BUDAPEST FŐVÁROS KÖZIGAZGATÁSI HIVATALA TITKÁRSÁGI ÉS JOGI KOORDINÁCIÓS OSZTÁLY

BUDAPEST FŐVÁROS KÖZIGAZGATÁSI HIVATALA TITKÁRSÁGI ÉS JOGI KOORDINÁCIÓS OSZTÁLY 1056. Budapest, Váci utca 62-64.

: 1368. Budapest, Pf.: 234. 235-1704/fax: 235-1703

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Településrendezési Főosztály Fegyverneky Sándor Úrnak Főosztályvezető Tisztelt Főosztályvezető Úr! A 2006. október 19-én kelt levelének megfelelően, a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala által, 2006. évben végrehajtott parlagfű-mentesítési tevékenység hatósági koordinációjáról, szóló beszámolót az alábbiak szerint megküldjük. A Hivatal a parlagfű-mentesítés hatósági koordinációját, a Fővárosi Államigazgatási Kollégium keretében létrehozott „Fővárosi parlagfű-mentesítési koordinációs bizottság” (továbbiakban: Bizottság) útján hajtotta végre. A Bizottság működési rendjét (továbbiakban: ügyrend) előkészítettük, amely a 2006. június 9-ei alakuló ülésen elfogadásra került. (Az ügyrendet mellékelten megküldjük.) A Bizottság tagjai voltak: - Fővárosi Főjegyző, - Fővárosi és Pest megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (továbbiakban: Szakszolgálat) vezetője, - ÁNTSZ Fővárosi Intézetének vezetője, - Fővárosi Munkaügyi Központ vezetője. - Fővárosi Kerületek Földhivatal(i) vezetői, - Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztály vezetője, - Fővárosi kerületek jegyzői, - MÁV Fővárosi Intézményeinek vezetője, - BKV képviselője, - Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Hivatalvezető, - Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Titkársági és Jogi Koordinációs Osztályának vezetője. (aki Bizottság vezetői feladatokat is ellátta). A Bizottság az ügyrendnek megfelelően összesen hat ülést tartott (2006. június 9.; 2006. június 29.; 2006. július 28.; 2006. augusztus 17.; 2006. szeptember 14.; 2006. október 12.), melyeken többségében a fenti tagok nagy többségének képviselői megjelentek (ülésenként kb. 30-30 fő).

A Bizottsági ülésekről emlékeztetők készültek, melyeket a bizottsági tagok minden ülést követően e-mailben megkaptak. Az ülésekre szóló meghívóban minden esetben javaslatokat kértünk a hatósági munka hatékonysága érdekében teendő intézkedésekre. A Bizottság a koordináció során az alábbi feladatokat hajtotta végre: 1. Az alakuló ülésen értékelte a korábbi évek Főpolgármesteri Hivatal által bonyolított „Fővárosi parlagfű program” tapasztalatait. 2. A parlagfű-mentesítés fontosabb anyagi-jogi és eljárás-jogi kérdéseit az alakuló ülésen részletesen feldolgozta a Bizottság, majd a jogértelmezési és gyakorlati problémák felmerülése alapján rendszeresen megtárgyalta. Ebben a feladatban kiemelt szerepet játszott és aktívan közreműködött dr. Winkler István a Fővárosi és Pest megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat vezetője. 3. A Bizottság rendszeres segítséget nyújtott az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete „Egészségkommunikáció a parlagfű-mentes Budapestért” program végrehajtásában. 4. A parlagfű-mentesítési tevékenység eredményessége és hatékonysága érdekében a Hivatal külső honlapján külön linket létesítettünk a parlagfűvel kapcsolatos anyagok részére. Ebben a linkben elhelyezésre kerültek a különböző tájékoztató anyagok, hatósági eljárás iratmintái, így például az akkor még Belügyminisztérium által kiadott parlagfű-mentesítési komplex tájékoztató, valamint itt kerültek elhelyezésre a hatósági eljárás jogi háttér anyagai, a parlagfű lefedettségre vonatkozó különböző térképek, valamint a pollen koncentrációt kimutató felmérések, úgynevezett parlagfű monitoring (pollen jelentések) és más tájékoztató anyagok. A nyilvános honlapon, jelenleg is, megtalálhatók a Bizottság működésével kapcsolatos dokumentumok is. 5. A Bizottság az ülésein a rendszeres jogalkalmazási kérdéseken kívül, minden esetben értékelte a két ülés közötti tapasztalatokat, köztük a „parlagfű irtással kapcsolatos adatszolgáltatás a települési önkormányzatoktól” (továbbiakban: statisztika) eredményeit. Szinte minden ülésen vizsgáltuk, a hatósági munka során alacsony szintűnek értékelt közérdekű védekezés elrendelését és a növényvédelmi bírság kiszabását. A Bizottság az utolsó 2006. október 12-i ülésén összehasonlította a 2005. és a 2006. évi statisztikai jelentések adatait, amiből megállapítható, hogy a fővárosi parlagfű-mentesítési hatósági tevékenységben érzékelhető és mértékében is meghatározó javulás következett be a két említett területen. Ezt bizonyítják az alábbi számok: a fővárosi kerületekben 2005. szeptember 30-ig 66 növényvédelmi bírság kiszabására került sor, és 137 esetben rendeltek el közérdekű védekezést az eljáró elsőfokú hatóságok. Ugyanezen számok 2006. évben már 327 (kb. ötszörös növekedés) növényvédelmi bírság kiszabásáról és 205 (kb. másfélszeres növekedés) közérdekű védekezés elrendeléséről szólnak. (A kerületek 2006. október 30-ig megküldött tájékoztatójuk szerint az október 6-ai statisztikai adatokhoz képest néhány százalékos növekedés volt regisztrálható.) 6. Tekintettel arra, hogy a Bizottság ülései nyilvánosak voltak, többször megjelentek a sajtó képviselői, melyet követően a média tájékoztatást adott a Bizottság működéséről, illetve a parlagfű-mentesítési hatósági munkáról a Főváros kerületeiben. 7. A Bizottság néhány ülésén megjelent és véleményt nyilvánított a parlagfűmentesítésben aktív szerepet vállaló civil szervezet egy-egy képviselője (Parlagfűmentes Magyarország Egyesület), akiknek a javaslatait igyekeztünk hasznosítani 2

munkánk során. Részükre is megküldtük a Bizottság munkájával kapcsolatos anyagokat. 8. A Bizottság döntött arról, hogy a tagok 2006. október 30-ig a tájékoztatót készítenek a területükön végzett parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos tevékenységről, és javaslatot tesznek a munka eredményességét segítő módosításokra, javasolt jogszabályi változtatásokra A megküldött tájékoztatók és javaslatok összegzése, fontosabb javaslatai: (a tájékoztató elfogadott szempontjait és az egyes tájékoztatókat eredetben mellékeljük) -

