ikt.sz.: 221/2016.
BUDAPESTI GÉPÉSZETI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM ÖVEGES JÓZSEF SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA 1117 Budapest, Fehérvári út 10. 1118 Budapest, Beregszász út 10.
PEDAGÓGIAI PROGRAM
TARTALOM 1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................5 1.1.
Az iskola rövid története ...........................................................................................................................6
1.2.
Az iskola küldetésnyilatkozata .................................................................................................................7
1.3.
Az iskola jövőképe....................................................................................................................................8
2. NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................................................................9 2.1.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai.........................................9 2.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei .....................................................9 2.1.2. Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink ...........................................................................10 2.1.3. Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelése, oktatása érdekében .................................................10
2.2.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai ...............................11 2.2.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ...................................................................................13 2.2.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .......................................................15
2.3.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..............................................................17 2.3.1. Az értelmi nevelés ........................................................................................................................17 2.3.2. Fejlesztési területek – nevelési célok ..........................................................................................20 2.3.3. Kiemelt feladatok..........................................................................................................................21
2.4.
Nevelési célokat megvalósítani segítő konkrét formák ..........................................................................22
2.5.
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ....................................................................23 2.5.1. Egészségnevelési elvek ...............................................................................................................23 2.5.2. Az egészségfejlesztési program ..................................................................................................24 2.5.3. Az iskolai teljes körű egészségfejlesztés színterei ......................................................................25 2.5.4. A program megvalósulásának ellenőrzése, értékelése ...............................................................27
2.6.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ......................................28
2.7.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......................................28 2.7.1. Sajátos nevelési igényű tanulók...................................................................................................29 2.7.2. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók ..........................................29 2.7.3. Tehetséges tanulók fejlesztése – tehetséggondozás ..................................................................30 2.7.4. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők ...30
2.8.
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ................31
2.9.
A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái .........................33
2.10. A tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei .............................................................................................................................34 2.10.1. Tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák .......................................................................................34
2
2.10.2. Alkalmassági vizsga ..................................................................................................................36 2.10.3. A szóbeli felvételi vizsga ...........................................................................................................36 2.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ...................................................................................................36 3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ......................................................................................................................38 3.1.
A választott kerettanterv megnevezése .................................................................................................38
3.2.
Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszámai ...............................................................................................38 3.2.1. Szakgimnáziumi tantárgyi struktúra és óraszámok .....................................................................38 3.2.2. Szakközépiskolai tantárgyi struktúra és óraszámok ....................................................................52
3.3.
A választható tantárgyak, foglalkozások kiválasztásának szabályai .....................................................63
3.4.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ....................................................63
3.5.
A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga ..........64
3.6.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................................................................................................................64
3.7.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................................................................................................................65
3.8.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .....................................................69
3.9.
A tanulók fizikai állapotának mérése, a mérés módszerei .....................................................................70
3.10. Érettségi vizsgatárgyak ..........................................................................................................................70 3.11. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése .....................................................................71 3.11.1. Ellenőrzés ..................................................................................................................................71 3.11.2. Értékelés ....................................................................................................................................72 3.11.3. Osztályozás ...............................................................................................................................73 3.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ......74 3.13. A tanuló jutalmazásával és elmarasztalásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ...........................................................75 3.13.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái .................................................................................75 3.13.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ...................................................76 3.13.3. A magatartás és a szorgalom minősítésének rendszere ..........................................................77 3.14. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ...............................................................................77 3.15. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ................................................................................78 3.16. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..............................................................................79 4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ...............................................................................................................................81 4.1.
A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata .........................................................................81
4.2.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ....................................................................................81
3
4.3.
Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai ..................................................................82
4.4.
A pedagógiai program elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék ................................................82
MELLÉKLET .........................................................................................................................................................84 1. SZ. MELLÉKLET AZ EGYES TANTÁRGYAKRA VONATKOZÓ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK .....................85
4
1. BEVEZETÉS A pedagógiai program a nevelőtestület alapdokumentuma – ezen alapulnak a különböző belső szabályzatok, tervek , valamint tájékoztató az iskolahasználók számára, amennyiben leírja, hogy mit ígér az intézmény, milyen ellátást, oktatást kapnak az iskola tanulói. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1.1.
Az intézmény neve:
Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Öveges József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
1.2.
Székhelye:
1117 Budapest, Fehérvári út 10.
1.3.
Telephelye:
1118 Budapest, Beregszász út 10.
1.4
Típusa:
tagintézmény
1.5.
Alapítója:
Nemzetgazdasági Minisztérium
1.6.
Fenntartója:
Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.
1.7.
Irányító szerve:
Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.
1.8
Az intézmény működési területe:
1.9.
Az intézmény tevékenységei:
térségi feladatellátású
Köznevelési és egyéb alapfeladata szakgimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás: nappali, esti évfolyamok: négy, öt sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) nyelvi előkészítő érettségire felkészítő négy évfolyam integrációs felkészítés ágazat: gépészet, épületgépészet, villamosipar és elektronika, környezetvédelem szakmacsoport: gépészet, elektrotechnika-elektronika, környezetvédelem szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás: esti sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) szakmacsoport: gépészet, elektrotechnika-elektronika, közlekedés Szakképzési Hídprogram keretén belül zajló nevelés-oktatás (HÍD II.) iskola maximális létszáma:
1500 fő 5
intézményegységenkénti maximális létszám: feladatellátási hely iskolai maximális nappali létszáma: Beregszász út 10. Fehérvári út 10.
1100 fő 400 fő
feladatellátási hely iskolai maximális felnőttoktatás nem nappali létszáma: Beregszász út 10. 200 fő Fehérvári út 10.-
100 fő
iskolai tanműhely iskolai tanműhely maximális létszáma: Beregszász út 10. Fehérvári út 10.
168 fő 170 fő
iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel nyilvántartási szám: E-001279/2015 képzési forma megnevezése: tanfolyam iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel
1.1. Az iskola rövid története Az intézménynek – jogelődjeit is tekintve – több mint 150 éves iparoktatási múltja van. Jogelődjének tekinti a Ganz Ábrahám által 1844-ben alapított budai Ganz Vasöntödét, amelyben a gyártás mellett „ipariskola” is működött. A vasöntöde kiegészítéseként később „villamossági” osztály is létesült. Olyan nevek fémjelzik munkáját, mint Zipernowszky Károly, Mechwart András és Kandó Kálmán. A másik jogelőd a Süss Nándor által 1884-ben létrehozott Állami Mechanikai Műhely, amelyben Eötvös Loránd is dolgozott. A felnőtt dolgozók mellé már az alapítás évében vettek fel tanulókat. Ennek az intézménynek az alapítási évét jelölték meg a hivatalos dokumentumok az iskola története kezdeteként. A két jogelőd intézmény 1981-ben egyesült és költözött a Beregszász úti épületbe. 1991-ben vette fel Öveges József professzor nevét. 2012 szeptemberétől pedig már az iskola új székhelyén – a Fehérvári út 10. szám alatt – kezdődött a szakképzés. Az intézmény hosszú története során sokféle szakmát oktatott, de hagyományai végig a gépészetfinommechanika, valamint a villamosság területéhez kapcsolták. Ezt a tradíciót ma is őrzi, bár az elmúlt időszakban tevékenysége fokozatosan változott. Az iskola követte a szakképzési rendszer és -formák változásait. Az 1981-es 3 éves szakképzéstől eljutottunk 2013-ra a 3 éves duális képzésig. A közben eltelt több mint három évtizedben a képzési formáktól függetlenül törekedtünk a jó színvonalú, piacképes szakmai tudás biztosítására. A szakmakínálatban általános iskolai végzettséggel, illetve a középiskola után, valamint érettségizettek által tanulható szakmák egyaránt találhatók. Az érettségit adó oktatási formák 1990-ben jelentek meg. A szakközépiskolai oktatás hozta 1996-ban új szakmai irányként az elektronikát, 1997-től pedig a környezetvédelmi oktatást. Így ma három szakmacsoportban folyik oktatás: gépészet, elektrotechnikaelektronika, környezetvédelem-vízgazdálkodás. Az intézmény 1997-től technikusképzést is folytat. A szakmai vizsga letétele után az érettségizni kívánó fiatalok szakgimnáziumi formában tanulnak tovább. A nappali rendszerű oktatás mellett esti felnőttoktatás is zajlik.
6
Az iskolának sokéves hagyománya van a felnőttek szakmai képzése területén is. Az iskola 2003-tól akkreditált felnőttképzési intézmény. Iskolánk 1994 óta végzi a diszlexiás tanulók középiskolai oktatását, szakmai képzését. Tanórán
és
tanórán
kívüli
keretben
egyaránt
folyó
logopédiai,
mentálhigiénés
foglalkozások,
gyógytestnevelés és más tevékenységfajták szolgálják a fejlesztőmunkát, a hátrányok leküzdését. Ezeket a szolgáltatásokat alapvetően a diszlexiás diákok élvezhetik, de igénybe veszik azokat az iskola más tanulói is. 1997-ben alakult meg tanáraink kezdeményezésére a Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya. A munka középpontjában a diszlexiás tanulók iskolai, tanulmányi előrehaladásának szervezeti, tartalmi kérdései állnak, emellett tanácskozások, konferenciák szervezését is felvállaljuk. 1998-tól gyakorlóiskolaként is működtünk, elsősorban az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Testnevelési Egyetemmel és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Karral kötött szerződés alapján. Az iskola 2009-ben – fennállásának 125 éves évfordulója alkalmából – megkapta a „Pro Scholis Urbis” díjat, többek közt a diszlexiás középiskolások oktatásában nyújtott érdemei elismeréseként. Intézményünk 2011 szeptemberében elnyerte a „Diszlexiásbarát iskola” címet is.
1.2. Az iskola küldetésnyilatkozata Iskolánk a főváros nagy hagyományokkal rendelkező szakképző intézménye. Intézményünk sokirányú képzési tevékenységet folytató, a képzési területek között átjárhatóságot biztosító, a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását kiemelt feladatának tekintő iskola, amely szolgálja az életen át tartó tanulást. Ezért célunk, hogy növendékeink felismerjék a bennük rejlő képességeket, és azt megalapozott szakmaválasztás után továbbfejlesszék az általános és a szakmai képzés keretében, illetve érettségi vizsgát tegyenek. Célunk a korszerű szakképzés megvalósítása, a szakmai igényességre való nevelés, a folyamatos továbbképzés belső igényének kialakítása. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzési szerkezetet működtetünk, a duális szakképzés megvalósításában együttműködünk a gazdálkodó szervezetekkel. Intézményünk jelentős tanulói létszámot fogad be. Komprehenzív jelleggel különböző indíttatású, szociológiai környezetből jövő, változó neveltségi szinten álló fiatalok érkeznek hozzánk. El kívánjuk érni, hogy tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetük értékeit, a társadalmi szokásokat, viselkedési normákat; legyen igényük az egészségmegőrző életvitelre. Iskolánk nevelő munkájában hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a sajátos oktatási-nevelési igényű, diszlexiás tanulókra, a tanulási nehézségekkel küzdő, valamint a szociálisan, illetve egyéb szempontból hátrányos helyzetű tanulók problémáira. A nevelőtestület összetétele alkalmas a sokirányú képzési tevékenységre, valamint kellő felkészültséggel és tapasztalattal rendelkezik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok ellátásához. Az iskola elképzeléseinek megvalósításához rendelkezésre áll a jól felszerelt iskola és tanműhely, valamint az oktatás területén működő támogató partnereink. Intézményünk tudatosan dolgozik annak érdekében, hogy tevékenységét megismertesse az érdeklődőkkel.
7
1.3. Az iskola jövőképe Célunk, hogy a régió munkaerő-piaci igényeit kielégítő széles szakmai alapozású, gyakorlat-centrikus, a vállalkozói szemlélet alapjain nyugvó oktatás keretében szerezzék meg tanulóink a társadalom által elvárt, differenciált szakmai végzettségeket, s készüljenek fel a munkaerő-piaci mobilitásra. A duális szakképzés teljeskörű megvalósítása érdekében szoros együttműködést alakítunk ki minden érintett gazdasági szereplővel, szakképzési irányító szervezettel. Olyan eredményes PR-tevékenységet szeretnénk felmutatni, amely eredményeként hozzá tudjuk rendelni meglevő szellemi és gazdasági tőkénket új képzési formák beindításával, a felnőttképzés szélesítésével a munkaerőpiac változó elvárásaihoz. El kívánjuk érni, hogy az oktatás folyamatában a diákok szerezzenek a munkába állást segítő, problémakezelő ismereteket, szóbeli, írásbeli, informatikai kommunikációs készségük fejlődjön, segítve a további ismeretszerzést, a társadalmi kapcsolatok alakítását, képesek legyenek az önálló eligazodásra. A magas színvonalú nevelő munka egyik előfeltétele, hogy a tanárok következetes, fegyelmezett, ám nyitott, toleráns attitűddel közelítsenek diákjaink felé, illetve jó munkakapcsolatot alakítsanak ki egymással. Fontosnak tartjuk, hogy továbbra is példaértékű maradjon a diák-szülő-pedagógus együttműködés, amely feladataink egyik alappillére. Célunk a különböző cégekkel meglévő iskolai kapcsolatok fejlesztésével és a pályázatokon történő eredményesebb részvétellel az iskola hatékonyságának növelése.
8
2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai Az iskola célja a társadalom számára hasznos személyiségek kimunkálása, akik egyéni céljaikat is megvalósítva sikeres tagjai lesznek a közösségnek. Ehhez az iskola felhasználja belső értékeit és olyan pedagógiai eszközöket, módszereket alkalmaz, amely a tanulók személyiségfejlődését biztosítja. 2.1.1.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei
Személyiségközpontú fejlesztés A tanulók megismerésén alapuló pedagógiai fejlesztés, amely igazodik a tanulók egyéni fejlődési üteméhez. Fontos alapelv a gyengébbek felzárkóztatása és a tehetségesek képességeinek kibontakoztatása. Az ismeretközlés mellett fontosnak tartjuk a kompetenciák fejlesztését. A teljes személyiség fejlesztése magába foglalja az ismeretek elmélyítését, az érzelmi nevelést, a testi fejlesztést, a művészeti nevelést és a társas kapcsolatokra épülő személyiségfejlesztést. Tanulóközpontúság Az iskola fontos feladatának tekinti a személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az iskola életébe, számít véleményükre, ötleteikre, aktivitásukra, és mind az elméleti, mind a gyakorlati munkában magas szintű teljesítményt vár el a diákjaitól. Egyéni tanulási utak biztosítása A tanulók megismerésén és egyéni fejlesztésén alapuló pedagógia célja, hogy minden tanuló találja meg a helyét az iskola oktatási rendszerében. Rugalmas oktatásszervezési eljárásokkal támogatjuk a tanulók egyéni fejlődési ütemének érvényesülését. Értékközvetítés A nevelő-oktató munka segítsen eligazodni a tanulók számára; tudjanak értékítéleteket megfogalmazni, megtalálni az értékest. Korszerű tevékenységközpontú módszertan és tanulásszervezés alkalmazása A módszertan és a tanulásszervezés eszköz, amely a tanulói csoport képességeihez és igényeihez igazodva támogatja a tanulási-tanítási folyamatot. Az IKT és a tevékenységközpontú módszertan alkalmazása az oktatásban a mai korszerű oktatás alapkövetelménye. Nyitottság Az iskola kapcsolatrendszerén keresztül figyeli a környezetét. Kapcsolatot tart a gazdaság szereplőivel, a munkaerőpiac elvárásai szerint alakítja a képzés szerkezetét. Az oktatás tartalmi elemeit a tantervi kereteken belül a gazdasági környezet elvárásai szerint alakítja ki. Együttműködés a családdal az oktató-nevelő munkában Az iskola a nevelés sikerének érdekében maximálisan együttműködik a szülőkkel, a kölcsönös bizalom és támogatás elvei alapján. Esélyegyenlőség biztosítása Nyitottsággal közelítünk minden tanulóhoz, hisszük, hogy a munkánkkal értéket teremtünk, és minden tanulóval szemben feladatunk az értékek ápolása és fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítjuk a személyre szóló fejlesztést, a támogató, segítő pedagógiai környezetet.
9
2.1.2.
Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink
a tanulás, a tudás,
a gyakorlatban alkalmazott tudás, kompetencia,
az egészséges életmód,
a sport, a mozgás a személyiség életében,
humanista, demokratikus gondolkodás, közösségi magatartás,
munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségérzet,
kreativitás, az alkotó önkifejezés,
egészséges nemzettudat, hazaszeretet, lokálpatriotizmus,
az újra való nyitottság,
az együttműködés.
2.1.3.
Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelése, oktatása érdekében
A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) megalapozása, a szakmai mobilitásra való felkészülés.
A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás lehetőségének megalapozása, hogy tanulóink továbbfejleszthető és piacképes tudás megszerzésére törekedjenek.
Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltség kialakítása, melyet tanulóink eszközként használhatnak a valóság viszonyrendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvésformákban.
Célunk a régió szakmai igényeinek megfelelő szakmaszerkezet kialakítása az oktatott szakképzési ágazatok területén, a szakközépiskolai képzés és az érettségi utáni szakmaszerzés területén is.
Integrálni kívánjuk a felnőttképzési formákat az iskola képzésstruktúrájába.
Tanulóink az oktatás folyamatában szerezzenek a munkába állást segítő, problémakezelő ismereteket, szóbeli, írásbeli, informatikai kommunikációs készségük fejlődjön, segítve a további ismeretszerzést, a társadalmi kapcsolatok alakítását. Képesek legyenek az önálló eligazodásra, rendelkezzenek jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretekkel.
A régió igényeihez igazodó szakmai ismeretek kialakítása, a hasznosítható tudás megszerzésének elősegítése és a munkába állás feltételeinek biztosítása.
Az önálló és kreatív gondolkodás képességének kialakítása.
A tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel, reális énképpel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Így egy következő életszakaszban önmegvalósításra. A kudarc- és sikertűrés készségeinek fejlesztése.
képesek
az
Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.
Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre.
A tehetség kibontakozásának segítése, differenciálással történő fejlesztés és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a sajátos nevelési igényű tanulók számára is.
Kommunikációképes idegen nyelvi tudás.
10
Korszerű IKT eszköztudás.
A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.
Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése.
Az ökotudatos magatartásformák kialakítása a tanulóban.
Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával.
Megalapozott, érvényes és személyes értékrend kialakításának támogatása.
Az önálló, felelős állásfoglalás és cselekvés alapjainak, valamint az életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő készségek kimunkálásának segítése.
2.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai
A
szakgimázium
és
szakközépiskola
nevelési-oktatási
feladata
az
általános
műveltség
megalapozása, az érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, továbbá a szakmai vizsgára való felkészítés. Célunk, hogy tanulóink olyan szakmai kompetenciákat szerezzenek, amelyek birtokában képesek a további ismeretszerzésre, a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazására.
Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényének és az erre való készségnek, képességnek a kialakítása.
A társadalomba való beilleszkedés támogatása azzal, hogy felkészítjük tanulóinkat a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására.
Feladatunk, hogy előmozdítsuk a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
A nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.
Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony nevelő-oktató munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást.
A gyakorlati oktatás kapcsolódjon az elméleti képzéshez, a cél a gyakorlati alkalmazhatóság, a munkaerő-piaci környezet elvárásainak megfelelő, hasznosítható tudás biztosítása.
Kiemelt feladatainkhoz kapcsolódó feladatok, eszközök és eljárások: Eszközök, eljárások
Feladatok Az alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztése. Egyéni tanulási utak biztosítása a tanulók számára.
Felzárkóztató programok, korrepetálások szervezése. Differenciálás a tanítási órákon. Változatos tanítási módszerek alkalmazása.
Felkészítés az érettségi és a szakmai vizsgákra. A tanulók továbbtanulásának támogatása, segítése.
