BUDAPEST INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA ÉS KAPCSOLÓDÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEI

BUDAPEST INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA ÉS KAPCSOLÓDÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEI 2014-2020 A 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési tervezést segítő részdokumentum I. KÖTET 1668/2014 (XII. 3.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentáció 2014.december

Európai Regionális Fejlesztési Alap

%()(.7(7e6$-g9ė%(

BUDAPEST INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA ÉS KAPCSOLÓDÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEI 2014-2020 A 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési tervezést segítő részdokumentum 1.2 verzió

Budapest, 2014. december 3. MUNKAKÖZI

KMOP-5.1.1/D2-13-2013-0001 azonosító számú "A főváros 2014-2020-as programozási időszak tervdokumentumainak megalapozása és elkészítése" című projekt

MEGBÍZÓ: Budapest Főváros Önkormányzata SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztály Finta Sándor Maczák Johanna

főosztályvezető városfejlesztési csoportvezető

Bajomi Anna Zsófia Garay Márton Havassy Enikő Kováts Bence Lelkes Nóra Mátrai Réka Pósfai Zsuzsanna Takács Krisztián Timár Benedek

szociálpolitikus okl. építészmérnök okl. településmérnök városrehabilitációs szakértő okl. építészmérnök műszaki menedzser városfejlesztési szakértő geográfus, közgazdász okl. településmérnök

SZERZŐK Pro Regio Nonprofit Közhasznú Kft. Bezerédy-Herald Balázs

vezető tervező, okl. közgazdász

dr. Gordos Tamás Csohány Borbála Ezer-Katona Viktória Tóth Csaba Virág Attila

okl. geográfus okl. geográfus intézményi kommunikátor okl. közgazdász okl. geográfus

KÖZREMŰKÖDŐK BFVT Kft. Albrecht Ute Fonyódi Mariann PhD Horváth Ágnes Pető Zoltán

vezető településtervező, okl. építészmérnök okl. építészmérnök okl. településmérnök, okl. építészmérnök okl. építőmérnök, közlekedéstervező

Ecorys Kft. Bedőcs Bernadett

okl. geográfus

TARTALOMJEGYZÉK 1.BUDAPEST INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 1. Az Integrált területi program (ITP) készítésének célja, tervezésének körülményei .................... 9 2. Az integrált területi program (ITP) stratégiája és beavatkozási logikája ................................... 14 2.1. ITP beavatkozási logikája és struktúrája .................................................................................. 14 2.2. Az integrált területi program viszonya az uniós, nemzeti és területi / települési fejlesztési dokumentumokhoz ........................................................................................................................... 17 2.2.1. Illeszkedés és hozzájárulás a Budapesti területfejlesztési koncepcióhoz, programhoz és célkitűzésekhez ........................................................................................................................... 17 2.2.2. Illeszkedés és hozzájárulás a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez ................................................................................. 19 2.3. Területi célokhoz és térségi fejlesztési szükségletekhez való hozzájárulás ............................ 28 2.4. Az ITP külső kapcsolatrendszere ............................................................................................. 29 3. ITP projektcsomagok leírása .......................................................................................................... 30 3.1. Duna menti területek összehangolt fejlesztése projektcsomag ................................................ 31 3.2. Barnamezős területek fejlesztése projektcsomag .................................................................... 35 3.3. Épületenergetikai fejlesztések projektcsomag.......................................................................... 38 3.5. Szociális városrehabilitáció projektcsomag .............................................................................. 44 3.6. Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés projektcsomag ..................................................... 48 4. A horizontális elvek érvényesülése az ITP fejlesztéseiben ......................................................... 51 5. Kockázatelemzés ............................................................................................................................. 54 6. Az ITP végrehajtásának módja ....................................................................................................... 57

1.5.MELLÉKLET: ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK Duna menti területek összehangolt fejlesztése projektcsomag - EMT .......................................... 65 Barnamezős területek fejlesztése projektcsomag - EMT ................................................................ 78 Épületenergetikai fejlesztések projektcsomag - EMT ...................................................................... 84 Intelligens közlekedés-fejlesztés projektcsomag - EMT ................................................................. 89 Szociális városrehabilitáció projektcsomag - EMT ........................................................................ 111

2.BUDAPEST INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN TERVEZETT ÁGAZATI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK 2014-2020 Bevezető ............................................................................................................................................. 117 A tervezés körülményei .................................................................................................................... 117 I. Környezeti és energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) ............................................. 119 I.1. A tervezett ágazati fejlesztések illeszkedése az ágazati és fővárosi célkitűzésekhez .............. 119 I.1.1. Illeszkedés és hozzájárulás a fővárosi területfejlesztési célkitűzésekhez .......................... 120 I.1.2. Kapcsolódás Budapest Integrált Területi Programjához ..................................................... 122 I.1.3. Illeszkedés és hozzájárulás az ágazati stratégiai célkitűzésekhez és ágazati operatív programokban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez ......................................................... 123 I.2. Projektcsomag bemutatása ...................................................................................................... 124 I.2.1. Ágazati operatív program forrásaira tervezett projektcsomag ............................................ 124 I.2.2. Projektcsomag célja ............................................................................................................ 124 I.2.3. Projektcsomag rövid tartalma .............................................................................................. 124 I.2.4.Projektcsomag fő kedvezményezettjei ................................................................................. 125 II. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) ........................................................ 126 II. 1. A tervezett ágazati fejlesztések illeszkedése az ágazati és fővárosi célkitűzésekhez ............ 126 II.1.1. Illeszkedés és hozzájárulás fővárosi területfejlesztési célkitűzésekhez ............................ 127 II.1.2. Kapcsolódás Budapest Integrált Területi Programjához .................................................... 128 II.1.3. Illeszkedés és hozzájárulás az ágazati stratégiai célkitűzésekhez és ágazati operatív programokban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez ......................................................... 129 II.2. Projektcsomag bemutatása ...................................................................................................... 130 II.2.1. Ágazati operatív program forrásaira tervezett projektcsomag ........................................... 130 II.2.2. Projektcsomag célja ........................................................................................................... 131 II.2.3. Projektcsomag rövid tartalma ............................................................................................. 131 II.2.4. Projektcsomag fő kedvezményezettjei ............................................................................... 131

1.

Budapest Integrált Területi Programja 2014-2020

Cím


Verzió

1.2

Megyei/fővárosi/városi közgyűlési határozat száma és dátuma

[határozat száma és megnevezése]

Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

[dokumentum hivatkozási száma, dátuma]

IH jóváhagyó határozat száma és dátuma:


Finanszírozó operatív program:

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

Érintett földrajzi terület:

Budapest

ITP felelős szervezet:

Budapest Főváros Önkormányzata

ITP felelős szervezet kapcsolattartó:

Finta Sándor, Városépítési Főosztály főosztályvezető

ITP felelős szervezet címe:

1052 Budapest Városház u. 9.-11.

[határozat megjelenésének dátuma]

[határozat megjelenésének dátuma]

[email protected], +36 1 327-11-51

Budapest, 2014. október 31.

MUNKAKÖZI


1.

AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP) KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TERVEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) 2011. decemberi módosításával a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten – a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével – a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. A főváros területén – a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozó fejlesztési feladatok kivételével – a megyei önkormányzat Tftv. szerinti feladatait Budapest Főváros Önkormányzata látja el. A megyei önkormányzatok tervezési feladatait a Tftv., Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv), és a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program, és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet, továbbá a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézmény-rendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat, valamint a 2014-2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat jelöli ki. Ezen jogszabályok szerint készítették el a megyék a területfejlesztési koncepciót és programot, valamint működtek közre a 2014-2020-as területi alapú fejlesztések megtervezésében. A fenti törvényben előírt tervezési feladatok ellátására a Belügyminisztérium, mint szakmai támogató és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), mint Irányító Hatóság KMOP-5.1.1/D2-13 azonosítószámon pályázatot hirdetett. A pályázati felhívás a tervezési feladatok 2. részcéljaként jelöli meg a Fővárosi Önkormányzat részéről a 2014-2020 közötti uniós támogatási időszakra vonatkozó operatív programok – a Versenyképes Közép-magyarországi Operatív Program (továbbiakban VEKOP) és az egyes ágazati operatív programok – kialakításához kapcsolódó részdokumentum elkészítését. A részdokumentum elkészítéséhez az alapot az „ÁROP-1.2.11-2013 –Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása” című kiemelt projekt során kidolgozásra kerülő útmutató és sablon tervezet adta. Az útmutatóban az előírásoknak megfelelő részdokumentum Integrált Területi Programként került megnevezésre. Az NGM Nemzetgazdasági Tervezési Hivatala által kiadott, az ITP-k elkészítésére vonatkozó útmutató alapján jelen dokumentum a KMOP-5.1.1/D2-13 azonosítószámú pályázat kötelező tartalmi eleme, részdokumentuma, amely dokumentum a területfejlesztési koncepció és a területfejlesztési program által meghatározott fejlesztési irányokhoz kapcsolódik, és legfontosabb célja egyrészt az operatív programok tartalmi megalapozása, másrészt a területi szereplők ösztönzése a 2014-2020-as keretek terhére benyújtandó projektjeik előkészítésére. Mindkét cél a VEKOP megvalósulásának hatékonyságát és a forrásvesztés kockázatának minimalizálását szolgálja. A VEKOP az ország egyetlen fejlett régiója területén alkalmazza a fejlesztések területi szemléletű, decentralizált végrehajtását, a régió területi szereplőinek – Budapest, Pest megye, Érd megyei jogú város – igényeit is magában foglalva. Az Európa 2020 Stratégia prioritásaival, valamint az Európai Unió Területi Agendája 2020 (TA2020) dokumentumban megfogalmazott területi alapú megközelítés elvével összhangban a VEKOP beavatkozási és végrehajtási logikája ötvözi az ágazati és a területi szemléletet. A Területfejlesztési Program készítését a Tftv. az Mötv. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, és a 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet szabályai determinálják,

9


elkészítésére a Fővárosi Önkormányzat a KMOP-5.1.1/D2-13-2013-0001 azonosító számú "A főváros 2014-2020-as programozási időszak tervdokumentumainak megalapozása és elkészítése" című projekt keretében vállalt kötelezettséget. Az ITP keretében megvalósítható projektek forrásának keretét a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) és a Közép-magyarországi régió területén végrehajtandó fejlesztések forrásai felhasználásának tervezéséről szóló 1323/2013. (VI. 12.) Korm. határozat módosításáról szóló 1803/2013. (XI. 8.) Korm. határozat tartalmazza. A kormányhatározat Pest megye, Budapest Főváros és Érd megyei jogú város területére, valamint az ágazati fejlesztésekre határoz meg indikatív tervezési forráskeretet, mely az alábbiak szerint alakul:

Területi szereplő

Indikatív tervezési forráskeret

Pest megye

17,78%

Budapest Főváros

26,72%

Érd megyei jogú város

0,98%

Ágazati fejlesztések

45,47%

1. táblázat: Indikatív tervezési forráskeret

Budapest Főváros Önkormányzata a tervezési jogkörébe utalt indikatív források tervezése során bevonta az érintett kerületi önkormányzatokat. Budapest Főváros vonatkozásában a fenti arány nagyságrendileg 76 Mrd Ft-ot jelent, Érd esetében 2,7 Mrd Ft-ot, Pest megye esetében 56,8 Mrd Ft-ot. A 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet alapján a térség nagyságrendjét, illetve az elfogadás szintjét tekintve a területfejlesztési koncepciók és programok egymásra épülő rendszert alkotnak. Ennek megfelelően a tartalmuk nem lehet ellentétes a „magasabb szintű” koncepciókkal és programokkal. Ennek megfelelően jelen program figyelembe veszi a főváros egyéb fejlesztésre vonatkozó tervdokumentumainak tartalmát, amely dokumentumok a következők:

10


Az ITP-k tartalmát megalapozó dokumentum Budapest 2030 Hosszú távú Városfejlesztési Koncepció (Budapest 2030) Budapest Területfejlesztési Koncepciója (BTFK)

jóváhagyó közgyűlési határozat 767/2013. (IV.24.) Főv. Kgy. határozat 1203/2014. (VI. 30.) Főv. Kgy. határozat

Fővárosi területfejlesztési Program (FŐTEP) 1 Stratégiai és Operatív munkarész ITS Budapest Stratégia 2020 Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Tematikus Fejlesztési Programok (TFP): Barnamezős területek fejlesztése Duna menti területek összehangolt fejlesztése Szociális városrehabilitáció

Elfogadás előtt áll

2

923/2014. (VI. 30.) Főv. Kgy. határozat

1211/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozat

2. táblázat: Fővárosi tervdokumentumok

A főváros 23 kerületének képviselőivel területi alapon kialakított csoportokban folytattunk egyeztetést a munka hatékonyságának növelése érdekében. A három csoportban a hasonló természeti-, társadalmi-, gazdasági- és infrastrukturális adottságú kerületek között folyt az egyeztetés. A kerületek csoportosításánál szempont volt továbbá, hogy a három Tematikus Fejlesztési Program közül legalább egy érintse területüket, vagy egyéb átfogó integrált program által érintve legyen a kerületcsoport. A kerületi egyeztetésekre a következő táblázatban bemutatott csoportosítás szerint a feltüntetett időpontokban került sor.

Fórum megnevezése

Bevont kerületek

Dátum

„Belső” kerületi fórum

I., V, VI., VII., VIII., IX., X., XIII., XIV.

szept. 24. 10.00

„Buda” kerületi fórum

II., III., XI., XII., XXII.

szept. 24. 14.00

„Pest” kerületi fórum

IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII.

szept. 25. 14.00

3. táblázat: Kerületi egyeztetések területi alapon történő bontása

1

A FŐTEP a megalapozó dokumentum szerepe mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetgazdasági Tervezési Hivatala által kiadott, az ITP-k elkészítésére vonatkozó útmutató alapján jelen dokumentumhoz szorosan kapcsolódik, mert az ITP a FŐTEP részdokumentuma. 2

A FŐTEP megküldésre került a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter részére, az egyetértő állásfoglalásának kiadása érdekében. A minisztérium állásfoglalása alapján a Program mind formailag mind tartalmilag követi a területfejlesztési program szabályaira vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint tartalmi szempontból megfelel az NGM és az NTH által kiadott „Iránymutatás a megyei szintű tervezési folyamat keretében elkészítendő tervdokumentumok kidolgozásához” c. dokumentumban előírtaknak.

11


A fórumokat követően, folyamatos e-mail-es kapcsolattartás, egyeztetés zajlott a kerületi önkormányzatokkal. A kerületi egyeztetések elsődleges célja az ITP fejlesztéspolitikai jelentőségének, funkciójának bemutatása és a kerületi projektekre vonatkozó adatbekérés megalapozása volt. Ennek megfelelően a workshopokon a kerületekkel élénk párbeszéd alakult ki az egyes kerületi fejlesztések illeszthetőségével és tartalmi lehatárolásával kapcsolatban. A fővárosi koordinációt nehezítette, hogy az ITP elkészítésének időszakában a VEKOP, illetve a főváros számára elérhető ágazati operatív programok még nem kerültek elfogadásra. A kerületi projektgyűjtés eredményeként az ITP-ben megjelenő projektek kerületi eloszlását a következő térkép mutatja.

1. térkép: Projektek száma kerületenként

3

3

A térkép az összes projekt darabszámát mutatja Budapest területén. A kerületek területéhez rendelt grafikon és darabszám a ténylegesen (csak az adott) kerület területén fekvő projektek számát mutatja. Több olyan projekt is létezik – mivel a projektek a közigazgatási határokhoz nem tudnak igazodni –, melyek területileg több kerületet is érintenek. Ezen projektek darabszáma – attól függően, hogy Duna menti területeken vagy a főváros egyéb területén fekszik-e – külön, csoportosítva jelenik meg a jobb alsó sarokban.

12


2. térkép: Projektek száma kerületenként, projektcsomagonkénti bontásban

4

4

A térkép az összes projekt darabszámát mutatja (projektcsomagonkénti bontásban) Budapest területén. A kerületek területéhez rendelt grafikon és darabszám a ténylegesen (csak az adott) kerület területén fekvő projektek számát mutatja. Több olyan projekt is létezik – mivel a projektek a közigazgatási határokhoz nem tudnak igazodni –, melyek területileg több kerületet is érintenek. Ezen projektek darabszáma – attól függően, hogy Duna menti területeken vagy a Főváros egyéb területén fekszike – külön, csoportosítva jelenik meg a jobb alsó sarokban.

13


AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BEAVATKOZÁSI LOGIKÁJA

2.

PROGRAM

(ITP)

STRATÉGIÁJA

ÉS

2.1. ITP beavatkozási logikája és struktúrája A fővárosi ITP tervezési folyamat fő célja, hogy a sajátos fejlesztési szükségletek alapján kerüljenek kijelölésre az európai uniós forrásból finanszírozható kiemelt területfejlesztési célkitűzések és fejlesztések (projektek vagy több projektből álló projektcsomagok), amelyekre ráépülhetnek a fejlesztési projektcsomagok, a projektek továbbfejlesztése, azaz azok tartalmi kidolgozása, részletezése. Az ITP, mint dokumentum felépítését a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetgazdasági Tervezési Hivatala által kialakított útmutató tervezet és dokumentum sablon határozza meg. A fentiek alapján készült el a jelen ITP szöveges dokumentuma, melyet öt melléklet egészít ki a következők szerint:     

1.1. sz. melléklet: projektösszesítő; 1.2. sz. melléklet: ütemezés; 1.3. sz. melléklet: pénzügyi táblázat; 1.4. sz. melléklet: eredmény és kimeneti mutatói; 1.5. sz. melléklet: Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok (EMT-k).

A fejlesztési dokumentum logikai struktúrája szintén az előírásokat követi. Így az ITP meghatározza a VEKOP kiválasztott intézkedéseiből finanszírozható projekteket, amelyeket 6 db. projektcsomagba rendezve mutat be: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Duna menti területek összehangolt fejlesztése; Barnamezős területek fejlesztése; Épületenergetikai fejlesztések; Intelligens közlekedésfejlesztés; Szociális városrehabilitáció; Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés.

A projektcsomagok tematikus projektkapcsolódásokat fejeznek ki, melyekben jellemzően pontszerű projektek kerültek megfogalmazásra. Ennek ellenére, amint az az ITP-ben megjelenő térképeken is jól látszik, számos esetben beszélhetünk területi koncentráltságról, amely a projektek közötti összefüggésekre utal, területi integráltságot feltételez. A projektek két csoportra oszthatók:  Fővárosi projektlista, amely a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott projekteket tartalmazza, (1.1 mellékletben szürke, és lila háttérrel jelölve) valamint  a kerületek által szolgáltatott projektek. (1.1 mellékletben narancssárga háttérrel jelölve) A projektcsomagok és projektek természetesen szoros kapcsolatban vannak a Főváros korábban elkészített fejlesztési dokumentumaival. A kapcsolódások a következő fejezetekben részletesen bemutatásra kerülnek.

14

Budapest Integrált Területi Programja 2014-2020 A területi kapcsolódások a Pest megyei, illetve érdi ITP-k projektjeivel a jelenlegi tervezési fázisban minimálisnak mondhatók, a kapcsolatok teljes feltárása az Operatív Programok elfogadását követően kialakult projektlisták alapján végezhetők el a megfelelő területi szintű egyeztetések alapján. A célkitűzések egy részének és azok megvalósítási eszközeinek részletes bemutatása már a fővárosi tematikus fejlesztési programok (TFP) kidolgozásával megtörtént, így alakult ki a hatból három projektcsomag gerince. A Duna menti területek összehangolt fejlesztése és a Barnamezős területek fejlesztése projektcsomagok az azonos című tematikus fejlesztési programok projektjeire épülnek. Az említett projektcsomagok projektjei VEKOP finanszírozhatóság szempontjából felülvizsgálatra kerültek, tartalmuk a támogatható tevékenységekre szűkült, illetve kiegészítésre került a TFP-k lezárását követően megfogalmazódott kerületi projektekkel. A szociális városrehabilitáció tematikus fejlesztési program felépítése eltér a másik két TFP-től. A korábbi évek tapasztalatainak figyelembevételével, a szociális városrehabilitációk hatékony megvalósítása egységes és körültekintő előkészítést igényel. Ebből adódóan a szociális városrehabilitációt célzó program nem konkrét projekteket fogalmaz meg, hanem olyan feltételrendszert definiál, amely sikeres projektek kialakításához, részletes megtervezéséhez nyújt szakmailag megalapozott keretrendszert. A fővárosi szociális városrehabilitációs projektek megvalósításának optimális eszköze egy, a vonatkozó TFP-ben foglaltak megvalósítását célzó fővárosi Tudásközpont létrehozása, mely többek között ellátja a kerületi projektek összehangolását és a végrehajtók szakmai támogatást, pilot projektek megvalósításában vesz részt, valamint elvégzi a kerületi projektek monitoringját. Ezen feladatok ellátása során a szociális városrehabilitáció TFP-ben elfogadott eszközök alkalmazása és a szakmai szempontok érvényesítése kiemelt szerepet kap. A szociális városrehabilitációs projektcsomagot egyrészt a Tudásközpont, mint a megvalósítandó projektek programszerű kerete és a kerületektől beérkezett szociális városrehabilitációs projektek, illetve az ezekbe integrálható részprojektek alkotják. A kialakult projektcsomagok közötti logikai kapcsolatokat egyrészt az azonos finanszírozó VEKOP intézkedések adják, másrészt az egyes projektek tartalmi, területi összefüggései.

15


Gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés

Szociális városrehabilitáció

Intelligens közlekedésfejlesztés

Épületenergetikai fejlesztések

Barnamezős területek fejlesztése

Duna menti területek fejlesztése

A finanszírozási kapcsolatokat a következő táblázatban az azonos intézkedésből finanszírozható projektcsomagok közös celláiba beírt VEKOP intézkedés kódok feltüntetésével foglaljuk össze:

Duna menti területek összehangolt fejlesztése Barnamezős területek fejlesztése Épületenergetikai fejlesztések

4.2 -

-


3.2

-

-


4.2

4.2

-

-

Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés

4.2

4.2

-

-

4.2

4. táblázat: Finanszírozási kapcsolatok

A táblázatból leolvasható, hogy a finanszírozó intézkedések azonossága négy projektcsomag között alakít ki kapcsolatot: A 3.2 Közösségi közlekedés energiahatékonysági célú fejlesztései intézkedés finanszírozhatja az Intelligens közlekedésfejlesztés és a Duna menti területek összehangolt fejlesztése c. projektcsomagokat. 4.2 A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása c. intézkedés támogathatja részben a Duna menti területek összehangolt fejlesztése c. projektcsomagot, és finanszírozhatja a Barnamezős területek fejlesztése, Szociális városrehabilitáció, Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés c. projektcsomagokat. A 4.1 A 3 év alatti életkorú gyermekek nappali ellátását nyújtó intézmények és szolgáltatók, valamint óvodák infrastrukturális fejlesztései és a 4.2 A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása c. intézkedések finanszírozhatják a Barnamezős területek fejlesztése és a Szociális városrehabilitáció projektcsomagok projektjeit. A többi projektcsomag között, bár rendelkeznek finanszírozó VEKOP intézkedéssel, nincs közös intézkedés.