-

-

-

-

-

-

Jó néhány vélemény szerint a parlagfű-mentesítésben korábban alkalmazott és a statisztikai táblázatban is szereplő felszólítás továbbra is szükséges és elősegíti a jogkövető magatartásra történő ösztönzést. Annak ellenére ragaszkodnak a kerületi ügyintézők a „felszólítás” intézményéhez, hogy azt ma már a növényvédelmi törvény a parlagfűvel kapcsolatos eljárásban nem tartalmazza. Több, az elsőfokú hatóság által megfogalmazott vélemény szerint, a 187/2006. (IX.5.) Korm. sz. rendelet, mely a parlagfű bírság kiszabásának mértékét határozza meg, ellentmondásos, tekintettel arra, hogy a belterületi földeken 750 ezer forintban maximálja a bírság mértékét. Néhány esetben ezt az eljáró szakemberek alacsonynak tartották, de volt olyan vélemény is, miszerint teljes mérlegelési lehetőséget kellene biztosítani az eljáró hatóságnak. Rendszeres és visszatérő jogértelmezési problémát okozott az elsőfokú hatóság ügyintézőinek a Ket. és a növényvédelmi törvény szabályainak együttes alkalmazása (értesítés és felszólítás alkalmazási kérdései, a parlagfű ügyekben eljáró másodfokú hatóság meghatározása, valamint a különböző hatósági döntések megválasztása). Több növényvédelmi ügyintéző is felvetette, hogy a parlagfű nem az egyetlen allergén növény és ennek kiemelt kezelése eltereli a figyelmet a hasonlóan egészségkárosodást okozó többi növényről. Rendszeresen felvetődött az úgynevezett „járda szegélyen” a családi házak és az utak közötti területen található parlagfű irtással kapcsolatos eljárások jogértelmezési kérdése. A jogértelmezési problémát a növényvédelmi törvény és a 48/1994. (VIII. 1.) sz. rendelet (Fővárosi Köztisztasági rendelet) ellentmondásos szabályai okozták. A 2006. évi jogszabály módosítások tekintetében a többség véleménye szerint azok segítették a hatékonyabb hatósági munkát a parlagfű-mentesítésben. Kivételként jelentkezett a XXII. kerületi Növényvédelmi Hatóság véleménye, miszerint „a jogszabály módosítás nem tette eredményesebbé a védekezést; 2005. évhez hasonló szempontrendszerek alapján került bírság kiszabásra, rendeltek el közérdekű védekezést”. (XXII. kerület 2005: közérdekű védekezés: 1 db, növényvédelmi bírság 12 db, 2006. közérdekű védekezés: 3 db, növényvédelmi bírság 19 db, az itt hivatkozott statisztikai adatok alátámasztják kerület gyakorlatát). Több esetben kifogásolták az elsőfokon eljáró növényvédelmi szakemberek a növényvédelmi törvényben meghatározott június 30-ai első parlagfű-mentesítési határidőt, melyet korainak ítéltek. A Bizottság ülésein és több tájékoztatóban igény merült fel a személyi és tárgyi feltételek javítására, a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos elsőfokú feladatok kerületi végrehajtásában. A feladat idényjellege és az a körülmény, hogy egyes kerületekben önálló munkakör a parlagfű-mentesítésre nincs biztosítva a vegetáció időszakában jelentkező feladatok miatt külön leterheltséget okoz a szakembereknek. Technikai eszközök tekintetében igény merült fel GPS beszerzésére és alkalmazására, valamint néhány kerületben digitális fényképezőgép alkalmazására. Az ÁNTSZ Fővárosi Intézete igen aktív segítséget nyújtott és rendszeres, szakmailag is megalapozott javaslatokat nyújtott be. Javaslataik tartalmazzák a parlagfű 3

-

-

-

-

-

helyszíneken megjelenő elsőfokú hatóságnál dolgozó munkatársak részére egyéni egészségvédelmi eszközök rendszeresítését. Javasolják továbbá „parlagfű bejárási tervek és térképek” készítését az elsőfokú hatóságoknál, valamint a parlagfűmentesítéssel kapcsolatos beszámolási rendszer felállítását. Javaslatot tettek még a stabilabbak személyi feltételek szükségességére.(Az általuk közölt kiérlelt véleményt mellékletben csatoljuk.) A fővárosi kerületek elsőfokú növényvédelmi hatóságainak tájékoztatóiból a koordinációs bizottság működésére vonatkozóan többségében pozitív vélemény jelenik meg. Egyes esetekben kifogásolták, hogy a jegyzők kevesebb figyelmet fordítottak ezen feladat segítésére, figyelemmel arra is, hogy kivételes esetektől eltekintve nem jelentek meg a bizottsági üléseken, illetve egyes kerületek – területükön a parlagfű lefedettség jelentős - jegyzői képviselőt sem küldtek a Bizottságba. Néhány kerület nem küldött tájékoztatót a 2006. évi tapasztalatokról. Az önkormányzati önállóságból adódóan az egyes fővárosi kerületek Polgármesteri Hivatalai nagymértékben eltérő keretek között oldják meg a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos hatósági feladatokat (pld. XIX. kerület: „ Iparkereskedelmi és Ellenőrzési Iroda”; XX. kerület: „Városfejlesztési és Fenntartási Osztály”; XXII. kerület: „Igazgatási Iroda Környezetvédelmi Csoport”; XVII. Kerület: „Városigazgatási Iroda”; XIII. kerület: „Építésügyi Osztály”; stb.). Ez a körülmény, részben a koordinációt, részben az állampolgárok tájékoztatását és eligazodását nehezíti és a hatósági munka, valamint az önkormányzat által kezelt területek különválása is bonyolítja a hatékony intézkedéseket. Az egyes kerületek kezelésében lévő területek parlagfű-mentesítéséről, esetleg velük szemben tett intézkedésekről, részletes adatokat a Fővárosi és Pest megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnál lehet fellelni. A statisztikai táblázat adatsorának pontosítását kezdeményezték az adatszolgáltató szakemberek, mely javaslatok elsősorban az értesítés és felszólítás külön választására, a közérdekű védekezés elrendelése és az önkéntes végrehajtás külön adatsorban való megjelenítésére vonatkoztak. Az elsőfokú hatóság eljárása során a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos finanszírozási kérdéseket a Bizottság néhány esetben megtárgyalta és értelmezte. A szabályozást tartalmazó kormányrendelet alkalmazása tekintetében komolyabb nehézséget nem jeleztek. A 2006. szeptember 19-én Prutkai János tanácsos úr részére felterjesztett tájékoztatónkat jelenleg is helytállónak tartjuk.

