Buzás Gyula - Csendes István - Túróczi Imre

SZOLNOKI FŐISKOLA

Buzás Gyula - Csendes István - Túróczi Imre

FELADATGYŰJTEMÉNY (Chikán Attila „Bevezetés a vállalatgazdaságtanba” című tankönyvéhez)

Szolnok, 2007

TARTALOMJEGYZÉK

1. A vállalat érintettjei, céljai, formái 2. A vállalat helye a társadalmi rendszerben 3. A vállalat tevékenységi rendszere 3.1. A tevékenységi rendszer és a stratégia 3.2. Marketing 3.3. Innováció 3.4. Az emberi erőforrás (munkaerő) 3.5. Az információ, mint erőforrás 3.6. Az értéktermelő folyamatok menedzsmentje 3.6.1. Anyagi folyamatok és készletek – a logisztikai rendszer 3.6.2. Termelés és szolgáltatás 3.7. Vállalati pénzügyek 4. A vállalat stratégiája Felhasznált irodalom

Oldal 4 10 15 15 17 22 24 31 34 34 40 50 62 66

-2-

BEVEZETÉS Feladatgyüjteményünk Chikán „Bevezetés a vállalatgazdaságtanba” című tankönyvének kiegészítéseként készült, szerkezete a tankönyv szerkezetét követi. Az egyes fejezetekhez tesztfeladatok és számítási feladatok kapcsolódnak, ezek megoldását közvetlenül a feladatok leírása után ismertetjük. A tesztfeladatok egyrészt elősegítik az elméleti összefüggések megértését, az alapfogalmak tisztázását, másrészt lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy a hallgatónak sikerült-e kellő szinten elsajátítania a tananyagot. A számítási feladatoknak megkülönböztetett szerepe van. A gazdasági tudományok empírikus, a gazdasági élet valós eseményeinek feltárására épülő tudományok, ezért a hallhatóknak meg kell ismerniük az alapvető gazdasági elemzési módszereket. A tantárgy gyakorlati foglalkozásain is ezekkel a módszerekkel foglalkozunk. A feladatgyüjteményben a gyakorlatokon tárgyalt példákhoz hasonló feladatok találhatók, és a tantárgyi kollokviumon szintén hasonló példákat kell majd megoldani az elméleti kérdésekről szóló beszámoló mellett. Az egyes feladatok előtt dőlt betűkkel írt sorokban röviden ismertetjük a különböző gazdasági mutatószámok tartalmát, összefüggéseit és számításuk módját. Eredményes munkát kívánunk! A szerzők

-3-

1. A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI A/ Tesztfeladatok 1. Az üzleti vállalkozás alapvető célja: a) A tulajdonosok anyagi jólétének biztosítása. b) A fogyasztói és társadalmi igények kielégítése. c) A fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. 2. A vállalat a) az üzleti vállalkozással azonos fogalom. b) a jogi személyiségű vállalkozások szervezete. c) az állam gazdasági tevékenységeinek szervezeti kerete. 3. Az alábbiak közül melyik állítás hamis? a) A fogyasztói igény mögött emberi szükségletek és vágyak húzódnak meg. b) A fogyasztói igény mint fizetőképes kereslet jelenik meg a piacon. c) A fogyasztói igény nemcsak a piacon jelenik meg. 4. Mi a különbség a számviteli és a gazdasági profit között? a) A számviteli profit a bevétel és az explicit költségek különbözete, ebből levonva az implicit költségeket is, kapjuk meg a gazdasági profitot. b) A gazdasági profit a számviteli profit és a normál profit különbözete. c) A számviteli profit mindig kisebb mint a gazdasági profit. 5. Mit tartalmaznak az alternatív költségek? a) A vállalatba befektetett saját munka és tőke feláldozott/elveszített hasznát. b) Az implicit költségeket. c) A felhasznált anyag, energia, munkaerő stb. költségeit és a tárgyi eszközök értékcsökkenésének összegét. 6. A vállalat küldetése meghatározza a) a tevékenységi kört, a működés és a külső kapcsolattartás alapelveit. b) a vállalat felelősségét a társadalom tagjaival szemben. c) a vállalat alapvető céljának konkrét paramétereit. 7. A vállalati működés belső érintettjei a a) tulajdonosok, vezetők, menedzserek; alkalmazottak. b) fogyasztók, helyi vállalkozók, helyi civil szervezetek. c). tulajdonosok, vezetők, beosztottak. 8. Miben érdekeltek elsősorban a belső érintettek egyes csoportjai? a) A fogyasztók az árak csökkenésében. b) A tulajdonosok tőkéjük növelésében. c) A menedzserek személyes jövedelmük növelésében. 9. Az alábbiak közül kik tartoznak a külső érintettek körébe? a) A tulajdonosok és a munkavállalók családtagjai. b) A vevők, szállítók, stratégiai partnerek és versenytársak. c) A pénzügyi menedzserek.

-4-

10. A képviseleti probléma lényege, hogy a) a menedzserek jobb informáltságuk következtében saját céljaikat követik. b) a tulajdonosok a menedzsereket saját ügynökeiknek tekintik. c) a megbízó-ügynök viszonyból fakadó kölcsönös érdekek érvényesüljenek. 11. A felelős vállalati koncepció lényege, hogy a) a profitszerzés mint alapvető cél mellett a vállalatnak társadalmi felelőssége is van. b) a menedzserek felelősek a tulajdonosok vagyonának gyarapításáért. c) a vállalat köteles betartani a jogszabályok előírásait. 12. Az alábbiak közül melyik felsorolás írja le helyesen a vállalati célok tartalmának terjedelmi hierarchiáját? a) Alapvető cél - Távlati célok – Küldetés – Működési célok – Irányítási célok. b) Alapvető cél – Küldetés – Távlati célok – Közvetlen célok – Operatív célok. c) Küldetés – Stratégiai célok – Taktikai célok – Funkcionális célok. 13. Jelölje meg, hogy az alább felsorolt előnyöket melyik vállalkozási formákra vonatkozóan tartja jellemzőnek? Egyéni Társaság Részvényvállalkozás társaság a) Adózási kedvezmények …. …. …. b) Jó tőkebevonási lehetőség …. …. …. c) Kisebb adatszolgáltatási kötelezettség …. …. …. d) Egyszerű alapítás …. …. …. e) A tulajdonosok korlátozott felelőssége …. …. …. f) Korlátlan élettartam …. …. …. g) A vállalkozó függetlensége …. …. …. h) Áttekinthetőség …. …. …. 14. Jelölje meg, hogy az alább felsorolt hátrányokat melyik vállalkozási formákra vonatkozóan tartja jellemzőnek! Egyéni Társaság Részvényvállalkozás társaság a) Korlátlan felelősség …. …. …. b) Adóhátrányok …. …. …. c) Személyi konfliktusok lehetősége …. …. …. d) Korlátozott élettartam …. …. …. e) Korlátozott tőkebevonási lehetőség …. …. …. f) Költséges alapítás és megszűnés …. …. …. g) Széleskörű adatszolgáltatási kötelezettség …. …. …. 15. Mi a különbség a felszámolási és a csődeljárás között? a) Nincs különbség, mivel mindkettő a vállalat megszűnéséhez vezet. b) A felszámolást minden esetben a hitelezők kezdeményezik, a csődeljárást pedig maga a vállalat kezdeményezi. c) A felszámolás a vállalat megszűnéséhez vezet, a csődeljárás pedig az adósságok rendezését is eredményezheti. 16. Milyen előnye lehet annak, ha a vállalat önkéntesen csődeljárást kér maga ellen?

-5a) Jogilag érvényesen szüneteltetheti adósságai megfizetését. b) Mentesül az adósságok kamatainak megfizetése alól. c) Megmaradt eszközeivel szabadon rendelkezik. 17. Mi késztethet egy hitelezőt arra, hogy a csődbe jutott vállalat számára a vissza nem fizetett hiteleken felül újabb hiteleket folyósítson? a) Így az esetleges felszámolási eljárás során biztos lehet abban, hogy a többi hitelezővel szemben előnyben fogják részesíteni. b) Attól tart, hogy a vállalat felszámolása esetében véglegesen le kellene mondania kihelyezett tőkéjének visszaszerzéséről. c) Ezek után a hitelek után törvényesen magasabb kamatokat számolhat fel.

-6-

A tesztfeladatok megoldása: 1. c) 2. b) 3. c) 4. b) 5. a) 6. a) 7. c) 8. b) 9. b) 10. a) 11. a) 12. b) 13. Egyéni vállalkozás: a) c) d) g) h) Társaság: a) e) Részvénytársaság: b) e) f) 14. Egyéni vállalkozás: a) d) e) Társaság: c) Részvénytársaság: b) f) g) 15. c) 16. a) 17. b)

-7-

B/ Számítási feladatok 1. A számviteli és a gazdasági profit tartalma A mikroökonómiai tanulmányokból már ismert a számviteli és a gazdasági profit fogalma: Számviteli profit = bevételek – számviteli költségek Számviteli költségek = anyagi és személyi jellegű ráfordítások + értékcsökkenési leírás + + egyéb költségek és ráfordítások Gazdasági profit = számviteli profit – alternatív költségek Alternatív költségek (lehetőségi költségek, opportunity costs, normál profit stb.) = = a vállalatba befektetett saját munka és tőke feláldozott/elveszített haszna A jövedelmezőségi mutatók a számviteli, illetve a gazdasági profit százalékos arányát fejezik ki a bevételekhez, a költségekhez, illetve a lekötött tőkéhez viszonyítva. A feladat: Egy 350.000 EFt saját tőkével működő gazdasági társaság éves árbevétele 245.500 EFt volt. Az adott évben a bankok a betétek után átlagosan 8 % kamatot fizettek. A társaság számviteli költségei az alábbiak szerint alakultak: anyag-és energia költség 146.500 EFt munkabér és közterhei 38.000 EFt értékcsökkenés 17.500 EFt egyéb költség 7.000 EFt a) Számolja ki a gazdasági költségek, a számviteli, a normál és a gazdasági profit összegét! b) Számítson jövedelmezőségi mutatókat!

2. A költségrugalmassági mutató azt fejezi ki, hogy egyik időszakról a másikra az árbevétel 1 százalékos változása hány százalékos költségváltozást idéz elő. Költségrugalmassági mutató,% = költségváltozás százaléka ÷ árbevételváltozás százaléka A feladat: Egy vállalat árbevétele és költségei az alábbiak szerint alakultak: Bázisidőszak Tárgyidőszak Árbevétel, EFt 165.000 206.000 Állandó/fix költség, EFt 42.500 42.500 Változó költség, EFt 96.500 117.500 a) Számítsa ki a vállalat profitjának/eredményének összegét! b) Állapítsa meg a költségrugalmassági mutatókat! c) A következő, tehát a harmadik időszakban a vállalat az árbevétel újabb 15 százalékos növelését tervezi, és feltételezi, hogy az árarányok, azaz a költségrugalmassági mutató változatlan marad. Számolja ki, hogyan alakul az árbevétel, a költségek és az eredmény ebben a harmadik időszakban!

-8-

A számítási feladatok megoldása l. a) Számviteli profit = 245.500–(146.500+38.000+17.500+7.000) = 245.500 - 209.000 = = 36.500 EFt Normálprofit = 350.000×0,08 = 28.000 EFt Gazdasági költség = 209.000+28.000 = 237.000 EFt Gazdasági profit = 245.500 - 237.000 = 8.500 EFt, = 36.500 - 28.000 = 8.500 EFt b) Árbevétel-arányos Költség-arányos Tőke-arányos

Számviteli Gazdasági jövedelmezőség 36.500÷2.455 = 14,9 % 8.500÷2.455 = 3,5 % 36.500÷2.090 = 17,5 % 8.500÷2.370 = 3,6 % 36.500÷3.500 = 10,4 % 8.500÷3.500 = 2,4 %

2. a) Az összes költség az állandó és a változó költségek összege, a profit az árbevétel és az összes költség különbözete: Bázisidőszak Tárgyidőszak Költség összesen 42.500+96.500=139.000 EFt 42.500+117.500=160.000 EFt Profit 165.000-139.000=26.000 EFt 206.000-160.000=46.000 EFt b) Az árbevétel változása: (206.000 ÷ 165.000) - 1 = 24,85 % A változó költség változása: (117.500 ÷ :96.500) - 1 = 21,76 % Az állandó költség összege változatlan marad! Költségrugalmassági mutató = 21,76 ÷ 24,85 = 0,8757 c) A harmadik időszakban az árbevétel (206.000 × 1,15 =) 236.900 EFt-ra emelkedik. A fix költség változatlanul 42.500 EFt marad. A változó költség (15 × 0,8757 =) 13,14 %-kal, (117.500 × 1,1314 =) 132.940 EFt-ra nő. Az összes költség (42.500 + 132.940 =) 175.440 EFt lesz. A vállalat profitja várhatóan (236.900 – 175.440 =) 61.460 EFt-ra emelkedik.

-9-

2. A VÁLLALAT HELYE A TÁRSADALMI RENDSZERBEN A/ Tesztfeladatok 1. A vállalat alábbi piaci szerepkörei közül melyik tekinthető a legmeghatározóbbnak? a) Vevő b) Eladó c) Versenytárs d) Kooperációs partner 2. Az alább felsoroltak közül melyik NEM tartozik a piacra történő belépés korlátai közé? a) Az állami szabályozás különböző eszközei. b) A gazdaságos méret eléréséhez szükséges tőke hiánya. c) A vállalkozó család megélhetésének biztosítása. 3. A piaci verseny három funkciója . a) a jóléti, az allokációs és a hatékonysági funkció. b) a társadalmi, a kooperációs és a szelektáló funkció. c) a szervezői, a hatékonysági és a minőségbiztosító funkció. 4. Miért van szükség a piaci verseny törvényi szabályozására? a) Mert a vállalatok nem szeretik, korlátozni akarják a versenyt. b) Mert az éles piaci verseny sok vállalkozót tönkre tehet. c) Az állam ezáltal biztosíthatja a társadalmi szükségletek kielégítését. 5. Az alábbiak közül melyik tekinthető a verseny tisztaságát fenyegető lépésnek? a) Bizonyos termékek fejlesztésének, szabványosításának koordinálása. b) Erőfölény, monopolhelyzet kialakítása. c) Ármegállapodás, a piacok felosztása. 6. A piaci koordináció mellett miért van szükség az állam gazdasági szerepvállalására? a) A globalizáció veszélyeinek elhárítása érdekében. b) A méltányossági, biztonsági kérdések, a közjavak kezelése érdekében. c) A fiskális és a monetáris gazdaságpolitikai eszközök alkalmazásához szükséges feltételek megteremtése érdekében. 7. Hogyan írható le helyesen a gazdasági mechanizmus és a gazdaságpolitika kapcsolata? a) A gazdasági mechanizmus a gazdasági folyamatok jogi-intézményi kerete, a gazdaságpolitika ennek rövidebb távlatra szóló irányítása. b) A gazdaságpolitika az állami koordináció módjának hosszú távra szóló meghatározása, a gazdasági mechanizmus ennek rövid távon alkalmazott eszközrendszere. c) Azonos tartalmú, szinonim fogalmakat jelentenek. 8. Az államnak a nemzetgazdaság stabilitásával kapcsolatos célkitűzései helyesen a) az ország biztonságának megteremtése, a piaci kudarcok elkerülése. b) az infláció, a munkanélküliség, az államadósság kezelése. c) a reál infrastruktúra fenntartása, a közjavak kezelése.

