KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL
Bővítési politika
Az európai értékek és normák kiterjesztése más országokra Az E U b ővít és i p o l it ikája b izt o ns ágo s ab b á és s t ab il ab b á t es zi Eur ó p át ; l ehet ővé t es zi, ho gy er ő s ebbé vál junk és el ő s egít s ük az ál t al un k val l o t t ér t ékek t ér n yer és ét , és kép essé t es z ar r a, ho gy gl o b ál is s zin t en s zer ep et ját s s zun k a n em zet kö zi s zín t ér en.
TARTALOM Miért vesz fel az EU további országokat a tagjai közé? . . . . . . . . . . 3
KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Ez a tájékoztató füzet a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” című sorozat része. A sorozat azt hivatott bemutatni, mit tesz az EU a hatáskörébe tartozó szakpolitikai területeken, miért van szükség a tevékenységére, és munkája milyen eredménnyel jár.
Hogyan megy végbe a bővítés a gyakorlatban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Milyen előnyök származnak az EU bővítéséből? . . . . . . . . . . . . . . . 11 Kitekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 További információk . . . . . . . . . . . . . 16
A sorozatot alkotó kiadványokat a következő internetcímen lehet letölteni:
http://europa.eu/pol/index_hu.htm http://europa.eu/!Uj47Mc Hogyan működik az Európai Unió? Európa 12 leckében Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Bank- és pénzügyek Belső piac Bővítési politika Csalás elleni küzdelem Digitális menetrend és információs társadalom Egészségpolitika Éghajlat-politika Élelmiszer-biztonsági politika Energiapolitika Foglalkoztatási és szociális politika Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem Jogérvényesülés, alapvető jogok és egyenlőség Kereskedelempolitika Költségvetés Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika Migrációs és menekültügyi politika Nemzetközi együttműködés és fejlesztés Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Tengerügy és halászat Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika
Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról: Bővítési politika
Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Polgárok tájékoztatása 1049 Brüsszel BELGIUM A kézirat frissítve: 2015. június Fénykép a fedőlapon és a 2. oldalon: © Digital Vision/Getty Images
16 o. – 21 × 29,7 cm Print ISBN 978-92-79-49199-3 doi:10.2775/66941 PDF ISBN 978-92-79-49197-9 doi:10.2775/628988 Luxembourg: az Európai Unió Kiadóhivatala, 2015 © Európai Unió, 2015 A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon másolható. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.
B Ő V Í T É S I
3
P O L I T I K A
Miért vesz fel az EU további országokat a tagjai közé? Az Európai Unió kezdetei az 1950-es évekre nyúlnak vissza, amikor hat ország összefogott, hogy elősegítse a béke és a jólét megszilárdulását, valamint az európai értékek érvényre juttatását a kontinensen. Ezek a célok mára semmit sem veszítettek jelentőségükből.
Az Európai Unió tagországainak száma az évtizedek során hatról 28-ra nőtt, területe ma már az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig terjed, lakosainak száma pedig meghaladja az 500 milliót.
© EU
Az EU tárt kapuval várja mindazokat a demokratikus európai országokat, amelyek csatlakozni kívánnak hozzá. Az új tagok felvételének kereteit és módját az EU bővítési politikája határozza meg.
Horvátország 2013-ban lett az EU tagja. Az ország híres ősi tengerparti városairól. Példaként említhető Split városa
A bővítésnek csak nyertesei vannak A bővítés egyaránt érdekében áll a tagállamoknak és a csatlakozó országoknak, hiszen elősegíti, hogy Európában nagyobb biztonság és jólét uralkodjon. Ezt elsősorban azáltal valósítja meg, hogy előmozdítja a demokratikus értékek, az alapvető szabadságok és a jogállamiság érvényesülését, valamint az egységes piac kiépülését. Az egységes piacban számtalan előny rejlik. Ezek közé tartoznak, hogy csak néhányat említsünk, a következők: gazdasági növekedés és az ennek köszönhető életszínvonalemelkedés, a termékbiztonság javulása, illetve az árak csökkenése és a választék bővülése számos ágazatban, így
például a távközlési, a légiközlekedési és a bankszektorban. Az EU bővülésével ezek az előnyök mind több ember számára váltak és válnak elérhetővé. Az EU elsősorban értékközösséget jelent. Az Unió azoknak a demokratikus európai országoknak a családja, amelyek elkötelezték magukat amellett, hogy közösen munkálkodnak a béke és a szabadság, a jólét, valamint a társadalmi igazságosság érdekében. És az EU megvédi ezeket az értékeket. Arra törekszik, hogy elmélyítse az európai népek közötti szolidaritást, ezzel egyidejűleg pedig tiszteletben tartsa és megóvja az általuk képviselt sokszínűséget.
A bővítés lendületet ad a gazdasági növekedésnek A bővítés az EU mindegyik tagállama számára előnyösnek bizonyult gazdasági szempontból, mivel lebontotta Európában a kereskedelmet hátráltató akadályokat, ezen túlmenően pedig kibővítette a belső piacot, és fellendítette működését: 2004 2013
Az Európai Unióba 2004-ben, illetve 2007-ben belépett 12 „új” uniós ország GDP-je Az Európai Unióhoz 2004 előtt csatlakozott 15 „régi” uniós ország GDP-je
milliárd EUR
milliárd EUR
577
1 026
+ 77%
10 047
11 999
+ 19%
A „régi” és az „új” uniós tagországok közötti kereskedelem
162
300 + 185%
A „régi” uniós országok közvetlen befektetései az „új” uniós országokban (*: 2012)
173
564 (*) + 326%
4
K Ö Z É R T H E T Ő E N
A Z
E U R Ó P A I
U N I Ó
S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L
Az egymást követő bővítések
UNSCR 1244/ ICJ 22.07.2010
Kıbrıs
1952
1973
1981
1986
1995
2004
2007
2013
Tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek
Az Európai Unió kezdetei az 1950-es évekbe nyúlnak vissza, amikor hat ország – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország – létrehozta az EU elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget. 1973-ban Dánia, az Egyesült Királyság és Írország is felvételt nyert a tagok közé. Görögország 1981-ben, Portugália és Spanyolország pedig 1986-ban csatlakozott az Unióhoz. Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ben lépett be az EU-ba.