A Bizottság munkájában a Hivatal állományából a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos szervező, koordináló és adminisztratív rendszeres feladatokat végzett egy fő főosztályvezetőhelyettes, 1 fő osztályvezető, 4 fő érdemi ügyintéző, konkrét dologi költségként 49.823 Ft, (a Bizottsági ülések költségek) és felhasználásra került a különböző helyszíni ellenőrzésekre és egyeztetésekre összesen: 1187 km gépkocsi használat. Javaslom a parlagfű-mentesítésben aktív és hatékony szerepet vállaló köztisztviselők elismerését. Budapest, 2006. november 10. A hivatalvezető nevében és megbízásából: Dr. Dániel Károly Titkársági és Jogi Koordinációs Osztályvezető 4

BUDAPEST FŐVÁROS KÖZIGAZGATÁSI HIVATALA 1056. Budapest, Váci utca 62-64.

: 1368. Budapest, Pf.: 234. /fax: 235-1700

JAVASLAT a „Fővárosi Parlagfű Mentesítési Koordinációs Bizottság” működési rendjére A Belügyminiszter megbízást adott a Fővárosi Közigazgatási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) vezetőjének „Fővárosi Parlagfű Mentesítési Koordinációs Bizottság” (továbbiakban: Koordinációs Bizottság) felállítására, a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. (XII. 17.) kormányrendelet 12. és 15. szakaszai alapján. A Koordinációs Bizottság működését figyelemmel a „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság intézkedésére, valamint a Belügyminisztérium Településfejlesztési és –üzemeltetési Főosztály 2006. április 20. napján kelt felhívására, továbbá az FVM-ben 2006. május 03-án megtartott konferencián ismertetett „2006. évi Parlagfű mentesítési feladatterv” 13. pontjára, az alábbiak szerint tervezzük működtetni. A Koordinációs Bizottság tagjai: - Fővárosi Főjegyző - Fővárosi és Pest Megyei Növény és Talajvédelmi Állomás vezetője, - ÁNTSZ Fővárosi Intézetének vezetője, - Fővárosi Munkaügyi Központ vezetője, - Fővárosi Kerületek Földhivatal vezetője, - Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztály vezetője, - Fővárosi kerületek jegyzői, - MÁV fővárosi intézményeinek vezetője, - BKV képviselője. - A Hivatalvezető és a Hivatal Titkársági és Jogi Koordinációs Osztály vezetője, A Koordinációs Bizottság létrehozásának célja: A parlagfű vegetációjának időszakában (június-november) információ-cserével, a tevékenységek egyeztetésével segíti az eredményes parlagfű mentesítést, a felmerülő koordinációs problémákról tájékoztatja a Tárcaközi Bizottságot, fórumot biztosít a hatósági feladatok ellátásához szükséges egységes jogértelmezési gyakorlat kialakításához. 5

A Koordinációs Bizottság működése: 1.

A Koordinációs Bizottság tagjai személyesen, vagy képviselőik útján látják el feladatukat. Képviselők lehetnek a Fővárosi Államigazgatási Kollégium (továbbiakban: FÁK) témakörben érintett tagjai által kijelölt személyek, és a jegyzők által delegált köztisztviselők, valamint a Fővárosi Főjegyző által kijelölt képviselő. A Koordinációs Bizottság tagjai közötti kapcsolattartás megszervezése és biztosítása érdekében a tagok és a jegyzők kijelölik és jelzik a meghatalmazott kolléga nevét, beosztását, és elérhetőségét (telefon, e-mail).

2.

A Koordinációs Bizottság bármely tagja javasolhatja, hogy a bizottság tárgyaljon meg valamely kérdést, mely a fővárosi parlagfű lefedettség csökkentését szolgálja.

3.

A Koordinációs Bizottság a vegetáció időszakában szükség szerint ülésezik, az ülések helye a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal Deák Ferenc terme. A munkacsoport vezetője a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának Titkársági és Jogi Koordinációs Osztály vezetője.

4.

A Koordinációs Bizottság ülésein tárgyalási joggal részt vehetnek a bizottság munkájában nem közreműködő FÁK tagjai, valamint a FÁK vagy a Koordinációs Bizottság által szükségesnek tartott más szerv képviselői.

5.

A Koordinációs Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet a Koordinációs Bizottság tagjai, illetve a Belügyminisztérium részére kell megküldeni.

6.

A Koordinációs Bizottság legkésőbb 2006. november 31-ig, állásfoglalási javaslatot készít elő a Belügyminisztérium számára, amely egységesen és átfogóan tartalmazza a parlagfű mentesítéssel kapcsolatos általános és egyedi (szakigazgatási) problémákat, összegzi a Koordinációs Bizottság által megszerzett tapasztalatokat. Az állásfoglalás célja a Belügyminisztérium tájékoztatása mellett, a lehetséges jogszabály-módosítási javaslatok felterjesztése.

7.

A Koordinációs Bizottság működésére egyebekben a Államigazgatási Kollégium ügyrendjét kell megfelelően alkalmazni.

Fővárosi

(Az ügyrendet 2006. június 9-én (alakuló ülésen) a bizottság elfogadta.)

6

Tájékoztató„(tartalmi javaslat) -

Segítette-e a jogszabály módosítás (kötelező bírság, felszólítás elmaradása stb.) az eredményesebb védekezést?

-

Milyen tárgyi, személyi feltételek hiányoztak az eredményesebb védekezéshez?

-

Milyen további jogszabályi módosítást javasol az eredményesség érdekében?

-

A koordináció javítása érdekében milyen intézkedéseket lát szükségesnek?

-

A kerületben található nagyobb parlagfüves területek megjelölése.

-

Az október 6-i adatszolgáltatáshoz képest bekövetkezett változások.

-

Egyéb javaslatok.