- 10 -

9. Jelölje meg, hogy az alább felsorolt eszközök az állami szabályozás melyik szférájához tartoznak! Közvetlen Vállalatközi Vállalaton vállalatkapcsolatok belüli viszonyok szabályozás szabályozása szabályozása a) Versenyszabályozás …. …. …. b) Foglalkoztatási feltételek előírása …. …. …. c) Adók és támogatások …. …. …. d) Öröklési kérdések szabályozása …. …. …. e) Környezetvédelmi előírások …. …. …. f) Minimálbérek megállapítása …. …. …. g) Vállalatalapításra vonatkozó előírások …. …. …. h) Szakszervezetek szabályozása …. …. …. i) Társasági törvény …. …. …. j) Helyi közigazgatásra vonatkozó előírások …. …. …. 10. Melyek az állami vállalatok magánvállalkozásokkal szembeni legfőbb ismérvei? a) Méretük meghaladja a magánvállalatok méreteit, mivel szinte korlátlan állami tőke felett rendelkeznek. b) Jövedelmezőségük magasabb, mivel a legkeresettebb termékeket állítják elő. c) Közjavakat állítanak elő, sikerük kritériuma nem csak a profit, erőteljes a dolgozói részvétel. 11. Véleménye szerint a jövőben milyen tényezők hatására milyen irányban fog változni a vállalatok és a „civil társadalom” szervezeteinek viszonya? a) A globalizáció a gazdasági versenyt élesebbé teszi, ezért a vállalatok egyre kevésbé vehetik figyelembe e szervezetek érdekeit. b) A civil szervezetek működése is „vállalatszerű” lesz, így a profitszerzésben a vállalatok konkurenseivé válnak. c) A polgári társadalom erősödésével a civil szervezetek szerepe nőni fog és ez lökést ad a „felelős vállalat” koncepció terjedésének. 12. Mit jelent az a megállapítás, hogy a természetre gyakorolt káros hatások a vállalati működés externáliái közé tartoznak? a) Azt, hogy a vállalat működése anyagi ellentételezés nélkül negatívan befolyásolja a természeti környezetet és azon keresztül más vállalatokat, a társadalmat. b) Azt, hogy ezeknek a hatásoknak minden más hatásnál nagyobb jelentősége van c) Azt, hogy ezek a hatások hosszabb távon visszafordíthatatlan negatív folyamatokat indukálnak. 13. Az alábbiak közül melyik intézkedések tekinthetők az externáliák internalizálásának? a) A külső hatások belsővé tétele, piacosítása a tulajdonjogok tisztázását követően.. b) Szennyezés kibocsátási normák előírása. c) Környezetvédelmi adók kivetése. 14. A következő felsorolások közül melyik tartalmazza legteljesebben a mai gazdaság jellemzőit? a) Globális, hatékony, alternatív, fenntartható, profitorientált. b) Felelős, tudás alapú, szolgáltató, hálózati, globális.

- 11 c) Hatékony, automatizált, globális, informatikai, alternatív. A tesztfeladatok megoldása: 1. b) 2. c) 3. a) 4. a) 5. c) 6. b) 7.a) 8. b) 9. Közvetlen vállalatszabályozás: b) c) f) g) i) Vállalatközi kapcsolatok szabályozása: a) e) j) Vállalaton belüli viszonyok szabályozása: d) h 10. c) 11. c) 12. a) 13. a) 14. b)

- 12 -

B/ Számítási feladatok 1. A nemzetgazdaság teljesítményének mérése A vállalat tevékenységére nagy hatással van az adott ország gazdasági fejlettsége, ezért célszerű átismételni a makroökonómiában már megismert, a nemzetgazdasági teljesítmény mérésére szolgáló mutatószámokat: Bruttó kibocsátás (GO): az adott évben az adott ország területén megtermelt összes termék és szolgáltatás értéke. Bruttó hazai termék (GDP): az adott évben az adott ország területén létrehozott, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások értéke; a bruttó kibocsátás csökkentve a folyó termelő felhasználás (Cf) értékével. GDP = GO - Cf Nettó hazai termék (NDP): az adott évben az adott ország területén létrehozott új értékek és szolgáltatások értékösszege; a bruttó hazai termék csökkentve az évi amortizációval (Ca). NDP = GDP – Ca Bruttó nemzeti jövedelem (GNI): adott ország állampolgárai által az adott évben bel- és külföldön összesen megtermelt végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások értéke; a bruttó hazai termék korrigálva a nemzetközi jövedelemáramlás (I) értékével. GNI = GDP +/- I Nettó nemzetijövedelem(NNI): a bruttó nemzeti termék csökkentve az amortizációval. NNI = GNI – Ca A feladat: Egy ország gazdaságát az alábbi adatok jellemzik: bruttó kibocsátás 30.500 milliárd folyó termelő felhasználás 16.800 „ évi amortizáció 4.050 „ nemzetközi jövedelemáramlás egyenlege - 800 „ Számítsa ki az alábbi a GDP, az NDP, a GNI és az NNI összegét! 2. Egy országban a 2006. évi nettó nemzeti jövedelem összege 5.100 milliárd volt. Ismert még az évi amortizáció 610 milliárd a külföldről beáramló jövedelmek (+I) 450 „ a külföldre kiáramló jövedelmek (-I) 380 „ Számítsa ki a GNI, az NDP és a GDP összegét!

- 13 -

A számítási feladatok megoldása 1. GDP = GO – Cf = 30.500 – 16.800 = 13.700 milliárd NDP = GDP – Ca = 13.700 – 4.050 = 9.650 „ GNI = GDP +/- I = 13.700 - 800 = 12.900 „ NNI = GNI – Ca = 12.900 – 4.050 = 8.850 „ 2. I = 450 – 380 = GNI = NNI + Ca = 5.100 + 610 = NDP = NNI +/- I = 5.100 - 70 = GDP = NDP + Ca = 5.030 + 610 =

70 milliárd 5.710 „ 5.030 „ 5.640 „

- 14 -

3. A VÁLLALAT TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE 3.1. A TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS A STRATÉGIA A/ Tesztfeladatok 1. Helyezze megfelelő logikai sorrendbe a vállalat létrehozásának és eredményes működtetésének alábbi lépéseit, illetve feltételeit! a) A szervezeti keret, a vállalat létrehozása. (Sorszám.: ….) b) A tevékenységi kör meghatározása. (Sorszám: ….) c) A belső szervezeti munkamegosztás kialakítása. (Sorszám: ….) d) A kielégítendő fogyasztói igény azonosítása. (Sorszám: ….) e) A tőke befektetése. (Sorszám: ….) 2. Az értéklánc a) adott fogyasztói igény kielégítése érdekében összekapcsolódó vállalatok sorozata. b) a vállalaton belüli tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása. c) a vállalati infrastruktúrát alkotó elemek logikai rendszere. 3. Az ellátási lánc a) adott fogyasztói igény kielégítése érdekében összekapcsolódó vállalatok sorozata. b) a vállalaton belüli tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása. c) a vállalati infrastruktúrát alkotó elemek logikai rendszere. 4. Az alábbi, Porter felfogása szerinti vállalati tevékenységeket sorolja be a megadott csoportokba!

a) Marketing b) Logisztika c) Beszerzés d) Pénzügyek e) Tervezés f) Termelés g) Emberi erőforrás menedzsment h)Technológia-menedzsment

Támogató Elsődleges tevékenységek …. …. …. …. …. …. …. …. …. …. …. …. …. …. …. ….

5. Az alábbi meghatározások közül melyik írja le legpontosabban a vállalati stratégia fogalmát? a) A stratégia a vállalat termelésének hosszabb távú bővítésére vonatkozó állásfoglalások összefüggő rendszere. b) A stratégia a vállalat alapvető céljának eléréséhez szükséges operatív intézkedésekért felelős vezetőket és a végrehajtásban közreműködő szervezeti egységeket jelöli ki. c) A stratégia a vállalati működés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük módjait fogalmazza meg.

- 15 -

A tesztfeladatok megoldása 1. d) e) a) b) c) 2. b) 3. a) 4. Elsődleges tevékenységek: a) b) f) Támogató tevékenységek: c) d) e) g) h) 5. c)

- 16 -

3.2. MARKETING A/ Tesztfeladatok 1. Az alábbiak közül melyik felsorolás tartalmazza pontosan a marketingstratégia tartalmi jellemzőit? a) A piac szegmentálása, a termékpolitika kialakítása, a reklám eszközeinek megválasztása. b) A kielégítendő fogyasztói szükséglet meghatározása, a versenystratégia kialakítása, a fogyasztók megnyerése. c) A célpiac kiválasztása, a marketingcsatorna kialakítása, az árpolitikai célok kiválasztása, a kommunikációs politika eszközeinek alkalmazása. 2. Jelölje meg, hogy a következő szempontok a fogyasztók melyik csoportjára jellemzők elsősorban! Egyéni Szervezeti fogyasztók a) Árérzékenység …. …. b) Rugalmas kereslet …. …. c) Megfontolt döntéshozatal …. …. …. …. d) Társadalmi tényezők e) Tartós piaci kapcsolat …. …. f) Közbeeső termékek iránti kereslet …. …. g) Referenciacsoportok …. …. 3. A piacszegmentálás a) a piac felosztása az egyes vállalatok között. b) a piac felosztása a fogyasztók különböző csoportjai között. c) a fogyasztói igények feltárása a piackutatás eszközeinek felhasználásával. 4. A célpiac a) az a piacszegmens, ahol a vállalat termékeit a legmagasabb áron sikerült értékesíteni. b) az a piacszegmens, ahol a vállalat a legnagyobb forgalmat tudta lebonyolítani. c) azon piacszegmensek köre, amelyekben a vállalat az igényeket a jövőben ki akarja elégíteni. 5. A pozicionálás a) a termék tulajdonságainak más termékekhez viszonyított meghatározása és közzététele. b) a vállalat piaci helyzetének elemzése és stratégiai körülhatárolása. c) a vállalat piaci pozícióinak jogszabályokban történő rögzítése. 6. Versenystratégiájuk alapján a vállalatok alábbi csoportjait lehet megkülönböztetni: a) Vezetők, kihívók, követők és meghúzódók. b) Nyertesek, ügyeskedők, kivárók és vesztesek. c) Sztárok, kérdőjelek, fejőstehenek, döglött kutyák. 7. A marketingmix alkalmazásának célja a) a reklám hatékonyságának fokozása.

- 17 b) a költségek csökkentése. c) a fogyasztók megnyerése. 8. A marketingmix eszközeinek fő csoportjai: a) Reklám, személyes eladás, vásárlásösztönzés, promotion. b) Termék-, ár-, elosztási és kommunikációs politika. c) Választék, márkanév, csomagolás, garancia. 9. Jelölje meg, hogy a termék életciklusának egyes szakaszaiban melyek a vállalat legfontosabb stratégiai feladatai! (Egy szakaszban több feladat is felmerülhet.) Bevezetés Növekedés Érettség Hanyatlás s z a k a s z a a) Árpolitika …. …. …. …. b) Beruházás …. …. …. …. c) Piackutatás …. …. …. …. d) Új helyettesítő termék bevezetése …. …. …. …. e) Promóció …. …. …. …. f) Kiárusítás …. …. …. …. g) Termékfejlesztés …. …. …. …. 10. Melyik felsorolás tartalmazza helyesen az ismert árképzési módszereket? a) Profitmaximalizálás, bevétel-maximalizálás és költségminimalizálás alapján álló árképzés. b) Költségalapú, keresletalapú és versenytársalapú árképzés. c) Hatósági előírások, jogszabályok és termelési szerződések alapján álló árképzés.

- 18 -

A tesztfeladatok megoldása l. b) 2. Egyéni fogyasztó: a) b) d) g) Szervezeti fogyasztó: c) e) f) 3. b) 4. c) 5. a) 6. a) 7. c) 8. b) 9. Bevezetés: b) c) Növekedés: b) g) Érettség: a) d) e) Hanyatlás: a) e) f) 10. b)

- 19 -

B/ Számítási feladatok 1. Költségalapú árképzés A költségalapú árképzés esetén a vállalat kiszámítja a termék előállításának teljes költségét, majd ezt egy meghatározott százalékkal felpótlékolva kapja meg az árat. A feladat: Egy 60 szobás balatoni üdülőszálloda a következő 90 napos nyári főszezonban átlagosan 85 %-os kihasználásra számíthat. Ez alatt az időszak alatt költségei várhatóan az alábbiak szerint alakulnak: anyagjellegű ráfordítások 22.700 EFt személyi jellegű ráfordítások 15.650 EFt értékcsökkenési leírás 10.800 EFt egyéb költségek és ráfordítások 18.800 EFt összesen: 68.850 EFt Mekkorának kell lennie a szobák napi árának akkor, ha a vállalat – figyelembe véve a 8 % körüli banki betéti kamatokat is – költségarányosan 20 % számviteli profitot szeretne elérni? 2. A fedezeti pont számítása A fedezeti elv alkalmazására a keresletalapú árképzésnél van szükség. A fedezeti pont az a legalacsonyabb értékesítési szint, amely mellett a termelés (értékesítés) összes költsége (állandó+változó) megtérül, vagyis a profit nulla. Meghatározásához elsőként az egységnyi termékre jutó fedezeti összeg ismeretére van szükség: Egységnyi termékre jutó fedezeti összeg = Egységár – Egy termék változó költsége A vállalatnak az értékesítési volumentől, azaz az árbevételtől független állandó(fix) költségeit az árbevétel és a változó költségek különbözeteként jelentkező fedezeti összegből kell kitermelnie. A fedezeti pont azt mutatja meg, hogy mennyi terméket kell ahhoz értékesíteni, hogy az összes fix költség fedezetét kitermeljék, vagyis az eredmény nulla legyen: Fedezeti pont = Összes fix költség ÷ Egy termék fedezeti összege Mindezekhez kapcsolódva használatos még a fedezeti hányad mutatója: Fedezeti hányad = Fedezeti összeg ÷ Árbevétel A feladat: Egy vállalat alábbi adatait ismerjük: a termék értékesítési ára 5 EFt/db egy termék változó költsége 3 EFt/db a vállalat fix költsége 25.000 EFt a) Határozza meg egy termék fedezeti összegét és fedezeti hányadát! b) Adja meg a fedezeti pontnak megfelelő értékesítési volument! c) Számolja ki, mennyi terméket kellene ahhoz eladni, hogy a vállalat évi nyeresége 5.000 EFt legyen!

- 20 -

A számítási feladatok megoldása 1. A 20 %-os költségarányos jövedelem eléréséhez (68.850 × 1,2 =) 82.620 EFt árbevételt kell elérni. A számviteli profit ebben az esetben(82.620 – 68.850 =) 13.770 EFt lesz, ami valóban [(13.770 ÷ 68.850) × 100 =] 20 %-a az összes költségnek. A szálloda kapacitását és a kihasználást figyelembe véve, a 9o napos szezon alatt (60 × 90 × 0,85 =) 4.590 nap kiadásával számolhatnak, ezért a szobák naponkénti árát (82.620 ÷ 4.590 =) 18 EFt-ban kell meghatározni. 2. a) Egy termék fedezeti összege = 5 – 3 = 2 EFt/db Fedezeti hányad = 2 ÷ 5 = 0,4 × 100 = 40 % b) Fedezeti volumen = 25.000 ÷ 2 = 12.500 db c) 5.000 EFt nyereség eléréséhez a fedezeti volumen felett értékesíteni kell (5.000÷2 =) 2.500 db , összesen (25.000 + 2.500 =) 27.500 db terméket.

