CIB FEJLETT RÉSZVÉNYPIACI ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés
CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt.
2010
1/8
1. Alapadatok 1.1. A CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja Megnevezése: Az Alap típusa: Az Alap fajtája: Az Alap futamideje: Besorolása:
CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja (a továbbiakban: Alap) nyilvános, azaz nyilvános forgalombahozatal útján létrehozott nyíltvégű, azaz a futamidő alatt bármikor visszaváltható az Alap határozatlan futamidőre jött létre, azaz nincs lejárata részvénytúlsúlyos alap
1.2. Az alapkezelő Neve: Székhelye:
CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Alapkezelő) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.
(a
továbbiakban:
1.3. A forgalmazó Neve: Székhelye: Neve: Székhelye: Neve: Székhelye: Neve: Székhelye:
CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Forgalmazó) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. Equilor Befektetési Zrt. H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5. Concorde Értékpapír Zrt. H-1123 Budapest, Alkotás u. 50. ERSTE Bank Befektetési Zrt. H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5.
1.4. A letétkezelő Neve: Székhelye:
CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Letétkezelő) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.
1.5. Forgalmazási helyek Neve: Székhelye: Neve: Székhelye: Neve: Székhelye: Neve: Székhelye: Neve: Székhelye:
CIB Bank Zrt. központja és PSZÁF engedéllyel rendelkező fiókjai H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. Equilor Befektetési Zrt. H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5. Concorde Értékpapír Zrt. H-1123 Budapest, Alkotás u. 50. ERSTE Bank Befektetési Zrt. internetes kereskedési rendszere H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5. Hungária Értékpapír Zrt. H-2700 Cegléd, Rákóczi út 30.
1.6. A könyvvizsgáló Neve: Székhelye:
Pótz Nagy Lászlóné (Kamarai tagsági szám: MKVK-004096) Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. H-1163 Budapest, Szolnoki út 14/A.
2/8
2. A befektetési eszközállomány összetétele Portfolió jelentés értékpapíralapra Tárgynap (T nap) Saját tőke Egy jegyre jutó NEÉ Darabszám Adóhitelkorrekciós tényező I. Kötelezettségek I/1. Hitelállomány (összes) I/2. Költségek (összes) Alapkezeloi díj Felügyeleti díj Könyvvizsgálói díj Letétkezeloi díj I/3. Egyéb kötelezettségek (összes) II. Eszközök II/1. Folyószámla, készpénz (összes) II/2. Egyéb követelés (összes) II/3. Lekötött bankbetétek II/3.1. Max 3 hó lekötésu (összes) II/3.2. 3 hónapnál hosszabb lekötésu (összes) II/4. Értékpapírok II/4.1. Állampapírok (összes) II/4.1.1. Kötvények (összes) II/4.1.2. Kincstárjegyek (összes) II/4.1.3. Egyéb jegybankképes ép. (összes) II/4.1.4. Külföldi állampapírok (összes) II/4.2. Gazdálkodó és egyéb hitelviszonyt megtestesíto ép. II/4.2.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.2.2. Külföldi kötvények (összes) II/4.2.3. Tozsdén kívüli (összes) II/4.3. Részvények II/4.3.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.3.2. Külföldi részvények (összes) II/4.3.3. Tozsdén kívüli (összes) II/4.4. Jelzáloglevelek (összes) II/4.4.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.4.2. Tozsdén kívüli (összes) II/4.5. Befektetési jegyek (összes) II/4.5.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.5.2. Tozsdén kívüli (összes) II/4.6. Kárpótlási jegy (összes) II/5. Származékos ügyletek II/5.1. Határidos II/5.1.1. Futures (összes) II/5.1.2. Forward (összes) II/5.2. Opciós II/5.2.1. Tozsdei opciós (összes) II/5.2.2. OTC ill. OTC típusú (összes) Eszközök összesen:
2010.01.04 2,117,341,755 1.0117 2,092,855,520 1 13,629,687 0 5,629,964 4,025,762 134,560 532,621 807,363 7,999,723 2,130,971,442 296,701,546 12,466,547 0 0 0 1,873,959,869 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1,873,959,869 1,873,959,869 0 0 -52,156,520 -52,156,520 0 -52,156,520 0 0 0 2,130,971,442
2010.06.30 1,729,345,146 0.9281 1,863,417,327 1 17,669,487 0 4,607,173 3,084,393 127,879 516,886 767,301 13,062,314 1,747,014,633 170,946,287 87274678 0 0 0 1,557,642,528 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1557642528 1557642528 0 0 -68848860 -68848860 0 -68848860 0 0 0 1,747,014,633
3/8
3. Az Alap forgalmi adatai 3.1. A tájékoztatási időszakban az Alap befektetési jegyeinek forgalmi adatai Tájékoztatási időszak elején (2010. január 4.) forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma
Tájékoztatási időszakban
2,092,855,520
1,863,417,327
eladott befektetési jegyek darabszáma
636,521,404
visszaváltott befektetési jegyek darabszáma
865,959,597
a portfólió összesített nettó eszközértéke az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték
Tájékoztatási időszak végén (2010. június 30.)
