Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola

Pedagógiai Program 2015

Csorna

Tartalomjegyzék 1. Köszöntő................................................................................................................................. 3 2. Jogi státusz ............................................................................................................................. 4 2.1. Az intézmény adatai ........................................................................................................ 4 2.2. Az intézmény tevékenységei ........................................................................................... 4 2.3. Iskolánk névadója ............................................................................................................ 5 3. Alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások................................................................... 6 3.1. Önmeghatározás .............................................................................................................. 6 3.2. Alapelveink, értékeink .................................................................................................... 6 3.3. Céljaink ........................................................................................................................... 8 3.4. Feladatok ......................................................................................................................... 9 3.5. A nevelő munka eszközei, eljárásai .............................................................................. 10 3.6. A pedagógusokkal szembeni elvárások, osztályfőnök feladatai ................................... 11 4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................ 12 5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................................... 13 6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység ......................................... 14 6.1. Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység .............................................................................................................................................. 14 6.2. Tehetség, képesség kibontakoztatással kapcsolatos feladatok ...................................... 15 6.3. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .............................................. 16 6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ...................................................... 17 6.5. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ....................................................... 18 7. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ................................... 19 8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................................... 19 8.1 Kapcsolattartás a szülőkkel ............................................................................................ 19 8.2. Iskolai és kollégiumi pedagógus ................................................................................... 20 8.3. A tanulók részvétele a döntéshozatalban ...................................................................... 20 9. Az iskolaváltás, a felvétel átvétel szabályai ......................................................................... 21 9.1. Felvétel a kilencedik évfolyamra .................................................................................. 21 9.2. Az iskolán belüli tagozatváltás, átjárhatóság ................................................................ 22 9.3. Átvétel másik iskolából ................................................................................................. 23 1. A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................... 24 1.1. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklet Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára ... 24 1.2. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 8. melléklet Kerettanterv a szakiskolák 9-11. évfolyama számára ............ 25 1.3. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 13. melléklet Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára 25 2. A választott kerettanterv feletti óraszám ............................................................................. 26 3. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei iskolánkban ...................................... 29 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása ................. 30 5. Mindennapos testnevelés...................................................................................................... 34 6. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elve ........................................... 34 7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................... 35 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .................................. 35 A szociális hátrányok enyhítésére irányuló módszerek, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása ...................................................................................................................... 35 A tanulási- beilleszkedési-, magatartási zavarokkal küzdő tanulók problémáinak enyhítését szolgáló pedagógiai intézkedések, tevékenységek ............................................................... 36 A diákok tanulását segítő szolgáltatások .............................................................................. 36

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola 8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .......... 36 8.1. Az iskolai értékelés alapelvei ........................................................................................ 36 8.2. A tanulói ellenőrzés formái: .......................................................................................... 37 8.3. A tanulmányok alatti vizsgák (20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-78 § figyelembevételével): ........................................................................................................... 38 A vizsgák eljárási szabályai: ............................................................................................ 39 Vizsgakövetelmények: ..................................................................................................... 41 Vizsgarészek................................................................................................................... 125 A vizsga értékelése: ........................................................................................................ 126 Jogorvoslati lehetőségek: ............................................................................................... 127 9. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ............................................................................ 127 9.1. A belépés feltételei ...................................................................................................... 127 10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ................. 129 11. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ................. 129 11.1. A tanulók jutalmazása ............................................................................................... 129 11.2. Magatartás és szorgalom értékelése .......................................................................... 130 12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek. ............. 131 12.1. Egészség - fizikai fittség - általános fizikai teherbíró-képesség ............................... 132 12.2. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja ...................................... 132 12.3. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének lehetőségei ............................... 132 12.4. NETFIT felmérések................................................................................................... 133 13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................................. 133 13.1. Az iskola egészségnevelési terve .............................................................................. 133 13.1.1. Erőszakmentes életmódra nevelés ...................................................................... 137 13.1.2. Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv .................... 137 13.1.3. Egészséges táplálkozás ....................................................................................... 137 13.2. Környezeti nevelési elvek ......................................................................................... 138 A környezeti nevelés megvalósulásának folyamata: .......................................................... 138 14. Kétszintű érettségire felkészítés ....................................................................................... 140 14.1. Középszintű érettségi vizsga témakörei: ................................................................... 142 Magyar nyelv...................................................................................................................... 142 Magyar irodalom ................................................................................................................ 146 Matematika tantárgy témakörei .......................................................................................... 147 Angol nyelv érettségi témakörei ........................................................................................ 149 Német nyelv témakörei ...................................................................................................... 150 Történelem tantárgy témakörei: ......................................................................................... 152 III. Szakmai program.............................................................................................................. 157 1. Oktatott szakmák ................................................................................................................ 157 1.1. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után: .............................................................. 157 1.2. Szakiskolai képzések ................................................................................................... 157 2. Óratervek: ........................................................................................................................... 157 Mentori feladatok ................................................................................................................... 169 3. Felnőttoktatás ..................................................................................................................... 169 4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és oktatása ..................................................... 169 1. A pedagógiai program érvényességi ideje ......................................................................... 179 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata.............................................................. 179 3. A pedagógiai program módosítása ..................................................................................... 179 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala................................................................. 179


2


I. Az iskola nevelési programja 1. Köszöntő Csornának, a Kisalföld szívében fekvő kisvárosnak természeti adottságai és kedvező fekvése folytán mindig nagy szerepe volt a térség, a Rábaköz mezőgazdaságában. Elődeink már 1938-ban téli gazdasági iskolát alapítottak a környékbeli gazdafiatalok számára. Az eltelt évtizedekben a gazdaság és a termelési mód változásainak megfelelően a szakmai képzési szintek több oktatási formája valósult meg az intézmény falai között (gazdasági iskola, technikum, szakközépiskola, szakiskola). Az oktatási rendszer átalakulásával párhuzamosan iskolánk is arra törekedett, hogy a kor követelményeinek megfelelő, korszerű ismeretekkel rendelkező fiatalokat képezzen. Ahhoz, hogy ezt a célkitűzésünket megvalósítsuk, lelkes és áldozatkész pedagógusokra van szükség, akik mindig készek az újításra, és akiknek tenni akarása segíti iskolánk fejlődését. Úgy érzem, tantestületünket ilyen pedagógusok alkotják. Szeretnénk az iskolánkat választó fiatalokat hozzásegíteni a sikeres életvezetéshez, a megfelelő munkaerő-piaci pozíció megszerzéséhez, továbbtanuláshoz. Intézményünk a képzés jellegéből adódóan különös figyelmet fordít a fiatalok környezeti nevelésére, a környezeti értékek megóvására, a problémák megelőzésére, illetve megoldására. Emellett iskolánk tantestülete a környezeti neveléssel egyenrangú feladatnak tekinti az egészséges életmódra nevelést, és pedagógiai programunkban meghatároztuk ennek a nevelési tevékenységnek a kereteit. Gyorsan változó világunkban mindig szükség van a megújulásra, miközben alapvető emberi értékeink nem változnak. Ezt tükrözi pedagógiai programunk, amelyben összefoglaltuk iskolánk fejlődésének irányát, meghatároztuk, hogy mit és milyen módszerekkel, illetve eszközökkel szeretnénk átadni a fiataloknak. Tudjuk, hogy felelősséggel tartozunk a bennünk bízó szülőknek, a jövőjük megalapozásában ránk számító tanítványainknak, az iskolától kiváló szakembereket váró környezetnek és saját lelkiismeretünknek. Tantestületünk a jövőben is mindent megtesznek fejlesztési törekvéseink sikeres megvalósításáért, a fiatalok színvonalas képzéséért, szakma- és munkaszeretetre neveléséért.

Perlaki Sándor igazgató


3


2. Jogi státusz 2.1. Az intézmény adatai Az iskola hivatalos elnevezése: Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola OM: 202828 Az intézmény székhelye, címe: 9300 Csorna, Kórház u. 28. Telephelyei,: Iskola: 9300 Csorna, Kórház u. 28. Telefon iskola: (96) 261-255; Fax: (96) 593-253; Tangazdaság: 9300 Csorna, Bartók B. u. 68. Telefon: (96) 261-159 Az intézmény fenntartója: Földművelésügyi Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Az intézmény szakmai felügyeleti szerve: Földművelésügyi Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Az iskola jogelődje: Téli Gazdasági Iskola alapítva: 1938-ban Közvetlen jogelődje: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. Az iskola működési engedélyének, Alapító Okiratának száma: IfPF/67/2/2014.

2.2. Az intézmény tevékenységei Intézményünk az általános iskola 8. osztályát végzett tanulók részére az alábbi képzéseket biztosítja: Szakközépiskolában középfokú nevelés oktatás szakasza (9-12. évfolyamon) mezőgazdaság szakmacsoport mezőgazdasági gépész ágazat

Szakközépiskolában szakképesítés megszerzésére évfolyamok) 13. évfolyam vagy 13-14. évfolyam Pedagógiai Program 2015

felkészítő

szakasz

(szakképzési

4

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola mezőgazdasási gépésztechnikus A technikus képzés egy évfolyamos, amennyiben a szakmának megfelelő ágazatban végezte a tanulmányait 9-12. évfolyamon. A technikus képzés két évfolyamos, amennyiben nem a szakmának megfelelő ágazatban végezte a tanulmányait 9-12. évfolyamon vagy nem a szakmai kerettanterv szerint. Szakiskolát végzett tanulók számára 2 éves intenzív nappali tagozaton biztosítjuk az érettségire való felkészítést. A képzés célja a város és vonzáskörzetébe tartozó végzett szakmunkások érettségihez juttatása, növelve ez által munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeiket. Szakiskolában (9-11. évfolyamon) mezőgazdasági gépész - mezőgazdaság szakmacsoport mezőgazdasági gépész ágazat gazda - mezőgazdaság szakmacsoport, mezőgazdaság ágazat A mezőgazdasági gépész szakmai vizsgát követően egy tanév alatt mezőgazdasági gépjavító szakképesítést is szerezhetnek a továbbtanulók. Kollégiumi ellátást igény szerint biztosítunk tanulóinaknak. Az oktatási-nevelési feladatok ellátását szolgáló vagyona az iskolának, melyet használatba adott vagyonként működtet: Önkormányzati tulajdonban: Tanügyi épület: osztály, szak és szertártermekkel, valamint irodahelyiségekkel Tanműhely, tornaterem épülete: tornaterem, lakatos, forgácsoló, erőgépműhelyekkel Konyha, étterem épülete Javító-, karbantartó műhely épülete Tangazdasági tanműhely épülete: erőgép, munkagép, szervizműhelyek Tanistálló épülete Géptároló-magtár, valamin géptároló-raktár épületek Terménytároló épülete Gépudvar

hegesztő,

A Magyar Állam tulajdonában: 017/1, 017/2, 023/26, 023/27, 023/ 34, 023/31 Összesen 71,705 ha nagyságú 2273,66 AK értékű ingatlan. A tangazdaságban növénytermesztéssel foglalkozunk, mezőgazdasági gépi bérmunkát, személy- és teherszállítást végzünk. Kiegészítő képzési profilként gépjárművezető-képző iskolát működtetünk, különböző szakmai tanfolyamokat szervezünk. (Aranykalászos gazda, Gazda, Mezőgazdasági erő- és munkagépkezelő, 80 órás növényvédős tanfolyam, John Deere gépkezelő.)

2.3. Iskolánk névadója Pedagógiai Program 2015

5

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Dr. Csukás Zoltán Kossuth-díjas akadémikus 1900. szeptember 20-án született Győrben, ahol édesapja református lelkész volt. A pápai Református Gimnáziumban érettségizett, majd 1919-22. között a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet. Később az Állatorvosi Főiskolára jelentkezett, ahol 1927-ben állatorvossá avatták. 1930-tól a József Nádor Egyetem Mezőgazdasági Osztályán tanársegéd, majd 1934-től gazdasági akadémiai rendes tanárrá nevezték ki, és megbízták a magyaróvári Gazdasági Akadémia Állattenyésztési Tanszékének vezetésével. 1935-ben közgazdász oklevelet is szerzett. 1938-tól a debreceni Gazdasági Akadémia tanszékvezető tanára, majd 1940-44-ig a debreceni Tudományegyetem Állattani Tanszékének vezetője 1949-től megszervezte és vezette az Állattenyésztési Kutatóintézet Szarvasmarha-tenyésztési Osztályát. Aktív tagja volt az Országos Állategészségügyi Tanácsnak is. 1948-ban súlyos betegség támadta meg (Parkinson-kór), de ennek ellenére változatlan szorgalommal végezte munkáját. 1952-ben a mezőgazdasági tudományok doktorává avatták. 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta Csukás Zoltánt. Munkásságát még életében több kitüntetéssel, többek között Kossuth-díjjal ismerték el. Több mértékadó munkája jelent meg, a teljesség igénye nélkül néhány: A tehén takarmányozása, Baromfitenyésztés, Takarmányozástan Egy külföldi útja során, 1957. szeptember 16-án Svájcban váratlanul elhunyt. Munkásságára a sokrétűség jellemző. Szerteágazó tevékenysége, mely minden tekintetben tudományosan megalapozott volt, mindvégig a mezőgazdasághoz kapcsolódott. Életével és munkásságával hazánk mezőgazdaságának fellendítésén és korszerűsítésén dolgozott. Iskolánk 1963. november 20-tól kezdődően viseli Csukás Zoltán nevét.

3. Alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások 3.1. Önmeghatározás 

Típusa: összetett iskola. A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény meghatározása szerint a köznevelési intézmény több különböző típusú intézmény feladatait is elláthatja. [NKT. 7.§ (2)]  Az intézmény szakközépiskolai, és szakiskolai feladatot lát el. Mezőgazdasági gépésztechnikusokat képez, akik az érettségi vizsgára építve technikus oklevelet szereznek, valamint mezőgazdasági gépész, gazda szakmunkásokat, akik három év alatt szerezhetnek szakmunkás bizonyítványt. Az alapképzés mellett lehetőséget biztosítunk a mezőgazdasági vontatóvezetői engedély megszerzésére.

3.2. Alapelveink, értékeink Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A középfokú oktatás-nevelés és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban felkészítjük tanulóinkat az érettségi vizsgára és továbbtanulásra, valamint a munkába állásra. 1) Tevékenységünk középpontjában az értékközvetítés áll.


6

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Az iskola nevelőmunkájának egészében (osztályfőnöki programok, az oktató munkához kapcsolódó nevelési alkalmak, tanórán kívüli foglalkozások, iskolai tanműhelyben folyó szakmai gyakorlat, stb.) az alábbi értékek közvetítését végzi: Az iskola értéknek tekinti a tanulást, a tudást, az egészséges életmódot, a humanista és demokratikus gondolkodást. Miközben az egyén fejlődésének, boldogulásának megfelelő képzési utakat ajánlja, a közösségért tenni tudó és akaró fiatalokat kíván nevelni. A szakemberképzés szempontjából fontos a munkafegyelem, a megbízhatóság, a felelősség, az önállóság, a kreativitás, a nyitottság, hogy a tanuló fogékony legyen a változásokra a szakmában és környezetében. Fontos továbbá az önképzési igény és képesség fejlesztése. A patriotizmus, az egészséges nemzettudat és a világpolgári szemlélet egyensúlyát kívánjuk tanulóinkban kialakítani. Az iskola előnyben részesíti az együttműködést az önző versennyel szemben. Fontosnak tartjuk az ökológiai szemléletet, hirdetjük a környezetbarát technológiák alkalmazásának fontosságát. Pedagógiai programunkban hangsúlyt kapnak az informatikai, kommunikációs készségek, idegen nyelvek ismerete, vállalkozási és gazdálkodási ismeretek. Az alapértékek olyan közös humanista alapot jelentenek, amelyre a pluralitás jegyében többféle értékrend, világnézeti tartalom épülhet. 2) Esélyegyenlőség biztosítása, és a képesség szerinti differenciálás Iskolánk fellép a hátrányos megkülönböztetés ellen, befogadjuk azokat a fogyatékkal élő tanulókat is, akik az elvárt színvonalon képesek teljesíteni. Akik integrált oktatás keretében egészséges társaikkal képesek együtt haladni, velük összemérhető fejlődésre képesek. A sajátos nevelési igényű tanulók számára, akik testi, érzékszervi, magatartási vagy beilleszkedési zavarokkal küzdenek, szakemberek segítségét vesszük igénybe és gondoskodunk arról, hogy ez a szülőknek ne jelentsen többletköltséget. Munkánk során figyelembe vesszük a tanulók egyéni és életkori sajátosságait. Fontos feladatunknak tartjuk ezért az egységes alapokra épülő differenciálást. Lehetőségeinknek megfelelően biztosítjuk, hogy az iskolának és tanulóinknak elegendő idő jusson a tananyag feldolgozásához, kiegészítéséhez, elmélyítéséhez, sajátos igényeik kielégítéséhez. A pedagógiai munkának úgy kell elsősorban az egyénre irányulnia, hogy az a csoportban is megtalálja helyét. Az iskola a fiatalok társadalmi beilleszkedését (szocializációját) igyekszik elősegíteni a hatékony ifjúságvédelmi munkával, működő diákönkormányzattal és diákközélettel is. Az iskola biztosítja az átjárhatóság lehetőségeit, szükség esetén - a pedagógiai programban kidolgozottak szerint - különbözeti vizsgával, különbözeti vizsgára felkészítő foglalkozásokkal. A magasabb szintű (technikus) végzettséget csak a jobb képességű tanulók szerezzék meg, de gondoskodni kell a lemaradók iskolában tartásáról és szakképesítéshez juttatásáról. 3) Fontosnak tartjuk a cselekedtetve oktatás, a tapasztalatszerzés elvének érvényesítését. Hiszen tanulóink csak akkor érik el azt a tudást, amit elvárunk tőlük, ha önállóan dolgozva, tapasztalatokat szerezve tevékenykednek. Lényeges ezért az aktivitásra ösztönző, cselekedtető technikák alkalmazása. Megteremtve ezzel az elmélet és gyakorlat összhangját, amelynek a szakképzésben központi szerepe van, hiszen minden szakemberrel szemben a legfontosabb elvárás, hogy az elméletben megszerzett ismereteket munkája során képes legyen alkalmazni, és meglevő ismereteit bővíteni. Ezért arra törekszünk, hogy a tudásközvetítés a tanulás tanítására is kiterjedjen. 4) A személyiség, a pszichikum fejlesztésének fő területei Fontosnak tartjuk az önismeret fejlesztését élet közeli helyzetekben, szituációkban, törekszünk a pozitív énkép kialakítására. Célunk az érdeklődés felkeltése, nyitottságra nevelés. A világnézeti választás lehetőségének a biztosítása, ösztönzés a saját véleményalkotásra, továbbá az akarati tényező fejlesztése. 5) Nyitottság Pedagógiai Program 2015

7

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Az iskola a jogszabályi előírások figyelembe vétele mellett folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci és a gazdasági környezet igényeit a képzés tartalmában. A tananyagban, különösen a szakképzésben folyamatosan naprakész ismerteket kell közvetíteni, ezért a hatékonyság érdekében az oktatásban fontos szerepet kap az egyéni és a csoportmunka alkalmazása. Adott keretek között az iskola tág teret enged a pedagógusok egyéni módszertani szabadságának, hogy a nevelő-oktató munka megőrizze rugalmasságát, és könnyen alkalmazkodjon a tanulócsoportok eltérő felkészültségi és neveltségi szintjéhez. A jó tanulói teljesítmények mögött azonban nemcsak a tanulói akarat, a jól képzett és önzetlen pedagógus áll, hanem a szülői ház önzetlen segítsége is fellelhető, ezért a szülőkkel való kapcsolattartás kiemelkedően fontos oktató nevelő munkánk során. 6) Társadalmi szolidaritás, segítőkészség Arra törekszünk, hogy diákjaink körében szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz, és a közjóhoz fűződő viszonyuk tekintetében. Saját élményű tanuláson keresztül kívánjuk fejleszteni szociális érzékenységüket, és számos olyan kompetenciájukat, amelyek megszerzése elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez. Ilyen például a közösségi szolgálat megszervezése. Ezzel fiatalok lehetőséget kapnak az aktív állampolgári létre való.

3.3. Céljaink Az iskola célja az ismeretszerzésen túl azoknak a készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az ismeretek segítséggel vagy önállóan történő elsajátítását, alkalmazását, a tanulók együttműködési készségére építve, hogy sikeres érettségi és szakmai vizsgát tegyenek, felkészüljenek a továbbtanulásra vagy a munkába állásra. Célunk továbbá a humán értékek érvényesítése, az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeinek közvetítése, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőttek, demokratikus elveket követő állampolgárok nevelése, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Az iskolában folyó nevelés a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Képessé kell tenni tanulóinkat az egész életen át tartó tanulás igényének kialakítására. Nevelő munkánkban tudni kell kezelni a kultúraváltás jelenségeiből. Az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára úgy kell megválasztani a tanítás-tanulási folyamat eszközeit, módszereit, hogy az ismeretek bővítése képességek, készségek fejlesztése mindenki számára lehetőség legyen. Törekszünk arra, hogy a tanulási kudarc minél kisebb legyen, tanulóink eredményesen fejezhessék be az iskolai tanulmányaikat. Alkalmassá kell tenni tanulóinkat az önálló, felelős döntésekre, a folyton megújuló alkotómunkára, a munkaerő-piac elvárásainak teljesítésére, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejleszteni kell idegen nyelvi kommunikációs és informatikai tudásukat. Ki kell alakítani a tanulókban tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényességet. A személyiségfejlesztés során önismeretre, kezdeményező és vállalkozó szemléletre kell nevelni. Célunk olyan személyiségek nevelése, akik meg tanulják kezelni az őket ért kihívásokat, megoldani a konfliktusokat, és akikben kialakul az egészséges versenyszellem, amely megőrzi az emberi tisztességet. Fel kell készíteni tanulóinkat az állampolgári szerepre, azaz a demokrácia gyakorlásához szükséges képességeket ki kell alakítani, tudatosítani kell a jogokat és kötelességeket. A családi életre nevelés keretében ki kell alakítani a szülői felelősségvállalást, valamint az egészséges életmód kialakítását, harmonikus életvitelt megalapozó szokásokat. Közösségi Pedagógiai Program 2015

8

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola életre alkalmassá kell tenni tanulóinkat. Tudják elfogadni a másságot, képesek legyenek a tolerancia gyakorlására. A mindennapi oktató-nevelő munkában váljon hangsúlyossá a tevékenységközpontú tanulásszervezés, a kooperatív módszerek, technikák, a projekt alapú oktatás és a differenciálás. Az iskolai nevelés- oktatás céljai között nagy hangsúlyt kapnak a kulcskompetenciák fejlesztésére vonatkozó elemek. A NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák a nevelés-oktatás alapvető céljait foglalják magukban:  anyanyelvi kommunikáció  idegen nyelvi kommunikáció  matematikai kompetencia  természettudományos és technikai kompetencia  digitális kompetencia  a hatékony önálló tanulás  szociális és állampolgári kompetencia  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely döntő szerepet játszik a személyiség kiteljesítése, az aktív állampolgári szerepvállalás és foglalkoztathatóság tekintetében. Minden esetben hasznosítható tudást, ismeretekbe ágyazott képességfejlesztést és az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítását jelenti. Mindezeket figyelembe véve alakítottuk ki oktatásinevelési céljainkat. Tanév eleji munkatervünkben évről évre kiemelt feladatként kezeljük a kompetenciamérés eredményességének javítását. A tankönyvlistából olyan tankönyveket rendelünk, amelyek hatékonyabbá tehetik a kompetenciafejlesztést. A könyvtár állományát folyamatosan bővítjük kompetenciafejlesztésre alkalmas feladatgyűjteményekkel, tankönyvekkel. Minden szaktanár a tantárgyi programjában megjeleníti azokat a kulcskompetenciákat, amelyeknek fejlesztésére a tananyag, valamint a tanulók életkori sajátosságainak és képességeinek függvényében lehetősége van. A tanítási órákon előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú módszereket. A tanórai foglalkoztatás frontális osztálymunkával, csoportmunkával és önálló munkával folyik, de a tehetséges, vagy éppen tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal egyénileg is foglalkozunk. A tanulási segédeszközök lehetőséget adnak az otthoni tanulásra, gyakorlásra, feladatmegoldásra. Az önálló tanulás módszertanában fontos szerepet kapnak az információszerzés új lehetőségei, az internet, a számítógép használata, de a nyomtatott irodalmi forrásokban való kutatás és gyűjtőmunka is. Mindezek élményszerűbbé teszik a tanítás-tanulás folyamatát, és a diákok anyanyelvi műveltségén túl egyéb jártasságokat is fejlesztenek. Kiemelt feladatként kezeljük a felelettervek készítését, a vázlatírásra szoktatást. A precíz füzetvezetés pedig a tanuláshoz jól használható jegyzetkészítés érdekében szükséges, emellett a személyiségfejlesztés eszköze is. Nagy hangsúlyt fektetünk a kompetenciafejlesztés módszertanának megismerésére, a korszerű eszközök és tanítási technikák elsajátítására. A pedagógus továbbképzések tervezésekor előnyben részesítjük a módszertani kultúrát fejlesztő képzéseket.

3.4. Feladatok Egyre erősödik az igény, hogy az oktatás eredményessége, hatékonysága mérhető legyen a társadalom, a politika és a gazdaság számára. Világossá váljon, hogy a befektetett társadalmi Pedagógiai Program 2015

9

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola erőforrásokból az oktatás terén mi az, ami megtérül, mi az a többletérték, ami az oktatásra fordított erőforrásokból származik. Ebből következően egyre fontosabb a tanulási eredmények kifinomult kontrollja, a minőség biztosítása. Az iskola fontos feladata megállítani, csökkenteni iskolai kudarcokat, a bukásokat és a lemorzsolódásokat. Jogos elvárásként fogalmazódik meg az iskola felé, a bukás, a tanulási kudarc teljes kiküszöbölése. A tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése, feltérképezése és az egyéni fejlődések méréseértékelése, nyomon követése, szükség szerinti korrekciója az oktatás és a szakképzés legfontosabb feladata. A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek, és összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait:  Erkölcsi nevelés  Nemzeti öntudat, hazafias nevelés  Állampolgárságra, demokráciára nevelés  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  A családi életre nevelés  A testi és lelki egészségre nevelés  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Fenntarthatóság, környezettudatosság  Pályaorientáció  Gazdasági és pénzügyi nevelés  Médiatudatosságra nevelés  A tanulás tanítása Fejlesztési feladataink és célkitűzéseink meghatározásakor figyelembe vesszük az országos mérés, értékelés, valamint az év eleji szintfelmérő dolgozatok eredményeit. Az eredmények ismeretében határozzuk meg azoknak a tanulóknak a körét, akik nem rendelkeznek a továbbhaladáshoz szükséges kompetenciákkal, számukra tanórán kívüli foglalkozásokat szervezünk.

3.5. A nevelő munka eszközei, eljárásai Céljaink eléréséhez, kitűzött feladataink elvégzéséhez pedagógiai eszközeink, eljárásaink a tanórákon túl:  együttműködünk a szülőkkel, diákokkal, társadalmi szervezetekkel, nevelési tanácsadóval, más intézményekkel,  folytatjuk megkezdett hagyományőrző, hagyományteremtő tevékenységeinket,  tanulóinkat saját képességeikhez, tehetségükhöz mérjük, nem akarjuk uniformizálni őket,  gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk az iskolába lépés pillanatától fogva igyekszik nyomon követni a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési viselkedési zavarokkal küzdő tanulóinkat, az érintett osztályfőnökkel együttműködve,  munkatársaink, diákjaink által elért eredményeket mindenki számára megismerhetővé tesszük,  mindenki számára hozzáférhetővé tesszük a számunkra fontos erkölcsi értékeket,  egységesen érvényesítjük az iskola követelményeihez igazodó értékrendet; ennek során egységesen alkalmazzuk a jutalmazás büntetés elveit, formáit, ügyelve arra, hogy figyelembe vegyük tanulóink életkori sajátosságait,  szükség esetén felzárkóztató programokat szervezünk tantárgyakhoz, tanórákhoz kapcsolódóan (pl. korrepetálás, tanulószoba),  oktató munkánkban törekszünk a tanulók aktív tevékenységére épülő módszerek alkalmazására,  igény szerint szakköröket szervezünk, Pedagógiai Program 2015

10

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola  lehetőségeink szerint csoportbontást is alkalmazunk a tanulás hatékonyságának növelése érdekében,  színház-látogatási lehetőséget biztosítunk tanulóink, munkatársaink számára,  tanulmányi kirándulásokat és szakmai programokat is szervezünk,  lehetőséget adunk végzős tanulóink számára felsőoktatási intézmények nyílt napjain való részvételre,  részt veszünk tanulmányi versenyeken, helyi, regionális és országos szinteken,  osztályfőnöki órákon nagy hangsúlyt helyezünk az egészséges életmód elsajátítására,  rendszeresen részt veszünk sportrendezvényeken, valamint helyt adunk ezeknek,  végzős általános iskolás tanulók számára nyílt napokat szervezünk, ahol betekintést nyerhetnek a napi munkába,  diákközgyűlést tartunk,  a tanulók aktivizálása és motiválása érdekében a tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományostól eltérő módon is, amire rendhagyó tanítási napok is alkalmasak.

3.6. A pedagógusokkal szembeni elvárások, osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                        

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. a jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségének eleget tesz, az iskolában oktatott szakmáknak, tantárgyaknak és szakmai végzettségének megfelelő szakvizsga, vagy szakvizsgával egyenértékű tanfolyamokon, Pedagógiai Program 2015

11

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola továbbképzéseken vesz részt az intézmény oktatási nevelési céljainak elérése érdekében. Az osztályfőnököt – a munkaközösség vezetőkkel konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelési folyamatban teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a munkának. A személyiségfejlesztés során figyelembe vesszük öröklött adottságaikat, életkori, egyéni sajátosságaikat és az eltérő szociokulturális hátterüket. Mindezt kellő tapintattal, elfogadással, következetességgel tudjuk megvalósítani.  Fejlesztjük a tanulók önismeretét és együttműködési készségét. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a tanítás-tanulás folyamatában és szabadidős tevékenységükben is sajátítsák el a precíz, pontos és minőségi munkavégzést.  Legyenek képesek az önálló, alkotó munkatevékenységre és feladatmegoldásra. Képessé tesszük őket az önértékelésre és mások értékelésére. Tudják elfogadni a segítő bírálatot, érzelmeiket, indulataikat képesek legyenek kontrollálni. Legyenek képesek reális célokat kitűzni maguk elé. Legyenek nyitottak esztétikai élmények befogadására.  Megszervezzük a tanórán kívüli tevékenységeket, szakköröket:  Élni kívánunk a felzárkóztató és szinten tartó tanulói tevékenységek megszervezésével. Külön hangsúlyt helyezünk a sajátos nevelési igényű tanulók integrálására. Tanórákon kívül szervezzük meg felzárkóztatásukat, egyéni fejlesztésüket gyógypedagógus segítségével.  Foglalkozni kívánunk a gyengébb képességű tanulóink korrepetálásának megszervezésével, külön foglalkozunk a kiemelkedő képességű tanulók tantárgyi és szakmai versenyekre való felkészítésével. Pedagógiai Program 2015

12

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola  Támogatjuk a házibajnokságok megrendezését, az évfordulókhoz kötött tanulmányi vagy játékos vetélkedők megszervezését, a diákrendezvényekhez kapcsolódó kulturált szórakozási feltételek megteremtését.  Önálló vagy csoportos feladatok elvégzésével, ezek elemző feldolgozásával, kiselőadások, vitaindítók megtartásával segítjük elő tanulóink helyes önértékelésének kialakítását.  Figyelemmel kísérjük életmódjukat, személyes motivációjukat, családi szokásaikat, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakítását, meggyökereztetését.  Lehetőséget teremtünk, hogy ismerjék meg lakóhelyük és Csorna múltját, jelenét, művészeti, kulturális és természeti értékeit.  Legyenek tájékozottak a jelen politikai, gazdasági, tudományos és sporteredményeiben, igazodjanak el a sikerek és a sikertelenségek között - ezekről alkossanak véleményt is.  Ösztönözzük őket példakép választására: a tananyagon belül, filmről, olvasmányélményeikről és személyes találkozások során.  Fogadják el és ápolják környezetük és iskolánk hagyományait, tevékenységükkel járuljanak hozzá ennek gyarapításához. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészséges életmódra nevelés hozzásegíti a tanulókat az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok és az egészségfejlesztésben képzett szakemberek (védőnő) ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, az egészségmegóvással kapcsolatos ismeretek megszerzésére,a stressz kezelés módszerének alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a közlekedési szabályok betartására. Ismerjék a személyes higiénia fontosságát, felismerjék a veszélyes körülményeket és anyagokat és a váratlan helyzeteket is helyesen kezeljék. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A feladatokat részletesen az iskola egészségnevelési programja tartalmazza.

5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A társas kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe helyezzük a tanulók toleranciára nevelését, az együttműködési készség kialakítását, a másság elfogadását. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy tanulóinkat tegyük nyitottá, megértővé. Fogadják el a különböző szokásokat, kultúrákat. Osztályfőnöki órákon nyíltan beszéljünk a másság különböző megjelenési formáiról; a faji, vallási és etnikai különbözőségekről. Bontsuk ki a másság fogalmának mélyebb értelmét, szóljunk a testi és szellemi fogyatékosokról, a bűnözőkről, a deviánsakról, a homoszexuálisokról, a velük szemben tanúsítandó toleráns magatartási formákról. A külföldi partnerkapcsolatok nyelvi, szakmai, kulturális és sport együttműködésre adnak lehetőséget. Példaértékűen kapcsolódjunk be az osztály és az iskola, a kollégium és környéke értékeinek megóvásába, továbbfejlesztésébe. Legyünk igényesek önmagunkkal és környezetünkkel, törekedjünk arra, hogy a tanulóknak belső igényévé váljon a környezeti kultúra. Ízlésformáló tevékenységünk része legyen lakóhelyük értékeinek megőrzése, gyarapítása. Neveljük tanulóinkat arra, hogy a beteg, sérült és fogyatékos embertársaikat fogadják el, és irántuk segítőkész magatartást tanúsítsanak. Pedagógiai Program 2015

13

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A kommunikációs kultúra fejlesztése terén törekedjünk arra, hogy a tanuló önállóan tudjon ismeretet szerezni, véleményt megformálni és kifejezni, vitákban érvelni, érveit értelmezni és megvédeni. Módszertani eszköztárunkban nagyobb teret adunk a kérdésfeltevésnek, a viták kialakulásának, a kulturált vita lefolytatásának, vélemények - érvek megfogalmazásának és ütköztetésének. Osztály-, iskola-, szakmai- kollégiumi közösségekben erősítsük az együvé tartozás szellemét, a tanulók érezzék magukénak a közösséget, tartsák be normáit és tudjanak érte feladatot vállalni. A közösségben előforduló konfliktushelyzetek felmérésével, elemzésével, megvitatásával fejleszteni kívánjuk a tanulók személyiségjegyeit és a közösségi szellemet.

6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység 6.1. Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység Az elmúlt évek tapasztalata szerint évről évre nő a beilleszkedési és magatartási zavarokkal, továbbá tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok száma. Ennek egyik oka, hogy a gyermekeket körülvevő közvetlen családi, társadalmi, gazdasági környezet gyors változásaihoz a tanulók egy része nehezebben tud alkalmazkodni. Így sok a magatartási, beilleszkedési problémákkal küzdő gyermek, akik zavarják a tanulók és a szaktanár órai munkáját. Intézményünk nagy hangsúlyt fektet ezeknek a tanulóknak a mielőbbi kiszűrésére, a problémák enyhítésére, illetve megszűntetésére. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűrése az osztályfőnökök és az intézmény ifjúságvédelmi felelősének a feladata, de munkájukat segítik az adott osztályban tanító tanárok is. A 9. évfolyamon nevelő-oktató tevékenységünk során fel kell mérnünk a hátránnyal indulókat. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a szaktanárok szintfelméréseket készítenek, a negyedéves tanulmányi eredményeket elemzik, feltérképezik, valamint összegyűjtik a szakértői bizottság határozatait. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulókat integráltan oktatjuk. A tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság véleménye alapján biztosítjuk számukra az eredményes tanuláshoz szükséges feltételeket. Az érdekelt tanulóknak tanórán kívül fejlesztő foglalkozásokat szervezünk a szakértői véleményben meghatározott óraszámban. A foglalkozások alkalmával gyógypedagógiai fejlesztésben vesznek részt, melyet gyógypedagógus irányít egyéni fejlesztési terv alapján. Azoknál a tanulóknál, ahol mozgásfejlesztés is szükséges, gyógytestnevelő is részt vesz a fejlesztő munkában. A tanítási órákon a szaktanárok figyelembe veszik az oktatási módszerek megválasztásánál, a számonkérés módjánál, az értékelésnél a szakvélemény, illetve a gyógypedagógus javaslatait. A különleges gondozási igény szükségessége:  életkori sajátosságoktól eltérő fejlődés (részleges vagy teljes) esetén  tanuláshoz szükséges képességek, készségek részleges vagy teljes kiesése miatt  alacsonyabb, lassabb fejlődésmenet esetén  az életkor átlagához viszonyítva szűkebb ismeretkör miatt A fejlesztő tevékenység célja, feladata Pedagógiai Program 2015

14

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola  Az életkori sajátosságoktól eltérő fejlődés (teljes vagy részleges) hiánya miatt sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.  A meglevő, ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.  A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.  Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok fejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy a problémás tanulók és nevelőik személyes kapcsolatait az őszinte, meleg, elfogadó légkör jellemezze. Ugyancsak fontosnak tartjuk a szülőkkel való kapcsolattartást, hogy megismerhessük a tanulók gondjait, és segíteni tudjunk a szülőknek nevelési gondjaik enyhítésében.

6.2. Tehetség, képesség kibontakoztatással kapcsolatos feladatok A tehetséges fiatalok gondozása a tanárok egyik fontos feladata. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a tevékenység pedig szoros együttműködést feltételez a családokkal. Iskolánkban a tanulók tehetséggondozását elősegítő pedagógiai tevékenység elvei a következők:  minden tanuló tehetséges valamiben,  a tehetség magától nem tör a felszínre, fontos a segítő pedagógusok szerepvállalása,  önálló tanulói innovációk felkarolása, támogatása,  a sokszínű, inger gazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását,  az információkhoz való tanulói hozzájutás kiemelkedő fontossága,  az önálló, tanulói információfeldolgozásra való ösztönzés pl. gondolatcserék révén. A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban az alábbiak: Differenciált tanórai munka. Tehetséggondozó szakkörök (gépész-, sport-, számítástechnikai-, matematikai-, és idegen nyelvi szakkörök). Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre. Felkészítés a felsőfokú tanulmányokra (közép- és emelt szintű érettségi felkészítők). Lehetőséget biztosítunk a nyelvvizsgára való felkészülésre. Az alábbi versenyekre rendszeresen felkészítjük tanulóinkat:  Országos Szakmai tanulmányi verseny (OSZTV),  Szakmai érettségi előkészítő tárgyak versenye (SZÉTV),  Szakma kiváló tanulója verseny (SZKTV),  Matematika versenyekre (Gordiusz, Kenguru stb.),  Kitaibel Pál biológia versenyre,  Helytörténeti versenyekre, Kisfaludy Napokra, egészségügyi versenyekre, művelődéstörténeti vetélkedőkre, különböző levelezős tanulmányi versenyekre, illetve városi vetélkedőkre.  Felmenő rendszerben lehetővé tesszük a mindennapos testnevelést. Rendszeres sportolási és versenyzési lehetőséget biztosítunk több sportágban, többek között a labdarúgást, a kézilabdát és a kosárlabdát szerető fiataloknak.  Az iskolai diákönkormányzat változatos témakörben ír ki pályázatokat és szervez versenyeket. Pedagógiai Program 2015

15

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Valamennyi iskolai ünnepségen, és a tanév során legalább két városi rendezvényen működnek közre diákjaink szavalataikkal, énekeikkel, táncukkal vagy hangszeres produkcióikkal. Ezek a foglalkozások az ismeretszerzésen túl azt a célt is szolgálják, hogy a későbbiekben önállóan is képes legyen a tanuló ismereteket szerezni és a meglévők közé beépíteni. Ezért fontos szerepet játszik a fejlesztő programunkban az önálló pályamunkák elkészítése különböző témákban. Ehhez az iskola eszközei a tanulók rendelkezésére állnak. Így még több lehetőség nyílik az önálló megfigyelésre, kísérletre, kutató munkára.

6.3. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelmi törvény filozófiájából fakad a prevenció szükségessége és a családi, családtípusú gondolkodás kiterjesztése. A gyermekvédelem jellege mindig az adott gazdasági társadalmi működések zavarát tükrözi, annak következményeként jön létre. A gyermekvédelmet olyan tevékenységnek fogjuk fel, amely a maga eszközeivel segíti a társadalmat, önmaga árnyjelenségeinek korrigálásában. Tehát ne jótékonyságnak tekintsük, hanem a társadalom felelősségének és kötelességnek. A gyermekvédelem a társadalom érdekében, annak megbízásából kell, hogy végezze gyermekóvó munkáját. E gyermekóvó munka egyik legfontosabb színtere az iskola, ahol az oktató-nevelő munka fontos és szerves része az ifjúságvédelem. Minden oktatási intézményben, így iskolánkban is e kérdéskörben elsődleges célunk és feladatunk azoknak a tanulóknak a felkutatása, akik szociális helyzetük, vagy képességeik miatt hátrányos helyzetben vannak azonos korú iskolatársaikkal szemben. Nem elégedhetünk meg csak a veszélyezettek megismerésével, hanem e tanulókat egyénekre szabott módszerekkel segítenünk kell. Az ifjúságvédelmi munkát az ifjúság védelmi felelős koordinálja, e tevékenység csak az osztályfőnökök, a tanárok, a kollégiumi nevelők közös, egymást segítő munkájával lehet sikeresen végezni. Az iskola a preventív gyermekvédelem legfontosabb színtere, itt csapódnak le a társdalom és a család működési zavarinak következményei. Az iskola pedig programokat dolgoz ki és hajt végre az említett működési és szociokultúrális ártalmak csökkentésére, megszüntetésére. A preventív intézkedések megkezdéséhez szükséges:      

a tanulók családi körülményeinek megismerése a baráti kör feltérképezése nyílt, őszinte kapcsolat kialakítása a tanulókkal kérvények megfogalmazása felvilágosító előadások szervezése a bűnmegelőzés érdekében a tanulók és szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről

A kialakított gyermekjóléti szolgálatok és az iskola együttműködése biztosíthatja a hatékony prevenciót. Az ifjúságvédelmi felelőst a nevelőtestület tagjai közül - a nevelőtestület véleményének meghallgatása után - az igazgató bízza meg. Munkáját munkaterv alapján, az osztályfőnökökkel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal együttműködve végzi. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő, valamint az intézeti elhelyezett vagy nevelt és a nevelési nehézségeket okozó tanulókat, és szorgalmazza a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszüntetését, a rászoruló tanulók szociális támogatását. Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók mulasztott óráinak számát, tanulmányi eredményüket. Pedagógiai Program 2015

16

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tart az illetékes első fokú gyámhatósággal, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettel és a helyi rendőri szervekkel. Összehangolja a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkáját. Támogatja a szülői munkaközösséget az ifjúság védelmét szolgáló feladatainak megoldásában. Munkája során feltárja és igénybe veszi az iskolai nevelőmunka ifjúságvédelmi lehetőségeit. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos előadásokat, vitát, megbeszélést szervez. Munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be az igazgatónak. Ebben értékeli az intézmény ifjúságvédelmi tevékenységét, javaslatot tesz annak fejlesztésére. Javaslatot tehet a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók jutalmazására, szükség esetén kezdeményezheti osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet összehívását. Évente két alkalommal felméri az ingyenes tankönyv igénylést, összesíti a kapott igénylőlapokat, kimutatást készít a jogosultságokról osztályonként. Osztályfőnök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai:  év eleji felmérés az érintett tanulók körének feltérképezése  javaslattétel segélyre (az Alapítvány vagyonából)  szükség esetén jellemzés készítése,  fokozott törődés a problémás tanulókkal.  Ingyenes tankönyvre jogosultak felmérése

6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Azoknak a tanulóknak, akiknek a középiskola megkezdésekor hiányosak az ismereteik, képességeik, készségeik a tantervi követelmények teljesítésében elmaradtak felzárkóztatást segítő, fejlesztő foglalkozásokra van szükségük. Ez a hagyományos korrepetálástól jelentősen eltér abban, hogy a pedagógus nemcsak az ismereteket igyekszik kielégíteni, hanem megkeresi a lemaradás okait és azokat a lehetséges mértékben igyekszik kedvezően befolyásolni. Szükség esetén tehát felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, segítünk azoknak a tanulóknak beilleszkedni az itteni munkamenetbe, akik más iskolából érkeznek hozzánk; felzárkóztató foglalkozásokat tartunk azoknak a tanulóknak, akik önhibájukon kívül jelentősen lemaradtak a kívánatos szinttől. A kilencedik osztályban a tudásbeli és neveltségi hiányokkal induló növendékek helyzetét nagy gondossággal kell megvizsgálni. Lemaradásuk okait gyakran a különböző egyéni adottságokban találjuk meg, de a középiskolai tanulmányokra való hiányos felkészülés sokszor a fiatalok kedvezőtlen környezeti feltételeivel hozható összefüggésbe. Ebbe beleértendők a családi, a lakóhelyi és az általános iskolai körülmények is. A család szerkezete teljessége, testvérek száma, lakásviszonyok, szülők iskolai végzettsége, kulturális helyzete és szokásai, az otthon érzelmi légköre mind meghatározó tényezője a gyerek fejlődésének. Mindehhez hozzájárulhat még a szülők túlzott elvárása, a magas követelményrendszer diktálta tempó, hiányzás magas aránya, vagy az egyes részképesség zavarok (pl.:, testséma, térorientáció zavara, iránytévesztések, egyensúly zavara és figyelemzavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) A lakóhely az iskolába járás az utazással eltöltött hosszú idő fáradtságot okoz. Ronthatja az otthoni és iskolai tanulás feltételeit. Az általános iskolák egyenlőtlen feltételekkel működnek. Az általános iskolák osztályzataik nem mindig tükrözik híven a tényleges tudást, felkészültséget. Egy vagy több tantárgyból nincs elegendő előismeretük, sőt előfordul, hogy többen elemi dolgokban is járatlanok, legalapvetőbb készségeik fejletlenek. Súlyos hiba lenne lemondani az iskolai tanulásban valamilyen ok miatt elmaradt tanulókról. Esélyt kell teremteni számukra a felzárkóztatással, a tananyag elsajátításához Pedagógiai Program 2015

17

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola akkor is, ha gyenge eredményeik adottságaikra, jelenlegi képességeikre vezethetők vissza. A felzárkóztatás megtervezéséhez, megszervezéséhez előzetes tájékozódásra van szükség. Az információk forrásai:     

a tanulók általános iskolai bizonyítványa egyes tantárgyakból kapott osztályzataik szülőkkel való beszélgetés a gyerek egészségügyi törzslapja tanév eleji tudásszint mérés.

Az írásos felmérés mellett fontos szerepe van a tanuló megfigyelésének, így tájékozódhatunk arról milyen a kommunikációs képessége, tudja-e célszerűen használni a munkaeszközöket, hogyan viselkedik, ha tanulás közben nehézségbe ütközik. A felzárkóztatás egyik lehetséges kerete a tanítási óra. Azoknak a készségeknek a gyakoroltatása, amelyek előfeltételei a továbbhaladásnak. A képzés minden szintjén fontos szerepet kapnak a tantárgyi felzárkóztatások, tanórán kívül foglalkozások. Az óraterven kívüli iskolai felzárkóztatás legszervezettebb formája a kiscsoportos felzárkóztató foglalkozás az iskolában és kollégiumban egyaránt. A felzárkóztatás alapvető célja:  a megismerő, munkavégző, és alkalmazási képességek kialakítása  a felkészültségbeli hiányok pótlása  a kudarcélmények csökkentése  a gondolkodási képességek fejlesztése  a tantárgyi tartalmak elmélyítése A kilencedik osztályos tanulók tanulmányi munkáját tanév végén az osztályban tanítók, osztályfőnökök és a kollégiumi nevelők közösen értékelik, esetleg javaslatot tesznek az egyes tanulók alacsonyabb, vagy magasabb szintű osztályba való átkerülésére. A tanuló más osztályba való átkerülését csak a szülők bevonásával és jóváhagyásával lehet kezdeményezni. A magasabb osztályba járó tartósan gyengén teljesítő tanulókat korrepetálásokkal segíteni kell, és szüleikkel együtt vizsgálni kell a gyenge teljesítmény okát, majd azok megszüntetésén együtt kell munkálkodni. Mindezen tevékenységek közben ügyelnünk kell arra, hogy a tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozás ne lássa kárát a felzárkóztatásának. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tehetséges tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is jó gyümölcsöket teremjen.