2004-ben zajlott le az EU eddigi legnagyobb bővítése, melynek során Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia vált európai uniós tagállammá. Három évvel később, 2007-ben Bulgária és Románia is csatlakozott az Unióhoz. Horvátország 2013. július 1-jén nyert felvételt, s ezzel az EU tagállamainak száma 28-ra emelkedett.
B Ő V Í T É S I
5
P O L I T I K A
Hogyan megy végbe a bővítés a gyakorlatban? Az 1950-es években, amikor Európa még nem heverte ki a háború pusztításait, hat ország vezetői útnak indították azt a folyamatot, amely a ma Európai Unióként ismert közösség létrejöttét eredményezte.
1. Politikai kritérium: a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését, valamint a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét biztosító stabil intézményrendszer megléte.
Példa nélküli kezdeményezés volt ez, melyhez rengeteg bátorság mellett igazi távlati elképzelésekre volt szükség: olyan országok, amelyek évszázadokon keresztül hadakoztak egymással, úgy döntöttek, hogy több fontos, a jövőjüket meghatározó területen összefognak egymással.
2. Gazdasági kritérium: piacgazdaság működtetése, valamint az EU-ban érvényesülő versennyel és piaci erőkkel való megbirkózás képességének megléte.
Arról is megállapodtak, hogy az őket megillető hatáskörök egy részét átruházzák egy új politikai képződményre, melyet ma egyszerűen Európai Uniónak hívunk. Az EU létrejötte történelmi sikertörténet. Soha korábban nem honolt béke Európában olyan hosszú ideje, mint az EU létrejötte óta eltelt időszakban, és az európaiak soha korábban nem éltek ekkora jólétben. Ami hat tag összefogásaként indult, az ma már 28 ország közössége, melynek területén több mint 500 millió ember él. Az alapító atyák Európával kapcsolatos jövőképe a befogadásra épült, ezért más demokratikus európai országok számára is nyitva hagyták a belépés lehetőségét. Az elmúlt öt évtized folyamán állandó feladatot jelentett az EU számára, hogy – a gazdasági növekedés és a szolidaritás ösztönzése, valamint a diktatúrák elnyomásából kiemelkedő országokban a demokratikus erők támogatása révén – segítse azokat az országokat, amelyek be szeretnének lépni tagjai közé.
Kik csatlakozhatnak? Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke értelmében bármelyik európai ország felvételt kérhet az Európai Unióba, ha tiszteletben tartja az EU demokratikus értékeit, és elkötelezi magát amellett, hogy ezeknek az értékeknek érvényt szerez. Az Unióba belépni kívánó ország csak akkor nyerhet felvételt, ha teljesíti az uniós vezetők 1993-as koppenhágai csúcstalálkozóján elfogadott, illetve több, a találkozót követően hozott EU-határozatban rögzített kritériumokat és feltételeket. Az ún. koppenhágai kritériumok a következők:
3. A tagsággal járó kötelezettségek vállalása, ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseivel való azonosulást. A fentieken túlmenően az Európai Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy az új tagok integrációjáról gondoskodjon, ezért fenntartja a jogot, hogy eldöntse, mikor áll készen a felvételükre. A Nyugat-Balkán esetében feltételt jelent az is, hogy a csatlakozni kívánó országok regionális együttműködést folytassanak és jószomszédi kapcsolatokat alakítsanak ki a környező országokkal (lásd: a stabilizációs és társulási folyamattal kapcsolatban meghatározott feltételek).
Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban …
Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett értékeket, és elkötelezett azok érvényesítése mellett.
6
K Ö Z É R T H E T Ő E N
Ki dönt az új tagok felvételéről?
A Z
E U R Ó P A I
U N I Ó
S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L
Az új tagországok felvételéhez az EU-tagállamoknak egyhangúlag hozzá kell járulniuk.
hogy – a Bizottság ajánlásait figyelembe véve – mikor és milyen feltételek mellett nyissák meg, illetve zárják le a tárgyalási fejezeteket az egyes szakpolitikai területek vonatkozásában.
Amikor egy adott ország csatlakozási kérelmet nyújt be az Unióhoz, a tagállami kormányoknak – melyek képviseletéről a Tanács gondoskodik – először is el kell dönteniük, hogy befogadják-e a kérelmet, vagy sem. Ezt követően a tagállamok – az Európai Bizottság által kiadott vélemény alapján – döntést hoznak arról, hogy megadják-e a tagjelölt státuszt a csatlakozni kívánó országnak, és hogy megindítsák-e vele a csatlakozási tárgyalásokat. Hasonlóképpen a tagállamok határoznak arról is,
Amikor a csatlakozási tárgyalások kielégítően lezárulnak, sor kerül a csatlakozási szerződés megszövegezésére, melyet a csatlakozó ország és az EU-tagállamok is aláírnak. Az új tag felvételéhez az uniós polgárok által közvetlenül megválasztott képviselőknek is hozzá kell járulniuk az Európai Parlamentben. A csatlakozási szerződést ezt követően mindegyik tagállamnak és a csatlakozó országnak is ratifikálnia kell a saját alkotmányában rögzített eljárásnak megfelelően.
