CIB FEJLETT RÉSZVÉNYPIACI ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés
CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt.
2011
1/9
1. Alapadatok 1.1. A CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja Megnevezése: Az Alap típusa: Az Alap fajtája: Az Alap futamideje: Besorolása:
CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja (a továbbiakban: Alap) nyilvános, azaz nyilvános forgalombahozatal útján létrehozott nyíltvégű, azaz a futamidő alatt bármikor visszaváltható az Alap határozatlan futamidőre jött létre, azaz nincs lejárata hagyományos, részvényalap
1.2. Az alapkezelő Neve: Székhelye:
CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Alapkezelő) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.
(a
továbbiakban:
1.3. A forgalmazó Neve: Székhelye: Neve: Székhelye: Neve: Székhelye: Neve: Székhelye:
CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Forgalmazó) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. Equilor Befektetési Zrt. H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5. Concorde Értékpapír Zrt. H-1123 Budapest, Alkotás u. 50. ERSTE Bank Befektetési Zrt. H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5.
1.4. A letétkezelő Neve: Székhelye:
CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Letétkezelő) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.
1.5. Forgalmazási helyek Neve: Székhelye: Neve: Székhelye: Neve: Székhelye: Neve: Székhelye: Neve: Székhelye:
CIB Bank Zrt. központja és PSZÁF engedéllyel rendelkező fiókjai H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. Equilor Befektetési Zrt. H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5. Concorde Értékpapír Zrt. H-1123 Budapest, Alkotás u. 50. ERSTE Bank Befektetési Zrt. internetes kereskedési rendszere H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5. Hungária Értékpapír Zrt. H-2700 Cegléd, Rákóczi út 30.
1.6. A könyvvizsgáló Neve: Székhelye:
Pótz Nagy Lászlóné (Kamarai tagsági szám: MKVK-004096) Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. H-1163 Budapest, Szolnoki út 14/A.
2/9
2. A befektetési eszközállomány összetétele Portfolió jelentés értékpapíralapra Tárgynap (T nap) Saját tőke Egy jegyre jutó NEÉ Darabszám Adóhitelkorrekciós tényező I. Kötelezettségek I/1. Hitelállomány (összes) I/2. Költségek (összes) Alapkezeloi díj Felügyeleti díj Könyvvizsgálói díj Letétkezeloi díj I/3. Egyéb kötelezettségek (összes) II. Eszközök II/1. Folyószámla, készpénz (összes) II/2. Egyéb követelés (összes) II/3. Lekötött bankbetétek II/3.1. Max 3 hó lekötésu (összes) II/3.2. 3 hónapnál hosszabb lekötésu (összes) II/4. Értékpapírok II/4.1. Állampapírok (összes) II/4.1.1. Kötvények (összes) II/4.1.2. Kincstárjegyek (összes) II/4.1.3. Egyéb jegybankképes ép. (összes) II/4.1.4. Külföldi állampapírok (összes) II/4.2. Gazdálkodó és egyéb hitelviszonyt megtestesíto ép. II/4.2.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.2.2. Külföldi kötvények (összes) II/4.2.3. Tozsdén kívüli (összes) II/4.3. Részvények II/4.3.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.3.2. Külföldi részvények (összes) II/4.3.3. Tozsdén kívüli (összes) II/4.4. Jelzáloglevelek (összes) II/4.4.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.4.2. Tozsdén kívüli (összes) II/4.5. Befektetési jegyek (összes) II/4.5.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.5.2. Tozsdén kívüli (összes) II/4.6. Kárpótlási jegy (összes) II/5. Származékos ügyletek II/5.1. Határidos II/5.1.1. Futures (összes) II/5.1.2. Forward (összes) II/5.2. Opciós II/5.2.1. Tozsdei opciós (összes) II/5.2.2. OTC ill. OTC típusú (összes) Eszközök összesen:
2011.01.03 1,849,917,439 1.0983 1,684,387,623 1 5,104,831 0 5,104,831 3,725,601 119,027 542,530 714,180 0 1,855,022,270 180,757,220 2,947,453 0 0 0 1,672,362,797 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1,672,362,797 1,672,362,797 0 0 -1,045,200 -1,045,200 0 -1,045,200 0 0 0 1,855,022,270
