A Z AGROFEED K F T. SERTÉ S HÍRLE V ELE 2013. | 2. negyedéves szám
Cégünk élete – Szakmai műhely a sertés üzletágban, avagy lassan valóra váló álmaink… Minden korszakban megjelennek divatos kifejezések. Napjainkban az egyik gyakran használt fogalom az innováció. A globalizáció termékeként a technológia, - ezen belül a biotechnológiai rohamos fejlődése szűkebb szakmánkat, a sertés ágazatot sem kerülte el. Az új genetikák, alapanyagok megjelenése, ezek egymáshoz illesztése folyamatos feladat elé állítja mind a
tenyésztőt, mind a takarmányozással foglalkozó szakembert. A termékfejlesztés folyamata mindig az ötletgyűjtéssel indul, ami származhat:
•• partnereinktől •• versenytársaktól •• szakfolyóiratokból, internetről •• saját kutatás-fejlesztésből
Az AGROFEED Kft. sertés üzletágában a saját kutatás-fejlesztés jelentőségét kiemelkedően fontosnak tartjuk. Az elmúlt években már lehetőségünk volt lovászpatonai telepünkön több kísérlet elvégzésére, kiértékelésére, amely meggyőzött bennünket valamely módszer, alapanyag használhatóságáról, vagy ennek ellenkezőjéről. Ezeknek az információknak a birtokában magabiztosan ajánljuk partnereink sertéstelepein azt, amit már megtapasztaltunk. Ami eddig jó volt, az éppen azért volt, mert a múlt időben volt jó, ma tán csak meglehetős, s utóbb még káros is lehet. Széchenyi István
Az elmúlt évben beadott ATK pályázat elnyerésével lehetőség nyílik a lovászpatonai 200 kocás kísérleti telepünk korszerűsítésére, amelynek keretében valamennyi épület építészeti és technológiai korszerűsítését tervezzük. Az építészeti munkák már elkezdődtek, a beruházás első üteme május 31-ig várhatóan elkészül. A technológiákat úgy választottuk, hogy valamennyi korcsoportban minden paraméter mérhető legyen. A takarmány kiadagolás, a mérlegek elhelyezése ezt a célt szolgálja. A továbbiakban együttműködést tervezünk agrár felsőoktatási intézményekkel, melynek keretében egyrészt lehetőséget biztosítunk gyakorlati képzésre olyan hallgatók részére, akik érdeklődnek a sertéstenyésztés iránt. A sertéstelepek egyik legnagyobb gondja a szakember utánpótlás biztosítása. Különösen kevés lehetőségük van a hallgatóknak a gyakorlatban találkozni a sertéstelep napi feladataival, megismerni a technológiák működését.
Elmúlt év szeptemberétől a bagi kantelep az AGROFEED Kft. szakembereinek irányítása alatt működik. A mesterséges termékenyítő állomáson megtalálhatók a Magyarországon jelenleg használt fontosabb hibridek terminál kanjai, illetve tiszta vérben nagyfehér és lapály kanok. Ez lehetőséget ad arra, hogy különböző terminál kanok ivadékainak takarmányozási igényeivel kapcsolatos kísérleteket végezzünk a lovászpatonai telepen. Az elmúlt és idei év is nagy feladat elé állította a takarmányos cégek formulázó szakembereit. Nagy kérdés volt, hogy meddig helyettesíthető a szója egyéb fehérje hordozókkal, melléktermékekkel. Itt felmerült a genetikák „melléktermék” tűrő képessége. Többek között ezt a kérdést is szeretnénk tisztázni a kísérleti telepen. A különböző genetikájú terminál kanokkal már elkezdtük a kocák termékenyítését, hogy minél előbb választ kapjunk erre a kérdésre is. Bolla Kálmán sertés üzletágvezető
1. rész
Új szolgáltatás a VIVAGEN bagi Mesterséges Termékenyítő Állomás kezében: SPERMAVIZSGÁLATOK digitális fotó alapján Mint már azt a Februárban megtartott szakmai körutunkon (Tiszafüred, Baja, Balatonfüred) bemutattuk a Bagi kantelep hatalmas átalakuláson esett át. Mind szakmailag, mind „genetikailag”. Partnereink megismerhették, hogy milyen szakmai munkával biztosítjuk a telepi spermaminőség fenntartását a legmagasabb színvonalon. Az előadás keretében előrevetítettünk egy speciális és kiváló, mégis könnyen kivitelezhető spermavizsgálati módszert, melyet szeretnénk bevezetni a piacon. Ez a módszer a modern technológiát alkalmazza (digitális kamera, internet), de mégis elérhető áron, nagy megbízhatósággal és RENDKÍVÜL gyorsan, állategészségügyi kockázatok nélkül Ez lehetővé teszi számunkra a partnereiknél működő kanok spermamintáinak vizsgálatát is. A vizsgálat kiterjedhet:
•• A telepeken bent álló kanokra •• Az AGROFEED által vizsgált spermamintákra (BAG és partner telepek) •• A hozzánk érkező egyéb helyről beszállított mintákra A lehetséges vizsgálható paraméterek a következők:
1. Állóképen vizsgálható paraméterek: •• Morfológiai anomáliák: ūū plazmacseppek (disztális, proximális) ūū Farok és fej anomáliák •• Hígítási paraméterek: ūū standardizált hígítási sorral történő összehasonlíthatóság alapján: sejtszám/adag becslése •• Egyéb paraméterek: ūū agglutináció ūū szomatikus sejt ūū egyéb szennyeződés ūū sarjadzó gomba vagy bakter kontamináció jelenléte
2. Csak mozgóképen bírálható paraméterek: •• Motilitás összbenyomás alapján •• Egyedi mozgás elbírálás •• Eltarthatósági vizsgálat kiértékelése (24,48,72,96 órás)
•• •• •• ••
2,5 milliárd morfológiailag sejt /adag 2,0 milliárd morfológiailag sejt /adag 1,5 milliárd morfológiailag sejt /adag 1,0 milliárd morfológiailag sejt/adag Ez lehetővé teszi sejtszám becslés megvalósítását, mely a morfológiai paraméterek mellett az egyik legfontosabb paraméter a fertilitás szempontjából! A jelenleg elérhető, minimális, mikroszkóp szemlencséjére (okkukáré) helyezhető, megfelelő kamera a következő: DEM35 digitális mikroszkóp kamera. Felbontás: 0,3 MPixel Könnyen telepíthető és beüzemelhető a kamera szoftvere, gépigénye minimális, szinte minden operációs rendszerrel működőképes!
Vizsgálatok Sejtszám, agglutináció, idegensejt ellenőrzése:
A mikroszkóp tárgylencséjét 10x nagyításra állítjuk és beállítjuk az élességet és kontrasztot (lehető legjobb beállítás a szoftveren belül). FONTOS hogy állókép készítéséhez a minta hideg legyen és a tárgyasztal se legyen előmelegítve (illetve a felhasznált eszközök sem)! A kamerát a középső kameratartó részre, vagy az egyik okuláré helyére tesszük fel. A következő minták a 3 napos telepi standard sor képei (3 kan esetében).
