló hatása várható, ami elsősorban annak mentén megjelenő fejlesztések közvetlen hatásaként (építőipar) és az épültekben zajló értéktermelő tevékenységek (irodafunkció) eredményeként jelentkeznek. A beruházás közvetett hatására a turizmusból származó bevételek megnövekedése is prognosztizálható. A vonzó településkép, a felújított építészeti értékek, a színvonalasan bemutatott kulturális értékek (új turisztikai vonzerők), valamint a pihenő és rekreációs tevékenységek kínálatának bővülése a turistaforgalom megnövekedését, a turisztikai szektorban

új

munkahelyek

létrejöttét,

s

ezen

keresztül

a

turisztikai

bevételek

megnövekedését eredményezi. Mindez az előzőekben már említett adókon, valamint az idegenforgalmi adón keresztül növeli az önkormányzati bevételeket. Debrecen akcióterületi beavatkozásai közvetlen és közvetett módon is pozitívan hatnak a városközpont ingatlanpiaci viszonyaira, különös tekintettel a rehabilitált területen található ingatlanokra. A beavatkozások hatásaként jelentősen emelkedik az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értéke, viszont megdrágulnak a későbbiek folyamán az önkormányzat ingatlanvásárlásait. A projekt magánszférát érintő gazdasági hatásai Jóllehet a településközpont rehabilitáció közvetlenül főként a közszférát érinti, a magánszférában is számottevő járulékos hasznokat termel. A beruházás hasznaiból legnagyobb mértékben a városközpont rehabilitáció által érintett területen

tevékenykedő

vállalkozások

profitálhatnak,

akiknek

piaci

pozíciójuk

és

sikerességük – a folytatott tevékenység jellegének függvényében – kisebb-nagyobb mértékű javulását lehet előre vetíteni. A fejlesztés pozitív gazdasági hatásai és a vállalkozói aktivitás megélénkülése elsősorban a kiskereskedelem és a vendéglátóipar területén fog jelentkezni. Az ingatlanok iránti kereslet megnövekedése és az ebből adódó értéknövekedés természetesen a városközpont és környezetének valamennyi ingatlanját érinti, így a lakóingatlanokat, s a vállalkozások telephelyeit is. A fentieket összegezve kijelenthető, hogy ugyan a beruházás kapcsán az externális bevételek mellett externális költségek is felmerülnek, azok mértéke mind a közszféra, mind pedig a magánszféra tekintetében jelentősen elmarad a hasznok mértéke mögött. A projekt megvalósításával, a multiplikátor és szinergikus hatások révén, össztársadalmi szinten megjelenő externális hasznok tehát biztosítják hosszú távon az Önkormányzat által finanszírozott saját erő megtérülését.

145


5.5.2 Esélyegyenlőségi hatások A város-rehabilitációs tevékenységek egyik elsődleges „küldetése” hogy hozzájáruljon a fejlesztésekkel érintett társadalom (akcióterületi, a városi és térségi lakosság valamint a városba

látogatók,

és

ezen

belül

minden

kor

és

társadalmi

helyzetű

csoport)

életminőségének javulásához. A társadalmi hatás tehát nem csupán a helyi lakosságon belül érvényesül, hanem az egész város és azon túl terjedő népességre is kiterjed. Az akcióterület a város legforgalmasabb, szinte minden város- és térséglakó által bizonyos sűrűséggel használt területeit érinti. Az akcióterületen belül a közintézmények, új és rehabilitált közterületek és az új funkciók olyan módon kerülnek kialakításra, hogy az esélyegyenlőség szempontjai maximálisan érvényre jussanak. Ez a mozgásukban korlátozottak és a közösségi beilleszkedésükben egyébként is nehézségekkel küzdő, testi fogyatékkal élő fiatalok számára az akcióterületen kialakítandó új közszolgáltatásokat nyújtó épület könnyebb fizikai hozzáférhetőségét (rámpák) biztosít. A fejlesztések az akcióterület érintett közterületein való könnyebb, akadálymentes mozgást gyalogjárdák könnyebb megközelíthetőségét, az azokon történő akadálytalan haladást eredményezik. Az új Ifjúsági Ház, mint közösségi tér azok számára is lehetővé teszi az infokommunikációs technológiák megismerését és mindennapi életbe épülését, akik esélyei erre különböző pl. szociális

okok

miatt

rosszabbak.

A

mozgásukban korlátozottak

és

a

közösségi

beilleszkedésükben egyébként is nehézségekkel küzdő, testi fogyatékkal élő fiatalok számára mindezt az intézmény könnyebb fizikai hozzáférhetőségével (rámpa) is biztosítják. A fejlesztésekkel az akcióterület közterületei is akadálymentessé válnak, ezáltal az összes használó számára, ezen belül is a mozgásukban korlátozottak, kisgyermekes, babakocsis felnőttek, idősek számára lesz megkönnyítve azok mindennapi használata. Az érintett társadalmi csoportok a fejlesztések hatásaként egyenlő eséllyel férnek hozzá közterületekhez (parkok, gyorsabb megközelítést biztosító forgalmi összeköttetések, közterek), intézményekhez és helyi látnivalókhoz, így az új fejlesztések napi tevékenységük részévé válnak. Az ilyen irányú beavatkozások egyértelműen ezen hátrányos helyzetű csoportok fizikai védelmét és esélyegyenlőségének biztosítását is jelentik, ezzel elősegítve a jelenleginél fokozottabb társadalmi integrációjukat. A fejlesztések révén a város •

A

kor

elvárásainak

megfelelő

infokommunikációs

eszközökkel

ellátott,

az

esélyegyenlőség elveinek mind fizikálisan, mind ténykedésében maradéktalanul megfelelő Ifjúsági Házhoz jut; •

Magas

minőségű

közterületekhez

jut,

amelyek

alkalmasak

valódi

agóra

(találkozóhely) funkció betöltésére és a lakosokat integráló szerephez jutnak;

146


•

A napi forgalom lebonyolítását megkönnyítő új útkapcsolathoz jut, ami enyhíti a forgalmi problémákat és az ezáltal generálódó társadalmi feszültségeket.

A megújuló közterületek, pl. Halköz kiteresedése és a Nagytemplom mögötti park egy része alkalmasak arra, hogy a jeles napokon megrendezett városi programok a lakosság minél szélesebb tömegeit mozgassa meg, azok kulturáltan és biztonságos körülmények között szórakozzanak.

5.5.3 Környezeti hatások A város-rehabilitációs területe Debrecen város kijelölt akcióterületére koncentrálódik ezzel látszólag növeli a területi életminőséget érintő különbségeket az akcióterületen belül és kívül eső városi területek között. Fontos azonban látni, hogy ez az anomália csupán rövidtávon érvényes és látszólagos. A fejlesztések olyan beavatkozásokat takarnak, amelyek (a fentiek szerint) végső soron a város egész lakosságát érintik. A lakóhelyükön kívül a városközponti területe az, ahol az emberek napi ügyes-bajos dolgaikat intézik (bevásárlás, ügyintézés), itt veszik igénybe az intézményi és kereskedelmi szolgáltatásokat is, gyermekeik ide járnak iskolába stb. A beavatkozás fizikai következményeit tekintve egy magasabb minőségű városi tér keletkezik a város akcióterületén, ugyanakkor ez nem eredményezi közvetlenül az egyébként sem kifejezetten szélsőséges területi társadalmi egyenlőtlenségek megváltozását. A beavatkozások sokkal inkább az egész városi és tágabb értelemben a kistérségi lakosság számára jelent nivellálódást az életminőség tekintetében a megye és az ország hasonló nagyságrendű városaihoz képest. A komplex város-rehabilitáció eredményeként a jelenleginél magasabb esztétikai kvalitással bíró, szerethetőbb belváros alakítható ki Debrecenben, amely a társadalmi és gazdasági hozadékon túl pozitív, és bizonyos mértékben negatív hatást is gyakorol a települési környezetre. Az adottságokhoz alkalmazkodó és a használók egészségesebbek,

könnyebben

fenntarthatók,

igényeit kiszolgáló zöldfelületek

egyben

hozzájárulnak

a

lakosság

környezettudatosságának fokozódásához. A fejlesztések közül a település levegőminőségére a közlekedési rendszer fejlesztése bír a legfontosabb befolyással. A nyugati kiskörút megnyitása várhatóan jelentős közlekedési áramlást generál, ami jelentős növekedést eredményez a légszennyezettséget illetően a közvetlen akcióterületen, azonban a város más részein jelentős forgalomcsökkentő hatása lesz. A közvetett hatás közömbösítése érdekében az összesen négy sávos út a tervek szerint középen fásított zöld sávval lesz elválasztva.

147


A városi zöldfelületek növelése kedvező hatást gyakorol a szennyezőanyagok megkötésével és a városklíma befolyásolásával. A zöldfelületi elemek fejlesztése, átalakítása, elősegíti ezek egészségesebb működését, így a levegőminőségre gyakorolt kedvező hatások fokozódnak. A város-rehabilitációs program a burkolt területek arányának növekedésével jár (nyugati kiskörút), amely területfoglalásával a talajra, talajéletre kedvezőtlen hatást gyakorol. A zöldfelületek fejlesztése (a borítással érintett terület közepén), rehabilitációja mindazonáltal kedvezően befolyásolja a talajok vízháztartását, oxigénellátottságát és anyagcseréjét. Városi környezet révén a biodiverzitást elsősorban a nagyobb kiterjedésű zöldfelületek befolyásolják kedvezően, de a zöldfelületi elemek hálózatba szervezése, az élőhelyi adottságoknak

megfelelő, változatos növényalkalmazás is jelentősen hozzájárul a

fajgazdagság növekedéséhez: élőhelyet, búvó, táplálkozó és fészkelőhelyet biztosít az állatvilág települési környezetet toleráló fajai számára. Környezetre legnagyobb részt közvetetten ugyan, de mégis jelentős hatást gyakorol a városfejlesztési projektnek, a környezettudatos gondolkodás helyi szintű erősítését célzó soft eleme. Ebben, a különböző szemléletformáló programok, rendezvények és a hozzájuk kapcsolódó

ismeretterjesztő

elhelyezése

is

szerepel,

anyagok ami

elkészítése

közvetlenül

és

mellett

szelektív

látványosan

hulladékgyűjtők

próbálja

segíteni

a

környezettudatosságot aktívan, mindennapi életükben alkalmazni akarók életét.

148


5.6. Kockázatok 5.6.1.

A projekt megvalósítása során felmerülő kockázatok

Társadalmi kockázatok Leírás

Valószínűség

Következmény

Megjegyzés / a kockázat kezelésének módja

Magyarország iránti turisztikai kereslet csökkenése negatívan érinti Debrecen régióközpont turisztikai forgalmát.

Alacsony

A turisztikai fejlesztések hatásainak kioltását eredményezheti.

Debrecennek hatékony és fokozódó városmarketing tevékenységet szükséges folytatnia, annak érdekében, hogy a kockázati tényező bekövetkezésével arányaiban az országos turisztikai forgalomban való részesedése ne csökkenjen.

A lakossági támogatottság csökken

Közepes

A projekt politikai csatározások témájává válik, az előkészítés elhúzódik.

A lakosság folyamatos és részletes tájékoztatása, illetve az előkészítés / tervezés folyamán a lakosság érdekeinek figyelembe vétele. Jó kommunikációval és az érintett felek, civil szervezetek bevonásával a kockázat mérsékelhető.

A belváros forgalmának tartós akadályozása

Közepes

A beruházás során, különösen a közlekedésfejlesztési beruházások esetében elkerülhetetlenül torlódások, nehézségek jelentkeznek a város közlekedésében, életében, amelyek elégedetlenséghez vezethetnek a lakosság körében. Az ilyen elégedetlenség a projekt célkitűzéseit is veszélyeztetik, amennyiben a beruházás egyik fő célja a lakosság életkörülményeinek javítása, illetve elégedettségük növelése.

A kivitelezéssel összefüggő környezeti terhelések, és a logisztikai torlódások megelőzése érdekében az akcióterületen rendszeres tájékoztatás szükséges a megvalósítás ütemezéséről, az ellenérzés kialakulásának ellensúlyozására. A projekt megvalósítása során a kivitelező logisztikai ütemtervet készít, amely lehetővé teszi a legmegfelelőbb kivitelezéssel összefüggő tevékenységek (deponálás, felvonulás, szállítás stb.) összehangolását.

Jogi környezet megváltozik (szabályozási terv).

Közepes

Az átadás késik. A ráépülő projektek nem kezdődhetnek meg.

Célszerű az Önkormányzaton belül megfelelő kommunikációt fenntartani, hogy az erre irányuló változtatások a projektet ne befolyásolják negatívan.

A pályázati elemek végrehajtásában részt vállaló partnerek (vállalkozások, civil szervezetek, Önkormányzat) kapcsolattartása lanyhul, kapcsolata megromlik, a működtetés egymás tevékenységére alapozott rendszere megbomlik

Alacsony

A komplex projektben résztvevő partnerek közötti együttműködés felbomlása veszélyezteti a gördülékeny, határidőre történő lebonyolítást.

A partnerkapcsolatok életben tartása érdekében a projektmenedzsment folyamatosan tájékoztatja az érintetteket a megvalósított tartalom állapotáról a fenntarthatóság és továbbfejlesztés érdekében megteendő egymás érdekét szolgáló feladatokról.

149

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv Pénzügyi kockázatok Leírás

Valószínűség

Következmény


Az előkészítésre szánt források szűkösek

Közepes

A projekt előkészítése elhúzódik, a projekt alacsony szakmai színvonalon kerül előkészítésre, amely veszélyezteti a sikerességet. A nem elég körültekintő tervezés a megvalósítás és az üzemeltetés során műszaki és munkaszervezési problémákat okoz.

Az előkészítésre minden esetben megfelelő forrásokat kell biztosítani, és az előkészítési feladatokra megfelelően hosszú időt kell szánni az ütemezés szakmai szempontjainak megfelelően.

Pályázati forrás rendelkezésre állása

Közepes

A projekt elmarad.

megvalósítása

Lehetséges további pályázati lehetőségek feltárása, magánbefektetők felkutatása. A projekt megvalósítása érdekében célszerű a város más rehabilitációs projektjeivel való együttes kezelésének végiggondolása, a pályázati célokhoz való szorosabb illeszkedés érdekében.

Az önerő hiánya

Közepes

A projekt pénzügyi támogatottsága megszűnik, a projekt meghiúsul.

A projektgazdának megfelelő forrásokat kell felszabadítani az önerő biztosítására. Lehetőség nyílik továbbá külső forrásbevonásra (hitel, kötvény)

A közbeszerzési eljárások lefolytatásának bonyolultsága, elhúzódása

Magas

A projekt megvalósítása elhúzódik, nem a szakmailag legmegfelelőbb szervezetek vesznek részt az előkészítésben és az építési munkálatokban.

A közbeszerzési eljárások lefolytatását tapasztalt, a projekt céljait előtérbe helyező szervezetek, személyek közreműködésével kell elvégezni.

A projekt költségei meghaladják az előzetesen meghatározott értéket

Magas

A források szűkülése miatt a projekt meghiúsul.