2011.06.30 1,975,108,036 1.1282 1,750,747,891 1 11,102,940 0 5,004,144 3,497,466 122,405 530,566 734,435 6098796 1,986,210,976 176,652,385 19530551 0 0 0 1,788,051,940 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1788051940 1788051940 0 0 1976100 1976100 0 1976100 0 0 0 1,986,210,976
3/9
3. Az Alap forgalmi adatai 3.1. A tájékoztatási időszakban az Alap befektetési jegyeinek forgalmi adatai Tájékoztatási időszak elején (2011. január 3.) forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma
Tájékoztatási időszakban
1,684,387,623
eladott befektetési jegyek darabszáma
Tájékoztatási időszak végén (2011. június 30.) 1,750,747,891
1,042,074,397
visszaváltott befektetési jegyek darabszáma
975,714,129
a portfólió összesített nettó eszközértéke
1,849,917,439 HUF
1,975,108,036 HUF
az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték
1.0983
1.1282
3.2. A tájékoztatási időszakban az Alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása havi bontásban
az Alap saját tőkéje 2011/01/03 2011/01/31 2011/02/28 2011/03/31 2011/04/29 2011/05/31 2011/06/30
1,849,917,439 HUF 1,851,719,512 HUF 1,973,464,734 HUF 2,031,579,782 HUF 2,011,352,811 HUF 1,948,252,189 HUF 1,975,108,036 HUF
az egy jegyre jutó nettó eszközérték 1.0983 1.1093 1.1423 1.1325 1.1621 1.1427 1.1282
4/9
4. Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások A befektetési alapok termékszerkezetének változása 1.) A CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap 2011. május 5-én megszűnt. A befektetési jegyek tőkevédett értékén (10,000 HUF) túl az Alap a 3 éves futamideje alatt kamatadó-levonás előtti, bruttó 0,00%-os teljes futamidőre vetített forintban számított hozamot ért el. A 2008. elejétől a másodlagos jelzálogpiacokon kirobbant hitelpiaci válság rendkívül súlyos globális pénzügyi recesszióvá terebélyesedett, és világszerte komoly kihívásokkal járó általános gazdasági helyzetet eredményezett a pénz- és tőkepiacok szinte minden szegmensében. Így az alap befektetési stratégiája nem tudott érvényesülni, melynek következtében a brazil BOVESPA, a kínai HSCEI, az indiai D1AT és az orosz RDX részvényindexek súlyozott teljesítménye -6,55%-ot ért el, amely az opciós konstrukciónak köszönhetően nem érintette a befektetési jegyenként 10,000 HUF tőkevédett visszafizetéshez szükséges megtérülést. 2011. május 10. napon az Alapkezelő rendelkezést adott a forgalmazó CIB Bank Zrt. számára befektetési jegyenként 10,000 HUF összegeknek a befektetési jegy tulajdonosok ügyfélszámlájára történő jóváírására. 2.) Az Alapkezelő Igazgatósága 2011. február 7-én kelt 1/2011. számú határozatában döntött a CIB Algoritmus Alapok Alapja létrehozásáról, a befektetési jegyek jegyzésére nyitva álló időszak: 2011. április 11. - 2011. június 10. A befektetési jegyek névértéke 1 HUF, az értékesítési ár diszkontált jegyzési árfolyamon kerül meghatározásra, az alkalmazásra kerülő diszkont ráta 5,00% (éves). Az alap célja, hogy a 2 éves javasolt minimum befektetési időtávon a diverzifikáció révén a kockázatos alapokra jellemző átlagos szintnél alacsonyabb kockázat mellett érjen el kedvező, a RMAX indexnél magasabb hozamot, így az Alapkezelő az alaphoz benchmarkként 100%-ban a RMAX Indexet rendeli. Az alap technikai indikátorok alapján a részvénypiaci trendeket próbálja előre rögzített szabályok szerint kihasználni, úgy hogy emelkedő trendben a kockázatos eszköz kitettséget folyamatosan növeli, eső trendben pedig csökkenti. Az alap befektetési politikájának köszönhetően a Befektető megtakarításai egyetlen befektetési alap befektetési jegyeinek megvásárlásával több, különböző befektetési alapban kerülnek elhelyezése, ennek révén a Befektető optimálisabb megoldást kap: 1.) megtakarításainak hatékony diverzifikációjára, mert az aktív vagyonkezelésnek köszönhetően az alap portfóliójának összetétele folyamatosan a mindenkori pénz- és tőkepiaci folyamatokhoz igazodik, 2.) megtakarításainak széleskörű diverzifikációjára, mert az alap portfóliója a hazai és a nemzetközi befektetési alappiac kedvező hozamkilátásokkal rendelkező tagjaiból kerül összeállításra, 3.) megtakarításainak várható hozam-kockázat preferenciáihoz igazodó elhelyezésére. 