CSEPREG VÁROS VIZSGÁLATI ÉS JAVASLATTÉTELI MUNKARÉSZ SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

REGIOPLAN

KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU. U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: [email protected]

CSEPREG VÁROS 194/2015.(06.25.) KT. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 7/2015.(VII.02.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

VIZSGÁLATI ÉS JAVASLATTÉTELI MUNKARÉSZ

Győr, 2015. július hó

Msz.:Rp.I.263-1

REGIOPLAN


Munkaszám: Rp.I.263-1



Felelős tervezők: Pekkerné Szabó Piroska

Tájrendezés, környezetalakítás

okl. táj- és kertépítész okl. táj- és környezetrendezési szakmérnök táj- és kertépítész vezető tervező vezető településtervező

.................................................................... Tervezői névjegyzék szám.: TK-08-0073 Tervezői névjegyzék szám.: TT1-08-0073

Kalmár Ágnes

Településrendezés

településtervező városépítési és városgazdálkodási szakmérnök

.................................................................... Tervezői névjegyzék szám.: TT 08-0479

Szeredi Gábor

Településrendezés

településmérnök közgazdász regionális fejlesztő

…………………………………………………..

Ferenczi Huba

Közműrendszer

okl. gépészmérnök ................................................................................ Tervezői névjegyzék szám: TV-T-08-0253, TE-T-08-0253, TH-T-08-0253

Réder Tibor okl. közlekedésépítőmérnök okl. forgalomtechnikai szakmérnök

Közlekedési szakág ............................................................................... Tervezői névjegyzék szám: Kd1-08-0133 Ügyvezető igazgató Pekkerné Szabó Piroska GYŐR, 2015.07.. HÓ

Felelős tervezőink a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész ill. Mérnök Kamarának tagjai

REGIOPLAN




Tartalomjegyzék

I. Megalapozó munkarész 1. Előzmények 1.1 Eljárási, egyeztetési folyamat 1.2Területrendezési tervi előzmények 2. Helyzetelemzés és értékelés 2.1 Településtörténet 2.2 Településszerkezeti vizsgálat 2.3 Természetföldrajzi környezet 2.4 Demográfiai jellemzők 2.5 Gazdasági helyzet 2.6 Idegenforgalom, turizmus 2.7 Lakásépítés, lakásállomány 2.8 Intézményi ellátottság 2.9 Régészeti hatásvizsgálat 2.10 Település és utcakép változása 2.11 Értékvédelem 2.12 Tájrendezés és környezetalakítás 2.13 Közlekedési adottságok 2.14 Közműellátottság 3. Településszerkezeti leírás 4. A településszerkezeti változások környezeti hatásai 5. SWOT analízis 6. Terviratok

Melléklet Vizsgálati tervlapok

REGIOPLAN KFT

JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

4 1.

ELŐZMÉNYEK

1.1 Eljárási, egyeztetési folyamat Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 64/2014.(02.17.) határozatával kezdeményezi a településfejlesztési koncepciója aktualizálását, az integrált településfejlesztési stratégia kidolgozását, a településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat – szabályozási terv elkészítését. A Képviselő-testület a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályait a 158/2013.(VII.11.) határozatával alkotta meg. Csepreg város hatályos településfejlesztési és településrendezési eszközei: Településfejlesztési koncepció és marketing terv – elfogadva a 58/2012.(III.28.) sz. Képviselő-testületi határozattal. Településszerkezeti terv – elfogadva a 115/2002. (X.10.) Kt. határozattal módosítva a 23/2007. (I.25.) és a 133/2010. (VIII. 16.) Kt. határozattal Helyi építési szabályzat – elfogadva a 15/2002. (X.10.) rendelettel módosítva a 2/2007. (I. 26.), a 10/2010. (VIII.17.), a 4/2014. (II.19.) Önk. rendelettel A településfejlesztési és településrendezési eszközök felülvizsgálatának, elkészítésének oka: Csepreg város hatályos településrendezési eszközei a 110/2000.(XI.12.) határozattal elfogadott településfejlesztési koncepción alapulva készültek el 2002-ben. A Csepreg városközpont revitalizálása című, NYDOP-3.1.1/A-2f-2009-008 jelű regisztrációs számú pályázat keretében elkészült Településfejlesztési koncepció és marketing terv (2012) című dokumentumban foglaltakkal nincsenek összhangban a korábban készült, hatályos településrendezési tervek, illetve e dokumentum nem tartalmaz a településrendezést orientáló, meghatározó helyzetfeltáró vizsgálatokat és értékeléseket, valamint tervezési programot. Ezért szükséges a településfejlesztési koncepció aktualizálása, kiegészítése. A 314/2012.((XI.8.) Kormányrendelet szerint a településszerkezeti tervet 10 évente felül kell vizsgálni, s a hatályos településfejlesztési koncepcióban foglaltaknak meg kell feleltetni. A hatályos tervekben foglaltakkal kapcsolatosan a lakosság, a településen tulajdonnal bíró polgárok is jeleztek változtatási igényeket, kérvényeztek változtatásokat. A városnak nincs integrált településfejlesztési stratégiája, amely a középtávra szóló fejlesztéseket fogalmazza meg a hosszútávra szóló településfejlesztési koncepció alapján, a településszerkezeti tervnek megfelelően. A településfejlesztési és településrendezési eszközök felülvizsgálatának, elkészítésének célja: A településfejlesztési koncepció kiegészítése a településrendezés megalapozására szolgáló településfejlesztési programmal, aktualizálása az elfogadása óta eltelt időszak alatt bekövetkezett adatokra, elkészült fejlesztésekre, megváltozott magasabb rendű jogszabályokra tekintettel. Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítése a képviselő-testület által megfogalmazott Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra alapozva, a településfejlesztési koncepcióval összhangban, a településszerkezeti tervnek megfelelően. Településszerkezeti terv készítése az országos és a megyei területrendezési terveknek megfelelően, az egyes ágazati fejlesztések figyelembe vételével, a közösségi és egyéni igények, fejlesztési szándékok szinkronba hozásával.

REGIOPLAN KFT


5 Helyi építési szabályzat és szabályozási terv készítése a megváltozott magasabb rendű jogszabályok figyelembe vételével, a hatályos terv elkészítése óta felmerült problémák megoldásával, igények kezelésével. 1.1.1 Előzetes tájékoztatási szakasz A tervezés előzetes szakaszában az érintett államigazgatási szervek megadták a fejlesztési terv összeállításánál figyelembe veendő szempontjaikat. A Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze felhívta a figyelmet a hatáskörébe tartozó jogszabályokra - így az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. törvényre (Étv.) - és azok előírásaira. Részt vesz

Nem vesz

Észrevétel

részt

1.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész

2.

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

X

3.

Nyugat-dunántúli Igazgatóság

illetékessége megszűnt

4.

5.

6.

Felhívja a figyelmet a vonatkozó jogszabályokra, továbbá, hogy a tervezés folyamán figyelemmel kell lenni a hatályos területi tervek elhatározásaira is.

a további folyamatban X

Vízügyi Megadja a város területét érintő vízfolyásokat, vízgyűjtő, vízgazdálkodási területekkel kapcsolatos adatokat. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Megküldte a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület által érintett helyrajzi számokat, a természeti értékeket. Nemzeti Környezetügyi Intézet Felszíni vízminőség-védelmi szempontból Nyugat-dunántúli Kirendeltsége Csepreg nem tartozik érzékeny felszíni vizek gyűjtőterületéhez. Felszín alatti vízminőség védelem szempontból Csepreg érzékeny területen lévő település. Országos Vízügyi Főigazgatóság

X



7.

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

X

8.

Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

X

9.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

X

10. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Légügyi Igazgatóság 11. Vas Megyei Kormányhivatal Megkeresést továbbítja a Nemzeti Közlekedési

REGIOPLAN KFT

X


6 Közlekedési Felügyelősége Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalának . 12. Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ

X

13. Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

A kulturális örökség védelméről szóló törvényre, továbbá a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos kormányrendeletre hívja fel a figyelmet.

X

14. Vas Megyei Kormányhivatal Földhivatala

A termőföld védelméről szóló törvényben foglaltakat be kell tartani.

X

15. Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 16. Vas Megyei Kormányhivatal Megadja a város területén érvényben lévő Növényés Talajvédelmi talajvédelmi hatósági engedélyeket. Igazgatóság

X X

17. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője

X

18. Vas Megyei főkapitányság

X

Rendőr-

19. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság 20. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 21. Vas Megyei Önkormányzati Hivatal

REGIOPLAN KFT

X

X X


7 1.1.2. Véleményezési szakasz A véleményezési szakaszban a vélemények együttesen a településfejlesztési és a településrendezési eszközökre érkeztek. A véleményezők listáját és a véleményeket a véleményösszesítő táblázat tartalmazza. Csepreg Város Önkormányzata Képviselő testülete 88/2015. (02.26.) képviselő testületi határozatával elfogadta a településfejlesztési koncepciót, 89/2015.(02.26) képviselő-testületi határozatával az integrált településfejlesztési stratégiát, s 90/2015.(02.26.) képviselő testületi határozatában döntött a településrendezési eszközökre érkezett vélemények elfogadásáról. A határozatnak megfelelően a településrendezési eszközök véleményezési dokumentációjában foglaltakhoz képest az alábbi változtatások történtek: A csapadékvíz elvezetésre vonatkozó észrevétel mind a településszerkezeti terv 9. számú mellékletébe, mind a HÉSZ korábban 23., jelenleg 24. §-ba beépítésre került. A HÉSZ kiegészült az Lkk övezeti előírással, a kertes mezőgazdasági övezetre vonatkozóan azzal, hogy a kijelölt építési hely településképi véleményezési eljárás keretében módosítható. A településszerkezeti és a szabályozási terveken a jelmagyarázati hiányosságok pótlásra, a felesleges jelek törlésre kerültek. Tartalmi változtatás mind a településszerkezeti, mind a szabályozási terven, hogy Anna majornál a hatályos terveken is majorként jelölt terület major jelölést kapott a tulajdonosi észrevételnek megfelelően. A Nádasdy utcai sportpálya és közpark közötti határvonal egy szakasza 6,0m-rel a közpark rovására eltolásra került a jelenleg folyó sportpályai épület bővítésének helyigénye miatt.

REGIOPLAN KFT


8

Véleményösszesítő Véleményezők és a vélemények összefoglalása Államigazgatási szervek 1.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész

Vélemény 1.A településfejlesztési koncepcióval és az integrált településfejlesztési stratégiával kapcsolatosan tartalmi kifogása nincs, formailag hiányolja a vonatkozó rendeletnek való megfelelőséget 2. A településszerkezeti terven és a szabályozási terven néhány, jelölési hiba található. 3. Tartalmi észrevétel: 3.1. A településmag telek-struktúrájának megőrzése érdekében nem ért egyet a városközpontot érintő két közterületi korrekcióval. Az egyik a szolgáltatóház előtti parkoló közterületbe jelölése, a másik, a templom előtti járdaterület közterületbe tétele.

3.2. Kincséd-puszta területén a tájkarakter megőrzésének javaslatát tartja elfogadhatónak, a terület felparcellázását, lakóterületi fejlesztését, nem.

2. 3.

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Vas Megyei Kormányhivatal Földhivatal

REGIOPLAN KFT

Tervezői javaslat a vélemény elfogadásáról 1. Javasoljuk, hogy a tartalmi megfelelőség okán, változatlan formában fogadja el a testület a két fejlesztési dokumentumot. 2. A hibák kijavításra kerülnek. 3.1. A szolgáltatóház előtti parkoló közterületbe vétele az önkormányzat kérése volt, megítélésünk szerint, miután már meglévő építmény státuszát rendezi, fenntartható a jelölés. A templom előtti járda, amely az országos közút melletti gyalogos közlekedés térszíne, ma a templom telkéhez tartozik. A járda meglévő közterületen való vezetésére nincs lehetőség. Megítélésünk szerint közérdek, hogy a járda folyamatossága biztosított legyen, ennek eszköze területének közterületként való jelölése, s szükség esetén közterületbe vétele. Ezért javasoljuk a tervezett szabályozási vonal megtartását. 3.2. A főépítész észrevételével teljes mértékben egyetértünk, szakmai véleményünk ellenére, a hatályos szabályozási tervben jelölt lakóterületi fejlesztés megtartásáról döntött munkaközi állásfoglalásként az önkormányzat. A lakóterületi fejlesztést ellenző véleményünket továbbra is fenntartjuk.

Kifogást nem emel. A településfejlesztési koncepcióban és az integrált településfejlesztési stratégiában megfogalmazottakkal kapcsolatban ellenvéleménye nincs.

Az ipari terület itteni kijelölésének indoka a helyhez kötöttség. Csepreg város területén a hatályos tervekben kijelölt ipari területek egyike sem látható el reálisan


9

A településrendezési tervekben szereplő területi fejlesztésekhez hozzájárul azzal a kivétellel, hogy a büki út mellé kijelölt ipari területet földvédelmi szempontból történő indoklás nélkül nem támogatja. Módosított véleményében a fejlesztési terület kijelölését nem ellenzi.

4. 5.

Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság

6.

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A településszerkezeti terv Szabályozási ajánlások című mellékletében a lakóterületek csapadékvíz elvezetésére vonatkozó ajánlás és a HÉSZ 23.§ (1) bekezdése módosítására tesz javaslatot, hivatkozva a 30/2008.(XII.31.) KvVM rendelet előírásaira. A módosítási javaslat lényege, hogy ne legyen előírás a csapadékvíz szikkasztásának kötelezősége.

7.

Vas Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség Útügyi Osztály Vas Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és

Hatáskör hiányt jelez.

8. 9.

REGIOPLAN KFT

iparvágánnyal. Erre a területre a büki ipari területeket kiszolgáló iparvágány meghosszabbításával gazdaságosan kiépíthető a vasúti kapcsolat. A környék kedvező mezőgazdasági adottságai (kiváló termőképességű talajok) és a vidékfejlesztési politikai célok esetleg olyan mezőgazdasági feldolgozóipar számára teremtenek lehetőséget, amelynek nagy az alapanyag szállítási igénye (pl. cukorgyár). Erre való felkészülés lehetőségét teremti meg a rendezési terv, ezért javasoljuk a fejlesztési területet továbbra is a településrendezési tervekben szerepeltetni.

Kifogást nem emel. Kifogást nem emel. Tekintettel arra, hogy a véleményező jogszabályra hivatkozik, javasoljuk a vélemény elfogadását. Ugyanakkor az eredeti ajánlás és szabályozás helyességével kapcsolatos véleményünket továbbra is fenntartjuk. Megítélésünk szerint a csapadékvizek ártalommentes helyben tartására, a terület vízháztartási viszonyainak, klímájának optimális szinten tartása érdekében, különösen a klímaváltozással együttjáró száraz időszakokban szükség van. A csapadékvizek teljes mennyiségének elvezetése a városbelsők klímájának sivatagi, félsivatagi jellegűvé válását eredményezi. Eredeti megfogalmazásunk szerint csak a felesleges, ártalmas vizeket kellene elvezetni, de ez valóban ellentétes a hivatkozott jogszabály, szerintünk nem helyes, előírásaival.

Kifogást nem emel. Kifogást nem emel.


10

10.

11. 12.

Örökségvédelmi Hivatala Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Forster Központ Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Önkormányzatok

1.

Javasolja a széltornyok elhelyezésére vizsgálható terület kijelölésének visszavonását a felhagyott bányagödrök élőhelyein megtelepedett madárpopuláció védelme érdekében, vagy ha benne marad a lehetőség a településrendezési tervekben, akkor a széltornyok építési szándékának megjelenésekor kéri az Igazgatóság bevonását az előkészítésbe. Kifogást nem emel.

Javasoljuk a lehetőség meghagyását a településrendezési tervekbe, s az Igazgatóság kérésének teljesítését, az Igazgatóság bevonását a széltornyok tényleges telepítése előkészítésébe is.

Kifogást nem emel. Kifogást nem emel.

Vélemény

Bük Város Önkormányzata

1.

2.

3.

REGIOPLAN KFT

1. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 3.§ (4)bekezdés b)pontja a nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén a védőtávolságot 500 m-ben határozza meg, ezt tartalmazzák a tervek. Hiányolja az M9 gyorsforgalmi út nyomvonalát a 2. A településszerkezeti tervről szóló határozat 2. számú melléklete: Területfelhasználási, szabályozási tervekről. korlátozó elemek, tartalmazza a gyorsforgalmi út védőterületét, az 5. számú melléklet: Közlekedésszerkezeti terv, pedig mind az OTrT szerinti, mind a településszerkezeti terv által javasolt nyomvonalat. Kéri a Bük területét érintő védőtávolságok 3. A településszerkezeti tervről szóló határozat 2. ábrázolását. számú melléklete: Területfelhasználási, szabályozási korlátozó elemek, tartalmazza az összes védőtávolságot, védőterületet.

Kifogásolja, hogy a hatályos településrendezési tervekben 1000m-ben maghatározott hulladéklerakói védőtávolságot a készülő tervek 500m-ben határozzák meg.


11

Partnerek

Vélemény

1.

Horváth Jenő

2.

Kendik Szabolcs

3.

Lágler József

Az Anna-major melletti 0372/2 hrsz terület majorsági övezethez csatolását kéri, majorterületi felhasználhatóságként vásárolta meg a területet, itt fejlesztési szándékai vannak, a készülő terv pedig véderdőként tartalmazza. Kéri, hogy a szőlőskertek területén lévő 3267/5 hrsz-ú telkén épület építésére a terület felső részén nyíljon lehetőség, mert a szabályozási előírások megszabta keretek között, a terepviszonyok miatt nem tudja az épületet elhelyezni. 1. A Répce és a Répce árapasztó-csatorna állagára és vízelvezetési problémáira hívja fel a figyelmet.

Valóban, a hatályos tervek mindegyike majorsági területként jelöli a területet, ez szerkesztési hiba, javasoljuk a kiigazítást, s a területet major besorolásúvá tenni.

A kertes mezőgazdasági területbe sorolt területek változatos morfológiai adottságai miatt ez a probléma más telek esetén is felléphet, ezért, amennyiben jogszabályi lehetőség van rá, javasoljuk általános értelemben megoldani. 1. Javasoljuk a probléma megoldásának szükségességét az ITS-be beépíteni. 2. A telek elhelyezkedése (városszéle, egy lakó szomszédja van, ipari területi szomszédság)miatt 2. A Damjanich u. 1. szám alatt található telke falusias lakóterületből való átsorolását kéri a szembeni Vörös elfogadhatónak tartjuk a kérelmet azzal, hogy a majori ipari területi besorolásba, mert mezőgazdasági területi átsorolás mellett legyen meghatározva, hogy gépei és terményei tárolására a falusias lakóterületen csak mezőgazdasági tároló és termelő építményeket lehessen építeni, valamint a szomszédos lakótelek megengedett 30%-os beépítettség nem elegendő. felé takaró-védő fásítást kelljen létrehozni.

REGIOPLAN KFT


12

REGIOPLAN KFT


13

OTÉK ALÓLI FELMENTÉS KÉRÉSE ÉS INDOKLÁSA A kért felmentés: A kialakult, 300m2-nél kisebb területű falusias lakó területfelhasználású telkek beépíthetősége az övezetre előírt (az OTÉK szerinti) mértéket legfeljebb 10%-kal meghaladhassa. (HÉSZ 8.§ (2)) Csepreg történelmileg kialakult és beépült telekszerkezetű területén találhatók olyan méretű telkek, amelyek 30%-os megengedett legnagyobb beépítettség mellett a mai kor elvárásainak meg nem felelő méretű épületek beépíthetők. Ezek a telkek homogén falusias lakóterületi tömbökben találhatók ezért más, magasabb mértékű beépítettséget lehetővé tévő területfelhasználási besorolásuk nem javasolható. Azért, hogy élhető méretű lakóépületeket lehessen építeni, kérjük a leírt esetekben az OTÉK előírása alóli felmentést.

A falusias lakóterület OTÉK alóli felmentéssel érintett telkei.

REGIOPLAN KFT


14

1.1.3 Végső szakmai véleményezési szakasz Az állami főépítész VAD/EP/209-3/2015 iktatószámú végső szakmai véleményében a dokumentáció képviselő-testület elé terjesztése ellen kifogást nem emelt. 1.1.3 Elfogadási és hatályba léptetési szakasz Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testülete 194/2015.(06.25.) kt. határozatával jóváhagyta a településszerkezeti tervet, 7/2015.(VII.02. rendeletével megállapította a helyi építési szabályzatot. A településrendezési eszközök az elfogadásuktól számított 30. napon lépnek hatályba.

REGIOPLAN KFT


15

1.2 Területrendezési tervi előzmények Az Országgyűlés 2013. decemberében elfogadta a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló 2013. évi CCXVI. törvényt, valamint – az Országos Területtrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénymódosítást is tartalmazó – egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvényt. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 19/A. §-a kimondja, hogy az alacsonyabb szintű tervnek meg kell felelniük a magasabb szintű terv célrendszerének. A 19 §/B (4) bekezdése azt is kimondja azt is, hogy a települési szintű terveknek meg kell felelnie a megyei szintű területfejlesztési koncepciónak és a területrendezési tervnek. Felhívom a figyelmet, hogy az OTrT módosítása során jelentős mértékben változtak a térségi övezetek, melyek egy kivétellel 2014. január 01-től hatályosak. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület 2015. január 01.-től lesz érvényben. Ezzel együtt addig is – amíg nem kerül sor a megyei területrendezési terv módosítására – a fentieket betartva figyelemmel kell lenni az VmTrT-ben foglaltakra is.

Csepreg

Országos Területrendezési Terv Kivonat Az Ország Szerkezeti Tervéből

Csepreg térségét érintő vonalas elemek: - Gyorsforgalmi út ( ) - Egyéb országos törzshálózati vasúti pálya ( - Országos kerékpárút törzshálózat eleme (

REGIOPLAN KFT

) )


16

Az országos kerékpárút-törzshálózat: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott műszaki infrastruktúra-hálózat, amelybe az országos jelentőségű turisztikai célpontokat érintő, hálózatként kialakított kerékpáros útvonalak tartoznak. Csepreg város közigazgatási területét érintő elemek: ) - települési térség ( - vegyes területfelhasználású térség ( ) - mezőgazdasági térség ( ) - erdőgazdálkodási térség ( ) A települési térség az országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak. A vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző. A mezőgazdasági térség az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. Az erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt. A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni; d) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni.

REGIOPLAN KFT


17

Az OTrT módosítása során jelentős mértékben változtak a térségi övezetek, melyek egy kivétellel 2014. január 01-től hatályosak. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület 2015. január 01.-től lesz érvényben. Vas megye területrendezési tervét, Vas Megye Közgyűlésének 19/2010. (XI. 29.) önkormányzati rendelete határozza meg. A megyei területrendezési terv tartalmazza az országos területrendezési terv megyére vonatkozó térszerkezeti és övezeti besorolásait. Vas megye területrendezési tervének térszerkezeti tervlapja Csepreg város közigazgatási területét az alábbi fő terület-felhasználási kategóriákba sorolja:

Vas Megye Területrendezési Terve

Kivonat a Vas megyei térségi szerkezeti tervből - városias települési térség ( ) - mezőgazdasági térség ( ) - erdőgazdálkodási térség ( ) - vízgazdálkodási térség ( ) (Alaptérképi jelek: országh. ( ); közigazgatási h. (

REGIOPLAN KFT

); egyéb burkolt út (

))


18

Csepreg térségét érintő vonalas elemek: - Főút ( ) - A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal ( ) - Országos kerékpárút törzshálózat eleme ( ) - Térségi ellátást biztosító 120kV-os elosztó hálózat Vas Megye Területrendezési Terve térségi övezetei közül Csepreget az alábbiak érintik, ezeket a településrendezési tervezés során figyelembe kell venni. - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete ( ) - Erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas terület övezete ( - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete ( - Ökológiai folyosó övezete ( ) ) Magterület övezete ( Puffer terület övezete ( )

) )

Kivonat a Vas megyei TRT-ből Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

REGIOPLAN KFT


19

Kivonat a Vas megyei TRT-ből Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

Kivonat a Vas megyei TRT-ből Ökológiai folyosó övezete

REGIOPLAN KFT


20

Vas Megye Területrendezési Terve további három övezetet jelöl ki, de ezeket az Országos Területrendezési Terv módosítása nem tartalmazza. Azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az Országos Területrendezési terv módosítása megszüntetett, településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. Ezek az övezetek az alábbiak: - Történeti települési terület övezete ( ) - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete ( ) - Vízeróziónak kitett terület övezete (

)

Kivonat a Vas megyei TRT-ből Történeti települési terület övezete

REGIOPLAN KFT


21

Kivonat a Vas megyei TRT-ből Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete

Kivonat a Vas megyei TRT-ből Vízeróziónak kitett terület övezete

REGIOPLAN KFT


22

2. HELYZETELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS 2.1 Településtörténet Csepreg az ún. Répce-sík kistájon, a Répce-folyó jobb partján, a Sopront Szombathellyel, valamint a Kőszeget Sárvárral összekötő utak közelében helyezkedik el. Az átmeneti kőkor (mintegy 11500 évvel ezelőtt) idején valószínűleg már élt ember e tájon. Az i.e. 6 évezredből, az újkőkorból azonban már tárgyi emlékek tanuskodnak arról, hogy a Répce völgyében a vonaldíszes edények népe folytatott földművelő életmódot. Ennek az első tartós emberi megtelepedésnek a nyomait találták meg az ún. Csókarigó dűlőben, valamint az Ablánc- és a Boldogasszony-patak völgyében. Ettől az időszaktól kezdve a terület gyakorlatilag folyamatos lakottságúnak tekinthető. A vidék sűrű betelepülése a péceli kultúra népéhez kapcsolható az i.e. 3. évezredben. Ebből az időszakból, a bronzkor elejéről származó temetőt és lakóház maradványait tárták fel az Öreg-Répce melletti egykori kavicsbánya területén. Az állattenyésztés előtérbe kerülése a gátai kultúra megjelenéséhez (i.e. 2. évezred), a nagyállattenyésztés a hullámsíros kultúra népéhez (i.e. 1400 körül), az első városias szervezettség a nyugatias urnasíros kultúra (i.e. 1200 körül) népéhez köthető itt. Őket követte a hallstatti kultúra (i.e. 800 körül), majd a kelták, i.e. 400 táján és a boj törzs az i. sz. 1 században, akik aztán átengedték a területet a rómaiaknak. A római korból már nagyszámú tárgyi emlék maradt fenn, ami egy római telep létezését valószínűsíti a környéken. Az Itinerarium Antonini című leírás alapján feltételezik, hogy ennek a telepnek Bassiana volt a neve. Ezen keresztül vezetett egy út, mely a Borostyánkőútról ágazott le, s kötötte össze Szombathelyt Csepregen, Gyarmaton, Győrön keresztül ÓSzőnnyel (Sabaria-Bassiana-Mursella-Arrabona-Bregetium). Bassiana helye Farkas Sándor Csepreg mezőváros története című műve szerint a Boldogasszony körüli dombokon, vagy Meggyespuszta-Tormáliget határában lehetett. A rómaiak után a hunok, a keleti gótok, a kerulok, a longobárdok és az avarok is uralták a vidéket. A honfoglalás korszakát leginkább a környező települések helynevei őrzik (Nemeskér, Újkér, Und). Feltehető, hogy a honfoglaló harcos középréteg leszármazottja volt a Répce-vidék későbbi nagyszámú kisnemese. A középkorban Csepreg lakossága a soproni és vasvári várispánság határán élve az előbbihez tartozott. Ebből az időszakból, az Árpád-korból származó két kis vár helyét találták meg, az egyiket az ún. Malomkertben, az egykori kastélyparkban, a másikat pedig az ún. Csúsztatóerdőben, a település központjától mintegy 3 km-re nyugatra. A település első okleveles említése 1255-ből maradt fenn, Chepereg alakban. Az elnevezés eredeztethető a csepeg, csepereg szavakból, valamint a török eredetű, borseprő jelentésű szóból, mely a település határában folyó jelentős szőlőműveléshez (1321-ben már hegyvámot szedtek) kapcsolódott. Neve a történelem során többféleképpen íródott: Terra Chepreg (1255), Hospites de Chepereg (1257), Civitas Chepreg (1357), Villa Chepregh (1378), Oppidum Chepregh (1390), Eccl. B. Nicolai de Chepreg (1433, 1506), Op. Schepreg, Scheperg (1439). Első ismert birtokosai István és Péter királyi trombitások voltak. 1257-ben királyi hospesek (telepesek) jelenlétét jelzik az okmányok. Az osztrák tartományokból érkező telepeseket a tatárjárást követően hívtak be az elnéptelenedett vidékre.

REGIOPLAN KFT


23 A népesség szorgalmának köszönhetően a település hamarosan a Répce vidék legjelentősebb településévé vált. Gazdasági és kereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy már a 14. században laktak itt zsidók, akiket külön utcában telepítettek le. Közigazgatási szerepét jelzi, hogy 1358-ban nádori elnöklettel tartottak megyegyűlést és a megye nemesei a későbbiekben is többször tartották itt közigazgatási és törvénykezési üléseiket. A 14. században többször is (1348-ban, majd 1357ben) civitasnak, azaz a legmagasabb szinten számontartott városnak nevezték. Az ebből az időszakból származó címere a háromtornyos városfalat ábrázoló típussal egyezik meg, amely kivétel nélkül várral rendelkező igazgatási központnál (Sopron, Pozsony, Székesfehérvár) ismert. A 15. század közepén tagja volt egy hat várost (Kőszeget, Rohoncot, Szombathelyt, Sárvárt és Sopront szövetségbe fogó, Sopron által vezetett szövetségnek. Ezen az említésen kívül azonban mindig oppidiumnak, azaz mezővárosnak nevezték. Története során szinte végig földesúri fennhatóság alatt állt. Feltételezhetően a késő középkorban (14-15. század) megtörtént az 1255-ben még külön említett Csékéd, a templomos falu Szentkirály, Gatály, a régi Ablánc birtok, valamint az elpusztásodott középkori Bene, Meggyes és Tormás beolvadása a településbe, mely maga is két településből jött létre. Erre utal a két külön középkori plébánia, a máig meglévő AlsóFelsőváros névhasználat, valamint az eltérő szerkezet. Erről, a település szerkezeti fejlődéséről részletesen a következő fejezet tájékoztat. A 14. század végétől a Kanizsaiak birtokolják. Nevükhöz köthető 1391-ben a Szent Miklós templom felépítése. A település az 1450-es években többször is a husziták kezére került. 1454-ben ők építették fel a csepregi várat. Ezt, a mai felsővárosi kastély előzményét építették ki védművekkel ellátott kastéllyá aztán a Kanizsaiak. Várkastélyként először 1509-ben említik az épületet. A 16. század első harmadától a Nádasdyak birtokolják, akik birtokuk egyik központjává tették az amúgy is nagy lélekszámú (1518-ban mintegy 1600 fős) települést. 1549-ben egy összeírás a város kapuőrzőit említi, ami arra utal, hogy a mezőváros palánkkerítéssel volt körülvéve. A Nádasdyakhoz köthető a protestantizmus elterjedése, akik Csepreget vallási és kulturális központtá is tették. 1557-ben megalapították az iskolamestereket és prédikátorokat képző kollégiumot, vagyis az ebben az iskolarendszerben a legmagasabb szintűnek számító oktatási intézményt. „Miként a trójai lóból a legvitézebb katonák, úgy jöttek ki az ő iskolájából a kiváló képzettségű ifjak, kiket aztán Sopron-Vas-Zala megyei iskolák vezetésére küldtek ki.” „A csepregi schola, amelyben háromszáz és több szép ifjúnak szép száma megvala eleitől fogva Dunán innen a scholák között legfőbb és nevezetesb.” [Farkas Sándor] Egyháztörténetileg jelentős esemény volt az 1591 június 2-3.-án tartott csepregi valláselméleti vita. Ennek következményeként vált véglegessé a reformáció lutheránus (evangélikus) és kálvini (református) ágának szétválása hazánkban. Az 1618-ban Csehországban kitört vallási háború első éveiben a település a Bethlen Gábor által indított felkelést támogatta. Az 1620. évi fehérhegyi vereség után Bethlen seregei visszavonultak a dunántúlról, így a város védtelenül maradt. A lázadók leverésére indított császári sereg visszafoglalta Csepreget. „Csepreg evangelikus predikatorait és sok más keresztényeket lenyakaztata, a várost fenekestül lerontatta és semmivé tette, a templomot is felgyujtatta.” [Farkas Sándor] 1621-ben a felkelés teljes elfojtásáról döntött II. Ferdinánd, s ennek következtében 1621 január 6-án ismét feldúlta a települést a császári sereg, ahol pedig sokan kerestek menedéket. Előbb a felső templomot, majd az egész várost felgyújtották. A vérengzésnek 1223 áldozatát számolták össze, de akár 2000 főre is tehető a meggyilkoltak

REGIOPLAN KFT


24 száma. Ez volt a 30 éves háború (1618-1648) legsúlyosabb magyarországi pusztítása. A város nagyobb pecsétje, melyet 1800-ban készítettek. A város kisebb, ezüst pecsétjének készítése ideje nem ismert, de 1602-ben már használatban volt. Felirata: „Sigillum Oppidi Chepregh”. [Farkas Sándor] A 17. század első felében a háború pusztítása ellenére a két szabad királyi város, Kőszeg és Sopron közötti területi sáv legjelentősebb településének számított. Csepeg gazdasági és művelődési fellendülése magával hozta a kézműipar fejlődését, a iparosok céhekbe tömörülését is: a vargák 1611-ben, a patkoló kovácsok és a környékbeli molnárok 1613-ban, a szabók 1614-ben, a csizmadiák 1643-ban, a bognárok 1659-ben, a takácsok 1689-ben nyerték el privilégiumukat. 1620-ban már nyomda működött a településen (1643-ban, a protestáns irodalom támogatottságának visszaesését követően Ausztriába vitték), 1631-ben pedig már volt fürdője. 1646-ban 16 utcás településként jelzik. Nádasdy Ferenc 1643. évi katolizálása és az azzal kapcsolatos 1644 és 1655 közötti felekezeti alapú konfliktusok azonban új korszakot eredményeztek. A mezőváros kulturális intézmény és funkciórendszerét vesztette. Igazgatási funkciója is eltörpült ahhoz a szerephez képest, melyet a térség reformáció kori történetében betöltött. A Wesselényi-féle összeesküvés következtében Nádasdy Ferencet fej és jószágvesztésre ítélték, az országbíró javai kamarai kezelésbe kerültek. Gazdasági erejét azonban jelzi, hogy 1676-ban pénzen próbálták megváltani szabadságukat, a tárgyalások azonban végül nem vezettek eredményre. A 17. században a település önkormányzatának élén polgármester, főbíró, emellett 12 esküdt állt. A két hegymester feladata ellátása mellett a város vezetőit is helyettesíthette. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) alatt többször cserélt gazdát, így mindkét fél seregei többször sarcolták olyannyira, hogy a szabadságharc végén megindult elnéptelenedése. 1751ben a sorozatos tűzesetek (15 nap alatt 18 ház és 5 pajta égett le) miatt tűzvédelmi szabályokat hoztak. 1776-ban azonban újabb, az addigi legnagyobb tűzvész keletkezett, mely 11 emberéletet követelt és emellett a város jelentős része is megsemmisült. A plébániai jegyzőkönyv szerint 166, a városi jegyzőkönyv szerint 224 épület pusztult el. Leégett templomát hamarosan újjáépítették. „Kévántuk emlékezetnek okáért ezen könyvben bé irnya, hogy 1776. esztendő április holnapnak első napján mely tűzi veszedelem által templom a kastélokkal együtt, úgy a városháza öszvességgel 224 házak porrá és hamuvá égetnek.” [Farkas Sándor] 1787-ben 261 házban összesen 1654-en lakták a települést. 1791-ben a kastély előtti piaci tavat kitisztították és elrendelték, hogy sem ruhát mosni, sem kendert áztatni benne többé nem szabad. 1796-ban, Vályi András Magyar Országnak leírása című művében az alábbiakat jegyezte fel a településről: „CSEPREG, Sapring. Magyar mező Város Sopron Vármegyében, földes Ura Gróf Jankovich Uraság, és némelly Nemes Urak, lakosai többnyire katolikusok, fekszik Raptza vize mellett, nevezetes, és virágzó Váras vala, Gróf Nádasdi Tamás, és Ferentz nagy Vezérek idejekben, mind jeles épülettyeiért, mind pedig a’ tudományi virágzásért, szép akkori oskolaján kivûl,

REGIOPLAN KFT


25 könyv nyomtató ház is vala benne, mellyben külömbféle hasznos könyvek nyomtattattak, a’ Magyar hazafiaknak hasznokra. Itt tette közönségessé Szilvester János P. a’ Magyar Új testamentomot 1541dik esztendõben, Gróf Nádasdi Tamásnak költségével, Letenyei István pedig vólt Csepregi Predikátor Hutter Leonhárdnak elmélkedéseit a’ hitnek ágazatairol 1635dik esztendõben. Doctor Veszprémi Úrnak tudosítása szerént pedig itt jött ki a’ leg elsõ MAGYAR GRAMATIKA 1539dik 14dik Jun. e’ tzím alatt; Grammatica hungaro latina, in usum puerorum recens scripta. Joanne Silvestro Pannonio Auctore, Neanesi. Szerentsétlenûl elégett vala mind a’ Vár, mind pedig a’ Város 1776. esztendõben, elsõ Aprilisben, melly alkalmatossággal 25 lelkek, ’s nevezetesen egy Tisztartóné két gyermekeivel a’ második emeletben szerentsétlenûl meghaláloztak. Püspöki lakó hely is vala. Valamint hajdani birtokos Urai gondoskodtak a’ Városnak előmeneteléről, ’s bóldogúlásáról; úgy most is naprol napra öregbül, ’s díszesíttetik; határja kiváltképen termékeny, bora jó, fája elég, legelője hasznos, ’s nevezetes tulajdonságaihoz képest, elsõ Osztálybéli.” Az 1809. évi francia hadjárat a város pénz- és terményerejét is nagymértékben igénybe vette, melyet 1811-ben a papírpénz leértékelése követett. A települést korábban többször fenyegető árvízveszély csökkentésére 1817-ben kezdték el a ma is Ásásnak hívott csatorna létesítését. 1831-ben kórházat hoztak létre a kolerajárvány megfékezésére. 40 nap alatt így is 67-en haltak meg. 1842-ben gyógyszertárat létesítettek. Az 1848-49 évi szabadságharc hadieseményei a települést nem érintették. 1851-ben, Fényes Elek Magyarország geographiai szótára című művében az alábbiakat írta: „Csepregh, Csapringh, magyar mező-város, Sopron vmgyében, igen kellemes vidéken, Sopronhoz délre 4 1/4 mfd., 3000 kath. lak., paroch. templommal. Van itt Jankovich Izidor urnak szép kastélya és kertje. Határa tágas, s a természetnek minden javaival megáldva; van 4730 h. termékeny szántóföldje, 1239 hold rétje a Répcze mellékén, 502 h. legelője, 4023 hold tölgy, gyertyán, nyir, fenyő erdeje, 552 hold szőlőhegye, 202 hold utak, stb. Földesgazda 160 van, a többi majorsági birtok, s a földesurak 6000 nemes birkát tartanak. Gyümölcse sok: bora kelendő. A lakosok szép lovakat tenyésztenek, s már rég időtől fogva évenként lóversenyt tartanak. A város legnagyobb részét birja Jankovich Izidor; aztán Tallián Imrenő assz., és a plébánus. G. Nádasdyak alatt virágzó város lévén, hires evang. iskola és könyvnyomda volt itt. ....” A szabadságharc bukása után jelentősége folyamatosan emelkedett. 1852-ben adóhivatalt létesítettek. 1854-ben a Pap utcában keletkezett tűz, mely során 60 ház, a felső templom, valamint a nemrég épített plébánia ház is leégett. Híresek voltak vásárai, melyre a jogot még Zsigmond királytól kapta. 1855-től már hetivásári joggal is rendelkezett, az évi 6 országos vásár mellett.1857-ben megnyitották a postahivatalt. Az 1865-ben elkészült SopronNagykanizsa közötti ún. Déli vasút elkerülte a települést. A vasutat a tervek szerint a településen keresztül vezették volna, de a gazdák nem engedték ennek megvalósítását. 1867ben a környék legnagyobb cukorgyárát építették fel, melyet iparvágány kötött össze a vasúttal. A gyár 1886-ig működött. 1869-ben casinót létesítettek. 1873-ban megalapították a Répcevidéki Takarékpénztárt, 1875-ben az Utcavilágítási Egylet 10 lámpával megkezdte az utcák világítását. 1876-ban pedig megszervezték az eredetileg félszáz községből álló csepregi járást. A király járásbíróság mellett felállították a szolgabíróságot, valamint a magyar királyi körjegyzőséget.1882-ben tűzoltó egyesületet alapítottak. 1883-ban a Kovács utcában keletkezett tűzvészben 32 ház pusztult el, emellett 3-an meg is haltak.1886-ban a település a modern polgári közigazgatás kialakulásával nagyközségi címet kapott. 1887-ben távirdát létesítettek, valamint ekkor jelent meg Farkas Sándor káplán Csepreg mezőváros története című monográfiája, amely akkor a legjelentősebb ilyen alkotásnak számított Magyarországon.

