BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPSZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY
A PROFESSZIONÁLIS ORSZÁGÚTI KERÉKPÁRSPORT FELÉPITÉSE, GAZDASÁGI HELYZETE ÉS ÉRDEKELLENTÉTEI
Készítette: Stubán Ferenc
Budapest, 2016
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ............................................................................................................................... 3 2. A profi országúti kerékpársport kialakulása .......................................................................... 5 2.1 A kerékpársport az 1980-90-es években ......................................................................... 7 2.2 A profi országúti kerékpársport szövetségrendszerének kialakulása .............................. 9 2.3 A világranglista létrehozása............................................................................................. 9 2.4 Versenyszabályzat létrehozása ...................................................................................... 11 3. A kerékpársport globalizációja ............................................................................................ 12 3.1 Az Egyesült Államok bekapcsolódása .......................................................................... 12 3.2 Az egykori Szovjetunió és Oroszország jelenléte a kerékpársportban .......................... 13 3.3 Ausztrália kerékpársportban betöltött szerepe ............................................................... 14 3.4 A Közel- és Távol-Kelet bekapcsolódása ...................................................................... 16 3.5 A latin-amerikai kerékpársport ...................................................................................... 17 3.6 Afrika fejlődése ............................................................................................................. 18 4. A kerékpársport szervezeti felépítése .................................................................................. 20 4.1 A kerékpársport szervezeti átalakulásai 2005-től kezdődően........................................ 20 4.2 A profi országúti kerékpársport aktuális szervezeti felépítése ...................................... 22 4.3 Az UCI 2017-re szóló reform tervezete ........................................................................ 25 5. A profi országúti kerékpársport finanszirozása, szponzorációja és médiamegjelenései ..... 28 5.1 A kerékpáros csapatok költségvetése ............................................................................ 28 5.2 A csapatokat érintő költségek ........................................................................................ 30 5.3 A kerékpáros csapatok bevételei ................................................................................... 32 5.4 A televíziós közvetítésekből származó bevételek megosztásának problémái ............... 34 5.5 A Velon csoport ............................................................................................................. 35 5.6 A csapatok szponzorációja ............................................................................................ 36 5.7 A szponzoráció megtérülése .......................................................................................... 39 5.8 A kerékpársport televíziós nézettsége ........................................................................... 41 6. A profi országúti kerékpársport problémái .......................................................................... 45 6.1 A Tour de France dominanciája .................................................................................... 46 6.2 Öregedő közönség ......................................................................................................... 47 6.3 Szükség a versenyformák újítására................................................................................ 48 6.4 A dopping jelenléte az országúti kerékpársportban és negatív hatásai ......................... 50 6.5 Az üzleti modell stabilitási problémái, bizonytalan finanszírozási formák................... 52 7. A profi országúti kerékpársport fő termékének megújítása, új versenysorozat kidolgozása és a finanszírozási formák megújítása ..................................................................................... 55 8. Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 58 9. Tábla- és ábrajegyzék .......................................................................................................... 63 2
1. BEVEZETÉS Dolgozatom a profi országúti kerékpársport gazdasági helyzetével, finanszírozási lehetőségeivel foglalkozik, különös figyelmet fordítva a szponzorációra, a sport gazdasági stabilitásának nehézségeire és ennek okaira. Személyes motivációm a téma iránt, hogy közel 7 évig kerékpároztam profi keretek között, állandó tagja voltam a válogatottnak, többször nyertem magyar bajnokságot és 2010-ben szerencsém volt képviselni hazámat az első ifjúsági olimpiai játékokon Szingapúrban. Ezután 2011-ben egy olasz klubnál folytattam pályafutásomat, így lehetőségem
nyílt
megismerni
a
“kerékpársport
hazájában”
tevékenykedő
szakembereket és az ott élő emberek elkötelezettségét a sport iránt. Szakdolgozatomban nagy segítségemre lesz édesapám tudása, hiszen ő a magyar kerékpáros válogatott szövetségi kapitánya 2007 óta és közel 20 éve üzemeltet gazdasági alapokon működő kerékpáros csapatot Magyarországon. A több mint 100 éves országúti kerékpársport rengeteg örömet ad a nézők számára: történelem, gyönyörű tájak, sebesség, stratégia, szenvedés. A kerékpár egy olyan formáját mutatja az ember küzdelmének, mint egyetlen más sport sem. Az emberi erőfeszítés belső szépsége az oka annak, hogy ez a sport kiállta a világháborúk és gazdasági válságok okozta nehézségeket. Generációról generációra a kerékpársport mindig nézőközönséget talált. Az élő televíziós közvetítések megjelenése óta jelentős sebességgel nőtt a nézettsége, egy világszerte elterjedt sporttá vált, minden kontinensen népszerűségnek örvend. Legnézettebb eseménye a Tour de France, amely nézők tízmillióit vonzza a helyszínre, illetve a televíziók elé három héten keresztül. Dolgozatom elsősorban nem a sport történelméről és gyönyörűségéről szól, hanem a profi kerékpársport gazdaságáról. Ezért a legfontosabb kérdés, amit fel kell tenni: Egy sport, ami egy adott szezonban nézők százmillióinak kelti fel az érdeklődését, miért talál nehezen gazdasági stabilitást a csapatok, sportolók és a legfontosabb események számára? 3
Kutatásom célja egy átlátható, komplex képet adni a profi országúti kerékpársport felépítéséről, reklámlehetőségeiről, médiamegjelenéseiről, befektetési lehetőségeiről és aktuális problémáiról.
Dolgozatom
tematikai
felépítését
a
2.
fejezetben
a
kerékpársport
és
szövetségrendszerének kialakulásával, professzionálissá válásával kezdem néhány történelmi momentum említésével, valamint, hogy hogyan fejlődött profitorientált sporttá. A 3. fejezetben a sportág globális elterjedését mutatom be, mely kapcsán egy átláthatóbb képet vázolok fel az egyes régiók jelentőségéről. A 4. fejezet a profi országúti kerékpársport közelmúltbeli és aktuális szervezeti felépítését mutatja be, különös hangsúlyt fektetve a WorldTour csapatokra és versenyrendszerre, valamint a sportág stakeholderei közötti hatalmi viszonyokra. Dolgozatom 5. fejezetének első részében a csapatok üzleti modelljét mutatom be, kitérve az azokat érintő költségekre, bevételekre, a televíziós jogok részesedéseinek problémáira, majd ezt követően a második részben a Tour de France TV nézettségére. Az 6. fejezetben összefoglalom a kerékpársportot átölelő problémákat, reflektálva az addig bővebben leírt tényekre, majd a 7. fejezetben e problémák lehetséges megoldásait fogalmazom meg. Remélem, szakdolgozatom olvasói a leírt történelmi áttekintés, adatok és összefüggések alapján hasonló álláspontra jutnak a profi országúti kerékpársport gazdasági helyzetét illetően, mint én.
4
2. A PROFI ORSZÁGÚTI KERÉKPÁRSPORT KIALAKULÁSA A profi kerékpársport, megléte óta, 5 fő szereplőből áll: 1. Versenyzők, akik fizetés és nyeremény ellenében idejükkel, energiájukkal járulnak hozzá a csapat szponzorának megjelenéséhez, azáltal, hogy versenyeken vesznek részt. 2. Különböző érdekekkel rendelkező szponzorok, akik az anyagi hátteret biztosítják a csapatok, versenyzők számára reklámfelület ellenében. 3. Versenyszervezők, akik biztosítják az események logisztikáját, szállást, étkezést a csapatoknak és pénzdíjakat. Természetesen bevétel szerzés céljából, melyek a következő tételekből tevődnek össze: a verseny helyszínén megjeleníthető reklámfelületek értékesítéséből, az útvonalat érintő városok licitjeiből, hogy az adott városban haladjon el a színes karaván, a legjelentősebb bevételi forrás pedig a televíziós közvetítések jogainak értékesítéséből származik. 4. Egy irányító testület az UCI (Union Cycliste International/ Nemzetközi Kerékpáros Szövetség), amely a versenyek bejegyzésével, csapatok, versenyzők licenceinek kiállításával, szabályzatok, versenyrendszerek felállításával és az egész sportot körülvevő folyamatok irányításával foglalkozik. 5. A közönség, amely a versenyek útjai mentén és a televíziós közvetítések során figyelemmel követik az eseményeket. A XX. században végbement hosszú társadalmi és gazdasági trendek, mint például a megnövekedett jövedelem és szabadidő, a piacok liberalizálása, a gazdasági fellendülések és válságok, vezettek a kerékpársport fejlődéséhez, felemelkedéséhez és kríziséhez.
5
A kerékpárok mai formájukat az 1880-as években nyerték el, ahogy Nyugat-Európában a reáljövedelem emelkedett egyre többen vásároltak kerékpárt. 1890 és 1950 között az egy főre jutó GDP az 1,8 szorosára emelkedett, ennek köszönhetően a kerékpárok iránti kereslet robbanásszerűen nőtt. 1890-ben Franciaországban a 100 főre jutó kerékpár kevesebb volt, mint 0,5 db, azonban 1950-re ez az érték 30-ra emelkedett. A keresletnövekedés következtében a kerékpárokat gyártó és értékesítő cégek a még nagyobb eladási mennyiség reményében kerékpáros versenyek rendezésébe fektettek, a rendezési költségek és a pénzdíjak felvállalásával. Az 1890-es évektől kezdődően sportújságok kezdtek versenyeket rendezni, annak érdekében, hogy megmutassák a publikum számára, hogy a kerékpár használatával nagy távokat lehet megtenni. Ezeket a versenyeket, melyeket Olaszországban, Franciaországban és Belgiumban rendeztek, ma klasszikusoknak nevezik, mivel gyakorlatilag a kerékpársport fennállása óta évről-évre megrendezésre kerülnek (Mignot, 2016). 1. táblázat Az első kerékpárversenyek jellemzői
Verseny
Első
megrendezés
Helyszín
Táv (km)
Szervező
1892
Belgium
250
L’Expresse
1896
Franciaország
280
Roubaix velodrome
dátuma Liége-BastogneLiége Paris-Roubaix
builders Tour de France
1903
Franciaország
2428
L’Auto
Milano-San Remo
1907
Olaszország
288
La Gazetta dello Sport
Giro d’Italia
1909
Olaszország
2448
La Gazetta dello Sport
Tour of Flanders
1913
Belgium
324
Sportwereld
Forrás: Saját szerkesztés, Mignot, 2009
6
Az újságok kerékpárversenyeket rendeztek boksz mérkőzések vagy futballmeccsek helyett. Mivel az út mentén a nézők csak néhány percig látták a versenyeket, a szurkolók kereslete megnőtt az újságok iránt, hiszen képeket és beszámolókat csak ott olvashattak. Az idő előrehaladtával különböző cégek kezdték el a kerékpárversenyeket szponzorálni, fizettek a versenyszervezőknek, hogy az utak mentén és a célterületeken megjelenítsék az általuk forgalmazott márkákat. A versenyzőket többnyire a kerékpár- és gumigyártó cégek szponzorálták, fizetve az utazási költségeket, szállásukat és étkezésüket (kezdetben ez nem volt kötelező a szervezők részéről, azonban ma már az). Cserébe a versenyzők a versenyek folyamán, az általuk gyártott eszközt, sapkát, mezt használták, ezáltal bizonyítva annak minőségét. Néhány versenyző rendelkezett fix fizetéssel, de a többségük a versenyeken megszerzett pénzdíjakból élt, illetve a fizetések is igen alacsonyak voltak, legfőképpen a világháborút követő években. A nyugat európai reáljövedelem további gyors növekedésének és a városiasodásnak köszönhetően az emberek motorbiciklit vásároltak a hagyományos kerekpár helyett. Ennek következtében a kerékpárt gyártó cégek csökkentették befektetéseiket a kerékpáros csapatokat és versenyzőket illetően. A versenyzőknek a sporton kívüli szektorban kellet keresgélni új befektető után, az első ilyen jellegű támogató a Nivea volt. 2.1 A kerékpársport az 1980-90-es években Az élő televíziós közvetítések megjelenésével és fejlődésével, valamint az utazás modernizálásával és költségcsökkenésével, az európai piac integrálódott. Mind a kerékpáros csapatok, mind a szponzorok és versenyszervezők érdekében állt a sport globálissá válása. A nagy körversenyek a Tour de France, Giro d’Italia és a Vuelta a Espana már nem csak az országon belüli tájakat érintették, hanem egyéb szomszédos országokba is ellátogattak. Az 1992-es Tour de France a Maastrichti szerződést 7
megtisztelve egy mindenkori rekorddal hét országot érintett (Franciaország, Spanyolország, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Olaszország, Németország és Luxemburg) (Mignot, 2016). A kerékpáros csapatok összetétele egyre nemzetközibbé vált, egy adott nemzetiségű csapat több és több külföldi versenyzőt foglalkoztatott, megjelentek versenyzők, olyan országokból, ahol a kerékpársport nem rendelkezett hosszú tradíciókkal (USA, Kolumbia).
A
minél
több
nemzetiség
megjelenésének
köszönhetően
a
versenyszervezők már idegen országokból is képesek voltak támogatókat bevonni. Az élő televíziós közvetítések mennyiségének és minőségének javulásával nőtt a kerékpársport nézettsége, növelve a közvetítések gazdasági értékét és a szponzorok hajlandóságát, hogy még többet invesztáljanak a kerékpársportba és a versenyzőkbe. Mielőtt az európai televíziós piac liberalizálódott, sok köz- és privát TV csatorna versengeni kezdett egymással, hogy ki közvetítse a versenyeket, ezáltal ugrásszerű növekedést eredményezve a legnépszerűbb viadalok szervezőinek számára. A Tour de France televíziós jogokból származó bevétele például a hatvanötszörösére nőtt 1980 és 2000 között, ami lehetővé tette, hogy a szervezés költségeit megtízszerezze, ami 5,3 millió euróról 53 millióra nőtt. Ezek bekövetkeztével a versenyzők fix fizetése is jelentősen emelkedett, annak ellenére, hogy a közvetítések jogainak értékesítéséből a csapatok nem részesednek, a nagyobb médialefedettségnek köszönhetően több szponzor akart belépni a sportba. A Tour De France nyereményösszegei is jelentősen megváltoztak ez időszak alatt. Például 1985-ben a versenyzők nyereményei 4 371 euró és 16 617 euró között szóródtak, míg 2010-re ez az összeg 31 445 euro és 417 468 euró közé volt tehető. Ezen összegek szignifikáns mértékben már nem emelkedtek az elmúlt évek alatt (Mignot, 2016).
8
2.2 A profi országúti kerékpársport szövetségrendszerének kialakulása A 19. század végén a kerékpársport különböző ütemben fejlődött minden országban és kontinensen.
Az
első
kezdetleges
nemzeti
szövetségek
Olaszországban
és
Németországban alakultak, ez a formálódó, több nemzeti szövetségből álló rendszer bonyolult volt és átláthatatlan, mivel a különböző országok által rendezett versenyek gyakran egybe estek. Az országoknak meg kellett egyezniük egy egységes ranglistarendszerben, ami nehézségekbe ütközött, mert nem volt egy pártatlan bizottság, amely objektívan átlátta a rendszert, valamint egységes szabályzat sem volt a versenyek menetelét illetően. Ezen problémák megoldására az USA, Olaszország, Franciaország, Belgium és Svájc részvételével 1900-ban, Párizsban létrehozták az Union Cycliste International-t (UCI), azaz a Nemzetközi Kerékpáros Szövetséget (Mignot, 2016). Az UCI volt az a szervezet, melyet a nemzeti szövetségek kezelésére, szabályrendszerek és világranglista kialakítására, adminisztrációs feladatok ellátására és a sport népszerűsítésére hoztak létre. Az UCI további felépítéséről és aktuális struktúrájáról a 4. fejezetben bővebben beszélek.
