ikt. sz.: 222/2016.
BUDAPESTI GÉPÉSZETI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM ÖVEGES JÓZSEF SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA 1117 Budapest, Fehérvári út 10. 1118 Budapest, Beregszász út 10.
HÁZIREND
TARTALOM 1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................4 1.1.
A házirend célja, feladata .........................................................................................................................4
1.2.
A házirend időbeli és térbeli hatálya ........................................................................................................4
1.3.
A házirend nyilvánossága ........................................................................................................................4
2. A MŰKÖDÉS RENDJE ......................................................................................................................................4 2.1.
Az intézmény munkarendje ......................................................................................................................4
2.2.
Az egyéb foglalkozások rendje ................................................................................................................6
2.3.
Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai .......................................................7
3. A TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK .............................................................................................8 3.1.
Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok ..................................................8
3.2.
Védő, óvó intézkedések ...........................................................................................................................9
3.3.
Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények, tanórán kívüli foglalkozások ..........10
3.4.
Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás ...............................................................................11
3.5.
A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai .............................................................................................12
3.6.
Tantárgyválasztás ..................................................................................................................................13
3.7.
A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások .................13
3.8.
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje ...............................................16
4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI ..........................................................................................................................17 4.1.
A tanulók jutalmazásának elvei és formái ..............................................................................................17
4.2.
A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ................................................................18
5. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI .....................................................................................................18 5.1.
A tanulók jogai ........................................................................................................................................18 5.1.1. A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása ...............19
5.2.
A tanulók közösségei .............................................................................................................................19
5.3.
Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok ..........................................................................................19
5.4.
Az iskolai diákönkormányzat ..................................................................................................................20
5.5.
Egyéb szabályozások a tanulói jogok körében ......................................................................................20
5.6.
A tanulók kötelességei ...........................................................................................................................21
5.7.
Egyéb szolgáltatások .............................................................................................................................22
5.8.
A tanulók és a szülők tájékoztatása .......................................................................................................22
6. A TANULÓK EGÉSZSÉGÉNEK, TESTI ÉPSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK ...........23
2
7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...............................................................................................................................25 7.1.
A házirend hatályba lépése, felülvizsgálata ...........................................................................................25
7.2.
A házirend nyilvánosságra hozatala ......................................................................................................25
7.3.
Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai ..................................................................25
7.4.
A házirend elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék ..................................................................25
MELLÉKLETEK ....................................................................................................................................................27 1. SZ. MELLÉKLET ...............................................................................................................................................28 1. ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ...............................................................................................................28 1.1.
Védő, óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában tartózkodás során bekell tartani .............................................................................................................28
1.2.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele .............................................................................................................................................29
1.3.
Balesetmegelőzési előírások, intézkedések baleset esetén ..................................................................29
2. SZ. MELLÉKLET ...............................................................................................................................................30 2. AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI RENDJE.30 2.1.
A tanórán kívüli foglalkozások rendje.....................................................................................................30
2.2.
A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje .................................................................30
2.3.
A számítógéptermek használati rendje ..................................................................................................30
2.4.
A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata ..............................................................................31
2.5.
A tornaterem használati rendje ..............................................................................................................31
2.6.
Az ebédlő használatának rendje ............................................................................................................31
2.7.
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .......................................................................32
FÜGGELÉK ...........................................................................................................................................................33 Jogszabályi háttér .............................................................................................................................................33
3
1. BEVEZETÉS 1.1.
A házirend célja, feladata
A házirend az iskola önálló belső jogforrása. A pedagógiai programmal és a szervezeti és működési szabályzattal, valamint a fenntartó döntéseivel együtt meghatározza az intézmény belső működését. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.
1.2.
A házirend időbeli és térbeli hatálya
A házirend betartása kötelező minden, az iskolával jogviszonyban álló tanulóra, pedagógusra és alkalmazottra. Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a szülőkre (gondviselőkre), akik a tanulók törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket és az iskolát felkereső, az iskolával jogviszonyban nem állókra is, továbbá bizonyos kérdésekben a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekre is. Előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, amelyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
1.3.
A házirend nyilvánossága
A házirend nyilvános, minden érintett számára megismerhető. Annak érdekében, hogy az érintettek megismerhessék a házirend előírásait, az iskola biztosítja hozzáférhetőségét az alábbi helyeken:
az iskola honlapja,
az iskola könyvtára,
tanári szoba,
az iskola titkársága,
iskolavezetés,
osztályfőnökök,
a szülői szervezet vezetője.
A házirendet a tanuló és a szülő is megkapja, annak érdemi változása esetén a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell.
2. A MŰKÖDÉS RENDJE 2.1.
Az intézmény munkarendje
Az iskola nyitvatartási ideje: 6–20 óra. Az iskolában ügyeleti rendszer működik. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat.
4
Az elméleti tanórák 45, a gyakorlati foglalkozások 60 percesek. Óra- és szünetrövidítést rendkívüli esetekben a tagintézményvezető (a továbbiakban: igazgató) rendelhet el. Az elméleti oktatás 7.15 és 14.00 órakor, a gyakorlati foglalkozás 7.00 és 14.00 órakor, a tanórán kívüli foglalkozások 14.00 óra után kezdődnek. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:
1. óra
7.15-8.00
8. óra
13.50-14.35
2. óra
8.10-8.55
9. óra
14.45-15.30
3. óra
9.05-9.50
10. óra
15.40-16.25
4. óra
10.00-10.45
11. óra
16.35-17.20
5. óra
10.55-11.40
12. óra
17.30-18.15
6. óra
12.00-12.45
13. óra
18.35-19.20
7. óra
12.55-13.40
A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 5 perccel az iskolában, illetve a gyakorlóhelyen kell lenniük. Az iskola tanulói a főbejáraton keresztül érkezhetnek és távozhatnak az iskolából.
Azok a diákok, akik első órájukra érkeznek, az óra megkezdéséig a büfé előterében várakozhatnak, hogy ne zavarják az oktatást.
A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi. A tanóra kezdete előtt 3 perccel jelzőcsengetés hangzik el. A tanulók kötelesek a tanóra előtti jelzőcsengetés elhangzásakor a következő foglalkozás helyszínéül szolgáló tanteremhez menni, ott rendezetten megjelenni.
Tanári felügyelet nélkül a tanulók a tantermekben szünetben sem tartózkodhatnak. Becsengetéskor a tanterembe csak a tanárral léphetnek be.
Az óraközi szünetekben, az őszi és tavaszi időszakban az időjárási viszonyoknak megfelelően a tanulók kimehetnek az udvarra, kimondottan levegőzés céljából.
A tanórán kívüli foglalkozások a kijelölt tantermekben a tanórák után kezdődnek, a foglalkozást tartó tanár munkarendjének megfelelően.
A tanuló a tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, osztályfőnöke vagy az órát tartó szaktanár és szakoktató írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra csak az igazgató vagy a helyettesei adhatnak engedélyt. Távozáskor a kilépőt a tanulónak le kell adnia a portán.
Az iskola tanulói tanulmányi ügyeiket 11.40 és 14.30 óra közötti időpontban intézhetik a tanügyigazgatáson.
Ebédszünet: az 5. órát követő szünetben.
Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva.
Az iskola épületébe érkező szülőket, látogatókat a portaszolgálat fogadja, a látogatókat belépővel látja el és nyilvántartja.
Az iskolai diákönkormányzat által szervezett rendezvényekre a belépés külön szabályozás alapján történik.
5
A tanítási órák rendje A tanítási órák belső rendjét a szaktanár határozza meg. Tanítási óra alatt a tanuló nem tartózkodhat az oktatási helyiségen kívül. A tanuló fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe, és nem akadályozhat a tanulásban. A gyakorlati oktatás a gyakorlati órarend szerint folyik. A tanév munkarendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapok a gyakorlati oktatásra is vonatkoznak. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor az elméleti képzési napokon; a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező; a tanuló tanulmányok alatti vizsgája és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül. A gyakorlati oktató ettől eltérő időpontban a gyakorlatioktatás-vezető engedélyével adhatja ki a gyakorlati foglalkozások közötti szünetet. A gyakorlati foglalkozáson a tanulónak munkavégzésre alkalmas állapotban és tiszta munkaruhában kell megjelenni. A munkaruha tisztításáról a tanuló köteles gondoskodni. A tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással megszervezett gyakorlati oktatás esetén a tanuló köteles betartani a gyakorlóhely szabályait. Az intézmény kapcsolattartóján keresztül a foglalkozási napló alapján tájékozódik a tanuló által végzett gyakorlati tevékenységről.
2.2.
Az egyéb foglalkozások rendje
Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel – a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Annak a tanulónak, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. A könyvtár szolgáltatásait az iskola tanulói igénybe vehetik. A könyvtárba történő beiratkozás egyénileg történik. A könyvtár használati rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában tanítási idő után – az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével – iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 20 óráig befejeződik, illetve pedagógus felügyelete mellett történik. Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását – a pedagógus felügyeletével – a rendezvényt szervező osztály végzi. Az egyéb foglalkozások – fakultáció, szakkör, versenyfelkészítés, érettségi felkészítő, tehetséggondozó, felzárkóztató stb. foglalkozások – rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza.
6
2.3.
Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai
Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
a tűz- és balesetvédelmi-, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
az iskola szervezeti és működési szabályzatába, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után rendet hagyjon. A tantermek tisztaságának megőrzése érdekében évente 2 alkalommal „dekoráló és szépítő napot” tartunk az osztályfőnök irányításával a kijelölt tantermekben és a folyosókon. A tanulók felelősek annak a tanteremnek a rendjéért és tisztaságáért, amelyben tartózkodnak, az észlelt károkat azonnal jelenteniük kell a gondnoknak, osztályfőnöknek, szaktanárnak. A tanműhely tisztaságára vonatkozó szabályokat a gyakorlati oktatás szabályzata tartalmazza. Minden tanuló köteles a villamosenergiával, fűtéssel, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni. Az iskola épületében, a tornaterem öltözőiben tilos balesetveszélyesen közlekedni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermek, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe, a gyakorlati oktatás helyiségeibe csak a szaktanár, illetve a gyakorlati oktató engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. A gyakorlati termekben a tanuló köteles tisztán, rendben tartani munkahelyét, szerszámait és eszközeit. A gyakorlati foglalkozások közötti szüneten kívül a termet rövid időre csak a gyakorlati oktató engedélyével hagyhatja el. Kicsengetés után és az óraközi szünetekben a tantermek, gyakorlati termek ajtaját zárva kell tartani A tanórák közötti szünetek a felfrissülést szolgálják. A tanárok és a diákok ezt a jogot kötelesek tiszteletben tartani. A diákok kulturált magatartása alapfeltétele annak, hogy tevékenységükben ne zavarjanak másokat. A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után – a pedagógus felügyeletével – a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A pedagógus feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók rendben hagyják el. Az iskola oktatási helyiségeit a tanítás befejezését követő időszakban zárva kell tartani. A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról és az áramtalanításról. Az évközi tanítási szünetekben és a nyári szünet ideje alatt a diákok csak az ügyeleti napokon tartózkodhatnak az iskola épületében. Ettől eltérni csak az intézményvezető előzetes írásbeli engedélyével lehet. Az iskola felszereléseit, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetben kivihetők, de csak az igazgató írásos engedélyével, amelynek egy példánya – szállítójegyként – a kölcsönvevőnél marad, egy példányát pedig a portán le kell adni. Az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az iskolához kapcsolódó területek használatának rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza.
7
3. A TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK 3.1.
Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok
Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért, kivéve ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor az osztályfőnökének vagy az intézményvezető által kijelölt pedagógusnak megőrzésre leadja. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja (ingyenes letét). Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tankötelmének teljesítésében akadályozza vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni, illetve átadni a pedagógusnak, aki az elvett tárgyat zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. E cselekmény fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést von maga után. Elméleti órákon, gyakorlati foglalkozásokon és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, okostelefon (smartphone), tablet, iPod, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó vagy más, a tanítás-tanulás jelentős megzavarására alkalmas eszköz használata tilos. Az iskola területén ezen eszközökhöz csatlakoztatható hangszóró használat sem megengedett. Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, gyufa, napraforgómag, kártya, dohány, szeszes ital, gyúlékony vegyszer, robbanószerek. A tanulók a gyakorlati oktatáshoz sem vihetnek be saját tulajdonú munkaeszközt és gépet. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre kérvényezik, és arra behozatali engedélyt töltenek ki. Nagyobb értékű tárgyat, ékszert, mobiltelefont, értékes órát, valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak saját felelősségükre hozhatnak be, ezek megőrzéséért az iskola felelősséget nem vállal. Amennyiben a tanuló előzetes bejelentés vagy engedély nélkül hoz az iskolába tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni megőrzésre az óra végéig a szaktanárnak, a tanítás végéig az osztályfőnökének, esetleg az iskolavezetésnek. Első alkalommal a tanuló az iskolába hozott dolgot a tanítási nap végén visszakapja, továbbiakban a fiatalkorú tanulók esetében ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. A tanulók az iskolába kerékpárral is járhatnak. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg:
gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított egyhavi összegének ötven százalékát,
ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított öthavi összegét.
8
A tanulószerződéssel gyakorlati oktatásban résztvevő tanulóra vonatkozó kártérítési szabályok: A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gyakorlati képzést folytató szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni. A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. A gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője (iskola/gazdálkodó szervezet) – a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére – felelősségbiztosítást köteles kötni.
3.2.
Védő, óvó intézkedések
Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik. Ezen kívül fizika, kémia, informatika, testnevelés és sport tantárgy(ak)ból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amit a tanulók aláírásukkal igazolnak. A gyakorlati oktatásban résztvevők a gyakorlati képzéshez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a munkavégzés eszközeiben, körülményeiben történő változás esetén megismételnek. A gyakorlati oktatás során az iskola gondoskodik a szerszámok, gépek, eszközök munkavédelmi törvényben megfogalmazott biztonságos üzembehelyezéséről, a rendszeres felülvizsgálatáról és karbantartásáról, ennek részletes szabályait az iskola munka- és tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A pedagógusok a védő, óvó előírások figyelembevételével és igazgatói engedéllyel vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. Az iskolai gyakorlati oktatáshoz a tanműhelybe nem vihető be semmilyen készített vagy saját tulajdonú eszköz, gép. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező. Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket – a szervezeti és működési szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarenddel – a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend 1. sz. melléklete tartalmazza. Az óvó, védő előírásokat az iskola pedagógiai programjában foglalt teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő tartalmi követelményekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.
