Budapesti Gazdasági Főiskola GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG TÁJÉKOZTATÓ. Az alapképzés, felsőfokú szakképzés

GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

Budapesti Gazdasági Főiskola


TÁJÉKOZTATÓ Az alapképzés, felsőfokú szakképzés nappali és levelező tagozatos hallgatói részére 2011/2012-es tanévre

Zalaegerszeg 2011

1


TARTALOMJEGYZÉK A Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg alapadatai ..................................................... 3 Dékáni köszöntő.................................................................................................... 4 A Kar rövid története ............................................................................................ 5 Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg....................... 7 Intézetek, tanszékek, tanszéki osztályok .............................................................. 8 A tanulmányi rend sajátosságai a felsőoktatásban A kreditrendszer .............. 12 A Gazdálkodási Kar képzési rendszere .............................................................. 14 Tanulmányi ügyek intézésének rendje .............................................................. 19 Idegen nyelvi képzés a karon ............................................................................. 23 Intézményi dokumentumok ................................................................................ 27 A 2011/2012-es tanév időrendje ...........................................................................................27 Tanulmányi és vizsgaszabályzat ...........................................................................................30 Elektronikus leckekönyv szabályzata .................................................................................97 Hallgatói térítések és juttatások szabályzata ..................................................................104 Diákigazolvány szabályzat ....................................................................................................154 A szakirány választás szabályozása a bgf-en.................................................................165 Mintatantervek ...........................................................................................................................186 A Kar szolgáltató szervezeti egységei ............................................................... 187 Kollégium.....................................................................................................................................187 Gazdasági szakkönyvtár .........................................................................................................188 A BGF Nyelvvizsga és Továbbképző Központ Zalaegerszegi Vizsgahelye a BGF Gazdálkodási Karán ......................................................................................................192 Karrier Iroda és Diákcentrum ..............................................................................................193 Hallgatói Önkormányzat (HÖK) ........................................................................................194 Tudományos Diákköri Műhely működése......................................................................196 A Magyar Közgazdasági Társaság Zala Megyei Szervezet Ifjúsági Tagozata 198 Zárszó ............................................................................................................................................200

2


A Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg alapadatai Intézmény neve:

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Címe:

8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A

Levelezési cím:

8901 Zalaegerszeg, Pf. 67.

OM azonosító:

FI 82314

Adószám:

15329822-2-42

Honlap:

www.bgf.hu , www.pszfz.bgf.hu/gkz

3


Dékáni köszöntő Kedves Hallgató! Üdvözöljük Önt abból az alkalomból, hogy sikeres felvételi után megkezdi főiskolai tanulmányait. A felsőoktatási képzési, oktatási, tanulási folyamat sokban különbözik a közoktatásban megszokott módszerektől. A főiskolai hallgató önálló, felnőtt ember, akitől elvárható, hogy tudatosan, saját érdekeit felismerve vegyen részt a képzési folyamatban. Az önállóan folytatott munkát különböző szabályok, előírások irányítják, terelik. A munka megtervezéséhez elengedhetetlen, hogy a teljesítendő követelményeket, illetve a követelmények teljesítésének módját, szabályait ismerje. Ez a kiadvány éppen ezeket a legfontosabb információkat tartalmazza. A kötetben megtalálja azoknak a szervezeti egységeknek, személyeknek a nevét, elérhetőségét, akikkel tanulmányai során kapcsolatba fog kerülni. A kiadvány tartalmazza továbbá azokat a „törvényeket”, amelyek alapján az oktatás zajlik: a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot, a Hallgatói Térítések és Juttatások Szabályzatát. Ezek a dokumentumok a BGF hallgatói számára törvényként írják elő a követendő magatartást, tartalmaz lehetőségeket, eljárási szabályokat, tiltásokat, a juttatások megszerzésének módját, a fizetendő díjakat stb. Könyvünkben a jelenleg érvényes szabályok szerepelnek, de felhívjuk a figyelmét arra, hogy tanulmányai alatt egyes előírások változhatnak, ezért kísérje figyelemmel a Főiskola honlapján az előírások változását. A diploma megszerzéséhez különböző tanulmányi követelményeket kell teljesítenie. Ezeket tartalmazzák az úgynevezett mintatantervek. Az egyes tantárgyi követelményeket nem szükségszerű mindig a mintatanterv szerinti sorrendben teljesíteni – előfordulhatnak elmaradások, előrehaladások. A diplomához azonban minden kreditet meg kell szerezni. A mintatanterv iránymutatás ehhez, segítség a tanulmányok megtervezéséhez. E könyvecske nem esti olvasmány, vagy délutáni unaloműző. Időről-időre azonban szüksége lesz rá, ezért arra kérjük, tartsa ezt a kiadványt mindig könnyen elérhető helyen, hogy segítségével tanulmányait ütemesen, tervszerűen és minél hatékonyabban tudja folytatni. A Tanulmányi és Továbbképzési Osztály dolgozói, az oktatók és a Dékáni Hivatal munkatársai szívesen állnak rendelkezésére, ha valamely problémát nem tud önállóan megoldani. Sikeres munkát kívánunk! Zalaegerszeg, 2011. szeptember Dr. Solt Katalin dékán 4


A Kar rövid története Az 1970-es években fellendülő gazdasági élet követelte meg, a felsőfokú gazdaságipénzügyi szakemberképzés bázisainak létrehozását Magyarországon. A fővárosban megalakuló főiskolák és egyetemek mellett, igény volt egy felsőszintű dunántúli oktatóhely indítására is. A budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskola akkori igazgatója, dr. Tétényi Zoltán kezdeményezésére vidéki székhelyeket hoztak létre. A tagintézmények (területi intézetek) közül a zalaegerszegi 1971-ben, a salgótarjáni pedig 1972-ben kezdte meg működését.

A dr. Tóth Endre igazgatása alatt induló intézet a zalai megyeszékhely első fontos felsőoktatási intézménye lett, elhelyezését a Notre Dame női szerzetesrend államosított oktatási épületében (az ún. "zárdában") valósították meg.

Az intézet oktatáspolitikai jelentőségét mi sem mutatja jobban, hogy míg az 1971/72es tanévben csupán 1 szak (mezőgazdasági) indult 39 fővel, addig a '90-es évek derekára már, csak nappali tagozaton 5 szakirány mintegy 900 hallgatója vett részt. Az oktatási épület reprivatizációjával új helyet kellett keresni az intézet számára: a választás a volt Petőfi laktanya létesítményeire esett, melyeket oktatási célra alakítottak át és 2000-ben vehették birtokba a hallgatók. Ugyanebben az évben az anyaintézmény Pénzügyi és Számviteli Főiskola integrálódott a három budapesti főiskola összevonásával létrehozott Budapesti Gazdasági Főiskolába.

5


A hallgatói létszám 2000-2003 között tetőzött: (évente 500-600 hallgató szerzett diplomát), majd 2007–től folyamatosan csökkenni kezdett. A visszaesés okai szerteágazóak: egyrészt demográfiai csökkenés következett be a beiskolázható korosztályban, másrészt az intézmény kurrens, piacképes képzéseit a Dunántúl többi felsőoktatási intézménye is indítani kezdte, miáltal a jelentkezők száma egy-egy intézményben csökkent. Dr. Tóth József PhD intézetigazgató lerakta a csökkenés megállításának alapjait: megerősítette a helyi társadalmi partnerséget (pl. Zalaegerszeg és a Megye támogatásának megnyerése révén), törekedett az intézmény státusának megerősítésére (kari akkreditációs program), továbbá bővítette a képzési kínálatot az alapképzések és a felsőfokú szakképzések terén. 2010-ben a karrá válási kérelem már új irányítás alatt, Dr. habil. Solt Katalin vezetésével került ismételten benyújtásra. A kérelem pozitív elbírálást nyert, így az intézet fennállásának 40 éves jubileumán egyúttal a kari státusz elnyerését is ünnepelhetjük. A képzőhely karrá válása (Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg néven) új perspektívát kínál a zalaegerszegi felsőoktatás hosszú távú megőrzésére és megerősítésre, kielégítve a valós területfejlesztési igényeket, valamint fékezheti a vidék és a nagy régióközpontok közötti oktatási - és részben, ennek révén is kialakult- társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket. Az intézmény elhelyezése, "oktatási városrész" (kampusz) jellege lehetőséget teremt a nyugodt és hatékony tanulás és kutatás megvalósítására, újabb képzési formák, szakok meghonosítására, befogadására. Az informatikai infrastruktúra megújításával a 2010 őszén átadott Információtechnológiai és Gazdasági Információs Tudásközpont (röviden: Infocentrum) kiváló hátteret biztosít a szakmai információk szolgáltatása, az információtechnológiával támogatott, abba beágyazott oktatás, ismeretszerzés és a tudásmegosztás számára.

6


Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg A Budapesti Gazdasági Főiskola 2000. január 1-én jött létre három, a gazdaságtudományok területén képzést folytató főiskola egyesülésével. A jogelőd intézményekből (Külkereskedelmi Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Főiskola) alakultak ki a főiskola karai. A 2011 januárjában kiadott új alapító okirat szerint a BGF négy karral rendelkezik: Külkereskedelmi Kar Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Pénzügyi és Számviteli Kar Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg A BGF az ország legnagyobb főiskolája, hallgatóinak száma meghaladja a 18 ezret. A négy karon jelenleg 8 alapképzési szakon, 21 felsőfokú szakképzési szakon és 6 mesterszakon folyik a képzés. A Gazdálkodási Kar 2011. január 20-án jött létre. A Kar jogelődje a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézete. Karunkon 4 alapképzési szakon és 7 felsőfokú szakképzési szakon folyik képzés, gazdaságtudományi és informatikai képzési területeken.

7


Intézetek, tanszékek, tanszéki osztályok A Budapesti Gazdasági Főiskolán az oktatók intézetekbe, tanszékekbe és tanszéki osztályokba szerveződve végzik munkájukat. Az intézetek tanszékekre, a tanszékek tanszéki osztályokra tagolódnak. A Gazdálkodási Karon az oktatásért tanszéki osztályok felelősek, amelyeket a budapesti székhelyen dolgozó tanszékvezetők és intézetvezetők irányítanak. A tantárgyak tartalmát, követelményeit a tanszékek dolgozzák ki, a megvalósítás azonban az oktató feladata, aki legjobb tudása, szakmai felkészültsége, tudományos tevékenysége alapján valósítja meg a kijelölt tartalom átadását, számonkérését. A szervezeti rendszer a hallgatók munkájára nincsen közvetlen hatással, azonban célszerű ismerni azokat a szervezeti egységeket, amelyek a zalaegerszegi képzőhelyen dolgozó oktatók munkáját irányítják. A Budapesti Gazdasági Főiskola alapozó intézetei: Közgazdasági és Módszertani Intézet intézetvezető: Sándorné dr. Kriszt Éva főiskolai tanár Közgazdasági Intézeti Tanszék.

tanszékvezető: dr. Szemlér Tamás egyetemi docens Módszertani Intézeti Tanszék

tanszékvezető: dr. Jánosa András főiskolai tanár Idegennyelvi és Kommunikációs Intézet intézetvezető: Kovátsné dr. Loch Ágnes főiskolai tanár Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszék

tanszékvezető: dr. Várkonyi Andrea főiskolai tanár Pénzügyi és Számviteli Intézet intézetvezető: dr. Vigvári András egyetemi tanár Számvitel Intézeti Tanszék tanszékvezető: dr. Sztanó Imre főiskolai docens Pénzügyi Intézeti Tanszék tanszékvezető: dr. Vigvári András egyetemi tanár Kontrolling – Ellenőrzés Intézeti Tanszék tanszékvezető: dr. Bíró Tibor főiskolai docens

Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézet intézetvezető: dr. Heidrich Balázs egyetemi docens Vállalkozások és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék tanszékvezető: dr. Roóz József főiskolai tanár Gazdaságinformatikai Intézeti Tanszék tanszékvezető: dr. Gubán Ákos főiskolai tanár

8


A Gazdálkodási Karon működő tanszéki osztályok: Közgazdasági, Vállalkozások és Emberi Erőforrások Tanszéki Osztály osztályvezető: dr. Solt Katalin egyetemi docens tanszéki előadó: Bicsákné Farkas Erika Gazdaságinformatikai Tanszéki Osztály osztályvezető: Vadvári Tibor mestertanár tanszéki előadó: Majorné Fehér Erika Számvitel, Kontrolling - Ellenőrzés Tanszéki Osztály osztályvezető: Némethné dr. Gergics Márta főiskolai docens tanszéki előadó: Németh Veronika Pénzügyi Tanszéki Osztály osztályvezető: dr. Csanádi Ágnes főiskolai docens tanszéki előadó: Horváth Veronika Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Tanszéki Osztály osztályvezető: Nagy Orsolya adjunktus tanszéki előadó: Németh Veronika Közgazdasági, Vállalkozások és Emberi Erőforrások Tanszéki Osztály Épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület

szint

ajtó

telefonszám

3

319

509-951

Dr. Solt Katalin CSc

3

318

509-914

Bicsákné Farkas Erika

3

312

509-917

Dr Halász Imre CSc

3

320

509-945

Zsupanekné dr Palányi Ildikó

adjunktus

3

313

509-900/840

Dr Szekeres Diána

tanársegéd

2

212

509-900/819

Dr Takács Dávid PhD

2

212

509-900/819

Doba Szilvia

tanársegéd

3

319

509-951

Zsigmond Edit

adjunktus

3

319

509-951

Dr. Jármai Erzsébet PhD

Név

9

Beosztás tanszéki osztályvezető, főiskolai tanár tanszéki ügyintéző főiskolai tanár

főiskolai docens

egyetemi docens


Módszertani, Közgazdasági Informatikai Tanszéki Osztály Épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület „F” épület „F” épület F” épület

szint

ajtó

telefonszám

3

309

509-900/836

3

311

509-915

Majorné Fehér Erika

3

304

509-953

Hornung Tamás

főiskolai docens

3

304

509-953

Jámbor Balázs

adjunktus

3

310

509-954

Balogh Csaba

gazdasági tanár

1

112

509-927

Dr. Szatmári Ferenc PhD

adjunktus

2

223

509-915

Nagyné Halász Zsuzsanna

adjunktus

2

225

509-915

Ujj Ferenc Tamás

tanársegéd

Név Vadvári Tibor

Beosztás tanszéki osztályvezető, mestertanár tanszéki ügyintéző

Számvitel, Kontrolling - Ellenőrzés Tanszéki Osztály Épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület

szint

ajtó

telefonszám

2

208

509-942

Némethné dr Gergics Márta

2

209

509-944

Dr Körmendi Lajos CSc

professor emeritus

2 2

210

509-911

Németh Veronika

tanszéki ügyintéző

211

509-900/852

Pordán Krisztina

adjunktus

2

203

509-900/821

Simonné Romsics Erika

mestertanár

2

219

509-900/818

Deákné Gál Anikó

adjunktus

2

203

509-900/821

Bedők László

gazdasági oktató

2

219

509-900/818

Dénes Erzsébet Gyopár

gyakornok

Név

10

Beosztás tanszéki osztályvezető, főiskolai docens


Pénzügyi Tanszéki Osztály Épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület

szint

ajtó

telefonszám

2

214

509-946

Dr. Csanádi Ágnes

Beosztás tanszéki osztályvezető, főiskolai docens

2

216

509-913

Horváth Veronika


2

215

509-900/853

Balázsné Lendvai Marietta

tanársegéd

2

217

509-900/835

Lambertné Katona Mónika

adjunktus

2

218

509-900/855

Dr. Weisz Ágnes

adjunktus

2

218

509-900/818

Kovácsné dr. Antal Anita PhD tanársegéd

Név

Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Tanszéki Osztály Épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület „D” épület

szint

ajtó

telefonszám

3

315

509-950

Nagy Orsolya

2

210

509-911

Németh Veronika


3

317

509-900/858

Hofmann Michael

tanársegéd

3

317

509-900/858

Dr. Bérces Edit PhD

2

204

509-900/834

Dr. Apróné Gergály Ágnes

adjunktus

2

204

509-900/834

Petőné Choma Anita

adjunktus

szint

ajtó

telefonszám

Név

Beosztás

1

112

509-914

Dr. Gombosné Gáspár Katalin

testnevelő

Név

Beosztás tanszéki osztályvezető, adjunktus

főiskolai docens

Testnevelés Épület „E” épület

11


A tanulmányi rend sajátosságai a felsőoktatásban A kreditrendszer A felsőoktatási tanulmányi rend bizonyos önállóságot biztosít a hallgatók számára, a tantárgyak teljesítésének sorrendje, egyes esetekben a tantárgyak kiválasztása, a hallgató döntésére van bízva. A tantárgyak a következő csoportokba sorolhatók: kötelező törzstárgyak, amelyeket minden hallgatónak teljesítenie kell kötelezően választandó tárgyak: meghatározott tantárgyak közül előírt számú teljesítése kötelező (a tantárgyak azonos ismeretkörbe tartoznak) szabadon választható tárgyak: a kiírt tantárgyak közül a hallgató szabadon választhat. A tantárgyak teljesítésének módja: a félév során előírt követelmények teljesítését az oktató aláírásával igazolja a folyamatos számonkérés esetén az oktató a félévi teljesítmény alapján gyakorlati jegyet ad, a követelmények teljesítése tehát a szorgalmi időszak alatt történik a követelményeket vizsgán (kollokvium) kérik számon, a vizsgaidőszakban. A tanulmányi idő két részre oszlik: szorgalmi időszakra, amikor a hallgatók előadásokon és gyakorlatokon vesznek részt. Ennek időtartama általában 15 hét vizsgaidőszakra, amikor a hallgatók írásbeli vagy szóbeli számonkérésen adnak számot tudásukról. A követelmények teljesítését, azok munkaigényét kredittel mérjük. 1 kredit általában 30 munkaórát jelent, amely magában foglalja az úgynevezett kontaktórákat (a tanár és az összes hallgató jelenlétével), a konzultációkat (csak az érdeklődő hallgatók jelenlétével) és az önálló felkészülést. Egy tantárgy kreditértéke az előbbiekből álló teljes munkamennyiséget fejezi ki. A kredit megszerzésének feltétele az érvényes minősítés (osztályzat) teljesítése. A tanulmányok lezárásához minden szakon jogszabályban meghatározott mennyiségű kreditet kell megszerezni. A tanulmányi előmenetelnek egyes esetekben a megszerzett kreditekhez kötődő feltételei is lehetnek. (Például előírható, hogy egy félév alatt mennyi minimális kreditet kell teljesíteni, vagy egyes tantárgycsoportok felvételéhez mennyi kreditet kell megszerezni, a szakmai gyakorlat megkezdésének mennyi kredit a feltétele.) A teljesítendő tantárgyak listáját a mintatanterv tartalmazza. A mintatanterv egyben a javasolt haladási ütemet is jelenti, az összes előírt követelmény teljesítésének optimális menetrendje. A hallgatók egyéni teherbíró képességük, egyéni körülményeik alapján eltérhetnek a mintatantervben szereplő sorrendtől. Az egyéni tanterv összeállításának azonban vannak korlátai. Egyes tantárgyak felvételéhez úgynevezett előtanulmányi követelmény 12


tartozhat, amely megjelöli, hogy a tantárgy felvételéhez melyik másik tantárgy követelményeit kell teljesíteni. Így például a két féléves statisztika tantárgy esetében a második félévet csak az kezdheti meg, aki az első félévre előírt követelményeket teljesítette, a hozzárendelt kreditet megszerezte. Egyes esetekben az előtanulmányok láncot alkotnak: a tantárgy feltétele b felvételének, b feltétele c felvételének, és így tovább. Az egyéni tanterv összeállításakor ezekre különösen figyelni kell. A sikertelen vizsgát még az adott vizsgaidőszakban javítani lehet, illetve valamely tantárgy sikertelensége esetén az adott tantárgyat újra fel lehet venni a következő vagy más félévben. (A javítási lehetőségek és a tantárgyfelvételek száma azonban korlátozott, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat erről részletesen rendelkezik.) Ez bizonyos szabadságot ad a hallgatónak, de veszélyeket is rejt magában: a sikertelen vizsga esetén az adott tantárgyra épülő tantárgyat nem tudja felvenni, így még az is előfordulhat, hogy a képzési idő meghosszabbodik. A látszólagos szabadság tehát sok korlátot tartalmaz, ezért csak azoknak ajánljuk, hogy a mintatantervtől eltérő egyéni tantervet készítsenek, akik tudatosan tervezik tanulmányaikat, és áttekintették az előtanulmányi rendet is.

13


A Gazdálkodási Kar képzési rendszere A főiskolai karon az alábbi képzési szinteken folyik az oktatás: Felsőfokú szakképzés Alapképzés /BA /gazdaságtudományok területén, /Bsc/ informatika területén Szakirányú továbbképzés 1. Felsőfokú szakképzés A felsőfokú szakképzés (FSZ) célzottan készít fel valamely szakma átfogó és a gyakorlatban alkalmazható ismereteinek megszerzésére. A felsőfokú szakképzés rövid ciklusú, 2 éves, 120 kredites, gyakorlatorientált képzés. A gyakorlati órák aránya a teljes óraszámon belül 60 %, ami magában foglalja a képzés során valamely munkáltatónál teljesítendő szakmai gyakorlatot is. A képzés sikeres befejezése után a hallgató felsőfokú szakképzettséget tanúsító (ISCED 5.5. szintű) OKJ bizonyítványt szerez. Az FSZ képzés moduláris rendszerű, amely azt jelenti, hogy a képzési program összekapcsolható egységekből (modulokból) épül fel, amely lehetővé teszi a képzési kimeneti követelmények akár részenkénti elsajátítását is. Az FSZ képzés célja, hogy a szakképesítés megszerzését követően a hallgató ● gyorsan elhelyezkedjen a munkaerőpiacon, vagy ● továbbtanuljon a főiskolai kar valamely alapszakán. Sikeres szakmai vizsga után lehetőség van az alapképzésbe való belépésre, mely sikeres felvételi esetén az FSZ-ben megszerzett kreditek beszámításával történik. A kreditbeszámítási lehetőség 30-60 kredit közötti érték, így az a hallgató, aki az FSZ képzés sikeres befejezése után kerül be az alapképzésbe, egyéni tanrend szerint végezheti tanulmányait a beszámítható kreditek figyelembevételével. A Gazdálkodási Kar 2 szakmacsoportban folytat felsőfokú szakképzést: Közgazdaság Üzleti szakügyintéző Banki szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Vendéglátás-idegenforgalom Idegenforgalmi szakmenedzser

14


A szakok jellemzői, megszerezhető végzettség: Banki szakügyintéző A megszerezhető végzettség megnevezése: Banki szakügyintéző - (OKJ 55 343 01 0010 55 01) A képzés célja olyan felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakember képzése, aki a banki hálózat egyes egységeinél az ügyintézők munkáját segíti, szervezi és irányítja, kommunikál az ügyfelekkel, a helyben adódó feladatokat önállóan végrehajtja, banki információkat, adatokat gyűjt, nyilvántart és szolgáltat. Szabályozási, előkészítői és elemzési feladatokat végez, intézkedéseket kezdeményez saját hatáskörén túlmenő ügyekben. Pénzügyi szakügyintéző A megszerezhető végzettség megnevezése: Pénzügyi szakügyintéző - (OKJ 55 343 01 0010 55 04) A képzés célja olyan felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakember képzése, aki közreműködik a pénz és hitelgazdálkodási folyamatok szabályozásában, a pénzügyi tervek összeállításában, pénzügyi döntések előkészítésében, pénzügyi nyilvántartásokat vezet, gazdálkodási feladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységeket végez. Idegenforgalmi szakmenedzser A megszerezhető végzettség megnevezése: Idegenforgalmi szakmenedzser - (OKJ 55 812 01 0010 55 01) A képzés célja olyan, legalább egy idegen nyelven beszélő, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakemberek képzése, akik kis- és közepes méretű vendéglátó és idegenforgalmi tevékenységet folytató gazdálkodó egységek vezetőiként, nagyvállalkozásoknál közép- és felsővezető mellett vendéglátó és idegenforgalmi szakmai feladatokat, szervező, gazdálkodó és lebonyolító tevékenységet képesek ellátni; rendelkeznek az idegenforgalmi és vendéglátó szolgáltatás és termék, a turisztikai piac makro- és mikro-szintű ismeretével, a szolgáltatás attitűd megkövetelte személyes és társas kompetenciákkal.

15


2. Alapképzés Főiskolai karunk feladata a vállalkozások, vállalatok, szövetkezetek, költségvetési szervek, bankok és pénzintézetek, gazdasági társaságok, egyéb gazdálkodást végző szervezetek számára szakmai idegen nyelvek ismeretével rendelkező szakemberek képzése. A pénzügyi és számviteli, a szervezési és információfeldolgozási feladatok gyakorlati megvalósítására, irányítására, ellenőrzésére, elemzésére, továbbá gazdasági folyamatok és rendszerek fejlesztésére, működtetésére alkalmas tudással kerülnek ki oklevelet szerezett hallgatóink a munkaerőpiacra. Alapszakjaink: Pénzügy és számvitel alapszak, képzési idő:  nappali tagozaton 6+1 félév, az utolsó félévben a hallgató összefüggő, képzési helyen kívüli szakmai gyakorlatát tölti  levelező tagozaton 8 félév Választható szakirányok: pénzügy szakirány, számvitel szakirány Az oklevélben szereplő szakképzettség: „közgazdász pénzügy és számvitel alapszakon” A szakon szervezett képzés célja felsőfokú pénzügyi, számviteli, szervezési ismeretekkel, elméleti alapokkal és gyakorlati készséggel rendelkező szakemberek képzése, akik szakterületükön átfogó tudással és készséggel rendelkeznek. A képzésen belül meghatározó szerepe van a munkaerőpiac igénye szerinti gyakorlatorientáltságnak. Gazdálkodási és menedzsment alapszak, képzési idő:  nappali tagozaton 6+1 félév, az utolsó félévben a hallgató összefüggő, képzési helyen kívüli szakmai gyakorlatát tölti  levelező tagozaton 8 félév Választható szakirányok: vállalkozásszervező szakirány, szolgáltatás menedzsment szakirány, közgazdász informatikus szakirány, statisztikus elemző szakirány Az oklevélben szereplő szakképzettség: „közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapszakon” A képzés célja olyan specialisták kibocsátása, akik a vállalkozás reálfolyamatainak ismeretével, a menedzsment, a humán erőforrás gazdálkodás és a személyzeti kontrolling területén alapos elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek. Alkalmasak gazdasági szervezetek stratégiájának, piaci tevékenységének, pénzügyi és elszámolási folyamatainak, költségvetési kapcsolatainak kialakítására, fejlesztésére, a humánpolitika, a munkaerő fejlesztésére, a munkaügyi kapcsolatok ápolására.

16


Gazdaságinformatikus alapszak, képzési idő: nappali tagozaton 7 félév Választható szakirányok: logisztikai informatikus, üzleti intelligencia Az oklevélben szereplő szakképzettség: gazdaságinformatikus A gazdaságinformatikus szak képzési célja: A gazdaságinformatikusok olyan képzésben részesülnek, amelyben az informatikai eszközök és módszerek alkalmazását döntően gazdasági folyamatok elemzésére, szervezésére, modellezésére, a vállalati gazdálkodási folyamatokat kiszolgáló információs rendszerek kiépítésére, működtetésére és menedzselésre tudják majd használni. A hallgatók a programozási, számítástudományi ismeretek elsajátítása mellett megismerkedhetnek azokkal a gazdasági problémákkal is, amelyeket majd munkájuk során meg kell oldaniuk. Felkészítjük őket arra, hogy megértsék a gazdasági folyamatokat, hogy alkalmazni tudják a rendszerfejlesztési elveket, hogy megtalálják a gazdálkodó szervezet számára leghatékonyabb információs rendszert és az ahhoz szükséges IT eszközöket. Tagozat Nappali tagozat

Levelező tagozat

Szak Emberi erőforrások alapszak

Pénzügy és számvitel alapszak

Gazdálkodási és menedzsment alapszak

Gazdaságinformatikus

Képzési idő 6 félév Államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma Képzési idő 6 + 1 félév Államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma Képzési idő 6 + 1 félév Államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma Képzési idő 7 félév Államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma

Nincs

Képzési idő 8 félév Államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma Képzési idő 8 félév Államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma

Nincs

17

Az oklevélben szereplő szakképzettség közgazdász emberi erőforrások alapszakon

közgazdász pénzügy és számvitel alapszakon

közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapszakon

gazdaságinformatikus


Alapképzést nappali tagozaton és levelező tagozaton folytat a kar. Levelező tagozaton péntek délután és szombaton van a tanítás, illetve konzultáció. A tananyag feldolgozásához és elsajátításához a mintatanterv szerinti órakeretet biztosítjuk a hallgatóknak. Adott szakon belül a szakirány-választás feltételeiről és időpontjáról külön szabályzat rendelkezik, mely e tájékoztatóban is megtalálható. 3. Szakirányú továbbképzés Az új rendszerű képzéseinket a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény, a közgazdasági felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményrendszeréről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet, és a 79/2006. (IV.5.) sz. kormányrendeletben foglaltak szerint indítjuk. A szakirányú továbbképzésben egyetemi vagy főiskolai végzettségre és szakképzettségre épülő, újabb végzettséget nem adó, főiskolán oklevéllel elismert szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzés célja egyetemi vagy főiskolai alapképzésben megszerzett végzettséggel rendelkező szakközgazdászok, valamint szakértők (specialisták) képzése. Ezen hallgatók, akik felsőfokú szakképzettségük birtokában, eredményes közgazdászi, mérnöki tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva, a továbbképzés főiskolai, követelményeit teljesítve, egy-egy szakterület szakértőivé válnak. A megszerzett tudással képesek alkotó közgazdasági és menedzsment munkát végezni, irányítani, szervezni és motiválni, továbbá az elért eredményeket bemutatni, környezetükkel színvonalasan kommunikálni. A képzésben az egyetemi és főiskolai végzettséggel, illetve szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A felvétel további feltételeit az egyes szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményei határozzák meg.

18


Tanulmányi ügyek intézésének rendje Tanulmányi ügyeikkel, problémáikkal, kérdéseikkel a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalhoz fordulhatnak. Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal

Akik fogadják Önöket: Hivatalvezető: Horváth László fsz. 025. szoba  +36-92-509-907 [email protected] Tanulmányi előadóink, akik segítik Önöket főiskolás évek alatt: Elmontné Tóth Ida

[email protected]

Gyarmatiné Flander Melinda

[email protected]

Horváthné Luter Gyöngyi

[email protected]

Ruszinné Rabai Rita

[email protected] Tevékenységi körük kiterjed az alábbiakra:

 Felvett hallgatók beiratkoztatása, elektronikus leckekönyvek (e-leckekönyv) kezelése,  Más intézményben letett sikeres vizsgák elismerésének intézése, jóváírása, illetve újra felvett hallgatók kredit beszámítási kérelmének kezelése a MODULO kérelemkezelő rendszerben  Tárgyfelvétel jogszerűségének ellenőrzése  Neptun.Net rendszerbe, és az e-leckekönyvbe beírt érdemjegyek ellenőrzése, átlagszámítás,  Hallgatók által a MODULO kérelemkezelő rendszerben beadott kérelmek továbbítása az illetékeshez,  Tájékoztatás a döntésről hallgatók részére.  Hallgatók részére tanulmányaikkal kapcsolatos rendszeres tájékoztatás.  Költségtérítési díj kiírása a Neptun.Net rendszerben, befizetés ellenőrzése  Záróvizsgához a hallgatók iratainak előkészítése,  Ösztöndíjakról nyilvántartás vezetése, ösztöndíjak ellenőrzése (tanulmányi-, köztársasági-, Bursa-, kiemelt ösztöndíjak,)  Kifizetett ösztöndíjakról igazolás kiadása – éves szinten 19


 Oklevél másodlat kiadása  Leckekönyv másodlat kiadása  Órarend összeállítása A fentieken túl a Hivatal munkatársai segítséget nyújtanak Önöknek – személyesen, telefonon, e-mailben - az alábbiakban: Tanulmányaikkal kapcsolatosan:  Tájékoztatás, információ átadás * segítségnyújtás a szabályzatok értelmezésében * egyéni tanrend kialakításával kapcsolatosan * tárgyak egymásra épüléséről. tárgyfelvételi lehetőségekről * átjelentkezési lehetőségekről * párhuzamos képzésről * tanulmányok megszakításával kapcsolatosan  Segítségnyújtás az egyéni vizsgarend kialakításában  Informálás a szabályokban, jogszabályokban történt változásokról, a finanszírozás rendjéről  Finanszírozási formák közti átsorolás rendjéről  Az átjelentkezőknek a kreditbeszámítás szabályairól, lehetőségeiről  Felvételivel, visszairatkozással kapcsolatos tudnivalókról

A Hivatal egyéb tevékenységei: Diákigazolvány ügyintézés  Az I. évfolyamra beiratkozott hallgatók az elkészült diákigazolványukat a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalban vehetik át, amennyiben az Oktatási Hivataltól az igényléshez kapott csekket a megadott határidőig befizették.  Diákigazolvány elvesztése, megrongálása esetén ideiglenes diákigazolványt valamint új állandó diákigazolványt igényelni a Hivatalban lehet, (a HTJSZ. előírása szerinti díj megfizetése után)

20


Igazolások kiállítása  Iskolalátogatási igazolás, hallgatói jogviszony igazolása  Árvaellátáshoz nyomtatvány kitöltése  Licencigazolást és Telepítőkészletet Igénylő Adatlap kitöltése (Microsoft)  Konzultáción illetve vizsgán való részvételről szóló igazolás Pályázatokkal kapcsolatos ügyintézés:  Főiskolai illetve országos központi pályázatok meghirdetése (plakátokon, honlapon), információnyújtás a pályázatról, pályázatok átvétele, nyilvántartás és továbbítása az elbírálók felé, pályázatok elbírálása után a hallgatók értesítése az eredményről  Kari szintű pályázati lehetőségek megismertetése, pályázatfigyelés, nemzetközi és hazai pályázatokkal kapcsolatos ügyintézés Ösztöndíjak – ERASMUS, kiemelt tanulmányi ösztöndíj, köztársasági ösztöndíj, pályázatok meghirdetése, beérkező átvétele, rangsorolása, felterjesztése Szakmai gyakorlatok ügyintézése és nyilvántartása  segítségnyújtás a gyakorlati hely keresésében, beérkező gyakornoki ajánlatok közzé tétele  nyári szakmai gyakorlatról készített beszámolók átvétele, tanszékekre történő elosztása a „megvédés” céljából, dolgozatok tanszékek szerinti elosztásának adminisztrálása  szakmai gyakorlattal kapcsolatos egyéb adminisztráció Záróvizsgával, szakdolgozat készítéssel kapcsolatos ügyintézés:  határidőre leadott témavázlatok szakok szerinti elosztása, adminisztrálása, nyilvántartása, a különböző tanszékekre kerülő vázlatokról számítógépes nyilvántartás készítése  tájékoztatás a záróvizsga rendjéről Diákhitel ügyintézés – kapcsolattartás a Diákhitel Központtal, információs anyagok terjesztése, a hitelt igénylő hallgatók visszaigazolása, problémák kezelése A hallgatók – a szorgalmi időszak, illetve a vizsgaidőszak kezdetekor közzétett félfogadási időn belül kereshetik fel a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalt. A tanulócsoport egészét vagy nagy többségét érintő ügyeket a hallgatók a csoportbizalmi útján intézhetik. A hallgatókat a tanulmányi félévekre történő jelentkezés időpontjáról a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal írásban egyénileg vagy hirdetőtáblán, illetve az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszeren keresztül értesíti. 21


Kérelmek benyújtása  A hallgatók - tanulmányi vagy egyéb ügyeikben - kérelmeiket kizárólag elektronikus úton, a Modulo kérvénykezelő rendszerben nyújthatják be. Az elektronikus űrlapok minden rovatát pontosan kell kitölteni. A téves adatok közléséért a kérelmező a felelős.  A tárgyfelmentési, illetve kredit beszámítási kérelmeket a regisztrációs héten lehet benyújtani. Adóigazolás/számlaigénylés A hallgatók adóbevallásuk elkészítéséhez igazolást kapnak a kapott ösztöndíj összegéről a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal előadójától, általában január 31ig. A hallgatók a költségtérítési díj befizetésekor kötelesek a Neptun rendszerben a számla vagy igazolás igénylésére vonatkozó adatokat kitölteni - kiírt tételek menüponton belül, a tételhez befizető adatainak rendelése,- valamint nyilatkozniuk kell az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatban is. Társadalombiztosítás - Egészségügyi szolgáltatásra jogosultság A felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató magyar állampolgár a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultsága megszűnéséig (hallgatói jogviszony szünetelése alatt is) illetve, a hallgatói jogviszony megszűnését követő további 45 napig egészségügyi ellátásra jogosult, amennyiben társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül Az orvosi ellátásra való jogosultság előfeltétele, hogy a hallgatóknak a beiratkozáskor a Neptun hallgatói rendszerben rögzíteniük kell a TAJ-számukat. Ennek hiányában nem érvényes a beiratkozásuk, és nem jogosultak a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatásokra sem. Ellátás szempontjából állandó vagy ideiglenes lakóhelyük körzeti rendelőintézetéhez tartoznak. Betegség, kórházi kezelés esetén a felgyógyulást követően az illetékes egészségügyi intézet által kiadott igazolólapot a mulasztás után, annak igazolására be kell mutatni az illetékes oktatóknak, ezt követően a tanulmányi előadónak kell leadni.

22


Idegen nyelvi képzés a karon FSZ Üzleti szakügyintéző képzés Az idegen nyelvi képzés célja a hallgató felkészítése arra, hogy idegen nyelvű készségei fejlesztésével (írásban és szóban) alapfokon képes legyen kommunikálni mindennapi tevékenységeihez kapcsolódó helyzetekben a szakmájában nélkülözhetetlen szaknyelvi elemek felhasználásával, valamint a gyakorlati jellegű alapfokú üzleti idegen nyelvtudás elsajátítása. A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók 2 féléven át tanulják a Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszéki Osztály által oktatott nyelveket (angol, német). Tanulmányaik során mindkét félév gyakorlati jeggyel zárul. A kontaktórák száma 4x45 perc/hét, a tantárgy kreditértéke 3 kredit/félév. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei A nyelvtanulás sajátosságaira való tekintettel a nyelvórák látogatása kötelező. Hiányozni összesen 6 kontaktórát (3x90 perc) lehet. 7-12 kontaktóráról való hiányzás esetén, előzetes kérvény leadása mellett a hallgató a tanszéki osztály vezetőjének engedélyével pótolhatja hiányzásait. A 12 kontaktóránál több hiányzás az aláírás megtagadását vonja maga után. Az elégtelen gyakorlati jegy javítása a TVSZ-ben foglaltak szerint történik. A tantárgy nem teljesítése esetén a tantárgy újrafelvétele csak kontaktórában lehetséges. A „Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 1.” tantárgy felvételének előfeltétele a középiskolai tanulmányok és érettségi vizsga a választott nyelvből. FSZ Szakmenedzser képzés Tájékoztatás az idegen nyelv oktatási rendjéről A hallgatónak a választott szakmájához egy idegen nyelvből kell legalább középfokú szintű nyelvtudást elsajátítania ahhoz, hogy érvényesülni tudjon a szakmai életben. A felsőfokú szakmenedzser képzésben részt vevő hallgatók 3 féléven át tanulják a Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszéki Osztály által oktatott nyelveket (angol, német). Tanulmányaik során minden félév gyakorlati jeggyel zárul. A heti óraszámok és kreditszámok a felsőfokú képzésben a következők: Évfolyam I. évf.

I. félév II. félév 4 óra 4 kredit (valamennyi 4 óra 4 kredit (valamennyi szakon szakon) II. évf. 4 óra 4 kredit * 4 óra 4 kredit ** * csak a Kereskedelmi és Vendéglátó szakmenedzser képzés hallgatóinak ** csak az Idegenforgalmi szakmenedzser képzés hallgatóinak

23


Hallgatóink 3 féléven át a szakmai idegen nyelv 1, 2, 3 nevű tárgyat tanulják. A teljes képzés végén modulzáró vizsga formájában mind írásbeli, mind szóbeli készségeikről tanúságot tesznek a hallgatók. Az idegenforgalmi szakmenedzser képzés hallgatói a modulzáró vizsgán kívül nyelvi tanulmányaik végén szakmai szóbeli vizsgát tesznek, mely az idegenforgalom területén leggyakrabban igényelt készséget, a beszédkészséget kívánja mérni. A jeles és jó eredményt elért hallgatók betétlapot kapnak bizonyítványuk mellé, mely igazolja, hogy B2 szintű (középfokú) szóbeli idegen nyelvtudással rendelkeznek. Ez a betétlap azonban nem államilag elismert szóbeli nyelvvizsga bizonyítvány. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei A nyelvtanulás sajátosságaira való tekintettel a nyelvórák látogatása kötelező. Hiányozni összesen 6 kontaktórát (3x90 perc) lehet. 7-12 kontaktóráról való hiányzás esetén, előzetes kérvény leadása mellett a hallgató a tanszéki osztály vezetőjének engedélyével pótolhatja hiányzásait. A 12 kontaktóránál több hiányzás az aláírás megtagadását vonja maga után. Az elégtelen gyakorlati jegy javítása a TVSZ-ben foglaltak szerint történik A tantárgy nem teljesítése esetén a tantárgy újrafelvétele csak kontaktórában lehetséges.

24


Alapképzés Nappali tagozat Idegen nyelvi képzés A főiskola tanterve figyelembe veszi az idegen nyelvi ismerettel szemben megnyilvánuló fokozott igényeket. A Gazdálkodási és menedzsment, Emberi erőforrások, valamint a Pénzügy és számvitel alapképzési szakokon a diploma megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex (írásbeli és szóbeli) típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A Gazdaságinformatikus szakon a diploma megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex (írásbeli és szóbeli) típusú általános nyelvvizsga szükséges. Az idegen nyelvi képzés keretében a főiskola a Gazdálkodási és menedzsment, Emberi erőforrások, valamint a Pénzügy és számvitel alapképzési szakokon három féléven át, a Gazdaságinformatikus szakon 2 féléven át biztosít heti 4 órát (4x45 perc) a hallgatók oktatására. Ezt a viszonylag csekély órakeretet csak a szakmai idegen nyelv oktatására tudjuk fordítani. Ennek okán a szaknyelvi órák a Gazdálkodási és menedzsment ill. az Emberi erőforrások alapképzési szakon a 2. félévtől; a Pénzügy és számvitel alapképzési szakon a 3. félévtől, valamint a Gazdaságinformatikus szakon a 4. félévtől kezdődnek, amikor a hallgatóknak már vannak bizonyos szakmai ismeretei. A nyelvtanulás sajátosságaira való tekintettel a nyelvórák látogatása kötelező. Hiányozni összesen 6 kontaktórát (3x90 perc) lehet. 7-12 kontaktóráról való hiányzás esetén, előzetes kérvény leadása mellett a hallgató a tanszéki osztály vezetőjének engedélyével pótolhatja hiányzásait. A 12 kontaktóránál több hiányzás az aláírás megtagadását vonja maga után. Az elégtelen gyakorlati jegy javítása a TVSZ-ben foglaltak szerint történik. Az „Üzleti idegen nyelv 1.” tantárgy felvételének előfeltétele vagy „C” típusú középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány, vagy a Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszéki Osztályon letett sikeres (minimum 60%) „Szintező vizsga” a tanulni kívánt nyelvből. Szintező vizsgát a Gazdálkodási és menedzsment ill. az Emberi erőforrások szakon az őszi vizsgaidőszakban, a Pénzügy és számvitel szakon pedig a tavaszi vizsgaidőszakban tehetnek. A Gazdaságinformatikus szakon az Üzleti idegen nyelv tárgy felvételének előfeltétele a középiskolai tanulmányok és érettségi vizsga. Azoknak a hallgatóknak, akiknek a nyelvi előképzettsége nem elegendő ahhoz, hogy az Üzleti idegen nyelv 1. tantárgyat felvegyék, a tanszéki osztály önköltséges előkészítő tanfolyamot szervez. Ezen nem kötelező részt venni, de a tanszéki osztály szeretné segíteni a hallgatók üzleti idegen nyelv tanulásához szükséges szintre való felkészülését. A nyelvi képzési rendről további felvilágosítást a Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszéki Osztály nyújt. A Gazdálkodási Karon működik a BGF Nyelvvizsga és Továbbképző Központ Akkreditált Nyelvvizsgahelye, ahol akkreditált gazdasági nyelvvizsgát tehetnek a hallgatók.

25


Alapképzés Levelező tagozat Idegen nyelvi képzés A főiskola tanterve figyelembe veszi az idegen nyelvi ismerettel szemben megnyilvánuló fokozott igényeket. A Gazdálkodási és Menedzsment valamint a Pénzügy és Számvitel alapképzési szakokon a diploma megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex (írásbeli és szóbeli) típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Az idegen nyelvi képzés keretében a főiskola távoktatás tagozaton, két féléven át, 16 kontaktóra/félév, a harmadik félévben 20 kontaktórát biztosít a hallgatók oktatására. Ezt a viszonylag csekély órakeretet csak a szakmai idegen nyelv oktatására tudjuk fordítani, ezért kezdődnek a nyelvi órák a 3. illetve 5. félévtől, amikor a hallgatóknak már vannak bizonyos szakmai ismeretei. Az „Üzleti idegen nyelv 1.” Tantárgy felvételének előfeltétele mindkét szakon vagy „C” típusú középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány, vagy a Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszéki Osztályon letett sikeres (minimum 60%) „Szintező vizsga” a tanulni kívánt nyelvből. Azoknak a hallgatóknak, akiknek a nyelvi előképzettsége nem elegendő ahhoz, hogy az Üzleti idegen nyelv 1. tantárgyat felvegyék, a tanszéki osztály önköltséges előkészítő tanfolyamot szervez. Ezen nem kötelező részt venni, de a tanszéki osztály szeretné segíteni a hallgatók üzleti idegen nyelv tanulásához szükséges szintre való felkészülését. A nyelvi képzési rendről további felvilágosítást a Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszéki Osztály nyújt. A Gazdálkodási Karon működik a BGF Nyelvvizsga és Továbbképző Központ Akkreditált Nyelvvizsgahelye, ahol akkreditált gazdasági nyelvvizsgát tehetnek a hallgatók.

26


Intézményi dokumentumok A 2011/2012-es tanév időrendje

Őszi félév BGF NYTK Nyelvvizsga Írásbeli Szóbeli

2011. augusztus 26. 2011. augusztus 24.- szeptember 9.

Regisztrációs hét

2011. augusztus 29.– szeptember 2.

Vizsgakurzus


0. hét


Tanévnyitó

2011. szeptember 6. 10 óra

Szorgalmi időszak 15 hét

2011. szeptember 6. – december 16.

Végzős szakmai gyakorlat

2011. szeptember 5.- december 2.

Nyári gyakorlat beszámoló leadási határideje

2011. szeptember 9.

Témavázlat leadása

2011. szeptember 26.

Nyári beszámolók védése, leigazolása az indexben Témavázlat jóváhagyása (hallgató értesítése elektronikus úton)

2011. szeptember 12.-23. 2011. október 3.

Őszi szünet

2011. október 17. – 21.

I. Szakdolgozat konzultációs hét

2011. október 13.-14.

I. ZH hét

2011. október 24. – október 28.

II. Szakdolgozat konzultációs hét

2011. december 8.-9

Szakmai gyakorlat értékelőlap leadása

2011. december 9.-ig

II. ZH hét

2011. december 12. – december 16.

Vizsgaidőszak 6 hét

2011. december 19. – 2012. január 27.

Szakdolgozat leadási határideje

2012. január 4. szerda

BGF NYTK Nyelvvizsga Írásbeli Szóbeli

2012. január 6-7. 2012. január 4-20.

Komplex záróvizsga bolognás hallgatóknak

2012. január 16.-20. 27


Záróvizsga hagyományos kredites hallgatóknak

2012. január 30. – január 31.

Bolognás hallgatók szakdolgozat védése

2012. január 30. – február 3.  Tavaszi félév

Vizsgakurzusok

2012. január 30. – február 3.

Regisztrációs hét

2012. január 30. – február 3.

Szorgalmi időszak 15 hét

2012. február 6. – május 18.

Szakmai gyakorlat

2012. február 6.-május 4.

Témavázlat leadása

2012. február 20.

Témavázlat jóváhagyása (hallgató értesítése elektronikus úton)

2012. február 27.

Diplomaosztó

2012. február 24. (péntek)

Tavaszi szünet

2012. március 19. – március 23.

I. Szakdolgozat konzultációs hét

2012. március 19.-23.

I. ZH hét

2012. március 26. – március 30.

BGF NYTK Nyelvvizsga Írásbeli Szóbeli

2012. május 4-5. 2012. május 7-26.

Szakmai gyakorlat értékelőlap leadása

2012. május 11.-ig

II. Szakdolgozat konzultációs hét

2012. május 7-11.

II. ZH hét

2012. május 14. – május 18.

Vizsgaidőszak 6 hét

2012. május 21. – június 29.

Szakdolgozat leadási határideje

2012. május 21.

Komplex záróvizsga bolognás hallgatóknak

2012. június 18. – június 22.

Záróvizsga hagyományos kredites hallgatóknak / bolognás hallgatók szakdolgozat védése

2012. július 2.-július 6.

Nyári gyakorlat helyének bejelentése

2012. június 25.

Nyári gyakorlat ideje

2012. július 2. - augusztus 24.

28


2012/2013-as tanév Nyári gyakorlat beszámoló leadási határideje

2012. szeptember 7.

Nyári beszámolók értékelése, védése

2012. szeptember 10.-21.

29


BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

III. KÖTET

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

Budapest 2009.