2.3 A világranglista létrehozása Ahogy fentebb említettem az UCI feladatai közé tartozik a világranglista kialakítása. A világranglista pontjai alapján határozzák meg a legjobb csapatokat, versenyzőket és nemzeteket. 1988-ig bezárólag nem volt az UCI által meghatározott hivatalos világranglista, hanem nem hivatalos listák, melyeket újságok állítottak össze (L’Équipe, La Gazzetta dello Sport). 1989-től kezdődően létezik az UCI által létrehozott hivatalos besorolása a
9
versenyzőknek, mely kezdetben UCI World Cup, majd UCI ProTour és jelenleg UCI WorldTour néven fut (Mignot, 2016). A versenyzők egész évben úgynevezett UCI pontokat gyűjtöttek, amelyek alapján ők maguk és csapataik valamint nemzetük besorolást kaptak, ezen besorolás alapján pedig eldőlt, hogy kik indulhattak a legnagyobb presztízzsel járó és a legjobban fizető versenyeken. A csapatok támogatói számára is fontosak voltak ezek a szempontok, hiszen ezek az események bírtak a legnagyobb médiamegjelenéssel. A pontok alapján egyértelműbben meg lehetett határozni egy-egy versenyző piaci értékét, hogy mekkora fizetés ellenében lehetséges alkalmazni. Az UCI 2005-ben úgy döntött, hogy zártabbá teszi a világkupa szisztémát és a nevét is megváltoztatja ProTour-ra (Mignot, 2016). Ez a sorozat magába foglalta a tavaszi egynapos klasszikusokat, mint például a Milano - San Remo, Tour of Flanders, Paris Roubaix vagy Amstel Gold Race és a háromhetes körversenyeket is. Giro, Tour, Vuelta, ezekre az eseményekre az UCI kötelezte a ProTour-ba regisztrált gárdák meghívását, valamint a csapatok indulását is. A ProTour lehetővé tette a csapatok szponzorainak még magasabb szintű reklámozását, ami a szponzorokat további befektetésre késztette, valamint azokat átláthatóbbá tette. A háromhetes körversenyek (Giro, Tour, Vuelta) szervezői ellenkeztek ezen rendszer ellen, mivel a ProTour-t megelőzően, akkora volt a verseny a csapatok között, hogy ki indulhasson az adott körversenyen, hogy bizonyos esetekben a gyengébb sportolókkal rendelkező alakulatok fizettek a szervezőknek az indulási jogért. A ProTour-t váltó és jelenleg is működő ranglista rendszer a WorldTour. Mindkettő sajátosságait és struktúráját a 4. fejezetben részletezem.
10
2.4 Versenyszabályzat létrehozása A szabályokat, mint a kerékpársport irányító testülete, az UCI hozza létre. A sport szabályai alapvetően egyszerűek: a verseny győztese az, aki az adott távot a legrövidebb idő alatt teljesíti. Természetesen nem engedélyezett az erőszak, verekedés, a kísérőautókba való hosszas kapaszkodás, összességében bármi, olyan tevékenység, amely egy laikus számára is csalásnak minősül. Egyes szabályok a kerékpárokat érintik, meghatározzák a minimum súlyt, a kerekek küllőszámát valamint a váz geometriákat is. A pontrendszerek alapján meghatározzák, mely csapatok, nemzetek indulhatnak a versenyeken, világbajnokságokon és olimpiákon, hogy az adott klub megkapja-e a WorldTour licencet vagy sem. Továbbá az UCI feladata az anti-dopping szabályzat felállítása, melyről néhány szót majd dolgozatom 4. fejezetében ejtek.
11
3. A KERÉKPÁRSPORT GLOBALIZÁCIÓJA Szakdolgozatom ezen részében a sportág elterjedését szeretném ismertetni világszerte, kezdve az elmúlt évek egy jelentős szereplőjével az USA-val. Az előző fejezetben ismertettem, hogy Európából indult a kerékpársport és itt is van a legtöbb verseny illetve versenyző, ezáltal vezető szerepe egyértelmű.
3.1 Az Egyesült Államok bekapcsolódása Az áttörést a szakág amerikai művelői számára talán a globalizáció erre a területre való átterjedése hozta meg. Globális országúti kerékpársportról az 1980-as évektől kezdve beszélhetünk. A 2. Világháború után felnőtt egy amerikai generáció, mely az Európával való közvetlen kapcsolatot már kívánatosnak tartotta, amely bátorította gyermekeit az „öreg kontinensen” való tapasztalatszerzésre. Szükség volt természetesen arra is, hogy hasonlóképpen felnőjön egy európai generáció is, mely az addigi egyirányú migrációs folyamatokkal szemben természetesnek vette a két kontinens közti kölcsönös vándorlást (Howe, 2014). Az európai csapatvezetők szívesen alkalmaztak amerikai versenyzőket, a versenyszervezők pedig meghívtak Egyesült Államokbeli csapatokat. Ennek a folyamatnak első ikonikus alakja Greg Lemond volt, aki 1980-ban a Circuit de la Sarthe amatőr verseny megnyerésével hívta fel magára a Renault csapat vezetőjének Cyrille Guimard-nak a figyelmét, aki a következő szezonra leigazolta a fiatal amerikait. Lemond a francia szakember keze alatt alapozta meg karrierjét, mely során más, szintén európai csapatok színeiben 3 Tour de France-t nyert (1986,1989,1990). A Hidegháborút követően sem csökkentek az USA sportot illető ambíciói, a globalizálódó világban továbbra is vezető szerepre törekedett. Több sikertelen kísérlet és névváltozás után 1996-tól az amerikai posta, azaz egy óriási állami cég támogatásával, U.S. Postal Service Pro Cycling Team néven szervezték meg a mai amerikai kerékpársport alapját képező csapatot, mellyel Lance Armstrong 5 Tour de France-t nyert. A U.S. Postal (1999-2003) a világ legerősebb, legfegyelmezettebb országúti kerékpáros csapata volt, működése már-már az amerikai hadseregére emlékeztetett, eredményei pedig az USA hegemóniájának hű leképeződései. Ma ez az ország még mindig az egyik legerősebb az országúti szakágban, azonban nem olyan kiemelkedő, mint 10 éve. Kérdéses azonban 12
az, hogy ez a visszaesés az USA hegemón szerepének elvesztésének vagy a sportágban kitörő doppingbotrányoknak az eredménye (Weisbrot, 2014).
3.2 Az egykori Szovjetunió és Oroszország jelenléte a kerékpársportban A Hidegháborúban az USA-val ellentétes pólust a Szovjetunió és a befolyási övezetébe tartozó államok képviselték. A kommunista ideológiának megfelelően ezekben az országokban nem létezett profi kerékpársport, ahol a 2. Világháború előtt kialakult, ott ezt az intézményt nem állították vissza. Ezzel a keleti blokk edzőit és versenyzőit kizárták a nyugati „kereskedelmi csapatok” teljesítmény-orientált világából. Még a legnagyobb versenyekre is alanyi jogon járt a részvételi jog az egyes nemzeti válogatottak számára, csökkentve ezzel a versenyt és bénítva a fejlődést. Kivételt képeztek ez alól az amatőr világbajnokságok és az olimpiák, melyek során a két ideológia versenye a Szovjetunió és az USA, illetve az NDK és az NSZK párharcaiban mutatkozott meg. Mindennek ellenére elmondható, hogy egész Európában fontosnak tekintették a sport szerepét a társadalmi rend és a nemzeti büszkeség helyreállításában. “A 2. Világháború utáni zűrzavaros Európában a sport az egyik legfontosabb nemzetépítő, nemzetösszetartó erővé vált, melytől a társadalom rekonstrukcióját remélték” (Waters 2014). A Vasfüggöny leomlását követően csupán a volt NDK és Oroszország tudtak szinte azonnal bekapcsolódni az 1990-es évek részben már globálisnak tekinthető kerékpársportjába. A volt keleti blokk országainak jelentős részének viszont a mai napig nem, vagy csak részben sikerült ezt megtennie. A korábban létező, szakszervezeti és nemzeti alapon szerveződő struktúra megszüntetését követően ugyanis nem sikerült a sportág gazdasági, piaci alapokra való helyezése. “A kelet-európai államszocialista rendszerek hirtelen összeomlása az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején a kerékpárversenyzőket kitermelő rendszer hanyatlásával járt. Néhány versenyzőnek ez a karrierje végét jelentette, míg mások új nemzetük színeiben folytatták pályafutásukat, a szerencsésebbeknek pedig lehetőségük nyílt a nyugateurópai szponzori alapokon működő kerékpársportba való belépésre. Az edzőkből, tudósokból,
orvosokból,
szerelőkből,
masszőrökből
álló
háttérstáb
hasonló
dilemmákkal és választási lehetőségekkel kellett, hogy szembenézzen (Waters, 2014).” Itt érdemes megjegyezni, hogy az állam szerepe a modern, globális sportban továbbra 13
is jelentős, sőt az országúti kerékpársportban létfontosságú maradt, tisztáznám, hogy az állam nem a nemzeti szövetséget jelenti. Jó példa erre a fent említett U.S. Postal csapata, vagy az oroszok államilag támogatott csapatai, melyek jelenleg a Russian Global Cycling
Project
égisze
alatt
januártól
szeptemberig
közös
olaszországi
főhadiszállásukon készülnek a megmérettetésekre. Oroszországtól elvonatkoztatva annak korábbi befolyási övezete mind a nemzetközi kapcsolatok, mind az országúti kerékpársport tekintetében két fő csoportra osztható. Az európai közösségbe integrálódó országok, illetve az Ázsiában található volt tagköztársaságok helyzete már korábban sem volt azonos, azonban a szocialista rendszer a sportban homogén rendszert alkotott. E rendszer felbomlását követően a két csoportból Lengyelország, illetve Kazahsztán volt a legsikeresebb kerékpársportjuk globalizálásában. Kazahsztánban a sportág fejlesztését a legfelső szintről kezdték el, rögtön globális szinten indítva a projektjüket. Állami nagyvállalatok támogatásával és az addig összegyűlt nemzetközi kapcsolati tőke segítségével 2007-ben európai bázissal, tapasztalt stábbal létrehozták az Astana Pro Team-et, mely a kazah versenyzők mellett a mai napig, olyan élvonalbeli profikat is alkalmaz, akik garantálják az eredményeket, ezáltal a megjelenést a 3 hetes körversenyeken is (Brown, 2015). A későbbi években e köré a csapat köré szerveződve jöttek létre az alsóbb szinteken kazah fiatalokat foglalkoztató csapatok, nemzeti válogatottak programjai.
3.3 Ausztrália kerékpársportban betöltött szerepe Minden szempontból különleges, ezért említést érdemlő, Ausztrália nemzetközi kapcsolatainak, illetve országúti
kerékpársportjának
története.
Az 1901-ben
függetlenné váló ország a világkereskedelem egyik vezető szereplője és a bevándorlást mára jelentősen megnehezítő intézkedések ellenére az egyik legmultikulturálisabb. Miképpen felfedezésében, megalapításában és megélhetésében is meghatározó a világkereskedelem, így nemzetközi kapcsolatai mindig kiterjedtek voltak. A kerékpársport már a függetlenség elnyerése előtt elterjedt és népszerű volt a fejlett délkeleti parti vidéken, Victoria államban (Fry, 2014).
14
Az ugrásszerű fejlődés azonban itt is a globális világgazdaság és az ország földrajzi helyzetéből adódó elszigeteltségét megszüntető technikai újítások megjelenésével következett be. Az 1970-es évektől kezdődő folyamatok következtében az ország legfontosabb kereskedelmi partnerei már a Dél- Kelet Ázsiai országok, nem pedig az Egyesült Államok. Ezzel párhuzamosan az ausztrál országúti kerékpárosok is egyre nagyobb számban vettek részt a legnagyobb presztízsű európai eseményeken. A Tour de France-on ausztrál versenyzők részvétele rendszeressé csupán az 1980-as évektől vált (Fry, 2014). Az USA-hoz hasonlóan a 2. Világháborút követően felnövő 2. generáció számára vált elérhetővé a több hónapos európai tartózkodás, edzés és versenyzés. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Királyságtól való függetlenedést követően Ausztrália mindinkább az amerikai, majd az utóbbi évtizedekben a kelet-ázsiai országokkal épített ki szorosabb kapcsolatot, mint ahogy ezt a jelenleg érvényes és a további tervezett bilaterális szabad kereskedelmi egyezmények mutatják. Ezzel magyarázható, hogy a jól képzett és nagy létszámú utánpótlásbázisból csak néhány versenyző lesz az európai elit mezőny tagja. A tendenciák viszont azt mutatják, hogy az UCI globalizációs programjának és a gazdasági erőknek hatására az országúti szakág súlypontja lassan elkerül Európából és szétoszlik a világban, ennek ausztrál vonatkozásai is vannak. 2008 óta a Tour Down Under ausztrál többnapos verseny a ProTour, majd később a WorldTour naptár részét képezi. Ezt Cadel Evans 2011-es Tour de France győzelme követte, minek hatására 2012-re megalakult az első ausztrál WorldTour alakulat, az Orica-GreenEDGE.
15
3.4 A Közel- és Távol-Kelet bekapcsolódása Az utóbbi 3 évtizedben Ausztráliával egyre szorosabb gazdasági- és diplomáciai kapcsolatot ápoló kelet-délkelet ázsiai országokban a nyugati kultúra térhódítása csak az 1970-es évektől kezdődött meg, elsőként Japánban (Whitney, 2014). Az 1970-es évektől kezdve Japán, majd a későbbiekben több távol-keleti ország is felzárkózott a fejlett ipari nemzetek közé, melyek a világ vezető könnyű- és nehézipari exportőrei. A kereskedelem hatására a nemzetközi kapcsolatok terén jelentős fejlődés mutatkozott mind az ausztrál, az amerikai és az európai kontinens vonatkozásában. A Panasonic elektronikai óriáscég meglátva a kerékpársportban rejlő reklámlehetőséget 1984-től 1992-ig szponzorált egy holland bejegyzésű profi csapatot, a sportszakmai tevékenységbe azonban ekkor még nem kapcsolódtak be japánok. A Távol-Keleti központú multinacionális cég bevonása jól példázza a globalizáció hatását a sportágban. Japán, Kína és Tajvan esetében is megfigyelhető az országúti kerékpározásra jellemző kétgenerációs késés, a japán kerékpárosok az utóbbi 5-10 évben jelentek meg a WorldTour mezőnyben. Fumiyuki Beppu, illetve Yukiya Arashiro voltak az első japánok, akik teljesíteni tudták a Tour de France-t 2009-ben (Benson, 2009). A Távol-Kelethez hasonlóan a Közel-Keleten sem volt hagyománya az országúti kerékpározásnak, a terület csak az utóbbi évtizedben jelent meg a szakág élvonalában, azonban ez a folyamat az előbb felvázolthoz képest egészen más irányt vett. Szükséges leszögezni,
hogy
a
közel-keleti
kerékpársport
nemzetközi
megjelenésének
vizsgálatakor azon országok vehetők figyelembe, melyek rendelkeznek valamilyen kerékpáros
versenyrendszerrel,
szerveznek
nemzetközi
versenyeket
illetve
állampolgárai részt vesznek azokon, ugyanis nem lehet nemzetközi szinten értelmezhető sporttevékenységről beszélni. Kelet-Ázsiához hasonlóan a Katar, Bahrein, Omán és az Egyesült Arab Emirátusok is az 1970-es években indultak fejlődésnek, a Brit Protektorátus alól való felszabadulásuk, illetve a nemzeti olajtársaságok megalakulása után. Az export és az önállóság itt is szerteágazó diplomáciai kapcsolatháló kialakulását eredményezte elsősorban az Egyesült Államokkal, illetve Nyugat-Európával (Beaumont, 2012). Az országúti kerékpározásra jellemző kétgenerációs késés itt is megfigyelhető, ám itt előbb a 16
nemzetközi versenyek szervezése honosodott meg a 2002-es Tour of Qatar-ral kezdve. Mára a katari-, ománi- és abu-dhabi körversenyek a Worldtour naptár szerves részét képezik, meleg éghajlati felkészülési lehetőséget biztosítva a világ élvonalának februárban, illetve októberben (John, 2015). Meg kell azonban jegyezni, hogy ezen országok kapcsolatainak unilaterális volta ebben a sportágban is leképeződik. Mivel nagyrészt olaj- és tőkeexportra építenek, így az előbbi versenyeket is a két legnagyobb európai szervezőiroda a francia ASO és az olasz RCS Sport rendezik, jelentős összegekért cserébe. Jelen pillanatban a kérdés ezen országok számára, hogy sikerül-e megfelelő tudástőkére szert tenniük a profi országúti kerékpársportban való önálló helytállásra. A 2016-os dohai világbajnokság adhatnak a választ ezekre a kérdésekre.