9
3.3. Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények, tanórán kívüli foglalkozások Az iskola által szervezett kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük, az iskolában is érvényes magatartási szabályokat kell betartaniuk. Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:
Tanulószoba, konzultációs klub
Az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban tanulószoba működik, önkéntes jelleggel vagy a szülők kérésére. A „konzultációs klubban” szaktanárok adnak felügyeletet, akik segítik a diákok felzárkóztatását. A foglalkozásokon minden érdeklődő kérelem benyújtása és létszámkorlátozás nélkül részt vehet a 9-12. évfolyam diákjai közül. A klub működéséről az első szülői értekezleten tájékoztatást kapnak a szülők.
Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások
Céljuk a tehetséggondozás, illetve a hátrányos helyzetű tanulók és a gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása, a tananyag eredményes elsajátításának elősegítése. A tantárgyfelosztásban erre a célra rendelkezésre álló órakeret felhasználásáról az igazgató dönt a munkaközösség-vezetők és az igazgatóhelyettesek
javaslata
alapján.
Szervezésük
a
szaktanárok
és
a
segítő
pedagógusok
munkaközösségének feladata.
Időszakos tanórán kívüli foglakozások
Tanulmányi versenyekre való felkészítés céljából indított szervezeti forma. A felkészítendő tanulók kiválasztása a szaktanárok, szakoktatók javaslata vagy az iskolai háziversenyeken elért eredmények alapján történik.
Szakkörök
A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja, jellegük évről évre változik. Az igazgató szeptember 15-ig hirdeti meg a heti időbeosztással és a foglalkozást tartó tanár nevével. A jelentkezési határidő szeptember 30. A jelentkezés az osztályfőnöknél vagy a foglakozást tartó tanárnál lehetséges. A jelentkezés önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező.
Iskolai sportkör, tömegsport foglalkozás
Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre. A sportkörön kívül tömegsport foglalkozásokon vehetnek részt az iskola tanulói a hét öt napján a tanítási órák után, minden alkalommal 15.30-ig. A foglakozások célja, hogy lehetőséget biztosítsanak a tanulók számára a különböző sportágak művelésére és a versenyekre való felkészülésre. A tömegsport foglakozásain való részvétellel a heti öt kötelező testnevelési órából két óra kiváltható. A részvétel igazolása a foglakozást tartó tanár által vezetett foglakozási napló részvételi adatai alapján történik.
Gyógytestnevelés
Az iskolában a szakorvos által gyógytestnevelésre utalt tanulók az iskolán belül kapják meg képzésüket, a foglalkozások részben az iskola épületében, részben a kerület uszodájában zajlanak. A foglalkozásról való hiányzást igazolni kell, a foglalkozásról való igazolatlan távolmaradás igazolatlan mulasztásnak tekintendő. A 15/2013. (II.26.) EMMI rendeletben foglaltak szerint a gyógytestnevelés szervezéséről a pedagógiai szakszolgálat gondoskodik.
10
Közösségi szolgálat
A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzése, melyet először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni, ezért tanulóink folyamatosan bekapcsolódnak ennek elvégzésébe.
Kirándulások
Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése, illetve a tanulmányok megerősítése céljából az osztályok számára kirándulást szerveznek, szervezhetnek. A tanulók részvétele önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni. 20 tanulóra 1 kísérő tanárt kell biztosítani. A kirándulócsoport a gyülekezési helytől a visszaérkezés helyéig a kísérő tanár(ok) felügyelete alatt áll. A csoport tagjai együtt utaznak, túráznak, megnézik a nevezetességeket. A csoportból eltávozni csak a kísérő tanár engedélyével lehet. A tanulónak csak rendkívül indokolt – orvosi igazoláson vagy méltányossági alapon elbírálható szülői kérésen alapuló – esetben lehet megengedni, hogy a tanulmányi kirándulás helyett az iskola más tanórai foglalkozásán vegyen részt.
Szabadidős foglalkozások
A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére az iskola múzeumi, sport, művészeti, technikai stb. programokat és színházlátogatást szervez. Az ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Hit- és vallásoktatás
Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak, az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, a foglalkozások 14.00 és 16.00 óra között szerveződhetnek.
Iskolai könyvtár
A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár látogatható a tanórák közti szünetekben és a tanítási órák után. A könyvtár hétfőtől csütörtökig 8– 12 óráig és 13–14 óráig, pénteken 8–10 óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait az iskolai tanulók igénybe vehetik. A beiratkozás díjtalan, a tagság megújítása évenként szükséges, és a tanulói jogviszony fennállásáig szól.
3.4.
Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás
Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként – a fenntartóval való egyeztetést követően – az iskola igazgatója dönt. A térítési díjakkal és tandíjakkal kapcsolatos szabályozásról a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 3436. §-a szerint a fenntartó szabályozása alapján az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt az intézményvezető kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. Térítésidíj-köteles:
a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlése,
a köznevelési közfeladatok,
a független vizsga,
11
az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi
a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi
vizsga, vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája,
a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.
Tandíjköteles:
a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás,
középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése;
a tanulói jogviszony keretében a harmadik vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve
valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás;
a harmadik vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. Ebből a szempontból kivétel az a szakképesítés, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második
szakképesítésnek
a
meglévő
szakképesítéssel
betölthető
munkakör
magasabb
színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés, például a szakképesítés-ráépülések. A térítési- és tandíj a fenntartó által meghatározott keretek között a tanulmányi eredménytől függően és a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető. A térítési díjakat szeptember 15. napjáig kell befizetni az iskola ezzel a feladattal megbízott alkalmazottjának. Félévre szóló díjakat a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell befizetni.
3.5.
A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai
A tankönyvellátás rendjében tanévente az alábbi területekre térünk ki:
az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak köre, a jogosultság igazolásának módja,
a tankönyvellátással összefüggő feladatok, határidők,
a tankönyvellátásban közreműködők feladatai: igazgató, igazgatóhelyettes, tankönyvfelelős, tankönyvtáros, munkaközösségvezetők, osztályfőnökök, szaktanárok.
A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az ingyenes tankönyvek az iskola tankönyvtári állományába kerülnek. Az ingyenes tankönyvhöz a tanulók kölcsönzés útján jutnak. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést (amortizáció).
12
3.6.
Tantárgyválasztás
A belépő 9. évfolyamos tanulók megválaszthatják a tanulni kívánt idegen nyelvet (angol vagy német nyelv). A szakgimnázium 11., illetve 12. évfolyamos tanulói azokat a tantárgyat választhatják, amelyből a kötelező tantárgyakon kívül érettségit kívánnak tenni. Ezt heti két órában tanulják. Erről a tanuló a 10., illetve 11. évfolyam végén dönthet. A tanulónak május 20-ig kell írásban jelentkezni az igazgatónál. A választott tárgy óráit egy évig köteles a tanuló látogatni, arról való hiányzását igazolnia kell. A tanuló egyszer a tanév elején módosíthatja választását az igazgató engedélyével. Emelt szintű érettségi felkészítés választható a következő tantárgyakból: kötelező érettségi tantárgyak, informatika, fizika.