(2011. július 1. napjától hatályos változat)

30


TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM ................................................................................................. 33 I. RÉSZ ................................................................................................................ 33 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................33 1. fejezet..............................................................................................................................................33 A szabályzat hatálya .......................................................................................................................... 33 2. fejezet..............................................................................................................................................34 A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró szervek .......................................................................... 34 Illetékesség ......................................................................................................................................... 34 Hatáskör és illetékesség vizsgálata................................................................................................ 35 A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró bizottságok működésére vonatkozó alapvető rendelkezések .................................................................................................................................... 35 Tanulmányi Bizottság eljárására vonatkozó szabályok ............................................................... 35 Kreditátviteli Bizottság eljárására vonatkozó szabályok ............................................................. 36 A Felülbírálati Bizottság eljárására vonatkozó szabályok ........................................................... 36 A Felülbírálati Bizottság összetétele ............................................................................................... 36 A Felülbírálati Bizottság tagjainak jogai és kötelességei ............................................................ 37 A Felülbírálati Bizottság ügyrendje ................................................................................................. 37 A Felülbírálati Bizottság üléseinek előkészítése........................................................................... 37 A Felülbírálati Bizottság ülése ......................................................................................................... 38 A Felülbírálati Bizottság határozathozatala................................................................................... 38 Felülbírálati Bizottság emlékeztetője ............................................................................................. 39 A Felülbírálati Bizottság határozatainak írásbeli közlése ........................................................... 39 A jogorvoslat ....................................................................................................................................... 39

II. RÉSZ ............................................................................................................... 41 A HALLGATÓI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ......................................41 Hallgatói jogviszony létrejötte .......................................................................................................... 41 A hallgatói jogviszony szünetelése (passzív félév) ........................................................................ 42 A hallgatói jogviszony megszűnése ................................................................................................ 42 Államilag támogatott és költségtérítéses képzés ........................................................................ 43 Diákigazolvány ................................................................................................................................... 44 Hallgatói azonosító ............................................................................................................................ 45 NEPTUN/ETR kód ............................................................................................................................... 45 Tantárgyi struktúra ............................................................................................................................ 45 Elektronikus leckekönyv, elektronikus tanulmányi rendszer (jegybeírás) ................................ 46 Tanulmányi tájékoztató .................................................................................................................... 47

III. RÉSZ ............................................................................................................. 48 1. fejezet..............................................................................................................................................48 A TANULMÁNYI REND ....................................................................................................................... 48 A tanév időbeosztása ........................................................................................................................ 48 Bejelentkezés a tanulmányi félévre................................................................................................ 49 Mintatanterv, egyéni tanrend ........................................................................................................... 49 Előtanulmányi rend ........................................................................................................................... 50 Tantárgyak meghirdetése és indítása, tájékoztatási kötelezettség .......................................... 50 Tárgyfelvétel ....................................................................................................................................... 51 Szak-, szakirányválasztás ................................................................................................................. 51 Képzési idő .......................................................................................................................................... 52 Államilag támogatott képzésből költségtérítéses képzésre történő áttérés ........................... 52 Költségtérítéses képzésből államilag támogatott képzésre történő áttérés ........................... 53

31


Vendéghallgatói-, és párhuzamos hallgatói jogviszony, átvétel ................................................. 53 Főiskolán belül második szakirány felvétele ................................................................................ 55 Főiskolán belüli szak-, szakirány-, hely-, tagozat változtatási kérelem ..................................... 56 Külföldi részképzés ............................................................................................................................ 56 2. fejezet..............................................................................................................................................56 A VIZSGÁZTATÁS RENDJE................................................................................................................. 56 Foglalkozások, részvétel a foglalkozásokon ................................................................................. 56 Az ismeretek ellenőrzése ................................................................................................................. 57 Tárgyújrafelvétel ................................................................................................................................ 59 A vizsgáztatás rendje......................................................................................................................... 60 Az írásbeli vizsga eredményének kihirdetése, megtekintés ....................................................... 61 Jegymegajánlás ................................................................................................................................. 62 Kreditátvitel és beszámítás .............................................................................................................. 62 Féléves és össztanulmányokra számított kreditek ...................................................................... 63 A tanulmányi átlageredmény számítása, kreditösszesítés, félévzárás .................................... 63 Méltányosság ..................................................................................................................................... 64 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelőssége ............................................................................ 64 3. fejezet..............................................................................................................................................65 A SZAKMAI GYAKORLAT ................................................................................................................... 65 4. fejezet..............................................................................................................................................65 A KÉPZÉS LEZÁRÁSA ........................................................................................................................ 65 Felsőfokú szakképzés esetén szakmai és modulzáró vizsga ..................................................... 65 Az FSZ képzés Szakmai Vizsgabizottsága ..................................................................................... 67 A bizonyítvány ..................................................................................................................................... 68 Abszolutórium (végbizonyítvány) az alap- és mesterképzés esetén .......................................... 68 Szakdolgozat ...................................................................................................................................... 69 A záróvizsga ........................................................................................................................................ 70 Komplex vizsga .................................................................................................................................. 71 A Záróvizsga Bizottság ...................................................................................................................... 71 A záróvizsga eredménye ................................................................................................................... 72 Az oklevél megszerzéséhez szükséges nyelvi követelmények ................................................... 73 Az oklevél ............................................................................................................................................ 74 Az oklevél minősítése ....................................................................................................................... 76 A kitüntetéses oklevél ....................................................................................................................... 76 Díszoklevél .......................................................................................................................................... 76

IV. RÉSZ ............................................................................................................. 77 A fogyatékos hallgatókra vonatkozó külön rendelkezések ........................................................ 77 A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje ..................................................... 79 A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek ..................................... 79 A hátrányos helyzetű hallgatók segítése ....................................................................................... 80

V. RÉSZ .............................................................................................................. 80 Vegyes és átmeneti rendelkezések ................................................................................................ 80 A PSZFK Salgótarjáni Intézetére vonatkozó sajátos rendelkezések ......................................... 80 Átmeneti szabályok a BGF Tanulmányi és Vizsgaszabályzatához a 2006/2007-es tanév előtt megkezdett tanulmányokat folytató hallgatókra ......................................................................... 81 Záró és hatályba léptető rendelkezések ........................................................................................ 83 Záradék: .............................................................................................................................................. 83

MELLÉKLETEK ................................................................................................ 85 A kreditrendszerű képzés alapfogalmai ........................................................................................ 85 A Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg-re vonatkozó külön rendelkezések ..................................... 89 A Pénzügyi és Számviteli Karra vonatkozó külön rendelkezések .............................................. 92 Szakonként az oklevél átlagba beszámítandó tantárgyak ......................................................... 95

32


Preambulum A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) vonatkozó fejezetei, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet, valamint az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményekről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet, valamint az egyes felsőfokú szakképzési programok az Országos Képzési Jegyzékben megfogalmazott szakmai és vizsgakövetelményei alapján a Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa az alábbi szabályzatot alkotja.*

I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. fejezet A szabályzat hatálya 1. § (1)

A szabályzat hatálya kiterjed – az állampolgárságra való tekintet nélkül – a Főiskola felsőfokú szakképzésében (FSZ), alapképzésében (BA), és mesterképzésben (MSc/MA1) teljes (nappali tagozatos) és részidős (esti és levelező) valamint távoktatási tagozat, magyar és idegen nyelvi képzésben résztvevő a Főiskolával hallgatói jogviszonyban álló személyekre (továbbiakban: hallgatókra), valamint a képzések lebonyolításában részt vevő foglalkoztatottakra.

(2)

A Szabályzat hatálya a fogyatékkal élő hallgatókra a IV. részben meghatározott eltérésekkel kiterjed ki.

(3)

A tanulmányi ügyekhez kapcsolódó hallgatói juttatásokról és a térítésekről a Főiskola térítések és juttatások szabályzata (HTJSZ) rendelkezik.

(4)

Az egyes karokra, szakokra és szakirányokra vonatkozó sajátos eltéréseket e szabályzat mellékletei tartalmazzák.

(5)

Nem tartozik a szabályzat hatálya a hallgatók térítési és juttatási, valamint fegyelmi és kártérítései ügyei, melyről külön szabályzat rendelkezik.

* A szabályzatot a Szenátus 2006. június 30-i 2005/2006-os tanévi 26. számú határozatával fogadta el. 1

Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől.

33


2. fejezet A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró szervek 2. § (1)

Tanulmányi és vizsgaügynek minősül a hallgató tanulmányaival és hallgatói jogviszonyával kapcsolatos valamennyi ügy.

(2)

A Főiskolán tanulmányi és vizsgaügyekben az alábbi testületek és személyek (továbbiakban: szerv) járhatnak el első fokon jelen szabályzatban meghatározott saját, illetve átruházott hatáskörben: a) a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal (TOH), b) a Tanulmányi Bizottság (TB), c) a Kreditátviteli Bizottság (KÁB), d) a dékán, vagy az általa kijelölt személy, e) a rektor illetve a rektor által átruházott hatáskör alapján az oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes.

(3)

A hivatalból, illetve a hallgató által kezdeményezett tanulmányi ügyekben – amennyiben jogszabály, vagy szabályzat eltérően nem rendelkezik, a jelen szabályzatban meghatározott méltányosság kivételével – első fokon a Tanulmányi Bizottság jár el.

(4)

Kreditátviteli és előzetes kredit elismerési kérelmek esetén – az Ftv. 58. § (7) bekezdése, valamint a 161. § (3) bekezdése előírásaival összhangban – első fokon a Kreditátviteli Bizottság jár el. Illetékesség 3. §

(1)

Ha jogszabály vagy jelen szabályzat másként nem rendelkezik, a hallgató tanulmányi és vizsgaügyében való eljárásra azon kar megfelelő szerve illetékes, amelyen a hallgató képzésben vesz részt.

(2)

Amennyiben a hallgató több karon is képzésben vesz részt, a hallgató tanulmányi és vizsgaügyében való eljárásra azon kar megfelelő szerve az illetékes, amely kar a hallgató kérelme által érintett képzést folytatja. Amennyiben a hallgató kérelme nem függ össze képzéssel, úgy a tanulmányi és vizsgaügyben való eljárásra a hallgató jelen szabályzatban meghatározott karának megfelelő szerve illetékes.

(3)

34


Hatáskör és illetékesség vizsgálata 4. § (1)

A tanulmányi és vizsgaügyben eljáró szerv az eljárás minden szakaszában köteles hatáskörét és illetékességét vizsgálni. Amennyiben hatáskörének vagy illetékességének hiányát megállapítja, haladéktalanul köteles az ügyet a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező szervhez áttenni és erről a hallgatót – ha meghatalmazott útján jár el, ez utóbbi személyt – egyidejűleg értesíteni.

(2)

Ha a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező szerv nem állapítható meg, vagy olyan szervhez kellene az ügyet áttenni, amely már megállapította annak hiányát, akkor az eljáró szerv kijelölését kell kezdeményezni. Az eljáró szerv kijelölésének van helye továbbá a hallgató kérésére akkor, ha az elsőfokú szerv az eljárás megindításakor nem állapítható meg.

(3)

Az eljáró szervet az oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes jogosult kijelölni az erre irányuló kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül. Ez a határidő egy alkalommal újabb 15 nappal meghosszabbítható. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró bizottságok működésére vonatkozó alapvető rendelkezések 5. §

A Tanulmányi Bizottság, a Kreditátviteli Bizottság ügyrendjét a jogszabály és a szabályzat keretei között maga állapítja meg. A Felülbírálati Bizottság eljárására e szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Tanulmányi Bizottság eljárására vonatkozó szabályok 6. § (1)

A hallgató a jelen szabályzat alapján az illetékes Tanulmányi Bizottsághoz fordulhat, amennyiben megítélése szerint valamely tanulmányi és vizsgaügyének intézése nem jogszabály vagy a szabályzat előírásai szerint történt, valamint a jelen § (4) bekezdésben jelölt esetekben.

(2)

A Főiskolán a Tanulmányi Bizottságot karonként kell létre hozni. A Tanulmányi Bizottság tíz szavazati joggal rendelkező személyből áll: öt oktató, vagy négy oktató és egy fő tanulmányi vezető és öt hallgatói tag. Munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek az illetékes tanulmányi előadók, amennyiben a bizottságnak nem szavazati jogú tagjai. A bizottság elnöke a dékán által kijelölt oktató. A bizottság oktató tagjait a Dékáni Testület véleményének kikérését követően a dékán, a hallgatói tagokat a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete delegálja. Az oktatói megbízatás két évig, a hallgatói megbízatás egy évig tart és meghosszabbítható.

(3)

A bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4)

A Tanulmányi Bizottság csak a hallgatói jogviszonnyal már rendelkező hallgató kérelmének elbírálására jogosult. Első fokon illetékes a TVSZ-t érintő minden kérdésben, különösen a

35


a) az első félév sikeres teljesítése előtt a hallgatói jogviszony szüneteltetése, b) vizsgaidőszakon kívüli vizsga engedélyezése rendkívüli esetben (pl. betegség, külföldi tanulmányok, stb.), c) kreditfelvételi (féléves/ciklus) határ túllépése, d) tagozat váltás kérdésében, e) főiskolán belül második szakirány felvételében, f) vendéghallgatói jogviszony és a párhuzamos képzés engedélyezésében, g) szakon belül az idegen nyelvű és a magyar nyelvű képzés közötti átvétel engedélyezésében, h) a kötelező foglalkozásokon való részvétel teljes vagy részleges felmentésében, i) az elektronikus tanulmányi rendszerben való határidőn túli bejelentkezés esetén2 j) a megkezdett félévnek a támogatott időbe be nem számított félévként történő engedélyezésében, k) átvétel, szakirányváltás engedélyezésében, l) költségtérítési díj elengedése, vagy részletekben történő megfizetésének engedélyezésében. Kreditátviteli Bizottság eljárására vonatkozó szabályok 7. § (1)

Az átjárhatóság koordinálására, valamint az ismeretanyagok egyenértékűségének vizsgálatára kari Kreditátviteli Bizottság (továbbiakban: KÁB) működik.

(2)

A Kreditátviteli Bizottság négy tagból áll, elnöke az oktatási dekán-helyettes, további két tagja a kar két oktatója, vagy egy oktató és a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal vezetője. A Bizottság egy fő hallgató tagját a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete delegálja.

(3)

A Kreditátviteli Bizottság a hallgató írásbeli kérelmében foglaltak, a vonatkozó jogszabályok és az főiskolai szabályzatok alapján dönt.

(4)

A kredit-beszámítás, illetve a tantárgyi felmentés esetei különösen: a) megelőző tanulmányok figyelembe vétele, b) átvételből, vendéghallgatói teljesítményből eredő beszámítás, c) külföldi tanulmányok figyelembevétele, d) párhuzamos képzésből adódó beszámítás. A Felülbírálati Bizottság eljárására vonatkozó szabályok A Felülbírálati Bizottság összetétele 8. §

A Felülbírálati Bizottság 3 tagból áll. A bizottság elnöke az oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes, további tagja a rektor által felkért főállású oktató és a FHÖK egy képviselője. Meghívottakként az adott kar részéréről a dékán által kijelölt személy.

2 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

36


A Felülbírálati Bizottság tagjainak jogai és kötelességei 9. § (1)

A tagok joga és kötelessége a bizottság eredményes működésének elősegítése.

(2)

A tag jogosult és köteles: a) a bizottság ülésén részt venni, b) akadályoztatása esetén távolmaradását az elnöknek vagy a titkárnak bejelenteni, c) bizottsági tevékenysége során a jogszabályokat, az főiskolai szabályzatokat betartani, d) bizottság hatáskörébe tartozó bármely ügyben a bizottság ülésén kérdéseket feltenni, intézkedést, módosítást kezdeményezni, e) minden olyan információhoz hozzáférni, amely a bizottsági tagságból eredő feladatai ellátásához szükséges. A Felülbírálati Bizottság ügyrendje 10. §

(1) A bizottság a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül ülést tart. Amennyiben a bizottság azt tapasztalja, hogy valamely oktatási időszakban a kérelmek száma megnövekszik, a bizottság elnökének döntésétől függően a bizottság kijelölt bizottsága hetente is ülésezhet. (2)

A bizottság elnöke a bizottság ülésére tanácskozási joggal esetenként meghívja mindazokat, akiknek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

(3)

Az ülést a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnök által felkért bizottsági tag vezeti.

(4)

A bizottság titkára minden ülésen tájékoztatást ad a bizottság határozatainak végrehajtásáról. A Felülbírálati Bizottság üléseinek előkészítése 11. §

(1)

A bizottság üléseinek előkészítéséről a Bizottság elnöke gondoskodik.

(2)

A Bizottság elnökének kell gondoskodni továbbá arról, hogy a bizottság ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket a bizottság tagjai és meghívottai e-mailen az ülést megelőzően 8 munkanappal kiküldésre kerüljenek.

(3)

Rendkívüli esetben a bizottság rövid úton, szóban is összehívható.

37


A Felülbírálati Bizottság ülése 12. § (1)

Az ülés megnyitása után az elnök megállapítja a bizottság határozatképességét. Az ülés akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása után a bizottság elnöke ismerteti a napirendet, ezt követően a bizottság dönt az ülés napirendjének elfogadásáról. Az elnök egyidejűleg felkéri a bizottság tagjait és a kérelem benyújtóját, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozóan nyilatkozzanak.

(2)

Amennyiben a bizottság határozatképtelen, a bizottság elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását, illetve gondoskodik az újabb ülés 24 órán belüli időpontra történő összehívásáról. A megismételt ülés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(3)

A kérelmet és a jogi helyzetet a téma előterjesztője röviden ismerteti, illetve amennyiben a kérelem benyújtója az ülésen jelen van, az ügy rövid ismertetését megelőzően kérelmét szóban is előterjesztheti. Ezt követően a bizottság tagjai a kérelem benyújtójához, valamint a jelenlévő érintettekhez kérdéseket intéznek. A kérelem benyújtója az egyéb érintettek észrevételeire az ülés során bármikor reagálhat.

(4)

Amennyiben az ülésen jelen vannak tanácskozási joggal jelenlévő meghívottak is és a bizottság tagjai a jelenlévőkhöz több kérdést nem kívánnak intézni, a bizottság elnöke felhívja azokat a jelenlévőket, akik nem tagjai a bizottságnak, hogy a termet a határozathozatal idejére hagyják el.

(5)

A határozatot, amennyiben a kérelem benyújtója az ülésen jelen van, a bizottság elnöke szóban hirdeti ki. Ebben az esetben a határozat közlése a kihirdetéssel történik.

(6)

Amennyiben a kérelem benyújtója az ülésen nincs jelen, a kihirdetés kézbesítéssel történik.

(7)

Valamennyi határozat kihirdetését követően a bizottság elnöke az ülést berekeszti. A Felülbírálati Bizottság határozathozatala 13. §

(1)

A bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az a javaslat válik határozattá, amelyhez a bizottság elnöke (illetve a mindenkori levezető elnök) csatlakozott.

(2)

A bizottság a döntéséről a hallgatót a határozathozataltól számított 8 munkanapon belül írásban értesíti. A határozatnak tartalmaznia kell: a) a hallgató nevét és lakóhelyét, EHA kódját, az ügy(irat) számát, tárgyának megjelölését, b) a rendelkező részben a bizottság döntését, a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást, c) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket, amelyek alapján a bizottság a határozatot hozta, d) a határozat hozatalának helyét és idejét, iktatószámát, valamint a bizottság elnökének vagy levezető elnökének aláírását.

38


(3)

Ha a tanulmányi és vizsgaügyben hozott határozat alapjául szolgáló sérelemmel összefüggésben a hallgató további hátrányt szenvedett el, akkor a határozatnak ki kell térnie ennek orvoslására is.

(4)

Az elsőfokú határozatot a Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztály, a másodfokú határozatot a Felülbírálati Bizottság foglalja írásba és azt a hallgató, valamint meghatározott esetben az érintett oktatási szervezeti egység részére megküldi.

(5)

A hallgatói jogviszonnyal, a hallgató tanulmányi és vizsgaügyeivel kapcsolatos határozatokat a elektronikus tanulmányi nyilvántartásban a „hivatalos bejegyzések” felületen be kell jegyezni.3 Felülbírálati Bizottság emlékeztetője 14. §

(1)

A Bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy valamennyi üléséről emlékeztető készüljön.

(2)

Az emlékeztetőben – napirendi pontonként – a vita főbb tartalmi elemeit, valamint a bizottság határozatát, illetve állásfoglalását rögzíteni kell.

(3) Az emlékeztetőt a bizottság elnöke, illetve levezető elnöke és titkára írja alá. A Felülbírálati Bizottság határozatainak írásbeli közlése 15. § (1)

A Főiskola a hallgató tanulmányi és vizsgaügyeivel kapcsolatos döntéseit jogszabályban meghatározott esetekben írásban közli.

(2)

A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a megfelelő hatáskörrel rendelkező szerv/személy határozatot hoz, amely tartalmazza jelen Szabályzat 14. § (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket, különös tekintettel a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatásra.

(3)

A határozatok folyamatos nyilvántartásáról a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal vezetőjének kell gondoskodni, mind a Tanulmányi Bizottság, mind a Kreditátvételi Bizottság döntései esetén.

A jogorvoslat 16. § (1)

A hallgató az Ftv. 73. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést.

(2)

Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül –, ha a döntés nem


39


a Főiskola által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a Főiskola szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. (3) (4)

A jogorvoslati kérelem tárgyában a rektor vagy a rektor által felállított Felülbírálati Bizottság jár el (továbbiakban együtt: jogorvoslati kérelem elbírálója). A hallgató jogorvoslati kérelmét a rendelkezésre álló határidőn belül a Felülbírálati Bizottság címezve a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalhoz nyújtja be, az eset elbírálásához szükséges dokumentumok csatolásával. A Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal jogorvoslati kérelmet haladéktalanul továbbítja a Felülbírálati Bizottsághoz csatolva a megtámadott határozat másolatát, valamint a kérelemmel kapcsolatos kari állásfoglalást, illetve a szükséges dokumentumokat, kivéve, ha a megtámadott döntést a jogorvoslati kérelemben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja.

(5)

A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) járhat el.

(6)

A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója, c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.

(7)

A Felülbírálati Bizottság a következő döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a döntést megváltoztatja, d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.

(8)

A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére, és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató, illetve meghatalmazottja ismételt, szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a Felülbírálati Bizottság ülésén, akkor a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgató, illetve meghatalmazottja észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellőzését.

(9)

A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással.

(10) Az elsőfokú döntés jogerős, ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. (11) E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. (12) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

40


(13)

Nincs helye a főiskolán jogorvoslatnak azokban az esetekben, amikor az Főiskola és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél bírósághoz fordulhat.

(14) A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben, a gyakorlati képzés során a hallgató ügyeiben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmis az Ftv. 74. § (2)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. (15) A hallgató jogainak sérelme esetén igénybe veheti az oktatásügyi közvetítői szolgálatot. (16) A hallgató az oktatási jogok biztosának az eljárását akkor kezdeményezheti, ha a jogorvoslati jogát a Főiskolán – a bírósági eljárás kivételével – kimerítette. (17) A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt.

II. RÉSZ A HALLGATÓI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Hallgatói jogviszony létrejötte 17. § (1)

Az a hallgató, aki a Főiskolára felvételt, átvételt nyert, a Főiskolával – a felvételi döntés évében – hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a Főiskolára történő beiratkozással jön létre. A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség.

(2)

A beiratkozott hallgatóról a Főiskola törzslapot állít ki. A hallgató köteles beiratkozáskor személyi adatait pontosan megadni (szül. idő, TAJ és adószám, számlaszám), illetve annak változásairól 3 munkanapon belül írásban tájékoztatni az illetékes tanulmányi ügyintézőt. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén minden következmény a hallgatót terheli

(3)

Folyamatos a hallgatói jogviszonya annak, aki a többciklusos képzés következő szakaszában vagy a felsőfokú szakképzést követően az alap-, majd mesterképzésben folytatja tanulmányait, feltéve, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, a soron következő tanulmányi félévben, ugyanabban a felsőoktatási intézményben folytatja tovább.

(4)

A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató beiratkozása a képzési/felnőttképzési szerződés aláírásával válik érvényessé.

(5)

Új felvételi eljárás keretében felvett hallgató csak az első évfolyamon kezdheti meg tanulmányait.

(6)

Adott évi felvételi határozottal a felvételt nyert jelentkező (a továbbiakban: felvett) kizárólag az adott felvételi eljárást követő első regisztrációs időszakban iratkozhat be. Amennyiben a felvett beiratkozási kötelezettségének nem tesz eleget, elveszti a Főiskolára történő beiratkozás jogát.

41


A hallgatói jogviszony szünetelése (passzív félév) 18. § (1)

Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév, távoktatási tagozat esetén két félév vagy egy ciklus. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első félév/ciklus sikeres teljesítése előtti szünetelésre a hallgató kérelmére a beiratkozás után az illetékes kar Tanulmányi Bizottsága adhat engedélyt indokolt esetben. A szüneteltetésre vonatkozó kérelmet a regisztrációs héten lehet beadni.

(2)

Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni a fenti korlátozásokat.

(3)

Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától [Ftv. 70. § (2) bekezdés d) pont].

(4)

Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha az adott félévre a tanulmányai folytatásához szükséges bejelentkezést nem végzi el.

(5)

Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül. A hallgató a félév során nem jogosult kurzusfelvételre, vizsgán való részvételre, továbbá a térítési és juttatási szabályzatban foglaltak szerint juttatásokra sem.

(6)

A hallgatói jogviszonyát szüneteltető hallgató a bejelentkezést követően a mindenkor érvényes tanterv szerint folytatja tanulmányait. A hallgatói jogviszony megszűnése 19. §

(1)

A hallgatói jogviszony legkésőbb az abszolutórium megszerzését követő első záróvizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg, felsőfokú szakképzésen részt vevő hallgatók esetén az előírt kreditmennyiség megszerzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján.

(2)

Megszűnik a hallgatói jogviszony, a fenti bekezdésben szabályozott idő előtt, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni az adott félév vizsgaidőszakának utolsó napján, d) felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a felsőoktatási intézményben nem folyik másik, megfelelő felsőfokú szakképzés, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor által átruházott hatáskörben a dékán a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális

42


helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, f) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján, g) ha a hallgató valamely tárgyat ötszöri tárgyfelvétellel sem tudta teljesíteni, a Főiskoláról el kell bocsátani.4 (3)

A Főiskola egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) nem szerzi meg az abszolutóriumot a beiratkozástól számított mintatanterv szerinti félévek kétszerese alatt (pl. 6 vagy 7 féléves alapképzés nappali és levelező tagozat esetén 12 vagy 14 félév, távoktatás esetén 16 félév/8 ciklus, illetve mesterképzés esetén 8 félév), FSZ képzés esetén nem tesz eleget a mintatantervben előírt kötelezettségeknek (8 félév), b) egymást követő két passzív félévet, távoktatási tagozat esetén két passzív félévet vagy egy ciklust követően nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal – legalább két alkalommal – írásban felhívta a figyelmét arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatta a mulasztás jogkövetkezményeiről.

(4)

Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból, a Főiskola tulajdonát képező kölcsönzött könyvekkel, átvett sporteszközökkel, egyéb bármiféle tartozásaival a hallgatói jogviszony megszűnése előtt el kell számolnia. Államilag támogatott és költségtérítéses képzés 20. §

(1)

Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet.

(2)

Egy személy az FSZ képzés esetén 4 félév, az alapképzésben 6 vagy 7, a mesterképzésben 4 féléven át folytathat a Főiskolán tanulmányokat államilag támogatott képzésben (képzési idő). Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb 2 félévvel vagy5 1 ciklussal lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje.

(3)

Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.

(4)

A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A hallgatónak a félév befejezését akadályozó körülményt, az ok felmerülésekor írásban kell bejelenteni a Tanulmányi Bizottság részére címzett kérvényében, melyet a TOHba kell leadni. A támogatott időbe be nem számítandó megkezdett félévekről a hallgató kérésére – és személyes meghallgatása után – az illetékes Tanulmányi Bizottság dönt. Nincs lehetőség a támogatott félévek számából a tanulmányi okra visszavezethető

4 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 5 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől.

43


féléveket törölni. (5)

A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni.

(6)

Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el.

(7)

Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.

(8)

Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, vele képzési szerződést kell kötni. A szerződésnek tartalmaznia kell a költségtérítés összegét, a költségtérítésért járó szolgáltatásokat, a befizetett költségtérítés visszafizetésének feltételeit is.

(9)

A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató – az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel – egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve, ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel.

(10) A 2007 szeptemberében az első évfolyamon tanulmányaikat megkezdő hallgatók tekintetében majd ezt követően felmenő rendszerben az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendjét a Hallgatói Térítések és Juttatások Szabályzata (HTJSz) tartalmazza. (11) A hallgató büntetőjogi kötelessége a TOH felé a más intézményekben elhasznált államilag támogatott félévek, továbbá más intézményben megszerzett abszolutórium illetve a jogviszony megszüntetésének a bejelentése.6 Diákigazolvány 21. § A Főiskolára felvett hallgatónak joga van diákigazolvány kiállítását kérni. A diákigazolvány a teljes körű hallgatói jogviszony fennállását tanúsító központi előállítású közokirat és jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít. Kezelése a kormányrendeletben meghatározott módon történik, elvesztését a diákigazolványt kiadó tanulmányi ügyintézőnél, vagy a Hallgatói Információs Irodában, a Diákcentrumban jelenteni kell, ahol új igazolvány igényléséről gondoskodnak. A passzív félévben a hallgató a diákigazolványát nem érvényesítheti.


44


Hallgatói azonosító 22. § A hallgatónak az Országos Felsőoktatási Információs Központ hallgatói azonosító számot ad ki, amely a hallgatói jogviszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek érvényesülésének figyelemmel kísérésére szolgál. NEPTUN/ETR kód 23. § Az illetékes kartól a hallgató az elektronikus tanulmányi rendszer (NEPTUN vagy ETR) nyilvántartása alapján a hallgatói jogviszony gyakorlásához azonosító számot, kódot kap. Tantárgyi struktúra 24. § (1)

A felsőfokú szakképzési szakra felvett hallgató a szakképesítés, az alapképzési-és mester szakokra felvett hallgató az alap,- mester fokozat megszerzése céljából, az alapító okiratban megjelölt szakmacsoportban, képzési ágon, képzési területen a szakindítási engedélyekben megjelölt szakképzettség megszerzése érdekében folytat tanulmányokat.

(2)

A képzés célját, részletes követelményeit a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények, valamint az érvényes tantervek rögzítik.

(3)

A tanterv határozza meg a képzési elemeket, legfőképpen az oktatandó tantárgyakat, azok tartalmi és formai jegyeit. A tárgyakhoz rendelt kreditpont tükrözi a hallgató munkaráfordítását, amely a tantermi órából, otthoni munkából és a könyvtárban, nyelvi-, számítógépes- vagy egyéb laboratóriumban, gyakorlaton eltöltött időből tevődik össze.

(4)

A tanterv kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból épül fel.

Kötelező tárgy az a tantárgy melynek teljesítése a szakon mindenki számára elő van írva, amelyek lehetnek időben rögzített, időben választható helyen, illetve csak meghatározott előtanulmányok után felvehető kötelező tárgyak. Az időben rögzített helyen felvehető tárgyak jellemzője, hogy a hallgatóknak egy meghatározott félévben, távoktatási tagozat esetén ciklusban kell az adott tárgyakat először felvennie. Az időben választható helyen felvehető kötelező tárgyak felvételének időpontját a megadott félévek vagy távoktatási tagozat esetén ciklusok közül a hallgató maga választja meg.

Kötelezően választható tárgy teljesítésére a szakon a hallgatók a tanterv által meghatározott körből választhatnak tantárgyat (különösen szakon belüli szakirányok, illetve a differenciált szakmai ismeretek tantárgyai). Jellemzőjük, hogy a hallgatóknak egy meghatározott időtartam alatt (ez lehet egy év, vagy akár a képzés teljes időtartama) a tárgyak egy listán felsorolt csoportjából kell, illetve lehet az adott tantárgyat kiválasztani.

Szabadon választható tárgyak körében az órarendi megkötések és a kapacitási lehetőségek mellett a választás teljesen szabad, a Főiskola nem korlátozhatja a hallgató választását a szakok, a Főiskola által meghirdetett tantárgyak körében.

Gyakorlatok: A kötelező szakmai gyakorlatok időpontját, helyét és beosztását külön szabályozás rögzíti.

45


Kritérium feltételek: Amelyek lehetnek tárgyak, vizsgák, a szakmai gyakorlat, illetve egyes elemei, a szakdolgozat. A feltételek teljesítéséért kreditpont nem adható, eredménye a tanulmányi értékelésbe nem számít be, a tantervben előírt félévhez, távoktatási tagozat esetén félévhez /ciklushoz kapcsolódóan teljesítésük azonban az oklevél megszerzésének feltétele. E csoportba tartozik teljes idős alapképzés esetén a testnevelés is, amely a mintatanterv szerinti félévekben minden szakon a teljes tanulmányok során legalább két féléven keresztül heti 0+2 óraszámban kerül oktatásra. (5)

A szakok, szakirányok tantervi követelményeit (óraszám, előadás, gyakorlat megosztása, vizsgajelleg), és az egyes tárgyak kreditelosztását a Szenátus által jóváhagyott ajánlott mintatantervek rögzítik.

(6)

A Szenátus jóváhagyásával önálló tantárgyi blokk, továbbá extra modul létesíthető, mely specifikus szakmai ismereteket tartalmazó tantárgycsoport. A tantárgyi blokk felvételét aktív státuszra bejelentkezett hallgató részére a Tanulmányi Bizottság engedélyezi költségtérítés ellenében. A kreditekért fizetendő költségtérítési díj mértékét a Hallgatói Térítések és Juttatások Szabályzata rögzíti. Az önálló tantárgyi blokk keretében végzett tantárgyak szerepelnek a hallgató elektronikus leckekönyvében, majd oklevél mellékletében, de a megszerzett kreditek nem számíthatóak be az oklevél kiadásához szükséges kreditszámba, valamint a kreditindexbe és korrigált kreditindexbe sem, ezért a felvehető maximális kreditszámban sem szerepelnek. Önmagában az önálló tantárgyi blokk tantárgyainak a felvétele nem jelentheti a hallgató jogviszony fenntarthatását.7 Elektronikus leckekönyv, elektronikus tanulmányi rendszer (jegybeírás)8 25. §

(1)

A Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal a beiratkozáskor a hallgató részére lehetővé teszi a kredit alapú elektronikus leckekönyvet (indexet) megnyitását. Az elektronikus leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat és a hivatalos bejegyzéseket.

(2)

9

(3)

A következő félévre történő elektronikus leckekönyv érvényesítéséhez a hallgatónak a megelőző félév vizsgaidőszakának végéig kell az egyéni tanrendjét az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszerben regisztrálnia.

(4)

A tanév időrendje határozza meg azon időszakot (regisztrációs hét), amely időszak alatt – a hallgatói jogviszonyát szüneteltető hallgató kivételével – a hallgató az elektronikus leckekönyvét a következő félévre megnyithatja. Erre minden félévben legalább egy hetes időtartam áll rendelkezésre. Ezen időszakon kívül – külön eljárási díj befizetését követően – csak a Kari Tanulmányi Bizottság engedélyével lehet az elektronikus leckekönyvet megnyitni. Amennyiben a hallgató a regisztrációs hét első napját követő 10. munkanapig nem nyitja meg az elektronikus leckekönyvét a tárgy félévben tanulmányi ösztöndíjban nem


Továbbiakban leckekönyv alatt elektronikus leckekönyvet kell érteni. 9 A bekezdést hatályon kívül helyezte a 2011. június 24-i szenátusi ülésen elfogadott módosítás. Hatálytalan 2011. július 1. napjától.

46


részesülhet. Amennyiben a hallgató önhibáján kívül nem tudta az elektronikus leckekönyvét megnyitni, a Tanulmányi Bizottság engedélyével juttatásaira visszamenőleg is jogosult. Költségtérítés fizetési kötelezettség esetén – kivéve, aki kérelmére fizetési haladékot kapott – a teljes félévi költségtérítést és egyéb térítési díjakat be kell fizetnie. (5)

A hallgató csak akkor jelentkezhet vizsgákra, amennyiben nincs lejárt határidejű díj tartozása.

(6)

Az intézetek/tanszékek/tanszéki osztályok a vizsgát, illetve az eredményhirdetést követő 3. munkanapig minden vizsgaeredményt kötelesek bevezetni az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszerbe.10

(7)

11 12

(8)

Ha a hallgató tanulmányait átvétellel más felsőoktatási intézményben, vagy szakváltással az intézményen belül más karon folytatja, akkor az elbocsátó kar Tanulmányi és Oktatás szervezési Hivatala átvétel esetén a hallgatói jogviszony megszűnésének időpontját, szakváltás esetén az engedélyezésről szóló határozatot az elektronikus leckekönyvbe bejegyzi és az elektronikus leckekönyvet hivatalból átküldi az illetékes felsőoktatási intézményhez, karhoz.

(9)

Az elektronikus indexre vonatkozó eljárás részleteit külön szabályzat tartalmazza.13 Tanulmányi tájékoztató 26. §

(1)

Az illetékes kar dékánja gondoskodik arról, hogy a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal beiratkozáskor átadja a hallgatónak a tanulmányai megtervezéséhez szükséges adatokat tartalmazó tájékoztatót. A tájékoztatóban a Főiskolára vonatkozó általános és szakonkénti tudnivalókat elkülönítetten kell megjelentetni, és évente aktualizálni kell. A tájékoztató tartalmára a 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet az irányadó. A tájékoztatót magyar nyelvű képzés esetén magyar nyelven és idegen nyelvi képzés esetén idegen nyelven kell elkészíteni, és a főiskola és a kar honlapján is elérhetővé kell tenni. A külföldi vendéghallgatók részére idegen nyelven kell biztosítani az információkat.

(2)

Az oktatási dékán-helyettesnek gondoskodnia kell arról, hogy az intézményi tájékoztatóban a legfrissebb információk jelenjenek meg a karról, a tájékoztatót évente aktualizálni kell, a kar által gondozott szakokról, valamint, hogy a félév kezdetéig az oktatók és a hallgatók hozzájuthassanak az adott félévre vonatkozó szükséges szabályzathoz és tudnivalókhoz. Az intézményi szintű adatokat az oktatási és szolgáltatási rektor helyettes szolgáltatja.

(3)

Az intézet/intézeti tanszék/tanszéki osztály a szorgalmi időszak megkezdésekor köteles nyilvánosságra hozni a tantárgyi tájékoztatóban a képzési időszak ismeret-ellenőrzési formáit, azok ütemezését. Ugyancsak köteles nyilvánosságra hozni a szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel az egyes vizsgák napjait, a vizsgáztatásban közreműködők nevét, a jelentkezés idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének módját és

10 A bekezdés utolsó mondatát hatályon kívül helyezte a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011-es tanévi 119. sz.

határozatával. Hatálytalan 2011. július 1. napjától. 11 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 12 Hatályon kívül helyezte a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011-es tanévi 119. sz. határozatával. Hatálytalan 2011. július 1. napjától. 13 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

47


napját, a vizsgaismétlés lehetőségét. A tananyagok listáját a szorgalmi időszak első négy hetében kell a hallgatók rendelkezésére bocsátani. (4)

Az elektronikus nyilvántartási rendszerben megjelölt alsó létszámhatárnál – amelyet a dékán jogosult megállapítani – kevesebb jelentkező esetén választható tárgyat, szemináriumot, gyakorlatot az intézet/intézeti tanszék/tanszéki osztály csak a dékán engedélyével indíthat el.

(5)

A gyakorlati félév, valamint a záróvizsga tartalmi és adminisztratív követelményeit külön részletes írásos tájékoztató tartalmazza, amelyet a kar web oldalán is elérhetővé kell tenni.

III. RÉSZ 1. fejezet A TANULMÁNYI REND A tanév időbeosztása 27. § (1)

A Főiskolán az oktatás tanévre, ezen belül féléves rendszerre, illetve ciklusra tagozódik. A tanév megnevezése: „tanév kezdetének naptári éve/tanév befejezésének naptári éve”, a félév megnevezése: „őszi félév”, illetve „tavaszi félév”. A félévek egymástól függetlenek. A tanév időbeosztását a Szenátus határozza meg legkésőbb a megelőző tanév utolsó szenátusi ülésén.

(2)

A képzési időszak (félév) részei: szorgalmi időszak és vizsgaidőszak. A hallgató teljesítményét a felsőoktatási intézmény a szorgalmi időszakban (15 hét) és a vizsgaidőszakban (6 hét) értékeli. Egy félév legfeljebb 21 hét lehet.

(3)

A szemeszter félévenként teljesítendő kreditértéket jelent (egy szemeszternyi munkamennyiség 30 kredit összegyűjtéséhez szükséges), távoktatás esetén lehet félév (30 kredit), vagy ciklus (60 kredit). A hallgató egy szemeszternyi munkamennyiségnél többet és kevesebbet is teljesíthet.

(4)

Vizsgaidőszakon kívüli vizsgát a hallgató kérésére rendkívüli esetben (kórházi kezelése, Főiskola által szervezett külföldi tanulmányok, stb.) a kari Tanulmányi Bizottság engedélyezhet. Ez az engedély egyedi esetekre vonatkozik, ha a vizsga technikailag kivitelezhető, és a vizsga beszámít az adott tárgyból a hallgató rendelkezésére álló vizsgalehetőségek számába. Teljes évfolyamok, nagyobb hallgatói csoportok számára ez a lehetőség nem adott – azaz nem jelent vizsgaidőszakon kívüli újabb vizsgalehetőséget.

(5)

A dékán félévenként legfeljebb 5 nap oktatási szünetet, és 1 nap rendkívüli szünetet, továbbá a rektor tanévenként legfeljebb további 2 nap szünetet engedélyezhet.

(6)

A szorgalmi- és vizsgaidőszakban bármely 3 napot meghaladó, nagyobb hallgatói csoportot (25 főt meghaladó) érintő tanulmányút, kirándulás stb. megszervezéséhez az oktatási dékán-helyettes engedélye szükséges.

(7)

A felsőfokú szakképzés és az alapképzés esetén a nyári szünet, valamint a szorgalmi

48


időszak egy részét a tantervben is rögzített időtartamban a képzéssel összefüggő elfoglaltságra (szakmai gyakorlatra) igénybe lehet venni. A szakmai gyakorlat teljesítése és a róla szóló tanulmány elfogadása a következő félév megkezdésének, vagy a szakmai vizsga megkezdésének a feltétele. Bejelentkezés a tanulmányi félévre 28. § (1)

A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A regisztrációs héten a hallgató személyesen vagy indokolt esetben meghatalmazott útján (szabályos meghatalmazás alapján) köteles bejelenteni, hogy folytatja-e tanulmányait, azaz aktív vagy passzív félévet választ-e. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki bármely időarányos fizetési kötelezettségének nem tett eleget.14

(2)

Aktív félévre/ciklusra történő bejelentkezés esetén az elektronikus leckekönyvét meg kell nyitni, azaz legalább egy tárgyat fel kell venni, ezzel a hallgató eleget tett azon bejelentésének, hogy féléve/ciklusa aktív lesz. Passzív félévben a hallgató tanulmányokat nem folytathat, a hallgatói jogviszonya szünetel.15

(3)

A hallgatónak a személyes adataiban bekövetkezett változásait vagy a változatlanság tényét az e célra szolgáló formanyomtatványon aláírásával dokumentálni kell, és az adatlapot a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalban a változás követő 3 munkanapon belül le kell adnia. Ugyanakkor történik intézkedés a diákigazolvány érvényesítésére is. A félévet/ciklust érvényesítő matricát legkésőbb az előző félévben kiadott matrica érvényességének végéig ki kell adni.

(4)

A hallgató bejelentését a szorgalmi időszak megkezdését követő egy hónapon belül írásbeli bejelentéssel16 – indokolt esetben – visszavonhatja. Államilag támogatott hallgató kérelmére a megkezdett félévnek a támogatott időn kívüli nyilvántartását a Tanulmányi Bizottság kivételes esetekben engedélyezheti. Költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató költségtérítési díj visszatérítésére a hallgatóval kötött szerződés szerint van lehetőség. Amennyiben a hallgató egy hónapon belül nem kéri tanulmányainak szünetelését az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson, és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem. Mintatanterv, egyéni tanrend 29. §

(1)

A hallgató tanulmányi rendjének összeállításához a Főiskola minden képzéshez és szakhoz mintatantervet ad ki. A mintatanterv tartalmazza az előtanulmányi rendet, valamint a tárgyakhoz rendelt kreditpontokat, az óraszámot és a számonkérés/vizsga típusát.

(2)

A hallgató a tanulmányainak tervezése során a mintatantervtől eltérhet, kialakítva egyéni tanrendjét.

(3)

Az egyéni tanrend az új félév szorgalmi időszakának az első hetének végéig módosítható a nyilvántartási rendszerben. A módosításnál a hallgató csak az előzetes jelentkezések alapján induló tárgyak között választhat.

14 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 15 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 16 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől.

49


A módosításra akkor van mód, ha a hallgató a) az adott félévre tervezett tárgyhoz az előző félévben nem tudta az előfeltételként szereplő tárgyat teljesíteni, b) az előzetes tanrendben szereplő tárgyat nem tudja felvenni, túljelentkezés (létszámkorlátba ütközés) vagy nem kellő számú jelentkezés miatt. (4)

Egyéb – engedélyezett – módosítás kizárólag különeljárási díj ellenében lehetséges.

(5)

Ha a hallgató jogosult tanulmányai folytatására és egyéni tanrendjét a félév első hetének végéig nem módosította, akkor ez a tanrend tekintendő az ő végleges egyéni tanrendjének. Ellenkező esetben a módosított tanrend a hallgató végleges egyéni tanrendje. A végleges egyéni tanrendjében szereplő tárgyaknak (a kritériumkövetelmények kivételével) meg kell jelennie a félév lezárását jelentő kredit összesítésben és átlagban. Az új belépő hallgatók az őszi félévre egyéni tanrendjüket – a megadott határidőig – az elektronikus nyilvántartási rendszerben rögzítik.

(6) (7)

A hallgató tanrendjét az illetékes tanulmányi előadó az elektronikus hallgatói nyilvántartásban nyomon követi, az esetleges adatváltozásokat rögzíti.

Előtanulmányi rend 30. § Az előtanulmányi rend azt jelenti, hogy vannak tárgyak, melyek felvétele nem lehetséges valamely más tárgy(ak) (az előfeltételt jelentő tárgyak) sikeres előzetes teljesítése nélkül. Egy adott tantárgyhoz legfeljebb három másik tantárgy rendelhető előtanulmányi kötelezettségként. Az előtanulmányi rend megengedi egymásra épülő tárgyak párhuzamos (azonos félévben történő) felvételét, azzal a feltétellel, hogy az előfeltételi tárgy felvétele első tárgyfelvétel nem lehet. Tantárgyak meghirdetése és indítása, tájékoztatási kötelezettség 31. § (1)

Az intézet/ intézeti tanszék/tanszéki osztály köteles a következő félévre a tantárgyakat az elektronikus tanulmányi rendszerben a félév szorgalmi időszakának végéig közzétenni.

(2)

Az intézet/intézeti tanszék/tanszéki osztály az általa gondozott tantárgyakhoz kurzusokat rendel, amelyek lehetnek kontaktórával és kontaktóra nélkül. A kontaktórával meghirdetett kurzusokat a mintatantervben rögzített óraszámmal kell meghirdetni. Azoknak a hallgatóknak, akiknek az első tárgyfelvétel félévében nem sikerült a tantárgy sikeres teljesítése, speciális kurzust, illetve vizsgakurzust kell hirdetni. A speciális kurzushoz az intézet/intézeti tanszék/tanszéki osztály kontakt órát hirdet. A vizsgakurzus – kontaktóra nélkül – kizárólag vizsgázási lehetőséget jelent. A gyakorlati jeggyel záruló tárgyaknál az intézetvezető dönthet úgy, hogy egyes tárgyakat csak speciális kurzus formájában lehet másodszori tárgyfelvétellel teljesíteni.

(3)

Az intézet/intézeti tanszék/tanszéki osztály köteles a meghirdetésre került, de nem indult tárgyakról a hallgatókat az elektronikus tanulmányi nyilvántartáson keresztül értesíteni.

(4)

Az oktatási dékán-helyettes a határozza meg a (elő- és véglegesített) tárgyfelvétel időpontját.

50


(5)

A képzés nyelve minden szakon magyar. Amennyiben a hallgató vállalja az idegen nyelvű képzéssel kapcsolatos külön térítési díj fizetését, az adott szak (amelyre felvételt nyert, és amely idegen nyelven is meghirdetésre kerül) valamennyi tárgyát, illetve egyes idegen nyelven meghirdetett tárgyakat a meghirdetett nyelven tanulhatja.

(6)

Az idegen nyelven meghirdetett tárgyaknál a dékán határozza meg a minimális létszámkorlátokat, melyet az elektronikus nyilvántartási rendszer is tartalmaz. Tárgyfelvétel 32. §

(1)

A hallgató részére az FSZ képzésen résztevők kivételével biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – költségtérítés fizetése nélkül – a teljes képzési időre előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel a mindenkori kari kapacitás figyelembevételével.17

(2)

A hallgató tantárgyakat az elektronikus tanulmányi rendszerben bevezetve veszi fel. Tantárgyat csak a tárgyfelvételi időszakban lehet felvenni. A hallgató a tárgyfelvétellel arról nyilatkozik, hogy adott félévben/ciklusban mely tantárgyakból kíván érdemjegyet, kreditet szerezni.18

(3)

A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat annak a felsőoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá mint vendéghallgató bármelyik felsőoktatási intézményben folyó képzésben is felveheti, e szabályzatban meghatározottak szerint.

(4)

A mesterszak képzés hallgatója a korábbi tanulmányok beszámításának kérelme szerint a Kredit Átviteli Bizottság döntése alapján a hiányzó tantárgyak teljesítésére kötelezett. A hallgató a hiányzó tárgyakat abban a félévben veheti fel, amely félévben az a BA19 képzésben meghirdetésre kerül. Ezen tantárgyak a képzési és kimeneti követelmények szerint legfeljebb három alkalommal vehetők fel. A hiányzó tantárgyak pótlása az mesterszak képzés hallgatói részére az államilag támogatott és a költségtérítéses jogviszonyban egyaránt térítésmentes. Szak-, szakirányválasztás 33. §

(1)

A hallgatók felvétele szakra történik. Amennyiben két kar közösen hirdeti meg ugyanazt a szakot, a hallgatók képzési helyre történő elosztása a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban meghirdetett módon történik.

(2)

A hallgatónak a szakhoz tartozó szakirányok között rangsorolva kell szakirányt választani. A szakirány választás feltételeit a szakfelelősök javaslata alapján a Szenátus hagyja jóvá és

17 A módosítást elfogadta a Szenátus 2009. április 27-én a 2008/2009. tanévi 82. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1. napjától. 18 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 19 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-től.

51


közzé kell tenni a kari tájékoztatóban. (3)

A szakirány választás általános rendje jelen szabályzat mellékletében található. Képzési idő 34. §

(1)

A főiskola képzési szinteknek megfelelő képzési időtartamok: a) FSZ képzési idő a szakképzési programban meghatározott formában teljes és részidős képzés esetén 4 félév. b) A képzési és kimeneti követelmények határozzák meg a szak képzési idejét, ez a főiskolán oktatott alapképzési szakok tekintetében – az emberi erőforrások és a kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak kivételével – 7 félév, távoktatási tagozat esetén 8 félév vagy 4 ciklus, amely tartalmaz egy félév külső gyakorlati helyen töltendő egybefüggő szakmai gyakorlatot. Az emberi erőforrások és a kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak 6 félév, amely nem tartalmaz féléves szakmai gyakorlatot.20 c) Mesterszakok képzési idejét a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, teljes és részidős formában egyaránt 4 félév, kivéve a mesterképzés tanárszak közgazdász tanári végzettségűek esetén 3 félév.

(2)

A hallgató az oklevél és a felsőfokú szakmai bizonyítvány megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezheti.

(3)

Az alapképzésben résztvevő nappali tagozatos hallgató jogviszonya legfeljebb a beiratkozástól számított 14 (emberi erőforrások és a kommunikáció és médiatudomány alapképzési szakon 12) félévig, távoktatási tagozat esetén 16 félévig vagy 8 ciklusig tartható fenn. A költségtérítéses képzésre felvételt nyert hallgatók, vagy az államilag támogatott képzésből a költségtérítéses képzésre átkerült hallgatók képzési ideje is legfeljebb 14 (emberi erőforrások és a kommunikáció és médiatudomány alapképzési szakon 12) félév lehet. 21 Felsőfokú szakképzésen és mesterképzésen résztvevő nappali és levelező tagozatos hallgató jogviszonya legfeljebb a beiratkozástól számított 8 félévig tartható fenn, kivéve a mesterképzés tanárszak közgazdász tanári szakos hallgatók esetén 6 félév.

(4)

A Főiskolán tölthető maximális félévek számába az aktív és passzív félévek egyaránt beszámítanak. Államilag támogatott képzésből költségtérítéses képzésre történő áttérés 35. §

(1)

Egy személy tizenkét félévig folytathat tanulmányokat államilag támogatott képzésekben a következő támogatási idők szerint: a) felsőfokú szakképzésben legfeljebb 4+2 félév, b) alapképzésben a szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idő + 2 félév c) mesterképzésben legfeljebb 4+2 félév.


52


Amennyiben az államilag támogatott képzésre felvett hallgató a támogatási időszak alatt az adott képzési ciklusban tanulmányait nem fejezi be, a képzést költségtérítéses formában folytathatja, illetve fejezheti be. (2)

A 2007 szeptemberében az első évfolyamon tanulmányaikat megkezdő hallgatók tekintetében – majd ezt követően felmenő rendszerben - amennyiben az államilag támogatott képzésre felvett hallgató az utolsó két aktív félévében nem szerezte meg az ajánlott tantervben előírt kredit mennyiség legalább 50%-t, tanulmányait a következő félévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. Az átsorolás kreditalapú feltételét a HTJSz. tartalmazza.

(3)22 (4)

Új felvételi eljárással felvett hallgatók esetén a (2) bekezdésben foglaltaknál figyelembe kell venni az előzetes tanulmányokból beszámított krediteket és az új felvételi eljárást követően szerzett krediteket is.

(5)

A 2006 szeptemberében, vagy az előtt tanulmányaikat megkezdő hallgatókra az átmeneti szabályozás szerint kell eljárni. Költségtérítéses képzésből államilag támogatott képzésre történő áttérés 36. §

(1)

A 2007 szeptemberében az első évfolyamon tanulmányaikat megkezdő hallgatók tekintetében – majd ezt követően felmenő rendszerben – a költségtérítéses képzésről való átsorolás feltételeit a HTJSZ tartalmazza.

