Czakó Gábor: Julianus még megértette keleti őseinket Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu)
Czakó Gábor: Julianus még megértette keleti őseinket
2014 május 27. Flag
0
Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1235-ben Bolgárországban egy magyar asszony megmutatta Julianus barátnak a magyarokhoz vezető utat, s ő „Megtalálta őket a nagy Ethil folyó mellett.
A magyar nyelv képes áthidalni időt és távolságot
Mikor azok meglátták és megértették, hogy magyar, nagyon örültek megérkezésének, körülvezették házanként és falvanként, és hévvel tudakozódtak keresztény véreik királyságáról és országáról. És 1. oldal (összes: 5)
Czakó Gábor: Julianus még megértette keleti őseinket Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) bármit is akart nekik elmondani akár hitükről, akár egyébről, nagyon szorgalmasan hallgatták őt, mivel nyelvük teljességgel magyar volt. Megértették őt is, és ő is azokat.”
A barát királyának, azaz IV. Bélának számolt be keleti felfedezéseiről (Fotó: MH) Már ez a fél mondat is igen jelentős lelet: „amikor megértették, hogy magyar”, mivel a magyar meglehetősen elterjedt és fontos nyelv lehetett arrafelé, mások is megtanulhatták. A Julianus beszámolója alapján Rómába küldött, ún. Ricardus-jelentésben szerepel a tatár követ, aki „magyarul, oroszul, kunul, németül, bolgárul és tatárul beszélt”. Erre szüksége volt, hiszen Kumagyaria is a mongol birodalomhoz tartozott! Ez a Kuma folyó vidékén terült el, a Kaukázus északi előterében. Vagyis a középkorban három Magyarország létezett. Magyar vendégszeretet Kumagyaria történetét Bendefy László mérnök tárta föl a korabeli vatikáni levelezésből, Ibn Batuta (XIV. sz.) arab utazó terjedelmes beszámolójából és európai utazók irataiból. Tudjuk Kürt és Ieretán vagy Gyeretyán fejedelmek nevét, hat püspökét, előkerültek ferences zárdajegyzékek, helynevek, például Ügyek, Magyar. Tatár hűbérben ugyan, de Kumagyaria Julianus idejében még létezett, csak 1396-ban pusztította el Timur Lenk. Erről bővebben írtam Szabir titok című könyvemben. Nem tudjuk, hogy miért nem arra folytatta útját Julianus. A Volga–Káma vidékén élő magyarok nagy szeretettel fogadták, és „körülvezették házanként és falvanként”. Ebből a félmondatból az derül ki, hogy az ottani magyarok nem jurtákban éltek, családonként szétszóródva a pusztaságban, mint a nomádok, hanem házakban laktak, tehát épített, állandó otthonokban és településeken. Ezek méretéről nincs adatunk. Nagyállattenyésztő foglalkozásukkal már csak a hadviselés kényszere miatt sem hagytak föl, tehát az egyes falvak közt kellő tér lehetett a legelőknek. Más helyen írja a Jelentés, hogy: „Földet nem művelnek, lóhúst, farkashúst és efféléket esznek, kancatejet és vért isznak. Lovakban és fegyverekben bővelkednek, és igen bátrak harcban.” A fegyverek bősége arra 2. oldal (összes: 5)
Czakó Gábor: Julianus még megértette keleti őseinket Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) enged következtetni, hogy a térségben évezredek óta folytatott s az andronovói kultúracsaládra jellemző fémművességgel sem hagytak föl. Késő középkori – például Nagy Lajos-kori – olasz adatok szólnak arról, hogy szükségbe jutván a magyarok vezetéklovaik nyaki ereiből vért eresztettek s megitták, majd a sebet kezelték. A farkashúsevésre csak éhínség szoríthatta őket, mert közismert, hogy a vadon élő ragadozók húsa inas, száraz és rágós, olyik büdös, vagyis jó dolgában senki nem eszi. Első idézetünkkel folytatva: „hévvel tudakozódtak keresztény véreik királyságáról és országáról”. Megint meg kell állnunk egy kicsit, hiszen újabb nyelvrégészeti leletre bukkantunk, mégpedig a hiányban rejlő állításra! Mivel Julianust nem fogadta Magna Hungaria királya, sőt még egy ajtónállója se biccentett neki, ebből arra következtethetünk, hogy nem volt se király, se ajtónálló! Ha lett volna, nyilván érdeklődött volna a messziről jött vendég után. Tehát nem létezett állandó központi hatalom! Konstantin arról ír említett könyvében, hogy a magyarok – nála türkök, akiket „valamilyen okból szavartü aszfalünek neveztek”, mai szóval szabirnak – első fejedelme Levedi vagy Levente volt. Jóval azután, hogy elhagytuk az őshazát. Hogy mennyi volna