3.) Az Alapkezelő Igazgatósága 2011. február 23-án kelt 8/2011. számú határozatában döntött a CIB Atlantika Tőkevédett Származtatott Alap létrehozásáról, a befektetési jegyek jegyzésére nyitva álló időszak: 2011. április 11. - 2011. június 10. A befektetési jegyek névértéke 10,000 HUF, az értékesítési ár diszkontált jegyzési árfolyamon kerül meghatározásra, az alkalmazásra kerülő diszkont ráta 5,00% (éves). Az alap hozamtermelő eszközét a S&P500 Total Return Indexből, a EURO STOXX 50® EUR Gross Return Indexből valamint a kockázatmentes EONIA Total Return Index eszközökből kialakított befektetési eszközkosár jelenti. Az Alap célja, hogy a lejáratakor az S&P500 Total Return Index és a EURO STOXX 50® EUR Gross Return Index együttes hozamánál kedvezőbb várható hozam-kockázat tulajdonságokkal rendelkező teljesítményt érjen el. Társasági események Az Alapkezelő működését 2011. első félévében a következő változások kísérték: 1.) Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, az 1/2011. (III. 23.) számú közgyűlési határozat alapján tudomásul vette és jóváhagyta az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és a könyvvizsgáló által az Alapkezelő 2010. évi üzleti évéről készített jelentéseket. Megállapította, hogy az Alapkezelő a 2010. évi üzleti éve során 2.532.804.000 HUF mérlegfőösszeg mellett 0 HUF mérleg szerinti eredményt realizált. A 2.532.804.000 HUF adózott eredmény és az eredménytartalék terhére 1.052.909.000 HUF osztalék kifizetésére került sor. A közgyűlés elfogadta az Alapkezelő 2010. évi üzleti évéről készített számviteli törvény szerinti beszámolóját. 2.) Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, a 4/2011. (III. 23.) számú közgyűlési határozat alapján a 2011. április 1. 2012. március 31. közötti időszakra az Alapkezelő könyvvizsgálójának megválasztotta az Ernst & Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaságot (1132 Budapest, Váci út 20., Cg. 01-09-267553), és jóváhagyta Virágh Gabriella (lakcím: 1032 Budapest, Kiscelli u. 74.; an.: Kiss Erzsébet; Kamarai azonosító szám: MKVK004245) a könyvvizsgálatért felelős személlyé történő kijelölését. 3.) Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, az 5/2011. (III. 23.) számú közgyűlési határozat alapján tudomásul vette Petzné Lamboy Judit 2011. február 10. napján történt lemondását az Alapkezelőnél betöltött felügyelő bizottsági tagságáról, amely értelmében módosította az Alapkezelő alapszabályát.
5/9
5. A befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők Az alap 23 fejlett európai, amerikai és ázsiai ország legnagyobb tőzsdei vállalatainak részvényeibe fektet, különös hangsúlyt helyezve az egyes országok és a különböző gazdasági ágazatok közötti kockázatmegosztásra. Az alap vagyonának részvénykitettsége 90%-os célarányt követ. A fennmaradó részt állampapírok és bankbetétek alkotják. Ennek megfelelően az alap által követett referenciahozamot 90% MSCI World index + 10% ZMAX index alkotja. Az alappal kedvező tranzakciós költségek mellett hatékony portfolióhoz juthat a fejlett részvénypiacokra fókuszálva. Az alap optimális megoldást jelent az egyes tőzsdei társaságok egyedi értékpapír-kockázatainak megosztására, mert a sokféle vállalat részvényeinek megvásárlásával az egyes vállalatok teljesítményét egy átlagos részvénypiaci teljesítménnyé alakítja. Ezzel a módszerrel kivédhető a vállalatok teljesítményének szélsőséges ingadozásából eredő kockázat. A alap hangsúlyozottan nem rövid időtávra ajánlott termék. Általános tapasztalat, hogy