(2)

Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet.

(3)

Az átsorolás után be nem töltött államilag támogatott helyekre az átvételt a karok által félévenként meghirdetett pályázati felhívásban foglaltak szerint az kérhet, aki költségtérítéses képzésre nyert felvételt, és rendelkezik legalább két aktív félévvel. Nem pályázhat, aki államilag támogatott képzésből került át költségtérítéses képzésre. A pályázatok elbírálása a HTJSZ-ben rögzítettek szerint a karokon történik. Az elbírálásnál figyelembe kell venni a teljesített krediteket és a tanulmányi átlagot. Vendéghallgatói-, és párhuzamos hallgatói jogviszony, átvétel 37. §

(1)

A hallgató kérheti a) másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszony létesítését, b) másik felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszony létesítését.

22 Hatályon kívül helyezte a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatálytalan:

2010. július 1-jétől.

53


(2)

A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a felsőoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. A Főiskola hallgatója csak az első tárgyfelvételnél választhatja, hogy az adott tárgyat más felsőoktatási intézményben vagy a főiskola másik karán is teljesíti.

(3)

Más felsőoktatási intézmény hallgatója a főiskola bármely tárgyát az illetékes kar oktatási dékán-helyettesének írásbeli engedélyével veheti fel. Ezt az engedélyt az oktatási dékánhelyettes az érintett intézet/intézeti tanszék/tanszéki osztály vezetőjének és (nyilvántartás végett) a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalnak is megküldi.

(4)

Ha a Főiskola hallgatója a szak valamely tárgyát egy másik felsőoktatási intézményben, vagy a főiskola másik karán kívánja teljesíteni, ahhoz mindkét érintett intézmény kari Tanulmányi Bizottságának engedélye szükséges. A Tanulmányi Bizottság az adott intézet/tanszék/tanszéki osztály vezetőjének, a szakfelelősnek javaslatára a Kreditátviteli Bizottságnak a beszámíthatóság kérdésében kialakított véleménye alapján hozza meg döntését. Az ilyen vizsgát ekkor úgy kell tekinteni, mintha azt a hallgató a saját intézményében tette volna le. A más intézményben vizsgával teljesített tárgyat ún. akkreditált tárgyként a tanulmányi előadó viszi fel az elektronikus nyilvántartási rendszerbe, a Kreditátviteli Bizottság előzetes állásfoglalása alapján.

(5)

Ha a hallgató államilag támogatott képzésben vesz részt, a vendéghallgatói jogviszonyának keretében is a támogatott képzés szerint vehet részt.

(6)

A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából létesíthető a hallgatóval. A 2006. szeptember 1. után létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszony is lehet államilag támogatott képzés.

(7) (8)

Párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét felsőoktatási intézményben külön leckekönyve vagy elektronikus leckekönyve van. A párhuzamos képzésben résztvevő hallgatónak teljesítenie kell minden követelményt és vonatkozik rá a TVSZ minden rendelkezése.23

(9)

Amennyiben a Főiskola hallgatója más felsőoktatási intézményben párhuzamos képzést folytat, a más intézménybe történt felvételt igazoló okiratot – nyilvántartás végett – az illetékes tanulmányi előadónál be kell mutatni.

(10) Átvételi kérelemnek minősül, ha a hallgató korábbi, más felsőoktatási intézményben elkezdett tanulmányait a Főiskolán a korábbival azonos szakon vagy legalább azonos képzési szakcsoportba tartozó szakra kéri. Minden egyéb esetben a Főiskolára csak új felvételi eljárással kerülhet be. (11) Az átvételnek és a vendéghallgatói jogviszony létesítésének, a további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokba való bekapcsolódásnak a feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. (12) A Főiskolán indított szakokra, szakirányokra más intézményből átvételi kérelmet benyújtó hallgatót – a kapacitásokra is figyelemmel – abban az esetben lehet átvenni, ha 23 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

54


rendelkezik legalább két aktív félévvel, és a szakon beszámítható alapképzés esetén legalább 50, mesterképzések esetén legalább 30, felsőfokú szakképzés esetén legalább 30 kredittel. A teljesített és beszámítható kreditekről a Kreditátviteli Bizottság, az átvételről a Tanulmányi Bizottság dönt, a tanulmányi átlag, az intézmények/szakok (a felvételi döntés évében meghatározott) ponthatárának figyelembevételével. (13) A Főiskolán oklevelet meghatározott alapszakon, szakirányon csak az a hallgató kaphat, aki az A és B modulhoz tartozó kreditek minimum 50 %-át, a szakhoz, szakirányhoz tartozó C és D modulok kreditjeinek legalább 75 %-át (így az öszkreditek 2/3-át) a képzést folytató karon szerezte meg. A felsőfokú szakképzés és a mesterképzések esetén a mintatantervben előírt kreditek legalább 50 %-át a képzést folytató karon szerezte meg. (14) A hallgató kérheti átvételét az alapképzésről a szaknak megfelelő felsőfokú szakképzésre, mely ügyben a Tanulmányi Bizottság dönt a teljesített kreditek beszámításával. (15) Amennyiben a hallgató más felsőoktatási intézményben és/vagy a Főiskolán folytat párhuzamos tanulmányokat, és/vagy egy szakra átvételét-, ill. korábbi tanulmányainak beszámítását kérte, a Főiskolán oklevelet csak akkor kaphat, ha az üzleti képzésben az A és B modulhoz tartozó kreditek minimum 50 %-át a Főiskolán, a szakhoz/szakirányhoz tartozó C és D modulok kreditjeinek legalább 75 %-át (így az összkreditek 2/3-át) a a szakon/szakirányon szerezte meg.24 (16) A Főiskola által kiállított oklevél vagy bizonyítvány megszerzéséhez más felsőoktatási intézményben teljesített és az intézmény által kreditátviteli eljárásban elismert tantárgyak kreditértékének maximális aránya az adott képzésen a mintatantervben előírt kreditek 1/3a.25 (17) Amennyiben a hallgató a Főiskolán belül több szakon folytat párhuzamos tanulmányokat, vagy valamely karon már oklevelet szerzett, ill. korábbi Főiskolán teljesített tanulmányainak a beszámítását kérte, üzleti képzések esetén újabb oklevelet akkor szerezhet, ha legalább a C és D modul mintatanterv szerinti kreditjeit a képzést folytató Karon szerezte meg. A Főiskolán két eltérő tudományterületen folyatott tanulmányok esetén a diploma kiadás feltétele, hogy a hallgató mindkét szakon maradéktalanul teljesítse a "Képzési és kimeneti követelmények" -ben előírtakat.26 Főiskolán belül második szakirány felvétele 38. § (1)

Második szakirányként a hallgató az adott szak meghirdetett szakirányát felveheti, amennyiben teljesíti a D modulba tartozó tárgyakat, a szakirány elvégzéséről záradékolt oklevelet kap27. Amennyiben a D modul tárgyának előfeltételi követelménye van, az előfeltételi tárgyat is teljesíteni kell. A második szakirány felvételéről a Tanulmányi Bizottság dönt.

(2)

A második szakirány felvételéért fizetendő költségtérítési díj mértékét a Hallgatói Térítések és Juttatások Szabályzata rögzíti.

24 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 25 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 26 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 27 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől.

55


(3)

A felsőfokú szakképzések és mesterképzések esetén a rövid képzési idő (4 félév) nem teszi lehetővé második szakirány felvételét, erre csak új felvételi eljárás keretében kerülhet sor. Főiskolán belüli szak-, szakirány-, hely-, tagozat változtatási kérelem 39. §

(1)

Főiskolán belül szakváltoztatási kérelmet az az alapképzésben tanulmányokat folytató hallgató adhat be, aki teljesített az A és B modul tárgyai közül legalább 50 kredit értékű tárgyat, felsőfokú szakképzésen részt vevő hallgató esetén 30 kreditértékű tárgyat. Alapképzés esetén az új szak C és D moduljából legalább 90 kreditet és a szakmai gyakorlathoz rendelt krediteket teljesítenie kell.

(2)

Szakirány változtatás az alap- és a mesterképzések esetén csak a szakhoz kapcsolódó szakirányok között lehetséges.

(3)

A szak- és szakirány változtatási kérelmekről a szak-, szakirány vezető javaslata alapján a Tanulmányi Bizottság dönt, ahova a hallgató beiratkozott. Amennyiben a kérelem több kart érint, a döntésbe az érdekelt kari vezetőket is be kell vonni.

(4)

Képzési helyváltoztatási-kérelmet az alapképzésben részt vevő hallgató legalább 60 kredit teljesítése után kérhet, amelyről az illetékes oktatási dékánhelyettes a kapacitások figyelembevételével dönt.

(5)

Tagozatváltási (nappali, esti, levelező), valamint távoktatási kérelmekről a Tanulmányi Bizottság dönt. Külföldi részképzés 40. §

(1)

A Főiskolai kezdeményezésű részképzési engedély megadásakor tételesen rendelkezni kell a beszámítható tárgyakról. Az egyéni kezdeményezésű részképzés beszámításáról a Kreditátviteli Bizottság határoz.

(2)

A külföldi részképzésben részt vevő hallgató felmentést kaphat egyes tanulmányi és vizsgakötelezettségek alól és azt más félévben teljesítheti.

(3)

Az adott félévben külföldi részképzésen részt vevő hallgató akkor köteles a részképzés megkezdése előtt a külföldön felveendő tárgyakból kialakított tanrendjét elfogadtatni (kari szabályozás), ha a félévet aktív félévként kívánja teljesíteni. ERASMUS ösztöndíjat csak aktív félévre bejelentkezett hallgató kaphat.

2. fejezet A VIZSGÁZTATÁS RENDJE Foglalkozások, részvétel a foglalkozásokon 41. § (1)

Az egyes tantárgyak elsajátításához az intézetek/tanszékek/tanszéki osztályok különböző jellegű tanulmányi foglalkozásokat írnak elő. Ezek típusai: előadás, szeminárium, gyakorlat,

56


konzultáció.

Előadásnak nevezzük azt az oktatási formát, ahol a meghirdetett tantárgy egészét vagy annak egy részét a tárgyat felvevő összes hallgató – ez jellemzően teljes évfolyam, vagy annak egy része – egyszerre hallgatja. Az előadások látogatása a tanulási folyamat szerves része, az előadásokon való részvételre azonban a hallgatók adminisztratív eszközökkel nem kötelezhetők. A számonkérés viszont az előadásokon elhangzott ismeretanyagot is felöleli.

Szeminárium az az oktatási forma, ahol a hallgatói csoportokban aktív módon, a tanárral történő intenzív kommunikáció lehetőségét kihasználva tanulnak egy teljes tárgyat vagy annak egy részét. Egyes tantárgyaknál az előadás és a szeminárium kiegészítheti egymást. Gyakorlatnak tekintjük azt az oktatási formát, ahol valamely tárgy elemeinek jártassági szintre emelése történik. Egyes tantárgyaknál az előadás és a gyakorlat kiegészítheti egymást.

Szakmai gyakorlat: a hallgatónak külső gyakorlóhelyen teljesítendő évközi vagy féléves egybefüggő munkavégzése.

Konzultáció: a főiskola oktatója, kutatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége a főiskola által biztosított helyen. (2)

Az intézetek/intézeti tanszékek/tanszéki osztályok a félévi követelményrendszerben – a szorgalmi időszak első két hetében kiadott írásos tájékoztatóban közzétett módon – a tárgy jellegétől függően döntik el, hogy a szemináriumokon, gyakorlatokon folyó munkában való részvételt milyen módon veszik figyelembe a félév végi eredmény kialakításában. A szemináriumok, gyakorlatok programja feltételezi a folyamatos munkát, az írásos anyagokból, a kijelölt részekből való felkészülést és az előadásokon való részvételt. A szeminárium és a gyakorlat látogatása kötelező.

(3)

A kötelező foglalkozásokon a hiányzások még elfogadható mértéke a foglalkozások 1/5 részéről való távolmaradás. Ettől eltérő szabályozást a dékán engedélye alapján a hallgatói tájékoztatóban kell közzétenni. A foglalkozások felét meghaladó hiányzás esetén a tárgy teljesítése csak a tárgy újrafelvételével pótolható. Ebben az esetben az „aláírás megtagadva” bejegyzést kell az elektronikus nyilvántartási rendszerbe bevezetni. Az 1/5 részt meghaladó, de a foglalkozások felét el nem érő hiányzás esetén a pótlás feltételeit a tanszéki tájékoztatóban kell közzétenni.28

(4)

A Tanulmányi Bizottság az intézetekkel/intézeti tanszékekkel/tanszéki osztályokkal történt konzultáció eredményeként egyes hallgatóknak indokolt esetben a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentést adhat.

(5)

A mintatanterv rögzíti, hogy egy adott tanévben az egyes tárgyak mely oktatási formákat, vagy azok mely kombinációját milyen óraszámban valósítják meg. Az ismeretek ellenőrzése 42. §

(1)

A különböző tantárgyak számonkérésének módját a tanterv határozza meg. A feltételek


57


teljesítésének módját az intézetek/intézeti tanszékek, határozzák meg, s ezt a hallgatói tájékoztatóban közzéteszik. (2)

A tantárgyak félévi lezárása ötfokozatú (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen), vagy háromfokozatú (jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) értékeléssel történik. A jól megfelelt minősítés 5, a megfelelt minősítés 3, a nem felelt meg minősítés 1 érdemjegynek felel meg. Az adott tárgy kreditpontját a hallgató akkor szerzi meg, ha abból a tárgyból elégtelennél jobb értékelést kapott.

(3)

A tantárgyak számonkérésének módját (gyakorlati jegy, kollokvium, stb.) a mintatanterv rögzíti.

(4)

A tantárgyak számonkérési formái – a mintatantervben rögzítetten – az alábbi csoportokba sorolhatók: a)

Évközi/gyakorlati jegyet akkor ír elő a tanterv, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges, illetve ha a tantárgy jellege megköveteli az oktatási időszakban a tantárggyal való folyamatos foglalkozást. A gyakorlati jeggyel értékelendő tárgy követelményeit a hallgatónak a szorgalmi időszakban kell teljesíteni. A gyakorlatértékelés ötfokozatú minősítéssel történik. A gyakorlati jegy dolgozat(ok), kiselőadás(ok), házi feladat(ok), beszámoló, stb. alapján állapítható meg. A konkrét formát az intézet/ tanszék határozza meg és a félév első foglalkozásának hetében közli a hallgatókkal.

b)

A kollokviumi vizsga keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, hogyan képes alkalmazni az adott tárgyhoz kapcsolódó korábban megszerzett ismereteit, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A kollokviummal értékelendő tárgy követelményeit a hallgatónak a vizsgaidőszakban kell teljesíteni. A kollokvium értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. A kollokvium lehet szóbeli és/vagy írásbeli.

c)

A kritérium tárgyak teljesítését az oktató aláírással igazolja.

d)

A hallgató kötelező féléves szakmai gyakorlatát értékelni kell és a mintatanterv szerinti kreditet kell rendelni hozzá.

e)

A záróvizsga a mintatantervben meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, és vagy írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – állhat. A záróvizsga célja, hogy az oklevél megszerzéséhez szükséges ismereteket, készségeket, képességeket ellenőrizze, értékelje, illetve megbizonyosodjon arról, hogy a hallgató a tanult ismereteket alkalmazni tudja.

(5)

A gyakorlati jegy pótlására és az elégtelen jegy javítására a 43. § (5) bekezdése szerint29 van lehetőség, melynek további részleteit a kari melléklet tartalmazza.

(6)

Ha a hallgató az első tárgyfelvétel alkalmával kollokviummal záródó tárgyból elégtelen jegyet kap, akkor – figyelemmel a meghirdetett vizsganapok számára és a létszámkorlátozásra is – az adott vizsgaidőszakban javítóvizsgát, ennek sikertelensége esetén ismétlő javítóvizsgát is tehet (három vizsgalehetőség). Amennyiben az első bejelentkezett vizsganapján nem jelenik meg, már csak két vizsgalehetősége marad. Ebből következően, ha a hallgató csak az utolsó vizsganapon jelenik meg először, és vizsgája


58


sikertelen, vagy a sikertelen vizsgája és a tanszék által meghirdetett utolsó vizsganap között nem telik el jelen szabályzatban meghatározott idő, az elégtelen javítására abban a félévben módja nincs. (7)

Amennyiben a hallgató a vizsgaidőszakig nem tett eleget a –tájékoztatóban meghirdetett – vizsgára bocsátás feltételeinek, aláírás megtagadva bejegyzést kell az elektronikus nyilvántartásba bevezetni.30

(8)

Aki nem szerzett aláírást, nem tett vizsgát vagy az elégtelen vizsgajegyet nem tudta kijavítani, következő félévek valamelyikén a tárgyújrafelvétellel teljesítheti a tárgyat.

(9)

Minden félévben egyetlen olyan tárgynál, ahol erre a vizsgaidőszakon belül lehetőség van, a hallgató a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalban engedélyt kérhet egy alkalommal az eredményes vizsga (jó, közepes vagy elégséges jegy) javítására. Újra felvett vagy gyakorlati jeggyel záródó tárgynál nincs ilyen lehetőség. Ha e vizsga eredménye elégtelen, akkor a tárgyból már megszerzett kreditpontok elvesznek és javítóvizsgát kell tenni. Eredményes vizsgát javítani abban a félévben lehet, amelyik félévben a tárgyból a hallgató az eredményes vizsgát letette, más félévben nem.

(10) Távoktatási, illetve levelező tagozaton a konzultáción való részvétel nem kötelező. A félév végi/ciklus végi aláírás megszerzésének feltételeit a tanszék a tantárgyi útmutatóban szabályozza. Tárgyújrafelvétel 43. § (1)

Ha egy tantárgyból a hallgató az első tárgyfelvétel félévében nem tudta megszerezni a kreditpontot (nem tett eleget a vizsgára bocsátás feltételének, ki nem javított elégetlenje van, nem vizsgázott), akkor lehetősége van arra, hogy a31 későbbi félévekben a tárgyat újra felvegye.

(2)

Az első tárgyfelvételkor a tárgy csak kontaktórákkal vehető fel, a további tárgyfelvételek32 a tanszéki kurzuskínálat és a hallgató választása szerint a) vizsgakurzussal vagy b) speciális kurzussal történhet.

(3)

A vizsgakurzus felvételének feltétele, hogy az adott tárgyból a hallgató már félévet elismerő aláírást szerzett, míg speciális kurzus felvétele során a hallgatónak ismét kötelessége az aláírás megszerzése. A speciális kurzus vizsgái csak a vizsgaidőszakban, a vizsgakurzus vizsgája a regisztrációs héten, vagy a szorgalmi időszak utolsó két hetében szervezhető. Az időrend tartalmazza a vizsgákra rendelkezésre álló időszakokat. A dékán/területi intézet igazgató határozza meg, hogy mikor szervezik a vizsgakurzusok vizsgáit és erről a Kar tájékoztatja a hallgatókat.33

(4)

Az előtanulmányi követelményi rendszerben megjelölt tárgy sikertelen teljesítése esetén az

30 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 31 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 32 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől.

33 A módosítást elfogadta a Szenátus 2009. április 27-én a 2008/2009. tanévi 82. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1. napjától.

59


adott tárgyat és a ráépülő tárgyat azonos félévben felveheti a hallgató abban az esetben, ha az előtanulmányi tárgyat a ráépülő tárgy előtt a Kar által meghatározott időpontban sikeresen teljesítette. (5)

Kollokviummal záródó tantárgy esetén az első tárgyfelvételhez összesen három, a második és harmadik tantárgyfelvételhez összesen négy, a negyedik és ötödik tantárgyfelvételhez egy-egy vizsgalehetőség biztosított. Gyakorlati jeggyel záródó tárgynál az első tárgyfelvételkor a vizsgaidőszakban két lehetőség van az elégtelen javítására, további két tantárgy felvétellel négy vizsga tehető, a negyedik és ötödik tantárgyfelvételhez egy-egy vizsgalehetőség vehető igénybe. A hallgatói tájékoztató tartalmazza azokat a tantárgyakat, amelyek esetén a gyakorlati jegy pótlása, javítása nem lehetséges kontaktóra nélkül.34

(6)

Azon hallgatók akik jelen szabályzat hatálybalépését megelőzően már éltek a maximális tantárgyfelvételi lehetőséggel, egyéni méltányossági kérelmet nyújthatnak be a dékánhoz.35

(7)36 A vizsgáztatás rendje 44. § (1)

A vizsgát oly módon kell megszervezni, hogy minden érintett hallgató jelentkezni tudjon és vizsgázhasson. A vizsgaidőpontok számát és ütemezését úgy kell meghatározni, hogy az érintett hallgatói létszám másfélszerese vizsgát tehessen és a hallgató a vizsgáit arányosan elosztva tudja letenni. Minden tárgyból – a vizsgára kötelezettek létszámát is figyelembe véve – legalább 3 vizsgaidőpontot kell kijelölni úgy, hogy egy alkalommal szóbeli vizsgán 20 főnél több ne legyen. A vizsgaidőpontok közzététele előtt a vizsgaidőpontok listáját a HÖK kari szervezete véleményezi, és indokolt esetben az oktatási dékán helyettesnél módosítást javasolhat.

(2)

Biztosítania kell, hogy az adott képzési időszakban a hallgató a sikertelen vizsgát megismételhesse (a továbbiakban: javítóvizsga), és – a tárgyfelvételtől függően – ennek sikertelensége esetén ismételt javítóvizsgát tehessen. Javító- és ismétlő javítóvizsgát tenni az előre meghirdetett napokon, de leghamarabb a sikertelen vizsgát követő 3. nap lehet. A ki nem javított elégtelen jegy esetén tárgyújrafelvételre kerül sor.

(3)

A vizsgára jelentkezni az intézetek/intézeti tanszékek/tanszéki osztályok által meghatározott időpontokra az elektronikus nyilvántartási rendszeren keresztül, a tájékoztatóban meghatározott módon kell. A hallgatónak a szorgalmi időszak utolsó napjáig minden tárgyból egy vizsganapra be kell jelentkeznie. Amennyiben a hallgató a megadott határnapig nem jelentkezett, vizsgát nem tehet. A vizsgajelentkezés a vizsga előtt 36 órával módosítható/visszavonható. A hallgató az intézet/intézeti tanszék/tanszéki osztály által meghatározott jelentkezési rendben, az elfogadott bejelentkezésnek megfelelő vizsgaidőpontban köteles a vizsgán megjelenni, és vizsgát tenni. Ellenkező esetben minden hátrány (a pótlási lehetőségek csökkenése, a további vizsgaidőpontok telítettsége, stb.)

34 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 35 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 36 Törölte a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől.

60


jogosan sújtja. (4)

A vizsgák lebonyolítása az intézetek/intézeti tanszékek/tanszéki osztályok feladata.

(5)

A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető. Azon tantárgyból, amelyből a hallgató egyáltalán nem kísérelte meg a vizsgát, a hallgató elektronikus nyilvántartási rendszer “leckekönyvbejegyzés” rovatába a “nem jelent meg”37 bejegyzés kerül. Amennyiben a hallgató a vizsgán nem jelenik meg, és ennek okát elfogadható módon nem igazolta, a tárgyfelvételhez tartozó egy vizsgalehetőségét elveszítette, és a vizsga megszervezésével kapcsolatos költségek megfizetésére kötelezhető a Hallgatói Térítések és Juttatások Szabályzat alapján.

(6)

Vizsgát megkezdeni csak akkor lehet, ha a hallgató a személyazonosságát hitelt érdemlő módon igazolta. Minden megkezdett vizsgát minősíteni kell. Az elektronikus rendszerbe38 a vizsgán elért vizsgaeredményt kell rögzíteni. A vizsgaeredmény a hallgató kérésére elégtelenre nem rontható!

(7)

Szóbeli vizsga esetén az intézet/intézeti tanszék/tanszéki osztály – kizárólag teherbírására figyelemmel – korlátozhatja azoknak a hallgatóknak a számát, akiket egy-egy vizsganapra elfogad (legfeljebb 20 fő).39

(8)

Ha a javítóvizsga sem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az ismétlő javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt tehesse le. A bizottság tagja lehet a tantárgy oktatója abban az esetben is, ha a hallgató korábban sikertelenül vizsgázott nála. Ez a jog akkor is megilleti a hallgatót, ha a vizsga letételére másik vizsgaidőszakban kerül sor.

(9)

A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke a felelős. Az írásbeli vizsga eredményének kihirdetése, megtekintés 45. §

Az írásbeli vizsga eredményének kihirdetését – amennyiben a szóbeli vizsga feltétele a sikeres írásbeli vizsga – legkésőbb a vizsga utáni három, munkanapon belül meg kell tenni. A kihirdetés Neptun/ETR kóddal név nélkül történik. Írásbeli dolgozatát a hallgató az eredmény hirdetésekor, de legkésőbb az eredményhirdetés utáni 2 munkanapon belül, az intézet/intézeti tanszék által megjelölt időpontban – egy alkalommal – megtekintheti, amikor is a vizsgáztatók a jogos reklamációkat orvosolják. Indokolt esetben – amennyiben a hallgató a dolgozatát a meghirdetett időpontban nem tudta megtekinteni – a tanszékvezető újabb időpontot biztosít.40


39 A bekezdés utolsó mondatát hatályon kívül helyezte a 2010. június 25-i szenátusi ülésen elfogadott módosítás. Hatálytalan: 2010. július 1. napjától. 40 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

61


Jegymegajánlás 46. § (1)

Gyakorlati jegy, vagy vizsga esetén az oktató a hallgatónak a szorgalmi időszakban nyújtott kiemelkedő teljesítménye alapján értékelést vagy osztályzatot ajánlhat meg.

(2)

A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátását. Kreditátvitel és beszámítás 47. §

(1)

A kredit-beszámítás, illetve a tantárgyi felmentés esetei különösen: a) megelőző tanulmányok figyelembe vétele, b) átvételből, vendéghallgatói teljesítményből eredő beszámítás, c) külföldi tanulmányok figyelembevétele, d) párhuzamos képzésből adódó beszámítás, e) munkatapasztalatok beszámítása, f) az alapképzésről a felsőfokú szakképzésbe történő beszámítás és fordítva, g) mesterképzésre jellemzők esetén előzetes kreditelismerés.

(2)

Az előzetes tanulmányok alapján a hallgatóknak a kreditbeszámítási kérelmet a) a mesterképzések hallgatói esetén a korábbi tanulmányok során szerzett kreditek elismerése. Az mesterképzésre jelentkezőknek felvételi eljárást megelőzően vagy legkésőbb a felvételi határozat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a korábbi tanulmányok kredit elismerését formanyomtatványon kell kérni. A kérelemről a KÁB az mesterszak vezető véleményének figyelembevétele mellett hoz határozatot 30 napon belül és erről írásban értesíti a hallgatót, valamint a TOH-t. b) a felsőfokú szakképzés és az alapképzés hallgatói kérelmeket – legkésőbb a regisztrációs hetet követő héten, megfelelő dokumentumokkal alátámasztva – a Kreditátviteli Bizottsághoz címezve a Modulo rendszeren keresztül on-line41 kell benyújtani. A párhuzamos képzésben tanulóknak a vizsgaidőszak végéig kell beadni a következő félévet érintő beszámítási kérelmeket. A Bizottság szükség esetén megkéri az illetékes intézeti tanszék véleményét. A tantárgyfelelős által véleményezett és az intézeti tanszékvezető által aláírt javaslatot a tanszék a szorgalmi időszak második hétének végéig a Kreditátviteli Bizottsághoz továbbítja. A beszámítás, illetve az ezen alapuló tárgyfelmentés a Kreditátviteli Bizottság határozata alapján válik jogerőssé. A beszámítás történhet tárgy ekvivalencia alapján vagy a nélkül (szabadon választható tárgyak kredit kötelezettségének terhére). A határozatban meg kell jelölni a kiváltott tárgy vizsgaeredményét és kreditértékét.42

(3)

Az előzetes tanulmányok alapján elfogadott teljesítmények – a kreditpontok és az ehhez tartozó korábbi vizsga eredmények alapján jellemzően – az adott félév kredit indexébe, korrigált és összesített korrigált kredit indexébe beszámítanak.

(4)

A Főiskolán előzetes, de be nem fejezett tanulmányokat folytató, új felvételi eljárással ismét felvett hallgatók részére abban az esetben számítanak be a karok (a tantárgy tartalmi azonossága esetén) az új típusú képzésbe kreditet, amennyiben a hallgató a megelőző tanulmányokat is kreditrendszerben folytatta (először 2002 szeptemberétől első

41 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 42 A bekezdés utolsó mondatát hatályon kívül helyezte a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011-es tanévi 119. sz.

határozatával. Hatálytalan 2011. július 1. napjától.

62


(5)

évfolyamon, majd felmenő rendszerben). A nem kredit rendszerű képzés esetén nincs lehetőség kredit beszámításra. Párhuzamos képzés, vagy vendéghallgatói teljesítmény alapján az adott félévre elfogadott tantárgy vizsgaeredménye és kreditpontja az adott félév tanulmányi átlagába és kreditpontjába beszámít.

Féléves és össztanulmányokra számított kreditek 48. § (1)

Az egyes félévekben a hallgatók számára olyan mintatantervet kell összeállítani, hogy azt követve átlagosan 30 kreditpontot szerezhessenek meg. Az egyéni tanrendek féléves összkredit száma nem haladhatja meg a 40 kreditet. A Tanulmányi Bizottság indokolt esetben engedélyezheti, hogy a hallgató egy adott félévben legfeljebb 44 kreditértékű tantárgyat vegyen fel.

(2)

A felsőfokú szakképesítés vagy az oklevél megszerzéséhez a szakmai vizsgakövetelmények, illetve a képzési és kimeneti követelményekben előírtak szerinti kredit teljesítése szükséges.

A tanulmányi átlageredmény számítása, kreditösszesítés, félévzárás 49. § (1)

Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. Az átlagot a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal az elektronikus hallgatói tanulmányi nyilvántartási rendszerben rögzített eredmények alapján minden vizsgaidőszak befejezését követő második hét végéig bejegyzi az elektronikus leckekönyvbe. Kreditindex =

(osztályzat x kreditpont) 30

Az ösztöndíj megállapításának alapjául a korrigált kreditindex szolgál. Korrigált kreditindex =

kreditindex x

teljesített kredit vállalt kredit

Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi értékelésére szolgál, mely számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy a félévenkénti 30 kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket is figyelembe kell venni. (2)

Tájékoztató jelleggel az elektronikus leckekönyvbe bekerül a félévben vagy a ciklusban szerzett és az összegzett kreditpontszám.

(3)

Az összesített tanulmányi átlagban minden tárgy az utolsó érvényes vizsgajeggyel szerepel. A külföldi egyetemen részképzéssel, vagy hazai egyetemen áthallgatással, illetve

63


tantárgyfelmentés révén szerzett érdemjegyek az átlagban a határozatokban megjelölt vizsgaeredményekkel szerepelnek. (4)

A tanulmányok lezárásakor a hallgatónak nem lehet a kötelező és a kötelezően vagy szabadon választott tárgyból ki nem javított elégtelen érdemjegye vagy „nem felelt meg” bejegyzése, viszont a szakirány szabadon választható tárgyakból maradhat – az átlagba nem beszámított, de regisztrált – elégtelen vizsgaeredménye, ha egyébként a hallgató elérte az adott szak képesítési követelményeiben az oklevél megszerzéséhez előírt számú kreditpontot.

(5)

A hallgató számára a félév/ciklus lezárásaként az elektronikus leckekönyvnek tartalmaznia kell az adott félévben és az addigi tanulmányok alapján összesített kreditpontokat is. Kreditpont csak az elégtelentől különböző jeggyel lezárt tárgyakra adható, elégtelen, vagy nem felelt meg minősítés esetén a kreditpont 0.

(6)

A kredit-összesítésnek tartalmaznia kell a más intézményekben – az előírásoknak megfelelően – szerzett, és elfogadott krediteket is. Méltányosság 50. §

(1)

A hallgató kérelmére a képzési időn belül egy alkalommal indokolt esetben méltányossági engedélyt kaphat – a (2) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve – bármely a tanulmányokkal összefüggő ügyében.

(2)

A méltányosság nem vehető igénybe a) a maximális képzési idő meghosszabbítására, amennyiben az csak tanulmányi okokra vezethető vissza, b) államilag támogatott képzésről költségtérítéses képzésre való átkerülés felülbírálatára.

(3)

A méltányossági kérelem pusztán tanulmányi okra nem alapozható. A méltányossági döntés mindig egyedi jellegű, annak eredménye nem képezhet hivatkozási alapot más döntéseknél.

(4)

A méltányossági kérelmet a dékán bírálja el, aki e jogkörét nem delegálhatja. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. Az engedélyt az elektronikus tanulmányi nyilvántartásba a “Hivatalos bejegyzések” rovatába be kell vezetni.43 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelőssége 51. §

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelőssége, valamint a Főiskola kártérítési felelőssége tekintetében külön szabályzat rendelkezései az irányadók.


64


3. fejezet A SZAKMAI GYAKORLAT 52. § (1)

(2)

A képzési és kimeneti követelmények szerint egy félévig tartó összefüggő lehetőség szerint szakirányhoz kapcsolódó területen szakmai gyakorlatot kell szervezni az alábbi alapképzési szakokon44: Gazdálkodás és menedzsment alapképzési szak (BA), Kereskedelem és marketing alapképzési szak (BA), Nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak (BA), Pénzügy és Számvitel alapképzési szak (BA), Turizmus- vendéglátás alapképzési szak (BA), Üzleti szakoktató alapképzési szak (BA). Az intézményen kívül teljesítendő gyakorlatot a mintatantervben rögzített félévben kell teljesíteni, a teljesítés lezárása háromfokozatú értékeléssel történik.

(3)

Az üzleti szakoktató alapképzési szakon a szakmai gyakorlat szakirány szerinti szakmai gyakorlatból és pedagógiai gyakorlatból áll. Időtartama legalább 12 - 12 hét.

(4)

A féléves szakmai gyakorlat mellett évközi szakmai gyakorlat is szervezhető.

(5)

A felsőfokú szakképzések és az alapképzések esetén nyári szakmai gyakorlat előírható.

(6)

A hallgatói tájékoztatóban kell közzétenni az évközi és a féléves szakmai gyakorlattal kapcsolatos tájékoztatást. A tájékoztatóban rögzíteni szükséges, hogy milyen tanulmányi követelmények teljesítése esetén kezdhető meg a gyakorlati félév (pl. előírt kreditek, szakmai tantárgyak, nyelvvizsga teljesítése stb.). A gyakorlati félév alatt felvehető vizsgakurzus lehetőségéről a kari szabályzat (lásd melléklet) külön rendelkezik.

4. fejezet A KÉPZÉS LEZÁRÁSA Felsőfokú szakképzés esetén szakmai és modulzáró vizsga 53. § (1)

A felsőfokú szakképzést a hallgatók a 20/2007. (V. 21.) a szakmai vizsga általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló SZMM rendelet alapján szakmai vizsgával fejezik be. A szakmai vizsga követelményeit a képzés megkezdésekor hatályos, az adott OKJ számú szakmai és vizsgakövetelményei (jogszabály) írják elő.45

(2)

A szakmai vizsga a bizonyítvány megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A szakmai vizsga az adott szakképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározottak szerint több részből áll.

44 A 24/2010. (V.14.) OKM rendelet vonatkozó módosításának átvezetése. 45 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől.

65


(3)

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele a 4 félév vizsgáinak sikeres meglétét bizonyító dokumentum,46 a letöltött kötelező szakmai gyakorlatról igazolás47, továbbá amennyiben a szakmai vizsga letételéhez feltétel a szakdolgozat, akkor annak az illetékes tanszék általi elfogadása.

(4)

A hallgatónak az adott kar illetékes Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalában kell jelentkezési lap kitöltésével, írásban, előre megadott határidőig a szakmai vizsgára48 jelentkezni. Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal a szakmai vizsgával kapcsolatos teendőkről és határidőkről, a modulzáró és az OKJ szakmai vizsga időpontjáról a hallgatót írásban értesíti.

(5)

A vizsgabizottság a vizsgarendet figyelembe véve a vizsga lebonyolítására vonatkozó, a vizsgázó egyes vizsgatevékenységeinek időpontját bemutató, valamint a megjelenési kötelezettség időpontjait és helyszíneit is tartalmazó vizsgaprogramot fogad el.49

(6)

A szakmai vizsga részeinek ismételt teljesítése alóli vizsgafelmentés iránti kérelmet a vizsgára való jelentkezéskor írásban kell benyújtani a vizsgaszervezőnek. A vizsgafelmentés tárgyában a szakmai vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a vizsga felmentéséről hozott döntéséről a vizsgázót legkésőbb a szakmai vizsga első vizsgatevékenysége megkezdése előtt 3 munkanappal korábban írásban tájékoztatja.50

(7)

A hallgató a szakmai vizsgát mindaddig nem kezdheti meg, amíg a nem igazolja, hogy a Kar különböző egységei felé (könyvtár, kollégium, stb.) nincs tartozása51.

(8)

A vizsgateljesítmények értékelését és a szakmai vizsga lebonyolításának rendjét a szakmai és vizsgáztatási követelményekről, és a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló rendeletek tartalmazzák.

(9)

A szóbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott vizsgafeladatok alapján ad számot felkészültségéről. A vizsgázó vizsgatevékenysége során nyújtott teljesítményét %-osan kell értékelni.52 A szakmai vizsga vizsgatevékenysége során a vizsgázó egy alkalommal póttételt választhat. Azon vizsgatevékenységnél, ahol póttétel választására került sor, a vizsgázó teljesítménye legfeljebb 60%-ra értékelhető. Ha a szakmai és vizsgakövetelményekről szóló rendelet másképp nem rendelkezik, sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott. A szakképesítés megszerzéséhez ekkor a vizsgázónak javítóvizsgát kell tennie abból a vizsgarészből, amelyből 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott. (ha a szakmai és vizsgakövetelményekről szóló rendelet másképp nem rendelkezik). A javító, pótló vizsga letételére a szakképzésért felelős miniszter által kijelölt vizsgaidőszakokban kerülhet sor.

(10) A javító- vagy pótló vizsgára jelentkezéskor csatolni kell a szakmai vizsga törzslap kivonatának hiteles másolatát.53

46 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 47 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 48 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 49 Beépítésre került a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával, ezzel egyidejűleg a

többi bekezdés számozása értelem szerűen módosul. Hatályos 2010. július 1-től. 50 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 51 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 52 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 53 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől.

66


(11) A sikertelen szakmai vizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a szakmai vizsgát követő egy évig - a képzés megkezdésekor érvényes vizsgakövetelmény szerint – megismételhető a hatályos HTJ Szabályzatban rögzített díjfizetés esetén. (12) A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel, továbbá a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időnél hosszabb időtartammal is teljesíthető. Az FSZ képzés Szakmai Vizsgabizottsága 54. § (1)

A szakmai vizsgát a vizsgabizottság előtt kell tenni.

(2)

A vizsgabizottság elnökét a szakképesítésért54 felelős miniszter, a szakmai vizsgabizottságban való részvételre a szakképesítés szerint illetékes szakmai szervezet (gazdasági kamara) jelöli ki képviselőjét, a vizsgaszervező képviselőjét a felsőfokú szakképzés igazgatója vagy a dékán bízza meg.

(3)

A vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket (kérdező tanár, javító tanár) továbbá felügyelő, jegyző személyét a dékán határozza meg, mely jogkör átruházható.55 Az írásbeli/interaktív vizsga megkezdése előtt a felügyelő a hallgatók részére tájékoztatást ad a vizsga szabályairól, az alkalmazható segédeszközökről, az elkövetett szabálytalanságok következményeiről.56

(4)

(5)

A vizsgázó az írásbeli/interaktív vizsgafeladat megoldásához nem kérhet, és nem kaphat segítséget. Az előírt vizsgafeladatok kidolgozásának idejét a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet határozza meg. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldását javítási útmutató alapján vizsgafeladatonként %-os teljesítménnyel kell értékelni.57

(6)

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgatevékenység rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgatevékenység helyére és munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról a vizsgafeladatok megkezdése után további útmutatás csak baleset és jelentős kár megelőzése céljából adható.58

(7)

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a szakmai és vizsgakövetelményekről szóló rendeletben meghatározott időtartam áll a vizsgázó rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgafeladatokat – a javítási-értékelési útmutató alapján - %-osan kell értékelni.59

(8)

A szóbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó munkáját vizsgafeladatonként a jelenlévő vizsgabizottsági tagok és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértők egymástól függetlenül értékelik. A vizsgabizottság munkáját segítő kérdező tanár tesz javaslatot a %os teljesítményre. Véleményeltérés esetén a vizsgabizottság szavazással dönt. A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakképesítésenként egyetlen

54 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 55 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 56 Beépítésre került a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával, ezzel egyidejűleg a

többi bekezdés számozása értelem szerűen módosul. Hatályos 2010. július 1-jétől. 57 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 58 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 59 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől.

67


osztályzatot kap a szakmai és vizsgakövetelményekről szóló rendeletben meghatározott súlyozás figyelembevételével a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények átlaga alapján. (9)

A szakmai vizsgáról60 – a jogszabálynak megfelelően – jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a vizsgabizottság minden tagjának alá kell írni, és a jegyzőkönyvet a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalnak kell leadni.

A bizonyítvány 55. § (1)

A felsőfokú szakképzés tanulmányainak befejezését igazoló bizonyítvány kiadásának előfeltétele a sikeres szakmai vizsga letétele, valamint ha a szakmai és vizsgakövetelmények előírják, a nyelvvizsga megszerzése.61

(2)

A szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványba rögzíteni kell a szakmai vizsga osztályzatát, és az egyes vizsgarészek teljesítmény %-ait külön-külön.62

(3)

A bizonyítványt a szakvizsga letétele napján vagy azt követő 30 napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres szakmai vizsgát tett.

(4)

A bizonyítvány a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a szakképesítés körét (szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés), a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, a bizonyítvány sorszámát, a bizonyítvány tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. A bizonyítványt a – rektor által átruházott hatáskörben eljáró – felsőfokú szakképzés igazgatója vagy a dékán és a szakmai vizsga-bizottság elnöke írja alá, amely tartalmazza a szakmai vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatát.63

(5)

A kiadott bizonyítványokról nyilvántartást kell vezetni. A szakmai vizsgáról kiállított törzslap egy példányát az NSZFI felé meg kell küldeni, ahol 50 évig megőrzésre kerül.64

(6)

A hallgató kérésére Europass bizonyítvány kiegészítés állítható ki.65 Abszolutórium (végbizonyítvány) az alap- és mesterképzés esetén 56. §

(1)

Végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. A végbizonyítványt a rektor által átadott hatáskörben a dékán/területi intézet igazgatója írja alá a hallgató részére az elektronikus tanulmányi rendszerből kinyomtatott

60 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 61 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 62 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-től. 63 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-től. 64 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-től. 65 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-től.

68


dokumentumban.66 (2)

Az abszolutórium feltétele: a képzési idő alatt a tantervben előírt követelmények – a kötelező, a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyak – azaz a szükséges kreditpontok és a szaknak megfelelő kritérium követelmények teljesítése. Az előírt kredit mennyiség minimum 2/3-ad részét az adott karon kell teljesíteni.

(3)

Amennyiben a hallgatónak a KKK szerint a mesterképzésbe való felvétel feltételeként előírt és ott felsorolt ismeretkörökből hiányzó krediteket is teljesíteni kell, akkor az abszolutórium megszerzésének feltétele ezen kreditek teljesítése is.67 Szakdolgozat 57. §

(1)

Az alap- és mesterképzésen tanulmányokat folytató hallgatónak tanulmányai befejezéseként a szak/szakirány képzési követelményeihez szorosan kapcsolódó szakdolgozatot kell készítenie. A szakdolgozat témabejelentésének elfogadására a szakért felelős szakvezető jogosult.68

(2)

A hallgató az illetékes intézetek/ intézeti tanszékek, vagy a gyakorlóhely által ajánlott, vagy a saját maga által választott – az intézeti tanszék vezetője által jóváhagyott – témát dolgozhatja fel.

(3)

A szakdolgozati témákat, illetve témavázlatot valamennyi szakon a képzés utolsó félévét megelőzően hirdetik meg, illetve fogadják el az intézetek/ intézeti tanszékek. A szakdolgozati témák, illetve témavázlat elfogadásáért felelős intézetek/intézeti tanszékek vezetői által megjelölt időpontig a hallgató írásban vagy elektronikus formában köteles az illetékes intézettel/ intézeti tanszékkel közölni, hogy melyik témát kívánja választani.

(4)

A szakdolgozat elkészítését egy vagy két konzulens segíti. A konzulenseket az intézet/ intézeti tanszékvezető jelöli ki, és kéri fel a hallgatók esetleges kéréseire is figyelemmel.

(5)

A szakdolgozat beadásának határidejét képzési szintenként és munkarendenként a szakdolgozati témák kiadásáért felelős intézetek/ intézeti tanszékek vezető véleményének figyelembevétele mellett kari szinten az oktatási dékánhelyettes határozza meg.

(6)

A szakdolgozatot legfeljebb két példányban bekötött formában és egy példányban számítógépes adathordozón kerülnek beadásra. A bekötött egyik példányt a hallgató a záróvizsgát követően visszakérheti. A szakdolgozat elektronikus változatát a Központi Könyvtár őrzi határidő nélkül.

(7)

A szakdolgozat titkosítása a gazdálkodó szervezet vezetőjének írásbeli kérelmére lehetséges. A dolgozat a titkosítást követően csak a titokgazda írásos hozzájárulásával elektronikus formában tekinthető meg, a dolgozatot elkülönítetten kell tárolni.

(8)

A szakdolgozatot két bíráló értékeli, akik közül egyik a Főiskola oktatója, a másik külső


67 A módosítást elfogadta a Szenátus 2009. április 27-én a 2008/2009. tanévi 82. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1. napjától. 68 A módosítást elfogadta a Szenátus 2009. április 27-én a 2008/2009. tanévi 82. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1. napjától.

69


szakember, akit az illetékes intézet/tanszék vezetője kér fel. (9)

A bírálók a szakdolgozatot írásban értékelik. Ha a szakdolgozatot valamelyik bíráló elégtelennek minősíti, a dolgozatot harmadik bírálónak kell kiadni. Amennyiben a szakdolgozatot egyik bíráló sem fogadta el, vagy a felkért harmadik bíráló is elégtelennek minősítette, úgy a hallgató záróvizsgára nem bocsátható. Harmadik bírálónak ki kell adni a szakdolgozatot akkor is, ha a bírálatok értékelésében kettőnél több jegy eltérés van. Az intézeti tanszék a hallgatót az elégtelen érdemjegyről a záróvizsga megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban értesíti.

(10) A hallgatónak új szakdolgozatot kell készítenie, ha a dolgozat minősítése vagy a védésre adott jegy elégtelen. Az új dolgozat témája az eredeti témával azonos, vagy attól eltérő is lehet. Az új témát az illetékes intézet/ intézeti tanszék vezetője hagyja jóvá. (11) A hallgatóknak a szakdolgozat bírálatát a záróvizsgát – legalább 5 nappal – megelőzően az illetékes intézetek/ intézeti tanszékek eljuttatják. (12) A hallgató a záróvizsgán záróvizsga-bizottság előtt védi meg szakdolgozatát. (13) A szakdolgozatot a védés alapján a Záróvizsga Bizottság minősíti. (14) A szakdolgozat tartalmi és formai követelményeit, eljárási szabályait, az értékelés általános szempontjait az intézetek / intézeti tanszékek a témák meghirdetésével egyidejűleg közzéteszik, amelyet a hallgatói tájékoztató tartalmaz. A záróvizsga 58. § (1)

A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga több részből – szakdolgozat megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – állhat.

(2)

A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megléte és a szakdolgozat elfogadása. A részletes feltételeket szakonként a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, melyet a hallgatói tanulmányi tájékoztatóban kell közzé tenni.

(3)

A hallgatónak az elektronikus hallgatói rendszerben69 kell a záróvizsgára írásban bejelentkezni. Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal a záróvizsgával kapcsolatos teendőkről és határidőkről, a záróvizsga időpontjáról a hallgatót írásban értesíti.

(4)

Záróvizsga a Szenátus által meghatározott záróvizsga-időszakban tehető.

(5)

A záróvizsga követelményeit a szakdolgozati témák kiadásáért felelős intézetek/intézeti tanszékek vezetőinek közzé kell tenniük.

(6)

A hallgató a záróvizsgát mindaddig nem kezdheti meg, amíg a Hallgatói Információs Irodánál nem igazolja, hogy a Kar különböző egységei felé (Könyvtár, Testnevelési csoport stb.) nincs tartozása.


70


(7)

A Záróvizsgán egyrészt a szakdolgozatot kell megvédeni, másrészt sor kerül a komplex számonkérésre.

(8)

A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő záróvizsga-időszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, a hatályos képzési és kimeneti követelmények szerint letehető a HTJ szabályzatban előírt díjtétel befizetése esetén. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után a szakvezető egyéb feltételekhez kötheti.

(9)

Több szakirányt választó hallgató esetén a záróvizsgát úgy kell megszervezni, hogy a hallgató egy záróvizsga bizottság előtt tudja mindkét szakirány záróvizsga követelményét teljesíteni. A második szakirány esetén a komplex záróvizsgán a második szakirány szóbeli vizsga sikeres teljesítése esetén adható ki a záradékolt oklevél. Ha a második szakirány záróvizsgája sikertelen, akkor a záradékolt oklevél nem adható ki.70

Komplex vizsga 59. § (1)

A hallgató az alap- és a mesterképzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint az abszolutórium megszerzése után a szakot lezáró komplex vizsgát tesz, mely része a záróvizsgának.

(2)

A komplex vizsga a szakhoz tartozó legalább 20 kredit értékű formája lehet írásbeli és/vagy szóbeli vizsga, amely a záróvizsga tantárgyaira vonatkozó javaslatot a szakvezető készíti el és véleményének meghallgatásával a Szenátus hagyja jóvá. A komplex vizsga/vizsgák részletes szabályait a hallgatói tartalmazza.

(3)

kötelező tárgyakból áll, része. A komplex vizsga a Tudományos Tanács tanulmányi tájékoztató

A Záróvizsga Bizottság 60. § (1)

A záróvizsgát a Záróvizsga Bizottság előtt kell tenni.

(2)

A Záróvizsga Bizottság elnökeit és a bizottság tagjait a dékán legfeljebb 3 évi időtartamra bízza meg.

(3)

A Záróvizsga Bizottságnak az elnökön kívül legalább 2 tagja van. Az elnök a szakterület elismert külső szakembere, illetőleg egyetemi vagy főiskolai tanár, vagy docens lehet. A bizottságban a szakdolgozat témája szerinti intézeti tanszék oktatójának helyet kell biztosítani.

(4)

A Záróvizsga Bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja külső szakember, legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens

70 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-től.

71


legyen. A mesterképzés záróvizsga bizottságában minimum 3 fő tudományos fokozattal rendelkező tag szükséges.71 (5)

A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen – vita esetén szavazással – megállapítják az érdemjegyet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6)

A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a bizottság minden tagjának alá kell írni, és a jegyzőkönyvet a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalnak kell leadni.72 A záróvizsga eredménye 61. §

(1)

A záróvizsga eredménye – a két opponens véleményének figyelembevételével – a szakdolgozatra és a szakdolgozat védésére adott érdemjegyből, valamint a szakvezetők által meghatározott témakörökből álló komplex szakmai vizsga érdemjegyéből számított egyszerű átlag.

(2)

A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.

(3)

Sikertelen a záróvizsga, ha annak bármelyik része elégtelen, és csak az elégtelen záróvizsgarészt kell megismételni. Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt két alkalommal tehet javító záróvizsgát. Javító záróvizsga legkorábban a következő záróvizsga időszakban tehető.