3.5 A latin-amerikai kerékpársport A Közel-Keleti olaj-gazdag országokkal ellentétben, ahova a gazdasági fejlődés és a nemzetközi kapcsolatok kiterjedésének eredményeképpen jutott el a kerékpársport DélAmerikába ennek az oka a magaslati és egyéb éghajlati körülmények megléte, melyek következtében a helyiek jelentős része kiváló képességű országúti kerékpáros. Gyakran ez a tehetség jelentette az alsó rétegek kapcsolatát Európával és kiútját a szegénységből. “Különösen igaz ez Kolumbiára, ahol a spanyol kerékpáros kultúra találkozott a megfelelő éghajlati körülményekkel. „A kolumbiaiakat nem focistaként, hanem mint kerékpárosként, fáradhatatlan hegyimenőként ismeri az egész világ (Jenkins, 2015).” Ez az ország a kontinens kerékpársportjának vezetője, nemzetközi kapcsolatainak és a sportág helyi történetének összefüggésein keresztül megismerhető Dél-Amerika többi országának viszonya is az országúti szakággal. Az európai kontinenssel való gazdasági- és diplomáciai kapcsolatok adottak voltak a korábbi gyarmatosító országok és a már kialakult kereskedelem révén a kerékpársport születésekor. Az infrastruktúra azonban csak később tette lehetővé a sportág gyakorlását. Kolumbiában például a kávé exportjából származó bevételek a 2. Világháborút követően lehetővé tették a közlekedési útvonalak fejlesztését. A kerékpársport a spanyol gyökerek révén addigra már megjelent az országban. Mivel a helyi versenyzők kis termetüknek és a magaslati körülményeknek köszönhetően 17
rendkívül tehetségesek voltak, a sportág azonnal eszkalálódott Kolumbiába, majd a környező országokba. Ennek ellenére a latin-amerikai részvétel azóta sem vált tömegessé a profi mezőnyben (bár rendszeres maradt). Ennek fő oka a földrészen működő drogkartellekben keresendő. A világpiacra kerülő kábítószer legnagyobb része is innen származik, így az ottani országokkal szemben a kereskedelmi- és diplomáciai bizalom nincs meg. A kerékpársportban hasonló a helyzet a doppingot illetően. A legújabb szerek innen kerülnek a mezőnybe. A dél-amerikai versenyek és csapatok a sportba beépült bűnszervezetektől nem tudnak szabadulni. (Ismeretlen szerző - Alps Andes, 2015) A doppingtesztek (ha egyáltalán elvégzik őket) eredményeit gyakran meghamisítják, a versenyek gyakran kontroll nélkül zajlanak le, így a januári Tour de San Luis kivételével kerülik ezt a földrészt. Összegzésképpen elmondható, a kontinens fél évszázados kerékpáros múltját követően nem kapcsolódott be teljesen a sportágba a vele szemben kialakult bizalmatlanság, esetenként rémhírkeltés következtében, melynek alapjául a drogkartellek szolgálnak.
3.6 Afrika fejlődése A földrészek közül a legszegényebb és nemzetközi kapcsolataiban leginkább alárendelt szerepet játszó Afrika az utóbbi években központi helyet foglalt el a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség globalizációs terveiben. Fontos azonban látni, hogy a World Cycling Centre afrikai részlegéhez (a továbbiakban WCCA) kötődő projektek elsősorban fekete Afrikát és a legszegényebb országokat célozzák. Afrika gazdaságilag, diplomáciailag és kerékpársportját tekintve is rendkívül inhomogén. A fejlődés jelenleg, mint ahogy fent említésre került, a kontinens középső részén, a leginkább rászoruló országokban történik. Európa aktuális külpolitikája nagy figyelmet fordít erre a területre, 2015 például a Nemzetközi fejlesztési együttműködés és segélyezés éve volt, mely költségeit tekintve több mint egyharmadában Fekete-Afrikát célozta. A fejlesztések jelentős részét teszi ki a sport, mivel viszonylag kis ráfordítással, szűk rétegek bevonásával, gyorsan, látványos eredmények érhetőek el. Az országúti 18
kerékpározásban ezt testesíti meg a WCCA, melynek lényege, hogy a tehetséges afrikai kerekesek
az
UCI
svájci
edzőközpontjában
készülhetnek
és
Európában
versenyezhetnek (Stokes, 2015). A WCCA-t és a hasonló intézményeket azonban rengeteg kritika éri az úgynevezett aszimmetrikus globalizáció kapcsán, mely egyes szakértők szerint nem fenntartható. Emellett a tradicionális nyugat-európai versenyek, mint például Olaszország szezonnyitó versenye a Costa degli Etruschi elvesztik státuszukat, mások megszűnnek. Csapatok tucatjai mennek tönkre, a versenyzők pedig egyes profi csapatokban fizetnek a tagságért, illetve a versenylehetőségekért, miközben az UCI az eritreai kerékpárosok képzését és a ruandai körverseny megrendezését támogatja (Stokes, 2014). NyugatEurópa, bár eddig sikerült megőriznie hegemón szerepét a sportágban, folyamatosan veszít pozícióiból az UCI, a versenyszervezők és a csapatok harca következtében. A UCI egy általa szabályozott globális versenysorozattal szeretné növelni befolyását, ez a 2017-től tervezett reformok alapja (Stokes, 2015). A versenyszervezők újabb országok csapatainak meghívásával és a versenyzői létszám csökkentésével igyekeznek a csapatok alárendelt szerepét konzerválni, ezzel szemben a klubok más kontinensek versenyein szerepelve próbálnak multinacionális cégeket maguk mögé állítani, egy erősebb szponzori háttér megteremtése érdekében. Ezt a reformtervezetet a következő fejezetben részletesen ismertetem.
19
4. A KERÉKPÁRSPORT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 4.1 A kerékpársport szervezeti átalakulásai 2005-től kezdődően A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség létrejöttének körülményeiről és történelméről az előző fejezetben beszéltem. A 30-40 évvel ezelőtti szövetségek feladatainak és felépítésének körülményeinek ismertetését irrelevánsnak gondolom a témában, így a már említett, 2005-ben létrejött UCI ProTour ismertetésével kezdem ezt a fejezetet, melynek struktúrája nagyon hasonlít a jelen pillanatban is működő WorldTour-hoz. Az UCI ProTour volt a profi országúti kerékpársport első zárt ligája, mely magába foglalta az év huszonhét legfontosabb versenyét, köztük a nagy körversenyeket is. A versenyzők az elért eredményeikért egy meghatározott ponttáblázat alapján UCI pontokat kaptak, de nem ez volt az elsődleges cél, hanem, hogy a csapatokat egy sokkal homogénebb és kiegyensúlyozottabb versenysorozatba sorolják. A ProTour elsősorban a pénzügyi bizonytalanságot volt hivatott megszüntetni, azáltal, hogy garantálta a résztvevő csapatok számára a legfontosabb versenyeken való indulási jogot. A ProTour-t megelőzően a szervezők gyakorlatilag kényük szerint teljesen szabadon dönthettek arról, hogy milyen csapatokat hívjanak meg az általuk rendezett versenyekre. A csapatok szempontjából az, hogy kimaradtak egy olyan fontos eseményről, mint a Tour de France, nagyban befolyásolta a szponzorok hozzáállását, ezáltal bizonytalanná téve a csapat finanszírozását. A részt venni kívánó csapatoknak licencért kellett folyamodniuk és limitált számú, 20 csapat képezhette részét a ligának, minden alakulatnak minimálisan 25 maximum 30 versenyzőt kellet foglalkoztatnia. A licenc díja évente 100 000 euró volt, érvényességi ideje pedig négy évre szólt. Ezenkívül kötelező, a csapat tagjainak három havi összfizetésével megegyező bankgaranciát prezentálni, annak érdekében, ha a csapat valamilyen oknál fogva fizetésképtelenné válik, a szerződött sportolók továbbra is megkaphassák bérüket (Morrow-Idle 2007). Az UCI próbált minden stakeholdert bevonni a döntéshozatali folyamatokba, erre a célra hozta létra az ProTour tanácsot (UPTC), amely 12 tagból állt, ügyelve arra, hogy minden belső résztvevő érdeke 20
képviselve legyen: versenyzők, csapatok és szervezők. A testület jelentős döntési erővel rendelkezett, e csoportosulások feladatait a későbbiekben részletesebben kifejtem. Sajnos az érdekellentétek a ProTour megalakulását követően hamar elkezdődtek, ezáltal lehetetlenné téve a döntéshozatalt. Elsősorban a versenyszervezők erejét csökkentő szabályok okozták a legtöbb konfliktust. Több probléma is felmerült ezzel kapcsolatban, de ami a legnagyobb gondot okozhatta, hogy nem hívhattak meg gyengébb
(Professional
Continental),
úgynevezett
másodosztályú
csapatot
eseményeikre, valamint bizonyos csapatokat önös érdekek vagy doppingbotrányok miatt nem akartak meghívni. Az érdekellentétek 2008 februárjára élesedtek ki igazán, amikor az ASO (Amaury Sports Organization, a Tour de France-ot szervező testület) az eddig ProTour sorozatba tartozó Párizs-Nizzát nemzeti versenynek kiáltotta ki, miszerint nem vonatkoznak rá a ProTour szabályai és az induló csapatok listáját ők döntik el. A probléma az Unibet.com nevű kerékpáros csapat esetéből indult ki. Az ASO arra hivatkozva, hogy a francia törvények szerint illegális, egy online szerencsejátékkal foglalkozó cég által szponzorált kerékpáros csapat működése, kizárta a Párizs-Nizza és Tour de France indulói közül azt. Az Unibet csapat még azt is felajánlotta, hogy ezeken a versenyeken más ruházatban és más néven fognak indulni, de az ASO továbbra sem engedett. Válaszul az UCI mind a 20 csapatot arra kérte, hogy senki se induljon a versenyen, ezáltal bojkottálva az eseményt, mindezt annak fényében tette, hogy megvédje a csapatok jogait, miszerint az általuk kiváltott licenccel minden ProTour sorozatba tartozó viadalon részt vehetnek. A csapatok ennek következtében kereszttűzbe kerültek, mert az UCI kérése érthető volt, azonban az ASO-nak, aki egyben a Tour de France szervezője is, nyilvánvaló volt, hogy azok a csapatok, amelyek a meghívás ellenére nem állnak rajthoz a Párizs-Nizzán, a döntésük következményeképpen a Touron sem vehetnek részt, veszélyeztetve ezzel a legnagyobb reklámértékkel bíró eseményen való megjelenésüket. Az UCI végül nem tudott mást tenni, mint kihátrált és engedélyezte a Párizs-Nizza rendezőinek, hogy azokat a csapatokat hívhassák meg, amelyeket szerették volna (Cyclingnews, 2009).
21
Ezt követően a csapatok 2008 júliusában bejelentették szándékukat a ProTour licencek visszavonására, azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, az UCI és a nagy körversenyek szervezői megegyeztek, így a ProTour megmaradt. Azonban nem teljesen eredeti formájában, mivel a Giro, Tour és a Vuelta nem a ProTour részeként szerepeltek, hanem egy új Történelmi versenynaptár (Historic Calendar) név alatt futó sorozat részeként. A versenyek nyertesei viszont ugyanúgy a ProTour pontrendszerei alapján foglalták el helyüket a ranglistán. 2010-ben az UCI további tárgyalások után bejelentette a Historic Calender és a ProTour újraintegrálódását, mely a WorldTour nevet kapta. Ennek az új versenyrendszernek a felépítése szinte teljességgel megegyezett a ProTourral, néhány engedménnyel, amely a háromhetes körversenyek szervezői számára kedvezett. Lecsökkentették a WorldTour csapatok számát 20-ról 18-ra, és a licenceket nem négy, hanem csak egy évre bocsájtották ki (UCI, 2016). Ezen csapatok számára továbbra is garantált volt a részvétel a nagykörversenyeken és a sorozat többi eseményén, azonban 22 csapat kap meghívást ezen eseményekre. A fennmaradó négy pozíciót a versenyszervezők saját akaratuk szerint szabadkártyák kiosztásával a Professionel Continental (másod osztályú, fél profi) csapatok közül tölthették fel, ezzel kompromisszumot találva az UCI-val.
4.2 A profi országúti kerékpársport aktuális szervezeti felépítése A kerékpársport érdekcsoportjait két részre lehet bontani, külső és belső szereplőkre. A külső szereplők jelen esetben a szponzorok, a média és a szurkolók, ezekről dolgozatom későbbi részében az 5. fejezetben beszélek részletesebben. A belső érintettek a csapatok, versenyzők, szervezők, nemzeti szövetségek, bizottságok és az UCI.
22
Az UCI egy szabályozó szervként működik, mely általános szabályokat állít fel, felügyeli a versenyeket, engedélyt ad versenyek, csapatok és versenyzők számára a működéshez. Az UCI központja Svájcban, Aigleben helyezkedik el és elnöke jelen pillanatban a brit Brian Cookson. Bevételei nagy részét a licenc díjakból szedi, mivel a csapatoknak és versenyszervezőknek regisztrációs költséget kell fizetniük, ahhoz, hogy az a csapat vagy verseny bármilyen UCI sorozat részét képezhesse, legyen az WorldTour, Professional Continental vagy Continental. Jelentős bevételi forrásai továbbá a kizárólagos rendezésű világbajnokságok és az olimpiai játékokból származó bevételek (UCI, 2014). Az UCI más profi sportok vezető szervezeteihez képest nincs birtokában elegendő hatalomnak, mivel nem rendelkezik megfelelő piaci erővel. A legnagyobb versenyszervező irodák eseményeik fontossága és bevételeik nagysága miatt sokszor jelentősebb befolyással bírnak a kritikus ügyeket illetően. Mint említettem az egyetlen olyan esemény, amely kizárólagosan az UCI szervezésében áll az a minden év szeptemberében megrendezésre kerülő világbajnokság. Ennek következtében a nemzeti szövetségek befolyása is elenyésző, mivel évente csak egy olyan esemény van, amelyen nem az úgynevezett márkacsapatok állnak rajthoz, hanem nemzeti válogatottak küzdenek a győzelemért. 2015-ben tizenhét WorldTour, harminc Professional Continental és százötvenkettő Continental csapat volt regisztrálva az UCI-nál. Utóbbi kettő gyakorlatilag a kerékpársport másod és harmad osztályát jelenti (UCI, 2015). A következő ábrával szemléltetném a kerékpársport belső stakeholdereit és azok kapcsolatát egymással. Az ábra után pedig részletesen ismertetem a szereplők jelentőségét és azok interakcióit.
