M Ű E G Y E T E M
1 7 8 2
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar
AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁVAL STABILIZÁLT ZÚZOTTKŐ ÁGYAZATÚ VASÚTI FELÉPÍTMÉNY STATIKUS ÉS DINAMIKUS TERHEKRE TÖRTÉNŐ VISELKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE Ph.D. értekezés
Szabó József okleveles építőmérnök
Tudományos vezető: Dr. Kazinczy László Ph.D. egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Út és Vasútépítési Tanszék
Budapest, 2011.
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
ÖSSZEFOGLALÓ
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése A Ph.D. értekezésem témája az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése. Mivel az ágyazatragasztási technológia egy viszonylag új eljárás, ezért kevés a témával kapcsolatos szakirodalom, valamint nagyon alacsony a korábban elvégzett külföldi és hazai vizsgálatok száma, így az ágyazatragasztási technológiával kapcsolatban sajnos hiányzik a tudományos megalapozottságú vasútszakmai háttér. A felsoroltak tükrében a Ph.D. értekezésem célja, hogy különböző vizsgálatok és elemzések elvégzésével tudományosan megalapozott módon meghatározzam azokat az új vagy újszerű tudományos összefüggéseket, tulajdonságokat és műszaki paramétereket, amelyeket korábban még nem határoztak meg, de mindenképpen szükségesek az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti vágányok tervezéséhez, építéséhez és fenntartásához. A célt laboratóriumi vizsgálatok, vasúti pályamérések és elméleti számítások elvégzésével, valamint ezek eredményeinek elemzésével teljesítem, így tudományosan alátámasztott módon meghatározom az alábbiakat: -
Az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során, az egy ragasztási réteg kialakításához szükséges anyagmennyiség alsó és felső korlátai.
-
Az ágyazatragasztási technológia alkalmazásának a vasúti zúzottkő ágyazat funkcionalitására (vízáteresztő képesség, rugalmasság és merevség) gyakorolt hatásai.
-
Az ágyazatragasztási technológia alkalmazásának a vasúti felépítmény függőleges terhelés következtében ébredő igénybevételeire gyakorolt hatásai.
-
Az ágyazatragasztási technológia alkalmazásával mekkora oldalirányú ágyazati ellenállás érhető el, és ezen oldalirányú ágyazati ellenállás mellett mekkora az a legkisebb kritikus körívsugár, amely értéknél még hézagnélküli vágány létesíthető.
-
Az oldalirányú ágyazati ellenállás tekintetében az ágyazatragasztási technológia alkalmazása, a biztonsági sapkák felszerelése, illetve az Y-acélaljak beépítése milyen hatékonysággal és teljesítő képességgel rendelkezik.
-
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányoknak milyen az iránytartása és a vágánygeometriai állapotváltozása. Összefoglaló
I
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
SUMMARY
Assessment and analysis of the behaviour of the railway superstructure in crushed stone ballast bed stabilized by ballast bonding technology under static and dynamic loads The subject of my Ph.D. dissertation is the assessment and analysis of the behaviour of the railway superstructure in ballast bed stabilized by ballast bonding technology under static and dynamic loads. Since the ballast bonding technology is a relatively new method the number of related literature and the number of previous foreign and Hungarian analysis are very low. Consequently there is lack of science-based professional background with regard to ballast bonding technology. Taking into consideration the above the aim of my Ph.D. dissertation is that based on assessments and analysis to determine new scientific relationships, properties and technical parameters, which have not been determined previously but are essential in the planning, building and maintenance of the railway tracks with crushed stone ballast bed stabilized by ballast bonding technology. I achieve the aim through laboratorial tests, track measurements, theoretical calculations and the analysis of these results, therefore I determine the following: -
During the application of ballast bonding technology the low and high quantity limits of materials required for one bonding layer.
-
Influence of the application of ballast bonding technology to the functionality of the railway ballast bed (water permeability, elasticity and rigidity).
-
Influence of the application of ballast bonding technology to the stress values of the railway superstructure caused by vertical loads.
-
How big lateral ballast resistance can be achieved through ballast bonding technology and with this lateral ballast resistance which is the smallest critical curve radius where continuously welded rail tracks can be built.
-
With regard to the lateral ballast resistance what is the effectiveness and performance of the application of the ballast bonding technology, the safety caps and the Y steel sleepers.
-
What are the alignment keeping and the changes of geometric conditions of the continuously welded rail tracks with crushed stone ballast bed stabilized by ballast bonding technology and fixed with safety caps. Summary
II
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
NYILATKOZAT Alulírott Szabó József kijelentem, hogy ezt a Ph.D. értekezést magam készítettem, és ebben csak a megadott forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, amelyet szó szerint, vagy azonos tartalomban, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem.
Budapest, 2011. május 01.
…………………………………………… Szabó József
A Ph.D. értekezés bírálatai, valamint a védésről készült jegyzőkönyv a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Dékáni Hivatalban elérhető.
Nyilatkozat
III
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
TARTALOMJEGYZÉK
ÖSSZEFOGLALÓ.................................................................................................................................................I SUMMARY .......................................................................................................................................................... II NYILATKOZAT.................................................................................................................................................III TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................................................... IV 1.
BEVEZETÉS .............................................................................................................................................. 1
2.
AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA ..................................................... 5 2.1. AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIA ELVI HÁTTERE ....................................................................... 5 2.2. AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSI FELTÉTELEI ................................................... 5 2.3. AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIA FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI .................................................. 6 2.3.1. Kéregragasztás .............................................................................................................................. 7 2.3.2. Szerkezeti ragasztás ....................................................................................................................... 8 2.4. AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIA MEGJELENÉSE KÜLFÖLDÖN ÉS MAGYARORSZÁGON ............ 10
3.
AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁVAL KAPCSOLATBAN KORÁBBAN ELVÉGZETT FŐBB KÜLFÖLDI ÉS MAGYARORSZÁGI VIZSGÁLATOK, ÉS AZOK ELEMZÉSE.............................................................................................................................................. 11 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.
4.
A SZERKEZETI RAGASZTÁS SORÁN, AZ EGY RAGASZTÁSI RÉTEG KIALAKÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ANYAGMENNYISÉG MEGHATÁROZÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE .................................................................................................................................................................... 18 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
5.
A WROCLAWI MŰSZAKI EGYETEM ÉPÍTŐMÉRNÖKI INTÉZETÉNEK VIZSGÁLATA ................................. 11 A MÁV KÖZPONTI FELÉPÍTMÉNYVIZSGÁLÓ KFT. VIZSGÁLATA .......................................................... 12 A MÜNCHENI MŰSZAKI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI VIZSGÁLATI IRODÁJÁNAK VIZSGÁLATAI ..... 13 A BRIT VASUTAK KUTATÓINTÉZETÉNEK PÁLYAFEJLESZTÉSI OSZTÁLYA ÁLTAL VÉGZETT VIZSGÁLAT14 AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁVAL KAPCSOLATBAN KORÁBBAN ELVÉGZETT KÜLFÖLDI ÉS MAGYARORSZÁGI VIZSGÁLATOK KRITIKAI ELEMZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ................................................ 16
A VIZSGÁLAT ÉS AZ ELEMZÉS INDOKOLTSÁGA, CÉLJA ÉS JELENTŐSÉGE............................................... 18 A VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA.............................................................................................................. 18 A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI .................................................................................................................. 19 AZ EREDMÉNYEK ELEMZÉSE, KÖVETKEZTETÉSEK ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK ............................................. 20
AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁNAK, A VASÚTI ZÚZOTTKŐ ÁGYAZAT FUNKCIONALITÁSÁRA GYAKOROLT HATÁSAINAK VIZSGÁLATAI ÉS ELEMZÉSEI..... 23 5.1. 5.2.
A VIZSGÁLATOK ÉS AZ ELEMZÉSEK INDOKOLTSÁGA ............................................................................ 23 AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁNAK, A VASÚTI ZÚZOTTKŐ ÁGYAZAT VÍZÁTERESZTŐ KÉPESSÉGÉRE GYAKOROLT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE ................................................... 23 5.2.1. A vizsgálat és az elemzés célja és jelentősége.............................................................................. 23 5.2.2. A vizsgálat végrehajtása .............................................................................................................. 24 5.2.3. A vizsgálat eredményei................................................................................................................. 25 5.2.4. Az eredmények elemzése, következtetések és megállapítások....................................................... 26 5.3. AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁNAK, A VASÚTI ZÚZOTTKŐ ÁGYAZAT RUGALMASSÁGÁRA (MEREVSÉGÉRE) GYAKOROLT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE ............................................... 28 5.3.1. A vizsgálat és az elemzés célja és jelentősége.............................................................................. 28 5.3.2. A vizsgálat végrehajtása .............................................................................................................. 29 5.3.3. A vizsgálat eredményei................................................................................................................. 31 5.3.4. Az eredmények elemzése, következtetések és megállapítások....................................................... 36 6.
AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁNAK, A ZÚZOTTKŐ ÁGYAZATÚ VASÚTI FELÉPÍTMÉNY FÜGGŐLEGES TERHELÉS KÖVETKEZTÉBEN ÉBREDŐ IGÉNYBEVÉTELEIRE GYAKOROLT HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE ........... 44
Tartalomjegyzék
IV
Szabó József Ph.D. értekezés 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 7.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A VIZSGÁLAT ÉS AZ ELEMZÉS INDOKOLTSÁGA, CÉLJA ÉS JELENTŐSÉGE............................................... 44 A VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA.............................................................................................................. 45 A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI .................................................................................................................. 48 AZ EREDMÉNYEK ELEMZÉSE, KÖVETKEZTETÉSEK ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK ............................................. 51
AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁVAL STABILIZÁLT ZÚZOTTKŐ ÁGYAZATÚ HÉZAGNÉLKÜLI VÁGÁNY KRITIKUS KÖRÍVSUGARA MEGHATÁROZÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE............................................................................................................. 58 7.1. 7.2.
A VIZSGÁLAT ÉS AZ ELEMZÉS INDOKOLTSÁGA, CÉLJA ÉS JELENTŐSÉGE............................................... 58 LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK RAGASZTOTT ÁGYAZATI GERENDA OLDALIRÁNYÚ ELLENÁLLÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁVAL KAPCSOLATBAN ............................................................................................... 59 7.2.1. A laboratóriumi mérések végrehajtása ........................................................................................ 59 7.2.2. A laboratóriumi mérések eredményei, és az eredmények elemzése.............................................. 60 7.3. VASÚTI PÁLYÁBAN TÖRTÉNŐ MÉRÉSEK RAGASZTOTT ÁGYAZATI GERENDA OLDALIRÁNYÚ ELLENÁLLÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁVAL KAPCSOLATBAN ................................................................. 61 7.3.1. A vasúti pályában történő mérések végrehajtása......................................................................... 61 7.3.2. A vasúti pályában történő mérések eredményei, és az eredmények elemzése .............................. 62 7.4. ELMÉLETI SZÁMÍTÁSOK AZ OLDALIRÁNYÚ SZERKEZETI RAGASZTÁSSAL STABILIZÁLT ZÚZOTTKŐ ÁGYAZATÚ HÉZAGNÉLKÜLI VÁGÁNY LEGKISEBB KRITIKUS KÖRÍVSUGARÁNAK MEGHATÁROZÁSÁVAL KAPCSOLATBAN ................................................................................................................................... 63
7.4.1. Az elméleti számítások végrehajtása ............................................................................................ 63 7.4.2. Az elméleti számítások eredményei, és az eredmények elemzése ................................................. 66 7.5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK ........................................................................................... 67 8.
AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁNAK, A BIZTONSÁGI SAPKÁKNAK, VALAMINT AZ Y-ACÉLALJAKNAK, AZ OLDALIRÁNYÚ ÁGYAZATI ELLENÁLLÁSSAL KAPCSOLATOS TELJESÍTŐ KÉPESSÉGEINEK VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE .................... 68 8.1. A VIZSGÁLAT ÉS AZ ELEMZÉS INDOKOLTSÁGA, CÉLJA ÉS JELENTŐSÉGE............................................... 68 8.2. A VIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ VÁGÁNYSZAKASZOK MŰSZAKI BEMUTATÁSA ................................... 69 8.2.1. Az ágyazatragasztási technológiával (oldalirányú szerkezeti ragasztás) stabilizált vágányszakasz műszaki bemutatása ..................................................................................................................... 69 8.2.2. A biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt vágányszakasz műszaki bemutatása.................... 70 8.2.3. Az Y-acélaljakkal épített vágányszakasz műszaki bemutatása ..................................................... 70 8.3. A VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA.............................................................................................................. 71 8.4. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI .................................................................................................................. 73 8.5. AZ EREDMÉNYEK ELEMZÉSE, KÖVETKEZTETÉSEK ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK ............................................. 77 8.5.1. Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányokon mért eredmények összehasonlítása ...................................... 77 8.5.2. Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint az Y-acélaljakkal épített zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányokon mért eredmények összehasonlítása ...................................... 79
9.
AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁVAL STABILIZÁLT, VALAMINT A BIZTONSÁGI SAPKÁKKAL SZERELT ZÚZOTTKŐ ÁGYAZATÚ HÉZAGNÉLKÜLI VÁGÁNYOK IRÁNYTARTÁSÁNAK ÉS VÁGÁNYGEOMETRIAI ÁLLAPOTVÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE ....................................................... 83 9.1. A VIZSGÁLAT ÉS AZ ELEMZÉS INDOKOLTSÁGA, CÉLJA ÉS JELENTŐSÉGE............................................... 83 9.2. A VIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ VÁGÁNYSZAKASZOK MŰSZAKI BEMUTATÁSA ................................... 84 9.3. A VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA.............................................................................................................. 84 9.4. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI .................................................................................................................. 86 9.4.1. Lokális hiba.................................................................................................................................. 86 9.4.2. SAD minősítő szám....................................................................................................................... 86 9.4.3. Irány............................................................................................................................................. 87 9.5. AZ EREDMÉNYEK ELEMZÉSE, KÖVETKEZTETÉSEK ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK ............................................. 88
10.
TÉZISEK .................................................................................................................................................. 94
JAVASLAT TOVÁBBI KUTATÁSOKRA ...................................................................................................... 99 IRODALOMJEGYZÉK................................................................................................................................... 100 PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................. 103
Tartalomjegyzék
V
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
1. BEVEZETÉS A vasúti közlekedés megjelenése óta folyamatosan nőnek az igények a magasabb menetsebesség, a nagyobb közlekedési biztonság, a jobb utazási komfort, valamint a működési
költségek
optimalizálása
iránt.
Ezeknek
az
igényeknek
a
kielégítése
elengedhetetlenül szükséges a kötöttpályás közösségi közlekedés versenyképességének a fenntartásához és növeléséhez. Ez azt jelenti, hogy a vasúti közlekedés versenyképességének, működési hatékonyságának, illetve szolgáltatási minőségének a fenntartása és növelése mindig újabb és újabb kihívás a vasúti közlekedés számára. Azt is fontos szem előtt tartani, hogy a vasúti infrastruktúra – mint a vasúti eszközállomány egyik meghatározó eleme – jelentős költségtényező. Éppen ezért a minőség javítása, a hatékonyság növelése és a költségtakarékosság mindenképpen igénylik az olyan műszaki technológiák kifejlesztését és alkalmazását, amelyek a korábbi megoldásokhoz képest magasabb színvonalúak, tartósabbak, hatékonyabbak és olcsóbbak. A felsorolt indokok miatt a vasúti közlekedésnek folyamatosan fejlődnie és megújulnia szükséges, amihez a legapróbb részletekig elmenő fejlesztésekre van szükség. Ilyen fejlesztés eredménye az ágyazatragasztási technológia is, melynek megjelenése számos új lehetőséget kínál a vasúti pályák tervezésében, építésében és fenntartásában. Az ágyazatragasztási technológia egy viszonylag új, olyan stabilizációs eljárás, amellyel biztosítható a vasúti zúzottkő ágyazat stabilitása (geometriai- és szerkezeti stabilitás), fellazulás elleni védelme, valamint növelhető az ágyazat ellenállása (hosszirányú- és oldalirányú ellenállás). Az ágyazatragasztás Európán kívül először Japánban, míg Európában először Németországban jelent meg, az 1980-as évek második felében. Azóta ezt a technológiát a világ számos országában használják, köztük 2001 óta Magyarországon is. Az ágyazatragasztási technológiát a vasúti vágányok esetében általában olyankor alkalmazzák, amikor a klasszikus vasúti pályaszerkezet – sínek, sínleerősítések, keresztaljak, zúzottkő ágyazat – valamilyen okból nem elégít ki bizonyos igényeket. Ilyen igények lehetnek például a zúzottkövek mozgásának megakadályozása, a zúzottkő ágyazat profiljának és méreteinek megőrzése, a zúzottkő ágyazat geometriai és szerkezeti stabilitásának-, hosszirányú és oldalirányú ellenállásának-, valamint teherbírásának a növelése. Az ágyazatragasztási technológia előnye és jelentősége abban van, hogy a felsorolt igények az ágyazatragasztás alkalmazásával közvetlenül kielégíthetőek, és ezek közvetve eredményezik a pályafenntartási időciklus növekedését (kitolódását), valamint a pályafenntartási költségek fajlagos csökkenését. A technológia további előnye, hogy – a felsorolt igények sokféleségéből adódóan – számos felhasználási területe van, és többféle megjelenési formájú vasúton (nagysebességű vasút, nagyvasút, közúti vasút, közúti gyorsvasút, gyorsvasút) is alkalmazzák. 1. fejezet
1
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Mivel az ágyazatragasztási technológia egy viszonylag új eljárás, ezért nagyon kevés az ágyazatragasztásról a szakirodalomban fellelhető anyag, valamint nagyon alacsony a témával kapcsolatban korábban elvégzett külföldi és hazai vizsgálatok száma is. Ráadásul a ragasztóanyagot gyártó vállalatok szinte mindig csak belső minőségellenőrző méréseket végeznek, melyek során kizárólag a ragasztóanyag tulajdonságait vizsgálják és ellenőrzik, nem pedig a ragasztott zúzottkő ágyazat viselkedésének paramétereit. Ezek a mérések tehát alapvetően anyagszemléletűek, kizárólag a ragasztóanyag szempontjából közelítik meg a témát, nem pedig a zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény viselkedésének, tulajdonságainak és igényeinek szempontjából. Mivel az ágyazatragasztási technológia és a ragasztóanyag nem önmagáért van, hanem azért, hogy a zúzottkő ágyazatú vasúti felépítményben bizonyos igényeket kielégítsen, így az ágyazatragasztási technológiának alapvetően nem ragasztástechnológiai, hanem vasútszakmai kérdésnek kell lennie. Sajnos ennek ellenére az amúgy is alacsony számú korábbi vizsgálatok közül kevés az igazán értékelhető, és azok is nagyon egyirányúak (csak egy szűk területet tárnak fel az ágyazatragasztással kapcsolatban), így több olyan kérdést, műszaki paramétert, tulajdonságot vagy összefüggést nem vizsgálnak, amelyek nagyon fontosak lennének a technológia tudományos megalapozottságú megismerése szempontjából. A felsoroltakból következik, hogy az ágyazatragasztási technológiával kapcsolatban – a szegényes szakirodalom és a kevés értékelhető mérési eredmény miatt – erőteljesen hiányzik a tudományos megalapozottság, ugyanis a vasúti szakemberek legtöbbször csak tapasztalati alapokon, nem pedig tudományosan alátámasztott tények alapján dolgoznak. Ráadásul mindez annak ellenére van így, hogy az ágyazatragasztási technológiát sok országban, egyre több helyen, számos probléma megoldására használják, mivel napjainkra ez a technológia már egy viszonylag elterjedt műszaki megoldás lett. A felsorolt indokok miatt a Ph.D. értekezésem célja, hogy különböző vizsgálatok és elemzések elvégzésével tudományosan megalapozott módon meghatározzam azokat az új vagy újszerű tudományos összefüggéseket, tulajdonságokat és műszaki paramétereket, amelyeket korábban még nem határoztak meg, de mindenképpen szükségesek az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti vágányok tervezéséhez, építéséhez, fenntartásához, üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez. Ezeknek a nagyon fontos kérdéseknek a megválaszolása, valamint ezen új tudományos összefüggéseknek, tulajdonságoknak és műszaki paramétereknek a meghatározása érdekében, a Ph.D. értekezésemet az alábbi logikai struktúrában – a következőkben felsorolt fejezetek szerint – építem fel.
1. fejezet
2
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Jelen bevezetést követő 2. fejezetben bemutatom az ágyazatragasztási technológiát műszaki szempontból. Ismertetem az ágyazatragasztási technológia elvi hátterét, alkalmazási feltételeit, felhasználási területeit, valamint kialakulásának és megjelenésének történetét. A 3. fejezetben először áttekintem az ágyazatragasztási technológiával kapcsolatban korábban elvégzett főbb külföldi és magyarországi laboratóriumi vizsgálatokat és vasúti pályaméréseket, valamint azok eredményeit, tapasztalatait és megállapításait. Ezt követően elvégzem a bemutatott korábbi vizsgálatok kritikai elemzését és értékelését. Mivel sem a szakirodalom, sem pedig a korábbi vizsgálatok nem adnak támpontot a ragasztóanyag
célszerű
felhasználási
mennyiségére
vonatkozóan
(amit
alapvető
hiányosságnak tartok), így a 4. fejezetben saját laboratóriumi vizsgálat elvégzésével és a méréseim eredményeinek elemzésével tudományosan alátámasztott módon meghatározom az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során, az egy ragasztási réteg kialakításához szükséges anyagmennyiség alsó és felső korlátait. Ezek műszaki jelentősége, hogy egy alsó határértéket fogalmazok meg a sikeres és minőségi ragasztás elvégzéséhez, illetve egy felső határértéket fogalmazok meg az ésszerű és gazdaságos ragasztás kialakításához. Mivel
az
ágyazatragasztás
a
zúzottkövek
összeragasztásával
bizonyos
mértékben
megváltoztathatja a zúzottkő ágyazat tulajdonságait (kihatással lehet az ágyazat funkcionalitására), így elengedhetetlennek tartom annak vizsgálatát és elemzését, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása milyen hatással van a vasúti zúzottkő ágyazat funkcionalitására. Éppen ezért az 5. fejezetben saját laboratóriumi vizsgálatok elvégzésével és a méréseim eredményeinek az elemzésével tudományosan alátámasztott módon meghatározom először az ágyazatragasztási technológia alkalmazásának a vasúti zúzottkő ágyazat vízáteresztő képességére gyakorolt hatását, majd az ágyazatragasztási technológia alkalmazásának a vasúti zúzottkő ágyazat rugalmasságára (merevségére) gyakorolt hatását. A vizsgálatok és elemzések műszaki jelentősége abban van, hogy a vasúti zúzottkő ágyazat alapvető tulajdonságainak az ágyazatragasztás hatására történő megváltozásait tárgyalják. Mivel a zúzottkő ágyazat rugalmassága (merevsége) kihatással van a felépítmény függőleges terhelés következtében ébredő igénybevételeire, így fontosnak tartom annak vizsgálatát is, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazásával elért rugalmasság (merevség) változás milyen hatással van a vasúti felépítmény függőleges terhelés következtében ébredő igénybevételeinek nagyságára. Ezen okból a 6. fejezetben elméleti számítások elvégzésével és a számításaim eredményeinek az elemzésével tudományosan alátámasztott módon meghatározom az ágyazatragasztási technológia alkalmazásának a zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény függőleges terhelés következtében ébredő igénybevételeire gyakorolt hatásait. 1. fejezet
3
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Mivel a hézagnélküli vágányok fekvésbiztonsága szempontjából nagyon fontos az oldalirányú ágyazati ellenállás, amelynek növelésére egyik lehetőség az ágyazatragasztási technológia, így ebből adódóan a 7. fejezetben saját laboratóriumi vizsgálatok, saját vasúti pályamérések és elméleti számítások elvégzésével, valamint ezek eredményeinek az elemzésével tudományosan alátámasztott módon meghatározom azt, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazásával mekkora oldalirányú ágyazati ellenállás érhető el, és hogy ezen oldalirányú ágyazati ellenállás mellett mekkora az a legkisebb kritikus körívsugár, amely értéknél még hézagnélküli vágány létesíthető. Ennek műszaki jelentősége a kissugarú íveket tartalmazó illesztéses vágányok hézagnélkülivé történő átépítésének lehetőségében van. Az oldalirányú ágyazati ellenállás növelésére az ágyazatragasztási technológia mellett azonban más lehetőségek is léteznek, ilyenek például a biztonsági sapkák, vagy az Y-acélaljak. Mind a három különböző technológia a zúzottkő ágyazatú vasúti vágányok oldalirányú ágyazati ellenállásának növelését hivatott elősegíteni. Mivel ezeknek a megoldásoknak a hatékonysága és a teljesítő képessége még nem került összehasonlításra, így a 8. fejezetben vasúti pályamérések végrehajtásával és azok eredményeinek elemzésével tudományosan alátámasztott módon meghatározom azt, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása, a biztonsági sapkák felszerelése, illetve az Y-acélaljak beépítése, az oldalirányú ágyazati ellenállás tekintetében milyen hatékonysággal és teljesítő képességgel rendelkezik. Mivel az oldalirányú ágyazati ellenállás értéke kihatással van a vasúti vágány iránytartására és vágánygeometriai állapotváltozására, így a 9. fejezetben vasúti pályában végrehajtott gépi vágánymérések
eredményeinek
a
feldolgozásával,
kiértékelésével
és
elemzésével
tudományosan alátámasztott módon meghatározom azt, hogy az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányoknak milyen az iránytartása és a vágánygeometriai állapotváltozása. A Ph.D. értekezésem 10. fejezetében összefoglalom a laboratóriumi vizsgálataim, a forgalmi vágányokon végrehajtott helyszíni pályaméréseim, az elméleti számításaim, ezek eredményei és tapasztalatai, valamint az eredmények részletes elemzése után tett megállapításaim és következtetéseim alapján megfogalmazott téziseimet. A téziseim műszaki jelentősége, hogy új, tudományosan megalapozott eredményeket nyújtanak az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti vágányok tervezéséhez, építéséhez és fenntartásához. Megjegyzendő, hogy a Ph.D. értekezésemben csak műszaki szempontokat veszek figyelembe, gazdaságossági vizsgálatokkal nem foglalkozom. Szintén fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Ph.D. értekezésem mindvégig feltételezi az ágyazatragasztási technológia alkalmazási feltételeinek teljes meglétét, és azok minden esetben történő betartását. 1. fejezet
4
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
2. AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA 2.1.
Az ágyazatragasztási technológia elvi háttere
Az ágyazatragasztás egy olyan stabilizációs eljárás, amellyel biztosítható a vasúti zúzottkő ágyazat stabilitása (geometriai- és szerkezeti stabilitás), fellazulás elleni védelme, valamint növelhető az ágyazat ellenállása (hosszirányú- és oldalirányú ellenállás). Az ágyazatragasztás során a ragasztóanyag a zúzottköveket egymáshoz köti, minden leragasztott követ pontosan rögzít, így az ágyazatban a zúzottkövek mozgását megakadályozza. A ragasztóanyag a zúzottköveket csak az érintkezési pontjaiknál ragasztja össze (M.2.1. ábra [1]), így biztosítva az üreges és átjárható teret a csapadékvizek elvezetésére. Az ágyazatragasztási technológia alkalmazásával tehát egy üreges, a víz számára is átjárható, de ugyanakkor nagyon masszív és ellenálló térbeli testet kapunk, melynek alkotóelemei a nagy szilárdságú zúzottkövek, melyek erős ragasztóanyaggal vannak összekötve (M.2.1. kép). Az ágyazatragasztási technológiához használt ragasztóanyag kétkomponensű, mely lehet epoxigyanta jellegű, vagy poliuretán jellegű. A világon és így Magyarországon is több ragasztóanyag típus létezik, melyeknek a főbb tulajdonságaik egymáshoz hasonlóak, különbség köztük leginkább a kikeményedési időben van. Ennek oka az, hogy az ágyazatragasztási technológia egymástól eltérő alkalmazási területeihez előfordul, hogy különböző kikeményedési idejű – kikeményedési sebességű – ragasztóanyagra van szükség. A ragasztóanyagnak a zúzottkő ágyazat felületére történő kijuttatása többféleképpen történhet: -
Nagygépes technológiával vasúti tehervágánygépkocsiról – TVG-ről – (M.2.2. kép).
-
Nagygépes technológiával közúti tehergépjárműről (M.2.3. kép).
-
Kisgépes technológiával (M.2.4. kép).
-
Kézi technológiával (M.2.5. kép).
2.2.
Az ágyazatragasztási technológia alkalmazási feltételei
Az ágyazatragasztási technológia alkalmazási feltételei az alábbiakban felsoroltak szerint csoportosíthatóak [2]: -
A ragasztóanyag megfelelő előkészítése és kezelése.
-
Időjárási körülmények.
-
A zúzottkövek minősége, és a zúzottkő ágyazat állapota.
-
A vasúti pálya állapota.
-
Vágányzári körülmények. 2. fejezet
5
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az ágyazatragasztási technológia alkalmazási feltételei – a közölt csoportosításnak megfelelően – részletesen megtalálhatóak az M.2.1. alfejezetben. Fontos megjegyezni, hogy az értekezés mindvégig feltételezi az alkalmazási kritériumok teljes meglétét, és azok minden esetben történő betartását. A külföldi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy ha az ágyazatragasztási munkavégzés során az alkalmazási feltételeket teljes mértékben betartják, valamint ha az ágyazatragasztott vágányszakaszt megfelelően karbantartják, akkor a forgalmi és időjárási hatásoknak kitett ragasztás élettartama (tartóssága) várhatóan 12 - 15 év. Ha ezen időintervallum alatt a ragasztás valamilyen oknál fogva tönkremegy, akkor a ragasztást fel kell törni, a problémát meg kell szüntetni, a vágányt ki kell szabályozni, és a zúzottkő ágyazatot az ágyazatragasztásra vonatkozó alkalmazási feltételek betartása mellett újra kell ragasztani. Ágyazatrostálás és nagygépes vágányszabályozás esetén is hasonló a helyzet, a ragasztást fel kell törni, a fenntartási munkát el kell végezni, majd a zúzottkő ágyazatot az ágyazatragasztásra vonatkozó alkalmazási feltételek betartása mellett újra kell ragasztani.
2.3.
Az ágyazatragasztási technológia felhasználási területei
Az ágyazatragasztási technológiát a vasúti pályák esetében általában olyankor alkalmazzák, amikor a hagyományos, klasszikus vasúti pályaszerkezet, – amely sínszálakból, sínleerősítésekből és keresztaljakból álló, a zúzottkő ágyazatban ”úszó” tartórács [3] – valamilyen okból nem elégít ki bizonyos igényeket. Ilyen igények lehetnek például a zúzottkövek elmozdulásának megakadályozása, a zúzottkő ágyazat profiljának és geometriai méreteinek megőrzése, a zúzottkő ágyazaton járható felület kialakítása, a zúzottkő ágyazat geometriai és szerkezeti stabilitásának-, hosszirányú és oldalirányú ellenállásának-, valamint teherbírásának növelése. A felsorolt igények az ágyazatragasztási technológia alkalmazásával közvetlenül kielégíthetőek, és ezek közvetve eredményezik a pályafenntartási időciklus növekedését (kitolódását), valamint a pályafenntartási költségek fajlagos csökkenését. Az ágyazatragasztási technológia felhasználási területei alapvetően két csoportba sorolhatóak, és ez a csoportosítás megfelel a két, egymástól jól elkülöníthető ragasztási mód szerinti felosztásnak: -
Kéregragasztás.
-
Szerkezeti ragasztás.
Fontos megjegyezni, hogy mivel a szerkezeti ragasztás műszaki és tudományos szempontból is sokkal lényegesebb, mint a kéregragasztás, így az értekezés témája csak a szerkezeti ragasztás, a kéregragasztás pedig nem képezi tárgyát az értekezésnek. 2. fejezet
6
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
2.3.1. Kéregragasztás A kéregragasztás során fő cél a zúzottkő ágyazat felületén a zúzottkövek elmozdulásának megakadályozása, nem cél viszont az ágyazat mechanikai tulajdonságainak javítása, azaz a ragasztás erőjátékba történő bevonása. A ragasztási vastagság kéregragasztás során 4-8 cm. A kéregragasztás felhasználási területei az alábbiak. 2.3.1.1. Ágyazatragasztás a zúzottkövek fel- és kirepülésének megakadályozása érdekében
Azokon a zúzottkő ágyazatú nagysebességű vasúti pályákon, ahol a vasúti járművek 200 km/h, vagy annál nagyobb sebességgel közlekednek, problémát jelenthetnek a járművek által keltett légörvények. Ezek a légörvények ugyanis felkaphatják a zúzottköveket, melynek hatására azok felrepülnek, vagy kirepülnek a pályáról. Ez kétvágányú pályán nagy balesetveszélyt jelent a szemben közlekedő járműre nézve. E balesetveszély elhárítása céljából alkalmazható az ágyazatragasztási technológia, ugyanis a zúzottkő ágyazat felületén történő ragasztás megakadályozza a ragasztott zúzottkövek mozgását, így azok fel- és kirepülését is. A ragasztási alakzat geometriai kialakítását ezen felhasználási terület esetén az M.2.2. ábra szemlélteti, míg egy konkrét példát az M.2.6. kép [4] mutat. 2.3.1.2. Ágyazatragasztás a zúzottkő ágyazat felülete tisztításának könnyítése érdekében
A zúzottkő ágyazat felülete az állomásokon és a megállóhelyeken, valamint azok környezetében fokozott szennyeződésnek van kitéve, így gyakran éppen azokon a helyeken a legszennyezettebb és legszemetesebb, ahol az utasok megfordulnak. A zúzottkő ágyazat felülete gyorsan és egyszerűen tisztítható ipari porszívó alkalmazásával, problémát jelenthet viszont az, hogy a porszívó felszívhatja a zúzottköveket is, melynek hatására a porszívó tönkremehet. E tönkremenetel elhárítása céljából alkalmazható az ágyazatragasztási technológia, ugyanis a zúzottkő ágyazat felületén történő ragasztás megakadályozza a ragasztott zúzottkövek mozgását, így azok porszívó által történő felszívását is. A ragasztási alakzat geometriai kialakítását ezen felhasználási terület esetén az M.2.3. ábra szemlélteti, míg egy konkrét példát az M.2.7. kép mutat. 2.3.1.3. Ágyazatragasztás a zúzottkő ágyazat letaposás elleni védelme érdekében
A vasúti pályákon sajnos több helyen tapasztalható illegális gyalogátkelés. Ezeken az illegális gyalogátkelőhelyeken problémát jelenthet az, hogy a gyalogosok letapossák a zúzottkő ágyazatot, annak is főleg a váll részét. Ennek következtében a keresztaljak homlokfelülete 2. fejezet
7
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
előtt zúzottkő hiány alakul ki, mely a zúzottkő ágyazat oldalirányú ellenállásának csökkenését eredményezi. Ez az ellenállás-csökkenés hézagnélküli vágány esetében (főleg ívekben) kivetődés-veszélyt jelent, amit mindenképpen el kell kerülni. E kivetődés-veszély elhárítása céljából alkalmazható az ágyazatragasztási technológia, ugyanis a zúzottkő ágyazat felületén történő ragasztás megakadályozza a ragasztott zúzottkövek mozgását, így azok letaposását is. A ragasztási alakzat geometriai kialakítását ezen felhasználási terület esetén az M.2.4. ábra szemlélteti, míg egy konkrét példát az M.2.8. kép mutat. 2.3.1.4. Ágyazatragasztás a vasúti alagutakban a menekülő utak biztosítása érdekében
Vasúti alagutakban történő balesetek esetén fontos, hogy a mentést végző gépjárművek minél hamarabb a helyszínre érjenek. Ennek elősegítése céljából alkalmazható az ágyazatragasztási technológia, ugyanis a zúzottkő ágyazat felületén történő ragasztás megakadályozza a ragasztott zúzottkövek mozgását, így jól járható felületet biztosít a vasúti pályán a mentést végző gépjárművek számára. A ragasztási alakzat geometriai kialakítását ezen felhasználási terület esetén az M.2.5. ábra szemlélteti, míg egy konkrét példát az M.2.9. kép [5] mutat.
2.3.2. Szerkezeti ragasztás A szerkezeti ragasztás során a zúzottkövek elmozdulásának megakadályozásán túl fő cél a zúzottkő ágyazat mechanikai tulajdonságainak javítása, azaz a ragasztás erőjátékokba történő bevonása. Szerkezeti ragasztás esetén a ragasztás több rétegben is történhet, egy réteg ragasztási vastagsága 10-25 cm. A szerkezeti ragasztás felhasználási területei az alábbiak. 2.3.2.1. Átmeneti szakasz kialakítása ágyazatragasztással, a zúzottkő ágyazatú és szilárd pályarészek találkozásánál
A vasúti pályákon számos olyan hely van, ahol a rugalmas alátámasztású, zúzottkő ágyazatú felépítmény egy lényegesen merevebb alátámasztású felépítményhez csatlakozik, például hídhoz, alagúthoz, útátjáróhoz, vagy betonlemezes felépítményhez. Ezeken a helyeken a vágány függőleges rugalmassága hírtelen megváltozik, mely a haladó vasúti járműben túlzott lengéseket, míg a pályában igénybevétel-többleteket kelthet. Ezen káros hatásoknak a mérséklése érdekében átmeneti szakaszt alakítanak ki ágyazatragasztással, ahol a vágány függőleges rugalmasságának változása fokozatos. A ragasztási alakzat geometriai kialakítását ezen felhasználási terület esetén az M.2.6. ábra szemlélteti, míg egy konkrét példát az M.2.10. kép mutat.
2. fejezet
8
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
2.3.2.2. Ágyazatragasztás a sínillesztések élettartamának növelése érdekében
A vasúti pályákban a sínillesztéseknél – hevederes sínillesztések, szigetelt sínillesztések – előfordulhat a sínvégek elverődése és deformációja. Ezt a folyamatot gyorsíthatják az esetleges vaksüppedések, melyek együttesen a sínillesztések korai tönkremenetelét okozhatják. E tönkremenetelek lassítása céljából alkalmazható az ágyazatragasztási technológia, ugyanis a zúzottkő ágyazat ragasztása stabilizálja a sínillesztés alatti ágyazatot, így jobban együtt dolgozik a sínillesztés az aljakkal és az ágyazattal, így az erők átadása is nagyobb felületen történik. A ragasztási alakzat geometriai kialakítását ezen felhasználási terület esetén az M.2.7. ábra szemlélteti, míg egy konkrét példát az M.2.11. kép mutat. Megjegyzendő, hogy ugyanilyen megfontolás alapján alkalmazzák még az ágyazatragasztási technológiát zúzottkő ágyazatú kitérők és keresztezések esetében is abból a célból, hogy a nagy dinamikus igénybevételeket szenvedő alkatrészek tönkremeneteli folyamatait lassítsák. 2.3.2.3. Ágyazatragasztás a zúzottkő ágyazat teherbírásának növelése érdekében
Meglévő vasúti pálya rekonstrukciója, vagy új vasúti pálya építése esetén is előfordul, hogy alkalmazzák az ágyazatragasztási technológiát. Az alsó és a felső ágyazat teljes ragasztásával stabilizálható a zúzottkő ágyazat, amely tartósabb geometriát és fekszint viszonyokat, valamint jobb teherelosztást és nagyobb teherbírást eredményez. A ragasztási alakzat geometriai kialakítását ezen felhasználási terület esetén az M.2.8. ábra szemlélteti, míg egy konkrét példát az M.2.12. kép [6] mutat. 2.3.2.4. Ágyazatragasztás a zúzottkő ágyazat váll részének megerősítése érdekében
A vasúti pályák fenntartása, rekonstrukciója és építése alkalmával előfordulhat olyan eset, hogy a meglévő vágány zúzottkő ágyazatának váll részét szükséges megerősíteni, stabilizálni. Ennek oka többféle lehet, melyek a következők: -
Egyvágányú vasúti pályánál, második vágány építése esetén az ott dolgozó vibrációs és tömörítő gépek rezgéseket gerjesztenek. Ezek a rezgések a meglévő vágány ágyazatának váll részén a zúzottkövek elmozdulását és ”megfolyását”, így az ágyazatváll meglazulását okozhatják. Ez csökkenti az ágyazat oldalirányú ellenállását, és hézagnélküli vágány esetén növeli a kivetődés veszélyét.
-
Két- vagy többvágányú, ágyazatátvezetéses vasúti híd átépítése, a hídon lévő vasúti vágányok rekonstrukciója, vagy a híd utószigetelése esetén előfordul, hogy valamelyik vágányt el kell bontani, és ekkor a szomszédos vágány(ok) ágyazatvállát a kilazulás és ”megfolyás” ellen biztosítani kell. 2. fejezet
9
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A felsorolt esetekben alkalmazzák az ágyazatragasztási technológiát, ugyanis a zúzottkő ágyazat váll részének több rétegben történő részleges-, vagy teljes ragasztásával stabilizálható az ágyazatváll. A ragasztási alakzat geometriai kialakítását ezen felhasználási terület esetén az M.2.9. ábra szemlélteti, míg egy konkrét példát az M.2.13. kép [7] mutat. 2.3.2.5. Ágyazatragasztás
a
zúzottkő ágyazat oldalirányú ellenállásának növelése
érdekében
A hézagnélküli vágányok stabilitása és kivetődéssel szembeni biztonsága szempontjából nagyon fontos a megfelelő nagyságú oldalirányú ágyazati ellenállás megléte. Igaz ez egyenesben, de még inkább ívben, és főleg kissugarú ívben. Az oldalirányú ágyazati ellenállás növelése érdekében alkalmazzák az ágyazatragasztási technológiát úgy, hogy létrehoznak egy zúzottkövekből és ragasztóanyagból álló folyamatos ágyazati gerendát. A ragasztási alakzat geometriai kialakítását az M.2.10. ábra szemlélteti, míg egy konkrét példát az M.2.14. kép mutat.
2.4.
Az
Az ágyazatragasztási Magyarországon ágyazatragasztási
összeköthető
a
technológia
nagysebességű
technológia
külföldön
vasútvonalak
megjelenése
történő
megjelenése
elterjedésével.
Ennek
külföldön
időben oka,
és
szorosan hogy
az
ágyazatragasztási technológiát eredetileg azért találták ki, hogy a nagysebességű vasútvonalakon közlekedő vasúti járművek által keltett légörvények ne okozzák a zúzottkövek fel- és kirepülését. Ezzel magyarázható tehát, hogy Európán kívül először Japánban, míg Európában először Németországban – az 1980-as évek második felében – jelent meg ez a technológia. Azóta az ágyazatragasztást a világ számos országában alkalmazzák (Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Hollandia, India, Japán, Kanada, Kína, Magyarország, Malajzia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország, stb.). Az ágyazatragasztási technológia Magyarországon először 2001 évben jelent meg. A technológiát a MÁV-Thermit Kft. hozta be hazánkba, amely azóta is az ágyazatragasztás kizárólagos magyarországi kivitelezője. A Magyarországon 2011. január 01. napig elvégzett ágyazatragasztási munkák listáját az M.2.1. – M.2.2. táblázatok [8] tartalmazzák. Az ágyazatragasztási technológiát kialakulása óta folyamatos fejlődés jellemzi, példa erre a számos felhasználási terület (2.3. alfejezet), valamint az, hogy több megjelenési formájú vasúton (nagysebességű vasút, nagyvasút, közúti vasút, közúti gyorsvasút, gyorsvasút) is alkalmazták már [9].
2. fejezet
10
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
3. AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁVAL KAPCSOLATBAN KORÁBBAN ELVÉGZETT FŐBB KÜLFÖLDI ÉS MAGYARORSZÁGI VIZSGÁLATOK, ÉS AZOK ELEMZÉSE 3.1.
A Wroclawi Műszaki Egyetem Építőmérnöki Intézetének vizsgálata
A Wroclawi Műszaki Egyetem Építőmérnöki Intézete – Instytut Inzynierii Ladowej, Politechniki Wroclawskiej (Wroclaw, Lengyelország) – vizsgálta a vasúti zúzottkő ágyazat ragasztással történő stabilizálásának hatékonyságát [10]. A vizsgálathoz összesen 36 darab, zúzottkőből és ragasztóanyagból álló, 15 * 15 * 70 cm méretű, gerenda alakú próbatestet készítettek. A zúzottkő I. osztályú 31,5/50 mm szemszerkezetű gránit volt. A ragasztóanyag típusa MC Ballastbond 70 és MC Ballastbond 80 volt. A próbatestek készítése során elvégezték a zúzottkő tömörítését, és a zúzottkő ragasztását. A kész próbatesteket az M.3.1. – M.3.2. képek szemléltetik, a próbatestek jellemző tulajdonságait pedig az M.3.1. – M.3.2. táblázatok mutatják be. A próbatestek vizsgálatra való alkalmasságát (teljes gerenda formázása), illetve alkalmatlanságát (részleges, szétesett gerenda) az M.3.3. – M.3.4. táblázatok foglalják össze [10]. A vizsgálatra alkalmas próbatesteket az M.3.1. ábrán látható statikai teherelrendezési vázlat szerint, kéttámaszú tartóként terhelték. A két koncentrált terhelő erő értékét folyamatosan növelték, miközben mérték a próbatest lehajlását. A vizsgálat végrehajtását az M.3.3. kép szemlélteti. A vizsgálatra alkalmas próbatesteken végrehajtott mérések eredményeit numerikusan a 3.1. táblázat foglalja össze, míg grafikusan az M.3.2. – M.3.7. ábrák mutatják be [10]. 3.1. táblázat:
A vizsgálatra alkalmas próbatesteken végrehajtott (a Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata) [10]
mérések
eredményei
Próbatest sorszáma
Ragasztóanyag típusa
Fajlagos anyagmennyiség [kg/m2]
Maximális terhelő erő 2*P [N]
Maximális lehajlás [mm]
14 15 27 31 32 33 30 36
MC Ballastbond 70 MC Ballastbond 70 MC Ballastbond 70 MC Ballastbond 70 MC Ballastbond 70 MC Ballastbond 70 MC Ballastbond 80 MC Ballastbond 80
6,0 9,0 4,0 7,0 6,0 7,0 5,5 6,0
650 1050 < 100 1600 900 2150 < 100 250
1,3 6,0 nincs adat 3,5 3,2 0,4 nincs adat 0,4
3. fejezet
11
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az elvégzett vizsgálat eredményei és tapasztalatai alapján a Wroclawi Műszaki Egyetem Építőmérnöki Intézetének főbb megállapításai az alábbiak voltak [10]: -
A ragasztóanyag gépi módszerrel történő kijuttatása jobb eredményt biztosít, mint a kézi módszerrel történő kijuttatás, ugyanis a gépi módszer esetén a felhordott ragasztóanyag egyenletesebben oszlik el a zúzottkövek felületén, így jobban és egyenletesebben ragasztja össze a zúzottköveket, mint a kézi módszer esetén.
-
A ragasztás sikeressége nagymértékben függ a zúzottkövek és a levegő nedvességtartalmától.
Ha
a
zúzottkövek
nedvesek,
akkor
a
ragasztóanyag
zúzottkövekhez történő tapadása jelentősen csökken. Ha a levegő nedvességtartalma nagy, akkor romlanak a ragasztóanyag tulajdonságai, fennáll a felhabosodás veszélye. -
A ragasztás minősége erősen függ a zúzottkövek tisztaságától. Ha a zúzottkövek porosak, akkor a ragasztóanyag zúzottkövekhez történő tapadása jelentősen csökken.
-
A ragasztás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a zúzottkövek és a levegő hőmérséklete. Optimális esetnek a +15 ºC – +25 ºC hőmérsékleti tartomány tekinthető.
-
Az egységnyi felületre kijuttatott ragasztóanyag mennyiségének növelésével nő a ragasztási vastagság és a szilárdság.
-
Az ágyazatragasztás alkalmazása lehetővé tesz olyan ragasztott zúzottkő ágyazat létrehozását, amely kohéziót mutat, és húzófeszültséget képes elviselni.
3.2.
A MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft. vizsgálata
A MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft. laboratóriumi vizsgálatot végzett, egy aljköznyi ragasztott ágyazati próbatest törőerejének meghatározása céljából [11], [12]. A vizsgálathoz egy zúzottkőből és ragasztóanyagból álló, 60 * 40 * 15 cm méretű, hasáb alakú próbatest készült. Ez pont megfelel az egy aljközre (60 cm) eső ragasztott ágyazatszél (40 cm széles és 15 cm mély ragasztás) méreteinek. A zúzottkő jó minőségű, tiszta és száraz volt. A ragasztóanyag típusa Agritec-TM 29 volt. Az egy aljköznyi ragasztott ágyazati próbatestet nyírási töréses vizsgálatnak vetették alá. A vizsgálat során a próbatestet középen terhelték, ezzel szimulálva az alj zúzottkő ágyazatban történő kifelé nyomódását. Folyamatosan növelték a terhelő erő értékét egészen addig, amíg a próbatest tönkre nem ment. A vizsgálat során mérték a próbatest tönkremenetelét okozó maximális törőerő értékét. A vizsgálat végrehajtását az M.3.4. – M.3.5. képek mutatják be [11], [12]. A vizsgálat eredményeként azt állapították meg, hogy az egy aljköznyi ragasztott ágyazati próbatest tönkremenetelét okozó maximális törőerő értéke 10 kN volt [11], [12]. 3. fejezet
12
Szabó József Ph.D. értekezés
3.3.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A Müncheni Műszaki Irodájának vizsgálatai
Egyetem
Közlekedésépítési
Vizsgálati
A Müncheni Műszaki Egyetem Közlekedésépítési Vizsgálati Irodája – Technische Universität München, Prüfamt für Bau von Landverkehrswegen (München, Németország) – vizsgálatokat végzett ágyazatragasztással stabilizált zúzottkő ágyazatú átmeneti szakaszokon. A vizsgálatok során olyan B70W és B70 jelű vasbeton aljak oldalirányú ellenállását mérték meg, amelyek a teljes keresztmetszetében – teljes szélességében és teljes mélységében – átragasztott zúzottkő ágyazatban feküdtek az átmeneti szakaszokon belül [13], [14]. Az első vizsgálat vasúti pályában, 1990. 02. 19. napon, Oberesslingen állomás közelében, az Ulm – Stuttgart vasútvonalon történt. Ezen a vasútvonalon 1989. 07. 17. napon a 15,810 – 15,840 km szelvények között a zúzottkő ágyazat ragasztással stabilizálásra került, hogy átmeneti szakaszként működjön a zúzottkő ágyazatú felépítmény és a Züblin típusú betonlemezes felépítmény között. A 30 m hosszú átmeneti szakasz ragasztása az aljak között S1S + XB1 típusú ragasztóanyaggal az aljak teljes szélességében és az aljak alatt 30 cm mélységben történt, míg az aljak homlokfelületeinél S1SY + XB1 típusú ragasztóanyaggal 40 cm szélességben és felületi ragasztásként került elvégzésre [13]. Az említett 30 m hosszú szakaszon összesen 6 darab, az ágyazatragasztással stabilizált zúzottkő ágyazatban fekvő B70W jelű vasbeton aljat vizsgáltak. A vizsgálatba az egymást követő minden harmadik aljat vonták be, így a vizsgált aljak 3 aljköz távolságra voltak egymástól. Minden alj vizsgálata külön-külön történt. A vizsgálat előtt a leszorító csavarokat megoldották, hogy az aljak elmozdulásának egymásra hatása ne torzítsa a mérési eredményeket. A vizsgálat során a ragasztott zúzottkő ágyazatban fekvő aktuális aljat oldalirányban kifelé ható erővel terhelték. Folyamatosan mérték az oldalirányban kifelé ható terhelő erő értékét, valamint a hozzá tartozó oldalirányú elmozdulás – alj kifelé történő vízszintes elmozdulása a ragasztott zúzottkő ágyazatban – értékét. A mérések eredményeit az M.3.8. – M.3.13. ábrák szemléltetik [13], [15]. A kapott mérési eredményeket összevetették egy korábbi – ágyazatragasztással nem stabilizált zúzottkő ágyazatban fekvő B70 jelű vasbeton aljakon és faaljakon végzett – vizsgálat mérési eredményével [16], amelyet az M.3.14. ábra [15], [16] mutat be. A második vizsgálat is vasúti pályában, a Hannover – Würzburg vasútvonalon, az Einmalberg alagút déli bejáratánál (Einmalbergtunnel Süd) történt. Ezen a vasútvonalon 1990. 10. 20-29. között a 273,927 – 273,999 km szelvények között a zúzottkő ágyazat ragasztással stabilizálásra került, hogy átmeneti szakaszként működjön a zúzottkő ágyazatú felépítmény és
3. fejezet
13
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
az alagút betonlemezes felépítménye között. A 72 m hosszú átmeneti szakasz ragasztása teljes keresztmetszetben megtörtént (az aljak alatt, az aljak között, az aljak homlokfelületeinél, valamint a rézsűn). A ragasztás mélysége az aljak alatt 45 cm volt [14]. Az említett szakaszon összesen 5 darab, az ágyazatragasztással stabilizált zúzottkő ágyazatban fekvő B70 jelű vasbeton aljat vizsgáltak. A vizsgálatba olyan aljakat vontak be, melyek legalább 5 aljköz távolságra voltak egymástól. Minden alj vizsgálata külön-külön történt. A vizsgálat során a ragasztott zúzottkő ágyazatban fekvő aktuális aljat oldalirányban kifelé ható erővel terhelték. Folyamatosan mérték az oldalirányban kifelé ható terhelő erő értékét, valamint a hozzá tartozó oldalirányú elmozdulás értékét. A vizsgálatot három különböző mérési időszakban végezték el: 1991. 09. 16. (40. és 45. számú aljak), 1992. 10. 05. (60. és 65. számú aljak), valamint 1992. 12. 09. (50. számú alj). A mérések eredményeit az M.3.15. – M.3.19. ábrák szemléltetik [14]. Az
elvégzett
vizsgálatok
eredményei
alapján
a
Müncheni
Műszaki
Egyetem
Közlekedésépítési Vizsgálati Irodájának főbb megállapításai az alábbiak voltak [13], [14]: -
Az ágyazatragasztással stabilizált zúzottkő ágyazatú átmeneti szakaszon, a teljes keresztmetszetében (teljes szélességében és teljes mélységében) átragasztott zúzottkő ágyazatban fekvő B70W jelű vasbeton aljak maximális oldalirányú ellenállása 135-150 N/mm értékűre adódott.
-
Az ágyazatragasztással stabilizált zúzottkő ágyazatú átmeneti szakaszon, a teljes keresztmetszetében (teljes szélességében és teljes mélységében) átragasztott zúzottkő ágyazatban fekvő B70 jelű vasbeton aljak maximális oldalirányú ellenállása 80-95 N/mm értékűre adódott.
3.4.
A Brit Vasutak Kutatóintézetének Pályafejlesztési Osztálya által végzett vizsgálat
A Brit Vasutak Kutatóintézetének Pályafejlesztési Osztálya – British Rail Research, Track Development Unit (Derby, Nagy-Britannia) – vizsgálatot végzett ágyazatragasztással stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti vágányban, az oldalirányú ellenállás mérése céljából [17]. A vizsgálat vasúti pályában, a Croydon város közelében található Kent Link vasútvonalon, Elmers End állomáson történt. A vizsgálat előtt, 1991. 06. 23. napon a zúzottkő ágyazat ragasztással stabilizálásra került 55 m hosszban. A zúzottkő ágyazat ragasztása csak az aljak homlokfelületeinél történt. A ragasztás szélessége 30 cm, a ragasztás mélysége 20 cm, a ragasztóanyag típusa Kryorit XB5 volt [17]. 3. fejezet
14
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A vizsgálat két különböző időszakban történt. Először 1 hónappal a ragasztás után (1991. 07. 28.), majd 5 hónappal a ragasztás után (1991. 11. 16.). Az első időpontban összesen 11 darab betonaljat vizsgáltak. Ebből 6 darab volt ragasztás nélküli, míg 5 darab volt ragasztott zúzottkő ágyazatban. A második időpontban is 11 darab betonaljat vizsgáltak, de itt már mind a 11 darab betonalj ragasztott zúzottkő ágyazatban volt. Minden alj vizsgálata külön-külön történt. A vizsgálat előtt a leszorító csavarokat megoldották, hogy az aljak elmozdulásának egymásra hatása ne torzítsa a mérési eredményeket. A vizsgálat során a zúzottkő ágyazatban fekvő aktuális aljat oldalirányban ható erővel terhelték. Folyamatosan mérték az oldalirányban ható terhelő erő értékét, valamint a hozzá tartozó oldalirányú elmozdulás értékét. Mivel a kísérleti szakaszon a vágány mellett peron volt, azt is megkülönböztetve vizsgálták, hogy az oldalirányú terhelés és elmozdulás milyen irányú: a peron felé közeledő, vagy a perontól távolodó. Egy adott aljnál a mérést addig végezték, amíg az alj elmozdulása el nem érte a 25 mm értéket, vagy a terhelő erő el nem érte az 50 kN értéket, vagy az alj elmozdulása során az felvett erő értéke már nem növekedett. A mérések eredményeit a 3.2. – 3.3. táblázatok foglalják össze [17]. Az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján a Brit Vasutak Kutatóintézete Pályafejlesztési Osztályának fő megállapítása az volt, hogy azoknál az aljaknál, amelyek ágyazatragasztással stabilizált zúzottkő ágyazatban feküdtek, lényegesen nagyobb oldalirányú erő értékek és ahhoz tartozóan lényegesen kisebb oldalirányú elmozdulás értékek adódtak, mint azoknál az aljaknál, amelyek az ágyazatragasztással nem stabilizált zúzottkő ágyazatban feküdtek, tehát az ágyazatragasztással történő stabilizálás növelte az oldalirányú ellenállást [17]. 3.2. táblázat:
Az 1. időpontban végrehajtott mérések eredményei (a Brit Vasutak vizsgálata) [17]
Alj száma (1. időpontban)
Ágyazatragasztás
Terhelés iránya
Alkalmazott erő [kN]
Maximális elmozdulás [mm]
7
Nem
Perontól
8
16,0
8
Nem
Perontól
8
18,0
9
Nem
Perontól
6
18,0
1
Nem
Peron felé
45
18,0
10
Nem
Peron felé
37
Nincs adat
11
Nem
Peron felé
30
26,0
2
Igen
Perontól
52
3,0
4
Igen
Perontól
52
1,5
6
Igen
Perontól
53
0,5
3
Igen
Peron felé
52
1,0
4
Igen
Peron felé
54
0,3
5
Igen
Peron felé
52
1,5
3. fejezet
15
Szabó József Ph.D. értekezés
3.3. táblázat:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A 2. időpontban végrehajtott mérések eredményei (a Brit Vasutak vizsgálata) [17]
Alj száma (2. időpontban)
Alj száma (1. időpontban)
Terhelés iránya
Alkalmazott erő [kN]
Maximális elmozdulás [mm]
1
Nem volt mérve
Perontól
51,0
0,60
6
Nem volt mérve
Perontól
51,0
0,96
8
Nem volt mérve
Perontól
49,5
1,85
9
Nem volt mérve
Perontól
48,5
1,95
10
6
Perontól
54,0
1,45
2
Nem volt mérve
Peron felé
50,0
0,33
3
3
Peron felé
50,0
0,45
4
Nem volt mérve
Peron felé
50,5
0,60
5
4
Peron felé
51,5
0,70
11
Nem volt mérve
Peron felé
52,0
0,40
12
Nem volt mérve
Peron felé
53,5
0,50
3.5.
Az ágyazatragasztási technológiával kapcsolatban korábban elvégzett külföldi és magyarországi vizsgálatok kritikai elemzése és értékelése
Ahogy arra már az 1. fejezetben is utaltam, nagyon kevés az ágyazatragasztási technológiával kapcsolatban korábban elvégzett olyan értékelhető külföldi és hazai vizsgálat, amely a ragasztott zúzottkő ágyazat viselkedésének szempontjából közelítette meg a témát. Ilyeneknek igazából csak a 3.1. – 3.4. alfejezetekben közölt vizsgálatok tekinthetőek. Ezek a vizsgálatok értékesek és hasznosak, azonban kis számuk és többször is egy irányba mutató témájuk miatt vannak hiányosságaik, ugyanis csak egy szűk területet tártak fel az ágyazatragasztással kapcsolatban, és több olyan kérdést, műszaki paramétert, tulajdonságot vagy összefüggést nem vizsgáltak, amelyek nagyon fontosak lettek volna a technológia tudományos megalapozottságú megismerése szempontjából. A bemutatott korábbi vizsgálatokkal kapcsolatban, a hiányosságok tükrében megfogalmazott kritikai észrevételeim az alábbiak: -
A Wroclawi Műszaki Egyetem megállapításai nagyrészt csak ragasztás-technológiai és ágyazatragasztás-kivitelezési jellegűek voltak (gondolok itt a gépi és a kézi módszer eredményességének
összehasonlítására,
a
zúzottkövek
és
a
levegő
nedvességtartalmának a ragasztás sikerességére gyakorolt hatására, a ragasztás minőségének a zúzottkövek tisztaságától való függésére, valamint a zúzottkövek és a levegő hőmérsékletének a ragasztás hatékonyságára gyakorolt hatására), ráadásul a tett megállapítások már eddig is ismertek voltak, hiszen a „Technológiai utasítás zúzottkő ágyazat ragasztási munkákhoz” [2] című dokumentum ezeket már korábban részletesen tárgyalta. 3. fejezet
16
Szabó József Ph.D. értekezés
-
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata megállapította ugyan, hogy az egységnyi felületre kijuttatott ragasztóanyag mennyiségének növelésével nő a ragasztási vastagság
és
a
szilárdság,
de
nem
adott
meg
semmilyen
arányt
vagy
függvénykapcsolatot az összefüggésre vonatkozóan, illetve nem határolta le a ragasztóanyag célszerű felhasználási mennyiségének intervallumát. -
A MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft. vizsgálata megállapította ugyan, hogy az egy aljköznyi ragasztott ágyazati próbatest tönkremenetelét okozó maximális törőerő értéke 10 kN, de ez az érték nem hasonlítható össze más vizsgálati eredménnyel, ugyanis nem számolható belőle például oldalirányú ágyazati ellenállás, hiszen annak részét képezi még az aljak alsó és oldalsó felületeinél fellépő súrlódási ellenállás is.
-
A Müncheni Műszaki Egyetem vizsgálatai tettek ugyan megállapításokat a B70W és B70 jelű vasbeton aljak ragasztott zúzottkő ágyazatban való oldalirányú ellenállására, de nem közöltek információt a ragasztóanyag alkalmazott mennyiségére vonatkozóan. Ráadásul ennél is fontosabb kihangsúlyozni azt, hogy a vizsgálatok átmeneti szakaszokon, azoknak is a teljes keresztmetszetben átragasztott részein történtek, ami egy teljesen másfajta felhasználási területe az ágyazatragasztásnak (2.3.2.1. alfejezet kontra 2.3.2.5. alfejezet), és teljesen másfajta szerkezeti ragasztást jelent (mind a geometriai kialakítás, mind az anyagmennyiség, mind pedig a ragasztás célja és funkciója szempontjából), mint az ágyazat oldalirányú ellenállásának növelése érdekében történő ragasztás.