3.7. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásokról, valamint az egyéb foglalkozásokról igazolni kell. A kivételes helyzetektől eltekintve a mulasztást – kiskorú esetén a szülő (gondviselő) vagy a nagykorú tanuló – az osztályfőnöknek előzetesen, de legkésőbb a mulasztás napján telefonon vagy e-mailen köteles bejelenteni. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. A tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb – az előbb megjelölt időponttól számított – nyolcadik tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. A tanuló mulasztása igazolt, ha
szakgimnáziumi tanuló távolmaradását – a szülő által is aláírt – orvosi igazolással vagy kórházi zárójelentéssel igazolja;
szakközépiskolai
oktatásban
tanuló
távolmaradásához
táppénzre
jogosító
orvosi
igazolás
szükséges;
hatósági intézkedés vagy állampolgári kötelezettségei teljesítése miatt maradt távol és ezt igazolni is
előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra az osztályfőnöktől vagy az intézményvezetőtől.
tudja;
Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. Gyakorlati foglalkozásról történő mulasztás esetén a tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek is bemutatja az igazolását. A tanuló órái, egyéb foglalkozásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. Nagykorú tanuló esetén a mulasztások igazolásával kapcsolatban a szülőnek, gondviselőknek biztosított jogokat és kötelezettségeket a nagykorú tanuló gyakorolja. Távolmaradásra 1 napig az osztályfőnök, 1 napnál hosszabb időre az igazgató adhat engedélyt. Ha a tanóráról való távolmaradás az iskola vagy az osztályközösség érdekeit szolgálja (pl. versenyen való részvétel, iskolai rendezvény), akkor a mulasztást az osztályfőnök igazoltnak tekinti. Szaktanár és gyakorlati oktató csak saját órájáról, foglalkozásáról engedheti el a tanulót szakmai vagy pedagógiai indokkal, illetve az iskolaközösség érdekében (előzetes egyeztetést követően), ebben az esetben az osztályfőnöknél igazolhatja mulasztást.
13
A várható távolmaradásra vonatkozó kikérőket (sportegyesület, kulturális csoport, külföldi utazás stb.) – függetlenül az utazás időtartamától – az osztályfőnöknek kell bemutatni a távolmaradás megkezdése előtt legalább három nappal. 1 napnál hosszabb távolmaradást az intézmény vezetője engedélyezhet. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, egyéb foglalkozásról, az órát, foglalkozást tartó nevelő bejegyzi a késés tényét, idejét az osztálynaplóba vagy az egyéb foglalkozási naplóba. A késések időtartamát össze kell adni, és amennyiben az eléri a tanóra, gyakorlati foglalkozás, egyéb foglalkozás teljes időtartamának megfelelő számú percet, igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról, gyakorlati és egyéb foglalkozásról. A mulasztásokra vonatkozó szabályok azokra az iskolai szervezésű rendezvényekre is vonatkoznak, amelyeken a tanulók részvétele kötelező. Az iskola értesíti a szülőt - kollégista tanuló esetében a kollégiumot is , ha a tanköteles tanuló első alkalommal igazolatlanul hiányzott. Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az ismételt igazolatlan hiányzás következményeire. Az iskola értesíti az illetékes gyámhatóságot is, ha a tanuló igazolatlan hiányzása a tíz órát eléri, valamint a gyermekjóléti szolgálat is értesítést kap. Ha a tanköteles tanuló hiányzása eléri a 30 igazolatlan órát, akkor az iskola a szülő mellett értesíti az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló ellen ebben az esetben szabálysértési eljárás indul. Amennyiben a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri az 50 órát, akkor az iskola értesíti az illetékes gyámhatóságot. Az igazolt és az igazolatlan hiányzások összesített óraszámára vonatkozóan a következő szabályok érvényesek:
ha egy tanévben meghaladja a 250 órát,
szakképző évfolyamokon (OKJ szerint folyó szakmai képzés) az elméleti tanítási órák 20 százalékát,
egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt osztályozható, akkor a tanítási év végén a tanuló nem minősíthető, a vonatkozó jogszabályok alapján a nevelőtestület dönt osztályozó vizsgára vagy évismétlésre való utasításáról. A nevelőtestület az osztályózó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. Ha az igazolt és az igazolatlan hiányzások száma egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Azonban ha a tanuló mulasztása a húsz százalékot eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Erről a nevelőtestület a gyakorlati képzőhely javaslatára az intézmény szakmai programjában foglaltak alapján dönt.
14
Mulasztás a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatról: Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Azonban, ha igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát, és az igazolatlan mulasztását pótolta, a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. Igazolatlan órákért járó fegyelmi intézkedések és azok formái Igazolatlan órák száma
Következmény
Beírandó az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba
Egyéb következmények Tanköteles korú tanuló esetében
Nem tanköteles korú tanuló esetében
1-2
Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés
Az iskola a szülőt és a kollégiumot is értesíti.
3-7
Osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés
Felhívás a rendszeres iskolába járásra. A szülő írásbeli értesítése.
8-10
Osztályfőnöki írásbeli intés
Az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. A jegyző szabálysértési eljárást indíthat.
11-15
Igazgatói írásbeli figyelmeztetés az osztályfőnök és a szülő bevonásával.
Az illetékes kormányhivatal és a gyermekjóléti szolgálat értesítése. Intézkedési terv: mediációs megbeszélés a szülő, a tanuló és a Fegyelmi Bizottság részvételével.
16-20
Igazgatói írásbeli intés az osztályfőnök és a szülő személyes bevonásával.
Fegyelmi vizsgálat megindítása. Indokolt esetben áthelyezés iskolán belül másik osztályba vagy tagozatra.
21-30
Fegyelmi vizsgálat lefolytatása az SZMSZ alapján.
Az iskola tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének értesítésében. Áthelyezés másik azonos típusú iskolába.
Nagykorú tanuló esetében
A szülő és a nagykorú tanuló értesítése.
Felnőttoktatásban résztvevők esetében
A tanuló hivatalos írásbeli értesítése, figyelemfelhívás a következményekre.
Még példás (5) magatartási osztályzat
A tanulói jogviszony megszűnik.
Legfeljebb jó (4) magatartási osztályzat
Nem indulhat szabálysértési eljárás.
A gyermekjóléti szolgálat értesítése. Intézkedési terv: mediációs megbeszélés a szülő, a tanuló és a Fegyelmi Bizottság részvételével.
15
Magatartás
Legfeljebb változó (3) magatartási osztályzat
A tanuló hivatalos írásbeli értesítése, figyelemfelhívás a következményekre.
Rossz (2) magatartási osztályzat
31-50
Fegyelmi vizsgálat lefolytatása az SZMSZ alapján.
Az illetékes szabálysértési hatóság, a gyermekjóléti szolgálat és a szülő tájékoztatása.
51-től
Védelembe vétel.