Kan A
1,5 milliárd/adag 1,0 milliárd/adag
Jelenleg csak az 1. kérdéscsoportba tartozó ÁLLÓKÉPES vizsgálatokat foglaljuk össze, egy viszonylag olcsó kameratípussal: A vizsgálat elvégzéséhez standardizálni kell a vizsgálat menetét, a mikroszkópos beállítást és a felhasznált kamera felbontását. Laborunkban elvégezzük a standardizált hígítási sor elkészítését és az összeghasonlító sor elkészítését képekben. Ez a következő hígítási arányokra terjed ki: 2,0 milliárd/adag 2
2,5 milliárd/adag: A BAGI minták véghígítási képe!
Kan B
Kan C
1,5 milliárd/adag 1,0 milliárd/adag
2,0 milliárd/adag
1,0 milliárd/adag
2,5 milliárd/adag: A BAGI véghígítás képe!
A fentiek különböző kontraszt beállításoknál készültek, hiszen ez a kamera szoftverében könnyedén beállítható. Összefoglalva ahhoz, hogy értékelni tudjuk a partnerek által készített képeket, a következők szükségesek:
•• a vizsgálandó spermamintából tárgylemezre PASTEUR pipettával egy •• •• •• ••
1,5 milliárd/adag
cseppet kihelyezni és azt fedőlemezzel letakarni (minden tiszta és NEM előmelegített) a vizsgálatot hűtött (nem mozgó) spermamintákkal és hideg eszközökkel kell végezni (ennél a felbontásnál a spermiumok mozgása zavarja az állókép minőségét) 10x tárgylemez nagyításra állítani a lencsét és felszerelni a kamerát a szoftverben éles és megfelelő kontraszt beállítást végezni legalább 3-5 különböző állóképet elkészíteni és interneten a
[email protected] címre elküldeni
Részletesebb képelemzés
20x nagyítás (és a minta esetlegesen előzetes megfestése) esetén a minták morfológiája és idegentest vagy sejttartalma jobban vizsgálható. Ebben az esetben legalább 10 db, 20x nagyítású, lehető legkontrasztosabb képek elkészítése szükséges.
Erre példák a következő képek:
2,0 milliárd/adag Természetesen a cikk elején említett mozgóképes elemzést is tud a kamera készíteni, ahol a mozgékonyságot tudjuk ellenőrizni. Amennyiben ilyen mozgókép anyagot kapunk, azt is értékelni tudjuk. Partnereink a laborban tárolt spermaminták képét is megkaphatják, ha valamilyen probléma lépne fel a telepre szállított spermával, ezzel is ellenőrizve az ellenminta minőségét. Tehát kétirányú információáramlás lehetséges! A vizsgálatokhoz a felhasznált kamera és minta előkészítés elengedhetetlen, mert csak ekkor érvényesek az általunk elkészített hígítási kontrol sorok. Természetesen a fentinél nagyobb felbontású és jobb kontraszttal rendelkező kamerák is alkalmasak a vizsgálatokhoz, de ehhez megfelelő, standardizált hígítási sort kell készíteni a kiértékeléshez. A felhasznált kamera mindenki számára megengedhető kb. 65 eurós beszerzési költséggel rendelkezik és Bagon már elkészítettük a standard kontroll sorokat a vizsgálathoz. Véleményem szerint megéri a kamera beszerzése, mert akár hetente több alkalommal is segítséget nyújthatunk a sperma értékelésében, partnereink kanjainak sperma kontrolljában. Ez a szakember leggyorsabb segítsége, hiszen interneten és „okos” telefonon gyakorlatilag azonnal lehet értékelni a mintákat és tanácsot adni. Javasolom jelenlegi és leendő partnereinknek hogy éljenek ezzel az egyedülálló lehetőséggel. Minden további kérdésben keressenek bizalommal! Fülöp Vazul szaporodásbiológiai szaktanácsadó
3
Egy pozitív példa, egy követendő szemlélet Magas takarmányozási költségek, nyomott felvásárlási árak, nehéz értékesítés, hogy csak néhány kiemeljek azokból a nehézségekből, amivel napjainkban a sertéstartók küzdenek. Szerencsére azonban léteznek olyan vállalkozások is, melyeket ezek a tényezők nem érintenek közvetlenül. A piaci trendek változásától függetlenül, szinte már a turnus indításánál tudják kalkulálni az általuk elérhető haszon nagyságát. Az egyik ilyen cég a Trend-An-House Kft. és annak igazgatója Kéri József. Ahogy a cég nevéből is kiderül a korábbi tevékenységük – közel 17 évig – építőipari volt. A kivitelezések mellett ingatlan felszámolásokban is részt tudott venni a Kft. Így jutott a birtokukba egy állattartó telep is Baranya megyében, Majson. Korábban marhatelepként működő és igen rossz állapotú épületekből kitartó munkával sikerült egy közel 2000 sertés tartására alkalmas telepet felszerelni. A válság és az építőiparban tapasztalható sokszor katasztrofális fizetési morál arra sarkallta őket, hogy előzetes tapasztalatok nélkül, de hatalmas lelkesedéssel és a lehető legpozitívabb hozzáállással belevágjanak a sertéstartásba, speciálisnak mondható bértartásos formában. Egy holland tulajdonban levő Kft. üzleti partnerei lettek, amellyel már második éve dolgoznak sikeresen együtt. A malacokat és a takarmányt is ők biztosítják számukra. Az állatorvosi és a gyógyszerköltség szintén nem a fővállalkozó költsége. Jelenleg a negyedik turnus nevelkedik a majsi telepen. Mi volt a legfontosabb motivációs tényező, amiért belevágtatok ebbe a vállalkozásba korábbi tapasztalatok nélkül? Hosszú távú és biztos jövedelmet nyújt az együttműködés. A partner cég már ötödik éve dolgozik itt Magyarországon. Hollandiában és Németországban évtizedek óta foglalkoznak sertéstenyésztéssel és -tartással. Ös�szesen több mint 20000 koca van a birtokukban és hazánkban is sertéstartó beruházásokba kezdtek, amely azt bizonyítja, hogy hosszútávra terveznek. Szerződési formátumuk egyszerű és jól értelmezhető. Az adott turnus közepén érkezik meg a kifizetés egy része, majd a lezárást követő néhány napon belül megérkezik a teljes elszámolás után járó pénz a számlánkra. Ez az építőiparban csodával határos lett volna. Melyek a legfontosabb paraméterek a szerződésben? Két fontos mutatószám van, mely alapvetően megszabja az egységnyi állat után járó bértartási díjat. Az egyik az elhullás mértéke a másik pedig a fajlagos takarmányhasznosítás nagysága. A bértartásból kifolyólag abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a legnagyobb hangsúlyt a becsületesen elvégzett munkára kell fektetnünk. Nem nekünk kell harcolnunk az takarmány beszállítókkal és a vágóhidakkal. Nagyon egyszerűen kiszámítható, hogy akár 0,1 kilógrammnyi takarmányozási fajlag csökkentéssel, vagy minél kisebb elhullás elérésével, mennyivel lesz több bevételünk a turnus végén. 4
