Dankó László egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Tanszék
Magyar vállalatok külföldi közvetlen beruházásai a KKE-i térségben
A kilencvenes években a hazai tőkevonzás mellett – bár más léptékek szerint, de – felerősödött a magyarországi vállalkozások külföldi direkt befektetési (FDI) tevékenysége. I. A külgazdasági szakirodalom a külpiaci aktivitási formák széles tárházát ismeri és ajánlja alkalmazásra. A téma finn szakértője: Luostarinen [1] 15 megoldást kínál a nemzetközi piacokon terjeszkedni kívánó vállalatok számára (1.sz. ábra)
HAZAI PIACRA TERMELÉS Marketing tevékenység közvetett beruházással - Indirekt termék export - direkt termék export - szolgáltatás export
Marketing tevékenység közvetlen (direkt) beruházással
KÜLFÖLDI TERMELÉS Termelõ tevékenység indirekt beruházással
Termelõ tevékenység direkt beruházással
- értékesítést ösztönzõ leányvállalat
- licencing
- összeszerelõ
- franchising
- gyártó
- raktározásielosztó egyéségek
- szerzõdéses gyártás, nemzetközi alvállalkozás
- know-how export
- szolgáltatási egységek
- részprojektek exportja
- értékesítõ leányvállalat
- kulcsrakész mûködtetés (fõvállalkozás)
Teljes tulajdonú vegyesvállalat Kisebbségi részesedés/ elhalványuló (Fade out) egyezmények
1.sz. ábra: A nemzetközi piaci belépés és fejlesztés formái
Dankó László Magyar vállalatok külföldi közvetlen beruházásai a KKE-i térségben
Vizsgált témánk szempontjából a „külföldi marketing és termelés direkt beruházással” alcsoportok magyar vállalatok általi alkalmazásának eddigi gyakorlatát – ezirányú vizsgálataink és vállalkozási tevékenységünk tapasztalatai alapján – kívánjuk röviden bemutatni. II. A kelet-közép európai régióban az átalakuló országok az 1970-es évektől fokozatosan nyitották meg gazdaságaikat a külföldi befektetők előtt. (1.sz. táblázat) [2] 1.sz. táblázat A gazdasági törvények hatálybalépésének éve
Külföldi befektetések első szabályozása 100 százalékos tulajdon eng. Tőzsde megnyitása Társasági törvény Versenytörvény Csődtörvény Kétszintű bankrendszer
Bulgária
Csehország
Magyarország
Lengyelország
Románia
Szlovákia
Szlovénia
1980
1985
1972
1986
1970
1985
1965
1991
1989
1988
1988
1989
1989
1989
1992 1991 1991 1994
1993 1992 1992 1993
1990 1988 1990 1991
1991 1991 1990 1990
1995 1990 1991 1995
1993 1992 1992 1993
1989 1993 1993 1993
1989
1990
1987
1989
1990
1990
1965
Forrás: WIIW, Transition Report, Európa Fórum
A külkereskedelem fokozatos hazai liberalizálása (1/1997(XII.29) KeM.r.) lehetővé tette már a KGST rendszerben transzferábilis rubelben magánvállalkozások számára is külföldi vállalkozás alapítását, működtetését A külgazdasági tevékenység mai formában való szabályozása, a kettős adózást kizáró egyezmények és beruházásvédelmi megállapodások, majd az 1995. évi devizatörvény külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó liberális előírásai fokozatosan utat nyitottak a hazai cégek ezirányú nemzetközi marketing aktivitásának megvalósításához. Vizsgálataink szerint [3] a régiónkban működő hazai és külföldi magánszemélyek, cégek külgazdasági kapcsolatainak motivációi az alábbiak: a, magyar vállalkozások regionális áruforgalmi kapcsolataiban: l. pótlólagos piaci keresletre számítanak, 2. a határmenti területeken keresztül az adott ország belső területei felé is terjeszkedni kívánnak,
Dankó László Magyar vállalatok külföldi közvetlen beruházásai a KKE-i térségben
3. fuvarozási, csomagolási, készletezési költségek más piaci relációkhoz