7

Dr. Dániel Károly 1/2006 Főosztályvezető részére Gizella

Iktatószám: 15721Előadó: Nagy

Közigazgatási Hivatal AZ ÁNTSZ FŐVÁROSI INTÉZETE EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLY JAVASLATA A FŐVÁROSI PARLAGFŰMENTESÍTÉSI KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG MUNKÁJÁHOZ 1. Azon köztisztviselők és közalkalmazottak érdekében, akik munkakörükből adódóan kötelezően parlagfű bejáráson vesznek részt és ez által fokozott a pollenallergia kockázatuk van, a munkahelyi ártalom csökkentésére javasoljuk az ÁNTSZ Fővárosi Intézetének Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Osztály állásfoglalása alapján: A területileg illetékes ÁNTSZ panaszra, bejelentésre helyszíni szemlét tarthat azon a területen ahol a parlagfű kaszálása folyik. Amennyiben az ellenőrzés időpontjában azt tapasztalja, hogy a munkavállalók, akik kaszálnak a területen nem viselnek légzésvédőt, illetve egyéb védőruhát határozatban a munkáltató illetékességének tisztázása mellett elrendelheti ezek beszerzését. Az ellenőrzést végzők részére határozatilag nem rendelhetik el a védőálarc biztosítását. Minden létesítmény részére kötelező azonban kockázatértékelést készíteni, amelyet munkavédelmi szakember és a FESZ orvos részvételével a munkáltató, nevezetesen az önkormányzat készíttet el. Ezt évenként felül kell ezt bírálni, módosítani, ha szükséges. Itt lehetne javasolni a pollenek okozta veszély miatt a légzésvédő biztosítását azok részére akik ellenőriznek, amennyiben fokozott veszélynek vannak kitéve. 2. A fővárosi kerületi Parlagfű mentesítési Koordinációs Bizottságok készítsenek parlagfű bejárási tervet, amely legyen mindig nyilvános. 3. Készítsenek kerületenként Parlagfű térképet. 4. A kerületi Parlagfű koordinációval megbízott személyek meghatározott munkatervük alapján havonta számoljanak be tevékenységükről. (havi öt kerület) 5. A Fővárosi Parlagfű Mentesítési Koordinációs Bizottság munkaértekezletére mindig ugyanazok a személyek jöjjenek el a korrekt információ átadás és beszámolás érdekében. Budapest. 2006.10.24

Üdvözlettel Lukáts Ágnes Fővárosi ÁNTSZ

8

Kedves Károly! A Fővárosi Önkormányzat nem vesz részt a parlagfű-mentesítéshez kapcsolódó hatósági munkában, így ehhez a kerületi önkormányzatok javaslatai hitelesebbek, azonban a rendszeres koordinációs munka szerintem mindenképpen növelte a munka hatékonyságát. Így jövőre az értekezleteket – szerintem változatlan formában – érdemes majd folytatni. Az új jogi szabályozás szerintem megfelelő, csak a június 30-i határidőt tartom túl korainak. A Fővárosi Parlagfű Forródrótra Budapest területére vonatkozóan 530-bejelentés érkezett 503-at továbbítottunk a kerületi önkormányzatokhoz. Üdvözlettel: Takács Noémi Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztály 1052 Budapest Városház u. 9-11. [email protected] tel. 327-15-71

9

FKFH_FOLDV "Dániel Károly" > Tisztelt Dániel Károly Úr! > > Hivatkozással a 2006. október 12-i ülésen elhangzottakra, tájékoztatom, > hogy a parlagfű mentesítési tevékenységről készülő jelentéshez javaslattal > nem kívánok élni. > > Tájékoztatom továbbá, hogy a Budapesti 1.sz. Körzeti Földhivatal > termőföldvédelemmel foglalkozó osztályának illetékességi területe Budapest > erdő nélküli külterületi termőterülete, mely 11210 ha (kb. 24000 > földrészlet), ebből kb. 3500 hektárnyi területet helyszíneltünk le > hivatalból, illetve bejelentés alapján. Helyszínelésre kettő mezőgazdász > heti 4 munkanapot fordított három hónapon keresztül. Összesen 126 > hektárnyi területen 67 db jegyzőkönyvet vettünk fel és adtunk át az > intézkedére jogosult NTSZ részére. A legtöbb jegyzőkönyv (22 db 64 > hektárnyi területen) a XXIII. kerületben készült, mely köszönhető annak, > hogy az adott kerületben tartottuk az FVM által idén elrendelt > határszemlét, vagyis ebben a kerületben minden földrészletre kiterjedő > helyszínelést tartottunk. > > Budapest, 2006. október 31. > > > Tisztelettel: > > > Bárdosné Kakuk Krisztina s.k. > > Földügyi Osztályvezető

10

Tájékoztató (tartalmi javaslat) -

Segítette-e a jogszabály módosítás (kötelező bírság, felszólítás elmaradása stb.) az eredményesebb védekezést?

Válasz: igen, kifejezetten hasznosnak ítéljük a Tárcaközi Bizottság által kiadott szakmai útmutatót, mely tartalmazza az egész eljárási menetet, minta ügyiratokkal és így megkönnyíti a hatósági munkát. -

Milyen tárgyi, személyi feltételek hiányoztak az eredményesebb védekezéshez?

Válasz: az I. kerület területe 3,41km2, a főváros egyik legkisebb kerülete. A Polgármesteri Hivatal létszáma 122 fő. A parlagfű mentesítés hatósági ügyeivel az Építési Iroda egyik dolgozója foglalkozik akkor, ha ilyen probléma felmerül. A Hivatal Beruházási és Városüzemeltetési Irodáján dolgozik szakképzett kertészmérnök, de ő az önkormányzati tulajdonú zöldfelületek fenntartásával (parkok, játszóterek, fasorok, önkormányzati üres ingatlanok) foglalkozik, nem rendelkezik hatósági jogkörrel. -

Milyen további jogszabályi módosítást javasol az eredményesség érdekében?

Válasz: Minden kerületnél jó lenne a GPS alkalmazása az eredményes felderítés, adatpontosítás (pl.: kerület határ esetén) érdekében. Fontos lenne, ha a bírságokra vonatkozó 187/2006.(IX.5.) Korm. sz. rendelet mellékletét módosítanák, pontosítanák. -

A

koordináció

javítása

érdekében

milyen

intézkedéseket

lát

szükségesnek? Válasz: véleményem szerint a jelenlegi koordinációs rendszer nem rossz, de ki kellene kényszeríteni, hogy minden kerületi jegyző munkatársa útján képviseltesse magát az értekezleten. A sajtóban megjelent két olyan cikk, melyet elolvasva az emberekben felvetődik a kérdés, hogy valójában van-e értelme a védekezésnek és nem mindig értik a hatósági szigort. Ilyen cikk a 11

Népszabadság 2006. január 25-ei számában megjelent Gadó György Pál erdőmérnök, természetvédő „A parlagfű-hisztéria” cikke, vagy szintén a Népszabadság október 17-ei számában megjelent Ónod-Molnár Dóra „Szénanáthára sárga szilvatetű” cikke, melyben az MTA Növényvédelmi Intézet kutatóinak eredményeire hivatkozik, kritizálva a nyár eleji kaszálást. -

A kerületben található nagyobb parlagfüves területek megjelölése.