16








A projektcsomagok között tartalmi kapcsolatok előfordulását a következő táblázat mutatja:

Duna menti területek összehangolt fejlesztése Barnamezős területek fejlesztése

X


-

-


X

X

-


X

X

X

X


-

X

-

X

X

5. táblázat: A projektcsomagok tartalmi kapcsolatai

2.2. Az integrált területi program viszonya az uniós, nemzeti és területi / települési fejlesztési dokumentumokhoz 2.2.1. Illeszkedés és hozzájárulás a Budapesti területfejlesztési koncepcióhoz, programhoz és célkitűzésekhez Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó stratégiájának, az Európa 2020-nak a végrehajtásában kiemelt szerepet kap az európai városok fejlesztése (köztük hazánk fővárosáé, Budapesté is). A stratégia Európa intelligens, fenntartható és befogadó növekedésének céljaira összpontosít, és e célokhoz az Európai Unió egészére vonatkoztatva konkrét célokat is társít, melyek végrehajtása a következő területeket érinti: foglalkoztatás, kutatás-fejlesztés, éghajlatvédelem és fenntartható energia-gazdálkodás, oktatás valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. A Területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény jelenleg hatályos rendelkezései alapján, Budapest területén a Fővárosi Önkormányzat látja el a területi tervezési feladatkört. Ennek értelmében a főváros feladata a helyi fejlesztési elképzelések összehangolása, illetve továbbítása a szaktárcák és az európai uniós operatív programok felelősei felé. Szintén e törvény rendelkezései szerint a Fővárosi Önkormányzat „dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról” és „közreműködik a területi operatív programok irányításában és megvalósításuk végrehajtásában”. A Fővárosi Önkormányzat a kerületekkel együttműködve kíván eleget tenni az európai uniós irányelveknek. Ez megalapozhatja, hogy 2014 és 2020 között, az uniós projektek vonatkozásában (úgynevezett Területi Kiválasztási Rendszer keretében) a kormányzat mellett a Főváros is dönthessen a város területén megvalósuló fejlesztésekről a kerületi önkormányzatok bevonásával. Az egyeztetési folyamat ennek megfelelően a 2014-2020 közti időszakban Budapest területére eső, európai uniós támogatással megvalósuló projektek tervezésének és priorizálásának keretét fogja biztosítani a 2.1 fejezetben már felsorolt hat témakörben. A projektcsomagok kapcsolódnak, figyelembe veszik a hierarchiában felettük álló fejlesztési koncepciókat, programokat. Hangsúlyosan integrálják elsősorban az Országos Fejlesztési és 17


Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK-ban) megfogalmazott célokat, alapelveket, valamint a főváros területére vonatkozó Budapesti Területfejlesztési Koncepció (BTFK), a Hosszú távú Városfejlesztési Koncepció (Budapest 2030) és az Integrált Területfejlesztési Stratégia (ITS) tartalmát is.

Térség Kezdeményező városfejlesztés Parterség – a jövő közös tervezése Egységes Budapest Budapest nemzetközi és európai szerepének erősítése Környezet Egészséges környezeti feltételek megteremtése Klímavédelem – hatékony energiafelhasználás Az egyedi városkarakter értékalapú megőrzése és fejlesztése A Dunával együtt élő város Hatékony, kiegyensúlyozott városszerkezet – kompakt város A barnamezős területek a városfejlesztés célterületei Intelligens mobilitás Gazdaság Tudás- készség- és zöldalapú gazdaságfejlesztés Önfenntartó városgazdálkodási rendszer Társadalom Kulturális sokszínűség megőrzése és fejlesztése Humán szolgáltatások optimalizálása Igényekhez igazodó, rugalmas lakásstruktúra megteremtése Befogadó, támogató és aktív társadalom 6. táblázat: Az ITP és a Hosszú távú Városfejlesztési Koncepció kapcsolatrendszere

18



közlekedésfejlesztés

Intelligens



Budapest 2030 célrendszer


Az ITP és a Hosszú távú Városfejlesztési Koncepció (Budapest 2030) célrendszere közötti kapcsolatrendszert a következő táblázat mutatja:


2.2.2. Illeszkedés és hozzájárulás a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez

A Lisszaboni Stratégiát váltó Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló stratégiája, amelynek legfontosabb célja, hogy Európa megerősödve kerüljön ki a gazdasági válságból az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést támogató célok teljesítésével. A célok eléréséhez valamennyi uniós tagállamnak hozzá kell járulnia. Az Európa 2020 Stratégia három, egymást erősítő prioritást tart szem előtt:

  

Intelligens növekedés a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításával. Fenntartható növekedés az erőforrás hatékony, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság fejlesztésével. Inkluzív növekedés a magas foglalkoztatás, valamint a szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzésével.

A VEKOP Magyarország egyetlen fejlettebb régiójának fejlődését, gazdasági versenyképességének további javulását és egyúttal, a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkentését támogatja a fenti három fő uniós prioritáshoz kapcsolódóan. Emiatt kiemelten fontos, hogy a VEKOP-hoz mérten megvizsgáljuk a Fővárosi ITP projektcsomagjainak kapcsolódási pontjait. A VEKOP tematikus célkitűzéseihez, beruházási prioritásaihoz valamint az ahhoz kapcsolódó egyedi célkitűzéseihez történő kapcsolódás egyben determinálja a finanszírozási hátteret is. A kapcsolódási pontok az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra:

19


EU2020 támogatáspolitikához történő illeszkedés a finanszírozó VEKOP intézkedés alapján Projektcsomag

1. Duna menti területek összehangolt fejlesztése

2. Barnamezős területek fejlesztése

3. Épületenergetikai fejlesztések

20

Beruházási prioritások

A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések

ERFA

4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem

4. c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is 9. b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a közösségi közlekedés és fenntartható utazási láncok fejlesztése által A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása

ERFA

9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem

9. b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása

A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása

4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban

4. c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is

Energiahatékonyság növelése közszolgáltatásnak helyet adó önkormányzati ingatlanokban és önkormányzati tulajdonú lakóépületekben

Finanszírozó Alap

ERFA

Tematikus célkitűzés



4. Intelligens közlekedésfejlesztés

5. Szociális városrehabilitáció

Finanszírozó Alap

ERFA




4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban

4. c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a közösségi közlekedés és fenntartható utazási láncok fejlesztése által

8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése

8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) […]/2012/EU [ESZA] rendelet alkalmazási körén kívül esnek

Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalásának támogatása




ERFA

21



6. Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés

Finanszírozó Alap

ERFA







7. táblázat: EU2020 támogatáspolitikához történő illeszkedés a finanszírozó VEKOP intézkedés alapján

22


A VEKOP prioritásaihoz, intézkedéseihez és egyedi célkitűzéseihez több ponton is illeszkedik a Fővárosi ITP-ben szereplő 6 projektcsomag, ez az alábbi táblázatban kerül összefoglalásra: VEKOP illeszkedés Projektcsomagok

Duna menti területek összehangolt fejlesztése


Prioritás Az energiahatékonys ág, az intelligens energia-használat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása

Intézkedés 3.2 Közösségi közlekedés energiahatékonysági célú fejlesztései 4.2 A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítás

Települési környezet- és közszolgáltatás fejlesztés

4.2 A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása 3.2 Közösségi közlekedés energiahatékonysági célú fejlesztései

Egyedi célkitűzés • Kerékpáros közlekedés (BUBI) • Kerékpárutak, hosszának növelése • P+R és B+R rendszerek fejlesztése • Életminőség javítása (lakóépületek, közterek) • Zöld területek extenzív és intenzív fejlesztése • Életminőség javítása (lakóépületek, közterek) • Zöld területek extenzív és intenzív fejlesztése • Kerékpáros közlekedés (BUBI) • Kerékpárutak, hosszának növelése • P+R és B+R rendszerek fejlesztése


Az energiahatékonys ág, az intelligens energia-használat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása


Az energiahatékonys ág, az intelligens energia-használat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása

3.1 Köz- és lakóépületek energetikai fejlesztései és megújuló energia alkalmazása

• Önkormányzati középületek és lakások energiahatékonyság növelő beruházásai és a megújuló energiarendszerek alkalmazása

Települési környezet- és közszolgáltatás fejlesztés

4.1 A 3 év alatti életkorú gyermekek nappali ellátását nyújtó intézmények és szolgáltatók, valamint óvodák infrastrukturális fejlesztései 4.2 A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása 4.2 A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása

• Nappali ellátást nyújtó intézmények (bölcsődék, családi napközik) gyerekeknek • Óvodák férőhelyeinek növelése és minőségi javulása • Életminőség javítása (lakóépületek, közterek) • Zöld területek extenzív és intenzív fejlesztése



Vállalkozások versenyképesség ének javítása és a tudásgazdaság fejlesztése

• Életminőség javítása (lakóépületek, közterek) • Zöld területek extenzív és intenzív fejlesztése

8. táblázat: Az ITP-ben szereplő projektcsomagok illeszkedése a VEKOP-hoz

23


VEKOP intézkedései a fent bemutatott uniós célokon felül az alábbi három (vastagon szedett) területre koncentrálja a forrásokat és a (betűvel jelölt) specifikus céloknak kívánnak megfelelni, konkrét válaszokat adni: A regionális gazdasági teljesítmény fenntartható módon történő növelése (tudás-gazdaság, kreativitás, innováció: Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése Kiemelt célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása. Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése Minőségi szolgáltatás-, vonzerő- és termékfejlesztés, valamint a turisztikai intézményrendszer megerősítése e) A tudásfelhasználás segítése f) A tudásáramlás erősítése g) A tudásbázisok megerősítése h) Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása a) b) c) d)

A közösségi infrastruktúra fejlesztése: a) A Közép-magyarországi régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása b) Foglalkoztatás ösztönző, közösségvezérelt helyi gazdaságfejlesztés a város és térsége harmonikus együttműködése érdekében c) A települési környezet társadalmi és fizikai rehabilitációja helyi integrált akciókkal. d) A mobilitás és foglalkoztatás növelése a közszolgáltatások családbarát fejlesztésével e) Önkormányzati közszolgáltatást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése f) Önkormányzati tulajdonú lakóépületek energiahatékonysági célú fejlesztései g) Környezetbarát közlekedésfejlesztés a régió versenyképességének javítása érdekében h) Oktatási - nevelési szolgáltatások fejlesztése az intézményi háttér korszerűsítésével A foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet fejlesztése: Szociális intézményi háló fejlesztése A befogadó társadalom erősítése Humán segítő szervezetek fejlesztése, képzésük támogatása A gazdaság igényeihez igazodó oktatási és képzési rendszer támogatása, a közoktatás, köznevelés fejlesztése e) A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása f) A fiatalok tartós munkaerőpiaci integrációjának segítése g) Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése h) A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása a) b) c) d)

24


5

Duna menti területek összehangolt fejlesztése projektcsomag a következő specifikus célokhoz járul hozzá: a) A települési környezet társadalmi és fizikai rehabilitációja helyi integrált akciókkal b) Környezetbarát közlekedésfejlesztés a régió versenyképességének javítása érdekében c) A Közép-magyarországi régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása d) Foglalkoztatás ösztönző, közösségvezérelt helyi gazdaságfejlesztés a város és térsége harmonikus együttműködése érdekében

A Duna menti területek összehangolt fejlesztése projektcsomag a FŐTEP céljai mentén előkészített projektek összességét jelenti, mely az alábbi eredménymutatóra fog pozitív, mérhető hatást gyakorolni: -

Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya (%)

Kimeneti mutatók közül a Duna projektcsomag az alábbiakra tud hatást gyakorolni: - Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma - Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza - Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma - Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma Barnamezős területek fejlesztése projektcsomag a következő specifikus célokhoz járul hozzá: a) b) c)

A Közép-magyarországi régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása helyi integrált akciókkal Foglalkoztatás ösztönző, közösségvezérelt helyi gazdaságfejlesztés a város és térsége harmonikus együttműködése érdekében A települési környezet társadalmi és fizikai rehabilitációja

A Barnamezős területek fejlesztése Projektcsomag, a FŐTEP céljai mentén előkészített projektek összességét jelenti, mely az alábbi eredménymutatóra fog pozitív mérhető hatást gyakorolni: -

A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása Lakóhely környéki közterületen való biztonságérzet (a lakosság mennyire érzi biztonságban magát sötétedés után, egyedül az utcán)

A barnamezős projektek nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy 2014-től Budapesten egyaránt növekedjenek: -

5

A városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek száma, A városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek száma,

A VEKOP specifikus célok nem azonosak a VEKOP beruházási prioritásaihoz kapcsolódó egyedi célkitűzéseivel!

25


Épületenergetikai fejlesztések projektcsomag a következő specifikus célokhoz járul hozzá: a) A Közép-magyarországi régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása b) Önkormányzati közszolgáltatást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése c) Önkormányzati tulajdonú lakóépületek energiahatékonysági célú fejlesztései Az Épületenergetikai projektcsomag, a FŐTEP céljai mentén előkészített projektek összességét jelenti, mely az alábbi eredménymutatókra fog pozitív mérhető hatást gyakorolni: -

A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (PJ/év) Primer energia felhasználás (PJ/év)

Az épületenergetikai projektek nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy 2014-től Budapesten: -

Csökkenjen a középületek éves elsődleges energia-fogyasztása. Növekedjen a jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma Csökkenjen az üvegházhatású gázok éves kibocsátása

Intelligens közlekedésfejlesztés projektcsomag a következő specifikus célokhoz járul hozzá: a) b) c)

Foglalkoztatás ösztönző, közösségvezérelt helyi gazdaságfejlesztés a város és térsége harmonikus együttműködése érdekében. A Közép-magyarországi régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása. Környezetbarát közlekedésfejlesztés a régió versenyképességének javítása érdekében.

Az Intelligens közlekedésfejlesztési projektcsomag a FŐTEP céljai mentén előkészített projektek összességét jelenti, mely az alábbi eredménymutatóra fog pozitív mérhető hatást gyakorolni: -

Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya (%).

A közlekedésfejlesztési projektek jelentősen hozzájárulnak majd ahhoz, hogy 2014-től Budapesten: -

Növekedjen a kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza Növekedjen a közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított kerületek száma Növekedjen a kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma Növekedjen a kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma

Szociális városrehabilitáció projektcsomag a következő specifikus célokhoz járul hozzá: a) A Közép-magyarországi régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása b) Foglalkoztatás ösztönző, közösségvezérelt helyi gazdaságfejlesztés a város és térsége harmonikus együttműködése érdekében c) A települési környezet társadalmi és fizikai rehabilitációja helyi integrált akciókkal d) A mobilitás és foglalkoztatás növelése a közszolgáltatások családbarát fejlesztésével e) Szociális intézményi háló fejlesztése f) A befogadó társadalom erősítése g) Humán segítő szervezetek fejlesztése, képzésük támogatása 26


h) i) j) k)

A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása A fiatalok tartós munkaerőpiaci integrációjának segítése Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása

A Szociális városrehabilitáció projektcsomag, a FŐTEP céljai mentén előkészített projektek összességét jelenti, mely az alábbi eredménymutatóra fog pozitív mérhető hatást gyakorolni: -

Lakóhely környéki közterületen való biztonságérzet (a lakosság mennyire érzi biztonságban magát sötétedés után, egyedül az utcán)

A Szociális városrehabilitáció projektek nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy 2014-től Budapesten: -

Növekedjen a támogatott gyermekgondozási intézmények kapacitása (bölcsődék, óvodák és családi napközik) Növekedjen a városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek száma Növekedjen helyreállított lakóegységek és köz- vagy kereskedelmi épületek száma

Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés projektcsomag a következő specifikus célokhoz járul hozzá: a) b) c) d) e) f)

Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése A tudásáramlás erősítése A tudásbázisok megerősítése Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése Minőségi szolgáltatás-, vonzerő- és termékfejlesztés, valamint a turisztikai intézményrendszer megerősítése A tudásfelhasználás segítése

A Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés projektcsomag, a FŐTEP céljai mentén előkészített projektek összességét jelenti, mely az alábbi eredménymutatóra fog pozitív mérhető hatást gyakorolni: -

KMR régió vállalkozásainak K+F ráfordítása (BERD)

A gazdaságélénkítési projektek nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy 2014-től Budapesten: -

Növekedjen a kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások száma Növekedjen az új termékek forgalomba hozatala céljából támogatott vállalkozások száma Emelkedjen az innovációs és K+F projekteknek közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházások nagysága

27


2.3. Területi célokhoz és térségi fejlesztési szükségletekhez való hozzájárulás Az ITP-ben bemutatott projektek fővárosi integrált településfejlesztési stratégiához, illetve annak megalapozó munkarészéhez való illeszkedését, és a helyzetfeltárásban azonosított szükségletekre való reagálását projektcsomagonként a 3.1 fejezetben mutatjuk be részletesen. Az ITP projektjei projektcsomagonként összefoglalóan az alábbi Budapest Területfejlesztési Koncepciója (BTFK) területi célkitűzések teljesüléséhez járulnak hozzá: BTFK céljainak alfejezete (melyekhez területi célok, beavatkozások tartoznak) száma és neve

Illeszkedés leírása

1. Duna menti területek összehangolt fejlesztése

5.4 Dunával együtt élő város 6.2 Természeti- tájképi értékek megőrzése

A projektcsomagban foglalt fejlesztések egyszerre szolgálják a fővárosi Duna-part jobb és közvetlenebb megközelíthetőségét, a Dunával való együttélést és a Duna-part természeti, tájképi rendezését.

2. Barnamezős területek fejlesztése

5.1 Vegyes területhasználat kialakítása 5.2 Barnamezős területek funkcióváltása 2.1 Technológiai innováció és tudástranszfer hatékonyságának javítása 8.2. Az életformák és a társadalmi gazdasági környezet változásainak összehangolása

A tervezett barnamezős fejlesztések megvalósításának köszönhetően számos új funkció jelenhet meg a jelenlegi rozsdaövezeti városrészeken – többek között technológia intenzív vállalkozások új telephelyei alakulhatnak ki -, amely hozzájárul a vegyes területhasználat kialakulásához, a barnamezős területek funkcióváltásához.

6.6 Energiahatékonyság és klímavédelem 9.1. A Lakásállomány optimalizálása

Az épületenergetikai fejlesztések jelentősen csökkenthetik a fővárosi közés lakóépületek fajlagos energiaigényét, így hozzájárulhatnak a klímavédelem céljaihoz.

7.1 Nemzetközi és országos közlekedési kapcsolatok fejlesztése 7.4 A fővárosi egyéni közlekedés fejlesztése

A közlekedésfejlesztési projektcsomag része a nemzetközi és országos kerékpárút hálózat fejlesztése, valamint az eszközváltást segítő infrastruktúra, amely a fővárosi egyéni közlekedés fejlődéséhez járul hozzá.

Projektcsomag megnevezése

3. Épületenergetikai fejlesztések

4. Intelligens közlekedésfejlesztés

28


5. Szociális városrehabilitáció

6. Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés

3.1. Partnerség a budapesti gazdasági tér összehangolt fejlesztése érdekében 5.2 Barnamezős területek funkcióváltása 5.5 Értékvédelemértékteremtés 8.1 Befogadó társadalom 8.2 Az életformák és a társadalom gazdasági környezet változásainak összehangolása 8.3. A humán szolgáltatások optimalizálása 9.2 A térbeli-társadalmi szerkezet kiegyensúlyozása

A szociális városrehabilitációs projektek az ITP-n belüli legkomplexebb beavatkozások, ezért egy-egy projekt egyszerre járul hozzá a partnerséghez, a barnamezős területek funkcióváltásához, a befogadó társadalom ideájához valamint az életformák és a társadalom gazdasági környezet változásainak összehangolásához. A fejlesztések révén javulhatnak az akcióterületen elérhető humánszolgáltatások és a térbeli társadalmi szerkezet kiegyensúlyozottabbá válhat.

2.1 Technológiai innováció és tudástranszfer hatékonyságának javítása 2.3 Turizmus, mint gazdasági húzóágazat

A főváros gazdaságfejlesztésének két legfontosabb célkitűzését erősítik a projektcsomagban szereplő projektek: a technológiai innováció erősödését és a turizmus fejlődését.

9. táblázat: Az ITP hozzájárulása a BTFK területi célkitűzéseihez

2.4. Az ITP külső kapcsolatrendszere Tekintettel arra, hogy az ITP jelen fázisában nem definiál kulcsprojekteket, a külső kapcsolatrendszer vizsgálata az útmutató 42. oldalában foglaltak értelmében nem releváns. Mindemellett az ITP több projektcsomagja is tartalmaz a főváros határain átnyúló hálózati fejlesztéseket (Duna menti területek összehangolt fejlesztése; Intelligens közlekedésfejlesztés), valamint a főváros határain jelentősen túlmutató gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési, turisztikai projekteket (Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés). A Budapest szociális városrehabilitációinak koordinációs projekt keretében felhalmozandó tudás, tapasztalat átadható az ország többi szociális krízisterületén élő szegény csoportok helyzetének javításáért dolgozó önkormányzatok számára, akik ezt a tudást felhasználva további szociális városrehablitációs projekteket valósíthatnak meg, több, a közép-magyarországi régió számára nem elérhető operatív program forrásait felhasználva (pl. EFOP, RSZTOP, TOP-ok). Emellett a felújításoknál (pl. bérlakás pilot projekt) KEHOP források is felhasználhatóak.

29


3.

ITP PROJEKTCSOMAGOK LEÍRÁSA

A projektcsomagok részletes bemutatását megelőzően általánosan elmondható, hogy az ITP nem rendelkezik önálló célokkal, célrendszerrel. ITP célrendszere a FŐTEP célrendszerével azonos. Az ITP FŐTEP célokhoz való hozzájárulását, illeszkedését a 2.1.1 fejezet mutatja be részletesen, projektcsomagonként. Tekintve, hogy az ITP a FŐTEP-ben meghatározott célok elérésére kialakítandó projektek egy részhalmazát foglalja programba, a FŐTEP célkitűzéseit az ITP megvalósítása önmagában nem biztosítja. A projektcsomagonként vállalt eredménymutatókat a melléklet megfelelő munkalapjának kitöltésével bemutattuk. A vállalt eredménymutatók vonatkozásában, elsősorban a forrásarányos vállalás volt a meghatározó, tekintve, hogy jelen tervezési fázisban több mutató pontos meghatározása, mérésének lehetséges módja nem kiforrott. Az egyes projektek függőségi viszonyának elemzését jelen program alapját képző VEKOP jóváhagyását és a projektek felülvizsgálatát követően mutatjuk be, tekintve, hogy a projekttartalmak pontos meghatározása a támogathatósági feltételek ismerete nélkül nem végezhető el az ITP-ben.

30


3.1. Duna menti területek összehangolt fejlesztése projektcsomag A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése

Projektcsomag sorszáma (azonosítója):

1

Projektcsomag megnevezése:


B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények A Főváros stratégiai fejlesztési irányait meghatározó Budapest 2030 Hosszú távú Városfejlesztési Koncepció a Duna menti zónát (a Duna-parti területeket és a szigeteket magába foglaló térséget) markáns városi fejlesztési tengelyként definiálja. A jövőkép a Duna közelségére, a partszakaszok tagolt karakterére, természeti adottságainak és épített örökségének kihasználására, a gazdaság- és turizmusfejlesztés számára nyújtott lehetőségeinek kiaknázására, a hazai és nemzetközi közlekedési rendszerekben betöltött szerepének erősítésére, a hajózás feltételeinek javítására épít. Ezzel szoros összefüggésben célul tűzi ki a minőségi szabadidős kínálat megújítását és bővítését, a barnamezős és alulhasznosított területek funkcióváltásának előmozdítását, a partszakaszok mögöttes városszövettel illetve a szigetekkel való kapcsolatának erősítését. A jövőkép elérését azonban kedvezőtlen feltételek akadályozzák; kiemelten a klímaváltozás következtében növekvő árvízi kockázat, a partszakaszok és a városszövet fizikai elválasztottsága, valamint a partszakaszok megközelíthetőségének korlátai. Az ad-hoc forrásfelhasználás veszélyeztetheti a célok megvalósítását, éppen ezért területi és ágazati viszonylatban is összehangolt beavatkozás-csomagra van szükség, amelynek végrehajtását a közszféra, a befektetők és a civilek hatékony együttműködési rendszere segíti. Az ágazati szempontok koordinációja, egységes szabályozás kialakítása, valamint a forráshiány okán felértékelődő magántőke beruházásainak előmozdítása erőteljes fővárosi szerepvállalást igényel. A Duna menti területek összehangolt fejlesztése projektcsomaghoz összesen 53 projektjavaslat érkezett a tervezési folyamat résztvevőitől. A projektek többsége a part menti gyalogos- és kerékpáros útvonalak hálózatba szervezését, a partszakaszok megközelítésének javítását és a rekreációsturisztikai potenciál kiaknázását szolgálja. A tematikus projektcsomagban vegyesen megtalálhatók a „pontszerű” és „hálózatos” fejlesztések. A projektcsomag keretében megvalósítani tervezett beavatkozások jellemzően beruházások, melyek a Duna menti területek energia-hatékony közlekedési infrastruktúrájának (gyalogos és kerékpáros közlekedés) fejlesztését valósítják meg. Teszik ezt azon a színvonalon és kialakítással, amelyet a Duna-part, elsősorban a helyi lakosságot szolgáló rekreációs hasznosítása, valamint turisztikai jelentősége megkövetel.

