Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar

KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ a mechatronikai mérnöki alapszak (BSc) 2012/2013. tanévben beiratkozott hallgatói részére

Szakfelelős: Dr. Korondi Péter egyetemi tan{r

Budapest, 2012. szeptember Az aktu{lis t{jékoztató letölthető: http://www.gpk.bme.hu/BSc/Alapszakok

TARTALOMJEGYZÉK 1. Előszó ........................................................................................................................................................................ 3 2. A mechatronikai mérnöki p{ly{ról és képzésről ................................................................................................ 4 3. A kétciklusú képzés................................................................................................................................................. 7 4. A kredit-rendszer fő von{sai................................................................................................................................ 11 5. A kredit-rendszerrel kapcsolatos szab{lyoz{sok .............................................................................................. 12 6. Az oktat{si tevékenységben részt vevő karok és szervezeti egységek .......................................................... 14 7. A tant{rgyak kódrendszere .................................................................................................................................. 15 8. A mechatronikai mérnöki alapszak tanterve és tant{rgyai ............................................................................. 16 8.1. Kötelező tant{rgyak ....................................................................................................................................... 17 8.2. Kritérium tant{rgyak: .................................................................................................................................... 18 8.3. A szakir{nyok tant{rgyai .............................................................................................................................. 20 8.3.1. Mechatronikai tervezés szakir{ny ......................................................................................................... 20 8.3.2. Gépészeti modellezés szakir{ny ............................................................................................................ 20 8.3.3. Termelési rendszerek mechatronik{ja szakir{ny ................................................................................ 20 8.3.4. Integrated Engineering szakir{ny (angol nyelven) ............................................................................. 21 8.4. Kötelezően v{lasztható és z{róvizsga tant{rgyak ...................................................................................... 21 8.4.1. Mechatronikai tervezés szakir{ny ......................................................................................................... 21 8.4.2. Gépészeti modellezés szakir{ny ............................................................................................................ 23 8.4.3. Termelési rendszerek mechatronik{ja szakir{ny ................................................................................ 23 8.4.4. Integrated Engineering szakir{ny (angol nyelven) ............................................................................. 24 9. A tant{rgyak ismertetése ...................................................................................................................................... 25 10. Szabadon v{lasztható tant{rgyak...................................................................................................................... 68

2

1. ELŐSZÓ A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar{n 1871 óta folyik gépészmérnökképzés. A Kar első ízben 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktat{si Térségben egységesített BSc (Bachelor of Science) alapdiplom{s képzést. E négy szak: a gépészmérnöki szak, az energetikai mérnöki szak, a mechatronikai mérnöki szak és az ipari termék- és formatervező mérnöki szak. A képzés valamennyi szakon hétszemeszteres. A mechatronikai mérnöki szak alapképzésében törekedtünk arra, hogy megőrizzük eddigi oktat{sunk értékeit és igyekeztünk olyan szakir{ny v{lasztékot biztosítani, amihez egyrészt a személyi és infrastruktur{lis feltételek magas szinten rendelkezésre {llnak, m{srészt, ami a munkaerő-piaci elhelyezkedésre jó esélyt teremt. A Kar széleskörű nemzetközi kapcsolatai révén a felsőbb éves hallgató sz{m{ra a külföldi részképzés lehetősége is adott. Az egyes tudom{nyterületekhez tartozó laboratóriumok folyamatos fejlesztésével a gyakorlatorient{lt képzés feltételeit teremtettük meg, segítve ezzel a hallgatók mérnöki készségeinek biztos alapokra helyezését. Az informatika a képzés valamennyi területét {thatja, a korszerű tervezéshez és modellezéshez sz{mos nagyértékű szoftver {ll rendelkezésre. Meggyőződésem, hogy a Gépészmérnöki Kar minden oktatója és dolgozója segítséget nyújt ahhoz, hogy a középiskolai tanulm{nyi rendhez képest igen jelentős tanul{si, módszerbeli és tartalmi v{lt{s zökkenőmentese valósuljon meg. Remélem és hiszem, hogy oktatóinkkal együttműködve olyan mechatronikai mérnökké v{lnak, akik mindenben eleget tesznek Pattantyús [brah{m Géza néhai műegyetemi professzor {ltal megfogalmazott elv{r{soknak: „A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles l{tókörre, erkölcsi értékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség.” Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n:

Dr. Czig{ny Tibor dék{n

3

2. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI P[LY[RÓL ÉS KÉPZÉSRŐL A mechatronikai mérnöki alapképzési szak az egyik olyan alapképzési szak, amely a régi rendszerben (a Bologna-i dekrétumban elfogadott line{ris kétciklusú rendszer előtti, ún. egyciklusú képzésben) nem létezett. Új szakról lévén szó, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy az előre bel{tható műszaki fejlődést is figyelembe véve, v{zoljuk a mechatronikai mérnöki p{ly{t és az erre felkészítő képzést. Induljunk ki abból, hogy milyen folyamatok j{tszódnak le a műszaki fejlődésben, és prób{ljuk megbecsülni, hogy 3-5 év múlva, amikor a most beiratkozott hallgató, mint kész mérnök hagyja el az Egyetem falait, milyen kihív{sokkal tal{lja mag{t szemben. A műszaki fejlődésben persze nagyon sok folyamat nyomon követhető, a mi szempontunkból a legfontosabbat nagyon egyszerű megfogalmazni: az ember az idők folyam{n egyre intelligensebb és intelligensebb gépeket hozott létre. Ezzel a gondolattal nem is volt semmi probléma addig, ameddig a gépek intelligenci{j{t puszt{n mechanikus szerkezetekkel, péld{ul bütykökkel, ütközőkkel, emelőkarokkal meg lehetett oldani. Azonban a múlt sz{zad m{sodik felében az informatika olyan rohamos fejlődésnek indult, amelynek egyszerűen nincs p{rja a műszaki fejlődésben. Ez viszont azt jelentette, hogy a mesterséges intelligencia hordozója egyértelműen az elektronika lett. R{ad{sul az elektronikus és az informatikai elemek kezdtek beépülni az addig tiszt{n gépészeti rendszerekbe. A beépülés idővel, a múlt sz{zad 80-as, 90-es éveiben egybeépülést, azaz integr{ciót is jelentett, az eredmény pedig az eddigiekhez képest egy sokkal hatékonyabb, {ltal{ban optimaliz{lt rendszer (gép, eszköz) lett, amelyet az integr{ció miatt m{r nem lehet mechanikai, elektronikus vagy informatikai egységekre szétszedni (vagy úgy konstru{lni), csakis egységes egészként, rendszerszemlélettel lehet az ilyen rendszereket megközelíteni. Az ilyen eszközökkel, berendezésekkel foglalkozik a mechatronika. A mechatronikai mérnököknek pedig az az egyik fő tevékenységük, hogy ilyen integr{lt, mesterséges intelligenci{val rendelkező rendszereket üzemeltessenek, illetve ha tov{bb tanulnak, akkor az elért magasabb, mestermérnöki szintű végzettséggel tervezzenek is. A mechatronika tudom{nyterületének meghat{roz{s{ra a legelfogadottabb definíció így hangzik: a mechatronika a gépészet, az elektronika és az informatika egym{s hat{s{t erősítő integr{ciója a gy{rtm{nyok és folyamatok tervezésében és gy{rt{s{ban. B{r ez a megfogalmaz{s elég t{gan hat{rozza meg a mechatronik{t, mégis szükséges néh{ny megjegyzést hozz{fűzni. Az első, hogy a mechatronik{ban alapvetően mindig egy gépről, vagy gépészeti rendszerről van szó, ez {ll a középpontban, és ezt kell elektronik{val, informatik{val (lehet mondani mesterséges intelligenci{val) ell{tni, felszerelni. Ezért tartoznak a mechatronikai képzések {ltal{ban a gépészmérnökséghez, és a gépészmérnöki karokhoz. A m{sodik fontos megjegyzés a definícióban az egym{s hat{s{t erősítő (idegen szóval szinergikus) hat{s, amely az egyes részrendszerek integr{ciój{ra, és ebből következően a hatékonyabb és optimaliz{ltabb működésre, az eddig nem létező, új minőségre utal. A mesterséges intelligencia elterjedésének, az egyre integr{ltabb konstrukciók megjelenésének ma nem l{tszanak a hat{rai, ezért jogos az a feltételezés, hogy ez az integr{ciós folyamat tov{bb fog haladni, és a mechatronikai 4

berendezések uralni fogj{k a következő évtizedeket, és a gépészet minden {gazat{ba behatolnak, még oda is, ahol ma még nem is gondolunk r{. Az elmondottak tükrében a mechatronikai mérnöki alapképzési szak tanterve követi azt a filozófi{t, hogy mindenek előtt gépészeti alapismeretekre van szükség, amelyet a tanterv úgy old meg, hogy a természettudom{nyos és a gépészeti alapt{rgyak egy része is megegyezik a gépészmérnöki alapképzési szak t{rgyaival, azokat a mechatronikai szakos hallgatók ugyanabban a teremben, ugyanabban az időpontban együtt hallgatj{k a gépész szakos hallgatókkal. A különbség abban van, hogy a mechatronikai szakos hallgatóknak viszonylag erős elektronikai és informatikai ismeretanyagra is szükségük van, ezért gépészeti ismereteik nem lesznek, mert nem lehetnek olyan mélyek, mint a gépész szakos hallgatóknak. Ez a h{tr{ny azonban megtérül, ha azt vesszük figyelembe, hogy cserébe a mechatronika szakos hallgatók ismeretköre szélesebb, {tfogóbb, mivel h{rom területet (gépészet, elektronika, informatika) ölel fel. Nyilv{nvaló, hogy a munkaerő piacon egy olyan végzettségű ember könnyebben tud elhelyezkedni, és tal{n könnyebben tud v{ltani is, akinek ismeretköre szélesebb alapokon nyugszik. A mechatronikai mérnöki alapképzési szak tantervének tov{bbi jellegzetessége, hogy a gazdas{gi és hum{n ismeretanyag is megegyezik a gépészmérnöki szak tant{rgyaival. Az úgynevezett törzsanyag elsaj{tít{sa ut{n, az ötödik szemesztertől kezdődően a hallgatóknak módjuk van ismereteiket érdeklődésüknek megfelelő szakir{nyokban elmélyíteni. A tervezett szakir{nyokról e füzetben lehet t{jékozódni, de azt ma előre megmondani nem tudjuk, hogy a hat szakir{ny közül melyek fognak majd elindulni, az a szakir{nyra való jelentkezők létsz{m{tól függ. Az alapképzési szakon kívül a Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem meg fogja hirdetni a mechatronikai mestermérnöki szakot is, amelynek elvégzésével tov{bbi két éves tanul{ssal mestermérnöki (MSc) diplom{hoz lehet jutni. A mechatronikai mérnöki alapképzési (BSc) szakokon (b{rhol az orsz{gban) végzett hallgatók korl{toz{s nélkül jelentkezhetnek a mestermérnöki képzésre. Összefoglalva: a mechatronikai mérnöki tevékenység, és az ennek megfelelő képzés egyik legfontosabb jellemzője, hogy a hagyom{nyos tudom{nyterületek között helyezkedik el, idegen szóval interdiszciplin{ris jellegű. Ezért több is, meg kevesebb is, mint a gépészmérnöki tevékenység és képzés, egyetlen szóval jellemezve: m{s. Kevesebb abban, hogy órarendi korl{tok miatt szükségszerűen kevesebb ismeretanyagot kapnak a hallgatók a gépészet területéről, mint a gépészmérnök hallgatók. M{s oldalról pedig a mechatronikai szak több ismeretanyagot ad, mert nemcsak azt vizsg{lja, hogy a mechanikai rendszerek (beleértve a hő- és {raml{stani rendszereket is) milyen kimeneteket adnak (deform{ció, sebesség, gyorsul{s, hő{ram stb.) a különböző bemenetekre (gerjesztésekre), hanem intelligens mechanikai rendszerekkel foglalkozik, amelyeknél a kimenet rendszerint elő van írva, péld{ul hogy a rendszer adott pontj{n mekkora legyen az elmozdul{s, a hőmérséklet, vagy

5

ak{rmilyen m{s mechanikai paraméter. Ehhez érzékelőkre, mérésre, jelfeldolgoz{sra, mesterséges intelligenci{ra és a folyamatokba beavatkozó aktu{torokra van szükség, amelyek a hatékonyabb működés érdekében nem külön egységekben, hanem a gépészeti berendezésbe beleintegr{lva jelennek meg, sok esetben úgy, hogy az összetevők eredeti hat{rai m{r nem is ismerhetők fel. Ez a mechatronika területe, és az erre kidolgozott képzési struktúra azt kív{nja szolg{lni, hogy az ipar, a t{rsadalom sz{m{ra kiképzett mechatronikai mérnökök képesek legyenek mechatronikai rendszereket üzemeltetni, gy{rtani, karbantartani, és a tanulm{nyaikat ezen a területen tov{bb folytató hallgatók képesek legyenek mechatronikai rendszerek tervezési feladatainak ell{t{s{ra is.

6

3. A KÉTCIKLUSÚ KÉPZÉS Az utóbbi időben egyre többet hallunk az egységes „európai felsőoktat{si térség” kialakít{s{ról. Ezt a “Bolognai Nyilatkozat”-ban leírtak alapj{n kív{nj{k megvalósítani, amelyhez szükséges folyamatokat, {talakít{sokat a bolognai folyamatként említik. E nyilatkozatban lefektetett célok egyike az ún. többciklusú képzés bevezetése, amelynek segítségével kív{nj{k a különböző felsőoktat{si intézményekben szerzett diplom{kat összehasonlítani, elfogadni. Haz{nk is csatlakozott ehhez a folyamathoz. A műszaki felsőoktat{sban többségében m{r 2005-től bevezetésre kerül a kétciklusú képzés. Ez alapvetően eltér attól a gyakorlattól, amelyet a kor{bbi főiskolai és egyetemi képzés jelentett. Ezid{ig a középfokú végzettséget szerzett hallgatónak döntenie kellett, hogy felsőfokú tanulm{nyait az elsősorban gyakorlati képzést szolg{ló főiskol{n, vagy az ink{bb mélyebb elméleti ismereteket nyújtó egyetemen folytatja. Az új képzés egyik lényeges jellemzője, hogy az első ciklus végén (alapdiploma, BSc, baccaleureus) hét szemeszternyi tanul{s (210 kredit gyűjtése -> l{sd később kreditrendszer!) ut{n a hallgató olyan gyakorlati ismereteket is elsaj{tít, amely lehetővé teszi sz{m{ra az iparban való elhelyezkedést – azaz rendelkezik a munk{ba {ll{shoz szükséges tanúsítv{nnyal. Azok sz{m{ra viszont, akik tov{bbi ismereteket kív{nnak szerezni valamelyik speci{lis szakterületen, elegendő elméleti alapot ad, hogy tov{bbi tanulm{nyaikat is sikeresen végezhessék. E m{sodik ciklus végén mester (MSc, Magister) végzettséget szerezhetnek tov{bbi négy félévnyi tanul{s (120 kredit megszerzése) ut{n. A legjobbaknak lehetőségük van tanulm{nyaik folytat{s{ra a doktori képzésben (PhD fokozatot szerezhetnek), amely tov{bbi hat féléves tanulm{nyt (180 kredit megszerzése, a doktori z{róvizsg{k letétele és a disszert{ció megvédése) jelent. Jóllehet az alapdiploma jogilag független attól, hogy melyik intézményben szerezte meg valaki, de – mint ahogy a vil{g b{rmely részén, úgy Magyarorsz{gon is – mivel a különböző intézmények oktat{si színvonala eltérő, így nem mindegy a tov{bbtanulni sz{ndékozók sz{m{ra az intézmény megv{laszt{sa. Azok a hallgatók, akik alapdiplom{jukat (első ciklus) egyetemen szerzik meg, olyan speci{lis ismereteket is elsaj{títanak, amelyek birtok{ban nagyobb sikerrel végezhetik majd tanulm{nyaikat a m{sodik ciklus sor{n. Természetesen – ez az első ciklus jellegéből is következik – egyúttal olyan gyakorlati ismeretekhez is hozz{jutnak, amelyek birtok{ban a tov{bbtanulni nem sz{ndékozók az iparban sikerrel elhelyezkedhetnek.

7

A BME Gépészmérnöki Kara az alapdiplom{s képzés tananyag{nak kialakít{sa sor{n is arra törekedett, hogy a képzést sikeresen teljesítő hallgatók tud{sa az egyetem tradícióinak megfelelően magas színvonalú, korszerű, európai mércével mérve is versenyképes legyen. 2005-től a Gépészmérnöki Kar {ttért a kétciklusú képzésre. A első ciklus tanulm{nyai sor{n a hallgatók a mintatanterv szerint hét szemeszter alatt 210 kredit értékű tanulm{nyokat folytatnak, és szakdolgozat készítése, valamint sikeres z{róvizsga ut{n alapdiplom{t (BSc fokozat) szerezhetnek, amennyiben B2 (kor{bban középfokú C) típusú nyelvvizsg{val rendelkeznek. Az első négy szemeszter sor{n természettudom{nyos és szakalapozó ismereteket tanulnak, amelyek megfelelő elméleti alapot biztosítanak tov{bbi szakir{nyú képzéshez és a m{sodik ciklusú tanulm{nyokhoz (mester, MSc fokozat szerzése). A szükséges szakmai ismeretek a negyedik szemesztert követő szakir{nyú tanulm{nyok sor{n saj{títhatók el. Az alapképzés befejezését követően – azok, akik megfelelő tanulm{nyi eredményeket értek el – folytathatj{k tanulm{nyaikat a mesterképzés keretében {llamilag finanszírozott vagy térítéses képzés form{j{ban. Az új kétciklusú képzés sikeres teljesítése m{s szemléletet kív{n. Egy-két szemeszter tanulm{nyi eredményei és az időközben kialakult vagy {talakult érdeklődés alapj{n célszerű életp{ly{t tervezni és ehhez igazodó döntéseket hozni. Ilyenek pl. az alapképzés sor{n a szakir{ny megv{laszt{sa, ill. annak eldöntése, hogy az első ciklus elvégzése ut{n folytatni kív{nja-e tanulm{nyait vagy az ipari, mérnöki gyakorlatot v{lasztja. Amennyiben a tov{bbtanul{s a cél, el kell dönteni, hogy valaki egyenes {gon kív{n tov{bbhaladni, vagy a mester tanulm{nyait egy m{sik szakon folytatja. A döntéstől függően esetleg tov{bbi – a mesterképzés belépési feltételeihez szükséges – ismereteket kell megszereznie. Erre felhaszn{lhatók a szabadon v{lasztható kreditek és a kötelező 210 kredit teljesítésén túl felvett tant{rgyak. Azok előtt a tehetséges hallgatók előtt, akik sikeresen, mi több, jó vagy jeles eredménnyel végezték el a mechatronikai mérnöki alapképzési szakot, és terveik között a kutató-fejlesztő tevékenység szerepel, nyitva {ll a lehetőség tanulm{nyaik folytat{s{ra. A Gépészmérnöki Kar 2007-ben indítja a mechatronikai mestermérnöki szakot, amely az alapképzési szak egyenes folytat{sa. A képzés 4 szemeszteres, amelynek sor{n 120 kreditpontot kell összegyűjteni. A diplomaterv elkészítése, megvédése és az {llamvizsg{k letétele ut{n a hallgató mechatronikai mestermérnöki diplom{t kap. Az első h{rom szemeszter tananyaga az alapképzés tant{rgyaihoz képest magasabb

8

színvonalon ad egy {ltal{nos természettudom{nyos tov{bbképzést, egy szintén magasabb szakmai tov{bbképzést, és egy gazdas{gi-hum{n tud{sanyagot. A mesterképzésben is mód van arra, hogy a hallgató a saj{t érdeklődési körében bővíthesse ismereteit, mert a mesterképzésben is léteznek szakir{nyok, amelyeknek tartalma — természetesen magasabb szinten — nagyrészt megegyezik az alapképzés szakir{nyaival. B{r a mechatronikai mestermérnöki képzés egyenes folytat{sa az alapképzésnek, nemcsak azok kerülhetnek felvételre, akik a mechatronikai mérnöki alapképzési szakot sikeresen teljesítették, hanem a kapu nyitva {ll m{s rokon alapképzési szakokat elvégzettek sz{m{ra is, ha bizonyos, a mechatronikai képzettség szempontj{ból fontos ismeretkörökből megfelelő kreditsz{mú ismeretekkel rendelkeznek, vagy ha ezeket legkésőbb az első két szemeszter végéig pótolj{k. A legtehetségesebb hallgatók sz{m{ra pedig, akik a mestermérnöki diploma megszerzése ut{n még a doktori fokozatot is meg kív{nj{k szerezni, megvan a lehetőség, hogy mechatronikai témakörben a nappali vagy levelező form{ban PhD (a filozófia doktora) fokozatot érjenek el. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 

Teljes kreditérték besz{mít{s{val vehető figyelembe a mechatronikai mérnöki alapképzési szak.



A bemenethez meghat{rozott kreditek teljesítésével elsősorban sz{mít{sba vehető alapképzési szakok: a gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki, a villamosmérnöki, a mérnök informatikus, a mezőgazdas{gi és élelmiszeripari a gépészmérnöki, az energetikai mérnöki;



tov{bb{ azok az alap vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktat{sról szóló törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit meg{llapít{s{nak alapj{ul szolg{ló ismeretek összevetése alapj{n a felsőoktat{si intézmény kredit{tviteli bizotts{ga elfogad.

A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit meg{llapít{sa alapj{ul szolg{ló ismeretek – felsőoktat{si törvényben meghat{rozott – összevetése alapj{n elismerhető legal{bb 70 kredit a kor{bbi tanulm{nyai szerint az al{bbi ismeretkörökben: 

Természettudom{nyos ismeretek (20 kredit): matematika, fizika, hő-és {raml{stan, mechanika;



Gazdas{gi és hum{n ismeretek (10 kredit): közgazdas{gtan, környezetvédelem, minőségbiztosít{s, szaknyelv, t{rsadalomtudom{ny;



Elektrotechnikai és informatikai ismeretek (20 kredit): elektrotechnika, elektronika, villamos hajt{sok, rendszer- és ir{nyít{stechnika, analóg és digit{lis technika, szenzorok és aktu{torok, sz{mít{stechnika, programoz{s;

9



Gépészeti ismeretek (20 kredit): műszaki {br{zol{s, gépelemek, gépszerkezettan, gépszerkesztés, géptervezés, gy{rt{s- és anyagtechnológia, j{rműtechnika, energetika, robottechnika, mechatronika, méréstechnika.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben a felvételkor legal{bb 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A 70 ponthoz hi{nyzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére ir{nyuló képzéssel p{rhuzamosan, a felvételtől sz{mított két féléven belül, a felsőoktat{si intézmény tanulm{nyi és vizsgaszab{lyzat{ban meghat{rozottak szerint meg kell szerezni.

10

4. A KREDIT-RENDSZER FŐ VON[SAI A kredit-rendszer alkalmas az eredményesnek elismert tanulm{nyi munka mennyiségének mérésére, minősítésére, az egyéni tanulm{nyi rend kialakít{s{nak megkönnyítésére, a hallgatók előmenetelének mérésére. A kreditpont A kredit-rendszeren belül a mérősz{m a "kreditpont". A kreditpont a t{rgyak elsaj{tít{s{ba fektetett munka mennyiségének egységes mérésére szolg{l. Egy kreditpont {tlagosan 30 óra r{fordított munk{t jelent. A mintatanterv szerint szemeszterenként {tlagosan 30 kredit szerezhető. A szemeszter egy regisztr{ciós hétből (ezalatt kell a hallgatóknak beiratkozniuk és a v{lasztott tant{rgyakat a NEPTUNrendszerben véglegesíteni, mert a regisztr{ciós hét ut{n erre tov{bbi lehetőség m{r nincs) és 14 oktat{si hétből {ll. Ehhez jön még kb. 4 hét vizsgaidőszak. (A vizsgaidőszakban kell a vizsg{kat és az esetleges ismételt vizsg{kat letenni. A vizsgaidőszak letelte ut{n vizsg{t tenni csak a következő szemeszter vizsgaidőszak{ban lehet). Így a 30 kredit megszerzése hetente {tlagosan 3030 50 óra tanulm{nyi munk{t igényel. (144) Ez egyar{nt tartalmazza az órarendi és az azon kívüli munk{t. A heti órarendi elfoglalts{g kb. 28-30 óra, így ehhez {tlagosan még 15-19 ór{t kell a h{zi feladatok megold{s{val, az előad{shoz kapcsolódó anyagok feldolgoz{s{val és a mérnökök sz{m{ra olyan fontos “begyakorl{ssal”, azaz a gyakorlat megszerzésével eltölteni. A tanulm{nyi munka mennyiségének mérése A gépészmérnöki alapdiploma megszerzéséhez a hét szemeszterből {lló tanulm{nyok sor{n 210 kreditpont összegyűjtése szükséges. Ez szemeszterenként {tlagosan 30 kreditpontot megszerzését jelenti. A kreditpontok megszerzésének feltétele a t{rgyak követelményeinek teljesítése.