Mutasd be kérlek a telepet és beszélj az elért eredményeitekről is. A telep 3 épületében összesen 1990 állat van. 1,2 m2/sertés a telepítési sűrűség. Az épületek nem újak, nem automatizáltak, így amortizáció sem terheli őket. Ennek köszönhetően az a lelkiismeretes hozzáállásnak, odafigyelésnek sokkal nagyobb szerepe van a napi rutin során. Jómagam is nap, mint nap részt veszek a telep életében és szerencsémre a családom lelkesedése is töretlen. A három lezárt turnus átlagában elmondhatjuk, hogy a kiesésünk 2% körüli, amely a nem korszerű légtechnikának és az állatok légzőszervi terheltségének tudható be legnagyobb részben. A fajlagos takarmányhasznosítás turnusról turnusra javul, a legutóbbi hízlalásnál például már 2,7 kg/kg közelében tudtunk tartani ezt az értéket. Azon dolgozunk, hogy ez a szám minél kisebb legyen, tehát nem elégedünk meg az eddig eredményekkel, nem dőlünk hátra, hanem folyamatosan keressük azokat lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak a jobb paraméterek eléréséhez. Az elmúlt turnus óta például próbakutricákban folyamatosan méréseket végzünk, amely során információkat gyűjtünk az állatok növekedési erélyéről. Ki segíti a munkátokat? A holland cég magyarországi képviselőjében egy igen elhivatott és a sertéseket szerető szakembert ismertünk meg. Az ő évtizedes tapasztalata sokat segít a munkákban. Az első turnust leszámítva elmondható, hogy ugyanazzal a takarmányos céggel és annak képviselőivel dolgozunk együtt. Velük folyamatosan egyeztetünk, mivel a takarmányozáson túl állategészségügyi, technológia és közgazdasági kérdésekre is tudunk válaszokat kapni. Nem szabad kihagyni a telepet ellátó állatorvost sem a felsorolásból. Szerintem a nyitottság és a pozitív hozzáállás a kulcs a közösen elvégzett sikeres munka során. Tudnál mesélni a jövőbeli terveitekről is? Az első és legfontosabb feladat, hogy a partnerünk megelégedettségét fenn tudjuk tartani. Ez szerintem az alap a jövőhöz. A konkrét terv további bővülés lenne. Külön, közel 4000 férőhelyes telepen is szeretnénk elkezdeni a termelést, ugyanilyen konstrukció mellet. A jelenlegi telepünkön, a légtechnika javítására helyezzük a legnagyobb hangsúlyt. Lankó Ferenc takarmányozási szaktanácsadó
Milyen a ti sertéstelepetek? Szakmai körökben gyakran elhangzik a kérdés: Mennyit költetek gyógyszerre a sertéstelepen? Ezek után a konzultációk után a sertéstelepi állatorvost és telepvezetőt általában raportra rendelik, mert a másik telepen „alig használnak gyógyszert” és mégis minden rendben van.
Két telep összehasonlítása nagyon nehéz, hiszen rengeteg tényező befolyásolja a telepi mutatószámok alakulását. Ezek részletes elemzése után szabad csak véleményt mondani, ugyanakkor fontosnak tartom az összehasonlítást, hiszen egymás eredményeiből és hibáiból is tanulhatunk. 135.432 Ft
A kérdés,- illetve a válasz nem ilyen egyszerű. Az elmúlt napokban ös�szeállítottunk egy táblázatot négy sertéstelep különböző mutatószámaival, amelyből kiemelném a gyógyszer költséget. 67.785 Ft
A telepen felhasznált összes gyógyszerköltséget visszaosztottam az átlag kocalétszámmal, illetve az értékesített összes sertés darabbal, - így képezve összehasonlításra alkalmas viszonyszámokat.
24.470 Ft
A telepek mindegyike kiváló menedzsmenttel rendelkezik!
I. telep
A telepi technológia: •• I. telep: erősen amortizálódott. Felújításra szorul. •• II.-IV. telepek technológiája jó Állategészségügyi státusz. •• I. telep: négyesmentes, APP, ileitis, dysentéria negatív, •• II. telep: négyesmentes, dysentéria negatív, ileitis, APP pozitív, •• III. telep: PRRS, ileitis, APP, dysentéria pozitív •• IV. telep: PRRS, ileitis, APP, dysentéria pozitív
64.143 Ft
II. telep
III. telep
Összes gyógyszerköltség (Ft)/átlag kocalétszám IV. telep
5.523 Ft
2.423 Ft
Összes gyógyszerköltség (Ft)/ összes kibocsátott sertés db
2.294 Ft
1.357 Ft
I. telep
Az alábbi grafikonok egyértelműen mutatják a telepek állategészségügyi státuszának megfelelően alakuló gyógyszerköltséget.
II. telep
III. telep
IV. telep
Bolla Kálmán sertés üzletágvezető
Egy kis nyár előtti „frissítő” formulázás
Míg a kismalacok a hideg istállóklímára érzékenyek, addig az idősebb sertések beleértve a kocákat és kanokat a forróságban szenvednek. Minden korcsoport számára van egy optimális hőmérsékleti tartomány melyben a maximális teljesítményre képesek. A termoneutrális zóna vagy komfort zóna egyszerűen fogalmazva az a hőmérsékleti tartomány ahol az állat se nem fázik, se nem szenved a hőségtől. Amikor a környező hőmérséklet a termoneutrális zóna felső határa felett van akkor a sertéseket hőstressz éri, és mivel a fiatal malacokhoz képest a hízóknak és tenyészállatoknak alacsonyabb a termoneutrális zónájuk, ezért őket előbb is éri hőstressz.
Hőmérséklet ºC
A sertések nem szeretik a hőséget! Ilyen időszakban – hozzánk emberekhez hasonlóan – ők is kényelmetlenül érzik magukat. Helyzetüket nehezíti, hogy verejtékmirigyeik rejtettek, tehát nem tudnak izzadni így elesnek a bőrön keresztüli evaporációs hűtéstől.
34 32 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
Felső kritikus határ Alsó kritikus határ Hő stressz
Termoneutrális zóna
Hideg stressz
Testsúly, kg
Adaptálva: Tom G. Miller írásából, Iowa State University
5
További lehetőségek takarmányozási oldalról: •• A nyáron betakarított új kalászosok miatt vagy/de inkább és alkalmazzunk NSP enzimet hízóknál, kocáknál egyaránt.
A sertések kétféle módon képesek a hőstressz hatásait kompenzálni: egyrészt növelik a hő leadást másrészt csökkentik a test hőtermelését.
•• Sokak szerint a szódabikarbóna (NaHCO3) 2-10 kg/tonna
Nyári hőségben a sertések a hűvösebb padozati részeket keresik és ezen minél jobban elnyúlva próbálják hűteni a testüket. Légzésük szaporábbá válik (lihegés) és az így megnövekvő légáram a tüdőből történő víz párologtatásával további hő leadást eredményez.
adagban takarmányba keverve javítja a hízók és szoptató kocák takarmány-felvételét. Miközben semlegesíti a savakat, szén-dioxid szabadul fel (büfögés). Állítólag azt is kimutatták, hogy a szóda hízóknál csökkenti a hátszalonna vastagságot.