Próbavizsgákon (pl. kisvizsga, kisérettségi) vizsgatapasztalat megszerzése. Továbbtanulási tájékoztatók a szülőknek és a diákoknak. Továbbtanulási operatív segítség a jelentkezés teljes időszakában.
11
Eszközök, eljárások
Feladatok Átjárhatóság biztosítása a szakgimnázium és a szakközépiskola között. Az ágazati szakmai alapozás során a tanulók megalapozott szakirány-választásának segítése a szakgimnáziumi alapozó évfolyamokon.
Támogató rendszer a tanulási utak biztosítására. Pályairányítási, munkavállalási ismeretek beépítése az oktatási folyamatba.
Partneri kapcsolatok működtetése a gazdaság szereplőivel. A korszerű ismeretek beépítése az oktatásba. Gyakorlatcentrikus módszertan alkalmazása a szakképzésben.
A munkaerőpiac igényeinek beépítése a helyi tantervekbe, szakmai programokba.
Felnőttképzési tevékenység bővítése.
Felnőttképzési programok fejlesztése, felnőttképzési
Felnőttképzési kínálat megjelenítése a szakképzési piacon.
marketing a munkaerő-piaci partnerek körében.
A munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése. Társas, személyes és módszertani kompetenciák fejlesztése. A NAT fejlesztési területének megfelelő önállóságra, felelősségérzetre, kezdeményezőképességre, felelős
Korszerű, gyakorlatcentrikus, tevékenységközpontú módszertan alkalmazása az elméleti és gyakorlati képzésben. A jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretek beépítése a szakmai tárgyakba.
munkavállalásra való nevelés. Kommunikációs készségek kialakítása, folyamatos fejlesztése.
Kommunikatív nyelvoktatási módszerek alkalmazása. A szóbeli feleletek megfelelő arányának biztosítása a számonkérésben.
A helyi tartalmak beépítése a helyi tantervbe és a szakmai programba. A munkába állás támogatása, a szükséges kompetenciák fejlesztése, kapcsolatok kiépítése a munkaerő-piaci
Partneri kapcsolatok működtetése a régió gazdálkodó szervezeteivel, az érdekképviseleti intézményekkel. A munkába állást segítő-támogató rendszer működtetése: álláskeresési technikák, jogi, munkajogi
szereplőkkel.
ismeretek.
A tanulás tanítása minden tantárgy képzési tervébe beépítve. Az önálló ismeretszerzés kifejlesztése, az önállóság, az önértékelés fejlesztése a szakmai képzésben.
Önálló tanulásmódszertan alkalmazása az oktatásban. Az önálló tanulási feladatok alkalmazása, önálló projektfeladatok beépítése az oktatásba.
Önálló feladatok, projektek megoldása.
A gyakorlati oktatás feladatainak projektekké szervezése.
Kreatív, gyakorlati, egyéni és csoportos feladatok megoldása.
Részvétel tanórán kívüli projektekben.
A motiváció alkalmazása, az ismeretek gyakorlati alkalmazásának bemutatása.
A szemléltetés, gyakorlati alkalmazások az elméleti és gyakorlati képzésben.
Önálló tanulási módszereinek alkalmazása.
Projektfeladatok, egyéni kutatómunka alkalmazása.
Az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek Egészségnevelési programok szervezése. negatív hatásainak megismertetése. A sportolás, a testmozgás igényének felkeltése, sportolási lehetőségek biztosítása a testnevelési órákon és más szabadidős programok keretében. A tanuló személyiségének megismerése.
Tehetséggondozó és felzárkóztató programok
Egyéni fejlesztési tervek készítése.
szervezése. Önismereti órák tartása.
A tanórai anyagokban a közösség által teremtett értékek Ünnepi megemlékezések. bemutatása, megismerése. A természet megismerése, osztálykirándulások, szervezése. A közösen elfogadott szabályok betartása.
Következetes, nyilvános szempontok szerinti értékelés.
A tanuló önértékelésének fejlesztése.
Jutalmazás, büntetés szabályok szerinti alkalmazása.
12
Eszközök, eljárások
Feladatok Az iskolai közösségek pedagógusi támogatása, az osztályfőnöki, gyakorlatvezetői feladatok pontos meghatározása.
Osztályfőnöki munka kiemelt támogatása.
Társas kapcsolatok fejlesztése a módszertani megvalósítás során.
A csoportban végzett munka alkalmazása az oktatásban és a gyakorlati képzésben.
Iskolai közösségi rendezvények szervezése.
A társas érintkezés szabályainak példamutatás útján történő fejlesztése a pedagógusok egymással való viszonyán, a pedagógus és a tanulók, valamint a szülők kapcsolatán keresztül. Önálló, kreatív feladatok adása, melynek célja, hogy minden szakmai tevékenységükben találkozzanak az alkotás örömével.
Az értékteremtés, az alkotás öröme jelenjen meg a szakmai munkában. Ismerkedjenek meg a közvetlen és a tágabb környezetük kulturális értékeivel.
A társakkal való kapcsolattartás szabályainak elsajátítása Csoportmunka, kooperatív tanulásszervezési eljárások az oktatás-nevelés módszertani alkalmazásával. alkalmazása. A vita mint módszer alkalmazása. A tanulók számára egyértelmű és következetes értékelési Rendszeres értékelés. rendszer alkalmazása. A fejlesztő értékelés alkalmazása. A csoportos tevékenység szabályrendszerének
Csoportos feladatok megoldása.
megismerése, a team-munka szabályainak elsajátítása, a A szakmai képzésben a team-munka követelményeinek csoportszerepek jelentőségének ismerete. szükségessége, gyakorlati eredményessége. A csoportszerepek gyakorlatban történő megismerése. Az önértékelés fejlesztése.
2.2.1.
Egyéni és csoportos feladatok megoldása egyértelmű értékelési követelményekkel.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai
Munkaköri feladatai: Munkájával, megjelenésével, magatartásával példát mutat a tanulóknak. Tanítással kapcsolatos feladatai:
A tantárgyfelosztásban rögzített osztályokban az órarend szerinti heti beosztás alapján tartja szakóráit.
Részt vesz szaktárgyának munkaközösségi munkamegbeszélésein. A munkaközösségi megállapodásokat, pl. egységes értékelési szempontokat, haladási ütemtervet betartja. A felkészülése és tanórái során a munkaközösség által jóváhagyott tankönyveket, feladatgyűjteményeket használja.
Együttműködik kollégáival, különösen a vele azonos osztályban, csoportban tanító kollégákkal.
Óráira lelkiismeretesen felkészül, óráin fegyelmet tart.
Megtervezi és előkészíti a tanórával kapcsolatos tevékenységet.
Alkalmazza a korszerű számítástechnikai eszközöket.
Tudását fejleszti, tanításában igyekszik korszerű, új ismereteket nyújtani.
Tanóráit becsengetés után haladéktalanul megkezdi.
Órájának befejezésekor a hetesekkel szükség szerint helyreállíttatja a terem rendjét, tisztaságát.
A tantárgyhoz kapcsolódó adott számú dolgozatot/munkafeladatot megíratja/elvégezteti, kijavítja, értékeli, osztályozza.
Rendszeresen ellenőrzi a tanulók ismereteit, az érdemjegyekről tájékoztatja a szülőket is.
A tanév elején meghatározottak szerint fogadóórákat tart, indokolt esetben a szülőt bekéreti.
13
Gyenge tanulmányi eredmény esetén egy hónappal a jegyek lezárása előtt tájékozatja az osztályfőnököt.
Pedagógiai munkával összefüggésben:
Részt vesz a munkaközösségi, a tantestületi és az osztályozó értekezleteken, illetve az egy osztályban tanító tanárok értekezletein, valamint évente kétszer a szülőknek szervezett közös
Szükség esetén helyettesít (szakos órát tart vagy felügyel) a tanáriban közzétett kiírás szerint.
Érettségi/szakmai vizsgadolgozatokat, feladatlapokat javít.
Osztályoknak/csoportoknak vizsgafeladatokat készít, iskolai versenyek feladatait állítja össze.
Továbbképzéseken vesz részt.
Tanulók füzeteit/gyakorlati foglalkozási füzeteit ellenőrzi.
Bekapcsolódik az intézményi dokumentumok készítésébe.
Vizsgákon felügyel, szóbeli beszélgetések lebonyolításában vesz részt.
Versenyek, vetélkedők felügyeletét látja el.
Sportversenyekre, orvosi vizsgálatokra kíséri a tanulókat.
szaktanári fogadó órákon.
Adminisztratív feladatai: Óráit, helyettesítéseit, tanórán kívüli tevékenységeit megfelelően dokumentálja.
Tanmenet
a tanév elején tanmenetet készít, illetve a tanévre érvényesíti, a munkaközösségvezetővel elfogadtatja, tanév közben rendszeresen összeveti tényleges haladásával
Haladási és osztályozó
órára viszi a naplót óra elején beírja a hiányzókat vezeti a tantárgy óraszámát, az adott témát beírja és aláírja az óráról hiányzó / késő tanulókat bejegyzi
napló
helyettesítés esetén a helyettesítési naplóba és a haladási naplóba is beírja a munkavégzést óra után visszaviszi a naplót a tanáriba az érdemjegyeket a naplóban folyamatosan vezeti, legkésőbb a tárgy hó utolsó napjáig az érdemjegyeket beírja félév és év vége előtt a tanulókat határidőre lezárja
Helyettesítési napló
helyettesítés esetén a haladási naplóba és a helyettesítési naplóba is beírja a munkavégzést (dátum, osztály, hányadik óra, helyettesítő és hiányzó pedagógus neve, hiányzás oka)
Szakköri, korrepetálási
határidőre megnyitja, vezeti, lezárja
naplók
Egyéb teendői:
Őrzi a közösségi tulajdont.
Tiltja a szervezetre káros élvezeti cikkek használatát, a dohányzást. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a tanulót az egészségtelen környezetből kiragadja.
A tanuló esetében észlelt bármely veszélyeztető tényezőt, amelyből arra következtet, hogy a tanulóval bármi gond van (rossz társaság, alkohol, drog, családi életben bekövetkezett változás stb.) haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek és az ifjúságvédelmi megbízottnak.
14
Az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélyeken, iskolai rendezvényeken részt vesz, illetve meghatározott feladatokat vagy felügyeletet lát el. Iskolai ünnepélyeken ünnepi külsőben vesz részt.
Figyelemmel kíséri az e-mailben közreadott információkat, a tanáriban kiírt közleményeket, az utasításokat betartja.
Felelősségi köre:
A munkarendet betartja és a tanulókkal is betartatja. Felelős a rábízott tanulók testi épségéért.
Munkavégzésre az előírt helyen, a munka kezdete előtt legalább 15 perccel, tanításra, munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg.
Betegség vagy - indokolt esetben - akadályoztatása esetén értesíti az iskolát, lehetőség szerint a hiányzást megelőző napon.
Alapvető kötelessége a tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása.
Betartja és betartatja a tanulókkal a csengetési rendet és a házirendet.
Tisztán tartja a munkahelyét.
Szakszerűen használja a berendezéseket és gépeket.
Anyagi felelősséggel bír az átvett leltári eszközök állapotáért, rendeltetésszerű használatáért.
Folyosó-felügyeletet teljesít a közzétett ügyeleti rend szerint. Ez alatt fokozott figyelmet fordít a baleset-megelőzésre folyosón, tanteremben egyaránt.
Rendkívüli esemény észlelése esetén, a tőle elvárható gondossággal intézkedni köteles.
Felhívja a szaktantermében/műhelyében tartózkodó tanulók figyelmét a baleseti forrásokra, a balesetek megelőzésére.
Kirándulásokon, iskolán kívüli rendezvényeken előre felhívja a figyelmet a baleseti forrásokra.
Megtartja a munka- és tűzvédelmi oktatást, és ellenőrzi a munka- és tűzvédelmi szabályok betartását.
Bombariadó esetén lekíséri az osztályt (naplókat is leviszi) a teremből és a további teendőket ismerteti velük.
Ellenőrzési feladatai:
Rendszeresen ellenőrzi és értékeli tanítványai munkáját, fejlődését, teljesítményét.
Részt vesz a kötelező vagy helyi szervezésű mérési-értékelési feladatok elvégzésében.
Valamennyi pedagógus feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, a kevésbé eredményes területek felderítése és fejlesztése, a rendelkezésre álló felszerelések hatékony használata.
A pedagógus felelősségre vonható a munkaköri feladatainak elmulasztásáért, a határidők és az intézményvezetői utasítások be nem tartása miatt. 2.2.2.
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
Az azonos évfolyamra járó, azon belül közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák, foglalkozások túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására.
15
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
A pedagógia elvei és gyakorlata alapján az iskola célrendszerének megfelelően neveli tanítványait.
Segíti a tanulóközösség kialakulását.
Összehangolja az osztályában a nevelési tényezőket, mindent megtesz azért, hogy osztálya jó közösségé váljon, amelyben minden tanuló otthon érzi magát.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítésére.
Kéthavonta ellenőrzi a tanulók ellenőrzőjét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: félévi és év végi statisztikai adatok
Szervezi a tanulók közösségi szolgálatát és ellátja az ezzel kapcsolatos adminisztrációs teendőeket.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít,
szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása.
közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztályával való törődését (szünetekben, kirándulásokon, iskolai rendezvényeken).
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Gyenge tanulmányi eredmény esetén – a szaktanárok javaslatait figyelembe véve – egy hónappal az érdemjegyek lezárása előtt írásban tájékoztatja a szülőt.
Az ellenőrző könyv/digitális napló útján rendszeresen (2 havonta) informálja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.
Szülői értekezletet tart.
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.
Órát látogat az osztályban.
Folyamatosan tartja a kapcsolatot a szülőkkel.
Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal, szakoktatókkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus).
Szervezi és megtartja – félévente legalább egyszer – az osztályban tanító tanárok értekezletét.
Saját hatáskörében indokolt esetben összesen évi nem összefüggő három nap távollétet
Szorosan együttműködik a gyakorlati oktatásban részt vevő oktatókkal, a gyakorlati képzés
engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását. szervezőjével.
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
Az osztályfőnök alaposan ismeri tanítványait, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi.
16
2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A középiskolai nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség bővítése és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. A megszerzett ismereteket jól egészítik ki a szakmai elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok, a duális szakképzés keretében valóságos munkahelyi körülmények között lehetőség van a megszerzett tudás elmélyítésére, alkalmazására. A nevelési célok intézményi szintű, tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. (A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról alapján.) Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét széleskörűen fejlessze, tiszteletben tartva minden ember egyediségét és fejlődését és az egyetemes emberi értékeket. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket. Tanulóink általában 14 évesen, az általános iskola befejezése után kerülnek iskolánkba, és 3-6 évet töltenek közvetlen kapcsolatban tanáraikkal, oktatóikkal. Ez az időszak életük fontos szakaszát jelenti. Ezért arra törekszünk, hogy fejlesszük tanulóink értelmi, önálló ismeretszerzési, valamint cselekvési képességeit. Ezt részben a tanórákon érhetjük el, ahol a tananyagot oly módon közvetítjük, hogy ez a tanulók kreativitását, önbizalmát, érdeklődési körét, versenyszellemét erősítse. Erre jó lehetőséget ad a pedagógus, a nevelőtestület szakmai önállósága. Úgy élünk ezekkel a lehetőségekkel, hogy tanulóink személyiségfejlődését is szolgálják. Teret biztosítunk erre a tanórákon kívüli tevékenység széles körével is. Fontos értéknek tartjuk a közösségi életformát. Arra törekszünk, hogy a hivatalos szervezeti kereteken belül is kialakuljanak őszinte baráti társulások, a csapatmunka szokásai. Az osztályközösséget fontosnak tartjuk, azonban nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy egy osztályhoz különböző egyének tartoznak, valamint ügyelünk arra, hogy a tanórákon kívüli eseményeken ne csak a tanulmányi munkában sikeres diákok kapjanak megnyilvánulási lehetőséget. Tudatosítani kívánjuk tanítványainkban, hogy az egészség érték, melyet óvni és ápolni kell. Segítjük tanulóinkat a helyes táplálkozási- és testápolási szokások kialakításában. Tájékoztatjuk őket a dohányzás, az alkohol, a drog és az AIDS veszélyeiről. A lelki egészség megőrzésének, folyamatos karbantartásának tennivalóit mentálhigiénés foglalkozások segítik. Az osztályfőnöki órákon beszélünk a serdülőkori problémákról, segítjük a párválasztáshoz, házassághoz, szülői feladatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzését. Felhívjuk a figyelmet a természet és az ember kultúrkörnyezetét veszélyeztető hatásokra. Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségi jogait az adatvédelmi és adatbiztonsági törvénynek megfelelően. 2.3.1.
Az értelmi nevelés
Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére, az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítására, fejlesztésére. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítására, a praktikus gondolkodásra. A kulcskompetenciák fejlesztése a Nemzeti alaptanterv alapján történik.
17
Mindegyik kompetenciaterület egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez elengedhetetlenül szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Az alapkészségek megléte (a nyelv, az írás, az olvasás, a számolás, valamint az információs és kommunikációs technológiák terén) elengedhetetlen alapja a tanulásnak, míg a tanulás elsajátítása támogatást nyújt minden tanulási tevékenység számára. Számos olyan attitűd van, amely a referenciakeret egészében alkalmazásra kerül: a kritikai gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezés, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a minőségértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek konstruktív kezelése szerepet játszik mind a kilenc kulcskompetencia esetében. A kulcskompetenciák fejlesztésével az iskola eleget tesz az uniós elvárásoknak, és hozzásegíti tanulóit ahhoz, hogy az unió egyenrangú polgárai legyenek. Iskolánkban kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni kompetenciák különbözőségeire. Ezekre építve az oktatási-nevelési folyamatot úgy szervezzük, hogy megfeleljen a tanulók eltérő szükségleteinek, biztosítsuk az esélyegyenlőséget és hozzáférést azon tanulói csoportoknak, amelyeknek a személyes, szociális, kulturális, fejlődési körülményekre visszavezethető hátrányuk miatt különösen szükségük van a támogatásra, a speciális jogok érvényesülésére. A kiemelt fejlesztési feladatok Kiemelt fejlesztési feladataink a kulcskompetenciákra épülnek, összekötik az egyes műveltségi területek fejlesztési feladatait. A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen. Minden esetben – kiemelten a főbb kompetenciaterületek esetében – speciális feladatunk a fejlesztő foglalkozások, illetve a tanórai differenciálás során a diszlexiás tanulók sajátosságaihoz való alkalmazkodás, és optimális fejlődésük érdekében való egyéni vagy kiscsoportos, tantárgyspecifikus segítő tevékenység, mely az esetleges minősítés alóli felmentések és kedvezmények jogszerű alkalmazását, illetve a tantárgyi felzárkóztatás biztosítását is magában foglalja. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek során. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek , az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.
18
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést az alkalmazásra. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását tekintjük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.
19
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 2.3.2.
Fejlesztési területek – nevelési célok
Az erkölcsi nevelés Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok diszkriminációjára. Az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerésére, megbecsülésére nevelő ismeretek elsajátítása, egyéni és közösségi tevékenységek gyakorlása. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Az önismeret és énkép kialakulásának segítése, az értelmi és érzelmi oldal egészséges arányának kifejlesztésére törekvés. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség: a folyamatos önfejlesztés belső igényének kialakítása. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Társas kapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátítása (szociális kompetencia), kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Családi életre nevelés A nevelés feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A testi és lelki egészségre nevelés Testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is. Felelősségvállalás másokért, önkéntességre nevelés A munka fontosságának és megbecsülésének tudatosítása. Az iskolában létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése, a mindennapos, elvégzett tevékenységek gyakoroltatása, csoportmunkában való részvétel képességének és a projektszemléletnek a fejlesztése. A szociális érzékenység és a segítő magatartás fejlesztése.