A tanulm{nyi munka minősítése A tant{rgyakból szerzett érdemjegyek mellett a tanulm{nyi munka minősítésére szolg{l a súlyozott tanulm{nyi {tlag érdemjegy  kreditpont  K  kreditpont 

és az ösztöndíjindex, ami a juttat{sok meg{llapít{s{n{l j{tszik szerepet I0 

 érdemjegy  kreditpont 30

11

5. A KREDIT-RENDSZERREL KAPCSOLATOS SZAB[LYOZ[SOK A mechatronikai mérnöki stúdium első hét szemesztere – az alapképzés (BSc) – sor{n a hallgatónak 210 kreditpontot kell megszereznie, valamint 2 szigorlatot és a kritérium feltételeket kell teljesíteni. A szemeszter és a napt{ri félév fogalma különböző. Az alapképzés 7 szemeszterének időtartama {ltal{ban valóban 7 tanulm{nyi félév, de arra is módot ad a kredit-rendszer, hogy erre a hallgató ettől eltérő időt fordítson. A tanterv sűrítésére az első néh{ny szemeszterben kevesebb, a későbbiekben, a szakmai képzés sor{n több lehetőség adódik. A z{róvizsg{t a tantervminta 7. félévének lez{r{s{t követően kell letenni. Abszolutóriumot az alapképzés lez{r{s{t követően {llítanak ki, amely jogot ad a z{róvizsga letételére. Ezt legkésőbb a tanulm{nyok megkezdésétől sz{mított 7 éven belül meg kell szerezni. A 7. szemeszter sor{n elkészített szakdolgozat 15 kreditpont értékű. A hallgatók tanulm{nyi ügyeinek részletes szab{lyoz{s{t a Tanulm{nyi és Vizsgaszab{lyzat (TVSZ), a hallgatókra vonatkozó pénzügyi szab{lyokat a Térítési és Juttat{si Szab{lyzat (TJSZ) tartalmazza. Az alapdiplom{s képzés legfontosabb ellenőrzési pontjai 

A hallgatóknak o két lez{rt aktív félév ut{n 30 kreditpontot, o négy lez{rt aktív félév ut{n 60 kreditpontot, o hat lez{rt félév ut{n 90 kreditpontot illetve félévente minimum 15 kreditpontot kell teljesítenie. Ezen kreditpontokba a felvételt megelőzően megszerzett és befogadott ún. akkredit{lt kreditek nem sz{mítnak bele.



  

A jelenleg érvényben lévő szab{lyoz{s értelmében a végbizonyítv{nyt (abszolutóriumot) legkésőbb a képzési idő kétszeresének leteltéig lehet megszerezni (BSc képzés esetén 14 félév). Ebbe az aktív, passzív és akkredit{lt idő is belesz{mít. Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha azonos tant{rgyból, 2012. szeptember 1. ut{n tett sikertelen vizsg{k sz{ma eléri a hatot. Tant{rgyfelvétel csak az előtanulm{nyi követelmények teljesítése ut{n lehetséges. Szakir{nyra – a szakir{ny feltételek teljesítése ut{n – a tavaszi félévben lehet jelentkezni. A szakir{ny jelentkezés hat{ridejét, módj{t és részletes feltételeit minden év febru{rj{ban közöljük. A szakir{nyra történő belépés feltétele: a

12

mintatanterv szerint legal{bb 90 kreditpont és matematika szigorlat, valamint a szakir{nyhoz szükséges, al{bbi kritérium t{rgyak teljesítése:

Mechatronikai tervezés szakir{ny:

Dinamika

Gépészeti modellezés szakir{ny:

Dinamika

Termelési rendszerek mechatronik{ja szakir{ny:

Gépgy{rt{stechnológia

Integrated Engineering szakir{ny:(angol nyelven)

Elektrotechnika alapjai



A szakmai gyakorlat ideje 6 hét, melyre a szakir{nyt gondozó (vagy a szakmai gyakorlatot szervező) tanszéken lehet jelentkezni, a mintatanterv 6. szemesztere ut{n, legal{bb 130 kreditpont birtok{ban, amennyiben a hallgatónak érvényes szakir{ny v{laszt{sa van. A Szakmai gyakorlat című tant{rgyat a szakmai gyakorlat teljesítését követő félévben lehet a Neptun-rendszerben felvenni.



A Szakdolgozat című tant{rgy két szigorlat és legal{bb – a mintatanterv szerinti t{rgyakból teljesített – 175 kreditpont birtok{ban vehető fel. Szakdolgozat készítéssel egyidőben, a mintatanterv 7. szemeszteres t{rgyai mellett csak egyetlen 5. vagy 6. félévről elmaradt tant{rgy vehető fel. Erről a hallgató a szakdolgozat feladatlap {tvételekor nyilatkozatot ír al{.



A kritérium követelmények és a tanterv {ltal előírt tant{rgyak teljesítése ut{n, valamint a szakdolgozatra meg{llapított érdemjegy birtok{ban, a hallgató részére a BME abszolutóriumot {llít ki.



Z{róvizsg{ra az abszolutórium megszerzése ut{n közvetlenül, vagy későbbi z{róvizsga időszakban – a szakir{nyt gondozó tanszéken és a Neptunrendszerben – kell jelentkezni. A z{róvizsga időpontj{t, a szakir{nyt gondozó tanszék tűzi ki.

 

Z{róvizsga a végbizonyítv{ny megszerzését követő két éven belül tehető. Oklevelet csak eredményes z{róvizsga és a megfelelő nyelvvizsga igazol{s bemutat{sa ut{n {llít ki az intézmény.



A mindenkor hat{lyos jogszab{lyok szerint a hallgató térítésmentesen az összes előírt kredit meghat{rozott részét felveheti. Az ezen felül felvett kreditekért a jogszab{ly térítési díjat írhat elő.

13

6. AZ OKTAT[SI TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZT VEVŐ KAROK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK Az oktat{si egység valamely tudom{nyterület művelésére és oktat{s{ra létrejött szakmai szervezet, amely {ltal{ban tanszék, ritk{bban intézet. A képzésben az al{bbi oktat{si egységek működnek közre: Kar

kód

GE

Tanszék

cím

Gépészmérnöki Kar

GE

[T

[raml{stan Tanszék

AE ép. I. em.

GE

EN

Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

D. ép. II. em.

GE

FO RI Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék MI

D ép. IV. em.

GE

GE

Gép- és Terméktervezés Tanszék

MG ép. I. em.

GE

GT

Gy{rt{studom{ny és -technológia Tanszék

T ép. IV. em.

GE

MM

Műszaki Mechanika Tanszék

MM ép. I. em.

GE

MT

Anyagtudom{ny és Technológia Tanszék

MT ép. fszt.

GE

PT

Polimertechnika Tanszék

T ép. III. em.

GE

VG

Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék

D ép. III. em.

GE

VÉ

Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék

GT

D ép. I. em.

Gazdas{g- és T{rsadalomtudom{nyi Kar

GT

Pénzügyek Tanszék

Q ép. A sz. III. em.

GT

Üzleti Jog Tanszék

Q ép. A sz. II. em.

GT

Menedzsment és V{llalatgazdas{gtan Tanszék

Q ép. A sz. III. em.

GT

Közgazdas{gtan Tanszék

Q ép. A sz. II. em.

TE

Természettudom{nyi Kar

TE

Matematika Intézet

TE

Fizikai Intézet

VI

Villamosmérnöki és Informatikai Kar

VI

AU

H ép. IV. em. F ép. III. lh. mfsz

Automatiz{l{si és Alkalmazott Informatikai Tanszék

14

Q ép. B sz. II. em.

7. A TANT[RGYAK KÓDRENDSZERE A tant{rgyak az Útmutató következő fejezeteiben az al{bbi form{ban jelennek meg. A magyar{zat kedvéért példaként vegyük az al{bbi tant{rgyat:

BMEGEGEATG2 GÉP ÉS SZERKEZETI ELEMEK II. f

4 kp,

EK:

ma ta, ,

4 (3 ea, 1 gy, 0 lab) ko

Dr. Marosfalvi J{nos, Dr. Kerényi György

Gép- és szerkezeti elemek I.

Tribológiai alapfogalmak. Gördülő- és siklócsap{gyaz{sok kialakít{sa, méretezése. Mechanikus hajt{sok. Hengeres fogaskerék hajt{sok. Elemi-, kompenz{lt és {ltal{nos fogazat. Kúpfogaskerekek. Csigahajtóp{rok. Fogaskerékhajt{sok kiv{laszt{sa, méretezése. Szíj-, l{nc- és dörzshajt{sok. Forgattyús és kulissz{s hajtóművek. Tervezési feladat. Laboratóriumi mérések.

Minden tantárgynak van egy azonosító kódja, esetünkben ez: BME

egyetem

GE

kar

GE

tanszék

ATG2

4 karakteres kód

A kód első hét karaktere tartalmazza a BME, a Gépészmérnöki Kar és a tanszék kódj{t. A kar tanszékeinek nevét, címét és kódj{t a 4. fejezet t{bl{zata tartalmazza. A kód utolsó négy karaktere a tanszéki tant{rgyak megkülönböztetésére szolg{l. A 2. és 3. sorban kiegészítő inform{ciók olvashatók. A 2. sorban: 

      

a félévvégi oszt{lyzat jellege, amely lehet szigorlati jegy (s), vizsgajegy (v) vagy félévközi munk{val megszerezhető jegy (f). A vizsga (szigorlat) lehet szóbeli, ír{sbeli vagy a kettő együttesen is előfordulhat (a péld{ban „f” szerepel); a tant{rgy kreditpont értéke (kp), melyeket a tant{rgyi követelmények teljesítésével kell megszerezni (a péld{ban „4 kp” szerepel); az előad{s nyelve, a különböző nyelvekhez az előadókat a felsorol{s sorrendje rendezi össze (a péld{ban a „ma” magyart jelent); a meghirdetés féléve, („os” - őszi, „ta” - tavaszi félévet jelent); a kontakt ór{k sz{ma (ko), z{rójelben pedig azok megoszl{sa („ea” - előad{s, „gy” - gyakorlat, „lab” - laboratórium); a tant{rgyfelelős(ök) neve. Figyelem: nem feltétlenül azonos a tant{rgy előadój{val. A 3. sorban az előtanulm{nyi követelmények (EK) felsorol{sa l{tható. Ezt követi a tant{rgy tartalm{t tömören összefoglaló néh{ny soros annot{ció. Az előadás nyelvének jelölése: an Angol ma Magyar 15

8. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPSZAK TANTERVE ÉS TANT[RGYAI NEPTUN kód

Tantárgy ak

e g

BMETE90AX00 BMETE90AX02 BMETE90AX10 BMETE90AX23 BMETE15AX02 BMEGEMTAMT1 BMEGEPTAMT0 BMEGEMMAGM1 BMEGEMMAGM2 BMEGEMMAGM3 BMEGEMMAGM4 BMEGEMMAGM0

Matematika A1 Matematika A2 Matematika A3 Matematika szig. Fizika A2 Any agismeret Polimertechnika Statika Szilárdságtan Dinamika Rezgéstan Mech.szig.(v álaszth.)

4 2

BMEGEGEAGM1 BMEGEGEA3CD BMEGEGEAM1G BMEGEGEAMG2 BMEGEFOAMF1 BMEGEGTAM01 BMEGEENATMH BMEGEÁTAM21 BMEGEVÉAM01 BMEGEMIAM01 BMEGERIAM1P BMEGEMIAM02 BMEGERIAM4I BMEGERIAM4S BMEGEFOAMT1 BMEVIAUA007 BMEVIAUA008 BMEGEFOAMG3 BMEGEMIAM03 BMEGEMIAMG1 BMEGEMIAM04 BMEVIAUA010 BMEVIAUA009 BMEVIAUA011 BMEGEFOAMM0 BMEGEFOAMA2 BMEGEFOAMM1 BMEGEFOAMM2 BMEGEFOAMS1 BMEGEFOAMA1 BMEGERIAM6S BMEGEFOAMO1 BMEGERIAM6J BMEGEFOAMV1

BMEGT30A001 BMEGT20A001 BMEGT55A001 BMEGEVGAG14 BMEGT20AT02

1 l kr v /f e

g

2 l

g

2

4

f v

4

v

5

v

g

4 l

kr v /f e g

5 l kr v /f e

g

6 l kr v /f e

g

7 l kr v /f

v

3

1

2 5 4 2 4 4 3

f 2

2

5

v 2

2

2

Szakmai törzsanyag 100 kr 1. Gépészeti blokk Gépszerkesztés alapjai 2 2 4 f CAD alapjai 1 2 4 f Gépelemek I. 2 1 Gépelemek II. Finommechanikai építőelemek Gépgy ártástechnológia Hőtan Áramlástan I. Körny .v éd.elj.és ber. 2 2 f 2. Informatikai blokk Inf ormatika I. 2 1 3 v Programterv ezés I. 1 2 3 v Programterv ezés II. 2 Inf ormatika II. Inf orm.szig.(v ál.) Megjelenítési techn. 1 1 2 f 3. Elektrot. és méréstech. blokk Elektrotechnika alapjai 2 1 Elektromechanika Optika és látórendszerek 2 1 Rendszertechnika Méréstechnika Irány ítástechnika Digitális elektronika Analóg elektronika Elektr.szig.(v álaszth.) 4. Mechatronika alapozó blokk Mechatronika alapjai 2 1 3 f Gépészeti automatizálás Mechatronika I. Mechatronika II. Szenzortechnika Aktuátortechnika Számítógépes irány ítás Optomechatronika I. Jelf eldolgozás Mikrov ezérlők alkalmazása Diff. szakm. törzsanyag *** Összes óra/kredit Gazd. és humán ism. 17 Mikro-és makroökon. 4 4 v Men. és v áll.g.tan 4 4 f Üzleti jog 2 2 f Műszaki és gazd.adatok elemz. 2 1 Minőségbiztosítás (TQM) Köt.v ál. GTK tárgy 2 2 f 2 Szab.választh. 10 kr 21 6 2 18 Összes óra 30 Összes kredit 4 Vizsgák száma 4 Félévközi jegyek sz.

8 2

3

1

3

f

4 3 3 4 3 3 3 2 2

f 3

1

4 v 2

2

1

1

3

f

3 v 2 1 2

3 v 3 f

3 3 2 3

2 f 1

2

3

f

2 3 3

f 2 1 1

4 v

2 2

4 v

3 4 3 2 3 4 4 3

v 2 2

1

2 3

3

1

4 v

f f

2

2

2

5

1

3

f

f 2

1

3 v 2

2

1

2

1

3

f

2

f

3 v 2 2

2

1

3 v 2 f

f 2 1

1

3

f

3 4 3 3 3 3 2 2 2 2

43 kr 6

6

14

15

4

14

22

43

kr

3

2

f

f

17 8 3 30

Σ ó

6 6 4

5 v 3

1 1

3 l kr v /f e

Term. tud. alapism. 40 kr 6 v 4 2 6 v 2 2 2

3 1 1

kr v /f e

2 19

29 4 5

4

5 29

4 6

2

2 f

2

2

f

26 1 2 31

3 6

Órakereten kívüli tantárgyak Kritérium tárgyak (kredit nélkül) : Testnev elés (2 f élév ), Munkav édelem, Szakmai gy akorlat (6 hét) Kritérium: Ny elv v izsga a szakalapítási dokumentum szerint. Megjegyzések: *** Diff. Szakm. törzsanyag a szakirányoknál részletezve

16

f

21 4 4

2

12 14 1 30

4

4

4 4 2 3 2 2 4 2f 10 206 210

31 2

0

8.1. Kötelező tant{rgyak kód

tant{rgy

félév

ea/gy/lab

kredit

sz{monkérés

BMETE90AX00

Matematika A1

1

4/2/0

6

v

BMEGEMTAMT1

Anyagismeret

1

3/1/1

5

v

BMEGEMMAGM1

Statika

1

1/1/0

3

f

BMEGEMIAM01

Informatika I.

1

2/1/0

3

v

BMEGEFOAMT1

Megjelenítési technik{k

1

1/0/1

2

f

BMEGEFOAMM0

Mechatronika alapjai

1

2/1/0

3

f

BMEGT30A001

Mikro-és makroökonómia

1

4/0/0

4

v

BMEGT55A001

Üzleti jog

1

2/0/0

2

f

BMETE90AX02

Matematika A2

2

4/2/0

6

v

BMETE15AX02

Fizika A2

2

2/0/0

2

v

BMEGEMMAGM2

Szil{rds{gtan

2

2/2/0

5

v

BMEGEGEAGM1

Gépszerkesztés alapjai

2

2/2/0

4

f

BMEGEGEA3CD

CAD alapjai

2

1/0/2

4

f

BMEGEVÉAM01

Környezetvédelmi elj{r{sok és berendezések

2

2/0/0

2

f

BMEGERIAM1P

Programtervezés I.

2

1/2/0

3

v

BMEGT20A001

Menedzsment és v{llalkoz{sgazdas{gtan

2

4/0/0

4

f

Testnevelés A

2

Munkavédelem

2

BMETE90AX10

Matematika A3

3

2/2/0

4

f

BMEGEPTAMT0

Polimertechnika

3

3/0/1

4

v

BMEGEMMAGM3

Dinamika

3

2/2/0

5

v

BMEGEGEAM1G

Gépelemek I.

3

2/1/0

3

f

BMEGEMIAM02

Programtervezés II.

3

0/2/0

2

f

BMEVIAUA007

Elektrotechnika alapjai

3

2/0/1

3

f

BMEGEFOAMG3

Optika és l{tórendszerek

3

2/0/1

3

v

BMEGEVGAG14

Műszaki és gazdas{gi adatok elemzése

3

2/1/0

3

f

BMETE90AX23

Matematika szigorlat

3

s

Testnevelés B

3

a

BMEGEMMAGM4

Rezgéstan

4

2/1/0

3

f

BMEGEGEAMG2

Gépelemek II.

4

3/1/0

4

v

BMEGEGTAM01

Gépgy{rt{stechnológia

4

2/0/1

3

v

BMEGERIAM4I

Informatika II

4

1/2/0

3

f

BMEGEMIAM03

Rendszertechnika

4

2/0/0

2

f

BMEGEMIAMG1

Méréstechnika

4

2/0/1

3

f

BMEVIAUA010

Digit{lis elektronika

4

3/0/1

4

v

BMEGEFOAMA2

Gépészeti automatiz{l{s

4

2/0/2

5

f

BMEGEFOAMO1

Optomechatronika I.

4

2/0/0

2

f

17

a

kód

tant{rgy

félév

ea/gy/lab

kredit

sz{monkérés

V{lasztható 2. szigorlat: BMEGERIAM4S

Informatika szigorlat

4

s

BMEMMAGM0

Mechanika szigorlat

4

s

BMEVIAUA011

Elektrotechnika szigorlat

5

s

BMEGEFOAMF1

Finommechanikai építőelemek

5

2/0/1

3

f

BMEGEENAMTH

Hőtan

5

2/1/0

3

v

BMEGE[TAM21

[raml{stan I.

5

2/0/0

3

f

BMEVIAUA008

Elektromechanika

5

2/1/1

4

v

BMEGEMIAM04

Ir{nyít{stechnika

5

2/2/0

4

v

BMEGEFOAMS1

Szenzortechnika

5

2/0/1

3

v

BMEGEFOAMV1

Mikrovezérlők alkalmaz{sa

5

1/0/1

3

f

BMEVIAUA009

Analóg elektronika

6

2/0/1

3

f

BMEGEFOAMM1

Mechatronika I.

6

2/1/0

3

v

BMEGEFOAMA1

Aktu{tortechnika

6

2/0/1

3

v

BMEGERIAM6S

Sz{mítógépes ir{nyít{s

6

2/0/0

2

f

BMEGT20AT02

Minőségbiztosít{s (TQM)

6

2/0/0

2

f

BMEGEFOAMM2

Mechatronika II.

7

2/0/1

3

f

BMEGERIAM6J

Jelfeldolgoz{s

7

2/0/0

2

f

Szakmai gyakorlat

7

Kötelezően v{lasztható GTK t{rgyak

a 2

f

Idegen nyelv Szabadon v{lasztható tant{rgyak* *A Gépészmérnöki Kar {ltal meghirdetett szabadon v{lasztható t{rgyakat 10. fejezet tartalmazza

8.2. Kritérium tant{rgyak: 

Testnevelés 2 félév (al{ír{s) a TVSZ-nek megfelelően



Munkavédelem (al{ír{s)



Szakmai gyakorlat: 6 hét a 6. szemeszter ut{n

Az oklevél kiad{s{nak feltétele a szak korm{nyrendeletben meghat{rozott képzési és kimeneti követelményeinek megfelelő, {llamilag elismert legal{bb B2 (kor{bban középfokú C) típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele.

18

A kötelező tant{rgyak előtanulm{nyi rendje (T{jékoztató jellegű)

19

8.3. A szakir{nyok tant{rgyai 8.3.1. MECHATRONIKAI TERVEZÉS SZAKIR[NY kód

tant{rgy

félév

ea/gy/lab

kredit

sz{monkérés

BMEGEMIAMMT

Mechatronikai tervezés

5

0/2/0

3

f

BMEGEMMAGM5

VEM alapjai

5

1/1/1

3

f

BMEGEFOAMM3

Mechatronika projekt

6

0/2/1

4

f

BMEGEFOAME2

VEM mechatronikai alkalmaz{sa

6

1/0/2

3

f

BMEGEMIA4SD

Szakdolgozat készítés

7

0/10/0

15

f

Specializ{ciós blokkok (az 1-3. blokkok közül kell egyet kiv{lasztani) 1. Mechatronikai berendezések specializ{ciós blokk 2.

Optomechatronika specializ{ciós blokk

3.

Biomechatronika specializ{ciós blokk

8.3.2. GÉPÉSZETI MODELLEZÉS SZAKIR[NY kód

tant{rgy

félév

ea/gy/lab

kredit

sz{monkérés

BMEGEENAMHT

Hő{tvitel

5

2/1/1

4

f

BMEGEMMAGM5

VEM alapjai

5

1/1/1

3

f

BMEGENAMHA

Mechatronikai elemek hő és {raml{stana

6

1/2/0

3

f

BMEGE[TAM02

Műszaki {raml{stan I.

6

2/0/0

2

f

BMEGE[TAM13

Korszerű {raml{smérés I.

6

1/0/2

4

f

BMEGEMMAM31

Termomechanika alapjai

6

1/0/1

3

f

BMEGEMMAM33

Robotok mechanik{ja

6

1/1/0

3

f

BMEGE[TAM04

[raml{sok numerikus modellezése

7

1/0/2

3

f


7

0/10/0

15

f

BMEGEMMA4SD BMEGE[TA4SD

8.3.3. TERMELÉSI RENDSZEREK MECHATRONIK[JA SZAKIR[NY kód

tant{rgy

félév

ea/gy/lab

kredit

sz{monkérés

BMEGEGTAGM5

Mesterséges intelligencia alapjai

5

2/0/0

3

f

BMEGEGTAM51

Forg{csoló megmunk{l{sok

5

2/1/1

4

f

BMEGEGTAM62


6

0/2/1

3

f

BMEGEGTAM64

Szersz{mgépek

6

2/1/1

4

v

BMEGEGTAM63

NC gépek ir{nyít{sa

6

1/1/1

3

f

BMEGERIAM6A

Adatb{zisok

7

2/0/0

3

f

BMEGEGTAM61

Neur{lis h{lók és fuzzy

7

2/0/0

2

f

20

rendszerek BMEGEGTAM73

NC technológia és programoz{s

7

2/1/1

4

f

BMEGEGTA4SD


7

0/10/0

15

f

8.3.4. INTEGRATED ENGINEERING SZAKIR[NY (ANGOL NYELVEN) kód

tant{rgy

félév

ea/gy/lab

kredit

sz{monkérés

BMEGEMMAGM5

Fundamentals of FEM (VEM alapjai)

5

1/1/1

3

f

BMEVIAUA017

Power Electronics (Teljesítményelektronika)

5

2/1/1

4

f

BMEKOKGA901

Production Management

5

3/1/0

4

f

BMEGE[TAM05

Numerical Modelling of Fluid Flows ([raml{sok numerikus modellezése)

6

2/1/1

4

f

BMEGE[TAM06

Laboratory (Labormérés)

6

0/0/4

5

f

BMEVIAUA016

Motion Control (Mozg{sszab{lyoz{s)

7

2/0/1

3

f

BMEVIAUA019

Final Project (Szakdolgozat készítés)

7

0/10/0

15

f

8.4. Kötelezően v{lasztható és z{róvizsga tant{rgyak 8.4.1. MECHATRONIKAI TERVEZÉS SZAKIR[NY A v{lasztott specializ{ciós blokknak megfelelően az al{bbi tant{rgyakat kell teljesíteni. Mechatronikai berendezések specializ{ciós blokk (kötelezően teljesítendő tant{rgyak) kód

tant{rgy

félév

ea/gy/lab

kredit

sz{monkérés

BMEGEMIAMIM

Intelligens mechatronikai berendezések

6

2/0/0

3

f

BMEVIAUA016

Mozg{sszab{lyoz{s

6

2/0/1

3

f

BMEGEGTAM61

Neur{lis h{lók és fuzzy rendszerek

7

2/0/0

2

f

BMEGEMIAMG2

Szervopneumatika

7

0/0/2

3

f

21

Optomechatronika specializ{ciós blokk (kötelezően teljesítendő tant{rgyak) kód

tant{rgy

félév

ea/gy/lab

kredit

sz{monkérés

BMEGEFOAMO2

Optomechatronika II.