míg rövidtávon az egyes részvények árfolyama jelentősen ingadozhat, sőt átmenetileg akár veszteséget is mutathat, hosszú távon a részvénybefektetések az állampapír-piaci hozamokat meghaladó teljesítményt nyújthatnak. Az alap a vagyonát nem forintban kibocsátott külföldi értékpapírokba is befektetheti, így az alap hozamát a devizaárfolyam-nyereség illetve -veszteség is befolyásolhatja. A devizaárfolyam-mozgások hatásának csökkentésére az alapkezelőnek-devizaügyletek kötésével- a mindenkori piaci várakozások szerint lehetősége van. 2011. I. negyedév: A fejlett részvénypiacok az elmúlt negyedévet vegyes teljesítménnyel zárták. Az S&P500 index 5,4%ot, a DAX index pedig 1,8%-ot emelkedett, míg az európai Eurostoxx50 -0,1%-ot csökkent. Az amerikai indexek jó teljesítménye elsősorban a javuló amerikai gazdasági kilátásoknak köszönhető. Az év végére az S&P500 indexet az elemzők többsége 1450 pont körüli értékre várja. A globális hangulatot meghatározó egyik jelentős esemény a Japánban március 11-én bekövetkezett földrengés volt. A katasztrófa a becslések szerint több mint 300 milliárd kárt okozott, az újjáépítés pedig évekig eltarthat. A befektetők a kezdeti ijedelem után a kialakult kedvező értékeltségi szinteket kihasználva „belevettek” a piacba. A sérült atomerőművek helyreállításának költségét és idejét valamint a japán gyárak termeléskiesésének továbbgyűrűző hatását nehéz megbecsülni. Mindenesetre a japán feldolgozóipari index (6,5 ponttal) 46,4 pontra esett. Az Egyesült Államokban a lakáspiac továbbra is gyengélkedik. A használt lakások értékesítése 5 milliós éves szint alá esett, az új lakások értékesítése havi 250 ezres, a kiadott építési engedélyek száma pedig havi 479 ezres szinten tartózkodik. A lakásárakat merő S&P Case-Shiller index lényegében 2009 közepétől hasonló szinten tartózkodik, jelenleg pedig inkább a lakásárak csökkenését mutatja. Pozitív viszont, hogy az amerikai profitmarzsokra jelenleg nem jelentenek komoly nyomást az emelkedő nyersanyagárak. Egyrészt a gazdaságban található kapacitáskihasználtság alacsony szintje még képes a növekvő árakat ellensúlyozni, másrészt munkaerőköltség oldalon sem nehezedik béremelési nyomás a vállalatokra. A rossz állapotban lévő lakáspiaccal ellentétben a munkaerőpiacon lassú javulás indult meg az utóbbi hetek adatai alapján. Az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók számának 4 heti mozgóátlaga végre áttörte a 400 ezer fős választóvonalat, és a nem mezőgazdasági szektorok is havi 200 ezer körüli mennyiségben vesznek fel újra munkaerőt. A legutóbbi amerikai munkanélküliségi ráta 8,8%-os lett. A csökkenéssel egyrészt a javuló munkaerőpiac, másrészt azonban az aktívan munkát keresők számának csökkenése okolható. Míg a munkanélküliségi ráta lassan csökken, a foglalkoztatottsági ráta nem javul hasonló mértékben. Az Eurózónában a piaci hangulatot a portugál mentőcsomag körüli tárgyalássorozat és a közelgő EKB kamatemelés befolyásolta. Portugáliában a kisebbségi kormány lemondott miután nem kapott elegendő bizalmat a parlamentben újabb megszorító csomagjának elfogadásához. Az EU statisztikai hivatala a 2010-es hivatalos 6,9%-os hiányt 8%-osra módosította, emiatt vált szükségessé az előzetesen gondoltnál nagyobb megszorítás. A 2010-es hiányban nem szerepelt az a 2 milliárd eurós tétel, amelyet a Banco Portugues de Negocios feltőkésítésére fordított az állam. Az elmúlt hetekben a Moody’s és az S&P folyamatosan értékelte le a hosszú lejáratú portugál államadósság besorolását, ami jelenleg Baa1 kategóriában tartózkodik negatív kilátással. Az EU-s államfők közben megegyeztek arról a gazdasági intézkedéscsomagról ,amely a portugálhoz hasonló válság megakadályozását hivatott megelőzni. Az új európai stabilitási mechanizmus (ESM) 2013 közepétől váltja fel az átmenetei válságkezelő alapot (EFSF). A kormányfők elfogadtak továbbá egy stabilitási paktumot, más nevén "az Euró plusz paktumot", amelyhez végül is 23 uniós tagállam csatlakozott, a 17 eurózóna tag és hat eurózónán kívüli ország (Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia). Magyarország Nagy-Britanniával, Svédországgal és Csehországgal együtt a kimaradást választotta, noha ezt a döntést később felül lehet vizsgálni. Az EFSF tényleges hitelezési kapacitásának 440 milliárd euróra való felemeléséről is döntés született, de ez csak júniusban fog jogi erőre emelkedni. 