Válasz: az I. kerületben nincs parlagfüves terület. -

Az október 6-i adatszolgáltatáshoz képest bekövetkezett változások.

Válasz: október 6-hoz képest nem következett be változás. -

Egyéb javaslatok.

Budapest, 2006. október 31.

Fitos Péter vezető főtanácsos I. ker. PH:

12

Tisztelt Elnök Úr! A koordinációs bizottság tevékenységéről szóló jelentés elkészítéséhez, a megküldött szempontok alapján az alábbi észrevételeket fűzöm: A jogszabály módosítás, amely szerint a parlagfű kitüntetett szerepet kapott a hatósági munkában, azt a helyzetet idézte elő, hogy a többi, esetleg hasonlóan allergén és egészség károsító gyomnövény elleni védekezés nem egyszerűsödött, a helyszíni ellenőrzések során a parlagfűvel való fertőzöttség megítélése nem teljesen egyértelmű. Más allergén gyomnövények jelenléte esetén a közérdekű védekezést az eddigieknek megfelelően csak hosszadalmas hatósági eljárás után lehet elrendelni.A jogszabályi változás tehát csak a parlagfű kitüntetett szerepét erősíti a többi, hasonlóan egészség károsító növénnyel szemben. Felszólítást már eddig sem használtunk, a védekezési kötelezettséget határozatban írtuk elő. Tárgyi feltételeink ebben az évben egy térkép szoftver alkalmazásával és a földhivatali Takarnet rendszer használatával javultak. A GPS használata inkább a külterületi ingatlanok azonosíthatóságát javítaná, ami nem tartozik a jegyzők illetékességébe. A jogszabály további módosítása talán a parlagfű kizárólagosságának negszüntetése irányába kellene, hogy mutasson. Kerületünkben nagy kiterjedésű, parlagfűvel fertőzött területek a kárpótlási földek, amelyek külterületen fekszenek, így a Szolgálat az illetékes ezekben az ügyekben. Az október 6-ai jelentés óta a II. kerületben statisztikai változás nem következett be, tehát az akkori számok kerületünkre vonatkozóan véglegesnek tekinthetők. Tisztelettel:

Jóvér György Irodavezető II. ker. PH.

13

BUDAPEST, III. KERÜLET ÓBUDA – BÉKÁSMEGYER Polgármesteri Hivatal mentesítés 1033 Budapest, Fő tér 3. Igazgatási Ügyosztály Mezőgazdasági Csoport 1033 Bp. Folyamőr u. 22.

Tárgy: 2006. évi parlagfű Budapest III. kerületben Ügyiratszám: VI-1598/06

Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Dr. Dániel Károly Főv. Parlagfűmentesítési Koordinációs Bizottság elnöke Tájékoztató a 2006 évi parlagfű mentesítésről Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Polgármesteri Hivatal, Mezőgazdasági Csoportja, mint első fokon eljáró növényvédelmi hatóság az elmúlt évekhez hasonlóan 2006. márciusban Felhívást intézett a kerületben nagyobb ingatlannal rendelkező cégekhez, vállalatokhoz (87 db). Ebben ismertettük a növényvédelmi munkákkal kapcsolatos törvényhelyeket, a parlagfű irtás szankciómentes határidejét, a bírság mértékét. Az Óbuda c. újságban a lakosság figyelmét többször felhívtuk a növényvédelmi törvényre, annak módosításaira. Módszertani segítséget adtunk a parlagfű mechanikai és kémiai írtásához. Ábrán is többször bemutattuk a parlagfű morfológiáját és életciklusát. Pollennaptár segítségével szemléltettük a legfontosabb allergén gyomnövények pollenszórásának idejét. Ismertettük, hogy növényvédelmi ügyekben kü1területen a Fővárosi és Pest Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat az eljáró hatóság. Meghirdettük telefon elérhetőségünket, mely alapján a lakosok közvetlenü1 jelentették felénk a gyomos területeket. A bejelentések nagy része parlagfűvel fertőzött területekre irányult. A helyszíni szemlék alkalmával azonban megállapítást nyert, hogy azok a valóságnak nem felelnek meg, mivel az ingat1anok túlnyomó többségben ürömfélékkel és egyéb gyomnövényekkel voltak benőve. Három olyan területet találtunk, amely kimondottan parlagfűvel volt fertőzött, ezek a következők: - Saroglya u. 22757/74 hrsz. (100% fertőzöttség) 14

- MÁV Óbudai vasúti mh. Környéke: 22661/4 és 19592/2 hrsz. (kb. 80% fertőzöttség) - Nánási út Rozgonyi P. u. Kossuth L. üp. Által határolt 23744/2 hrsz. (kb. 80 % fertőzöttség) 2006 október 30-ig a Mezőgazdasági Csoport által tett gyom (parlagfű)- mentesítési hatósági intézkedések:

Bejelentések kivizsgálása Hivatalból indított eljárás Értesítés, felszólítás (határozat) Növényvédelmi bírság Közérdekű védekezés elrendelése (határozat) Közerdekű védekezés végrehajtása

db. 357

ha 58,5

191 424

67,3 91,1

10 3

26,7 5,8

1

0,1

A közérdekű védekezés költsége: 1 db, 20.000 Ft 2006-ban -az elmúlt évek tapasztalatai alapján - közérdekű védekezésre a kőltségvetésben 600.000 Ft-ot különítettünk el. Növényvédelmi bírság összege: 10 db, összesen 800.000 Ft Az állampolgárok és cégek, vállalatok, részvénytársaságok jogkövető magatartása eredményeképpen bírságolni csak 10 esetben kellett. A parlagfű mentesítésre vonatkozó jogszabályok egyértelműek, alkalmasak arra, hogy megfelelő hatékonysággal tudjunk eljárni a fertőzött területek tulajdonosaival szemben. Kivéve a bírság összegének meghatározása kül- és belterület vonatkozásában. Álláspontunkat alátámasztjuk azzal, hogy külterületen arányait tekintve nagyobb a parlagfű fertőzöttség, aminek eredményeképpen nagyobb a pollentermelés és szóródás. A 2006. szeptember 20.-án életbe lépett 187/2006. (IX.5) Kormány rendelet ismertetésére nem volt még sok lehetősége hatóságunknak, szeretnénk, ha ez a tavasszal nagyobb nyilvánosságot kapna a médiában. A Fővárosi Kerületek Földhivatalánál nem naprakész nyilvántartás miatt több esetben nem az ingatlan tulajdonosát szólítottuk fel gyommentesítésre. Az Önkormányzat által kezelt zöldterület összesen 4 064 356 négyzetméter Ebbő -belterjes művelésbe vett 1.868 487 négyzetméter -6X kaszálás/év l terület -külterjes terület

művelésbe

vett 695869 négyzetméter - 4X kaszálás/év

-útpadka kaszálás

600000 négyzetméter -4X kaszálás/év

-gondozásba nem vett terület

900 000 négyzetméter -4X kaszálás/év 15

Budapest, 2006. október 31. A tájékoztatót összeállította: Barcsa Andrásné (Mezőgazdasági Csoport)

BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS VÁROSRENDEZÉSI IRODA BUDAPEST, X. KER., SZENT LÁSZLÓ TÉR 29. 1102 Tájékoztató A KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG ÁLTAL MEGKÜLDÖTT –TÁJÉKOZTATÓ TARTALMI JAVASLATRA ) – AZ ALÁBBI ÉSZREVÉTELEINKET KÜLDJÜK:

(

1. SEGÍTETTE-E A JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁS ( KÖTELEZŐ BÍRSÁG, FELSZÓLÍTÁS ELMARADÁSA STB ) AZ EREDMÉNYESEBB VÉDEKEZÉST ? - A FELSZÓLÍTÁS ELMARADÁSA AZOKNÁL AZ INGATLANOKNÁL JELENTETT ELŐRE LÉPÉST, AHOL A TULAJDONOS NEM ISMERT VAGY TÖBB TULAJDONOS VAN. - EGYÉB ESETEKBEN A FELSZÓLÍTÁS EREDMÉNYES, TEHÁT ALKALMAZÁSA INDOKOLT. 2. MILYEN TÁRGYI, SZEMÉLYI FELTÉTELEK HIÁNYOZTAK AZ EREDMÉNYESEBB VÉDEKEZÉSHEZ ? SOK ESETBEN – MUNKAESZKÖZ ( PL DAMILOS FŰKASZA ) BÉRLÉSI LEHETŐSÉGE UTÁN ÉRDEKLŐDTEK, ENNEK MEGOLDÁSÁT KELLENE SZORGALMAZNI. AZ ÖNKORMÁNYZATOK RÉSZÉRE TERÜLETARÁNYOSAN KÖZPONTILAG BIZTOSÍTSANAK FŰKASZÁT, MELLYEL A LAKOSSÁG KÖRÉBEN AZ ESZKÖZ BÉRLÉS MEGOLDÁSA MEGVALÓSÍTHATÓ –EZÁLTAL JOBBAN ELÉRHETŐ AZ INGATLANOK ELŐTTI KÖZTERÜLETEK GONDOZOTTSÁGA. 3. MILYEN TOVÁBBI JOGSZABÁLYI MÓDOSÍTÁST JAVASOL AZ EREDMÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN ? AZ ALLERGIÁT OKOZÓ MEGBETEGEDÉSEK TÖBB TÉNYEZŐ EGYÜTTES HATÁSÁBÓL ALAKULNAK KI, NEMCSAK A PARLAGFŰ VIRÁGZÁS HATÁSA OKOZZA. EZÉRT CÉLSZERŰ A TÖRVÉNY HATÁLYÁT KITERJESZTENI A TELJES GYOMMENTESSÉG, RENDSZERES KARBANTARTÁS ELVÉGZÉSÉRE. ( FŰFÉLÉK, FEKETEÜRÖM, LIBATOP STB. )

16

4. A KOORDINÁCIÓ JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN MILYEN INTÉZKEDÉSEKET LÁT SZÜKSÉGESNEK? A eljárás során alkalmazott fogalmak egy értelműsítése szükséges. ( pl. – Bejelentés nem minden bejelentésből lesz hatósági eljárás, ( zöldvonalon, e-mailen érkezett panaszok sok esetben azonos helyszínre vonatkoznak, az ellenőrzés során az is előfordul, hogy a terület már rendben van. ) Értesítés – felhívások kiküldése, ill. felhívások helyszínen történő átadása. – legtöbb esetben az észrevételtől számított megadott határidőre az intézkedéseket a tulajdonosok megteszik. (azonnal) Hivatalból indított eljárás – kezdeményezése akkor történik, ha a kitűzött határidőre a kaszálás nem kerül elvégzésre. 5. A kerületben található nagyobb parlagfüves területek megjelölése: Temető parlagon hagyott területei, Ezüstfa utca mentén – temető tartalékterület széle, - kárpótlási területek, vonalas BKV létesítmények közvetlen területe, 6. Október 6- a óta változás nem történt. – 7. EGYÉB JAVASLAT : - A lakossági tájékoztatásokban a rendszeres karbantartásra ( havi kaszálás ) hívják fel a figyelmet. - MEGSZERVEZNI AZ INGATLANOK ELŐTTI KÖZTERÜLETEKRŐL A KASZÁLÉK ELTÁVOLÍTÁSÁT, ELSZÁLLÍTÁSÁT. – ÁTVEVŐHELYEK TÉRÍTÉSMENTES BIZTOSÍTÁSÁVAL. A KÖRNYEZETTUDATOS NEVELÉS SZORGALMAZÁSA – ÖNKORMÁNYZATOK KÖZPONTI TÁMOGATÁSA HELYI PÁLYÁZATOK KIÍRÁSÁRA A LAKOSSÁG, CIVIL SZERVEZETEK ÉS INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE. B U D A P E S T, 2006. OKTÓBER 30.

TISZTELETTEL:

BÁNHEGYINÉ BINDER ZSUZSA CSOPORTVEZETŐ

17

Tájékoztató a 2006. évi XI. kerületi parlagfű mentesítési tevékenységről készülő jelentéshez