Az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt, megküldi a tankötelezettség nem teljesítésének okait és a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát. Áthelyezés másik azonos típusú iskolába.
Szabálysértési eljárás. Iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése.
30 tanóra igazolatlan mulasztást követően a tanulói jogviszony megszűnik.
3.8. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Az iskolában az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tantárgyi programjainak kimeneti elvárásaiként meghatározott továbbhaladási feltételek alkotják. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett időpontjait, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét az iskola igazgatója határozza meg a jogszabály adta keretek között, s hirdetmény formájában az iskola honlapján, a tanulói tájékoztatás fórumain és az osztályfőnökök útján a tanulók és szüleik tudomására hozza. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatainak megállapításához a házirend 3.7. alfejezetében (A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások) felsorolt esetekben, vagy ha a tanórai foglalkozások alól felmentették (magántanuló). A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit, témaköreit a vizsga időpontja előtt legalább 2 héttel a tanuló tudomására kell hozni és – javítóvizsga esetén – a honlapon megjelentetni.
16
4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI 4.1.
A tanulók jutalmazásának elvei és formái
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
példamutató magatartást tanúsít,
folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, szakmai, sport- és kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt,
bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez
az iskola jutalomban részesíti, melyet hagyományosan a Karácsonyi ajándékkosár, a ballagás és az évzáró alkalmával vehet át. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:
szaktanári, szakoktatói
osztályfőnöki
igazgatói
nevelőtestületi dicséret.
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az egész évben kiemelkedő tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A tanulók jutalmazására a tanulók gyakorlati képzőhelye is javaslatot tehet, illetve részt vehet a tanulók jutalmazásában. Ezekben az esetekben a gyakorlati képzőhely javaslata alapján a jutalmazásról a nevelőtestület dönt. A kiemelkedő eredményt elérő végzős tanulók az alábbi elismerésben részesülhetnek:
Az év tanulója
A szakma kiváló tanulója
A kulturális versenyek győztese
Az év sportolója
Jutalmukat a ballagási ünnepélyen vehetik át, nevük az Öveges Emlékfalra is felkerül. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget, osztályt csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A tanévi programot az Öveges Kupa versenysorozata fogja össze, melyben az osztályok küzdenek. Az Öveges Kupa első hat helyezettje oklevelet, az első három egy tanítás nélküli munkanapot kap, amelyet osztálykirándulásra, tanulmányi útra fordíthat. A legjobb helyezést elért szakközépiskolai osztály – amennyiben nem az első három hely valamelyikén végzett – külön jutalomban részesül. A győztes osztály neve minden évben felkerül az Öveges Emlékfalra. Az eredmények folyamatos regisztrálása a diákönkormányzatot segítő tanár feladata.
17
4.2.
A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések formái:
szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés, intés;
osztályfőnöki figyelmeztetés, intés;
igazgatói figyelmeztetés, intés.
Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tettarányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén vele szemben fegyelmi eljárás indítandó. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló osztályfőnöke, az iskola ifjúságvédelmi felelőse és a tanulói fegyelmi bizottság vezetője dönt. A fegyelmi lebonyolítását külön szabályzat tartalmazza, mely melléklete az intézményi SZMSZ-nek. A fegyelmi eljárást egyeztető beszélgetések (mediációk) előzik meg, melynek résztvevői a fegyelmi bizottság tagjai, valamint az érintett diákok és szülők. A fenti fegyelmező intézkedések a gyakorlati képzőhely javaslatára is kiadhatók, illetve gyakorlati oktatói fegyelmező intézkedés is kiszabható. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:
durva verbális agresszió;
a másik tanuló megverése, egyéb testi és lelki bántalmazása;
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, tudatmódosító szerek) iskolába hozatala, fogyasztása;
a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás;
az elektronikus eszközök figyelmeztetés ellenére történő használata;
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.
A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető.
5. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 5.1.
A tanulók jogai
A köznevelés ágazati kerettörvénye és a végrehajtására kiadott rendeletek részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. Az iskola minden tanulója jogosult a tanulók felkészítését szolgáló helyiségeknek és felszereléseinek használatára tanítási időben, tanórán kívüli foglalkozások során az iskola nyitvatartási ideje alatt. Munkaszüneti napokon való vagy az oktatási időn kívüli használathoz az intézményvezető előzetes írásbeli engedélye szükséges. A helyiségeket és létesítményeket a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett vehetik igénybe. A helyiségek használata során minden esetben be kell tartani a munka- és tűzvédelmi, energiatakarékossági és vagyonvédelmi előírásokat.
18
Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát – írásos megállapodás alapján – átruházhatja az iskolára. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. Az iskolai gyakorlati képzés keretében létrehozott termékek, szolgáltatások tuladonjoga az oktatási intézményé. 5.1.1.
A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása
A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaik érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezet képviselőjéhez fordulhatnak. A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítő fórumok és eljárások az iskolában különösen a következők:
diákgyűlés,
osztály és iskolai diákönkormányzat,
diákparlament.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői munkaközösség vezetőjével. Javaslataikra tizenöt napon belül érdemi választ kell kapniuk.
5.2.
A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közösen tanuló diákok osztályközösséget alkotnak. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint a közösségi munka megszervezésére osztály diákbizalmit (ODB) és helyettest választanak, akiket delegálnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére szakkörök, önképzőkörök, amatőr művészeti csoportok, sportkörök stb. szerveződhetnek. A tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük és a tanév végéig részt kell venniük. Kizáró tényező lehet a tanulmányi eredmény erős romlása, melyről konzultálni kell a diákot tanító tanárokkal. Ezen csoportok létrehozására javaslatot tehet az igazgatónak az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, pedagógus, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet, az iskola vezetősége. Ezek létrehozásáról minden tanév elején, az adott lehetőségek figyelembevételével, a tantárgyfelosztás valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. Az indításhoz általában 8-8 fő szükséges.
A
tanulóközösségek
döntési
jogkört
gyakorolnak
saját
közösségi
életük
tervezésében,
szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.
5.3. Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
osztályonként két-két hetes heti váltásban
A heteseket az osztályfőnökök jelölik ki.
19
A hetesek feladata:
minden tanítási óra előtt számba veszik a hiányzó tanulókat, és a hiányzásról jelentést tesznek az órát tartó pedagógusnak;
ha a pedagógus nem jelenik meg az órán a becsöngetés után maximum öt perccel, jelentik a tanári szobában vagy a titkárságon;
5.4.
gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra az órát tartó nevelő utasításai szerint.