2011. II. negyedév: A fejlett részvénypiacok az elmúlt negyedévet negatív teljesítménnyel zárták. Az S&P500 index 0,4%-kal került lejjebb, míg az európai Eurostoxx50 -0,8%-ot csökkent. Az amerikai index teljesítménye elsősorban az amerikai gazdaságban lejátszódó második negyedéves gyengélkedésnek, „soft patch”-nek köszönhető. Az év végére az S&P500 indexet az elemzők többsége továbbra is 1450 pont körüli értékre várja. A gyengébb amerikai makro adatok az amerikai kötvények hozamában is megmutatkoztak. A sokak által várt kötvénypiaci „bessz” nem következett be, a 10 éves hozam 3,5% körüli, a term premium 1%, a 10 éves breakeven inflációs várakozások pedig 2% körüliek, tehát látható, hogy a reálhozam már 10 éves távon is nulla körüli, vagy ahhoz közelít. Ez egyrészt támogatólag hat a diszkontrátán keresztül a részvényárakra, másrészt viszont hosszútávon nem fenntartható, így valószínűleg igaza lesz Bill Grossnak amikor az amerikai hozamok emelkedésére fogad. Sokak által idézett és használt mutató a Robert Shiller által kitalált 10 éves EPS-ek átlagán alapuló ciklikusan kiigazított PE ráta (CAPE). Az S&P túlértékeltségét hangoztatók előszeretettel hivatkoztak rá, mint olyan mutatóra, ami az index túlvettségét mutatja. A legutóbbi korrekció után viszont a CAPE beesett a hosszú távú átlaga plusz 1 szórás vonal alá, tehát statisztikailag már nem jelentős a túlértékeltsége. Az amerikai részvények nem tekinthetők túlértékeltnek a (vállalati) kötvényekkel, vagy a nyersanyagokkal szemben sem. Az amerikai profit marzsokban kis mértékben, de megjelentek az emelkedő nyersanyagárak. Egyrészt a gazdaságban található kapacitáskihasználtság alacsony szintje még mindig képes a növekvő árakat ellensúlyozni, másrészt munkaerőköltség oldalon sem nehezedik jelentős béremelési nyomás a vállalatokra. Az S&P500 profit marzs legutóbbi
6/9
értéke már enyhe csökkenést mutat. A konszenzus továbbra is (ugyan a korábbinál kisebb mértékben) a marzs bővülését vetíti előre, tehát a jelenlegi megtorpanást az emelkedő input költségekre is foghatjuk. A munkaerőpiacon továbbra is lassú javulás figyelhető meg az utóbbi hetek, hónapok adatai alapján. Az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók számának 4 heti mozgóátlaga a 400 ezer fős választóvonal felett lebeg, míg a nem mezőgazdasági szektorok legutóbb csak havi 54 ezer körüli mennyiségben vettek fel munkaerőt. A legutóbbi amerikai munkanélküliségi ráta kis emelkedéssel 9,1%-osra nőtt. Rosszabb esetben a foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi ráta közötti rés úgy is bezáródhat, hogy a munkanélküliség 9,5% körüli szintre emelkedik. Az amerikai lakáspiac a másik olyan szektor a gazdaságban, ahol egyelőre nem nagyon látszanak a javulás jelei. Habár a háztartások „deleverging” folyamata szépen halad, az amerikai családok jobb pénzügyi helyzetben vannak, mint 1-2 évvel ezelőtt, továbbra is jelentős mennyiségű eladatlan lakás van a piacon, ami lefelé nyomja (elsősorban a használt) lakások árait. A megkezdett új lakás építések száma 500 ezer körül alakul, ami továbbra is elmarad az egyensúlyinak tekinthető 1 milliós értéktől. Az S&P Case-Shiller lakásárakat mérő index és annak határidős kontraktusai az árak további csökkenését vetítik előre, tehát az amerikai lakáspiac gödörben van. Némi remény azonban mutatkozik arra, hogy talán lassan elérjük a gödör