20
Fenntarthatóságra, környezettudatosságra való nevelés Környezettudatos magatartás, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál, annak elfogadtatása, hogy a természeti erőforrásokat a tanulók tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. Váljon tanulóink igényévé a természetnek és szűkebb környezetének megóvása. Ismerjék meg a hosszútávon fenntartható életmód gyakorlati fogásait. Közvetlen és tágabb környezetünk értékeinek, sokszínűségének megőrzése, gyarapítása, közösségi szolgálatba való bekapcsolódás. Pályaorientáció Átfogó ismeretek szerzése és betekintés a munka világába, életkoruknak és tudásuknak megfelelő lehetőségeik megismerése több csatornán keresztül és a felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napok segítségével. Az egyéni képességek, pályaalkalmasság felmérésére és elfogadására, jövőbeli felelősségvállalásra való felkészítés. A segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos tevékenységek gyakorlása, magatartásmódok és azok kezelésének fejlesztése. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanulókban tudatosodjon saját felelősségük a tisztességes munka, a fogyasztás, az ésszerű gazdálkodás területén, tudjanak mérlegelni és dönteni. Ismerkedjenek meg a vállalkozások során felmerülő kockázatokkal és veszélyekkel, azzal, hogy a pénzt hogyan fektethetik be, és ehhez kitől kérjenek információkat. Médiatudatosságra való nevelés Biztos esztétikai értékítélet és belső késztetés kialakítása. A tanulók ismerjék meg és értsék, milyen összefüggés van a média, a pénz és a társadalom között, tudják értelmezni a látottakat és hallottakat, alakuljon ki kritikai beállítódásuk. Szerezzenek ismereteket az adatbiztonsággal, a jogtudatossággal, és a függőséggel kapcsolatosan. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókra. Olyan tudás kialakítása szükséges, amelyet a tanulók képesek alkalmazni. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 2.3.3.
Kiemelt feladatok
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb feladataink:
Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása.
Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása.
Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek.
Fel kell készítenünk a tanulókat az önálló ismeretszerzésre.
Elő kell segíteni az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben.
A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, az összefüggések felismerésének fejlesztése osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során.
Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal az egyéni képességek kibontakozásának támogatása. A munkafolyamatok megszervezése során a tanulók egyéni képességeinek figyelembevétele, egyéni, hatékony tanulási módszerek kifejlesztése.
A gyakorlati oktatásban az értékteremtő projektszemlélet követése.
A diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzetek teremtése. 21
A tanítási-tanulási folyamatban alkotó jellegű feladatok biztosítása.
Ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példák felmutatása.
A személyes meggyőződés és világkép kialakulásának és érzelmi-szellemi megerősítésének elősegítése személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.
Azoknak a hátrányoknak a csökkentésére való törekvés, amelyek a tanulók szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá:
A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.
A tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározása, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást.
Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok:
A színes, sokoldalú iskolai élet, tanulás, munka.
A gyakorlati képzés, az értékteremtő munkavégzés személyiségformáló erejének kihasználása.
A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, a gondolkodás képességét, együttműködési készséget fejlesszék, eddzék akaratukat.
Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.
2.4. Nevelési célokat megvalósítani segítő konkrét formák Iskolánk az alábbi munkaformákat alkalmazza az eredményes nevelés-oktatás érdekében:
Az osztályközösségek kialakítása, erősítése,az ország és más népek életének megismerése, az egészséges életmódra nevelés, környezetünk megóvása céljából, az idegen nyelv megóvása céljából kirándulások, tanulmányutak szervezése, melyeken a részvétel önkéntes.
A magyar népi hagyományok megismertetése, népszokások, népi kézművesség témaköreibe való betekintés elsősorban osztályfőnöki és művészetek órán, tanórán kívüli tevékenységekben.
Kulturális programok, színház-, mozi-, kiállítás- és hangverseny-látogatások szervezése, melyek önköltségesek, de az iskola – lehetőség szerint – igyekszik támogatást nyújtani.
Könyvtár fenntartása a művelődés, tanulás segítése érdekében.
Iskolai hagyományok, emlékek gyűjtése.
Iskolai évkönyv megjelentetése.
Tájékoztató anyagok, az iskola életét, tevékenységi területetit bemutató kiállítások, konferenciák szervezése.
Honlap működtetése.
Internet-hozzáférés biztosítása.
A szakmai képzés keretében üzemlátogatások, kiállítások megtekintése.
Szakemberekkel való találkozások.
Pályázatokon való részvétel.
Segítségnyújtás az egyéni életutak kijelöléséhez.
Konzultációs klub működtetése.
Különféle szakkörök szervezése a tanulók igényeinek kielégítésére, egyéni képességük fejlesztése érdekében.
A diáksport, a tanórán kívüli testedzés lehetőségének biztosítása.
Az öntevékeny szerveződések támogatása, a diákönkormányzat működésének támogatása. 22
A közösségi szolgálat megszervezése a szakgimnáziumi tanulók részére.
Az Öveges Kupa versenysorozatának meghirdetése, mely átfogja a tanév tanulmányi, kulturális, közösségi, sportprogramjait, vetélkedőit.
A kiemelkedő eredményeket elért tanulók jutalmazása, a legkiválóbbak nevének Öveges Emlékfalra kerülése.
2.5. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek, egészségi állapotának javítását szolgálja; olyan problémakezelési módszer, amely az iskola közösségének aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy alapfeladat rendszeres végzését jelenti a nevelésioktatási intézmény partneri kapcsolati hálójában szereplők ésszerű bevonásával:
egészséges táplálkozás megvalósítása;
mindennapi testnevelés/testedzés minden tanulónak, a mozgás beépítése a mindennapi életbe;
a tanulók érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával;
környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési tematika oktatása.
Az egészségnevelés komplex feladat, minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli munkáját igényli. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:
Az egészség fogalma
A környezet egészsége
Az egészséget befolyásoló tényezők
A jó egészségi állapot megőrzése
A betegség fogalma
A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata
A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata
Balesetek, balesetmegelőzés
A lelki egészség
A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái: illem és etika, erkölcs
A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés)
A média egészséget meghatározó szerepe
Fogyasztóvédelem
Iskola-egészségügy igénybevétele
2.5.1.
Egészségnevelési elvek
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden tanuló részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelésioktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.
23
Kiemelt felelősséggel tartozik az iskola, mint olyan intézmény, amely a tanulók ismereteinek, képességeinek és viselkedésének fejlesztésére hivatott. Az egészséges életmódra nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni, és az életfordulókon (serdülőkor, ifjúkor) fokozottabban megerősíteni. A nevelési folyamatban nélkülözhetetlen az alapvető értékek mellett – a testi-lelki-szociális egészség közvetítése, az élet egészségvédelme. Jelentős szerepet kap benne a szülő, a család, az ifjúságvédő, a civil közösségek, sport- és egyéb egyesületek, média stb. Az egészségkulturáltság maga az életmód. Az egészségvédelem szoros kapcsolatban áll az erkölcsi értékekkel, magatartással. Már kora gyermekkortól kezdve számos befolyás éri a gyermeknek az egészségről alkotott fogalmát, de számos hatás éri viselkedésüket, magatartásukat is. Sokszor nincsenek tisztában a befolyásokkal, amelyek érik őket. Ezért fontos része az egészségnevelési programnak az is, hogy segítsen a tanulókban kialakítani olyan készségeket, amelyek lehetővé teszik saját magatartásuk kedvező irányú befolyásolását. 2.5.2.
Az egészségfejlesztési program
Hozzásegíti a tanulókat:
az egészséges életvitel kialakításához,
a helyes értékrend felépítéséhez,
az egészségvédelem kérdéseinek megismeréséhez,
az életmóddal kapcsolatos (biológiai-pszichés) tennivalók elsajátításához,
a képességek erősítéséhez, fejlesztéséhez,
az egészségre káros szokások megismeréséhez, kiküszöböléséhez.
Mindennek legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló szerepe az egészség mint érték tudatosításában. Ezek birtokában képesek lesznek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, az egészséges személyiség kimunkálására, a helyes egészségmagatartás kialakítására. Alapelve, célja:
az egészségkulturáltság emelése,
olyan tulajdonságok kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek a tudás hasznosításához,
a tanulók segítése a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában,
az életvezetési képességek fejlesztése,
a tanulók felelősségérzetének fejlesztése egészségük megőrzéséért,
a tanulók felkészítése a stresszhatások feldolgozására,
a környezeti és egészségtudatosság erősödésének előkészítése,
a mindennapi testedzés megvalósítása a tanulók számára,
az egészségnevelés mentálhigiénés nevelésre való kiterjedése.
Tartalma:
az egészségfejlesztéssel összefüggő célok, feladatok,
a feladatok végrehajtását szolgáló program,
az iskola-egészségügyi szolgálat munkája.
Kapcsolódó szakanyagok:
módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának méréséhez és minősítéséhez,
módszertani anyag a mindennapos testneveléshez.
24
Az egészségnevelés fő jellemzői:
az egészség megtartása, fokozása,
az egészség visszaszerzésére irányuló és a személyiség formálását elősegítő tevékenység.
Területei:
Egészségmegőrzés; a helyes életmód kialakítása.
Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség.
Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében.
Öltözködés.
Higiénia, tisztálkodás.
Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta, egyéb szenvedélybetegségek és függőségek) megelőzése.
Ésszerű napirend kialakítása.
Szűrővizsgálatok.
A vonatkozó ágazati jogszabályok alapján az alábbiak szerint foglalhatjuk össze az iskolai egészségvédelem főbb feladatait:
Ismertesse meg az emberi szervezet működésének és a természeti, társadalmi, pszichés környezet kölcsönhatásának törvényeit.
Fejtse ki az egészséges táplálkozásra, életmódra, valamint az megteremtésére vonatkozó tudnivalókat, buzdítson azok megtartására.
Valósítsa meg a személyes – testi és lelki – higiénia követelményeit.
Szorgalmazza a testmozgás, az aktív életmód, a sportolás rendszeressé tételét.
Szolgáltasson módszereket (döntési helyzetekhez megoldásokat), a stresszhelyzetek megelőzésére és feloldására, a konfliktusok kezelésére.
Ismertesse a szexuális kultúrával és a családtervezéssel, a nemi úton terjedő betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat.
Tudatosítsa a szenvedélybetegségek káros hatásait és a rászokás elkerülésének módját.
Ismertesse meg a tanulókkal az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségeit.
Adjon gyakorlati tanácsot az egészséget és a testi épséget veszélyeztető balesetveszélyek elkerülésének módjára, a lehetőségekhez mérten tanítsa elsősegélynyújtás elemi tennivalóit.
Fejlessze ki a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
egészséges
környezet
tényezők, meg az
2.5.3. Az iskolai teljes körű egészségfejlesztés színterei
életviteli feladatok
tanórai feladatok
tanórán kívüli feladatok.
Életviteli feladatok: Az iskolai élet a nevelés-oktatás színtere. A nevelés dimenziói közt az egyik, meghatározó tényező az egészség iránti igényre nevelés. A szó tartalmának meghatározása sugallja a feladatokat. Tanórai feladatok Az egészséges életmódra nevelés tananyagának tervezésénél megfogalmazott célok és feladatok:
járuljon hozzá a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztéséhez, 25
életmódjuk, szokásaik értékekkel történő kialakításához,
eddze akaratukat mentálisan, fizikálisan, szociálisan,
bővítse ismereteiket.
Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés:
Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelésóra, természetismeret óra, biológiaóra stb.
„Egészségóra” (a védőnő vagy meghívott előadó foglalkoztató előadása).
Tanórán kívüli foglalkozások:
délutáni szabadidős foglalkozások,
sportprogramok,
témával kapcsolatos csoportfoglalkozások,
sportrendezvények, kulturális programok,
kirándulások, túrák, sportprogramok,
együttműködés sportegyesületekkel.
filmvetítések,
vetélkedők,
versenyek,
egyéb
játékos
programok,
Mindennapi testedzés megvalósítása:
testnevelésórákon,
szabadidőben, rendszeres sportfoglalkozások keretében,
sportversenyek lebonyolítása,
a diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak külső szervezésű versenyekbe.
Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők Belső (iskolai) résztvevők:
az intézményvezető vagy megbízottja,
az iskolaorvos, védőnő,
a testnevelők, szaktanárok,
a diákönkormányzatot segítő pedagógus,
az iskolapszichológus.
A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szervezetek, szakemberek, szakértők bevonására. Egészségnevelés tartalma az iskolánkban:
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,
a rendszeres testmozgás egészségmegőrzésében való szerepének a felismerése,
az értékek ismerete,
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,
a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat,
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,
a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete,
a tanulás és a tanulás technikái,
az idővel való gazdálkodás szerepe,
a rizikóvállalás határai,
a szenvedélybetegségek elkerülése,
a tanulási környezet alakítása,
26
a természethez való viszony,
az egészséges környezet jelentősége,
az egészséges táplálkozás,
a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás,
a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai,
az AIDS-prevenció,
a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat),
a testi higiénia,
a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés),
a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás),
az egyénileg kialakított mozgásprogram fontossága az egészségmegőrzésben,
a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok fontossága a kiegyensúlyozott testi-lelki fejlődésben és az interperszonális kapcsolatokban.
Az iskola egészségfejlesztési stratégiájának kimunkálása hosszú távú előrejelzés lehet a tanulók életminőségében, a romló tendenciák megfékezésében, a javulás feltételeinek megteremtésében. Célunk az, hogy megtanítsuk a diákjainkat arra, hogy törődjenek magukkal, fejlesszék magukban a teljes ember igényét. Ápolják érzelmeiket, ne váljon öröm nélküli kötelességgé mindennapi munkájuk. Tudjanak örülni egymásnak, családjuknak, barátaiknak. Több megértéssel és elfogadással éljenek együtt másokkal, így biztosan egészségesebb életet élhetnek. A teljes körű egészségfejlesztés megvalósulása A program megvalósulása a tanévek során, az iskola munkatervében megtervezetten történik. A megvalósítás során a folyamatokat tervezzük, nyomon követjük, ellenőrizzük és értékeljük a megfogalmazott módszerek, értékek mentén. A teljes körű egészségfejlesztési program megvalósításáért az iskola minden pedagógusa, dolgozója felelős. 2.5.4. A program megvalósulásának ellenőrzése, értékelése Életvitelszerűen megvalósuló tevékenységek A napi iskolai élet során folyamatosan végzett és irányított tevékenységek beépülnek a tanuló magatartásformáinak sorába. A tanítók és a tanárok a tanulók közt élve érzékelik a folyamat fejlődését, és megerősítik a helyes viselkedésmintákat. Tanórai keretben megvalósuló fejlesztés A tananyaghoz kapcsolódóan, a tanmenetekben rögzített elsajátítandó ismeretek mérhetőek. Részei a tanulási folyamatnak. A tananyag számonkérésének folyamatában ellenőrizhető, hogy az életvitelszerűen rögzítendő elemek valóban beépültek-e a tanuló viselkedési kultúrájába. Tanórán kívüli tevékenységek (egyéb foglalkozások) során megvalósuló fejlesztés A munkaterv szerint megszervezett programok egyrészt a fejlesztési folyamat előre tervezett elemei, másrészt a hiányosságok észlelését követő korrekciók. Célunk, hogy az átadott ismeretek, a megtapasztalt egészségnevelési elemek beépüljenek a tanuló és a családja napi életviteli kultúrájába, annak szerves részévé váljanak. Visszacsatolás A programok és az egész tanév során elért eredmények reális feltérképezése és értékelése adja a következő tervezési időszak szakmai alapját. Az elsajátítandó ismeretek fejlődnek, a diákok tudása elmélyül.
27
Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál az egyéni és a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében. Cél az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetése, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztése, a szükséges szint elérésére, megtartására. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás.
2.6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,
ismerjék fel a vészhelyzeteket,
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit,
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat,
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártassággal rendelkezzenek az elsősegély-nyújtási alapismeretek területén,
a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit,
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és egyéb foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
Az elsősegély-nyújtási ismeretek a következő tantárgyakba épülnek be:
szakmai gyakorlat
természetismeret
testnevelés
Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák.
2.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembevétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Az együttnevelés az intézmény egészében pedagógiai hatással bír: pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés (a szeretet, a jóság, a becsületesség, az őszinteség, az önzetlenség, a szorgalom, a segítőkészség, a tolerancia, a felelősségérzet példáinak erősítése), az együttműködési képesség kialakítása, az empátia fejlesztése. Kiemelt figyelmet érdemlő tanulók a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók.
28
Alapvető pedagógiai feladatunk a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, amelynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembevétele, a differenciálás, valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2.7.1.
Sajátos nevelési igényű tanulók
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. Az SNI tanulók nevelése-oktatása állapotuknak megfelelően a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti speciális implementációjú tanterv szerint történik. A használt módszerek igazodnak hiányosságaikhoz, fogyatékosságukhoz. Értékelésük egyéni elbírálás alapján, a vonatkozó szabályozók által megfogalmazottaknak megfelelően folyik. Azokat az SNI tanulókat oktatjuk együtt a többségi tanulókkal, akiknek nevelését-oktatását a szakértői bizottságok integrált osztályban javasolják. Ezek a tanulók társaikkal együtt végzik iskolai feladataikat, de a szükséges területeken támogatást kapnak. Ez fokozott toleranciát, az egyéni fejlesztést, más munkaszervezési formák alkalmazását, az ellenőrzés és értékelés a tanuló képességeihez történő szigorú igazítását és az egyéni foglalkozásokat jelenthet. A tanulók fejlesztése a törvényben rendelkezésre álló időkeretek (habilitációs és rehabilitációs órakeret) és csoportszervezési előírások figyelembevételével, speciális szakemberek igénybevételével folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények segítségét. 2.7.2.
Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók
A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés, valamint a tanulási képességek zavara. Iskolánk kiemelt figyelmet fordít ezen tanulók nevelésére-oktatására. Ennek kapcsán a szaktanárok együttműködnek a logopédusokkal, fejlesztőpedagógusokkal és segítő pedagógusokkal. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségek enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni:
a belépő évfolyam év eleji tudásszint mérése,
a problematikusnak ítélt tanulók szakértői vizsgálatának kérelme,
tanulásmódszertani ismeretek alkalmazása a tantárgyi órákon,
szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal, szakértői bizottságokkal,
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
fejlesztő foglalkozások biztosítása,
a nevelők és a tanulók személyes kapcsolattartása,
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,
a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése,
az egy osztályban tanító tanárok együttműködése, egységes nevelési elvek alkalmazása,
az osztályközösség segítő erejének mozgósítása,
a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a tanulók bevonása,
29
a szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról,
kedvezmények, mentességek biztosítása a köznevelési törvény alapján,
iskolapszichológus segítő tevékenysége.
Az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével külső szakember segítségét is igényelheti (nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat). 2.7.3.
Tehetséges tanulók fejlesztése – tehetséggondozás
Kiemelten tehetséges tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár, szakoktató és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt, és a legszorosabb együttműködést igényli a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A gyakorlati oktatásban különleges tehetséget felmutató tanulók fejlesztése a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetekkel való együttműködés keretében folyik. A tehetségfejlesztés tevékenységei iskolánkban:
bemeneti mérések,
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások, felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre,
iskolai sportkör,
vetélkedő megrendezése, kiállítások szervezése,
személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése,
kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről,
versenyeztetés, különös tekintettel az alábbiakra: o o
Szakma Kiváló Tanulója Verseny(SZKTV), Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV),
o o
Szakmai Tantárgyi Komplex Verseny (SZTKV), Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Versenyek (OSZKTV),
o o
országos és fővárosi szintű kulturális- és sportversenyek, tantárgyakhoz köthető, szakmai, sport, művészeti és komplex versenyeken való részvétel intézményi szinten, ezek esetleges szervezése.