6

2/0/1

3

f

BMEVIHVJV71

Az optikai h{lózatok alapjai

6

3/1/0

4

v

BMEGEFOAMO6

Optikai rendszerek tervezése

7

1/1/1

3

f

BMEGEFOAMK1

Képfeldolgoz{s

7

1/0/1

3

f

Biomechatronika specializ{ciós blokk (kötelezően teljesítendő tant{rgyak) kód

tant{rgy

félév

ea/gy/lab

kredit

sz{monkérés

BMEGEMIAME1

Élettan és bionika I.

6

2/0/0

2

f

BMEVIMIJV32

Elektronikus orvosi műszerek

6

2/2/0

4

v

BMEGEMTAMOA

Orvostechnikai anyagok

7

4/0/1

5

f

BMEGEMIAME1

Élettan és bionika II.

7

0/2/0

2

f

A kötelezően v{lasztható kreditpontok teljesítéséhez az al{bbi tant{rgyakból, valamint a m{sik két specializ{ciós blokk tant{rgyaiból lehet v{lasztani. kód

tant{rgy

félév

ea/gy/lab

kredit

sz{monkérés

BMEGEFOAMO9

Alkalmazott lézertechnika

6

2/0/1

3

f

BMEGEFOAMO4

Színtan

6

2/0/1

3

f

BMEGEFOAMO8

Fénytechnika

7

2/0/0

2

f

BMEGEMMAMB3

Biomechanika

7

1/1/0

3

f

BMEGEGTAM71

Gyógy{szati szersz{mok

7

2/0/0

2

f

BMEGEMTAMMA

M{gneses anyagok

7

2/0/0

2

f

BMEGEMTAM01

Precíziós technológi{k

7

2/0/0

2

f

BMEVIIIA063

Orvosi képalkot{s

6

2/1/0

4

v

BMEVIVEAV74

Léptetőmotoros hajt{sok

7

2/0/0

2

f

VIAUA047

Programozható {ramkörök

7

2/0/0

3

f

5. félév

6. félév

7. félév

Összesen

Kreditpontok az 1. kötelezően v{lasztható blokkból

6

5

11

Kreditpontok a 2. kötelezően v{lasztható blokkból

7

6

13

22

Kreditpontok a 3. kötelezően v{lasztható blokkból

6

7

13

Kreditpontok a tov{bbi kötelezően v{lasztható tant{rgyakból (+) csak az 1. specializ{cióban!

2

2 (+)

42 (+) 2

Szakir{ny kreditpont összesen (1. és 2. specializ{ció)

6

15

22

43

Szakir{ny kreditpont összesen ( 3. specializ{ció)

6

16

21

43

Z{róvizsga tant{rgyak      

I. Mechatronika (Mechatronika I. 3 kr és Mechatronika II. 3 kr) II. Analóg és digit{lis technika (Analóg elektronika 3kr, Digit{lis elektronika 3kr) A kötelezően v{lasztott specializ{ciós blokk szerint: III/1. Automatika (Gépészeti automatiz{l{s 5 kr, Szervopneumatika 3 kr) III/2. Optomechatronika (Optika és l{tórendszerek 3 kr., Optomechatronika I. 2 kr., Optomechatronika II. 3 kr.) III/3. Biomechatronika (Élettan és bionika I. 2 kr., Élettan és bionika II. 2 kr., Orvostechnikai anyagok 5 kr.)

8.4.2. GÉPÉSZETI MODELLEZÉS SZAKIR[NY kód

tant{rgy

félév

ea/gy/lab

kredit

sz{monkérés

BMEGEMIAMG2

Szervopneumatika

7

0/0/2

3

f

BMEVIAUA047


7

2/0/0

3

f

BMEVIVEAV74


7

0/0/2

2

f

Z{róvizsga t{rgyak: 

Mechatronika (Mechatronika I. 3 kr, Mechatronika II. 3 kr)



Analóg és digit{lis technika (Analóg elektronika 3 kr, Digit{lis elektronika 3 kr)



Mechatronikai elemek hő- és {raml{stana és termomechanika (Mechatronikai elemek hő és {raml{stana 3 kr, Termomechanika alapjai 3 kr) vagy



Robotok mechanik{ja és {raml{sok numerikus modellezése mechanik{ja 3 kr, [raml{sok numerikus modellezése 3 kr)

(Robotok

8.4.3. TERMELÉSI RENDSZEREK MECHATRONIK[JA SZAKIR[NY kód

tant{rgy

BMEGERIAM6D

Digit{lis szab{lyoz{s

BMEGEGTAGM2

Különleges

robotok

és

23

félév

ea/gy/lab

kredit

sz{monkérés

6

2/0/1

3

f

6

1/0/1

2

f

robotkezek BMEGERIAM6H

Sz{mítógépes h{lózatok

BMEVIVEAV74 BMEVIAUA047

informatikai

6

2/0/0

2

f


7

0/0/2

2

f


7

2/0/0

3

f

Z{róvizsga t{rgyak: 







Mesterséges intelligencia (Mesterséges intelligencia. alapjai 3kr, Neur{lis h{lók és fuzzy rendszerek 2kr)

8.4.4. INTEGRATED ENGINEERING SZAKIR[NY (ANGOL NYELVEN) kód

tant{rgy

félév

ea/gy/lab

kredit

sz{monkérés

BMEGEFOAMO2

Optomechatronics II (Optomechatronika II.)

6

2/0/1

3

f

BMEVIAUA001

Electrical Energy Supply of Mobile Devices (Mobil eszközök villamosenergia ell{t{sa)

6

2/0/1

3

f

BMEVIAUA047

Programmable Circuits (Programozható {ramkörök)

7

2/0/0

3

f

BMEVIAUA048

Internet Laboratory (Internet laboratórium)

7

0/0/2

3

f

BMEVIAUA000

Design of Electronic Systems (Elektronikai rendszerek tervezése)

7

2/1/0

3

f

Z{róvizsga tant{rgyak: 







Power Motion Control (Power Electronics 4kr, Motion Control 3kr)

24

9. A TANT[RGYAK ISMERTETÉSE A tantervi követelményekben bekövetkező esetleges v{ltoz{sok tekintetében a NEPTUN rendszerben szereplő mindenkori adatok tekintendők mérvadónak. BMETE90AX00 - MATEMATIKA A1 Előadó: Dr. Horv{th Miklós v, 6 kp, ma, os, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Bevezetés az egyv{ltozós kalkulusba, ismerkedés a matematikai gondolkod{smóddal és egyes matematikai szoftverek elemi szintű haszn{lat{val. Sík- és térvektorok algebr{ja. Komplex sz{mok. Sz{msorozatok. Függvényhat{rérték, nevezetes hat{rértékek. Folytonoss{g. Differenci{lsz{mít{s: Deriv{lt, differenci{l{si szab{lyok. Elemi függvények deriv{ltjai. Középértéktételek, L'Hospital szab{ly. Taylor-tétel. Függvényvizsg{lat: lok{lis és glob{lis szélsőértékek. Integr{lsz{mít{s: a Riemann-integr{l tulajdons{gai, Newton-Leibniz formula, primitív függvény meghat{roz{sa, parci{lis és helyettesítéses integr{l{s. Speci{lis integr{lok kisz{mít{sa. Improprius integr{l. Az integr{lsz{mít{s geometriai és mechanikai alkalmaz{sai. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Babcs{nyi I.-Wettl F.: Matematikai feladatgyűjtemény I., Műegyetemi Kiadó 1998. B{rczy Barnab{s: Differenci{lsz{mít{s. Műszaki Könyvkiadó1994. B{rczy Barnab{s: Integr{lsz{mít{s. Műszaki Könyvkiadó. Cs{sz{r [kos: Valós analízis I., Tankönyvkiadó 1983. Stefan Banach: Differenci{l- és integr{lsz{mít{s, Tankönyvkiadó 1975. BMEGEMTAMT1 - ANYAGISMERET Előadó: Dr. Németh [rp{d, Dr. Lovas Jenő v, 5 kp, ma, os, 5 ko (3 ea, 1 gy, 1 lab) Ek:A t{rgy fő célkitűzése az, hogy megalapozza a fémes ötvözetek, fémalapú kompozit és ker{mi{k alapanyagainak és előgy{rt{si technológi{inak kiv{laszt{s{t és alkalmaz{s{t a gépészmérnöki szerkezetekhez. Foglalkozik különböző fém és ker{mia szerkezeti anyagok öntésével, porkoh{szat{val, képlékeny alakít{s{val, hőkezelési, kötési és felületkezelési technológi{ival. Elemzi a technológi{k hat{s{t az anyagok szerkezetére és tulajdons{gaira, az anyagok k{rosod{s{ra (törés, kúsz{s, f{rad{s stb.). Bemutatja a roncsol{sos és hibakereső anyagvizsg{latokat. Gillemot L.: Anyagszerkezettan és anyagvizsg{lat, Tankönyvkiadó, Bp.1976. 2. Proh{szka J: Bevezetés az anyagtudom{nyba, Tankönyvkiadó, Bp. 1988. Ginsztler – Dévényi – Hidasi: Alkalmazott anyagtudom{ny, Műegyetemi kiadó, Bp. 2000. Artinger – Csikós – Kr{llics – Németh - Palot{s: Fémek és ker{mi{k technológi{ja, (45035) Műegyetemi Kiadó, Bp. 1997. Artinger - Kator - Romv{ri : Fémek technológi{ja, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1971. Artinger – Kator – Ziaja: Új fémes szerkezeti anyagok és technológi{k, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1974.

25

BMEGEMMAGM1 - STATIKA Előadó: Dr. Kov{cs [d{m f, 3 kp, ma, os, 2 ko, (1 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a statika alaptételeit, egyensúlyban lévő merev testek reakcióinak meghat{roz{s{hoz szükséges sz{mító és szerkesztő módszereket, a belső erők meghat{roz{s{nak módj{t rudak esetében. Segíti a mérnöki szemlélet kialakul{s{t, fejleszti a mechanikai modell alkot{si készséget a gépészetben előforduló egyensúlyi feladatok esetén. Béda-Kocsis: Statika, Műegyetemi Kiadó, 45027 Elterné: Statika példat{r, Műegyetemi Kiadó, 45040 Mechanika mérnököknek. Statika. Szerk. M. Csizmadia B., N{ndori E., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. BMEGEMIAM01 - INFORMATIKA I. Előadó: Dr. Tam{s Péter v, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: A tant{rgy alapfeladata a(z) (elosztott) termelési rendszerekben is felhaszn{lható korszerű sz{mít{stechnikai és h{lózati (kommunik{ciós) módszerek és technológi{k bemutat{sa. Tov{bbi feladat, hogy a termék életciklus{nak egyes f{zisai sor{n alkalmazható tervezési módszerek, elj{r{sok és technik{k összekapcsol{s{t, integr{l{s{t, lehetővé tevő informatikai és kommunik{ciós h{tteret, valamint az ehhez elengedhetetlenül szükséges szabv{nyokat is megismerjék a hallgatók. Előad{s fóli{k pdf file form{ban. A tanszék honlapj{ról letölthető segédanyagok és az ott felsorolt irodalom. BMEGEFOAMT1 - MEGJELENÍTÉSI TECHNIK[K Előadó: Dr. Kov{cs G{bor f, 2 kp, ma, os, 2 ko, (1 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: A tant{rgy keretében a hallgatók megismerik a vizu{lis inform{ciók megjelenítésének alapvető technik{it. Megtanulj{k a szöveges, képekkel illusztr{lt tördelt dolgozatok publik{ciók, jelentések, poszterek, műszaki leír{sok készítésének technik{it. Külön hangsúlyt kapnak a kapcsolódó fotogr{fiai, képbeviteli és grafikai technik{k. Megismerkednek az elektronikus inform{ció t{rol{s és megjelenítés alapvető módszereivel, a web-es technológi{k alapjaival, a prezent{ció készítés eszközeivel és módszereivel. Alapt{rgyként, képessé teszi a hallgatókat a korszerű informatikai eszközök felhaszn{l{s{val színvonalas dokument{ciók, nyomtatott publik{ció, illetve egyszerűbb web oldalak készítésére. Ol{h Istv{n: Termékgy{rt{s technológi{i és berendezései, Könnyűipari Műszaki Főiskola, Jegyzet 1998 Radics Vilmos - Ritter Alad{r: Laptervezés, tipogr{fia, MUOSZ 1976 Dr. Gara Miklós: Nyomdaipari enciklopédia, Müszaki könyvkiadó 2002 Énekes Ferenc: Kiadv{nyszerkesztés, Tan-Grafix kiadó 1997, Zala Tibor: A grafika története, Tan-Grafix kiadó 1997, Betsy Bruce: Tanuljuk meg a Dreamweaver MX haszn{lat{t, Kiskapu 2002

26

Robert Reinhardt, Jon Warrren Lentz: Flash 5 Biblia, Kiskapu Kft 2001 Introducing Microsoft FrontPage, Microsoft Press 1996 BMEGEFOAMM0 - MECHATRONIKA ALAPJAI Előadó: Dr. Huba Antal f, 3 kp, ma, os, 3 ko, (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: A cél az, hogy a tanulm{nyok kezdetén felv{zoljuk azokat a műszaki tématerületeket és műszaki megold{sokat, amelyek jellemzőek a mechatronik{ra. A gépészet és a mechatronika fejlődéstörténetének, eszközt{r{nak és m{s műszaki tudom{nyterületekkel való kapcsolatrendszerének ismerete, különös tekintettel a tanterv legfontosabb t{rgycsoportjaira. A mindennapi életben előforduló mechatronikai rendszerek felépítésének ismerete. Mechatronikai rendszerek tervezéséhez és működtetéséhez szükséges ismeretek bemutat{sa, különös hangsúllyal ezek megjelenésére a tantervben. Huba – Moln{r: Mechatronika. Elektronikus előad{si segédlet. Roddeck: Einführung in die Mechatronik Teubner Verlag , Stuttgart 1997. BMEGT30A001 - MIKRO ÉS MAKROÖKONÓMIA Előadó: Dr. Meyer Dietmar v, 4 kp, ma, os, 4 ko (4 ea, 0 gy, 0 lab) Ek:Gazd{lkod{s főbb alapelvei, a piac működése. A gazdas{g főbb szereplői: h{ztart{sok (fogyasztó), v{llalkoz{sok, {llam és külföld. Döntési motiv{ciók. Kereslet és kín{lat alakul{sa: Marshall-kereszt. Termelés – költségek – profit. Profitmaximaliz{l{s rövid és hosszú t{von.. Piacszerkezetek: tökéletes piacok – monopolpiac – oligopolpiac – monopolisztikus versenypiac összehasonlít{sa. Tőkepiacok: profit és kamat, termelési tényezők piaca: beruh{z{si, befektetési döntések optimuma. Az {llam szerepe a makrogazdas{gban. Nemzetgazdas{gi teljesítmények mérése: GO, GDP, GNP, GNI, GNDI. Makrogazdas{g Keynes-i modellje: egyensúly a makromodellben. Pénz szerepe a makrogazdas{gban, a modern pénzügyi rendszer működése, a monet{ris politika eszközt{ra, a pénzforgalom szab{lyoz{sa. A korm{nyzat fisk{lis politik{ja és eszközei, a költségvetési kiad{sok hat{sa a makrogazdas{gi egyensúlyra.. [rupiac és pénzpiac makroszintű összekapcsol{sa: az IS-LM modell. Az üzleti ciklus, munkanélküliség okai. Infl{ció szerepe, okai, hat{sai a mai modern gazdas{gban.. Gazdas{gi növekedés Kerékgy{rtó György: Mikroökonómia. Műegyetemi Kiadó, 2003. Kerékgy{rtó György: Makroökonómia, Műegyetemi Kiadó, 2004. BMEGT55A001 - ÜZLETI JOG Előadó: Dr. Perecz L{szló f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek:A t{rgy oktat{sa sor{n a gazdas{gi jogi alapképzés keretében a hallgatók megismerkednek a gazdas{gi szervezetek st{tuszjog{val, illetve a kereskedelmi szerződések jog{val. A tematika ennek megfelelően alapvetően t{rsas{gi- és cégjogra és az érintkező főbb jogterületekre (bank- és értékpapírjog, versenyjog, csődjog,) a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó {ltal{nos, és az egyes kereskedelmi ügyletekre

27

vonatkozó speci{lis jogi szab{lyoz{s bemutat{s{ra épül (polg{ri jogi szerződések, munkajog, iparjogvédelem). A t{rgy kollokviummal z{rul. S{rközy T.: Gazdas{gi jog I. AULA, Budapest, 2003. S{rközi T.: Gazdas{gi jog II. AULA, Budapest, 2000. BMEGEFOAM05 - INTELLIGENS GÉPEK ELEMEI Előadó: Dr. [brah{m György f, 2 kp, ma, os, 2 ko, (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: A mechatronik{ban leggyakrabban előforduló szenzorok fizikai működési elvének, jellegzetes tulajdons{gainak és konstrukciós kialakít{s{nak megismerése. Az aktu{torok: elektronikus, elektrom{gneses, piezo, magnetostrikciós termikus, memória-ötvözettel működő beavatkozó elemek és alkalmaz{saik. Tanszéki előad{sv{zlat: www.mogi.bme.hu T. Fukuda and W. Menz: Handbook of sensors and actuators, (Elsevier 1998) Lambert Miklós: Mérőérzékelők (Integra-projekt Kft. Bp. 1993) Hahn-Hars{nyi-Lepsényi-Mizsei: Érzékelők és beavatkozók (Műegyetemi Kiadó, 1999) Janocha: Aktoren (Springer Verlag, 1998) Helmut Moczala: Törpe villamos motorok és alkalmaz{saik (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1984) BMETE90AX02 - MATEMATIKA A2 Előadó: Dr. Rónyai Lajos v, 6 kp, ma, ta, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: BMETE90AX00 A line{ris algebra, a többv{ltozós függvénytan és a sorfejtés alapfogalmainak megismerése, bevezetés ezek alkalmaz{s{ba, életszerű problém{k megold{sa matematikai szoftverek alkalmaz{s{val. Line{ris algebra elemei: műveletek m{trixokkal, line{ris egyenletrendszerek megold{s{nak módszerei, a megold{s geometriai szemléltetése, determin{nsok; az n-dimenziós vektortér fogalma, vektorterek, line{ris transzform{ció, saj{térték, saj{tvektor. Többv{ltozós valós függvények: folytonoss{g, differenci{lhatós{g (parci{lis, tot{lis, ir{nymenti), többv{ltozós függvények szélsőértéke, többv{ltozós integr{lok. Sz{msorok, konvergencia kritériumok, Taylor-sorok, periodikus függvények, Fourier-sorok, alkalmaz{sok. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Babcs{nyi I.-Wettl F.: Matematikai feladatgyűjtemény II., Műegyetemi Kiadó 1998. Horv{th Erzsébet: Line{ris algebra, Műegyetemi Kiadó 1998. Howard A. Anton, Robert C. Busby: Contemporary Linear Algebra, Wiley, 2003.

BMETE15AX02 - FIZIKA A2 Előadó: Dr. Pipek J{nos v, 2 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: BMETE90AX00

28

Hull{mok. Huygens elv. Interferencia. Optikai alapok. Elektrosztatikus erőtér. Gauss-tétel. Elektromos potenci{l. Dielektrikumok. Elektromos mező energi{ja. Stacion{rius {ram. Joule törvény. Kirchhofftörvények. M{gneses indukció vektora. M{gneses fluxus. Ampere- és Biot–Savart-törvény. M{gneses mező anyagban. Lorentz-féle erőtörvény. Töltés mozg{sa m{gneses erőtérben. Elektrom{gneses indukció, Faraday-törvény. Elektrom{gneses hull{mok. Erosty{k J. Litz J.: A fizika alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó. Hudson, A.-Nelson, R.: Útban a modern fizika felé, LSI Oktatóközpont, Budapest Szabó [.: Elektrodinamika, Tankönyvkiadó Füstöss L.-Tóth G.: Fizika II., Tankönyvkiadó, J4-956 Hevesi I.: Elektromoss{gtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest BMEGEMMAGM2 - SZIL[RDS[GTAN Előadó: Dr. Kov{cs [d{m v, 5 kp, ma, ta, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: BMETE90AX00, BMEGEMMAGM1 A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a feszültség analízis alaptételeit, homogén, izotrop, line{risan rugalmas egyenes és görbe rudak csúcsfeszültségre való méretezésének, ellenőrzésének módj{t egyszerű és összetett igénybevételek, valamint kihajl{s esetén. Bemutatja az {ltal{nos feszültség elméleteket, rudak deform{ciój{nak sz{mít{s{t és a membr{n elmélet alapösszefüggéseit vékonyfalú, tengelyszimmetrikus nyom{startó edény méretezéséhez, ellenőrzéséhez. Fejleszti a mechanikai modellalkot{si készséget. Béda: Szil{rds{gtan, Műegyetemi Kiadó, 45024 Elterné: Szil{rds{gtan példat{r, Műegyetemi Kiadó, 45062 Mechanika mérnököknek. Szil{rds{gtan. Szerk. M. Csizmadia B., N{ndori E., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. BMEGEGEAGM1 - GÉPSZERKESZTÉS ALAPJAI Előadó: Dr. H{zkötő Istv{n f, 4 kp, ma, ta, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Megismertetni a hallgatókkal a műszaki kommunik{ció ”nemzetközi nyelvét”, a 2D-s műszaki {br{zol{s legfontosabb szab{lyait. Ezeknek a begyakorl{sa ut{n a t{rgy a gépszerkesztés alapjait jelentő legjellegzetesebb gépelemekkel, csavarkötésekkel, nyomatékkötésekkel, alkatrészek csatlakoz{s{val, tűrésekkel és illesztésekkel, valamint a csőszerelvény modellezés sor{n felismerendő gy{rt{shelyes kialakít{sokkal foglalkozik. Mindezek a tov{bbi műszaki t{rgyakban rajzi form{ban megjelenő ismeretek olvas{s{hoz, elsaj{tít{s{hoz és a konstrukciós szerkesztési feladatok ön{lló kidolgoz{s{hoz szükségesek H{zkötő I.: Gépszerkesztés alapjai. Feladatgyűjtemény és munkafüzet. Jegyzet 45057. Műegyetem Kiadó. Budapest, 2000. Gyulai Z.: Gépelemek tervezési segédlet I. (Géprajz) Jegyzet 41062. Műegyetem Kiadó. Budapest, 2000. H{zkötő I.: Műszaki {br{zol{s. (Előkészület alatt lévő jegyzet)

29

BMEGEGEA3CD - CAD ALAPJAI Előadó: Dr. V{radi K{roly f, 4 kp, ma, ta, 3 ko (1 ea, 0 gy, 2 lab), Ek: BMEGERIA31I vagy BMEGERIAM1P vagy BMEGEMIAM01 vagy BMEKOKAA119 vagy BMEVIMIA022 vagy BMEVIFOF013 vagy BMETE90AX06

BMEVIMM0157

vagy

A sz{mítógéppel segített tervezés alapvető módszereinek megismertetése, a tervezésben való alkalmaz{s lehetőségeinek bemutat{sa és a geometriai modellezés alapfokú elsaj{títtat{sa. Sz{mítógépes rajzol{s. A sz{mítógéppel segített mérnöki tevékenység (CAD/CAM/CAE) értelmezése és helye a termelési folyamatban. Termékmodell. Sz{mítógépes grafika. Grafikai szolg{ltat{sok: geometriai modellek transzform{ciói, leképzések, vetítések, takart vonalas {br{zol{s, {rnyékol{s. Geometriai modellezés. Huzalv{z-, felület- és test-modellek. Paraméteres modellek. Alaksaj{toss{gra alapozott parametrikus alkatrész-modellezés. Szerelt egységek. Össze{llít{s modellezés. Adaptív tervezés. Prezent{ció. Rajz-, gy{rt{si dokument{ció készítés. A CAD/CAE elemző elj{r{sai. Végeselem módszer. A szerkezet viselkedésének modellezése. Szerkezet-analízis és optim{l{s. Integr{lt tervező rendszerek. CAD/CAM szoftverek saj{toss{gai. Grafikai szabv{nyok. Adatszerkezet. V{radi – Moln{r: CAD alapjai. Jegyzet. (előkészületben); Program felhaszn{lói kézikönyvek; Segédletek a tanszéki honlapon BMEGEVÉAM01 - KÖRNYEZETVÉDELMI ELJ[R[SOK ÉS BERENDEZÉSEK Előadó: Dr. L{ng Péter f, 2 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: A tant{rgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az ipari környezetszennyezés forr{sait, a szab{lyoz{si mechanizmusokat, valamint a levegőtisztas{g- és víztisztas{g-védelem, valamint a hulladékkezelés alapvető elj{r{sait és gépi berendezéseit. A tant{rgy keretein belül esettanulm{nyokat ismertetünk a probléma és a megold{s megértése érdekében. A tant{rgy célja a mérnöki gondolkod{s elsaj{tít{sa, az egyes környezetvédelmi feladatokn{l a lehetséges megold{sok különböző szempontok szerint történő megv{laszt{sa és a döntés hat{sainak elemzése, különös tekintettel az elektronikai berendezések megsemmisítésénél és újra hasznosít{s{n{l alkalmazott elj{r{sok esetében. Örvös M.: Levegőtisztas{g-védelem(Kézirat), http://www.vegyelgep.bme.hu Tömösy L.: Szennyvíztisztít{s (Kézirat ), http://www.vegyelgep.bme.hu Moser Gy.- P{lmai Gy.: A környezetvédelem alapjai Tankönyvkiadó Budapest, 1996. BMEGERIAM1P - PROGRAMTERVEZÉS I. Előadó: Dr. Tam{s Péter v, 3 kp, ma, ta, 3 ko, (1 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: BMEGEMIAM01 A tant{rgy célja, hogy a hallgatók a tov{bbi tanulm{nyaik végzését segítő programtervezési ismeretekre és készségekre tegyenek szert. Az {ttekintő jellegű előad{sok anyag{t a sz{mító-gépes tervezési gyakorlatok teszik még érthetőbbé. A felhaszn{lói programok és az oper{ciós rendszer. Asztali és elosztott alkalmaz{sok felépítése és működése. Adatszerkezetek, adatb{zisok, sz{mítógépes grafika, programtervezési módszerek és megold{sok. Czenky: Tanuljuk együtt az Informatik{t!, ComputerBooks Kiadó, 2003 30