- 21 -

3.3 AZ INNOVÁCIÓ A/ Tesztfeladatok 1. Az alábbi meghatározások közül melyik írja le legpontosabban az innováció fogalmát? a) Az innováció új befektetések eszközlése a termelés hatékonyságának növelése érdekében. b) Az innováció a fogyasztói igények új, magasabb minőségi szinten való kielégítése. c) Az innováció új termék, vagy szolgáltatás piaci bevezetésének folyamata. 2. Az innováció alapvető tulajdonságai: a) Az újdonság, a fogyasztó orientáltság, a kockázat. b) Az új termék, az új technológia, az új gyártási eljárások. c) Az új fogyasztói igény, az új szervezet, a bizonytalanság. 3. Az innováció megvalósításának lehetséges formái: a) Új kutatás, fejlesztés, befektetés. b) Új információk, marketing, stratégia. c) Új termék, technológia, szervezet. 4. Soroljon fel legalább négy olyan fontos tényezőt, amelyek befolyásolják a vállalat innovációs stratégiájának sikerességét! …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… 5. Sorolja fel azokat a vezetői tulajdonságokat, amelyek szükségesek a sikeres innovációs tevékenység levezényléséhez! ……………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………. 6. Egy műszaki áruház alábbi innovatív intézkedéseit sorolja be a megadott csoportokba! Termék- Technológiai Szervezeti i n n o v á c i ó a) Hétvégi nyitvatartás …. …. …. b) Új csomagolás …. …. …. c) A kínálat bővítése …. …. …. d) Önkiszolgálás bevezetése …. …. …. e) Új szolgáltatások …. …. …. f) Bankkártya-használat lehetővé tétele … …. …. g) Új érdekeltségi rendszer … … …. h) Ingyenes parkolási lehetőség vásárlóknak …. …. …. 7. Az egyes intézkedések helyes sorrendje a termékinnováció folyamatában: a) Terméktervezés, piaci tesztelés, ötletgyűjtés, piaci bevezetés, termelés. b) Ötletgyűjtés, termelés, piaci tesztelés, terméktervezés, piaci bevezetés. c) Ötletgyűjtés, terméktervezés, piaci tesztelés, termelés, piaci bevezetés.

- 22 -

A tesztfeladatok megoldása 1. b) 2. a) 3. c) 4. Hatékony információs rendszer, minőségközpontúság, gyorsaság, kooperáció, figyelem az externáliákra, a kiszállás lehetősége stb. 5. Összefüggések felismerése, konkrét elképzelések, kommunikációs készség, csapatépítés, a siker megosztása stb. 6. Termékinnováció: c) e) Technológiai innováció: b) d) f) h) Szervezeti innováció: a) g) 7. c)

- 23 -

3.4. AZ EMBERI ERŐFORRÁS (MUNKAERŐ) Tesztfeladatok 1. Az emberi erőforrás-menedzsment általános feladata: a) A munkahelyi követelmények és a munkavállalói igények összehangolása. b) A munkaerő-szükséglet megállapítása és a bérezési rendszer kialakítása. c) A felvétel és elbocsátás, a karriertervezés és képzés, a munkaszervezés. 2. Az alábbiak közül melyik állítás hamis? Az emberi erőforrás az anyagi erőforrásokhoz felértékelődött, mert a) megerősödtek a szakszervezetek. b) a minőség szerepe megnőtt. c) szigorodtak a munkaügyi jogszabályok. 3. Az alábbi jellemzőket sorolja be a szervezeti struktúra, illetve a szervezeti kultúra tényezői közé! Szervezeti struktúra kultúra a) A vezetők kiválasztásának módja …. …. b) Egyéni vagy csoportos munkadíjazás …. …. c) Az egységek közötti munkamegosztás módja .… …. d) A vállalati hagyományok ápolása …. …. e) A döntési hatáskörök megosztása …. …. f) Az információáramlás szabályozása …. …. g) Közösen elfogadott értékek …. …. …. …. h) A döntések előkészítésének módja i) Alá-fölérendeltségi viszonyok …. …. 4. A nettó munkaerő-szükséglet a) az összes foglalkoztatott és a vezetők létszámának különbözete. b) a vállalatnak a munkaerőpiacon megjelenő kereslete. c) az összes foglalkoztatott és az aktív tevékenységet folytató tulajdonosok létszámának különbözete. 5. Az alábbi felsorolások közül melyik írja le legpontosabban a munkavállalók keresetének összetevőit? a) Alapbér, teljesítménybér, prémium, jutalom, szociális szolgáltatások és egyéb kiegészítő juttatások. b) Alapbér, pótlékok, prémiumok, jutalékok, újítási díjak, jogdíjak, kiegészítő fizetések. c) Bruttó bér, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítás, személy jövedelemadó-előleg természetbeni juttatások. 6. Melyik állítás hamis? A kollektív szerződés rögzíti a) a bérekre és egyéb juttatásokra vonatkozó megállapodásokat. b) a munkaidőt és a munkavégzés feltételeit. c) a foglalkoztatottak létszámát.

- 24 -

A tesztfeladatok megoldása 1. a) 2. a) 3. Szervezeti struktúra: c) e) f) i) Szervezeti kultúra: a) b) d) g) h) 4. b) 5. b) 6. c)

- 25 -

B/ Számítási feladatok 1. A munkatermelékenység vizsgálata A vállalatban az emberi erőforrás felhasználásának hatékonysága a munkatermelékenység mutatószámai segítségével vizsgálható. Általános megfogalmazásban a munkatermelékenység = a termelés eredménye ÷ felhasznált munka. A termelés eredménye természetes mértékegységben (kg, db stb.), vagy pénzben (termelési érték, adózás utáni eredmény stb.) fejezhető ki. A felhasznált munka mennyisége az átlagos állományi létszámmal, a felhasznált munkanapok, munkaórák számával vagy pénzben, a bérköltség összegével fejezhető ki Gyakran használják ezeknek a mutatóknak a reciprokait is, amelyek az egységnyi eredményhez szükséges munkaerő-ráfordítás nagyságát mutatják meg. A feladat. Egy sporthajókat gyártó kisvállalat alábbi éves adatait ismerjük: Előállított sporthajó 45 db Egységár 650 EFt/db Adózás utáni eredmény 4.875 EFt Alkalmazottak száma 4 fő 8.064 óra Ledolgozott munkaidő Bérköltség 11.520 EFt Állapítsa meg a számítható munkatermelékenységi mutatók értékét! 2. A munkaerő felhasználás és a munkaidő kihasználás elemzése Az emberi erőforrás kapacitásának kihasználása az alábbi mutatószámokkal jellemezhető: Munkaerő felhasználási mutató, % = (teljesített munkanapok ÷ törvényes munkanapok) × 100 Egésznapos távollétek aránya, % = 100 – munkaerő felhasználási mutató Munkanap átlagos hossza, óra = teljesített munkaórák túlórák nélkül ÷ teljesített munkanapok Törtnapi távollétek, óra/nap = 8,0 – munkanap átlagos hossza Törtnapi távollétek aránya, % = (törtnapi távollétek ÷ 8,0) × 100 Munkaidő kihasználási mutató, % = (munkanap átlagos hossza ÷ munkanap törvényes hossza) × 100 Túlórák aránya, % = (túlórák ÷ teljesített munkaórák) × 100 A feladat. Egy gépipari üzem tervezett és tényleges éves munkaügyi adatai egy fő átlagos állományi létszámra vetítve az alábbiak: Terv Tény Törvényes munkanapok 252 252 Teljesített munkanapok 230 232

- 26 Teljesített munkaórák 1720 1780 ebből: túlóra 30 30 Számítsa ki a megismert mutatószámokat és vonja le a következtetéseket! 3. Az eredményt befolyásoló tényezők összetett hatásának felbontása Az emberi erőforrás-gazdálkodás különböző tényezőinek hatása a vállalat eredményében együttesen, összetetten jelenik meg. Szükség van azonban arra, hogy az egyes tényezők eredményre gyakorolt hatását a többi tényező hatásától elkülönítsük, és ennek alapján közöttük fontossági sorrendet állapíthassunk meg. A feladat. Egy faipari üzem munkaügyi adatai: 2006. 2007. Fizikai dolgozók száma, fő 110 118 Törvényes munkanapok, nap/év 252 252 Egésznapos távollétek, nap/fő/év 22 23 Törtnapi távollétek, óra/fő/munkanap 0,5 0,3 Munkatermelékenység, termelési érték, Ft/munkaóra 2.200 2.420 Mutassa ki a létszám, az egész- és törtnapi távollétek, valamint a munkatermelékenység változásának a vállalat termelési értékére gyakorolt hatását! Ennek érdekében alkalmazza a statisztikában megismert a) láncbehelyettesítési módszert, b) az abszolút eltérések módszerét. 4. A munkaerő-szükséglet meghatározása Fizikai munkakörökben a szükséges létszám munkanormák alapján is megállapítható. A munkanorma az a teljesítmény, amelyet egy átlagos képességű és felkészültségű dolgozó egységnyi idő alatt egészségének veszélyeztetése nélkül, tartósan ki tud fejteni. A feladat. Egy vállalat 5.000 db kisgép előállítását tervezi. Egy gép előállításához 12 munkaóra szükséges, az átlagos teljesítmény 107,5 %. A dolgozók évente átlagosan 1.860 munkaórát teljesítenek. a) Állapítsa meg a vállalat nettó munkaerő-szükségletét, figyelembe véve, hogy jelenleg a vállalatnak 24 fizikai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja van. b) Hány dolgozóra lenne szükség akkor, ha 8.000 db gépet kívánnak előállítani és a teljesítmény 110 %-ra emelkedik? c) Hány fő létszám-megtakarítást jelent, ha a 8.000 db gép előállításakor a teljesítmény további 5 %-kal emelkedik? 5. A bérszerkezet vizsgálata Az összes kereseten belül az alapbér és a teljesítménytől függő bérek arányának alakulása jelentősen befolyásolja a munkateljesítmény alakulását. A feladat. Egy kereskedelmi vállalkozás munkatársainak létszáma és keresete az alábbiak szerint változott: Bázis Tény Átlagos állományi létszám 300 280 Összes kereset, MFt 440 465 ebből: alapbér 264 270 jutalék 115 145 bérpótlék 31 15 prémium 30 35 Forgalom, MFt 1500 1764

- 27 a) Elemezze a bérszerkezet alakulását! b) Elemezze a bértömegre ható tényezőket! A számítási feladatok megoldása 1. Egy alkalmazottra jutó termék mennyisége, db 45 ÷ 4 = 11,25 termelési érték, EFt (45 × 650 ) ÷: 4 = 29.250 ÷ 4 = 7.312,5 adózott eredmény, EFt 4.875 ÷ 4 = 1.218,8 Egy munkaórára jutó termék mennyisége, db /Ebben az esetben nehezen lenne értelmezhető!/ termelési érték, Ft 29.250.000 ÷ 8.064 = 3.627 adózott eredmény, Ft 4.875.000 ÷ 8.064 = 605 100 Ft munkabérre jutó termék mennyisége /Ebben az esetben nehezen lenne értelmezhető!/ termelési érték, Ft 29.250.000 ÷ (11.520.000 ÷ 100) = 29.250.000 ÷ 115.200 = 254 adózott eredmény, Ft 4.875.000 ÷ 115.200 = 42 Egy termékre jutó munkaóra 8.064 ÷ 45 = 179,2 bérköltség, EFt 11.520 ÷ 45 = 256,0 2.

Terv Tény (230 ÷ 252)100 = 91,3 (232 ÷252)100 = 92,1 100 - 91,3 = 8,7 100 – 92,1 = 7,9 (1.720 – 30) ÷ 230 = 7,35 (1.780 – 30)÷232 =7,54 8 – 7,35 = 0,65 8 – 7,54 = 0,46 (0,65 ÷ 8)100 = 8,1 (0,46 ÷ 8)100 = 5,8 (7,35 ÷ 8)100 = 91,9 (7,54 ÷ 8) = 94,3 (30 ÷ 1.720)100 = 1,74 (30 ÷ 1.780)100 = 1,69

Munkaerő felhasználási mutató,% Egésznapos távollétek aránya, % Munkanap átlagos hossza, óra Törtnapi távollétek, óra/nap Törtnapi távollétek aránya, % Munkaidő kihasználás, % Túlórák aránya, % Megállapítások: - a munkaerő felhasználási mutató a tervezettnél jobban alakult; - csökkent az egész napos és a törtnapos távollétek aránya , így nőtt a munkanap átlagos -hossza és ezáltal javult a munkaidő kihasználása; -a túlórák száma a tervezett szinten maradt, de a teljesített munkaórák számának növekedése miatt arányuk csökkent.

3. Elsőként ki kell számítani az üzem termelési értékének összegét. Ennek érdekében - a törvényes munkanapok és az egész napos távollétek különbözeteként meghatározható a ledolgozott munkanapok száma: 2006. 252 – 22 = 230 nap 2007. 252 – 23 = 229 nap - a törvényes munkaidő és a törtnapi távollétek különbözeteként számítható ki a munkanap átlagos hossza: 2006. 8,0 – 0,5 = 7,5 óra 2007. 8,0 – 0,3 = 7,7 óra - az üzem összes termelési értéke a létszám, a teljesített munkanapok száma, a munkanapok átlagos hossza és az egy órára eső termelési érték szorzata: 2006. 110 × 230 × 7,5 × 2,20 = 417.450 EFt 2007. 118 × 229 × 7,7 × 2,42 = 503.528 EFt Ezt követheti annak tisztázása, hogy a termelési érték növekedésében mekkora szerepe volt az egyes tényezőknek. a) A láncbehelyettesítési módszer esetében lépésről lépésre a bázis időszak adatait a tény

- 28 időszak adataival cseréljük fel és számítjuk ki a termelési értéket, az adott tényező hatását a termelési érték különbözete mutatja meg: 2006. 1. 2. 3. 2007. Fizikai dolgozók száma 110 118 118 118 118 Teljesített munkanap 230 230 229 229 229 Munkanap átlagos hossza, óra 7,5 7,5 7,5 7,7 7,7 Egy órára eső termelési érték, Ft 2.200 2.200 2.200 2.200 2.420 Összes termelési érték, EFt 417.450 447.810 445.863 457.753 503.528 A termelési érték változása, EFt 30.360 -1.947 11.890 45.775 b) Az abszolút eltérések módszere esetében lépésről lépésre az egyes tényezők változásának tényleges értékével számítjuk ki az összes termelési értéket, így egy lépésben kimutatható az adott tényező hatása: Telj. M.nap 1 órára 2006. Létszám munka- átl. eső 2007. nap hossza TÉ Fizikai dolgozók száma 110 +8 118 118 118 118 Teljesített munkanap 230 230 -1 229 229 229 Munkanap átlagos hossza, óra 7,5 7,5 7,5 +0,2 7,7 7,7 Egy órára eső termelési érték, Ft 2.200 2.200 2.200 2.200 +220 2.420 Termelési érték, EFt 417.450 30.360 -1.947 11.890 45.775 503.528 Megállapítások: - a vizsgált tényezők közül a munkatermelékenység növekedésének volt legnagyobb hatása az üzem összes termelési értékének növekedésére; - ezt követi a létszám és a munkanap átlagos hosszának növekedéséből eredő pozitív hatás; - az egésznapos távollétek számának növekedése és ezáltal a munkanapok hosszának rövidülése csökkentette a termelési érték összegét. 4. a) Összes fizikai létszám-szükséglet: Nettó munkaerő-szükséglet:

(5.000 × 12) ÷ (1.860 × 1,075) = 60.000 ÷ 2.000 = 30 fő 30 – 24 = 6 fő

b) 8.000 db gép és 110 %-os teljesítmény esetében Összes fizikai létszám-szükséglet: (8.000 × 12) ÷ ( 1.860 × 1,100) = 96.000 ÷ 2.046 = 47 fő c) 8.000 db gép és (110 + 5 =) 115 %-os teljesítmény esetében Összes fizikai létszám-szükséglet: ( 8.000 × 12) ÷ (1.860 × 1,150) = 96.000 ÷ 2.139 = 45 fő Létszám-megtakarítás: 47 – 45 = 2 fő 5. a) A bérszerkezet alakulása

Összes bér ebből: alapbér jutalék bérpótlék prémium

Bázis MFt % 440 100,0 264 60,0 115 26,1 31 7,1 30 6,8

Tény MFt % 465 100,0 270 58,1 145 31,2 15 3,2 35 7,5

- 29 -

b) A bértömegre ható tényezők számszerűsítése Alapadatok -egy főre eső forgalom, bázis: 1.500 ÷ 300 = 5,0 MFt/fő tény: 1.764 ÷ 280 = 6,3 MFt/fő - átlagbér, bázis: 440 ÷ 300 = 1.466.667 Ft/fő tény: 465 ÷ 280 = 1.660.714 Ft/fő - átlagbérváltozás: 1.660.714 – 1.466.667 = 194.047 Ft/fő - bértömegváltozás: 465 – 440 = 25 MFt A bértömeget befolyásoló tényezők - a forgalomváltozás hatása: [(1.764 ÷ 5,0) × 1,466.67] – 440 = (352,8 × 1,466.667) – 440 = 517,440 – 440 = 77,44 MFt - a teljesítményváltozás hatása: [(1.764 ÷ 6,3) ×1,466.667] – (440 + 77,44) = (280 × 1,466.667) – 517,44 = 410,667 – 517,44 = -106,77 MFt - az átlagbérváltozás hatása: 0,194.047 × 280 = 54,33 MFt Megállapítások: - a kereskedelmi egység összes bérköltsége a forgalom 17,6 %-os növekedése mellett mindössze 25 MFt-tal, 5,7 %-kal emelkedett; - ez mögött a bérszerkezet lényeges módosulása húzódik meg, az alapbér arányának csökkenése mellett növekedett a forgalmi jutalék és a prémium aránya, az egy főre eső forgalom 26 %-os növekedésével szemben az átlagbér csak 13,2 %-kal növekedett; - a bértömeg növekedését alapvetően a forgalom növekedése, kisebb mértékben az átlagbérek emelkedése okozta.

- 30 -

3.5. AZ INFORMÁCIÓ MINT ERŐFORRÁS A/ Tesztfeladatok 1. Az információ olyan ismeret, amely a bizonytalanságot a) megszünteti. b) csökkenti. c) nem befolyásolja. 2. Az információ felhasználásának területei a vállalatban a) a döntéshozatal, a kommunikáció, a folyamatok lebonyolítása. b) a vezetés, az irányítás, a kontrolling. c) a termelés, a szolgáltatás, a marketing. 3. A döntés a) egy nem megfelelő helyzet feloldására irányuló kreatív folyamat. b) a legfontosabb termelési tényező kiválasztása. c) a cselekvési változatok közötti választás. 4. A rosszul strukturált problémák jellemzője, hogy a) csak a megoldás algoritmusa ismert. b) nem teszik lehetővé a helyes döntéshozatalt. c) korlátozott a döntéshozó racionalitása. 5.Jellemezze a megadott szavakkal a stratégiai és az operatív döntéseket! Stratégiai döntések Operatív döntések a) Terjedelem (szűk/tág) …………………… ……………………… b) Naprakészség (teljes/áttekintő) …………………… ……………………… c) Aggregáció (részletes/átfogó) …………………… ……………………… d) Pontosság (nagyvonalú/pontos) …………………… ……………………… e) Forrás (belső/külső) …………………… ……………………… f) Jelleg (mennyiségi/minőségi) …………………… ……………………… g) Használat (gyakori/eseti) …………………… ……………………… 6. Az alábbiak közül melyik állítással nem ért egyet? a) A kockázat az üzleti vállalkozás elkerülhetetlen velejárója. b) A kockázat egy cselekvési alternatíva biztosan bekövetkező negatív következménye. c) A kockázat annak veszélye, hogy a döntéshozó nem az általa várt eredményt fogja elérni. 7) A vállalati információs rendszer általános feladata a) adatokból információk előállítása, ezek rendszerezése, továbbítása és tárolása. b) a külső és belső forrásokból származó információk ellenőrzése, feldolgozása és megőrzése. c) a hardver és szoftver elemekből álló információs technológia kialakítása és folyamatos működtetése. 8. Az alábbiak közül melyik állítás helyes? a) A vezetői számvitel főleg naturális, a pénzügyi számvitel pedig értékadatokkal

- 31 dolgozik. b) A vezetői számvitel főleg a belső, a pénzügyi számvitel pedig a külső érintettek számára szolgáltat információkat. c) A vezetői számvitel a termelésirányítók, a pénzügyi számvitel pedig a gazdasági vezetők számára szolgáltat információkat. 9. A kontrolling feladata a) az anyag-és pénzgazdálkodás ellenőrzése, a hibák feltárása, a felelősök megnevezése és a szükséges intézkedések meghozatala. b) tervváltozatok kimunkálása, a tervteljesítés ellenőrzése és az információk továbbítása a vezetők felé. c) az optimális tervváltozat kiválasztása, a számviteli információk feldolgozása és a folyamatos korrekciók végrehajtása. 10. Az alábbi, angol betűszavakat párosítsa össze azok magyar nyelvű megfelelőivel! CRM SCM CAD/CAM ERP EDI a) Ügyfélkapcsolat-menedzsment …. …. .… .… .… b) Integrált tervezés és gyártás …. …. …. …. …. c) Vállalati erőforrás-tervezés …. …. …. …. …. d) Ellátásilánc-menedzsment …. …. …. …. …. e) Elektronikus adatcsere …. …. …. …. ….

- 32 -

A tesztfeladatok megoldása 1. b) 2. a) 3. c) 4. c) 5. Stratégiai döntés a) tág b) áttekintő c) átfogó d) nagyvonalú e) külső f) eseti 6. b) 7. a) 8. b) 9. b) 10. CRM a) SCM d) CAD/CAM b) ERP c) EDI e)

Operatív döntés szűk teljes részletes pontos belső gyakori

- 33 -

3.6. AZ ÉRTÉKTERMELŐ FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE 3.6.1. ANYAGI FOLYAMATOK ÉS KÉSZLETEK – A LOGISZTIKAI RENDSZER A/ Tesztfeladatok 1. A logisztika feladata, hogy a szükséges termékek megfelelő a) áron, minőségben és mennyiségben álljanak a vevők rendelkezésére. b) költséggel, munkaerő- és anyagfelhasználással legyenek előállíthatók. c) helyen, időpontban, mennyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre. 2. A logisztikai folyamat fő szakaszai a) beszállítás, készletezés, anyagmozgatás, disztribúció. b) kínálatmenedzsment, termelésellátás, keresletmenedzsment. c) értékesítés, termelésellátás, beszerzés. 3. A visszutas logisztika feladata a) a környezetszennyező csomagolóanyagok, elhasználódott alkatrészek, meghibásodott termékek visszajuttatása a vevőtől a termelő vállalathoz. b) a szállítóeszközök számára visszfuvar biztosítása az üresen megtett út arányának csökkentése, a jobb kihasználás érdekében. c) a vevők szállítókkal szembeni érdekérvényesítő képességének növelése a beszerzési költségek csökkentése és a minőség javítása érdekében. 4. A logisztikai rendszer szolgáltatásainak színvonalát meghatározza a) a kiszolgálási idő, a rendelkezésre állás és a logisztikai költségek. b) a kiszolgálás minősége, a rendelkezésre állás és a készletezési költségek. c) a rendelkezésre állás, a kiszolgálási idő és a kiszolgálás minősége. 5. Az alábbi felsorolások közül melyik tartalmazza legpontosabban a készletezési költség struktúráját? a) A raktár értékcsökkenése és fenntartása, a készlet értéke, anyagmozgatási és információs költségek. b) A készletérték lehetőségi költsége, a raktár értékcsökkenése és fenntartása, tárolási veszteségek, információs költségek. c) A rendelés feladásának és a beszállítás költségei, a raktár értékcsökkenése és fenntartása, tárolási veszteség, információs költségek. 6. Milyen összefüggés van a rendelkezésre állás és a készletezési költségek között? a) A rendelkezésre állás javítása általában csökkenti a készletezési költségeket. b) A rendelkezésre állás javítása általában növeli a készletezési költségeket. c) Nincs összefüggés. 7. Az alább felsorolt fogalmakat párosítsa össze a logisztikai stratégia összetevőivel! BeszerzésiAnyagi értékesítésiInformációs folyamatokkal készletezési kapcsolatos logisztikai stratégia a) Kereslet/kínálatmenedzsment …. …. …. b) Konszignációs raktár …. …. ….

- 34 c) Szállítási módok d) Venni vagy gyártani? e) Szállító/vevőértékelés f) Rendelésre/készletregyártás g) Logisztikai központok h) Raktárak elhelyezése

…. …. …. …. …. ….

…. …. …. …. …. ….

…. …. …. …. …. ….

8. Mi a különbség a félkész termékek és a befejezetlen termelés között? a) A félkész termék a gyártási folyamat egyes szakaszai között, a befejezetlen termelés pedig magában a gyártásban jelenik meg, ez utóbbi nem értékesíthető. b) A félkész termékeken több gyártási folyamatot végeztek el, mint a befejezetlen termékeken, ezért a félkész termékek esetleg értékesíthetők. c) A befejezetlen termelés hozamai átadásra kerülnek az egyes üzemrészek között, a félkész termékek feldolgozása az adott üzemben folytatódik, ezért nem kerülnek értékesítésre. 9. Mi a különbség a késztermék és az árukészlet között? a) A késztermék közvetlenül, az árukészlet csak csomagolás, kiszerelés után értékesíthető. b) A készterméket az adott vállalat, az áruterméket egy másik vállalat állította elő. c) A késztermék csak csomagolás, kiszerelés után, az árutermék közvetlenül értékesíthető. 10. Melyek a függő keresletű termékek? a) Amely termékek iránti keresletet a fogyasztók fizetőképessége döntő mértékben meghatározza. b) Amely termékek iránti kereslet a gyártási folyamatok integráltságának mértékétől függ. c) Amely termékek kiegészítő vagy helyettesítő viszonyban vannak egy másik termékkel. 11. Jelölje meg azokat a válaszokat, amelyek az egyes készletezési mechanizmusokat jellemzik! (t;q) (t;S) (s;q) (s;S) Mikor rendeljünk? a) Rögzített időközönként … … … … b) Ha a készlet eléri a minimális szintet … … … … Mennyit rendeljünk? c) Rögzített mennyiséget … … … … d) Hogy a készlet adott szintet érjen el … … … …

- 35 -

A tesztfeladatok megoldása 1. c) 2. c) 3. a) 4. c) 5. b) 6. b) 7. Értékesítési, beszerzési, készletezési stratégia: d) f) Információs logisztikai stratégia: a) e) Anyagi folyamatokkal kapcsolatos logisztikai stratégia: b) c) g) h) 8. a) 9. b) 10. c) 11. Készletezési mechanizmus (t;q): a) c) (t;S): a) d) (s;q): b) c) (s;S): b) d)

- 36 -

B/ Számítási feladatok 1. Készletfogalmak, készletszintek A készletek mennyiségének tervezéséhez, a készletezési mechanizmusok alkalmazásához a következő készletszintek tartalmának pontos ismeretére van szükség: Törzskészlet (minimális készlet, biztonsági készlet): a beszerzés késedelméből, a kereslet váratlan felfutásából eredő zavarok áthidalására szolgál, ha a készlet ez alá a szint alá csökken, azt azonnal pótolni kell; mennyisége = napi felhasználás × a törzskészlet tárolási ideje Folyókészlet: két utánpótlási időpont között biztosítja a folyamatos ellátást; mennyisége = napi felhasználás × két beszerzés közötti napok száma Maximális készlet: a készlet mennyisége nem emelkedhet ennek szintje fölé; mennyisége = törzskészlet + folyókészlet Jelzőkészlet (újrarendelési szint): amikor a készlet erre a szintre csökken, az utánpótlásról gondoskodni kell; mennyisége = törzskészlet + (utánpótlási idő × napi felhasználás) Átlagkészlet: egy adott időszak átlagos készletmennyisége; egyenletes felhasználás esetében mennyisége = törzskészlet + (folyókészlet÷ 2), illetve = (nyitókészlet + zárókészlet)÷ 2 Az egyes készletfajták értéke természetesen mennyiségük és egységáruk szorzatával azonos. A feladat: Egy vállalat 10 naponta szerzi be a termeléshez szükséges anyagot, a napi felhasználás 150 kg, a törzskészlet tárolási ideje 4 nap, az anyag ára 3.500 Ft/kg. Határozza meg az egyes készletszintek mennyiségét és értékét! 2. A készletek forgási ideje, relatív készletváltozás A készlet lekötött, inaktív tőke, ezért arra kell törekedni, hogy összege az árbevételben minél rövidebb idő alatt megtérüljön illetve, hogy adott volumenű termelést, forgalmat a lehető legkisebb készletlekötéssel érjünk el. A fontosabb összefüggések: Forgási idő, nap = átlagkészlet÷ napi felhasználás Fordulatok száma = időszak napjainak száma ÷ forgási idő = (időszak napjainak száma × napi felhasználás) ÷ átlagkészlet Relatív készletváltozás =(fn0 – fn1) × N1 fn0 = bázis időszaki forgási idő napokban fn1= tárgy időszaki forgási idő napokban N1= tárgy időszak napi felhasználása A relatív készletváltozás azt mutatja meg, hogy a forgalomhoz viszonyítva nőtt (pozitív előjelű mutató) vagy csökkent (negatív előjelű mutató) a lekötött készletek értéke. A feladat. Egy kereskedelmi vállalat alábbi adatait ismerjük: Bázisidőszak Tárgyidőszak Értékesítési forgalom (beszerzési áron), EFt 90.000 120.000 Átlagkészlet, EFt 20.000 24.000 Időszak napjainak száma 90 90 a) Határozza meg a forgási mutatókat és a relatív készletváltozás értékét!

- 37 b) A relatív készletváltozás hogyan befolyásolja a kamatterheket, ha a készleteket 15 %-os kamatköltséggel hitelekből finanszírozzák? 3. A készletezési és készletfinanszírozási költség, a szállítók megválasztása Egy termék készletezésének összes költsége a napi készletezési költség összege mellett, az átlagkészlet nagyságától, a tárolási idő hosszától és az egyszeri beszerzés mennyiségétől függ. A készletfinanszírozási költség nagyságát az átlagosan finanszírozott érték (az átlagkészlet értékének hitelből finanszírozott hányada), a hitel kamata és a finanszírozási idő hossza határozza meg: Összes készletezési költség = (átlagkészlet × napi készletezési költség × × tárolási idő) ÷ egyszerre beszerzett mennyiség Készletfinanszírozási költség = [(átlagosan finanszírozott érték × kamatláb/365 )÷ ÷ egyszerre beszerzett mennyiség] × finanszírozási idő napokban A szállító megválasztásakor a beszerzési ár és a szállítási költség mellett a készletezési és a finanszírozási költségek alakulását is mérlegelni kell. A feladat. Két szállító kínálja Önnek termékét az alábbi feltételekkel: „A” szállító „B” szállító Egységár, Ft/db 500 510 Szállítási ütem, nap 30 5 Szállítási költség, Ft/db 1,00 1,50 Fizetési haladék, nap 0 6 A havonta forgalmazott mennyiség 10 ezer db, a vállalat napi készletezési költsége 5 Ft/db, törzskészletet nem tartanak, az árút folyamatosan készpénzért értékesítik, a készletet teljes egészében évi 20 % kamattal terhelt hitelből finanszírozzák. Az összes költségtényező figyelembevételével állapítsa meg, hogy melyik szállító ajánlata kedvezőbb!