-
A Brit Vasutak Kutatóintézetének vizsgálata tett ugyan megállapítást arra vonatkozóan, hogy az ágyazatragasztással történő stabilizálás növelte az oldalirányú ellenállást, de nem adtak információt a ragasztóanyag alkalmazott mennyiségét illetően, valamint az eredmények bemutatása csak numerikusan történt meg (grafikusan nem), ráadásul a terhelést 50 kN erőnél abbahagyták, így az afölötti viselkedést a vizsgálat nem tárgyalta.
Az
ágyazatragasztási
technológiával
kapcsolatban
korábban
elvégzett
külföldi
és
magyarországi vizsgálatok bemutatása, valamint azok kritikai elemzése rávilágított arra, hogy bár ezek a korábban elvégzett vizsgálatok értékesek és hasznosak, korántsem adnak választ minden, a témával kapcsolatos kérdésre, felvetésre vagy kételyre. Számos olyan kérdés, műszaki paraméter, tulajdonság és összefüggés vizsgálata és elemzése szükséges még, amelyek nagyon fontosak a technológia tudományos megalapozottságú megismerése szempontjából.
Ilyen,
nagyon
fontos
és
megválaszolandó
kérdéseknek,
műszaki
paramétereknek, tulajdonságoknak és összefüggéseknek tartom az 1. fejezetben felsoroltakat, amelyekre az értekezésem további vizsgáló és elemző fejezeteiben adok választ. 3. fejezet
17
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
4. A SZERKEZETI RAGASZTÁS SORÁN, AZ EGY RAGASZTÁSI RÉTEG KIALAKÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ANYAGMENNYISÉG MEGHATÁROZÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE 4.1.
A vizsgálat és az elemzés indokoltsága, célja és jelentősége
Az ágyazatragasztási technológiával kapcsolatos szakirodalmi anyagokból, valamint a korábban elvégzett külföldi és hazai vizsgálatokból egyértelműen kiderül az, hogy a ragasztás sikerességére, minőségére és gazdaságos elvégzésére alapvető hatással van az alkalmazott ragasztóanyag mennyisége. Ennek ellenére sem a szakirodalom, sem a korábbi vizsgálatok nem adnak támpontot, illetve nem határoznak meg minimális és maximális korlátokat, vagy nem fogalmaznak meg bizonyos intervallumot, a ragasztóanyag célszerű felhasználási mennyiségére vonatkozóan. Ezt a téma eddigi kutatásában alapvető hiányosságnak tartom, hiszen véleményem szerint ennek kellett volna a legelső kiinduló lépésnek lennie. A felsorolt indokokból következik, hogy első lépésként az ágyazatragasztáshoz szükséges anyagmennyiség tudományos meghatározásának lehetőségét vizsgáltam és elemeztem. Mivel az értekezésemben csak a szerkezeti ragasztással foglalkozom, és a szerkezeti ragasztás kialakítása ragasztási rétegekben történik, így a vizsgálat és elemzés célja az volt, hogy meghatározzam a szerkezeti ragasztás során, az egy ragasztási réteg kialakításához szükséges anyagmennyiség alsó és felső korlátait (peremfeltételeit), tehát a célszerűen alkalmazandó anyagmennyiség intervallumát. A kitűzött célt laboratóriumi vizsgálat elvégzésével, és a mérések eredményeinek elemzésével teljesítettem. Tudományosan alátámasztott módon meghatároztam tehát a szerkezeti ragasztás során, az egy ragasztási réteg kialakításához szükséges anyagmennyiség alsó és felső korlátait. Az alsó peremfeltétel műszaki jelentősége, hogy egy alsó határértéket fogalmaztam meg a sikeres és minőségi ragasztás elvégzéséhez, míg a felső peremfeltétel műszaki jelentősége, hogy egy felső határértéket fogalmaztam meg az ésszerű és gazdaságos ragasztás kialakításához.
4.2.
A vizsgálat végrehajtása
A szerkezeti ragasztás során alkalmazandó, egy ragasztási réteg kialakításához szükséges anyagmennyiség meghatározásához laboratóriumi vizsgálatot végeztem. A vizsgálat során különböző ragasztóanyag mennyiségekkel kialakított kocka alakú, ragasztott ágyazati próbatestek törőerőit mértem és határoztam meg. Mivel a törőerő a próbatest tönkremenetelére és funkciójának elvesztésére jellemző érték, így alkalmas a különböző 4. fejezet
18
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
ragasztóanyag mennyiségekkel kialakított ragasztott ágyazati próbatestek összehasonlítására. A vizsgálat során figyelembe vettem, hogy mind a „D.12/H. Utasítás: Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete” [18], mind pedig a „Technológiai utasítás zúzottkő ágyazat ragasztási munkákhoz” [2] előírja, hogy szerkezeti ragasztás esetén, egy ragasztási réteg vastagsága maximum 25 cm lehet. Ennek megfelelően a vizsgálathoz 25 * 25 * 25 cm méretű, kocka alakú, zúzottkőből és ragasztóanyagból álló próbatesteket készítettünk. A zúzottkő jó minőségű, tiszta és száraz volt. A ragasztóanyag típusa Agritec-TM 29 volt. A próbatesteket azonos geometriai kialakítás, azonos zúzottkő anyag és azonos ragasztóanyag típus mellett, viszont különböző ragasztóanyag mennyiségek felhasználásával készítettük. A felhasznált ragasztóanyag mennyiségét 0,1 – 0,8 liter között, deciliterenként változtattuk. Ez 8 különböző esetet jelentett, és esetenként 3 próbatestet vizsgáltam, így összesen 24 próbatestet készítettünk [11]. A laboratóriumi töréses vizsgálat során alul és felül teljes felületen centrikusan terheltem a kocka alakú ragasztott ágyazati próbatesteket. Folyamatosan növeltem a terhelő erő értékét egészen addig, amíg az adott próbatest tönkre nem ment. A vizsgálat során mértem a próbatestek tönkremenetelét okozó törőerő értékeit. A vizsgálat végrehajtását az M.4.1. – M.4.2. képek szemléltetik. A vizsgálat elvégzésére a BME Út és Vasútépítési Tanszék, Vasúti Felépítményszerkezeti Laboratóriumában, 2008. július 02-án került sor [11].
4.3.
A vizsgálat eredményei
A vizsgálat során 8 különböző esetben, esetenként 3 ugyanolyan próbatesten mértem a tönkremenetelt okozó törőerő értékeit. A mérések során kapott eredményeket numerikusan a 4.1. táblázat foglalja össze, míg grafikusan az M.4.1. – M.4.2. ábrák szemléltetik [11]. 4.1. táblázat:
A próbatesteken végrehajtott mérések eredményei
Eset sorszáma
Ragasztóanyag mennyisége [l]
Fajlagos ragasztóanyag mennyiség [kg/m2]
1. mérés
2. mérés
3. mérés
Törőerők átlaga [kN]
1
0,1
1,74
–
–
–
–
2
0,2
3,49
–
–
–
–
3
0,3
5,23
10
12
14
12,0
4
0,4
6,98
16
16
19
17,0
5
0,5
8,72
27
27
30
28,0
6
0,6
10,46
31
33
34
32,7
7
0,7
12,21
35
35
36
35,3
8
0,8
13,95
36
37
37
36,7
4. fejezet
Törőerő [kN]
19
Szabó József Ph.D. értekezés
4.4.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az eredmények elemzése, következtetések és megállapítások
A 4.1. táblázatból látható, hogy az 1. esetben és a 2. esetben nem kaptam értékelhető mérési eredményeket, ugyanis a méréseket ebben a két esetben nem tudtam elvégezni. Ennek oka az volt, hogy ezekben az esetekben a 25 * 25 * 25 cm méretű kocka alakú ragasztott ágyazati próbatestek elkészítése nem sikerült, a próbatestek alul szétestek, nem lehetett 25 cm vastag, függőleges oldalfalú, kocka alakú próbatesteket formálni. Ez azt jelenti, hogy a ragasztóanyag nem jutott le a teljes mélységig, nem ragasztotta egymáshoz mindenhol a zúzottköveket, ami a próbatestek aljainak a szétesését eredményezte. Ebből következik, hogy az 1. esetben (1,74 kg/m2) és a 2. esetben (3,49 kg/m2) az alkalmazott ragasztóanyag mennyiség kevésnek bizonyult a 25 cm vastag zúzottkő ágyazati réteg teljes átragasztásához. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a fajlagos ragasztóanyag mennyiség tekintetében, szükséges egy alsó határérték megfogalmazása, a sikeres és jó minőségű szerkezeti ragasztás érdekében. A kapott és értékelhető mérési eredményeket elemeztem, mely elemzés során összefüggést mutattam ki a törőerő és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között (4.1. ábra). Az összefüggés az alábbi függvénykapcsolattal (másodfokú polinommal) jellemezhető: y = −0,3033 x 2 + 8,8173 x − 27,031
(4.1.).
A felállított összefüggés szorosságát mutatja a korreláció négyzetének (determinációs együtthatónak) a magas értéke: R 2 = 0,9793 . A törőerő és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése
4.1. ábra:
A törőerő és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése 40 2
y = -0,3033x + 8,8173x - 27,031 2 R = 0,9793
35
Átlagos törőerő [kN]
30 25 20 15 10 5 0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
2
Fajlagos ragasztóanyag mennyiség [kg/m ]
4. fejezet
20
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A függvény elemzése során kiszámoltam azt az x értéket, ahol a függvény metszené az x tengelyt ( y = 0 ), és eredményül az x = 3,48 értéket kaptam. Ennek műszaki jelentése az, hogy a függvény alapján a 3,48 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiség az a minimális határérték, amely a 25 cm vastag réteg átragasztásához szükséges. Ez jó egyezést mutat azzal a tapasztalattal, hogy a 2. esetben (3,49 kg/m2) már majdnem sikerült a teljes 25 cm vastag réteg átragasztása, az átragasztott réteg vastagsága 22 – 24 cm volt. Ezek alapján a 25 cm vastag ágyazati réteg teljes átragasztásához szükséges minimális fajlagos ragasztóanyag mennyiségét (a biztonság javára felfelé kerekítve) 4,0 kg/m2 értékben határozom meg. A 4.1. ábrán látható, és a (4.1.) összefüggésből kiolvasható, hogy a másodfokú polinom függvény lecsengő jelleget mutat. Ennek igazolására kiszámoltam a függvény, jellemző pontjaihoz húzott érintőinek meredekségeit (gradienseit). Ezt a függvény deriválásával, és az első fokú deriváltba történő behelyettesítésekkel oldottam meg. A függvény első deriváltja:
y ' = −0,6066 x + 8,8173
(4.2.).
A kapott érintő meredekségek (gradiensek) értékeit a 4.2. táblázat mutatja, amelyből jól látszik, hogy az x értékének növelésével az érintő meredeksége csökken, vagyis a másodfokú polinom függvény valóban lecsengő jelleget mutat. Ez azt jelenti, hogy ugyanakkora abszcissza távolságokhoz egyre kisebb ordináta különbségek tartoznak. Ennek műszaki jelentése pedig az, hogy ugyanakkora fajlagos ragasztóanyag mennyiség növekedéshez, egyre kisebb törőerő növekedés tartozik. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a fajlagos ragasztóanyag mennyiség tekintetében, javasolt egy felső határérték megfogalmazása is, a szerkezeti ragasztás ésszerű és gazdaságos kialakítása érdekében. A 4.1. ábrából és a 4.2. táblázatból látható, hogy 13,95 kg/m2 érték felett már nem érdemes növelni a fajlagos ragasztóanyag mennyiséget, mert az már nem fog számottevő törőerőnövekedést eredményezni. Ezek alapján a 25 cm vastag ágyazati réteg teljes átragasztásakor célszerűen alkalmazandó maximális fajlagos ragasztóanyag mennyiséget 14,0 kg/m2 értékben határozom meg. 4.2. táblázat:
A
A kapott érintő meredekségek (gradiensek) értékei
x értéke (jellemző abszcissza)
5,23
6,98
8,72
10,46
12,21
13,95
y’ értéke (érintő meredeksége)
5,64
4,59
3,53
2,47
1,41
0,35
szerkezeti
ragasztás
során, az
egy ragasztási réteg
kialakításához szükséges
anyagmennyiség meghatározásával kapcsolatban, az elvégzett laboratóriumi vizsgálat eredményei és tapasztalatai, valamint az eredmények részletes elemzése alapján, az alábbi következtetéseket és megállapításokat fogalmazom meg: 4. fejezet
21
Szabó József Ph.D. értekezés
-
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Megállapítom, hogy az 1,74 kg/m2 és a 3,49 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiség nem elég a 25 cm vastag zúzottkő ágyazati réteg teljes átragasztásához. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a fajlagos ragasztóanyag mennyiség tekintetében szükséges egy alsó határérték megfogalmazása, a sikeres és jó minőségű szerkezeti ragasztás teljes vastagságú rétegének kialakítása érdekében.
-
Megállapítom, hogy a 4,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiség már elég a 25 cm vastag zúzottkő ágyazati réteg teljes átragasztásához, így a szerkezeti ragasztás során, az egy teljes vastagságú ragasztási réteg kialakításához szükséges fajlagos
ragasztóanyag
mennyiség
minimális
határértékét
(mint
alsó
peremfeltételt) 4,0 kg/m2 értékben határozom meg. -
Megállapítom, hogy a törőerő és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között (a
vizsgált
értelmezési
tartományon)
szoros
összefüggés
van,
amely
az
y = −0,3033 x 2 + 8,8173 x − 27,031 függvénykapcsolattal (másodfokú polinommal) jellemezhető. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a fajlagos ragasztóanyag mennyiség növelésével, a törőerő értéke a felállított függvénykapcsolat szerint nő. -
Megállapítom, hogy a felállított függvény lecsengő jelleget mutat, tehát ugyanakkora abszcissza távolságokhoz egyre kisebb ordináta különbségek tartoznak. Ez azt jelenti, hogy ugyanakkora fajlagos ragasztóanyag mennyiség növekedés, már egyre kisebb törőerő növekedést eredményez. Ebből arra következtetek, hogy a fajlagos ragasztóanyag mennyiség tekintetében javasolt egy felső határérték megfogalmazása is, a szerkezeti ragasztás egy rétegének ésszerű és gazdaságos kialakítása érdekében.
-
Megállapítom, hogy 13,95 kg/m2 érték felett már nem érdemes növelni a fajlagos ragasztóanyag mennyiséget, mert az már nem eredményez számottevő törőerőnövekedést, így a szerkezeti ragasztás során, az egy teljes vastagságú ragasztási réteg kialakításakor alkalmazandó fajlagos ragasztóanyag mennyiség maximális határértékét (mint felső peremfeltételt) 14,0 kg/m2 értékben határozom meg.
-
A szerkezeti ragasztás során, az egy teljes vastagságú (25 cm) ragasztási réteg kialakításakor
célszerűen
alkalmazandó
fajlagos
ragasztóanyag
mennyiség
2
intervallumát 4,0 – 14,0 kg/m értékben határozom meg. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁS A 4. FEJEZETHEZ: A szerkezeti ragasztás során, az egy teljes vastagságú ragasztási réteg kialakításakor alkalmazandó fajlagos ragasztóanyag mennyiség minimális határértékét 4,0 kg/m2 értékben, maximális határértékét 14,0 kg/m2 értékben, így az alkalmazandó fajlagos ragasztóanyag mennyiség intervallumát 4,0 – 14,0 kg/m2 értékben határozom meg. 4. fejezet
22
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
5. AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁNAK, A VASÚTI ZÚZOTTKŐ ÁGYAZAT FUNKCIONALITÁSÁRA GYAKOROLT HATÁSAINAK VIZSGÁLATAI ÉS ELEMZÉSEI 5.1.
A vizsgálatok és az elemzések indokoltsága
A zúzottkő ágyazat a vasúti felépítmény egyik alapvető, nagyon fontos eleme, ugyanis a vasúti vágány geometriai és szerkezeti stabilitásának körülbelül 60 %-át a zúzottkő ágyazat adja (és csak körülbelül 40 %-át a vágányrács keretmerevsége) [19]. Ezért a zúzottkő ágyazat minőségének, és funkciói betöltésének nagy jelentősége van a vasúti felépítmény állapota, valamint a vasúti vágány erőhatásokkal szembeni ellenállása szempontjából. Nyilván a zúzottkő ágyazat a feladatait csak akkor tudja megfelelően ellátni, ha jó minőségű, és megtartja a funkcióinak betöltéséhez szükséges tulajdonságait. Mivel az ágyazatragasztási technológia
alkalmazása
a
zúzottkövek
összeragasztásával
bizonyos
mértékben
megváltoztathatja a zúzottkő ágyazat tulajdonságait, így közvetve kihatással lehet az ágyazat funkcióinak sikeres betöltésére, azaz az ágyazat funkcionalitására. A felsorolt indokok alapján elengedhetetlennek tartom annak vizsgálatát és elemzését, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása milyen hatással van a vasúti zúzottkő ágyazat funkcionalitására. Mivel sem a szakirodalmi anyagok, sem pedig a korábbi külföldi és hazai vizsgálatok nem tárgyalják ezt a kérdéskört, így következő lépésként az ágyazatragasztási technológiának, a vasúti zúzottkő ágyazat funkcionalitására gyakorolt hatásait vizsgáltam és elemeztem. A vizsgálataimat és elemzéseimet azzal a két ágyazati funkcióval kapcsolatban hajtottam végre, amelyeket az ágyazatragasztási technológia alapvetően befolyásolhat. Ezek a következők: -
A vasúti zúzottkő ágyazat vízáteresztő képessége.
-
A vasúti zúzottkő ágyazat rugalmassága (merevsége).
Ennek megfelelően az első vizsgálatom és elemzésem az ágyazatragasztási technológiának a vasúti zúzottkő ágyazat vízáteresztő képességére gyakorolt hatásának a meghatározására, míg a második vizsgálatom és elemzésem az ágyazatragasztási technológiának a vasúti zúzottkő ágyazat rugalmasságára (merevségére) gyakorolt hatásának a meghatározására irányult.
5.2.
Az ágyazatragasztási technológiának, a vasúti zúzottkő ágyazat vízáteresztő képességére gyakorolt hatásának vizsgálata és elemzése
5.2.1. A vizsgálat és az elemzés célja és jelentősége
5. fejezet
23
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az előzőekben ismertetett indokok alapján a vizsgálat és elemzés célja az volt, hogy meghatározzam az ágyazatragasztási technológia alkalmazásának, a vasúti zúzottkő ágyazat vízáteresztő képességére gyakorolt hatását. Befolyásolja-e az ágyazatragasztási technológia a vasúti zúzottkő ágyazat vízáteresztő képességét, és ha igen, akkor milyen értelemben, illetve milyen mértékben. A kitűzött célt laboratóriumi vizsgálat elvégzésével, és a mérések eredményeinek elemzésével teljesítettem. A vizsgálat és elemzés műszaki jelentősége abban van, hogy a vasúti zúzottkő ágyazat egyik alaptulajdonságát, egyik alapvető funkcióját, a vízáteresztő képességet tárgyalja. A jó vízáteresztő képesség és ebből következően a jó vízelvezetés elengedhetetlen feltétele a vasúti vágány megfelelő működésének. Ha ez a funkció csak részben, vagy egyáltalán nem biztosított, akkor az olyan veszélyeket hordoz magában, mint például a feliszapolódás, a vízzsákosodás, vagy télen az ágyazatban maradt víz megfagyásával az ágyazat geometriai és szerkezeti torzulása, amelyek mind a vasúti vágány megfelelő működését veszélyeztetik. 5.2.2. A vizsgálat végrehajtása Az ágyazatragasztási technológiának a vasúti zúzottkő ágyazat vízáteresztő képességére gyakorolt hatásának a meghatározásához laboratóriumi vizsgálatot végeztem. A vizsgálat alapgondolata az volt, hogy egy zárt oldalfalú, lyukas fenekű kalodába zúzottkövet teszünk, majd adott mennyiségű vizet adott idő alatt kiöntünk a zúzottkő felületére. Mérem a kiöntés kezdetétől eltelt időt, valamint az átfolyt víz mennyiségét. A mérést elvégzem ragasztás nélküli állapotban, majd a mérést megismétlem a legkedvezőtlenebb esetet jelentő, teljes mélységig történő átragasztás utáni állapotban is. Így a két, teljesen azonos körülmények között végzendő mérés eredményei összevetésre adnak lehetőséget [20], [21], [22]. Ennek megfelelően egy 50 * 50 * 50 cm méretű, zárt oldalfalú, nyitott tetejű és rácsos fenekű kalodába tiszta, száraz zúzottkövet tettünk. A kaloda alá egy 67 * 47 * 8 cm méretű tálcát helyeztünk úgy, hogy az átfolyt víz mélységét az öntés közben mérni tudjam. Annak érdekében, hogy az 50 cm széles kalodából a víz ne folyjon a 47 cm széles tálca mellé, a kaloda alján lévő rácsot mindkét oldalon 2-2 cm szélességben szigetelőszalaggal leragasztottuk. A kaloda és a tálca elrendezését a ragasztás nélküli állapotban történt méréskor az M.5.1. ábra és az M.5.1. kép szemlélteti [20], [21], [22]. A ragasztás nélküli állapotban történt méréskor egy mérőhenger segítségével, deciliter pontossággal 20,0 liter vizet mértem két öntözőkannába, majd stopperóra indításakor elkezdtük önteni a vizet a zúzottkő felületére. A 20,0 liter víz kiöntése pontosan 90 másodpercig tartott, miközben 10 másodpercenként mértem a tálcában lévő átfolyt víz 5. fejezet
24
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
mélységét. A tálca alapterületének (67 * 47 cm = 3149 cm2) és az átfolyt víz mélységének a szorzataként megkaptam az addig átfolyt összes víz térfogatát. A ragasztás nélküli állapotban történt méréskor, a víz kiöntését a zúzottkő felületére az M.5.2. kép, míg a tálcában lévő átfolyt víz mélységének mérését az M.5.3. kép mutatja [20], [21], [22]. A ragasztás nélküli állapotban történt mérés után négy napig hagytuk a zúzottkövet kiszáradni, majd 2006. április 24-én elvégeztük a zúzottkő teljes mélységig (mind az 50 cm) történő ragasztását. A ragasztóanyag típusa Agritec-TM 29, a fajlagos ragasztóanyag mennyiség 8,0 kg/m2 volt. A ragasztás után hagytunk időt a ragasztóanyag kikeményedésére. A ragasztóanyag kikeményedése után a már ismertetett módon megismételtük a mérést, a teljes mélységig történő ragasztás utáni állapotban is. A kaloda és a tálca elrendezését a teljes mélységig történő ragasztás utáni állapotban elvégzett méréskor az M.5.2. ábra és az M.5.4. kép mutatja. A mérések végrehajtására a BME Út és Vasútépítési Tanszék, Vasúti Felépítményszerkezeti Laboratóriumában került sor, 2006. 04. 20-án és 27-én [20], [21], [22].
5.2.3. A vizsgálat eredményei A vizsgálat során a méréseket ragasztás nélküli állapotban, valamint teljes mélységig történő ragasztás utáni állapotban végeztem el. A mérések során kapott eredményeket grafikusan az 5.1. ábra szemlélteti, míg numerikusan az 5.1. táblázat foglalja össze [20], [21], [22]. A mérések eredményei grafikus formában
5.1. ábra:
Ragasztás előtt
Ragasztás után
20,0 18,0
Átfolyt vízmennyiség [l]
16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
200
220
240
260
280
300
Eltelt idő [s]
5. fejezet
25
Szabó József Ph.D. értekezés
5.1. táblázat:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A mérések eredményei numerikus formában
A víz öntésének kezdete óta eltelt idő Idő Idő t [m:s] t [s]
Ragasztás előtt végzett mérés esetén Vízmélység Vízmennyiség h [cm] V [l]
Ragasztás után végzett mérés esetén Vízmélység Vízmennyiség h [cm] V [l]
0:00
0
0,0
0,0
0,0
0,0
0:10
10
0,3
0,9
0,4
1,3
0:20
20
0,7
2,2
0,7
2,2
0:30
30
1,0
3,1
1,1
3,5
0:40
40
1,5
4,7
1,6
5,0
0:50
50
2,1
6,6
2,2
6,9
1:00
60
2,6
8,2
2,8
8,8
1:10
70
3,3
10,4
3,5
11,0
1:20
80
3,8
12,0
4,0
12,6
1:30
90
4,4
13,9
4,5
14,2
1:40
100
4,9
15,4
4,9
15,4
1:50
110
5,3
16,7
5,4
17,0
2:00
120
5,8
18,3
5,8
18,3
5:00
300
5,9
18,6
5,9
18,6
10:00
600
6,0
18,9
6,0
18,9
30:00
1800
6,0
18,9
6,0
18,9
5.2.4. Az eredmények elemzése, következtetések és megállapítások A kapott mérési eredmények elemezése a következőket mutatta. A ragasztás nélküli állapotban elvégzett mérés során, a víz öntésének kezdete után 90 másodperccel (ami a víz öntésének befejező időpontja) az átfolyt víz mennyisége 13,9 liter volt, ami a teljes vízmennyiség 69,5 %-a. Ugyan ez az érték 120 másodperc után 18,3 liter volt, ami a teljes vízmennyiség 91,5 %-a. A teljes mélységig történő ragasztás utáni állapotban elvégzett mérés során, a víz öntésének kezdete után 90 másodperccel (ami a víz öntésének befejező időpontja) az átfolyt víz mennyisége 14,2 liter volt, ami a teljes vízmennyiség 71,0 %-a. Ugyan ez az érték 120 másodperc után 18,3 liter volt, ami a teljes vízmennyiség 91,5 %-a. Ezekből az adatokból, az 5.1. táblázat összetartozó értékeiből, valamint az 5.1. ábra görbéiből látható, hogy a vizsgálat során mért értékek a ragasztás nélküli állapotban, valamint a teljes mélységig történő ragasztás utáni állapotban, minden esetben közel azonosak voltak. Ez azt jelenti, hogy a zúzottkő ágyazat vízáteresztő képessége teljes mélységig történő ragasztás utáni állapotban ugyan olyan jó, mint ragasztás nélküli állapotban.
5. fejezet
26
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az ágyazatragasztási technológiának, a vasúti zúzottkő ágyazat vízáteresztő képességére gyakorolt hatásának meghatározásával kapcsolatban, az elvégzett laboratóriumi vizsgálat eredményei és tapasztalatai, valamint az eredmények elemzése alapján, az alábbi következtetéseket és megállapításokat fogalmazom meg: -
Megállapítom, hogy a ragasztás nélküli állapotban elvégzett mérés során, a víz öntésének kezdete után 1800 másodperccel (30 perccel) az átfolyt víz mennyisége a kiöntött 20,0 literből csak 18,9 liter volt, ugyanis ezt leellenőriztem még úgy is, hogy a 30 perc eltelte után a tálcában lévő átfolyt vizet deciliter pontossággal visszamértem, és a kapott eredmény szintén 18,9 liter volt. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a ragasztás nélküli állapotban a száraz kövek a víz egy kis részét magukba szívták, majd a kövek száradása során a víz a kövekről elpárolgott.
-
Megállapítom, hogy a teljes mélységig történő ragasztás utáni állapotban elvégzett mérés során, a víz öntésének kezdete után 1800 másodperccel (30 perccel) az átfolyt víz mennyisége a kiöntött 20,0 literből csak 18,9 liter volt, ugyanis ezt leellenőriztem még úgy is, hogy a 30 perc eltelte után a tálcában lévő átfolyt vizet deciliter pontossággal visszamértem, és a kapott eredmény szintén 18,9 liter volt. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a ragasztás utáni állapotban a ragasztóanyaggal bevont kövek felületén a víz (cseppek formájában) megmaradt, majd a ragasztott kövek száradása során a víz a kövek ragasztóanyaggal bevont felületéről elpárolgott.
-
Megállapítom, hogy a vizsgálat során mért értékek a ragasztás nélküli állapotban, valamint a teljes mélységig történő ragasztás utáni állapotban, minden esetben közel azonosak voltak. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a vasúti zúzottkő ágyazat vízáteresztő képessége teljes mélységig történő ragasztás utáni állapotban ugyan olyan jó, mint ragasztás nélküli állapotban. Ez főleg azzal magyarázható, hogy az ágyazatragasztási technológia kifejlesztésénél figyelembe vették a vasúti zúzottkő ágyazat vízelvezetési igényeit, ugyanis az ágyazatragasztás során a ragasztóanyag a zúzottköveket csak az érintkezési pontjaiknál ragasztja össze (pontszerű ragasztás), így biztosítva az üreges és átjárható teret a csapadékvizek elvezetésére.
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁS AZ 5.2. ALFEJEZETHEZ: Megállapítom, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása, főleg a pontszerű ragasztás miatt, nem befolyásolja a vasúti zúzottkő ágyazat vízáteresztő képességét. 5. fejezet
27
Szabó József Ph.D. értekezés
5.3.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az ágyazatragasztási technológiának, a vasúti zúzottkő ágyazat rugalmasságára (merevségére) gyakorolt hatásának vizsgálata és elemzése
5.3.1. A vizsgálat és az elemzés célja és jelentősége Az 5.1.
alfejezetben
ismertetett
indokok
alapján, vizsgáltam
és
elemeztem az
ágyazatragasztási technológiának, a vasúti zúzottkő ágyazat rugalmasságára (merevségére) gyakorolt hatását. A vizsgálat és elemzés műszaki jelentősége a következőkben van. A vasúti zúzottkő ágyazat egyik alaptulajdonsága, egyik alapvető funkciója a rugalmasság (merevség). Az ágyazatragasztási technológiát olyankor alkalmazzák, amikor a hagyományos zúzottkő ágyazatú vasúti pályaszerkezet, valamilyen igényt nem elégít ki. Ilyen igény lehet például az ágyazat rugalmasságának (merevségének) szándékos megváltoztatása. Ennek egyik legjellemzőbb esete az átmeneti szakasz ágyazatragasztással történő kialakítása zúzottkő ágyazatú és szilárd pályarészek találkozásánál, ami az ágyazatragasztási technológia (azon belül a szerkezeti ragasztás) egyik legfontosabb felhasználási területe (lásd 2.3.2.1. alfejezet). Az átmeneti szakasz lényege az, hogy a vágány merevsége a zúzottkő ágyazatú, rugalmas alátámasztású pályarész merevségi értékéről fokozatosan, lépcsőzetesen nő a szilárd, merev alátámasztású pályarész merevségi értéke felé, amihez a vágány merevségét bizonyos mértékben meg kell változtatni. Ha az átmeneti szakasz kialakítása (a merevség megváltoztatása) ágyazatragasztással történik, akkor különböző ragasztási variációkkal, és különböző ragasztóanyag mennyiségekkel érik el a zúzottkő ágyazat merevségének, és így közvetve a vágány merevségének a megváltozását. Ehhez a kialakításhoz azonban ismerni kell a különböző ragasztóanyag mennyiségekkel létrehozott ragasztási variációknak (felső ragasztás, alsó ragasztás, teljes ragasztás), a zúzottkő ágyazat rugalmasságára (merevségére) gyakorolt hatását. Sajnos sem a szakirodalom, sem pedig a korábbi vizsgálatok nem határoznak meg konkrét összefüggést a különböző ragasztóanyag mennyiségekkel létrehozott ragasztási variációk, és a zúzottkő ágyazat rugalmassága (merevsége) között. A felsoroltak alapján a vizsgálat és elemzés célja az volt, hogy tudományosan alátámasztott módon meghatározzam az ágyazatragasztási technológia alkalmazásának, a vasúti zúzottkő ágyazat rugalmasságára (merevségére) gyakorolt hatását. Milyen értelemben, illetve milyen mértékben befolyásolja az ágyazatragasztási technológia – azon belül is a különböző ragasztási variációk: felső ragasztás, alsó ragasztás, teljes ragasztás – a vasúti zúzottkő ágyazat rugalmasságát (merevségét). Milyen összefüggés van az alkalmazott ragasztóanyag mennyiség, és a zúzottkő ágyazat rugalmassága (merevsége) között. A kitűzött célt különböző laboratóriumi mérések elvégzésével, és a mérések eredményeinek elemzésével teljesítettem. 5. fejezet
28
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
5.3.2. A vizsgálat végrehajtása Az ágyazatragasztási technológia alkalmazásának, a vasúti zúzottkő ágyazat rugalmasságára (merevségére) gyakorolt hatásának a meghatározásához laboratóriumi vizsgálatot végeztem. A vizsgálat során statikus nyomó és dinamikus fárasztó terhek működtetése mellett méréseket hajtottam végre négy különböző ragasztási állapotban: ragasztás nélkül, felső ragasztás után, alsó ragasztás után, teljes ragasztás után. A ragasztás nélküli, a felső ragasztás utáni és a teljes ragasztás utáni állapotokban egy-egy dinamikus fárasztó mérést és két-két statikus nyomó mérést (egyet a dinamikus fárasztó mérés előtt, egyet pedig a dinamikus fárasztó mérés után) végeztem el. Az alsó ragasztás utáni állapotban nem hajtottam végre dinamikus fárasztó mérést, így itt csak egy statikus nyomó mérést végeztem el. A mérések végrehajtására a BME Út és Vasútépítési Tanszék, Vasúti Felépítményszerkezeti Laboratóriumában került sor [20]. 5.3.2.1. A statikus nyomó mérések végrehajtásának általános bemutatása
Egy 200 * 130 * 60 cm méretű, zárt oldalfalú, nyitott tetejű kalodába tiszta, száraz zúzottkövet tettünk 50 cm vastagságban, amelybe egy 1M jelű vasbeton magánaljat helyeztünk, így modellezve a vasúti zúzottkő ágyazatot. A statikus nyomó mérések során a zúzottkő ágyazatban lévő aljat függőleges erővel terheltem, és mértem a függőleges terhelő erő értékét, valamint a hozzá tartozó függőleges elmozdulás (alj süllyedése a zúzottkő ágyazatban) értékét. Megemlítendő, hogy a mérések során az ágyazat alátámasztása végtelen merevnek volt tekinthető, ugyanis az ágyazatot a laboratóriumi csarnok körülbelül 1 m vastag vasbeton födémje támasztotta alá. Megemlítendő továbbá az is, hogy az ágyazat szándékosan nem volt egyik ragasztási állapotban sem tömörítve, ugyanis a későbbi dinamikus fárasztó mérések során megfigyelni és mérni akartam a dinamikus fárasztó mérés tömörítő hatását. A statikus nyomó méréseket egy MTS típusú terhelő-, regisztráló- és vezérlő berendezés segítségével hajtottam végre. A statikus nyomó mérések során 4 terhelési ciklust (fel-le terhelést) végeztem. A felterhelés 0,00 kN értékről 150,00 kN értékre 12,50 kN-os lépcsőkben történt, míg a leterhelés 150,00 kN értékről 0,00 kN értékre 25,00 kN-os lépcsőkben történt. A terhelő erő értékének részletes számítása az M.5.1. alfejezetben található [20], [23]. 5.3.2.2. A dinamikus fárasztó mérések végrehajtásának általános bemutatása
A dinamikus fárasztó mérések során, a kalodában lévő zúzottkő ágyazatban fekvő aljat szinusz függvény szerint változó függőleges erővel terheltem. Folyamatosan mértem az erő szélső értékeihez (Fmin ; Fmax) tartozó függőleges elmozdulás értékeket (ymin ; ymax), a teherismétlés számának (N) függvényében. A dinamikus fárasztó méréseket az MTS típusú 5. fejezet
29
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
terhelő-, regisztráló- és vezérlő berendezés segítségével hajtottam végre, az alábbi terhelési paraméterek szerint [24]: -
Maximális terhelési erő:
Fmax = 105,0 kN.
-
Minimális terhelési erő:
Fmin = 10,0 kN.
-
Teherismétlési frekvencia:
f = 7 Hz.
-
Teherismétlés száma:
N = 3.000.000.
Az alkalmazott terhelési paraméterek értékeinek részletes számítása az M.5.1. alfejezetben található [20], [23]. 5.3.2.3. A mérések végrehajtása a ragasztás nélküli állapotban
A ragasztás nélküli állapotban egy dinamikus fárasztó mérést, és két statikus nyomó mérést végeztem el. Először az első statikus nyomó mérést hajtottam végre (2006. április 10.), ezt követte a dinamikus fárasztó mérés (2006. április 10. – 2006. április 15.), majd végül a második statikus nyomó mérést végeztem el (2006. április 18.). A kaloda elrendezését a ragasztás nélküli állapotban történt mérések végrehajtásakor az M.5.3. ábra és az M.5.5. kép mutatják be [20], [21], [22]. 5.3.2.4. A mérések végrehajtása a felső ragasztás utáni állapotban
A ragasztás nélküli állapotban történt mérések után, 2006. április 18-án elvégeztük a felső ragasztást, amely során a zúzottkő ágyazat felső 20 cm vastag rétege (az alj alsó síkja felett lévő rész) került stabilizálásra. A ragasztóanyag típusa Agritec-TM 29, a fajlagos ragasztóanyag mennyiség 3,0 kg/m2 volt. A ragasztás után hagytunk időt a ragasztóanyag kikeményedésére. A ragasztóanyag kikeményedését követően először az első statikus nyomó mérést hajtottam végre (2006. április 19.), ezt követte a dinamikus fárasztó mérés (2006. április 19. – 2006. április 24.), majd végül a második statikus nyomó mérést végeztem el (2006. április 24.). A kaloda elrendezését a felső ragasztás utáni állapotban történt mérések végrehajtásakor az M.5.4. ábra és az M.5.6. kép szemléltetik [20], [21], [22]. 5.3.2.5. A mérések végrehajtása az alsó ragasztás utáni állapotban
A felső ragasztás utáni állapotban történt méréseket követően, 2006. április 24-én elvégeztük az alsó ragasztás előkészítését, és magát az alsó ragasztást is. Az előkészítés során eltávolítottuk a zúzottkő ágyazat felső 20 cm vastag ragasztott rétegét, valamint a vasbeton
5. fejezet
30
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
magánaljat. Ezután végrehajtottuk az alsó ragasztást, amely során a zúzottkő ágyazat alsó 30 cm vastag rétege (az alj alsó síkja alatt lévő rész) került stabilizálásra. A ragasztóanyag típusa Agritec-TM 29, a fajlagos ragasztóanyag mennyiség 5,0 kg/m2 volt. A ragasztás után hagytunk időt a ragasztóanyag kikeményedésére, majd egy új vasbeton magánaljat, és új, tiszta, száraz, ragasztatlan, 20 cm vastag zúzottkő réteget helyeztünk el a ragasztott alsó ágyazatra. Mindezek után egy statikus nyomó mérést hajtottam végre (2006. április 26.). A kaloda elrendezését az alsó ragasztás utáni állapotban történt mérés végrehajtásakor az M.5.5. ábra és az M.5.7. kép mutatják be [20], [21], [22]. 5.3.2.6. A mérések végrehajtása a teljes ragasztás utáni állapotban
Az alsó ragasztás utáni állapotban történt mérést követően, 2006. április 26-án elvégeztük a teljes ragasztást. Mivel az alsó 30 cm vastag ágyazati réteg ekkor már stabilizálva volt 5,0 kg/m2 fajlagos anyagfelhasználással, így csak a felső 20 cm vastag ragasztatlan ágyazati réteget kellett átragasztani, illetve hozzáragasztani az alsó ágyazathoz. A ragasztóanyag típusa Agritec-TM 29, a fajlagos ragasztóanyag mennyiség 3,0 kg/m2 volt. Így tehát mind az 50 cm vastag ágyazati réteg átragasztásra került, összesen 8,0 kg/m2 fajlagos anyagfelhasználással. A ragasztás után hagytunk időt a ragasztóanyag kikeményedésére. A ragasztóanyag kikeményedését követően először az első statikus nyomó mérést hajtottam végre (2006. április 27.), ezt követte a dinamikus fárasztó mérés (2006. április 27. – 2006. május 02.), majd végül a második statikus nyomó mérést végeztem el (2006. május 02.). A kaloda elrendezését a teljes ragasztás utáni állapotban történt mérések végrehajtásakor az M.5.6. ábra és az M.5.8. kép szemléltetik [20], [21], [22].
5.3.3. A vizsgálat eredményei 5.3.3.1.
A statikus nyomó mérések eredményeinek általános értelmezése
A statikus nyomó mérések során mértem a függőleges terhelő erő értékét, valamint a hozzá tartozó függőleges elmozdulás értékét. Minden statikus nyomó mérés esetében 4 terhelési ciklust (fel-le terhelést) végeztem, amelyek közül az első terhelési ciklus eredményét nem vettem figyelembe. A terhelési ciklusok során mért összetartozó erő és elmozdulás értékek alapján erő-elmozdulás görbéket rajzoltam. Az erő-elmozdulás görbék mindegyikéhez matematikai eljárással szerkesztettem egy-egy lineáris trendvonalat, amelyeket számítógépes program segítségével, kiegyenlítő számítással, a legkisebb négyzetek módszerének alkalmazásával hoztam létre. A létrehozott egyenesek egyenletei esetében a független változó (x változó) együtthatója matematikai szempontból az egyenes meredeksége, mechanikai
5. fejezet
31
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
jelentése a ∆F/∆y arány [kN/mm] értékben, ami a vizsgált – aljból, zúzottkő ágyazatból és alátámasztásból álló – rendszer adott terhelési ciklusban mért Di [kN/mm] függőleges irányú rugóállandója. Az egy statikus nyomó mérés során figyelembe vett 3 terhelési ciklusban kapott Di [kN/mm] rugóállandók számtani közepe (D [kN/mm]) az, ami jellemzi a zúzottkő ágyazatnak abban az adott állapotban lévő függőleges irányú merevségét [20]. Az előzőekből látható, hogy a zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevségét én D [kN/mm] rugóállandóval, nem pedig C [kN/mm3] ágyazási tényezővel jellemeztem. Ennek oka a következő. Az ágyazási tényező a terhelés alatti felületnek a rugalmas viszonyát írja le, ami azt jelenti, hogy az alj alsó síkja alatti rész rugalmas viselkedését jellemzi. Ha a vasúti zúzottkő ágyazat nincsen megragasztva, akkor az ágyazási tényező kiválóan alkalmazható, ugyanis az alj alsó síkja felett lévő ágyazati réteg nincsen hatással az alj alsó síkja alatti rész rugalmas viselkedésére. Teljesen más a helyzet azonban akkor, ha a zúzottkő ágyazat megragasztásra kerül. A ragasztás megváltoztatja a zúzottkövek közötti kapcsolatokat. A ragasztott zúzottkövek terhelés hatására sokkal jobban együtt dolgoznak, sokkal jobban együtt mozognak, mint ragasztás nélkül. Ráadásul betonalj esetében az alj is hozzá van ragasztva a már egymáshoz ragasztott zúzottkövekhez (az alj oldalsó és homlokfelületeinél), így a megjelenő új oldalsó kapcsolatok révén az alj is bekapcsolódik az együtt dolgozásba. Ez teljesen más mechanikai jelleget és viselkedést eredményez, ugyanis a ragasztás során kialakult új (zúzottkő-zúzottkő és zúzottkő-betonalj közötti) kapcsolatok miatt az alj alsó síkja feletti réteg is bekapcsolódik az alj alsó síkja alatti rész rugalmas viszonyainak alakításába. Ez azt jelenti, hogy az alj alsó síkja felett lévő ágyazati réteg már jelentős hatással van az alj alsó síkja alatti rész rugalmas viselkedésére, így ennek a megváltozott mechanikai jellegnek a leírására az ágyazási tényező már nem alkalmas. Helyette egy olyan fizikai mennyiséget kell használni, ami magában foglalja, és egyben kezeli az egész rendszer rugalmasságát, beleértve a ragasztott zúzottköveknek egymással, valamint a betonalj oldalsó és homlokfelületeivel alkotott kapcsolatait is. Erre kiválóan alkalmas a rugóállandó.
5.3.3.2. A dinamikus fárasztó mérések eredményeinek általános értelmezése
A dinamikus fárasztó mérések során folyamatosan mértem a szinusz függvény szerint változó függőleges erő (F) hatására bekövetkező függőleges elmozdulásokat (y), a teherismétlés számának (N) függvényében. A vizsgált rendszer viselkedését egyrészt a függőleges erő szélső értékeihez (Fmin ; Fmax) tartozó függőleges elmozdulás értékek (ymin ; ymax) teherismétlési szám függvényében történő változása, másrészt a rendszer esetleges tönkremenetelét okozó teherismétlések száma jellemzi [24].
5. fejezet
32
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
5.3.3.3. A mérések eredményei a ragasztás nélküli állapotban
A ragasztás nélküli állapotban elvégzett mérések közül az első (fárasztás előtti) statikus nyomó mérés eredményeit az 5.2. táblázat, az azokhoz tartozó erő-elmozdulás görbéket az 5.2. ábra, míg azok kiegyenlítő egyeneseit az 5.3. ábra mutatja. A dinamikus fárasztó mérés során kapott eredményeket az 5.3. táblázat és az 5.4. ábra foglalja össze. A második (fárasztás utáni) statikus nyomó mérés eredményeit az M.5.1. táblázat, az azokhoz tartozó erő-elmozdulás görbéket az M.5.7. ábra, míg azok kiegyenlítő egyeneseit az M.5.8. ábra szemlélteti.
5.3.3.4. A mérések eredményei a felső ragasztás utáni állapotban
A felső ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül az első (fárasztás előtti) statikus nyomó mérés eredményeit az M.5.2. táblázat, az azokhoz tartozó erő-elmozdulás görbéket az M.5.9. ábra, míg azok kiegyenlítő egyeneseit az M.5.10. ábra mutatja. A dinamikus fárasztó mérés során kapott eredményeket az M.5.3. táblázat és az M.5.11. ábra foglalja össze. A második (fárasztás utáni) statikus nyomó mérés eredményeit az M.5.4. táblázat, az azokhoz tartozó erő-elmozdulás görbéket az M.5.12. ábra, míg azok kiegyenlítő egyeneseit az M.5.13. ábra szemlélteti.
5.3.3.5. A mérések eredményei az alsó ragasztás utáni állapotban
Mivel az alsó ragasztás utáni állapotban nem hajtottam végre dinamikus fárasztó mérést, így ebben az állapotban csak egy statikus nyomó mérést végeztem el. Ennek eredményeit az M.5.5. táblázat, az azokhoz tartozó erő-elmozdulás görbéket az M.5.14. ábra, míg azok kiegyenlítő egyeneseit az M.5.15. ábra foglalja össze.
5.3.3.6. A mérések eredményei a teljes ragasztás utáni állapotban
A teljes ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül az első (fárasztás előtti) statikus nyomó mérés eredményeit az M.5.6. táblázat, az azokhoz tartozó erő-elmozdulás görbéket az M.5.16. ábra, míg azok kiegyenlítő egyeneseit az M.5.17. ábra mutatja. A dinamikus fárasztó mérés során kapott eredményeket az M.5.7. táblázat és az M.5.18. ábra foglalja össze. A második (fárasztás utáni) statikus nyomó mérés eredményeit az M.5.8. táblázat, az azokhoz tartozó erő-elmozdulás görbéket az M.5.19. ábra, míg azok kiegyenlítő egyeneseit az M.5.20. ábra szemlélteti.
5. fejezet
33
Szabó József Ph.D. értekezés
5.2. táblázat:
Erő [kN] 0,00 12,50 25,00 37,50 50,00 62,50 75,00 87,50 100,00 112,50 125,00 137,50 150,00 125,00 100,00 75,00 50,00 25,00 0,00 Di (kN/mm) D (kN/mm)
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A ragasztás nélküli állapotban elvégzett mérések közül az első (fárasztás előtti) statikus nyomó mérés eredményei numerikus formában (erő-elmozdulás értékek)
1. terhelési ciklus 0,00 0,71 1,38 1,96 2,52 3,05 3,67 4,13 4,67 5,14 5,64 6,17 6,72 6,34 5,86 5,31 4,67 3,82 1,79 —
Elmozdulás [mm] 2. terhelési ciklus 3. terhelési ciklus 0,00 0,00 0,58 0,55 1,14 1,10 1,65 1,59 2,12 2,05 2,57 2,48 3,01 2,87 3,39 3,27 3,81 3,71 4,22 4,15 4,63 4,55 5,05 4,96 5,44 5,34 5,10 4,98 4,64 4,56 4,08 4,01 3,37 3,28 2,37 2,29 0,55 0,51 28,031 28,478 28,514
4. terhelési ciklus 0,00 0,51 1,03 1,51 1,94 2,37 2,73 3,12 3,56 4,00 4,44 4,84 5,25 4,86 4,42 3,90 3,10 2,20 0,49 29,032
A ragasztás nélküli állapotban elvégzett mérések közül az első (fárasztás előtti) statikus nyomó mérés eredményei grafikus formában (erő-elmozdulás görbék)
5.2. ábra:
2. terhelési ciklus
3. terhelési ciklus
4. terhelési ciklus
150,00 137,50 125,00 112,50
Erő [kN]
100,00 87,50 75,00 62,50 50,00 37,50 25,00 12,50 0,00 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
4,00
4,50
5,00
5,50
Elmozdulás [mm]
5. fejezet
34
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A ragasztás nélküli állapotban elvégzett mérések közül az első (fárasztás előtti) statikus nyomó mérés eredményei grafikusan (erő-elmozdulás görbék és kiegyenlítő egyeneseik)
5.3. ábra:
2. ciklus
3. ciklus
4. ciklus
Lineáris (2. ciklus)
Lineáris (3. ciklus)
Lineáris (4. ciklus)
150,00 137,50 125,00 112,50
Erő [kN]
100,00 87,50 75,00 62,50 50,00
A "2. ciklus" egyenes egyenlete: y = 28,031x - 6,095
37,50
A "3. ciklus" egyenes egyenlete: y = 28,478x - 5,222
25,00
A "4. ciklus" egyenes egyenlete: y = 29,032x - 3,833
12,50 0,00 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
4,00
4,50
5,00
5,50
Elmozdulás [mm]
5.3. táblázat:
A ragasztás nélküli állapotban elvégzett mérések közül a dinamikus fárasztó mérés eredményei numerikus formában
Teherismétlés száma N [-] 0 25 000 50 000 230 000 260 000 600 000 700 000 900 000 1 400 000 1 550 000 1 600 000 1 750 000 2 000 000 2 150 000 2 400 000 2 700 000 2 850 000 3 000 000
Min. y min 0,00 -0,04 -0,10 -0,20 -0,28 -1,40 -1,58 -2,08 -2,44 -2,52 -2,54 -2,62 -2,76 -2,82 -2,92 -3,06 -3,14 -3,19
Elmozdulás y [mm] Max. y max -1,26 -1,32 -1,38 -1,45 -1,54 -2,66 -2,86 -3,34 -3,69 -3,76 -3,78 -3,87 -4,01 -4,08 -4,18 -4,32 -4,40 -4,44
Tágasság ∆y 1,26 1,28 1,28 1,25 1,26 1,26 1,28 1,26 1,25 1,24 1,24 1,25 1,25 1,26 1,26 1,26 1,26 1,25
Terhelési erő: 10,0 - 105,0 kN, Teherismétlési frekvencia: 7 Hz, Teherismétlés száma: 3.000.000.
5. fejezet
35
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A ragasztás nélküli állapotban elvégzett mérések közül a dinamikus fárasztó mérés eredményei grafikus formában
5.4. ábra:
Teherismétlés száma [-] 0
500 000
1 000 000
1 500 000
2 000 000
2 500 000
3 000 000
0,00 -0,50 -1,00
Elmozdulás [mm]
-1,50 -2,00 -2,50 -3,00 -3,50 -4,00 -4,50 -5,00 y min
y max
5.3.4. Az eredmények elemzése, következtetések és megállapítások A ragasztás nélküli, a felső ragasztás utáni, az alsó ragasztás utáni és a teljes ragasztás utáni állapotokban, a dinamikus fárasztó mérések előtt és után elvégzett statikus nyomó mérések eredményeként megkapott D [kN/mm] rugóállandókat – amelyek jellemzik a vizsgált zúzottkő ágyazatú rendszer (alj, zúzottkő ágyazat, alátámasztás) függőleges irányú merevségét (rugalmasságát) az adott ragasztási állapotban – az 5.4. táblázat foglalja össze. Az 5.4. táblázat értékei közül, a dinamikus fárasztó mérések előtt elvégzett statikus nyomó mérések eredményeit az M.5.21. ábra, a dinamikus fárasztó mérések után elvégzett statikus nyomó mérések eredményeit az M.5.22. ábra, míg az összes mérési eredményt az 5.5. ábra szemlélteti grafikusan. A különböző ragasztási állapotok létrehozása során felhasznált fajlagos ragasztóanyag mennyiséget az M.5.23. ábra, míg az alkalmazott ragasztási vastagságot az M.5.24. ábra mutatja. Mivel az alsó ragasztás utáni állapotban nem hajtottam végre dinamikus fárasztó mérést, így ebben az esetben csak egy statikus nyomó mérést végeztem el. A ragasztás nélküli, a felső ragasztás utáni és a teljes ragasztás utáni állapotokban elvégzett dinamikus fárasztó mérések során kapott legnagyobb függőleges elmozdulás értékeket (ymin [mm] és ymax [mm]) az 5.5. táblázat foglalja össze.
5. fejezet
36
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A különböző ragasztási állapotokban elvégzett statikus nyomó mérések eredményeként kapott D [kN/mm] rugóállandók
5.4. táblázat:
Rugóállandó D [kN/mm]
A statikus nyomó mérés elvégzésének ideje
Ragasztás nélkül
Felső ragasztás után
Alsó ragasztás után
Teljes ragasztás után
A dinamikus fárasztó mérés előtt
28,514
45,982
47,912
76,429
A dinamikus fárasztó mérés után
40,832
64,608
–
80,841
A különböző ragasztási állapotokban elvégzett statikus nyomó mérések eredményeként kapott D [kN/mm] rugóállandók összehasonlítása oszlopdiagram formájában
5.5. ábra:
A különböző ragasztási állapotokban elvégzett statikus nyomó mérések eredményeként kapott D [kN/mm] rugóállandók A dinamikus fárasztó mérés előtt
A dinamikus fárasztó mérés után 80,841
47,912
64,608 40,832
40
45,982
60
28,514
Rugóállandó [kN/mm]
80
76,429
100
20
0 Ragasztás nélkül
Felső ragasztás után
Alsó ragasztás után
Teljes ragasztás után
Ragasztási állapotok
5.5. táblázat:
A különböző ragasztási állapotokban elvégzett dinamikus fárasztó mérések során kapott legnagyobb függőleges elmozdulás értékek (ymin [mm] ; ymax [mm]) numerikusan
Elmozdulás y [mm]
A dinamikus fárasztó mérés elvégzésének ideje Ragasztás nélkül
Felső ragasztás után
Alsó ragasztás után
Teljes ragasztás után
y min
3,19
2,60
–
0,42
y max
4,44
3,96
–
1,60
5. fejezet
37
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az 5.4. táblázat és az 5.5. ábra adataiból látható, hogy a dinamikus fárasztó mérés előtt elvégzett statikus nyomó mérés eredményeként kapott függőleges irányú rugóállandó értéke ragasztás nélküli állapotban 28,514 kN/mm, felső ragasztás utáni állapotban 45,982 kN/mm, alsó ragasztás utáni állapotban 47,912 kN/mm, míg teljes ragasztás utáni állapotban 76,429 kN/mm volt. Mivel a függőleges irányú rugóállandó a vizsgált zúzottkő ágyazatú rendszer függőleges irányú merevségét (rugalmasságát) jellemzi, így minél nagyobb a függőleges irányú rugóállandó értéke, annál nagyobb a vizsgált zúzottkő ágyazatú rendszer függőleges irányú merevsége, és ebből adódóan annál kisebb a vizsgált zúzottkő ágyazatú rendszer függőleges irányú rugalmassága. Ezek figyelembevételével, az eredmények elemzése során a következőket állapítottam meg: -
A függőleges irányú rugóállandó értéke ragasztás nélküli állapotban 28,514 kN/mm, míg felső ragasztás utáni állapotban 45,982 kN/mm volt. Ez azt jelenti, hogy a függőleges irányú merevség értéke a felső ragasztás utáni állapotban 61 %-kal nagyobb volt, mint a ragasztás nélküli állapotban. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a 3,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 20 cm ragasztási vastagsággal kialakított felső ragasztás 61 %-kal (1,61-szeresére) növelte a zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevségét, a ragasztás nélküli állapothoz képest.
-
A függőleges irányú rugóállandó értéke ragasztás nélküli állapotban 28,514 kN/mm, míg alsó ragasztás utáni állapotban 47,912 kN/mm volt. Ez azt jelenti, hogy a függőleges irányú merevség értéke az alsó ragasztás utáni állapotban 68 %-kal nagyobb volt, mint a ragasztás nélküli állapotban. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy az 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 30 cm ragasztási vastagsággal kialakított alsó ragasztás 68 %-kal (1,68-szorosára) növelte a zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevségét, a ragasztás nélküli állapothoz képest.
-
A függőleges irányú rugóállandó értéke ragasztás nélküli állapotban 28,514 kN/mm, míg teljes ragasztás utáni állapotban 76,429 kN/mm volt. Ez azt jelenti, hogy a függőleges irányú merevség értéke a teljes ragasztás utáni állapotban 168 %-kal nagyobb volt, mint a ragasztás nélküli állapotban. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a 8,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 50 cm ragasztási vastagsággal kialakított teljes ragasztás 168 %-kal (2,68-szorosára) növelte a zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevségét, a ragasztás nélküli állapothoz képest.
-
Az előzőekből következik, hogy a zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevsége a felső ragasztás utáni állapotban 61 %-kal, az alsó ragasztás utáni állapotban 68 %-kal, míg a teljes ragasztás utáni állapotban 168 %-kal volt nagyobb, mint a ragasztás nélküli állapotban, minden más műszaki paraméter egyezősége esetén. 5. fejezet
38
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Mind a négy ragasztási állapotban a zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevségét függőleges irányú rugóállandóval (D [kN/mm]) jellemeztem. Mivel a rugóállandó magában foglalja, ezáltal egyben kezeli az egész zúzottkő ágyazat merevségét (beleértve a ragasztott zúzottköveknek egymással, valamint a betonalj oldalsó és homlokfelületeivel alkotott kapcsolatait is), így a négy ragasztási állapotban lévő, függőleges irányú rugóállandóval jellemzett függőleges irányú merevség egymással összehasonlítható. Ezek alapján az eredményeket tovább elemeztem, mely elemzés során összefüggést mutattam ki a függőleges irányú rugóállandó és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között (5.6. ábra), valamint a függőleges irányú rugóállandó és a ragasztási vastagság között (5.7. ábra). A függőleges irányú rugóállandó és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség közötti összefüggés az alábbi lineáris függvénykapcsolattal jellemezhető:
y = 5,6938 x + 26,934
(5.1.).
A felállított összefüggés szorosságát mutatja a korreláció négyzetének (determinációs együtthatónak) a magas értéke: R 2 = 0,9339 . A függőleges irányú rugóállandó és a ragasztási vastagság közötti összefüggés az alábbi lineáris függvénykapcsolattal jellemezhető:
y = 0,9289 x + 26,488
(5.2.).
A felállított összefüggés szorosságát mutatja a korreláció négyzetének (determinációs együtthatónak) a magas értéke: R 2 = 0,9503 . 5.6. ábra:
A függőleges irányú rugóállandó és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése A függőleges irányú rugóállandó és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése
80 y = 5,6938x + 26,934 2 R = 0,9339
Rugóállandó [kN/mm]
70 60 50 40 30 20 10 0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
2
Fajlagos ragasztóanyag mennyiség [kg/m ]
5. fejezet
39
Szabó József Ph.D. értekezés
5.7. ábra:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A függőleges irányú rugóállandó és a ragasztási vastagság összefüggése A függőleges irányú rugóállandó és a ragasztási vastagság összefüggése
80 y = 0,9289x + 26,488 2 R = 0,9503
70
Rugóállandó [kN/mm]
60 50 40 30 20 10 0 0
10
20
30
40
50
60
Ragasztási vastagság [cm]
Az előző összefüggésekből következik, hogy a fajlagos ragasztóanyag mennyiség és a ragasztási vastagság növelésével egyenes arányban nő a függőleges irányú rugóállandó értéke, azaz egyenes arányban nő a vizsgált zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevsége. Ez azt jelenti, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során, a fajlagos ragasztóanyag mennyiség és a ragasztási vastagság növelése, növeli a vasúti zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevségét, tehát az ágyazatragasztási technológia stabilizálja a vasúti zúzottkő ágyazatot. A függőleges irányú merevség egyenesen arányos a fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és a ragasztási vastagsággal, így az ágyazatragasztás során, megfelelő ragasztóanyag mennyiség és ragasztási vastagság alkalmazásával kialakítható a kívánt ágyazati merevség.
Az 5.4. táblázat és az 5.5. ábra adataiból látható az is, hogy a dinamikus fárasztó mérés után elvégzett statikus nyomó mérés eredményeként kapott függőleges irányú rugóállandó értéke ragasztás nélküli állapotban 40,832 kN/mm, felső ragasztás utáni állapotban 64,608 kN/mm, míg teljes ragasztás utáni állapotban 80,841 kN/mm volt. Ezeket az eredményeket összehasonlítottam a dinamikus fárasztó mérések előtt elvégzett statikus nyomó mérések eredményeivel, és az összehasonlító elemzés során a következőket állapítottam meg:
5. fejezet
40
Szabó József Ph.D. értekezés
-
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Ragasztás nélküli állapotban a függőleges irányú rugóállandó értéke a dinamikus fárasztás előtt 28,514 kN/mm, míg a dinamikus fárasztás után 40,832 kN/mm volt. Ez azt jelenti, hogy ragasztás nélküli állapotban a függőleges irányú merevség értéke a dinamikus fárasztás után 43,2 %-kal nagyobb volt, mint a dinamikus fárasztás előtt.
-
Felső ragasztás utáni állapotban a függőleges irányú rugóállandó értéke a dinamikus fárasztás előtt 45,982 kN/mm, míg a dinamikus fárasztás után 64,608 kN/mm volt. Ez azt jelenti, hogy felső ragasztás utáni állapotban a függőleges irányú merevség értéke a dinamikus fárasztás után 40,5 %-kal nagyobb volt, mint a dinamikus fárasztás előtt.
-
Teljes ragasztás utáni állapotban a függőleges irányú rugóállandó értéke a dinamikus fárasztás előtt 76,429 kN/mm, míg a dinamikus fárasztás után 80,841 kN/mm volt. Ez azt jelenti, hogy teljes ragasztás utáni állapotban a függőleges irányú merevség értéke a dinamikus fárasztás után 5,8 %-kal nagyobb volt, mint a dinamikus fárasztás előtt.