Az iskolai diákönkormányzat
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből (ODB) álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az igazgató által megbízott, a diákok által is elfogadott pedagógus segíti, ő látja el az iskolai diákönkormányzat képviseletét. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési, egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő pedagógusnak ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Tanévenként két alkalommal az iskola diákgyűlést hív össze. Az első alkalom szeptember első tanítási napja, a második a félévi értesítő kiadását követi. A diákgyűlés szervezése külön rend szerint történik, melyért az igazgató felelős. Rendkívüli diákgyűlés összehívását a DÖK, illetve az igazgató is kezdeményezheti. A iskola diákönkormányzata minden évben egy alkalommal – a Gyermekjogok világnapjához (november 20.) kapcsolódóan – diákparlamentet hív össze. A diákparlamenten a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat elnöke beszámol az előző parlament óta eltelt időszak munkájáról, és – igény szerint – az igazgató is tájékoztatást ad az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben megfogalmazottak tapasztalatairól. Meghallgatja a diákság kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskola életének egészére vonatkozóan. A diákparlamenten a tanulók DÖK elnököt választanak maguk közül. A diákparlament napirendi pontjait a diákönkormányzat állítja össze és hozza nyilvánosságra – az iskola hirdetőtábláján – a megrendezés előtt 15 nappal. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a köznevelési törvény szerint az iskolai diákönkormányzatot megillető ügyekben. Azokra az értekezletekre, gyűlésekre, amelyek témájában a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol, a diákönkormányzat képviselőjét meg kell hívni. A meghívót és az előterjesztést a határidő előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. Minden tanuló egyénileg is fordulhat jogorvoslati kérelemmel a diákönkormányzathoz. Az önbíráskodás fegyelmi intézkedést von maga után. A diákönkormányzat jogait, kötelességeit a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
5.5.
Egyéb szabályozások a tanulói jogok körében A tanulói jogviszony az iskolába történő beiratkozás napján kezdődik. A tanulói jogokat a diák az első tanítási naptól gyakorolhatja. Kivételt képeznek ez alól a tanévkezdés előtti, az iskola által szervezett programok, táborok.
20
A diák jogairól és kötelességeiről évente az osztályfőnöktől tájékoztatást kap, ügyeit szükséges esetben az osztályfőnökön keresztül intézheti.
A tanuló joga, hogy dolgozatainak eredményét a dolgozatírást követően két elméleti héten belül megtudhassa.
A tanulónak joga, hogy egy tanítási napon csak egy témazáró dolgozatot, tanév eleji vagy tanév végi feladatlapot írjon. Ezek megírásának időpontját a tanulókkal egyetértésben kell kijelölni, melyet ajánlott a szaktanárnak a naplóban regisztrálnia.
A tanulónak joga – a meglévő feltételek esetén –, hogy magántanuló legyen, továbbá kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, valamint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. Ezekre vonatkozó kérvényeit írásban kell eljuttatnia az igazgatóhoz. A szakképzési évfolyamokon a magántanuló sem mentesülhet a gyakorlati foglalkozásokon való részvétel kötelezettsége alól.
A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselői útján részt vegyen érdekeit érintő döntések meghozatalában.
A tanulónak joga van osztályozó vizsgát tenni (félévkor és tanév végén) a törvényi előírásoknak megfelelően.
5.6. A tanulók kötelességei A tanuló kötelessége, hogy
részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;
eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének;
közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában;
megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait;
megfeleljen a kulturált, fegyelmezett magatartás szabályainak, mely vonatkozik a tanítási órákra, a pedagógiai programban előírt tanórákon kívüli foglalkozásokra, a közösségi szolgálatra és az iskola által szervezett programokon való viselkedésre is;
óvja saját és társai testi épségét, egészségét, részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,
megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait,
megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.
21
Az intézmény elvárja, hogy az iskolai ünnepélyeken és vizsgákon a tanulók az alkalomhoz illő öltözékben, ünneplő ruhában (fehér blúz, ing és sötét alj, nadrág vagy öltöny) jelenjenek meg.
5.7.
Egyéb szolgáltatások
Az iskolában a büfé szolgáltatása az órák közti szünetekben érhető el. Az iskolában adott – megfelelő keretek között – az internet-hozzáférési lehetőség. A tanulót a hatályos jogszabályoknak megfelelő juttatások illetik meg:
Diákétkeztetés: Az iskolában meleg étel elfogyasztására van lehetőség, a büfé mellett konyha működik. A diákok a menzát 11.40-től 14.00 óráig vehetik igénybe. A befizetés havonta az iskolában történik, a fenntartó által megállapított jogszabályoknak megfelelő díj ellenében.
Tankönyvtámogatás: A támogatás mértéke és köre a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint alakul.
Kedvezményekhez való juttatáshoz, részletfizetési lehetőségekhez kérvényt kell benyújtani az igazgatónak.
5.8.
A tanulók és a szülők tájékoztatása
A tanulónak joga van tájékozódnia érdemjegyeiről, tanulmányi előmeneteléről, az iskola mindennemű programjáról, ami az oktatási, nevelési munkát segíti. A tanuló szüleinek joga, hogy tájékozott legyen az iskola egészének életéről, az aktuális tudnivalókról, tudjon gyermeke egyéni fejlődéséről, egyéni haladásáról. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az igazgató a diákgyűléseken – és igény szerint a diákparlamenten – tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, folyamatos tájékoztatást adnak a tanulóknak. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, a pedagógusok folyamatosan szóban és az ellenőrző füzeteken keresztül írásban tájékoztatják. Félév és a tanév vége előtt egy hónappal írásban hívják fel a figyelmet a hiányosságokra. Az ellenőrző füzet hivatalos dokumentum, melyet a tanulónak minden nap hoznia kell magával az iskolába. Az érdemjegyeket a tanuló maga írja be az ellenőrző könyvbe, melyet havonta aláírat a szülővel. Ennek tényét az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az igazgatóval, pedagógusokkal, intézményi tanáccsal. A szülőknek az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató a szülői szervezet választmányi ülésén félévente beszámol, illetve az osztályfőnökök útján és az iskola honlapján folyamatosan tájékoztatást ad. A szülőket a pedagógusok a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:
szóban a szülői értekezleteken, fogadóórákon, rendkívüli szülői értekezleten;
írásban az ellenőrző füzeten keresztül, e-mailben vagy rendkívüli esetekben ajánlott postai küldeménnyel.
A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza, mely a honlapon és az első szülői értekezleten kihirdetésre kerül. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az igazgatóval.
22
A nagykorú tanulók szüleinek tájékoztatása a nagykorú tanuló kérésére, illetve jóváhagyásával történik. A szülői szervezetnek a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73.§. biztosított jogával kapcsolatban a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább egy osztályba járó tanulókat érinti. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy osztályba járó tanulók minősülnek. Az iskola házirendjét, illetve az oktatási törvények hatályos jogszabályait a szülővel ismertetni kell a tanév első szülői értekezletén, ennek tényét a szülők aláírásukkal igazolják.
6. A TANULÓK EGÉSZSÉGÉNEK, TESTI ÉPSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja.
Az iskolaorvos heti rendszerességgel jelenik meg az iskolában, tanévenként meghatározott napokon és időpontban. Rendelője a második emeleti folyóson található.
Az iskolaorvos éves terv alapján elvégzi a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését, a tanulók fizikai állapotának mérését, valamint szakmaalkalmassági vizsgálatukat.
Az iskolaorvos jelen van a tanulók beiratkozásánál, a tanulók egészségügyi állapotának felmérésénél, a szülőkkel együttműködve kérdőívet tölt ki a tanulók egészségügyi állapotára vonatkozóan.
Az iskolaorvos adott helyzetben szakorvosi rendelőbe utalja az arra rászoruló gyermeket.
Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát a törvényi előírásoknak megfelelően.