- 38 -

A számítási feladatok megoldása 1. Törzskészlet mennyisége = 4× 150 = 600 kg értéke = 600 × 3,5 = 2.100 EFt Folyókészlet mennyisége = 10 × 150 = 1.500 kg értéke = 1.500 × 3,5 = 5.250 EFt Maximális készlet mennyisége = 600 + 1.500 = 2.100 kg értéke = 2.100 × 3,5 = 7.350 EFt Átlagkészlet mennyisége = 600 + (1.500 ÷ 2) = 1.350 kg értéke = 1.350 × 3,5 = 4.725 EFt 2. a) Napi felhasználás/értékesítési forgalom bázis időszak (I. negyedév) = 90.000 ÷ 90 = 1.000 EFt tárgy időszak (II. negyedév) = 120.000 ÷ 90 = 1.333 EFt Forgási idő bázis = 20.000 ÷ 1.000 = 20 nap tény = 24.000 ÷ 1.333 = 18 nap Relatív készletváltozás = (18 – 20) × 1.333 = -2.666 EFt b) Az évi 15 %-os kamat 90 napra jutó hányada = (0,15 × 90) ÷ 365 = 3,7 % Kamatmegtakarítás = 2.666 × 0,037 = 98,6 EFt 3. Az átlagkészlet ebben az esetben a havi nyitó és záró készlet különbözetének felével egyenlő, mivel törzskészletet nem tartanak, a zárókészlet = 0, így a havi Átlagkészlet „A” szállító = (10.000 + 0) ÷ 2 = 5.000 db „B” szállító = [(10.000 ÷5) +0] ÷2 = 1.000 db Készletezési költség „A” szállító = (5.000 × 5 × 30) ÷ 10.000 = 75 Ft/db „B” szállító = (1.000 × 5 × 6) ÷2.000 = 15 Ft/db Készletfinanszírozási költség „A” szállító = [5.000 × 500 × (0,2/365) ÷ 10.000] × 30 = 4,11 Ft/db „B” szállítónál finanszírozási költség nincs, mivel a fizetési haladék megegyezik a szállítási ütemmel. Mindezeket összesítve, Ft/db „A” szállító „B” szállító Egységár 500,00 510,00 Szállítási költség 1,00 1,50 Készletezési költség 75,00 15,00 Finanszírozási költség 4,11 0,00 Összesen: 580,11 526,50 Megállapítható, hogy a magasabb beszerzési ár ellenére a „B” szállító ajánlata kedvezőbb.

- 39 -

3.6.2. TERMELÉS ÉS SZOLGÁLTATÁS A/ Tesztfeladatok 1. A termelési ágak melyik fő csoportja maradt ki ebből a felsorolásból: kitermelőipar, mezőés erdőgazdaság, élelmiszeripar, építőipar? a) Állattartás. b) Feldolgozóipar. c) Dohányipar. 2. A termelés főbb jellemzői a) a gyártmány és a gyártási rendszer jellege, a gyártás tömegszerűsége. b) az egyedi és a sorozatgyártás. c) folyamatszerű és projektszerű gyártás. 3. Az alábbi szolgáltatási tevékenységeket sorolja be a következő szolgáltatási csoportok egyikébe! A tevékenység alanyai Emberek Dolgok Fizikailag megragadható ………………… ………………….. Nem ragadható meg ………………… ………………….. a) Étterem. b) Biztosítás. c) Bankügyletek. d) Információs szolgáltatás. e) Divatszalon. f) Javítás. g) Egészségügyi ellátás. h) Fuvarozás. i) Oktatás. 4. A termelési stratéga elemei: a) Célok, termékek, technológiák, termelő berendezések, irányítás és szervezés. b) Marketing, innováció, információ, logisztika. c) Termékek és termelési folyamatok, minőség, fogyasztói szolgáltatások. 5. A termelés hozzájárulása a vállalati teljesítmény növeléséhez az alábbi képesítő/ nyerő kritériumok alapján mérhető: a) A kapacitások mérete és összetétele, a beruházások hatékonysága, az anyagszükséglet biztosítása és a bevételek alakulása. b) A kapacitások kihasználtsága, a munkatermelékenység és az önköltség színvonala. c) A minőség, a költség, a megbízhatóság, a rugalmasság és a szolgáltatások. 6. A tárgyi eszközök a) anyagi eszközök (épületek, gépek, alap- és segédanyagok stb.), amelyek a munkaerő és az információ mellett a legfontosabb erőforrások. b) anyagi termékek (anyagok, energiahordozók, alkatrészek, gépek, pénzeszközök stb.), amelyek egy termelési folyamatban elhasználódnak és értékük átmegy az az előállított új termék értékébe.

- 40 c) anyagi eszközök, (épületek, gépek, utak, földterület stb.), amelyek több termelési cikluson keresztül szolgálják a vállalatot. 7. A kapacitás a) egy adott vállalat vagy termelő berendezés maximális teljesítő képessége adott időszakban. b) adott vállalat által kibocsátott termékek/szolgáltatások mennyisége egy meghatározott időszak folyamán. c) adott termelő berendezés tényleges kihasználtságának mértéke egy meghatározott termelési folyamatban. 8. A beruházás a) a tárgyi eszközök kapacitásának bővítése. b) az elhasználódott tárgyi eszközök pótlása. c) új tárgyi eszköz beszerzése vagy létesítése. 9. A tárgyieszköz-fenntartás a) az eszköz kapacitásának bővítése. b) az eszköz üzemképességének biztosítása. c) az eszközállomány folyamatos pótlása. 10. A teljes körű minőség-ellenőrzés lényege a) a mindenre kiterjedő, szigorú minőségvizsgálat a termelési folyamat végén. b) a termelési folyamatba beépülő, hibátlan terméket biztosító működés. c) a minőség „bele ellenőrzése” a termékbe. 11. Az alábbiak közül melyik felsorolás írja le legpontosabban az integrált anyaggazdálkodási rendszer folyamatát? a) Termeléstervezés – termelési vezérprogram – SZTR – készletfelmérés – beszerzés vagy gyártás. b) Termelési tervek – gyártási programok – anyagjegyzék – rendelésfeladás. c) Termelési vezérprogram – erőforrás-tervezés – kapacitástervezés – anyagnormák -. anyagszükséglet – beszerzés vagy gyártás. 12. Az „éppen időben” elv lényege a) a készlet nélküli termelés, a keresletmenedzsment és a szükséglettervezési rendszer integrált bevezetése. b) a készlet nélküli termelés, a stratégiai kontrolling és az üzleti folyamatok újjászervezése c) a készlet nélküli termelés, a TQM, az üzemkialakítás, az egyenletes és rugalmas termelés biztosítása. 13. A „kanban” a) a „just in time” elv japán megfelelője. b) a minőségi körök japán megfelelője. c) a terméket kísérő kártya japán neve. 14. Az alábbiak közül melyik felsorolás tartalmazza legpontosabban azokat a kritériumokat, amelyek alapján a vevő elbírálja egy vállalat termékét vagy szolgáltatását? a) Ár és költség, minőség, megbízhatóság, bizalomkeltés, rugalmasság, kiszolgálás, a termékhez kapcsolódó szolgáltatások.

- 41 b) Költség, minőség, megbízhatóság, kockázat, rugalmasság, fogyasztó kiszolgálásának körülményei. c) Ár, minőség, garancia, javítási szolgáltatás, csomagolás, márkázás, reklám, a marketingmix eszközei. 15. A „lean production”, illetve az „outsourcing” lényege a) a termelés volumenének csökkentése. b) a karcsú értékfolyam elérése. c) az „éppen időben elv” megvalósítása.

- 42 -

A tesztfeladatok megoldása l. b) 2. a) 3. A tevékenység alanyai emberek fizikailag megragadható: a) e) g) nem ragadható meg: b) d) i) A tevékenység alanyai dolgok fizikailag megragadható: f) h) nem ragadható meg: b) c) 4. a) 5.c) 6. c) 7.a) 8. c) 9. b) 10. b) 11. a) 12. c) 13. c) 14. a) 15. b)

- 43 -

B/ Számítási feladatok l. A tárgyi eszközök kapacitása A vállalat tárgyi eszköz állományának kapacitása az eszközök adott időszak alatti teljesítő képességét jelenti. Meghatározó tényezői: - a termelő berendezések száma (rendelkezésre állók mínusz javítása alattiak) - a hasznos időalap (naptári időalap mínusz karbantartási idő), - időnorma (egy termék előállításának időszükséglete), vagy teljesítménynorma (egységnyi idő alatt előállított termékek száma). Kapacitás = (termelő berendezések száma × hasznos időalap) ÷ időnorma, illetve = termelő berendezések száma × hasznos időalap × teljesítménynorma A kereskedelmi hálózatban az üzletek kapacitását, az egységnyi alapterületre és nyitvatartási időre jutó forgalom összegével, szállodáknál a szobák vagy férőhelyek, illetve az eltölthető vendégéjszakák számával szokás kifejezni. A feladat. Egy üzem termelési adatai: Az azonos feladatokat végző működő gépek száma 20 db, Az évi hasznos időalap 1.200 óra, A gépek időnormája 7 óra/db. Számítsa ki az üzem gépeinek évi kapacitását! 2. A tárgyi eszközök kapacitásának kihasználása Kihasználás, % = (tényleges teljesítmény ÷ kapacitás) × 100 Az eszközállomány kapacitásának kihasználása az alábbi tényezőktől függ: - intenzív kihasználás (az időnormanorma teljesítésének mértéke), % =[(tényleges teljesítmény × időnorma) ÷ teljesített munkaidő] × 100 -extenzív kihasználás, % = gépfelhasználás × időalap-felhasználás = (teljesített gépóra ÷ hasznos időalap) × 100 - gépfelhasználás mutatója, % = (működő gépek száma ÷ gépek száma összesen) × 100 - időalap felhasználás mutatója, % = [(teljesített gépóra ÷ működő gépek száma) ÷ ÷ (hasznos időalap ÷ gépek száma összesen)]× ×100 - hasznos időalap, óra = elméleti időalap – karbantartási idő: - kihasználás, % = intenzív kihasználás × extenzív kihasználás A feladat. A vizsgált üzem gépei egyetlen terméket állítanak elő, a rendelkezésre álló adatok: Gépek száma összesen 35 db Működő gépek száma 34.db Időnorma 30 óra/db Termelt mennyiség 7.000 db Naptári napok száma 365 Átlagos műszakszám 3 műszak/nap Karbantartásra fordított idő 6.600 óra/év Törvényes munkanap hossza 8 óra/műszak Teljesített gépóra 285.610 óra a) Állapítsa meg az üzem gépeinek kapacitását és a kapacitás kihasználásának

- 44 mértékét! b) Elemezze a kapacitás kihasználását befolyásoló tényezőket! 3. A beruházások gazdaságossága A beruházás pénzügyileg a tárgyi eszközökbe történő befektetés, szervezését tekintve tárgyieszköz-létesítési projekt. A beruházási döntések nagy összegekre és hosszú időre vonatkoznak, ezért alapos előkészítést igényelnek. A döntések előkészítésének egyik fontos területe a kínálkozó beruházási változatok gazdaságosságának vizsgálata. A vizsgálat beruházás-hatékonysági mutatók alapján végezhető el, amelyek két nagy csoportra, a statikus és a dinamikus mutatószámok csoportjára oszthatók. A statikus mutatók az időtényezőt nem veszik figyelembe, azon a feltételezésen alapulnak, hogy a jelenben eszközölt beruházási költség összevethető az új tárgyi eszköztől a jövőben várható eredménnyel. Ezek a vizsgálatok csak megközelítő pontosságú eredményre vezetnek, de ennek ellenére a vállalati gyakorlatban még gyakran használatosak, ezért röviden ismertetésre kerülnek. Az időtényezőt is mérlegelő, megbízható eredményeket adó dinamikus mutatószámokkal a következő 3.7. fejezetben, a pénzügyi befektetésekhez kapcsolódóan foglalkozunk. A statikus beruházás-hatékonysági mutatók kiszámításához a következő adatokra van szükség: - beruházási költség, a beruházás megvalósításához szükséges összes pénzeszköz, Ft - nyereség, a létesítendő eszköz használati ideje alatt várható évi átlagos eredmény, Ft - használati idő, az eszköz várható működési időtartama, év A mutatószámok: - jövedelmezőség, % = (nyereség ÷ beruházási költség) × 100 - megtérülési idő, év = beruházási költség ÷ nyereség - forgási sebesség = használati idő ÷ megtérülési idő = (használati idő × nyereség) ÷ beruházási költség A jövedelmezőség azt mutatja meg, hogy a beruházott összeg a használati idő alatt évente átlagosan hány százalék nyereséget produkál. Ez más tevékenységek jövedelmezőségével vagy a banki betéti kamatokkal hasonlítható össze. A megtérülési idő azt fejezi ki, hogy a beruházásba fektetett pénzeszköz hány év múlva lesz egyenlő az új eszköz által termelt nyereség összegével. Ebben az időszakban dől el, hogy egyáltalán várható-e többlet eredmény a beruházástól. A forgási sebesség azt mutatja meg, hogy a használati idő alatt képződő összes nyereségből hányszor térül meg a beruházási költség. E számok alapján felállítható a kínálkozó beruházási változatok hatékonysági rangsora. A jövedelmezőségi mutató és a megtérülési idő minden esetben azonos rangsort eredményez, mivel egyik mutató a másik reciproka. A forgási sebesség mutatója viszont eltérő rangsorra vezethet, mert előnyben részesítheti a viszonylag szerény jövedelmezőségű, de hosszú élettartamuk alatt nagy nyereségtömeget produkáló beruházási változatokat. A döntésnél tehát mérlegelni kell a rendelkezésre álló tervinformációk megbízhatóságát is. A feladat. Egy vállalat számára két beruházási változat kínálkozik, amelyek adatai a következők: „A” változat „B” változat Beruházási költség, MFt 25 36 Évi átlagos nyereség, MFt 5 6 Használati idő, év 10 15 Számítsa ki a megismert statikus beruházás hatékonysági mutatókat és indokolja meg, hogy melyik beruházási változat mellett döntene!