Juh{sz-Kiss: Tanuljunk programozni!, ComputerBooks Kiadó, 2003 BMEGT20A001 - MENEDZSMENT ÉS V[LLALKOZ[SGAZDAS[GTAN Előadó: Dr. Ormos Mih{ly f, 4 kp, ma, ta, 4 ko, (4 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: A t{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szervezetek és a menedzsment feladat{nak és működésének alapelveivel. Ezen belül kiemelten t{rgyaljuk a menedzsment különféle felfog{sait, a menedzsment funkciókat, a menedzseri szerepeket, valamint a szervezet eredményes és hatékony működését elősegítő módszereket és elveket. A t{rgy keretében röviden bemutatjuk a menedzsment tudom{ny legfontosabb részterületeit és aktu{lis problém{it. Ezt követően a v{llalkoz{sgazdas{gtan alapjaival foglalkozunk és az al{bbi témaköröket t{rgyaljuk. Az üzleti v{llalkoz{s célja. A v{llalkoz{sok szervezeti form{i. V{llalatelméletek. A v{llalati működés stratégiai alapjai. A marketingstratégia. Az innov{ció folyamata. Emberi erőforr{s-gazd{lkod{s. A v{llalati inform{ciórendszer alapjai, a sz{mviteli és vezetői inform{ciós rendszer. A logisztikai rendszer szerkezete. Termelő és szolg{ltató folyamatok, termelésir{nyít{s, minőségbiztosít{s. A v{llalati pénzügyek alapjai, költséggazd{lkod{s, befektetés és finanszíroz{s. Barakonyi K{roly: Stratégiai Menedzsment, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000 Chik{n Attila: V{llalatgazdas{gtan, Aula Kiadó, Budapest, 2001 Dob{k Miklós: Szervezeti form{k és vezetés, KJK, Budapest, 2001 Menedzsment műszakiaknak, (szerk.: Kocsis József), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000 Szerzői munkaközösség: V{llalatgazdas{gtan I-II., BME, GTK egyetemi jegyzet, 2003 BMETE90AX10 - MATEMATIKA A3 Előadó: Dr. Fritz József f, 4 kp, ma, os, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: BMETE90AX02 vagy BMETE90AX26 Bevezetés a közönséges differenci{legyenletek elméletébe és alkalmaz{s{ba. Bevezetés a vektoranalízisbe és alkalmaz{saiba. Egyes matematikai szoftverek haszn{lata. Differenci{legyenletek (DE) oszt{lyoz{sa. Szétv{lasztható DE, line{ris {llandó és v{ltozó együtthatós DE, line{ris {llandó együtthatós DE rendszerek. Közönséges differenci{legyenletek néh{ny alkalmaz{sa. Skal{r- és vektormezők. Görbe és felület menti integr{lok. Divergencia és rot{ció, Gauss- és Stokes-tétel. Green-formula. Konzervatív vektormezők, potenci{l. A vektoranalízis néh{ny alkalmaz{sa. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. G.B. Thomas, R.L. Finney, M.D. Weir and F.R. Giordano, Thomas’ Calculus, 10th Edition, Pearson Addison Wesley, 2002. BMEGEPTAMTO - POLIMERTECHNIKA Előadó: Dr. Hal{sz Marianna v, 4 kp, ma, os, 4 ko (3 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEGEMTAMT1 A tant{rgy célkitűzése, hogy megismertesse a hallgatókkal a polimerek, mint szerkezeti anyagok

31

felépítését, tulajdons{gait, tulajdons{gaiknak a szerkezeti felépítéstől, hőmérséklettől, környezeti hat{soktól való függését, feszültség-deform{ciós kapcsolataik saj{toss{gait, alapvető feldolgoz{stechnológiai, alkalmaz{stechnikai és újrahasznosít{si lehetőségeit. Bodor G.; Vas L.M.: Polimer anyagszerkezettan. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2000. Czvikovszky T., Nagy P., Ga{l J.: A polimertechnika alapjai, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2003. Útmutató és jegyzőkönyv a mérésekhez: http://www.pt.bme.hu "Segédletek" címen. BMEGEMMAGM3 - DINAMIKA Előadó: Dr. Stép{n G{bor v, 5 kp, ma, os, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: BMETE90AX02 BMEGEMMAE01

vagy

BMETE90AX26,

BMEGEMMAGM1

vagy

BMEGEMMAT01

vagy

A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a dinamika alapfogalmait, alapegyenleteit, azok megold{s{nak hagyom{nyos és korszerű módszereit. A mérnöki gyakorlatban legelterjedtebb gépszerkezeti típusok esetén segíti a modellalkot{si készség fejlődését. A mozg{s jellemzőinek sz{mít{si módszereit, a mozg{st megvalósító erőrendszer és a mozg{sjellemzők kapcsolat{t feladatokon keresztül is megismerteti a hallgatókkal. A t{rgy a mechanikai alapelvek és matematikai módszerek megértetésén túl azok logikus és gondos haszn{lat{nak gyakorl{s{t is feladat{nak tekinti. A hallgatók a kurzus végén képesek lesznek egyszerű gépszerkezetek matematikai modellezésére, az eredmények fizikai értelmezésére, mérnöki szemléletük fejlesztésére. Béda, Bez{k: Kinematika és dinamika, Műegyetemi Kiadó 45050, 1999. Csizmadia, N{ndori: Mozg{stan, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997 Bez{k, Vörös: Dinamika példat{r I, Műegyetemi Kiadó 40928, 1985. Ludvig: Dinamika példat{r II, Műegyetemi Kiadó 41040, 1986. A tanszék honlapj{n közzétett feladatgyűjtemény BMEGEGEAM1G - GÉPELEMEK I. Előadó: Dr. Simon Vilmos f, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: BMEGEGEAGM1, BMEGEMMAGM2, BMEGEMTAMT1 Megismertetni a di{kokat a gépszerkesztés elveivel és módszereivel, alapfeladataival. Felkészíteni egyszerűbb konstrukciós feladatok ön{lló megold{s{ra: szerkezeti modellek alkot{s{ra, a lehetséges tönkremeneteli okok felismerésére, az igénybevételi és a hat{r{llapotok becslésére, a méretezési és/vagy az ellenőrzési elj{r{s végrehajt{s{ra, különös tekintettel a gépekben tal{lható különbféle kötésekre, térképző elemekre, tengelyekre forgórészekre, tengelykapcsolókra. Dr. Zs{ry [rp{d: Gépelemek I., II. Tankönyvkiadó, 1991. Moln{r, L.: Gépelemek 5. Tengelykötések. Műegyetemi Kiadó, 1997. (41083) Tanszéki nyomtatott előad{s v{zlatok.

32

BMEGEMIAM02 - PROGRAMTERVEZÉS II. Előadó: Dr. Tam{s Péter f, 2 kp, ma, os, 2 ko (0 ea, 2 gy, 0 lab), Ek: BMEGERIAM1P A t{rgy célja, egy olyan gondolkoz{smód és programoz{si eszköz ismeretének kialakít{sa, amely a későbbiekben jól segíti a hallgatók ön{lló feladatainak megold{s{t. Korszerű programoz{si módszerek, (objektum-orient{lt programoz{s, komponensek, RAD). Algoritmusok és a program. Programnyelv: alapok, típusok, v{ltozók, programszerkezet. Programnyelv: műveletek, kifejezése, utasít{sok. Programnyelv: alprogramok, paraméter{tad{s, modulok. Windows alkalmaz{sok felépítése, működése. Windows alkalmaz{sok programnyelvi t{mogat{sa: tulajdons{gok, eseménykezelő elj{r{sok stb. Programozzunk C++ nyelven!, ComputerBooks Kiadó, 2003 Alhabary-Drayton-Merril C# Essential, O’Reilly, 2001 BMEVIAUA007 - ELEKTROTECHNIKA ALAPJAI Előadó: Dr. Nagy Istv{n f, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMETE90AX02 vagy BMETE90AX26, BMETE15AX02 Szil{rd fizikai, matematikai alapokon maradandó ismeretek közlése. A nem villamos mérnöki gyakorlatban is felmerülő villamos, elektronikai feladatok megértéséhez és kezeléséhez nélkülözhetetlen alapok kiépítése. Hídverés a nem villamos és a villamos mérnökök között. Nyugvó töltéshez kapcsolódó jelenségek, fogalmak, törvények összefoglal{sa. Földelés, elektrosztatikus {rnyékol{s, kapacit{s mint koncentr{lt elem. Paschen-törvény. Egyen{ramú {ramkör. Termelő, fogyasztó, ir{nyrendszer, teljesítmény. Koncentr{lt modell felépítés. [ramkör sz{mít{s. Üresj{r{s, rövidz{r{s, névleges üzem. Terhelési jelleggörbe. Akkumul{tor. [llandó m{gneses térhez kapcsolódó jelenségek, fogalmak, törvények összefoglal{sa. Hall-effektus. Munkavégzés villamos és m{gneses térrel.. V{ltozó elektrom{gneses térhez kapcsolódó jelenségek, fogalmak, törvények összefoglal{sa. Kirchhoff-törvények {ltal{nosít{sa. Koncentr{lt paraméterű modell felépítése. Villamos és m{gneses tér anyagban. Szkineffektus, {ramkiszorít{s, dielektromos veszteség. [tívelés, {tütés. M{gneses kör sz{mít{s, analógia. Erőhat{s. M{gneskapcsoló, relé. Villamos alapmérések. Determinisztikus jelek: stacion{rius, periodikus, quasi-periodikus, tranziens jelek. Időbeli {tlagrtékek. Villamos alapműszerek. Koncentr{lt paraméterű elemek, {ramkörök. Szinuszosan gerjesztett {ramkörök. Komplex sz{mít{si mód. Reaktancia, admittancia, impedancia. [ramkör sz{mít{si törvények. Vektor{bra. Rezonancia. Induktív, ohmos, kapacitív jellegű {ramkör. Hat{sos, meddő, l{tszólagos teljesítmény. Szimmetrikus h{rom-, többf{zisú rendszerek. Csillag, delta kapcsol{s. H{romf{zisú rendszer előnyei. Teljesítmények. Villamos gépek alapjai. Transzform{tor, Elektromechanikai {talakítók Nagy I. (mk): Elektrotechnika Alapkérdések, Műegyetemi Kiadó, Bp., 1997, 10029 sz. Nagy I. (mk): Elektrotechnika Előad{si segédlet, Műegyetemi Kiadó, Bp., 1997, Nagy I. (mk): Elektrotechnika Példat{r, Műegyetemi Kiadó, Bp. Vars{nyi P.: Villamos műszerek és mérések, Műegyetemi kiadó, Bp., 1997, 541060 sz. Szűcs T.,Zim{nyi P.:Elektronikus műszerek (mérési segédlet),Műegyetemi Kiadó, Bp.1997,541038 sz.

33

BMEGEFOAMG3 - OPTIKA ÉS L[TÓRENDSZEREK Előadó: Dr. [brah{m György v, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMETE90AX00 A hallgatók a t{rgy keretében a fizika fénytani alaptörvényeinek műszaki alkalmaz{sait ismerik meg. Képesek lesznek egyszerű, színhib{ra korrig{lt, kéttagú optikai rendszert tervezni. Megismerik az alapvető t{vcsövek sug{rmeneteit (Kepler, Galilei, Newton, Cassegrain). Fenomenológiai szinten ismerniük kell az aberr{ciók fajt{it. Konstrukciós alapismeretekkel kell rendelkezniük az alapvető optikai műszerek tervezésére vonatkozóan. T{jékozottnak kell lenniük a fénytechnikai terminológi{ban és az alapvető fényenergetikai sz{mít{sokban. Ismerniük kell a lézerfény létrejöttének kritériumait és tulajdons{gait. Alapismeretekkel kell rendelkezniük a hum{n és a gépi l{t{ssal kapcsolatban. Ismerniük kell a színl{t{s mechanizmus{t. [brah{m (szerk.): Optika. Panem 1998. Budapest Nussbaum, Philips: Modern Optika. MK. 1984. Budapest BMEGEVGAG14 - MŰSZAKI ÉS GAZDAS[GI ADATOK ELEMZÉSE Előadó: Dr. Pandula Zolt{n f, 3 kp, ma+an+né, os, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: BMETE90AX02, BMEGEVGAG01vagy BMEGEFOAMM0 Valószínűségsz{mít{s összefoglal{s. Statisztika alapfogalmai. Adatgyűjtés mintavételezéssel: mintavételi elj{r{sok, mintavétel a minőségellenőrzésben. Adatgyűjtés méréssel: mérési elvek és mérési hib{k. Pont és intervallumbecslés és a becslés tulajdons{gai. Konfidencia intervallum a v{rható értékre és szór{sra. Korrel{ciós együttható, tapasztalati korrel{ciós együttható. Lényeges tulajdons{gok. Regresszió analízis, Gauss-Markov tétel, {ltal{nosít{sok. Regressziós modellek és ötletek. Statisztikai prób{k. Paraméteres és nem-paraméteres prób{k. Az U (vagy Z) -próba részletes t{rgyal{sa. Kritikus tartom{ny. Első és m{sodfajú hib{k. Nem-paraméteres prób{k: 2 és Wilcoxon próba. Alkalmaz{sok. Bevezetés a szór{sanalízis módszereibe. Luk{cs O.: Matematikai statisztika. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1999. Hunyadi L. - Vita L.: Statisztika közgazd{szoknak. KSH, Budapest, 2002. Hal{sz G. – Huba A.: Műszaki mérések. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2000 BMEGEMMAGM4 - REZGÉSTAN Előadó: Dr. Stép{n G{bor f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: BMETE90AX10, BMEGEMMAGM2 vagy BMEGEMMAT01 BMEGEMMAGM3 vagy BMEGEMMAT02 vagy BMEGEMMAE01

vagy

BMEGEMMAE01,

A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a rezgéstan alapfogalmait, alapegyenleteit, azok megold{s{nak hagyom{nyos és korszerű módszereit. A mérnöki gyakorlatban legelterjedtebb gépszerkezeti típusok esetén segíti a modellalkot{si készség fejlődését. A t{rgy a mechanikai alapelvek és matematikai módszerek megértetésén túl azok logikus és gondos haszn{lat{nak gyakorl{s{t is feladat{nak tekinti. A hallgatók a kurzus végén ismerik a modellezéshez elengedhetetlen alapvető rezgésmérési módszereket, képesek lesznek egyszerű gépszerkezetek rezgéstani modellezésére, a mechanikai modellekhez tartozó matematikai modellek meghat{roz{s{ra, azok megold{s{ra, a 34

megold{sok analízisére, azok fizikai tartalm{nak értékelésére, és ezek alapj{n meglévő gépkonstrukciók rezgéstani problém{inak kiküszöbölésére m{r a tervezés sor{n. Béda: Lengéstan, Műegyetemi Kiadó 45043, 1998. Csizmadia, N{ndori: Mozg{stan, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997 Ludvig: Gépek dinamik{ja, Műszaki Könyvkiadó, 1986. Ludvig: Lengéstan példat{r, Műegyetemi Kiadó 41033, 1985. A tanszék honlapj{n közzétett feladatgyűjtemény BMEGEGEAMG2 - GÉPELEMEK II. Előadó: Dr. Simon Vilmos v, 4 kp, ma, ta, 4 ko (3 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: BMEGEGEAM1G vagy BMEGEGEAMG1 vagy BMEGEGEAGG1 vagy BMEGEGEATS1 A Gépelemek I.-re építve megismertetni a hallgatókat a gépszerkesztés elveivel és módszereivel, alapfeladataival. Felkészíteni egyszerűbb konstrukciós feladatok ön{lló megold{s{ra: szerkezeti modellek alkot{s{ra, a lehetséges tönkremeneteli okok felismerésére, az igénybevételi és a hat{r{llapotok becslésére, a méretezési és/vagy az ellenőrzési elj{r{s végrehajt{s{ra, különös tekintettel a gépekben tal{lható siklóés gördülőcsap{gyakra, a mechanikus hajt{sok jellemzően előforduló fajt{ira, a fogaskerék-, csiga-, szíj-, l{nc- és dörzs hajt{sokra. Kozma, M.: Tribológia, siklócsap{gyak. Műegyetemi Kiadó, 1995. Moln{r, L.: Gördülőcsap{gyak és gördülővezetékek. Műegyetemi Kiadó, 1999. Dr. Zs{ry [rp{d: Gépelemek I., II. Tankönyvkiadó, 1991. BMEGEGTAM01 - GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIA Előadó: Dr. Szalay Tibor v, 3 kp, ma, ta, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEGEMTAMT1 A Gépgy{rt{stechnológia c. tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókat a munkadarab, szersz{mgép, szersz{m, készülék, ir{nyít{s alkotta gy{rt{si rendszer saj{toss{gaival, alapvető elméleti és alkalmaz{stechnikai kérdéseivel. Az alkatrészmodell elemeivel, modell inform{ciók megad{s{val, a gy{rthatós{gi szempontokkal, a gy{rtóberendezésekkel és gy{rtóeszközökkel, a berendezések ir{nyít{si és programoz{si lehetőségeivel. Bemutassa az alapvető hagyom{nyos és a korszerű gy{rt{si, tervezési és minőségellenőrzési módszereket, a gy{rt{sinformatika és rendszerintegr{ció alapjait. Kötelező irodalom: Horv{th-Markos: Gépgy{rt{stechnológia, Műegyetemi Kiadó, 2000, Azonosító: 45018 Aj{nlott irodalom: Kalpakjian-Schmid: Manufacturing Engineering and Technology, Prentice-Hall Inc.Publ. 2001, ISBN 0201-36131-0 Tanszéki honlapon, http://www.manuf.bme.hu/ lévő tananyagok és internet forr{sok

35

BMEGERIAM4I - INFORMATIKA II. Előadó: Dr. Aradi Petra f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (1 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: A LabVIEW grafikus programoz{sú rendszer és a műszaki gyakorlatban haszn{lt matematikai programok megismertetése és alkalmaz{sa különböző mérnöki feladatok ön{lló megold{s{ra. A LabVIEW programok felépítése és alkalmaz{sa mérésadatgyűjtési, szimul{ciós és ir{nyít{si feladatok megold{s{ra Kapcsolat létrehoz{sa külső programokkal, adatb{zisokkal és matematikai programokkal. A programok és a mérések dokument{l{si lehetőségei a LabVIEW eszközkészletével. A tanszék honlapj{ról letölthető jegyzetek, előad{sv{zlatok, példaprogramok. BMEGEMIAM03 - RENDSZERTECHNIKA Előadó: Dr. Korondi Péter f, 2 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: BMETE90AX02 Az {llapotv{ltozó fogalma, a rendszer {llapotv{ltozós leír{sa. Folytonosidejű line{ris időinvari{ns (LTI) rendszer {llapotegyenletének megold{sa az időtartom{nyban, exponenci{lis m{trix. Az idő{llandó fogalma. A koordin{ta-transzform{ció hat{sa. Az {llapottér egyenletek kanonikus alakja. Az impulzusv{lasz fogalma és alkalmaz{sa, a v{lasz kifejezése konvolúcióval. Jelek spektr{lis elő{llít{sa. S{vszélességek, alakhű jel{tvitel. S{vkorl{tozott és időkorl{tozott jelek. Laplace-transzform{ció és inverze. Differenci{l egyenletek megold{sa a komplex frekvenciatartom{nyban. [tviteli függvény. Analízis a komplex frekvencia tartom{nyban, pólus-zérus elrendezés. Rendszerjellemző függvények. Laplace-transzform{cióval. Rendszerjellemző függvények {ttekintése. Mindent{teresztő és minim{lf{zisú rendszer. Sztrancsik Zsolt: Rendszer-és ir{nyít{stechnika példat{r Műegyetemi kiadó 45031 A tanszék honlapj{ról letölthető jegyzetek, előad{sv{zlatok, péld{k és programok. BMEGEMIAMG1 - MÉRÉSTECHNIKA Előadó: Dr. Huba Antal f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMETE90AX02 vagy BMETE90AX26 A mérési tevékenység történelmi {ttekintése, a modern mérésügy kialakul{sa és szervezetei. A metrológia szerepe a gépészetben. Péld{k. A mérés, mint modellalkot{si folyamat. Méről{nc felépítése, mérési elj{r{sok (fizikai elvek és módszerek bemutat{sa mérőeszközök segítségével). Köztes mennyiségek szerepe. A mérés kivitelezése (működési módok és műszerek megv{laszt{sa). Hib{k eredete és rendszerezése, hat{suk csökkentése. Műszerjellemzők időben {llandó és időben v{ltozó mennyiségek mérésénél, érzékenység, felold{s, felbont{s. A matematikai statisztika módszereinek alkalmaz{sa a méréstechnik{ban. A valószínűség sz{mít{si módszerek alapjai a metrológi{ban. Rendszeres és véletlen hib{k becslésének matematikai eszközei. Időben {llandó mennyiségek közvetlen mérése. Közvetett mérés, hibaterjedés sz{mít{sa. Kalibr{l{s, line{ris regresszió. A gépészetben és a mechatronik{ban gyakran alkalmazott aktív jel{talakítók és jellemzőik. A legfontosabb passzív jel{talakítók rendszerezése és működésük ismertetése. A vivőfrekvenci{s mérőerősítők felépítése, f{zis érzékeny demodul{ció. Jelek rendszerezése, alapvető jeltípusok spektrum{nak meghat{roz{sa. Időben v{ltozó fizikai mennyiségek mérésének problém{i idő-és frekvencia tartom{nyban Méről{ncok dinamikus jel{tviteli tulajdons{gai. A

36

gépészetben alkalmazott digit{lis méréstechnika alapjai. Digit{lis hossz-és szögmérő rendszerek. Mintavételezés elve és megvalósít{sa, sz{mítógépes mérőrendszerek alkalmaz{sa. Hal{sz-Huba: Műszaki mérések. Műegyetemi Kiadó 2003. ISBN 963420748 Schnell: Jelek és rendszerek méréstechnik{ja. Műszaki K. 1985. BMEVIAUA010 - DIGIT[LIS ELEKTRONIKA Előadó: Dr. Glöckner György v, 4 kp, ma, ta, 4 ko (3 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEVIAUA007 vagy BMEVIVEA002 A t{rgy feltételezi az alapvető elektrotechnikai és elektronikai ismereteket. A mechatronikai szakterület sz{m{ra sem nélkülözhetők a digit{lis technikai és digit{lis elektronikai ismeretek. Ezek alapjaiba vezet be a t{rgy. Alapoz{sul szolg{l illetve kapcsolódik az informatikai, vezérléstechnikai és elektronikai t{rgyakhoz. Kódol{s, kódok. Minterm, maxterm, logikai függvények. Minimaliz{l{si módszerek. Kombin{ciós h{lózatok. Elemi és összetett kombin{ciós {ramkörök. Dinamikus viselkedés, feladatmegold{sok. Sorrendi {ramkörök: bevezetés, leír{si módszerek. Elemi szekvenci{lis {ramkörök. Speci{lis szinkron sorrendi h{lózatok tervezése. Egyszerű sorrendi {ramkörök tervezési módszerei. Összetettebb sorrendi {ramkörök. Flip-flop helyettesítése flip-floppal. Digit{lis {ramkörök villamos jellemzői. IC gy{rt{stechnológia [ramköri logik{k. Alkalmaz{s-specifikus {ramkörök. Programozható {ramkörök. Vezérlések megvalósít{si megold{sai. Dr. Glöckner Gy.: Digit{lis technika, digit{lis elektronika, elektronikus jegyzet, 2004 Dr. G{l T.: Digit{lis rendszerek I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. Dr. Arató P.: Logikai rendszerek tervezése - Egyetemi tankönyv, Tankönyvkiadó, 1984. Dr. Hainzmann J.- Dr. Varga S. - Dr. Zoltai J.: Elektronikus {ramkörök Tankönyvkiadó, 1992 BMEGEFOAMA2 - GÉPÉSZETI AUTOMATIZ[L[S Előadó: Dr. Szabó Tibor f, 5 kp, ma, ta, 4 ko (2 ea, 0 gy, 2 lab) Ek:A korszerű, különböző segédenergia fajt{kkal működő automatiz{l{si rendszerek struktur{lis felépítésének, működésének, elméleti alapjainak, tervezési módszereit rendszerelméleti alapokon megismertesse. Pneumatikus, hidraulikus, elektro-pneumatikus, elektro-hidraulikus energia{tviteli és ir{nyító rendszerek elemeinek, felépítésének, elméleti és laboratóriumi környezetben történő vizsg{lat{ra való képesség. A programozható logikai vezérlők (PLC-k) ipari alkalmaz{s{nak, programoz{s{nak alkalmazói szintű ismerete, a FESTO DIDACTIC oktat{si rendszere valamint sz{mítógépes berendezés emul{ció (VEEP) segítségével. Ajtonyi-Gyuricza: Programozható ir{nyítóberendezések, h{lózatok és rendszerek, Műszaki Könyvkiadó, 2002. Bp. Arató: Logikai rendszerek tervezése, Tankönyvkiadó, 1985. Bp.