31


Indokoltság A transzeurópai közlekedési hálózat részeként (TEN-T VII. korridor) a Duna az egyik legfontosabb térszervező erő a közép- és kelet-európai térségben. A természetes közlekedési folyosó jelentős, kihasználatlan turisztikai és logisztikai célú kapacitással rendelkezik. Ezek mellett a személyhajózás nem illeszkedik szervesen a városi közlekedési rendszerbe, ugyanakkor a személyforgalmi hajózás az agglomeráció bekapcsolásának energia-hatékony, fenntartható eszközévé is válhatna. A Duna-partokon jelentős elválasztó szereppel bírnak a vonalas műszaki létesítmények és a nagy kiterjedésű, átjárhatatlan használaton kívüli területek, melyek eredményeként megszűnt a város Dunával való természetes kapcsolata. A partokon nem épült ki összefüggő gyalogos- és kerékpáros közlekedési hálózat, a szigetek és a partok közötti kapcsolatok hiányosak. A Duna menti zóna rekreációs-turisztikai adottságai igen jelentősek, ugyanakkor szintén kiaknázatlanok. A látnivalók területi koncentrációjának enyhítése, új területek és funkciók bekapcsolása, a pontszerű rekreációs fejlesztések összekapcsolása, a zöldterületek mennyiségének és minőségének fejlesztése, a Nagy-Duna és a Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízminőségének javítása, a vízi sportok előtérbe helyezése jelentősen hozzájárulnak a lakosság és a Duna kapcsolatának erősítéséhez, különösen a társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett Duna menti városrészeken élő lakosság életminőségének javításához. Az ITP Duna menti területek összehangolt fejlesztése projektcsomag fontos célkitűzése, hogy hozzájáruljon az Európai Unió Duna Régióra Vonatkozó Makro-regionális Stratégiájához, különösen a Stratégiában megfogalmazott alábbi prioritási területeken: A) Kapcsolatok teremtése a Duna-régión belül 1. A mobilitás és a multimodalitás fejlesztése 2. A fenntartható energia használatának ösztönzése 3. A kultúra és az idegenforgalom előmozdítása B) Környezetvédelem a Duna régióban 4. A vizek minőségének helyreállítsa és megőrzése 5. Környezeti kockázatok kezelése 6. A biodiverzitás, a táj megőrzése C) A jólét megteremtése a Duna régióban 8. A vállalkozások versenyképességének, támogatása A fenti hiányosságok felszámolásához, hatásuk enyhítéséhez járulnak hozzá az ITP Duna menti területek összehangolt fejlesztése projektcsomagban összefoglalt projektek, különösen az alábbi tevékenységek formájában:  városszerkezeti jelentőségű gyalogos kapcsolatok kialakítása, a rakpartok forgalomcsillapítása, a partszakaszok közlekedésbiztonságának növelésére (pl. új gyalogátkelőhelyek nyitása, akadálymentesítés) a Duna-part gyalogos elérésének biztosítása érdekében;  összefüggő Duna menti kerékpárhálózat, illetve a part és a szigetek között gyalogos-kerékpáros hidak kialakítása a fenntartható közlekedési kapcsolatok javítása érdekében;  a zöldterületek fejlesztése, új turisztikai funkciók kialakítása (rendezvényterek, tanösvények); a vízi sportok fejlesztése (csónakházak és kikötők), attraktív közösségi terek kialakítása (stégek, úszóművek) a rekreációs, turisztikai potenciál kiaknázása érdekében.

32


3. térkép: Projektek száma kerületenként, Duna menti területek összehangolt fejlesztése 6 projektcsomagon belül

Tekintve, hogy a főváros tervezési kompetenciájába tartozó VEKOP intézkedések (jelenleg ismert formájukban) szűk tartalmi korlátokat szabnak az ITP-ben megjelenő projekteknek, a Duna menti beruházásokból elsősorban a gyalogos és kerékpáros infrastruktúrafejlesztési elemeket tartjuk finanszírozhatónak. A projektcsomagban szereplő fejlesztések a VEKOP elfogadását követően, a konkrét támogatható tevékenységek tükrében felülvizsgálatra kerülnek.

6

A térkép a Duna menti területek fejlesztése projektcsomagon belüli projektek darabszámát mutatja Budapest területén. A kerületek területéhez rendelt grafikon és darabszám a ténylegesen (csak az adott) kerület területén fekvő projektek számát mutatja. Több olyan projekt is létezik – mivel a projektek a közigazgatási határokhoz nem tudnak igazodni -, melyek területileg több kerületet is érintenek. Ezen projektek darabszáma – attól függően, hogy Duna menti területeken vagy a főváros egyéb területén fekszik-e – külön, csoportosítva jelenik meg a jobb alsó sarokban. A főváros egyéb területein fekszenek például a patakrevitalizációt előirányzó, nem közvetlenül a Duna-parton fekvő projektek.

33


Az útmutatóban megfogalmazott előírásnak megfelelően az alábbi projektek vonatkozásában EMT táblázat jelen dokumentum részeként benyújtásra kerül:     

A belvárosi Duna-partok közterületi rehabilitációja I. ütem: Pesti alsó rakpart Fővám tér – Kossuth tér közötti szakasza A belvárosi Duna-partok közterületi rehabilitációja II. ütem: Pesti rakpart Kossuth tér - Rákospatak közötti szakasza A belvárosi Duna-partok közterületi rehabilitációja III. ütem: A budai belvárosi Duna-part közterületeinek megújítása Margitsziget rekreációs fejlesztése Óbudai sziget – Gázgyár közötti gyalogos-kerékpáros híd

C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók Lásd 1.4 melléklet.

34


3.2. Barnamezős területek fejlesztése projektcsomag A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése Projektcsomag sorszáma (azonosítója):

2



B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) egyik legfontosabb térhasználati ajánlása a takarékos és átgondolt területhasználat. Ezt megerősítve a Budapest 2030 Hosszú távú Városfejlesztési Koncepció kimondja, hogy Budapest térbeli fejlesztésében a fenntarthatóság szempontrendszerét kell követni. Mindez azt jelenti, hogy területtakarékos, a meglévő konszolidált területhasználathoz és a rendelkezésre álló infrastruktúrához igazodó, kiegyensúlyozott vegyes használatot eredményező fejlesztésekre kell törekedni. Ezzel az iránnyal ellentétben, az új zöldmezős fejlesztések kizárólag új infrastruktúra építésével és ennek üzemeltetésével valósíthatók meg – a rendelkezésre álló közmű és közlekedési tartalékok hatékony kihasználása helyett –felemésztve a levegőminőség és klíma szempontjából egyre értékesebb szabadterületeket. A fentiek alapján a városfejlesztés célterületeinek magját a barnamezős területek kell, hogy képezzék. A város fenntartható fejlesztési pályára állításának és kompaktságának megtartására elengedhetetlen feltétel ezen területek átstrukturálása és újrahasznosítása. A nagy összefüggő térségeken a szerkezeti szempontból szükséges, de hiányzó funkciók a városszövetbe integrálhatók a meglévő infrastruktúra felhasználásával. A város számára szükséges változatos területhasználat lehetősége így adott. Budapesten nagy mennyiségű, mintegy 1250 hektárnyi olyan terület található, amely korábbi funkcióját elvesztette és barnamezősnek tekinthető. Ezeken a használaton kívüli területeken sok esetben értékes épületek, részben műemlékek is pusztulnak. Számos helyszín rendelkezik településszerkezeti helyzetéből fakadó területi fejlesztési potenciállal, tartalékkal. A barnamezős területek (elsősorban korábbi iparterületek) funkcióváltása részben megindult, de elsődlegesen a városszerkezetben kitüntetett helyzetben (pl. Duna mentén) lévő területeken. A túlzott területkínálat miatt egyelőre csak a különleges adottságokkal rendelkező területek iránt mutatkozott igény. A barnamezős területek található értékes épületállomány megtartása identitást kölcsönözhet az új funkcióknak, és vonzóvá teheti a területeket (lásd egykori Óbudai Gázgyár területén bekövetkezett fejlesztések). Más esetekben az egykori funkció felszámolása során a leromlott, illetve nem értékes épületállomány bontása és a terület értékteremtő fejlesztése a környező városrész felértékeléséhez is vezethet (lásd Millenniumi városrész). Elmondható, hogy tehát, hogy a barnamezős területek komplex rehabilitációja egyrészt feladatot, másrészt lehetőséget jelent a város megújulásában. A barnamezős beavatkozások révén megvalósuló új funkciók nem növelik a városi területet, és az eredeti funkció kiépítésével befektetett nyersanyagok és energia egy része újrahasznosulhat A területek fejlesztése a kedvezőbb városszerkezet kialakítását és a pozitív társadalmi folyamatok alakítását is szolgálhatja.

35


A Barnamezős területek fejlesztése elnevezésű projektcsomag célja, hogy meghatározza a barnamezős területek térségi potenciáljának kiaknázását. A projektcsomagot megalapozó Tematikus Fejlesztési Program (TFP) az alábbi négy kiemelt célt fogalmazta meg a területek fejlesztésével kapcsolatban: 1. Funkcióhiányok megszüntetése a gazdaságilag racionális preferálásával és a zöldfelületi rendszer bővítésével 2. Fenntartható gazdasági növekedést támogató fejlesztés 3. A megújulást akadályozó tényezők minimalizálása 4. Átmeneti hasznosítás támogatása

vegyes

területhasználat

A fentiekben felsorolt céloknak megfelelnek az ITP-ben szereplő projektek is. A projektcsomagba összesen 43 projekt érkezett be a tervezési folyamat résztvevőitől, amelyeknek jelentős része felhagyott gyárterületek vagy egykori közlekedési célú, jelenleg használaton kívüli területek helyzetének rendezésére, funkcióváltására irányul. A projektek fontos részét képzik az érintett területeken közösségi funkciók és zöldfelületek létesítése és a területek megnyitása a széles nyilvánosság előtt. A projektekhez kapcsolódnak, de ágazati operatív programból (KEHOP) finanszírozhatók a területek környezeti kárfelmérése, kárenyhítése. Azon területek esetében, melyek végső rendezése nem várható a következő években, átmeneti hasznosításra illetve a végső hasznosítás megtervezésére irányuló projektjavaslatok kerültek a projektcsomagba. A fenti tematikus projektcsomagban kizárólag „pontszerű” fejlesztések szerepelnek tekintve, hogy nincsenek a projektek között hálózati elemek fejlesztését célzó beavatkozások. Az integrált projektek definiálása a VEKOP jelenlegi kidolgozottságában nem célszerű. Indokoltság A főváros egyik jelentős környezeti problémája a barnamezős területek nagy kiterjedése. Legnagyobb részt az átmeneti és az elővárosi zónában találhatóak felhagyott nagyipari telepek, volt honvédségi területek, valamint jellemzően bányagödrökben felhagyott hulladéklerakók. E területek városképi szempontból és a szomszédos érzékeny funkciókra (lakó-, intézményi-, rekreációs területek) nézve jelentenek területhasználati konfliktust, de jelentős probléma a talajt szennyező hatásuk is. Cél a barnamezős területek „helyzetbe hozása” és – KEHOP források terhére – kármentesítésük elvégzése. Az átmeneti zónában található, fejlesztési potenciállal rendelkező, jelenleg alulhasznosított barnamezős területek egy része a korábbi hasznosítás szerkezeti kívánalma és területi kiterjedése folytán elvágó elemként van jelen a várostestben. Egyes területek esetén a rossz közlekedési ellátottság, a potenciális talajszennyezettség, a tulajdonosi háttér rendezetlensége gátolja a fejlesztést. Sok esetben a gazdasági válság következtében a megindult beruházások, fejlesztések leálltak, elmaradtak. Legfontosabb fejlesztési kihívások a megfelelő területi kínálat érdekében a beruházások számára:   

gazdasági erőterek (kiemelt helyszínek) és barnamezők hasznosítása; gazdasági erőtereket helyzetbe hozó infrastrukturális fejlesztések; a barnamezők hasznosítása és talajszennyezések megszűntetése.

Az ingatlanpiac elhúzódó recessziója miatt a barnamezős területek átalakulása, funkcióváltása megakadt, a megkezdett fejlesztések megtorpantak. Sok esetben a már előkészített, jó pozíciójú területek is kihasználatlanok, állapotuk folyamatosan romlik. Jelentősebb városszerkezetet is

36


megváltoztató átalakulásuk még várat magára. Az irodai, lakóterületi és vegyes kereskedelmi fejlesztések szigetszerűen zajlanak le, és a fejlesztések elsősorban a városszerkezetben kitüntetett helyzetben lévő, Duna menti vagy kiváló tömegközlekedéssel rendelkező területeire irányultak. (Váci út menti irodatengely, Millenniumi városrész)

7

4. térkép: Projektek száma kerületenként, Barnamezős területek fejlesztése projektcsomagon belül

Tekintve, hogy a főváros tervezési kompetenciájába tartozó VEKOP intézkedések szűk tartalmi korlátokat szabnak az ITP-ben megjelenő projekteknek, a Barnamezős beruházásokból elsősorban a szociális városrehabilitációs programokhoz illeszkedő elemeket tartjuk finanszírozhatónak. A projektcsomagban szereplő fejlesztések a VEKOP elfogadását követően, a konkrét támogatható tevékenységek tükrében felülvizsgálatra kerülnek. Az útmutatóban megfogalmazott előírásnak megfelelően "Rögtön Jövök" Program c. projekt és a Gázgyár területének funkcióbővítő rehabilitációja c. projekt vonatkozásában EMT táblázat jelen dokumentum részeként benyújtásra kerül.


7

A térkép a Barnamezős területek fejlesztése projektcsomagon belüli projektek darabszámát mutatja Budapest területén. A kerületek területéhez rendelt grafikon és darabszám a ténylegesen (csak az adott) kerület területén fekvő projektek számát mutatja. Több olyan projekt is létezik – mivel a projektek a közigazgatási határokhoz nem tudnak igazodni -, melyek területileg több kerületet is érintenek. Ezen projektek darabszáma – attól függően, hogy Duna menti területeken vagy a főváros egyéb területén fekszik-e – külön, csoportosítva jelenik meg a jobb alsó sarokban

37


3.3. Épületenergetikai fejlesztések projektcsomag A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése


3



B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények

A klímaváltozás hatásainak enyhítése korunk egyik legnagyobb kihívása. A globális klímaváltozás és a városi klímában megfigyelhető változások káros hatásai fokozottan érvényesülnek a nagyvárosokban, így Budapesten is. A klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása az energiafogyasztással hozható összefüggésbe. A főváros Környezeti Programjában szereplő célkitűzéseknek megfelelően a fővárosi közintézmények fajlagos energiaigényét 2005-ös évi adatokhoz viszonyítva 2016-ig legalább 15%-kal kell csökkenteni. Emellett a magántulajdonban lévő épületek fajlagos energiaigényének csökkentése is indokolt, tekintettel arra, hogy a fővárosi háztartások energiafelhasználása az összes energiafelhasználás közel negyedét teszi ki. A különböző típusú épületek más-más eszközökkel újíthatók fel hatékonyan, ezért a budapesti épületállomány célzott energetikai felújítási programjához elengedhetetlen a meglévő épületállomány részletes feltérképezése és beavatkozási mesterterv létrehozása. Ennek érdekében a Fővárosi Önkormányzat „Épületenergetikai Tudásközpont létrehozása” címmel egy projektet nyújtott be, hogy a létrejövő szervezet megfelelő keretet biztosítson a kérdéskör komplex szemléletű kezelésére. A tudásközpont feladatai közé tartozik egy a historiziáló városszövet energetikai megújítását támogató koncepció és beavatkozási mesterterv kidolgozása. Mindezek mellett lehetőség nyílna épületenergetikai tanácsadásra, és egy felújítási kézkönyv összeállítására, végül pedig egy városi tömb teljes energetikai megújítását (tervezéssel, kivitelezéssel) célzó mintaprojekt megvalósítására is sor kerülne a mesterterv alapján. A fővárosi épületállomány energetikai korszerűsítésére összesen 164 projekt érkezett az ITP tervezési folyamat résztvevőitől. A projektek jellemzően önkormányzati tulajdonú bérlakás, oktatási-, szociálisilletve kulturális intézmény energetikai korszerűsítését célozzák. A fenti tematikus projektcsomagban kizárólag „tematikus pontszerű” fejlesztések kerültek tervezésre tekintve, hogy nincsenek a projektek között hálózati elemek fejlesztését célzó beavatkozások. Az integrált projektek definiálása a VEKOP jelenlegi kidolgozottságában nem célszerű.

38


Indokoltság A fővárosi és a kerületi önkormányzatok – mint a helyi intézmények tulajdonosai – jelentős energiafelhasználóknak számítanak. Ebből kifolyólag kötelességük a szolgáltató vállalatokkal együttműködve a legjobb energiaellátási megoldásokat kijelölni, és a település összes fogyasztójának az energetikai érdekeit képviselni. A Covenant of Mayors (Polgármesterek Szövetsége) 2008. elején indította el a klímaváltozás elleni harc keretében azt a kezdeményezést, ahol az úttörő városok arra vállaltak elkötelezettséget, hogy 2020-ig a 2005-ös állapothoz képest 20%-ot meghaladó mértékben csökkentik a CO2-kibocsátást, energiahatékonysági intézkedésekre és megújuló energiaforrások részarányának növelésére irányuló akciókkal. A Covenanthoz Budapest is csatlakozott és elkészítette Fenntartható Energia Akció Programját, amely folyamatos monitoring révén követi a fővárosi energiafelhasználás és az ahhoz kapcsolódó CO2-kibocsátás alakulását. Az elmúlt évtizedben főként az iparosított technológiával épült épületek energetikai rehabilitációját ösztönző finanszírozási programok futottak, melyeknek köszönhetően némiképp javult az össz-épületállomány energiahatékonysága. Nem javult azonban a belvárosi épületek energiahatékonysága, valamint nem kerültek meghatározásra a Főváros számára stratégiai szempontból legfontosabb beavatkozási épületek/épülettípusok.

8

5. térkép: Projektek száma kerületenként, Energetikai fejlesztések projektcsomagon belül

8

A térkép az Energetikai fejlesztések projektcsomagon belüli projektek darabszámát mutatja Budapest területén. A kerületek területéhez rendelt grafikon és darabszám a ténylegesen (csak az adott) kerület területén fekvő projektek számát mutatja. Több olyan projekt is létezik – mivel a projektek a közigazgatási határokhoz nem tudnak igazodni -, melyek területileg több kerületet is érintenek. Ezen projektek darabszáma – attól függően, hogy Duna menti területeken vagy a főváros egyéb területén fekszik-e – külön, csoportosítva jelenik meg a jobb alsó sarokban.

39


A projektcsomagban szereplő 164 db projekt között megjelenik polgármesteri hivatal, általános iskola, óvoda, kulturális intézmény, művelődési ház, köztulajdonú irodaház, lakóház, bérlakás, szociális intézményi épület valamint egészségügyi épület energetikai korszerűsítése. Tekintve, hogy a főváros tervezési kompetenciájába tartozó VEKOP intézkedések szűk tartalmi korlátokat szabnak az ITP-ben megjelenő projekteknek, az épületenergetikai beruházásokból elsősorban az önkormányzati tulajdonú köz- és lakóépületek energetikai fejlesztésébe illeszkedő elemeket tartjuk finanszírozhatónak. A projektcsomagban szereplő fejlesztések a VEKOP elfogadását követően, a konkrét támogatható tevékenységek tükrében felülvizsgálatra kerülnek Az útmutatóban megfogalmazott előírásnak megfelelően a Városháza épületének energetikai korszerűsítése c. projekt és a Fővárosi tulajdonú kulturális, szociális, oktatási és egészségügyi intézmények épületeinek energetikai korszerűsítése c. projekt vonatkozásában EMT táblázat jelen dokumentum részeként benyújtásra kerül.


40


3.4. Intelligens közlekedésfejlesztés projektcsomag A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése Projektcsomag sorszáma (azonosítója):

4



B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények A várostérség településein – a fővárosba irányuló személygépjármű közlekedés alternatívájaként – tovább kell folytatni a megkezdett fejlesztéseket az eszközváltás lehetőségét biztosító P+R és B+R parkolók terén. A parkolási létesítményeket elsősorban a kötöttpályás hálózatokhoz kapcsolódva célszerű létrehozni, törekedve a térségi településekből a fővárosba irányuló személygépjárműforgalom mind nagyobb részének kiváltására. Az eszközváltási lehetőségek mennyiségi fejlesztése önmagában nem biztosít átfogó megoldást, az csak a közösségi közlekedés integrációjával (intézményi, szabályozási háttér, egységes jegy-, tarifa- és információs rendszer, menetrendi harmonizáció megteremtése) és a kapcsolati pontok (pályaudvarok, állomások) városi terekbe, szolgáltatásokba integrálásával lehetséges. A Budapest és a várostérség települései közötti forgalom esetében a városhatár közeli települések generálják a legnagyobb utazási igényt. A többi közlekedési ággal összehasonlítva 5–8 km utazási távolságig versenyképes kerékpáros közlekedésnek érdemi szerepet lehet és kell biztosítani a városhatár menti, és a városhatáron belüli közlekedésben. Az utazási láncban nagy a jelentősége a kötöttpályás eszközökre való kerékpáros ráhordásnak, ezért indokolt megteremteni ennek feltételeit. A kerékpározás a közlekedési célú forgalom (hivatásforgalom) mellett turisztikai célú forgalmat (szabadidővel kapcsolatos forgalom) is jelent, melyet elsősorban az országos és térségi elemek jelenítenek meg a fővárosban. A fővárosi közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére összesen 62 projekt érkezett az ITP tervezési folyamat résztvevőitől. A projektek jellemzően kerékpárút-hálózat bővítések, fejlesztések, B+R illetve P+R parkoló létesítések. Éppen ezért a fenti tematikus projektcsomagban vegyesen jelennek meg a pontszerű és a hálózati projektek. Az integrált projektek definiálása a VEKOP jelenlegi kidolgozottságában nem célszerű. Indokoltság Budapest mindennapi, kiegyensúlyozott életének meghatározó eleme a város összetett szerepkörével összhangban lévő többszintű és komplex közlekedési rendszer, amely egyidejűleg felel meg a nemzetközi, az országos, a térségi és a nagyvárosi feladatokból fakadó, egymástól eltérő mobilitási igényeknek. A budapesti közlekedés 1990 utáni két évtizedben jelentkező problémái, a közösségi közlekedés infrastruktúrájának és járműállományának leromlása, versenyképességének csökkenése, valamint a nehézkes közlekedésfejlesztés elsősorban a rendszer széttagoltságára, a szakmai koordináció és az egységes vezetés hiányára vezethető vissza. 41


Fejlesztési kihívásokat jelentő beavatkozások:   

   

A városi és az elővárosi közlekedési rendszer integrált fejlesztése; A közösségi közlekedés infrastruktúrájának és járműparkjának folyamatos megújítása; A közösségi közlekedés részarányának megtartása, illetve növekedési lehetőségének elősegítése érdekében az egyéni gépjármű-közlekedésben résztvevők számára valós előnyökkel járó (rövidebb, olcsóbb eljutás) utazási alternatívák megteremtése; A belső, illetve az átmeneti zóna közúthálózatának tehermentesítése érdekében a hiányzó gyűrű irányú elemek és Duna-hidak megvalósításának előkészítése, illetve megvalósítása; A fővárosi kerékpáros törzshálózat (településszerkezeti jelentőségű hálózat) kialakítása; EuroVelo hálózat megfelelő minőségű kiépítése; A közterületi parkolás alternatíváinak megteremtése, a gyalogos- és a zöldfelületek területének növelése, a P+R parkolás rendszerszerű kialakítása.