2.7.4.
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők
Tevékenységeink:
Az ifjúságvédelem az iskola minden pedagógusának feladata.
Ifjúságvédelmi felelősünk a nyilvántartás mellett a szociális és hatósági intézményhálózattal való kapcsolattartást is biztosítja.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős együttműködik az iskola minden érintett pedagógusával, a diákönkormányzattal, a gyermekjóléti szolgálatok munkatársaival. Segítséget nyújt a kortárs segítő hálózat kiépítéséhez és a segítők koordinálásához.
30
Feladatai a következők:
A kilencedikes osztályfőnökök segítségével kiszűri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű fiatalokat.
Javaslatot tesz az iskolavezetésnek, ha szükséges, az illetékes helyi, illetve területi önkormányzatok felé.
Az önkormányzatok számára kiállítja a szükséges igazolásokat az étkezési, ingyenes tankönyvellátások, tankönyvvásárlási támogatások, rendszeres vagy rendkívüli szociális segélyek és egyéb juttatások ügyében.
Segíti az osztályfőnököket a szülőkkel, gondviselőkkel, és
Szervezi a veszélyeztetett, rászoruló tanulók folyamatos figyelemmel kísérését az iskolában fennálló tanulói jogviszony teljes időtartama alatt.
Az iskolavezetés munkáját segítve részt vesz a különféle egészségmegőrző és bűnmegelőzési előadások, programok előkészítésében, lebonyolításában.
Együttműködik az iskolaorvossal és a védőnővel.
Felhívja a tanulók és a szülők figyelmét a nevelési és pszichológiai tanácsadó intézmények szolgáltatásaira, illetve a lelkisegélyt nyújtó más szervezetekre.
Ingyenes tankönyv biztosítása a jogszabályi kereteknek megfelelően.
ha szükséges, az illetékes
önkormányzattal történő kapcsolatfelvételben és -tartásban.
2.8. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása
Fontosnak tartjuk a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítását.
Az önkormányzás képességének kialakítása.
A tanulói közösségek fejlesztése során kialakítjuk, hogy pedagógusi segítséggel vagy önállóan, közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
A közösségi nevelés területei iskolánkban: tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák), gyakorlati foglalkozások, egyéb foglalkozások (szakkörök, kirándulások, sportkörök), diákönkormányzati munka.
A tanulóközösségek fejlesztésében a tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele.
A tanulói közösségek irányításánál pedagógusaink alkalmazkodnak az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a serdülő és ifjúkori problémákhoz.
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Olyan pedagógusközösség kialakítására törekszünk, amely összehangolt elvárásaival és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja. A közösségi nevelés eredményessége érdekében fontosnak tartjuk az osztályfőnök és a gyakorlati oktató szoros együttműködését. 31
A tanórán, gyakorlati foglalkozáson megvalósítható közösségfejlesztési feladataink
A tanulás támogatása egyéni képességekhez igazodó munkaformák előtérbe helyezésével, önálló és csoportos munkára támaszkodva, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.
Különböző, változatos munkaformákkal a közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése kooperatív együttműködéssel (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny, projekt) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
Gyakorlati foglalkozás keretében a különböző csoportszerepek elsajátítása, kipróbálása. Az egyes munkafolyamatok felelősség-megosztása, az együttműködés és a tájékoztatás szerepeinek gyakorlása.
A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése a tanulói közösségben.
A tanulók motiválása, kezdeményezéseiknek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek a támogatása.
Szociális kompetenciák fejlesztése (empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodóképesség).
Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai
A tanulók önellenőrzésre, egymás segítésére való nevelése.
A hagyományőrző tevékenységek fejlesztik a közösséget, erősítik a közösséghez való tartozás érzését.
Sokoldalú és változatos foglalkozásokkal (zene, tánc, képzőművészeti, kézműves foglalkozások, múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokon tett csoportos látogatások stb.) járulunk hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.
Szabadidős tevékenységek.
A felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervezünk, melyeken a részvétel önkéntes (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások stb.).
A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai
Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.
Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.
Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.
Alakítsa ki a tanulóban a felelősségteljes közszereplés igényét, a demokratikus kommunikáció rutinját.
A tanulóknak az intézmény döntési folyamatában való részvételi jogának gyakorlása A tanulót megilleti az a jog, hogy életkorának megfelelő mértékben részese legyen az őt érintő döntések meghozatalának. Ezt a jogát személyesen, illetve választott képviselőin, valamint szülőjén/gondviselőjén keresztül gyakorolhatja. Joga van megismerni az őt érintő döntés tartalmát, okát, következményeit. A döntési folyamat során joga van véleményét elmondani. A nevelési-oktatási intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel. A tanuló ezen jogai gyakorlásának módját a házirend tartalmazza. A diákönkormányzattal kapcsolatos szabályozás az iskolai SZMSZ-ben és a házirendben található.
32
2.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái Az iskolai nevelés-oktatás, illetve a tanuló személyisége harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülők és a pedagógusközösség együttműködése. Ennek alapja a tanuló iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a tanuló személyiségének kedvező fejlődése. A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.
Az intézmény vezetője legalább félévente egyszer a diákgyűlésen.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, a pedagógusokkal és a nevelőtestülettel.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban vagy az ellenőrzőben írásban) tájékoztatják.
A szülők és a pedagógusok kapcsolattartása, együttműködésének formái A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein, illetve az ellenőrzőn keresztül. Az együttműködés további formái:
szülői értekezlet (félévenként rendszeresen), szükség esetén rendkívüli értekezlet
fogadóóra (tanévenként kétszer),
írásbeli tájékoztató
előadások szervezése
közös programok, kirándulások
pályaválasztási tanácsadás
nyílt hét a nyolcadikosok és szüleik számára
kihelyezett szülői értekezlet az általános iskolák hívására
az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás
személyes megbeszélés előre egyeztetett időpontban minden további szükséges esetben.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével, a szülői szervezettel. Az intézményi közösségek kapcsolattartásának rendjét az iskolai SZMSZ tartalmazza. Szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartás
MPT Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya, a Diszlexiás Gyermekekért Egyesület ifjúsági tagozata
gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetek
gyámhatóság
nevelési tanácsadók
szakértői bizottságok
fővárosi és országos szakmai szervezetek
33
szakmai szolgáltató szervezetek
pedagógiai szakszolgálatok
iskola egészségügyi intézmények
területileg illetékes kamara
gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek
az iskola képzési profiljába tartozó szakmai szervezetek
kulturális- és sportszervezetek
civil szervezetek
fogadóintézmények a közösségi szolgálat kapcsán
Deák Ferenc Kollégium
A kapcsolattartás rendjét az SZMSZ tartalmazza. Az egyes munkaköri leírások tartalmazzák az intézményi kapcsolattartók feladatait, a kapcsolattartás formáját, módszerét, gyakoriságát és a beszámolási kötelezettséget.
2.10. A tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei 2.10.1. Tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák Tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet által előírt esetekben szervez az iskola (magántanulók, előrehozott érettségizők, intézményvezetői határozat, nevelőtestületi döntés alapján kötelezettek esetében). A vizsgák időpontjáról – a javítóvizsga kivételével a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt. A tájékoztatásnak legalább 10 nappal a vizsga kezdő időpontja előtt meg kell történnie. Vizsgát – a rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A vizsgakötelezettséggel érintett időszakra vonatkozó követelmények elsajátítását vizsgabizottság ellenőrzi és értékeli. A bizottság az összesített részeredmények és a kérdező tanár véleményezése alapján dönt a minősítésről. A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, amelynek elnökét az igazgató jelöli ki. (Kivételt képeznek az intézményi szintű vizsgák – kisvizsga, kisérettségi –, melyek lebonyolításáról a munkaközösségek döntenek.) Gyakorlati vizsgát kell tenni szóbeli vizsgával együtt tantantárgyakból.
testnevelés
és sport,
illetve
informatika
Ha a tanuló a vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kap, a halasztott időpontig úgy folytathatja tanulmányait, mintha sikeres vizsgát tett volna. A szabályosan megtartott tanulmányokhoz kapcsolódó vizsga nem ismételhető. Az osztályozó, a különbözeti, a pótló, a javító- és az iskolai szintű vizsga követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A vizsga tantárgyi/évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján készült, a pedagógiai program részét képező helyi tanterv, adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. A vizsgák témaköreit, tételeit – ahol az lehetséges – a vizsga időpontja előtt legalább két héttel a tanulók tudomására kell hozni és – javítóvizsga esetén – a honlapon megjelentetni. A vizsgaidőszakok pontos időpontja a tanév helyi rendjében meghatározott, és megtalálható az intézmény honlapján. 34
Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak a félévi és év végi osztályzatok megállapításához, ha:
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget;
tanulmányait magántanulóként végzi;
előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból;
hiányzása a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében előírt mértéket meghaladja, és ezért nem osztályozható;
amennyiben a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
Az osztályozó vizsgára bocsátás feltételét 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. Ha a tanuló hiányzása adott félévben meghaladja adott tantárgyból a 30%-ot, köteles a tantárgyból osztályozó vizsgát tenni; ha a két félévben összesen lépi át a 30%-ot, a nevelőtestület dönthet az osztályozó vizsgáról, vagy a jegyek alapján történő értékelésről, ha az elégséges számú. Ha a hiányzás mértéke a tanévben meghaladja a 250 órát, a szakképzésre felkészítő képzési szakaszban az elméleti órák 20%-át, a tanév végén nem osztályozható, magasabb osztályba való lépése csak sikeres osztályozó vizsga letétele mellett lehetséges. A szakképzésben a gyakorlati oktatásra vonatkozó mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat az intézmény szakmai programja tartalmazza. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő 20%-át, a tanuló tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja, kivéve ha igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján az egy osztályban tanító tanárok közössége úgy ítéli meg (gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára), hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. A nevelőtestület az 51.§ (8) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az 51.§ (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Különbözeti vizsga A tanulót jogszabály értelmében megilleti az a jog, hogy a választható tantárgyak esetében – május 20-i határnappal – a következő tanévre más választható tantárgyat válasszon. Ennek feltétele a sikeres különbözeti vizsga. A különbözeti vizsga a tantárgyi követelmények optimumát kéri számon. Különbözeti vizsgát tehet a tanuló, ha:
írásbeli határozat alapján engedélyezték,
átvétellel tanulói jogviszonyt kíván létesíteni, és az előző iskolájában eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott.
Különbözeti vizsgát a tanév során folyamatosan lehet szervezni.
35
Pótló vizsga Amennyiben a tanuló neki fel nem róható okból nem jelent meg a vizsgán vagy a vizsga letétele előtt távozott, a vizsgát megismételheti. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha:
neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,
megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik.
A pótló vizsgát – az igazgató döntése alapján – az adott vizsganapon vagy az iskola által megszervezhető legközelebbi vizsganapon kell megtartani. Javítóvizsga Ha a tanuló a tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata. Amennyiben a javítóvizsgán nem teljesíti a meghatározott követelményeket vagy nem jelenik meg, évet ismételni köteles. A javítóvizsga időpontját a szorgalmi időszak lezárásakor az iskola bejáratára kell kifüggeszteni és az iskola honlapján kell elhelyezni. A tanulót a vizsgára a szülő készíti fel, az iskola a nyár folyamán konzultációs lehetőséget biztosíthat (augusztus). A javítóvizsgán elégséges osztályzatot kapott tanuló magasabb évfolyamba léphet. 2.10.2. Alkalmassági vizsga Az iskola nem szervez alkalmassági vizsgát. 2.10.3. A szóbeli felvételi vizsga A szakgimnáziumi és a szakközépiskolai osztályokban sem tartunk szóbeli felvételit.
2.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A köznevelési intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. Felvétel Iskolánk a felvételi kérelmekről az alábbiak szerint dönt:
szakgimnázium esetén az általános iskolai tanulmányi eredmények továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerinti egészségügyi, szakmaalkalmassági követelmények teljesítése,
szakközépiskola esetén az általános iskolai tanulmányi eredmények és az egészségügyi, szakmaalkalmassági követelmények teljesítése.
A jelentkezés rendjét és a felvételi eljárást a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. Iskolánk felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a KIFIR rendszerébe október 20-áig feltölti. A felvételi tájékoztató tartalmazza:
az iskola OM-azonosítóját, a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat,
a felvételi eljárás rendjét,
a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait,
36
a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat,
szakképzésre vonatkozó szabályok alapján az egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket.
Szakgimnázium esetében: Intézményünk az általános iskola 7. osztály év végi és 8. osztály félévi eredményeket veszi figyelembe. Szakközépiskola esetében: Intézményünk az általános iskola 7. osztály év végi és 8. osztály félévi eredményeket veszi figyelembe. Átvétel Másik intézményből történő átvételről az igazgató dönt. A felsőbb évfolyamra jelentkezéskor az iskola vizsgálja a tanuló megelőző tanulmányait, a választandó osztály befogadóképességét, az osztály struktúráját. Az átvételt megelőzően az iskola különbözeti vizsgát írhat elő a jelentkezőnek, melynek idejét az iskola igazgatója határozza meg. Az átvétel igazgatói határozattal engedélyezhető:
előzetes tanulmányok beszámításával,
különbözeti vizsgával,
egyéni segítségnyújtással,
türelmi idő biztosításával,
évfolyamismétléssel.
A szakképzésre vonatkozó további átvételi szabályokat az iskola szakmai programja tartalmazza.
37
3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 3.1. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tanterve A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei alapján kidolgozott alábbi kerettantervekre épül:
Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára
Kerettanterv a szakiskolák számára
Kerettantervek a felnőttoktatás számára
Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára
Kerettantervek a Szakképzési Hídprogram számára
Kerettantervek a szakgimnáziumok számára
3.2. Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszámai 3.2.1.
Szakgimnáziumi tantárgyi struktúra és óraszámok
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a szakgimnázium 9–12. évfolyamán A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. A szakgimnázium óraterv tartalmazza:
A szakmai elméleti és gyakorlati óraszámokat, továbbá az összefüggő szakmai gyakorlat óraszámait is.
Az óraterv minden évfolyamra tartalmazza a kerettanterv (jele: K) által előírt minimum óraszámot és a helyi tantervben (H) meghatározott óraszámot, így látható a szabad órakeret felhasználása.
Az óratervben követhetők a csoportbontásban tanított tantárgyak is, amelyet (B) oszlopban szerepeltetünk.
A helyi tantervi és a csoportbontási óraszámok együtt adják ki a teljes óraszámot, amelyet a táblázatban összevetünk az Nkt. 6. mellékletében meghatározott finanszírozott órakerettel, így a finanszírozási többletigény is megjelenik a táblázatban.
Az óratervben megadjuk a kötelező érettségi tantárgyakat (K), a választható érettségi tantárgyakat, amelyekből az intézmény vállalja a tanulók felkészítését emelt, illetve középszintű érettségire (VE), (VK).
Nem kötelező érettségi tantárgyból az emelt szintű érettségire való felkészítést más intézménnyel való együttműködés keretében biztosítjuk.
38
Gépész szakgimnázium óraterve (kifutó jelleggel) Gépész szakgimnázium Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
H
Magyar nyelv és irodalom
4
4
Idegen nyelvek
3
3
Matematika
3
4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
3
10. évf. B
K
H
4
4
3
3
3
4
3
4
2
3
11. évf. B
K
H
4
4
3
3
3
4
3
4
3
4
1
1
Etika Biológia-egészségtan
2
2
2
2
1
1
12. évf. B
Érettségi
K
H
B
4
4
3
3
3
3
K
4
3
4
4
K
3
4
K
1
1
VK, VE
K
Fizika
2
2
2
2
Kémia
2
2
1
1
VK
Földrajz
2
2
1
1
VK, VE
1
1
Művészetek
1
1 2
VK, VE
Informatika
1
2
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
0,5
Gépészeti alapozó feladatok
2,5
3,5
2
2
Gépészeti alapozó feladat gy.
2
2
VK VK, VE
K
2
3
4
3
3
3
4
4
3
3
3
1
1
Alkalmazott számítástechnika
4
4
K K
1
1
K
Munkavédelem
1
1
K
Műszaki mérés
2
2
K
Műszaki mérés gyakorlat
2
2
2
K
Elsősegélynyújtás gyakorlat
1
1
1
K
2
8
35
17
Érettségire felkészítő óra
2
Szabadon tervezhető órakeret
4+1
Rendelkezésre álló órakeret
35
4+1 35
12
36
8
4+1 36
12
35
4+1 35
19
35
Összes finanszírozandó óra 2 gyakorlati csoport esetén
47
48
54
54
Összes finanszírozandó óra 3 gyakorlati csoport esetén
49
51
57
57
finanszírozott órakeret (Kntv. 6. mell.)
57
57
58
58
39
Gépész szakgimnázium Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
H
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám:
10. évf. B
K
0 9. évf.
Összefüggő szakmai gyakorlat
H
70
70
140
11. évf. B
K
H
12. évf. B
K
H
Érettségi B
0
0
0
10. évf.
11. évf.
12. évf.
105 105 210 140 140 280
Elektrotechnika-elektronika szakgimnázium óraterve (kifutó jelleggel) Elektrotechnika-elektronika szakgimnázium + 13. évfolyam elektronikai technikus, erősáramú elektrotechnikus Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
H
Magyar nyelv és irodalom
4
4
Idegen nyelvek
3
3
Matematika
3
4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
3
10. évf. B
K
H
4
4
3
3
3
4
3
4
2
3
11. évf. B
K
H
4
4
3
3
3
4
3
4
3
4
1
1
Etika Biológia-egészségtan
2
2
2
2
1
1
12. évf. B
Érettségi
K
H
B
4
4
3
3
3
3
K
4
3
4
4
K
3
4
K
1
1
VK, VE
K
Fizika
2
2
2
2
Kémia
2
2
1
1
VK
Földrajz
2
2
1
1
VK, VE
1
1
Művészetek
1
1 2
VK, VE
Informatika
1
2
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
0,5
Műszaki ismeretek
1,5
2,5
2
2
VK VK, VE
K 1
1
K
Műszaki rajz
1
1
K
Elektrotechnika
1
2
Elektronika Irányítástechnika
40
2
2
2
2
K 4
4
K
2
2
K
Elektrotechnika-elektronika szakgimnázium + 13. évfolyam elektronikai technikus, erősáramú elektrotechnikus Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
10. évf.
H
B
K
H
11. évf. B
K
Alkalmazott számítástechnika Műszaki gyakorlat
3
3
12. évf.
H
B
1
1
K
Érettségi
H
B
1
1
K
3
K
Elektrotechnika gyakorlat
1
1
1
K
Műszaki informatikai gyakorlat
2
2
2
K
Elektronika gyakorlat
3
3
3
Irányítástechnika gyakorlat Érettségire felkészítő óra
2
Szabadon tervezhető órakeret
4+1
Rendelkezésre álló órakeret
35
4+1 35
13
36
12
2
2
K
2
2
2
K
2
6
35
18
8
4+1
36
2
4+1
35
35
19
35
Összes finanszírozandó óra 2 gyakorlati csoport esetén
48
48
54
53
Összes finanszírozandó óra 3 gyakorlati csoport esetén
51
51
57
57
finanszírozott órakeret (Kntv. 6. mell.)
57
57
58
58
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám:
0
0
0
0
10. évf.
11. évf.
12. évf.
9. évf.