37

BMEGEFOAMO1 - OPTOMECHATRONIKA I. Előadó: Dr. Kov{cs G{bor f, 2 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: BMEGEFOAMG3 Az optomechatronika az optika, a finommechanika és az elektronika intelligens, egym{s hat{s{t erősítő integr{ciója. A t{rgy célja az alkalmazott optikai ismeretek elsaj{tít{sa, és hogy a hallgatók megismerkedjenek az optikai rendszereket, detektorokat, fényforr{sokat tartalmazó berendezések tervezésével. A t{rgy követelményeit teljesítők képesek lesznek konstrukcióikban az egyszerűbb leképező és megvil{gító és fénytov{bbító rendszerek, érzékelők és fényforr{sok integr{ciój{ra. [brah{m György: Optika. Panem 1998 Nussbaum, Phillip: Modern Optika. Műszaki kiadó 1982 Budó M{trai: Kísérleti fizika III. Tankönyvkiadó 1977 B.E.A. Saleh, M.C. Teich Fundamentals of Photonics Photonics Directory. Laurin Publication BMEGEFOAMF1 - FINOMMECHANIKAI ÉPÍTŐELEMEK Előadó: Dr. Samu Kriszti{n f, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEGEGEAM1G vagy BMEGEGEAMG1 A kis méretek hat{sa, a finommechanikai konstrukció jellegzetességei, és a finommechanika építőelemeinek megismerése. Az előad{sokra t{maszkodó gyakorlatok sor{n a hallgatók képesek lesznek egyszerűbb finommechanikai építőelemek tervezésére, és egyszerűbb szerkezetek össze{llít{s{ra. Ezen kívül természetesen képesek lesznek a finommechanikai szerkezetek üzemeltetésére és karbantart{s{ra is. A finommechanikai méretek hat{sa a konstrukcióra, súrlód{si viszonyokra (péld{kkal illusztr{lva). Forrasztott (elektromos vezetékek forraszt{sa, tehermentesítése), hegesztett, ragasztott, tapasztott, beolvaszt{sos, be{gyaz{sos, szegecselt, sajtol{sos, befeszítéses és bepattintós kötés. Külön kiemelve az elektronikai technológi{ban haszn{lt kötések. Finommechanikai egyenes, gördülő és rugalmas vezetékek. Maxwell-elv. Az akad{s jelensége, oka, konstrukciós lehetőségek. Kialakít{si elvek. Finommechanikai csap{gyaz{sok {ltal{nos jellemzői és követelményei. A finommechanikai csúszócsap{gy. Vízszintes és függőleges csúcs{gyaz{sok, és azok tulajdons{gai. Rugalmas elemmel megoldott csap{gyaz{sok. M{gnesesen tehermentesítet csap{gyaz{s. Él{gyaz{s. A Hertz feszültségre történő méretezés. Hajtórugók, h{zba épített rugók. Teljes és részleges akad{lyoz{sok egyenes és forgó mozg{s esetén.. Az akad{lyoz{s jós{gi foka. Csillapítók és fékek. Finommechanikai fogaz{sok. Órafogaz{s. Jellegzetes fogaskerekes hajtóművek. Csigahajt{s. Bolygóműves hajt{sok. Ciklo- és. hull{mhajtóművek. Dörzshajt{sok. Húzóelemes hajt{sok. Karos és bütykös mozgat{sok. Finommechanikai tengelykapcsolók. Sk{la és mutató elemek, finombe{llít{s (jusztíroz{s). Petrik: Finommechanika (Bp MK 1974). Siegfried Hildebrand: Finommechanikai építőelemek (Bp. MK 1970). W. Krause: Konstruktionselemente der Feinmechanik (Carl Hanser Verlag 2002). W. Krause: Gerätekonstruktion (Carl Hanser Verlag 2000). Dr. B{r{ny N{ndor: Finommechanikai Kézikönyv (Bp. MK 1974).

38

BMEGEENATMH - HŐTAN Előadó: Dr. Gróf Gyula v, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: BMETE90AX02 vagy BMEGETE90AX26 Termodinamikai fogalmak (rendszer, {llapotjelző, {llapotv{ltoz{s, {llapotegyenlet stb.) megismertetése. A termodinamika nulladik, első és m{sodik főtételének megismerése és alkalmaz{sa. A gépekben és berendezésekben lej{tszódó energia{talakít{si folyamatokban a g{zok és folyadékok {llapotv{ltoz{s{nak, az energia transzportj{nak (munka, hő) sz{mít{sa. Az energia{talakít{s alapvető körfolyamatainak megismerése. Környey Tam{s: Termodinamika egyetemi jegyzet (megjelenés előtt) A tanszéki honlapról letölthető segédanyagok, példat{r. www.energia.bme.hu BMEGE[TAM21 - [RAML[STAN I. Előadó: Dr. Lajos Tam{s f, 3 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: BMETE90AX10, BMEGEMMAGM2 A tant{rgyban tanul{sa sor{n a hallgatók elsaj{títj{k a cseppfolyós és légnemű közegek {raml{s{val, és ennek megismerésével, leír{s{val kapcsolatos alapvető ismereteket. Ezekre az ismeretekre építve a tant{rgy bevezeti a hallgatókat közegek {raml{s{val kapcsolatos műszaki feladatok megold{s{ba. Különös hangsúlyt kapnak az {raml{s mérésével, a berendezések hűtésével, csővezetékekben lévő {raml{sok sz{mít{s{val kapcsolatos ismeretek. A hallgatók a félévközi z{rthelyiken és a vizsg{n az ismeretek gyakorlati alkalmaz{s{ban szerzett j{rtass{gukról adnak sz{mot. Ezzel a hallgatókat felkészítjük arra, hogy felismerjék a mérnöki alkotómunk{juk sor{n felmerülő {raml{stani problém{kat, azok közül a leggyakrabban felmerülő, egyszerűbb feladatokat megoldj{k, és képesek legyenek az elsaj{tított ismeretekre építve önképzéssel bonyolultabb feladatok megold{s{ra v{llalkozni. Lajos Tam{s: Az {raml{stan alapjai BMEVIAUA008 - ELEKTROMECHANIKA Előadó: Dr. Nagy Istv{n v, 4 kp, ma, os, 4 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: BMEVIAUA007 vagy BMEVIVEA002 Szil{rd fizikai alapokon maradandó ismeretek közlése. A nem villamos mérnöki gyakorlatban is felmerülő villamos, elektronikai feladatok megértéséhez és kezeléséhez nélkülözhetetlen alapok kiépítése. Hídverés a nem villamos és a villamos mérnökök között. A tant{rgyon belül hangsúlyos részt képez az ”elektromechanikai {talakítók” rész. Transzform{tor. Szerkezeti felépítés. Működés. Helyettesítő v{zlat. Vektor{bra. Üzemmódok: üresj{r{s, rövidz{rlat, p{rhuzamos üzem. Elektromechanikai {talakítók. Rendszerezés, közös működési elv. Teljesítmény - méret kapcsolat. Forgó mező. Szinuszos légrés (fő) mező, szórt mezők. Mechanikusan forgatott mező. Villamosan elő{llított forgó mező Aszinkron gépek. Szerkezeti kialakít{sok. Működés. Szlip. Nyomaték - fordulatsz{m jelleggörbe. Motoros, gener{toros üzem. Helyettesítő v{zlat. Teljesítmény-mérleg. Nyomaték, teljesítmény sz{mít{si módok. Kloss-formula. Szinkron gépek. Szerkezeti felépítés. Működés. Helyettesítő v{zlat. Vektor{bra. Nyomaték-terhelési szög kapcsolat. Egyen{ramú gépek. Működési elv. Mechanikus egyenir{nyít{s - kommut{tor. Szerkezeti felépítés. Induk{lt feszültség. Nyomaték képzés. Motoros, gener{toros üzem. Teljesítmény-mérleg.

39

Különleges gépek. Szervomotorok. Léptető motorok. Line{ris motorok. Kefe nélküli egyen{ramú gépek. Tachogener{torok. Szelszinek. Tranziens jelenségek. Egy és két energia t{rolós {ramkör tranziens folyamatai egyen{ramú és szinuszos bemenő jelekre. Kezdeti feltételek. Bemenő jel nélküli és bemenő (kényszer) jelre adott v{lasz. Egyszerűsített módszer egy energia t{rolós {ramkörre. [ltal{nosít{s. Gyökök a komplex síkon. Pspice-program haszn{lata. Alkalmaz{sok: Biztons{gi riasztó {ramkör, autó, légzs{k indító stb. Teljesítményelektronika. Elemek. Egyenir{nyít{s. V{ltakozó {ramú szaggatók. Egyenegyen konverterek. Inverterek: Feszültség-{ram inverterek. Energia{raml{s ir{nya. Négynegyedes kapcsol{s. Alkalmaz{sok. Villamos hajt{sok. Aszinkron gépes hajt{s: Fordulatsz{m v{ltoztat{s: Forgórész ellen{ll{ssal, pólussz{m v{ltoztat{ssal, kapocsfeszültséggel, t{pfrekvenci{val. Indít{si módok. Forg{sir{ny v{ltoztat{s. Fékezés: gener{toros, dinamikus, ellen{ramú. Egyen{ramú gépes hajt{s: fordulatsz{m v{ltoztat{s. Indít{s. Ir{nyv{lt{s. Fékezés. Nagy I. (mk): Elektrotechnika Előad{si segédlet, Műegy. K., Bp., 1997 Nagy I. (mk): Elektrotechnika Példat{r, Műegy. K., Bp. Nagy I. (mk): Elektrotechnika mérési útmutató, Műegy. K., Bp. BMEGEMIAM04 - IR[NYÍT[STECHNIKA Előadó: Dr. Korondi Péter v, 4 kp, ma, os, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: BMEGEMIAM03 Az ir{nyít{s fogalma. Ir{nyít{si struktúr{k. Az önműködő szab{lyoz{s felépítése. Jel{tvitel az ir{nyít{si rendszerben. A szab{lyoz{sokkal szemben t{masztott követelmények. Vizsg{lat az idő-, az oper{tor- és a frekvenciatartom{nyban. Szab{lyoz{si tagok kapcsol{si módjai. Stabilit{svizsg{lat. A szab{lyoz{si kör statikus viselkedése, alapjelkövetési és zavarelh{rít{si tulajdons{gai. Minőségi jellemzők az idő- és a frekvenciatartom{nyban. A szab{lyoz{si kör méretezése. Soros (PID) és visszacsatol{sos kompenz{ció. Szab{lyozók kísérleti be{llít{sa, Ziegler-Nichols módszer. Kaszk{dszab{lyoz{s. Tipikus nemlinearit{sok hat{sa a line{risan tervezett szab{lyoz{si kör működésére. Folytonosidejű line{ris időinvari{ns (LTI) rendszer Ir{nyíthatós{g, megfigyelhetőség. Pólus{thelyezés {llapotvisszacsatol{ssal. [llapotmegfigyelő és tervezése. Az alapjel figyelembevétele. A mintavételes szab{lyoz{si kör felépítése, analízise- és szintézise az idő-, az oper{tor- és a frekvenciatartom{nyban. A mintavételezési idő megv{laszt{sa. Diszkrét pólus{thelyező (PID) kompenz{l{si algoritmusok. Méretezés véges be{ll{si időre. Digit{lis szimul{ció. Tusch{k Róbert: Szab{lyoz{stechnika. Műegyetemi Kiadó, 55020 A tanszék honlapj{ról letölthető jegyzetek, előad{sv{zlatok, péld{k és programok. BMEGEFOAMS1 - SZENZORTECHNIKA Előadó: Halas J{nos v, 3 kp, ma, ta, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEVIAUA007 vagy BMEVIVEA002 A mechatronik{ban leggyakrabban haszn{latos szenzorok megismerése. A t{rgy teljesítése ut{n a hallgatók képesek lesznek a mechatronikai rendszerekben előforduló szenzorok felismerésére és azonosít{s{ra, felügyeletére és karbantart{s{ra. T. Fukuda and W. Menz: Handbook of sensors and actuators, (Elsevier 1998). Lambert Miklós: Mérőérzékelők (Integra-projekt Kft., Bp. 1993).

40

Hahn-Hars{nyi-Lepsényi-Mizsei: Érzékelők és beavatkozók (Műegyetem kiadó, 1999). H. Schaumberg: Sensoren (B. G. Teubner, Stuttgart, 1992) H.-R. Tränkler-E. Obermeier: Sensortechnik (Springer 1998) BMEGEFOAMV1 - MIKROVEZÉRLŐK ALKALMAZ[SA Előadó: Halas J{nos f, 3 kp, ma, os, 2 ko (1 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEVIAUA010 A korszerű mérés, készüléktervezés ma m{r nem lehetséges sz{mítógépes vezérlés, szab{lyoz{s nélkül, azonban nem miden alkalmaz{s igényli a nagygépes rendszereket, és ilyenkor kell előnyben részesíteni a mikrokontrollereket. Ezek az egy chip-es mikrosz{mítógépek olcsók, rendkívül nagy a v{ltozatoss{guk, szinte minden beépített vezérlő, ir{nyító egységhez lehet olyan v{ltozatot tal{lni, amelyik optim{lisan illeszkedik az adott feladathoz. Ezek megismerését, alkalmaz{sainak lehetőségét mutatja be a t{rgy, és képessé teszi a hallgatókat kisebb feladatok ön{lló megold{s{ra. Dr Madar{sz L{szló: A PIC16C mikrovezérlők (Kecskemét, Kecskeméti főiskola, 2000) Microchip oktatóanyag (www.microchip.com) Vörös Tam{s: Mikrokontrollerek a gyakorlatban (R{diótechnika évkönyv, 2005) Kónya L{szló: Mikrovezérlők alakalmaz{stechnik{ja, (Budapest, ChipCAD Kft. 2000) BMEVIAUA009 - ANALÓG ELEKTRONIKA Előadó: Dr. Sütő Zolt{n f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEVIAUA007 vagy BMEVIVEA002 A t{rgy célja olyan szintű elektronikai ismeretek nyújt{sa, hogy a hallgató a tanultak alapj{n képes legyen mikroelektronikai eszközöket alkalmazó rendszerek megismerésére műszaki leír{s, működő berendezés alapj{n, tov{bb{ elektronikus berendezések specifik{l{s{ra, funkcion{lis bevizsg{l{s{ra, elsősorban vegyes szakképzettségű munkacsoportban. Az elektronika helye a gépészeti konstrukciókban: érzékelés, erősítés, jel{talakít{s, működtetés. Előnyök. Eszközök: line{ris elemek, nemline{ris elemek, érzékelők, integr{lt {ramkörök. Félvezetők fogalma, a jelenségek v{zlatos ismertetése. Rétegdióda, Zener dióda, fotodióda. Bipol{ris tranzisztor. kisjelű helyettesítő kapcsol{s, h – paraméterek. FET tranzisztorok, g – paraméterek. Erősítők oszt{lyoz{sa. Négypólusok. Kisjelű erősítők jellemzése: impedanci{k és valamelyik {tviteli tényező, helyettesítő kapcsol{sok. Földelt emitteres erősítő, földelt source erősítő: munkapont be{llít{s, helyettesítő kapcsol{s. Erősítés értéke, impedanci{k. Földelt kollektoros (emitterkövető) és közös drain (source follower) erősítők. Differenci{lerősítő. Alkalmaz{sok. Terhelt erősítő {tviteli tényezője, illesztés. Néh{ny többfokozatú erősítőkapcsol{s. Visszacsatol{s: eredő {tviteli függvény, hat{resetek. Soros és p{rhuzamos visszacsatol{s, feszültség és {ram visszacsatol{s. Bode diagrammok haszn{lata. Működés, kapcsol{si idők, disszip{ció. Az analóg kapcsoló (CMOS switch) felépítése, működése. Integr{lt {ramköri technológia. [ltal{nos célú és alkalmaz{sorient{lt integr{lt {ramkörök. A műveleti erősítő tulajdons{gai, tipikus paramétereik, Az ide{lis műveleti erősítő. Invert{ló és nem invert{ló erősítők, virtu{lis földpont. Összeadó / kivonó {ramkör. Integr{ló és differenci{ló kapcsol{s. PID szab{lyozó. Fotorezisztor, LED, fotodióda, fototranzisztor. Optoizol{tor. Szigetelt analóg jel{tvitel. Feladatuk, oszt{lyoz{suk. Passzív szűrők, aktív szűrők. Modul{ció, demodul{ció: AM, FM. Oldals{vok. R{dió és TV működése. A frekvenciaspektrum felhaszn{l{sa. Felépítés. Kapacitív és bemenetű induktív szűrő. Stabiliz{torok, védelmek. DC -DC konverterek: Feszültségcsökkentő, feszültségnövelő és polarit{sv{ltó kapcsol{s. Konverterek szab{lyoz{sa

41

Nagy I. (mk): Elektrotechnika Előad{si segédlet 9. fejezet I.-II. rész. Műegyetemi Kiadó Bp. 1997. 10024. sz. Nagy I. (mk): Elektrotechnika Példat{r 13-15. fejezet: Analóg elektronika. 541079. sz. Műegyetemi Kiadó Bp. 1995., 45022. sz. BMEGEFOAMM1 - MECHATRONIKA I. Előadó: Dr. Huba Antal v, 3 kp, ma, ta, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: BMEVIAUA007 vagy BMEVIVEA002 A t{rgy szakhoz való kapcsolód{sa értelemszerű. Az első része analízis, a m{sodik szintézis jellegű. A tant{rgy bemutatja a matematikai modellezésének fontoss{g{t önműködő, szab{lyozott mechatronikai rendszerek tervezésében és működtetésében. Felsorolja a modellek megalkot{s{nak módszereit, a villamos és gépész szakterületek sz{m{ra egyar{nt haszn{lható h{lózatelméleti módszerre alapozva. Ismerteti a modellek típusait, alkalmazhatós{gukat, a v{ltozókat, a modellezés aktív és passzív elemkészletét, az energia-{talakítókat, az impedancia módszert, az egyenlet felír{s módszereit. Huba A.: Mechatronikai rendszerek (elektronikus előad{si és gyakorlati segédanyag) Roddeck: Einführung in die Mechatronik. Teubner Verlag 1997. Isermann: Mechatronische Systeme. Springer, 2002. BMEGEFOAMA1 - AKTU[TORTECHNIKA Előadó: Halas J{nos v, 3 kp, ma, ta, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEVIAUA007 vagy BMEVIVEA002 A mechatronikai rendszerekben leggyakrabban előforduló aktu{torok működésének és tulajdons{gainak megismerése. A t{rgy elvégzése ut{n a hallgatók képesek lesznek a különféle aktu{torok azonosít{s{ra, üzemeltetésére és karbantart{s{ra. T. Fukuda and W. Menz: Handbook of sensors and actuators, (Elsevier 1998). Janocha: Aktoren (Springer Verlag, 1998). Helmut Moczala: Törpe villamos motorok és alkalmaz{saik (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1984) Denny K. Miu: Mechatronics (Springer Verlag, 1992) Werner Roddeck: Einführung in die Mechatronik, (B. G. Teubner Stuttgart, 1997) BMEGERIAM6S - SZ[MÍTÓGÉPES IR[NYÍT[S Előadó: Dr. Lipovszki György f, 2 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: BMEGEMIAM04 vagy BMEGERIA35I vagy BMEGEMIAM5I vagy BMEGEMIAGE1 Sz{mítógépes mérésadatgyűjtő/beavatkozó rendszerek jelfolyamat{nak megismerése. A jeleket érő zavaró hat{sok és azok elh{rít{s{nak módja (elektronikus {rnyékol{sok, digit{lis szűrések). Analóg-digit{lis és digit{lis-analóg {talakító berendezések működése. Mintavételes ir{nyít{si algoritmusok leír{s{nak eszköze a Z-transzform{ció és speci{lis mintavételes ir{nyít{si algoritmusok megismerése. A tanszék honlapj{ról letölthető jegyzetek, előad{sv{zlatok, péld{k és programok.

42

BMEGT20AT02 - MINŐSÉGBIZTOSÍT[S (TQM) Előadó: Dr. Kövesi J{nos, Dr. Top{r József F, 2 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: BMEGT20A001 A minőségmenedzsment fejlődésének fontosabb szakaszai és jellemzői. A v{llalati minőségügyi rendszerek alapjai (ISO 9000:2000). A Total Quality Management alapelveinek és módszereinek {ttekintése. A TQM és ISO rendszerek bevezetési módszerei és tapasztalatai. A minőségmenedzsment rendszerek értékelésének lehetőségei. Minőségi díj modellek. Top{r J.: Minőségmenedzsment alapjai A.R.Tenner-I.J.Toro: Teljes körű minőségmenedzsment TQM 4. kiad{s, 2005. MSZ EN ISO 9001:2001 Minőségir{nyít{si Rendszerek – Követelmények, 2001. Top{r J.: A minőségmenedzsment-rendszerek fejlődésének néh{ny jellemzője a hazai v{llalkoz{sokn{l Aj{nlott irodalom: oktatók javaslata szerint BMEGEFOAMM2 - MECHATRONIKA II. Előadó: Dr. Huba Antal f, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEGEFOAMM1 A Mechatronika I. révén elsaj{tított eszközkészlet alkalmaz{s{val, és a legfontosabb mechatronikai részegységek dinamikai modelljének ismeretével szab{lyozott mechatronikai rendszerek tervezése. A szab{lyoz{s dinamikai szimul{ciója és optimaliz{l{sa. [llapotszab{lyoz{s alapjai. Sz{mítógéppel ir{nyított rendszerek eszközt{ra. Diszkrét szab{lyoz{sok alapjainak megismerése. Cs{ki-Bars: Automatika. Tankönyvkiadó, 1986. Kuo: Önműködő szab{lyozó rendszerek. Műszaki K. 1979. Isermann: Mechatronische Systeme. Springer, 2002. BMEGERIAM6J - JELFELDOLGOZ[S Előadó: Dr. Lipovszki György f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: BMEGEMIAMG1 Zajokkal terhelt digit{lis mérőberendezéssel mért jelek inform{ciótartalm{nak meg{llapít{sa. A digit{lis szűrés alapjai, különböző digit{lis szűrő típusok felépítése és alapvető tulajdons{gai. Frekvencia tartom{nybeli tulajdons{gok leír{sa digit{lis szűrőknél – diszkrét Fourier transzform{ció, gyors Fourier transzform{ció, teljesítmény spektrum. Jelszűrésnél alkalmazott digit{lis szűrési ablakok típusai és tulajdons{gai. A tanszék honlapj{ról letölthető jegyzetek, előad{sv{zlatok, példaprogramok.