72


Az oklevél megszerzéséhez szükséges nyelvi követelmények 62. §73 (1)

Az alapképzés (BA, BSc)74 75 esetén az oklevél megszerzésének előfeltétele – a képesítési és kimeneti követelményekben foglaltaknak megfelelően az alábbiak szerint: a) Nemzetközi gazdálkodási alapképzési szak (BA) b) Turizmus-vendéglátás alapképzési szak (BA) Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga – amelyek közül az egyik államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsgával kiváltható – vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. c) d) e) f)

Gazdálkodás és menedzsment alapképzési szak (BA) Kereskedelem és marketing alapképzési szak (BA) Emberi erőforrások alapképzési szak (BA) Pénzügy és számvitel alapképzési szak (BA) Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

g) Kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak (BA) Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. h) Üzleti szakoktató alapképzési szak (BA) Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. i)

Gazdaságinformatikus alapképzési szak (BSc)76 Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

j) Az idegen nyelvű képzések hallgatói esetén a képzés nyelvén sikeresen teljesített záróvizsga a szakmai nyelvvizsgával egyenértékű.77 (2)

A mesterképzések esetén az oklevél megszerzéséhez szükséges nyelvi követelmények az alábbiak: a) Közgazdásztanár mesterképzési szak (MA) A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány

73 A 24/2010. (V.14.) OKM rendelet vonatkozó módosításának átvezetése. Hatályos 2010. május 31-től. 74 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 75 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 76 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 77 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

73


vagy oklevél megszerzése szükséges. b) Marketing mesterképzési szak (MSc) A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. c) Nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak (MA) A mesterfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga és további két idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. d) Pénzügy mesterképzési szak (MSc) A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. e) Számvitel mesterképzési szak (MSc) A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. f)

Turizmus-menedzsment mesterképzési szak (MA) A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga és egy másik idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga, melyek közül egyik az angol, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. Az oklevél 63. §

(1)

Az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. Ha a hallgató a záróvizsga időpontjában már bemutatta azt az okiratot, amely a meghatározott követelmények teljesítését igazolja, az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni számára.

(2)

Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját, valamint az oklevél minősítését és a szak képzési idejét. Tartalmaznia kell továbbá a – rektor által átruházott hatáskörben eljáró – illetékes kar dékánjának/területi intézet igazgatójának és a záróvizsga-bizottság elnökének eredeti

74


aláírását, a Főiskola bélyegzőjének lenyomatát. A Bologna típusú alap és mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgatók esetén a kiadott oklevelek sorszámozása az alábbi algoritmus szerint történik78:79 a) A BGF rövidítés – a kar rövidítése / alapfokozat esetén: B (BA) – sorszám / kiadás éve az alábbiak szerint: BGF-KVIK/B-0001/kiadás évszáma BGF-KKK/B-0001/kiadás évszáma BGF-PSZKB/B-0001/kiadás évszáma BGF-PSZKS/B-0001/kiadás évszáma BGF-PSZKZGKZ/B-0001/kiadás évszáma80 b) A BGF rövidítés – a kar rövidítése / mesterfokozat esetén: M (MSc/MA) – sorszám / kiadás éve az alábbiak szerint: BGF-KVIK/M-0001/kiadás évszáma BGF-KKK/M-0001/kiadás évszáma BGF-PSZKB/M-0001/kiadás évszáma BGF-PSZKS/M-0001/kiadás évszáma BGF-PSZKZGKZ/M-0001/kiadás évszáma81 c) A BGF rövidítés – a kar rövidítése / szakirányú továbbképzés esetén: SZTK – sorszám / kiadás éve az alábbiak szerint: BGF-KVIK/SZTK-0001/kiadás évszáma BGF-KKK/SZTK-0001/kiadás évszáma BGF-PSZKB/SZTK-0001/kiadás évszáma BGF-PSZKS/SZTK-0001/kiadás évszáma BGF-PSZKZGKZ/SZTK-0001/kiadás évszáma82 (3)

Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsgabizottság elnöke helyett az oktatási dékán helyettes is aláírhatja az oklevelet.

(4)

A kiadott oklevelekről központi nyilvántartást kell vezetni.

(5)

A Főiskola az oklevelet ünnepélyes diplomaosztó nyilvános tanácsülésen osztja ki.

(6)

Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni, a Főiskola igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, de tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. A kiadott igazolásokról központi nyilvántartást kell vezetni.

(7)

Az oklevelet magyar és angol nyelven, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. Az oklevél a hallgató kérésére és költségére más nyelven is kiadható.

(8)

Az alap- és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. Az oklevélmelléklet közokirat.

(9)

Az alapképzésben kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szint angol nyelvű jelölése:

78 A módosítást elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 113. sz. határozatával. Hatályos 2009. június 26. napjától. 79 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 80 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 81 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 82 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

75


alapfokozat „bachelor” (rövidítve:. BA). (10) A mesterképzésben kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szint angol nyelvű jelölése: mesterfokozat „magister” vagy „master” (rövidítve: MA, MSc)

Az oklevél minősítése 64. § (1)

A hallgatói tanulmányi tájékoztatóban előre meghirdetett legfeljebb öt – a szakot meghatározó – tárgy érdemjegyeinek átlagából és a záróvizsga eredményének átlagából képzett, két tizedesre számított jegyek egyszerű számtani átlag az oklevél minősítése. (lásd 3. sz. melléklet).83 84

(2)

Az oklevél minősítésénél az eredménytelen vizsgák elégtelenjeit figyelmen kívül kell hagyni.

(3)

A kiszámított átlageredmény szerint az alábbi minősítéssel kell kiállítani az oklevelet: Kiváló Jeles Jó Közepes Elégséges

5,00 4,51-4,99 3,51-4,50 2,51-3,50 2,00-2,50 A kitüntetéses oklevél 65. §

Kitüntetéses oklevelet kap az, aki a záróvizsgán jeles eredményt ért el és valamennyi a szakvezető által az oklevél minősítése szempontjából meghatározónak kijelölt tárgy eredménye jeles, összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének félévenkénti korrigált kreditindexe legalább 3,51, továbbá vizsgaeredményei között közepesnél alacsonyabb nincs. Díszoklevél 66 § A felsőoktatási intézmény rektora arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevelet adományozhat annak, aki ötven, hatvan, hatvanöt vagy hetven éve szerezte meg az oklevelét a felsőoktatási intézményben, és életpályája alapján közmegbecsülésre méltó. A díszoklevelek iránti kérelmeket – oklevél másolat és önéletrajz egyidejű megküldésével – a dékánok által közzétett felhívásban megjelölt határideig és szervezeti egységhez kell megküldeni. A díszokleveleket a jogutód kar ünnepélyes keretei (tanévnyitó, diplomaosztó) között a dékán adja át.


76


IV. RÉSZ A fogyatékos hallgatókra vonatkozó külön rendelkezések 67. § (1)

A fogyatékossággal élő hallgató számára – kérelmére – az oktatási dékán helyettes a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve – figyelemmel a felsőoktatási törvény 39. §-ának (7) bekezdésére – azok teljesítésétől eltekinthet.

(2)

Mozgáskorlátozott hallgató esetében: a) biztosítani kell - a szabályzatban foglaltak alapján - a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését, b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel, c) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (különösen speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát, e) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani.

(3)

Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében: a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget, b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat, c) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert B2 típusú komplex típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a szóbeli nyelvvizsga letétele alól,85 d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani, e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére, f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása, g) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani,

(4)

Látássérült (vak, gyengén látó) hallgató esetében: a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell, b) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert B2 típusú komplex nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az írásbeli nyelvvizsga letétele alól,86 c) a fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető, d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a


77


szabályok ismerete megkövetelhető, e) a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. (5)

Beszéd- és más fogyatékos (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, díszgráfia, diszkalkulia) hallgató esetében: a) a súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból; amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; b) a diszlexiás - díszgráfiás hallgató írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát tehet, ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert B2 típusú komplex nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az írásbeli nyelvvizsga letétele alól, c) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert B2 típusú komplex nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a szóbeli nyelvvizsga letétele alól,87 d) a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, e) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, f) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítani kell; g) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani. h) ha a fogyatékosság miatt nem képes az államilag elismert B2 típusú komplex nyelvvizsga szóbeli és írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól.88

(6)

A felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30%-kal hosszabbodhat meg.


78


A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje 68. § A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja, amelynek kiadására a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényben meghatározott bizottság; b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg ba) hallássérültek esetében a területileg illetékes audiológiai állomás szakfőorvosa, bb) látássérültek esetében a területileg illetékes szemészeti szakrendelő szakfőorvosa, bc) mozgássérültek esetében a területileg illetékes klinika, kórház, szakrendelő szakfőorvosa, bd) a beszéd fogyatékosság és pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak esetén igazságügyi szakértő a hallgató vizsgálata alapján, 30 napon belül jogosult. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek 69. § (1)

A hallgató fogyatékosságára tekintettel - szakvélemény alapján - kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését.

(2)

A felsőoktatási intézmény e szabályzatában meghatározottak szerint: a) bírálja el a fogyatékossággal élő hallgatók segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmeit, b) látja el feladatát és kerül megbízásra a fogyatékossággal élő hallgatók segítését intézményi részről irányító koordinátor, c) veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató – a fogyatékossága típusa és mértéke szerint – az intézmény által biztosított, illetve az intézmény által nem biztosított, de más módon rendelkezésre álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat, d) használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök esetében a tankönyv- és jegyzettámogatást. A koordinátor feladata: a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmek elbírálásában és nyilvántartásában, b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel, c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése, d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére.

(3)

(4)

Az előnyben részesítés kizárólag az előnyben részesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.

79


A hátrányos helyzetű hallgatók segítése 70. § (1)

A Főiskolára felvételt vagy átvételt nyert hátrányos helyzetű hallgató tanulmányai során a felkészüléséhez a mentorprogram keretében segítséget vehet igénybe.

(2)

A mentorprogram keretében végzett tevékenységet az oktatási miniszter által kijelölt szervezet koordinálja. Az oktatási miniszter és a mentorprogram koordinálását végző szervezet (a továbbiakban: mentorszervezet) között szerződés jön létre, mely tartalmazza a mentorszervezet feladatait, tevékenységének finanszírozási szabályait, valamint a mentorok által végzett tevékenység általános leírását és a mentorokkal szemben támasztott egyéni szakmai felkészültségi követelményeket.

(3)

A mentorszervezet és a mentor között szerződés jön létre, mely tartalmazza a vállalt feladatokból adódó kapcsolattartási kötelezettségeket, a mentori feladat tartalmát, időtartamát, díjazását, valamint a mentorszervezet jogait és kötelezettségeit.

V. RÉSZ Vegyes és átmeneti rendelkezések A PSZFK Salgótarjáni Intézetére vonatkozó sajátos rendelkezések89 71. § A BGF PSZK Salgótarjáni Intézetében is létre kell hozni Tanulmányi- és Kreditátviteli Bizottságot. A TVSZ 2. § (2) bekezdés d) pontjában, a 6. § (2) bekezdésében, a 19. § (2) bekezdés e) pontjában, a 26. §-ban, a 27. § (5) bekezdésében, 31. § (6) bekezdésében, a 41. § (3) bekezdésében, az 50. § (4) bekezdésében, az 54. §-ban, az 55. § (4) bekezdésében, a 60. § (2) bekezdésében, a 63. § (2) bekezdésében, és a 66. §-ban rögzített dékánra ruházott, a 26. § (2) bekezdésében, a 27. § (6) bekezdésében, a 31. § (4) bekezdésében, a 37. § (3) bekezdésében, a 39. § (4) bekezdésében, a 44. § (1) bekezdésében, az 57. § (5) bekezdésében, a 63. § (3) bekezdésében, és a 67. § (1) bekezdésében az oktatási dékán-helyettesre ruházott jogokat a területi intézet igazgatója gyakorolja. Az intézeti tanszék vezetőjének hatáskörét a tanszéki osztályvezetők gyakorolják.


80


Átmeneti szabályok a BGF Tanulmányi és Vizsgaszabályzatához a 2006/2007-es tanév előtt megkezdett tanulmányokat folytató hallgatókra 72. § (1)

Azon hallgatók, akik 2006. szeptember 1-je előtt vagy korábban az első évfolyamon - az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján - kezdték meg tanulmányaikat, folyamatos képzésben a beiratkozáskor hatályos képesítési és kimeneti követelmények, és tanterv előírásai szerint, változatlan oklevél kiadásával fejezhetik be tanulmányaikat. (Ftv.152.§ (4) bekezdése alapján)

(2)

A tanulmányi kötelezettségek teljesítésének érdekében a korábban hatályos mintatantervek szerinti tárgyakat legalább három félévben meg kell hirdetni. Amennyiben az adott tárgy már nem kerül meghirdetésre, azt a hallgató ekvivalens tantárggyal helyettesítheti. Az ekvivalens tárgy meghatározásáról a hallgató kérésére a Kreditátviteli Bizottság az intézeti tanszékvezető javaslata alapján dönt.

(3)

Azon hallgatók tanulmányi és vizsgakötelezettségeikre, akik 2006. szeptember 1-je után létesítettek hallgatói jogviszonyt, az új Bologna folyamatnak megfelelő BSc/BA képzési és kimeneti követelmények szerinti szabályozás érvényes.90

(4)

Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de az átmeneti szabályok alkalmazásával azt nem az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámításával jelen TVSZ alapján folytathatják és BA, BSc oklevél kiadásával fejezhetik be tanulmányaikat. (Ftv. 158.§ (3) bekezdése alapján)91

(5)

Azok a hallgatók, akiknek érvényes felvételi határozat a 2005/2006-os tanévben biztosította tanulmányaik megkezdését, azonban passzív félév miatt tanulmányikat nem kezdték el, 2006. szeptemberben automatikusan az új képzési rend szerint az első évfolyamon kezdhetik meg tanulmányaikat.

(6)

Azon hallgatók tanulmányi és vizsgakötelezettségeire, akik 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg tanulmányaikat jelen szabályzat hatályos, az alább részletezett eltérésekkel: 73. §

(1)

Tantárgyi struktúra cím 24. § (3) bekezdése (az első mondat kivételével) nem alkalmazandó.

(2)

Képzési idő cím 34. § kiegészül az alábbiakkal: „Idegenforgalom és szálloda, vendéglátó és szálloda valamint kereskedelmi közgazdász tanár szakon a képzési idő nyolc félév, vendéglátó és szálloda-, idegenforgalom és szálloda tanárszakon kilenc félév.”

(3)

Vendéghallgatói, és párhuzamos hallgatói jogviszony, átvétel cím 37. § (13) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Főiskolai oklevelet átvétel, párhuzamos képzés alapján a hallgató az átvétel, párhuzamos képzésre történő felvétel időpontjában hatályos szabályok szerint kaphat.”


81


(4)

Az ismeretek ellenőrzése cím 42. § (4) bekezdése kiegészül az alábbi f) ponttal: „A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgy egész anyagát lezáró, illetve több tantárgy együttes számonkérése. A szigorlat lehet szóbeli és/vagy írásbeli. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik, kreditpont a teljesítésért nem adható.”

(5)

Az Államilag támogatott képzésből költségtérítéses képzésre történő áttérés cím a 35. § kiegészül az alábbi (6) bekezdéssel: „ (6) Azt az államilag támogatott képzésre felvett hallgatót, aki nem tesz eleget a kari szabályozás szerinti időzítésben a szigorlati feltételeknek, vagy aki a felsőfokú szakképzésben nem teljesít az első két aktív félévében 30, alapképzésben az első négy aktív félévben legalább 60 kreditet, a főiskoláról el kell bocsátani, vagy kérésére hallgatói jogviszonyát megtartva tanulmányait költségtérítéses formában folytathatja tovább.”

(6)

A vizsgáztatás rendje cím 44. § (2) bekezdésének második mondata az alábbiak szerint módosul: „Javító- és ismétlő javítóvizsgára bejelentkezni leghamarabb a sikertelen vizsgát követő 4. napra, szigorlat esetén a 6. napra lehet. „

(7)

Az oklevél megszerzéséhez szükséges nyelvi követelmények cím, valamint a 62. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Az oklevél kiadásának feltétele az alapképzési szak képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben előfeltételeként előírt államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga követelmény teljesítése.”

(8)

Az oklevél minősítése cím 64. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Az oklevél minősítését a hallgató a szakdolgozatára, annak védésére és a komplex szóbeli vizsgára kapott érdemjegyeinek átlagából képzett záróvizsga eredményének kétszereséből és a szigorlati érdemjegyek átlagából képzett egyszerű számtani átlaga alapján kell meghatározni.” 74. §

Ahol a TVSZ alapfokozat (BA) kifejezést használja, azon főiskolai alapképzést kell érteni.92 75. § (1)

A felsőfokú szakképzésben nem az új modulrendszerű szakmai vizsgakövetelmények szerinti képzésben résztvevők esetén a korábbi TVSZ érvényes.

(2)

Az államilag támogatott és a költségtérítéses hallgatók átsorolásának átmeneti szabályzata a 2006. évben és az azt megelőzően tanulmányaikat megkezdők esetén érvényes (aki az első négy aktív félévben min. 60 kreditet nem teljesített el kell bocsátani az intézménytől, vagy kérelme alapján költségtérítéses formában folytathatja tanulmányait).


82


Záró és hatályba léptető rendelkezések 76. § (1)

E szabályzat – a 76. § (2) bekezdésének kivételével, amely 2006. június 30-án lép hatályba – 2006. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2)

Azokra a hallgatókra, akik 2006. szeptember 1-jét megelőzően már hallgatói jogviszonyban álltak, az átmeneti szabályok kiegészítő alkalmazásával szintén e szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

Budapest, 2006. június 30. Roóz József sk. rektor Záradék: A Szabályzatot a Főiskolai Tanács által 2006. június 30-án a 2005/2006-os tanévi 26. sz. határozattal fogadta el. A Szabályzatot a Szenátus 2006. december 15-én a 2006/2007-es tanévi 15. sz. határozattal és 2007. június 22-én a 2006/2007-es tanévi 54. sz. határozattal, 2007. december 3-án a 2007/2008-as tanévi 15. sz határozattal 2008. április 25-én a 2007/2008-as tanévi 38. sz. határozattal 2008. június 27-én a 2007/2008. tanévi 57. sz. és 58. sz. határozattal módosította. A szabályzat módosítását a Szenátus 2008/2009. tanévi 82. számú határozatával elfogadta. Hatályos: 2009. szeptember 1. napjától.

83


A TVSZ-t a Szenátus 2009. február 27-i ülésén 53. számú határozatával átfogóan módosította. A BGF egységes Tanulmányi és Vizsgaszabályzata hatályos 2009. szeptember 1. napjával. A 2009 februárjában mesterképzésben tanulmányaikat megkezdő, valamint a 2006 szeptemberében alapképzésre felvételt nyert hallgatók záróvizsgára vonatkozó szabályozás tekintetében (57. §-61. §) a szabályzat 2009. február 1. napján lép hatályba. A szabályzat módosítását a Szenátus 2008/2009. tanévi 113. számú határozatával elfogadta. Hatályos 2009. június 26. napjától. A szabályzat módosítását a Szenátus 2009/2010. tanévi 74. sz. határozatával elfogadta. Hatályos: 2010. február 26. napjától. A szabályzat módosítását a Szenátus 2009/2010. tanévi 144. számú határozatával elfogadta. Hatályos: 2010. július 1. napjától. A szabályzat módosítását a Szenátus 2010/2011. tanévi (VI. 24.) 119. számú határozatával elfogadta. Hatályos: 2011. július 1. napjától.

Sándorné dr. Kriszt Éva rektor

Mellékletek: 1. sz. A kreditrendszerű képzés alapfogalmai 2. sz. Kari mellékletek 3. sz. Szakonként az oklevél átlagba beszámítandó tantárgyak

84


MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet A kreditrendszerű képzés alapfogalmai (1)

Abszolutórium (végbizonyítvány) a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. (2) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, a beiratkozást illetve bejelentkezést követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz és a hallgatói jogviszonya fennáll. (3) Beiratkozási időszak, azaz időszak, amely alatt a felvétel nyert jelentkező hallgatói jogviszonyt létesít és az Főiskolára történő első beiratkozásakor saját személyi adataival kitölti a hallgatói jogviszony igazolására szóló ún. „Beiratkozási lapot”. (4) Bejelentkezési időszak, azaz időszak, amely alatt a Főiskola hallgatója a beiratkozást, illetve bejelentkezést követő további féléveiben az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszeren keresztül bejelenti, hogy az adott félévét aktív vagy passzív félévként kívánja-e nyilvántartatni. (5) Egyéni tanrend a hallgató által saját maga számára az egyes tanulmányi időszakokra összeállított, az egyéni haladást figyelembevevő tanrend, a hallgató egyéni választása a mintatantervben felajánlott tanulmányi kötelezettségek közül. (6) Egyéni tanterv általában az egyes tantárgyak teljesítése nincs megadott tanulmányi időszakhoz rendelve. Az előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek felhasználásával, a hallgató egyéni tanterv és ütemezés szerint haladhat. (7) EHA egységes hallgatói azonosító kód (Neptun/ETR kód) (8) Elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszer/hallgatói információs rendszer a hallgatók személyes, illetve tanulmányi és vizsgaügyeivel összefüggő adatai - hatályos jogszabályoknak megfelelő - nyilvántartására alkalmas informatikai program (Neptun/ETR). (9) Elektronikus index az Oktatási Hivatal által hitelesített formátumban az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszerből nyomtatott dokumentum, melyet a hallgatói jogviszony megszűnésekor kell kiállítani a hallgató részére.93 (10) Előkövetelmény egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag. Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak előkövetelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium-követelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette, vagy az előkövetelményként megjelölt tantárgyat nem első esetben veszi fel. (11) Előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előkövetelményeinek összessége. (12) Felmenő rendszer képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg


85


(13) (14) (15) (16)

(17)

(18) (19) (20) (21) (22) (23) (24)

(25) (26)

(27) (28)

tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel. Félév legfeljebb 21 hétből álló oktatásszervezési időszak. Fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) az a hallgató (jelentkező), aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességű. Gyakorlati jegy a hallgató évközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi időszakban, a Szabályzatban meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhető. Hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató (jelentkező), akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt, Halmozottan hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező), akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek, Ismétlő javító vizsga a tárgyból tett sikertelen javító vizsga megismétlése. Javító vizsga egy adott tárgyból tett sikertelen vizsga első alkalommal történő javítása. Képzési ág a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos. Képzési idő az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő. Képzési időszak a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra. Képzési és kimeneti követelmények azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható. Képzési program a Főiskola komplex képzési dokumentuma, amely az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, a felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. Képzési terület azoknak a szakoknak és képzési ágaknak az összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek. Kredit (tanulmányi pont) egy tantárgy teljesítéséhez szükséges összes átlagos hallgatói tanulmányi munkaidő mérőszáma, mely a tanórákat (kontaktórákat) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. Az országos kreditátviteli rendszerben (kredittranszfer) – az ECTS (European Credit Transfer System: európai kreditátviteli rendszer) elveire tekintettel – egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges vagy megfelelt szintű teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytől, a megfelelés fokozatától független. A kreditrendszerben az alapfokozat és mesterfokozat, valamint az egyetemi/főiskolai végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez, megszabott időkorláton belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott számú kreditet kell gyűjteni, valamint az előírt kritériumkövetelményeket is teljesíteni kell. Kritériumkövetelmény a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet pl. a testnevelésben való részvétel, a komplex vizsga, a képesítési követelményekben előírt nyelvi követelmény. Kollokvium a tanterv által előírt számonkérési forma, melynek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg arról a

86


(29) (30) (31)

(32) (33) (34)

(35) (36) (37) (38) (39) (40) (41)

(42)

(43)

képességről, hogy ezen tananyag alapján a további, ráépülő ismeretanyagot is képes lesz elsajátítani. A kollokviummal értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak a vizsgaidőszakban kell teljesíteni. A kollokvium értékelése 5 fokozatú skálán történik, amely vizsga típus lehet szóbeli vagy írásbeli. Közeli hozzátartozó a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, Mentorprogram a képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrányos helyzetű hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez. Mintatanterv a tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni kívánó hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi követelményeknek, minden félévben 30 (+/- 3) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be. Passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyre a hallgató nem jelentkezett be, vagy amely félévben bármely más okból a hallgatói jogviszonya szünetel, vagy amely során hallgatói jogai és kötelezettségei korlátozottan érvényesülnek. Regisztrációs hét, azaz időszak, amely alatt a hallgató az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszerben véglegesíti egyéni tanrendjét.94 Részidős képzés: esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés: a) Esti képzés munkarendje olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után, vagy a heti pihenőnapon kerül sor, b) Levelező képzés munkarendje olyan oktatásszervezési rend, mely szerint - az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában - a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapon kerül sor, Résztanulmányok folytatása, ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet. Sikeres vizsga javítása: egy adott tárgyból az első és egyben eredményesen letett vizsgán szerzett érdemjegy javítása, amelyre minden vizsgaidőszakban egyetlen tárgynál van lehetősége a hallgatónak. Speciális kurzus a hallgató számára csökkentett tanórában meghirdetett második vagy harmadik tantárgyfelvételi kurzusforma. Szak valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés. Szakirány a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés. Szakképzettség alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése. Szorgalmi időszak minden félév első 15 hete. Ekkor általában a kontaktórákon előadás, gyakorlat vagy szemináriumi foglalkozások formájában folyik az oktatás, mely idő alatt a gyakorlati jeggyel záródó tantárgyakból az érdemjegyeket meg kell szerezni. Ezen időszak része lehet a regisztrációs, a vizsgakurzus, valamint a 0. hét is. Támogatási idő: egy hallgató tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. Tanév tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak.


87


(44) Tanév kezdete a tanév hivatalos rendje szerinti első tanítási nap.95 (45) Tanóra a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció). (46) Tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi és/vagy laboratóriumi óráira (kurzusára) vagy annak vizsgájára/vizsgakurzusára való jelentkezés. A tantárgyfelvétel feltétele lehet a tantárgy előkövetelményeinek teljesítése, melynek további részleteit a mintatanterv tartalmazza. (47) Távoktatási képzés munkarendje olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók esti időpontban, illetve szombati napokon vehetnek részt a konzultációkon és intézhetik tanulmányi ügyeiket. A konzultációkon való részvétel nem kötelező, továbbá a hallgató nagyobb önállósággal veheti fel a tantárgyakat és egyéni ütemben tehet eleget tanulmányi kötelezettségeinek. Az önálló felkészülésnek, önképzésnek kiemelt jelentősége van. A távoktatás képzési ideje félévekre vagy ciklusokra tagolódik, egy tanév 1 ciklusnak tekintendő. (48) További (párhuzamos) hallgatói jogviszonynak tekinthető, ha a hallgató egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban. (49) Tudományterületek a gazdaságtudományok, a bölcsészettudományok, a hittudomány, az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok és a művészetek, amelyek tudományágakra tagozódnak. (50) Vendéghallgató belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló, az Főiskolán résztanulmányokat folytató hallgató. (51) Vizsga az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája. (52) Vizsgakurzus az adott tárgy nem első alkalommal történő felvétele tanóra nélkül, vizsgateljesítés céljából.96

95 Beépítésre került a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július

1-től. A többi bekezdés számozása értelem szerűen módosult. 96 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 144. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-től.

88


2. sz. melléklet

A Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg-re vonatkozó külön rendelkezések97

42. § (5) bekezdéshez Az évközi/gyakorlati jegy pótlása a vizsgaidőszak első 10 munkanapján lehetséges. Az elégtelen gyakorlati jegy javítása a 43. § (5) bekezdése szerint normál kurzusban és speciális kurzusban két alkalommal, a vizsgaidőszak első 10 munkanapján vagy az utolsó héten történhet. A javító vizsga sikertelensége esetén a tárgyat ismét fel kell venni.

43. § (3) bekezdéshez A vizsgakurzus felvételének feltétele, hogy az adott tárgyból a hallgató már félévet elismerő aláírást szerzett. A speciális kurzus vizsgái csak a vizsgaidőszakban, a vizsgakurzus vizsgája a regisztrációs héten szervezhető. Az időrend tartalmazza a vizsgákra rendelkezésre álló időszakokat.

43. § (5) bekezdéshez Kollokviummal záródó tantárgy esetén - az első tárgyfelvételhez összesen három, - a második és harmadik tárgyfelvételhez összesen négy, - egy alkalommal speciális kurzus három vizsgalehetőséggel, valamint egy alkalommal vizsgakurzus egy vizsgalehetőséggel - a negyedik és ötödik tárgyfelvételhez egy-egy vizsgalehetőség biztosított – mindkettő vizsgakurzus keretében. Gyakorlati jeggyel záródó tárgynál - az első tárgyfelvételkor a vizsgaidőszakban két lehetőség van az elégtelen javítására, - további két tantárgy felvétellel négy vizsga tehető, egy alkalommal speciális kurzus két javítási lehetőséggel, valamint egy alkalommal vizsgakurzus egy vizsgalehetőséggel - a negyedik és ötödik tárgyfelvételhez egy-egy vizsgalehetőség biztosított – mindkettő vizsgakurzus keretében.

47. §-hoz A hallgató egyéni kérelmére az előzetesen elfogadott teljesítmények – kredit pontok és vizsgaeredmények – egyben írandók jóvá.

52. §-hoz A szakügyintéző felsőfokú szakképzésben a második, a nappali tagozatos alapképzésben a negyedik aktív félév után a hallgatóknak nyári szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük. A szakmai gyakorlat elfogadásának feltételét külön tájékoztató tartalmazza. A gyakorlat teljesítése felsőfokú szakképzésen a harmadik, alapképzésen az ötödik félévre történő beiratkozás feltétele. A Kereskedelmi és Vendéglátó szakmenedzser felsőfokú szakképzésben 480 órás, az Idegenforgalmi szakmenedzser felsőfokú szakképzésben pedig 560 órás szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük a hallgatóknak a Mintatantervben és az Időrendben meghatározott időszakban. 97 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

89


Az alapképzésben a féléves szakmai gyakorlatot az a hallgató kezdheti meg, aki a 180 kreditet megszerezte és minden tanulmányi kötelezettségnek - azaz valamennyi vizsga és kritérium követelmény teljesítésének – eleget tett.

58. §-hoz 1. A záróvizsgára bocsátás feltételei Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki a tanulmányi- és vizsgakötelezettségeinek a képzési keretkövetelményekben előírt 210 kredit megszerzésével eleget tett. Ennek megfelelően tanulmányait lezárta, a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte. 2. A záróvizsga részei A záróvizsga teljesítmény értékelése három részből tevődik össze. a.) komplex tételes szakmai felelet b.) záródolgozat megvédése prezentációval c.) záródolgozat két bíráló által történő értékelése a) Annak érdekében, hogy a szakmai összefüggések felismeréséről a jelölt szintetizáló képességeiről képet lehessen alkotni, komplex szóbeli vizsgát kell tenni. A vizsga tartalma a képzés szakmai részéhez, a szaknak megfelelő C és a szakirány D moduljának tárgyaira kell épüljön. Mintegy 20 kredit értékű tantárgyi szakmai anyagot kell, hogy magába foglaljon. A komplex szóbeli vizsga szakirány-specifikus. Az egyes szakirányokon a záróvizsga tartalmát illetően a felkészülést is támogató útmutató készül, mely tartalmazza a záróvizsgával érintett tantárgyak körét, valamint e tárgyak tartalmából kialakított 20 komplex kérdéskört. A kérdéskörök nem azonosak a záróvizsga tételekkel, hanem a tétel keretében tárgyalandó kérdésköröket részletezik. A komplex szakmai vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, melynek tagjai a szaktanszékek munkatársai, de tagja külső meghívott is lehet. Egy feleletre jutó átlagos idő mintegy 30 perc. b) A szakdolgozat védése. Szakdolgozat védésén az a jelölt vehet részt, aki a komplex szakmai vizsgarészt sikeresen teljesítette és a szakdolgozatát a két bíráló elfogadta. A szakdolgozat védése négytagú vizsgabizottság előtt ünnepélyes keretek között történik. A dolgozat belső opponense a vizsgabizottság tagja kell, hogy legyen.

A dolgozat védésére két részből áll:

a) a jelölt mintegy 15 perces prezentáció keretében bemutatja dolgozatának tartalmát, s legfőbb következtetéseit és megállapításait. b) a bizottság által feltett kérdésekre válaszol. A belső és a külső bíráló véleményére alapozva a dolgozathoz kapcsolódóan két kérdést kell feltenni a jelöltnek. A kérdéseknek a dolgozat által érintett tárgykörre, szakmai problémára kell irányulnia. Akár úgy, hogy vitatják a dolgozat megállapításait, s a jelöltet álláspontjának megvédésére késztetik meggyőzve a bizottságot annak helyességéről, vagy akár a tárgyalt kérdés kereteit tágítják lehetővé téve, hogy a bizottság meggyőződjön arról, hogy a jelölt a szakmai gyakorlata alatt a dolgozatban foglalt kérdéskör tanulmányozásában elmélyült. A kérdéseknek alkalmasnak kell lenni arra, hogy az adott válaszokból kitűnjék, hogy a jelölt képes a képzés során megszerzett ismereteinek szakmai alkalmazására és értékítéletek megfogalmazására.

90


c) A szakdolgozatot mind külső, mind belső opponens értékeli. Az opponensek által adott jegyeket mérlegelve a dolgozat végső érdemjegyét a témát konzultáló intézeti tanszék adja.

3. A záróvizsga események időbeli ütemezése A jelölt az abszolutóriumot a szakmai gyakorlat teljesítésének igazolásával szerzi meg. A záróvizsga megkezdésére ezt követően kerülhet sor. A záróvizsga a komplex vizsgával kezdődik. A záróvizsgát a szakdolgozat védésével az a hallgató folytathatja, aki a komplex szakmai záróvizsgarészt sikeresen teljesítette Az őszi időszakban a jelölt január első hetében köteles leadni a szakdolgozatát. A komplex szakmai vizsga január második felében kerül megszervezésre. A szakdolgozatok védésére február első felében kell, hogy sor kerüljön. A tavaszi időszakban a jelölt május második felében köteles leadni a szakdolgozatát. A komplex vizsga június első felében kerül megszervezésre. A szakdolgozat védésére június utolsó felében kell, hogy sor kerüljön. Az események pontos idejét a mindenkori aktuális éves időrend tartalmazza. Azok a jelöltek, akik sikertelen komplex vizsgát tettek, az adott félévben nem folytathatják a megkezdett záróvizsgát. Ismétlésre a következő záróvizsga időszakban kerülhet sor. A sikertelen záróvizsgát követő félévben ismételt záróvizsga esetén az előző időszakban jóváhagyott szakdolgozati témavázlatot és dolgozatot a belső konzulenssel egyetértésben aktualizálni kell. 4. Szakdolgozati konzultáció Szakdolgozat készítése során a hallgató a dolgozatot gondozó tanszéknél legalább három konzultációs lehetőséget kell igénybe vegyen. A konzultáció történhet személyes megjelenés formájában, illetve telefonon vagy e-mailben. A konzultáció tényét a hallgató konzultációs lapján időpont és a konzultáció céljának megjelölésével a konzulens igazolja. A konzultációs lapot a dolgozatot gondozó tanszék őrzi. A dolgozat elkészülésekor a hallgató rendelkezésére kell bocsátani, s azt a dolgozatba be kell kötni.

91


A Pénzügyi és Számviteli Karra vonatkozó külön rendelkezések

42. §-hoz (5) Az évközi/gyakorlati jegy pótlása a vizsgaidőszak első 10 munkanapján lehetséges. Az elégtelen gyakorlati jegy javítása a 43. § (5) bekezdése szerint 98, a vizsgaidőszak első 10 munkanapján vagy az utolsó héten 1-1 alkalommal történhet. A javító vizsga sikertelensége esetén a tárgyat ismét fel kell venni.99

44. §-hoz Levelező tagozat és távoktatás esetén egyéni kérelemre az előzetesen elfogadott teljesítmények – kredit pontok és vizsgaeredmények – egybe írandók jóvá.

52. §-hoz (4) Felsőfokú szakképzésben és alapképzésben a nappali tagozatos hallgatóknak a második, illetve negyedik aktív félév után nyári szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük. A szakmai gyakorlat elfogadásának feltételét külön tájékoztató tartalmazza. A gyakorlat teljesítése felsőfokú szakképzésen a harmadik, alapképzésen az ötödik félévre történő beiratkozás feltétele. (5) A féléves szakmai gyakorlatot az a hallgató kezdheti meg, aki a 180 kreditet megszerezte és minden tanulmányi kötelezettségnek - azaz valamennyi vizsga és kritérium követelmény teljesítésének – eleget tett.

58. §-hoz 1. A záróvizsgára bocsátás feltételei Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki a tanulmányi- és vizsgakötelezettségeinek a képzési keretkövetelményekben előírt 210/180 kredit megszerzésével eleget tett. Ennek megfelelően tanulmányait lezárta, a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte, melyről

a TOH igazolást állít ki a Záróvizsga Bizottság részére.100

2. A záróvizsga részei A záróvizsga teljesítmény értékelése három részből tevődik össze. a.) komplex tételes szakmai felelet b.) záródolgozat megvédése prezentációval c.) záródolgozat két bíráló által történő értékelése a) Annak érdekében, hogy a szakmai összefüggések felismeréséről a jelölt szintetizáló képességeiről képet lehessen alkotni, komplex szóbeli vizsgát kell tenni. A vizsga tartalma a képzés szakmai részéhez, a szaknak megfelelő C és a szakirány D moduljának tárgyaira kell épüljön. Mintegy 20 kredit értékű tantárgyi szakmai anyagot kell, hogy magába foglaljon.

98 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-től. 99 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 100 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-

jétől.

92


A komplex szóbeli vizsga szakirány-specifikus. Az egyes szakirányokon a záróvizsga tartalmát illetően a felkészülést is támogató útmutató készül, mely tartalmazza a záróvizsgával érintett tantárgyak körét, valamint e tárgyak tartalmából kialakított 20 komplex kérdéskört. A kérdéskörök nem azonosak a záróvizsga tételekkel, hanem a tétel keretében tárgyalandó kérdésköröket részletezik. A komplex szakmai vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, melynek tagjai a szaktanszékek munkatársai, de tagja külső meghívott is lehet. Egy feleletre jutó átlagos idő mintegy 30 perc. b) A szakdolgozat védése. Szakdolgozat védésén az a jelölt vehet részt, aki a komplex szakmai vizsgarészt sikeresen teljesítette és a szakdolgozatát a két bíráló elfogadta. A szakdolgozat védése négytagú vizsgabizottság előtt ünnepélyes keretek között történik. A dolgozat belső opponense a vizsgabizottság tagja kell, hogy legyen.

A dolgozat védésére két részből áll:

a) a jelölt mintegy 15 perces prezentáció keretében bemutatja dolgozatának tartalmát, s legfőbb következtetéseit és megállapításait. b) a bizottság által feltett kérdésekre válaszol. A belső és a külső bíráló véleményére alapozva a dolgozathoz kapcsolódóan két kérdést kell feltenni a jelöltnek. A kérdéseknek a dolgozat által érintett tárgykörre, szakmai problémára kell irányulnia. Akár úgy, hogy vitatják a dolgozat megállapításait, s a jelöltet álláspontjának megvédésére késztetik meggyőzve a bizottságot annak helyességéről, vagy akár a tárgyalt kérdés kereteit tágítják lehetővé téve, hogy a bizottság meggyőződjön arról, hogy a jelölt a szakmai gyakorlata alatt a dolgozatban foglalt kérdéskör tanulmányozásában elmélyült. A kérdéseknek alkalmasnak kell lenni arra, hogy az adott válaszokból kitűnjék, hogy a jelölt képes a képzés során megszerzett ismereteinek szakmai alkalmazására és értékítéletek megfogalmazására. c) A szakdolgozatot mind külső, mind belső opponens értékeli. Az opponensek által adott jegyeket mérlegelve a dolgozat végső érdemjegyét a témát konzultáló intézeti tanszék adja. 3. A záróvizsga események időbeli ütemezése – alapképzés A jelölt az abszolutóriumot a szakmai gyakorlat teljesítésének igazolásával szerzi meg. A záróvizsga megkezdésére ezt követően kerülhet sor. A záróvizsga a komplex vizsgával kezdődik. A záróvizsgát a szakdolgozat védésével az a hallgató folytathatja, aki a komplex szakmai záróvizsgarészt sikeresen teljesítette Az őszi időszakban a jelölt január első hetében köteles leadni a szakdolgozatát. A komplex szakmai vizsga január második felében kerül megszervezésre. A szakdolgozatok védésére február első felében kell, hogy sor kerüljön. A tavaszi időszakban a jelölt május második felében köteles leadni a szakdolgozatát. A komplex vizsga június első felében kerül megszervezésre. A szakdolgozat védésére június utolsó felében kell, hogy sor kerüljön. Az események pontos idejét a mindenkori aktuális éves időrend tartalmazza. Azok a jelöltek, akik sikertelen komplex vizsgát tettek, az adott félévben nem folytathatják a megkezdett záróvizsgát. Ismétlésre a következő záróvizsga időszakban kerülhet sor. A sikertelen záróvizsgát követő félévben ismételt záróvizsga esetén az előző időszakban jóváhagyott szakdolgozati témavázlatot és dolgozatot a belső konzulenssel egyetértésben aktualizálni kell.

93


4. A záróvizsga események időbeli ütemezése – mesterképzés 101 A mesterképzés hallgatói szeptemberben és januárban tehetnek záróvizsgát, a kari időrendben meghatározottak szerint. 5. Szakdolgozati konzultáció Szakdolgozat készítése során a hallgató a dolgozatot gondozó tanszéknél legalább három konzultációs lehetőséget kell igénybe vegyen. A konzultáció történhet személyes megjelenés formájában, illetve telefonon vagy e-mailben. A konzultáció tényét a hallgató konzultációs lapján időpont és a konzultáció céljának megjelölésével a konzulens igazolja. A konzultációs lapot a dolgozatot gondozó tanszék őrzi. A dolgozat elkészülésekor a hallgató rendelkezésére kell bocsátani, s azt a dolgozatba be kell kötni. 6. Hatályba léptetés A záróvizsgák jelen rendjének szabályozása az Emberi erőforrás szakos hallgatók számára a 2008/2009-es tanév tavaszi félévében, a Pénzügy-számvitel, valamint a Gazdálkodás menedzsment szakos hallgatók számára a 2009/2010-es tanév őszi félévében lép hatályba.

101 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-

jétől.

94


3. sz. melléklet Szakonként az oklevél átlagba beszámítandó tantárgyak Alapszakok

Emberi erőforrások szak Oklevél átlagba beszámítandó tantárgyak: Mikroökonómia (1. félév) Statisztika (2. és 3. félévek átlaga. Alkalmazott HEM (4-5. félév átlaga), Munkagazdaságtan (2-3. félév átlaga) Humán kontrolling (6. félév)

Gazdaságinformatikus szak102 Logisztikai informatikus szakirány

Oklevél átlagba beszámítandó tantárgyak: Alkalmazott matematika (1. és 2. félévek átlaga) Programozás alapjai (3. és 4. félév átlaga) Pénzügy (2. és 3. félév átlaga) Logisztikai folyamatok modellezése (6. és 7. félév átlaga) Ellátási lánc menedzsment és ügyfélkapcsolati menedzsment (SCM, CRM) (5. félév)

Üzleti intelligencia szakirány

Oklevél átlagba beszámítandó tantárgyak: Alkalmazott matematika (1. és 2. félévek átlaga) Programozás alapjai (3. és 4. félév átlaga) Pénzügy (2. és 3. félév átlaga) Logisztikai folyamatok modellezése (6. és 7. félév átlaga) Ellátási lánc menedzsment és ügyfélkapcsolati menedzsment (SCM, CRM) (5. félév)

Gazdálkodás és menedzsment szak Közgazdász informatikus szakirány

Oklevél átlagba beszámítandó tantárgyak: Mikroökonómia (1. félév) Statisztika (2. és 3. félévek átlaga) Vállalkozástan (4-5. félév átlaga) Vezetői számvitel (3. félév) Vezetési információs rendszerek (6. félév)

Statisztikus-elemző szakirány

Oklevél átlagba beszámítandó tantárgyak: Mikroökonómia (1. félév) Statisztika (2. és 3. félévek átlaga) Vállalkozástan (4-5. félév átlaga) Vezetői számvitel (3. félév) Mérleg és eredmény elemzés (5. félév) 102 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-

jétől.

95


Szolgáltatás menedzsment szakirány103

Oklevél átlagba beszámítandó tantárgyak: Mikroökonómia (1. félév) Statisztika (2. és 3. félévek átlaga) Vállalkozástan (4-5. félév átlaga) Szolgáltatás menedzsment (5. félév) Logisztika (6. félév) Vállalkozásszervező szakirány

Oklevél átlagba beszámítandó tantárgyak: Mikroökonómia (1. félév) Statisztika (2. és 3. félévek átlaga) Vállalkozástan (4-5. félév átlaga) Vezetői számvitel (3. félév) Projekt menedzsment (6. félév)

Pénzügy és számvitel szak Pénzügy szakirány

Oklevél átlagba beszámítandó tantárgyak: Mikroökonómia (1. félév) Statisztika (2. és 3. félévek átlaga) Pénzügyi számvitel (2-3. félév átlaga) Közpénzügyi alapok (4. félév) Kontrolling (6. félév)

Számvitel szakirány104

Oklevél átlagba beszámítandó tantárgyak: Mikroökonómia (1. félév) Statisztika (2. és 3. félévek átlaga) Pénzügyi számvitel (2-3. félév átlaga) Vezetői számvitel (4. félév) Komplex elemzés (6. félév)

103 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 119. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-

jétől. 104 A módosítást a Szenátus 2009. április 27-én a 2008/2009. tanévi 82. sz. határozatával elfogadta. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől

96


A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA ELEKTRONIKUS LECKEKÖNYV Szabályzat

BUDAPEST 2011 (2011. július 1-jétől hatályos változat)

97


A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: végrehajtási rendelet) 15/D. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak alapján a Budapesti Gazdasági Főiskola (a továbbiakban: Főiskola, Intézmény) az elektronikus leckekönyv vezetésének és alkalmazásának rendjét az alábbiak szerint határozza meg: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A Főiskola a 2011/2012-es tanév I. félévében áttér az elektronikus leckekönyvre (továbbiakban: leckekönyv, e-index) oly módon, hogy a) A 2011/2012. tanév I. félévében és azt követően a Főiskolával bármely képzésen hallgatói jogviszonyt létesítettek esetén csak az elektronikus index használható, b) a 2011/12. tanév előtt a Főiskolán hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók esetén a korábbi hagyományos indexek a 2010/11. tanév 2. félévét követően lezárásra és hitelesítésre kerülnek, melyet a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal (továbbiakban: TOH) köteles megőrizni, és a hallgatónak a hallgatói jogviszony megszűnésekor át kell adni. A hagyományos index átvételét a hallgató aláírásával elismeri. c) a 2011/12. tanév 1. félévében a tantervben előírt kötelező szakmai gyakorlaton levő hallgatók esetén az e-index bevezetésére nem kerül sor, az utolsó félév gyakorlati eredményét a hagyományos indexben kell rögzíteni. 2. § A Főiskola 2011. július 1. határidővel bevonja a korábban alkalmazott, nyomdai úton előállított hagyományos leckekönyveket, és ezzel egy időben az 1. § szerint bevezeti a NEPTUN-ból/ETR-ből kinyomtatott, a jelen Szabályzatban meghatározott rend szerint hitelesített és szétválaszthatatlanul összetűzött okiratként a Főiskolán előállított elektronikus leckekönyvet. 3. § A leckekönyv használata során az Oktatási Hivatal által jóváhagyott nyomtatási képet és formát kell alkalmazni.105 4. § A NEPTUN-ból/ETR-ből az Oktatási Hivatal által hitelesített formátumban nyomtatott leckekönyvet a hallgató a Főiskoláról való végleges távozásakor, illetve a hallgatói jogviszony megszűnésekor kell létrehozni. A nyomtatvány számozott lapjait nemzeti színű zsinórral kell összefűzni és ennek körcímkével leragasztott végét le kell pecsételni és a dékán aláírásával hitelessé és szétválaszthatatlanná kell tenni. 5. § Az intézményen belül több párhuzamos képzés végzése esetén az utolsó képzés befejezése esetén adható ki a leckekönyv. Ez esetben a kinyomtatott okiratnak tartalmazni kell a hallgató valamennyi, a Főiskolán elvégzett tanulmányára vonatkozó adatot. Indokolt esetben a hallgató kérheti a már lezárt tanulmányai (az adott szakon abszolutóriumot bizonyító) elektronikus index kiadását is. II. A NEPTUN-BAN /ETR-BEN RÖGZÍTENDŐ ADATOK ÉS A LECKEKÖNYV KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI106 6.

§ A leckekönyv az alábbiakat tartalmazza: a) a hallgató személyazonosító adatait (név, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága); b) a Főiskola nevét, székhelyét, intézményi azonosítóját, c) a hallgatói jogviszony adatait, törzskönyvi számát, OM azonosítóját, Neptun kódját, leckekönyvének számát; d) a hallgató képzésének adatait, e) a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyakat (tantárgy neve, kódja, oktató neve) (tantárgyi egységeket), hozzárendelt kreditértékeket, értékelések adatait; f) a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolását; g) a szakdolgozat(ok) adatait, illetve teljesítésének igazolását;

105 Ld. végrehajtási rendelet 15/D. § (9) bekezdés. 106 Ld. végrehajtási rendelet 15/D. § (2) bekezdés, valamint (5) bekezdés a) pont.

98


h) a nyelvvizsga/nyelvvizsgák adatait; i) a záróvizsga, illetve szakmai vizsga részeit, eredményét; j) az oklevél, illetve bizonyítvány minősítését, részeredményeit, oklevél minősítésébe beszámítandó tárgyakat és azok eredményeit; k) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozatokat; l) más felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányok igazolását; m) korábbi tanulmányok alapján beszámított tanulmányok igazolását (mely tárgyat, hány kredit értékben, milyen érdemjeggyel, honnan számítottak be); n) szakmai gyakorlatra vonatkozó adatokat; o) aktív, passzív félévek számát, azok finanszírozási formáját; p) az okirat egyedi sorszámát; q) a Főiskola a hallgató valamennyi képzési szinten folytatott tanulmányainak az adatait. 7. § A tanulmányi időszak lezárását követően a hallgató által a felvett és megszerzett kreditek számát, a korrigált kreditindexet, a tanulmányi átlagot a NEPTUN-ban/ETR-ben rögzíteni kell legkésőbb a vizsgaidőszak végét követő 15 munkanapon belül.107 III. A LECKEKÖNYVHÖZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSI JOGOSULTSÁGOK, VALAMINT A LECKEKÖNYVBE TÖRTÉNŐ BEJEGYZÉSEK RÖGZÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI108 8. § A 6.§-ban meghatározottaknak megfelelően a leckekönyv adatbázisa a NEPTUN/ETR. A felhasználói körök és jogosultságok tekintetében a Neptun/ETR Szabályzatot kell alkalmazni jelen szabályzatban meghatározott kiegészítésekkel. A leckekönyvek adminisztrációs tevékenységének a koordinálása és a kiadással kapcsolatos feladatok pontos ellátására intézményi szinten felelős Neptun csoportot szükséges létrehozni. Jogosultságok 9. § (1) Hallgatói jogosultságok: A Neptun/ETR Szabályzatban rögzített jogosultságokon túl a hallgató jogosult a) a tanulmányi adatbázisból, meghatározott tanulmányi időszakban, ún. kurzusteljesítési lapot kinyomtatni és azt teljesítései igazolására használni. b) a vizsga érdemjegyének rögzítését követő 5 munkanapon belül adminisztrációs hiba miatti jegyeltérés esetén az érdemjegyek korrekciójára kezdeményezést tenni a tanszékvezetőnél, tanszéki osztályvezetőnél. Az erre vonatkozó kérelem a Modulo rendszerben online nyújtható be. (2) Oktatói jogosultságok: Az oktatói jogosultságokat a Neptun/ETR Szabályzat határozza meg. Az oktatási szervezeti egység vezetőjének (pl.: tanszékvezető) jogosultsága a vizsgáztató oktató által a Modulo rendszerben javasolt vizsgajegy javítás jóváhagyása. (3) Az intézeti/tanszéki adminisztrátor jogosultságai: Az intézeti/tanszéki adminisztrátor jogosultságait a Neptun/ETR Szabályzat határozza meg. (4) A TOH vezetőjének jogosultsága az oktató felelősségi körébe tartozó kurzusok vizsgalapjait ellenőrizni. (5) A NEPTUN/ETR üzemeltetés jogosultságai: a) A NEPTUN/ETR üzemeltetésnek a leckekönyvbe írási jogosultsága nincs. b) Ha annak a gyanúja merül fel, hogy a rögzített vizsgajegyet valaki indokolatlanul kijavította, akkor ennek a vizsgálata az üzemeltetés hatáskörébe tartozik, amit az illetékes intézet vezető írásban rendel el. c) Rendszeres logolás, mivel a közokirat meghamisítást követ el, aki a rögzített vizsgajegyet módosítja. d) A vizsgaidőszak lezárását követő 5. munkanapon a kari/területi informatikus-üzemeletető köteles gondoskodni a rögzített vizsgaeredmények elektronikus mentéséről és archiválásáról.