Összefüggő szakmai gyakorlat
70
70
140
105 105 210 140 140 280
Környezetvédelem szakgimnázium óraterve (kifutó jelleggel) Környezetvédelem szakgimnázium Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
H
Magyar nyelv és irodalom
4
4
Idegen nyelvek
3
3
Matematika
3
4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
3
10. évf. B
K
H
4
4
3
3
3
4
3
4
2
3
Etika
41
11. évf. B
K
H
4
4
3
3
3
4
3
4
3
4
1
1
12. évf. B
B
Éret tség i
K
H
4
4
3
3
3
3
K
4
3
4
4
K
3
4
K
K
Környezetvédelem szakgimnázium Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
10. évf.
H
B
Biológia-egészségtan
K
H
2
11. évf. B
K
H
2
2
2
1
1
12. évf. B
K
H
1
1
B
Éret tség i VK, VE VK, VE
Fizika
2
2
2
2
Kémia
2
2
1
1
VK
Földrajz
2
2
1
1
VK, VE
1
1
Művészetek
1
1 2
Informatika
1
2
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
0,5
K
Műszaki ábrázolás
0,5
1
K
4
4,5
Laboratóriumi alapgyakorlatok
4,5
2
3
2
VK
4
K
Környezetvédelmi alapismeret
1
Környezetvédelmi gyakorlat
3
3
3
Vízgazdálkodási alapismeretek
3
3
Vízgazdálkodási alapgyakorlat
3
3
Környezettechnikai alapok
1
1
Érettségire felkészítő óra
2 4+1
Rendelkezésre álló órakeret
35
4+1 35
14,5
36
12
35
2
2
2
2
2
K 2
K
2
3
K
2
2
2
2
8
35
17
4+1 35
17
35
Összes finanszírozandó óra 2 gyakorlati csoport esetén
49,5
48
53
54
Összes finanszírozandó óra 3 gyakorlati csoport esetén
54
51
56
58
finanszírozott órakeret (Kntv. 6. mell.)
57
57
58
58
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám:
0
0
0
0
10. évf.
11. évf.
12. évf.
9. évf.
42
K
K
8
4+1 36
2
3
Analitikai gyakorlat
Szabadon tervezhető órakeret
VK, VE
K
Környezetvédelem szakgimnázium Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
Összefüggő szakmai gyakorlat
9. évf.
10. évf.
11. évf.
K
H
B
K
H
B
K
70
70
140
105
105
210
140
12. évf.
H
B
K
140
280
H
B
Éret tség i
Gépész szakgimnázium óraterve (2016. szeptember 1-től) Gépész szakgimnázium Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf.
Tantárgyak K
H
Magyar nyelv és irodalom
4
4
Idegen nyelvek
4
4
Matematika
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
10. évf. B
K
H
4
4
4
4
4
3
3
3
3
2
2
2
2
11. évf. B
K
H
4
4
4
4
4
3
3
3
3
3
12. évf. B
K
H
4
4
4
4
4
4
K
3
3
3
3
K
3
3
1
1
Etika Informatika
2
2
2
2
2
Művészetek
1
1
3
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Munkavédelem
0,5 0,5
Elsősegélynyújtás gyakorlat
0,5 0,5
K
VK, VE
3
1
K
2
Kötelező komplex természettudományos tantárgy
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv vagy Kémia vagy Informatika vagy Szakmai tantárgy* Pénzügyi és vállalkozói ismeretek
B
Éret tség i
2
VK, VE
VK, VE
2
1 K
0,5
K
Vezérléstechnikai alapismeretek
2
2
Gépegységek szerelése és karbantartása
2
2
43
K 2
2
K
Gépész szakgimnázium Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf.
Tantárgyak K
10. évf.
H
B
K
H
11. évf. B
Pneumatikus és hidraulikus szerelési gyakorlat
12. évf.
K
H
B
3
3
3
K
H
K
A gyártásszervezés alapjai
2
2
Beállítási, szerelési és karbantartási gyakorlat
2
2
Gépészeti alapozó feladatok
4,5 4,5
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
5,5 5,5
5,5
4
4
4
4
4
3
3
2
2
B
Éret tség i
K 2
K K
3
K
Műszaki mérés
3
3
Műszaki mérés gyakorlat
3
3
3
35
35
14
K K
Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
35
35
17
36
36
13
35
35
15
Összes finanszírozandó óra 2 gyakorlati csoport esetén
52
49
50
49
Összes finanszírozandó óra 3 gyakorlati csoport esetén
58
53
56
54
finanszírozott órakeret (Kntv. 6. mell.)
57
57
58
58
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám:
1
0
0
0
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Összefüggő szakmai gyakorlat
140
140
280
140
140
280
Elektrotechnika-elektronika szakgimnázium óraterve (2016. szeptember 1-től) Elektrotechnika-elektronika szakgimnázium Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf.
Tantárgyak K
H
Magyar nyelv és irodalom
4
4
Idegen nyelvek
4
4
Matematika
3
3
10. évf. B
K
H
4
4
4
4
4
3
3
3
44
11. évf. B
K
H
4
4
4
4
4
3
3
3
12. évf. B
B
Éret tség i
K
H
4
4
4
4
4
4
K
3
3
3
3
K
K
Elektrotechnika-elektronika szakgimnázium Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf.
Tantárgyak
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
10. évf.
K
H
B
K
H
2
2
2
2
2
11. évf. B
K
H
3
3
12. évf. B
Etika Informatika
2
2
2
2
2
K
H
3
3
1
1 VK, VE
1
1
Kötelező komplex természettudományos tantárgy
3
3
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlat
2
1
K
2
Művészetek
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv vagy Kémia vagy Informatika vagy Szakmai tantárgy* Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Munkahelyi egészség és 0,5 0,5 biztonság Műszaki informatika gyakorlat
B
2
VK, VE
VK, VE
2
1 K
1
1
K
2
1,5 1,5
Műszaki rajz
1
1
Elektrotechnika
3
3
Elektrotechnika gyakorlat
3
3
K 1,5
K K 2
2
2
2
Elektronika
3
3
Elektronika gyakorlat
4
4
3
K 2
K 1
1
1,5
1,5
Irányítástechnika
1
1
Irányítástechnikai gyakorlat gyakorlatok
1
1
PLC ismeretek
1
1
4,5
4,5
35
35
4
PLC programozási gyakorlat
1
1
1
1
2
2
3
3
1
1
4,5
2
2
2
16
35
35
15
1,5
1
K 1
35
35
15,5
36
45
36
15
K K
3
K K
Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
Éret tség i
K
Elektrotechnika-elektronika szakgimnázium Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf.
Tantárgyak K
H
10. évf. B
K
H
11. évf. B
K
H
12. évf. B
K
H
B
Összes finanszírozandó óra 2 gyakorlati csoport esetén
50,5
51
51
50
Összes finanszírozandó óra 3 gyakorlati csoport esetén
55
57
58
56
finanszírozott órakeret (Kntv. 6. mell.)
57
57
58
58
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám:
0
0
0
0
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Összefüggő szakmai gyakorlat
140
140
280
140
140
Éret tség i
280
Környezetvédelem szakgimnázium óraterve (2016. szeptember 1-től) Környezetvédelem szakgimnázium Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf.
Tantárgyak K
H
Magyar nyelv és irodalom
4
4
Idegen nyelvek
4
4
Matematika
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
10. évf. B
K
H
4
4
4
4
4
3
3
3
3
2
2
2
2
11. évf. B
K
H
4
4
4
4
4
3
3
3
3
3
Etika Informatika
2
2
2
2
2
Művészetek
12. évf. B
K
H
4
4
4
4
4
4
K
3
3
3
3
K
3
3
1
1
1
1
3
3
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
2
2
2
2
46
K
K
VK, VE
2
Kötelező komplex természettudományos tantárgy
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia
B
Éret tség i
VK, VE
VK, VE
Környezetvédelem szakgimnázium Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf.
Tantárgyak K
10. évf.
H
B
Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv vagy Kémia vagy Informatika vagy Szakmai tantárgy* Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Laboratóriumi gyakorlatok
1 3
3
H
B
Hulladékgazdálkodási ismeretek Hulladékgazdálkodási gyak.
K
H
B
K
H
B
2
2
2
2
2
2
2
2
Földtudományi alapok
2
2
Környezeti kémia
2
2
K 0,5
0,5
1
1
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
K
1,5
1
1
2
2
K 2
2
2
K K
2
2
2
2
2
2
Környezettechnikai alapok Méréstechnikai gyakorlat 1,5 1,5
1,5
K 2
2
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
2
2
2
1,5
1,5
1,5
1
1
1
Környezettechnikai alapok gyak.
2
2
2
2
K 2
35
17,5
36
36
15,5
35
35
15
1,5
1,5
1,5
K
1,5
1,5
1,5
K
35
35
16
Összes finanszírozandó óra 2 gyakorlati csoport esetén
52,5
51,5
50
51
Összes finanszírozandó óra 3 gyakorlati csoport esetén
57
56
54,5
56
finanszírozott órakeret (Kntv. 6. mell.)
57
57
58
58
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám:
0
0
0
0
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Összefüggő szakmai gyakorlat
140
47
140
280
140
140
280
K K
Szabadon tervezhető órakeret 35
K K
Környezetvédelmi alapismeretek
Rendelkezésre álló órakeret
Éret tség i
1
0,5 0,5
Műszaki ismeretek
Környezetvédelmi gyakorlat
12. évf.
3
Hulladékkereskedelem
Munkabiztonság
K
11. évf.
Szakiskolások középiskolája – felnőttoktatás nappali tagozat Szakiskolások középiskolája – felnőttoktatás nappali tagozat Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
11. évf.
12. évf.
K
H
B
K
H
B
Magyar nyelv és irodalom
6
7
6
6
8
8
Idegen nyelv
6
6
6
6
6
6
Matematika
6
6
6
6
7
7
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, etika
4
5
5
5
6
Természetismeret
2
3
Testnevelés
5
5
5
5
Informatika
2
2
2
2
Osztályközösség-építő program
1
1
1
1
Szabadon felhasználható órakeret
3
Rendelkezésre álló órakeret
35
1
5 35
23
36
36
21
Összes elméleti óra
35
36
Összes finanszírozandó óra
58
57
finanszírozott órakeret (Nkt. 6. mell.)
58
58
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám:
0
0
48
Szakiskolások középiskolája – felnőttoktatás esti tagozat Szakiskolások középiskolája – felnőttoktatás esti tagozat Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
11. évf. K
H
Magyar nyelv és irodalom
3
4
Idegen nyelv
3
4
Matematika
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, etika Természetismeret
12. évf. B
K
H
3
4
3
4
4
3
4
3
4
3
4
1
1 1
1
4
Informatika Osztályközösség-építő program
1
Szabadon felhasználható órakeret
4
Rendelkezésre álló órakeret
18
1
B
4
1 5
18
4
18
18
4
Összes elméleti óra
18
18
Összes finanszírozandó óra
22
22
finanszírozott órakeret (Nkt. 6. mell.)
29
29
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám:
0
0
49
54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés szakgimnáziumi óraterve
54 523 02 Elektronikai technikus Tantárgyak
K
H
B
Foglalkoztatás I.
2
2
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
Elektronikai áramkörök
4,5
5,5
Mechatronika
3
3
Számítógép alkalmazása
3
3
Elektronikai áramkörök gyakorlat
6
7
7
Mechatronika gyakorlat
3
4
4
Szimuláció és PLC gyakorlat
6
6
6
Mikróvezérlők gyakorlat
3
4
4
Szakmai elmélet összesen
13
14
Szakmai gyakorlat 2 csoport
18
21
Szabadon felhasználható órakeret
4
Szakmai elmélet és gyakorlat összesen
35
21
35
Összes elméleti óra
14
Összes óra 2 csoport esetén
35
35
21
Összes finanszírozandó óra 2 gyakorlati csoport esetén
56
finanszírozott órakeret (Nkt. 6. mell.)
57
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám:
0
50
54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus szakképesítés szakgimnáziumi óraterve 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus Tantárgyak
K
H
Foglalkoztatás I.
2
2
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
2
2
Méréstechnika
1,5
2
Villamos gépek
3
4
Villamos művek
3
3,5
Erősáramú szerelési gyakorlat
5
6
4
Erősáramú mérések gyakorlat
4
5
6
Műszaki dokumentáció gyakorlat
3
3
4
Villamos gépek és vezérlések gyakorlat
7
7
7
Szakmai elmélet összesen
12
14
Szakmai gyakorlat 2 csoport
19
21
Szabadon felhasználható órakeret
4
Szakmai elmélet és gyakorlat összesen
35
Géptan
B
21
35
Összes elméleti óra
14
Összes óra 2 csoport esetén
35
35
21
Összes finanszírozandó óra 2 gyakorlati csoport esetén
56
finanszírozott órakeret (Nkt. 6. mell.)
57
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám:
0
51
3.2.2.
Szakközépiskolai tantárgyi struktúra és óraszámok
Kötelező tantárgyak, minimális óraszámok és szabad órakeret a szakközépiskola 9–11. évfolyamán A közismereti és szakmai órák aránya: Területek
Közismeret
Szakmai elmélet és
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
Kötött órák
17 óra
11 óra
8óra
Szabadon felhasználható órakeret
1 óra
0 óra
1,5 óra
Összesen
18 óra
11 óra
9,5 óra
Kötött órák
14,5 óra
23 óra
23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra
25 óra
25,5 óra
35 óra
36 óra
35 óra
Szabadon felhasználható
gyakorlat
órakeret Összesen
Heti összes óraszám
A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. A szakközépiskolai óraterv tartalmazza:
A közismereti óraszámok mellett a szakmai elméleti és gyakorlati óraszámokat, továbbá az összefüggő szakmai gyakorlat óraszámait is.
Az óraterv minden évfolyamra tartalmazza a kerettanterv (jele: K) által előírt minimum óraszámot és a helyi tantervben (H) meghatározott óraszámot, így látható a szabad órakeret felhasználása.
Az óratervben követhetők a csoportbontásban tanított tantárgyak is, amelyet (B) oszlopban szerepeltetünk.
A helyi tantervi és a csoportbontási óraszámok együtt adják ki a teljes óraszámot, amelyet a táblázatban összevetünk az Nkt. 6. mellékletében meghatározott finanszírozott órakerettel, így a finanszírozási többletigény is megjelenik a táblázatban.
Minden szakközépiskolai szakképesítésre megadjuk a 3 éves (9-10-11. évfolyam) óraterveket, a 2 éves (11-12. évfolyam) óraterveket a szakmai program tartalmazza.
A szabad órakeret felhasználása során ügyelni kell a szakmai elmélet/szakmai gyakorlat arány betartására a teljes képzési időre számítva, a szabad órakeretet ezen szabály szerint használtuk fel.
A gyakorlati óraszám számításánál a duális szakképzés gyakorlata alapján a 9. évfolyamon iskolai tanműhelyi gyakorlatot tervezünk, a 10-11. évfolyamon külső képzőhelyi gyakorlatot biztosítunk.
Az összes óraszámnál az óraterv tartalmazza az osztály kettő, illetve három gyakorlati csoportra bontása esetén az óraszámokat.
52
34 521 03 Gépi forgácsoló szakképesítés szakközépiskolai óraterve 34 521 03 Gépi forgácsoló Óraterv – 3 éves szakközépiskola Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
H
Magyar - Kommunikáció
2
2
Idegen nyelv
2
2
Matematika
2
Társadalomismeret
10. évf. B
11. évf.
K
H
B
K
1
1
1
-
2
2
2
2
1
1
2
2
1
1
Természetismeret
3
3
Testnevelés
5
5
5
5
5
5
1
1
1
1
1
1
2
3
H
B
2
2
2
1
-
0,5
0,5
1
-
1
1
-
-
Informatika Osztályközösség-építő program Művészetek
1
Szabadon felhasználható órakeret
1
Közismeret összesen
18
18
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
0,5
1 0
9,5
9,5
3,5
Foglalkoztatás I.
2
2
2
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
3
4
4
5
5
5
2,5
3
6
6
8
9,5
15
16
Munkavédelem
1
1
Elsősegélynyújtás gyakorlata
1
1
Gépészeti alapozó feladatok
2
2
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
4
5
Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat
1
1,5
Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata
5
6
6
11
1,5 11
5
1
5 2
2
2
Esztergálás
2
2
2
Esztergálás gyakorlata
7
9
Marás
3
3
Marás gyakorlata
5
5
Köszörülés
2
2
Köszörülés gyakorlata
2
2
9
9
14
16
Szakmai elmélet összesen
4,5
5
Szakmai gyakorlat 2 csoport
10
12
53
6
12
4
3
2
9
3
9
34 521 03 Gépi forgácsoló Óraterv – 3 éves szakközépiskola Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
K
H
B
K
H
Szakmai gyakorlat 3 csoport
10
12
12
14
16
Szabadon felhasználható órakeret
2,5
Szakmai elmélet és gyakorlat összesen
17
11. évf. B
2 17
Összes elméleti óra
K
H
B
15
16
2,5
25
25
29
25,5
25,5
34
31,5
Összes óra 2 csoport esetén
35
35
18
36
36
14
35
35
12,5
Összes óra 3 csoport esetén
35
35
30
36
36
14
35
35
12,5
Összes finanszírozandó óra 2 gyakorlati csoport esetén
53
34
31,5
finanszírozott órakeret (Nkt. 6. mell.)
57
57
58
0
0
0
Összes finanszírozandó óra 3 gyakorlati csoport esetén
65
34
31,5
finanszírozott órakeret (Nkt. 6. mell.)
57
57
58
8
0
0
Többletfinanszírozási óraszám:
Többletfinanszírozási óraszám:
igény,
igény,
heti
heti
9. évf. Összefüggő szakmai gyakorlat
140
10. évf.
140
140
11. évf.
140
34 582 05 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő szakképesítés szakközépiskolai óraterve 34 582 05 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Óraterv – 3 éves szakközépiskola Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
H
Magyar - Kommunikáció
2
2
Idegen nyelv
2
2
Matematika
2
Társadalomismeret
10. évf. K
H
B
K
1
1
1
-
2
2
2
2
1
1
2
2
1
1
Természetismeret
3
3
Testnevelés
5
5
54
B
11. évf.
2
3
5
H
B
2
2
2
1
-
0,5
0,5
1
-
1
1
5
5
5
34 582 05 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Óraterv – 3 éves szakközépiskola Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
H
1
1
10. évf. B
K
H
1
1
11. évf. B
K
H
1
1
B
Informatika Osztályközösség-építő program Művészetek
1
1
Szabadon felhasználható órakeret
1
Közismeret összesen
18
18
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
0,5
Épületgépészeti csővezetékek
2
2,5
Épületgépészeti rendszerek
2
2
Munkavédelem
1
1
Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata
4
5
5
Épületgépészeti rendszerek gyakorlata
4
5
5
Elsősegélynyújtás gyakorlata
1
1
1
0 11
11
5
9,5
9,5
3,5
1
2
2
2
3
Hűtőtechnikai rendszerek
4
4
4
2,5
2,5
2,5
Légtechnikai rendszerek
3
3
3
2
3
3
Hűtőtechnikai rendszerek gyakorlata
6
6
8
9,5
Légtechnikai rendszerek gyakorlata
7
7
8
8
Foglalkoztatás I.
0,5
0,5
Foglalkoztatás II.
2
2
2
7
8
7,5
Szakmai elmélet összesen
5,5
6
Szakmai gyakorlat 2 csoport
9
11
Szakmai gyakorlat 3 csoport
9
11
Szabadon felhasználható órakeret
2,5
Szakmai elmélet és gyakorlat összesen
17
6
1,5
8
9
9
11
15
16
16
17,5
11
15
16
16
17,5
2 17
Összes elméleti óra
25
2,5 25
30
25,5 34
25,5 28,5
Összes óra 2 csoport esetén
35
35
17
36
36
14
35
35
11
Összes óra 3 csoport esetén
35
35
28
36
36
14
35
35
11
Összes finanszírozandó óra 2 gyakorlati csoport esetén
52
34
28,5
finanszírozott órakeret (Nkt. 6. mell.)