43

BMEGERIAM4S - INFORMATIKA SZIGORLAT (V[LASZTHATÓ) Ek: A szigorlathoz előírt feltételek szerint BMEGEMMAGM0 - MECHANIKA SZIGORLAT (V[LASZTHATÓ) Ek: BMEGEMMAGM4, a szigorlathoz előírt feltételek szerint BMETE90AX23 - MATEMATIKA SZIGORLAT Ek: A szigorlathoz előírt feltételek szerint BMEVIAUA011 - ELEKTROTECHNIKA SZIGORLAT (V[LASZTHATÓ) Ek: A szigorlathoz előírt feltételek szerint BMEGEMMAGM5 - VEM ALAPJAI Előadó: Dr. Kov{cs [d{m f, 3 kp, ma, os, 3 ko (1 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: BMEGEMMAGM4 A módszer története, szerepe a mérnöki sz{mít{sokban. Alapfogalmak: elem, formafüggvények, anyagtípusok. Statikai és saj{trezgés analízis. Programrendszerek.

csomópont,

Síkbeli húzott rúdelem (TRUSS2D). Egyenes gerenda elem (BEAM1D). Síkbeli gerenda elem (BEAM2D). Rugalmass{gtani síkfeladatok és elemtípusaik. Kinematikai és dinamikai peremfeltételek. Terhelési esetek. Modellezési péld{k, fog{sok. Szimmetrikus szerkezetek. Rugalmas rúdszerkezetek saj{trezgés analízise. Tömegm{trixok. Modellezési péld{k, fog{sok. Mechanika mérnököknek. Modellalkot{s. Szerk. M. Csizmadia B., N{ndori E., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003 Ross, C.T.F.: Finite Element Methods in Engineering Science. Ellis Horwood, 1990. Ross, C.T.F.: Finite Element Programs for Structural Vibrations. Springer, 1991. Tanszéki kiad{sú példat{r és feladat gyűjtemény. BMEGEMTA411 - MUNKAVÉDELEM Felelős: Dr. Berecz Tibor a, 0 kp, ma, os + ta, 0 ko (0 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: A tant{rgy felkészíti a gépészmérnök hallgatókat azoknak a munkavédelmi és biztons{gtechnikai feladatoknak a megold{s{ra, amelyek tipikusak a mérnöki munkakörökben, és amelyek a kötelezettségeik körébe tartoznak. Bagi Istv{n: Munkavédelmi ismeretek (elektronikus jegyzet). Munkavédelmi norm{k (a norm{k v{ltoz{s{hoz igazodó sillabuszok) Szabv{nyosít{si, minőségügyi és termékfelelősségi norm{k. Elekrtonikus anyagok: www.mtt.bme.hu

44

BMEGEFOAME2 - VEM MECHATRONIKAI ALKALMAZ[SA Előadó: Dr. Huba Antal f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (1 ea, 0 gy, 2 lab) Ek: BMEGEMMAGM5 vagy BMEGEGEA3CD vagy BMEGEFOAMS1 Az ANSYS program megismerése és alkalmaz{sa összetett mechatronikai feladat tervezéséhez. A programot részben a tervezendő berendezés szil{rds{gi méretezéseihez, részben a dinamikai vizsg{latokhoz alkalmazz{k. ANSYS Inc.: Multiphysics Simulation for MEMS (Micro Electro Mechanics Systems) Huba A.: Mechatronikai rendszerek (elektronikus előad{si és gyakorlati segédanyag) Roddeck: Einführung in die Mechatronik. Teubner Verlag 1997. Isermann: Mechatronische Systeme. Springer, 2002. BMEGEFOAMF2 - FINOMMECHANIKAI SZERKEZETEK Előadó: Dr. Samu Kriszti{n f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) EK: BMEGEFOAMF1 A finommechanikai műszerszintézis alapjai. Finommechanikai rendszerek felépítése finommechanikai elemekből. Precíziós vezetékrendszerek, nm-es felold{sú pozícion{lók, súrlód{smentes, illetve igen kis súrlód{ssal megvalósított rendszerek. Műszerek csap{gyaz{sa, speci{lis és precíziós csap{gyak Mérőműszer hajt{sok. Extrém nagy {ttételű és jó hat{sfokú finommechanikai hajtóművek. Rögzítések, fékek, többkoordin{t{s finombe{llító rendszerek. Werner Krause: Gerätekonstruktion, Hanser, 2000. ISBN 3 446 19608 0 BMEGERIAM6D - DIGIT[LIS SZAB[LYOZ[S Előadó: Dr. Aradi Petra f, 3 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEGERIA35I vagy BMEGEMIAM5I vagy BMEGEMIAM04 Szab{lyoz{si körök vizsg{lat{ra alkalmas matematikai és szimul{ciós programok. [llapottér modellek a szab{lyoz{selméletben. Szab{lyozók tervezése {llapot-visszacsatol{ssal. Nemline{ris elemet tartalmazó szab{lyoz{sok. Többhurkos és hierarchikus szab{lyoz{sok. Stabilit{svizsg{lati módszerek. Identifik{ció idő- és frekvenciatartom{nyban. Szab{lyozótervezési és -behangol{si módszerek. Fuzzy szab{lyalapú rendszerek. Neur{lis h{lók. Genetikus algoritmusok. Soft Computing módszerek szab{lyoz{stechnikai alkalmaz{sa. Adaptív rendszerek. Dr. Kov{cs Jenő: Digit{lis szab{lyoz{sok elmélete, elektronikus egyetemi jegyzet Dr. Lantos Béla: Ir{nyít{si rendszerek elmélete és tervezése I., Akadémiai Kiadó A tanszék honlapj{ról letölthető jegyzetek, előad{sv{zlatok, péld{k és programok.

45

BMEVIAUA016 - MOZG[SSZAB[LYOZ[S Előadó: Dr. Sütő Zolt{n f, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEVIAUA008, BMEGERIA35I vagy BMEGEMIAM5I vagy BMEGEMIAM04 A t{rgy célja, hogy a hallgatók megfelelő gyakorlatot szerezzenek szersz{mgépek, robotok és m{s szervorendszerek villamos hajt{sainak, kiv{laszt{s{ban, üzembe helyezésében és üzemeltetésében. Mindezek elsaj{tít{s{hoz a hallgatók megismerkednek az alapvető mozg{sszab{lyoz{si elvekkel, a megvalósít{shoz szükséges sz{mít{stechnikai, elektronikai és teljesítményelektronikai eszközökkel, valamint mérések elvégzéséhez szükséges mérőműszerek; az érzékelők működésével, azok alkalmaz{si lehetőségeivel. Hal{sz S. Villamos Hajt{sok, Tankönyvkiadó, 2001. Hal{sz S.: Automatiz{lt villamos hajt{sok, Tankönyvkiadó, 1989 Ned Mohan.: Electric Dirves, an Integrated approach, MNPERE 2001 BMEGEFOAMM3 - MECHATRONIKA PROJEKT Előadó: Dr. Lipovszki György f, 4 kp, ma, ta, 3 ko (0 ea, 2 gy, 1 lab) Ek: BMEGEMMAGM5 vagy BMEGEGEA3CD vagy BMEGEFOAMS1 A Mechatronika I. c. tant{rgy elméleti ismereteinek megértését és elmélyítését célozza a projekt feladat. Ennek sor{n a cél többféle fizikai rendszerből {lló, összetett szab{lyozott szakasz dinamikai modelljének megalkot{sa, és a rendszer digit{lis szimul{ciója annak érdekében, hogy az egyes összetevők rendszerre gyakorolt hat{s{t a hallgatók megismerjék. Szabó (szerk.): Gépészeti rendszertechnika, MK Petrik-Huba-Sz{sz: Rendszertechnika, TK 1986. Huba: Mechatronikai rendszerek, Elektronikus oktat{si segédlet Isermann: Mechatronische Systeme, Hanser, 2001 BMEGEGTAM61 - NEUR[LIS H[LÓK ÉS FUZZY RENDSZEREK Előadó: Dr. Monostori L{szló v, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: A mesterséges neur{lis h{lók és fuzzy rendszerek fogalomkörének ismertetése, az alapvető modellek bemutat{sa, figyelembe véve a bonyolult gépipari rendszerek különböző szintjeinek az inform{ció form{j{ban, mértékében és bonyolults{g{ban, valamint a megkív{nt v{laszidőben mutatkozó eltérő jellegét. A szubszimbolikus megközelítésen túlmenően hibrid megold{sok is bemutat{sra kerülnek. A tanszék honlapj{ról letölthető segédanyagok és az ott felsorolt irodalom.

46

BMEGEMIAMG2 - SZERVOPNEUMATIKA Előadó: Dr. Szabó Tibor f, 3 kp, ma, an, os, 2 ko (0 ea, 0 gy, 2 lab) Ek: A pozíció szab{lyoz{s célj{ra alkalmazott konvencion{lis és nem fix értékű szab{lyoz{sok ismerete. Korszerű szervo-pneumatikus és elektro-pneumatikus energia{tviteli és ir{nyítórendszerek működésének megismerése laboratóriumi körülmények között. A programozható logikai vezérlők (PLC-k) speci{lis funkcióinak megismerése (AD/DA konverzió, TCP/IP kommunik{ció), programoz{s{nak alkalmazói szintű elsaj{tít{sa. Készség a szervo-pneumatikus pozícion{ló rendszer alkalmaz{s{ra és programoz{s{ra a FESTO DIDACTIC oktat{si rendszere segítségével. Ajtonyi-Gyuricza: Programozható ir{nyítóberendezések, h{lózatok és rendszerek, Műszaki Könyvkiadó, 2002. Bp. BMEGEMTAM01 - PRECÍZIÓS TECHNOLÓGI[K Előadó: Dr. Dobr{nszky J{nos f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: BMEGEMTAMT1 Bevezetés. Alaklebontó és felépítő gy{rt{si elj{r{sok. Alakm{sol{s és alakgener{l{si technológi{k. NS és NNS („Net Shape”, „Near Net Shape”) kész vagy közel kész alkatrészgy{rt{si módszerek, technológi{k. Precíziós öntvénygy{rt{s (keramikus form{z{s, sajtolóöntés, tixoelj{r{sok, precíziós öntés, nyom{sos öntés, stb.) Lemezmegmunk{l{s (kiv{g{s/finomkiv{g{s, mélyhúz{s, hajlít{s, stb.), nagysorozatú és rugalmas gy{rtórendszerek). Finomlemezek megmunk{l{sa. (Szikra forg{csol{s, vízsugaras-plazma-, lézeres v{g{s, stb.). Porkoh{szat (fémek, ker{mi{k). Technológiai lehetőségek és korl{tok, egyedi lehetőségek a tulajdons{gok befoly{sol{s{ra. Térfogatalakít{si elj{r{sok (fejezés, előre-, h{tra-, radi{lis folyat{s stb.) Megmunk{l{s forgó szersz{mokkal (fémnyom{s, t{molygó alakít{s, kereszthengerlés, körkov{csol{s, stb.). Alkatrészek tulajdons{gait befoly{soló, szil{rds{gnövelő elj{r{sok, hőkezelések, felületkezelési elj{r{sok. Mikrohegesztés, forraszt{s, ragaszt{s. Különleges (elektromos, m{gneses stb. jellemzőjű) mechatronikai anyagok és kompozitok megmunk{l{sa. Oktat{si segédletek: www.mtt.bme.hu honlapon Bar{nszky-Jób Imre (szerk.): Hegesztési kézikönyv. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985.) Artinger I., Csikós G., Kr{llics Gy., Németh [., Palot{s B.: Fémek és ker{mi{k technológi{ja. Műegyetemi Kiadó, Budapest 1997. A. J. Clegg: Precision casting processes. Pergamon Press, 1991. Az előadók {ltal megadott publik{ciók. BMEGEMTAMMA - M[GNESES ANYAGOK Előadó: Dr. Mész{ros Istv{n f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: A tant{rgy oktat{s{nak célja gyakorlat orient{lt, {ttekintő ismeretanyag ad{sa az elektronikai - villamosés energetikai ipar m{gneses anyagairól, alkalmaz{si lehetőségeiről, vizsg{lati- és minősítési módszereiről. Proh{szka: Bevezetés az anyagtudom{nyba I. (Egyetemi tankönyv)

47

Ginsztler-Hidasi-Dévényi: Alkalmazott anyagtudom{ny (Egyetemi tankönyv, Műegyetemi Kiadó 2000.) W .D. Callister: Materials science and engineering. J. Wiley 1994. London S. Chikazumi - S. H. Charap: Physics of magnetism. J. Wiley 1966. N.Y. R. A. McCurrie: Ferromagnetic materials strukture and properties. Academic Press 1994. London W. v. Münch: Werkstoffe der Elektrotechnik. B.G. Teubner, 1989. Stuttgart BMEGEFOAT05 - MIKROELEKTRO-MECHANIKAI RENDSZEREK Előadó: Dr. Halmai Attila f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Bevezetés. A kis méretek hat{sa, péld{k bemutat{sa. Elméleti alapok. A mikroelektromechanikai rendszereknél haszn{latos effektusok {ttekintése és jellemzői. A mikroelektromechanikai rendszereknél haszn{latos anyagok és anyagtulajdons{gok {ttekintése. A szilícium egykrist{ly elő{llít{sa, az ehhez szükséges technológi{k {ttekintése. A CVD és PVD technológi{k. Litogr{fiai elj{r{sok. Kémia marat{si elj{r{sok. Fizikai marat{si elj{r{sok. Dot{l{si elj{r{sok (diffúzió, ionimplant{ció). Röntgen litogr{fia (LIGA-technika). Különböző mikrorendszerek bemutat{sa, tervezési szempontjai. A csatolt rendszerek dinamikai modellezése. A mikrorendszerek funkcion{lis és formai elemkészlete. A mikrorendszerek szerelése, rendszerintegr{ció. Gerlach-Dötzel: Grundlagen der Mikrosystemtechnik, Hanser 1997. Brück-Rizvi-Schmidt: Angewandte Mikrotechnik, Hanser 2001. Gardner, Varadan, Awadelkarim: Microsensors, MEMS and Smart Devices. Wiley, 2002. Halmai A.: MEMS előad{sv{zlat. BMEGEMIA4SD – SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS f, 15 kp, ma, os, 10 ko (0 ea, 10 gy, 0 lab) Egy a szakir{nyhoz kapcsolódó szakdolgozat kidolgoz{sa.

BMEGEMIAMMT-MECHATRONIKAI TERVEZÉS Előadó: Dr. Korondi Péter f, 3 kp, ma, os, 2 ko (0 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: 3 dimenziós modellezés és megjelenítés. Sz{mítógéppel segített gépészeti tervezés: CAD, végeselemes ellenőrzés. A különböző programok összekapcsol{s{nak kérdései. Villamos {ramkörök tervezésére és szimul{ciój{ra alkalmazható programok. (Analóg és digit{lis {ramkörök, sorrendi és kombin{ciós h{lózatok.) Nyomtatott {ramkörök sz{mítógépes tervezése. Szimbolikus és numerikus alapú programok a mechatronikai tervezés sor{n felmerülő matematikai problém{k megold{s{ra. Összetett, kapcsolt rendszerek modellezése és szimul{ciós eszközei (Modelica).

A félév sor{n kiadott elektronikus és nyomtatott anyagok. A v{lasztott feladathoz kapcsolódó szakirodalom.

48

BMEGEMIAMIM – INTELLIGENS MECHATRONIKAI BERENDSZÉSEK Előadó: Dr. Korondi Péter f, 3 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: A kommunik{ció fogalma és form{i. Intelligens tér fogalma. Intelligens tér felruh{z{sa érzelmekkel. Érzelmek matematikai leír{s{nak alapjai. Érzelmek leír{s{nak összetettebb matematikai eszközei. Elosztott intelligenci{jú rendszerek. Motion capture ruh{k és azok kalibr{l{si és programoz{si kérdései. Eto-kommunik{ció alapjai. Eto-kommunik{ció a gyakorlatban. Kognitív kommunik{ciós csatorn{k. 3D beviteli eszközök ismertetése. Mintapéld{k A félév sor{n kiadott elektronikus és nyomtatott anyagok. A v{lasztott feladathoz kapcsolódó szakirodalom.

BMEVIHVJV71 – AZ OPTIKAI H[LÓZATOK ALAPJAI Előadó: Gerh{tné Udvary Eszter v, 4 kp, ma, ta, 4 ko (3 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Az optikai t{vközlés terén részletes ismeretekkel nem rendelkező hallgatók is elsaj{títhass{k az optikai h{lózatok alapjait. A t{rgy az optikai h{lózatok és optikai jelfeldolgoz{s rendszereiről, elemeiről ad {ttekintést. Előad{sok fóli{i (elérhető a tant{rgy weboldal{ról) elektronikus jegyzet (elérhető a tant{rgy weboldal{ról) Rajiv Ramaswami, Kumar N. Sivarajan: Optical Networks – A practical perspective, Morgan Kaufmann Publishers, USA, 2002 Amnon Yariv: Optical Electronics in Modern Communications Oxford University Press, 1997

BMEVIHVJV32 – ELEKTRONIKUS ORVOSI MŰSZEREK Előadó: Dr. Jobb{gy [kos v, 4 kp, ma, ta, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Az elektronikus orvosi műszerekben alkalmazott tipikus hardver egységek és jelfeldolgozó algoritmusok bemutat{sa. Az EKG, EEG és a mandzsett{t haszn{ló indirekt vérnyom{smérő készülékek részletes ismertetése. Valós (a hallgatókról felvett) fiziológiai eredetű jeleket feldolgozó algoritmus elkészítése MATLAB környezetben

BMEVIIIA063 – ORVOSI KÉPALKOT[S Előadó: Dr. Vajda Ferenc

49

v, 4 kp, ma, ta, 4 ko (3 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: A t{rgy célja, hogy bemutassa az orvosi diagnosztika fontosabb képalkotó elj{r{sait, az ehhez szükséges alapvető képfeldolgoz{si, lényeg-kiemelési, inform{ció-elő{llít{si és megjelenítési módszereket, valamint a kapcsolódó informatikai rendszerek működését. Az előad{shoz kapcsolódó fóli{k letölthetők a t{rgy honlapj{ról John C. Russ: The Image Processing Handbook (CRC Press, ISBN: 978-1-4398-4045-0) Paul Suetens: Fundamentals of Medical Imaging (Cambridge University Press, ISBN: 0-521-80362-4)

BMEVIVEAV74 – LÉPTETŐMOTOROS HAJT[SOK Előadó: Dr. Sz{mel L{szló f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: A léptetőmotorok felépítése, vezérlése és szab{lyoz{sa, működésének és nyomatékképzésének t{rgyal{smódja a szok{sos villamos gépekétől eltérő. A tant{rgy célja a léptetőmotorok és léptetőmotoros hajt{sok sokféleségének megismertetése, néh{ny konkrét alkalmaz{si példa bemutat{sa. Schmidt I., Vincze Gyné., Veszprémi K.: Villamos szervo- és robothajt{sok. Műegyetemi kiadó 2000. ISBN 963 420 642 5.

BMEVIAUA047 – PROGRAMOZHATÓ [RAMKÖRÖK Előadó: Dr. Sütő Zolt{n f, 3 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Digit{lis technikai alapok (kombin{ciós és sorrendi h{lózatok, kódol{s). Digit{lis elektronika: tranzisztorok felépítése, működése, karakterisztik{i. Digit{lis IC-k villamos tulajdons{gai (jelszintek, {tviteli karakterisztika, zavarok hat{sa, jelterjedési idő, disszip{ció, fan-out, t{pfeszültség, stb.). [ramköri logik{k (bipol{ris, MOS, CMOS). Dr. Glöckner György: Digit{lis technika, digit{lis elektronika (letölthető elektronikus jegyzet) II. része Dr. Glöckner György: Mikrosz{mítógépek (letölthető elektronikus jegyzet) megfelelő fejezetei G{l Tibor: Digit{lis rendszerek I-II.

BMEGEFOAMO3 - OPTIKAI MÉRÉSTECHNIKA Előadó: Dr. [brah{m György f, 3 kp, ma, os, 3 ko (0 ea, 0 gy, 3 lab) Ek: BMEGEFOAMG3 A hossz- és szögmérés technik{ban a legnagyobb mérési pontoss{got és az érintésmentes mérést optikai műszerekkel lehet elérni. A tant{rgy az optikai mérőműszerek alapvető optikai sug{rmeneteit, hibaelemzését, a műszerek jusztíroz{s{t ismerteti. T{rgyalja a mérőmikroszkópok, mérőt{vcsövek, endoszkópok, képalkotó mérőműszerek és optoelektronikai műszerek felépítését és méréstechnikai jellemzőit.

50

[brah{m: Optika, McGraw Hill 1998 BMEGEFOAMO6 - OPTIKAI RENDSZEREK TERVEZÉSE Előadó: Dr. Kov{cs G{bor f, 3 kp, ma, os, 3 ko (1 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: Geometriai és hull{moptikai alapismeretek. Képalkotó optikai rendszerek alapelvei. Harmadrendű hiba elmélet. Nyers rendszerek felvételének módszerei. Ismertebb tervező szoftverek működése. Finomkorrekciós módszerek. [brah{m: Optika, McGraw Hill 1998 BMEGEFOAMO2 - OPTOMECHATRONIKA II. Előadó: Dr. Kov{cs G{bor f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEGEFOAMO1 Fényforr{sok. Lézerek. Detektorok. CCD videó kamer{k. Sz{loptik{k. Optikai inform{ció tov{bbít{s. Megjelenítők (CRT, LCD). Az emberi szem. Radiometria és kolorimetria. A képfeldolgoz{s alapjai. [brah{m: Optika, McGraw Hill 1998 BMEGEFOAMO4 - SZÍNTAN Előadó: Dr. Wenzel Kl{ra f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: A színek a színes termékek minőség jellemzésében, a színes inform{ciók feldolgoz{s{ban és az esztétikai élmény kialakul{s{ban egyar{nt fontosak. A tant{rgy keretében ismertetjük a színl{t{s és a színtévesztés kérdéseit, az ipari termékek színének megvalósít{si és mérési módszereit, a színes nyomdai technik{kat és a megvil{gít{s megtervezésének kérdéseit a helyes színhat{s elérése szempontj{ból Luk{cs Gyula: Színmérés, MK 1988 Nemcsics Antal: Színdinamika, MK 1991 [brah{m: Optika, McGraw Hill 1998 A tanszéki honlapon tal{lható előad{sv{zlatok BMEGEFOAMM4 - MECHATRONIKA PROJEKT Előadó: Dr. Antal [kos f, 4 kp, ma, ta, 3 ko (0 ea, 2 gy, 1 lab) Ek: BMEGEFOAMG3 Egy a szakir{nyhoz kapcsolódó komplex feladat kidolgoz{sa.

51

BMEGEFOAMO9 - ALKALMAZOTT LÉZERTECHNIKA Előadó: Dr. Lőrincz Emőke f, 3 kp, ma, ta+os, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: Fény és anyag kölcsönhat{sa, vonalkiszélesedési jelenségek. Atomok, molekul{k és szil{rd testek lehetséges {llapotai, az energiaszintek betöltöttsége termikus egyensúlyban. az elektrom{gneses módus fogalma, módussűrűség h{romdimenziós üregben. Spont{n emisszió, abszorpció és induk{lt emisszió. Homogén és inhomogén vonalkiszélesedés természetes vonalszélesség, ütközési kiszélesedés. Dopplerkiszélesedés. Koherens optikai erősítő létrehoz{sa. 3 és 4 nívós gerjesztési modellek. Az erősítés telítődése. A teljes erősítés meghat{roz{sa homogén kiszélesedés esetén két hat{resetben: kis fluxus-sűrűségnél (line{ris-kis jelű erősítés) és a telítődési értéket meghaladó esetben. Inhomogén és homogén erősítésű közegek eltérő telítődési tulajdons{gai. Folyamatos és impulzusban való lézerműködés küszöb- és f{zisfeltétel. Az optikai rezon{tor (passzív rezon{tor) jellemzői, a módusok élettartam{nak (a módusok s{vszélességének) és a módusok frekvenciat{vols{g{nak meghat{roz{sa. A küszöbinverziósűrűség fogalma. A lézermódusok frekvenci{ja. Impulzus-lézerek létesítésének lehetséges módjai: erősítés kapcsol{sa, Q-kapcsol{s, módus-csatol{s. A lézerfény spektr{lis tulajdons{gai. Több módusú működés homogén ill. inhomogén esetben, Lamb-dip jelenség. Egymódusú működés létesítésének lehetőségei. Elvi s{vszélesség és a gyakorlatban fellépő s{vszélességnövelő jelenségek. S{vszélességcsökkentés aktív stabiliz{l{ssal. Koherencia-tulajdons{gok. Időbeli koherencia és a s{vszélesség kapcsolata. Hagyom{nyos fényforr{s és a lézerek koherenciahossza. Térbeli koherencia, lézernyal{b térbeli tulajdons{gai (Gaussnyal{b), divergencia fogalma. Lézertípusok. Szil{rdtest lézerek, g{zlézerek, festék- és kémiai lézerek, félvezető lézerek. Lézernyal{b optika. A Gauss nyal{b fókusz{l{sa és újrafókusz{l{sa. Nyal{bt{gít{s és nyal{bt{gító t{vcsövek. Technológiai lézerek alkalmaz{sa. A fény abszorbciója. Hővezetés. Felületkezelés. Hegesztés lézerrel. V{g{s lézerrel. A lézerek méréstechnikai alkalmaz{sa. Interferométerek. Hologrammok. Speckle interferencia. Optikai érzékelők lézerekhez. T{vols{gmérés. Lézerek az orvostechnik{ban. Sebészeti lézerek. szemészeti lézerek. Kozmetikai lézerek. Sz{loptikai lézerfény vezetés. Lézerek a haditechnik{ban. Az SDI program lehetőségei és korl{tai. Légköri lézerfegyverek. Űrtechnikai alkalmaz{sok. Lézerek a hírad{stechnik{ban. Légköri kommunik{ciós lehetőségek. Űrbéli kommunik{ció lézerrel. Sz{loptik{s adat{tvitel. Integr{lt optika. [brah{m (szerk.): Optika. Panem 1998. Budapest BMEGEFOAMO5 - OPTOMECHATRONIKAI MŰSZEREK Előadó: Dr. Antal [kos f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: A mechatronikai eszközökben az optika széleskörű alkalmaz{sra tal{l, mivel egyszerű, frapp{ns műszaki megold{sokat tesz lehetővé és igen nagy inform{ció {tad{si sebességet biztosít. A tant{rgy az optikai műszerelemek ismertetése ut{n gyakorlati alkalmaz{sokon (CCD kamer{k, automatikus spektrofotométerek, ipari video-endoszkópok, CD írók és olvasók) keresztül t{rgyalja az optomechatronikai rendszerek alapvető kérdéseit. [brah{m: Optika, McGraw Hill 1998