alját. Az elmúlt években sokat javult a lakhatás költségei a háztartások jövedelméhez viszonyító index és magát a nyomott áron történő kényszereladások tényét is felfoghatjuk úgy, hogy a nagy amerikai bankoknak sikerül kiseperni a rossz jelzáloghitel portfoliójukat, és ezáltal erősíteni a mérlegüket. Az Euró Zóna perifériát illető problémák nem oldódnak, de a döntéshozóknak mindig sikerül időt nyerni. Görögország folyamatosan megkapja a kamatfizetésekhez szükséges összegeket, így az államadósság átütemezése folyamatosan csúszik. Az európai döntéshozók tisztában vannak a probléma súlyosságával, ez jó hír a befektetők szempontjából. A görög adósság átstrukturálása egyenlő lenne annak elismerésével, hogy az ország hivatalosan is „csődben” van. Az ECB nem fogadná el fedezetként a kötvényeket, az európai bankok mérlegében szereplő kötvényeket le kellene értékelni, ezzel egyidejűleg tőkebevonások történnének. Mindezt tetézné a görög bankrendszer megrendülése, mely esetlegesen ismét a Lehman csődhöz hasonló pénzpiaci állapotokhoz vezetne. Elemzések szerint a görög államkötvényekben foglalt adósság 60%-ának „elengedése” 40 milliárd eurós tőkebevonást indukálna az európai bankrendszer számára, mely még elviselhető mértékű. Azonban a görög bankrendszer 25 milliárd eurós leírásra kényszerülne, mely a görög bankok tőkéjének 80%-a. Ezt tehát el kell kerülni, időt kell nyerni, ahhoz, hogy Portugália és Spanyolország megerősödjön annyira, hogy ne ők legyenek a következő áldozatai az „államcsőd” hullámnak. Így a döntéshozók izoláltan tudják majd kezelni Görögország rendbetételét. Folynak a tárgyalások a hitelminősítőkkel, hogy milyen tranzakciót minősítenének államcsődnek és milyet nem. Szerintünk nem ismétlődik meg a Lehman csőd utáni állapot, de a görög problémák megoldására még egy ideig várni kell. Összességében az elmúlt hónapok során a fundamentumok jelentősen javultak, de ennek mértéke elmarad a várakozásoktól. Már nem az a kérdés, hogy megvalósul-e a fellendülés, hanem a várható növekedés mértéke lesz meghatározó tényező. Sajnos az előre jelzett optimista GDP növekedések ütemét enyhébbre módosította több nagy elemző ház is. A kérdés, hogy a fent felvázolt kockázati tényezők megtörik-e a részvénypiaci fellendülést? A visszafogottabb GDP növekedés előrejelzések még nem éreztetik hatásukat a cégektől várt eredmény becslések terén. Az elemzők továbbra is dinamikusan bővülő EPS-eket várnak a fejlett és fejlődő régióktól. Az MSCI World esetében 14%-os a várt EPS bővülés a következő 3 évre. Az eredmények töretlen bővülését prognosztizálják a fejlődő piacoknál is, melynek mértéke 14% fölötti a következő 3 évre. A GDP növekedési ütem visszafogottabb lesz, mint azt év elején vártuk, a második félévben láthatjuk ennek jeleit a cégek eredményeiben is. A beinduló gazdasági növekedés miatt a likviditásbőség (QE2) kifuttatása várhatóan nem sokkolja majd a piacokat. A lazítás visszavonásának ütemezése eltérő Amerikában, illetve Európában, mivel utóbbi már megkezdte a fiskális / monetáris szigorítást. Az S&P500 Index 12,2-es, az MSCI EMU Index 9,9-es P/E rátán forog jelenleg. Ez a historikus átlagukhoz képest 19%-os, illetve 22%-os diszkont. A fenti két index esetében 14,6%-os, illetve 14,2%-os éves EPS növekedés várható a 2011-2013-as periódusban. Mi az elemzők által várt EPS becsléseket optimistának véljük, de az ehhez párosuló értékeltségi szintek a diszkontok miatt fairnek mondhatók. A fejlett piacok inkább alulértékeltté kezdenek válni, ha az EPS becslések nem korrigálnak, az értékeltségi diszkontok támaszt adhatnak a piacoknak. 1., Despair (kétségbeesés) 2., Hope (remény) - részvénypiac mélypontja - tágulló P/E ráták - kiábrándító EPS/hozam előrejelzések - a felívelésbe vetett hit (EPS/hozam terén) - borzalmas hozamok - részvénypiaci szárnyalás - EPS visszasés/kis növekedés - csekény EPS bővülés
Növekvo volatilitás