A projekt magas szintű előkészítése során figyelemmel kell lenni az előzetes költségbecslésekre és a költséghatékony megoldások alkalmazására. Megfelelően kiírt közbeszerzésekkel és a körültekintően megkötött szerződésekkel csökkenthető a költségnövekedés esélye.

Évközi ÁFA változás (20%-os ÁFA 25%-osra módosult)

100%

Az ÁFA emeléséből származó többletköltség projektgazdára eső részének finanszírozása nehézségeket okoz.

Az ÁFA évközi emelésének hatásait a ROP IH által kidolgozott, a ROP-ok esetében alkalmazandó ÁFA-kompenzációs eljárásrendnek megfelelően kívánjuk kezelni.

Műszaki kockázatok Leírás Régészeti feltárás miatti csúszás

Valószínűség Alacsony

Következmény Az esetleges munkák eredményeznek.

régészeti késéseket

Megjegyzés / a kockázat kezelésének módja Az Önkormányzat és a feltáró régészek közötti optimális együttműködés révén csökkenthető a kockázat bekövetkezésének valószínűsége.

150

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv A projekt komplexitása miatt a kiviteli tervek nem illeszkednek egymáshoz megfelelően.

Közepes

A kiviteli munkák és a projekt befejezése elhúzódik, így a projektgazda Önkormányzat nem tud megfelelni az uniós támogatások n+2 szabályának, a támogatás visszafizetésére kényszerül az Önkormányzat.

Tervezői művezetés megbízással a szakági kiviteli tervek közötti összhang hiánya miatt fellépő problémák gyorsan kezelhetők.

A projekthez kapcsolódó kisajátítási eljárások elhúzódásának kockázata

Közepes

A projekt előkészítése során a beruházás helyszínéül szolgáló telkek kisajátítása jelentős bizonytalanságot hordoz magában, főleg az ütemezés tekintetében.

Már az előkészítés során fel kell vennie az Önkormányzatnak a kapcsolatot a tulajdonosokkal, hogy a megvalósítás kezdetére rendezett tulajdonviszonyokkal indulhasson a kivitelezés.

Az építési beruházási engedélyek kockázata

Közepes

Az építési beruházások megvalósításához építési engedély megszerzésére van szükség, amelynek beszerzése jelentős időráfordítást igényel. Az engedélyeztetés elhúzódása jelentősen késleltetheti a beruházások megvalósítását.

Az akcióterületen jelen pályázat keretében tervezett valamennyi engedélyköteles tevékenységre, engedélyezési és megvalósítási ütemterv készült, melynek alapján a beruházás terv szerinti ütemezése biztosítottnak tekinthető.

Műszaki-kivitelezési problémák felmerülésének kockázata

Magas

A projektek tervezése során előfordulhat, hogy nem várt nehézségek merülnek fel, ami az elképzelttől eltérő, drágább műszaki megoldást tesz szükségessé az eredetileg tervezettnél.

Az önkormányzat és a projektmenedzsment szervezet a projekt előkészítése során előtérbe helyezi a megfelelő tartalék időkkel bíró ütemezés összeállítását, különös tekintettel a műszaki megoldások technológiai (időjárás, minőségbiztosítás stb.) előfeltételeire, valamint a rendelkezésre álló finanszírozások források összehangolását és biztosítását.

Nem megfelelő műszaki teljesítés kockázata

Közepes

Alvállalkozókkal, szállítókkal történő teljesítés esetén előfordulhat, hogy nem megfelelő minőségben teljesítenek, amely a projekt időbeli ütemezését módosíthatja, illetve költségeket is növelhet. A kockázat felmerülésének valószínűsége kötbérrel, garanciavállalással csökkenthető.

Az önkormányzat és a külső projektmenedzsment, már a közbeszerzési kiírások során olyan referenciák bemutatására és garanciák vállalására kötelezi a beszállítókat, szolgáltatások elvégzőjét, amely elősegíti a megfelelő műszaki minőség biztosítását. A projekt előkészítése során a tervezésből eredő és a kivitelezés során előfordulható anomáliák megelőzése céljából a legjobb helyben elérhető technológiával megvalósítható tervet fogadja el és hagyja jóvá.

A kivitelezés során a szállítók nem tartják be a szállítói határidőket.

Közepes

A kiviteli munkák és a projekt befejezése elhúzódik, így a projektgazda Önkormányzat nem tud megfelelni az uniós támogatások n+2 szabályának, a támogatás visszafizetésére kényszerül az Önkormányzat.

A kivitelezővel kötött vállalkozási szerződésben a befejezés csúszása miatt olyan kötbért kell meghatározni, ami fedezi az Önkormányzatnak a projekt tervezettek szerint történő lezárása elmaradásából származó kockázatát.

151


Gazdasági kockázat Leírás A projektben tervezett magánerős beruházás nem valósul meg

5.6.2.

Valószínűség Alacsony

Következmény Nem valósul meg a kötelező magántőke-bevonás

Megjegyzés / a kockázat kezelésének módja A magánberuházó újra megerősítette a projekthez kapcsolódó beruházás megvalósulásáról szóló szándéknyilatkozatát. Ha ennek ellenére a tervezett magánberuházás mégsem valósulna meg, a projekthez kapcsolódóan új, a tervezési útmutatóban előírt mértékű magánberuházást fog bevonni a projektgazda az akcióterületen.

A projekt üzemeltetése kapcsán felmerülő kockázatok

Pénzügyi / gazdasági kockázatok Leírás

Valószínűség

Következmény


A megvalósított projektelemek működtetési költsége magas lesz

Alacsony

Az üzemeltetés költségeit nem képes az Önkormányzat finanszírozni.

A projekt egyik jelentős célkitűzése a fenntartható üzemeltetés biztosítása környezetbarát technológiák és anyagok alkalmazásával.

A város esetlegesen csökkenő adóbevételei és egyéb előre nem látható költségvetési prioritások miatt a projekt eredményeinek fenntartására nem fordít elegendő forrást.

Közepes

A projektelemek működtetése nehézségekbe ütközik, ezáltal deficitessé válnak, mely az Önkormányzati költségvetésben mutatkozik.

A fenntartásra fordítandó források állandó tételei a költségvetésnek. A szélsőséges helyzetekben (forráshiány) a város partnerkapcsolatain keresztül igyekszik a projekteredmények fenntartása biztosításának feltételeit megteremteni (pl. civilek erőteljesebb szerepvállalása az Ifjúsági Házban).

Az ingatlanok értéke nem a várt mértékben emelkedik

Alacsony

Elmaradnak a várt gazdasági, lakossági, vállalkozói beruházások.

A fejlesztések ténye önmagában hozzájárul az akcióterület imageének javításához, ami közvetve hat az itt található ingatlanok árának emelkedésére.

Az akcióterületen és város egyéb akcióterületein tervezett beavatkozások megvalósításának elmaradásával a városközpont megújulásából származó szingergikus hatások elmaradnak.

Közepes

A beavatkozások eredményinek nem dinamizáló, hanem költségvetési kiadás növelő hatása lesz Debrecenben.

A város figyelmet fordít arra, hogy a 2007-2013-as akciótervi időszakban Debrecen minél több és jobb minőségű pályázatot nyújtson be a város egyéb fejlesztéseinek megvalósítása érdekében. A fejesítések párhuzamos megvalósítása szinergikus hatásain keresztül hozzájárul a beavatkozások hatékonyságának és komplex társadalmi gazdasági hatásának erősödéséhez.

152

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv A makrogazdasági kontextus negatív változásai (fizetőképes kereslet csökkenése) miatt az akcióterület vállalkozásai, nem vagy nem elég hatékonyan képesek a fejlesztésben érintett szolgáltatások, üzletek, vendéglátó ipari egységek fenntartására, működtetésére.

Közepes

A befektetések nem képesek lehetőségeikhez képest a vállalkozásélénkítés céljait szolgálni.

A makrogazdasági változások életminőséget és vásárlóerőt befolyásoló hatásai a város és projektmenedzsment kompetencia szintjét meghaladják, nem kivédhető.

Műszaki kockázatok Leírás

Valószínűség

Következmény


Az építési, felújítási munkák minőségéből, vagy külső független körülményből adódó műszaki problémák.

Alacsony

Karbantartási megnőnek.

költségek

A kivitelező a vállalkozási szerződésben meghatározott időpontig garanciát vállal a felmerülő problémák megoldására illetve a garancia időszak után vállalja a karbantartási munkák elvégzését.

A turisztikai funkciókkal bővülő Nagytemplom mögötti parkban jelentkező növekedő átmenő gyalogos forgalom gyorsabb elhasználódást eredményezhet a (a funkcióbővítés kockázata a használati intenzitás növekedése)

Magas

A közterület fenntartási költségek növekedése.

A Nagytemplom mögötti park esetében egy intenzívebb karbantartási növénypótlási igénnyel kell eredendően számolni. Az átvezető és a turisztikai vonzerőket megközelítő gyalogutak megfelelően szélesre tervezettek kell, hogy legyenek (alternatív zöldfelületeken átvezető útvonalak elkerülését célzandó). Fenntartási költséghányadot arányosan nagyobbra szükséges tervezni.

A működtetés részeként szerepeltetett parkőri feladatkör elmaradása vagy nem kellően hatékony működtetése esetén az általános tendenciaként növekedő vandalizmus miatt a közterületi fejlesztések eredményei (utcabútorok, zöldfelületek) állapota a megvalósítást követően rövid időn belül amortizálódik

Magas

A közterület fenntartási költségek növekedése.

A parkőri intézmény híján a helyi partner civil szervezetek intenzíven bekapcsolódnak a fejlesztett zöldfelületek ellenőrzésébe. A civilek mellett a Református Gimnázium speciális tanulócsoportjai (pl. környezetvédelemmel foglalkozó szakkörök) is csatlakoznak a tevékenységhez.

153

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv Erősödő gépkocsiforgalom belvárosban

Magas

A nyugati kiskörút által gerjesztett erősödő gépkocsi használat és növekvő forgalom miatt az akcióterületen kialakított további parkolóhelyek nem enyhítik kellő hatékonysággal a városközpontra jellemző parkolási gondokat.

Az Önkormányzat támogatja az akcióterületen és annak környezetében további vállalkozói kompetenciában létrehozandó alternatív parkolási lehetőséget biztosító beavatkozásokat (vállalkozói szféra tevékenységei)

Közepes

A belváros légszennyezettségi mutatóinak romlása

A zöldfelületi fejlesztek esetében az akcióterület kapcsán figyelmet kell fordítani arra, hogy a Nyugati kiskörút mellékutcáiban komolyabb fasorok és zöldfelületi elemek jelenjenek meg.

a

A nyugati kiskörút megépülésével a légszennyezés oly mértékben növekedik, hogy az annak közömbösítésére létrehozott zöld sáv nem képes annak semlegesítésére.

5.7 A városrehabilitációs terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések Debrecen Megyei Jogú Város a korábbi partnerség alapú tervezési gyakorlatának megfelelően kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a helyi társadalmat intenzíven bevonja az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Akcióterületi Terv kidolgozásába és az abban foglaltak megvalósításába egyaránt. Amellett, hogy az Önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos, már a tervezés kezdetekor megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. Az Önkormányzat az Akcióterületi Terv készítése kapcsán több szinten folytatott partneri egyeztetéseket egyrészt a helyi lakossággal, másrészt az akcióterületen működő vállalkozásokkal a tervezett beruházások, fejlesztési szándékok bemutatása, véleményezése és a helyi igények megismerése céljából. Az Önkormányzat megbízásából az Emlékkert, Romkert, Veres Torony kialakítása vonatkozásában Tanulmányterv került kidolgozásra, amely közmeghallgatás keretében a Művelődési Házban a polgármester és a tervező részvételével bemutatásra került. A tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban meglehetősen nagy érdeklődés mutatkozott. A Nyugati kiskörút kiépítésének koncepciója évek óta napirenden van, és az ezzel kapcsolatos tervek, koncepció társadalmasítása folyamatosan zajlik. A lakosság részéről nagy az elfogadottsága a tervnek, hiszen megoldja a belváros közlekedési problémáit. Az akcióterületi fejlesztések tervezése még intenzívebb lakossági párbeszédet igényel, amire az érintett akcióterületeken szervezett szükségletorientált lakossági fórumok nyújtanak lehetőséget. Az előkészítési szakaszban megrendezésre került egy lakossági fórum, ahol az érdeklődők kifejthették véleményüket, melyek beépültek mind az IVS-be, mind az 154


Akcióterületi Tervbe. Az IVS tervezete letölthető formában felkerült Debrecen Megyei Jogú Város honlapjára is (www.debrecen.hu), biztosítva ezzel a még szélesebb körű nyilvánosságot, illetve az e-mail útján történő véleménynyilvánítás lehetőségét is. A partnerségi egyeztetések következő lépését a jelen pályázat apropója kapcsán az akcióterületen működő vállalkozások direkt megkeresése jelentette az együttműködési szándékok feltérképezése érdekében. Az Önkormányzat a terület integrált rehabilitációjába, a gazdasági funkciók erősítése, a jelenleginél szélesebb és magasabb színvonalú szolgáltatási kínálat biztosítása érdekében a helyi vállalkozókkal együtt kíván működni. Az előkészítés során sor került vállalkozói fórum lebonyolítására, mely alapján a résztvevők által elmondott javaslatok beépítésre kerültek a Tervbe. Az akcióterületen lévő vállalkozások megkeresésre kerültek annak érdekében, hogy a városi, közösségi projektelemek mellett magánberuházások is megvalósuljanak a projekt keretében. A tervezett magánberuházások külön fejezetben kerülnek bemutatásra. A lakossági, vállalkozói, civil észrevételekről készített összefoglalót az 1. sz. melléklet tartalmazza. A

megkeresések

eredményeként

jelen

pályázat

együttműködő

partnerként

egy

magánberuházó kerül bevonásra: a Körút Irodaház Építő és Hasznosító Kft. A partnerség keretében a soft elemek lebonyolítása tekintetében DMJV Önkormányzata 4 civil szervezetet von be konkrét feladatok ellátására (lásd. Soft elemek fejezetét), akik a megkötött

konzorciumi

szerződés

keretében

vállalják

a

tervezett

programelemek

megvalósítását. A partnerségi lépések, egyeztetések és a kétirányú kommunikáció, mint látható Debrecenben már egy megkezdett folyamat, tulajdonképpen a tervezett fejlesztések előkészítő lépései során is működő folyamat, amelyet mind nagyobb hatékonysággal és szélesebb körre kiterjesztve folytatni kell a megvalósítás és az üzemeltetés, illetőleg a terület további fejlesztései kapcsán. Ezt szolgálják a korábbi fejezetekben már bemutatott, a beruházásokat kísérő un. soft tevékenységek, a projektindító és záró rendezvények, az ifjúsági programok, amely a fiatalabb generációkkal való partnerség-építést szolgálja, másrészt a környezettudatos személet erősítését célzó akciók is a partnerség-építés, a helyi identitás erősítése céljából kerülnek megrendezésre. A rendezvényeken lehetőség nyílik a Városrehabilitációs projekt ismételt, részletesebb bemutatására, a tervezett fejlesztések előrehaladásával kapcsolatos helyzetjelentésekre, és az érdeklődők kérdéseinek, észrevételeinek megvitatására. A tervek szerint az első, azaz a projektnyitó rendezvénynapokra rövid szemléltető kiadvány kerül kiadásra a szélesebb közönség tájékoztatása érdekében.