REGIOPLAN KFT


26 A 20. évszázad elején bőrgyárat alapítottak, 1904-től helyi sajtó kezdte meg működését, 1910-ben kórházegyesületet szerveztek, valamint megnyitották a Klug-féle téglagyárat. 1912-ben átadták a Sárvárt Csepregen át Kőszeggel összekötő vasútvonalat. Az első világháborúban 172 helyi lakos vesztette életét. A háborút követő két évtizedben a települést gazdag kulturális élet (olvasókör, iparoskör, sportegyesület, dalárda, fúvószenekar létrehozása) jellemezte, emellett 1922-tól volt villanyvilágítás a településen. 1920-tól már gépi működésű téglagyár is működött a településen (Kadnár-féle), valamint óvodát létesítettek. 1930-ban új községházát építettek. Népességének száma ekkorra már meghaladta a 4000 főt! A második világháború 84 helyi lakos halálát követelte, de az 1943-ben a településen létesített táborba összegyűjtött, majd deportált járási zsidó lakosok közül 232-en haltak meg. 1944-ben egészségházat létesítettek. 1945-ben, a háború utolsó évében a visszavonuló német csapatok felrobbantották a Répcehidat. Ugyanebben az évben 508 földigénylő között 2255 katasztrális hold földet (közel 1300 ha-t) osztottak ki, a korábbi nagybirtok jelentős része azonban az állami gazdasághoz került. A háború befejezését követően a bőrgyár és a Kadnár-féle téglagyár is újra megkezdte működését, de előbbi felszerelését 1947-ben szállították el, utóbbi üzemelését pedig 1978-ban szüntették meg.1948-ban a régi elemi és polgári iskolából megalakult az általános iskola, 1949-ben a napközis óvoda. 1949-ben megszüntették a csepregi járást. Ez az intézkedés visszavetette a település fejlődését. Elköltöztették az itt működő hivatalokat, a bíróságot, közjegyzőséget, földhivatalt, adóhivatalt. A régi járás északi fele Győr-Sopron megyéhez, míg a déli rész Csepreggel együtt Vas megyéhez került. A korábbi járásszékhelyt egyszerű községgé sorolták be, nagyközségi címét is csak 1970-ben kapta vissza. 1949-ben létrehozták az első termelőszövetkezetet.1952-ben megkezdte működését a bölcsőde, 1954-ben pedig a művelődési ház és könyvtár.1958-ban létrehozták a Csepregi Állami Tangazdaságot, mely magába foglalta az addig külön működő állami gazdaságokat (Meggyespuszta, Kincsespuszta) is. 1961-ben pedig a két termelőszövetkezet egyesítették. 1962-ben létrehozták a később jelentős munkaerőt foglalkoztató Épületasztalosipari Szövetkezetet, majd 1967-ben a Soproni Ruhagyár helyi üzemegységét. 1962-ben közgazdasági és informatikai szakközépiskola kezdte meg működését. 1964-ben megindult a vezetékes vízszolgáltatás, 1972-ben pedig elkészült a szennyvízcsatornázás első üteme. 1966ban fogorvosi rendelőt, 1968-ban öregek napközi otthonát létesítettek.1974-ben megszüntették a vasútvonalat, melynek következtében több fejlesztés is az immár kedvezőbb közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, szomszédos Bükön valósult meg. 1977-ben helytörténeti gyűjteményt létesítettek, 1987-ben átadták az óvoda új épületét. 1989-ben egészségházat avattak fel. 1993-ban az addig a település részét képező Tormásliget önálló településsé vált.1995 július 1-én a település visszakapta régi városi címét. 1997-ben öregek napközi otthonát alakítottak ki, valamint megvalósították a teljes csatornázást és kiépítették a gázvezeték-hálózatot. 2005-ben a várossá nyilvánítás évében új iskola építését, valamint a Fő-tér felújításának előkészítését kezdték meg. Utóbbi avatására 2011-ben került sor. 2.2 Településszerkezeti vizsgálat REGIOPLAN KFT


27 A település kialakulásáról, alaprajzi fejlődéséről kevés leírás és térképi ábrázolás maradt fenn. A jelenlegi kutatási eredmények szerint a település területén egykor létezett római kori telep (Bassiana?) és a mai központi belterület területei között nincs folytonosság, vagyis utóbbi nem római eredetű. A város teljes területét tekintve több települést is magába olvasztott a késő középkorig. Feljegyzések arra utalnak, hogy maga a központi belterület is két különálló település egybeolvadásából jött lére. Az ún. Felsőváros kialakulását a XII-XIII. századra teszik, míg a déli, Alsóváros településrészen Árpád-kori vármaradványt tártak fel. Felsőváros a Szombathelyt-Sopronnal összekötő út mentén, majd a Kőszeget Sárvárral összekötő út megerősödésével ezen utak csatlakozásánál létrehozott tér köré szerveződött. Ez a tér volt a kereskedelem fő helyszíne is. Dénes József szerint valószínű, hogy a településrész már a XIII. század végétől palánkkal lehetett bekerítve, melyet északról a Répce egyik ága, a többi oldalról pedig ehhez csatlakozva vizesárkok vettek körül. A kivezető utak mentén 4-6 kapu lehetett. A településrész fő eleme a Szent Miklós templom volt, melyet temető vett körül. A temető szélén 2 öl magas lőrésekkel ellátott téglafal húzódott. E falat is a Répce-ág és a vizesárkok vették körül. A templom közelében, a mai kastélyépület helyén állt a Nádasdyak kastélya, melyet északról szintén a Répce-ág, két oldalról vizesárkok határoltak. A déli oldalán terült el a vízfolyással összeköttetésben álló Piharci-tó. Alsóvárost is palánk övezte, melyet északról a Répce-ág, délről a Pákác-árok határolt. Ezeket két oldalt a palánk mentén vizesárkokkal összekötötték. A palánkon 4-5 kapu lehetett. Valószínű, hogy a Nádasdyak idején már mindkét településrészt egybefüggő palánk vett körül. Az Alsóváros fő eleme a Szent Katalin templom volt, mely mellett szintén temető terült el. Egy 1646-ból származó felmérés szerint az alábbi utcái voltak a településnek: - Visi (ma is létező utcanév), - Felsőváros (ma Petőfi utca), - Piaczkörnyék (ma Széchenyi tér), - Kovács (mai is létező utcanév), - Ihász (Sallai, majd Jankovics Gyula utca), - Bődi (ma Hunyadi), az ún. Felsőváros - Pajor (Ságvári, majd Dr. Szemes Zoltán utca), - Fehér (ma is létező utcanév), - Cser (ma Bajcsy Zsilinszky utca), - Pap (ma Ady Endre utca), - Hosszú (ma Kossuth Lajos utca),

}

- Csó (ma Szombathelyi utca), - Tapson (ma Taksony utca), - Alsóváros (előbb Tímár utca, ma Dózsa Gy. utca) - Szentpéter köz.

REGIOPLAN KFT

}

az ún. az ún. Alsóváros


28

Az 1658. évi Nádasdy-féle urbárium fentiektől eltérően csak 11 utcát és teret említ, de későbbi feljegyzések szerint valószínű, hogy az 1646. évi adatok a pontosabbak. Sajnos ebből, a 16-17. század időszakából nem maradt fenn térképi ábrázolás, pedig ekkor élte a település újabb virágkorát. 1598-ban 304 házból álló településnek, fél évszázaddal később mintegy 2500-3000 lakosúnak jelzik. Amennyiben a fenti utcaneveket a mai térképhálózaton azonosítjuk, kirajzolódik egy Széchenyi tér, pontosabban Szent Miklós templom központú és Kőszeg irányába vezető, bordás úthálózatú, 12 utcából, vagy közből álló, valamint egy ettől mintegy 900 m-re lévő, Szent Katalin templom központú, 4 utcából, vagy közből álló településrész. Az ún. Felsőváros tehát jóval összetettebb szerkezetű és közel 10 méterrel magasabban fekvő volt. Központjából indult ki az (egyik) átkelőhöz (és az egykori Szentkirályra) vezető út.

Forrás: tervezési alaptékép A Rákóczi-szabadságharc végére megindult az egykor virágzó település elnéptelenedése. A század végére ismét megerősődő települést 1776-ban súlyos tűzkár érte, épületeinek jelentős része elpusztult. A tűzesetet követően előbb a Kossuth L. és a Taksony, majd a Bajcsy-Zs., Ságvári (dr. Szemes Zoltán) és Ady E. utcákat építették ki. Ekkor, 1784 között került sor Csepreg környékének első katonai felmérésére, mely az első fennmaradt térképi ábrázolása a településnek.

REGIOPLAN KFT


29

Forrás: I. katonai felmérés, 1784

Forrás: I. katonai felmérés, 1784 A 18. század végén eszerint beépített volt a mai Kőszegi, a Hunyadi, az Ady Endre utca egyegy szakasza, a Ságvári Endre (dr. Szemes Zoltán) és a Bajcsy-Zsilniszky utca. A település fő, közel észak-déli irányú tengelyét a Petőfi Sándor és a Kossuth Lajos, valamint Dózsa György utcák alkották, mely utcák a Répce folyó egyik ága mellett húzódtak. Ebben az

REGIOPLAN KFT


30 időben a folyó képezte a település központi részének keleti határát. A folyó határozta meg a beépített területet övező földek megközelítését is. A keleti, mélyebb fekvésű, folyóágak közti, így feltehetően gyakran víz alatt álló területeket néhány út szelte csak át. A nyugati oldal úthálózata sokkal sűrűbb volt, szinte mozaikossá tették a tájat. Az utak többsége a közeli erdőterületekig vezetett. 1830 és 1850 között újjáépítették a Kovács, Jankovics Gy. és Hunyadi J. utcákat, valamint a Széchenyi tér környezetét, majd az 50-es években a Fehér utcát. Az 1850-es évekből állnak rendelkezésre ismét térképi felmérések. Ezek jellemzője, hogy sokkal pontosabbak az első felmérésnél. A II. katonai felmérés a mai térképszelvényre illeszthető, míg a kataszteri felmérés (1857) részletesen ábrázolja az akkori épületállományt. Megállapíthatjuk, hogy a központi területek újjáépítése mellett a majorok létrehozása jelentette a legnagyobb változást. Az 1857.-i felmérés szerinti alaprajz tulajdonképpen megegyezett a 17. századi képpel.

Forrás. II. katonai felmérés, 1846-47

REGIOPLAN KFT


31

Forrás: kataszteri felmérés, 1856-57 Az akkori beépítettséget előbb a déli városrészben vizsgálva látható, hogy 1856-57-re a Dózsa Gy. utca kialakítása és beépítettsége elnyerte mai formáját. A térképen (már a II. katonai felmérésen is) látható a későbbi Markovics, majd Rothermann-kastély elődje. Az épületegyüttestől keletre található be nem épített területet már az I. katonai felmérésen is „szabad” területként ábrázolták. Itt alakították ki később a sporttelepet is. Részben beépített volt a Taksony köz. Létezett, de még nem építették be a Taksony utca déli részét. Kialakult volt az Attila utca nyomvonala, de a mai kétoldali beépítésnek még nem volt nyoma. A két település határán lévő Szent Katalin templom akkor még az utak találkozási terén, valamint a Dózsa Gy. utca meghosszabbításában állt. Ma már a Kossuth Lajos utcai házak beépítési vonalán áll. Létezett, de még nem volt beépítve a Bognár Ignác utca. A Répce ágai mentén létezett összeköttetés a Rákóczi F. és Bognár I. utcákkal, de az nem a mai nyomvonalon haladt. Az északi városrészen kialakították és részben beépítették a Szombathelyi utcát, határozottabbá vált a Hunyadi János utca beépítése és vonala. A nyugati irányú bordákból a Kőszegi utca volt a legészakibb kialakult, beépített utca. Az Ady E. utca megközelítőleg a Bajcsy Zs. utcáig volt kiépített, a Vasút utca megközelítőleg a mai vonalán haladt. A keleti határt a Fehér utca és annak maihoz hasonló beépítése képezte. A település tehát átlépte a Répcét. Ez annak volt köszönhető, hogy 1817-18-ban létrehozták az Ásás-csatornát, két partján árvízvédelmi töltéssel. Ez volt a folyó első szabályozása.

REGIOPLAN KFT


32

A mai Széchenyi tér beépítése is egyre jobban elnyerte mai alakját azzal, hogy a tér középső, utakkal határolt részén több épületet is felépítettek. A már a 18. század végén is osztott tér területe tovább szűkült, de a templom vonalától északra eső, az egykori kastély előtti tér szabadon maradt. A templom környezetében több épületet is felépítettek, így a korábbi tér, teresedés megszűnt.

Forrás: III. katonai felmérés, 1880 1912-re megépítették a vasutat a mai Vasút utcában, s ez magával vonta a település ebbe az irányban történő kiterjesztését. A beépítések hatására a település korábban említett Petőfi S., Kossuth L, Dózsa Gy. utcák együttese által alkotott tengely mellett határozottabbá vált egy másik észak-déli tengely, a Deák F., Ady E., Attila utcák alkotta vonal, valamint az ezeket összekötő bordás úthálózat. A II. világháború időszakára sor került a település keleti irányú kiterjesztésére is azáltal, hogy megkezdték a Répce folyó két ága közötti terület déli részének beépítését.

REGIOPLAN KFT


33

Forrás: Felmérés a II. világháború időszakából A II. világháborút követően az Ásás csatornától keletre eső területek jelentős mértékű beépítést végeztek. Így a Rákóczi F. utca menti területeket mintegy 400 hosszban, ettől délre pedig az Alkotmány és Bercsényi M. utcákat építették be, valamint létrehozták a Zrínyi M, a Tilosgyep és a Bognár I. utcákat és beépítették az azok menti területeket. A Fehér utca folytatásában kialakították és beépítették a Vörösmarty utcát. Az 1974-78 között létrehozott övárokkal és védtöltéseivel elvégezték a végleges árvízmentesítést, ezáltal terjeszkedési lehetőséget biztosítottak a településnek északkeleti irányba. Az övárok létrejöttével az Öreg Répce holt mederré vált. Az évszázadokkal korábban két központtal rendelkező település egyértelműen egyközpontúvá vált. A mai Széchenyi téren és környékén összpontosul az intézmények többsége. Az új utcák nyitása több helyen a telkek felaprózódásával járt. Az újabb kialakítású telkek mélysége már 50 méter alatti. A földrajzi viszonyoknak (a telekvégben futó egykori meder miatt) a fő, észak-déli irányú tengelyek mentén számos telek mélysége ma is meghaladja a 100 métert.

REGIOPLAN KFT


34 2.3 Természetföldrajzi környezet Csepreg elhelyezkedése Csepreg város az MTA FKI 1990-es kistáj katasztere szerint a Nyugat-Magyarországiperemvidék nagytájon, illetve a Sopron-Vasi-síkság mezotájon belül a Répce-sík nevű kistájon helyezkedik el, mely - nagyobbik részében Győr-Moson-Sopron megye területére eső, de természetföldrajzi értelemben Ausztria területére is átnyúló - kistáj alföldi jellege miatt a Kisalföld részének tekinthető. Vízfolyások A Répcesík fő vízfolyása a Répce a település mellett lép be Vas megyébe (átlagesése itt 2,1 m/km). Az Alpok keleti lábainál eredő kis folyó vízjárása nagyon változó, a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet. Árvizek főként tavaszra keletkeznek, de az őszi árvizek sem ritkák, kisvizek jellemzően nyárvégén jelentkeznek. Az utolsó Csepreget is érintő jelentős árvíz 1965-ben zajlott, rá egy évtizedre épült meg a 2,3 km hosszú töltésrendszert az ármentesítő csatornával, és ide kötötték be az Öreg-Répce megszüntetett medrét is. A folyó e szakaszon mesterséges mederben folyik, de Csepregnél még létezik a völgy baloldalán a régi Répce meder is. Város környéki mellékfolyói a szőlőhegy alatti Boldogasszony-patak, és az Ablánc patak Vízrajzilag ide tartozik a Pós, Tormás és Metőc patak is. Felszín alatti vizek A pannon korú rétegek és a rájuk települő kavicsos hordalékkúpok is jelentős mennyiségű réteg vizet tárolnak ezért a Répcét övező vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminősége I. osztályba sorolható. Említést érdemelnek a város mellett eredő források: a Sajbák forrás (a Parkerdő bejáratánál), a Benekút (a szőlőhegy alatt), a Szaki forrás (a kincsédi domb alatt) és a Kecskekút (a zsidányi erdőszélen). Éghajlat A térség éghajlat szempontból a mérsékelten hűvös—mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. Évente 1850-1900 órán át süt a nap ebből a három nyári hónapra 720-740 óra jut, míg a téliekre mindössze 185 óra. Évi középhőmérséklete 9,5-9,7 °C, a tenyészidőszaké 15,5-16 °C. A maximális hőmérséklet 32-33 °C körül várható, a leghidegebb napokon -15 és -15,5 °C körül alakul a minimum hőmérséklet. A csapadék évi összege 650 mm-t kevéssel meghaladja, ebből 410-420 mm jut a tenyészidőszakra. A hótakarós napok száma sokévi átlagban 42-45 nap, átlagos legnagyobb hó vastagság 25 cm. Uralkodó szélirány É-ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3,5-4 m/s. A Répcétől délre eső csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi, míg a csapadékban szegényebb északi részeken a kisebb mérvű kilúgozódás hatására csernozjom barna erdőtalaj terjedt el. A kavicsrétegekben gyakoriak a pleisztocén kori talajfagy jelenségek, krioturbációs rétegzavarok, fagyzsákok, fagyékek stb. A folyó mentén a víz hatására kialakuló réti öntéstalaj az uralkodó.

REGIOPLAN KFT


35 2.4 Demográfia A népességszám változása A város népességszámának 1870. évi, első magyar népszámlálást megelőző alakulásáról a településtörténeti adatok nyújtanak vázlatos képet. Az első hiteles, 1518-ból származó adat szerint a településen 255 jobbágycsaládot írtak össze, - feleannyit, mint Sopronban - így az akkori népességszáma mintegy 1600 főre tehető. 1564-ben 280 telkes jobbágy és 70 zsellércsalád élt Csepregen, így lakossága 2100 fős lehetett. A fejlődésének egyik virágkorát érő település népessége tehát gyorsan emelkedett. Ezt vetette vissza az 1621. évi vérengzés. Az 1658. évi Nádasdy urbárium ugyanakkor már ismét kb. 2500-3000 főt említ. A Rákóczi-szabadságharcban elszegényedett, tűzvész által pusztított település népességszáma a 18. században jelentősen visszaesett. 1787-ben mindössze 1654-en éltek Csepregen. Ugyanezt az adatot jelzi egy 1836. évi felmérés is (1700 fő). A szabadságharc bukása után a településen bekövetkezett fellendülés a népességszám gyors emelkedését vonta maga után. 1851-ben Fényes Elek már 3000 katolikus lakosúnak írja le. Ez az érték lehet, hogy csak becsült, de az 1870. január 1-ei eszmei időpontjában elvégzett, első magyar népszámlálás szerint a népességszám 3273 (3006 fő∗ ) volt. Az 1870 és 1960 között általában 10 évenként megtartott népszámlálások adatai a jelenlévő népességre, az 1970-2001 közötti adatok az állandó és lakónépességre vonatkoznak. Az 1870 és 1890 közötti adatok csak a polgári népességre terjedtek ki, a népesség egészére vonatkozó összeírások 1900-tól készültek. A népszámlálás: „a modern felfogás szerint az a tevékenység, amely az állam által meghatározott területen élő népesség minden egyedére kiterjedő, egy adott időpontra vonatkozó és egyidejűleg végrehajtott, az egyes személyekre vonatkozó demográfiai, gazdasági és szociális adatok gyűjtését, feldolgozását és közzétételét öleli fel.” (Klinger András [1996] 1880-ra a népességszám jelentősen, közel 700! fővel növekedett és megközelítette a négyezer főt. Ebben szerepet játszott, hogy 1867-ben cukorgyárat létesítettek, valamint az is, hogy 1876-ban létrehozták a csepregi járást és hivatalokat hoztak létre. Ezt követően a település népességszámára a kismértékű, négyezer fő körüli ingadozás volt a jellemző. Az 1949. évi népességmaximum, a 4251 fő a háború időszakában a településre bemenekülőknek volt köszönhető. A település igazgatási szerepkörének 1949. évi zsugorítása a népességszám csökkenését eredményezte, melynek mértéke az 1960-as években volt kiemelkedő. (Érdekes adat, hogy az azóta különvált Tormásliget népességszáma viszont ebben az időszakban, 1949 és 1970 között duzzadt fel a korábbi 300 fő körüli értékről 500 fő fölé). 1990-re a népességszám 3935 főre csökkent. Az 1990-es években a népességszámát újra növelni képes településből Tormásliget - melynek népessége 1990-ben 388 fős volt - kivált, az évtized közepétől pedig a városokba áramlás folyamata is lelassult. Akkorra, amikorra Csepreget várossá nyilvánították. A népességszám 2001-re így 3546 főre csökkent, de a két település értékét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a csökkenés a szétválás nélkül alig 20 fő lett volna. 2011-re viszont a város lakónépességének száma már 3286 főre csökkent. Ez az érték közel azonos az első népszámlálás, 1870. évi adatával, s lezárt egy olyan korszakot – 1880 és 1990 közötti időszakot –, amikor a népességszám 4000 fő körüli volt.

∗

A 2001. és 2011. évi népszámlálási kötetek adatait visszamenőleg is korrigálták, vagyis az ott feltüntetett adatok már nem tartalmazzák a csak 1993-ban különvált Tormásliget értékeit.

REGIOPLAN KFT


36

Forrás: Népszámlálás 1990 és 2011 alapján

Amennyiben megvizsgáljuk, hogy a település környezetébe1 tartozó települések népessége hogy változott, a következőket láthatjuk. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a 19. század végén jelentősen, 10%-kal emelkedett a népességszám a településkörnyezetben az általános gazdaságfejlődés hatására. Az első világháború bekövetkezte megszakította ezt a fejlődést, s tulajdonképpen ettől az időszaktól kezdve ezen településekre összességében a népességvesztés volt a jellemző. Az elmúlt két évtized kedvezőbb adata is csak annak köszönhető, hogy az időközben városi rangot kapott Bük a fürdő hatására jelentős népességtöbbletet tudott felmutatni. A Bükön kívüli, számításba vett 13 település közül csupán 4 növelte népességszámát 2011-re az 1870. évi értékhez viszonyítva, míg 7-en népességük több mint 50, ezek közül 4-en több, mint 70%-át vesztették el. A településkörnyezetbe tartozó települések népességszáma 1870-ben és 2011-ben* 500 fő alatt

500 és 1000 fő között

Gór (294) Iklanberény (174)

1000 és között

1500

fő

1500 és 2000 fő között

2000 fő felett

Acsád 676 (636)

Bük 3301 (2709)

Bő 685 (890)

Csepreg (3273)

3286

Gór (508) 36

Horváthzsidány 795 (764)

Lócs 133

Lócs (496)

Meszlen (220)

Meszlen (776) Peresznye (572)

645

1

A város településkörnyezetébe azokat a településeket soroltuk, melyek közigazgatási határával szomszédosak, vagy ahhoz közel találhatók.

REGIOPLAN KFT


37

Tormásliget 309 (267) Tömörd 264

Tömörd (654)

Gyalóka 64 (285) Répcevis 360 Szakony 403

Répcevis (757) Szakony (1089)

Forrás: Népszámlálás 2011 alapján

A megye városainak népességszámát is megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy annak kedvező alakulásában csak a II. világháború időszaka, valamint az elmúlt két évtizedben a városokból a falvakba történő kiköltözés folyamata eredményezett kedvezőtlen változást. Összességében a megyeszékhellyel együtt több mint 3-szoros, a megyeszékhely nélkül több, mint 2-szeresére növelték népességszámukat a vizsgált időszakban.

Forrás: Népszámlálás 2011 alapján * Vas megye városai 1: megyei városok értékei Csepreg és Bük kivételével * Vas megye városai 2: megyei városok értékei Csepreg, Bük és Szombathely kivételével

A természetes és mechanikus népmozgalmi folyamatok 1970-től állnak rendelkezésre a népességszám-változás demográfiai okát meghatározó természetes (természetes szaporodás, illetve fogyás) és mechanikus (vándorlási mérleg) népmozgalmi folyamatok adatai. Az 1970-es években bekövetkező kis mértékű népességszám-emelkedést a természetes szaporodás vándorlási negatívumot meghaladó értéke eredményezte. Az 1980-as évektől az országos folyamatokkal egyezően az élveszületési szám folyamatosan csökkent: 30 év alatt közel felére! esett vissza. A vándorlási különbözet kedvezőbbé vált, bár értéke a 80-as években még negatív előjelű volt. Az új évezred első évtizedében a települést viszont jelentős vándorlási veszteség érte, mely az addigi legnagyobb természetes fogyással együtt jelentős népességszám csökkenést eredményezett. Ezen csak némiképp segített az, hogy a halálozási szám az elmúlt évtizedekben kis mértékben csökkent.

REGIOPLAN KFT


38


A településkörnyezet és a megyei városainak értékeit vizsgálva megállapítható, hogy a természetes népmozgalmi folyamatok alakulása hasonlóan kedvezőtlen. A vándorlási mérleg alakulása változó, ám megfigyelhető, hogy míg 2001-2011 között a megyei városok közül csak Bük (és Vasvár minimális mértékben) tudott vándorlási többletet felmutatni, addig a településkörnyezet települései közül többnek pozitív volt ez az értéke. Az értékek változásának lineáris trendjét feltételezve az élveszületési és halálozási szám további csökkenése várható - összességében természetes fogyást eredményezve -, emellett a vándorlási mérleg is feltehetően negatív lesz. Előbbi nehezebben, népesedéspolitikai, utóbbi könnyebben, településpolitikai eszközökkel befolyásolható. A népesség korösszetétele A népesség kormegoszlásának vizsgálatát a 2001. és 2011. évi népszámlálások adatai alapján végeztük el.


REGIOPLAN KFT


39 Az élveszületési szám több évtizede tartó csökkenésének hatása jól látható a település korcsoportos adatain. A megrajzolt korpiramis talpa egyre keskenyebb. A korábban népesebb, fiatal korosztályok ma már a közép- és időskorúak arányát növelik. Az 5 éves korcsoportra bontás szerint a nők száma 0-34 év között minden csoportban alacsonyabb volt 2011-ben a megelőző évtized adatához viszonyítva. Ugyanez igaz a férfiakra is azzal a kivétellel, hogy a 0-4 évesek száma minimális mértékben magasabb volt. Az ennél idősebb korcsoportokban már a 2011. évi értékek a magasabbak. A 2001-ben az egyes korcsoportba tartozók számát a 2011-es korcsoportokba továbbvezetve megállapítható, hogy a 20-34 év közöttiek száma jelentősen csökkent mindkét nem esetében. A csökkenés oly mértékű, hogy azt a halálozás nem magyarázhatja. Ez azt jelenti, hogy a településről történő elvándorlás elsődlegesen ezt a korosztály érinti! A 2011-ben 20-34 év közötti férfiak száma 100-zal, a nőké 150-nel volt kevesebb, mint a 2001-ben 10-24 év közöttieké.


A főbb korcsoportokat egymáshoz viszonyítva határozhatóak meg az eltartottsági ráták valamint az öregedési index. Az együttes (gyermek és idős népesség) eltartottsági ráta, vagyis a 0-14 év közöttieknek és a 65 év felettieknek az aktív korú népességhez viszonyított aránya 2001-ben 0,48, 2011-ben pedig 0,43 volt, vagyis kedvezőbbé vált, de ezt az okozta, hogy a gyermekek és az időskorúak létszáma nagyobb arányban csökkent, mint ahogy a középkorúak száma emelkedett. A jelenlegi tendenciák folytatódása esetén az így számított mutató romlása várható.Az öregedési index is a korstruktúra kedvezőtlenebbé válását mutatja, mivel az a 2001. évi 0,83-as értékről 1,25-re növekedett. A mutató értékének javulása rövidtávon nem várható.

REGIOPLAN KFT


40

Előrebecslés Az 1980 és 2011 között bekövetkezett, az előzőekben bemutatott természetes és mechanikus népmozgalmi változások a népességszám további csökkenését vetítik előre. A népességszám alakulásának előrejelzése a részletes adatok (termékenységi, halálozási, stb.) és vizsgálatok (melyek elvégzése meghaladja jelen munka kereteit) hiányában, valamint a kijelölt fejlesztések népességre gyakorolt hatásának nehezen történő számszerűsíthetősége miatt csak meglehetősen bizonytalan lehet. Realista előrejelzés szerint, a megismert változások alapján 2011 és 2020 között még nagyobb mértékű természetes fogyás és kisebb mértékű vándorlási veszteség várható; a népességszám csökkenni fog. A 2011. évi 3286 főt figyelembe véve 2020-ra 3050-3150 fő közötti népességszám várható. Optimista előrejelzés szerint a halálozási szám nem fog, vagy csak kis mértékben fog emelkedni az átlagéletkor növekedése ellenére, miközben a születési szám kis mértékben, de újra emelkedni fog a kedvezőbb gazdasági kilátások, népesedéspolitikai intézkedések hatására. A két folyamat összességében még fogyást fog eredményezni, de a korábbi évtizedhez viszonyítva kisebb mértékűt. Emellett a város tudni fog olyan kedvező lakókörnyezetet és annyi munkahelyet biztosítani, mely által a településre bevándorlók száma vagy újra meg fogja haladni az elvándorlókét, vagy csak kis mértékben fog elmaradni attól. 2020-ra így 3200-3300 fős népességszám prognosztizálható.Pesszimista előrejelzés szerint sem az országos, sem pedig a helyi intézkedések nem lesznek olyan erejűek, hogy a megváltozott korstruktúrájú településen az élveszületési számot növelni tudnák, emellett a halálozások száma sem fog csökkenni. A természetes fogyást pedig nem fogja ellensúlyozni a vándorlási mérleg, sőt a munkalehetőségek hiányában az elvándorlás mértéke továbbra is nagyobb lesz. Az így előre jelezhető népességszám 2020-ra 3000 fő. Egy település erejét népességmegtartó képessége jellemzi legjobban. A település számára ezért is fontos, hogy olyan településkörnyezetet alakítson ki és nyújtson lakosai számára, valamint olyan településpolitikát folytasson, mely a jelenlegi lakosokat arra ösztönzi, hogy életüket a városban képzeljék el és gyermekeik életének megalapozását is itt kezdjék megvalósítani. Emellett a fiatalok és a környező települések lakosai számára is vonzerőt nyújtson. A településpolitika részét képezheti a letelepedés támogatása kedvező árú, vagy közművesített telkek nyújtásával; a családosok, iskolások támogatása. A jó településkörnyezet részét pedig a megfelelő igazgatási, egészségügyi, szociális, oktatási ellátás, kulturális és turisztikai programok nyújtása, tiszta, rendezett közterület és külterület biztosítása, a lakott területek zaj-, por- és levegőszennyezésének minél alacsonyabb szinten tartása. Vallás és nemzetiség szerinti megoszlás A 2011. évi népszámláláskor a válaszadók legnagyobb része, 91%-a római katolikus, 2%a evangélikus, 1%-uk református vallásúnak vallotta magát. A válaszadók 4%-a egyházhoz, felekezethez nem tarozó volt a felmérés időpontjában. 2011-ben a válaszadó lakosság 93%-a volt magyar. A legnagyobb nemzetiségi népcsoportot a cigány (romani, beás), a horvát és a német (2-2%) kisebbséghez tartozók alkották.

REGIOPLAN KFT


41

A népesség iskolai végzettsége 2011-ben a 10 év feletti népességből 11 fő nem végezte el az általános iskola első évfolyamát sem. Ez a 0,4%-os érték a megyei átlagértékkel megegyező, a városok 0,2%os értékénél azonban kedvezőtlenebb. A 15 éven felüliek 96,0%-a elvégezte az általános iskola 8. évfolyamát, ami a megyei községek értékénél kedvezőbb, a városok 97,5%-os értékénél kedvezőtlenebb. A 18 éven felüliek 41,5%-a rendelkezik legalább érettségivel. Ez az érték a megye városai között a legalacsonyabb és jelentősen elmarad azok 53,1%-os átlagértékétől. A 25 éven felüliek 12,2%-a rendelkezik egyetemi, főiskolai oklevéllel. Ez a városok 19,1%-os értékénél alacsonyabb. A városok átlagához mért elmaradást részletesen megvizsgálva megállapítható, hogy elsősorban a nagyobb népességű városoknál kedvezőtlenebbek Csepreg értékei. Kivételt ez alól Őriszentpéter és Répcelak, valamint a szomszédos Bük képez. Utóbbi városhoz mérten azonban kisebbek a különbségek, az oklevéllel rendelkezők pedig már Csepregen vannak nagyobb arányban. Az iskolai végzettséget nemek szerint vizsgálva az látható, hogy ahogy a megyében, úgy a városban is a nők magasabb iskolai végzettségűek. 2.5 Gazdasági helyzet Csepreg Város Önkormányzata Képviselő- Testülete 128/2011. (05. 25.) számú határozatával fogadta el a város 2011 – 2014-közötti időszakra szóló gazdasági programját. A dokumentum úgy került összeállításra, hogy az illeszkedjen a különböző szintű gazdasági elképzelésekhez: az Európai Unió átfogó fejlesztési elképzeléseihez, az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez, az Ágazati és Regionális Operatív Programokhoz, a Nyugat Magyarországi Régió Fejlesztési Tervéhez, Vas megye elképzeléseihez, illetve a Felső – Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás terveihez. Csepreg Város gazdasági programja 2011-2014 között meghatározza a középtávú elképzeléseket, mely a település működtetési, fenntartási és fejlesztési elképzeléseit veszi számba. A gazdasági program általános foglalkoztatást segítő célokat fogalmaz meg, törekedve arra, hogy a munkanélküliség aránya csökkenjen a városban, hisz a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények, ezáltal az Önkormányzat szociális kiadásai nőnek, amelyek újabb forrásokat vehetnek el a fejlesztésektől. Csepreg földrajzi adottságaiból kifolyólag mindig is mezőgazdasági tevékenységet folytató település volt, az ipari tevékenység a 70-es, 80-as években erősödött. Meghatározó munkaerő-felvevő a Csepregi Állami Tangazdaság és a Győzelem Termelő Szövetkezet volt. Az ipari tevékenység területén a Soproni Ruhagyár, a Vegyesipari Ktsz volt a meghatározó. Nagy jelentőséggel bírt a kereskedelem, amely a térség igényét hivatott kiszolgálni (ABC, Hangya, Tüzép, Bútorbolt, ruházati bolt, szolgáltatóház) Csepreg és a térség munkaképes korú lakosainak döntő többségét Csepregi telephelyeken tudták alkalmazni a működő egységek. A rendszerváltást követően, a mezőgazdasági tevékenység szervezett, vállalati formában megszűnt. A földterületek magánkézbe kerültek, ahol már csak a tulajdonos családnak adott munkalehetőséget a földművelés. Az állattenyésztési és gyümölcstermesztési ágazatok teljesen felszámolódtak, ebből következően sok ember maradt munka és munkahely nélkül. Az ipari tevékenységet végző, több száz dolgozót foglalkoztató üzemek bezártak, helyettük REGIOPLAN KFT


42 kevés vállalkozás tudott megerősödni, a munkaerő felvevő képességük azonban nem oldotta meg a felszabadult munkaerő alkalmazását. A város földrajzi, illetve térszerkezeti helyzete speciális. A Nyugat-Dunántúl ma az ország egyik dinamikusabban fejlődő részeinek egyike, az ország ezen része nagyon közkedveltté vált több szempontból is. Ezek a szempontok az idegenforgalom, egyes szolgáltatási formák, egészségügyi szolgáltatások, vendéglátás. Fenti előnyök ellenére Csepreg város gazdasági ereje ma csekély. Helyben a foglalkoztatottsági szint alacsony, a munkavállalók kénytelenek a környező ipari és szolgáltató centrumokba naponta ingázni. Csepreg helyzetével összefüggésben elmondható az említett adottságok nem kellő kihasználása, a helyi és foglalkoztatottsági szint és munkaalkalmak elégtelensége. A város jelenlegi gazdasági bázisát tágabb értelemben a 87 működő társas vállalkozás, dominánsan pedig az a tíz legnagyobb, legalább 50 mFt saját tőkével bíró cég, amely kisvárosi szinten jelentős gazdasági erejűnek tekinthető.

Jelentős gazdasági erejű szereplők Csepregen: - Takarékszövetkezet - FAL Szolgáltató és gyártó Kereskedelmi Kft. - ANOR-KER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., - Csepregi Építőipari Kft., - Öreg Malom Vendéglátó Kft., - Répcementi CO-OP Kereskedelmi, Ingatlanhasznosító és Szolgáltat Kft., - "SIKER" Ruhaipari Kft., - UNIGALV Fémtömegcikk Felületkezelő Kft., - UNIRIV Ipari és Kereskedelmi Kft, - WFK-Ü Műanyagfeldolgozó Kft.. A lista rövid volta a helyi gazdasági bázis gyengeségét jól jellemzi, s tekintettel arra, hogy a legnagyobb foglalkoztató cég (Uniriv Kft.) állományi létszáma sem éri el a 100 főt, munkaerőpiac kínálati oldala is a városi szinttől jelentősen elmaradónak minősíthető. A vállalkozási aktivitás mutatói Csepregen (2012)

Regisztrált vállalkozások száma mezőgazdaság Város

ipar, építőipar

szolgáltatás összesen

ágban

Működő vállalkozások száma ebből: társas

ezer lakosra

összesen

2012 Csepreg 158 68 Forrás: KSH területi Statisztikai Évkönyv 2012

201

ebből: társas

ezer lakosra

2011 427

87

130

177

59

52

Ipar:

REGIOPLAN KFT


43 A foglalkoztatást és a gazdasági súlyt illetően lényegesebb szerepű iparon belül csupán néhány vállalkozás (és vállalkozó) jelenti a szféra gerincét (az Uniriv Kft és Unigalv Kft, a WFK-Ü Kft. és Fal Kft., Soproni és Társa Kft), az e cégek által végzett tevékenységek jelölik ki a számottevő súllyal jelenlevő iparágakat (fémtömegcikk ipar, műanyagipar, élelmiszeripar). A túlnyomórészt kisvállalkozásokra épülő, összességében korántsem meghatározó súlyú építőipar közelmúltjának egy jelentős szereplője érdelem említést (Csátép Kft), az ágazat perspektívái jelenleg erősen bizonytalanok Szolgáltatások: A modern városi lét meghatározó jelentőségű, a tercier szektor (tágan értelmezve, a kereskedelemtől az egészségügyi szolgáltatásokig), melynek erőssége és minősége komoly minősítő tényezője a helyi gazdaságnak. E szféra a Csepregen a munkahelyek közel felét nyújtja. A (nagy országos lánc új helyi egységét nem számítva) 37 helyi kereskedelmi vállalkozás képviseli az ágazatot. Habár a kiskereskedelemben közismerten domináns a nagy országos hálózatok súlya (Csepregen csak egy képviselőjük van jelen), de itt a szereplők számának, a változatosságnak és a minőségi jegyeknek a jelentősége ugyancsak lényeges elem, ami aláhúzza a helyi szereplők fontosságát. A kereskedelem egyes mutatói Csepregen (2012) Ebből

Város

Kiskeresk edelmi és jármű üzlet összesen

élelmisze r üzlet és áruház összesen

ruházati szaküzlet

Csepreg 37 11 2 Forrás: KSH területi Statisztikai Évkönyv 2012

elektromos háztartási cikkek szaküzlete

üzem anyagtöltő állomás

1

2

jármű üzlet

2

Kiskeres kedelmi és jármű üzlet tízezer lakosra

Gyógyszertár

Vendég látóhely

113

1

9

Ebből: étterem, büfé

2

A kereskedelmi egységek száma városi szinten meglehetősen alacsony, a vendéglátóhelyek és éttermek sűrűsége jelentősen elmarad a kisvárosi és városi átlagoktól. 2.6 Idegenforgalom, turizmus A város turizmusa jelenleg meglehetősen alacsony szintű, úgy a többi vasi városhoz, mint saját lehetőségeihez képest elmaradott. A vendégforgalom csekély, a mutatók trendje mérsékelten emelkedő. Ami a kínálati oldalt illeti, Csepreg és környéke számos olyan adottsággal rendelkezik, mely a turizmus szempontjából figyelemre méltó, amely turisztikai termékké formálva kínálati elemként a turisták számára értéket nyújthat. A város turisztikai vonzerőlista tartalmaz néhány kiemelkedő jelentőségű és markáns elemet, melyek középpontba állításával, megvalósítható egy komplex fejlesztési program, miben megtalálhatják a helyüket az önmagukban kevésbé intenzív hatású attrakciók is. Figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy a város idegenforgalmi fejlesztése a kistérségi, illetve regionális kontextusból nem ragadható ki. A környezeti feltételeket és lehetőségeket a helyi célokkal össze kell hangolni. Ami a regionális feltételrendszert illeti, a térségi turizmusfejlesztési programokban egyáltalán nem számolnak a várossal, mint értékelhető turisztikai célponttal. Sem a korábbi - részletes regionális vonzerő-leltárt is tartalmazó regionális turizmusfejlesztési stratégiában sem a 2006-ban elfogadott, A Nyugat-Dunántúl

REGIOPLAN KFT


44 Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013” (Régiófókusz Kht - szakértői team) című dokumentumban nem jelenik meg Csepreg semmilyen szövegösszefüggésben. Vagyis: igazán markáns turisztikai attrakció és számottevő regionális szintű figyelem és pozitív finanszírozási kilátások hiányában csak a valóban aktív saját önszerveződő kezdeményezések és a helyi értékek kreatív menedzselése estén van esélye a városnak a turisztikai piacra lépésre. Turizmusföldrajzi helyzet: a megye két fontos turisztikai célpontja, az évi 131 ezer vendéget fogadó Bük és 32 ezer szálláshelyen regisztrált látogatónál jóval többet vonzó Kőszeg és a piacon jól ismert az Írottkő Natúrpark közt elhelyezkedő város e jelenlevő jelentős vendégkör nyújtotta stratégiai pozíciót mindeddig csak nagyon töredékesen használta ki, habár az irányukba történő kapcsolatépítésben feltehetően nagy tartalékok rejlenek. A szőlőhegyhez és a helyi bor- és gyümölcskultúrához kötődő értékek: a szőlőhegy kiváló természeti adottságok, illetve az utóbbi években a helyi borturizmusban lezajlott fejlesztések jó alapot jelentenek a továbblépéshez és az intenzív piaci megjelenéshez. Problémaként az állandó létesítmények hiánya, a vendégfogadás feltételeinek javítandósága és bizonyos infrastrukturális hiányosságok (hegyi utak, szennyvíz) nehezítik a piacépítést. Tavak (és vízfelületek) kínálta attrakciók: a város területén található három tó (Benehegyi tó, Téglagyári tó, Boldogasszony-tó) és a Répce-meder kiváló lehetőségeket nyújt a horgászat és a vízparti aktivitások számára. A fejlesztést különösen a legnagyobb, egykori TSZtó tulajdonosa és a várospolitika közti összhang megteremtésének mai nehézségei jelentik. Vadászat: a település határában található 8050 hektáros terület vadakban (főleg vaddisznó, gímszarvas, őz) kellően gazdag ahhoz, hogy a vadászturizmus kellően hangsúlyosan megjelenjen a turisztikai termékfejlesztésben. Lovaglás: a lovaglás helyi hagyományai, jelentős rendezvényei és az aktivizálódó személyi-infrastrukturális háttér e területet is figyelemre méltóvá teszi a fejlesztések irányai tekintetében. Vallási értékek: Csepreg jelentős búcsújáróhely, vonzó szakrális attrakciói vannak (templomok, kálvária), és nem mellékesen részét képez formálódó Mária-útnak, mely adottságok összességében elérik azt a szintet, ami már valós perspektívát kínál a vallási turizmus számára. A természeti környezet kínálta szabadtéri aktivások: a városkörnyék adottságai kiválóak a bakancsos és kerékpáros turisták és egyéb szabadtéri tevékenységek számára - a feltételrendszer is formálódik (kijelölt túraútvonalak, hagyományos programok), de a lehetőségek kibontása még korántsem teljes. Rendezvények: a gazdag helyi kultúra és a nagyszámú városi rendezvény sokszínű és gazdag kínálatot képez már ma is, s e meghatározó - a város arculata szempontjából is kiemelkedőjelentőségű terület tudatos alakítása a helyi turizmus dinamizálásában kulcsszerepet játszhat. Városkép és várostörténeti jelentőségű helyszínek: a megújult városközpont és város múltját reprezentáló helyszínek ma már kellően attraktívvá váltak ahhoz, hogy vonzerőkét számolni lehessen velük. A viszonylagos vonzerőgazdagság ellenére, amint azt a keresleti információk mutatják még nem olyan élénk a város turizmusa, mint amilyennek azt az érintettek látni szeretnék. E szféra fejlesztésének ugyancsak nagy figyelmet kell szentelni.