A testnevelési órákra és egyéb tevékenységekre vonatkozó külön intézkedések:
A tanuló a tornatermekben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat.
A sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai ruházat helyett sportfelszerelést kell viselniük.
A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót és testékszereket. Ezeket a tárgyakat a tanulók a sportfoglalkozások megkezdése előtt a testnevelői szobában kötelesek elhelyezni.
A felmentést kérő tanulók szeptember 15-ig kötelesek ilyen jellegű igényüket az iskola orvosa felé jelezni.
Az orvos által javasolt, kötelezően előírt gyógytestnevelési foglalkozásokon a tanuló köteles részt venni, arról való igazolatlan hiányzás igazolatlan órát von maga után.
A további szaktárgyi órákon (laborgyakorlatok, gyakorlati oktatás, külső szakmai gyakorlat) a szabályoknak megfelelő ruházat, védőruha használata kötelező.
A tanulói balesetek megelőzése érdekében mindenkinek kötelessége, hogy
óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő előírásokat, melyeket minden tanév első napján hallgat meg, és aláírásával igazolja azok tudomásul vételét;
betartsa és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve tanáraitól hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának a saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve, ha valamilyen rendkívüli eseményt vagy balesetet észlel; 23
azonnal jelentse az iskola valamelyik pedagógusának, ha rosszul érzi magát vagy megsérült;
megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
rendkívüli esemény esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat;
a balesetekről a munkavédelmi megbízott jegyzőkönyvet vesz fel, és intézkedik.
Az iskola területén valamint a bejáratától számított 5 méteres körzeten belül dohányozni TILOS! A dohányzó tanuló fegyelmi vétséget követ el, ennek megfelelően felelősségre vonandó a hivatalos jogi normatíváknak megfelelően. Az iskola helyiségében dohányzó tanuló a tűzvédelmi szabályokat is megszegi, ez súlyos fegyelmi vétségnek minősül. Az első alkalommal igazgatói figyelmeztetést kap, második alkalom után igazgatói intést, a harmadik elkövetés után fegyelmi vizsgálatot kell indítani az ügyben.
24
7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 7.1.
A házirend hatályba lépése, felülvizsgálata
Iskolánk nevelőtestülete a dokumentumot a vonatkozó jogszabályi előírások alapján módosította. A módosítások bevezetése 2016. év szeptember hónap 1. napjától történik. A házirend felülvizsgálatára jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén kerül sor, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, diákönkormányzata.
7.2.
A házirend nyilvánosságra hozatala
A dokumentumot a fenntartó székhelyén, az iskola könyvtárában, a titkárságon lehet elolvasni, valamint megtekinthető az iskola honlapján és a Köznevelés Információs Rendszerének elektronikus felületén. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ............................................. igazgató P.H.
7.3.
Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai
A házirendet az intézmény diákönkormányzata a 2016. augusztus 29-én tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................................ diákönkormányzat képviselője
7.4.
A házirend elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék
A házirendet az intézmény a 2016. augusztus 31-én tartott értekezletén elfogadta.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
................................................................................... hitelesítő nevelőtestületi tagok
25
Fenntartói nyilatkozat Jelen házirenddel kapcsolatban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések
……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………... ……………………………………... (fejezet és címmegjelölések)
vonatkozásában az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. fenntartó képviselője
26
MELLÉKLETEK
27
1. sz. melléklet 1. ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 1.1. Védő, óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában tartózkodás során bekell tartani A legfontosabb rendszabályok e körben a következők:
A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség esetén (pl. osztálykirándulás) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét a haladási naplóban kell dokumentálni.
Azoknál a tantárgyaknál, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak (dráma és tánc, testnevelés és sport, fizika, kémia, informatika), a pedagógus köteles az első tanórában a tanulókat tájékoztatni a szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekről és azok megelőzési módjáról.
Minden gyakorlati foglalkozáson a szakterületnek megfelelő munka- és tűzvédelmi oktatást kell tartani és azt meg kell ismételni minden esetben, amikor az oktatás lényegi körülményei és eszközrendszere megváltozik. A részletes szabályokat az intézményi munka- és tűzvédelmi szabályzat tartalmazza.
A menekülési tervet és a rendkívüli esemény előfordulásakor követendő teendőket a veszélyhelyzeti cselekvési terv tartalmazza.
Az iskola területén és közvetlen környékén, illetve a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken dohányozni, szeszes italt behozni és fogyasztani szigorúan tilos.
Az iskola területén és közvetlen környékén, az iskola által szervezett rendezvényeken a bűncselekménynek számító fogyasztásaszigorúan tilos.
tudatmódosító
szerek,
illegális
drogok
behozatala
és
A tanulókat érintő rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, a megszervezésükkel kapcsolatos eljárások:
Az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel a rendszeres kapcsolattartás – az SZMSZ-ben foglaltak alapján – az iskolavezetés feladata.
Az iskolában a rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos és a védőnő biztosítja. Feladatuk a szűrővizsgálatok, orvosi vizsgálatok (súly-, magasság- és vérnyomásmérés, látás-, hallás- és ortopédiai vizsgálat), egészségügyi alkalmassági követelmények vizsgálata, oltások előkészítése, valamint preventív jellegű előadások megszervezése különböző korcsoportok számára.
A tanulók részvétele a vizsgálatokon kötelező.
A vizsgálatokról előzetesen, és az azok során felmerülő megállapításokról a szülők értesítést kapnak.
A tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente, szorgalmi (tanítási) időben történik. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja.
28
A szakorvosi vélemény figyelembevételével az iskolaorvos a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja, melyeken a részvétel kötelező.
1.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az iskolában az igazgató által e feladatokkal megbízott pedagógus kolléga látja el, aki előzetes megbeszélés alapján mind a szülők, mind a tanulók rendelkezésére áll.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott kolléga pedagógus elérhetőségét, fogadóóráját az iskola információs csatornáin (tanári hirdetőfal, faliújság, honlap) megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni. Tanítási időben, illetve előre egyeztetett időpontban a tanulók és a szülők rendelkezésére áll.
Szükség esetén – a hatás- és feladatkörébe tartozó esetekben – az iskolai pszichológus is bekapcsolódik a problémák megoldásába.
1.3.
Balesetmegelőzési előírások, intézkedések baleset esetén Minden tanév alakuló nevelőtestületi ülésén a pedagógusokkal, az első tanítási nap osztályfőnöki foglalkozásain a tanulókkal is ismertetni kell az iskolai baleset- és tűzvédelem legfontosabb szabályait.
Az iskola területén mindenki köteles úgy viselkedni, dolgozni és környezetét kialakítani, hogy senkit ne tegyen ki élet- vagy balesetveszélynek, ne okozzon balesetet.
Minden tanulónak biztosítani kell a szünetekben való mozgási lehetőséget.
Az öltözőkbe a tanulók csak az előző osztály távozása után mehetnek be.
Az iskolában a folyosói mozgás során törekedni kell a jobbkéz-szabály szerinti közlekedésre.
Elektromos eszközöket a tanulók csak pedagógus vagy más iskolai alkalmazott engedélyével és felügyeletével használhatnak.