155


A település életében mindenképpen nagy újdonságot jelent a Városközpont rehabilitációja kapcsán kiépített és kiépítendő széleskörű partnerség, participáció, amely révén a város Önkormányzata a tervezés és megvalósítás teljes fázisába bevonja a helyi társadalom szereplőit,

a

lakosokat

és

vállalkozókat.

Azaz

nem

kész

megoldásokkal,

és

megváltoztathatatlan tervekkel áll elő, ezzel is biztosítva a projekt kockázatainak, a lehetséges konfliktusoknak a mielőbbi felszínre kerülését, megvitatását, egy mindenki, de legalábbis a többségi társadalom számára elfogadható konszenzusos megoldás kiérlelését.

156


6. A megvalósítás intézményi kerete 6.1. Az akcióterületi menedzsment A Városrehabilitáció 2007-2013 Kézikönyv a városok számára, valamint a Tervezési útmutató a Megyei Jogú Városok Városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz c. dokumentumok a megyei jogú városok számára kötelezően írja elő városfejlesztő társaság létrehozását. DMJV Önkormányzata olyan már működő nonprofit gazdasági társaságot szeretne városfejlesztő társaságként megjelölni, amely többségi tulajdonában van, és jelenleg is számos város- és területfejlesztési feladatot lát el. DMJV Önkormányzat álláspontja szerint egy ilyen típusú társaság alkalmassá tehető a városfejlesztő társasággal szemben megfogalmazott elvárások teljesítésére, a szükséges feladatok lebonyolítására, így nem indokolt új társaság létrehozása. Megfigyelhető

tendencia,

hogy

DMJV

Önkormányzata

az

elmúlt

években

a

városfejlesztéssel kapcsolatos feladatok egyre jelentősebb részét ilyen típusú társasághoz delegálta. Az alábbi típusú városfejlesztési tevékenységek számottevő részének ellátása valósult meg ilyen formában: •

Településfejlesztési

dokumentumok

készítése,

a

tervezés

koordinálása

(településfejlesztési koncepció, stratégia, operatív program, Debrecen Fejlesztési Pólus Programja, stb.) •

Konkrét településfejlesztési akciókhoz kötődő tervezési tevékenység, koordináció (pl. DMJV Integrált Városfejlesztési Stratégiájának elkészítése, Akcióterületi Terv véleményezése, az Európai Neutronkutató Központ magyarországi pályázatához a Debrecent érintő feladatok koordinálása)

•

Forrásfeltárás és projektgenerálás DMJV Önkormányzata számára (az ÚMFT operatív

programjai

akcióterveinek

értékelése

és

összefoglalása,

a

DMJV

Önkormányzata szempontjából releváns konstrukciók megjelölése, a konstrukciók folyamatos nyomon követése, konkrét projekt elképzelések összegyűjtése az önkormányzat szakosztályaitól, projektcsatornázás) •

Pályázatírás DMJV Önkormányzata számára számos témában (kerékpárút fejlesztés, oktatás, kultúra, intézményfejlesztés, képzés stb.)

•

Projektmenedzsment tevékenységek ellátása (többek között jelentős infrastrukturális beruházás menedzsment feladatainak ellátása)

A fentiek figyelembe vételével DMJV Önkormányzata 2009. januárjában közé tett nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként az Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft.-t választotta ki a Városfejlesztési Társaság feladatainak ellátására. 157


DMJV Önkormányzat vagyonkezelési gyakorlata DMJV Önkormányzata forgalomképes vagyona jelentős részének kezelésére 1994-ben egyszemélyes gazdasági társaságként megalapította a Cívis Ház Kft-t, a mai Cívis Ház Zrt. jogelődjét. A közgyűlés döntésével összhangban megkötésre került a felek között a kezelés jogi és pénzügyi kereteit szabályozó Vagyonkezelési Szerződés. Az Rt-vé alakuláskor a korábban kezelésbe adott lakás- és nem lakás célú ingatlanok döntő részét az Önkormányzat apportálta a társaság vagyonába, így az saját tulajdonaként funkcionál. A kezelésébe átadott /döntően korlátozottan forgalomképes/ ingatlanokat a társaság idegen tulajdonként, a tulajdonos mindenkori döntései alapján kezeli, kivéve a külön szabályozott eseteket. A Cívis Ház kezelésébe át nem adott, illetve a társaságba be nem apportált önkormányzati forgalomképtelen,

illetve

részben

forgalomképtelen

vagyon

(pl.

közterületek,

közintézmények) kezelési feladatait DMJV Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztálya látja el. A Cívis Ház Zrt. 2000-ben a Debreceni Vagyonkezelő Rt. – a városi tulajdonú gazdasági társaságokat magába tömörítő holdingszervezet – tagvállalata lett, és az ingatlanfejlesztési profil ettől kezdve kiemelt jelentőségűvé vált. A cég tevékenységi köre az évek folyamán fokozatosan bővült, és a kezdeti városi és közcélú feladatok ellátásán túl mára Debrecen ingatlan- és városfejlesztésében fontos szerepet betöltő szervezetté vált. DMJV Önkormányzata a jogszabályokkal és szerződésekkel szabályozott, jelenleg jól működő vagyonkezelési rendszerébe kívánja illeszteni a városrehabilitációs projektek megvalósítását.

A

leendő

városfejlesztő

társaságot

direkt

módon

vagyonkezelői

jogosítvánnyal nem kívánja felruházni, a társaságnak viszont koordinációs szerepet kell majd ellátnia az Akcióterület fejlesztéssekkel érintett vagyonelemeinek vonatkozásában. A Belvárosi Akcióterületen jelen pályázat keretében fejlesztéssel érintett vagyonelemek kezelése és fenntartása is DMJV Önkormányzat feladata, mivel ezen vagyonelemek tulajdonosa és kezelője az Önkormányzat. Az akcióterületen több olyan ingatlan található, amelyek a Cívis-Ház kezelésében áll, viszont ezek nem érintettek a jelen pályázat keretében.

Az

akcióterületi

fejlesztések

szinergiája

azáltal

biztosított,

hogy

a

vagyongazdálkodási kompetenciával rendelkező Polgármesteri Hivatal és Cívis Ház Zrt, valamint az akcióterületen koordinációs szerepet betöltő Városfejlesztő Társaság egyaránt a stratégia irányait kijelölő DMJV Önkormányzatának felügyelete alatt áll.

158


A városfejlesztő társasággal szemben támasztott elvárások •

A városfejlesztő társaság az Önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az Önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelölője.

•

A városfejlesztő társaság feladata az Akcióterület stratégiai fejlesztései céljainak és programjának operatív érvényesítése, a horizontális elemek, azaz a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség, illetve a nyilvánosság biztosítása.

•

A társaság 50% feletti közvetlen DMJV Önkormányzat tulajdonban legyen a hatékony önkormányzati irányítás és ellenőrzés biztosításának érdekében (ennek a feltételnek szerződéskötésre kell teljesülnie)

•

Az önkormányzat az ATT alapján megbízási szerződést köt a városfejlesztő társasággal a városfejlesztési akció megvalósítására, a városfejlesztő társaságnak az ATT minden egyes éves szakasza teljesítéséről beszámolót kell készítenie a megbízó felé, amelyet a közgyűlés fogad el.

•

A városfejlesztő társaságnak minden évben el kell készíteni a következő évre vonatkozó városfejlesztési akció aktualizált tervét, amelyet a közgyűlés az éves beszámolóval együtt fogad el.

•

A városfejlesztő társaságnak az önkormányzat hivatala felé történő rendszeres (negyedéves) jelentéstételi kötelezettsége legyen, amely biztosítja az önkormányzat számára a folyamatos ellenőrzés, és a társaság irányításába történő beavatkozás lehetőségét.

•

A városfejlesztő társaságnak napi kapcsolatban kell állnia DMJV Polgármesteri Hivatalának illetékes osztályaival (elsősorban Városfejlesztési Főosztály, Pénzügyi Osztály, Városfejlesztési szakmai főtanácsadó) a közvetlen, projekt-szintű felügyelet biztosítása érdekében

•

A támogatási szerződés alapján vállalt kötelezettségnek megfelelően a városfejlesztő társaságnak könyveléstechnikailag külön kell nyilvántartania mind a bevételt, mind a felhasználást. A társaság pénzügyi, könyvelési rendszerei lehetőséget kell, hogy biztosítanak a városfejlesztési tevékenység eredményeinek folyamatos követésére. Ezen túl külön bankszámla megnyitásával a pénzmozgások közvetlenül is ellenőrizhetővé válnak.

•

A városfejlesztő társaság feladatait ellátó társaság úgy készíti el üzleti tervét, hogy abban önálló fejezetként jelenjen meg a városfejlesztési társasággal kapcsolatos valamennyi tevékenység és annak pénzügyi háttere.

•

A városfejlesztő társaságnak nem feladata a vagyongazdálkodás, viszont a városrehabilitációs

forrásokból

támogatott

akcióterület

ingatlanfejlesztéseinek

esetében koordinációs szerepet kell ellátnia. Az akcióterület fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében már az akcióterületi tervek elkészítésétől kezdődően be kell vonni a projekt lebonyolításának folyamatába a DMJV Önkormányzat ingatlanvagyonát kezelő Cívis Ház Zrt, a forgalomképtelen és a korlátozottan

159


forgalomképes önkormányzati ingatlanvagyont érintő beruházások esetében pedig DMJV Polgármesteri Hivatalának

(Városfejlesztési Főosztály, Vagyonkezelési

Osztály) szakembereit is. Ugyanezen célok elérésének érdekében az önkormányzat vagyonkezelői által az Akcióterületen tervezett fejlesztések esetében egyeztetniük kell a városfejlesztő társasággal is. •

A városfejlesztő társasággal szemben elvárás a piaci szemléletű menedzsment és eredményorientált működés.

•

A városfejlesztő társaság az akcióterület vonatkozásában a fejlesztési szemléletet kell, hogy előtérbe helyezze a „fiskális” megközelítéssel szemben, azaz az akcióterületen városrehabilitációs forrásokból támogatott projektelemekből származó bevételeket további rehabilitációs célokra kell fordítania.

További teendők •

A városfejlesztő társasággal megkötendő Alapszerződést az önkormányzatnak meg kell alkotnia a támogatási szerződések megkötéséig. Az Alapszerződésben rögzíteni kell, hogy DMJV az ÉAOP 2007-2013 között rendelkezésre álló városrehabilitációs forrásaiból finanszírozott projektek megvalósításával a városfejlesztő társaságot bízza meg.

•

DMJV Önkormányzatának a támogatási szerződés megkötéséig el kell készítenie a konkrét akcióterületre vonatkozó rehabilitációs szerződést.

•

Az

akcióterületen

támogatással

megvalósuló

projektek

eredményének

városrehabilitációs célokra történő felhasználása kötelezettségként szerepelni fog a konkrét akcióterületre megkötendő rehabilitációs szerződésben. •

A városfejlesztő társaság szerepét betöltő társaságnak szervezeti és működési szabályzatát

úgy

kell

átalakítania,

hogy

abban

önálló

fejezetben

kerüljön

megfogalmazásra a városfejlesztő társasági feladatok ellátására vonatkozó SZMSZ. Ennek a fejezetnek tartalmaznia kell: a döntéshozatali eljárásrend, az igazgató és a munkatársak hatásköreinek és feladatainak bemutatását, a városfejlesztő által biztosított és a szolgáltatásvásárlással biztosított kompetenciákat. Az SZMSZ átalakításának a támogatási szerződés megkötéséig kell elkészülnie. •

Projekttársaság akcióterületi

létrehozását

projekt

igénylő,

esetén

a

befektető

közszféra

bevonásával

(önkormányzat)

megvalósuló nevében

a

projekttársaságban lehetőség szerint a városfejlesztő társaság vesz részt. •

A társaságon túl több érintett félnek is – önkormányzat, Cívis Ház Zrt. – ki kell nyilvánítania

az

akcióterületre

vonatkozó

fejlesztési

szemlélet

melletti

elkötelezettségét a „fiskális” szemlélettel szemben, annak érdekében, hogy az akcióterület ÉAOP-os városrehabilitációs forrásokból támogatott projektelemekből származó eredmények további rehabilitációs célokra fordítódjanak

160


6.2.

A projektmenedzsment feladatai és működése

A projekt kedvezményezettje Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a városfejlesztő társaság funkcióját és a projektmenedzsment feladatokat pedig a közbeszerzési eljáráson nyertes, a fent felsorolt elvárásoknak megfelelni képes társaság tölti majd be.

161

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv 23. ábra: A városrehabilitációs projekt megvalósításának projektmenedzsment ábrája

DMJV Közgyűlés, Gazdasági alpolgármester (vezetői felügyelet, irányítás)

Pénzügyi Osztály

Városfejlesztő társaság

Városfejlesztési Főosztály Kivitelezés felügyelete, operatív kapcsolattartás a Városfejlesztő Társasággal, a PH osztályai közötti koordináció a projekt vonatkozásában, üzemeltetés

Projektmenedzser

Szakmai együttműködők (helyi és kistérségi civil szervezetek)

Műszaki ügyintéző Pénzügyi ügyintéző

Magánberuházók (gazdasági projektelemek lebonyolítói)

Területi tervező Soft elemek koordinátora

számlakifizetések

Főépítész Várostervezési Osztály

„Soft” elemek lebonyolítója Kulturális Osztály és Főnix Rendezvényszervező Kht.

Vagyonkezelő

Közbeszerzési Osztály közbeszerzések lebonyolítása

Építész, mérnök DMJV ingatlan hasznosítója Cívis Ház Zrt.

Műszaki ellenőr Könyvvizsgáló

Külső szakértők

DMJV Polgármesteri Hivatal (PH)

Városfejlesztési szakmai főtanácsadó

Támogató Hatóság

162


6.2.1 A kijelölt akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek A városfejlesztő társaság az önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelölője. A Városfejlesztő Társaság feladata az akcióterület stratégiai fejlesztései céljainak és programjainak operatív érvényesítése, különösen a horizontális elemek tekintetében, azaz a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség biztosításában, illetve a nyilvánosság biztosításában. Az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterület teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek: •

Közreműködés az aktualizálásában.

•

Akcióterületi terv felülvizsgálata, aktualizálása önállóan vagy partner bevonásával.

•

Közreműködés a program végrehajtás 2013-ig terjedő időszakhoz tartozó ütemeihez szükséges stratégiai döntések előkészítésében.

•

Közreműködés a program végrehajtás 2013-ig terjedő időszakhoz tartozó ütemeihez szükséges Akcióterületi tervek készítésében, műszaki és tervezési előkészítésében. A projekt előkészítés munkáinak koordinálása (közreműködés tervek elkészíttetésében, kivitelezési munkák pályáztatásában a következő ütemekhez szükséges egyéb dokumentációk megrendelésében).

•

Befektetőkkel való tárgyalás, rehabilitáció érdekében.