52

BMEGEFOAMK1 - KÉPFELDOLGOZ[S Előadó: Dr. Antal [kos f, 3 kp, ma, os, 2 ko (1 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: A digit{lis képfeldolgoz{st az ipar széleskörűen alkalmazza, péld{ul mérőmikroszkópiai, tomogr{fiai és hőkamera felvételek elemzésében, mezőgazdas{gi, meteorológiai és környezetvédelmi légi felvételek elemzésében, űrkutat{si hamisszínes képek méréstechnikai felhaszn{l{s{ban, 3 D felvételek feldolgoz{s{ban. A széleskörű ipari alkalmaz{s szükségessé teszi, hogy a képfeldolgoz{s elméletével, lehetőségeivel és a tov{bbfejlesztés lehetőségeivel megismerkedjenek a szakemberek. BMEGEFOAMO8 - FÉNYTECHNIKA Előadó: Dr. [brah{m György f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Munkahelyi, közúti, rekl{m és díszvil{gít{sok kialakít{sa. A megvil{gít{s megtervezésének elméleti és gyakorlati kérdései műszaki, esztétikai és pszichológiai szempontból. Fényforr{sok, futó fények, optoelektronik{ja. A lézerek fénytechnikai alkalmaz{sa. [brah{m: Optika, McGraw Hill 1998 BMEGEFOAMHO - HOLOGR[FIA ÉS INTERFEROMETRIA Előadó: Dr. Antal [kos f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: A fény hull{mtermészete. Az interferencia jelenségek és hologramok. A hologramok elmélete. A hologram készítésének gyakorlati kérdései. Nyersanyagok. Kidolgoz{si technológi{k. Fontosabb holografikus elrendezések. Rekonstrukció. Fontosabb interferometrikus elrendezések. Interferenci{n alapuló mérőműszerek. Holografikus interferogramok. Az interferogramok kiértékelése. A moirétechnika és alkalmaz{sa. Kötelező irodalom: Hariharan P.: Basics of holography, Cambridge University Press, 2002. G{bor Dénes: V{logatott tanulm{nyok, Budapest, Gondolat, 1976. Aj{nlott irodalom: [brah{m: Optika, Panem-McGrawHill, 1998. Born, Wolf: Principles of Optics, Pergamon Press, NewYork, 1959. 6th. ed. BMEGEENAMHA - MECHATRONIKAI ELEMEK HŐ ÉS [RAML[STANA Előadó: Dr. Gróf Gyula, Dr. Régert Tam{s f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (1 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: BMEGEENAMHT

53

Hővezetési modellek alkalmaz{sa a mechatronikai elemekre (vékony rétegek, kompozit anyagok). Nemline{ris modellek. Véges elem, véges térfogat módszerek alkalmaz{sa a hő és anyagtranszport feladatok megold{s{ban. Numerikus hő- és {raml{stani gyakorlatok. Lajos Tam{s: Az {raml{stan alapjai. Műegyetemi Kiadó 2004 Gruber József, Blahó Miklós: Folyadékok mechanik{ja. Tankönyvkiadó 1971. BMEGEENAMHT - HŐ[TVITEL Előadó: Dr. Gróf Gyula f, 4 kp, ma, os, 4 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: BMETE90AX02 A hőterjedés alapvető form{i és alapegyenletei. A hővezetés {ltal{nos differenci{legyenlete. Hőellen{ll{s. Bord{zott felületek. Hő{tvitel. Belső hőforr{sok. Időben v{ltozó hővezetés, közelítő megold{sok. Hő{tad{s, hasonlós{g. A hat{rréteg, szerepe. Empirikus sz{mít{si képletek. Hőcserélők, hatékonys{g. Hősug{rz{s, gyakorlati sz{mít{sa. Ernyőzés. Hő{tad{s és sug{rz{s együttesen. Környey T.: Hőközlés, Műegyetemi kiadó 1999. Segédletek, gyakorlati feladatok: www.energia.bme.hu BMEGEATAM02 - MŰSZAKI [RAML[STAN I. Előadó: Dr. Kristóf Gergely f, 2 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: BMEGE[TAM21 vagy BMEGE[TAM01 vagy BMEGE[TAM11 A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a különböző {raml{si kategóri{kban alkalmazható közelítési rendszereket, a turbulencia modellezés elméletéti alapjait, a numerikus megold{si módszereket és a numerikus modellezés hib{it, ezzel előkészítse az {raml{sok numerikus modellezésének gyakorlati képzését. Összességében fejleszti a műszaki gondolkod{st és szemléletmódot. Az oktat{s célja tov{bb{, hogy a tanult ismeretek alapj{n a hallgató legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó gépészeti problém{k felismerésére, helyes megítélésére. BMEGE[TAM03 - KORSZERŰ [RAML[SMÉRÉS I. Előadó: Dr. Vad J{nos f, 4 kp, ma, ta, 3 ko (1 ea, 0 gy, 2 lab) Ek: BMEGE[TAM21 vagy BMEGE[TAM01 vagy BMEGE[TAM11 A korszerű ipari {raml{smérés típusai és a velük szemben t{masztott követelmények. A méréstechnika oszt{lyoz{sa. Ipari nyom{smérés, hőmérsékletmérés, térfogat- és tömeg{ram mérés. Ipari méréstechnikai (folyamatir{nyít{si, diagnosztikai) esettanulm{nyok. Laboratóriumi bemutatók és mérések. BMEGEMMAM31 - TERMOMECHANIKA ALAPJAI Előadó: Dr. Kov{cs [d{m f, 3 kp, ma, ta, 2 ko (1 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMETE90AX23, BMEGEMMAGM5

54

Szerkezeti anyagjellemzők hőmérsékletfüggése. Stacion{rius hővezetés fémekben. Fourier-törvény. Termikus peremfeltételek. A hőmérséklet mező, az alakv{ltoz{si és feszültségi {llapot sz{mít{sa rudakban, t{rcs{kban, vékony és vastagfalú hengerekben. Hőfeszültségek többrétegű hengerben és zsugorkötésekben. Analitikus és numerikus módszerek. Hőfeszültségek sz{mít{sa végeselem módszerrel. Boley, B.A., Weiner, J.H.: Theory of thermal stresses. R.E. Krieger Publ. Co., Malabar, 1985 BMEGEMMAM33 - ROBOTOK MECHANIK[JA Előadó: Dr. Stép{n G{bor f, 3 kp, ma, ta, 2 ko (1 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: BMETE90AX23, BMEGEMMAGM4 A pozíció szab{lyoz{s. A PD szab{lyoz{s mechanikai alapgondolata. Pozícion{l{si hiba Coulomb súrlód{s jelenlétében. A digit{lis szab{lyoz{s destabiliz{ló hat{sa: mintavételezési holtidő, nullad-rendű tartó. Stabilit{si vizsg{lat diszkrét rendszerben. Az elérhető legkisebb pozícion{l{si hiba, és a legkisebb be{ll{si idő. Az erő szab{lyoz{s, és annak vizsg{lata: pontoss{g, be{ll{s. Rezgési frekvenci{k stabilit{svesztéskor. Instabil egyensúlyi helyzetek stabiliz{l{sa. ADA {talakítók kvant{l{sa mint nemlinearit{s. Mikro-kaotikus mozg{sok sz{mítógéppel szab{lyozott gépeken. Stép{n G.: Sz{mítógéppel szab{lyozott gépek dinamik{ja (www.mm.bme.hu ) BMEGE[TAM04 - [RAML[SOK NUMERIKUS MODELLEZÉSE Előadó: Dr. Kristóf Gergely f, 3 kp, ma, os, 3 ko (1 ea, 0 gy, 2 lab) Ek: BMEGE[TAM21 vagy BMEGE[TAM01 vagy BMEGE[TAM11 A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse az {raml{sok numerikus modellezésével, ezen belül a matematikai modell fel{llít{s{val, a peremfeltételek lehetséges v{ltozataival, a numerikus h{lóval szemben t{masztott kritériumokkal és a turbulencia modellezés alapjaival és a koncentr{l paraméterű vagy egydimenziós időfüggő rendszerek leír{s{val. Összességében fejleszti a műszaki gondolkod{st és szemléletmódot. Az oktat{s célja tov{bb{, hogy a tanult ismeretek alapj{n a hallgató legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó gépészeti problém{k felismerésére, helyes megítélésére és ön{lló megold{s{ra. BMEGEMMA4SD; BMEGE[TA4SD - SZAKDOLGOZAT f, 15 kp, ma, os, 4 ko (0 ea, 14 gy, 0 lab) Egy a szakir{nyhoz kapcsolódó szakdolgozat kidolgoz{sa. BMEGEGTAGM5 - MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ALAPJAI Előadó: Dr. V{ncza József f, 3 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: BMETE90AX10 A tant{rgy célja, hogy korszerű {ttekintést adjon a mesterséges intelligencia jellegzetes módszereiről és azok alkalmaz{si lehetőségeiről. A hallgatók megismerkednek a mesterséges intelligencia szimbolikus módszereinek alapjaival, a mérnöki munka segítésére alkalmazható szimbolikus módszerek és eszközök elméleti h{tterének legfontosabb kérdéseivel. A tant{rgy elvégzése ut{n a hallgatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy a munk{jukban felmerülő feladatok saj{ts{gait a mesterséges intelligencia módszerek

55

és eszközök alkalmazhatós{ga szempontj{ból elemezzék, a mesterséges intelligencia szakemberrel közös nyelvet tal{lva v{zolni tudj{k egy-egy konkrét feladat lényeges és kritikus von{sait, ill., hogy egyes eszközök birtok{ban sz{mítógépes modellalkotó munk{t végezzenek. Russell, S., Norvig, P. Mesterséges Intelligencia Modern Megközelítésben. Bp., PANEM-Prentice Hall, 2000. Futó, I. (szerk.) Mesterséges Intelligencia. Aula, Bp., 1999. A t{rgy előadój{nak honlapj{ról (http://www.sztaki.hu/~vancza) elérhető segédanyagok és az ott felsorolt irodalom BMEGEGTAM51 - FORG[CSOLÓ MEGMUNK[L[SOK Előadó: Dr. Tak{cs M{rton v, 4 kp, ma, os, 4 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: BMEGEGTAM01 Bevezetés. Az anyaglev{laszt{si folyamat rendszerezése. Forg{csol{si folyamat elvi alapjai és jellemzői. Forg{csol{s szab{lyos és szab{lytalan élgeometri{jú szersz{mmal. Rendszerezés a forg{csol{s időbeni {llandós{ga, a forg{csméretek {llandós{ga szerint. A forg{csol{s energetik{ja. Anyagtulajdons{gok és a forg{cslev{laszt{si jellemzők összekapcsol{sa. Forg{cs alakv{ltoz{s. A szersz{mgeometria és a forg{csalak kapcsolata. A forg{csol{s termodinamik{ja. Szakaszos, megszakított és folyamatos forg{cslev{laszt{s termikus problém{i a munkadarab, a szersz{m és a környezet oldal{ról nézve. Szersz{m anyagok. Norm{l keménységű és szuperkemény forg{csoló anyagok, szab{lyos élű forg{csol{shoz, A forg{cstő környezete. Hűtő-kenő anyagok. A hűtés-kenés technik{ja. A forg{csol{s tribológi{ja. Kop{s mechanikai, fiziko-kémiai okai. A kop{s megjelenési form{i. A kop{s időbeli lefut{sa. A forg{csol{s gazdas{goss{gi kérdései. Éltartam. Éltartam függvények. A forg{csol{si folyamat optim{lis kialakít{sa. Felületintegrit{s forg{csol{skor. A forg{csolt felület jellemzése. A forg{csolt felület szerkezete, érdesség, maradó feszültségi {llapot, szerkezetv{ltoz{sok. A forg{csol{s dinamik{ja. Rezgésforr{sok, öngerjesztett rezgések. Rezgések megszüntetésének módja. Az anyag szerkezeti {llapot{nak hat{sa a forg{cslev{laszt{sra. Szab{lyos élű keményforg{csol{s. Mikro-forg{cs lev{laszt{sa. Forg{csol{s technik{ja. Folyamatos, {llandó keresztmetszetű forg{cslev{laszt{si elj{r{sok. [llandó keresztmetszetű megszakított forg{csol{s. Folyamatos, v{ltozó keresztmetszetű forg{cslev{laszt{si elj{r{sok. Szakaszos, {llandó keresztmetszetű forg{csol{si elj{r{sok. Szakaszos, v{ltozó keresztmetszetű forg{cslev{laszt{si elj{r{sok. Forg{csol{s szab{lytalan él-geometri{val. Az elj{r{sok oszt{lyoz{sa. Szersz{m anyagok. Köszörülő és csiszoló testek gy{rt{sa és jellemzése. Köszörülés technik{ja és technológi{ja. Felületek elő{llít{sa alakkal és relatív mozg{ssal. Hónol{s, leppelés, csiszol{s, políroz{s technik{ja és technológi{ja. Különleges felületek (periódikus szab{lyos, vonal- és szoborfelületek) megmunk{l{sa, a megmunk{l{si elj{r{sokkal való összerendelése. A Tanszéki honlapon, http://www.manuf.bme.hu lévő tananyagok és internet forr{sok. Reichard: Fertigongstechnik 1.Handwerk und Technik Hamburg, 1994, ISBN 3.582.02311.7 BMEGEGTAM62 - MECHATRONIKA PROJEKT Előadó: Dr. Monostori L{szló f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (0 ea, 2 gy, 1 lab) Ek: BMEGEGTAM01 A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy a hallgatók olyan elméleti és gyakorlati j{rtass{got szerezzenek, melyek felkészítik őket termelésinformatikai projektek megtervezésére és kivitelezésére. A tant{rgy azon

56

túl, hogy bemutatja a termelésmenedzsment alapvető problém{it, fogalmait, összefüggéseit és módszereit, felkészíti a hallgatókat azon korszerű modellezési és megoldó ill. szimul{ciós rendszerek és környezetek alkalmaz{s{ra, melyek segítségével egy-egy jellegzetes termelési h{lózat-menedzselési, termeléstervezési, ütemezési ill. rakt{rkészlet kezelési probléma magas szinten megoldható, ill. a megold{s szimul{lható. A t{rgy célja tov{bb{, hogy a hallgatók elsaj{títs{k a kisebb csoportokban való projekt szemléletű feladatmegold{s alapvető módszereit. A mechatronika projekt tant{rgy keretein belül a hallgatók egy-egy {tfogó feladat megold{s{ra törekszenek, aminek sor{n a későbbi szakdolgozat készítés minden lényeges követelményével is megismerkednek. A tant{rgy követelményei közt szereplő feladat csak bonyolults{g{ban tér el a későbbi, szakdolgozat keretein belül megoldandó feladattól. Hopp, W.J.; Spearman, M.L, Factory physics, Foundations of manufacturing management, Irwin, 1996. Koltai, T., Termelésmenedzsment, Typotex, Budapest, 2006 A tanszéki honlapról letölthető előad{s fóli{k és egyéb anyagok. BMEGEGTAM64 - SZERSZ[MGÉPEK Előadó: Dr. Németh Istv{n v, 4 kp, ma, ta, 4 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: BMEGEGTAM01 A forg{csoló szersz{mgépek mozg{srendszere, nyílt és p{rhuzamos kinematik{k, a részegységek egym{sra épülésének vari{ciói. Fordulatsz{m és előtol{ssorok. A forg{csoló szersz{mgépek szerkezeti elemei, kiv{laszt{suk, karbantart{suk alapjai. Csap{gyaz{sok, vezetékek, orsók, {gyak, {llv{nyszerkezetek jellegzetes típusai. Az esztergaszerű szersz{mgépek. Az egyetemes eszterg{tól az eszterg{ló központig-cell{ig. Az automatiz{lt szersz{m és munkadarabell{t{s megold{sai. A különféle típusok technológiai, gazdas{goss{gi jellemzői. A marógépek, fúrógépek, a fúró-maró megmunk{ló központ. Az automatiz{lt szersz{m és munkadarabell{t{s megold{sai. A különféle típusok technológiai, gazdas{goss{gi jellemzői. A köszörűgépek különféle típusai, szerkezeti és technológiai jellemzői. A köszörülő cella. A hengeres fogazatok gy{rt{s{nak forg{csoló elj{r{sai. A kúpos fogazatok gy{rt{s{nak forg{csoló elj{r{sai. A szersz{mgép-tervezés és a szersz{mgép-vizsg{latok alapjai. A szersz{mgép struktúr{k mechatronikai szemléletű kialakít{s{nak módszerei. A különleges kinematik{jú szersz{mgépek (pl. p{rhuzamos vagy hibrid kinematik{k). Az ipari robot, mint forg{csoló szersz{mgép. Lehetőségek, korl{tok. A gy{rtócell{k, gy{rtórendszerek jellemzői, a rendszerbe kapcsol{s új ir{nyzatai. Y. Altintas: Manufacturing Automation, Cambridge University Press, 2000, Horv{th-Markos: Gépgy{rt{stechnológia, Műegyetemi Kiadó, 2000, Azonosító: 45018 Czéh M., Hervay P., Dr.Nagy P.S.: Megmunk{lógépek, Műszaki Könyvkiadó, 1999 BMEGEGTAM63 - NC GÉPEK IR[NYÍT[SA Előadó: Dr. Nagy S{ndor f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (1 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: BMEGEGTAM51 Korszerű NC vezérlésekkel szemben t{masztott követelmények. NC, CNC vezérlések {ltal{nos felépítése funkcion{lis egységei. Inform{ció feldolgoz{s és eloszt{s. NC vezérlésekben, út- és kapcsol{si inform{ciók. NC interpreterek és NC fordítók. Programozható logik{jú vezérlők feladata NC vezérlésekben, egyszerű NC-funkciók programoz{sa. Interpol{torok, interpol{ciós módszerek. Nyílt és z{rt hat{sl{ncú mellékhajt{sok, nagy sebességű (HS) megmunk{l{sok gépeinek hajt{sai. NC gépek mérőrendszerei, szubmikronos gépek különleges mérőrendszerei. Pozicion{l{s, p{lyakövetés, a

57

p{lyakövetési hiba és hat{sa a munkadarabok geometriai pontoss{g{ra, a hiba csökkentésének módszerei. Kiegészítő- és segédberendezések csatol{sa NC vezérlésekhez, interfészek, NC berendezések rendszerbe kapcsol{s{nak eszközei, DNC funkciók. Öndiagnosztika és adaptív funkciók. Különleges megmunk{l{si folyamatok ir{nyít{sa. S{gi G., M{ty{si Gy.: Sz{mítógéppel t{mogatott technológi{k (CNC, CAD/CAM). Műszaki Kiadó , Budapest, 2007, ISBN 978-963-16-6048-7 Ajtonyi I: Programozható ir{nyítóberendezések, h{lózatok és rendszerek. Műszaki Kiadó, Budapest, 2002,ISBN 963-16-1897-8 Weck M.: Werkzeugmaschienen Band 3. VDI Verlag, Düsseldorf, 1982,ISBN 3-18-400484-8 Tanszéki segédletek és szórólapok. Katalógusok és prospektusok Internet cím: www.manuf.bme.hu/oktatas BMEGERIAM6A - ADATB[ZISOK Előadó: Dr. Tam{s Péter f, 3 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: BMEGEMIAM02 vagy BMEGERIAM2P Adatb{zis-kezelő rendszerek főbb jellemzőinek, az adatb{zisok alapj{t képező adatmodelleknek, valamint az adatb{zis tervezési módszereknek a megismerése. Az SQL szabv{nyosított adatb{zis-kezelő nyelv {ttekintése, nyelvj{r{sai. Adatb{zisok kialakít{sa és kezelése interaktív alkalmaz{sfejlesztéssel. Ügyfélkiszolg{ló architektúra jellemzői. Adatb{zisok kezelése 4 GL-es programnyelvekből (ADO). Czenky M{rta: Adatmodellezés, SQL és Access alkalmaz{s, SQL Server és ADO, ComputerBooks Kiadó, Budapest, 2005. J.D.Ullmann – J. Widom: Adatb{zisrendszerek, Panem-Prentice-Hall, Budapest, 1998 BMEGEGTAM73 - NC TECHNOLÓGIA ÉS PROGRAMOZ[S Előadó: Dr. M{ty{si Gyula f, 4 kp, ma, os, 4 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: BMEGEGTAM01, BMEGEGTAM51 A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a sz{mjegyvezérlésű szersz{mgépek programoz{s{t, forg{csol{si technológia tervezését ,eszterg{l{si, mar{si, fúr{si műveletelemekhez korszerű szersz{mok v{laszt{s{t. J{rtass{got szereznek a CAD/CAM rendszerek haszn{lat{ban, a gy{rt{s előkészítésében az NC gép kezelésében. Az elméleti tananyagot gyakorlati képzés egészíti ki, a komplett technológiai terv forg{csol{ssal és mérőgépen történő méréssel, minősítéssel fejeződik be. M{ty{si Gyula: NC technológia és programoz{s I. Műszaki Kiadó, Budapest, 2001 M{ty{si Gy. – S{gi Gy. : Sz{mítógéppel t{mogatott technológi{k CNC, CAD/CAM Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2007 M{ty{si Gyula,- Friedrich Attila: NC Technológia és programoz{s Mar{si segédlet M{ty{si Gyula: NC technológia és programoz{s NCT leír{s (1) Katalógusok, sz{mítógépes szimul{tor programok, elektronikus katalógusok Tanszéki honlapon, http://www.manuf.bme.hu/ lévő tananyagok és internet forr{sok

58

BMEGEGTA4SD - SZAKDOLGOZAT f, 15 kp, ma, os, 4 ko (0 ea, 14 gy, 0 lab) Egy a szakir{nyhoz kapcsolódó szakdolgozat kidolgoz{sa. BMEGEGTAGM2 - KÜLÖNLEGES ROBOTOK ÉS ROBOTKEZEK Előadó: Dr. Merksz Istv{n f, 2 kp, ma, ta, 2 ko (1 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEGEGTAG01 vagy BMEGEGTAM01 vagy BMEGEGTAT01 A robottechnika alapjai. Különlegesnek tekinthető robot-felhaszn{l{si területek sz{mbavétele. Környezetvédelmi és biztons{gi feladatokra alkalmazott robotok. Robottechnika a harci és ut{npótl{si feladatok végrehajt{s{ban. Robottechnika alkalmaz{s{nak lehetőségei a mezőgazdas{gban. Gyógy{szatban dolgozók munk{j{nak robotos segítése. Önj{ró robotok. Az „ügyes kéz” fogalomrendszerének {ttekintés. Széleskörű, egyben nagysz{mú érzékelő egyidejű haszn{lata. Emberi mozdulatok, szab{lyoz{si szintek, szisztém{k modellezése. A kéz alkotó elemeivel, egyedi részegységeivel szemben megkövetelt teljesítőképességek fölmérése /pl. sebesség, erőhat{sok vizsg{lata, különleges anyagok szükségessége/ Tanszéki honlapon, http://www.manuf.bme.hu/ lévő tananyagok és internet forr{sok. BMEGERIAM6H - SZ[MÍTÓGÉPES INFORMATIKAI H[LÓZATOK Előadó: Dr. Kelemen G{sp{r, Moln{r József f, 2 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Inform{ció feldolgoz{s, Inform{ció-Logisztika: sz{mítógépes h{lózat szerepe, helye a folyamatban, h{lózati struktúra, h{lózati erőforr{sok, a h{lózat működését biztosító funkcion{lis elemek. A h{lózat hardware elemei, terminológi{k: HOST-gép, Server, PC, Work-Station, Termin{l emul{ció. Oper{ciós rendszerek szerepe a h{lózati környezetben: helyi Oper{ciós rendszerek, „h{lózati oper{ciós rendszerek”, sz{mítógépes-h{lózat modellje, inform{ciós csomag fogalma, szerkezeti felépítése. Kommunik{ciós közeg: fémk{belek, optikai k{belek, vezeték nélküli {tvitel. Inform{ció leképezés: jelek, {tviteli módok, kapcsol{stechnika, funkcion{lis {tvivő elemek. Sz{mítógépes h{lózatok evolúciója: nagygépes környezet, t{vadat feldolgoz{s, sz{mítógépes h{lózatok . OSI (Open System Interconnection) modell: modellforma, rétegfunkciók, rétegentit{s. H{lózati implement{ciók, protokollok, szabv{nyok. Helyi h{lózatok ( LANLocal Area Network). IEEE ( Institution of Electrical and Electronics Engineers ) szabv{nyok. Fizikai és Adatkapcsolati réteg funkciók szabv{nyosít{si törekvései: LLC (Logical Link Control), MAC (Medium Access Control) elj{r{sok, topológi{k, NIC (Network Interface Card) - h{lózati k{rtya, csomagszerkezetek. Lok{lis h{lózatok fajt{i: osztott s{vszélességű h{lózat (Ethernet h{lózat), kapcsolt h{lózat, gyűrű (Token Ring) h{lózat. H{lózati aktív elemek: repeater, bridge, switch, router, gateway. LAN fejlesztési ir{nyok: szerver/kliens típusú h{lózatok, peer to peer h{lózatok. LAN-LAN összeköttetések: bérelt vonal, vonalkapcsolt, csomagkapcsolt elj{r{sok. X.25 csomagkapcsolt h{lózat (funkcion{lis elemek, protokollok). Digit{lis h{lózat: ISDN-Integreted Services Digital Network, h{lózati modell, struktúra, h{lózati elemek, protokollok, ISDN architektúra. Vil{gh{lózat (Internet): modell, TCP/IP protokollok, címzési form{tumok, szolg{ltat{sok(telnet , file-transfer, levelezés, www,<). H{lózati alkalmaz{sok: pl. elektronikus levelezés (E-Mail), gy{rt{si és Irodaautomatiz{l{si rendszer (MAP-TOP: Manufacturing Automation Protocol Technical and Office Protocol). Összefoglal{s: tov{bbfejlesztési elvek, technológi{k, mit hoz(hat) a jövő?