képest alacsonyabbak, 4. az árucsere ügyletek import ellenértékének értékesítésével (itthon, vagy külföldön) extra profitot tudnak realizálni, 5. a regionális külpiaci környezetben ki tudják fejleszteni külpiaci marketing eszközrendszerüket, viszonylag alacsonyabb kockázati szint mellett, 6. a régióban meglévő rokoni, baráti, ismeretségen alapuló kapcsolatok pótolják a nyugat-európai nyelvek ismeretét és bizalmi kapcsolatrendszer kiépítését teszik lehetővé, 7. változó minőségű termékeik a külpiacok közül csak a kevésbé igényes regionális, illetve keleti piacon keresettek, 8. magyar tömegkommunikációban folyó eladásösztönzés hatása a határmenti területeken keresletet támaszt, 9. felesleges, elfekvő, inkurrens készleteiktől itt meg tudnak szabadulni, l0. javítják a régió kulturális, etnikai kapcsolatait, jóléti színvonalát, 11. alacsonyabb árfekvésű importcikkek jobban igazodnak az érintett területek polgárai fizetőképes keresletéhez, s ez az importáruk belföldi forgalomnövekedését eredményezi, 12. hazai hiányhelyzet elhárítását célozza az import, 13. az új vállalkozást alapvetően a regionális kereskedelemre alapozva hozták létre, 14. regionális kapcsolatrendszert kapcsolt, vagy ellenügyleteket, reexport és tranzit ügyletek, passzív bérmunka tevékenység lebonyolítására használják fel, b, a külföldi vállalkozások magyar áruforgalmi kapcsolataiban: l. belföldi hiányhelyzetek feloldása nagyobb profit mellett lehetséges, a nyugatinál alacsonyabb árfekvésű magyar termékekkel, 2. külföldi - konvertibilis devizáért beszerezhető termékekhez magyar árucsere ügyletek keretében könnyebben hozzájutnak (valutahiány, kapcsolatok hiánya), 3. személyes kapcsolatok a régió magyar területein élő nemzetiségi és magyar állampolgárokkal, 4. a magyar rádió és televízió áruhirdetései felkeltik az igényt a Magyarországon forgalmazott termékek iránt, s ezért importálnak, 5. magyar exporton keresztül - áttételesen - nyugat-európai piacokra szeretnének kijutni, 6. viszonylag egyszerű számunkra a magyar belföldi igények és árviszonyok figyelemmel kisérése, az un. "KGST piacokon" keresztül, s ezen információkat felhasználva alakítják ajánlati tevékenységüket, 7. a magyar banktechnikai háttérben (akkreditív, kezesség, garancia) megbíznak, így halasztott fizetésben is értékesítenek,
Dankó László Magyar vállalatok külföldi közvetlen beruházásai a KKE-i térségben
8. folyamatosan javul a határmenti területek közötti információs kapcsolat rendezvények, kiállítások, kamarai együttműködés révén, c, magyar vállalkozások regionális működőtőke kapcsolataiban: l. viszonylag alacsony befektetés mellett lehetôvé válik külföldi vállalkozás létrehozása, 2. a piaci jelenlét igényli a közvetlen kapcsolatok fejlesztését, helyi sajátosságokat ismerô közreműködôk érdekeltségeinek stabil megteremtését ("kijáró emberek"), 3. a cég nyersanyag ellátása, vagy termékexportja vegyesvállalati kapcsolat keretében nagyobb eredményességgel, biztonsággal szervezhetô (exportengedélyt, importkvótát könnyebben megszerzi a vegyesvállalkozás az adott országban), 4. a gyengébb piaci verseny feltételei között szeretnék megvetni a lábukat, kiépíteni disztribuciós kapcsolataikat az adott piaci környezetben, 5. külföldön alacsonyabbak a termékelôállítási költségek, ezért a tevékenységüket diverzifikálják a korábbi exportpiacok irányába, 6. a cég szellemi és technikai kapacitása a külpiaci kapcsolat rendszer