-
Az előzőekből következik, hogy a zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevsége a ragasztás nélküli állapotban 43,2 %-kal, a felső ragasztás utáni állapotban 40,5 %-kal, míg a teljes ragasztás utáni állapotban 5,8 %-kal volt nagyobb a dinamikus fárasztás után, mint a dinamikus fárasztás előtt. Ez azt jelenti, hogy a zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevsége a dinamikus fárasztás után mind a három említett ragasztási állapotban nagyobb volt, mint a dinamikus fárasztás előtt. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a dinamikus fárasztás növeli a zúzottkő ágyazat merevségét. Mivel a dinamikus fárasztás megfelel a vasúti járműforgalom tömörítő hatásának – hiszen az adott keresztmetszet felett áthaladó járműterhelések ismétlődését modellezi –, így kijelenthetem és megerősíthetem a szakirodalomból is már ismert tényt, hogy a zúzottkő ágyazat tömörítése növeli a zúzottkő ágyazat merevségét. Ezek alapján megállapítom, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során – ugyanakkora ragasztóanyag mennyiség felhasználása mellett – nagyobb ágyazati merevség érhető el akkor, ha az ágyazatragasztás előtt megtörténik a vasúti zúzottkő ágyazat tömörítése is.
Az ágyazatragasztási technológia alkalmazásának – azon belül is a különböző ragasztóanyag mennyiségekkel és ragasztási vastagságokkal kialakított ragasztási variációknak (felső ragasztás, alsó ragasztás, teljes ragasztás) – a vasúti zúzottkő ágyazat függőleges irányú rugalmasságára (merevségére) gyakorolt hatásának a meghatározásával kapcsolatban, az elvégzett laboratóriumi mérések eredményei és tapasztalatai, valamint az eredmények részletes elemzése alapján, az alábbi következtetéseket és megállapításokat fogalmazom meg:
5. fejezet
41
Szabó József Ph.D. értekezés
-
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Megállapítom, hogy a zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevsége a felső ragasztás utáni állapotban (DFR = 46,0 kN/mm) 61 %-kal nagyobb, mint a ragasztás nélküli állapotban (DRN = 28,5 kN/mm). Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a
3,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 20 cm ragasztási vastagsággal kialakított felső ragasztás 61 %-kal (1,61-szeresére) növeli a vasúti zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevségét, a ragasztás nélküli állapothoz képest.
-
Megállapítom, hogy a zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevsége az alsó ragasztás utáni állapotban (DAR = 47,9 kN/mm) 68 %-kal nagyobb, mint a ragasztás nélküli állapotban (DRN = 28,5 kN/mm). Ebből azt a következtetést vonom le, hogy az
5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 30 cm ragasztási vastagsággal kialakított alsó ragasztás 68 %-kal (1,68-szorosára) növeli a vasúti zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevségét, a ragasztás nélküli állapothoz képest.
-
Megállapítom, hogy a zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevsége a teljes ragasztás utáni állapotban (DTR = 76,4 kN/mm) 168 %-kal nagyobb, mint a ragasztás nélküli állapotban (DRN = 28,5 kN/mm). Ebből azt a következtetést vonom
le, hogy a 8,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 50 cm ragasztási vastagsággal kialakított teljes ragasztás 168 %-kal (2,68-szorosára) növeli a vasúti zúzottkő ágyazat függőleges merevségét, a ragasztás nélküli állapothoz képest.
-
Megállapítom, hogy a függőleges irányú rugóállandó és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között (a vizsgált értelmezési tartományon) szoros összefüggés van,
amely az y = 5,6938 x + 26,934 lineáris függvénykapcsolattal jellemezhető. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a fajlagos ragasztóanyag mennyiség növelésével, a függőleges irányú rugóállandó értéke a felállított függvénykapcsolat szerint nő.
-
Megállapítom, hogy a függőleges irányú rugóállandó és a ragasztási vastagság között (a vizsgált értelmezési tartományon) szoros összefüggés van, amely az
y = 0,9289 x + 26,488 lineáris függvénykapcsolattal jellemezhető. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a ragasztási vastagság növelésével, a függőleges irányú rugóállandó értéke a felállított függvénykapcsolat szerint nő.
-
Az előző összefüggések alapján megállapítom, hogy a fajlagos ragasztóanyag mennyiség és a ragasztási vastagság növelésével egyenes arányban nő a függőleges irányú rugóállandó értéke, azaz egyenes arányban nő a vizsgált zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevsége. Ebből azt a következtetést vonom
le, hogy az ágyazatragasztás során, megfelelő ragasztóanyag mennyiség és ragasztási vastagság alkalmazásával kialakítható a kívánt ágyazati merevség. 5. fejezet
42
Szabó József Ph.D. értekezés
-
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Megállapítom, hogy a zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevsége a dinamikus fárasztás után mind a három vizsgált ragasztási állapotban nagyobb, mint a dinamikus fárasztás előtt. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a dinamikus fárasztás növeli a zúzottkő ágyazat merevségét. Mivel a dinamikus fárasztás a
zúzottkő ágyazat esetében tömörítő hatásának felel meg, így kijelentem és megerősítem a szakirodalomból már ismert tényt, hogy a zúzottkő ágyazat tömörítése növeli a zúzottkő ágyazat merevségét. Ezek alapján megállapítom, hogy
az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során nagyobb ágyazati merevség érhető el ugyanakkora ragasztóanyag mennyiség felhasználása mellett akkor, ha
az ágyazatragasztás előtt megtörténik a vasúti zúzottkő ágyazat tömörítése is. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK AZ 5.3. ALFEJEZETHEZ: 1.
Megállapítom, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során, a 3,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 20 cm ragasztási vastagsággal kialakított felső ragasztás (DFR = 46,0 kN/mm) 61 %-kal (1,61-szeresére) növeli, az 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 30 cm ragasztási vastagsággal kialakított alsó ragasztás (DAR = 47,9 kN/mm) 68 %-kal (1,68-szorosára) növeli, míg a 8,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 50 cm ragasztási vastagsággal kialakított teljes ragasztás (DTR = 76,4 kN/mm) 168 %-kal (2,68-szorosára) növeli a vasúti zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevségét, a ragasztás nélküli állapothoz képest (DRN = 28,5 kN/mm), minden más műszaki paraméter egyezősége esetén.
2.
Megállapítom, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során a fajlagos ragasztóanyag mennyiségének és az átragasztott zúzottkő ágyazati réteg vastagságának a növelésével egyenes arányban nő a függőleges irányú rugóállandó értéke, azaz egyenes arányban nő a vizsgált zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevsége, ugyanis a vizsgálat és elemzés során szoros összefüggést mutattam ki a függőleges irányú rugóállandó és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között (y=5,6938x+26,934 lineáris függvénykapcsolat), valamint a függőleges irányú rugóállandó és a ragasztási vastagság között (y=0,9289x+26,488 lineáris függvénykapcsolat). Mivel a függőleges irányú merevség egyenesen arányos a fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és a ragasztási vastagsággal, így megállapítom továbbá, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során megfelelő ragasztóanyag mennyiség és ragasztási vastagság felhasználásával kialakítható a kívánt ágyazati merevség. 5. fejezet
43
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
6. AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁNAK, A ZÚZOTTKŐ ÁGYAZATÚ VASÚTI FELÉPÍTMÉNY FÜGGŐLEGES TERHELÉS KÖVETKEZTÉBEN ÉBREDŐ IGÉNYBEVÉTELEIRE GYAKOROLT HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE 6.1.
A vizsgálat és az elemzés indokoltsága, célja és jelentősége
Az előző 5.3. alfejezetben ismertetett vizsgálattal és elemzéssel meghatároztam azt, hogy milyen hatást gyakorol az ágyazatragasztási technológia – azon belül is a különböző ragasztóanyag mennyiségekkel és ragasztási vastagságokkal kialakított ragasztási variációk (felső ragasztás, alsó ragasztás, teljes ragasztás) alkalmazása – a vasúti zúzottkő ágyazat függőleges irányú rugalmasságára (merevségére). A vizsgálat eredményei és az eredmények elemzése alapján megállapítottam, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása jelentősen befolyásolja a vasúti zúzottkő ágyazat függőleges irányú rugalmasságát (merevségét), azaz a különböző ragasztóanyag mennyiségekkel és ragasztási vastagságokkal kialakított ragasztási variációk megváltoztatják a vasúti zúzottkő ágyazat függőleges irányú rugalmasságát (merevségét). Mivel a rugalmasság (merevség) a vasúti zúzottkő ágyazat egyik alapvető funkciója (alaptulajdonsága), amely kihatással van a zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény függőleges terhelés következtében ébredő igénybevételeinek értékére, így elengedhetetlennek tartom annak vizsgálatát és elemzését, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazásával elért rugalmasság (merevség) változás (így közvetve maga az ágyazatragasztási technológia) milyen hatással van a zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény függőleges terhelés következtében ébredő igénybevételeinek nagyságára. Mivel sem a szakirodalmi anyagok, sem pedig a korábbi külföldi és hazai vizsgálatok nem tárgyalják ezt a kérdéskört, így következő lépésként az ágyazatragasztási technológiának, a zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény függőleges terhelés következtében ébredő igénybevételeire gyakorolt hatásait vizsgáltam és elemeztem. A felsoroltak alapján a vizsgálat és elemzés célja az volt, hogy tudományosan alátámasztott módon meghatározzam az ágyazatragasztási technológia alkalmazásának, a zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény függőleges terhelés következtében ébredő igénybevételeire gyakorolt hatásait. Milyen értelemben, illetve milyen mértékben befolyásolja az ágyazatragasztási technológia – azon belül is a különböző ragasztóanyag mennyiségekkel és ragasztási vastagságokkal kialakított ragasztási variációk (felső ragasztás, alsó ragasztás, teljes ragasztás) – alkalmazásával elért rugalmasság (merevség) változás (így közvetve maga az ágyazatragasztási technológia és a különböző ragasztási variációk) a zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény függőleges terhelés következtében ébredő igénybevételeit. 6. fejezet
44
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A kitűzött célt elméleti számítások elvégzésével, és a számítások eredményeinek elemzésével teljesítettem. Elméleti számításokkal meghatároztam azt, hogy függőleges terhelés hatására mekkora igénybevételek – elmozdulások, nyomatékok, reakcióerők – ébrednek a zúzottkő ágyazatú vasúti felépítményben ragasztás nélkül, felső ragasztás után, alsó ragasztás után és teljes ragasztás után, majd a különböző ragasztási állapotokban lévő felépítményeken ébredő igénybevételeket összehasonlító elemzésnek vetettem alá. A vizsgálat és elemzés műszaki jelentősége a következőkben van. Az ágyazatragasztási technológiát olyankor alkalmazzák, amikor a hagyományos zúzottkő ágyazatú vasúti pályaszerkezettel szemben valamilyen plusz igény jelentkezik, amely lehet például az ágyazat rugalmasságának (merevségének) szándékos megváltoztatása. Mivel a rugalmasság (merevség) a vasúti zúzottkő ágyazat egyik alapvető funkciója (alaptulajdonsága), így kihatással van a zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény függőleges terhelés következtében ébredő igénybevételeinek értékére. A vizsgálat és elemzés arra ad választ, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazásával elért előnyök (például a merevség szándékos növelése átmeneti szakasz kialakítása esetén), milyen esetleges hátrányok árán (például a felépítményben ébredő igénybevételek növekedése, amelyek a pálya és a járművek elemeinek gyorsabb elhasználódásához vezethetnek) valósulnak meg.
6.2.
A vizsgálat végrehajtása
A vizsgálat során célom elsősorban a függőleges terhelés következtében ébredő igénybevételek meghatározása volt. A vasúti felépítmény szerkezeti elemeiben a függőleges terhelésből ébredő hatások – elmozdulások, nyomatékok és reakcióerők – az európai vasutak, valamint több Európán kívüli vasút által is elfogadott és használt, az Eisenmann-féle valószínűségi elmélettel kiegészített Zimmermann-féle helyettesítő hosszaljas elméleten alapuló számítási eljárással határozhatóak meg. Mivel ez a számítási eljárás nagyon széles körben elismert, és eredményei igen jól közelítik a valóságot, valamint kiválóan alkalmas függőleges terhelés hatására ébredő igénybevételek meghatározása, így az elméleti számításaimat én is ezzel az eljárással végeztem el [20], [21], [22], [23]. Az Eisenmann-féle valószínűségi elmélettel kiegészített Zimmermann-féle helyettesítő hosszaljas elméleten alapuló számítási eljárás során a függőleges járműterhek hatására egy tetszőleges K keresztmetszetben a sín besüllyedése, a sínben ébredő nyomaték, valamint a sínről az aljra átadódó erő értékei az alábbi képletekkel határozhatóak meg [25], [26]:
6. fejezet
45
Szabó József Ph.D. értekezés
y=
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
1 ∗ ∑ Z ∗η ∗ (1 + t ∗ α ∗ ϕ ) 2∗ s ∗C ∗ L
(6.1.),
M =
L ∗ ∑ Z ∗ µ ∗ (1 + t ∗ α ∗ ϕ ) 4
(6.2.),
F=
k ∗ ∑ Z ∗η ∗ (1 + t ∗ α ∗ ϕ ) 2∗ L
(6.3.),
L=4
4∗ E ∗ I C∗s
(6.4.),
C=
D A
(6.5.),
s=
A k
(6.6.),
ϕ = 1+
V − 60 140
ha 60 km/h ≤ V ≤ 200 km/h
(6.7.),
η = e −ξ ∗ (cos ξ + sin ξ )
(6.8.),
µ = e −ξ ∗ (cos ξ − sin ξ )
(6.9.),
ξ=
x L
(6.10.),
ahol: y
[mm]
–
a sín besüllyedése a K keresztmetszetben,
M [Nmm]
–
a sínben ébredő nyomaték a K keresztmetszetben,
F [N]
–
a sínről az aljra átadódó erő a K keresztmetszetben,
Z [N]
–
a függőleges irányú statikus kerékteher,
k
[mm]
–
az aljtávolság,
L [mm]
–
a helyettesítő hosszalj merevségi hossza,
s
–
a helyettesítő hosszalj szélessége,
–
az alj ágyazatra történő felfekvési felülete,
[mm] 2
A [mm ] 3
C [N/mm ] –
az ágyazási tényező,
D [N/mm]
a rugóállandó,
–
E [N/mm2] –
a sín anyagának rugalmassági modulusa, 6. fejezet
46
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
I
[mm4]
–
a sín inercianyomatéka,
t
[-]
–
a megkívánt valószínűségtől függő tényező,
α
[-]
–
a felépítmény állapotától függő tényező,
φ [-]
–
a sebességi szorzó,
V [km/h]
–
a járműsebesség,
∑η [-]
–
a K keresztmetszet süllyedési hatásábrájában a kerékterhek alatti ordináták összege,
∑µ [-]
–
a K keresztmetszet nyomatéki hatásábrájában a kerékterhek alatti ordináták összege,
ξ
[-]
–
az adott kerékteher és a K keresztmetszet távolságának redukált értéke,
x
[mm]
–
az adott kerékteher távolsága a K keresztmetszettől.
A számítások mindegyikét az alábbi esetekre végeztem el: -
-
Zúzottkő ágyazat ragasztási állapota: •
ragasztás nélkül
–
rugóállandó
DRN = 28,5 kN/mm,
•
felső ragasztás után –
rugóállandó
DFR = 46,0 kN/mm,
•
alsó ragasztás után
–
rugóállandó
DAR = 47,9 kN/mm,
•
teljes ragasztás után –
rugóállandó
DTR = 76,4 kN/mm;
Aljtávolság: •
-
-
Sínrendszer: •
MÁV 48
–
inercianyomaték
IMÁV 48 = 1747 * 104 mm4,
•
54 E1
–
inercianyomaték
I54 E1
= 2346 * 104 mm4,
•
60 E1
–
inercianyomaték
I60 E1
= 3055 * 104 mm4;
Sín anyaga: •
-
k = 55 cm, 60 cm, 65 cm, 70 cm, 75 cm, 77 cm;
nagyszilárdságú acél –
rugalmassági modulus
E = 210000 N/mm2;
Tengelytávolság: •
t = 1600 mm, 2000 mm, 2300 mm, 2500 mm, 3000 mm, 3500 mm.
Megjegyzendő, hogy a számítások során használt tengelytávolságok felvételénél a gyakorlatban alkalmazott, és az azok közelében lévő értékeket vettem figyelembe (például: 1950 mm – V63 mozdony, 2000 mm – FAL656 teherkocsi, 2100 mm – M62 mozdony, 2250 mm – V63 mozdony, 2300 mm – V43 mozdony, 3200 mm – Skoda350 mozdony).
6. fejezet
47
Szabó József Ph.D. értekezés
6.3.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A vizsgálat eredményei
A (6.1.) – (6.10.) összefüggések alapján általam számított elmozdulások, nyomatékok és reakcióerők elméleti értékeit a zúzottkő ágyazat ragasztási állapota, az aljtávolság és a sínrendszer függvényében, -
1 tengelyes teher,
-
Z = 100 kN kerékteher,
-
és ha a kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll,
esetére a 6.1. táblázat tartalmazza.
6.1. táblázat:
Ragasztási állapot és Rugóállandó [kN/mm] Ragasztás nélkül 28,5
Felső ragasztás után 46,0
Alsó ragasztás után 47,9
Teljes ragasztás után 76,4
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei Z = 100 kN kerékteher hatására, ha a kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, a zúzottkő ágyazat ragasztási állapota, az aljtávolság és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján
Aljtávolság [cm]
MÁV 48
55 60 65 70 75 77 55 60 65 70 75 77 55 60 65 70 75 77 55 60 65 70 75 77
1,32 1,41 1,50 1,58 1,67 1,70 0,92 0,99 1,05 1,11 1,17 1,19 0,90 0,96 1,02 1,07 1,13 1,15 0,63 0,67 0,72 0,76 0,80 0,81
54 E1 Besüllyedés [mm] 1,23 1,31 1,39 1,47 1,55 1,58 0,86 0,92 0,97 1,03 1,08 1,10 0,83 0,89 0,94 1,00 1,05 1,07 0,59 0,63 0,66 0,70 0,74 0,75
60 E1
1,15 1,23 1,30 1,38 1,45 1,48 0,80 0,86 0,91 0,96 1,01 1,03 0,78 0,83 0,88 0,93 0,98 1,00 0,55 0,59 0,62 0,66 0,69 0,71
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték [kNm] 18,24 19,63 20,97 18,64 20,06 21,43 19,01 20,47 21,86 19,37 20,85 22,27 19,71 21,21 22,66 19,84 21,35 22,81 16,18 17,42 18,61 16,54 17,80 19,02 16,87 18,16 19,40 17,19 18,50 19,76 17,49 18,82 20,11 17,60 18,95 20,24 16,02 17,24 18,42 16,37 17,62 18,82 16,70 17,98 19,20 17,01 18,31 19,56 17,31 18,63 19,90 17,42 18,75 20,03 14,25 15,34 16,39 14,56 15,68 16,75 14,86 16,00 17,09 15,14 16,29 17,41 15,40 16,58 17,71 15,50 16,69 17,83
6. fejezet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő [kN] 37,70 35,02 32,79 40,24 37,38 35,00 42,73 39,70 37,16 45,18 41,97 39,29 47,58 44,20 41,37 48,52 45,08 42,20 42,49 39,47 36,95 45,35 42,13 39,44 48,16 44,74 41,88 50,91 47,29 44,27 53,61 49,80 46,62 54,68 50,80 47,55 42,92 39,88 37,33 45,82 42,56 39,84 48,65 45,20 42,31 51,44 47,78 44,73 54,17 50,32 47,10 55,25 51,32 48,04 48,24 44,81 41,95 51,49 47,84 44,78 54,68 50,79 47,55 57,80 53,70 50,27 60,87 56,55 52,94 62,09 57,68 53,99
48
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A (6.1.) – (6.10.) összefüggések alapján általam számított elmozdulások, nyomatékok és reakcióerők elméleti értékeit a zúzottkő ágyazat ragasztási állapota, az aljtávolság, a tengelytávolság és a sínrendszer függvényében, -
2 tengelyes teher,
-
Z = 100 kN kerékteher,
-
és ha az egyik kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll,
esetére ragasztás nélkül a 6.2. táblázat, felső ragasztás után az M.6.1. táblázat, alsó ragasztás után az M.6.2. táblázat, míg teljes ragasztás után az M.6.3. táblázat foglalja össze.
A (6.1.) – (6.10.) összefüggések alapján általam számított elmozdulások, nyomatékok és reakcióerők elméleti értékeit a zúzottkő ágyazat ragasztási állapota, az aljtávolság, a tengelytávolság és a sínrendszer függvényében, -
3 tengelyes teher,
-
Z = 100 kN kerékteher,
-
és ha az egyik szélső (külső) kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll,
esetére ragasztás nélkül az M.6.4. táblázat, felső ragasztás után az M.6.5. táblázat, alsó ragasztás után az M.6.6. táblázat, teljes ragasztás után pedig az M.6.7. táblázat mutatja be, -
míg ha a középső (belső) kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll,
esetére ragasztás nélkül az M.6.8. táblázat, felső ragasztás után az M.6.9. táblázat, alsó ragasztás után az M.6.10. táblázat, míg teljes ragasztás után az M.6.11. táblázat szemlélteti.
A (6.1.) – (6.10.) összefüggések alapján általam számított elmozdulások, nyomatékok és reakcióerők elméleti értékeit a zúzottkő ágyazat ragasztási állapota, az aljtávolság és a sínrendszer függvényében, -
4 tengelyes teher,
-
V43 sorozatú mozdony (kerékteher és tengelyelrendezés)
esetére, ha az egyik külső kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll az M.6.12. táblázat, ha az egyik belső kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll az M.6.13. táblázat tartalmazza, -
míg BMZ 21-91 jelű személykocsi (kerékteher és tengelyelrendezés)
esetére, ha az egyik külső kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll az M.6.14. táblázat, ha az egyik belső kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll az M.6.15. táblázat foglalja össze. 6. fejezet
49
Szabó József Ph.D. értekezés
6.2. táblázat:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei két Z = 100 kN kerékteher hatására, ha az egyik kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, az aljtávolság, a tengelytáv és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján, ragasztás nélküli állapotban
Aljtávolság Tengelytáv [cm] [mm]
55
60
65
70
75
77
1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500
MÁV 48
1,36 1,28 1,27 1,27 1,29 1,31 1,46 1,37 1,35 1,35 1,38 1,40 1,56 1,46 1,43 1,44 1,46 1,48 1,67 1,55 1,52 1,52 1,54 1,56 1,77 1,63 1,60 1,60 1,62 1,64 1,81 1,67 1,63 1,63 1,65 1,68
54 E1 Besüllyedés [mm] 1,30 1,20 1,18 1,18 1,19 1,21 1,40 1,29 1,26 1,25 1,27 1,29 1,50 1,38 1,34 1,33 1,34 1,37 1,60 1,46 1,42 1,41 1,42 1,44 1,70 1,55 1,50 1,49 1,49 1,52 1,74 1,58 1,53 1,52 1,52 1,54
60 E1
1,25 1,15 1,11 1,10 1,11 1,13 1,35 1,23 1,19 1,18 1,18 1,20 1,45 1,32 1,27 1,25 1,25 1,27 1,55 1,40 1,34 1,33 1,32 1,34 1,65 1,48 1,42 1,40 1,39 1,41 1,69 1,52 1,45 1,43 1,42 1,43
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték [kNm] 15,40 16,19 17,00 16,70 17,50 18,24 17,47 18,38 19,20 17,83 18,85 19,75 18,31 19,57 20,68 18,40 19,79 21,08 15,62 16,45 17,29 16,93 17,74 18,49 17,74 18,65 19,47 18,14 19,15 20,04 18,68 19,94 21,05 18,80 20,21 21,51 15,84 16,69 17,57 17,15 17,96 18,73 17,99 18,90 19,72 18,41 19,42 20,31 19,02 20,27 21,39 19,18 20,60 21,91 16,04 16,93 17,84 17,35 18,17 18,96 18,22 19,13 19,95 18,67 19,67 20,56 19,34 20,59 21,70 19,53 20,97 22,27 16,24 17,16 18,11 17,54 18,37 19,17 18,43 19,34 20,17 18,90 19,90 20,79 19,63 20,88 21,98 19,87 21,31 22,62 16,31 17,24 18,21 17,61 18,45 19,26 18,51 19,42 20,25 18,99 19,99 20,88 19,74 20,99 22,09 19,99 21,44 22,75
6. fejezet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő [kN] 38,66 37,04 35,77 36,41 34,29 32,67 36,07 33,59 31,66 36,18 33,51 31,41 36,84 33,94 31,57 37,42 34,53 32,09 41,63 39,94 38,60 39,00 36,79 35,11 38,51 35,92 33,91 38,57 35,77 33,57 39,23 36,15 33,64 39,87 36,77 34,17 44,58 42,81 41,40 41,56 39,28 37,53 40,92 38,22 36,14 40,92 38,00 35,71 41,56 38,31 35,67 42,26 38,96 36,20 47,50 45,66 44,19 44,10 41,74 39,94 43,29 40,50 38,35 43,24 40,19 37,83 43,85 40,43 37,66 44,60 41,11 38,19 50,41 48,49 46,95 46,62 44,19 42,33 45,64 42,75 40,54 45,52 42,37 39,92 46,09 42,51 39,63 46,88 43,20 40,14 51,57 49,62 48,05 47,62 45,17 43,29 46,57 43,65 41,41 46,43 43,23 40,75 46,98 43,34 40,41 47,79 44,03 40,91
50
Szabó József Ph.D. értekezés
6.4.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az eredmények elemzése, következtetések és megállapítások
A vizsgálat és elemzés célja annak meghatározása volt, hogy milyen hatással van az ágyazatragasztási technológia (azon belül is a különböző ragasztási variációk) a zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény függőleges terhelés hatására ébredő igénybevételeinek (elmozdulások, nyomatékok, reakcióerők) nagyságára. Ennek megfelelően az elméleti számítások során kapott eredményeket összehasonlító elemzésnek vetettem alá, mely elemzés során a ragasztás nélküli állapotot tekintettem alapállapotnak, és a ragasztás nélküli állapotban számított elmozdulás, nyomaték és reakcióerő értékekhez hasonlítottam hozzá az ágyazatragasztási technológiával kialakított felső ragasztás utáni, alsó ragasztás utáni, valamint teljes ragasztás utáni állapotokban számított igénybevételi értékeket. A különböző ragasztási állapotokban kapott eredmények összehasonlítását a ragasztás nélküli állapotban kapott eredményekkel egytengelyes teher esetében, a számított abszolút értékek és az azok közötti százalékos eltérések feltüntetésével, a besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték és a sínről az aljra átadódó erő vonatkozásában a 6.3. – 6.4. táblázatok és az M.6.16. – M.6.19. táblázatok mutatják be, a különböző aljtávolságok szerinti bontásban.
6.3. táblázat:
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő értékei egytengelyes teher esetében, a ragasztás nélküli és a különböző ragasztási állapotokban számítva, valamint a százalékban kifejezett eltérés a vizsgált állapotokban számított eredmények között, a Zimmermann-féle elmélet alapján, k = 55 cm aljtávolság esetén Ragasztási állapot és Rugóállandó [kN/mm]
Aljtávolság [cm]
Igénybevétel
Sínrendszer
Ragasztás nélkül 28,5
Felső ragasztás után 46,0
Alsó ragasztás után 47,9
Eltérés a ragasztás nélküli állapothoz képest Teljes ragasztás után 76,4
Felső Alsó Teljes ragasz- ragasz- ragasztás tás tás után után után
Számolt igénybevételek [mm], [kNm], [kN] MÁV 48
1,32
0,92
0,90
0,63
-30,12
-32,24
-52,26
54 E1
1,23
0,86
0,83
0,59
-30,12
-32,24
-52,26
60 E1
1,15
0,80
0,78
0,55
-30,12
-32,24
-52,26
Sínben ébredő nyomaték
MÁV 48
18,24
16,18
16,02
14,25
-11,26
-12,17
-21,85
54 E1
19,63
17,42
17,24
15,34
-11,26
-12,17
-21,85
60 E1
20,97
18,61
18,42
16,39
-11,26
-12,17
-21,85
Sínről az aljra átadódó erő
MÁV 48
37,70
42,49
42,92
48,24
12,69
13,85
27,95
54 E1
35,02
39,47
39,88
44,81
12,69
13,85
27,95
60 E1
32,79
36,95
37,33
41,95
12,69
13,85
27,95
Besüllyedés
55
Eltérés [%]
6. fejezet
51
Szabó József Ph.D. értekezés
6.4. táblázat:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő értékei egytengelyes teher esetében, a ragasztás nélküli és a különböző ragasztási állapotokban számítva, valamint a százalékban kifejezett eltérés a vizsgált állapotokban számított eredmények között, a Zimmermann-féle elmélet alapján, k = 60 cm aljtávolság esetén Ragasztási állapot és Rugóállandó [kN/mm]
Aljtávolság [cm]
Igénybevétel
Sínrendszer
Ragasztás nélkül 28,5
Felső ragasztás után 46,0
Alsó ragasztás után 47,9
Eltérés a ragasztás nélküli állapothoz képest Teljes ragasztás után 76,4
Felső Alsó Teljes ragasz- ragasz- ragasztás tás tás után után után
Számolt igénybevételek [mm], [kNm], [kN] MÁV 48
1,41
0,99
0,96
0,67
-30,12
-32,24
-52,26
54 E1
1,31
0,92
0,89
0,63
-30,12
-32,24
-52,26
60 E1
1,23
0,86
0,83
0,59
-30,12
-32,24
-52,26
Sínben ébredő nyomaték
MÁV 48
18,64
16,54
16,37
14,56
-11,26
-12,17
-21,85
54 E1
20,06
17,80
17,62
15,68
-11,26
-12,17
-21,85
60 E1
21,43
19,02
18,82
16,75
-11,26
-12,17
-21,85
Sínről az aljra átadódó erő
MÁV 48
40,24
45,35
45,82
51,49
12,69
13,85
27,95
54 E1
37,38
42,13
42,56
47,84
12,69
13,85
27,95
60 E1
35,00
39,44
39,84
44,78
12,69
13,85
27,95
Besüllyedés
60
Eltérés [%]
A különböző ragasztási állapotokban és a ragasztás nélküli állapotban kapott eredmények összehasonlítását kéttengelyes teher esetében, a számított értékek közötti százalékos eltérések feltüntetésével az M.6.20. – M.6.22. táblázatok tartalmazzák. A ragasztás nélküli állapottal történő összehasonlítását a felső ragasztás utáni állapotnak az M.6.20. táblázat, az alsó ragasztás utáni állapotnak az M.6.21. táblázat, míg a teljes ragasztás utáni állapotnak az M.6.22. táblázat foglalja össze.
A 6.3. – 6.4. táblázatok és az M.6.16. – M.6.22. táblázatok adatainak az elemzése során a következőket állapítottam meg: -
A besüllyedés értékei egytengelyes teher esetében a felső ragasztás utáni állapotban 30 %-kal kisebbek voltak, az alsó ragasztás utáni állapotban 32 %-kal kisebbek voltak, míg a teljes ragasztás utáni állapotban 52 %-kal kisebbek voltak, mint a ragasztás nélküli állapotban, minden más műszaki paraméter egyezősége esetén.
-
A besüllyedés értékei kéttengelyes teher esetében a felső ragasztás utáni állapotban 29 – 34 %-kal kisebbek voltak, az alsó ragasztás utáni állapotban 31 – 36 %-kal kisebbek voltak, míg a teljes ragasztás utáni állapotban 51 – 57 %-kal kisebbek voltak, mint ragasztás nélküli állapotban, minden más műszaki paraméter egyezősége esetén. 6. fejezet
52
Szabó József Ph.D. értekezés
-
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A sínben ébredő nyomaték értékei egytengelyes teher esetében a felső ragasztás utáni állapotban 11 %-kal kisebbek voltak, az alsó ragasztás utáni állapotban 12 %-kal kisebbek voltak, míg a teljes ragasztás utáni állapotban 22 %-kal kisebbek voltak, mint a ragasztás nélküli állapotban, minden más műszaki paraméter egyezősége esetén.
-
A sínben ébredő nyomaték értékei kéttengelyes teher esetében a felső ragasztás utáni állapotban 7 – 11 %-kal kisebbek voltak, az alsó ragasztás utáni állapotban 8 – 12 %-kal kisebbek voltak, míg a teljes ragasztás utáni állapotban 15 – 22 %-kal kisebbek voltak, mint a ragasztás nélküli állapotban, minden más műszaki paraméter egyezősége esetén.
-
A sínről az aljra átadódó erő értékei egytengelyes teher esetében a felső ragasztás utáni állapotban 13 %-kal nagyobbak voltak, az alsó ragasztás utáni állapotban 14 %-kal nagyobbak voltak, míg a teljes ragasztás utáni állapotban 28 %-kal nagyobbak voltak, mint ragasztás nélküli állapotban, minden más műszaki paraméter egyezősége esetén.
-
A sínről az aljra átadódó erő értékei kéttengelyes teher esetében a felső ragasztás utáni állapotban 6 – 14 %-kal nagyobbak voltak, az alsó ragasztás utáni állapotban 7 – 15 %-kal nagyobbak voltak, míg a teljes ragasztás utáni állapotban 14 – 31 %-kal nagyobbak voltak, mint a ragasztás nélküli állapotban, minden más műszaki paraméter egyezősége esetén.
Az elméleti számítások során kapott eredményeket tovább elemeztem, mely elemzés során összefüggéseket mutattam ki a besüllyedés és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között (M.6.1. ábra), a besüllyedés és a ragasztási vastagság között (M.6.2. ábra), a sínben ébredő nyomaték és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között (M.6.3. ábra), a sínben ébredő nyomaték és a ragasztási vastagság között (M.6.4. ábra), a sínről az aljra átadódó erő és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között (M.6.5. ábra), valamint a sínről az aljra átadódó erő és a ragasztási vastagság között (M.6.6. ábra). Az összefüggéseket jellemző lineáris függvénykapcsolatok egyenleteit, és a korreláció négyzetének (determinációs együtthatónak) az értékeit az M.6.23. – M.6.28. táblázatok foglalják össze. A felállított összefüggések szorosságát mutatják a korreláció négyzetének (determinációs együtthatónak) a magas értékei. Az M.6.1. – M.6.6. ábrákból és az M.6.23. – M.6.28. táblázatokból látható, hogy a vizsgált fizikai mennyiség-párok mindegyikére igaz, hogy a párokon belüli összefüggések egyértelműen jellemezhetőek lineáris függvénykapcsolatokkal, mely függvénykapcsolatok a párokon belül egymáshoz nagyon hasonlóak (a jellegük egyértelműen megegyezik), különbség közöttük csak a lineáris függvénykapcsolatokat jellemző egyenes egyenletek konkrét számértékeiben van, ami pedig a sínrendszer és az aljtávolság kombinációk 6. fejezet
53
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
különbözőségéből ered. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált fizikai mennyiség-párok mindegyikére igaz, hogy a párokon belüli összefüggések jellege a sínrendszertől és az aljtávolságtól függetlenül egyértelműen meghatározható (regresszív lineáris függvénykapcsolat, vagy degresszív lineáris függvénykapcsolat), míg a sínrendszer és az aljtávolság ismeretében már egyértelműen felírható az adott lineáris függvénykapcsolat konkrét egyenlete is. Erre mutatnak példát az M.6.7. – M.6.12. ábrák is, amelyek a magyarországi fővonalakon leginkább használt aljtávolság (k = 60 cm), és a járatos sínrendszerek (MÁV 48, 54 E1, 60 E1) vonatkozásában szemléltetik a vizsgált fizikai mennyiség-párokon belüli összefüggéseket, és a lineáris függvénykapcsolatok konkrét egyenleteit. Az előző összefüggésekből következik, hogy a fajlagos ragasztóanyag mennyiség és a ragasztási vastagság növelésével egyenes arányban csökken a besüllyedés értéke, egyenes arányban csökken a sínben ébredő nyomaték értéke, és egyenes arányban nő a sínről az aljra átadódó erő értéke. Az összefüggéseket jellemző lineáris függvénykapcsolatok konkrét egyenletei a sínrendszer és az aljtávolság ismeretében már egyértelműen felírhatóak. Az ágyazatragasztási technológia alkalmazásának – azon belül is a különböző ragasztóanyag mennyiségekkel és ragasztási vastagságokkal kialakított ragasztási variációknak (felső ragasztás, alsó ragasztás, teljes ragasztás) – a zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény függőleges terhelés következtében ébredő igénybevételeire (elmozdulások, nyomatékok, reakcióerők) gyakorolt hatásainak a meghatározásával kapcsolatban, az elvégzett elméleti számításaim eredményei és tapasztalatai, valamint az eredmények részletes elemzése alapján, az alábbi következtetéseket és megállapításokat fogalmazom meg: -
Megállapítom, hogy a besüllyedés értékei a felső ragasztás utáni állapotban 29 – 34 %-kal kisebbek, az alsó ragasztás utáni állapotban 31 – 36 %-kal kisebbek,
míg a teljes ragasztás utáni állapotban 51 – 57 %-kal kisebbek, mint a ragasztás nélküli állapotban, minden más műszaki paraméter egyezősége esetén. Ebből azt a
következtetést vonom le, hogy a 3,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 20 cm ragasztási vastagsággal kialakított felső ragasztás 29 – 34 %-kal csökkenti, az 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 30 cm ragasztási vastagsággal kialakított alsó ragasztás 31 – 36 %-kal csökkenti, míg a 8,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 50 cm ragasztási vastagsággal kialakított teljes ragasztás 51 – 57 %-kal csökkenti a besüllyedés értékét, a ragasztás nélküli állapothoz képest.
-
Megállapítom, hogy a sínben ébredő nyomaték értékei a felső ragasztás utáni állapotban 7 – 11 %-kal kisebbek, az alsó ragasztás utáni állapotban 8 – 12 %-kal 6. fejezet
54
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
kisebbek, míg a teljes ragasztás utáni állapotban 15 – 22 %-kal kisebbek, mint a ragasztás nélküli állapotban, minden más műszaki paraméter egyezősége esetén.
Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a 3,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 20 cm ragasztási vastagsággal kialakított felső ragasztás 7 – 11 %-kal csökkenti, az 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 30 cm
ragasztási vastagsággal kialakított alsó ragasztás 8 – 12 %-kal csökkenti, míg a 8,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 50 cm ragasztási vastagsággal kialakított teljes ragasztás 15 – 22 %-kal csökkenti a sínben ébredő nyomaték értékét, a ragasztás nélküli állapothoz képest. -
Megállapítom, hogy a sínről az aljra átadódó erő értékei a felső ragasztás utáni állapotban 6 – 14 %-kal nagyobbak, az alsó ragasztás utáni állapotban 7 – 15 %-kal nagyobbak, míg a teljes ragasztás utáni állapotban 14 – 31 %-kal nagyobbak, mint
a ragasztás nélküli állapotban, minden más műszaki paraméter egyezősége esetén. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a 3,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 20 cm ragasztási vastagsággal kialakított felső ragasztás 6 – 14 %-kal növeli, az 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 30 cm
ragasztási vastagsággal kialakított alsó ragasztás 7 – 15 %-kal növeli, míg a 8,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 50 cm ragasztási vastagsággal kialakított teljes ragasztás 14 – 31 %-kal növeli a sínről az aljra átadódó erő értékét, a ragasztás nélküli állapothoz képest. -
Az előző megállapításhoz és következtetéshez az alábbi megjegyzést teszem. A sínről az aljra átadódó erő értékei a ragasztás nélküli állapothoz képest, a különböző ragasztási állapotokban egyértelműen nőnek. A sínről az aljra átadódó erő növekedése okozhat többlet igénybevételeket az aljban, vezethet a felépítmény elemeinek gyorsabb elhasználódásához, valamint növelheti az alépítményre átadódó terheket. Ezek alapján javasolok további vizsgálatokat elvégezni, a ragasztás alkalmazásának határértékére (így közvetve a függőleges irányú merevség növekedésének, valamint a sínről az aljra átadódó erő növekedésének a határértékére) vonatkozóan.
-
Megállapítom, hogy a besüllyedés és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között (a vizsgált értelmezési tartományon) szoros összefüggés van, amely lineáris függvénykapcsolattal jellemezhető, mely függvénykapcsolat konkrét egyenlete a
sínrendszer és az aljtávolság ismeretében egyértelműen felírható (például k = 60 cm aljtávolság és 54 E1 sínrendszer esetében y = −0,0814 x + 1,2611 ). Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a fajlagos ragasztóanyag mennyiség növelésével, a besüllyedés értéke a felállított függvénykapcsolat szerint csökken. 6. fejezet
55
Szabó József Ph.D. értekezés
-
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Megállapítom, hogy a besüllyedés és a ragasztási vastagság között (a vizsgált értelmezési
tartományon)
szoros
összefüggés
van,
amely
lineáris
függvénykapcsolattal jellemezhető, mely függvénykapcsolat konkrét egyenlete a
sínrendszer és az aljtávolság ismeretében egyértelműen felírható (például k = 60 cm aljtávolság és 54 E1 sínrendszer esetében y = −0,0133x + 1,2675 ). Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a ragasztási vastagság növelésével, a besüllyedés értéke a felállított függvénykapcsolat szerint csökken.
-
Megállapítom, hogy a sínben ébredő nyomaték és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között (a vizsgált értelmezési tartományon) szoros összefüggés van,
amely lineáris függvénykapcsolattal jellemezhető, mely függvénykapcsolat konkrét egyenlete a sínrendszer és az aljtávolság ismeretében egyértelműen felírható (például
k = 60 cm aljtávolság és 54 E1 sínrendszer esetében y = −0,521x + 19,875 ). Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a fajlagos ragasztóanyag mennyiség növelésével, a sínben ébredő nyomaték értéke a felállított függvénykapcsolat szerint csökken.
-
Megállapítom, hogy a sínben ébredő nyomaték és a ragasztási vastagság között (a vizsgált értelmezési tartományon) szoros összefüggés van, amely lineáris függvénykapcsolattal jellemezhető, mely függvénykapcsolat konkrét egyenlete a
sínrendszer és az aljtávolság ismeretében egyértelműen felírható (például k = 60 cm aljtávolság és 54 E1 sínrendszer esetében y = −0,085 x + 19,915 ). Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a ragasztási vastagság növelésével, a sínben ébredő nyomaték értéke a felállított függvénykapcsolat szerint csökken.
-
Megállapítom, hogy a sínről az aljra átadódó erő és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között (a vizsgált értelmezési tartományon) szoros összefüggés van,
amely lineáris függvénykapcsolattal jellemezhető, mely függvénykapcsolat konkrét egyenlete a sínrendszer és az aljtávolság ismeretében egyértelműen felírható (például
k = 60 cm aljtávolság és 54 E1 sínrendszer esetében y = 1,2422 x + 37,509 ). Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a fajlagos ragasztóanyag mennyiség növelésével, a sínről az aljra átadódó erő értéke a felállított függvénykapcsolat szerint nő.
-
Megállapítom, hogy a sínről az aljra átadódó erő és a ragasztási vastagság között (a vizsgált értelmezési tartományon) szoros összefüggés van, amely lineáris függvénykapcsolattal jellemezhető, mely függvénykapcsolat konkrét egyenlete a
sínrendszer és az aljtávolság ismeretében egyértelműen felírható (például k = 60 cm aljtávolság és 54 E1 sínrendszer esetében y = 0,2026 x + 37,412 ). Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a ragasztási vastagság növelésével, a sínről az aljra átadódó erő értéke a felállított függvénykapcsolat szerint nő. 6. fejezet
56
Szabó József Ph.D. értekezés
-
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az előző összefüggések alapján megállapítom, hogy a fajlagos ragasztóanyag mennyiség és a ragasztási vastagság növelésével egyenes arányban csökken a besüllyedés értéke, egyenes arányban csökken a sínben ébredő nyomaték értéke,
és egyenes arányban nő a sínről az aljra átadódó erő értéke. Az összefüggéseket jellemző lineáris függvénykapcsolatok konkrét egyenletei a sínrendszer és az aljtávolság ismeretében egyértelműen felírhatóak. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK A 6. FEJEZETHEZ: 1.
Megállapítom, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során a besüllyedés értékét a ragasztás nélküli állapothoz képest, a felső ragasztás 29 – 34 %-kal csökkenti, az alsó ragasztás 31 – 36 %-kal csökkenti, míg a teljes ragasztás 51 – 57 %-kal csökkenti, minden más műszaki paraméter egyezősége esetén. Azt is megállapítom, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során a sínben ébredő nyomaték értékét a ragasztás nélküli állapothoz képest, a felső ragasztás 7 – 11 %-kal csökkenti, az alsó ragasztás 8 – 12 %-kal csökkenti, míg a teljes ragasztás 15 – 22 %-kal csökkenti, minden más műszaki paraméter egyezősége esetén. Megállapítom továbbá, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során a sínről az aljra átadódó erő értékét a ragasztás nélküli állapothoz képest, a felső ragasztás 6 – 14 %-kal növeli, az alsó ragasztás 7 – 15 %-kal növeli, míg a teljes ragasztás 14 – 31 %-kal növeli, minden más műszaki paraméter egyezősége esetén.
2.
Megállapítom, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során a fajlagos ragasztóanyag mennyiségének és az átragasztott zúzottkő ágyazati réteg vastagságának a növelésével egyenes arányban csökken a besüllyedés értéke, egyenes arányban csökken a sínben ébredő nyomaték értéke, valamint egyenes arányban nő a sínről az aljra átadódó erő értéke, ugyanis a vizsgálat és elemzés során szoros összefüggéseket mutattam ki a besüllyedés és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között, a besüllyedés és a ragasztási vastagság között, a sínben ébredő nyomaték és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között, a sínben ébredő nyomaték és a ragasztási vastagság között, a sínről az aljra átadódó erő és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között, valamint a sínről az aljra átadódó erő és a ragasztási vastagság között. Az összefüggéseket jellemző lineáris függvénykapcsolatok konkrét egyenleteit a sínrendszer és az aljtávolság ismeretében egyértelműen meghatároztam.
6. fejezet
57
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
7. AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁVAL STABILIZÁLT ZÚZOTTKŐ ÁGYAZATÚ HÉZAGNÉLKÜLI VÁGÁNY KRITIKUS KÖRÍVSUGARA MEGHATÁROZÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE 7.1.
A vizsgálat és az elemzés indokoltsága, célja és jelentősége
A hézagnélküli felépítmény előnyei miatt törekedni kell a hézagnélküli vágányok számának és hosszának a növelésére. Ez történhet új hézagnélküli vágányok építésével, vagy meglévő illesztéses
vágányok
hézagnélkülivé
történő
átépítésével.
Ezekben
az
esetekben
mindenképpen figyelembe kell venni a hézagnélküli vágány speciális mechanikai tulajdonságait és igényeit, valamint törekedni kell a hézagnélküli vágány stabilitásának minden esetben történő fenntartására. A hézagnélküli vágány stabilitása szempontjából óriási jelentősége van a vágány oldalirányú ellenállásának, melynek egyik legfontosabb eleme az oldalirányú ágyazati ellenállás. A hézagnélküli vágány stabilitása és kivetődéssel szembeni biztonsága szempontjából tehát nagyon fontos a megfelelő nagyságú oldalirányú ágyazati ellenállás megléte. Igaz ez egyenesben, de még inkább ívben, és főleg kissugarú ívben, ugyanis a hézagnélküli vágány legkritikusabb részei a kissugarú ívek, mert a kissugarú ívekben a legnagyobb az esélye a vágánykivetődésnek, ami nagyon balesetveszélyes és kialakulását mindenképpen meg kell akadályozni. A felsoroltakból egyértelműen következik, hogy a hézagnélküli vágány fekvésbiztonsága szempontjából mindenképpen szükséges a nagy oldalirányú ágyazati ellenállás, valamint a körívsugár értékének a megfelelő megválasztása. Ez azt jelenti, hogy az oldalirányú ágyazati ellenállás növelése két lehetőséget rejt magában. Az egyik az, hogy a hézagnélküli vágány adott sugarú ívében növelhető a vágány fekvésbiztonsága, a másik pedig az, hogy ugyanakkora biztonság mellett csökkenthető a hézagnélküli vágány körívsugara. Ez leginkább a kissugarú íveket tartalmazó hézagnélküli vágány, valamint a kissugarú íveket tartalmazó illesztéses vágány hézagnélkülivé történő alakítása szempontjából lényeges (minél kisebb sugarú ívben lehessen hézagnélküli vágány). Az oldalirányú ágyazati ellenállás növelésére több megoldás is létezik, melyek közül az egyik legújabb az ágyazatragasztási technológia. A zúzottkő ágyazat oldalirányú ellenállásának növelése érdekében történő ágyazatragasztás – amely az ágyazatragasztási technológiának, azon belül a szerkezeti ragasztásnak az egyik legfontosabb felhasználási területe: oldalirányú szerkezeti ragasztás (lásd 2.3.2.5. alfejezet) – lényege, hogy egy zúzottkövekből és ragasztóanyagból álló folyamatos ágyazati gerendát hoznak létre, mely a kifelé ható erőkkel szemben ellenáll, így növelve közvetlenül az oldalirányú ágyazati ellenállást, közvetve pedig a hézagnélküli vágány stabilitását és fekvésbiztonságát. 7. fejezet
58
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Így az ágyazatragasztási technológia (oldalirányú szerkezeti ragasztás) alkalmazásával – mivel növeli az oldalirányú ágyazati ellenállást – lehetőség nyílik kissugarú íveket tartalmazó hézagnélküli vágány építésére, illetve kissugarú íveket tartalmazó illesztéses vágány hézagnélkülivé történő átépítésére (kissugarú ívben fekvő vágány hézagnélkülisítése). A hézagnélküli vágány minél kisebb sugarú ívekben történő alkalmazása azonban nagy körültekintést igényel, ugyanis a kivetődéssel szembeni biztonság megköveteli az oldalirányú ellenállás
ellenőrzését,
valamint
a
hézagnélküli
vágány
stabilitásának
különböző
kivetődéselméletekkel történő vizsgálatát. Ez jelenti egyben annak elemzését és meghatározását is, hogy mekkora az a legkisebb kritikus körívsugár (határsugár), amely értéknél és a fölött még hézagnélküli vágány létesíthető, és amely érték alatt már nem. A felsoroltak alapján elengedhetetlennek tartom annak vizsgálatát és elemzését, hogy az ágyazatragasztási technológia (oldalirányú szerkezeti ragasztás) alkalmazásával mekkora oldalirányú ágyazati ellenállás és ellenállás-növekedés érhető el (például elsősorban a ragasztás nélküli állapothoz képest), illetve az oldalirányú szerkezeti ragasztás alkalmazásával mekkora az a legkisebb kritikus körívsugár (határsugár), amely értéknél még hézagnélküli vágány létesíthető. Mivel sem a szakirodalmi anyagok, sem pedig a korábbi külföldi és hazai vizsgálatok ilyen formában nem tárgyalják ezt a kérdéskört, így következő lépésként a felsorolt kérdéseket vizsgáltam és elemeztem. A vizsgálat és elemzés célja az volt, hogy tudományosan alátámasztott módon meghatározzam, hogy az ágyazatragasztási technológia (oldalirányú szerkezeti ragasztás) alkalmazásával mekkora oldalirányú ágyazati ellenállás érhető el, és hogy ezen oldalirányú ágyazati ellenállás mellett mekkora az a legkisebb kritikus körívsugár (határsugár), amely értéknél még hézagnélküli vágány létesíthető. A kitűzött célt laboratóriumi és vasúti pályában történő mérések végrehajtásával, ezek eredményei alapján elméleti számítások elvégzésével, valamint a mérések és a számítások eredményeinek az elemzésével teljesítettem. A vizsgálat és elemzés műszaki jelentősége, hogy meghatároztam azokat a legkisebb kritikus körívsugár értékeket, amelyeknél oldalirányú szerkezeti ragasztás alkalmazása esetén még hézagnélküli vágány létesíthető.
7.2.
Laboratóriumi mérések ragasztott ágyazati gerenda oldalirányú ellenállásának meghatározásával kapcsolatban
7.2.1. A laboratóriumi mérések végrehajtása
7. fejezet
59
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A ragasztott ágyazati gerenda oldalirányú ellenállásának meghatározásához laboratóriumi méréseket végeztem. A mérések előkészítéseként egy 200 * 130 * 60 cm méretű, három oldalán zárt, a negyediken nyitott oldalfalú, nyitott tetejű kalodába tiszta, száraz zúzottkövet tettünk 50 cm vastagságban, melybe egy 1M jelű vasbeton magánaljat helyeztünk. A zúzottkő és az alj elhelyezése úgy történt, hogy az modellezze a vasúti zúzottkő ágyazatú felépítmény keresztmetszetének egyik felét. Ez azt jelenti, hogy az alj homlokfelülete előtt rendelkezésre állt a 40 cm széles ágyazatváll, majd azt követően az 50 cm vastag zúzottkő ágyazat 1:1,5-ös rézsűhajlással 75 cm hosszon lett kifuttatva, ahogyan az a vasúti pályában is történik [11]. A mérések során a zúzottkő ágyazatban lévő aljat oldalirányban kifelé ható erővel terheltem. Folyamatosan mértem az oldalirányban kifelé ható terhelő erő értékét, valamint a hozzá tartozó oldalirányú elmozdulás – alj kifelé történő vízszintes elmozdulása a zúzottkő ágyazatban – értékét. A mérést először tömörítés és ragasztás nélküli állapotban végeztem el, majd megismételtem tömörítés utáni állapotban, végül újra elvégeztem tömörítés és ragasztás utáni állapotban is. A ragasztás szélessége 40 cm, a ragasztás mélysége 15 cm, a fajlagos ragasztóanyag mennyiség 5,0 kg/m2, a ragasztóanyag típusa Agritec-TM 29 volt. A mérés végrehajtását tömörítés és ragasztás nélküli állapotban az M.7.1. kép, tömörítés utáni állapotban az M.7.2. kép, míg tömörítés és ragasztás utáni állapotban az M.7.3. kép szemlélteti. A mérések elvégzésére a BME Út és Vasútépítési Tanszék, Vasúti Felépítményszerkezeti Laboratóriumában, 2006. május 04-én és 05-én került sor [11].
7.2.2. A laboratóriumi mérések eredményei, és az eredmények elemzése
A laboratóriumi mérések eredményeit grafikusan a 7.1. ábra mutatja be, numerikusan pedig az M.7.1. táblázat foglalja össze [11]. A laboratóriumi mérések eredményeinek elemzése során a – számos szakirodalmi anyag által ([27], [28], [29]) mértékadónak tekintett – 2,00 mm elmozduláshoz tartozó erő értékeket vettem alapul. A 2,00 mm oldalirányú elmozduláshoz tartozó oldalirányú erő értéke tömörítés és ragasztás nélküli állapotban 1,97 kN, tömörítés utáni állapotban 4,28 kN, míg tömörítés és ragasztás utáni állapotban 10,23 kN volt. Ez azt jelenti, hogy a tömörítetlen ragasztatlan ágyazat oldalirányú ellenállásánál 2,2-ször nagyobb volt a tömörített ragasztatlan ágyazat oldalirányú ellenállása, és ennél még 2,4-szer nagyobb volt a tömörített és ragasztott ágyazat oldalirányú ellenállása. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a tömörítés és ragasztás nélküli állapothoz képest a tömörítés 2,2-szeresére növelte, míg a 40 * 15 cm mérettel és 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel kialakított oldalirányú szerkezeti ragasztás további 2,4-szeresére növelte az oldalirányú ágyazati ellenállást. 7. fejezet
60
Szabó József Ph.D. értekezés
7.1. ábra:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A laboratóriumi mérések eredményei grafikusan Az oldalirányú ellenállással kapcsolatos laboratóriumi mérések eredményei Tömörítés és ragasztás nélkül
Tömörítés után
Tömörítés és ragasztás után
25,00
Erő [kN]
20,00
15,00
10,00
5,00
0,00 0,00
2,00
4,00
6,00
8,00
10,00
12,00
14,00
16,00
Elmozdulás [mm]
A tömörítés és ragasztás utáni állapotban mért (2,00 mm oldalirányú elmozduláshoz tartozó) oldalirányú erő értékének (10,23 kN), és a vizsgált szakasz hosszának (1,30 m) ismeretében kiszámoltam az oldalirányú ágyazati ellenállás nagyságát, amely 7,87 N/mm értékű volt. Ezek alapján megállapítottam, hogy a 40 * 15 cm méretű és 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással kialakított ragasztott ágyazati gerenda oldalirányú ellenállása a laboratóriumi méréseim eredményei és az eredmények elemzése alapján 7,87 N/mm értékűre adódott.
7.3.
Vasúti pályában történő mérések ragasztott ágyazati gerenda oldalirányú ellenállásának meghatározásával kapcsolatban
7.3.1. A vasúti pályában történő mérések végrehajtása
A ragasztott ágyazati gerenda oldalirányú ellenállásának meghatározásához vasúti pályában történő méréseket is végeztem. A mérések elvégzésére 2006. július 24-én, Vonyarcvashegy állomáson került sor, ahol a vasúti vágány műszaki paraméterei az alábbiak voltak [11]: -
54 E1 rendszerű sínek és GEO típusú sínleerősítések.
-
LX jelű vasbeton aljak és 50 cm vastag zúzottkő ágyazat.
-
R = 600 m ívsugár és k = 60 cm aljtávolság. 7. fejezet
61
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A mérések előkészítéseként kialakítottunk egy 11 aljköz (6,60 m) hosszúságú szakaszt, ahol csak tömörítés volt, valamint kialakítottunk egy másik, ugyanolyan hosszú (11 aljköz, 6,60 m) szakaszt, ahol tömörítés és ragasztás volt. Az oldalirányú szerkezeti ragasztás során alkalmazott ragasztási paraméterek szándékosan teljesen megegyeztek a laboratóriumi mérések előkészítésekor alkalmazott ragasztási paraméterekkel: a ragasztás szélessége 40 cm, a ragasztás mélysége 15 cm, a fajlagos ragasztóanyag mennyiség 5,0 kg/m2, a ragasztóanyag típusa Agritec-TM 29 volt. A két, ugyanolyan hosszú mérési szakaszt az M.7.4. kép mutatja. A mérések során mindkét szakaszt középen, oldalirányban kifelé ható erővel terheltem. Folyamatosan mértem az oldalirányban kifelé ható terhelő erő értékét, valamint a hozzá tartozó oldalirányú elmozdulás értékét. Annak érdekében, hogy a mérések végrehajthatóak legyenek, a mérések előtt el kellett vágni a síneket. A mérést először a tömörített szakaszon végeztem el, majd megismételtem a tömörített és ragasztott szakaszon is. A mérés végrehajtását az M.7.5. kép, míg a mért értékek folyamatos regisztrálását az M.7.6. kép szemlélteti [11], [12], [30], [31], [32].
7.3.2. A vasúti pályában történő mérések eredményei, és az eredmények elemzése
A vasúti pályában történő mérések eredményeit grafikusan a 7.2. ábra mutatja be, numerikusan pedig az M.7.2. táblázat foglalja össze [11], [12], [30], [31], [32]. 7.2. ábra:
A vasúti pályában történő mérések eredményei grafikusan Az oldalirányú ellenállással kapcsolatos vasúti pályamérések eredményei Tömörítés után
Tömörítés és ragasztás után
80,00
Erő [kN]
60,00
40,00
20,00
0,00 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
Elmozdulás [mm]
7. fejezet
62
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A vasúti pályában történő mérések eredményeinek elemzése során szintén a – számos szakirodalmi anyag által ([27], [28], [29]) mértékadónak tekintett – 2,00 mm elmozduláshoz tartozó erő értékeket vettem alapul. A 2,00 mm oldalirányú elmozduláshoz tartozó oldalirányú erő értéke tömörítés utáni állapotban 20,13 kN, míg tömörítés és ragasztás utáni állapotban 52,73 kN volt. Ez azt jelenti, hogy a tömörített ágyazat oldalirányú ellenállásánál 2,6-szor nagyobb volt a tömörített és ragasztott ágyazat oldalirányú ellenállása. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a tömörítés utáni állapothoz képest a 40 * 15 cm mérettel és 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel kialakított oldalirányú szerkezeti ragasztás 2,6-szorosára növelte az oldalirányú ágyazati ellenállást. Megjegyzendő, hogy ez az arány (2,6) jó egyezést mutat a laboratóriumi mérések során megállapított aránnyal (2,4). A tömörítés és ragasztás utáni állapotban mért (2,00 mm oldalirányú elmozduláshoz tartozó) oldalirányú erő értékének (52,73 kN), és a vizsgált szakasz hosszának (6,60 m) ismeretében kiszámoltam az oldalirányú ágyazati ellenállás nagyságát, amely 7,99 N/mm értékű volt. Ezek alapján megállapítottam, hogy a 40 * 15 cm méretű és 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással kialakított ragasztott ágyazati gerenda oldalirányú ellenállása a vasúti pályában történő méréseim eredményei, és az eredmények elemzése alapján 7,99 N/mm értékűre adódott. Megjegyzendő, hogy ez az érték (7,99 N/mm) jó egyezést mutat a laboratóriumi mérések során megállapított értékkel (7,87 N/mm).
7.4.
Elméleti számítások az oldalirányú szerkezeti ragasztással stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágány legkisebb kritikus körívsugarának meghatározásával kapcsolatban
7.4.1. Az elméleti számítások végrehajtása
Az ágyazatragasztási technológiával (oldalirányú szerkezeti ragasztás) stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágány legkisebb kritikus körívsugarának a meghatározásához elméleti számításokat végeztem el, amelyek során a Meier-féle elméleten alapuló stabilitás-számítási eljárást alkalmaztam. A Meier-féle elméleten alapuló stabilitás-számítási eljárás szerint, az ívben fekvő hézagnélküli vágány vízszintes síkú kivetődését okozó kritikus hőmérséklet-változás az alábbi képlettel határozható meg [25], [33]: 2
⎞ ⎛ 8∗ I 8∗ I 16 ∗ I ∗ q ⎟⎟ + 2 ∆T = − + ⎜⎜ 2 α ∗ A∗ R ∗ f ⎝α ∗ A∗ R ∗ f ⎠ α ∗ A ∗ E ∗ f 7. fejezet
(7.1.).
63
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A (7.1.) képlet átrendezése után azt kaptam, hogy az ívben fekvő hézagnélküli vágány vízszintes síkú kivetődését okozó kritikus körívsugár az alábbi képlettel határozható meg: R=
16 ∗ I ∗ ∆T ⎛ 16 ∗ I ∗ q ⎞ ⎜⎜ 2 − ∆T 2 ⎟⎟ ∗ α ∗ A ∗ f 2 ⎝α ∗ A ∗ E ∗ f ⎠
(7.2.),
ahol: R [mm]
–
a körív sugara,
4
–
a vágány helyettesítő inercianyomatéka,
∆T [ºC]
–
a sínhőmérséklet és a semleges hőmérséklet különbsége,
q
[N/mm]
–
az oldalirányú ágyazati ellenállás,
α
[1/ºC]
–
a sín hőtágulási együtthatója,
A [mm2]
–
a két sínszál keresztmetszeti területe,
I
[mm ]
E [N/mm2] –
a sín rugalmassági modulusa,
f
az irányhiba ívmagassága.