A takarmány elfogyasztása, emésztése és metabolizmusa hőképződéssel járó folyamat. A hőképződés mértéke függ a felvett táp mennyiségétől, de mint később látni fogjuk függ a takarmány összetételétől, minőségétől is. Ezért a sertések részéről természetes reakció, hogy amikor a külső hőmérséklet kényelmetlenül magas számukra akkor a testük által termelt hő mennyiséget a takarmány-felvétel csökkentésével szabályozzák le. Szerencsére azonban létezik egy-két fogás a takarmány összeállításnál melyek segítségével tompítható az étvágy visszaesés mértéke.
vezet ellenálló képességét (min. 100-200 mg/kg dózisban). Ugyanígy az E-vitamin és egyéb E-vitamint helyettesítő antioxidánsok alkalmazása jótékony hatással bír.
•• A takarmány granulálásával fizikailag tovább koncentrálódik a takarmány, az egységnyi táp kilóra vetített bevitt táplálóanyag mennyiség növelhető. Néhány menedzsment tipp a hőstressz minimalizálása érdekében:
•• Az évközi receptekhez képest nyáron növeljük a takarmányok in-
•• Folyamatosan biztosítsuk a friss vízellátást! •• Az etetések közül lehetőleg a hűvösebb napszakok idejére kon-
tenzitását, javítsunk az emészthetőségükön, hogy az alacsonyabb takarmány-felvétel mellett is biztosítható legyen a napi táplálóanyag szükséglet.
•• takarítsuk gyakrabban az etetőket, távolítsuk el a pangó takar-
A nyári „átformulázásnál” tehát a következő fő elveket kövessük:
•• A tápanyagok közül a rost emésztése és metabolizmusa generálja a legtöbb hő termelését az állatban. Jean Noblet francia kutató szerint a nyersrost metabolizálható energia tartalmának (ME) csupán közel fele hasznosul az állatban ténylegesen, úgynevezett nettó energiaként (NE). A különbség a hízóink és főleg kocáink számára hő növekményt jelent, amit nyáron – megelőzve állatainkat – szeretnénk elkerülni. Ezért a kiindulási rosttartalomtól függően hízóknál 1%-kal, kocáknál esetleg 1-3%-kal lehet csökkenteni az etetett takarmány nyersrost tartalmát. Arra azonban ügyelni kell, nehogy a túl alacsony rost hízónál gyomorfekélyhez, kocánál obstipációhoz vezessen. Ezért a bél motilitás fenntartásához válogassuk meg a jó rostforrásokat, vagy amennyiben szükséges alkalmazzunk székletlazító kiegészítőket.
•• Hasonló a helyzet a fehérjével. Nyáron az évközi receptekhez képest csökkentsük a takarmányok nyersfehérje tartalmát 1-2%-kal (közelítsünk az „ideális fehérje” igényekhez), és alkalmazzunk szükség szerint szintetikus aminosav kiegészítést. A feleslegben etetett fehérjék emésztése ugyanis fölös hőtermeléssel jár.
•• A zsírokból, olajokból származó metabolizálható energia hasznosul a legkevesebb hő veszteséggel (Noblet szerint 90%-os hatékonysággal). Szakmailag indokolt mértékben növeljük a zsírbevitelt. Ez azt jelenti, hogy mindig figyeljünk az energia:aminosav egyensúlyra (pl. optimális emészthető Lizin/Nettó Energia, g/MJ arányra). 6
•• A C-vitamin hőstresszes helyzetekben javítja a szer-
centráljuk a napi takarmányadag zömét, amikor amúgy is szívesebben eszik az állat mányt
•• biztosítsunk megfelelő légcserét a ventilláció szabályozásával •• a jobb istálló hűtés érdekében szükség esetén működtessünk ködösítő (vízporlasztó) berendezést
•• Amennyiben kifutósak az épületek, úgy nyáron vagy ne engedjük ki az állatokat (főleg kanok, vemhes kocák), vagy a kifutók fölé építsünk megfelelő árnyékolókat
•• válasszunk megfelelő padozatot (pl. részlegesen tömör, nem teljes rácspadlós), különösen kerüljük a zsúfoltságot a kutricákban Sertések napi víz szükséglete és a javasolt vízáram Fázis
Vízfelvétel, l/nap
Víznyomás, l/perc
Szopós malac
1-2
0,5
Választott malac
1-5
0,8-1,2
5-10 10-20 12 12-25 20-40 10-20
1,5-1,8 1,5-1,8 1,5-2,0 1,5-2,0 2,0-4,0 1,0-1,5
Süldő Hízó Üres koca Vemhes koca Szoptató koca Kan
Alpár Botond takarmányozási szaktanácsadó
Aflatoxin a régi-új ellenség Napjainkban ismét egyre több szó esik az aflatoxinról és annak kártételéről, elleni való védekezés lehetőségeiről. Amerikai kutatások szerint az aflatoxinnak tulajdonítható éves gazdasági veszteség akár 1 milliárd dollár is lehet a takarmány és élelmiszeriparban.
1. Mi is az az Aflatoxin és hogyan lehet kimutatni? Az aflatoxin az Aspergillus flavus, Aspergillus parasiticus, Aspergillus nominus és az Aspergillus pseudtanasii penészgomba fajok másodlagos anyagcsere terméke. Ezen penészgomba fajok szaporodásának főleg a trópusi éghajlat (tartósan nagy hőmérséklet és magas páratartalom) kedvez. Korábban ezért főleg a melegebb égövből (Brazília, Kína, Afrika, USA középső része) származó termékekben (földimogyoró, kávé, szója) lehetett megtalálni. Kisebb részben volt fellelhető a gabona magvakban. A klímaváltozás következményeként sajnos mostanra már a hazai termesztésű gabonákban (főleg kukorica és kisebb részben búza) is megtalálható lett. Hazánkban az A. flavus és A. parasiticus fajok a legelterjedtebbek és az álltaluk termelt mikotoxinok jelentik a legnagyobb problémákat. Vékonyréteg kromatográfiával - UV fényben való fluoreszcencia színűk alapján – négy elkülöníthető típusuk van, amik a következők: B1, B2, G1, G2. A B betű jelöli a blue vagyis kék színt, míg a G betű a green vagyis zöld színre utal. A tehén és a juhtej vizsgálata során egy kékeslila színnel fluoreszkáló metabolitot is felfedeztek, amit a megtalálás helye, vagyis a tej (milk) után M1-nek neveztek el.