ilyetén fejlesztésével hosszabb távon és stabilabb módon leköthetô, tervezhetô, 7. megnô az anyacég manôverezési lehetôsége a külkereskedelmi forgalom lebonyolításában (vám-, adófizetés stb.), 8. presztizsszempontból a cég image-ának, goodwill-jének alakítása szempontjából kedvezô a külföldi vállalkozás létesítése, 9. a cég működô- és fizetôképességének fenntartása kikényszeríti az aktív, agresszív külpiaci fellépést, melyhez a direkt, vagy indirekt export már nem nyújt elég lehetôséget, 10. a hazai versenyviszonyok "kelet" felé szorítják a gyengébb versenyképességű termelô céget (deffenzív versenystratégia), 11. szolgáltató tevékenységüket csak az adott piaci környezetben tudják értékesíteni, d, a külföldi vállalkozások magyar működőtök kapcsolatában: 1. eddig megszerzett vállalkozási tôkéjüket, képzôdô profitjukat "biztonságban" szeretnék tudni, 2. a magas belsô infláció, devizaszerzési nehézségek miatt az export ügyletek eredményét a magyarországi vegyesvállalatuknál kívánják "hagyni", 3. magyar jelenlétükkel kedvezôbb értékesítési és beszerzési feltételek elérésére számítanak, 4. magyar területen kívánnak legális, féllegális szolgáltató - termelô tevékenységet folytatni,
Dankó László Magyar vállalatok külföldi közvetlen beruházásai a KKE-i térségben
5. termelô tevékenységükhöz a magyar beszállítói háttér, műszaki környezet szükséges, s az ezzel való kapcsolattartás indokolja a megjelenést, 6. kárpótlásból kapott értékpapírjaikat a magyar privatizációs folyamatban tulajdonszerzésre használják fel, 7. nyugat-európai, amerikai partnereikkel "biztonságosabb" helyen kívánnak vállalkozást alapítani. A nemzetközi marketing lehetőségek felismerése, a piaci verseny és a hatékonysági törekvések eredményeként a magyar magánszemélyek és vállalkozások – regisztráltan, vagy anélkül – külföldi befektetéseiken keresztül növelték piaci jelenlétüket a KKE-i térségben. (2.sz. táblázat) [4] 2. sz. táblázat Külföldi székhelyű vegyesvállalat alapítások 1991-96-ben Reláció Független Államok Közössége - Ukrajna Románia Cseh és Szlovák Köztársaság - Szlovákia Németország Ausztria Egyéb Összesen:
1991. év/db
1992. év/db
1993. év/db
1994. év/db
1995. év/db
1996. év/db
52
133
119 78
63 35
36
29
87
101
42
48
23
106
64
52
37 23
24
18
37
45 31 78 357
36 20 44 386
26 10 56 290
12 9 62 218
18 4 30 129
36 37 227 472
Forrás: NGKM, IKIM, MNB
A devizatörvény életbelépését követően a bejelentési és engedélyeztetési kötelezettség a Pénzintézeti Központtól és a szakminisztériumtól átkerült a Magyar Nemzeti Bankhoz, ahol viszont a vonatkozó adatok közlésétől rendre elzárkóznak. Aggregált adatok a tőkemérleg kivitel rovatában találhatók. A statisztikát kiegészítendő Romániában – ahol a magyarok a 11. helyen állnak a külföldi befektetők sorában – 3000 fölött van a regisztrált magyar érdekeltséggel is rendelkező vállalkozások száma. Nyugat-Ukrajnában, főképpen Kárpátalján mintegy félezer magyar érdekeltség működik a közvetítő kereskedelemben és a passzív feldolgozásban érzékelhető politikai támogatás mellett (Kárpátaljai Szabad Gazdasági Övezet). Szlovákia és Csehország az 1992-es különválás óta bár eltérő gazdaságpolitikát követ, de az FDI vonzás preferált. A külföldi tőke számára a kuponos privatizáció miatt viszonylag szerény átvételes befektetés kínálkozott (ennek viszonteladása megkezdődött), a zöldmezős beruházásokkal pedig még a fejlett országok tőkeerős vállalatai is óvatosan bánnak.