REGIOPLAN KFT


45 2.7 Lakásépítés, lakásállomány Csepregen 2009 év végén összesen 1231 db lakást tartottak nyilván, ez a szám 2011-re 1292 re nőtt. A lakások és lakott üdülők az építési év szerint (2011)

Csepreg

1946 előtt

19461960

19611970

19711980

19811990

19912000

20012005

20062011

Összesen

274

150

220

263

202

117

39

27

1292

A lakásállomány a lakás mérete szerint: (2011)

Csepreg

egyszobás

kétszobás

háromszobás

négyszobás

Összesen

85

410

476

330

1292

A lakásállomány a tulajdonviszonyok szerint: (2011)

Csepreg

magántulajdon

önkormányzati

más intézményi

Összesen

1234

410

476

1292

A lakások és lakott üdülők alapterület szerint (2011) 2

-29m

30-39 2 m

40-49 2 m

50-59 2 m

60-79 2 m

2

80-99 2 m

100 m

324

563

Összesen

felett

alapterületű lakás Csepreg

4

22

48

115

216

1292

A lakások és lakott üdülők felszereltség szerint (2011) hálózati vízzel

házi vízvezetékkel

meleg folyóvízzel

vízöblítéses wc-vel

közcsatornával

házi csatornával

Összesen

1165

100

1292

ellátott lakás Csepreg

1252

REGIOPLAN KFT

13

1195

1217


46

A lakások és lakott üdülők komfortosság szerint (2011)

Csepreg

összkomfortos

komfortos

félkomfortos

komfort nélküli

szükség és egyéb lakás

Összesen

854

322

48

64

4

1292

A lakóházak és üdülőépületek magassága és nagysága (2011)

Csepreg

földszintes

emeletes

1 lakásos

2-3 lakásos

4-10 lakásos

11 nél több lakáso

Összesen

4

22

48

115

216

324

1292

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Csepregen a lakások életkoruk alapján meglehetősen vegyes képet mutatnak: a lakások 85 %-a 1990 előtt épült, koros épület. E helyzeten az utóbbi évtized lanyha lakásépítési kedve inkább rontott, mint javított. A lakásoknak csupán 5%-a épült 2000 után. A lakások minőségi tulajdonságai is heterogén képet festenek. Szembetűnően magas, közel 10% a komfort nélküli és félkomfortos lakások aránya. A lakások 97%-a vezetékes ivóvízzel, 92%-a meleg folyóvízzel, 92%-a közcsatornával ellátott. 2.8 Intézményi ellátottság Az intézmények kihasználtsága (2012) Általános iskolai Város

Középiskolai

Felsőfokú alap- és mesterképzésb en részt vevő hallgató

Egy gyermekcsoportra tanulók a nappali oktatásban jutó óvodás gyermek ezer lakosra

Csepreg 22 93 Forrás: KSH területi Statisztikai Évkönyv 2012

42

–

Települési könyvtárak

Ebből: nappali képzésben

könyvtári egységei ezer lakosra –

6 636

kölcsönzött könyvtári egységei egy olvasóra

Muzeális intézmény ek látogatói ezer lakosra

15

–

Nevelés, oktatás, kultúra Ma az oktatási szféra csepregi helyzete alapvonalaiban tükrözi az országos viszonyokat, így nem mentes a makroszintű okokból fakadó, ezáltal helyben csak szűk mozgástérrel kezelhető strukturális és finanszírozási problémáktól. Megfigyelhetők itt az ágazat ország specifikus válságjegyei és dinamikus, előremutató kezdeményezései egyaránt, melyek mellett bizonyos helyi sajátosságok, átlagos mutatóktól való számottevő eltérések is regisztrálhatók. Bölcsőde, Óvoda A településen bölcsőde 1952 óta, óvoda 1918 óta működik, egy helyszínen, az óvodának régóta helyet adó épületében. Az épület belső tere erősen amortizálódott. Forráshiány miatt évek óta nem történt felújítás, nagyobb karbantartás, pedig a felújításra az épület belső

REGIOPLAN KFT


47 közművei is rászorulnak. Az intézmény jelenlegi kapacitása a város óvodai szolgáltatásának ellátására megfelelő. Az óvoda szakmai munkája a megyében is elismert. Az óvodai nevelés úgynevezett bázisóvodája. Az intézmény gyakran szervez továbbképzéseket óvodapedagógusok számára. A tárgyi eszközellátottság jónak mondható. Az egyéni bánásmód, a minőségi nevelés megvalósításához a létszám is adott. Az óvoda iránti érdeklődés a kistérség településeiből is jelentős. Általános iskola Az általános iskolai nevelés számára a 2007-ben átadott közel 3000 m2-es, 21 tantermes új iskola kiváló infrastrukturális feltételrendszert biztosít. Az intézmény eszközellátottsága, felszereltsége jó. Az intézmény szakos ellátottsága 100 %-os, ami az oktatás színvonalát hivatott emelni. Az alsó tagozatos tanulók első két évfolyamán bevezetésre került iskolaotthonos oktatás. Az oktatás- neveléshez adottak a személyi- és tárgyi feltételek, éppen ezért a jobb kihasználtságra kell törekedni. A pedagógusok létszáma, a szakos-ellátottság a törvényben előírtaknak megfelelő. Az osztályok létszáma átlagos, néhány évfolyamon azonban alacsony. Az iskola ma 16 település diákjait fogadja be. Zeneiskola Az intézmény már több mint 40 éve működik a városban. A zeneoktatása a közoktatási intézmény egyik fontos egységét képezi. A kiváló minősítésű a város fúvószenekar utánpótlását is biztosító Zeneiskola négy évtizedes tradíciójával különleges értéke Csepreg oktatási és kulturális életének. A nagy múltú, már-már emblematikus intézmény minőségi fejlesztése szükséges. Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Az intézmény a Vas Megyei Közgyűlés fenntartásában működik. Az utóbbi években egyre több helyi diák választja ezt az intézményt. A városban, így bölcsödétől az érettségi vizsgát is biztosító oktatási és nevelési intézmény együttes jelen van. Így a kistérség egyik fontos közoktatási bázisa Csepreg. Az 1962 óta működő intézményben melynek feladata a középfokú szakközépiskolai nevelés és oktatás négy évfolyamon, 215 tanuló tanul (köztük 92 kollégista), minden ötödik diák helybéli Petőfi Sándor Művelődési - Sportház és Könyvtár Az Önkormányzat a közművelődés és kulturális tevékenységekkel kapcsolatban a jogszabályokban előírt szolgáltatásokat biztosítja. A könyvtár jó szakmai színvonalon működtetett szolgáltatás. A város egyik legfontosabb intézménye, amely az oktatási intézmény könyvtári szolgáltatását is ellátja. A könyvállomány és a további szolgáltatások sokfélesége biztosított. Egészségügy Az orvosi rendelő épület kialakítása, felszereltsége jó. A város által felvállalt szakrendelésekkel a hasonló nagyságú települések között nagyon jól ellátott a lakosság (idegszakrendelés, nőgyógyászat, fizioterápia, vérvételhely), ellátási területe Bőtől Völcsejig terjed. Kihasználtságuk maximális. Az egészségügyi - szociális ellátás körébe tartozó bölcsődei ellátást az önkormányzat fenntartja. A járó beteg szakellátás fenntartása nem kötelező, az önkormányzat által önként vállalt feladat. A járó beteg ellátás nagyban erősíti a város regionális szerepét. REGIOPLAN KFT


48 Civil szervezetek A város sokszínűségének formálásában - nemcsak a rendezvények és kulturális események tekintetében - fontos szerepük van a civil szervezeteknek, melyek Csepregen meglehetősen nagy számban (közel negyvenen vannak regisztrálva, egy lakosra jutó számuk magas értéke is kiemelésre méltó) vesznek részt a folyamatok alakításában. Különösen erős az önszerveződés a helyi hagyományőrzésben és kultúrában. Farkas Sándor Egylet, Csepregi Olvasókör, Honismereti Kör, Csepreg Város Fúvószenekara Egyesület, Répce Citera Barátok Köre, Csepregi Vegyeskar Egyesület, ifjúság és sport területén: Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület, CSIN-talan Ifjúsági és Turisztikai Egyesület, Csepregi Sportegyesület, Flamingo Rock & Roll Klub, turizmushoz is kötődő szakmai-közösségi tématerületeken Csepregi Hegyközség, Csepregi Borbarát Hölgyek Egyesülete, Hegytulajdonosok Egyesülete, Répcementi Horgász Egyesület, Répcevölgye Vadásztársaság, Szőlő- és Gyümölcstermelők Egyesülete, Szerencse Patkó Lovas egyesület településvédelmi szolgáltatásoknál Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Csepreg Közbiztonságáért Polgárőr és Bajtársi Egyesület, Polgárőr Egyesület A lista nem teljes, a közösségi élet rendkívül változatos terein vannak jelen a civil szervezetek, Igazgatás A városban működő Polgármesteri Hivatal épülete kialakítása megfelelő állagú és méretű.

REGIOPLAN KFT


49

2.9 Régészeti hatásvizsgálat KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti szakterületi rész Csepreg településrendezési tervéhez Megrendelő: Regioplan Környezet- és Településtervező Kft. 9022 Győr, Újkapu u. 22. A tanulmány tárgya: Csepreg város Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően hosszútávra szóló településrendezési tervet készíttet, amelyhez a 2001. évi LXIV. törvényben (és a 395/2012. [XII. 20.] Kormányrendeletben) előírtak szerint örökségvédelmi hatástanulmányt is mellékelni kell. Jelen tanulmány az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi részét képezi. Jelen tanulmányt a “szerzői jogról” szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, régészeti lelőhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása csak a szerző engedélyével, a 17/2002 (VI. 21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001 (III. 27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet. Törvényi környezet: A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 1979. évi 2. törvényerejű rendelet – kulturális javak jogtalan átruházásáról 1997. évi CXL. törvény – múzeumi törvény 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – szabálysértésekről 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – örökségvédelmi bírságról 324/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – kulturális javak kiviteli szabályairól 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet – kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet – a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes lelőhelyek védetté nyilvánításáról 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet – a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet – a régészeti lelőhelyek feltárásáról 257/2012. (IX. 14.) Kormányrendelet - a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások szabályairól

REGIOPLAN KFT


50 26/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet - a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet módosításáról 2012. évi CLII. törvény - a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról 395/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet – az örökségvédelmi hatástanulmányról A 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. régészeti érdekű területek. 1. Védett régészeti lelőhelyek esetében: A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhely akár részleges állapotromlását eredményezheti. Védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben megbolygató tevékenység végzéséhez a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: Hivatal) hatósági engedélye szükséges, függetlenül az adott beruházást egyébként engedélyező államigazgatási szerv engedélyétől. A Hivatal határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) pont) 2. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. (2001. évi LXIV. tv. 11. §) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Hivatal előzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai) Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a Hivatal előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés) A földmunkával járó fejlesztésekkel a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Amennyiben erre nincs mód, mert az a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. (2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések) A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a Hivatal hozzájárulásával végzett tevékenységekre is, amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A

REGIOPLAN KFT


51 Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására. (2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. §) A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi. (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet) 3. Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében. Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendő eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. (2001. évi LXIV. tv. 7. § 14. pont) Amennyiben ezeken a nem ismert vagy hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg illetékes múzeum és a Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a Hivatal nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. (2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. §) A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik). (2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. §) Az örökségvédelmi hatástanulmányról Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni (2001. évi LXIV. tv. 66. § (1) bek.). A készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 395/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet melléklete. Ugyanezen rendelet 3. §-a értelmében a hatástanulmány elkészítésére jogosult: a) a régészeti szakterületi munkarész vonatkozásában kizárólag a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló miniszteri rendelet szerint régészeti részszakterületen kulturális szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő; b) az, aki a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogosultsággal bír;

REGIOPLAN KFT


52 c) az a jogi személy, amely az a) és/vagy b) pontban előírtak szerinti munkatársak részvételét biztosítja. A hatástanulmányban szereplő műemléki szakterületi részeket csak az adott szakterületen felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személyek készíthetik. A hatástanulmány készítőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik. 1. Vizsgálat (értékfelmérés): a) Történeti leírás, régészeti örökség: 1. 1. Földrajzi-topográfiai leírás Csepreg környéke földrajzilag a nyugat-magyarországi peremvidék Répce-sík nevű része. Itt találkozik egymással az Alpok keleti lábánál elkerülő dombvidék és a magyar Kisalföld. A terület a Rába-Répce vízgyűjtő rendszeréhez tartozik. A környék legnagyobb folyója a Répce. Középső szakaszát – amely Zsirától Dénesfa környékéig tart – értjük Csepreg közvetlen vonzáskörzetén. A folyó jobb parti oldalán nyugatról keletre egyre alacsonyabb dombhátak sorakoznak. Ezek Répceszentgyörgytől fogva már csak magaspart jellegűek, majd belesimulnak a Kisalföldbe. A Répce középső szakaszának baloldali fontosabb mellékvizei a Metőc- és a Pós-patak. Jobb oldalról a Boldogasszony-patak és az Ablánc-patak vizét veszi föl. Csepreg határának nagyobb része ma már mezőgazdasági művelés alatt áll. Jelentős szőlőterületek találhatók a várostól nyugatra eső domblejtőkön. A hajdani kiterjedt erdőségek maradványai a város határának nyugati és déli részén helyezkednek el. 1. 2. Történeti összefoglaló Csepreg környékén található azon kevés helység egyike, amelyet a karoling Pannónia területén lokalizálni tudunk. A Conversio Bagvariorum et Carantanorum című korabeli forrás említi, hogy 865-ben - vagy néhány évvel később - Adalwin salzburgi érsek felszentelt egy templomot Ablanzában. Az említett helységben nem nehéz ráismernünk a későbbi Ablánc falu nevére. Sajnos, még nem azonosították pontosan a 9. századi templom helyét és maradványait. Csepreg neve személynévi eredetű (török jelentése: "borseprő"). A legrégibb puszta személyneves típushoz tartozik. Az államszervezéskor a környék Sopron megyéhez, azon belül is a locsmándi kerülethez került. Locsmándi várjobbágyok éltek pl. a később Csepreg határába olvadt Gatály nevű faluban is. Egyházigazgatási szempontból a csepregi plébánia a győri püspökség locsmándi főesperességéhez került. Legrégibb ismert egyházas hely a mai város határában a 12. században már funkcionáló szentkirályi templom volt az Öreg-Répce kanyarulata melletti balparti magaslaton. Helyén ma az Öreg Malom Hotel parkolója van. A mai város határában két kis Árpád-kori vármaradványról tudunk. Csepreg központjától nyugatra 3 km-re található a jelenleg Csúsztatónak nevezett erdőrész (régi neve Grádics volt). A Boldogasszony-patak völgyének kiemelkedő pontján rendkívül előnyös fekvésű domb,

REGIOPLAN KFT


53 amely közvetlenül a Kőszeg-Csepreg út fölé magasodik. Valószínűleg a középkori - az azonos nevű nemzetség nevét viselő - Gatály faluhoz kötődhetett (24. lelőhely). Csepreg alsóvárosi részén, az ún. Malomkertben, az egykori Répce-meder partján található egy jelenlegi állapotában 1 m magas és 10 m tetőátmérőjű, csonkakúp alakú középkori motte (földhalomvár). A kis domb távolsága a középkori eredetű Szent Katalin templomtól 400 m. Keleti szélén egykor a Kis-Répce medre húzódott. A középkori birtoktörténeti adatokból arra következtethetünk, hogy a Frankóiak építménye lehetett. A területen középkori edénytöredékeket, köztük szürkeszínű csigavonalas díszítésű Árpád-kori oldaltöredéket találtak (23. lelőhely). Csepreg, amely kezdettől a legfontosabb és legnagyobb lehetett a vidék települései között, írott forrásokban csak 1255-ben bukkan föl. Királyi hospesek által lakott voltáról 1257-ből értesülünk. Civitasként említik 1348-ban, majd 1357-ben is. Igen sokat mondó a város 1362 előttről ismert címere. Ez a háromtornyos városfalat ábrázoló típussal egyezik meg. Az 1360 táján kiadott városi oklevelet Tamás bíró és az esküdt polgárok a csepregi közösséggel együtt adták ki. 1451-ben hasonló ábrázolású, de kisebb pecséttel erősítette meg a város egy oklevelét. Ugyanilyen pecsétképet használt Csepreg később, az újkorban is. Gyakran Csepreg mellett tartottak nádori és egyéb közgyűléseket, megyegyűléseket a városon kívüli Boldogasszony templom körül. A városban két plébánia volt, ami még nagyobb városok esetében is ritkaságnak számít. Csepreg egyike volt Magyarország legnépesebb mezővárosainak. Egy 1522-es adat alapján kb. 1650 lakossal számolhatunk. A település jelentőségét mutatja, hogy Zsidó utcája volt. A késő középkorban - a hazai városok többségétől eltérően - polgármester, bíró és későbbi adatok alapján 12 esküdtből álló tanács állt a város élén. A mezővárosoknál szokatlan polgármesterség Kubinyi András feltételezése szerint Sopron hatását mutathatja. Egy 1451-es oklevél tanúsága szerint Sopron, Kőszeg, Csepreg, Rohonc, Szombathely és Sárvár városszövetséget képezett. Csepreg a Kanizsaiaknak egyik rezidenciája volt: a 15. század elejétől a 16. század második évtizedéig rendszeresen lakott itt egy-egy Kanizsai, akik tiszttartót is tartottak. 1440-1514 között összesen 11 csepregi diák iratkozott be a bécsi egyetemre. 16. század végi adat szerint évente négy országos vásárt tartottak Csepregen. Közülük a középkorból konkrétan az évente Szent Mihály-napján tartottat tudjuk igazolni. Csütörtöki hetipiacát is gyakran emlegetik forrásaink. A mai Csepreg minden bizonnyal két külön településből olvadt össze. Erre utal a máig meglevő Alsóváros-Felsőváros névhasználaton kívül a két külön középkori plébánia, a két településrész eltérő szerkezete is. Az alsóvárosi Szent Katalin templom műemléki kutatása során előkerült egy Egervári címeres zárókő. Tudjuk, hogy az Egerváriak 1475-ben a kihalt Frankói (vagy Gős, Gősfalvi) család birtokait kapták adományba. A Frankóiak ősei Albrecht és Gottfried lovagok 1156-ban jutottak II. Géza király jóvoltából Locsmánd környéki birtokaikhoz. Ezek közé tartozott a későbbi csepregi Alsóváros is. Ennek régi Csó neve is talán az oklevelekben szereplő Sárral hozható kapcsolatba, mely a család birtokközpontja volt. Az alsóváros eredeti neve mindenesetre Sár más néven Boldogasszonyfalva volt. Utóbbi név arra utalhat, hogy a településen kívüli Árpád-kori eredetű Boldogasszony-templom lehetett az eredeti alsó plébánia. A Szent Katalin templom helyén egy középkori ispotály feltételezhető.

REGIOPLAN KFT


54 A kialakuló város határába olvasztott több addig önálló települést is. Az 1255-ben még külön említett Csékédet, a régészeti feltárásból ismert templomos falut, Szentkirályt, az Árpád-kori nemzetségnek nevet adó Gatályt, a régi Ablánc birtokot. De hasonló elpusztásodott középkori települést sejthetünk Bene, Meggyes és Tormás esetében is. E falvak beolvadására minden bizonnyal a későközépkorban került sor. A két településrész végleges egyesítésére is már a Nádasdyak 1532 után kezdődő földesurasága alatt kerülhetett sor. Történelmi adataink arra utalnak, hogy Csepreg felsővárosa legkésőbb a 13. század közepe óta kiváltságolt - kezdetben jórészt német ajkú - királyi "hospesek" (vendégek) által lakott "civitas" (város) volt. Erre utal plébániájának - kereskedővárosokra jellemző - Szent Miklós titulusa, jellegzetes négyszögletes piactere és a település magjának szabályos utcarendszere is. A város már a 14. században okleveleket adott ki. Ebből a korai városfejlődési szakaszból származik a Magyar Nemzeti Galériában őrzött gótikus csepregi Madonna-szobor. A város már ekkor is jelentős szőlőműveléssel rendelkezett, hiszen 1321-ben már hegyvámot szedtek, konkrét szőlőhegy-elnevezéseket ismerünk. 1348-ban Csepreg, Kőszeg és Rohonc stájerországi borkiviteléről értesülünk. Csepreg 1390-ig tartozott a királyi városok sorába, ekkor Zsigmond a Kanizsai családnak adományozta. Ettől kezdve mezőváros ("oppidum") volt egészen a 19. század végéig. A Kanizsaiak - a mai felsővárosi kastély előzményét – építették ki védművekkel ellátott kastéllyá (37. lelőhely). Az építkezés befejezését sejteti, hogy Zsigmond király és felesége, Borbála királyné 1423 novemberében Csepregen időzött Kanizsai István vendégeként. 1454ben a cseh husziták szállták meg a várost és várát megerősítették. Később tőlük Hunyadi János foglalta vissza. Várkastélyként először 1509-ben hallunk az épületről, amikor Kanizsai János súlyos rabságban tartott benne familiárisai által jogtalanul elfogott és kirabolt embereket. A város újabb virágkora a Nádasdyak idejére tehető. Nádasdy Tamás 1532-ben eljegyezte, majd 1535-ben vette feleségül Kanizsai Orsolyát, a fejedelmi méretű családi vagyon örökösnőjét. Amikor Szulejmán szultán török hadai Kőszeg ostromát követően a szomszédos szakonyi mezőn táboroztak, a város annak köszönhette sértetlenségét, hogy Nádasdy ekkor éppen a törökökkel szövetséges magyar király, Szapolyai János híve volt. A 16. század közepén a lakosság evangélikus lett. Egyháztörténetileg jelentős esemény volt az 1591. június 2-3.-án tartott csepregi protestáns zsinat. Ekkor történt meg NyugatMagyarországon az evangélikus és a református felekezet elválása. A Nádasdy-kastélyban tartották 1605-ben Zrínyi Miklós és Nádasdy Anna esküvőjét. Ekkor tágas palotaként jellemzik az épületet. Pár héttel utóbb, Bocskai fejedelem dunántúli hadainak parancsnoka, Némethy Gergely is ide hívta össze a szomszédos megyék nemességét. 1621 januárjában az akkor Bethlen-párti evangélikus Csepreget feldúlta a Collalto vezette császári sereg. A 30 éves háború legsúlyosabb magyarországi pusztításának az ismeretlen nevű deák verse szerint 1223-an estek áldozatul. A két templomot ostrommal foglalták el. Különösen a felsővárosi templomban a lakosok kitartóan védekeztek a császári zsoldosokkal szemben. Ezt az tette lehetővé, hogy a templomot magas és lőrésekkel ellátott téglafal övezte, külső oldalán vizesárokkal.

REGIOPLAN KFT


55 Az 1621. évi mészárlás a nagy törés ellenére sem vetett véget a 16. század derekával kezdődött általános fejlődésnek, Nádasdy Ferenc országbíró 1643. évi katolizálása és az azzal kapcsolatos 1644-1655 közötti felekezeti alapú konfliktusok egy új korszakot eredményeztek. A mezőváros kulturális intézmény és funkciórendszerét vesztette. A század utolsó harmadában lakossága kitörési kísérlete is kudarcot vallott: a Wesselényi összeesküvésben részt vevő és ezért fej és jószágvesztésre ítélt gr. Nádasdy Ferenc országbíró javai kamarai kezelésbe kerültek. 1676-ban Csepreg pénzen kívánta szabadságát megváltani, de ez a bíztató tárgyalások ellenére is kudarcba fulladt. A Rákóczi-szabadságharc alatt a városban mindkét harcoló fél seregei számos alkalommal megfordultak. A kurucok részéről Forgách Simon, Bottyán János tábornokok, a labancok közül Pálffy János, Guido Starhemberg sarcolták meg a várost.

1.3. Források és szakirodalom: Sopron vármegye története. Oklevéltár I-II. (szerk.) Nagy Imre. Sopron 1889-1891.; Hans Wagner - Irmtraut Lindeck-Pozza: Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Comitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg I-IV. Graz-Köln-Wien 19551985.; Hazai Ománytár (Codex diplomaticus patrius) I-VIII. Győr-Budapest 1865-1891.; Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis I-XI. Budae 18291844.; Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár I-XII. Pest-Budapest 1860-1874.; Anjoukori oklevéltár. Szerk.: Kristó Gyula- I-II., VII-VIII. Budapest-Szeged, 1990-1993.; Zsigmondkori oklevéltár I-VII. Szerk: Mályusz Elemér és Borsa Iván (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok). Budapest 1951-1994.; Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. (1579-1589) Sopron, 1994.; Turbuly Éva: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. (1595-1608) Sopron, 2002.; Buzás József: Kanonische Visitationen der Diözese Raab aus dem 17. Jahrhundert. Eisenstadt, 1967-1969. Magyarország kistájainak katasztere I-II. Szerk.: Marosi Sándor és Somogyi Sándor. Budapest, 1990.; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp., 1897.; Vályi András: Magyarországnak leírása. III. Budae, 1799.; Belitzky János: Sopron vármegye története. Bp., 1938.; Maksay Ferenc: Sopron vármegye birtokos társadalma a XVI. század közepén. Soproni Szemle 1979. 157-170.; Herczegh Frigyes: Sopron vármegye története a Hunyadiak korában (1437-1490), Pannonhalma, 1928.; Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I. Descriptio comitatus Semproniensis I. Sopron, 2001.). Vas megye kézikönyve. Főszerk.: Pete György. Budapest, 1999. 545-546.; C. Harrach Erzsébet - Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Településtörténet, építészettörténet, művelődéstörténet. Szombathely, 1983. 86-92.; Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest, 1898.; Vas megye földrajzi nevei. Szerk.: Balogh LajosVégh József. Szombathely 1982.; Csatkai Endre: Sopron vármegye műemlékei. Sopron, 1937. III. 187-190.; Kubinyi András: Csepreg a Nyugat-Dunántúl középkori városhálózatában. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 130-148.; Genthon István: Magyarország művészeti emlékei I. (Dunántúl) Bp., 1959.; Sági Ferenc: Csepreg feldúlása 1621-ben. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 149-181.; Dénes József: Két alapvető kérdés Csepreg kialakulása körül. Adalékok Csepreg településtörténeti vázlatához. In: Vasi Szemle LX. (2006) 422-426. 2. Régészeti örökség 1. lelőhely. Ablánc-patak északi oldala.

REGIOPLAN KFT


56 Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: középső és késő neolitikum (DVK, lengyeli kultúra). Leírás: A lelőhely a várostól dél-délkeleti irányban az Ablánc-patak partján, a vasút és az Acsádra vezető út mellett található. A lelőhely közel egy kilométer hosszan nyúlik el a patakra dűlő domboldalon. Az 1960-as években végzett terepbejárás során felmenő falú házak kiégett agyagtapasztás-töredékeit figyelték meg a területen. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: Ilon Gábor – Rasztovits János: Őskori lelőhelyek Vas megyében. Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához. Őskor I. Panniculus Ser. B. No. 5. 2000. 160.; Savaria Múzeum Régészeti Adattára (továbbiakban: SM RA) 868; Vas megye megújított lelőhelynyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Ilon Gábor: Régészeti adatok Csepreg és vidéke őstörténetéhez. A kezdetektől a rómaiak megjelenéséig. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 6-43.; Örökségvédelmi (régészeti) hatástanulmány Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonalak 2008. (KÖH 600/0623/2009). Helyrajzi számok: 0279/3, 0279/4, 0279/5, 0279/6, 0279/7, 0279/8, 0279/9, 0279/10, 0279/11, 0281/3, 0281/4, 0282.

2. lelőhely. Alsó-Repcejáró. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: késő neolitikum (lengyeli kultúra), középső rézkor, bronzkor, kora és késő vaskor. Leírás: A lelőhely közvetlenül a település belterülete mellett, attól keletre, illetve délre található. A lelőhely területe az őskortól egészen napjainkig lakott volt. Terepbejárás során, 1987-ben nagy mennyiségű kerámiatöredék került elő. A lelőhely területe érintkezik a 10. lelőhellyel. Forrás: Ilon Gábor – Rasztovits János: Őskori lelőhelyek Vas megyében. Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához. Őskor I. Panniculus Ser. B. No. 5. 2000. 160.; Vas megyei adatlapok. (KÖH 600/617/2004); SM RA 868; Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009. (KÖH 600/2781/2009). Helyrajzi számok: 0205/17, 0205/18, 0205/19, 0205/20, 0205/3, 0205/4, 0205/5, 0205/6, 0205/7, 0206/2, 0207/10, 0207/11, 0207/12, 0207/13, 0207/15, 0207/16, 0207/17, 0207/18, 0207/19, 0207/20, 0207/21, 0207/22, 0207/25, 0207/27, 0207/28, 0207/29, 0207/8, 0207/9, 0208.

3. lelőhely. Csókarigó-dűlő. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: kora rézkor. Leírás: A lelőhely Csepregtől északkeletre, a Répce és a közigazgatási határ közötti területen található. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: Ilon Gábor – Rasztovits János: Őskori lelőhelyek Vas megyében. Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához. Őskor I. Panniculus Ser. B. No. 5. 2000. 160.; Vas megyei adatlapok. (KÖH 600/617/2004); SM RA 868; Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009. (KÖH 600/2781/2009). Helyrajzi számok: 012/10.

4. lelőhely. Felső-dűlő. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, késő rézkor, késő vaskor. Vassalak: késő vaskor. Leírás: A lelőhely a csepregi gépállomás és Szakony között, Szakony belterülete közelében helyezkedik el. 1995-ben végzett terepbejárás során két foltban kerültek elő késő rézkori telepnyomok (kemencék nyomait figyelték meg). A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: Ilon Gábor – Rasztovits János: Őskori lelőhelyek Vas megyében. Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához. Őskor I. Panniculus Ser. B. No. 5. 2000. 160.; Ilon Gábor:

REGIOPLAN KFT


57 Régészeti adatok Csepreg és vidéke őstörténetéhez. A kezdetektől a rómaiak megjelenéséig. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 6-43.; Vas megyei adatlapok. (KÖH 600/617/2004); Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009. (KÖH 600/2781/2009); SM RA 1306-99. Helyrajzi számok: 020/11, 020/12, 020/13, 020/38, 020/37.

5. lelőhely. Hosszú-patak-dűlő. Régészeti jelenségek: Szórványlelet: őskor. Leírás: A lelőhely a településtől délnyugatra, a Benehegyi-tó délkeleti oldalánál emelkedő domb tetején és északnyugati lejtőjén helyezkedik el. A terepbejárás során a szántásban szórványosan jelentkeztek kerámiatöredékek. Forrás: Ilon Gábor – Rasztovits János: Őskori lelőhelyek Vas megyében. Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához. Őskor I. Panniculus Ser. B. No. 5. 2000. 160.; Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009. (KÖH 600/2781/2009). Helyrajzi számok: 0345/61, 0345/84, 0345/72, 0345/76, 0345/94, 0345/95, 0345/96, 0345/2, 0345/3, 0345/7, 0345/1, 0345/4.

6. lelőhely. Hosszú-patak-dűlő II. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor (késő rézkor), késő vaskor. Vassalak: késő vaskor. Leírás: A lelőhely Csepregtől délnyugatra, a Boldogasszony-patak és az út között, a patakpart melletti lejtőn található. Terepbejárás során a felszíni leletanyag szórványosan jelentkezett a területen. A lelőhely érintkezik a 35. lelőhellyel. Forrás: Ilon Gábor – Rasztovits János: Őskori lelőhelyek Vas megyében. Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához. Őskor I. Panniculus Ser. B. No. 5. 2000. 160-161.; Jelentés régészeti felügyeletről (neg.), Csepreg, Külterület (hrsz.3299), 2011. (KÖH 600/2575/2011). Helyrajzi számok: 3294, 3295, 3299, 3300, 3303, 3304, 3307, 3308, 3312, 3313/1, 3313/2, 0401, 0398/29, 0398/33, 0398/34, 0398/35, 0398/36, 0398/37, 0398/38, 0398/39, 0398/40, 0398/15.

7. lelőhely. Hosszú-patak-dűlő III. Régészeti jelenségek: Szórványlelet: őskor (lengyeli kultúra). Épület (villa): római kor. Leírás: A lelőhely Csepregtől délnyugati irányban, a Benehegyi-tó délnyugati oldalán, közvetlenül a tópart mentén helyezkedik el. Terepbejárás során az őskori leletanyag szórványosan jelentkezett a területen. A lelőhely érintkezik a 35. lelőhellyel. Forrás: Ilon Gábor – Rasztovits János: Őskori lelőhelyek Vas megyében. Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához. Őskor I. Panniculus Ser. B. No. 5. 2000. 161.; Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009. (KÖH 600/2781/2009). Helyrajzi számok: 3278, 3279, 3280, 3284, 3285, 3289, 3268/10, 0398/39, 0398/40.

8. lelőhely. Kecskedombi-dűlők. Régészeti jelenségek: Szórványlelet: őskor (középső rézkor). Leírás: A lelőhely a Kecskedombi-dűlő legdélebbi részén, a Boldogasszony-pataktól északkeletre, az úttól északra, kb. 50 méterre található. Terepbejárás során a felszíni leletanyag kisebb foltban szórványosan jelentkezett. Forrás: Ilon Gábor – Rasztovits János: Őskori lelőhelyek Vas megyében. Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához. Őskor I. Panniculus Ser. B. No. 5. 2000. 161.; Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009. (KÖH 600/2781/2009); Vas megye megújított lelőhelynyilvántartása, 2008. (KÖH 600/864/2008); Helyrajzi számok: 0322/31.

9. lelőhely. Kincséd.

REGIOPLAN KFT


58 Régészeti jelenségek: Szórványlelet: őskor. Leírás: A lelőhely a csepregi határ délnyugati részén, a Kincséd-pusztai állami gazdaság területén helyezkedik el. A területen 1 db jellegtelen őskori edénytöredék és 1 db patics került elő. Forrás: Ilon Gábor – Rasztovits János: Őskori lelőhelyek Vas megyében. Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához. Őskor I. Panniculus Ser. B. No. 5. 2000. 161.; Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008. (KÖH 600/864/2008). Helyrajzi számok: 0428, 0456/3, 0455/8, 0454, 0448/2, 0447/1, 0430/1, 0430/2, 0430/3, 0429, 0426/1. 10. lelőhely. Külső-dűlők. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, késő vaskor. Épület (villa): római kor. Leírás: A lelőhely Csepregtől keletre, a Szakony-Bük és a Csepreg-Tormásliget közötti utak csomópontjánál, az Öreg-Répce közelében található. A lelőhely területe érintkezik a 2. és a 11. lelőhellyel. Forrás: Ilon Gábor – Rasztovits János: Őskori lelőhelyek Vas megyében. Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához. Őskor I. Panniculus Ser. B. No. 5. 2000. 161.; Jelentés, Bük és Csepreg között húzódó optikai kábel régészeti szakfelügyeletéről, 2008 (KÖH 600/0576/2009); Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009). Helyrajzi számok: 020/28, 0207/10, 0207/21, 0207/22, 0207/25, 0207/8, 0207/9, 0208, 021/1, 021/2, 033, 034/1, 034/23, 034/24, 034/25, 1901/19, 1901/20, 1901/21, 1901/22, 1901/23, 1901/24, 1901/9.

11. lelőhely. Szentkirály. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, kora bronzkor, késő bronzkor, késő vaskor, Árpád-kor. Épület (villa): római kor. Temető: kora bronzkor, késő római kor, Árpád-kor, késő középkor. Templom: Árpád-kor. Leírás: A lelőhely a Külső-dűlőtől északra, a Szakony felé vezető út keleti oldalán lévő területen található, a Tormásliget felé vezető úttól Szakony belterületéig terjedő sávban. A terület a Répce hajdani ága mellett helyezkedik el. A lelőhelyen több ízben folyt leletmentő feltárás, elsősorban az itt végzett kavicsbányászat, útépítések és melioráció miatt. A lelőhelyen az őskor több időszakából származó települési objektumok és kora bronzkori sírok mellett egy többperiódusú római villaépület és a hozzá tartozó temető sírjai kerültek napvilágra. A terület a középkorban is lakott volt: Sosztarits Ottó 1990-91-ben egy Árpád-kori templom maradványai mellett többrétegű középkori temető 177 sírját tárta fel. A temető legkorábbi rétege a templom építését megelőző időszakból (10-11. századból) származott. A lelőhely érintkezik a 10. lelőhellyel és magában foglalja a 16. és a 17. lelőhelyet. Forrás: Ilon Gábor – Rasztovits János: Őskori lelőhelyek Vas megyében. Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához. Őskor I. Panniculus Ser. B. No. 5. 2000. 161.; SM RA 43, 139, 868; Régészeti adatok Csepreg és vidéke őstörténetéhez. A kezdetektől a rómaiak megjelenéséig. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 643.; Csepreg-Szentkirály, malom. In: Kiss Gábor: Vas megye 10-12. századi sír- és kincsleletei. Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 2. Szombathely, 2000; Csepreg. RégFüz I/16 (1963) 31.; Csepreg-Szentkirály, Malom. RégFüz I/44 (1992) 7.; Csepreg-Szentkirály, Malom. RégFüz I/45 (1993) 59-60; Régészeti adatok Vas megye 10-11. századi történetéhez. Vasi Szemle 50 (1996) 325-338; Vas megye honfoglalás és kora Árpádkori leletei. In: A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei. Szerk.: Wolf M.-Révész L. Miskolc, 1996, 218-241. Helyrajzi számok: 021/1, 022/1, 022/10, 022/11, 022/12, 022/13, 022/2, 022/3, 022/4, 022/5, 022/6, 022/7, 022/8, 022/9, 024/1, 024/10, 024/100, 024/101, 024/102, 024/104, 024/105, 024/11, 024/12, 024/13, 024/14, 024/15, 024/16, 024/17, 024/18, 024/19, 024/20, 024/21, 024/22, 024/23, 024/24, 024/25, 024/26, 024/27, 024/28, 024/29, 024/30, 024/31, 024/32, 024/33, 024/34, 024/35, 024/37, 024/38, 024/39, 024/4, 024/40, 024/41,

REGIOPLAN KFT


59 024/42, 024/43, 024/44, 024/45, 024/46, 024/47, 024/48, 024/49, 024/5, 024/50, 024/51, 024/52, 024/53, 024/54, 024/55, 024/56, 024/57, 024/58, 024/59, 024/60, 024/61, 024/62, 024/63, 024/64, 024/65, 024/66, 024/67, 024/68, 024/69, 024/7, 024/70, 024/71, 024/72, 024/73, 024/74, 024/75, 024/76, 024/78, 024/79, 024/8, 024/80, 024/81, 024/82, 024/83, 024/84, 024/85, 024/86, 024/87, 024/88, 024/89, 024/9, 024/91, 024/92, 024/93, 024/96, 024/97, 024/98, 1901/10, 1901/11, 024/3, 024/36, 024/94, 024/95, 024/99, 1901/1, 1901/12, 1901/13, 1901/14, 1901/19, 1901/2, 1901/21, 1901/22, 1901/24, 1901/3, 1901/8, 1901/20, 024/2, 024/6, 1901/4, 1901/9, 200.

12. lelőhely. Deák Ferenc u. 15. Régészeti jelenségek: Szórványlelet: kora vaskor, középkor. Leírás: A lelőhely a település belterületének északnyugati részén, a Deák Ferenc utca 15. számú telken található. Forrás: Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008. (KÖH 600/864/2008.) Helyrajzi számok: 1340.

13. lelőhely. Felső vagy Hosszú-patak-dűlő IV. Régészeti jelenségek: Épület: római kor. Leírás: A lelőhely Csepregtől nyugatra, a Boldogasszony-pataktól északkeletre, a patakvölgy felé lejtő domboldalon található. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009); SM RA 868.; Vas megyei adatlapok (KÖH 600/617/2004), Helyrajzi számok: 0345/92, 0345/93, 0345/57, 0345/58, 0345/59.

14. lelőhely. Külső-dűlők II. Régészeti jelenségek: Csontvázas temető: késő avar kor. Leírás: A lelőhely a várostól keletre, a Tormásliget felé vezető út déli oldalán található. Kavicsbányászás során avar kori temető sírjai kerültek elő 1967-ben. A megelőző években sok sír elpusztult. Forrás: Kiss Gábor: Csepreg és környéke a népvándorláskorban. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 44-65.; Vas megye megújított lelőhelynyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009); SM RA 868.; Vas megyei adatlapok (KÖH 600/617/2004); Helyrajzi számok: 034/34, 034/6, 034/7, 034/39.