23
1. ábra A WorldTour szervezeti felépítése
UCI
WorldTour
Versenyszervezők
Versenyzők
Csapatok
CPA AIGCP
AOICC
Forrás: Saját szerkesztés, Morrow – Idle, 2007 UCI WorldTour - irányító szervezete a WorldTour tanács, a WorldTour-t érintő ügyekkel foglalkozik az UCI nevében a következő szervezetek beleszólásával: AIGCP - Kerékpáros Csapatok Nemzetközi Szervezete. A profi csapatok vezetői, delegáltjai alkotják. A csapatok, illetve versenyzők érdekeit hivatott képviseltetni. Fontosabb feladatai az elmúlt években: a versenyzők minimálbérének, pihenőnapok számának meghatározása, valamint a televíziós bevételek megosztására induló törekvések (Inner Ring, 2012). CPA - Profi Kerékpárosok Szervezete, feladata a versenyzők érdekeinek képviselete, biztonsági, egészségügyi és jogi kérdésekben egyaránt. Az utóbbi időben jelentős szerep jutott ennek a szervezetnek a doppingügyek csökkenése kapcsán és tervei között szerepel a sportág hírnevének doppingmentessé tétele (CPA, 2013). 24
AIOCC - Versenyrendezők Nemzetközi szervezete, feladata az egész szezon versenyrendszerének szisztematikus felállítása, figyelembe véve a földrajzi és éghajlati sajátosságokat. Tagjai a legrégebbi és legnagyobb befolyással bíró versenyrendezők (AIOCC, 2016). 4.3 Az UCI 2017-re szóló reform tervezete Az UCI 2013 őszén kiadott egy előzetes nyilatkozatot, melyben egy demokratikus úton megszavazott terv szerepel a WorldTour átszervezésére vonatkozóan. A terv szülőatyja a 2013-ban az UCI elnökének megválasztott Brian Cookson volt. A pontos terveket 2014 tavaszán tették elérhetővé mindenki számára, a változások előreláthatólag a versenynaptárt, a ranglistát, a csapatok számát és létszámát fogják érinteni. A legfontosabb ezek közül talán a csapatokat érintő reform, mivel a jelenleg 17 csapatból álló WorldTour-t teljesen átformálná. Nézőpont kérdése, hogy szűkítésről vagy bővítésről van-e szó, mert az eddig egy csoportból álló WorldTour-t két részre 1A-ra és 1B-re osztja. Az 1A kategória 16 csapatból állna, az 1B pedig 8 csapatból, mindkét alkategória maximális egyesületenkénti létszáma a jelenlegi 30-ról 22-re csökkenne. Ez a két alkategóriába sorolás a versenyek számát is érintené, hiszen az 1A besorolással rendelkező
sorozat
120
versenynapot
számlálna
a
Giro,
Tour,
Vuelta
nagykörversenyekkel együtt, míg az 1B kategóriában 50 versenynap szerepelne (Velowire, 2014). Minden kategóriába tartozó csapat kizárólagos indulással rendelkezne a saját ligájának versenyén, valamint opcionális indulójoggal a másik sorozat versenyein. Ez azért szükséges, mert a 22 versenyzőt folyamatosan versenyeztetni kell és tekintve, hogy egy adott eseményen a csapatok 6-9 főt indíthatnak, mindenképpen szükséges az átjárás a két osztály között. A további két divízió (Professional Continental és Continental) megmaradna jelenlegi állapotában, illetve várhatóan a jelenleg 30, másodosztályú csapatként funkcionáló Professional Continental csapatok közül töltenék fel az 1B ligát (Cyclingnews.com, 2014). 2018-tól kezdődően a futballhoz hasonló kieséses rendszer alapján működne a WorldTour, annyi különbséggel, hogy nem az utolsó három, hanem az 1A osztály utolsó csapata automatikusan 1B besorolást kapna, illetve az 1B osztály első csapata, amennyiben rendelkezik a megfelelő pénzügyi hátérrel, felléphetne az 1A ligába, biztosítva ezáltal 25
szponzorainak az év legfontosabb eseményein (Giro d’ Italia, Tour de France) való részvételt. Az UCI egy kiadott nyilatkozata szerint már 21 szervezőgárda jelezte, hogy 1A besorolású versenyt kíván rendezni, azonban kilétüket még nem tette közzé. Az ASO természetesen nincs ezen rendezők között, mivel, ahogy azt a ProTour kapcsán is tette, most is ellenzi a reformot. Jelen esetben ugyan nem amiatt, hogy teljességgel meg lenne kötve a keze a meghívni kívánt csapatokkal kapcsolatban, mivel csak 16 alakulat rendelkezik induló joggal és a további 4 helyet saját belátásuk alapján tölthetik fel, hanem más érdekellentét fennállásának következtében (Cyclingnews, 2016). 11 WorldTour csapat részvételével nemrégiben megalakult a Velon csoport, melyet részletesebben a következő fejezetben ismertetek, ahhoz, hogy egyértelmű legyen az érdekellentét oka. Elsőszámú célja, hogy a profi kerékpársport számára új bevételi forrásokat találjon, elsősorban a televíziós közvetítésekből, aminek gyakorlatilag egészével az ASO rendelkezik. Ezt a 11 csapatot a legjobb versenyzők és a legnagyobb reputációval rendelkező menedzserek alkotják. Az ASO számára egyértelmű, hogy ez a szervezet az ő piacvezető posztját veszélyezteti, ezért egy olyan lehetséges fenyegetéssel állt elő, hogy a Tour de France sem az 1A, sem pedig az 1B versenysorozat részét sem fogja képezni, hanem a másodés harmadosztályú csapatok által elérhető Europe Tour-hoz fog tartozni. Mivel a kerékpársport fél profi sorozatairól nem beszéltem, hiszen dolgozatom a profi országúti kerékpársport szervezeti felépítését és gazdasági helyzetét hivatott bemutatni, azonban a 2017-es reform kapcsán és az ASO fenyegetése miatt egy táblázattal szemléltetném, hogy az adott osztályú csapatok, milyen besorolású versenyen indulhatnak majd.
26
2. ábra A 2017-es reformtervezet csapatbesorolásainak és versenyeinek kapcsolata WorldTour sorozat UCI WorldTeam1A Challenge Tour sorozat
Challenge csapatok 1B Harmad osztály 1-es besorolás Continental csapatok
Harmad osztály 2-es besorolás
Forrás: Saját szerkesztés, Velowire, 2014 Az ábrán a piros nyíl azokat a versenyeket jelzi, amely sorozat versenyein a csapatok alanyi jogon indulhatnak, a narancssárga és a sárga vonal pedig azt, hogy az adott sorozatban (kivételes esetekben), zöld kártyával vehetnek rész. Ha a Tour de France valóban az EuropeTour részét fogja képezni, az UCI szabályai lehetetlenné teszik a Velon csoport 11 WorldTour gárdája számára a részvételt, mivel kontinentális sorozat részét képező versenyen csak a rendező ország WorldTour csapatai állhatnak rajthoz és természetesen a Velon csoport tagjai között egyetlen francia csapat sem szerepel. Tehát kizárólagos dominanciát biztosítana a francia bejegyzésű 1A ligába tartozó alakulatok számára. A reform gyakorlati létrejötte előtt már most olyan érdekellentétek fogalmazódtak meg, melyek a ProTour vesztét is okozták. Ez továbbá csak a versenyrendszert érinti, és gazdaságilag nem fogalmaz meg semmi új irányelvet, nem szól a televíziós jogokkal kapcsolatos problémák megoldásáról.
27
5. A PROFI ORSZÁGÚTI KERÉKPÁRSPORT FINANSZIROZÁSA, SZPONZORÁCIÓJA ÉS MÉDIAMEGJELENÉSEI
Szakdolgozatom V. fejezetének első részében a profi kerékpáros csapatok finanszírozásáról fogok beszélni. Mint, ahogy azt a korábbiakban is tettem a kerékpársport idővonalát követem, néhány múltbéli esemény, illetve érdekes számadat felhasználásával. A második részben pedig a sportág és kifejezetten a Tour de France televíziós nézettségét elemzem.
5.1 A kerékpáros csapatok költségvetése Az Ernst and Young által végzett 2012-es felmérése szerint (ez a legfrissebb rendelkezésre álló adat) a kerékpársport profi és fél profi ligája (WorldTour és Professionel Continental) 40 csapatot számlálva összesen 321 millió eurós költségvetéssel rendelkezett. Ez egy átlagos 8 millió eurós költségvetést jelent csapatonként (MacMichael, 2012). Meg kell jegyezni, hogy ezen költségvetések nem 100%-ban pénzeszközt jelentenek, hanem az adott csapatot szponzoráló gyártók eszközei (például kerékpár beszállítók tárgyeszközei) is bele vannak kalkulálva az összegekbe. Ezt a folyamatos evolúciót egy diagrammal szemléltetném, mely az 1990-es évektől kezdődően mutatja a csapatok költségvetésének növekedését 2014-ig bezárólag. A statisztikába került csapatok az aktuális év végi világranglista legjobb 10 gárdájának átlagbüdzséje alapján lettek kalkulálva.
28
3. ábra
Forrás: Saját szerkesztés, Van Reeth, 2016 1992-és 2000 között az átlagos költségvetések 3,9 millió euróról 7,1 millióra emelkedtek, ez jelentősnek mondható, tekintve, hogy ekkor még nem rendelkezett megfelelő médialefedettséggel a kerékpársport. Érdekesség számomra az, hogy az ezredfordulót követően 2008-ig ingadozássokkal ugyan, de nem volt szignifikáns emelkedés a költségvetéseket illetően, azonban a 2008-as gazdasági válságot követően a költségvetések szinte megduplázódtak. Ez véleményem szerint annak köszönhető, hogy a kerékpársportban megjelentek az állami támogatással vagy állami cégek által finanszírozott kerékpáros csapatok, mint az orosz Katusha, mely a Global Russian Cycling Project égisze alatt fut, olyan támogatókkal mint a Gazprom, a British Cycling Project, azaz a Sky csapata és a Kazah állam által támogatott Astana.
29
5.2 A csapatokat érintő költségek A kerékpáros csapatok összetétele természetesen nem csak a versenyzőkből áll, hanem az őket kiszolgáló személyzetből is. Feladatuk a versenyzők számára, olyan körülményeket biztosítani, hogy képesek legyenek nap, mint nap a legjobb teljesítményt nyújtani. A személyzet a csapatvezetőkből, orvosokból, masszőrökből, szerelőkből,
sajtósokból
és
egyéb
személyekből
(szakácsok,
buszvezetők,
kamionvezetők) áll általában. 2014-ben a WorldTour csapatok átlagban 70 embert foglalkoztattak, melynek 40%-át tették ki a versenyzők. A fennmaradó 60%-ot a korábban említett személyzet teszi ki, melyeknek arányai megközelítőleg hasonlóak (Van Reeth, 2016). A csapatok számára a legnagyobb kiadást a foglalkoztatott emberek fizetései jelentik. A következő táblázatban két, az adott évben Tour de France-ot nyerő, csapat költségvetését hasonlítom össze. A Team Sky 2013-ban Chris Froome által, míg a U.S. Postal 2002-ben Lance Armstronggal a soraiban győzött az év legrangosabb eseményén. Valamint jól szemlélteti a kerékpáros csapatokat érintő egyéb költségeket is.
30
2. táblázat A Team Sky és a U.S. Postal költségei U.S. Postal (2002)
Team Sky (2013) (000 €)
%
(000 €)
%
Fizetések
19 538
71
9814
84
Utazás és szállás költségek
2216
8
986
8
Kerékpárok és kiegészítők
2640
10
14
0
Anti-dopping
338
1
31
0
Irodaköltségek
570
2
446
4
PR és marketing költségek
1154
4
151
1
Regisztrációs költségek
399
1
23
0
Egyéb
698
3
182
2
Összesen
27 551
Forrás: Saját szerkesztés, Van Reeth, 2016
Mint említettem a személyzet és a versenyzők költségei a legnagyobbak. A U.S. Postal esetében ez kiugróan magas (84%), ez köszönhető annak, hogy a csapat egy sportigazgatója Johan Buryneel 350 ezer eurós fizetéssel rendelkezett, valamint az ekkor már háromszoros Tour de France győztes Armstrong fizetése a csapat 10 millió eurós költségvetésének mintegy 30%-át tette ki. A Sky csapatánál a fizetések aránya ugyan alacsonyabb, 72%-volt, azonban a teljes büdzsé 50%-a két versenyző a 2012-es Tour de France győztes Bradley Wiggins és a 2013-as Chris Fromme zsebébe vándorolt. Sajnos nincs pontos, publikált adat arról, hogy milyen arányban oszlott ez meg köztük, de feltehetőleg évi 4-6 millió eurót jelentett ez számukra (Van Reeth, 2016). A kerékpársport globalizálódása miatt nagy költségeket jelentenek a versenyekre való eljutás, szállás és az étkezés. A csapatok magas létszámmal utaznak az eseményekre, valamint előfordul, hogy egy adott időpontban két helyen versenyeznek, akár más földrészen is, így rengeteg szállítóeszközre van szükség. A versenyzők kényelmének 31
érdekében a legjobb WorldTour csapatok rendelkeznek 2 db neoplan busszal, 8-10 db kombi kísérő autóval, 2 db szerelő kamionnal, melyekben az alkatrészeket és a kerékpárokat szállítják, tovább 1-2 db lakóautóval és 2 db mikrobusszal. Ezekkel az autókkal gyakorlatilag éves szinten átlagban 60-70 ezer kilométert tesznek meg, ez indokolja a táblázatban szereplő közel 10%-os értéket. A profi országúti kerékpáros csapatok költségeinek 90%-át a fizetések, kerékpárokat érintő költségek és utazási költségek teszik ki, a fennmaradó 10% egy része pedig a jogi és adminisztrációs költségek, mint például az UCI felé fizetendő licencdíj, a biológiai útlevelet érintő kötelező anti-dopping költségek, PR költségek jelentik.
5.3 A kerékpáros csapatok bevételei Ahogy, azt dolgozatom során többször hangsúlyozom a kerékpáros csapatok finanszírozása közel 100%-ban szponzori bevételekből történik. Természetesen a csapatok névadó főszponzorai járulnak a legnagyobb mértékben hozzá a költségvetéshez. A fejezet során részletesebben kifejtem majd az egyes szponzorok hozzájárulásának mértékét és megtérüléseit, azonban az előbbi példát követve ugyanazon két csapat finanszírozási forrásainak megoszlását egy táblázattal mutatom be.