•

Gazdaságfejlesztési elemek integrációja, a jelen projekt keretén túlmutató magánberuházások ösztönzési-, koordinálási-, és tájékoztatási célú, befektetőkkel történő, tárgyalások lebonyolításával.

•

Egyéb források felkutatása.

•

A projekthez kapcsolódó magánberuházói, építési tevékenységének koordinálása a támogatási szerződés teljesülése érdekében.

•

A gazdasági, civil, közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja az akcióterületi terv(ek)ben megfogalmazott szervezeti keretek között a tulajdonos (Önkormányzat) képviselőinek, szervezeti egységeinek és külső szakértőknek a bevonásával

•

Lakosság bevonása

•

A fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések (programok) megvalósítása önállóan vagy partner illetve szakértő bevonásával.

•

Megvásárlandó ingatlanok adásvételének, szükség esetén kisajátításának az előkészítése (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése) az önkormányzat nevében, javára, és költségvetésének terhére.

•

A tárgyi projekthez tartozó terület előkészítési munkáinak irányítása (bontások, közműépítési munkák egyeztetése, elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében).

•

Közreműködés a beruházók közbeszerzés útján történő kiválasztásában, a vállalkozói szerződések megkötésében a Polgármesteri Hivatal illetékes

Integrált

Városfejlesztési

szerződéskötés

Stratégia

előkészítése

felülvizsgálatában,

az

akcióterületi

163


szakosztályaival. A közbeszerzések Közbeszerzési Osztályának feladata.

lefolytatása

a

Polgármesteri

Hivatal

•

Az ajánlat dokumentációk és a szerződések elkészítése.

•

A projekt megvalósításának műszaki irányítása.

•

A munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele, a Polgármesteri Hivatal illetékes Osztályai, illetve szükség szerint külső szakértők (pl. független mérnök) közvetlen közreműködésével. (A közterületek-, közterületi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos feladatokat jelenleg a Polgármesteri Hivatal megfelelő osztályai végzik. Ezen ügyekben közreműködésük továbbra is szükséges, és megkerülhetetlen).

•

A projekt pénzügyeinek koordinálása (a megvalósítás költségeihez kapcsolódó számlák előkészítése, koordináció DMJV Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályával, kifizetési kérelmek elkészítése).

•

A projekt dokumentáció, adminisztrációs feladatainak ellátása, előrehaladási jelentések elkészítése.

•

Adminisztratív, információs, kapcsolattartási feladatok ellátása (kapcsolattartás a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal),

•

Projektfenntartás koordinációja, a beszámolók előírt rendszerességgel történő elkészítése a támogatással megvalósult projektek esetében.

•

Koordináció, kapcsolattartás és egyeztetések megszervezése a projektben szerepet vállaló és érintett összes céggel, szakértővel, felügyeleti és engedélyezési hatóságokkal, minisztériumokkal, intézményekkel, az engedélyeztetésben, tervezésben, jóváhagyásban, tenderfolyamatokban, építés-felügyeletben és üzembe helyezési eljárásokban érintett felekkel.

•

Értekezletek, rendezvények megszervezése, lefolytatása és szükség esetén emlékeztetők készítése.

•

A projekthez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági feladatok biztosítása;

•

Az Akcióterületen megvalósuló „soft” projektelemekkel való összhang megteremtése, melyeket a Kulturális Osztály bonyolít.

•

Az akcióterületen városrehabilitációs forrásokból támogatott projektelemekből származó bevételek visszaforgatása további rehabilitációs célokra.

6.2.2 A kijelölt akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatmegosztás DMJV Önkormányzatának Közgyűlése a rehabilitáció stratégiai irányait határozza meg. A projektek

koncepcionális-stratégiai

irányítását

a

fejlesztésekért

felelős

Gazdasági

Alpolgármester végzi. Az operatív irányítás a belső projektmenedzsment kompetenciájába tartozik,

együttműködve

a

Polgármesteri

Hivatalban

lévő

Városfejlesztési

szakmai

főtanácsadóval és az illetékes osztályok szakembereivel. A Városfejlesztő Társaság feladatkörét ellátó munkaszervezet önálló szervezeti és pénzügyielszámolási egységként működik, a DMJV Önkormányzatával kötött Alapszerződés, illetve a konkrét akcióterületi beavatkozások megvalósítására kötött rehabilitációs szerződés alapján. A városfejlesztő társaság a projekthez kapcsolódó tevékenységeit a „Debrecen Belváros 164


funkcióbővítő rehabilitációja” tárgyú projekt megfelelő költségvetési sorainak terhére végzi, számlákkal történő elszámolás szerint. DMJV Önkormányzatának feladatai: •

A városfejlesztés stratégiai irányainak kijelölése, az IVS elfogadása

•

Az akcióterületek meghatározása és az akcióterületeken belül az egyes fejlesztések, projektek kijelölése, az ATT elfogadása

•

A Városfejlesztő Társaság tevékenységének irányítása

•

A projekt előkészítés munkáinak koordinálása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése)

•

A fejlesztések irányításában, a közbeszerzések lefolytatásában és a projektelemek tervezésében, a beruházások kivitelezésében való operatív részvétel a Polgármesteri Hivatal illetékes szakosztályainak közreműködésével valósul meg: o

Közbeszerzési Osztály – kapcsolódó közbeszerzések lefolytatása

o

Várostervezési Osztály, Főépítész – IVS, ATT és rendezési terv összhangja

o

Városfejlesztési Főosztály – projektelemek kiválasztásában, tervezésében való közreműködés, kivitelezés felügyelete, üzemeltetés, koordináció a PH érintett szakosztályaival és a Városfejlesztő Társasággal

o

Kulturális Osztály – „Soft” elemek lebonyolítása (Főnix Rendezvényszervező Kht-val együttműködve)

o

Városfejlesztési szakmai főtanácsadó – IVS kidolgozásáért felelős, közreműködik az akcióterületek kijelölésében, nyomon követi a fejlesztéseket

o

Pénzügyi Osztály – számlák befogadása, számlakifizetések, az önkormányzat saját erejének folyósítása

A Városfejlesztő Társaság önállóan ellátandó feladatai: A projektmenedzsment szervezet feladatai közé tartozik az akcióterület stratégiai fejlesztései céljainak és programjainak érvényesítése, különösen a horizontális elemek tekintetében, azaz a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség biztosításában, illetve a nyilvánosság biztosításában. Közreműködik a projektek megvalósulásában a stratégiai döntéseket előkészítésében és a projektek koncepcionális – stratégiai irányításában. Kapcsolatot tart a hatóságokkal, a lakossággal és a helyi civil és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a vállalkozókkal. •

Az IVS karbantartásában való közreműködés,

•

A meglévő akcióterületi tervek felülvizsgálata, karbantartása,

•

Közreműködés a stratégiai döntések előkészítésében, új akcióterületi tervek elkészítésében

•

A gazdasági, civil, közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja az akcióterületi terv(ek)ben megfogalmazott szervezeti keretek között a tulajdonos

165


(Önkormányzat) képviselőinek, szervezeti egységeinek és külső szakértőknek a bevonásával •

Befektetőkkel való tárgyalás, rehabilitáció érdekében

•

A beruházók közbeszerzés útján történő kiválasztásának, a vállalkozói szerződések megkötésének előkészítése

•

A projekt munkafolyamatainak ellenőrzése, koordinációja, a projekt előrehaladásának ellenőrzése

•

A pályázati program esetleges változásainak, a lebonyolítást érintő módosításoknak a nyomon követése, és beavatkozás a projekt megvalósítási folyamatába.

•

Közreműködés a pénzügyi menedzsmentben, kifizetési kérelmek készítése, ellenőrzése és jóváhagyása, közreműködés a végső pénzügyi elszámolás és a záró beszámoló elkészítésében.

•

A Támogató felé történő előrehaladási és záró jelentéseket, kifizetési kérelmek ellenőrzése, jóváhagyása.

•

Részvétel a kedvezményezett képviseletében a pályázatkezelő szervezetek helyszíni ellenőrzésein.

•

Projektfenntartás koordinációja, a beszámolók előírt rendszerességgel történő elkészítése a támogatással megvalósult projektek esetében.

•

Adminisztratív, információs, kapcsolattartási feladatok ellátása (kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal)

•

Koordináció, kapcsolattartás és egyeztetések megszervezése a projektben szerepet vállaló és érintett összes céggel, szakértővel, felügyeleti és engedélyezési hatóságokkal, minisztériumokkal, intézményekkel, az engedélyeztetésben, tervezésben, jóváhagyásban, tenderfolyamatokban, építés-felügyeletben és üzembe helyezési eljárásokban érintett felekkel.

•

Megbeszélések, rendezvények megszervezése, lefolytatása és szükség esetén emlékeztetők készítése.

•

Lakosság bevonása

•

A projekthez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági feladatok biztosítása (projekt szintű marketingkommunikáció, kapcsolattartás a helyi médiával)

•

Koordináció a soft elemek lebonyolításában

•

További pályázati források felkutatása.

szerződéskötés

előkészítése

az

akcióterületi

A Városfejlesztő Társaság erőforrás bevonásával ellátandó feladatai: •

Egyéb (pl. befektetői, hitel) források felkutatása.

•

A megvásárlandó ingatlanok adásvételének, szükség esetén kisajátításának előkészítése (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése, megkötése) az önkormányzat nevében, javára és költségének terhére.

•

Magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása az ingatlanfejlesztési projektek előkészítése és megvalósulása során (építészeti és funkcionális tervezés, megvalósítási kötelezettség melletti projektértékesítés, megvalósulás ellenőrzése, felügyelete, stb.)

166


•

A terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében);

•

A kivitelezési munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele

•

A projekt szakmai felügyelete a támogatási szerződésben szereplő időpontig (monitoring, belső értékelési rendszer kialakítása, minőségbiztosítás, könyvvizsgálat stb.)

•

A kötelező nyilvánossági szolgáltatások biztosítása

6.2.3 A menedzsment szervezete, kompetenciái és munkatársai Városfejlesztő társaság szervezete:

Igazgató Feladata: a szervezet irányítása Az igazgató felelős az akcióterületi tervek elkészítéséért, és az akcióterületi fejlesztések megvalósításáért. Ez magában foglalja az Önkormányzat számára az akcióterületi fejlesztéssel/rehabilitációval

kapcsolatos

előkészítő

munkát,

és

a

fejlesztések

végrehajtását, menedzsmentjét is. Az igazgató előterjesztési jogot gyakorol a hatáskörébe

tartozó

akcióterületek

vonatkozásában.

Az

igazgató

gyakorolja

a

munkáltatói jogokat. Beszámolási kötelezettséggel rendelkezik az Önkormányzat felé.

Projektmenedzser Feladata: projektvezetés A projektmenedzser felelős a projektben az irányítása alá tartozó munkatársak tevékenységeinek összehangolásáért és a projekt-elemek megvalósulásáért. A projekt vezetője tapasztalatai révén átlátja a projekt előkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait, képes a beosztottakat irányítani, ellenőrizni, motiválni, továbbá az előkészítésben résztvevő vállalkozókkal szemben érvényesíteni tudja a projektgazda érdekeit, a szerződések előírásait és a jogszabályok betarttatását. A projektmenedzser felügyeli a projektmenedzsment szervezetben résztvevő szakemberek munkáját. Beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgató felé.

Műszaki ügyintéző Feladata: a projekt műszaki ellenőrzése A műszaki menedzser felelős a beruházás szakmai ellenőrzéséért, a műszaki szempontok érvényesüléséért, a beruházási elemek időben, megfelelő minőségben történő előállításáért. A tervezés-előkészítés során proaktív kapcsolatban van a tervezőkkel.

A

generálkivitelező

kiválasztására

kiírt

közbeszerzés

előkészítő

szakaszában részt fog venni a kiírások műszaki tartalmának összeállításában, a beruházás megvalósítása során a műszaki ellenőrrel közösen fogja felügyelni a

167


kivitelezési szerződések megállapodás szerinti teljesítését. Beszámolási kötelezettséggel tartozik a projektmenedzser felé.

Pénzügyi ügyintéző Feladata: a projekt pénzügyi ellenőrzése A pénzügyi menedzser felelős a beruházás pénzügyi lebonyolításért, a pénzügyi beszámolók elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatásért. Feladatai közé tartozik a projekt

költségvetésének,

elszámolásának,

gazdaságossági

számításainak,

finanszírozási formáinak az ellenőrzése, valamint a kifizetési kérelmek előkészítésében, elkészítésében való közreműködés. A pénzügyi szakember bevonását a projekt összetett cash-flowjának folyamatos biztosítása, valamint az elszámolások nyomon követése teszi szükségessé. Beszámolási kötelezettséggel tartozik a projektmenedzser felé.

„Soft” elemek lebonyolításért felelős A projektben meghatározott kiegészítő projektelemek lebonyolítása, melyek magukban foglalnak városmarketing akciókat, környezetvédelmi szemléletváltással kapcsolatos rendezvényeket. A lebonyolítás fő koordinátora Debrecen MJV Önkormányzat Kulturális Osztálya, mely bizonyos programokban együttműködik a környezetvédelmi soft elemek lebonyolítójával a Főnix Rendezvényszervező Kht-val, az Ifjúsági Ház szervezési osztályával,

illetve

a

megvalósításban

közreműködő

civil

szervezetekkel.

A

városfejlesztési társaságon belül kijelölésre kerül egy soft elemek lebonyolításáért felelős munkatárs, akinek feladata a Kulturális Osztállyal és a Főnix Kht-val való szoros együttműködés a soft elemek lebonyolításában, továbbá a fejlesztés európai uniós társfinanszírozásának a nyilvánossággal történő megismertetése, illetve a projekt lebonyolítása alatt a lakosság tájékoztatása. A tevékenység alapja a megadott kritériumok szerint meghatározott marketingkommunikációs eszközökre kidolgozott projektszintű kommunikációs terv lesz. Feladata a projekt lebonyolítása idején kihelyezésre kerülő hirdetőtábla, valamint a projekt lezárását követően elhelyezendő emlékeztető tábla és a projektet népszerűsítő kiadvány elkészíttetése, továbbá a projektet lezáró sajtótájékoztató megszervezése, meghívók kiküldése, sajtóanyag összeállítása, megjelenések nyomon követése.

Területi tervező Feladata a városrehabilitációs tevékenységet megalapozó tervezési dokumentumok (pl. IVS, ATT) elkészítésének, karbantartásának irányítása. A területi tervező bevonását az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterület teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek egy köre indokolja (IVS és ATT felülvizsgálata, új ATT készítése, azok illeszkedésének biztosítása a város egyéb fejlesztési dokumentumaihoz stb.).

168


Városfejlesztő Társaság kompetenciái: Igazgató

Az igazgató felelős az akcióterületi tervek elkészítéséért, és az akcióterületi fejlesztések megvalósításáért. Ez magában foglalja az Önkormányzat számára az akcióterületi fejlesztéssel/ rehabilitációval kapcsolatos előkészítő munkát, és a fejlesztések végrehajtását, menedzsmentjét is. Az igazgató előterjesztési jogot gyakorol a hatáskörébe tartozó akcióterületek vonatkozásában. Az igazgató munkáltatói jogokat gyakorol.