15. lelőhely. Szentkirály-dűlő. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, római kor. Leírás: A lelőhely Csepregtől keletre, a Tormásliget felé vezető út északi oldalán található. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009); SM RA 868.; Vas megyei adatlapok (KÖH 600/617/2004); Helyrajzi számok: 026/5, 026/6, 026/7.

16. lelőhely. Kavicsbánya. Régészeti jelenségek: Temető: kora bronzkor, kora vaskor, ismeretlen kor. Leírás: A lelőhely a Szakonyra vezető út keleti oldalán, közvetlenül Szakony belterületétől délre helyezkedik el. A régészeti értékeket 1964-től pusztították a kavicsbányászattal. Több kora bronzkori (késő harangedényes kultúrához tartozó) sír pusztulásáról vannak adataink. A lelőhelyen 1969-ben és 1970-ben Károlyi Mária végzett leletmentő feltárást. Forrás: Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Ilon Gábor: Régészeti adatok Csepreg és vidéke őstörténetéhez. A kezdetektől a rómaiak megjelenéséig. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 6-

REGIOPLAN KFT


60 43.; Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009); SM RA 198; 204; 403; 449; MNM RA II.63/1967; MNM RA XVI.248/1970; Vas megyei adatlapok (KÖH 600/617/2004); Vas megyei adatlapok. (KÖH 600/617/2004); Vasmegyei lelőhelyek adatlapjai (KÖH 600/2575/2004); Adatok a Nyugat-Dunántúl kora-és középső bronzkori történetéhez. Savaria (Vas megyei Múzeumok Értesítője) 5-6 (1975) Helyrajzi számok: 024/14, 024/36.

17. lelőhely. Kavicsbánya II. Régészeti jelenségek: Telep: kora bronzkor. Leírás: A lelőhely a Szakony és a Tormásliget felé vezető utak által közrezárt területen található. Az 1960-as években a területen kavicsbányászatot folytattak. A lelőhelyen 1971ben Károlyi Mária végzett leletmentő feltárást. Forrás: Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009); SM RA 868; 448; MNM RA I.3/1972; MNM RA XIV.370/1971; Vas megyei adatlapok (KÖH 600/617/2004); Vasmegyei lelőhelyek adatlapjai (KÖH 600/2575/2004). Helyrajzi számok: 024/95, 024/99, 1901/1, 1901/4, 1901/9.

18. lelőhely. Csékéd alja. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor. Leírás: A lelőhely Csepregtől délre, a Boldogasszony-patak déli oldalán, a patakvölgyre néző domboldalon helyezkedik el. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009); SM RA 868; Vas megyei adatlapok (KÖH 600/617/2004); Helyrajzi számok: 0320/6, 0296/3.

19. lelőhely. Tilos-erdő keleti oldalán lévő homokbánya. Régészeti jelenségek: Szórványlelet: középkor. Leírás: A lelőhely a 18. lelőhelytől délre, a Boldogasszony-patak déli oldalán, a patakvölgyre néző domboldalon helyezkedik el. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009); SM RA 868; Vas megyei adatlapok (KÖH 600/617/2004); Helyrajzi számok: 2001.

20. lelőhely. Ablánc-patak bal partja. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor. Leírás: A lelőhely az 1. lelőhelytől keletre, az Ablánc-patak partján, a vasút és az Acsádra vezető út mellett található. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009); SM RA 868; Vas megyei adatlapok (KÖH 600/617/2004); Örökségvédelmi (régészeti) hatástanulmány SopronSzombathely-Szentgotthárd vasútvonalak 2008. (KÖH 600/0623/2009). Helyrajzi számok: 0273, 0245/8.

21. lelőhely. Deák Ferenc u. 19. Régészeti jelenségek: Szórványlelet: középkor. Leírás: A lelőhely a belterület északnyugati részén található, a 12. lelőhely közelében. A lelőhelyen P. Hajmási Erika végzett feltárást 1983-ban.

REGIOPLAN KFT


61 Forrás: Régészeti kutatások Vas megyében 1952-1989. Szombathely, 1993.; SM RA 777.; Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009); SM RA 868; Vas megyei adatlapok (KÖH 600/617/2004). Helyrajzi számok: 1403, 1435, 1436, 1437, 1438, 1440.

22. lelőhely. Szent Katalin templom. Régészeti jelenségek: Templom: késő középkor. Faragott kő: középkor. Leírás: A lelőhely a belterület déli részén, a Taksony utcában található. A félköríves szentélyű, egyhajós templomot a 16. században a protestánsok építették. Az itt előkerült 15. századi gótikus zárókő alapján középkori előzményei is lehettek. Egyes feltételezések szerint itt állt a középkorban az alsóvárosi plébániatemplom, mások középkori ispotályt sejtenek a helyén. Az 1652-ig evangélikus kézen lévő templom a 19. században erősen romos állapotban volt. 1852-ben a hajóból apácazárdát és iskolát alakítottak ki, a szentélyből a mai Szent Katalin kápolnát alakítják ki. A templom területén 1987-ben P. Hajmási Erika végzett leletmentő feltárást. Forrás: Régészeti kutatások Vas megyében 1952-1989. Szombathely, 1993.; Genthon István: Magyarország művészeti emlékei I. (Dunántúl) Bp., 1959. 59; Dénes József: Csepreg és a Répce-vidék az Árpád-korban. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 82-118.; Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009); SM RA 868; Vas megyei adatlapok (KÖH 600/617/2004).; MNM RA XVII.229/1988. Helyrajzi számok: 992, 993, 991, 1083, 1012.

23. lelőhely. Malomkert. Régészeti jelenségek: Erődítés: középkor. Leírás: A vármaradvány Csepreg alsóvárosi részén, az ún. Malomkertben, az egykori Répcemeder partján található. Terepi kutatások során itt egy jelenlegi állapotában 1 m magas és 10 m tetőátmérőjű, csonkakúp alakú középkori motte (földhalomvár) maradványait azonosították. A mesterséges domb nagy részét elhordták, és helyét elegyengették. A halmot egy 45 x 30 m-es (0,14 ha) téglalap alakú területet körbevevő alacsony földtöltés és annak külső oldalán árok övezte. Ennek déli és keleti szakasza földmunkák következtében nagyrészt megsemmisült, csak délkeleti sarka érzékelhető. A nyugati és északi oldal viszont ma is jól kivehető. A területen középkori edénytöredékeket, köztük szürkeszínű csigavonalas díszítésű Árpád-kori oldaltöredéket találtak. A lelőhelyet Dénes József 1995-ben végzett terepbejárása alapján ismerjük. Forrás: Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009); Vas megyei adatlapok (KÖH 600/617/2004).; Dénes József: Csepreg és a Répce-vidék az Árpád-korban. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 82-118. Helyrajzi számok: 542, 624/3, 624/2, 559.

24. lelőhely. Grádics. Régészeti jelenségek: Vár: Árpád-kor. Leírás: A lelőhely Csepregtől északnyugatra, a Boldogasszony-patak völgyének kiemelkedő pontján rendkívül előnyös fekvésű dombon található, amely közvetlenül a Kőszeg-Csepreg út fölé magasodik. Terepi megfigyelések szerint egy 7 x 6 m (0,004 ha) alapterületű ovális alakú középső dombot egy kb. 2 m mély, 8-10 m széles szárazárokkal vettek körül. Ennek külső oldalán az árokásáskor kidobott földből ún. "külső sánc" képződött. Egyike legkisebb Árpád-

REGIOPLAN KFT


62 kori várainknak. A várhelyen Árpád-kori edénytöredékeket, tapasztás-töredékeket és csontokat találtak. Forrás: Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009); Vas megyei adatlapok (KÖH 600/617/2004).; Dénes József: Csepreg és a Répce-vidék az Árpád-korban. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 82-118. Helyrajzi számok: 0392/2.

25. lelőhely. Vörös-major. Régészeti jelenségek: Kemence: római kor. Leírás: A lelőhely a város belterületének északi szélén, a Vörös-major mellett, a Répce nyugati partján található. A lelőhelyen 1975-ben Buocz Terézia végzett leletmentő feltárást. Forrás: Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Vas megyei adatlapok (KÖH 600/617/2004).; SM RA 540. Helyrajzi számok: 3/5; 3/2.

26. lelőhely. Szent Miklós templom. Régészeti jelenségek: Templom: késő középkor. Csontvázas temető: középkor, újkor. Leírás: A középkori eredetű plébániatemplom a belterület központjában, a Széchenyi téren található. Mai megjelenése alapján legrégibb formájában a 14. század első felében épülhetett. A hagyomány szerint Kanizsai János esztergomi érsek építette 1391-ben. Első okleveles említése 1433-ból származik. Szent Miklós titulusa kereskedővárosokra utaló jellegzetesség. A torony szamárhátíves, fiatornyos bejárata késő gótikus, 15. századi eredetű. A 18. században barokk stílusban építették át. Legutóbb 1939-ben esett át nagyobb átalakításon, hajója ekkor teljesen újjáépült. Korábban a mellette elterülő temetővel együtt erős fal vette körül, mely az I. katonai felmérésen is látszik. 1939-ben a templom bontásánál rengeteg emberi csont és koporsó került elő. Forrás: Farkas Sándor: Csepreg mezőváros története. Bp., 1887, 502. (Reprint).; Dénes József: Csepreg és a Répce-vidék az Árpád-korban. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 82-118.; Genthon István: Magyarország művészeti emlékei I. (Dunántúl) Bp., 1959. 59; Lelőhelybejelentő adatlapok, Győr-Moson-Sopron és Vas megye. [KÖH 600/551/2005.; Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Adatfelvételi lapok Vas megyéből. KÖH 600/1938/2004. Helyrajzi számok: 136, 137/1, 137/2, 138, 139/1.

27. lelőhely. Meggyespuszta. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: bronzkor. Leírás: A lelőhely Csepreg határának északkeleti szélén, Meggyespuszta mellett, a Pós-patak nyugati partján helyezkedik el. Területe átnyúlik Tormáspuszta határába. A lelőhely 1970-ben a Pós-patak csatornázása során került elő. Forrás: Ilon Gábor: Régészeti adatok Csepreg és vidéke őstörténetéhez. A kezdetektől a rómaiak megjelenéséig. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 6-43.; Adatfelvételi lapok Vas megyéből. KÖH 600/1938/2004.; Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009). Helyrajzi számok: 086/2.

28. lelőhely. Alsó-rét. Régészeti jelenségek: Temető: késő vaskor. Leírás: A lelőhely a város határának délkeleti részén, a Bükre vezető út és a vasút közötti erdős területen található. A lelőhelyet adatgyűjtés alapján ismerjük.

REGIOPLAN KFT


63 Forrás: Ilon Gábor: Régészeti adatok Csepreg és vidéke őstörténetéhez. A kezdetektől a rómaiak megjelenéséig. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 6-43.; Adatfelvételi lapok Vas megyéből. KÖH 600/1938/2004.; Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.). Helyrajzi számok: 1077, 1078, 1087, 1086, 1085/1, 1085/2, 1079, 1080, 0239/6, 0239/1.

29. lelőhely. Nádasdy-lakótelep. Régészeti jelenségek: Szórványlelet: késő bronzkor. Leírás: A lelőhely Csepreg központjában, a Rákóczy utca és a Kossuth Lajos utca kereszteződésénél helyezkedik el. A lelőhelyen 2011-ben Kiss Péter régészeti szakfelügyeletet végzett. Forrás: Ilon Gábor: Régészeti adatok Csepreg és vidéke őstörténetéhez. A kezdetektől a rómaiak megjelenéséig. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 6-43.; Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.); Adatfelvételi lapok Vas megyéből. KÖH 600/1938/2004.; Lelőhelybejelentő adatlap, Csepreg, Nádasdy lakótelep, 2009. KÖH 600/3986/2009; Jelentés régészeti felügyeletről, Csepreg, Városközpont revitalizáció, 2011. KÖH 600/2565/2011. Helyrajzi számok: 1231, 1229, 1227, 1352, 1228.

REGIOPLAN KFT


64

30. lelőhely. Tömördi-erdő. Régészeti jelenségek: Telep: Árpád-kor. Vasfeldolgozó műhely: Karoling-kor. Leírás: A lelőhely Csepreg határának nyugati, erdővel borított részén, a Fenyves-patak mellett helyezkedik el. A lelőhelyen Gömöri János 1978-ban szondázó ásatást és geofizikai méréseket végzett. A felszínen vassalakhalmok jelentkeztek, a feltárások során vasolvasztó műhely és vaskohó maradványok kerültek elő. Forrás: Az avar kori és Árpád-kori vaskohászat régészeti emlékei Pannóniában. Sopron, 2000, 203-204.; A magyarországi vaskohászat régészeti emlékei. In: Heckenast G.- Nováki Gy.- Vastagh G.- Zoltay E.: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban (A honfoglalástól a XIII. század közepéig). Bp. 1968, 13-76.; About the technical investigation of ore, slag and Wall-Fragment samples found next to the sites of. In: Traditions and Innonations in the Early Medieval Iron Production. Szerk. Gömöri J. Sopron-Somogyfajsz, 1999. 160-169.; Adatfelvételi lapok Győr-Moson-Sopron megyéből, 2005. KÖH 600/2494/2005.; SM RA 546.; Tömörd. Régészeti Füzetek I/32 (1979) 100-101.; Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009). Helyrajzi számok: 0405, 0407.

31. lelőhely. Benehegyi-tó. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: ismeretlen kor. Leírás: A lelőhely a településtől nyugatra, a Boldogasszony-patak és a ráépült halastó melletti markáns domb tetején helyezkedik el. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: Lelőhely adatainak ellenőrzése, Csepreg, 2009 (KÖH 600/2781/2009); Csepreg örökségvédelmi hatástanulmánya. Kiegészítések Csepreg rendezési tervéhez (KÖH 600/1427/2007). Helyrajzi számok: 0345/12, 0345/13, 0345/14, 0345/15, 0345/22, 0345/26, 0345/27, 0345/28, 0345/31, 0345/4, 0345/61, 0345/64, 0345/65, 0345/67, 0345/68, 0345/69, 0345/70, 0345/72, 0345/73, 0345/74, 0345/75, 0345/76, 0345/79, 0345/80, 0345/81, 0345/82, 0345/83, 0345/84, 0345/85, 0345/86, 0345/90, 0345/91, 0345/94, 0345/95, 0345/96.

32. lelőhely. Déli üdülőterület. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: ismeretlen kor. Leírás: A lelőhely Csepregtől délre, a Boldogasszony-patak melletti lejtős domboldalon és a patak melletti mélyfekvésú, ma már részben víz alatt álló területen található. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: Csepreg örökségvédelmi hatástanulmánya. Kiegészítések Csepreg rendezési tervéhez (KÖH 600/1427/2007); Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008 (KÖH 600/864/2008.). Helyrajzi számok: 0321/1, 0320/3, 0319/1, 0317/1, 0452/1, 0295.

33. lelőhely. Kecskedombi-dűlők I. Kecskedomb. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, Árpád-kor, késő középkor, kora újkor. Leírás: A lelőhely Csepregtől nyugatra, a Benehegyi-tó felé vezető út két oldalán található. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: Jelentés helyszíni szemléről Csepreg, Kecskedombi-dűlők 2007. (KÖH 600/1712/2007); Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008. (KÖH 600/864/2008) Helyrajzi számok: 0336, 0337/28, 0337/29, 0337/30, 0337/31, 0340/1, 0342/6, 0342/7, 0342/8, 0342/9, 0344, 0345/17, 0334/23, 0334/24, 0334/25.

REGIOPLAN KFT


65

34. lelőhely. Kecskedombi-dűlők II. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: késő rézkor, késő bronzkor, Árpád-kor, késő középkor, újkor. Épület: római kor. Terra sigillata: római kor. Leírás: A lelőhely Csepregtől nyugatra, a Benehegyi-tó melletti lankás domboldalon helyezkedik el. A lelőhelyen őskori, Árpád-kori és késő középkori kerámiaanyag mellett római épületre utaló felszíni jelenségek kerültek elő. A terepi kutatás során megfigyelt 4x5 méteres paticsos folt késő bronzkori ház nyomát jelezheti. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. A lelőhely magában foglalja a 13. lelőhelyet. Forrás: Jelentés helyszíni szemléről Csepreg, Kecskedombi-dűlők 2007. (KÖH 600/1712/2007); Ilon Gábor: Régészeti adatok Csepreg és vidéke őstörténetéhez. A kezdetektől a rómaiak megjelenéséig. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 6-43.; Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008. (KÖH 600/864/2008). Helyrajzi számok: 0345/55, 0345/56, 0345/57, 0345/58, 0345/59, 0345/88, 0345/89, 0345/92, 0345/93, 0345/1, 0345/4, 0345/26, 0345/27, 0345/28, 0345/31, 0345/32, 0345/33, 0345/34, 0345/37, 0345/38, 0345/39, 0345/40, 0345/46, 0345/47, 0345/48, 0345/49, 0345/51, 0345/52, 0345/53, 0345/54, 0345/45.

35. lelőhely. Benehegy északi lábánál. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor (neolitikum). Leírás: A lelőhely a Benehegyi-tó délnyugati oldalán, a tópart felé ereszkedő domboldalon helyezkedik el. Mintegy 150-200 x 60-80 méter nagyságú területen neolit település nyomai kerültek elő. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. A lelőhely érintkezik a 6. és a 7. lelőhellyel. Forrás: Jelentés helyszíni szemléről Csepreg, Kecskedombi-dűlők 2007. (KÖH 600/1712/2007).; Ilon Gábor: Régészeti adatok Csepreg és vidéke őstörténetéhez. A kezdetektől a rómaiak megjelenéséig. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes József, Csepreg 1996. 6-43.;. Helyrajzi számok: 3273, 3274, 3275, 3276/2, 3277, 3278, 3279, 3280, 3284, 3285, 3289, 3290, 3294, 3295, 3299.

36. lelőhely. Lisszföldek. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, késő bronzkor. Leírás: A lelőhely a várostól északnyugatra, a Boldogasszony-patak bal partján, a 24. lelőhellyel szemben helyezkedik el. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: Ilon Gábor – Rasztovits János: Őskori lelőhelyek Vas megyében. Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához. Őskor I. Panniculus Ser. B. No. 5. 2000. 161.; Ilon Gábor: Régészeti adatok Csepreg és vidéke őstörténetéhez. A kezdetektől a rómaiak megjelenéséig. In: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk: Dénes J. Csepreg 1996, 6-43.; Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008. (KÖH 600/864/2008). Helyrajzi számok: 0381/6.

37. lelőhely. Nádasdy- vagy Schöller-kastély. Régészeti jelenségek: Várkastély (castellum): késő középkor, újkor. Leírás: A kastély a város belterületén, a Répce völgyéből kiemelkedő területen áll. Az épület korai periódusát az alaprajzból sejthetően egy 26 x 9 m-es alápincézett palotaépület alkothatta. Ennek bővítéseként a Kanizsai család rezidenciája 1423-ra készülhetett el, talán az ozoraihoz hasonló belsőudvaros formában. Ez az erődítmény lehetett a husziták itteni vára, melyet Hunyadi János is elfoglalt. Kanizsai János castellumában 1509-ben rabokat alsólendvai Bánfi János familiárisait - tartottak. A kastély részletes összeírása 1608-ből ismert. Megemlítik benne, hogy a krími tatárok - nyilván 1605-ben, amikor Némethy Gergely Bocskai-felkelésben részt vevő csapatai segéderőiként itt jártak - elvitték az üvegablakait. REGIOPLAN KFT


66 1730-ban emeletes épületként említik. Az I. katonai felmérésen téglalap alakú kerítés veszi körül, mely talán a középkori erődítés (palánk?) maradványa lehet. Ezen kívül lehetett a Répce vizével táplált vizesárok. A kastély 1778-ban leégett, ezt követően 1808 és 1811 között klasszicista stílusban átépítették. Végső formáját 1880 körül nyeri el, amikor eklektikus stílusban építik át. Forrás: C. Harrach Erzsébet - Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Településtörténet, építészettörténet, művelődés-történet. Szombathely, 1983. 86-92.; Dénes József: Két alapvető kérdés Csepreg kialakulása körül. Adalékok Csepreg településtörténeti vázlatához. In: Vasi Szemle LX. (2006) 422-426.; A történelmi Magyarország várai (http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php) Helyrajzi számok: 124, 125, 126, 1227, 1354/2.

38. lelőhely. Boldogasszony-kápolna. Régészeti jelenségek: Templom: Árpád-kor. Leírás: A kápolna a várostól délre, a Boldogasszony-patak északi oldalán emelkedő dombon helyezkedik el. A kápolna helyén állt a középkori eredetű Boldogasszony-templom. A templom Alsóváros (más néven Boldogasszonyfalva) plébániatemploma lehetett. Dénes József feltevése szerint 1454-ben a husziták nem a Kanizsaiak castellumát, hanem ezt a templomot alakították át erődítménnyé. A múlt században még álló templomot hagymakupolával ábrázolták. A román-kori eredetű, kváderkőből épült és tekintélyes kőfallal övezett 31 x 11 méteres alapterületű, nagyméretű templom 1861-ben statikai problémák miatt lebontásra került. A helyén Jankovich Gyula gróf építtetett neogótikus kápolnát 1869-ben. Forrás: Dénes József: Hol volt a csepregi vár? In: Csepregi Promenád. 2002. január – XI. évfolyam 1. szám 9.; A történelmi Magyarország várai (http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php) Helyrajzi számok: 0326.

Azonosítatlan lelőhelyek: A város területén több alkalommal találtak olyan elsősorban őskori (rézkori, bronzkori, kelta) emlékeket, melyek előkerülési helyét ma már hozzávetőlegesen sem tudjuk meghatározni. Ezeket a lelet-előfordulásokat azonosítatlan lelőhelyként tartjuk számon, és mivel érdemben nem szólhatnak bele a településfejlesztési koncepció kialakításába, ezért részletesebben nem tárgyaljuk őket.

REGIOPLAN KFT


67 Régészeti lelőhelyek:

REGIOPLAN KFT


68

Régészeti érdekű területek: Mivel a régészeti lelőhelyek kiterjedése általában nem állapítható meg pontosan, ezért régészeti érdekű területnek számít a már ismert lelőhelyek közvetlen környéke, a lelőhelyek szélétől számított 200 méter távolságig. A mai település helyén kereshetjük a középkori és kora újkori Csepreg mezőváros egyes településrészeinek (Alsóváros, más néven Csó, Sár, Boldogasszonyfalva, valamint Felsőváros) régészeti emlékeit, ezért a régészeti érdekű területek közé tartozik a város teljes belterülete. b) Természet, táj, tájhasználat - településhálózat és településszerkezeti összefüggések Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. c) Településkép és utcaképek Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. d) Településszerkezet és területhasználat Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. e) Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f) Védettségek A nyilvántartott régészeti lelőhelyek általános védettséget élveznek. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely nem található. g) Az örökségi értékek elemzése A Csepreg területén található régészeti lelőhelyeken minden nagyobb régészeti korszak hagyatéka megtalálható. A lelőhelyeken legnagyobb része hajdani telepek, települések emlékanyagát őrzi, ezen belül kerültek elő szilárd falazatú épületekre utaló régészeti jelenségek is. Az összes nagyobb régészeti korszakból maradtak ránk sírok, illetve temetők. A régészeti jelenségeken belül külön csoportot képeznek a középkori templomok és várak, valamint az iparrégészeti emléknek minősülő késő népvándorláskori vasolvasztó műhely. Az őskor egészen kivételes gazdagságban képviselteti magát Csepreg környékén: mindösszesen 25 lelőhelyen kerültek elő prehistorikus régészeti emlékek, melyek az őskor minden korszakát reprezentálják, a neolitikumtól a rómaiak megjelenéséig. A lelőhelyek túlnyomó része egykori települések emlékanyagát őrzi. Három lelőhelyen került elő temetkezési emlék: két kora bronzkori (11., 16. lelőhely) és egy késő vaskori (kelta) temető (28. lelőhely). Az őskori települések jól láthatóan a kedvező életfeltételeket nyújtó patakvölgyekben koncentrálódnak: végig követik a Répce és mellékágai, valamint a Boldogasszony-patak és az Ablánc-patak folyását. A római kor régészeti emlékei hét helyen kerültek elő. A lelőhelyek közül ki kell emelni a 7, 10, 11, 13. és 34. lelőhelyet, melyeken tégla-(kő) épületek, illetve ilyen alapozású épületek (zömmel villák, vidéki birtokközpontok) maradványait rejti a föld. A római villák elhelyezkedésében is felfedezhetők szabályszerűségek: mindegyik vízfolyás mellett (Répce, Boldogasszony-patak), a patakra néző lankás domboldalon található. Népvándorláskori leletek két lelőhelyen kerültek elő: a 14. lelőhelyen avar temető sírjait tárták fel, a 30. lelőhelyen 9. századi vasolvasztó műhely és vaskohó maradványai kerültek elő. Az előkerült leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a terület az avar és a Karoling-korban is lakott volt.

REGIOPLAN KFT


69 A középkor és kora újkor időszakát tizenhárom lelőhely képviseli. A lelőhelyek egy részén települési emlékek, illetve szórványleletek kerültek elő, melyek közül a 12, 21, 33, 34. lelőhelyek a középkori Csepreghez köthetőek. Csepreg (villa, civitas, oppidum) településtörténeti előzményeihez tartoznak a középkori templomok. A 14. századi eredetű Szent Miklós templom a Felsőváros plébániatemploma volt (26. lelőhely). A torony kapuzata késő gótikus, 15. századi eredetű. A templomot a mellette elterülő temetővel együtt erős fal vette körül. A félköríves szentélyű, egyhajós Szent Katalin templomot a 16. században a protestánsok építették (22. lelőhely). Az itt előkerült 15. századi gótikus zárókő alapján középkori előzményei is lehettek. Egyes feltételezések szerint itt állt a középkorban az alsóvárosi plébániatemplom. Dénes József elképzelése szerint viszont középkori ispotály állt ezen a helyen. Az Árpád-kori eredetű Boldogasszony-templom (38. lelőhely) a városon kívül, attól délre található. Dénes József feltételezése szerint a román-kori eredetű nagyméretű (31 x 11 méteres alapterületű) templom eredetileg Csepreg-Alsóváros (más néven Boldogasszonyfalva) plébániatemploma lehetett. Csepreg a középkor folyamán a határába olvasztott több addig önálló települést is. Az 1255ben még külön említett Csékédet, a régészeti feltárásból ismert templomos falut, Szentkirályt, az Árpád-kori nemzetségnek nevet adó Gatályt, a régi Ablánc birtokot. De hasonló elpusztásodott középkori települést sejthetünk Bene, Meggyes és Tormás helynevek esetében is. E falvak beolvadására minden bizonnyal a késő középkorban került sor. Közülük eddig csak a középkori Szentkirály falu maradványainak azonosítására került sor. Sosztarits Ottó 1990-91-ben feltárta a helység Árpád-kori templomát és a körülötte elterülő többrétegű középkori temető 177 sírját (11. lelőhely). A temető legkorábbi rétege a templom építését megelőző időszakból (10-11. századból) származott. Külön figyelmet érdemel a város területén található három középkori vármaradvány. A Csepreg alsóvárosi részén, az ún. Malomkertben, az egykori Répce-meder partján található vármaradvány egy jelenlegi állapotában 1 m magas és 10 m tetőátmérőjű, csonkakúp alakú középkori motte (földhalomvár). A mesterséges domb nagy részét elhordták, és helyét elegyengették. A halmot egy 45 x 30 m-es téglalap alakú területet körbevevő alacsony földtöltés és annak külső oldalán árok övezte. Ennek déli és keleti szakasza földmunkák következtében nagyrészt megsemmisült, csak délkeleti sarka érzékelhető (23. lelőhely). A nyugati és északi oldal viszont ma is jól kivehető. A területen középkori edénytöredékeket, köztük szürke színű csigavonalas díszítésű Árpád-kori oldaltöredéket találtak. Az erődítményt Dénes József kutatásai alapján ismerjük. Ugyancsak Dénes József kutatásai nyomán ismert a Boldogasszony-patak völgyének kiemelkedő pontján található Árpád-kori várhely (Grádics, 24. lelőhely). Terepi megfigyelések szerint egy 7 x 6 m alapterületű ovális alakú középső dombot egy kb. 2 m mély, 8-10 m széles szárazárokkal vettek körül. Ennek külső oldalán az árokásáskor kidobott földből ún. "külső sánc" képződött. A Kanizsai-, később Nádasdy-család megerősített várkastélya a város belterületén, a Répce völgyéből kiemelkedő területen áll (37. lelőhely). Az épület korai periódusát az alaprajzból sejthetően egy 26 x 9 m-es alápincézett palotaépület alkothatta. Ennek bővítéseként a Kanizsai család rezidenciája 1423-ra készülhetett el, talán az ozoraihoz hasonló belsőudvaros formában. 1730-ban emeletes épületként említik. A kastély 1778-ban leégett, ezt követően 1808 és 1811 között klasszicista stílusban átépítették.

REGIOPLAN KFT


70 h) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében Az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 13, 15, 18, 20, 25, 27, 31, 32, 33, 34, 35, 36. lelőhely területe részben vagy egészben mezőgazdasági művelés alatt áll. Az intenzív talajművelésnek (elsősorban a mélyszántásnak) a lelőhelyek túlnyomó része esetében negatív hatásai vannak. Különösen nagyfokú az ilyen jellegű bolygatás a 7, 10, 11, 13. és a 34. lelőhelyen, ahol római kori szilárd falazatú épületek (villák), illetve Árpád-kori templom maradványait károsítja a talajforgatás. A 2, 4, 6, 7, 10, 11, 33, 34. lelőhelyen több egymásra rétegződő régészeti korszak emlékanyagát veszélyezteti az intenzív művelés. A 12, 21, 22, 23. és a 26. lelőhely a település belterületén helyezkedik el. Ezeken a lelőhelyeken a különféle építkezések, infrastrukturális beruházások, illetve a kertműveléssel összefüggő munkálatok miatt a régészeti jelenségek bolygatottsága nagymértékű, és a jövőben további veszélynek vannak kitéve. A Szent Miklós templom, a Szent Katalin templom és a Nádasdy-, vagy Schöller-kastély ma is álló műemlék. Az évszázadok folyamán több ízben átalakított épületek műemléki védelem alatt állnak. A városon kívül álló Boldogasszony-templom 1861-ben statikai problémák miatt lebontásra került. A templom maradványai a helyére a 19. században épített neogótikus kápolna alatt keresendőek. A 23. lelőhelyen lévő középkori földhalomvár (motte) a területen végzett tereprendezések következtében eredeti formáját jórészt elveszítette. A mesterséges domb nagy részét elhordták, és helyét elegyengették. A halmot egy 45 x 30 m-es téglalap alakú területet körbevevő alacsony földtöltés és annak külső oldalán árok övezte. Ennek déli és keleti szakasza földmunkák következtében nagyrészt megsemmisült, csak délkeleti sarka érzékelhető. A nyugati és északi oldal viszonylag jobb állapotban maradt meg. Fontos megjegyezni, hogy a város teljes beépített területén várható régészeti leletek, elsősorban középkori településmaradványok előkerülése. Amennyiben feltételezésünk helytálló, akkor ezek a régészeti értékek úgyszintén jelentős mértékben károsodtak az elmúlt évszázadok alatt, és veszélyeztetettségük a jövőben is fennáll. Az 5, 6, 31, 34, 35. lelőhely területén hétvégi házas üdülőtelkek, illetve kiskertek találhatók. Az itt folyt építkezések, infrastrukturális beruházások, illetve a kertműveléssel összefüggő munkálatok miatt régészeti értékek károsodhattak és a jövőben további veszélynek vannak kitéve. A 11, 14, 16, 17, 19. lelőhelyek részleges elpusztításához vezetett az ott éveken át folytatott kavics-, illetve homokbányászat. A régi bányagödrök ma már használaton kívül vannak, területüket erdő nőtte be. A 28. és a 30. lelőhely, valamint a 24. lelőhelyen található Árpád-kori várhely területét és közvetlen környékét jelenleg erdő borítja. A fák kivágása és az erdő esetleges újratelepítése a lelőhelyeken található régészeti értékek károsodásával járhat. 2. Változtatási szándékok a) Településhálózati és tájhasználati változás Erre vonatkozóan nincs adatunk. b) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás •

Kisvárosias lakóterületek kijelölése

REGIOPLAN KFT


71 • Kertvárosias lakóterületek kijelölése • Tartalék lakóterületek kijelölése • Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek kijelölése • Ipari gazdasági területek kijelölése • Üdülőházas területek kijelölése • Különleges területek kijelölése • Zöldterületek és védelmi erdőterületek kijelölése c) Infrastrukturális változás •

M9 autópálya tervezett nyomvonala

d) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. 3. Hatáselemzés a különböző hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) a) Történeti településhálózati következmények Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. b) Természeti, táji hatások. Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. c) Településkép feltárulásának változásai Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Csepreg város közigazgatási területén a régészeti lelőhelyek száma jelenleg: harmincnyolc. A tárgyalt régészeti lelőhelyek jól hozzáférhetőek a kutatás számára, régészeti feltárásukat eltekintve a beruházásokat megelőző feltárástól - jelenleg semmi nem indokolja. A város területén helyben megőrzendő és bemutatásra érdemes régészeti emléket a 7, 10, 11, 13, 23, 24. 34, 37. és 38. lelőhelyen találunk. Amennyiben az itt lévő római kori épületek, középkori várak és középkori templomok maradványai még nem károsodtak jelentős mértékben, akkor javasolható azok tudományos projekt keretében történő feltárása, helyreállítása, konzerválása, és a nagyközönségnek történő bemutatása. A helyreállító munkák révén jelentős történelmi emlékekkel gazdagodna a település és környéke. A megőrzés és bemutatás szempontjából külön kategóriát képeznek a ma is álló és látogatható műemlékek: 22, 26, 37. lelőhely. A 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 13, 15, 18, 19, 20, 27, 31, 32, 33, 34, 35, 36. lelőhely területén folyó mezőgazdasági művelésnek (elsősorban a mélyszántásnak) a negatív hatásai vannak. Különösen nagyfokú az ilyen jellegű bolygatás a 7, 10, 11, 13. és a 34. lelőhelyen, ahol római kori szilárd falazatú épületek (villák), illetve Árpád-kori templom maradványait károsítja a talajforgatás. A 2, 4, 6, 7, 10, 11, 33, 34. lelőhelyen több egymásra rétegződő régészeti korszak emlékanyagát veszélyezteti az intenzív művelés. Az említett régészeti lelőhelyek megmaradása nagyban függ attól, hogy a jelenlegi veszélyeztetés (szántás, mélyebb talajlazítás) folytatódik-e, vagy pedig az érintett területeken más, bolygatással nem járó hasznosításra (például rét-legelőgazdálkodásra) térnek át. Hozzá kell tenni, hogy nincs szükség feltétlenül a művelési forma megváltoztatására, hiszen az egyes talajművelési módok és módszerek között is jelentős különbségek vannak a tekintetben, hogy milyen mélységben és mennyire drasztikusan mozgatják meg a talajt. A lelőhelyek területén előnyben kellene részesíteni a kis mélységű és minimális talajforgatással járó művelési módokat.

REGIOPLAN KFT


72 Az 5, 6, 12, 21, 22, 23, 25, 26, 31, 34, 35. lelőhely területén a különféle építkezések, infrastrukturális beruházások, illetve a kertműveléssel összefüggő munkálatok miatt a régészeti jelenségek bolygatottsága nagymértékű, és a jövőben további veszélynek vannak kitéve. Fontos megjegyezni, hogy a város teljes beépített területén várható régészeti leletek, elsősorban középkori településmaradványok előkerülése. Amennyiben feltételezésünk helytálló, akkor ezek a régészeti értékek úgyszintén jelentős mértékben károsodtak az elmúlt évszázadok alatt, és veszélyeztetettségük a jövőben is fennáll. A településrendezési tervben szereplő változtatások mindösszesen tizennyolc régészeti lelőhelyet érintenek: • • • •

A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek kijelölése érinti a 2, 10. és a 25. lelőhelyet Az ipari gazdasági területek kijelölése érinti a 10, 11, 17, 33. lelőhelyet Az üdülőházas területek kijelölése érinti az 5, 6, 7, 9, 13, 18, 19, 31, 32, 34, 35. lelőhelyet Az M9 autópálya tervezett nyomvonala érinti a 2. és a 15. lelőhelyet

Javasolom az említett fejlesztési területek más helyen való kijelölését vagy a területek határainak oly módon történő megváltoztatását, hogy régészeti lelőhelyeket ne érintsenek. Amennyiben az említett változtatásokra nincs lehetőség, akkor a Hivatal különféle szempontok figyelembe vételével mérlegelni fogja a tervezett beruházások által a régészeti örökségben keletkező visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd ezek alapján döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e az egyes fejlesztéseket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához (pl: a beruházó költségére történő megelőző feltárás, próbafeltárás vagy régészeti szakfelügyelet elrendelésével). Régészeti érdekű területek a településen: - A már ismert lelőhelyek közvetlen környéke, a lelőhelyek szélétől számított 200 méter távolságig. - A város teljes belterülete. A régészeti lelőhelyeken kívül tervezett beruházások esetében felhívom a tulajdonosok, a beruházók és a kivitelezők figyelmét, hogy ha földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a munka felelős vezetője köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhez vételéig szüneteltetni. Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni és gondoskodni kell a helyszín és a lelet őrzéséről. e) Történeti térbeli rendszerek alakulása Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f) Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. g) Műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. h) Településkarakter változásának hatásai Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.

REGIOPLAN KFT


73 i) Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. j) Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Jelenleg károsan ható folyamat az intenzív talajművelés következtében állandósult eltérő mértékű bolygatás, amely az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 13, 15, 18, 19, 20, 27, 31, 32, 33, 34, 35, 36. lelőhely területét érinti. Amennyiben ezeken a területeken fennmarad az ilyen jellegű művelés, akkor mindez a régészeti jelenségek lassú pusztulásához vezet. A talajművelési mód, esetleg a területhasználati forma megváltoztatásával a káros folyamatok megállíthatók lennének. k) Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A jogszabályok nem írnak elő kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosát vagy bérlőjét az előírások vagy a jogszabályból eredő kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor semmi nem zárja ki a kárpótlás lehetőségét, ez minden esetben az érintett felek megegyezésétől függ. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az esetleges megelőző vagy próbafeltárások folyamán a beruházók számára költségcsökkentő tényező lehet a gépi, illetve gyalog munkaerő biztosítása. 4. Összefoglaló Csepreg közigazgatási területén a régészeti lelőhelyek száma jelenleg: harmincnyolc. Közülük egyik sem áll fokozott vagy kiemelt védelem alatt. A lelőhelyeken minden nagyobb régészeti korszak emlékanyaga megtalálható. Ki kell emelnünk a római kori villaépületek maradványait, melyek öt lelőhelyen kerültek elő (7, 10, 11, 13, 34. lelőhely). A régészeti jelenségeken belül külön csoportot képeznek a középkori templomok és várak maradványai (22, 26, 38, 23, 24, 37. lelőhely), valamint az iparrégészeti emléknek minősülő 9. századi vasolvasztó műhely (30. lelőhely). Az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 13, 15, 18, 19, 20, 27, 31, 32, 33, 34, 35, 36. lelőhely területén folyó mezőgazdasági művelésnek (elsősorban a mélyszántásnak) negatív hatásai vannak. Különösen nagyfokú az ilyen jellegű bolygatás a 7, 10, 11, 13. és a 34. lelőhelyen, ahol római kori szilárd falazatú épületek (villák), illetve Árpád-kori templom maradványait károsítja a talajforgatás. A 2, 4, 6, 7, 10, 11, 33, 34. lelőhelyen több egymásra rétegződő régészeti korszak emlékanyagát veszélyezteti az intenzív művelés. A talajművelési mód, esetleg a területhasználati forma megváltoztatásával a káros folyamatok megállíthatók lennének. Az 5, 6, 12, 21, 22, 23, 25, 26, 31, 34, 35. lelőhely területén a különféle építkezések, infrastrukturális beruházások, illetve a kertműveléssel összefüggő munkálatok miatt a régészeti jelenségek bolygatottsága nagymértékű, és a jövőben további veszélynek vannak kitéve. A településrendezési tervben szereplő változtatások tizennyolc régészeti lelőhelyet érintenek: 2, 5, 6, 7, 9, 10, 11, 13, 15, 17, 18, 19, 25, 31, 32, 33, 34, 35. lelőhely. Javasolom az említett fejlesztési területek más helyen való kijelölését vagy a területek határainak oly módon történő megváltoztatását, hogy régészeti lelőhelyeket ne érintsenek. Amennyiben az említett változtatásokra nincs lehetőség, akkor a Hivatal saját hatáskörben

REGIOPLAN KFT


74 döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e az egyes fejlesztéseket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához (pl: a beruházó költségére történő megelőző feltárás, próbafeltárás vagy régészeti szakfelügyelet elrendelésével). A város területén helyben megőrzendő és bemutatásra érdemes régészeti emléket a 7, 10, 11, 13, 23, 24. 34, 37. és 38. lelőhelyen találunk. Amennyiben az itt lévő római kori épületek, középkori várak és templomok maradványai még nem károsodtak jelentős mértékben, akkor javasolható azok tudományos projekt keretében történő feltárása, konzerválása, helyreállítása, és a nagyközönségnek történő bemutatása. A megőrzés és bemutatás szempontjából külön kategóriát képeznek a ma is álló és látogatható műemlékek: 22, 26, 37. lelőhely. 5. Nyilatkozat Alulírott, Takács Károly, régész, nyilatkozom, hogy a 395/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi szakterületre vonatkozó szakértői névjegyzékben. Régész diploma száma: 1510/2000 (ELTE-BTK). Szakértői engedély nyilvántartási száma: 17/2011. Az általam ellenjegyzett örökségvédelmi hatástanulmány az örökségvédelmi jogszabályokkal és a hatósági előírásokkal összhangban készült, a tanulmányban szereplő tervezett megoldásokra vonatkozó javaslatok azoknak mindenben megfelelnek.

Győr, 2014. június 30.