2. Mik az aflatoxin káros hatásai és milyen határértékekkel lehet számolni vele kapcsolatban? A leginkább vizsgált metabolit az A. flavus álltal termelt AFB1. A fejlettebb szervezetekre gyakorolt karcinogén (rákkeltő hatás), teratogén (fejlődési zavarokat okozó hatás), immunszupressziv (csökkent immunválasz és nagyobb fogékonyság az egyes megbetegedésekre) hatásai is ismertek. Mutagén (genetikai károsodást okozó) és citotoxikus (saját sejtek károsítása) – főleg a májsejtek esetében - problémákat is okozhat. Sertések esetében a legfogékonyabbak a fiatal állatok. Az aflatoxinnak kumulatív hatása van. Ami azt jelenti, hogy sokáig kisebb dózisú adagolása is ugyanolyan károsító hatással bír, mint az egyszerre adott magasabb dózis. A vemhesség fázisában jelentkező aflatoxin terhelés a kocáknál jelentkező problémákon túl, jelentősen károsíthatja a magzatokat is, csökkentve ezek életképességét. Súlyosabb esetekben vetélés és magas halvaszületési arány is jelentkezhet. Ki kell hangsúlyozni azt is, hogy a szoptató kocák teje is lehet forrása az aflatoxikozisnak, mivel a tej, mint a malacok első takarmánya jelentős men�nyiségben tartalmazhatja a toxint. A májkárosító hatás a sertések esetében is igen nagy probléma. Boncolás során sárga, fakó megnagyobbodott májat lehet találni, viszont májdaganat nem alakul ki. Az aflatoxin gátolja a DNS szintézist (csökkenti az RNS polimeráz enzim aktivitását). A károsító hatás következménye a romló fehérje szintézis, aminek egyik oldalról csökkenő napi testtömeg gyarapodás és romló fajlagos takarmány felhasználás lehet az eredménye, a másik oldalról pedig a szervezet immunválaszát, védekező rendszerét gyengíti meg (immunszupresszió). Csökkenti így a vakcinázások hatékonyságát és megnöveli a fogékonyságot az állati szervezetet károsító hatásokkal kapcsolatban. Az aflatoxin kártétele igen sokrétű és jelentős gazdasági veszteség okozója lehet. Az Európai Unió és hazánk által alkalmazott AFB1 határértékeket az 1. és 2. táblázat mutatja meg. 1. táblázat
1. kép: sárgás – zöld porszerű A. flavus fertőzés a kukoricán
2. kép: A. flavus penészgomba képe elektromikroszkop alatt
Az aflatoxin mérésére az alábbi módszerek alkalmazhatóak:
•• Kémia analitika: HPLC teszt - magasnyomású folyadék kromatográfia
(az egyik legpontosabb módszer) •• Immunanalitika: ELISA teszt - enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat •• Biológiai hatásmérésen alapuló tesztek: SOS - CHROMO teszt és BLYES teszt.
Ezen tesztek előre meghatározott baktérium törzsek segítségével monitorozzák meg a mintákat. A toxin jelenlétének arányában lehet őket kimutatni. A toxin mennyiségi meghatározásán túl még a toxinbontás hatékonyságával kapcsolatban is szolgáltathatnak információkat. Rhodcoccus és Pseudomonas törzsek bizonyultak eddig a leghatásosabbnak a tesztek elvégzésében.
A takarmányokban előforduló AFB1 - re vonatkozó szabályozás az Európai Unióban (2002/32/EK) Takarmányozásra szánt termék
Határérték (mg/kg)*
Takarmány/alapanyagok, kivéve:
0,05
földimogyoró, kopra, pálmamag, gyapotmag, kukorica és az ezek feldolgozásából származó termékek
0,02
Teljes értékű marha/, juh és kecsketakarmányok, kivéve
0, 05
tejelő teheneknek szánt takarmányok
0,005
borjú/ és báránytakarmányok
0,01
Teljes értékű sertés/ és baromfitakarmányok (kivéve a növendék állatoknak szánt takarmányt
0,02
Más teljes értékű takarmányok
0,01
Kiegészítő marha/, juh/ és kecsketakarmányok (kivéve a tejelő állatoknak, borjaknak és bárányoknak szánt kiegészítő takarmányt) Kiegészítő sertés/ és baromfitakarmányok (kivéve a növendék állatoknak szánt kiegészítő takarmányt) Más kiegészítő takarmányok
0,05 0,03 0,005
12 % - os nedvességtartalmú takarmányra vonatkozóan
7
2. táblázat A takarmányokban előforduló AFB1- re vonatkozó szabályozás (64/2012 (VIII.3.) VM rendelet) Takarmányozásra szánt termékek
Határérték (mg/kg)
Takarmány alapanyagok
0,02
Kiegészítő és teljes értékű takarmányok kivéve:
0,01
• • • • •
tejelő teheneknek és borjaknak, tejelő juhoknak és bárányoknak, tejelő kecskéknek és gidáknak, valamint malacoknak és növendék baromfiknak szánt takarmánykeverékek
0,005
• • • • •
szarvasmarháknak (a tejelő és a borjak kivételével), juhoknak (a tejelő juhok és a bárányok kivételével), kecskéknek (a tejelő kecskék és gidák kivételével, sertéseknek (a malacok kivételével) és a baromfiaknak (a növendék állatok kivételével) szánt takarmánykeverék
0,02
12 % - os nedvességtartalmú takarmányra vonatkozóan
3. Hogyan védekezzünk az aflatoxin ellen és hogyan csökkentsük a kártételét? Az A. flavus és az A. parasiticus gombafajok optimális növekedéséhez az alábbi környezeti feltételekre van szükség:
•• •• •• •• ••
tápanyag megléte: pl. kukorica elegendő oxigén 80%-nál nagyobb páratartalom 25 C°-nál magasabb hőmérséklet Semleges pH szint
Az alábbi környezeti feltétel a nyári időszakra nézve már Magyarországra is érvényesek ezért egyre nagyobb a jelentősége a megelőzésnek és a hatékony toxinkötésnek. A nem megfelelően végzett növényvédelmi és aratási technológia és technika után a tárolás során már csak a gomba szaporodását lehet csökkenteni a jelenlétét nem, szüntetik meg. Léteznek vegyi kezelések is, de ezek hatása megkérdőjelezhető, mivel drágák és sokszor negatív hatással vannak az alapanyagok tápértékére is. A leggyakrabban alkalmazható módszer az aflatoxin ellen vívott harcban a toxinkötő hozzáadása a takarmány alapanyagokhoz a takarmánygyártás során.
4. Mire érdemes figyelni a toxinkötő megválasztása során? A megfelelő toxinkötő kiválasztásához ismernünk kell annak hatékonyságát. A hatékonyság megállapítására négy szempontot érdemes figyelembe venni.
8
•• Megkötő kapacitás ūū Megadja, hogy mekkora a tényleges megköthető toxin mennyisége
(1 gramm toxinkötő által megkötött aflatoxin mennyisége milligramban). •• Abszorpciós hatékonyság ūū A felszívódás hatékonysága. A toxinkötő molekulái folyadék (víz) hatására kitágulnak és elnyelik az apróbb pl. toxin molekulákat. Két probléma azonban elfordulhat a felszívódás során. Az egyik, hogy a szervezet számára fontos molekulákat is fel tud szívni, a másik pedig hogy csak tárolja a felszívott toxin molekulákat és azok egy idő után ismét visszakerülnek az emésztő rendszerbe. •• Aktiválási idő ūū A vízzel való érintkezés és a megkötés és/vagy abszorpció között eltelt idő. Az aktiválás ideje jó, ha szinkronban tud lenni az állatfaj emésztési sajátosságaival. •• Bekeverési arány ūū A toxinkötő hatékony működéséhez szükséges bekeverési mennyiség.