6.5. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményünkben kerülő diákok között sok szociálisan hátrányos helyzetű tanuló van, a családok jelentős része anyagi gondokkal küzd, a szülők elég nagy százalékban munkanélküliek, alacsony iskolai végzettségűek. A diákok szociális helyzetéről minden tanév elején szülői hozzájárulással felmérést végezünk. Tapasztalataink alapján a következők szerint foglaljuk rendszerbe azokat a tevékenységi formákat, amelyek a szociális hátrányok enyhítését segítik:


18

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola        

Tanévenként feltérképezzük a szociális hátrányokkal küzdő fiatalokat, megismerjük problémáikat. Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programokat szervezünk részükre. Helyes pályaválasztásukat tanári irányítással segítjük, tájékoztatásukra nyílt napokat, állásbörzéket, fórumokat szervezünk. Felvilágosító munkát végzünk a szociális juttatások lehetőségeiről, osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken, fogadóórákon és személyes találkozások alkalmával. Iskolánk biztosítja a rászoruló tanulók kollégiumi elhelyezését és a menza igénybevételét, motiváljuk őket arra, hogy ezekkel a lehetőségekkel éljenek. Folyamatosan kapcsolatot tartunk a családsegítő szolgálatokkal. Folyamatosan tájékoztatást adunk az üdülési, táborozási és kirándulási lehetőségekről, ösztönözzük a tanulókat ezek igénybevételére. Tovább folytatjuk a drogellenes és bűnmegelőzési programjainkat. Igénybe vesszük a Gyermekjóléti Szolgálat, a Vöröskereszt, a Rendőrség felvilágosító előadásait. Továbbképzésüket támogatjuk a pályázatokon nyert pénzeszközökkel.

7. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 1. sz. melléklet tartalmazza

8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 8.1 Kapcsolattartás a szülőkkel A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről - iskolában illetve kollégiumban egyéni haladásáról a szaktanárok, kollégiumi nevelők fogadóórákon tájékoztatják. A szülőket az iskola és a kollégium életéről az iskolai és kollégiumi munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója az év első szülői értekezletén tart tájékoztatást, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein Szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:  Szülői értekezlet (kollégiumi és iskolai) Feladata: A szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, helyi és országos közoktatás-politikai változásokról, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, iskolai és az osztályközösség céljairól, eredményeiről, problémáiról. A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatának összegyűjtése is feladata.  Fogadóóra (kollégiumi és iskolai) Minden tanár megjelöli egy lyukasóráját, amelyen a szülőket fogadni tudja. Feladata: A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.  Nyitott kapuk napja Feladata: Az iskola iránt érdeklődő 8. osztályos tanulók tájékoztatása az iskola képzési profiljairól, valamint minden az iskolában zajló egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásról. Az iskola létesítményeinek bemutatása. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyitott kapuk napjainak időpontjait az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban Pedagógiai Program 2015

19

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével.

8.2. Iskolai és kollégiumi pedagógus Az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésük során összehangoltan végzik munkájukat, úgy hogy mindegyikük autonómiája érvényesülni tudjon. A kollégium önálló tantestülettel működik. A kollégium munkaterve összhangban van az iskola munkatervvel. Az osztályfőnökök és a szaktanárok kapcsolatot tartanak a kollégiumi nevelőkkel. Probléma estén (tanulmányi, fegyelmi) megbeszélik, a teendőket. Az osztályfőnök látogatást tesz a kollégiumban, személyesen meggyőződik diákjai életkörülményeiről, napi életviteléről. Tájékoztatják egymást az elért eredményekről, sikerekről illetve eredménytelenségről egyaránt. Iskolai fegyelmi felelősségre vonás esetén, az illetékes osztályfőnök és kollégiumi nevelőtanár részt vesz a fegyelmi tárgyaláson.

8.3. A tanulók részvétele a döntéshozatalban A tanulókat az iskola és kollégium életéről, az iskolai és kollégiumi munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségi ülésein (havonta egyszer), az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A tanulók érdekképviseleti szervezete az iskolai diákönkormányzat. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt    

saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról.


20


9. Az iskolaváltás, a felvétel átvétel szabályai 9.1. Felvétel a kilencedik évfolyamra A jelentkezés feltételei:  Iskolánk kilencedik évfolyamára a felvételi eljárás keretében jelentkezhet bármely nyolcadikos általános iskolai tanuló.  A felvétel alapfeltétele az egészségügyi alkalmasság.  A tanulókat az általános iskolai eredmények alapján rangsoroljuk. Felvételi pontszámítás:  Az eredmények figyelembe vételével tanulmányi pontokat alakítunk ki a hatodik és hetedik év végén, valamint a nyolcadik félévben elért teljesítmények alapján.  A felvételi pontszám meghatározása során a matematika, a magyar nyelv és irodalom, illetve az idegen nyelvi érdemjegyek átlaga alapján számított pontok képezik az elérhető maximális pont 55 %- át.  Szintén súlyozottan kerül a pontszámításba a fizika, kémia, biológia együttes átlaga. Ezen kívül a 8. féléves bizonyítvány együttes átlagát, valamint a történelem és az informatika eredményeket vesszük figyelembe a rangsor megállapításakor a korábban megjelölt tanévekben.  Ha a tanuló idegen nyelvi érdemjegyekkel nem rendelkezik (szakértői bizottság véleménye alapján igazolható módon felmentett az idegen nyelv értékelése és minősítése alól), akkor hiányzó pontszámát a magyar nyelv és irodalom pontszámával helyettesítjük. Így magyar érdemjegyei duplán szerepelnek a pontszámításban.  Amennyiben a tanuló fizika, kémia, biológia helyett természetismeret tárgyat tanult, ennek átlaga alapján maximum 15 pontot kaphat. (ld. fizika, kémia, biológia együttes átlaga).  Amennyiben szakértői vélemény alapján a tanulónál dyscalculia merül fel, akkor matematika és idegen nyelv eredményei a korábbiaktól eltérően kerülnek beszámításra. Ebben az esetben matematikából 15, míg idegen nyelvből maximum 25 pont szerezhető.  Azoknál a tanulóknál, akik magyar nyelv és irodalom helyett nemzetiségi idegen nyelvet tanultak, pontjaik kiszámításakor ennek átlageredményeit vesszük figyelembe a magyar nyelv és irodalom tantárgynál megjelölt módon.  Külföldön végzett tanulók esetében bizonyítványaikról hiteles fordítást kérünk a tantárgyak azonosítása miatt.  Eltérő tantárgyi struktúra esetén a pontozási rendben felsorolt tantárgyakkal azonos műveltségterülethez tartózó tárgyak átlagai alapján alakítjuk ki a tanulmányi pontokat.  Ha a tanuló nem minden évben tanulta a tantárgyat, akkor rendelkezésre álló érdemjegyeiből történik az átlag kiszámítása.  Bukás esetén tantárgyanként 10 pont kerül levonásra az összes pontból.  Sajátos nevelési igényű tanulók közül csak azoknak a tanulóknak tudjuk a jelentkezését fogadni, akik érvényes szakértői véleménnyel rendelkeznek, integráltan oktathatók, és általános iskolában is integrált osztályban történt az oktatásuk.


21

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Döntés a tanulók felvételéről:  A felvételt a tanulmányi pontok alapján kialakított rangsor és a felvételi keretszám dönti el. Azonos pontszám esetén minden tanulmányi területen előnyt élveznek:  A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló (ha van róla információnk).  Az a tanuló, akinek lakhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) Csornán található.  A sajátos helyzetű tanuló. o Sajátos helyzetűnek az a tanuló minősül, aki szociálisan hátrányos helyzetű (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, valamint a köznevelésről szóló törvény meghatározásaival összhangban kell igazolni). o A feltételek meglétéről a szülőnek kell írásban nyilatkoznia és hozzá igazolást bemutatnia (halmozottan hátrányos, illetve hátrányos helyzet), az ideiglenes jegyzék nyilvánosságra hozása után három napon belül.  Akinek közeli hozzátartozója az intézmény tanulója. o Akinek testvére az iskolával tanulói jogviszonyban áll. o Akinek testvére vagy szülője az iskola tanulója volt. o Aki a csornai általános iskolába járt.  Aki kollégiumi férőhelyet igényelt.  Amennyiben a rangsor ezek után sem állapítható meg, a sorrendet a matematikánál elért összes pont (kivéve dyscalculia), majd az idegen nyelv, ezt követően a magyar nyelv és irodalom átlag eredménye, ezek után a természettudományos tárgyak (fizika, kémia, biológia) átlaga határozza meg.  A felvételről a középiskola igazgatója dönt.

9.2. Az iskolán belüli tagozatváltás, átjárhatóság Átjárhatóság a szakközépiskolából szakiskolába:  Alapelvünk a tanulók mindenek felett álló érdekének szem előtt tartása, ezért bizonyos ésszerű korlátok között – biztosítjuk az iskola tagozatai közötti átjárhatóságot, illetve egyes esetekben a tagozatváltást mi magunk javasoljuk.  A tagozatváltást kezdeményezheti a szülő és az osztályfőnök, de az írásbeli kérelmet– az indokok megjelölésével – mindkét esetben a szülő nyújtja be az iskola igazgatójának.  Az igazgató a tagozatváltást legkésőbb a 9. évfolyam első félévének elvégzése után engedélyezheti, mivel a szakmai gyakorlatok, és közismeretes tárgyak óraszámában jelentős az eltérés a szakközépiskola és a szakiskola között így az elsajátított ismeretek pótlására a felsőbb évfolyamokon már nincs lehetőség.  Magasabb évfolyamon csak indokolt esetben van mód tagozatváltásra, amennyiben a tanuló tanulmányi előmenetele ezt indokolja.  Az iskola igazgatója határozatot hoz arról, hogy a tanulónak milyen tantárgyakból kell különbözeti vagy osztályozó vizsgát tennie.


22


9.3. Átvétel másik iskolából Az átvétel eljárásrendje:  Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére – a kilencedik évfolyam első félévéig biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét.  Az átvételről az igazgató dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével.  Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára milyen tárgyakból kell különbözeti, vagy osztályozó vizsgát tenni.  A kilencedik évfolyam végén kizárólag évfolyamismétléssel tudjuk átvenni a tanulókat.  Magasabb évfolyamokon vagy tanév közben csak az azonos ágazatban tanulók részére biztosítjuk az átvételt. Amennyiben az óraszámok között jelentős eltérés nincs a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie.  A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk.  Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba.


23


II. Helyi tanterv 1. A választott kerettanterv megnevezése 1.1. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklet Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára

Óraterv – szakközépiskola Tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete* Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2 2 3 3

3 1 3 3

3 1 3 3

3 1 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

5 1 8 4 35

5 1 11 4 35

2 2 2 1 5 1 6 4 35

2 2 1 1 1 5 1 7 4 36

A szakmai tárgyak órakereteit a szakmai programban részletezzük.


24


1.2. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 8. melléklet Kerettanterv a szakiskolák 9-11. évfolyama számára Tantárgyak Kommunikációmagyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad órakeret Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra -

2 óra 1 óra 1 óra -

2 óra -

-

-

-

5 óra 1 óra 1 óra 18 óra

5 óra 1 óra 11 óra

5 óra 1 óra 1,5 óra 9,5 óra

1.3. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 13. melléklet Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára Bekerülés feltétele OKJ-s szakmai bizonyítvány megléte. Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Földrajz Biológia Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabad órakeret Összesen:

11.évfolyam 2 4 6 6 4

12. évfolyam 2 4 6 6 5

1 1 2 5 1 3 35


2 5 1 5 36

25


2. A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettanterv feletti óraszám szakközépiskola mezőgazdaság szakmacsoport

Szakközépiskola Tantárgyak Idegen nyelvek Matematika Ének-zene Informatika Mezőgazdasági ismeretek Agrárműszaki erőgépek

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

1 1 1 1 -

1 2 1

4

4

1 1 1 1 4

1 1 2 4

Géprajz, gépelem, Mechanika

Összes szabad órakeret

Szabad időkeret felhasználása: Az óratervben meghatározott tárgyak között oszlik meg a szabad órakeret. Informatika tantárgy: 9. évfolyamon részben gyakorlásra, illetve új anyag feldolgozásra fordítjuk (táblázatkezelés). 10. évfolyamon új anyag feldolgozásra fordítjuk (prezentáció, weblap, internet, e-mailkezelés) Idegen nyelv: az ismeretek megszilárdítása, gyakorlása Matematika: ez érettségi követelményeihez szükséges tananyag begyakorlása Ének-zene: helyi népdalokkal, különös tekintettel, a csornai népdalokkal való ismerkedésre Mezőgazdasági ismeretek: elmélyítés az ismeretek megszilárdítása, számítási feladatok gyakorlása Agrárműszaki erőgépek: elmélyítés az ismeretek megszilárdítása, Géprajz, gépelem, Mechanika: 11. évfolyamon az ismeretek elmélyítése, 12. évfolyamon CAD rajzoló program elsajátítása Szabadon választható tantárgyat jelenleg nem építettünk be a helyi tantervbe.


26


A választott kerettanterv feletti óraszám szakiskola

Tantárgyak

9. évf.

Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom Matematika

-

-

+2

-

+2 2

1 0,5 1,5 2

Rajz és vizuális kultúra

Informatika Összes szabad órakeret Testnevelés terhére

10. évf. 11. évf.

1+1 1 1

+ A mindennapos testnevelés gyakorlatos napokon fel nem használt órái az alábbiak szerint kerültek felosztásra: Informatika: 9. évf. 1 óra, 10. évfolyam 2 óra Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom: 11. évfolyam 2 óra Szabad időkeret felhasználása: Kötelezően választandó tantárgyként kerül az óratervbe, az informatika és a rajz és vizuális kultúra, valamint a matematika. Informatika (kötelezően választandó): Számítógép használat, Office programcsomag elsajátítása. Matematika: alapműveletek, mértékváltások gyakorlása, megszilárdítása, szakmai számítások előkészítése Rajz (kötelezően választandó): Rajzeszközök és használatuk Alaki és formai ismeretek (Szabványok, Méretarányok, Feliratmező, Vonalfajták, Szabványírás),Síkmértani szerkesztések (Körző nélküli szerkesztések, Síkgeometriai szerkesztések, Egyenes vonalú síkidomok szerkesztése, Körérintő egyenesek szerkesztése, Műszaki görbék szerkesztése),Vetületi ábrázolás (Merőleges vetítés, Síklapú testek vetületi ábrázolása, Forgástestek vetületi ábrázolása), Axonometrikus ábrázolás (Fajtái, Síklapú testek axonometrikus ábrázolása, Görbe felületű testek axonometrikus ábrázolása) Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom: Hangtan és szófajtani ismeretek, mondatelemzések, a XX-XXI. századi magyar irodalom áttekintése.

A választott kerettanterv feletti óraszám szakiskolát végzettek középiskolája

Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom

11. évfolyam

12. évfolyam

1

1 1


27

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Matematika Természetismeret -fizika

1

-biológia

1

1

-földrajz

Informatika Összesen szabad keret

2 5

3

A szabad órakeretet minden tantárgy esetében gyakorlásra az ismeretek megszilárdítására fordítjuk.

Kifutó osztályok óratervei: A szakközépiskola 9-12. évfolyamának kerettantervekre épülő óraterve Gépészeti szakirány Tantárgy Osztályfőnöki óra Magyar nyelv, irodalom Történelem Társadalom ismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Fizika

9. 1 1+3 2 4 3(1) 1 5 1,5

Biológia

2

Földünk és környezetünk

1

Kémia

1

Informatika pályaorientációs elmélet pályaorientációs gyakorlat Szakmacsoportos alapozó elmélet Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

2 1 2

osztály/óra 10. 11. 1 1 1+3 1+3 2 2 1 4 4 3 4 1 1 5 5 0 vagy 2 3 0 vagy 1,5 3 0 vagy 1 3 0 vagy 2 3 0 vagy 1(1) 3 1 2

Vizsga 12. 1 1+3 3

K.É. K.É.

4 4

K.É. K.É.

1 5 0 vagy 3

V.É.

0 vagy3

V.É.

0 vagy 3

V.É.

0 vagy 3

V.É.

0 vagy 3

V.É.

4

4

4

4


28

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Mezőgazdasági alapismeretek Gépészeti alapismeretek összesen Nem kötelező tanórai foglalkozások Informatika Idegen nyelv Matematika Történelem Magyar nyelvtan Biológia vagy fizika Földünk és környezetünk KRESZ Mindösszesen

30,5

0 1 1

1 1 34,5

30,5

0 vagy 3 0 vagy 3 33

0 vagy 3 0 vagy 3 33

V.É.

1 1 1 0 1 1

34,5

1 1

1,5 35,5

35

3. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei iskolánkban Iskolánkban a diákok egy része a könyvtárból kölcsönözheti az oktatás során használandó tankönyveket, szöveggyűjteményeket, feladatgyűjteményeket, szótárakat, stb., így ezekhez ingyen jutnak hozzá. Néhány éve a tankönyvtámogatás 25%-ának jelentős részét fordítjuk a fenti könyvek beszerzésére. Emiatt a tankönyvek kiválasztásának hagyományos szempontjai mellett (illeszkedés a helyi tanterv anyagához, céljaihoz, sajátosságaihoz; jól taníthatóság és jól tanulhatóság; választékos, igényes nyelv; korszerűség, könnyen értelmezhetőség) fontos szerepe van a tartósságnak, az igényes kidolgozásnak, a kedvező árnak. A tankönyv kiválasztást a szaktanárok végzik. Az iskolaigazgató feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban: az iskolaigazgató, illetve az iskolaigazgató által megbízott személy feladata, hogy a pedagógusok számára hozzáférhetővé tegye a tankönyvjegyzéket, valamint a tankönyvnek nyilvánított egyéb könyveket, segédleteket. A pedagógusok feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban: A pedagógusok az iskolaigazgató által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái, illetve egyéb információforrás alapján kiválasztják a tantárgyanként az alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. Amennyiben a következő tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzék nem jelenik meg, a korábbi évek tankönyvjegyzékei alapján kell megkezdeni a munkát. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus választása nem idézhet elő olyan helyzetet, amely miatt a törvényben meghatározott körben sérülne az ingyenesség elve, a térítésmentes tankönyvhöz való hozzájutás lehetősége minden arra jogosult tanuló számára. A tankönyvcsomag együttes értéke nem lehet nagyobb annál az összegnél, amit az Pedagógiai Program 2015

29

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola iskola a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keretből a könyvtári tankönyvkészlet felhasználásával ellenszolgáltatás nélkül tud az ingyenességre jogosult tanulók rendelkezésére bocsátani. Az ingyenes tankönyvellátást  tankönyvkölcsönzéssel,  használt tankönyv biztosításával,  az állami normatíva felhasználásával  illetve a fentiek együttes alkalmazásával biztosítjuk. A pedagógusok a tankönyvválasztással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembe vételével végzik:  szakmai, valamint  anyagi, költségvetési szempontok,  annak mérlegelése, hogy adott tankönyv egy tanéven belül nem változtatható meg. A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az oktatási intézmény nevelési programjához, valamint a helyi tantervhez igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre. Amennyiben egy tantárgyat több pedagógus is tanít, akkor a pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösség határozza meg (alkalmas arra, hogy meghatározza) mely tankönyvek kerülnek alkalmazásra. A döntésnél figyelembe veszik:  hogy a használatos tankönyvek illeszkedjenek a helyi tanterv, a Kerettantervek az alapműveltségi és az érettségi vizsgák követelményeihez,  hogy a szakmai tankönyvek illeszkedjenek a szakmai vizsgák előírásaihoz, ugyanakkor a  szakmai jellegből adódó változások a tankönyvekbe legyenek beépíthetők,  a tankönyvek árát,  tekintettel kell lenni a kiválasztásnál arra, hogy nyelvezeti szempontokból megfeleljenek a tanulók életkori sajátosságainak. Az iskola csak olyan tankönyveket használ, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítoltak. A tankönyv kiválasztás szempontjait a szülők közössége elfogadta. A tanulmányi segédleteket és taneszközöket a szaktanárok állítják össze ill. határozzák meg a tankönyvek, a tantervek, a vizsgakövetelmények alapján az egyes tantárgyak sajátosságainak figyelembevételével. Kerülni kell a nem feltétlenül szükséges, a szülők kiadásait feleslegesen növelő segédletek és taneszközök megkövetelését. A munkafüzetek, a feladatlapok, a példatárak, az atlaszok, a szótárak stb. előírásánál a tantárgy jellege, követelményrendszere és a taneszköz ára legyen meghatározó. A több éven keresztül használható segédleteket (atlasz, szótár, példatár, stb.) célszerű abban a tanévben megrendelni, amikor először kerül használatba. A kilencedik osztályosok szülei a nyílt napon, legkésőbb a beiratkozáskor, a felsőbb évesek a szülőértekezleten kapnak tájékoztatást a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről. Az első félév végén az osztályfőnök felméri az ingyenes tankönyvben részesülőket. A tankönyvek megrendelését az iskolavezetés irányításával a megbízott tankönyvfelelős végzi az iskolával szerződéses viszonyban álló központi tankönyv-forgalmazóktól.

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása Erkölcsi nevelés


30

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Alapvető cél a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése. Fontos a tanulók felkészítése az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra. Elő kell segíteni a nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Az erkölcsi nevelés szoros kapcsolatban van a médiatudatossággal. Ennek oka, hogy a média által közvetített tartalmak kapcsán elengedhetetlen, hogy a tanárok megbeszéljék a tanulókkal, a látott pozitív és a negatív cselekedeteket. Ez azért fontos, hogy a tanulókban megerősítsék tanáraik a helyes erkölcsi magatartásformákat. Személyes példamutatással is elősegítjük a helyes cselekvési módok beépülését a tanulók viselkedési szokásaiba. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a hazaszeretet elmélyítése, valamint más népek értékeinek, hagyományainak becsülése. Nagy hangsúlyt fektetünk nemzeti jelképeinknek, a gyermekekkel való megismertetésére. Az iskolai tantermekben megtalálható Magyarország címere, rendezvényeinken pedig minden alkalommal, közösen énekeljük a Himnuszt, aminek ismerete elvárás az intézmény minden tanulójával szemben. A történelem tantárgy keretein belül pedig megtanítjuk a nemzet fogalmát, valamint azt is, hogy mit jelent magyarnak lenni. Iskolánkban a hazafias nevelés egyik jelentős pontja, - minden tantárgyi program tartalmazza - a híres magyar történelmi személyek, tudósok, művészek és munkásságuk megismertetése, kihangsúlyozva azoknak a haza érdekében tett erőfeszítéseit. Figyelmet fordítunk a város és környezetében lévő híres emberek megismertetésére. Iskolánk névadójáról minden évben megemlékezést tartunk. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy azok az emberek képesek voltak, egyéni érdekeiket a közösségi érdekek mögé helyezni. A napi szintű tájékozottság erősítésével, a nemzeti sajátosságaink kihangsúlyozásával növelhetjük a tanulókban azt az igényt, hogy hosszabb távra tervezzenek, és törekedjenek minél sokoldalúbb tudás megszerzésére.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Célunk, hogy tanulóink ismerjék meg a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, sajátítsák el a törvénytiszteletet, a felelősségen és a kölcsönös elfogadáson alapuló önálló cselekvést. Az egyén sikerességének, boldogulásának egyik feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A demokráciára nevelés esetében nagyon fontos a népuralomnak, a tekintélyuralmi rendszerekkel való összehasonlítása. Rá kell mutatnunk a különbségekre, illetve a demokratikus államberendezkedés felsőbbrendűségére. Ennek megvalósítása például történelemórákon és megemlékezéseink kapcsán történik. Iskolánkban és kollégiumunkban is működik diákönkormányzat. Tanulóink ennek keretében is gyakorolhatják a közösség életében való aktív, demokrácián alapuló részvételt. Az osztályfőnöki órák is fontos színterei lehetnek a felelősségen és kölcsönös elfogadáson alapuló viselkedésformák elsajátításának pl. magatartás és szorgalom jegyek értékelése. Pedagógiai Program 2015

31

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Fontos, hogy a tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, ami hozzájárul mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Minden tantárgy tanítási óráin arra törekszünk, hogy értékelések kapcsán a tanulók is értékelhessék saját, illetve társaik teljesítményét is. Az SNI-s tanulók integrált nevelése is hozzájárul a másság megértéséhez és elfogadásához is. A tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, tehetséggondozás is fontos szerepet játszik a tanulók adottságainak feltérképezésben, a tehetség kibontakoztatásában, ezzel járul hozzá az önismeret, az egyéni értékek, hiányosságok feltérképezéséhez. A kollégium kiemelkedő lehetőséget ad többek között a társas kultúra fejlesztésére, hiszen itt a harmonikus együttlakás feltételei csak a másik tanuló elvárásainak, szokásainak figyelembe vételével valósíthatók meg. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Kitüntetett feladat ezért a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése, segítségnyújtás a felelős párkapcsolatok kialakításában, a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Fontos megemlíteni itt a médiatudatosságra nevelést, hiszen a főműsor időben vetített filmek jelentős része, negatív, nem követendő mintákat mutat a gyermekeknek. Szerepjátékok, viták is segítik megértetni, családban rejlő értékeket. Ezért is hangsúlyozzuk például osztályfőnöki órákon a család fontosságát. A tanítási órákon (biológia, kémia) is felhívjuk tanítványaink figyelmét, hogy a káros szenvedélyek nem csupán önmagunkat, de társas környezetünk, a család harmóniáját is veszélyeztetik. A mezőgazdasági jellegű iskolákba a tanulók jellemzően nem a városi környezetből kerülnek be, ezért a földhöz való kötődés és a családi összetartozás szerepe erősebb, mint a nagyvárosi iskolákban. Ennek erősítése a tanórákon olyan feladatok kidolgozásával lehetséges, amelyek a mezőgazdasági szektorra jellemzőek. A testi és lelki egészségre nevelés Az iskola nagy feladata, hogy a tanulókat egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A családdal együtt ösztönözzük a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Lehetővé tesszük, hogy tanulóink a tankertben termett gyümölcsöket (saját munkájuk eredményét) elfogyaszthatják megfelelő tisztítás után. Szorgalmazzuk a büfében az egészséges ételek árusítását. Tanítási órákon, osztályfőnöki órákon is több órában foglalkozunk az egészséges életmódra neveléssel, az egészségnevelési programnak megfelelően. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti segítő magatartás kialakítása az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás módszereivel, ide tartozik a beteg tanulóknak a házi feladat eljuttatása pl. a belső hálózaton keresztül, vagy a 60 óra közösségi munka is. Az órákon való szerepeltetéssel, önálló, vagy csoportos projekt munkákra való jelentkezéssel önkéntes feladatvállalásra és felelősségvállalásra taníthatjuk őket. Pedagógiai Program 2015

32

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Fenntarthatóság, környezettudatosság Nevelő munkánk átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve a természet fennmaradását és a társadalom fenntartható fejlődését. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő magatartás alakuljon ki. Iskolánk környezettudatosságának kiváló példája, hogy minden héten más osztály gyűjti össze a szemetet az iskola környékén. A szelektív hulladékgyűjtéssel (műanyag palackok, kupakok, elemek) pedig, a középiskolai évek alatt hangsúlyozzuk a környezettudatos magatartást. Tanulóink aktívan részt vesznek az iskola parkjának, és a tantermek rendben tartásában is. A tanítási órák és osztályfőnöki óra is szerepet játszik a környezeti nevelési program megvalósításában. A tanórákon történő modellezésekkel érthetővé tehető a környezettudatosság szükségszerűsége, valamint az egészséges életre való törekvés. Pályaorientáció Célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskola nyújtson átfogó képet a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés, és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása is. Lehetőséget nyújtunk tanulóinknak, hogy szakmai kirándulások alkalmával megismerjék különböző vállalatok tevékenységét, munkáját, hazai és külföldi szakmai gyakorlatok is segítik a pályaválasztást, lehetővé tesszük a felsőoktatási intézmények nyílt napjain való részvételt. Gazdasági és pénzügyi nevelés Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Iskolánkban elsősorban a kollégista diákok tanulnak meg jól bánni a heti zsebpénzükkel. Hiszen heti öt napot töltenek a diákotthonban, így hazautazás költségeit félretéve kell, hogy gazdálkodjanak a rendelkezésükre álló összeggel. Tanulóink számára vállalkozási és gazdálkodási ismereteket is oktatunk, így tantárgyi keretek között is elsajátítják a pénzgazdálkodással kapcsolatos alapvető ismereteket. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy tanulóink értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. Alapvető jelentőségű az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása, amely a cselekvő állampolgári magatartás, részvételi kultúra kialakításának feltétele is. A pedagógusok osztályfőnöki órákon sokat beszélnek például a televízióban sugárzott műsorok mondanivalójáról. Nagyon fontos, hogy a beszélgetések során felhívják a tanulók figyelmét arra, hogy egy filmet megfelelő kritikával kell kezelni. A tanárok gyakran rákérdeznek arra, hogy a tanulók milyen információkhoz jutottak a médiából. Például nézett-e valaki híradót? Nagyon fontos, hogy a diákok megértsék, a média ember- és szemléletformáló erő. A tanulás tanítása A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Ezt követően az egyes szaktanárok javaslatokkal segítik a diákok önálló ismeretszerzését. A történelem tantárgy például kiválóan alkalmas arra, hogy a tanulók számára, a gyakorlatban is jól alkalmazható tanulási módszert adjon. A diákok ismeretszerzésének 5 sarokpontja van: az évszám, a személy, a helyszín, a fogalom és az Pedagógiai Program 2015

33

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola esemény. Vagyis valamikor, valaki által, valahol, történt valami. A módszer lényege, hogy a gyerekek megértsék, a felsorolt jellemzők elválaszthatatlanok egymástól. Így ha számonkérésre kerül a sor, akkor az öt ismeret egyikének megadásával rekonstruálni lehet a teljes eseménysort. Az idegen nyelvet oktató kollégák pedig szótanulási módszereket taníthatnak a tanulóknak.

5. Mindennapos testnevelés Az iskola egyik nevelési feladata az ép személyiség kialakítása, az életben szükségszerűen jelentkező fizikai és lelki terhelések elviselésére történő felkészítés, a testi és lelki egészség fejlesztése, megőrzése, az ehhez szükséges szokásrendszer kialakítása. Mindez előfe1tétele annak, hogy a tanulók képesek legyenek elsajátítani az iskolai tananyagot, képesek legyenek megfelelni a követelményeknek. A mindennapi egészségfejlesztő hatékonyságú testmozgásprogram lényege, hogy azokon a napokon, amikor nincs testnevelésóra, egyéb testmozgásprogramban lehet részt vennie minden diáknak, így a testnevelésórák és az egyéb testmozgási alkalmak összessége jelenti a mindennapi egészségfejlesztő testmozgásprogramot. Lesznek olyan elemek, amiket a testnevelésórán lehet teljesíteni, és lesznek olyanok, amiket inkább azon kívüli programokban lehet. Cél, hogy minden alkalom örömöt, sikerélményt, játékot, lazulást, stressz oldást biztosítson a diákoknak, köztük az eltérő testi adottságúaknak is. A 2013/2014-es tanévtől kezdődően a 9. és a 10. évfolyamon délelőtti tanítási órakeretbe lesz a mindennapos testnevelés, a 11.-12. évfolyamon a délelőtti órarendbe beillesztett heti 3 testnevelés óra mellett 2, szabadon választott délutáni sportfoglalkozáson köteles részt venni a tanuló. A választott sportfoglalkozásokat az iskola által biztosított foglalkozások közül kell kiválasztani. A szabadon választott sportfoglalkozásokat azon a napon kell teljesíteni, amelyik napon nincs órarend szerinti testnevelés óra, így esetükben is teljesül a mindennapos sportfoglalkozáson való részvétel. A 11.-12 évfolyamon a délutáni foglalkozások közti választási lehetőség biztosítása mellett lehetőség van egyesületi sportok bekapcsolásával megfelelni jelen elvárásoknak. A szabadon választott foglalkozás (heti 2 óra) teljesíthető iskolán kívül, sporttevékenységet folytató egyesületeknél. A tanuló kérésére az egyesület igazolhatja a heti 2 alkalommal végzett rendszeres sportolást. Az igazolás elfogadása az igazgató hatáskörébe tartozik. Az igazolás érvényessége 1 tanítási félévre szól, így azt félévente ismételni szükséges. A mindennapos testnevelés kötelezettsége alól azokon a napokon mentesülnek a tanulók, amelyik napon gyakorlati oktatáson, kihelyezett gyakorlaton vesznek részt.

6. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elve Iskolánkban csoportbontásban oktatjuk. szakközépiskolában 9-12. évfolyamon az idegen nyelvet, a szakmai gyakorlatot, lehetőség szerint a matematikát, valamint a magyar nyelv és irodalmat.. 9-10. évfolyamon az informatikát. Szakiskolában szintén az idegen nyelvet, a szakmai gyakorlatot szakmai gyakorlatot, és lehetőség szerint a matematikát . Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Ezen kívül eredményesebb legyen az érettségire való felkészülés, több lehetőség legyen a tanulók önálló tevékenységére alapozott módszerek alkalmazására. Kisebb tanulói létszám mellett a biztonságos munkavégzés feltételei is könnyebben megteremthetők. A felzárkóztatást a tanulmányi versenyekre, emelt szintű érettségire történő felkészítést kiscsoportos, vagy egyéni foglalkozás formájában szervezzük meg. A csoportlétszámok megállapítása a Köznevelési Törvény előírásai szerint történik. Pedagógiai Program 2015

34

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A szakmai gyakorlati képzésünk az iskola az iskola tanműhelyeiben, illetve a tangazdaság műhelyeiben, az iskola termőföldjein, valamint gazdaságokban zajlik. Ezeket szakmai bemutatók, kiállítások, gyakorlati munkahelyek látogatása egészíti ki, modern termelési körülmények megismerése céljából. A nyári összefüggő gyakorlatok az iskolában, illetve egyéni gazdáknál, gazdaságokban kerülnek megvalósításra.

7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Minden tanulónk számára biztosítjuk a tartalmas, hasznos iskolai életet, megtalálni azt a tevékenységet, amelyben sikerrel bontakoztathatja ki képességeit. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása fontos cél iskolánkban. Szükségességét mutatja, hogy e csoporthoz tartozók száma érzékelhetően érvről-évre növekszik. A felzárkóztató program első lépése a szintfelmérés. Ez tantárgyi tesztekkel, feladatsorokkal történhet. A szaktanárok ezek feldolgozása során jutnak azokhoz az információkhoz, amelyek a későbbi munkát meghatározzák. A felzárkóztató munka során törekszünk alacsony létszámú csoportokban dolgozni, hiszen itt az egyénre szabott feladatok elvégzésére több idő jut, a pedagógus nagyobb figyelmet tud szentelni az egyes tanulókra. Fontos, hogy az azonos tantárgyakat oktatók követelményeiket egységesítsék, a munkát a közös gondolkodás, a különböző tananyagok tartalmi súlypontjainak közös meghatározása jellemezze, hogy mindenki a megfelelő módszereket tudja kiválasztani. Törekedni kell arra, hogy a tanulóknak legyen sikerélményük, olyan pozitív tapasztalatuk, amely segíti őket gátlásaik, félelmeik legyőzésében. A tanórán kívüli lehetőségeket, egyéni foglalkozásokat, kiscsoportos felzárkóztató órákat, korrepetálásokat, a törvény adta lehetőségeket kihasználva a pedagógiai folyamat szerves részeként az esélyteremtés szolgálatába állítjuk. Sokat segíthetünk a rossz szociális helyzetű tanulóknak tanulószobai foglalkozások szervezésével, vagy esetleges kollégiumi elhelyezésükkel, illetve az iskolai könyvtár használatával. A célok eléréséhez 9. osztályban szükséges a tanulókat megtanítani tanulni a tanulás tanítását, a tanulásmódszertant. A siker kulcsa az egy osztályban tanító tanárok jó együttműködésében rejlik. A hatékonyság növelése érdekében ahol csak lehetséges csoportbontást szükséges alkalmazni. A városban az Arany János EGYMI és pszichológus működik, melyet szükség esetén szintén igénybe vehetünk. A szociális hátrányok enyhítésére irányuló módszerek, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása A hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:  Könyvtár használatára nevelés, irányítás.  Pályaorientáció o A felsőoktatásra való irányítás és felkészülés már az iskolába való bejutáskor elkezdődik és az egész iskolaidő alatt tart (9–12. évfolyam). o Támogatjuk és biztosítjuk az egyetemek, főiskolák nyílt napjain való tanulói részvételt elsősorban 12. évfolyamos hallgatók számára. o A pályaorientáció a tanuló, a szaktanár, az osztályfőnök és a szülő közös együttműködése során létrejött folyamat.  Tájékoztató a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, vagy egyénileg. Pedagógiai Program 2015

35

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola         



Pályázatokon való részvétel a tanulók költségeinek enyhítésére. Kapcsolattartás a szülőkkel és az egy osztályban tanító tanárokkal (osztályfőnöki tevékenység). Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel (osztályfőnök javaslatára). Ingyenes felzárkóztató, korrepetáló, tehetséggondozó, érettségi és felvételi előkészítő foglalkozások, szakkörök szervezése A pedagógusok, a tanulók és a szülők személyes kapcsolata, szükség esetén családlátogatás megszervezése Drog- és bűnmegelőzési programok Mentálhigiénés programok Kirándulások, kulturális és sportprogramok szervezése Segítséget nyújtunk a munka világába történő integrálódás megkönnyítése érdekében a hátrányos helyzetű tanulók számára, a lakóhelyhez közeli gyakorlóhely biztosításában. a bejárási költségek csökkentése érdekében. Egyéni megoldások keresése lehetőség szerint.

A tanulási- beilleszkedési-, magatartási zavarokkal küzdő tanulók problémáinak enyhítését szolgáló pedagógiai intézkedések, tevékenységek Intézményünkben folyamatosan emelkedik a SNI és BTM–mel küzdő tanulók száma. Részükre a törvényi előírásoknak megfelelően a városban működő Arany János EGYMI szakembereinek fejlesztő foglalkozást biztosítunk. A diákok tanulását segítő szolgáltatások  Könyvtár Az iskola valamennyi diákja térítésmentesen használhatja az iskola könyvtárát, olvasótermét, kölcsönözhet könyvet. A könyvtár működési és kölcsönzési rendjét külön szabályzat tartalmazza. 

Informatikai szaktanterem

Az iskolában a diákok ingyen használhatják a két számítógépteremben található gépeket a délutáni szakkörökön.  A tanulásban lemaradók segítése Igény esetén a szaktanár egyéni korrepetálást végezhet, illetve szakköri keretben csoportos korrepetálás végezhető a felmerülő probléma függvényében, igény szerint. Szükség esetén elvégezzük a gyengén teljesítő diákok felmérését a kívánt szint alatt teljesítő diákok felzárkóztatása érdekében. A gyengén teljesítő diákot az őt tanító szaktanárok együttes véleménye alapján szűrjük ki. A szülőkkel közösen keressük a diák számára legkedvezőbb megoldást a tanulással kapcsolatban felmerülő gondjainak megoldására. Végső esetben javaslatot teszünk a diák másik iskolába történő átíratására.

8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 8.1. Az iskolai értékelés alapelvei


36

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Iskolarendszerű oktatásban az értékelés alapja az iskolai pedagógiai program, a helyi tanterv az érettségi vizsga követelményei, valamint a szakmai és vizsgakövetelményeken alapuló szakmai program. Az értékelés legyen objektív, igazságos; nevelő, motiváló hatású, rendszeres és nyilvános. A követelménytámasztásban érvényesüljön a fokozatosság, igyekezzünk sikerélményhez juttatni a diákokat. Az értékelés legyen gyermekközpontú, hallgassuk meg a tanuló(k) véleményét is. Az értékelés történhet szóban és írásban, szövegesen illetve érdemjegyek, osztályzatok formájában. Az iskolában nincs olyan tantárgy, amelyet nem kívánunk minősíteni. A magatartás és a szorgalom jegyeket az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatásával az osztályfőnök állapítja meg. A szaktárgyi érdemjegyeket és osztályzatokat az osztályt tanító szaktanár állapítja meg. A gyakorlati oktatásról a tanuló munkanaplót köteles vezetni, amelynek tartalmaznia kell a végzett munkát időbeosztással együtt. Az oktató bírálja el a tanuló munkáját, a gyakorlati jegyet az oktató határozza meg. A szakmai gyakorlat félévi és év végi osztályzatait a gyakorlati oktatás vezetője és az osztály szakoktatói közösen állapítják meg. A szaktanárok a tanév, illetve a félév elején ismertetik a tanulókkal az osztályozandó számonkérések formáit, várható számát. E formák kiválasztásánál törekednünk kell a vizsga szituációinak gyakoroltatására. A témazáró dolgozatok idejét legalább 1 héttel előbb közölni kell a tanulókkal. Fontosnak tartjuk a tanéven belüli egyenletes elosz1ásukat egy tantárgy esetén ugyanúgy, mint a tantárgyak összességében. Egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. Az érdemjegyek száma félévente minimálisan a heti óraszám +1, de heti 1 órás tárgy esetén is legalább 3 jegy félévenként. Törekedni kell a folyamatosságra, s a javítási lehetőségek biztosítására. A félévi és az év végi osztályzatok megállapítása a félévben, illetve a tanévben szerzett osztályzatok átlaga alapján történik. A tanuló tudásának értékelése érdemjegyekkel, illetve félévkor és év végén osztályzatokkal történik. A tanuló érdemjegyet szerezhet szóbeli felelettel, írásbeli munkájával, gyakorlati teljesítményével, egyéni szorgalmi feladat vállalásával stb. Fontosnak tartjuk, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés aránya ésszerű legyen a tantárgyi sajátosságok figyelembe vételével. Minden tanuló jusson félévente legalább egy értékelt szóbeli megnyilvánuláshoz is.

8.2. A tanulói ellenőrzés formái: A szóbeli ellenőrzés formái lehetnek:  folyamatos megfigyelés / (órai aktivitás, figyelem, érdeklődés stb.);  beszélgetés (kérdés – felelet);  az összefüggő szóbeli felelet igazodik a kétszintű érettségi vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciákhoz,  (tájékozódás térben és időben, szaknyelv alkalmazása, források használata és értékelése, eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása (egy-egy probléma kifejtése forrásképanyag, térkép felhasználásával);  kiselőadások, referátumok, prezentációk egyéni vagy csoportos formában. Az írásbeli ellenőrzés formái lehetnek:  írásbeli házi feladatok (esszékidolgozás, képelemzés, forrásfeldolgozás stb.);  ténytudást mérő írásbeli feleletek (évszám, topográfia, fogalmak stb.); Pedagógiai Program 2015

37

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola 

témazáró dolgozat anyagának összeállítása az adott témakörnél a helyi tantervben megfogalmazott kompetenciák figyelembe vételével történik (igazodik az érettségi és szakmai vizsgakövetelményekhez.) Az érdemjegyek megállapításánál a témazáró dolgozatok alkalmával az alábbi százalékos teljesítményt kell figyelembe venni. 5 jeles 90 % 4 jó 70 % 3 közepes 50 % 2 elégséges 30 % 1 elégtelen 30 % alatt A próbavizsgák értékelése a központi értékelés szerint történik. Komplex tantárgy esetén minden résztantárgyból el kell érni az elégséges osztályzatot a tantárgyi elégségesért, illetve az eredményes tovább haladásért. Amennyiben a résztantárgyak érdemjegyei között kettő egésznél nagyobb különbség tapasztalható és az egyik részjegy elégtelen, akkor ezen tantárgyi részből bizottság előtt beszámolót tehet. Az értékelés konkrét elvei Minden témakört egy témazáró dolgozattal zárunk. A hiányzó tanuló köteles a témazáró dolgozatot pótlólag megírni. A tanár köteles a dolgozatot két héten belül kijavítani. A szóbeli és írásbeli feleleteket nem kell előre bejelenteni. A szóbeli feleleteknél a tanulók számára rendelkezésre kell bocsátani a térképet, az elemzéshez szükséges forrásokat, grafikonokat, táblázatokat és illusztrációkat. A tanulók prezentációk, referátumok, kiselőadások és szerepjátékok által is bizonyságot tehetnek tudásukról, amelyet a tanár érdemjeggyel is értékelhet. Kiselőadás készítését önkéntes alapon és hosszabb felkészülési idővel tesszük lehetővé. Az otthoni felkészülés alapját az órán tárgyalt anyag képezi. Ezt kiegészítheti maximum egykét kisebb írásbeli feladat. A versenyeken való eredményes részvételt ötös osztályzattal jutalmazzuk.

8.3. A tanulmányok alatti vizsgák (20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-78 § figyelembevételével): Típusai:      

javító pótló osztályozó különbözeti beszámoltató próba vizsga

A vizsgák időpontjai: A javítóvizsgát augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell szervezni. A különbözeti, beszámoltató vizsgákat az első félévben december 1-15, a második félévben április 15-30 között kell szervezni. Osztályozó vizsgát az iskola bármikor szervezhet. A próbavizsgákra február 15. és március 31. között kerülhet sor. Az iskolában tartott vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló a fenti időpontoktól eltérő időben tegyen vizsgát. A vizsgaidőpontról a vizsgázót írásban kell tájékoztatni. Javító vizsga esetén, a tanév végén levélben minden tanulót kiértesítünk, és az iskola honlapján is Pedagógiai Program 2015

38

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola megjelentetjük az időpontot. Osztályozó vizsgánál legalább két hónappal a vizsga időpontja előtt megtörténik az értesítés. Javító vizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott (legfeljebb 3 tantárgyból), illetve neki felróható okból elkésik, vagy távol marad az osztályozó, különbözeti vizsgáról. Pótló vizsgát akkor tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható ok miatt késik el, távol marad, vagy engedéllyel megszakítja azt. Különbözeti vizsgára akkor kerülhet sor, ha a tanuló képzési típust vált, vagy másik intézményből érkezett az iskolába. Amennyiben tanulmányait nem évfolyamismétléssel folytatja (az intézményvezető határozata alapján) azokból a tárgyakból kell különbözeti vizsgát tenni, amit a másik intézményben vagy képzésben nem tanult, vagy óraszáma jelentősen eltér a jelenlegi képzéstől. Erről az intézményvezető dönt, a szakmai munkaközösségek, osztályban tanító tanárok véleményének figyelembe vételével. Osztályozó vizsgát kell a tanulónak tenni a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításához, ha engedély alapján a tantárgy(ak) tanulmányi követelményeit az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette, a tanórai foglalkozások alól fel volt mentve (pl. magántanuló), mulasztásainak száma meghaladja a jogszabályban meghatározott időkeretet (20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet (7) bekezdés a)-f) pontja szerint kivéve szakmai gyakorlat), illetve előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni. Beszámoltató vizsgát kell a szakmai képzésben beszámoltató rendszerben oktatott tanulónak tenni a félévi és év végi osztályzatok megállapításához. A szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint ez a vizsga is osztályozó vizsgának számít. Próba vizsgát a szakmai vagy érettségi vizsga évében a végzős tanulók számára szervezünk. A szülőket erről minden évben írásban tájékoztatjuk, és az elért eredményekről is értesítjük. A vizsga lebonyolítására intézkedési tervet készítünk. Az előrehozott érettségivel kapcsolatos szabályozás: Az előrehozott érettségi vizsgázó tanuló az írásbeli (gyakorlati) és szóbeli vizsga időpontjára kaphat felmentést az óralátogatás alól. A vizsgára történő felkészülés nem ad felmentést más tantárgyak óráinak látogatása alól. A tanulók a tantárgyak részletes követelményeiről a szaktanároktól tájékozódhatnak, vagy a Pedagógiai Programból, ami az iskola honlapján megtalálható. A vizsgára az iskolában használatos jelentkezési lapon lehet jelentkezni a munkatervben megadott határidőig. A jelentkezéseket a szaktanárok gyűjtik össze, véleményezik, és eljuttatják az érettségi szervezéséért felelős személynek. A jelentkezésről a szaktanárok véleményének figyelembe vételével az intézményvezető dönt. A döntésről hozott határozatot a tanuló (szülő) a vizsgára jelentkezés határidejének lejárta előtt megkapja, hogy jelentkezési lapját benyújthassa. A szaktanárok a döntés előtt mérlegelik a tanuló eddigi tanulmányi előmenetelét képességeihez mérten, a legutolsó év végi érdemjegyét, vagy tavaszi vizsgaidőszak esetén az utolsó féléves érdemjegyét az érintett tantárgyból, szorgalmát, továbbtanulási szándékát. Az osztályozó vizsga anyagát, típusát legkésőbb a jelentkezés engedélyezésekor a szaktanár ismerteti a tanulóval.