[mm]
–
Az elméleti számítások során az alábbi kiindulási adatokat vettem figyelembe: -
A [mm2] – a két sínszál keresztmetszeti területe: A számítások során a magyarországi nagyvasúti hálózaton leginkább használatos és elterjedt három sínrendszert vettem figyelembe (MÁV 48, 54 E1, 60 E1):
-
•
MÁV 48
–
keresztmetszeti terület
2 * AMÁV 48 = 12356 mm2,
•
54 E1
–
keresztmetszeti terület
2 * A54 E1
= 13868 mm2,
•
60 E1
–
keresztmetszeti terület
2 * A60 E1
= 15372 mm2;
I [mm4] – a vágány helyettesítő inercianyomatéka: A vágány helyettesítő inercianyomatékának meghatározásával kapcsolatban korábban a Müncheni Műszaki Egyetemen [34] és a BME Út és Vasútépítési Tanszéken [29] is végeztek vizsgálatokat. A magyarországi nagyvasúti körülményekre jellemző számításokat Dr. Liegner Nándor végezte, aki meghatározta az LW jelű vasbeton aljakkal és MÁV 48, 54 E1, 60 E1 rendszerű sínekkel kialakított vasúti vágányok helyettesítő inercianyomatékait [29]: •
LW-MÁV 48 – helyettesítő inercianyomaték ILW-MÁV 48 = 1301 * 104 mm4,
•
LW-54 E1
– helyettesítő inercianyomaték ILW-54 E1
= 1564 * 104 mm4,
•
LW-60 E1
– helyettesítő inercianyomaték ILW-60 E1
= 1752 * 104 mm4;
7. fejezet
64
Szabó József Ph.D. értekezés
-
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
q [N/mm] – az oldalirányú ágyazati ellenállás: Az elméleti számítások során elsődleges célom az ágyazatragasztási technológiával (oldalirányú szerkezeti ragasztás) stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágány legkisebb kritikus körívsugarának a meghatározása volt. Ennek megfelelően a számítások során az oldalirányú szerkezeti ragasztással (40 * 15 cm mérettel és 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel) kialakított ragasztott ágyazati gerenda oldalirányú ellenállásának általam – laboratóriumi mérésekkel (7.2. alfejezet) és vasúti pályamérésekkel (7.3. alfejezet) – meghatározott értékeit vettem figyelembe:
-
•
laboratóriumi mérések – oldalirányú ágyazati ellenállás qlabor = 7,87 N/mm,
•
vasúti pályamérések
– oldalirányú ágyazati ellenállás qpálya = 7,99 N/mm;
∆T [ºC] – a sínhőmérséklet és a semleges hőmérséklet különbsége: A „D.12/H. Utasítás: Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete” szerint a vágány semleges hőmérséklete + 23+−58 ºC (azaz +15 ºC – +28 ºC) lehet [18].
Nyáron a várható legmagasabb sínhőmérséklet 60 ºC, így a kivetődés szempontjából mértékadónak tekintett hőmérséklet-különbség ∆T = 60 − 15 = 45 ºC. A számítások során ezt a mértékadó értéket vettem figyelembe: •
-
nagyszilárdságú acél
–
hőtágulási együttható
α = 1,15 * 10-5 1/ºC;
E [N/mm2] – a sín rugalmassági modulusa: •
-
∆T = 45 ºC;
α [1/ºC] – a sín hőtágulási együtthatója: •
-
a sínhőmérséklet és a semleges hőmérséklet különbsége
nagyszilárdságú acél
–
rugalmassági modulus
E = 210000 N/mm2;
f [mm] – az irányhiba ívmagassága: A „D.54. sz. Előírás 51. fejezet: A vágányok építésénél és fenntartásánál mértékadó mérethatárok” szerint az R < 300 m sugarú ívekben az irányhiba ívmagassága 10 m
hosszú húron mérendő, és a V = 60 km/h sebességhez tartozó C-jelű határértéke (C-60 határérték) 21 mm értékű [35]. Ezek alapján a számítások során a következő irányhiba ívmagasság értékeket vettem figyelembe: •
f = 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21 mm.
Az elméleti számítások során a (7.2.) összefüggés felhasználásával, valamint a felsorolt kiindulási adatok figyelembe vételével meghatároztam azokat a legkisebb kritikus körívsugár (határsugár) értékeket, amelyeknél a paraméterek felvett értékei mellett az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágány még éppen nem vetődik ki. 7. fejezet
65
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
7.4.2. Az elméleti számítások eredményei, és az eredmények elemzése
Az elméleti számítások eredményeit, azaz a (7.2.) összefüggés felhasználásával és a kiindulási adatok figyelembe vételével meghatározott kritikus körívsugár értékeket a 7.1. táblázat foglalja össze. 7.1. táblázat:
A kritikus körívsugarak értékei a keresztaljakkal, valamint MÁV 48, 54 E1 és 60 E1 rendszerű sínekkel kialakított, oldalirányú szerkezeti ragasztással stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányokon
Sínrendszer Oldalirányú ágyazati ellenállás [N/mm] Irányhiba ívmagassága [mm] 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
MÁV 48 Pálya Labor 7,99 7,87
54 E1 Pálya 7,99
60 E1 Labor 7,87
Pálya 7,99
Labor 7,87
210,34 211,61 212,89 214,18 215,49 216,82 218,16 219,52 220,89 222,29 223,70 225,13 226,57 228,04 229,53 231,03 232,56 234,10 235,67 237,25 238,86
213,58 214,88 216,20 217,53 218,88 220,25 221,64 223,04 224,46 225,90 227,36 228,83 230,33 231,84 233,38 234,93 236,51 238,11 239,73 241,37 243,04
Kritikus körívsugár [m] 168,94 169,82 170,72 171,62 172,52 173,44 174,37 175,31 176,26 177,22 178,19 179,17 180,16 181,17 182,18 183,20 184,24 185,29 186,35 187,42 188,51
171,54 172,45 173,36 174,29 175,23 176,18 177,14 178,11 179,09 180,08 181,08 182,09 183,12 184,15 185,20 186,26 187,33 188,41 189,51 190,62 191,74
189,66 190,70 191,75 192,81 193,88 194,97 196,06 197,17 198,29 199,43 200,57 201,73 202,91 204,10 205,30 206,51 207,74 208,99 210,25 211,53 212,82
192,58 193,65 194,73 195,82 196,93 198,05 199,18 200,32 201,48 202,65 203,83 205,03 206,25 207,47 208,71 209,97 211,24 212,53 213,83 215,15 216,49
Az elméleti számítások eredményeinek elemzése során az adott sínrendszerhez tartozó kritikus körívsugarak közül – a biztonságra történő törekvés miatt – a legkedvezőtlenebbet vettem figyelembe, és azt felfelé kerekítettem 10 m-re kerek értékűre, így a javasolható legkisebb körívsugár értéke MÁV 48 sínrendszer esetén 200 m-re, 54 E1 sínrendszer esetén 220 m-re, míg 60 E1 sínrendszer esetén 250 m-re adódott. Ezek alapján azt a legkisebb körívsugarat, ahol oldalirányú szerkezeti ragasztással (40 * 15 cm mérettel és 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel) stabilizált zúzottkő ágyazatú keresztaljas hézagnélküli vágány még építhető, MÁV 48 sínrendszer esetén 200 m, 54 E1 sínrendszer esetén 220 m, míg 60 E1 sínrendszer esetén 250 m értékben javasolom meghatározni. 7. fejezet
66
Szabó József Ph.D. értekezés
7.5.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Következtetések és megállapítások
Az ágyazatragasztási technológiával (oldalirányú szerkezeti ragasztás) stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágány kritikus körívsugarának meghatározásával kapcsolatban, az elvégzett laboratóriumi és vasúti pályamérések eredményei, az azok alapján végrehajtott elméleti számítások és azok eredményei, valamint az eredmények részletes elemzése alapján, az alábbi következtetéseket és megállapításokat fogalmazom meg: -
Megállapítom, hogy a tömörített ragasztatlan ágyazat oldalirányú ellenállásánál 2,4 – 2,6-szor nagyobb a tömörített és ragasztott ágyazat oldalirányú ellenállása.
Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a tömörítés utáni állapothoz képest a 40 * 15 cm mérettel és 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel kialakított oldalirányú szerkezeti ragasztás 2,4 – 2,6-szorosára növeli az oldalirányú ágyazati ellenállást.
-
Megállapítom, hogy a 40 * 15 cm méretű és 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással kialakított ragasztott ágyazati gerenda oldalirányú ellenállása 7,87 – 7,99 N/mm értékű. Megjegyzendő, hogy az
oldalirányú szerkezeti ragasztások közül a 40 * 15 cm méretű a legkisebb, és az 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiség csak közepes erősségű ragasztást jelent, így a ragasztás méreteinek és a fajlagos ragasztóanyag mennyiségének a növelésével a kialakított ragasztott ágyazati gerenda oldalirányú ellenállása tovább növelhető. -
Azt a legkisebb körívsugarat, ahol oldalirányú szerkezeti ragasztással (40 * 15 cm mérettel és 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel) stabilizált zúzottkő ágyazatú keresztaljas hézagnélküli vágány építhető, MÁV 48 sínrendszer esetén 200 m, 54 E1 sínrendszer esetén 220 m, míg 60 E1 sínrendszer esetén 250 m értékben
határozom meg. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁS A 7. FEJEZETHEZ: A legkisebb körívsugár értékét, ahol ágyazatragasztási technológiával (40 * 15 cm méretű és 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással) stabilizált zúzottkő ágyazatú keresztaljas hézagnélküli vágány építhető, tömörített, tiszta és jó minőségű zúzottkő ágyazat esetén, oldalellenállást növelő sapka (biztonsági sapka), ágyazatváll felpúpozása, továbbá bármilyen más járulékos ellenállást növelő szerkezet alkalmazása nélkül, MÁV 48 sínrendszer esetén 200 m, 54 E1 sínrendszer esetén 220 m, míg 60 E1 sínrendszer esetén 250 m értékben határozom meg.
7. fejezet
67
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
8. AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁNAK, A BIZTONSÁGI SAPKÁKNAK, VALAMINT AZ Y-ACÉLALJAKNAK, AZ OLDALIRÁNYÚ ÁGYAZATI ELLENÁLLÁSSAL KAPCSOLATOS TELJESÍTŐ KÉPESSÉGEINEK VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE 8.1.
A vizsgálat és az elemzés indokoltsága, célja és jelentősége
Ahogy azt már a 7.1. alfejezetben említettem, a hézagnélküli felépítmény előnyei miatt törekedni kell a hézagnélküli vágányok számának és hosszának a növelésére, amely történhet új hézagnélküli vágányok építésével, vagy meglévő illesztéses vágányok hézagnélkülivé történő átépítésével. Ezekben az esetekben mindenképpen figyelembe kell venni a hézagnélküli vágány speciális mechanikai tulajdonságait és igényeit. A hézagnélküli vágány stabilitása és kivetődéssel szembeni biztonsága szempontjából óriási jelentősége van a vágány oldalirányú ellenállásának, melynek egyik legfontosabb eleme az oldalirányú ágyazati ellenállás. Az oldalirányú ágyazati ellenállás növelésére több megoldás is létezik, amelyek közül kiemelendő az alábbi három – hatékony, és Magyarországon is számos helyen alkalmazott – eljárás: -
Ágyazatragasztási technológia (oldalirányú szerkezeti ragasztás) alkalmazásával történő stabilizálás.
-
Ágyazati ellenállást növelő sapkák (biztonsági sapkák) felszerelése a keresztaljakra.
-
Y-acélaljak beépítése.
Mind a három különböző megoldás a zúzottkő ágyazatú vasúti vágányok oldalirányú ágyazati ellenállásának növelését hivatott elősegíteni, és mind a három eljárást elsősorban a hézagnélküli vágányok kissugarú íveiben alkalmazzák. Korábban ugyan történtek már vizsgálatok külön az ágyazatragasztási technológiával, külön a biztonsági sapkákkal, és külön az Y-acélaljakkal kapcsolatban, de ezeknek a megoldásoknak a hatékonysága és a teljesítő képessége még nem került összehasonlításra. A felsoroltak alapján elengedhetetlennek tartom annak vizsgálatát és elemzését, hogy az említett három különböző eljárás – elsősorban, de nem kizárólag az oldalirányú ágyazati ellenállás tekintetében – milyen hatékonysággal és teljesítő képességgel rendelkezik. Mivel sem a szakirodalmi anyagok, sem pedig a korábbi külföldi és hazai vizsgálatok nem tárgyalják ezt a kérdéskört, így következő lépésként ezt a kérdést vizsgáltam és elemeztem. A vizsgálat és elemzés célja az volt, hogy tudományosan alátámasztott módon meghatározzam, hogy az ágyazatragasztási technológia (oldalirányú szerkezeti ragasztás)
8. fejezet
68
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
alkalmazása, a biztonsági sapkák felszerelése, illetve az Y-acélaljak beépítése, az oldalirányú ágyazati ellenállás tekintetében milyen hatékonysággal és teljesítő képességgel rendelkezik. A kitűzött célt vasúti pályában történő mérések végrehajtásával, és ezek eredményeinek elemzésével teljesítettem. A vizsgálat során egy ágyazatragasztási technológiával (oldalirányú szerkezeti ragasztás) stabilizált vasbeton aljas zúzottkő ágyazatú kis sugarú ívben fekvő hézagnélküli vágányszakasz, egy biztonsági sapkákkal szerelt vasbeton aljas zúzottkő ágyazatú kis sugarú ívben fekvő hézagnélküli vágányszakasz, valamint egy Y-acélaljakkal épített zúzottkő ágyazatú kis sugarú ívben fekvő hézagnélküli vágányszakasz geometriai és szerkezeti változásait határoztam meg üzemi körülmények között. Ezt a felépítményszerkezeti elemek (sínek és aljak) dinamikus járműterhelések hatására bekövetkező elmozdulásainak a mérésével hajtottam végre.
8.2.
A vizsgálat tárgyát képező vágányszakaszok műszaki bemutatása
8.2.1. Az ágyazatragasztási technológiával (oldalirányú szerkezeti ragasztás) stabilizált vágányszakasz műszaki bemutatása
Az
ágyazatragasztási
technológiával
(oldalirányú
szerkezeti
ragasztás)
stabilizált
vágányszakasz a Szabadbattyán – Tapolca (29-es számú) vasútvonalon található, Balatonrendes
megállóhely
térségében,
a
947+93
–
954+07
szelvények
között.
A vágányszakasz geometriáját tekintve egy kis sugárral rendelkező átmeneti íves körív. A körív sugara R = 300 m, az átmenetiívek hossza L1 = 64 m és L2 = 68 m, a tiszta körív hossza IR = 482 m, a túlemelés értéke m = 79 mm, az engedélyezett legnagyobb sebesség V = 60 km/h. A felépítmény hézagnélküli, MÁV 48 rendszerű sínekkel, GEO típusú sínleerősítésekkel, L és LI jelű vasbeton aljakkal, k = 55 és 57 cm aljtávolságokkal, 52 cm vastag zúzottkő ágyazattal, és a külső oldalon 65 cm nagyságú ágyazattúléréssel [36], [37]. A geometriai adatokat részletesen az M.8.1. táblázat, míg a felépítményszerkezeti adatokat az M.8.2. táblázat tartalmazza. Az ágyazatragasztási technológia alkalmazására a 947+65 – 952+25 szelvények között (460 m hosszban) 2007. június 13-án került sor. Az oldalirányú szerkezeti ragasztás méretei 40 cm szélesség és 20 cm mélység voltak, az ív külső oldalán. A fajlagos ragasztóanyag mennyiség 7,5 kg/m2, a ragasztóanyag típusa MC 2700 L volt. Az ágyazatragasztást úgy végezték el, hogy az aljak homlokfelülete és a ragasztás között egy 3 – 5 cm széles ragasztatlan sávot hagytak azért, hogy az aljak függetlenek legyenek a ragasztott ágyazati gerendától [36], [37]. Az ágyazatragasztással stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszt az M.8.1. kép szemlélteti. 8. fejezet
69
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
8.2.2. A biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt vágányszakasz műszaki bemutatása
A biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt vágányszakasz a Szabadbattyán – Tapolca (29-es számú) vasútvonalon található, Balatonfűzfő állomás térségében, a 451+16 – 454+01 szelvények között. A vágányszakasz geometriáját tekintve egy kis sugárral rendelkező átmeneti íves körív. A körív sugara R = 300 m, az átmenetiívek hossza L1 = 56 m és L2 = 55 m, a tiszta körív hossza IR = 174 m, a túlemelés értéke m = 79 mm, az engedélyezett legnagyobb sebesség V = 60 km/h. A felépítmény hézagnélküli, MÁV 48 rendszerű sínekkel, GEO típusú sínleerősítésekkel, LI jelű vasbeton aljakkal, k = 55 és 57 cm aljtávolságokkal, 52 cm vastag zúzottkő ágyazattal, és a külső oldalon 65 cm nagyságú ágyazattúléréssel [36], [37]. A geometriai adatokat részletesen az M.8.3. táblázat, míg a felépítményszerkezeti adatokat az M.8.4. táblázat foglalja össze. A biztonsági sapkák alkalmazására a 451+35 – 460+15 szelvények között (880 m hosszban) került sor, minden aljon [36], [37]. A biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszt az M.8.2. kép mutatja.
8.2.3. Az Y-acélaljakkal épített vágányszakasz műszaki bemutatása
Az Y-acélaljakkal épített vágányszakasz a Szabadbattyán – Tapolca (29-es számú) vasútvonalon található, Badacsony megállóhely térségében, az 1039+31 – 1043+39 szelvények között. A vágányszakasz geometriáját tekintve egy kis sugárral rendelkező átmeneti íves körív. A körív sugara R = 300 m, az átmenetiívek hossza L1 = 68 m és L2 = 68 m, a tiszta körív hossza IR = 272 m, a túlemelés értéke m = 93 mm, az engedélyezett legnagyobb sebesség V = 60 km/h. A felépítmény hézagnélküli, MÁV 48 rendszerű sínekkel, S 15 típusú sínleerősítésekkel, zúzottkő ágyazattal [37], [38]. Az Y-acélaljak 230 – 650 – 230 rendszerűek, a vágányszakaszon 300 db normál Y-acélalj és 2 db átmeneti Y-acélalj található. Az átmeneti Y-acélaljak nem az átmeneti ív eleje pontokba kerültek, hanem azoktól 5 m távolságra, így az Y-acélaljak alkalmazására az 1039+36 – 1043+34 szelvények között (398 m hosszban) került sor. A geometriai adatokat részletesen az M.8.5. táblázat, míg a felépítményszerkezeti adatokat az M.8.6. táblázat tartalmazza [37], [38]. Az Y-acélaljakkal épített zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszt az M.8.3. kép szemlélteti.
8. fejezet
70
Szabó József Ph.D. értekezés
8.3.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A vizsgálat végrehajtása
A vizsgálat során vasúti pályában történő mérésekkel meghatároztam az ágyazatragasztással stabilizált hézagnélküli vágányszakasz, a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányszakasz,
valamint
az
Y-acélaljakkal
épített
hézagnélküli
vágányszakasz
felépítményszerkezeti elemeinek (sínek és aljak) dinamikus járműterhelések hatására bekövetkező elmozdulásait. A méréseket az alábbi helyeken hajtottam végre [36], [37], [39]: -
Ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz: 949+76 és 951+55 szelvényekben, két keresztmetszetben, összesen 4 darab vasbeton aljon.
-
Biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz: 452+20 és 452+70 szelvényekben, két keresztmetszetben, összesen 4 darab vasbeton aljon.
-
Y-acélaljakkal épített vágányszakasz: 1040+70, 1041+33 és 1042+28 szelvényekben, három keresztmetszetben, összesen 6 darab Y-acélaljon.
A helyszíni pályamérések során mozgó járművek terhelése alatt az alábbi elmozdulásokat mértem [36], [37], [39]: -
Az alj függőleges irányú abszolút elmozdulása, a külső és a belső sínszálak külső oldalánál egy-egy fixponthoz viszonyítva.
-
Az alj vízszintes oldalirányú abszolút elmozdulása, egy fixponthoz viszonyítva.
-
A külső sínszálon a síntalp külső és belső oldalának a függőleges irányú relatív elmozdulása, az aljhoz viszonyítva.
-
A külső sínszálon a sínfej vízszintes irányú relatív elmozdulása, az aljhoz viszonyítva.
Az aljak abszolút elmozdulásainak meghatározásához a MÁV Zrt. PML Mérnöki Szakasz Veszprém vasbeton fixpontokat létesített. Mindegyik fixponthoz kör keresztmetszetű acéloszlopot erősítettünk, melyhez zárt szelvényű konzolt rögzítettünk. A konzol vágány felőli végét feszítőhuzalokkal és acélcölöpökkel a talajhoz horgonyoztuk annak érdekében, hogy a konzol végén káros belengések ne következzenek be a mérés közben, a mozdony elhaladása során. A vasbeton fixpont, az acéloszlop, valamint a talajhoz kihorgonyzott konzol elrendezését az ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz esetében az M.8.4. kép, a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz esetében az M.8.5. kép, valamint az Y-acélaljakkal épített vágányszakasz esetében az M.8.6. kép szemlélteti [36], [39]. A vizsgálati szelvényekben a két-két vasbeton alj kijelölése úgy történt, hogy a telepített fixpontok a mért aljak között félúton helyezkedjenek el, míg a két-két Y-acélalj kijelölése úgy történt, hogy a túlemelt külső sínszál alatt az egyik alj a zárt, a mellette lévő másik alj pedig a 8. fejezet
71
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
nyitott végével feküdjön. Az Y-acélaljak elhelyezkedését az egyes fixpontoknál az M.8.1. ábra mutatja. A mérési keresztmetszetekben a mért aljak jelölését és elhelyezkedését
az ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz esetében az M.8.2. ábra, a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz esetében az M.8.3. ábra, míg az Y-acélaljakkal épített vágányszakasz esetében az M.8.4. ábra szemlélteti [36], [39]. Az aljak függőleges és vízszintes irányú abszolút elmozdulásait a vasbeton aljak esetében aljanként 3 db W10 típusú, az Y-acélaljak esetében pedig aljanként 3 db W20 és 1 db W10 típusú Hottinger-Baldwin gyártmányú induktív elmozdulás érzékelővel mértem. Az érzékelők egyik végét a konzolhoz, a másik végét az aktuális aljhoz rögzítettük. A vasbeton aljak esetében az alj függőleges elmozdulását az alj mindkét végénél, míg az alj vízszintes elmozdulását az alj egyik végénél mértem. Az Y-acélaljak esetében az alj függőleges elmozdulását az alj mindhárom végénél, míg az alj vízszintes elmozdulását az alj egyik végénél mértem. Az elmozdulás érzékelők jelét Hottinger-Baldwin gyártmányú, Spider 8 típusú mérőerősítő és digitalizáló készülékre vezettük. A készülék mérő és kiértékelő szoftvere a Catman, amely egyidejűleg mérés közben a készülék kezelő szoftvere is. A mintavételi frekvencia a mozdony áthaladási sebességétől függően 300 Hz és 1200 Hz volt. A nagyfrekvenciájú elmozdulásokat digitális algoritmus simította, a szűrés frekvenciája 20 Hz volt [36], [39]. A sínszál talpa külső és belső oldalának aljhoz viszonyított függőleges, valamint a sínfej aljhoz viszonyított vízszintes irányú relatív elmozdulásait nyúlásmérés elvén alapuló elmozdulás érzékelőkkel mértem. A sín elmozdulásait a vasbeton aljak esetében mindig a túlemelt külső sínszálon, míg az Y-acélaljak esetében mindig az Y-acélalj zárt vége felett lévő sínszálon mértem [36], [39]. Az aljak abszolút, és a külső sínszál relatív elmozdulásait M41 sorozatú mozdony áthaladása során mértem. A mérések alkalmával a mozdony minden mérési keresztmetszet felett 5 km/h, 40 km/h és 60 km/h sebességgel haladt át. Mindhárom sebességgel legalább hat áthaladás történt. Az elhelyezett elmozdulás érzékelőket, valamint a mozdony mérőhelyen történő áthaladását az ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz esetében az M.8.7. – M.8.9. képek, a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz esetében az M.8.10. – M.8.12. képek,
míg az Y-acélaljakkal épített vágányszakasz esetében az M.8.13. – M.8.15. képek szemléltetik. A mérések végrehajtásának időpontja az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányon 2008. október 10., a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányon 2008. október 18., míg az Y-acélaljakkal épített zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányon 2008. október 11. volt [36], [37], [39].
8. fejezet
72
Szabó József Ph.D. értekezés
8.4.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A vizsgálat eredményei
Az elmozdulás mérések eredményeként több száz idő-elmozdulás függvényt kaptam. A kapott idő-elmozdulás függvények középvonalainak a maximumait olvastam le minden egyes tengelyáthaladás esetére, így meghatároztam a maximális elmozdulások átlagait [36], [39]. Az
ágyazatragasztással
stabilizált
vágányszakaszon
végzett
elmozdulás
mérések
eredményeként kapott idő-elmozdulás függvényekre mutatnak példát a 8.1. ábra és az M.8.5. – M.8.9. ábrák, amelyek az 1A jelű vasbeton aljnál azonos futam alatt készültek.
A 8.1. ábra az 1A jelű alj külső sínszál felőli végének függőleges abszolút elmozdulását, az M.8.5. ábra a belső sínszál felőli végének függőleges abszolút elmozdulását, az M.8.6. ábra
a vízszintes oldalirányú abszolút elmozdulását, az M.8.7. ábra a síntalp belső oldalának aljhoz viszonyított függőleges relatív elmozdulását, az M.8.8. ábra a síntalp külső oldalának függőleges relatív elmozdulását, míg az M.8.9. ábra a sínfej vízszintes oldalirányú relatív elmozdulását szemlélteti. Az idő-elmozdulás függvényekből meghatározott maximális elmozdulások átlagait 5 km/h sebesség esetén az M.8.7. táblázat, 40 km/h sebesség esetén az M.8.8. táblázat, míg 60 km/h sebesség esetén az M.8.9. táblázat tartalmazza. Az M.8.7. – M.8.9. táblázatok legfontosabb adatait az M.8.10. táblázat foglalja össze. Az
ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányon mért maximális elmozdulások átlagait a 8.2. ábra mutatja [36], [37]. A biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakaszon végzett elmozdulás mérések eredményeként kapott idő-elmozdulás függvényekre mutatnak példát a 8.3. ábra és az M.8.10. – M.8.14. ábrák, amelyek a 3E jelű vasbeton aljnál azonos futam alatt készültek. Az idő-elmozdulás
függvényekből meghatározott maximális elmozdulások átlagait 5 km/h sebesség esetén az M.8.11. táblázat, 40 km/h sebesség esetén az M.8.12. táblázat, míg 60 km/h sebesség esetén
az M.8.13. táblázat tartalmazza. Az M.8.11. – M.8.13. táblázatok legfontosabb adatait az M.8.14. táblázat foglalja össze. A biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú
hézagnélküli vágányon mért maximális elmozdulások átlagait a 8.4. ábra mutatja [36], [37]. Az Y-acélaljakkal épített vágányszakaszon végzett elmozdulás mérések eredményeként kapott idő-elmozdulás függvényekre mutatnak példát a 8.5. ábra és az M.8.15. – M.8.20. ábrák, amelyek az 1-1 jelű Y-acélaljnál azonos futam alatt készültek. Az idő-elmozdulás
függvényekből meghatározott maximális elmozdulások átlagait 5 km/h sebesség esetén az M.8.15. – M.8.17. táblázatok, 40 km/h sebesség esetén az M.8.18. – M.8.20. táblázatok,
míg 60 km/h sebesség esetén az M.8.21. – M.8.23. táblázatok tartalmazzák. Az Y-acélaljakkal épített zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányon mért maximális elmozdulások átlagait a 8.6. ábra mutatja [37], [39]. 8. fejezet
73
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
8.1. ábra:
A vasbeton alj külső sínszál felöli végének függőleges elmozdulása a konzolhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (1A jelű alj, ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz)
8.2. ábra:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányon kapott eredmények 5 km/h, 40 km/h és 60 km/h sebességek esetén Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányon mért maximális elmozdulások átlagai
1,4
0,663
0,2
0,259
0,208
0,777 0,573
0,547
0,599
0,471
5 km/h 40 km/h 60 km/h
0,186
0,4
0,354
0,274
0,6
0,703
0,948
0,867
0,770
0,746
0,8
0,646
Elmozdulás [mm]
1,0
0,804
1,2
0,0 1
2
3
4
5
6
Mért mennyiségek
Mért mennyiségek:
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív külső oldalán. Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív belső oldalán. Alj vízszintes abszolút elmozdulása. A külső sínszál talpa belső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál talpa külső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál fejének vízszintes relatív elmozdulása.
8. fejezet
74
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
8.3. ábra:
A vasbeton alj külső sínszál felöli végének függőleges elmozdulása a konzolhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (3E jelű alj, biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz)
8.4. ábra:
A biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányon kapott eredmények 5 km/h, 40 km/h és 60 km/h sebességek esetén
0,2
0,269
0,221
5 km/h 40 km/h 60 km/h
0,201
0,4
0,750
0,657
0,624
0,685
0,694
0,884 0,462
0,6
0,569
0,827
0,778
0,8
0,669
Elmozdulás [mm]
1,0
0,793
1,043
1,2
1,179
1,4
1,210
A biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányon mért maximális elmozdulások átlagai
0,0 1
2
3
4
5
6
Mért mennyiségek
Mért mennyiségek:
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív külső oldalán. Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív belső oldalán. Alj vízszintes abszolút elmozdulása. A külső sínszál talpa belső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál talpa külső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál fejének vízszintes relatív elmozdulása.
8. fejezet
75
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
8.5. ábra:
Az Y-acélalj zárt végének függőleges elmozdulása a konzolhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (1-1 jelű alj, Y-acélaljakkal épített vágányszakasz) [39]
8.6. ábra:
Az Y-acélaljakkal épített zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányon kapott eredmények 5 km/h, 40 km/h és 60 km/h sebességek esetén [39]
1,841 1,621
1,652
1,4 1,2
5 km/h 40 km/h 60 km/h
0,336
0,446
0,099
0,038
0,2
0,198
0,127
0,4
0,250
0,6
0,338
0,476
0,8
0,474
0,715
1,0
0,207
Elmozdulás [mm]
1,6
1,449
1,8
1,600
2,0
1,764
Az Y-acélaljakkal épített zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányon mért maximális elmozdulások átlagai
0,0 1
2
3
4
5
6
Mért mennyiségek
Mért mennyiségek:
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív külső oldalán. Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív belső oldalán. Alj vízszintes abszolút elmozdulása. A külső sínszál talpa belső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál talpa külső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál fejének vízszintes relatív elmozdulása.
8. fejezet
76
Szabó József Ph.D. értekezés
8.5.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az eredmények elemzése, következtetések és megállapítások
A vizsgálat és elemzés célja annak meghatározása volt, hogy elsősorban az oldalirányú ágyazati ellenállás tekintetében milyen teljesítő képességgel rendelkezik az ágyazatragasztási technológiával (oldalirányú szerkezeti ragasztás) stabilizált, a biztonsági sapkákkal szerelt, valamint az Y-acélaljakkal épített vasúti vágány. Ennek megfelelően a vasúti pályamérések során kapott eredményeket összehasonlító elemzésnek vetettem alá. Mivel értekezésem témája elsősorban az ágyazatragasztási technológiához köthető, így az ágyazatragasztással stabilizált vágányszakaszon kapott eredményeket először összehasonlítottam a biztonsági sapkákkal
szerelt
vágányszakaszon
kapott
eredményekkel,
majd
azt
követően
összehasonlítottam az Y-acélaljakkal épített vágányszakaszon kapott eredményekkel is.
8.5.1. Az ágyazatragasztási technológiával (oldalirányú szerkezeti ragasztás) stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányokon mért eredmények összehasonlítása
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányokon, a három mozdony áthaladási sebesség mellett mért maximális elmozdulások átlagait a 8.1. táblázat foglalja össze. A két különböző vágányon mért eredmények összehasonlítását oszlopdiagram formájában, valamennyi eredmény szerint, 5 km/h sebesség esetén az M.8.21. ábra, 40 km/h sebesség esetén az M.8.22. ábra, míg 60 km/h sebesség esetén az M.8.23. ábra szemlélteti [36], [37]. 8.1. táblázat:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányokon kapott eredmények
Alj függőleges Síntalp Síntalp Alj Sínfej elmozdulása (abszolút) vízszintes belső külső vízszintes Technológia Sebesség [mm] függőleges elmozdulása elmozdulása függőleges (mérés [km/h] elmozdulása elmozdulása helye) (abszolút) (relatív) Ív külső Ív belső (relatív) (relatív) [mm] [mm] oldalán oldalán [mm] [mm] Ágyazat5 0,646 0,770 0,274 0,599 0,777 0,186 ragasztási 40 0,746 0,867 0,354 0,573 0,703 0,208 technológia (Balaton60 0,804 0,948 0,471 0,547 0,663 0,259 rendes) Biztonsági sapkák (Balatonfűzfő)
5
0,669
1,043
0,462
0,685
0,884
0,201
40
0,778
1,179
0,569
0,657
0,793
0,221
60
0,827
1,210
0,694
0,624
0,750
0,269
8. fejezet
77
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az ágyazatragasztási technológiával (40 * 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással) stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányokkal kapcsolatban, az elvégzett helyszíni pályaméréseim eredményei és tapasztalatai, valamint az eredmények részletes elemzése alapján, az alábbi következtetéseket és megállapításokat fogalmazom meg: -
Megállapítom, hogy az aljak süllyedése (függőleges irányú abszolút elmozdulása) az
áthaladó
M41
sorozatú
mozdony
dinamikus
terhei
hatására,
az
ágyazatragasztással stabilizált hézagnélküli vágányszakaszon 0,6 – 1,0 mm, a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányszakaszon 0,7 – 1,2 mm.
Megállapítom továbbá, hogy az aljak süllyedése mind az ágyazatragasztással stabilizált, mind pedig a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányszakaszon
mindhárom sebesség esetén a belső sínszálnál nagyobb, mint a külső sínszálnál. Megjegyzendő, hogy az alépítmény teherbírására nincsenek mérési eredményeim. -
Megállapítom, hogy az aljak süllyedése (függőleges irányú abszolút elmozdulása) a külső sínszálnál az ágyazatragasztással stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányszakaszon mindhárom sebesség esetén közel azonos, míg a belső sínszálnál az ágyazatragasztással stabilizált hézagnélküli
vágányszakaszon mindhárom sebesség esetén kisebb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányszakaszon.
-
Megállapítom, hogy az aljak vízszintes oldalirányú abszolút elmozdulása az áthaladó
M41
sorozatú
mozdony
dinamikus
terhei
hatására,
az
ágyazatragasztással stabilizált hézagnélküli vágányszakaszon 0,3 – 0,5 mm, a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányszakaszon 0,5 – 0,7 mm.
Megállapítom továbbá, hogy az aljak vízszintes oldalirányú abszolút elmozdulása az ágyazatragasztással stabilizált hézagnélküli vágányszakaszon mindhárom sebesség esetén kisebb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányszakaszon. Ezek együttesen azt jelentik, hogy az aljak vízszintes oldalirányú abszolút
elmozdulása
az
ágyazatragasztással
stabilizált
hézagnélküli
vágányszakaszon 30 – 40 %-kal kisebb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányszakaszon. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy az ágyazatragasztással
stabilizált
hézagnélküli
vágány
oldalirányú
ágyazati
ellenállása nagyobb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányé.
Ennek műszaki jelentősége az, hogy a körülményesen beépíthető és üzemeltethető biztonsági sapkák (amelyek csak pontszerű megtámasztást biztosítanak), az 8. fejezet
78
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
ágyazatragasztási technológia (oldalirányú szerkezeti ragasztás) alkalmazása esetén (ami folyamatos megtámasztást biztosít) elhagyhatóak.
-
Megállapítom, hogy a külső sínszál süllyedése az aljhoz képest (a külső sínszál talpának függőleges irányú relatív elmozdulása) az áthaladó M41 sorozatú mozdony
dinamikus
terhei
hatására,
az
ágyazatragasztással
stabilizált
hézagnélküli vágányszakaszon 0,5 – 0,8 mm, a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányszakaszon 0,6 – 0,9 mm. Megállapítom továbbá, hogy a külső sínszál süllyedése az ágyazatragasztással stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányszakaszon mindhárom sebesség esetén közel azonos, illetve hogy a külső sínszál süllyedése mind az ágyazatragasztással stabilizált, mind pedig a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányszakaszon
mindhárom sebesség esetén a síntalp külső oldalánál nagyobb, mint a síntalp belső oldalánál.
-
Megállapítom, hogy a külső sínszál fejének vízszintes oldalirányú elmozdulása az aljhoz képest az áthaladó M41 sorozatú mozdony dinamikus terhei hatására, az ágyazatragasztással stabilizált hézagnélküli vágányszakaszon 0,2 – 0,3 mm, a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányszakaszon szintén 0,2 – 0,3 mm.
Megállapítom továbbá, hogy a külső sínszál fejének vízszintes oldalirányú relatív elmozdulása az ágyazatragasztással stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányszakaszon mindhárom sebesség esetén közel azonos.
8.5.2. Az ágyazatragasztási technológiával (oldalirányú szerkezeti ragasztás) stabilizált, valamint az Y-acélaljakkal épített zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányokon mért eredmények összehasonlítása
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint az Y-acélaljakkal épített zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányokon, a három mozdony áthaladási sebesség mellett mért maximális elmozdulások átlagait a 8.2. táblázat foglalja össze. A két különböző vágányon mért eredmények összehasonlítását oszlopdiagram formájában, valamennyi eredmény szerint, 5 km/h sebesség esetén az M.8.24. ábra, 40 km/h sebesség esetén az M.8.25. ábra, míg 60 km/h sebesség esetén az M.8.26. ábra szemlélteti [37], [40].
8. fejezet
79
Szabó József Ph.D. értekezés
8.2. táblázat:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint az Y-acélaljakkal épített zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányokon kapott eredmények
Síntalp Síntalp Alj függőleges Alj Sínfej belső külső elmozdulása (abszolút) Technológia vízszintes vízszintes Sebesség függőleges elmozdulása [mm] elmozdulása függőleges (mérés [km/h] elmozdulása elmozdulása helye) (abszolút) (relatív) Ív külső Ív belső (relatív) (relatív) [mm] [mm] oldalán oldalán [mm] [mm] Ágyazat5 0,646 0,770 0,274 0,599 0,777 0,186 ragasztási 40 0,746 0,867 0,354 0,573 0,703 0,208 technológia (Balaton60 0,804 0,948 0,471 0,547 0,663 0,259 rendes) Y-acélaljak (Badacsony)
5
1,449
1,621
0,127
0,198
0,715
0,446
40
1,652
1,841
0,207
0,038
0,476
0,338
60
1,600
1,764
0,250
0,099
0,474
0,336
Az ágyazatragasztási technológiával (40 * 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással) stabilizált, valamint a (230 – 650 – 230 rendszerű) Y-acélaljakkal épített zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányokkal kapcsolatban, az elvégzett helyszíni pályaméréseim eredményei és tapasztalatai, valamint az eredmények részletes elemzése alapján, az alábbi következtetéseket és megállapításokat fogalmazom meg: -
Megállapítom, hogy az aljak süllyedése (függőleges irányú abszolút elmozdulása) az
áthaladó
M41
sorozatú
mozdony
dinamikus
terhei
hatására,
az
ágyazatragasztással stabilizált hézagnélküli vágányszakaszon 0,6 – 1,0 mm, az Y-acélaljakkal épített hézagnélküli vágányszakaszon 1,4 – 1,9 mm. Megállapítom
továbbá, hogy az aljak süllyedése mind az ágyazatragasztással stabilizált, mind pedig az Y-acélaljakkal épített hézagnélküli vágányszakaszon mindhárom sebesség esetén a belső sínszálnál nagyobb, mint a külső sínszálnál. Megjegyzendő, hogy az alépítmény teherbírására vonatkozóan nincsenek mérési eredményeim. -
Megállapítom, hogy az aljak süllyedése (függőleges irányú abszolút elmozdulása) a külső és a belső sínszálnál is egyaránt az ágyazatragasztással stabilizált
hézagnélküli vágányszakaszon mindhárom sebesség esetén kisebb, mint az Y-acélaljakkal épített hézagnélküli vágányszakaszon. Megjegyzendő, hogy az
ágyazatragasztással stabilizált vasbeton aljas vágány esetében az aljtávolság k = 0,55 – 0,57 m, míg az Y-acélaljakkal épített vágány esetében k = 0,88 m, valamint hogy az ágyazatragasztással stabilizált vasbeton aljas vágányban a zúzottkő ágyazat vastagabb, mint az Y-acélaljakkal épített vágányban. 8. fejezet
80
Szabó József Ph.D. értekezés
-
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Megállapítom, hogy az aljak vízszintes oldalirányú abszolút elmozdulása az áthaladó
M41
sorozatú
mozdony
dinamikus
terhei
hatására,
az
ágyazatragasztással stabilizált hézagnélküli vágányszakaszon 0,3 – 0,5 mm, az Y-acélaljakkal épített hézagnélküli vágányszakaszon 0,1 – 0,3 mm. Megállapítom
továbbá, hogy az aljak vízszintes oldalirányú abszolút elmozdulása az ágyazatragasztással stabilizált hézagnélküli vágányszakaszon mindhárom sebesség
esetén nagyobb, mint az Y-acélaljakkal épített hézagnélküli vágányszakaszon. Ezek együttesen azt jelentik, hogy az aljak vízszintes oldalirányú abszolút elmozdulása az ágyazatragasztással stabilizált hézagnélküli vágányszakaszon 70 – 90 %-kal nagyobb, mint az Y-acélaljakkal épített hézagnélküli vágányszakaszon. Ebből azt a
következtetést vonom le, hogy az ágyazatragasztással stabilizált hézagnélküli vágány oldalirányú ágyazati ellenállása kisebb, mint az Y-acélaljakkal épített hézagnélküli vágányé. Ennek műszaki jelentősége az, hogy az ágyazatragasztási technológia (40 * 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztás) használata nem helyettesíti automatikusan a (230 – 650 – 230 rendszerű) Y-acélaljak alkalmazását. Megjegyzendő azonban, hogy
az oldalirányú szerkezeti ragasztások közül a 40 * 20 cm méretű csak közepes nagyságú ragasztásnak számít, és a 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiség is csak közepes erősségű ragasztást jelent, így a ragasztás méreteinek és a fajlagos ragasztóanyag mennyiségének a növelésével a kialakított ragasztott ágyazati gerenda oldalirányú ellenállása tovább növelhető. -
Megállapítom, hogy a külső sínszál süllyedése (a külső sínszál talpának függőleges irányú relatív elmozdulása) az áthaladó M41 sorozatú mozdony dinamikus terhei hatására,
az
ágyazatragasztással
stabilizált
hézagnélküli
vágányszakaszon
0,5 – 0,8 mm, az Y-acélaljakkal épített hézagnélküli vágányszakaszon 0,1 – 0,7 mm.
Megállapítom továbbá, hogy a külső sínszál süllyedése az ágyazatragasztással stabilizált hézagnélküli vágányszakaszon mindhárom sebesség esetén nagyobb,
mint az Y-acélaljakkal épített hézagnélküli vágányszakaszon. -
Megállapítom, hogy a külső sínszál fejének vízszintes oldalirányú elmozdulása az aljhoz képest az áthaladó M41 sorozatú mozdony dinamikus terhei hatására, az ágyazatragasztással stabilizált hézagnélküli vágányszakaszon 0,2 – 0,3 mm, az Y-acélaljakkal épített hézagnélküli vágányszakaszon 0,3 – 0,5 mm. Megállapítom
továbbá, hogy a külső sínszál fejének vízszintes oldalirányú relatív elmozdulása az ágyazatragasztással stabilizált hézagnélküli vágányszakaszon mindhárom sebesség
esetén kisebb, mint az Y-acélaljakkal épített hézagnélküli vágányszakaszon. 8. fejezet
81
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁS A 8. FEJEZETHEZ: Megállapítom, hogy az áthaladó M41 sorozatú mozdony dinamikus terhei hatására, az aljak vízszintes oldalirányú elmozdulása a zúzottkő ágyazatban, az ágyazatragasztási technológiával (40 * 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással) stabilizált vasbeton aljas zúzottkő ágyazatú ívben fekvő hézagnélküli vágányban 0,3 – 0,5 mm értékű, a biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt vasbeton aljas zúzottkő ágyazatú ívben fekvő hézagnélküli vágányban 0,5 – 0,7 mm értékű, míg a (230 – 650 – 230 rendszerű) Y-acélaljakkal épített zúzottkő ágyazatú ívben fekvő hézagnélküli vágányban 0,1 – 0,3 mm értékű. Megállapítom továbbá, hogy az aljak vízszintes oldalirányú elmozdulása az ágyazatragasztási technológiával stabilizált hézagnélküli vágányban 30 – 40 %-kal kisebb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányban, viszont 70 – 90 %-kal nagyobb, mint az Y-acélaljakkal épített hézagnélküli vágányban. Ezek alapján megállapítom, hogy az ágyazatragasztási technológiával (40 * 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással) stabilizált vasbeton aljas zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágány oldalirányú ellenállása nagyobb, mint a biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt vasbeton aljas zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányé, viszont kisebb, mint a (230 – 650 – 230 rendszerű) Y-acélaljakkal épített zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányé.
8. fejezet
82
Szabó József Ph.D. értekezés
9.
9.1.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁVAL STABILIZÁLT, VALAMINT A BIZTONSÁGI SAPKÁKKAL SZERELT ZÚZOTTKŐ ÁGYAZATÚ HÉZAGNÉLKÜLI VÁGÁNYOK IRÁNYTARTÁSÁNAK ÉS VÁGÁNYGEOMETRIAI ÁLLAPOTVÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE A vizsgálat és az elemzés indokoltsága, célja és jelentősége
Az előző 8. fejezetben ismertetett vizsgálattal és elemzéssel meghatároztam többek között azt, hogy az oldalirányú ágyazati ellenállás tekintetében milyen teljesítő képességgel rendelkezik az ágyazatragasztási technológiával (oldalirányú szerkezeti ragasztás) stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vasúti vágány. Mivel az oldalirányú ágyazati ellenállás értéke meghatározó a hézagnélküli vágány stabilitása és kivetődéssel szembeni biztonsága szempontjából, valamint kihatással van a zúzottkő ágyazatú vasúti vágány iránytartására és vágánygeometriai állapotára (illetve annak változására), így elengedhetetlennek tartom annak vizsgálatát és elemzését, hogy az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányoknak milyen az iránytartása és a vágánygeometriai állapotváltozása. Mivel sem a szakirodalmi anyagok, sem pedig a korábbi külföldi és hazai vizsgálatok nem tárgyalják ezt a kérdéskört, így következő lépésként ezt a kérdést vizsgáltam és elemeztem. A vizsgálat és elemzés célja az volt, hogy tudományosan alátámasztott módon meghatározzam, hogy az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányoknak milyen az iránytartása és a vágánygeometriai állapotváltozása. A kitűzött célt vasúti pályában végrehajtott gépi vágánymérések
eredményeinek
a
feldolgozásával,
kiértékelésével
és
elemzésével
teljesítettem. A vizsgálat során egy ágyazatragasztási technológiával (oldalirányú szerkezeti ragasztás) stabilizált zúzottkő ágyazatú kis sugarú ívben fekvő hézagnélküli vágányszakasz, valamint egy biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú kis sugarú ívben fekvő hézagnélküli vágányszakasz iránytartását és vágánygeometriai állapotváltozását határoztam meg üzemi körülmények között, vágánymérő kocsi mérési eredményei alapján. A vizsgálat tárgyát képező ágyazatragasztási technológiával stabilizált vágányszakasz ugyanaz volt, mint az előző 8. fejezetben vizsgált ágyazatragasztási technológiával stabilizált vágányszakasz, illetve a vizsgálat tárgyát képező biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz szintén megegyezett az előző 8. fejezetben vizsgált biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasszal.
9. fejezet
83
Szabó József Ph.D. értekezés
9.2.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A vizsgálat tárgyát képező vágányszakaszok műszaki bemutatása
A vizsgálat tárgyát képező két vágányszakasz műszaki bemutatása a korábbi 8.2. alfejezetben található – ágyazatragasztási technológiával (oldalirányú szerkezeti ragasztás) stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz: 8.2.1. alfejezet, biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz: 8.2.2. alfejezet –.
9.3.
A vizsgálat végrehajtása
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszokon a gépi vágánymérések az FMK 004 pályaszámú Plasser EM 120 típusú vágánymérő kocsival történtek. A vágánymérő kocsi méri és regisztrálja a két sínszál irányát, a két sínszál süppedését, a síktorzulást, a nyomtávolságot, a túlemelést, valamint számítja a SAD minősítő számot [36], [37], [41]. A gépi vágánymérések eredményeit az alábbi vizsgálati vágányszakaszokon dolgoztam fel: -
Az ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz tiszta köríve: 948+57 és 953+39 szelvények között.
-
A biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz tiszta köríve: 451+72 és 453+46 szelvények között.
A vizsgálat tárgyát képező vágányszakaszok törzshálózati vasútvonalon találhatóak, így ezeken a szakaszokon évente kétszer végeznek gépi vágánymérést. Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált vágányszakasz 2007. június előtt hevederes illesztésű rövidsínes vágány volt, és csak 2007. júniusban történt meg a felépítmény hézagnélkülivé történő átépítése és az ágyazatragasztás (oldalirányú szerkezeti ragasztás) elvégzése. A biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakaszon a biztonsági sapkák felszerelése és a felépítmény hézagnélkülivé történő átépítése már 2007. június előtt megtörtént. A felsorolt tények miatt a vizsgálat és elemzés során csak a 2007. június után végrehajtott gépi vágánymérések eredményeit vettem figyelembe. Ezek alapján a vizsgálatba bevont gépi vágánymérések végrehajtásának időpontjai mindkét vágányszakaszon az alábbiak voltak [36], [37]: -
2007. november 25.
-
2008. április 13.
-
2008. szeptember 23.
-
2009. április 14.
-
2009. november 09.
-
2010. július 21. 9. fejezet
84
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A vágánymérő kocsi a mérések eredményeit vágánymérési grafikonokon jeleníti meg, amelyeken a számszerű kiértékelést alapesetben 500 m hosszú szakaszokra végzi el. Mivel a vizsgálat tárgyát képező ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz hossza 482 m, és a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz hossza 174 m, így az 500 m kiértékelési hossz túlságosan nagy és jelen vizsgálat során alkalmazhatatlan. Ennek oka az, hogy ha a vizsgálat során az eredmények kiértékelése 500 m hosszú szakaszokra történne, akkor a mérési eredmények kiértékelésébe az ágyazatragasztással stabilizált körív előtt és után lévő ágyazatragasztással nem stabilizált szakaszok is beleesnének, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt körív előtt és után lévő biztonsági sapkákkal nem, vagy csak részben szerelt szakaszok is beletartoznának, amik torzítanák a vizsgálati szakaszokra vonatkozó eredményeket [36]. A
felsorolt
okok
miatt
kérésemre
a
MÁV
Központi
Felépítményvizsgáló
Kft.
rendelkezésemre bocsátotta az eredeti mérési fájlokat, amelyek segítségével elvégeztem a gépi vágánymérések eredményeinek 20 m hosszú szakaszokra történő feldolgozását. Ilyen módon az ágyazatragasztással stabilizált körívre vonatkozó eredmények kiértékelése már elvégezhető volt a csatlakozó, ágyazatragasztással nem stabilizált szakaszok figyelembe vétele nélkül, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt körívre vonatkozó eredmények kiértékelése is elvégezhető volt a csatlakozó, biztonsági sapkákkal nem, vagy csak részben szerelt szakaszok figyelembe vétele nélkül [36]. A vizsgálat célja elsősorban az említett zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszok iránytartásának és vágánygeometriai állapotváltozásának a meghatározása volt. Egy adott vágányszakasz vágánygeometriai állapotát és annak változását a SAD minősítő szám, valamint annak időbeli változása jellemzi. Az adott vágányszakasz irányállapotát az irányjellemzők alakulása és az esetleges lokális irányhibák nagysága, az iránytartását pedig az irány mérőszám, valamint annak időbeli változása jellemzi. A felsorolt tények figyelembevételével a gépi vágánymérések eredményeinek 20 m hosszú szakaszokra történő kiértékelését az alábbiak szerint végeztem el [36], [37]: -
SAD minősítő számok területi elven.
-
Irány mérőszámok területi elven.
-
Irányjellemzők alapvonaltól-csúcsig.
-
Irányjellemzők csúcstól-csúcsig.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált vágányszakaszon a vizsgálni kívánt tiszta körív a 948+57 – 953+39 szelvények között van, így a 20 m kiértékelési hossz miatt a vizsgálatot a 948+60 – 953+40 szelvények közötti szakaszon, összesen 480 m hosszon végeztem el. A biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakaszon a vizsgálni kívánt tiszta körív a 9. fejezet
85
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
451+72 – 453+46 szelvények között van, így a 20 m kiértékelési hossz miatt a vizsgálatot a 451+80 – 453+40 szelvények közötti szakaszon, összesen 160 m hosszon végeztem el [36]. A SAD minősítő számok és az irány mérőszámok területi elvű kiértékelésénél, a kapott minősítő- és mérőszámokat átszámoltam 500 m hosszra vonatkoztatva is. Ennek egyik oka, hogy az 500 m hosszra átszámolt értékek könnyebben összehasonlíthatóak más vágányokon végzett gépi vágánymérések eredményeivel, ugyanis a vágánymérő kocsi kiértékelő rendszere 500 m hosszakra adja meg a területi elvű kiértékelés minősítő- és mérőszámait. A másik ok pedig, hogy a SAD minősítő számok területi elvű kiértékelése esetében a „D.54. sz. Előírás 51. fejezet: A vágányok építésénél és fenntartásánál mértékadó mérethatárok” [35] 500 m
hosszra vonatkoztatva írja elő a határértékeket. A vizsgált szakaszokra vonatkozó minősítő- és mérőszámok kiszámítása, valamint azoknak 500 m hosszra történő átszámolása az alábbiak szerint történt. A 20 m kiértékelési hosszakra kapott (rész) minősítő- és mérőszámokat összeadtam a vizsgált szakaszokon, így megkaptam az adott szakaszokra jellemző minősítőés mérőszámokat. Ezeket az összegeket elosztottam az adott szakaszok vizsgálati hosszával (ágyazatragasztási technológiával stabilizált vágány esetében 480 m, biztonsági sapkákkal szerelt vágány esetében 160 m), és megszoroztam az új vonatkoztatási hosszal (500 m) [36].
9.4.
A vizsgálat eredményei
9.4.1. Lokális hiba
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz tiszta körívében egyik mérési időszakban sem volt olyan geometriai lokális hiba, amelyik a C-60 határértéket meghaladta volna. A biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz tiszta körívében szintén nem volt egyik mérési időszakban sem olyan geometriai lokális hiba, amelyik a C-60 határértéket meghaladta volna [36].
9.4.2. SAD minősítő szám
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz 948+60 – 953+40 szelvények közötti részén, a területi elven való kiértékeléssel kapott SAD minősítő számokat az M.9.1. táblázat tartalmazza. A biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz 451+80 – 453+40 szelvények közötti részén, a területi elven való kiértékeléssel kapott SAD minősítő számokat az M.9.2. táblázat foglalja össze. Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányok vizsgált szakaszain, a területi elven való kiértékeléssel kapott SAD minősítő számok 500 m hosszra átszámított értékeit a 9.1. ábra szemlélteti [36], [37]. 9. fejezet
86
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az ágyazatragasztással stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt vágányok vizsgált szakaszain a SAD minősítő számok területi elven, 500 m hosszra átszámítva
9.1. ábra:
SAD minősítő számok területi elven Ágyazatragasztással stabilizált vágány
Biztonsági sapkákkal szerelt vágány
260,0 245,4
Minősítő szám [dm2]
240,0
230,7 224,2
220,0
220,7
209,4 205,8
200,0
180,0
179,9
177,0
199,9
186,1
184,0
173,1
160,0 2007. 11. 25.
2008. 04. 13.
2008. 09. 23.
2009. 04. 14.
2009. 11. 09.
2010. 07. 21.
Mérés ideje
9.4.3. Irány
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz 948+60 – 953+40 szelvények közötti részén, a területi elven való kiértékeléssel kapott irány mérőszámokat az M.9.3. táblázat tartalmazza. A biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz 451+80 – 453+40 szelvények közötti részén, a területi elven való kiértékeléssel kapott irány mérőszámokat az M.9.4. táblázat foglalja össze. Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányok vizsgált szakaszain, a területi elven való kiértékeléssel kapott irány mérőszámok 500 m hosszra átszámított értékeit a 9.2. ábra szemlélteti [36], [37]. Az
alapvonaltól-csúcsig
elven
való
kiértékeléssel
kapott
irányjellemzőket
az
ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz 948+60 – 953+40 szelvények közötti részén az M.9.5. táblázat, míg a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz 451+80 – 453+40 szelvények közötti részén az M.9.6. táblázat tartalmazza. A csúcstól-csúcsig elven való kiértékeléssel kapott irányjellemzőket
az
ágyazatragasztási
technológiával
stabilizált
zúzottkő
ágyazatú
hézagnélküli vágányszakasz 948+60 – 953+40 szelvények közötti részén az M.9.7. táblázat, míg a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz 9. fejezet
87
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
451+80 – 453+40 szelvények közötti részén az M.9.8. táblázat foglalja össze. Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányok vizsgált szakaszain, az alapvonaltól-csúcsig elven való kiértékeléssel kapott irányjellemzők átlagértékeit az M.9.1. ábra, míg a csúcstól-csúcsig elven való kiértékeléssel kapott irányjellemzők átlagértékeit az M.9.2. ábra szemlélteti [36]. 9.2. ábra:
Az ágyazatragasztással stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt vágányok vizsgált szakaszain az irány mérőszámok területi elven, 500 m hosszra átszámítva Irány mérőszámok területi elven Ágyazatragasztással stabilizált vágány
Biztonsági sapkákkal szerelt vágány
200,0 187,5 180,0 Mérőszám [dm2]
170,3 160,0
165,5
171,1
158,5
155,0
138,2
140,0
150,1
2009. 11. 09.
2010. 07. 21.
130,0
126,8
124,7
137,8
120,0
100,0 2007. 11. 25.
2008. 04. 13.
2008. 09. 23.
2009. 04. 14.
Mérés ideje
9.5.
Az eredmények elemzése, következtetések és megállapítások
A vizsgálat és elemzés célja annak meghatározása volt, hogy az ágyazatragasztási technológiával (oldalirányú szerkezeti ragasztás) stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányoknak milyen az iránytartása és a
vágánygeometriai
állapotváltozása.
Egy
adott
vágányszakasz
vágánygeometriai
állapotváltozását a SAD minősítő szám időbeli változása, az iránytartását pedig az irány mérőszám időbeli változása jellemzi. Ennek megfelelően a gépi vágánymérések adatainak feldolgozásával és kiértékelésével kapott eredményeket további elemzésnek vetettem alá, amely során a vizsgálat eredményeként kapott minősítő- és mérőszámok időbeli változását elemeztem, és hasonlítottam össze a két különböző (ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint biztonsági sapkákkal szerelt) zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszon. 9. fejezet
88
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányok vizsgált szakaszain kapott SAD minősítő számok időbeli alakulását a 9.3. ábra szemlélteti. Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt vágányok vizsgált szakaszain kapott SAD minősítő számok időbeli alakulása
9.3. ábra:
SAD minősítő számok területi elven Ágyazatragasztással stabilizált vágány
Biztonsági sapkákkal szerelt vágány
260,0 245,4
y = 0,0382x + 205,94 R = 0,9604 Minősítő szám [dm2]
240,0 224,2 220,0
230,7
220,7
209,4
205,8
199,9
200,0 179,9
177,0
180,0
186,1
184,0
y = 0,0248x + 172,45 R = 0,9639
173,1
160,0 0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
Idő [nap]
A SAD minősítő számok időbeli változása mindkét vágányszakasz esetében jól jellemezhető egy-egy trendvonallal, amelyek az alábbi lineáris függvénykapcsolatokkal írhatóak fel: -
Ágyazatragasztással stabilizált vágány:
y = 0,0248 x + 172,45
(9.1.).
-
Biztonsági sapkákkal szerelt vágány:
y = 0,0382 x + 205,94
(9.2.).
A trendvonalak jó illeszkedését mutatja a korrelációk magas értéke: R = 0,9639 és R = 0,9604 .
Az elemzés során a kapott lineáris függvénykapcsolatoknak (trendvonalaknak) kiszámítottam az első fokú deriváltjait is, amelyek a következők: -
Ágyazatragasztással stabilizált vágány:
y '= 0,0248
(9.3.).
-
Biztonsági sapkákkal szerelt vágány:
y ' = 0,0382
(9.4.).
9. fejezet
89
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Ezek matematikai jelentése az egyenesek (trendvonalak) meredeksége (gradiense), míg műszaki jelentése a vágánygeometriai állapotváltozások (romlások vagy javulások) sebessége [dm2/nap] mértékegységben. A kapott meredekségek (gradiensek) értékeiből jól látszik, hogy a vágánygeometriai állapotváltozás – ami a SAD minősítő szám emelkedése esetén romlási folyamatot jelent – sebessége az ágyazatragasztási technológiával stabilizált vágányszakasz esetében 2,48 * 10-2 dm2/nap, míg a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz esetében 3,82 * 10-2 dm2/nap. Ez azt jelenti, hogy a vágánygeometriai állapot romlásának sebessége az ágyazatragasztási technológiával stabilizált vágányszakaszon 35 %-kal kisebb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakaszon. Ennek műszaki jelentése, hogy az ágyazatragasztási technológiával stabilizált vágányszakasz vágánygeometriai állapotváltozása jobb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakaszé. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy az ágyazatragasztási technológia (oldalirányú szerkezeti ragasztás) alkalmazása a vágány geometriai stabilitása szempontjából kedvezőbb, mint a biztonsági sapkák (minden aljon történő) alkalmazása. Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányok vizsgált szakaszain kapott irány mérőszámok időbeli alakulását a 9.4. ábra szemlélteti. Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt vágányok vizsgált szakaszain kapott irány mérőszámok időbeli alakulása
9.4. ábra:
Irány mérőszámok területi elven Ágyazatragasztással stabilizált vágány
Biztonsági sapkákkal szerelt vágány
200,0 171,1
Mérőszám [dm2]
180,0
165,5
170,3 158,5
155,0
160,0
187,5
y = 0,0291x + 155,21 R = 0,9206
138,2
140,0
130,0
126,8
124,7
150,1
137,8
y = 0,0226x + 124,68 R = 0,9037
120,0
100,0 0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
Idő [nap]
9. fejezet
90
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az irány mérőszámok időbeli változása mindkét vágányszakasz esetében jól jellemezhető egy-egy trendvonallal, amelyek az alábbi lineáris függvénykapcsolatokkal írhatóak fel: -
Ágyazatragasztással stabilizált vágány:
y = 0,0226 x + 124,68
(9.5.).
-
Biztonsági sapkákkal szerelt vágány:
y = 0,0291x + 155,21
(9.6.).
A trendvonalak jó illeszkedését mutatja a korrelációk magas értéke: R = 0,9037 és R = 0,9206 .