5. Milyen a jó toxinkötő az aflatoxin ellen? Poláros jellegű az aflatoxin , ami a vízoldékonyságon túl azt is jelenti , hogy a mikotoxinok közül egy kicsit kilógva, igen jó hatékonysággal köthetőek nagy felületaktivitással rendelkező toxinkőtökkel. Ezeken a felületeken találhatóak meg a toxin megkötő helyek. Az ilyen nagy felületaktivitással rendelkező termékek agyagásvány alapúak. Az agyagásványok közé tartoznak a kaolin, a bentonit és a zeolitok. A zeolit kb. 45 ásvány összefoglaló neve. Közös tulajdonságuk, hogy aluminoszilikátok, jelentős pozitív kation kötési kapacitással. A zeolitok rendkívül pH érzékenyek, pH=4,0 érték alatt részlegesen hidrolizálódnak. A zeolitok egy módosított, szintetikus változata a hidratált nátriumkálcium-alumínium-szilikát (HSCAS), mely megköti a takarmányokban lévő pozitív töltésű összetevőket. Az aflatoxin és a HSCAS között fellépő erős kémiai kötés következtében a szilikátok közül a HSCAS bizonyult a leghatékonyabb kötőanyagnak. Megfigyelések szerint már 30 perc elteltével egyensúlyi állapot alakul ki, amelynek során 1 mg HSCAS maximálisan 200-232 nmol aflatoxint képes megkötni. A kaolinnal végzett toxinkötés igen költséges és csak a nagyon poláros jellegű molekulákat képes kötni, így pl. a DON toxinra hatástalan. A bentonit még az az agyagásvány, amely számos esetben bizonyította toxinkötő képességét, igen jó hatásfokkal még a tejelő állományok esetében is. Az anyagásványok használata esetén figyelembe kell venni a magasabb adagolás szükségességét is. 5 – 20 kg/tonna takarmány közötti adagolásban (a minőségtől és a toxinterheltségtől függően) képesek hatékonyan fellépni az aflatoxinnal szemben. Érdemes megemlíteni a szerves adszorbensek közül az élesztő sejtfal alapú toxinkötőket is. Ezek toxinmegkötő kapacitása a glükántartalmuktól függ. Kisebb dózisban (1 – 2 kg/tonna takarmány) is hatékonyan tudnak működni és nem kötik meg a szervezet számára hasznos kis molekulákat sem, de a költségük jelentősen magasabb az agyagásványokéhoz viszonyítva. Lankó Ferenc takarmányozási szaktanácsadó
A sertések nyelőcsőtájéki gyomorfekélye
A sertések gyomorfekélye leggyakrabban a nyelőcső beszájadzásánál, a gyomor mirigyeket nem tartalmazó területén, az un. pars oesophagea tájékán fordul elő. Az itt kialakuló különböző méretű és határú, kerekded vagy ovális alakú kimaródások és fekélyek leggyakrabban több hajlamosító tényező együttes hatásaként alakulnak ki, de gyakran vannak összefüggésben más, szisztémás betegségek megjelenésével is, mint például a szalmonella, sertésorbánc, sertéspestis vagy circovírus. A gyomorfekély kialakulása, illetve a tünetek súlyossága telepenként eltérő mértéket mutathat annak ellenére is, hogy ugyanazon vagy hasonló hajlamosító tényezőkkel küzdenek. Elméletileg bármely korban előfordulhat, de leggyakrabban a 3-6 hónapos korcsoportokban találkozhatunk vele. Az átlagos elhullás általában alacsony, 1-3 % közt mozog. Időnként a tenyészállományban is felbukkanhat, elhullott kocák vizsgálata során 60%-nál találtak kezdődő gyomorléziókat és 10-15% esetében már kialakult fekélyeket lehetett látni. A kocák rendszeres boncolása is segít a telepi előfordulás megítélésében, elsősorban ha a gyomorban gyakoriak a hegszövetek, amelyek korábbi fekélyek kialakulására és azok gyógyulására utalhatnak. Egyes statisztikák alapján a gyomorfekély a kocák elhullásának egyik igen gyakori oka. A hízók vágóhídi vizsgálata során a nagyüzemi állományokból származó fejlődésben elmaradt (selejtsertések) 50-55 %-ában találtak gyomorfekélyt. A gyomorfekély előidézése kísérletes körülmények közt nehézkes, ami rávilágít arra a tényre is, hogy kialakulása multifaktoriális, hajlamosító tényezőktől erősen függő probléma. A betegségét gyakran index-betegségnek is szokták nevezni, mert gyakori előfordulása az állatok kedvezőtlen tartási-takarmányozási körülményeire hívja fel a figyelmet. Gazdasági szempontból az elhulláson kívül nagy szerepe van annak is, hogy a gyógyulás helyén keletkező hegesedések, szűkületek, olyan gyomorműködési zavarokat idézhetnek elő, amelyek a sertések meghizlalásának gazdaságosságát jelentősen rontják. Az első említés 1897-ből származik, de abban az időben még csekély jelentőséget tulajdonítottak neki, ugyanakkor 1950-es évektől egyre intenzívebbé vált a sertéstartás és egyre szaporodtak a modern technológiájú sertéstelepek. Ettől kezdve egyre gyakrabban jelent meg a probléma a telepeken, így a intenzívvé vált tenyésztéssel, valamint a különböző takarmánykészítési és etetési technikák elterjedésével egyre szélesebb körben figyelték meg a betegséget.
Oktana A fekély kialakulásának oka nem egyértelműen ismert, gazdaságonként eltérő lehet a különböző hajlamosító tényezők szerepének súlya. Általában jellemző, hogy a több tényező együttes hatása szükséges. Ezek közül különösen azok hatása fontos, melyek a gyomortartalom konzisztenciájára vannak befolyással és így a takarmány gyomron keresztüli áthaladási sebességére. Általánosságban elmondható, hogy azok a tényezők, amik növelik a gyomortartalom tömörségét, segítenek megelőzni a fekély kialakulását, míg azok, amik hígabbá teszik, jobban hajlamosítanak.
Hajlamosító tényezők Szemcseméret A nagyon apróra darált takarmányszemcsék, valamint egyes kutatások alapján a pelletált takarmány is egyértelműen növelik a fekély előfordulási esélyét. A takarmány szemcsemérete függ a felhasznált gabonáktól, az őrlési folyamattól és a feldolgozás jellegétől. Azok a gabonák, melyek a darálás során sokkal gyakran képeznek törmeléket egyértelműen elősegítő hatásúak.
Gabona Számos vizsgálattal támasztották alá a zab és árpa pozitív hatását a kukorica és búza hajlamosító hatásával szemben, ami az előző pontban leírtakkal magyarázható
Takarmánygyártás folyamat A kutatások alapján az árpa és a hengerszék használata során alig fordult elő gyomorfekély, míg az őrölt búza és pelletálás növelte az esélyt. Hasonló a helyzet granulálás a során is, mely hőhatásra megváltoztatja az alaptakarmány összetevőinek részecskenagyságát, így közvetve segít a fekély kialakulásában.