A vizsgák eljárási szabályai: a.) A vizsgabizottság összetétele:


39

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A tanulmányok alatti vizsgákat legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A bizottság legalább három tagjának a felkészülés alatt is a teremben kell tartózkodni. Ha a vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a területileg illetékes kormányhivatal, szakmai vizsgatantárgyak esetén a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt intézmény szervezi. b.) Szabálytalanság a vizsgán: Ha a vizsgáztató tanár a vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, az elvétel pontos idejét és aláírja. ( Írásbeli vizsga esetén visszaadja a vizsgázónak a feladatlapot, aki folytathatja a munkát.) A szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. Ha a vizsgázó a vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy a vizsgázó pótló vizsgát tegyen az adott vizsganapon, vagy az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el az iskola igazgatójából és két másik, a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő tanárból álló háromtagú bizottság a következő döntést hozhatja: A vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben eredménytelennek nyilvánítja, az érvénytelen részt figyelmen kívül hagyva értékeli a teljesítményt. Vagy az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja (kivétel, ha javítóvizsgáról van szó). Indokolatlanul félbehagyott vizsgát sikertelen vizsgának tekintjük, ennek eredménye elégtelen. Sikertelen év végi osztályozó vizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tenni. c.) Az írásbeli vizsga menete: Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni. (rajz, műszaki rajz, számítástechnikai program) A vizsgázónak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán csak az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát golyóstollal kell elkészíteni. Az íróeszközökről, körzőről, vonalzóról, szöveges adatok megjelenítésére nem alkalmas számológépről a tanuló, egyéb segédeszközről pedig az iskola gondoskodik. Az eszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő maximum 60 perc. Sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb 30 perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni segédeszköz használatát, valamint engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb 3 írásbeli vizsgát tehet. A vizsgák között pihenőidőt kell biztosítani. Ugyanazon tantárgy különböző évfolyamait érintő osztályozó vizsga egy napon nem tehető. d.) a szóbeli vizsga menete:


40

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Egy vizsgázónap egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak legalább 10 perccel korábban meg kell jelenni a vizsga helyszínén, mint amely időpontra beosztották. Minden vizsgázónak vizsgatárgyanként legalább 30 perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre, idegen nyelv szóbeli vizsgája esetén felkészülés nincs. Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama 15 percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel, ha a vizsgázó a tétel kifejtésében elakadt. Amennyiben a tanuló elégséges szinten nem tudja feladatát megoldani, még egy tételt húzhat, további felkészülési idővel. Végleges osztályzatát a két felelet pontjainak átlaga alapján számított százalékos teljesítmény szerint kell megállapítani. Sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján a gondolkodási időt legfeljebb 10 perccel meg kell növelni, illetve engedélyezni kell, hogy szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a tétel kihúzása után külön helyiségben vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A rendelkezésére álló idő 30 perc. e.) a gyakorlati vizsgarész: Informatika és testnevelés tantárgyak esetében a tantárgy követelményeinek megfelelően kell egy feladatsort megoldani. Informatikából számítógépen max. 60 perc alatt. Testnevelésből meghatározott gyakorlatokat kell a követelményeknek megfelelően elvégezni. f.) Szervezési feladatok: Javító vizsga kivételével a vizsgáztató tanár tájékoztatja a tanulókat a vizsga kezdési időpontjáról, helyszínéről, a beosztásról, előkészíti a szükséges eszközöket, feladatlapokat, tételeket. Ismerteti a vizsga menetét, amennyiben az több részből áll a feladatok sorrendjét. Tájékoztatja a tanulókat és szülőket az eredményről. A vizsgáztató tanárok a vizsga napját, kezdési időpontját, a helyszínt, szükséges óraáthelyezéseket megbeszéli a vezetéssel. A vizsga napján gondoskodik a helyszín berendezéséről, feladatlapok, segédeszközök kikészítéséről, pecsétes lapok elhelyezéséről. Az írásbeli vizsgák esetén a vezetés feladata a felügyelő tanár biztosítása. Szóbeli esetén a vizsgabizottság tagjainak kijelölése. Javító vizsga esetén a tanulók, szülők tájékoztatása, vizsgabeosztás elkészítése a vezetés feladata. A vizsgabeosztást a hirdető táblán közzétesszük, valamint a vizsgák kezdete előtti tájékoztatás során a tanulókkal közöljük. g.) Dokumentálás: A próba vizsga kivételével a vizsgákról jegyzőkönyvet kell vezetni, a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A vizsga eredményét a törzslapon és a bizonyítványban (osztályozó és különbözeti vizsga esetén a naplóban is) megfelelő záradékkal dokumentálni kell. A próbavizsgákról osztályozó ívet készítünk, és ez alapján a szülőket az értesítjük az elért eredményekről írásban.

Vizsgakövetelmények: A vizsgák tartalmi követelményeit az alábbiak szerint határoztuk meg a NAT, a kerettantervek, helyi tantervek, valamint a vizsgakövetelmények figyelembe vételével tantárgyanként, évfolyamonként.

Szakközépiskola Pedagógiai Program 2015

41


Magyar irodalom, magyar nyelv 9. évfolyam Irodalom A tanuló ismerje a vizsgakövetelményekben meghatározott műveket, azok műfaji jellegzetességeit, szerkezeti felépítését és mondanivalóját, ismerje az adott művek keletkezési hátterét és helyét az alkotó életművében. Ismereteit világosan, meggyőzően és összefüggően tudja előadni, és biztonsággal alkalmazza az olvasott/tanult művek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges fogalmakat.

Világirodalom – görög mitológia (ismerje a görög isteneket, világ- és emberteremtés történeteket) - Görög epika és líra (időmértékes verselés, homéroszi kérdés, hasonlítsa össze az Iliászt és Odüsszeiát, eposz fogalma) - Szophoklész drámái (Antigoné tartalma – szereplők jellemzése, thébai mondakör ismerete) - A római irodalom (római költők, római istenségek) - Biblia – részei, műfajai (Biblia fogalma, Ószövetség, Újszövetség részei, próféták, evangélium, evangélisták, Bibliafordítások) - Középkori világirodalom (trubadúr költészet, lovagi irodalom) - Középkori nyelvemlékeink (Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária siralom) - Reneszánsz stílusirányzata (korszakra jellemző stílusjegyek ismerete) Boccaccio novellái (Dekameron ismerete) - Janus Pannonius költészete (Pannónia dicsérete, Búcsú Váradtól, Egy dunántúli mandulafáról verselemzések, elégia és epigramma fogalma) - Balassi Bálint költészete (vitézi, istenes és szerelmi költészetének ismerete) - Shakespeare drámái (Globe színház bemutatása, Rómeó és Júlia története, szereplők jellemzése) -

-

Magyar nyelv Az alábbi témakörökből összeállított, elméleti és gyakorlati feladatokat tartalmazó feladatlap megfelelő szintű megoldása.

-

Kommunikáció – tömegkommunikáció (műfajok) Nyelvi szintek és grammatikai jellemzőik (hangtan, alaktan, szótan) Szövegértési feladatok Helyesírás Szöveg

10. évfolyam Irodalom - Barokk stílusirányzata (a korszak művészeti stílusának jellemzői –irodalomra is kitérve) - Klasszicizmus jellemzői (művészeti irányzatok bemutatása) - Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (eposz fogalma, története, eposzi kellékek ismertetése, jellemek bemutatása) Pedagógiai Program 2015

42

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola -

-

Francia klasszicizmus (Voltaire: Candide c. regényének ismertetése, Rousseau munkássága) Angol klasszicizmus (Defoe: Robinson Crusoe, Jonathan Swift: Gulliver utazásai c. regények ismertetése) Csokonai Vitéz Mihály élete és költészete (szerelmi költészete, szentimentalista költészetének jellemzői) Berzsenyi Dániel élete és költészete (ódaköltészete: A magyarokhoz I.-II., elégiái: A közelítő tél, Osztályrészem, Levéltöredék barátnémhoz című versek elemzése) Romantika stílusirányzata (hasonlítsa össze a romantika és a klasszicizmus stílusirányzatot!) Katona József: Bánk bán (magyar felvilágosodás jellemzői, Bánk bán története, szereplők jellemzése) Kölcsey Ferenc élete és munkássága (Himnusz, Vanitatumvanitas, Zrínyi dala, Zrínyi második éneke c. versek elemzése, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz ismertetése) Vörösmarty Mihály élete és munkássága (gondolati költészete, szerelmi költészete) Petőfi Sándor élete és költészete (helyzetdalok, népies költészetének jellemzői, szerelmi költészetének ismertetése, forradalmi költészetének jellemzése, gondolati költészete) Jókai Mór élete és munkássága (Az arany ember c. regény ismerete, szereplőinek jellemzése)

Magyar nyelv Az alábbi témakörökből összeállított, elméleti és gyakorlati feladatokat tartalmazó feladatlap megfelelő szintű megoldása.

-

Kommunikáció – tömegkommunikáció Szöveg jellemzői Szövegértés Helyesírás Stilisztika – stílusok jellemzői Jelentéstan

11. évfolyam Irodalom A tanuló ismerje a vizsgakövetelményekben meghatározott műveket, azok műfaji jellegzetességeit, szerkezeti felépítését és mondanivalóját, ismerje az adott művek keletkezési hátterét és helyét az alkotó életművében. Ismereteit világosan, meggyőzően és összefüggően tudja előadni, és biztonsággal alkalmazza az olvasott/tanult művek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges fogalmakat. -

Madách Imre: Az ember tragédiája: keletkezés, műfaj, szerkezeti felépítés, szereplők, az eszmék szerepe a műben. Vajda János költői munkássága: tájlíra és szerelmi költészet – Gina-versek: Nádas tavon, A vaáli erdőben, Húsz év múlva című verseinek elemző bemutatása. Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt, Szegény Gélyi János lovai, valamint a Beszterce ostroma című regényének ismerete (keletkezés, a mű helye az író életművében, műfaji Pedagógiai Program 2015

43


-

-

-

-

-

jellemzők, a cselekmény helyszíne, ideje, szereplők, jellemek rendszere, konfliktusok a műben, a szerző mondanivalója, a mű üzenete). Móricz Zsigmond novellái: Tragédia, Barbárok, Szegény emberek, valamint az Árvácska című kisregényének ismerete (keletkezés, a mű helye az író életművében, műfaji jellemzők, a cselekmény helyszíne, ideje, szereplők, jellemek rendszere, konfliktusok a műben, a szerző mondanivalója, a mű üzenete). Ady Endre költői munkássága: jellemző korszakok, témák az életműben, a költő néhány versének elemző bemutatása:  magyarság-versei: A magyar Ugaron, A magyar Messiások, A föl-földobott kő,  Léda-versek: Héja-nász az avaron. Lédával a bálban, Elbocsátó szép üzenet  vallásos versek: A Sion-hegy alatt, Az Úr érkezése  háborús költészet: Az eltévedt lovas, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Ember az embertelenségben Babits Mihály: jellemző témák, korszakok és műfajok az életműben, a költő néhány művének elemző bemutatása: In Horatium, A lírikus epilógja, Húsvét előtt, Cigány a siralomházban, Esti kérdés, Balázsolás, Jónás könyve, Jónás imája Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai, Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség, Halotti beszéd című verseinek elemző bemutatása. Kosztolányi Dezső:Édes Anna című regényének ismerete (keletkezés, műfaj, cselekmény helye, ideje, szereplők, jellemek rendszere, konfliktusok a műben, a regény értelmezési lehetőségei). Juhász Gyula: Tiszai csönd, Tápai lagzi, Anna-versek (Milyen volt, Anna örök) című verseinek értelmezése, az impresszionista hangulatlíra jellemző jegyeinek bemutatása. Tóth Árpád: Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú, Lélektől lélekig című verseinek értelmezése, az impresszionista hangulatlíra jellemző jegyeinek bemutatása. Karinthy Frigyes: Így írtok ti (a paródia fogalma, a műfaj előzményei, létrejöttének feltételei, a mű utóélete, hatása a kortársakra és a utódokra). Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (keletkezés, a mű helye az író életművében, a kötet szerkezete, diáktípusok a kötet darabjaiban).

Magyar nyelv A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése. A magánéleti, közéleti, hivatalos, szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi szövegekkel kapcsolatos jelentéstani és stilisztikai feladatok megoldása. Az alábbi témakörökből összeállított, elméleti és gyakorlati feladatokat tartalmazó feladatlap megfelelő szintű megoldása.

-

A stílus fogalma, jelentősége, a stíluselemzés kérdései. A nyelv és a stílus összefüggései, az elsődleges (denotatív) és másodlagos (konnotatív) jelentés fogalma, állandósult és alkalmi stílusérték. A stílusárnyalatok fogalma, fajtái és eszközei, stílusosság és stílustalanság. Stílusrétegek fogalma és fajtái, a stílus kifejezőereje. A magánéleti stílus: fogalma, jellegzetes műfajai szóban és írásban, szóhasználata, mondatszerkesztési sajátosságai, egyéb követelményei. A közéleti, hivatalos stílus: fogalma, jellegzetes műfajai szóban és írásban, szóhasználata, mondatszerkesztési sajátosságai, egyéb követelményei. A tudományos stílus: fogalma, jellegzetes műfajai szóban és írásban, szóhasználata, mondatszerkesztési sajátosságai, egyéb követelményei. A publicisztikai stílus: fogalma, jellegzetes műfajai szóban és írásban, szóhasználata, mondatszerkesztési sajátosságai, egyéb követelményei. Pedagógiai Program 2015

44


-

A szépirodalmi stílus: fogalma, jellegzetes műfajai szóban és írásban, szóhasználata, mondatszerkesztési sajátosságai, egyéb követelményei. A szövegek hangzásvilága, hangszimbolika fogalma és eszközei, a zeneiség stíluseszközei: hangalakzatok, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, sorvégi rímek, áthajlás, anafora, ellentétek, kihagyás, késleltetés, felcserélés felismerése és alkalmazása. A szóképek és alakzatok, a képszerűség, szemléletesség eszközei: metafora, metonímia, szinesztézia, allegória, szimbólum, hasonlat felismerése és alkalmazása.

12. évfolyam Irodalom A tanuló ismerje a vizsgakövetelményekben meghatározott műveket, azok műfaji jellegzetességeit, szerkezeti felépítését és mondanivalóját, ismerje az adott művek keletkezési hátterét és helyét az alkotó életművében. Ismereteit világosan, meggyőzően és összefüggően tudja előadni, és biztonsággal alkalmazza az olvasott/tanult művek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges fogalmakat. -

-

-

-

József Attila verseinek elemző bemutatása: jellemző témák és korszakok az életműben:  anya-versek: Anyám, Mama, Kései sirató  tájlíra: Holt vidék, A város peremén, Külvárosi éj  szerelmi költészet: Óda  kései költészete: A Dunánál, Tudod, hogy nincs bocsánat, Karóval jöttél, Íme, hát megleltem hazámat… Radnóti Miklós költészetének jellemzői néhány versének elemző bemutatásával: Eklogák, Töredék, A’ la recherche, Erőltetett menet, Razglednicák. Illyés Gyula írói világának jellemzői: Puszták népe, Egy mondat a zsarnokságról, Koszorú. Szabó Lőrinc Tücsökzene, A huszonhatodik év (versértelmezések). Márai Sándor: Egy polgár vallomásai című művének elemző bemutatása (műfaj, címértelmezés, a mű felépítése, időszerkezete, elbeszélői magatartás, művészi hitvallás, a polgári életforma meghatározó értékei. Weöres Sándor verseinek zenei sokszínűsége néhány gyermekversének bemutatásával: Rongyszőnyeg Örkény István: Egypercesek (műfaji jellemzők), a groteszk ábrázolásmód Örkény műveiben. Örkény István Tóték című kisregényének elemző bemutatása (keletkezés, a mű helye az író életművében, a cselekmény helyszíne, ideje, szereplők, jellemek rendszere, mondanivalója, értelmezési lehetőségei). Kortárs irodalom: Kertész Imre: Sorstalanság és a belőle készült film összehasonlító elemzése. Franz Kafka írói világának jellemzői Az átváltozás című művének bemutatásával. Thomas Mann írói világa egy szabadon választott műve alapján (Mario és a varázsló, Tonio Kröger).

Magyar nyelv


45

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A vizsgakövetelményekben felsorolt fogalmak pontos ismerete. Világos felépítésű, szabatos szövegalkotás, szakmai, publicisztikai és gyakorlati szövegek értelmezése. A fenti témakörökből összeállított, elméleti és gyakorlati feladatokat tartalmazó feladatlap megfelelő szintű megoldása. -

-

-

-

-

A nyelv mint jelrendszer (a jel fogalma, jellemzői, a jelek osztályozása, a nyelvi jel fogalma és jellemzői, a nyelvi jelek típusai). A magyar nyelv eredete, rokonsága (a nyelvcsalád, az alapnyelv, a nyelvrokonság fogalmának ismerete, a nyelvrokonság bizonyítékainak példákkal való alátámasztása). A magyar nyelv fő történeti korszakai (a nyelvemlékek fogalma, típusai, a főbb nyelvtörténeti korszakok: ősmagyar kor, ómagyar kor, középmagyar kor, újmagyar kor, egy nyelvtörténeti korszak jellemzése: hangtani rendszer, írásrendszer, szókincs, nyelvtani rendszer jellemzői). A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok (nyelvi sztenderd, területi és társadalmi nyelvváltozatok, a nyelvhasználatot befolyásoló legfontosabb tényezők ismerete, a nemzeti nyelv, köznyelv, irodalmi nyelv, regionális köznyelv, a szociolektusok és a dialektusok fogalmának ismerete). A kommunikáció tényezői és funkciói (a kommunikáció fogalma, tényezői: beszélő, hallgató, üzenet, kód, csatorna, beszédhelyzet és a legfontosabb kommunikációs funkciók ismerete). A szöveg fogalma, a szövegösszetartó erő, tartalmi/jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek a szövegben, ezek felismerése és alkalmazása. Szövegfajták tartalmi és formai jellemzői: leíró, elbeszélő és elemző-meggyőző szövegek főbb jellemzői, a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás különbségei. A retorika alapjai: a retorika fogalma, rövid története, a szónoki beszéd típusai, célja, a meggyőzés és a hatáskeltés eszközeinek felismerése és alkalmazása a szövegben. Az érvelő szöveg felépítése, elkészítésének módja, az érvelő szöveg szerkezeti részeinek felismerése adott szövegben (bevezetés, elbeszélés, részletezés, bizonyítás, cáfolás, befejezés). Az összefoglalás funkciója és típusai: az összefoglalás jellemzői, elkészítésének menete, típusai (vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).

Német nyelv Az Európa Tanács által kidolgozott útmutató B1 szintjének elérése. Ez azt jelenti, hogy a nyelvtanuló elboldogul a legtöbb olyan nyelvi helyzetben, amely utazás során adódik. Részt tud venni az ismert, érdeklődési körének megfelelő vagy a mindennapi témákról (pl. család, szabadidő, munka, tanulás, utazás, aktuális események) folyó társalgásban. Egyszerű kifejezésekkel tud beszélni élményekről, eseményekről, terveiről. Röviden meg is tudja magyarázni véleményét. 9. évfolyam Téma, szókincs, kommunikációs szándékok: - Ismerje a fontosabb ország neveket, köszönési formákat - Tudjon bemutatkozni, számolni 1000-ig - Ismerje a hét napjait, napszakokat, hónapokat - Nevezze meg a fontosabb ruhadarabokat, élelmiszereket - Ismerje a tantárgyakat - Mutassa be a családtagokat, rokonokat Pedagógiai Program 2015

46


Nevezze meg a lényeges bútorokat, ételeket Tudjon útbaigazítani Használja az évszámokat, dátumot Ismerje a színeket

Nyelvtan - Ismerje a főnevek nemét - Tudja a határozott és határozatlan névelő ragozását - Alkosson kijelentő, kérdő, felszólító mondatot - Ismerje az igeragozást - Alkalmazza az egyenes és fordított szórendet - Használja a módbeli segédigéket - Ismerje a birtokos névmást - Tudjon sorszámneveket képezni - Használja az igék befejezett múlt idejét - Alkalmazza a személyes névmás ragozását - Ismerje az elöljárószókat a hol és hová kérdésre 10. évfolyam Téma, szókincs, kommunikációs szándékok:

-

Beszéljen a nyári élményekről, tudjon szállodában szobát foglalni, eseményeket elmesélni Ismertesse a napirendjét Tudjon a sportágakról, szabadidőről, hobbiról beszélni Használja a testrészek, betegségek, tünetek nevét, érdeklődjön hogylét felől Ismerje a háztípusokat, lakóhelyét mutassa be (előnyök-hátrányok) Beszéljen tévéműsorokról, tévézési szokásairól Tudjon tárgyakat, ruházatot leírni, jellemezni Mutassa be a szobát, berendezési tárgyakat, szobabelsőt Adjon személyleírást (külső-belső)

Nyelvtan: - Tudjon igét, főnevet, névmásokat ragozni - Használja az elöljárószókat tárgyesettel, ill. részes esettel - Alkalmazza a kötőszókat - Képezzen kérdő névmási határozószókat - Képezzen mutató névmási határozószókat - Ismerje a sich-es igéket - Alkalmazza a mellékmondati szórendet - Használja a birtokos esetet - Ismerje a melléknév fokozását, tudjon hasonlító mondatot alkotni - Alkalmazza az elbeszélő múlt időt - Tudjon melléknevet ragozni - Képezzen feltételes mód jelen idejű mondatot, óhajtó mondatot 11. évfolyam Téma, szókincs, kommunikációs szándékok: - Tudjon érdeklődni utazással, menetrenddel kapcsolatban,tudjon jegyet vásárolni Pedagógiai Program 2015

47


Ismerje a rokoni kapcsolatokat Tudjon jelentkezni álláshirdetésre Beszéljen a technika világáról (mobiltelefon, számítógép) Ismerje a közlekedési eszközök nevét, tudjon utazási felvilágosítást adni Beszéljen a szabadidő eltöltéséről Tudjon beszélni az egészséges étkezésről, étkezési szokásokról Ismertesse a sportolási lehetőségeket az iskolában Beszéljen a szolgáltatásokról Mutassa be baráti körét, beszéljen az emberi tulajdonságokról Beszéljen a környezetvédelemről Beszéljen önállóan a családi ünnepekről, ünneplési szokásokról (karácsony, születésnap)

Nyelvtan: - Tudja használni a zu+ Infinitiv szerkezetet - Alkalmazza a szenvedő szerkezetet (werden-Passiv/sein-Passiv) - Ismerje a régmúlt időt - Tudjon alkotni célhatározói mellékmondatot - Tudjon képezni melléknévi igeneveket - Használja a műveltetést - Ismerje a haben/sein zu + Infinitiv szerkezetet - Alkosson vonatkozói mellékmondatot - Használja a feltételes mód múlt időt - Alkalmazza az anstatt/ohne zu + Infinitiv szerkezetet 12. évfolyam Téma, szókincs, kommunikációs szándékok: A tanuló képes legyen önállóan beszélni a következő témakörökben: -

Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

Szerepjáték: A tanuló képes legyen párbeszédet folytatni a következő szituációkban: -

Eine alte Bekannte treffen Die Klassenlehrerin anrufen Im Papiergeschäft Schuhe kaufen Auf der Post Ein Zimmer suchen Deutschkurs Studentenjob als Kellner In der Cafeteria Bei McDonald’s Pedagógiai Program 2015

48


Ein Termin beim Zahnarzt Krankenbesuch Ins Kino einladen Ins Freibad gehen Auskunft auf der Straße Nach Zügen fragen Ein Auto mieten Eine Fahrkarte kaufen Ankunft im Hotel Internetnutzung

Angol nyelv 9. évfolyam Írásbeli: A tanuló megérti az egyszerű írásos szövegeket, valamint ismeri a célnyelv alapvető szerkezeteit. Meg tud érteni az érdeklődési területéhez kapcsolódó egyszerű szövegeket, képes megérteni lényeges információkat általános írott szövegben (pl. levél, újságcikk, brosúra, rövid, hivatalos dokumentum).Egyszerű, összefüggő szöveget tud írni az érdeklődési köréhez tartózó, ismerős témában. Az általa alkotott szövegben nyelvtani hibák előfordulnak, de ezek a hibák az olvasót a szöveg megértésében nem akadályozzák. Az írásbeli részben a tanulónak a nagydolgozatokhoz hasonló tesztet kell kitöltenie, amely a tankönyvre épülő nyelvtani, szókincs feladatokat, olvasásértést tartalmaz. Nyelvtani témakörök: - Létezés kifejezése – be ige használata jelen időben (kérdezés, tagadás) - Számok (1-1000; sorszámnevek, stb.) - Szövegösszetartó eszközök (személyes névmások, birtokos jelzői névmások, személyes névmások tárgyesete és birtokos esete, névelők, mutató névmások) - A főnevek többes száma - Felszólítások - Egyszerű jelen idő (kérdezés, tagadás) - Kérdőszavak - Birtokviszony kifejezése (’s) - Időpont, óra - Gyakoriságot kifejező határozószavak (always, usually, never, …) - Napszakok, hónapok - Elöljáró szavak (at, in, on) - Modalitás (can, can’t) - Like, don’t like + -ing - Egyszerű múlt idő (be ige múlt ideje, szabályos és rendhagyó igék, kérdés, tagadás) - There is / are, therewas / were - Térbeli viszonyok (elöljárószók: under, in, between, ….) - Folyamatos jelen idő (be + ige -ing) - A kétféle jelen idő összehasonlítása Szóbeli: Pedagógiai Program 2015

49

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A tanuló képes egyszerű kapcsolatteremtésre, ha a másik személy hajlandó a mondanivalóját kissé lassabban vagy más kifejezésekkel is megismételni, illetve segíti a mondanivaló megformálását. Fel tud tenni és meg tud válaszolni olyan kérdéseket, amelyek a mindennapi szükségletek konkrét kifejezésére szolgálnak. Egyszerű kifejezésekkel és mondatokkal be tudja mutatni a lakóhelyét és az ismerőseit. Az alábbi témákból válogatva kérdésekre kell válaszolnia a diáknak, egyes témakörökről 1-2 percig összefüggően kell beszélnie, ezen kívül néhányból párbeszéd formájában ad számot tudásáról. Szóbeli témakörök: - Bemutatkozás, bemutatás - Gyakorlati angol: a repülőgépen (kínálás és arra reagálás) - A család - Gyakorlati angol: szállodában - Személyes információ kérése - Napirend, mindennapi tevékenységek - Gyakorlati angol: a kávézóban - Szabadidős tevékenységek - Vásárlási szokások - Gyakorlati angol: vásárlás ruhaüzletben - A legutóbbi nyaralásom (élmények elmesélése múlt időben) - Gyakorlati angol: az ajándékboltban - Tárgyak leírása – ház és szoba - A lakókörnyezet leírása - Egy város bemutatása - Gyakorlati angol: útbaigazítás az utcán 10. évfolyam Írásbeli: A tanuló megérti az egyszerű írásos szövegeket, valamint ismeri a célnyelv alapvető szerkezeteit. Meg tud érteni az érdeklődési területéhez kapcsolódó egyszerű szövegeket, képes megérteni lényeges információkat általános írott szövegben (pl. levél, újságcikk, brosúra, rövid, hivatalos dokumentum). Egyszerű, összefüggő szöveget tud írni az érdeklődési köréhez tartózó, ismerős témában. Az általa alkotott szövegben nyelvtani hibák előfordulnak, de ezek a hibák az olvasót a szöveg megértésében nem akadályozzák. Az írásbeli részben a tanulónak a nagydolgozatokhoz hasonló tesztet kell kitöltenie, amely a tankönyvre épülő nyelvtani, szókincs feladatokat, olvasásértést tartalmaz. Nyelvtani témakörök: - Szövegösszetartó eszközök (a, an, some, any) - Megszámlálható, megszámlálhatatlan főnevek - Howmuch? Howmany? - Mennyiségjelző szavak - Jövő idő (be goingto) - Melléknevek közép- és felsőfoka (ever + presentperfect) - Wouldliketo / like - Minőségi viszonyok: határozószók - PresentPerfect (beento, ever, never, already, just, yet) Pedagógiai Program 2015

50

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola - Az egyszerű múlt és a presentperfect összehasonlítása - Kérdések szórendje - Egyszerű jelen idő - Folyamatos jelen idő - Jelzői mellékmondatok (a personwho…., a thingwhich…) - Egyszerű múlt idő - Folyamatos múlt idő - Szövegösszetartó eszközök: hely és időhatározó elöljárószavak - Logikai viszonyok: so, because, but, although - Jövő idő (be goingto, presentcontinuous, will / won’t) - Modalitás: will / won’t - Minőségi viszonyok: összehasonlítás (as…as, less …than) - Szövegösszetartó eszközök: a főnévi igenév a mondatban, az –ing alak használata - Mozgást jelentő elöljárószavak - Modalitás: haveto, must, don’t haveto, mustn’t Szóbeli: A tanuló az egyszerű, rutinszerű helyzetekben egyszerű és közvetlen módon cserél információt mindennapi tevékenységekről vagy témákról. A nagyon rövid információcserére még akkor is képes, ha egyébként nem ért meg eleget ahhoz, hogy a társalgásban folyamatosan részt vegyen. Egyszerű eszközökkel és mondatokkal tud beszélni a családjáról és más személyekről, életkörülményeiről, tanulmányairól, jelenlegi vagy múltbeli tevékenységeiről. Az alábbi témákból válogatva kérdésekre kell válaszolnia a diáknak, egyes témakörökről 1-2 percig összefüggően kell beszélnie, ezen kívül néhányból párbeszéd formájában ad számot tudásáról. Szóbeli témakörök: - Főzéssel, étkezéssel kapcsolatos szavak - Utazás, nyaralás – tervezés, tervek elmesélése - Gyakorlati angol: az étteremben - Időjárás, éghajlat - Gyakorlati angol: szállodából kijelentkezés, hazautazás - Veszélyes sportok - Múltbeli tapasztalatok, élmények elmesélése - Szabadidős tevékenységek (mozi, könyvek), szórakozás - Személyes információ kérése, adása - Testrészek - Család - Képek leírása - Gyakorlati angol: a repülőgépen - Gyakorlati angol: a szállodában - Jövőbeli termek - Öltözködés, divat - Útbaigazítás kérése, adása - Sportolás, mozgás - Gyakorlat angol: vásárlás 11. évfolyam Pedagógiai Program 2015

51

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Írásbeli: A tanuló megérti az egyszerű írásos szövegeket, valamint ismeri a célnyelv alapvető szerkezeteit. Meg tud érteni az érdeklődési területéhez kapcsolódó egyszerű szövegeket, képes megérteni lényeges információkat általános írott szövegben (pl. levél, újságcikk, brosúra, rövid, hivatalos dokumentum). Egyszerű, összefüggő szöveget tud írni az érdeklődési köréhez tartózó, ismerős témában. Az általa alkotott szövegben nyelvtani hibák előfordulnak, de ezek a hibák az olvasót a szöveg megértésében nem akadályozzák. Az írásbeli részben a tanulónak a nagydolgozatokhoz hasonló tesztet kell kitöltenie, amely a tankönyvre épülő nyelvtani, szókincs feladatokat, olvasásértést tartalmaz. Nyelvtani témakörök: - Feltételes mondatok 1. és 2. típusa (if + present, will…,if + past, would…) - Modalitás: may, might, should, shouldn’t - Presentperfect + foréssince - PresentPerfect és egyszerű múlt összehasonlítása - A usedto használata - Szenvedő szerkezet jelen és múlt időben - Névmások: something, anything, nothing, etc. - Mennyiségi viszonyok: mennyiséget kifejező határozószavak - Szórend: több szóból álló igék (phrasalverbs) - So, neither + segédigék - PastPerfect - A say, ask, tell igék használata - Szokások és aktuális cselekvések kifejezése egyszerű és folyamatos jelen idővel - Múltbeli események leírása egyszerű és folyamatos múlt idővel - Szóképzés: melléknév, ige, főnév - Jövő idejű igeidők használata és összehasonlítása: going to, folyamatos jelen idő, shall/will - Visszaható és kölcsönös névmások - Melléknevek fokozása - Present Perfect Continuous - Modalitás: must, have to, should, must, may, might, can’t, can, could és be able to - Különbség a look és look like használatában - A so kétféle használata - Rövid válaszok gyakorlása - –ed és –ing végű melléknevek Szóbeli: A tanuló elboldogul a legtöbb olyan nyelvi helyzetben, amely utazás során adódik. Felkészülés nélkül részt tud venni az ismert, az érdeklődési körének megfelelő, vagy a mindennapi témákról (pl. család, szabadidő, tanulás, munka, utazás, aktuális események) folyó társalgásban. Egyszerű kifejezésekkel tud beszélni élményekről, eseményekről, álmairól, reményeiről és céljairól. Röviden is meg tudja magyarázni, indokolni véleményét és terveit. Az alábbi témákból válogatva kérdésekre kell válaszolnia a diáknak, egyes témakörökről 1-2 percig összefüggően kell beszélnie, ezen kívül néhányból párbeszéd formájában ad számot tudásáról. Pedagógiai Program 2015

52

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szóbeli témakörök: - Állatok - Tanácsadás - Gyakorlati angol: a gyógyszertárban - Félelmek, fóbiák - Gyakorlati angol: hajóutazás – jegyvásárlás - Hogyan töltöd a hétvégéd? - Egészség, életmód - Gyakorlati angol: telefonbeszélgetés - Ételek, étkezés - Sport - Család, személyek külső és belső jellemzése - Véleménynyilvánítás, vita - Utazás, közlekedés - A munka világa - Engedély kérése és megadása - Lakásbérlés (érdeklődés telefonon) - Útbaigazítás - Hobbi 12. évfolyam Írásbeli: A tanuló megérti az egyszerű írásos szövegeket, valamint ismeri a célnyelv alapvető szerkezeteit. Meg tud érteni az érdeklődési területéhez kapcsolódó egyszerű szövegeket, képes megérteni lényeges információkat általános írott szövegben (pl. levél, újságcikk, brosúra, rövid, hivatalos dokumentum). Egyszerű, összefüggő szöveget tud írni az érdeklődési köréhez tartózó, ismerős témában. Az általa alkotott szövegben nyelvtani hibák előfordulnak, de ezek a hibák az olvasót a szöveg megértésében nem akadályozzák. Az írásbeli részben a tanulónak a nagydolgozatokhoz hasonló tesztet kell kitöltenie, amely a tankönyvre épülő nyelvtani, szókincs feladatokat, olvasásértést tartalmaz. Nyelvtani témakörök: - A feltételes mód 1. típusa: lehetséges jövőbeli szituációk és azok következményeinek kifejezése - Jövő idejű alárendelt mondat: a when és until használata - A feltételes mód 2. típusa: jelen vagy jövő időben valószínűtlen, lehetetlen vagy elképzelt szituáció és annak következményei - Múltbéli szokások kifejezése: a used to használata - Különbség a used to és usually között - Mennyiséghatározók megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevekkel - Szóképzés: igékből főnevek - Szövegösszekötő elemek: however, whereas, according to, also, on the other hand - Névelők használata - Kötelező igei és melléknévi vonzatok - Igealakok használata: szótári alak + - -ing, to + szótári alak vagy szótári alak - Szenvedő szerkezet a leggyakoribb jelen, múlt és jövő igeidőkben - A vonatkozói mellékmondatok két típusának használata Pedagógiai Program 2015

53


Szóképzés: foglalkozások A feltételes mód 3. típusa: a múltban be nem következett események kifejezése Szóképzés: főnévből melléknév, határozószó Szövegösszekötő elemek: a what és which használata Utókérdések (Ugye?) különböző segédigékkel Többszavas igék szórendje

Szóbeli: A tanuló viszonylagos könnyedséggel tudja magát kifejezni az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákban. Tud információt cserélni, ki tudja fejezni gondolatait elvontabb kulturális témákban is. Érthetően tud folyamatosan beszélni, bár gyakran kell szünetet beiktatnia mondanivalójának nyelvtani és szókincsbeli megtervezése céljából. Az alábbi témákból válogatva kérdésekre kell válaszolnia a diáknak, egyes témakörökről 1-2 percig összefüggően kell beszélnie, ezen kívül néhányból párbeszéd formájában ad számot tudásáról. Szóbeli témakörök: - Iskola – saját iskola bemutatása - Házak, épületek - Személyes vonatkozások, család - Egy barát jellemzése - Emberi kapcsolatok - Utazás – saját szervezésű nyaralás, utazási irodán keresztül történő utazás - Programszervezés külföldi vendég számára - Városi élet – falusi élet - Szabadidő - Egészséges életmód - Sport - A munka világa (foglalkozások) - Vásárlás - Reklamáció - Filmek, mozi - Kilátások, jövőkép

Matematika 9. évfolyam Kombinatorika, halmazok - Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát. - Ismerje és alkalmazza a feladatokban a következő fogalmakat és műveleteket: részhalmaz, üres - halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz, egyesítés, metszet, különbség. Algebra és számelmélet - Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. - Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni vele - Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat. - Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös - osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani. Pedagógiai Program 2015

54


Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatokban. Ismerje az oszthatósági szabályokat (2,3,4,5,6,8,9,10 hatványai), tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani.

Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2-es alapú számrendszerbe és viszont. Hozzárendelés, függvény - Ismerje a függvénytani fogalmakat. Tudjon helyettesítési értékeket számolni illetve egyszerű - függvények esetén x-et meghatározni. - Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. - Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni. - Tudjon jellemezni alapvető függvényeket. - Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk - segítségével ábrázolni Háromszögek, négyszögek, sokszögek - Ismerje és használja megfelelően a az alapfogalom, definiált fogalom és a bizonyított tétel - fogalmát. - Tudja a távolságra és a szögre vonatkozó meghatározásokat. - Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását. - Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. - Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszög oldalai, szögei, oldalai és szögei között. - Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. - Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket. - Ismereteit alkalmazza egyszerűbb feladatokban. - Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását - Ismerje a négyszögek fajtáit és tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerűbb feladatokban. - Ismerje a síkidomok csoportosítását különböző szempontok szerint. - Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre - vonatkozó tételeket. - Tudja a szabályos sokszög definícióját. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek - Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni. - Tudja alkalmazni feladatokban a nevezetes azonosságok kifejtését, illetve szorzattá alakítását. - Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. - Alkalmazza a különböző egyenlet megoldási módszereket. - Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. - Ismerje az egyenlőtlenségek alaptulajdonságait. - Tudjon abszolút értékes egyenletet megoldani. Egybevágósági transzformációk - Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. - Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk leírását, tulajdonságait. -


55


Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben. Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit.

A statisztika elemei - Tudjon adott adathalmazt szemléltetni, táblázatba rendezni és ezeket feldolgozni. - Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: aritmetikai átlag, medián, módusz, szórás. 10. évfolyam Gyökvonás - Ismerje a négyzetgyök n-edik gyök fogalmát - Tudja alkalmazni az azonosságokat - Ábrázolja és jellemezze a gyökfüggvényeket Másodfokú egyenletek -

Hibátlanul alkalmazza a megoldóképletet, határozza meg a megoldások számát Használja a gyöktényezős alakot, összefüggéseket a gyökök és együtthatók között Magasabb fokszámú egyenleteknél vezessen be új ismeretlent Az egyenlet és függvény kapcsolatát használja egyenlőtlenségek megoldásánál Négyzetgyökös egyenletek értelmezési tartományát határozza meg

A kör és részei - Ismerje a középponti szögek, ívmérték fogalmát - Számolja a kör részeinek területét, kerületét - Találjon, rajzoljon a körben kerületi szögeket - Szerkesszen látószöget - Használja a húrnégyszögek ismérveit Hasonlóság - Tudja alkalmazni a párhuzamos szelők tételét és a szögfelező tételt - Szerkesszen középpontosan hasonló alakzatokat - Ismerje fel a hasonló alakzatokat - Alkalmazza a hasonlóságot derékszögű háromszögben, és körben Hegyesszögek szögfüggvényei - Definíciókat alkalmazzon derékszögű háromszögben - Ismerje és használja az összefüggéseket a szögfüggvények között - Számoljon síkban - Tudja a nevezetes szögek szögfüggvényeit Vektorok - Ismerje a vektor fogalmát, végezzen el vektorműveleteket - Tudjon vektorokat felbontani - Ábrázoljon vektorokat a koordináta rendszerben, ismerje a vektor koordinátáit Szögfüggvények - Tudja a szögfüggvények kiterjesztését - Szögfüggvényeket ábrázoljon és jellemezzen - Egyszerű trigonometrikus egyenletek oldjon meg Pedagógiai Program 2015

56

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola 11. évfolyam Szögfüggvények, Trigonometria - A tanuló ismerje a szögfüggvények általános definícióit - Mutassa be a szinusz, koszinusz, tangens és kotangens függvények definíciói, grafikonjai, jellemzésüket - Ismerje a szinusztétel alkalmazását - Ismerje a koszinusztétel alkalmazásainak lehetőségeit - Tudjon megoldani trigonometrikus egyenleteket Hatvány, gyök, logaritmus - Ismerje a hatványfüggvényeket és gyökfüggvényeket - Mutassa be a törtkitevőjű hatványt - Mutassa be az irracionális kitevőjű hatványt, - Mutassa be az exponenciális függvényt - Tudjon megoldani exponenciális egyenleteket - Ismertesse a logaritmus fogalmát - Mutassa be a logaritmusfüggvényt - Tudja alkalmazni a logaritmus azonosságait - Tudjon megoldani logaritmikus egyenleteket Vektorok, koordináta-geometria. - Ismertesse és alkalmazza a skaláris szorzatot - Használni tudja a skaláris szorzatot a koordináta-rendszerben - Tudja kiszámolni két pont távolságát, két vektor hajlásszögét. - Tudja kiszámolni a szakasz osztópontjának koordinátáit, a háromszög súlypontjának koordinátáit - Ismertesse az egyenest meghatározó adatok a koordináta-rendszerben - Tudja használni az egyenes irányvektoros egyenletét. - Tudja használni az egyenes normálvektoros egyenletét. - Tudja kiszámolni két egyenes metszéspontját, távolságát és hajlásszögét - Ismertesse a kör egyenlet alakjait. - Mutassa be a kör és az egyenes kölcsönös helyzete Kombinatorika, gráfok - Ismertesse a sorba rendezési problémákat, permutációkat - Ismertesse, alkalmazza kiválasztási problémákat, variációkat, kombinációkat - Használja a gráfokat matematika problémák szemléltetésére

12. évfolyam A 12. évfolyamon a tanulmányok alatti vizsga matematikából felöleli a 9-11. évfolyamok témaköreit kiegészítve az utolsó évfolyamon újonnan tanult témakörökkel: Számsorozatok - Ismertesse a sorozat fogalma. - Tudjon megoldani számtani sorozatokkal kapcsolatos feladatokat (n.-edik tag, első n tag összege) - Tudjon megoldani mértani sorozatokkal kapcsolatos feladatokat (n.-edik tag, első n tag összege) - Tudjon megoldani kamatos kamattal kapcsolatos feladatokat.


57

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Térgeometria - Ismertesse a testek osztályozását, és a szabályos testeket. - Ismerje a terület fogalmát. - Számolja ki a sokszögek területét. - Ismerje a kör és részeinek területének, kerületének a kiszámítását. - Ismerje a térfogat fogalmát. - Számolja ki a hasáb és a henger térfogatát és felszínét. - Számolja ki a gúla és a kúp térfogata és felszínét. - Számolja ki a csonka gúla és a csonka kúp térfogatát és felszínét. - Számolja ki a gömb térfogatát és felszínét - Számolja ki az egymásba írt testek térfogatát és felszínét.

Fizika 9. évfolyam - A tanuló legyen képes a mozgásokról tanultak és a köznapi jelenségek összekapcsolására, a fizikai fogalmak helyes használatára, egyszerű számítások elvégzésére. - Ismerje a mérés lényegi jellemzőit, a szabványos és a gyakorlati mértékegységeket. - Legyen képes gyakorlatban alkalmazni a megismert mérési módszereket. Tudatosítsa a viszonyítási rendszer alapvető szerepét, megválasztásának szabadságát és célszerűségét. - Értelmezze az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemző mennyiségeit, tudja azokat grafikusan ábrázolni és értelmezni. - Ismerje a változó mozgás általános fogalmát, értelmezze az átlag- és pillanatnyi sebességet. - Ismerje a gyorsulás fogalmát, vektor-jellegét. - Tudja ábrázolni az s-t, v-t, a-t grafikonokat. - Tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Ismerje a mozgások függetlenségének elvét és legyen képes azt egyszerű esetekre (folyón átkelő csónak, eldobott labda pályája, a locsolócsőből kilépő vízsugár pályája) alkalmazni. - Ismerje a körmozgást leíró kerületi és szögjellemzőket és tudja alkalmazni azokat. - Tudja értelmezni a centripetális gyorsulást. - Mutasson be egyszerű kísérleteket, méréseket. Tudjon alapszintű feladatokat megoldani. Legyen képes a tanuló az arisztotelészi mozgásértelmezés elvetésére. - Ismerje a tehetetlenség fogalmát és legyen képes az ezzel kapcsolatos hétköznapi jelenségek értelmezésére. - Ismerje az inercia-(tehetetlenségi) rendszer fogalmát. A tanuló ismerje az erő alak- és mozgásállapot-változtató hatását, az erő mérését, mértékegységét, vektor-jellegét. Legyen képes erőt mérni rugós erőmérővel. - Tudja Newton II. törvényét, lássa kapcsolatát az erő szabványos mértékegységével. - Ismerje a tehetetlen tömeg fogalmát. Értse a tömegközéppont szerepét a valóságos testek mozgásának értelmezése során. - Ismerje, és tudja alkalmazni a tanult egyszerű erőtörvényeket. - Értse, hogy az egyenletes körmozgást végző test gyorsulását (a centripetális gyorsulást) a testre ható erők eredője adja, ami mindig a kör középpontjába mutat. - Ismerje Newton gravitációs törvényét. Tudja, hogy a gravitációs kölcsönhatás a négy alapvető fizikai kölcsönhatás egyike, meghatározó jelentőségű az égi mechanikában. - Legyen képes a gravitációs erőtörvényt alkalmazni egyszerű esetekre.


58


-

-

-

Értse a gravitáció szerepét az űrkutatással, űrhajózással kapcsolatos közismert jelenségekben. Ismerje Newton III. axiómáját és egyszerű példákkal tudja azt illusztrálni. Értse, hogy az erő két test közötti kölcsönhatás. Legyen képes az erő és ellenerő világos megkülönböztetésére. Ismerje a lendület fogalmát, vektor-jellegét, a lendületváltozás és az erőhatás kapcsolatát. Tudja a lendülettételt. Ismerje a lendület-megmaradás törvényét párkölcsönhatás esetén. Tudjon értelmezni egyszerű köznapi jelenségeket a lendület megmaradásának törvényével. Legyen képes egyszerű számítások és mérési feladatok megoldására. Értse a rakétameghajtás lényegét. A tanuló ismerje, és egyszerű esetekre tudja alkalmazni a pontszerű test egyensúlyi feltételét. Legyen képes erővektorok összegzésére. Ismerje a kiterjedt test és a tömegközéppont fogalmát, tudja a kiterjedt test egyensúlyának kettős feltételét.