- 45 -

4. A tárgyieszköz-gazdálkodás egyéb mutatói A termeléshez és szolgáltatáshoz megfelelő mennyiségű és összetételű tárgyi eszközállományra van szükség, amelyet folyamatosan meg kell újítani. Ezért a tárgyi eszközökre vonatkozó rendszeres vizsgálatok elengedhetetlenek. - A tárgyi eszközök használhatóságának elhasználódásának mértéke - használhatósági szint, % = (eszközök nettó értéke ÷ eszközök bruttó értéke) × 100 - elhasználódottság, leírtsági szint, % = 100 – használhatósági szint = ( összes értékcsökkenés ÷ eszközök bruttó értéke) × 100 Az a kedvező, ha a használhatósági szint közel van a 100-hoz. A mutatót eszközcsoportonként is célszerű megállapítani és változását folyamatosan követni kell. A használhatóság vizsgálható az eszközök átlagos életkora és a nullára leírt (az elamortizálódás után is használt) eszközök aránya alapján is. - A termelő berendezések aránya, hányadmutatók - géphányad, % = (gépek nettó értéke ÷ tárgyi eszközök nettó értéke) × 100 - járműhányad, % = (járművek nettó értéke ÷ tárgyi eszközök nettó értéke) × 100 A gépek és járművek közvetlenül szolgálják a termelést, ezért előnyös, ha arányuk nagy az összes tárgyi eszköz értékén belül. - A tárgyi eszközök pótlása, fejlesztése - megújítási mutató, % = (adott évben aktivált beruházások értéke ÷ tárgyi eszközök nettó értéke) × 100 - utánpótlási hányad, % = (adott évben beruházott összeg ÷ adott évi amortizáció) × × 100 Az első mutató azt jelzi, hogy az összes tárgyi eszköz hány százaléka új, vagyis mennyit sikerült megújítani. A második azt mutatja meg, hogy az elhasználódást hány százalékban sikerült pótolni. - A tárgyi eszközök jövedelmezősége - tárgyi eszközök forgási sebessége = nettó árbevétel ÷ tárgyi eszközök nettó értéke - tárgyi eszközök jövedelmezősége, % = (adózott eredmény ÷ tárgyi eszközök nettó értéke) × 100 A forgási sebesség megmutatja, hogy a tárgyi eszközök nettó értéke egy év alatt hányszor térül meg az árbevételben, a másik mutatónál a vállalat eredményét a tárgyi eszközök értékéhez viszonyítjuk. Ezek a mutatószámok azonban csak parciális mutatóknak tekinthetők, mivel az árbevétel, illetve az eredmény létrehozásában más erőforrásoknak (munkaerő, forgóeszközök stb.) is szerepe van. A feladat. Egy kereskedelmi vállalat adatai a következők (EFt) Beruházások Tárgyévi Bruttó Tárgyévi Halmozott Nettó aktivált beruházási érték amortizáció amortizáció érték értéke költség Ingatlanok 20.000 1.000 9.000 ..……. 3.000 1.500 Gépek ……… 9.000 36.000 27.000 2.500 500 Járművek ……… 5.000 10.000 …….. 3.500 1.800 Összesen 140.000 ……. …….. …….. ……. …….

- 46 A vállalkozás adózás utáni eredménye 12 MFt, árbevétele 180 MFt. Töltse ki a táblázat hiányzó adatait, határozza meg és értékelje a tárgyi eszközökkel való gazdálkodás fenti mutatószámait! 5. A termékek minősége A minőség a termék vagy szolgáltatás azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett vagy elvárt fogyasztói igények kielégítésére. Fejlett piacgazdaságban a minőség a vállalat versenyképességének meghatározó tényezője. A minőség eredményre gyakorolt hatásának vizsgálatára a következő mutatók használhatók: - átlagos minőségi kategória = [(I. osztályú termék ×1) + (II. osztályú termék × 2) + + (III. osztályú termék × 3)] ÷ összes termék - átlagos minőségi mutató, % = (tényleges árbevétel ÷ árbevétel az I. osztályú termék árán számítva) × 100 Az átlagos minőségi kategória mutatójának két időszak közötti növekedése a minőség romlására figyelmeztet, tehát folyamatos vizsgálatára van szükség. A minőségi mutató legkedvezőbb, kívánatos mértéke 100 %. A feladat. Egy vállalatnál az alábbi minőségre vonatkozó adatokat ismerjük: Egységár Gyártott mennyiség, ezer db Minőségi kategória Ft/db 1. év 2. év I. 600 25 27 II. 400 15 18 III. 200 10 15 Összesen 50 60 Számítsa ki és értékelje a megismert minőségi mutatókat! 6. Az anyagszükséglet tervezése A vállalat anyagszükséglete a termelési program és gyártási technológia ismeretében anyagféleségenként a különböző anyagnormák segítségével állapítható meg: - anyagfelhasználási norma = egységnyi termék előállításához szükséges anyagmennyiség; - anyagkihozatali norma = egységnyi anyagból előállítható termék mennyisége. Az anyagnormák mind a két változata esetében megkülönböztethető - nettó norma = a termékbe ténylegesen beépülő anyagmennyiség (az előállításhoz elméletileg szükséges anyag mennyisége); - bruttó norma = a nettó normán felül tartalmazza a gyártás közben keletkező technológiai hulladékot és veszteséget (a bruttó és a nettó norma közötti különbséget a kereskedelemben „kálló”-nak nevezik); - beszerzési norma = a bruttó normán felül a szállítási, tárolási veszteségeket is tartalmazza (a termék előállításához ténylegesen beszerzendő anyag mennyisége). A feladat. A konfekció üzemben 1.200 db XL méretű férfi öltöny előállítását tervezik. Egy öltöny bruttó anyagfelhasználási normája 3,1 m szövet. A technológiai hulladék 13,5 %, a szállítási és tárolási veszteség 1,2 %. Számítsa ki a megismert anyagnormákat!

- 47 -

A számítási feladatok megoldása 1. Évi kapacitás = (20 × 1.200) ÷ 7 = 24.000 ÷ 7 = 3.429 db 2. a) elméleti időalap = 365 × 3 × 8 × 35 = 306.600 óra karbantartás időszükséglete = 6.600 óra hasznos időalap = 306.600 – 6.600 = 300.000 óra Kapacitás = 3000.000 ÷ 30 = 10.000 db Kihasználás = (7.000 ÷ 10.000) × 100 = 70,0 % b) Intenzív kihasználás = [(7.000 × 30) ÷ 285.610] × 100 = 73,5 % Gépfelhasználás mutatója = (34 ÷35) × 100 = 97,1 % Időalap felhasználás mutatója = [(285.610 ÷ 34) ÷ (300.000 ÷ 35)] × 100 = 98,0 % Extenzív kihasználás = (285.610 ÷ 300.000) × 100 = 95,2 % = 0,971 × 0,980 = 95,2 % Kihasználás = 0,952 × 0, 735 = 70,0 % A kihasználás alacsony színvonala arra vezethető vissza, hogy - a rendelkezésre álló gépeknek csak 97,1 %-a működött, - a tényleges üzemidő a lehetséges üzemidőnek 98,0 %-a volt, - az időnormát csak 73,5 %-ra teljesítették. 3.

„A” változat „B” változat (5 ÷ 25) × 100 = 20,0 (6 ÷ 36) × 100 = 16,7 25 ÷ 5 = 5 36 ÷ 6 = 6 10 ÷ 5 = 2,0 15 ÷ 6 = 2,5 (10 × 5) ÷ 25 = 2,0 (15 × 6) ÷ 36 = 2,5 Megállapítható, hogy a jövedelmezőségi ráta és a megtérülési idő alapján az „A” változat, a forgási sebesség mutatója alapján viszont a „B” változat kedvezőbb. Az eltérő sorrendnek az az oka, hogy a „B” változat hosszabb működési időtartama alatt nagyobb jövedelem tömeget (15 × 6 = 90 MFT-ot) képes megtermelni mint az „A” változat (10 × 5 = 50 MFt). A „B” változatot azonban csak a tőkeerős, biztos piaccal, hosszú távon is megbízható információkkal rendelkező vállalatnak célszerű előnyben részesítenie. Jövedelmezőség, % Megtérülési idő, év Megtérülési forgó

4. A táblázat hiányzó adatai, EFt: Bruttó érték Ingatlanok 20.000 Gépek 63.000 Járművek 57.000 Összesen 140.000 A mutatószámok, % Eszköz arány Ingatlanok 14,3 Gépek 45,0 Járművek 40,7

Tárgyévi Halmozott amortizáció amortizáció 1.000 9.000 9.000 36.000 5.000 10.000 15.000 55.000

Nettó érték 11.000 27.000 47.000 85.000

Beruházások aktivált értéke 3.000 2.500 3.500 9.000

Használhatósági Elhasználódási Megújítási szint szint mutató 55,0 45,0 27,3 42,9 57,1 9,2 82,5 17,5 7,4

Tárgyévi beruházási költség 1.500 500 1.800 3.800

Utánpótlási hányad 150,0 5,6 36,0

- 48 Összesen 100,0 60,7 39,3 10,5 Összes tárgyi eszköz forgási sebessége = 180 : 85 = 2,1 fordulat/év Összes tárgyi eszköz jövedelmezősége = (12 : 85) × 100 = 14,1 %

25,3

Megállapítások: - Az eszközállomány összetétele kedvező, a gépek és járművek arány magas. - A gépek elhasználódásának mértéke magas és ennek ellenére itt a legkedvezőtlenebb az utánpótlás, illetve a megújítás mértéke. - A tárgyi eszközök forgási sebessége és jövedelmezősége átlagosnak mondható. 5. Átlagos minőségi kategória 1. év: (25 × 1 + 15 × 2 + 10 × 3) ÷ 50 = 1,7 2. év: ( 27 × 1 + 18 × 2 + 15 × 3) ÷ 60 = 1,8 Az árbevétel összege és megoszlása l. év EFt I. kategória 600 × 25 = 15.000 II. kategória 400 ×15 = 6.000 III. kategória 200 × 10 = 2.000 Összesen 23.000

% 65,2 26,1 8,7 100,0

2. év EFt 600 × 27 = l6.200 400 × 18 = 7.200 200 × 15 = 3.000 26.400

% 61,4 27,3 11,4 100,0

Átlagos minőségi mutató 1. év: [23.000 ÷ (600 × 50)] × 100 = 76,7 % 2. év: [26.400 ÷ (600 × 60] × 100 = 73,3 % Megállapítható, hogy egyik évről a másikra sajnos mindkét együttható alapján romlott a vállalat termékeinek minősége, ezt mutatja az is hogy az árbevételen belül csökkent az I. osztályú, és emelkedett a II. és III. osztályú termékek árbevételének aránya. 6. Anyagfelhasználási normák bruttó norma a feladatból ismert = 3,1 m/db nettó norma = 3,1 × 0,865 = 2,6815 m/db beszerzési norma = 3,1 × 1,012 = 3,1372 m/db Beszerzendő anyagmennyiség összesen = 1.200 × 3,1372 = 3764,6 m Anyagkihozatali normák bruttó norma = 1 : 3,1 = 0,3226 db/m nettó norma = 0,3226 × 0,865 = 0,2790 db/m beszerzési norma = 0,3226 × 1,012 = 0,3265 m/db A beszerzendő 3.764,6 m szövetből (3.764,6 × 0,3226 =) 1229 db öltöny készíthető. (Az eltérést a kerekítési hibák okozzák.)

- 49 -

3.7. VÁLLALATI PÉNZÜGYEK A/ Tesztfeladatok l. A vállalati pénzgazdálkodás alapvető célja a) minél több pénz összegyűjtése. b) a vállalat értékének maximalizálása a profit növelése révén. c) a tulajdonos/ok osztalékának növelése az adózott eredmény felosztásakor. 2. A vállalat gazdasági értéke a) a tulajdonosi jogok megszerzésének ára. b) az eszközök amortizációval csökkentett nettó értéke. c) az eszközök és források összes piaci értéke. 3. A felsoroltak közül mi jellemzi a pénzügyi és a szakmai befektetőket? Pénzügyi Szakmai Befektetők a) Nem érdekli a vállalat tevékenysége …. …. b) Részt vesz a vállalat irányításában …. …. c) Szigorúan ellenőrzi a pénzgazdálkodást …. …. …. …. d) Csak a tőke megtérülésében érdekelt e) Vannak más, hasonló profilú vállalatai is …. …. f) Nem csak a tőke megtérülésében érdekelt …. …. 4. Van-e összefüggés az időtényező és a kockázat között? a) Nincs. b) Igen, minél nagyobb az időtáv, annál nagyobb a kockázat. c) Igen, az időtényező figyelembevétele csökkenti a kockázatot. 5. A pénz időértéke a) a jövőben várható jövedelem inflációval csökkentett értéke. b) a jövőben várható bevételeknek a kiadásokkal csökkentett diszkontált összege. c) a jövőben várható bevételek, illetve kiadások jelenlegi időpontra vonatkoztatott összege. 6. A finanszírozás a) a pénz átutalása a szállítóknak, illetve belső felhasználóknak. b) a célokhoz források biztosítása. c) a vállalati pénzgazdálkodás folyamatos ellenőrzése. 7. Mit jelent a likviditás kifejezés? a) A vállalat folyamatos fizetőképességét. b) A vállalat megszüntetését, felszámolását. c) A hitelezők kezdeményezte csődeljárás lefolytatását. 8. Az alábbi felsorolások közül melyik tartalmazza legteljesebben a finanszírozás elveit? a) Jövedelmezőség, hatékonyság, versenyképesség, fizetőképesség. b) Biztonság, függetlenség, hitelképesség, vagyongyarapítás. c) Biztonság, jövedelmezőség, függetlenség, likviditás.

- 50 -

9. Az időbeliség alapján mi a különbség a mérleg és az eredménykimutatás között? a) A mérleg adatai egy időpontra, az eredménykimutatásé egy időszakra vonatkoznak. b) A mérleg adatai egy időszakra, az eredménykimutatásé egy időpontra vonatkoznak. c) Nincs különbség, mindegyik azonos időpontra vonatkozik. 10. A mérleg és az eredménykimutatás mellet miért van szükség cash-flow készítésére is? a) Mert csak így határozható meg pontosan a pénzáram és a vállalat vagyonának gyarapodása. b) Mert csak így állapítható meg pontosan a nettó árbevétel, valamint a költségek és a ráfordítások különbözete. c) Mert ki kell mutatni a tényleges pénzbevételek és kiadások különbözetét is. 11. Miért tér el egymástól a nyereség és a cash-flow összege? a) Mert a kiadások és a költségek elszámolása időben eltér egymástól. b) Mert az árbevétel és a pénzbevétel más időpontban jelentkezik. c) Mindkét fenti ok miatt. 12. Az átfogó költséggazdálkodás tartalma a) a folyamatelemzés, a tevékenységenkénti költségszámítás, a fejlesztés. b) a költségnemek, valamint az állandó és a változó költségek elhatárolása. c) az egyes befektetések pénzáramának jelenértékükön való számbavétele. 13. A befektetés fogalmába tartozik a) a pénzeszközök vállalati célra való tartós lekötése. b) a tárgyi eszközök állományának bővítése. c) bármilyen erőforrás vállalkozási célra való elkülönítése. 14. A befektetések megtérülési ideje a) az árbevétel és a befektetés diszkontált összegének hányadosa. b) az összes nyereség és a befektetés jelenértékének hányadosa. c) a befektetett összeg és a várható nyereség jelenértékeinek hányadosa. 15. A nettó jelenérték a) a befektetés és a várható pénzbevételek különbözetének diszkontált összege. b) a várható bevételek és kiadások jelenértékének különbözete. c) a befektetett tárgyi eszköz bruttó értékének és halmozott értékcsökkenésének különbözete jelenértéken. 16. A belső megtérülési ráta a) a diszkontált bevételek és kiadások hányadosa. b) az a diszkontráta, amelynél a nettó jelenérték nulla. c) az a diszkontráta, amelynél a várható nyereség jelenértéke nulla. 17. Azonos hozamok mellet az a befektetés előnyösebb, amelynél a) a hozamok a működési idő alatt egyenletesen oszlanak el. b) a hozamok az időszak elején alacsonyabbak, majd növekednek. c) a hozamok az időszak elején magasabbak, majd csökkennek.