Takarmány konzisztenciája Abban az esetben, ha gyomortartalom nagyon híg, megnő a kiürülési idő. Ennek következménye, hogy a gyomor nyelőcső beszájadzásánál lévő közel neutrális PH-ja (amely egyébként a pilorus felé csökken) megváltozik, csökken a pars oesophagica körüli pH, ami a nyálkahártya felületének sérüléséhez vezet 9
Etetési technológia
A tanulmányok szerint a gyomorfekély egyik legjellemzőbb oka a takarmányfelvétel hosszabb rövidebb megszakadása valamilyen külső vagy belső körülmény hatására. Ezt igazolja, hogy kísérleti körülmények közt koplaltatással sikerült előidézni a gyomorfekélyt. Hasonló tapasztalatokat írtak le vágóhídi vizsgálatok során is, ahol a több mint 24 órája várakozó sertések közt szignifikánsabban magasabb volt a kimaródások száma, mint az ugyanarról a telepről érkező, de azonnal levágott sertéseknél. A különböző etetési rendszerek vizsgálata során rendszerint eltérő eredmények születnek. Egyesek azt bizonyították, hogy azoknál az állatoknál, amelyek naponta csak kétszer kaptak enni gyakrabban fordult elő a fekélyesedés, mint az ad libitum etetett társaiknál. Amiben viszont mindenki egyet értett, hogy rendkívül fontos az etetési rendszer stabilitása, azaz a megszokotthoz képest bármi változás történik, az egyértelműen elindíthatja a fekélyek képződését. Ilyet tapasztathatunk például a kocáknál az ellés környékén, meleg időszakban, amikor a változó étvágy a kiváltó tényező vagy betegségek során jelentkező étvágytalanság következtében.
Fertőző betegségek
Az étvágytalanság nagyon gyakori oka. Ráadásul emellett például az akut légzőszervi betegségek vizsgálata során azt tapasztalták, hogy a hisztamin, (mint gyulladásos mediátor) megnövekvő szintje is szerepet játszik a folyamat elindításában a gyomorsav szekréció erőteljes stimulálásával. Ezt a sertésnek beadott hisztamin készítményekre kialakuló elváltozásokkal is igazolták.
Helicobakter elmélet
A fertőző betegségek mellett különös figyelmet fordítottak a humán estekben gyakran megfigyelt Helicobacter fajoknak is. A vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a Helicobacter fajok világszerte előfordulnak a sertéstelepeken, és egyes esetekben még jelentős szerepet is tulajdonítottak neki a gyomorfekély súlyosbításában szerepet játszó jelentősége miatt. Kísérletes körülmények közt SPF malacok sertéstől származó Helicobacter fajokkal és a humán Helicobacter pylorival való fertőzése során azt tapasztalták, hogy ugyan mindkét estben képesek a kórokozók megtelepedni a gyomorban és ott kimaródásokat létrehozni, ugyanakkor nem tapasztaltak eltérést a gyakoriságban a nyelőcsőtájék és mirigyes területek közt. Jelen álláspont szerint ezeknek a baktériumoknak sertésben sokkal kisebb a jelentősége, mint az emberben.
Stressz
Mielőtt az emberekben a Helicobacter pylorit tették egyértelműen felelőssé a gyomorfekély kialakulásában a vezető elmélet az volt, hogy a probléma kialakulásának hátterében a gyomorsav növekedésében jelentős szerepet játszó stressz áll. Ezt a teóriát a sertésekben is alaposan megvizsgálták. főleg annak igazolására, hogy az intenzívvé váló tartási körülmények elindulásával egyre növekedett és növekszik a gyomorfekélyek előfordulása és súlyossága. Különösen azokon a nagyüzemi telepeken volt rossz a helyzet, ahol az ólak zsúfoltak voltak.
Genetika
A különböző genetikai vonalak vizsgálata során is jelentős eltéréseket találtak a fekélyképződés tekintetében. Első sorban a stressz érzékeny faj10
tákra jellemző de egyre inkább igazolódik az a tény is, hogy az intenzív növekedést mutató, magas hús/zsír arányú fajtáknál a gyomorfekély előfordulási valószínűsége szignifikánsan magasabb.
Takarmány beltartalma Beltartalmi szempontból gyomorfekély képződéshez vezethet a takarmány csökkent E vitamin és szelén szintje is, aminek következtében az antioxidáns hatás csökkenése a szabad oxigéngyökök elszaporodásához vezethet. A magas peroxidszám különösen jellemző porszerűre darált takarmányok etetése esetén.
Egyéb hajlamosító tényezők: •• ivóvízellátás zavara •• elégtelen etetőtér, etetőfelület •• hirtelen időjárás-változások, frontbetörések
Kórfejlődés A gyomor nyelőcső tájéka szövettanilag többrétegű elszarusodó laphám, amely nem termel nyálkát saját szöveteinek védelmére. A terület folyamatos irritációja a laphámsejtek megvastagodását eredményezi és keratinizálódik. Sérülnek a sejtek közti kapcsolatok ezzel lehetőséget teremtve az emésztőnedvek mélyebb rétegekbe való jutására. Elsőként a laphám felületes rétege tűnik el, majd ha a károsító folyamat tovább tart mélyebb kimaródások, fekélyek képződnek. A sérülés gyorsan növekedhet kevesebb, mint 24 óra alatt is megtörténhet. A nyelőcső beszájadzásánál megnövekvő savas kémhatásnak kulcsszerepe lehet a sérülések kialakulásában, bár a többrétegű laphám relatív ellenáll a sósav okozta sérüléseknek. Ennek alapja lehet a már korábban említett megnövekedett hisztamin termelés.
Klinikai tünetek Túl heveny forma – hirtelen kialakuló tünetek, belső elvérzés. Heveny forma – az állat étvágytalan, sápadt, vérfogyott. A fájdalom miatt fogcsikorgatás, üres rágómozgás, hát púposítása. Az állat nyugtalan, lefekszik, felkel, a gyomorból származó vér a bélsarat kátrányszerűvé festi. Félheveny forma – a tünetek enyhék. Étvágytalanság, vérfogyottság, a fejlődésben elmaradás, olykor sötét bélsárürítés Idült forma – mindössze a gyenge fejlődés és időnként a kemény bogyós bélsárürítés ad gyanút. Ez a kórforma a leggyakoribb és ez okozza a legtöbb gazdasági veszteséget is:
•• csökken a fajlagos takarmány-felhasználás, •• csökken a napi testtömeg-gyarapodás, •• meghosszabbodik a hizlalási idő
A klinikai tünetek első sorban attól függnek, hogy mekkora fekélyből kiinduló a vérzés és vérveszteség. Ha a fekélyképződés lassú a test halvánnyá válása már az állat életében láthatóvá válik, megjelenhetnek légzőszervi jellegű, nehézlégzés tünetei is. A kutricában felfedezhető fekete színű bélsár tovább informál bennünket, esetenként (főként tenyészállatoknál) vérhányás is előfordulhat. Az állatok normál testhőmérsékletűek. Az idült forma, azaz a szubklinikai gyomorfekély első sorban a növekedés csökkenésével okoz gazdasági kárt, de ennek igazolása és számítása telepi körülmények közt nehézkes. Egyes kutatók vizsgálatai alapján a gyomorfekély az érintett állatoknál 50-75 g napi súlygyarapodás veszteséget képes okozni. Amilyen gyorsan képes kialakulni a gyomorfekély ugyanilyen gyorsan képes is regenerálódni. A korábban lezajló folyamatra utalhatnak a hegesedések valamint a nyelőcső tájék megkisebbedése, mely extrém esetekben a terület eltűnéséhez és nyelőcsőszűkület kialakulásához is vezethet. Ennek tünetei az etetés után röviddel jelentkező hányás, aminek jellegzetessége, hogy az állatok nem étvágytalanok, hanem éhesek, így ha az állat a hányás után röviddel újra enni próbál.