Térségi/települési tervezői kompetencia

A városfejlesztő társaságnak alkalmasak kell lennie az akcióterületi terv tervezési munkáinak ellátására (több éves, éves, negyedéves), a pénzügyi megvalósíthatósági terv elkészítésére (több éves, éves, negyedéves), beruházói kapcsolatok menedzselése, fejlesztések előkészítése.

Menedzseri kompetencia

Az akcióterületi projektet projektvezetési feladatait látják el a társaság tagjai, felelősek a nevesített akcióterületi projekt teljes körű végrehajtásáért.

Pénzügyi, közgazdasági kompetencia

Feladata a városfejlesztő társaság üzleti tervének előkészítése (amennyiben nem önálló társaságról van szó, az üzleti terv önálló fejezetként jelenik meg a társaság üzleti tervében); Feladata az akcióterületi fejlesztések pénzügyi megvalósíthatóságának előkészítése, koordinációja, a több éves pénzügyi terv alapján az éves és negyedéves pénzügyi tervek elkészítése, és azok megvalósulásának nyomon követése, Az akcióterületi projekt megvalósításához kapcsolódó pénzügyi vonatkozású feladatok elvégzése.

Műszaki szakértői Feladata az akcióterületi terv elkészítéséhez szükséges műszaki kompetencia információk közvetítése, beszerzése, koordinációja; Feladata az akcióterületi projekt végrehajtása során a műszaki tartalom biztosítása, a megvalósulás nyomon követése, a tervezőkkel, bonyolítókkal, kivitelezőkkel való koordináció, kapcsolattartás.

Városfejlesztő Társaság munkatársai: Név: Beosztás: Kompetencia: Végzettség: Foglalkoztatás formája: Ellátandó feladat:

Fodor András az Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője igazgató menedzseri kompetencia Külkereskedelmi Főiskola, Budapest – közgazdász Debreceni Egyetem – történelem-német szakos középiskolai tanár határozott munkaviszony, melynek meghosszabbításáról a taggyűlés dönt a szervezet irányítása, projektvezetés

169


Név: Beosztás: Kompetencia: Végzettség: Foglalkoztatás formája: Ellátandó feladat:



Krajnyák Andrea Projektmenedzser pénzügyi, közgazdasági kompetencia Külkereskedelmi Főiskola, Budapest – külkereskedelmi üzemgazdász Debreceni Egyetem – okleveles közgazdász Debreceni Egyetem – EU-szakértő határozatlan idejű munkaszerződés pénzügyi ellenőrzés, előkészítés

Dancs László területfejlesztési és pályázati projektmenedzser térségi/települési tervezői kompetencia Debreceni Egyetem – tájvédő- és területfejlesztő geográfus földrajz szakos középiskolai tanár határozatlan idejű munkaszerződés a városrehabilitációs tevékenységet megalapozó dokumentumok elkészítésének, karbantartásának irányítása

tervezési

Tóth Tamás műszaki ügyintéző műszaki szakértői kompetencia Debreceni Egyetem – településmérnök Felelős műszaki vezetők névjegyzékében szerepel Felsőfokú műszaki ellenőri képesítés megbízási szerződés a projekt műszaki szempontú ellenőrzése

6.2.4 Külső szakértők feladatai

Építész, mérnök

Az Akcióterületi Tervben meghatározott projektelemek megvalósítása során lát el szakértői tevékenységet az esetlegesen felmerülő műszaki jellegű változásokkal, módosításokkal kapcsolatban.

Műszaki ellenőr

A projekt lebonyolításánál az építési munkák szakszerűségét, a beruházások műszaki megvalósulásának nyomon követését végző független szakértő.

Független könyvvizsgáló

170


Feladata

a

projekt

lebonyolításával

összefüggő

pénzügyi

folyamatok

számviteli

megfelelőségének vizsgálata és a támogató felé történő igazolása a projekt megvalósítást és zárást követően.

6.2.5 A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje A városrehabilitációs fejlesztésekhez kapcsolódó stratégiai döntéseket az Önkormányzat Közgyűlése, illetve a Tulajdonosi Bizottság hozza meg. A döntések előkészítéséért a városfejlesztő társaság, azon belül a projekt menedzsere és a társaság igazgatója a felelős. A projektmenedzser a döntéshozó testület, valamint DMJV Önkormányzat Városfejlesztési Főosztálya és a városfejlesztő társaság közötti kapcsolattartást is biztosítja, amellett, hogy a projekt operatív irányítását végzi. Önkormányzaton belüli felelősségek és kompetenciák: Képviselő-testület

A döntéshozatal fő szereplője. A képviselő-testület fogadja el az integrált városfejlesztési stratégiát, a többéves akcióterületi tervet és pénzügyi megvalósíthatósági tervet, valamint ezek éves és negyedéves lebontásait, az éves tervet módosító lebontásokat, melyek az operatív munka alapjait képezik. Éves szinten kötelezettségvállalást tesz, melyet érvényesít az éves költségvetési rendeletben. Egyben elfogadja az éves és több éves megvalósulásokat is. Személyi és társasági ügyekben döntést hoz. Képviselheti a polgármester, vagy a Képviselő-testület által kijelölt személy (Gazdasági alpolgármester).

Főépítész, Várostervezési Osztály

Véleményezi az integrált városfejlesztési stratégiát, a többéves akcióterületi tervet és megvalósíthatósági tervet, valamint ezek éves és negyedéves lebontásait már a tervezés során. Az IVS és az ATT összahngját biztosítja a település rendezési tervével és építési szabályzatával.

Városfejlesztési szakmai Az integrált városfejlesztési stratégia kidolgozásáért felelős, annak nyomon főtanácsadó követése, felülvizsgálata tartozik a kompetenciájába. Az akcióterületi terv kidolgozásában közreműködik, annak IVS-hez való illeszkedését vizsgálja, nyomon követi, hogy mely akcióterületi fejlesztések valósultak meg, és újabb akcióterületek kijelölését javasolja. Városfejlesztési Főosztály

A városfejlesztési iroda kétoldalú információáramlást és egyeztetést lát el: a Hivatal irányában és a Városfejlesztő Társaság irányában. Jegyzői utasítás alapján eljárási jogokat gyakorol: egyeztet, döntés előkészítésben részt vesz. A Városfejlesztő Társasággal operatív kapcsolattartás. Koordinálja az önkormányzat ágazati irodáit/ osztályait, és összegyűjti a szükséges inputokat, valamint a városfejlesztő társaságnál jelentkező kérdések/ problémák megoldásában az önkormányzati részlegek koordinációját látja el. Véleményezi az akcióterületi tervet, és annak éves és negyedéves lebontásait.

Pénzügyi Osztály

A Pénzügyi Osztály feladatai közé tartozik a kedvezményezett pénzügyi teljesítésének biztosítása és igazolása a projekt megvalósításával kapcsolatban.

Közbeszerzési Osztály

A kapcsolódó közbeszerzési eljárások kiírása, lebonyolítása

171


Az integrált funkcióbővítő rehabililtáció megvalósítását koordináló és operatív szervezete a kijelölt városfejlesztő társaság lesz, amely a projektmenedzsment feladatokat is ellátja. A városfejlesztő társaság felügyeletét a polgármester és a Közgyűlés látja el. A városfejlesztő társaság a projekt előkészítésének és megvalósításának teljes folyamata alatt fennáll, illetve a projekt megvalósítását követően is a városrehabilitációs tevékenység alapszervezete marad (pl. JESSICA konstrukciók lebonyolítása, középtávú forrás- és tervezési koordináció). A projekt lebonyolítása során keletkező információkat a projekt menedzsment szervezet tagjai átadják a városfejlesztési társaság vezetője számára, aki referál a városfejlesztő társaság felügyeletét ellátó polgármester, valamint a Közgyűlés felé. Egyéb operatív ügyekben a projekt menedzsere és a szervezet többi tagja szükség esetén a Polgármesteri Hivatal

más

tisztviselőivel,

szakosztályaival

konzultál.

A

projekt

megvalósításával

kapcsolatos konkrét döntési kompetenciák, feladatok, felelősségi körök, a z akcióterületre vonatkozó rehabilitációs szerződésben lesznek részletezve.

6.2.6 Városfejlesztési társasággal kötött rehabilitációs szerződés tartalmi keretei A szerződés keretei •

Az önkormányzat megbízásából a Városfejlesztő kidolgozza az akcióterületi tervet és folyamatosan frissíti azt.

•

Az akcióterületi terv célkitűzése a nevesített utcák által határolt terület rehabilitációs városfejlesztési eszközökkel történő megújítása.

•

Önkormányzat és Városfejlesztő Társaság az akcióterületi terv megvalósítása érdekében harmadik személyekkel kötött szerződésekben vállalt feladataikat a jelen szerződésben foglaltak szerint osztják meg.

•

A szerződés célja és tárgya a felelősök és határidők meghatározása is.

•

Az önkormányzat az akcióterületi terv megvalósítása érdekében olyan feladatok ellátásával bízza meg a Városfejlesztő Társaságot, melynek tekintetében nincs az önkormányzat számára szerződésben, jogszabályban vagy Jegyző (Polgármesteri Hivatal) számára jogszabályban előírt személyes ellátási kötelezettsége.

•

Felsorolja az akcióterületi terv szerződéses rendszerének lehetséges elemeit.

Városfejlesztő átfogó feladatai, kötelezettségei •

szakértelem biztosítása

•

akcióterületi és pénzügyi tervek elkészítése és önkormányzathoz elfogadásra való benyújtása (több éves, éves, negyedéves akcióterületi és pénzügyi tervek)

•

beszámolók elkészítése és önkormányzathoz elfogadásra való benyújtása (több éves, éves, negyedéves pénzügyi beszámolók)

Önkormányzat átfogó feladatai, kötelezettségei •

Az

akcióterületi

fejlesztésekkel

kapcsolatos

éves

tervet

beépíti

tárgyévi

költségvetésébe. Meghatározza az akcióterületi rehabilitációs fejlesztésekben érintett

172


osztályok feladatkörét, a döntéshozatal, az információáramlás és a végrehajtás rendjét. Az akcióterületi terv megvalósítása •

A közbeszerzési eljárások szabályai

•

Az akcióterületi terv megvalósításának pénzügyi feltételei. Ezek közé tartozik a következő elemek szabályozása: o

Önkormányzat és Városfejlesztő közötti pénzfelhasználás módja

o

Önkormányzati forrás biztosításának módja

o

Városfejlesztő forrás felhasználásának módja

o

Városfejlesztő díjazása

o

Városfejlesztő teljesítése

o

Városfejlesztő megbízási díjának megfizetése

Városfejlesztő társaság kötelezettségei •

A városfejlesztő társaság az önkormányzat nevében és képviseletében jár el.

•

A feladatok ellátásához szükséges szerződéseket az önkormányzat megbízásából, az önkormányzat döntésének és vagyonrendeletének megfelelően bizonyos körben az önkormányzat nevében előkészíti és az önkormányzat írja alá, bizonyos esetekben pedig Városfejlesztő írja alá.

•

A feladatok ellátására a városfejlesztő társaság kizárólagosan jogosult és köteles.

Önkormányzat kötelezettsége •

Önkormányzat gondoskodik arról, hogy a Polgármesteri Hivatal és más vagyonkezelő szervezet a megállapodásban foglaltak szerint járjanak el, mivel a szerződésben meghatározott feladatok eredményes ellátásához a városfejlesztő társaság, az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat más vagyonkezelő szervezetei közötti szoros együttműködés szükséges.

Kapcsolattartás a felek között

6.3. Az akcióterületi terv megvalósításának követése, civil szereplők bevonása

nyomon

A képviselőtestület és a projektmenedzsment szervezet folyamatosan nyomon követi a fejlesztési projekt megvalósítását. Ennek érdekében a projekt elindításakor a városfejlesztő társaság kidolgoz egy jelentéstételi rendszert, ami alapján negyedévenként vagy félévenként beszámol a kitűzött projektcélokkal összehasonlítva a megvalósult eredményekről, a felmerült problémákról, a pénzügyi előrehaladásról, lehetséges kockázatokról, illetve a projekttervben szükséges módosításokról. Amennyiben szükséges, a városfejlesztő társaság DKJM Önkormányzatával együttműködve javaslatot tesz a projekt megvalósításának átütemezésére, illetve a Támogatási Szerződés módosítására, a jogszabályok adta kereteken belül. A jelentéstételi rendszer tartalmazza, hogy a városfejlesztő társaság a Közgyűlés

számára

a

negyedéves/féléves

beszámolási

kötelezettséget

vállal.

A

173


Közgyűlésnek

a funkcióbővítő beruházással foglalkozó ülései nyilvánosak,

azokra

meghívásra kerülnek a fejlesztésekben érintett érdekvédelmi és civil szervezetek is, számukra az Önkormányzat a hozzászólási jogot biztosítja. 20. táblázat: Fő partnerek a városfejlesztésben és a partnerség céljai

PARTNEREK

PARTNERSÉG FŐ CÉLJA

lakosság

elfogadottság, identitás

civil szervezetek

elfogadottság,

identitás,

városfejlesztési

akciókban való közös részvétel szakhatóságok

szakpolitikai engedélyezés

az Önkormányzat különböző

szakmai megalapozottság biztosítása

szakterületeinek képviselői vállalkozások

magántőke mobilizálása

környező települések

kistérségi együttműködés

A folyamatos partnerségi együttműködés elősegítéséhez az alábbi eszközöket alkalmazzuk: •

igény- és szükségletfelmérés

•

projekt-előkészítő és tervező munkacsoportok

•

szakmai workshopok, konzultációk

•

lakossági fórumok, tájékoztatás és nyilvánosság

Az Önkormányzat szakterületeinek képviselőivel a kapcsolattartás folyamatos, hiszen az IVS és az Akcióterületi Terv megalapozásához szükséges szakmai koncepciók és tervek, valamint a szükséges önkormányzati adatbázisban rendelkezésre álló adatok biztosítása mellett véleményezik is a dokumentumokat. Több alkalommal került sor önkormányzati egyeztetésekre, illetve az egyes szakterületek képviselőivel egyéni konzultációkra. A helyi lakosság a projekt elsődleges célcsoportja, esetükben a folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok annak függvényében, hogy milyen mértékben, formában és területen érintik a fejlesztések, eltérően reagálhatnak az egyes tervezett projektekre. A fejlesztések társadalmi elfogadottságát megalapozandó folyamatosan tájékoztatni kell a helyi lakosságot, ennek elsődleges eszköze a helyi média (www.debrecen.hu, Debrecen TV, Hajdú Bihari Napló, Debrecen hetilap, HAON, Debrecen Online), amelyeken keresztül rendszeresen beszámolnak a tervezés állásáról és a város rehabilitációs program aktualitásairól. A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének legfontosabb formálói közé tartoznak. Véleményük a városfejlesztési programmal és az egyes konkrét fejlesztésekkel kapcsolatosan azért is megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek

174


közvetetten projekt fő célcsoportját, a lakosságot – illetve annak egyes csoportjait – képviselik. A partnerség a város és a civil szervezetek között rugalmas, szervezett és aktív formában valósul meg. Az önkormányzat a soft elemek lebonyolítását civil szervezetek bevonásával valósítja meg, melyre konzorciumi megállapodást köt. A megvalósításba bevont civil szervezetek faladatai: Tag neve Feladat Köz-Ért Egyesület Akcióterületen soft tevékenység végrehajtása: Személyiségfejlesztő tréning a munkaerőpiacon elhelyezkedés segítéséhez. EU-Roma Országos Akcióterületen soft tevékenység végrehajtása: Az itt élő Egyesület hátrányos helyzetű /főleg roma/ lakosok számára számítástechnikai és kommunikációs készségfejlesztő tréning /min. 10 fő/, a munka világába visszavezetés segítésére Debreceni Lycium Kör Akcióterületen soft tevékenység végrehajtása: Környezettudat formálása a 70 éves a Nagyerdő Program rendezvénye keretében. Zöld Kör-a Föld barátai Akcióterületen soft tevékenység végrehajtása: Zöld-Debrecen Magyarország tagja A vállalkozókkal történő kapcsolattartás a kisebb vállalkozások esetében egyrészt igényfelmérést, másrészt pedig tájékoztatást jelent, mivel ők a fejlesztésekbe csak korlátozottan vehetnek részt (pl. saját akcióterületbe tartozó üzleteik felújítása, bővítése), inkább a létrehozott új kapacitások lehetséges felhasználóiként jelennek meg. Mivel a megyei jogú városok funkcióbővítő városfejlesztései esetében elvárás a magántőke bevonása, ezért fontos elem a tőkeerős potenciális befektetők mobilizálása, amely már személyes jellegű kapcsolattartást igényel. A tervezett fejlesztések volumene és komplexitása szükségessé teszi, hogy az érintett szakhatóságok

(katasztrófavédelmi,

építési,

munkaügyi,

természetvédelmi

stb.)

is

tájékoztatást kapjanak a tervezés és a megvalósítás folyamatáról.