2,117,341,755 HUF
1,729,345,146 HUF
1.0117
0.9281
3.2. A tájékoztatási időszakban az Alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása havi bontásban az Alap saját tőkéje 2010/01/04 2010/01/29 2010/02/26 2010/03/31 2010/04/30 2010/05/31 2010/06/30
2,117,341,755 HUF 2,059,068,970 HUF 2,078,106,625 HUF 2,201,326,096 HUF 2,191,480,791 HUF 2,021,159,597 HUF 1,729,345,146 HUF
az egy jegyre jutó nettó eszközérték 1.0117 0.9657 0.9830 1.0415 1.0476 0.9663 0.9281
4/8
4. Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások A befektetési alapok termékszerkezetének változása 1.) A CIB Trendkövető Tőkegarantált Származtatott Alap 2010. január 8-án megszűnt. A befektetési jegyek tőkevédett értékén (10,000 HUF) túl az Alap a 3 éves futamideje alatt kamatadó-levonás előtti, bruttó 11,00%-os teljes futamidőre vetített (3,52% éves hozam), forintban számított minimum hozamot ért el. A futamidő alatt az Alap portfóliójába megvásárolt opció 0,0817% hozamot ért el. Az alap a létrehozását megelőző évek piaci trendjeire optimalizált hozamtermelő képessége nem jutott érvényesülésre a 2007. IV. negyedévben a másodlagos jelzálogpiacokon kirobbant hitelpiaci válságnak köszönhetően, amely rendkívül súlyos globális pénzügyi recesszióvá terebélyesedett, és világszerte komoly kihívásokkal járó általános gazdasági helyzet eredményezett a pénz- és tőkepiacok szinte minden szegmensében. 2010. január 13. napon az Alapkezelő rendelkezést adott a forgalmazó CIB Bank Zrt. számára befektetési jegyenként 11,100 HUF összegeknek a befektetési jegy tulajdonosok ügyfélszámlájára történő jóváírására. 2.) A CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap 2010. március 26-án megszűnt. A befektetési jegyek tőkevédett értékén (10,000 HUF) túl az alap a 3 éves futamideje alatt kamatadó-levonás előtti, bruttó 0,00%-os teljes futamidőre vetített (0,00% éves hozam), forintban számított minimum hozamot ért el. Az opció eredménye nem érintette a befektetési jegyenként 10 000,- HUF tőkevédett visszafizetéshez szükséges tőke megtérülését. Az alap a létrehozását megelőző évek piaci folyamataira optimalizált befektetési stratégiái -13.45%, -13.97%, 19.97% illetve -4.77% teljesítményt értek el. 2010. március 29. napon az Alapkezelő rendelkezést adott a forgalmazó CIB Bank Zrt. számára befektetési jegyenként 10,000 HUF összegeknek a befektetési jegy tulajdonosok ügyfélszámlájára történő jóváírására. 3.) A CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja 2010. június 11-én megszűnt. A tőkegarantált visszafizetéshez szükséges tőke (10,000 HUF) megtérülésén túl az Alap a 4 éves futamideje alatt kamatadó-levonás előtti, bruttó 7.23%-os teljes futamidőre vetített, forintban számított hozamot ért el. A mögöttes befektetési alapokból képzett kockázatos eszközkosár a 4 éves futamidő alatt 6.59%-os nominális hozamot ért el lényegesen nagyobb volatilitás mellett, amely alulmúlja az alap által elért 7.23%-os nominális teljesítményt. 2010. június 16. napon az Alapkezelő rendelkezést adott a forgalmazó CIB Bank Zrt. számára befektetési jegyenként 10,723.4500 HUF összegeknek a befektetési jegy tulajdonosok ügyfélszámlájára történő jóváírására. 