57
57
58
55
34 582 05 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Óraterv – 3 éves szakközépiskola Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
Többletfinanszírozási óraszám:
igény,
H
10. évf. B
heti
K
H
11. évf. B
K
H
B
0
0
0
Összes finanszírozandó óra 3 gyakorlati csoport esetén
63
34
28,5
finanszírozott órakeret (Nkt. 6. mell.)
57
57
58
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám:
6
0
0
9. évf. Összefüggő szakmai gyakorlat
140
10. évf.
140
140
11. évf.
140
34 525 07 Motorkerékpár-szerelő szakképesítés szakközépiskolai óraterve 34 525 07 Motorkerékpár-szerelő Óraterv – 3 éves szakközépiskola Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
H
Magyar - Kommunikáció
2
2
Idegen nyelv
2
2
Matematika
2
Társadalomismeret
10. évf. B
11. évf.
K
H
B
K
1
1
1
-
2
2
2
2
1
1
2
2
1
1
Természetismeret
3
3
Testnevelés
5
5
5
5
5
5
1
1
1
1
1
1
2
3
H
B
2
2
2
1
-
0,5
0,5
1
-
1
1
-
-
Informatika Osztályközösség-építő program Művészetek
1
Szabadon felhasználható órakeret
1
Közismeret összesen
18
18
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
0,5
Szakrajz
1
Anyag-és gyártásismeret
1
1 0 11
11
5
1,5
2
2
2
1,5
1
1
1
56
6
1,5 9,5
9,5
3,5
34 525 07 Motorkerékpár-szerelő Óraterv – 3 éves szakközépiskola Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
K
H
B
Kerékpár szerkezeti ismeretek
1
1,5
Motorkerékpár szerkezeti alapok
3
3
Elektrotechnikai alapismeret
2
2
Kerékpár karbantartási ismeretek
2
3
3
Mechanikai mérőeszközök ismerete
2
2
2
Elektrotechnikai mérőeszközök ismerete
2
2
2
11. évf.
K
H
B
K
H
B
5,5
6
6
4,5
5
5
5,5
5,5
5,5
3,75
4
4
4
5
4,75
5,5
berendezéseinek javítása
4
4
4,5
4,5
Diagnosztikai ismeretek
1
1,5
2
3
Foglalkoztatás I.
2
2
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
Jogi és vállalkozási ismeretek
0,5
0,5
Munkavédelmi speciális ismeretek
0,5
0,5
Motorkerékpár szerkezeti ismeretek Motorkerékpárok elektromos berendezései Motorkerékpár szerkezetek javítása Motorkerékpárok elektromos
Szakmai elmélet összesen
8,5
10
Szakmai gyakorlat 2 csoport
6
7
Szakmai gyakorlat 3 csoport
6
7
Szabadon felhasználható órakeret
2,5
Szakmai elmélet és gyakorlat összesen
17
14
14,5
14,5
11,75
12,5
7
9
10,5
10,5
11,25
13
7
9
10,5
11,25
13
2 17
Összes elméleti óra
2
25
11
2,5 25
34
25,5
25,5
45
36,5
Összes óra 2 csoport esetén
35
35
13
36
36
19,5
35
35
14,5
Összes óra 3 csoport esetén
35
35
20
36
36
19,5
35
35
14,5
Összes finanszírozandó óra 2 gyakorlati csoport esetén
48
55,5
36,5
finanszírozott órakeret (Nkt. 6. mell.)
57
57
58
0
0
0
Többletfinanszírozási óraszám:
igény,
heti
57
34 525 07 Motorkerékpár-szerelő Óraterv – 3 éves szakközépiskola Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
H
10. évf. B
K
H
11. évf. B
K
H
B
Összes finanszírozandó óra 3 gyakorlati csoport esetén
55
55,5
36,5
finanszírozott órakeret (Nkt. 6. mell.)
57
57
58
0
0
0
Többletfinanszírozási óraszám:
igény,
heti
9. évf. Összefüggő szakmai gyakorlat
140
10. évf.
140
140
11. évf.
140
34 522 04 Villanyszerelő szakképesítés szakközépiskolai óraterve 34 522 04 Villanyszerelő Óraterv – 3 éves szakközépiskola Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
H
Magyar - Kommunikáció
2
2
Idegen nyelv
2
2
Matematika
2
Társadalomismeret
10. évf. B
11. évf.
K
H
B
K
1
1
1
-
2
2
2
2
1
1
2
2
1
1
Természetismeret
3
3
Testnevelés
5
5
5
5
5
5
1
1
1
1
1
1
2
3
H
B
2
2
2
1
-
0,5
0,5
1
-
1
1
-
-
Informatika Osztályközösség-építő program Művészetek
1
Szabadon felhasználható órakeret
1
Közismeret összesen
18
18
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
0,5
Műszaki ismeretek
2,5
2,5
Épületvillamossági szerelés
1,5
Elektrotechnikai számítások Villamosipari anyagismeret
1 0 11
11
5
1,5
3
3
3
1
2
1
1
1
0,5
0,5
1
1
1
58
6
1,5 9,5
9,5
3,5
1
1
34 522 04 Villanyszerelő Óraterv – 3 éves szakközépiskola Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
K
H
B
H
B
Műszaki informatikai gyakorlat
2
2
2
1
1
Műszaki gyakorlatok
3
3
3
Épületvillamossági szerelés gyakorlata
3
3
3
15
16
Épületvillamossági mérések gyakorlata
0,5
2
2
2
3
3
1
1
1
1
1,5
1,5
Foglalkoztatás I.
2
2
2
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
Vállalkozási ismeretek
1
1
1
Ipari elektronika
1
1
1
Villamos gépek és berendezések
3
3
3
14,5
14,5
8,5
11
Villamos műszaki ábrázolás
K
H
11. évf. B
K
Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata Szakmai elmélet összesen
6
7
Szakmai gyakorlat 2 csoport
8,5
10
Szakmai gyakorlat 3 csoport
8,5
10
Szabadon felhasználható órakeret
2,5
Szakmai elmélet és gyakorlat összesen
17
8
9
9
10
15
16
14,5
14,5
10
15
16
14,5
14,5
2 17
Összes elméleti óra
25
10,5
2,5 25
31
25,5 34
25,5 34,5
Összes óra 2 csoport esetén
35
35
16
36
36
14
35
35
14
Összes óra 3 csoport esetén
35
35
26
36
36
14
35
35
14
Összes finanszírozandó óra 2 gyakorlati csoport esetén
51
34
34,5
finanszírozott órakeret (Nkt. 6. mell.)
57
57
58
0
0
0
Összes finanszírozandó óra 3 gyakorlati csoport esetén
61
34
34,5
finanszírozott órakeret (Nkt. 6. mell.)
57
57
58
4
0
0
Többletfinanszírozási óraszám:
Többletfinanszírozási óraszám:
igény,
igény,
heti
heti
9. évf.
59
10. évf.
11. évf.
34 522 04 Villanyszerelő Óraterv – 3 éves szakközépiskola Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
Összefüggő szakmai gyakorlat
9. évf. K
H
140
140
10. évf. B
K
H
140
140
11. évf. B
31 582 01 Csőhálózatszerelő szakképesítés szakközépiskolai óraterve 31 582 01 Csőhálózatszerelő Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf. K
H
Magyar - Kommunikáció
3
Idegen nyelv Matematika
10. évf. K
H
3
2
2
3
3
2
2
3
3
2
2
Társadalomismeret
1,5
2,5
1
1
Természetismeret
1,5
2,5
1
1
Testnevelés
2
2
Informatika
1
1
Osztályközösség-építő program
1
1
1
1
Pályaorientáció
0,5
1
1
1
Szabadon felhasználható órakeret
2,5
1
1
Közismeret összesen
16,5
19
11
11
Épületgépészeti csővezetékek
2
2
2
2
Épületgépészeti rendszerek
2
2
2
2
Munka és környezetvédelem
2
2
2
2
Épületgépészeti csővezetékek gyakorlat
3
4
4
7,5
8
8
Épületgépészeti rendszerek gyakorlata
3
3
3
4
5
5
Elsősegélynyújtás gyakorlata
3
3
3
4
5
5
Szakmai elmélet összesen
6
6
6
6
Szakmai gyakorlat 2 csoport
9
10
15,5
18
Szabadon felhasználható órakeret
1
Szakmai elmélet és gyakorlat összesen
16
Összes elméleti óra
B
10
B
18
2,5 16
24 25
60
24 17
K
H
B
31 582 01 Csőhálózatszerelő Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
9. évf.
Összes óra 2 csoport esetén
10. évf.
K
H
B
K
H
B
35
35
10
35
35
18
Összes finanszírozandó óra 2 gyakorlati csoport esetén
45
53
Finanszírozott órakeret (Nkt. 6. mell.)
57
57
0
0
0
0
Többletfinanszírozási óraszám:
igény,
heti
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám: Összefüggő szakmai gyakorlat
105
105
35 521 01 CNC gépkezelő ráépüléses szakképesítés szakközépiskolai óraterve
35 521 01 CNC gépkezelő Tantárgyak
K
H
CNC programozás
4
5
CNC szerszámgépek
5
5
Gyártáselőkészítés
2
2
0,5
0,5
5
5
5
15,5
15,5
15,5
2
2
Osztályközösség-építő program CNC programozási gyakorlat CNC forgácsolási gyakorlat Szabadsáv- gyakorlat Szakmai elmélet összesen
11,5
12,5
Szakmai gyakorlat 2 csoport
20,5
22,5
Szabadon felhasználható órakeret
3
Szakmai elmélet és gyakorlat összesen
35
B
22,5
35
Összes elméleti óra
12,5
Összes óra 2 csoport esetén
35
Összes finanszírozandó óra 2 gyakorlati csoport esetén
35
22,5 57,5
Finanszírozott órakeret (Nkt. 6. mell.)
57
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám:
0,5
61
35 582 03 Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés szerelő ráépüléses szakképesítés szakközépiskolai óraterve
35 582 03 Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés szerelő Tantárgyak
K
H
B
Elektrotechnika
2
2
2
Irányítástechnika
1
2
2
3,5
3,5
3,5
Légtechnika
3
3
3
Elektrotechnika gyakorlata
2
2
2
Irányítástechnika gyakorlata
2
2
2
Hűtéstechnika gyakorlata
9
10
10
Légtechnika gyakorlata
9
10
10
Osztályközösség-építő program
0,5
0,5
Szakmai elmélet összesen
10
11
Szakmai gyakorlat 2 csoport
22
24
Szabadon felhasználható órakeret
3
Szakmai elmélet és gyakorlat összesen
35
Hűtéstechnika
10,5
35
Összes elméleti óra
11
Összes óra 2 csoport esetén
35
Összes finanszírozandó óra 2 gyakorlati csoport esetén
35
10,5 21,5
Finanszírozott órakeret (Nkt. 6. mell.)
57
Többletfinanszírozási igény, heti óraszám:
0
62
3.3. A választható tantárgyak, foglalkozások kiválasztásának szabályai Az iskola bizonyos tantárgyak/tantárgycsoportok esetében választást kínál fel a tanulóknak.
A belépő 9. évfolyamos tanulók megválaszthatják a tanulni kívánt idegen nyelvet (angol vagy német nyelv). Ebben az esetben a tanuló, a tanuló szülője az iskolába lépéskor a jelentkezéssel egy időben választ e tárgyak közül. Ez a választás a tanulmányi idő végéig tart. Amennyiben valamilyen oknál fogva a szülő e választását felülbírálja, és élni kíván változtatási jogával, úgy ezt írásban kell kezdeményeznie az iskola igazgatójánál.
A szakgimnázium 11., illetve 12. évfolyamos tanulói azokat a tantárgyakat választhatják, amelyekből a kötelező tantárgyakon kívül érettségit kívánnak tenni. Ezt heti két órában tanulják. Erről a tanuló a 10., illetve 11. évfolyam végén dönthet. A tanulónak május 20-ig kell írásban jelentkezni az igazgatónál. A választott tárgy óráit egy évig köteles a tanuló látogatni, arról való hiányzását igazolnia kell. A tanuló egyszer a tanév elején módosíthatja választását az igazgató engedélyével.
Emelt szintű érettségire való felkészítés választható a következő tantárgyakból: a kötelező érettségi tantárgyak, informatika, fizika. Az emelt szintű érettségire való felkészítés intézmények közötti egyeztetés alapján több középiskolával együtt is történhet.
A tanuló az iskola kínálatából egyéb foglalkozásokat is választhat. Ezekre a tantárgyválasztás szabályai vonatkoznak. Abban az esetben, ha a foglalkozáson való aktív részvétel előzetes ismeretekhez is köthető, úgy a változtatásnál előzetes ismeretek felmérése szükséges. A szakgimnáziumi és szakközépiskolai helyi tantervekben a szabadon tervezhető órakeret felhasználását az óraterv tartalmazza.
3.4. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontás Az intézményben csoportbontásban tanított órákat az óratervek tartalmazzák. A csoportok csak kellő számú jelentkező esetén indulnak. Csoportbontásban szervezzük az emelt és a középszintű érettségire felkészítő foglalkozásokat is. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Tanév közben az érintett szaktanárok, szakoktatók egyetértésével, az osztályfőnök javaslatára az igazgató engedélyezheti a csoportváltást. Egyéb foglalkozás Egyéb foglalkozások szervezeti formáit, időkeretét az intézmény SZMSZ-e tartalmazza. A tanuló (és kiskorú tanuló esetén szülője) jelentkezés útján kérheti részvételét az egyéb foglalkozáson, a jelentkezés a teljes tanévre vonatkozik. Az egyéb foglalkozások minimális csoportlétszáma 10 fő.
63
3.5. A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga A nem kötelező tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma Az egyéb foglalkozások tananyagát és követelményeit a szakmai munkaközösség-vezető és az intézményvezető által jóváhagyott foglalkozási tervek tartalmazzák. A választható tárgyak esetén (emelt és a középszintű érettségire felkészítő foglalkozások) a tanulók és a szülők aláírásukkal erősítik meg választásukat, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
3.6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. Tankönyvek csak a jóváhagyott tankönyvlistáról választhatók. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A következő tanévben szükséges tankönyvekről áprilisban írásban tájékoztatjuk a szülőket. Tájékoztatást kapnak arról is, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak ingyenesen tankönyvet, illetve támogatást a tanulók (szüleik) a tankönyvek megvásárlásához. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük:
pedagógusaink a tankönyvválasztásnál a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek köréből választanak;
a tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak;
a testnevelés tantárgynál sportfelszerelésre is szükség van, melyet a szülők szereznek be;
az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján;
az iskola tájékoztatást ad arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak ingyenesen tankönyvet (jogszabályi rendelkezés megvásárlásához.
alapján),
illetve
támogatást
a
tanulók
(szüleik)
a
tankönyvek
A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:
a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;
az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak;
állandóságra törekvés (új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetjük be).
64
3.7. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógiai feladatok fejlesztése szervesen illeszkedik az iskola nevelő-oktató munkája különböző színtereinek feladataihoz. Az egyes területek fejlesztési feladatai a tantárgyi keretben és az iskola tantárgyközi és nem tanórai keretei között valósulnak meg.
Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek NAT fejlesztési területek Az erkölcsi nevelés
Tantárgyi fejlesztési feladatok
feladatok
Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati
Az iskolai szabadidős programok,
tantárgyak tantervi feladataihoz kapcsolódóan: a felelősségtudat elmélyítése, az önállóság, az önfegyelem, az érdeklődés, a kötelességtudat, a munka megbecsülése, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség fogalmai és kapcsolódó
rendezvények kapcsán az erkölcsi nevelés feladatainak érvényesülése: osztálykirándulások, sportnap, iskolai ünnepélyek, kiállítások rendezése és látogatása, közösségi programok során. Fejlesztési területek: a felelősségtudat,
kompetenciái dolgozhatók fel.
felelős életvitelre történő felkészülés, közösségi élet, segítőkészség, intellektuális érdeklődés.
Osztályfőnöki órák keretében: erkölcsi, életvezetési értékek, problémák, konfliktusok kezelése, türelem, megértés, elfogadás területei.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Tanórán kívüli fejlesztési
Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati tantárgyak tantervi feladataihoz
Iskolai ünnepélyek: nemzeti és állami ünnepek, kiállítások rendezése és
kapcsolódóan: nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai, jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkássága.
látogatása, múzeumi órák. Iskolai és osztálykirándulások alkalmával nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak megismerése, a közösséghez tartozás és hazaszeretet érzelmi megalapozása. A magyar kultúra megismerése, a magyarságtudat kialakítása, a magyarság helye az európai kultúrában.
Kiemelten fontos tantárgyi keretben: történelem, társadalomismeret: a szülőföld, a haza, a nemzet és népei megismerése, a nemzet történelme, a haza védelmének szükségessége; testnevelés: híres magyar sportolók, a haza védelme; magyar irodalom: közösséghez tartozás, a hazaszeretet, sokszínű kultúra, és osztályfőnöki órák keretében
65
Kiemelt iskolai ünnepélyek, a nemzeti öntudat és a hazafias nevelés színterei.
Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek NAT fejlesztési területek
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Tanórán kívüli fejlesztési feladatok
Állampolgárságra,
Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati
Diák-önkormányzati működés és
demokráciára nevelés
tantárgyak tantervi feladataihoz kapcsolódóan a korszerű tanítástanulásszervezési eljárások alkalmazásával fejlődik a tanulók önszerveződése, együttműködése, részvétele a közös feladatok megoldásában, a vitakultúra, a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség, a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös
rendezvényeik keretében, osztálykeretben és iskolai keretben gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a tanulók a demokrácia működéséről. Az évente megrendezésre kerülő diákparlament lehetőséget ad a demokratikus jogok gyakorlására. Iskolai rendezvények biztosítják a tanulói önszerveződések kialakulását, az
elfogadás elsajátítása.
önkormányzatiság gyakorlását. Ilyen rendezvények: diákgyűlés, kulturális csoportok, sportcsapatok, szakkörök, osztályrendezvények.
Kiemelt szerepe van a történelem, a társadalomismeret tantárgyaknak, az osztályfőnöki órának, a gazdaság és a társadalom működésével foglalkozó szakmai tantárgyaknak az állam és a közélet működésével kapcsolatos ismeretek megszerzésében. Önismeret és a társas
Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati
Az iskola tanórán kívüli lehetőségeinek
kultúra fejlesztése
tantárgyak keretében alkalmazott ellenőrzési, értékelési rendszer jelenti az alapját a tanulói önértékelés fejlesztésének. A szisztematikus pedagógusi értékelés, a tanulók, iskolai csoportok egymásra vonatkozó értékelése alapozza meg a helyes önértékelés kialakítását. A társas kapcsolatok
kínálatával lehetőséget nyújtunk a tanulók képességének kibontakoztatására, fejlesztésére. A közösségi élmény lehetőséget teremt a társas kapcsolatok gyakorlásra. Szakkörök, sportcsoportok, iskolai rendezvények, kirándulások segítik a
fejlesztésének alapja a korszerű módszertan alkalmazása az elméleti és a gyakorlati oktatásban. A korszerű tanulásszervezés keretében a csoportmunka, a kooperatív csoportmunka, a projektmódszer alkalmazása támogatja az önismeret és a társas kompetenciák fejlesztését. A gyakorlati oktatás keretében sajátíthatják el a munkaerőpiac elvárásai között is megjelenő
társas kultúra fejlesztését.
kulcskompetenciákat: az együttműködési képességet, a hatékony kommunikációt, a toleranciát, a vezetői, a beosztott szerepeket. Az osztályfőnöki órákon tematikusan is feldolgozzuk az önismeret és a társas kapcsolatok témakörét.