a jóval, arról tudósaink vitatkoznak: 200–800 év közötti becsléseket találtam – a honfoglalástól visszafelé számítva. Ez azért fontos, mert segít meghatározni a Julianus és vendéglátói közti nyelvidőkülönbséget! A barát 1235-ben érkezett, a honfoglalás után 340 évvel. Tehát az ő ősei bő félezer éve szakadtak el a volgaiaktól! Vagy esetleg további négyszáz évvel, azaz csaknem egy évezreddel korábban! Sőt! Ha a két nyelvág változásának útját V alakúnak képzeljük el, amely az elválás napján indul a V egyik és másik szára mentén, akkor még bonyolultabb a helyzet. Társalgás ómagyarul Bárhogy történt, a hivatalos nyelvészeti álláspontról tekintve Julianus ómagyarul beszélt ősmagyar nyelvű rokonaival! Az ősmagyar nyelv pedig a tudomány hatályos tévedése szerint „törzsi nyelvjárásokra” bomlott állapotban leledzett! Ez persze a „történeti-összehasonlító” nyelvészkedés következtetése. Nemrég egy konferencián a szegedi egyetem finnugrász adjunktusa azt állította, hogy csak nyelvjárások léteznek, sőt egyéni nyelvhasználatok, nyelv, például magyar nyelv nincs is. Ez az állítás az ugorokra áll, ránk viszont nem: Julianus Jelentése a szofista „kikövetkeztetéses nyelvészet” kortárs cáfolata: „És bármit is akart nekik elmondani akár hitükről, akár egyébről, nagyon szorgalmasan hallgatták őt, mivel nyelvük teljességgel magyar volt. Megértették őt is, és ő is azokat.” Továbbá házról házra, faluról falura vitték, és sehol se talált egy makkantásnyi törzsi nyelvet sem! „Nyelvük teljességgel magyar volt.” Gondoljuk el, hogy milyen óriási különbség volt a két Magyarország között! Béla herceg követe teljesen más vallási, éghajlati, szomszédsági, gazdasági, kulturális – föl sem lehet sorolni, hogy hányféleképpen eltérő világról magyarázott házigazdáinak! Ők meg neki! Pont olyan ez, mintha mi Dózsa György meg Szapolyai János embereivel próbálnánk megértetni a rakétát, a svájcifrank-alapú hitelt és a rádiót! Egyéni szóhasználatok és esetleg tájnyelvek persze lehettek, miként ma is ki-ki a maga módján ejti a szót, énekli népdalainkat, ropja táncainkat, amelyek magukba szívták sajátos, mezőségi, gömöri vagy somogyi tájuk szellemét, de sem nyelvünk, sem zenénk, sem táncunk nem szakadt el a közös gyökértől: érthető és átélhető maradt kultúránk minden gyermeke számára. Erről már Kodály is írt. Ismerjük a törzsi nyelvjárásokra szakadás visszafordíthatatlan következményeit – legközelebb a német nyelv történetéből. Az egyben tartó gyökrend A gyökrend tartotta egyben(?), közös fejlődési úton(?) a volgai magyar és a kárpáti magyar nyelvének fejlődését? A közös és rokon gyökök által összefont népes szócsaládok szövevénye fékezi az egyes szavakat támadó hatásokat – fedezte föl Varga Csaba, az önképzett nyelvkutató, számtantanár, képzőművész és világhírű rajzfilm-rendező! – Több tucat, népes gyökcsaládok esetében több száz gyök együttes tehetetlensége óriási. Márpedig bármelyik gyököt támadó hatás esetén az egész gyökcsaládnak egyszerre kellene változnia! Ezt a megfigyelést illendő volna Vargatörvényként nyelvünk szabályai közé iktatni. A gyökrend nemcsak védi a nyelvet a bomlástól, egyszersmind az új jelenségek megnevezését is a 3. oldal (összes: 5)
Czakó Gábor: Julianus még megértette keleti őseinket Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) rendszeren belül tartja – ezért érti a frissen alkotott, szabályosan képzett szavakat minden magyar! Játsszunk el egy gondolattal! Elképzelhető-e, hogy a Volga és a Duna melletti magyar ugyanarra az új jelenségre hasonló vagy azonos szót fejlesszen ki a közös alapanyagokból, a gyökökből és a toldalékokból? Vajon mit taníthat a szegedi egyetemen olyan magyar „nyelvtudós”, akinek fogalma sincs nyelvünk jellegzetességeiről, szerkezetéről, működéséről? Lehet, hogy ezért nem tud szót érteni a szögediekkel, decsiekkel meg a zoboraljaiakkal? Czakó Gábor – magyarhirlap.hu Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését! Köszönettel és barátsággal! www.flagmagazin.hu
Tweet
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});
Ajánló
4. oldal (összes: 5)
Czakó Gábor: Julianus még megértette keleti őseinket Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu)
5. oldal (összes: 5)