A jelenlegi helyzet Az Európai Unió bővítési menetrendjében Törökország és a Nyugat-Balkán országai szerepelnek. Mindegyik uniós tagállam megerősítette, hogy az említett országok számára valós perspektívát jelent az európai integráció, vagyis hogy csatlakozhatnak az Európai Unióhoz, ha maradéktalanul teljesítik az előírt feltételeket. Az érintett országok a csatlakozási folyamat más-más szakaszában járnak.
állást Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esetében is. Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális tagjelölt ország. Izland 2009-ben jelentkezett tagjelölt országnak, azonban a tárgyalásokat 2013-ban Izland saját kérelmére felfüggesztették.
Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország tagjelölt ország. Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal jelenleg is folynak a csatlakozási tárgyalások. A Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett foglalt
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Bosznia-Hercegovina Szerbia Koszovó Montenegró Albánia Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 7. Törökország
1
2 4 3 5
6 7
B Ő V Í T É S I
7
P O L I T I K A
© EU
Az egyes országok számokban
Tagjelölt és potenciális tagjelölt országok
Egy főre jutó bruttó hazai termék (PPS (1))
Terület (ezer km2)
Népesség (millió fő)
Albánia
27
2,9
7 800
Bosznia-Hercegovina
51
3,8
7 800
Koszovó (*)
11
1,8
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság
25
2,1
10 000
Montenegró
13
0,6
10 600
Szerbia Törökország A 28 EU-tagország együttesen
77
7,1
9 500
770
76,7
14 400
4 290
508
25 700
Az adatok 2014-re vonatkoznak. Forrás: Eurostat. (*) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az ENSZ BT 1244. határozatával és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével. (1) A bruttó hazai termék (GDP) azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak az összértéke, melyeket egy adott ország egy év alatt előállít. A GDP-t gyakran használják a jólét számszerűsítésére. A vásárlóerő-egység (PPS) az egyes országokban az áruk és szolgáltatások azonos mennyiségét jelző, árszínvonaltól független mérőszám.
Annak érdekében, hogy a bővítés mind az Európai Unió, mind a csatlakozási folyamat valamelyik szakaszában járó országok számára a lehető legtöbb haszonnal járjon, a folyamatot körültekintően kell lebonyolítani. A tagjelölteknek bizonyítaniuk kell, hogy teljes mértékben képesek lesznek betölteni az EU-tagállamként rájuk háruló szerepet. Ehhez meg kell nyerniük saját állampolgáraik támogatását, egyúttal pedig gondoskodniuk kell arról, hogy politikai és szakpolitikai téren egyaránt megfelelnek az uniós előírásoknak és követelményeknek. A folyamat során a csatlakozni kívánó országoknak mindvégig teljesíteniük kell azokat a kritériumokat, melyeket az Európai Unió feltételül szab számukra a csatlakozási folyamat következő szakaszába történő továbblépéshez.
Csatlakozási tárgyalások A csatlakozási tárgyalások azt járják körül, képes-e a tagjelölt ország vállalni a tagsággal járó kötelezettségeket. Középpontjukban az a kérdés áll, milyen feltételek mellett és milyen ütemterv szerint fogja a tagjelölt ország elfogadni, végrehajtani és alkalmazni a hatályos uniós joganyagot, melyet mintegy 100 000 oldalnyi uniós dokumentum rögzít. Az uniós joganyag (az ún. uniós vívmányok) elfogadása kötelező, ez nem képezi a megbeszélések tárgyát. A tárgyalások célja lényegében az, hogy a felek megállapodjanak arról, hogyan és mikor fogja a tagjelölt
Albánia vízenergiából fedezi villamosenergia-szükségletének 90%-át. A dél-albániai Devoll folyón építendő új vízerőmű 17%-kal fogja növelni az ország villamosenergia-termelését, és mintegy 300 000 albán háztartást lát majd el elektromos árammal
ország elfogadni és ténylegesen végrehajtani az európai uniós szabályokat és eljárásokat. A csatlakozási tárgyalások az EU tagállamai és a tagjelölt ország között folynak. Sebességüket elsősorban az szabja meg, milyen előrelépést tud felmutatni a tagjelölt ország a követelmények teljesítése terén. Ez arra ösztönzi a tagjelölt országokat, hogy a szükséges reformokat gyorsan és hatékonyan hajtsák végre. A reformok egy részének megvalósításához a tagjelölt országnak számottevően át kell alakítania politikai és gazdasági berendezkedését, ami igen nehéz feladat. Ezért az érintett ország kormányának közérthetően és meggyőzően ismertetnie kell állampolgáraival, miért van szükség a kérdéses reformokra. Elengedhetetlenül fontos, hogy a civil társadalom támogassa a folyamat végrehajtását. A csatlakozási tárgyalások megindításáról az Európai Tanács határoz az Európai Bizottság ajánlása alapján, amikor megállapítást nyer, hogy a tagjelölt ország kielégítő mértékben teljesíti a koppenhágai kritériumokat és az esetleges egyéb feltételeket.
Átvilágítás A tárgyalások megkönnyítése érdekében az uniós joganyag fejezetekre van osztva. Az egyes fejezetek más-más szakpolitikai területekkel foglalkoznak. A tárgyalások első szakaszát az ún. átvilágítás képezi. Az átvilágítás rendeltetése az, hogy az EU ismertesse a tagjelölt országgal az uniós vívmányokat, és hogy a felek azonosítsák, mely területeken kell a tagjelölt országnak nemzeti jogszabályait, intézményeit és eljárásait összhangba hozni az uniós rendelkezésekkel.