TÉMAKÖRÖK - Vektormennyiség, skalármennyiség - Egyenes vonalú egyenletes mozgás - Egyenletesen változó mozgás - Szabadesés, nehézségi gyorsulás - Egyenletes körmozgás - Tömeg, erő, sebesség, gyorsulás, sűrűség - Lendület - Lendületmegmaradás törvénye - Newton I-IV. - Nehézségi erőtörvény - Newton féle gravitációs erőtörvény - Rugalmas erő, rugóállandó - Hooke törvény (lineáris erőtörvény) - A súrlódás fogalma, súrlódási erő fogalma és kiszámítása - Súrlódási erőtörvény - A közegellenállás fogalma, mitől függ - A gravitációs kölcsönhatás és jellemzői - Newton-féle gravitációs erőtörvény - A bolygómozgás Kepler törvényei - Forgatónyomaték, erőkar - A forgási egyensúly feltétele - Párhuzamos hatásvonalú erők eredője - Erőpár és forgatónyomatéka - Tömegközéppont - Egyensúlyi helyzetek, állásszilárdság - Energia, munka fogalma, kiszámítása 10. évfolyam -

-

Ismerje a tanuló a hőmérsékletmérésre leginkább elterjedt Celsius-skálát, néhány gyakorlatban használt hőmérő működési elvét. Legyen gyakorlata hőmérsékleti grafikonok olvasásában. Ismerje a hőtágulás jelenségét szilárd anyagok és folyadékok esetén. Tudja a hőtágulás jelentőségét a köznapi életben, ismerje a víz különleges hőtágulási sajátosságát. Pedagógiai Program 2015

59


-

-

-

-

-

-

Ismerje a tanuló a gázok alapvető állapotjelzőit, az állapotjelzők közötti páronként kimérhető összefüggéseket. Ismerje a Kelvin-féle hőmérsékleti skálát és legyen képes a két alapvető hőmérsékleti skála közti átszámításokra. Tudja értelmezni az abszolút nulla fok jelentését. Tudja, hogy a gázok döntő többsége átlagos körülmények között az anyagi minőségüktől függetlenül hasonló fizikai sajátságokat mutat. Ismerje az ideális gázok állapotjelzői között felírható összefüggést, az állapotegyenletet és tudjon ennek segítségével egyszerű feladatokat megoldani. Tudja a gázok állapotegyenletét mint az állapotjelzők közt fennálló összefüggést. Ismerje az izoterm, izochor és izobár, adiabatikus állapotváltozásokat. Értse a gáz nyomásának és hőmérsékletének a modellből kapott szemléletes magyarázatát. Ismerje az ekvipartíció-tételt, a gázrészecskék átlagos kinetikus energiája és a hőmérséklet közti kapcsolatot. Lássa, hogy a gázok melegítése során a gáz energiája nő, a melegítés lényege energiaátadás. Ismerje a tanuló a belső energia fogalmát, mint a gázrészecskék energiájának összegét. Tudja, hogy a belső energia melegítéssel és/vagy munkavégzéssel változtatható. Ismerje a termodinamika I. főtételét mint az energiamegmaradás általánosított megfogalmazását. Az I. főtétel alapján tudja energetikai szempontból értelmezni a gázok korábban tanult speciális állapotváltozásait. Kvalitatív példák alapján fogadja el, hogy az I. főtétel általános természeti törvény, ami fizikai, kémiai, biológiai, geológiai folyamatokra egyaránt érvényes. A tanuló tudja az anyag különböző halmazállapotait (szilárd, folyadék- és gázállapot) makroszkopikus fizikai tulajdonságaik alapján jellemezni. Lássa, hogy ugyanazon anyag különböző halmazállapotai esetén a belsőenergia-értékek különböznek, a halmazállapot megváltozása energiaközlést (elvonást) igényel. Ismerje az olvadás, fagyás fogalmát, jellemző paramétereit (olvadáspont, olvadáshő). Legyen képes egyszerű kalorikus feladatok megoldására. Ismerje a fagyás és olvadás szerepét a mindennapi életben. Ismerje a párolgás, forrás, lecsapódás jelenségét, mennyiségi jellemzőit. Legyen képes egyszerű számítások elvégzésére, a jelenségek felismerésére a hétköznapi életben (időjárás). Ismerje a forráspont nyomásfüggésének gyakorlati jelentőségét és annak alkalmazását. A tanuló ismerje az elektrosztatikus alapjelenségeket, a pozitív és negatív töltést, tudjon egyszerű kísérleteket, jelenségeket értelmezni. Ismerje a Coulomb-féle erőtörvényt. Ismerje a mező fogalmát, és létezését fogadja el anyagi objektumként. Tudja, hogy az elektromos mező forrása/i a töltés/töltések. Ismerje a mezőt jellemző térerősséget, értse az erővonalak jelentését. Ismerje a homogén elektromos mező fogalmát és jellemzését. Ismerje az elektromos feszültség fogalmát. Tudja, hogy a töltés mozgatása során végzett munka nem függ az úttól, csak a kezdeti és végállapotok helyzetétől. Legyen képes homogén elektromos térrel kapcsolatos elemi feladatok megoldására. Tudja, hogy a fémre felvitt töltések a felületen helyezkednek el. Ismerje az elektromos megosztás, a csúcshatás jelenségét, a Faraday-kalitka és a villámhárító működését és gyakorlati jelentőségét. Ismerje a kapacitás fogalmát, a síkkondenzátor terét. Tudja értelmezni kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolását. Egyszerű kísérletek alapján tudja értelmezni, hogy a feltöltött kondenzátornak, azaz a kondenzátor elektromos terének energiája van. Pedagógiai Program 2015

60


-

-

A tanuló ismerje az elektromos áram fogalmát, mértékegységét, mérését. Tudja, hogy az egyenáramú áramforrások feszültségét, pólusainak polaritását nem elektromos jellegű belső folyamatok (gyakran töltésátrendeződéssel járó kémiai vagy más folyamatok) biztosítják. Ismerje az elektromos áramkör legfontosabb részeit, az áramkör ábrázolását kapcsolási rajzon. Ismerje az elektromos ellenállás, fajlagos ellenállás fogalmát, mértékegységét és mérésének módját. Tudja Ohm törvényét. Legyen képes egyszerű számításokat végezni Ohm törvénye alapján. Ismerje a telepet jellemző elektromotoros erő és a belső ellenállás fogalmát, Ohm törvényét teljes áramkörre. Tudja értelmezni az elektromos áram teljesítményét, munkáját. Legyen képes egyszerű számítások elvégzésére. Tudja értelmezni a fogyasztókon feltüntetett teljesítményadatokat. Az energiatakarékosság fontosságának bemutatása. Tudja a hálózatok törvényeit alkalmazni ellenállás-kapcsolások eredőjének számítása során. Tudja bemutatni az áram mágneses terét egyszerű kísérlettel. Ismerje a tér jellemzésére alkalmas mágneses indukcióvektor fogalmát. Legyen képes a mágneses és az elektromos mező jellemzőinek összehasonlítására, a hasonlóságok és különbségek bemutatására. Tudja értelmezni az áramra ható erőt mágneses térben. Ismerje az egyenáramú motor működésének elvét. Ismerje a Lorentz-erő fogalmát és tudja alkalmazni néhány jelenség értelmezésére (katódsugárcső, ciklotron).

TÉMAKÖRÖK - Szilárd testek és folyadékok hőtágulása - A víz rendellenes viselkedése - Különféle halmazállapotok és jellemzői - Halmazállapot-változások hőmérséklet-energia grafikonja - Ideális gáz tulajdonsága, modellje - Az ideális gáz állapotjelzői - Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás, Gay-Lusac törvények - Boyle-Mariotte törvény - Adiabatikus állapotváltozás - Belső energia - Hőmennyiség - Munka (gázon végzett, gáz által végzett) - A hőtan I. főtétele - A hőtan II. főtétele - Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, szublimáció - Olvadáspont, fagyáspont, olvadáshő, fagyáshő fogalma - Harmonikus rezgőmozgás fogalma - A rezgés jellemző mennyiségei (T, f, ω, y, A) - Mechanikai hullám - Elektromos töltés, megosztás, töltésmegmaradás elve - Térerősség, erővonalak, fluxus - Feszültség, homogén mező - Kondenzátorok, kapacitás, síkkondenzátor - Egyenáram, áramerősség - Ohm törvénye, vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás - Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolás Pedagógiai Program 2015

61


Áramforrások kapcsolása Egyenáram munkája, teljesítménye Az áram hatásai, galvánelem, akkumulátor Mágneses alapjelenségek, dipólus, a föld mágnese mezője Indukcióvektor, indukcióvonalak Hosszú egyenes vezető és tekercs mezője Mozgási és nyugalmi indukció, Faraday törvénye Lenz törvénye, önindukció Váltakozó áram fogalma, pillanatnyi, maximális és effektív feszültség A váltakozó áram teljesítménye, transzformátor Elektromágneses hullámok spektruma, terjedési jelenségei Rezgőkör, dipólus sugárzása A fény, mint elektromágneses hullám

11. évfolyam - A tanuló ismerje az elektromágneses rezgőkör felépítését és működését. - Ismerje az elektromágneses hullám fogalmát, tudja, hogy az elektromágneses hullámok fénysebességgel terjednek, a terjedéshez nincs szükség közegre. Távoli, rezonanciára hangolt rezgőkörök között az elektromágneses hullámok révén energiaátvitel lehetséges fémes összeköttetés nélkül. Az információtovábbítás új útjai. - Tudja, hogy az elektromágneses hullámban energia terjed. - Legyen képes példákon bemutatni az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazását. - Tudja a tanuló, hogy a fény elektromágneses hullám, az elektromágneses spektrum egy meghatározott frekvenciatartományához tartozik. - Tudja a vákuumbeli fénysebesség értékét és azt, hogy mai tudásunk szerint ennél nagyobb sebesség nem létezhet (határsebesség). - Ismerje a fény részecsketulajdonságára utaló fényelektromos kísérletet, a foton fogalmát, energiáját. - Legyen képes egyszerű számításokra a foton energiájának felhasználásával. - Ismerje a tanuló az atomok létezésére utaló korai természettudományos tapasztalatokat, tudjon meggyőzően érvelni az atomok létezése mellett. - Értse az atomról alkotott elképzelések (atommodellek) fejlődését: a modell mindig kísérleteken, méréseken alapul, azok eredményeit magyarázza; új, a modellel már nem értelmezhető, azzal ellentmondásban álló kísérleti tapasztalatok esetén új modell megalkotására van szükség. - Mutassa be a modellalkotás lényegét Thomson és Rutherford modelljén, a modellt megalapozó és megdöntő kísérletek, jelenségek alapján. - Ismerje a Bohr-féle atommodell kísérleti alapjait (spektroszkópia, Rutherfordkísérlet). - Legyen képes összefoglalni a modell lényegét és bemutatni, mennyire alkalmas az a gázok vonalas színképének értelmezésére és a kémiai kötések magyarázatára. - Ismerje az elektron hullámtermészetét igazoló elektroninterferencia-kísérletet. Értse, hogy az elektron hullámtermészetének ténye új alapot ad a mikrofizikai jelenségek megértéséhez. - A tanuló ismerje az atommag jellemzőit (tömegszám, rendszám) és a mag alkotórészeit. - Ismerje az atommagot összetartó magerők, az ún. „erős kölcsönhatás” tulajdonságait. Tudja kvalitatív szinten értelmezni a mag kötési energiáját, értse a neutronok szerepét a mag stabilizálásában. - Ismerje a tömegdefektus jelenségét és kapcsolatát a kötési energiával. Pedagógiai Program 2015

62


-

-

Ismerje a radioaktív bomlás típusait, a radioaktív sugárzás fajtáit és megkülönböztetésük kísérleti módszereit. Tudja, hogy a radioaktív sugárzás intenzitása mérhető. Ismerje a felezési idő fogalmát és ehhez kapcsolódóan tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Ismerje az urán–235 izotóp spontán hasadásának jelenségét. Tudja értelmezni a hasadással járó energia-felszabadulást. Értse a láncreakció lehetőségét és létrejöttének feltételeit. Ismerje az ellenőrzött láncreakció fogalmát, tudja, hogy az atomreaktorban ellenőrzött láncreakciót valósítanak meg és használnak energiatermelésre. Értse az atomenergia szerepét az emberiség növekvő energiafelhasználásában, ismerje előnyeit és hátrányait. Ismerje a kockázat fogalmát, számszerűsítésének módját és annak valószínűségi tartalmát. Ismerje a sugárvédelem fontosságát.

TÉMAKÖRÖK - A fény hullámtermészete (visszaverődés, elhajlás, polarizáció, interferencia) - A modern fizika születése (Einstein tömeg-energia, tömeg-sebesség kapcsolat, Planck hipotézis) - A foton energiája - A fényelektromos jelenség, a fotocella működési elve (kilépési munka, határfrekvencia) - A fény kettős természetének jelentése - Klasszikus atommodellek, a Rutherford-kísérlet tapasztalatai - A Bohr modell - Atom, molekula, ion, elem és izotóp fogalma - Alap és gerjesztett állapot fogalma - Rendszám, tömegszám - Erős kölcsönhatás fogalma - Magerő - Kötési energia, tömeghiány fogalma - α, β és γ sugárzás - Radioaktivitás jelensége, radioaktív bomlás fogalma - Felezési idő, bomlási törvény - Mesterséges radioaktivitás fogalma - Háttérsugárzás - Radioaktivitás alkalmazása - Maghasadás folyamata, jellemzői - Láncreakció folyamata - Szabályozott és szabályozatlan fajtái - Szabályozás megvalósítása atomerőműben

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Mivel a szükséges kompetenciákat már az általonos iskolában elsajátították a tanulók, így 9. osztályban azok megerősítése, a továbbiakban pedig azok elmélyítése és gyakorlása valósul meg. Történelem tantárgyból az alábbi kompetenciákkal kell rendelkezniük a tanulóknak: -

Tudjon válaszolni a forrás tartalmára vonatkozó egyszerű kérdésekre. Tudja értelmezni a magyar és az egyetemes történelem fontosabb szöveges forrásait, és megadott szempontok szerint tudjon a forrás alapján egyszerű következtetéseket megfogalmazni. Pedagógiai Program 2015

63


Legyen képes másodlagos és elsődleges források tartalmi összehasonlítására, a megegyezések és eltérések megállapítására. Legyen Képes képi források leírására, a nagy történelmi korszakok, korstílusok szerinti csoportosítására. Tudjon egy történelmi eseménysort, folyamatot történelmi térkép vagy térképvázlat segítségével kérdések alapján vagy önállóan bemutatni. Tudjon statisztikai táblázatok, diagramok, grafikonok, kronológiák, sematikus ábrák tartalmára vonatkozó állításokat megfogalmazni. Legyen képes a fontosabb történelmi fogalmakat meghatározás alapján felismerni. Legyen képes az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmakat kiválasztani, rendszerezni. Legyen képes a fontosabb történelmi topográfiai neveket a vaktérképen bejelölt pontokhoz vagy területekhez kapcsolni, és alapvető ismereteket gyűjteni. Tudjon példákat felsorolni arra, hogy a földrajzi környezet hatással volt az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulására. Tudjon atlasz segítségével egyszerű történelmi térképvázlatot készíteni. Legyen képes a fontos történelmi eseményeket sorrendbe állítani, évszámokkal, nevekkel és helyekkel összekapcsolni. Tudja a nagy történelmi korok és a kisebb korszakok sorrendjét megállapítani, jellemzőiket felsorolásból kiválasztani. Tudjon kiválasztani jelentős magyar és egyetemes történelmi személyiségeket, akik egymással kapcsolatban álltak. Legyen képes a felsorolt történelmi tényezők közül az okokat és a következményeket összekapcsolni. Legyen képes a felsorolt történelmi okok, célok, következmények megadott szempontok szerinti csoportosítására (pl. politikai, társadalmi, gazdasági). Források segítségével ismerje fel a nagyobb történelmi régiók közötti fontosabb különbségeket. Legyen képes egyes fontosabb történelmi események következményeit és a benne részt vevők szándékait összevetni. Példákkal bizonyítsa a gazdaság, gazdálkodás és a környezet viszonyának alakulását az egyes történelmi korokban. Legyen képes felismerni és bemutatni a népesedési folyamatok főbb jellemzőit. Hozzon példát arra, hogy a politikai, társadalmi, etnikai és gazdasági viszonyok hogyan befolyásolják az egyes korszakokban élők életmódját, mentalitását. Legyen képes bemutatni a társadalmi csoportokat eltérő szempontok (pl. műveltség, életmód, gazdasági helyzet) szerint. Legyen képes egy-egy kiemelkedő történelmi személy életútját bemutatni, közösségformáló, társadalomalakító tevékenységét felismerni. Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szövetségi rendszer kialakulását, célkitűzéseit. Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellemző néhány kormányzati struktúrát.

Évfolyamonként az alábbi témakörök ismerete szükséges: 9. évfolyam -

Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom Az antik hitvilág, művészet, tudomány Pedagógiai Program 2015

64


A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A feudális társadalom és gazdaság A nyugati- és keleti kereszténység Az iszlám vallás A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés a középkori Magyar Királyságban

10. évfolyam -

A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák

11. évfolyam -

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

12. évfolyam -

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus Pedagógiai Program 2015

65


Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A nemzetiszocializmu s hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holokauszt Magyarországon A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás

Társadalom ismeret és etika 11. évfolyam - Legyen képes főbb vonalakban bemutatni a helyi társadalom főbb jellemzőit. - Legyen képes bemutatni a kisebb közösségek és a többségi társadalom együttélését, konfliktusait. - Jellemezze a nemek történelmi szerepvállalását a különböző történelmi korokban. - Tudja jellemezni a társadalmi viszonyokat különböző szempontok alapján. - Legyen képes bemutatni adott parlamenti rendszerek működését és felépítését. - Tudja bemutatni az általános, egyenlő és titkos választójogért folyó küzdelem problémakörét egy konkrét példán - keresztül. - Legyen képes a hatalmi ágakat megkülönböztetni, és az egyes ágak funkcióit, szerepét bemutatni. - Legyen képes bemutatni a demokratikus hatalomgyakorlás, a hatalommegosztás és a hatalom-ellenőrzés eszközeit és módszereit. - Ismerje a politikai érdekérvényesítés különböző formáit (pl. pártok, szakszervezetek, civil szervezetek). - Tudja ismertetni a többpárti parlamentarizmus működését. - Legyen képes értelmezni az európai integráció alapelveit. - Legyen képes bemutatni a második világháború utáni döntő világpolitikai folyamatokat és a nemzetközi együttműködés színtereit. A vizsga az alábbi témakörökre épül. -

A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek Az európai integráció története A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák Pedagógiai Program 2015

66


A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

Biológia- Egészségtan 10. évfolyam Mikróbák - Csoportosítsa a mikróbákat, ismerje környezeti jelentőségüket. - Ismerje a fertőtlenítés és sterilizálás fogalmát, a mindennapi környezet higiéniájának jelentőségét. Tudja az élelmiszerek romlásának okait, ismerjen tartósítási lehetőségeket. - Tudjon mikrobiális fertőzések módjairól, megelőzésük és gyógyításuk lehetőségeiről. Helyi és világjárvány fogalma, megelőzés és elhárítás lehetőségei. A növények világa - Tudja milyen a növényi sejtek felépítése, sajátos alkotói, a növényi sejt anyagfelépítő működése, a fotoszintézis folyamata, feltételei. - Ismerje a növényi szövetek alaptípusait, a hajtásos növények létfenntartó szerveinek felépítését és működését. - Ismerje virág felépítését, a megtermékenyítés folyamatát,a beporzási módokat. Tudja a növekedés és fejlődés tényezőit, annak szabályozását. - Mondjon példákat a növényi egyedfejlődés típusaira. - Ismerje az ivartalan szaporodási módokat. - Jellemezze a nagy növénycsoportokat (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők). Az állatok világa - Az állati sejtek lényegi jellemzőinek, a felépítés és funkció kapcsolatának felismerése. A táplálkozás, tápanyagfelvétel és lebontás, valamint a szervezet energiaigénye és ellátása közötti összefüggés felismerése. - Ismerje az állati szövetek alaptípusait, az állati szervezet létfenntartó szervrendszereit és szerveit. - Jellemezze a nagy állatcsoportokat, a jellegzetes fajokat. - Ismerje az állatvilág és az emberiség sokoldalú kapcsolatát, az állattenyésztés biológiai alapjait, a takarmánytermesztés, hulladék elhelyezés környezeti hatásait. - Ismerje az etikus állattartás elveit, törvényi szabályozását, az állatvédelmi törvény főbb elveit, előírásait. Élőlények és környezetük - Ismerje fel az élettelen környezet és az élővilág közötti kölcsönhatásokat. - Ismertesse az élőlények környezeti igényeit (napfény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj), a szárazföldi és vízi környezet sajátosságait. - Ismerje környezeti eltartó képesség, tűrőképesség fogalmát. - Az anyagi körfolyamatok és az energiaáramlás közötti különbség felismerése. - A táplálékhálózatok felépítése, a táplálékpiramisok és a mezőgazdaság, élelmezés kérdései közötti összefüggések keresése. Az állatok viselkedése - Értelmezze az állati magatartás fontosabb területeit. A Kárpát-medence élővilága Pedagógiai Program 2015

67


Ismerje a Kárpát-medence jellegzetes élőhelyeit, életközösség típusait és társulásait (vizes élőhelyek, fátlan társulások, fás társulások, erdő típusok). Tudja elhelyezni a magyarországi nemzeti parkokat, és ismerje védett értékeinket. Ismerje az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatásait, a veszélyeztetés lehetőségeit.

11. évfolyam A sejt - Ismerje az élő rendszerek sajátos kémiai összetételét, a bennük végbemenő kémiai folyamatokat. - Ismertesse a víz biológiai szempontból fontos jellemzőit, a környezeti koncentráció hatásait. - Ismerje a sejteket felépítő szerves anyagok fontosabb típusait, sajátos biológiai funkcióikat. - Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintű energia átalakító folyamatok lényegének ismerete. - Ismertesse a biológiai folyamatok energetikai összefüggéseit az ATP szerepét. - Ismerje a felépítő és lebontó anyagcserét (fotoszintézis, sejtlégzés, erjedés-a folyamatok alapegyenlete, energiamérlege). Az emberi test - Ismerje a gerinces testfelépítését alapvető jellemzőit, az ember főbb testtájait. - Ismerje az emberi egyedfejlődés főbb szakaszait. - Ismerje a csontszöveti szerkezetét, csontok kapcsolódási módjait,az emberi csontváz fő elemeit. - Ismerje a harántcsíkolt izomszövet felépítését, az izomműködés alapvető mechanikai elveit. - Ismerje fel mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggéseket, a mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásait (sérülések típusai, alapvető elsősegély nyújtási ismeretek, az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. teljesítménynövelők hátrányai, veszélyei). A szervezet anyagforgalma Az emésztő szervrendszer - Sorolja fel a tápcsatorna szakaszait, és ismerje működését. - Ismerje a testtömeg-index, normál testsúly fogalmát, a túlsúly és elhízás következményeit. - Értse mit jelent az alultápláltság, mik az éhezés jelei, következményei. A légző szervrendszer - Ismerje a felső- és alsó légutak felépítését, a ki- és belégzés folyamatát. A keringés szervrendszere - Ismerje a vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok funkcióit, a vér oldott és sejtes elemei. - Értelmezze a véralvadás élettani jelentőségét, a folyamat fő lépéseit, a vérrög képződés kockázati tényezőit és következményeit. - Ismerje a szív fölépítését működését (szívritmus, pulzusszám). - Ismertesse az értípusokat (artéria, véna, kapilláris felépítése, funkciója). - Értelmezze az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggéseket. - Értelmezze az alábbi folyamatokat: érelmeszesedés, trombózis, infarktus, szélütés. - Ismerje a vérnyomás fogalmát (mérése, normál értékei). Pedagógiai Program 2015

68


Tudja, milyen vérzéstípusok lehetségesek és ismertesse ellátásukat. Ismerje a szívinfarktus előjeleit, a teendőket a felismerés esetén (az alapvető újraélesztési protokoll).

A kiválasztó szervrendszer - Ismerje a vese szervi felépítését, a vesetestecske részeit, működését a vizeletképzést. - Értelmezze a folyadékbevitel és a só fogyasztás összefüggéseit, a vérnyomásra gyakorolt hatásukat. A bőr és az immunrendszer - Ismerje a bőr funkcióit, rétegeit, szöveti felépítésüket. - Ismerje az alapvető közegészségügyi és járványtani fogalmakat előírásokat ( a veleszületett immunitás fogalma, folyamata, gyulladás,a szerzett, specifikus immunitás jellemzői,a védőoltások ) Az életműködések szabályozása - Ismerje az idegi és a hormonális szabályozás lényegi jellemzőit, az idegsejt felépítését, inger, ingerület, ingerküszöb fogalmakat. - Ismerje a szem felépítését, a látás folyamatát, a szem hibákat és azok korrigálását a látásjavító eszközöket, módszereket. - Ismerje a fül felépítését, a hallás és egyensúlyozás folyamatát, a halláskárosodás kockázatait (zajártalom ). - Tudja mi a kémiai érzékelés, az észlelés és érzékelés különbsége, az agy szerepe az érzékelésben. - Ismerje a vegetatív szabályozás fogalmát, szabályozási területeit, a szimpatikus és paraszimpatikus működést. - Ismerje az agy részeit (agyidegek, agykéreg, kéreg alatti magvak, fehérállomány). - Értelmezze az értelmi és érzelmi működés, a memória fogalmát. Az ember egyéni és társas viselkedése - Ismerje az emberi csoportokra jellemző társas viszonyokat: utánzás, empátia, tartós kötődés, csoportnormák elfogadása és az ezzel kapcsolatos érzelmek kimutatása, a szabálykövetés és szabályteremtés példái. Értse az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttereit. - Tudja mi a depresszió, mik a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai, testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai. - Mi a lelki egészség, mutasson be élethelyzeteket, krízisidőszakokat, azok kezelését,ismerje a segítségkérés és nyújtás lehetőségei - Ismerje az orvoshoz fordulás szükségességének eseteit. 12. évfolyam A biológiai információ átörökítése - Tudja a gén és génváltozat fogalmát, a minőségi és mennyiségi tulajdonságok öröklődésének módjait,a megjelenés (fenotípus) és az azt meghatározó biológiai rendszer (genotípus) megkülönböztetését, a változékonyság/változatosság okait. - Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében ( számtartó és a számfelező sejtosztódás, a sejtciklus). - Ismerje a DNS megkettőződését, információáramlást a fehérjék szintézise során. - Tudj a mi a géntechnológia lényege, lehetőségei, kockázatai és ismerjen néhány alkalmazását. Pedagógiai Program 2015

69


Szaporodás, szexualitás - Tudja mik az ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban. - Ismerje a növények ivartalan szaporításának folyamatát, jelentőségét( Klónozás ). - Példákon keresztül mutassa be a megtermékenyítési módokat a növény és állatvilágban. - Ismerje a férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítését, működését,a folyamatok idegi és hormonális szabályozását. - Értelmezze a fogamzás és fogamzásgátlás, családtervezés összefüggéseit, - az anyaság biológiáját, a gyermekvárás testi és lelki vonatkozásai. - Értelmezze a megtermékenyülést, a méhen belüli élet fő jellemzőit, a magzati élet védelmét. Biológiai evolúció, a természeti értékek védelme - A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója, azaz a lelet kora, biokémiai törzsfa. - Értelmezze az evolúció darwini leírását, neodarwinista szemlélet lényegét - Ismertesse fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. - Fogalmazza meg a fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeit. - Értelmezze az ökológiai lábnyom fogalmát. - Értelmezze a környezeti kár fogalmát, ismerje csökkentésének lehetőségeit természeti környezet terhelése, fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. - Tudja mik az emberi tevékenység hatásaira utaló változások (az életközösség változásának követésére alkalmas állapotjelzők, indikátorok, a megfigyelés és mérés lehetőségei).

Kémia 9. évfolyam Egy csepp vízben: - Ismerje az atom felépítését, jellemző adatait. - Tudjon példákat a radioaktivitás gyakorlati felhasználására. - Értelmezze a periódusos rendszer felépítésének elektronszerkezeti okait. - Magyarázza a molekulák képződését az alábbi egyszerű példákon keresztül (H2, I2, H2O, NH3, CO2, CH4, valamint az ionok képződését atomokból. - A fenti példákon keresztül határozza meg a molekulák polaritását, és térszerkezetét molekulamodellek segítségével. Kémiai koktélok: - Ismerje az első és másodrendű kötések típusait, a másodrendű kötések szerepét az anyagi halmazok kialakításában a víz példáján keresztül. - Értse a mól és moláris tömeg fogalmát egyszerű számításokon keresztül. Változások: - Halmaz szerkezetének összehasonlítása különböző halmazállapotokban, a víz körforgalmának értelmezése. - Az oldhatóság, oldatok összetételének értelmezése hétköznapi példákon (pl. tengervíz, szódavíz) - Egyszerű számítási feladatok az oldatok összetételével kapcsolatban.(tömegszázalék, anyagmennyiség koncentráció)


70

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Magyarázza a sav-bázis reakciókat, a protonátadás elméletét. A HCl és NH3 oldódása, a kémhatás és pH szerepe néhány köznapi példán keresztül. - Az égés magyarázata elektronátmenettel. Magyar tudósok szerepe Ember a földön: - Ismertesse a levegő, víz és talajszennyezés forrásait. - Az energia: - Tegyen különbséget a hőelnyelő és hő termelő folyamatok között. Értse az aktiválási energia szerepét. Ismerje a reakcióhő és képződéshő fogalmát. - Jellemezze a telített szénhidrogének molekula szerkezetét, tulajdonságait, szerepüket az energiatermelésben. Kémia a mindennapokban: - Csoportosítsa a tápanyagokat, és tudja az ember táplálkozásában betöltött szerepét. -

10. évfolyam Energia - Ismertesse a telítetlen szénhidrogének tulajdonságait az etén és etin példáján keresztül, magyarázza el a polimerizáció és addícíó lényegét. Élelmeink kémiája: - Ismerje a szőlőcukor felépítését, tulajdonságait, átalakulását a szervezetben. - Tegyen különbséget a redukáló és nem redukáló diszacharidok között. - Ismertesse az alkoholok fizikai és kémiai tulajdonságait az etanol és metanol példáján. Tudja az alkoholfogyasztás veszélyeit. - Az ecetsav fizikai és kémiai tulajdonságainak értelmezése, a szerves savak biológiai szerepe. - A sózás, kandírozás, aszalás kémiai alapjainak egyszerű értelmezése. - Értelmezze a sütőpor működési elvét. - Tegyen különbséget a szol és gél állapot között, értse a kolloid oldat géllé alakulását. Anyagok és szerkezetek: - Különböztesse meg a kristályszerkezetek főbb típusait, hasonlítsa össze azok tulajdonságait, tudjon példákat ezekre. - Értse a fémek szerkezete és felhasználása közti összefüggések - Hasonlítsa össze a cellulóz és a keményítő és a kitin szerkezetét, szerepüket az élő szervezetekben, ismerje felhasználásuk lehetőségeit. - Ismerje a fehérjék felépítését, szerepét az élő szervezetekben. - A műanyagok szerepe, térszerkezete, csoportosítása Kódok és üzenetek: - Tudja a nukleinsavak felépítését, szervezetben betöltött szerepét. Mérgek és orvosságok: - Tegyen különbséget gyógyszer és drog között. Ismerje a drogfogyasztás szervezetre gyakorolt hatásait, következményeit. Ismerje a drogok főbb csoportjait.

Földrajz 9. évfolyam Csillagászati és térkép ismeretek A Világegyetem - Tegyen különbséget a geocentrikus és a heliocentrikus világkép között, ismerje a bolygók mozgásának törvényszerűségei. Pedagógiai Program 2015

71


Ismerje a Világegyetem (Univerzum), a Tejútrendszer (Galaxis) és a Naprendszer kapcsolatát, méreteit.

A Naprendszer - Ismerje a Naprendszer tagjait, felépítésének törvényszerűségeit. - Legyen tisztában a Nap mint csillag felépítésével, értse tevékenységének földi hatásait példák alapján. - Hasonlítsa össze a kőzetbolygók (Föld-típusú bolygók) és a gázóriások (Jupiter-típusú bolygók) jellemzőit, valamint a kisbolygók, üstökösök, meteorok, meteoritok jellemzőit. - Tudja a Föld tengely körüli forgásának és Nap körüli keringésének következményeit és ezek hatását az ember életére. - Ismerje a periodikusan ismétlődő jelenségeket – időszámítás, a helyi idő, a zónaidő gyakorlati jelentőségét, végezzen egyszerű számításokat. - Értse a Hold földi hatásait, magyarázza a holdfázisok és a fogyatkozások kialakulását. - Ismerje az űrkutatás szerepét a Naprendszer megismerésében. A térkép - A földrajzi fokhálózat értelmezése és használata. A vetület fogalma, a vetülettípusok alkalmazhatóságának korlátai. A térképek csoportosítása méretarány és tartalom alapján. - Távolság- és magasságmeghatározási és a méretarányhoz kapcsolódó számítási feladatok megoldása különböző méretarányú térképeken. Tájékozódási, számítási feladatok megoldása a fokhálózat használatával. - Értelmezze a különböző típusú térképeken közölt információkat. - Ismerje a műholdfelvételek típusait, alkalmazásuk lehetőségeit példák alapján. - Ismerje a GPS működési elvét és jelentőségét. Tudja a földrajzi információs rendszer (GIS) fogalmát, hasznosítását a gyakorlatban. A geoszférák A Föld szerkezete - Ismerje a kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezetét, ásványtani összetételét. A kőzetlemezek mozgása, vulkánosság, földrengések - Hasonlítsa össze az óceáni és szárazföldi kőzetlemezek felépítését, tulajdonságit. - Tudja a kőzetlemez-szegélyek típusait. - Értse a kőzetlemezek mozgásának következményeit. - A földrengések következményei, cunami - Mutassa be a felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőit. Ismerje a vulkánosság típusai, összefüggésüket a kőzetlemez-szegélytípusokkal - Hasonlítsa össze az ütköző kőzetlemez-szegélyek mentén lejátszódó folyamatokat. Ásványok és kőzetek - A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése. - A kőzetek csoportosítása. Az egyes kőzetcsoportokhoz tartozó leggyakoribb kőzettípusok jellemzése. - A kőzetek felhasználásának, hasznosításának bemutatása példák alapján. - Példák gyakori ércásványokra. Magmás és üledékes ércképződés. Az ércek gazdasági hasznosításának bemutatása példák alapján. Pedagógiai Program 2015

72


Fosszilis energiahordozók – a kőszén és a szénhidrogének keletkezésének folyamata, gazdasági jelentőségük változása. Ismerje az építkezések, az ásványkincsek kitermelésének környezeti következményeit. A fosszilis energiahordozók felhasználásnak környezeti következményei. A károkozás mérséklésének lehetőségei, a rekultiváció bemutatása példák alapján.

Földtörténet - A kormeghatározás módszereinek összehasonlítása. - A földtörténeti időskála elemzése, időegységeinek rendszere. - A Föld belső és felszíni fejlődésének legfontosabb eseményei, azok nyomai bolygónkon, területi előfordulásuk bemutatása. Az élet elterjedésének, a környezet változásának fő eseményei. A talaj - Értse a talajképződés folyamatának összefüggéseit. - Ismerje a talaj szintjeinek jellemzőit. Az elterjedtebb zonális és azonális talajok jellemzése. - A talajpusztulás mérséklésének lehetőségei. A légkör szerkezete - A légkört felépítő anyagok csoportosítása, az egyes anyagok légköri folyamatokban betöltött szerepének megismerése. - A légkör tartományainak jellemzése, jellemzőik összehasonlítása, szerepük értékelése a földi élet szempontjából. - Tudja a levegő felmelegedésének folyamatát és törvényszerűségeit. A hőmérsékletváltozásához kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása. - A felmelegedést meghatározó tényezők. Ismerje a felmelegedést módosító tényezőket – hatásuk gazdasági-energetikai hasznosíthatóságát. Felhő- és csapadékképződés - A felhő- és csapadékképződés feltételei és összefüggései. A levegő nedvességtartalmához, a csapadékképződéshez kapcsolódó számítási feladatok megoldása. - A talaj menti és a hulló csapadék típusainak jellemzése. Ciklonok, anticiklonok, frontok - A légnyomás és a szél kialakulásának összefüggései. - A nagy földi légkörzés rendszerének bemutatása. Az egyes szélrendszerek jellemzése. A jellegzetes helyi szelek példái. - A ciklon és az anticiklon kialakulása, jellemzőik összehasonlítása, az időjárás alakításában betöltött szerepük. - A hideg és a meleg front összehasonlítása, tudjon példákat a mindennapi életet befolyásoló szerepükre. - A legnagyobb légszennyező források megnevezése. - A szennyeződés élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák alapján. - Az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása a károsítás mérséklésében, a légköri folyamatok egyensúlyának megőrzésében A vízburok tagolódása, mozgásai Pedagógiai Program 2015

73

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A vízburok tagolódása. A tengerek típusai, jellemzőik bemutatása példák alapján. A tengervíz sajátos fizikai, kémiai jellemzőinek kiemelése. - Az épülő és a pusztuló tengerpartok jellemzése. - A tengeráramlást kialakító tényezők bemutatása. A tengeráramlás éghajlatmódosító szerepének bemutatása példák alapján. Hideg és meleg tengeráramlások példái. Felszín alatti vizek - A felszín alatti vizek típusai. Az egyes víztípusok jellemzése. Gazdasági jelentőségük megismertetése példák alapján. - Veszélyeztetettségük okainak és következményeinek feltárása - A karsztosodás folyamatának bemutatása. - A felszíni és felszín alatti karsztformák jellemzése. - A jellemző felszínformák felismerése képeken. Felszíni vizek - Folyók - a vízgyűjtő terület, a vízállás, a vízjárás és a vízhozam összefüggéseinek értelmezése. - Tavak - a tómedencék kialakulásának típusai példák alapján. A tavak pusztulásához vezető folyamatok, illetve azok összefüggéseinek bemutatása. -

Folyóvíz, jég felszínformálása - A folyóvíz felszínformáló tevékenységének, az építő és pusztító munka következményeinek bemutatása. - A belföldi és a magashegységi jég felszínformáló munkájának példái. - A víz és a jég munkája során létrejött jellemző felszínformák felismerése képeken - A legnagyobb szennyező források megnevezése. A szennyeződés élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák alapján. - Az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása, a károsítás mérséklésében. - Az öntözés okozta környezeti problémák bemutatása. - Az ivóvíz biztosításának nehézségei, következményei. A vízzel való takarékosság lehetőségei. A természetföldrajzi övezetesség - A szoláris éghajlati övezetesség kialakulásának törvényszerűségei, a valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának bemutatása. Az övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepének értelmezése. - Az övezetesség rendszerének értelmezése. - Forró övezet - Mérsékelt övezet - Hideg övezet - Az övezetek kialakulása, elrendeződése. - Az éghajlati jellemzők változásában megfigyelhető törvényszerűségek feltárása, más elemekkel való összefüggései. Az egyes övezetekhez kapcsolódó meghatározó zonális talajtípusok jellemzése. - A természetföldrajzi adottságok (klíma, talaj, domborzat) és az életmód, illetve gazdálkodás kapcsolatának bemutatása. - A függőleges övezetesség kialakulása A természeti és a társadalmi környezet - A világnépesség gyarapodása - A népességszám-változás időbeli és területi különbségei, okai. - A fiatal és az elöregedő társadalmak jellemzőinek összevetése, következtés a társadalmi folyamatokra, problémákra. - A népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezők ismerete. - A népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzői (keresők, eltartottak). Pedagógiai Program 2015

74

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása, következtetések levonása az eredmények alapján. - Napjaink migrációs folyamatai, annak okai, konkrét példák ismertetése. - Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedésének bemutatása. - Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának értelmezése konkrét példák alapján. Települések - A települések csoportosítása különböző szempontok alapján, példák megnevezése. - A különböző településtípusokon élők életkörülményének, életmódjának összevetése. - A városodás és városiasodás fogalmának összehasonlítása. - Az urbanizációs folyamatok összehasonlítása a fejlett és a fejlődő világban. Az agglomerációk kialakulásának bemutatása. - Nagyvárosi problémák - A nagyvárosi élet ellentmondásainak feltárása. -

10. évfolyam Az Európai Unió - Az együttműködés kialakulását és elmélyítését segítő tényezők megnevezése, az ágazati és regionális együttműködés területei és konkrét példáinak megnevezése. Az Európai Unió mint gazdasági erőtér elhelyezése a világgazdaságban. A területi fejlettség különbségei Európában - Az Európai Unió mag-területei: Németország, Franciaország, a Benelux-államok és Nagy-Britannia gazdaságának jellemző vonásai, szerepük az Európai Unió gazdaságában. - Fejlett gazdaságú országok Európa közepén: Ausztria és Svájc gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásainak kiemelése. - A gazdasági fejlődés sajátos útjai Észak-Európában és a mediterrán térségben. - Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai: a piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági következményeinek bizonyítása. - Csehország, Lengyelország, Szlovákia, és Románia gazdasági fejlődésének közös és egyedi vonásai. - Kelet-Európa: a gazdasági átalakulás jellemzői Ukrajna és Oroszország példáján. - Ismerje hazánk Európai Unióban betöltött szerepét, mutassa be nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat. - Képes legyen térképen elhelyezni Európa országait és fővárosait. Ázsia - Ismerje Délnyugat-Ázsia világgazdasági jelentőségét, kulturális-vallási sokszínűségét. - Értse Japán meghatározó szerepét Kelet- és Délkelet-Ázsia gazdasági fejlődésében. - Tudja a feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India) fejlődésének sajátos vonásait. - Ázsia elmaradott térségeinek társadalmi-gazdaság problémái. Amerika - Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában. A gazdasági fejlődés sajátosságai, területi jellemzői. - Latin-Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezők, társadalmi-történelmi adottságok. A gazdasági fejlődés gócpontjainak jellemzői. - Brazília feltörekvő gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és megnehezítő tényezők kiemelése. Afrika. - A fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az okok feltárása, a gazdasági fejlődést nehezítő tényezők elemzése. Észak-Afrika és trópusi Afrika földrajzi Pedagógiai Program 2015

75

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola adottságainak összehasonlítása, a társadalmi-gazdasági felzárkózás lehetőségei. A DélAfrika (Dél-afrikai Köztársaság) fejlődésében szerepet játszó tényezők ismerete. A globálissá váló környezetszennyezés és következményei - Az egyes szférákat ért környezetkárosító hatások rendszerezése, a lokális szennyeződés globális következményeinek igazolása példákkal. - A környezetkárosodás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt hatásának bemutatása. Demográfiai és urbanizációs válság - A népességrobbanás kialakulása és következményei. - A nagyvárosok terjeszkedése - az urbanizációs folyamatok ellentmondásai, következményei. Élelmezési válság - Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi ellentmondásainak felismerése. A fokozódó mezőgazdasági termelés környezeti hatásainak igazolása konkrét példákkal. - A genetikailag módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges hatásai. A biogazdálkodás jellemzése. A gazdasági növekedés következményei - A nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamata. Ismerje az energia- és nyersanyag-hatékony gazdálkodás lényegét, az alternatív energiaforrások hasznosítási lehetőségeit, problémáit. - A környezeti szempontok érvényesíthetőségének bemutatása a termelésben és a fogyasztásban. Ismerje a fogyasztói társadalom, illetve a tudatos fogyasztói magatartás jellemzőit. - Tudja a hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás fogalmát, hasonlítsa össze a különböző megoldási lehetőségeket. A környezet- és a természetvédelem feladatai - Ismerje az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségeit, tudjon példákat tevékeny közreműködésre. - A legfontosabb nemzetközi szervezetek tevékenységének bemutatása, ismerje a főbb egyezmények, irányelvek célkitűzéseit, a megvalósítás eredményeit és nehézségeit.

Informatika 9. évfolyam A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére - ismerje a számítógép és perifériái működési elveit; - ismerje a számítógép főbb egységeit, azok jellemzőit; - tudjon alapvető szervizműveleteket végrehajtatni; - ismerjen hardveres vagy szoftveres adatvédelmi megoldásokat. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére - ismerje az összetett dokumentum formázásához szükséges eszközöket; - tudjon körlevelet készíteni; - tudjon multimédiás dokumentumot készíteni; - ismerje a médiaszerkesztő programok fontosabb szolgáltatásait; - legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi vagy hétköznapi élethez kapcsolódó feladatokat megoldani, egyszerű függvényeket alkalmazni; - tudjon statisztikai számításokat végezni; - tudjon adatokból megfelelő diagramokat készíteni; A tanuló az infokommunikáció témakör végére Pedagógiai Program 2015

76


legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni; tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat.