4.) A CIB Tőkevédett Származtatott Alapja 2010. június 25-én szűnt meg. A tőkevédett visszafizetéshez szükséges tőke (10,000 HUF) megtérülésén túl az alap a 2 éves meghosszabbított futamideje alatt kamatadó-levonás előtti, bruttó 0%-os teljes futamidőre vetített, forintban számított hozamot ért el. Ezért az Alapkezelő nem érvényesítette az opcióban megvásárolt vételi jogot, így az opció eredménye nem érintette a befektetési jegyenként 11,554.7489 HUF tőkevédett visszafizetéshez szükséges tőke megtérülését. Az alap a létrehozását megelőző évek piaci trendjeire optimalizált hozamtermelő képessége nem jutott érvényesülésre. A folyamatosan romló pesszimista piaci hangulatban az alap befektetési stratégiája egyre nehezebben tudott érvényesülni, a rövid távú, gyakran változó irányú trendek mellett a különböző eszközkategóriák között felerősödött korreláció (pl.: 2008. IV. negyedévben) is kedvezőtlen tényezőként hatott az alap hozamtermelésére. A BNP Millennium Index által elért hozamot megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az index a futamidő túlnyomó részében az eszközkategóriák többségét felülteljesítette. 5.) Az Alapkezelő Igazgatósága 2010. április 12-én kelt 7/2010. számú határozatában döntött a CIB Dupla Profit Tőkevédett Származtatott Alap létrehozásáról, a befektetési jegyek jegyzésére nyitva álló időszak: 2010. május 31. - 2010. augusztus 13. A befektetési jegyek névértéke 10,000 HUF, az értékesítési ár diszkontált jegyzési árfolyamon kerül meghatározásra, az alkalmazásra kerülő diszkont ráta 5,00% (éves). Az alap hozamtermelő eszköze a BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index. Az index célja, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő térségei úgy, mint Kína, India, Brazília és Oroszország részvénypiacainak emelkedése esetén pozitív hozamot biztosítson a Befektetők számára. Míg csökkenő részvényárfolyamok esetén, mint amerikai állampapírpiaci befektetés, lehetőséget adjon a negatív teljesítmény elkerülésére. A tőzsdei válságok idején az amerikai állampapírok jelentik a befektetők egyik menedékét, így az index ezekben az időszakokban vonzó várható hozamot biztosíthat. A kínai, indiai, brazíliai és orosz gazdasági prosperitás élénkülése mellett szól, hogy ezek az országok alacsony külső adósság állománnyal, komoly deviza-tartalékokkal rendelkeznek; jelentős a belső keresletük; számos kulcsfontosságú gazdasági ágazat, például a szolgáltatási, az infrastrukturális vagy a bankszektor fejlettsége történelmileg alacsony, így ezeken a területeken jelentős beruházásokra, fellendülésre lehet számítani. Társasági események Az Alapkezelő működését 2010. első félévében a következő személyi változások kísérték: az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, a 4/2010. (III. 29.) számú közgyűlési határozat alapján 2010. április 1-től 2013. március 31-ig tartó határozott időtartamra Alain Dory urat, Fabio De Grazia urat és Komm Tibor urat az Alapkezelő igazgatósági tagjává választotta. Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, az 5/2010. (III. 29.) számú közgyűlési határozat alapján 2010. április 1-től 2013. március 31-ig tartó határozott időtartamra dr. Király Gábor urat, Mogyorósi Zoltán urat, Petzné Lamboy Judit úrnőt és Gáspár Tibor urat az Alapkezelő Felügyelő bizottsági tagjává választotta. Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, az 1/2010. (III. 29.) sz. közgyűlési határozat alapján tudomásul vette és jóváhagyta az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és a könyvvizsgáló által az Alapkezelő 2009. évi üzleti évéről készített jelentéseket. Megállapította, hogy az Alapkezelő a 2009. évi üzleti éve során 4.432.070.000 HUF mérlegfőösszeg mellett 0 HUF mérleg szerinti eredményt realizált. Az adózott eredményből 3.316.662.000 HUF osztalék kifizetésére került sor. A közgyűlés elfogadta az Alapkezelő 2009. évi üzleti évéről készített számviteli törvény szerinti beszámolóját.