107 Ld. végrehajtási rendelet 15/D. § (5) bekezdés b) pont. 108 Ld. végrehajtási rendelet 15/D. § (5) bekezdés c) pont.

99


10. § Az ismeretek ellenőrzésének valamennyi teljesítését (lásd TVSZ 42. §) – ideértve az aláírást, illetve annak megtagadását is – maga az oktató vagy az oktató kérésére a tanszékvezető által írásban megbízott személy köteles a vizsgát követő 3. munkanapig rögzíteni a NEPTUN-ban/ETR-ben. Azon tantárgyból, amelyből a hallgató a félév folyamán egyáltalán nem kísérelte meg a vizsgát, a „nem vizsgázott” bejegyzés szerepel. 11. § Az érdemjegy határidőre történő bejegyzésének és az érdemjegy pontos rögzítésének a felelőssége a vizsgáztatót terheli. Ha az oktató az eredeti aláírással ellátott vizsgalap alapján a vizsgajegyek elektronikus rendszerben történő rögzítésével más személyt bíz meg, abban az esetben is a felelősség az oktatót terheli. A Főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban nem álló külsős vizsgáztató esetén a felelősség a tanszékvezetőt terheli, aki kijelöli azt a személyt aki ez esetben az eredeti (vizsgáztató tanár által aláírt) vizsgalapról a Neptun/ETR rendszerben rögzíti a vizsgajegyet. Az esetleges rögzítési pontatlanságok kiszűrése érdekében össze kell olvasni a vizsgáztató tanár eredeti aláírásával ellátott és a Neptun/ETR rendszerben rögzített vizsgajegyet. Ennek az ellenőrzési folyamatnak a megszervezéséért az oktatási szervezeti egység vezetője (pl.: tanszékvezető) a felelős. 12. § A vizsga eredményének hivatalos dokumentuma szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató tanár eredeti aláírásával ellátott vizsgalap, írásbeli vizsga esetén az oktató által aláírt, kinyomtatott vizsgalap, melynek megőrzéséről és az esetleges visszakereshetőségéről 3 éves időtartamig az oktatási egység vezetőjének kell gondoskodni. 13. § A hallgató köteles a NEPTUN-ból/ETR-ból kinyomtatott kurzusfelvételi lappal megjelenni a szóbeli vizsgán. A kurzusfelvételi lapokon, valamint az oktató által NEPTUN-ból/ETR-ból nyomtatott vizsgalapokon az oktató köteles a hallgatók részére a szóbeli vizsgán elért érdemjegyet rögzíteni és mind a kurzusfelvételi lapot/kurzus listát, mind a vizsgalapot aláírásával ellátni. A szóbeli vizsga megkezdésekor – még a tétel kihúzása előtt –, a hallgatóval alá kell íratni a vizsgalapot. A szóbeli számonkérés értékelése esetén vitatott esetben az oktató által aláírt vizsgalapon szereplő adatokat kell elfogadni. Amennyiben a vizsgalapon korrigálni kell egy a hallgatót érintő adatot, arról a hallgatót még a vizsga lebonyolítása során amennyiben ez nem lehetséges - azt követően haladéktalanul értesíteni kell. A hallgató személyazonosságának az igazolására a TVSZ vonatkozó §-a szerint kell eljárni. 14. § Az írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyek utólagos ellenőrzésére maga a vizsgadolgozat szolgál, amelyen a vizsgáztató, a dolgozatot javító oktató aláírásának szerepelnie kell. 15. § Szóbeli számonkérés esetén a hallgató a számonkérés értékelésének megállapításakor a kurzusfelvételi lapon írásbeli értékelés esetén vagy gyakorlati jeggyel záruló értékelés esetén a NEPTUN-ban/ETR-ben történő megjelenítést követően 3 munkanapon belül értesítést kap az eredményről. Írásbeli számonkérés esetén az értesítést hirdetmény útján is kell kézbesíteni: az intézeti/tanszéki adminisztrátor 5 napra kifüggeszti a NEPTUN-ból/ETR-ből kinyomtatott vizsgalapot az érintett intézet/tanszék hirdetőtábláján a hallgató kódjának feltüntetésével.109 16. § A hallgató legkésőbb a vizsga érdemjegyének rögzítése után 5 munkanapon belül adminisztrációs hiba miatti jegyeltérés esetén on-line kérelem útján kifogással élhet a nyilvántartásban szereplő értékelésre vonatkozó adattal szemben a tanszékvezetőnél/tanszéki osztályvezetőnél, melyet a tanszékvezető/tanszéki osztályvezető 3 munkanapon belül köteles elbírálni.110 Amennyiben a hallgató nem él ezzel a lehetőséggel, a határidő lejárta után nem élhet kifogással az értékeléssel szemben. 17. § A kifogásolt bejegyzést a bemutatott vizsgalap, illetve az írásbeli vizsgadolgozatra írt jegy alapján – ha a kifogás jogosságáról meggyőződtek – javítani kell. Amennyiben a tanszékvezető/tanszéki osztályvezető a kifogást megalapozottnak tartja, köteles saját hatáskörben a hiba kijavítását elvégezni, és erről a hallgatót a NEPTUN-on/ETR-en keresztül értesíteni. A megalapozatlan kifogás esetén is köteles a vizsgáztató a hallgatót a NEPTUN-on/ETR-en keresztül értesíteni, melynek formája a Modulo rendszerben rögzített oktatói indoklás rovatban rögzített megjegyzés.

109 Ld. végrehajtási rendelet 15/D. § (4) bekezdés a) pont. 110 Ld. végrehajtási rendelet 15/D. § (4) bekezdés c) pont.

100


18. § A TOH a hallgató kérésére félévente egy alkalommal köteles a hallgató által kinyomtatott ingyenes kivonatot hitelesíteni a hallgató leckekönyvéről.111 A kivonatot a hallgató használhatja a képzésben való részvételének, illetve meghatározott tantárgy teljesítésének igazolására. Amennyiben a hallgató egy féléven belül ismételten kéri a kivonat kiadását, akkor különeljárási díj fizetésére köteles a Hallgatói térítések és juttatások szabályzatában (továbbiakban: HTJSZ) meghatározottak szerint. 19. § Ha a hallgató tanulmányait átvétellel más felsőoktatási intézményben folytatja, akkor a TOH a hallgatói jogviszony megszűnésének időpontját a leckekönyvbe bejegyzi és a leckekönyvet – a hallgatói jogviszony megszűnését követő 15 munkanapon belül – hivatalból megküldi az átvevő felsőoktatási intézményhez.112 20. § A tanulmányok folytatásától történő eltiltást, az Főiskoláról való kizárást vagy a tanulmányok sikertelen befejezését a TVSZ megfelelő rendelkezésére hivatkozva a leckekönyvbe be kell vezetni.113 21. § A hallgató részére hallgatói jogviszonyának megszűnésekor a leckekönyvet ki kell adni.114 22. § A vendéghallgatónak külön leckekönyvet kiadni nem lehet. Ez alól kivételt képeznek azok a külföldi felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók, akik számára – erre irányuló írásbeli kérelemre – angol nyelvű vendéghallgatói leckekönyv adható ki, amely tartalmazza: a) a hallgató személyazonosító adatait; b) a hallgatói jogviszony adatait, törzskönyvi számát; c) a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyakat (tantervi egységeket), hozzárendelt kreditértékeket, értékelési formák adatait; d) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozat hivatkozási számát.115 A külföldi vendéghallgatók esetén az elektronikus leckekönyv kiállítása a TOH vezető feladata, azt a dékán aláírásával hitelesíti. IV. A LECKEKÖNYV HITELESEN TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI Tantárgyak felvételének, leadásának ellenőrzése, mentése 23. § A kurzusok felvételéről értesítést a regisztrációs időszak végén kap a hallgató az általa a NEPTUNból/ETR-ből kinyomtatható kurzusfelvételi lapon. A nyomtathatóság kezdő időpontja a regisztrációs időszakot követő első munkanap. A kurzusfelvételi lap nyomtatása a hallgató felelőssége. A hallgató a nyomtathatóság kezdő időpontját követően 5 munkanapon belül on-line kérelem útján kifogással élhet a nyilvántartásban szereplő adateltéréssel szemben a TOH vezetőjénél, melyet a TOH vezetője 3 munkanapon belül köteles elbírálni. A kifogás megalapozottságának vizsgálata során a hallgató jogosult és köteles a vitatott tantárgyak foglalkozásainak látogatására.116 24. § A regisztrációs időszakot követő 5 munkanap elteltével a hallgatók kurzusainak felvételéről elektronikus mentést kell készítenie a kari/területi intézeti informatikus üzemeltetőnek biztonságos adathordozóra. Ez a mentett adatbázis biztosíték arra, hogy ellenőrizhetőek legyenek a hallgató által felvett kurzusokban későbbi időpontban létrehozott esetleges változtatások. 25. § A mentést követően a félév további részében – a nem hallgató által – felvitt, vagy törölt kurzusokról, más tanulmányi bejegyzésekről, kérelmekről vagy határozatokról a tanulmányi ügyintéző készíti el a leckekönyvbe történő bejegyzést.

111 Ld. végrehajtási rendelet 15/D. § (5) bekezdés d) pont. 112 Ld. végrehajtási rendelet 15/D. § (6) bekezdés. 113 Ld. végrehajtási rendelet 15/D. § (7) bekezdés. 114 Ld. végrehajtási rendelet 15/D. § (8) bekezdés. 115 Ld. végrehajtási rendelet 15/D. § (10) bekezdés. 116 Ld. végrehajtási rendelet 15/D. § (4) bekezdés b) és d) pont.

101


Tantárgyak teljesítésének ellenőrzése, mentése 26. § A tárgyak teljesítéséről értesítést a vizsgaidőszak végén kap a hallgató az általa a NEPTUN-ból/ETR-ből kinyomtatható kurzusteljesítési lapon. A nyomtathatóság kezdő időpontja a vizsgaidőszakot követő első munkanap. A kurzusteljesítési lap nyomtatása a hallgató felelőssége. 27. § A vizsgaidőszak végét követő 10. munkanapon a hallgatók kurzusainak teljesítéséről elektronikus mentést kell készítenie a kari/területi intézeti informatikus üzemeltetőnek biztonságos adathordozóra (CDre vagy DVD-re). Ez a mentett adatbázis biztosíték arra, hogy ellenőrizhetőek legyenek a hallgató által felvett és teljesített kurzusokban, vizsgaeredményekben későbbi időpontban létrehozott esetleges változtatások. 28. § A vizsgakurzus hetében elért eredmények, továbbá az Erasmus vagy egyéb más külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok kredit elismerése a vizsgakurzus hetében a hallgató által benyújtott dokumentumok alapján lehetséges legkésőbb a regisztrációs hét utolsó napjáig. Mindkét esetben az eredmények rögzítésénél a 27. § szerinti elektronikus mentési eljárást kell alkalmazni. 29. § A mentést követően – a nem hallgató által – felvitt, vagy törölt kurzusteljesítményekről, más tanulmányi bejegyzésekről, kérelmekről vagy határozatokról a Tanulmányi Hivatalvezető készíti el a leckekönyvbe történő bejegyzést. V. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 30. § A 2011/2012. tanév I. félévét megelőzően hallgatói jogviszonnyal rendelkezők nyomdai úton előállított leckekönyvüket kötelesek a 2010/2011. II. félévi vizsgaidőszak utolsó napját követően, a Kar által megadott határidőig – minden érdemjegyet, „nem jelent meg”, „nem vizsgázott” bejegyzést teljes körűen beíratva - a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalban leadni. A mulasztásért a hallgató felel, melyet díjfizetés mellett köteles pótolni, díjfizetési kötelezettségét a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat tartalmazza. Ezt követően a leckekönyvet az illetékes kar TOH-ja őrzi a tanulmányok folytatása alatt és elvégzi a leckekönyv kitöltését és hitelesítését a 6. § pontban foglaltaknak megfelelően. 31. § A hallgatói jogviszony megszűnésével a nyomdai úton előállított és az illetékes kar TOH által hitelesített leckekönyvet ki kell adni a hallgatónak. 32. § Az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszerben szereplő adatokkal megegyezően – 1.§ szerint – kitöltött leckekönyveket a dékán/területi intézeti igazgató, továbbá a TOH vezetőjének aláírásával hitelesítetten kell kiadni. VI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33. A szabályzat a Szenátus általi elfogadás napján lép hatályba, annak rendelkezéseit 2011. július 1-től alkalmazni kell. Budapest, 2011. április 29.

Sándorné dr. Kriszt Éva rektor

102


Melléklet: Elektronikus leckekönyv nyomtatott változat a Neptun és az ETR rendszer esetén

Záradék: A szabályzatot a Budapesti Gazdasági Főiskola Szenátusa 2011. április 29-i ülésén a 2010/2011. tanévi (04.29.) 97. számú határozatával fogadta el.

103


BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA III. KÖTET A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

HALLGATÓI TÉRÍTÉSEK ÉS JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA

Budapest 2008. (2011. július 1. napjától hatályos változat)

104


TARTALOMJEGYZÉK Preambulum....................................................................................................... 107 I. RÉSZ .............................................................................................................. 107 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK................................................................................................ 107 A szabályzat hatálya ......................................................................................................................... 107 A hallgatói térítésekkel, juttatásokkal kapcsolatban eljáró szervek ................................................. 108 Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottsága .................................................................................... 108 Diákjóléti Bizottság .......................................................................................................................... 109 A hallgatói térítésekkel és juttatásokkal kapcsolatos ügyekben eljáró bizottságok ......................... 109 működésére vonatkozó alapvető rendelkezések ............................................................................... 109 Panasz, jogorvoslat ........................................................................................................................... 110 Államilag támogatott hallgató fogalma ............................................................................................ 111

II. RÉSZ ............................................................................................................. 112 TÁMOGATÁSI FORMÁK ............................................................................................................. 112 Támogatások, jogcímek.................................................................................................................... 112 Hallgatóknak fizetendő ösztöndíjak ................................................................................................. 116 Tanulmányi ösztöndíj ....................................................................................................................... 116 Szakmai, tudományos, közéleti ösztöndíj, valamint demonstrátori díj ............................................ 117 A köztársasági ösztöndíj ................................................................................................................... 119 Alaptámogatás .................................................................................................................................. 120 Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj .................................................................................... 121 Szakmai gyakorlati ösztöndíj ........................................................................................................... 122 Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj ............................................................... 123 Szakmai gyakorlat idejére adható ösztöndíj ..................................................................................... 125 Egyéb intézményi juttatások ............................................................................................................ 125 Részképzés az EGT országaiban ...................................................................................................... 125 Magyar állampolgár által, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott ......... 126 képzéshez segítséget nyújtó ösztöndíj pályázatának kiírása és elbírálási rendje .............................. 126 Külföldi hallgatók többlettámogatása............................................................................................... 127 Szervezeteknek nyújtható támogatások ............................................................................................ 129 Sporttevékenység támogatása........................................................................................................... 129 Kulturális tevékenység támogatása .................................................................................................. 129 Jegyzet-előállításra, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges ............. 130 elektronikus eszközök beszerzésére felhasználható keret ................................................................ 130 A Hallgatói Önkormányzat támogatása............................................................................................ 130 Kollégiumi elhelyezésre vonatkozó szabályok ................................................................................ 131 A kollégiumi ellátás igénybevétele .................................................................................................. 131 Kollégiumi férőhely bérlése ............................................................................................................. 133

III. RÉSZ ........................................................................................................... 133 HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK, TÉRÍTÉSEK......................................................... 133 Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendje ........................ 133 A hallgató fizetési kötelezettség teljesítéséhez mentesség, kedvezmény, részletfizetési ................. 135 lehetőség biztosításának feltételei és szabályai ................................................................................ 135 Költségtérítések ................................................................................................................................ 136 A költségtérítés befizetésének szabályai .......................................................................................... 136 Szolgáltatási és térítési díjak ............................................................................................................ 137 Térítési díj ........................................................................................................................................ 137 Szolgáltatási díj ................................................................................................................................ 138 Kollégiumi térítési díj ....................................................................................................................... 139 A kollégiumi elhelyezésért fizetendő térítés befizetésének és felhasználásának szabályai.............. 139

IV. RÉSZ ........................................................................................................... 140 Nyilvántartás, valótlan adatközlés, téves díjfizetés .......................................................................... 140

V. RÉSZ ............................................................................................................ 141 105


Értelmező rendelkezések .................................................................................................................. 141

VI. RÉSZ ........................................................................................................... 142 ZÁRÓ, ÉRTELMEZŐ, HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK ......................................... 142 Záradék: ............................................................................................................................................ 143

1. sz. melléklet ................................................................................................... 144 A Köztársasági ösztöndíj pályázatok értékelése............................................................................... 144

2. sz. melléklet ................................................................................................... 146 BGF-en fizetendő költségtérítési díjak a 2011/2012-es tanévben .................................................... 146 fizetendő díjtételek (Ft vagy €/félév) ............................................................................................... 146

3. sz. melléklet ................................................................................................... 148 A Budapesti Gazdasági Főiskolán a hallgatók által fizetendő térítési és szolgáltatási díjak ............ 148

4. sz. melléklet ................................................................................................... 152 A BGF-en igénybe vehető szolgáltatások ........................................................................................ 152

5. sz. melléklet .................................................................................................... 153 Kollégiumi díjtételek ........................................................................................................................ 153

106


Preambulum A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban Ftv.) vonatkozó fejezetei, és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) felhatalmazása alapján a Főiskolai Hallgatói Önkormányzat egyetértésével az alábbi szabályzatot (a továbbiakban: HTJSZ) alkotja*.

I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. fejezet

A szabályzat hatálya 1. § (1)

A jelen Szabályzat hatálya a Főiskolával hallgatói (illetve vendéghallgatói vagy felnőttképzési) jogviszonyban álló valamennyi személyre kiterjed, függetlenül attól, hogy a hallgatói jogviszonya mikor keletkezett.

(2)

A jelen Szabályzat hatálya a Főiskola valamennyi hallgatói (illetve vendéghallgatói vagy felnőttképzési) jogviszonyban folytatott képzésére kiterjed.

(3)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes állam, valamint olyan állam állampolgárát és annak családtagját, aki az Európai Közösséggel és tagállamaival kötött külön szerződés értelmében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, e szabályzat alapján azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik, mint a magyar állampolgárságú hallgatókat.

(4)

A jelen Szabályzat hatálya kiterjed a képzésben részt vevő valamennyi oktatási szervezeti egységre, oktatóra, illetve az oktatásszervezési feladatokat bármilyen jogviszonyban ellátó alkalmazottakra.

(5)

A szabályzat hatálya annak kifejezett rendelkezése alapján kiterjed a Főiskolával hallgatói jogviszonyban már nem álló személyekre is.

(6)

A kollégiumokkal kapcsolatos – e szabályzat keretei között nem rendezett – kérdésekről a Főiskola kollégiumi szabályzata rendelkezik.

* A szabályzatot a Szenátus 2006. október 13-i ülésén a 3/2006. (X. 13.) számú határozatával fogadta el

107


2. fejezet

A hallgatói térítésekkel, juttatásokkal kapcsolatban eljáró szervek 2. § (1)

A Főiskolán a hallgatói térítésekkel, és juttatásokkal összefüggő ügyekben az alábbi szervek, és személyek (továbbiakban: szerv) járnak el első fokon, jelen szabályzatban meghatározott saját, illetve átruházott hatáskörben: a) b) c) d) e)

Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottsága (a továbbiakban: HTJB); Diákjóléti Bizottság (a továbbiakban: DJB); dékán, dékánhelyettes, vagy az általa kijelölt személy; Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal (a továbbiakban: TOH); rektor és a rektorhelyettes.

Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottsága 3. § (1)

A Főiskola minden karán és területi intézetében (a továbbiakban együtt: kar) Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottsága (a továbbiakban: HTJB)117 működik, amelyek feladata e szabályzat keretei között a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló források elosztásáról való döntés.

(2)

A HTJB-nek a források felosztásának elveire a DJB tesz javaslatot.

(3)

A Bizottság elnöke az oktatási dékánhelyettes (területi intézetben az igazgatóhelyettes), tagjai: a) b) c) d) e) f) g)

a Dékáni Hivatal vezetője (területi intézetben az igazgató által megbízott személy), a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal vezetője, a Gazdasági és Műszaki Osztály vezetője, a Tanulmányi Bizottság elnöke, a Hallgatói Önkormányzat kari/területi intézeti szervezetének elnökei118, a Diákjóléti Bizottság elnöke, a Kollégiumi Bizottság elnöke.

(4)

A hallgatóknak kiutalt összegekről a Hallgatói Önkormányzat és a DJB minden hónap végén tájékoztatást kap a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal vezetőjétől.

(5)

A HTJB szükség szerint, de legalább félévenként egyszer ülésezik. A HTJB tagjait az elnök írásban hívja össze. Ülés összehívását bármely tag kezdeményezhet az elnöknél.

(6)

A HTJB felügyeletet gyakorol a DJB működése felett. Ennek keretében 4. § (4) bekezdésének megfelelően beszámoltatja a DJB-t féléves munkájáról. Amennyiben a beszámolót nem tartja elfogadhatónak, megteszi a szükséges intézkedéseket.

(7)

A HTJB tagjai a bizottság működésében kifejtett tevékenységükért a vonatkozó jogszabályok és szabályzatok szerint fegyelmi, és anyagi felelősséggel tartoznak.119

(8)

A HTJB e szabályzat keretei között a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló források elosztásáról


118 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 119 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől.

108


hozott döntéséről készült határozatot a HTJB elnöke írja alá.120

Diákjóléti Bizottság 4. § (1)

A Diákjóléti Bizottság (a továbbiakban: DJB) a Hallgatói Önkormányzat azon kari szervezete, amely elbírálja a félévente egyszer a szociális alapú ösztöndíjakhoz benyújtott pályázatokat az azokhoz mellékelt igazolások alapján és előterjeszti azokat döntésre a HTJB-hez, valamint eljuttatja a pályázatok alapján kiszámított szociális pontszámot a Kollégiumi Bizottságokhoz, azok kollégiumi elhelyezésre vonatkozó döntését megelőzően121.

(2)

A DJB 7 fős, ebből 5 fő a Hallgatói Önkormányzat helyi szervezete által közgyűlésén megválasztott tagból áll. A DJB hallgatói122 tagjait a Hallgatói Önkormányzat rendes választásán annak közgyűlésébe beválasztott képviselőkből kell megválasztani. A dékán/területi intézet igazgatója a DJB-be oktatói tagot, a kari/területi intézeti gazdasági vezető a kari/területi intézeti gazdasági igazgatási szervezet egy dolgozóját delegálja.123

(3)

A DJB tagjai maguk közül elnököt, választanak.124

(4)

A DJB működéséről félévente beszámol a HTJB-nek.

(5)

A DJB tagjai a bizottság működésében kifejtett tevékenységükért a vonatkozó jogszabályok és szabályzatok szerint fegyelmi, és anyagi felelősséggel tartoznak.125

A hallgatói térítésekkel és juttatásokkal kapcsolatos ügyekben eljáró bizottságok működésére vonatkozó alapvető rendelkezések 5. § (1)

A bizottságok tagjainak jogait és kötelezettségeit, a bizottságok működési rendjének általános szabályait a Főiskola Szervezeti és Működési Rendjének vonatkozó szakaszai tartalmazzák.

(2)

A bizottságok ügykörükön belül hozott döntéseiket minden esetben a döntés meghozatalát követő 8 munkanapon belül kötelesek írásba foglalni a jelen szabályzat 9. mellékletében található határozati minták használatával, és azt dokumentálható módon az ügyben érintettekhez eljuttatni. A határozatot az adott ügyben hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező bizottság elnöke írja alá.126

120 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől. 121 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 122 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 123 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől 124 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 125 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 126 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől

109


3. fejezet

Panasz, jogorvoslat 6. §

(1)

Téves juttatás-, illetve fizetési kötelezettség megállapítás miatt, továbbá a pályázati úton elnyerhető támogatás esetében – a kollégiumi elhelyezés esetén a 36. §-ban foglalt eltérésekkel – a határozattal szemben a hallgató a közléstől, illetve a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet a Kar vezetőjénél. A fellebbezéshez csatolni kell a megtámadott határozatot, illetve a kérelemben foglaltakat alátámasztó dokumentumokat. A fellebbezést 15 munkanapon belül kell elbírálni.

(2)

A hallgatónak joga van a Kar vezetőjének döntése, intézkedése vagy mulasztása (továbbiakban: döntés) ellen a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással, jogorvoslati kérelemmel élni a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban foglaltak szerint.127

127 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől.

110


4. fejezet

Államilag támogatott hallgató fogalma 7. § (1)

Jelen szabályzat alkalmazásában államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és a) 1997. január 1. után, az 1998/99-es, az 1999/2000-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében tanulmányai befejezéséig, amennyiben aa) első oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első alapképzés) vagy ab) főiskolai végzettségre épülő első tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés keretében folytatja tanulmányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első kiegészítő alapképzés); b) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében ba) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát nem haladja meg vagy bb) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül; c) a 2002/2003-as, a 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, a 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében ca) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy cb) amennyiben e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszűntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket vagy cc) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül. d) az intézmény döntése alapján a már meglévő államilag finanszírozott helyre költségtérítése képzésből átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralevő időtartamra.

(2)

A felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy.

111


II. RÉSZ TÁMOGATÁSI FORMÁK 1. fejezet

Támogatások, jogcímek 8. § (1)

A hallgatói juttatások fedezete a juttatásokhoz nyújtott költségvetési támogatás és az intézmény saját bevétele ezen célra fordítható meghatározott része.128

(2)

A Főiskola az alábbi, a felsőoktatási törvényben meghatározott a hallgatói juttatásokhoz nyújtott költségvetési normatív támogatásokra jogosult [normatívák]: a) b) c) d) e)

(3)

A hallgatói juttatásokhoz nyújtott költségvetési forrásokat (hallgatói juttatási keretösszeg) a Főiskola a következő jogcímeken használja föl [felhasználási jogcímek]: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

(4)

hallgatói ösztöndíj támogatás, kollégium támogatása, lakhatási támogatás, tankönyv- és jegyzettámogatás, illetve sport- és kulturális normatív támogatás, köztársasági ösztöndíj támogatása,

tanulmányi ösztöndíj, köztársasági ösztöndíj, intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj, alaptámogatás, rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj, Bursa Hungarica ösztöndíj intézményi rész, külföldi hallgatók miniszter ösztöndíja, intézményi működési költségek finanszírozása, szakmai gyakorlati ösztöndíj.129

A Főiskola saját bevétele terhére, a jelen szabályzatban meghatározott módon, pályázati úton egyéb ösztöndíjakat adományoz. 9. § A Főiskola, illetve annak karai és területi intézetei a hallgatói juttatásokhoz biztosított támogatást az állami költségvetés terhére szociális és teljesítmény alapú támogatási, valamint az intézmény működési költségeinek finanszírozása jogcímeken, saját bevételei terhére egyéb ösztöndíj jogcímén – az alábbi megosztásban – használja fel: a) teljesítményalapú ösztöndíjak: aa) tanulmányi ösztöndíj, ab) köztársasági ösztöndíj, ac) szakmai, tudományos, közéleti ösztöndíj.

128 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-től 129 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-től.

112


b) szociális alapú ösztöndíjak: ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, bc) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi rész, bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, be) alaptámogatás, bf) szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása.130 10. § A Főiskola saját bevételei terhére az alábbi támogatásokat nyújtja egyéb ösztöndíj jogcímén: a) terepgyakorlati és nyári szakmai gyakorlat idejére adható ösztöndíj, b) Erasmus, és más külföldi tanulmányok, külföldi szakmai gyakorlat idejére folyósítható ösztöndíj. 11. § Az intézményi hallgatói juttatási előirányzat terhére az intézmény működési költségeinek finanszírozására nem közvetlen hallgatói juttatásként az alábbi jogcímeken történhet kifizetés: a) jegyzet-előállítás támogatása, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, fogyatékkal élők tanulmányait segítő eszközök beszerzése. Forrása a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 24 %-a. b) kulturális és sporttevékenység támogatása. Forrása a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 20 %-a, c) kollégium fenntartása, működtetése. Forrása a kollégiumi támogatás intézményi összege. d) a lakhatási támogatás 70 %-a kollégiumi férőhely bérlésére, illetve a kollégium felújítására/ beruházására fordítandó.131 e) hallgatói önkormányzat működésének támogatása. Forrása a hallgatói normatíva 1%-a.

12. § (1)

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos hallgatók tényleges létszáma után az adott felsőoktatási intézményt kiegészítő normatív támogatás illeti meg. A kiegészítő normatív támogatás a fogyatékossággal élők sajátos igényeinek megfelelő feltételek javítása érdekében szükségessé váló feladatok finanszírozására használható fel.132

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás mértékét a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet határozza meg.133 13. §

(1)

A hallgatói támogatásokkal kapcsolatos juttatási listák elkészítése, számfejtése, utalványozása a karokon, VPOS utalása a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságon központilag történik. A Gazdasági és

130 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől 131 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 132 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 133 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

113


Műszaki Főigazgatóság tájékoztatja a karokat az előirányzatok alakulásáról.134 (2)

A juttatási előirányzatok megtervezése, a karoknál lévő fedezet nyomon követése és nyilvántartása a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság, valamint a karok feladata. A juttatásonkénti keretösszegek jogszabályoknak megfelelő felhasználásáért a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság, valamint a karok együttesen felelősen a Főiskola Gazdálkodási Szabályzata alapján.

(3)

A karok a Gazdálkodási Szabályzatnak megfelelően az adott év február 20-ig teljesítik a hallgatói normatívák, valamint a saját bevételek terhére nyújtott hallgatói támogatások vonatkozásában beszámolási kötelezettségüket a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság felé. 14. §

(1)

A 9. §-ban meghatározott támogatási formák forrásai: a) Az aa) pont szerinti juttatás kifizetésére a hallgatói normatíva 59 %-át, az ac) pont szerinti juttatás kifizetésére a hallgatói normatíva 2 %-át kell felhasználni, az ab) szerinti juttatás kifizetésére a köztársasági ösztöndíj intézményi összegét. b) A ba)-bb) és be)-bf)135 pont szerinti juttatás kifizetésére kell felhasználni a hallgatói normatíva 38 %át, a lakhatási támogatás normatívája 30 %-át, és a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56 %-át. A rendelkezésre álló előirányzatból előbb az alaptámogatás kerül kifizetésre. Az ezután fennmaradó összeget 100 %-nak tekintve, ennek 90 %-át rendszeres szociális támogatásra, 10 %-át rendkívüli szociális támogatásra kell felhasználni.136

(2)

A 9. § szerinti jogcímeken a támogatás kizárólag pénzbeli támogatásként bocsátható a jogosult hallgató rendelkezésére.

(3)

A tárgyévet megelőző év hallgatói juttatások kifizetésére felhasználható keret maradványának 20 %-a a közéleti ösztöndíj, 20 %-a a rendszeres szociális ösztöndíj, 60 %-a a tanulmányi ösztöndíj összegét növeli, amely keretek között indokolt esetben a dékán félévenként a teljes maradvány 10 %-ának erejéig átcsoportosíthat.137 15. §

(1)

A 9. § aa), ab), ba), bc)-bd), bf) pontjaiban meghatározott ösztöndíjat havi rendszerességgel kell a hallgató részére kifizetni. A 9. § ac) pontjában meghatározott ösztöndíj havi rendszerességgel, vagy félévente egy összegben folyósítható.138

(2)

Amennyiben a hallgató a regisztrációs hét első napját követő 10. munkanapig nem szolgáltatja a tanulmányi ösztöndíj-kifizetésének alapját képező valamennyi adatot, az adott félévben ösztöndíjban nem részesülhet. Az adatszolgáltatási határidő lejártát követően 10 munkanapon belül a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalok ellenőrzik az átlagokat, és az ösztöndíjra való jogosultságot. A fentieket tartalmazó lista átvételét követő 5. munkanap végéig a DJB előkészíti a döntési javaslatot a HTJB részére, amely 3 munkanap alatt meghozza döntését, és erről értesíti a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalokat (TOH). A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalok adatszolgáltatása alapján – a tanulmányi félév első hónapjának kivételével – legkésőbb a tárgyhó 10.

134 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 135 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől. 136 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 137 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 138 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől.

114


napjáig köteles számlavezető pénzintézete felé intézkedni e juttatások átutalásáról.139 (3)

A 9. § aa), be) pontjaiban meghatározott jogcímeken az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. A 9. § ab) és ac) pontjaiban meghatározott jogcímeken a teljes idejű alapképzésben, mesterképzésen, felsőfokú szakképzésben (kivéve a köztársasági ösztöndíjat) részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. A 9. § bd) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, mesterképzésen, illetve a résztanulmányokat folytató hallgató részesülhet támogatásban. A 9. § ba)-bb) pontokban meghatározott jogcímeken a szociális juttatásokra jogosult hallgató részesülhet támogatásban.140 A 9. § bf) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet.141

(4)

A jelen szabályzatban meghatározott szociális alapú támogatást a hallgató csak abban az esetben kaphat, ha más intézményben nem részesül ilyen támogatásban. Amennyiben ugyanaz a személy a 9. § b) pontja szerinti támogatást, illetve köztársasági ösztöndíjat más felsőoktatási intézménytől is kap, a Főiskolán ezen juttatások igénybevételére nem jogosult az állami költségvetés terhére. A hallgató akkor jogosult támogatásra, ha a Főiskolán elsőként létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt.

(5)

Az ösztöndíj keretösszegének megállapításakor a) a márciusi és októberi statisztikai adatközlések szerinti jogosultak létszámának számtani közepét kell figyelembe venni aa) a hallgatói ösztöndíj-támogatásra, ab) a kollégiumi támogatásra, ac) a lakhatási támogatásra, ad) a tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében, b) a tényleges jogosultsági hónapszám egytizedét kell figyelembe venni a köztársasági ösztöndíj esetében, c) a ténylegesen kifizetendő összeget kell figyelembe venni a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi ösztöndíjrésze esetében.

(6)

A hallgatói ösztöndíj-támogatás esetében a jogosultak létszáma az államilag támogatott alapképzésben, főiskolai szintű képzésben vagy felsőfokú szakképzésben teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók száma. A számítás során a 2006. szeptember 1-je előtt tanulmányokat kezdett hallgatókat legfeljebb a képzési időt nem meghaladó számú félévben lehet figyelembe venni.

(7)

A kollégiumi támogatás esetében a jogosultak létszáma azoknak a hallgatóknak a száma, akik államilag támogatott teljes idejű képzésben vesznek részt, és a) az intézmény kollégiumában, b) a kollégiumi, diákotthoni követelményeket teljesítő, a felsőoktatási intézmény által bérelt férőhelyen, vannak elhelyezve.

(8)

A lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló támogatás esetében a jogosultak létszáma a felsőoktatási intézményben államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók létszáma levonva a képzés helyén bejelentett lakóhellyel rendelkező államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevők létszámának 95%-át, továbbá levonva a kollégiumban, diákotthonban, bérelt férőhelyen elhelyezett létszámot.

139 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 140 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-től 141 Hatályos 2010. február 1-től, elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával.

115


(9)

A tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében a jogosultak létszáma az ösztöndíj-támogatási jogosultak létszáma.

(10) A köztársasági ösztöndíj esetében a jogosultak létszáma a ténylegesen ösztöndíjban részesülő hallgatók száma. (11) A 9. § ab)-ac), valamint b) pontjaiban meghatározott juttatások hallgatói kérelemre adhatók.142

2. fejezet

Hallgatóknak fizetendő ösztöndíjak Tanulmányi ösztöndíj 16. §

(1)

Tanulmányi ösztöndíjban az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben és felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet.

(2)

A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. A tanulmányi ösztöndíj a hallgató előző kontakt szemeszterében elért tanulmányi eredménye alapján folyósított támogatás.

(3)

Tanulmányi ösztöndíjban az államilag támogatott teljes idejű (nappali tagozatos) képzésben részt vevő hallgatók legfeljebb 50 %-a részesülhet oly módon, hogy a tanulmányi ösztöndíj legkisebb mértéke a hallgatói normatíva 5 %-a, és nem lehet több, mint a hallgatói normatíva 50%-a.

(4)

A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor – az abban részesülők körének és számának meghatározásakor – biztosítani kell, hogy a karon az azonos szakon, az adott szemeszterben, az előző szemeszterben teljesített azonos tanulmányi átlag alapján megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek.

(5)

A Főiskolára első alkalommal beiratkozó hallgató a beiratkozását követő első képzési időszakban tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet.

(6)

Az ösztöndíjszámítás alapja a megelőző aktív félév korrigált kreditindexe.

(7)

Nem kaphat tanulmányi ösztöndíjat az a hallgató, akinek az ösztöndíj alapjául szolgáló (előző) félévben a korrigált kreditindexe nem éri el a 2,00 átlagot.

(8)

Korábban más felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató és valamely karra átvett hallgató az átvétel félévében a szakra, évfolyamra megállapított legalacsonyabb tanulmányi ösztöndíjra jogosult abban az esetben, ha ösztöndíjra a megelőző félévben az átadó felsőoktatási intézményben is jogosult volt, amit az átvett hallgató külön dokumentumokkal igazolni köteles.

(9)

A hallgató a pályázatok eredményének közzétételétől számított egy héten belül írásban jelezheti a DJBnek, ha adminisztratív hibát (pl. hibás tanulmányi átlag), vagy hiányosságot (Neptunból, ETR-ből kimaradt bármilyen adat) észlel, ez esetben a HTJB dönt.143

142 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől. 143 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől.

116


Szakmai, tudományos, közéleti ösztöndíj, valamint demonstrátori díj144 17. § (1)

Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj jogcímen nyújtott támogatást a jogosult hallgatók létszámának arányában kapják meg a karok.

(2)

Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj jogcímen rendelkezésre álló keret 30%-a szakmai ösztöndíj, 20 %-a tudományos ösztöndíj, és 50 %-a közéleti ösztöndíj kifizetésére fordítható, amely keretek indokolt esetben dékáni jóváhagyás mellett a 9. § ac) pontjának megfelelő ösztöndíjak kifizetésére rendelkezésre álló teljes keret 20 %-ának erejéig tanévenként egy alkalommal átcsoportosíthatóak.145

(3)

Az oktatási dékánhelyettes a 17/A-17/D. §-okban meghatározott döntési, intézkedési jogköreit nem delegálhatja más személyre.146 17/A. §147

(1)

A szakmai ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató, tudományos, szakmai tevékenységet végző hallgató részére – a szakmai intézet véleményének meghallgatása mellett – pályázat alapján, meghatározott időre, de legfeljebb öt hónapra, havi rendszerességgel folyósított juttatás. Szakmai ösztöndíj lehet pl.: az ERASMUS kiegészítő támogatás

(2)

Szakmai ösztöndíjban részesülhet a felsőoktatási intézmény minden hallgatója, a képzési típustól, a finanszírozási formától és tagozattól függetlenül.

(3)

A DJB határozza meg a szakmai ösztöndíj iránti pályázat leadásához szükséges formanyomtatványt, a leadás helyét, határidejét, rendelkezésre álló keret elosztásának módját, a pályáztatás szabályait, valamint a pályázat odaítélésének részletes feltételeit. A pályázatokat a DJB rangsorolja, és javaslatot tesz (időtartam és összeg megjelölésével) az ösztöndíj adományozására a HTJB-nek. A pályázat odaítéléséről a HTJB dönt. 17/B. §148

(1)

A tudományos ösztöndíj a tanulmányi követelményeken túlmutató tudományos, főként tudományos diákköri (intézményi és országos), szakkollégiumi, publikációs és kutatási teljesítmény esetén pályázattal nyújtható, amely meghatározott időre, de legfeljebb 5 hónapra adható egy összegben vagy havi rendszerességgel folyósított juttatás.

(2)

Tudományos ösztöndíjban részesülhet a felsőoktatási intézmény minden hallgatója, a képzési típustól, a finanszírozási formától és tagozattól függetlenül.

(3)

A DJB határozza meg a tudományos ösztöndíj iránti pályázat leadásához szükséges formanyomtatványt, a leadás helyét, határidejét, rendelkezésre álló keret elosztásának módját, a pályáztatás szabályait, valamint a pályázat odaítélésének részletes feltételeit. A pályázatokat a DJB rangsorolja, és javaslatot tesz (időtartam és összeg megjelölésével) az ösztöndíj adományozására a HTJB-nek. A pályázat odaítéléséről a HTJB dönt.

144 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 145 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 146 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől. 147 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 148 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől.

117


17/C. §149 (1)

Közéleti ösztöndíjra az a hallgató jogosult, aki az ösztöndíj-jogosultság megítélését megelőző hónapban, illetve félévben tevékenységével nagymértékben, és aktívan segítette hallgatótársai tanulmányi, vagy közösségi munkáját, és ennek keretében pontos, és megbízható információkkal látta el társait. A közéleti ösztöndíj pályázat alapján, meghatározott időre, de legfeljebb öt hónapra, havi rendszerességgel, és/vagy félévente folyósított juttatás.

(2)

A közéleti ösztöndíj elnyeréséhez pályázatot kell benyújtani. Ennek tartalmaznia kell a jogosultságot megalapozó tevékenység részletes leírását, az annak végzését igazoló mellékleteket, valamint az érintett hallgatói szervezet vezetőjének ajánlását, amennyiben a tevékenységet szervezeti keretek között fejtette ki. A pályázatot a kari hallgatói önkormányzat elnökéhez kell benyújtani. A kari hallgatói önkormányzat elnöke jogosult meghatározni a pályázat leadásához szükséges formanyomtatványt, a leadás helyét, határidejét.

(3)

A kari hallgatói önkormányzat elnöke szintén köteles a közéleti ösztöndíj elnyerésére pályázatot benyújtani, amennyiben ilyen ösztöndíjban részesülni kíván közösségért végzett tevékenysége alapján. A pályázatnak tartalmaznia kell a jogosultságot megalapozó tevékenység részletes leírását, az annak végzését igazoló mellékleteket. A pályázatot közvetlenül az oktatási dékán-helyetteshez kell benyújtania, aki dönt a közéleti ösztöndíj mértékéről.

(4)

A közéleti ösztöndíj odaítéléséről a kari hallgatói önkormányzat elnökének részletesen indokolt előterjesztése alapján az oktatási dékánhelyettes határoz. Az oktatási dékán-helyettes intézkedik az ösztöndíj kifizetéséről.

(5)

A közéleti ösztöndíj havi, illetve féléves kifizetés esetén egy hónapra lebontott összege nem lehet magasabb a köztársasági ösztöndíj mindenkori havi mértékénél. A megítélt közéleti ösztöndíjat félévente egyszer az ösztöndíjas kiemelkedő egyéni teljesítményének figyelembe vételével az oktatási dékán-helyettes kiegészítheti. 17/D. §150

(1)

A demonstrátor feladata a tanszék vagy egyéb szervezeti egység által meghirdetett munkák elvégzése (pl.: konzultációk megszervezése és tartása, gyakorló feladatok összeállítása az általa már eredményesen teljesített tantárgyakból, szakszövegek fordítása, irodalomjegyzék összeállítása, hallgatói segédletek véleményezése, részvétel a tanszéki adminisztrációs vagy a könyvtári olvasó szolgálat feladatokban, stb.)

(2)

Demonstrátori díjban részesülhetnek az intézményben a meghirdetett demonstrátori helyre sikeresen pályázó hallgatók. A demonstrátori helyeket a karok/területi intézetek oktatási dékán-helyettesei hirdetik meg és bírálják el a beérkezett pályázatokat, valamint döntenek arról, hogy mely pályázó hol teljesíti demonstrátori feladatait. A demonstrátorok határozott idejű megbízására kerül sor a karon/területi intézetben meghatározott munka megnevezésével.

(3)

A 35. § (1) bekezdése szabályozza a demonstrátori díj kifizetésére rendelkezésre álló forrást. Az összeget óradíj alapján kell megállapítani. Havi 80 órányi demonstrátori munka ellentételezéseként egy hallgatónak legfeljebb a köztársasági ösztöndíj havi összegének megfelelő mértékű ösztöndíj fizethető ki. Ennél rövidebb idejű munkavégzés esetén a demonstrátori ösztöndíj időarányosan csökkentett része

149 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 150 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől.

118


jár.151

A köztársasági ösztöndíj 18. § (1)

A köztársasági ösztöndíjat legfeljebb152 egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni. A köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével.

(2)

A köztársasági ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben részt vevő hallgatók számának 0,8%-a, de legalább egy fő.

(3)

A köztársasági ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatok alapján az oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes – a szenátus által delegált jogkörben – minden év augusztus 1-jéig tesz javaslatot az illetékes miniszternek a köztársasági ösztöndíj adományozására.

(4)

Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható. A mintatanterv szerint gyakorlati félév nem hosszabbítható meg, erre a meghosszabbított tanulmányi időre ösztöndíj nem adható.153

(5)

Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik, vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható.

(6)

Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és a kari felterjesztésében az a feltételek valamint az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási és kulturális miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat a kar a hallgatói előirányzat vagy a központi költségvetésen kívüli forrásai terhére köteles kifizetni.

(7)

A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból.

151 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől. 152 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 153 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

119


19. § (1)

A köztársasági ösztöndíjra szóló pályázatot a karok Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalába/Dékáni Hivatalába/Hallgatói Információs Irodájába kell benyújtani a pályázat Főiskolán történő kiírásban előírtak szerint.154

(2)

A pályázatokat az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint kell rangsorolni. Minden az 1. sz. mellékletben feltüntetett teljesítményhez annak valóságát igazoló dokumentumot kell mellékelni.

(3)

A karon rangsorolt pályázatokat a kar vezetője, a pályázat Főiskolán történő kiírás szerint 45 napon belül juttatja el az oktatási és szolgáltatási rektor helyetteshez.155

(4)

Köztársasági ösztöndíjban az alap- vagy mesterképzésen részt vevő aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók részesülhetnek, akik a) az adott vagy a korábbi tanulmányaik során legalább két félévre aktív hallgatóként regisztrálták magukat, és legalább a szakon előírt mintatanterv összes kreditjeinek időarányosan legalább 90 %át teljesítette, továbbá156 b) az előző két egymást követő, lezárt, aktív félévben 4,00-nél jobb tanulmányi eredményt értek el és a hivatkozott két félévben tudományos, illetve egyéb szakmai munkát végeznek (pl.: TDK, szakkollégium, publikáció, stb).157

(5)

A határidőben beérkezett pályázatokat az oktatási dékánhelyettes rangsorolja. Az ösztöndíjpályázatok értékelésének részleteit az 1. sz. melléklet tartalmazza.158

(6)

A rangsor ellen az érintett hallgató a döntés közzététele után 5 munkanapon belül panasszal élhet, amelyet a kar vezetője bírál el.

Alaptámogatás 20. § (1)

Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben és alapképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezés alkalmával – kérelmére – a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű – egyszeri – alaptámogatásra jogosult, amennyiben megfelel a 22. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételeknek.

(2)

Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre - a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 22. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(3)

Az alaptámogatás kérelem alapján kerül kifizetésre. A kérelmet és a jogosultságot igazoló dokumentumokat a hallgató a karon előírt határidőig nyújthatja be a DJB-hez. Ezen határidő nem lehet későbbi, mint a beiratkozás hónapjának a vége. A pályázatok feldolgozását, elbírálását, odaítélését a HTJB végzi.159

(4)

Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a TOH ellenőrzi és intézkedik a kifizetések teljesítéséről.

154 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 155 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 156 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 157 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 158 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 159 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől.

120


Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj 21. § (1)

Az ösztöndíj célja, hogy segítse a rászoruló hallgatók tanulmányainak folytatását.

(2)

Mindkét ösztöndíj pályázati úton nyerhető el, a pályázatokról a HTJB dönt. A hiányosan benyújtott pályázat érvénytelen. A pályázatban megjelölt adatokat, körülményeket a HTJB hozzájárulásával a DJB ellenőrizheti. Amennyiben a pályázat valótlan adatokat tartalmaz, és ez az elbírálásra lényeges kihatással lehet vagy lehetett, a pályázó a tanulmányok további idejére szociális ösztöndíjat nem kaphat, a felvett támogatást vissza kell fizetnie.160

(3)

A HTJB a DJB javaslatára, vele egyetértésben határozza meg a rendszeres, és rendkívüli szociális ösztöndíj iránti pályázat leadásához szükséges formanyomtatványt, a leadás helyét, határidejét, a rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj elosztásának módját, a pályáztatás szabályait, valamint a pályázat odaítélésének részletes feltételeit.

(4)

A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás. 22. §

(1)

Amennyiben a hallgató sikeresen pályázott szociális ösztöndíjra, a rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20 %-a, és nem lehet több, mint az éves hallgatói normatíva 60 %-a, amennyiben a hallgató161 a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy b) halmozottan hátrányos helyzetű,162 c) családfenntartó, vagy d) nagycsaládos, vagy e) árva.

(2)

Amennyiben a hallgató sikeresen pályázott szociális ösztöndíjra, a rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, és nem lehet több, mint az éves hallgatói normatíva 30-%-a, amennyiben a hallgató163 a) hátrányos helyzetű, vagy b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy c) félárva.

(3)

Amennyiben a hallgató sikeresen pályázott szociális ösztöndíjra, a rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10 %-a, és nem lehet több, mint az éves hallgatói normatíva 30 %-a, amennyiben a hallgató a külföldi hallgatók ösztöndíjában részesül.164

(4)

A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni különösen a) az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők

160 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 161 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 162 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől. 163 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 164 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől.

121


b) c)

d)

e) f) g)

számát és jövedelmi helyzetét, a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét, amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit, a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait, a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára, az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket.

(5)

A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe vermi. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni.

(6)

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban nem részesülő hallgató számára a pályázat alapján megítélt rendszeres szociális ösztöndíj havi összege nem lehet kevesebb, mint az odaítéléskor érvényes hallgatói normatíva öt százaléka. 23. § A rendkívüli szociális támogatás a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának kiegyenlítésére folyósított egyszeri juttatás. A beérkezett kérelmekről legalább havonta egyszer kell döntést hozni, a kifizetésekről a döntést követő 8 munkanapon belül intézkedni kell.

Szakmai gyakorlati ösztöndíj 23/A. §165 (1)

Szakmai gyakorlati ösztöndíj a képzési és kimeneti követelményben meghatározott legfeljebb féléves összefüggő gyakorlaton részt vevő hallgatónak, pályázat alapján, legfeljebb egy tanulmányi félévre adható juttatás. Szakmai gyakorlati ösztöndíj a rendszeres szociális ösztöndíjra fordítható keretből adható a HTJB döntése alapján. A rendszeres szociális ösztöndíjra fordítható keret legfeljebb 10 %-a fordítható erre a célra.

(2)

A szakmai gyakorlati ösztöndíjban az a hallgató részesülhet, aki a szakmai gyakorlatot a kar, illetve területi intézet székhelyétől eltérő helyen teljesíti, és e helyen nem részesül kollégiumi ellátásban, valamint a szakmai gyakorlat végzésének helye és a lakóhely közötti távolság mértéke megfelel jelen szabályzat mellékletében meghatározottaknak.166

(3)

Az ösztöndíj pályázati úton nyerhető el; a pályázatokról a HTJB dönt. A hiányosan benyújtott pályázat érvénytelen. A pályázatban megjelölt adatokat, körülményeket a HTJB hozzájárulásával a DJB ellenőrizheti. Amennyiben a pályázat valótlan adatokat tartalmaz, és ez az elbírálásra lényeges kihatással lehet vagy lehetett, a pályázónak a felvett támogatást vissza kell fizetnie.