Részvénypiaci ciklus
Csökkeno volatilitás
4., Optimism (optimizmus) 3., Growth (növekedés) - a részvény árak emelkedése megelőzik az EPS bővülést - dinamikus EPS bővülés - P/E ráták kitágulnak - P/E ráták tágulása lelassul/csökkenő P/E - továbbra is dinamikus EPS előrejelzések - a valóság utóléri a várakozásokat (EPS, hozam) - attraktív részvénypiaci teljesítmény - mérsékelt részvénypiaci teljesítmény - lassuló EPS növekedés, növekvő kockázatok - továbbra is dinamikus EPS előrejelzések Forrás: Goldman Sachs A fent vázolt folyamatokat elhelyeztük a részvénypiacok ciklikusságát mutató ábrán is. A válság mélypontja 2009. márciusában volt, eddig tartott a pánik időszaka. Innentől fogva az árak emelkedtek, bár erre a cégek eredményei nem adtak okot, a remény volt az, ami a befektetőket vételre ösztönözte. Az elemzők elkezdtek optimista EPS várakozásokat közölni, a piacok szárnyaltak, a P/E ráták kitágultak, a befektetők kiemelkedő hozamokhoz jutottak. 2010 elején a cégek
7/9
eredmény növekedése is pozitívba fordult, ebben a tekintetben is elhagytuk a mélypontot. Beléptünk a jelenleg is tartó növekedési szakaszba. Az elemzők tehát továbbra is dinamikus eredménybővülést vetítenek előre, bár a részvénypiaci teljesítmények nem kiemelkedők. A P/E ráták zsugorodnak, a historikus átlagokhoz képest diszkontok képződnek. Mivel azonban beindult a gazdasági növekedés, a cégek töretlenül igazolják az előrevetített eredmény előrejelzéseket, az árak is lassan felfelé mozdulnak. Egyes elemzések szerint 2013 elején lehet vége a növekedési szakasznak, amikor is a befektetők viselkedése túlzott optimizmusba csap át. Nem lehet hüvelykujj szabályok alapján kezelni a jelenlegi helyzetet, mindenestre jó támpontot ad az elemzéshez. Mi moderált 10-15% közötti részvénypiaci teljesítményeket várunk 2011-ben. A fent említett gazdasági folyamatok lefolyásától függően ez a teljesítmény volatilis kereskedés mellett alakulhat ki.
8/9
6. Az Alap és az Alapkezelő által kezelt további alapok hozamadatai az egyes alapokra vonatkozó hozamok CIB Hozamgarantált Betét Alap CIB Pénzpiaci Alap CIB Euró Pénzpiaci Alap CIB Ingatlan Alapok Alapja CIB Algoritmus Alapok Alapja CIB Kincsem Kötvény Alap CIB Közép-európai Részvény Alap CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Indexkövető Részvény Alap CIB Nyersanyag Alapok Alapja CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Dupla Profit Tőkevédett Származtatott Alap CIB Euró Tripla Profit Tőkevédett Származtatott Alap CIB Atlantika Tőkevédett Származtatott Alap az egyes alapok referencia-indexeire vonatkozó hozamok CIB Hozamgarantált Betét Alap CIB Pénzpiaci Alap CIB Euró Pénzpiaci Alap CIB Ingatlan Alapok Alapja CIB Algoritmus Alapok Alapja CIB Kincsem Kötvény Alap CIB Közép-európai Részvény Alap CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Indexkövető Részvény Alap CIB Nyersanyag Alapok Alapja CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Dupla Profit Tőkevédett Származtatott Alap CIB Euró Tripla Profit Tőkevédett Származtatott Alap CIB Atlantika Tőkevédett Származtatott Alap
nominális 3 hónap 6 hónap 1.30% 2.55% 1.29% 2.91% 0.58% 1.11% nominális 3 hónap 6 hónap 1.48% 3.18% -
2011/06/30-ig elért évesített 1 év 2 év 3 év 4.82% 5.57% 6.63% 4.88% 6.39% 7.15% 2.05% 1.74% 2.15% -2.67% 0.46% -6.61% 7.28% 11.30% 6.92% 12.51% 21.33% 0.28% 21.56% 16.59% 4.65% 26.30% 23.42% 3.25% 4.90% 18.65% 1.22% 29.92% 12.84% -11.30% -0.48% 2.49% -3.98% 2011/06/30-ig elért évesített 1 év 2 év 3 év 5.76% 5.54% 8.87% 25.62% 22.95% 7.81% 31.24% -
indulástól számított
naptári évre számított évesített hozamok
5 év évesített 6.65% 6.32% 6.57% 7.45% 2.41% 2.34% -1.47% 2.30% 5.17% 8.15% 0.80% 6.07% 0.36% 0.99% 2.86% -1.22% 7.43% 0.11% 0.27% 3.20% 4.99% indulástól számított