5/8
5. A befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők Az alap 23 fejlett európai, amerikai és ázsiai ország legnagyobb tőzsdei vállalatainak részvényeibe fektet, különös hangsúlyt helyezve az egyes országok és a különböző gazdasági ágazatok közötti kockázatmegosztásra. Az alap vagyonának részvénykitettsége 90%-os célarányt követ. A fennmaradó részt állampapírok és bankbetétek alkotják. Ennek megfelelően az alap által követett referenciahozamot 90% MSCI World index + 10% ZMAX index alkotja. Az alappal kedvező tranzakciós költségek mellett hatékony portfolióhoz juthat a fejlett részvénypiacokra fókuszálva. Az alap optimális megoldást jelent az egyes tőzsdei társaságok egyedi értékpapír-kockázatainak megosztására, mert a sokféle vállalat részvényeinek megvásárlásával az egyes vállalatok teljesítményét egy átlagos részvénypiaci teljesítménnyé alakítja. Ezzel a módszerrel kivédhető a vállalatok teljesítményének szélsőséges ingadozásából eredő kockázat. A alap hangsúlyozottan nem rövid időtávra ajánlott termék. Általános tapasztalat, hogy míg rövidtávon az egyes részvények árfolyama jelentősen ingadozhat, sőt átmenetileg akár veszteséget is mutathat, hosszú távon a részvénybefektetések az állampapír-piaci hozamokat meghaladó teljesítményt nyújthatnak. Az alap a vagyonát nem forintban kibocsátott külföldi értékpapírokba is befektetheti, így az alap hozamát a devizaárfolyam-nyereség illetve -veszteség is befolyásolhatja. A devizaárfolyam-mozgások hatásának csökkentésére az alapkezelőnek-devizaügyletek kötésével- a mindenkori piaci várakozások szerint lehetősége van. 2010. I. negyedévben a főbb piacok mindegyike pozitív hozamot produkált. A globális szentiment alapvetően pozitív maradt, habár az EMU országok tőzsdéire rányomta bélyegét a görög fiskális problémák megoldatlansága. A piacok jelenleg nem várnak komolyabb visszaesést (erőteljes V alakú visszapattanást áraznak), inkább a jegybanki monetáris ösztönzők visszavonásának időpontjára koncentrálnak. A piacok közül legjobban közép-európai régió, és a BUX index teljesített, amely 14,2%-ot száguldott az első negyedévben. Az S&P500 index 4,9%-ot tudott emelkedni, míg az MSCI World index 2,7%-ot. A leggyengébben teljesítő országok az euró zóna tagállamai voltak: a DJ Euro STOXX 50 index alig 1,7% hozamot produkált. A DAX 3,3%-ot, míg a CAC40 csak 1%-ot emelkedett. Ezen időszak alatt a forint 3,9%-ot gyengült a dollárhoz képest, ugyanakkor 1,85%-ot erősödött az euróval szemben. A fejlett részvénypiacok 2010 első negyedévében is felfelé vették az irányt. A negyedév elején egy kisebb visszaesés után új csúcsok közelébe emelkedett mind az S&P500 (1200 pont), mind a DJIA (11000 pont). Az amerikai részvények jövőbeni várt volatilitását tükröző VIX index a válság előtti szinteken (20 pont alatt) tartózkodik. Az előrejelző gazdasági indikátorok felfelé ívelnek, azonban a makrogazdasági mutatók lassú javulása volt megfigyelhető az elmúlt hónapok során. A 2009 negyedik negyedéves GDP adat jobb lett a vártnál (a végleges adat 5,6% Q/Q), ám a növekedés nagy részét még elsősorban a vállalatok készletezési hatása adta. A negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon is pozitív meglepetést hozott, az S&P500 vállalatainak többsége felülteljesítette eredményszinten az elemzői várakozásokat. Az eredménynövekedés közel 100%os volt az előző év negyedik negyedévéhéhez képest, ez 5%-al magasabb az elemzők által vártnál. Külön örvendetes hír volt, hogy az amerikai nagybankok pozitív eredményekről tudtak beszámolni, és valószínűleg további tőkebevonásokra nem lesz szükség. A nagybankok folyamatosan fizetik vissza a TARP program keretében kapott összegeket, így ismét függetlenül, állami segítség nélkül működhetnek. A veszteségleírások és tőkebevonások mértéke tavaly év végén tetőzött, azóta folyamatos csökkenés volt megfigyelhető. Az elmúlt negyedév során tőkebevonás nem történt, mely megerősíti azokat az elemzői várakozásokat, hogy a bankoknál képződött eredmények fedezni tudják a leírásokat. A befektetők így már nem a csődveszélyre, a tőkebevonásokra, hanem a jövőbeni eredményekre koncentrálnak. Az amerikai pénzügyminisztérium e nagybankokban eszközölt tőkebefektetéseiből nyereséggel tudott kiszállni, ez