165 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől. 166 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

122


(4)

A szakmai gyakorlati ösztöndíj iránti pályázat leadásának helyét, határidejét, a támogatás elosztásának módját, a pályáztatás szabályait, valamint a pályázat odaítélésének részletes feltételeit a HTJB saját ügyrendje figyelembe vételével határozza meg.

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj 24. § (1)

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok (a továbbiakban együttesen: helyi önkormányzat) által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsőoktatási intézményében e rendelet alapján megállapított szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: intézményi ösztöndíjrész) áll.

(2)

Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített és szociális juttatásra jogosultak, továbbá nappali tagozatos alapképzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat.

(3)

Az intézményi ösztöndíjrész havi egy főre jutó legnagyobb összegét (a továbbiakban: összeghatár) az oktatási és kulturális miniszter évente tárca hivatalos lapjában (Oktatási Közlönyben) teszi közzé.

(4)

Az intézményi ösztöndíjrész havi összege az önkormányzati ösztöndíjrész összegével megegyező összeg, azonban nem haladhatja meg az (3) bekezdés alapján meghatározott összeghatárt.

(5)

Az Ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján ítélhető meg, az ösztöndíj megítélésekor a pályázó tanulmányi eredménye nem vehető figyelembe.

(6)

Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a felsőoktatási intézményben folyósított támogatástól, annak forrása a főiskolai költségvetésben elkülönített forrás.

(7)

Az intézményi ösztöndíjrészt az oktatási és kulturális miniszter adományozza.

(8)

Az ösztöndíjat a Főiskola folyósítja a hallgatónak, a kifizetés megkezdése előtt azonban a TOH megvizsgálja a jogosultságot.

(9)

Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül – teljes egészében szünetel.

(10) Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról haladéktalanul – de legfeljebb 15 napon belül – írásban értesíteni a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalt és az OKM Alapkezelőt. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor: a) hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, b) a hallgató képzésének megnevezése, munkarendje, c) hallgatói jogviszony szüneteltetése. (11) Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az ösztöndíj folyósításából és az 123


Ösztöndíjrendszer következő évi fordulójából kizárható. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsőoktatási intézmény részére visszafizetni. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően (a június 30-ig, illetve január 31-ig) ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt. (12) A felsőoktatási intézmények térítésmentesen kötelesek havonta, az egyéb általuk nyújtott juttatásokkal együtt és azokkal azonos módon folyósítani az ösztöndíjat. Az önkormányzati ösztöndíjat a felsőoktatási intézmény csak abban az esetben köteles kifizetni, ha annak fedezete az OKM Alapkezelőtől a számlájára átutalásra került. (13) Az intézményi ösztöndíjat abban az esetben is ki kell fizetni, ha az önkormányzati ösztöndíj fedezete nem áll rendelkezésre az intézmény számláján. Amennyiben a Főiskola a hallgató számára ösztöndíjként az önkormányzat által meghatározott összegnek megfelelőnél magasabb intézményi részt fizet ki a hallgatónak, a kifizetés téves kifizetésnek minősül, és a 47. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. (14) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjat elnyert hallgató köteles az ösztöndíjat adományozó önkormányzattal kötött szerződésének egy példányát a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalban a szerződés megkötése után 10 munkanapon belül leadni. Amennyiben a hallgató ennek nem tesz eleget az adott oktatási időszakban a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi részére nem jogosult.

124


Szakmai gyakorlat idejére adható ösztöndíj 25. § (1)

A HTJB a DJB javaslatára – a hallgató kérelmére - egyszeri támogatásban részesítheti azokat a hallgatókat, akik szakmai gyakorlaton vettek részt, és a szakmai gyakorlat teljesítését az illetékes oktatási szervezeti egység elfogadta.

(2)

A DJB javaslatára a HTJB határozza meg a szakmai gyakorlat idejére adható ösztöndíj iránti pályázat leadásához szükséges formanyomtatványt, a leadás helyét, határidejét, a rendelkezésre álló keret elosztásának módját, a pályáztatás szabályait, valamint a pályázat odaítélésének részletes feltételeit

(3)

A támogatás kifizetésére utólag, a gyakorlatot követő félév novemberében kerül sor.

Egyéb intézményi juttatások 26. § (1)

Egyszeri illetve havonta esedékes támogatás adható – pályázat alapján – azoknak a hallgatóknak, akik külföldi tanulmányokat folytatnak, külföldi szakmai gyakorlatot teljesítenek. Ezen támogatásra a finanszírozási formától, a tagozattól függetlenül valamennyi hallgató pályázhat.

(2)

A DJB javaslatára a HTJB határozza meg a támogatás iránti pályázat leadásához szükséges formanyomtatványt, a leadás helyét, határidejét, a rendelkezésre álló keret elosztásának módját, a pályáztatás szabályait, valamint a pályázat odaítélésének részletes feltételeit.

(3)

Az egyéb intézményi juttatásokra beadott pályázatokat a DJB rangsorolja, és javaslatot tesz (időtartam és összeg megjelölésével) a támogatás adományozására a HTJB-nek.

Részképzés az EGT országaiban 27. § (1)

Ha az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben vesz részt és ezek a tanulmányok a hallgató hazai tanulmányaiba beszámíthatók, a hallgató ösztöndíjat kaphat a külföldi tanulmányok idejére. Az ösztöndíj mértéke legalább az éves hallgatói normatíva tizedének háromszorosa.

(2)

A hallgató akkor jogosult az ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a kari oktatási dékánhelyettes engedélyével kezdte meg, és az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek legalább 60 %-t már teljesítette.

(3)

Az engedély akkor adható meg, ha a hallgató az adott félévi egyéni tanrendjében szereplő tárgyak kreditjeit (legalább 30 kreditet) a külföldi intézményben és az itthon tett vizsgákkal teljesíteni tudja. Az engedély megadása előtt a tantárgyfelelősök előzetes nyilatkozatát a beszámíthatóságról be kell szereznie. A külföldi intézményben legalább 15 kreditet kell teljesíteni.

(4)

Az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján a DJB javaslatára a HTJB dönt. A DJB határozza meg a jelen támogatás iránti pályázat leadásához szükséges formanyomtatványt, a leadás helyét, határidejét, a rendelkezésre álló keret elosztásának módját, a pályáztatás szabályait, valamint a pályázat odaítélésének részletes feltételeit. 125


(5)

A pályázati felhívást a Főiskola és a karok honlapján kell közzétenni, a pályázat benyújtására a hallgatóknak a közzétételtől számítva legalább 30 napot kell biztosítani.

(6)

Az ösztöndíj átutalásáról a hallgató kiutazása előtt, de legkésőbb a kiutazását követő 15 napon belül gondoskodni kell.

(7)

Amennyiben a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal megállapítja, hogy a hallgató nem teljesített a külföldi intézményben legalább 15 kreditértékű tárgyat, a hallgatónak a támogatás felét – az erről szóló értesítés kézhezvételét követő – 30 napon belül vissza kell fizetnie.

Magyar állampolgár által, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéshez segítséget nyújtó ösztöndíj pályázatának kiírása és elbírálási rendje 28. §

(1)

A magyar állampolgárok számára, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokhoz segítséget nyújtó ösztöndíj nyilvános pályázati úton nyerhető el.

(2)

A pályázat kizárólag a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok számára az anyanyelven – az adott országgal kötött kétoldalú nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint – államilag elismert felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok segítését szolgálja.

(3)

A pályázatot - a költségvetési törvényben meghatározott keretek között - az oktatási és kulturális miniszter írja ki és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le.

(4)

A pályázat elbírálására a vonatkozó két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor.

(5)

A pályázatokat a felsőoktatási intézményekbe kell benyújtani. A pályázatokat a felsőoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (3) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (4) bekezdésben megállapított elvek alapján - szükség szerint szakértők bevonásával - dönt a pályázatokról.

(6)

A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe és az érintett nemzeti és etnikai kisebbség országos kisebbségi önkormányzatához is.

(7)

A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap.

126


Külföldi hallgatók többlettámogatása 29. § (1)

A kétoldalú nemzetközi szerződés alapján államilag elismert felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató részére az oktatási és kulturális miniszter ösztöndíjat adományoz. Az adományozott ösztöndíj évente tíz vagy tizenkét hónapra szól.

(2)

A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 34 %-ának.

(3)

A miniszteri ösztöndíjat az a Kar fizeti ki, amelyik képzési programján a hallgató az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

(4)

Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben Magyarországon tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató, akinek esetében ezt két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés előírja, évi 12 hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre.

(5)

A nemzetközi szerződés alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyekről az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket.

(6)

A 2007. január 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő és magyar állami ösztöndíjjal tanulmányokat folytató külföldi hallgatók részére a támogatásokat a velük kötött megállapodás előírásai szerint kell kifizetni, azzal az eltéréssel, hogy a Magyar Ösztöndíj Bizottság által adományozott ösztöndíjat a felsőoktatási intézmények folyósítják.

(7)

Nemzetközi megállapodás vagy a kedvezménytörvény alapján részképzésben részt vevő nem magyar állampolgárok esetében az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adományozott ösztöndíj a részképzés időtartamára szól. 30. §

(1)

A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó, államilag elismert felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató részére az oktatási és kulturális miniszter tíz hónapra szóló ösztöndíjat adományozhat.

(2)

A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 15%-ának.

(3)

A hallgató az ösztöndíjat pályázat útján nyerheti el. A pályázatot az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le.

127


31. § (1)

A Magyarországon költségtérítéses képzésben részt vevő nem magyar állampolgárságú hallgató részére tanévenként az oktatási és kulturális miniszter ösztöndíjat adományozhat.

(2)

A pályázatot az oktatási és kulturális miniszter írja ki, amelyet közzétesznek a minisztérium honlapján, valamint az egyes karokon is.

(3)

A pályázatokat ahhoz a karhoz kell benyújtani, amelynek képzésén a Főiskolán aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató a pályázattal érintett tanulmányokat folytatja. A pályázatokat a karok rangsorolják. Az elbírálásra a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat és a pályázók tanulmányi eredménye alapján kerül sor.

(4)

A karok összesített javaslatát az oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes továbbítja az oktatási és kulturális miniszternek, illetve az általa megjelölt szervnek.

(5)

A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó azon hallgató támogatási ideje, aki korábban államilag támogatott alapképzésben vett részt és államilag támogatott mesterképzésre vették fel, két félévvel megnövekedik.

(6)

Azt a hallgatót, aki külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsőoktatásban részt vevő magyar állampolgárságú hallgatót.

128


2. fejezet

Szervezeteknek nyújtható támogatások Sporttevékenység támogatása 32. § (1)

A sporttevékenységek körébe tartozik különösen a felsőoktatási intézmény keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás (pl. pszichológiai tanácsadás).

(2)

A támogatást a Testnevelés Intézeti Tanszéki Osztály vezetője és a HTJB által kiírt pályázat alapján egy naptári évre lehet elnyerni. Pályázatot főiskolai hallgatók rendszeres testmozgását, így egészséges életmódot biztosító sport szervezetek nyújthatnak be.167

(3)

A Testnevelés Intézeti Tanszéki Osztály vezetője és a HTJB határozza meg a jelen támogatás iránti pályázat leadásához szükséges formanyomtatványt, a leadás helyét, határidejét, a rendelkezésre álló keret elosztásának módját, a pályáztatás szabályait, valamint a pályázat odaítélésének részletes feltételeit.

(4)

A beérkezett pályázatokról a Testnevelés Intézeti Tanszéki Osztály vezetője és a HTJB dönt.

Kulturális tevékenység támogatása 33. § (1)

A kulturális tevékenységek körébe tartoznak különösen a felsőoktatási intézmény keretei között a hallgatók részére szervezett kulturális rendezvények, illetve kulturális jellegű szolgáltatások, rendezvényszervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás.

(2)

A támogatást az oktatási dékánhelyettes és a HTJB által kiírt pályázat alapján egy naptári évre lehet elnyerni.

(3)

Az oktatási dékánhelyettes és a HTJB határozza meg a jelen támogatás iránti pályázat leadásához szükséges formanyomtatványt, a leadás helyét, határidejét, a rendelkezésre álló keret elosztásának módját, a pályáztatás szabályait, valamint a pályázat odaítélésének részletes feltételeit.

(4)

A beérkezett pályázatokról az oktatási dékánhelyettes és a HTJB dönt


129


Jegyzet-előállításra, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére felhasználható keret 34. § (1)

A 11. §168 a) pontja szerinti összeg felhasználható jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére, a felsőoktatási törvény 129. § (4) bekezdése szerinti elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszerzésére vagy a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzésére fordítja a Főiskola.

(2)

A keret kari/területi intézeti részének felhasználását a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete előzetesen véleményezi. A keret felhasználásáról a kar/területi intézet vezetője dönt.169

(3)

A keret felhasználásról a rektor tanévenként tájékoztatja a Hallgatói Önkormányzatot.

A Hallgatói Önkormányzat támogatása 35.§ (1)

A Főiskola Hallgatói Önkormányzata kari szervezeteinek támogatására a hallgatói normatíva 1 %-a és a 3/a sz. melléklet szerint befolyt díjak szolgálnak. A befolyt díjak 40 %-ából a dékán/intézetigazgató engedélye alapján a Hallgatói Önkormányzat által saját rendezvények, és egyéb közösségi programok szervezhetők. A fennmaradó 60 % elsősorban a 17/D. §-ban leírt demonstrátori díj kifizetésére fordítandó, majd az ezután megmaradó összeg felhasználására a HÖK javaslata alapján a dékán/intézetigazgató engedélyével kerülhet sor.170

(2)

A támogatás felhasználásról a Főiskola Hallgatói Önkormányzatának kari szervezetei a tanév második félévének lezárását követő 60 napon belül beszámolnak a dékánnak/területi intézetigazgatónak.171

(3)

A HÖK pályázatot nyújthat be az oktatási dékán-helyettesnek az ismételt vizsgadíjakból történő hallgatói rendezvények és demonstrátori díjak finanszírozására vonatkozóan.172

(4)

A kar/területi intézet gazdasági osztálya havi rendszerességgel elszámolást készít a jelen szakasz (1) bekezdése szerint, az adott hónapban kifizetett összegekről az oktatási dékánhelyettes/intézetigazgatóhelyettes, és a hallgatói önkormányzat elnöke számára.173

(5)

A jelen szakasz (1) bekezdésében meghatározott keretekből kifizetés csak az oktatási dékánhelyettes/intézetigazgató-helyettes és a hallgatói önkormányzat elnökének együttes aláírásával lehetséges a BGF Gazdálkodási Szabályzatban előírtak betartása mellett.174

168 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 169 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 170 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 171 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 172 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől. 173 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől. 174 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől.

130


4. fejezet

Kollégiumi elhelyezésre vonatkozó szabályok A kollégiumi ellátás igénybevétele 36. § (1)

A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. Kollégiumi elhelyezését kérheti mindenki, aki felvételi kérelmet nyújtott be a Főiskolára, illetve aki hallgatói jogviszonyban áll, függetlenül attól, hogy milyen képzési szakaszra, milyen tanulmányi rend szerinti képzésre kéri a felvételét, illetve létesített hallgatói jogviszonyt.

(2)

A pályázati kérelem szociális, és kollégiumi részből áll. A kérelmek kollégiumi részét a Kollégiumi Bizottság értékeli saját ügyrendje alapján a jelen szabályzat 7. mellékletét képező nyomtatvány és pontrendszer használatával. A felvételét kérő hallgató kollégiumi felvételi pontszáma a DJB/HTJB által a Kollégiumi Bizottsághoz eljuttatott szociális pontszám, és a Kollégiumi Bizottság által meghatározott pontszámok összege.175 A felvételről szóló döntést a Kollégiumi Bizottság (a továbbiakban: KOB) hozza meg a pályázat két része értékelésének figyelembe vételével a szabályzat 5. § (2) bekezdésének alkalmazásával.176

(3)

A pontozási rendszer megismerését a pályázati kérelmek benyújtása előtt lehetővé kell tenni, a Főiskola honlapján. A szakkollégiumként működő kollégiumok és diákotthonok eltérő pontozási rendszert is alkalmazhatnak.177 (4)178

(5)

A kollégiumi jelentkezések elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a hátrányos és halmozottan hátrányos179 helyzetű hallgatót, aki kollégiumi elhelyezés hiányában felsőfokú tanulmányait nem tudja elkezdeni, illetve folytatni.

(6)

Hátrányos helyzetűnek kell tekinteni azt a hallgatót, akit a középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, vagy állami gondozott volt. Halmozottan hátrányos helyzetűnek kell tekinteni azt a hallgatót, aki tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, „a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint „legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett”, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek.180

(7)

A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, árva, vagy családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.181 A kollégium igazgató döntése ellen fellebbezni jelen szabályzat 6.§ alapján lehet.182 37. §

(1)

A pályázati kérelmet a jelen Szabályzat 7. számú mellékleteinek megfelelő alpontját képező ”Kollégiumi

175 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 176 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől. 177 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől.

178 A Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával hatályon kívül helyezte. 179 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 180 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 181 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől. 182 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

131


felvételi kérelmet” online kell benyújtani. A pályázatokat a KOB részére kell hozzáférhetővé tenni az általa meghatározott határidőig. A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 15. nap.183 184 (2)

A pályázathoz mellékelni kell a jelen Szabályzat 7. számú mellékleteinek megfelelő alpontjában meghatározott dokumentumokat. Amennyiben a hallgató nem csatolta a szükséges dokumentumokat fel kell szólítani hiánypótlásra és ebben meg kell határozni a pótlás határidejét, amely nem lehet rövidebb 3 munkanapnál. Amennyiben a pályázó nem csatolja a hiányzó dokumentumokat, akkor pályázatát ezek hiányában kell elbírálni, azonban az igazolásokkal alá nem támasztott állításokra pont nem adható185 A hiányzó dokumentumok pótlásának határideje a szorgalmi időszak második hetének utolsó munkanapja.186

(3)

A felvételi kérelmet a KOB hallgató tagjaiból és a Főiskola főállású közalkalmazottai közül a kollégiumigazgató által delegált személyből álló Kollégiumi Felvételi Bizottság (továbbiakban: KFB) bírálja el a beérkezési határidő lejártától számított 15 napon belül és döntésében állapítja meg a felvételt nyert hallgatók névsorát. A döntésről a KOB KFB a jelentkezőket írásban értesíti a Szabályzat 5. § (2) bekezdésének alkalmazásával. A felvételről szóló döntésben meg kell határozni a fellebbezés benyújtására megállapított határidőt.187 188

(4)

A KFB189 döntésével, illetve eljárásával szemben a hallgató a jelentkezés elbírálásáról szóló döntésben meghatározott határidőig fellebbezést nyújthat be írásban, és/vagy online a Kollégium igazgatójához,

(5)

A fellebbezéseket a benyújtásra megállapított határidő lejártát követő 8 napon belül kell elbírálni. Fellebbezéseket az oktatási dékán helyettesből, a kollégium igazgatójából és a Kollégiumi Bizottság által delegált egy hallgatóból álló testület bírálja el.

(6)

A Főiskola kollégiumi pályázattal kapcsolatban hozott döntésével, intézkedésével, intézkedésének elmaradásával szemben a hallgató a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül jogorvoslattal fordulhat a rektorhoz.

(7)

Az (6) bekezdésben meghatározottakon kívül a hallgató méltányossági alapon is kérheti az elsőfokú döntés megváltoztatását és kollégiumi elhelyezését a rektortól. A rektor méltányossági jogkörét a kar/területi intézet vezetőjére átruházhatja. Az átruházott méltányossági jogkör tovább nem ruházható.190 Ezen méltányossági kérelmek az adott szorgalmi időszak első két hetének utolsó munkanapjáig nyújthatók be. A méltányossági keret a kollégiumi férőhelyek 2 %-a.191

(8)

Amennyiben a (6)-(7) bekezdésekben meghatározott kérelmek elbírálását követően betöltetlen férőhelyek maradnak, úgy azokat méltányossági alapon a rektor, illetve a méltányossági jogkörének (4) bekezdésben meghatározott átruházása esetén a kar vezetője tölti fel.

(9)

A kollégiumban megüresedett helyekre év közben folyamatosan lehet felvételt hirdetni. Az évközi igényeknél elsőbbséget élveznek az elbíráláskor kialakult várólistán levő hallgatók. Az év közben beérkezett kollégiumi kérelmeket a korábban, a meghirdetett kollégiumi felvételi időszakra felkért KFB tagjai bírálják el. Az év közben beadott és elbírált kollégiumi kérelmek a várólistán a pontszámok alapján kerülnek besorolásra.192

183 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől. 184 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 185 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől. 186 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 187 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől. 188 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 189 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 190 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-jétől. 191 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 192 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

132


Kollégiumi férőhely bérlése 38. § Kollégiumi férőhelyfejlesztés és bérlés – a főiskola hallgatói számára hosszú távú elhelyezést biztosító lakhatási formák támogatására –a kollégiumvezetés kezdeményezése alapján a HÖK egyetértésével legfeljebb a lakhatási támogatás keretének 70%-a használható fel. A Főiskola által benyújtott és az Oktatási és kulturális miniszter által elfogadott terv alapján külön engedélyeztetési eljárást követően lehetséges felhasználási módozatok: kollégiumi férőhelybővítés, kollégium felújítás, valamint kollégium létesítésének céljait szolgáló épület vásárlása.

III. RÉSZ HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK, TÉRÍTÉSEK 1. fejezet

Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendje 39. §

(1)

Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére - ilyen irányú kérelem esetén - a Főiskolán költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. Ha a Főiskolán államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a főiskola megállapítja, hogy az utolsó két olyan aktív félévben (kivéve Erasmus, gyakorlati féléven lévő hallgatók, és túlcsúszó hallgatók), amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább a képzésére vonatkozó ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát (30 kredit +/- 3 kredit), tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjedhet.193

(2)

Az (1) bekezdés szerinti döntést az államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzési forma közötti átsorolásról minden év július 31-ig kell meghozni. A döntéshozatalra a HTJB jogosult. Az átsoroláshoz szükséges tanulmányi adatok és a mentességre vonatkozó információk elektronikus nyilvántartási rendszerbe történő feltöltését a karoknak a vizsgaidőszakot követő 8. munkanapig el kell végezniük. Az elektronikus nyilvántartási rendszerben tárolt adatok egyeztetését, korrekcióját legkésőbb a július 31-ét megelőző harmadik munkanap végéig lehet végezni. Az átsoroláshoz szükséges tanulmányi adatokat és a mentességre vonatkozó információkat az elektronikus nyilvántartási rendszerben rögzíteni kell. A rögzített adatok, információk helyességét a karok Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalai ellenőrzik.194

(3)

Az átsorolási döntés során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik a Főiskolán legfeljebb egy félévben folytattak csak tanulmányokat, továbbá akik a felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint betegség, szülés vagy más a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni. Az erre vonatkozó kérelmeket minden év május 31-éig kell benyújtani a karok Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalában a HTJB-nek címezve. Az ezután


133


felmerülő rendkívüli ok alapján a kérelmet igazolással együtt legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napján kell benyújtani. A határidők elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.195 (4)

Amennyiben a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az (1) bekezdésében foglalt szabály alapján, az ugyanitt megfogalmazott mértéket meghaladó hallgatót kellene átsorolni költségtérítéses képzési formára, a hallgatók összesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesített hallgatókat kell az átsorolás alól mentesítenie.

(5)

Az (2) bekezdésben meghatározott döntést felsőfokú szakképzésben szakképzésenként, alapképzésben szakonként kell meghozni. Területi intézetben telephelyenként, azon belül szakképzésenként, illetve szakonként kell a döntést meghozni. Azonos kreditindexű hallgatók esetében a döntésnek azonosnak kell lennie. Amennyiben a megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeret adott szakon és karon belül nem tölthető fel költségtérítéses hallgatókkal, akkor azt a létszámkeretet főiskolai szinten át kell sorolni más szakra, szakképzésre, telephelyre. A létszámkeret átsorolására az oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes tesz javaslatot, amit a Rektori Tanács hagy jóvá.

(6)

Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az vehető át, aki a) az utolsó két aktívként regisztrált félévében megszerezte a képzésére vonatkozó ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át,és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe.

(7)

A felsőoktatási intézménynek a következő képzési időszakra államilag támogatott formára átsorolható hallgatói létszáma meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján meg kell állapítania, hogy a) az adott félévben hány államilag támogatott hallgatónak szűnt meg a hallgatói jogviszonya, b) hány olyan államilag támogatott hallgató van a jegyzéken, aki költségtérítéses képzésre került átsorolásra, c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott szakon a felsőoktatási törvény 55. § -ának (4) bekezdése szerint rendelkezésre álló államilag támogatott féléveket.

(8)

Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel — fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel — meghaladja az adott szak képesítési követelményekben meghatározott képzési idejét.

(9)

Az át nem sorolt hallgatók ugyanabban a képzési (finanszírozási) formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben.

(10) Az átsorolás azon hallgatókra vonatkozik, akik hallgatói jogviszonyukat 2007-ben – és ezt követően felmenő rendszerben – hozzák létre, illetve tanulmányaikat új szakon 2007. szeptemberétől – és ezt követően – kezdik meg. (11) A tanulmányait 2007. szeptembere előtt megkezdő, illetve a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgató a HTJB döntése alapján akkor sorolható át költségtérítéses képzésről államilag támogatott képzési formára, a (8) bekezdés figyelembe vételével, ha a két legutóbbi aktív kontakt félévében legalább 30 kreditet teljesített, valamint összesített korrigált kreditindexe meghaladja az államilag támogatott hallgatók alsó 15 %-ának összesített kreditindexét. (12) A (11) bekezdés szerinti átsorolást a (2), (5) és (9) bekezdésekben meghatározott rendelkezések szerint kell lefolytatni.


134


(13) Az átsorolási pályázat beadására jogosultak a harmadik sikertelen tárgyfelvétel okán korábban költségtérítéses képzésbe átsorolt, de még államilag támogatott félévvel rendelkező hallgatók is.196

A hallgató fizetési kötelezettség teljesítéséhez mentesség, kedvezmény, részletfizetési lehetőség biztosításának feltételei és szabályai 40. §

(1)

A hallgató fizetési kötelezettségének (kivéve 36. § (7) bekezdés) teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kérelme alapján kaphat. Az online kérelmet a Modulo rendszerben a mindenkor érvényben lévő szabályzat szerint kell benyújtani a regisztrációs hét utolsó napjáig. A kollégiummal kapcsolatos kérvények esetén az elbírálás során a kollégium igazgatók véleménye szükséges.197 198

(2)

A Kollégiumi Bizottság a kollégiumi igazgatóval történt egyeztetés alapján a kollégiumi díj befizetése vonatkozásában, kivételes esetben a hallgató jövedelmi helyzetére és tanulmányi eredményére tekintettel – kérelemre – a befizetés határidejének és módjának egyidejű megállapításával részletfizetési kedvezményt, vagy fizetési haladékot adhat. A TVSZ 12. § (5) bekezdése szerint a vizsgaidőszak megkezdéséig a hallgatónak a teljes díjtartozást rendezni kell.

(3)199 (4)

A hallgató tanulmányi teljesítményét figyelembe véve200 a kari Tanulmányi Bizottság döntése alapján mentesíthető a fizetési kötelezettség alól a Felsőoktatási törvény 125. § (3) bekezdése alapján igénybe vett szolgáltatások térítési díja esetében.

(5)

A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetű, árva, családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. Az intézmény a kollégiumi munkát végző hallgató számára a Kollégiumi Bizottság kezdeményezése alapján a kollégiumi igazgató által tett javaslat alapján a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat a kari Tanulmányi Bizottság döntése szerint.

(6)

Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség a felsőoktatási törvény 125. § (4) bekezdése alapján a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott mulasztási és késedelmes teljesítési díj megfizetése alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben való részvétel alapján.

(7)

A fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó kérelem tárgyában a kari Tanulmányi Bizottság jár el.

(8)

A fizetési kötelezettség teljesítése tárgyában hozott döntésről határozatot kell hozni. A részletfizetési lehetőséget biztosító határozatban rögzíteni kell a teljesítés határidejét és ütemezését, valamint az elmaradás következményeit. Elutasítás esetén a határozatban indokolni kell a döntést és tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségről.

(9)

A mentesség megállapítása során az adott tanévre költségtérítéses képzési formáról államilag támogatott képzési formára átsorolt hallgatókat is figyelembe kell venni, míg az államilag támogatott képzési formáról költségtérítéses képzési formára átsorolt hallgatókat figyelmen kívül kell hagyni.

(10) Az intézmény a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatók költségtérítés-fizetési kötelezettségét elengedheti, amennyiben a hallgatók képzéséhez kapcsolódó költségeket más saját bevétele terhére biztosítja. 196 Az új bekezdést elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 197 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 198 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

199 A Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával hatályon kívül helyezte. 200 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől.

135


2. fejezet

Költségtérítések 41. § (1)

A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók által fizetendő költségtérítések összegét a 2. sz. melléklet tartalmazza, a melléklet tanévenkénti aktualizálása az oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes feladata, ennek érdekében a következő tanévekre meghirdetett költségtérítési összegekről minden év október 15-ig az oktatási dékán helyettesek tájékoztatják az oktatási és szolgáltatási rektor helyettest.

(2)

A Főiskolán költségtérítéses képzési formában tanulmányokat folytató hallgatók költségtérítésének mértéke a tanulmányok második és további éveiben tanévenként legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexnek megfelelően növelhető, melynek korrigált összegét (ezer forintra kerekítve) képzésenként a kar dékánja határozza meg. A költségtérítésekről minden tanév megkezdése előtt legalább 2 hónappal tájékoztatni kell a hallgatókat a Főiskola Honlapján, valamint a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalok hirdetőtábláján.

(3)

A Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal gondoskodik minden tanulmányi félév elején a képzési szerződés következő tanévre vonatkozó módosításáról. A képzési szerződés mintáját a 6. számú mellékletek tartalmazza.201

(4)

A 3. számú mellékletben meghatározott szolgáltatási díjakat, térítéseket (az Ftv. 125.§ (3) bekezdésén alapuló és a kollégiumi díjak kivételével) a feltételek fennállása esetén a költségtérítéses hallgatóknak is fizetni kell.

(5)

A 2006. december 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő költségtérítéses képzésben részt vevő, az adott félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgató esetében költségtérítés fizetési kötelezettség nem állapítható meg, feltéve, hogy a hallgató az adatszolgáltatási kötelezettségének legkésőbb február 28-ig, illetve szeptember 30-ig eleget tett.

A költségtérítés befizetésének szabályai 42. §

(1)

A költségtérítés összegét a hallgató minden félév vagy ciklus 3. hetének végéig202, de legkésőbb október 15-ig (illetve tavaszi szemeszter esetén március 15-ig) köteles befizetni, és a befizetést a karon igazolni.

(2)

A költségtérítés befizetésére a 3/b sz. melléklet 1. pontjában foglalt tételek tekintetében a kari Tanulmányi Bizottsága kivételes esetben a hallgató jövedelmi helyzetére és tanulmányi eredményére tekintettel – kérelemre – a befizetés határidejének és módjának egyidejű megállapításával részletfizetési kedvezményt, vagy fizetési haladékot adhat. A TVSZ 12. § (5) bekezdése szerint a vizsgaidőszak megkezdéséig a hallgatónak a teljes díjtartozást rendezni kell.203

201 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-től. 202 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 203 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől.

136


(3)

A (2) bekezdésben meghatározott kérelmek leadási határideje a szorgalmi időszak a regisztrációs hét204 első napja.

(4)

A költségtérítés be nem fizetése esetén a gazdasági és műszaki főigazgató vagy helyettese a hallgatót elmaradásának 15 napon belüli rendezésére felszólítja.205

(5)

A költségtérítés-fizetési kötelezettségének, a felszólítás ellenére eleget nem tevő hallgató – amennyiben nem kapott fizetési haladékot – vizsgákra nem jelentkezhet, leckekönyvét nem veheti föl, a vizsgákat nem kezdheti meg, következő félévre nem regisztrálhat, illetve záróvizsgáját nem kezdheti meg.

(6)

A (4) bekezdésben meghatározott felszólítás eredménytelensége esetén a gazdasági és műszaki főigazgató vagy helyettese206 az ugyanezen szakasz (5) bekezdésében foglaltak alkalmazása mellett 14 napos határidő kitűzésével ismét felhívja elmaradt költségtérítésének befizetésére. Ennek sikertelensége esetén az Ftv. 76. § (1) bekezdés g) pontja szerint – a hallgató szociális helyzetének a vizsgálata után – a rektor megszünteti a fizetési hátralék miatt az érintett hallgató hallgatói jogviszonyát.

(7)

Vissza kell fizetni a teljes befizetett költségtérítést, ha a hallgató a képzési időszak megkezdését követő 30 napon belül írásban bejelenti, hogy megszünteti vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát, amennyiben ez idő alatt semmiféle szolgáltatást nem vett igénybe a főiskolán. Amennyiben a hallgatónak bármilyen egyéb tartozása (pl.: utóvizsga díj), fizetési hátraléka van, a hátralék a visszaigényelt összegből levonásra kerül.207 208

(8)

A (7) bekezdés kivételével a209 képzési időszak megkezdése után bejelentett, hallgatói jogviszony megszüntetésére vagy szüneteltetésére irányuló bejelentés esetén a már befizetett költségtérítés nem fizethető vissza.

(9)

Ha a hallgató jogviszonya bármely okból megszűnik, akkor ez nem jelenti a költségtérítési és egyéb más hallgatói jogviszony alatt létrejött fizetési kötelezettségeinek a teljesítése alóli mentesítést.210

(10) A hallgatói jogviszonnyal már nem rendelkezők esetén a főiskola jogi úton kezdeményezi az elmaradt tartozások behajtását.211 3. fejezet

Szolgáltatási és térítési díjak Térítési díj 43. § Az Ftv. 125. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott térítési díjak és fizetési kötelezettségek összegét, valamint az Ftv. 59. § (2) bekezdésében foglaltak alapján (pl.: a vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén) fizetendő díjat a Szabályzat 3/a. számú melléklete állapítja meg.212

204 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 205 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 206 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 207 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 208 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 209 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-jétől. 210 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-jétől. 211 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-től. 212 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-től.

137


Szolgáltatási díj 44. §

(1)

A Főiskolán szedhető szolgáltatási díjak jogcímei, melyeknek maximális összegét a Szenátus évente felülvizsgálja, a következők (lásd részletesen 3/b. sz. melléklet)213: a) adminisztratív kötelezettség teljesítésére előírt határidő módosítása vagy végleges elmulasztása esetén legfeljebb az éves költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 3%-a; b) fizetési kötelezettség teljesítésére előírt határidő elmulasztása esetén legfeljebb az éves költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 3%-a; c) tanulmányi kötelezettség teljesítésére előírt határidő módosítása esetén legfeljebb az éves költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 3%-a, d) ugyanazon diákigazolvány azonos félévben történő ismételt érvényesítésének díja, az éves költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 5%-a.

(2)

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontban felsorolt díjak pontos összegét a jogcímek megjelölésével a Főiskola és a kar honlapján, valamint a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalban hirdetmény formájában közzé kell tenni.

(3)

A térítési és szolgáltatási díj fizetésének az esedékességet követő 8 napon belül eleget nem tevő hallgató a félév végi vizsgákra nem jelentkezhet, a vizsgákat nem kezdheti meg, következő félévre nem regisztrálhat, illetve záróvizsgáját – bármilyen fennálló tartozás esetén – nem kezdheti meg.214

(4)

A térítési és szolgáltatási díjak kivetéséről tájékoztatni kell az érintett hallgatót.

(5)215

213 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-től. 214 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

215 A Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával hatályon kívül helyezte.

138


Kollégiumi térítési díj 45. §

(1)

A kollégiumi térítési díj megállapítására minden esetben a hatályos HTJSZ megfelelő melléklete, a befizetésre vonatkozó részletes szabályok esetében a rektori utasítások alkalmazandók.216

(2)

A kollégiumban az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat a 4. számú melléklet, tovább a kollégiumi térítési díjtételeket jelen szabályzat 5. számú melléklete tartalmazza.217

A kollégiumi elhelyezésért fizetendő térítés befizetésének és felhasználásának szabályai 46. §

(1)

A hallgatók által befizetett kollégiumi térítés a Főiskola Gazdálkodási Szabályzatának előírásai szerint kerül felhasználásra. (2) 218

216 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 217 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-től. 218 A bekezdést hatályon kívül helyezte a 2011. június 24-i szenátusi ülésen elfogadott módosítás. Hatálytalan 2011. július 1. napjától.

139


IV. RÉSZ Nyilvántartás, valótlan adatközlés, téves díjfizetés 47. § (1)

Azon hallgató ellen, aki szociális helyzetének megállapításakor bizonyíthatóan valótlan adatokat szolgáltat fegyelmi eljárást kell indítani, valamint kizárandó az adott ösztöndíj elnyerésére jogosultak közül.219

(2)

Amennyiben a hallgató a számára meghatározottnál magasabb összeget fizeti be a Főiskola számára, befizetését téves befizetésként kell kezelni.

(3)

A hallgató a téves befizetés tényét jelezheti az illetékes kar vezetőjének, aki ezt a tényt 8 munkanapon belül ellenőrizteti.

(4)

A téves befizetés tényének megerősítését követő 30 napon belül a tévesen befizetett összeget vissza kell fizetni.

(5)

Amennyiben a Főiskola a hallgató a számára meghatározottnál magasabb összeget fizet ki a hallgatónak, a kifizetés téves kifizetésnek minősül.

(6)

A Főiskola a téves kifizetés tényéről értesíti az érintett hallgatót.

(7)

A hallgató köteles a számára tévesen kifizetett összeget visszafizetni legkésőbb a) a téves kifizetés közlését követő félév szorgalmi időszakának végéig, ha e félévben tanulmányokat folytat, b) tanulmányainak folytatása előtt, ha a téves kifizetés közlését követő félévben hallgatói jogviszonyát szünetelteti, c) záróvizsga megkezdéséig, ha a téves kifizetés közlésének félévében befejezi tanulmányait.

219 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-től.

140


V. RÉSZ Értelmező rendelkezések 48. § E szabályzat alkalmazásában a) árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe; b) félárva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe; c) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a hallgató, aki ca) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy cb) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll; d) családfenntartó: az a hallgató, da) akinek legalább egy gyermeke van, db) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult; e) nagycsaládos: az a hallgató, akinek ea) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy eb) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy ec) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja;

f) szociális juttatásra jogosult hallgató: az a teljes idejű felsőfokú szakképzésben vagy alapképzésben részt vevő hallgató, aki fa) fb)

államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre. g) saját bevétel: a felsőoktatási törvény 125. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti térítési díj, továbbá intézményi szabályzatban meghatározott szolgáltatási díj, valamint az intézmény vállalkozási tevékenységének eredménye, gazdasági társaságoktól kapott támogatásból származó bevétele. h) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa,220 i) rendszeres jövedelem: legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.221

220 Az új bekezdést elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 221 Az új bekezdést elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

141


VI. RÉSZ ZÁRÓ, ÉRTELMEZŐ, HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK 49. § (1)

E szabályzat a Szenátus általi elfogadás napján lép hatályba, rendelkezéseit először a 2008/2009. tanévtől kell alkalmazni a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével.

(2)

A szabályzat 36-37. §-aiban foglaltak a szabályzat Szenátus általi elfogadása napjától kell alkalmazni.

(3)

E szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a 2007. december 3-án hatályba lépett Hallgatói Térítések és Juttatások Szabályzata.

(4)

Ahol jelen szabályzat kart említ, ott ez alatt a Főiskola négy karát, valamint egy területi intézetét kell érteni. Ahol jelen szabályzat dékánt, dékán helyettest említ, ott ez alatt a négy kar dékánját, dékán helyettesét, valamint a területi intézet igazgatóját, igazgatóhelyettesét kell érteni. Ahol jelen szabályzat Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalt említ, ott ez alatt a négy kar Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalát, valamint a területi intézet központi tanulmányi adminisztrációs szervezeti egységét kell érteni.222 223 Budapest, 2008. június 27. Sándorné dr. Kriszt Éva s.k. rektor

222 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-től. 223 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

142


Záradék: A szabályzatot a Szenátus 2006. október 13-i ülésén a 3/2006. (X. 13.) számú határozatával fogadta el A szabályzatot a Szenátus 36/2007. (IV. 27.) számú határozatával módosította. A szabályzatot a Szenátus 56/2007. (VI. 22.) számú határozatával módosította. A szabályzat módosítását a Szenátus 2007/2008. tanévi 56. számú határozatával elfogadta. A szabályzatot a Szenátus a 2008/2009. tanévi 19. számú határozatával módosította, hatályos 2008. október 17. napjától. A módosításban foglalt rendelkezéseket a 2009/2010. tanévtől kell alkalmazni. A szabályzatot a Szenátus a 2008/2009. tanévi 112. számú határozatával módosította, melyet a 2009/2010. tanévtől kell alkalmazni, kivéve az 1. számú mellékletet, amely 2009. június 26-tól hatályos. A szabályzatot a Szenátus a 2009/2010. tanévi 34. számú határozatával módosította, mely módosításokat 2010. február 1-től kell alkalmazni. A szabályzat módosítását a Szenátus 2009/2010. tanévi 145. számú határozatával elfogadta. Hatályos: 2010. július 1. napjától. A szabályzat módosítását a Szenátus 2010/2011. tanévi 1. számú határozatával elfogadta, melyet a 2010/2011. tanévi 21. számú határozatával pontosított. Hatályos: 2010. november 8. napjától. A szabályzat módosítását a Szenátus 2010/2011. tanévi (VI. 24.) 118. számú határozatával elfogadta. Hatályos: 2011. július 1. napjától. Budapest, 2011. június 24. Sándorné dr. Kriszt Éva rektor

143


1. sz. melléklet A Köztársasági ösztöndíj pályázatok értékelése224

1. Tanulmányi eredmény (maximálisan 60 pont adható) A sikeresen lezárt félévek számtani átlaga 4,00 4,01-4,05 4,06-4,10 4,11-4,15 4,16-4,20 4,21-4,25 4,26-4,30 4,31-4,35 4,36-4,40 4,41-4,45 4,46-4,50 4,51-4,55 4,56-4,60 4,61-4,65 4,66-4,70 4,71-4,75 4,76-4,80 4,81-4,85 4,86-4,90 4,91-4,95 4,96 felett

40 pont 41 pont 42 pont 43 pont 44 pont 45 pont 46 pont 47 pont 48 pont 49 pont 50 pont 51 pont 52 pont 53 pont 54 pont 55 pont 56 pont 57 pont 58 pont 59 pont 60 pont

Szakmai tevékenységért adható pontszámok (maximálisan 20 pont 2. adható)*225 TDK (maximálisan 20 pont adható) Részvétel intézményi TDK-n 5 pont Részvétel országos/KHTH TDK-n 10 pont Helyezés intézményi TDK-n 10 pont Helyezés országos/KHTH TDK-n 20 pont Szakkollégiumi tevékenység 10 pont Nívódíj 5 pont Kutatási tevékenység 5 pont Demonstrátor 5 pont Publikációk 10 pont Pályamunkák, házi dolgozatok 5 pont OKJ-s végzettség 5 pont Szakmai tanulmányi versenyek 5 pont

224 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-től. 225 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-től.

144


3. Nyelvvizsga (maximálisan 10 pont adható) Szakmai felsőfokú nyelvvizsga "C" Általános felsőfokú nyelvvizsga "C" Szakmai középfokú nyelvvizsga "C" Általános középfokú nyelvvizsga "C" Középfokú "A" vagy "B" nyelvvizsga

I. nyelv 7 pont 7 pont 5 pont 3 pont 2 pont

II. nyelv 7 pont 6 pont 5 pont 4 pont 2 pont

Közéleti tevékenységért adható pontszámok (maximálisan 10 pont 4. adható)* HÖK / DJB / KOB / AISEC tagság 3 pont Iskolaújság cikkíró 3 pont Sport, versenytánc részvétel 3 pont Sport, versenytánc helyezés 5 pont Egyéb közösségi tevékenység 3 pont

*A szakmai és közéleti tevékenységet igazoló dokumentumot mellékelni szükséges a pályázati adatlaphoz.

145


2. sz. melléklet

BGF-en fizetendő költségtérítési díjak a 2011/2012-es tanévben fizetendő díjtételek (Ft vagy €/félév)226 BA képzés Megnevezés PSZK Budapest Emberi erőforrások Gazdálkodási és menedzsment Gazdasági informatikus Pénzügy és számvitel Pénzügy és számvitel (angol) Külföldi (nem EU-s állampolgárok részére) PSZK Salgótarján Gazdálkodási és menedzsment Gazdasági informatikus Pénzügy és számvitel GKZ228 Emberi erőforrások Gazdálkodási és menedzsment Gazdasági informatikus Pénzügy és számvitel

Nappali 208 000 208 000 248 000 208 000

Távoktatás

Levelező

Idegen nyelvű képzés

188 000 188 000 320 000 2 000 €227

690 000 140 000 160 000 140 000

140 000

140 000 140 000 160 000 140 000

140 000 160 000 140 000

140.000

A gyakorlati félév költségtérítési díja a gyakorlati félév költségtérítési díja valamennyi alapképzési szakon a kontakt féléves költségtérítési díj maximum 50 %-a.

226 Elfogadta a Szenátus 2010. november 8-án a 2010/2011. tanévi 1. sz. határozatával, melyet a 2010/2011. tanévi 21. számú határozat pontosított.

Hatályos 2010. november 8-ától. 227 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 228 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

146


Felsőfokú szakképzés költségtérítési díjak a 2011/2012-es tanévben fizetendő díjtételek (Ft/félév) Megnevezés

Nappali

PSZK Budapest Adóigazgatási szakügyintéző Banki szakügyintéző Értékpapír piaci szakügyintéző Gazdálkodási menedzser asszisztens Költségvetési gazdálkodási szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Projektmenedzser asszisztens Számviteli szakügyintéző PSZK Salgótarján Adóigazgatási szakügyintéző Banki szakügyintéző Idegenforgalmi szakmenedzser Kereskedelmi szakmenedzser Költségvetési gazdálkodási szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Web programozó GKZ229 Banki szakügyintéző Idegenforgalmi szakmenedzser Kereskedelmi szakmenedzser Pénzügyi szakügyintéző Projektmenedzser asszisztens Számviteli szakügyintéző Vendéglátó szakmenedzser Web programozó

150 000 150 000 150 000 150 000 150 000 150 000 150 000 150 000

Levelező

150 000 150 000 150 000 150 000

100 000 100 000 100 000

100 000 100 000

100 000 100 000

100 000

100 000 100 000 100 000 100 000 100 000 100 000 100 000 120 000

100 000

100 000

A gyakorlati félév költségtérítési díja valamennyi felsőfokú szakképzésen a kontakt féléves költségtérítési díj maximum 50 %-a (kivételt képez ISZM képzése, ahol a félév csak részben gyakorlat).230


147


3. sz. melléklet A Budapesti Gazdasági Főiskolán a hallgatók által fizetendő térítési és szolgáltatási díjak

3/a. sz. melléklet: Fizetendő térítési díjak231

A *-gal jelölt díjtételek esetén a hallgatók önmaguknak írhatják ki az adott díjtételt. Megnevezés

Összeg (Ft)

1. Adminisztratív kötelezettség teljesítésére előírt határidő módosítása* Határidőn túli beiratkozás, regisztráció Kérvények határidőn túli beadása (a félévből eltelt minden megkezdett hét után) 232 Elektronikus leckekönyv késedelmes kitöltése233 234 Szakirányra jelentkezés határidejének elmulasztása Vizsgajelentkezés határidejének túllépése Mulasztás igazolásának késedelmes benyújtása Bankszámlaszám, TAJ szám, adóazonosító szám határidőn túli közlése (hetente) Leltári felszerelések késedelmes leadása

3 500 3 500 3 500 3 500 3 500 3 500 3 500 3 500

2. Fizetési kötelezettség teljesítésére előírt határidő módosításának kérelme* Költségtérítés, kollégiumi díj késedelmes befizetése (havonta) 235

3 500

3. Tanulmányi kötelezettség teljesítésére előírt határidő módosításának kérelme* Házi dolgozat beadási határidejének elmulasztása Szakmai gyakorlati beszámoló késedelmes beadása Szakdolgozati témavázlat leadásának késedelme Szakdolgozat késedelmes beadása Vizsgáról való igazolatlan távolmaradás díja

3 500 3 500 3 500 3 500 3 500

4. Diákigazolvánnyal kapcsolatos díjak236 Állandó diákigazolvány megrendelése Ideiglenes diákigazolvány műanyag kártya igénylése Ideiglenes műanyag kártya kiállítása diákigazolvány elvesztése esetén Ideiglenes műanyag kártya kiállítása a diákigazolvány ismételt elvesztése esetén Ideiglenes műanyag kártya elvesztése * Diákigazolvány érvényesítő matrica pótlása Diákigazolvány érvényesítő matrica ismételt pótlása

1 600 550 5 500 36 000 2 750 5 500 36 000

231 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-től.

* Beépítésre került a 3/b. sz. mellékletbe. 232 Hatályon kívül helyezte a 2011. június 24-i szenátusi ülésen elfogadott módosítás. Hatálytalan 2011. július 1. napjától. 233 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 234 Hatályon kívül helyezte a 2011. június 24-i szenátusi ülésen elfogadott módosítás. Hatálytalan 2011. július 1. napjától. 235 A Szenátus 2010. június 26-án a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával hatályon kívül helyezte. 236 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

148


3/b. sz. melléklet: A BGF hallgatói által fizetendő szolgáltatási díjak237 A *-gal jelölt díjtételek esetén a hallgatók önmaguknak írhatják ki az adott díjtételt. Megnevezés

Összeg (Ft)

1. Az Ftv. 125.§ (3) bekezdése szerinti térítési díjak a 2009/2010. tanévben a) Az államilag támogatott alapképzési szak idegen nyelven történő oktatásáért kontakt félévek esetén238 Kereskedelem és marketing (angol vagy német) Nemzetközi gazdálkodás (angol) I. évfolyam részére II. évfolyam részére III. évfolyam részére IV. évfolyam részére Nemzetközi gazdálkodás (francia) I. évfolyam részére II. évfolyam részére III. évfolyam részére IV. évfolyam részére Pénzügy és számvitel (angol) Turizmus-vendéglátás (angol vagy német) b) Az alapképzési szak gyakorlati féléve esetén Kereskedelem és marketing (angol vagy német) Nemzetközi gazdálkodás (angol) Nemzetközi gazdálkodás (francia) Pénzügy és számvitel (angol) Turizmus-vendéglátás (angol vagy német)

Ft/félév 170 000 245 000 260 000 262 425 263 200 200 000 195.000 196 850 197 650 150 000 180 000 40 000 50 000 40 000 150 000 40 000

Az Ftv. 125.§ (3) bekezdése szerinti térítési díjak a 2011/2012. tanévben239 a) Az államilag támogatott alap- és mesterképzési szak idegen nyelven Ft/félév történő oktatásáért kontakt félévek esetén Kereskedelem és marketing (angol vagy német) 170 000 Nemzetközi gazdálkodás (angol) 264 000 Nemzetközi gazdálkodás (francia) 200 000 Pénzügy és számvitel (angol) 160 000 Turizmus-vendéglátás (angol vagy német) 180 000 Turizmus-menedzsment (angol, MA, levelező tagozat) 220 000 b) Az alapképzési szak gyakorlati féléve esetén: a költségtérítési díj az adott szak kontakt féléves költségtérítési díjának 50 %-a (lásd a) pont szerint) 2. Ftv. 125.§ (4) bekezdése szerint Második, illetve minden további ismételt beszámoló, gyakorlati jegy, kollokvium és szigorlati vizsgát követően fizetendő ismételt vizsgadíj* Kétnyelvű oklevél (német) Idegen nyelvű oklevél betétlap (db)

2 500 3 000 3 500

237 Elfogadta a Szenátus 2009. június 26-án a 2008/2009. tanévi 112. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1-től. 238 Elfogadta a Szenátus 2009.október 16-án a 2009/2010. tanévi 11. sz. határozatával. Hatályos 2009.október 16-tól. 239 Elfogadta a Szenátus 2010. november 8-án a 2010/2011. tanévi 1. sz. határozatával, melyet a 2010/2011. tanévi 21. számú határozat pontosított.