Kórbonctan A gyomor nyelőcső tájéka normál esetben sima, fehér és fénylő, könnyen elkülöníthető a környező mirigyes résztől. A folyamat során a terület egyre inkább megvastagszik, felülete durvává, a parakeratinizálódás és epefesték miatt sárgássá válik. A súlyossá váló esetekben a terület kráterszerűvé, felülete újra simává válhat, ami diagnosztikai hibalehetőséget rejt magában. Egy kutatás szerint 155 normálnak tűnő gyomorból 32% mutatott szövettanilag parakeratózist, 30%-ban voltak kisebb kimaródások és 23%-nál találtak mikroszkópos vizsgálattal már kialakult fekélyeket. Az állományok folyamatos vizsgálatára több országban is végzik a betegség vágóhídi monitorozását. Az alább látható egy pontozási séma: pontérték/súlyosság
meghatározás
0 pont
normál, fénylő, fehér, fénylő felület parakeratózis okozta magvastagodás, durva felület, redőzöttség, sárga elszineződés
1 pont 2 pont
kimaródások a laphámon
3 pont
fekélyesedés és hegképződés
Súlyosabb esetekben a hulla vizsgálatánál már egyértelműen látható a vérszegénységre utaló halvány testszín. A gyomor alvadt és hígan folyó vért tartalmaz, mely a belekben a végbél felé fekete színűvé válik.
Diagnózis Első sorban az egyértelmű kórbonctani tünetekre és kórelőzményre alapozható. Gyakran társul légzőszervi kórképekhez (pl. APP) vagy a circovírus és PRRS okozta kártételekhez.
Vérszegénységgel járó kórképektől is el kell különíteni (farok és fülrágás, traumás hasi vagy egyéb szervekből származó vérzés egyéb hasűri szervekből, dizentéria, ileitis, stb.) Az állományszintű diagnózis felállításánál a következőkre kell figyelni:
•• egyedi 1-2 esetre nem szabad alapozni a végleges következtetést. •• egy-két anémiás tünetet mutató állat feláldozása és a bennük látottakból állomány szintű általánosítást nem lehet hozni
Kezelés A krónikus fekéllyel rendelkező állatokat külön kell választani betegkutricába, hogy csökkentsük a társaktól érkező stresszhatásokat. A takarmányt célszerű kiegészíteni emelt vas és K vitamin szinttel, vagy szükség esetén egyéb vérképzést elősegítő készítményekkel. Ha a vizsgálatok súlyos fokú, állomány szintű problémára utalnak, célszerű az állatokat antibiotikummal is kezelni. A tapasztalatok alapján ez segít megelőzni a fekély további romlását, a fertőző kórokozók megeredését és lehetőséget teremt a vágóhídra való szállításig tartó túlélésre (az élelmezésegészségügyi várakozási idő figyelembe vételével!) A circovírus okozta tünetek egyik jellegzetessége volt a hizlaldában megjelenő gyomorfekély, melyek a telepi vakcinázások elkezdésével teljesen a háttérbe szorultak. Súlyos esetekben szükséges lehet a takarmány állagának és a tartási körülmények megváltoztatása, optimalizálása. Hasznos lehet a takarmány rosttartalmának megemelése és egyes kísérletek szerint a takarmányhoz adott U-vitamin is lényegesen csökkentette a gyomorfekély súlyosabb formáinak előfordulását. Léteznek olyan komplex készítmények is, melyek a gyomor falának védelmét erősítik. Ezek közül a Hydroxal egy olyan nyújtott hatású, a bélből nem felszívódó és nem disszociáló termék, mely nincs kártékony hatással sem a metabolizmusra, sem a gyomor pH-jára.
Függelék Különböző takarmányalkotók hatása a gyomorfekély képződésére takarmányalkotó
hatása a fekélyképződésre
árpa búza kukorica zab lucerna
növeli az apróra darálással védőhatás növeli az előfordulást és a fekély mértékének súlyosságát védőhatás nincs hatás
szójabab
nincs hatás
korpa rost pelletálás kis takarmány-szemcsék hőkezelés E vitamin C-vitamin U vitamin cink
védőhatás védőhatás lehet védő és hátrányos hatás növeli az előfordulást és a fekély mértékének súlyosságát általában nincs hatás, egyes esetekben inkább elősegíti a kialakulást előnyös hatás, a kiegészítés és szintemelés esetenként segíthet. nincs hatás segítő hatás a fekély okozta elhullások csökkentésére az alacsony szint növeli az előfordulást
dr. Gombos László állatorvos 11
Beruházások az egyik legjelentősebb partnerünknél a Barcs-Somogytarnócai A.L.M. Kft.-nél 2012-2013-ban Az Agrofeed Kft. egyik legrégebbi partnere a Barcs-Somogytarnócai székhelyű A.L.M Kft. Az elmúlt évben jelentős fejlesztések történtek a Kft. 2800 kocás sertéstelepén. A telep hizlaldai kapacitásának bővítésére 2013.05.15-én elkészült és átadásra került egy 2x1500 férőhelyes hizlalda. A hizlalda BIG DUTCHMANN technológiával működik, melyben különösen figyelemre méltó az épület etetési rendszere, amely kontrollálja az állomány napi tömeggyarapodását, illetve az egyedi súlymérés után a hízókat a súlyuknak megfelelő takarmányokat adagoló etetőállomásra irányítja. Így a hizlalás végére az állomány homogenitása nagymértékben javítható.
BarcsSomogytarnóca
•• Átadásra került még egy 4x1025 férőhelyes malacnevelő épület, amely a
rossz állapotban lévő malac utónevelő épületet váltotta ki. •• A telepi ivóvíz minőségének javításához és a folyamatos megfelelő mennyiségű vízellátás biztosításához elengedhetetlen volt a telepi víz gerinc vezeték és ivóvíz kút felújítása. •• Ezen beruházásokon kívül megújult még a fiaztatói koca etetőrendszer is. •• A beruházás összes értéke 465 millió forint, amiből 186 millió forint támogatásból valósult meg. A beruházás az A.L.M. Kft. életében az elletői beruházások folytatásaként a hatékonyság növelését biztosítja.
A hizlalda etetőállomásai
Utónevelő
Barcs-Somogytarnócai A.L.M. Kft. A KONDA IPSOS az Agrofeed Kft. lapja Készült: 500 példányban Felelős szerkesztő: Alpár Botond Felelős kiadó: Szekeres István
Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621 E-mail:
[email protected], www.agrofeed.hu Tipográfia: arttitude design Kft.
Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621
Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389
Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017