minden valószínűség szerint így lesz a most zajló Citigroup részvények értékesítésénél is. Az amerikai adófizetők csak a GMAC és az AIG megmentéséből nem fognak nyereséggel „kiszállni”. A fent említett kedvező hírek a bankok CDS felárain is meglátszanak, amelyek a többi kockázatosságot mérő mutatóval együtt (TED spread, Libor-OIS spread) a Lehman csőd előtti szintekre tértek vissza. A kockázati étvágy fenntartását segítette elő, hogy a fontosabb fejlett jegybankok közül eddig csak a Bank of Israel és az ausztrál jegybank emelt kamatot. A FED és az ECB továbbra is eddig még nem látott, alacsony szinten tartja az irányadó rátáit. A FED közleményeiben fenntartja, hogy még jelentős ideig („for an extended period”) nulla közeli szinten fogja tartani az alapkamatot, és egyenlőre csak kvantitatív enyhítés eszközeit kezdte el fokozatosan kivonni a piacról, valamint a diszkont rátáját kezdte a válság előtti szintre visszaemelni. Jelenleg a nagy befektetési házak az első FED kamatemelést 2010 vége és 2011 eleje közé, az első ECB emelést pedig még későbbre, 2011 végére teszik. Az amerikai háztartások ingatlanvagyona a lakásárak stabilizálódása eredményeképp újra lassú növekedésnek indult, amíg a jelzáloghitel állománya lassan csökken. A kereskedelmi bankok lényegében leálltak az új jelzáloghitelek nyújtásával, így a lakosság nettó hitel visszafizető vált. A lassú „deleveraging” hatására a jelzáloghitelek már „csak” 60%-kal érnek többet a hitelek alapjául szolgáló ingatlanok piaci értékénél. A banki mérlegek eszközoldalára a késedelembe esett jelzáloghitelek (10%) és a fogyasztási hitelek (5%) továbbra is nyomást gyakorolnak. Nemzetgazdasági szinten a háztartások jelzáloghitel állománya még mindig meghaladja a GDP 70%-át, míg az USA teljes hitel állománya lassan megközelíti a GDP 100%-át. A következő időszak legjobban figyelt makrogazdasági mutatói a fiskális fenntarthatóságról fognak szólni. A fejlett országok legfontosabb feladata a következő években az államháztartási hiányok csökkentése és az államadósság növekedésének megállítása lesz. A munkanélküliség esetében stagnálást figyelhettünk meg az elmúlt negyedév folyamán. Az először munkanélküli segélyért folyamodók száma a 400450 ezer/hét sávban mozgott. A négy hetes mozgóátlag szintén 450 ezer körül tartózkodik. Tartós fellendülés a múltban akkor következett be, ha ez a szám 400 ezer alá csökkent. A munkanélküliségi ráta 9,7%-on áll. Biztató jel lehet, hogy a legutóbbi adat szerint a mezőgazdaságon kívüli szektorok már 162 ezer új munkahelyet teremtettek. A gazdasági fellendülés szilárdságát elsősorban a gazdaság új munkahelyteremtő képességén lehet lemérni, tehát amíg nem látunk tartós javulást e téren, nem valószínű, hogy a FED kamatot emelne. Összességében tehát a problémák további enyhülése vezetett az elmúlt időszak részvénypiaci szárnyalásához, de még mindig számos tényező ad okot az aggodalomra. A fejlett piacok eredmény előrejelzéseit nézve azt látjuk, hogy az előrejelzések stabilizálódtak, érdemben nem módosultak az előző negyedév óta. Az MSCI World esetében a várható eredmények növekedése V-alakú
6/8
felpattanást mutat, amely alapján 2011-re érhetjük el ismét a 2007-es szinteket (2010-ben 29%-os, 2011-ben 21%-os EPS növekedés). A befektetők beárazták ezt az optimista jövőképet, az index az előre tekintő eredmény 14-szeresén áll jelenleg, mely megfelel a historikus átlagnak. Most indul az első negyedéves gyorsjelentési szezon. Amennyiben ismét pozitív meglepetések születnek, azok további szárnyalást válthatnak ki a fejlett piacokon. Az elmúlt időszakban az elemzők inkább alulbecsülték az eredményeket, de a pozitív meglepetés az előző negyedévben már csak 5%-os volt. Az eredmények pályája tehát felfelé ível, ezt a befektetők be is árazzák. A legnagyobb kockázat erre nézve a monetáris és fiskális lazítás idő előtti visszavétele. A FED kommunikációjából úgy tűnik, hogy óvatosan és jól időzítve fogják csak kivonni a likviditást a piacról, a kelletténél korábban nem kívánnak lépni. Erre szerencsére az inflációs előrejelzések is esélyt adnak, nem várható inflációs nyomás a következő időszakban. 