66
Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek NAT fejlesztési területek A családi életre nevelés
Tantárgyi fejlesztési feladatok
A pedagógusok és a család kapcsolati
közismereti és szakmai tárgy lehetőségét kihasználva fejlesztjük. Irodalmi példákon keresztül lehet vizsgálni a különböző családmodelleket, családmintákat és emberi kapcsolatokat. A művészeti ábrázolásokkal, a történelmi példákkal a család összetartó erejét, a családi háttér szerepét mutathatjuk be. A biológia, az osztályfőnöki órákon a családi élet, a szexualitás, a gyermeknevelés
rendszerében: fogadóórákon, szülői értekezleteken, iskolai rendezvényeken, osztálykirándulásokon, iskolabálon, ünnepélyeken jelenik meg a család mint az iskola együttműködési rendszerének fontos partnere.
Minden tantárgyi munkában fontos szerepet tölt be. A helyes táplálkozás, a mozgás szerepe, a testi higiéné, az egészséges életmód az osztályfőnöki, a biológia-, kémia-, fizika-, testnevelés órákon építendő be a tanulási-tanítási folyamatba. A társas viselkedés szabályai, a konfliktuskezelés, a stresszhelyzetek kezelése, az egészséges életmód követelményei kompetenciaelemként és módszertani feldolgozás folyamán alakítható ki és fejleszthető.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
feladatok
Tanórai keretekben csaknem minden
fiziológiai és érzelmi alapjait ismerhetik meg a tanulók. Matematika, informatika, gazdasági ismeretek tantárgyban a család mint gazdálkodó egység, mint hierarchikus szervezeti rendszer jelenik meg. A testi és lelki egészségre nevelés
Tanórán kívüli fejlesztési
A családi életre való neveléshez kapcsolódó témákat egészségnevelési programokon, előadások során és kiscsoportos munka keretében dolgozzuk fel.
Az iskolai egészségnevelési programokon, az iskolai sportnapon ez a fejlesztési terület kiemelten jelenik meg. Az egészségnevelési rendezvényeken a káros szenvedélyek elleni programokra kerül sor külső előadók, kortárs előadók bevonásával. Filmek, kiállítások feldolgozása is segíti a testi és lelki egészségre nevelést.
Az osztályfőnöki órákon tematikusan feldolgozhatók ezek a területek a tanulók saját élményeire alapozva. A módszertani
Az iskolai közösségi szolgálat megszervezése és lebonyolítása nyújt lehetőséget a terület kompetenciáinak
megvalósítás kiváló lehetőséget jelent a fejlesztésre. Csoportmunkában, a kooperatív tanulásszervezési eljárásokkal szervezett tanulási tevékenységgel fejleszthetők a szükséges kompetenciák. A gyakorlati oktatásban a közösen végzett munka szépsége, az együttműködés, a problémamegoldás, a felelősségvállalás kiemelt kompetenciaterületek.
fejlesztésére. Az osztályprogramok, kirándulások, a segítőprogramok tudatosítják a tanulókban ezt a fontos területet. Az évenként megrendezésre kerülő iskolai véradás, az arra való felkészülés, lebonyolítás jó példa az egymásért való áldozat, a felelősség bemutatására. A csoportokban végzett tevékenységek: iskolai sportcsapatok, kulturális csoportok, a csapatban végzett munkák mind fontos gyakorlati tapasztalatot jelentenek.
67
Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek NAT fejlesztési területek
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Tanórán kívüli fejlesztési feladatok
Fenntarthatóság,
Erőforrások tudatos, takarékos és
Az iskolában megszervezett
környezettudatosság
felelősségteljes, megújulási képességre tekintettel való felhasználása a szakmai, környezetvédelmi órákon, szakmai gyakorlaton, fizika, kémia és földrajzórákon tantervi elemekhez kötődően dolgozhatók fel. Irodalmi és történelmi feldolgozások jól mutathatják be a felelősség, illetve a felelőtlenség szerepét ezen a területen.
hulladékgyűjtés a fejlesztés főbb színtere. A környezetünk tisztaságáért szervezett iskolai és osztályprogramok a további színterei ennek a fejlesztési területnek.
Pályaorientáció
Minden szakmai-elméleti és gyakorlati
Az iskola pályaorientációs munkája, a
tantárgy feladata a munkába állás előkészítése, a munka világának bemutatása. A szakközépiskolai oktatás előkészítő éveiben gyakorlati ismereteket kell nyújtani a megalapozott szakmai specializáció választásához.
szakképzések bemutatása a tanulók bevonásával. Szakmai bemutatók vállalkozások bevonásával. Működő gazdálkodószervezetek látogatása tanórai és tanórán kívüli keretekben.
A tanórák keretében sok lehetőség van a gyakorlati ismeretek, tapasztalatok
Meghívott előadók, banki szakemberek segítségével is lehetőség van az
megszerzésére: osztályfőnöki órákon a gazdálkodási alapok, a család mint gazdálkodó egység jelenik meg. A matematika és informatika órákon a gazdálkodás, a pénzügyi fogalmak megismerésére van lehetőség. A vállalkozások és a családok gazdálkodási szabályai gyakorlati példákon keresztül
ismeretek bővítésére.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
taníthatók osztályfőnöki és szakmai órákon. Ezeken az órákon ismerik meg a tanulók a pénzügyi tervezés legfontosabb fogalmait és gyakorlatát. Médiatudatosságra
Az irodalom, a művészetek, az informatika
Iskolai szabadidős programokon vizuális
nevelés
tantárgyak tantervi elemként dolgozzák fel a média nyelvi jelrendszerét; megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a
és IT tartalmak bemutatásával, tudatos, értelmes és értékelvű használatával formálhatók a tanulók ismeretei. Az iskolai honlap, az iskolarádió, az iskolai filmek, az iskolai művészeti kiállítások további gyakorlati tapasztalatokat
bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.
nyújtanak a tanulók számára.
68
Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek NAT fejlesztési területek A tanulás tanítása
Tantárgyi fejlesztési feladatok
Tanórán kívüli fejlesztési feladatok
Minden tantárgy és pedagógus teendője,
A felzárkóztató foglalkozások,
hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok;
korrepetálások a sajátos nevelési igényű tanulók számára szervezett fejlesztő foglalkozások a tanórán kívüli színterei a tanulás megtanításának.
melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek.
3.8. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az iskola mindennapos testnevelési órákról szóló programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A program figyelembe veszi a helyben felkínálható iskolán kívüli lehetőségeket is. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. Célunk:
tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket;
tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének alapfokú tudnivalóit;
a testnevelés, a sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, céltudatosság stb.
A mindennapos testnevelés tematikáját a testnevelés helyi tantárgyi programja tartalmazza. A testnevelés tanórai keretei mellett a tanulóknak biztosítjuk az iskolai tornaterem mindennapos használatát, az iskolai kondicionáló terem egyéni használatát, amelyekhez testnevelői tanári felügyeletet biztosítunk. Támogatjuk a tanulók sportegyesületekben való sportolását.
69
3.9. A tanulók fizikai állapotának mérése, a mérés módszerei A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező. A fizikai aktivitás jellemzője az egészséges testsúly, az állóképesség és az izomerő. A vonatkozó jogszabályok a tanulók fizikai állapotának mérését tanévenként írják elő. A mérésre egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is. Az intézmény a tanulók fizikai állapotának mérésére a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet (NETFIT) alkalmazza. A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából – elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között – szükséges intézkedéseket.
3.10. Érettségi vizsgatárgyak A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül szakgimnáziumunk az egyes szakgimnáziumi osztályok óraterveiben meghatározott tantárgyakból vállalja a tanulók felkészítését emelt vagy középszintű érettségi vizsgára. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül legalább három vizsgatárgyból lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. Az idegen nyelv vizsgatárgyak egy vizsgatárgynak minősülnek. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt vizsgatárgyból kell legalább középszinten vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak). A középszintű kötelező érettségi vizsgatárgyai:
magyar nyelv és irodalom,
történelem,
matematika,
idegen nyelv,
szakgimnáziumban a kötelezően választandó vizsgatárgy a szakmai komplex vizsgatárgy.
A tanuló az öt érettségi tárgyon túl jelentkezhet választható vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Érettségi témakörök középszinten Az érettségi vizsgára a középszintű tételsorokat a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról és a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről jogszabályok alapján állítjuk össze. Az egyes tantárgyakra vonatkozó érettségi témaköröket a pedagógiai programunk mellékleteként adjuk közre.
70
3.11. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése 3.11.1. Ellenőrzés Az ellenőrzés feladata és célja Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez kapcsolódik az értékelés, amely az ellenőrzés eredményeinek elemzését jelenti. Az ellenőrzés módszerei:
megfigyelés
írásos kikérdezés (kérdőív)
interjú (lehet egyéni vagy csoportos)
tanulók által készített produktumok vizsgálata, ezek között kiemelt jelentőséggel a tanulók gyakorlati feladatai
tanulói projektek értékelése
tanulói teljesítmények felmérése (mérés)
dokumentumok elemzése
írásbeli beszámoltatás, mely lehet: o témazáró dolgozat o szintfelmérő (bemeneti) feladatlap o tanév eleji feladatlap o tanév végi feladatlap o röpdolgozat o szódolgozat o intézményi szintű vizsgák (kisvizsga, kisérettségi, komplex felmérő)
Intézményi szintű vizsgák
A kötelező érettségi tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, szakmai alapismeretek) kisvizsgát szervezünk a szakgimnazisták és a szakiskolások középiskolája nappali tagozatosok (ez utóbbiaknak csak a közismereti tantárgyakból) számára, melyen a tanulók több évfolyam lehetséges érettségi tételeiből adnak számot tudásukról. A vizsga lebonyolítását a munkaközösségek saját hatáskörben szabályozzák.
A végzős tanulók tudásának felmérését és a záróvizsgára való felkészülését szolgálja az évenként megrendezésre kerülő kisérettségi a szakgimnazisták és szakiskolások középiskolája nappali és esti tagozatosok (ez utóbbiak csak a közismereti tantárgyakból) számára a kötelező érettségi tantárgyakból.
A szakmai képzésben részt vevő végzős tanulók tudásának felmérésére, valamint záróvizsgára való felkészítésére tanévenként komplex felmérőt tartunk, az adott szakmára előírt szakmai vizsga- és követelményrendszer figyelembevételével.
Az írásbeli beszámoltatás rendje: röpdolgozatot, szódolgozatot szükség esetén bármikor, előzetes bejelentés nélkül, a többi dolgozatot előzetes bejelentés alapján íratunk. Korlátai: röpdolgozat és szódolgozat esetében semmilyen korlát nincs, témazáró dolgozat, illetve tanév eleji és tanév végi feladatlap esetében 1 tanítási nap 1 dolgozatnál többel nem terheljük tanulóinkat.
71
Értékelésben betöltött szerepe, súlya: a témazáró dolgozat, a tanév eleji és végi, a kisvizsga, kisérettségi és a komplex felmérő súlyozott jegynek (két feleletjegyet ér) számít. A szintfelmérő bemeneti dolgozatot értékeljük, de érdemjeggyel nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkéréseket a tanár két héten belül kijavítja. Az érdemjegyeket közli a tanulóval, lehetőséget ad a kijavított írásbeli dolgozatok megtekintésére. A szaktanár szóbeli felelettel, illetve más időpontban megíratott dolgozattal biztosíthatja a javítás lehetőségét. 3.11.2. Értékelés A tantárgyi követelményeket a helyi tanterv határozza meg. A tanulók értékelése az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek ismerete ezen belül is kötelezően az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendeletben szabályozott kerettantervi anyag és a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről alapján történik. Az értékelés az adott tantárgyat tanító pedagógus tanügyigazgatási jogköre, amelynek szabályait a szakmai munkaközösség határozza meg és ellenőrzi. Az értékelésnél figyelemmel kell lenni a tanuló általános állapotára, fejlesztés esetén egyéni haladására, képességeire. Nagyon fontos a minimumszint pontos meghatározása, melynek a tanuló és a szülő számára is egyértelműnek és teljesíthetőnek kell lenni. Az értékelés a tanítási-tanulási folyamat minden mozzanatára kihat. A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése. Az értékelésnek ki kell terjednie az iskolai élet minden területére. Ennek megfelelően értékeljük minden tanulónk esetében:
tárgyi követelmények elsajátítását napi szinten, témakörök mentén,
szabálytiszteletét, felelősségvállalását,
korábbi teljesítményéhez képest fejlődési törekvéseit.
Értékelésünknek a következő kritériumoknak kell megfelelnie:
ösztönző hatású,
folyamatos, rendszeres,
segítő szándékú legyen,
céljai és követelményei világosak és előre ismertek.
Az értékelés formái A szóbeli értékelés célja a tanulói tevékenység folyamatos megerősítése, korrigálása, segítése, mely lehet
feleletek, dolgozatok érdemjegyéhez fűzött indoklás,
a tantestület illetve a diákság előtti igazgatói értékelés.
Írásbeli, szöveges értékelés történhet
az igazgató előírására, amennyiben a szakértői bizottság javasolja;
dicséretek,
elmarasztalások esetében.
Igazgatói értékelés a tanévnyitó, féléves és a tanévzáró értekezleten történik, osztályfőnöki értékelés legalább félévente.
72
3.11.3. Osztályozás Az osztályzatok kialakításának elvei Iskolánkban a hagyományos ötfokozatú skálán érdemjegyekkel minősítjük a diákok egy-egy tantárgyból nyújtott teljesítményét. Ez lehet szóbeli felelet, témazáró, kisebb dolgozat, tanév eleji és végi, illetve a komplex felmérő, kisvizsga, kisérettségi, kiselőadás, önállóan végzett otthoni munka, gyűjtőmunka, órai munka stb. Valamennyi tantárgyból osztályozás van. Az egyes szaktárgyak tanárai a munkaközösségükön belül egységesen értékelik a tanulókat. A félévi és a tanév végi értékelés osztályzatokkal történik. A félévi és az év végi osztályzatot a tanár az egész évi érdemjegyek alapján határozza meg. Az átlagszámításnál súlyozottan szerepelnek a a témazáró dolgozatok, a tanév eleji és végi, illetve a komplex felmérők, a kisvizsga, a kisérettségi (két feleletjegyet ér) érdemjegyei. (A szintfelmérő bemeneti dolgozatot értékeljük, de érdemjeggyel nem osztályozzuk.) A tanuló javára a szaktanár figyelembe veheti az órai aktivitást, továbbá a fejlődési tendenciát. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 54. § (5) és (6) bekezdésben rögzítettek szerint az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A szavazásban csak az osztályban a tanulót tanító pedagógusok vesznek részt. A szóbeli feleletek osztályzásánál az 5 fokú skálát alkalmazva a következők figyelembevételével törekszünk egységesíteni az értékelést: 5-ös,
ha a tanuló önállóan tudja előadni az ismeretanyagot, érti az összefüggéseket, és logikusan építi fel a feleletét;
4-es,
ha összefüggő, jól felépített a felelete, de kisebb hiányosságok előfordulnak benne;
3-as,
ha a felelete akadozó, a tények többségét fel tudja sorolni, és a tanár segítő kérdései kapcsán az összefüggéseket felismeri;
2-es,
ha a tanuló ismeretanyaga hiányos, csak a lényegesebb összefüggések felidézésére képes sok tanári segítséggel;
1-es,
ha az ismeretek 50 %-át segítő kérdésekkel sem tudja felidézni.
Az írásbeli témazáró dolgozatok, a tanév eleji és végi, a komplex felmérők osztályzásánál az 5 fokú skálát az alábbiak szerint alkalmazzuk: 86 - 100 %-ig
5 (jeles)
71 - 85 %-ig
4 (jó)
51 - 70 %-ig
3 (közepes)
31 - 50 %-ig
2 (elégséges)
0 - 30 %-ig
1 (elégtelen)
73
Az érettségire történő felkészítés értékelése Ha a tanuló egy tantárgyból alapórára és emelt szintű érettségi felkészítésre is jár, akkor a két képzés során szerzett érdemjegyei alapján félévkor és év végén egy osztályzatot kell kialakítani. Ha a tanuló egy tantárgyból alapórára és közép szintű érettségi felkészítésre is jár, akkor a két képzés során szerzett érdemjegyei alapján félévkor és év végén egy osztályzatot kell kialakítani. Érdemjegyek elvárható száma Egy tanulónak félévente minimálisan 3 osztályzatának kell lennie tantárgyanként, ha az adott tantárgyból a heti óraszám nem haladja meg a hármat. Azokból a tantárgyakból, amelyeknél a heti óraszám több, mint három, félévente legalább a tantárgy heti óraszámával megegyező számú osztályzatot kell, hogy kapjanak a tanulók. Gyakorlati tantárgyakból havonta egy érdemjegyet kell kapniuk a tanulóknak, hosszabb gyakorlati projektfeladat esetén havi bontásban a projektre több osztályzatot is kapnak.
3.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az iskolai életben központi helyet foglal el a tanórai tanulás, valamint a másnapi tanórákra való felkészülés. A szaktanárok a tananyag elsajátítása érdekében szóbeli és írásbeli – tanórán kívül elvégzendő – feladatokat adhatnak a diákoknak. A gyakorlati oktatás során indokolt esetekben adható otthoni feladat, ilyen lehet például gyűjtőmunka, kutatási feladat, kiselőadásra való felkészülés, rajzi feladat stb. A tanulók tanulási képessége eltérő, feladataikat nem végzik azonos intenzitással, különböző a munkavégzésük üteme, gondolkodásuk, emlékezőképességük, figyelemösszpontosításuk, fáradtságuk. Figyelemmel kell lenni a tanuló aznapi, másnapi terhelésére. Tekintetbe kell venni a tanuló képességeit, mentességeit, korlátait. A tanuló tanulásban való bármely képességbeli akadályozottsága, az emiatti lassabb haladási tempója nem lehet ok az önálló tanulásra fordítható idő megnövelésének, sőt az szükség szerint csökkentendő. Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, ezzel kapcsolatos feladatok:
folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése;
a tanuló számára a legoptimálisabb – életkori szintjének és aktuális szükségletének megfelelő – tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása;
a figyelem, akarat fejlesztése, irányítása;
a tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és egyéni képességek kibontakoztatása;
az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés;
a tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése;
a hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás;
a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése;
önképzésre, önellenőrzésre, önértékelésre nevelés;
önálló gyűjtőmunka végzése;
csoportos feladat elvégzése a tanítási időn kívül;
tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok.
74
Az írásbeli feladat:
legyen változatos, előkészített,
segítse az elmélyítést,
gyakoroltasson.
A szóbeli feladat:
fejlessze a szövegértést, a beszédkészséget,
teremtsen lehetőséget együttműködésre,
fejlessze a verbális memóriát,
tegye eredményessé a csoportos/kooperatív órai munkát.
A házi feladat lehet:
egyéni és/vagy team munka
írásbeli és/vagy szóbeli
A elkészítésének ideje lehet:
a következő tanóra
előre programozott hosszabb időintervallum
Témája lehet:
új ismeret begyakorlása, rögzítése, feladatmegoldás;
órai munka befejezése, kijegyzetelése;
gyakorlati órán mért adatok kiértékelése;
ismeretlen szöveg szótárazása;
esszé elkészítése.
Elkészítéséhez használható eszközök elsősorban:
tankönyvek,
szöveggyűjtemények, feladatgyűjtemények,
atlaszok,
szótárak,
szépirodalmi alkotások,
internet,
egyéb esetekben a feltételekről a szaktanárnak kell gondoskodnia.
3.13. A tanuló jutalmazásával és elmarasztalásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 3.13.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
példamutató magatartást tanúsít,
folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, szakmai, sport- és kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt,
bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti, melyet hagyományosan a Karácsonyi ajándékkosár, a ballagás és az évzáró alkalmával vehet át. 75
Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:
szaktanári, szakoktatói
osztályfőnöki
igazgatói
nevelőtestületi dicséret.