- 51 -

18. Az alábbi pénzforrásokat helyezze el a táblázat megfelelő mezőjébe! A forrás eredete: Belső Külső A forrás jellege: Idegen forrás ……………. ………………. Saját forrás ……………. ………………. a) Részvény b) Mérleg szerinti eredmény c) Hitel d) Tagi kölcsön e) Költségvetési támogatás f) Üzletrész g) Kötvény h) Tartozás a szállítóknak 19. Mit fejez ki a tőkeáttétel (leverage) mutatója? a) Az idegen források felhasználásának hatékonyságát. b) Az induló és a felhalmozott tőke összegének arányát. c) A saját és az idegen tőke összegének arányát. 20. Az értékcsökkenési leírás (amortizáció) a) a tárgyi eszközök könyvszerinti és piaci értéke közötti különbözet. b) a tárgyi eszközök elhasználódásának költségként való elszámolása. c) a tárgyi eszközök működtetésével kapcsolatos költségek elszámolása. 21. Ha a vállalat tárgyi eszközit és tartósan lekötött forgóeszközeit rövid lejáratú forrásokból finanszírozza a) csökken a vagyon gyarapodásának üteme. b) növekedik a csőd kockázata. c) a vállalatot fel kell számolni. 22. Mikor jut egy vállalat csődbe? a) Ha veszteséges. b) Ha tartós likviditási gondjai vannak. c) Ha a hitelezők felszámolják. 23. A forgási sebesség a) a vállalati eszközök adott időszakon belüli megtérüléseinek száma. b) a befektetett tőke megtérüléséhez szükséges időszak hossza. c) az árbevétel és a termelési költségek hányadosa. 24. Párosítsa össze egymással az alábbi meghatározásokat és fogalmakat! Meghatározások Fogalmak a) Rövid lejáratú kötelezettség megvásárlása 1. Részvény b) Eszközök tartós használatba adása 2. Kötvény c) Rövid lejáratú fizetési igérvény 3. Faktorálás d) Értékpapír lejárat előtti megvásárlása 4. Kereskedelmi hitel e) A szállító nyújtja a vevőnek 5. Lizing f) Tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír 6. Váltó

- 52 g) Fix kamatozású értékpapír h) Osztalékra jogosító értékpapír i) Lejárat nélküli értékpapír j) Változó kamatozású értékpapír

7. Leszámítolás

25. Jelölje meg, hogy a felsorolt jellemzők a kockázat melyik alaptípusára vonatkoznak! Tiszta kockázat Spekulatív kockázat a) Önként vállalt …. …. b) Csak negatív kimenetele lehet …. …. c) Természeti csapásokkal kapcsolatos …. …. d) Biztosítással kezelhető …. …. e) Kedvező kimenetele is lehet …. …. f) Határidős tőzsdei ügyletekkel kezelhető …. …. 26. A határidős tőzsdei ügylet a) adott időpontban kötött megállapodás egy későbbi időpontban lebonyolítandó ügyletre vonatkozóan. b) meghatározott időpontig érvényes árajánlat. c) meghatározott időpontig érvényes vételi, illetve értékesítési lehetőség adott árak mellett.

- 53 -

A tesztfeladatok megoldása 1. b) 2. a) 3. Pénzügyi befektetők: a) c) d) Szakmai befektetők : b) e) f) 4. b) 5. c) 6. b) 7. a) 8. c) 9. a) 10. c) 11. c) 12. a) 13. a) 14. c) 15. b) 16. b) 17. c) 18. Idegen külső forrás: c) g) h) belső forrás: d) Saját külső forrás: a) e) f) belső forrás: b) 19. a) 20. b) 21. b) 22. b) 23. a) 24. 1. f) h) i) 2. g) j) 3. a) 4. e) 5. b) 6. c) 7. d) 25. Tiszta kockázat: b) c) d) Spekulatív kockázat: a) e) f) 26. a)

- 54 -

B/ Számítási feladatok 1. A pénz időértéke A pénz időértékének lényegét jól kifejezi a következő meghatározás: Egy forint ma többet ér, mint egy forint holnap. Mivel a befektetésnek időben meg kell előznie a hozamok keletkezését, a különböző időpontokban esedékes pénzáramok közvetlenül nem hasonlíthatók össze. A különböző időpontokban esedékes pénzösszegeket oly módon tehetjük egyenértékűvé, hogy azokat azonos időpontra vonatkoztatjuk, számítjuk át. A jelenleg eszközölt befektetések jövőben várható értékének (jövőértékének, Future Value FV) megállapítására a kamatos kamatszámítás szolgál. A befektetési döntések esetében viszont legtöbbször a jövőben esedékes bevételek és kiadások jelenlegi időpontra . vonatkoztatott nagyságának (jelenértékének, Present Value PV) meghatározására van szükség, amelyet az egyes felmerülési időpontokban szereplő értékek diszkontálásával végezhetünk el. FV = C1 × (1 + r) + C2 × (1 + r)2 + C3 × (1 + r)3 + + Cn × (1 +r )n PV = [C1 × 1 ÷ (1 + r)] + [C2 × 1 ÷(1 + r)2] + [C3 × 1 ÷ (1 + r)3] + + [Cn × 1 ÷ (1 + r)n] ahol: FV = jövőérték PV = jelenérték Cn= n évben (periódusban) esedékes pénzösszeg n = az évek (periódusok) száma r = évi kamatláb (tizedes törtben) A diszkontálás tehát a kamatszámítás fordítottja. Az 1÷(1 + r) a kamattényező reciproka, amit diszkonttényezőnek (diszkontfaktornak) nevezünk. A diszkontálás során használt kamatláb (r) valamilyen elvárt vagy kalkulált megtérülési rátához viszonyítva határozható meg, gyakran lehet például alternatív befektetési lehetőségek (pl.: tartósan lekötött banki betétek) várható hozama, vagyis a befektetett tőke haszonáldozat-költsége. A gyakorlatban a diszkonttényezőket nem szükséges kiszámítani, mivel azok táblázatos formában a legtöbb szakkönyvben megtalálhatók. A feladat. Számítsa ki az alábbi pénzáramok jelenértékét, ha a jelen nulladik évi időpont az év első napja, a pénzáramok időpontja pedig az egyes évek utolsó napja és r = 20 %! Év Pénzáram, EFt „A” „B” 1. 10.000 8.000 2. 10.000 12.000 3. 12.000 10.000 4. 8.000 10.000 2. A befektetések/beruházások hatékonyságának dinamikus mutatói A beruházások hatékonyságának az előző 3.6.2. fejezetben megismert statikus mutatói nem vezetnek megbízható eredményre, legfeljebb csak gyors tájékozódásra alkalmasak. Szükség van tehát az időtényező figyelembevételére is, mivel az egyes befektetési változatok nemcsak a befektetett összeg, az évi átlagos jövedelem és a periódus hossza

- 55 alapján különbözhetnek egymástól, hanem eltérő lehet a bevételek és kiadások évenkénti alakulása is. Nem mindegy például, hogy egy befektetési változat a periódus első, vagy a periódus utolsó éveiben hoz az átlagosnál nagyobb jövedelmet. A befektetésekre vonatkozó vállalati döntések kellő megalapozása érdekében ezért feltétlenül szükség van az alábbi dinamikus hatékonysági mutatók számítására is: - Nettó jelenérték (Net Present Value NPV): az éves pénzbevételek és pénzkiadások különbségének diszkontált összege. NPV = PVN - PVB illetve = PVR – (PVB + PVC ) ahol: NPV = nettó jelenérték PVN = a periódusban várható összes nyereség jelenértéke PVB = a befektetett (beruházott) összeg jelenértéke PVR = a bevételek jelenértéke PVC = a folyamatos kiadások jelenértéke Egy befektetési (beruházási) alternatíva akkor fogadható el, ha nettó jelenértéke pozitív. A negatív nettó jelenérték ugyanis azt jelentené hogy a befektetett összegnek nem lesz annyi hozama mintha a pénzt más alternatív vállalkozásba ( bankba, államkötvénybe stb.) fektették volna, tehát a vállalatnak nincs gazdasági profitja, még normál profitot sem realizálhat. - Hozam:költség-arány mutatók (Benefit:Cost-Ratio BCR) arra adnak választ, hogy az egyszeri és a folyamatos ráfordítások diszkontált összege hogyan térül meg a diszkontált bevételekből (BCR1), illetve hogy a befektetett összeg diszkontált értékének hányszorosa a befektetéssel elérhető diszkontált eredmény (BCR2). Tartalmukat tekintve tehát a tőke forgási sebességét, illetve a gazdasági profitnak a befektetett tőkéhez viszonyított arányát fejezik ki: BCR1 = PVR ÷ (PVB + PVC) BCR2 = (PVR – PVC) ÷ PVB Egy befektetési változat akkor fogadható el, ha mindkét BCR mutatója 1-nél nagyobb. - Belső megtérülési ráta (Internal Rate of Return IRR) azzal a kamatlábbal egyenlő, amellyel a befektetett összeget és a várható nyereséget diszkontálva a nettó jelenérték éppen nulla lesz, azaz NPV = 0. Az IRR számítása csak több lépésben, például lineáris interpolációval végzett becslés útján, megközelítő pontossággal végezhető el. Ez a becslés számítógépes program segítségével is elvégezhető. Azok a befektetési változatok fogadhatók el, amelyek belső megtérülési rátája magasabb, mint a befektetett tőke haszonáldozati költsége, tehát IRR > r. A feladat. Egy vállalatnak két befektetési változat közül kell választania, amelyek előre kalkulált, tervezett adatai a következők (MFt): Évek „A” változat „B” változat B R C B R C 1. 10 20 2. 15 48 32 3. 21 14 30 20 4. 30 20 -

- 56 5. 66 44 6. Számítsa ki a megismert dinamikus hatékonysági mutatókat és ezek alapján értékelje a két befektetési változatot! 3. A tőkeáttétel (leverage) azt mutatja meg, hogy a hitel révén elért nyereség nagyobb lesz-e mint az érte fizetendő kamat. Ha a tőkeáttétel jól működik, a tőkearányos nyereség nagyobb lesz, mint ha nem használtunk volna fel hitelfinanszírozást. A feladat. Állapítsa meg a hitelforrás felhasználásának hatékonyságát az alábbi esetekben! Saját tőke, MFt Hitel, MFt Hitelkamat, % a) 10 30 10 b) 20 20 10 c) 10 30 15 d) 30 10 20 e) 10 30 20 f) 10 30 25 A tőkearányos nyereségráta mindegyik esetben 15 %. 4. Az amortizációs költség, értékcsökkenési leírás A tárgyi eszközök a vállalatnak azok az anyagi eszközei, amelyek tartósan, több cikluson keresztül szolgálják a vállalat tevékenységét. Ezért a tárgyi eszközök létesítésének költségei (a beruházási költségek) nem jelenhetnek meg egy ciklus (egy év) termelési költségei között. A használati idő alatt egy-egy évben termelési költségként csak a beruházási költség bizonyos hányada, az amortizációs költség (az értékcsökkenési leírás) számolható el. Az amortizációs költség csökkenti a vállalat eredményét, így nyereségadó-mentes forrást jelent a vállalat számára, elvileg lehetővé teszi az elhasználódott tárgyi eszköz pótlását. Az amortizációs költség számítására különböző módszerek alkalmazhatók, a leggyakoribbak: - időarányos leírási módok – a bruttó érték alapján – lineáris -- degresszív - az évek száma alapján -- szorzószámokkal stb. -- a nettó érték alapján (degresszív) - teljesítményarányos leírási mód A tárgyi eszközök bruttó értéke a beruházási költséggel azonos, a nettó érték pedig ennek az adott évig elszámolt amortizációval csökkentett összege. A számviteli törvény lehetővé teszi, hogy a vállalat a számára legmegfelelőbb, az eszköz elhasználódásának mértékét leginkább tükröző elszámolási módot válassza. Mivel az elszámolás módja befolyásolja a vállalat adott évi eredményét, és ezen keresztül nyereségadó fizetési kötelezettségét, az adótörvény a vállalatoknak előírja, hogy a fizetendő adó összegét az időarányos lineáris módszer alapján számítsák ki. Az időarányos lineáris leírási mód esetében amortizációs kulcsokat állapítanak meg. Amortizációs kulcs, % = (1 ÷ a használati évek száma) × 100 Évi értékcsökkenés összege = bruttó érték × amortizációs kulcs(tizedes törtben) Az időarányos degresszív leírási módok esetében az évente elszámolt amortizációs költség a használati idő alatt fokozatosan csökken. Több módszer használatos, ezek közül az évek számának összege alapján történő elszámolási módszert ismertetjük: 1+2+3+ +n = s amortizációs kulcs az 1. évben = (n ÷ s) × 100

- 57 2. évben = [(n – 1) ÷ s] × 100 n. évben = (1 ÷ s) × 100 A nettó érték alapján történő elszámoláskor az amortizációs kulcs állandó, de a számítás alapja nem a bruttó, hanem a nettó eszközérték. A használati idő utolsó évében a megmaradt nettó értéket teljes egészében amortizáljuk. A teljesítményarányos módszer esetében az eszköz bruttó értékét osztjuk a tárgyi eszköz működési idejére tervezett összes teljesítménnyel, ezáltal meghatározzuk az egységnyi teljesítményre eső amortizációt. Az évenkénti értékcsökkenési leírás az éves teljesítmény és az egységnyi teljesítményre eső amortizáció szorzata. A feladat. Egy gép bruttó értéke 9.000 EFt, használati ideje 5 év, ez idő alatt terv szerint 20.000 munkaórát dolgozik, tényleges teljesítménye az évek sorrendjében 3.500, 4.000, 5.000, 4.000 és 3.000 munkaóra. Határozza meg és foglalja táblázatokba a tárgyévi amortizáció, a halmozott értékcsökkenés és a nettó érték összegét a) az időarányos lineáris leírási mód, b) az évek száma alapján, c) a nettó érték alapján 60 %-os amortizációs kulccsal és d) a teljesítményarányos leírási módszer alapján! 5. A váltó többnyire rövid lejáratú, fizetési igérvényt tartalmazó értékpapír. Lényeges tulajdonsága, hogy a lejárata előtti időszakban forgatható, azaz leszámítoltatható. Ezzel az ügylettel általában bankok foglalkoznak. Ezekben az esetekben a váltó tulajdonosa a váltó értékének a lejáratig hátralévő idő alatti kamatokkal csökkentett (leszámítolt, diszkontált) értékét kapja kézhez. A feladat. Egy vállalat számlavezető bankjánál leszámítoltatja a tulajdonában lévő 2.100 EFt-ról szóló váltót. A váltót 2007. június 1-én állították ki, az esedékesség napja szeptember 30. A leszámítolás időpontja június 20, az éves leszámítolási kamatláb 15 %. Állapítsa meg a bank által a váltóért fizetendő összeget! 6. A faktoring (követelésmegvásárlás) azokban az esetekben kerül alkalmazásra, amikor az adott vállalatnak előbb van pénzre szüksége, mint másik vállalattal szembeni követelései esedékessé válnának. A felkért bank vagy faktorcég ilyenkor hitelbírálatot végez, és kedvező esetben a vállalatnak kifizeti követelése kezelési költségekkel csökkentett diszkontált összegét. A feladat. Egy gazdasági társaságnak 5 MFt követelése van, amely 60 nap múlva esedékes. A társaságnak pénzre van szüksége, ezért követelésének faktorálását kéri bankjától. A bank az ügyletre évi 15 % kamatot számít fel, valamint a bruttó összegre vetítve 1 % egyszeri kezelési költséget kér. Mekkora összeget ír jóvá a faktorbank a faktoreladó számláján?