K Ö Z É R T H E T Ő E N
© EU
8
A Z
E U R Ó P A I
U N I Ó
S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L
szolgál, melyet a Bizottság készít. Az EU közös álláspontja azokat a feltételeket is rögzíti, melyeket a kérdéses fejezet lezárásához kell a tagjelölt országnak teljesítenie (ezek az ún. tárgyalási zárókritériumok). Amikor megállapítást nyer, hogy teljesülnek a tárgyalási zárókritériumok, az uniós tagállamok új közös álláspontot fogadnak el (minden esetben a Bizottság által készített tervezet alapján), mely kimondja, hogy a fejezetet le lehet zárni – de csak ideiglenes jelleggel. Az európai uniós csatlakozási tárgyalások tekintetében az az irányadó elv, hogy „semmiről sincs megállapodás, amíg nincs mindenről megállapodás”, ezért a fejezetek végleges lezárására csakis a teljes tárgyalási folyamat végén kerül sor.
Koszovó lakossága a legfiatalabb Európában – az ország népességének átlagéletkora hozzávetőleg 27 év
A csatlakozási folyamat megindításának alapját az átvilágítási jelentések képezik, melyeket az Európai Bizottság állít össze minden egyes tárgyalási fejezet vonatkozásában. A jelentéseket a Bizottság benyújtja a Tanácsnak. A Bizottság ajánlásban fogalmazza meg, hogy az adott fejezet esetében a tárgyalások megkezdését javasolja-e, vagy azt, hogy a tagjelölt ország először teljesítsen bizonyos feltételeket (az ún. tárgyalási nyitókritériumokat).
© EU
Amikor az uniós tagállamok arra a megállapításra jutnak – a Bizottság által készített elemzés alapján –, hogy teljesülnek a tárgyalási nyitókritériumok, a tagjelölt ország benyújtja tárgyalási álláspontját. Ekkor a Tanács közös uniós álláspontot alakít ki és fogad el, mely lehetővé teszi a tárgyalások megindítását az adott fejezetről. Ennek az álláspontnak az alapjául is olyan dokumentum (javaslat)
Jelentéstétel és nyomon követés Az Európai Bizottság – éves stratégiai dokumentumok és az egyes országok által elért haladásról szóló jelentések formájában – tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az Unióhoz csatlakozni kívánó országok által tett előrehaladásról. Ezen túlmenően nyomon követi, hogy a tagjelölt ország eleget tesz-e azoknak a kötelezettségeknek, melyek teljesítését a tárgyalások során vállalta. A nyomon követés egészen a csatlakozásig folytatódik. Ez lehetővé teszi, hogy az EU további iránymutatásokkal segítse a csatlakozni kívánó országot abban, hogy teljesítse a tagsággal járó kötelezettségeket, egyúttal pedig biztosítékul szolgál az uniós tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy az újonnan belépő tagok megfelelnek a csatlakozás feltételeinek.
Csatlakozási szerződés Amikor az összes fejezet vonatkozásában és mindkét fél számára kielégítő módon lezárulnak a tárgyalások, a felek a
A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Albánia határán fekvő Ohridi-tó Európa legősibb tava. Az Ohridi-tó számos olyan növény- és állatfajnak biztosít élőhelyet, amely sehol máshol nem lelhető fel
B Ő V Í T É S I
P O L I T I K A
9 © EU
A Bosznia-Hercegovinában megrendezett Szarajevói Filmfesztivál a legnagyobb filmfesztivál DélkeletEurópában, és európai viszonylatban is az elsők közé tartozik
tárgyalás eredményét tervezet formájában megszövegezett csatlakozási szerződésben rögzítik. Ezt követően a Bizottság véleményt mond a tervezetről, melyet az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Végezetül a felek aláírják a szerződést, majd a tagjelölt ország és az összes EUtagállam ratifikálja a dokumentumot.
A csatlakozási szerződés aláírásától a csatlakozásig A csatlakozási szerződés aláírása után az érintett országot, melynek státusza ekkor már csatlakozó ország, ideiglenes jelleggel bizonyos jogosultságok illetik meg. Az ország „aktív megfigyelői státuszra” tesz szert a legtöbb európai uniós szervben és ügynökségben, ami lehetővé teszi számára, hogy felszólaljon, szavazni azonban nem áll jogában. Ezen túlmenően észrevételezheti az EU javaslattervezeteit, közleményeit, ajánlásait és kezdeményezéseit. A ratifikációs folyamat lezárultával a csatlakozási szerződés hatályba lép a kitűzött időpontban, a csatlakozó ország pedig az EU tagjává válik.