/Takács Károly/

REGIOPLAN KFT


75 2.10 A település- és utcakép változása A település mai képét meghatározó elemeinek a létrejötte egészen a 14. századig, a Szent Miklós templom építéséig nyúlik vissza. A település későbbi fejlődését a 17-19. századi háborúk és a tűzesetek jelentősen befolyásolták. Az 1776. évi tűzvész után lassan újjáépítették a települést, a 19. század közepére pedig már láthatóvá váltak a beépítés városias jegyei. Az egykori egyhelyiségsoros, utcával merőleges gerincű épületek közül egyre többet bővítettek, s ezáltal megjelentek az utcával párhuzamos gerincű épületek, szakaszosan már zártsorú beépítést képezve. Ez az átalakulás az ún. felsővárosi településrészt jellemezte. Az 1848-49. évi szabadságharcot követően felgyorsult a település fejlődése, s az újabb virágkorát érő településen egymás után hozták létre a városi rangot még jobban mutató, többségében emeletes intézményi épületeket. Ahogy már a település kialakulásának kezdetén is a piactér és annak környezete volt a település központja, s legmeghatározóbb eleme, úgy a 20. századi eleji településnek is. Az intézmények többségét itt hozták létre. Az ún. alsóvárosi település beépítése viszont a mai napig megőrizte falusias jegyeit. A 19-20. század fordulójától kezdődően számos fénykép segítségével jeleníthető meg az akkori településkép, valamint követhető nyomon az egyes épületek, vagy utcaszakaszok beépítésének változása. Az alábbi, múlt század eleji képeslapok (a kép felett a készítés dátuma) mutatják a mai Széchenyi tér északi részén a királyi adóhivatal (1. képen bal oldalon), valamint a takarékpénztár (2. kép jobb oldalán) emeletes épületét. Látható a kastély előtti promenád egy részlete is. A térbe nyugati irányból becsatlakozó utak miatt az előbb a főépületek egybeépítésével, majd északabbra a kapuzattal csatlakozó zártsorú, vagy zártsorúsodó beépítés többször megszakadt. Az utcakép egységességét megtörték az emeletes épületek is. 1901

1923

forrás: Csepreg régi képeslapokon és fotókon

REGIOPLAN KFT


76 1905

forrás: Csepreg régi képeslapokon és fotókon, www.csepreg.hu Ezt az utcaképet a századvégi beépítések (emeletes társasház létrehozása) sem tudták egységessé tenni, sőt, a kontraszt tovább nőtt. Ehhez hozzájárult az egykori rangos épületek kedvezőtlen átalakítása is.

forrás: www.maps.google.com Előnyösebb a kép a tér északi lezárásánál.

forrás: Regioplan kft. A tér déli és keleti oldalának képét az 1891-ben épített községháza helyén 1930-ban REGIOPLAN KFT


77 felépített új községháza, ma műveléődési ház és könyvtár, az egykori Nádasdy-kastély, valamint a Szent Miklós templom építménye határozza meg. A teret határoló út íves vonalvezetése és beszűkülése nem szerencsés, mivel a fő építmények láthatóságát nehezen teszi lehetővé. Túl közel vezet azokhoz, emellett a gazdag növényzet is eltakarja az építményeket. Az egykori kastély mielőbbi felújítása is szükséges. A tér 2011. évi rendezése kedvező, a villanyvezetékek és azok tartóoszlopai azonban zavaróak. A tér déli oldalát a múlt század elején még Iskola térnek, később Bauer Ottó térnek hívták. Ennek keleti és északi oldalát a képeslapok az alábbiként mutatják. A 2. képen látható a Pannónia-vendéglő, előtte pedig a tűzoltó szertár. A 3. képen az 1905-07 között épített Haizler-ház látható. A teret délről a Wágner (Korona) vendéglő zárta le (4. kép bal oldalán). 1903

1916

1911

1936


REGIOPLAN KFT


78

1920 előtt

1925

forrás: Csepreg régi képeslapokon és fotókon A tér meghatározó eleme az 1903 és 1906 között felépített katolikus fiúiskola (a felső, madártávlati jobb oldali képen) emeletes építménye volt. Az emeletes épület nem illeszkedett az akkori épületekhez, a teret nem zárta le, magasságával túlzottan kiemelkedett a szomszédos épületek közül, melyekhez nem is csatlakozott, megtörte a beépítési vonalat is. A tér keleti és északi részét bemutató fenti 4 fotó közül az elsőn még láthatóak a vámsorompók, s az akkori tisztház. 1927-re a tisztház helyén már az ún. Czigli-ház állt, melynek formája megegyezik a ma is látható épületével. 1904

1927

1935

1948

forrás: Csepreg régi képeslapokon és fotókon 1975-ben a tűzoltószertárt lebontották. A tér déli oldalán a polgármesteri hivatalnak új épületet emeltek. A hivatal színhasználata még illeszkedik a tér építményeihez, formája azonban nem. Különösen igaz ez a ráadásul ijesztően rikító színű, a hivatal építményéhez kapcsolt kereskedelmi létesítményre. A tér délkeleti részén felépített társasház épülete is az elmúlt korszak minimalizálásra, s nem az esztétikára, illeszkedésre törekvő építés jegyét mutatja. Az építészetileg egységesebb északi és az ezzel kontrasztban álló déli oldal mai képe az REGIOPLAN KFT


79 alábbi.

forrás: www.maps.google.com A térburkolat rendezése nem egységesítette a teret, melyet a közlekedési vonalak is szabdalnak. A térhez nyugati irányból kapcsolódó utcák képében a városi jegyek mellett számos falusi építészeti jegy is megőrződött. A városiasabb kép a nagyobb forgalmú utcákban, így a Kőszegi, Bajcsy-Zs., (Ady E.) utcákban alakult ki, de azoknak is jellemzően a városközponthoz közelebbi részén. A központtól pár száz méterre távolodva már egyre több utcára merőleges gerincű, nyeregtetős épület látható itt is.

REGIOPLAN KFT


80 A Bajcsy-Zs. utca egy szakasza, ahol már ismét a falusias építészeti jegyek kerülnek túlsúlyba.

forrás: Regioplan kft. Az Ady E. utca egy szakasza 1949-ben és egy kép 2014-ből


forrás: www.maps.google.com

REGIOPLAN KFT


81

A kisebb utcák, pl. Jankovich Gy., Kovács, Hunyadi J., Dr. Szemes Z. beépítésére is fentiek igazak, vagyis a központhoz közelebb a városi, attól távolodva a falusi jegyek kerülnek hangsúlyba. Az utcák képében a különbséget a közterület szélessége és rendezettsége jelenti. A Hunyadi J. és a Dr. Szemes Z. utca 2014-ben

forrás: Regioplan kft. Az ennél újabb, de így is a múlt század elején, közepén kialakított utcák képe - az egykori vasút felé haladva - egyértelműen falusias. Az emeletes, vagy tetőtér kialakítású épületek súlya alacsony, ehhez társul a viszonylag nagyobb telekméret, s a közterületi elemek szerényebb kivitelezése is.

REGIOPLAN KFT


82

A város keleti része, így a Rákóczi utca kivezető szakasza, valamint a legújabb kialakítású utcák (Bercsényi M, Zrínyi M.) képe már városiasabb: a Nádasdy F. utca északi részén a kisvárosias, egyébként pedig a kertvárosias jelleg felé mutat úgy, hogy a telekformáció, valamint az építménymagasság- és tömeg még inkább falusias beépítésre utal. A Nádasdy F. és a Bercsényi M. utcák 2014-ben

forrás: Regioplan kft. Az ún. Alsóváros településrész képe, ahogy fentiekben is említésre került, ismét falusias. A széles közterület (Dózsa Gy. utca) mentén szalagtelkek sorakoznak, rajtuk többnyire utcára merőleges gerincű, egyhelyiségsoros, földszintes, oldalhatáron álló épületekkel.

REGIOPLAN KFT


83

forrás: Regioplan kft. Az út déli, rövid szakaszán megjelennek ugyan nagyobb tömegű, az 1970-es, 1980-as évekből származó épületek, de ez a településrész képét nem befolyásolja jelentősen. Ahogy nem meghatározó sajnos a két műemléki védettséget élvező épület, az egykori Markovics, majd Rottermann-kastély, valamint a Szent Katalin templom képe sem. Mindkettő a meglévő beépítésbe simul, s hiányoznak azok a közterületi elemek, melyek a figyelem felhívását szolgálnák, az áthaladót megállításra késztetnék. Táblák, padok kihelyezésével, parkolók kialakításával, a növényzet rendezésével (az egykori kastélykert hangsúlyosabbá tételével), kisebb beavatkozásokkal is meghatározóbbá lehetne tenni ezt a két épületet. Jelenlegi szerepük, településképi hatásuk nem áll összhangban az országos védettséggel. Az egykori kastélynak emellett mielőbbi felújítása is szükséges. Az egykori kert esetében pedig nem szerencsés, a távlati felhasználást jelentősen befolyásolja, hogy annak bejáratát lakóépülettel elépítették. 1900-körül

1927


REGIOPLAN KFT


84

forrás: www.maps.google.com 1910-es évek

1927


forrás: www.maps.google.com

REGIOPLAN KFT


85 Előzőeket összegezve megállapíthatjuk, hogy a település központja, a mai Széchenyi tér és ennek egy szűkebb környezete rendelkezik városias képpel. Ennek a településmagnak a kiterjedése Csepreg viszonylatában jelentős. Annak érdekében, hogy a város ezen központi része minél kedvezőbb képpel rendelkezzen – ezáltal a városról is ezt a képet közvetítse -, felújították a központi tér burkolatát, növényzetét. Javasolt, hogy ezt a határoló épületek formálása, állaguk javítása, ezzel egyidejűleg a térhez kapcsolódó utcák burkolatának javítása, a közterület rendezése, a leromló műszaki állagú épületek felújítása kövesse. Az is javasolt, hogy a központi és ahhoz közeli épületek közül minél többet kiszolgáló funkciókkal töltsenek meg. A városnak ez az a területe ugyanis, ahova a helyieket vonzani, az áthaladókat pedig megállítani kell. A központtól távolodva, az ősibb beépítésű területek képe falusias. A földszintes épületek nagy számban vannak jelen, s közülük kifejezetten sok a hagyományos falusi építészetet képviseli egyhelyiségsoros, utcára merőleges gerincű kialakításával. Ezek többségének műszaki állaga nem éri el a jó szintet. Ezen területek képében az is meghatározó, hogy a közterület burkolata rendkívül rossz állagú, a közterületi elemek nem megfelelően rendezettek. A város keleti, újabb kialakítású részének képe ezzel szemben rendezettebb, városiasabb. A beépítés a kertvárosias (a Nádasdy utca északi szakaszán kisvárosias) jelleg felé mutat. A széles közterület mellett nagyobb tömegű épületek vannak jelen, a telekformáció és az építménymagasság, - valamint összességében az épülettömeg azonban még inkább a falusias beépítésre utal. 2.11 Értékvédelem2 Csepreg város hatályos településrendezési tervének készítése során viszonylag nagyobb számú épület és emlékmű helyi védelmét rendelték el. A helyi építési szabályzat tartalmazta azt is, hogy a helyi védelem általános szabályait részletes épületvizsgálat alapján, külön rendeletben kell megállapítani. A terv alátámasztó részében pedig az került jelzésre, hogy a részletes épületvizsgálatra nem volt mód a rendezési terv keretein belül. 2013. évben az önkormányzat megkezdte ennek előkészületeit, így további építményeket kívántak helyi védelem alá vonni, valamint az alaprendelet helyi egyedi védelemre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül kívánták helyezni. A módosító rendelet jóváhagyására jelen terv készítéséig nem került sor, valamint nem alkották meg a helyi védelemről szóló külön rendeletet sem. A 2002-ben jóváhagyott településrendezési terv az alábbiakat tartalmazza: „Csepreg város területén országos védelem alatt állnak az alábbi építmények: - Római katolikus templom és iskolaépület, Kossuth L. u. 67., 992, 993 hrsz. Műemléki környezete: 990, 994, 812, 674, 675, 676, 678, 679/1, 680 hrsz. - Római katolikus Szentkút kápolna, Kőszegi út 54., 1468 hrsz. Műemléki környezete: 1466/2, 1470, 1516/2, 0341/8 hrsz. - Schöller (Nádasdy) kastély és parkja, Széchenyi tér 22., 124 hrsz., Fehér u. 4., 127 hrsz. Műemléki környezete: 123, 122, 135, 143/2, 134/1, 133/1, 133/2, 132, 131, 130, 129, 128, 126, 125, 137/2, 139/1, 1233, 1234 hrsz. - Mária oszlop, Széchenyi tér 24., 138 hrsz.

REGIOPLAN KFT


86

-

-

-

Műemléki környezete: 1354/2, 1352, 1353, 1350, 1349, 1348, 1311, 1310 Római katolikus templom, Széchenyi tér 24., 138 hrsz. Műemléki környezete: 1309, 1294, 1293/3, 1293/2, 1293/1, 1292/6, 1292/3 Római katolikus kálvária kápolna, Boldogasszony dűlő, 0326 hrsz. Műemléki környezete: 0322/23, 0322/15, 0322/16, 0322/17, 0322/16, 0322/19, 0322/20, 0322/21, 0322/22 Rottermann (Markovics) kastély, Kossuth L. u. 5., 1005/2 hrsz. Műemléki környezete: 1005/1, 1018,1006, 622/1, 623/1, 625/1, 625/2, 626, 624/1

A terv a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá településtörténeti vagy agrár-ipari szempontból az alábbi építményeket vonta helyi egyedi védelem alá: - Romantikus villaépület, Rákóczi F. u. - Széchenyi tér 28., 1231 hrsz. 45/A, 253/2, lakóház - Széchenyi tér 28., 1216/1 hrsz., (2-es hsz. - Rákóczi F. u. 45, 255, lakóház ma) - Rákóczi F. u. 43, 256, lakóház - Széchenyi tér 28., 1220 hrsz., (3-as hsz. - Ipari emlék, Rákóczi F. u. 15, 418 hrsz., ma) szárazmalom - Széchenyi tér 28., 1223 hrsz., (5-ös - Villaépület, Rákóczi F. u. 11., 425 hrsz., hsz.ma) lakóház - Széchenyi tér 28., 1226, (7-es hsz. ma) - Villaépület, Rákóczi F. u. 9., 424 hrsz., - Felsőbüki Nagy Pál kúria, Széchenyi tér lakóház 28, 1294 hrsz., üzlet, (15-ös hsz. ma) - Bolt és lakóház, Rákóczi F. u. 10/A, 178 - Széchenyi tér 28, 1308 hrsz., lakóház hrsz., lakóház (16-os hsz. ma) - Rákóczi F. u. 4, 142 hrsz. - Széchenyi tér 28, 1350 hrsz. (20-as hsz. - Rákóczi F. u. 1, 563 hrsz. ma) - Jókai M. u. 7/b., 154/1 hrsz., lakóház - Széchenyi tér 28, 1351 hrsz. (21-es hsz. - Jókai M. u. 7b., 152 hrsz., lakóház ma) - Fehér u. 8, 129 hrsz., lakás+étterem - Kocsma, Kovács u. 2., 1330 hrsz., - Fehér u. 10, 130 hrsz., lakóház lakóház - Széchenyi tér 28., 125 hrsz., (23-as hsz. - Kossuth L. u. 3, 1080 hrsz, Bölcsőde ma) A terv szerint helyi városképi és városszerkezeti, valamint városképi védelem alatt áll

REGIOPLAN KFT


87

forrás: Csepreg város hatályos településrendezési terve Az érintett területekre vonatkozóan a helyi építési szabályzat előírta, hogy új épület építése esetén elsődleges annak környezetbe való illeszkedése. Az illeszkedés szempontjai a következők: párkánymagasság, párkánykialakítás, tetőidom, homlokzati megjelenés (a tömör felület és a nyílások aránya, elrendezése), az utcakép ritmusa (a bejárók, kapuáthajtók helyének megválasztása), felületkezelések, anyaghasználat, színezés. A terv szerint vallási és történeti emléket jelenítenek meg, ezért egyedi védelem alatt állnak: - Kőkereszt a Szent Miklós templom kertjében, Széchenyi tér 138 hrsz. - II. világháborús emlékmű, Széchenyi tér, 1353 hrsz. - Széchenyi kút, Széchenyi tér,1354/2 hrsz - Kút, park, 812 hrsz. A helyi védelem 2013. évi kiterjesztése során a következő építmények helyi védelem alá helyezését tervezték: - víztorony, Kincsédpuszta, 0455/8 hrsz. - Szedenik villa, Széchenyi tér 23, 124 hrsz. - malom, Rákóczi F. u. 15, 418 hrsz. (a 2002. évi terv alapján már helyi védelmet élvez?) - lakóház, Rákóczi F. u. 18, 185 hrsz. - rumi ház, külterület, 0408/2 hrsz. A település történelmi, település- és utcaképi vizsgálata alapján a fenti építményeken kívül az alábbiak őrzik egészüket tekintve a hagyományos falusi, vagy mezővárosi, polgári építészet jegyeit, vagy részletükben kedvezően formálják az utcaképet, illetve alkotnak térfalat:

REGIOPLAN KFT


88 - Taksony köz 2, 815 hrsz, - Taksony u. 17, 972 hrsz, - Attila u. 19, 934 hrsz, - Szombathelyi u. 5, 1038 hrsz., - Szombathelyi u. 7, 1035 hrsz., - Szombathelyi u. 8, 1020 hrsz., - Szombathelyi u. 10, 1021 hrsz., - Bajcsy-Zs. E. u. 8-14, utcaképi hatás, 1089-1092 hrsz., - Ady E. u. 7, emlékmű is, 1166 hrsz., - Bartók B. u. 1-5, utcaképi hatás 1052-1054/2 hrsz., - Bartók B. u. 17-21, utcaképi hatás 1260-1262 hrsz., - Dr. Szemes Z. u. 2, 1238 hrsz., - Dr. Szemes Z 11, 1287 hrsz., - Dr. Szemes Z. u. 13, 1288 hrsz., - Dr. Szemes Z. u. 17, 1284 hrsz., - Dr. Szemes Z. u. 12, 1243 hrsz., - Dr. Szemes Z. u. 16, 1245/1 hrsz., - Hunyadi J. u. 8, 1298 hrsz., - Jankovitcs Gy. u. 13, 1314 hrsz., - Árpád u. 12, 1461 hrsz,. - Kovács u. 9, 1375 hrsz., - Kovács u. 12, 1338 hrsz., - Kovács u. 8 1336 hrsz. - Kőszegi u. 7-11, utcaképi hatás, 1559-1557 hrsz. - Mátyás u. 26, 1586 hrsz., - Mátyás u. 28, 1587 hrsz., - Mátyás u. 14, 1580 hrsz., - Damjanich u. 22, 1624 hrsz., - Petőfi S. u 4/10 hrsz. - Petőfi S. u. 9, 117/2 hrsz., - Széchenyi tér köztéri alkotásai

REGIOPLAN KFT


89 2.12 Tájrendezés és környezetalakítás Tájrendezés

Természetföldrajzilag a település a Nyugat-Magyarországi-Peremvidék nagytáj, SopronVasi síkság középtáj Répce-sík kistájnak a délnyugati részén helyezkedik el. A Répce völgyétől észak, északkeletre elterülő kistáj legnagyobb része síkság, délnyugati oldalát a csepregi dombvidék alkotja. Felszínét változó vastagságú hordalékkúp jellegű kavicstakarók, valamint a Répce elsorvadt medrei, holtágai jellemzik. A kistáj építőipari nyersanyagban és mélységi hévizekben gazdag. Éghajlata szerint a mérsékelten hűvös – mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. Éves napfénytartam 1850-1900óra., nyáron 720-740 óra, télen 185 óra körüli a napsütés. Az évi középhőmérséklet 9,-9,7°C, a tenyészidőszaké 15,5-16,0°C. Éves csapadékátlag 650mmm fölötti, ebből a tenyészidőszakban 410-420mm várható. Hótakarós napok átlagos száma 42-45 nap, a hótakaró átlagos maximális vastagsága 25cm. Az ariditási index 1,07. Leggyakoribb szélirány az ÉNY-i, É-i, az átlagos szélsebesség 3,54,0m/s. Az éghajlat a mezőgazdasági kultúrának és a kevésbé hőigényes zöldségféléknek kedvez. A kistáj déli része a Répce vízgyűjtő területe. Csepreg területe vízfolyásokban, tavakban gazdag. Legjelentősebb vízfolyásai: Répce folyó, Ásás, Répce árapasztó csatorna, Abláncpatak, Boldogasszony-patak, Fenyves-patak, Peresznyei-patak, Pós-patak, Pákóc árok, Egresaljai árok, Szakonyi övárok. Tavak: Bene-hegyi tó, Boldogasszony tó, téglagyári tavak. A Bene-hegyi tavat és a Boldogasszony tavat a Boldogasszony-patak táplálja, annak felduzzasztásából keletkeztek, a téglagyári tavaknak nincs tápláló vízfolyása. A Répce folyó árvizei ellen a település beépített területeit árvízvédelmi töltések védik. A beépített területen belvíz és fakadóvíz veszélyes terület nem található. talajvíz mélysége a vízfolyások mentén 2-4m, azoktól távol 4m alatt van. Mennyisége a Répce mentén 5-7l/s. Minőségileg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, keménysége15-25nk°. A rétegvíz mennyisége 1-1,5l/s.km2. Jelentős termálkútja Bük-fürdőn található. Növényföldrajzi besorolása szerint a kistáj a Vasi flórajárásba tartozik. Legjellegzetesebb potenciális erdőtársulásai az ártéri tölgy-kőrisszil ligetredők, a hegyvidéki égerligetek, a gyertyános kocsányos tölgyesek és a mészkerülő gyertyános tölgyesek. Erdőterületei nagyrészt keménylombos erdők. Legfontosabb mezőgazdasági növények a búza, kukorica, cukorrépa. A kistáj talajainak legnagyobb része agyagbemosódásos barna erdőtalaj, Csepreg környékén csernozjom barna erdőtalajon találhatók nagy arányban, ezek vízgazdálkodása és termőképessége jó.

REGIOPLAN KFT


90 Tájhasználat A település területének tagozódása

fekvés

belterület külterület zártkert összesen

összes terület (m2) 2737972 45474360 1331414 49543746

művelési ág

legkisebb földrészlet terület (m2) 12 25 7 -

legnagyobb földrészlet terület (m2) 31838 1919830 15808

legkisebb összes alrészlet alrészlet terület terület (m2) (m2)

átlagos földrészlet terület (m2) 1534 28315 1548

legnagyobb alrészlet terület (m2)

% 5,5 91,7 2,8 100

átlagos alrészlet terület (m2)

%

erdő

13279876

43

1918064

51274

26,8

fásított terület

58796

597

11718

4900

0,2

gyep (legelő)

142627

416

28169

3962

0,3

gyep (rét)

684004

7

34438

2359

1,4

gyümölcsös

864620

65

172877

3088

1,75

halastó

325056

18097

139215

54176

0,65

kert

215646

47

3167

802

0,42

kivett

5785149

12

174790

2680

11,7

szántó

27904649

111

573063

20280

56,3

szőlő

283323

260

3651

1086

0,57

összesen

49543746

100 Forrás: www.takarnet.hu

A tájhasználat, illetve a tájszerkezet változatossága jól jellemezhető a művelési ágak kiterjedésével, arányaival is. Kivett területek A kivett területek közé tartoznak a belterület és a külterületen lévő beépített részek, az országos és helyi közutak, vasút és a vízmedrek területei. Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, gyepek, szőlő, halastó) a közigazgatási terület 61,4%-át teszik ki. Ezen belül a szántóterületek aránya jelentős. A szántóterületek jó termőképességűek, ezek a potenciális gazdasági erőforrások. A gyepek nagyrészt vízfolyásvölgyi rétek 1,7%-nyi arányban. A szőlő a kert és a gyümölcsös aránya 2,75% ezek a zártkerti területeken találhatók. A Rúzsa-hegy, Gurumb-hegy, Felső-Bene-hegy, Alsó-Bene-hegy, Ramók-hegy, Felsőhanga, Alsó-Hanga kertjei az I. és II. szőlőtermőhelyi kataszterbe soroltak. Ezeken a területeken a szőlő művelési ág az elsődleges, azt meg kell tartani, gyümölcsös – a csemegeszőlő-telepítést kivéve –, erdő telepítése, halastó és nádas létesítése, valamint a termőföld más célú hasznosítása csak az illetékes hegyközség hozzájárulásával lehetséges. Erdő telepítéséhez 0,5 ha-nál nem kisebb területen, az ingatlan határától legalább 10 méteres védősáv megtartásával, gyümölcsös telepítéséhez 0,5 ha-nál nem kisebb területen, az ingatlan határától legalább 5 m-es védősáv megtartásával adható hozzájárulás. REGIOPLAN KFT


91 Csepreg a Soproni borvidékhez tartozik. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. 8. § (1) pontja kimondja, hogy a borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I–II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. Erdőterületek Az erdők aránya az országos átlagnál magasabb, 26,8%. Az erdők a topográfiailag és termőhely alapján indokolt területek foglalják el. A szántóföldi művelésre alkalmas, a belterülettől keletre eső, illetve a nyugatra eső sík területeken alig találunk erdőterületet. Az erdők elsődleges rendeltetése szerint a legnagyobb kiterjedésűek a gazdasági erdők (94,1%), kis arányban fordulnak elő védelmi erdők (2,5%), illetve az Alsó-Bene-hegy fölött (Rottermann kert) és a Rumi ház környékén közjóléti erdőterületek (3,4%)találhatók. Ezek az erdőterületek a városlakók közjóléti ellátása mellett a turizmus, idegenforgalom fejlesztési alapjai lehetnek.

REGIOPLAN KFT


92

forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

REGIOPLAN KFT


93 Egyedi tájértékek A tájak karakterének fontos összetevői az egyedi tájértékek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (3) (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Ezeknek az értékeknek gyakran „csak” a helyi közösségek számára van jelentősége, mint például a népi vallásosság táji megjelenéseként egy-egy kápolnának, vagy a korábbi tájhasználat emlékeként egy-egy gémeskútnak, borospincének. Sok esetben viszont jelentőségük a helyi szinten messze túlmutat. Egyedi tájérték megállapítása és nyilvántartásba vétele a nemzeti park-igazgatóságok feladata. Egyedi tájértékként javasoljuk kezelni a kül- és belterületen található feszületeket, a forrásokat (Sajbók forrás, Új Bene kút), a Kálváriakápolnához vezető út melletti stációkat, a Mária zarándokút nyomvonalát az eligazító jelekkel, a kastélyok (Schöller, Rottermann) kertjeit és a Malomkertet. Tájképvédelem Védendő tájképi terület: - A város fő közúti megközelítési irányaiból szabadon feltáruló látvány miatt a belterülettől északra lévő, erős lejtésű, szántóként használt terület. - A szőlőhegy, az alatta elhelyezkedő változatos hasznosítású területsáv és a fölötte lévő erdős domboldalak, gerincek. Ezeken a területeken el kell kerülni nagy tömegű építmények megjelenését, a gerincvonalakra való ráépítést, az erdős, kertes dombok természetes sziluettjének építményekkel való zavarását. Meg kell tartani a táji, természeti adottságoknak megfelelő művelési ágakat. Tájkarakterek elemzése Csepreg területének táji jellegét a viszonylag kompakt, a táji, felszíni adottságokhoz igazodó elhelyezkedésű és beépítésű települési terület, a hegy- és domboldalak összefüggő erdőterületei, a nagy kiterjedésűkertes területek, a kiterjedt gyepek, az intenzív művelésű szántóterületek határozzák meg. Jellemző, megőrzésre javasolt tájelem a szőlőhegyek kertes, szőlős, gyümölcsös területe, melynek jellemzői a szintvonalakkal párhuzamosan vezetett feltáró utak, az erre merőleges szalagtelkes telekrendszer, a kert és szőlőművelés, a gyér beépítettség. A terület jellegzetességeit javasoljuk megtartani, a telkek keresztirányú megosztását nem szabad megengedni, új utat a területen nem szabad létesíteni. A telkeket lehetőleg szőlőként kell művelni. A szőlőskertek a borturizmus helyszínei lehetnek. Az un. borút a vendéglátó pincéket felfűző túraútvonal, amely mentén bemutatható a terület jellegzetes gazdálkodása, építészete és jellegzetes termékei. A borturizmus kiszolgálására a kertes területen javasolunk lehetőséget adni vendéglátó funkciójú épületek elhelyezésére. A tájkarakter megőrzése érdekében az építhető épületnagyságot, az épületek formáját, anyaghasználatát szabályozni szükséges. Amennyiben vendéglátó funkció is létesül az épületben, akkor legfeljebb 150m2 lehessen az alapterülete, egyéb funkcióknál azonban a 60m2 alapterületi korlát megszabását javasoljuk. Pince önállóan, vagy présházzal egybeépítve is legyen építhető. Az épületek ne legyenek nagy tömegűek, sem magasságukat, sem szélességűket tekintve. Ezért legfeljebb 4,5m párkánymagasság és 7,0m utcai homlokzatszélesség kikötését javasoljuk. Az épületek vakolt, fehérre vagy nyersszínűre festett homlokzatúak, magastetősek, cseréppel fedettek, fa nyílászárókkal építettek legyenek. A szőlőskertek aljában, a Boldogasszony patak mellett változatos a tájhasználat, erdők, rétek, mocsaras területek, kis kiterjedésű szántók váltakoznak egymással. Ezt a változatos tájkaraktert javasoljuk megtartani. El kell kerülni e területeken nagy épülettömegek megjelenését.

REGIOPLAN KFT


94

Hagyományos szalagtelkes szőlők, kertek (forrás: Google Earth)

A belterület nyugati és keleti oldalán nagy kiterjedésű, intenzív művelésű mezőgazdasági területek találhatók. E területeken megengedhető az intenzív gazdálkodás kiegészítő gazdasági épületeinek megjelenése. Az épületek tájba illesztését e területeken takaró-védő fásítással biztosítani kell. Ezeken a területeken javasoljuk csak megengedni birtokközpont alakításának lehetőségét. A birtokközpont a terület műveléséhez, a gazdálkodáshoz szükséges gazdasági épületek koncentrált megjelenésének helyszíne. Ezeken a területeken szükség lehet az ottlakásra is, ezért a beépítésre nem szánt területeken itt, és csak itt javasoljuk lehetővé tenni lakóház, vagy lakást tartalmazó épület építését. A felszíni infrastruktúra elemek közül az utak jelennek meg a tájban. Sem az országos, sem a települési utak nem nagy hatásúak. Az országos és a települési mellékút kerékpárútként is kijelölt, illetve ezen utak egyes szakaszain és a földutak egy részén turistaút halad. A város területén halad keresztül a Máriazell és Csíksomlyó között vezető Mária út. A turistautak és a kerékpárutak mellett fásítás létrehozását javasoljuk, ez az úton haladók jó közérzetének biztosításán túl az utak tájbaillesztését is segíti. Az utak, vízfolyások melletti fásításokat javasoljuk megtartani, a hiányzó szakaszokon azokat pótolni.

REGIOPLAN KFT


95 Zöldfelületek A zöldfelületi rendszert a növénnyel fedett területek összessége alkotja. Elemei közterületi és nem közterületi, korlátlan és korlátozott közhasználatú kategóriákba sorolhatók. Fejlesztési cél: összefüggő zöldfelületi rendszer létrehozása. Meglévő közterületi zöldfelületi elemek Közpark: Malomkert keleti oldala játszó, pihenő funkcióval Közkert: Malomkert nyugati oldala játszó, pihenő funkcióval Taksony u. – Dózsa u. sarok játék, pihenő funkcióval a temető előtti terület – díszkertként a Szentkút kápolna melletti terület díszkertként az Attila u. sarkán lévő terület játék, pihenő funkcióval Javasolt közterületi zöldfelületi elemek Közkert: Kincséd-puszta területén játék, pihenő funkcióval a Bognár I. u. déli oldali területén játék, pihenő funkcióval a Répce árapasztó csatorna melletti tervezett lakóterületen játszó, pihenő funkcióval. Védelmi erdők A települési zöldfelületi rendszer elemei közé tartoznak a belterületi védőerdők, amelyek közhasználata korlátozott, mert elsődleges feladatuk a védendő területek káros hatások elleni védelme, ezért használati szempontból ezek nem értékelhető zöldfelületek. Javasolt védelmi erdők: Bognár I. u.-i lakóterületi fejlesztési területet a szennyvíztisztító felől határoló, azt attól elválasztó erdő. Ennek létrehozása a lakóterületi fejlesztés megvalósításával egyidőben szükséges. A Bogbár I. u. déli oldali beépítési sávja az erdő megvalósítása nélkül is beépíthető, de a többi telek beépítésének feltétele az erdő létrehozása. A Répce árapasztó csatorna melletti terveztt lakóterület és a kereskedelmi, szolgáltató területek közé szintén védelmi erdő létrehozását javasoljuk. Az erdőt a védelmet igénylő területfelhasználás megvalósulása esetén kell létrehoznia annak, aki a lakóterületet kialakítja. Az utcafásítások a település vizuális – esztétikai értékét növelik, emellett környezetvédelmi szerepük is van. A fasorok esztétikai szerepének kiteljesedése céljából a belvárosi utcák, valamint a gyűjtőutak díszfákkal történő egységes fásítását javasoljuk. A belvároson kívüli lakóutcák fásítása állhat gyümölcsfákból is, de kerülni kell a gyümölcsükkel balesetveszélyes helyzetet előidézhető fákat. Jelentős zöldfelületű intézmények Jelentős zöldfelületű intézmények a temető, az iskolák, óvoda, a bölcsőde, a sportlétesítmények. Ezek az intézmények akkor láthatják el jól feladatukat, ha megfelelő nagyságú, kellőképpen kialakított és fenntartott kert csatlakozik az épülethez. Felül kell vizsgálni növényzetüket és meg kel határozni a szükséges teendőket.

REGIOPLAN KFT


96

Zöldfelületei rendszer A foltszerű belterületi zöldfelületi elemeket az utcai fasorok, az út menti növényzet kapcsolja össze egy térbeli rendszerré. A belterületi zöldfelületi rendszert a külterületi elemekkel, elsősorban a belterület közeli erdőkkel az oda vezető utak fásításával szükséges összekötni. E zöldfelületi hálózatba a vízfolyásokat és kísérő növényzetüket is javasoljuk bevonni. Az egyes környezeti elemek vizsgálata A településszerkezeti változásoknak jelentős káros környezeti hatása nem várható. A változások a korábbi elhatározásokhoz képest környezeti szempontból kedvezőbbnek értékelhetők. Levegőminőség Csepreg város egyes szennyezőanyagok szerinti légszennyezettségi zónába sorolása: 10. számú légszennyezettségi zóna. A légszennyezettségi mutatók nem zárják ki a kibocsátási határértéken belüli szennyezőanyag-kibocsátású új létesítmények üzembe helyezését, ilyenek számára területek kijelölését. Vízvédelem Felszíni és felszín alatti vizek A város területe a felszín alatti víz állapota szempontjából az érzékeny területek közé tartozik. A felszíni vizek befogadója a Répce. A befogadóba vezetett csapadékvízre a 28/2004.(XII.23.) KvVM r. kibocsátási határértékei vonatkoznak. A csapadékvízzel szállított szennyezőanyag, iszap, hordalék befogadóba jutását meg kell akadályozni. A külterületen a vízfolyások, patakok menti 50-50 m-es területsávot gyepesíteni, fásítani kell. A Répce a 4. Általános védettségű területek befogadói kategóriába tartozik. A felszín alatti vizek védelme érdekében tisztítatlan szennyvíz a befogadókba nem kerülhet. A város területét érinti a csepregi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. A védőidom területén a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmét biztosítani kell. Települési környezet védelme A települési környezet védelme érdekében az egymást zavaró eltérő terület-felhasználású területek közé védő, ütköző zónaként fásítást kell létrehozni. Ez a fásítás lehet telken belüli kötelező fásítás, amelyet az egyes telkek (jellemzően a gazdasági terület telkei) beépítésével egyidőben kell megvalósítani, és lehet önálló telken létrehozott védőerdősáv is. A fásítást háromszintes (lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint) kialakítással, tömör, zárt szerkezetben 80%-ban a tájra jellemző őshonos fafajok és 20%-nyi fenyő alkalmazásával kell kialakítani. A fásítás szélessége legalább 20 m legyen. A települési hulladékot a közösségi hulladékgazdálkodási rendszer keretében kell gyűjteni, elszállítani és kezelni. Ennek rendszere Csepregen kiépített. A közúti közlekedésből származó zaj számítása A zajszámítást az Útügyi Műszaki Előírások ÚT 2-1.302:2003 „Közúti közlekedési zaj számítása” alapján készítettük el. A számítás alapját „Az országos közutak 2012. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” adatai képezik. Az érintett útszakaszra vonatkozó nagytávon várható forgalom nagyságát az Útügyi Műszaki Előírások 2-1.118:2005 „Közutak távlati forgalmának meghatározása előrevetítő módszerrel” adtuk meg.

REGIOPLAN KFT


97 Feltételezzük: • A vizsgált időszakban az érintett útszakasz forgalmi terhelését befolyásoló jelentős úthálózati változások nem lesznek. • Nem számolunk a forgalom további csökkenésével, hanem a 2012 bázisévtől természetes forgalomnövekedést veszünk figyelembe. • A várható forgalom összetétele a természetes forgalomfejlődésen kívül jelentősen nem változik. • • •

A sávok száma várhatóan nem változik, marad 2 sávos. Az út burkolata hosszútávon akusztikai szempontból jó minőségűnek tekinthető. Az érintett szakasz topográfiai adottságaiból, elhelyezkedéséből, hálózati helyzetéből. adódóan nem akadályozott forgalomáramlású. • Az egyes járműfajtákra megengedett haladási sebességek nem változnak. Az érvényességi szakasz beépített területre vonatkozik. A 8639 jelű országos mellékút 10 + 417 kmsz és 18 + 757 kmsz közötti érvényességi szakaszára 2030. évre A hosszútávon várható forgalom nagysága járműosztályonként 2030-ban Átlagos Forgalom Jármű/nap 2 713 53 0 222 106 77 10 3 181

Járműosztályok megnevezése 1 2 3 4 5 6 7

Személy- és kisteher-gépkocsi Szóló autóbusz Csuklós autóbusz Könnyű tehergépkocsi Szóló nehéz tehergépkocsi Tehergépkocsi szerelvény Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár Összes:

Az akusztikai járműkategóriák várható átlagos napi forgalma Akusztikai járműkategória I. II. III.

Átlagos forgalom Jármű/nap 2 713 285 183

Az egyes akusztikai járműkategóriákhoz tartozó átlagos óraforgalom: nappal

Akusztikai járműkategória

Ain

I. II. III.

0,91 0,91 0,90

REGIOPLAN KFT

Qin jármű/óra 154,3 16,2 10,3

éjjel Air 0,09 0,09 0,10

Qie Jármű/óra 30,52 3,21 2,29


98 Az egyes út- és időszakaszhoz tartozó referencia egyenértékű A-hangnyomásszint Akusztikai járműkategória

Nappal Kt [dB] 74,0 77,8 81,9

I. II. III. Laeq(7,5)

Éjjel

KD [dB] -12,2 -21,2 -23,2

Laeqi7,5 [dB] 61,8 56,6 58,7 64,3

Kt [dB] 74,0 77,8 81,9

KD [dB] -19,2 -28,2 -29,7

Laeqi7,5 [dB] 54,8 49,6 52,2 57,5

A hosszútávon várható forgalomból eredő közlekedési zaj számításánál csak a távolságból eredő zajcsillapítást vettük figyelembe. A megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint, LTH értékét a 27/2008.(XII.3.)KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú mellékletében „ a közlekedésből származó zaj határértéke az utak mentén a zajtól védendő területekre” táblázatban megadottak szerint vettük figyelembe. A tevékenység hatásterületének meghatározása zaj- és rezgésvédelmi szempontból időszak nappal éjjel Laeq [dB]

64,3

57,5

LTH [dB]

65,0

55,0

Hatásterület

11,0

d [m]

A 8639 jelű út érintett szakaszán, amennyiben a forgalom utóbbi években tapasztalt csökkenése a 2012-es bázisévtől számítva tényleges természetes forgalomnövekedésbe fordul át, a 2030-ra várható forgalmából eredő zaj ∆Ld = 2,5 dB/A mértékkel túllépi a megengedett egyenértékű Ahangnyomásszintet, mely a tengelytől számított 11,0 m távolságban csökken a megengedett érték alá. A 8624 jelű országos mellékút 02 + 849 kmsz és 10 + 235 kmsz közötti érvényességi szakaszára 2030. évre A hosszútávon várható forgalom nagysága járműosztályonként 2030-ban



REGIOPLAN KFT

Átlagos Forgalom Jármű/nap 3 642 79 5 124 64 143 41 4 098


99 Az akusztikai járműkategóriák várható átlagos napi forgalma Akusztikai járműkategória I. II. III.

Átlagos forgalom Jármű/nap 3 642 244 212

Az egyes akusztikai járműkategóriákhoz tartozó átlagos óraforgalom: nappal

Akusztikai járműkategória

Ain

I. II. III.

0,91 0,91 0,90

éjjel

Qin jármű/óra 207,1 13,9 11,9

Air 0,09 0,09 0,10

Qie Jármű/óra 40,97 2,75 2,65

Az egyes út- és időszakaszhoz tartozó referencia egyenértékű A-hangnyomásszint Akusztikai járműkategória

Nappal Kt [dB] 74,0 77,8 81,9

I. II.

Éjjel

KD [dB] -10,9 -21,9 -22,5

Laeqi7,5 [dB] 63,1 55,9 59,4 65,2

Laeq(7,5)

Kt [dB] 74,0 77,8 81,9

KD [dB] -18,0 -28,9 -29,1

Laeqi7,5 [dB] 56,0 48,9 52,8 58,2

A hosszútávon várható forgalomból eredő közlekedési zaj számításánál csak a távolságból eredő zajcsillapítást vettük figyelembe. A megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint, LTH értékét a 27/2008.(XII.3.)KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú mellékletében „ a közlekedésből származó zaj határértéke az utak mentén a zajtól védendő területekre” táblázatban megadottak szerint vettük figyelembe. A tevékenység hatásterületének meghatározása zaj- és rezgésvédelmi szempontból az út tengelyétől számítva: időszak

nappal

éjjel

Laeq [dB]

65,2

58,2

LTH [dB]

65,0

55,0

Hatásterület

7,7

12,3

d [m]

A 8624 jelű út érintett szakaszán, amennyiben a forgalom utóbbi években tapasztalt csökkenése a 2012-es bázisévtől számítva tényleges természetes forgalomnövekedésbe fordul át, a 2030-ra várható forgalmából eredő zaj ∆Ld = 3,2 dB/A mértékkel túllépi a megengedett egyenértékű Ahangnyomásszintet, mely a tengelytől számított 12,3 m távolságban csökken a megengedett érték alá.