6. térkép: Projektek száma kerületenként, Intelligens közlekedésfejlesztés projektcsomagon belül

9

9

A térkép az Integrált közlekedésfejlesztés projektcsomagon belüli projektek darabszámát mutatja Budapest területén. A kerületek területéhez rendelt grafikon és darabszám a ténylegesen (csak az adott) kerület területén fekvő projektek számát mutatja. Több olyan projekt is létezik – mivel a projektek a közigazgatási határokhoz nem tudnak igazodni -, melyek területileg több kerületet is érintenek. Ezen projektek darabszáma – attól függően, hogy Duna menti területeken vagy a főváros egyéb területén fekszik-e – külön, csoportosítva jelenik meg a jobb alsó sarokban.

42


A projektcsomagban szereplő 62 db projekt között megjelennek a kerékpárút-hálózat, a B+R és P+R parkolók fejlesztései, BUBI közbringa rendszer bővítése, a közterületek gyalogos és kerékpáros átjárhatóságának fejlesztése. Tekintve, hogy a főváros tervezési kompetenciájába tartozó VEKOP intézkedések szűk tartalmi korlátokat szabnak az ITP-ben megjelenő projekteknek, a közlekedési beruházásokból elsősorban a közösségi közlekedés energiahatékonysági céljaihoz illeszkedő elemeket tartjuk finanszírozhatónak. A projektcsomagban szereplő fejlesztések a VEKOP elfogadását követően, a konkrét támogatható tevékenységek tükrében felülvizsgálatra kerülnek. Az útmutatóban megfogalmazott előírásnak megfelelően az alábbi projektek vonatkozásában EMT táblázat a jelen dokumentum részeként benyújtásra kerül:      

Duna menti regionális kerékpáros közlekedés fejlesztése - EuroVelo 6 Budapest-Balaton regionális kerékpárút fejlesztése Budapesti kerékpáros fő hálózati elemek kiépítése és városrészek kerékpáros-barát fejlesztése Bubi közbringa rendszer II. ütem, a rendszer kiterjesztése A városi közlekedési eszközváltási pontokhoz kapcsolódó P+R parkolók építése: Pillangó u. P+R, Cinkota P+R és Hűvösvölgy P+R (3 db EMT) Közterület-hálózat gyalogos- és kerékpáros átjárhatóságának fejlesztése: József Attila u. felújítása és a Városháza tér kiépítése (2 db EMT)


43


3.5. Szociális városrehabilitáció projektcsomag A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése


5



B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények A városrészek rehabilitációjára eddig eltérő gyakorlatok alakultak ki, a piaci rehabilitációtól az értékmegőrző rehabilitáción keresztül a szociális városrehabilitációig. A hatékony problémamegoldás azonban olyan komplex beavatkozások alkalmazása esetén várható, amelynek során a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi, infrastrukturális és városépítészeti szempontokat átfogóan és összehangoltan kezelik. A szociális városrehabilitáció célja, hogy többféle eszközt integráltan alkalmazó komplex beavatkozásokkal segítse azon területeken élők helyzetét, ahol egyszerre többféle – szociális és az épített környezethez kapcsolódó – probléma koncentráltan van jelen és erősíti egymást. A különböző társadalmi mutatók alapján veszélyeztetett vagy krízisterületek helyzetének javítására szolgáló szociális városrehabilitációs programok lényege az alábbi 6 cél mentén foglalható össze: kiegyensúlyozott térbeli-társadalmi szerkezet megteremtése; toleráns, befogadó társadalom; rugalmas, megfizethető lakásstruktúra kialakítása; a helyi lakosság társadalmi mutatóinak javulása; a fizikai környezet (épületállomány, közterek) komplex megújítása, és az épített környezett érékeinek megőrzése; valamint új, minőségi beépítések megvalósítása. A belső városrészek helyzete annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban a szuburbanizáció magasabb státuszú lakosságot elszívó folyamata erőteljes volt, és ennek ellensúlyozására nem történtek átfogó rehabilitációs beavatkozások, összességében nem mondható rossznak. Vannak azonban olyan területek, melyek esetében a beavatkozás nem halogatható sokáig. Ahhoz, hogy a társadalmi és fizikai környezet leromlását meg lehessen állítani, olyan komplex rehabilitációs programokat kell végrehajtani, amelyek megőrzik a történelmi városképet és a munkálatok nem járjanak jelentős lakosságcserével, az alacsony státusú lakosság kiszorulásával. A városrész megtartó erejét például a (köz)szolgáltatások fejlesztésével, a megfizethető, jó minőségű lakásállomány biztosításával, valamint a levegősebb és zöldebb környezet kialakításával kell növelni, a meglévő értékes épületállomány megőrzése mellett. 2014-ben az ROP IH felkérésére Budapest Főváros Önkormányzata a kerületi önkormányzatokkal közösen, partnerségi tervezési folyamat keretében kidolgozta az egységes szemléletű, ugyanakkor területi megközelítést alkalmazó Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Programot (TFP). A tervezés során meghatározták a szociális városrehabilitáció középtávú, tematikus céljait és a projektek tervezésének és végrehajtásának kereteit, irányelveit; végül pedig a projektek területi fókuszáltságát biztosító akcióterületek lehatárolásának szabályait és a célok eléréshez vezető beavatkozásokat rögzítették a résztvevők.

44


A kerületek tervezését segítendő készül egy, a megvalósítani kívánt projektek megalapozásához szükséges Helyzetértékelési Tematika, illetve a szociális városrehabilitációról szóló Módszertani Kézikönyv. A Főváros a szociális városrehabilitáció TFP eredményeinek gyakorlatba való átültetése és a megvalósuló kerületi projektek hatékonyságának biztosítása érdekében kívánja megvalósítani a Budapest szociális városrehabilitációinak koordinációja című projektet. Ennek keretében a Főváros létre kíván hozni egy szakmai műhelyt, „Tudásközpontot”, mely többek között ellátja a kerületi projektek összehangolását és a végrehajtók szakmai támogatást, pilot-, valamint több kerületi projektbe integrálható hálózatos részprojektek előkészítését és megvalósítását, továbbá elvégzi a kerületi projektek monitoringját. Ezen feladatok ellátása során a szociális városrehabilitáció TFP-ben elfogadott eszközök alkalmazása és a szakmai szempontok érvényesítése kiemelt szerepet kap. A Tudásközpont biztosítja a szociális városrehabilitációs jó gyakorlatok széleskörű megismertetését, a projektek integráltságát biztosító sokoldalú partnerségi kapcsolatok (pl. ágazati kormányzati szereplők, civil szervezetek, gazdasági szervezetek, stb.) facilitálását, speciális képzési programok előkészítését, lebonyolítását. A szociális városrehabilitációs projektcsomag egyik legfontosabb eleme ennek megfelelően a Budapest szociális városrehabilitációinak koordinációja című projekt. A projektcsomag másik meghatározó részét a kerületektől beérkezett szociális városrehabilitációs projektek alkotják. Tekintettel arra, hogy ezeknek a projekteknek az előkészítésére – a folyamatban lévő kézikönyv útmutatásai alapján – a közeljövőben kerül sor, a projektcsomagban jelzett projektek indikatív jellegűek. Annak érdekében, hogy valóban integrált projektek kialakítására kerüljön sor, a kerületektől beérkezett projektek további értékelésére van szükség, egy-egy ma még önálló projektként megjelenő fejlesztés adott esetben integrált vagy hálózatosan megvalósuló szociális városrehabilitációs projektbe illesztéséről a későbbi projektfejlesztési szakaszban hozható döntés. A hálózatosan – azaz több kerületi projektben részprojektként megvalósítható „modulok” – kidolgozásában és megvalósításában a Tudásközpont aktív szerepet kíván vállalni. Ezek az alapvetően ESZA finanszírozású projektek különösen fontosak a társadalmi leszakadás folyamatának megelőzése szempontjából, hiszen amíg az ERFA jellegű fejlesztések döntően a fizikailag és társadalmilag is leghátrányosabb területeken fognak megvalósulni, addig a hálózatos ESZA – azaz az emberekre, közösségekre irányuló projektek – a város egyéb területein is megvalósíthatók. Ezt támasztják alá a TFP készítése során a kerületi partnerekkel történt egyeztetések, akik hangsúlyozták, hogy a társadalmi és egzisztenciális problémák koncentrált területi elhelyezkedése nem mindig mutatható ki, ugyanakkor az érintettek köre az elmúlt öt évben növekedett. Ezt a közüzemi díjhátralékosok számának növekedése és az önkormányzati segélyezési adatok is alátámasztják. Összesen 150 projekt érkezett az ITP tervezési folyamat résztvevőitől, mely elsődlegesen a fővárosi szociális városrehabilitációs projektcsomagba illeszthető. A projektek jelentős része nem komplex rehabilitációs beavatkozás, hanem olyan városfejlesztési projekt, amely részét képezheti a megfelelő lehatárolási felülvizsgálatot követően egyes szociális városrehabilitációs projekteknek. A projektcsomagban megjelennek konkrét szociális városrehabilitációt megvalósító fejlesztések, valamint egy, a főváros koordinációjával megvalósuló szociális városrehabilitációs program, amely a fent említett TFP megállapításaira épülve valósulhat meg. Tekintettel a projektcsomagok útmutatóban korlátozott számára, a szociális városrehabilitációs projektcsomag részét képzik a jellemzően kerületi óvoda és bölcsőde férőhelybővítést célzó beruházások is.

45


A fenti tematikus projektcsomagban jellemzően „tematikus pontszerű” fejlesztések kerültek tervezésre tekintve, hogy nincsenek a projektek között hálózati elemek fejlesztését célzó beavatkozások. Ebben a projektcsomagban várható a legnagyobb számú integrált projekt definiálása, amely a VEKOP véglegesítését és jóváhagyását követően végezhető el. Indokoltság A Fővárosi Önkormányzat a KSH 2001-es népszámlálási adatbázisára támaszkodva először 2006ban készített egy tervezetet, mely a főváros krízisterületeit határolta le. Ezt az anyagot 2008-ban a részletes – tömb szintű – népszámlálási adatok feldolgozásával, és egyéb önkormányzati adatbázisok (pl. segélyezési adatok) felhasználásával felülvizsgálta, illetve tovább finomította. A TFP során a KSH 2011-es népszámlálásának 3-3 társadalmi és lakás mutatója alapján kerületeként krízis- és veszélyeztetett tömbök kerültek lehatárolásra. Ezek a tömbök képezik majd a szociális városrehabilitáció akcióterületeit. A 2008 körüli tervek szerint 16 krízisterület esetében terveztek szociális városrehabilitációs projektet. Eddig 5 projekt zárult le, 5 esetében az előre tervezett befejezés 2013-ra, és 3 esetében pedig 2015-re esik. Az elmúlt néhány évtizedben Budapesten nem voltak nagy, a város jelentős részeire kiterjedő, összefüggő, homogénnek tekinthető krízisterületek, szegénynegyedek. A TFP krízisterületek lehatárolása, és az ITS Anti-szegregációs tervképei alapján elmondható, hogy nem jelent meg új, jelentős kiterjedésű szegregátum a fővárosban, a krízisterületek kisebb területűek és szétszóródtak. Viszont a budai „elit” negyed a város határa felé kitolódott. Ezt az eredményt korábbi tudományos kutatások, a Budapest 2030 koncepció, illetve a kerületi Anti-szegregációs Tervek is alátámasztják. A problematikus környékek tehát viszonylag szétszórtan helyezkednek el, néha csak egy-egy házra vagy népszámlálási tömbre terjednek ki. Igen ritkák azok a területek, melyek térben kiterjedt negyedeket fednek le. Néhány terület esetében – mint amilyen a Corvin-Szigony Projekt, vagy Csepel több krízisterülete – olyan beavatkozások történtek, melyek hatására a terület egy része már nem számít krízishelyzetűnek (bár gyakran lakosságcsere vagy funkcióváltás révén sikerült ezt elérni, továbbá ilyen rövid idő alatt még nem beszélhetünk a terület teljes stabilitásáról). Más területeken még jelenleg is zajlik a rehabilitáció, és a következmények ezért még nem láthatóak teljes mértékben. A projektcsomagban szereplő 150 db projekt között a szociális város rehabilitációs projektek mellett fiatalokat segítő program; szociális programok, antiszegrágációs programot támogató szolgáltatások; óvoda-, bölcsődeépítések, bővítések; orvosi rendelő-fejlesztések; bérlakás program; közterület-, közpark rekonstrukciók; is megjelennek. Tekintve, hogy a főváros tervezési kompetenciájába tartozó VEKOP intézkedések szűk tartalmi korlátokat szabnak az ITP-ben megjelenő projekteknek, a szociális városrehabilitációs beruházásokból elsősorban a támogathatósági kereteknek megfelelően lehatárolt akcióterületen megvalósuló és a támogatható tevékenységekhez illeszkedő elemeket tartjuk finanszírozhatónak. A projektcsomagban szereplő fejlesztések a VEKOP elfogadását követően, a konkrét támogatható tevékenységek tükrében felülvizsgálatra kerülnek. Az útmutatóban megfogalmazott előírásnak megfelelően Budapest szociális városrehabilitációinak összehangolása c. projekt vonatkozásában EMT táblázat jelen dokumentum mellékleteként benyújtásra kerül.

46


7. térkép: Projektek száma kerületenként, Szociális városrehabilitáció projektcsomagon belül

10


10

A térkép a Szociális városrehabilitáció projektcsomagon belüli projektek darabszámát mutatja Budapest területén. A kerületek területéhez rendelt grafikon és darabszám a ténylegesen (csak az adott) kerület területén fekvő projektek számát mutatja. Több olyan projekt is létezik – mivel a projektek a közigazgatási határokhoz nem tudnak igazodni -, melyek területileg több kerületet is érintenek. Ezen projektek darabszáma – attól függően, hogy Duna menti területeken vagy a főváros egyéb területén fekszik-e – külön, csoportosítva jelenik meg a jobb alsó sarokban.

47


3.6. Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés projektcsomag A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése Projektcsomag sorszáma (azonosítója):

6



B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények Budapest gazdasági helyzete, fejlődésének minősége és dinamikája az ország és a Középmagyarországi régió versenyképessége szempontjából kiemelt jelentőségű, alapvetően befolyásolja az ország teljesítőképességét. A főváros és térsége gazdasági szerkezetéről megállapítható, hogy a rendszerváltás óta a szolgáltató szektor aránya nagymértékben, a hozzáadott érték tartalmú tevékenységek részesedése folyamatosan nőtt, párhuzamosan az ipari, építőipari szektor háttérbe szorulásával. Az alapvető gazdaságpolitikai cél: stabil, erős, versenyképes gazdaság megalapozása, amely a meglévő munkahelyek megtartása mellett újakat hoz létre, és amely a városlakók és használók számára képzettségüknek és készségeiknek megfelelő kiteljesedési lehetőséget és létbiztonságot nyújtó jövedelemszerzést kínál, a továbbképzés, ill. új technológiai és innovációs ismeretek folyamatos elérhetőségének biztosításával. A városi gazdaság egyik ága a budapesti turizmus közvetlen (pl. szálláshelybevételek, adók, költés, stb.) és közvetett (pl. munkahelyteremtés, multiplikátor-hatás, interszekcionális jelleg, stb.) hatásai révén a budapesti és az agglomerációs gazdaság egyik húzóágazata, így fejlesztése kiemelt prioritást kell, hogy élvezzen az elkövetkező évtizedekben. Budapest Magyarország legjelentősebb turisztikai desztinációja. Kiemelkedő turisztikai adottságokkal rendelkezik: fekvése, építészeti értékei, fürdőkultúrája, kulturális rendezvényei, természeti adottságai és gasztronómiája révén nemzetközi viszonylatban is különleges és egyedi élményeket nyújt az idelátogatók számára. Budapest meglévő turisztikai kínálatának továbbfejlesztése többek között a Duna-part és a vízfelület turisztikai és közösségi használatának növelése, a budapesti fürdők kínálatának és szolgáltatási színvonalának fejlesztése révén, átfogóan pedig a turisztikai szolgáltatóipar fejlesztésével, a turisták mozgásterének meghatározásával, tájékoztató rendszer kiépítésével, folyamatos képzéssel valósítandó meg. A fővárosi gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés projektcsomagba összesen 38 projekt érkezett az ITP tervezési folyamat résztvevőitől. A projektek között megjelenik vállalkozások versenyképességét javító projekt, helyi borászat és gombászat fellendítését elősegítő projekt, turisztikai szolgáltatás-fejlesztés valamint a fővárosi közszolgáltató cégek K+F+I tevékenységének támogatása. A fenti tematikus projektcsomagban jellemzően „pontszerű” fejlesztések kerültek tervezésre tekintve, hogy nincsenek a projektek között hálózati elemek fejlesztését célzó beavatkozások. Ebben

48


a projektcsomagban várható a legnagyobb számú integrált projekt definiálása, amely a VEKOP véglegesítését és jóváhagyását követően végezhető el. Összhangban a kormányzat foglalkoztatásbővítő gazdaságfejlesztési céljaival, a Fővárosi Önkormányzat támogatja egy negyedik tematikus fejlesztési program elindítását ezen a területen, mely további projektek generálását, a projektek közötti összehangolást, illetve a finanszírozás VEKOP forrásokon kívüli lehetőségeit is fel kívánja tárni. Az infrastrukturális fejlesztésekkel szemben kell megfogalmazni olyan projekteket – jellemzően a VEKOP foglalkoztatási célú ESZA intézkedésire tervezve – amelyek a munkaerő oldaláról közelítik meg a foglalkoztatás bővítésének kérdését. Indokoltság A főváros innovációs jövőjének meghatározó pillérei az országos stratégia, a nemzetközi tudásáramoltatás, és az innovatív városvezetés és az ezeket összefűző támogatói környezet. Miután a főváros innovációs tevékenysége kiemelkedik az országos átlagból, a szűkebb környezetet elemző Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020 meghatározó a régió jövője szempontjából, hiszen az ebben megjelenő fejlesztési prioritások hangsúlyossá tesznek célterületeket. A célterületek, melyek fejlesztése Budapest szempontjából is kulcsfontosságúak, a következők: gyógyszeripari innováció, információs technológia innovációjának támogatása, innovációs együttműködések segítése, a zöld innováció illetve az innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása. Az egyes projektek függőségi viszonyának elemzését jelen program alapját képző VEKOP jóváhagyását és a projektek felülvizsgálatát követően mutatjuk be tekintve, hogy a projekttartalmak pontos meghatározása a támogathatósági feltételek ismerete nélkül nem végezhető el az ITP-ben. A projektcsomagban szereplő 38 db projekt között megjelenik a fővárosi közszolgáltatók K+F+I tevékenységének támogatása, turisztikai desztináció menedzsment feladatok bővítése, fővárosi fürdők fejlesztése és helyi vállalkozások versenyképességének javítása. Tekintve, hogy a főváros tervezési kompetenciájába tartozó VEKOP intézkedések szűk tartalmi korlátokat szabnak az ITP-ben megjelenő projekteknek, a gazdaságfejlesztési és turisztikai beruházásokból jelenleg elsősorban a vállalati K+I tevékenységekhez illeszkedő elemeket tartjuk finanszírozhatónak. A projektcsomagban szereplő fejlesztések a VEKOP elfogadását követően, a konkrét támogatható tevékenységek tükrében felülvizsgálatra kerülnek.

49


8. térkép: Projektek száma kerületenként, Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés projektcsomagon 11 belül


11

A térkép a Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés projektcsomagon belüli projektek darabszámát mutatja Budapest területén. A kerületek területéhez rendelt grafikon és darabszám a ténylegesen (csak az adott) kerület területén fekvő projektek számát mutatja. Több olyan projekt is létezik – mivel a projektek a közigazgatási határokhoz nem tudnak igazodni -, melyek területileg több kerületet is érintenek. Ezen projektek darabszáma – attól függően, hogy Duna menti területeken vagy a főváros egyéb területén fekszik-e – külön, csoportosítva jelenik meg a jobb alsó sarokban.

50


4.

A HORIZONTÁLIS ELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ ITP FEJLESZTÉSEIBEN

Partnerségi tervezés A partnerségi tervezés eddigi folyamatát, alkalmazott módszereit az 1. fejezet részletesen bemutatja. A munka további részében, a projektek részletes tartalmának kidolgozása során a partnerségtől elvárt legfontosabb eredmény a projektek által megvalósítandó outputok ténylegesen a célcsoport igényeihez történő igazítása. Ennek érdekében folytatni kell a partnerségi egyeztetések, véleményezések eddig bevált gyakorlatát, de emellett új eszközöket is alkalmazni kell. Ilyenek a célcsoport körében végzett igényfelmérések, illetve a közösségi terek megjelenését, használatát, funkcióit, illetve a társadalmi élet alakulását meghatározó projektek esetében a lakossági fórumok. Fontos, hogy ezen eszközökkel úgy kell élni, hogy a kapott eredmények projekttervezésbe történő becsatornázására megfelelő idő álljon rendelkezésre.

Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség horizontális elvének előmozdítása már az ITS és az Anti-szegregációs program felülvizsgálata során kiemelt szerepet kapott. Tekintettel arra, hogy az ITP-ben helyet kapó projektcsomagok és projektek kifejezetten az ITS-ből levezetve kerültek kidolgozásra, az esélyegyenlőség horizontális elvének érvényesítése alapvetés az ITP-ben. Az ITP összeállítása során a tervezők igyekeztek az esélyegyenlőség szempontjait kiemelten előtérbe helyező projektcsomagokat is összeállítani, melynek kulcsprojektje a VEKOP 4.2 intézkedéséhez kapcsolódik. Nemcsak ezen projektcsomag, de valamennyi projektcsomag és projekt esetében csak úgy kerülhet sor a megvalósításra, ha maximálisan figyelembe vesszük az esélyegyenlőség, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosításának (egyaránt vonatkoztatva mindezt a szociálisan hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők és egyéb speciális igényűek csoportjaira) szempontjait. A projektek műszaki dokumentációinak összeállítása során alapvető peremfeltétel lesz a komplex akadálymentesítés szempontjainak érvényesítése. Mindemellett az ITP végrehajtása során is alapvetésként kívánjuk kezelni a tájékoztatás és nyilvánosság körébe tartozó tevékenységek egyenlő esélyű hozzáférhetőségét (pl.: honlapon közzétett információk infokommunikációs akadálymentesítése).