Dankó László Magyar vállalatok külföldi közvetlen beruházásai a KKE-i térségben
A délszláv területeken mindeddig a politikai és háborús kockázatok fékezték a magyar befektetői jelenlét kiszélesedését, bár a koperi (szlovén) illetve a fiumei (horvát) kikötők rekonstrukciójában, valamint a pulai és dalmát üdülőhelyek privatizálására vonatkozóan jelennek meg szándéknyilatkozatok, befektetési tervek. III. A politikai vonatkozásoktól sem mentes magyar nagyvállalati (MOL, TVK, stb.) akvizíciók mellett a hazai kis- és középvállalkozói szektor tevékenysége is figyelemre érdemes: A magyar vállalatok nemzetközi marketingjében [5] a kedvezményes megítélés és a hasonlóság segít a regionális piacokon megvalósítandó akvizíciókban. Módszertani háttérül leginkább az un. lépcsőzetes fejlődési megközelítés gondolatmenetét követik, vagyis az eredményes indirekt-direkt export után a licencelés és/vagy marketing beruházás (lerakat, ügynökség), végül pedig a feldolgozó-gyártó kapacitás kialakítása biztosítja a terjeszkedő cég elvárt profitabilitását. A regionális piacokon folytatott marketing, termelő direkt befektetéseknél a nemzetközi és hazai gyakorlatnak megfelelően a piacszerzés, illetve a hatékonyságnövelés az alapvető döntési alternatíva. Piacszerzésre azon magyar cégek törekszenek, ahol a fejlett piacokon a termékek értékesítése minőségi és/vagy versenyproblémák miatt akadályokba ütközik. A piacszerzők másik szegmensét a Magyarországon megtelepedett MNV leányvállalatok alkotják, akik itteni logisztikai, gyártó- szolgáltató bázisaikról (SBU) kívánják menedzselni a kelet-európai piacokon az értékesítő, illetve helyi összeszerelő-gyártó tevékenységüket. Hatékonyságnövelésre a passzív feldolgozást szervező cégeknél, a bérszínvonal különbség, míg az imputigényes cégeknél a nyersanyag biztonságosabb és olcsóbb megszerzése, helyi elsődleges feldolgozása kínál lehetőségeket. Azok a vállalatok melyek – főként a privatizációs lehetőségeket kihasználva – átvételes beruházással fejlesztik elsősorban román piacokat alapos előkészület hiányában komoly marketing és menedzsment erőfeszítések árán képesek a piaci aktivitás ezen formájánál törekvéseiket, terveiket realizálni. A regionális piacokon való jelenlét egyfajta támaszpontként is felfogható, amennyiben például egy bukaresti, vagy brassói gyártóbázisról közvetlenül elérhető a dél-ukrajnai, moldáv, vagy a bolgár piac. Ez a közvetlen és rendszeres jelenlét pedig a további keleti és délkelet-európai terjeszkedéshez kínál realizálási segítséget, mind a földrajzi, mind a kulturális távolság tekintetében.
Dankó László Magyar vállalatok külföldi közvetlen beruházásai a KKE-i térségben
Az egyik USA dohánygyár például lembergi átvételes befektetése rekonstrukciójához, működtetéséhez magyar részlegei vállalkozó középvezetőit vette igénybe vállalati kiküldöttként. Összegzésként szeretném ajánlani mindazon vállalatoknak, amelyek jelenleg csak export-import kapcsolatokat működtetnek a térségben, hogy a regionális FDI országonkénti feltételeinek tanulmányozása alapján vizsgálják meg: erősebb elkötelezettséggel, befektetéssel hogyan biztosíthatják hosszútávú piaci jelenlétüket és pozícióik megőrzését, javítását. Az átalakuló magyar külpiaci szervezet (külgazdasági attasék, referatúrák, ITD igazgatók) ebben bizonyára hatékony segítséget tud kínálni. A Miskolci Egyetem Marketing Tanszékén folytatott kutatói-szakértői tevékenységünk tízéves tapasztalataival, a regionális üzletben jártas kollégákkal szívesen vállalkozunk befektetéselőkészítő marketing tanulmányok készítésére, kapcsolatépítésre. Hivatkozások [1] Young, S. et-al.: International Market Entry Harvester Wheatsheaf and development, Prentice Hall, USA, 1989 [2] Dankó L.: Külgazdaságtan Miskolci Egyetem, Marketing Tanszék, Miskolc, 1997 [3] Dankó L.: Hármashatármenti gazdasági együttműködés USAID/CIPE – Zempléni RVA, Sátoraljaújhely, 1999 [4] Dankó L.: Külgazdaságtan Miskolci Egyetem, Marketing Tanszék, Miskolc, 1997 [5] Dankó L.: Magyar vállalati marketing aktivitás a Kárpátok Eurorégióban Marketing & Menedzsment, 1999/5.sz.