175


6.4. Üzemeltetés, m ködtetés 6.4.1. A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása A funkcióbővítő beruházás során megvalósuló egyes projekt-elemek működtetéséhez, fenntartásához

szükséges

forrást

az

Önkormányzat

és

a

magánfejlesztők

saját

költségvetésükből biztosítják. A tervezett részletes bevételeket és működési kiadásokat a 7.2 fejezetben található táblázatok tartalmazzák. Az üzemeltetési költségeket projektelemenként tüntettük fel, mivel a teljes belváros fejlesztési projekt egymástól jelentősen eltérő elemekből tevődik össze. A közterületet érintő elemeknél csak a terület gondozásával számoltunk, mivel jellegéből fogva nem kell belátható időn belül karbantartással és pótlással számolnunk. Önkormányzati funkcióbővítő beruházások Városi funkciók erősítését szolgáló tevékenységek

Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan u - Arany J. u közötti szakaszának megépítése A projektelem megvalósítása keretében kiépül a Nyugati kiskörút Hatvan u. és Arany J. u. közötti szakasza – középen zöldsáv betervezésével, 2x2 forgalmi sáv és két szélen buszsáv, mindkét oldalon járdával – megépülnek a kapcsolódó jelzőlámpa csomópontok, csapadék-vízelvezetés, közvilágítás és zöldfelületek, továbbá elkészülnek a szükséges közművek. A településüzemeltetés, az utcák, terek, közterületek fenntartása a Debrecen MJV Önkormányzat kötelezően ellátandó feladata. Ide tartozik a közterület-takarítás és tisztántartás, parkgondozás, burkolatjel-festés, csapadékcsatornahálózat-üzemeltetés, közvilágítási szolgáltatás ellátás, szökőkút-üzemeltetés, KRESZ-táblakarbantartás, út- és járdaburkolat-fenntartás, valamint hó- és síkosságmentesítési munkák ellátása. A területek takarítását és tisztántartását az Önkormányzat látja el saját cégén keresztül. Az AKSD Debrecen Kft., az Önkormányzat által 49%-ban tulajdonolt, és pályázat útján kiválasztott cége gondoskodik a hulladékgyűjtők ürítéséről, a terület kézi sepréséről, a gyalogjárdák, kerékpárutak gépi sepréséről, valamint a területen elszórt, eldobált szemetek, hulladékok összeszedéséről napi rendszerességgel, továbbá a közutak gépi seprését, nyáron igény szerint a közutak portalanítását is e szervezet látja el. A közterület fenntartását Debrecen MJV Önkormányzat Városüzemeltetési Osztálya végzi, önkormányzati utak üzemeltetési gyakorlata szerint. A pontos működtetési költségek kalkulációja a részletes tervek ismeretében kerülnek meghatározásra. Ennek fedezetét az Önkormányzat éves költségvetésben, az érintett szakfeladatokra tervezett

176


pénzügyi keretekben biztosítja, az üzemeltetés és működtetés költségei évenként a mindenkori inflációval növekednek. A projektelemek megvalósulásával, a közterületi környezetrendezés eredményeként az új feltáró út által létrejött közlekedési felület jelent többletfeladatot. A megnövekedő költségigény biztosítását az Önkormányzat a város fejlődése érdekében felvállalja. Forrásai a megnövelt parkolóterületből származó növekvő bevétel, a jármű- és vendégforgalomból származó növekvő bevételek, a gazdasági fejlődésből következő helyi adó és bérleti díj növekmény, az újonnan burkolt felületeken jelentkező lecsökkent karbantartási

költség

átcsoportosíthatósága,

valamint

a

megújuló

zöldfelületek

lecsökkent karbantartási költségeinek átcsoportosítása révén teremtődnek meg.

Emlékkert, Romkert, Veres Torony megújítása, rekonstrukciója, fejlesztése A Kálvin téren kialakításra kerülő komplex projektelem elsősorban közterület fenntartást igényel, mely az előző pontban leírtaknak megfelelően a Városüzemeltetési Osztályon keresztül fog működni a mindenkori költségvetés terhére. A projektelemnél az üzemeltetési költségeket évi 2 millió forintra tervezzük, ami főleg a park fenntartását foglalja magában.

Halköz téren komplex utcabútor elhelyezés

burkolatkialakítás,

parkosítás,

szobor,

vízmedence,

A rehabilitáció közterületi zöldfelületek és járófelületek, szökőkutak, csobogó, köztéri műalkotások és a közösségi tér funkcióját ellátó közterületi teresedés, az utcabútorok, és a közvilágítás kerülnek kialakításra. A közterületi projektelemek fenntartása és üzemeltetése

az

ingatlantulajdonos

–

Önkormányzat

–

feladata.

A

kialakított

zöldfelületek, díszburkolt felületek fenntartása rendszeres gondozást igényel. Az Önkormányzat a projektek fenntartásába, állagmegőrzésébe közösségi akciók révén a helyi lakosságot és a civil szervezeteket is folyamatosan bevonja. Az egységes, rendezett és tiszta városkép elérése és megtartása érdekében a helyi ingatlanok tulajdonosai is részt vállalnak a lakókörnyezetük tisztán tartásával. A projektelem keretében megvalósuló zöldfelület rekonstrukció, illetve új zöldfelület karbantartását az Önkormányzat Városüzemeltetési Osztálya végzi. Közszféra funkciót erősítő tevékenységek

A Simonffy utcai volt Fazekas Mihály Általános Iskola átalakítása ifjúsági ház céljára A volt általános iskola Ifjúsági Házzá való átalakítását követően a teljes működési és fenntartási feladatokat az Önkormányzat saját költségkeretéből látja el. Az intézmény működtetésének költségeit a városi Önkormányzat finanszírozza a költségvetésből. A közösségi ház az Önkormányzat hasonló közösségi házait üzemeltető önkormányzati intézmény, a Debreceni Művelődési Központ részeként fog működni. A közösségi ház működési helyszínt biztosít az akcióterület és a város civil, művészeti és közösségi 177


egyesületeinek, ezzel is elősegítve fejlődésüket, Debrecen közösségi életének aktívabbá válását. Az új közösségi ház működtetését az Önkormányzat a költségvetéséből az intézmény rendelkezésére bocsátja. Az Ifjúsági Háznál az üzemeltetési költségek 6,8 millió forintot tesznek ki az előzetes számítások szerint, melyeknek a jelentős része energiaköltség. A fenntartás egy részét saját erőből tudja fedezni az intézmény az un. „Rock suli” bevételeiből, erre évi 500 ezer forintot kalkuláltunk az eddigi tapasztalatok alapján. Soft projektelemek A „soft” projektelemek nem igényelnek fenntartási tevékenységet. Magánberuházásként megvalósuló beruházások Az akcióterületen megvalósuló gazdaságfejlesztési funkciók esetében (szálloda és irodaház létesítése) a működtetés és fenntartás teljes egészében a tulajdonosok és bérlők feladata lesz.

A

pontos

költségek

kalkulációja

a

részletes

tervek

ismeretében

kerülnek

meghatározásra.

6.4.2. Szervezeti terv A projekt megvalósulását követően a városi funkciók erősítését szolgáló elemek működtetését a városfejlesztő társaság projektmenedzsment szervezete az Önkormányzat Városüzemeltetési Osztályának adja át működtetésre. Ez az osztály üzemelteti az önkormányzati tulajdonú intézményeket és a közterületeket, utakat. A projektmenedzsment szervezet természetesen továbbra is napi kapcsolatban marad a Városüzemeltetési osztállyal a városközpont rehabilitációját illetően a projektek értékelése, a monitoring indikátorok mérése, teljesülésének ellenőrzése céljából. A közszféra funkciót erősítő Ifjúsági Ház üzemeltetését a Debreceni Művelődési Központ látja el a Debrecenben található közösségi házak működtetésének megfelelően. A gazdasági funkciók bővítéseként megvalósuló magánfejlesztések üzemeltetése és működtetése a beruházó magánvállalkozások feladata.

178

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv 24. ábra: Szervezeti működés elvi sémája a megvalósítás során

Polgármester, Jegyző, Polgármesteri Hivatal

Városfejlesztő Társaság

Városüzemeltetési osztály

Deberceni Ifjúsági Szövetség

Nyugati kiskörút közterülete

Ifjúsági ház

Emlékkert, Romkert, Veres Torony

Halköz tér

179


7. Pénzügyi terv 7.1. Teljes akcióterület pénzügyi ütemezése 21. táblázat: A teljes akcióterület összefoglaló költségvetése (Ft)

180


22. táblázat: Projektelemek a finanszírozás forrása szerint A projekt neve

A projekt rövid leírása

1. Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan u - Arany J. u közötti szakaszának megépítése

A belvárosának nyugati részét képező kijelölt akcióterület innovatív rehabilitációja, revitalizációja annak érdekében, hogy a frekventált területen elhelyezkedő városrész képes legyen betölteni településközponti funkcióit. Emlékkert: környezetvédelmi és közbiztonsági okokból szükséges a kert körbekerítése. Romkert: Debrecen András templomának feltárása és rekonstrukciója 1982-ben befejeződött. Az eltelt 25 év alatt azonban rongálások és a rossz minőségű anyagok miatt a környezet lepusztult. Jelen projektben cél, hogy a Romkert jelenlegi szabadtéri része le legyen fedve. Fehér, vagy Cserepes Torony: az 1982-ben kiépült építéstörténeti jelzésrendszernek felújítása, korszerűsítése elkészítendő, a meglévő alapokon. Veres Torony: A Rákóczi harang elhelyezésére épült torony a Templomkert körítő falába épült be, a feltárás utáni rekonstrukciós elvek szerint a torony faltestének magassága a Nagytemplomot övező podeszt magasságáig került felfalazásra.

2. Emlékkert, Romkert, Veres Torony megújítása, rekonstrukciója, fejlesztése

3. Halköz téren komplex burkolatkialakítás, parkosítás, szobor, vízmedence, utcabútor elhelyezés 4. A Simonffy utcai volt Fazekas M. Ált. Isk. átalakítása ifjúsági ház céljára 5. Gazdasági funkció (Büfé és Kreatív bolt az Ifjúsági Házban)

Soft projektelemek Projekt előkészítés Nyilvánosság biztosításának költségei Önkormányzati projektköltség összesen 5.Szálloda és irodaház építés (Széchenyi utca 32-34.; Arany János utca 37.)

Kapcsolódó magánberuházás összesen

A tér kialakításánál a medencék és térplasztikák elhelyezése, egy számítógéppel vezérelt szökőkút megépítésével. A tér virtuális térfalát a négy nagy fa és a belső térfala képezi, ezért a kompozíció ennek a közepébe kerül. A terület nagyobb része bazalt kiskockakővel csíkozott gránit lapburkolatot, kisebb része bazalt kiskockakő burkolatot kap. A kőfelület szabályosságát az íves medencevonalak, az íves ülőpadsorral és a szintén ívelt lépcsős zöldfelülettel oldja fel. Az iskolaépület átalakítás után ifjúsági – közösségi ház funkciókat lát el, így a térképzéseknek és az infrastruktúrának ezekhez a funkciókhoz kell igazodniuk. Az épület meglévő térosztása átalakításokkal alapvetően megfelel az új céloknak is, hiszen zömmel klub, szakköri, illetve zene-próbatermi igények a tantermi rendszerekhez illeszthetők, ill. azokból átalakíthatók. Büfé és Kreatív Bolt kialakítása az Ifjúsági Házban Közösségfejlesztő, foglalkoztatás politikai, és nyilvánossági programok Tanulmányok, tervek, engedélyek elkészítésének költségei (IVS és ATT) Nyilvánosság biztosításának költségei (hirdetőtáblák, emlékeztető táblák, nyitó- és záró rendezvény, közbülső rendezvény, reklámanyagok stb.)