A jövőbeli tagországok felkészülésének segítése A csatlakozni kívánó országok felkészülésének megkönnyítése érdekében az EU előcsatlakozási stratégiát dolgozott ki. A stratégia fontos elemét jelenti – a társulási megállapodások (a Nyugat-Balkán országai esetében pedig a stabilizációs és társulási megállapodások) mellett – az EU által nyújtott pénzügyi segítség és az uniós programokban való részvétel lehetősége. A bővítési országok Európai Unióhoz fűződő kapcsolatainak szerződéses kereteit a társulási megállapodások hozzák létre. Például Törökország esetében az Európai Unióval kialakított hivatalos kapcsolatokat az 1963-ban aláírt
társulási megállapodás (az ún. Ankarai Megállapodás) rögzíti. Ezt a viszonyrendszert az 1995-ben létrejött vámunió kiterjesztette. A nyugat-balkáni országok vonatkozásában az EU 1999-ben külön folyamatot hívott életre, ez az ún. stabilizációs és társulási folyamat. Az Unió segíti a bővítési országokat abban, hogy versenyképes piacgazdasággá váljanak. Ennek keretében támogatja az általuk útnak indított gazdasági reformokat. A bővítési országoknak nagyszabású reformokat végrehajtva kell gondoskodniuk az uniós szabályok elfogadásáról és megfelelő végrehajtásáról. Ez esetenként azzal járhat, hogy új testületeket, például független versenyhivatalt vagy élelmiszer-biztonsági ügynökséget kell létrehozniuk. Az is előfordulhat, hogy már létező intézményeket kell átalakítaniuk: demilitarizálniuk kell a rendőrséget, magasabb szintre kell emelniük a környezetvédelmi ellenőrző szervek működését, illetve nagyobb autonómiát kell biztosítaniuk az ügyészségeknek a korrupció elleni harcban. Ezek a reformok nagyszabású beruházásokat tesznek szükségessé mind a szaktudás, mind a pénzeszközök terén. Az EU programok és mechanizmusok széles skáláját biztosítja annak érdekében, hogy pénzügyi és szakmai segítséget nyújtson az említett reformok végrehajtásához. Mivel tudatában van annak, hogy a reformok következtében az érintett országok polgárainak olykor kihívásokkal kell szembenézniük, az EU azért is tesz, hogy a lakosság minél jobban megértse a csatlakozási folyamatot. Ennek érdekében egyebek mellett párbeszédet folytat a civil társadalom szereplőivel, így például a szakszervezetekkel, valamint a fogyasztóvédelmi és más nem kormányzati szervezetekkel. Az Unió által nyújtott segítségnek fontos elemét képezi az ún. intézményi kapacitás megerősítése. Ez alapjában véve azt a célt szolgálja, hogy a csatlakozni kívánó országban
10
K Ö Z É R T H E T Ő E N
a közszféra szereplői gyakorlati tudásra tegyenek szert az európai uniós vonatkozású kérdések kezelésében, és hogy – általánosságban véve – eredményesen és demokratikusan végezzék a munkájukat. Az EU segíti az uniós szabályok alkalmazásáért felelős intézmények fejlesztését és az ott dolgozó alkalmazottak képzését. Ami a közösségi vívmányok végrehajtásának megkönnyítését célzó tanácsadást illeti, ez vagy ikerintézményi együttműködés keretében valósul meg, melynek során az uniós tagállamok szakértőket küldenek ki az érintett országba, vagy pedig rövid ideig tartó műhelytalálkozók révén. Az uniós tagságra való felkészítés azt is magában foglalja, hogy a csatlakozni kívánó országok – uniós támogatások és nemzetközi pénzügyi intézetek által nyújtott hitelek formájában – segítséget kapnak infrastruktúrájuk korszerűsítéséhez, így például szilárdhulladék-feldolgozó üzemek építéséhez és a közlekedési hálózatok fejlesztéséhez. A bővítési országok számos területen, többek között a közegészségügy, a kutatás és az oktatás terén is részt vehetnek uniós programokban. Ennek során gyakorlati ismereteket szerezhetnek arról, hogyan kezeljék majd azokat a finanszírozási forrásokat, melyekre jogosultak lesznek a csatlakozásukat követően, és alaposabban megismerkedhetnek az uniós szakpolitikákkal és eszközökkel.
Uniós támogatás
A Z
E U R Ó P A I
U N I Ó
S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L
és a potenciális tagjelölt országok 2007 óta részesülnek uniós finanszírozásban és támogatásban az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) révén. Az EU és a kérdéses országok nemzeti hatóságai döntik el, hogy a támogatást mely területekre kell fordítani. Az IPA révén támogatott projektek a demokratikus intézmények és a jogállamiság megszilárdítását, a közigazgatás megreformálását, a gazdasági reformok támogatását, az emberi és a kisebbségi jogok védelmét és a nemek közötti egyenlőség előmozdítását, a civil társadalom kiépítését, a regionális együttműködés elmélyítését, valamint a fenntartható fejlődés és a szegénység elleni küzdelem elősegítését célozzák. Ezáltal az IPA-finanszírozás hozzásegíti az érintett országokat ahhoz, hogy bevezessék és teljesítsék a tagsággal járó követelményeket. Az előcsatlakozási támogatás teljes összege a 2014–2020 közötti időszakban várhatóan mintegy 11,7 milliárd eurót tesz majd ki. A források pontos elosztásáról évente születik majd döntés.
2013-ban nyújtott uniós előcsatlakozási támogatás, millió euróban kifejezve Albánia Bosznia-Hercegovina
108,8
Horvátország
93,5
Koszovó
71,4
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Montenegró
113,2 34,5
Szerbia
208,3
Törökország
902,9
Több kedvezményezettet támogató program
177,2
© EU
Az EU által biztosított pénzügyi támogatás segíti az országokat abban, hogy kiépítsék az európai előírások és normák átvételét és alkalmazását szolgáló kapacitásokat. 1991-től 2011-ig az Unió több mint 16 milliárd euró értékben nyújtott segítséget a Nyugat-Balkán országainak, ami az egy főre jutó támogatásokat tekintve egyike a legmagasabb összegű támogatásoknak a világon. A tagjelölt
95,3
Az észak-montenegrói Tara folyó medre Európa leghosszabb kanyonja
B Ő V Í T É S I
11
P O L I T I K A
Milyen előnyök származnak az EU bővítéséből? Az EU számottevő gazdasági és társadalmi előnyöket biztosít – a „régi” és az „új” tagállamoknak egyaránt.