2010. II. negyedévben a jelentősebb részvényindexek mindegyike negatív hozamot produkált. Az első negyedévben felhalmozott részvénypiaci profitok elolvadtak, egyedül a közép-kelet európai régió mutat emelkedést az idei évben. A fókuszba a fejlett országok növekvő eladósodottsága és a komoly költségvetési hiányok kerültek. Az elemzők az eredményvárakozásaikat a gyenge részvénypiaci teljesítmények és a rosszabb makrogazdasági adatok ellenére sem csökkentették, így még mindig erőteljes V alakú felívelést mutatnak az EPS előrejelzések. A fejlett részvénypiacok 2010 második negyedévében visszaadták az első negyedév alatt összeszedett emelkedésüket. Az S&P500 1041 ponton, a DJIA 9774 ponton zárta júniust. Az elmúlt időszakot a kockázatkerülési hajlandóság erősödése jellemezte elsősorban a fejlett államok fiskális fenntarthatóságát övező bizonytalanságok miatt. A fejlett országok csődkockázatát mutató CDS spread-ek emelkedtek, az euró négy éves mélypontra került a dollárral szemben. A bizonytalanság a pénzpiacokon is éreztette hatását: a likviditási kockázatot mérő dollár Libor-OIS spread közel háromszorosára ugrott az év első három hónapjában megfigyelt szintekhez képest, míg a partnerkockázati mutató, a dollár TED spread a márciusi 9 bázispontos értékéről júniusban 48 pontra ugrott fel. Mint azt az elmúlt időszakok során megfigyelhettük, a kockázati hajlandóság csökkenésével a pénzek az amerikai állampapír piacra vándorolnak, amit legjobban az amerikai 10 éves kötvény hozamának csökkenése mutat, ami június utolsó napjaiban 3 százalék alá esett. A fejlett piacok fiskális stabilitásának megkérdőjelezését Görögország fiskális / strukturális problémáinak előtérbe kerülése indította el. Görögország fiskális problémái az Eurózónába történő belépéssel kezdődtek. A görögök a belépés óta lényegében egyetlen évben sem tudták költségvetési hiányukat a maastrichti kritérium, 3 % alá vinni. A pénzügyi válság kitörését követően ezt a hiányt (részben utólagos módosításokkal, az eltitkolt hiányok beismerésével) a GDP 13,7%-ára emelték fel. Mindeközben a GDP arányos államadósság is az egekbe szökött, és meghaladta a GDP 115%-át. Görögország évek óta komoly strukturális problémákkal küzd. Ezek közül sok hasonlatos a Magyarországon tapasztaltakhoz: magas, ragadós munkanélküliség, a foglalkoztatottság alacsony aránya, rossz közhivatalok, gyenge termelési hatékonyság. A gazdaságot átszövi a korrupció és bürokrácia. Görögország 2009 végére, 2010 elejére lényegében csődbe jutott. Az állampapír piacokról már csak irreális szinteken tudott új forrást bevonni, sőt a meglévő hiteleinek átgörgetése is gondot okozott. Az Európai Unióban nem igazán létezett mechanizmus egy bajba jutott tagállam megsegítésére, és Németország részéről komoly politikai ellenállás is kibontakozott a görögök megsegítése ellen. Hosszas huzavona után, amely sokakban az EU jövőjét is megkérdőjelezte, az IMF-fel közös mentőcsomag került elfogadásra. A csomagban 100 milliárd eurót az IMF folyósított, kölcsönök formájában 60 milliárdot az Európa Bizottság adott, melyet a piacról fog felvenni hitelként, továbbá 440 milliárd kormányközi garanciák formáját öltené. A mentőcsomagért cserébe Görögországnak komoly megszorító intézkedéseket, és strukturális reformokat kell végrehajtania a következő években az IMF felügyelete alatt. A gyenge növekedési kilátásokra és görög gazdaság ingatag helyzetére való hivatkozással június 15-én a Moody’s – kicsit megkésve leminősítette a görög államadósságot A3-ról Ba1 (bóvli) kategóriába. A lépésnek már nem igazán volt hatása a görög államkötvények EKB általi befogadására, mivel az előírt minimum hitelbesorolást az EKB már májusban „bizonytalan” időre felfüggesztette. A görög válság természetesen a tőzsdét sem hagyta érintetlenül: az ASE index idén közel 35%-ot míg a FTSE/ASE Bank index közel 49%-ot esett. Közben a munkanélküliség közel 12%-ra emelkedett, ami ráadásul a fiatal korosztályban (20-24 év között) közel 30 százalékos! A görögországi piaci problémák után a befektetők figyelme egyre inkább az Eurózóna perifériáján lévő országok fiskális helyzete felé fordult. Az úgynevezett PIIGS országok (Portugal, Ireland, Italy, Greece, Spain) sorra jelentették be a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedéseket, hogy elkerüljék a görögországihoz hasonló helyzetet. Ezen országok országkockázati