REGIOPLAN KFT


100 A 8638 jelű országos mellékút 15 + 650 kmsz és 20 + 539 kmsz közötti érvényességi szakaszára 2030. évre A hosszútávon várható forgalom nagysága járműosztályonként 2030-ban Átlagos Forgalom Jármű/nap 472 10 0 35 62 4 34 617



Az akusztikai járműkategóriák várható átlagos napi forgalma Akusztikai járműkategória I. II. III.

Átlagos forgalom Jármű/nap 472 79 66

Az egyes akusztikai járműkategóriákhoz tartozó átlagos óraforgalom: Akusztikai járműkategória I. II. III.

nappal Ain 0,91 0,91 0,90

éjjel Qin jármű/óra 26,8 4,5 3,7

Qie Jármű/óra 5,31 0,89 0,83

Air 0,09 0,09 0,10

Az egyes út- és időszakaszhoz tartozó referencia egyenértékű A-hangnyomásszint Akusztikai járműkategória

I. II. III. Laeq(7,5)

Nappal Kt [dB] 74,0 77,8 81,9

KD [dB] -19,8 -26,8 -27,8

Éjjel Laeqi7,5 [dB] 54,2 51,0 54,1 58,1

Kt [dB] 74,0 77,8 81,9

KD [dB] -26,8 -33,8 -34,1

Laeqi7,5 [dB] 47,2 44,0 47,8 51,4

A hosszútávon várható forgalomból eredő közlekedési zaj számításánál csak a távolságból eredő zajcsillapítást vettük figyelembe. A megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint, LTH értékét a 27/2008.(XII.3.)KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú mellékletében „ a közlekedésből származó zaj határértéke az utak mentén a zajtól védendő területekre” táblázatban megadottak szerint vettük figyelembe. A tevékenység hatásterületének meghatározása zaj- és rezgésvédelmi szempontból

REGIOPLAN KFT


101

időszak

nappal

éjjel

Laeq [dB]

58,1

51,4

LTH [dB]

65,0

55,0

Hatásterület d [m]

A 8638. jelű út érintett szakaszán a 2030-ra várható forgalmából eredő zaj határértéke nem éri el a megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintet. Termőföld védelem A termőföld védelme érdekében az azt igénybe vevő fejlesztéseket ütemezetten, a mindenkori valós igényeknek megfelelően kell megvalósítani. Természetvédelem Csepreg város területének természeti védettség alá eső területei:

NATURA 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: Ablánc-patak völgye 0247/1, 0247/2, 0247/3, 0247/4, 0256, 0259/1, 0259/2, 0259/3, 0259/4, 0259/5, 0259/6, 0259/7, 0259/8, 0259/9, 0259/10, 0259/11, 0259/12, 0259/13, 0259/14, 0259/15, 0259/16, 0259/17, 0260, 0261/1, 0261/2, 0261/3, 0261/4, 0261/5, 0261/6, 0261/7, 0261/8, 0261/9, 0261/10, 0261/11, 0261/12, 0261/13, 0261/14, 0261/15, 0261/16, 0261/17, 0261/18, 0261/20, 0261/21, 0261/22, 0262, 0263/1, 0263/3, 0263/4, 0264, 0265, 0266, 0267, 0268, 0269, 0270/3, 0270/4, 0270/5, 0270/6, 0274/2, 0274/3, 0274/4, 0275, 0276/1, 0276/2, 0276/3, 0276/4, 0276/5, 0277, 0278/2, 0278/3, 0278/4, 0279/3, 0279/4, 0279/5, 0279/6, 0279/7, 0279/11, 0281/1, 0287/8, 0287/9, 0442/1 Natura2000 kód: HUON20003 Besorolás: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Kiterjedés: 1465,45 ha Az Ablánc-völgy egy körülbelül 25-km hosszú heterogén természetes területet fed le Vas megye északi részén, az Alpesi flóratartomány határán található Kőszegi-hegységet és Vasisíkságot érintve. Az Ablánc-patak két forrásból ered a kőszeg-hegyaljai Alsó-erdőben, majd meglehetősen hosszú és kanyargós út után a Répce-folyóba ömlik Gór község fölött. A patak majdnem teljes hosszában szabályozatlan, csak a forrást vezették új mederbe. A patakot kisebb források, ideiglenes erek és a Csepregi-erdőből eredő Fenyves-patak táplálja. Jellemző vegetációja a gyertyános-tölgyes, míg egyes területeken mészkerülő tölgyesek, cseres-tölgyes is előfordul. Az eredeti gyertyános-tölgyesek helyére többnyire luc- és erdeifenyőt, akácot telepítettek. Azonban az Ablánc-völgy flórája és faunája még mindig gazdag, védelemre érdemes. A terület jelölő fajai: vöröshasú unka (Bombina bombina) dunai gőte (Triturus dobrogicus) réti csík (Misgurnus fossilis) vérfű-hangyaboglárga (Maculinea teleius) nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) REGIOPLAN KFT


102 erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) szarvasbogár (Lucanus cervus) tompa folyami kagyló (Unio crassus) nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) A terület jelölő élőhelyei: Hegyi kaszálórétek Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Sík- és dombvidéki kaszálórétek Pannon gyertyános-tölgyesek Szubmontán és montán bükkösök Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők Répce mente 02/2, 02/11, 02/12, 02/13, 03/2, 0207/2, 0213/3, 0219/3, 0219/5, 0219/6, 0219/7, 0219/8, Natura2000 kód: HUFH20010 Besorolás: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület A terület élőhelyei: Keményfás ligeterdők a nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis, Ulmus minor, Fraxinus excelsior, Fraxinus angustifolia fajokkal. (Ulmenion minoris) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligetredők. AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) Folyóvölgyek Cnidion dubii-hoz tartozó mocsárrétjei. A terület jelölő fajai vágócsík (Cobitis taenita) halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) tompa folyamkagyló (Unio crassus) vidra (Lutra lutra) vöröshasú unka (Bombina bombina) tarajos gőte (Triturus cristatus) vérfűboglárka (Maculinea teleius) zanótboglárka (Maculinea nausithous) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) haris (Crex crex)

A város területén a Nemzeti ökológiai hálózatba tartozó természeti területek találhatók. E területek a dombokon lévő, összefüggő erdőterületek, valamint a Répce folyó és a Répce árapasztó csatorna belterületen kívüli szakaszai. Az ökológiai hálózat övezetei közül az ökológiai folyosó és a pufferterület övezeti találhatók meg. A Nemzeti ökológiai hálózat elemeinek fenntartásával biztosítható a természeti értékek, a védett és nem védett növények és állatok populációinak, egyedeinek fennmaradása, az élőhelyek, a biológiai sokféleség megőrzése. Ezért ezeket a területeket beépítésre szánt területbe nem lehet besorolni. A város területén a Nemzeti ökológiai hálózatba tartozó természeti területek találhatók. E területek a dombokon lévő, összefüggő erdőterületek, valamint a Répce folyó és a Répce árapasztó csatorna

REGIOPLAN KFT


103 belterületen kívüli szakaszai. Az ökológiai hálózat övezetei közül az ökológiai folyosó és a pufferterület övezeti találhatók meg. A Nemzeti ökológiai hálózat elemeinek fenntartásával biztosítható a természeti értékek, a védett és nem védett növények és állatok populációinak, egyedeinek fennmaradása, az élőhelyek, a biológiai sokféleség megőrzése. Ezért ezeket a területeket beépítésre szánt területbe nem lehet besorolni. Biológiai aktivitásérték A biológiai aktivitásértéket a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint kell meghatározni. A területek eredeti biológiai aktivitásértékét a hatályos településrendezési eszközök esetében a terület-felhasználási egységek és az építési övezeti, valamint az övezeti besorolásból adódó építési használat alapján, a rendeletben megadott értékmutatók alkalmazásával kell kiszámítani. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) előírja, hogy az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének aktivitás értéke nem csökkenhet. A biológiai aktivitásérték változás számítása: A számításnál a negatív előjelű értékek azt jelentik, hogy a hatályos településszerkezeti tervhez képest a területfelhasználási elem területi kiterjedése csökkent, míg a pozitív előjelű érékű területfelhasználási elem kiterjedése nőtt. A csökkenő és növekvő területű elemek területének változása egymás rovására történik, ezért a területváltozás összesíttet értéke nulla, viszont az eltérő terület felhasználásokból adódó értékszám különbségek miatt a biológiai aktivitás érték növekmény vagy csökkenés megmutatkozik. A hatályos településszerkezeti tervhez képest új beépítésre szánt terület csak a Bük határában kijelölt egyéb ipari terület. Ennek a területnek a biológiai aktivitásértékre gyakorolt negatív hatását a mellette lévő, a két települést vizuálisan is elválasztó védelmi erdőterület kijelölésével és megvalósításával lehet kompenzálni.

Területfelhasználási elem

Szorzószám

általános mezőgazdasági terület védelmi erdő ipari terület összesen:

Változás terület érték (ha)

3,7

11,3

-41,81

9,0 0,4

+4,4 +7,3 0

+39,6 +2,92 +0,71

A területfelhasználási változások következtében a település biológiai aktivitásértéke nem csökken. A településszerkezeti változások környezeti hatásai Településszerkezeti, táji hatások A védendő tájkép, az értékes tájszerkezet, tájhasználat megőrzését, értékőrző újrahasznosítását lehetővé tévő területhasználatok és intézkedések: - korlátozott felhasználású mezőgazdasági területek kijelölése -

kertes mezőgazdasági területek megmaradásának biztosítása

-

a vízfolyások menti területek gyepesítése

-

a kerékpáros és turistautak fásítása

-

roncsolt felületek erdősítése

REGIOPLAN KFT


104

A védendő tájkép, az értékes tájszerkezet, tájhasználat megőrzését, értékőrző újrahasznosítását veszélyeztető területhasználatok: - A hatályos településszerkezeti és szabályozási tervekben kijelölt Kincséd-pusztai lakóterületfejlesztés és a Boldogasszony tó melletti üdülőterület fejlesztés. A veszély jellege - széttelepülés -

tájterhelés megnövekedése

-

erdőterület igénybevétele

A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - a meg nem valósult területhasznosítás megszüntetése -

Szélerőmű park kialakítása A veszély jellege a védendő tájkép károsodása A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - a széltornyok körültekintő elhelyezése

A településszerkezeti elhatározások környezeti elemekre gyakorolt hatása Települési környezet Új, tervezett területfelhasználás Tervezett területfelhasználás - kertvárosias lakóterületi fejlesztés a Bognár I. u. déli oldalán A veszély jellege - jó minőségű szántóterületek igénybe vétele A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - ütemezett igénybevétel a gyengébb minőségű területek első ütemű felhasználásával Tervezett területfelhasználás - ipari terület kijelölése a büki településhatár mellett A veszély jellege - jó minőségű szántóterületek igénybe vétele A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - csak a tervezett iparvágány kiépülése esetén, s az azt felhasználó telephely számára legyen felhasználható Tervezett területfelhasználás - a kavicsbányák kiterjesztése A veszély jellege - a termőterület megszűnése, tájseb keletkezése A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - ütemezett igénybevétel -

folyamatos rekultiváció

Területfelhasználási átsorolások: Kedvező hatású területfelhasználási átsorolás: REGIOPLAN KFT


105 -

az Öreg-Malom terület és környezete átsorolása kereskedelmi, szolgáltató területből intézményi területbe

-

a falusias karakterű lakóterületek átsorolása kertvárosias, kisvárosias lakóterületből falusias lakóterületbe

A településszerkezeti tervben nem szereplő, de kedvezőtlen hatása miatt javasolt területfelhasználási átsorolás - a Bognár I. közben lévő ipari területek átsorolása lakóterületbe

Levegőminőség Új, tervezett területfelhasználás - nincs a levegőminőségre káros hatás Vízvédelem Új, tervezett területfelhasználás - a közüzemi szennyvízhálózat kiépítése és igénybe vétele esetén nincs káros hatás Zajvédelem A településszerkezeti tervben nem szereplő, de kedvezőtlen hatása miatt javasolt területfelhasználási átsorolású területek jelenthetnek konfliktust - a Bognár I. közben lévő ipari területek Hulladékelbánás A város területén keletkező hulladék közüzemi gyűjtése és elszállítása esetén csekély a hulladék általi szennyezés veszélye. Termőföldvédelem Tervezett területfelhasználás - kertvárosias lakóterületi fejlesztés a Bognár I. u. déli oldalán A veszély jellege - jó minőségű szántóterületek igénybe vétele A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - ütemezett igénybevétel a gyengébb minőségű területek első ütemű felhasználásával Tervezett területfelhasználás - ipari terület kijelölése a büki településhatár mellett A veszély jellege - jó minőségű szántóterületek igénybe vétele A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - csak a tervezett iparvágány kiépülése esetén, s az azt felhasználó telephely számára legyen felhasználható Tervezett területfelhasználás - a kavicsbányák kiterjesztése A veszély jellege - a termőterület megszűnése, tájseb keletkezése A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - ütemezett igénybevétel -


Természetvédelem - nincs a természeti értékekre káros hatás REGIOPLAN KFT


106

2.13 Közlekedési adottságok Közlekedésföldrajzi és közlekedéstörténeti áttekintés Csepreg város közlekedési hálózata kapcsolati hiányosságokkal küzd. A település közigazgatási területét sem nemzetközi, sem országos jelentőségű fő közlekedési vonal, – sem országos jelentőségű főút, sem olyan vasúti vonal, mely itt állomással, vagy megállóhellyel rendelkezik, – nem szeli át. Ez a település sajátos közlekedésföldrajzi elhelyezkedéséből, és történelmének, közigazgatási helyzetének alakulásából adódik: Csepreg környéke földrajzilag a nyugat-magyarországi peremvidék része. Itt találkozik egymással az Alpok keleti lábánál elterülő dombvidék és a magyar Kisalföld. A terület a Rába-Rábca vízgyűjtő rendszeréhez tartozik. A környék legnagyobb folyója a Répce. Közlekedési hálózata jellemzően a topográfiai váltórészeken, a dombság és a síkság találkozásánál alakult ki, arra jellemző, melyet tovább befolyásolt a felszíni vizekhez – többek között a Répcéhez – való igazodás. Csepreg városa, mint a jelentős korabeli városok, fontos utak kereszteződésénél, vizek mellett, illetve átkelőknél alakultak ki. A térséget feltáró utak kialakulása akár a római-korra is visszavezethetők: • A Savariát Scarbantiával (Szombathelyt Sopronnal) összekötő főút Csepreg területétől nyugatabbra húzódott, Répcekethelynél (Mannersdorf) lépte át a Répcét. • Egy másik Savaria-Scarbantia összekötő út azonban a mai Szombathely-Csepreg-ZsiraSopronkeresztúr-Sopron vonalat követhette. A térségben lévő, fontosabb központokat összekötő utak megközelítőleg a történelmileg kialakult vonalukon húzódtak ma is: • A Répce-völgyét követő út, annak bal partján halad. Ez a korai Árpád-korban Locsmándot kötötte össze Kapuvárral. • A mai 84-es számú főút – amely Bécstől, Sopronon át a Balatonig vezet – szintén jelentős múltra tekint vissza. • A Kőszeget Fertőszentmiklóssal összekötő út, a mai Zsiránál (annak Salamonfa részénél) keresztezi a Répcét. Csepreg térségét nem, de Csepreg város közigazgatási területét lényegében elkerülik a fontosabb országos jelentőségű főutak. A település kialakulását elsősorban a Répce átkelője magyarázza, ezért az itt kialakult település fő tengelyeit a Sárvár-Kőszeg és a SzombathelySopron utak alkotják. Szombathellyel a Tömördön át vezető 22 km-es út köti össze. Sopron felé Zsirán és Fülesen (Nikitsch) át vezetett közvetlen összeköttetés (35 km). Kőszegre Horvátzsidányon át vezet az út (15 km). Sárvár irányában Acsádon keresztül visz a legrövidebb, 32 km-es út. A XIX. századi ipari fellendülés is éreztette hatását, melyben munkaerő mobilitását, a nagytömegű áru egyszerű szállítását és ezzel a fejlődést a vasúti közlekedés képviselte. A mezőváros határán keresztül 1865-ben építette meg a Déli Vasút Társaság a mai 15. számú vasútvonal elődjét, a Bécs-Sopron-Szombathely-Nagykanizsa közti ún. Déli Vasutat. 1902ben a Déli Vasút felvásárlásával az érintett vonalszakasz is a MÁV-é lett. A vasútvonal üzemeltetését a MÁV 2001. december 1-én adta át a GySEV részére, aki alternatív szállítási útirányt kívánt itt kialakítani, elsősorban Bécstől az adriai kikötők és Olaszország irányába. A GySEV rövid időn belül megkezdte a vasútvonalon a pályafelújítást, a biztosítóberendezések cseréjét, valamint a felsővezeték-hálózat kiépítését. A vasútvonal 2002 óta villamosított. REGIOPLAN KFT


107 A Déli Vasút megépítését követően, 1913-ban helyezték üzembe a Sárvárt Csepregen át Kőszeggel összekötő, egykori Sárvár-Bük-Répcevis-Kőszeg vasútvonalat, melyet 1974. május 26-án, egy kormányhatározat értelmében több vasútvonallal együtt bezártak. Az utolsó vonat 1974. május 25-én este indult Répcevisről Bük felé. Csepreg jelenleg közvetlenül nem közelíthető meg vasúton. A legközelebbi vasútállomás a 15. számú Sopron-Szombathely vonalon lévő, Bük városában 7,8 km-re, a legközelebbi vasúti megállóhely Tormásligeten 6,4 km-re található. Csepreg a 16. század végén, a 17. század első felében a két szabad királyi város, Kőszeg és Sopron közötti területi sáv legjelentősebb települése volt, a felsoroltakkal csaknem azonos rangú cívisváros. A megelőző század után a 17. században is többször adott otthont Sopron vármegye közgyűléseinek, törvényszékeinek. Jelentős igazgatási funkciója mellett kiemelkedő szerepe volt a térség reformáció kori történetében. A város térségben betöltött szerepe, jelentősége, fejlődése, illetve az elérhetőségét biztosító közlekedési hálózat fejlődése megközelítőleg 1945-ig kisebb stagnálásokkal folyamatos volt. Ekkor a város fejlődése megtorpant, 1949-ben megszüntették a csepregi járást, elköltöztették az itt működő hivatalokat, a bíróságot, közjegyzőséget, földhivatalt, adóhivatalt stb. A régi járás északi fele Győr-Sopron megyéhez, míg a déli rész Csepreggel együtt Vas megyéhez került. A korábban, a járás központjában elhelyezkedő város az új közigazgatási rendszerben periférikus helyzetűvé, „megyeszéli településsé” vált. A korábbi járás-székhelyt egyszerű községgé sorolták vissza, még nagyközségi címét is csak 1970-ben kapta vissza. Az ősi település csak 1995 július 1-én kapta vissza városi címét. Térségi közlekedési kapcsolatok Légi közlekedés Csepreg városa, és térsége a légi közlekedésben közvetlenül nem érintett. A légi közlekedés szempontjából nem kedvező adottságú, hiszen a közeli szomszédságot jelentő Ausztriát is beleértve sem rendelkezik 50 km-en belül nemzetközi repülőtérrel. Nem nyilvános repülőtér, illetve fel- leszállóhely 15 km-re Szombathelyen, 23 km-re Fertőszentmiklóson, illetve 45 km-re Pinkafőnél található. A szomszédos településen, Bük-fürdő néven IV osztályú repülőtér található. Működtetése civil, szolgálat nincs, honlapja, email címe nincs. ICAO tervezési kategóriája 1C. A futópálya jelzése 16-34, felülete füves, mérete 600x30 m. Mivel a reptér a 8634 jelű Sajtoskál-Bük összekötő út mentén, a 4 + 854 km szelvénynél található, és 16-34es, ezért a hozzárendelt repülési síkok nem érintik Csepreg közigazgatási területét, vagyis korlátozást nem eredményez. Vizi közlekedés Csepreg városa földrajzi elhelyezkedése miatt a vízi közlekedésben nem érintett. A település közigazgatási területét átszelő Répce nem alkalmas a vízi közlekedésre, és jelenleg nincsenek olyan elképzelések, tervek, hogy azt belvízi hajózásra, vagy akár vízi túra útvonal szintjére átalakítsák, felfejlesszék. A településen található állóvizek kiterjedése sem akkora, hogy azon vízi közlekedés tudjon kialakulni.

REGIOPLAN KFT


108

Vasúti közlekedés A település közigazgatási területét átszeli az 15. számú Sopron-Szombathely vasútvonal, mely a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák közé tartozik. A vasútvonal üzemeltetését a 2011 decemberétől a GySEV vette át. A vonal Csepreg közigazgatási területén sem vasútállomással, sem vasúti megállóhellyel nem rendelkezik. Csepreg centrumából (Promenád megállóhely) Bük vasútállomásra, illetve egyes járatok esetén az állomási bekötőútig (5,0-5,4 km), naponta 18 járatpár biztosít közvetlen autóbuszos kapcsolatot, mely járatok menetideje 9-10 perc. Tormásligetre (Tormásliget buszforduló), mely 6,7 km-re van, naponta átlagosan 6 járat közlekedik, ezek menetideje 9 perc. Megállapítható, hogy a vasúti személyszállítás csak más településen, autóbuszos ráhordó járatokkal, de viszonylag egyszerűen igénybe vehető. A 15. számú vonalon az alépítményi felújítása, a vonal villamosítása, a biztosítóberendezések cseréje már megtörtént. Az itt áthaladó vonatok egy része tovább közlekedik Bécsújhelyre (Wien-Neustadt) EUREGIO-s vonatként. Ezen az egyvágányú, villamosított vonalon, a szomszédos Tormásliget megállóhelyen, a szintén szomszédos Bük városának vasútállomásán naponta átlagosan 15, illetve 16 járatpár áll meg. A vonalon már ma is jelentős mennyiségű teherforgalom van. Közúti közlekedés: A település nagytérségi, regionális, közúti közlekedési kapcsolatait a település közigazgatási határán kívül vezetett országos főutak biztosítják, melyből három Magyarország, egy pedig Ausztria területére esik. Ezek a főutak, mint egy befoglaló négyszög négy oldalról, nagyjából azonos távolságra kerülik el a várost: ÉK-en a 84. számú Balatonederics-Sárvár-Sopron országos II. rendű főút, 10,2 km DK-en a 86. számú Rédics-Szombathely-Mosonmagyaróvár II. rendű főút, illetve a leendő M86 jelű gyorsforgalmú út már elkészült 860 jelű Szombathely-Szeleste autóúti szakasza, 14,8 km DNy-on a 87. számú Kőszeg-Szombathely II. rendű főút, 14,1 km ÉNy-on a 861. számú Kópháza-Németkeresztúr II. rendű főút folytatásában lévő, Ausztria területén húzódó Sopronszentmártonba vezető 62 számú főút, 23,5 km Ezekhez az utakhoz a településen áthaladó, illetve a települést határoló, a szomszédsági kapcsolatokat is biztosító, országos mellékutak biztosítják az elérhetőséget: 8624 jelű - Újkér-Horvátzsidány összekötő út 8638 jelű - Söpte-Csepreg összekötő út 8639 jelű - Szombathely-Csepreg összekötő út 8614 jelű - Cirák-Tompaládony-Zsira összekötő út 8618 jelű - Csapod-Bük összekötő út A belső közúthálózatának gerincét a külső közúti közlekedési kapcsolatokat biztosító utak települési átkelési szakaszai biztosítják. Ehhez kapcsolódik a település megőrzött ősi úthálózata, melyet az idők folyamán egyszerű eszközökkel kiterjesztettek, és később ezt köztes utcákkal, közökkel besűrítették. Napjainkban ehhez a hálózathoz a korábbitól eltérő életvitelt tükröző új beépítéseket kiszolgáló utcacsoportok is csatlakoztak. Közúti térségi közlekedési kapcsolatok

REGIOPLAN KFT


109

Gyorsforgalmi utak: - Csepreg és térségében a ma hatályos településrendezési terv jóváhagyása óta jelentős, koncepcionális változások történtek. A korábbi rendezési tervek már tartalmazták az M9 jelű gyorsforgalmi út „C” vonalváltozatát, mely átmetszette Csepreg közigazgatási területét. A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozatban, a IV. programciklusban, (munkaütemezés szerint 2025–2027) meghatározottak szerint, az M9 jelű autóút Pereszteg (M85) – Lövő (84) szakasza hosszútávon 2x1, nagytávon 2x2 sávszámmal, autóútként kerül kialakításra. A gyorsforgalmi út Csepreg irányú folytatását – sem vonalát, sem megvalósításának várható idejét - a határozat nem tartalmazza. A hatályos OTrT ezt a vonalat gyorsforgalmú útként, a megyei területrendezési terv Nemesbődig főútként tartalmazza. A tárgyi úttal kapcsolatban a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ az alábbi észrevételt tette: „ megállapítható, hogy a települést a 2020 utáni időtávban az M9 autóút Pereszteg (M85) – Nemesbőd (M86) közötti szakaszának kiépítése érinti. A projekt nyomvonallal még nem rendelkezik, de a későbbi megvalósulás érdekében kérjük a folyosó figyelembe vételét.” - A Csepreg tágabb térségét a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések közül az M86 jelű Csorna – Szombathely autóúti szakasz megvalósítása is érinti. A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozatban már az I. programciklusban (munkaütemezés szerint 2011–2016) megvalósításra jelölik az érintett utat, melynek mára már vannak elkészült, és forgalom számára megnyitott szakaszai is, például a 860 jelű Szombathely-Szeleste autóúti szakasz.

Kivágat az 1222/2011. (VI.29) KH-hoz tartozó „A gyorsforgalmi és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjának négy ciklusba tartozó fejlesztései” elnevezésű ábrából.

REGIOPLAN KFT


110

Főutak utak: Csepreg városa főúti kapcsolattal nem rendelkezik, közigazgatási területét országos főút nem érinti. Mellékutak: Csepreg városának a nagytérségi, regionális, szomszédsági közúti közlekedési kapcsolatait az országos közúthálózatba tartozó mellékutak biztosítják, miközben ezek teremtik meg az országos főúthálózathoz való csatlakozás lehetőségét is: 8624 jelű - Újkér-Horvátzsidány összekötő út 8638 jelű - Söpte-Csepreg összekötő út 8639 jelű - Szombathely-Csepreg összekötő út 8614 jelű - Cirák-Tompaládony-Zsira összekötő út 8618 jelű - Csapod-Bük összekötő út - A 8624 jelű Újkér-Horvátzsidány összekötő út Újkérnél ágazik ki a 84 számú Balatonederics-Sárvár-Sopron országos II. rendű főútból, felfűzi a szomszédos településeket, Tormásligetet, Kiszsidányt. A város beépített része előtt jelentős szintbeni csomópontot képez a 8614 jelű Cirák-Tompaládony-Zsira összekötő úttal. Folytatásában átmetszi a települést és annak centrumában éles töréssel Kiszsidány, Horvátzsidány felé fordul, ahol becsatlakozik a Kőszegre vezető 8627 jelű Fertőszentmiklós-Lövő-Kőszeg összekötő útba. Az út települési átkelési szakaszát Rákóczi Ferenc utcának, Széchenyi térnek, Petőfi Sándor utcának és Kőszegi utcának nevezik. - A 8638 jelű, Söpte-Csepreg összekötő út Söptén ágazik ki a 8639 jelű, SzombathelyCsepreg összekötő útból a 3+500 km-nél és Csepreg centrumában, a 18+675 kmsz-nél csatlakozik vissza a 8639 jelű útba. Az út a csepregi az alsóvárost köti össze közvetlenül Söptén keresztül Szombathellyel. Ez az út több szomszédos települést, illetve több szomszédsági kapcsolatot biztosító állami mellékutat is felfűz. Csepreget elhagyva Acsád lakott részének északi oldalán, a 9+730 kmsznél ágazik ki belőle a 8636 jelű Acsád-Kőszeg összekötő út. Ugyancsak Acsád belterületén, annak déli részén ebbe az útba, a 8+650 kmsz-nél csatlakozik bele a 8635 jelű Vát-Acsád összekötő út. Ezt követően az út felfűzi Salköveskút települést, majd Söptén éri el a Szombathely-Csepreg összekötő utat. Az út csepregi, települési átkelési szakaszát Kossuth Lajos utcának és Dózsa György utcának nevezik. - A 8639 jelű, Szombathely-Csepreg összekötő út Szombathelyen ágazik ki a 87 számú Kőszeg-Szombathely II. rendű főútból és Csepreg centrumában csatlakozik bele a 8624 jelű, Újkér-Horvátzsidány összekötő útba. Ennek az útnak a települési átkelési szakasza a BajcsyZsilinszky Endre utca és Ady Endre utca neveket viselik. Ez az út közvetlen közúti kapcsolatot biztosít Csepreg és a megyeszékhely Szombathely között. Az út Csepreget elhagyva érinti Tömördöt, felfűzi Vasasszonyfa települést, majd Söptén kiágazik belőle a 8638 jelű Söpte-Csepreg összekötő út. Ezt követően a Söptei úton éri el Szombathely városát. - A 8614 jelű, Cirák-Tompaládony-Zsira összekötő út a várost ÉK-ről határolja és kapcsolatot ad a szomszédos településekkel, az alig 5 km távolságra eső Bük városával és beépített területen belül a már szomszédos Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozó Szakonnyal. Ez az út a 32+635 km szelvénynél jelentős szintbeni csomópontot képez a 8624 jelű, Újkér-

REGIOPLAN KFT


111 Horvátzsidány összekötő úttal. Az itt kiépített körgeometriás csomópont és környezete egyben egy városkapu feladatot is ellát, illetve a közeljövőben elláthat. - A 8618 jelű, Csapod-Bük összekötő út nem közvetlenül Csepreg városát szolgálja ki. Ez az összekötőút csupán 820 méter távolságra van Bük városától, de még Csepreg közigazgatási területén csatlakozik a 8614 jelű - Cirák-Tompaládony-Zsira összekötő úthoz, annak 31+345 kmsz-be. A hatályos településrendezési terv javaslatokat tartalmaz a települést feltáró országos mellékutak kiváltására, tehermentesítésére, korrekciójára: - A 8618 jelű, Csapod-Bük összekötő út tervezett korrekciója a jóváhagyott nyomvonallal még nem rendelkező M9 jelű, nagytávra (az 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat szerint legfeljebb 2027 utánra) tervezett, első ütemében 2x1 sávos autóútként megvalósítandó út egyik vonalváltozatához igazodik. Az összekötőút Csepreghez viszonyítottan külpontos elhelyezkedésű, átlagos napi forgalma csupán 227 j/nap, azaz 350 E/nap volt, ami elenyésző. - A 8614 jelű, Cirák-Tompaládony-Zsira összekötő út esetében a mai úttal párhuzamos vezetésű, településeket elkerülő tehermentesítő vonal került kijelölésre. A korábbi elképzelések szerint a vonal az országhatárnál kialakítandó új határátkelőnél indul, elkerüli Zsira, Gyalóka, Szakony lakott területeit, csomópontot képez az imént már ismertetett M9 jelű tervezett gyorsforgalmú út „C” vonalváltozatával és Bük lakott részeit elkerülve Bükfürdőre vezet. Zsira rendezési terve az útvonal együttesnek csupán a 8627 jelű útig tartó szakaszát tartalmazza. A Csepreg városának lakott területétől távol vezető út átlagos napi forgalma az elmúlt években 1596 E/napról 1426 j/napra csökkent, ami 08%-os kapacitás kihasználtságot jelent, miközben ezt az utat a kerékpáros forgalomtól már egy független pályás kerékpárút megvalósításával tehermentesítették. - A 8638 jelű, Söpte-Csepreg összekötő úton az alsóvárost követő szakaszon korrekciókat, javasol: a 15. számú vasútvonal külön szintű keresztezését, illetve ennek északi irányú folytatásaként csatlakozást a tervezett Szombathely-Söpte-Csepreg-Bükfürdő-Símaság útvonal-együtteshez. Ezekre szükség lehet, de megvalósításuk az út tényleges forgalomnagysága - 1073 j/nap, azaz 956 E/nap volt, - ami 6%-os kapacitáskihasználtságot jelent, illetve annak ismeretében, hogy nem szerepel a megyei közlekedésfejlesztési tervekben, valószínűleg hosszútávon, de talán még nagytávon sem várható. Az előzetes véleményezési eljárás során a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ felhívta a figyelmez arra, hogy „A korábbi rendezési tervben szereplő elkerülő út és egyéb új összekötő utak a fejlesztési tervekben nem szerepelnek, azok megvalósulása helyi, vagy egyéb források felhasználásával lehetséges.” Az országos közúthálózatot a hatályos településrendezési tervben további külterületi önkormányzati közutak, településközi utak egészítik ki, melyek szomszédsági kapcsolatokat biztosítanak, illetve a település számára fontos, a belterülettől távolabb eső helyek megközelíthetőségét adják. Jelen helyzetfeltárás során vizsgáltuk a hatályos rendezési terv alátámasztó munkarészeként, a „Tágabb térség közlekedésfejlesztési javaslata” tervben szereplő településközi utakat: A Csepreg-Peresznye településközi út, mely kiépítése esetén a cél településsel adhat közvetlen közúti kapcsolatot. Az utat meglévő mezőgazdasági utak felhasználásával,

REGIOPLAN KFT


112 kiépítésével lehet megvalósítani. A két település között más feltárandó, elérendő létesítmény nincs. A Csepreg-Répcevis településközi út, mely a cél településsel adhat közvetlen közúti kapcsolatot. Ezt az utat a felhagyott vasút vonalán lehetséges kiépíteni A Csepreg (8638 jelű út kivezető szakasza)-8614 jelű, Cirák-Tompaládony-Zsira összekötő út közötti településközi út, mely része lehetne a Szombathely-Acsád-Csepreg alsóváros-Bükfürdő közötti tervezett útvonalegyüttesnek. Kerékpár utak: Csepreg és térségére a hatályos településrendezési terv jelentős kiterjedésű kerékpáros úthálózat fejlesztést irányozott elő. Ennek tagjai országos jelentőségű hálózati elemeket, térségi jelentőségű hálózati elemeket, és helyi jelentőségű hálózati elemeket tartalmaztak, melyek javasolt, tervezett kerékpárutakból, és kerékpározásra kijelölt utakból álltak. A hatályos rendezési tervben szereplő, országos jelentőségű hálózati elemnek jelölt Locsmánd-Zsira-Gyalóka-Szakony-Csepreg-Bük kerékpárút független pályás, kétirányú forgalmú kerékpárútként 2005 évre már megvalósult. Az érintett kerékpáros útvonal együttest az OTrT 2013 évi felülvizsgálatához kapcsolódóan javasolt törzshálózati, országos jelentőségű hálózati elemeket között a 9. számú és 82. számú vonalak tartalmazzák, azok részeiként: A 9. számú „Dunántúli határ menti kerékpárút (mely része a 13-as jelű EuroVelo nemzetközi kerékpáros útvonalnak) vonalát, annak is a 9.A. szakaszát, mely Kölkedtől Bezenyéig tart. Ennek érintett része a „-Kőszeg-Horvátzsidány-Csepreg-Szakony-Zsira-„ szakasz. A 82. számú „Termál kerékpárút”-at, annak is a 82.A. szakaszát, a Zalabér-Kám-Rum-SárrétSzeleste-Bük-Csepreg útvonal együttes részeként. /Az EuroVelo, teljes nevén az Európai Kerékpárút Hálózat az Európai Kerékpáros Szövetség terve 13 hosszútávú, egész Európát átszelő kerékpárút kialakítására. Az EuroVelo utakat az egész kontinenst átszelő kerékpártúrákra tervezik, a már meglévő kerékpárutak összekötésével, miközben az EuroVelo útvonalakat a helyi kerékpáros forgalomban is igénybe lehet venni. Magyarországon több EuroVelo útvonal halad át, az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig futó EV6, az EV11, illetve az EV13. Csepregen ez utóbbi, az EuroVelo 13 jelű kerékpárút vezet át, mely a néhai vasfüggöny vonalán vezetnek mintegy 9000 kilométeres hosszban, és a Vasfüggöny kerékpárút nevet kapta. Ennek a túraútvonalnak nagy része kerékpárút lesz, és a Norvég határtól a Fekete tengerig, 20 ország érintésével halad majd, zömmel a volt varsói szerződés egykori tagállamaiban, az egykori vasfüggöny nyomvonala mentén. Az útvonal Csepreg közigazgatási területére eső eleme, a 8614 jelű, Cirák-TompaládonyZsira összekötő út menti kerékpáros útszakasz Szakony közigazgatási határától Bük közigazgatási határáig./

REGIOPLAN KFT


113

Csepreg városa a kerékpárutak vonatkozásában az országos átlagot meghaladó ellátottságú település. A város közigazgatási területe többnyire síkvidéki fekvésű, illetve hullámos felszínű. A szomszédos települések közel, „kerékpáros távolságra” vannak: például Szakony belterülete határos Csepregével, Bük 3,8 km-re, Tormásliget 6,2 km-re, Tömörd 4,6 km-re, Acsád 7,8 km-re van. Nem véletlenül az elmúlt években /2005-ben/ elkészült a Locsmánd-Zsira- Szakony-CsepregBük egyoldali független pályás kétirányú forgalmú kerékpárút. Ennek kiváltója a hivatásforgalmon túl a szabadidős tevékenységhez kapcsolódó forgalom, hiszen ez a határon átnyúló kerékpárút két jelentős fürdőhely: Locsmánd és Bük között teremt közvetlen és biztonságos kerékpáros kapcsolatot. Mindezeken túl a vasútállomással nem rendelkező Csepregről a csupán 5 km távolságra lévő büki vasútállomás is biztonságosan elérhető rajta. A hatályos településrendezési terv kistérségi jelentőségű kerékpárutakat jelöl: A csepregi körforgalomtól Tormásligetig, a 8624 jelű, Újkér-Horvátzsidány összekötő út mentén Csepregtől Tömördre, mely nagyrészt a 8639 jelű - Szombathely-Csepreg összekötő út mentén vezetne, és elágazása lenne Kőszeg irányába. Ezt a két vonalat a ma hatályos területrendezési tervek nem tartalmazzák. A hatályos településrendezési terv megyei jelentőségű kerékpáros útvonalnak jelöli: a 8614 jelű úttól /a körforgalmi csomóponttól/ Csepregen át Horvátzsidányig javasolt kerékpár utat, mely a 8624 jelű, Újkér-Horvátzsidány összekötő út mentén vezetne. Csepregről a Mária zarándokút vonalán vezetett kerékpárutat a szőlőhegyen keresztül Kőszeg felé a SzombathelyAcsád-Bük-fürdő kerékpárútnak a 8638 jelű Söpte-Csepreg összekötő út menti, Csepreg közigazgatási területére eső szakaszát

REGIOPLAN KFT


114 Belső úthálózat A város belső közúthálózatának gerincét a külső közúti közlekedési kapcsolatokat biztosító országos mellékutak települési átkelési szakaszai biztosítják. Ehhez kapcsolódik a település megőrzött ősi úthálózata, melyet az idők folyamán egyszerű eszközökkel kiterjesztettek, és később ezt köztes utcákkal, közökkel besűrítették. Napjainkban ehhez a hálózathoz a korábbitól eltérő életvitelt tükröző új beépítéseket kiszolgáló, a meglévő úthálózathoz szervesen kapcsolódó utcák, utcacsoportok is csatlakoztak. A település utcahálózatában ma is megtalálhatók az ősi útvonalak, és híven őrzi annak kialakulását és fejlődését, illetve tanúi Csepreg történelmének. A külső közlekedési kapcsolatok egyik fő eleme a 8624 jelű, Újkér-Horvátzsidány összekötő út települési átkelési szakasza, illetve az ehhez kapcsolódó, az „alsóvárost” feltáró 8638 jelű Söpte-Csepreg összekötő út települési átkelési szakasza, a Kossuth Lajos utca és Dózsa György utca, és a 8639 jelű, Szombathely-Csepreg összekötő út települési átkelési szakasza, a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca és folytatásában az Ady Endre utca. Ezt a hálózatot területszervező utcaként egészíti ki az Ady Endre utca északi irányú folytatása a Deák Ferenc utca. A település belső utcahálózatának kialakulását őrző ősi közlekedéshálózati szerkezet még ma is fellelhető. A település centrumát a fő tér, mint gyűjtő-elosztó tér határozta, határozza meg. Innen, vagy az ebből kiágazó nyúlványokból irányultak, illetve ide vezettek a fontos irányokba vezető utak. Az alsó város hajdani főutcája, a mai Kossuth Lajos utca, mely az egyutcás települések jellegzetességeit viseli magán. Később ez az utca lineáris kiterjesztésével össze nőt a közvetlenül vele szomszédos, szintén egyutcás Boldogasszony település főutcájával, mely ma a Dózsa György nevet viseli. Szintén az ilyen jellegű utcahálózat fejlődéséhez tartozik a keresztutcák kialakulása, illetve később, a „szérűskerti” utcák vonalán – a fő utcai telkek megosztásával kialakuló új beépítések kiszolgálását biztosító – párhuzamosan vezetett lakó utak megjelenése. Ezekez az utcákat később visszahurkolták a gerinc útba és mára, a város ezen részén egy jellegzetes rostos utcahálózati rendszer alakult ki. A másik irányban is jellegzetes, de inkább városiasabb ősi utcahálózatot találhatunk, a kettős, párhuzamos utcavezetést, és az azok összekötésével kialakult bordás úthálózati rendszert. Ez az ősi mag aztán a település növekedésével, az utcák továbbvezetésével, egyszerű kiterjesztésre került, amit csak kevés helyen módosítottak a topográfiai adottságok, illetve a kiterjesztés mértékét is ezek szabták meg: a domborzat, a vízfolyások, illetve a mély fekvés. Az így kialakult utcaszerkezet a gazdaságos telekalakításhoz igazodó, többnyire jellegtelen, kataszteri típusú, derékszögű utcákkal besűrítésre került, illetve ilyenek csatlakoztak hozzá. A település belterületének kiterjesztését sokáig korlátozta az északkeletről határoló Répce folyó, ám mára már ezt is átlépte a beépített terület, és a hatályos településrendezési tervek további jelentős beépítésre szánt területeket jelöltek ki. Ezek közúti feltárása is a topográfiai adottságokhoz és a megközelítést biztosító hidakhoz, nyiladékokhoz, lehetséges csatlakozási pontokhoz igazodik. Korábban a beépítésre szánt terület kiterjesztésének hasonlóan gátja volt a vasút is, melynek vonala megszüntetését követően kiszolgáló útként a város utcahálózatába integrálódott, és a beépítések mára már átlépték ezt a vonalat is. A település belső utcahálózati rendszerét jelentős számú gyalogos és kisforgalmú köz egészíti ki, mely lehetőséget biztosítanak a településen belüli fontos úti célok célszerű, gyors és biztonságos elérésére.