- 58 -

B/ A számítási feladatok megoldása 1.

Év

Diszkont J e l e n é r t é k, E F t tényező „A” „B” 1. 1 ÷ (1 ÷ 1 + 0,2) = 0,833 × ×10.000 = 8.333 × 8.000 = 6.664 2. 1 ÷ (1 ÷ 1 + 0,2)2= 0,694 × ×10.000 = 6.940 × 12.000 = 8.328 3. 1 ÷ (1 ÷ 1 + 0,2)3= 0,579 × ×12.000 = 6.948 × 10.000 = 5.790 4. 1 ÷ (1 ÷ 1 + 0,2)4= 0,482 × ×8.000 = 3.856 × 10.000 = 4.820 0. Összesen: 26.077 25.602 Tehát a négy év során összesen beáramló 40 – 40 MFt a jelen időpontban (a nulladik évben) „A” esetben 26.1, a „B” esetben csak 25.6 MFt-ot ér. A két eset közötti különbözetet a pénzáramok eltérő üteme okozza.

2. Elsőként célszerű kiszámítani a a mutatók meghatározásához szükséges adatok jelenértékét mindkét befektetési (beruházási) változatra vonatkozóan. A 15 %-os diszkonttényezőket táblázatból állapítottuk meg, egy tizedesig kerekített adatokkal dolgozunk. Év Diszkont „A” változat „B” változat tényező B R C B R C 1. 0,870 × × 10 = 8,7 × 20 = 17,4 2. 0,756 × × 15 = 11,3 × 48 = 36,4 × 32 = 24,2 3. 0,658 × × 21 = 13,8 × 14 = 9,2 × 30 = 19,7 × 20 = 13,2 4. 0,572 × × 30 = 17,2 × 20 = 11,5 5. 0,497 × × 66 = 32,8 × 44 = 21,9 Összesen: 25 20,0 117 63,8 78 42,6 20 17,4 78 56,1 52 37,4 A PVN „A” változat = 63,8 – 42,6 = 21,2 MFt „B” változat = 56,1 – 37,4 = 18,7 MFT Az alapadatok jelenértékeit felhasználva kiszámíthatók a megismert dinamikus hatékonysági mutatók: NPV „A” = 21,2 – 20,0 = 1,2 MFt, illetve = 63,8 – ( 20,0 + 42,6) = 1,2 MFt „B” = 18,7 – 17,4 = 1,3 MFt, illetve = 56,1 – (17,4 + 37,4) = 1,3 MFt BCR1 „A” változat = 63,8 ÷ (20,0 + 42,6) = 1,019 „B” változat = 56,1 ÷ ( 17,4 + 37,4) = 1,023 BCR2 „A” változat = (63,8 – 42,6) ÷ 20,0 = 1,060 „B” változat = (56,1 – 37,4) ÷ 17,4 = 1,075 IRR számítása lineáris extrapolációval történhet: - Számítsuk ki az NPV értékét 25 %-os kamatláb mellett (önálló feladat!) „A” változat = 44,2 – (17,6 + 29,5) = - 2,9 MFt „B” változat = 46,1 – (16,0 + 30,7) = - 0,6 MFt - tehát a 10 %-os kamatemelés az NPV összegét az „A” változat esetében 1,2 + (-2,9) = 4,1 MFt-tal, „B” változat esetében 1,3 + (-0,6) = 1,9 MFt-tal csökkentette,

- 59 - tehát 1 % kamatmatnövelés az NPV összegét „A” változat esetében 0,41 MFt-tal, „B” változat esetében 0,19 MFt-tal mérsékli, - a 15 %-os NPV-t nullára kell csökkenteni, tehát IRR „A” változat = 15 + (1,2 ÷0,41) = 17,9 % „B” változat = 15 + (1,3 ÷ 0,19) = 21,8 % Megállapítható, hogy a drágábban és lassabban kivitelezhető „A” változattal szemben mindegyik mutató alapján a „B” változat mutatkozik előnyösebbnek annak ellenére, hogy rövidebb működési időtartama alatt összességében kevesebb nyereséget produkál. 3. Az összes tőke mindegyik esetben 40 MFt, 15 %-os jövedelme 6 MFt. Leverage Saját töke jövedelmezősége MFt % a) 6 – (30 × 0,10) = 6 – 3 = 3 > 1,5 3 ÷ 0,1 = 30 b) 6 – (20 × 0,10) = 6 – 2 = 4 > 3 4 ÷ 0,2 = 20 c) 6 – (30 × 0,15) = 6- 4,5 = 1,5 =1,5 1,5 ÷ 0,10 = 15 d) 6 – (10 × 0,20) = 6 – 2 = 4 < 4,5 4 ÷ 0,3 = 13 e) 6 – (30 × 0,20) = 6 – 6 = 0 < 1,5 = 0 f) 6 – (30 × 0,25) = 6 – 7,5 = - 1,5 < 1,5 - 1.5 ÷ 0,10 = -15 4. a) Időarányos lineáris leírási mód amortizációs kulcs = (1 :5) × 100 = 20,0 % Évek Tárgyévi Halmozott amortizáció, EFt értékcsökkenés, EFt 1. 9.000 × 0,2 = 1.800 1.800 2. 9.000 × 0,2 = 1.800 3.600 3. 9.000 × 0,2 = 1.800 5.400 4. 9.000 × 0,2 = 1.800 7.200 5. 9.000 × 0,2 = 1.800 9.000 b) Évek számának összege alapján Mellékszámítások: s = 1 + 2 + 3 + 4 + 5 = 15 amortizációs kulcs, % 1. évben 2. évben 3. évben 4. évben 5. évben Évek 1. 2. 3. 4. 5.

Nettó érték, EFt 9.000 – 1.800 = 7.200 7.200 – 1.800 = 5.400 5.400 – 1.800 = 3.600 3.600 – 1.800 = 1.800 1.800 – 1.800 = 0

(5 ÷ 15) × 100 = 33,3 (4 ÷ 15) × 100 = 26,7 (3 ÷ 15) × 100 = 20,0 (2 ÷ 15) × 100 = 13,3 (1 ÷ 15) × 100 = 6,7

Tárgyévi Halmozott Nettó amortizáció, EFt értékcsökkenés, EFt érték, EFt 9.000 × 0,333 = 3.000 3.000 9.000 – 3.000 = 6.000 9.000 × 0,267 = 2.400 5.400 6.000 – 2.400 = 3.600 9.000 × 0,200 = 1.800 7.200 3.600 – 1.800 = 1.800 9.000 × 0,133 = 1.200 8.400 1.800 – 1.200 = 600 9.000 × 0,067.= 600 9.000 600 – 600 = 0 (A tárgyévi amortizáció összege kerekítve van!)

c) A nettóérték módszere Évek Tárgyévi

Halmozott

Nettó

- 60 amortizáció, EFt értékcsökkenés, EFt érték, EFt 1. 9.000 × 0,6 = 5.400 5.400 9.000 – 5.400 = 3.600 2. 3.600 × 0,6 = 2.160 7.560 3.600 – 2.160 = 1.440 3. 1.440 × 0,6 = 864 8.424 1.440 - 864. = 576 4. 576 × 0,6 = 346 8.770 576 - 346 = 230 5. 230 × 0,6 = 138 8.908 238 - 136 = 92* * 92 EFt maradvány érték d) Teljesítményarányos leírási mód Egy órára jutó értékcsökkenés, EFt 9.000 ÷ 20.000 = 0,45 Évek Tárgyévi Halmozott Nettó amortizáció, EFt értékcsökkenés, EFt érték, EFt 1. 3.500 × 0,45 = 1.575 1.575 9.000 – 1.575 = 7.425 2. 4.000 × 0,45 = 1.800 3.375 7.425 – 1.800 = 5.625 3. 5.000 × 0,45 = 2.250 5.625 5.625 – 2.250 = 3.375 4. 4.000 × 0,45 = 1.800 7.425 3.375 – 1.800 = 1.575 5. 3.000 × 0,45 = 1.350 8.775 1.575 – 1.350 = 225* *225 EFt maradvány érték 5. A leszámítolás (június 20.) és a lejárat (szeptember 30.) közötti kamatnapok száma= 10 + 31 + 31 + 30 = 102 nap A leszámítolási kamat = (2.100 ×102 × 0,15) ÷ 365 = 88,0 EFt A bank által fizetett összeg = 2.100 – 88 = 2.012 EFt (Megjegyzés: A bank a leszámítolási kamaton kívül általában még kezelési költséget is felszámít, amelyet szintén levonásba kell helyezni.) 6. A bankot megillető összeg: Egyszeri kezelési költség= 5 × 0,01= 0,050 MFt Kamat = (5 × 60 × 0,15) ÷ 365 = 0,123 MFt Kifizetendő = 5 – (0,050 + 0,123) = 4,827 MFt

- 61 -

4. A VÁLLALAT STRATÉGIÁJA A/ Tesztfeladatok 1. A stratégiai menedzsment a) a stratégiaalkotás és a stratégiai tervezés integrált felfogására épülő vállalatvezetés. b) a stratégiaalkotás a megvalósítás és a visszacsatolás integrált egységére épülő vállalatvezetés. c) a csoportos döntéshozatal elveit és módszereit alkalmazó vállalatirányítási stratégia. 2. A formális stratégia elemei a) a küldetés-működési kör meghatározása, tartós versenyelőnyt és a szinergia érvényesülését biztosító végrehajtás. b) a vállalat alapvető célja, küldetése, hosszú távú stratégiája, operatív és funkcionális tervei, valamint a kontrolling. c) helyzetértékelés, jövőkép, a végrehajtás algoritmusa teljesítményértékelés, visszacsatolás, korrekciók. 3. Az alábbi képletek közül melyik fejezi ki a szinergia lényegét? a) 2 + 2 = 4 b) 2 + 2 ~ 5 c) 2 + 2 ~ 3 4. A vállalati stratégia szintjei a) a központi irányítás, az üzem- és gyáregységek, a munkaszervezeti egységek stratégiái. b) hosszú távú koncepciók, középtávú stratégiai programok, operatív éves és évközi tervek. c) a vállalat egészének, az üzleti egységeknek és a funkcionális részegységeknek a stratégiái. 5.A stratégiai üzleti egységek jellemzői: a) saját stratégiai terv, elkülönült szervezet és érdekeltségi rendszer, önálló és felelős vezetők. b) regionális-területi elhatárolódás, önálló stratégiai terv, funkcionális (marketing, innováció stb.) feladatok. c) meghatározott termék-piac kapcsolat, értékelhető versenyhelyzet és eredményesség. 6. Jelölje be, hogy az alább felsorolt jellemzők a BCG portfoliómátrix melyik mezőjébe tartozó üzleti egységekre vonatkoznak! Kérdőjelek Sztárok Fejőstehenek Kutyák a) Fejlesztését támogatni kell …. …. …. …. b) Alacsony piaci részesedés …. …. …. …. c) Magas piaci növekedés …. …. …. …. d) Megteremtik a vállalati fejlesztés forrásait …. …. …. …. e) Magas piaci részesedés …. …. …. …. f) Alacsony piaci növekedés …. …. …. …. g) Nincs szükség jelentős befektetésre …. …. …. …. h) Marketingjét fejleszteni kell …. …. …. …. i) Eszközök, termékek kiárusítása …. …. …. …. j) Nagy befektetési kockázat …. …. …. ….

- 62 k) Előny az árversenyben

….

….

….

….

7. Állapítsa meg, hogy a felsorolt jellemzők melyik versenystratégiai alternatívákhoz tartoznak! Költségvezető Megkülönböztető Fókuszáló a) Tág célpiac …. …. …. b) Költségelőny …. …. …. c) Szűk célpiac …. …. …. d) Egyedülállóan jó termék …. …. …. 8) Jelölje be, hogy az alábbi jellemzők a vállalati stratégia melyik megközelítési módjához tartoznak! Vállalkozói Adaptív Tervezői Megközelítés a) Kis lépések politikája …. …. …. b) Nincsenek világosan meghatározott célok …. …. …. c) Költség-haszon elemzésre épül …. …. …. d) Nagy lépések politikája …. …. …. e) Központi cél a növekedés …. …. …. f) A stratégia és a kapcsolódó döntések integrációja …. …. …. g) Reaktív megoldások …. …. …. …. …. …. h) Új lehetőségek keresése i) Kulcsszereplője az elemző …. …. …. j) Össze nem kapcsolódó döntések …. …. …. 9. A stratégiai menedzsmentben a szcenáriók (forgatókönyvek) a) a környezet jövőbeni alakulásának előre látható változatai. b) a vállalat által a környezet változására adott válaszok. c) a vállalat termék- és szervezeti struktúrájának fejlesztésére vonatkozó alternatívák. 10. A stratégiai megfelelés, illetve a stratégiai kiterjeszkedés mértékének meghatározásához elemezni kell a) a vállalat alapvető célját, filozófiáját és a vállalat küldetését. b) a vállalat erőforrás-gazdálkodásának jelenlegi és várható helyzetét, a vállalat szervezetét. c) a termékek piaci részesedését és piaci növekedését. 11. Az alábbi felsorolások közül melyik írja le legteljesebben a stratégia sikeres megvalósításának lépéseit? a) Erőforrások biztosítása – szervezetfejlesztés – vezetés – értékelés. b) Helyzetelemzés – alternatívák kidolgozása – szcenáriók – stratégia – visszacsatolás. c) Stratégiai elemzés – stratégiai tervezés – vezetési stílus – vállalati kultúra – kontrolling. 12. Az alább felsorolt vállalati együttműködési formákat helyezze el a következő táblázat egyes mezőibe! Az együttműködés szorossága Szerződés nélkül Szerződéssel Tőkeösszefonódás Hálózat ..…… ..…… ..…… Többoldalú kapcsolat ..…… …….. …….. Kétoldalú kapcsolat ..…… ..…… ……... a) Holding

- 63 b) Kartell c) Fúzió d) Konzorcium e) Vegyesvállalat f) Szövetség g) Felvásárlás h) Franchise i) Képviselet j) Technológiacsere

- 64 -

A tesztfeladatok megoldása 1. b) 2. a) 3. b) 4. c) 5. c) 6. Kérdőjelek: a) b) c) h) j) Sztárok: c) e) h) Fejőstehenek: d) e) f) g) k) Kutyák: b) f) i) 7. Költségvezető stratégia: a) b) Megkülönböztető stratégia: a) c) d) Fókuszáló stratégia: b) c) d) 8. Vállalkozói megközelítés: d) e) h) Adaptív megközelítés: a) b) g) j) Tervezői megközelítés: c) f) i) 9. a) 10. b) 11. a) 12. Szerződés nélkül Szerződéssel Hálózat f) d) h) Többoldalú kapcsolat b) i) Kétoldalú kapcsolat j)

Tőkeösszefonódás e) a) c) g)

Feladat Készítse el táblázatos formában egy Ön által közelebbről ismert vállalat vagy település, kistérség SWOT analízisét a követendő stratégia megalapozása érdekében!

- 65 -

Felhasznált irodalom: Chikán Attila: Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. (A Vállalatgazdaságtan tantárgy BSc szintű oktatási anyaga), AULA, 2006. Illés Istvánné: Társaságok pénzügyei. Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. 2002. Buzás Gyula és mtsai: Feladatgyüjtemény a Vállalati gazdaságtan tantárgyhoz. Szolnoki Főiskola, Szolnok 2006.