A projekt költségvetése (eFt) 1 124 419

232 912

99 800

426 428

9 033 3 000 15 960 3 000 1 914 550

A projektbe bevont, de támogatásban nem részesülő magánberuházások az akcióterven belül Széchenyi utca 32-34.; Arany János utca 37. Hrsz: 9089 3 500 000 3 500 000

A finanszírozás forrása

A megvalósítás időtartama

ROP pályázat, Önkormányzati sajáterő

2010-2011


2010


2010


2010-2011

ROP pályázat, Önkormányzati sajáterő ROP pályázat, Önkormányzati sajáterő ROP pályázat, magán sajáterő ROP pályázat, Önkormányzati sajáterő Önkormányzat saját forrás: 459 186 ROP pályázat, magán sajáterő

2010-2011 2010-2011 2008 2010-2011

2010-2013 2010-2013

181


7.2. A pályázat pénzügyi terve 23. táblázat: Pályázat összefoglaló költségvetése (Ft)

182


24. táblázat: ROP vissza nem térítendő támogatás projektelemenként ROP pályázat Városi közcélú funkció (ERFA) 1. Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan u-Arany J. u közötti szakaszának megépítése

Leírás

A belvárosának nyugati részét képező kijelölt akcióterület innovatív rehabilitációja, revitalizációja annak érdekében, hogy a frekventált területen elhelyezkedő városrész képes legyen betölteni településközponti funkcióit. Emlékkert: környezetvédelmi és közbiztonsági okokból szükséges a kert körbekerítése. Romkert: Debrecen András templomának feltárása és rekonstrukciója 1982-ben befejeződött. Az eltelt 25 év alatt azonban rongálások és a rossz minőségű anyagok miatt a környezet lepusztult. Jelen projektben cél, 2. Emlékkert, Romkert, Veres Torony hogy a Romkert jelenlegi szabadtéri része le legyen fedve. Fehér, vagy Cserepes Torony: az 1982-ben megújítása, rekonstrukciója, fejlesztése kiépült építéstörténeti jelzésrendszernek felújítása, korszerűsítése elkészítendő, a meglévő alapokon. Veres Torony: A Rákóczi harang elhelyezésére épült torony a Templomkert körítő falába épült be, a feltárás utáni rekonstrukciós elvek szerint a torony faltestének magassága a Nagytemplomot övező podeszt magasságáig került felfalazásra. A tér kialakításánál a medencék és térplasztikák elhelyezése, egy számítógéppel vezérelt szökőkút 3. Halköz téren komplex burkolatkialakítás, megépítésével. A tér virtuális térfalát a négy nagy fa és a belső térfala képezi, ezért a kompozíció ennek parkosítás, szobor, vízmedence, utcabútor a közepébe kerül. A terület nagyobb része bazalt kiskockakővel csíkozott gránit lapburkolatot, kisebb része bazalt kiskockakő burkolatot kap. A kőfelület szabályosságát az íves medencevonalak, az íves elhelyezés ülőpadsorral és a szintén ívelt lépcsős zöldfelülettel oldja fel. Közszféra funkciókat erősítő tevékenységek (ERFA) Az iskolaépület átalakítás után ifjúsági – közösségi ház funkciókat lát el, így a térképzéseknek és az 4. A Simonffy utcai volt Fazekas M. Ált. Isk. infrastruktúrának ezekhez a funkciókhoz kell igazodniuk. Az épület meglévő térosztása átalakításokkal átalakítása ifjúsági ház céljára alapvetően megfelel az új céloknak is, hiszen zömmel klub, szakköri, illetve zene-próbatermi igények a tantermi rendszerekhez illeszthetők, ill. azokból átalakíthatók. Gazdasági funkciókat erősítő tevékenységek (ERFA) 5. Gazdasági funkció (Büfé és Kreatív bolt Büfé és Kreatív Bolt kialakítása az Ifjúsági Házban az Ifjúsági Házban) Előkészítés költségei (ERFA) Integrált Városfejlesztési Stratégia IVS Akcióterületi terv részletes kidolgozása Akcióterületi terv Közösségfejlesztő, foglalkoztatási és nyilvánossági programok Soft projektelem Nyilvánosság biztosításának költségei (hirdetőtáblák, emlékeztető táblák, nyitó- és záró rendezvény, Nyilvánosság közbülső rendezvény, reklámanyagok stb.)

ROP pályázat költségvetése összesen

Támogatás intenzitás %

Költségvetés megoszlás (ezer Ft.) Támogatás

Önerő

Projekt elem elszámolható költsége (ezer Ft)

787 093

337 326

1 124 419

197 975

34 937

232 912

84 830

14 970

99 800

362 464

63 964

426 428

50

4 516,5

4 516,5

9 033

85 85 79

7 956 5 610 2 370

1 404 990 630

9 360 6 600 3 000

85

2 550

450

3 000

1 455 364

459 186

1 914 550

70

85

85

85

76%

183

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv 25. táblázat: Projektelemek működési költsége (ezer Ft)

26. táblázat: Pénzügyi költségek összegzése (ezer Ft)

27. táblázat: Bevételek becslése (ezer Ft)

28. táblázat: Pénzáramlás (ezer Ft)

184

Debrecen Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitáció Akcióterületi Terv 29. táblázat: Fenntarthatóság (ezer Ft)

7.3. Finanszírozási kockázatok Finanszírozási kockázatot az alábbi események bekövetkezése jelenti: Pénzügyi kockázatok Leírás

Valószínűség

Következmény


Az előkészítésre szánt források szűkösek

Közepes

A projekt előkészítése elhúzódik, a projekt alacsony szakmai színvonalon kerül előkészítésre, amely veszélyezteti a sikerességet. A nem elég körültekintő tervezés a megvalósítás és az üzemeltetés során műszaki és munkaszervezési problémákat okoz.

Az előkészítésre minden esetben megfelelő forrásokat kell biztosítani, és az előkészítési feladatokra megfelelően hosszú időt kell szánni az ütemezés szakmai szempontjainak megfelelően.

Pályázati forrás rendelkezésre állása

Közepes

A projekt elmarad.

megvalósítása

Lehetséges további pályázati lehetőségek feltárása, magánbefektetők felkutatása. A projekt megvalósítása érdekében célszerű a város más rehabilitációs projektjeivel való együttes kezelésének végiggondolása, a pályázati célokhoz való szorosabb illeszkedés érdekében.

Az önerő hiánya

Közepes

A projekt pénzügyi támogatottsága megszűnik, a projekt meghiúsul.

A projektgazdának megfelelő forrásokat kell felszabadítani az önerő biztosítására. Lehetőség nyílik továbbá külső forrásbevonásra (hitel, kötvény)

A közbeszerzési eljárások lefolytatásának bonyolultsága, elhúzódása

Magas

A projekt megvalósítása elhúzódik, nem a szakmailag legmegfelelőbb szervezetek vesznek részt az előkészítésben és az építési munkálatokban.

A közbeszerzési eljárások lefolytatását tapasztalt, a projekt céljait előtérbe helyező szervezetek, személyek közreműködésével kell elvégezni.

A projekt költségei meghaladják az előzetesen meghatározott értéket

Magas

A források szűkülése miatt a projekt meghiúsul.

A projekt magas szintű előkészítése során figyelemmel kell lenni az előzetes költségbecslésekre és a költséghatékony megoldások alkalmazására. Megfelelően kiírt közbeszerzésekkel és a körültekintően megkötött szerződésekkel csökkenthető a költségnövekedés esélye.

185


8. Előkészítettség állapota összefoglalóan A projekt elemek neve

Előkészítettség állapota

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Rendelkezésre áll

Akcióterületi Terv

Rendelkezésre áll

Út és közműépítési engedélyezési dokumentáció illetve a 1. Debrecen Belvárosi Nyugati kiskörút Hatvan módosítása rendelkezésre áll. Az építési engedély u-Arany J. u közötti szakaszának megépítése rendelkezésre áll. Kiviteli terv: kivitelező fogja elkészíteni 2. Emlékkert, Romkert, Veres Torony Engedélyezési terv, építési engedély és a kiviteli terv rendelkezésre áll. megújítása, rekonstrukciója, fejlesztése 3. Halköz téren komplex burkolatkialakítás, parkosítás, szobor, vízmedence, utcabútor elhelyezés 4. Fazekas Mihály Általános Iskola átalakítása ifjúsági ház céljára Konzorciumi szerződés a civil szervezetekkel a sof elemek lebonyolítására Megállapodás a magánberuházás megvalósítójával II. fordulós pályázati dokumentáció

Engedélyezési terv, építési engedély és a kiviteli terv rendelkezésre áll.

Támogatási Szerződés

Előreláthatólag 2009. szeptemberben kerül aláírásra

Engedélyezési terv, építési engedély rendelkezésre áll, kiviteli terv készítése folyamatban Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll

186


Ábrajegyzék 1. ábra: Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere .............................................................................................................................................. 8 2. ábra: A középtávú tematikus célok és az IVS városrészek közötti kapcsolat ..................... 9 3. ábra: Az akcióterületi vállalkozások tevékenységi kör szerinti megoszlása.......................33 4. ábra: Az akcióterületi vállalkozások nagyság szerinti megoszlása; árbevétel ...................34 5. ábra: Az akcióterületi vállalkozások nagyság szerinti megoszlása; foglalkoztatás ............34 6. ábra: Az akcióterületi vállalkozásokban foglalkoztatottak ágazati megoszlása..................35 7. ábra: Debrecen város funkciói ..........................................................................................55 8. ábra: Debrecen közszféra funkciói....................................................................................67 9. ábra: Debrecen közösségi funkciói ...................................................................................72 10. ábra: A vállalkozások indulás szerinti megoszlása..........................................................75 11. ábra: A vállalkozások tervezett működése szerinti megoszlás ........................................76 12. ábra: Vállalkozások telephely típusa...............................................................................76 13. ábra: Telephely ingatlan ára ...........................................................................................77 14. ábra: Telephely bérleti díja .............................................................................................77 15. ábra: A vállalkozások piaci fejlődése az elmúlt 5 évben..................................................77 16. ábra: A vállalkozások véleménye arról, hogy a városrehabilitáció mennyiben növeli a használt ingatlan értékét.......................................................................................................78 17. ábra: Vállalkozások véleménye arról, hogy a városrehabilitáció elősegíti-e az üzleti eredmények javulását...........................................................................................................78 18. ábra: Vállalkozások véleménye arról, hogy mely projektelem segíti elő legjobban az üzleti eredmények javulását...........................................................................................................79 19. ábra: Vállalkozások hajlandósága a városrehabilitációs program anyagi támogatására .80 20. ábra: Lehetséges projektelemek az akcióterületen .........................................................87 21. ábra: Magánberuházások az akcióterületen .................................................................131 22. ábra: Akcióterületi fejlesztések – ROP pályázat fejlesztései és az ezek hatására megvalósuló közszféra fejlesztések....................................................................................134 23. ábra: A városrehabilitációs projekt megvalósításának projektmenedzsment ábrája ......162 24. ábra: Szervezeti működés elvi sémája a megvalósítás során .......................................179

187


Táblázatjegyzék 1. táblázat: Debrecen város és akcióterületének lakónépesség mutatói ...............................31 2. táblázat: Az akcióterületen egyes segélytípusokban részesülők száma............................38 3. táblázat: Debrecen város és akcióterületének lakásállomány főbb mutatói.......................39 4. táblázat: Debrecen lakott bérlakás-állománya az akcióterületen (2008. 02. 29)................41 5. táblázat: Belváros közlekedési eredetű szennyezési adatai..............................................44 6. táblázat: Az akcióterületen található országos műemlékvédelmi épületek listája: .............47 7. táblázat: Az akcióterületi utak főbb adatai.........................................................................58 8. táblázat: Debreceni bűncselekmény statisztika.................................................................62 9. táblázat: Bűncselekmények terület szerinti megoszlása ...................................................62 10. táblázat: Egészségügyi intézmények az akcióterületen ..................................................64 11. táblázat: Célokhoz kapcsolódó indikátorok .....................................................................86 12. táblázat: Az „A” változat támogatástartalma..................................................................112 13. táblázat: „A” változat részletes költségvetése ...............................................................114 14. táblázat: A „B” változat támogatástartalma ...................................................................115 15. táblázat: „B” változat részletes költségvetése ...............................................................116 16. táblázat: A „C” változat támogatástartalma ...................................................................117 17. táblázat: „C” változat részletes költségvetése ...............................................................118 18. táblázat: A „D” változat támogatástartalma (ezer Ft).....................................................119 19. táblázat: „D” változat részletes költségvetése ...............................................................120 20. táblázat: Fő partnerek a városfejlesztésben és a partnerség céljai ...............................174 21. táblázat: A teljes akcióterület összefoglaló költségvetése (Ft) ......................................180 22. táblázat: Projektelemek a finanszírozás forrása szerint ................................................181 23. táblázat: Pályázat összefoglaló költségvetése (Ft)........................................................182 24. táblázat: ROP vissza nem térítendő támogatás projektelemenként ..............................183 25. táblázat: Projektelemek működési költsége (ezer Ft)....................................................184 26. táblázat: Pénzügyi költségek összegzése (ezer Ft) ......................................................184 27. táblázat: Bevételek becslése (ezer Ft) ..........................................................................184 28. táblázat: Pénzáramlás (ezer Ft)....................................................................................184 29. táblázat: Fenntarthatóság (ezer Ft)...............................................................................185

188


Mellékletek 1. számú melléklet: Társadalmi egyeztetések összefoglalói Az IVS és az Akcióterületi Terv társadalmasítása során (vállalkozói, lakossági és civil fórumok, írásban érkezett észrevételek, HBKIK véleménye) az anyaggal kapcsolatban érkezett releváns észrevételek és az azokra adott válaszok

kérdések, észrevételek

► válaszok Vállalkozói fórum 2008. április 9. Belvárosi Művelődési Ház, 1700

A város kelet-nyugati átjárhatósága érdekében a Hatvan-Csapó, a Kossuth-Széchenyi és a Miklós-Szent Anna utcák Piac utca alatti földalatti összeköttetéseinek megterveztetése.

►a Piac utca alatt átvezető utcák megtervezésére az IVS keretében a tervezési kritériumok nem adnak lehetőséget

A 471-es főút forgalmának levezetése érdekében szükséges azt a várost nyugatról elkerülő út északi szakaszához (345) kapcsolni

A várost keletről elkerülő útszakasz megépítése, a körgyűrű teljessé tétele

►az elkerülő utak megépítése egyrészt állami hatáskör, másrészt pedig csak külterületen történhet, amelynek kivitelezésére az IVS keretében nincs mód és a városrehabilitációs források sem teszik mindezt lehetővé;

A déli ipari terület közvetlen csatlakoztatása az elkerülő úthoz

►a déli ipari terület és a repülőtér a tervek szerint közvetlen csatlakozással rendelkezik majd a gyorsforgalmi út várost elkerülő szakaszához

Látóképi víztározó partján elhelyezkedő telkek kérdése a tervezett vízszintemelés okán

►a Látóképi víztározó partján elhelyezkedő telkek kérdése nem illeszthető az IVS-el szemben a Városrehabilitáció 2007-2013-ban című kézikönyvben megfogalmazott városrehabilitációs tevékenységekhez és elvárásokhoz

Mi a nyugati tehermentesítő kiskörút nyomvonala, mikor fog elkezdődni a megvalósítás

►2008. május végére elkészülnek az engedélyes tervek, ezzel párhuzamosan zajlanak a további előkészítések, amint sikerül szerződést kötni a városrehabilitációs forrásokra indulhat a beruházás, először a Hatvan utca – Arany János utca közötti szakasz

Mikor valósulhat meg az Ungvárikert belterületbe vonása, foglalkozik-e ezzel az IVS?

189


►az IVS-nek nem feladata a belterületbe vonások tervezése, amely igen hosszadalmas folyamat; a belterületbe vonások legfőbb akadálya Debrecen esetében, hogy a közutak jogszabályban előírt szélességét maradéktalanul biztosítani kell, ehhez pedig az érintett telkek tulajdonosainak megegyezése szükséges (korábban ezek a kertségi telkek zártkertként kerültek értékesítésre). Lakossági és civil fórum 2008. április 10. Belvárosi Művelődési Ház, 1700

A Határ út közelében lévő ipari funkciójú területtel mi a város szándéka

►a város által fejlesztett Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park megtelt, most 16 hektáros bővítése van folyamatban; a környéken lévő egyéb iparterületek magán kézben vannak, erre az IVS keretében nincs mód beavatkozások tervezésére..