Az elemzés során a kapott lineáris függvénykapcsolatoknak (trendvonalaknak) kiszámítottam az első fokú deriváltjait is, amelyek a következők: -
Ágyazatragasztással stabilizált vágány:
y '= 0,0226
(9.7.).
-
Biztonsági sapkákkal szerelt vágány:
y ' = 0,0291
(9.8.).
A lineáris függvénykapcsolatok első fokú deriváltjainak matematikai jelentése az egyenesek (trendvonalak) meredeksége (gradiense), míg műszaki jelentése az irányállapot-változások (romlások vagy javulások) sebessége [dm2/nap] mértékegységben. A kapott meredekségek (gradiensek) értékeiből jól látszik, hogy az irányállapot változásának – ami az irány mérőszám emelkedése esetén romlási folyamatot jelent – sebessége az ágyazatragasztási technológiával stabilizált vágányszakasz esetében 2,26 * 10-2 dm2/nap, míg a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz esetében 2,91 * 10-2 dm2/nap. Ez azt jelenti, hogy az irányállapot romlásának sebessége az ágyazatragasztási technológiával stabilizált vágányszakaszon 22 %-kal kisebb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakaszon. Ennek műszaki jelentése, hogy az ágyazatragasztási technológiával stabilizált vágányszakasz iránytartása jobb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakaszé. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy az ágyazatragasztási technológia (oldalirányú szerkezeti ragasztás) alkalmazása a vágány iránytartása szempontjából kedvezőbb, mint a biztonsági sapkák (minden aljon történő) alkalmazása. Az eredmények elemzéséhez megjegyzendő, hogy a vizsgált vágányszakaszokon a teljes mérési időszak alatt nem történt vágánygeometriai állapotjavító beavatkozás [42]. Az ágyazatragasztási technológiával (40 * 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással) stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányok iránytartásával és vágánygeometriai állapotváltozásával kapcsolatban, a vasúti pályában végrehajtott gépi vágánymérések adatainak feldolgozása és kiértékelése, valamint az eredmények részletes elemzése alapján, az alábbi következtetéseket és megállapításokat fogalmazom meg: 9. fejezet
91
Szabó József Ph.D. értekezés
-
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Megállapítom, hogy sem az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz tiszta körívében, sem pedig a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz tiszta körívében nem volt „C-60” jelű határértéket meghaladó lokális hiba, nem volt „C-60” jelű határértéket meghaladó SAD minősítő szám, valamint nem volt „C-60” jelű határértéket meghaladó irányjellemző, egyik mérési időszakban sem.
-
Megállapítom, hogy a SAD minősítő szám az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz tiszta körívében mind a hat
mérési időszakban kisebb volt (173,1 dm2, 177,0 dm2, 179,9 dm2, 184,0 dm2, 186,1 dm2, 199,9 dm2), mint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú
hézagnélküli vágányszakasz tiszta körívében (205,8 dm2, 209,4 dm2, 224,2 dm2, 220,7 dm2, 230,7 dm2, 245,4 dm2).
-
Megállapítom, hogy a vágánygeometriai állapotváltozás (állapotromlási folyamat) sebessége az ágyazatragasztási technológiával stabilizált vágányszakasz esetében 2,48 * 10-2 dm2/nap, míg a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz esetében 3,82 * 10-2 dm2/nap. Ez azt jelenti, hogy a vágánygeometriai állapot romlásának sebessége
az
ágyazatragasztási
technológiával
stabilizált
vágányszakaszon
35 %-kal kisebb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakaszon. Ennek
műszaki jelentése, hogy az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz vágánygeometriai állapotváltozása jobb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszé. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy az ágyazatragasztási technológia (oldalirányú szerkezeti ragasztás) alkalmazása a vágány geometriai stabilitása
szempontjából kedvezőbb, mint a biztonsági sapkák (minden aljon) alkalmazása. -
Megállapítom, hogy az irány mérőszám az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz tiszta körívében mind a hat
mérési időszakban kisebb volt (124,7 dm2, 126,8 dm2, 138,2 dm2, 130,0 dm2, 137,8 dm2, 150,1 dm2), mint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú
hézagnélküli vágányszakasz tiszta körívében (155,0 dm2, 158,5 dm2, 170,3 dm2, 165,5 dm2, 171,1 dm2, 187,5 dm2).
-
Megállapítom, hogy az irányállapot változásának (állapotromlási folyamat) sebessége az ágyazatragasztási technológiával stabilizált vágányszakasz esetében 2,26 * 10-2 dm2/nap, míg a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz esetében 2,91 * 10-2 dm2/nap. Ez azt jelenti, hogy az irányállapot romlásának sebessége az ágyazatragasztási technológiával stabilizált vágányszakaszon 22 %-kal kisebb, 9. fejezet
92
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
mint a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakaszon. Ennek műszaki jelentése, hogy az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz iránytartása jobb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszé. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy az ágyazatragasztási technológia (oldalirányú szerkezeti ragasztás) alkalmazása a vágány iránytartása szempontjából kedvezőbb, mint a biztonsági sapkák (minden aljon) alkalmazása. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK A 9. FEJEZETHEZ: 1.
Megállapítom, hogy a vágánygeometriai állapot romlásának sebessége az ágyazatragasztási technológiával (40 * 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással) stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszon (2,48 * 10-2 dm2/nap) 35 %-kal kisebb, mint a biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszon (3,82 * 10-2 dm2/nap). Ez azt jelenti, hogy az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz vágánygeometriai állapotváltozása jobb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszé. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy az ágyazatragasztási technológia (40 * 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztás)
alkalmazása
a
vágány
geometriai
stabilitása
szempontjából
kedvezőbb, mint a biztonsági sapkák (minden aljon történő) alkalmazása. 2.
Megállapítom, hogy az irányállapot romlásának sebessége az ágyazatragasztási technológiával (40 * 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással) stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszon (2,26 * 10-2 dm2/nap) 22 %-kal kisebb, mint a biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszon (2,91 * 10-2 dm2/nap). Ez azt jelenti, hogy az ágyazatragasztási technológiával
stabilizált
zúzottkő
ágyazatú
hézagnélküli
vágányszakasz
iránytartása jobb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszé. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy az ágyazatragasztási technológia (40 * 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztás) alkalmazása a vágány iránytartása szempontjából kedvezőbb, mint a biztonsági sapkák (minden aljon történő) alkalmazása. 9. fejezet
93
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
10. TÉZISEK A Ph.D. értekezésemben részletesen bemutatott laboratóriumi vizsgálataim, forgalmi vágányokon végrehajtott helyszíni pályaméréseim, elméleti számításaim, ezek eredményei és tapasztalatai, valamint az eredmények részletes elemzése után tett megállapításaim és következtetéseim alapján, a megfogalmazott téziseimet az alábbiakban foglalom össze:
1. TÉZIS: Az elvégzett laboratóriumi vizsgálataimmal bizonyítottam, hogy a vasúti zúzottkő ágyazat szerkezeti ragasztása során egy teljes vastagságú (25 cm) ragasztási réteg sikeres és jó minőségű, illetve ésszerű és gazdaságos kialakításához szükség van a felhasználandó fajlagos ragasztóanyag mennyiség alsó és felső határértékeinek a meghatározására. Az értekezésemben bemutatott ragasztóanyaggal elvégzett laboratóriumi vizsgálataim eredményei és azok részletes elemzése alapján megállapítottam, hogy a szerkezeti ragasztás során az egy teljes vastagságú (25 cm) ragasztási réteg kialakításakor alkalmazandó fajlagos ragasztóanyag mennyiség intervallumának
− alsó határértékéül 4,0 kg/m2-t, míg − felső határértékeként 14,0 kg/m2-t kell tekinteni. [11]
2. TÉZIS: Az elvégzett laboratóriumi vizsgálataim eredményei és tapasztalatai, valamint az eredmények (D [kN/mm] függőleges irányú rugóállandók) részletes elemzése alapján megállapítottam, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során
− a 3,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 20 cm ragasztási vastagsággal kialakított felső ragasztás (DFR = 46,0 kN/mm) 61 %-kal (1,61-szeresére) növeli,
− az 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 30 cm ragasztási vastagsággal kialakított alsó ragasztás (DAR = 47,9 kN/mm) 68 %-kal (1,68-szorosára) növeli, míg
− a 8,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és 50 cm ragasztási vastagsággal kialakított teljes ragasztás (DTR = 76,4 kN/mm) 168 %-kal (2,68-szorosára) növeli a vasúti zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevségét a ragasztás nélküli állapothoz képest (DRN = 28,5 kN/mm), minden más műszaki paraméter egyezősége esetén. Tézisek
94
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Megállapítottam továbbá, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során a fajlagos ragasztóanyag mennyiségének és az átragasztott zúzottkő ágyazati réteg vastagságának a növelésével egyenes arányban nő a függőleges irányú rugóállandó értéke, azaz egyenes arányban nő a vizsgált zúzottkő ágyazat függőleges irányú merevsége, ugyanis a vizsgálat és elemzés során szoros összefüggést mutattam ki
− a függőleges irányú rugóállandó és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között (y = 5,69x + 26,9 lineáris függvénykapcsolat, R2 = 0,93), valamint
− a függőleges irányú rugóállandó és a ragasztási vastagság között (y = 0,93x + 26,5 lineáris függvénykapcsolat, R2 = 0,95). Mivel a függőleges irányú merevség egyenesen arányos a fajlagos ragasztóanyag mennyiséggel és a ragasztási vastagsággal, így azt is megállapítottam, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során megfelelő ragasztóanyag mennyiség és ragasztási vastagság felhasználásával kialakítható a kívánt ágyazati merevség. [21], [22], [23]
3. TÉZIS: Az elvégzett elméleti számításaim és azok eredményeinek részletes elemzése során kimutattam, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során a besüllyedés értékét a ragasztás nélküli állapothoz képest
− a felső ragasztás 29 – 34 %-kal csökkenti, − az alsó ragasztás 31 – 36 %-kal csökkenti, míg − a teljes ragasztás 51 – 57 %-kal csökkenti minden más műszaki paraméter egyezősége esetén. Azt is kimutattam, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során a sínben ébredő nyomaték értékét a ragasztás nélküli állapothoz képest
− a felső ragasztás 7 – 11 %-kal csökkenti, − az alsó ragasztás 8 – 12 %-kal csökkenti, míg − a teljes ragasztás 15 – 22 %-kal csökkenti minden más műszaki paraméter egyezősége esetén. Kimutattam továbbá, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során a sín talpáról az aljra átadódó erő értékét a ragasztás nélküli állapothoz képest
− a felső ragasztás 6 – 14 %-kal növeli, − az alsó ragasztás 7 – 15 %-kal növeli, míg − a teljes ragasztás 14 – 31 %-kal növeli minden más műszaki paraméter egyezősége esetén. Tézisek
95
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az elvégzett elméleti számításaim eredményei és azok részletes elemzése alapján megállapítottam, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során a fajlagos ragasztóanyag mennyiségének és az átragasztott zúzottkő ágyazati réteg vastagságának a növelésével
− egyenes arányban csökken a besüllyedés értéke, − egyenes arányban csökken a sínben ébredő nyomaték értéke, valamint − egyenes arányban nő a sín talpáról az aljra átadódó erő értéke, ugyanis a vizsgálat és elemzés során szoros összefüggéseket (R2 > 0,94) mutattam ki
− a besüllyedés és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között, − a besüllyedés és a ragasztási vastagság között, − a sínben ébredő nyomaték és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között, − a sínben ébredő nyomaték és a ragasztási vastagság között, − a sín talpáról az aljra átadódó erő és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között, valamint − a sín talpáról az aljra átadódó erő és a ragasztási vastagság között. Az összefüggéseket jellemző lineáris függvénykapcsolatok konkrét egyenleteit a sínrendszer és az aljtávolság ismeretében egyértelműen meghatároztam. [21], [22], [23]
4. TÉZIS: Az elvégzett laboratóriumi- és helyszíni vasúti pályaméréseim eredményei, az azok alapján végrehajtott elméleti számításaim és azok eredményei, valamint az eredmények részletes elemzése alapján azt a legkisebb körívsugár értéket, ahol ágyazatragasztási technológiával (40 x 15 cm méretű és 5,0 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással) stabilizált zúzottkő ágyazatú keresztaljas hézagnélküli vágány építhető, tömörített, tiszta és jó minőségű zúzottkő ágyazat esetén, oldalellenállást növelő sapka (biztonsági sapka), ágyazatváll felpúpozása, továbbá bármilyen más járulékos ellenállást növelő szerkezet alkalmazása nélkül,
− MÁV 48 sínrendszer esetén R = 200 m, − 54 E1 sínrendszer esetén R = 220 m, míg − 60 E1 sínrendszer esetén R = 250 m értékben határoztam meg. [11], [31], [32]
Tézisek
96
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
5. TÉZIS: Az elvégzett vasúti pályaméréseim és azok eredményeinek részletes elemzése során kimutattam, hogy a V = 5, 40 és 60 km/h sebességgel áthaladó (2Z = 165 kN statikus tengelyterhelésű) M41 sorozatú mozdony dinamikus terhei hatására, az aljak vízszintes oldalirányú elmozdulása a zúzottkő ágyazatban
− az ágyazatragasztási technológiával (40 x 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással) stabilizált vasbeton aljas zúzottkő ágyazatú ívben fekvő hézagnélküli vágányban 0,3 – 0,5 mm értékű,
− a biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt vasbeton aljas zúzottkő ágyazatú ívben fekvő hézagnélküli vágányban 0,5 – 0,7 mm értékű, míg
− a (230 – 650 – 230 rendszerű) Y-acélaljakkal épített zúzottkő ágyazatú ívben fekvő hézagnélküli vágányban 0,1 – 0,3 mm értékű. Az elvégzett vasúti pályaméréseim eredményei és tapasztalatai, valamint az eredmények részletes elemzése alapján megállapítottam, hogy az aljak vízszintes oldalirányú elmozdulása az ágyazatragasztási technológiával stabilizált hézagnélküli vágányban
− 30 – 40 %-kal kisebb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt hézagnélküli vágányban, − viszont 70 – 90 %-kal nagyobb, mint az Y-acélaljakkal épített hézagnélküli vágányban. Ezek alapján megállapítottam továbbá, hogy az ágyazatragasztási technológiával (40 x 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással) stabilizált vasbeton aljas zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágány oldalirányú ellenállása
− nagyobb, mint a biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt vasbeton aljas (ragasztás nélküli) zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányé,
− viszont kisebb, mint a (230 – 650 – 230 rendszerű) Y-acélaljakkal épített (ragasztás nélküli) zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányé. [37]
Tézisek
97
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
6. TÉZIS: A vasúti pályában végrehajtott gépi vágánymérések adatainak feldolgozása és kiértékelése, valamint az eredmények részletes elemzése során kimutattam, hogy a vágánygeometriai állapot romlásának sebessége az ágyazatragasztási technológiával (40 x 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással) stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszon (2,48 * 10-2 dm2/nap) 35 %-kal kisebb, mint a biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszon (3,82 * 10-2 dm2/nap). Ez azt jelenti, hogy az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz vágánygeometriai állapotváltozása kedvezőbb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszé. Ezek alapján megállapítottam, hogy az ágyazatragasztási technológia (40 x 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztás) alkalmazása a vágány geometriai stabilitása szempontjából előnyösebb, mint a biztonsági sapkák (minden aljon történő) alkalmazása. A vasúti pályában végrehajtott gépi vágánymérések adatainak feldolgozása és kiértékelése, valamint az eredmények részletes elemzése során azt is kimutattam, hogy az irányállapot romlásának sebessége az ágyazatragasztási technológiával (40 x 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztással) stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszon (2,26 * 10-2 dm2/nap) 22 %-kal kisebb, mint a biztonsági sapkákkal (minden aljon) szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszon (2,91 * 10-2 dm2/nap). Ez azt jelenti, hogy az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakasz iránytartása kedvezőbb, mint a biztonsági sapkákkal szerelt zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányszakaszé. Ezek alapján megállapítottam, hogy az ágyazatragasztási technológia (40 x 20 cm méretű és 7,5 kg/m2 fajlagos ragasztóanyag mennyiségű oldalirányú szerkezeti ragasztás) alkalmazása a vágány iránytartása szempontjából előnyösebb, mint a biztonsági sapkák (minden aljon történő) alkalmazása. [37]
Tézisek
98
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
JAVASLAT TOVÁBBI KUTATÁSOKRA A Ph.D. értekezésemben laboratóriumi vizsgálatokon, forgalmi vágányokon végrehajtott helyszíni
pályaméréseken,
elméleti
számításokon,
valamint
ezek
eredményein
és
tapasztalatain keresztül részletesen vizsgáltam és elemeztem az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedését. Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti vágányokkal kapcsolatos további kutatásokra irányuló főbb javaslataimat az alábbiakban foglalom össze: 1.
Az átmeneti szakasz (ágyazatragasztási technológiával kialakított átmeneti szakasz a zúzottkő ágyazatú és a szilárd pályarészek találkozásánál) elméleti hosszának pontos számítása abban az esetben, ha egy közbenső lépcsős az átmeneti szakasz, illetve azokban az esetekben, amikor több közbenső lépcsős az átmeneti szakasz. Összefüggés felállítása az átmeneti szakasz gyakorlati hossza, valamint az alkalmazott járműsebesség és tengelyterhelés között.
2.
Annak vizsgálata, hogy az ágyazatragasztási technológia alkalmazása milyen hatást gyakorol a vasúti zúzottkő ágyazat hosszirányú ellenállására, és hogy ennek milyen gyakorlati felhasználási lehetőségei vannak (pl.: hidak háttöltésénél történő alkalmazás).
3.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált vasúti zúzottkő ágyazat függőleges irányú rugalmasságának (merevségének) további vizsgálata, rugalmasan viselkedő kiegészítő rétegek (például föld anyagú alépítmény felett lévő különböző javító- és védőrétegek) alkalmazásának esetére.
4.
Az ágyazatragasztási technológia alkalmazása során a függőleges irányú merevség (megengedhető legnagyobb) határértékének a meghatározása, figyelembe véve a vasúti pálya mechanikai elhasználódását, valamint a sínről az aljra átadódó erő (megengedhető legnagyobb) határértékének a meghatározása, különös tekintettel az alépítmény esetleges megerősítésének szükségességére.
5.
Annak vizsgálata és elemzése, hogy van-e különbség a ragasztott és a nem ragasztott vasúti zúzottkő ágyazat por- és szennyeződés megkötő képessége között, illetve hogy a vasúti
zúzottkő
ágyazat
elszennyeződésre
való
hajlama
hogyan
alakul
az
ágyazatragasztási technológiával stabilizált- és nem stabilizált vágányok esetében. Az említett öt főbb javaslaton kívül természetesen még több kutatási terület is vizsgálható. Javaslat további kutatásokra
99
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
IRODALOMJEGYZÉK [1]
Schüttgut Stabilisierungs Technik (SST) Inh. Hermann Rupp: Schotterverklebung für Gleisanlagen.
[2]
MÁV-Thermit Kft.: Technológiai utasítás zúzottkő ágyazat ragasztási munkákhoz.
[3]
Dr. Kazinczy László: A zúzottkő ágyazatú keresztaljas vasúti vágányok kritikai értékelése különleges építési és fenntartási körülmények között, Közlekedéstudományi Szemle, XLIV. évfolyam, 2. szám, 1994. február.
[4]
Max Knape Gleisbau: Ballast bonding technique, Ballast bonding for track systems.
[5]
A Martin Schienentechnik KEG (Biedermannsdorf, Ausztria) igazgatójával, Michael Martin úrral folytatott konzultációk alapján.
[6]
Benoit Verbiest: Sicherung und Verstarkung von Schienenwegen in Belgien, I. International Ballast Bonding Day, Bottrop, Németország, 2007. 09. 12.
[7]
Tomas Plicka: Ballast bonding in Czech Republic, I. International Ballast Bonding Day, Bottrop, Németország, 2007. 09. 12.
[8]
A MÁV-Thermit Kft. (Érd) műszaki igazgató helyettesével, Id. Szabó József úrral folytatott konzultációk alapján.
[9]
Christian Kerber: Securing and reinforcing of railway tracks, I. International Ballast Bonding Day, Bottrop, Németország, 2007. 09. 12.
[10]
Instytut Inzynierii Ladowej, Politechniki Wroclawskiej: Badania i analiza efektów stabilizacji podsypki kolejowej wedlug technologii MC-Bauchemie, Raport serii SPR nr 27/08, Wroclaw, 2008.
[11]
Szabó József: Az ágyazatragasztási technológia alkalmazásának hatása a zúzottkő ágyazat oldalirányú ellenállására, BME Építőmérnöki PhD Szimpózium 2008, Budapest, 2008. 11. 28.
[12]
Szabó József – Id. Szabó József: Az ágyazatragasztási technológia alkalmazásának lehetőségei – II. rész, Sínek Világa, IL. évfolyam, 3-4. szám, 2007.
[13]
Technische Universität München, Prüfamt für Bau von Landverkehrswegen: Querverschiebewiderstand von Betonschwellen B 70 W in kunstharz-verfestigtem Schotter, Forschungsbericht, Bericht Nr: 1326, 1990. 02. 28.
[14]
Technische Universität München, Prüfamt für Bau von Landverkehrswegen: Langzeitmessungen an den Übergängen FF/Schotter mit Kunstharzverfestigung auf der NBS Hannover – Würzburg, Forschungsbericht, Bericht Nr: 1457, 1992. 12. 17.
[15]
IST Klaus Dieter Ihle Stabilisierungs Technik: Termaren Systeme für den Gleisbau.
Irodalomjegyzék
100
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
[16]
Gerhard Kaess – Lothar Mattner: Gleisverwerfungsversuche zur Verifizierung einer erweiterten Lagestabilitätstheorie, Eisenbahntechnische Rundschau, ETR 38 1989, H. 3. – März, 1989.
[17]
British Rail Research, Track Development Unit: Technical report an investigation into the increased lateral resistance of track treated with Kryorit, Report Ref: RR TD 008, File No: 265-373-008, Derby, 1992.
[18]
Magyar Államvasutak Zrt.: D.12/H. Utasítás: Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete, Budapest, 2009.
[19]
Szamos Alfonz: Vasúti felépítményi szerkezetek és anyagok, Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest, 1991.
[20]
Szabó József: Ágyazatragasztási technológia elméleti és gyakorlati vizsgálata, Diplomamunka, BME Út és Vasútépítési Tanszék, Budapest, 2006.
[21]
Szabó József – Id. Szabó József: Az ágyazatragasztási technológia alkalmazásának lehetőségei – I. rész, Sínek Világa, IL. évfolyam, 1-2. szám, 2007.
[22]
József Szabó – József Szabó Sr.: Anwendungsmöglichkeiten für die Schotterverklebungstechnologie (Teil 1), Der Eisenbahn Ingenieur, EI 06/2008, Juni, 2008.
[23]
Szabó József: Ágyazatragasztási technológia elméleti és gyakorlati vizsgálata, BME Építőmérnöki PhD Szimpózium 2007, Budapest, 2007. 11. 07.
[24]
Szabó József – Dr. Kazinczy László: Kutatási jelentés a Vossloh 336 típusú sínleerősítési rendszer alkalmassági vizsgálatáról, BME Út és Vasútépítési Tanszék, Budapest, 2008.
[25]
Dr. Megyeri Jenő: Budapest, 1991.
[26]
Dr. Nemesdy Ervin: Vasúti felépítmény, Vasútépítéstan II. kötet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1966.
[27]
Technische Universität München, Lehrstuhl und Prüfamt für Bau Landverkehrswegen: Ermittlung des Querverschiebewiderstandes für Y-Schwellengleis, Forschungsbericht, Bericht Nr: 1195, 1987. 04. 28.
[28]
Johannes Franz: Bogenatmung und Gleislagestabilität des Y-Stahlschwellengleises in kleinen Halbmessern, Der Eisenbahn Ingenieur, EI 12/2004, Dezember, 2004.
[29]
Liegner Nándor: Y-acélaljakkal épített zúzottkő ágyazatú folyóvágányok elméleti és üzemi vizsgálata, PhD. disszertáció, BME Építőmérnöki Kar, Budapest, 2006.
[30]
Szabó József – Id. Szabó József: Az ágyazatragasztás méretezési elvei a kissugarú hézagnélküli pályák stabilitásának tervezésénél, Sínek Világa, LIII. évfolyam, 3. szám, 2011.
Vasútépítéstan,
Közlekedési
Irodalomjegyzék
Dokumentációs
Vállalat,
von das
101
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
[31]
József Szabó – József Szabó Sr.: Anwendungsmöglichkeiten für die Schotterverklebungstechnologie (Teil 2), Der Eisenbahn Ingenieur, EI 06/2009, Juni, 2009.
[32]
József Szabó – József Szabó Sr.: Anwendungsmöglichkeiten für die Schotterverklebungstechnologie (Teil 3), Der Eisenbahn Ingenieur, EI 09/2011, September, 2011.
[33]
Bernhard Lichtberger: Handbuch Gleis. Unterbau, Oberbau, Instandhaltung, Wirtschaftlichkeit, Eurailpress Tetzlaff-Hestra GmbH & Co. KG, 2005.
[34]
Technische Universität München, Lehrstuhl und Prüfamt für Bau von Landverkehrswegen: Bestimmung des Ersatzträgheitsmoments am Y-Schwellengleis Y-SW-S15-No-650-54, Forschungsbericht, Bericht Nr: 1944, 2002. 04. 26.
[35]
Magyar Államvasutak Rt.: D.54. sz. Előírás 51. fejezet: A vágányok építésénél és fenntartásánál mértékadó mérethatárok, Budapest, 1996.
[36]
Szabó József – Dr. Kazinczy László: Kutatási jelentés a kis sugarú ívekben épített, ágyazatragasztással stabilizált betonaljas, valamint a biztonsági sapkákkal megerősített betonaljas, zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányok stabilitás és igénybevételi vizsgálatáról, BME Út és Vasútépítési Tanszék, Budapest, 2009.
[37]
József Szabó: Tests experiences in small radius curves of continuously welded rail tracks, Peridocia Polytechnica Ser. Civil Engineering, Ms: PP-20-1121.
[38]
Liegner Nándor – Dr. Kazinczy László: Kutatási jelentés az Y-aljakkal épített hézagnélküli, és az LI-jelű betonaljakkal létesített rövidsínes, hevederes illesztésű, zúzottkő ágyazatú vágányok összehasonlító üzemi vizsgálatáról, BME Út és Vasútépítési Tanszék, Budapest, 2004.
[39]
Dr. Liegner Nándor: Kutatási jelentés az Y-aljakkal épített zúzottkő ágyazatú vágány üzemi vizsgálatáról, BME Út és Vasútépítési Tanszék, Budapest, 2009.
[40]
Szabó József – Dr. Kazinczy László: Összefoglaló jelentés a „Kutatási jelentés a kis sugarú ívekben épített, ágyazatragasztással stabilizált betonaljas, valamint a biztonsági sapkákkal megerősített betonaljas, zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányok stabilitás és igénybevételi vizsgálatáról” és a „Kutatási jelentés az Y-aljakkal épített zúzottkő ágyazatú vágány üzemi vizsgálatáról” című dokumentumokról, BME Út és Vasútépítési Tanszék, Budapest, 2009.
[41]
A MÁV Központi Felépítményvizsgáló (KFV) Kft. (Budapest) osztályvezetőjével, Végi József úrral folytatott konzultációk alapján.
[42]
A MÁV Zrt. PFT Szakaszmérnökség Balatonfüred vezetőjével, Czuczay László úrral folytatott konzultációk alapján.
Irodalomjegyzék
102
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG I.)
Külföldön megjelent idegen nyelvű lektorált folyóiratcikk
1.
József Szabó – József Szabó Sr.: „Anwendungsmöglichkeiten für die Schotterverklebungstechnologie (Teil 1)”, Der Eisenbahn Ingenieur (EI), 06/2008, Juni 2008, pp 20-25.
2.
József Szabó – József Szabó Sr.: „Anwendungsmöglichkeiten für die Schotterverklebungstechnologie (Teil 2)”, Der Eisenbahn Ingenieur (EI), 06/2009, Juni 2009, pp 38-46.
3.
József Szabó – József Szabó Sr.: „Anwendungsmöglichkeiten für die Schotterverklebungstechnologie (Teil 3)”, Der Eisenbahn Ingenieur (EI), 09/2011, September 2011, (közlésre elfogadva: 2011. 06. 20.)
II.) Magyarországon megjelent idegen nyelvű lektorált folyóiratcikk
4.
József Szabó: „Tests experiences in small radius curves of continuously welded rail tracks”, Periodica Polytechnica Ser. Civil Engineering, (közlésre elfogadva: 2011. 06. 01., Ms: PP-20-1121)
III.) Magyar nyelvű lektorált folyóiratcikk
5.
Szabó József – Dr. Kazinczy László Ph.D.: „Aljjavítási lehetőségek ismertetése, különös
tekintettel
a
hézagnélküli
pályák
stabilitásának
fenntartására”,
Műszaki Szemle, 32. szám, 2005, pp 45-49.
6.
Szabó
József
–
Id.
Szabó
József:
„Az
ágyazatragasztási
technológia
alkalmazásának lehetőségei – I. rész”, Sínek Világa, IL. évfolyam, 1-2. szám, 2007, pp 20-29.
7.
Szabó
József
–
Id.
Szabó
József:
„Az
ágyazatragasztási
technológia
alkalmazásának lehetőségei – II. rész”, Sínek Világa, IL. évfolyam, 3-4. szám, 2007, pp 47-55.
8.
Szabó József – Id. Szabó József: „Az ágyazatragasztás méretezési elvei a kissugarú hézagnélküli pályák stabilitásának tervezésénél”, Sínek Világa, LIII. évfolyam, 3. szám, 2011, pp 24-33.
Publikációs tevékenység
103
Szabó József Ph.D. értekezés
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
IV.) Magyar nyelvű nem lektorált folyóiratcikk
9.
Szabó József: „Zúzottkő felépítmény megerősítése – Ágyazatragasztás az M1 és M2 földalatti vasútvonalakon”, Mélyépítő Tükörkép Magazin, VI. évfolyam, 1. szám, 2007. február, pp 24-27.
V.) Magyar nyelvű konferencia kiadványban megjelent lektorált konferencia előadás
10. Szabó
József:
millenniumi X.
Nemzetközi
„Ágyazatragasztási földalatti
technológia
gyorsvasút
Építéstudományi
alkalmazása
vonalán”,
Konferencia,
a
budapesti
ÉPKO
2006,
Csíksomlyó,
Románia,
2006. június 14-18., Konferencia Kiadvány, pp 302-305.
11. Szabó József: „Ágyazatragasztási technológia elméleti és gyakorlati vizsgálata”, BME Építőmérnöki PhD Szimpózium 2007, Budapest, 2007. november 07., Konferencia Kiadvány, pp 147-156.
12. Szabó József: „Az ágyazatragasztási technológia alkalmazásának hatása, a zúzottkő ágyazat oldalirányú ellenállására”, BME Építőmérnöki PhD Szimpózium 2008, Budapest, 2008. november 28., Konferencia Kiadvány, (közlésre elfogadva: 2009. 05. 19.) VI.) Csak kivonatban megjelent magyar nyelvű konferencia előadás
13. Szabó József – Id. Szabó József: „Ágyazatragasztási technológia – Zúzottkő ágyazat
megerősítése”,
VI.
Vasúti
Hidász
Találkozó,
Dobogókő,
2006. július 05-07., Konferencia Kiadvány, pp 56-57.
14. Szabó József: „Aljjavítási lehetőségek ismertetése, különös tekintettel a hézagnélküli
pályák
stabilitásának
fenntartására”,
OTDK
2005,
XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Műszaki Tudományi Szekció, Gödöllő, 2005. március 22-24., Konferencia Kiadvány, pp 217.
15. Szabó József: „Ágyazatragasztási technológia alkalmazása a budapesti földalatti gyorsvasúti vonalakon”, OTDK 2007, XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Műszaki Tudományi Szekció, Győr, 2007. április 02-04., Konferencia Kiadvány, pp 208.
Publikációs tevékenység
104
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
MELLÉKLETEK
AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁVAL STABILIZÁLT ZÚZOTTKŐ ÁGYAZATÚ VASÚTI FELÉPÍTMÉNY STATIKUS ÉS DINAMIKUS TERHEKRE TÖRTÉNŐ VISELKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE
Ph.D. értekezéshez
Szabó József okleveles építőmérnök
Mellékletek
M-1
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
TARTALOMJEGYZÉK (MELLÉKLETEK)
TARTALOMJEGYZÉK (MELLÉKLETEK)...............................................................................................M-2 M.2. MELLÉKLET A 2. FEJEZETHEZ .......................................................................................................M-3 M.3. MELLÉKLET A 3. FEJEZETHEZ .....................................................................................................M-20 M.4. MELLÉKLET A 4. FEJEZETHEZ .....................................................................................................M-43 M.5. MELLÉKLET AZ 5. FEJEZETHEZ ..................................................................................................M-46 M.6. MELLÉKLET A 6. FEJEZETHEZ .....................................................................................................M-74 M.7. MELLÉKLET A 7. FEJEZETHEZ ...................................................................................................M-104 M.8. MELLÉKLET A 8. FEJEZETHEZ ...................................................................................................M-109 M.9. MELLÉKLET A 9. FEJEZETHEZ ...................................................................................................M-141
Mellékletek
M-2
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.2. MELLÉKLET A 2. FEJEZETHEZ
M.2. melléklet
M-3
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.2.1. ábra:
A ragasztóanyag és a zúzottkövek kapcsolata [1]
M.2.1. kép:
A zúzottkövek összeragasztásával előállított térbeli test egy darabja
M.2. melléklet
M-4
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.2.2. kép:
A ragasztóanyagnak a zúzottkő ágyazat felületére nagygépes technológiával, vasúti tehervágánygépkocsiról
történő
kijuttatása
M.2.3. kép:
A ragasztóanyagnak a zúzottkő ágyazat felületére nagygépes technológiával, közúti tehergépjárműről
történő
kijuttatása
M.2. melléklet
M-5
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.2.4. kép:
A ragasztóanyagnak a kisgépes technológiával
zúzottkő
ágyazat
felületére
történő
kijuttatása
M.2.5. kép:
A ragasztóanyagnak kézi technológiával
zúzottkő
ágyazat
felületére
történő
kijuttatása
a
M.2. melléklet
M-6
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.2.1.
Az ágyazatragasztási technológia alkalmazási feltételei
M.2.1.1.
A ragasztóanyag megfelelő előkészítése és kezelése
Az ágyazatragasztás során fontos a ragasztóanyag megfelelő előkészítése, és a munkavégzés közben történő pontos adagolása. Ha a ragasztóanyag hőmérséklete alacsony, akkor a viszkozitása nagyobb, a folyóssága pedig kisebb, míg ha a ragasztóanyag hőmérséklete magas, akkor a viszkozitása kisebb, a folyóssága pedig nagyobb. Ebből következik, hogyha a ragasztó hőmérséklete túl alacsony, akkor az anyag viszkozitása túl magas, melynek több veszélye is van [2]: -
A túl magas viszkozitású ragasztóanyag dugulást okoz az adagoló gépben, melynek hatására túl nagy nyomás jön létre, és az adagoló gép tönkremegy. A túl magas viszkozitású ragasztóanyag nem ér le a zúzottkő ágyazat megfelelő mélységébe, így a ragasztás minősége jelentősen romlik.
A megfelelő ragasztási minőség érdekében a ragasztóanyag hőmérsékletének a felhasználáskor legalább +20 ºC-nak kell lennie. Hideg időben történő munkavégzés esetén ezt a minimális anyaghőmérsékleti értéket a ragasztóanyag felmelegítésével és melegen tartásával biztosítani kell. Amennyiben ez nem megoldható, az ágyazatragasztási munkát nem szabad elvégezni [2]. Az ágyazatragasztási munkavégzés során mindvégig biztosítani kell a ragasztóanyag két komponensének az előírt keverési arányban történő pontos adagolását [2].
M.2.1.2.
Időjárási körülmények
Mivel a megfelelő ragasztási minőség érdekében a ragasztóanyag hőmérsékletének a felhasználáskor legalább +20 ºC-nak kell lennie, a túl hideg idő – alacsony léghőmérséklet – megnehezíti a munkavégzést, ugyanis túl sok időt vesz igénybe a ragasztóanyag felmelegítése. Ebből adódóan az ágyazatragasztás csak akkor végezhető el, ha a munkavégzés helyszínén a levegő hőmérséklete legalább +10 ºC. Ezt az alsó léghőmérsékleti határt tehát kivitelezési, nem pedig anyagminőségi okokból fogalmazták meg [2]. A hőmérsékleti kötöttségek mellett nagyon fontos feltétel a száraz időjárás megléte. Esőben, illetve közvetlenül eső után nem lehet ágyazatragasztást végezni, ha pedig munka közben kezd el esni az eső, a ragasztást abba kell hagyni, és a már megragasztott felületet 1 órán keresztül – amíg a ragasztóanyagot az eső kimoshatja – le kell takarni [2]. Alapvetően érvényes tehát, hogy minél melegebb és szárazabb idő van, annál jobb a ragasztás minősége, és annál kisebb a hibák előfordulásának lehetősége [2].
M.2. melléklet
M-7
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.2.1.3.
A zúzottkövek minősége, és a zúzottkő ágyazat állapota
A zúzottkő ágyazat ragasztás utáni végső szilárdságát nagymértékben befolyásolja a zúzottkövek minősége, és a zúzottkő ágyazat állapota [2]. A zúzottkövek minőségének meg kell felelnie az érvényben lévő előírásoknak. Fontos a megfelelő szemnagyság, szemeloszlás, szemszerkezet, szilárdság, zömök alak, éles él, érdes felület, valamint a zúzottkövek tisztasága és száraz állapota. Sáros, vizes, koszos, olajos, szennyezett zúzottköveket nem lehet összeragasztani. Alapvető feltétel tehát az ágyazatragasztás szempontjából, hogy a zúzottkövek jó minőségűek, tiszták és szárazak legyenek [2]. Mivel a ragasztóanyag ágyazatba történő bejuttatása felülről történik, alapfeltétel, hogy a ragasztóanyag átfolyásának biztosításához a zúzottkövek között üreges tér legyen. Éppen ezért magának a zúzottkő ágyazatnak is szennyeződés- és földmentesnek kell lennie. Az ágyazatragasztás szempontjából legjobb az új – esetleg régebbi, de rostált –, tiszta, száraz, tömörített zúzottkő ágyazat [2].
M.2.1.4.
A vasúti pálya állapota
Az ágyazatragasztási munka előtt a vasúti pálya fekszint- és irányviszonyait rendezni kell. Ha szükséges, akkor el kell végezni mind az irány-, mind pedig a fekszintszabályozást is. A szabályozás és a ragasztás között legalább 72 órás üzemi terhelést kell biztosítani az ágyazat megfelelő tömörségének elérése érdekében. A ragaszás előtt ki kell alakítani a megfelelő ágyazatprofilt, és az ágyazatot tömöríteni kell [2].
M.2.1.5.
Vágányzári körülmények
Az ágyazatragasztási munkavégzés alapvetően nem feltétlenül igényel folyamatos és teljes vágányzárat. Közúti tehergépjárműről működtetett nagygépes technológia, valamint kézi technológia esetén a munkát vonatmentes időszakokban el lehet végezni, vágányzár megkérése nélkül. Vasúti tehervágánygépkocsiról (TVG) működtetett nagygépes technológia, valamint pályakocsira telepített kisgépes technológia esetén viszont vágányzárat kell kérni a munkavégzés idejére, az érintett területre. Nagyon fontos, hogy azokban az esetekben is, amikor vágányzár elrendelése nélkül történik a munkavégzés, a biztonsági előírásokat be kell tartani (forgalmi összekötő, munkahelyi figyelőőr, mindkét irány felől 1-1 darab a „Pályán dolgoznak!” feliratú jelzőtábla, a vasúti járművek részére 40 km/h sebességkorlátozás) [2].
M.2. melléklet
M-8
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.2.2. ábra:
A ragasztási alakzat geometriai kialakítása, a zúzottkövek fel- és kirepülésének megakadályozása érdekében történő ágyazatragasztás esetén
M.2.6. kép:
A zúzottkövek fel- és kirepülésének megakadályozása érdekében ragasztott ágyazatú kétvágányú, nagysebességű vasúti pálya Németországban [4]
M.2. melléklet
M-9
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.2.3. ábra:
A ragasztási alakzat geometriai kialakítása, a zúzottkő ágyazat felülete tisztításának könnyítése érdekében történő ágyazatragasztás esetén
M.2.7. kép:
A zúzottkő ágyazat felülete tisztításának könnyítése érdekében ragasztott ágyazatú vasúti vágány Szombathely állomáson
M.2. melléklet
M-10
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.2.4. ábra:
A ragasztási alakzat geometriai kialakítása, a zúzottkő ágyazat letaposás elleni védelme érdekében történő ágyazatragasztás esetén
M.2.8. kép:
A zúzottkő ágyazat letaposás elleni védelme érdekében ragasztott ágyazatú vasúti vágány Dunakeszi-Gyártelep megállóhelyen
M.2. melléklet
M-11
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.2.5. ábra:
A ragasztási alakzat geometriai kialakítása, a vasúti alagutakban a menekülő utak biztosítása érdekében történő ágyazatragasztás esetén
M.2.9. kép:
A vasúti alagútban a menekülő út biztosítása érdekében ragasztott ágyazatú, alagúti vasúti vágány Ausztriában [5]
M.2. melléklet
M-12
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.2.6. ábra:
A ragasztási alakzat geometriai kialakítása, az átmeneti szakasz létrehozása esetén
M.2.10. kép:
Átmeneti szakasz kialakítása érdekében ragasztott ágyazatú, kétvágányú városi gyorsvasúti pálya Budapesten (M2 metróvonal, Stadionok és Pillangó utca között)
M.2. melléklet
M-13
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.2.7. ábra:
A ragasztási alakzat geometriai kialakítása, a sínillesztések élettartamának növelése érdekében történő ágyazatragasztás esetén
M.2.11. kép:
A sínillesztések élettartamának növelése érdekében ragasztott ágyazatú vasúti vágány Hetényegyháza és Kecskemét között
M.2. melléklet
M-14
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.2.8. ábra:
A ragasztási alakzat geometriai kialakítása, a zúzottkő ágyazat teherbírásának növelése érdekében történő ágyazatragasztás esetén
M.2.12. kép:
A zúzottkő ágyazat teherbírásának növelése érdekében ragasztott ágyazatú vasúti vágány építése Belgiumban [6]
M.2. melléklet
M-15
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.2.9. ábra:
A ragasztási alakzat geometriai kialakítása, a zúzottkő ágyazat váll részének megerősítése érdekében történő ágyazatragasztás esetén
M.2.13. kép:
A zúzottkő ágyazat váll részének megerősítése érdekében ragasztott ágyazatú vasúti vágány, egy kétvágányú vasúti híd átépítésénél Csehországban [7]
M.2. melléklet
M-16
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.2.10. ábra:
A ragasztási alakzat geometriai kialakítása, a zúzottkő ágyazat oldalirányú ellenállásának növelése érdekében történő ágyazatragasztás esetén
M.2.14. kép:
A zúzottkő ágyazat oldalirányú ellenállásának növelése érdekében ragasztott ágyazatú vasúti vágány Hetényegyháza és Kecskemét között
M.2. melléklet
M-17
Budapest - Székesfehérvár - Szombathely (20. számú) Budapest - Vác - Szob (70. számú) Mátészalka - Záhony (111. számú) Budapesti M1 földalatti vasútvonal (BKV M1) Budapest - Lajosmizse - Kecskemét (142. számú) Budapest - Lajosmizse - Kecskemét (142. számú) Budapesti M1 földalatti vasútvonal (BKV M1) Budapesti M1 földalatti vasútvonal (BKV M1) Budapesti M2 földalatti vasútvonal (BKV M2) Budapest - Vác - Szob (70. számú) Budapest - Lajosmizse - Kecskemét (142. számú) Budapest - Lajosmizse - Kecskemét (142. számú) Budapest - Pusztaszabolcs - Pécs (40. számú) Delta vágány az 1-es és a 10-11-es számú vonalak között Budapest - Székesfehérvár - Szombathely (20. számú) Budapest - Hegyeshalom - Rajka (1. számú) Budapesti M1 földalatti vasútvonal (BKV M1) Budapest - Újszász - Szolnok (120a. számú) Budapest - Újszász - Szolnok (120a. számú) Debrecen - Füzesabony (108. számú) Budapest - Székesfehérvár - Tapolca (29. számú) Budapest - Esztergom - Almásfüzitő (2. számú) Budapesti M2 földalatti vasútvonal (BKV M2) Budapest - Hegyeshalom - Rajka (1. számú) Budapest - Hegyeshalom - Rajka (1. számú)
Sárvári Rába híd
Dunakeszi - Dunakeszi-Gyártelep között
Mándok - Eperjeske alsó között
Széchenyi fürdő - Mexikói út között
Lajosmizse - Hetényegyháza között
Lajosmizse - Hetényegyháza között
Széchenyi fürdő - Mexikói út között
Széchenyi fürdő - Mexikói út között
Stadionok - Pillangó utca között
Dunakeszi-Gyártelep megállóhely
Hetényegyháza - Kecskemét között
Hetényegyháza - Kecskemét között
Szentlőrinc - Pécs között
Győrszentiván - Győrszabadhegy között
Szombathely állomás
Győr - Győr-Gyárváros között
Hősök tere - Széchenyi fürdő között
Ecser - Maglód között
Ecser - Maglód között
Tiszafüred - Poroszló között
Révfülöp - Balatonrendes között
Rákosrendező – Bp.-Angyalföld között
Stadionok - Pillangó utca között
Szár - Szárliget között
Szár - Szárliget között
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
M.2. melléklet
Budapest - Vác - Szob (70. számú)
Rákospalota-Újpest - Dunakeszi alsó között
2.
Vasútvonal Budapest - Pusztaszabolcs - Pécs (40. számú)
Simontornyai Sió híd
Helyszín
2007. 09. 06-07.
2007. 08. 27-28.
2007. 08. 13.
2007. 06. 28.
2007. 06. 11-12.
2007. 05. 30.
2007. 05. 10.
2007. 05. 10.
2006. 11. 25.
2006. 11. 06.
2006. 10. 19.
2006. 09. 12.
2006. 04. 26.
2006. 04. 25.
2006. 04. 25.
2006. 04. 24.
2005. 05. 03-04.
2005. 04. 12-14.
2005. 04. 11-12.
2004. 06. 08.
2004. 05. 19.
2003. 11. 20.
2001. 05. 21.
2001. 05. 19.
2001. 05. 18.
2001. 05. 15.
2001. 05. 14.
Dátum
A Magyarországon 2011. január 01. napig elvégzett ágyazatragasztási munkák listája (1. rész) [8]
M-18
Ágyazatváll megerősítése (hídszigetelés)
Ágyazatváll megerősítése (hídszigetelés)
Átmeneti szakasz kialakítása
Oldalirányú ellenállás növelése
Oldalirányú ellenállás növelése
Oldalirányú ellenállás növelése
Szigetelt sínillesztések stabilizálása
Oldalirányú ellenállás növelése
Oldalirányú ellenállás növelése
Ágyazatváll megerősítése (munkagödör)
Ágyazat tisztíthatóságának könnyítése
Oldalirányú ellenállás növelése
Oldalirányú ellenállás növelése
Oldalirányú ellenállás növelése
Szigetelt sínillesztések stabilizálása
Ágyazat-letaposás elleni védelem
Átmeneti szakasz kialakítása
Oldalirányú ellenállás növelése
Átmeneti szakasz kialakítása
Oldalirányú ellenállás növelése
Szigetelt sínillesztések stabilizálása
Átmeneti szakasz kialakítása
Lengő sínillesztések stabilizálása
Ágyazat-letaposás elleni védelem
Átmeneti szakasz kialakítása
Ágyazat-letaposás elleni védelem
Átmeneti szakasz kialakítása
Felhasználási terület
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
1.
S.sz.
M.2.1. táblázat:
Szabó József Ph.D. értekezés (mellékletek)
Budapest - Hegyeshalom - Rajka (1. számú) Hatvan - Miskolc - Szerencs - Sátoraljaújhely (80. számú) Győr - Sopron - Ebenfurth (GySEV 8. számú) Győr - Sopron - Ebenfurth (GySEV 8. számú) Nyíregyháza - Vásárosnamény (116. számú) Debrecen - Füzesabony (108. számú) Budapest - Hegyeshalom - Rajka (1. számú) Budapest - Hegyeshalom - Rajka (1. számú) Budapest - Székesfehérvár - Szombathely (20. számú) Budapest - Székesfehérvár - Szombathely (20. számú) Budapest - Székesfehérvár - Tapolca (29. számú) Tatabánya - Oroszlány (12. számú) Iparvágány Győrszentiván és Gönyű között Szolnok - Hódmezővásárhely - Makó (130. számú) Hatvan - Miskolc - Szerencs - Sátoraljaújhely (80. számú) Győr - Sopron - Ebenfurth (GySEV 8. számú) Balatonszentgyörgy - Tapolca - Ukk (26. számú) Budapest - Székesfehérvár - Szombathely (20. számú) Győr - Sopron - Ebenfurth (GySEV 8. számú) Budapesti 21-es számú közúti vasúti vonal (BKV V21) Budapest - Esztergom (2. számú) Celldömölk - Boba - Zalaegerszeg (25. számú) Budapesti 2-es számú közúti vasúti vonal (BKV V2) Győr - Sopron - Ebenfurth (GySEV 8. számú) Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony (100. számú)
Tatabánya állomás
Miskolc-Tiszai pályaudvar
Sopron - Sopron-dél között
Sopron - Sopron-országhatár között
Nyírmada - Vásárosnamény között
Tiszafüred - Poroszló között
Bp.-Ferencváros - Bp.-Kelenföld között
Bp.-Ferencváros - Bp.-Kelenföld között
Bp.-Déli - Bp.-Kelenföld között
Bp.-Déli - Bp.-Kelenföld között
Csajág - Balatonakarattya között
Tatabánya - Környe között
Győrszentiván - Gönyű között
Kunszentmárton - Nagytőke között
Tokaji Tisza híd
Sopron - Sopron-rendező között
Tapolca - Raposka között
Szentgál - Városlőd-Kislőd között
Sopron - Sopron-országhatár között
Haller utca - Vágóhíd utca között
Pilisvörösvár - Piliscsaba között
Boba - Ukk között
Közraktár utca - Zsíl utca között
Sopron - Sopron-országhatár között
Fényeslitke - Komoró között
30.
31.
32.
33.
34.
35.
36.
37.
38.
39.
40.
41.
42.
43.
44.
45.
46.
47.
48.
49.
50.
51.
52.
53.
54.
M.2. melléklet
Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony (100. számú)
Debrecen állomás
29.
Vasútvonal Budapest - Pusztaszabolcs - Pécs (40. számú)
Pécs állomás
Helyszín
2010. 08. 22-24.
2010. 06. 22.
2010. 06. 08.
2010. 05. 19-24.
2010. 04. 21-23.
2009. 11. 08.
2009. 10. 25.
2009. 08. 17.
2009. 08. 12.
2009. 08. 05.
2009. 06. 07.
2009. 05. 29.
2009. 05. 16.
2009. 05. 15.
2009. 04. 24.
2009. 04. 23.
2009. 04. 15.
2008. 11. 05.
2008. 10. 13.
2008. 05. 06.
2008. 05. 05.
2008. 04. 16.
2008. 04. 15.
2008. 04. 11.
2007. 10. 26.
2007. 10. 09.
2007. 10. 08.
Dátum
A Magyarországon 2011. január 01. napig elvégzett ágyazatragasztási munkák listája (2. rész) [8]
Oldalirányú ellenállás növelése
Ágyazat-letaposás elleni védelem
Átmeneti szakasz kialakítása
Oldalirányú ellenállás növelése
Oldalirányú ellenállás növelése
Átmeneti szakasz kialakítása
Ágyazat-letaposás elleni védelem
Oldalirányú ellenállás növelése
Oldalirányú ellenállás növelése
Oldalirányú ellenállás növelése
Átmeneti szakasz kialakítása
Oldalirányú ellenállás növelése
Oldalirányú ellenállás növelése
Oldalirányú ellenállás növelése
Oldalirányú ellenállás növelése
M-19
Ágyazatváll megerősítése (tolatási padka)
Ágyazatváll megerősítése (tolatási padka)
Ágyazatváll megerősítése (tolatási padka)
Ágyazatváll megerősítése (tolatási padka)
Oldalirányú ellenállás növelése
Oldalirányú ellenállás növelése
Ágyazat-letaposás elleni védelem
Ágyazat-letaposás elleni védelem
Ágyazat tisztíthatóságának könnyítése
Szigetelt sínillesztések stabilizálása
Ágyazat tisztíthatóságának könnyítése
Ágyazat tisztíthatóságának könnyítése
Felhasználási terület
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
28.
S.sz.
M.2.2. táblázat:
Szabó József Ph.D. értekezés (mellékletek)
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.3. MELLÉKLET A 3. FEJEZETHEZ
M.3. melléklet
M-20
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.3.1. kép:
Az egyik kész próbatest (a Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata) [10]
M.3.2. kép:
Kész próbatestek (a Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata) [10]
M.3. melléklet
M-21
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Ragasztóanyag mennyisége [kg] 0,05 0,10 0,15 0,05 0,05 0,15 0,35 0,60 0,95 0,35 0,45 0,60 0,20 0,30 0,40 0,70 0,60 0,70
Ragasztóanyag típusa
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
1
2
3
7
8
9
13
14
15
19
20
21
25
26
27
31
32
33
7,0
6,0
7,0
4,0
3,0
2,0
6,0
4,5
3,5
9,0
6,0
3,5
1,5
0,5
0,5
1,5
1,0
0,5
Fajlagos anyagmennyiség [kg/m2]
M.3. melléklet
—
—
—
1,1
1,1
1,1
1,0
1,0
1,0
—
—
—
—
—
—
—
—
—
Kötésgyorsító [%]
23,90
24,50
25,00
23,39
23,93
24,20
24,48
25,20
24,40
23,96
23,18
24,15
23,60
22,10
21,30
nincs adat
nincs adat
nincs adat
Próbatest tömege [kg]
2008. 12. 05.
2008. 12. 05.
2008. 12. 05.
2008. 11. 13.
2008. 11. 13.
2008. 11. 13.
2008. 11. 05.
2008. 11. 05.
2008. 11. 05.
2008. 10. 14.
2008. 10. 14.
2008. 10. 14.
2008. 10. 08.
2008. 10. 08.
2008. 10. 08.
2008. 09. 18.
2008. 09. 18.
2008. 09. 18.
Próbatest készítésének dátuma
nincs adat
nincs adat
nincs adat
10
10
10
14
14
14
17
17
17
16
16
16
14
14
14
Levegő hőmérséklete [ºC]
M-22
nincs adat
nincs adat
nincs adat
100
100
100
0
0
0
100
100
100
20
20
20
60
60
60
Felhőzet [%]
Az MC Ballastbond 70 ragasztóanyaggal készített próbatestek jellemző tulajdonságai (a Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata) [10]
Próbatest sorszáma
M.3.1. táblázat:
Szabó József Ph.D. értekezés (mellékletek)
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Ragasztóanyag mennyisége [kg] 0,10 0,15 0,20 0,50 0,55 0,65 0,70 0,80 0,85 0,35 0,50 0,45 0,40 0,55 0,55 0,60 0,60 0,60
Ragasztóanyag típusa
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
4
5
6
10
11
12
16
17
18
22
23
24
28
29
30
34
35
36
6,0
6,0
6,0
5,5
5,5
4,0
4,5
5,0
3,5
8,5
8,0
7,0
6,5
5,5
5,0
2,0
1,5
1,0
Fajlagos anyagmennyiség [kg/m2]
M.3. melléklet
—
—
—
—
—
—
1,0
1,0
1,0
—
—
—
—
—
—
—
—
—
Kötésgyorsító [%]
25,51
24,50
23,88
23,97
24,06
23,78
25,36
25,79
24,98
23,54
23,26
22,93
22,53
22,14
22,43
nincs adat
nincs adat
nincs adat
Próbatest tömege [kg]
2008. 12. 08.
2008. 12. 08.
2008. 12. 08.
2008. 11. 18.
2008. 11. 18.
2008. 11. 18.
2008. 11. 06.
2008. 11. 06.
2008. 11. 06.
2008. 10. 15.
2008. 10. 15.
2008. 10. 15.
2008. 10. 09.
2008. 10. 09.
2008. 10. 09.
2008. 09. 19.
2008. 09. 19.
2008. 09. 19.
Próbatest készítésének dátuma
nincs adat
nincs adat
nincs adat
8
8
8
11
11
11
15
15
15
18
18
18
12
12
12
Levegő hőmérséklete [ºC]
M-23
nincs adat
nincs adat
nincs adat
80
80
80
0
0
0
0
0
0
0
0
0
90
90
90
Felhőzet [%]
Az MC Ballastbond 80 ragasztóanyaggal készített próbatestek jellemző tulajdonságai (a Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata) [10]
Próbatest sorszáma
M.3.2. táblázat:
Szabó József Ph.D. értekezés (mellékletek)
Fajlagos anyagmennyiség [kg/m2] 0,5 1,0 1,5 0,5 0,5 1,5 3,5 6,0 9,0 3,5 4,5 6,0 2,0 3,0 4,0 7,0 6,0 7,0
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
MC Ballastbond 70
1
2
3
7
8
9
13
14
15
19
20
21
25
26
27
31
32
33
vizsgálatra
való
Megjegyzés
alkalmassága,
illetve
Teljes gerenda sikerült. A vizsgálat elvégzésre került.
Teljes gerenda sikerült. A vizsgálat elvégzésre került.
Teljes gerenda sikerült. A vizsgálat elvégzésre került.
Teljes gerenda sikerült. A vizsgálat elvégzésre került.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Teljes gerenda sikerült. A vizsgálat elvégzésre került.
Teljes gerenda sikerült. A vizsgálat elvégzésre került.
M-24
alkalmatlansága
Teljes gerenda sikerült. A gerenda szállítás közben tönkrement.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
próbatestek
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.3. melléklet
készített
Ragasztóanyag típusa
Az MC Ballastbond 70 ragasztóanyaggal (a Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata) [10]
Próbatest sorszáma
M.3.3. táblázat:
Szabó József Ph.D. értekezés (mellékletek)
Fajlagos anyagmennyiség [kg/m2] 1,0 1,5 2,0 5,0 5,5 6,5 7,0 8,0 8,5 3,5 5,0 4,5 4,0 5,5 5,5 6,0 6,0 6,0
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
MC Ballastbond 80
4
5
6
10
11
12
16
17
18
22
23
24
28
29
30
34
35
36
vizsgálatra
való
Megjegyzés
alkalmassága,
illetve
Teljes gerenda sikerült. A vizsgálat elvégzésre került.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Teljes gerenda sikerült. A vizsgálat elvégzésre került.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Teljes gerenda sikerült. A vizsgálat nem került elvégzésre.
Teljes gerenda sikerült. A vizsgálat nem került elvégzésre.
Teljes gerenda sikerült. A vizsgálat nem került elvégzésre.