2010 2009 2008 4.71% 8.42% 7.70% 4.57% 9.36% 6.81% 1.50% 1.67% 3.98% 1.73% -14.81% -0.08% 5.36% 7.36% -3.06% 15.92% 34.42% -43.64% 9.62% 42.13% -40.35% 16.99% 67.36% -1.85% 68.75% -53.58% 10.93% 18.37% -31.56% -2.67% 7.43% -2.79% 0.22% 10.93% -
5 év
2010
2009
5.53% 6.48% 6.40% 15.31% 9.15% 15.28% 0.47% 13.76% -
10.52% -0.50% 13.97% 34.47% 25.18% 67.95% 73.40% 15.80% -
7.87% 3.99% 8.74%
évesített 8.71% 6.20% 10.55%
-4.39% 2.16% 2.76% -
-7.27% 1.84% 9.55% 3.41% -
2007 7.01% 6.46% 3.24% 7.01% 4.11% 7.87% 4.70% 3.42% 24.85% -0.95% -
2006 5.44% 5.70% 1.70% 6.61% 4.57% 18.24% 11.46% 19.18% -
naptári évre számított évesített hozamok 2008 8.43% -0.16% 2.58% -38.28% -44.13% -53.19% -26.87% -
2007
2006
7.69% 7.87% 6.22% 10.58% 7.69% 6.12% -
6.94% 7.52% 6.71% 19.34% 9.96% 19.55% -
Az Alap portfóliójában lévő elemek értékelésének forrásait és módszereit az Alap PSZÁF által elfogadott kezelési szabályzata tartalmazza. Az Alap eszközértékének megállapítását a Letétkezelő végzi, az Alap kezelési szabályzatában meghatározottak szerint, piaci és kereskedés napi elszámolás elvén. Az Alap portfóliójában lévő kamatozó kötvény típusú értékpapírokból, valamint minden eszközből, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamat figyelembe van véve az Alap eszközértékének számításakor, hasonlóan a pénzből és a pénzjellegű eszközökből származó hozamokhoz, illetve a realizált és nem realizált árfolyamnyereséghez. Az Alapkezelő kijelenti, hogy az Alap különböző időszakokra számított hozamait az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után, illetve a visszaigényelhető forrásadó figyelembe vételével számítja ki. Magánszemélyek a befektetési jegyek forgalmazónál történő visszaváltásakor hozamot realizálnak. A realizált hozam kamat jövedelemnek minősül, ami a kamatadó hatálya alá tartozik, hasonlóan a hitelintézeti betéten, takarékbetéten és folyószámlán elért kamathoz, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon elért kamathoz és hozamhoz. Az adó alapja a visszaváltási ár és az értékpapír megszerzésére fordított érték, valamint az értékpapírok megszerzéséhez kapcsolódó járulékos költségek különbsége. Az adó mértéke az Éves jelentés készítésének időpontjában 20%. A 2006. augusztus 31-e előtt vásárolt befektetési jegyek mentesülnek a kamatadó hatálya alól. Jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok esetében a befektetési jegyek árfolyamnyeresége és hozama az adóköteles árbevételüket növeli. Ez után a mindenkor érvényes társasági adójogszabályok szerint kell az adót megfizetni. Az Alap Magyarországon nem adóalany, befektetései után forrásadót nem fizet, illetve nem igényelhet vissza. Az Alap teljesítményének bemutatásához szükséges számításokat az Alapkezelő összegyűjti és megőrzi. Az Éves jelentésben szereplő hozamok a forgalmazási, számlavezetési költségek és kamatadó levonása előtti, illetve az alapok működési költségeinek, úgy mint alapkezelési díj, letétkezelési díj, könyvvizsgálói díj stb. felszámítása utáni nettó hozamként kerültek meghatározásra. Az Éves jelentésben szereplő múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az Alap jövőbeni hozamára nézve. Az egyes alapok hozamadatai az adott alap kibocsátási pénznemében kerülnek megállapításra, felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az Alap által elért eredményt. A hozamok bemutatására a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) vonatkozó mindenkor hatályos előírásaival összhangban kerül sor. Az 1 évnél hosszabb időszakok hozamait évesítve határozzuk meg (kamatos kamatszámítással, tört kitevővel, 365 napos bázison). Az Alap egyszeres tőkeáttételt alkalmaz. Az Alap Tájékoztatója és kezelési szabályzata megtekinthető a www.cibalap.hu és a www.cib.hu honlapokon, valamint díjmentesen átvehető a forgalmazási helyeken.
7. Az Alap további adatai az Alap részére igénybe vett hitel feltételei az Alap hozamfizetésére vonatkozó adatok
az Alap nem vett igénybe hitelt az Alap nem fizetett hozamot
9/9