REGIOPLAN KFT


115 Forgalmi vizsgálat Csepreg közúti közlekedéshálózati rendszerének kapcsolódását az országos közlekedési hálózatokhoz több országos jelentőségű közút biztosítja. Ezek mind országos mellékutak, összekötő utak, melyeken a keresztmetszeti forgalom figyelemmel kísérése folyamatos, ezért megfelelő minőségű, és pontosságú adat áll rendelkezésünkre. A településrendezési eszközök közül a közlekedési munkarész tartalmi követelményeinek meghatározásánál Csepreg városát a forgalmi vizsgálatok szempontjából „B” kategóriába soroltuk, azaz olyan városi státusszal rendelkező település, melyen országos jelentőségű törzshálózati közlekedési vonalak nem vezetnek át. Ez esetben a forgalmi vizsgálatokhoz megfelelnek az országos keresztmetszeti forgalomszámlálás öt évnél nem idősebb adatai. Jelen településrendezési terv készítése során a forgalmi vizsgálat az ÚT 2-1.201: 2008 számú „Közutak tervezése (KTSZ)” című Útügyi Műszaki Előírás szerint készült. A település közúti közlekedési hálózatát meghatározó főbb utak esetében a Magyar Közút Nonprofit Zrt. gondozásában található ”Az országos közutak 2010. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” adatbázist használtuk fel. A vizsgált országos közutak: 8624 jelű - Újkér-Horvátzsidány összekötő út 8638 jelű - Söpte-Csepreg összekötő út 8639 jelű - Szombathely-Csepreg összekötő út 8614 jelű - Cirák-Tompaládony-Zsira összekötő út 8618 jelű - Csapod-Bük összekötő út A 8624 jelű Újkér-Horvátzsidány összekötő út Az 8624 jelű összekötőúton a keresztmetszeti forgalomszámlálás érvényességi szakasza a 2+849 kmsz és 10+285 kmsz közé esik. A jelölt forgalomszámlálási hely a 9+500 kmsz-nél Csepreg városának centrumában van. A forgalomszámlálás helye fekvése szerint belterületi. A forgalmi sávok száma: 2x1, az adat forrása felszorzott, az utolsó számlálás ideje 2006 volt, az adatok pontossága +/- 20%. Itt az átlagos napi forgalom 3482 j/nap volt, ami 3775 E/napnak felel meg. A forgalom megoszlása az alábbiak szerint alakult: 2497 db személygépkocsi, 458 db kistehergépkocsi, 85 db autóbusz, 169 db középnehéz tehergépkocsi, 89 db nehéz tehergépkocsi, 21 pótkocsis tehergépkocsi, 55 db nyerges vontató, 32 db motorkerékpár, 59 db kerékpár és 13 db lassújármű. Ezekből a forgalmi adatokból kitűnik, hogy ennek az útnak többnyire a szomszédsági kapcsolatokban, tömegközlekedési és gazdasági forgalomban van szerepe. A 8638 jelű Söpte-Csepreg összekötő út Az 8638 jelű összekötőúton a keresztmetszeti forgalomszámlálás érvényességi szakasza a 15+650 kmsz és 20+539 kmsz közé esik. A jelölt forgalomszámlálási hely a 18+000 kmsz-nél Csepreg városát megelőző részen, a Boldogasszony-patak hídjának környékén található. A forgalomszámlálás helye fekvése szerint külterületi. A forgalmi sávok száma: 2x1, az adat forrása felszorzott, az utolsó számlálás ideje 2004 volt, az adatok pontossága +/- 30%. Itt az átlagos napi forgalom 1037 j/nap volt, ami 956 E/napnak felel meg. A forgalom megoszlása az alábbiak szerint alakult: 658 db személygépkocsi, 74 db kistehergépkocsi, 1 db autóbusz, 9 db középnehéz tehergépkocsi, 5 db nehéz tehergépkocsi, 5 pótkocsis tehergépkocsi, 7 db nyerges vontató, 35 db motorkerékpár, 259 db kerékpár és 20 db lassújármű. Ezekből a forgalmi adatokból – miszerint az egységjármű forgalom kisebb

REGIOPLAN KFT


116 értéket mutat a járművek darabszámánál - azonnal kitűnik, hogy ennek az útnak jelentős kerékpáros forgalma van. A 8639 jelű Szombathely-Csepreg összekötő út Az 8639 jelű összekötőúton a keresztmetszeti forgalomszámlálás érvényességi szakasza a 10+417 kmsz és 18+737 kmsz közé esik. A jelölt forgalomszámlálási hely a 17+100 kmsz-nél Csepreg városát megelőző részen, a Boldogasszony domb környékén található. A forgalomszámlálás helye fekvése szerint külterületi. A forgalmi sávok száma: 2x1, az adat forrása felszorzott, az utolsó számlálás ideje 2008 volt, az adatok pontossága +/- 10%. Itt az átlagos napi forgalom 2735 j/nap volt, ami 3277 E/napnak felel meg. A forgalom megoszlása az alábbiak szerint alakult: 2019 db személygépkocsi, 305 db kistehergépkocsi, 60 db autóbusz, 160 db középnehéz tehergépkocsi, 62 db nehéz tehergépkocsi, 22 pótkocsis tehergépkocsi, 51 db nyerges vontató, 10 db motorkerékpár, 27 db kerékpár és 15 db lassújármű. Ezekből a forgalmi adatokból az tűnik ki, hogy a térség meghatározó városa, a megyeszékhely, Szombathely felé jelentős hivatásforgalom /ld. 60 autóbusz/ és jelentős gazdasági forgalom irányul, amit a nehéztehergépkocsi forgalom, és a járműszerelvények magas száma igatzol. A 8614 jelű - Cirák-Tompaládony-Zsira összekötő út Enek, a várost ÉK-ről határoló útnak, mely a lakott részeken kívül vezet, a 32+635 km szelvénynél jelentős szintbeni csomópontja van a 8624 jelű Újkér-Horvátzsidány összekötő úttal. Ez a körgeometriás csomópont és környezete egyben egy városkapu feladatot is ellát. A forgalomszámláló hely ettől K-re Bük irányában található, még a 8618 jelű, Csapod-Bük összekötő út becsatlakozása előtt, külterületen. Az 8638 jelű összekötőúton a keresztmetszeti forgalomszámlálás érvényességi szakasza a 27+981 kmsz és 32+596 kmsz közé esik. A jelölt forgalomszámlálási hely a 31+200 kmsz-nél található. A forgalomszámlálás helye fekvése szerint külterületi. A forgalmi sávok száma: 2x1, az adat forrása mért, az utolsó számlálás ideje 2010 volt. A mérőállomás típusa M1, azaz elsőrendű mellékállomás. Az adatok pontossága +/- 14%. Itt az átlagos napi forgalom 3386 j/nap volt, ami 3784 E/napnak felel meg. A forgalom megoszlása az alábbiak szerint alakult: 2816 db személygépkocsi, 276 db kistehergépkocsi, 66 db autóbusz, 0 db középnehéz tehergépkocsi, 0 db nehéz tehergépkocsi, 53 pótkocsis tehergépkocsi, 138 db nyerges vontató, 26 db motorkerékpár, 0 db kerékpár, hiszen független pályás, kétirányú forgalmú kerékpárút kíséri, és 11 db lassújármű. A körforgalmat követő szakaszon /Szakony-Zsira irányában/ a forgalom jelentősen visszaesik 3386 j/napról 1426 j/napra, vagyis kevesebb, mint a felére. A Szakony irányú forgalomban már elenyésző a járműszerelvények száma, vagyis ez a többlet forgalom „betér” Csepreg városába. /megjegyzendő, hogy ez utóbbi szakasz átlagos napi forgalma az elmúlt években 1596 E/napról csökkent, 1426 j/napra, ami 08%-os kapacitás kihasználtságot jelent, miközben ezt az utat a kerékpáros forgalomtól már egy független pályás kerékpárút megvalósításával tehermentesítették/

REGIOPLAN KFT


117

A 8618 jelű - Csapod-Bük összekötő út Ez az összekötőút Csepreghez viszonyítottan külpontos elhelyezkedésű. Még Csepreg közigazgatási területén, külterületen csatlakozik a 8614 jelű - Cirák-Tompaládony-Zsira összekötő út 31+345 kmsz-be, vagyis a várost közvetlenül nem szolgálja ki. Az út átlagos napi forgalma csupán 227 j/nap, azaz 350 E/nap volt, ami elenyésző. Az utak keresztmetszeti elrendezése Az egyes utcák keresztmetszeti elrendezése, és szabályozási szélessége egymással szorosan összefüggő dolog, így értelemszerűen azokat egy fejezetben tárgyaltuk. A település közlekedéshálózatának gerincét képező utak, illetve a külső közúti kapcsolatokat biztosító utak a meglévő vonalukon maradnak, többnyire a már kialakult szabályozási szélességükkel. A településközi utaknál megvalósításuk esetében eltérő mértékű beavatkozásokra lehet szükség: A Csepreg-Peresznye településközi út esetében a mezőgazdaság kiszolgálását és a településközi kapcsolat biztosítását lehetővé tevő keresztmetszetű, elrendezésű és teherbírású útra van szükség.A Csepreg-Répcevis településközi út esetében felhagyott vasút vonalán még fellelhető földművek, műtárgyak mind nagyobb mérvű felhasználása a célszerű. A Csepreg (8638 jelű út kivezető szakasza)-8614 jelű, Cirák-Tompaládony-Zsira összekötő út közötti településközi út esetében, mely része lehetne a Szombathely-Acsád-Csepreg alsóváros-Bük-fürdő közötti tervezett útvonal-együttesnek, igazodni kell a tervezett mellékút keresztmetszeti kialakításához. Jelen terv készítésekor, a belső úthálózat esetében a korábbi rendezési tervekben, illetve a már meglévő beépítéseknél használatos szabályozási szélességeket vettünk figyelembe, és azokat, ha lehetséges meglévőnek, megmaradónak tekintettük, illetve majd a tervezési szakaszban a keresztmetszeti elrendezéseknél is a meglévőségeket tekintetjük a tervezés alapjának. A módosítással érintett területekre eső, meglévő utak szabályozási szélességét lehetőség szerint a korábbi rendezési tervben jelöltnek megfelelően szabjuk meg. A település belső közúthálózata kialakultnak tekinthető. A belső közúthálózat gerincét képező utak általában megfelelő közterületi szélességűek. Több kiszolgáló út esetében kedvezőtlen, tördelt a vonalvezetés, és ezzel együtt a közterületi szélesség is szeszélyesen változó, helyenként a minimális mértéket sem éri el, lokális szűkületeket tartalmaznak. A kiszolgáló utak burkolatának minősége, esetenként szerkezete, több helyen a burkolat szélessége, illetve hiánya jelent problémát. A burkolt utak aránya ugyan megfelelőnek tekinthető a megyei városi átlaghoz képest, de minőségi problémák miatt jelentős beavatkozásokra van szükség. A települési úthálózat felszíni vízelvezetése csak részben megoldott, több helyen hiányzik a csapadékvízgyűjtő-, elvezető rendszer, egyes szakaszokon az árkok betemetésre kerültek, az átereszek tisztítatlanok, nincs a hálózat rendszerbe foglalva, a meglévő szakaszok karbantartása elmaradt. A csapadékvíz befogadására készített csatornák egy része feltöltődött, a befogadók feliszapolódtak, vagy elidegenítésre kerültek. A csapadékvíz elvezetésének megoldatlansága miatt a burkolatok tönkrementek, rajtuk a jellegzetes, az altalaj teherbírásának kimerülése miatti leszakadások, illetve a felfagyások miatti mozaikos törések tapasztalhatók, ami kátyúsodáshoz és az útburkolat rohamos romlásához vezettek. A belső úthálózat használhatóvá tételének első és célszerű lépése a rá jutó csapadékvizek megfelelő szintű elvezetése. Több helyütt hiányoznak a járdák, így azok nem alkotnak összefüggő gyalogos úthálózati rendszert, illetve ezzel együtt hiányozik az árnyékadó növényzet is. Közforgalmi közlekedés

REGIOPLAN KFT


118 A település sajátos földrajzi elhelyezkedése, és ebből adódóan, kedvező közúti közlekedési adottságai /a Csepreget feltáró, meglévő mellékúti hálózata sugaras elrendeződésű, melynek elágazási tere a város centrumában van/ nagyobb mobilitást engednek a munkaerőnek. Az aktív dolgozók közül jelentős az ingázó száma, akik egy része a közforgalmú közlekedést, azon belül is a közúti személyszállítást részesíti előnybe. A vasútvonalaknak jelentős szerepe volt a település fejlődésében, ám a vonal felszámolását követően jelentősége a közforgalmi közlekedésben megszűnt. /ma már elenyésző a rendszeresen vonattal utazók száma/ Csepreg városában helyi autóbusz közlekedés nincs, és nincs is mód a mai gazdasági környezetben ilyen kialakítására. A település közúti közforgalmú közlekedésének bázisa Szombathely. A Szombathely-Csepreg viszonylatban a Volán naponta 20 járatpárt, a CsepregBük útvonalon naponta átlagban 35 járatpárt, Csepreg-Tormásliget-Újkér viszonylatban 7 járatpárt, a Csepreg-Szakony-Zsira-Répcevis útvonalon 13 járatpárt, Csepreg-KiszsidányKőszeg viszonylatban naponta átlagosan 19 járatpárt közlekedtet. A szomszédos Lócsra nem a közvetlenül oda vezető csapodi úton, hanem Tormásligeten, Iklanberényen keresztül lehet eljutni napi 7 járatpárral. A szintén szomszédos Acsád felé nincs közvetlen közforgalmi kapcsolat, oda csak átszállással, Söptén keresztül lehet menetrend szerint járó tömegközlekedési eszközzel eljutni. Mindezeken túl jelentős számú hivatásforgalmat lebonyolító járat vesz részt a közforgalmi közlekedésben. A település területén a tömegközlekedés feltételei adottak. Az autóbusz megállók műszaki állapota megfelelő, a várók építészeti megjelenése nem egységes. Járműellátás, járműtárolás A település rendelkezik üzemanyagtöltő állomással, illetve további üzemanyagtöltő állomások, járműjavító bázisok 10 km-es körzetben található, így a település járműellátás szempontjából jól ellátottnak tekinthető. A településen – a nyilvántartások szerint – 1072 db személygépkocsi van, ami 316 szgk/1000 fő ellátottsági szintet jelent és ez alacsonyabb a megyei átlagnál – 338 szgk/1000 fő, de magasabb az az országos átlagnál, ami 300 szgk/1000 fő. A járműtárolás, mint ahogy azt az előírások is megszabják – telken belül – megoldott és megoldható. A meglévő intézmények esetében a járműtárolás az intézményhez kialakított parkolókkal, vagy a burkolattal párhuzamos leállással megoldható, megoldott. A település belső, kis forgalomintenzitású útjain ez a burkolattal párhuzamos parkolás egyes utcáknál nem okoz gondot, míg más szűk keresztmetszetű utcáknál ez elképzelhetetlen. Ezeknél az utcáknál célszerű a más településeken ilyen esetben alkalmazott módon, a kapubehajtók hátrahúzásával járműtároló öblöt képezni. Jól megoldott egyes kereskedelmi, illetve vendéglátó létesítmények parkolása, ugyanakkor egyes intézmények, létesítmények esetében ez ma problémát okoz. /ilyen például a sportpálya nagyobb rendezvények esetén/ A járműtárolásban nem várható alapvető változás. A lakóingatlanok esetében a járműtárolást – a szokásoknak és az előírásoknak megfelelően – továbbra is telken belül kell megoldani. A meglévő létesítmények esetében jelen rendezési tervben adtunk javaslatot a szükséges parkolóhelyek kialakítására.

REGIOPLAN KFT


119

Kerékpáros közlekedés A település környezete sík, illetve hullámos felszínű, kerékpározásra topográfiailag alkalmas és a kerékpározásnak – mint a térségben általában – komoly hagyományai vannak. /nem ritka a lakosonkénti 2db kerékpár sem/ A kerékpárhasználat főbb okai: - hivatásforgalom - bevásárló forgalom - teherszállítás - sport, turisztikai célú forgalom A kerékpározás elterjedését indokolták: - a település jelentős kiterjedése, /ld. üdülő területek, kiskertek stb/ - a kerékpáros távolságban lévő úti célok, a gazdasági területek, a szomszédos települések viszonylagos közelsége, - a tömegközlekedési megállóhely távolsága egyes lakóterületi egységektől mérten meghaladja a „rágyaloglási távolságot” A településnek főleg biztonságosan használható külső kerékpáros közlekedési kapcsolatokra és jó minőségű belső úthálózati útburkolatokra van szüksége, ezért Csepreg közigazgatási területén, ugyan más-más céllal az alábbi kerékpáros fejlesztések lehetőségét vizsgáljuk: - a regionális, és szomszédsági kapcsolatok biztosítását - turisztikai célú kerékpárutak kijelölését A szomszédsági kapcsolatokat biztosító kerékpárutak egy része már rendelkezésre áll, míg mások ma még hiányoznak, bár a kerékpározásra használt egyes utakon a gépjármű forgalom nagysága sok esetben nem zavaró nagyságú. A már elkészült kerékpáros utakat a hatályos településrendezési, illetve területrendezési tervek tartalmazzák. Mára már a jelentősebb kerékpáros forgalmat vonzó létesítmények kerékpárral biztonságosan megközelíthetők. Az intézmények egy része már rendelkezik kerékpártárolóval, illetve a ma még kerékpártárolóval nem rendelkező intézmények esetében ez egyszerűen, többlet közlekedési terület kijelölése nélkül is pótolható. A településen belül, a meglévő, zömében pormentesített burkolatú úthálózat alkalmas /illetve egyes esetekben a burkolatok visszaállítását követően alkalmas lesz/ a kerékpározásra. A fejlesztési javaslatokban szereplő utak elkészítése esetén is legalább a maiaknak megfelelő szabályozási szélességű, és jó minőségű útkialakításokra van szükség. A belső úthálózatot kizárólagosan kerékpáros létesítménnyel nem szükséges bővíteni. Gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedési hálózat főbb elemei az utcákat kísérő járdák rendszere, melyet a gyalogos közök, átkötések egészítenek ki. Ezek a településen ma még nem képeznek egységes rendszert, illetve egyes szakaszokon még hiányoznak a biztonságot nyújtó járdák. A gyalogos közlekedés fejlesztésénél a ma még hiányzó járdák megépítése lenne az első lépés és egyben a legfontosabb is. Az újonnan építendő járdák esetében a településen már kialakult járdatípust és méretet lehet, illetve célszerű alkalmazni. Továbbra is feladat marad a tervezett lakóutcák esetében az összefüggő járdarendszer – első lépésben a legalább egyoldali gyalogjárda – kialakítása. A lakóutcákban megépítendő járdák esetében célszerű a településen már meglévő, megszokott elrendezést alkalmazni: kétoldali, ingatlan határokhoz igazodó, legalább 1,2 – 1,5 méter széles járda és mellette legalább utcánként egységes árnyékadó növényzet telepítése.

REGIOPLAN KFT


120 Elengedhetetlen, és a településen egyes esetekben már jól megoldott a tömegközlekedési megállóhelyek és a gyalogos járdarendszer biztonságos, kulturált összekötése. Összefoglalás A település közlekedéshálózatának szerkezete, sűrűsége a megyei kisvárosok átlagnál jobb. közlekedési ellátottsága jó. A kiváló közlekedés-földrajzi helyzettel együtt jár a településen áthaladó közúti forgalom, mely a kereskedelem, szolgáltatás, idegenforgalom szempontjából kedvező, gazdasági szempontból éltető, ugyanakkor környezeti- egészségügyi hatásaiban, illetve közlekedésbiztonsági szempontból akár káros is lehet. A település belső utcahálózati rendszere azonnali beavatkozást kíván a csapadékvizek elvezetése, illetve a burkolatok visszaállítása, építése okán.

REGIOPLAN KFT


121 2.14 Közműellátottság Jelen településrendezési terv készítése során a már korábban elhatározott településfejlesztési elhatározásokat hozzuk szinkronba egymással, azok megvalósítását ütemezzük, vagyis jelen terv készítése során nem kerültek kijelölésre olyan újabb beépítésre szánt területek, melyeket a korábbi tervek ne tartalmaztak volna. Mindezekből következik, hogy a közmű-üzemeltetők felé a korábban jóváhagyott fejlesztési tervekben jelölteken túl többlet igény nem keletkezik, viszont az egyes fejlesztési ütemek végrehajtásakor, - egyes esetekben azt megelőzően – a már korábban jelzett közműfejlesztéseket meg kell valósítani, illetve a forrás oldalról, vagy a fogadó oldaláról meg kell vizsgálni, hogy a kapacitások – már, vagy még - rendelkezésre állnak-e. A város az infrastrukturális elemek elérhetősége szempontjából az országos átlaghoz képest kedvező adottságú. Rendelkezik ivóvíz bázissal, melyre kutakat telepítettek, a városban szennyvíztisztító telep működik, a város közigazgatási területét élő vízfolyás, a Répce metszi át, mely természetes befogadó is. A város lakósságának száma az elmúlt években csökkent, és a terv távlatában sem számolunk jelentős létszám növekedéssel. Elérendő cél a lélekszámnak legalább jelenlegi szinten tartása, vagyis a fogyás megállítása. Ebből következik, hogy a lakósági fogyasztás oldaláról jelentős többlet igények nem keletkeznek, így a forrás oldal felé ebből a szektorból többlet igény nem irányul, amiből az következik, hogy az infrastrukturális hálózatok esetében azok teljes mértékű kiterjesztése, illetve /és főleg/ azok minőségének javítása a cél. Egyes elemek esetében ez a folyamat már megkezdődött: • forrásoldalról a víz minőségének javítása, • fogadó oldalról a szennyvíztisztító korszerűsítése • a 120/20 kV-os alállomás telepítése Más elemek esetében a rohamos ütemű romlás elkerülése érdekében azonnali beavatkozásra lenne szükség: • a települési csapadékvíz elvezető rendszer visszaállítása, egységes hálózatba szervezése • a szennyvíz elvezető hálózat korszerűsítése, vezetékeinek cseréje • a települési kiszolgáló utak burkolatának helyreállítása A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a város alapvető kommunális infrastruktúra rendszerrel rendelkezik, ám egyes elemeinek minőségi fejlesztése szükséges. Vízellátás A település ivóvíz ellátását a VASIVÍZ, Vas megyei Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság biztosítja, melynek Csepregen a Szabadság utcában van kirendeltsége, az Északi Vízellátási Főmérnökség Csepregi Művezetősége. A vezetékes vízhálózat kiépítése 1963-65-től indult /Csepregi Törpevízmű Társulat/ és mára már a háztartások 99%-ban az intézmények nagy százalékban 96% csatlakoztak az ivóvízhálózatra. Erre azért is volt szükség, mivel az ásott kutak vízminősége a magas káros anyag tartalma, például vas tartalma miatt nem megfelelő. A város a csepregi vízbázis öt kútjáról kapja a vezetékes ivóvizet. Az ivóvizet biztosító kutak a CS1 kút kivételével, - a mely az árapasztó csatornán túl, Szakony irányában található – a Répce és annak csatornája közötti szigeten található. Erről a vízbázisról ellátott további települések: Horvátzsidány, Kiszsidány, Peresznye és Ólmod. Az ivóvíz a vízműtelepről a városba a Szabadság utca vonalában lefektetett, NA 150 ac. vezetéken került bevezetésre. A város ivóvíz hálózatán a megfelelő víznyomást a Kőszegi út REGIOPLAN KFT


122 feletti részen, a beépített területen kívül kialakított magas-tározó biztosítja. A kutak által termelt ivóvíz egy részét a csepregi 2x250 m3-es, más részét a kiszsidányi 2x150 m3-es víztározó medencékbe juttatják. A csepregi víztározó túlfolyó szintje 208,30 mBf, a kiszsidányié 267,00 mBf, melyek megfelelő víznyomást biztosítanak még a magasabban fekvő zártkerti részeken is. A település gerinchálózatát adó vezetékek 150 mm-es átmérőjűek. A csepregi vízbázisról származó ivóvizet vas- és mangántalanítják, illetve arzén mentesítik. A kutakból származó víz határérték közeli arzéntartalma miatt vízminőség-javító beavatkozást hajtanak végre, mely beavatkozás jelenleg folyamatban van /Csepreg Város Önkormányzata gesztorságával, a VASIVÍZ Zrt. közreműködésével, Kiszsidány, Horvátzsidány, Peresznye és Ólmod Község önkormányzatainak közös pályázatával/ és ez év végére várhatóan lezárul. Ennek eredménye képen folyamatosan biztosítható lesz az arzén határértékre meghatározott vízminőség. Az tisztító korszerűsítését és az elszennyeződött hálózat rekonstrukciója követően nemcsak tisztább és egészségesebb lesz az ivóvíz az érintett településeken, hanem a szolgáltatás is folyamatosabbá válik, s ritkábban lesz ivóvíz kimaradás tapasztalható. Ma a forrásoldalról a vízmű számított teljes kapacitása 720 m3/nap. A kitermelt mennyiség átlagosan 651 m3/d. Ez a mikro-térségi mennyiségi igényeknek megfelel és az év végére, a vízminőség javítási program lezárulásának idejére ez 1000 m3-re növekedhet. A lakosságnak kiküldött kérdőívekre adott válaszok szerint, a nyári csúcsfogyasztás idején is megfelelőnek tartották a víznyomást. Nagy vízigényű létesítmény betelepülése esetén a beruházónak előzetesen meg kell keresni a szolgáltatót a fejlesztési hozzájárulásból megvalósítandó bővítés ügyében. A belterületi hálózat hosszú, és sok zsák szakaszt tartalmaz. Néhányuk átmérője nem felel meg az előírásoknak (a belső átmérő kisebb 100 mm-nél). Ezeket a vezetékeket vagy fel kell bővíteni, vagy hurkolni kell. A közkifolyók száma 4 db. Az oltóvizet az ivóvíz hálózatra telepített tűzcsapok biztosítják. Öntözéshez többnyire a felszín alatti vízkészleteket használják fel. Szennyvízelvezetés A községben a szennyvízelvezető csatornahálózatot kiépítették, a háztartások nagy része csatlakozott a rendszerhez. A szennyvíz tisztító és a csatornázás építése Csepregen 1965-70 között indult, kezdetben nagyon vontatottan haladt, de mára a rákötések aránya 92%, ami Sárvár és Kőszeg után a legmagasabb szintet jelenti a megye kisvárosai közt. A szennyvíztisztítót 1998-ban újították fel és 2004-ig az alábbi települések is rácsatlakoztak: Kiszsidány, Horvátzsidány, Ólmod, Szakony, Gyalóka, Zsira, Répcevis. A tisztítómű napi kapacitása 600 m3 /nap. A településen keletkezett szennyvizeket gravitációs hálózattal gyűjtik össze, melyen öt átemelőt alakítottak ki. Az V. számú, a Bognár Ignác utca - Alkotmány utca csomópontjánál lévő átemelőtől a szennyvíz nyomóvezetékkel keresztezi a Répcét és jut el a tisztítóműre. A szomszédos településekről érkező szennyvíz nyomott vezetéken éri el a várost, – így például a szakonyi nyomott vezeték a Rákóczi utcai szennyvíz csatorna fogadóaknájába érkezik, – és jut el a Csepreg városában működő szennyvíztisztítóba. A csatornahálózat gravitációs gyűjtőhálózata 8,3 km hosszú, a bekötővezeték hálózat 4,5 km. A bekötött fogyasztóktól 232 ezer m3/év szennyvíz keletkezett, mely érték a 600 m3/nap kapacitáshoz viszonyítottan önmagában is magas, a létező jelentős bővítési igényeket (ipartelepítés, hegyközség) a rendszer az adott feltételek mellett már nem tudta megfelelő szinten kezelni. A túlterhelt szennyvíztisztító bővítése a tisztított szennyvíz

REGIOPLAN KFT


123 befogadójának a Répce folyónak a védelme érdekében is szükségessé vált. A szennyvíztisztító telep felújításra kerül előreláthatólag 2015 december 31-ig és így kapacitása 660 m3 /nap lesz. Az üzemeltető kimutatásai szerint célszerű lenne a telep kapacitásának növelését hosszútávon a jelenlegi szintről a duplájára, 1200 m3/nap-ra emelni. A településen belül a szennyvízcsatorna rendszer műszaki állapota nem megfelelő, egyre nagyobb gondot jelent a talajvíz, illetve csapadékvíz rendszerbe jutása. A szennyvízelvezető rendszer elemeinek felújítására rendelkezésre álló anyagi keret a csak a szennyvíztisztítóra vonatkozik, annak csupán 5%-a fordítható hálózat javításra, ami mai ismereteink szerint nem elegendő. Az üzemeltető adatokkal alátámasztva jelezte a csapadékvíz nagymérvű beszivárgását, melynek egyik korrekciós módja lehetne a belső területeken hiányzó, illetve nem jól működő csapadékvíz elvezető rendszer helyreállítása, illetve kiépítése. A településen a fennmaradó, a hálózathoz nem csatlakoztatott háztartásokban a szennyvíz tisztítását vagy egyedi berendezéssel oldják meg /amennyiben a szennyvízvezetéktől való távolság miatt ez már gazdaságos/, vagy a többi esetben a szennyvízhálózatra való rákötés már folyamatban van, esetleg belátható időn belül várható. Az új beépítéseken keletkező szennyvíz bevezetése a csatornába, csak a szennyvíztelep bővítése és a csapadékvíz szennyvízhálózatba történő bejutásának megszüntetése után lehetséges. Csapadékvíz elvezetés Csepreg városának beépített része a Répce folyó mai medrének felső szakaszán, a folyó mindkét partján, nagyrészt annak magas árterében /a maximális árvízszint alatt/, kisebb részben a völgy jobb oldali teraszán helyezkedik el. A belterület nagy része nem a Répce felé, hanem a völgy esésével megegyező irányba lejt DK irányba. A város átlagos tengerszint feletti magassága 180,00 mBf, a legmagasabb pontja a Kőszegi út kezdeténél 200,00 mBf, a legalacsonyabb a Dózsa György utca végénél 177,20 mBf. van. A csapadékvizek természetes befogadói közül a legjelentősebb a Répce folyó, mely a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságkezelésében van. Vízgyűjtő területe 670 km2, Csepreg közigazgatási területére eső szakasza rendezett állapotú, a meder mélysége akkora, hogy a belterületi csapadékvíz csatornák elvileg beköthetők. A Répce árvizei ellen árvízvédelmi töltéseket építettek és árapasztó csatornát alakítottak ki. A töltésbe épített műtárgyak lehetővé teszik a csapadékvíz-csatornák bevezetését. Természetes befogadóként lehet számolni a Répce jobb parti mellékvízfolyásával, a Boldogasszony patakkal is. A város szempontjából igen jelentős a felszámolt vasút vonalán kialakított Ny-i övárok, mely a külterületről érkező felszíni vizeket gyűjti össze és vezeti el a Boldogasszony patakba. A város területének nagy részén, az oda jutó csapadékvizeknek a befogadója a Pákác árok. A legtöbb lakossági panasz a csapadékvíz elvezetéssel, illetve az e miatt bekövetkezett útburkolat romlásokkal kapcsolatos a kérdőívek kiértékelése alapján. A település közigazgatási területén, beleértve a belterületet is, a teljes körű csapadékvíz elvezetés még nem megoldott. Csepreg városában az önkormányzati kezelésű csapadékvíz befogadók meglehetősen vegyes képet mutatnak. A korábban kialakított csapadékvíz elvezető elemek nem alkotnak egységes rendszert, egyes elemei elhanyagoltak, más elemeknél a befogadó tulajdon váltása okoz gondot. A település egyes részein nem csak az út menti árkok gyűjtik a csapadékvizeket, hanem az utak alatti zárt csatornák, illetve az ingatlanhatárokon húzódó nyílt árkok. Az előbbiekkel az a csatornák elöregedése, állagromlása okoz mindennapi gondokat, míg az utóbbiaknál az árokkal szomszédos ingatlan tulajdonosok, akik helyenként betöltötték a csatornát.

REGIOPLAN KFT


124 Más települési egységeknél a már kialakított csapadékvíz elvezető rendszer jól el tudja látni a feladatát, például a Fehér úti árok, mely rendezett állapotú, medre burkolt és a Répcébe szállítja a csapadékvizet. A településen keletkezett, és összegyűjtésre, elvezetésre került csapadékvizek fő befogadója a település lakot részét átmetsző Répce folyó. Ezenkívül a csapadékvizek befogadásában jelentős szerepe van a település területén található tavaknak is, melyek felhagyott anyagnyerő helyek területén alakultak ki. A központi belterületről a korábban kiépített, de mára már sok esetben nem üzemképes állapotú zárt csatorna szakaszok, és árkok vezetik el a csapadékvizet. A település egészén, a meglévő vízelvezető árkok, és csatornák karbantartása hiányos. A rendszer lefedett részei többnyire jó állapotban vannak, de a nyílt árkok felújításra szorulnak, különösen a hosszú átereszek tisztán tartása okoz gondot. Az egyes területegységek csapadékvíz elvezető elemek még nem alkotnak egységes települési hálózatot. Célszerű lenne egy átfogó vizsgálatot követően, első ütemben legalább tanulmánytervi szinten az egységes hálózatot megtervezni, majd a megvalósítást ez alapján ütemezetten végrehajtani. Külterületen az árkok kisebb természetes befogadókba, természetes vízfolyásokba, felhagyott anyagnyerő helyekbe vezetik a csapadékvizet. A tervezett gazdasági területek beépítése esetén, de a lakóingatlanoknál is, megfontolásra javasoljuk az úgynevezett szürkevíz hasznosítást. Az épület tetőzetéről levezetett vizet össze kell gyűjteni szintszabályozásos gépészeti berendezéssel felszerelt tartályba, és innen, ez a víz felhasználható: takarításra, mosásra, WC öblítésre, öntözésre stb. Ezzel a módszerrel komoly megtakarítás érhető el a vízfogyasztás terén, lassulhat a csapadékvíz összegyülekezési ideje, és némiképpen tehermentesül az elvezető hálózat is. Villamos energia ellátás Csepreg már 1923-ban villanyvilágítással rendelkezett és 1941-ben rákapcsolódott az országos energiahálózatra. A város teljes villamos energia ellátó hálózatát már évtizedekkel ezelőtt kiépítették, így mára már minden lakás villamos árammal ellátott, illetve ellátható (a Hegyközségben is kiépítették a hálózatot). Ma a város villamos energia ellátását a Szombathely, Vépi úti 120/35/20 kV-os alállomás, és a Kőszegi 35/20 kV-os alállomás biztosítja. A Vépi úti alállomás három irányból kap betáplálást, míg a kőszegi a Vépi úti és a sopronkövesdi alállomásokból. A csepregi transzformátorokhoz 20 KV-os légvezetékes elosztó hálózat szállítja az energiát. A város északi részére a kőszegi alállomásból induló 20 kV-os légvezetékről ágaznak le a szárnyvezetékek, a Nádasdy és Bognár Ignác úti állomások üzemszerűen Szombathelyről kapják a betáplálást. Csepreg közigazgatási területén, a Lócsi út mentén, a 034/50 hrsz-ú telken elkészült az a 120/20 kV-os alállomás, melynek építését 2013-ban megkezdték. Az alállomás telepítését az E.ON Zrt. a Bük területén megnövekedett energiaigények kielégítésére, valamint Csepreg város biztonságosabb energiaellátása céljából határozta el. Ezzel a fejlesztéssel a jövőben az esetleges többlet energiatermelés közcélú hálózaton történő fogadásához is elegendő lesz a most átépítésre kerülő szabadvezeték hálózat és a készülő transzformátor állomás. A hálózatfejlesztési tervekben már korábban is szerepelt rendszerhasználói igény által generált beruházásként a 2008-2015 időszakra, a Szombathely Vépi út – Kőszeg távvezetékhez Csepreg bekötése T-ponttal és egy új 120/20 kV-os alállomás létesítése a városban 16 MVA- s transzformátorral. /Később a MAVIRT megbízásából készített a MAVIRT Rendszerirányítási Igazgatóság, Rendszerszintű Hálózattervezési és -elemzési Osztálya tervet „A Magyar Villamosenergia-

REGIOPLAN KFT


125 rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012” elnevezéssel, melyben a szükséges hálózatfejlesztéseket vetítik elő 2025-ig. Ebben az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRthoz tartozó 120 kV-os elosztóhálózat 2018-22 között megvalósítandó fejlesztései között szerepelt a Csepreg új 120 kV-os alállomás, rendszerhasználói igény függvényében történő megvalósítással./ Az egyes lakóterületi egységek ellátását 20/04 kV-os OTR és VOTR, a gazdasági területekét többnyire OTR FOTR, a belvárosét VHTR transzformátorok biztosítják. A kisfeszültségű hálózat nagyrészt légvezetékes rendszerű, az új építésű utcákban már légkábeles. Az új épületek már földkábelen csatlakoznak a kisfeszültségű hálózathoz. Esztétikai, és üzembiztonsági szempontból kívánatos lenne a meglévő kisfeszültségű és a közvilágítási hálózat föld alá helyezése ütemezetten, a szükséges felújításokkal egyidejűleg a település összes utcájában. A városban 12 db, a zártkerteknél 2 db, külterületen, a hulladéklerakónál 1db transzformátor biztosítja a kommunális fogyasztók ellátását és ezenkívül további külterületen lévő állomások biztosítják a gazdasági egységek ellátását, melyek némelyike nem áramszolgáltatói tulajdonú. /ilyenek: a Vízmű telep, a Víztározó, vagy egyes majorok területén található FOTR és OTR állomások/ A lakossági szükségletek kielégítettek, a közületi igények függvényben a rendszer továbbfejlesztésének lehetőségei adottak. Ma a közvilágítási hálózat többnyire légvezetékes rendszerű, és a kisfeszültségű tartóoszlopokra szerelték fel a világítási lámpatesteket. A tervezett, illetve az új beépítésű lakóterületek közvilágításának kiépítése során a denevérfaunára gyakorolt negatív hatások, illetve a fényszennyezés alacsonyabb szintjének érdekében, alacsony magasságú, és koncentráltan szétterülő fényt adó lámpatesteket kell alkalmazni. A megkérdezett lakosok több mint háromnegyede és a gazdasági szereplők/intézményvezetők 90%-a megfelelőnek tartja a község közvilágítását. Valamennyi új utcában ki kell építeni a kisfeszültségű hálózatot, és a közvilágítást. Itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy a 2007. évi LXXXVI. villamos energiáról szóló törvény értelmében a 132 kV-nál kisebb feszültségű elosztó hálózat és közvilágítási elosztó hálózat belterületen kizárólag földkábellel létesíthető. A földkábellel létesített elosztó hálózat és közvilágítási elosztó hálózat létesítésének költségét az elosztó viseli. Gázellátás Vezetékes gáz gerincvezetéke 1993 nyarára épült ki a településen, a Répcelak-Sopron fővezetékhez, illetve az újkéri gázátadóhoz csatlakozva. Az azóta eltelt évek során a háztartások 76%-a került rákötésre, mely érték magasnak minősíthető, ám további számottevő bővülése nem várható. A települést ellátó nagyközépnyomású földgázvezeték Újkér felől, a 8624 jelű összekötőút mentén érkezik Csepreg ÉK-i részébe telepített KS-1-60 C típusú nyomásszabályzó állomásra. A gázfogadótól indul a település középnyomású földgázelosztó hálózata, minden utcában megépült a vezeték. A gázvezetékek jó állapotúak, meghibásodás nem jellemző. A tervezett fejlesztések órai téli csúcs földgázigényéhez, a terv távlatában, a meglévő gázfogadó kapacitása megfelel. A település külterületén vezetett nagyközépnyomású gázvezeték védőtávolsága 9-9 méter. A tervezett új lakóterületi egységek gázellátását, valamint a gazdasági területek gáz energia szükségletének biztosítását a már meglévő, üzemelő középnyomású gázvezeték hálózat egyszerű lineáris kiterjesztésével lehet biztosítani. Távhő ellátás

REGIOPLAN KFT


126 Csepreg városában napjainkban távhő- és meleg vízellátás nincs, és ilyen a tervekben sem szerepel. Megújuló energiák Jelenleg nem jellemző a településre a megújuló energiaforrások (biomassza, napenergia, geotermikus energia, hőszivattyú) felhasználása. A szélenergia felhasználására jó adottságokkal rendelkezik a város. Befektetők már korábban jelezték, hogy szélerőműveket szeretnének elhelyezni a város közigazgatási területén. Ilyen célra a város már jelölt ki területeket a 8624 jelű út két oldalán a Csepreg és Tormásliget közötti térségben, ám a megvalósításig nem jutott el az elhatározás. Ennek okán is, tanulmányterv szinten célszerű lenne a széltornyok telepítésére alkalmas, arra vizsgálható területeket kijelölni a város teljes közigazgatási területén. Leginkább az új beépítéseknél várható a megújuló energiák igénybe vétele. Itt elsősorban a használati melegvíz készítéshez használják, amelyhez a napkollektoros rendszerek, illetve ezek működtetéséhez a napelemes energia nyerést, melyek alkalmazása már ismert, és már alkalmazott. A térség adottságai miatt a fűtés megoldható akár geotermikus hőszivattyús berendezéssel is, melynek előnye, hogy nyáron a kiépített talajszondák hűtő üzemmódban is alkalmazhatók. Megújuló energiaként szóba jöhet a biomassza kazánnal biztosított hő ellátás is. Hírközlés Csepreg a szomszédos Bük városával alkot közös távbeszélő-hálózatot. A község telefonos hálózata teljes egészében kiépült. A településen lévő Magyar-Telekom Nyrt. tulajdonú távközlési eszközök alapján a fejlesztési területek elláthatók vezetékes rendszerű távközléssel. A város területén lévő vezetékes távbeszélő hálózat földalatti és légvezetékes szakaszokból áll. A város belterületétől távolabb eső területek vezetékes rendszerű távbeszélő ellátása vagy saját tulajdonú, vagy az elektromos szolgáltatóval közös oszlopsoron történik. A település területén kettő szolgáltató által üzemeltetett adótorony található a 0459/2 hrsz-ú területen a Kincséd Mikrohullámú átjátszó és a 0220/8 hrsz-ú területen a Vodafone adótorony. A község területe teljes lefedettséggel rendelkezik. Az új beépítéseknél is indokolt építeni a távbeszélő hálózatot, és az igényesebb kertvárosi jellegű, illetve családiházas beépítésű részeknél meg kellene fontolni a földkábeles hálózat létesítését. Táj és település-esztétikai szempontból indokolt a vezetékes távközlési, és a kábel tv hálózatok közös nyomvonalú földalatti vezetéssel történő építése. Műsorszórás A televízió adás vételét biztosító szolgáltatók Csepreg közigazgatási területén a szolgáltatás típusa szerint csoportosítva: • Kábel TV szolgáltatás: PR-TELECOM Zrt • Műholdas TV szolgáltatás: UPC Direct, Magyar Telekom Nyrt • Földi sugárzású TV szolgáltatás: Mindig TV /Antenna Hungária Zrt/ • IPTV szolgáltatás: Magyar Telekom Nyrt A településen kiépítették a kábeltévé hálózatot. A rendszer üzemeltetője a PR-TELECOM Zrt. A kábel TV társaság által üzemeltetett hálózat szolgáltatásai: kábelnet, kábeltévé, vezetékes telefon, internet+TV+telefon. A kábeltelevíziós hálózatba az összes lakás 55 %-át bekapcsolták. Az előfizetők két analóg, és négy digitális csomagból választhatnak. A

REGIOPLAN KFT


127 lakossági kérdőívek kiértékelése szerint a válaszadók 75%-a tartja megfelelőnek a kábeltévé szolgáltatást. A meglévő kábel TV rendszert tovább lehet építeni az új előfizetők ellátására. Az üzemeltetés és szolgáltatásnyújtás optimális rendszerének kialakítása érdekében alternatív megoldások folyamatos keresése, mérlegelése is szükséges. Kommunális hulladék Csepregen a szilárd háztartási hulladékot 1982-től gyűjtik rendszeresen. A nyolcvanas években a helyi költségvetési üzem, majd a büki Parkom Bt. illetve Városgazda Kft. közreműködésével. Akkor Phare támogatással térségi hulladék-lerakó helyet alakítottak ki Csepreg és Tormásliget közötti területen, mely még ma is működik és Répcesík Regionális Hulladéklerakó telepnek nevezik. Tulajdonosa a Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft, és a Fertőszentmiklósi Üzemhez tartozik. A jelenlegi szolgáltató a Rekultív Kft. és a vele kötött megállapodás a hulladékkezelés hosszabb távú rendezettségét biztosítja. Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya átlagosnak tekinthető. Műszaki és kommunális infrastruktúra A lakáshelyzet és a lakások infrastrukturális felszereltsége Csepregen 2009 év végén összesen 1231 db lakást tartottak nyilván, ez 3,5 százalékos emelkedés a 2001. évi népszámlálás óta, mely pozitív változás csak fele a vasi kisvárosokban tapasztalt átlagnak. A városban 2001 óta évente átlagosan 5,6 lakást építenek, ami meglehetősen kevés. Kommunális infrastruktúra, városüzemeltetés Vízcsőhálózatba bekapcsolt 96 Szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt Gázzal fűtött 76 Háztartási Villamosenergia fogyasztók száma Közvilágítási fényforrások száma lakások aránya (%) a lakások számára vetítve Forrás: Vas megyei statisztikai évkönyv, KSH. 2009.