32
3. táblázat A U.S. Postal és a Team Sky bevételei
Összes bevétel
U.S. Postal (2002)
Team Sky (2013)
(000 €)
(000 €)
%
10 240
%
27 575
9990
98
25 555
93
Szponzoráció és indulási díjak
250
2
2021
7
Költségek
11 647
27 551
Profit vagy Veszteség
-1407
25
Forrás: Saját szerkesztés, Van Reeth, 2016 Amit eddig még nem említettem és az ábrán szerepelő bevételi forrás, azok az indulási díjak és nyeremények a versenyek alkalmával. Ugyan minimális mértékűek tekintve egy csapat éves költségvetését, azonban meg kell említeni, mint egyetlen egyéb bevételi forrást. A WorldTour sorozatba tartozó versenyek számára az UCI megszab egy minimális összeget, melyet minden induló WorldTour csapatnak meg kell fizetnie, ez az összeg jelenleg 7500 euró csapatonként. A nagykörversenyek esetében ez tárgyalás kérdése, minden csapat más összeget kap a csapat erősségétől és versenyzőinek fontosságától függően. A
2014-ben, a Tour de France-on, induló csapatok például átlagban
körülbelül 50 000 eurós indulási bónuszban részesültek, valamint egy 1600 eurós versenyzőnkénti bónusz is járt a csapatok számára, amennyiben a 9, induló versenyzőből legalább 7 célba ért. A Tour de France kivételével gyakorlatilag egyik verseny sem fizet többet a minimális indulási díjnál, ezért a csapatok ilyen típusú bevétele alig rúg 300 000 euróra, ami egy 14 millió eurós költségvetéssel rendelkező csapat számára elenyésző (Van Reeth, 2016).
33
5.4 A televíziós közvetítésekből származó bevételek megosztásának problémái A kerékpáros csapatok és a versenyszervezők közötti állandó feszültség oka a televíziós jogok bevételeinek megosztása. A csapatoknak köszönhetően jutnak el a versenyzők az eseményre és válnak annak fő szereplőivé, ezáltal generálva nézettséget az eseménynek, tehát véleményem szerint teljesen jogos a megosztásra irányuló követelés. Azonban nem lehetnek irreális követeléseik a csapatoknak sem, hiszen jelen pillanatban az országúti kerékpársport nézettsége csökken, a közvetítések költségei magasak. Mivel helikopterekről, motorokról lehetséges csak a felvételek rögzítése, nagyon komoly apparátust kell megfizetni. A kisebb események nem is részesülnek televíziós bevételekből, mivel a közvetítő csatorna szponzorként jelenik meg azáltal, hogy tudósít a versenyről. Ennek következtében csak a legfontosabb versenyek képesek értékesíteni a közvetítés jogát, természetesen ilyen esemény az ASO által szervezett Tour de France. A Francia televízió 25 millió eurót fizet évente az ASO számára a Tour de France közvetítéséért, a szervező éves összbevétele 150 és 170 millió euró közé tehető, melynek 75%-a csak kerékpárversenyekből származik. Egyéb eseményeket is rendeznek, mint például a Dakar-rally. A kerékpárversenyekből származó bevételek felét a televíziós jogok értékesítéséből kapja, mint említettem 25 millió eurót a Tour de Francért és az egyéb kisebb, de szintén jelentős versenyek jogaiból mint a Tour of Flanders vagy a Párizs – Nizza. Összességében az ASO éves kerékpárversenyekből származó médiabevétele 50-55 millió euró, mely az egész kerékpársport, ebből a forrásból származó, hozamának háromnegyede (Van Reeth, 2016). Pontos adat ezzel kapcsolatban nem áll rendelkezésre, de számszerűen ez 75 millió eurót jelent, tehát ha a versenyszervezők hajlandóak lennének lemondani a jogok 10-20%-áról, akkor ez átlagban, a WorldTour csapatok számára megközelítőleg, évi 1 millió eurós bevételt jelentene, mely nem eget rengető összeg, de némileg csökkentené a szponzoroktól való dependenciát.
34
5.5 A Velon csoport Az előző fejezetben az UCI 2017-re szóló reformja kapcsán már tettem utalást erre a társulásra, de most fejteném ki részletesebben, hogy törekvéseik mire is irányulnak valójában. Számomra az elmúlt évek törekvései közül ez a kezdeményezés a legstabilabb és legátgondoltabb ideológia. A Velon csoport 11 WorldTour csapatot számlál soraiban és igazgatója a Sky Sports és a Liverpool futball klub volt kereskedelmi igazgatója Graham Bartlett. Célja, hogy egy hitelesebb, érdekesebb és stabilabb keretek között működő kerékpársportot hozzon létre. A kezdeményezés nem szakadár jellegű, miszerint feltétel nélküli televíziós jogokat követelnek, hanem ésszerű tárgyalásokat szeretnének folytatni az UCI-val és a versenyek szervezőivel, valamint együtt dolgozni az UCI-t irányító testületekkel. Bartlett a meglévő törékeny támogatói modellt kívánja átalakítani, azáltal, hogy érdekesebbé, a szurkolók szívéhez közelebb állóvá teszi a nézői élményeket, technológiai újítások bevezetésével. Ilyen törekvések a fedélzeti kamerák és a GPS követési rendszer a közvetítések alatt (Cyclingnews, 2014). Ezeket a tartalmakat azon nézők
számára
tenné
elérhetővé,
akik
hajlandóak
érte
fizetni,
mivel
a
kerékpárversenyek a legtöbb országban a nemzeti televíziók által ingyen elérhetőek. Elképzelése szerint így nem okozhat gondot az igazán kíváncsi nézőknek 3-5 eurót fizetni az extra élményért. Természetesen ezen bevételek a csapatokat illetnék, hiszen nem a szervező által biztosított közvetítő apparátus végzi a képek rögzítést, hanem a versenyzőkre és kerékpárjaikra szerelt eszközök. A kérdés csak az, hogyan képezhetné részét a közvetítésnek.
Ami pedig a hitelességet illeti, a WADA és az UCI
doppingszabályzatait nyíltan támogatják, annak érdekében, hogy a sportág megszabaduljon a doppinggal szennyezett képtől. Láthatóan a csapatok törekszenek a források diverzifikálására, az aktuálisan 90-100%-ban szponzori bevételből történő finanszírozást reális szemmel nézve 70% környékire lehetne redukálni, amennyiben a televíziós jogok értékesítéséből, indulási díjakból és a Velon projekt újításaiból képesek lennének önálló bevételi forrásokhoz jutni.
35
5.6 A csapatok szponzorációja Ezen alfejezetben a WorldTour csapatok szponzorainak összetételét, a szponzoráció időtartamát és motivációját, az adott szponzorok ezen időtartam alatti megtérülését kívánom bemutatni. A profi kerékpáros csapatok esetében a névadó fő szponzor vagy szponzorok azok, akik a legnagyobb mértékben támogatják a csapatot és válnak az UCI által regisztrált alakulat névhasználójává. Az UCI szabály értelmében egy csapatnak maximum két névadója lehet, melyek anyagi hozzájárulása általában 30-60%-ban szokott megoszlani az elsőszámú névhasználó javára, a fennmaradó 10%-pedig egyéb, kisebb szponzorok által biztosított. Minden esetben a névadó szponzorok által képviselt cég színei és logói alapján készítik el a csapatok mez- és autó designjait, a támogatók cserélődése miatt gyakran egy adott csapat két egymást követő évben teljesen más név és design alatt versenyez. A Benijts et al. 2011-ben végzett felmérése a 2008-ban működő első osztályú kerékpáros csapatok szponzorainak tevékenységi körére vonatkozóan azt mutatta, hogy 37,8%-uk az ipari szektorban tevékenykedik és 24,2%-uk pénzügyi és biztosítási cég. Mára ez sokkal heterogénebbé vált, inkább a kerékpárgyártók valamint a nemzeti szerencsejátékkal foglalkozó vállalatok dominálnak (Lagae, 2016). Ami a szponzoráció típusát és marketing stratégiáját illeti a Benijts et al. szintén végzett erre vonatkozólag egy kutatást, mely a névadók üzleti marketingjét, azaz business-to-business (B2B) és a magánfogyasztók felé irányuló marketing tevékenységet, azaz business-to-consumer (B2C) marketingjét vizsgálja. A B2B marketing alkalmazásánál a szponzoráló cég nem közvetlen a fogyasztót veszi célba, hanem egy más vállalkozást, aki termékét tovább közvetíti vagy hasznosítja, míg elér a végső felhasználóhoz. Erre a típusú marketingre jó példa a kerékpársportban 9 évig jelenlévő olasz építőipari cég a Mapei és 7 évig egy spanyol csapatot szponzoráló kazánokkal foglalkozó Saunier Duval. A B2C marketing esetében klasszikusan, a terméket gyártó és forgalmazó cég marketingkommunikációs
tevékenységet
kezdeményez
eladásai
növelésének
érdekében. Ennek a tevékenységnek a célpontjában közvetlenül a fogyasztók állnak. 36
Mint említettem a kezdeti kerékpárversenyeket és csapatokat a kerékpárgyártók szponzorálták, azaz B2C marketinget alkalmazták. Ez a tendencia 2014-től kezdődően újra visszaállni látszik, mivel jelenleg számos WorldTour csapat névadó főszponzora kerékpárgyártó cég, mint például a Giant, Trek, BMC, Merida és a Cannondale. Ez valószínűleg a környezettudatosság és az egészséges életmód egyre nagyobb térnyerésének köszönhető, mivel a kerékpár, mint eszköz nem szennyezi a környezetet, mégis gyors eljutást biztosít rövid távok között, valamint a kardió jellegű mozgás miatt erősíti a kardiovaszkuláris rendszert, ezáltal csökkentve a szív és érrendszeri megbetegedések lehetőségét. Az alábbi táblázattal szemléltetném az első osztályú csapatok névadó fő támogatóinak B2B és B2C marketingjének megosztását három évre lebontva. 4. táblázat A szponzorok B2B és B2C marketing szerinti megoszlása Névadó szponzorok
Névadó szponzorok 2008-
Névadó szponzorok 2014-
2004-ben
ban
ben
db
%
db
%
db
%
B2B
13
33,3
8
36,5
6
22,2
B2C
18
46,2
11
50,0
11
40,7
B2B és B2C
8
20,5
3
13,6
10
37,1
Forrás: Saját Szerkesztés, Lagae 2016 Ahogy az előző oldalon említettem a szponzorok megoszlását illetően, a névadó partnereken kívül egyéb kisebb támogatók is jelen vannak a csapatoknál. Ezek a költségvetéshez kisebb mértékben járulnak hozzá, gyakran nem pénzzel, hanem egyéb tárgyi eszközökkel, ezért cserébe megjelenést kapnak a mezen, vagy az általuk gyártott termék használatával a csapat népszerűsíti azt. Számos klub esetében ilyen például az autókat biztosító cég a Skoda. Egy csoportosítással mutatnám be két WorldTour csapatot körülvevő támogatókat. Az Etixx-Quick Step a már említett Mapei jogutódjaként működik, már 1999-ben jelen volt a csapat támogatói között, mint második számú névadó és a Lotto-Soudal, amely 37
elsőszámú névadója a Belga Lotto társaság jelenlegi, a kerékpársportban legrégebben, 1984-óta tevékenykedő, szponzornak (Lagae, 2016).
5. táblázat Két WorldTour csapat szponzorainak összetétele Szponzor típusa
Etixx-Quick Step
Lotto-Soudal
Főszponzor
Etixx, Quick Step
Lotto, Soudal
Specialized, Look, SRAM, Zipp,
Ridley, Morgan Blue, Lezyne,
Kerékpár beszállitók és
Ceramicspeed, Unior, Compex, Geo
Continental, Campagnolo, Tacx,
egyéb technikai
Dynamics, Morgan Blue, Quarq,
Look, Deda elementi, Sapim, San
szponzorok
Tacx
Marco, C-Bear, Lizard skins, Jagwire
Vermarc, Oakley, Princess, Rodania
Vermarc, Gaerne, Jako,
Ruházat
Modemakers, Hanseeno, Le Coq Sportif, Lazer, Gripgrab
Táplálékkiegészítő
Biover, Coca-Cola, Etixx, QM
Etixx, Energy lab, SRM, Alpro
Sportscare
Jármű szponzor
Skoda, Gregoor Bruno Denijs, Herva
IJsboerke, Make a wish, G&V Energy Group, Callant
Egyéb támogatók
verzekeringen, Lidl, Opticom, GrafiWrap, Deloitte, Logiscycl.com, Berner, Fresty Fresh
Forrás: Saját szerkesztés, Lagae 2016 Ezen szponzorok a kerékpársporthoz lojálisan kapcsolódnak, azonban számos támogató különböző okokból kifolyólag lép ki a sportból. Ilyen okok a gazdasági válság, valamint a két legtöbbször előforduló indok, a doppingbotrányok következtében kialakuló negatív kép és a marketingstratégiai változtatások, mert nem érik el a kívánt közönséget egy WorldTour csapat szponzorálása által. A fő támogatók motivációja, hogy belépjenek a kerékpársportba gyakran az, hogy névadójává válhatnak az adott csapatnak, ezáltal a tömeg és közösségi médiában lehetőségük nyílik írásbeli és auditív reklámlehetőségre egyaránt. Valamint a televíziós 38
közvetítések alkalmával a néző nem csak vizuális ingert kap, hanem a csapat neve említésekor auditívat is. Egy cég mielőtt a sportszponzorálás mellett dönt alaposan meg kell vizsgálnia mik azok a reklámlehetőségek, amelyeket az adott sport nyújt számára, melyek azok a célcsoportok akik elérhetőek, milyen mértékű márkaismertségre lehet számítani általa. A sportszponzorálás többnyire csak a cég nevét vagy logóját képes kommunikálni a közönség felé, ezáltal más egyéb marketingkommunikációs eszközöket is használni kell a sikeresség érdekében. Az országúti kerékpársport esetében maga a csapat szponzorálása egy fontos eleme a kommunikációnak, azonban más PR tevékenységgel összehangolva érhetők el a legnagyobb mértékben a potenciális vásárlók. Például a Tour de France reklámszüneteiben megjelenő televíziós reklámok többsége a már a sportban tevékenykedő cégek közül kerül ki, ezáltal maximalizálva a cég nevének, termékének, illetve szolgáltatásának ismétlését a közmédiában, sportmédiában és az írott sajtóban egyaránt (Lagae, 2016).