GDP – AZ „ÚJ” UNIÓS ORSZÁGOK KEZDENEK FELZÁRKÓZNI 70
Az „új” tagországokban a gazdaság többnyire nagyobb ütemben bővül, mint a „régi” tagállamokban. Ezzel magyarázható, hogy míg 1999-ben az „új” tagországokban az egy főre eső bruttó hazai termék a 15 „régi” tagállam GDP-jének még csak 40%-át tette ki, addig 2012-ben ez az arány már elérte a 60%-ot. Az „új” tagállamokban a gazdasági növekedés hosszú időn át 4% körül mozgott. Ez becslések szerint évente 0,5%-kal bővítette a gazdasági növekedést a „régi” tagállamokban, melyek profitáltak az „új” tagországokkal folytatott kereskedelemből és az ezekben az országokban működő cégekbe eszközölt befektetésekből. Noha egyes országokban ellentmondásos az emberek szabad mozgásának megítélése, a bővítést követően megvalósult mobilitás hozzávetőleg csaknem 1%-kal növelte a „régi” tagállamok GDP-jét hosszú távon. A más EU-tagállamokban munkát vállaló uniós polgárok adóbefizetései meghaladják az általuk igényelt szociális ellátások összegét. Nincs bizonyíték arra nézve, hogy széles körben elterjedt jelenség, illetve rendszerszintű probléma lenne a „szociális turizmus”. Az EU nem harmonizálja a tagállamok társadalombiztosítási, illetve szociális ellátási rendszereit, így mindegyik uniós ország szabadon dönt arról, hogy kiknek, milyen feltételekkel és mennyi időn át milyen jellegű ellátásokat nyújt. A jólét növekedésén túlmenően a bővítési folyamat stabilitást, biztonságot és jogállamiságot biztosít az Európai Unióhoz csatlakozó országok számára. A bővítési politika nagyon fontos szerepet játszott abban, hogy az Unióhoz 2004 óta csatlakozott volt kommunista országok működő piacgazdasággal és demokratikus politikai intézményrendszerrel rendelkező országokká alakultak át. Ez a folyamat váltotta valóra azt az ígéretet, melyet az EU a hidegháború végén tett a Közép- és Kelet-Európában fekvő volt kommunista országoknak. Az Európai Bizottság és más uniós intézmények által nyújtott iránymutatás, valamint az Unióba korábban felvett tagállamok által átadott intézményi és jogi szakismeretek segítségével ezekben az országokban olyan gyors modernizációs folyamatok mentek végbe, melyekre nem sok példa akad a történelemben.
60%
60 52%
50
40
40%
1999
2008
2012
Az Európai Unióba 2004-ben és 2007-ben belépett 12 „új” uniós ország egy főre eső GDP-je az EU-hoz 2004 előtt csatlakozott 15 „régi” uniós ország egy főre eső GDP-jének százalékában kifejezve
Személyek szabad mozgása A személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása egyike az Európai Unió alapelveinek. A személyek szabad mozgása azt jelenti, hogy az uniós országok állampolgárait mind megilleti a jog, hogy munkát vállaljanak más EU-országokban. Jogukban áll, hogy más uniós országokban lakjanak, ha ott állásuk van, illetve ha elég pénzzel rendelkeznek ahhoz, hogy eltartsák magukat. Ugyanakkor azonban a személyek szabad mozgása nem foglalja magában az ún. szociális turizmust. Ezt nemrégiben világossá tette ítéletében az Európai Unió Bírósága annak a romániai asszonynak az ügyében, aki kizárólag abból a célból költözött Németországba, hogy ott szociális ellátást igényeljen. Ítéletében a Bíróság kimondta, hogy az asszony nem jogosult a kérdéses német ellátásokra (lásd az „Elisabeta Dano kontra Jobcenter Leipzig” ügyet – 2014. november).
12
K Ö Z É R T H E T Ő E N
A Z
E U R Ó P A I
U N I Ó
S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L
Organikus növekedés – Alsó-Ausztriától a Cseh Köztársaságig Johannes Gutmann a biotermelésből származó gyógy- és fűszernövények, illetve teák forgalmazásával foglalkozó osztrák Sonnentor vállalkozás alapítója és igazgatója. A cégnek több mint 150 biogazdálkodó a beszállítója. A vállalkozás a tőlük felvásárolt termékeket forgalmazza, melyeket egységes logó alatt csomagol és értékesít. Vállalatpolitikájában a Sonnentor nagy hangsúlyt helyez a fenntartható regionális fejlődésre, és támogatja az alsó-ausztriai Waldviertel térségben nagy hagyományra visszatekintő kisüzemi mezőgazdasági termelést. „Az Unió 2004-es bővítése mérföldkövet jelentett a cég történetében – mondja Johannes Gutmann. – A Cseh Köztársaságban már 1992 óta volt egy leányvállalatunk, de a két ország közötti korlátozások megszűntével számottevően felgyorsult mindkét cég fejlődése. Az elmúlt tíz évben itt Ausztriában 45-ről 225-re, a Cseh Köztársaságban pedig 20-ról 85-re nőtt az alkalmazottaink száma.” 2004 óta a Sonnentor az összes új uniós tagállamban forgalmazza a termékeit, és sok beszállítót is szerzett ezekben az országokban. Erről Johannes Gutmann a következőképpen számol be: „A kapcsolatok rengeteget fejlődtek az idők során, és az EU bővítése nagymértékben hozzájárult a kölcsönös megértés, bizalom és nagyrabecsülés elmélyüléséhez.”