felára jelentésen megemelkedett Németországéhoz viszonyítva, amit mind az állampapírpiacok, mind ezen országok bankszektora megérzett. A tőzsdék mélyrepülését tehát egyes EMU országok finanszírozási nehézségeitől való félelem váltotta ki. Az Egyesült Államok sem maradt érintetlen, a vezetők számos nyilatkozatban próbálták az EMU-val szembeni bizalmat erősíteni. A nehézségek kezelését azonban másképp képzelik az öreg kontinens vezető államainak döntéshozói. Míg az EMU országok, illetve számos EU tagállam a fiskális szigorítás mellett döntött, addig Amerikában úgy vélik további lazításra lenne szükség az idei évben. Fennáll a veszélye, hogy a túl korai megszorítások jelentősen fékezik majd a növekedést, de egyelőre a költségvetések finanszírozási gondjainak elkerülése, az EMU pénzügyi megerősítése a cél. Ez a jelen helyzetben érthető, a hatásokat egyelőre nehéz előre látni. Számos elemzés szól arról, hogy az EMU megerősödve fog kikerülni a jelenlegi helyzetből, míg Amerikának kevesebb gondot jelent egy nagyobb hiány felhalmozása a jelenlegi hozamszinteken. A tőkepiaci hangulat mérsékelt optimizmusba csapott át arra a hírre, hogy az EMU tagállamok is elkészítik és részletekbe menően publikálják a pénzügyi szektorra vonatkozó stressz teszt eredményeket. Az egy évvel ezelőtti amerikai gyakorlathoz hasonlóan, nem sokára „tisztább” képet kapnak a befektetők a pénzügyi szektor helyzetéről, veszteségviselési képességéről. Az eddig napvilágra került információk szerint sorra pozitív eredmények születnek. Amennyiben az Amerikai piacot nézzük a kép nem sokat változott az előző negyedév óta. Az I. negyedéves gyorsjelentési szezon kedvező adatokkal ért véget, a cégek 14%-al jobb eredményeket hoztak napvilágra az elemzők által várt értékeknél. A főbb makrogazdasági problémák lassú ütemben javulnak, de még mindig veszélyeztetik a V alakú fellendülést. A munkanélküliségi ráta 9,5%-ra csökkent, de csökkenő munkaerő számmal mérve, az először munkanélküliségi segélyért folyamodók száma nem tud 450 ezer fő/hét alá menni. Ameddig a munkaerőpiac nem javul, a pénzügyi szektorra nehezedő nyomás, a rossz hitelek által továbbra is emészti a képződő profitokat. A lakáspiac tekintetében is inkább stabilizálódásról, mint javulásról beszélhetünk. Az amerikai lakosság jelzáloghitel állománya még
7/8
mindig 60%-al haladja meg az alapul szolgáló ingatlanok értékét. A FED és a pénzügyminisztérium továbbra is életben tartja a likviditást fokozó intézkedéseket, csak azok kerülnek megszüntetésre, amikre már nincs piaci igény. Hallani lehet egy további fiskális ösztönző csomagról, mely ősszel kerülhet bevezetésre. Úgy véljük, hogy a piacokon változást, a monetáris és fiskális ösztönzők kifuttatása, visszavonása okozhat.
6. Az Alap és az Alapkezelő által kezelt további alapok hozamadatai az egyes alapokra vonatkozó hozamok
nominális 3 hónap 6 hónap CIB Hozamgarantált Betét Alap 1.13% 2.45% CIB Pénzpiaci Alap 0.78% 2.60% CIB Euró Pénzpiaci Alap 0.29% 0.57% CIB Ingatlan Alapok Alapja CIB Kincsem Kötvény Alap CIB Közép-európai Részvény Alap CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Indexkövető Részvény Alap CIB Nyersanyag Alapok Alapja CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap -
2010/06/30-ig elért évesített 1 év 2 év 3 év 6.34% 7.55% 7.34% 7.92% 8.31% 7.22% 1.43% 2.19% 2.66% 3.69% -8.53% -3.77% 15.46% 6.74% 2.66% 30.85% -5.32% -8.13% 11.82% -2.91% -8.57% 20.60% -6.65% 34.21% -0.56% -12.14% -2.00% -26.71% -4.17% 5.54% -5.69% 1.16% 7.36% 3.93% 8.20% 4.42% -
indulástól számított
2009/06/30-tól visszaszámított nominális évesített 3 hónap 6 hónap 1 év 2 év 3 év CIB Hozamgarantált Betét Alap CIB Pénzpiaci Alap 100%RMAX index 1.27% 2.79% 7.23% CIB Euró Pénzpiaci Alap CIB Ingatlan Alapok Alapja 100%BIX index 8.41% CIB Kincsem Kötvény Alap 100%MAX index - 16.49% - 28.73% CIB Közép-európai Részvény Alap 80%CETOP20+20%ZMAX index CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja 90%MSCIW+10%ZMAX index 7.94% CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja 90%MSCIEM+10%ZMAX - 19.25% CIB Indexkövető Részvény Alap 100%BUX index - 37.40% CIB Nyersanyag Alapok Alapja 90%DBLCI+10%ZMAX Index - -0.42% CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap az egyes alapok referencia-indexeire vonatkozó hozamok