5.7 A szponzoráció megtérülése Nehéz egy adott marketingtevékenység pontos pénzbeli megtérülését számszerűsíteni, mert egyéb tényezők is befolyásolják, mint más reklámtevékenységek alkalmazása, termékbeli
változtatások,
árváltoztatások,
versenytársak
kilépése/belépése
a
piacról/piacra. A kerékpáros csapatok szponzorainak bizonyos márka expozícióját szintén nem egyszerű mérni, hiszen mezeken, utcai ruházaton, autókon, kerékpárokon, sapkákon megjelenő felirat vagy logó nem csak a médiában bír reklámértékkel, hanem az utazások, edzések alkalmával, hotelekben, rendezvényeken és díjkiosztókon is. Az írott
és
elektronikus
médiában
való
megjelenés
vizsgálata
az,
ami
a
marketingtevékenység sikerességét viszonylag pontosan képes felmérni. Ez magába foglalja a napilapokban, internetes portálokon, speciális heti, havi újságokban és a televízióban való megjelenést. Erre irányulóan készült egy felmérés mely a Rabobank cég kerékpáros szponzorációs tevékenységének és más reklámtevékenységének a médiaértéket és a Rabobank cikkekben történő megjelenését hasonlítja össze négy évre lebontva. 39
6. táblázat A Rabobank csapat médiamegjelenései és annak értéke A Rabobank csapat Év
szponzorálása
Más reklámtevékenység
Összesen
Cikkek
Médiaértéke (€)
Cikkek
Médiaértéke (€)
Cikkek
Médiaértéke (€)
2007
6388
10 029 930
4550
7 297 927
10 938
17 327 857
2008
5363
9 351 109
4839
8 314 659
10 202
17 665 768
2009
6214
10 045 407
4913
8 660 795
11 127
17 706 202
2012
5021
11 238 826
5687
10 950 393
10 708
22 189 219
Forrás: Saját szerkesztés, Lagae, 2016 A
Rabobank
egy
hollandiai
központtal
működő
multinacionális
pénzügyi
szolgáltatásokat nyújtó vállalat, mely 1998-tól kezdődően hosszú évekre kötelezte el magát a kerékpársport mellett. Az összehasonlítás egyértelműen mutatja, hogy névadó főszponzori tevékenysége a kerékpársportban évről-évre felülmúlta az egyéb reklámtevékenységek által kreált médiamegjelenést. A Rabobank által végzett felmérés továbbá kiterjedt arra, hogy a célcsoportok, a kerékpársport rajongói, illetve a kerékpársportot nem követő emberek mennyire vannak tisztában a sportban folytatott reklámtevékenységével. 2004-re a kerékpársport rajongói majdnem 100%-ban, míg az átlagemberek 70%-ban tudták, hogy a Rabobank egy profi országúti kerékpáros csapat névadó főszponzora, ezáltal gyakorlatilag elérték marketingkommunikációs céljukat. Azonban továbbra is elkötelezettek maradtak a sport iránt egészen 2012-ig bezárólag. Ekkor döntöttek úgy, hogy befejezik a csapat szponzorálását, az oka pedig az USADA (Amerikai Anti-Dopping Szövetség) eljárása és eredménye volt Lance Armstrong ügyében, ami egyértelművé tette a sport doppinggal való kapcsolatát (Lagae, 2016).
40
Egy másik példát is említenék, amely egyfajta átvezetésként is szolgál a következő fejezetemhez. A jelenlegi világranglistát vezető Tinkoff gárdája kiadott egy sajtóközleményt, mely saját médiafelületeinek statisztikáit érinti, illetve a Tour de France-ot átölelő médiamegjelenést. 2015-ben a csapat kizárólagos honlapja 1,9 millió látogatóval rendelkezett, melynek kiugróan magas nézettségi periódusa a Tour utolsó hetére esett, amikor is 181 000-en kattintottak a portálra. A Facebook oldal posztjaival 450 millió embert értek el az év során, heti átlagban 2 milliót és a legmagasabb, megint csak a Tour de France utolsó hetét érintő, 9,3 millió eléréssel (Tinkoff, 2016). Ezek a számadatok kizárólagosan a csapat saját médiatevékenységéből származnak. A Tour de France közvetítéseiről és számadatairól a következő fejezetben ejtek szót, illetve a Tinkoff csapat aktuális helyzetéről és a mögötte álló mecénás személyéről az összefoglalóban írok bővebben.
5.8 A kerékpársport televíziós nézettsége Dolgozatom során sokszor említettem a versenyek televíziós nézettségét és a hozzá kapcsolódó bevételek elosztását, most azonban a közvetítések kialakulását és az adott események számszerű adatait kívánom kifejteni. A kerékpárversenyek televíziós közvetítései egészen a II. világháború végéig nyúlnak vissza, amikor Franciaországban rövid felvételeket közöltek a híradók alkalmával az 1948-as Tour de France szakaszairól. 1963-tól kezdődően jelentek meg a motorkerékpárokról és helikopterekről történő élő közvetítések, melyek még csak az utolsó néhány kilométert foglalták magukba. Ezek az újítások tették lehetővé, hogy egészen az ezredfordulóig a közvetítések nézettsége, minősége és mennyisége lineárisan nőjjön. Ennek köszönhetően robbanásszerűen növekedett a sport nézettsége és népszerűsége világszerte (Van Reeth, 2016). Természetesen mint a világ legnézettebb kerékpáros sporteseménye, a Tour de France számít minden esetben viszonyítási alapnak a közvetítési adatok kapcsán. A világ 190 országában sugározzák napi szinten három héten keresztül, a helyszínen 2000 újságíró, 41
635 médiaszervezet, 90 televíziós csatorna és 60 rádióadó számol be az eseményekről. Az élő közvetítések csatornánkénti átlaga 80 óra, ami napi 4 órát jelent 21 napon keresztül. Az összes élő televízió adás mennyisége világszerte a Tour, de France alatt 6000 óra. Egy túlzó adatot is megemlítenék, mely a Tour nézettségét érinti. Egyes állítások szerint a három hét alatt 3,5 milliárd ember követi az élő közvetítéseket, mely a valóságban nem feltétlenül igaz (Tinkoff, 2016). A nézettségeket nehéz egyértelműen mérni, mert rengeteg különböző módszer áll rendelkezésre és ezek közül a legtöbb pontatlan adatokat szolgáltat, valamint a pontos adatok kiértékelését az is nehezíti, hogy gyakran olyan kumulált értékeket hoznak nyilvánosságra, melyek a befektetők számára vonzóak lehetnek. Valljuk be a 3,5 milliárdos össznézettség még laikus szemmel is túlzó, hiszen a föld népességének felét jelenti. A legegyszerűbb és legpontosabb módja ezen adatok mérésének, a független, nem a szervezők által publikált nézettségi számok vizsgálata. Ilyen független szervezetek, melyek végeztek mérést, a Tour de France-ra vonatkozóan például az USA-ban a Nielsen, Angliában a Barb, Belgiumban a CIM vagy a Franciaországban a Médiametrie. Világszerte azokat az országokat érinti a felmérés, ahol a legnépszerűbb a kerékpársport. Az alábbi táblázat Belgium, Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Olaszország, Ausztrália, Amerika és Németország 2000 és 2014 közötti Tour de France nézettségeit mutatja millió főre lebontva egy adott évben.
42
4. ábra
Forrás: Saját szerkesztés, Lagae, 2016 Egyértelműen látható, hogy a körverseny hazája rendelkezik a legnagyobb nézőközönséggel, megközelítőleg 4 millió fő szakaszonként, de ez az érték nem adható össze az egymást követő versenynapokon, azaz nem szorozható meg 21-el, hiszen a szakaszok változásával a nézők személye 80%-ban nem változik. Ennek tudatában érthető, hogyan kalkulálják a milliárdos nézettségeket. Franciaországot követően a legnagyobb és legstabilabb közönséggel Spanyolország és Olaszország rendelkezik 11 millió átlagos szakaszonkénti megtekintéssel. Ausztrália, Hollandia és a Flamand régió is konzisztensnek mondható. Ezen országok stabil szurkolói bázissal rendelkeznek, ennek köszönhetően az évek folyamán a sportág nézettsége nem csökkent. Ellenben a Németországban és USA-ban egykor népszerűnek számító országúti kerékpár nézettsége jelentősen megcsappant. Ez egyértelműen a doppingesetekkel hozható összefüggésbe, hiszen a Tour de France győztes Jan Ulrich és a verseny ikonjává váló Lance Armstrong súlyosan érintett volt a vétségekben, valamint a 2012-es USADA kontra Armstrong pert követően a német közmédia úgy döntött, hogy nem közvetíti az év legnézettebb kerékpáros eseményét. 43
A Tour de France többmilliós napi nézettségén kívül csak néhány olyan verseny van, amely legalább 1-2 milliós nézettséggel rendelkezik, ilyen események például a Giro d’ Italia egyes szakaszai, a Tour of Flanders és a Paris – Roubaix. Az USA és Németország kerékpár iránti elkötelezettségét a doppingesetek befolyásolták, azonban a stabilnak számító országoknál is jelentkeznek szurkolói bázist érintő problémák. Kevés felmérés van a nézők életkorának megoszlását illetően, de mindenképp említésre méltó egy rendelkezésre álló felmérés, miszerint Hollandiában a Tour de France közvetítéseit néző emberek átlagéletkora 57 év, továbbá a francia nézők 54%-a öregebb 60 évnél, míg csak a nézőközönség 14%-a fiatalabb mint 35 év. Ez egy komoly problémát jelent, hiszen előrelépést csak a fiatal nemzedék bevonásával lehet elérni (Van Reeth - Lagae 2016).
44
6. A PROFI ORSZÁGÚTI KERÉKPÁRSPORT PROBLÉMÁI
Az országúti kerékpársport egyike a legrégebbi profi sportoknak, tradíciói visszanyúlnak a 19. század végére. Ez a sport rendkívül népszerű Európában és egyre növekszik népszerűsége világszerte, ezáltal kiváló reklámlehetőséget biztosít a szponzorok számára, relatív alacsony költségek mellett. A kerékpársport ékköve a minden évben megrendezésre kerülő háromhetes körverseny, a Tour de France, mely kereskedelmi, gazdasági és reklám szempontjából a világ legnagyobb eseményei közé sorolható. Mind ezek ellenére a profi országúti kerékpársport további fejlődését néhány tényező hátráltatja. A profi kerékpársport jellemzője hogy egy szabadtéri csapatsport, melyet közutakon űznek egyéni versenyzők és stakeholderei, amelyek egy nagy heterogén csoportba sorolhatók, különböző érdekekkel. Ezt a komplex struktúrát a 4. fejezetben mutattam be részletesen. A rengeteg érdekellentét, amit ez a struktúra eredményez, versenyszervezők és kerékpáros szövetségek között vagy versenyszervezők és kerékpáros csapatok között, kétségtelenül aláássa a kerékpársport jövőbeni fejlődését. A sportág egyik legnagyobb problémája, hogy súlyosan érintett a doppingbotrányokban. A hatalmas emberi erőfeszítések miatt már a kezdetekben jelen volt, de az 1998-as Festina botrány tette nyilvánvalóvá, hogy a sportolók doppingszerekkel képesek az adott teljesítmények elérésére. A többszörös doppingügyek eredményeképpen a nagy multinacionális cégek egyre kevésbé döntöttek amellett, hogy a profi országúti kerékpársport által reklámozzák cégük termékeit és szolgáltatásait. Ez egy olyan szituációt teremtett, ahol a csapatok költségvetésének növelése egyre inkább “gazdag jótevőktől” függött, akik valamely személyes kötődésük, szeretetük miatt invesztálták vagyonuk egy részét a sportba, ezáltal egy instabil gazdasági modellt teremtve.
45
Továbbá az 5. fejezetben említettem, hogy a Tour de France-ot leszámítva a többi televízió által közvetített kerékpárversenyek nézettsége relatív alacsony más profi sportokhoz képest. A dolgozatom utolsó előtti fejezetében azokra a valós problémákra reflektálnék, amik szerintem a legjobban akadályozzák a profi országúti kerékpársport előre menetelét, később pedig egy átfogó összefoglalással néhány lehetőséget vázolnék fel a problémák elméleti megoldására. A gondolatmenetemnek öt kulcsmotívuma van, melyet a továbbiakban részletesen fejtek ki: 1.: egyetlen nagy esemény és szervező gárdájának túlzott dominanciája (Tour de France), 2.: a sport nem ér el megfelelően a fiatalabb generációhoz, 3.: újra kell gondolni a sportág fejlődésének lehetőségeit új versenyformák létrehozásával illetve, meglévő versenyek átalakításával, 4.: a dopping jelenléte, 5.: instabil üzleti modell
6.1 A Tour de France dominanciája A Tour de France nélkül nem létezne a profi országúti kerékpársport? Túlzónak tűnhet, de kétségkívül a Tour de France vonzza a legnagyobb közönséget és a legtöbb országban ez az egyetlen olyan kerékpárverseny ami jelentős médiamegjelenéssel bír. Egy szponzor számára a legfontosabb a megjelenés ezen az eseményen, mind a helyszínen, mind az írott és elektronikus sajtóban 21 napon keresztül. Egy akkora médialefedettséggel járó esemény, amely akkor lehet a legmeghatározóbb egy cég számára, amikor a szponzoráció folytatása vagy megkezdése a kérdés. A Tour de France sportszakmai és kereskedelmi fontossága vitathatatlan. A WorldTour versenyek szervezéséből származó bevételek kétharmadát teszik ki ennek az eseménynek csak a televíziós és szponzori bevételei. Ez a hatalmas siker teszi lehetővé a főszervező cégnek, az ASO-nak, hogy más kevésbé jövedelmező versenyek megrendezési költségeit fedezzék és jelentősen magas pénzdíjakat adományozzanak a győzteseknek (mint a Paris-Nice vagy a Liége-Bastoge-Liege), illetve, hogy olyan helyeken rendezzenek versenyeket ahol a kerékpársport újonnan fellendült és ez alapján ígéretes befektetésnek bizonyulhat (Van Reeth - Lagae, 2016). Ezen kiemelkedően magas piaci 46
részesedés eredményezi a Tour de France dominanciáját a sportban. Egyfajta veszélyt jelent a sportág további fejlődésére nézve, mert befolyása által képes megakadályozni a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) egyes reformterveit, mint ahogy azt a harmadik fejezetben említettem a Pro Tourral kapcsolatban. Elvileg a Nemzetközi Kerékpáros Szövetségnek (UCI) kéne a legnagyobb befolyással bírnia a kerékpársport világában más nemzetközi sportszövetségekhez hasonlóan, azonban a gyakorlatban ez nem valósul meg. Az ASO piaci fontossága miatt, saját kedve szerint manipulálja a demokratikus folyamatokat, gyakran fellebbezési kérelmekkel.
6.2 Öregedő közönség A profi kerékpársport egyik jelentős problémája, hogy nem jut el megfelelő módon a fiatalokhoz, ezáltal a nézőközönség úgymond elöregszik. Magyarországot semmiképp sem lehet párhuzamba állítani vagy bármilyen példaként említeni ezen a téren, mivel sajnos nagyon elenyésző szerep jut a magyar felnőtt és utánpótlás versenyzők számára nemzetközi szinten, profi szinten pedig gyakorlatilag semmi. A kerékpársport “hazájának” Olaszország, Franciaország, Belgium, Hollandia tekinthető, ezen országokban gyakorlatilag a labdarúgás után a legnagyobb tömegeket vonzó sportesemények a kerékpárversenyek, ebből következően ezekben a régiókban a legnagyobb a médiamegjelenése a sportnak. Úgy tűnik a profi országúti kerékpársport nem olyan attraktív a fiatalabb generáció számára, aminek okai lehetnek a hosszú, extrém esetekben 5-6 órás közvetítések, mint a Tour de France fontosabb hegyi szakaszai vagy a világbajnokság, illetve hogy a versenyeken gyakran a kulcsfontosságú pillanatok csak az utolsó pár percben történnek.