Szilárd lábakon álló üzleti vállalkozás Lettországban Normunds Bremers a Wenden Furniture cég igazgatója. A cég Lettországban, egy Jaunpiebalga nevű kis faluban működik. A vállalkozást 2005-ben, röviddel Lettország uniós csatlakozása után alapították. A Wenden Furniture elsősorban fából készült székeket gyárt, gyártási kapacitása ma már a havi 10 000 darabot is meghaladja. A cég arra törekszik, hogy termékskálájának bővítése és fejlesztése révén minél több országban meg tudjon felelni a különböző fogyasztói igényeknek. „Az uniós csatlakozás számos előnnyel járt, nemcsak személy szerint az én számomra, hanem a vállalat számára is – mondja Normunds Bremers. – Termékeink 98%-át exportáljuk, elsősorban más európai országokba. Most, hogy mi is az EU tagjai vagyunk, kevesebb bürokratikus akadállyal kell megküzdeni, és a papírmunka is csökkent, így több időt tudunk magára a munkára fordítani. Ez egyben azzal jár, hogy a termékeink sokkal gyorsabban és könnyebben jutnak el a fogyasztókhoz. Üzletfeleink és a befektetők is megbízható partnert látnak bennünk, akivel biztonságosan együtt tudnak működni. Annak köszönhetően, hogy Lettország belépett az Európai Unióba, a cégünk fenntarthatóan működik. Lehet, hogy kis ország vagyunk, de más uniós tagállamokkal együtt sok értékes üzleti lehetőséget kínálunk. Az EU stabilitást garantál és fejlődést biztosít a számunkra.”
Ha szeretne többet megtudni az ebben a kiadványban szereplő emberekről, nézze meg kisfilmjeinket!
B Ő V Í T É S I
13
P O L I T I K A
Együttműködés ma, tisztább energia holnap A Sabancı Egyetem végzett hallgatói és tudományos munkatársai azt kutatják, hogyan lehet környezetkímélőbb módon felhasználni a szenet. A cél a légkörbe jutó kén-dioxid mennyiségének csökkentése azáltal, hogy égetés előtt kivonják a szén kéntartalmát. A kutatók géntechnológiai módszerek és mikrobiális kénmentesítés kombinációjával igyekeznek növelni a török és bolgár szénből kivonható szerves kén arányát. A kutatás korábbi szakaszában a bolgár tudományos akadémia is közreműködött. A kifejlesztés alatt álló módszer környezetkímélőbbé és olcsóbbá teszi a szén felhasználását, mint a fizikai és kémiai módszerekkel végzett kénmentesítés. Dr. Yuda Yürüm, a Sabancı Egyetem professzora és dr. Gizem Dinler Doğanay, az Isztambuli Műszaki Egyetem munkatársa a következőket nyilatkozta: „A kutatás egyelőre laboratóriumi szakaszban van, jelenleg folynak a tesztelések. A következő lépés a kísérleti fázis lesz. A tanulmányba beépítettük azt a két projektet is, amelyen a Sztefan Marinov professzor vezette bolgár munkacsoport dolgozott. Az együttműködés eredményesnek bizonyult, és reméljük, hogy a jövőben is alkalmunk lesz együtt dolgozni.”
Új ötlet és új vállalkozás Szerbiában
© EU
Ha sikerül áttörést elérni ezen a területen, akkor az Európai Unió környezetkímélőbb módon tud majd a szénből energiát előállítani. Ennek most különösen nagy a jelentősége, tekintve, hogy néhány tagállamban újra bővül ennek a tüzelőanyagnak a felhasználása.
A Strawberry Energy nevű belgrádi induló vállalkozás egyedülálló globális technológiai innovációt fejlesztett ki: egy hordozható, napelemes töltőt, melyet Strawberry Tree Mini néven hoztak forgalomba. A pusztán napenergiából villamos energiát előállító innovatív termék segítségével bárhol, bármikor fel lehet tölteni kisméretű mobil eszközöket, például mobiltelefonokat, fényképezőgépünket, illetve MP3-lejátszókat. A Strawberry Energy cég – sok más új vállalkozással együtt – az Innovation Serbia Project elnevezésű kezdeményezés keretében részesül támogatásban. A projekt, melyet az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz útján finanszíroz az EU, az innovációnak hivatott lendületet adni magántulajdonú mikro- és kisvállalkozások korai szakaszban történő támogatása révén. A fiatal vállalkozókból álló csapat most arra törekszik, hogy az uniós tagállamokra is kiterjesszék a cég üzleti tevékenységét, mert mint mondják: „Őszinte meggyőződésünk, hogy a mindennapi folyamatok sikerének záloga az ötletek, a tudás és az emberek korlátlan mobilitása. Nem csak mi jutunk így új ötletekhez – hiszünk abban, hogy mi is rengeteget tudunk adni az Európai Unióban élő embereknek.” Az Európai Unióban a gyártószalagról lekerülő első Strawberry Tree mobiltöltő – az első „eperfa” – az Európai Parlament brüsszeli központja előtt kap majd helyet.
Egy induló szerb vállalkozás hordozható napelemes töltőt fejlesztett ki
14
K Ö Z É R T H E T Ő E N
A Z
E U R Ó P A I
U N I Ó
S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L
Kis parasztgazdaságból online vállalkozás – uniós segítséggel Amikor Lengyelország 2004-ben belépett az Európai Unióba, sokan tartottak attól, hogy a kis- és középméretű családi gazdaságokat maga alá gyűri a globális verseny. Ezek a gazdaságok azonban ma is léteznek, sőt a számuk valószínűleg még nőtt is. Tomasz Obszański 21 hektáron gazdálkodik egy ukrán határ mentén fekvő településen, Tarnogródban. Tomasz véleménye sokat változott Lengyelország uniós csatlakozása óta: „Gyakorlatilag egyáltalán nem tudtam, arra számítsak-e, hogy [a csatlakozás] ténylegesen befolyásolja majd az életemet, vagy arra, hogy nem – mondja. – Néhány hónap elteltével azonban már úgy láttam, hogy Lengyelország uniós tagsága számomra is kedvező, különösen, amikor rájöttem, hogy támogatást pályázhatok meg a gazdaság továbbfejlesztéséhez.” Tomasz a pénzt nagyon bölcsen arra fordította, hogy a birtokát képező családi gazdaságot felvirágoztassa. Részt vett egy 2010-es európai uniós programban, s ez lehetővé tette a számára, hogy új – biogabonát termelő – céget hozzon létre, illetve hogy jó minőségű bioolajokat állítson elő.