2006. évben az elsőfokú növényvédelmi hatóság a gyomos területek első észlelését követően egy felszólítást küldött a földhasználónak. Tapasztalatunk szerint az esetek 80%-ában ennek hatására megtörtént a gyommentesítés. Ez azokban az esetekben nem vezetett eredményre, ahol a földhasználó nem vette át az értesítést, mivel a földtulajdonos elmulasztja tartózkodási címét módosítani a tulajdoni lapon. Amennyiben az ismételt helyszíni szemléig a gyommentesítés a felszólítás ellenére sem történt meg, bírságot kiszabtunk ki és egyben gyommentesítésre köteleztük a tulajdonost. Ha a határozatban megadott határidő is eredménytelenül telt el, újabb bírság került kiszabásra, valamint közérdekű védekezést rendeltünk el. Parlagfűvel szennyezett területek esetében az eljárás közérdekű védekezés elrendelésével indult. A helyszíneléseket a Hivatal Hatósági Igazgatóságának és Városüzemeltetési Igazgatóságának munkatársai közösen végezték. A parlagfű-mentesítés hatósági feladatait ellátó Építési Osztály közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a Takarnet rendszerhez, ami még inkább gyorsabbá és hatékonyabbá tette az ügyintézést. A jogszabály módosítás nem tette eredményesebbé a védekezést, mivel külön kell kezelni a parlagfűvel, valamint a parlagfűvel nem, de egyéb allergén gyomnövénnyel borított területeket. Ez az ügyfelek számára érthetetlen. A felvilágosító kampányok 18

ellenére még mindig sokan nem ismerik fel a parlagfüvet illetve összekeverik más növényekkel. Továbbá úgy vélik, a parlagfű az egyetlen allergén gyomnövény, ami ellen védekezni kell. A megjelölt június 30-ai időpont félrevezető, mivel a tulajdonosok úgy értelmezik, hogy azt követően már nem kell a növényvédelmi kötelezettségüket teljesíteni, ha a fenti határidőig a gyommentesítést elvégezték. Továbbá túl korai, mivel ebben az időpontban a parlagfű nem virágzik, 2-4 leveles, száras fenológiai állapotú. 2005. évhez hasonló szempontrendszerek alapján került bírság kiszabásra, közérdekű védekezés elrendelésére. A 2005. novemberében bevezetett Ket. azonban megnehezítette az eljárást. Az eljárás megindításáról szóló értesítés megküldése sok esetben lehetetlen, mivel a terület beazonosítása hosszabb időt vesz igénybe, mint a Ket. által meghatározott 5 nap. Az ingatlan előtti közterületek földhasználói jogviszonyát átruházó fővárosi köztisztasági rendelet szabálysértési eljárást von maga után, míg a Növényvédelmi törvényben hatósági eljárás meghatározott. Ez nem kellően tisztázott. A kiadott Útmutató szerint a lezárt területeken végrehajtandó közérdekű védekezés végrehajtásához ügyészségi hozzájárulást kell kérni. Ez a gyakorlat az ügyészség szerint nem szükséges. A növényvédelmi bírság mértékéről szóló rendelet későn jelent meg illetve lépett hatályba, gyakorlatilag az idén indult növényvédelmi eljárásokban nem alkalmazható. A belterületi ingatlanokra kiszabható bírság legmagasabb összege 750 000 Ft, annak ellenére, hogy a törvény 2 000 000 Ft-ról rendelkezik. A védekezés eredményesebbé tételéhez hiányzik a GPS készülék a gyomos területek töréspontjainak bemérésére, melyeknek a beszerzését központilag kellene megoldani. Továbbá hatékonyan segítené a munkát egy hordozható számítógép, valamint digitális fényképezőgép. A kerületben található nagyobb parlagfüves, problémás belterületi területek: •

Rétkerülő utca környéki beépítetlen telkek,

•

Savolya park környéke

•

Kőérberek – Tóváros környéke

•

Irhás árok – Madárhegy beépítetlen ingatlanok

A koordináció javítása érdekében célszerű lenne a jogszabály tervezetek megismertetése a Koordinációs Bizottsággal. Egyéb javaslatok:

19

Az adatszolgáltatáskor használt táblázatban hiányzik azon közérdekű védekezések számának szerepeltetése, ahol a tulajdonos a közérdekű védekezés elrendelése után, de még a hatóság által megbízott vállalkozó előtt önként elvégezte a gyommentesítést.

Tisztelt Dániel Károly Úr! A felhívásnak megfelelően – szabadságom miatt kicsit megkésve – ezúton küldöm a tájékoztatót a 12. kerületi „parlagfű-helyzetről”. Szerencsés módon a 12. kerület fővárosi viszonylatban a parlagfűvel kevéssé fertőzött területek közé tartozik, az idei évben pedig az előző évhez képest is javulás volt tapasztalható. Ez megmutatkozott abban is, hogy idén jóval kisebb számban érkezett bejelentés (persze ennek oka lehet talán az is, hogy idén nem szerepeltették olyan súllyal a médiában ezt a témát), illetve a bejelentések kivizsgálása során leggyakrabban csak gyomos ingatlanokat, vagy parlagfűvel csak kis mértékben borított területeket találtunk. A növényvédelmi törvény 2005. évi módosítása mindenképpen meggyorsította az eljárás „gyakorlati” részét, így a levelezgetés helyett konkrét intézkedések elrendelésére is lehetőség van. Az azonban nem dönthető el bizonyosan, hogy mi az a borítottsági arány, amelynél rögtön elrendelhető a kényszerkaszálás. Kerületünkben kényszerintézkedésekre többek között azért nem került sor, mert a helyszíni bejárások során nem találtunk olyan magáningatlant, melyen a parlagfű-fertőzöttség kifejezetten jelentős lett volna. Egy esetben volt szükség arra, hogy családi házas övezetben egy ingatlanon elvégeztessük a kaszálást, viszont a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt a költségek behajtása eléggé problémásnak bizonyult. Az elmúlt hónapokban 26 db felszólítás kiküldését láttuk indokoltnak.

20

A tárgyi és személyi feltételekkel kapcsolatban megemlíthető, hogy a helyszíni bejárások és a kaszáltatás,vagy a felszólításokban foglaltak elvégzésének ellenőrzése az augusztusi-szeptemberi időszakban elég jelentős időigénnyel jár és ez olyan önkormányzatoknál, ahol ezt a feladatot – ahogy nálunk is – a környezetvédelmi ügyintézőnek kell ellátnia és új ember felvételére nincs lehetőség, ott más környezetvédelmi feladatok elvégzésének rovására mehet. Üdvözletel: Péter Mihály környezetvédelmi ü.i. Bp. XII. ker. Polg. Hiv. Tel.: (1) 224-59-00/392