Teljes gerenda sikerült. A vizsgálat nem került elvégzésre.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
M-25
alkalmatlansága
Teljes gerenda sikerült. A vizsgálat nem került elvégzésre.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
Nem sikerült gerendát formázni, vagy csak részlegesen.
próbatestek
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.3. melléklet
készített
Ragasztóanyag típusa
Az MC Ballastbond 80 ragasztóanyaggal (a Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata) [10]
Próbatest sorszáma
M.3.4. táblázat:
Szabó József Ph.D. értekezés (mellékletek)
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.3.1. ábra:
A vizsgálatra alkalmas próbatestek terhelésének (a Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata) [10]
M.3.3. kép:
A vizsgálat végrehajtása (a Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata) [10]
M.3. melléklet
statikai
vázlata
M-26
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.3.2. ábra:
A 14. számú próbatesten végrehajtott mérés eredménye grafikus formában (a Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata) [10]
A 14. számú próbatesten végrehajtott mérés eredménye 700 600
Erő 2P [N]
500 400 300 200 100 0 0,00
0,20
0,40
0,60
0,80
1,00
1,20
1,40
Lehajlás [mm]
M.3.3. ábra:
A 15. számú próbatesten végrehajtott mérés eredménye grafikus formában (a Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata) [10]
A 15. számú próbatesten végrehajtott mérés eredménye 1200
1000
Erő 2P [N]
800
600
400
200
0 0,00
1,00
2,00
3,00
4,00
5,00
6,00
7,00
Lehajlás [mm]
M.3. melléklet
M-27
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.3.4. ábra:
A 31. számú próbatesten végrehajtott mérés eredménye grafikus formában (a Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata) [10]
A 31. számú próbatesten végrehajtott mérés eredménye 1800 1600 1400
Erő 2P [N]
1200 1000 800 600 400 200 0 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
4,00
Lehajlás [mm]
M.3.5. ábra:
A 32. számú próbatesten végrehajtott mérés eredménye grafikus formában (a Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata) [10]
A 32. számú próbatesten végrehajtott mérés eredménye 1000 900 800
Erő 2P [N]
700 600 500 400 300 200 100 0 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
Lehajlás [mm]
M.3. melléklet
M-28
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.3.6. ábra:
A 33. számú próbatesten végrehajtott mérés eredménye grafikus formában (a Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata) [10]
A 33. számú próbatesten végrehajtott mérés eredménye 2500
Erő 2P [N]
2000
1500
1000
500
0 0,00
0,10
0,20
0,30
0,40
0,50
Lehajlás [mm]
M.3.7. ábra:
A 36. számú próbatesten végrehajtott mérés eredménye grafikus formában (a Wroclawi Műszaki Egyetem vizsgálata) [10]
A 36. számú próbatesten végrehajtott mérés eredménye 300
250
Erő 2P [N]
200
150
100
50
0 0,00
0,10
0,20
0,30
0,40
0,50
Lehajlás [mm]
M.3. melléklet
M-29
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.3.4. kép:
A vizsgálat végrehajtása (1) [11], [12]
M.3.5. kép:
A vizsgálat végrehajtása (2) [11], [12]
M.3. melléklet
M-30
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az I. számú aljon végrehajtott mérés eredménye (a Müncheni Műszaki Egyetem vizsgálata) [13]
M.3.8. ábra:
Oldalirányú ellenállás B70W betonalj, ragasztott zúzottkő ágyazatban Oberesslingen, 1990. 02. 19. I. alj
Oldalirányú ellenállás [N/mm]
Erő [kN]
maximális nyomóerő
Elmozdulás [mm]
M.3. melléklet
M-31
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A II. számú aljon végrehajtott mérés eredménye (a Müncheni Műszaki Egyetem vizsgálata) [13]
M.3.9. ábra:
Oldalirányú ellenállás B70W betonalj, ragasztott zúzottkő ágyazatban Oberesslingen, 1990. 02. 19. II. alj
Oldalirányú ellenállás [N/mm]
Erő [kN]
maximális nyomóerő
Elmozdulás [mm]
M.3. melléklet
M-32
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.3.10. ábra:
A III. számú aljon végrehajtott mérés eredménye (a Müncheni Műszaki Egyetem vizsgálata) [13]
Oldalirányú ellenállás B70W betonalj, ragasztott zúzottkő ágyazatban Oberesslingen, 1990. 02. 19. III. alj
Oldalirányú ellenállás [N/mm]
Erő [kN]
maximális nyomóerő
Elmozdulás [mm]
M.3. melléklet
M-33
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A IV. számú aljon végrehajtott mérés eredménye (a Müncheni Műszaki Egyetem vizsgálata) [13]
M.3.11. ábra:
Oldalirányú ellenállás B70W betonalj, ragasztott zúzottkő ágyazatban Oberesslingen, 1990. 02. 19. IV. alj
Oldalirányú ellenállás [N/mm]
Erő [kN]
maximális nyomóerő
Elmozdulás [mm]
M.3. melléklet
M-34
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az V. számú aljon végrehajtott mérés eredménye (a Müncheni Műszaki Egyetem vizsgálata) [13]
M.3.12. ábra:
Oldalirányú ellenállás B70W betonalj, ragasztott zúzottkő ágyazatban Oberesslingen, 1990. 02. 19. V. alj
Oldalirányú ellenállás [N/mm]
Erő [kN]
maximális nyomóerő
Elmozdulás [mm]
M.3. melléklet
M-35
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.3.13. ábra:
A VI. számú aljon végrehajtott mérés eredménye (a Müncheni Műszaki Egyetem vizsgálata) [13], [15]
Oldalirányú ellenállás B70W betonalj, ragasztott zúzottkő ágyazatban Oberesslingen, 1990. 02. 19. VI. alj
Oldalirányú ellenállás [N/mm]
Erő [kN]
maximális nyomóerő
Elmozdulás [mm]
M.3. melléklet
M-36
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.3.14. ábra:
Korábbi, B70 jelű vasbeton aljakon és faaljakon végzett vizsgálat eredménye [15], [16]
Oldalirányú ellenállás B70 betonaljak és faaljak ragasztás nélküli zúzottkő ágyazatban
Oldalirányú ellenállás [N/mm]
B70 betonalj (stabil)
B70 betonalj (nem stabil) Faalj (stabil)
Faalj (nem stabil)
Oldalirányú elmozdulás [mm] B70 betonalj, 600 mm aljtávolság, vágányszabályozás előtt B70 betonalj, 600 mm aljtávolság, vágányszabályozás után Faalj, 630 mm aljtávolság, vágányszabályozás előtt Faalj, 630 mm aljtávolság, vágányszabályozás után
M.3. melléklet
M-37
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A 40. számú aljon végrehajtott mérés eredménye (a Müncheni Műszaki Egyetem vizsgálata) [14]
M.3.15. ábra:
Oldalirányú ellenállás B70 betonalj, ragasztott zúzottkő ágyazatban Einmalbergtunnel Süd, 1991. 09. 16. 40. alj
Oldalirányú ellenállás [N/mm]
Erő [kN]
maximális nyomóerő
Elmozdulás [mm]
M.3. melléklet
M-38
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A 45. számú aljon végrehajtott mérés eredménye (a Müncheni Műszaki Egyetem vizsgálata) [14]
M.3.16. ábra:
Oldalirányú ellenállás B70 betonalj, ragasztott zúzottkő ágyazatban Einmalbergtunnel Süd, 1991. 09. 16. 45. alj
Oldalirányú ellenállás [N/mm]
Erő [kN]
maximális nyomóerő
Elmozdulás [mm]
M.3. melléklet
M-39
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A 60. számú aljon végrehajtott mérés eredménye (a Müncheni Műszaki Egyetem vizsgálata) [14]
M.3.17. ábra:
Oldalirányú ellenállás B70 betonalj, ragasztott zúzottkő ágyazatban Einmalbergtunnel Süd, 1992. 10. 05. 60. alj
Oldalirányú ellenállás [N/mm]
Erő [kN]
maximális nyomóerő
Elmozdulás [mm]
M.3. melléklet
M-40
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A 65. számú aljon végrehajtott mérés eredménye (a Müncheni Műszaki Egyetem vizsgálata) [14]
M.3.18. ábra:
Oldalirányú ellenállás B70 betonalj, ragasztott zúzottkő ágyazatban Einmalbergtunnel Süd, 1992. 10. 05. 65. alj
Oldalirányú ellenállás [N/mm]
Erő [kN]
maximális nyomóerő
Elmozdulás [mm]
M.3. melléklet
M-41
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A 50. számú aljon végrehajtott mérés eredménye (a Müncheni Műszaki Egyetem vizsgálata) [14]
M.3.19. ábra:
Oldalirányú ellenállás B70 betonalj, ragasztott zúzottkő ágyazatban Einmalbergtunnel Süd, 1992. 12. 09. 50. alj
Oldalirányú ellenállás [N/mm]
Erő [kN]
maximális nyomóerő
Elmozdulás [mm]
M.3. melléklet
M-42
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.4. MELLÉKLET A 4. FEJEZETHEZ
M.4. melléklet
M-43
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.4.1. kép:
A vizsgálat végrehajtása (1)
M.4.2. kép:
A vizsgálat végrehajtása (2)
M.4. melléklet
M-44
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A próbatestek tönkremenetelét okozó törőerő értékek
M.4.1. ábra:
A próbatestek tönkremenetelét okozó törőerő értékek 40 35 30
Törőerő [kN]
30
31
33
34
35 35
36
36
37 37
27 27
25 19
20 16 16 14
15
12 10
10 5 0 1,74
3,49
5,23
6,98
8,72
10,46
12,21
13,95
2
Fajlagos ragasztóanyag mennyiség [kg/m ]
A próbatestek tönkremenetelét okozó törőerők átlagértékei
M.4.2. ábra:
A próbatestek tönkremenetelét okozó törőerők átlagértékei 40 35,3 35
32,7 28,0
30 Átlagos törőerő [kN]
36,7
25 20
17,0
15
12,0
10 5 0 1,74
3,49
5,23
6,98
8,72
10,46
12,21
13,95
2
Fajlagos ragasztóanyag mennyiség [kg/m ]
M.4. melléklet
M-45
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5. MELLÉKLET AZ 5. FEJEZETHEZ
M.5. melléklet
M-46
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.1. ábra:
A kaloda és a tálca elrendezésének felülnézete és metszete, a ragasztás nélküli állapotban történt méréskor
M.5.1. kép:
A kaloda és a tálca elrendezése a ragasztás nélküli állapotban történt méréskor
M.5. melléklet
M-47
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.2. kép:
A víz kiöntése a zúzottkő felületére a ragasztás nélküli állapotban történt méréskor
M.5.3. kép:
A tálcában lévő átfolyt víz mélységének mérése a ragasztás nélküli állapotban történt méréskor
M.5. melléklet
M-48
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.2. ábra:
A kaloda és a tálca elrendezésének felülnézete és metszete, a teljes mélységig történő ragasztás utáni állapotban elvégzett méréskor
M.5.4. kép:
A kaloda és a tálca elrendezése a teljes mélységig történő ragasztás utáni állapotban elvégzett méréskor
M.5. melléklet
M-49
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.1.
A laboratóriumi mérések során alkalmazott terhelési paraméterek számítása
A terhelési paraméterek számítása során a fő célom az volt, hogy a lehető legvalóságosabb értékekkel tudjam elvégezni a laboratóriumi méréseket. Ennek megfelelően a számítás alapadatait a magyarországi körülményekre leginkább jellemző vasúti pálya, valamint magyarországi vasúti járművek tulajdonságai és jellemző értékei alapján vettem fel. M.5.1.1.
A mértékadó terhelő erő számítása
Mivel a laboratóriumi mérések elvégzése során függőleges erővel közvetlenül a zúzottkő ágyazatban lévő aljat terheltem, így a mértékadó terhelő erő számításakor azt kellett meghatároznom, hogy mekkora a járműterhelés hatására a sín talpáról az aljra átadódó erő nagysága egy adott teher esetén, ha a teher éppen a vizsgált keresztmetszet felett van. E meghatározás céljából az európai vasutak – köztük a magyar vasút –, valamint több Európán kívüli vasút által is elfogadott és használt, az Eisenmann-féle valószínűségi elmélettel kiegészített, Zimmermann-féle helyettesítő hosszaljas számítási eljárást alkalmaztam. Az alapadatok felvételénél az alábbi valós – vasúti járműre és vasúti pályaszerkezetre vonatkozó – körülményeket vettem alapul: -
V43 sorozatú mozdony; 120 km/h sebesség; 54 E1 rendszerű, nagyszilárdságú acél sín; LM jelű vasbeton alj; 60 cm-es aljtávolság; Jó állapotú felépítmény; Jó állapotú altalaj; 0,997-es valószínűség.
A fenti körülmények figyelembevételével az alapadatok a következők voltak: -
Z = 100 kN
–
-
V = 120 km/h E = 210000 N/mm2 I = 23460000 mm4 a1 = 200 mm
– – – –
-
a2 = 800 mm
–
a V43 sorozatú mozdony függőleges irányú statikus kerékterhe; a V43 sorozatú mozdony sebessége; az acél sín anyagának rugalmassági modulusa; az 54 E1 rendszerű sín inercianyomatéka; az LM jelű vasbeton alj ágyazatra történő egyik (a téglalap alakú részének) felfekvési hossza; az LM jelű vasbeton alj ágyazatra történő másik (a trapéz alakú részének) felfekvési hossza;
M.5. melléklet
M-50
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
-
b1 = 295 mm
–
-
b2 = 208 mm
–
-
k = 600 mm α = 0,2
– –
-
C = 0,15 N/mm3 t=3
– –
az LM jelű vasbeton alj ágyazatra történő egyik (a téglalap alakú részének) felfekvési szélessége; az LM jelű vasbeton alj ágyazatra történő másik (a trapéz alakú részének) felfekvési szélessége; az aljtávolság; a felépítmény állapotától függő tényező (jó állapotú felépítmény esetén); az ágyazási tényező (jó állapotú altalaj esetén); a megkívánt valószínűségtől függő tényező (0,997-es valószínűség esetén).
A számítás során az alábbi képleteket alkalmaztam [25]:
F=
Z ∗k ∗ (1 + t ∗ α ∗ ϕ ) 2∗ L
ϕ = 1+
L=4
s=
V − 60 140
(M.5.1.),
ha 60 km/h ≤ V ≤ 200 km/h
4∗ E ∗ I C∗s
(M.5.3.),
A k
A = (a1 ∗ b1 ) +
(M.5.2.),
(M.5.4.),
b1 + b2 ∗ a2 2
(M.5.5.),
ahol: F Z k t α φ V L E I
[kN] [kN] [mm] [-] [-] [-] [km/h] [mm] [N/mm2] [mm4]
– – – – – – – – – –
a járműterhelés hatására a sín talpáról az aljra átadódó erő, a függőleges irányú statikus kerékteher, az aljtávolság, a megkívánt valószínűségtől függő tényező, a felépítmény állapotától függő tényező, a sebességi szorzó, a járműsebesség, a helyettesítő hosszalj merevségi hossza, a sín anyagának rugalmassági modulusa, a sín inercianyomatéka, M.5. melléklet
M-51
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
C s A a1 a2 b1 b2
[N/mm3] [mm] [mm2] [mm] [mm] [mm] [mm]
– – – – – – –
az ágyazási tényező, a helyettesítő hosszalj szélessége, az alj ágyazatra történő felfekvési felülete, az alj ágyazatra történő egyik felfekvési hossza, az alj ágyazatra történő másik felfekvési hossza, az alj ágyazatra történő egyik felfekvési szélessége, az alj ágyazatra történő másik felfekvési szélessége.
Az elvégzett számítás alapján a mértékadó terhelő erő értéke:
F = 103,55 kN .
M.5.1.2.
A teherismétlés gyakoriságának számítása
A teherismétlés gyakoriságának számítása, azaz a teherismétlési frekvencia meghatározása során két esetet vizsgáltam, és a két eset közül a biztonság javára döntve, a kedvezőtlenebbet vettem figyelembe. Az első esetben (jele: I.) 1 db mozdonnyal és 5 db személykocsival, míg a második esetben (jele: II.) 1 db mozdonnyal és 1 db személykocsival számoltam. Az alapadatok felvételénél az alábbi valós – vasúti járművekre vonatkozó – körülményeket vettem alapul: -
V43 sorozatú mozdony; BMZ 21-91 jelű expressz vonati személykocsi; 120 km/h sebesség.
A fenti körülmények figyelembevételével az alapadatok a következők voltak: -
l1V43 = 2,3 m l2V43 = 9,1 m l3V43 = 15,7 m nV43 = 4 l1BMZ = 2,5 m
– – – – –
-
l2BMZ = 19,0 m
–
-
l3BMZ = 26,4 m
–
-
nBMZ = 4
–
-
V = 120 km/h
–
a V43 sorozatú mozdony forgóvázának tengelytávolsága; a V43 sorozatú mozdony forgócsap távolsága; a V43 sorozatú mozdony ütközők közötti távolsága; a V43 sorozatú mozdony tengelyeinek száma; a BMZ 21-91 expressz vonati személykocsi forgóvázának tengelytávolsága; a BMZ 21-91 expressz vonati személykocsi forgócsap távolsága; a BMZ 21-91 expressz vonati személykocsi ütközők közötti távolsága; a BMZ 21-91 expressz vonati személykocsi tengelyeinek száma; a járművek sebessége. M.5. melléklet
M-52
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A számítás során az alábbi képleteket alkalmaztam:
nI tI
fI =
(M.5.6.),
n I = 1 ∗ nV 43 + 5 ∗ n BMZ
tI =
(M.5.7.),
lI ∗ 3,6 V
(M.5.8.),
⎛ l V 43 − l 2V 43 l1V 43 ⎞ ⎛ l3BMZ − l 2BMZ l1BMZ ⎞ ⎟⎟ − ⎜⎜ ⎟⎟ − − l I = l3V 43 + 5 ∗ l3BMZ − ⎜⎜ 3 2 2 2 2 ⎝ ⎠ ⎝ ⎠
(
)
n II t II
f II =
(M.5.10.),
n II = 1 ∗ nV 43 + 1 ∗ n BMZ
t II =
(M.5.9.),
(M.5.11.),
l II ∗ 3,6 V
(M.5.12.),
⎛ l V 43 − l 2V 43 l1V 43 ⎞ ⎛ l3BMZ − l 2BMZ l1BMZ ⎞ ⎟⎟ − ⎜⎜ ⎟⎟ − − l II = l3V 43 + l3BMZ − ⎜⎜ 3 2 2 2 2 ⎝ ⎠ ⎝ ⎠
(
)
(M.5.13.),
ahol: fI nI tI
[Hz] [-] [s]
– – –
lI
[m]
–
V nV43 l1V43 l2V43 l3V43 nBMZ l1BMZ l2BMZ
[km/h] – [-] – [m] – [m] – [m] – [-] – [m] – [m] –
a teherismétlési frekvencia az első esetben, a szerelvény tengelyeinek száma az első esetben, a szerelvény legelső és legutolsó tengelye közötti távolság megtételéhez szükséges idő az első esetben, a szerelvény legelső és legutolsó tengelyének távolsága az első esetben, a szerelvény sebessége, a V43 sorozatú mozdony tengelyeinek száma, a V43 sorozatú mozdony forgóvázának tengelytávolsága, a V43 sorozatú mozdony forgócsap távolsága, a V43 sorozatú mozdony ütközők közötti távolsága, a BMZ 21-91 személykocsi tengelyeinek száma, a BMZ 21-91 személykocsi forgóvázának tengelytávolsága, a BMZ 21-91 személykocsi forgócsap távolsága, M.5. melléklet
M-53
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
l3BMZ fII nII tII
[m] [Hz] [-] [s]
– – – –
lII
[m]
–
a BMZ 21-91 személykocsi ütközők közötti távolsága, a teherismétlési frekvencia a második esetben, a szerelvény tengelyeinek száma a második esetben, a szerelvény legelső és legutolsó tengelye közötti távolság megtételéhez szükséges idő a második esetben, a szerelvény legelső és legutolsó tengelyének távolsága a második esetben.
Az elvégzett számítás alapján a teherismétlési frekvencia értéke: -
az első esetben (1 db mozdony és 5 db személykocsi)
f I = 5,59 Hz ;
-
a második esetben (1 db mozdony és 1 db személykocsi)
f II = 7,11 Hz .
A két eset közül a második eset a kedvezőtlenebb, így a mértékadó teherismétlési frekvencia:
f II = 7,11 Hz . M.5.1.3.
A teherismétlés számának számítása
A teherismétlés számának számítása, azaz a teherismétlési szám meghatározása során azt vizsgáltam, hogy egy keresztmetszet felett hány tengelyáthaladást jelent egy 6 kocsiból (1 db mozdony és 5 db személykocsi) álló szerelvény, napi 17 vonatpárban, 10 éven át történő közlekedtetése. Az alapadatok felvételénél az alábbi valós körülményeket vettem alapul: -
V43 sorozatú mozdony; BMZ 21-91 jelű expressz vonati személykocsi; Napi 17 vonatpár; 10 éven keresztül.
A fenti körülmények figyelembevételével az alapadatok a következők voltak: -
nV43 = 4 nBMZ = 4 nvonatpár = 17 t = 10 év
– – – –
a V43 sorozatú mozdony tengelyeinek száma; a BMZ 21-91 személykocsi tengelyeinek száma; a közlekedő vonatpárok száma; a közlekedés ideje.
A számítás során az alábbi képletet alkalmaztam:
(
)
N I = 1 ∗ nV 43 + 5 ∗ n BMZ ∗ 2 ∗ n vonatpár ∗ t ∗ 365
M.5. melléklet
(M.5.14.),
M-54
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
ahol: NI [-] V43 n [-] BMZ [-] n vonatpár [-] n t [év]
– – – – –
a teherismétlési szám, a V43 sorozatú mozdony tengelyeinek száma, a BMZ 21-91 személykocsi tengelyeinek száma, a közlekedő vonatpárok száma, a közlekedés ideje.
Az elvégzett számítás alapján a mértékadó teherismétlési szám értéke:
N I = 2.978.400 . M.5.1.4.
A statikus nyomó mérések során alkalmazott terhelő erő értékének számítása
A statikus nyomó mérések során alkalmazott terhelő erő értékét úgy számoltam, hogy az M.5.1.1. alfejezetben kapott mértékadó terhelő erő értékét felszoroztam egy úgynevezett túligénybevételt kifejező tényezővel, és az eredményt felfelé kerekítettem 10,00 kN pontosságúra. A túligénybevételt kifejező tényező alkalmazásának oka a következő volt. Ha a mérések felső határának a mértékadó terhelő erő értékét választottam volna, akkor a statikus nyomó mérések során a felterhelés csak eddig az értékig tartott volna, és nem kaptam volna információt arra vonatkozóan, hogy milyen viselkedés figyelhető meg ebben a mértékadó értékben, és ezen mértékadó érték felett (hogyan alakul a mérési grafikon görbéje és annak érintője ebben az értékben, és ezen érték felett). A túligénybevételt kifejező tényező alkalmazására tehát a mérések informatív jellegének kibővítése miatt volt szükség, értékét pedig a mérési határok és a mérési pontosság összhangjának megteremtése indokolta. Az alapadatok a következők voltak: -
F = 103,55 kN β = 1,4
– –
a mértékadó terhelő erő; a túligénybevételt kifejező tényező.
A számítás során az alábbi képletet alkalmaztam:
FST = F ∗ β
(M.5.15.),
ahol: FST F β
[kN] [kN] [-]
– – –
a statikus nyomó mérés során alkalmazott terhelő erő, a mértékadó terhelő erő, a túligénybevételt kifejező tényező.
M.5. melléklet
M-55
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az elvégzett számítás alapján a statikus nyomó mérések során alkalmazott terhelő erő értéke:
FST = 150,00 kN . M.5.1.5.
A dinamikus fárasztó mérések során alkalmazott terhelési paraméterek számítása
A dinamikus fárasztó mérések során alkalmazott terhelési paraméterek számításakor az M.5.1.1. – M.5.1.3. alfejezetekben meghatározott értékeket vettem alapul. A maximális terhelési erő értékét úgy számoltam, hogy a mértékadó terhelő erő értékét felfelé kerekítettem 5,00 kN pontosságúra. Ezek alapján a maximális terhelési erő értéke:
Fmax = 105,00 kN . A minimális terhelési erő értékét úgy számoltam, hogy a mértékadó terhelő erő értékének vettem a 10 %-át, és a kapott eredményt lefelé kerekítettem 1,00 kN pontosságúra. Ezek alapján a minimális terhelési erő értéke:
Fmin = 10,00 kN . A teherismétlési frekvencia értékét úgy számoltam, hogy a mértékadó teherismétlési frekvencia értékét lefelé kerekítettem 1,00 Hz pontosságúra. Ezek alapján a teherismétlési frekvencia értéke:
f = 7 Hz . A teherismétlési szám értékét úgy számoltam, hogy a mértékadó teherismétlési szám értékét felfelé kerekítettem 106 pontosságúra. Ezek alapján a teherismétlési szám értéke:
N = 3.000.000 . Az elvégzett számítások alapján a dinamikus fárasztó mérések során alkalmazott terhelési paraméterek értékei az alábbiak: -
Maximális terhelési erő:
Fmax = 105,00 kN;
-
Minimális terhelési erő:
Fmin = 10,00 kN;
-
Teherismétlési frekvencia:
f = 7 Hz;
-
Teherismétlési szám:
N = 3.000.000. M.5. melléklet
M-56
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.3. ábra:
A kaloda elrendezésének felülnézete és metszetei, a ragasztás nélküli állapotban
M.5.5. kép:
A kaloda elrendezése a ragasztás nélküli állapotban történt mérések végrehajtásakor
M.5. melléklet
M-57
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.4. ábra:
A kaloda elrendezésének felülnézete és metszetei, a felső ragasztás utáni állapotban
M.5.6. kép:
A kaloda elrendezése a felső ragasztás utáni állapotban történt mérések végrehajtásakor
M.5. melléklet
M-58
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.5. ábra:
A kaloda elrendezésének felülnézete és metszetei, az alsó ragasztás utáni állapotban
M.5.7. kép:
A kaloda elrendezése az alsó ragasztás utáni állapotban történt mérés végrehajtásakor
M.5. melléklet
M-59
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.6. ábra:
A kaloda elrendezésének felülnézete és metszetei, a teljes ragasztás utáni állapotban
M.5.8. kép:
A kaloda elrendezése a teljes ragasztás utáni állapotban történt mérések végrehajtásakor
M.5. melléklet
M-60
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.1. táblázat:
Erő [kN] 0,00 12,50 25,00 37,50 50,00 62,50 75,00 87,50 100,00 112,50 125,00 137,50 150,00 125,00 100,00 75,00 50,00 25,00 0,00 Di (kN/mm) D (kN/mm)
M.5.7. ábra:
A ragasztás nélküli állapotban elvégzett mérések közül a második (fárasztás utáni) statikus nyomó mérés eredményei numerikus formában (erő-elmozdulás értékek)
1. terhelési ciklus 0,00 0,73 1,19 1,63 2,02 2,38 2,71 3,03 3,38 3,61 3,91 4,19 4,51 4,26 3,84 3,41 2,90 2,11 1,57 —
Elmozdulás [mm] 2. terhelési ciklus 3. terhelési ciklus 0,00 0,00 0,60 0,58 1,01 1,00 1,40 1,37 1,72 1,70 2,01 2,00 2,31 2,30 2,59 2,57 2,82 2,82 3,07 3,06 3,33 3,31 3,55 3,55 3,84 3,82 3,54 3,52 3,18 3,17 2,84 2,82 2,37 2,36 1,67 1,65 0,29 0,28 40,800 40,811 40,832
4. terhelési ciklus 0,00 0,57 0,98 1,35 1,69 1,98 2,30 2,56 2,79 3,02 3,30 3,55 3,81 3,51 3,15 2,79 2,34 1,64 0,26 40,885
A ragasztás nélküli állapotban elvégzett mérések közül a második (fárasztás utáni) statikus nyomó mérés eredményei grafikus formában (erő-elmozdulás görbék) 2. terhelési ciklus
3. terhelési ciklus
4. terhelési ciklus
150,00 137,50 125,00 112,50
Erő [kN]
100,00 87,50 75,00 62,50 50,00 37,50 25,00 12,50 0,00 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
4,00
Elmozdulás [mm]
M.5. melléklet
M-61
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A ragasztás nélküli állapotban elvégzett mérések közül a második (fárasztás utáni) statikus nyomó mérés eredményei grafikus formában (erő-elmozdulás görbék és kiegyenlítő egyeneseik)
M.5.8. ábra:
2. ciklus
3. ciklus
4. ciklus
Lineáris (2. ciklus)
Lineáris (3. ciklus)
Lineáris (4. ciklus)
150,00 137,50 125,00 112,50
Erő [kN]
100,00 87,50 75,00 62,50 50,00 37,50
A "2. ciklus" egyenes egyenlete: y = 40,800x - 13,661
25,00
A "3. ciklus" egyenes egyenlete: y = 40,811x - 13,151
12,50
A "4. ciklus" egyenes egyenlete: y = 40,885x - 12,746
0,00 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
4,00
Elmozdulás [mm]
M.5.2. táblázat:
Erő [kN] 0,00 12,50 25,00 37,50 50,00 62,50 75,00 87,50 100,00 112,50 125,00 137,50 150,00 125,00 100,00 75,00 50,00 25,00 0,00 Di (kN/mm) D (kN/mm)
A felső ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül az első (fárasztás előtti) statikus nyomó mérés eredményei numerikus formában (erő-elmozdulás értékek) 1. terhelési ciklus 0,00 0,65 1,23 1,72 2,12 2,49 2,81 3,15 3,45 3,77 4,06 4,36 4,82 4,62 4,36 4,06 3,67 3,10 1,53 —
Elmozdulás [mm] 2. terhelési ciklus 3. terhelési ciklus 0,00 0,00 0,54 0,53 0,95 0,92 1,29 1,25 1,59 1,54 1,84 1,79 2,11 2,04 2,36 2,27 2,57 2,50 2,82 2,70 3,06 2,93 3,31 3,15 3,56 3,40 3,36 3,21 3,10 2,95 2,79 2,66 2,41 2,28 1,87 1,73 0,38 0,31 44,199 46,313 45,982
M.5. melléklet
4. terhelési ciklus 0,00 0,50 0,88 1,20 1,51 1,74 1,98 2,22 2,43 2,63 2,85 3,06 3,31 3,11 2,84 2,54 2,17 1,63 0,26 47,434
M-62
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.9. ábra:
A felső ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül az első (fárasztás előtti) statikus nyomó mérés eredményei grafikus formában (erő-elmozdulás görbék) 2. terhelési ciklus
3. terhelési ciklus
4. terhelési ciklus
150,00 137,50 125,00 112,50
Erő [kN]
100,00 87,50 75,00 62,50 50,00 37,50 25,00 12,50 0,00 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
4,00
Elmozdulás [mm]
M.5.10. ábra:
A felső ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül az első (fárasztás előtti) statikus nyomó mérés eredményei grafikus formában (erő-elmozdulás görbék és kiegyenlítő egyeneseik) 2. ciklus
3. ciklus
4. ciklus
Lineáris (2. ciklus)
Lineáris (3. ciklus)
Lineáris (4. ciklus)
150,00 137,50 125,00 112,50
Erő [kN]
100,00 87,50 75,00 62,50 50,00
A "2. ciklus" egyenes egyenlete: y = 44,199x - 13,398
37,50
A "3. ciklus" egyenes egyenlete: y = 46,313x - 14,135
25,00
A "4. ciklus" egyenes egyenlete: y = 47,434x - 13,701
12,50 0,00 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
4,00
Elmozdulás [mm]
M.5. melléklet
M-63
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.3. táblázat:
A felső ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül a dinamikus fárasztó mérés eredményei numerikus formában
Teherismétlés száma N [-] 0 25 000 50 000 100 000 300 000 650 000 900 000 1 200 000 1 300 000 1 500 000 1 800 000 1 850 000 1 900 000 2 150 000 2 250 000 2 400 000 2 750 000 3 000 000
Elmozdulás y [mm] Min. y min 0,00 -0,79 -0,97 -1,18 -1,55 -1,84 -2,06 -2,20 -2,24 -2,29 -2,39 -2,40 -2,42 -2,46 -2,48 -2,51 -2,57 -2,60
Max. y max -1,41 -2,13 -2,30 -2,51 -2,86 -3,17 -3,37 -3,55 -3,57 -3,64 -3,73 -3,73 -3,74 -3,78 -3,81 -3,85 -3,92 -3,96
Tágasság ∆y 1,41 1,34 1,33 1,33 1,31 1,33 1,31 1,35 1,33 1,35 1,34 1,33 1,32 1,32 1,33 1,34 1,35 1,36
Terhelési erő: 10,0 - 105,0 kN, Teherismétlési frekvencia: 7 Hz, Teherismétlés száma: 3.000.000.
M.5.11. ábra:
A felső ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül a dinamikus fárasztó mérés eredményei grafikus formában Teherismétlés száma [-]
0
500 000
1 000 000
1 500 000
2 000 000
2 500 000
3 000 000
0,00 -0,50 -1,00
Elmozdulás [mm]
-1,50 -2,00 -2,50 -3,00 -3,50 -4,00 -4,50 -5,00 y min
M.5. melléklet
y max
M-64
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.4. táblázat: A felső ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül a második (fárasztás utáni) statikus nyomó mérés eredményei numerikus formában (erő-elmozdulás értékek) Erő [kN] 0,00 12,50 25,00 37,50 50,00 62,50 75,00 87,50 100,00 112,50 125,00 137,50 150,00 125,00 100,00 75,00 50,00 25,00 0,00 Di (kN/mm) D (kN/mm)
M.5.12. ábra:
1. terhelési ciklus 0,00 0,47 0,82 1,10 1,34 1,54 1,72 1,88 2,04 2,18 2,32 2,46 2,60 2,39 2,17 1,90 1,58 1,15 0,19 —
Elmozdulás [mm] 2. terhelési ciklus 3. terhelési ciklus 0,00 0,00 0,42 0,45 0,76 0,77 1,02 1,02 1,24 1,24 1,42 1,42 1,59 1,59 1,75 1,73 1,88 1,88 2,02 2,02 2,16 2,15 2,29 2,28 2,42 2,41 2,21 2,21 1,98 1,97 1,72 1,71 1,41 1,40 0,98 0,98 0,02 0,01 64,173 64,825 64,608
4. terhelési ciklus 0,00 0,45 0,77 1,02 1,24 1,42 1,59 1,73 1,88 2,02 2,15 2,28 2,41 2,21 1,97 1,75 1,40 0,98 0,01 64,825
A felső ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül a második (fárasztás utáni) statikus nyomó mérés eredményei grafikus formában (erő-elmozdulás görbék) 2. terhelési ciklus
3. terhelési ciklus
4. terhelési ciklus
150,00 137,50 125,00 112,50
Erő [kN]
100,00 87,50 75,00 62,50 50,00 37,50 25,00 12,50 0,00 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
Elmozdulás [mm]
M.5. melléklet
M-65
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A felső ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül a második (fárasztás utáni) statikus nyomó mérés eredményei grafikus formában (erő-elmozdulás görbék és kiegyenlítő egyeneseik)
M.5.13. ábra:
2. ciklus
3. ciklus
4. ciklus
Lineáris (2. ciklus)
Lineáris (3. ciklus)
Lineáris (4. ciklus)
150,00 137,50 125,00 112,50
Erő [kN]
100,00 87,50 75,00 62,50 50,00 37,50
A "2. ciklus" egyenes egyenlete: y = 64,173x - 18,643
25,00
A "3. ciklus" egyenes egyenlete: y = 64,825x - 19,544
12,50
A "4. ciklus" egyenes egyenlete: y = 64,825x - 19,544
0,00 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
Elmozdulás [mm]
M.5.5. táblázat:
Erő [kN] 0,00 12,50 25,00 37,50 50,00 62,50 75,00 87,50 100,00 112,50 125,00 137,50 150,00 125,00 100,00 75,00 50,00 25,00 0,00 Di (kN/mm) D (kN/mm)
Az alsó ragasztás utáni állapotban elvégzett statikus nyomó mérés eredményei numerikus formában (erő-elmozdulás értékek) 1. terhelési ciklus 0,00 0,49 0,96 1,46 1,77 2,10 2,47 2,79 3,02 3,29 3,54 3,78 4,06 3,87 3,60 3,30 2,90 2,34 1,02 —
Elmozdulás [mm] 2. terhelési ciklus 3. terhelési ciklus 0,00 0,00 0,38 0,42 0,78 0,81 1,10 1,14 1,40 1,43 1,69 1,69 1,91 1,92 2,14 2,15 2,37 2,37 2,57 2,57 2,79 2,78 3,00 2,98 3,23 3,19 3,02 2,98 2,76 2,72 2,45 2,42 2,06 2,03 1,51 1,48 0,16 0,12 47,437 48,191 47,912
M.5. melléklet
4. terhelési ciklus 0,00 0,41 0,81 1,15 1,43 1,70 1,99 2,18 2,39 2,58 2,77 2,97 3,17 2,96 2,70 2,40 2,02 1,47 0,16 48,107
M-66
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.14. ábra:
Az alsó ragasztás utáni állapotban elvégzett statikus nyomó mérés eredményei grafikus formában (erő-elmozdulás görbék) 2. terhelési ciklus
3. terhelési ciklus
4. terhelési ciklus
150,00 137,50 125,00 112,50
Erő [kN]
100,00 87,50 75,00 62,50 50,00 37,50 25,00 12,50 0,00 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
Elmozdulás [mm]
M.5.15. ábra:
Az alsó ragasztás utáni állapotban elvégzett statikus nyomó mérés eredményei grafikus formában (erő-elmozdulás görbék és kiegyenlítő egyeneseik) 2. ciklus
3. ciklus
4. ciklus
Lineáris (2. ciklus)
Lineáris (3. ciklus)
Lineáris (4. ciklus)
150,00 137,50 125,00 112,50
Erő [kN]
100,00 87,50 75,00 62,50 50,00 37,50
A "2. ciklus" egyenes egyenlete: y = 47,437x - 10,240
25,00
A "3. ciklus" egyenes egyenlete: y = 48,191x - 11,928
12,50
A "4. ciklus" egyenes egyenlete: y = 48,107x - 12,147
0,00 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
Elmozdulás [mm]
M.5. melléklet
M-67
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.6. táblázat:
Erő [kN] 0,00 12,50 25,00 37,50 50,00 62,50 75,00 87,50 100,00 112,50 125,00 137,50 150,00 125,00 100,00 75,00 50,00 25,00 0,00 Di (kN/mm) D (kN/mm)
M.5.16. ábra:
A teljes ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül az első (fárasztás előtti) statikus nyomó mérés eredményei numerikus formában (erő-elmozdulás értékek)
1. terhelési ciklus 0,00 0,33 0,60 0,85 1,07 1,27 1,47 1,64 1,80 1,97 2,12 2,26 2,40 2,22 1,98 1,73 1,43 1,07 0,41 —
Elmozdulás [mm] 2. terhelési ciklus 3. terhelési ciklus 0,00 0,00 0,28 0,25 0,52 0,49 0,73 0,71 0,92 0,88 1,08 1,05 1,23 1,21 1,38 1,35 1,52 1,49 1,65 1,63 1,78 1,75 1,90 1,87 2,02 2,00 1,82 1,79 1,59 1,57 1,34 1,31 1,05 1,02 0,69 0,66 0,05 0,04 75,728 76,147 76,429
4. terhelési ciklus 0,00 0,28 0,51 0,71 0,89 1,06 1,21 1,35 1,49 1,61 1,74 1,86 1,98 1,77 1,55 1,30 1,01 0,64 0,02 77,412
A teljes ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül az első (fárasztás előtti) statikus nyomó mérés eredményei grafikus formában (erő-elmozdulás görbék) 2. terhelési ciklus
3. terhelési ciklus
4. terhelési ciklus
150,00 137,50 125,00 112,50
Erő [kN]
100,00 87,50 75,00 62,50 50,00 37,50 25,00 12,50 0,00 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
Elmozdulás [mm]
M.5. melléklet
M-68
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A teljes ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül az első (fárasztás előtti) statikus nyomó mérés eredményei grafikus formában (erő-elmozdulás görbék és kiegyenlítő egyeneseik)
M.5.17. ábra:
2. ciklus
3. ciklus
4. ciklus
Lineáris (2. ciklus)
Lineáris (3. ciklus)
Lineáris (4. ciklus)
150,00 137,50 125,00 112,50
Erő [kN]
100,00 87,50 75,00 62,50 50,00 37,50
A "2. ciklus" egyenes egyenlete: y = 75,728x - 12,436
25,00
A "3. ciklus" egyenes egyenlete: y = 76,147x - 10,987
12,50
A "4. ciklus" egyenes egyenlete: y = 77,412x - 12,475
0,00 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
Elmozdulás [mm]
M.5.7. táblázat:
A teljes ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül a dinamikus fárasztó mérés eredményei numerikus formában
Elmozdulás y [mm] Max. y max Tágasság ∆y Min. y min 0 0,00 -1,18 1,18 20 000 -0,05 -1,23 1,18 40 000 -0,10 -1,28 1,18 60 000 -0,10 -1,28 1,18 80 000 -0,11 -1,29 1,18 100 000 -0,12 -1,30 1,18 550 000 -0,19 -1,37 1,18 700 000 -0,21 -1,40 1,19 750 000 -0,21 -1,41 1,20 850 000 -0,24 -1,44 1,20 950 000 -0,25 -1,46 1,21 1 200 000 -0,27 -1,47 1,20 1 400 000 -0,29 -1,49 1,20 1 600 000 -0,31 -1,50 1,19 1 850 000 -0,32 -1,50 1,18 2 050 000 -0,34 -1,52 1,18 2 250 000 -0,36 -1,53 1,17 2 400 000 -0,37 -1,55 1,18 2 600 000 -0,39 -1,58 1,19 2 800 000 -0,40 -1,58 1,18 3 000 000 -0,42 -1,60 1,18 Terhelési erő: 10,0 - 105,0 kN, Teherismétlési frekvencia: 7 Hz, Teherismétlés száma: 3.000.000.
Teherismétlés száma N [-]
M.5. melléklet
M-69
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.18. ábra:
A teljes ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül a dinamikus fárasztó mérés eredményei grafikus formában Teherismétlés száma [-]
0
500 000
1 000 000
1 500 000
2 000 000
2 500 000
3 000 000
0,00
Elmozdulás [mm]
-0,50
-1,00
-1,50
-2,00
-2,50 y min
y max
M.5.8. táblázat: A teljes ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül a második (fárasztás utáni) statikus nyomó mérés eredményei numerikusan (erő-elmozdulás értékek) Erő [kN] 0,00 12,50 25,00 37,50 50,00 62,50 75,00 87,50 100,00 112,50 125,00 137,50 150,00 125,00 100,00 75,00 50,00 25,00 0,00 Di (kN/mm) D (kN/mm)
1. terhelési ciklus 0,00 0,38 0,64 0,85 1,03 1,20 1,34 1,48 1,61 1,74 1,86 1,98 2,10 1,90 1,68 1,44 1,17 0,82 0,19 —
Elmozdulás [mm] 2. terhelési ciklus 3. terhelési ciklus 0,00 0,00 0,30 0,31 0,53 0,55 0,73 0,74 0,90 0,91 1,05 1,07 1,19 1,20 1,33 1,34 1,45 1,46 1,57 1,58 1,69 1,70 1,80 1,81 1,92 1,92 1,72 1,72 1,50 1,50 1,26 1,27 0,99 0,99 0,64 0,64 0,01 0,02 80,732 80,706 80,841
M.5. melléklet
4. terhelési ciklus 0,00 0,31 0,54 0,73 0,90 1,06 1,20 1,33 1,45 1,57 1,69 1,80 1,91 1,71 1,49 1,26 0,98 0,63 0,01 81,086
M-70
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.19. ábra:
A teljes ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül a második (fárasztás utáni) statikus nyomó mérés eredményei grafikus formában (erő-elmozdulás görbék) 2. terhelési ciklus
3. terhelési ciklus
4. terhelési ciklus
150,00 137,50 125,00 112,50
Erő [kN]
100,00 87,50 75,00 62,50 50,00 37,50 25,00 12,50 0,00 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
Elmozdulás [mm]
M.5.20. ábra:
A teljes ragasztás utáni állapotban elvégzett mérések közül a második (fárasztás utáni) statikus nyomó mérés eredményei grafikus formában (erő-elmozdulás görbék és kiegyenlítő egyeneseik) 2. ciklus
3. ciklus
4. ciklus
Lineáris (2. ciklus)
Lineáris (3. ciklus)
Lineáris (4. ciklus)
150,00 137,50 125,00 112,50
Erő [kN]
100,00 87,50 75,00 62,50 50,00 37,50
A "2. ciklus" egyenes egyenlete: y = 80,732x - 14,798
25,00
A "3. ciklus" egyenes egyenlete: y = 80,706x - 15,577
12,50
A "4. ciklus" egyenes egyenlete: y = 81,086x - 15,379
0,00 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
Elmozdulás [mm]
M.5. melléklet
M-71
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.21. ábra:
A különböző ragasztási állapotokban, a dinamikus fárasztó mérések előtt elvégzett statikus nyomó mérések eredményeként kapott D [kN/mm] rugóállandók
A különböző ragasztási állapotokban, a dinamikus fárasztó mérések előtt elvégzett statikus nyomó mérések eredményeként kapott D [kN/mm] rugóállandók A dinamikus fárasztó mérés előtt
76,429
100
47,912
45,982
60
28,514
Rugóállandó [kN/mm]
80
40
20
0 Ragasztás nélkül
Felső ragasztás után
Alsó ragasztás után
Teljes ragasztás után
Ragasztási állapotok
M.5.22. ábra:
A különböző ragasztási állapotokban, a dinamikus fárasztó mérések után elvégzett statikus nyomó mérések eredményeként kapott D [kN/mm] rugóállandók
A különböző ragasztási állapotokban, a dinamikus fárasztó mérések után elvégzett statikus nyomó mérések eredményeként kapott D [kN/mm] rugóállandók A dinamikus fárasztó mérés után 80,841
100
64,608
60
40
40,832
Rugóállandó [kN/mm]
80
20
0 Ragasztás nélkül
Felső ragasztás után
Alsó ragasztás után
Teljes ragasztás után
Ragasztási állapotok
M.5. melléklet
M-72
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.5.23. ábra:
A különböző ragasztási állapotok létrehozása ragasztóanyag mennyiség kg/m2 értékben
során
felhasznált
fajlagos
A különböző ragasztási állapotok létrehozása során felhasznált fajlagos ragasztóanyag mennyiség
8,0
8,0
5,0
6,0
3,0
4,0
2,0
0,0
0,0
Fajlagos anyagmennyiség [kg/m2]
10,0
Ragasztás nélkül
Felső ragasztás után
Alsó ragasztás után
Teljes ragasztás után
Ragasztási állapotok
M.5.24. ábra:
A különböző ragasztási állapotok létrehozása során alkalmazott ragasztási vastagság cm értékben
A különböző ragasztási állapotok létrehozása során alkalmazott ragasztási vastagság 100
50
60
20
30
40
20
0
0
Ragasztási vastagság [cm]
80
Ragasztás nélkül
Felső ragasztás után
Alsó ragasztás után
Teljes ragasztás után
Ragasztási állapotok
M.5. melléklet
M-73
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6. MELLÉKLET A 6. FEJEZETHEZ
M.6. melléklet
M-74
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.1. táblázat:
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei két Z = 100 kN kerékteher hatására, ha az egyik kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, az aljtávolság, a tengelytáv és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján, felső ragasztás utáni állapotban
Aljtávolság Tengelytáv [cm] [mm]
55
60
65
70
75
77
1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500
MÁV 48
0,91 0,88 0,89 0,90 0,91 0,92 0,98 0,94 0,95 0,95 0,97 0,98 1,05 1,00 1,00 1,01 1,03 1,04 1,11 1,06 1,06 1,07 1,09 1,10 1,18 1,12 1,12 1,12 1,14 1,16 1,20 1,14 1,14 1,14 1,17 1,18
54 E1 Besüllyedés [mm] 0,87 0,82 0,82 0,83 0,84 0,85 0,93 0,88 0,88 0,88 0,90 0,91 1,00 0,94 0,93 0,93 0,95 0,97 1,06 1,00 0,98 0,99 1,00 1,02 1,13 1,05 1,04 1,04 1,05 1,07 1,15 1,07 1,06 1,06 1,07 1,09
60 E1
0,83 0,78 0,77 0,77 0,78 0,80 0,89 0,83 0,82 0,82 0,83 0,85 0,96 0,89 0,87 0,87 0,88 0,90 1,02 0,94 0,92 0,92 0,93 0,95 1,08 1,00 0,97 0,97 0,98 1,00 1,11 1,02 0,99 0,99 1,00 1,02
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték [kNm] 14,26 14,94 15,61 15,41 16,20 16,91 15,94 16,89 17,72 16,15 17,19 18,12 16,33 17,54 18,66 16,28 17,56 18,78 14,46 15,16 15,84 15,64 16,44 17,15 16,22 17,16 17,99 16,46 17,50 18,42 16,68 17,91 19,03 16,65 17,96 19,19 14,64 15,36 16,06 15,86 16,65 17,37 16,48 17,42 18,24 16,74 17,78 18,69 17,01 18,25 19,37 17,00 18,32 19,57 14,82 15,55 16,27 16,06 16,85 17,57 16,72 17,65 18,47 17,00 18,04 18,95 17,32 18,56 19,68 17,32 18,67 19,92 14,98 15,73 16,48 16,24 17,04 17,76 16,94 17,86 18,68 17,25 18,28 19,18 17,61 18,85 19,97 17,63 18,99 20,26 15,05 15,80 16,56 16,32 17,11 17,84 17,02 17,94 18,76 17,34 18,37 19,27 17,72 18,96 20,09 17,75 19,12 20,39
M.6. melléklet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő [kN] 41,90 39,80 38,20 40,66 37,91 35,79 40,88 37,80 35,35 41,23 38,01 35,41 42,04 38,77 36,02 42,46 39,30 36,61 44,99 42,82 41,14 43,42 40,56 38,35 43,57 40,32 37,76 43,90 40,50 37,77 44,79 41,28 38,36 45,28 41,89 39,00 48,06 45,81 44,07 46,15 43,18 40,89 46,20 42,80 40,13 46,52 42,94 40,08 47,46 43,74 40,64 48,04 44,41 41,33 51,11 48,78 46,97 48,85 45,77 43,41 48,79 45,25 42,48 49,09 45,35 42,36 50,08 46,14 42,88 50,73 46,88 43,61 54,14 51,73 49,86 51,52 48,34 45,91 51,34 47,67 44,80 51,62 47,71 44,61 52,64 48,50 45,07 53,37 49,30 45,85 55,35 52,91 51,01 52,58 49,37 46,90 52,35 48,63 45,72 52,62 48,65 45,50 53,65 49,43 45,94 54,41 50,25 46,73
M-75
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.2. táblázat:
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei két Z = 100 kN kerékteher hatására, ha az egyik kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, az aljtávolság, a tengelytáv és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján, alsó ragasztás utáni állapotban
Aljtávolság Tengelytáv [cm] [mm]
55
60
65
70
75
77
1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500
MÁV 48
0,88 0,86 0,86 0,87 0,89 0,90 0,95 0,92 0,92 0,93 0,95 0,96 1,01 0,97 0,97 0,98 1,00 1,01 1,07 1,03 1,03 1,04 1,06 1,07 1,14 1,09 1,08 1,09 1,11 1,13 1,16 1,11 1,10 1,11 1,13 1,15
54 E1 Besüllyedés [mm] 0,84 0,80 0,80 0,80 0,82 0,83 0,90 0,85 0,85 0,85 0,87 0,88 0,96 0,91 0,90 0,91 0,92 0,94 1,02 0,96 0,95 0,96 0,97 0,99 1,09 1,02 1,00 1,01 1,02 1,04 1,11 1,04 1,03 1,03 1,04 1,06
60 E1
0,80 0,75 0,75 0,75 0,76 0,77 0,86 0,81 0,80 0,80 0,81 0,82 0,93 0,86 0,85 0,85 0,86 0,87 0,99 0,91 0,90 0,89 0,91 0,92 1,05 0,97 0,94 0,94 0,95 0,97 1,07 0,99 0,96 0,96 0,97 0,99
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték [kNm] 14,17 14,85 15,50 15,30 16,09 16,80 15,81 16,76 17,59 16,01 17,05 17,97 16,16 17,37 18,48 16,11 17,38 18,58 14,37 15,06 15,73 15,53 16,33 17,04 16,09 17,03 17,86 16,31 17,35 18,27 16,51 17,73 18,85 16,48 17,77 18,99 14,55 15,25 15,95 15,75 16,54 17,26 16,35 17,29 18,11 16,60 17,63 18,55 16,84 18,07 19,19 16,82 18,13 19,37 14,72 15,44 16,15 15,95 16,74 17,46 16,59 17,52 18,34 16,86 17,89 18,80 17,15 18,39 19,51 17,14 18,48 19,73 14,88 15,62 16,35 16,13 16,93 17,65 16,81 17,73 18,55 17,10 18,13 19,04 17,43 18,68 19,80 17,45 18,80 20,06 14,95 15,69 16,43 16,21 17,00 17,72 16,89 17,82 18,64 17,19 18,22 19,13 17,54 18,79 19,91 17,57 18,92 20,19
M.6. melléklet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő [kN] 42,22 40,08 38,43 41,07 38,27 36,10 41,34 38,21 35,72 41,70 38,44 35,80 42,52 39,21 36,44 42,92 39,73 37,02 45,33 43,10 41,39 43,86 40,93 38,68 44,05 40,75 38,14 44,40 40,95 38,17 45,29 41,76 38,80 45,77 42,35 39,44 48,41 46,10 44,32 46,60 43,56 41,23 46,71 43,25 40,53 47,05 43,42 40,50 48,00 44,24 41,11 48,56 44,91 41,80 51,47 49,08 47,24 49,32 46,17 43,75 49,32 45,72 42,89 49,65 45,84 42,80 50,65 46,67 43,37 51,29 47,41 44,11 54,51 52,05 50,14 52,00 48,75 46,26 51,89 48,15 45,22 52,20 48,23 45,07 53,24 49,05 45,58 53,96 49,85 46,37 55,72 53,23 51,29 53,07 49,78 47,26 52,91 49,12 46,15 53,21 49,17 45,97 54,27 49,99 46,46 55,01 50,82 47,26
M-76
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.3. táblázat:
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei két Z = 100 kN kerékteher hatására, ha az egyik kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, az aljtávolság, a tengelytáv és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján, teljes ragasztás utáni állapotban
Aljtávolság Tengelytáv [cm] [mm]
55
60
65
70
75
77
1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500
MÁV 48
0,61 0,61 0,62 0,62 0,63 0,63 0,65 0,65 0,66 0,66 0,67 0,67 0,69 0,69 0,69 0,70 0,71 0,72 0,73 0,72 0,73 0,74 0,75 0,76 0,78 0,76 0,77 0,78 0,79 0,80 0,79 0,78 0,78 0,79 0,81 0,81
54 E1 Besüllyedés [mm] 0,57 0,56 0,57 0,57 0,58 0,59 0,61 0,60 0,60 0,61 0,62 0,63 0,65 0,64 0,64 0,65 0,66 0,66 0,69 0,67 0,68 0,68 0,69 0,70 0,73 0,71 0,71 0,72 0,73 0,74 0,75 0,72 0,72 0,73 0,74 0,75
60 E1
0,54 0,53 0,53 0,53 0,54 0,55 0,58 0,56 0,56 0,57 0,58 0,58 0,62 0,60 0,60 0,60 0,61 0,62 0,66 0,63 0,63 0,63 0,65 0,65 0,70 0,67 0,66 0,67 0,68 0,69 0,72 0,68 0,68 0,68 0,69 0,70
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték [kNm] 13,16 13,79 14,38 14,01 14,83 15,55 14,29 15,25 16,11 14,36 15,40 16,33 14,35 15,48 16,53 14,29 15,41 16,50 13,34 13,98 14,58 14,25 15,06 15,78 14,57 15,53 16,39 14,67 15,70 16,64 14,68 15,82 16,89 14,61 15,76 16,87 13,52 14,16 14,76 14,47 15,28 16,00 14,83 15,79 16,64 14,95 15,99 16,92 14,98 16,14 17,22 14,91 16,09 17,22 13,68 14,33 14,94 14,68 15,48 16,20 15,08 16,03 16,88 15,21 16,25 17,18 15,27 16,44 17,53 15,20 16,40 17,55 13,83 14,48 15,11 14,87 15,67 16,38 15,30 16,25 17,10 15,45 16,49 17,43 15,54 16,72 17,82 15,47 16,70 17,86 13,88 14,54 15,17 14,94 15,74 16,45 15,39 16,34 17,18 15,54 16,59 17,52 15,64 16,83 17,93 15,58 16,81 17,98
M.6. melléklet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő [kN] 46,45 43,65 41,51 46,37 42,90 40,15 47,04 43,34 40,33 47,48 43,75 40,65 48,16 44,54 41,46 48,33 44,86 41,91 49,72 46,81 44,59 49,42 45,77 42,90 50,09 46,16 42,98 50,56 46,58 43,29 51,35 47,46 44,17 51,58 47,86 44,69 52,95 49,95 47,65 52,42 48,60 45,60 53,07 48,93 45,58 53,57 49,35 45,88 54,46 50,32 46,80 54,76 50,79 47,40 56,16 53,06 50,68 55,37 51,39 48,28 55,99 51,64 48,15 56,52 52,07 48,42 57,51 53,10 49,38 57,88 53,65 50,06 59,34 56,14 53,70 58,27 54,15 50,93 58,86 54,31 50,67 59,40 54,73 50,91 60,49 55,83 51,90 60,93 56,46 52,65 60,61 57,37 54,90 59,42 55,24 51,99 59,99 55,37 51,67 60,54 55,78 51,90 61,66 56,91 52,90 62,13 57,57 53,68
M-77
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.4. táblázat:
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei három Z = 100 kN kerékteher hatására, ha az egyik szélső (külső) kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, az aljtávolság, a tengelytáv és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján, ragasztás nélküli állapotban
Aljtávolság Tengelytáv [cm] [mm]
55
60
65
70
75
77
1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500
MÁV 48
1,34 1,28 1,27 1,27 1,29 1,31 1,43 1,37 1,35 1,36 1,38 1,40 1,53 1,45 1,44 1,44 1,46 1,48 1,63 1,54 1,52 1,52 1,54 1,56 1,73 1,63 1,60 1,60 1,62 1,64 1,77 1,66 1,64 1,63 1,65 1,68
54 E1 Besüllyedés [mm] 1,27 1,20 1,18 1,18 1,19 1,21 1,37 1,28 1,26 1,26 1,27 1,29 1,46 1,37 1,34 1,34 1,34 1,37 1,56 1,45 1,42 1,41 1,42 1,44 1,65 1,54 1,50 1,49 1,49 1,52 1,69 1,57 1,53 1,52 1,52 1,54
60 E1
1,22 1,14 1,11 1,10 1,11 1,13 1,31 1,22 1,19 1,18 1,18 1,20 1,41 1,30 1,27 1,25 1,25 1,27 1,50 1,38 1,34 1,33 1,32 1,34 1,59 1,46 1,42 1,40 1,39 1,41 1,63 1,49 1,45 1,43 1,42 1,44
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték [kNm] 15,54 16,26 16,93 16,80 17,65 18,43 17,50 18,46 19,32 17,84 18,88 19,82 18,31 19,56 20,68 18,40 19,79 21,07 15,75 16,48 17,15 17,05 17,91 18,68 17,78 18,74 19,61 18,15 19,19 20,12 18,67 19,93 21,05 18,80 20,21 21,50 15,95 16,68 17,36 17,28 18,14 18,92 18,04 19,00 19,87 18,43 19,47 20,41 19,01 20,27 21,39 19,18 20,60 21,90 16,13 16,87 17,56 17,50 18,36 19,15 18,28 19,25 20,12 18,69 19,74 20,67 19,33 20,59 21,71 19,53 20,96 22,27 16,30 17,05 17,74 17,70 18,56 19,35 18,51 19,47 20,35 18,94 19,98 20,92 19,62 20,88 22,00 19,86 21,30 22,61 16,37 17,12 17,81 17,77 18,64 19,43 18,59 19,56 20,44 19,03 20,07 21,01 19,74 20,99 22,11 19,99 21,43 22,74
M.6. melléklet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő [kN] 38,07 36,21 34,76 36,41 34,17 32,40 36,14 33,64 31,66 36,24 33,58 31,46 36,85 33,96 31,60 37,42 34,53 32,10 40,90 38,96 37,44 38,96 36,61 34,76 38,59 35,96 33,88 38,64 35,84 33,62 39,24 36,18 33,68 39,87 36,77 34,18 43,71 41,68 40,10 41,48 39,03 37,10 40,99 38,24 36,07 41,00 38,07 35,75 41,58 38,34 35,72 42,26 38,96 36,21 46,49 44,39 42,74 43,98 41,42 39,41 43,36 40,50 38,24 43,32 40,27 37,85 43,87 40,47 37,72 44,59 41,11 38,21 49,26 47,07 45,37 46,44 43,79 41,71 45,70 42,73 40,39 45,61 42,43 39,93 46,12 42,57 39,70 46,88 43,21 40,16 50,36 48,14 46,42 47,43 44,74 42,62 46,63 43,62 41,24 46,52 43,30 40,75 47,01 43,39 40,48 47,79 44,04 40,94