Klímaváltozás hatásainak csökkentése és az alkalmazkodás A klímaváltozás hatásainak csökkentése és az alkalmazkodás szempontjainak figyelembevétele több szinten is megjelenik: az ITP projektcsomagjainak összeállítása, a projektek tervezése, illetve a kivitelezés szakaszában egyaránt. Az ITP projektcsomagjai követik az ITS a klímaváltozás hatásainak csökkentése szempontra kiemelt figyelmet szánó tervezési logikáját. A projektcsomagok összeállítása során alapelv volt, hogy abban olyan projektek kerüljenek megjelenítésre, melyek sem megvalósításuk, sem fenntartásuk során nem okoznak jelentős, addicionális környezeti terhelést, elsődlegesen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása vonatkozásában. A projektek tervezése során lényegi szempont, hogy úgy legyenek a projektek alapvető céljai, tevékenységei meghatározva, hogy az a műszaki dokumentáció összeállítása során lehetőséget teremtsen a klímaváltozás hatásainak csökkentése és az alkalmazkodás irányába ható fejlesztési elemek beépítésére, illetve technológiák alkalmazására. Ilyenek lehetnek a klímaváltozás hatásainak csökkentése területén a korábbinál hatékonyabb technológiák alkalmazása, illetve az alternatív 51


energiaforrások alkalmazása, míg az alkalmazkodás területén elsődlegesen a hőhullámok kivédésére szolgáló technológiák alkalmazása: megfelelő szigetelés, légcsere; a kiegyenlítettebb hőháztartás magán és közterületen: intenzív zöldfelületek, zöldfalak, zöldtetők alkalmazása; továbbá a klímaváltozásból eredő szélsőséges időjárási helyzetek kivédése: megerősített tető és épületszerkezet. A szempont kiemelten érvényesíthető a Közlekedési-, az Épületenergetikai és a Szociális városrehabilitációs projektcsomagok esetében.

Bűnmegelőzés A bűnmegelőzés horizontális elv az ITP-ben elsődlegesen a települési közterületeken egyre fokozódó problémákat jelentő bűnözés és vandalizmus visszaszorítására irányul. Erre tekintettel az ITP tervezése során kiemelt jelentőségű szempont volt olyan projektcsomagok kidolgozása, melyek nemcsak érintik a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek által lakott településrészeket, de beavatkozási struktúrájuknál fogva képesek arra, hogy ott érdemi változásokat generáljanak. Fontos megjegyezni, hogy ezen beavatkozások csak akkor érhetnek el valódi eredményeket, amennyiben a rehabilitációs célú fizikai beavatkozásokat megfelelő „puha” elemek is kiegészítik. Az ESZA típusú elemek összeállítása során törekedni kell arra, hogy a beavatkozások segítsék a célcsoport munkaerő piaci és társadalmi integrációját, ezzel lehetőséget teremtve a problémák valódi forrásának felszámolására.

Családbarát fejlesztések (demográfia) A családbarát fejlesztések horizontális elvének elsődleges célja a népességcsökkenés és a társadalom elöregedésének megállítása. Mindehhez az ITP csak abban az esetben képes hozzájárulni, ha az ITP tartalmával a helyi társadalom, társadalmi igények teljes spektrumát lefedi, és a beavatkozások az összes korosztály életminőségének javulásához vezetnek. Az ITP tervezése során alapvető szempont volt a foglalkoztatás bővítése a helyi gazdaságra és a turizmusban rejlő lehetőségekre támaszkodva. Mindehhez olyan, közösségi szolgáltatások rendszerének fejlesztésére irányuló projektcsomagok és projektek kapcsolódnak, melyek elősegítik a munkavállalás mellett történő gyermekvállalást. Mindemellett az ITP kiemelt szempontként kezeli az idősek életminőségének javítását is, ami megjelenik az élhető városi környezet kialakítását, illetve a közszolgáltatások fejlesztését célzó projektek tervezése során egyaránt.

Fenntarthatóság Pénzügyi Az ITP-ben helyet kapó projektcsomagok kialakítása során alapvető szempont volt, hogy, ha valamennyi projekt külön-külön nem is megvalósítható, de a projektcsomag összességében a város működtetési, fenntartási egyenlegének javulása irányába hasson. Ez természetesen nem jelent minden esetben bevétel növekedést, jelentheti a fenntartási költségek hosszú távú csökkenését, vagy hatékonyságnövekedést is (ugyanazon összegből több vagy magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtását). A projektek részletes tartalmának kidolgozása során fontos alapelv, hogy a projektek gazdasági, pénzügyi hatásainak vonatkozásában olyan költség-haszon elemzések készüljenek, melyek egyértelmű számításokat tartalmaznak a projekt hosszú távú hatásairól a város működtetési, fenntartási egyenlegére vonatkozóan.

52


Környezeti Az ITP tervezése során alapelvként került figyelembevételre, hogy a projektek és együttesen a projektcsomag létrehozása nem eredményezhet olyan környezeti terhelést, ami a város, ill. területfejlesztés egyéb potenciáljait veszélyezteti. A beruházásoknak tekintettel kell lennie a kommunális infrastruktúra-fejlesztés technológiai hátterére, és a hálózatfejlesztés szabályaira is. A projektek részletes kidolgozása során alapvető szempontként kerül figyelembe vételre, hogy a projekt nem eredményezheti a szennyezőanyag kibocsátás relatív (kibocsátónkénti) növekedését, sőt, annak mérséklését kell célul kitűznie. Az ITP keretében megvalósuló projekteknek az energiafelhasználás oldalán tervezésük, megvalósításuk és fenntartásuk során egyaránt törekedniük kell az energiafelhasználás racionalizálására (energiatakarékos technológiák pl. a világítás, fűtés és építészeti megoldások alkalmazásával – pl. tájolás, épületszigetelés), továbbá az alternatív energiaforrások használatára (napelemek/kollektorok, geotermikus energia egyedi vagy rendszerszintű alkalmazása). Társadalmi Az ITP társadalmi fenntarthatósága a fejlesztések és a használat iránti igény folyamatos feltételének biztosítását jelenti. Ennek érvényesítése érdekében az ITP-ben megjelenő projektcsomagok úgy kerültek összeállításra, hogy azok megteremtsék a használat iránti igény alapjait. Ez egyrészt jelenti a munkahelyteremtésre irányuló projektcsomagok és projektek kiemelt kezelését, a társadalom számára az alapvető gazdasági bázis megteremtését, mindemellett jelenti az élhető városi környezet irányába mutató projektek előtérbe helyezését is, melyek a lakosság megtartása mellett a gazdasági aktivitás ösztönzésének irányába is hatnak. Mindezek mellett az ITP tervezése során alapvető szempont volt, hogy a beavatkozási területek a társadalmi csoportok széles köre számára jelentsenek közvetlenül érezhető pozitívhatásokat, mely elvre kiemelt figyelmet szükséges fordítani az ITP-ben meghatározott projektek végrehajtása során is.

53


5.

KOCKÁZATELEMZÉS

Az ITP-vel kapcsolatos egyik legfontosabb kockázati tényező, már az ITP tervezése, a projektcsomagok összeállítása során jelentkezik. A kockázat a különböző szinteken párhuzamosan folyó tervezésből fakad, vagyis abból, hogy a VEKOP tervezésével, a végleges OP tartalom kialakításával párhuzamosan zajlik az ITP tervezése. Mindez azzal jár, hogy az ITP tervezése során végleges VEKOP tartalom hiányában nem lehetséges a projektek támogathatóságának egyértelmű megállapítása. Általánosságban elmondható továbbá, hogy az OP és a területi szinten folyó tervezésből eredő kockázati tényezők alapvetően felerősítik a függőségi kockázatok alfejezetben kifejtett kockázati tényezőket. A fentiekben említett kockázati tényezők kezelésére, a bekövetkezés valószínűség mérséklésére elsődlegesen a tervezés különböző szintjein lévő szereplők közötti kommunikáció javítása ad lehetőséget. Minderre igénybe kell venni a tervezés folyamatában eddig kialakult formális és informális kommunikációs csatornákat egyaránt. Különös figyelmet szükséges fordítani arra, hogy amennyiben a tervezés során kockázati szinten tekintve kritikus ponthoz érkezik a területi tervező, azt megfelelő időben, formális csatornán kommunikálja a VEKOP tervezésében érintett szervezetek felé. A kockázati tényezők mérséklésének másik fontos szempontja a kulcsprojektek megfelelő időben történő megválasztása, és alapvető tartalmi elemeinek kialakítása. Ennek vonatkozásában jó megoldást jelent, ha a területi tervező eleve a VEKOP keretében támogatható kulcsprojektek meghatározására törekszik, melyek fő tevékenységeiket tekintve tipikusan a decentralizált módon végrehajtható fejlesztési területekhez illeszkednek, ezáltal jó eséllyel illeszkedni fog tartalmuk a VEKOP végleges változatához is.

Függőségi kockázatok Az ITP kiemelt kockázata, annak alapjellemzője, az összetettség és erős belső integráltság. A programcsomagok úgy épülnek fel, hogy a projektek egymással szoros összefüggésben vannak, egymásra épülnek, azaz ha valamilyen okból egy projekt nem valósul meg, megbomlik a belső egység. A fentiek a projektcsomagok egyes projektjei tekintetében eltérő kockázati szintet jelentenek. A legmagasabb kockázati szintet a kulcsprojektek képviselik. Egy kulcsprojekt projektcsomagból történő kiesése megkérdőjelezheti a teljes projektcsomag végrehajtásával elérhető hatások érvényesülését. A támogató projektek kulcsprojekt nélküli megvalósulása esetén előfordulhat, hogy a támogatott projektek között előzetesen feltételezett szinergikus hatások egyáltalán nem, vagy csak jelentősen mérséklődve érvényesülnek, illetve önmagukban kifejtett hatásuk is erősen mérsékelt lehet, sőt a források hatékony felhasználása szempontját vizsgálva meg is kérdőjeleződhet. A függőségi kockázatok kezelése több lépcsőben, a projektcsomagok tervezésének különböző szintjein összehangoltan lehetséges. A kulcsprojektek meghatározása során nemcsak az fontos szempont, hogy olyan kulcsprojektek kerüljenek meghatározásra, melyek VEKOP-ból finanszírozhatóak, hanem az is, hogy – tekintettel arra, hogy a VEKOP tervezése folyamatban van – illeszkedjenek a VEKOP által meghatározott decentralizált logikához. Ezzel mérsékelhető annak kockázata, hogy olyan kulcsprojektek kerüljenek meghatározásra, melyek a VEKOP elfogadását követően már nem támogathatóak. A támogató projektek meghatározása során fontos szempont, hogy lehetőség szerint az ITP-ben rendelkezésre álló keretek kerüljenek túltervezésre, ezzel

54


biztosítva, hogy egy-egy projekt kiesése esetén is rendelkezésre álljanak előkészített projektjavaslatok, melyek a felszabaduló forrásokból megvalósíthatóak. A támogató projektek esetében szintén fontos szempont azok megfelelő priorizálása, azon projektek előtérbe helyezése, és előkészítésének felgyorsítása, melyek a legnagyobb mértékben képesek hozzájárulni a kulcsprojekt kedvező hatásaihoz.

Ütemezési kockázatok Az ITP megvalósításával kapcsolatos ütemezési kockázatok sokrétűek, adódnak a projektcsomagok összetettségéből, a források rendelkezésre állásából, és a keretek felhasználhatóságának időbeli korlátaiból egyaránt. A projektcsomagok összetettségéből adódó kockázatok alapja a kulcsprojekt és a támogató projektek függőségi viszonyából vezethető le. A kulcsprojekt ütemezését úgy kell kialakítani, hogy azon elemei melyek alappillérét képezik egy-egy támogató projekt tevékenységének megfelelő időben elkészüljenek. Mindemellett ügyelni kell arra, hogy az alapinfrastruktúrát érintő projektek esetén már a tervezés korai szakaszában „összeérjenek” a folyamatok, biztosítva az egységes, illetve egymással összefüggő rendszerek átgondolt fejlesztését. Az ütemezés során kiemelt kockázatot jelent a források rendelkezésre állása. Ez egyrészt adódik a forráskeretek szűkösségéből, másrészt pedig azok időbeli rendelkezésre állásából, vagyis a projektek támogatásához szükséges pályázati felhívások, tervezési felhívások közzétételéből. A kockázatok mérséklésére maga az ITP - tartalmából adódóan - is megfelelő eszköz, hiszen azt áttekintve a VEKOP-ot végrehajtó intézményrendszer közvetlen információkat kap a forrásigényekről, mind azok mennyiségét, mind ütemezését tekintve. A kockázatok mérséklésének további eszköze a VEKOP-ot tervező és végrehajtó intézmények és a területi tervezők közötti kommunikáció erősítése, ami biztosítja, hogy a jelentősebb kockázattal bíró tényező(k)ről az ITP-t tervező, végrehajtó szervezet megfelelő időben értesüljön. A keretek felhasználhatóságának időbeli korlátai a 2007-13. közötti európai uniós fejlesztési időszakhoz mérten megnövekedett kockázattal bírnak a 2018. évi teljesítményértékelésre tekintettel. Amennyiben az ITP megvalósítása a 2015-18. közötti időszakban nem halad előre megfelelő mértékben, az azzal a kockázattal járhat, hogy elvonásra kerül a 2018-20. évekre tervezett forrás egy jelentős része. Mindezekre tekintettel fontos, hogy az ITP projektcsomagjainak megvalósítása úgy kerüljön ütemezésre, hogy egyrészt megfelelő mértékű legyen a 2015-18. időszakban a forráslekötés, másrészt a megvalósuló projektek megfelelő mértékben hozzájáruljanak a teljesítménykeretben meghatározott célokhoz. Mindezek biztosításához elengedhetetlen a VEKOP-ot tervező és végrehajtó, illetve az ITP-t tervező és végrehajtó intézményrendszer közötti megfelelő kommunikáció. A VEKOP tervezése és végrehajtása során fontos látni a területi szereplőknél felmerült igényeket, a kulcsprojekteket, melyek időbeli megvalósítása alapvető szempont. Az ITP tervezőinek és végrehajtóinak fontos visszajelzést kapniuk a források várható rendelkezésre állásáról, illetve arról, hogy a VEKOP teljesítményértékelés szempontjából mely projekteket vagy projektcsomagokat szükséges esetlegesen korábbi megvalósítási időponttal ütemezni.

Szervezeti kockázat Az ITP végrehajtása csak szoros programmenedzsment mellett lehetséges. Ennek megvalósításához jelentős humán kapacitásokra van szükség. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy a projekttervezési és projektindítási feladatokra tekintettel már az ITP megvalósítás első szakaszában jelentős

55


kapacitásokra van szükség, vagyis nem csak az erőforrások mennyisége, hanem azok időben történő rendelkezésre állása is kritikus pont. Mindemellett már az ITP tervezésének szakaszában fel kell mérni, hogy a projektek tartalmának figyelembevételével milyen típusú szakértelmekre lesz a végrehajtás szakaszába szükség, és a menedzsment szervezet kapacitásait e szükségletek mentén kialakítani. A kockázatok mérséklése úgy lehetséges, ha a szükséges kapacitások mennyiségi és minőségi felmérése már az ITP tervezés szakaszában megkezdődik, ami lehetővé teszi az ITP-t végrehajtó szervezet a megvalósítás kezdetére történő felállítását. Fontos, hogy az ITP végrehajtása során megfelelő időközönként készüljön előrejelzés a programmenedzsment szervezet előtt álló feladatokhoz szükséges kapacitásokról, így biztosítva, hogy az esetlegesen szükséges kapacitásfejlesztések időben megvalósulhassanak.

56


6.

AZ ITP VÉGREHAJTÁSÁNAK MÓDJA

Kapacitások A Fővárosi Integrált Területi Program végrehajtási folyamatában már létező intézményi kapacitásokra szándékozik a Fővárosi Önkormányzat építeni, a tevékenységi kör ellátását a Főosztályokon átívelő munkacsoport, ill. rendszeres konzultációs fórum működtetése mellett kívánja biztosítani.

Funkciók Döntéshozatal – Területfejlesztési Bizottság (továbbiakban: Bizottság), Főpolgármester: a fővárosi és kerületi fejlesztési projektek véleményezése, priorizálása. A Bizottság javaslatot tesz a Főpolgármesternek az IH elé terjesztendő projektek köréről. Ez a szervezet egyszerre biztosítaná a politikai egyensúlyt és a szakmai rálátást azáltal, hogy tagjainak minimum fele közgyűlési képviselő, másik része pedig külsős szakértő (Önkormányzati törvény 57.§). Amennyiben folyamatos programmenedzsmentre, döntésekre lesz szükség az ITP 7 éve alatt, mindenképp célszerű az ezzel kapcsolatos döntéshozatalt a Bizottsághoz delegálni (a Közgyűlés leterheltsége, esetlegesen ritka ülésezése miatt). Az ITP keretében az IH-hoz szerződéskötésre beterjesztett projektek végleges körét a Főpolgármester hagyja jóvá. Programmenedzsment – Városépítési Főosztály: a szűkülő EU-s források miatt egyre fontosabb a főváros számára hasznos és megfelelően előkészített projektek megvalósítása. Ezt biztosítja a programmenedzsment tevékenység, amely feladata a 2014-20-as időszakra eső fejlesztések komplex kezelése, így az egész ITP végrehajtásának szakmai előkészítése, koordinációja és nyomon követése. Ehhez a funkcióhoz kapcsolódik az ITP keretszerződés megkötése az Irányító Hatósággal, valamint a szerződésből adódó kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása a kerületi projektek esetében is. Ez a felelősség a jogalap a fővárosi koordinációra. A programmenedzsment részeként a főváros az ITP-ből finanszírozandó kerületi projekteket minőség biztosítja, vizsgálja azok megfelelő megalapozottságát, illeszkedését a fővárosi fejlesztési dokumentumokhoz, illetve előzetesen vizsgálja a támogathatóságot, szakmai koordinációt, összehangolja a kerületi projekteket. A Városépítési Főosztály végezi a főváros ITP-ből finanszírozandó saját projektjeinek előkészítését és tartalmi nyomon követését is. Projektmenedzsment – Projektmenedzsment Főosztály: feladata a fővárosi projektek operatív előkészítése és végrehajtása úgy, mint az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos hivatali koordináció, a pályázati dokumentációk előkészítése, az európai uniós forrásból finanszírozott projektek esetében a támogatásnyújtó szervezet támogatás felhasználási és elszámolási szabályainak betartási felügyelete, a pályázatok és a támogatási szerződéssel már rendelkező projektek jogi és pénzügyi menedzselése.

57


Fővárosi Közgyűlés - Területfejlesztési Bizottság ITP keretszerződés megkötése, koordináció, kerületi minőségbiztosítás, program felülvizsgálat ITP elfogadás (döntés) ITP fővárosi projektek kidolgozása

Városépítési Főosztály

X

X

X

ITP fővárosi projektek megvalósításának koordinálása

ITP program monitoring

Projektmenedzsment Főosztály

X

X

10. táblázat: Lehetséges feladatmegosztás

Az ITP végrehajtása során mobilizálható koordinációs tapasztalatok, a jelenleg létező intézményi kapacitások Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalán belül Az ITP végrehajtása során potenciálisan felmerülő irányítási feladatok erősen kapcsolódnak a Tematikus Fejlesztési Programok (továbbiakban: TFP-k) tervezése során (ez a munkafolyamat 2014 első félévében zajlott három kiemelt fejlesztési témában) a Főváros által vállalt koordináló szerephez, amelyet a területi szereplők, az érintett kerületi önkormányzatok képviselői támogatóan fogadtak. A tervezés négy-öt hónapjának tapasztalatai alapján e szerepkör szükségszerűen a Fővárosi Önkormányzatra hárul, amennyiben egész Budapestet érintő és partnerségi módon kialakított fejlesztési projektek megvalósítása a cél. A Főváros irányítása és a kerületek valós, aktív részvétele mellett megvalósított fejlesztési programoknak több egyértelmű előnye is van: -

lehetőség nyílik az egész várost érintő stratégiai tervezésre; becsatornázhatóak a kerületeknél, illetve külső szereplőknél rendelkezésre álló információk; az ágazati szereplők bevonásával a szakági, államigazgatási kompetenciába tartozó, valamint a területi alapú fejlesztési elképzelések összekapcsolhatók; átláthatóbbá válik a tervezés; egyszerre érvényesülhetnek a kerületek helyi projekt végrehajtási kapacitásainak és tapasztalatainak, illetve a Főváros átfogóbb szemléletének előnyei.

A TFP-k tervezésének tapasztalatai alapján valamennyi területi szereplő részt tud venni egy ilyen típusú partnerségi folyamatban. Az ilyen típusú együttműködésre a kerületek részéről a tervezésen túl a végrehajtás fázisára vonatkozóan is határozott igény mutatkozott. Az ITP irányítási feladatokhoz hasonló feladatokban a TFP tervezésén túl is jelentős tapasztalatok halmozódtak fel a Fővárosi Önkormányzatnál. A városmegújítási projektek szakmai előkészítésében, területi és ágazati koordinálásában a Városépítési Főosztály jelentős tapasztalatokkal rendelkezik, a városfejlesztéshez kapcsolódó kommunikáció támogatására 2014-ben városmarketing területén kapacitásbővítés is történt. Ugyancsak e szervezeti egység rendelkezik azzal a városépítészeti és 58


műszaki szakmai kapacitással, amely alkalmassá tette arra, hogy a Fővárosi Önkormányzat fejlesztéseit megalapozó tervpályázatok szakmai előkészítését eredményesen elvégezhesse. A Főpolgármesteri Hivatalon belüli kapacitásokon kívül a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT Kft.) a Fővárosi Önkormányzat közszolgáltató cégeként több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a településfejlesztés, településrendezés és területfejlesztés területén, és a TFP-k egyeztetési folyamatának lebonyolításában is aktív szerepet vállalt. Az irányítási feladatok mellett a projekt kiválasztási, menedzselési feladatokban is van mire támaszkodni a Főváros esetében. Ilyen típusú korábbi tapasztalat például az 1997 és 2013 között működő Városrehabilitációs Keret kezelése, valamint a Keret minden éves kipályáztatásához kapcsolódó pályázati eljárás bonyolítása. A Keret forrásai végül 2013-ban az ún. TÉR_KÖZ programmal merültek ki, melynek keretében nagyságrendileg 5 milliárd Ft értékben támogatott a Főváros kerületi köztér megújítási projekteket. A pályázat feltételrendszerének kialakítása, a pályázati lehetőség kommunikációja, a pályázati folyamat teljes adminisztrációja, az értékelés menedzselése és a szerződések előkészítése teljes egészében a Főpolgármesteri Hivatalon belüli kapacitásokkal történik. A projektmenedzselési kapacitásokat biztosítja a Városházán belül a Projektmenedzsment Főosztály, a Közbeszerzési Főosztály és a Beruházási Főosztály, melyek az uniós projektek előkészítését, a pályázatok és a támogatási szerződéssel már rendelkező projektek jogi és pénzügyi menedzselését biztosítják, a kivitelezéshez kapcsolódó közbeszerzéseket is beleértve. A Projektmenedzsment Főosztály feladatkörében ellátja az európai unióval kapcsolatos programok, pályázatok koordinálását, továbbá gondoskodik az európai uniós pályázati finanszírozásra alkalmas projekt lehetőségek, valamint a direkt finanszírozású programok feltárásáról. A szakmai főosztályokkal együttműködve a pályázatok dokumentáció előkészítéséről, benyújtásáról; az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos hivatali koordinációról; az európai uniós forrásból finanszírozott projektek esetében a támogatásnyújtó szervezet támogatás felhasználási és elszámolási szabályainak betartásáról és felügyeletéről. A Beruházási Főosztály szakmai feladatkörében ellátja az Európai Uniós támogatásból megvalósítani kívánt beruházások (felújítások) vonatkozásában a műszaki, szakmai előkészítés feladatait, továbbá részt vesz a cél és címzett támogatással, vagy EU társfinanszírozással megvalósuló beruházások, fejlesztések előkészítésében; a pályázatfigyeléssel és pályázatkészítéssel kapcsolatos feladatokban együttműködik és kapcsolatot tart a Projektmenedzsment Főosztállyal. A Projektmenedzsment Főosztály az előző EU-s költségvetési ciklusban fontos tapasztalatokat halmozott fel; olyan jelentős uniós támogatású projektek kezelését végezte, mint a 4-es metró, vagy „A fővárosi házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítása” című beruházás. Az integrált projektek és többszereplős koordináció tekintetében fontos tapasztalat továbbá e főosztályon a RomaNeT II Pilot Delivery Network program. A Roma-NeT II projekt az URBACT II program támogatásával valósul meg. A projekt a helyi közösségek bevonására építő, integrált megközelítést alkalmazó kezdeményezés, melyben a tevékenységével a főváros roma közösségeinek befogadását segítő, nyílt koordinációban kialakított civil szervezeti kör az önkormányzat érintettjeivel egy ún. Helyi Támogató Csoportban együttműködve dolgozott ki Helyi Akciótervet. Az akcióterv legfontosabb, középtávú elképzelése, hogy a szociális városrehabilitációs pályázatok közvetett támogatási alapjára támaszkodva, az aktív társadalmi befogadás folyamatainak támogatása érdekében összehangolja a kerületi szociális városrehabilitációs projektek mentén a helyi társadalmi szükségleteket a civil szféra szolgáltatási struktúrájával, ezzel segítve a helyi közösségek fejlesztését és a társadalmi felzárkózást. A Fővárosi Önkormányzat rendelkezik továbbá városfejlesztésre szakosodott cégekkel, ilyenek a BKK Zrt. szervezeti egységeként működő „Budapest Szíve” projektmenedzsment iroda, illetve a Budapest Városfejlesztési és Városrehabilitációs Vagyonkezelő Zrt. Előbbi 2007 és 2013 között egy 59


nagyszabású belvárosi városmegújítási projektet valósított meg (Budapest Szíve program), utóbbi pedig a Gázgyár területének megújítását vezeti. Kapacitás- és kompetenciabővítés mindkét társaság esetében elképzelhető. Összességében tehát elmondható, hogy bár az európai uniós tervezés véglegesítése elsősorban Magyarország kormánya és az Európai Bizottság közötti tárgyalások során dől el; úgy gondoljuk, hogy a területi fejlesztési igények összehangolásában és a projektek megvalósításában a helyi önkormányzatok szerepe megkerülhetetlen. Az ezzel kapcsolatos koordinációs szerepkört és felelősséget a Fővárosi Önkormányzat határozottan felvállalja.