10. évfolyam A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére - tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; - tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni; - tudja az adatbázisból nyert adatokat esztétikus, használható formába rendezni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére - tudjon algoritmusokat készíteni, - legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani; - legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és megvalósítására; - ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat; - legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére; - legyen képes csoportban tevékenykedni. A tanuló az infokommunikáció témakör végére - legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; - legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni; - tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat. A tanuló az információs társadalom témakör végére - ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; - ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; - ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat; - ismerje fel az informatikai eszközök használatának a személyiséget és az egészséget befolyásoló hatásait; - legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára; - ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait; A tanuló a könyvtári informatika témakör végére - legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani; - legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azokat értékelni, tudatosan fejleszteni. 11. évfolyam (érettségire felkészítés) Információs társadalom - A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; - képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; - ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; - ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; - ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok – hardver - A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; - ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; Pedagógiai Program 2015

77

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok – szoftver - A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; - Tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; - Ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; - Ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait Szövegszerkesztés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; - tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit; - tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; - részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; - ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; - tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; - tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; - tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; - tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit; - legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; - legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; - tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; - tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! -

12. évfolyam Adatbázis-kezelés - Ismerje az adatbázis fogalmát. - Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. - A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. - Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. - Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. - Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. - Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. - Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. - Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. - Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. - Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. - Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni. - A problémától függően tudja kiválasztani a megfelelő eszközt az adatok tárolásához (táblázatkezelő, adatbázis-kezelő). Weblapszerkesztés Pedagógiai Program 2015

78

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Ismerje a weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. - Tudjon egyszerű weblapszerkesztési feladatot elvégezni. - Tudjon egyszerű weblapot készíteni a HTML leíró nyelv segítségével, egyszerű szövegszerkesztővel. - Ismerje a HTML alapelemeit. Információs hálózati szolgáltatások - A tanuló tudjon Interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; - tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; - tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; - tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; - tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; - tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit; - tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; - tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; - grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; - képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat - A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; - rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; - a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; - ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! -

Testnevelés és sport 9. évfolyam Végezzen önállóan a felső végtag (kar), a törzs, és az alsó végtag (láb) bemelegítésére szolgáló gimnasztikai gyakorlatokat (3-4 gyakorlat). Atlétika - Ismerje az atlétikai futások csoportosítását, majd válasszon ezek közül egy távot és teljesítse azt. - Ismerje az atlétikai ugrások csoportosítását, majd válasszon ezek közül egy típust, és teljesítse azt. - Ismerje az atlétikai dobások csoportosítását, majd válasszon ezek közül egy típust, és teljesítse azt. Torna - Végezzen gurulóátfordulásokat előre különböző testhelyzetekből, különböző testhelyzetekbe. - Végezzen gurulóátfordulásokat: hátra különböző testhelyzetekből különböző testhelyzetekbe. - Végezzen repülő gurulóátfordulásokat előre. Labdajátékok - Kosárlabda: hajtsa végre az alábbi feladatokat: labdavezetés, labdaátadás-átvétel, fektetett kosárra dobás) Pedagógiai Program 2015

79

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Kézilabda: hajtsa végre az alábbi feladatokat: labdavezetés, labdaátadás-átvétel, kapura dobás módjai, típusai - Labdarúgás: hajtsa végre az alábbi feladatokat: labdavezetés, labdaátadás-átvétel, kapura rúgás Általános erő, erő-ellenállóképesség mérése - Hasonfekvésből végezzen törzsemelést, végezzen medicinlabda lökést előre (3 kg)értékelés: önmagához mérten mennyiségre (követelmény a minőségi végrehajtás) - Fekvőtámasz helyzetében végezzen karhajlítást és nyújtást ; végezzen helyből távolugrástértékelés: önmagához mérten mennyiségre (követelmény a minőségi végrehajtás) - Hanyattfekvésből végezzen felülést; végezzen medicinlabda dobást hátra (3 kg) értékelés: önmagához mérten mennyiségre (követelmény a minőségi végrehajtás) -

Elmélet - Ismerje a sportolásnak a mindennapi életben betöltött szerepét az erő, a gyorsaság, és állóképesség témájában. 10. évfolyam Végezzen önállóan a felső végtag (kar), a törzs, és az alsó végtag (láb) bemelegítésére szolgáló gimnasztikai gyakorlatokat (4-5 gyakorlat). Atlétika - Ismerje az atlétikai futások csoportosítását, majd válasszon ezek közül egy távot és teljesítse azt. - Ismerje az atlétikai ugrások csoportosítását, majd válasszon ezek közül egy típust, és teljesítse azt. - Ismerje az atlétikai dobások csoportosítását, majd válasszon ezek közül egy típust, és teljesítse azt. Torna - Végezzen kézállást, vagy fejállást bordásfalnál vagy szabadon. - Lendüljön fel kézállásba, majd guruljon előre guggoló támaszba. - Emelkedjen fejállásba, majd guruljon tovább guggoló támaszba. Labdajátékok - Kosárlabda: hajtsa végre az alábbi feladatokat: labdavezetés irányváltásokkal, labdaátadás-átvétel, fektetett kosárra dobás) - Kézilabda: hajtsa végre az alábbi feladatokat: labdavezetés, labdaátadás-átvétel, kapura dobás módjai, típusai - Labdarúgás: hajtsa végre az alábbi feladatokat labdavezetés (irányváltással is), labdaátadás-átvétel, kapura rúgás Általános erő, erő-ellenállóképesség mérése - hanyattfekvésből végezzen felülést; végezzen medicinlabda dobást hátra (3 kg) értékelés: önmagához mérten mennyiségre (követelmény a minőségi végrehajtás) - hasonfekvésből végezzen törzsemelést; végezzen medicinlabda lökést előre (3 kg) értékelés: önmagához mérten mennyiségre (követelmény a minőségi végrehajtás) fekvőtámasz helyzetében végezzen karhajlítást és nyújtást, végezzen helyből távolugrást értékelés: önmagához mérten mennyiségre (követelmény a minőségi végrehajtás) Elmélet - Ismerje a sportolásnak a mindennapi életben betöltött szerepét az erő, a gyorsaság, és állóképesség témájában. -


80

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola 11. évfolyam Végezzen önállóan a felső végtag (kar), a törzs, és az alsó végtag (láb) bemelegítésére szolgáló gimnasztikai gyakorlatokat (5-6 gyakorlat). Atlétika - Ismerje az atlétikai futások csoportosítását, majd válasszon ezek közül egy távot és teljesítse azt. - Ismerje az atlétikai ugrások csoportosítását, majd válasszon ezek közül egy típust, és teljesítse azt. - Ismerje az atlétikai dobások csoportosítását, majd válasszon ezek közül egy típust, és teljesítse azt. Torna - Állítson össze 3 szabadon választott elemből gyakorlatot és mutassa is be azt. Labdajátékok - Kosárlabda: hajtsa végre az alábbi feladatokat: labdavezetés, megállások, labdaátadásátvétel, fektetett kosárra dobás) - Kézilabda: hajtsa végre az alábbi feladatokat: páros, hármas lefutások(gyorstámadásvezetés)+ kapura lövés - Labdarúgás: hajtsa végre az alábbi feladatokat: labdavezetés irányváltással kijelölt pályán, a labda birtoklása Általános erő, erő-ellenállóképesség mérése - Hanyattfekvésből végezzen felülést; végezzen medicinlabda dobást hátra (3 kg) értékelés: önmagához mérten mennyiségre (követelmény a minőségi végrehajtás) - Hasonfekvésből végezzen törzsemelést, végezzen medicinlabda lökést előre (3 kg)értékelés: önmagához mérten mennyiségre (követelmény a minőségi végrehajtás) - Fekvőtámasz helyzetében végezzen karhajlítást és nyújtást, végezzen helyből távolugrást értékelés: önmagához mérten mennyiségre (követelmény a minőségi végrehajtás) Elmélet: - Ismerje a sportolásnak a mindennapi életben betöltött szerepét az erő, a gyorsaság, és állóképesség témájában. 12. évfolyam Végezzen önállóan a felső végtag (kar), a törzs, és az alsó végtag (láb) bemelegítésére szolgáló gimnasztikai gyakorlatokat (5-6 gyakorlat). Atlétika - Ismerje az atlétikai futások csoportosítását, majd válasszon ezek közül egy távot és teljesítse azt. - Ismerje az atlétikai ugrások csoportosítását, majd válasszon ezek közül egy típust, és teljesítse azt. - Ismerje az atlétikai dobások csoportosítását, majd válasszon ezek közül egy típust, és teljesítse azt. Torna - Állítson össze 4 szabadon választott elemből gyakorlatot és mutassa is be azt. Labdajátékok - Kosárlabda: hajtsa végre az alábbi feladatokat: lepattanó labda megszerzése, abból támadásvezetés Pedagógiai Program 2015

81

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Kézilabda: hajtsa végre az alábbi feladatokat: különböző pozíciókban kapott labda kapuralövése - Labdarúgás: hajtsa végre az alábbi feladatokat: ügyességi feladatok: a labda levegőben tartása lábbal, fejjel…) Általános erő, erő-ellenállóképesség mérése - Hanyattfekvésből végezzen felülést; végezzen medicinlabda dobást hátra (3 kg) értékelés: önmagához mérten mennyiségre (követelmény a minőségi végrehajtás) - Hasonfekvésből végezzen törzsemelést, végezzen medicinlabda lökést előre (3 kg)értékelés: önmagához mérten mennyiségre (követelmény a minőségi végrehajtás) -

Fekvőtámasz helyzetében végezzen karhajlítást és nyújtást, végezzen helyből távolugrást értékelés: önmagához mérten mennyiségre (követelmény a minőségi végrehajtás) Elmélet - Ismerje a sportolásnak a mindennapi életben betöltött szerepét az erő, a gyorsaság, és állóképesség témájában. -

Szakmacsoportos alapozó elmélet (gépészet) Szakmacsoportos alapozó elmélet 11. évfolyam Ipari anyagok és előgyártmányok: - Tudja csoportosítani a fontosabb ipari anyagokat. Ismerje a fémes és nemfémes anyagok tulajdonságait. Tudja csoportosítani az acélokat osztályozásuk és felhasználásuk alapján. Ismerje az alumínium ötvözőanyagait és ötvözeteit. Ismerje az anyagok szabványos jelöléseit. Anyagvizsgálat: - Ismerje az anyagvizsgáló eljárások csoportjait. Tudja a fizikai, kémiai és mechanikai vizsgálatok elméleti alapjait. Értse a keménységmérés elvét. Anyagválasztás elmélet: - Különböztesse meg a gépiparban felhasználható anyagokat. Értse a gazdaságos anyagfelhasználást. Tudja kiválasztani a gyártáshoz szükséges szerszámokat. Ismerje a különböző hőkezelési technológiákat. Tudja értelmezni a vasötvözeteknél érvényes szabványos jelöléseket. Értse az edzés során fellépő hibákat és azok hatásait. Gépészeti alapismeretek: - Statikai alapfogalmak: Ismerje a statika alaptételeit. Tudja a fellépő erők eredőjének meghatározását. - Síkbeli egyensúlyi szerkezetek, tartók vizsgálata: Ismerje a kényszerek fajtáit. Tudja a különböző erőkkel terhelt tartók vizsgálatát. - Igénybevételek, síkidomok keresztmetszeti jellemzői: Ismerje a síkidomok elsőrendű nyomatékát. Értse az igénybevétel fogalmát, fajtáit. - Egyszerű igénybevételek: Értsen az egyszerű alkatrészek szilárdsági méretezéséhez. Tudja kiválasztani a szükséges anyagokat. - Összetett igénybevételek: Ismerje az anyagokban ébredő eredő feszültség maghatározását. Tudja a gépalkatrészek méretezésének elvét. Nevezze meg a méretellenőrzés alapjait. Képlékeny alakítás: - Ismerje fel a szerkezeti anyagokat, alapanyagokat, segédanyagokat. Legyen tisztában az öntési eljárásokkal és azok alkalmazási területével. Tudja a kovácsolás alakító Pedagógiai Program 2015

82

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola hatásait, szerszámait, eljárásait. Mutassa be a vágóműveletek szerszámait. Sorolja fel a hideg képlékenyalakítás alapjait, műveleteit. Növénytermesztés alapjai: - Ismerje az abiotikus és biotikus tényezők szerepét a növények életében. Ismerje a talaj kialakulása során lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai mállási folyamatokat. Csoportosítsa és jellemezze a hazai talajok főbb típusait. Különböztesse meg a talajművelési alapműveleteket. Ismerje az egyes talajművelő eszközök (Eke, Tárcsa, Kultivátor, fogasborona ) munkáját. Állattenyésztés élettani alapjai: - Nevezze meg, az emlősök testtájait. Ismerje a csontok feladatát öszzeköttetéseit. Ismerje a izmok feladatát. Soroljon fel fontosabb izmokat. Tegyen különbséget az emlősök és a madarak emésztőkészülékének felépítése és működése között. - Szakközépiskola 12. évfolyam Munka-, tűz-, és környezetvédelem: - Ismerje a munkavédelem célját, alapfogalmait. - Tudja a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit. - Ismerje a tűzveszélyes anyagokat. Jellemezze a természetvédelem jelentőségét. - Sorolja fel a nemzeti parkokat. - Ismerje a víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit. - Értse a víz és légszennyezés hatásait. - Tudja a szennyezés csökkentésének elvi lehetőségét. - Különböztesse meg a hulladékokat veszélyességük alapján. - Ismerje a szemét elhelyezési lehetőségeket. - Tudja az elsősegélynyújtás célját, feladatait. Ismerje az egyes sérülések ellátásának módját. - Képes legyen az újraélesztésre. Gépészeti kötések: - Ismerje a kötések fogalmát, felosztásukat és alkalmazási területüket. - Csoportosítsa az oldható kötéseket. - Tudja a menettípusokat. - Ismerje a csavarbiztosítási eljárásokat. - Csoportosítsa az oldhatatlan kötéseket. - Ismerje a hegesztés munkafolyamatait. - Tudja a lágy- és a keményforrasztás lényegét, alkalmazási területét. - Tudja kiszámolni a névleges csőátmérőt. - Mutassa be szilárdsági számításokkal a tengely keresztmetszeti méreteinek meghatározását. - Ismerje a tengelykapcsolók egyes típusait, azok alkalmazási lehetőségeit. Csoportosítsa a különböző hajtóműveket. Informatika (AUTOCAD): - Ismertesse a modell készítés lépéseit. - Mutassa be az egyes építő elem készítés módjait. - Tudjon műszaki rajzot készíteni a modell alapján. - Foglalja össze a méretmegadás lehetőségeit. Növénytermesztés alapjai II.: - Talajerő utánpótlás: Jellemezze a szerves és műtrágyákat. - Tudja kiszámítani a kiszórandó szerves és műtrágya mennyiségét. - A növények szaporítása: Ismerje a vetőmag értékmérő tulajdonságait. Pedagógiai Program 2015

83

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola - Ismerje az ivaros és ivartalan szaporítási módokat. - Tudja a vetőmag mennyiségének kiszámítását. - Ismerje a vetésidőket. - A növények ápolása: Csoportosítsa a növényápolás legfontosabb módszereit. - Ismerje a növényvédelmi eljárásokat és azok környezetre gyakorolt hatását. Állattenyésztés élettani alapjai II.: - Neurohormonális szabályozás: - Ismerje a belső elválasztású mirigyek hormonjait és azok hatását. - Tudja a hipofízis irányító funkcióját. - Ivarszervek rendszere: Tudja a hím és női ivarszervek főbb részeit. - Ismerje az ivarzás tüneteit, ismétlődését. - Mondja el az ellés folyamatát. - Ismertesse a tejmirigy felépítését és működését.

Szakmacsoportos alapozó elmélet (informatika) 11. évfolyam -

Mutassa be a hagyományos médiák digitális változatai az interneten. Ismertesse a képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai, .a digitális színes képek felépítését és formátumait, típusait. Sorolja fel a multimédia készítés lépéseit. Ismerje a multimédia készítés hardver és szoftver követelményeit. Értelmezze a képtömörítés fogalmát. Legyen képes elkészíteni egy teljes multimédia bemutatót. Mutassa be a programozási nyelvek fajtáit. A tanuló tudjon értelmezni alapvető algoritmusokat. Legyen képes egyszerű elágazást és ciklust tartalmazó algoritmust leírni és értelmezni. A tanuló legyen képes egyszerű feladat megoldásához algoritmust tervezni, leírni, kódolni, számítógépen futtatni és az eredményt értelmezni. Ismerje a programozás lépéseit. Legyen képes egyszerű folyamatábrát készíteni. Ismerje az értékadást billentyűzetről, és az adatok kiírását a képernyőre Ismerje a Pascal nyelv elemeit, a program szerkezetét. Sorolja fel az egyszerű adattípusokat jellemzőikkel együtt! Ismertesse a ciklusokat és mutassa be azokat. Ismerje, és tudja alkalmazni a tanult elől és hátul tesztelő ciklusokat. Mutassa be összetett utasításokat. Hasonlítsa össze a függvényeket és az eljárásokat. Mutassa be az IF-THEN-ELSE utasítást. Mutassa be a szöveges függvényeket. Ismerje a fájl kezelés lépéseit. Ismerje, és tudja alkalmazni a tanult egyszerű állománykezelés parancsokat. Ismerje a gyakori hibaüzenetek jelentését.

12. évfolyam -

-

Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Adott feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani. Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens (hardver és szoftver) eszközökről és növekvő jelentőségükről. Pedagógiai Program 2015

84


-

-

-

-

-

-

-

Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható. Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek) Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven. Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés szerepével és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak. Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes leírást kap. Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni. Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket.

Szakmacsoportos alapozó elmélet (marketing) 11. évfolyam -

Mutassa be a vállalkozások erőforrásait és vagyonát Ismerje az eredmény keletkezését Mutassa be a marketing kialakulását, fejlődését Elemezze a piaci környezetet Mutassa be a vásárlás folyamatát a különböző vásárlói szokásokon keresztül (Maslowpiramis) Ismerje a piacszegmentálás lényegét, folyamatát Mutassa be a marketing információs rendszert (MIR) Pedagógiai Program 2015

85


Ismerje a piackutatás lényegét, folyamatát Mutassa be a termékpolitikát, értse a termékfejlesztés folyamatát Mutassa be az értékesítési politikát Legyen tisztában a kommunikációs politikával Ismerje a mikroökonómia alapfogalmait (kereslet, kínálat, erőforrások) Tudja a fogyasztói és vállalati magatartás jellemzőit Értse a vállalat kínálatának alkalmazkodását a piaci jellemzőkhöz Részletezze a termelési tényezők piacát

12. évfolyam -

Ismerje a vállalkozások jövedelmezőségét meghatározó mutatókat Mutassa be a vállalkozások finanszírozási lehetőségeit Ismerje az Európai Unió kialakulását, működését, gazdaságpolitikai jellemzőit Értse a makroökonómia alapösszefüggéseit Mutassa be a makrogazdaság áru- és munkapiacát Ismerje az infláció hatását, formáit Legyen tisztában a marketing kommunikáció jelentőségét Értse a reklám szerepét és jelentőségét Ismerje a személyes eladás és eladásösztönzés lehetőségeit

Mezőgazdasági alapismeretek 11. évfolyam A mezőgazdasági termelés jelentősége, főbb ágazatai: - Ismerje a hazai mezőgazdasági termelés történetét, hagyományait, jelenét. - Sorolja fel a szántóföldi növénytermesztés, kertészeti termelés ágazatait, valamint az állattenyésztési ágazatokat. Mezőgazdasági termelés környezete: - Ismerje az abiotikus és biotikus tényezők szerepét a növények életében. Éghajlattani ismeretek: - Jellemezze Magyarország éghajlati körzeteit. Agrometeorológiai ismeretek: - Értse az idő, időjárás az éghajlat egymáshoz való viszonyát, definiálja az agrometeorológia fogalmát. Talajtan: - Ismerje a talaj kialakulása során lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai mállási folyamatokat. Értelmezze a talaj fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait. Csoportosítsa és jellemezze a hazai talajok főbb típusait. Talajjavítás, talajvédelem: - Ismerje a talajjavítás fogalmát, jelentőségét, a fizikai, kémiai, biológiai talajjavítás lényegét. Definiálja a talajvédelem, az erózió, a defláció és a belvíz fogalmát. Talajművelés: - Különböztesse meg a talajművelési alapműveleteket. Ismerje a talajművelő eszközök munkáját. - Tegyen különbséget alapművelet, eljárás és talajművelési rendszer között. - Ismertesse a talajművelési rendszerek csoportosítási lehetőségeit. Tápanyag utánpótlás: - Jellemezze a szerves és műtrágyákat, ismerje azok csoportjait. Anyagismeret: - Ismerje a mg-ban használt fémes és nemfémes anyagokat, valamint az alkalmazott üzem-és kenőanyagokat. Pedagógiai Program 2015

86

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Gépelemek: - Ismerje a mgi. erő és munkagépeket felépítő gépelemek, kötőgépelemeket.(ék, retesz, csavar, hegesztés, forrasztás stb.) Forgómozgást közvetítő gépelemek: tengely, tengelykapcsoló, csapágy. - Fogaskerék, láchajtás, fékek feladatai. Belső égésű motorok: - Értse a belső égésű motorok működési elvét, ismerje a tüzelőanyag ellátó rendszert (Ottó és Diesel-motor esetén). - Ismerje a motorok hűtési, kenési rendszereit. Vállalkozás alapjai: - Ismerje a mgi. vállalkozási jogformákat (KKT, BT, KFT, egyéni vállalkozás, RT.). - Legyen tudatában a vállalkozás megkezdésével és megszűnésével kapcsolatos teendőkkel. Az állattenyésztési alapfogalmak: - Ismerje a domesztikáció, faj, fajta, tenyészet, típus fogalmát. Állattenyésztés élettani alapjai: - Nevezze meg, az emlősök testtájait. - Tegyen különbséget az emlősök és a madarak emésztőkészülékének felépítése és működése között. - Tudja a hím és női ivarszervek főbb részeit. A gazdasági állatok értékelése: - Sorolja fel a külső és belső értékmérő tulajdonságokat. - Mutassa be a kondíció, színeződés, ivarjelleg, termelőképesség, termékenység, szaporaság jellemzőit. A gazdasági állatok tenyésztése: - Különböztesse meg a fajtatiszta és keresztezéses tenyésztési eljárásokat, és azok módjait. 12. évfolyam: Növények szaporítása: - Ismerje a vetőmag értékmérő tulajdonságait, ismerje a szántóföldi és kertészeti növények ivaros és ivartalan szaporítási módjait, valamint a fontosabb vetésmódokat, és a vetés agrotechnikai követelményeit. Növényápolás: - Értse a növényápolás célját, feladatait. - Csoportosítsa a növényeket károsító szervezeteket, példákkal támassza alá. Csoportosítsa a növényápolás legfontosabb módszereit, ismerje a szántóföldi és kertészeti növények ápolásának szükségességét. - Értse a víz szerepe a növények életében, ismertesse az öntözés feltételeit, az öntözővízzel szemben támasztott követelményeket. - Tegyen különbséget az öntözés módjai között. Ismerje az öntözés agrotechnikai követelményeit. Betakarítás, tartósítás, tárolás: - Ismerje a legfontosabb gazdasági növényeink betakarításának idejét és módszereit, tárolási és tartósítási lehetőségeit. Mezőgazdasági erőgépek: - Ismerje az energia átviteli rendszer, a járó-, kormány-, és fékrendszerek, jelző-és világító berendezések, alváz- és vonószerkezetek főbb szerkezeti elemeit. A gazdálkodás feltételei: - Csoportosítsa és jellemezze a mezőgazdasági termelés erőforrásait. Ismerje a piac fogalmát, szereplőit. - Értse a marketing jelentőségét. Pedagógiai Program 2015

87

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A gazdálkodás eredménye: - Ismerje a mgi. termelések és szolgáltatások ráfordításait, és hozamait. Ismerje a költség, árbevétel, jövedelem fogalmát. Gazdasági állatok szaporítása: - Ismerje az ivarérettség, tenyészérettség, ivarzás, termékenyítés fogalmát, módszereit. Tegyen különbséget a pároztatás és párzás között. Különböztesse meg a pároztatás módjait. Ismertesse a mesterséges termékenyítés lépésit. Sorolja fel az ellés szakaszait, Ismerje az újszülött és az anya ápolásának feladatait. Elhelyezés, ápolás: - Tudja az elhelyezéssel szemben támasztott követelményeket. Ismerje az egyes állatfajok hasznosítási irányainak megfelelő elhelyezési módokat. Mondjon véleményt azok előnyeiről, hátrányairól. Különböztesse meg, és ismertesse az állandó és időszakos állatápolást, valamint eszközeit. Takarmányozás: - Csoportosítsa a takarmányokat. Ismerje az etetési és itatási módokat. Ismerje a takarmányok táplálóanyag-tartalmának arányait: energia-fehérje arány, fehérje %, energiakoncentráció, valamint a takarmányok értékesülésének főbb mutatóit: fajlagos takarmányfelhasználás, energiaértékesülési %, fehérjeértékesülési %. Ismerje a takarmányadagok összeállításának elveit.

Közgazdasági és marketing alapismeretek 11. osztály -

Közgazdasági alapfogalmak ismerete (termelési tényezők, erőforrások, makro- és mikroökonómia fogalma és feladatai, kereslet-kínálat fogalma és összefüggései) A fogyasztói magatartás és kereslet közötti kapcsolat bemutatása (közömbösségi görbe, költségvetési egyenes, a fogyasztó optimális választása A vállalat és a termelői magatartás közötti kapcsolat ismerete (a vállalat célja, célrendszere, költségszámítások) A vállalat kínálata és a piac jellege közötti összefüggés felismerése (piaci formák és jellemzőik) A termelési tényezők piacának bemutatása A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése (a marketing szükségessége, marketingmix) A piaci környezet elemzése (piac fogalma, piaci szereplők, piactípusok) A fogyasztói szervezeti vásárlói magatartás bemutatása (Maslow-piramis, vásárlás) Piacszegmentálás, célpiacok kiválasztásának szempontjai Marketing információs rendszer bemutatása A piackutatás módszereinek, fajtáinak ismerete Árpolitika bemutatása Értékesítési politika bemutatása(marketingcsatornák, disztribúciós rendszer)

12. osztály -

A makroökonómia alapösszefüggéseinek bemutatása (makrogazdasági körforgás, SNA mutatók, GDP számolás) A makrogazdaság árupiaca, az egyensúlyi jövedelem A makrogazdaság pénzpiacának bemutatása A munkapiac jellemzése a munkapiaci keresleti – és munkapiaci kínálati görbén keresztül Az infláció fogalmának ismerete és inflációs folyamatok bemutatása Pedagógiai Program 2015

88


Az állam és a makroökonómia kapcsolatának bemutatása A marketingkommunikáció lényege, elemei A reklám szerepének bemutatása, a reklámeszközök és reklámhordozók ismerete Az image és a vállalati arculat megfogalmazása

Ének-zene 9. évfolyam -

-

-

Tudjon 10-15 népdalt előadni emlékezetből. Népdalelemzés a tanult szempontok alapján. (Dalkezdet, dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, záróhang, hangnem, előadásmód, stílus.) A régi stílusú népdalok jellemzői. Népi hangszerek felismerése hallás után. Kvintváltó dallamok rögtönzése. A tanult zenei műszavak ismerete. Többször hallgatott népzenei feldolgozások felismerése. A következő ritmusok, ritmusképletek, szünetjelek felismerése, értelmezése: egész, fél negyed, nyolcad, tizenhatod és fajtái, éles, nyújtott, kis éles, kis nyújtott, szinkópa, triola, pontozott fél és pontozott negyed. A felsorolt képletekből építkező ritmussorok megszólaltatása kottaképről a 2/4, 3/4, 4/4, és 6/8 ütemekben. Ritmusgyakorlatok egy és több szólamban. Írott kottakép ritmusának pontos megszólaltatása. Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben. Könnyebb osztinátóritmus rögtönzése adott dallamokhoz. Ismert dallamok utószolmizálása. 3#, 3b ismerete. Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján. Ismert dallamok írása violinkulcsban a tanult hangnemekben. A módosítójelek ismerete. A pentaton, dúr és moll hangsorok ismerete. Hangközök ismerete, kottából való felismerése. Dúr- és moll karakter felismerése.

-

Zenei műszavak ismerete. (p, f, allegro, andante, solo, tutti, korona, prima-secundavolta ) Énekes- és zenekari partitúrák értelmezése. Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb. ) önálló megoldása tanult zenemű kottaképe alapján.

-

Az ókori, középkori, a reneszánsz és a barokk zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismerete. A tanult zenei műfajok ismerete (gregorián, kánon, korál, mise, opera, virágének, versenymű,). Zeneszerzők elhelyezése a zenetörténeti korokba, legjelentősebb alkotásaik, kortársak ismerete (más művészeti ágakból is). Zenei szerkezetek formák felismerése hangzó anyag vagy kottakép alapján. Egy-egy jelentősebb alkotás vagy alkotó hozzárendelése az adott műfajhoz. (Kánon szekvencia, periódus, szonátaforma.) A kórusok szólamainak ismerete és felismerése. A szimfonikus zenekar hangszereinek ismerete, csoportosítása és felismerése hallás után. Zenei korok felismerése többször hallott zeneművekben, zeneműrészletekben. Többször hallott zeneművek felismerése:

-

-


89


Lassus: Zsoldosszerenád Vivaldi: A négy évszak – Tél, Tavasz Bach: h-moll szvit, c-moll prelúdium és fúga, Már nyugosznak a völgyek Händel : Messiás - Halleluja 5 - 10 műzenei szemelvény éneklése önállóan kívülről vagy kottaképről. Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik alapján. Ismert zeneművek témáinak éneklése. Szekvencia készítése megadott alapmotívumra.

10. évfolyam -

10-15 újabb népdal, műdal énekes reprodukálása emlékezetből. Népdalelemzés. Ismerje a népzenei stílusokat és azok jellemzőit. Többször hallgatott zeneművek felismerése. A zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása.

-

Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok megszólaltatása kottaképről, valamint lejegyzése emlékezetből. Egyszerű dallampéldák megszólaltatása kottaképről, valamint lejegyzése emlékezetből 3#-3b-ig. Kromatika, egészhangúság. Allegretto, andantino, negyed=120 M. M. Hangszerek ismerete és felismerése hallás után (cseleszta, gitár, kisdob, szaxofon). Aszimmetrikus ütemű ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel.

-

Ismertebb műzenei részlet, könnyebb kórusmű-részlet énekes reprodukálása emlékezetből. Ismert műzenei szemelvények ritmusának megszólaltatása. A bécsi klasszika XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése a zeneművek hallgatása során. Többször hallgatott zeneművek felismerése, jellemző részletek alapján a stíluskorszak, szerző, mű megnevezése: Verbunkos zenei szemelvények. Haydn: C-dúr vonósnégyes Mozart: A-dúr zongoraszonáta, Figaro házassága Beethoven: V. szimfónia, IX. szimfónia Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia, A-dúr zongoraötös IV. tétel, A pisztrángdal Schumann: A két gránátos-dal, Gyermekjelenetek c. zongorasorozatból az „Álmodozás” Chopin: g-moll mazurka (Op.24.No.1.), Grande Valsebrillante (Op.18.) Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány Mendelssohn: Szentivánéji álom-szvit Liszt: XV. Magyar rapszódia, Les Preludes Verdi: Nabucco c. operából a Rabszolgák kórusa, Aida c. operából: Radames románca az I. felvonásból, Bevonulási induló a II. felvonásból Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok c. operából a Nyitány, Walther versenydala Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Smetana: Moldva Dvorák: Újvilág szimfónia (e-moll (Op. 95.) Pedagógiai Program 2015

90


Erkel: Bánk bán c. operából:Keserű bordal az I. felv.-ból, Bánk bán áriája a II. felv.ból Hunyadi László c. operából az I. felvonás zárókórusa(Meghalt a cselszövő…), Palotás Debussy: Children’s corner(szabadon választottrészletek) Ravel: Boleró Kodály: Psalmus Hungaricus, Háry János-szvit Bartók: Magyar képek, Divertimento Stravinsky: Petruska Britten: Változatok és fúga egyPurcell-témára Gershwin: RhapsodyinBlue, Porgy és Bess c. operából:Klára bölcsődala, Porgy dala ( A szegény ember gazdagságáról) Bernstein: West SideStory(szabadon választottrészletek) Szörényi-Bródy: István, a király(szabadon választott részletek) Atonális, elektronikus zenei művek részletei. Legjellegzetesebb dzsessz zenei műfajokat bemutató szemelvények. A zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása. A tanult zenei formák és műfajok ismerete. (Dal, rapszódia, szimfonikus költemény, opera, balett, dixiland.) A legfontosabb zenetörténeti korszakok ismerete, zenei stílusok jellemzőinek felismerése többször hallott zeneművekben, részletekben. XX. századi irányzatok ismerete.(Impresszionizmus, folklórizmus.) XIX: és XX. századi szerzők ismerete. (Mozart, Debussy, Stravinsky, Schönberg, Bartók, Kodály, Joplin, a Beatles.)

Rajz és vizuális kultúra 11. évfolyam - Legyen tisztában a képi ábrázolás formanyelvének alapvető elemeivel, figyelemvezetés vizuális módjaival. - Ismerje fel és alkalmazza a tanult térábrázolási módokat. - Értse a különbséget a különböző korok művészi formanyelve között, ismerje fel a vizuális megjelenítés hagyományosabb és kortárs formáit. - Ismerje fel az építészet alapvető elrendezési és szerkezeti alapelveit, illetve stílust meghatározó vonásait. - Műalkotások megfigyelése során legyen képes viszonyítani, megítélni téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátni a vizuális összefüggéseket, értse a szabályszerűségeket. - Törekedjen önkifejezésre és az egyéni kreatív megoldásokra. Tudjon a színek pszichikai és térérzet-módosító hatásáról, legyen képes a szándékolt hatásnak megfelelő színárnyalat kiválasztására, tudjon kikeverni egy adott színt. - Tudjon egyszerű, érthető magyarázó rajzot, ábrát készítni, ilyeneket értelmezni. - Ismerje fel az őt körülvevő anyagok, tárgyak sajátosságait, törekedjen az adott célnak megfelelő anyagok, technikák megválasztására. 12. évfolyam -

Ismerje a festészet, a képgrafika, a szobrászat műfajait, és legyen képes a tanult műelemző módszerek témához illő alkalmazására. Legyen képes a formák, tárgyak belső összefüggéseinek feltárására, megértésére, a tanult színismeretek rendeltetésszerű használatára. Pedagógiai Program 2015

91


-

Tudjon elvont fogalmakat, mennyiségeket, összefüggéseket vizuálisan is megjeleníteni. Ismerje a grafikai – és tárgytervezés gyakorlati folyamatát. Legyen jártás a tanult művészeti technikák alkalmazásában. Képes legyen médiatudatos gondolkodásra a tömegkommunikációs eszközök és formák rendszerező feldolgozásával. Tudjon önálló véleményt megfogalmazni mások munkájáról. Tudjon megnevezni kiemelkedő alkotókat és műveiket. Ismerjen jellegzetes népművészeti tárgyakat, tárgytípusokat. Tudjon példát mondani jellegzetes magyar népművészeti alkotásokra. Értse a különbséget a személyes ízlés, a közízlés és divat között. Tudjon különbséget tenni az egyedi és tömegtermékek között. Ismerje fel, hogy mi az előnye, és mi a hátránya az egyedi-tárgy alkotásnak. Ismerjen néhány tipikus kapcsolatot más művészeti ágak között. Legyen tisztában a vizuális reklámok funkciójával, hatáselemeivel. Értse a reklámok mai életünkben betöltött ellentmondásos szerepét. Ismerjen figyelemfelkeltő módszereket és ezeket tudatosan alkalmazza vizuális közléseiben. Ismerje a rajz mindennapi életben betöltött szerepét.

Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 9. évfolyam (1/13. évfolyam) -

Legyen tisztában a munkáltatók kötelezettségeivel és velük szemben támasztott követelményekkel. Ismerje a biztonságtechnika alapjait, sorolja fel a veszélyforrásait. Részletezze a hegesztés biztonságtechnikai alapfogalmait, legyen tisztában a veszélyeivel. Tudja a villamos kéziszerszámok biztonságos üzemeltetésének módjait, és érintésvédelmi megoldásait. Ismertesse az alapvető feladatok a tűz észlelése esetén és a tűzoltás elvét. Soroljon fel tűzoltó eszközöket.

5/13. évfolyam (2/14. évfolyam) - Legyen tisztában a munkáltatók munkavédelmi feladataival. - Ismerje a munkavállalók jogait és kötelességeit. - Tudja a balesetek és megbetegedések kialakulásának okait. - Ismertesse a baleset elhárítás lehetőségeit, módjait. - Csoportosítsa az egyéni védőfelszereléseket, ismerje a velük szemben támasztott követelményeket. - Ismertesse az elsősegély nyújtás alapelveit, tudja a vérzéscsillapítás módjait, újraélesztés technikáját, villamos áramütés, égés, esetén szükséges villamos áramütés esetén a teendőket. - Értse a tűz és robbanás védelem fontosságát, ismerje az alapfogalmakat. - Ismerje a tűzoltás elvét, anyagait, eszközeit. - Tudja a környezetvédelem területeit, szabályozási rendszerét Pedagógiai Program 2015

92


Géprajz, gépelem, mechanika 9. évfolyam -

-

Tudjon egy adott szöveget szabványírással átírni. Mutassa be és ismertesse rajzlapméreteket, méretarányokat, feliratmezőket, vonalakat, szabványbetűket. Tudja a szabvány fogalmát, rajztechnikai szabványokat, előírásokat, méretarányokat, és rajzlapok méretezését. Mutassa be és ismertesse az összetett metszetek jellemzőit, fajtáit: lépcsős, befordított, kiterített metszet. Határozza meg a szelvény fogalmát, alkalmazását céljait, elhelyezéseit. Ismerje a tűrési, illesztési rendszer alapelveit, fogalmait, tegyen különbséget az elméleti és gyártott méretek hibahatárai között. Tudja a mérés, ellenőrzés fogalmát, legyen tisztában az SI-mértékrendszerrel.

10. évfolyam -

Tudja a mechanikai alapfogalmakat és az erő fogalmát, legyen képes erőket összegezni, és felbontani. Mutassa be és ismertesse az igénybevételek fajtáit (húzó-, nyomó-, nyíró-, hajlító és csavaró igénybevételeket). Tegyen különbséget a húzásra, nyomásra, hajlításra, nyírásra és a csavarásra méretezés között. Mutassa be és ismertesse a gépelemek fogalmát csoportosítását (oldható, nem oldható). Ismerje a szegecsek feladatát, típusait. Tudja a szegecskötések feladatát, típusait, ábrázolást, kitöréseket. Legyen tisztában az igénybevételével, alkalmazási lehetőségeivel. Mutassa be és ismertesse a csavarkötéseket, csavarmeneteket, csavaranyákat és a csavarbiztosítási eljárásokat.

11. évfolyam - Ismerje a tengelyeket, csapokat, azok feladatát és a tengelyek kenését. - Tegyen különbséget a tengelykötés siklós-, íves-, fészkes-, hornyos retesz között. - Tudja lerajzolni a bordás tengelyt. - Mutassa be és ismertesse a tengelyek alkalmazását, szerelési szabályait, igénybevételét, anyagát és gyártását. - Ismerje a gördülő csapágyak feladatát, működését, szerkezetét és alkalmazási területeit. - Tudja a csapágyszerelés szerszámait, készülékeit, szerelési előírásait és a katalógus használatot. - Mutassa be és ismertesse a rugók kialakítását, alkalmazási területeit, fajtáit és anyagait. 12. évfolyam - Mutassa be és ismertesse a tengelykapcsolók típusait. - Értse a tengelykapcsolók méretezési elveit és igénybevételi ábráit. - Tudjon tengelykapcsolókat ábrázolni. - Mutassa be és ismertesse a mezőgazdasági gépeken alkalmazott tengelykapcsolókat. Pedagógiai Program 2015

93


Mutassa be és ismertesse a szalagfékek szerkezeti kialakítását, ábrázolását és alkalmazását. Tegyen különbséget a külső- és belső pofás fékek szerkezeti kialakítása között, ismerje alkalmazási lehetőségeiket, értse azok ábrázolását. Ismerje a tárcsás fékek szerkezeti kialakítását, ábrázolását és alkalmazását. Tudja a tartályok méretezésének alapelveit és készítésének technológiai előírásait. Ismerje a csövek fajtáit, alkalmazási területei és anyagait. Részletezze a csőkötéseket, csőidomokat és csőarmatúrákat. Tudjon különbséget tenni az ékszíjhajtás, dörzshajtás, lánchajtás, fogaskerék, csigahajtás között, ismerje azok feladatát, szerkezeti kialakítását, méretezését. Sorolja fel a szíjtárcsák jellemzőit, anyagi kialakításukat.

Az 1/13. 2 éves technikus képzés első évfolyamán a fenti követelmények érvényesek (912. évfolyamig) 5/13. és 2/14. évfolyam -

Ismerje a tartályok kialakítását és alkalmazási területeit. Értelmezze az erőrendszer, eredő erő, erő és erőpár fogalmát. Tudja értelmezni a forgató nyomatékot. Mutassa be és ismertesse a nyomatéki tételt, a nyomaték meghatározását és a kötélsokszög rajzolását. Ismerje a tartók fajtáit, igénybevételét, erőhatását és egyensúlyi helyzetét. Szerkessze és számítsa ki a kéttámaszú tartót. Szerkessze és számítsa ki a hajlító nyomatékot. Mutassa be és ismertesse a szilárdságtani fogalmakat. Tudja az igénybevételi módokat és az összetett igénybevételek következményeit. Legyen tisztában a vizsgálati eljárásokkal (szakítóvizsgálat, feszültség- nyúlás diagram, a megnyúlás és fajlagos megnyúlás fogalma). Értelmezze a Hooke-törvényt. Mutassa be és ismertesse a másodrendű nyomatékot és a keresztmetszeti tényezőt. Értse a tartószerkezetek, hajtóművek méretezését. Tegyen különbséget a mechanikus, pneumatikus, hidraulikus hajtás között. Ismertesse a szivattyúk fajtáit, szerkezetét, működését, hatásfokát, kiválasztását.

Anyagismeret 9. évfolyam -

Ismertesse az anyag, ötvözet fogalmát, szerkezetét, valamint a fémek, ötvözetek kristályosodási folyamatait. Mutassa be és ismertesse a nemfémes szerkezeti anyagokat (műanyag, kerámia, fa és a természetes bőr) Hasonlítsa össze a vas, alumínium és rézötvözetek előállítását. Mutassa be és ismertesse a meleg alakítást.

1/13. évfolyam -

Ismertesse az anyag, ötvözet fogalmát, szerkezetét, valamint a fémek, ötvözetek kristályosodási folyamatait. Mutassa be és ismertesse a nemfémes szerkezeti anyagokat (műanyag, kerámia, fa és a természetes bőr) Pedagógiai Program 2015

94


Hasonlítsa össze a vas, alumínium és rézötvözetek előállítását! Mutassa be és ismertesse a meleg alakítást! Mutassa be és ismertesse a tüzelő és kenőanyagokat (folyékony tüzelőanyagok és kenőanyagok)! Tudja összehasonlítani a hideg alakítást és a meleg alakítást.

Agrárműszaki erőgépek 10. évfolyam: - Ismerje a belső égésű motorok szerkezeti felépítését, fő szerkezeti részeit. - Ismerje és tudja elmagyarázni a négyütemű dízelmotor működési elvét. - Ismerje és tudja elmagyarázni a négyütemű Otto motor működési elvét. - Ismerje a motorok tüzelőanyag-ellátó rendszerének felépítését és annak működését (Otto, dízel) - Ismerje a karburátor felépítését és működését. - Ismerje a soros forgódugattyús adagolószivattyúk felépítését és működését. - Ismerje a motorokon alkalmazott szelepvezérlési rendszereket és azok felépítését (SV, OHV, OHC, DOHC, CIH), legyen tisztában a szelephézag fogalmával szükségességének magyarázatával. - Ismerje a belső égésű motorok kenőrendszerének felépítését és működését (szivattyús nyomóolajozás, keverékkenés, a motorolajok osztályozása, tulajdonságai, SAEviszkozitás, API-teljesítményszintek.) - Ismerje a belső égésű motorok hűtőrendszerének felépítését, elemeit és működését (léghűtés, folyadékhűtés). - Ismerje a belső égésű motorok üzemanyagait, azok jellemző tulajdonságait (gázolaj, benzin, motorolaj, hűtőfolyadék) 11. évfolyam: -

-

-

-

Ismerje a mechanikus teljesítmény-átviteli rendszerek szerkezeti felépítését, működését, igazodjon el a kinematikai rajzokon. A nyomaték-váltóművek feladata és csoportosítása. Ismerje az egytárcsás, száraz tengelykapcsoló felépítését, fő részeit és működését. Ismerje az egylépcsős, előtéttengelyes, szorzórendszerű, többtengelyes sebességváltó szerkezeti felépítését, működését, fokozatok kapcsolásának módjait és karbantartását. Ismertesse a kiegyenlítőművek feladatát, azok szükségességét a járműveken. Legyen tisztában a szerkezeti felépítésükkel, működésével, a különböző differenciálzárkialakításokkal. Legyen tisztában a fogaskerékpárok áttételeinek meghatározásával. Ismerje, és ábra segítségével magyarázza el az egyszerű bolygóművek felépítését, részeit, működését. Legyen tisztában a bolygóművek áttételeinek meghatározásával. Legyen tisztában a véglehajtás szerepével, szerkezeti megoldásaival. Ismerje a mellső kerékhajtás jelentőségét, kialakításának megoldásait. Ismerje a teljesítmény-leadó tengely szerepét, feladatát, a szabványos tengelycsonk kialakításokat, szabványos fordulatszámokat. Hidraulikus teljesítményátvitel. A hidraulika alapjai: folyadékok tulajdonságai, hidrodinamika, hidrosztatika fogalma, statikus és dinamikus nyomás, térfogatáram, fajlagos szállítás és nyelés, fogalma és meghatározása. Az agrárműszaki erőforrásokon alkalmazott hidrodinamikus tengelykapcsoló és nyomatékváltó felépítése, működése Pedagógiai Program 2015

95


A hidraulikus rendszer felépítése, az egyes szerkezeti egységek feladata, jelképes ábrázolása. Az energia-átalakítók (szivattyúk, hidromotorok, munkahengerek, hidroakkumulátorok) csoportosítása, jelképes ábrázolása, jellemzői, kialakítása és működése.

12. évfolyam: -

-

Ismerje a hidraulikus irányítókészülékek (út-, nyomás- és áramirányítók) szerkezeti megoldásait, jelképes ábrázolását, működését. Ismerje és tudja értelmezni az alkalmazott hidraulikus berendezések működési vázlatának jelképes kapcsolási rajzait. Tudja az agrárműszaki erőforrások járószerkezetének feladatát, jellemző méreteit, a kerék és a talaj kapcsolatát, a vontatás feltételét. Csoportosítsa a kerekes járművek kormányzási módjait (forgózsámolyos, derékcsuklós, mellső-, hátsó és összkerék tengelycsonk kormányzás). Tudja a járószerkezetek csoportosítását, a kerekes járószerkezetek szerkezeti felépítését. Ismerje a különböző szerkezetű gumiabroncsok felépítését (radiál, diagonál), a gumiabroncsok jellemző méreteit, az abroncsokon található jelöléseket tudja értelmezni. Ismerje a mechanikus rendszerű és a hidraulikus rásegítővel ellátott kormányszerkezet szerkezeti felépítését, fő részeit és működését. Ismerje a lánctalpas és a gumihevederes járószerkezet kialakítását, működését, előnyeit, hátrányait. Ismerje a különböző traktoralváz kialakítási módokat (önhordó, félig önhordó, alvázas konstrukció). Ismerje a vonó és függesztő szerkezetek felépítését, működését (vonófej, vonórúd, hárompont-függesztő berendezés.

5/13. évfolyam - Ismerje a fékezéssel kapcsolatos fogalmakat (fékezőerő, lassulás, szlip, fékút) és a vonatkozó előírásokat. - Tudja a dobfékek felépítését, szerkezeti kialakítását. - Hasonlítsa össze a tárcsafékek és szalagfékek felépítését és szerkezeti kialakítását. - Tudja a hidraulikus fékrendszerek felépítését, szerkezeti kialakítását. - Ismerje a hidraulikus fékrásegítő és fékerőszabályozó megoldásokat (ABS, ASR, ESP) - Tudja a légfékrendszerek felépítését és szerkezeti kialakítását. - A járművek elektromos berendezéseinek alapjai  egyenáramú áramkör jellemzői  villamos mérések  félvezetők, tranzisztor, tirisztor - Tegyen különbséget a váltakozó áramú generátor és dinamó felépítése, jellemzői között. - Ismerje a generátor és dinamó feszültség szabályozását és karbantartását. - Tudja az erőgépeken alkalmazott akkumulátorok felépítését, használatát, karbantartását. - Ismerje az erőgépeken alkalmazott indítómotorok felépítését - Tudja a dieselmotor hengerfejének, forgattyús hajtóművének javítását. - Ismerje a dieselmotor kenő- és hűtőrendszerének javítását. - Tudja az erőgépek erőátviteli szerkezetének javítását. - Legyen tisztában az erőgépek elektromos rendszerének javításával. Pedagógiai Program 2015

96


Ismerje az erőgépek fékrendszerének javítását. Ismerje az erőgépek hidraulikus rendszerének javítását. Tudja az egyéb erőgépek /villanymotorok/ javítását. Értse a karbantartások jelentőségét, sorolja fel a napi és időszakos karbantartások műveleteit, szervezését. A karbantartás, javítás dokumentációi, erőgépek bejáratása, tárolása

Kétéves technikus képzés esetén 1/13. évfolyam Értelmezze az Otto- körfolyamatot /ábra alapján/ Értelmezze a diesel körfolyamatot /ábra alapján/ Ismertesse az indikált középnyomás és a dugattyúra ható erő nagyságát. Jellemezze az indikált munkát és teljesítményt. Jellemezze az effektív középnyomást és teljesítményt. Tegyen különbséget az indikált, mechanikai és effektív hatásfok között. Sorolja fel a szelepelrendezési módokat 4 ütemű Otto és Diesel motoroknál. Ismerje fel ábra alapján belsőégésű motor szerkezeti részeit. Ismerje fel a forgattyús hajtómű alkatrészeit ábráról. Ábra alapján ismertesse a négyütemű motorok szelepvezérlési diagramját. Tudja a főtengelyek kialakítását igénybevételét és gyártását. Értse a 4 ütemű Otto motor működését. Értse a 4 ütemű Dieselmotor működését. Értse a 2 ütemű Otto motor működését. Ábra alapján ismertesse a mechanikus vezérlésű soros adagolóelemes dieselmotor üzemanyag-ellátó rendszerét. - Ábra alapján ismertesse a diesel tápszivattyú működését - Ábra alapján ismertesse az elosztócsöves diesel befecskendező rendszert (CommonRail) - Hasonlítsa össze a léghűtés és vízhűtés megoldását Otto és Diesel motoroknál - Tudja a mechanikus tengelykapcsolók felépítését működését - Ismerje a mechanikus sebességváltók felépítését működését - Ismerje a kiegyenlítőmű felépítését, működését, differenciálzár feladatát, kialakítását -

2/14. évfolyam - Értse a hidrodinamika és hidrosztatika lényegét. - A folyadékáramlás jellemzőinek ismerete. - Hasonlítsa össze a külső és belső fogazású fogaskerekes szivattyú felépítését, jellemzőit. - Tudja bemutatni az orbit és csúszólapátos szivattyú felépítését, működését (vázlatrajz vagy makett alapján). - Ismerje a ferdetengelyes és ferdetárcsás szivattyú felépítését, működését, jellemzőit. - Különböző munkahenger kialakítások, tömítéseik és felhasználási területük bemutatása. - Mutassa be a hidraulikus rendszerekben használatos irányítóegységeket (vázlatrajz alapján). - Tegyen különbséget a nyitott és zárt hidraulikus hajtás jellemzői között (vázlatrajz). - Mutassa be a mechanikus váltóval kombinált hidrosztatikus hajtást (vázlatrajz). - Ismerje a kerekes járószerkezetet, gumiabroncsok szerkezeti felépítését, jellemző méreteit, keréktárcsák kialakítását. Pedagógiai Program 2015

97


Hasonlítsa össze a lánctalpas és gumihevederes járószerkezet jellemzőit, alkalmazási területeit. Ismerje a traktorkerekek jellemző felfüggesztését, futómű beállítását. Az erőgépek kormányzási módjai és a mechanikus kormányművek. A hidromechanikus és hidraulikus kormányzás. Ismerje az erőgépek alváz, függesztőszerkezet és vonószerkezet megoldásait Mutassa be az mg gépeken alkalmazott fékszerkezeteket (dobfék, tárcsafék, szalagfék) Mutassa be az erőgépek áramfejlesztő berendezéseit (generátor, dinamó) és jellemzőit Tudja az erőgépeken alkalmazott akkumulátorok felépítését, használatát, karbantartását Tudja az erőgépeken alkalmazott indítómotorok felépítését, használatát, karbantartását Értse a karbantartás jelentőségét a napi és időszakos karbantartások műveleteit, szervezését A karbantartás, javítás dokumentációi, erőgépek bejáratása, tárolása

Mezőgazdasági munkagépek 10. évfolyam - Tudja az alábbi gépekkel szemben támasztott követelményeket. - Tápanyag visszapótlás gépei - Ismerje az istállótrágya szórás gépeit, mutassa be felépítésüket. - Ismerje a hígtrágya szóró gépek működési elvét, felépítését, beállítását. - Magyarázza el a röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek szerkezeti felépítését, működését, beállítását. - Talajművelés gépei - Tudja a függesztett, félig függesztett, váltva forgató ekék, nehéztárcsás boronák, valamint a kombinátorok szerkezeti felépítését, működését, beállítását. 11. évfolyam -

Tudja az alábbi gépekkel szemben támasztott követelményeket. Ismerje a vetés és ültetés gépeit, főbb típusait: Legyen tisztában a gabonavetőgépek felépítésével, magyarázza működésüket egy adott gép ismertetésén keresztül. Mutassa be a szemenkénti vetőgépek szerkezeti felépítését, működési elvét, beállítását. A burgonyaültető gépek szerkezeti felépítése, működése, beállítása, üzemeltetése Ismerje a növényvédelem gépeinek szerkezeti felépítését, működését, üzembe helyezését. Mutassa be a permetező gépeket, értse a működésüket, beállítását. Ismerje az öntözés gépeinek felépítését, működését, beállítását. Ismerje a kaszák, rendkezelők, silózók, rendfelszedő pótkocsik szerkezeti felépítését, működési elvét, és beállítási lehetőségeit. Tudja csoportosítani a kaszálógépeket működési elvük szerint.