Konkrét rendezési tervek szerepelnek-e az IVS-ben a keleti városrész vonatkozásában (pl. Rakovszky utca, Júlia telep)

►ezeket a kérdéseket a város jelenleg felülvizsgálat alatt álló rendezési terve szabályozza, ez az IVS-nek nem feladata; a Rakovszky utca állami közút, fejlesztése pusztán városi hatáskörben nem értelmezhető

Gambrinusz köz fejlesztése mikor kezdődik el?

►Konkrét tervek léteznek, magánbefektető szerződésben kötelezettséget vállalt a beruházásra.

Falfirkák ellen mit tud tenni a város?

►nem IVS feladat ennek vizsgálata; helyi szabályozással csak a tulajdonosok kötelezhetők a falfirkák eltávolítására, emellett térfigyelő rendszer kiépítése lehetséges még; a rongálók szigorúbb büntetésének kérdésköre állami hatáskör.

A keleti városrész ellátottsági problémáinak kérdése (intézmények)

►jelenleg folyik iskola beruházás, új üzletek is megjelennek (Aldi), az IVS foglalkozik a kérdéssel, szerepel a városrész céljai között az intézményekkel való ellátottság növelése.

A kerékpáros közlekedést az IVS nem veszi kellően figyelembe, az útfejlesztés (Nyugati kiskörút) csak újabb forgalmat generál, ehelyett inkább le kellene zárni a forgalom elől a Belvárost.

►A kerékpáros közlekedés fejlesztése a Belváros esetében az IVS-ben is megjelölt cél és tevékenység, akárcsak a gyalogos zóna kiterjesztése. A város a kerékpárutak fejlesztésére külön figyelmet fordít, külön koncepció is készült a területre, és jelenleg is folynak beruházások. Nem értünk egyet azzal, hogy a Nyugati kiskörút fejlesztése csak felesleges forgalmat generál, hiszen a belvárosi szűk utcákban araszoló járművek

190


környezeti terhelése jóval jelentősebb, mint a belváros peremén gyorsabban közlekedő gépkocsiké.

Belterületbe vonások a kertségekben mikor várhatók?

►Belterületbe vonás csak megfelelő telekméretekkel és útszabályozási szélességek biztosításával lehetséges, a településszerkezeti tervekben napirenden van a kérdés (pl. Ungvárikert).

Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (DERKE) kérdései (írásban is közölték észrevételeiket 17 oldalon)

►a DERKE észrevételei és az azokra adott válaszok a melléklet végén szerepelnek, számos észrevétel beépítésre került az IVS-be Írásban érkezett észrevételek (e-mail, levél) Az e-mail útján érkezett észrevételek és kérdések elsősorban nem közvetlenül az IVS-t érintették (kivéve a DERKE külön csatolt észrevételeit), hanem inkább településszerkezeti és rendezési tervek hatáskörébe tartoznak (Ungvárikert belterületbe vonása, a Határ út és a Tócó-völgyi vasút közötti területek szabályozásának kérdése, a Látóképi víztározó partján elhelyezkedő telkek kérdése a tervezett vízszintemelés okán). A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara észrevételei (2008. április 22.)

A helyzetleíró, helyzetértékelő részek mellékletben történő szerepeltetése

►Nem lehetséges, mivel az IVS egy stratégiai dokumentum, amelynek meghatározó része az

átfogó

és

városrészekre

vonatkozó

helyzetértékelés,

ennek

formáját

a

Városrehabilitáció 2007-2013-ban c. kézikönyv is rögzíti.

A „2.2 Gazdaság” fejezet adatainak kiegészítése a gazdasági társaságok egyéb mutatóival, mint létszám, árbevétel.

►Az

IVS

nem

gazdaságfejlesztési

koncepció,

hanem

városrehabilitációs

célok

megvalósítását elősegítő stratégiai dokumentum, ezért véleményünk szerint nem indokolt az ilyen jellegű bővítés. A KSH által rendelkezésünkre bocsátott adatbázisban egyébként nem szerepelnek ilyen adatok.

A „2.2.3 Kutatás-fejlesztés a K+F eredményeinek bemutatása

►Sajnos a K+F tevékenység eredményeiről országos szinten is alig készültek felmérések, kisebb bontásban pedig gyakorlatilag nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok.

A „2.2.4 Ipari parkok” fejezetben az egyes ipari parkok gazdasági súlyának bemutatása. (árbevétel, eredmények, export stb. adatok)

►Az ipari parkok vonatkozásában beépítettünk az anyagba egy részletező táblázatot.

191


A megvalósítandó tematikus célok és intézkedések között egy prioritási sorrend felállítása

►Az akcióterületekkel kapcsolatos priorizálást már tartalmazza az IVS legfrissebb verziója.

Az egyes intézkedésekhez kapcsolódó költségvonzatok, az ezek megvalósításához tervezett források meghatározása

►Az akcióterületeken tervezett fejlesztések becsült költségvonzata folyamatosan beépülésre kerül az IVS-be, az akcióterületi tervek pedig pontos kalkulációt tartalmaznak.

Fontosnak tartjuk a stratégiában meghatározni, hogy Debrecen város az ipari fejlesztés mely területeit preferálja, milyen befektetői kört céloz közép, illetve hosszú távon, milyen támogatási feltételeket biztosít e cégek számára

►Az IVS nem elsősorban gazdaságfejlesztési dokumentum, ezért ilyen priorizálást véleményünk szerint indokolt benne szerepeltetni.

192


193


194


195


196


197


198


199


200


201


202


203


204


205


206


207


208


209


Válasz a DERKE Észrevételek és javaslatok Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához című anyagára Köszönettel fogadtuk a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület IVS-hez fűzött javaslatait, amelyet véleményünk szerint az a jobbító szándék vezetett, hogy javítsák a város 2007-2013 közötti fejlődését alapvetően meghatározó dokumentum színvonalát. Szakmai jellegű felvetéseikre az alábbi válaszokat adjuk (a jelölések a DERKE dokumentumára vonatkoznak). 2.2. pont Elismerjük, hogy a terv nem tartalmazza a vasúthálózat fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket, aminek az az oka, hogy ezek az országos dokumentumokban (KÖZOP) jól rögzítettek. A közgyűlés elé kerülő anyagban már szerepelni fog a 2007-2008 közötti akciótervben szereplő

Szolnok-Debrecen vasútvonal (később esetleg

Nyíregyháza)

korszerűsítése, és ennek hatásai. A stratégiai terv elsősorban nem azért tervezi a városba vezető utak kapacitásbővítését, mivel a személygépjármű-forgalom és a közúti közlekedés további térnyerésével számol, hanem azért, mert a készítők figyelembe vették a Debrecen-Józsa, a Sámsoni út és a Hajdúszoboszló felől érkező utak forgalmát. A közösségi közlekedést nem alkalmatlannak tartjuk az utazási igények kielégítésére, hanem úgy véljük, hogy jelenleg kisebb mértékben képes minőségi szolgáltatást biztosítani az utazóközönség számára (ezért van szükség a stratégiai tervben rögzített intézkedésekre). 2.3. pont Elismerjük, hogy elérendő célnak tekintjük a közösségi közlekedés egységes szervezési feltételeinek kialakítását tekinti elérendő célnak, mivel azt a DERKE is elismeri, hogy ezek most nem léteznek („holott ezek a feltételek a város számára kedvező közszolgáltatási szerződések megkötésével jelenleg is biztosíthatók lennének”), vagyis tenni kell értük. A villamoshálózat további bővítését a terv készítői is üdvözölnék, ennek sorsát több azonban tényező is befolyásolja: mit fognak tartalmazni a KÖZOP későbbi időszakra vonatkozó akciótervei, Debrecen mely városrészei tudják teljesíteni az EU kapacitáskihasználtságra vonatkozó előírásait (maximum a Tócóskert??). A kerékpáros-közlekedés vonatkozásában a terv 163. oldalán több konkrétum is olvasható, amelyeket bővítünk. 3.1. pont A tervbe bekerült a Szolnok-Debrecen vasútvonal (később Nyíregyháza??) korszerűsítése. 3.2. pont A terv készítői a jelenlegi elképzeléseket tekintve nem látnak sok esélyt a DebrecenNagyvárad közötti közvetlen vasúti kapcsolat helyreállítására.

210


3.3. pont A repülőtérről leírtakkal egyetértünk, de ezen javaslatok (főleg a 3.3.2. pont) nem képezhetik az IVS részét. 3.4. pont Nem igaz a DERKE azon állítása, „hogy a hogy a stratégiai terv a közösségi közlekedést nem tartja eléggé alkalmasnak a személyforgalmi igények maradéktalan kielégítésére”, valamint hogy „Sajnos azonban a közösségi közlekedést általánosan alkalmatlannak tartja a személyforgalmi igények kielégítésére” (6. oldal). A terv 142 oldalán a következő mondat olvasható: A felmerült problémák egyik lehetséges megoldását jelenti a közösségi közlekedés, amely azonban jelenleg egyre kisebb mértékben képes minőségi szolgáltatást biztosítani az utazóközönség számára. A tervezett intézkedések célja, hogy javuljon a helyzet. Emellett szeretnénk a DERKE figyelmét arra is felhívni, hogy az új iparterületek kialakítása során a terv készítői mindig fontosnak tartották az érintett területek bekapcsolását a közösségi közlekedési hálózatba, valamint a közösségi közlekedés működési során a vállalati igények figyelembevételét (pl. 6.3.3. Városrészekhez kapcsolódó célok – Ipari terület). 4.2. pont Nem igaz a DERKE azon állítása, hogy „Az IVS ugyan figyelembe veszi a közúti motorizáció térnyerését, azonban a problémák kezelésére, válaszként kizárólag közúthálózat bővítése merül fel” (7. oldal). A 143. oldalon felsorolt intézkedéseknek több mint a fele más területre irányul. 4.3. pont Egyetértünk a DERKE azon véleményével, hogy a felszíni parkolás visszaszorítása nem csökkenti a környezetszennyezést. A terv készítői is úgy gondolják, hogy a felszín alatti parkolók számának a növekedését a felszíni parkolók számának a csökkenése fogja kísérni, és a felszabaduló területeket egyéb módon (pl. gyalogos zóna kiterjesztése, kerékpárosközlekedés, zöldfelületek kialakítása) kell hasznosítani. Azt azonban kicsit bizonytalannak tartjuk, hogy a DERKE véleménye szerint ezeket a közösségi közlekedési céljaira is fel lehetne használni, és kérnénk a konkrét javaslatokat (pl. újabb busz-sávok). 4.4. pont Nem igaz a DERKE azon állítása, hogy az IVS szerint az utak bővítése nem gyakorol hatást a belterületre, a 6.4.4. fejezet eléggé részletesen foglalkozik ezzel a témakörrel. A terv készítői számára nem világos, a DERKE 8. oldalon olvasható véleménye: „Ennek a módszernek (a városba vezető utak kapacitásának növelése) a hátránya, hogy jelenleg a bevezető utakon lassabban közlekedő járművek – a kapacitás bővítése következtében – többen és gyorsabban jutnának be azonos időn belül a szűkebb, zsúfoltabb lassabban 211


járható, közúti jelzőlámpákkal teli városi területekre. Ez a jelenleginél is nagyobb torlódásokat okozna, hiszen a munkába és iskolába járási szokásoknak megfelelően a többség azonos időben akar közlekedni”. Úgy véli a DERKE, maradjon meg a jelenlegi helyzet? Mit szólnak ehhez a Józsán és Hajdúsámsonban élők? 5.2. pont Egyetértünk, hogy fontos feladat az elkerülő út északkeleti szakaszának gyors megépülése (erről próbálják meg a Bocskaikertben élőket meggyőzni), de azt elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ez előzze meg a bevezető utak és a belső úthálózat további bővítését. Elismerjük a külső városrészeket összekötő körutak megépítésének a fontosságát, és ez a javaslat bekerül az IVS-be. 5.3. pont Egyetértünk a javaslattal, ami bekerül az IVS-be. 5.5. pont Egyetértünk a javaslattal, amelynek több eleme is olvasható a 143. oldalon. 5.6. pont Egyetértünk

az

elővárosi

közlekedés

átalakításával

kapcsolatban

megfogalmazott

javaslatokkal (pl. a közúti villamos vasút és a nagyvasúti vonalak közötti kapcsolat kialakítása), ezek megvalósítására ugyanakkor a jelenlegi tervek szerint csak 2013 után kerülhet sor (az IVS-t 2-3 évente egyébként is aktualizálni kell, így kedvező külső körülmények esetén az elképzelés beépülhet a frissített dokumentumba). 6.3. pont Egyetértünk a javaslatokkal (egy részük beépül az IVS-be), ugyanakkor megvalósításukra döntő mértékben csak a 2013 utáni tervezési periódusban lesz lehetőség. 7.1.-7.2. pont A megfogalmazott kritikák részben a konkrét beruházás közlekedés-szervezési problémáival foglalkoznak (7.1.2., 7.2.4., 7.2.5., 7.2.6., 7.2.7., 7.2.8., 7.2.9.), így nem képezhetik az IVS részét, kérjük forduljanak az illetékesekhez. A 7.1.1. pontban megfogalmazott hibát korrigáltuk. 7.1.3., 7.2.1. pont – A tervek szerint a Központ a körgyűrű északkeleti részének az átadása után fog elkészülni, amikor már kisebb lesz az Erzsébet-Wesselényi utca forgalma. 7.2.2. pont – A terv készítői szerint a megnövekedett forgalom szükségessé teszi újabb parkolók kialakítását. 7.2.3. pont – Kérjük jelezzék, a dokumentum mely része tartalmazza, hogy a központ tehermentesítené a belváros forgalmát.

212

Soft Pénzügyi Műszaki Területi elemek Közbeszer Könyvvizs Városfejle Főépítész Pénzügyi Műszaki Építész, „Soft” Külső DMJV Támogató Magánber Szakmai koordinátor ügyintéző tervező Várostervez Közgyűlés Osztály elemek sztési zési szakértők mérnök ellenőr gáló együttműk Hatóság uházók a, ési Osztály számlakifize lebonyolít Főosztály szakmai Osztály (gazdasági tések közbeszerzé Kivitelezés ödők Gazdasági főtanácsa ója projektelem felügyelete, sek Kulturális (helyi és alpolgárm dó ek l b

tílítá


7.3. pont A DERKE a központ létjogosultságát is megkérdőjelezi. A terv készítői a közlekedéssel kapcsolatos részek kidolgozása során döntő mértékben a közgyűlés által elfogadott Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési terve című dokumentumra támaszkodtak, amely tartalmazza ezt a Központ megvalósítását. Ennek következtében a DERKE javaslata nem a terv készítőinek a kompetenciájába tartozik.

Végezetül újra megköszönjük a DERKE által megfogalmazott szakmai javaslatokat, amely véleményünk szerint hozzájárultak az IVS minőségének javításához. A válaszban szereplő oldalszámok a társadalmi vitára bocsátott anyagra utalnak, a közgyűlés elé kerülő anyag oldalszámai – a többi beérkező vélemény dokumentumba történő beépítése miatt – elcsúszhattak.

213

DEBRECEN BELVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓ AKCIÓTERÜLETI TERV. Debrecen, március 16. (Aktualizálva: szeptember 1

Recommend Documents