Hatályos 2010. november 8-ától.

149


Elektronikus leckekönyv fordítása a hallgató kérésére (Ft/elektronikus leckekönyv oldal)240 Tantárgyi leírás fordítás a hallgató kérésére (Ft/A/4 oldal tantárgy) Magyar nyelvű dokumentum hitelesítése (Ft/A/4 lap) Magyar nyelvű dokumentum hitelesítése fénymásolással (Ft/A/! lap) Fordítás hitelesítése (Ft/példány oldal) Fordítás hitelesítése fénymásolással (Ft/példány oldal) Második szakirány felvétele magyar nyelv esetén Első szakirány felvétele idegen nyelv esetén (magyar nyelvű képzésen részt vevő hallgatók számára) Második szakirány felvétele idegen nyelv esetén Idegen nyelvű tantárgy felvétele esetén (magyar nyelvű képzésen részt vevő hallgatók számára) Diákigazolvány érvényesítő matrica díja* Képzés / tagozat / szakirány váltási kérelem241 Pénzügyi módosítási kérelmek (kiírások törlése, számlamódosítási kérelem)242

700 2 500 250 300 1 000 1 500 5 000 Ft/kredit 5 000 Ft/kredit 9 000 Ft/kredit 9 000 Ft/kredit 5 500 3 500 3 500

3. Felvételi eljárás intézményi díjtételek Szakirányú továbbképzés díja Saját felvételi vizsga díja mesterképzésben maximum Nyelvi alkalmassági vizsga Európai Gazdasági Térségen kívüli jelentkezők felvételi eljárási díja243 4. Hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező (jogszabályban előírt illeték felett fizetendő)244

személyek

által

2 000 4 000 4 000 25 000 fizetendő

térítések

Záróvizsga díja (hallgatói jogviszony megszűnése utáni teljesítés 20 000 esetén) OKJ képzésen záróvizsga díja (hallgatói jogviszony megszűnése utáni min. 15 000 vagy teljesítés esetén) 8 000/modul245 Komplex kéthetes záróvizsga felkészítés246 20 000 Diplomamelléklet díja (magyar és angol nyelvű szöveggel) 20 000 Oklevél /bizonyítvány másodlat 15 000 Kétnyelvű oklevél (német, angol) másolat 15 000 Idegen nyelvű oklevél betétlap 8 000 Elektronikus leckekönyv fordítása (Ft/elektronikus leckekönyvi 1 000 oldal)247 Elektronikus leckekönyv másodlat kiadása248 20 000 Tantárgyi leírás fordítása (Ft/A/4 oldal tantárgy) 5 000 Magyar nyelvű dokumentum hitelesítése (Ft/példány) 1 000 Magyar nyelvű dokumentum hitelesítése fénymásolással (Ft/példány) 1 500 Fordítás hitelesítése (Ft/példány) 1 000 Fordítás hitelesítése fénymásolással (Ft/példány) 1 500 Tanulmányi idő, hallgatói jogviszony igazolása 5 000 Tanulmányok igazolása magyar nyelven tantárgyanként 1 000 240 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 241 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-től.

* Beépítésre került a 3/a. sz. mellékletből. 242 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-től. 243 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-től. 244 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-től. 245 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 246 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 247 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől. 248 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

150


Tantárgyi tematikák kiadása tantárgyanként Tantárgyi tematikák kiadása idegen nyelven tantárgyanként Tanulmányok igazolása idegen nyelven tantárgyanként Az oklevél eredetiségének igazolása (közvetítő cégek és munkáltatók részére – kivéve költségvetési intézmények)

2 000 3 000 3 000 5 000

5. Könyvtár, és könyvtári számítástechnikai eszközök, valamint egyéb számítástechnikai eszközök használata249 Beiratkozási díj (tanévre vonatkozóan)* Napi jegy Elveszett olvasójegy pótlása 1. alkalom Elveszett olvasójegy pótlása 2. és minden további alkalom Késedelmi díj (könyv/munkanap) normál határidejű kölcsönzéskor Késedelmi díj (könyv/munkanap) rövid határidejű kölcsönzéskor Teljesített előjegyzés SMS értesítés díja Fekete-fehér nyomtatás(Ft/A/4 oldal) Fekete-fehér fénymásolás (Ft/A/4 oldal) Színes nyomtatás (Ft/oldal) mérettől függően Színes fénymásolás (Ft/oldal) mérettől függően Szkennelés (A/4 oldal) Kártyabetét Beiratkozási díj (külsős olvasóknál fél éves díjat is lehet BGF szedni) hallgató* Könyvtári szolgáltatás kölcsönzéssel egy évre Csak helyben használat egy évre

500 Ft

500 Ft – 1600 Ft* 300 Ft 200 Ft 500 Ft 20 Ft 400 Ft 50 Ft 15 Ft 15 Ft 50 – 200 Ft 50 – 200 Ft 50 Ft 500 Ft Külsős Külsős felnőtt diák olvasó* olvasó* 1 600 Ft 800 Ft 1 000 Ft 500 Ft

A területi intézetek könyvtáraiban az egységes BGF könyvtári díjszabás alkalmazásán túl bizonyos díjtételekben a helyi sajátosságok is érvényre juthatnak, figyelembe véve a gyűjtemények egyediségét és szolgáltatáspiaci környezetét.

249 Elfogadta a Szenátus 2009. december 4-én a 2009/2010. tanévi 34. sz. határozatával. Hatályos 2010. február 1-től.

151


4. sz. melléklet A BGF-en igénybe vehető szolgáltatások250 4/a. sz. melléklet: Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások 1.

2.

Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások a következők: a.) a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél, illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok, beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga letétele, illetve a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt, az 68. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, b.) a kollégiumi, szakkollégiumi foglalkozások, c.) a felsőoktatási intézmény létesítményeinek - könyvtár és a könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények -, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, d.) a felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz, más képzésben az egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz, e.) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadás, f.) a képzéssel, illetve doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása, g.) a felsőoktatási intézmény által szervezett kötelező záróünnepségen, más ünnepségen vagy megemlékezésen való részvétel. Az államilag támogatott képzés keretében - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a felsőoktatási intézmény nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat (pl. beiratkozási díj).

4/b. sz. melléklet: Térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások 1.

Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe vehető: a.) az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek - a hallgató választása alapján - nem magyar nyelven történő oktatása, b.) a felsőoktatási intézmény eszközeivel előállított, a felsőoktatási intézmény által a hallgató részére biztosított, a hallgató tulajdonába kerülő dolog (pl. sokszorosított segédletek), c.) a felsőoktatási intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben, d.) kollégiumi és szakkollégiumi elhelyezés, ennek keretei között a kollégium létesítményeinek – így különösen a könyvtár, nyelvi laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények eszközeinek használata, e.) A kollégiumban az alapszolgáltatáson felül további szolgáltatásokért a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott esetben kérhető térítési díj. 2. A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát fizetési kötelezettséghez kötheti. 3. Ha a hallgató államilag támogatott képzésben vesz részt, a vendéghallgatói jogviszonyának keretében is az itt meghatározottak szerint vehet részt az oktatásban. 4.251

250 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-től. 251 A Szenátus 2010. június 26-án a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával hatályon kívül helyezte.

152


5. sz. melléklet Kollégiumi díjtételek252

hatályos 2011. szeptember 1-jétől 253

A kollégium neve

Kategóriába sorolás

BGF kollégiumi alapdíj Ft/hó

KKK

II.

11650

KVIK PSZK BP PSZK SA GKZ

I. I. I. III.

9320 9320 9320 11000 – 13980

A hallgatók részére apartman Ft/fő/hó 13980 -

Egyéb díjtételek, a többletszolgáltatások miatt (Ft/fő/hó, amely 20 % ÁFA tartalmú) A kötelezőt meghaladó többletszolgáltatások Informatikai Informatikai Informatikai Informatikai

Összes fizetendő max. (Ft/fő)

4950

16600 – 18930

680 -

10000 9320 9320 11000 – 13980

Ha az adott kollégium a jelen szabályzat 4/a. sz. mellékletét meghaladó többletszolgáltatást nyújt, akkor ennek a díjáról a kar dékánja/területi intézetigazgató a HÖK-kel egyeztetve külön megállapodást köt. A dékán/területi intézetigazgató dönt a megállapított többletszolgáltatási díj befizetésének módjáról és gondoskodik az ÁFA befizetési kötelezettség befizetéséről. A táblázatban szereplő díjtételek csak az államilag támogatott hallgatók esetén érvényesek, míg a költségtérítéses hallgatói jogviszonnyal rendelkezők, továbbá a külföldi hallgatók esetén (kivéve az EU tagországbeli, vagy az államközi megállapodás keretében tanulmányokat folytatók) költségtérítési díjat kell fizetni. Ennek mértéke a kollégiumi alapdíj + kollégiumi normatíva (11.650 Ft/hó). A levelező és távoktatásos hallgatók külön díj befizetése mellett vehetik igénybe a kollégiumi elhelyezést, melynek mértékét minden évben a kollégiumi alapdíj háromszorosa. Fent nevezett térítési díjak számszerű összegét az esedékes tanévre vonatkoztatva, a kollégiumi felvételi tájékoztatás során közzé kell tenni a szabályzatban meghatározott módon. A kollégiumok kereskedelmi szálláshely értékesítésére vonatkozó díjtételeit külön kari szabályzatok tartalmazzák (pl.: nyári hasznosítás).

252 Elfogadta a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. tanévi 145. sz. határozatával. Hatályos 2010. július 1-től. 253 Elfogadta a Szenátus 2011. június 24-én a 2010/2011. tanévi 118. sz. határozatával. Hatályos 2011. július 1-jétől.

153


A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA DIÁKIGAZOLVÁNY Szabályzat

BUDAPEST 2011 (2011. július 1-jétől hatályos változat)

154


PREAMBULUM Az Budapesti Gazdasági Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: rendelet) alapján – továbbá a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), valamint a biztonsági okmányok védelmi rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Kormányrendelet és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményeiről szóló kormányrendeletek előírásai alapján – az alábbi szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) alkotja.254

A diákigazolványra jogosultak köre

1. § (1) Diákigazolványra jogosultak a) a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében szereplő felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató (a továbbiakban: hallgató), b) a kormányközi és más oktatási együttműködési megállapodás vagy egyezmény alapján a főiskolán részképzésben részt vevő külföldi hallgató.

(2) A hallgatónak egyidejűleg egy diákigazolványa lehet. (3) A hallgató hallgatói jogviszonyának megszűnését követő március 31-ig (a jogviszony 1. félévben történő megszűnése esetén), illetve október 31-ig (a jogviszony II. félévben történő megszűnése esetén) jogosult (a továbbiakban: érvényességi idő).

A diákigazolványhoz kapcsolódó jogok és kedvezmények

2. § (1) A diákigazolvány igazolja a) b) c) d)

a diákigazolványon jelölt oktatási intézménnyel a hallgatói jogviszony fennállását, a jogszabályban meghatározott utazási, kulturális és egyéb kedvezmények igénybevételére való jogosultságot, a hallgatói jogviszony alapján jogszabály szerint járó térítésekre és juttatásokra való jogosultságot, a diákigazolványhoz kapcsolódó, állam által nem garantált (kereskedelmi) kedvezményekre való jogosultságot.

(2) A diákigazolványhoz kapcsolódó kedvezményeket a jogosult az érvényességi időn belül abban az esetben is igénybe veheti, ha hallgatói jogviszonya tanulmányai befejezése miatt szűnt meg.

254

A szabályzatot a Szenátus 2011. június 24-i ülésén a 2010/2011-es tanévi (VI.24.) 120. számú határozatával fogadta el. Hatályos 2011. július 1. napjától.

155


A diákigazolvány

3. § (1) A diákigazolvány típusai: állandó és ideiglenes diákigazolvány. (2) Az állandó felsőoktatási diákigazolvány típusai: nappali, esti, levelező és távoktatásos diákigazolvány. (3) Az állandó felsőoktatási diákigazolvány ID 1 méretű, műanyag kártya, egyedi azonosítóval ellátott közokirat, amely a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Kormányrendelet hatálya alá tartozik. A diákigazolványon a (6) bekezdés a)-e) és g)-j) pontjában meghatározott adatokat lézergravírozással, az érvényesítő matricát ragasztással kell feltüntetni. (4) Az állandó felsőoktatási diákigazolvány elektronikus adathordozó egységet (a továbbiakban: chip) is tartalmaz. A chipen az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság (a továbbiakban: adatkezelő) által szerződésben megbízott jogi személy közreműködésével kerülnek rögzítésre a diákigazolvány adatai, a gyártási sorozatszám (CSN), továbbá egy elektronikusan rögzített érvényesítő jel. (5) Az állandó diákigazolvány fajtáin belül az egyes altípusokat a diákigazolványon feltüntetett piktogram alapján kell megkülönböztetni: a) b) c) d)

a nappali tagozat diákigazolványa nap, az esti tagozat diákigazolványa hold, a levelező tagozat diákigazolványa boríték, a távoktatási tagozat diákigazolványa nyomtatott nagy T betű formájú

piktogramot tartalmaz. (6) Az állandó diákigazolvány tartalmazza: a) a hallgató arcképét, b) a hallgató családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét vagy tartózkodási helyét, állampolgárságát, aláírását (írni nem tudó, vagy olyan hallgató esetén, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett törvényes képviselője aláírását), valamint a hallgató anyja születési nevét, c) azon intézmény(ek) nevét és címét (település), amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll (az intézmény címeként – a kibocsátó hivatalos intézménylistájával összhangban – az a település is megjelölhető, ahol a képzés ténylegesen folyik), d) a tagozat megjelölését (piktogrammal), e) az igazolvány kiállításának napját, f) az érvényességet jelölő adatot (a felsőoktatási hallgatók esetében érvényesítő matricát), g) a diákigazolvány 10 számjegyű egyedi azonosítóját, h) a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott 11 számjegyű hallgatói azonosító számot, i) a felsőoktatási intézmény OM azonosítóját, j) a diákigazolvány megnevezését.

(7) Az ideiglenes diákigazolvány az alábbi két részből áll: a) egy ID 1 méretű műanyag kártya (továbbiakban: ideiglenes műanyag kártya), amely a biztonsági okmányok rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Kormányrendelet hatálya alá tartozik. Az ideiglenes műanyag kártyán lézergravírozással kerülnek feltüntetésre a meghatározott adatok, b) egy ID 1 méretre összehajtható kétszeres ID 1 méretű papír alapú lap (továbbiakban: személyi lap). A személyi lapon kézzel vagy írógéppel kerülnek feltüntetésre a (6) bekezdés b)-f) pontjában felsorolt adatok. A hallgató fényképe ragasztással kerül feltüntetésre a személyi lapon.

(8) Az ideiglenes műanyag kártya és a személyi lap csak együttes használat esetén érvényes a személyi lap kiállításának napjától számított 60 napig. A személyi lap érvényessége a jogosultság 156


fennállása esetén legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható, alkalmanként 60 nappal, amennyiben a hallgató a) igazolni tudja, hogy állandó diákigazolvány-igénylése még nem került teljesítésre, vagy b) állandó diákigazolvány megrendelése nélkül is jogosult ideiglenes diákigazolványra.

A diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatok ellátói

4. § (1) A diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatok a kibocsátó, az adatkezelő, az adatfeldolgozó és a kiadó intézmény között oszlanak meg. (2) A diákigazolvány kibocsátója a nemzeti erőforrás miniszter (továbbiakban: kibocsátó). A kibocsátó gondoskodik a diákigazolvány kiadására jogosult intézmények (továbbiakban: kiadó intézmény) listájának az adatkezelő rendelkezésére bocsátásáról. (3) A diákigazolvány adatait az adatkezelő kezeli. (4) Az adatkezelő feladata: a) a kiadó intézmények nyilvántartásának vezetése, b) a kiadott diákigazolványokról a Rendelet 20. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás vezetése, c) a diákigazolvány, az érvényesítő matrica és az egyéb nyomtatványok kiadó intézményhez határidőben történő eljuttatásának biztosítása, d) a diákigazolványon szereplő személyes adatok kezelése, e) a diákigazolvány igazgatási szolgáltatási díjának kezelése és nyilvántartása, f) a diákigazolvánnyal kapcsolatos tájékoztatás biztosítása, g) a diákigazolványhoz kapcsolódó kedvezmények nyújtóinak a diákigazolványok érvényességére vonatkozó tájékoztatás, h) a fenti feladatok ellátásához szükséges fejlesztések megvalósítása, különösen az ezekhez kapcsolódó elektronikus rendszerek kialakítása.

(5) Az adatkezelő a (4) bekezdésében előírt feladatai ellátása érdekében adatfeldolgozót vehet igénybe. Az adatfeldolgozó a diákigazolványok fizikai előállításával és egyéb feladatokkal megbízott jogi személy, melynek feladata az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése az adatkezelő előírásai alapján. (6) A kiadó intézmények: a) A felsőoktatási diákigazolvány kiadása a főiskola feladata. b) A nem magyar intézményben tanuló magyar állampolgárságú hallgató diákigazolványát a kibocsátó, az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott jogosultak diákigazolványát a fogadó intézmény adja ki.

(7) Több felsőoktatási intézménnyel való egyidejű jogviszony esetén a hallgató diákigazolványát az az intézmény adja ki, amellyel elsőként létesített jogviszonyt. A hallgató azonban saját költségén kérheti új diákigazolvány kiállítását, amelyen azon intézmény is feltüntetésre kerül, amellyel későbbi időpontban került hallgatói jogviszonyba. (8) A kiadó intézmény: a) a kiadott diákigazolványokról a 9. §-ban foglaltak szerint nyilvántartást vezet, b) a diákigazolványokat és az érvényesítő matricát biztonságosan, elzárva tárolja, 157


c) gondoskodik a szükséges számú diákigazolványok igényléséről, d) érvényesíti és bevonja a diákigazolványokat. (9) A kiadó intézmény állandó diákigazolványt ad ki a) a hallgatói jogviszony kezdetekor, b) az elveszett, megsemmisült, megrongálódott diákigazolvány helyett (a hallgatónak az 5. melléklet szerint nyomtatványt kell kitöltenie), c) a diákigazolvány adataiban bekövetkező változáskor (kivéve, ha a kiadó intézmény nevének és címének változása) a diákigazolványokhoz kapcsolódó jogokat és kedvezményeket nem érinti.

(10) A nappali oktatás munkarendje szerint tanulók, a képzési kötelezettségüket teljesítők, illetve az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott jogosultak részére a nappali tagozat, az esti tagozat munkarendje szerint tanulók részére az esti tagozat, a levelező tagozat munkarendje szerint tanulók részére a levelező tagozat diákigazolványát, az egyéb munkarend szerint tanulók részére a távoktatásos tagozat diákigazolványát kell kiállítani. (11) Intézményváltás esetén az új intézmény látja el a kiadó intézmény feladatait. (12) A főiskolán a kiadó intézményi feladatokat a karok, illetve a salgótarjáni területi intézet látják el. A karok az adatkezelővel közvetlenül tartják a kapcsolatot. (13) Az igényelt állandó diákigazolvány kiadásáig a hallgató kérésére ideiglenes diákigazolványt kell kiadni. Az ideiglenes diákigazolvány igazolja a 2. § (1) bekezdésében foglaltakat. (14) Az ideiglenes diákigazolvány kiadásának feltétele, hogy a hallgató az állandó diákigazolványt igényelje. (15) A kiadó intézmény a diákigazolványra jogosult hallgatónak állandó diákigazolvány igénylése nélkül is ideiglenes diákigazolványt ad ki, a) ha az állandó diákigazolvány nem tartalmazza az oktatás, illetve a gyakorlati képzés tényleges helyszínét (ebben az esetben a helyszínt a személyi lapon kell feltüntetni), b) a főiskola nem magyar állampolgárságú hallgatójának, ha 12 hónapnál rövidebb időtartamra szóló ösztöndíjjal, illetve részképzésben folytatja tanulmányait, c) (a 10. § (10) bekezdésében foglaltak mellett) annak a hallgatónak, aki hallgatói jogviszonyának megszűnését követően, de a diákigazolvány érvényességi idejének lejárata előtt elveszíti diákigazolványát, vagy diákigazolványa a jogosultságok igazolására alkalmatlanná válik. Ebben az esetben a személyi lapon az intézmény és a tagozat rovatot a hallgató előző állandó diákigazolványa alapján kell kitölteni.

A diákigazolvány igénylése

5. § (1) A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Kormányrendeletben szabályozott központi felvételi eljárás keretében felsőoktatási intézménybe jelentkezők a felvételi jelentkezéssel együtt igényelhetnek diákigazolványt. (2) Azon képzések esetében, amelyekre nem a központi felvételi eljárás keretében lehet felvételt nyerni, az adatkezelő saját költségén gondoskodik a hallgatói létszámot 10%-kal meghaladó mennyiségű igénylőlapnak, illetve intézményenként két-két példányban érvényesítő matrica 158


igénylőlapnak, ideiglenes diákigazolvány megrendelőlapnak, valamint összesítő diákigazolvány megrendelőlapnak minden év március 1. napjáig a kiadó intézmény részére történő eljuttatásáról. (3) A kiadó intézmény által postai, elektronikus úton, fax útján vagy telefonon megrendelt további nyomtatványokat az adatkezelő 15 napon belül eljuttatja a kiadó intézményhez a kiadó intézmény költségén. (4) A központi felvételi eljárás keretében felsőoktatási intézménybe jelentkezők a diákigazolványt az Országos Felsőoktatási Információs Központhoz eljuttatott „A” jelű jelentkezési törzslap megfelelő rovatainak hiánytalan kitöltésével igénylik az adatkezelőtől. A 10. § (1) bekezdésében meghatározott díj befizetésére szolgáló készpénz-átutalási megbízást az igénylő postai úton kapja meg a felvételi jelentkezését visszaigazoló regisztrációs levéllel együttes küldeményben legkésőbb július 21-éig. Az igénylő augusztus 5-éig fizeti be a 10. § (1) bekezdésében meghatározott díjat. (5) Az (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a diákigazolvány az igénylőlap hiánytalan kitöltésével és annak a kiadó intézmény útján az Országos Felsőoktatási Információs Központ részére történő elküldésével igényelhető. A hallgató a HTJSZ-ben előírtak szerint fizeti be a 10. § (1) bekezdésében meghatározott díjat. (6) Az igénylőlapot cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes vagy írni nem tudó hallgató esetében annak törvényes képviselője írja alá. (7) A kiadó intézmény az igénylőlapokról másolatot készít, amelyet biztonságosan, elzárva őriz. (8) Ideiglenes diákigazolványt vagy annak bármelyik részét a kiadó intézmény a részére évente eljuttatott ideiglenes diákigazolvány igénylőlap kitöltésével, illetve az alábbiakban meghatározott adattartalmú egyedi megrendelő segítségével igényelhet az igénylésnek az adatfeldolgozóhoz postai úton történő eljuttatásával. Az igénylésen fel kell tüntetni a) b) c) d)

az intézmény nevét és székhelyét és OM azonosítóját, valamint a képzés helyét (település), az ideiglenes műanyag kártya igényelt darabszámát, a személyi lap igényelt darabszámát, a kiállítás napját és az intézmény cégszerű aláírását.

159


A diákigazolvány-igénylések feldolgozása, a diákigazolványok előállítása és kiadása

6. § (1) Az adatkezelő gondoskodik a hiánytalan, hibátlan és feldolgozásra alkalmas diákigazolványigénylések teljesítéséről és a diákigazolványnak a kiadó intézménybe postai úton, a kiadó intézmény költségén történő eljuttatásáról a) az 5. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint beérkezett megrendelések esetében szeptember 5éig, b) egyéb esetekben a november 1. és április 30. között beérkezett megrendelések beérkezésétől számított 35, a május 1. és október 31. között beérkezett megrendelések beérkezésétől számított 45 napon belül.

(2) Amennyiben a hallgató a diákigazolvány igazgatási szolgáltatási díját az igényléstől számított 90 napon belül [az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott igénylések esetében 180 napon belül] nem fizeti be, az igénylés érvénytelenné válik, és megsemmisítésre kerül. (3) Minden diákigazolványt tartalmazó postai küldemény tartalmazza a diákigazolvány sorszám szerinti átadását és átvételét lehetővé tevő nyomtatványt. (4) A kiadó intézmény köteles a diákigazolványok átvételét követő 8 munkanapon belül a diákigazolványok darabszám szerinti átvételét a diákigazolványokat tartalmazó küldeménnyel együtt kapott átvételi igazolás kitöltésével, aláírásával és az adatkezelő részére postai úton történő eljuttatásával igazolni. Az igazolás második példányát a kiadó intézmény köteles irattárában elhelyezni és megőrizni. (5) A kiadó intézmény a diákigazolványt a beiratkozott, aktív hallgatónak köteles átadni, illetve a hallgató külön kérésére és költségére ajánlott küldeményben postai úton elküldeni. A diákigazolvány átvételét a hallgató - írni nem tudó, vagy olyan hallgató esetén, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett törvényes képviselője - a kiadó intézményben erre a célra rendszeresített nyomtatványon aláírásával, illetve a tértivevény visszaküldésével igazolja. (6) Hibásan kitöltött vagy hiányos, illetve nem megfelelő minőségű fényképet vagy aláírást tartalmazó igénylőlap esetén, továbbá ha az igénylő a diákigazolvány igazgatási szolgáltatási díját nem fizette be, az adatkezelő a hiba vagy hiány észlelésétől számított 15 munkanapon belül postai vagy elektronikus úton - megfelelő határidő tűzésével - felhívja az igénylőt, illetve a kiadó intézményt hiánypótlásra. A hiánypótlásra történő felhívásban meg kell jelölni a hibákat, hiányokat, a hiánypótlás módját és határidejét, valamint fel kell hívni a figyelmet a hiánypótlás elmulasztásának következményére. (7) Hibásan kitöltöttnek, illetve hiányosnak minősül az igénylőlap különösen, ha olyan adatot tartalmaz, amely olvashatatlan vagy téves olvasatot ad, illetve a jogszabályban és a kitöltési útmutatóban megadott tartalmi és minőségi szempontoktól eltérve egyébként nem alkalmas a diákigazolvány-előállítás céljából történő feldolgozásra. (8) A hallgató, illetve a kiadó intézmény – az arckép és az aláírás pótlásának, javításának kivételével – elektronikus úton is végezhet hiánypótlást vagy hibajavítást az erre a célra biztosított internetes felületen keresztül.

160


(9) A hibajavítás, illetve hiánypótlás a megrendelés teljesítésének határideje szempontjából a (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak alapján új igénylésnek minősül. (10) Az igénylőlaptól, illetve a megrendeléstől eltérő adatokat tartalmazó előállított diákigazolványt, továbbá a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan állapotban érkezett diákigazolványt az intézmény megsemmisíti, és az igazolványokról készült másolatot, mellékelve az igénylőlap másolatát, valamint a hibát ismertető levelet, megküldi az adatkezelőnek. Az adatkezelő - az adatfeldolgozó segítségével - megállapítja az eltérés okát, és gondoskodik az igénylőlapnak, illetve a megrendelésnek megfelelő adattartalmú, hibátlan diákigazolvány előállításáról és a kiadó intézménybe postai úton történő eljuttatásáról a hibás diákigazolvány átvételét követő 30 napon belül. A hibás diákigazolvány kicserélésének teljes költsége az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót terheli. Annak eldöntésére, hogy hol keletkezett a hiba, a diákigazolvány-igénylőlap, illetve az adatkezelő által az adatfeldolgozónak átadott és rögzített adattartalom szolgál. (11) Az átvett diákigazolvány 10 számjegyű egyedi azonosítóját a Neptun/ETR rendszerbe kell bevinni, a „Diákigazolvány” nevű mezőbe. (12) Diákigazolvány csak akkor adható ki, ha a hallgató a HTJSZ-ben rögzített vonatkozó térítési és eljárási díjat befizette.

A diákigazolvány érvényesítése

7. § (1) A diákigazolványok érvényesítését a kiadó intézmény végzi a diákigazolványokkal együtt részére megküldött hologramos érvényesítő matrica felragasztásával. Az érvényesítő matrica tartalmazza érvényességének időtartamát, valamint a kiadó intézmény kódját és szabad szemmel nem látható módon az érvényesítő matrica egyedi azonosítóját. (2) Az érvényesítés határideje felsőoktatási diákigazolvány esetében az I. félévre érvényes érvényesítő matricával október 31-e, a II. félévre érvényes érvényesítő matricával március 31-e. (3) A felsőoktatási diákigazolvány érvényesítése a kibocsátó által meghatározott és az Oktatási Közlönyben közzétett időponttól kezdve a chip elektronikus érvényesítésével is történik az Nemzeti Erőforrás Minisztérium (továbbiakban: NEFMI) által rendelkezésre bocsátott eszközök segítségével. (4) A diákigazolványok érvényesítéséhez szükséges érvényesítő matricákat a kiadó intézmény köteles megrendelni az érvényesítő matrica igénylőlap kitöltésével és annak az adatkezelő részére saját költségén postai vagy elektronikus úton vagy személyesen történő eljuttatásával az I. félévi érvényesítő matricák tekintetében június 15-éig, a II. félévre érvényes érvényesítő matricák tekintetében november 15-éig. (5) Az adatkezelő gondoskodik a megrendelések teljesítéséről postai úton, a kiadó intézmény költségén a felsőoktatásban augusztus 30-áig és január 15-éig. (6) A kiadó intézmény szükség szerint további érvényesítő matricákat rendelhet megrendelésének postai úton az adatkezelőhöz történő eljuttatásával. Ezeket a megrendeléseket az adatkezelő az átvételt követő 30 napon belül postai úton teljesíti a kiadó intézmény költségén.

161


(7) A kiadó intézmény nyilvántartja a megrendelt, a megérkezett, a felragasztásra került és a fel nem használt érvényesítő matricák darabszámát, illetve sorszámát. (8) A hallgatói jogviszony szünetelésének ideje alatt (kivéve a jogviszony megszűnésétől az érvényességi idő lejáratáig terjedő időszakot) a kiadó intézmény nem ad ki és nem érvényesít diákigazolványt. Több felsőoktatási intézménnyel való egyidejű jogviszony esetén a hallgató diákigazolványát az az intézmény érvényesíti, amellyel elsőként létesített jogviszonyt. Ha a hallgató egyik jogviszonya szünetel, (passzív féléven van) akkor a diákigazolványt az az intézmény érvényesíti, amelyben a jogviszony az adott félévben aktív. (9) Az adott tanévben fel nem használt érvényesítő matricákat a kiadó intézmény a tanévet követő november 30-ig darabolással megsemmisíti. A megsemmisítés tényéről és a megsemmisített matricák darabszámáról a kiadó intézmény jegyzőkönyvet vesz fel, amit köteles irattárában megőrizni. (lásd 4. melléklet)

A diákigazolvány bevonása

8. § (1) A kiadó intézmény köteles a hallgatót írásban (postai úton vagy elektronikus üzenet formájában) felszólítani állandó diákigazolványának beszolgáltatására a következő esetekben: a) az új állandó diákigazolvány kiadásakor, b) amennyiben a hallgató arra nem jogosult, (a jogviszonya megszűnt) c) egyéb esetekben az ideiglenes diákigazolvány kiadásakor. (2) A kiadó intézmény köteles a) a bevont állandó diákigazolványt 30 napon belül, b) az át nem adott állandó diákigazolványt (a tanévhalasztás esetét kivéve) az átvételtől számított 90 nap elteltével darabolással megsemmisíteni, és a megsemmisítésről készített jegyzőkönyvet irattárában megőrizni (lásd 2. melléklet).

(3) A bevont, érvénytelenné vált, illetve megsemmisített vagy elveszett diákigazolványok sorszámát és a tulajdonosaik nevét a kiadó intézmény illetékes szervezeti egységének vezetője a bevonást, az érvénytelenné válást, illetve megsemmisítést követő 8 munkanapon belül megküldi az adatkezelőnek. (4) Az ideiglenes diákigazolványt a kiadó intézmény a következő esetekben vonja be: a) az állandó diákigazolvány kiadásakor, de legkésőbb az ideiglenes diákigazolvány kiadásától számított 60 nap elteltével [kivéve a 3. § (8) bekezdésében rögzített meghosszabbítás esetét], b) amennyiben a megrendelt állandó diákigazolvány az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak vagy a kiadó intézménynek felróható okból nem kerül határidőben kiadásra, a kiadó intézmény kizárólag a személyi lapot vonja be, és térítésmentesen új személyi lapot ad ki. A beszolgáltatott személyi lapot a kiadó intézmény darabolással megsemmisíti és a megsemmisítés tényéről jegyzőkönyvet vesz fel. (lásd 3. melléklet)

(5) A beszolgáltatott ideiglenes műanyag kártyát korlátlan alkalommal ki lehet adni új személyi lap érvényesítésével.

162


A kiadó intézmény által vezetett nyilvántartás

9. § (1) A kiadó intézmény illetékes szervezeti egysége nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a) b) c) d) e) f) g) h)

a hallgató által leadott diákigazolvány igénylőlap sorszámát, az igénylőlap elküldésének tényét és idejét, a diákigazolvány megérkezésének tényét és idejét, a kiadott diákigazolvány sorszámát, az átvétel napját és az átvevő aláírását, az érvényesítő matricák megrendelésének tényét és idejét, a megrendelt érvényesítő matricák megérkezésének tényét és idejét, a diákigazolvány érvényesítésének tényét és idejét, a megrendelt, a megérkezett, a felragasztásra került és a fel nem használt érvényesítő matricák darabszámát, illetve sorszámát, i) a diákigazolvány bevonásának, elvesztésének, megsemmisülésének tényét és idejét, j) a felsőoktatási diákigazolvány esetében a chip sorszámát (CSN szám), k) a HTJSZ alapján megfizetett díjakat.

A diákigazolvány díja

10. § (1) A diákigazolványért a hallgató igazgatási szolgáltatási díjat fizet az állandó diákigazolvány megrendelésekor a HTJSZ-ben előírt módon. A díj tartalmazza az általános forgalmi adót. Az állandó diákigazolvány megrendelésekor fizetendő díjat az igénylőlaphoz tartozó csekken kell befizetni. (2) Az állandó diákigazolvány díja térítési díjat és eljárási díjat tartalmaz. A térítési díjat a diákigazolvány és a szükséges nyomtatványok előállításával, az eljárási díjat pedig a diákigazolványigénylés teljesítéséhez kapcsolódó adatkezeléssel és feldolgozással kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére kell fordítani. (3) A hallgató az ideiglenes műanyag kártya vagy az érvényesítő matrica elvesztése esetén a HTJSZ szerinti díjat köteles megfizetni a kiadó intézmény részére. (4) A kiadó intézmény nem ad ki új állandó, illetve ideiglenes diákigazolványt vagy érvényesítő matricát a hallgató részére, amíg a hallgató az előző bekezdésben meghatározott díjat meg nem fizeti. (5) Az ideiglenes diákigazolványra vonatkozó díjat – amely a kiadó intézmény bevétele – a kiadó intézmény kezeli. (6) Ha a diákigazolvány a 6. §-ban meghatározott határidőkön belül az adatkezelőnek vagy az adatfeldolgozónak felróható okból nem érkezik meg a kiadó intézményhez, a hallgató részére díjmentesen kell ideiglenes diákigazolványt biztosítani, és annak érvényességét az állandó diákigazolvány megérkezéséig új személyi lap kiadásával meghosszabbítani. Az így kiadott ideiglenes műanyag kártyák és személyi lapok helyett a határidő túllépéséért az e szabályzatban foglaltak alapján felelős szervezet saját költségén gondoskodik azonos mennyiségű ideiglenes műanyag kártya és személyi lap postai úton történő elküldéséről a kiadó intézménybe, a kiadó intézmény által írt, a követelést hitelt érdemlően igazoló jegyzőkönyv átvételétől számított 60 napon belül. (7) Amennyiben az ideiglenes diákigazolvány kiadása a kiadó intézmény hibájából vált szükségessé, ennek költségét a kiadó intézmény köteles vállalni. 163


(8) Ha a diákigazolvány kiadása a) a kiadó intézmény fenntartójának intézkedése, vagy b) a kibocsátó intézkedése vagy jogszabály-módosítás miatt vált szükségessé,

az állandó és az ideiglenes diákigazolvány díja az a) pont esetén a fenntartót, a b) pont esetén a kibocsátót terheli. Amennyiben a diákigazolványon szereplő személyes adatok változnak, a diákigazolvány kiadásának költsége a hallgatót terheli. (9) A hallgatók által fizetendő térítési és eljárási díjakat HTJSZ tartalmazza. (10) A főiskola a térítési és eljárási díjakat az igénylő az igénylőlaphoz tartozó csekken fizeti be, illetve a Neptun/ETR rendszeren keresztül az ideiglenes diákigazolvány átvétele előtt. (11) A hallgató nem fizet térítési díjat az ideiglenes diákigazolványért, amennyiben a megrendelt állandó diákigazolvány a kezelőnek vagy a kiadónak felróható okból határidőre nem kerül kiadásra és ezért újabb ideiglenes diákigazolványt kell számára kiadni.

A diákigazolvány kezelésének felelősi struktúrája

11. § (1) A főiskolán a diákigazolványok kezelésével kapcsolatos intézményi szintű feladatokat az oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes által megbízott felelős, a kari szintű feladatokat a kari dékán által megbízott kari felelős látja el. (2) A kari felelősök, és/vagy a kari TOH vezető által kijelölt tanulmányi előadók ellenőrzik, hogy a diákigazolványon feltüntetett adatok megfelelnek a hallgató személyi okmányaival igazolt adatoknak és az intézményi nyilvántartásnak, gondoskodnak a diákigazolvánnyal kapcsolatos nyilvántartásokról és a diákigazolvánnyal kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások biztonságos tárolásáról. (3) A főiskolán a karok diákigazolvánnyal kapcsolatos tevékenységét a Belső ellenőrzés legalább kétévente ellenőrzi. Az ellenőrzés kiterjed a nyomtatványok kezelésére, a nyilvántartások vezetésére, a megsemmisítési eljárásra és az NEFMI felé történő adattovábbítási kötelezettség betartására. (4) A főiskolán – átruházott hatáskörben – a dékánok felelősek azért, hogy a diákigazolvány kiadása, érvényesítése, bevonása, illetve a jogszabályban előírt további feladatok megvalósítása e Szabályzatnak megfelelően kerüljön végrehajtásra. A dékánok kötelesek folyamatosan (legalább negyedévente) ellenőrizni a diákigazolvánnyal kapcsolatos tevékenységben résztvevő munkatársak munkáját.

Záró rendelkezés

12. § (1) A Budapesti Gazdasági Főiskola Diákigazolvány szabályzatát a Szenátus 2011. június 24-ei ülésén megtárgyalta és elfogadta, a szabályzat 2011. július 1-jén lép hatályba. (2) Jelen szabályzatot a Főiskola honlapján nyilvánosságra kell hozni, és hozzáférhetővé kell tenni. 164


Budapest, 2011. június 24. Sándorné dr. Kriszt Éva rektor Mellékletek: 1. sz. Jegyzőkönyv minta, állandó diákigazolványok megsemmisítéséről 2. sz. Jegyzőkönyv minta, ideiglenes diákigazolvány személyi lapok megsemmisítéséről 3. sz. Jegyzőkönyv minta, diákigazolvány érvényesítő matrica megsemmisítéséről 4. sz. Bejelentés állandó vagy ideiglenes diákigazolvány elvesztéséről, megsemmisüléséről, megrongálódásáról

Záradék: A szabályzatot a Szenátus 2010/2011. tanévi (VI. 24.) 120. számú határozatával elfogadta. Hatályos: 2011. július 1. napjától.

A szakirány választás szabályozása a BGF-en 1.

2.

3. 4.

5.

Az alap- és mesterképzésen tanulmányokat folytató hallgató szakjához kapcsolódóan csak egy szakirányon folytathat tanulmányokat, azonban költségtérítéses formában a kari Tanulmányi Bizottság engedélye alapján második szakirány is felvehető. A fizetendő költségtérítés díját a Hallgatói Térítések és Juttatások Szabályzat részletesen tartalmazza. A BSc/BA és MSc/MA szakokon válaszható szakirányokat a Szenátus hagyja jóvá, mivel intézményi hatáskörbe tartozik, hogy a BGF képzőhelyein (pl.: Budapest, Salgótarján és Zalaegerszeg) milyen szakirányok kerülnek meghirdetésre. A szakiránya történő felvétel évfolyam rangsor alapján történik. Az évfolyam rangsor meghatározásának célja, hogy az azonos szakon tanulmányokat folytató hallgatók teljesítményét egzaktan mérje és összehasonlíthatóvá tegye, továbbá ily módon objektív alapot biztosítson a szakirány jelentkezés elbírálásához, a döntés meghozatalához. A rangsor sorrendbe állítja az azonos szakon azonos időtartamban tanulmányokat folytató hallgatókat, és az évfolyam rangsor csak azonos időpontban tanulmányokat folyatató hallgatók esetén értelmezhető. Évfolyamnak tekintendő azon hallgatók összessége, akik azonos időpontban teljesítik a szakirány felvétel feltételeit. Az évfolyam rangsort azon félév befejezését követően kell elkészíteni, mielőtt a szakirány tanulmányok megkezdődnek. Ez alapképzések esetén általában a 4. félév befejezését követően valósul meg (kivétel turizmus-vendéglátás szak estén a 2. félév, kommunikáció és médiatudomány szak és gazdaságinformatikus szak esetén a 3. félév befejezése után, illetve üzleti szakoktató szak esetén a felvétel szakirányra történik). Mesterképzések esetén az évfolyamrangsort figyelembe kell venni a szakirány jelentkezések értékelése esetén. 165


6.

7.

8.

A szakirányt az a hallgató választhat, aki: a szakfelelős által előírt kötelező tantárgyak követelményeit és minimum összes kreditet teljesítette, teljesítette a szakirány felelős által előírt egyéb speciális feltételeket. A szak és évfolyam rangsor elkészítésekor az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: összesített korrigált kredit index, amely a tanulmányok során a félévenkénti korrigált kredit indexek összege. (lásd TVSZ 49. §) A kredit index kiszámításánál a korábban szerzett kreditek érdemjegyet (pl.: OKJ 55 képzésről történő átvétel) is figyelembe kell venni. intézményi és országos TDK eredmények nyelvvizsgák száma és szintje egyéb speciális követelmény, amit a szak és szakirány felelős meghatároz (pl. azonos szakok esetén a kiemelt tantárgyak érdemjegyeinek összege, a korábbi szakirányú OKJ bizonyítvány beszámítása, szakmai tanulmányi verseny eredménye, stb.), szakkollégiumi teljesítmény. Az évfolyam rangsor kiszámításának módja, amelynek rögzítése a Neptun rendszerben a kari rendszergazda feladata. 8.1. Az összesített korrigált kredit index 8.2. Országos és intézményi TDK pontozása TDK típusa

I. helyezett

II. helyezett

III. helyezett

Különdíj

8 10

6 8

4 6

2 4

Intézményi TDK Országos TDK

Amennyiben az azonos típusú helyezésből egynél több van, akkor az adott pont a helyezések számával szorozva kerül beszámításra. A TDK eredményét a kari TDK felelős köteles bevezetni az elektronikus index megfelelő rovatába, valamint minden évben listát átadni a házi, illetve az országos TDK-n részt vett hallgatók eredményeivel a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal vezetője részére. Csak és kizárólag a beadott és bemutatott, konferencián előadott prezentáció esetében adhatók a fenti pontok. 8.3. Nyelvvizsgák figyelembe vétele 8.3.1. A korábbi nyelvvizsgák típusa szerint: Nyelvvizsga típusa

„A” típusú „B” típusú „C” típusú

Középfok általános

Középfok szakmai

Felsőfok általános

Felsőfok szakmai

3 3 6

4 4 8

4 4 8

5 5 10

8.3.2. Az új típusú nyelvvizsgák szerint: Nyelvvizsga típusa Szóbeli Írásbeli Komplex

B2 (középfok) általános szaknyelvi 3 4 3 4 6 8

C1 (felsőfok) általános szaknyelvi 4 5 4 5 8 10

Amennyiben az azonos típusú nyelvvizsgából egynél több van, akkor az adott pont a nyelvvizsgák számával szorozva kerül beszámításra. Elfogadható vizsgák a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgák és az azokkal egyenértékű külföldi vizsgák. 166


9. 10. 11.

12.

13.

Honosítás hiányában egy adott vizsga/vizsgabizonyítvány elfogadhatóságát az Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet véleményezi. 8.4. A szakfelelős által meghatározott egyéb, szakma specifikus követelmények (pl OKJ 55 képesítés, kiemelt tantárgyak érdemjegye, országos szakmai versenyen elért eredmény, esettanulmány, országos szakmai tanulmányi verseny 1. helyezett 10 pont, stb.). A szakkollégiumban nyújtott teljesítményért a hallgatónak max. 5 pont adható, melyet a szakkollégium igazgató állapít meg és erről írásbeli igazolást állít ki a hallgató részére. Ha a hallgató a kijelölt határidőig nem adta le a szakirány jelentkezési kérelmét, akkor tudomásul veszi, hogy automatikusan a rangsor utolsó helyére kerül. A szakirány jelentkezési lap kitöltése és továbbítása on-line történik a Neptun rendszeren keresztül, és a hallgató online jelentkezik a sorrend megjelölésével a szakirányra. Az azonos szak hallgatóinak évfolyam rangsorát minden év július 10-ig, illetve január 30-ig a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal szakért felelős ügyintézője állítja összes és a TOH vezető ellenjegyzi, majd megküldi elektronikusan és nyomtatott formában a szakvezető részére. Az évfolyam rangsor publikus, azt a kar web oldalán a hallgató Neptun kódjával nyilvánosságra kell hozni, amelyet a TOH biztosít. A szakvezető július 15-ig, illetve a második félév kezdete előtt dönt arról, hogy az évfolyam rangsor alapján a hallgató melyik szakirányra nyert felvételt. Erről a szakvezető írásban értesíti a hallgatót, valamint a tanulmányi osztály illetékes előadóját minden év július 15-ig, illetve a második félév kezdete. A szakirány létszáma általános szabályként nem lehet kevesebb 25 főnél, a kisebb létszámok az alapés a mesterképzések esetén eltérés lehetséges dékáni engedély alapján. Az adott szakon min. annyi szakirány létszámot kell összesen meghirdetni, mint amennyi az aktuálisan szakirányt választó hallgatók összlétszáma.

Részletes tájékoztató a szakirányokról

A szak megnevezése:

Gazdaságinformatikus szak Szakfelelős neve: Dr. Gubán Ákos PhD A szakirányt gondozó oktatási szervezeti egység megnevezése: Menedzsment és Emberi Erőforrás Intézet gondozója az alábbi szakirányoknak: Logisztikai informatikus szakirány Üzleti intelligencia szakirány A szakirányokra felvehető létszám: minimum 25 fő 167


A diplomában szereplő végzettség megnevezése: Közgazdász Gazdaságinformatikus alapszakon a szakirány megjelölésével Logisztikai informatikus szakirányon Üzleti intelligencia szakirányon

168


Logisztikai informatikus szakirány Szakirány felelős: Dr. Gubán Ákos PhD A szakirány képzési célja:

A képzés célja olyan gazdaságinformatikusok képzése, akik képesek az információs társadalom feltétel- és értékrendszerében a valós logisztikai és ellátási lánc folyamatok, és a folyamatokban rejlő problémák megértésére és megoldására, valamint támogató informatikai feladatok menedzselésére. Képesek továbbá a logisztikai rendszerekben fellehető folyamatok feltérképezését, informatikai eszközök segítségével történő modellezésére, valamint a felmerült termelési és ellátási lánc informatikai problémák feloldására. A végzett hallgatók alkalmasak logisztikai és egyszerűbb termelési, irányítási folyamatok szervezésére és programozási feladatok végrehajtására illetve üzleti, logisztikai és informatikai szakemberekkel együttműködésre, a gazdasági problémákra a leghatékonyabb IT és rendszertervezési megoldásokat felhasználva megoldási változatok készítésére. A szakirányra jelentkezés feltétele: Nappali tagozat minimum 45 kredit teljesítése

Az első három aktív félévben

Számítástudomány Közgazdaságtan Operációs rendszerek

A szak megjelölt tárgyainak eredményes teljesítése

A szakiránynál a diploma átlagába beszámító tantárgyak: Alkalmazott matematika (1. és 2. félév átlaga), Programozás alapjai (3. és 4. félév átlaga), Pénzügy (2. és 3. félév átlaga), Logisztikai folyamatok modellezése (6. és 7. félév átlaga), Ellátási lánc menedzsment és ügyfélkapcsolati menedzsment (SCM, CRM) (5. félév) A szakirány képzési formái és területei: A szakirány csak nappali tagozaton Budapesten és a Salgótarjáni Intézetben, valamint a Gazdálkodási Kar Zalaegerszegen azonos feltételekkel kerül meghirdetésre. A szakirány mintatantervének differenciált szakmai ismeretek modulja 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. félév 5 félév 6. félév 7. félév Óra Óra Óra Óra Kö Kr. Köv Kr. Köv Kr. Köv Kr v ea gy ea gy ea ea ea gy

Tantárgy csoportok Tantárgyak D. Logisztikai informatikus szakirány 40 Logisztika alapjai 1 41 Projektirányítás 1 42 SQL üzleti alkalmazásokhoz 43 Anyagáramlási rendszerek 44 Mesterséges intelligencia Döntéselmélet, döntéstámogató 45 rendszerek Logisztikai folyamatok 46 modellezése

2 2

5 4

Kredit

A képzés alapvető blokkjai

Előtanulmányi tárgyak

Gy K

40 5 4 4 8 5

Programozás alapjai Logisztika alapjai Számítástudomány

K

5

K Gy 2 1

1 2

4 4

Gy Gy

169

2 1

2 2

2

1

1

2

4 5 5 4

K

2

1

5

K

9


Üzleti intelligencia szakirány Szakirány felelős: Dr. Jánosa András PhD A szakirány képzési célja:

A képzés célja olyan gazdaságinformatikusok képzése, akik képesek az üzleti életben fellelhető folyamatok feltérképezésére, információ-, szolgáltatás, kinyerésére, illetve informatikai eszközök segítségével történő modellezésre. Alkalmasak az üzleti folyamatok informatikai elemzésére, kapcsolatok felderítésére ezek módosítására, javítására továbbá a felmerült informatikai problémákat képesek feloldani, kezelni. A végzett hallgatók fel tudják oldani az informatika interdiszciplináris és gazdasági szakterület kommunikációs problémáit. Képesek ellátni a gazdasági adatelemzési, adatszolgáltatási, következtetési, és döntési folyamatokkal kapcsolatos elemzési feladatokat. Készség szinten használják az adatelemzési a gazdasági rendszer fejlesztési módszereket és eszközöket valamint az üzleti szakemberekkel, felsővezetőkkel együttműködve, a döntési és elemzési problémákra a leghatékonyabb IT és rendszertervezési megoldásokat felhasználva részt tudnak venni az informatikai támogatás fejlesztésében. A szakirányra jelentkezés feltétele: Nappali tagozat minimum 45 kredit teljesítése

Az első három aktív félévben

Számítástudomány Közgazdaságtan Operációs rendszerek


A szakiránynál a diploma átlagába beszámító tantárgyak: Alkalmazott matematika (1. és 2. félév átlaga), Objektumorientált tervezés, programozás (4. és 5. félév átlaga), Pénzügy (2. és 3. félév átlaga), Üzleti intelligencia rendszer fejlesztése (4. és 5. félév átlaga), Adattárházépítés, adatbányászat (5. és 6. félév átlaga) A szakirány képzési formái és területei: A szakirány csak nappali tagozaton Budapesten és a Salgótarjáni Intézetben, valamint a Gazdálkodási Kar Zalaegerszegen azonos feltételekkel kerül meghirdetésre.