REGIOPLAN KFT

92 121 49


128 3. TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS Az egyes, kialakult városrészek sajátos fejlesztési elvei és azok településszerkezeti vonzatai Felsőváros központ A Felsőváros központ területén a város és a kistérség ellátásának legjelentősebb intézményei (igazgatási, kulturális, egészségügyi, egyházi), intenzív beépítésű lakóterületek, kiskereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények, jelentős zöldterületek találhatók. Fejlesztési cél: - a sokrétű funkció megőrzése - a központi helyzet erősítése - városias településjegyek erősítése A cél elérésének településrendezési eszközei: - közterületek fejlesztése: egységes utcai fásítás létrehozása - parkolók (út menti és tömbbelsők felhasználásával létrejövő) kijelölése - építészeti értékek megőrzése (helyi védelem kiterjesztése) - településkép védelme (mértékadó épületekhez való építészeti igazodás, egységes utcafásítás, egységes közterületi berendezések alkalmazása, zavaró műszaki elemek alkalmazásának tiltása) Felsőváros belső gyűrű A Felsőváros központot körülvevő, elsősorban az országos közutak átmenő szakaszai melletti városiasodó karakterű, egyrészt településközponti, kisvárosias, nagyobbrészt falusias lakóterület, elszórtan szolgáltató létesítményekkel. E gyűrű területén találhatók az oktatási nevelési intézmények is. Fejlesztési cél: - városias településjegyek erősítése - az alulhasznosított területek értéknövelő újrahasznosítása - a kialakult szerkezet és települési karakter megtartása - a központ közeli területek beépítési intenzitásának növelése - jó lakókörnyezet biztosítása A cél elérésének településrendezési eszközei: -

közterületek fejlesztése: egységes utcai fásítás létrehozása parkolók (út menti) kijelölése a Schöller kastély szomszédságában lévő gazdasági telephely funkcióváltása a beépítési intenzitás növelése területfelhasználási besorolással (településközpont), épületmagasság emelésével a városiasodást mutató utcakép megerősítése a kialakult beépítési jelleg megtartása területfelhasználási átsorolással (jellemzően a kertvárosias lakóterületbe soroltak falusias lakóterületbe történő átsorolása)

Felsőváros külső gyűrű Felsőváros területének alacsony beépítési intenzitású, falusias telekhasználatú és beépítésű területei Fejlesztési cél: - a kialakult szerkezet és települési karakter megtartása - jó lakókörnyezet biztosítása - a közlekedéshálózat fejlesztésével a központhoz való jobb kapcsolódás biztosítása REGIOPLAN KFT


129

A cél elérésének településrendezési eszközei: - a kertvárosias lakóterületbe sorolt területek falusias lakóterületbe történő átsorolása - gyűjtőúti hálózat létrehozása Alsóváros központ Alsóváros történeti központja, jelenleg funkcionális központi szerepe nincs. A Szent Katalin kápolna és az újrahasznosításra váró Rottermann kastély a központ fő eleme. Fejlesztési cél: - a történeti központ funkció erősítése A cél elérésének településrendezési eszközei: - a Rottermann kastély idegenforgalmi, turisztikai célú újrahasznosítása lehetőség szerint az eredeti kastélytelek minél nagyobb mértékű helyreállításával, a kastélypark rekonstrukciójával. Alsóváros belső gyűrű Alsóváros jellemzően falusias, de északi részén a központhoz kapcsolódó szint homogén lakóterületei. Fejlesztési cél: - a központ közeli területek beépítési intenzitásának növelése - a kialakult szerkezet és települési karakter megtartása - jó lakókörnyezet biztosítása A cél elérésének településrendezési eszközei: - a beépítési intenzitás növelése területfelhasználási besorolással (településközpont), épületmagasság emelésével - a kertvárosias lakóterületbe sorolt területek falusias lakóterületbe történő átsorolása Alsóváros külső gyűrű A terület vegyes használatú, de jellemző a lakóterületi felhasználás, a város egyik legújabb lakóterülete is itt található. Jellemzően kertvárosias beépítésű, északi részén intenzívebb, kisvárosias beépítéssel. Itt található a városi sporttelep és a Malomkert, amely városi zöldterületi funkciót lát el. A lakóterületek közé ékelődik két ipari telephely, valamint szélső helyzetben egy kemping is üzemel. Fejlesztési cél: - a kialakult szerkezet és a kertvárosias karakter megtartása - a jó lakókörnyezet biztosítása - a közlekedéshálózat fejlesztésével a központhoz való jobb kapcsolódás biztosítása - a szabadidőközponti státusz megtartása, megerősítés A cél elérésének településrendezési eszközei: - gyűjtőúti hálózat létrehozása - az ipari telephelyek terjeszkedésének meggátlása - a zöldterület és a sportterület számára parkolók (út menti) kijelölése Répceköz A Répce és a Répce árapasztó csatorna közötti terület déli része homogén kertvárosias lakóterület, középső része homogén falusias lakóterület, északi része, az országos közút átkelési szakasza mellett, városiasodó karakterű, de jellemzően lakó felhasználású terület. Fejlesztési cél: REGIOPLAN KFT


130 -

a kialakult szerkezet megtartása a jó lakókörnyezet biztosítása a közlekedéshálózat fejlesztésével a központhoz való jobb kapcsolódás biztosítása

A cél elérésének településrendezési eszközei: - gyűjtőúti hálózat létrehozása - a kertvárosias lakóterületbe sorolt területek falusias lakóterületbe történő átsorolása - a városiasodást mutató utcakép megerősítése Öreg-Malom területe Jelenleg is idegenforgalmi (szállás, vendéglátás) funkciójú terület, továbbra is ebben a funkcióban megerősítve. Fejlesztési cél: - az idegenforgalmi terület kiterjesztése A cél elérésének településrendezési eszközei: - területfelhasználási átsorolással, intézményi területként kijelölve a szomszédos területekkel együtt biztosítani a fejlesztés lehetőségét Gazdasági területek Fejlesztési cél: - a meglévő ipari telephelyek megtartása A cél elérésének településrendezési eszközei: - a kereskedelmi, szolgáltató, vagy ipari területbe sorolásának megtartása Mezőgazdasági majorok Fejlesztési cél: - a meglévő majorok megtartása A cél elérésének településrendezési eszközei: - a területek beépítésre szánt különleges területbe sorolása

Külterület Mezőgazdasági területek Fejlesztési cél: - a jó termőképességű, gazdaságosan művelhető szántóterületek művelési ágának megtartása - a mezőgazdasági területek gazdálkodási szükség által nem indokolt mértékű beépítésének megakadályozása - a volt zártkertek kertként való további használatának megtartása - a szőlőtermesztés feltételeinek biztosítása - a táji, természeti értékek megtartása A cél elérésének településrendezési eszközei: - A kertes és az általános és a korlátozott felhasználású mezőgazdasági területek elkülönítése - A mezőgazdasági területek beépíthetőség szerinti differenciálása: Általános mezőgazdasági terület: lakóépület csak birtokközpontban legyen építhető. A birtokközpont telke legalább 1 ha nagyságú, rajta elhelyezhető gazdasági és szükség esetén, lakóépület. A birtokközponti telek beépíthetősége 45%, de csak a birtokközponthoz tartozó összes mezőgazdasági terület 3%-nyi mértékében építhető be. REGIOPLAN KFT


131

Gazdasági épület a terület művelési ágának megfelelő jelleggel legyen építhető. Korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület: A tájképvédelmi okból korlátozott felhasználású mezőgazdasági területen a terület mozaikos művelési ág szerkezetét fenn kell tartani, a mezsgyehatárok fásításait meg kell őrizni, fejleszteni kell, 6,0m-nél magasabb építmény nem építhető. Kertes mezőgazdasági terület: A szalagtelkes telekszerkezetet meg kell őrizni. A területen csak a művelési ágnak megfelelő jellegű épület építhető. Épületeket egy meghatározott területi zónában lehessen építeni. A dombok gerinceit ne lehessen beépíteni.

Erdőterületek Fejlesztési cél: - az erdőterületek megtartása - az erdőterületek szükséges mértékű fejlesztése A cél elérésének településrendezési eszközei: - erdőterületek más célú igénybe vételét nem jelöli a településszerkezeti terv - a roncsolt felületeken védelmi célú erdőterületek kijelölése Beépítésre nem szánt különleges területek Bányaterület Fejlesztési cél: - a folyamatos bányaművelés biztosítása A cél elérésének településrendezési eszközei: - a bányatelekkel lefedett területet bányaterületként kell jelölni. Turisztikai központ terület A Bene-hegy és a tó találkozásánál lévő terület. Fejlesztési cél: - a szőlőhegy látogatóinak központi szociális célú kiszolgálása A cél elérésének településrendezési eszközei: - Olyan terület kijelölése, ahol a szőlőhegyek egyénileg vagy csoportosan érkező látogatói kiszolgálására szociális, vendéglátó építmények építhetők. Horgásztó terület - A téglagyári tó területe. Fejlesztési cél: - az adottságok rekreációs célú kihasználása A cél elérésének településrendezési eszközei: - Olyan terület kijelölése, ahol a horgásztóként használt vízfelület látogatói számára szociális, építmények és kerti melléképítmények építhetők. Hulladéklerakó, szennyvíziszap kezelő, szennyvíztisztító, temető terület Fejlesztési cél: - a meglévő területek fenntartása, fejlesztési lehetőségük biztosítása, REGIOPLAN KFT


132

A cél elérésének településrendezési eszközei: - a megfelelő területfelhasználási besorolás és a temető, valamint a szennyvíztisztító számára fejlesztési terület kijelölése Egyéb területek Szélerőművek területei Fejlesztési cél: - A megújuló energiaforrások körében a szélenergia felhasználása A cél elérésének településrendezési eszközei: - Szélerőművek számára külön területfelhasználási kategóriával megjelölt területet nem kell kijelölni, csak a telepítésre vizsgálható területek kijelölésére vonatkozó kritériumokat kell meghatározni, s azok alapján a szóba jöhető területeket megjelölni. A telepítést kizáró, korlátozó tényezők, adottságok vizsgálata • Települési területek A települések beépített és beépítésre szánt területeihez a káros zaj és rezgések kiküszöbölése érdekében a szélerőműveket túl közel építeni nem lehet. Ez a távolság a település a védendő területeitől mérve a szélkerekek teljes magasságának a tízszerese. Ez a lakóterületektől 1500 m széles területsávot, védőövezetet jelent. A település belterületének lehetőleg csak egyik oldalán legyen szélerő park. • Tájvédelem, természetvédelem A védett természeti területeket, tájképvédelmi területeket a telepítésből kizárt területként kell értékelni. • Közlekedési vonalak A közlekedési vonalak melletti 150 m széles területsáv a telepítésből kizárt. • Közmű vezetékek Az elektromos távvezetékek telepítési korlátot jelentenek. A távvezetékek melletti 150 m széles területsávban szélerőmű nem telepíthető. A 20 kV-os vezetékek, azok üzemeltetőjének hozzájárulásával, a településrendezési tervekben foglaltaknak való megfelelőség esetén új nyomvonalra helyezhetők. A földalatti közművezetékek mellett a biztonsági övezetben – ez minden egyes közműnél más – széltorony nem telepíthető. • Erdőterületek Az erdőterületek a telepítésből kizártak. A szélerőműveket az erdőterületekkel határos területeken úgy kell elhelyezni, hogy azok az erdők szakszerű gondozását, nevelését ne akadályozzák, vagy korlátozzák. • Mezőgazdasági területek Az átlagosnál jobb, kiemelkedő termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek védelmét biztosítani kell. Törekedni kell a szélerőművek mezőgazdasági utak mentén való elhelyezésére, a táblák szétszabdalását el kell kerülni.

REGIOPLAN KFT


133 • Látványvédelem A szélerőművek telepítésénél a látványvédelem szempontjait figyelembe kell venni. Az egyes szélkerekek pontos helyének meghatározásánál vizsgálni kell a műemlékekkel, a helyi értékekkel való együttláthatóságot, a védett tájképre gyakorolt hatást és igazolni kell az értékek zavarásmentes látványát. A széltornyokat nem hosszanti, hanem a négyzethez közelítő formában kell telepíteni. A telepítésből kizártnak kell tekinteni azt a területet, ahol annak nagysága, alakja miatt csak egy-két széltorony állítható, vagy azok csak sorban telepíthetők. • Régészeti értékek A régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a beruházásokkal lehetőleg el kell kerülni. Az egyes telepítési helyeknél vizsgálni kell a beruházás régészeti értékekre gyakorolt hatását. A régészeti lelőhelyeket a telepítésből ki kell zárni, vagy el kell végezni az illetékes hatóság által szükségesnek tartott feltárásokat, kutatásokat. Összefoglaló értékelés és javaslat • Telepítésből kizárt területek: - a települések beépített és beépítésre szánt lakó és intézményi területei körüli 1500 m széles területsáv, - a gazdasági területek körüli 150m széles területsáv - a településrendezési terveken jelölt utak és a vasutak, nagyfeszültségű elektromos vezetékek melletti 150 m széles területsáv, - a természetvédelmi oltalom alatt álló területek, - a gyepterületek, - az erdőterületek - az átlagosnál jobb minőségű szántóterületek - a négyzetes telepítésre alkalmatlan formájú, vagy csekély kiterjedésű területek. • Telepítésre vizsgálható területek A belterülettől K-re eső, a fentebb leírt területeken kívüli területek, amelyeken a szélerőművek telepítésénél az általános előírásokon túl figyelemmel kell lenni: -

REGIOPLAN KFT

a jó minőségű mezőgazdasági területek védelmére, a műemlékek, a helyi értékek, a tájkép védelmére, közművek védelmére régészeti lelőhelyek védelmére.


134 Új fejlesztési területek Lakóterület-fejlesztés Fejlesztési cél: - a már kialakított, de be nem épített lakóterületek felhasználása - eltérő használatú, telekigényű, beépítési jellegű lakótelkek kialakítása - a tömbfeltárási lehetőségek megtartása a használati korlátozást jelentő konkrét szabályozás mellőzésével - a külterületi terjeszkedés elkerülése A cél elérésének településrendezési eszközei: Lakóterületi fejlesztés számára a hatályos településrendezési tervekben jelöltek közül megmarad - kertvárosias lakóterületként a Répce melletti, már kialakított telekstruktúrájú, de még be nem épített terület, a Répce árapasztó csatorna melletti terület nagy telkekkel, villás beépítéssel, a Bognár I. utca déli oldali területe és Kincséd-puszta területe az általánosan szokásos nagyságú telkekkel és beépítéssel. - falusias lakóterületként a Vihar utca mögötti terület nagyobb, gazdálkodásra alkalmas telkekkel. - tömbfeltárási lehetőségként az Attila utca és a Dózsa utca közötti telektömb, valamint a Bartók B. – Ady E. utcák közötti telektömb. A hatályos tervekhez képest új lakóterület nem kerül kijelölésre. Intézményi fejlesztés Nincs szükség új területek kijelölésére. Gazdasági területek fejlesztése Fejlesztési cél: - olyan gazdasági terület kijelölése, amely a lakóterületek zavarása nélkül a jó közúti megközelíthetőség mellett, iparvasúttal is ellátható. A cél elérésének településrendezési eszközei: Új fejlesztési terület kijelölése a 8614 jelű, Bük-Zsira országos mellékút mellett a büki gazdasági területekhez csatlakozóan, azoktól egy védőerdővel elválasztva, olyan telephelyek számára, amelyek iparvasúti kiszolgálást igényelnek. Bükön a Nestlé és a Vog telephelyeket kiszolgáló iparvasút meghosszabbításával elérhető az újonnan kijelölt csepregi terület, míg a hatályos tervek szerinti gazdasági területek ilyen adottságokkal nem rendelkeznek. Zöldfelület fejlesztés Az új fejlesztési területek közül a két nagyobb kiterjedésű kertvárosias lakóterülethez kapcsolódóan (Bognár I. u. déli oldala, Répce árapasztó csatorna melletti terület) kell közkertet kialakítani, ahol elsősorban a gyermekek zöldfelületi igényeit kell kielégíteni. Üdülőterületi fejlesztés A hatályos tervekben jelölt Boldogasszony tó melletti üdülőterületi fejlesztés megmarad. Új üdülőterület nem kerül kijelölésre.

REGIOPLAN KFT


135 Közlekedési hálózat fejlesztése Fejlesztési cél: - Új országos közlekedéshálózati elemek segítségével a minőségi közúti kapcsolathiányos várost az országos közlekedéshálózati rendszerbe bekapcsolni. - A helyi strukturálatlan közlekedési rendszer hierarchiájának felállítása, meghatározva ezzel a meglévő utak kiépítésének, felújításának sorrendjét. - A városközpont parkolóhiányos helyzetének megszüntetése. - A városi utak mentesítése a várakozó tehergépjárművektől. A cél elérésének településrendezési eszközei: - Az M9 jelű tervezett gyorsforgalmi út helyének kijelölése tekintettel arra, hogy a 8614 jelű, BükZsira országos mellékút keresztezésénél teljes értékű, különszintű csomópont legyen kialakítható. - A „Lukácsháza (87.sz.főút)-Csepreg-Tompaládony (84.sz.főút)” elnevezésű tervezett országos mellékút számára hely kijelölése. - Az országos, megyei és helyi kerékpárút-hálózati elemek helyének biztosítása. - Az úthálózat hierarchikus rendjébe beillesztésre kerülnek a meglévő utak nyomvonalára illesztetten a gyűjtőutak és kiegészülnek az új lakóterületek gyűjtőútjával. - A városközponti tömbbelsőben kijelölésre kerülnek személygépkocsi parkolók. - A kereskedelmi szolgáltató területen tehergépkocsik számára parkolóterület kerül kijelölésre. A településszerkezeti változások kulturális örökségre gyakorolt hatása Településhálózati változás Csepreg város Vas megye viszonylag sűrű települési térségében helyezkedik el. Beépített területeitől mérten Szakony és Bük települések lakott részei is mintegy 1,5 km-es távolságon belül találhatóak. A települések összenövése a közlekedésföldrajzi adottságok miatt, a településrendezési elhatározásokat tekintve hosszú távon sem várható. Csepreg központi belterületén és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó lakott területeken kívül – Kincséd-puszta területét kivéve – nincs lakott hely. Nevezett puszta a központi településrésztől nyugatra, az ún. Szőlőhegy határán található. Mindössze 7 család lakóhelye. Közművi ellátását tekintve ellátatlan terület. Jelen terv Kincséd-puszta hatályos terv által meghatározott lakóterületi besorolását kedvezőtlennek minősíti, de a települési elhatározások miatt nem változtat(hat)ja meg. A lakóterületi besorolás ellenére a terület későbbi bővítése, a beépítés intenzitásának növekedése, hosszú távon az önállósodása nem reális és nem is kívánatos. Külterületen a lakóépület elhelyezése szabályozott, birtokközpont kialakulásához kötött. Új, nem a központi területhez kapcsolódó lakóterület kijelölését nem tartalmazza a terv. A településhálózatban fentiek alapján hosszú távon változás nem várható. Tájhasználati változás A település központi területétől nyugatra eső területek jelentős része tájképvédelmi területbe tartozik. Ezen területek felhasználását a kincséd-pusztai lakóterületfejlesztés, valamint a Boldogasszony tó melletti üdülőterület fejlesztés veszélyeztetheti a táj terhelésének növelésével, valamint az erdőterület igénybevételével. Mindkét fejlesztés a hatályos tervben szereplő, a település részéről megtartandó elhatározás. Jelen terv a védendő tájkép, az értékes tájszerkezet, tájhasználat megőrzését szem előtt tartva jelölte ki - a hatályos tervben meghatározottakhoz képest - új fejlesztési területeket, ezek között kisebb lakóterületet és gazdasági területet. A szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területeket a település keleti, tájképvédelmi szempontból nem érintett területén határozta meg azzal, hogy azok elhelyezését így is körültekintően kell megvalósítani, mivel a tájból jelentősen kiemelkednek, így zavaró hatású építményeknek minősülnek. A terv a tájkép, tájhasználat védelme érdekében a mezőgazdasági területek jelentős kiterjedésű részét korlátozott felhasználásúként jelölte meg, emellett biztosította a kertes mezőgazdasági területek megmaradását is. Településszerkezeti, területhasználati változás REGIOPLAN KFT


136 A város már beépített területeit az átlagosnál jobb mezőgazdasági területek határolják, a külterület jelentős részét védett területek alkotják. Jelen terv ezen értékeket figyelembe véve Csepreg léptéktartó, értékmegőrző fejlesztését határozza meg. A hatályos tervhez képest új, külterület felhasználását igénylő változtatások minimálisak, az előzőekben említettek. A hatályos tervben szereplő, elsősorban lakóterületi és gazdasági fejlesztések a meglévő úthálózat lineáris kiterjesztéséhez, vagy a meglévő egységek bővítési területéhez köthetők. A központi belterülethez tartozó településrészek terület-felhasználásában a legjelentősebb változás, hogy jelen terv mindazon területeket, amelyek döntően falusias használatúak és beépítésűek, falusias övezetbe sorolja. A terv ezzel hozzájárul a falusias beépítésű használatú területek megőrzéséhez egy olyan településen, ahol a falusias telekhasználat és életmód jelentős mértékben jelen van. A történeti központi területek, így az ún. Felső-, valamint Alsóváros településrészek központjának megerősítésével számol a terv. Ezen központokat, valamint az országos közutak átmenő szakaszai menti városias, vagy városiasodó területeket ezért vegyes, vagy kisvárosias területbe sorolja. A terv lehetőséget ad arra, hogy a műemléki védelem alatt álló egykori kastélyok épületei újrahasznosíthatók legyenek, értékes, védett kertjük pedig az elépítéseket figyelembe véve visszaállítható legyen. Fenti módosítások a jelenlegi telekhasználathoz igazodó változások. A kialakult településszövetbe nem avatkozik a terv. Az új fejlesztési területek a meglévő úthálózat kiterjesztésével tárhatók fel. A hatályos terv által a központi belterület jelentős részére előírt telekalakítási kötöttségnél jelen terv megengedőbb, a telkek kismértékű alakítását, emellett két esetben a már meglévő utak bővítésével a tömb feltárását lehetővé teszi. Beépítettség változása A beépítettség változása elsősorban a város központi, vagy a központból kivezető országos közutak szakasza mentén várható és biztosított. A városiasodás már megkezdett folyamataként itt jöhet létre a beépítés fokozatos zártsorúsodása, az építménymagasság lassú, fokozatos emelkedése. Ennek a fokozatosságnak, léptéktartásnak az érdekében kijelölésre kerültek azok a meghatározó építészeti jegyekkel rendelkező építmények, vagy meghatározó utcaszakaszok, melyekhez az új építményeknek magasságukkal, formájukkal illeszkedniük kell. A településkép feltárulásának változásai A településkép feltárulásában a jelen tervben meghatározott fejlesztések jelentős változást eredményezhetnek. Így hatással lehet arra a gyorsforgalmi úti fejlesztés megvalósítása, a szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területeken a szélerőművek állítása, valamint a település keleti részén a kijelölt gazdasági fejlesztés megvalósítása. A szabályozás eszközeivel kell biztosítani azt, hogy ezek a változások a meglévő településképhez illeszthetőek legyenek. Belterületen belül a terv biztosítja a falusias, a központi területeken pedig a városiasabb településkép kialakításának lehetőségét. Utóbbi esetben az építmények lassú átalakulása mellett a közterületek ilyen irányú, elsődlegesen minőségi fejlesztése, a villamosenergia-hálózat légkábeleinek föld alá helyezése jelenthet kedvező változást. Infrastrukturális változás A tervben meghatározott, külön fejezetben részletezett infrastrukturális változások a kulturális örökség elemeit közvetlenül nem érintik. A közlekedési területek minőségi fejlesztése, az utcakép kedvező formálása a védett, védendő értékek megjelenésére közvetve kedvező hatással lehet. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A terv az ismert és várható demográfiai folyamatok miatt kismértékű lakóterület-fejlesztési szükséglettel számol. Az új lakóterületek a meglévő lakóterületekhez kapcsolódnak, tömbfeltárás csak két esetben jelölt, ott is a már meglévő utak bővítését tartalmazza a terv. A népesség számában és összetételében jelentős változás a kijelölt területek igénybevétele esetén sem várható. A városközponti területek városiasodása, a meghatározott közösségi terek kialakítása a népesség összetartó erejét növelheti. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának, vagy pusztulásának lehetőségei Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései REGIOPLAN KFT


137 A régészeti emlékek feltárhatóságának, bemutathatóságának lehetőségeit a jelen terv részét képező régészeti szakterületi része ismerteti. Az újonnan meghatározott fejlesztések nem érintik az ismert régészeti lelőhelyeket. A régészeti lelőhelyek védelmét a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály biztosítja. A terv készítésekor az értékvédelmi vizsgálat nemcsak a már védett értékek számbavételére, de a korábbi védelmi javaslatokra is kiterjedt. A tervben meghatározásra kerültek azok az értékek, melyek megőrzésre javasoltak, emellett ajánlások kerültek megfogalmazásra a településmag és az ahhoz tartozó, a településképet meghatározó utcák beépítésére. A védelem az önkormányzat képviselőtestülete által jóváhagyott ingatlanokra terjedhet majd ki. A meghatározott szerkezeti elemek a védett és védelemre javasolt értékeket, azok műszaki állapotát károsan nem fogják befolyásolni. 4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSAI Településszerkezeti, táji hatások A védendő tájkép, az értékes tájszerkezet, tájhasználat megőrzését, értékőrző újrahasznosítását lehetővé tévő területhasználatok és intézkedések: - korlátozott felhasználású mezőgazdasági területek kijelölése -

kertes mezőgazdasági területek megmaradásának biztosítása

-

a vízfolyások menti területek gyepesítése

-

a kerékpáros és turistautak fásítása

-

roncsolt felületek erdősítése

A védendő tájkép, az értékes tájszerkezet, tájhasználat megőrzését, értékőrző újrahasznosítását veszélyeztető területhasználatok: - A hatályos településszerkezeti és szabályozási tervekben kijelölt Kincséd-pusztai lakóterületfejlesztés és a Boldogasszony tó melletti üdülőterület fejlesztés. A veszély jellege - széttelepülés -

tájterhelés megnövekedése

-

erdőterület igénybevétele

A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - a meg nem valósult területhasznosítás megszüntetése -

Szélerőmű park kialakítása A veszély jellege a védendő tájkép károsodása A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - a széltornyok körültekintő elhelyezése

A településszerkezeti elhatározások környezeti elemekre gyakorolt hatása Települési környezet Új, tervezett területfelhasználás Tervezett területfelhasználás - kertvárosias lakóterületi fejlesztés a Bognár I. u. déli oldalán A veszély jellege

REGIOPLAN KFT


138 -

jó minőségű szántóterületek igénybe vétele

A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - ütemezett igénybevétel a gyengébb minőségű területek első ütemű felhasználásával Tervezett területfelhasználás - ipari terület kijelölése a büki településhatár mellett A veszély jellege - jó minőségű szántóterületek igénybe vétele A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - csak a tervezett iparvágány kiépülése esetén, s az azt felhasználó telephely számára legyen felhasználható Tervezett területfelhasználás - a kavicsbányák kiterjesztése A veszély jellege - a termőterület megszűnése, tájseb keletkezése A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - ütemezett igénybevétel -


Területfelhasználási átsorolások: Kedvező hatású területfelhasználási átsorolás: - az Öreg-Malom terület és környezete átsorolása kereskedelmi, szolgáltató területből intézményi területbe -

a falusias karakterű lakóterületek átsorolása kertvárosias, kisvárosias lakóterületből falusias lakóterületbe

A településszerkezeti tervben nem szereplő, de kedvezőtlen hatása miatt javasolt területfelhasználási átsorolás - a Bognár I. közben lévő ipari területek átsorolása lakóterületbe

Levegőminőség Új, tervezett területfelhasználás - nincs a levegőminőségre káros hatás Vízvédelem Új, tervezett területfelhasználás - a közüzemi szennyvízhálózat kiépítése és igénybe vétele esetén nincs káros hatás Zajvédelem A településszerkezeti tervben nem szereplő, de kedvezőtlen hatása miatt javasolt területfelhasználási átsorolású területek jelenthetnek konfliktust - a Bognár I. közben lévő ipari területek

REGIOPLAN KFT


139 Hulladékelbánás A város területén keletkező hulladék közüzemi gyűjtése és elszállítása esetén csekély a hulladék általi szennyezés veszélye. Termőföldvédelem Tervezett területfelhasználás - kertvárosias lakóterületi fejlesztés a Bognár I. u. déli oldalán A veszély jellege - jó minőségű szántóterületek igénybe vétele A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - ütemezett igénybevétel a gyengébb minőségű területek első ütemű felhasználásával Tervezett területfelhasználás - ipari terület kijelölése a büki településhatár mellett A veszély jellege - jó minőségű szántóterületek igénybe vétele A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - csak a tervezett iparvágány kiépülése esetén, s az azt felhasználó telephely számára legyen felhasználható Tervezett területfelhasználás - a kavicsbányák kiterjesztése A veszély jellege - a termőterület megszűnése, tájseb keletkezése A károsítás megelőzésére, csökkentésére szolgáló javaslatok - ütemezett igénybevétel -


Természetvédelem - nincs a természeti értékekre káros hatás A településszerkezeti változások területrendezési terveknek való megfeleltetése A településszerkezeti terv az OTrT és az MTrT övezeti előírásait, az övezetek lehatárolását figyelembe vette, az államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján azokat határait pontosította. Az övezeti határok közötti eltérés a megengedett mértéken belül van. AZ infrastrukturális elemek tekintetében az OTrT és az MTrT között ellentmondás van, a szabályok szerint az OTrT tartalmát veszi figyelembe a településszerkezeti terv. Ennek megfelelően az M9 tervezett gyorsforgalmi út OTrT szerinti nyomvonalát jelöli a Közlekedésszerkezeti terv azzal, hogy javaslatot tesz egy új nyomvonalra, amely csak Bük városával közösen, a büki településszerkezeti terven is a csepregi terven javasolt helyen szerepeltetve tudja teljesíteni az előírt eltérési meértéket mindaddig, amíg az MTrT az OTrT nyomvonalát a települési igényekre is figyelemmel, nem pontosítja.

REGIOPLAN KFT


140 5. SWOT ANALÍZIS Erősségek/kedvező tényezők

Elhelyezkedés: - Kedvező földrajzi fekvés, az osztrák határhoz közeli helyzet - Kedvező természetföldrajzi adottságok, viszonylag jó környezeti állapot, elegendő felszín alatti vízkészletek. -

Egyedülálló táji adottságok (szőlőhegy, tavak, erdők érintetlen egysége)

Humán tényezők: -

Kulturális és civil aktivitás magas szintje, erősödő ifjúsági aktivitás

-

Nagyszámú és változatos turisztikai vonzerő

-

Erős vallási közösség, kulturális és turisztikai vonatkozásokkal

Épített környezet: -

Kisvárosias jelleg

-

Vonzó városközpont, közösségi terek

Meglévő térségi funkciók erős tradíciókkal

Gyengeségek/kedvezőtlen tényezők

Elhelyezkedés: -

Szőlőhegy

-

Tavak

-

Erdők a város közigazgatási területének nyugati és déli határában

helyzet

Humán tényezők: -

Csökkenő és öregedő lakosság

-

A képzett fiatalok elvándorlása

-

A városnak oktatási vonzerejének csökkenése a középiskolás korosztályban

-

Képzettségi és munkapiaci kompetenciák hiányosságai

Gazdaság: -

Munkalehetőségek kifejezetten szűkös volta, az ipari telephelyek alacsony száma

-

Nincsenek közművesített gazdasági területek

-

Kevés a helyi munkalehetőség, ingázni kell, helyi munkalehetőségek fejlesztésének hiánya

-

Magasabb szintű vendéglátó, valamint szolgáltató egységek nem megfelelő száma

-

Gyenge vállalkozói aktivitás

-

Idegenforgalom alacsony szintje

-

Szolgáltatások, elégtelensége

Természeti környezet, zöldfelületek: -

Kedvezőtlen közlekedés-földrajzi (főutak,vasút).

szabadidős

lehetőségek

Infrastruktúra: -

Rossz minőségű belterületi utak és járdák

-

A szennyvíztisztító kapacitáskorlátjával összefüggő szűk keresztmetszetek

Helyi gazdálkodási problémák: -

Tartós forráshiány a város költségvetésében, helyi adóbevételek elégtelensége

-

A lakossági vásárlóerő elégtelensége, helyi kereskedelem problémái

-

REGIOPLAN KFT

Tulajdonosi konfliktusok a gazdaságfejődés szempontjából kulcsfontosságú területeken (iparterület, tó)


141 Lehetőségek

Gazdaság: -

Kedvező településpolitika folytatásával kis és közepes nagyságú gazdálkodó egységek letelepítése a kijelölt területek igénybe vételével

-

Tervezett gazdasági célú területek közművesítése a könnyebb értékesíthetőség elérése ezáltal

-

Veszélyek

Finanszírozás: - Finanszírozási lehetőségek túlzott beszűkülése (pl. a kastély hasznosításának problémái) - A külső források elmaradása miatt megrekedő fejlesztések - Kistérségi központi szerep adminisztratív elveszítése - Kistérségi szerep gyengülése a közigazgatás átszerveződésének következtében

Megújuló energiákkal kapcsolatos iparágak letelepedése Infrastruktúra: - A város - tervek szerint - kedvezőbbé váló - A közútfejlesztés elmaradása, vagy nem kedvező közlekedés-földrajzi adottságainak a nyomvonalú megvalósulásából származó kihasználása veszteségek - a rendezetlen területek rehabilitációja pénzhiány - Újraértékelődő logisztikai adottságok miatt nem valósul meg Idegenforgalom: - a rossz minőségű burkolatok, vagy a burkolatlan utak balesetveszélye, a lakosok komfortérzetének - Helyi értékek iránti érdeklődés és kereslet csökkenése trendjének pozitív hatásai -

Térségi és térségen kívüli kapcsolatok kedvező hatásainak kihasználása (Kőszeg, Bük,)

-

A vendéglátó és szolgáltató szektor relatív hiányának, a „piaci résnek” a kihasználása

-

A város külső megítélésnek vonzerejének javulása a lezajlott és folyó fejlesztésekkel összefüggésben

Infrastruktúra: -

A közlekedési területek megfelelő burkolattal való ellátása

-

Az új utak kialakításánál is a lehetőségek szerinti minél szélesebb közterületi zöldfelület biztosítása

Településpolitika: -

Új építési telkek kialakításával, letelepedést segítő programok bevezetésével a fiatal népesség megtartása, a kedvező korstruktúra biztosítása

Ezt követően meg kell határozni a város jövőképét, azokat a településfejlesztési stratégiai célokat (és alapelveket), amelyek a további településrendezési eszközök (településszerkezeti terv, szabályzati terv és helyi építési előírások) tervezésének alapját kell képezzék. A településfejlesztési stratégia szintjei: jövőkép stratégiai célok településfejlesztési alapelvek programok

REGIOPLAN KFT


142 6. TERVIRATOK

1. 2. 3. 4.

Képviselő-testületi határozat a partnerségi egyeztetés szabályairól Előzetes vélemények Vélemények Az állami főépítész végső szakmai véleménye

REGIOPLAN KFT


143

1. Képviselő-testületi határozat a partnerségi egyeztetés szabályairól

REGIOPLAN KFT


144

REGIOPLAN KFT


145

REGIOPLAN KFT


146

REGIOPLAN KFT


147

2. Előzetes vélemények

REGIOPLAN KFT


148

REGIOPLAN KFT


149

REGIOPLAN KFT


150

REGIOPLAN KFT


151

REGIOPLAN KFT


152

REGIOPLAN KFT


153

REGIOPLAN KFT


154

REGIOPLAN KFT


155

REGIOPLAN KFT


156

REGIOPLAN KFT


157

REGIOPLAN KFT


158

REGIOPLAN KFT


159

REGIOPLAN KFT


160

REGIOPLAN KFT


161

REGIOPLAN KFT


162

REGIOPLAN KFT


163

REGIOPLAN KFT


164

REGIOPLAN KFT


165

REGIOPLAN KFT


166

REGIOPLAN KFT


167

REGIOPLAN KFT


168

REGIOPLAN KFT


169

REGIOPLAN KFT


170

REGIOPLAN KFT


171

REGIOPLAN KFT


172

REGIOPLAN KFT


173

REGIOPLAN KFT


174

REGIOPLAN KFT


175

REGIOPLAN KFT


176

REGIOPLAN KFT


177

REGIOPLAN KFT


178

REGIOPLAN KFT


179

REGIOPLAN KFT


180

REGIOPLAN KFT


181

REGIOPLAN KFT


182

REGIOPLAN KFT


183

REGIOPLAN KFT


184

REGIOPLAN KFT


185

REGIOPLAN KFT


186

REGIOPLAN KFT


187

3. Vélemények

REGIOPLAN KFT


188

Államigazgatási szervek

REGIOPLAN KFT


189

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

190

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

191

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

192

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

193

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

194

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

195

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

196

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

197

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

198

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

199

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

200

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

201

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

202

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

203

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

204

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

205

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

206

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

207

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

208

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

209

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

210

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

211

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

212

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

213

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMA

214

Önkormányzatok

REGIOPLAN KFT

VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

215

REGIOPLAN KFT


216

Partnerek

REGIOPLAN KFT


217

REGIOPLAN KFT


218

REGIOPLAN KFT


219

REGIOPLAN KFT


220

REGIOPLAN KFT


221

REGIOPLAN KFT


222

4. Az állami főépítész záró szakmai véleménye

REGIOPLAN KFT


223

REGIOPLAN KFT


224

REGIOPLAN KFT


225

REGIOPLAN KFT


CSEPREG VÁROS VIZSGÁLATI ÉS JAVASLATTÉTELI MUNKARÉSZ SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

Recommend Documents