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az egész évben kiemelkedő tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A tanulók jutalmazására a tanulók gyakorlati képzőhelye is javaslatot tehet, illetve részt vehet a tanulók jutalmazásában. Ezekben az esetekben a gyakorlati képzőhely javaslata alapján a jutalmazásról a nevelőtestület dönt. A kiemelkedő eredményt elérő végzős tanulók az alábbi elismerésben részesülhetnek:
Az év tanulója
A szakma kiváló tanulója
A kulturális versenyek győztese
Az év sportolója Jutalmukat a ballagási ünnepélyen vehetik át, nevük az Öveges Emlékfalra is felkerül. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget, osztályt csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A tanévi programot az Öveges Kupa versenysorozata fogja össze, melyben az osztályok küzdenek. Az Öveges Kupa első hat helyezettje oklevelet, az első három egy tanítás nélküli munkanapot kap, amelyet osztálykirándulásra, tanulmányi útra fordíthat. A legjobb helyezést elért szakközépiskolai osztály – amennyiben nem az első három hely valamelyikén végzett – külön jutalomban részesül. A győztes osztály neve minden évben felkerül az Öveges Emlékfalra. Az eredmények folyamatos regisztrálása a diákönkormányzatot segítő tanár feladata. 3.13.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések formái:
szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés, intés;
osztályfőnöki figyelmeztetés, intés;
igazgatói figyelmeztetés, intés;
Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tettarányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén vele szemben fegyelmi eljárás indítandó. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló osztályfőnöke, az iskola ifjúságvédelmi felelőse és a tanulói fegyelmi bizottság vezetője dönt. A fegyelmi lebonyolítását külön szabályzat tartalmazza, mely melléklete az intézményi
76
SZMSZ-nek. A fegyelmi eljárást egyeztető beszélgetések (mediációk) előzik meg, melynek résztvevői a fegyelmi bizottság tagjai valamint az érintett diákok és szülők. A fenti fegyelmező intézkedések gyakorlati képzőhely javaslatára is kiadhatók, illetve a gyakorlati oktatói fegyelmező intézkedés kiszabható. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:
durva verbális agresszió;
a másik tanuló megverése, egyéb testi és lelki bántalmazása;
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, tudatmódosító szerek) iskolába hozatala, fogyasztása;
a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás;
az elektronikus eszközök figyelmeztetés ellenére történő használata;
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.
A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. 3.13.3. A magatartás és a szorgalom minősítésének rendszere Iskolánk a magatartás minősítésére az alábbi elveket követi: Példás (5) magatartású az a tanuló,
aki a házirend előírásait betartja, a közösségben önként vállalt kötelezettségeit becsülettel teljesíti;
igazolatlan mulasztása maximum 1-2 óra;
nincs tanév végén elégtelen osztályzata.
Jó (4) magatartású az a tanuló,
aki a házirend előírásait betartja;
legfeljebb csak osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetője van;
igazolatlan mulasztás maximum 3-7 óra.
Változó (3) magatartású az a tanuló,
akinek kötelességteljesítése ingadozó;
fegyelmi büntetése csak osztályfőnöki intés;
igazolatlan mulasztása maximum 8-10 óra.
Rossz (2) magatartású az a tanuló,
aki a házirend követelményeit gyakran megszegi;
hátráltatja az órai munkát.
A szorgalom minősítése lehet példás, jó, változó, hanyag, de a féléves és a tanév végi értékelésnél elégtelen osztályzatot kapott tanuló szorgalma csak 2 (hanyag) lehet.
3.14. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt, a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és az elvárt kimeneteli követelményeket valamennyi tantárgyból. A szakképzésben alkalmazni kell a szakképzési törvény szabályait is.
77
A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányokhoz kapcsolódó vizsga ) alapján kell megállapítani. Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a 2.10.1. pontban felsorolt esetekben. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Szakközépiskolai végzettséggel a tanuló, amennyiben teljesítette a szakgimnázium felvételi követelményeit, a szakgimnázium 10. évfolyamán folytathatja tanulmányait. Szakközépiskolai tanuló szakközépiskolai végzettséggel a közismereti és szakmai tanulmányainak beszámításával folytathatja tanulmányait a kétéves kötelező érettségi tantárgyakra felkészítő képzésben. A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. A tanuló – döntése alapján – az ágazathoz tartozó bármelyik szakképzésben is folytathatja tanulmányait iskolán belül vagy másik intézményben. Erre az általános átvétel szabályai érvényesek. A középiskola befejező évfolyamának elvégzésével a tanuló bekapcsolódhat az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe azzal a feltétellel, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget.
3.15. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Kiemelt célok:
a dohányzás visszaszorítása,
az alkohol- és drogprevenció,
az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése,
az élelmiszerbiztonság fejlesztése,
egészségmegőrzés, munkavédelem,
aktív napi testmozgás kialakítása,
a közegészség- és járványügyi biztonság fokozása,
az egészséges fizikai környezet kialakítása,
környezet ápolása és védelme,
környezettudatos szemlélet, magatartásformák kialakítása.
Egészségnevelési elvek:
testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése;
az egészséges életmód a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel rendjének kiépítése úgy, hogy ezek számukra alapértékké váljanak;
az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátításának kialakítása;
elsődleges prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása; az egészség megőrzése, a specifikus betegségek kialakulásának megelőzése;
78
tudatosítani – a tanulók természetismeret órákon szerzett ismereteire támaszkodva – az ember és a környezet közötti kapcsolatot, azok hatékony kölcsönhatását;
megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegségmegelőzési módokat, eljárásokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállítódásokat;
élethelyzetek, szituációk bemutatásával és elemzésével fejleszteni szemléletüket, viselkedési normáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és mások iránti felelősségérzetüket.
Egészségnevelés területei:
higiénikus, egészséges életvitel;
betegségek elkerülése, egészség megóvása;
lelki egészség megóvása, krízisprevenció;
függőséghez vezető motívumok feltárása, egészségkárosító szokások megelőzése;
az egészséges táplálkozás;
a családi életre, szülővé nevelés;
szabadidő-kultúra fejlesztése.
Környezeti nevelési elvek:
tanórákon az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozások hozzárendelése;
a tanóra jellege határozza meg, melyik problémát hogyan dolgozzák fel, de kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos témák;
szakmai elméleti és gyakorlati oktatás környezettudatos szemlélete, a környezeti feltétel vizsgálata;
szakmai gyakorlatok alkalmával lehetőséget biztosítani a környezeti nevelésre, a környezetkímélő technológiák előtérbe helyezésével;
rendszeres üzemlátogatások, tanulmányi kirándulások szervezése;
évente rendezett sportnapon is találkozhatnak tanulóink a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákkal;
személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel;
a természeti és épített környezet szeretete és védelme, a sokféleség őrzése;
a globális összefüggések megértése, ebből adódó mindennapi lehetőségek és feladatok bemutatása;
ökológiai szemlélet, gondolkodásmód a szakmai elméleti és gyakorlati oktatásban.
3.16. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Valamennyi tanulónak joga van képességei maradéktalan kibontakoztatására, személyiségfejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra (HH, SNI, BTM), akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Az esélyegyenlőséget biztosítani kell a szakképzéshez való hozzáférés esetében, a gyakorlati képzőhelyek kiválasztásában, a választható szakképesítések vonatkozásában a hátrányos helyzetűek, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók támogatásában. Iskolánk – többek között – az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében:
kulcskompetenciák fejlesztésével,
az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásával, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítésével,
méltányos és egészséges tanulási környezet kialakításával, 79
a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésével,
tapasztalat- és élményszerzésen alapuló tanulással,
a differenciáló módszerek alkalmazásával,
a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésével, fejlesztésével,
a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosításával,
környezettudatos szemléletű oktatás-neveléssel,
egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakításával,
hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatásával és alkalmazásával a tanórákon,
a tanulói aktivitás növelésével a tanítási órákon,
a tanulási attitűd pozitív átformálásával,
pályaválasztás segítésével,
a továbbtanulás támogatásával,
személyiségfejlesztéssel és közösségépítéssel,
a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítésével,
partnerközpontú neveléssel.
80
4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 4.1.
A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata
Iskolánk nevelőtestülete a dokumentumot a vonatkozó jogszabályi előírások alapján módosította. A módosítások bevezetése 2016. év szeptember hónap 1. napjától történik. A pedagógiai program felülvizsgálatára jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén kerül sor, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, a szülői szervezet.
4.2.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
A dokumentumot a fenntartó székhelyén, az iskola könyvtárában, a titkárságon lehet elolvasni, valamint megtekinthető az iskola honlapján és a Köznevelés Információs Rendszerének elektronikus felületén.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. igazgató P.H.
81
4.3.
Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai
A pedagógiai program módosítását az intézmény diákönkormányzata a 2016. augusztus 29-én tartott ülésén véleményezte, amelyet aláírásommal tanúsítok.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................................... diákönkormányzat képviselője
A pedagógiai program módosítását a szülői szervezet 2016. augusztus 29-én tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során a jogszabályban előírtaknak megfelelően gyakorolta.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................................... szülői szervezet képviselője
4.4.
A pedagógiai program elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék
A pedagógiai program módosítását az intézmény nevelőtestülete a 2016. augusztus 31-én tartott értekezletén elfogadta.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................................................................................ hitelesítő nevelőtestületi tagok
82
Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat Jelen pedagógiai programot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések
……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………... ……………………………………... (fejezet és címmegjelölések)
vonatkozásában a(z) …………………………………………………….. (fenntartó hivatalos megnevezése) mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerve/vezetője a pedagógiai program fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. fenntartó képviselője
83
MELLÉKLET
84
1. sz. melléklet AZ EGYES TANTÁRGYAKRA VONATKOZÓ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Magyar nyelv 1. Kommunikáció 2. A magyar nyelv története 3. Ember és nyelvhasználat 4. A nyelvi szintek 5. A szöveg 6. A retorika alapjai 7. Stílus és jelentés Irodalom 1. Művek a magyar irodalomból – Kötelező szerzők 2. Művek a magyar irodalomból – Választható szerzők 3. Művek a magyar irodalomból – Kortárs szerzők 4. Művek a világirodalomból 5. Színház és dráma 6. Az irodalom határterületei 7. Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom MATEMATIKA 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1. Halmazok 1.2. Matematikai logika 1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1. Alapműveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.3. Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok 2.5. Hatvány, gyök, logaritmus 2.6. Betűkifejezések 2.7. Arányosság 2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1. A függvény 3.2. Egyváltozós valós függvények 3.3. Sorozatok 3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1. Elemi geometria 4.2. Geometriai transzformációk 85
4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6. Koordinátageometria 4.7. Kerület, terület 4.8. Felszín, térfogat 5. Valószínűség-számítás, statisztika 5.1. Leíró statisztika 5.2. A valószínűség-számítás elemei TÖRTÉNELEM 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789) 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914) 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) 8. A világháborúk kora (1914-1945) 9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) 10. A jelenkor (1945-től napjainkig) 11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek IDEGEN NYELV 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika 10. Gazdaság BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya 1.2. Az élet jellemzői 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
86
3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.2. Önálló sejtek 3.3. Többsejtűség 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.3. A mozgás 4.4. A táplálkozás 4.5. A légzés 4.6. Az anyagszállítás 4.7. A kiválasztás 4.8. A szabályozás 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.3. Bioszféra 5.4. Ökoszisztéma 5.5. Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1. Molekuláris genetika 6.2. Mendeli genetika 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.4. A bioszféra evolúciója FIZIKA 1. Mechanika 1.1. Newton törvényei 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3. A változó forgómozgás dinamikai leírása 1.4. Mozgásfajták 1.5. Munka, energia 1.6. A speciális relativitáselmélet elemei 1.7. Folyadékok és gázok mechanikája 2. Hőtan, termodinamika 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2. Hőtágulás 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.6. Kalorimetria 2.7. Halmazállapot-változások 2.8. A termodinamika II. főtétele 2.9. A hőterjedés formái 87
3. Elektromágnesség 3.1. Elektromos mező 3.2. Egyenáram 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.4. Az időben változó mágneses mező 3.5. Elektromágneses hullámok 4. Optika 4.1. A fény mint elektromágneses hullám 5. Atomfizika, magfizika 5.1. Az anyag szerkezete 5.2. Az atom szerkezete 5.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek 5.4. Sugárvédelem 5.5. Elemi részek 6. Gravitáció, csillagászat 6.1. A gravitációs mező 6.2. Csillagászat 7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 7.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei 7.2. Felfedezések, találmányok, elméletek FÖLDRAJZ 1. Térképi ismeretek 1.1. A térkép 1.2. Tájékozódás a térképen és a térképpel 1.3. Távérzékelés és térinformatika 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.2. A levegőburok 3.3. A vízburok földrajza 3.4. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. Az egyes övezetek egyedi jellemzői (forró övezet, mérsékelt övezet, hideg övezet) 4.4. A függőleges földrajzi övezetesség 5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. Településtípusok, urbanizáció
88
6. A világgazdaság jellemző folyamatai 6.1. A nemzetgazdaságok és a világgazdaság 6.2. Integrációs folyamatok 6.3. A globalizáció 6.4. A monetáris világ 7. Magyarország –helyünk a Kárpát-medencében és Európában 7.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 7.2. Magyarország természeti adottságai 7.3. Magyarország társadalmi jellemzői 7.4. A hazai gazdasági fejlődés jellemzői 7.5. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 7.6. A magyarországi régiók földrajzi jellemzői 7.7. Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme 7.8. Magyarország környezeti állapota 7.9. Az országhatárokon átívelő kapcsolatok 8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 8.1. Európa általános természet-földrajzi képe 8.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 8.3. Az Európai Unió 8.4. A területi fejlettség különbségei Európában 8.5. Kelet-Európa 9. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői 9.1. A kontinensek általános természet-és társadalomföld-rajzi képe 9.2. Ázsia földrajza 9.3. Ausztrália és Óceánia földrajza 9.4. A sarkvidék földrajza 9.5. Afrika földrajza 9.6. Amerika földrajza 10. Globális kihívások –a fenntarthatóság kérdőjelei 10.1. A globálissá váló környezetszennyezés és következményei 10.2. A demográfiai és urbanizációs válság 10.3. Élelmezési válság 10.4. A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei 10.5. A környezet-és a természetvédelem feladatai KÉMIA 1. Általános kémia 1.1. Atomszerkezet 1.2. Kémiai kötések 1.3. Molekulák, összetett ionok 1.4. Anyagi halmazok 1.5. Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia 2.1. Hidrogén 2.2. Nemesgázok
89
2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7. Fémek 3. Szerves kémia 3.1. A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2. Szénhidrogének 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.6. Szénhidrátok 3.7. Fehérjék 3.8. Nukleinsavak 3.9. Műanyagok 3.10. Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 4.1. Az anyagmennyiség 4.2. Gázok 4.3. Oldatok, elegyek, keverékek 4.4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5. Termokémia 4.6. Kémiai egyensúly 4.7. Kémhatás 4.8 Elektrokémia INFORMATIKA 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.2. Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek - hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.3. Munkavédelem és ergonómia 3. Informatikai alapismeretek - szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.4. Táblázatok és objektumok a szövegben 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata 5.2. A táblázat szerkezete 5.3. Adatok a táblázatokban 90
5.4. Táblázatformázás 5.5. Diagramok és egyéb objektumok 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.2. Az adatbázis szerkezete és kialakítása 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.2. Web-lap készítés 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.2. Grafika 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.2. Információ-keresés 9.3. Forráshasználat 10. Algoritmizálás, adatmodellezés (csak emelt szinten) 10.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák 10.2. Algoritmusleíró eszközök 10.3. Elemi algoritmusok 10.4. Rekurzió 11. A programozás eszközei (csak emelt szinten) 11.2. Programozási nyelv 11.3. Programfejlesztői környezet TESTNEVELÉS Elméleti ismeretek 1. Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai; magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség fejlesztésében 4. A motoros képességek szerepe a teljesítményben 5. Gimnasztikai ismeretek 6. Atlétika 7. Torna 8. Zenés-táncos mozgásformák 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika
91
2. Atlétika Futások Ugrások Dobások 3. Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda GÉPÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA 1. Munkavédelem 1.1. Munkabiztonság 1.2. Tűzvédelem 1.3. Környezetvédelem 2. Gépészeti alapozó feladatok 2.1. Műszaki dokumentációk 2.2. Szakrajz 2.3. Géprajzi ismeretek 2.4. Gépészeti alapmérések 2.5. Anyagismeret 2.6. Anyagvizsgálat 2.7. Anyagjelölések 2.8. Gépészeti szerelés 2.9. Kézi forgácsolás 2.10. Gépi forgácsolás I. 2.11. Gépi forgácsolás II. 2.12. Műszaki mechanika 2.13. Gépelemek 2.14. Hajtások VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA 1. Elektrotechnika 1.1. Villamos áramkör 1.2. Villamos tér 1.3. Mágneses tér
92
1.4. Váltakozó áramú hálózatok 2. Elektronika 2.1. Villamos áramköri alapismeretek 2.2. Félvezető alkatrészek 2.3. Erősítők 2.4. Impulzustechnika 2.5. Digitális technika alapja 3. Irányítástechnika 3.1. Irányítástechnikai alapismeretek 3.2. Vezérlés 3.3. Szabályozás KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA 1. Ökológiai alapfogalmak 1.1. Az ember és környezete 1.2. Biológiai organizáció szintjei 1.3. Populációk és a környezet kölcsönhatása. 1.4. Ökoszisztéma 1.5. Biogeokémiai ciklusok 2. Természetvédelem alapjai 2.1. Természetvédelem fogalma 2.2. Természetvédelem tárgykörei 2.3. Természeti értékek és területek kiemelt oltalma 2.4. Védett természeti területek 2.5. Nemzetközi védelmi kategóriák 2.6. Természetvédelmi értékelés, természetvédelmi kezelés 3. A víz mint környezeti elem 3.1. A vízminőség 3.2. A víz minősítése 3.3. A vízszennyezés 4. A levegő és a talaj mint környezeti elem 4.1. Talaj fogalma és általános jellemzői 4.2. Talajok genetikai osztályozása 4.3. Talajdegradációs folyamatok 4.4. Légkör jellemzői 4.5. Légszennyezés folyamata, légszennyező anyagok 5. Település környezetvédelme 5.1. Települések és urbanizáció 5.2. A zaj 5.3. Radioaktivitás és radioaktív sugárzás alapfogalmai 5.4. Hulladékgazdálkodás 6. Hidrometeorológia és vízkészlet-gazdálkodás 6.1. Hidrometeorológia 6.2. Vízháztartási egyenlet
93
6.3. Vízkészletek csoportosítása és változása 7. Hidrológia-hidraulika 7.1. A vízgyűjtő terület és jellemzői 7.2. Felszín alatti vizek jellemzői 7.3. Vízfolyások jellemzői 7.4. Hidrosztatika 7.5. Hidrodinamika: gravitációs vízmozgások 7.6. Hidrodinamika: nyomás alatti vízmozgások 8. Vízméréstan 8.1. Vízállás mérése 8.2. Vízhozam mérése 9. Geodézia 9.1. Vízszintes mérések 9.2. Magasságmérések 10. A fizikai eljárások alapelvei 10.1. A sűrűségkülönbség elvén alapuló eljárások 10.2. Méretkülönbség elvén alapuló eljárások 10.3. Egyéb fizikai eljárások és műveletek 11. Kémiai eljárások, műveletek 11.1. Közömbösítés (semlegesítés) 11.2. Csapadékképzéssel járó folyamatok 11.3. Oxidáció 11.4. Derítés 11.5. Ioncsere 12. Biológiai eljárások alapjai 12.1. Aerob eljárások 12.2. Anaerob eljárások
94