A képzés alapvető blokkjai Tantárgy csoportok Tantárgyak D. Üzleti intelligencia szakirány 34 Szervezéstechnológia 35 Üzleti intelligencia rsz. fejl. Adattárházépítés, 36 adatbányászat 37 Kriptográfia 38 Vezetői döntéselőkészítés

2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. félév 5 félév 6. félév 7. félév Óra Óra Óra Óra Kö Kr. Köv Kr. Köv Kr. Köv Kr v ea gy ea gy ea ea ea gy 1 1

2 2

4 5

Gy K

2

1

4

Gy

1

2

4

Gy

39 Mesterséges intelligencia

170

Kredit

A szakirány mintatantervének differenciált szakmai ismeretek modulja Előtanulmányi tárgyak

40 4 9 1

2

4

Gy

8

Adatbázisrendszerek

2 2

2 2

4 5

K K

4 5

Matematikai alapok

1

2

5

K

2

1

5

K

10

Alkalmazott matematika



Gazdálkodási és menedzsment szak Szakfelelős neve: Dr. habil Heidrich Balázs PhD A szakirányt gondozó oktatási szervezeti egység megnevezése: Menedzsment és Emberi Erőforrás Intézet gondozója az alábbi szakirányoknak: Közgazdász informatikus szakirány Statisztikus elemző szakirány Vállalkozásszervező szakirány A Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Közgazdasági, Vállalkozási és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék a gondozója az alábbi szakiránynak: Szolgáltatás menedzsment szakirány A diplomában szereplő végzettség megnevezése: Közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapszakon a szakirány megjelölésével Közgazdász informatikus szakirányon Statisztikus elemző szakirányon Szolgáltatás menedzsment szakirány Vállalkozásszervező szakirányon.

171


Közgazdász informatikus szakirány Szakirány felelős: Dr. Gubán Ákos PhD A szakirány képzési célja: A gazdasági vállalkozások által igényelt, az üzleti-pénzügyi-számviteli folyamatokat értő, és ezen folyamatok informatikai támogatását megvalósítani képes szakemberek képzése. A képzés során a legfontosabb képzési célok:  az információs társadalomban működő üzleti folyamatok megértése,  az értékteremtő folyamatokat támogató informatikai feladatok menedzselése,  korszerű információtechnológiai eszközökkel a szervezetek üzleti intelligenciájának növelése,  infokommunikációs folyamatok tervezése, modellezése,  szervezési problémák feltárása, definiálása, alkalmazások tervezése, implementálása, működtetése és ellenőrzése.

A szakirányra jelentkezés feltétele: Az első négy aktív félévben A szak megjelölt tárgyainak eredményes teljesítése

Nappali tagozat Távoktatási tagozat minimum 60 kredit teljesítése minimum 45 kredit teljesítése 1. Gazdasági informatika

2. Vállalati gazdaságtan alapjai 3. Számvitel alapjai 4. Statisztika 1.

A szakirány jelentkezésnél figyelembe vett egyéb tényezők: Az alábbi tárgyak érdemjegyeinek összege / a rangsor felállításánál figyelembe veendő eredmények: Távoktatási tagozat Gazdasági informatika alapjai Statisztika 2. Alkalmazott számítástechnika

Nappali tagozat Gazdasági informatika alapjai Statisztika 2. Alkalmazott számítástechnika

A szakiránynál a diploma átlagába beszámító tantárgyak: Mikroökonómia (1. félév), Statisztika (2. és 3. félévek átlaga), Vállalkozástan (4-5. félév átlaga), Vezetői számvitel (3. félév), Vezetési információs rendszerek (6. félév) A szakirány képzési formái és területei: A szakirány a nappali és a távoktatás/levelező tagozaton Budapesten, Gazdálkodási Kar Zalaegerszegen és Salgótarjáni Intézetben azonos feltételekkel meghirdetésre kerül.

172


A szakirány mintatantervének „D” modulja

A képzés alapvető blokkjai Tantárgy csoportok Tantárgyak Közgazdász informatikus szakirány D.1. Szakirányok közös modulja 1 Teljesítmény és erőforrás controlling 2 Logisztika 3 Döntési módszerek D.2. Szakirány kötelező modulja 1 Számítógépes hálózatok 2 Objektum orientált tervezés 3 Projektmenedzsment 4 Vezetői információs rendszerek D.3. Szakirány választható modulja (3 tárgy felvétele kötelező 0+2 3 kredit/tantárgy) 1 Számítógép programozás 2 Adatvédelem-vírusvédelem 3 Adatbányászat 4 Információs rendszer audit 5 Számítógépes termelésirányítás 6 Vállalatirányítási szoftverek 7 Számviteli sajátosságok

3. évfolyam 5. félév 6. félév Óra Óra Kr. Köv Kr. Köv ea gy ea gy

1 2

1 2

4 Gy 4 Gy

Kredit

Nappali tagozat:

1 1 0

1 1 2

2 K 2 Gy 2 Gy

0 1 1

2 1 1

3 Gy 3 K 4 Gy

33 6 2 2 2 18 4 7 3 4

0

6

9 K

9


A.1.2.

B.1.9, D.2.2. C.1.10.

B.1.9.

C.1.2.

173


Statisztikus-elemző szakirány Szakirány felelős: Sándorné dr. Kriszt Éva PhD A szakirány képzési célja: Olyan gazdasági szakemberek képzése, akik elmélyült módszertani ismeretekkel rendelkeznek és képesek a gazdasági folyamatok elemzéséhez szükséges statisztikai adatforrások feltárására, az összefüggések megismerésére, a folyamatok elemzésére, és értékelésére. A szakirány képzési célja az alábbi hallgatói kompetenciák kifejlesztése:  Lényeglátás, az információk gyors áttekintése, rendszerezése, szelektálása.  A költség-haszon elv érvényesítése az információ előállításában, kezelésében.  Adatgyűjtési folyamat irányítása, adatok értelmezése, adatbázisok kezelése.  Kvantitatív és kvalitatív módszerek készség szintű ismerete.  A mintából származó információk értékelése, pontos és megbízható következtetések megfogalmazása.  Az üzleti információs rendszerek megtervezése és karbantartása.  Vezetői döntések előkészítése, önálló elemző képesség.  A vállalkozások elhelyezése a piacgazdasági környezetben, többirányú összehasonlítási képesség.  Jövőkép felvázolása és a gazdasági folyamatok prognosztizálása. A szakirányra jelentkezés feltétele: Az első négy aktív félévben




A szakirány jelentkezésnél figyelembe vett egyéb tényezők: Az alábbi tárgyak érdemjegyeinek összege / a rangsor felállításánál figyelembe veendő eredmények: Távoktatási tagozat Statisztika 1. Statisztika 2. Alkalmazott számítástechnika

Nappali tagozat Statisztika 1. Statisztika 2. Alkalmazott számítástechnika

A szakiránynál a diploma átlagába beszámító tantárgyak: Mikrökonómia (1. félév), Statisztika (2. és 3. félévek átlaga), Vállalkozástan (4-5. félév átlaga), Vezetői számvitel (3. félév), Mérleg és eredmény elemzés (5. félév) Egyéb speciális megjegyzések: A szakirány a nappali és a távoktatás/levelező tagozaton Budapesten, Gazdálkodási Kar Zalaegerszegen és Salgótarjáni Intézetben azonos feltételekkel meghirdetésre kerül.

174


A képzés alapvető blokkjai Tantárgy csoportok Tantárgyak Statisztikus-elemző szakirány D.1. Szakirányok közös modulja 1 Teljesítmény és erőforrás controlling 2 Logisztika 3 Döntési módszerek D.2. Szakirány kötelező modulja 1 Mérleg és eredmény elemzés 2 Gazdasági és üzleti statisztika 3 Társadalomstatisztikai elemzések 4 Adatbányászat 5 Üzleti információs rendszerek D.3. Szakirány választható modulja (3 tárgy felvétele kötelező 0+2 3 kredit/tantárgy) 1 Információs rendszer audit Statisztika alkalmazása az üzleti 2 döntéselőkészítésben 3 Vállalkozási esettanulmányok 4 Többváltozós adatelemzés 5 Vállalatirányítási szoftverek 6 Számviteli sajátosságok 7 Student enterprise


1 1 1

1 2 1

3 Gy 3 Gy 4 Gy

33 6 2 2 2 18 4 4 3 3 4

0

6

9 K

9

1 1 0 1 1

2 1

Kredit


1 1 2

2 K 2 Gy 2 Gy

4 Gy 4 Gy


A.1.2. C.1.1. A.1.3. A.1.3. B.1.9. C.1.10.

A.1.3. B.1.9. C.1.2.

175


Szolgáltatás menedzsment szakirány Szakirány felelős neve: Zsupanekné dr. Palányi Ildikó A szakirány képzési célja: Célunk olyan közgazdászok képzése, akik képesek a szolgáltatást végző gazdasági szervezetek irányítási feladatinak ellátására, alaposan ismerik a szolgáltatások működési jellegzetességeit. Alkalmasak a szolgáltatási folyamatok tervezésére, szervezésére, eligazodnak a szolgáltatások piaci közegének elemzésében is, valamint ismerik a szolgáltatások sajátos erőforrás-menedzsmentjét, és ezek alapján képesek önálló projektek lefuttatására. Kiemelt figyelmet fordítunk a képzés során arra, hogy hallgatóink megismerjék az ügyfelek és a szolgáltatást nyújtók specifikus kapcsolatrendszerét, ezért az oktatás során foglalkozunk a vevőkapcsolatok menedzselésének különböző területeivel is. Fontosnak tartjuk, hogy hallgatóink elsajátítsák az ügyfélkezelési stratégiákat, és a frontvonali menedzsment gyakorlati megoldásait is. A szakiránynál a diploma átlagába beszámító tantárgyak: Mikroökonómia (1. félév), Statisztika (2. és 3. félév átlaga), Vállalkozástan (4. és 5. félév átlaga), Szolgáltatás menedzsment (5. félév), Logisztika (6. félév) A szakirányra jelentkezés feltétele: Az első négy aktív félévben A szak megjelölt tárgyainak eredményes teljesítése

Nappali tagozat Levelező tagozat minimum 60 kredit teljesítése minimum 45 kredit teljesítése 1. Gazdasági informatika

2. Vállalati gazdaságtan alapjai 3. Számvitel alapjai 4. Menedzsment alapjai

A szakirány jelentkezésnél figyelembe vett egyéb tényezők: Az alábbi tárgyak érdemjegyeinek összege / a rangsor felállításánál figyelembe veendő eredmények: Levelező tagozat Könyvvezetési ismeretek Emberi erőforrás menedzsment Vállalati gazdaságtan alapjai

Nappali tagozat Tevékenység menedzsment Könyvvezetési ismeretek Emberi erőforrás menedzsment

A szakirány képzési formái és területei: A szakirány a nappali és levelező tagozaton a Gazdálkodási Kar Zalaegerszegen, továbbá távlatilag a budapesti képzőhelyen azonos feltételekkel meghirdetésre kerül.

176



A képzés alapvető blokkjai Tantárgy csoportok Tantárgyak Szolgáltatás menedzsment szakirány D.1. Szakirányok közös modulja 1 Teljesítmény és erőforrás controlling 2 Logisztika 3 Döntési módszerek D.2. Szakirány kötelező modulja 1 Szolgáltatás menedzsment 2 Ügyfélkezelés menedzsment 3 Szolgáltatás marketing 4 CRM 5 Projektmenedzsment D.3. Szakirány választható modulja (3 tárgy felvétele kötelező!) 1 Pénz- és tőkepiac 2 Nemzetközi vállalkozás 3 Számviteli sajátosságok 4 Mérleg- és eredményelemzés 5 Vállalatirányítási szoftverek 6 Benchmarking


2 1 1

2 2 1

1 1 0

1 1 2

2 K 2 Gy 2 Gy

1

1

3 K

0

2

3 K

5 K 4 K 3 K

Kredit

Nappali tagozat:

33 6 2 2 2 18 5 3 4 3 3


A.1.2. C.1.7. B.1.4. C.1.10

9 0 0 0 0 0 0

177

2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3

K K K K K K

C.1.2.


Vállalkozásszervező szakirány Szakirány felelős neve: Dr. Roóz József CSc A szakirány képzési célja: A vállalkozásszervező szakon a képzés célja olyan felsőfokú szakemberek képzése, akik idegennyelv magas szintű, specializált tudásával, a vállalkozási működés reálfolyamatainak ismeretével, a menedzsment, a humán erőforrás gazdálkodás és a személyzeti kontrolling területén alapos elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, s így alkalmasak gazdasági szervezetek stratégiájának, piaci tevékenységének, pénzügyi és elszámolási folyamatainak, költségvetési kapcsolatainak, kialakítására, fejlesztésére, a humánpolitika, az adott munkahelyi stratégia megvalósításához szükséges emberi erőforrások biztosítására, munkakörök kialakítására és a betöltésükre alkalmas személyek kiválasztására, a munkaerő fejlesztésére és megtartására, a munkaügyi kapcsolatok ápolására, a munkahelyi érdekegyeztetési folyamatok koordinálására, a fegyelmi eljárások, elbocsátások, létszámcsökkentések végrehajtására, illetve kezelésére, a humán erőforrás (személyzeti) tevékenység területén szükséges kontrolling feladatok szervezésére, irányítására és végrehajtására. A szakiránynál a diploma átlagába beszámító tantárgyak: Mikrökonómia (1. félév), Statisztika (2. és 3. félévek átlaga), Vállalkozástan (4-5. félév átlaga), Vezetői számvitel (3. félév), Projekt menedzsment (6. félév) A szakirányra jelentkezés feltétele: Az első négy aktív félévben A szak megjelölt tárgyainak eredményes teljesítése



A szakirány jelentkezésnél figyelembe vett egyéb tényezők: Az alábbi tárgyak érdemjegyeinek összege / a rangsor felállításánál figyelembe veendő eredmények: Távoktatási tagozat Könyvvezetési ismeretek Emberi erőforrás menedzsment Vállalati gazdaságtan alapjai

Nappali tagozat Tevékenység menedzsment Könyvvezetési ismeretek Emberi erőforrás menedzsment

A szakirány képzési formái és területei: A szakirány a nappali és a távoktatás/levelező tagozaton Budapesten, Gazdálkodási Kar Zalaegerszegen és Salgótarjáni Intézetben azonos feltételekkel meghirdetésre kerül.

178


A képzés alapvető blokkjai Tantárgy csoportok Tantárgyak Vállalkozásszervező szakirány D.1. Szakirányok közös modulja 1 Teljesítmény és erőforrás controlling 2 Logisztika 3 Döntési módszerek D.2. Szakirány kötelező modulja 1 EU szabályozási környezet 2 Pályázatkészítés 3 Ellenőrzés 4 Projekt menedzsment 5 Vállalatirányítási szoftverek D.3. Szakirány választható modulja (3 tárgy felvétele kötelező 0+2 3 kredit/tantárgy) 1 E-business alapjai 2 Nemzetközi vállalkozás 3 Pénz és tőkepiacok 4 Vállalkozás és üzletértékelés 5 Szolgáltatás menedzsment 6 Benchmarking 7 Számviteli sajátosságok 8 Student enterprise


1 0

2 2

Kredit


1 1 0

1 1 2

2 K 2 Gy 2 Gy

1 1 1

1 1 2

4 Gy 3 K 4 K

33 6 2 2 2 18 4 3 4 3 4

0

6

9 K

9

4 K 3 Gy


A.1.2.

C.1.10.

C.1.10.

C.1.2.

179



Pénzügy és számvitel szak Szakfelelős: Vladár Ferencné dr. CSc A szakirányt gondozó oktatási szervezeti egység megnevezése: Pénzügy és Számvitel Intézet gondozója az alábbi szakirányoknak Pénzügy szakirány Számvitel szakirány A felvehető minimum és maximum létszám: min. 30 fő A diplomában szereplő végzettség megnevezése: Közgazdász pénzügy és számvitel alapszakon a szakirány megjelölésével Pénzügy szakirányon Számvitel szakirányon

Pénzügy szakirány Szakirány felelős: dr. habil Vigvári András CSc A szakirány képzési célja: A szakirányon végzett hallgatók tudásszintjük és gyakorlati készségeik alapján a gazdaság felsőigazgatási, gazdasági társasági, ellenőrzési, pénzintézeti, pénzügyi vállalkozási, Európai Uniós intézményi és államháztartási területeken képesek ellátni pénzügyi, finanszírozási, gazdálkodási feladatokat. Külön lehetőség van a szakirányon belül adózási, pénzintézeti, EU intézményi és államháztartási specializációk választására, a tantárgyak szelektált felvételével. A hallgatók képesek lesznek ezen területeken alkalmazható pontos szakmai kifejezések és összefüggések elsajátítására és alkalmazására. Úgy a gazdasági társaságok, mint az államháztartás körében működő szervezetek pénzügyi, finanszírozási, gazdálkodási viszonyainak megismerésére és alkalmazására. Elsajátítják a hazai és a nemzetközi adózás legfontosabb viszonyait és konkrét ismereteit, tisztában lesznek a hazai és nemzetközi adózási szabályokkal. A pénzfolyamatok és konkrét pénz valamint pénzhez közelálló instrumentumok tulajdonságainak elsajátítása mellett a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások működését is megismerik az itt szükséges gyakorlati ismeretekkel együtt. Azon hallgatóknak ajánljuk a pénzügy szakirányt, és ezen belül esetlegesen a specializációkat, akik a klasszikus pénzügyi tevékenységeket szeretnék művelni, akár a gazdasági társaságok, akár az államháztartás szervezetei, akár az Európai Uniós intézmények keretében. A szakirányra jelentkezés feltétele: Nappali tagozat 180

Távoktatási tagozat


Az első négy aktív félévben A szak megjelölt tárgyainak eredményes teljesítése

minimum 60 kredit teljesítése minimum 45 kredit teljesítése 1. Adók és támogatások 2. Pénzügyek alapjai 3. Számvitel alapjai

A szakirány jelentkezésnél figyelembe vett egyéb tényezők: Az alábbi tárgyak érdemjegyeinek összege / a rangsor felállításánál figyelembe veendő eredmények: Távoktatási tagozat Adók és támogatások Vállalkozások pénzügyi alapjai Pénzügyek alapjai

Nappali tagozat Adók és támogatások Vállalkozások pénzügyi alapjai Pénzügyek alapjai

A szakiránynál a diploma átlagába beszámító tantárgyak: Mikroökonómia (1. félév), Statisztika (2. és 3. félévek átlaga), Pénzügyi számvitel (2-3. félév átlaga), Közpénzügyi alapok (4. félév), Kontrolling (6. félév)

3. évfolyam

A képzés alapvető blokkjai Tantárgy csoportok Tantárgyak Pénzügy szakirány D.1. Szakirányok közös modulja 1 Kontrolling 2 Konszernszámvitel alapjai 3 Közösségi (EU) pénzügyek D.3. Szakirány kötelező modulja 1 Biztosítás, társadalombiztosítás 3 Nemzetközi fizetések 4 Kockázatmenedzsment 5 Adóigazgatás, adóellenőrzés 6 Közfeladatok finanszírozása D.3. Szakirány választható modulja (3 tárgy felvétele kötelező 1+1 3 kredit/tantárgy) 1 Illeték 2 Jövedék, vám 3 Non profit pénzügyek 4 Nemzetközi adózás 5 Számítógépes pénzügyi tervezés 6 Önkormányzatok pénzügyei 7 Közbeszerzés 8 Eu programok, projektek 9 Bankcontrolling 10 Student enterprise

5. félév Óra ea gy

Kr.

Köv

2

0

2

K

1

1

3

Gy

1 1 2

1 1 2

3 3 6

Gy Gy K

1

1

3

K

6. félév Óra Kr. Köv ea gy

1 1

1 1

2 2

K K

1

1

3

K

2

2

6

K

Kredit


33 6 2 2 2 18 3 3 3 3 6


C.1.2. C.1.1.

C.1.7. C.1.6.

9 C.1.6. C.1.10. C.1.6. C.1.10.

181


Számvitel szakirány Szakirány felelős neve: Dr. Sztanó Imre A szakirány képzési célja: A számvitel szakirány olyan végzett hallgatókat bocsát ki, akik elsajátították:  a makrogazdaság elemeinek és működési mechanizmusának alapvető ismereteit,  a gazdasági szerveztek és intézmények működési rendszerének összefüggéseit és sajátosságait,  az üzemviteli, üzemgazdasági munkaterületen belül a gazdálkodás pénzügyi, számviteli, elemzési és ellenőrzési munkaterületeinek elméleti, módszertani és konkrét gyakorlati ismereteit,  az előbbi konkrét ismeretek alkalmazását. A képzésen belül meghatározó szerepe van a gyakorlatorientáltságnak, ugyanis a munkaerő piac igénye e tekintetben meghatározó. A számvitel szakirányt ajánljuk elsősorban azoknak a hallgatóknak, akik a diploma megszerzése után a számvitel, elemzés-ellenőrzés területén szeretnének elsősorban munkát vállalni. Ezen a szakterületen az alapvető követelmény a pontosság, a precíz munkavégzés, az ok-okozati összefüggések felismerése. A számvitel szakirányt ajánljuk elsősorban azoknak a hallgatóknak, akik a diploma megszerzése után a számvitel, elemzés-ellenőrzés területén szeretnének elsősorban munkát vállalni. Ezen a szakterületen az alapvető követelmény a pontosság, a precíz munkavégzés, az ok-okozati összefüggések felismerése. A szakirányra jelentkezés feltétele: Az első négy aktív félévben A szak megjelölt tárgyainak eredményes teljesítése

Nappali tagozat Távoktatási tagozat minimum 60 kredit teljesítése minimum 45 kredit teljesítése 1. Adók és támogatások 2. Pénzügyek alapjai 3. Számvitel alapjai

A szakirány jelentkezésnél figyelembe vett egyéb tényezők: Az alábbi tárgyak érdemjegyeinek összege / a rangsor felállításánál figyelembe veendő eredmények: Nappali tagozat Elemzés-ellenőrzés módszertana Pénzügyi számvitel 1. Számvitel alapjai

Távoktatási tagozat Számvitel alapjai Pénzügyi számvitel 1.

A szakiránynál a diploma átlagába beszámító tantárgyak: Mikroökonómia (1. félév), Statisztika (2. és 3. félévek átlaga), Pénzügyi számvitel (2-3. félév átlaga), Vezetői számvitel (4. félév), Komplex elemzés (6. félév)

182


3. évfolyam

A képzés alapvető blokkjai Tantárgy csoportok Tantárgyak Számvitel szakirány D.1. Szakirányok közös modulja 1 Kontrolling 2 Konszernszámvitel alapjai 3 Közösségi (EU) pénzügyek D.2. Szakirány kötelező modulja 1 Telj. és erőforrás elemzés 2 Könyvvizsgálat alapjai 3 Számviteli sajátosságok 4 Nemzetközi számviteli ismeretek 5 Vállalkozás és üzletértékelés D.3. Szakirány választható modulja (3 tárgy felvétele kötelező 1+1 3 kredit/tantárgy) 1 Logisztika 2 Nonprofit számvitel 3 Elemzési sajátosságok 4 Értékelemzés 5 Számviteli szakértői rendszerek 6 Minőségirányítás 7 Gazdasági modellezés 8 Hitelintézeti számvitel 9 Student enterprise

5. félév Óra ea gy

Kr.

Köv

2

0

2 K

2

2

6 Gy

1

1

3 Gy

1

1

3 K

1

1

3

K

6. félév Óra Kr. ea gy

Köv

1 1

1 1

2 K 2 K

1

1

3 K

1

1

3 Gy

2

2

6

K

Kredit


33 6 2 2 2 18 6 3 3 3 3


C.1.2. C.1.1.

C.1.3. C.1.1. C.1.2. C.1.1.

9 C.1.1.

C.1.2.

183


Szakirány jelentkezési lap (on-line kitöltendő a Neptun rendszerben) A hallgató neve: ………………………………………………………………….…………….. Neptun kódja: …………………………………………………………………………….…….. Szak megnevezése: …………………………………………………………………………….. Tagozat: ………………………………………………………………………………………… Választott szakirányok sorrendje 1. helyen választott: ………………………………………………………………….... 2. helyen választott ……………………………………………………………………. 3. helyen választott ……………………………………………………………………. Adatszolgáltatás és évfolyam rangsorról: 1. A lezárt félévek összesített korrigált kredit indexe 1.1. Alapszakok esetén

…………………….

1.2. Mesterszakok esetén 2. Országos és intézményi TDK pontozása TDK típusa

I. helyezett

II. helyezett

III. helyezett

Különdíj

…………………….

Intézményi TDK 8 6 4 2 Országos TDK 10 8 6 4 3. Nyelvvizsgák figyelembe vétele: nyelvenként történik 3.1. Korábbi nyelvvizsga rendszer szerint: Nyelvvizsga típusa

„A” típusú „B” típusú „C” típusú

Középfok Középfok általános szakmai

3 3 6

Felsőfok általános

Felsőfok szakmai

4 4 8

5 5 10

4 4 8

3.2. Az új típusú nyelvvizsga rendszer szerint: B2 C1 Nyelvvizsga (középfok) (felsőfok) típusa általános szaknyelvi általános szaknyelvi Szóbeli 3 4 4 5 Írásbeli 3 4 4 5 Komplex 6 8 8 10 4. Szakirány egyéb, (pontszámok)

szakmai

követelményei,

Összes pontszám:

……………………

……………………

többletpontok ……………………. ……….…………..

Tudomásul veszem, hogy hibás vagy valóságnak meg nem felelő adatszolgáltatás esetén az évfolyam rangsorban automatikusan a legutolsó helyre kerülök. Elfogadom a szakvezető döntését a szakirány felvételre vonatkozóan. Dátum: hallgató aláírása 184


Szakirány felvételre történő értesítés (Javasolt minta)

Címzett: Hallgató

Ezúton értesítem, hogy Ön jelentkezése alapján felvételt nyert a ………………………..…… szakirányra. A jelentkezési lap elbírálásánál figyelembe vettük az Ön kérelmét, valamint a szakirányra felvehető létszám keretet. Indokolt esetben a fenti döntés ellen a Kari Tanulmányi Bizottsághoz fordulhat online kérelem benyújtásával. Dátum:

Szakvezető aláírása

Tájékoztatásul kapja: Szakirány felelős Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal

185


Mintatantervek

186


A Kar szolgáltató szervezeti egységei Kollégium A kollégium a Budapesti Gazdasági Főiskola egységes kollégiumi rendszerének tagja. A jelenlegi (Gasparich u. 18/a) kollégium épületét 2001 februárjában vették birtokba a kar jogelődjének hallgatói. A kollégium épülete a campus területén, Zalaegerszeg csendes, zöld övezeti részén található. Elhelyezkedése kedvező, megközelíthetősége egyénileg, ill. tömegközlekedési eszközökkel egyaránt jó. A tanulmányi időszakban 216 hallgató részére biztosítunk kényelmes környezetet az eredményes tanuláshoz, nyugodt pihenéshez és a szabadidő kulturált eltöltéséhez. Az 51/2007.(III. 26.) Korm. rendelet alapján az épület III. kategóriájú besorolást kapott. 2X2 ágyas, fürdőszobás lakóegységek állnak a hallgatók rendelkezésére. Az alapszolgáltatás biztosítja a kollégista hallgatók számára a két hetenkénti ágynemű cserét, a lakószobánkénti internet csatlakozási, emeletenkénti mosási és főzési lehetőségeket. A kollégiumban 12 számítógéppel ellátott gépterem, négy tanuló szoba, ill. 5 közösségi terem áll a hallgatók rendelkezésére. Az épület alagsorában női és férfi konditerem található. A kollégiumban diákönkormányzat (KOB) működik, akik irányítják a közösség szakmai, tanulmányi, és kulturális munkáját, (Tanár Pódium, kirándulások, ünnepkörökhöz kapcsolódó kézműves foglalkozások, kollégiumi Karácsony Est, farsang, tanév záró „bográcsozás”, stb.) részt vesznek a kollégiumi felvételi eljárásban, a szobabeosztás elkészítésében, segítik a be, ill. év végi kiköltözés lebonyolítását. Elérhetőségek: Ferenczi Edéné kollégiumigazgató: 92/509-841 [email protected] Pupos Lívia kollégiumi ügyintéző: 92/509-900/842 mellék [email protected] Klinger Jánosné gondnok:

92/509-900/843 mellék [email protected]

187


Gazdasági szakkönyvtár

A Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtára nyilvános szolgáltatást is ellátó felsőoktatási szakkönyvtár, gyűjteménye az államháztartás, a pénzintézetek vagy

a vállalkozások körében számviteli-pénzügyi feladatokat ellátó közgazdák szakmai információs igényeire épül. A könyvtár a BGF könyvtári hálózatának tagja. A könyvtár állománya tartalmában naprakész; a felhasználói szükségletek szoros követésére törekszünk, stratégiánk középpontjában egy karcsú, intenzíven megújuló, elsősorban gyakorlatorientált hazai szakirodalmat szolgáltató könyvtár áll. Szakirodalmi információ-ellátásunk zömmel a gazdasági kodifikáció magyarázatos tárgyalására és részletes gyakorlati feldolgozására épül, dokumentumai szinte évente cserélődnek. A gyarapítás elsődleges meghatározói a képzés ismerettartalmával egyező, oktatás-módszertani szempontból kiemelkedő kiadványok, az egyéni tanulást és a gyakorló pénzügyi-számviteli szakemberek mindennapi munkáját segítő dokumentumok. Ezt egészítik ki azok a művek, melyek alkalmasak arra, hogy magasabb szintre emeljék a megszerzett tudást, tágabb közgazdasági ismereteket biztosítsanak, feltárják a gazdaság társadalmi vonatkozásainak sokszínűségét és megalapozzák az egyetemi szintű tanulmányokba való bekapcsolódás vagy további szakképesítések megszerzésének lehetőségét. Nyilvános számítógépes eszközparkunk a jelenlegi használói elvárásoknak megfelel. A gyűjteményekben való eligazodáshoz integrált könyvtári adatbázisok adják az iránytűt. Az olvasók könyvtárhasználatát, négy szakképzett könyvtáros, szakinformátor segíti. Jó színvonalú digitális írástudással, szakmai elkötelezettséggel állunk minden hozzánk forduló eligazítására. Elérhetőségeink Cím: 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a *** Levélcím: Pf. 67. Telefon: olvasószolgálat (kölcsönzés és tájékoztatás) +36 (92) 509-940 Fax: +36 (92) 511-371 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.pangeart.hu/test/index.php?page=koenyvtar

188


Nyitva tartás

A könyvtár nyitvatartási rendje elsősorban a hallgatók tanulmányi idejéhez igazodik. szorgalmi időszakban vizsgaidőszakban és tanszünetben (tanítási napokon és ZH héten) HÉTFŐ

8.30 - 17.30

8.30 - 15.30

KEDD

8.30 - 17.30

8.30 - 15.30

SZERDA

8.30 - 17.30

8.30 - 15.30

CSÜTÖRTÖK

8.30 - 15.30

8.30 - 15.30

PÉNTEK

8.30 - 14.30

8.30 - 12.30

SZOMBAT

ZÁRVA

ZÁRVA

VASÁRNAP

ZÁRVA

ZÁRVA

A könyvtár használata A könyvtár minden látogató számára rendelkezésre áll. A hallgatók beiratkozása évenként történik a személyi adatlap kitöltésével és beiratkozásával. A főiskoláról való távozáskor (tanulmányok befejezése v. megszakítása…) a könyvtári tartozást rendezni kell. A könyvtáros által aláírt és lepecsételt leszerelő lapot a tanulmányi osztályon kell leadni. A mindenkor érvényes használati feltételeket a Könyvtárhasználati Szabályzat és az Eszközhasználati Szabályzat részletesen tárgyalja. (A szabályzatok megtalálhatóak a könyvtár honlapján, ill. nyomtatott változatban az olvasószolgálatnál.) A pontosabb tájékozódás érdekében és a félreértések elkerülése végett kérjük, olvassa el ezeket a dokumentumokat! Szolgáltatások látogatóknak könyvtárlátogatás (belépés a könyvtár olvasók számára használatra bocsátott tereibe), a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helyben történő használata (a nyomtatott dokumentumok használata a szabadpolcos könyvkiválasztó térben és az olvasóteremben, továbbá a folyóiratolvasóban), az állományfeltáró eszközök (elektronikus katalógus) használata kizárólag az erre kijelölt számítógépeken, információ, felvilágosítás a könyvtár és a hazai könyvtári rendszer szolgáltatásairól. A könyvtár az ingyenes szolgáltatásokat igénybe vevő könyvtárhasználónak a természetes személyazonosító adatait és lakcímét statisztikai célból regisztrálhatja. [1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 56. § (3) bekezdése alapján.] A be nem iratkozott látogatók az alábbi térítéses szolgáltatásokat a meghirdetett vagy egyedi megállapodás szerinti térítés ellenében vehetik igénybe: fénymásolás, nyomtatás, a megrendelő saját szerzőségű dokumentumainak digitalizálása (szkennelés), digitális szöveg szerkesztése (egyedi árazással), kutatási szolgáltatások: témafigyelés, irodalomjegyzék, bibliográfia összeállítása, irodalomkutatás (egyedi árazással: a térítés a kutatás volumenétől, a humán erőforrás idő- és szaktudás-igényétől, továbbá a felhasznált források költségeitől függ). 189


Be nem iratkozott látogatóknak a könyvtár dokumentumot nem kölcsönöz. Beiratkozott használóknak: A könyvtár érvényes beiratkozással rendelkező tagjai igénybe vehetik a be nem iratkozott látogatók számára biztosított szolgáltatásokon túl a következő könyvtári alapszolgáltatásokat: szaktájékoztatás a gyűjtemény hatékony használatához, minden dokumentumtípus helyben történő használata, hozzáférhetővé tétele (beleértve a szakdolgozatokat is), kölcsönzés: legfeljebb 5 dokumentum (fizikai egység) egyidejű kölcsönzése, könyvtárközi kölcsönzés (nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés csak az áthárított költség térítése mellett vehető igénybe), kölcsönzési előjegyzés, bármely olvasói számítógép használata, hálózati online kutatás, helyben történő hanganyag-, CD-ROM- és internet-használat, önkiszolgáló digitalizálás. A beiratkozott tagok a könyvtár alábbi térítéses szolgáltatásait a meghirdetett egységáron vagy egyedi megállapodás szerinti térítés ellenében vehetik igénybe: fénymásolás, nyomtatás, a megrendelő saját szerzőségű dokumentumainak digitalizálása (szkennelés), digitális szöveg szerkesztése (egyedi árazással) kutatási szolgáltatások: témafigyelés, irodalomjegyzék, bibliográfia összeállítása, irodalomkutatás (egyedi árazással: a térítés a kutatás volumenétől, a humán erőforrás idő- és szaktudás-igényétől, továbbá a felhasznált források költségeitől függ), hordozható digitalizáló eszköz (tollszkenner) kölcsönzése könyvtáron kívül történő használatra. Tájékoztatás Célja: - a könyvtárban való eligazodás, a használat átfogó elősegítése, - valamely témakör, információ lehetséges forrásainak felderítése (dokumentum visszakeresése), - konkrét adatok megkeresése a dokumentumokban.

190


Helyben olvasás A könyvtár nyomtatott dokumentumainak helyben történő olvasása minden látogató számára ingyenes, kivéve a szakdolgozatokat, melyek használatához napijegy váltása, vagy beiratkozás szükséges. A helyben történő olvasásra rendelkezésre álló terek: szabadpolcos kölcsönzőtér, folyóiratolvasó és olvasóterem Kölcsönzés A könyvtárból csak beiratkozott olvasók (könyvtártagok) kölcsönözhetnek. A kölcsönzéshez az olvasónak be kell mutatnia érvényes olvasójegyét. A Szabályzat előírásai szerint lehetőség van a kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyzésére, valamint a kikölcsönzött dokumentumok kölcsönzési idejének hosszabbítására. Eszközhasználat A könyvtárban számos technikai eszköz (másológépek, számítógépek és perifériák, szkennerek, televízió...) található, melyet a látogatók vagy a beiratkozott tagok önállóan használhatnak. Lehetőség van saját számítógépen dolgozni, melyhez WiFi (rádiós hálózati) kapcsolatot biztosítunk. Reprográfia Színes és fekete-fehér fénymásolás, nyomtatás, szkennelés A/3-as méretig – órai jegyzetek, dolgozatok, hivatalos beadványok, szövegek, képek, fotónegatívok…

Felhívjuk tisztelt Látogatóink figyelmét, hogy vagyonvédelmi célból a nyilvános forgalmú könyvtári tereket kamerákkal megfigyeljük!

191


A BGF Nyelvvizsga és Továbbképző Központ Zalaegerszegi Vizsgahelye a BGF Gazdálkodási Karán A BGF Nyelvvizsga és Továbbképző Központ (BGF NYTK) 2000 májusa óta működik akkreditált nyelvvizsgaközpontként, ahol a 2006 szeptemberétől a Közös Európai Referenciakeretben (KER) meghatározott követelményekhez illesztett szintű vizsgák tehetők. A BGF NYTK három vizsgarendszert működtet – az üzleti, az idegenforgalmi-vendéglátóipari és a pénzügyi szaknyelvi vizsgarendszer –, melyekben államilag elismert, kétnyelvű szaknyelvi nyelvvizsgabizonyítványok megszerzését teszi lehetővé alap- (B1), közép- (B2) és felsőfokon (C1). A vizsgák minden vizsgarendszerben szóbeli, írásbeli vagy komplex típusúak lehetnek. A BGF NYTK Zalaegerszegi Vizsgahelyén, a BGF Gazdálkodási Karán angol és német nyelvből lehet vizsgát tenni. A Zalaegerszegi Vizsgahely évente három vizsgaidőszakot szervez üzleti és pénzügyi szaknyelvből közép- (B2) és felsőfokon (C1). További információ elérhető a www.nyelvvizsgak.hu honlapon, illetve érdeklődni lehet Majorné Fehér Erika felelősnél (Tel.: 509-915)

192


Karrier Iroda és Diákcentrum 2007. október 26-án ünnepélyes keretek között a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásért Közalapítvány jóvoltából megalakult a zalaegerszegi felsőoktatási intézményeket összefogó Karrier Iroda és Diákcentrum. A Felsőoktatási Törvény által előírt pályakövetés, mint fő feladatunk mellett a következő kiegészítő tevékenységekkel kívánjuk segíteni a jelenlegi hallgatók gyorsabb elhelyezkedését: - állás- és gyakorlati helyek ajánlása - állásbörzék szervezése - munkaerő-piaci tanácsadás (önéletrajz, motivációs levél, interjú) - diákmunka lehetőségek - céglátogatás és prezentáció - tájékoztatás, információátadás (honlap, hírlevél) - szakdolgozati témák ajánlása (cégek, konzulens) - karriermenedzsment, karriertervezés kurzus - önismereti tréning - tudástár (lista a szakdolgozatokról, tanulmányokról…) - a For profit szférán „túli” lehetőségek bemutatása - önálló vállalkozás indításához segítségnyújtás - továbbképzési lehetőségek bemutatása - országos-, regionális ismeretek nyújtása - adatbázisba történő regisztráció - pályázati lehetőségek ismertetése - ösztöndíj lehetőségek Hallgatóknak biztosított szolgáltatások: - információ biztosítása az elhelyezkedési lehetőségekről - szakonként - kiadványok - pályaorientációs ismeretnyújtás Végzetteknek biztosított szolgáltatások: - öregdiák-találkozók - hírlevél (munkaerő-piaci lehetőségek) Elérhetőségeink: Karrier Iroda és Diákcentrum 8900 Zalaegerszeg Gasparich Márk utca 18/A F. épület fsz. 27. Telefon: 92/ 509-903 E-mail: [email protected] Skype: karrier.iroda.zalaegerszeg

193


Hallgatói Önkormányzat (HÖK) Mi a HÖK? A HÖK vagyis a Hallgatói Önkormányzat egy a fiatalok által működtetett olyan szervezet, amelynek tevékenységét a felsőoktatási törvény, különböző főiskolai és kari szabályzatok, valamint a saját maga által alkotott Szervezeti és Működési Szabályzat határoz meg. Ez utóbbi lehetőséget ad arra, hogy a hivatalosan meghatározott (kötelező) feladataink mellett saját ötleteinktől és kreativitásunktól vezérelve alkothassunk és dolgozhassunk azért, hogy a hallgatóknak színesebb legyen a főiskolás életük. A HÖK a hallgatók érdekvédelmi szervezete, amelynek az a célja, hogy megkönnyítse a hallgatók életét, és kapcsolatot teremtsen a Kar vezetése és a hallgatók között. A HÖK foglalkozik a hallgatók szociális ügyeivel, mint például szociális támogatással, rendkívüli szociális támogatással és továbbá rendezvények szervezésével és lebonyolításával. Mi a HÖK feladata? Mint már említettem, vannak olyan feladataink, melyeket törvény vagy egyéb szabályzat ír elő, s mi ennek próbálunk maximálisan eleget tenni. Mivel ezek komoly és felelősségteljes munkák, már most – tanulmányaink alatt – megtanuljuk, hogy mit jelent egy előre meghatározott feladatot a rendelkezésre álló eszközökkel pontosan, szabályosan, határidőre elvégezni. Ez nagyban megkönnyítheti majd a „nagybetűs életbe” való beilleszkedést egy komoly elvárásokat támasztó munkahelyen. Ilyen feladataink: Érdekvédelem: érdekvédelmi tevékenységünk alapja a hallgatók kötelezettségeinek és jogainak megfelelő szabályozottság biztosítása. Igyekszünk segíteni, a lehető legegyszerűbb módon orvosolni a problémát. Ha tehát valamit elfelejtettél, valamit nem tudsz, vagy nem találsz, kérdésed, problémád merül fel, fordulj bátran hozzánk! („F” épület 007) Nyitvatartási időben megtalálsz minket. Diákjólét: a HÖK Diákjóléti Bizottsága állapítja meg minden félév elején az ösztöndíj sávokat, valamint a hozzá tartozó összegeket. Természetesen ennek kötött keretei vannak, a sávok kialakítását az évfolyamátlag, az összegek meghatározását pedig a rendelkezésre álló hallgatói normatíva határozza meg. A rendszeres szociális támogatás, illetve az elsősöknek járó alaptámogatás elbírálását is a Diákjóléti Bizottság végzi, a Hallgatói Térítések és Juttatások Bizottságának egyetértésével, melynek tagjai között a Kar vezetői is megtalálhatók. Programszervezés: a főiskolai élet elsősorban a tanulásról, másodsorban a bulizásról szól. Tanulnod kell, erről gondoskodik az iskola, de hogy ennek fáradalmait ki tudd pihenni egy jó buli keretében barátaiddal karöltve, ezt mi biztosítjuk. Minden évben 4 nagyobb rendezvényünk van. Novemberben a Gólyabál. A főiskolai kar hagyománya, hogy minden évben a gólyák egy nyitótánccal nyitják meg a rendezvényt. Éjfélkor pedig táncverseny veszi kezdetét, ahol komoly díjazások vannak. A továbbiakban a főszerepet a buli veszi át. Márciusi rendezvényünk a diplomaosztó bankett. Ekkor búcsúztatjuk a végzős hallgatókat ünnepi vacsorával és zenével. 194


Áprilisban szervezzük a Főiskolás Fesztivált. Ez három napos rendezvény. Szakmai programokkal, bulival, humoresttel, és egyik napon szabadtéri kikapcsolódással. Foci, főzés és egyéb programok, extrém játékokkal, sporttal fűszerezve. A Főiskolás Fesztivál nemcsak a hallgatók szórakozását szolgálja, lassan városi rendezvénnyé fejlődik. A belépő hallgatók első rendezvénye a Gólyatábor. A főiskolás éveket, a beiratkozást megelőzően augusztus végén szervezzük. Azért szervezzük, hogy a gólyák barátot, barátnőt szerezzenek és megismerjék a felsőbb éves társaikat. Nem utolsó szempont, hogy jól induljon a főiskolás élet. Könnyebb úgy elkezdeni a főiskolás éveket, hogy van néhány ismerős arc, tudjuk, kihez lehet fordulni. A gólyatábor alapvetően bepillantást enged a főiskola életébe, a beilleszkedést szolgálja. Miért érdemes a HÖK tagja lenni? Mindenki másért szereti a HÖK-öt. Van aki a felelősségteljes, kreatív munkákat élvezi, van, aki azt, hogy kipróbálhatja magát változatos munkakörökben, van aki pedig egyszerűen csak a társaságot szereti. Olyan is akad, aki a bulikat szervezi. Persze az sem mellékes, hogy a tanórák közötti hosszabb szünetek sem válnak kényszeredett várakozássá, hanem a HÖK irodában a legkülönfélébb módon kihasználhatók.

195


Tudományos Diákköri Műhely működése

Kedves Első Évfolyamos Hallgatók! Főiskolai tanulmányaik kezdetén szeretnénk megismertetni Önöket egy olyan lehetőséggel, melyet a BGF Gazdálkodási Kara – régi hagyományokat követve – a tehetséges hallgatók felkarolása és szakmai segítése céljából kínál az érdeklődőknek. Karunkon sikeres Tudományos Diákköri (TDK) Műhely működik. A TDK a tehetséggondozás színtere a magyar felsőoktatásban, amely már több mint fél évszázados múltra tekint vissza. Sehol a világon ilyen jellegű kezdeményezés nincs. A TDK egy HUNGARIKUM. TDK-s hallgatóink az ország különböző egyetemein, főiskoláin, tudományos konferenciákon mutathatják be kutatási eredményeiket, versenghetnek egymással. A 2010/2011-es tanévben karunkon 21 TDK-dolgozat készült, s ezzel a BGF karain belül a hallgatói létszámhoz viszonyítva az élen állunk. TDK-Műhelyünkbe várjuk azokat a hallgatókat, akik az átlagnál többet szeretnének tudni, akik nem elégszenek meg a tanórákon szerzett ismeretekkel, hanem még több újra, több tudásra, szakértelemre vágynak. Mi, oktatók ehhez igyekszünk minden segítséget megadni a TDK keretében. Mit kínálunk? - egyéni és csoportos ismeretszerzési lehetőségeket, - tudományos diákköri dolgozat elkészítéséhez tanári segítséget, - folyamatos egyéni konzultációkat, - tehetséggondozási projektekben való részvételt (pályázatírás, konferenciaszervezés,…) - tudományos konferenciákon való részvételt, - közös szakmai és kulturális programokat, - a hallgatók első publikációinak megjelentetését, - egy vidám közösséghez való tartozást, - a TDK-terem (F.04) használatát, - régi TDK-sokkal való kapcsolatépítést, stb.... Kiket várunk? Olyan hallgatókat, akik : - az átlagnál többet akarnak tudni és hajlandók ezért többletmunkát vállalni, - vállalják a tudományos konferenciákon való szereplést.

196


Tapasztalataink azt mutatják, hogy a mielőbb elkezdett TDK-munka meghozza gyümölcsét, ezért igyekszünk már az elsőéves hallgatókat is bevonni a tudományos kutatásba. Így több éven át segítőkezet nyújtunk ahhoz, hogy képességeikből a lehető legtöbbet hasznosíthassanak. A tehetséggondozás a szívügyünk. Azt érzékeljük, hogy a TDK révén nagyon sokat javul a hallgatók szóbeli kifejezőkészsége, kiváló prezentációkat, magas színvonalú diplomadolgozatot készítenek, a záróvizsgákon ragyogóan teljesítenek. A TDK jól kamatozik a mesterképzésben, a munkahelyválasztásnál, jól mutat a szakmai önéletrajzban. Több TDK-s hallgatónknak – tudományos kutatásuk visszhangja révén - a főiskolás évek alatt már munkahelyet kínáltak. A TDK többletpontot jelent a szakirányválasztásnál, a Köztársasági Ösztöndíjnál. A TDK révén sok-sok élménnyel gazdagodhatnak. Ha felkeltettük érdeklődésüket, kérem csatlakozzanak ehhez a tehetséges csapathoz! Szeptember folyamán TDK Nyílt Nap keretében további tájékoztatást nyújtunk Önöknek. Az érdeklődőket szeretettel várjuk!

197


A Magyar Közgazdasági Társaság Zala Megyei Szervezet Ifjúsági Tagozata

Az immár 117 esztendős Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a közgazdász társadalom ismert és elismert szervezete. Az Ifjúsági Tagozat a Zala Megyei Szervezet keretein belül végzi tevékenységét. Szervezetünk legfőbb szándéka, hogy a fiatalok számára lehetőséget adjon a tanulás és a szórakozás közötti egyéni egyensúly megteremtésére. Kiemelt cél az elméletben megtanultak gyakorlatorientált megközelítése, az aktualitásokra, újdonságokra való figyelemfelhívás neves szakemberek bevonásának segítségével, s ezáltal az ismeretbővítés, s a közgazdász szakma iránti elkötelezettség megteremtése. Az MKT Zalaegerszegi Ifjúsági Szervezete tagjainak száma meghaladja az 50 főt, akik a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg hallgatói. A szervezet fő tevékenysége szakmai rendezvények, összejövetelek, kerekasztal-beszélgetések, s egyéb klubfoglalkozások szervezése. Programjaink valamennyi érdeklődő számára nyilvánosak. Gazdag programkínálattal próbálunk megnyerni minél több érdeklődőt. Évente több mint 15 szakmai programot szervezünk, előadóink között üdvözölhettük például az Állami Számvevőszék elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, az ITD Hungary Zrt. regionális igazgatóját, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgató-helyettesét, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztost, s már több alkalommal tartott előadást angol nyelven Karl William Viehe professzor Washingtonból. Szakmai programjainkat jól kiegészítik a Karrier Klubon belül szervezett előadások, amelyek segítséget nyújtanak a diploma megszerzését követően a munkaerőpiacon való helytállásban. Humánerőforrás szakemberek tartottak előadásokat interjútechnikákról, karrierépítésről és a sikerhez vezető útról. Kiemelt népszerűségnek örvend az évente megrendezésre kerülő állásinterjúztató szimulációs játék, amelyen a hallgatók megmérettethetik magukat a munkaerőpiac valóságos szereplői előtt. A játékban az alábbi cégek vezetői vettek részt: Körmend-és Vidéke Takarékszövetkezet, Flextronics Kft., UniCredit Bank, Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Pasha Kft., Budacash Brókerház, Four Gates Hungary Kft., Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A Karrier Klub programkínálatát színesítik a KARRIERPIZZÁK is, amelyen a munkaerőpiac szereplői mutatkoznak be mint munkahely, s különböző pozíciókra toboroznak munkatársakat. Az elmúlt években a programon az alábbi cégek vettek részt: Brokernet, PricewaterhouseCoopers Magyarország és a Four Gates Hungary Kft.

198


Természetesen a szórakoztató és csapatépítő programok sem hiányozhatnak a palettáról. Rendszeresen szervezünk bel- és külföldre utazásokat, amelyek nagyszerű lehetőségeket és élményeket biztosítanak a főiskola hallgatói számára.(pl.:Velencei Karnevál, Bécsi Adventi vásár) A hallgatók kikapcsolódásának és egészségük megőrzésének céljából számos sport programot is szervezünk, így például Jorkyball Kupákat és csocsóversenyeket, amelyek kiváló lehetőséget nyújtanak a csapatépítésre is. Igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani, s együttműködni a kar egyéb diák szervezeteivel is, közös munka eredménye például a Főiskolás Fesztivál ás a Gólyaavató megszervezése és lebonyolítása. További kapcsolatépítés előtt nyitja meg az utat a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján vagy az MKT vezetői hétvégéjén való részvétel, ahol az értékes szakmai előadások mellett kapcsolatot lehet kialakítani az egyéb felsőoktatási intézmények hasonló szervezeteivel.

199


Zárszó Kedves Hallgató! Kiadványunkat abban a reményben állítottuk össze, hogy tanulmányaival kapcsolatos kérdéseire megtalálja a választ. A tanév során aktuális határidőkről, tennivalókról Neptun üzenetben tájékoztatjuk. Kérem, folyamatosan nézze az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszert. A tanulmányok folytatásához szükséges egyéb dokumentumokat, a szakmai gyakorlat megkezdésével kapcsolatos tudnivalókat megtalálja honlapunkon. Kísérje figyelemmel közleményeinket, tájékozódjon honlapunkon! Főiskolai tanulmányaihoz sok sikert, eredményes féléveket kívánunk. Gazdagodjon tudásban, hitben. Ismerje és szeresse meg a közgazdász szakmát, hogy végzett szakemberként a főiskola és a zalaegerszegi kar jó hírét öregbítse!

200

Budapesti Gazdasági Főiskola GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG TÁJÉKOZTATÓ. Az alapképzés, felsőfokú szakképzés

Recommend Documents