M-78
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.5. táblázat:
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei három Z = 100 kN kerékteher hatására, ha az egyik szélső (külső) kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, az aljtávolság, a tengelytáv és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján, felső ragasztás utáni állapotban
Aljtávolság Tengelytáv [cm] [mm]
55
60
65
70
75
77
1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500
MÁV 48
0,91 0,89 0,89 0,90 0,91 0,92 0,97 0,95 0,95 0,96 0,97 0,98 1,04 1,01 1,01 1,01 1,03 1,04 1,10 1,06 1,06 1,07 1,09 1,10 1,16 1,12 1,12 1,12 1,14 1,16 1,19 1,14 1,14 1,15 1,17 1,18
54 E1 Besüllyedés [mm] 0,86 0,83 0,82 0,83 0,84 0,85 0,92 0,88 0,88 0,88 0,90 0,91 0,98 0,94 0,93 0,94 0,95 0,97 1,04 0,99 0,99 0,99 1,00 1,02 1,10 1,05 1,04 1,04 1,05 1,07 1,13 1,07 1,06 1,06 1,08 1,09
60 E1
0,82 0,78 0,77 0,77 0,78 0,80 0,88 0,83 0,82 0,82 0,83 0,85 0,94 0,89 0,87 0,87 0,88 0,90 1,00 0,94 0,93 0,92 0,93 0,95 1,06 0,99 0,98 0,97 0,98 1,00 1,08 1,01 1,00 0,99 1,00 1,02
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték [kNm] 14,40 15,10 15,74 15,45 16,28 17,03 15,94 16,90 17,76 16,14 17,19 18,13 16,32 17,54 18,65 16,28 17,56 18,77 14,61 15,31 15,95 15,69 16,53 17,29 16,23 17,19 18,04 16,45 17,50 18,43 16,68 17,90 19,02 16,65 17,96 19,18 14,79 15,50 16,15 15,92 16,76 17,52 16,49 17,45 18,31 16,74 17,78 18,72 17,01 18,24 19,36 17,00 18,32 19,56 14,97 15,68 16,33 16,13 16,97 17,73 16,73 17,69 18,55 17,00 18,05 18,98 17,31 18,55 19,67 17,32 18,67 19,92 15,14 15,85 16,50 16,32 17,17 17,93 16,95 17,91 18,77 17,25 18,29 19,22 17,60 18,85 19,97 17,63 18,99 20,25 15,20 15,91 16,57 16,40 17,24 18,01 17,04 18,00 18,86 17,34 18,38 19,32 17,71 18,96 20,08 17,75 19,11 20,38
M.6. melléklet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő [kN] 41,68 39,36 37,53 40,73 37,95 35,76 40,93 37,87 35,42 41,25 38,05 35,47 42,04 38,77 36,03 42,46 39,30 36,60 44,68 42,25 40,34 43,50 40,58 38,28 43,63 40,40 37,83 43,93 40,55 37,83 44,78 41,29 38,37 45,28 41,89 39,00 47,66 45,12 43,12 46,23 43,18 40,78 46,27 42,89 40,20 46,56 43,01 40,16 47,46 43,74 40,66 48,04 44,41 41,33 50,60 47,96 45,89 48,92 45,74 43,24 48,87 45,34 42,54 49,14 45,42 42,44 50,08 46,15 42,90 50,73 46,88 43,61 53,52 50,78 48,63 51,57 48,28 45,68 51,43 47,76 44,85 51,68 47,80 44,70 52,64 48,51 45,11 53,37 49,29 45,85 54,68 51,90 49,72 52,63 49,29 46,65 52,45 48,72 45,76 52,68 48,74 45,59 53,65 49,44 45,98 54,41 50,25 46,73
M-79
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.6. táblázat:
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei három Z = 100 kN kerékteher hatására, ha az egyik szélső (külső) kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, az aljtávolság, a tengelytáv és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján, alsó ragasztás utáni állapotban
Aljtávolság Tengelytáv [cm] [mm]
55
60
65
70
75
77
1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500
MÁV 48
0,88 0,86 0,86 0,87 0,89 0,90 0,94 0,92 0,92 0,93 0,95 0,96 1,00 0,97 0,98 0,98 1,00 1,01 1,06 1,03 1,03 1,04 1,06 1,07 1,13 1,09 1,09 1,09 1,11 1,13 1,15 1,11 1,11 1,11 1,13 1,15
54 E1 Besüllyedés [mm] 0,83 0,80 0,80 0,80 0,82 0,83 0,89 0,86 0,85 0,86 0,87 0,88 0,95 0,91 0,90 0,91 0,92 0,94 1,01 0,96 0,96 0,96 0,97 0,99 1,07 1,02 1,01 1,01 1,02 1,04 1,09 1,04 1,03 1,03 1,04 1,06
60 E1
0,79 0,75 0,75 0,75 0,76 0,77 0,85 0,81 0,80 0,80 0,81 0,82 0,91 0,86 0,85 0,85 0,86 0,87 0,96 0,91 0,90 0,90 0,91 0,92 1,02 0,96 0,95 0,94 0,95 0,97 1,04 0,98 0,96 0,96 0,97 0,99
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték [kNm] 14,31 15,00 15,64 15,33 16,16 16,92 15,81 16,77 17,63 16,00 17,04 17,98 16,16 17,37 18,48 16,11 17,38 18,58 14,51 15,21 15,85 15,57 16,41 17,17 16,09 17,05 17,91 16,31 17,35 18,29 16,51 17,73 18,84 16,48 17,77 18,99 14,70 15,40 16,05 15,80 16,64 17,40 16,35 17,31 18,17 16,59 17,64 18,57 16,84 18,07 19,18 16,82 18,13 19,37 14,87 15,58 16,23 16,01 16,85 17,61 16,59 17,55 18,41 16,85 17,90 18,83 17,14 18,38 19,50 17,14 18,48 19,72 15,04 15,75 16,40 16,21 17,05 17,81 16,82 17,78 18,64 17,10 18,14 19,08 17,43 18,67 19,79 17,45 18,80 20,06 15,10 15,81 16,47 16,28 17,12 17,89 16,90 17,86 18,72 17,19 18,24 19,17 17,54 18,78 19,91 17,57 18,92 20,18
M.6. melléklet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő [kN] 42,02 39,66 37,80 41,15 38,32 36,09 41,39 38,27 35,78 41,72 38,48 35,86 42,51 39,21 36,44 42,92 39,73 37,01 45,05 42,57 40,62 43,94 40,97 38,62 44,11 40,83 38,21 44,43 41,00 38,24 45,29 41,76 38,81 45,77 42,35 39,44 48,04 45,45 43,42 46,68 43,58 41,13 46,78 43,33 40,60 47,09 43,48 40,58 48,00 44,25 41,12 48,56 44,90 41,80 51,00 48,31 46,19 49,39 46,16 43,61 49,40 45,81 42,95 49,69 45,91 42,88 50,65 46,68 43,39 51,29 47,40 44,11 53,93 51,14 48,94 52,07 48,71 46,06 51,98 48,24 45,28 52,25 48,31 45,16 53,24 49,07 45,62 53,95 49,85 46,37 55,10 52,27 50,04 53,13 49,72 47,04 53,01 49,21 46,20 53,27 49,26 46,06 54,27 50,01 46,50 55,01 50,81 47,26
M-80
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.7. táblázat:
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei három Z = 100 kN kerékteher hatására, ha az egyik szélső (külső) kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, az aljtávolság, a tengelytáv és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján, teljes ragasztás utáni állapotban
Aljtávolság Tengelytáv [cm] [mm]
55
60
65
70
75
77
1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500
MÁV 48
0,61 0,61 0,62 0,62 0,63 0,63 0,65 0,65 0,66 0,66 0,67 0,67 0,69 0,69 0,69 0,70 0,71 0,72 0,73 0,73 0,73 0,74 0,75 0,76 0,77 0,76 0,77 0,78 0,79 0,80 0,79 0,78 0,79 0,79 0,81 0,81
54 E1 Besüllyedés [mm] 0,57 0,56 0,57 0,57 0,58 0,59 0,61 0,60 0,60 0,61 0,62 0,63 0,65 0,64 0,64 0,65 0,66 0,66 0,69 0,67 0,68 0,68 0,69 0,70 0,73 0,71 0,71 0,72 0,73 0,74 0,74 0,72 0,73 0,73 0,74 0,75
60 E1
0,54 0,53 0,53 0,53 0,54 0,55 0,58 0,56 0,56 0,57 0,58 0,58 0,62 0,60 0,60 0,60 0,61 0,62 0,66 0,63 0,63 0,63 0,65 0,65 0,69 0,67 0,66 0,67 0,68 0,69 0,71 0,68 0,68 0,68 0,69 0,70
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték [kNm] 13,23 13,91 14,52 14,01 14,84 15,59 14,28 15,25 16,11 14,36 15,39 16,32 14,35 15,48 16,53 14,29 15,41 16,50 13,43 14,11 14,73 14,25 15,09 15,84 14,57 15,53 16,39 14,66 15,70 16,63 14,68 15,82 16,89 14,61 15,76 16,87 13,61 14,29 14,92 14,48 15,31 16,06 14,83 15,79 16,65 14,94 15,98 16,92 14,98 16,14 17,22 14,91 16,09 17,22 13,78 14,47 15,09 14,69 15,52 16,27 15,07 16,03 16,89 15,20 16,24 17,18 15,27 16,44 17,53 15,20 16,40 17,55 13,94 14,63 15,26 14,89 15,72 16,47 15,30 16,26 17,12 15,44 16,49 17,43 15,54 16,72 17,81 15,47 16,70 17,86 14,00 14,69 15,32 14,96 15,79 16,54 15,38 16,34 17,20 15,54 16,58 17,52 15,64 16,83 17,93 15,58 16,81 17,98
M.6. melléklet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő [kN] 46,48 43,56 41,25 46,44 42,98 40,23 47,05 43,38 40,38 47,48 43,76 40,67 48,16 44,54 41,46 48,33 44,86 41,90 49,72 46,65 44,24 49,50 45,86 42,97 50,11 46,21 43,04 50,56 46,60 43,32 51,35 47,46 44,16 51,58 47,86 44,69 52,91 49,72 47,19 52,51 48,69 45,67 53,10 48,98 45,66 53,58 49,37 45,92 54,46 50,31 46,80 54,76 50,79 47,40 56,07 52,75 50,12 55,46 51,49 48,34 56,02 51,71 48,23 56,52 52,09 48,47 57,50 53,10 49,38 57,88 53,65 50,05 59,20 55,74 53,02 58,38 54,25 50,97 58,90 54,39 50,77 59,41 54,77 50,98 60,48 55,83 51,91 60,93 56,46 52,65 60,44 56,94 54,17 59,54 55,34 52,02 60,04 55,45 51,77 60,55 55,82 51,97 61,66 56,90 52,90 62,13 57,57 53,67
M-81
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.8. táblázat:
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei három Z = 100 kN kerékteher hatására, ha a középső (belső) kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, az aljtávolság, a tengelytáv és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján, ragasztás nélküli állapotban
Aljtávolság Tengelytáv [cm] [mm]
55
60
65
70
75
77
1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500
MÁV 48
1,39 1,23 1,21 1,22 1,26 1,30 1,51 1,32 1,29 1,29 1,34 1,39 1,63 1,42 1,37 1,37 1,42 1,47 1,75 1,51 1,45 1,45 1,49 1,54 1,87 1,60 1,53 1,52 1,56 1,62 1,92 1,64 1,56 1,55 1,59 1,65
54 E1 Besüllyedés [mm] 1,37 1,18 1,13 1,12 1,15 1,19 1,49 1,27 1,21 1,20 1,22 1,27 1,61 1,36 1,29 1,27 1,29 1,34 1,73 1,46 1,37 1,35 1,36 1,41 1,85 1,55 1,45 1,42 1,43 1,48 1,90 1,59 1,48 1,45 1,46 1,51
60 E1
1,36 1,14 1,07 1,05 1,06 1,10 1,48 1,24 1,15 1,13 1,13 1,17 1,60 1,33 1,23 1,20 1,20 1,24 1,72 1,42 1,31 1,28 1,26 1,30 1,84 1,52 1,39 1,35 1,33 1,36 1,89 1,56 1,42 1,38 1,35 1,39
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték [kNm] 12,56 12,76 13,04 15,16 15,36 15,51 16,70 17,14 17,43 17,43 18,07 18,53 18,39 19,50 20,40 18,56 19,96 21,19 12,61 12,84 13,16 15,22 15,41 15,55 16,84 17,24 17,51 17,64 18,24 18,65 18,73 19,81 20,67 18,97 20,37 21,59 12,66 12,92 13,28 15,28 15,46 15,60 16,96 17,33 17,57 17,81 18,37 18,76 19,03 20,08 20,91 19,35 20,74 21,95 12,71 13,01 13,42 15,33 15,49 15,64 17,07 17,41 17,63 17,97 18,49 18,84 19,31 20,33 21,12 19,70 21,09 22,27 12,77 13,10 13,55 15,37 15,53 15,68 17,16 17,47 17,68 18,10 18,59 18,92 19,56 20,55 21,31 20,03 21,40 22,57 12,79 13,14 13,61 15,39 15,55 15,70 17,19 17,49 17,69 18,15 18,63 18,95 19,65 20,63 21,37 20,15 21,52 22,68
M.6. melléklet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő [kN] 39,63 39,07 38,76 35,12 33,55 32,54 34,44 32,15 30,54 34,66 32,00 30,03 35,99 32,86 30,35 37,14 34,03 31,40 43,02 42,49 42,20 37,75 36,20 35,22 36,78 34,45 32,82 36,90 34,16 32,15 38,22 34,91 32,28 39,50 36,16 33,35 46,42 45,92 45,64 40,38 38,85 37,90 39,10 36,74 35,11 39,11 36,30 34,26 40,39 36,92 34,17 41,79 38,23 35,25 49,82 49,35 49,09 43,02 41,51 40,59 41,40 39,02 37,41 41,30 38,42 36,37 42,52 38,89 36,04 44,02 40,25 37,10 53,24 52,79 52,53 45,66 44,18 43,29 43,70 41,31 39,70 43,47 40,54 38,47 44,61 40,83 37,89 46,19 42,21 38,92 54,61 54,17 53,91 46,72 45,26 44,38 44,62 42,23 40,62 44,33 41,39 39,31 45,43 41,60 38,62 47,05 42,99 39,63
M-82
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.9. táblázat:
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei három Z = 100 kN kerékteher hatására, ha a középső (belső) kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, az aljtávolság, a tengelytáv és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján, felső ragasztás utáni állapotban
Aljtávolság Tengelytáv [cm] [mm]
55
60
65
70
75
77
1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500
MÁV 48
0,90 0,84 0,85 0,87 0,90 0,92 0,97 0,90 0,91 0,92 0,96 0,98 1,04 0,96 0,96 0,98 1,02 1,04 1,12 1,02 1,01 1,03 1,07 1,10 1,19 1,07 1,07 1,08 1,12 1,16 1,22 1,10 1,09 1,10 1,14 1,18
54 E1 Besüllyedés [mm] 0,87 0,79 0,79 0,80 0,83 0,85 0,95 0,85 0,84 0,85 0,88 0,91 1,02 0,91 0,89 0,89 0,93 0,96 1,09 0,96 0,94 0,94 0,98 1,01 1,17 1,02 0,99 0,99 1,03 1,06 1,20 1,04 1,01 1,01 1,05 1,08
60 E1
0,86 0,75 0,73 0,74 0,76 0,79 0,93 0,81 0,78 0,78 0,81 0,84 1,01 0,87 0,83 0,83 0,86 0,89 1,08 0,93 0,88 0,88 0,90 0,93 1,15 0,98 0,93 0,93 0,95 0,98 1,18 1,01 0,95 0,95 0,96 1,00
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték [kNm] 12,34 12,47 12,61 14,63 14,99 15,22 15,70 16,36 16,83 16,12 16,97 17,62 16,47 17,67 18,70 16,39 17,71 18,94 12,38 12,51 12,66 14,75 15,07 15,28 15,91 16,52 16,96 16,38 17,19 17,82 16,82 18,01 19,03 16,77 18,11 19,35 12,41 12,55 12,72 14,85 15,14 15,33 16,09 16,67 17,08 16,61 17,39 17,98 17,15 18,33 19,33 17,13 18,49 19,73 12,45 12,59 12,78 14,93 15,20 15,38 16,25 16,79 17,17 16,82 17,57 18,13 17,45 18,62 19,60 17,46 18,83 20,09 12,48 12,63 12,85 15,00 15,25 15,42 16,39 16,90 17,25 17,01 17,73 18,25 17,73 18,88 19,84 17,78 19,16 20,41 12,49 12,65 12,87 15,03 15,27 15,43 16,44 16,94 17,28 17,08 17,78 18,30 17,83 18,98 19,93 17,90 19,29 20,53
M.6. melléklet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő [kN] 41,31 40,14 39,44 38,82 36,36 34,64 39,28 36,13 33,76 39,97 36,56 33,88 41,60 38,07 35,10 42,44 39,13 36,27 44,64 43,50 42,84 41,49 38,99 37,27 41,78 38,51 36,08 42,45 38,87 36,09 44,22 40,44 37,28 45,22 41,65 38,56 47,97 46,88 46,25 44,14 41,62 39,91 44,24 40,87 38,39 44,89 41,15 38,28 46,77 42,74 39,40 47,92 44,09 40,79 51,32 50,26 49,67 46,79 44,25 42,55 46,67 43,21 40,69 47,27 43,40 40,45 49,25 44,99 41,48 50,56 46,47 42,96 54,67 53,66 53,09 49,42 46,88 45,20 49,07 45,53 42,98 49,62 45,62 42,60 51,67 47,19 43,52 53,13 48,79 45,07 56,01 55,02 54,47 50,48 47,93 46,26 50,02 46,46 43,89 50,55 46,50 43,45 52,62 48,05 44,32 54,14 49,70 45,91
M-83
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.10. táblázat:
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei három Z = 100 kN kerékteher hatására, ha a középső (belső) kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, az aljtávolság, a tengelytáv és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján, alsó ragasztás utáni állapotban
Aljtávolság Tengelytáv [cm] [mm]
55
60
65
70
75
77
1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500
MÁV 48
0,87 0,82 0,83 0,84 0,88 0,90 0,94 0,87 0,88 0,90 0,93 0,95 1,01 0,93 0,93 0,95 0,99 1,01 1,07 0,99 0,99 1,00 1,04 1,07 1,14 1,04 1,04 1,05 1,09 1,12 1,17 1,06 1,06 1,07 1,11 1,14
54 E1 Besüllyedés [mm] 0,84 0,77 0,76 0,77 0,80 0,83 0,91 0,82 0,81 0,82 0,85 0,88 0,98 0,88 0,86 0,87 0,90 0,93 1,05 0,93 0,91 0,92 0,95 0,98 1,12 0,98 0,96 0,96 1,00 1,03 1,15 1,01 0,98 0,98 1,02 1,05
60 E1
0,83 0,73 0,71 0,72 0,74 0,77 0,90 0,78 0,76 0,76 0,79 0,81 0,97 0,84 0,81 0,81 0,83 0,86 1,04 0,89 0,86 0,85 0,88 0,91 1,11 0,95 0,90 0,90 0,92 0,95 1,14 0,97 0,92 0,92 0,94 0,97
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték [kNm] 12,33 12,45 12,58 14,58 14,95 15,19 15,60 16,27 16,76 15,99 16,85 17,53 16,30 17,50 18,55 16,21 17,52 18,75 12,36 12,49 12,63 14,70 15,03 15,25 15,81 16,45 16,90 16,26 17,09 17,73 16,66 17,85 18,88 16,59 17,92 19,16 12,40 12,53 12,69 14,80 15,11 15,31 16,00 16,60 17,02 16,49 17,29 17,90 16,98 18,17 19,18 16,94 18,29 19,54 12,43 12,57 12,75 14,89 15,17 15,35 16,16 16,72 17,12 16,71 17,47 18,05 17,28 18,46 19,45 17,28 18,64 19,89 12,46 12,61 12,81 14,96 15,22 15,39 16,30 16,84 17,21 16,90 17,63 18,18 17,56 18,72 19,70 17,59 18,97 20,22 12,47 12,62 12,83 14,99 15,24 15,41 16,36 16,88 17,24 16,97 17,69 18,23 17,67 18,82 19,79 17,71 19,09 20,34
M.6. melléklet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő [kN] 41,52 40,28 39,53 39,22 36,66 34,87 39,76 36,54 34,10 40,47 37,01 34,27 42,11 38,55 35,55 42,91 39,59 36,71 44,84 43,63 42,93 41,89 39,30 37,51 42,28 38,94 36,43 42,99 39,34 36,50 44,77 40,95 37,75 45,73 42,14 39,03 48,16 47,00 46,33 44,55 41,93 40,14 44,76 41,30 38,74 45,45 41,64 38,70 47,35 43,29 39,90 48,47 44,62 41,29 51,50 50,38 49,75 47,20 44,56 42,78 47,20 43,65 41,04 47,86 43,90 40,87 49,87 45,56 42,00 51,14 47,03 43,49 54,85 53,77 53,17 49,84 47,19 45,43 49,62 45,98 43,34 50,23 46,14 43,03 52,32 47,79 44,07 53,75 49,38 45,64 56,19 55,13 54,54 50,89 48,24 46,48 50,58 46,91 44,26 51,17 47,03 43,89 53,29 48,67 44,88 54,78 50,31 46,48
M-84
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.11. táblázat:
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei három Z = 100 kN kerékteher hatására, ha a középső (belső) kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, az aljtávolság, a tengelytáv és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján, teljes ragasztás utáni állapotban
Aljtávolság Tengelytáv [cm] [mm]
55
60
65
70
75
77
1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500
MÁV 48
0,58 0,58 0,60 0,61 0,63 0,63 0,63 0,62 0,64 0,65 0,67 0,68 0,67 0,66 0,67 0,69 0,71 0,72 0,71 0,69 0,71 0,72 0,75 0,76 0,76 0,73 0,74 0,76 0,79 0,80 0,77 0,74 0,76 0,77 0,80 0,81
54 E1 Besüllyedés [mm] 0,56 0,54 0,55 0,56 0,58 0,59 0,60 0,57 0,58 0,59 0,62 0,63 0,64 0,61 0,62 0,63 0,65 0,66 0,69 0,64 0,65 0,66 0,69 0,70 0,73 0,68 0,68 0,69 0,72 0,74 0,75 0,69 0,69 0,71 0,73 0,75
60 E1
0,54 0,50 0,51 0,51 0,54 0,55 0,58 0,54 0,54 0,55 0,57 0,58 0,62 0,57 0,57 0,58 0,60 0,62 0,67 0,61 0,60 0,61 0,63 0,65 0,71 0,64 0,63 0,64 0,67 0,69 0,73 0,65 0,65 0,65 0,68 0,70
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték [kNm] 12,06 12,24 12,37 13,76 14,31 14,70 14,33 15,16 15,82 14,47 15,45 16,27 14,45 15,61 16,68 14,32 15,48 16,61 12,12 12,29 12,40 13,93 14,45 14,81 14,58 15,39 16,02 14,77 15,73 16,53 14,79 15,96 17,03 14,65 15,85 16,99 12,17 12,32 12,44 14,09 14,57 14,91 14,81 15,59 16,20 15,03 15,98 16,76 15,10 16,28 17,35 14,97 16,19 17,36 12,21 12,36 12,47 14,22 14,67 14,99 15,01 15,77 16,35 15,28 16,20 16,96 15,40 16,58 17,65 15,26 16,51 17,69 12,25 12,39 12,50 14,33 14,76 15,05 15,20 15,93 16,48 15,50 16,41 17,14 15,67 16,86 17,93 15,55 16,81 18,01 12,26 12,40 12,51 14,38 14,80 15,08 15,27 15,99 16,53 15,58 16,49 17,21 15,78 16,97 18,03 15,66 16,93 18,14
M.6. melléklet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő [kN] 44,65 42,49 41,08 44,51 40,99 38,36 45,84 41,87 38,70 46,72 42,68 39,35 48,08 44,27 40,98 48,42 44,90 41,86 47,94 45,79 44,41 47,35 43,71 41,01 48,68 44,49 41,18 49,63 45,33 41,80 51,21 47,09 43,55 51,67 47,88 44,59 51,23 49,10 47,75 50,16 46,41 43,66 51,46 47,06 43,62 52,46 47,91 44,21 54,25 49,84 46,06 54,84 50,78 47,25 54,52 52,41 51,10 52,93 49,08 46,30 54,17 49,59 46,02 55,23 50,43 46,57 57,21 52,51 48,49 57,95 53,61 49,84 57,81 55,74 54,46 55,67 51,75 48,93 56,84 52,08 48,41 57,93 52,91 48,89 60,10 55,11 50,87 60,98 56,37 52,37 59,13 57,07 55,81 56,76 52,81 49,98 57,89 53,07 49,36 58,99 53,89 49,81 61,24 56,14 51,81 62,18 57,46 53,37
M-85
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.12. táblázat:
Ragasztási állapot és Rugóállandó [kN/mm]
Ragasztás nélkül 28,5
Felső ragasztás után 46,0
Alsó ragasztás után 47,9
Teljes ragasztás után 76,4
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei négytengelyes teher (V43 sorozatú mozdony kerékteher és tengelyelrendezés) hatására, ha az egyik külső kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, a zúzottkő ágyazat ragasztási állapota, az aljtávolság és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján Sínrendszer
Aljtávolság [cm]
MÁV 48
55
1,27
1,18
1,11
17,47
18,38
19,20
36,07
33,59
31,66
60
1,35
1,26
1,19
17,74
18,65
19,47
38,51
35,92
33,91
65
1,43
1,34
1,27
17,99
18,90
19,72
40,92
38,22
36,14
70
1,52
1,42
1,34
18,22
19,13
19,95
43,29
40,49
38,34
75
1,60
1,50
1,42
18,43
19,34
20,17
45,64
42,75
40,54
77
1,63
1,53
1,45
18,51
19,42
20,25
46,57
43,65
41,41
55
0,89
0,82
0,77
15,94
16,89
17,72
40,88
37,80
35,35
60
0,95
0,88
0,82
16,22
17,16
17,99
43,57
40,32
37,76
65
1,00
0,93
0,87
16,48
17,42
18,24
46,20
42,80
40,13
70
1,06
0,98
0,92
16,72
17,65
18,47
48,79
45,25
42,48
75
1,12
1,04
0,97
16,94
17,86
18,68
51,34
47,67
44,80
77
1,14
1,06
0,99
17,02
17,94
18,76
52,35
48,63
45,72
55
0,86
0,80
0,75
15,81
16,76
17,59
41,34
38,21
35,72
60
0,92
0,85
0,80
16,09
17,03
17,86
44,05
40,75
38,14
65
0,97
0,90
0,85
16,35
17,29
18,11
46,71
43,25
40,53
70
1,03
0,95
0,90
16,59
17,52
18,34
49,32
45,72
42,89
75
1,08
1,00
0,94
16,81
17,73
18,55
51,89
48,15
45,22
77
1,10
1,03
0,96
16,89
17,82
18,64
52,91
49,12
46,15
55
0,62
0,57
0,53
14,29
15,25
16,11
47,04
43,34
40,33
60
0,66
0,60
0,56
14,57
15,53
16,39
50,09
46,16
42,98
65
0,69
0,64
0,60
14,83
15,79
16,64
53,07
48,93
45,58
70
0,73
0,68
0,63
15,08
16,03
16,88
55,99
51,64
48,15
75
0,77
0,71
0,66
15,30
16,25
17,10
58,86
54,31
50,67
77
0,78
0,72
0,68
15,39
16,34
17,18
59,99
55,37
51,67
54 E1
60 E1
Besüllyedés [mm]
MÁV 48
54 E1
60 E1
Sínben ébredő nyomaték [kNm]
M.6. melléklet
MÁV 48
54 E1
60 E1
Sínről az aljra átadódó erő [kN]
M-86
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.13. táblázat:
Ragasztási állapot és Rugóállandó [kN/mm]
Ragasztás nélkül 28,5
Felső ragasztás után 46,0
Alsó ragasztás után 47,9
Teljes ragasztás után 76,4
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei négytengelyes teher (V43 sorozatú mozdony kerékteher és tengelyelrendezés) hatására, ha az egyik belső kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, a zúzottkő ágyazat ragasztási állapota, az aljtávolság és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján Sínrendszer
Aljtávolság [cm]
MÁV 48
55
1,26
1,18
1,11
17,46
18,38
19,19
36,07
33,59
31,67
60
1,35
1,26
1,19
17,74
18,65
19,46
38,51
35,92
33,92
65
1,43
1,34
1,27
17,98
18,89
19,71
40,91
38,22
36,15
70
1,52
1,42
1,35
18,21
19,12
19,94
43,29
40,50
38,37
75
1,60
1,50
1,42
18,43
19,33
20,16
45,64
42,76
40,56
77
1,63
1,53
1,45
18,51
19,42
20,24
46,57
43,66
41,44
55
0,89
0,82
0,77
15,94
16,89
17,72
40,88
37,80
35,35
60
0,95
0,88
0,82
16,22
17,16
17,99
43,56
40,32
37,76
65
1,00
0,93
0,87
16,48
17,41
18,23
46,20
42,80
40,13
70
1,06
0,98
0,92
16,72
17,65
18,46
48,79
45,25
42,48
75
1,12
1,04
0,97
16,94
17,86
18,68
51,34
47,67
44,80
77
1,14
1,06
0,99
17,02
17,94
18,76
52,35
48,63
45,73
55
0,86
0,80
0,75
15,81
16,76
17,59
41,34
38,21
35,71
60
0,92
0,85
0,80
16,09
17,03
17,86
44,05
40,75
38,13
65
0,97
0,90
0,85
16,35
17,28
18,11
46,71
43,25
40,52
70
1,03
0,95
0,90
16,59
17,52
18,34
49,32
45,71
42,89
75
1,08
1,00
0,94
16,81
17,73
18,55
51,89
48,15
45,22
77
1,10
1,03
0,96
16,89
17,81
18,63
52,91
49,11
46,15
55
0,62
0,57
0,53
14,29
15,25
16,11
47,04
43,34
40,33
60
0,66
0,60
0,56
14,57
15,53
16,39
50,09
46,16
42,98
65
0,69
0,64
0,60
14,83
15,79
16,64
53,07
48,93
45,58
70
0,73
0,68
0,63
15,08
16,03
16,88
55,99
51,64
48,14
75
0,77
0,71
0,66
15,30
16,25
17,10
58,85
54,31
50,67
77
0,78
0,72
0,68
15,39
16,34
17,18
59,99
55,37
51,67
54 E1
60 E1
Besüllyedés [mm]
MÁV 48
54 E1
60 E1
Sínben ébredő nyomaték [kNm]
M.6. melléklet
MÁV 48
54 E1
60 E1
Sínről az aljra átadódó erő [kN]
M-87
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.14. táblázat:
Ragasztási állapot és Rugóállandó [kN/mm]
Ragasztás nélkül 28,5
Felső ragasztás után 46,0
Alsó ragasztás után 47,9
Teljes ragasztás után 76,4
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei négytengelyes teher (BMZ 21-91 jelű személykocsi kerékteher és tengelyelrendezés) hatására, ha az egyik külső kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, a zúzottkő ágyazat ragasztási állapota, az aljtávolság és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján Sínrendszer
Aljtávolság [cm]
MÁV 48
55
1,05
0,97
0,91
14,71
15,55
16,29
29,85
27,65
25,91
60
1,12
1,03
0,97
14,96
15,80
16,53
31,82
29,51
27,70
65
1,18
1,10
1,03
15,19
16,02
16,76
33,76
31,35
29,46
70
1,25
1,16
1,09
15,40
16,23
16,96
35,67
33,16
31,21
75
1,32
1,23
1,16
15,60
16,42
17,15
37,56
34,95
32,93
77
1,34
1,25
1,18
15,67
16,49
17,22
38,30
35,67
33,62
55
0,74
0,68
0,64
13,32
14,18
14,95
34,01
31,36
29,22
60
0,79
0,73
0,68
13,58
14,44
15,19
36,22
33,41
31,16
65
0,83
0,77
0,72
13,81
14,67
15,42
38,38
35,43
33,06
70
0,88
0,81
0,76
14,03
14,88
15,63
40,50
37,41
34,95
75
0,93
0,86
0,80
14,23
15,08
15,82
42,58
39,36
36,80
77
0,94
0,87
0,82
14,30
15,15
15,90
43,41
40,14
37,54
55
0,72
0,66
0,62
13,20
14,06
14,83
34,40
31,71
29,54
60
0,76
0,71
0,66
13,46
14,32
15,08
36,63
33,79
31,49
65
0,81
0,75
0,70
13,69
14,55
15,30
38,82
35,82
33,42
70
0,85
0,79
0,74
13,91
14,76
15,51
40,96
37,82
35,31
75
0,90
0,83
0,78
14,11
14,96
15,71
43,06
39,79
37,18
77
0,92
0,85
0,79
14,19
15,03
15,78
43,90
40,57
37,92
55
0,51
0,47
0,44
11,85
12,70
13,47
39,17
36,09
33,54
60
0,55
0,50
0,47
12,10
12,96
13,73
41,71
38,43
35,72
65
0,58
0,53
0,50
12,33
13,19
13,96
44,20
40,71
37,85
70
0,61
0,56
0,52
12,55
13,41
14,18
46,63
42,95
39,94
75
0,64
0,59
0,55
12,75
13,61
14,38
49,01
45,15
42,00
77
0,65
0,60
0,56
12,82
13,68
14,45
49,94
46,02
42,82
54 E1
60 E1
Besüllyedés [mm]
MÁV 48
54 E1
60 E1
Sínben ébredő nyomaték [kNm]
M.6. melléklet
MÁV 48
54 E1
60 E1
Sínről az aljra átadódó erő [kN]
M-88
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.15. táblázat:
Ragasztási állapot és Rugóállandó [kN/mm]
Ragasztás nélkül 28,5
Felső ragasztás után 46,0
Alsó ragasztás után 47,9
Teljes ragasztás után 76,4
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő elméleti értékei négytengelyes teher (BMZ 21-91 jelű személykocsi kerékteher és tengelyelrendezés) hatására, ha az egyik belső kerék a vizsgált keresztmetszet felett áll, a zúzottkő ágyazat ragasztási állapota, az aljtávolság és a sínrendszer függvényében, a Zimmermann-féle elmélet alapján Sínrendszer
Aljtávolság [cm]
MÁV 48
55
1,05
0,97
0,91
14,71
15,55
16,29
29,85
27,65
25,91
60
1,12
1,03
0,97
14,96
15,80
16,53
31,82
29,51
27,70
65
1,18
1,10
1,03
15,19
16,02
16,76
33,76
31,35
29,46
70
1,25
1,16
1,09
15,40
16,23
16,96
35,67
33,16
31,21
75
1,32
1,23
1,16
15,60
16,42
17,15
37,56
34,95
32,93
77
1,34
1,25
1,18
15,67
16,49
17,22
38,30
35,67
33,62
55
0,74
0,68
0,64
13,32
14,18
14,95
34,01
31,36
29,22
60
0,79
0,73
0,68
13,58
14,44
15,19
36,22
33,41
31,16
65
0,83
0,77
0,72
13,81
14,67
15,42
38,38
35,43
33,06
70
0,88
0,81
0,76
14,03
14,88
15,63
40,50
37,41
34,95
75
0,93
0,86
0,80
14,23
15,08
15,82
42,58
39,36
36,80
77
0,94
0,87
0,82
14,30
15,15
15,90
43,41
40,14
37,54
55
0,72
0,66
0,62
13,20
14,06
14,83
34,40
31,71
29,54
60
0,76
0,71
0,66
13,46
14,32
15,08
36,63
33,79
31,49
65
0,81
0,75
0,70
13,69
14,55
15,30
38,82
35,82
33,42
70
0,85
0,79
0,74
13,91
14,76
15,51
40,96
37,82
35,31
75
0,90
0,83
0,78
14,11
14,96
15,71
43,06
39,79
37,18
77
0,92
0,85
0,79
14,19
15,03
15,78
43,90
40,57
37,92
55
0,51
0,47
0,44
11,85
12,70
13,47
39,17
36,09
33,54
60
0,55
0,50
0,47
12,10
12,96
13,73
41,71
38,43
35,72
65
0,58
0,53
0,50
12,33
13,19
13,96
44,20
40,71
37,85
70
0,61
0,56
0,52
12,55
13,41
14,18
46,63
42,95
39,94
75
0,64
0,59
0,55
12,75
13,61
14,38
49,01
45,15
42,00
77
0,65
0,60
0,56
12,82
13,68
14,45
49,94
46,02
42,82
54 E1
60 E1
Besüllyedés [mm]
MÁV 48
54 E1
60 E1
Sínben ébredő nyomaték [kNm]
M.6. melléklet
MÁV 48
54 E1
60 E1
Sínről az aljra átadódó erő [kN]
M-89
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.16. táblázat:
Aljtávolság [cm]
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő értékei egytengelyes teher esetében, a ragasztás nélküli és a különböző ragasztási állapotokban számítva, valamint a százalékban kifejezett eltérés a vizsgált állapotokban számított eredmények között, a Zimmermann-féle elmélet alapján, k = 65 cm aljtávolság esetén
Igénybevétel
Eltérés [%]
1,05
1,02
0,72
-30,12
-32,24
-52,26
54 E1
1,39
0,97
0,94
0,66
-30,12
-32,24
-52,26
60 E1
1,30
0,91
0,88
0,62
-30,12
-32,24
-52,26
Sínben ébredő nyomaték
MÁV 48
19,01
16,87
16,70
14,86
-11,26
-12,17
-21,85
54 E1
20,47
18,16
17,98
16,00
-11,26
-12,17
-21,85
60 E1
21,86
19,40
19,20
17,09
-11,26
-12,17
-21,85
Sínről az aljra átadódó erő
MÁV 48
42,73
48,16
48,65
54,68
12,69
13,85
27,95
54 E1
39,70
44,74
45,20
50,79
12,69
13,85
27,95
60 E1
37,16
41,88
42,31
47,55
12,69
13,85
27,95
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő értékei egytengelyes teher esetében, a ragasztás nélküli és a különböző ragasztási állapotokban számítva, valamint a százalékban kifejezett eltérés a vizsgált állapotokban számított eredmények között, a Zimmermann-féle elmélet alapján, k = 70 cm aljtávolság esetén
Igénybevétel
Sínrendszer
Ragasztási állapot és Rugóállandó [kN/mm] RagaszFelső Alsó Teljes tás ragaszragaszragasznélkül tás után tás után tás után 28,5 46,0 47,9 76,4
Felső Alsó Teljes ragasz- ragasz- ragasztás tás tás után után után
Számolt igénybevételek [mm], [kNm], [kN]
Eltérés [%]
Eltérés a ragasztás nélküli állapothoz képest
MÁV 48
1,58
1,11
1,07
0,76
-30,12
-32,24
-52,26
54 E1
1,47
1,03
1,00
0,70
-30,12
-32,24
-52,26
60 E1
1,38
0,96
0,93
0,66
-30,12
-32,24
-52,26
Sínben ébredő nyomaték
MÁV 48
19,37
17,19
17,01
15,14
-11,26
-12,17
-21,85
54 E1
20,85
18,50
18,31
16,29
-11,26
-12,17
-21,85
60 E1
22,27
19,76
19,56
17,41
-11,26
-12,17
-21,85
Sínről az aljra átadódó erő
MÁV 48
45,18
50,91
51,44
57,80
12,69
13,85
27,95
54 E1
41,97
47,29
47,78
53,70
12,69
13,85
27,95
60 E1
39,29
44,27
44,73
50,27
12,69
13,85
27,95
Besüllyedés
70
Számolt igénybevételek [mm], [kNm], [kN] 1,50
M.6.17. táblázat:
Aljtávolság [cm]
Felső Alsó Teljes ragasz- ragasz- ragasztás tás tás után után után
Eltérés a ragasztás nélküli állapothoz képest
MÁV 48
Besüllyedés
65
Sínrendszer
Ragasztási állapot és Rugóállandó [kN/mm] RagaszFelső Alsó Teljes tás ragaszragaszragasznélkül tás után tás után tás után 28,5 46,0 47,9 76,4
M.6. melléklet
M-90
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.18. táblázat:
Aljtávolság [cm]
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő értékei egytengelyes teher esetében, a ragasztás nélküli és a különböző ragasztási állapotokban számítva, valamint a százalékban kifejezett eltérés a vizsgált állapotokban számított eredmények között, a Zimmermann-féle elmélet alapján, k = 75 cm aljtávolság esetén
Igénybevétel
Eltérés [%]
1,17
1,13
0,80
-30,12
-32,24
-52,26
54 E1
1,55
1,08
1,05
0,74
-30,12
-32,24
-52,26
60 E1
1,45
1,01
0,98
0,69
-30,12
-32,24
-52,26
Sínben ébredő nyomaték
MÁV 48
19,71
17,49
17,31
15,40
-11,26
-12,17
-21,85
54 E1
21,21
18,82
18,63
16,58
-11,26
-12,17
-21,85
60 E1
22,66
20,11
19,90
17,71
-11,26
-12,17
-21,85
Sínről az aljra átadódó erő
MÁV 48
47,58
53,61
54,17
60,87
12,69
13,85
27,95
54 E1
44,20
49,80
50,32
56,55
12,69
13,85
27,95
60 E1
41,37
46,62
47,10
52,94
12,69
13,85
27,95
A besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték, és a sínről az aljra átadódó erő értékei egytengelyes teher esetében, a ragasztás nélküli és a különböző ragasztási állapotokban számítva, valamint a százalékban kifejezett eltérés a vizsgált állapotokban számított eredmények között, a Zimmermann-féle elmélet alapján, k = 77 cm aljtávolság esetén
Igénybevétel
Sínrendszer
Ragasztási állapot és Rugóállandó [kN/mm] RagaszFelső Alsó Teljes tás ragaszragaszragasznélkül tás után tás után tás után 28,5 46,0 47,9 76,4
Felső Alsó Teljes ragasz- ragasz- ragasztás tás tás után után után
Számolt igénybevételek [mm], [kNm], [kN]
Eltérés [%]
Eltérés a ragasztás nélküli állapothoz képest
MÁV 48
1,70
1,19
1,15
0,81
-30,12
-32,24
-52,26
54 E1
1,58
1,10
1,07
0,75
-30,12
-32,24
-52,26
60 E1
1,48
1,03
1,00
0,71
-30,12
-32,24
-52,26
Sínben ébredő nyomaték
MÁV 48
19,84
17,60
17,42
15,50
-11,26
-12,17
-21,85
54 E1
21,35
18,95
18,75
16,69
-11,26
-12,17
-21,85
60 E1
22,81
20,24
20,03
17,83
-11,26
-12,17
-21,85
Sínről az aljra átadódó erő
MÁV 48
48,52
54,68
55,25
62,09
12,69
13,85
27,95
54 E1
45,08
50,80
51,32
57,68
12,69
13,85
27,95
60 E1
42,20
47,55
48,04
53,99
12,69
13,85
27,95
Besüllyedés
77
Számolt igénybevételek [mm], [kNm], [kN] 1,67
M.6.19. táblázat:
Aljtávolság [cm]
Felső Alsó Teljes ragasz- ragasz- ragasztás tás tás után után után
Eltérés a ragasztás nélküli állapothoz képest
MÁV 48
Besüllyedés
75
Sínrendszer
Ragasztási állapot és Rugóállandó [kN/mm] RagaszFelső Alsó Teljes tás ragaszragaszragasznélkül tás után tás után tás után 28,5 46,0 47,9 76,4
M.6. melléklet
M-91
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.20. táblázat:
A ragasztás nélküli állapotban és a felső ragasztás utáni állapotban kapott eredmények közötti eltérés százalékban kifejezve a besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték és a sínről az aljra átadódó erő vonatkozásában, kéttengelyes teher esetén, a Zimmermann-féle elmélet alapján
Aljtávolság Tengelytáv [cm] [mm]
55
60
65
70
75
77
1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500
MÁV 48
54 60 E1 E1 Besüllyedés eltérése [%] -32,80 -33,37 -33,79 -30,76 -31,43 -32,06 -29,72 -30,21 -30,76 -29,34 -29,66 -30,08 -29,24 -29,18 -29,24 -29,63 -29,42 -29,27 -32,98 -33,52 -33,90 -30,95 -31,64 -32,26 -29,85 -30,38 -30,95 -29,42 -29,79 -30,25 -29,21 -29,18 -29,29 -29,57 -29,36 -29,23 -33,14 -33,64 -34,00 -31,14 -31,83 -32,44 -29,98 -30,55 -31,13 -29,50 -29,92 -30,40 -29,19 -29,20 -29,34 -29,51 -29,32 -29,20 -33,27 -33,75 -34,08 -31,31 -32,00 -32,60 -30,11 -30,71 -31,31 -29,59 -30,04 -30,56 -29,18 -29,23 -29,41 -29,46 -29,28 -29,19 -33,40 -33,85 -34,15 -31,47 -32,16 -32,75 -30,24 -30,86 -31,47 -29,68 -30,17 -30,71 -29,18 -29,26 -29,48 -29,41 -29,24 -29,18 -33,44 -33,88 -34,17 -31,53 -32,22 -32,81 -30,29 -30,92 -31,53 -29,72 -30,22 -30,76 -29,18 -29,28 -29,50 -29,39 -29,23 -29,18
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték eltérése [%] -7,37 -7,71 -8,21 -7,71 -7,38 -7,26 -8,72 -8,14 -7,71 -9,44 -8,80 -8,27 -10,85 -10,34 -9,81 -11,49 -11,26 -10,94 -7,45 -7,86 -8,41 -7,59 -7,32 -7,26 -8,54 -7,98 -7,59 -9,25 -8,62 -8,10 -10,71 -10,17 -9,62 -11,44 -11,17 -10,80 -7,53 -8,01 -8,61 -7,50 -7,29 -7,28 -8,38 -7,85 -7,50 -9,07 -8,46 -7,97 -10,57 -10,01 -9,45 -11,38 -11,07 -10,67 -7,63 -8,16 -8,80 -7,43 -7,27 -7,31 -8,24 -7,74 -7,43 -8,91 -8,31 -7,85 -10,44 -9,85 -9,28 -11,31 -10,97 -10,55 -7,74 -8,32 -8,99 -7,37 -7,26 -7,35 -8,11 -7,65 -7,37 -8,77 -8,18 -7,74 -10,31 -9,71 -9,13 -11,25 -10,87 -10,42 -7,78 -8,38 -9,07 -7,35 -7,26 -7,37 -8,06 -7,61 -7,35 -8,71 -8,13 -7,70 -10,26 -9,65 -9,08 -11,22 -10,83 -10,37
M.6. melléklet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő eltérése [%] 8,37 7,45 6,78 11,66 10,57 9,57 13,34 12,54 11,66 13,94 13,43 12,75 14,11 14,21 14,11 13,48 13,82 14,07 8,08 7,21 6,59 11,35 10,24 9,24 13,13 12,27 11,35 13,82 13,22 12,49 14,16 14,20 14,04 13,58 13,91 14,13 7,83 7,00 6,43 11,05 9,93 8,95 12,91 12,00 11,05 13,68 13,02 12,23 14,19 14,17 13,94 13,67 13,99 14,17 7,60 6,83 6,30 10,77 9,65 8,69 12,70 11,74 10,77 13,54 12,82 11,98 14,21 14,13 13,84 13,76 14,05 14,20 7,41 6,67 6,19 10,51 9,40 8,45 12,49 11,50 10,51 13,39 12,61 11,75 14,21 14,07 13,73 13,84 14,10 14,21 7,33 6,62 6,15 10,41 9,30 8,36 12,41 11,40 10,41 13,33 12,53 11,65 14,21 14,05 13,68 13,86 14,12 14,21
M-92
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.21. táblázat:
A ragasztás nélküli állapotban és az alsó ragasztás utáni állapotban kapott eredmények közötti eltérés százalékban kifejezve a besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték és a sínről az aljra átadódó erő vonatkozásában, kéttengelyes teher esetén, a Zimmermann-féle elmélet alapján
Aljtávolság Tengelytáv [cm] [mm]
55
60
65
70
75
77
1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500
MÁV 48
54 60 E1 E1 Besüllyedés eltérése [%] -35,01 -35,62 -36,06 -32,87 -33,57 -34,23 -31,79 -32,30 -32,87 -31,41 -31,74 -32,17 -31,33 -31,25 -31,31 -31,74 -31,52 -31,35 -35,20 -35,77 -36,19 -33,07 -33,79 -34,44 -31,93 -32,48 -33,07 -31,49 -31,86 -32,33 -31,29 -31,26 -31,35 -31,68 -31,46 -31,31 -35,37 -35,91 -36,29 -33,26 -33,99 -34,63 -32,06 -32,65 -33,26 -31,57 -31,99 -32,50 -31,27 -31,27 -31,41 -31,61 -31,41 -31,28 -35,51 -36,03 -36,38 -33,44 -34,17 -34,80 -32,20 -32,81 -33,44 -31,66 -32,12 -32,66 -31,26 -31,30 -31,47 -31,56 -31,37 -31,26 -35,65 -36,13 -36,45 -33,61 -34,34 -34,96 -32,33 -32,97 -33,61 -31,76 -32,25 -32,81 -31,25 -31,33 -31,54 -31,51 -31,33 -31,25 -35,69 -36,17 -36,48 -33,68 -34,40 -35,02 -32,38 -33,03 -33,68 -31,79 -32,31 -32,87 -31,25 -31,34 -31,57 -31,49 -31,32 -31,25
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték eltérése [%] -7,96 -8,32 -8,84 -8,38 -8,02 -7,87 -9,48 -8,85 -8,38 -10,26 -9,57 -8,99 -11,76 -11,22 -10,65 -12,42 -12,19 -11,85 -8,04 -8,47 -9,05 -8,25 -7,95 -7,86 -9,28 -8,68 -8,25 -10,05 -9,37 -8,81 -11,61 -11,04 -10,45 -12,37 -12,09 -11,71 -8,13 -8,63 -9,26 -8,15 -7,90 -7,88 -9,11 -8,54 -8,15 -9,86 -9,19 -8,66 -11,47 -10,86 -10,26 -12,31 -11,99 -11,57 -8,24 -8,79 -9,47 -8,07 -7,87 -7,91 -8,96 -8,41 -8,07 -9,69 -9,04 -8,53 -11,32 -10,70 -10,09 -12,24 -11,88 -11,44 -8,34 -8,95 -9,67 -8,00 -7,86 -7,95 -8,82 -8,31 -8,00 -9,53 -8,89 -8,42 -11,19 -10,54 -9,93 -12,17 -11,78 -11,30 -8,39 -9,02 -9,75 -7,98 -7,86 -7,97 -8,77 -8,27 -7,98 -9,47 -8,84 -8,37 -11,13 -10,48 -9,87 -12,14 -11,73 -11,25
M.6. melléklet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő eltérése [%] 9,20 8,18 7,44 12,80 11,62 10,52 14,61 13,76 12,80 15,25 14,71 13,98 15,39 15,52 15,43 14,69 15,07 15,35 8,88 7,92 7,23 12,46 11,25 10,16 14,39 13,46 12,46 15,12 14,49 13,70 15,45 15,51 15,35 14,80 15,17 15,41 8,60 7,69 7,05 12,14 10,92 9,84 14,16 13,17 12,14 14,98 14,27 13,42 15,49 15,49 15,25 14,91 15,25 15,46 8,35 7,49 6,90 11,84 10,61 9,55 13,93 12,89 11,84 14,83 14,05 13,15 15,51 15,44 15,14 15,00 15,33 15,50 8,13 7,32 6,78 11,55 10,33 9,29 13,70 12,63 11,55 14,67 13,83 12,89 15,52 15,39 15,03 15,09 15,38 15,51 8,05 7,26 6,74 11,44 10,22 9,19 13,62 12,52 11,44 14,60 13,75 12,79 15,52 15,36 14,98 15,12 15,40 15,52
M-93
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.22. táblázat:
A ragasztás nélküli állapotban és a teljes ragasztás utáni állapotban kapott eredmények közötti eltérés százalékban kifejezve a besüllyedés, a sínben ébredő nyomaték és a sínről az aljra átadódó erő vonatkozásában, kéttengelyes teher esetén, a Zimmermann-féle elmélet alapján
Aljtávolság Tengelytáv [cm] [mm]
55
60
65
70
75
77
1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500 1600 2000 2300 2500 3000 3500
MÁV 48
54 60 E1 E1 Besüllyedés eltérése [%] -55,18 -56,04 -56,70 -52,48 -53,32 -54,14 -51,35 -51,86 -52,48 -51,04 -51,30 -51,72 -51,24 -51,05 -51,00 -51,81 -51,53 -51,28 -55,45 -56,27 -56,90 -52,72 -53,59 -54,41 -51,48 -52,05 -52,72 -51,10 -51,42 -51,89 -51,17 -51,01 -51,01 -51,73 -51,45 -51,21 -55,68 -56,47 -57,06 -52,94 -53,83 -54,67 -51,61 -52,23 -52,94 -51,16 -51,54 -52,07 -51,11 -51,00 -51,04 -51,66 -51,37 -51,15 -55,89 -56,65 -57,21 -53,16 -54,07 -54,90 -51,75 -52,42 -53,16 -51,24 -51,67 -52,25 -51,07 -50,99 -51,08 -51,58 -51,31 -51,10 -56,08 -56,81 -57,33 -53,37 -54,29 -55,11 -51,89 -52,60 -53,36 -51,32 -51,81 -52,42 -51,04 -51,00 -51,14 -51,52 -51,25 -51,07 -56,15 -56,87 -57,38 -53,45 -54,37 -55,19 -51,95 -52,67 -53,45 -51,35 -51,86 -52,49 -51,03 -51,01 -51,16 -51,49 -51,22 -51,05
Sínrendszer MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínben ébredő nyomaték eltérése [%] -14,56 -14,83 -15,44 -16,11 -15,26 -14,76 -18,18 -17,04 -16,11 -19,47 -18,33 -17,30 -21,62 -20,90 -20,07 -22,35 -22,13 -21,74 -14,59 -15,00 -15,72 -15,83 -15,07 -14,66 -17,84 -16,72 -15,83 -19,14 -17,99 -16,98 -21,44 -20,65 -19,77 -22,31 -22,02 -21,56 -14,66 -15,18 -16,00 -15,60 -14,91 -14,59 -17,53 -16,44 -15,60 -18,83 -17,68 -16,68 -21,24 -20,40 -19,48 -22,25 -21,91 -21,38 -14,75 -15,38 -16,29 -15,40 -14,79 -14,56 -17,24 -16,18 -15,40 -18,54 -17,39 -16,42 -21,05 -20,15 -19,20 -22,19 -21,78 -21,20 -14,86 -15,58 -16,57 -15,23 -14,70 -14,56 -16,98 -15,96 -15,23 -18,27 -17,13 -16,19 -20,86 -19,91 -18,94 -22,11 -21,65 -21,02 -14,91 -15,67 -16,69 -15,17 -14,67 -14,56 -16,89 -15,88 -15,17 -18,17 -17,03 -16,10 -20,78 -19,82 -18,84 -22,08 -21,59 -20,95
M.6. melléklet
MÁV 54 60 48 E1 E1 Sínről az aljra átadódó erő eltérése [%] 20,13 17,84 16,05 27,37 25,12 22,92 30,40 29,04 27,37 31,22 30,54 29,42 30,71 31,22 31,35 29,16 29,91 30,58 19,42 17,22 15,53 26,74 24,41 22,19 30,06 28,54 26,74 31,08 30,22 28,95 30,89 31,30 31,31 29,37 30,14 30,77 18,80 16,67 15,09 26,14 23,74 21,51 29,71 28,03 26,14 30,91 29,88 28,47 31,03 31,34 31,23 29,58 30,34 30,93 18,23 16,20 14,70 25,55 23,12 20,89 29,33 27,53 25,56 30,71 29,53 28,00 31,15 31,35 31,11 29,77 30,52 31,06 17,73 15,77 14,37 25,00 22,53 20,32 28,96 27,04 25,00 30,49 29,17 27,53 31,23 31,33 30,97 29,95 30,68 31,16 17,54 15,62 14,25 24,78 22,31 20,10 28,81 26,85 24,79 30,39 29,03 27,35 31,26 31,32 30,91 30,02 30,74 31,20
M-94
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A besüllyedés és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése különböző sínrendszerek és aljtávolságok esetében
M.6.1. ábra:
A besüllyedés és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése különböző sínrendszerek és aljtávolságok esetében
MÁV 48 - 55 cm MÁV 48 - 60 cm
2,0
MÁV 48 - 65 cm MÁV 48 - 70 cm MÁV 48 - 75 cm MÁV 48 - 77 cm
Besüllyedés [mm]
1,5
54 E1 - 55 cm 54 E1 - 60 cm 54 E1 - 65 cm 54 E1 - 70 cm
1,0
54 E1 - 75 cm 54 E1 - 77 cm 60 E1 - 55 cm 60 E1 - 60 cm
0,5
60 E1 - 65 cm 60 E1 - 70 cm 60 E1 - 75 cm 60 E1 - 77 cm
0,0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
2
Fajlagos ragasztóanyag mennyiség [kg/m ]
M.6.23. táblázat:
Sínrendszer
MÁV 48
54 E1
60 E1
A besüllyedés és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggéseit jellemző függvénykapcsolatok egyenletei, és a determinációs együttható értékei
Aljtávolság [cm] 55 60 65 70 75 77 55 60 65 70 75 77 55 60 65 70 75 77
Összefüggések a besüllyedés és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között Függvénykapcsolat egyenlete Determinációs együttható y = -0,0821x + 1,2718 R2 = 0,9413 y = -0,0877x + 1,3576 R2 = 0,9413 y = -0,0931x + 1,4416 R2 = 0,9413 y = -0,0984x + 1,5240 R2 = 0,9413 y = -0,1036x + 1,6049 R2 = 0,9413 y = -0,1057x + 1,6369 R2 = 0,9413 y = -0,0763x + 1,1815 R2 = 0,9413 y = -0,0814x + 1,2611 R2 = 0,9413 y = -0,0865x + 1,3392 R2 = 0,9413 y = -0,0914x + 1,4157 R2 = 0,9413 y = -0,0963x + 1,4909 R2 = 0,9413 y = -0,0982x + 1,5206 R2 = 0,9413 y = -0,0714x + 1,1060 R2 = 0,9413 y = -0,0762x + 1,1806 R2 = 0,9413 y = -0,0809x + 1,2536 R2 = 0,9413 y = -0,0856x + 1,3252 R2 = 0,9413 y = -0,0901x + 1,3956 R2 = 0,9413 y = -0,0919x + 1,4234 R2 = 0,9413
M.6. melléklet
M-95
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.6.2. ábra:
A besüllyedés és a ragasztási vastagság összefüggése különböző sínrendszerek és aljtávolságok esetében A besüllyedés és a ragasztási vastagság összefüggése különböző sínrendszerek és aljtávolságok esetében
MÁV 48 - 55 cm MÁV 48 - 60 cm MÁV 48 - 65 cm
2,0
MÁV 48 - 70 cm MÁV 48 - 75 cm MÁV 48 - 77 cm 54 E1 - 55 cm
Besüllyedés [mm]
1,5
54 E1 - 60 cm 54 E1 - 65 cm 54 E1 - 70 cm
1,0
54 E1 - 75 cm 54 E1 - 77 cm 60 E1 - 55 cm 60 E1 - 60 cm
0,5
60 E1 - 65 cm 60 E1 - 70 cm 60 E1 - 75 cm
0,0
60 E1 - 77 cm
0
10
20
30
40
50
60
Ragasztási vastagság [cm]
M.6.24. táblázat:
Sínrendszer
MÁV 48
54 E1
60 E1
A besüllyedés és a ragasztási vastagság összefüggéseit függvénykapcsolatok egyenletei, és a determinációs együttható értékei
Aljtávolság [cm] 55 60 65 70 75 77 55 60 65 70 75 77 55 60 65 70 75 77
jellemző
Összefüggések a besüllyedés és a ragasztási vastagság között Függvénykapcsolat egyenlete Determinációs együttható y = -0,0134x + 1,2783 R2 = 0,9578 y = -0,0143x + 1,3645 R2 = 0,9578 y = -0,0152x + 1,4489 R2 = 0,9578 y = -0,0161x + 1,5317 R2 = 0,9578 y = -0,0169x + 1,6130 R2 = 0,9578 y = -0,0172x + 1,6452 R2 = 0,9578 y = -0,0124x + 1,1874 R2 = 0,9578 y = -0,0133x + 1,2675 R2 = 0,9578 y = -0,0141x + 1,3459 R2 = 0,9578 y = -0,0149x + 1,4229 R2 = 0,9578 y = -0,0157x + 1,4984 R2 = 0,9578 y = -0,0160x + 1,5283 R2 = 0,9578 y = -0,0117x + 1,1116 R2 = 0,9578 y = -0,0124x + 1,1865 R2 = 0,9578 y = -0,0132x + 1,2599 R2 = 0,9578 y = -0,0140x + 1,3320 R2 = 0,9578 y = -0,0147x + 1,4027 R2 = 0,9578 y = -0,0150x + 1,4306 R2 = 0,9578
M.6. melléklet
M-96
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A sínben ébredő nyomaték és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése különböző sínrendszerek és aljtávolságok esetében
M.6.3. ábra:
A sínben ébredő nyomaték és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése különböző sínrendszerek és aljtávolságok esetében
MÁV 48 - 55 cm MÁV 48 - 60 cm MÁV 48 - 65 cm
25,0
MÁV 48 - 70 cm
Sínben ébredő nyomaték [kNm]
MÁV 48 - 75 cm MÁV 48 - 77 cm
20,0
54 E1 - 55 cm 54 E1 - 60 cm 54 E1 - 65 cm
15,0
54 E1 - 70 cm 54 E1 - 75 cm 54 E1 - 77 cm
10,0
60 E1 - 55 cm 60 E1 - 60 cm 60 E1 - 65 cm
5,0
60 E1 - 70 cm 60 E1 - 75 cm
0,0
60 E1 - 77 cm
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
Fajlagos ragasztóanyag mennyiség [kg/m2]
M.6.25. táblázat:
Sínrendszer
MÁV 48
54 E1
60 E1
A sínben ébredő nyomaték és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggéseit jellemző függvénykapcsolatok egyenletei, és a determinációs együttható értékei
Aljtávolság [cm] 55 60 65 70 75 77 55 60 65 70 75 77 55 60 65 70 75 77
Összefüggések a sínben ébredő nyomaték és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között Függvénykapcsolat egyenlete Determinációs együttható y = -0,4735x + 18,065 R2 = 0,9567 y = -0,4840x + 18,463 R2 = 0,9567 y = -0,4937x + 18,836 R2 = 0,9567 y = -0,5030x + 19,188 R2 = 0,9567 y = -0,5117x + 19,522 R2 = 0,9567 y = -0,5151x + 19,651 R2 = 0,9567 y = -0,5098x + 19,447 R2 = 0,9567 y = -0,5210x + 19,875 R2 = 0,9567 y = -0,5315x + 20,276 R2 = 0,9567 y = -0,5414x + 20,656 R2 = 0,9567 y = -0,5509x + 21,015 R2 = 0,9567 y = -0,5545x + 21,154 R2 = 0,9567 y = -0,5445x + 20,774 R2 = 0,9567 y = -0,5565x + 21,231 R2 = 0,9567 y = -0,5678x + 21,660 R2 = 0,9567 y = -0,5784x + 22,065 R2 = 0,9567 y = -0,5884x + 22,449 R2 = 0,9567 y = -0,5923x + 22,597 R2 = 0,9567
M.6. melléklet
M-97
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A sínben ébredő nyomaték és a ragasztási vastagság összefüggése különböző sínrendszerek és aljtávolságok esetében
M.6.4. ábra:
A sínben ébredő nyomaték és a ragasztási vastagság összefüggése különböző sínrendszerek és aljtávolságok esetében
MÁV 48 - 55 cm MÁV 48 - 60 cm MÁV 48 - 65 cm
25,0
MÁV 48 - 70 cm
Sínben ébredő nyomaték [kNm]
MÁV 48 - 75 cm MÁV 48 - 77 cm
20,0
54 E1 - 55 cm 54 E1 - 60 cm 54 E1 - 65 cm
15,0
54 E1 - 70 cm 54 E1 - 75 cm 54 E1 - 77 cm
10,0
60 E1 - 55 cm 60 E1 - 60 cm
5,0
60 E1 - 65 cm 60 E1 - 70 cm 60 E1 - 75 cm
0,0
60 E1 - 77 cm
0
10
20
30
40
50
60
Ragasztási vastagság [cm]
M.6.26. táblázat:
Sínrendszer
MÁV 48
54 E1
60 E1
A sínben ébredő nyomaték és a ragasztási vastagság összefüggéseit jellemző függvénykapcsolatok egyenletei, és a determinációs együttható értékei
Aljtávolság [cm] 55 60 65 70 75 77 55 60 65 70 75 77 55 60 65 70 75 77
Összefüggések a sínben ébredő nyomaték és a ragasztási vastagság között Függvénykapcsolat egyenlete Determinációs együttható y = -0,0772x + 18,102 R2 = 0,9733 y = -0,0789x + 18,500 R2 = 0,9733 y = -0,0805x + 18,874 R2 = 0,9733 y = -0,0820x + 19,227 R2 = 0,9733 y = -0,0835x + 19,562 R2 = 0,9733 y = -0,0840x + 19,691 R2 = 0,9733 y = -0,0832x + 19,487 R2 = 0,9733 y = -0,0850x + 19,915 R2 = 0,9733 y = -0,0867x + 20,318 R2 = 0,9733 y = -0,0883x + 20,698 R2 = 0,9733 y = -0,0899x + 21,058 R2 = 0,9733 y = -0,0905x + 21,197 R2 = 0,9733 y = -0,0888x + 20,817 R2 = 0,9733 y = -0,0908x + 21,275 R2 = 0,9733 y = -0,0926x + 21,705 R2 = 0,9733 y = -0,0943x + 22,110 R2 = 0,9733 y = -0,0960x + 22,495 R2 = 0,9733 y = -0,0966x + 22,644 R2 = 0,9733
M.6. melléklet
M-98
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A sínről az aljra átadódó erő és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése különböző sínrendszerek és aljtávolságok esetében
M.6.5. ábra:
A sínről az aljra átadódó erő és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése különböző sínrendszerek és aljtávolságok esetében
MÁV 48 - 55 cm MÁV 48 - 60 cm MÁV 48 - 65 cm
70,0
MÁV 48 - 70 cm
Sínről az aljra átadódó erő [kN]
MÁV 48 - 75 cm
60,0
MÁV 48 - 77 cm 54 E1 - 55 cm
50,0
54 E1 - 60 cm 54 E1 - 65 cm
40,0
54 E1 - 70 cm 54 E1 - 75 cm
30,0
54 E1 - 77 cm 60 E1 - 55 cm
20,0
60 E1 - 60 cm 60 E1 - 65 cm
10,0
60 E1 - 70 cm 60 E1 - 75 cm
0,0
60 E1 - 77 cm
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
Fajlagos ragasztóanyag mennyiség [kg/m2]
M.6.27. táblázat: A sínről az aljra átadódó erő és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggéseit jellemző függvénykapcsolatok egyenletei, és a determinációs együttható értékei
Sínrendszer
MÁV 48
54 E1
60 E1
Aljtávolság [cm] 55 60 65 70 75 77 55 60 65 70 75 77 55 60 65 70 75 77
Összefüggések a sínről az aljra átadódó erő és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség között Függvénykapcsolat egyenlete Determinációs együttható y = 1,2528x + 37,827 R2 = 0,958 y = 1,3372x + 40,378 R2 = 0,958 y = 1,4200x + 42,876 R2 = 0,958 y = 1,5011x + 45,327 R2 = 0,958 y = 1,5809x + 47,734 R2 = 0,958 y = 1,6124x + 48,686 R2 = 0,958 y = 1,1638x + 35,140 R2 = 0,958 y = 1,2422x + 37,509 R2 = 0,958 y = 1,3191x + 39,830 R2 = 0,958 y = 1,3945x + 42,106 R2 = 0,958 y = 1,4685x + 44,343 R2 = 0,958 y = 1,4978x + 45,227 R2 = 0,958 y = 1,0894x + 32,895 R2 = 0,958 y = 1,1629x + 35,113 R2 = 0,958 y = 1,2348x + 37,285 R2 = 0,958 y = 1,3054x + 39,416 R2 = 0,958 y = 1,3747x + 41,510 R2 = 0,958 y = 1,4021x + 42,337 R2 = 0,958
M.6. melléklet
M-99
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A sínről az aljra átadódó erő és a ragasztási vastagság összefüggése különböző sínrendszerek és aljtávolságok esetében
M.6.6. ábra:
A sínről az aljra átadódó erő és a ragasztási vastagság összefüggése különböző sínrendszerek és aljtávolságok esetében
MÁV 48 - 55 cm MÁV 48 - 60 cm MÁV 48 - 65 cm