naptári évre számított évesített hozamok
5 év évesített 2009 2008 6.67% 6.61% 8.42% 7.70% 6.72% 7.71% 9.36% 6.81% 2.40% 1.67% 3.98% 0.35% 3.05% -14.81% -0.08% 3.44% 8.22% 7.36% -3.06% 2.70% 5.56% 34.42% -43.64% -0.24% -0.68% 42.13% -40.35% - -6.06% 67.36% 0.29% 7.87% 68.75% -53.58% - -5.94% 18.37% -31.56% 6.25% 7.43% -2.79% - -0.97% 4.95% -10.57% 0.35% 10.93% indulástól számított
referencia-index
5 év 7.78% 4.37% 6.85% 4.25% - -13.64% 2.08% 0.89% -
évesített 8.91% 6.33% 10.67% 3.03% -10.22% -6.04% 9.85% -2.70% -
2007 7.01% 6.46% 3.24% 7.01% 4.11% 7.87% 4.70% 3.42% 24.85% -0.95% -
2006 5.44% 5.70% 1.70% 6.61% 4.57% 18.24% 21.93% 19.18% -
2005 6.37% 8.02% 5.23% 36.75% 7.47% 38.88% -
naptári évre számított évesített hozamok 2009 10.52% -0.50% 13.97% 34.47% 25.18% 67.95% 73.40% 15.80% -
2008 8.43% -0.16% 2.58% -38.28% -44.13% -53.19% -26.87% -
2007
2006
2005
7.69% 7.87% 6.22% 10.58% 7.69% 6.12% 29.91% -
6.94% 7.52% 6.71% 19.34% 9.96% 19.55% 0.86% -
7.62% 9.10% 8.80% 39.12% 22.81% 41.56% -
Az Alap portfóliójában lévő elemek értékelésének forrásait és módszereit az Alap PSZÁF által elfogadott kezelési szabályzata tartalmazza. Az Alap eszközértékének megállapítását a Letétkezelő végzi, az Alap kezelési szabályzatában meghatározottak szerint, piaci és kereskedés napi elszámolás elvén. Az Alap portfóliójában lévő kamatozó kötvény típusú értékpapírokból, valamint minden eszközből, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamat figyelembe van véve az Alap eszközértékének számításakor, hasonlóan a pénzből és a pénzjellegű eszközökből származó hozamokhoz, illetve a realizált és nem realizált árfolyamnyereséghez. Az Alapkezelő kijelenti, hogy az Alap különböző időszakokra számított hozamait az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után, illetve a visszaigényelhető forrásadó figyelembe vételével számítja ki. Magánszemélyek a befektetési jegyek forgalmazónál történő visszaváltásakor hozamot realizálnak. A realizált hozam kamat jövedelemnek minősül, ami a kamatadó hatálya alá tartozik, hasonlóan a hitelintézeti betéten, takarékbetéten és folyószámlán elért kamathoz, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon elért kamathoz és hozamhoz. Az adó alapja a visszaváltási ár és az értékpapír megszerzésére fordított érték, valamint az értékpapírok megszerzéséhez kapcsolódó járulékos költségek különbsége. Az adó mértéke az Éves jelentés készítésének időpontjában 20%. A 2006. augusztus 31-e előtt vásárolt befektetési jegyek mentesülnek a kamatadó hatálya alól. Jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok esetében a befektetési jegyek árfolyamnyeresége és hozama az adóköteles árbevételüket növeli. Ez után a mindenkor érvényes társasági adójogszabályok szerint kell az adót megfizetni. Az Alap Magyarországon nem adóalany, befektetései után forrásadót nem fizet, illetve nem igényelhet vissza. Az Alap teljesítményének bemutatásához szükséges számításokat az Alapkezelő összegyűjti és megőrzi. Az Éves jelentésben szereplő hozamok a forgalmazási, számlavezetési költségek és kamatadó levonása előtti, illetve az alapok működési költségeinek, úgy mint alapkezelési díj, letétkezelési díj, könyvvizsgálói díj stb. felszámítása utáni nettó hozamként kerültek meghatározásra. Az Éves jelentésben szereplő múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az Alap jövőbeni hozamára nézve. Az egyes alapok hozamadatai az adott alap kibocsátási pénznemében kerülnek megállapításra, felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az Alap által elért eredményt. A hozamok bemutatására a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) vonatkozó mindenkor hatályos előírásaival összhangban kerül sor. Az 1 évnél hosszabb időszakok hozamait évesítve határozzuk meg (kamatos kamatszámítással, tört kitevővel, 365 napos bázison). Az Alap egyszeres tőkeáttételt alkalmaz. Az Alap Tájékoztatója és kezelési szabályzata megtekinthető a www.cibalap.hu és a www.cib.hu honlapokon, valamint díjmentesen átvehető a forgalmazási helyeken.
7. Az Alap további adatai az Alap részére igénybe vett hitel feltételei az Alap hozamfizetésére vonatkozó adatok
az Alap nem vett igénybe hitelt az Alap nem fizetett hozamot
8/8