60


7.

MELLÉKLETEK

1.1. melléklet: Budapesti ITP projektösszesítő táblázat – Excel, II. kötet 1.2. melléklet: Budapesti ITP projektek ütemezése – A projektek online feltöltése során került megadásra. 1.3. melléklet: Budapesti ITP projektek pénzügyi adatai – A VEKOP elfogadásáig nem kitölthető. 1.4. melléklet: Budapesti ITP eredmény és kimeneti mutatók – Excel, II. kötet 1.5. melléklet: Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok – Word, I. kötet 63. o.

61

1.5. melléklet: Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok

1.5.MELLÉKLET: ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK 1.5.1. Duna menti területek összehangolt fejlesztése projektcsomag - Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok ..................................................................................................... 65 A belvárosi Duna-partok közterületi rehabilitációja I. ütem: Pesti alsó rakpart Fővám tér – Kossuth tér közötti szakasza ........................................................................................................................... 65 A belvárosi Duna-partok közterületi rehabilitációja II. ütem: Pesti rakpart Kossuth tér - Rákos-patak közötti szakasza ................................................................................................................................. 68 A belvárosi Duna-partok közterületi rehabilitációja III. ütem: A budai belvárosi Duna-part közterületeinek megújítása ................................................................................................................ 71 Margitsziget rekreációs fejlesztése .................................................................................................... 74 Óbudai sziget – Gázgyár közötti gyalogos-kerékpáros híd létesítése ............................................... 76 1.5.2. Barnamezős területek fejlesztése projektcsomag - Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok ....................................................................................................................................... 78 "Rögtön Jövök" Program .................................................................................................................... 78 Gázgyár területének funkcióbővítő rehabilitációja ............................................................................. 81 1.5.3.Épületenergetikai fejlesztések projektcsomag - Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok ............................................................................................................................................................... 84 Városháza épületének energetikai korszerűsítése ............................................................................ 84 Fővárosi tulajdonú kulturális, szociális, oktatási és egészségügyi intézmények épületeinek energetikai korszerűsítése ................................................................................................................. 86 1.5.4. Intelligens közlekedés-fejlesztés projektcsomag - Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok ....................................................................................................................................... 89 Duna menti regionális kerékpáros közlekedés fejlesztése - EuroVelo 6 ........................................... 89 Budapest-Balaton regionális kerékpárút fejlesztése .......................................................................... 92 Budapesti kerékpáros fő hálózati elemek kiépítése és városrészek kerékpáros-barát fejlesztése .. 95 Bubi közbringa rendszer II. ütem, a rendszer kiterjesztése ............................................................... 98 Pillangó u. P+R ................................................................................................................................ 100 Cinkota P+R ..................................................................................................................................... 102 Hűvösvölgy P+R .............................................................................................................................. 104 József Attila u. felújítása .................................................................................................................. 106 Városháza tér kiépítése ................................................................................................................... 108 1.5.5. Szociális városrehabilitáció projektcsomag - Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány 111 Budapest szociális városrehabilitációinak összehangolása ............................................................ 111


1.5.1. DUNA MENTI PROJEKTCSOMAG TANULMÁNYOK

TERÜLETEK ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉSE ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI

Területi szereplő:

Budapest

Kormányhatározatban rögzített indikatív tervezési forrásallokáció:

Projektgazda neve:


Gazdálkodási formakód: Projektgazda székhelye:

1052. Budapest, Városház utca 9-11.

Projektgazda kapcsolattartója:

Dr. Szeneczey Balázs

Kapcsolattartó elérhetősége (email):

[email protected]

Kapcsolattartó elérhetősége (telefon):

1 / 327-1036

Konzorciumi partner neve: Gazdálkodási formakód: Konzorciumi partner székhelye: A konzorciumi partnerre eső költség (Ft):

A projekt címe, rövid megnevezése:

A projekt bruttó összköltsége (Ft): A projekt illeszkedése a települési/területi stratégiá(k)hoz (itt kell behivatkozni a megyei, fővárosi területfejlesztési koncepciónak / Érdi ITS-nek a vonatkozó pontját, ami egyértelműen alátámasztja a projekt indokoltságát):

A projekt célja:

A belvárosi Duna-partok közterületi rehabilitációja I. ütem: Pesti alsó rakpart Fővám tér – Kossuth tér közötti szakasza

5 000 000 000 5.4.1. A Duna-part elérhetősége és a háttérterületekkel való kapcsolatának megteremtésének támogatása 6.4.1. A Duna-part revitalizációja, a Duna-parti zöldterületek és egyéb rekreációs területek fejlesztése 6.4.3. Rakpartok forgalomkorlátozása a Duna-part belvárosi szakaszán Partszakaszok gyalogos elérésének biztosítása, Rekreációs, turisztikai potenciál kiaknázása, Közlekedési kapcsolatok javítása

65


A projekt célcsoportja:

Belvárosi lakosok, A terület kiemelt szerepköréből eredően nem helyi lakosok valamint turisták, Hajózással foglalkozó vállalkozások

Régió:

Budapest V. kerület, Bem rakpart, Március 15. tér, Jane Haining rakpart, Széchenyi István tér, id. Antall József rakpart Közép-magyarországi régió

Megye:

Budapest Főváros

Járás:

V. kerület

Település:

Budapest Budapest Duna-menti területeinek fejlesztési tanulmányterve és hasznosítási koncepciója, A pesti és a budai rakpartok jövőbeli közlekedési rendszerének vizsgálata: tanulmányterv és forgalmi szimuláció a forgalomcsillapítás lehetőségeinek vizsgálatára

Projekt megvalósulásnak helyszíne:

A projektet megalapozó vizsgálatok bemutatása:

A projekt megvalósítása során felmerülő kockázatok:

Ütemezés, időtáv bizonytalan, az előkészítés, tervezés, források megszerzése elhúzódhat, ebben az esetben a projekt bizonyos részei átcsúszhatnak a 2020 utáni időszakra. Az engedélyeztetés során számos speciális engedélyt be kell szerezni (pl. KVVM: vízhasználat stb.), melyek késlekedést eredményezhetnek.

A tevékenység megnevezése:

Az OP –k elfogadását követően kerül kidolgozásra

A tevékenység gazdájának megnevezése:


VEKOP intézkedés megjelölése (amelynek keretében a költség elszámolható):

VEKOP 3.2.

A tevékenység kategóriája:


A tevékenység típusa:

hálózati fejlesztés eleme

A tevékenység leírása:

pesti alsó rakpartok forgalomcsillapítása, széles gyalogos sétány, a hiányzó pesti észak-déli kerékpáros főútvonal kialakítása, új gyalogos kapcsolatok kialakítása az alsó és a felső rakpart

66


A tevékenység becsült bruttó költsége: A tevékenység helyszíne: A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai:

között, új zöldfelületek és fasor, a vízszint ingadozását követő közcélú úszóművek elhelyezése 5 000 000 000 Ft Budapest V. kerület, Bem rakpart, Március 15. tér, Jane Haining rakpart, Széchenyi István tér, id. Antall József rakpart döntően a pályázó tulajdonában vagy használatában van, részben állami és kerületi tulajdonú területen aktivál

A megvalósulást mérő indikátor:


A megvalósítás tervezett kezdete (év, hó, nap):

2015.01.01.

A megvalósítás tervezett vége (év, hó, nap):

2017.07.01.

A tevékenység műszaki előkészítettsége (a tevékenység engedélyköteles-e? tervdokumentáció előkészítettségi szintje, engedélyek):

építészeti tervpályázat kiírása folyamatban van (2014. IV. negyedévben várható)

Üzemeltetés, működtetés bemutatása (szervezet, finanszírozás, tulajdonossal kapcsolat):

Az önkormányzat az üzemeltetést közszolgáltató cégein keresztül valósítja meg: BVK Holding Zrt. (FKF Zrt., Főkert Zrt.), BKK Zrt., BFVK Zrt.

Intézkedés-specifikus adatok (pl.):


Alapítás időpontja: Fenntartó: Alapellátási szolgálat típusa: Akcióterület lakosságszáma:

67


[Területi szereplő:

Budapest


Projektgazda neve:



1052 Budapest, Városház utca 9-11.




[email protected]


1 / 327-1036



A belvárosi Duna-partok közterületi rehabilitációja II. ütem: Pesti rakpart Kossuth tér - Rákos-patak közötti szakasza


3 000 000 000 5.4.1. A Duna-part elérhetősége és a háttérterületekkel való kapcsolatának megteremtésének támogatása 6.4.1. A Duna-part revitalizációja, a Duna-parti zöldterületek és egyéb rekreációs területek fejlesztése 6.4.3. Rakpartok forgalomkorlátozása a Duna-part belvárosi szakaszán

A projekt célja:

Partszakaszok gyalogos elérésének biztosítása, Rekreációs, turisztikai potenciál kiaknázása, Közlekedési kapcsolatok javítása

Régió:

Helyi lakosok, A terület kiemelt szerepköréből eredően nem helyi lakosok valamint turisták, A 2017-es és 2021-es vizes világbajnokságra érkező delegációk és turisták, Hajózással foglalkozó vállalkozások Budapest V. kerület, id. Antall József rakpart, Jászai Mari tér, Carl Lutz rakpart, Budapest XIII. kerületi Duna-part Közép-magyarországi régió

Megye:

Budapest Főváros

Járás:

V. kerület; XIII. kerület



68


Település: A projektet megalapozó vizsgálatok bemutatása:

Budapest A kerület korábban készített lakossági igényfelmérést a kerületi szakasz megvalósítására. A vizes világbajnoksághoz kapcsolódó tanulmányok elkészültek.


Ütemezés, időtáv bizonytalan, az előkészítés, tervezés, források megszerzése elhúzódhat, ebben az esetben a projekt bizonyos részei átcsúszhatnak a 2020 utáni időszakra. Az érdekelt önkormányzatok, önkormányzati cégek, szervezetek, civil szervezetek nagy száma miatt az egyeztetés elhúzódhat. Fontos, hogy a projekt átfogó jellege, jelentős városképi hatása miatt a koordináció egy kézben összpontosuljon.






VEKOP 3.2.






A tevékenység becsült bruttó költsége: A tevékenység helyszíne: A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai: A megvalósulást mérő indikátor:

széles gyalogos sétány, a hiányzó pesti észak-déli kerékpáros főútvonal kialakítása, új gyalogos kapcsolatok kialakítása az alsó és a felső rakpart között, új zöldfelületek és fasor, új rekreációs szolgáltatások 3 000 000 000 Ft Budapest V. kerület, id. Antall József rakpart, Jászai Mari tér, Carl Lutz rakpart, Budapest XIII. kerületi Duna-part döntően a pályázó tulajdonában vagy használatában van, részben állami, kerületi és kerülettel vegyes tulajdonú területen aktivál Az OP –k elfogadását követően kerül kidolgozásra


2015.01.01.


2017.07.01.

69



projektkoncepció / egyes szakaszokra kiviteli tervek elkészültek






70



Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036



A belvárosi Duna-partok közterületi rehabilitációja III. ütem: A budai belvárosi Duna-part közterületeinek megújítása


6 500 000 000 5.4.1. A Duna-part elérhetősége és a háttérterületekkel való kapcsolatának megteremtésének támogatása 6.4.1. A Duna-part revitalizációja, a Duna-parti zöldterületek és egyéb rekreációs területek fejlesztése 6.4.3. Rakpartok forgalomkorlátozása a Duna-part belvárosi szakaszán

A projekt célja:

Partszakaszok gyalogos elérésének biztosítása, Rekreációs, turisztikai potenciál kiaknázása, Közlekedési kapcsolatok javítása


Helyi lakosok, A terület kiemelt szerepköréből eredően nem helyi lakosok valamint turisták, Hajózással foglalkozó vállalkozások


Budapest I. kerület, Angelo Rotta rakpart, Bem rakpart, Várkert rakpart és csatlakozó közterek, Fő utca, Batthyány tér, Szilágyi Dezső tér, Corvin tér, Clark Ádám tér, Döbrentei tér, Jégverem utca, Halász utca, Aranyhal utca, Csalogány utca, Vitéz utca stb. Budapest II. kerület, Margit híd budai hídfő, Frankel Leó utca, Budapest XI. kerület,

71


Szent Gellért rakpart Régió:

Közép-magyarországi régió

Megye:

Budapest Főváros

Járás:

I. kerület, II. kerület, XI. kerület

Település:

Budapest



Ütemezés, időtáv bizonytalan, az előkészítés, tervezés, források megszerzése elhúzódhat, ebben az esetben a projekt bizonyos részei átcsúszhatnak a 2020 utáni időszakra. Az érdekelt önkormányzatok, önkormányzati cégek, szervezetek, civil szervezetek nagy száma miatt az egyeztetés elhúzódhat. Fontos, hogy a projekt átfogó jellege, jelentős városképi hatása miatt a koordináció egy kézben összpontosuljon.






VEKOP 3.2.






A tevékenység becsült bruttó költsége:

A tevékenység helyszíne:

72

közterületek megújítása, az alsó és a felső rakpart közötti felhajtók átalakítása a közlekedésbiztonság javítása érdekében, új zöldfelületek és fasor kialakítása, a kapcsolódó utcák forgalomcsillapítása 6 500 000 000 Ft Budapest I. kerület, Angelo Rotta rakpart, Bem rakpart, Várkert rakpart és csatlakozó közterek, Fő utca, Batthyány tér, Szilágyi Dezső tér, Corvin tér, Clark Ádám tér, Döbrentei tér, Jégverem utca, Halász utca, Aranyhal utca, Csalogány utca, Vitéz utca stb. Budapest II. kerület, Margit híd budai hídfő, Frankel Leó utca, Budapest XI. kerület, Szent Gellért rakpart


A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai:

részben a pályázó tulajdonában vagy használatában van, részben kerületi tulajdonú területen aktivál




2016.01.01.


2018.07.01.


projektkoncepció / egyes szakaszokra engedélyes tervek rendelkezésre állnak






73



Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036



Margitsziget rekreációs fejlesztése


3 700 000 000

A projekt célja:

5.4.1. A Duna-part elérhetősége és a háttérterületekkel való kapcsolatának megteremtésének támogatása 6.4.1. A Duna-part revitalizációja, a Duna-parti zöldterületek és egyéb rekreációs területek fejlesztése

Rekreációs, turisztikai potenciál kiaknázása Hajózás fejlesztése


Elsősorban a budapesti lakosok, rekreációs céllal (sportolás, fürdőzés, kultúra, szórakozás), minden korosztály számára, valamint turisták.


Budapest, Margitsziget

Régió:


Megye:

Budapest Főváros

Járás:

-

Település:

Budapest

74



A Margitsziget fejlesztési terve (2013) A fejlesztési tervhez illetve projektekhez (pl. futópálya megvalósítás alatt álló rekonstrukciója) lakossági igényfelmérés is készült. A park vonzerejével arányosan a látogatószám kismértékű emelkedése prognosztizálható, ezért a zöldterületek megújításában a fenntartási szempontok kiemelten kezelendők a tervezés során.


A projekt megvalósításában több szervezet is részt vesz, az integrált projekt generál előkészítője, koordinátora Budapest Főváros Önkormányzata. A zöldterületek megújításának előkészítésében és kivitelezésében a FŐKERT Zrt. megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik, a közlekedési projektelemek előkészítése a BKK bevonásával történik.






VEKOP 3.2.






Margitsziget rekreációs fejlesztése


3 700 000 000


Budapest, Margitsziget


döntően a pályázó tulajdonában van, kisebb részben állami vagy vegyes tulajdonban van




2015.01.01.


2019.01.01.


Megvalósíthatósági Tanulmány kész






75



Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036




Óbudai sziget – Gázgyár közötti gyalogoskerékpáros híd létesítése 1 300 000 000

5.4.1. A Duna-part elérhetősége és a háttérterületekkel való kapcsolatának megteremtésének támogatása

A projekt célja:

Partszakaszok gyalogos elérésének biztosítása Közlekedési kapcsolatok javítása


Elsősorban az Óbudai-szigetet rekreációs céllal látogató helyi lakosok, kiemelten a kerékpárosok, és az EuroVelo 6 kerékpárút révén turisták is.


Budapest III. kerület, Záhony utca – Május 9. park

Régió:


Megye:

Budapest Főváros

Járás:

III. kerület;

Település:

Budapest

76



Megvalósíthatósági tanulmány rendelkezésre áll.


A projektet célszerű az egykori Óbudai Gázgyár kármentesítésével és fejlesztésével párhuzamosan megvalósítani – tekintettel a Gázgyár rekonstrukció jóval összetettebb és költségesebb jellegére, a megvalósítás elhúzódása negatívan hathat a projektre.






VEKOP 3.2.




pontszerű fejlesztés


Óbudai sziget – Gázgyár közötti gyalogos-kerékpáros híd létesítése 1 300 000 000 Ft


Budapest III. kerület, Záhony utca – Május 9. park


A pályázó tulajdonában illetve használatában van.




2015.01.01.


2017.07.01.


Megvalósíthatósági tanulmány elkészült.


Az önkormányzat az üzemeltetést közszolgáltató cégein keresztül valósítja meg (a hidak kezelője a BKK Közút Zrt.)





77


1.5.2. BARNAMEZŐS TERÜLETEK FEJLESZTÉSE PROJEKTCSOMAG ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK


Budapest


Projektgazda neve:



1052 Budapest Városház utca 9-11.




[email protected]


1 / 327-1036



"Rögtön Jövök" Program

A projekt bruttó összköltsége (Ft): 55 000 000 A projekt illeszkedése a települési/területi stratégiá(k)hoz (itt kell behivatkozni a megyei, 5.2 Barnamezős területek funkcióváltása fővárosi területfejlesztési koncepciónak / Érdi ITS- 8.2. Az életformák és a társadalmi gazdasági környezet nek a vonatkozó pontját, ami egyértelműen változásainak összehangolása alátámasztja a projekt indokoltságát): A „Rögtön jövök!” program a Budapest Főváros Önkormányzata által életre hívott kezdeményezés, melynek célja a kiüresedett földszinti üzlethelyiségek és funkciók A projekt célja: problémájának komplex szemléletű kezelése, ezen belül a régóta üresen álló önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek újszerű hasznosítása, egyúttal meghatározott közösségi, közhasznú tevékenységek működésének elősegítése.


Kerületi önkormányzatok, üres üzlethelyiségek tulajdonosai (magántulajdonosok), KKV szektor.


minden érintett budapesti kerület

78

-


Régió: Megye: Járás: Település:


A program első üteme 2013-14 között valósult meg, az alábbi elemekkel: - helyzetfelmérés; - online adatbázis létrehozása; - Projektgaléria működtetése (konferenciák, workshopok helyszíne - a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány szakmai támogatásával); - „A Te helyed, a Te sikered!” elnevezésű figyelemfelhívó kampány, nyolc kerületi önkormányzat bevonásával; - kedvezményes helyiségpályázat kiírása; - „Nyitva Fesztivál” (a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány szervezésével és szakmai támogatásával) - kiadó üzletek átmeneti hasznosítása.


- tagolt a tulajdonosi struktúra: az üres üzletek 23 kerületi önkormányzat és a főváros tulajdonában vannak; - kerületek részvételi hajlandósága és aktivitása; - magántulajdonú üres üzlethelyiségek esetén: átláthatatlan tulajdonosi rendszer.


-

adatbázis fejlesztése, frissítése; Projektgaléria hosszútávú fenntartása, működtetése; figyelemfelkeltő kampány folytatása; “Nyitva Fesztivál” évenkénti megrendezése; kedvezményes helyiségpályázat évenkénti meghirdetése; ingatlanbörze szervezése, évenkénti lebonyolítása nemzetközi csereprogramban való részvétel




VEKOP 4.2.






A kiüresedett földszinti üzlethelyiségek és funkciók problémájának komplex szemléletű kezelése, ezen belül a régóta üresen álló önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek újszerű hasznosítása, egyúttal meghatározott közösségi, közhasznú tevékenységek működésének elősegítése a következő projektelemekkel: - adatbázis fejlesztése, frissítése; - Projektgaléria hosszútávú fenntartása, működtetése;

79


A tevékenység becsült bruttó költsége: A tevékenység helyszíne:

- figyelemfelkeltő kampány folytatása; - “Nyitva Fesztivál” évenkénti megrendezése; - kedvezményes helyiségpályázat évenkénti meghirdetése; - ingatlanbörze szervezése, évenkénti lebonyolítása - nemzetközi csereprogramban való részvétel 55 000 000 Ft


minden érintett budapesti kerület A projektbe bevont önkormányzatok tulajdonában, ill. magántulajdonban lévő ingatlanok. (A projekt célja az üres üzlethelyiségek hasznosításának elősegítése.) Az OP –k elfogadását követően kerül kidolgozásra


2015.01.01.


2021.01.01.


projekt koncepció


A projektgazda Budapest Főváros Önkormányzata, ő felel a projektben megvalósítani kívánt programok kidolgozásáért, valamint az üres üzlethelyiségek tulajdonosaival való kapcsolattartásért. Az egyes projektelemek megvalósítása külső partnerek (kerületi önkormányzatok, alapítványok, civil szervezetek) bevonásával megy végbe.





80



Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036



Gázgyár területének funkcióbővítő rehabilitációja

A projekt bruttó összköltsége (Ft):

5 934 000 000

A projekt illeszkedése a települési/területi stratégiá(k)hoz (itt kell behivatkozni a megyei, fővárosi területfejlesztési koncepciónak / Érdi ITS-nek a vonatkozó pontját, ami egyértelműen alátámasztja a projekt indokoltságát):

2.1 Technológiai innováció és tudástranszfer hatékonyságának javítása 5.2 Barnamezős területek funkcióváltása

A projekt célja:



Fővárosi lakosság, turisták


Budapest III. kerület

Régió: Megye: Járás: Település: A projektet megalapozó vizsgálatok bemutatása:

Rendelkezésre áll a területre és a fejlesztésre vonatkozóan: - hatályos Kerületi Szabályozási Terv,

81


- Örökségvédelmi Hatástanulmány, - Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány.