12. évfolyam -

Tudja az alábbi gépekkel szemben támasztott követelményeket. Magyarázza el gépek felépítését, működését, beállítását. Készítsen magyarázó ábrákat. Gabona és kukorica betakarítás gépei: Arató-cséplőgépek (gabona) Pedagógiai Program 2015

98


Arató-cséplőgépek (kukorica) Csőtörő gépek Burgonyabetakarító gépek: Szorítóujjas Kanalas Cukorrépa betakarító gépek: 1, 2, és 3 menetes technológiák gépei

5/13. évfolyam -

Tudja az alábbi gépekkel szemben támasztott követelményeket. Magyarázza el gépek felépítését, működését, beállítását. Készítsen magyarázó ábrákat. Ipari növények betakarításának gépei Kertészeti gépek: Rázógépek Állattartás gépei: A fejőgépek Etetés, itatás gépei Legyen tisztában az új és javított gépek bejáratásával, korrózióvédelmével, tárolásával.

Kétéves technikus képzés esetén 1/13.

évfolyam

-

Tudja az alábbi gépekkel szemben támasztott követelményeket. Magyarázza el gépek felépítését, működését, beállítását. Készítsen magyarázó ábrákat. Tápanyag visszapótlás gépei:  Istállótrágya szórás gépei  Hígtrágya szóró gépek  Röpítőtárcsás műtrágyaszóró gép Talajművelés gépei:  Függesztett ekék  Félig függesztett ekék  Váltva forgató ekék  Nehéz tárcsás borona  Kombinátotok Vetés és ültetés:  Tegyen különbséget a gabonavetőgépek, valamint a szemenkénti vetőgépek felépítése, működése és beállítása között.  Ismerje a burgonyaültető gépeket, mutassa be felépítésüket, működésüket, beállításukat. Gabona és kukorica betakarítás gépei:  Arató-cséplőgépek (gabona)  Arató-cséplőgépek (kukorica)  Csőtörő gépek Szárítóberendezések:  Toronyszárító  Tálcás szárító  Mobil szárító

-

-

-

-

-


99


Növényvédelem és öntözés gépei:  Permetezőgépek  Csévélhető szárnyvezeték

2/14.

évfolyam

-

Tudja az alábbi gépekkel szemben támasztott követelményeket. Magyarázza el gépek felépítését, működését, beállítását. Készítsen magyarázó ábrákat. Szálastakarmány betakarítás:  Kaszálógépek  Bálázó gépek  Szecskázó gépek Burgonyabetakarító gépek:  Szorítóujjas  Kanalas Cukorrépa betakarító gépek:  1, 2, és 3 menetes technológiák gépei Kaszálógépek:  Függesztett és önjáró kaszák Silózógépek:  Dobos és tárcsás silózók Kertészeti gépek:  Rázógépek Állattartás gépei:  A fejőgépek  Etetés, itatás gépei  Trágyaeltávolítás gépei  Keverőgépek

-

-

-

Mezőgazdasági gépek üzemeltetése 12.

évfolyam -

-

-

megegyezik

az

1/13.

évfolyammal

Tudja az alábbi gépeknél az erő és munkagép kapcsolatát, mozgásukat a táblán. Ismerje a gépek beállítását és a beállításhoz szükséges számításokat. Készítsen magyarázó ábrákat. Tápanyag visszapótlás gépei:  Istállótrágya szórás gépei  Hígtrágya szóró gépek  Röpítőtárcsás műtrágyaszóró gép Talajművelés gépei:  Függesztett ekék  Félig függesztett ekék  Váltva forgató ekék  Nehéz tárcsás borona  Kombinátotok Vetés és ültetés:  Gabonavetőgépek  Szemenkénti vetőgépek  Burgonyaültető gépek Pedagógiai Program 2015

100


-

-

Gabona és kukorica betakarítás gépei:  Arató-cséplőgépek (gabona)  Arató-cséplőgépek (kukorica)  Csőtörő gépek Szárítóberendezések:  Toronyszárító  Tálcás szárító  Mobil szárító Növényvédelem és öntözés gépei:  Permetezőgépek  Csévélhető szárnyvezetékek

5/13. évfolyam megegyezik a 2/14. évfolyammal

-

-

-

Tudja az alábbi gépeknél az erő és munkagép kapcsolatát, mozgásukat a táblán. Ismerje a gépek beállítását és a beállításhoz szükséges számításokat. Készítsen magyarázó ábrákat. Szálastakarmány betakarítás:  Kaszálógépek  Bálázó gépek  Szecskázó gépek Burgonyabetakarító gépek Cukorrépa betakarító gépek Kaszálógépek  Függesztett és önjáró kaszák  Silózógépek  Dobos és tárcsás silózók Kertészeti gépek  Rázógépek Állattartás gépei  A fejőgépek  Trágyaeltávolítás  Etetés  Itatás  Keverőgépek

Mezőgazdasági ismeretek 9. évfolyam A növények növekedése, életműködésének feltételei: - Különböztesse meg a vegetatív és generatív szerveket, ismerje azok feladatát. - Ismerje a biotikus és abiotikus tényezőknek a növény növekedésében és fejlődésében betöltött szerepét. - Értse az idő, az időjárás és éghajlat egymáshoz való viszonyát, tudja azok elemeit, sorolja fel az ezeket alakító tényezőket. - Ismerje Magyarország éghajlati körzeteit, legyen képes azok térképen való megjelölésére. Talajtan: - Sorolja fel a talaj fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait. Pedagógiai Program 2015

101


Tudja a talajszövet, talajkötöttség, szerkezet, higroszkóposság, vízkapacitás, hasznos víz, holt víz, termékenység és talajérettség fogalmát. Sorolja fel a genetikai talajosztályozás főtípusait, és jellemezze az iskola vagy lakóhelye környékére legjellemzőbb talajtípusokat.

10. évfolyam Talajművelés, trágyázás: - Ismerje a talajművelés fogalmát, célját, és tudja az alapműveleteit. - Tegyen különbséget a művelet, eljárás és talajművelési rendszer között. - Ismerje az alábbi talajművelő eszközök munkáját: eke, tárcsás talajművelő eszközök, kultivátor, fogas borona, hengerek, kombinált talajművelő gépek. - Csoportosítsa a talajművelési rendszereket, értse a talajművelési rendszert befolyásoló tényezőket. - Ismertesse a tavaszi vetésű növények talaj előkészítési rendszerét sok tarló-és gyökérmaradványt hagyó elővetemény után. - Értse a tápanyag utánpótlás jelentőségét élettani és környezetvédelmi szempontból. - Tegyen különbséget a szerves és szervetlen trágyaanyagok között, ismerje főbb csoportjaikat. - Tudja műtrágya mennyiségét meghatározó tényezőket. Vetés, ültetés: - Tudja mi a különbség a vetés, és ültetés között. - Ismerje a vetőmag értékmérő tulajdonságait. Határozza meg a vetésforgó, vetésváltás, monokultúra fogalmát. - Értse a vetésmódok közötti különbséget. - Ismerje a vetés agrotechnikai követelményeit. 11. évfolyam Növényápolás: - Tudja a növényápolás fogalmát, célját, feladatát. - Értse az öntözés jelentőségét, ismerje annak célját. - Hasonlítsa össze az öntözési módokat. Ismerje agrotechnikai követelményeit. - Csoportosítsa a növényvédelmi eljárásokat. - Különböztesse meg a növényeket károsító szervezeteket. - Ismerje a vegyszerek használatával kapcsolatos egészségügyi és környezetvédelmi szabályokat. Betakarítás, termesztési módok: - Ismerje az őszi búza, árpa, rozs, zab, borsó, szója, kukorica, burgonya, lucerna, lóhere, repce, napraforgó termesztését az alábbi szempontok szerint: jelentősége, fejlődése, éghajlat és talajigény, elővetemény igény, tápanyag utánpótlás, talaj előkészítés, vetés, növényápolás, betakarítás, tárolás. - Tegyen különbséget az érettség típusai között. - Értse a főtermék, melléktermék, hulladék fogalmát. - Tudja a betakarítás módjait. - Részletezze a kalászosok betakarítását, tárolását. 12. évfolyam Állattartási alapismeretek: - Ismerje az állattenyésztési alapfogalmakat (domesztikáció, haszon állat, házi állat, gazdasági állat, faj, fajta, tenyészet) Pedagógiai Program 2015

102

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Tegyen különbséget a parlagi, az átmeneti és a kultúr fajták között. Ismerje az emésztőkészülék felépítését, értse a fizikai, biológiai és kémiai emésztés közti különbséget. - Tudja a hím és nőivarszervek felépítését, azok feladatát. - Tegyen különbséget az ivarérettség és tenyészérettség között. Ismerje a termékenyítés típusait, sorolja fel a mesterséges termékenyítés lépéseit, ismerje előnyeit, hátrányait - Csoportosítsa a takarmányokat. Ismertesse az etetési és itatási technológiákat. - Ismerje a takarmányok táplálóanyag-tartalmának arányait: energia-fehérje arány, fehérje %, energiakoncentráció, valamint a takarmányok értékesülésének főbb mutatóit: fajlagos takarmányfelhasználás, energiaértékesülési %, fehérjeértékesülési %. - Tegyen különbséget az életfenntartó és a termelés táplálóanyag szükséglete között. - Ismerje a takarmányadagok összeállításának elveit. Fontosabb haszonállatok jellemzői: - Ismerje a szarvasmarha főbb jellemzőit (értékmérő tulajdonságok, fontosabb fajták, hasznosítási típusok, elhelyezés, gondozás, takarmányozás, fejés) - Ismerje a sertés főbb jellemzőit (értékmérő tulajdonságok, fajták, hibridek, hízlalási módok, elhelyezés, gondozás, takarmányozás, trágyakezelés) -

5/13. évfolyam -

Ismerje a növények életműködését és fejődését meghatározó ökológiai tényezők szerepét. Jellemezze a talajok főtípusait, különös tekintettel hasznosítási lehetőségeikre. Folyamatában ismertesse a kalászos gabonák, kukorica, cukorrépa, burgonya, repce, napraforgó, lucerna, hüvelyes növények termesztéstechnológiáját. Értse az állattenyésztésben használatos alapfogalmakat, a felelős állattartás elveit. Értse a szarvasmarha, sertés, baromfi és juhtenyésztés nemzetgazdasági jelentőségét. Tudja a minőségi termék előállítás feltételeit. Ismerje a hazánkban tenyésztett legfontosabb sertés, baromfi. szarvasmarha és juhfajtákat hasznosítási típus szerint.

A kétéves technikus képzésben (13-14. évfolyam) oktatott mezőgazdasági ismeretek követelményei megegyeznek az ötéves képzés követelményeivel, az alábbi megkötéssel: - 13. évfolyam követelményei: megegyeznek az 5 éves képzés 9-11. évfolyamának, - 14. évfolyam követelményei: megegyeznek az 5 éves képzés 12-13. évfolyamának követelményeivel.

Vállalkozási ismeretek 5/13 és 2/14. évfolyam -

Ismerje a vállalkozási formák jellemzőit, indításának feltételeit és megszüntetésének lehetőségeit (egyéni vállalkozás, KFT, KKT, RT, BT, szövetkezet) Legyen tisztában a szerződések alaki és tartalmi követelményeivel. Tegyen különbséget a szerződéstípusok között. Tudja a vállalkozások finanszírozásának lehetőségeit. Ismerje a hitel szerepét, a hitelfelvétellel kapcsolatos teendőket, a hitelek típusait. Tudja a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének szabályai, a munkavégzés bemutatását. Legyen tisztában a piacgazdaság alapfogalmaival. Tegyen különbséget és elemezze a piactípusokat. Pedagógiai Program 2015

103


A marketing fogalma, célja, piacszegmentálás Mutassa be vállalkozás emberi tényezőit Ismerje a hatékony kommunikáció jellemzőit, eszközeit. Költségekkel kapcsolatos fogalmak ismerete, költségek ábrázolása, költségszámítási módszerek alkalmazása, beruházás fogalma Az eredménnyel kapcsolatos fogalmak, eredmény kimutatás Az adózással kapcsolatos alapfogalmak, alapelveinek ismerete Termőföldre vonatkozó szabályok ismerete Társadalombiztosítás fogalma, kötelezettségek bemutatása

A kétéves technikus képzés14. évfolyamán oktatott vállalkozási ismeretek követelményei megegyeznek az ötéves képzés utolsó évfolyamának követelményeivel.

Szakiskola Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom 9. évfolyam A nyelv, a világ nyelvei - A tanuló képes legyen meghatározni a nyelv fogalmát. - Tudjon felsorolni a világ nyelvei közül, - Tudjon példát mondani pár hasonlóságra és különbözőségre. Érzékelés, érzékszervek - A tanuló képes legyen felsorolni az érzékszerveket. - Tisztában legyen az érzékelés fogalmával. Helyesírási alapelvek - Ismerje és alkalmazni tudja a helyesírás alapelveit. Kommunikáció új lehetőségei - Tisztában legyen a kommunikáció lehetőségeivel. - Ismerje új formáit, tudja azok előnyeit, hátrányait. Népköltészet - Ismerje a népköltészet fogalmát. - Tudjon felsorolni példákat, ismerje a jellemzőit. A Nyugat költői - Ismerje a Nyugat folyóirat jelentőségét és a korszakhoz tartozó írókat, költőket, tudjon felsorolni műveket. - A tanórán ismertetett műveket képes legyen bemutatni. ( Ady Endre, Babits Mihály, Radnóti Miklós, Móricz Zsigmond, Weöres Sándor) Film és irodalom - Ismerje a filmezés történetét, a filmes adaptáció fogalmát. - Ismerjen megfilmesített irodalmi műveket. - Ismerjen kortárs művészeket. 10. évfolyam Kommunikáció: - Tudja milyen kapcsolatban van egymással a retorika, a kommunikáció és a tömegkommunikáció. - Tegyen különbséget okok és következmények között. Egyszerű kijelentésekhez legyen képes okokat keresni, és azok következményét megállapítani. Pl. Minden kijelentéshez keress három okot és három következményt! Pedagógiai Program 2015

104

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola  Az európai ember átlagos életkora meghosszabbodott.  Nő a válások száma.  Egyre többen tanulnak angolul. - Képes legyen bizonyítékokat, érveket gyűjteni különböző állításokhoz. Nyelv és társadalom: - A stílusrétegek (társalgási, szépirodalmi, tudományos, hivatalos) megkülönböztetése és jellemzőinek felismerése néhány szövegrészlet alapján. - Szólások, közmondások magyarázata. - Szóképek (metaforák, megszemélyesítések, hasonlatok, szinesztéziák stb.) keresése szépirodalmi szövegekben. Szövegértés, szövegalkotás: - Nyelvhelyességi hibák felismerése és javítása. - Szövegértési feladat: vázlatkészítés, kulcsszavak kikeresése. - Szövegalkotás: hivatalos levél elkészítése (meghatalmazás, kérvény, önéletrajz, szakmai önéletrajz). Irodalom – művészetek - média: - „Kedvenc olvasmányom” – legyen képes bemutatni röviden kedvenc olvasmányát, legmeghatározóbb irodalmi élményét. - Készítsen könyv- vagy filmajánlást osztálytársainak egy szabadon választott műről, illetve filmről. - Ismert versrészletek felismerése. Német nyelv 9. évfolyam Téma, szókincs: - A tanuló önállóan be tudjon mutatkozni. - Képes legyen feltett kérdések segítségével a következő témákról beszélni: német nyelvű országok ( lakosság, főváros, pénznem, főbb városok) napi tevékenységéről. - Tudjon megnevezni foglalkozásokat, hobbikat, ruhadarabokat, gyümölcsöket. - Ismerje a hét napjait és a napszakokat, a számokat (1-100), a fontosabb mértékegységeket. - Képes legyen megmondani a pontos időt. Tudja írásban és szóban alkalmazni a következő nyelvtani szabályokat: - Főnevek ( névelő, többesszám) - Igék ( szabályos igék, Brechungos- igék, igekötős igék, módbeli segédigék) - A mondat szórendje (kérdő, kijelentő) - Tagadás ( nicht, kein ) - A man általános alany 10. évfolyam Téma, szókincs: - A tanuló önállóan be tudjon mutatkozni, be tudja mutatni a családját és a barátait. - Képes legyen feltett kérdések segítségével a következő témákról beszélni:  szabadidős tevékenységei  ételek, étkezési szokások  utazás, közlekedési eszközök - Tudjon megnevezni háziállatokat, bútorokat, foglalkozásokat, mellékneveket. Pedagógiai Program 2015

105


Ismerje a hónapok neveit és a tantárgyakat. Képes legyen megmondani az évszámokat.

Tudja írásban és szóban alkalmazni a következő nyelvtani szabályokat: - Felszólító mód - Birtokos névmás - Umlautos igék - Elöljárószók - Kötőszavak - Névmások esetei - Igék múlt ideje 11. évfolyam Téma, szókincs: - A tanuló önállóan tudjon beszélni a napirendjéről és a szabadidős tevékenységeiről. - Képes legyen feltett kérdések segítségével a következő témákról beszélni:  nyári élmények  sportolás  a lakókörnyezet bemutatása - Tudjon megnevezni sportágakat, betegségek neveit - Ismerje a testrészek neveit Tudja írásban és szóban alkalmazni a következő nyelvtani szabályokat: - Vonzatos igék - Sich-es igék - Mellékmondati szórend

Matematika 9. évfolyam A számok sokfélesége - Számoljon racionális számokkal. - Ismerje az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalmát. - Tudjon hatványozni egész kitevőre. Mérés - Alkalmazza helyesen a hosszúság, idő, hőmérséklet, tömeg mértékegységeit. - Tegyen különbséget az űrtartalom, terület, térfogat fogalmai között. Arányosság - Ismerje az arányos mennyiség fogalmát. - Tudjon arányos osztást elvégezni. - Alkalmazza az egyenes és fordított arányosságot a gyakorlatban. Grafikonok - Tudjon halmazokat megadni, műveleteket végezni (unió, metszet,különbség) - Értéktáblázatot készítsen - Használja jól a koordináta rendszert - Ismerje fel a függvények grafikonjait, hozzárendelési szabályait (lineáris, másodfokú, abszolút érték) Pedagógiai Program 2015

106

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola - Oszlop és kördiagram készítése Kombinatorika - Tudjon logikai úton sorba rendezési és kiválasztási feladatokat megoldani - Számoljon egyszerű valószínűséget - Ábrázoljon gráfokat Geometria - Ismerje a térelemeket - Alkalmazza a sokszögekről tanult információkat (belső szög, külső szög, oldalak kapcsolata, átlók száma) - Geometriai transzformációk szerkesztése Mérés - Alkalmazza helyesen a hosszúság, idő, hőmérséklet, tömeg mértékegységeit - Tegyen különbséget az űrtartalom, terület, térfogat fogalmai között Arányosság - Ismerje az arányos mennyiség fogalmát - Tudjon arányos osztást elvégezni - Alkalmazza az egyenes és fordított arányosságot a gyakorlatban Grafikonok - Tudjon halmazokat megadni, műveleteket végezni (unió, metszet,különbség) - Értéktáblázatot készítsen - Használja jól a koordináta rendszert - Ismerje fel a függvények grafikonjait, hozzárendelési szabályait (lineáris, másodfokú, abszolút érték) - Oszlop és kördiagram készítése Kombinatorika - Tudjon logikai úton sorba rendezési és kiválasztási feladatokat megoldani - Számoljon egyszerű valószínűséget - Ábrázoljon gráfokat Geometria - Ismerje a térelemeket - Alkalmazza a sokszögekről tanult információkat (belső szög, külső szög, oldalak kapcsolata, átlók száma) - Geometriai transzformációk szerkesztése 10. évfolyam - Ismerje a számhalmazokat. - Tudja használni a műveleteket helyes sorrendben, - Ismerje a zárójel használatát - Tudja alkalmazni az oszthatósági szabályokat - Ismerje a prímszám, összetett szám, prímtényezős felbontás fogalmát - Ki tudja számolni két szám legnagyobb közös osztóját - Ki tudja számolni két szám legkisebb közös többszörösét - Ismerje a hatvány definícióját, és a hatványozás azonosságait. - Tudjon számolni normál alakkal - Ismerje az elsőfokú egyenletek megoldásának menetét. - Ismerje a négyzetgyök fogalma - Tudja alkalmazni Pitagorasz tételét - Ismerje a négyzet, téglalap, rombusz, paralelogramma, deltoid, kör területének és kerületének kiszámítását. - Ismerje a kocka, téglatest, hasáb, henger, kúp, gúla, gömb felszínének és térfogatának a kiszámítását. - Meg tudjon oldani számtani és mértani sorozatos feladatokat Pedagógiai Program 2015

107

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola 11. évfolyam A vizsgakövetelmények az előző két év követelményeit ölelik fel.

Társadalomismeret -

-

Tudjon válaszolni a forrás tartalmára vonatkozó egyszerű kérdésekre. Tudja értelmezni a magyar és az egyetemes történelem fontosabb szöveges forrásait, és megadott szempontok szerint tudjon a forrás alapján egyszerű következtetéseket megfogalmazni. Tudjon egy történelmi eseménysort, folyamatot történelmi térkép vagy térképvázlat segítségével kérdések alapján vagy önállóan bemutatni. Tudjon statisztikai táblázatok, diagramok, grafikonok, kronológiák, sematikus ábrák tartalmára vonatkozó állításokat megfogalmazni. Legyen képes a fontosabb történelmi fogalmakat meghatározás alapján felismerni. Legyen képes a fontos történelmi eseményeket sorrendbe állítani, évszámokkal, nevekkel és helyekkel összekapcsolni. Tudja a nagy történelmi korok és a kisebb korszakok sorrendjét megállapítani, jellemzőiket felsorolásból kiválasztani. Tudjon kiválasztani jelentős magyar és egyetemes történelmi személyiségeket, akik egymással kapcsolatban álltak. Legyen képes a felsorolt történelmi tényezők közül az okokat és a következményeket összekapcsolni. Legyen képes bemutatni a társadalmi csoportokat eltérő szempontok (pl. műveltség, életmód, gazdasági helyzet) szerint. Legyen képes egy-egy kiemelkedő történelmi személy életútját bemutatni, közösségformáló, társadalomalakító tevékenységét felismerni. Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellemző néhány kormányzati struktúrát.

9. évfolyam -

Magyar őstörténet Az oszmán birodalom A Rákóczi szabadságharc Az amerikai függetlenségi háború 1848. március 15. Az 1848-49-es szabadságharc A csornai csata Az első világháború A harmadik birodalom A második világháború Hidegháborús konfliktusok Az 1956 hazánkban Nagy földrajzi felfedezők Reformáció és ellenreformáció Nemzeti ünnepek Budapest Híres rábaköziek Világhírű magyarok

10. évfolyam: Pedagógiai Program 2015

108


-

Az első világháború története Az első világháború vége. Trianon Hitler, a náci politika legfontosabb jellemzői. Az ENSZ és szervezete Az Európai Unió szervezete. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A rendszerváltozás előzményei és menete. A képviselőtestület, a polgármester. A választójog Magyarországon. Nemzeti ünnepek Budapest Híres rábaköziek Világhírű magyarok

Természetismeret 9. évfolyam Mérések - Ismerje a mérés lényegét, jelentőségét, a mértékegységeket! Tudja, mi az alapmennyiség, a származtatott mennyiség, az SI-rendszer! - Tudjon becsülni! - Ismerje a tömeg- és hosszúságmérés eszközeit! - Ismerje a hőmérséklet- és időmérés egységeit! - Ismerje a Föld mozgásait, a nap, a hónap, az év, a naptár, az évszakok jelentőségét! Anyagok - Ismerje az anyag fogalmát! Tudjon különbséget tenni a szervetlen és a szerves anyag között! - Ismerje az anyagok felhasználásának módjait! - Ismerje a Kőzetek, ásványok fogalmát! - Tudja csoportosítani a kőzeteket! - Ismerje a magmás, az üledékes és átalakult kőzetek fogalmát! - Tudja mi az ásvány! - Ismerje a Föld gömbhéjas szerkezetét! - Ismerje vulkánműködés, földrengés, hegységképződés kialakulás folyamatát! - Tudja melyek a veszélyes anyagok! - Ismerje az indikátorok, kémhatás, kromatográfia, toxikus gázok, nehézfémek, gombaés baktériummérgek, szelektív hulladékgyűjtés fogalmát! - Ismerje anyagok változásának okát! - Ismerje fizikai változás, a kémiai átalakulás, az összenyomhatóság, a halmazállapot, az atomszerkezet, a periódusos rendszer, az elem, a vegyület fogalmát! - Ismerje az energiahordozó anyagokat! Ismerje a fosszilis energia-hordozók, fűtőérték, hasadóanyag, atomenergia, atomerőmű, vízerőmű, megújuló energiaforrás, napelemek fogalmát! A hőmérséklet - Tudja, mi a hőmérséklet, a reakciósebesség fogalma! - Ismerje a hőmozgás, diffúzió, endoterm és exoterm folyamat, a katalizátorok, az enzimek, a hőbontás fogalmát! - Ismerje a hőmérséklet és halmazállapot fogalmát! Pedagógiai Program 2015

109

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Ismerje a párolgás, forrás, a lecsapódás, a halmazállapot-változások szerepét! Ismerje az égés a gyors égés, a láng, a tűzgyújtás, a tűzoltás, a pirotechnikai eszközök, a lassú égés, a sejtoxidáció fogalmát! - Tudja, mi a hőtágulás, a hővezetés, hőszigetelés fogalma! - Ismerje a hőmérséklet és az élőlények kapcsolatát! - Ismerje a hőoptimum, az állandó- és változó testhőmérsékletű élőlény, a hőleadás, az ember hőérzékelése, a láz fogalmát! Elektromosság - Tudja, mi a töltés, a feszültség, az áram! - Ismerje az elektromos töltés, a transzformátor, az egyenáram, az egyenfeszültség, a váltakozó áram, az elemek, a telepek fogalmát! - Ismerje az elektromos hálózat, az elektromos berendezések szerepét! - Ismerje az áramkör, a fogyasztók, a fényforrások, a kapcsolók, az árammérő, a feszültségmérő, a biztosíték, a rövidzár, az áramütés, a villámcsapás fogalmát! - Tudja, mit jelent jelátvitel, elektromágneses és mechanikai hullám! - Ismerje a röntgen, az UV-fény, a látható fény, az infravörös és rádióhullám, az adóvevő berendezés, a hang, az ultrahang, a szem és látás, a lencsék, a fül és hallás, a zajártalom fogalmát! -

Tudja mit jelent a Bioelektromosság! Ismerje az idegrendszer, az idegsejt, az agy, a reflex, az EKG, a pacemaker működését! - Tudja mi az elektromotor, a robbanómotor! - Ismerje az autó működésének elvét! - Ismerje a mágnesesség, az elektromotor és robbanómotor működését, a periodikus mozgások, a súrlódás, a tehetetlenség fogalmát! A víz és az oldatok - Ismerje, hogyan oszlik meg a Föld vízkészlete! - Tudja, mi a sósvíz, az édesvíz, az ásványvíz, a gyógyvíz, a termálvíz, az ivóvíz, a csapadék, a felhő, a folyó, a tó, az óceán, a tenger fogalma! - Ismerje, melyek a víz fizikai tulajdonságai! - Ismerje az olvadás- és fagyáspont, a jéghegy, a párologtatás, az edénynyaláb, a gázcserenyílás, a szublimáció, a száradás fogalmát! - Ismerje a víz kémiai tulajdonságai! - Ismerje a vízbontás, a desztilláció, a pH-skála, a vízkeménység, a mosószerek, az ozmózis fogalmát! - Tudja, mi az oldat! - Ismerje a poláris-apoláris anyag, a kolloid oldat, a telített oldat, az oldhatóság, a szolgél állapot fogalmát! - Ismerje a víz biológiai jelentőségét! - Ismerje a hidroszféra, a plankton, nyílt víz, a vízfenék, a vízpart, a hínár, a rét, a liget, az eutrofizáció, az olajszennyezés fogalmát! A légkör és a levegő - Ismerje a légkör szerkezetét és a levegő összetételét! - Ismerje a sztratoszféra, az ózonpajzs, a freon, a nemesgáz fogalmát! - Ismerje az élőlények légzésének folyamatát! - Ismerje a kopoltyú, a tüdő működését! - Ismerje az aerob és anaerob folyamatokat! - Ismerje a nitrogén, a nitrifikáló és denitrifikáló baktériumok szerepét! - Tudja, mi a légnyomás! - Ismerje a levegő szilárd anyagait! - Ismerje a levegő védelmének fontosságát! -


110

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A termőföld - Ismerje a talaj keletkezésének folyamatát! - Ismerje a talaj fizikai tulajdonságait! - Ismerje a talajművelés, talajpusztulás folyamatát. Környezetünk anyagai - Figyelje meg környezetének anyagait, ismerje fel azok legjellemzőbb tulajdonságait. - Legyen képes az alapvető mérések elvégzésére. - Ismerje fel, hogy az egyes anyagok tulajdonságai hogyan befolyásolják a természetben és a mesterséges környezetben betöltött szerepét. - Tudja használni a periódusos rendszert. Anyagszerkezet - Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. - Ismerje a különböző atommodelleket. - Legyenek ismeretei a kvantumszámokról. - Tudja megkülönböztetni az atommag alkotó elemeit. Mozgástan - Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. - Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb kinematikai alapfogalmakat (pálya, út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás) - Legyen képes egyszerű kinematikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések segítségével. - Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. - Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek - érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. - Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. - Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből kiválasztani, a formulákat értelmezni. Dinamika - Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb dinamikai alapfogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, energia, munka, teljesítmény, hatásfok) - Legyen képes egyszerű dinamikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések segítségével. - Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. - Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek - érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. - Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. - Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből kiválasztani, a formulákat értelmezni. Hőtan - Ismerje a hőmérséklet fogalmát, mértékegységeit, hőmérsékleti skálákat. - Tudja a különböző halmazállapotok jellemzőit. - Tud példákat felsorolni a természetben végbemenő halmazállapot-változásokra. - El tud végezni egyszerű kísérleteket. - Ismerje a különböző anyagok hőtágulásának tulajdonságait. - Tudja helyesen használni a gázok állapotjelzőit. Pedagógiai Program 2015

111

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Ismerje a gázok állapotváltozásait. Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű Optika - Ismerje a fénytani alapjelenségeket, tükör, lencse prizma alkalmazását. - Az alapvető optikai eszközök ismerete, egyszerűbb kísérletek elvégzése. -

Informatika 9. évfolyam A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére - ismerje a számítógép és perifériái működési elveit; - ismerje a számítógép főbb egységeit, azok jellemzőit; - tudjon alapvető szervizműveleteket végrehajtatni; - ismerjen hardveres vagy szoftveres adatvédelmi megoldásokat. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére - ismerje az összetett dokumentum formázásához szükséges eszközöket; - tudjon körlevelet készíteni; - tudjon multimédiás dokumentumot készíteni; - ismerje a médiaszerkesztő programok fontosabb szolgáltatásait; - legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi vagy hétköznapi élethez kapcsolódó feladatokat megoldani, egyszerű függvényeket alkalmazni; - tudjon statisztikai számításokat végezni; - tudjon adatokból megfelelő diagramokat készíteni; - tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; - tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni; - tudja az adatbázisból nyert adatokat esztétikus, használható formába rendezni. A tanuló az infokommunikáció témakör végére - legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; - legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni; - tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat. A tanuló az információs társadalom témakör végére - ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; - ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; - ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat; - ismerje fel az informatikai eszközök használatának a személyiséget és az egészséget befolyásoló hatásait; - legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára; - ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait; A testnevelés követelményei megegyeznek a szakközépiskola 9-11. évfolyamának követelményeivel.

Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 9. évfolyam Pedagógiai Program 2015

112


Ismerje a munkavédelmi törvény általános rendelkezéseit. Tudja az állam feladatait a munkavédelemben. Legyen tisztában a munkáltatók kötelezettségeivel és velük szemben támasztott követelményekkel. Ismerje a munkavállalók kötelességeit, és jogait. Ismerje a biztonságtechnika alapjait, sorolja fel a veszélyforrásait. Termék felelősség, forgalomba hozás kritériumai. Részletezze a hegesztés biztonságtechnikai alapfogalmait, legyen tisztában a veszélyeivel. Tudja a villamos kéziszerszámok biztonságos üzemeltetésének módjait, és érintésvédelmi megoldásait. Ismertesse az alapvető feladatok a tűz észlelése esetén és a tűzoltás elvét. Soroljon fel tűzoltó eszközöket.

-

-

Munka-tűz és környezetvédelem 9. évfolyam -

Ismerje a munkáltatók munkavédelmi feladatait. Ismerje munkavállalók jogait és kötelességeit. Tudja a balesetek és megbetegedések okait, tegyen különbséget baleset és megbetegedés között. Ismerje a balesetek, ill. azok kockázatának csökkentésének módjait. Csoportosítsa és ismertesse az egyéni védőfelszereléseket. Ismerje alkalmazásukat. Tudja az elsősegély nyújtás végrehajtásának lépéseit. Tudja a tűzoltás elvét, és a teendőket tűz esetén. Ismerje a környezetvédelem területeit, szabályozási rendszerét

A fenti követelmények megegyeznek a 2+2 –es rendszerű szakiskolai képzés 11. évfolyamos követelményeivel munka-tűz és környezetvédelemből.

Mezőgazdasági munkagépek 10. évfolyam Ismerje a tápanyag visszapótlás gépeivel szemben támasztott követelményeket. Tudja azok felépítését, működését, beállítását. Képes legyen egyszerű szerkezeti ábrák elkészítésére. Istállótrágya szórás gépei Hígtrágya szóró gépek Röpítő tárcsás műtrágyázó gépek Ismerje a talajművelés gépeivel szemben támasztott követelményeket Értse az alábbi eszközök felépítését, működését, beállítását: Függesztett ekék Félig függesztett ekék Váltva forgató ekék Nehéztárcsás borona Kombinátorok Pedagógiai Program 2015

113

-

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola K Legyen tisztában a vetés, ültetés gépeivel szemben támasztott követelményekkel. Tudja a vető és ültetőgépek szerkezeti felépítését, működését, beállítását. Gabonavetőgépek Szemenkénti vetőgépek Burgonyaültető gépek Ismerje a szálastakarmány betakarítás gépeivel szemben támasztott követelményeket. Tudja azok szerkezeti felépítését, működését, beállítását. Készítsen magyarázó ábrákat. Kaszálógépek Bálázó gépek Szecskázó gépek 11. évfolyam Ismerje a gabona és kukorica betakarítás gépeivel szemben támasztott követelményeket. Tudja azok felépítését, működési elvét, beállítási lehetőségeit. Arató-cséplőgépek /gabona/ Arató-cséplőgépek /kukorica/ Arató-cséplőgép /napraforgó/ Ismerje a szárítóberendezések gépeivel szemben támasztott követelményeket Tudja az alábbi szárítók felépítését, működését. Készítsen magyarázó ábrákat. Toronyszárító Tálcás szárító Mobil szárító Ismerje a burgonya betakarító gépekkel szemben támasztott követelményeket, a tanult típusok felépítését, működését, beállítását. Készítsen egyszerű magyarázó ábrákkal. Ismerje a cukorrépa betakarító gépekkel szemben támasztott követelményeket. Az 1, 2, 3 menetes betakarítás gépeinek felépítését, működését, beállítását. A fenti követelmények megegyeznek a 2+2-es rendszerű szakiskolai képzés 11-12. évfolyamának követelményeivel mezőgazdasági munkagépek tantárgyból.

Szakmai számítások 10. évfolyam Ismerje a szakmai számításban használt: fogalmakat, jelöléseket, mértékegységeket. (SI alap és származtatott mennyiségek) Tudja az erő és a teljesítmény jelét, mértékegységeit, azok tényleges fizikai jelentését. Legyen képes az egyes mértékegységek közötti átváltásra. Ismerje a motorok jellemző paramétereit, tudja megkülönböztetni a teljesítményükre gyakorolt hatását. Tudja kiszámítani az összlöket - térfogatot, teljesítményt, talajra vitt nyomatékot, és az Erőátviteli rendszer áttételét. A fajlagos tüzelőanyag fogyasztásban kapott értékek segítségével tudja jellemezni a jármű környezetre gyakorolt káros hatásait. Tudja kiszámítani a talajművelésben használt gépcsoportok: munkaszélességeit Pedagógiai Program 2015

114

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola vonóerő igényét vontatási teljesítmény igényét a szükséges motor teljesítményt. Végezze el a műtrágya igény kiszámítását, tegyen különbséget hatóanyag igény és trágyaigény között. Képes legyen vetőmag szükségletet számolni. A fenti követelmények megegyeznek a 2+2-es rendszerű szakiskolai képzés 12. évfolyamának követelményeivel szakmai számítások tantárgyból.

Mezőgazdasági erőgépek 9. évfolyam Tudja a mezőgazdasági erőgépeket csoportosítani az alábbi szempontok szerint: - járószerkezetük szerinti csoportosítás - hajtott kerekek száma szerinti csoportosítás - mezőgazdasági erőgépek fő szerkezeti egységei. Motorok - Csoportosítsa a motorokat működési elvük szerint - Értse a négyütemű Otto-motor és négyütemű dízelmotor működését - Ismerje motorok általános szerkezeti felépítését  Ismerje a hengerfej kialakítását  Tudja a forgattyús hajtómű szerkezeti elemeit  Értse a szelephézag szükségességét és beállítását - Ismerje a motorok tüzelőanyag ellátó rendszerét - Hasonlítsa össze az Otto és dízel motor tüzelőanyag-ellátó rendszer szerkezeti felépítését, működési elvét. - Tudja a motorok kenését, és hűtését. - Ismerje az alkalmazott kenőanyagok fajtáit, valamint a hűtőfolyadékokat és a hűtési elvét. 10. évfolyam Mechanikus teljesítmény-átvitel - Ismerje a mechanikus erőátviteli rendszer szerkezeti felépítését, szerkezeti egységét feladatát. - Tudja csoportosítani a tengelykapcsolókat. - Ismerje a tárcsás tengelykapcsolók szerkezeti elemeit, azok szerepeit. - Tudja az egytárcsás száraz tengelykapcsoló működését, a nyomaték útját nyitott és zárt állásban. - Tudja csoportosítani a nyomatékváltókat, ismerje azok feladatát szerkezeti kialakítási módjait. - Ismertetni tudja az előtéttengelyes és szorzóváltók szerepét, működésé, jelentőségét - Tudja a hosszirányú és keresztirányú kiegyenlítés szükségességét. - Ismerje a véglehajtás és a TLT kialakítási módjait, szerkezeti kialakítását. - Tudja ismertetni a bolygómű felépítését, működését, alkalmazási területeit. Járószerkezet, kormányzás - Ismerje a kerekes, lánctalpas és gumihevederes járószerkezet fő méreteit, a járószerkezet és a talaj kapcsolatát, traktorok járószerkezetének szerkezeti felépítését, az egyes szerkezeti elemek szerepét. - Tudja felismerni az egyes gumiabroncsokat alkalmazott jelölésük szerint is. Pedagógiai Program 2015

115

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola - Ismerje a kerekes és lánctalpas traktorok kormányzási megoldásait. - Ismerje a hidromechanikus kormánymű működését egyenes- és ívmenetben. - Tudja a biztonságos közlekedéshez szükséges beállítási értékeket. Járművek fékezése - Tudja féktávolság fogalmát. - Tudja csoportosítani a fékszerkezeteket szerepük, szerkezeti kialakításuk és működtetési módjuk szerint. - Ismerje a pneumatikus fékszerkezeteket. - Tudja a fékek ellenőrzéséhez, beállításához, javításához szükséges előírásokat beállítási paramétereket, környezetvédelmi előírásokat. 11. évfolyam Elektromos berendezések - Tudja az elemi elektromos mennyiségek jeleit, mértékegységeit, fogalmát. - Ismerje az elektromágneses indukció elvén működő gépjárműveken alkalmazott berendezéseket. - Tudja megkülönböztetni a járművek egyes elektromos egységeit. - Ismerje az akkumulátorok típusait, felépítését, karbantartását és használatának biztonságtechnikáját. - Tudja ismertetni a toló fogaskerekes indítómotor részeit, működését. - Ismerje a generátor működését, annak szabályozási módját. - Tudjon különbséget tenni szabályozás és vezérlés között. - Ismerje az Ottó motor gyújtásának megoldási módjait. - Tudja a világító és jelző áramkörökre vonatkozó közlekedésbiztonsági előírásokat. - Legyen képes járművillamossági rajz egyszerű értelmezésére. Hidraulikus teljesítmény-átvitel - Ismerje a hidrodinamika és hidrosztatika alapelveit, legyen képes azokat megkülönböztetni egymástól. - Tudja a hidraulikus rendszerek biztonsági és környezetvédelmi előírásait. - Ismerje a hidraulikus energia átalakítók fajtáit, azok működését. - Tudja a hidraulikus munkahengerek szerepét, típusait, szerkezeti felépítését. - Legyen képes hidraulikus kapcsolási rajz olvasására és traktor hidraulikus rendszerének ellenőrzésére, karbantartására - Ismerje a mezőgazdasági erőgép emelőhidraulikájának felépítését, szerkezeti elemeit és működését.

Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek 9. évfolyam Növénytermesztési alapismeretek, a növények életműködése: - Ismerje a mezőgazdaság ágazatait. - Sorolja fel a termelésre ható élő és élettelen tényezőket. - Tudja a fény, a hőmérséklet, a csapadék szerepét a növények életében. - Ismerje a növény felépítését, és tudja a szervek feladatát. - Értse a fotoszintézis szerepét, lényegét, tegyen különbséget az autotróf és heterotróf táplálkozás között. - Különböztesse meg az ivaros és ivartalan szaporítási módokat. Talajtani alapismeretek: - Ismerje a talaj kialakulásának folyamatait. - Sorolja fel a talaj fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait. Pedagógiai Program 2015

116


Tudja a talajszövet, talajkötöttség, szerkezet, higroszkóposság, vízkapacitás, hasznos víz, holt víz, termékenység és talajérettség fogalmát. Sorolja fel a genetikai talajosztályozás főtípusait, és jellemezze az iskola vagy lakóhelye környékére legjellemzőbb talajtípusokat.

Talajművelés, tápanyag visszapótlás: - Tudja a talajművelés fogalmát, sorolja fel a talajművelés alapműveleteit. - Ismerje a szántás módjait, idejét, minőségi követelményeit. - Csoportosítsa a talajművelési rendszereket, részletezze a tavaszi vetésű növények talaj előkészítési rendszerét sok tarló-és gyökérmaradványt hagyó elővetemény után. - Tudja a N, P, K szerepét a növények életében. - Értse a tápanyag visszapótlás jelentőségét, csoportosítsa a szerves és szervetlen trágyaanyagokat. Vetés, növényápolás, betakarítás: - Sorolja fel a vetőmag értékmérő tulajdonságait. - Határozza meg a vetésforgó, vetésváltás, monokultúra fogalmát. - Tudja a fontosabb vetési módokat. - Ismerje a növényápolás célját. - Tudja az öntözési módokat, és alkalmazási lehetőségeiket. - Csoportosítsa a károkozó szervezeteket, ismerje a vegyszerek használatával kapcsolatos egészségügyi és környezetvédelmi szabályokat. - Tegyen különbséget a betakarítási módok között, ismerje a szemes termények, gyökérgumósok, szálas takarmányok, zöldségek, gyümölcsök alapvető tárolási módjait. 10. évfolyam Kalászos gabonák termesztése: - Kalászos gabonák jellemzése (felépítés, fejlődés, jelentőség) - Részletezze az őszi búza termesztését. (éghajlat és talajigény, elővetemény, talaj előkészítés, tápanyag utánpótlás, vetés, növényápolás, betakarítás, tárolás) A kukorica termesztése Hüvelyesek termesztése: - Hüvelyesek közé tartozó fontosabb termesztett növényeink, jelentőségük a növényi sorrendben, hasznosításuk - Ismertesse a borsó termesztését. (éghajlat és talajigény, elővetemény, talaj előkészítés, tápanyag utánpótlás, vetés, növényápolás, betakarítás, tárolás) Ipari növények: - Nevezzen meg hazánkban termesztett ipari növényeket, felhasználásukat, hasznosítási lehetőségeiket. - Részletezze a repce termesztéstechnológiáját. Évelő pillangósok: - Pillangós virágú szálas takarmányok főbb jellemzői, jelentősége, fejlődése, tartósítási lehetőségei Gyökérgumósok: - A gyökérgumósok jelentősége, a cukorrépa termesztéstechnológiájának részletezése Gazdálkodási ismeretek: - Ismerje a gazdálkodási alapfogalmakat (piac, kereslet, kínálat, vállalkozás, ráfordítás, hozam, termelési érték, termelési költség, árbevétel, jövedelem)


117


Különböztesse meg a gazdasági társaságok típusait. Ismerje a vállalkozás megkezdéséhez és megszűntetéséhez szükséges teendőket. Csoportosítsa a gazdálkodás feltételeit.

11. évfolyam Egyéb termesztéstechnológiák: - Ismerje a rétek és legelők növényállományát, a gyepek használatát. - Ismerje a zöldségek és gyümölcsök főbb csoportjait. Ismerje a termesztő berendezések szerepét a zöldségtermesztésben. Tudja a történelmi borvidékeket. Ismerje a szőlőtőke felépítését, részeit. Állattenyésztési ismeretek: - Különböztesse meg az emlősök legfontosabb testtájait. - Sorolja fel a belső és külső értékmérő tulajdonságokat. - Tudja az ivarérettség és tenyészérettség közti különbséget, ismerje az ivarzás jeleit, és a termékenyítés módjait. - Tudja a takarmányok főbb csoportjait. Ismerje a különböző etetési és itatási módokat. Ismerje a takarmányok táplálóanyag-tartalmának arányait: energia-fehérje arány, fehérje %, energiakoncentráció, valamint a takarmányok értékesülésének főbb mutatóit: fajlagos takarmányfelhasználás, energiaértékesülési %, fehérjeértékesülési %. - Tegyen különbséget az életfenntartó és a termelés táplálóanyag szükséglete között. Ismerje a takarmányadagok összeállításának elveit. - Különböztesse meg a szarvasmarha hasznosítási típusait. - Ismerje a sertéstartási technológiákat, és a hízlalást. - Ismerje a hazánkban tenyésztett fontosabb lófajtákat, a lóhasználat módjait. - Ismerje a baromfitartásban alkalmazott technológiákat, valamint a keltetés technológiáját.