47
6.3 Szükség a versenyformák újítására Mint minden egyéb népszerű sportnak az országúti kerékpárnak is, ahhoz hogy fenn tudja tartani világszerte kedvelt sportági státuszát, új közönségeket kell vonzania. De hogyan lehet ezt kivitelezni? A nagy kerékpáros csapatok versenyzői, mint például a Sky, Tinkoff vagy az Astana szigorú utasításokat, taktikát követve versenyeznek, mely instrukciókat rádión kapják, ez a fajta rádiókapcsolat a versenyeket ellenőrizhetőbbé, megjósolhatóbbá tette. Egy országban ahol a kerékpársport kevésbé ismert, nehéz meggyőzni egy potenciális nézőt, aki fiatal és nem rendelkezik előzetes ismerettel, hogy nézze a kerékpárversenyek közvetítéseit, ha azok, az esetek jelentős részében, ugyanazon sémán mennek végbe és az érdekességek az utolsó néhány kilométeren történnek. A kerékpárversenyek gyakorlatilag az elmúlt 40 évben nem igazán változtak, a közvetítéseken, a kerékpáros alkatrészeken és technológiai újításain kívül. Nem vezettek be új versenyformákat, a próbálkozások ellenére nem tudtak kifejleszteni egy új sikeresebb világranglista rendszert. Gyakorlatilag minimális változtatásokkal egyegy verseny ki- és bekerülésével más néven fut az adott világkupa sorozat (ProTour, WorldTour) évtizedek óta.
A folyamatosan változó világban, a felhasználóknak
rengeteg választási lehetőségük van, hogy a TV nézésre fordított szabadidejüket, hogyan töltsék el és ha a sport mellett döntenek, minden egyes sportnak meg kell küzdenie a nézettségért. Egy sport minél drámaibb, látványosabb, dinamikusabb és kiszámíthatatlanabb, annál vonzóbb a kevés szakértelemmel rendelkező nézők számára. A professzionális országúti kerékpárversenyeknek több formájuk van, egy-, illetve többnapos, úgynevezett szakaszos versenyek. A többnapos versenyek, amelyek hosszúsága a néhány napostól egészen a három héten át tartó körversenyekig terjed (Giro, Tour, Vuelta). Ezen megmérettetések során nem csak az adott verseny abszolút győztesét díjazzák (aki a legrövidebb idő alatt teljesíti a kiírt távot), hanem egyéb kategóriákat is (sprintverseny, legjobb 25 év alatti versenyző, legjobb hegyi menő). 48
Ebből kifolyólag egy adott versenyen induló csapatok teljesen különböző érdekekkel állhatnak rajthoz a csapat kvalitásainak megfelelően. Vannak specifikus, úgynevezett klasszikus versenyek, melyek egyedülállóak, mint például a macskaköves szektorokkal tűzdelt Paris-Roubaix és a Tour of Flanders. Ezen viadalokon azonban nem találkozhatunk olyan sztárokkal, mint Chris Froome, Vincenzo Nibali vagy Alberto Contador, akik Tour de France-ot ugyan nyertek, de a macskaköves versenykörülmények nem felelnek meg a karakterisztikájuknak, ezért nem indulnak. Egy laikus néző számára felvetül a kérdés, hogy ha ők képesek Tour de France-ot nyerni, ami a legnagyobb versenynek számít kerékpáros berkekben, akkor ezeken a versenyeken rajthoz sem állnak? Valamint, hogy lehet az, hogy Marcel Kittel több szakaszt nyert a Tour de France-on az adott évben mint Vincenzo Nibali, mégsem ő nyerte az összetett versenyt? Sajnos a versenyek sokszínűsége miatt bonyolulttá, nehezen érthetővé válik a hozzá nem értő közönség számára, ezért nehéz az új közönség bevonása. Annak érdekében, hogy legyen a kerékpársportban valamiféle világranglista, liga rendszer, az UCI 2005-ben létrehozta a ProTourt (mai nevén WorldTour). Az előző oldalon említett versenytípusokat (egynapos, többnapos, klasszikus) mind magába foglalja a versenysorozat és az ezeken az eseményeken elért eredmények alapján kerül kialakításra a világranglista, melynek három típusa van: egyéni ranglista, csapat ranglista és nemzeti ranglista. Elméletileg ez az újítás kellett volna jelentse a profi országúti kerékpársport számára az áttörést, amely egy “Bajnokok Ligája szerű “ élményt adhat a nézők számára. A WorldTour sorozat 2015-ben 17 csapatból, 476 versenyzőből, 28 versenyből és 148 versenynapból állt (Van Reeth – Lagae, 2016). A rengeteg versenynap következtében a versenyzők válogatnak a viadalok között. Állóképességi, fizikai sport lévén képtelenség részt venni minden versenyen, valamint bizonyos megmérettetések egy időben zajlanak, ezáltal nem garantálva a rajongó számára, hogy kedvencének szurkolhasson, más sportok versenysorozataival ellentétben (például: Forma 1, Tour de Ski, Tenisz). 49
A WorldTour túl sok versenyből áll, emiatt nem eléggé átlátható, ezáltal nem képes egy könnyen kontrollálható, érdekes reklámterméket adni a szponzorok és TV csatornák számára. Gyakran még egy kerékpárrajongó, aki évek óta követi a sportot, sem képes megmondani, hogy az adott pillanatban ki vezeti a WorldTour egyéni ranglistáját, mivel nem jár érte megkülönböztető mez, mint például a Tour de France-on az összetett vezetőnek járó sárga trikó. Idén már 11 éve van jelen a WorldTour mint a professzionális országúti kerékpársport hivatalos ligája, azonban ez alatt a 11 év alatt egyetlen szponzort sem találtak átfogóan a komplett eseménysorozat támogatására. A WorldTour egy alulmenedzselt reklámtermék, ami nem tud versenyre kelni a világon vezető labdarugó bajnokságokkal, mint például a Premier Leage.
6.4 A dopping jelenléte az országúti kerékpársportban és negatív hatásai Aktív sportolói pályafutásom során számtalanszor találkoztam azzal a kérdéssel, hogy te is doppingolsz? Az emberek jelentős része a kerékpársport hallatán egyből a doppingra asszociál. Ez több szempontból is problémát jelent. Egy adott szülő nem fogja egy doppingbotrányoktól hangos sportág mellett elkötelezni sportolni vágyó gyermekét, többek között ez az egyik oka annak, hogy a szurkolói bázis elöregedik. Továbbá a kerékpársportot támogató vagy támogatni kívánó cégek, durván fogalmazva, nem fogják a sportolók doppingolását finanszírozni. A helyzet jelentősen javult az elmúlt években, de továbbra is erőteljesen befolyásolják a múlt történései a sportág képét. Tanúi lehettünk néhány tömeges doppingesetnek, az első a Festina csapat botránya 1998-ban, ezt követően az Operación Puerto 2006-ban, mely több tucat kerékpárversenyzőt érintett, illetve a hét Tour de France győzelmétől megfosztott Lance Armstrong esete 2012-ben. Talán Armstrong esete ártotta a legtöbbet a kerékpársportnak, hiszen egy világszerte ikonná vált, a rákot legyőző sportember egész pályafutása alatt doppingszerekkel élt és mindezt a U.S. Postal (Amerikai Posta) által fémjelezett csapatban, az összes versenyzőt szisztematikusan bevonva (Albergotti – O’conell, 2014). 50
Pont az ezt követő periódusban, 2011 és 2014 között, a Tour de France nézettsége Belgiumban, Angliában, Hollandiában és az USA-ban 22%-al csökkent (Van Reeth Lagae, 2016). Az utóbbi években az egyre szigorúbb doppingellenőrzések következtében csökkent a vétségek száma. Meg szeretném jegyezni, hogy az ellenőrzések szigorúsága és mennyisége az oka annak is, hogy a kerékpársportban ilyen magas számú doppingeset történik. Az UCI engedélyével már 1997 januárjától kezdődően végeztek vérvizsgálatokat, ellenben egyéb sportoknál csak évekkel később lett engedélyezett a vérvétel doppingvizsgálat során (T. Martin, 1997). A 2015-ös Tour de France-on 656 tesztet hajtottak végre ebből 482 vér és 174 vizeletvizsgálat volt, ezekből 0 pozitív (UCI, 2015). Az UCI 2010-ben bevezette a biológiai útlevelet, és a holléti igazolást, mely kötelező minden WorldTour és a Professional Continental csapat versenyzője számára. A biológiai útlevél és a holléti táblázat lényege, hogy minden regisztrált versenyzőnél bármikor végezhetnek vér- és vizeletvizsgálatot, ezek során elsősorban a versenyzők hematológiai profilját vizsgálják. Amennyiben valami jelentős elváltozás történik az értékek között, eljárást indítanak (UCI, 2014). Mindezen intézkedések ellenére nem képes a kerékpársport megszabadulni a média és a közönség által generált sztereotípiától. Más sportok is küzdenek hasonló problémákkal, de úgy tűnik a doppingesetek nem rongálják ilyen mértékben a sport imázsát. Az elmúlt évek során számos doppingeset történt az olimpiai játékokon az atlétikában. Nem is kell messzire mennünk, volt rá precedens, hogy magyar sportoló volt érintett, de valamilyen oknál fogva globális szinten az jelentős mértékben mégsem kelti fel a média figyelmét. Ennek egy oka lehet, hogy egyéb sportágak nemzetközi, illetve nemzeti szövetségei nem szankcionálják olyan erőteljesen a sportolóikat. Lance Armstrong ügyét követően, valamint a csapaton belüli doppingvétségek miatt, a Rabobank 2012-ben kivonult a kerékpársportból, véget vetve ezzel 20 éven át tartó szponzorációjának.
51
A sport hitelességét rongálják a pozitív tesztek következtében évekre visszamenőleg megvont győzelmek is. Lance Armstrongtól hiába vonták meg győzelmei nagy részét, hiszen a köztudatban ő az, aki 1999 és 2005 között zsinórban hétszer nyerte meg a Tour de France-ot.
6.5 Az üzleti modell stabilitási problémái, bizonytalan finanszírozási formák A profi országúti kerékpáros csapatok finanszírozása gyakorlatilag teljes egészében szponzori bevételből történik egy vagy két névadó főszponzor által, ez a tradicionálisan kialakult szponzorációs modell többször instabilnak bizonyult (Cyclingtips, 2016). A szponzoráló cégek csak néhány évre kötelezik el magukat egy adott csapat mellett, ezáltal bizonytalan a jövőképük a kluboknak, példa erre a Rabobank csapat névadó főszponzori helyét 2013-ra átvevő Belkin, már 2014 júniusában, alig több mint egy évre rá bejelentette, hogy kiszáll a kerékpársportból. Ez a bizonytalanság a 2000-es évek elejétől kezdődően folyamatosan nőtt, a fentebb említett doppingügyek, valamint a 2008-as banki és gazdasági világválság következtében is. Mindezen nehézségek ellenére a csapatok éves költségvetése folyamatosan nőtt az elmúlt 15 év során. Ezen összeget számszerűsítve az UCI aktuális ranglistáján egy top 10-ben szereplő csapat költségvetése mindössze évi 7 millió euró volt, ez 2014-re évi 14 millióra duzzadt, azaz megduplázódott (Van Reeth - Lagae, 2016). Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy mecénások érkeztek a profi országúti kerékpársportba, akik saját vagyonukból hatalmas összegeket fektettek a csapatokba, megnövelve a versenyzők fizetéseit. Ezen befektetők gyakorlatilag passzióból, szenvedélyből támogatják a klubokat, jelen pillanatban a WorldTour karaván harmada ilyen jótevők által finanszírozott, mint például a Tinkoff vagy az Astana. Az előző pontok közül több helyen is meg akartam említeni Oleg Tinkov személyét, valamint a csapatok finanszírozását illetően tettem rá utalást, de úgy érzem a gazdasági modellt érintő problémáknál van a legnagyobb jelentősége. Tinkov több év alatt közel 60 millió eurót ölt a kerékpársportba, azonban 2016 év végén nem kíván tovább jelen 52
lenni a sportban. Ezen döntésének két oka van és mind két okot szeretném idézni, mivel tökéletesen alátámasztja az általam felvázolt problémákat. “A Tinkoff Bank öt éve szponzorálja a csapatot, ami marketing szempontból elég. Mi nem vagyunk jelen a világon mindenhol, az orosz gazdasági helyzet nem jó és a marketingeseim azt mondták, minden olyan befektetőt elértünk, akit csak lehetett a kerékpározáson és a sporton keresztül. Úgy döntöttünk, hogy a reklámkeretünket direkt TV-hirdetésekre kell inkább fordítanunk 2017-től” (Tinkov, 2016). Ezt nevezte döntése logikus, üzleti oldalának, amely valóban érthető, de itt merülnek fel azok a gondok, hogy az országúti kerékpársport nem ér el minden réteget, nem jut el mindenhová, nem képes megújulni növelve ezzel követőbázisát. Tinkov mindezek ellenére folytatta volna tevékenységét amennyiben valamiféle megújulást képes hozni a csapatok finanszírozása terén, némileg önállóbbá téve a WorldTour gárdáit. “A másik fele bonyolultabb és sokkal inkább személyes, hogy miért nem vagyok hajlandó tovább költeni a saját vagyonomat tovább. Azért döntöttem a csapat eladása mellett, mert megértettem, hogy senki nem akar együttműködni velem, hogy megváltoztassuk a sportág üzleti modelljét. Az elmúlt két-három évben próbáltam küzdeni az ASO-val (a Tour de France szervezőirodája) és az UCI-val (Nemzetközi Kerékpáros Szövetség) is. Próbáltam új bevételi forrásokat találni TV-jogdíjakon keresztül, reklámtermékek és jegyek eladásával, de senki nem támogatott ebben (Tinkov, 2016).“ Az ASO hatalma és az UCI tehetetlensége következtében a profi országúti kerékpársport elveszít egy olyan támogatót, aki nemcsak pénzzel, de egy szellemi koncepcióval próbálta jobbá és jövedelmezőbbé tenni a kerékpársportot. Tinkov gárdája jelen pillanatba a soraiban tudhatja az aktuális világbajnokot Peter Sagant, akinek egész WorldTour legmagasabb fizetését adja, évi 4,2 millió eurót. Valamint az egyik legjobb aktív Tour de France menőt, Alberto Contadort. A két sportoló óriási népszerűségnek örvend világszerte kerékpáros berkekben, a versenyzők jövője ugyan biztosított, mert olyan kvalitásokkal rendelkeznek, hogy könnyedén 53
találnak maguknak más csapatot, ahol szívesen látják őket. Képzeljük csak el, hogy a Barcelona a világ egyik legmagasabb szurkolói táborával rendelkező futballklubja mögül kivonulnának a szponzorok ez által fizetésképtelenné válna, és a klub nem lenne képes tovább finanszírozni a csapat ikonjává vált Lionel Messit. A gyakorlatban ennek a feltételezésnek nem sok alapja van, azonban jól szemlélteti a kerékpársportban uralkodó bizonytalanságot.