Az egyes projektelemek költségvetése meghatározható, nem rejt különösebb kockázatot. A projektek előkészítése szakaszonként egyszerre folyhat, a területre hatályos KSZT van, mely megkönnyíti a további előkészítést. Az egyik legfontosabb projektelem, a kármentesítés előkészítése már most folyamatban van.

- építészeti-műszaki tervdokumentációk elkészítése - lebonyolítás, műszaki ellenőrzés - kivitelezési tevékenység (bontás, építés, telken belüli közműépítés)




VEKOP 4.2.






Gázgyár területének funkcióbővítő rehabilitációja. Előkészítés és megvalósítás. Az egykori gázgyár műemléki védettséget élvező épületeinek állagmegóvása, a szabad területek hasznosítása, külső és belső infrastruktúra kialakítása (beleértve a part menti sétány rendezését), zöldterületi fejlesztés. Cél, hogy vonzó helyszín jöjjön létre kulturális, közösségi, K+F+I, valamint sport és vendéglátási funkciók számára. A projekt hozzájárul a Duna parti vonzerők decentralizált fejlesztéséhez. 5 934 000 000 Ft


Budapest, III. kerület


pályázó tulajdonában van




2016.01.01.


2019.01.01.


82



Megvalósíthatósági Tanulmány készül.


A projektgazda Budapest Főváros Önkormányzata, ő felel a projekt megvalósításáért. A projekt lebonyolításának és részletes szakmai tartalmának kidolgozója, felelőse a Budapest Városfejlesztési és Városrehabilitációs Vagyonkezelő Zrt, önkormányzati tulajdonú cég.




83


1.5.3. ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK PROJEKTCSOMAG - ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK


Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036



Városháza épületének energetikai korszerűsítése


7 000 000 000


6.6 Energiahatékonyság és klímavédelem

A projekt célja:

A városháza tömb energetikai megújítása: az épület korszerűsítése (fenntarthatósági szempontok figyelembe vételével).


Budapest Főváros Önkormányzata. Elsősorban a közigazgatásban foglalkoztatottak, másodsorban a fővárosi lakosság.


Budapest V. kerület

84




Előkészítés alatt (korábbi időszakokban készült tervek revíziója, értékelése folyamatban) - Megvalósíthatósági Tanulmány készül - Tervek készítése folyamatban (energiahatékony elektromos rendszer kialakítása, kazánok felújítása, stb.).


Forráshiány a fejlesztés bizonyos elemeinek megvalósítására.


Városháza épületének energetikai felújítása további környezeti szempontok (pl. zöld beszerzés) figyelembe vételével.




VEKOP 3.1




Felújítás, energetikai korszerűsítés.


Városháza épületének energetikai korszerűsítése


7 000 000 000 Ft


Budapest, V. kerület


Pályázó tulajdonában van


A középületek éves elsődleges energiafogyasztásának csökkenése


2015.01.01.


2021.01.01.



Budapest Főváros Önkormányzatának az előkészítésért és megvalósításért felelős főosztályai (pl. Városépítési Főosztály, Projektmenedzsment Főosztály, Üzemeltetési Főosztály, Vagyongazdálkodási Főosztály)



Alapítás időpontja: Fenntartó: Alapellátási szolgálat típusa:

85


Akcióterület lakosságszáma: Területi szereplő:

Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036



Fővárosi tulajdonú kulturális, szociális, oktatási és egészségügyi intézmények épületeinek energetikai korszerűsítése


3 000 000 000


6.6 Energiahatékonyság és klímavédelem

A projekt célja:

Közszolgáltatást ellátó intézmények által használt Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő épületek energetikai korszerűsítése.


Budapest Főváros Önkormányzata. Továbbá a humán közszolgáltatást nyújtó intézmények használói (adott intézményben foglalkoztatottak, budapesti lakosság).


Minden érintett budapesti kerület

Régió: Megye: Járás:

86


Település:


- Budapest Főváros Energetikai Koncepciója - Budapest Főváros Energetikai Cselekvési Programja - Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában levő idősek otthona intézmények energiafelhasználásának elemzése c. dokumentum.


Forráshiány a fejlesztés bizonyos elemeinek megvalósítására.


Fővárosi tulajdonú kulturális, szociális, oktatási és egészségügyi intézmények épületeinek energetikai korszerűsítése.




VEKOP 3.1




Felújítás, energetikai korszerűsítés


Fővárosi tulajdonú kulturális, szociális, oktatási és egészségügyi intézmények épületeinek energetikai korszerűsítése: - külső lehűlő felületek utólagos hőszigetelése (falak, zárófödémek, pincefödém, stb.), - nyílászáró-csere/felújítás - gépészeti rendszer (fűtés, HMV előállítás, világítás, stb.) korszerűsítése 3 000 000 000 Ft


Minden érintett budapesti kerület


Pályázó tulajdonában van


A középületek éves elsődleges energiafogyasztásának csökkenése


87



2015.01.01.


2021.01.01.


projektötlet


Budapest Főváros Önkormányzatának az előkészítésért és megvalósításért felelős főosztályai (pl. Projektmenedzsment Főosztály, Üzemeltetési Főosztály, Vagyongazdálkodási Főosztály)




88


1.5.4. INTELLIGENS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉS PROJEKTCSOMAG ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK


-

Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036



Duna menti regionális kerékpáros közlekedés fejlesztése - EuroVelo 6


6 000 000 000



A projekt célja:

Közlekedési kapcsolatok javítása Intelligens városműködés


Budapesti lakosok, elővárosi lakosok, turisták. Hivatásforgalmi, rekreációs és turisztikai céllal.

89



Budapest I. II. III. IV. V. IX. XI. XIII. XX. XXI. XXII. XXIII. kerületek Dunával párhuzamosan futó közterületei


Forgalmi vizsgálaton alapuló részletes megvalósíthatósági tanulmány és cselekvési terv elkészült.


Az előkészítéssel kapcsolatos legnagyobb kockázatot az idegen területek igénybevétele jelenti. Helyenként szabályozási terv módosítására lehet szükség. További jelentős kockázatok nincsenek, az előkészítésért, a megvalósításért és az üzemeltetésért felelős szervezet (BKK Zrt.) rendelkezik a szükséges kapacitásokkal, kompetenciával.






VEKOP 3.2.







90

kisforgalmú utcák kerékpárosbarát átalakítása, kerékpársávok, kerékpárutak létesítése, kapcsolódó műtárgyak, hidak (át)építése, burkolatok minőségének javítása, útbaigazító/információs táblázás, elöntésveszélyes szakaszok mellett árvízi időszakra ideiglenes útvonalak kialakítása, kerékpáros pihenőhelyek kialakítása, promóció 6 000 000 000 Ft Budapest I. II. III. IV. V. IX. XI. XIII. XX. XXI. XXII. XXIII. kerületek Dunával párhuzamosan futó


közterületei


döntően a pályázó tulajdonában van, részben kerületi és kerülettel vegyes tulajdonú területen Az OP –k elfogadását követően kerül kidolgozásra


2015.01.01.


2017.12.31.


Részletes megvalósíthatósági tanulmány és cselekvési terv elkészült.


Az önkormányzat az üzemeltetést közszolgáltató cégein keresztül valósítja meg: BVK Holding Zrt., BKK Zrt., BKK Közút Zrt.





91



Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036



Budapest-Balaton regionális kerékpárút fejlesztése


150 000 000



A projekt célja:





Budapest XI. XXII. kerületek


92










VEKOP 3.2.







kisforgalmú utcák kerékpárosbarát átalakítása, kerékpársávok, kerékpárutak létesítése, kapcsolódó műtárgyak, hidak (át)építése, burkolatok minőségének javítása, útbaigazító/információs táblázás, elöntésveszélyes szakaszok mellett árvízi időszakra ideiglenes útvonalak kialakítása, kerékpáros pihenőhelyek kialakítása, promóció 150 000 000 Ft


Budapest XI. XXII. kerületek döntően a pályázó tulajdonában van, részben kerületi és kerülettel vegyes tulajdonú területen Az OP –k elfogadását követően kerül kidolgozásra


2015.01.01.


2016.12.31.




93







94



Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036



Budapesti kerékpáros fő hálózati elemek kiépítése és városrészek kerékpárosbarát fejlesztése


2 350 000 000



A projekt célja:





Budapest I. II. III. IV. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XX. kerületek


95











VEKOP 3.2.






kisforgalmú utcák kerékpárosbarát átalakítása, kerékpársávok, kerékpárutak létesítése, kapcsolódó műtárgyak, hidak (át)építése, burkolatok minőségének javítása, útbaigazító/információs táblázás, elöntésveszélyes szakaszok mellett árvízi időszakra ideiglenes útvonalak kialakítása, kerékpáros pihenőhelyek kialakítása, promóció 2 350 000 000 Ft Budapest I. II. III. IV. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XX. kerületek részben a pályázó tulajdonában van, részben kerületi és kerülettel vegyes tulajdonú területen Az OP –k elfogadását követően kerül kidolgozásra


2015.01.01.


2017.12.31.



96









97



Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036



Bubi közbringa rendszer II. ütem, a rendszer kiterjesztése


1 622 000 000


7.4 A fővárosi egyéni közlekedés fejlesztése

A projekt célja:



Budapesti lakosok, turisták, elsősorban hivatásforgalmi céllal.


Budapest I. II. III. VIII. IX. X. XI. XIII. XIV. kerületek.


98

Forgalmi vizsgálaton alapuló műszaki koncepció elkészült.








VEKOP 3.2.






A Bubi projekt szolgáltatási területének kibővítése, új dokkolóállomások létesítése, a rendszerben lévő kerékpárok számának bővítése. Új beszerzést nem igényel, az I. ütem mennyiségi lehívásaként kezelhető. 1 622 000 000 Ft Budapest I. II. III. IV. V. IX. XI. XIII. XX. XXI. XXII. XXIII. kerületek Dunával párhuzamosan futó közterületei döntően a pályázó tulajdonában van, részben kerületi és kerülettel vegyes tulajdonú területen Az OP –k elfogadását követően kerül kidolgozásra


2015.01.01.


2017.12.31.


Műszaki koncepció elkészült.








99



Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036



A városi közlekedési eszközváltási pontokhoz kapcsolódó P+R parkolók építése: Pillangó u. P+R


130 000 000


7.3 A fővárosi közösségi közlekedés fejlesztése

A projekt célja:


A külső városrészekben és az elővárosokban élő lakosok, elsősorban hivatásforgalmi céllal.


Budapest X. kerület, Pillangó utca


100



Forgalmi vizsgálat, környezeti hatástanulmány elkészült.







VEKOP 3.2.






P+R parkoló megvalósítása az M2-es metró Pillangó utcai állomásához kapcsolódva. 130 000 000 Ft


Budapest X. kerület, Pillangó utca






2015.01.01.


2016.03.01.


Kiviteli terv kész, megvalósítási megállapodással rendelkezik


Az önkormányzat az üzemeltetést közszolgáltató cégein keresztül valósítja meg (BKK Zrt.)





101



Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036



A városi közlekedési eszközváltási pontokhoz kapcsolódó P+R parkolók építése: Cinkota P+R


230 000 000



A projekt célja:




Budapest XVI. kerület


102










VEKOP 3.2.






P+R parkoló megvalósítása a H9-es hév Cinkotai állomásához kapcsolódva. 230 000 000 Ft


Budapest XVI. kerület






2015.01.01.


2016.03.01.








Alapítás időpontja: Fenntartó:

103


Alapellátási szolgálat típusa: Akcióterület lakosságszáma: Területi szereplő:

Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036



A városi közlekedési eszközváltási pontokhoz kapcsolódó P+R parkolók építése: Hűvösvölgy P+R


100 000 000



A projekt célja:




Budapest II. kerület, Hűvösvölgy

Régió: Megye: Járás:

104


Település: A projektet megalapozó vizsgálatok bemutatása:








VEKOP 3.2.






P+R parkoló megvalósítása a hűvösvölgyi közösségi közlekedési csomóponthoz kapcsolódva. 100 000 000 Ft


Budapest II. kerület, Hűvösvölgy






2015.01.01.


2016.03.01.








Alapítás időpontja:

105


Fenntartó: Alapellátási szolgálat típusa: Akcióterület lakosságszáma: Területi szereplő:

Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036



Közterület-hálózat gyalogos- és kerékpáros átjárhatóságának fejlesztése: József Attila u. felújítása


920 000 000


7.2 Térségi közlekedés fejlesztése

A projekt célja:


Belvárosi és budapesti lakosok, valamint turisták.


Budapest V. kerület, József Attila utca

Régió: Megye:

106


Járás: Település: A projektet megalapozó vizsgálatok bemutatása:

Forgalmi vizsgálat elkészült.







VEKOP 3.2.






Forgalomcsillapítás, a gyalogos és kerékpáros felületek növelése, közterület-megújítás. 920 000 000 Ft


Budapest V. kerület, József Attila utca.






2015.01.01.


2017.01.01.


Engedélyes tervek rendelkezésre állnak.


Az önkormányzat az üzemeltetést közszolgáltató cégein keresztül valósítja meg (BVK Holding Zrt: Főkert Zrt., FKF Zrt.)




107


Alapítás időpontja: Fenntartó: Alapellátási szolgálat típusa: Akcióterület lakosságszáma: Területi szereplő:

Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036



Közterület-hálózat gyalogos- és kerékpáros átjárhatóságának fejlesztése: Városháza tér kiépítése


3 000 000 000


7.2 Térségi közlekedés fejlesztése

A projekt célja:


Belvárosi és budapesti lakosok, rekreációs céllal, minden korosztály számára, a Főpolgármesteri Hivatal dolgozói, valamint turisták.


Budapest V. kerület, Városháza park

Régió:

108


Megye: Járás: Település: A projektet megalapozó vizsgálatok bemutatása:

Forgalmi vizsgálat mélygarázs építésére elkészült, építészeti koncepcióterv rendelkezésre áll, a tervek aktualizálása jelenleg zajlik.







VEKOP 3.2.






A Városháza szolgálati parkolójának átszervezésével új közösségi terület megnyitása, közterületrevitalizáció, a Merlin épületének teljes körű felújítása és kulturális hasznosítása. 3 000 000 000 Ft


Budapest V. kerület, Városháza park






2015.01.01.


2018.01.01.


A korábbi építészeti tervek felülvizsgálatra szorulnak


Az önkormányzat az üzemeltetést közszolgáltató cégein keresztül valósítja meg (BVK Holding Zrt: Főkert Zrt., FKF Zrt.)


109


Intézkedés-specifikus adatok (pl.): Alapítás időpontja: Fenntartó: Alapellátási szolgálat típusa: Akcióterület lakosságszáma:

110



1.5.5. SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ PROJEKTCSOMAG - ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY


Budapest


Projektgazda neve:







[email protected]


1 / 327-1036





A projekt célja:

Budapest szociális városrehabilitációinak összehangolása 2 524 000 000 3.1. Partnerség a budapesti gazdasági tér összehangolt fejlesztése érdekében 5.2 Barnamezős területek funkcióváltása 5.5 Értékvédelem-értékteremtés 8.1 Befogadó társadalom 8.2 Az életformák és a társadalom gazdasági környezet változásainak összehangolása 9.2 A térbeli-társadalmi szerkezet kiegyensúlyozása A projekt célja, hogy a főváros területén a kerületek által megvalósítandó szociális városrehabilitációs projektek közötti szinergiát a közös módszertan, az összehangolt tervezés és partnerség és a közös tudásbázis és kísérleti projektek jó gyakorlatának terjesztésével elősegítse elkerülendő a kerületek közötti káros a szegények kiszorításához vezető versenyt vagy a korábban szociális városrehabilitációs projektek megvalósításának tapasztalatával nem rendelkező kerületek rossz hatékonyságú forrásfelhasználását.

111




Közvetlen kedvezményezettek a budapesti önkormányzatok, a társadalmi és szociális partnerek és végső kedvezményezettként a szociálisan leromlott területeken élő szegénység által veszélyeztetett vagy már elszegényedett budapesti lakosok, valamint a projekt keretében felhalmozandó tudás révén az ország többi szociális krízisterületén élő szegény csoportok és azon területek helyzetének javításáért dolgozó önkormányzatok. Budapest

Régió:

KMR

Megye:

Budapest

Járás:

Budapest valamennyi járása

Település:

Budapest 2014 tavaszán a Fővárosi Önkormányzat a kerületi önkormányzatok, az érintett kormányzati szervek és a témában aktív tudományos szervezetek, gazdasági és társadalmi szervezetek bevonásával átfogó jelleggel feltárta a Főváros területén megvalósult szociális városrehabilitációs programok tapasztalatait, és elkészítette a közös, koordinált szociális városrehabiltációs stratégiáját, a Szociális Városrehabilitációs Tematikus Fejlesztési Programot. Mivel ez egy integrált projekt, ezért a kockázatok elsősorban abból származhatnak, ha nem sikerül a kapcsolódó forrásokat összehangolni. A cél, hogy ne egymástól függetlenül kerüljenek kidolgozásra a kerületi szociális városrehabilitációs programok, hanem ezen projekteknek a másik kerületekre gyakorolt hatását is vegyék figyelembe a projekt kialakítása során és a komplex problémára komplex projektekkel, több OP több prioritásainak forrásaival tudjanak megoldásokat találni. Ennek sikere nagyban függ a központi fejlesztéspolitikai intézményrendszer (több IH) működésének helyi szintű összehangolhatóságától.




Egy olyan integrált és komplex projekt, amely a következő elemekből épül fel: tervezési módszertan kidolgozása, projekt tervek elkészíttetése, hatástanulmányok elkészítése, partnerségi kezdeményezések lebonyolítás budapesti szociális adatbank felállítása budapesti monitoring és indikátorrendszer kiépítése képzések, workshopok kísérleti projektek indítása (foglalkoztatás, bérlakásfejlesztés, társadalmi felzárkóztatás) célzott kutatások megvalósítása és információs, tudásmegosztó platform felállítása




VEKOP 2,1 VEKOP 4,2 VEKOP 5,1 VEKOP 5,2 VEKOP 6,1 VEKOP 6,2

112




tervezési módszertan kidolgozása projekt tervek elkészíttetése, hatástanulmányok elkészítése partnerségi kezdeményezések lebonyolítása budapesti szociális adatbank felállítása budapesti monitoring és indikátorrendszer kiépítése képzések, workshopok kísérleti projektek indítása (foglalkoztatás, bérlakásfejlesztés, társadalmi felzárkóztatás) célzott kutatások információs, tudásmegosztó platform felállítása elsősorban szolgáltatás, illetve személyi költség, kiegészítő jelleggel építés


tervezési módszertan kidolgozása projekt tervek elkészíttetése, hatástanulmányok elkészítése partnerségi kezdeményezések lebonyolítása budapesti szociális adatbank felállítása budapesti monitoring és indikátorrendszer kiépítése képzések, workshopok kísérleti projektek indítása (foglalkoztatás, bérlakásfejlesztés, társadalmi felzárkóztatás) célzott kutatások információs, tudásmegosztó platform felállítása 2 524 000 000






Lakóhely környéki közterületen való biztonságérzet (a lakosság mennyire érzi biztonságban magát sötétedés után, egyedül az utcán) (%); Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek; Városi környezetben épített vagy helyreállított közvagy kereskedelmi épületek, Helyreállított lakóegységek városi területeken


2015.01.01.


2022.10.31.


Nem engedélyköteles, a projekt koncepció a Fővárosi Közgyűlés 2014. június 30-i ülésén elfogadott Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Programra és ennek elkészítése során kialakult partnerségre építhető.


A projekt minimális részét képezi az üzemeltetéshez szükséges személyi és rezsi költség, amely működési feltételek fennmaradására a projekt lezárását követően a Fővárosi Önkormányzat költségvetése és szakmai kompetenciája megfelelő garanciát jelent.




113

2.

Budapest Integrált Területi Programjához kapcsolódóan tervezett ágazati fejlesztések 2014-2020

Cím

Budapest Integrált Területi programjához kapcsolódóan tervezett ágazati fejlesztések 2014-2020

Verzió

1.2

Megyei/fővárosi/MJV közgyűlési határozat száma és dátuma


Területfejlesztési stratégiai tervezéséért felelős miniszteri jóváhagyás száma és dátuma:

[dokumentum hivatkozási száma, tárgya, dátuma]

Érintett földrajzi terület:

Budapest

Tervezésért felelős szervezet:


Tervezésért felelős szervezet kapcsolattartó:

Finta Sándor, Városépítési Főosztály főosztályvezető

Tervezésért felelős szervezet címe:

1052 Budapest Városház u. 9.-11.

[email protected], +36 1 327-11-51

Budapest, 2014. október 31. MUNKAKÖZI

Budapest Integrált Területi Programjához kapcsolódóan tervezett ágazati projektek 2014-2020

BEVEZETŐ A jelen dokumentum a Budapest Főváros területén tervezett – ágazati operatív programokhoz kapcsolódó –fejlesztéseket összefoglaló integrált területi program (ITP), amely a Versenyképes Közép-Magyarországi Operatív Program ITP-jét egészíti ki, a Nemzetgazdasági Minisztérium által 12 2014 augusztusában megadott Útmutató és sablon alapján. A jelen dokumentum az Útmutató 2. melléklete alapján került feltöltésre. Az ágazati ITP tartalma a KEHOP és az IKOP véglegesítéséig, illetve a releváns támogatási konstrukció-leírások elkészültéig indikatívnak tekintendő. Az ágazati ITP a 6 VEKOP-os ITP projektcsomaggal együtt alkot egységet, önálló értelmezés félrevezető lehet. Az ágazati és VEKOP-os ITP együttes kezelését a fennálló szinergiák indokolják, hiszen számos esetben az ágazati forrásból finanszírozott projektek a VEKOP-os fejlesztések előfeltételét jelentik (lásd pl. kármentesítés és barnamezős terület hasznosítása), míg más esetekben a területi és az ágazati OP-kból finanszírozott elemek együttes megvalósulása esetén érvényesül az elvárt hatás (pl. közlekedési feltárás és rehabilitáció). Az ágazati ITP elsősorban közlekedési és környezetvédelmi fejlesztéseket tartalmaz, elkülönített fejezeti struktúrában.

A TERVEZÉS KÖRÜLMÉNYEI A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) 2011. decemberi módosításával a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten – a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével – a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. A főváros területén - a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozó fejlesztési feladatok kivételével - a megyei önkormányzat Tftv. szerinti feladatait Budapest Főváros Önkormányzata látja el. A megyei önkormányzatok tervezési feladatait a Tftv., Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, és a 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program, és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól, továbbá a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézmény-rendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat, valamint a 2014-2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat jelöli ki. E szerint a megyék a jogszabályok alapján készítettek területfejlesztési koncepciót és programot, valamint közreműködtek a 2014-2020-as területi alapú fejlesztések megtervezésében. A területfejlesztési törvényben előírt tervezési feladatok ellátására a Belügyminisztérium, mint szakmai támogató és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), mint Irányító Hatóság KMOP-5.1.1/D2-13

12

Útmutató a Pest megyei, Budapest fővárosi és Érd megyei jogú városi integrált területi programok kidolgozásához és megvalósításához. Nemzetgazdasági Minisztérium. Munkaanyag. 2014. augusztus 12.