Szakmai alapozó ismeretek 9. évfolyam -

Adott szöveget írjon át szabványírással. Ismerje a rajzeszközöket és használatukat, és a méretmegadást, valamint azok követelményeit. Tudjon síkalapú testeket lerajzolni. Ismerje a metszetek fajtáit, alkalmazási területeit és támassza alá példákkal. Csoportosítsa az ipari anyagokat és ismerje alkalmazási területeiket. Tudja bemutatni a vasfémek tulajdonságait és alkalmazási területeit Tudja a vasgyártás lépéseit, ismerje az alap és segédanyagait, valamint a nagyolvasztó termékeit. Értse az acélgyártás célját és az acélgyártási eljárások közötti különbséget. Ismerje az acélok ötvözését és az ötvöző anyagok hatását. Mutassa be az öntöttvasak gyártását és alkalmazási területeit. Csoportosítsa az acélokat alkalmazási területek szerint és ismerje jelölésüket. Mutassa be és ismertesse acélok hőkezelését, céljait és szakaszait. Tegyen különbséget a lágyítás, edzés és nemesítés között. Mutassa be és ismertesse a könnyűfémeket és azok ötvözeteit. Tudja az alumínium gyártás lépéseit. Hasonlítsa össze a magnézium és titán tulajdonságait és alkalmazási területeit a mezőgazdaságban. Pedagógiai Program 2015

118


Ismerje a fontosabb színesfémeket és ötvözeteiket (réz, ón, ólom, horgany). Mutassa be a nem fémes gépészeti anyagokat (kerámiák, műanyag, fa). Ismerje a fa tulajdonságait és felhasználási területeit. Csoportosítsa a műanyagokat. Ismerjen a mezőgazdaságban alkalmazott természetes és mesterséges alapú műanyagokat. Ismerje a természetes gumi gyártását és alkalmazási területeit.

Gépjavítás: (2+2-es rendszerű szakképzés) 11. évfolyam Alkatrész javítástechnológiák elméleti alapjai: -

Ismerje a gépjavítás és felújítás fogalmát, és a javítás műveleti sorrendjét. Tudja a gépek és gépalkatrészek tisztítási eljárásait. Ismerje a ragasztás technológiáját és a célszerű kötési módokat. Legyen tisztában a törött repedt alkatrészek, gépvázak hegesztéssel történő javításában. Ismerje a kopott alkatrészek hegesztéssel, fémszórással, műanyag feltöltéssel történő javítását. Tudja a kötőgépelemek jellemző hibáit és javítását. Értse a furatos meghibásodott alkatrészek javítását Tegyen különbséget a sima és lépcsős tengelyek jellemző hibái és javítása között. Ismerje a sikló és gördülőcsapágyak jellemző hibáit javítását szerelési módjait Tudja a szíjhajtások meghibásodását javítását szerelését. Ismerje lánchajtások jellemző meghibásodását javítását szerelését. A csövek csőszerelvények tömítések jellemző hibái, javítása, szerelése. Tudjon egyszerű furatos alkatrészről metszeti rajzot készíteni. Végezze el lépcsős tengelyről méretezett tűrésezett alkatrész rajzolását. Tudjon rajzolni perselyt és tengelyt tűrésezett méretekkel szilárd, valamint laza illesztéshez. Képes rajz kiegészítésre, metszet kijelölésre és méretezésre.

12. évfolyam Mezőgazdasági gépkarbantartási , javítási , üzemeltetési feladatai: -

Tudja a gépüzemfenntartás tevékenységeit, a napi és az időszakos karbantartás műveleteit, szervezését. Ismerje a gépjavítás és a tárolás műveleti sorrendjeit, a gépkönyv műszaki tartalmát. Tegyen különbséget a hengertömb és a forgattyús hajtómű jellemző hibái és javítása között. Ismerje a hengerfej és a vezérmű javítását. Ismerje a dieselmotor hűtő és kenési rendszerének szerelését és javítását. Értse a dieselmotor tüzelőanyag ellátó berendezés javítását szerelését. Tudja a felújított motor bejáratását. Ismerje az erőátviteli szerkezet javítását /tengelykapcsoló, váltó, kiegyenlítőmű/. Értse a hidromechanikus és hidraulikus kormányberendezések javítását. Ismerje az akkumulátor és generátor kezelését szerelését. Tudja az indítómotor ellenőrzését karbantartását. Ismerje a talajművelő gépek jellemző hibáit és javítását. Ismerje a vetés gépeinek jellemző hibáit és javítását. Pedagógiai Program 2015

119


A kaszálógépek jellemző hibáinak és javításának ismerete. A bálázó gépek jellemző hibáinak és javításának ismerete. Tudja az aratócséplőgépek, valamint adaptereik jellemző hibáit és javítását. Ismerje a szecskázó gépek jellemző meghibásodását javítását. Az állattartás gépeinek jellemző meghibásodásai, javítása.

Mezőgazdasági erőgépek: (2+ 2-es rendszerű szakképzés) 11. évfolyam Belsőégésű motorok szerkezettana - Tudja csoportosítani a belsőégésű motorokat. - Ismerje a 4 ütemű motorok működését, fő szerkezeti egységeit. - Tudja a forgattyús hajtómű felépítését, részeit. - Ismerje a vezérlés szerepét, kialakítási módjait. - Tudja a szelephézag szükségességét, a rossz szelephézag következményeit. - Tudja összehasonlítani az Ottó motort a diesel motorral Tüzelőanyag ellátó rendszer - Ismerje a tüzelőanyagok jellemzőit. - Ismerje a külső és a belső keverékképzés közti különbséget. - Ismerje az elemi karburátor működési elvét. - Legyen képes összehasonlítani a befecskendező rendszereket. - Tudja a diesel tüzelőanyag ellátó rendszer kialakításának szerkezeti elemeit, azok működését. - Ismerje az állandólöketű soros adagoló működését, szabályozási módját. - Ismerje az elektronikusan vezérelt diesel befecskendező rendszereket. Motorok Hűtése - Ismerje a léghűtés kialakításának módjait - Ismerje a folyadékhűtés szerkezeti elemeit, kialakítási módjait. - Tudja a termosztát szerepét. - Ismerje a hűtőfolyadékkal szemben támasztott követelményeket, kiválasztási szempontjait. - Tudja összehasonlítani a különböző megoldásokat. Motorok kenése - Tudja a kenés szükségességét, a súrlódás egyes eseteit. - Ismerje a kenőanyagok jellemző tulajdonságait, kiválasztási szempontjait. - Ismerje a szivattyús nyomó olajozás szerkezeti elemeit, azok szerepét. - Tudja ismertetni az alkalmazott szivattyúk fajtáit. - Ismerje a kenőanyagok használatával járó munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat. Mechanikus teljesítmény-átvitel - Ismerje a mechanikus erőátviteli rendszer szerkezeti felépítését, szerkezeti egységét feladatát. - Tudja csoportosítani a tengelykapcsolókat. - Ismerje a tárcsás tengelykapcsolók szerkezeti elemeit, azok szerepeit. - Tudja az egytárcsás száraz tengelykapcsoló működését, a nyomaték útját nyitott és zárt állásban. - Tudja csoportosítani a nyomatékváltókat, ismerje azok feladatát szerkezeti kialakítási módjait. - Ismertetni tudja az előtéttengelyes és szorzóváltók szerepét, működésé, jelentőségét - Tudja a hosszirányú és keresztirányú kiegyenlítés szükségességét. - Ismerje a véglehajtás és a TLT kialakítási módjait, szerkezeti kialakítását. Pedagógiai Program 2015

120


Tudja ismertetni a bolygómű felépítését, működését, alkalmazási területeit.

12. évfolyam Hidraulikus teljesítmény-átvitel - Ismerje a hidrodinamika és hidrosztatika alapelveit, legyen képes azokat megkülönböztetni egymástól. - Tudja a hidraulikus rendszerek biztonsági és környezetvédelmi előírásait. - Ismerje a hidraulikus energia átalakítók fajtáit, azok működését. - Tudja a hidraulikus munkahengerek szerepét, típusait, szerkezeti felépítését. - Legyen képes hidraulikus kapcsolási rajz olvasására és traktor hidraulikus rendszerének ellenőrzésére, karbantartására - Ismerje a mezőgazdasági erőgép emelőhidraulikájának felépítését, szerkezeti elemeit és működését. Járószerkezet, kormányzás - Ismerje a kerekes, lánctalpas és gumihevederes járószerkezet fő méreteit, a járószerkezet és a talaj kapcsolatát, traktorok járószerkezetének szerkezeti felépítését, az egyes szerkezeti elemek szerepét. - Tudja felismerni az egyes gumiabroncsokat alkalmazott jelölésük szerint is. - Ismerje a kerekes és lánctalpas traktorok kormányzási megoldásait. - Ismerje a hidromechanikus kormánymű működését egyenes- és ívmenetben. - Tudja a biztonságos közlekedéshez szükséges beállítási értékeket. Járművek fékezése - Tudja a féktávolság fogalmát. - Tudja csoportosítani a fékszerkezeteket szerepük, szerkezeti kialakításuk és működtetési módjuk szerint. - Ismerje a pneumatikus fékszerkezeteket. - Tudja a fékek ellenőrzéséhez, beállításához, javításához szükséges előírásokat beállítási paramétereket, környezetvédelmi előírásokat. Alváz felépítmény, vonó-, függesztő- és emelő szerkezetek - Ismerje az erőgépek alvázmegoldásait. - Önhordó alváz felépítése, kialakítása. - Tudja az erőgép és munkagép összekapcsolás módjait. - A hárompont-függesztés részei, kialakítása, szerepe. - Ismerje és tartsa be a balesetvédelmi előírásokat. - Tudja az erőgép vontatásra alkalmas eszközeinek ismeretét Elektromos berendezések - Tudja az elemi elektromos mennyiségek jeleit, mértékegységeit, fogalmát. - Ismerje az elektromágneses indukció elvén működő gépjárműveken alkalmazott berendezéseket. - Tudja megkülönböztetni a járművek egyes elektromos egységeit. - Ismerje az akkumulátorok típusait, felépítését, karbantartását és használatának biztonságtechnikáját. - Tudja ismertetni a tolófogaskerekes indítómotor részeit, működését. - Ismerje a generátor működését, annak szabályozási módját. - Tudjon különbséget tenni szabályozás és vezérlés között. - Ismerje az Ottó motor gyújtásának megoldási módjait. - Tudja a világító és jelző áramkörökre vonatkozó közlekedésbiztonsági előírásokat. - Legyen képes járművillamossági rajz egyszerű értelmezésére.

Mezőgazdasági gépek diagnosztikája (2+2-es rendszerű szakképzés) Pedagógiai Program 2015

121

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola 12. évfolyam -

-

-

Ismerje a diagnosztika alapfogalmait, ezen belül a gépjárművek diagnosztikai eljárásait. Tudjon a diagnosztika elvégzéséhez eszközt és megfelelő technológiát választani. Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatra, eszközökre, technológiára vonatkozó dokumentációt (technológiai előírások, műveletterv, műveleti utasítás, műszaki leírás, gépkönyv stb.) Tudjon mérési jegyzőkönyvet készíteni és a mérési eredményekből javítási javaslatot tenni. Legyen képes ellenőrizni a gépet a diagnosztikai rendszeren keresztül. Tudjon üzemi paramétereket kiolvasni, hibatárolót törölni, motort vizsgálni. Ismerje a motortömítettség vizsgálatának módszereit. Hidraulikus rendszereket vizsgálni. Ismerje a nyomás és térfogatáram mérését. Elektronikai rendszert vizsgálni. Biztonságosan tudja használni a multimétert. Teljesítmény-átviteli rendszert vizsgálni. Ismerje a TLT fordulatszámának állítását. Futómű- rendszert vizsgálni. Ismerje a kerékösszetartás fontosságát, annak beállítási módját. Fékrendszert vizsgálni. Ismerje a pneumatikus fékek üzemszerű működésének ellenőrzését.

Gépelemek: (2+2) 11. évfolyam - Ismerje az alábbi gépelemek feladatát, tudja a gépelemmel szemben támasztott követelményeket. - Ismerje az alábbi gépelemek csoportosítási lehetőségeit, feladatát, alkalmazását, gyártását. - Készítsen egyszerű ábrákat. - Oldható kötő gépelemek:  reteszkötés  ékkötés  csavarkötés - Oldhatatlan kötő gépelemek:  hegesztés  forrasztás  szegecselés - Egyéb gépelemek:  tengelyek  siklócsapágyak  gördülő csapágyak  fogaskerekek

Vállalkozási és gazdálkodási ismeretek (2+2) 12. évfolyam


122


Ismerje a gazdálkodással kapcsolatos alapfogalmakat (gazdaság, gazdálkodás, piac, verseny, vállalkozás, vállalkozó). Hasonlítsa össze az egyéni és társas vállalkozások jellemzőit. Ismerje a mezőgazdasági vállalkozásokat érintő jogi szabályokat, rendelkezéseket. Ismerje a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseket, szabályozásokat. Mutassa be a társadalombiztosítási szabályozásokat. Ismerje a pénzfelvétellel, pénzforgalommal kapcsolatos szabályokat (hitelezés, készpénzes fizetési módok, készpénz nélküli fizetési módok). Ismerje az adózással kapcsolatos fogalmakat, szabályokat. Tudja a számvitellel kapcsolatos feladatokat, szabályokat. Tervezzen meg egy üzleti vállalkozást. Ismerje a marketing feladatát, tevékenységét.

Mezőgazdasági alapismeretek (2+2) 11. évfolyam Éghajlattani ismeretek: - Jellemezze Magyarország éghajlati körzeteit. Agrometeorológiai ismeretek: - Értse az idő, időjárás az éghajlat egymáshoz való viszonyát, definiálja az agrometeorológia fogalmát. Talajtan: - Ismerje a talaj kialakulása során lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai mállási folyamatokat. Értelmezze a talaj fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait. - Csoportosítsa és jellemezze a hazai talajok főbb típusait. - Ismerje a talajjavítás fogalmát, jelentőségét, a fizikai, kémiai, biológiai talajjavítás lényegét. Definiálja a talajvédelem, az erózió, a defláció és a belvíz fogalmát. Talajművelés: - Különböztesse meg a talajművelési alapműveleteket. Ismerje a talajművelő eszközök munkáját. Tápanyag utánpótlás: - Jellemezze a szerves és műtrágyákat, ismerje azok csoportjait. - Ismerje a trágyakezelés módjait. - Legyen tisztában a trágyázás agrotechnikai követelményeivel. - Végezzen egyszerű számításokat a trágyaszükséglet kiszámítására. A gazdasági állatok rendszerezése: - Ismerje a faj, fajta, tenyészet, típus, vonal fogalmát. - Tudja csoportosítani a fajtákat hasznosítás és kialakulás szerint. A gazdasági állatok értékelése: - Sorolja fel a külső és belső értékmérő tulajdonságokat. - Mutassa be a kondíció, színeződés, ivarjelleg, konstítúció, növekedés fejlődés,termelőképesség, termékenység, szaporaság jellemzőit. A tenyésztési eljárások bemutatása: - Különböztesse meg a fajtatiszta és keresztezéses tenyésztési eljárásokat, és azok módjait. - Ismerje a tenyészállat előállító és haszonállat előállító keresztezéseket, tudja ábrázolni azokat. Gazdasági állatok szaporítása: - Tegyen különbséget az ivarérettség, tenyészérettség között. - Ismerje az ivarzás tüneteit. Pedagógiai Program 2015

123

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Ismerje az ivarzás rendellenességeit. Tudja a párosítás, pároztatás fogalmát. Jellemezze a pároztatási módokat. Mutassa be a mesterséges termékenyítés szakaszait. Sorolja fel az ellés szakaszait, az újszülött és anya ápolásával kapcsolatos feladatokat. Elhelyezés, ápolás: - Ismerje az elhelyezéssel szemben támasztott követelményeket. - Értse a különböző tartásmódok előnyeit, hátrányait. - Tegyen különbséget a folyamatos és időszakos ápolási feladatok között. - Legyen tisztában azok szerepével az állattenyésztésben. -

12. évfolyam A talajművelés: - Különböztesse meg a talajművelés eljárásait. Ismerje a talajművelő eszközök munkáját. Jellemezze a szántást ideje, módja, mélysége szerint, ismertesse a vele szemben támasztott követelményeket. - Ismerje a talajművelési rendszer fogalmát, csoportosítási lehetőségeit. A növények szaporítása: - Ismerje a vetőmag értékmérő tulajdonságait. - Ismerje a szántóföldi és kertészeti növények ivaros és ivartalan szaporítási módjait. - Tudja a fontosabb vetésmódokat, értse a vetés agrotechnikai követelményeit. A növények ápolása: - Értse a növényápolás célját, feladatait. - Csoportosítsa a növényeket károsító szervezeteket, példákkal támassza alá. - Csoportosítsa a növényápolás legfontosabb módszereit. - Ismerje a szántóföldi és kertészeti növények ápolásának szükségességét. A növények betakarítása, tartósítása, tárolása: - Ismerje a legfontosabb gazdasági növényeink betakarításának idejét és módszereit, tárolási és tartósítási lehetőségeit. A takarmányok kémiai összetétele: - Ismerje a takarmányokat felépítő anyagokat: víz- és szárazanyag-tartalom, szervetlen anyagok, szerves anyagok (nitrogén tartalmú anyagok, zsírok, nyersrost, nitrogénmentes kivonható anyagok, járulékos anyagok. A takarmányozás elméleti alapjai: Tudja a takarmányok főbb csoportjait. - Ismerje a különböző etetési és itatási módokat. - Ismerje a takarmányok táplálóanyag-tartalmának arányait: energia-fehérje arány, fehérje %, energiakoncentráció, valamint a takarmányok értékesülésének főbb mutatóit: fajlagos takarmányfelhasználás, energiaértékesülési %, fehérjeértékesülési %. - Tegyen különbséget az életfenntartó és a termelés táplálóanyag szükséglete között. Szakmai gyakorlati tárgyakból a követelmények nem teljesítése, valamint a foglalkozások időkeretének 20%-át meghaladó hiányzás évfolyamismétlést von maga után, kivéve, ha a tanuló a hiányzó teljes óraszámot pótolni tudja. Ebben az esetben osztályzatát a pótló gyakorlatokon kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani. A gyakorlatok látogatása alól a magántanuló sem menthető fel. A szakmai gyakorlati tárgyak követelményei teljes egészében megegyeznek a helyi tantervben foglaltakkal. Pedagógiai Program 2015

124


Vizsgarészek Szakközépiskola Magyar irodalom Magyar nyelv Német nyelv Angol nyelv Matematika Történelem, társ. és állampolgári ismeretek Fizika Biológia, egészségtan Kémia Földrajz Ének- zene Informatika Testnevelés és sport Munkahelyi egészség és biztonság Géprajz, gépelem, mechanika Anyagismeret Agrárműszaki erőgépek Mezőgazdasági munkagépek Mgi. gépek üzemeltetése Mezőgazdasági ismeretek Vállalkozási ismeretek Szakmacsoportos alapozó elmélet (gépészet) Szakmacsoportos alapozó elmélet (informatika) Szakmacsoportos alapozó elmélet (közgazdaság-marketing) Közgazdasági alapismeretek Mezőgazdasági alapismeretek Rajz és vizuális kultúra Társadalomismeret és etika

Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Gyakorlati vizsga Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga

Szakiskola Pedagógiai Program 2015

125

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Kommunikáció magyar nyelv és irodalom Német nyelv Matematika Társadalom ismeret Természetismeret Informatika Testnevelés Munkahelyi egészség és biztonság Munka-tűz és környezetvédelem Mezőgazdasági munkagépek Szakmai számítás Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági és gazdálkodási alapismeretek Szakmai alapozó ismeretek Vállalkozási és gazdálkodási ismeretek Gépelemek Gépjavítás Mezőgazdasági alapismeretek

Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga Gyakorlati vizsga Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga

A vizsga értékelése: Közismeretes tárgyak: Az osztályzatok megállapítása a vizsgán elért százalékos teljesítmény (az elért pontoknak megfelelően) alapján történik, az alábbiak szerint: 0- 24 % elégtelen 25- 39 % elégséges 40- 59 % közepes 60- 79 % jó 80-100 % jeles Szakmai tárgyak vizsgái esetén a teljesítmény értékelése, az osztályzatok megállapítása a következő: 0- 50 % elégtelen 51- 60 % elégséges 61- 70 % közepes 71- 80 % jó 81-100 % jeles Pedagógiai Program 2015

126

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Az írásbeli és gyakorlati vizsgák elérhető pontszámát nem konkretizáljuk. Az elérhető maximális pontszámot a szaktanár állapítja meg. Szóbeli vizsgáknál az elérhető maximális pont 50 pont (az idegen nyelvek kivételével). A tanuló pontjainak megállapítása az alábbi szempontok alapján történik: Tartalom: 30 pont Logikai felépítés: 10 pont Szaknyelv használata, kommunikáció: 10 pont Idegen nyelv értékelése: Az írásbeli vizsgán elérető pontszámot a szaktanár határozza meg. A szóbeli vizsgán elérhető maximális pontok száma: 33 pont. Értékelési szempontok: Tartalom: 12 pont Nyelvhelyesség: 9 pont Szókincs: 9 pont Beszédtempó, kiejtés: 3 pont Az osztályzat megállapítása az írásbeli és szóbeli vizsgán elért pontok összegzése után a százalékos teljesítmény alapján történik.

Jogorvoslati lehetőségek: A tanuló, a szülő, a diákönkormányzat az iskola döntése vagy intézkedése ellen eljárást indíthat.  Ha az érintett úgy gondolja, hogy egyéni érdeksérelem érte, akkor felül bírálati kérelmet nyújthat be. Kivétel ez alól a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése. Ha azonban a minősítés nem a pedagógiai programban meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba ütközik, úgy eljárás indítható a magatartás, a szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is. A kérelem benyújtásának határideje a tudomásul vételtől számított 15 nap. A kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani. A felül bírálati kérelmet a nevelőtestületből választott legalább háromtagú bizottság vizsgálja meg.  Ha az érintett jogszabálysértésre hivatkozik, akkor törvényességi kérelemmel élhet. A törvényességi kérelmekről, továbbá a tanulói jogviszonnyal és a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatosan benyújtott kérelmekről a fenntartó képviselője, hoz másodfokú döntést. Az eljárást megindító kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani a fenntartóhoz címezve.

9. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 9.1. A belépés feltételei Az szakközépiskolai képzésbe a 8. illetve a 12. évfolyam sikeres elvégzése után lehet belépni, szakiskolába pedig a 8. évfolyam valamint a hídprogram elvégzését követően A jellemző belépési pont a 9. évfolyam. A belépés további feltétele minden képzési típus esetén az egészségügyi alkalmasság. Pedagógiai Program 2015

127

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Az iskola alapelveivel összhangban az iskolába lépés feltétele a 8. évfolyam eredményes elvégzése. Az iskolában oktatott szakmacsoportok iránti érdeklődőkre számít függetlenül attól, hogy milyen szintű végzettség megszerzését célozza meg a jelentkező. A tanulók eltérő érdeklődését, szándékát, szakmaválasztását és képességét az iskola a csoportképzésben, az osztályba soroláskor veszi figyelembe. Szakképző évfolyamok A technikus képzésben a szakképző évfolyamokra lépés feltétele a 12. évfolyam eredményes elvégzése és a sikeres érettségi vizsga megszerzése. A tanuló sikertelen érettségi vizsga esetén is folytathatja szakképző évfolyamon tanulmányait, de a 13. évfolyam első félévének utolsó napjáig sikeres érettségi vizsgát kell tennie, ellenkező esetben tanulói jogviszonya megszűnik. Amennyiben a tanuló más szakmacsoportban tanult az érettségi vizsga letételéig, a technikus képzés 2 évfolyamos lesz számára. Ha a szakképző évfolyamra jelentkezett tanuló nem iskolánkban folytatta közismeretes tanulmányait, felvételét, átvételét tárgyév február 15-től kérheti a következő tanévre. A továbblépés szakaszhatára a tanév. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 

Az iskola magasabb évfolyamára az a tanuló léphet, aki helyi tantervekben meghatározott minimumkövetelményeket minden tantárgyból teljesítve, legalább elégséges év végi osztályzatot kapott.  Ha a tanuló a tanév végén valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott (maximum 3 tárgy), az augusztus végén megszervezett javítóvizsgán elért legalább elégséges osztályzat a feltétele a magasabb évfolyamra lépésének.  A magasabb évfolyamra lépéshez osztályozó vizsgán kell legalább az elégséges szintet elérnie annak a tanulónak, aki Tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget, Mulasztásai miatt nem osztályozható, Az igazgató felmentette valamely tanórai foglalkozáson való részvétel alól, A helyi tantervben nem szereplő tantárgyat másik iskolában vendégtanulóként tanul. Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki: a tanév végén legfeljebb három tantárgyból megbukott, sikertelen osztályozó, vagy különbözeti vizsgát tett, illetve az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Az a tanuló, aki gyakorlatból bukott, évfolyamot ismételni köteles. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból sikeres előrehozott érettségi vizsgát, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette, az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgyból mentesíthető a tárgy tanulása illetve az óra látogatása alól, ha azt kérelmezi. Pedagógiai Program 2015

128


10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) minimum 20-30 percet vegyen igénybe egy-egy tantárgyból. A otthoni napi felkészülési idő legalább 1-1,5 óra legyen. Hétvégére adott írásbeli és szóbeli feladatok mennyisége minden tantárgyból minimális legyen, hogy a tanuló megfelelő módon regenerálódni tudjon, a házi feladatot a szaktanár határozza meg, és kéri számon.

11. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 11.1. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, • tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi (4,2 átlag), szorgalmas és példamutató magatartást tanúsít, • eredményes kulturális tevékenységet folytat, • kimagasló sportteljesítményt ér el, • a közösségi életben tartósan részt vesz, jó szervező, irányító tevékenységet végez, • versenye(ke)n vett részt és sikeresen szerepelt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. A jutalmazás elveit a házirend részletesen tartalmazza. Az iskolában - a tanév közben - elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi, vagy közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért kiemelkedő közösségi munkáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az a végzős tanuló, aki iskolai tanulmányai során kimagasló tanulmányi, verseny eredményt ért el, Csorna város érdemes diákja kitüntetésben részesülhet.


129

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

11.2. Magatartás és szorgalom értékelése Félévkor és a tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minősítését az osztályfőnök, az osztálygyűlés és az osztályban tanító tanárok, szakoktatók, diákotthoni nevelők véleményének meghallgatásával állapítja meg. Véleményeltérés esetén a nevelőtestület az osztályozó értekezlet keretében határoz. 5 példás 4 jó 3 változó 2 rossz osztályzatokkal történik. A magatartás minősítésére négy fokozatot kell használni. Figyelembe véve az igazolatlan mulasztások és fegyelmi büntetések mértékét is. A magatartás osztályzatok megállapításának szempontjai Példás (5) a tanuló magatartása, ha társainak példát mutat, azaz segíti a tanár munkáját, osztálytársait, körülményeihez és képességeihez mérten példát mutat a tanulásban is. (Nem lehet példamutató az, aki megbukott.) Aktivitás jellemzi (pl. részt vesz versenyeken, bekapcsolódik a közösségi rendezvényekbe, osztályfőnöki foglalkozásokra készül, stb.) Az iskola házirendjének előírásait megtartja és tanulótársait is a követelmények megtartására ösztönzi. Az elbírált tanulmányi időszakban igazolatlan mulasztása, figyelmeztetése, intése, fegyelmi büntetése nincs. Jó (4) a tanuló magatartása, ha szívesen vesz részt a közösség érdekében, bár annak alakítására befolyást nem gyakorol. A közösség érdekei ellen nem vét, az iskola házirendjének követelményeit megtartja. Az elbírált tanulmányi időszakban nincs igazolatlan mulasztása (v. 1 vagy 4 igazolatlan mulasztása van) és legfeljebb figyelmeztetésben részesült. Változó (3) a tanuló magatartása, ha a házirend előírásait több alkalommal megszegi. Az elbírált tanulmányi időszakban 5-9 óra igazolatlan mulasztása van, illetve intésben részesült. Rossz (2) a tanuló magatartása, ha szándékosan árt a közösségnek vagy demoralizálja társait. A házirendet rendszeresen vagy súlyosan megszegi. Az elbírált tanulmányi időszakban 10 órát meghaladó igazolatlan mulasztása van, illetve megrovásban vagy fegyelmi büntetésben részesült. A magatartási érdemjegyet a tantárgyi osztályzatoktól függetlenül kell megállapítani. A különböző színterekről származó információkon belül alapvetőnek mindig az iskolai házirendben foglalt követelmények teljesítését kell tekinteni. A fentiekkel összhangban a tanuló magatartásának osztályzata az adott félévben írásbeli figyelmeztetés esetén legfeljebb (4) jó, intés esetében legfeljebb (3) változó, fegyelmi eljárás alapján kiszabható büntetések esetén (2) rossz lehet. Pedagógiai Program 2015

130

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A szorgalom osztályzatok megállapításának szempontjai Példás (5) a tanuló szorgalma, ha a tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, ennek érdekében céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Kötelességteljesítése kifogástalan, a tanítási órákra és gyakorlati foglalkozásokra való felkészülésben, otthoni munkájában - képességeihez és körülményeihez mérten - odaadást tanúsít. Minden tantárgyban elvégzi a kapott feladatait, van határozott érdeklődése és ebben az irányban önkéntesen többletfeladatokat is vállal. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha iskolai, munkahelyi és otthoni munkáját, a kapott feladatokat elvégzi, vállalt kötelezettségeit teljesíti, de képessége és körülményei alapján többre volna képes. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai, munkahelyi és otthoni munkájában csak időnként tanúsít igyekezetet, a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Ha a tanuló körülményei ezt indokolják 1-2 tárgyból való bukás esetén a szorgalom még lehet változó (3). Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, kötelességeit gyakran elmulasztja. 3 vagy több tantárgyból történő bukás esetén a tanuló szorgalma csak hanyag (2) lehet.

12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek. Az emberi motorikus képességek fejlesztése, fejleszthetősége Az emberi mozgásteljesítmények biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formáikban mérhetők. A testnevelés és sport saját modelljében a különböző életkori és teljesítményszakaszokban a motorikus fejlettség szintjére keresi a választ. A szakemberek a motorikus képességek fejlődésének tanulmányozásához légfőbb faktorként: a kondicionális képességek, és a koordináció vizsgálatát jelölik meg. A motorikus képességek fejlődését, fejlesztését befolyásoló legfőbb tényezők a biológiai fejlődés/érés, és a sokoldalú általános és speciális fizikai képzés. A motorikus képességek színvonala függ: az adottságoktól (öröklött fiziológiai, biológiai, testi adottságok), és a gyakorlástól. A motoros képességek, tehát adottságokra épülnek és tevékenység közben, gyakorlás folyamán fejlődnek. A biológiai érés során a szervrendszerek eltérő ütemű fejlődést mutatnak, s ennek következtében az egyes életkorokban a képzésben, a sportbeli felkészítésben más és más képesség, vagy tulajdonság fejlődése/fejlesztési lehetősége kerül előtérbe. Azokat a testnevelés és sport szempontjából legfogékonyabb időszakokat, amikor a szervrendszeri funkciók különösen érzékenyen válaszolnak a külső ingerekre a "fejlesztési optimum" szakaszának, vagy az un. szenzitív időszaknak nevezzük. A teljes érettség elérésével - a felnőtt kor kezdetén, amikor a kronológiai és biológiai életkor Pedagógiai Program 2015

131

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola között a legkisebb az eltérés - a motorikus fejlettség (a koordinációs és kondicionális képességek) színvonala eléri az egyénre jellemző felnőttkori szintet.

12.1. Egészség - fizikai fittség - általános fizikai teherbíró-képesség Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismert megfogalmazása szerint: az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota, amely nemcsak a betegség és más testi - lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az egészségre (az egészséges létezéshez), a lehető legteljesebb jó közérzetre. A gyakorlatban, az egészségesnek mondható emberek között szervi elváltozás ugyan még nem mutatható ki, de a fizikai terhelhetőség, a fizikai fitness szint szempontjából jól mérhető különbségek mutatkoznak. E különbségek felfedése, a pillanatnyi edzettségi állapot meghatározása szükséges az egyes kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az optimális "se több, se kevesebb" egyénre szabott napi, heti, ... mozgásmennyiség összeállításához. A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai fitness legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki. Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente egy alkalommal történik a tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése (NETFIT).

12.2. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. - Minőségellenőrzés (Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése). - Minőségbiztosítás (Minden fiatal - képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával - úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitness szint "megkívántság", vagy "kell" értékét elérje és megtartsa). - Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. (A fizikai fittség méréshez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig gyakoroltatása). Az egészségügy területén - Az iskola orvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, - az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, (kardiorespitratórikus állóképesség, általános testi izomerő, vagy gyengeség) segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A primér prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos-pedagógus együttműködés.

12.3. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének lehetőségei Erőnléten az egyén fizikai, pszichikai összetevőjét értjük, amelyet mindenekelőtt az Pedagógiai Program 2015

132

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola állóképesség, az erő és a gyorsaság, a velük kapcsolatos pszichikai tulajdonságok határoznak meg. Az erőnlét két legfőbb teljesítmény-meghatározó tényezője tartalmi és metodikai szempontból a koordinációs és a kondicionális képességek. A koordinációs képességek fejlesztése lényegében az ügyesség edzése. A koordinációs képességek fejlesztésével, végső soron, a mozgás végrehajtásának és gazdaságosságának pontosságát javíthatjuk. A koordinációs képességek fejlődése egyébként szoros összefüggésben van a kondicionális képességek fejlődésével.

12.4. NETFIT felmérések Helyből távolugrás Ütemezett fekvőtámasz helyzetében karhajlítás és- nyújtás Ütemezett hasizom teszt Törzsemelés teszt Kézi szorító erő mérése Állóképességi ingafutás teszt Hajlékonysági teszt Testösszetétel mérés A jó fizikai állapot megtartásához/megszerzéséhez a kondicionális közül elsősorban az aerob teljesítőképességet (alapállóképesség) és az általános testi izomerő, erő- állóképességet (főként a törzs tartóizomzatnak: has - és hátizmok erő- állóképességét) és annak változását ajánlatos az oktatásban eltöltött évek alatt figyelemmel kísérni, és képesség szerinti differenciált terheléssel (egyénre szabottan) legalább a mindennapi tevékenység maradéktalan elvégzéséhez szükséges "kell" mértékig felfejleszteni. A tanulóink általános fizikai teherbíró-képességének rendszeres (műszerek nélküli) - évi két alkalommal történő mérése - nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz a tanár kezében, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez (az egységes minőségellenőrzéshez). Az egészség megőrzéséhez "szükséges" vagy "kell" érték ismeretében ezen képességek folyamatos, fokozatos fejlesztése, a fejlődés mértékének nyomon-követése, az egyes képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok felszámolása reméljük minőségjavuláshoz vezet.

13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 13.1. Az iskola egészségnevelési terve Iskolánk célja fontos értékként kezelni az egészséget, s minden olyan tevékenységet, amely hozzásegít az egészséges élethez, a kiegyensúlyozottsághoz. Célunk, hogy minden tanuló megfelelő ismeretek birtokába jusson az alábbi témákban a tanórákon, de a tanórán kívüli programokon is: Egészséges életmód - Biológia, Kémia, Osztályfőnöki óra Az egészség fogalma, Az egészséget meghatározó tényezők Pedagógiai Program 2015

133

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Társadalmi környezet Család Öröklött tényezők Életmód Egészséges táplálkozás Tápanyagok és szerepük Mennyiség Helytelen táplálkozás következményei Elhízás Magas vérnyomás Szív és érrendszeri betegségek Daganatos betegségek Káros szenvedélyek Alkohol Dohányzás Kábítószerek Televízió-, videó-, és számítógép függőség Felkészülés a családi életre – Osztályfőnöki óra A nemi érés testi-lelki változásai Szerelem párválasztás Családtervezés, fogamzásgátlás Nemi betegségek (AIDS) Lelki egészségünk – Biológia, Osztályfőnöki óra Az egyes tantárgyakban a következő óraszámokkal látjuk megvalósíthatónak a programot Osztályfőnöki órák közül legalább 6 órán évfolyamonként; Biológia órák közül legalább 8 órán; Kémia órák közül 3 órán; A tanítás mellett fontos szerepe van az egyéni példamutatásnak is. Ez mindannyiunk, de elsősorban a gyakorlaton a fiatalokkal foglalkozó tanár, dolgozó felelőssége. Törekvésünk csak akkor lehet eredményes, ha a tanulók szülei is támogatnak. Fontos tehát, hogy megismerjék az egészség és- környezeti neveléssel kapcsolatos elképzeléseinket, és ők is elfogadják azokat, mert e nélkül a fiatal ellentmondásba kerülhet (Szülői Munkaközösség bevonása a tervkészítés be, a szülők tájékoztatása a szülői értekezleten). Akkor tud az iskola egészséges életmódra nevelni, ha maga is egészséges munkahelyként működik. Az iskola akkor tudja az egészség értékét átadni, ha a diákok közelében dolgozó pedagógusok maguk is megfelelő figyelmet fordítanak a saját egészségükre, ha a mindennapi életük, a megnyilvánulásaik hitelesen közvetítik az egészség értékeit. Ennek egyik része, hogy a diákokkal megértessük a mozgás kiemelt szerepet játszik az egészségfejlesztésben, hogy az nem egy tantárgy a sok közül, hanem érték, ami nélkül kevesebb az esély az egészséges életre, a betegségek elkerülésére. Testmozgással kitöltött szabadidő foglalkozás:  a testnevelés órákon túli mindennapos testneveléshez szükséges időkeret biztosítása,  testnevelési játékok megismertetése,  megfelelő terhelés biztosítása játékos feladatokkal,  sportmozgások megszerettetése, kedvező személyiségjegyek kialakítása,  házi versenyek szervezése, lebonyolítása. Pedagógiai Program 2015

134

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola   

a nagyobb mozgásigénnyel rendelkező tanulók sportágválasztási lehetőségének biztosítása, sportágak mozgásanyagának magasabb szintű megismerése, tanulók versenyeztetése.

A sportolás fontossága A tizenévesek számára fontos a rendszeres testedzés, a sportolás és a kellő iskolai testnevelés, hiszen a rendszeres testedzés, a sportolás: naponta szükséges a fiatalnak a genetikailag meghatározott biológiai lehetőségei eléréséhez; segíti a fiatal pszichológiai és szociális fejlődését is növekedése, testi érése mellett; ha a gyermek- és ifjúkorban megszokottá válik, akkor a napi életvitel elhagyhatatlan eleme lesz; karbantartja az emberi testet; formálja, fejleszti a személyiséget; fokozza a teljesítőképességet a szellemi és fizikai munkavégzésben; könnyít a feszültségek feloldásában; közösségi típusú emberi tevékenység, amely köré társas kapcsolatok szerveződnek; gyorsítja a külső változásokra való emberi reagálást, alkalmazkodást; élménnyé teheti a szabadidőt; formálja az életmódot; a sportszerű életmód erőtartalék, jó alap az élet valamennyi területén a kiugró teljesítményekhez; mozgásterápiaként része egyes betegségek után a rehabilitációnak; a megelőző orvosi tevékenység egyik eszköze stb.

A testedzés A testedzés a sportoló egyén számára: a jobb közérzet, az egészség, a fizikai és a pszichikai teljesítőképesség megszerzése, megtartása és fokozása érdekében végzett rendszeres sportmozgás. A testedzéseket rendszeresen végző egyén edzett lesz, azaz erős, szívós, ellenálló és a nehézségeket leküzdő. A legfontosabb fizikai képességeknek a fejlesztése az iskolai tanulók és minden sportág képviselőjének alapfeladata, mivel ezzel érhető el általánosan jó fizikai teljesítőképesség, szilárd egészség és az emberi szervrendszerek harmonikus fejlődése. Az iskoláskorban a különböző testi képességek sokrétű, egyensúlyos fejlesztése a kívánatos. Sokféle gyakorlatra és minél több sportág mozgásanyagának elsajátítására van szükség a testi fejlődés idején. A rendszeres testedzés, a sportolás sokféle segítséget adhat, például a test súlyának megőrzését. A fejlődésben lévő ifjaknak minimum napi egy órányi, míg a felnőtteknek hetente legalább 3 alkalommal 30-45 percnyi sportmozgásra van szüksége. Ahhoz, hogy sportoláskor a szervezetet megfelelő inger érje - azaz a terhelés elegendő legyen - az szükséges, hogy a percenkénti pulzusszám érje el minimum a 180 mínusz életkor értéket (a felnőtteknél). Az edzés bemelegítéssel kezdődik és levezetéssel végződik. Az 5-15 perces bemelegítés készíti fel a szervezetet a nyugalomból a mozgásra. Ez a „hangolás” lehet 5-10 perc lassú futás, majd pár perc sportági gimnasztika, mozgás. Öltözködés Mindenféle mozgási, sportolási forma természetesen az arra alkalmas öltözékben hajtható végre. A diákoknak lehetőségük van „Csukás-póló” vásárlására, melyben ajánlott a testnevelés órai részvétel. Pedagógiai Program 2015

135


Tanórai feladatok Az eltérő testi adottságú tanulók számára is megfelelő, örömöt adó, sikerélményt nyújtó mozgásformát kívánunk alkalmazni. Minden foglalkozáson elegendő időt biztosítunk a játékra, amely minden diák számára a legnagyobb örömöt jelenti, s a mozgás megszerettetésében a legfontosabb szerepet játssza. Igyekszik intézményünk a széleskörű mozgáslehetőség biztosítására. Az iskola számos tanulója részére biztosítunk sportolási lehetőséget a labdarúgás, teremlabdarúgás, kézilabda, kosárlabda, kondicionáló edzés, asztalitenisz, tollaslabda, floorball, röplabda, valamint atlétika sportágakban. Kiemelt feladatok: a tanulók egészséges testi fejlődésének biztosítása, általános testi képességek fejlesztése, a helyi tantervben előírt mozgásanyag elsajátítása, tartásjavító gyakorlatok rendszeres végeztetése, a fizikai képességek felmérése, differenciált foglalkoztatás: (spec. testnevelési csoportok) a kiváló testi képességekkel rendelkező tanulók teljesítményének átlag fölé emelése. A testtartás Az iskolai testnevelésben minden diák számára biztosítva van a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását, fenntartását és automatizálását biztosító speciális mozgásanyag. Ennek célja a testtartásért felelős izmok izomegyensúlyának kialakítása. A rendszeres végzése az iskolai testnevelés részeként valóban javítja a testtartásért felelős izmok képességét a kellő erőre és nyújthatóságra. Gyógytestnevelés Az iskolai gyógytestnevelés azokkal a tanulókkal foglalkozik, akik az általános testnevelési órákon csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem vehetnek részt. Besorolásuk orvosi javaslatra történik. A gyógytestnevelési órák biztosítják a fejlődésüknek és egészségüknek leginkább megfelelő terhelést. Heti 2 alkalom biztosított számukra Délutáni tömegsport Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, amely bővíti a diákok mozgási, sportolási lehetőségeit a mindennapos testnevelési órától a tanítási idő utáni mozgási lehetőségekig. Célunk, hogy olyan légkör alakuljon ki, amelyben minden tanulónak lehetősége van saját egyéniségének megvalósítására. Ehhez hozzátartozik az is, hogy az a diák, aki a sportban tudja kiélni önmagát, kaphasson lehetőséget az iskolában arra, hogy minél többet mozogjon. A labdajátékokban nem kifejezetten tehetséges gyerekek számára is számos lehetőséget nyújtunk a különféle szabadidős sportok széles kínálatával. A testnevelésórákhoz a tömegsport keretében próbáljuk hozzáadni azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják, hogy a tanulók a diákolimpiákon jól szerepeljenek, hogy minél több diák mozogjon, sportoljon rendszeresen. A tömegsport foglalkozások heti 4 alkalommal 1,5-1,5 óra időtartammal működnek Ezen kívül a testépítő szakkör heti 2 órában fogadja az erősödni vágyó tanulókat. A délutáni tömegsport alkalmas az osztályok közti versengésre (osztálybajnokságok, egyéni versenyek…), valamint az iskolák közt zajló Hanság Kupa versenysorozatra történő Pedagógiai Program 2015

136

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola felkészülésre. A diákolimpiákon rendszeresen sikerrel képviseljük iskolánkat. A kollégista tanulóknak ezeken kívül heti 1,5 óra tömegsport áll rendelkezésükre.

13.1.1. Erőszakmentes életmódra nevelés Az iskolában különösen nagy gondot fordítunk az erőszakmentes életmódra, valamint a konfliktusok megfelelő kezelésére. A tanórák közti szünetekben a folyosón tanári ügyelet gondoskodik a rend betartásáról, jelenlétük megelőző célzatú. Az osztályfőnöki órák keretein belül beszélgetés formájában ismertetjük meg a megfelelő viselkedési formákat, különös tekintettel a hátrányos helyzetű diákokkal kapcsolatban.. Az elfogadó magatartás, valamint a mások véleményének tiszteletben tartása segíti elkerülni az agresszív viselkedési formák előtérbe kerülését.

13.1.2. Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv A gyógyítás művészete és tudománya állandóan fejlődik és egyre nagyobb hangsúlyt kap azon személyek szakszerű ellátása akik sérülést szenvednek vagy hirtelen megbetegednek. Az elsősegélynyújtás oktatása és gyakorlati alkalmazhatósága szorosan kell, hogy illeszkedjen a modern orvosi gyakorlattal és ellátással. A szakközépiskolai és szakiskolai korosztály tanulékonysága, kíváncsisága, fogékonysága lehetőséget ad a hatékony elsősegélynyújtás oktatására, a szükségszerű helyes gyakorlati technikák elsajátítására. A gépésztanulók a vontatóvezetői jogosítvány megszerzése során elsősegélynyújtó tanfolyamon vesznek részt, és vizsgát is tesznek. A többi tanuló a saját szakterületének megfelelő balesetvédelmi oktatásban részesül. Az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek oktatásában más tantárgyak is fontos szerepet kapnak.( kémia, biológia, osztályfőnöki) Gyakorlati képzés során a tanulók szakszerű technikai fogásokat sajátítanak el, melyeket a későbbiek folyamán éles helyzetben is képesek lesznek magabiztosan alkalmazni és ezzel akár életet menteni. Megismerik a segítségnyújtás helyes sorrendjét és eszközeit. Az elsajátított ismeretekkel a mindennapi életben is képessé válnak arra, hogy segíteni tudjanak embertársaiknak. Iskolai keretek között elméleti és gyakorlati oktatást valósítunk meg, nagy hangsúlyt fektetve a gyakorlati képzésre. A szakiskolai évfolyamokon valamint a szakközépiskolai gépésztechnikus képzésben különösen kiemelkedő fontosságú ezen ismeretek elsajátítása a gyakorlatorientált képzés miatt. Intézményünk rendelkezik az oktatáshoz nélkülözhetetlen tárgyi feltételekkel. AMB baba és különféle az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök, kötszerek biztosítják a magas színvonalú oktatást.

13.1.3. Egészséges táplálkozás Az iskolai egészségnevelés feladatai között szerepel az egészséges táplálkozás megismertetése. A tanulók iskolai előadások alkalmával megismerkednek a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék és magok jellemzőivel és fajtáival. Emellett a mézről, mint természetes édesítőszerről is hallhatnak információkat. Célunk, megtanítani a diákokat az egészséges táplálkozás alapelveire, megismertetni velük a táplálkozási ismereteket, szokásokat. Fedezzék fel az egészséges életmód fontosságát. Meg kell értetni a tanulókkal a helyes, kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságát, és betegség megelőző szerepét. Ismerjék meg a vitaminok jelentőségét szerepét. Törekedjenek a tartósítószer, vegyszer nélküli élelmiszerek fogyasztására. Kerüljék a túlzott só fogyasztását. Pedagógiai Program 2015

137

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Ezekkel a témákat biológia, kémia és osztályfőnöki órák keretében is részletesen foglalkozunk.