A balesetet azonnal jelenteni kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak.
A sérültet megfelelő ellátásban kell részesíteni, súlyosabb esetben a szakorvosi rendelőbe át kell kísérni vagy mentőt hívni.
A sérülés körülményeiről, a sérült ellátásáról az osztályfőnök vagy (akadályoztatása esetén) más érintett pedagógustájékoztatja a szülőt.
A tanulói baleset tényét, körülményeit a jogszabályban foglaltaknak megfelelően kelljegyzőkönyvben rögzíteni.
29
2. sz. melléklet 2. AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI RENDJE 2.1.
A tanórán kívüli foglalkozások rendje
A tanórán kívüli foglalkozások a tanórai foglakozásokat követik. A résztvevőkkel egyeztetett időpontban, az intézmény nyitvatartási idején belül szervezhető, ha a foglalkozás tanítási órával nem ütközik, és helyét, idejét egyeztették az iskolavezetéssel. A foglalkozások rendjét a foglalkozási terv rögzíti, melyet az intézményvezető hagy jóvá.
2.2.
A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje
A tehetséggondozásra, illetve a felzárkóztatásra szervezett foglalkozásokat a tanulók közül bárki igénybe veheti. Ezek időpontjait, helyét és a foglalkozásokat vezető tanárok nevét az iskola honlapján minden tanév szeptemberében az igazgató közzéteszi.
2.3.
A számítógéptermek használati rendje
A számítógépteremben a tanulók csak tanár engedélyével és jelenlétében tartózkodhatnak. Az óra elején csak tanári utasításra szabad bekapcsolni a gépeket, és azonnal jelenteni kell az esetlegesen észlelt hibákat. A számítógépekre csak a foglalkozásokhoz szükséges állományok telepíthetők. Játékok telepítése, a magánjellegű internet használat, illetve saját adathordozók, egyéb hardvereszközök bevitele tilos. Az óra végén, a tanulói munka végeztével a megváltozott konfigurációs állományokat vissza kell állítani az eredeti állapotukba. A használat során be kell tartani a vírusok elleni védekezés általános szabályait. A hardvereszközöket szétszerelni, csatlakozókat eltávolítani nem szabad. A számítógépterembe ételt, italt bevinni, ott étkezni, inni szigorúan tilos, és a foglalkozások során meg kell őrizni a gépterem rendjét és tisztaságát. A számítógépterem használati rendjére vonatkozó rendszergazdai utasításokat mindenki köteles betartani. Az iskola könyvtárában a tanulók használhatják a számítógépeket, a rendelkezésre álló vezetéknélküli rendszeren keresztül csatlakozhatnak az iskolai hálózathoz.
30
2.4.
A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata
A tanulók a tanműhelyekben, gyakorlati oktatóteremben csak a szakoktató engedélyével tartózkodhatnak. A tanulóknak a gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt legalább 5 perccel meg kell jelenniük a gyakorlati oktatás helyszínén. Az öltözőben értéktárgyakat nem hagyhatnak, azokat a szakoktatóknak megőrzésre át kell adniuk. A tanulóknak a gyakorlati foglalkozáson a munkavédelmi szabályoknak megfelelő munkaruhában, a gyakorlati oktatásra alkalmas állapontban kell megjelenniük. A különböző ékszerek viselése, a hajviselet a szakmai szabályok vagy a szakoktató utasításai alapján korlátozható. A tanuló a gyakorlati foglalkozások során az eszközökkel, gépekkel, szerszámokkal különös gondossággal köteles eljárni, vigyáznia kell mások és saját testi épségére, a rábízott berendezésekre, eszközökre. Az anyagokkal takarékosan, kellő gondossággal köteles gazdálkodni. Bármilyen rendellenességet, balesetet azonnal jelentenie kell a gyakorlati oktatónak, és mindent meg kell tennie a veszélyhelyzet elhárításáért. A foglalkozások végén a munkahelyét rendben és tisztán hagyja el.
2.5.
A tornaterem használati rendje
A tornatermek tanítási időben és tanítási időn kívül csak a testnevelő tanárok engedélyével és felügyeletével használhatók, kivételt képeznek ez alól a hivatalos bérlők. E fejezet alkalmazásában testnevelő tanár alatt a testnevelés szaktárgyi órát tartó helyettesítő pedagógus is értendő. A tanulók kötelesek a felszerelésüket – még alkalmankénti felmentés kérése esetén is – magukkal hozni. A felmentett tanuló a testnevelő tanár által kijelölt helyen tartózkodik az óra teljes időtartama alatt, amennyiben ezt nem tartja be, igazolatlan a mulasztása. Esetenkénti felmentést a testnevelő tanár adhat szülői írásbeli kérésre vagy az iskolaorvos javaslata alapján. Az állandó felmentéssel rendelkező tanulóknak nem kell jelen lenniük az órákon, ha az a tanítási nap első vagy az utolsó órája. A testnevelési órára érkező tanulók megvárják, amíg az előző osztály elhagyja az öltözőket, csak ezután vonulhatnak be, majd a becsöngetésig az öltözőben fegyelmezetten viselkedve várják a tanárt. A óra végén az öltöző elhagyásakor lekapcsolják a villanyokat, és kulcsra zárják annak ajtaját. Pénzt és értéktárgyat a tanulók nem hagyhatnak az öltözőben. Ezek elzárásáról az óra előtti szünetben a testnevelő tanár gondoskodik, míg az öltözők és zuhanyozók rendjéért, tisztaságáért a tanulók felelősek. A tanulóknak ismerniük kell és be kell tartaniuk a baleset- és munkavédelmi előírásokat. Tanórai baleset esetén a tanuló azonnal jelezze sérülését testnevelőjének.
2.6.
Az ebédlő használatának rendje
A konyhába kizárólag az ott dolgozók léphetnek be. Étkezés előtt – az egészségvédelem érdekében – ajánlott a kézmosás. Az ebédlőben önkiszolgálás van, a tanulók türelmesen álljanak sorban és legyenek udvariasak. Az étkezés befejezése után a tálcát, tányérokat, evőeszközöket a kijelölt helyen kell beadni. Mindenkinek be kell tartani a kulturált étkezés szabályait, vigyáznia kell az asztal és az étkező tisztaságára, rendjére. A melegítésre szolgáló eszközök használatánál be kell tartani a biztonsági előírásokat és ügyelni kell az eszközök állagmegóvására.
31
2.7.
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
Az iskolában heti három alkalommal orvos, védőnő rendel. A rendelések az orvosi szoba ajtaján kifüggesztett rendelési időben vehetők igénybe. A tanulók évenként egy alkalommal külön beosztás szerint, fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek időpontjáról a tanulókat és a szülőket az osztályfőnök értesíti. A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezője gondoskodik a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról, míg az iskolai gyakorlati oktatás idején ezt a feladatot az iskolaorvos látja el. A vizsgálatokon való részvétel kötelező, a hiányzók a pótlásról egyénileg kötelesek gondoskodni.
32
FÜGGELÉK Jogszabályi háttér
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2013. CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
17/2014. (III. 12.) EMMI-rendelet a tankönyvvé, a pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
4/2002. (II. 26.) OM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól
328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról
33