117


kódszámon pályázatot hirdetett. A pályázati felhívás a tervezési feladatok 2. részcéljaként jelöli meg a Fővárosi Önkormányzat részéről a 2014-2020 közötti uniós támogatási időszakra vonatkozó operatív programok – a VEKOP és az egyes ágazati operatív programok – kialakításához kapcsolódó részdokumentum elkészítését. A részdokumentum elkészítéséhez az alapot az „ÁROP-1.2.11-2013 – Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása” című kiemelt projekt során kidolgozásra került útmutató és sablon tervezet adta. Az útmutatóban az előírásoknak megfelelő részdokumentum Integrált Területi Programként (ITP) került megnevezésre, amelyből egy területi és egy ágazati ITP-t szükséges készíteni. A NGM Nemzetgazdasági Tervezési Hivatala (NTH) által kiadott, az ITP-k elkészítésére vonatkozó Útmutató alapján jelen dokumentum az ágazati ITP-nek tekinthető, amely a fővárosi területfejlesztési program tartalmi eleme, részdokumentuma, amely a területfejlesztési koncepció és a területfejlesztési program által meghatározott fejlesztési irányokhoz kapcsolódik és legfontosabb célja az ágazati operatív programok tartalmi megalapozása, illetve a területi szempontok érvényesítése az országos tervezésben. Budapest Főváros Területfejlesztési Stratégiai és Operatív Programja alapján 6 területi és 2 ágazati projektcsomag rajzolódott ki.

1. ábra: ITP kapcsolódása a területfejlesztési tervekhez A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (KEHOP) és az Integrált Közlekedési Operatív Programhoz (IKOP) kapcsolódó projektek külön szerepelnek, a jelen – ágazati fejlesztéseket tartalmazó – dokumentumban (lásd Útmutató 30. oldal). Az egyszerűbb kezelhetőség érdekében ezeket önálló KEHOP-os és IKOP-os projektcsomagnak tekintettük.

118


Operatív program megnevezése:

I. KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM (KEHOP)

I.1. A tervezett ágazati fejlesztések illeszkedése az ágazati és fővárosi célkitűzésekhez A jelen fejezetben a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (KEHOP) kapcsolódó fővárosi és kerületi projektek ITP illeszkedése kerül bemutatásra. A főváros területén megvalósuló KEHOP-ból finanszírozható projektek a 6 VEKOP-os projektcsomagon felül önállóan értelmezhetők, és a táblázatban egyszerűsítve KEHOP ITP projekt-csomagként szerepelnek. Az ágazati illeszkedés a KEHOP 4.0-ás (2014. június 7-i) változata alapján került elemzésre.

KEHOP prioritástengely

Nemzeti egyedi célkitűzés

A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás

A1 Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megalapozása, természeti katasztrófák megelőzése A2 A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodáshoz szükséges feltételek javítása A3 Árvizek kártételei elleni védekezés fejlesztése A4 A lakosság személy- és vagyonbiztonságának növelése érdekében magasabb minőségű katasztrófavédelem

Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és – tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése

Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések

KEHOP ITP projektcsomag kapcsolódása

X

X XXX

X

B1 Ivóvízminőség javítása uniós és hazai határértékek teljesítése céljából B2 A szennyvizek okozta környezetterhelések csökkentése, megelőzése a 2000 LE feletti agglomerációkban

XXX

C1 Elkülönített hulladékgyűjtés fejlesztése C2 Települési hulladékkezelő létesítmények hálózatának rendszerszerű fejlesztése C3 Szennyezett területek kármentesítése

XX XXX

XX

XXX --

A biológiai sokféleség és a talaj megóvása és helyreállítása és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, többek között a Natura 2000 és a zöld infrastruktúrák révén

D1 A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása

119


KEHOP ITP projektcsomag kapcsolódása

KEHOP prioritástengely


A megújuló forrásokból nyert energia előállításának és elosztásának támogatása

E1 A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése E2 Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése E3 Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül E4 A villamos energia-rendszer korszerűsítése az alacsony szén-dioxid kibocsátás-csökkentési célok végrehajtása érdekében

XXX XXX XXX

X

XXX= szorosan kapcsolódik, XX= kapcsolódik, X=közvetetten kapcsolódik, --=nem kapcsolódik

1. táblázat: Ágazati fejlesztések illeszkedése

I.1.1. Illeszkedés és hozzájárulás a fővárosi területfejlesztési célkitűzésekhez Az illeszkedésvizsgálat alapját Budapest Területfejlesztési Koncepciója (Koncepció), illetve a Fővárosi Területfejlesztési Program – Stratégiai és Operatív munkarész adta (FŐTEP). A Koncepciót a Fővárosi Közgyűlés a 1323/2014. (VI.30.) számú határozatával hagyta jóvá, míg a Program minisztériumi jóváhagyással rendelkezik, és jelenleg a kerületi jóváhagyási fázisban van.

Budapest Területfejlesztési Koncepciója Stratégia célok

KEHOP ITP Fővárosi területfejlesztési projektcsomag Program kapcsolódásának prioritástengelyek mértéke*

Kezdeményező, együttműködő város-és térségfejlesztés

Gazdaságfejlesztés a versenyképes, innovatív és „zöld” Budapestért

X

Tudásalapú, versenyképes, innovatív és „zöld” gazdaság


XXX

Partnerség - a jövő közös tervezése, összehangolt fejlesztések Budapesten és a várostérségben

--

A nemzetközi szerepkör erősítése a térségi pozíció kihasználásával

Közlekedésfejlesztés Budapest komplex szerepkörének szolgálatában

Hatékony városszerkezet kialakítása – kompakt város

Településfejlesztési beavatkozások a hatékony városszerkezetért

120

--

X

XX

Várható eredmények Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása A kis- és középvállalkozások versenyképességéne k javítása

--

A kis- és középvállalkozások versenyképességéne k javítása Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása



KEHOP ITP Fővárosi területfejlesztési projektcsomag Program kapcsolódásának prioritástengelyek mértéke*

A környezeti erőforrások védelme és fenntartható használata, a természeti értékek és a táji örökség megőrzése

Környezeti fejlesztések Budapest fenntartható fejlődéséért

Budapest komplex szerepkörének megfelelő közlekedési rendszer megteremtése


X

Befogadó, támogató, aktív társadalom

Társadalmi beavatkozások a befogadó, támogató és aktív Budapestért

X

Rugalmas és korszerű lakásstruktúra kialakítása


X

XXX

Várható eredmények Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása; Az alacsony CO2 kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása


2. táblázat: Illeszkedés a fővárosi területfejlesztési célkitűzésekhez

121


I.1.2. Kapcsolódás Budapest Integrált Területi Programjához Az alábbi táblázat a KEHOP projektcsomag VEKOP-os Integrált Területi Programhoz való illeszkedését mutatja be. A VEKOP-os ITP a jelen dokumentummal párhuzamosan készül, és azzal egyidejűleg kerül az NGM részére benyújtásra. Budapest Integrált Területi Programja projektcsomagok




Integrált közlekedésfejlesztés



KEHOP ITP projektcsomag kapcsolódásának módja hatékony vízgazdálkodás, árvízvédelem (ivóvízhálózat rekonstrukció, PVC anyagú csővezeték csere, felszín alatti vizek védelme, Római part árvízvédelem) kármentesítés (pl. Cséry telep, Gázgyár, Kőbánya), közvetetten a hatékony vízgazdálkodás, árvízvédelem alacsony CO2 kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás (távhő ellátású területek növelése, délbudapesti hőkooperációs rendszer létrehozása, FÁNK) kármentesítés, felszabaduló területek hasznosítása (Nyugati pu.) alacsony CO2 kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás felhagyott iparterületek, potenciálisan újrahasznosítható fővárosi területek környezeti kármentesítése valamint közösségi célú hasznosítása (pl. Kőbánya, Hunyadi laktanya) felhagyott iparterületek, potenciálisan újrahasznosítható fővárosi területek környezeti kármentesítése és gazdasági célú hasznosítása (pl. Gázgyár, Nyugati pu., FÁNK)

ITP projektcsomag kapcsolódásának mértéke*

XXX

XXX

XXX

X

X

XX

Várható eredmények Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása

Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása Az alacsony CO2 kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban

Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása

Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása

Az alacsony CO2 kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban


3. táblázat: Kapcsolódás az ITP-hez

122


I.1.3. Illeszkedés és hozzájárulás az ágazati stratégiai célkitűzésekhez és ágazati operatív programokban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez A fővárosi KEHOP Projektcsomag az alábbi ágazati stratégiai célokhoz illeszkedik:  Klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása;  Erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása;  Szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése;  Egészséges és fenntartható környezet biztosítása. A kapcsolódó fővárosi célok összefoglalása Budapest Területfejlesztési Koncepciójának környezeti erőforrások védelme és fenntartható használata, a természeti értékek és a táji örökség megőrzése című stratégiai céljánál jelenik meg. A KEHOP-ból finanszírozható környezeti és energiahatékonysági beavatkozások a Fővárosi Területfejlesztési Programjának (FŐTEP) alábbi prioritástengelyeiben is megjelennek:   

1. Gazdaságfejlesztés a versenyképes, innovatív és „zöld” Budapestért 2. Településfejlesztési beavatkozások a hatékony városszerkezetért 3. Környezeti fejlesztések Budapest fenntartható fejlődéséért

A fenti FŐTEP prioritások közül a legerőteljesebb KEHOP-kapcsolat a 3. prioritástengellyel mutatható ki, amelynek több intézkedése hangsúlyosan a KEHOP források lehívását célozta, így a 3.3 Korszerű hulladékgazdálkodás és talajvédelem, és 3.4 Korszerű vízgazdálkodás. Az épületenergetikai fejlesztések (3.5) intézkedésnek a VEKOP-ból nem finanszírozható elemei is idekapcsolhatók. A projektek finanszírozhatóságát a KEHOP tematikus célkitűzéseihez (lásd KEHOP 31. oldal), beruházási prioritásaihoz valamint az ahhoz kapcsolódó egyedi célkitűzéseihez történő kapcsolódás determinálja. A kapcsolódási pontok az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra: ITP Tematikus célkitűzés (TC) KEHOP prioritástengely projektcsomag az EU 2020 alapján kapcsolódása 4. Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban

Energiahatékonyság növelése, megújuló források alkalmazása

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése

A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás

6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

X

XX

Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése

XXX

Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységek

XXX

Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések

X


4. táblázat: Kapcsolódási pontok a KEHOP-hoz

123


I.2. Projektcsomag bemutatása I.2.1. Ágazati operatív program forrásaira tervezett projektcsomag Operatív program megnevezése: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Finanszírozó alap megnevezése: Kohéziós Alap A KEHOP 4. prioritási tengelye (természetvédelem) ERFA forrásból kerül megvalósításra, ebből történő finanszírozásra csak az átjárhatóság terhére van lehetőség.

I.2.2. Projektcsomag célja Budapest területén környezetvédelmi, környezetgazdálkodási és energiahatékonysági beruházások végrehajtásának célja, a KEHOP-ban rögzített célok figyelembevételével a következők:    

Klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása; Erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása; Szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése; Egészséges és fenntartható környezet biztosítása.

I.2.3. Projektcsomag rövid tartalma A fővárosi KEHOP projektcsomag jelenleg 38 db projektet tartalmaz. A projektcsomag tartalma az alábbi nagyobb beavatkozási területekhez köthető: 

   

Felhagyott iparterületek, potenciálisan újrahasznosítható fővárosi területek környezeti kármentesítése, majd közösségi vagy gazdasági célú hasznosítása (például Gázgyár területe, Nyugati pályaudvar környéke, Kőbánya, Hunyadi laktanya); Hatékonyabb hulladékkezelés és hulladék újrahasznosítás (pl. HUHA II.); Hatékony vízgazdálkodás, árvízvédelem (pl. ivóvízhálózat rekonstrukció, PVC anyagú csővezeték csere, felszín alatti vizek védelme, Római part árvízvédelem); Szennyvízhálózat bővítés, korszerűsítés (pl. BKISZ II. üteme); Alacsony CO2 kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás (távhő ellátású területek növelése, dél-budapesti hőkooperációs rendszer létrehozása).

A fent rögzített tartalom nagyobb mértékben beruházási (pl. kármentesítés, árvízvédelem, infrastruktúraépítés) és kisebb mértékben szolgáltatási projektelemeket jelent (stratégia kidolgozás, kapcsolódó koordinációs és előkészítési költségek). Az egyes projektelemek között több esetben szoros kapcsolat áll fenn a VEKOP-os ITP-vel, hiszen például a KEHOP-ból kármentesített területek a VEKOP segítségével nyerhetnek el új funkciókat, illetve a KEHOP-os energetikai fejlesztések komplementerét a VEKOP releváns intézkedése adja.

124


I.2.4.Projektcsomag fő kedvezményezettjei A kedvezményezettekre vonatkozó kérdés a KEHOP véglegesítését követően és a konkrét támogathatósági feltétételek ismeretében válaszolható meg. A jelenlegi kidolgozottsági szint alapján elmondható, hogy általánosságban a projektek fő kedvezményezettje, koordinátora vagy vezető partnere a Fővárosi Önkormányzat lehet, a kerületi projektek esetében az érintett kerületi önkormányzat. Néhány projekt esetében azonban, amennyiben a külső körülmények ezt indokolják (pl. hatékonyabb, ha a fenntartó, vagy az üzemeltető lesz a beruházó), akkor az érintett fővárosi gazdasági társaság, vagy kerületi önkormányzati társaság lehet a kedvezményezett.

125


Operatív program megnevezése:

II. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP)

II. 1. A tervezett ágazati fejlesztések illeszkedése az ágazati és fővárosi célkitűzésekhez A jelen fejezetben az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programhoz (IKOP) kapcsolódó fővárosi és kerületi projektek ITP illeszkedése kerül bemutatásra. A főváros területén megvalósuló IKOP-ból finanszírozható projektek a 6 VEKOP-os projektcsomagon felül önállóan értelmezhetők, és a táblázatban egyszerűsítve IKOP ITP projektcsomagként szerepelnek. Az ágazati illeszkedés az IKOP 4.0-ás (2014. június 7-i) változata alapján került elemzésre.

IKOP prioritástengely

Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása

Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása

Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi vasúti elérhetőség javítása


IKOP ITP projektcsomag kapcsolódása

A1 Az eljutási idő javítása a magyarországi TEN-T úthálózaton B1 A hazai TEN-T vasútvonalakon az utazási idő csökkentése

XX

C1 Elővárosi vasúton utazók számának megőrzése

XX

C2 A városi közösségi közlekedési utazási idő csökkentése

D1 A közlekedési rendszer olajfüggőségének csökkentése D2 A torlódások csökkentése a magyarországi regionális úthálózaton


6. táblázat: IKOP-hoz kapcsolódó ITP projektek

126

--

B2 A dunai hajózás biztonságának javítása

C3 Az intermodális személyszállítási kapcsolatok javítása Közlekedési rendszer energiahatékonyságának javítása

XX

XXX XX XXX X


II.1.1. Illeszkedés és hozzájárulás fővárosi területfejlesztési célkitűzésekhez Budapest Területfejlesztési Koncepciója Stratégia célok Kezdeményező, együttműködő város-és térségfejlesztés

IKOP ITP Fővárosi területfejlesztési projektcsomag Program kapcsolódásáprioritás-tengelyek nak mértéke*

Várható eredmények

--

--

--

Tudásalapú, versenyképes, innovatív és „zöld” gazdaság


--

--

Partnerség - a jövő közös tervezése, összehangolt fejlesztések Budapesten és a várostérségben


X

A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban

A nemzetközi szerepkör erősítése a térségi pozíció kihasználásával


Hatékony városszerkezet – kompakt város


A környezeti erőforrások védelme és fenntartható használata, a természeti értékek és a táji örökség megőrzése

Környezeti fejlesztések Budapest fenntartható fejlődéséért

Budapest komplex szerepkörének megfelelő közlekedési rendszer megteremtése


Kereskedelmi közvetítő szerep erősödése X

XX

A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban A területhasználat és a közlekedési rendszer összehangolása

X

XXX

Az alacsony CO2 kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban Az alacsony CO2 kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban

127



IKOP ITP Fővárosi területfejlesztési projektcsomag Program kapcsolódásáprioritás-tengelyek nak mértéke*

Befogadó, támogató, aktív társadalom

Társadalmi beavatkozások a befogadó, támogató és aktív Budapestért

Rugalmas és korszerű lakásstruktúra kialakítása


Várható eredmények

--

--

X



7. táblázat: Területfejlesztési célkitűzésekhez való illeszkedés és hozzájárulás

II.1.2. Kapcsolódás Budapest Integrált Területi Programjához Az alábbi táblázat az IKOP projektcsomag VEKOP-os Integrált Területi Programhoz való illeszkedését mutatja be. A VEKOP-os ITP a jelen dokumentummal párhuzamosan készül, és azzal egyidejűleg kerül az NGM részére benyújtásra.

Budapest Integrált Területi Programja Projektcsomagok

KEHOP ITP projektcsomag kapcsolódásának módja


közösségi közlekedési fejlesztések (pl. 2-es villamos), hídfelújítás és építés


közösségi közlekedési fejlesztések barnamezős területeken, nyomvonalak fejlesztése (pl. Csepeli Gerincút II. ütem)

X


--

--

Integrált közlekedésfejlesztés

128

közösségi közlekedési fejlesztések (pl. 2-es villamos), intermodális csomópontok

ITP projektcsomag kapcsolódásána k mértéke*

XX

XXX

Várható eredmények A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban -A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban Az alacsony CO2 kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban



elérhetőség javítása a rehabilitált városrészekben (villamosprojektek)


logisztikai központfejlesztés (pl. DILK), elérhetőség és a szolgáltatási minőség javítása (közösségi közlekedés projektjei)

X


XX



8. táblázat: Kapcsolódás az ITP-hez

II.1.3. Illeszkedés és hozzájárulás az ágazati stratégiai célkitűzésekhez és ágazati operatív programokban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez A Budapesti IKOP Projektcsomag az alábbi ágazati stratégiai célokhoz illeszkedik:  Gazdasági szereplők versenyképességének javítását és nemzetközi szerepvállalásuk fokozását közvetetten a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, korszerűsítésével.  A foglalkoztatás növelését közvetetten a közlekedési lehetőségek bővítésével és a földrajzi mobilitás növelésével.  Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelését közvetlenül a közösségi közlekedés és a környezetet kevésbé terhelő közlekedési módok erősítésével.  A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítását közvetetten a regionális, városi-elővárosi közlekedés korszerűsítésével. A kapcsolódó fővárosi célok összefoglalása Budapest Területfejlesztési Koncepciójának környezeti erőforrások védelme és fenntartható használata, a természeti értékek és a táji örökség megőrzése elnevezésű prioritásban jelenik meg. Az IKOP-ból finanszírozható közlekedési beavatkozások a Fővárosi Területfejlesztési Programjának (FŐTEP) alábbi prioritástengelyeiben is megjelennek:  

2. Településfejlesztési beavatkozások a hatékony városszerkezetért 4. Közlekedésfejlesztés Budapest komplex szerepkörének szolgálatában

A fenti FŐTEP prioritások közül a legerőteljesebb kapcsolatot a 4. prioritástengellyel lehet találni, amelynek szinte minden intézkedése az IKOP források lehívását célozza. A településfejlesztési prioritás térszerkezeti és barnamezős beavatkozásai közvetetten szolgálják a közlekedésfejlesztést, azonban a közlekedésfejlesztési projektek térszerkezet-alakító hatása egyértelmű. A projektek finanszírozhatóságát az IKOP tematikus célkitűzéseihez, beruházási prioritásaihoz valamint az ahhoz kapcsolódó egyedi célkitűzéseihez történő kapcsolódás determinálja. A kapcsolódási pontok az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra:

129


ITP projektcsomag kapcsolódása

Tematikus célkitűzés (TC) az EU 2020 alapján

IKOP prioritástengely

4. Az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban

Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi vasúti elérhetőség javítása (az IKOP ezt nem nevesíti, azonban a kapcsolódás kimutatható)

X

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése

--

--

6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi vasúti elérhetőség javítása (az IKOP ezt nem nevesíti, azonban a kapcsolódás kimutatható)

X


XX

7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása

8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása

XXX

Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi vasúti elérhetőség javítása

XXX

Közlekedési rendszer energiahatékonyságának javítása Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása (az IKOP ezt nem nevesíti, azonban a kapcsolódás kimutatható)

X XX


9. táblázat: Projektek finanszírozhatósága

II.2. Projektcsomag bemutatása II.2.1. Ágazati operatív program forrásaira tervezett projektcsomag Operatív program megnevezése: Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Finanszírozó alap megnevezése: Kohéziós Alap, ERFA Az operatív program finanszírozása a Kohéziós Alapból és az ERFÁ-ból vegyesen történik prioritástengelyek mentén változóan. Az ERFA igénybevételére alacsony valószínűséggel, az átjárhatóság terhére van lehetőség. Prioritástengely

Finanszírozó alap


KA

Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi vasúti elérhetőség javítása Közlekedési rendszer energia-hatékonyságának javítása

KA

10. táblázat: IKOP prioritás tengelyeket finanszírozó alapok

130

KA, ERFA ERFA


II.2.2. Projektcsomag célja A Fővárosi IKOP Projektcsomag célja budapesti közlekedésfejlesztési beruházások végrehajtása, az EU2020 célkitűzések figyelembevételével. A projektcsomag átfogó céljai, az IKOP-ban rögzített célokhoz illeszkednek:    

Gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása közvetetten a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, korszerűsítésével. A foglalkoztatás növelése közvetetten a közlekedési lehetőségek bővítésével és a földrajzi mobilitás növelésével. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése közvetlenül a közösségi közlekedés és a környezetet kevésbé terhelő közlekedési módok erősítésével. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása közvetetten a regionális, városi-elővárosi közlekedés korszerűsítésével.

II.2.3. Projektcsomag rövid tartalma A fővárosi IKOP projektcsomag jelenleg 31 db projektet tartalmaz. A projektcsomag tartalma az alábbi nagyobb beavatkozási területekhez köthető:      

Városi közösségi közlekedés fejlesztése – elsősorban kötöttpályás fejlesztések (pl. Külső Bécsi úti villamos, M1-es metró rekonstrukciója); Intermodális személyszállítási csomópontok fejlesztése (pl. Kelenföldi közlekedési csomópont fejlesztése); Egyéni mobilitás fejlesztése közúti infrastruktúrafejlesztéssel (pl. Nagy Lajos király útja fejlesztése, hídfelújítások); Duna közösségi közlekedésének fejlesztése (pl. fővárosi hajóközlekedés fejlesztése); Torlódás csökkentése (pl. Személyforgalmi behajtási díj); Olajfüggőség csökkentése (pl. járműprojektek).

A fent rögzített tartalom nagyobb mértékben beruházási (pl. járműbeszerzés, infrastruktúra-építés) és kisebb mértékben szolgáltatási projektelemeket jelent (stratégia kidolgozás, kapcsolódó koordinációs és előkészítési költségek).

II.2.4. Projektcsomag fő kedvezményezettjei A kedvezményezettekre vonatkozó kérdés az IKOP véglegesítését követően és a konkrét támogathatósági feltétételek ismeretében válaszolható meg. A jelenlegi kidolgozottsági szint alapján elmondható, hogy általánosságban a projektek fő kedvezményezettje, koordinátora a Fővárosi Önkormányzat lesz. Néhány projekt esetében azonban, amennyiben a külső körülmények ezt indokolják (pl. hatékonyabb, ha a fenntartó, vagy az üzemeltető lesz a beruházó), akkor az érintett fővárosi gazdasági társaság (Budapesti Közlekedési Központ) kedvezményezetti megjelenése is felmerül.

MELLÉKLET 2.1 melléklet: Budapest Integrált Területi Programjához kapcsolódóan tervezett ágazati fejlesztések – Excel, II. kötet

131

BUDAPEST INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA ÉS KAPCSOLÓDÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEI

Recommend Documents