70,0
MÁV 48 - 70 cm
Sínről az aljra átadódó erő [kN]
MÁV 48 - 75 cm
60,0
MÁV 48 - 77 cm 54 E1 - 55 cm
50,0
54 E1 - 60 cm 54 E1 - 65 cm
40,0
54 E1 - 70 cm 54 E1 - 75 cm
30,0
54 E1 - 77 cm 60 E1 - 55 cm
20,0
60 E1 - 60 cm 60 E1 - 65 cm
10,0
60 E1 - 70 cm 60 E1 - 75 cm
0,0
60 E1 - 77 cm
0
10
20
30
40
50
60
Ragasztási vastagság [cm]
M.6.28. táblázat:
Sínrendszer
MÁV 48
54 E1
60 E1
A sínről az aljra átadódó erő és a ragasztási vastagság összefüggéseit jellemző függvénykapcsolatok egyenletei, és a determinációs együttható értékei
Aljtávolság [cm] 55 60 65 70 75 77 55 60 65 70 75 77 55 60 65 70 75 77
Összefüggések a sínről az aljra átadódó erő és a ragasztási vastagság között Függvénykapcsolat egyenlete Determinációs együttható y = 0,2044x + 37,729 R2 = 0,9747 y = 0,2181x + 40,274 R2 = 0,9747 y = 0,2316x + 42,766 R2 = 0,9747 y = 0,2449x + 45,210 R2 = 0,9747 y = 0,2579x + 47,611 R2 = 0,9747 y = 0,2630x + 48,560 R2 = 0,9747 y = 0,1898x + 35,049 R2 = 0,9747 y = 0,2026x + 37,412 R2 = 0,9747 y = 0,2152x + 39,727 R2 = 0,9747 y = 0,2275x + 41,998 R2 = 0,9747 y = 0,2396x + 44,228 R2 = 0,9747 y = 0,2443x + 45,110 R2 = 0,9747 y = 0,1777x + 32,810 R2 = 0,9747 y = 0,1897x + 35,022 R2 = 0,9747 y = 0,2014x + 37,189 R2 = 0,9747 y = 0,2129x + 39,314 R2 = 0,9747 y = 0,2243x + 41,402 R2 = 0,9747 y = 0,2287x + 42,228 R2 = 0,9747
M.6. melléklet
M-100
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A besüllyedés és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése k = 60 cm aljtávolság, valamint MÁV 48, 54 E1, 60 E1 sínrendszerek esetében
M.6.7. ábra:
A besüllyedés és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése k = 60 cm aljtávolság, valamint MÁV 48, 54 E1, 60 E1 sínrendszerek esetében 2,0 y = -0,0877x + 1,3576 2 R = 0,9413
y = -0,0814x + 1,2611 2 R = 0,9413
MÁV 48
y = -0,0762x + 1,1806 2 R = 0,9413
Besüllyedés [mm]
1,5
54 E1
60 E1
1,0 Lineáris (MÁV 48)
0,5
Lineáris (54 E1)
Lineáris (60 E1)
0,0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
Fajlagos ragasztóanyag mennyiség [kg/m2]
M.6.8. ábra:
A besüllyedés és a ragasztási vastagság összefüggése k = 60 cm aljtávolság, valamint MÁV 48, 54 E1, 60 E1 sínrendszerek esetében
A besüllyedés és a ragasztási vastagság összefüggése k = 60 cm aljtávolság, valamint MÁV 48, 54 E1, 60 E1 sínrendszerek esetében 2,0 y = -0,0133x + 1,2675 2 R = 0,9578
y = -0,0143x + 1,3645 2 R = 0,9578
MÁV 48
y = -0,0124x + 1,1865 2 R = 0,9578
Besüllyedés [mm]
1,5
54 E1
60 E1
1,0 Lineáris (MÁV 48)
0,5
Lineáris (54 E1)
Lineáris (60 E1)
0,0 0
10
20
30
40
50
60
Ragasztási vastagság [cm]
M.6. melléklet
M-101
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A sínben ébredő nyomaték és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése k = 60 cm aljtávolság, valamint MÁV 48, 54 E1, 60 E1 sínrendszerek esetében
M.6.9. ábra:
A sínben ébredő nyomaték és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése k = 60 cm aljtávolság, valamint MÁV 48, 54 E1, 60 E1 sínrendszerek esetében 25,0
Sínben ébredő nyomaték [kNm]
MÁV 48
20,0 54 E1
15,0
60 E1
Lineáris (MÁV 48)
10,0 y = -0,521x + 19,875 2 R = 0,9567
y = -0,484x + 18,463 2 R = 0,9567
y = -0,5565x + 21,231 2 R = 0,9567
Lineáris (54 E1)
5,0 Lineáris (60 E1)
0,0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
Fajlagos ragasztóanyag mennyiség [kg/m2]
M.6.10. ábra:
A sínben ébredő nyomaték és a ragasztási vastagság összefüggése k = 60 cm aljtávolság, valamint MÁV 48, 54 E1, 60 E1 sínrendszerek esetében
A sínben ébredő nyomaték és a ragasztási vastagság összefüggése k = 60 cm aljtávolság, valamint MÁV 48, 54 E1, 60 E1 sínrendszerek esetében 25,0
Sínben ébredő nyomaték [kNm]
MÁV 48
20,0 54 E1
15,0
60 E1
Lineáris (MÁV 48)
10,0 y = -0,085x + 19,915 2 R = 0,9733
y = -0,0789x + 18,5 R2 = 0,9733
y = -0,0908x + 21,275 2 R = 0,9733
Lineáris (54 E1)
5,0 Lineáris (60 E1)
0,0 0
10
20
30
40
50
60
Ragasztási vastagság [cm]
M.6. melléklet
M-102
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A sínről az aljra átadódó erő és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése k = 60 cm aljtávolság, valamint MÁV 48, 54 E1, 60 E1 sínrendszerek esetében
M.6.11. ábra:
A sínről az aljra átadódó erő és a fajlagos ragasztóanyag mennyiség összefüggése k = 60 cm aljtávolság, valamint MÁV 48, 54 E1, 60 E1 sínrendszerek esetében 70,0
Sínről az aljra átadódó erő [kN]
MÁV 48
60,0 54 E1
50,0 40,0
60 E1
30,0
Lineáris (MÁV 48)
y = 1,3372x + 40,378 2 R = 0,958
20,0
y = 1,2422x + 37,509 2 R = 0,958
y = 1,1629x + 35,113 2 R = 0,958
Lineáris (54 E1)
10,0 Lineáris (60 E1)
0,0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
Fajlagos ragasztóanyag mennyiség [kg/m2]
M.6.12. ábra:
A sínről az aljra átadódó erő és a ragasztási vastagság összefüggése k = 60 cm aljtávolság, valamint MÁV 48, 54 E1, 60 E1 sínrendszerek esetében
A sínről az aljra átadódó erő és a ragasztási vastagság összefüggése k = 60 cm aljtávolság, valamint MÁV 48, 54 E1, 60 E1 sínrendszerek esetében 70,0
Sínről az aljra átadódó erő [kN]
MÁV 48
60,0 54 E1
50,0 40,0
60 E1
30,0
Lineáris (MÁV 48)
y = 0,2181x + 40,274 2 R = 0,9747
20,0
y = 0,1897x + 35,022 2 R = 0,9747
y = 0,2026x + 37,412 2 R = 0,9747
Lineáris (54 E1)
10,0 Lineáris (60 E1)
0,0 0
10
20
30
40
50
60
Ragasztási vastagság [cm]
M.6. melléklet
M-103
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.7. MELLÉKLET A 7. FEJEZETHEZ
M.7. melléklet
M-104
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.7.1. kép:
A mérés végrehajtása tömörítés és ragasztás nélküli állapotban
M.7.2. kép:
A mérés végrehajtása tömörítés utáni állapotban
M.7. melléklet
M-105
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.7.3. kép:
A mérés végrehajtása tömörítés és ragasztás utáni állapotban
M.7.1. táblázat:
A laboratóriumi mérések eredményei numerikusan
Tömörítés és ragasztás nélkül
Tömörítés után
Tömörítés és ragasztás után
Erő [kN]
Elmozdulás [mm]
Erő [kN]
Elmozdulás [mm]
Erő [kN]
Elmozdulás [mm]
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,44
0,41
0,88
0,29
2,21
0,27
0,88
0,79
1,77
0,62
4,42
0,56
1,33
1,23
2,65
0,99
6,63
0,95
1,77
1,76
3,53
1,45
8,84
1,51
2,21
2,43
4,42
2,14
11,05
2,31
2,65
3,41
4,86
2,76
13,25
3,29
3,09
4,67
5,30
4,09
15,46
4,63
3,53
7,12
5,74
7,88
17,67
6,87
3,53
17,56
5,74
19,76
19,88
11,58
20,32
15,73
20,32
23,21
Csúszás 3,53 kN értéknél
Csúszás 5,74 kN értéknél
Csúszás 20,32 kN értéknél
M.7. melléklet
M-106
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.7.4. kép:
A két, ugyanolyan hosszú mérési szakasz (az egyiken csak tömörítés volt, a másikon tömörítés és ragasztás volt)
M.7.5. kép:
A mérés végrehajtása
M.7. melléklet
M-107
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.7.6. kép:
A mért értékek folyamatos regisztrálása
M.7.2. táblázat:
A vasúti pályában történő mérések eredményei numerikusan
Tömörítés után
Tömörítés és ragasztás után
Erő [kN]
Elmozdulás [mm]
Erő [kN]
Elmozdulás [mm]
0,00
0,00
0,00
0,00
9,71
0,50
31,76
0,50
14,32
1,00
42,35
1,00
17,49
1,50
48,24
1,50
20,13
2,00
52,73
2,00
21,98
2,50
55,97
2,50
23,93
3,00
58,82
3,00
25,14
3,50
61,76
3,50
M.7. melléklet
M-108
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8. MELLÉKLET A 8. FEJEZETHEZ
M.8. melléklet
M-109
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.1. táblázat:
Az ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz geometriai adatai
Átmeneti ív eleje 1 Átmeneti ív vége 1 = ív eleje Átmeneti ív vége 2 = ív vége Átmeneti ív eleje 2 Körívsugár Tiszta körív hossza Átmeneti ív hossza 1 Átmeneti ív hossza 2 Túlemelés nagysága Aljtávolság Alkalmazható járműsebesség A vasúti pálya vágányainak száma Peron eleje
M.8.2. táblázat:
Az ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz felépítményszerkezeti adatai
Sínrendszer Sínleerősítések típusa Aljak típusa Ágyazat típusa Ágyazattúlérés nagysága Felépítmény típusa
M.8.1. kép:
947+93 szelvény 948+57 szelvény 953+39 szelvény 954+07 szelvény R = 300 m IR = 482 m L1 = 64 m (klotoid átmenetiív) L2 = 68 m (klotoid átmenetiív) m = 79 mm k = 55 és 57 cm V = 60 km/h Egyvágányú pálya 951+85 szelvény
MÁV 48 GEO L és LI jelű vasbeton aljak 52 cm vastag zúzottkő ágyazat 65 cm a külső oldalon Hézagnélküli felépítmény
Az ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz
M.8. melléklet
M-110
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.3. táblázat:
A biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz geometriai adatai
Átmeneti ív eleje 1 Átmeneti ív vége 1 = ív eleje Átmeneti ív vége 2 = ív vége Átmeneti ív eleje 2 Körívsugár Tiszta körív hossza Átmeneti ív hossza 1 Átmeneti ív hossza 2 Túlemelés nagysága Aljtávolság Alkalmazható járműsebesség A vasúti pálya vágányainak száma
M.8.4. táblázat:
A biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz felépítményszerkezeti adatai
Sínrendszer Sínleerősítések típusa Aljak típusa Ágyazat típusa Ágyazattúlérés nagysága Felépítmény típusa
M.8.2. kép:
451+16 szelvény 451+72 szelvény 453+46 szelvény 454+01 szelvény R = 300 m IR = 174 m L1 = 56 m (klotoid átmenetiív) L2 = 55 m (klotoid átmenetiív) m = 79 mm k = 55 és 57 cm V = 60 km/h Egyvágányú pálya
MÁV 48 GEO LI jelű vasbeton aljak 52 cm vastag zúzottkő ágyazat 65 cm a külső oldalon Hézagnélküli felépítmény
A biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz
M.8. melléklet
M-111
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.5. táblázat:
Az Y-acélaljakkal épített vágányszakasz geometriai adatai
Átmeneti ív eleje 1 Átmeneti ív vége 1 = ív eleje Átmeneti ív vége 2 = ív vége Átmeneti ív eleje 2 Körívsugár Tiszta körív hossza Átmeneti ív hossza 1 Átmeneti ív hossza 2 Túlemelés nagysága Alkalmazható járműsebesség A vasúti pálya vágányainak száma
M.8.6. táblázat:
Az Y-acélaljakkal épített vágányszakasz felépítményszerkezeti adatai
Sínrendszer Sínleerősítések típusa Aljak típusa Első átmeneti Y-acélalj Utolsó átmeneti Y-acélalj Ágyazat típusa Felépítmény típusa
M.8.3. kép:
1039+31 szelvény 1039+99 szelvény 1042+71 szelvény 1043+39 szelvény R = 300 m IR = 272 m L1 = 68 m (klotoid átmenetiív) L2 = 68 m (klotoid átmenetiív) m = 93 mm V = 60 km/h Egyvágányú pálya
MÁV 48 S 15 230 – 650 – 230 rendszerű Y-acélaljak 1039+36 szelvény 1043+34 szelvény Zúzottkő ágyazat Hézagnélküli felépítmény
Az Y-acélaljakkal épített vágányszakasz
M.8. melléklet
M-112
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.4. kép:
A vasbeton fixpont, az acéloszlop, valamint a talajhoz kihorgonyzott konzol elrendezése az ágyazatragasztással stabilizált vágányszakaszon
M.8.5. kép:
A vasbeton fixpont, az acéloszlop, valamint a talajhoz kihorgonyzott konzol elrendezése a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakaszon
M.8. melléklet
M-113
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.6. kép:
A vasbeton fixpont, az acéloszlop, valamint a talajhoz kihorgonyzott konzol elrendezése az Y-acélaljakkal épített vágányszakaszon
M.8.1. ábra:
Az Y-acélaljak elhelyezkedése az egyes fixpontoknál [39]
M.8. melléklet
M-114
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.2. ábra:
A mérési keresztmetszetekben a mért aljak jelölése és elhelyezkedése a fixpontokhoz viszonyítva, az ágyazatragasztással stabilizált vágányszakaszon
M.8. melléklet
M-115
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.3. ábra:
A mérési keresztmetszetekben a mért aljak jelölése és elhelyezkedése a fixpontokhoz viszonyítva, a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakaszon
M.8. melléklet
M-116
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.4. ábra:
A mérési keresztmetszetekben a mért aljak jelölése és elhelyezkedése a fixpontokhoz viszonyítva, az Y-acélaljakkal épített vágányszakaszon [39]
M.8. melléklet
M-117
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.7. kép:
Az alj abszolút elmozdulásait mérő induktív elmozdulás érzékelők elhelyezése a vasbeton keresztaljon, az ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz esetében
Alj vízszintes elmozdulását mérő érzékelő Alj függőleges elmozdulását mérő érzékelő
M.8.8. kép:
A sínszál relatív elmozdulásait mérő elmozdulás érzékelők elhelyezése a vasbeton keresztaljon és a sínen, az ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz esetében
Sínfej vízszintes elmozdulását mérő érzékelő
Síntalp belső oldalának függőleges elmozdulását mérő érzékelő
M.8. melléklet
Síntalp külső oldalának függőleges elmozdulását mérő érzékelő
M-118
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.9. kép:
A mozdony mérőhelyen történő áthaladása a mérés során, az ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz esetében
M.8.10. kép:
Az alj abszolút elmozdulásait mérő induktív elmozdulás érzékelők elhelyezése a vasbeton keresztaljon, a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz esetében
Alj függőleges elmozdulását mérő érzékelő Alj vízszintes elmozdulását mérő érzékelő
M.8. melléklet
M-119
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.11. kép:
A sínszál relatív elmozdulásait mérő elmozdulás érzékelők elhelyezése a vasbeton keresztaljon és a sínen, a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz esetében
Sínfej vízszintes elmozdulását mérő érzékelő
Síntalp belső oldalának függőleges elmozdulását mérő érzékelő
M.8.12. kép:
Síntalp külső oldalának függőleges elmozdulását mérő érzékelő
A mozdony mérőhelyen történő áthaladása a mérés során, a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz esetében
M.8. melléklet
M-120
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.13. kép:
Az alj abszolút elmozdulásait mérő induktív elmozdulás érzékelők elhelyezése az Y-acélaljon, az Y-acélaljakkal épített vágányszakasz esetében
Alj vízszintes elmozdulását mérő érzékelő
Alj függőleges elmozdulását mérő érzékelő
M.8.14. kép:
A sínszál relatív elmozdulásait mérő elmozdulás érzékelők elhelyezése az Y-acélaljon és a sínen, az Y-acélaljakkal épített vágányszakasz esetében
Sínfej vízszintes elmozdulását mérő érzékelő
Síntalp belső oldalának függőleges elmozdulását mérő érzékelő
Síntalp külső oldalának függőleges elmozdulását mérő érzékelő
M.8. melléklet
M-121
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.15. kép:
A mozdony mérőhelyen történő áthaladása a mérés során, az Y-acélaljakkal épített vágányszakasz esetében
M.8.5. ábra:
A vasbeton alj belső sínszál felöli végének függőleges elmozdulása a konzolhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (1A jelű alj, ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz)
M.8. melléklet
M-122
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.6. ábra:
A vasbeton alj vízszintes oldalirányú elmozdulása a konzolhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (1A jelű alj, ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz)
M.8.7. ábra:
A vasbeton aljnál a külső sínszál talpának belső oldalán mért függőleges elmozdulása a vasbeton aljhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (1A jelű alj, ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz)
M.8. melléklet
M-123
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.8. ábra:
A vasbeton aljnál a külső sínszál talpának külső oldalán mért függőleges elmozdulása a vasbeton aljhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (1A jelű alj, ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz)
M.8.9. ábra:
A vasbeton aljnál a külső sínszál fejének vízszintes oldalirányú elmozdulása a vasbeton aljhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (1A jelű alj, ágyazatragasztással stabilizált vágányszakasz)
M.8. melléklet
M-124
0,934
0,522 0,646
949+76
951+55
951+55
Átlag
1B
2C
2D
0,416
0,770
0,551
0,494
0,975
1,059
Ív belső oldalán
0,274
0,331
0,386
0,205
0,172
Alj vízszintes elmozdulása (abszolút) [mm]
0,599
0,417
0,413
0,648
0,916
Síntalp belső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
0,777
0,565
0,513
1,006
1,024
Síntalp külső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
0,186
0,133
0,123
0,292
0,197
Sínfej vízszintes elmozdulása (relatív) [mm]
1,037
0,584 0,746
949+76
951+55
951+55
Átlag
1B
2C
2D
40
0,873
949+76
1A
0,491
Ív külső oldalán
Szelvény
Alj jele
Sebesség [km/h]
0,354
0,433
0,459
0,271
0,253
Alj vízszintes elmozdulása (abszolút) [mm]
M.8. melléklet
0,867
0,670
0,611
1,056
1,132
Ív belső oldalán
Alj függőleges elmozdulása (abszolút) [mm]
0,573
0,379
0,373
0,640
0,899
Síntalp belső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
0,703
0,447
0,461
0,889
1,013
Síntalp külső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
M-125
0,208
0,178
0,182
0,224
0,247
Sínfej vízszintes elmozdulása (relatív) [mm]
A vasbeton aljak abszolút, valamint a túlemelt külső sínszál relatív elmozdulásai, 40 km/h mozdony áthaladási sebesség esetén
5
0,712
949+76
Ív külső oldalán
1A
Sebesség [km/h]
Alj függőleges elmozdulása (abszolút) [mm]
Szelvény
M.8.8. táblázat:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A vasbeton aljak abszolút, valamint a túlemelt külső sínszál relatív elmozdulásai, 5 km/h mozdony áthaladási sebesség esetén
Alj jele
M.8.7. táblázat:
Szabó József Ph.D. értekezés (mellékletek)
1,108
0,658 0,804
949+76
951+55
951+55
Átlag
1B
2C
2D
Ágyazatragasztási technológia (Balatonrendes)
Technológia (mérés helye)
0,502
0,948
0,727
0,753
1,114
1,197
Ív belső oldalán
0,471
0,517
0,527
0,434
0,405
Alj vízszintes elmozdulása (abszolút) [mm]
0,547
0,356
0,348
0,618
0,865
Síntalp belső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
0,663
0,421
0,415
0,804
1,010
Síntalp külső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
0,259
0,230
0,253
0,263
0,291
Sínfej vízszintes elmozdulása (relatív) [mm]
0,646 0,746 0,804
40
60
Ív külső oldalán
5
Sebesség [km/h]
0,471
0,354
0,274
Alj vízszintes elmozdulása (abszolút) [mm]
M.8. melléklet
0,948
0,867
0,770
Ív belső oldalán
Alj függőleges elmozdulása (abszolút) [mm]
0,547
0,573
0,599
Síntalp belső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
0,663
0,703
0,777
Síntalp külső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
M-126
0,259
0,208
0,186
Sínfej vízszintes elmozdulása (relatív) [mm]
A vasbeton aljak abszolút elmozdulásainak, valamint a túlemelt külső sínszál relatív elmozdulásainak átlagai, a három mozdony áthaladási sebesség esetén (5 km/h, 40 km/h és 60 km/h), az ágyazatragasztási technológiával stabilizált vágányszakaszon
60
0,946
949+76
Ív külső oldalán
1A
Sebesség [km/h]
Alj függőleges elmozdulása (abszolút) [mm]
Szelvény
M.8.10. táblázat:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A vasbeton aljak abszolút, valamint a túlemelt külső sínszál relatív elmozdulásai, 60 km/h mozdony áthaladási sebesség esetén
Alj jele
M.8.9. táblázat:
Szabó József Ph.D. értekezés (mellékletek)
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.10. ábra:
A vasbeton alj belső sínszál felöli végének függőleges elmozdulása a konzolhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (3E jelű alj, biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz)
M.8.11. ábra:
A vasbeton alj vízszintes oldalirányú elmozdulása a konzolhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (3E jelű alj, biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz)
M.8. melléklet
M-127
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.12. ábra:
A vasbeton aljnál a külső sínszál talpának belső oldalán mért függőleges elmozdulása a vasbeton aljhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (3E jelű alj, biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz)
M.8.13. ábra:
A vasbeton aljnál a külső sínszál talpának külső oldalán mért függőleges elmozdulása a vasbeton aljhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (3E jelű alj, biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz)
M.8. melléklet
M-128
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.14. ábra:
A vasbeton aljnál a külső sínszál fejének vízszintes oldalirányú elmozdulása a vasbeton aljhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (3E jelű alj, biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakasz)
M.8. melléklet
M-129
0,586
0,805 0,669
452+20
452+70
452+70
Átlag
3F
4G
4H
0,758
1,043
1,115
1,413
0,926
0,718
Ív belső oldalán
0,462
0,539
0,427
0,389
0,491
Alj vízszintes elmozdulása (abszolút) [mm]
0,685
0,877
0,674
0,653
0,537
Síntalp belső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
0,884
1,166
0,825
0,852
0,691
Síntalp külső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
0,201
0,175
0,216
0,223
0,191
Sínfej vízszintes elmozdulása (relatív) [mm]
0,674
0,910 0,778
452+20
452+70
452+70
Átlag
3F
4G
4H
40
0,577
452+20
3E
0,949
Ív külső oldalán
Szelvény
Alj jele
Sebesség [km/h]
0,569
0,678
0,489
0,497
0,613
Alj vízszintes elmozdulása (abszolút) [mm]
M.8. melléklet
1,179
1,207
1,486
1,010
1,014
Ív belső oldalán
Alj függőleges elmozdulása (abszolút) [mm]
0,657
0,845
0,629
0,622
0,533
Síntalp belső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
0,793
1,102
0,700
0,714
0,656
Síntalp külső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
M-130
0,221
0,217
0,189
0,247
0,232
Sínfej vízszintes elmozdulása (relatív) [mm]
A vasbeton aljak abszolút, valamint a túlemelt külső sínszál relatív elmozdulásai, 40 km/h mozdony áthaladási sebesség esetén
5
0,528
452+20
Ív külső oldalán
3E
Sebesség [km/h]
Alj függőleges elmozdulása (abszolút) [mm]
Szelvény
M.8.12. táblázat:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A vasbeton aljak abszolút, valamint a túlemelt külső sínszál relatív elmozdulásai, 5 km/h mozdony áthaladási sebesség esetén
Alj jele
M.8.11. táblázat:
Szabó József Ph.D. értekezés (mellékletek)
0,728
0,963 0,827
452+20
452+70
452+70
Átlag
3F
4G
4H
Biztonsági sapkák (Balatonfűzfő)
Technológia (mérés helye)
0,997
1,210
1,262
1,505
1,036
1,038
Ív belső oldalán
0,694
0,767
0,650
0,616
0,742
Alj vízszintes elmozdulása (abszolút) [mm]
0,624
0,795
0,614
0,583
0,503
Síntalp belső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
0,750
1,065
0,647
0,677
0,611
Síntalp külső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
0,269
0,261
0,232
0,296
0,287
Sínfej vízszintes elmozdulása (relatív) [mm]
0,778 0,827
60
0,669
Ív külső oldalán
40
5
Sebesség [km/h]
0,694
0,569
0,462
Alj vízszintes elmozdulása (abszolút) [mm]
M.8. melléklet
1,210
1,179
1,043
Ív belső oldalán
Alj függőleges elmozdulása (abszolút) [mm]
0,624
0,657
0,685
Síntalp belső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
0,750
0,793
0,884
Síntalp külső függőleges elmozdulása (relatív) [mm]
M-131
0,269
0,221
0,201
Sínfej vízszintes elmozdulása (relatív) [mm]
A vasbeton aljak abszolút elmozdulásainak, valamint a túlemelt külső sínszál relatív elmozdulásainak átlagai, a három mozdony áthaladási sebesség esetén (5 km/h, 40 km/h és 60 km/h), a biztonsági sapkákkal szerelt vágányszakaszon
60
0,621
452+20
Ív külső oldalán
3E
Sebesség [km/h]
Alj függőleges elmozdulása (abszolút) [mm]
Szelvény
M.8.14. táblázat:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A vasbeton aljak abszolút, valamint a túlemelt külső sínszál relatív elmozdulásai, 60 km/h mozdony áthaladási sebesség esetén
Alj jele
M.8.13. táblázat:
Szabó József Ph.D. értekezés (mellékletek)
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.15. ábra:
Az Y-acélalj nyitott (1) végének függőleges elmozdulása a konzolhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (1-1 jelű alj, Y-acélaljakkal épített vágányszakasz) [39]
M.8.16. ábra:
Az Y-acélalj nyitott (2) végének függőleges elmozdulása a konzolhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (1-1 jelű alj, Y-acélaljakkal épített vágányszakasz) [39]
M.8. melléklet
M-132
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.17. ábra:
Az Y-acélalj vízszintes oldalirányú elmozdulása a konzolhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (1-1 jelű alj, Y-acélaljakkal épített vágányszakasz) [39]
M.8.18. ábra:
Az Y-acélaljnál a síntalp belső oldalának függőleges elmozdulása az Y-acélaljhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (1-1 jelű alj, Y-acélaljakkal épített vágányszakasz) [39]
M.8. melléklet
M-133
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.8.19. ábra:
Az Y-acélaljnál a síntalp külső oldalának függőleges elmozdulása az Y-acélaljhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (1-1 jelű alj, Y-acélaljakkal épített vágányszakasz) [39]
M.8.20. ábra:
Az Y-acélaljnál a sínfej vízszintes oldalirányú elmozdulása az Y-acélaljhoz képest, 60 km/h sebesség esetén (1-1 jelű alj, Y-acélaljakkal épített vágányszakasz) [39]
M.8. melléklet
M-134
1040+70
1041+33
1042+28
1-1
2-1
3-1
5 1,904
1,809
0,671 0,760
1,862
2,041
0,945
0,665
1,959
2,262
1,961
1,656
0,081
0,114
0,041
0,088
Y-alj Y-alj nyitott Y-alj nyitott Alj vízszintes Sebesség zárt vég (abszolút) vég 1 vég 2 [km/h] elmozdulás függőleges elmozdulás [mm] [mm] (abszolút) Síntalp külső
0,235
0,428
0,092
0,186
0,399
0,197
0,604
0,395
függőleges elmozdulás [mm] (aljhoz képest)
Síntalp belső
1040+70
1041+33
1042+28
1-2
2-2
3-2
Átlag
zárt
Aljvég a túlemelt (külső) sínszál alatt 5 1,863 2,280 1,853
0,687 0,484
1,416
0,382
0,384
2,251
2,735
2,286
1,731
0,173
0,173
—
—
Y-alj Y-alj nyitott Y-alj nyitott Alj vízszintes Sebesség zárt vég (abszolút) vég 1 vég 2 [km/h] elmozdulás függőleges elmozdulás [mm] [mm] (abszolút)
Az összes mérési helyen mért mennyiség átlaga
Megnevezés
5
Sebesség [km/h] 1,621
M.8. melléklet
1,449
Y-aljvég külső (túlemelt) sínszál alatt függőleges abszolút elmozdulás [mm] Y-aljvég belső sínszál alatt
Alj vízszintes (abszolút) elmozdulás [mm] 0,127
Síntalp külső
0,715
0,628
0,749
0,768
0,457
Külső sín talpának függőleges elmozdulása az aljhoz képest [mm]
0,198
0,146
0,113
0,335
1,126
1,642
0,913
0,823
Sínfej vízszintes elmozdulás [mm] (aljhoz képest)
0,446
0,527
0,391
0,420
Sínfej vízszintes elmozdulás [mm] (aljhoz képest)
0,446
M-135
Külső sín fejének vízszintes elmozdulása az aljhoz képest [mm]
függőleges elmozdulás [mm] (aljhoz képest)
Síntalp belső
A mért elmozdulások átlagai az Y-acélaljas vágányszakaszon, 5 km/h sebesség mellett [39]
Szelvény
Alj jele
M.8.17. táblázat:
Átlag
nyitott
Aljvég a túlemelt (külső) sínszál alatt
A mért elmozdulások az Y-acélaljas vágányszakaszon, a külső sínszálnál zárt végű Y-acélaljak esetében, 5 km/h sebesség mellett [39]
Szelvény
M.8.16. táblázat:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A mért elmozdulások az Y-acélaljas vágányszakaszon, a külső sínszálnál nyitott végű Y-acélaljak esetében, 5 km/h sebesség mellett [39]
Alj jele
M.8.15. táblázat:
Szabó József Ph.D. értekezés (mellékletek)
1040+70
1041+33
1042+28
1-1
2-1
3-1
40 1,892 2,300 2,220
0,631 0,839
2,468
0,909
0,976
2,228
2,346
2,135
2,203
0,227
0,269
0,100
0,313
Y-alj Y-alj nyitott Y-alj nyitott Alj vízszintes Sebesség zárt vég (abszolút) vég 1 vég 2 [km/h] elmozdulás függőleges elmozdulás [mm] [mm] (abszolút)
0,150
0,112
0,135
0,204
0,234
0,156
0,272
0,274
1,036
1,230
0,830
1,048
Síntalp külső Sínfej vízszintes elmozdulás [mm] függőleges elmozdulás [mm] (aljhoz képest) (aljhoz képest)
Síntalp belső
1040+70
1041+33
1042+28
1-2
2-2
3-2
Átlag
zárt
Aljvég a túlemelt (külső) sínszál alatt 40 2,071 2,437 2,149
0,653 0,507
1,939
0,417
0,451
2,536
2,962
2,346
2,300
0,186
0,194
0,167
0,198
Y-alj Y-alj nyitott Y-alj nyitott Alj vízszintes Sebesség zárt vég (abszolút) vég 1 vég 2 [km/h] elmozdulás függőleges elmozdulás [mm] [mm] (abszolút)
Az összes mérési helyen mért mennyiség átlaga
Megnevezés
40
Sebesség [km/h] 1,841
M.8. melléklet
1,652
Y-aljvég külső (túlemelt) sínszál alatt függőleges abszolút elmozdulás [mm] Y-aljvég belső sínszál alatt
0,207
Alj vízszintes (abszolút) elmozdulás [mm]
0,476
0,411
0,443
0,573
0,257
Külső sín talpának függőleges elmozdulása az aljhoz képest [mm]
0,038
0,002
0,081
0,032
0,338
M-136
Külső sín fejének vízszintes elmozdulása az aljhoz képest [mm]
0,338
0,341
0,277
0,397
Síntalp külső Sínfej vízszintes elmozdulás [mm] függőleges elmozdulás [mm] (aljhoz képest) (aljhoz képest) Síntalp belső
A mért elmozdulások átlagai az Y-acélaljas vágányszakaszon, 40 km/h sebesség mellett [39]
Szelvény
Alj jele
M.8.20. táblázat:
Átlag
nyitott
Aljvég a túlemelt (külső) sínszál alatt
A mért elmozdulások az Y-acélaljas vágányszakaszon, a külső sínszálnál zárt végű Y-acélaljak esetében, 40 km/h sebesség mellett [39]
Szelvény
M.8.19. táblázat:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A mért elmozdulások az Y-acélaljas vágányszakaszon, a külső sínszálnál nyitott végű Y-acélaljak esetében, 40 km/h sebesség mellett [39]
Alj jele
M.8.18. táblázat:
Szabó József Ph.D. értekezés (mellékletek)
1040+70
1041+33
1042+28
1-1
2-1
3-1
60 1,854 1,987 2,110
0,591 0,831
2,488
0,923
0,978
2,180
2,126
2,187
2,226
0,299
0,336
0,198
0,362
Y-alj Y-alj nyitott Y-alj nyitott Alj vízszintes Sebesség zárt vég (abszolút) vég 1 vég 2 [km/h] elmozdulás függőleges elmozdulás [mm] [mm] (abszolút)
0,081
0,025
0,104
0,113
0,251
0,168
0,279
0,307
0,906
1,271
0,666
0,781
Síntalp külső Sínfej vízszintes elmozdulás [mm] függőleges elmozdulás [mm] (aljhoz képest) (aljhoz képest)
Síntalp belső
1040+70
1041+33
1042+28
1-2
2-2
3-2
Átlag
zárt
Aljvég a túlemelt (külső) sínszál alatt 60 1,988 2,272 2,086
0,632 0,510
1,997
0,412
0,486
2,375
2,750
2,227
2,149
0,200
0,208
—
0,193
Y-alj Y-alj nyitott Y-alj nyitott Alj vízszintes Sebesség zárt vég (abszolút) vég 1 vég 2 [km/h] elmozdulás függőleges elmozdulás [mm] [mm] (abszolút)
Az összes mérési helyen mért mennyiség átlaga
Megnevezés
60
Sebesség [km/h] 1,764
M.8. melléklet
1,600
Y-aljvég külső (túlemelt) sínszál alatt függőleges abszolút elmozdulás [mm] Y-aljvég belső sínszál alatt
0,250
Alj vízszintes (abszolút) elmozdulás [mm]
0,474
0,392
0,481
0,549
0,287
Külső sín talpának függőleges elmozdulása az aljhoz képest [mm]
0,099
0,118
0,064
0,114
0,336
M-137
Külső sín fejének vízszintes elmozdulása az aljhoz képest [mm]
0,336
0,320
0,252
0,436
Síntalp külső Sínfej vízszintes elmozdulás [mm] függőleges elmozdulás [mm] (aljhoz képest) (aljhoz képest) Síntalp belső
A mért elmozdulások átlagai az Y-acélaljas vágányszakaszon, 60 km/h sebesség mellett [39]
Szelvény
Alj jele
M.8.23. táblázat:
Átlag
nyitott
Aljvég a túlemelt (külső) sínszál alatt
A mért elmozdulások az Y-acélaljas vágányszakaszon, a külső sínszálnál zárt végű Y-acélaljak esetében, 60 km/h sebesség mellett [39]
Szelvény
M.8.22. táblázat:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
A mért elmozdulások az Y-acélaljas vágányszakaszon, a külső sínszálnál nyitott végű Y-acélaljak esetében, 60 km/h sebesség mellett [39]
Alj jele
M.8.21. táblázat:
Szabó József Ph.D. értekezés (mellékletek)
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt vágányokon kapott eredmények összehasonlítása 5 km/h sebesség esetén
M.8.21. ábra:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált és a biztonsági sapkákkal szerelt vágányokon kapott eredmények összehasonlítása 5 km/h sebesség esetén 1,4
0,884
1,043
1,2
0,777
0,186
0,4
0,201
0,599
Ágyazatragaszás Biztonsági sapkák
0,274
0,462
0,6
0,685
0,770
0,669
0,8
0,646
Elmozdulás [mm]
1,0
0,2 0,0 1
2
3
4
5
6
Mért mennyiségek
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Mért mennyiségek:
Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív külső oldalán. Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív belső oldalán. Alj vízszintes abszolút elmozdulása. A külső sínszál talpa belső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál talpa külső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál fejének vízszintes relatív elmozdulása.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt vágányokon kapott eredmények összehasonlítása 40 km/h sebesség esetén
M.8.22. ábra:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált és a biztonsági sapkákkal szerelt vágányokon kapott eredmények összehasonlítása 40 km/h sebesség esetén
1,179
1,4
0,793
0,703
0,208
0,4
0,221
0,657
0,569
Ágyazatragaszás Biztonsági sapkák
0,354
0,6
0,573
0,778
0,8
0,746
Elmozdulás [mm]
1,0
0,867
1,2
0,2 0,0 1
2
3
4
5
6
Mért mennyiségek
Mért mennyiségek:
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív külső oldalán. Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív belső oldalán. Alj vízszintes abszolút elmozdulása. A külső sínszál talpa belső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál talpa külső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál fejének vízszintes relatív elmozdulása.
M.8. melléklet
M-138
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt vágányokon kapott eredmények összehasonlítása 60 km/h sebesség esetén
M.8.23. ábra:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált és a biztonsági sapkákkal szerelt vágányokon kapott eredmények összehasonlítása 60 km/h sebesség esetén 1,210
1,4
0,750
0,663
0,624
0,259
0,4
Ágyazatragaszás Biztonsági sapkák
0,269
0,6
0,547
0,694
0,948
0,471
0,8
0,804
Elmozdulás [mm]
1,0
0,827
1,2
0,2 0,0 1
2
3
4
5
6
Mért mennyiségek
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Mért mennyiségek:
Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív külső oldalán. Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív belső oldalán. Alj vízszintes abszolút elmozdulása. A külső sínszál talpa belső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál talpa külső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál fejének vízszintes relatív elmozdulása.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint az Y-acélaljakkal épített vágányokon kapott eredmények összehasonlítása 5 km/h sebesség esetén
M.8.24. ábra:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált és az Y-acélaljakkal épített vágányokon kapott eredmények összehasonlítása 5 km/h sebesség esetén
1,621
2,0
1,449
1,8
1,4
0,2
0,446 0,186
0,198
0,4
0,127
0,274
0,6
Ágyazatragaszás Y-acélaljak
0,715
0,599
0,8
0,770
1,0
0,777
1,2
0,646
Elmozdulás [mm]
1,6
0,0 1
2
3
4
5
6
Mért mennyiségek
Mért mennyiségek:
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív külső oldalán. Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív belső oldalán. Alj vízszintes abszolút elmozdulása. A külső sínszál talpa belső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál talpa külső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál fejének vízszintes relatív elmozdulása.
M.8. melléklet
M-139
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint az Y-acélaljakkal épített vágányokon kapott eredmények összehasonlítása 40 km/h sebesség esetén
M.8.25. ábra:
1,841
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált és az Y-acélaljakkal épített vágányokon kapott eredmények összehasonlítása 40 km/h sebesség esetén
1,652
2,0 1,8
1,4
0,338
0,208
0,2
0,038
0,4
0,476
0,354
0,6
Ágyazatragaszás Y-acélaljak
0,703
0,573
0,8
0,207
1,0
0,867
1,2 0,746
Elmozdulás [mm]
1,6
0,0 1
2
3
4
5
6
Mért mennyiségek
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Mért mennyiségek:
Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív külső oldalán. Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív belső oldalán. Alj vízszintes abszolút elmozdulása. A külső sínszál talpa belső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál talpa külső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál fejének vízszintes relatív elmozdulása.
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált, valamint az Y-acélaljakkal épített vágányokon kapott eredmények összehasonlítása 60 km/h sebesség esetén
M.8.26. ábra:
Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált és az Y-acélaljakkal épített vágányokon kapott eredmények összehasonlítása 60 km/h sebesség esetén
1,600
1,8 1,6 1,4
0,2
0,336
0,474
0,259
0,4
0,099
0,250
0,6
Ágyazatragaszás Y-acélaljak
0,663
0,547
0,8
0,471
1,0
0,948
1,2 0,804
Elmozdulás [mm]
1,764
2,0
0,0 1
2
3
4
5
6
Mért mennyiségek
Mért mennyiségek:
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív külső oldalán. Alj függőleges abszolút elmozdulása, az ív belső oldalán. Alj vízszintes abszolút elmozdulása. A külső sínszál talpa belső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál talpa külső oldalának függőleges relatív elmozdulása. A külső sínszál fejének vízszintes relatív elmozdulása.
M.8. melléklet
M-140
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.9. MELLÉKLET A 9. FEJEZETHEZ
M.9. melléklet
M-141
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.9.1. táblázat: Az ágyazatragasztással stabilizált vágányon kapott SAD minősítő számok területi elven Kezdő szelvény
Vég szelvény
Mérés ideje 948+60 948+80 949+00 949+20 949+40 949+60 949+80 950+00 950+20 950+40 950+60 950+80 951+00 951+20 951+40 951+60 951+80 952+00 952+20 952+40 952+60 952+80 953+00 953+20
948+80 949+00 949+20 949+40 949+60 949+80 950+00 950+20 950+40 950+60 950+80 951+00 951+20 951+40 951+60 951+80 952+00 952+20 952+40 952+60 952+80 953+00 953+20 953+40
948+60 – 953+40 összeg Szakasz összege 500 m hosszra átszámítva „C” jelű határérték
M.9.2. táblázat: Kezdő szelvény
2007.11.25.
2008.04.13.
2008.09.23.
2009.04.14.
2009.11.09.
2010.07.21.
7,0 4,7 6,4 6,2 10,5 8,8 9,3 8,3 5,9 5,8 6,8 5,1 6,5 7,4 8,7 6,6 6,8 4,8 6,6 4,9 7,7 8,7 5,6 7,1
8,0 5,2 5,8 5,8 9,2 10,4 8,2 9,2 7,0 6,4 6,4 6,7 6,6 6,7 7,3 7,2 7,9 5,4 5,0 7,1 7,9 6,9 7,5 6,1
4,4 5,9 7,2 11,6 8,8 8,6 7,6 5,8 6,4 7,0 4,2 6,8 7,9 9,9 6,7 7,2 5,3 6,8 6,1 8,0 8,7 5,5 6,9 9,3
8,9 7,1 5,4 5,8 6,8 11,3 9,9 8,3 8,4 5,3 6,7 6,7 4,6 6,9 7,5 9,2 8,1 7,9 5,6 6,5 6,7 8,5 7,7 6,9
7,1 5,0 5,8 7,7 12,3 9,5 8,3 6,7 5,9 6,9 7,2 4,4 7,3 8,5 11,6 8,2 7,3 5,5 7,3 6,1 8,5 8,9 5,4 7,2
5,9 5,6 6,9 11,3 12,2 8,2 8,4 5,9 7,5 6,8 5,3 7,8 9,3 9,6 10,9 9,2 6,4 6,3 8,1 9,8 7,0 7,6 5,4 10,7
166,2
169,9
172,7
176,7
178,6
191,9
173,1
177,0
179,9
184,0
186,1
199,9
252 (60 km/h sebesség, hézagnélküli vágány)
A biztonsági sapkákkal szerelt vágányon kapott SAD minősítő számok területi elven
Vég szelvény
Mérés ideje 451+80 452+00 452+20 452+40 452+60 452+80 453+00 453+20
Az ágyazatragasztással stabilizált vágányon kapott SAD minősítő számok területi elven [dm2]
452+00 452+20 452+40 452+60 452+80 453+00 453+20 453+40
451+80 – 453+40 összeg Szakasz összege 500 m hosszra átszámítva „C” jelű határérték
A biztonsági sapkákkal szerelt vágányon kapott SAD minősítő számok területi elven [dm2] 2007.11.25.
2008.04.13.
2008.09.23.
2009.04.14.
2009.11.09.
2010.07.21.
8,9 6,8 7,3 10,0 11,1 9,5 6,0 6,2
8,5 7,1 8,1 10,7 12,3 7,1 5,9 7,2
8,5 8,0 8,5 11,8 14,4 6,8 6,6 7,2
9,6 6,8 8,1 10,3 11,8 9,7 7,2 7,0
9,0 7,6 8,2 10,6 13,4 9,4 7,9 7,8
8,0 9,1 10,9 13,3 11,2 8,7 8,7 8,7
65,9
67,0
71,7
70,6
73,8
78,5
205,8
209,4
224,2
220,7
230,7
245,4
252 (60 km/h sebesség, hézagnélküli vágány)
M.9. melléklet
M-142
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.9.3. táblázat: Az ágyazatragasztással stabilizált vágányon kapott irány mérőszámok területi elven Kezdő szelvény
Vég szelvény
Mérés ideje 948+60 948+80 949+00 949+20 949+40 949+60 949+80 950+00 950+20 950+40 950+60 950+80 951+00 951+20 951+40 951+60 951+80 952+00 952+20 952+40 952+60 952+80 953+00 953+20
948+80 949+00 949+20 949+40 949+60 949+80 950+00 950+20 950+40 950+60 950+80 951+00 951+20 951+40 951+60 951+80 952+00 952+20 952+40 952+60 952+80 953+00 953+20 953+40
948+60 – 953+40 összeg Szakasz összege 500 m hosszra átszámítva
M.9.4. táblázat: Kezdő szelvény
2007.11.25.
2008.04.13.
2008.09.23.
2009.04.14.
2009.11.09.
2010.07.21.
4,7 3,3 4,0 3,4 3,6 4,1 5,6 4,6 5,3 5,5 8,1 4,9 5,8 6,3 5,1 3,0 4,4 3,0 4,5 4,7 5,0 5,7 5,4 9,6
5,8 3,6 3,7 3,4 5,0 3,9 4,5 5,5 5,5 5,7 7,2 6,8 5,9 5,5 6,5 3,0 4,0 2,6 2,9 5,7 5,5 5,7 5,7 7,9
3,5 3,8 4,3 3,6 4,9 5,9 5,2 5,7 7,0 9,1 4,2 5,5 7,4 6,6 3,7 4,2 3,9 4,5 5,6 6,6 6,2 5,3 9,0 6,9
7,4 6,0 3,7 3,6 3,9 3,7 5,2 4,7 5,6 5,1 6,5 8,4 4,5 5,4 6,6 6,4 3,9 4,3 3,1 4,2 6,2 6,0 5,5 4,8
5,4 4,0 3,9 4,6 4,0 5,1 4,7 4,8 4,8 7,6 9,2 4,3 5,2 7,4 7,5 4,8 4,1 3,1 4,9 5,2 6,7 6,0 5,1 9,8
4,8 4,1 3,8 5,2 5,1 4,5 6,6 5,0 7,6 9,2 5,4 5,8 7,9 7,5 5,8 5,0 3,7 4,9 7,1 7,9 5,3 5,1 6,2 10,4
119,7
121,7
132,7
124,8
132,3
144,1
124,7
126,8
138,2
130,0
137,8
150,1
A biztonsági sapkákkal szerelt vágányon kapott irány mérőszámok területi elven
Vég szelvény
Mérés ideje 451+80 452+00 452+20 452+40 452+60 452+80 453+00 453+20
Az ágyazatragasztással stabilizált vágányon kapott irány mérőszámok területi elven [dm2]
452+00 452+20 452+40 452+60 452+80 453+00 453+20 453+40
451+80 – 453+40 összeg Szakasz összege 500 m hosszra átszámítva
A biztonsági sapkákkal szerelt vágányon kapott irány mérőszámok területi elven [dm2] 2007.11.25.
2008.04.13.
2008.09.23.
2009.04.14.
2009.11.09.
2010.07.21.
9,0 4,6 6,1 6,8 7,4 6,9 3,8 5,0
7,2 4,3 6,8 8,3 8,0 4,9 4,1 7,2
7,2 5,1 8,1 9,2 7,9 4,8 4,7 7,4
9,2 5,2 6,9 7,2 8,6 6,9 4,2 4,7
9,3 4,9 6,7 7,6 7,9 6,9 5,8 5,5
6,8 7,6 9,6 6,6 9,2 4,8 6,7 8,7
49,6
50,7
54,5
53,0
54,7
60,0
155,0
158,5
170,3
165,5
171,1
187,5
M.9. melléklet
M-143
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.9.5. táblázat: Az ágyazatragasztással stabilizált vágányon kapott irányjellemzők alapvonaltól-csúcsig Kezdő szelvény
Vég szelvény
Az ágyazatragasztással stabilizált vágányon kapott irányjellemzők alapvonaltól-csúcsig [mm] 2007.11.25.
2008.04.13.
2008.09.23.
2009.04.14.
2009.11.09.
2010.07.21.
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
948+80 949+00 949+20 949+40 949+60 949+80 950+00 950+20 950+40 950+60 950+80 951+00 951+20 951+40 951+60 951+80 952+00 952+20 952+40 952+60 952+80 953+00 953+20 953+40
4,0 3,1 2,9 3,1 2,5 3,0 3,8 2,9 4,3 5,2 5,7 3,2 3,7 2,8 3,3 2,3 3,1 2,2 4,6 3,1 4,3 5,0 5,9 8,3
2,5 1,9 2,0 2,1 1,5 2,3 3,1 2,8 3,0 3,2 3,6 2,9 3,5 3,4 2,7 2,3 2,4 1,9 2,2 3,6 2,9 2,9 2,8 4,0
4,8 3,0 2,8 2,8 3,5 3,1 3,7 2,9 4,1 4,9 6,2 5,0 3,3 3,1 3,5 2,0 2,9 2,1 2,2 4,8 3,6 5,0 3,7 12,8
3,0 2,6 2,1 1,8 2,5 2,0 1,6 3,2 2,8 3,3 3,8 3,9 3,7 3,4 3,4 1,8 2,6 1,5 1,5 3,3 3,5 2,0 3,9 4,4
2,8 2,6 3,1 2,8 3,1 3,6 3,7 3,8 5,1 6,2 2,9 3,8 3,6 4,1 2,0 3,7 2,7 5,1 4,0 4,9 4,9 4,5 5,5 4,3
2,5 2,3 3,5 2,0 1,7 3,8 4,1 2,9 4,0 4,0 4,2 4,3 3,9 3,9 3,5 2,9 2,2 3,2 3,4 4,4 3,2 4,3 4,9 3,2
4,3 5,0 3,2 2,8 3,5 3,2 3,2 3,6 3,2 4,4 4,9 6,2 3,4 2,7 2,7 4,1 2,7 3,8 2,6 5,1 5,8 4,0 5,4 3,0
3,5 2,3 2,2 2,1 2,9 2,2 2,5 3,1 2,9 2,5 3,4 4,0 2,2 3,6 3,3 2,8 2,5 2,6 1,8 2,4 3,6 3,5 1,8 3,3
4,7 3,3 2,8 3,4 3,1 3,3 3,3 5,0 3,8 5,9 6,3 4,0 3,0 3,6 4,0 2,8 2,8 4,5 7,7 4,4 4,6 4,6 8,7 10,2
2,5 2,7 2,1 2,7 2,3 2,7 2,6 3,4 2,6 3,4 3,5 2,9 4,1 3,5 3,1 3,1 2,6 1,8 2,1 3,7 3,9 3,9 3,3 4,5
3,6 3,0 3,4 3,8 3,5 3,4 4,4 3,5 5,0 6,6 5,1 3,8 4,2 5,0 3,4 4,1 2,9 5,3 7,5 7,1 5,3 3,1 5,1 5,3
3,4 2,3 2,6 3,3 2,5 3,1 3,9 2,4 3,7 4,5 2,9 4,5 4,4 4,0 3,4 3,3 2,4 2,3 4,5 4,2 2,4 3,4 4,1 4,8
Átlagérték Maximális érték „C” jelű határérték
3,8 8,3
2,7 4,0
4,0 12,8
2,8 4,4
3,9 3,4 3,9 2,8 6,2 4,9 6,2 4,0 26 (60 km/h sebesség)
4,6 10,2
3,0 4,5
4,5 7,5
3,4 4,8
Mérés ideje Sínszál 948+60 948+80 949+00 949+20 949+40 949+60 949+80 950+00 950+20 950+40 950+60 950+80 951+00 951+20 951+40 951+60 951+80 952+00 952+20 952+40 952+60 952+80 953+00 953+20
M.9.6. táblázat: Kezdő szelvény
A biztonsági sapkákkal szerelt vágányon kapott irányjellemzők alapvonaltól-csúcsig
Vég szelvény
A biztonsági sapkákkal szerelt vágányon kapott irányjellemzők alapvonaltól-csúcsig [mm] 2007.11.25.
2008.04.13.
2008.09.23.
2009.04.14.
2009.11.09.
2010.07.21.
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
452+00 452+20 452+40 452+60 452+80 453+00 453+20 453+40
4,6 4,8 4,6 7,4 4,3 4,9 3,4 3,3
4,8 2,4 4,1 4,2 5,0 4,4 3,2 4,5
4,7 3,3 4,9 8,8 5,4 4,4 3,3 3,7
4,6 2,5 4,4 4,8 4,4 2,7 3,6 4,6
5,4 3,8 5,4 8,2 5,1 4,5 4,7 4,2
5,1 3,9 4,6 5,8 6,2 3,3 3,9 5,0
5,8 4,9 5,8 9,7 3,9 5,3 4,1 4,3
5,3 2,7 4,3 4,8 4,5 3,6 3,4 3,2
5,1 5,1 5,2 9,3 3,8 5,4 4,4 4,2
4,6 3,4 4,4 5,7 5,3 4,4 4,9 4,1
6,1 6,2 9,1 3,9 6,6 5,1 5,2 4,5
3,3 4,5 5,7 5,1 5,6 3,8 4,4 5,8
Átlagérték Maximális érték „C” jelű határérték
4,7 7,4
4,1 5,0
4,8 8,8
3,9 4,8
5,1 4,7 5,5 4,0 8,2 6,2 9,7 5,3 26 (60 km/h sebesség)
5,3 9,3
4,6 5,7
5,8 9,1
4,8 5,8
Mérés ideje Sínszál 451+80 452+00 452+20 452+40 452+60 452+80 453+00 453+20
M.9. melléklet
M-144
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.9.7. táblázat: Kezdő szelvény
Az ágyazatragasztással stabilizált vágányon kapott irányjellemzők csúcstól-csúcsig
Vég szelvény
Az ágyazatragasztással stabilizált vágányon kapott irányjellemzők csúcstól-csúcsig [mm] 2007.11.25.
2008.04.13.
2008.09.23.
2009.04.14.
2009.11.09.
2010.07.21.
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
948+80 949+00 949+20 949+40 949+60 949+80 950+00 950+20 950+40 950+60 950+80 951+00 951+20 951+40 951+60 951+80 952+00 952+20 952+40 952+60 952+80 953+00 953+20 953+40
4,5 5,6 5,6 5,1 4,9 5,7 6,0 4,2 5,6 7,9 10,1 7,6 6,3 5,6 6,0 4,1 6,1 3,7 8,8 7,7 7,4 9,3 8,5 14,2
3,2 3,6 3,5 3,7 3,0 3,7 3,1 5,8 5,8 6,3 6,4 4,8 6,2 6,2 5,0 3,8 4,8 3,2 4,1 5,9 5,4 3,2 5,7 5,2
5,2 5,8 5,3 5,1 6,3 4,9 6,3 5,4 5,2 6,5 10,2 8,3 6,0 5,2 6,5 5,4 4,4 5,2 4,0 8,4 4,2 9,4 7,4 16,4
5,5 2,9 4,5 3,0 4,5 3,6 3,3 6,0 5,3 4,9 6,4 7,7 6,3 5,9 5,5 3,5 4,1 3,9 2,7 5,2 6,1 4,6 7,2 5,1
5,0 4,5 5,6 4,5 6,1 5,6 5,8 5,1 8,8 11,6 5,0 6,4 6,7 6,4 3,9 6,4 4,7 9,0 4,9 9,8 8,0 7,6 5,0 7,8
4,9 4,2 5,1 2,8 3,1 7,8 3,9 5,6 7,5 7,2 5,2 6,0 6,4 6,4 4,4 4,7 3,7 4,2 7,6 6,8 7,6 5,9 7,4 7,2
6,5 5,8 5,4 5,2 5,8 6,0 6,3 6,8 4,6 5,6 8,4 9,8 8,1 5,2 5,5 8,2 5,3 6,8 4,9 5,7 10,9 5,2 9,3 7,1
6,6 5,1 4,0 3,8 4,7 3,7 3,9 3,5 5,5 4,9 6,8 6,3 6,8 6,2 6,1 5,5 3,6 4,7 2,2 3,0 6,0 6,1 4,2 6,1
6,1 5,3 5,3 6,4 5,8 6,5 5,3 5,3 5,3 10,0 10,6 8,7 5,1 6,6 6,9 5,7 4,7 6,9 11,9 8,3 6,9 9,2 11,2 18,9
3,1 4,9 3,9 5,1 3,8 4,5 5,0 6,7 3,8 6,7 6,3 4,5 6,9 6,8 6,0 5,6 5,5 2,8 3,7 5,6 6,8 5,7 7,2 6,3
6,3 4,3 7,2 5,7 6,7 5,5 4,9 5,6 8,5 10,9 8,6 5,8 7,5 8,2 5,2 4,7 6,0 12,8 7,7 7,1 9,1 7,6 8,6 10,4
5,0 3,9 6,0 4,0 4,3 5,8 7,4 6,4 6,3 8,1 7,2 6,8 8,5 7,8 5,9 4,5 3,4 5,7 8,4 7,4 4,4 6,4 4,4 7,8
Átlagérték Maximális érték „C” jelű határérték
6,7 14,2
4,6 6,4
6,5 16,4
4,9 7,7
6,4 5,7 6,6 5,0 11,6 7,8 10,9 6,8 42 (60 km/h sebesség)
7,6 18,9
5,3 7,2
7,3 12,8
6,1 8,5
Mérés ideje Sínszál 948+60 948+80 949+00 949+20 949+40 949+60 949+80 950+00 950+20 950+40 950+60 950+80 951+00 951+20 951+40 951+60 951+80 952+00 952+20 952+40 952+60 952+80 953+00 953+20
M.9.8. táblázat: Kezdő szelvény
A biztonsági sapkákkal szerelt vágányon kapott irányjellemzők csúcstól-csúcsig
Vég szelvény
A biztonsági sapkákkal szerelt vágányon kapott irányjellemzők csúcstól-csúcsig [mm] 2007.11.25.
2008.04.13.
2008.09.23.
2009.04.14.
2009.11.09.
2010.07.21.
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
452+00 452+20 452+40 452+60 452+80 453+00 453+20 453+40
6,5 6,4 5,7 9,3 6,6 9,5 5,6 6,2
4,6 4,8 7,8 6,9 8,0 6,8 3,6 6,8
7,2 5,7 9,2 14,1 6,5 8,8 5,5 6,6
4,2 4,9 6,8 7,2 7,3 6,9 4,9 5,5
7,0 6,7 11,8 11,1 9,4 6,4 8,1 6,0
5,4 6,6 8,1 5,7 7,2 5,2 5,5 8,4
7,9 7,5 9,8 13,4 6,9 9,2 6,6 6,6
5,9 3,7 8,0 7,9 9,1 7,6 5,0 5,2
7,2 7,9 9,7 14,0 6,0 9,9 4,8 7,1
4,9 5,7 7,8 9,8 7,9 8,0 6,7 5,5
9,8 11,8 13,8 9,8 11,9 8,0 8,7 5,7
4,8 8,5 10,7 7,8 8,9 6,7 7,3 8,2
Átlagérték Maximális érték „C” jelű határérték
7,0 9,5
6,2 8,0
8,0 14,1
6,0 7,3
8,3 6,5 8,5 6,5 11,8 8,4 13,4 9,1 42 (60 km/h sebesség)
8,3 14,0
7,0 9,8
9,9 13,8
7,9 10,7
Mérés ideje Sínszál 451+80 452+00 452+20 452+40 452+60 452+80 453+00 453+20
M.9. melléklet
M-145
Szabó József Az ágyazatragasztási technológiával stabilizált zúzottkő ágyazatú vasúti felépítmény Ph.D. értekezés (mellékletek) statikus és dinamikus terhekre történő viselkedésének vizsgálata és elemzése
M.9.1. ábra:
Az ágyazatragasztással stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt vágányokon kapott irányjellemzők átlagértékei alapvonaltól-csúcsig
Irányjellemzők alapvonaltól-csúcsig (átlagértékek) Ágyazatragasztás, bal sínszál
Biztonsági sapkák, bal sínszál
Ágyazatragasztás, jobb sínszál
Biztonsági sapkák, jobb sínszál
7,0
Irányjellemző [mm]
6,0 5,0 4,0
4,8
4,7
5,5
5,1
5,3
4,7 4,1
3,9
4,6
3,9 3,0
2,8
2,8
4,5 3,4
3,4
3,0 2,7
4,0
3,9
3,8
4,8
4,6
4,0
5,8
2,0 1,0 2007. 11. 25.
2008. 04. 13.
2008. 09. 23.
2009. 04. 14.
2009. 11. 09.
2010. 07. 21.
Mérés ideje
M.9.2. ábra:
Az ágyazatragasztással stabilizált, valamint a biztonsági sapkákkal szerelt vágányokon kapott irányjellemzők átlagértékei csúcstól-csúcsig
Irányjellemzők csúcstól-csúcsig (átlagértékek) Ágyazatragasztás, bal sínszál
Biztonsági sapkák, bal sínszál
Ágyazatragasztás, jobb sínszál
Biztonsági sapkák, jobb sínszál
11,0 10,0
9,9
Irányjellemző [mm]
9,0 8,0
8,5
8,3
8,0
7,0 6,0
3,0 2007. 11. 25.
6,5
6,4 6,0
5,0 4,0
6,6
6,5 6,5
6,2 4,6
7,9
7,6
7,0 6,7
8,3
7,3 6,1
5,7 5,0
4,9
2008. 04. 13.
7,0
2008. 09. 23.
2009. 04. 14.
5,3
2009. 11. 09.
2010. 07. 21.
Mérés ideje
M.9. melléklet
M-146