54
7. A PROFI ORSZÁGÚTI KERÉKPÁRSPORT FŐ TERMÉKÉNEK MEGÚJÍTÁSA, ÚJ VERSENYSOROZAT KIDOLGOZÁSA ÉS A FINANSZÍROZÁSI FORMÁK MEGÚJÍTÁSA Végezetül szakdolgozatom utolsó soraiban bemutatok néhány, olyan esetleges újítást, amelyek megoldást nyújthatnak egyes problémákra. Mint az előző részben hangsúlyoztam, ezen felvetések elméleti alapúak, melyek az én olvasatomban megfelelnek a kerékpársport terminológiájának. Ahogy azt korábban is említettem egy profi sportnak folyamatosan újabb és újabb nézőközönséget kell vonzania, ezt háromféleképpen lehet végrehajtani a kerékpársport esetében: a meglévő versenyek újításával, új a teljes szezont átívelő versenyrendszer kidolgozásával, illetve televíziós közvetítések és nézői élmények javításával. A 148 versenynapból álló WorldTour sorozat túlzsúfolt és átláthatatlan, ezen 148 versenynapból 63 napot, azaz több mint a kalendár harmadát a háromhetes körversenyek teszik ki (májusban a Giro d’ Italia, júliusban a Tour de France és szeptemberben a Vuelta a Espana). A kerékpársport szurkolói, mint egyéb profi sportokban, hétről hétre szeretnék látni az aktuálisan legjobb sportolókat küzdeni egymással és nem reménykedni abban, hogy az adott évben Quintana, Froome, Nibali és Contador ugyanazt a háromhetes körversenyt választják, mint az év elsőszámú és legfontosabb eseménye. Ezen 3 körverseny meglétével már gyakorlatilag rögtön lehetetlenné válik ennek megvalósítása, hiszen még a feltételezett doppingszerekkel is képtelenség háromszor 21 napot zsinórban csúcsformában végigversenyezni egy évben. A legnagyobb presztízzsel bíró és a legnagyobb népszerűségnek örvendő versenyek a Giro és a Tour ennek tudtában a Vuelta-t egy kategóriával lejjebb, a Professional Continental és Continental csapatok számára elérhető 1-es kategóriába sorolnám. A WorldTour versenynapok számát 80-90-re redukálnám és egy 70-80%-os, minimális küszöböt szabnék arra, hogy az adott versenyzőnek hány eseményen kell részt venni ahhoz, hogy ranglistapontjai a WordTour év végi elszámolásában számítsanak. 55
A WorldTour sorozatot úgy kell megreformálni, hogy annak megnyerése nagyobb presztízzsel járjon, mint jelenleg. A mai rendszer szerint, megemlítik ki gyűjtötte a legtöbb pontot az év versenyei során, a nemzeti ranglista alapján az olimpiákat megelőző években a helyezéseknek megfelelően kiosztják a kvótákat és ezzel be is zárul a ranglista hasznossága. Azon kívül, hogy egy adott versenyző vagy csapat elmondhatja magáról, hogy neki lett a legtöbb pontja, semmilyen más jutalom nem jár érte és a következő évben már senki nem is emlékszik, hogy ki volt a tavalyi év legjobbja. Az UCI-nak ezen sorozat mellé kell állítania egy szponzort, amely megjelenik minden verseny támogatójaként, ezáltal kollektívan, kivétel nélkül támogatva minden eseményt. Ennek elérése azonban csak akkor lehetséges, ha eladhatóbbá tenné a versenyeket a közvetítések által, szorosan összefonódva azzal, hogy még érdekesebbé és nézhetőbbé váljanak a TV közvetítései. A jobb minőségű felvételeken kívül nem igazán változtak a kerékpárversenyek közvetítései sem. Még számomra is, akinek éveken át az életét jelentette ez a sport, előfordul, hogy unalmas egy-egy szakasz. Voltak/vannak erre törekvések, mint például a Velon csoport mozgóképei és a kerékpár kormánya és nyerge alá felszerelt GoPro kamerák. A probléma ezekkel a fedélzeti kamerákkal, hogy jelenleg élőben nem láthatóak, tehát esetleg összefoglalókban, internetes portálokon találkozhatunk velük, ami megint csak nem jut el az átlag tévénéző számára. Ezek megoldása kivitelezhető, elég a Formula 1 közvetítéseire gondolni. Továbbá kamerákat helyeznék el a kísérőautókban, hogy egyfajta “backstage” élményt lehessen nyújtani a néző számára, valamint a versenyzők és a csapatvezetők közötti rádiós beszélgetések bizonyos pillanatait nyílttá tenném. A közvetítések során néha láthatjuk, hogy mekkora sebességgel haladnak a versenyzők emelkedőkön, lejtőkön, de a km/h óra mértékegységnek információja ilyen szempontból elavult, mivel 15 éve ugyanezeket az adatokat publikálják. A mai technológia miatt minden profi és rengeteg amatőr kerékpáros is olyan órákat, de inkább computereket használ, melyek mérik az aktuálisan leadott erőt wattban továbbá pulzust, magasságot, pedálfordulatot és GPS koordináták alapján a versenyző 56
pontos elhelyezkedését is. A közvetítés során ezeknek az adatoknak a feltüntetésével és a fedélzeti kamerák képeivel a nézőnek, olyan élményt lehetne biztosítani, mintha ő maga ülne ott a nyeregben. A belső kamerák, illetve a sportolókat érintő adatok már képezhetnének egy alapot arra vonatkozóan, hogy a csapatok, hogyan részesüljenek a tévéközvetítésekből, így is abszurd, hogy semmit nem kapnak ezekből a bevételekből, ezáltal elképzelhetetlennek tartom, hogy a saját versenyzőik teljesítőképességét mérő adatok és élettani paraméterek (pulzus) publikálása a versenyszervezőt illesse meg. A televíziós jogokból származó bevételekkel pedig el is érkeztem a kerékpáros csapatok finanszírozási problémáihoz. A versenyrendszer, a médiamegjelenés és a finanszírozás gyakorlatban szorosan összekapcsolódik, hiszen egy jobban eladható termék (World Tour versenysorozat újítása) és egy jobb csomagolás (közvetítések érdekesebbé tétele) nélkül a finanszírozás meglévő formája, a szponzor alapú támogatási rendszer még kevésbé lesz fenntartható. A rendezőknek az eddig teljes mértékben őket illető médiabevételek bizonyos százalékáról le kell mondaniuk, mert előbb utóbb az ebből adódó feszültség tarthatatlan lesz. Leszűkítve a belső kört, versenyszervezők, kerékpáros csapatok és egy irányító szervezet nélkül (UCI) nem létezhet a sport. Az érintetteknek a személyes érdekeiket félretéve kell megreformálni együtt a kerékpársportot, mely áldozatok nélkül nem fog sikerülni soha és ezen három résztvevő közül az ASO és az UCI az, akiknek a legjobban kell igazodnia a kialakult helyzethez. A 2. fejezetben kitértem az UCI aktuális tevékenységeire Afrikában. Számomra értelmetlennek tűnik, olyan területeken a kerékpársport felzárkóztatásával foglalkozni, ahol gyakorlatilag nem is létezik a sport és ez mind az egyébként is gyengülő európai bázis rovására történik. Az ASO-nak pedig a saját érdekein túl kell tevékenykednie, hiszen ha minden olyan kezdeményezést bojkottál, amely a csapatok szponzorokhoz való kötöttségét hivatott enyhíteni, egy olyan szituációban fogja találni magát, amelyben a versenyein nem lesz megfelelő mennyiségű és minőségű csapat az indulók között, ezáltal csökkentve a nézettséget és a féltve őrzött médiabevételeket. 57
8. IRODALOMJEGYZÉK AIOCC [2016] Elérhető: http://www.aiocc.com/index.asp?lang=en Megtekintve: 2016.04.15. Albergotti, Reed; O’conell, Vanessa [2014] Szökésben – Lance Armstrong Candover Kft., Budapest Alpsandes [2015] Elérhető: http://www.alpsandes.com/posts/2015/6/23/when-the-word-omertceases-to-be-mere-allusion Megtekintve: 2016. 04. 10. Beaumont, Peter [2012] How Qatar is taking on the world Elérhető: http://www.theguardian.com/world/2012/jul/07/qatar-takes-on-theworld Megtekintve: 2016. 04. 09. Berson, Daniel [2009] Arashiro and Beppu complete their maiden Tours Elérhető: http://www.cyclingnews.com/news/arashiro-and-beppu-completetheir-maiden-tours/ Megtekintve: 2016. 04. 09. Brown, Gregor [2015] A brief history of Astana scandals Cycling Weekly, Elérhető: http://www.cyclingweekly.co.uk/news/latest-news/astanas-uneasyride-professional-peloton-139345 Megtekintve: 2016. 04. 09. CPA Cycling [2013] Joint Agreements Elérhető:http://www.cpacycling.com/upload/documenti/Joint_Agreements_201 3_EN.pdf Megtekintve: 2016.04.15. Cyclingnews [2014] UCI provides further detail regarding revamped WorldTour Elérhető: http://www.cyclingnews.com/news/uci-provides-further-detailregarding-revamped-worldtour/ Megtekintve: 2016. 04. 17.
58
Cyclingnews [2016] UCI says 21 races have applied for 2017 WorldTour status Elérhető: http://www.cyclingnews.com/news/uci-says-21-races-have-appliedfor-2017-worldtour-status/ Megtekintve: 2016. 14. 07. Farrand, Stephen [2014] 11 WorldTour teams create Velon business group Elérhető: http://www.cyclingnews.com/news/11-worldtour-teams-create-velonbusiness-group/ Megtekintve: 2016. 04. 22. Fry, Craig [2014] Six reasons Victorians dominate Australian cycling The Conversation, Elérhető: https://theconversation.com/six-reasons-victorians-dominateaustralian-cycling-26343 Megtekintve: 2016. 04. 09. Howe, Neil [2014] Generation X: Once Xtreme, Now Exhausted Forbes Elérhető: http://www.forbes.com/sites/neilhowe/2014/08/27/generation-xonce-xtreme-now-exhausted-part-5-of-7/ Megtekintve: 2016. 04.06. Idle, Catharine; Morrow, Stephen [2007.] Understanding change in professional road cycling Department of Sports Studies, The University of Stirling,Stirling Elérhető:http://www.storre.stir.ac.uk/bitstream/1893/738/1/ESMQ%20final%2 0draft%20240608.pdf Megtekintve: 2016. 04.13. Jenkins, Mark [2015] How a Colombian Cycling Tradition Changed the World Bicycling Elérhető: http://www.bicycling.com/culture/advocacy/how-colombian-cyclingtradition-changed-world címen Megtekintve: 2016. 04. 10. Timothy, John [2015] Touchpaper: just deserts? Rouleur Elérhető: https://rouleur.cc/journal/racing/cycling-abu-dhabi-tour-2015-paristours-2015-opinion Megtekintve: 2016. 04. 10.
59
Johnson, Greg [2009] ASO: Paris-Nice will take place Elérhető: http://www.cyclingnews.com/news/aso-paris-nice-will-take-place/ Megtekintve: 2016.04.13. MacMichael, Simon [2013] UCI says men's pro cycling in good health; money problems for some teams and races suggest otherwise Elérhető: http://road.cc/content/news/53498-uci-says-mens-pro-cycling-goodhealth-money-problems-some-teams-and-races-suggest Megtekintve: 2016. 04. 20. T. Martin, David [1997] BLOOD TESTING FOR PROFESSIONAL CYCLISTS: What's a fair hematocrit limit? Elérhető: http://www.sportsci.org/news/news9703/AISblood.html Megtekintve: 2016. 04. 24. Inner Ring [2012] The Invisible Forces in Pro Cycling Elérhető: http://inrng.com/2012/10/aigcp-cpa-mpcc-invisible/ Megtekintve: 2016.04.14. Stokes, Shane [2015] Three year WorldTour licences and new races amongst new reform of cycling announced by UCI Elérhető: http://cyclingtips.com.au/2015/09/three-year-worldtour-licences-andnew-races-amongst-new-reform-of-cycling-announced-by-uci/ Megtekintve: 2016. 04. 10. Stokes, Shane [2015]: Death threats, doping and disillusion: the troubling state of cycling in Colombia Cyclingtips Elérhető: http://cyclingtips.com.au/2015/10/death-threats-doping-anddisillusion-the-troubling-state-of-cycling-in-colombia/ Megtekintve: 2016. 04. 10. Stokes, Shane [2015] Team Dimension Data to set up development programme in Italy, splits with World Cycling Centre Africa Cyclingtips Elérhető: http://cyclingtips.com.au/2015/11/change-of-focus-for-worldcycling-centre-africa-after-mtn-qhubekadimension-data-decides-to-runseparate-development-programme/ Megtekintve: 2016. 04. 10.
60
Stokes, Shane [2016] Building a more stable future for pro cycling: Are fans and amateur riders the key? Elérhető: http://cyclingtips.com/2016/03/building-a-more-stable-future-forpro-cycling-are-fans-and-amateur-riders-the-key/ Megtekintve: 2016. 04. 27. Takács, Tamás [2015] Tinkov kiszáll a kerékpársportból: “Bsszák meg mind!” Elérhető: http://bikemag.hu/magazin/hirek/tinkov-kiszall-a-kerekparsportbolbsszak-meg-mind Megtekintve: 2016. 04. 27. Tinkoff Team [2016] Sponsorship of the world’s number one cycling team – helping to reach a global audience Elérhető: http://www.tinkoffteam.com/news/sponsorship-worlds-number-onecycling-team-helping-reach-global-audience/ Megtekintve: 2016. 05. 01. UCI [2014] Annual Report Elérhető:http://www.uci.ch/mm/Document/News/News/17/56/34/AnnualRepor t2014UK_English.pdf Megtekintve: 2016.04.13. UCI [2014] The Athlete Biological Passport – ABP Elérhető: http://www.uci.ch/clean-sport/the-athlete-biological-passport-abp/ Megtekintve: 2016. 04. 26. UCI [2015] World Tour Teams Elérhető: http://www.uci.ch/road/teams/ Megtekintve: 2016.04.14. UCI [2015] Publication of the number of anti-doping controls carried out on 2015 Tour de France Elérhető: http://www.uci.ch/pressreleases/publication-the-number-anti-dopingcontrols-carried-out-205-tour-france/ Megtekintve: 2016. 04. 24. UCI [2016] Cycling Regulations Par II. Road Races Elérhető: http://www.uci.ch/mm/Document/News/Rulesandregulation/17/42/14/2-ROA20160301-E_English.PDF Megtekintve: 2016.04.13. 61
Van Reeth; Larson, Daam; Joseph, Daniel [2016]: The Economics of Professional Road Cycling, Springer International Publishing Velowire [2014] The reform of professional cycling: the latest news Elérhető: http://www.velowire.com/article/877/en/the-reform-of-professionalcycling--the-latest-news.html Megtekintve: 2016. 04. 17. Waters, Geoff [2014] Eastern Bloc international competitive cycling in the Cold War Elérhető: http://www.classiclightweights.co.uk/extras/e-block-watersextras.html Megtekintve: 2016. 04.07. Weisbrot, Mark [2014] The world has nothing to fear from the US losing power The Guardian Elérhető: http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/may/03/worldnothing-fear-us-power-china-economy-democracy Megtekintve: 2016. 04.06. Whitney, John [2014] Inside Japanese keirin Cyclingnews, Elérhető: http://www.cyclingnews.com/features/gallery-inside-japanese-keirin/ Internet, 2015.11.19. Megtekintve: 2016. 04. 09.
62
9. TÁBLA- ÉS ÁBRAJEGYZÉK Táblázatok: Az első kerékpárversenyek jellemzői (1. táblázat) .................................................................. 6 A Team Sky és a U.S. Postal költségei (2. táblázat) ............................................................. 31 A Team Sky és a U.S. Postal bevételei (3. táblázat) ............................................................. 33 A szponzorok B2B és B2C marketing szerinti megoszlása (4. táblázat) .............................. 37 Két WorldTour csapat szponzorainak összetétele (5. táblázat) ............................................. 38 A Rabobank csapat médiamegjelenései és annak értéke (6. táblázat) .................................. 40
Ábrák: A WorldTour szervezeti felépitése (1. ábra) ......................................................................... 24 A 2017-es reformtervezet csapatbesorolásainak és versenyeinek kapcsolata (2. ábra) ........ 27 Az aktuálisan 10 legjobb csapat átlagos költségvetése (3. ábra) ........................................... 29 A Tour de France nézettsége 2000 és 2014 között országokra lebontva (4. ábra) ................ 43
63