59

Andrew S.Tannenbaum: Sz{mítógéph{lózatok, Panem-Prentice-Hall 1999 Dr. Kelemen G{sp{r: Sz{mítógépes informatikai h{lózatok, elektronikus jegyzet A tanszék honlapj{ról letölthető jegyzetek, előad{sv{zlatok, péld{k és programok. BMEGEMMAGM5 - FUNDAMENTALS OF FEM (VEM ALAPJAI) Előadó: Dr. Kov{cs [d{m f, 3 kp, an, os, 3 ko (1 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: BMEGEMMAGM4 A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a végeselem módszer történetét, lényegét, a mérnöki sz{mít{sokban betöltött szerepét. A rúdszerkezetekre bemutatott modellezési péld{kon keresztül kialakítja a hallgatókban a végeselemes modellalkot{s alapkészségeit, elmélyíti a szil{rds{gtani és rezgéstani ismereteiket. Felkelti a hallgatók érdeklődését az egyéb végeselemes alkalmaz{si területek ir{nt. Mechanika mérnököknek. Modellalkot{s. Szerk. M. Csizmadia B., N{ndori E., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003 Ross, C.T.F.: Finite Element Methods in Engineering Science. Ellis Horwood, 1990. Ross, C.T.F.: Finite Element Programs for Structural Vibrations. Springer, 1991. Tanszéki kiad{sú példat{r és feladat gyűjtemény. BMEGE[TAM05 - NUMERICAL MODELLING OF FLUID FLOWS ([RAML[SOK NUMERIKUS MODELLEZÉSE) Előadó: Dr. Kristóf Gergely f, 4 kp, an, ta, 4 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: BMEGE[TAM21 vagy BMEGE[TAM01 vagy BMEGE[TAM11 A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse az {raml{sok numerikus modellezésével, ezen belül a matematikai modell fel{llít{s{val, a peremfeltételek lehetséges v{ltozataival, a numerikus h{lóval szemben t{masztott kritériumokkal és a turbulencia modellezés alapjaival és a koncentr{l paraméterű vagy egydimenziós időfüggő rendszerek leír{s{val. Összességében fejleszti a műszaki gondolkod{st és szemléletmódot. Az oktat{s célja tov{bb{, hogy a tanult ismeretek alapj{n a hallgató legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó gépészeti problém{k felismerésére, helyes megítélésére és ön{lló megold{s{ra. BMEVIAUA016 - MOTION CONTROL (MOZG[SSZAB[LYOZ[S) Előadó: Dr. Sütő Zolt{n f, 3 kp, an, os, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEVIAUA008, BMEGERIA35I vagy BMEGEMIAM5I vagy BMEGEMIAM04 A t{rgy célja, hogy a hallgatók megfelelő gyakorlatot szerezzenek szersz{mgépek, robotok és m{s szervorendszerek villamos hajt{sainak, kiv{laszt{s{ban, üzembe helyezésében és üzemeltetésében. Mindezek elsaj{tít{s{hoz a hallgatók megismerkednek az alapvető mozg{sszab{lyoz{si elvekkel, a megvalósít{shoz szükséges sz{mít{stechnikai, elektronikai és teljesítményelektronikai eszközökkel, valamint mérések elvégzéséhez szükséges mérőműszerek; az érzékelők működésével, azok alkalmaz{si lehetőségeivel. Hal{sz S. Villamos Hajt{sok, Tankönyvkiadó, 2001. 60

Hal{sz S.: Automatiz{lt villamos hajt{sok, Tankönyvkiadó, 1989 Ned Mohan.: Electric Dirves, an Integrated approach, MNPERE 2001

BMEVIAUA017 - POWER ELECTRONICS (TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA) Előadó: Dr. J{rd{n R. K{lm{n f, 4 kp, an, os, 4 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: A hallgatók megismertetése a teljesítmény félvezető elemekkel, alapvető teljesítményelektronikai kapcsol{sokkal és azok alkalmaz{s{val olyan mélységig, hogy felhaszn{lókként képesek legyenek a berendezések, kapcsol{sok működésének megértésére, mérésére, hiba meg{llapít{s{ra és kiv{laszt{si, üzemeltetési feladatok elvégzésére. J{rd{n, R. K.: Power Electronics & Motion Control I. J{rd{n, R. K.: Power Electronics & Motion Control II. ( Lecture Notes. Mindkettő a Tanszék honlapj{n elérhető). Mohan/Undeland/Robbins: Power Electronics. John Wiley, 1995 BMEGE[TAM06 - LABORATORY (LABORMÉRÉS) Előadó: Dr. Vad J{nos f, 5 kp, an, ta, 4 ko (0 ea, 0 gy, 4 lab) Ek: BMEGE[TAM21 vagy BMEGE[TAM01 vagy BMEGE[TAM11 Gépészmérnöki jellegű mérések: Gépek mechanikai jelleggörbéinek mérése (belsőégésű motorok, vízgépek, szersz{mgépek). Villamosmérnöki jellegű mérések: Kombinatorikai és szekvenci{lis logikai h{lózatok vizsg{lata. Elektronikus elemek mérése. Erősítő kapcsol{sok mérése. Műveleti erősítős kapcsol{sok vizsg{lata. Mikrosz{mítógép működése, A/D és D/A konverterek. Vad J{nos: Advanced Flow Measurements. www.ara.bme.hu BMEKOKGA901 - PRODUCTION MANAGEMENT Előadó: Dr. Legeza Enikő f, 4 kp, an, os, 4 ko (3 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: A technológiai folyamat végrehajt{s{hoz sz{mos szervezési és management tevékenység tartozik. A tant{rgy célja a forr{sok optim{lis allok{l{sa a hatékony termeléshez. J. Heizer-B.Render: Production and Operations Management. Prentice Hall, 1993. R.B. Chase-N.J.Aquilano: Production and Operations Management. IRWIN,1985. BMEVIAUA019 - FINAL PROJECT (SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS) Előadó: Dr. J{rd{n R. K{lm{n f, 15 kp, an, os, 10 ko (0 ea, 10 gy, 0 lab)

61

Ek: Cél, hogy a hallgatók gyakorlatot szerezzenek több területet mag{ba foglaló, interdiszciplin{ris mérnöki feladatok megold{s{ban, az eredmények előad{s{ban és dokument{l{s{ban, tov{bb{, hogy ellenőrizhető legyen a hallgató ön{lló mérnöki munk{ra való alkalmass{ga. BMEVIAUA047 - PROGRAMMABLE CIRCUITS (PROGRAMOZHATÓ [RAMKÖRÖK) Előadó: Dr. Glöckner György f, 3 kp, an, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Digit{lis technikai alapok (kombin{ciós és sorrendi h{lózatok, kódol{s). Digit{lis elektronika: tranzisztorok felépítése, működése, karakterisztik{i. Digit{lis IC-k villamos tulajdons{gai (jelszintek, {tviteli karakterisztika, zavarok hat{sa, jelterjedési idő, disszip{ció, fan-out, t{pfeszültség, stb.). [ramköri logik{k (bipol{ris, MOS, CMOS). A t{rgy célja, hogy a hallgatók az élet minden területén haszn{lt programozható digit{lis {ramkörök alapjaival, részegységeivel és alkalmaz{stechnik{j{val megismerkedjenek. A vetített angol nyelvű prezent{ció di{i Dr. Glöckner György: Digit{lis technika, digit{lis elektronika (letölthető elektronikus jegyzet) II. része Dr. Glöckner György: Mikrosz{mítógépek (letölthető elektronikus jegyzet) megfelelő fejezetei G{l Tibor: Digit{lis rendszerek I-II. BMEVIAUA048 - INTERNET LABORATORY (INTERNET LABORATÓRIUM) Előadó: Dr. Hamar J{nos f, 3 kp, an, os, 2 ko (0 ea, 0 gy, 2 lab) Ek: A tant{rgy célja, hogy a gépészmérnök hallgatókat a modern szoftvertechnológia legfontosabb kérdésköreinek (objektum-orient{lt szoftverfejlesztés, konkurens rendszerek, elosztott rendszerek) elméletével és gyakorlat{val megismertessük. Elsődleges cél a korszerű webes rendszerekről, azok ipari automatiz{l{si alkalmaz{s{ról, integr{lt v{llalati rendszerek felépítésére alkalmas szoftver eszközökről a programozói szemszögből egy {tfogó képet adni, ugyanakkor a félév sor{n elvégzett nagyfeladat révén némi gyakorlathoz juttatni a hallgatókat, olyan tud{ssal felruh{zni őket, mely későbbiekben lehetővé teszi a kérdéses területen való elmélyedést, ir{nyt mutatni az ismeretek bővítésére és hatékony alkalmaz{s{ra. The Java Tutorial - A practical guide for programmers and the J2EE Tutorial on-line documents at http://java.sun.com/learning/tutorial/index.html Ko C. C.: Creating Web-Based Laboratories, Springer, 2004. Bailey D, Wright E.: Practical SCADA for Industry, Elsevier, 2003. BMEVIAUA001 - ELECTRICAL ENERGY SUPPLY OF MOBILE DEVICES (MOBIL ESZKÖZÖK VILLAMOSENERGIA ELL[T[SA) Előadó: Dr. K{rp{ti Attila, Kerekes S{ndor f, 3 kp, a, ta, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEVIAUA008 [ttekinti a mobil eszközök villamos energia elő{llít{s{nak, t{rol{s{nak, eloszt{s{nak, külső töltési

62

megold{sainak szok{sos és jövőbeni megold{sait. Kiemelten kezeli a konverterek alkalmaz{s{t. A különböző mobil eszközök feloszt{sa, a villamos energiaell{t{shoz kapcsolódó specifikus igények és követelmények. A mobil eszközök villamos energiatermelő, t{roló, {talakító és elosztó rendszerének alapstruktúr{i. A villamosenergia-fogyaszt{s, termelés és t{rol{s egyensúlya. A villamos energiaell{t{s minőségi követelményei. Mobil eszközök villamos energia elő{llít{s{nak lehetőségei. (gener{tor, fotovillamos rendszer, tüzelőanyag cella stb.). A villamos energia t{rol{sa. Az egyes energiat{rolók alapelve és üzemi jellemzői. (Akkumul{tor típusok, kapacit{sok, egyéb különleges energia t{rolók). Villamos energia fedélzeti eloszt{sa, {talakít{sa (DC-DC, DC-AC, AC-DC konverterek). A villamos energiat{rolók szab{lyozott együttműködése a mobil eszközzel, üzemétől függően. A villamos energiarendszer egyes elemeinek és rendszerének felügyelete. Külső villamos energia felvétel. Előad{s fóli{k pdf file form{ban. A tanszék honlapj{ról letölthető segédanyagok és az ott felsorolt irodalom. BMEVIAUA000 TERVEZÉSE)

-

DESIGN

OF

ELECTRONIC

SYSTEMS

(ELEKTRONIKAI

RENDSZEREK

Előadó: Dr. Sütő Zolt{n, Zab{n K{roly f, 3 kp, a, os, 3ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: BMEVIAUA009, BMEVIAUA010 A t{rgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a hibrid analóg-digit{lis elektronikai {ramkörök tervezési folyamat{val, módszereivel, eszközeivel, hangsúlyt fektetve a gyakorlati szempontokra. A hallgató egy komplex képet kap az {ramkörök funkcion{lis tervezésétől a szimul{ciós vizsg{latokon {t a nyomtatott {ramkörök tervezéséig egy integr{lt fejlesztő környezetben. Megismerkedik a legfontosabb EDA (Electronic Design Automation) eszközökkel. A t{rgy {ttekinti az analóg szenzoroktól érkező jelek erősítését, szűrését, nemline{ris karakterisztik{k megvalósít{s{t végző {ramköröket, a jeltov{bbít{s eszközeit, modul{ciós és demodul{ciós technik{kat, A/D és D/A {talakít{st. Kitér az analóg és a digit{lis szűrőtervezés módszereire. Előad{s fóli{k pdf file form{ban. A tanszék honlapj{ról letölthető segédanyagok és az ott felsorolt irodalom. BMEGEMIAME1 - ÉLETTAN ÉS BIONIKA I. Előadó: Dr. Aradi Petra f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Az emberi test szerkezetét, felépítését az anatómia, működését, életjelenségeit az élettan t{rgyalja. Az anatómia és az élettan egységes szemléletű megismertetése és működés függését a szerkezettől és a működés visszahat{s{t a szerkezetre rendszerként mutatja be. Az anatómi{val megalapozott élettan a megelőzés, mentés, gyógyít{s és orvosi rehabilit{ció kapcsolódó szempontjainak és eszközeinek bemutat{s{val együtt elősegíti, hogy a műszaki előképzettségű hallgatók szemléletet kapjanak, és az orvosi eszközök tervezéséhez, fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges ismereteket megszerezzék. Dr. Don{th Tibor: Anatómia-élettan, Medicina Dr. Don{th Tibor: Anatómiai atlasz, Medicina Dr. Brecs{n J{nos: Orvosi szót{r, Medicina

63

A félév sor{n kiadott elektronikus és nyomtatott anyagok

BMEGEMIAME2 - ÉLETTAN ÉS BIONIKA II. Előadó: Dr. Aradi Petra f, 2 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: BMEGEMIAME1 V{logatott fejezetek bemutat{sa a megelőzés, mentés, gyógyít{s és orvosi rehabilit{ció területéről. Az előző félévben megismert anatómiai és élettani ismeretek alapj{n a betegségek és sérülések szakterületek szerinti integr{ciója. Az egészségügyben haszn{latos oszt{lyoz{si rendszerek (BNO, OENO, HBCS) ismertetése. A törések AO szerinti oszt{lyoz{sa. Dr. Don{th Tibor: Anatómia-élettan, Medicina Dr. Don{th Tibor: Anatómiai atlasz, Medicina Dr. Brecs{n J{nos: Orvosi szót{r, Medicina A félév sor{n kiadott elektronikus és nyomtatott anyagok BMEGEMTAMOA - ORVOSTECHNIKAI ANYAGOK Előadó: Dr. Mész{ros Istv{n, Dr. Nagy Péter f, 5 kp, ma, ta, 5 ko (4 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: BMEGEMTAMT1, BMEGEPTAMT0 A t{rgy a gyógy{szati tevékenység sor{n haszn{lt speci{lis anyagokkal –fémek, ötvözetek, ker{mi{k– foglalkozik. Bemutatja az anyagokkal szemben t{masztott igényeket, részletesen t{rgyalja az alkalmazott anyagok szerkezetét, gy{rt{si technológi{j{t és mértékadó tulajdons{gait. A t{rgy legfontosabb fejezetei a következők: az életfunkciókhoz kapcsolódó fizikai, biológiai alapok összefoglal{sa: az orvosi műszerek és berendezések speci{lis anyagai, az élő szervezetbe beépített anyagok (protézisek) v{rható élettartama igénybevételeik függvényében valamint az ezt befoly{soló tényezők és hat{saik. A gyógy{szat polimer protéziseinek, segédeszközeinek ismertetése, a velük szemben t{masztott mechanikai, kémiai és biológiai követelmények. A gyógy{szatban alkalmazott polimerek. A polimerek orvosi, egészségügyi alkalmaz{si területei. Egyszer haszn{latos orvosi eszközök gy{rt{sa műanyagból. Gy{rtm{nykialakít{s, anyagmegv{laszt{s, a technológia megv{laszt{sa, csomagol{s, sterilezés. Műanyag protézisek speci{lis gy{rt{si technológi{i. Az orvostechnikai műanyag eszközök stabilit{sa, a tulajdons{gok időtartamfüggése. Orvostechnikai polimerek steriliz{l{sa, újrahasznosít{sa, megsemmisítése. A t{rgy elsaj{tít{s{t az oktató {ltal kiadott segédletek, órav{zlatok, valamint az egyes fejezetekhez javasolt szakirodalom segíti. Williams: Medical and Dental Materials, Pergamon press 1990. Czvikovszky T., Nagy P.,: Polimerek az orvostechnik{ban, Műegyetemi Kiadó, 2003 Czvikovszky T., Nagy P., Ga{l J.: A polimertechnika alapjai, Műegyetemi Kiadó, 2003. Wintermantel, E., Suk-Woo Ha: Biokompatible Werkstoffe und Bauweisen, Springer, Berlin-Heidelberg, 1996. Silver, F.H.: Biomaterials, medical devices and tissue engineering, Chapmann & Hall, London, 1994.

64

BMEGEMIAMBP - BIOMECHATRONIKA PROJEKT Előadó: Dr. Aradi Petra f, 4 kp, ma, ta, 3 ko (0 ea, 2 gy, 1 lab) Ek: BMEGEMIAME1 Az orvosi gyakorlatban megelőzésre, mentésre, gyógyít{sra és rehabilit{cióra haszn{lt jellegzetes műszerek és eszközök működési elvének ismertetése, haszn{latuk bemutat{sa. A tant{rgy keretében megoldandó feladat egy kiv{lasztott téma ön{lló feldolgoz{sa, ami kapcsolódik a szakir{nyban t{rgyalt témakörökhöz és felkészíti a hallgatót a szakdolgozat elkészítésére. A félév sor{n kiadott elektronikus és nyomtatott anyagok BMEGEFOAMO7 - ORVOSI OPTIKAI MŰSZEREK Előadó: Dr. [brah{m György f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (3 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: A geometriai optika alapfogalmai. A fizikai optika alapfogalmai. Képalkotó optikai rendszerek minőségvizsg{lat. Az optikai {tviteli függvény alkalmaz{sa. A sz{loptik{k. Mikroszkópok. Endoszkópok. A biometria eszközei. Lézerek az orvosi gyakorlatban. A szem optik{ja. Spektrofotometria. Kromatogr{fok. Infra képtechnika, képfeldolgoz{s. [brah{m: Optika, McGraw Hill 1998 BMEGEMIAMBM - BIOMECHATRONIKA Előadó: Dr. Aradi Petra f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: BMEGEMIAME2 A biomechatronika a mechanik{t, elektronik{t és informatik{t integr{ló mechatronik{t a biológi{val összekapcsoló interdiszciplin{ris tudom{ny. Egyfelől a biológiai rendszereket t{mogatja műszaki megold{sokkal, m{sfelől a biológiai rendszerektől „tanul” (biomimetika). A tant{rgy célja, hogy a hallgatók {ttekintést kapjanak a biomechatronika dinamikusan fejlődő alkalmaz{si területeiről és képesek legyenek ön{llóan és csapatban dolgozni a területhez kapcsolódó feladatok megold{s{ban. A félév sor{n kiadott elektronikus és nyomtatott anyagok BMEGEMMAMB3 - BIOMECHANIKA Előadó: Dr. Kiss Rita f, 3 kp, ma, os, 2 ko (1 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: BMEGEMMAGM3, BMEGEMIAME2

65

A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a korszerű mozg{svizsg{lati módszereket és elj{r{sokat, amelyeket nemzetközileg alkalmaznak a biomechanika területén. http://goliat.eik.bme.hu/~kl/bio/bioea.htm BMEGEMIA4SD - SZAKDOLGOZAT f, 15 kp, ma, os, 10 ko (0 ea, 10 gy, 0 lab) Egy a szakir{nyhoz kapcsolódó szakdolgozat kidolgoz{sa.

BMEGEVÉAM02 - EGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉKOK KEZELÉSE Előadó: Dr. Örvös M{ria f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Az egészségügyi hulladékok kezelésének célja, típusai. Az egészségügyi hulladékok kezelésének legjobb környezetvédelmi gyakorlata (BEP). Az egészségügyi hulladékok gyűjtése és sz{llít{sa. Az egyes hulladéktípusok javasolt kezelési elj{r{sai és gyűjtőeszközei. A gyűjtőeszközökkel szemben t{masztott követelmények. Az egészségügyi hulladékok égetéssel történő {rtalmatlanít{sa. Az egészségügyi hulladékok égetésére haszn{lt berendezések. Füstg{ztisztít{s. Az egészségügyi hulladékok nem égetéses {rtalmatlanít{si elj{r{sai. Gőzös fertőtlenítés. A mikrohull{mú fertőtlenítés. A fontosabb fertőtlenítő elj{r{sok, gy{rtók ill. forgalmazók. A hulladékok végső elhelyezése. A hulladéklerakó tervezése, létesítése és üzemeltetésének követelményei. A veszélyes hulladékok rendezett biztons{gos lerak{sa. Előkészítő elj{r{sok. Az egészségügyi hulladékok kezelésével kapcsolatos fontosabb törvényi előír{sok. Radioaktív hulladékok keletkezése és típusai. Radioaktív hulladékok {rtalmatlanít{si módszerei. Egészségügyi hulladékok kezelése (Tanszéki segédlet). BMEGEGTAM71 - GYÓGY[SZATI SZERSZ[MOK Előadó: Dr. Markos S{ndor f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Megmunk{lhatós{g fogalma és értelmezése. Speci{lis orvosegészségügyi anyagok és megmunk{lhatós{guk: szerves anyagok megmunk{l{sa, roncsol{sa. Anyagszétv{lasztó szersz{mok, varrószersz{mok, gyém{nt és egyéb szuperkemény élanyagú bontó és v{gószersz{mok, fog{szati szersz{mok, szőr- és bőrkialakító szersz{mok, test{pol{si (kozmetikai eszközök), nőgyógy{szati szersz{mok, sugaras eszközök és szersz{mok. CAD/CAM alkalmaz{sa a szersz{m és készüléktervezésben. BMEGEVGAM03 - HEMODINAMIKA ÉS AKUSZTIKA Előadó: Dr. Hal{sz G{bor f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: BMEGE[TAM01 vagy BMEGE[TAM11 vagy BMEGE[TAM21

66

Az vérh{lózat felépítése, az élettani működés alapjai. [tmeneti {raml{si folyamatok alapjai: a pulzushull{m terjedése. Periodikus {raml{s leír{sa könnyen deform{lható vezetékekben, alapegyenletek. Az érfal anyagegyenletei: (line{ris, nemline{ris, hiszterézises, viszkoelasztikus). Az {raml{stani és az anyagegyenletek numerikus megold{sa. Kezdeti és peremfeltételek. A szimul{ció eredményei és haszn{lata. Vérnyom{s mérésének módszerei: az auszkult{ciós módszer elemzése. Az oszcillometri{s módszer. Az invazív vérnyom{smérés módszerei. Akusztika t{rgya, line{ris akusztikai közelítések. Homogén line{ris akusztikai hull{megyenlet és {ltal{nos megold{sai. Egyszerű és összetett harmonikus hull{mok. Szintek az akusztik{ban. Hangszínképelemzés, okt{v- és tercs{vos, valamint keskenys{vú felbont{s. Akusztikai pont- és vonalforr{s t{voltéri közelítése. Az emberi hall{s mechanizmusa, a hallószerv felépítése, a hall{s fizikai jellemzői. Szubjektív akusztikai mérősz{mok, beszédérthetőség. Zajmérés, zaj élettani hat{sai, zajcsökkentés módszertana. Hal{sz G. (szerkesztő): Modellezés a biomechanik{ban. Műegyetemi Kiadó 2007. Kurutz-Szentm{rtony: A Műszaki akusztika alapjai, Műegyetemi Kiadó 2001.

67

10. SZABADON V[LASZTHATÓ TANT[RGYAK A Gépészmérnöki Kar {ltal meghirdetett szabadon v{lasztható tant{rgyak T{rgykód

T{rgynév

BMEGEMIA402

3D Szimul{ció és prezent{ció

BMEGEMIA403

3D Szimul{ciós és prezent{ciós eszközök

BMEGERIA4C1

A C++ nyelvű programoz{s alapjai

BMEGEPTA4S1

A fenntartható fejlődés technológi{i

BMEGEGEAGC1

CAD rendszerek I.

BMEGEGEAGCT

CAD tervezés

BMEGEMIAME1

Élettan és bionika I.

BMEGEMIAME2

Élettan és bionika II.

BMEGEENAKEM

Energetika a mindennapokban

BMEGEENAKEA

Energetikai alapismeretek

BMEGEGEATFG

Forma és grafikai tervezés sz{mítógépes módszerei

BMEGEGTAG71

Gy{rt{stervezés

BMEGEENA01

Hő{tad{s két fejezete: Hősug{rz{s, hőcserélők

BMEGEFOAM05

Intelligens gépek elemei

BMEGERIA4IP

Internet programoz{s alapjai

BMEGERIA4C2

Java és C# alapú szoftverfejlesztés

BMEGE[TAK02

Környezetvédelem alapjai

BMEGEFOAMM3


BMEGERIA4C3

Objektum-orient{lt technika C++ és C# nyelven

BMEGEMMAM32

Robotok mechanik{ja

BMEGEGTAG53

Robottechnika

BMEGEGEATT1

Termékszimul{ció I

BMEGEGEATT2

Termékszimul{ció II.

BMEGEENATDG

Termodinamika gyakorlatok

BMEGEMMAM31

Termomechanika alapjai

68

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Recommend Documents