13.2. Környezeti nevelési elvek „Figyelj a Földre és cselekedj, ahol vagy!” Ahhoz, hogy az ember jelenléte a Földön ne jelentse azt, hogy el is pusztítja saját létfeltételeit ismernünk, kell, hogyan „működik „a természet, amelynek részei vagyunk, és amelynek épsége létünk alapvető feltétele. Ismernünk és tudnunk kell mi minden veszélyeztet bennünket és világunkat, jogos önvédelemből. A környezetvédelem és a tudományok eredményeinek alkalmazása még csak nem is drága, csak akkor, ha késéseket kell behoznunk és mulasztásokat jóvátennünk. A környezetvédelem az egészség az emberi kultúra alkotásainak védelme az egész világ közös feladata. Bármennyire is az a látszat, hogy az anyagi fejlődésnek köszönhetően egyre jobb az életünk mind több és több félreérthetetlen jelzést kapunk, hogy a saját érdekünkben változtatnunk kell értékrendünkön, életmódunkon, szokásainkon. Az ember egészsége szoros összefüggésben van a környezetével. A család mellet az iskolára háruló feladat és felelősség a fiatalok egészséges életmódra nevelése. A környezet és egészségtudatos magatartás kialakítása az emberi élet minőségjavításának egyik lehetősége. A munka akkor lesz eredményes, ha a személyiség egészére igyekszik hatni az ismeretanyag bővítésén túl az érzelmekre élményekkel, az akaratra célszerű tevékenységgel. Fontos feladat a magatartásformálás, a képességek kibontakoztatása, a készségek kialakítása. Az egészséget veszélyeztető környezeti és életmódi tényezőket egységben, egymással szoros összefüggésben kell értelmezni és kezelni. A test a lélek valamint a minket körülvevő környezet harmóniájának, egyensúlyának megteremtése és fenntartására törekvés az egészség megőrzésének alappillére. Fontos a káros függőségekhez vezető szakások kialakulásának megelőzése. A nevelés során arra törekszünk, hogy tanulóink megismerjék az ökoiskolai alapelveket, azt az értékrendet, amely szükséges ahhoz, hogy a jövőben környezettudatos magatartásúvá és a környezetért felelős emberré váljanak. Célunk, hogy iskolánk ökoiskolává váljon, diákjainkban kialakuljon az olyan életmód iránti igény, amellyel megerősíthetik testi, lelki egészségüket, megismerik és védik környezetüket, és annak értékeit, valamint a fenntartható fejlődés értékrendjét, alapelveit. Környezettudatos életmódra nevelés Alapvető feladatunknak tartjuk a környezettudatos magatartás kialakítását, fontosnak érezzük azt, hogy tanulóink törekedjenek harmonikus viszonyt kialakítani társadalmi és természeti környezetükkel. Kiemelt szempontnak tekintjük a környezettudatos gondolkodás, magatartás, és életvitel kialakítását. Tanulóink mindennapi életében helyet kapjon, épüljön be a természetes és épített környezet iránti tisztelet, és megbecsülés, váljék igényükké annak megóvása. Arra törekszünk, hogy az ökoiskolai kritériumok érvényesüljenek a tanítás-tanulás folyamatában, illetve az iskolai élet minden területén. A környezeti nevelés megvalósulásának folyamata: Helyzetelemzés Problémák Érintettek köre Fontos problémák megfogalmazása Célcsoport meghatározása Pedagógiai Program 2015

138

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Megvalósítás, értékelés A környezeti nevelés akkor lehet eredményes, ha nem tantárgyként jelenik meg az oktatásban, hanem átszövi alapelvként az iskola mindennapjait, és minden tanár és dolgozó törekszik arra, hogy ha a témához illeszthető, akkor bármilyen óra van, hangsúlyozza annak környezeti vonatkozásait. Törekszünk az intézmény környezetének tudatos és tervszerű fejlesztésére: tantermek, szaktantermek, folyosók zöld növényekkel való díszítése, udvar, park gondozása, fejlesztése, iskola környékének rendben tartása (pl. hulladékgyűjtés heti rendszerességgel osztályonként), szelektív hulladékgyűjtés, részvétel a városi környezetvédelmi akciókban, programokban. Minden tantárgynak vannak feladatai a környezeti nevelés terén, némely tanórának viszont kiemelt feladata kell, hogy legyen ez: A környezet megismerése – Biológia, földrajz Élő környezet Élettelen környezet Védett természeti értékeink Kulturális értékeink - Történelem Környezetszennyezés és annak hatásai - Biológia, Földrajz, Kémia, szakmai tárgyak Vízszennyezés Levegőszennyezés Talajszennyezés Hulladékgazdálkodás Zaj és fényszennyezés A mezőgazdasági tevékenység hatása a környezetre - Szakmai tárgyak A környéken található, szemétgyűjtő helyek, szemétlerakók veszélyei Kemikáliák lehetséges veszélyei a termesztésben és a fogyasztásban A termőföld, mint megújuló erőforrás használata a fenntarthatóság érdekében. Az egyes szaktárgyak tanmeneteiben a szaktanárok megjelenítik a környezeti neveléssel, fenntarthatósággal kapcsolatos tananyagelemeket. Minden tanévben témanapot tartunk egyegy kiemelten fontos környezeti tényezővel, hatással kapcsolatban. Azon a napon minden óra tananyaga a kiválasztott téma köré épül. Biztosítjuk a szelektív hulladékgyűjtés tárgyi feltételeit, felhívjuk a figyelmet annak fontosságára és hasznára. Megmutatjuk a növényi hulladék újrahasznosításának módját (komposztálás). Iskolai akciók, vetélkedők a környezetvédelem, környezetkímélés, fenntartható fejlődés, megújuló energiák megismerése, használata témaköreiben. Felhívjuk a figyelmet az élő és élettelen környezetre veszélyt jelentő tényezőkre: pl. gondos vegyszerhasználat a háztartásban, és a kozmetikumok körében, a nem vagy nehezen bomló anyagok károkozó hatása (gyógyszerek, szárazelemek). Iskolánkban folyamatosan történik a használt elemek gyűjtése. Észszerű takarékosság az energia használatban, megújuló energiaformák megismerése, energianövények bemutatása iskolánk tangazdaságának mintaparcelláin. Bekapcsolódunk az országos környezetvédelmi vetélkedőkbe is. („Zöld út a jövőbe” stb.) Tájékoztatjuk tanulóinkat a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeiről, a hulladéktárolás, és megsemmisítés módjairól az iskola székhelyén, valamint a környéken található törvényes hulladékgyűjtőkről. Az iskolai munka más területein is fontos a környezettudatos magatartásra nevelés, mint pl. táborozásokon, osztálykirándulásokon más vidékek természeti értékeinek megismertetése, az emberi tevékenység káros hatásainak, hátrányainak, illetve a jó példák bemutatása. A tanítás mellett fontos szerepe van az egyéni példamutatásnak is. Ez mindannyiunk, de elsősorban a gyakorlaton a fiatalokkal foglalkozó tanár, dolgozó felelőssége. Törekvésünk csak akkor lehet eredményes, ha a tanulók szülei is támogatnak. Fontos tehát, hogy megismerjék a környezeti neveléssel kapcsolatos elképzeléseinket, és ők is elfogadják azokat, Pedagógiai Program 2015

139

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola és részt vegyenek ebben, mert e nélkül a fiatal ellentmondásba kerülhet (Szülői Munkaközösség bevonása a tervkészítés be, a szülők tájékoztatása a szülői értekezleten). Nyitott iskolaként, más külső partnerek bevonásával is segítjük környezeti nevelési terveink megvalósítását. (társintézmények, óvodák, gazdálkodó szervezetek, nemzeti parkok, önkormányzatok) Ökoiskolává válva kapcsolódni szeretnénk a helyi közösség környezetvédelmi törekvéseihez.

14. Kétszintű érettségire felkészítés A kötelező érettségi tárgyakon kívül a választható érettségi tárgy az ágazatnak megfelelő szakmai érettségi tárgy. Amennyiben a tanuló ezen kívül más tárgyból is szeretne érettségi vizsgát tenni, az iskola nem zárkózik el a felkészítéstől pedagógiai programban szereplő oktatott tárgyak esetében, ha a megfelelő csoportlétszám kialakul a jelentkezőkből (8-12 fő). A felkészítést az engedélyezett heti időkeret terhére biztosítjuk. Minden év március végéig előzetes igényfelmérést végzünk tanulóink körében, hogy mely tárgyakból milyen szinten szeretnének érettségi felkészítésen részt venni. Ennek ismeretében tervezzük a foglalkozásokat, majd tájékoztatjuk a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot a tanulók tantárgyválasztásáról, és a tervezett foglalkozásokról, amellyel kapcsolatban élhetnek javaslattételi jogukkal. A pedagógusok óraterhelését figyelembe véve történik az adott felkészítő szaktanár kiválasztása, de a tárgyat oktató tanár személyére a szülők és a tanulók is tehetnek javaslatot. Ennek figyelembe vételével az iskola vezetés dönt a felkészítésről. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig tájékoztatót készít hogy tanulóink mely tárgyakból, milyen szinten kívánnak érettségi felkészítésen részt venni. Emelt szintű érettségire felkészítés Iskolánkban jellemzően középszintű felkészítést igényelnek a tanulók, de megfelelő létszámú csoport esetén (8-12 fő) vállaljuk az emelt szintű érettségire felkészítést a következő tárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, szakmai érettségi tárgy, informatika, mezőgazdasági alapismeretek, biológia valamint fizika. A felkészítést a tanulók és az osztály időkerete különbözetének terhére tervezzük. 11. évfolyamon 2, 12. évfolyamon 2 órában tartjuk a felkészítést. Előrehozott érettségi vizsga esetén a tantárgy tanulásával kapcsolatos szabályok: Amennyiben a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tesz, de a helyi tanterv szerint a tantárgy tanulása tovább folytatódik, írásban kérheti mentességét a tantárgy tanulása, és az óralátogatás alól. Folytathatja tanulmányait az adott tárgyból, emelt szintű érettségire felkészül, vagy idegen nyelv esetén nyelvvizsgára felkészülés illetve másik idegen nyelv tanulása miatt. Megfelelő csoportlétszám esetén (12 fő) indítható az új nyelv oktatása. Közösségi szolgálat IKSZ fogalma: a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység, és annak pedagógiai feldolgozása a jogszabályban meghatározott 7 területen: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

egészségügyi szociális és jótékonysági oktatási kulturális és közösségi környezet- és természetvédelmi polgári és katasztrófavédelmi


140

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola 7. közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú és sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel.

A közösségi szolgálat időtartama: 50 óra, ebből 9-10 évfolyamon 2 óra, 11. évfolyamon 1 óra a felkészítésre, és 5 óra ugyanilyen megoszlásban a beszámoltatásra, lezárásra elszámolható. A kontakt órák (ténylegesen a tevékenységekkel töltött órák) száma legalább 40 óra. Az előkészítés során az iskola koordinátora tájékoztatja a tanulókat a közösségi szolgálat elvégzésének módjáról és ismerteti a fogadóintézmények, fogadó szervezetek listáját. A közösségi szolgálat befejezését követő lezárás a teljesítést igazoló közösségi szolgálati napló leadásával, illetve a tanulók beszámolójával történik az intézményi koordinátor közreműködésével. A középiskola a 9-11. évfolyamos tanulók számára lehetőség szerint 3 tanévre, arányosan elosztva biztosít időkeretet a legalább 50 órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől indokolt esetben (pl. tartós betegség esetén), a szülő kérésére el lehet térni. Az 50 órás közösségi szolgálat akár egy-két tanévben is teljesíthető. A közösségi szolgálat teljesítésének helye: Az iskolával együttműködési megállapodást kötött fogadóintézményekben, illetve helyben, iskolán belül. Iskolán belüli tevékenységek: A tanulók részt vehetnek minden olyan iskolán belüli tevékenységben, ami a szociális érzékenyítést szolgálja. Ilyen tevékenységek lehetnek például: -

korrepetálás, kulturális programok szervezése, lebonyolítása (szalagavató, diáknap, iskolabál) az intézménynek és környezetének állagmegóvásával, rendezésével kapcsolatos feladatok (iskolai szertárrendezés, festés, kerítésfestés, dekoráció, tablókészítés, javítási munkálatok, takarítás, parkgondozás, faültetés stb.)

A közösségi szolgálat teljesítésének rendje: A közösségi szolgálat teljesítésének kötelezettsége az alábbi tanulókra vonatkozik: A rendes érettségi vizsgájukat 2016. január 1-jét követően megkezdő nappali tagozatos diákokra. Az ő esetükben az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése, amely alól a szülő sem kérheti a tanuló felmentését. A teljesítés kötelezettsége nem vonatkozik azokra, akik a rendes érettségi vizsgájukat a korábbi érettségi időszakban kezdték, de valamilyen okból nem fejezték be és nem kaptak bizonyítványt. Kivételt képeznek még a sajátos nevelési igényű tanulók, akiknél a szakértői bizottság tesz javaslatot, továbbá a felnőttképzésben, felnőttoktatásban érettségizők esetében sem kell az 50 órát teljesíteni. A tanulók naponta legalább egy, legfeljebb három óra közösségi szolgálatot végezhetnek, függetlenül attól, hogy tanítási nap van vagy sem. A tanulók közösségi szolgálatra hivatkozva nem hiányozhatnak egyetlen tanóráról sem, hiszen az IKSZ tanórán kívüli tevékenység. A közösségi szolgálat teljesítésével, dokumentálásával kapcsolatos feladatok megszervezése a középfokú nevelési-oktatási intézmény feladata. Az iskola fogadó szervezeteket, fogadóintézményeket keres. A fogadóintézmények, szervezetek listáját az iskola honlapján, pedagógiai programjában közzétesszük, illetve szülői értekezleteken és a tanulók felkészítésére szánt órákon ismertetjük. Az iskola kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a fogadóintézményekkel, szervezetekkel. Az intézmény az előzetes egyeztetés után a fogadóintézményekkel együttműködési megállapodást köt. Pedagógiai Program 2015

141

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Természetesen a fogadó szervezetek, intézmények is kezdeményezhetik az iskolával történő kapcsolatfelvételt, sőt a szülők és tanulók részéről érkező ajánlásokat is elfogadjuk. A közösségi szolgálat ellenőrzése: A koordinátor alkalmanként személyesen vagy telefonon segíti és figyelemmel kíséri a tanulókat, illetve a fogadó fél is gondoskodik az ellenőrzés megoldásáról. Az iskolai koordinátor kompetenciájába tartozik annak eldöntése, hogy szükséges-e az ellenőrzés az adott helyszínen a tevékenység során. A közösségi szolgálat figyelemmel kísérése Az intézményi koordinátor vagy az érintett osztályfőnök az első tevékenységi alkalmakon lehetőség szerint személyesen is jelen van, hogy lássa és megismerje, pontosan mit tevékenykednek a diákok. A továbbiakban időről időre érdeklődik a tanulók tapasztalatairól, a nehézségekről és sikerekről. A koordinátor lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók jelezhessék, megbeszélhessék a tapasztalataikat, esetleges problémáikat, a koordinátornak tisztában kell lennie azzal, hogy melyik tanuló hol, milyen tevékenységet végez. Így érhetjük csak el, hogy a közösségi szolgálat valóban formálja a diákok szemléletét. Közösségi szolgálat dokumentálása Jelentkezési lap kitöltése: a tanuló a jelentkezési lapján jelzi az iskolának, hogy a közösségi szolgálatát milyen ütemben és milyen tevékenység végzésével szeretné megvalósítani. A jelentkezési lap (kiskorú esetén) csak a szülői aláírással együtt érvényes. A tanuló osztályfőnökének a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban (osztálynapló, bizonyítvány, törzslap) meghatározott időközönként és meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni a közösségi szolgálat teljesítéséről. A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart, a tanítási év szorgalmi időszaka szeptember 1-jétől a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tart. Amennyiben a közösségi szolgálat végzése a szorgalmi időszakon kívül esik, ennek dokumentálását (a bizonyítványba és a törzslap jegyzet rovatába) az aktuális tanévhez rendelve, de a következő tanév kezdete előtt kell elvégezni. Alkalmazható záradékok: Igazolom, hogy a tanuló a ………/……… tanévig ………… óra közösségi szolgálatot teljesített. (bizonyítvány) A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot. (törzslap) Az intézményi koordinátor is nyilvántartást vezet a tanulók közösségi szolgálatának teljesítéséről, amelyben rögzíti, hogy az érintett tanulók az egyes évfolyamokban hány órát teljesítettek, és figyelemmel kíséri a közösségi szolgálat időben történő lezárását. Közösségi szolgálati napló A közösségi szolgálat során a tanuló köteles közösségi szolgálati naplót vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet végzett. Emellett röviden le kell jegyeznie az órákhoz tartozó tevékenységek tapasztalatait, élményeit a közösségi szolgálati napló „Megjegyzés” rovatába. Az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az intézmény iratkezelési szabályzatában rögzíti. A közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum 5 évig nem selejtezhető, de ez nem vonatkozik a közösségi szolgálati naplóra, amely a diák tulajdonát képezi.

14.1. Középszintű érettségi vizsga témakörei: Magyar nyelv Ember és nyelv Pedagógiai Program 2015

142

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció. A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák). A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi - nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. A magyar nyelv története A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének főbb szakaszai. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása – példák alapján. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése. Nyelv és társadalom A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng). Az egynyelvű szótárak ismerete. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). A nyelvi szintek Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú szövegek létrehozásában. Pedagógiai Program 2015

143

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszerű mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg. A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok. Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása. A szöveg A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés. A szöveg szóban és írásban. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. A szöveg felépítése, egységei – külső körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés.) A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői. Pedagógiai Program 2015

144

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása. A retorika alapjai A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Az élőbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). Stílus és jelentés Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A szóhasználati jelentés alapjai – az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete. Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák). A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.). A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minősége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások – példák alapján. Pedagógiai Program 2015

145


Magyar irodalom Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művek hatása, fogadtatása - egy-két példa alapján. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek - legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Színház- és drámatörténet Színház és dráma különböző korszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1- 1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei - népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Pedagógiai Program 2015

146

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.

Matematika tantárgy témakörei Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Halmazok — Halmazok megadása, ábrázolása. Részhalmaz. — Véges halmazok elemeinek száma. Unió, metszet, különbség, komplementer. Matematikai logika — Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése. — A „minden” és a „van olyan” helyes használata. — Állítások logikai értéke. Állítások tagadása. — Logikai műveletek: „és”, „vagy”„ha…, akkor”. — Tétel kimondása, bizonyítása (direkt és indirekt). Kombinatorika — Kiválasztás és sorba rendezés véges sok elemből. Gráfok — A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Számelmélet, algebra Számok, mérés, mértékegységek — Valós számok. Normálalak használata. — Számrendszerek, számok kettes számrendszerben. — Arányos osztás. Műveletek


147

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola — Százalékszámítás a gyakorlatban. Számológép használatánál az eredmények értelmes kerekítése. Számelméleti ismeretek — Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, relatív prímek. Algebrai kifejezések — Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Hatvány, gyök, logaritmus — Tört kitevőjű és negatív kitevőjű hatványok. A hatványozás azonosságai. — A gyökvonás. — A logaritmus értelmezése. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek — Két ismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer. Másodfokú egyenletek. Elsőfokú egyenlőtlenségek. — Szöveges feladatok. Egyszerű (fogalom közvetlen alkalmazását igénylő, illetve a gyakorlati életből vett szöveges) négyzetgyökös, exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek. Geometria A tér elemei — Térelemek, térelemek távolsága.

Síkbeli alakzatok — Háromszögek, négyszögek osztályozása. Háromszög magasságvonalai, súlypontja, beírt és köré írt köre. — Szabályos sokszög beírt és köré írt köre. — Thalész-tétel. Térbeli alakzatok — Csonka gúla, csonka kúp. Transzformációk — Tengelyes és középpontos tükrözés, eltolás, pontkörüli elforgatás. Egybevágóság, hasonlóság. Alkalmazások. Vektorok — Vektor fogalma, vektorok összeadása, kivonása, skalárszorosa. — Vektorok felbontása. Vektorok a koordináta-rendszerben. Vektorok alkalmazása feladatokban. Trigonometria — Szögfüggvények alkalmazása háromszögekben. Gyakorlati feladatok. Koordináta-geometria — Két pont távolsága. Egyenes egyenlete, kör egyenlete. Kerület, terület — A tanult alakzatok kerülete és területe, gyakorlati alkalmazás. Térfogat, felszín — A tanult testek felszínének és térfogatának kiszámítása.


148

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Függvények, az analízis elemei Sorozatok — Sorozatok, számtani és mértani sorozat. — Kamatos kamat, befektetés és hitel. Függvények megadása, ábrázolása — Függvény szemléletes fogalma. — Függvény megadása, ábrázolása koordináta-rendszerben. — Lineáris és másodfokú függvények, fordított arányosság. — Exponenciális, logaritmus, trigonometrikus alapfüggvények. Függvények transzformációja — f(x)+c. f(x+c) Függvények jellemzése —Értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás leolvasása grafikonról. Statisztika, valószínűség Statisztika — Adathalmaz rendezése, mintavétel (gyakorisági, relatív gyakorisági, eloszlási) diagramok, grafikonok értelmezése, középértékek. A valószínűség-számítás elemei - Véletlen esemény, kísérlet. - Relatív gyakoriság és valószínűség. - Valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. Tudománytörténeti és matematikai érdekességek, neves matematikusok — Thalész, Euler, Carl Friedrich Gauss, Blaise Pascal, Georg Ferdinand Cantor, Erdős Pál, Neumann János.

Angol nyelv érettségi témakörei Személyes vonatkozások, család - a vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (forduló pontjai) - családi élet, családi kapcsolatok - a családi élet mindennapjai, otthoni teendők - személyes tervek Ember és társadalom - a másik ember külső és belső jellemzése - baráti kör - a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - női és férfi szerepek - ünnepek, családi ünnepek - öltözködés, divat - vásárlás, szolgáltatások (posta) - hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk Pedagógiai Program 2015

149

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola - az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - a lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - a városi és a vidéki élet összehasonlítása - növények és állatok a környezetünkben - környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk a környezetünkért, vagy a természet megóvásáért? - időjárás Az iskola - saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - a nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa - diákmunka, nyári munkavállalás - pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód - napirend, időbeosztás - az egészséges életmód (a helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - étkezési szokások a családban - ételek, kedvenc ételek - étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - gyakori betegségek, sérülések, baleset - gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórház) Szabadidő, művelődés, szórakozás - szabadidős elfoglaltságok, hobbik - színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - olvasás, rádió, tv, video, számítógép, internet - kulturális események Utazás, turizmus - a közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - nyaralás itthon, illetve külföldön - utazási előkészületek: egy utazás megtervezése, megszervezése - az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika - népszerű tudományok, ismeretterjesztés - a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Német nyelv témakörei Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza,életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése - Személyes tervek


150

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások - Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben - Időjárás Az iskola - Saját iskolájának bemutatása sajátosságok, pl. szakmai képzés - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészségmegőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés,szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei,lehetőségei, a tömegközlekedés Pedagógiai Program 2015

151

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazáselőnyei és hátrányai Tudomány és technika - Népszerű tudományok,ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Történelem tantárgy témakörei: A középszintű érettségi vizsgán számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, topográfiai adatokra és fogalmakra vonatkozó, az adott témakörökhöz rendelhető tantárgyi követelményekkel.                               

A történelem forrásai. Az első társadalmak. A folyamvölgyi kultúrák. Az ókori Kelet kulturális öröksége. A polisz kialakulása. Az athéni demokrácia működése. Spárta. A görög hitvilág, művészet és tudomány. Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus. Róma útja a köztársaságtól a császárságig. A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai. A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog. A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. Pannónia provincia. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Róma örökösei: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom, és a Német-római Birodalom létrejötte. A nyugati és keleti kereszténység. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a kora középkorban. Az iszlám és az arab hódítás. Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése. A rendiség kialakulása. Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV–XV. században. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Hétköznapi élet a középkorban. A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla). A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig. Pedagógiai Program 2015

152

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola                                               

A Magyar Királyság, mint jelentős közép-európai hatalom, az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás korában. A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom párharca. Társadalmi és gazdasági változások a XIV–XV. század folyamán. A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei. Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Reformáció és katolikus megújulás. Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése. Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések. Közép- és Kelet-Európa a XVI–XVII. században. A tudományos világkép átalakulása. A Jagelló-kor. Az ország három részre szakadása. Várháborúk kora. A három országrész berendezkedése, mindennapjai. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség. A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai. A török kiűzése Magyarországról. Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI–XVII. századi Magyarországon. A Rákóczi-szabadságharc. A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus. Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere. Az ipari forradalom és hatásai. A XIX. század eszméi. Népesség és természeti környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban. Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században. A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai. Az átalakuló társadalom és gazdaság. A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. A reformmozgalom kibontakozása. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. A szabadságharc története. Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni államok). Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban. Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód, épített és természeti környezet). Pedagógiai Program 2015

153

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola                                             

A munkásság érdekképviseleti és politikai mozgalmai, szervezetei. A modern polgári állam jellegzetességei. Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért. A szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralom. A kiegyezés létrejötte és tartalma. A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái. Politikai élet, társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában. Budapest világvárossá válása. A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció. A dualizmus válságjelei. A tudomány és művészet a dualizmus korában. Életmód a századfordulón. Az első világháború. Magyarország az első világháborúban. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése SzovjetOroszországban. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Az első világháborút lezáró békerendszer. A trianoni békediktátum. Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa. Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. Nemzetközi viszonyok a két világháború között. A gyarmatok helyzete. Tudomány és művészet a két világháború között. Életmód és mindennapok a két világháború között. A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Tudomány és művészet a két világháború között. Tömegkultúra- és sport. A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai események a Szovjetunió elleni német támadásig. A fordulat a háború menetében. A szövetségesek együttműködése és győzelme. A második világháború jellemzői. A holokauszt. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton. Kállay Miklós miniszterelnöksége. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. Háborús veszteségeink. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és holokauszt Magyarországon. A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. Pedagógiai Program 2015

154

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola                                        

A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam létrejötte, az arab világ átalakulása. Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági élet jellegzetességei. Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői, szereplői. Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése. Megtorlás és a konszolidáció. Gazdasági reformok, társadalmi változások a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. A határon túli és a világban szétszóródott magyarság helyzete a kétpólusú világ időszakában. Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái. A poszt szocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek. Magyarország euro atlanti csatlakozásának folyamata. A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigányok (romák). A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban. Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalom-biztosítás, oktatás) megismerése. Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). Pedagógiai Program 2015

155

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola                  

A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára. Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaságkülönböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai. A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv. A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön. Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba. A csornai csata története (1849. június 13.). Kmety György, a csornai győző élete. Sugár Sándor, a csornai díszpolgár élete. Helytörténeti séták minden tanévben. A kapuvári csata (1162). A XX. századi diktatúrák jellemzőinek és az általuk elkövetett bűntettek megismertetése.


156


III. Szakmai program 1. Oktatott szakmák 1.1. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után: Mezőgazdasági gépésztechnikus OKJ 54 521 05 (1 év) mezőgazdaság szakmacsoport (20), mezőgazdasági gépész szakágazat (XXXI)

1.2. Szakiskolai képzések mezőgazdasági gépész OKJ 34 521 08 mezőgazdaság szakmacsoport (20), mezőgazdasági gépész szakágazat (XXXI) gazda OKJ 34 621 01 mezőgazdaság szakmacsoport (20), mezőgazdaság szakágazat (XXXIII) mezőgazdasági gépjavító OKJ 35 521 02 mezőgazdaság szakmacsoport (20), mezőgazdasági gépész szakágazat (XXXI) Kifutó képzés: Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító OKJ 31 521 01 0010 31 03 agrár szakterület, mezőgazdasági szakmacsoport

2. Óratervek:


157

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 54 521 05 azonosító számú Mezőgazdasági gépésztechnikus megnevezésű Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10925-12 Agrárműszaki alapok

10975-12 Agrárműszaki erőforrások 11049-12 Mezőgazdasági termelés gépei 11050-12 Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban 11051-12

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy


ögy


12. heti óraszám ögy e gy

Munkahelyi egészség 0,5+0,5 és biztonság

1/13 heti óraszám e gy 0,5+0,5

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy +1

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Géprajz, gépelemek, mechanika Anyagismeret Agrárműszaki alapok gyakorlat Agrárműszaki erőgépek Agrárműszaki erőgépek gyakorlata Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat Mezőgazdasági gépek üzemeltetése Gépek üzemeltetése a mezőgazdaságban gyakorlat Mezőgazdasági

1

1,5+0,5

1+1

1+2

3

1

1

1+1 1,5+0,5

2 1+1

2

7

1,5+0,5

1

1,5+0,5

2

1

2

1

3 5 3 2

2

3+1 4 4 4

3

4 4 6,5

1+1

0,5+0,5


+1

+1

2+1

+1

158

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Mezőgazdasági és ismeretek vállalkozási ismeretek Vállalkozási ismeretek Osztályfőnöki összes óra összes óra

2 5

2 7

70

6

2 8

105

8

2 10

140

11

2 13

1 19

16 35

160

1 20,5

14,5 35

A szabad sáv a tantárgyak óraszámainak emelésére tervezve


159


Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Állattenyésztés I. Anatómia és élettan I. 11495-12 Takarmányozástan Takarmányozástan és Takarmánynövény-termesztés általános állattenyésztés Állatok egészségvédelme I. Mezőgazdaságialapgyakorlatok Gazdálkodási alapismeretek 10960-12 Vállalkozási, kereskedelmi alapok Gazdálkodásialapgyakorlatok 11052-12 Gépüzemeltetés és Géptan -karbantartás Géptan gyakorlat 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

11053-12 Szántóföldi növénytermesztés

Növénytermesztés Növénytermesztés adminisztrációja Növénytermesztés gyakorlat

ögy

gy


ögy


0,5+0,5

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e

gy

0,5 0,5 2

0,5+0,5 1

0,5

1

2 1 1,5 0,5 1,5

1 0,5 1 3

70

4

105

2

70

3

70

1 +1

+1

+1

3 2

13

118

7,5

42

3,5 4

+1

+1 +1

+0,5 2 3

+1

+1

+1

6,5+0,5 1 3,5+0,5

Állattenyésztés II. 11054-12 Állattenyésztés és -tartás

ögy


Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti óraszám ögy e gy

+1

Állattenyésztés adminisztrációja

+1

6 1

Állattenyésztés gyakorlat

3,5+0,5


160

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola 11082-12 Kertészeti gyakorlat Kertészeti növénytermesztés összes óra összes óra

2

3 5

70

2

4 6

105

2

5 7

140

3

7 10

10,5 20,5 160 31

2 12

19 31



161


Szakmai követelménymodulok

10815-12 Információtechnológiai alapok

Tantárgyak

Ágazati Szakképesítés Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan szakképzés -specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14. heti heti heti heti heti heti óraszám óraszám ögy óraszám óraszám óraszám ögy ögy óraszám ögy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

Információtechnológiai alapok 1+0,5 Információtechnológiai gyakorlat

1,5+1 2

2

10826-12 Munkaszervezési ismeretek Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi Munkaszervezési gyakorlat kommunikáció

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés

10822-12 Informatika alkalmazása

Adatbázis- és 0,5 szoftverfejlesztés +0,5 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsment gyakorlat Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat

1

1 2

1+1 1

2 2

1

1 +1 2

1+1 2

4+2 2

2 2

2

8 4+1

2

8 6+1 5 4+1 2+1 1,5+1 2 2 4


162

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Számviteli információs rendszerek gyakorlat összes óra összes óra

2 2

3 5

70

2

4 6

105

3

4 7

140

4

6 10

11

20 31

160

16

15 31



163

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 34 521 08 azonosító számú Mezőgazdasági gépész megnevezésű Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam Szakmai követelményTantárgyak elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati modulok heti heti ögy heti heti ögy heti heti heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és 0,5+0,5 0,5 egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 2 2 Foglalkoztatás I. 10974-12 Agrármunka-, tűz Munka-, tűz és 0,5+0,5 0,5 környezetvédelem és környezetvédelem Mezőgazdasági 3 3 3 3 11044-12 munkagépek Mezőgazdasági Mezőgazdasági munkagépek 6 6 6 6 munkagépek gyakorlat Szakmai 11045-12 1+1 1 Mezőgazdasági számítások gépek Gépüzemeltetés 6 6 3 12 üzemeltetése gyakorlat Mezőgazdasági 1 2,5+0,5 1,5+0,5 3,5 1,5 11046-12 erőgépek Erőgépek Mezőgazdasági 3,5 3 3 6 3 erőgépek gggagyakorlat


164

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola 11047-12 Mezőgazdasági és gazdálkodási alapismeretek 11048-12 Agrárgépészeti alapfeladatok Összes óra: Összes óra:

Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Szakmai alapozó gyakorlatok

1+1

1,5+0,5

1+2

1

2+0,5

2,5

2 6

7,5

6

9,5 17

10 140

15 25

10 140


15 25,5

10,5

21 31,5

10,5 160

21 31,5

165


Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10997-12 Állattartás

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

11000-12 Mezőgazdasági géptan 11001-12 Agrár

0,5+0,5

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5+0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Állattartás

1+0,5

Állattartási gyakorlatok

Növénytermesztés 10998-12 Növénytermesztés Növénytermesztési gyakorlatok 10999-12 Kertészeti alapok

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 34 621 01 azonosító számú Gazda megnevezésű Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám

Kertészet

3 1+0,5

Műszaki ismeretek gyakorlat Gazdálkodási ismeretek

2 4

1+0,5 3

1+0,5

Kertészeti gyakorlatok Műszaki ismeretek

1+0,5

1+1

1+0,5

1+0,5

4

4

2

2

1

1+0,5


2

1,5

5 1,5

5 1

3 1

5

6

4 +1

2 6

4

4

2

2

5 1,5

4,5 2

1

4 1

166

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola kereskedelem, vállalkozás és ügyvitel

Gazdálkodási ismeretek gyakorlata

11002-12 Gazda kiegészítő tevékenységei Összes óra: Összes óra:

Kiegészítő tevékenységek

2

1

1 4,5

10 14,5

1,5

6 140

17 23

1

1

10 140

1

13

1

9

23

22,5 31,5

11,5 160

20 31,5

Kifutó képzés A 31 521 01 0010 31 03 azonosító számú, Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 2276-06 Gépészeti feladatok 2277-06 Javítástechnológiai feladatok 2280-06 Mezőgazdasági gép karbantartási, javítási, üzemeltetési feladatai



167


Tantárgy hetek száma

Anyagismeret Gépjavítás Munka-tűz- környezetvédelem Vállalkozási és gazdálkodási ismeretek Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági gépek diagnosztikája Fémipari alapok Gépelemek Mezőgazdasági alapismeretek Közlekedési ismeretek Mezőgazdasági munkagépek Szakmai számítás Osztályfőnöki Testnevelés

Összes óraszám

11. évf II. elmélet

11. évf gyakorlat

12. évf elmélet

12. évf gyakorlat

18

18

36

32

32

0

0

2

0

0

0

72

72

1

3

2

2

4

136

200

336

1

1

0

0

0

36

0

36

0

0

0

1

0

32

0

32

2

2

2

2

4

136

200

336

0

0

0

1

3

32

96

128

0

0

5

0

4

0

308

308

1

1

3

0

0

36

108

144

1

1

0

1

0

68

0

68

3

0

1

0

0

54

36

90

2

3

6

2

7

154

440

594

0

0

0

1

0

32

0

32

1

1

1

68

0

68

2

2

2

136

0

136

Összes elmélet

Összefüggő nyári gyakorlat

Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám összesen:

Összes gyakorlat

11. évf I. elmélet

140

252 14

252 14 35

756 21

416 13

704 22

920

1460

2380

35


168


Mentori feladatok  Elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve  Az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot  Felkészíti, segíti a gyakornokot     

     

az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerése, értelmezése. az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi tantervében foglaltak szakszerű alkalmazására. a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek célszerű megválasztására. a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, közös tanmenet, óravázlat készítése, módszerek átadása. a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására (részt vesz a nevelőtestület munkájában, ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat) az intézményi feladatok megismertetése (ügyelet, helyettesítés), tanórán kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolítás segítése (kirándulás, ünnepségek), az adott munkaközösség munkájának a bemutatása (megállapodások, szabályok), a helyi kommunikációs szokások megismertetése. Szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráit Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához. Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatos ellenőrzi a teljesítését Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, a gyakornok minősítését. Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében. Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat.

3. Felnőttoktatás A munkába álló fiatalok vagy korábban végzett szakemberek felnőttoktatás keretében folytathatják tanulmányaikat iskolánkban. Ezeket a képzéseket a helyi munkaerő-piaci igények alapján kívánja indítani az iskola tanfolyami, távoktatás rendszerben és költségtérítéses formában. Működő tanfolyamaink: aranykalászos gazda, gazda, 80 órás növényvédős, vontatóvezető, mezőgazdasági gépkezelő, John Deere gépkezelői tanfolyam.

4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és oktatása Az egészséges, és a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésével intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Pedagógiai Program 2015

169

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Felkészülünk arra, hogy sérült, fogyatékkal élő, sajátos nevelési szükségletű tanulók nevelését-oktatását is felvállaljuk. Az együttnevelés nem pusztán együttlétet jelent, hanem együttes cselekvés. Az együttes élmény, a közös tanulás - kölcsönös kapcsolatokat alakít ki a tanulóközösségekben, és természetessé teszi a sérült tanulók jelenlétét a tanulóközösségekben. Az intézmény által integrált, befogadott SNI tanulók köre Intézményünk az alábbi SNI-s gyermekek együttnevelését, befogadását vállalja: - Beszédfogyatékos / akadályozott beszédfejlődésű tanuló, megkésett beszédfejlődés/ - A megismerő funkciók és a viselkedés fejlődésének rendellenessége pl. diszlexia, figyelemzavar, hiperaktivitás, magatartási zavar Osztály / v. csoport / v. tanulói csoport szervezés elvei / v. csoportszervezési szabályok: A sajátos nevelési igényű tanulókat nem elkülönített osztályokban, csoportban, hanem a többi tanulóval együtt neveljük-oktatjuk. Az SNI-s tanulók valamennyi tanórát együtt töltik, együtt tanulnak az osztálytársaikkal. Külön foglalkozást – egyéni vagy csoportos foglalkozást csak a rehabilitációs, vagy fejlesztőfoglalkozások alkalmával szervezünk a számukra. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére vonatkozó eltérő szabályok: A sajátos nevelési igényű tanulók tanórai munkájának a megszervezésekor figyelembe vesszük a tanulók speciális akadályozottságát, sérülését. Foglalkozásokat szervezünk a számukra tanórán kívül, egyéni és / vagy kiscsoportos formában. Az iskola által nyújtott további támogatások a Szakértői Bizottság előírása alapján: Differenciált feladat kiadása Hosszabb felkészülési idő biztosítása Segédeszközök használata Mentesítés egyes tantárgyak / tananyagrészek értékelése és minősítése alól. A tanuló képességéhez és tudásszintjéhez alkalmazkodó ismétlő-rendszerező foglalkozások Felmentés egyes beszámolási formák alól, Pl. írásbeli felelet helyett szóbeli számonkérés. Felzárkóztatás Társas kapcsolatok kialakításának bátorítása. Az osztályközösségen belüli helyzetük, beilleszkedésük figyelemmel kísérése, a peremhelyzet elkerülése érdekében. Az önállóság erősítése, az önálló tanulási módszerek megtanítása, szorgalmazása. Énképük, önképük pozitív oldalainak az erősítése. Méltányos elbírálásban részesítjük, ha kell, és önmagukhoz viszonyítjuk a fejlődésüket, a teljesítményüket A tárgyi feltételek biztosítása  Mindennapi tevékenységet segítő eszközök használata,  A sérültségből eredő hátrányok leküzdését segítő speciális eszközök. Az integrációt elősegítő pedagógiai tevékenységek: Szülői értekezlet, fogadó óra:  Célja az SNI gyermek szüleivel való együttműködés, kooperáció erősítése.  Célja a befogadó szülői környezet kialakítása, társadalmi érzékenységet, integrációt támogató környezet megteremtése. Idegenkedés, aggodalom mérséklése. Szakmai támogatás: szakmai konzultáció, esetmegbeszélés, nevelőtestületen belül Pedagógiai Program 2015

170

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola külső partnerekkel, Szakértői Bizottsággal, Pedagógiai Szakszolgálati Központtal (Arany János Egységes Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó), Gyermekjóléti szolgálattal:  Célja a kudarcot valló pedagógiai és szülői tanítási /nevelői módszerek áttekintése, a változás, változtatás módszereinek a megkeresése. A SNI gyermek fejlődésével és fejlesztésével kapcsolatos dokumentáció vezetése  Az SNI gyermekkel érkező dokumentumok, szülői dokumentumok, az egészségügyi ellátás dokumentumai, szakvélemények, szakértői vélemények, javaslatok irattárazása.  -Az SNI gyermek fejlődésével, készség- és képességfejlesztésével összefüggő dokumentumok: határozatok, mentesítések, felmentése dokumentumai


171


1.sz . melléklet Az iskola tanügyi épülete Csorna, Kórház u. 28. szám alatt található. Tanműhelyeink egy része szintén itt helyezkedik el. Intézmény-együttesünk működtetését a Vidékfejlesztési Minisztérium által rendelkezésre bocsátott finanszírozásból és saját bevételekből kell megoldani. Iskolánkhoz tartozik a tangazdaság, amely megtalálható Csorna, Bartók B. u. 68. szám alatt.

Megnevezés

Szükséges

Rendelkezésre áll

Tanterem

19

19

Szaktanterem

1

6

Tornaterem

1

1

Tornaszoba

1

1

Sportudvar

1

1

Igazgatói iroda

1

1

Nevelőtestületi szoba

1

1

Igazgatóhelyettesi iroda

1

1

Gazdasági iroda

1

1

Ügyviteli helyiség

1

1

Könyvtár

1

1

Könytárszoba

0

0

Sportszertár

1

1

Aula

1

0

Porta

1

0

Ebédlő

1

1

Mosléktároló

1

1

Tálaló-mosogató

1

1

Öltöző

2

5

2

2

Hideg-meleg

vizes


172

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola zuhanyzó Személyzeti WC

2

3

Tanulói WC

1/szint

1/szint

Éléskamra

1

1

Szárazáru raktár

1

1

Földesáru raktár

1

1

Egyéb raktár

1

3

Szertár

1

1

Tanulói asztal

210

220

Tanulói szék

420

440

Nevelői asztal

1/tant

1/tant

Nevelői szék

1/tant

1/tant

Tábla

1/tant

2/tant

Interaktív tábla

6

6

Ruhatároló (fogas)

1/tant

2/tant

Szeméttároló

1/tant

1/tant

Sötétítő függöny

1/tant

1/tant

a. Informatika terem

1

2

Tábla + flipchart

1

1

Számítógépasztal

20

40

Projektor

2

14

Számítógépek hálózatban

40

102

Nyomtató

1

12

1

1

1. Tanterem

2. Szaktantermek

b. idegen terem

nyelvi


173

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Nyelvi berendezés

labor

1

1

Magnetofon

1

1

Multimédiás számítógép

1

1

c. Mezőgazdasági szakterem

1

2

Vegyszerálló tanulói asztalok

6

6

Elszívóberendezés

1

1

Vegyszerálló mosogató

½ asztal

½ asztal

Fali mosogató

1

1

Poroltó

1

1

Mentőláda

1

1

Eszköz- és vegyszerszerkrény

2

6

Méregszekrény (zárható)

1

2

Eszközszállító tolókocsi

2

2


1

1

Projektor

1

1

Törpefeszültségű csatlakozások

1

0

d. Művészeti nevelés tanterem

1

1

Rajzasztal

30

30

Tárgyasztal

2

0

Mobil lámpa

2

0

Vízcsap

2

1


174

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szintetizátor

1

1

Ötvonalas tábla

1

1

CD vagy lemezjátszó, magnetofon

2

2

Videofilmek

10

18

3. Tornaterem

1

1

Gyűrű

1

1

Kosárlabda palánk

1

4

Mászókötél

2

4

1

1

Gerenda

1

0

Felemás korlát

1

0

Talajszőnyeg

6

6

Tornapad

6

8

Bordásfal

20

20

Ugródomb

1

1

Ugrószekrény

1

2

4. Sportudvar

1

1

Szabadtéri labdajáték felszerelés

1

1

Magasugró állvány, léc

1

1

Távol-, magasugró gödör

1

0

Futópálya

1

0

5. Igazgatói iroda

1

1

Íróasztal

1

1

Szék

1

1

Tárgyalóasztal

1

1

Röplabda háló

állvány,


175

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szék

5

5

Iratszekrény

1

1

Fax

1

0

Telefon

1

1

6. Nevelőtestületi szoba

1

1

Fiókos asztal

1/fő

0

Szék

1/fő

1/fő

Napló folyóirattartó

1

1

Könyvszekrény

1

2

Ruhásszekrény, fogas

1

1


1

1

Mosdókagyló

1

0

Asztal

3

3

Szék

8

12

Iratszekrény

1

1

Lemezszekrény

1

0

Írógépasztal, szék

1

1

Fénymásoló

1

1

Számítógép nyomtatóval

1

1

Telefon

1

1

Tanulói asztal

4

4

Tanulói szék

18

18

Egyedi világítás

1

0

Könyvtárosi asztal

1

1

Könyvtárosi szék

1

1

Könyvtár


176

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szekrény, tároló

1

1

Polcok, tárolók

16

16


1

1

Telefon

1

0

9. Orvosi szoba

1

1

10. Ebédlő

1

1

ebédlőasztal

20

20

ebédlői szék

80

80

Mentőláda

1

1

Íróasztal

1/fő

1/fő

Számítógép nyomtatóval

1/fő

1/fő

Szekrények

6

6

Lemezszekrény

1

1

Páncélszekrény

1

1

Fénymásoló

1

1

Iratmegsemmisítő

1

1

Fax

1

1

Telefon

1/fő

1/fő

Telefonközpont

1

1

Iratszekrény

2

2

Ügyviteli helyiség (ig. helyettesi iroda, gazdasági iroda) Kiegészítő felszerelések

tanműhely, tornaterem

910 m2 alapterületű épület hegesztő műhely (36 m2) forgácsoló műhely (60 m2) Pedagógiai Program 2015

177

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola lakatos műhely (120 m2) 2 db kovácsműhely (30 m2) erőgépműhely (140 m2) 1 db öltözők, WC-k Emelet: 658 m2-es tornaterem, kondicionáló terem, szertár, stúdió Bartók B. u. 68. tanműhely tanistálló gépszín gépszín raktár Terménytároló szin Favázas portaépület

520 m2 alapterületű épület Erőgép, munkagép és szervizműhely 300 m2-en 320 m2-es épület 540 m2-es fémvázas hangár 450 m2 fémvázas építmény 150 m2 raktárnak leválasztva 180 m2 fémvázas építmény 12x36,3x2,5m

Fontosabb eszközeink: Gyakorlati képzés feltételei

71,7 ha saját, 90 ha bérelt földterület 2000 m2-es tankertészet, tanistálló 10 db erőgép, 1 db önjáró rakodógép, 64 db munkagép Toyota mikrobusz, Renault-Trafic mikrobusz

Az oktatást segítő demonstrációs eszközök, térképek, modellek, makettek, faliképek stb. részletes leltárban találhatók. 1. számú melléklet A pedagógiai programhoz mellékelt CD elektronikus formában tartalmazza a tantárgyak helyi tanterveit.


178


IV. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 2015-2016-os tanévtől 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Szükség esetén el kell végezni értékelését és módosítását.

3. A pedagógiai program módosítása Módosításra javaslatot tehet:  az iskola igazgatója  a nevelőtestület bármely tagja  a nevelők szakmai munkaközösségei  az iskola fenntartója A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül, illetve képviselőik útján az igazgatónál javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 01. napjától kell bevezetni.

4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. Egyegy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található:  az iskola fenntartójánál  az iskola nevelői szobájában  az iskola igazgatójánál  az igazgatóhelyetteseknél


179


V. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása Nyilatkozat A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Közimereti Munkaközössége képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Közimereti Munkaközösség a pedagógiai program módosítását ……………… ülésén megtárgyalta, a benne foglalt módosítási javaslatokat elfogadta. Csorna, ………………….

……………………………… a Közismereti Munkaközösség vezetője

Nyilatkozat A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szakmai Munkaközössége képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Szakmai Munkaközösség a pedagógiai program módosítását ……………… ülésén megtárgyalta, a benne foglalt módosítási javaslatokat elfogadta. Csorna, ………………….

……………………………… a Szakmai Munkaközösség vezetője A pedagógiai programban foglaltakat a nevelőtestület megismerte, ……………………. tartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta. Csorna, ………………………

……………………………….. nevelőtestület nevében


Nyilatkozat A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szülői Közösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy az intézmény pedagógiai programjához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk és a benne foglaltakkal egyetértünk. Csorna, ………………….. ……….…………………………. a szülői közösség elnöke

Nyilatkozat A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Intézményi Tanácsának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy az intézmény pedagógiai programjához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk és a benne foglaltakkal egyetértünk. Csorna, ………………….. ……….…………………………. az intézményi tanács elnöke

A pedagógiai programot jóváhagyom. Csorna, ………………………..

……………………….. igazgató

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola

Recommend Documents