© EU
„A támogatásnak köszönhetően vettem egy olajprést, hogy az EU biogazdálkodással kapcsolatos előírásainak megfelelő bioolajat tudjak előállítani gabonából – magyarázza. – Ez erősebbé tett, és képessé arra, hogy megfeleljek annak a kihívásnak, amit a nyitott gazdaság jelent.” Azóta Tomasz folyamatosan növelni tudta az eladást, és ma már egy helyi bioboltból értékesíti termékeit, melyeket piacokon és regionális vásárokon, az interneten, valamint gyógyszertárak részére ad el.
Törökországnak az Európai Unió az első számú export- és importpartnere, Törökország pedig az EU hetedik legjelentősebb import- és ötödik legnagyobb exportpiaca
B Ő V Í T É S I
P O L I T I K A
15
© EU
Az EU segítséget nyújt a Balkán államainak a bűnüldözéshez
Ügyészségi munka partnerségben: harc a szervezett bűnözés és a korrupció ellen A szervezett bűnözés globális probléma: ahhoz, hogy sikeresen fel lehessen ellene venni a küzdelmet, erős nemzetközi együttműködésre van szükség. A Nyugat-Balkán országainak létre kell hozniuk a megfelelő struktúrákat és meg kell szerezniük a szükséges tapasztalatot ahhoz, hogy – nemzetközi viszonylatban – kivizsgálják a szövevényes bűnözői csoportok tevékenységét, és bíróság elé állítsák a tagjaikat. Az EU segíti olyan projektek megvalósulását, melyek keretében az európai uniós tagállamok ügyészeket küldenek a nyugat-balkáni régióba, hogy a partnerországok számára folyamatos tanácsadást biztosítsanak. „A nemzetközi bűnbandák hatékonyak és jól szervezettek, és képesek alkalmazkodni a körülményekhez. Kiterjedt hálózatokat működtetnek, melyek átívelnek az országhatárokon, és nagyon gyorsan tudják az információt továbbítani. Általános igazság, hogy mindig egy lépéssel a bűnözők mögött járunk, de ha erős és jól működő hálózatokkal rendelkezünk, minimalizálni tudjuk a lemaradásunkat” – vallja az Osztrák Bűnügyi Hírszerző Szolgálat egyik képviselője. A projekt a Nyugat-Balkán egész területén éreztette a hatását, amikor 2013 áprilisában bosznia-hercegovinai, horvát és szerb különleges rendőri erők végrehajtották a „Šetač” („a sétáló”) elnevezésű műveletet. A művelet súlyos csapást mért az ezekben az országokban működő egyik kábítószer-maffia tagjaira. Gyanúsítottak tucatjait sikerült letartóztatni, és a különleges erők nagy mennyiségben foglaltak le fegyvereket és robbanóanyagokat. A projekt nem csak a nyugat-balkáni ügyészek szempontjából hasznos, ugyanis hosszú távon más térségekben is védelmet fog biztosítani azoknak a polgároknak, akik kárvallottjai a szervezett bűnözésnek
K Ö Z É R T H E T Ő E N
A Z
E U R Ó P A I
U N I Ó
S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L
Az egymást követő bővítések alapvető szerepet játszottak az európai kontinensen a demokrácia védelme és a stabilitás biztosítása szempontjából. Ez a tény kiemelt helyen szerepelt azok között az okok között is, melyekkel a döntőbizottság megindokolta, miért ítélte a 2012. évi Nobel-békedíjat az Európai Uniónak. A bővítési politika ma is a stabilitást szolgálja a Nyugat-Balkánon, és napjainkban is a demokratikus reformok biztosítéka Törökországban. A csatlakozással kapcsolatos politikai átalakulások tényleges változásokat idéznek elő az emberek életében. Horvátország csatlakozása a legjobb példa erre: mindössze két évtizeddel ezelőtt még konfliktus és megosztottság jellemezte az országot, mely ma már stabil demokrácia, és képes arra, hogy vállalja az uniós tagsággal járó kötelezettségeket, illetve hogy eleget tegyen az uniós normáknak. Természetesen az uniós csatlakozás nem automatikus folyamat: az eljárás szigorú feltételrendszer teljesítésén alapul, és a folyamat következő szakaszába csak tényleges eredmények felmutatása és az összes szereplő egyetértése esetén lehet továbblépni. Ez azt hivatott biztosítani, hogy a tagjelölt ország csak akkor csatlakozhasson, amikor már teljes mértékben felkészült a tagságra. Az uniós vonatkozású reformok nem szűkíthetők le a nemzeti jogszabályoknak az uniós joganyaggal történő összehangolására. A bővítési folyamat középpontjában továbbra is a jogállamiság, a demokratikus elvek és az emberi jogok tisztelete áll.
© EU
Kitekintés
Szerbia az egyik legjelentősebb befektetési célországgá nőtte ki magát Közép- és Kelet-Európában. A külföldi vállalatok által eszközölt beruházások közel 90%-át európai cégek valósítják meg Szerbiában
További információk XX Az Európai Bizottság bővítéssel foglalkozó webhelye: http://ec.europa.eu/enlargement/ XX Kérdése van az Európai Unióról? Forduljon a Europe Direct szolgálathoz: 00 800 6 7 8 9 10 11 http://europedirect.europa.eu
NA-02-15-516-HU-N
16