Tárgy: „Tartalmi javaslat” parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos munkához Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal Dr. Dániel Károly Koordinációs bizottság elnök Budapest Váci u. 62-64. 1056 Tisztelt Dr. Dániel Károly Úr! A parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatban feltett kérdésekre az alábbi választ adom: 1.) A tapasztalatunk az, hogy a kötelező bírság bevezetésének még nincs hatása, még nem kevesebb lett a parlagfűves magáningatlanok 21

száma. Az ingatlanok tulajdonosait érintő felszólítás elmaradása azonban a parlagfű mentesítéssel kapcsolatos eljárásokat meggyorsította. Tehát a jogszabály módosítása segítette a hatósági munkát. 2.) A védekezéshez szükséges tárgyi feltételekkel kapcsolatban úgy gondoljuk, hogy a GPS használata nagyban megkönnyítené a parlagfűves területek beazonosítását. (hrsz., terület nagysága) 3.) Véleményünk szerint a kiszabható bírságok nagysága nincs arányban a parlagfűves terület nagyságával, a nagyobb területek esetén (0,5 ha) nagyobb mértékű bírság kiszabása lenne indokolt. A jogszabály módosítások terén szükségesnek tartjuk a növényvédelmi törvény módosítását a Ket. hatálybalépése miatt, mert egy időben nem lehet érvényben a bírságoknál késedelmi kamat is és késedelmi pótlék. 4.) Továbbra is szükségesnek tartjuk a Parlagfű Mentesítési Koordinációs Bizottság működését, mivel munkánkat nagymértékben megkönnyítette a sok hasznos információ és más kerületekkel, társhatóságokkal való tapasztalatcsere. 5.) A kerületben található nagyobb parlagfüves területek: Váci út mellett és Duna közötti 25964/22 hrsz-ú ingatlan Duna Pláza mögött, Váci út-Padoc köz által határolt 25953/2 hrsz-ú ingatlan Balzsam u.- Tesco áruház- vasúti sínek által határolt 26009/9 hrsz-ú ingatlan 6.) Az október 6-i adatszolgáltatás óta további 2 db bírságot hoztunk. 7.) Tapasztalatunk szerint a lakosság továbbra sem ismeri fel a parlagfűvet biztonsággal, ezért igen sok a téves bejelentés. Célszerűnek tartanánk a parlagfű megismerését szolgáló és a megelőző védekezést népszerűsítő kampányok szélesebb körben való terjesztését. Továbbá javasoljuk a parlagfű panaszokat kivizsgálók részére védőfelszerelés biztosítását. Célszerű lenne például a fővárosban a parlagfű virágzási szezonban egy főváros által üzemeltetendő ellenőrző részleget felállítani. Budapest, 2006. október 30. A jegyző nevében: Csonka Tamás osztályvezető 22

Készítette:

Pál Regina (XIII. ker. Polgármesteri Hivatal) Balázsi Ágnes (XIII. ker. Környezetgazdálkodási Kht)

Madarász Károly XIV. ker. PH. T Cím! A tartalmi javaslat alapján az alábbi válaszokat tudom adni a felvetett kérdésekre: add.1. A jogszabály módosítás határozottan segítette az eredményesebb védekezést. add.2. 90 %-ban a személyi feltételek hiánya okozza az egész parlagfű problémát. Nem hiszem, hogy létezik önkormányzat ahol valaki teljes munkaidőben csak a parlagfűvel foglalkozna, pedig a parlagfű mentesítés egy bizonyos település nagyság és fertőzöttségi mérték felett csak így oldható meg. A mai gyakorlat szerint a téma az amúgy is agyon-terhelt, több más jellegű feladattal küszködő valamelyik előadóra van "szignálva" és a kérdést szezonális jellegű ügyként kezelik. A jogszabályokban leírt teendők és a védekezési mechanizmus során elvégzendő feladatok időnormáinak elkészítése egy 100.000 lélekszámú település esetében egyértelműen igazolhatják min. 1 fő teljes évi foglalkoztatásának szükségességét. A parlagfű elleni védekezésre előirányzott állami pénzek egy részét a személyi feltételek biztosítására kellene fordítani, ha kézzelfogható eredményt akarunk elérni. add.3. A meglévő jogszabályok alkalmazásával biztosíthatónak tartom az eredményes védekezést, ha mindenütt van olyan személy aki következetesen alkalmazza azokat. Ha nincs aki csinálja a feladatot a kérdés nem fog megoldódni, hiába vannak jogszabályok. Jogszabályban kellene előírni az önkormányzatok számára, parlagfű mentesítéssel foglalkozó ügyintéző kötelező foglalkoztatását ott ahol ez indokolt (bizonyos fertőzöttségi szint felett). add.4. A koordináció megítélésem szerint jó gondolat volt és működött is, de az, hogy soha sem volt teljes a létszám épp a fent leírtakat bizonyitja. (személyi feltétel !!!) add.5. Magyar Államvasutak területei. add.6. Közérdekű védekezés elrendelése (határozat) 5 db 1,08 ha Közérdekű védekezés végrehajtása 4 db 0,74 ha

23

Növényvédelmi bírság összege add.7. Ismételten a személyi feltételek biztosítása !!!

5 db

660.000 Ft

Üdvözlettel: Madarász Károly környezetvédelmi szakmérnök

Tájékoztató a 2006. évi Budapest Főváros XV. kerületi parlagfű mentesítési tevékenységről A Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Igazgatási Osztályának 2006. évben 5.000 000 Ft állt rendelkezésére az önkormányzat költségvetéséből a gyomos területek, főleg parlagfű és arankamentesítésre. 2006. augusztus 25-ig háromszor került sor kaszálásra, mindhárom esetben megrendelésre a Lap-Csák Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft-vel kötött szerződés alapján. Az első esetben 85.000 m2-en történt gyommentesítés. A második kaszálás 81.658 m2 és a harmadik kaszálás 46.680 m2 területre terjedt ki. Fontosnak ítéltük, hogy mind szélesebb körben váljon ismertté a parlagfű, annak veszélyessége és az ellene való védekezés módja. Ezt a célt szolgálja a 11 éve rendszeresen szervezett parlagfű gyűjtő akció a Környezetvédelmi Közalapítvány védnöksége alatt, melynek során ismertetjük a parlagfű veszélyességét, és felhívjuk a figyelmet a védekezés szükségességére. Az akció ebben az évben június 30-án fejeződött be. Részt vettek benne fiatalok, idősek egyaránt, akik fontosnak érzik, hogy környezetük parlagfű mentesítéséért tegyenek valamit. A Földnapi Ünnepség keretén belül több kerületi iskola diákjai részvételével környezetvédelmi vetélkedőt rendezett az alapítvány, melyben parlagfűvel kapcsolatos kérdések is szerepeltek. A kerület újságjában, az önkormányzat honlapján rendszeresen megjelent felhívások, újságcikkek a parlagfű elleni védekezés szükségességét hangsúlyozták. 24

Folyamatosan végeztük a parlagfű terjedésének felmérését, és védekezési felszólításban értesítettük a tulajdonosokat, kezelőket, használókat a gyomirtás elvégzésére. Ebben a munkában belterületen a Közterület-felügyelet munkatársai rendszeresen aktívan bekapcsolódnak. Az Igazgatási Osztálynak jó a kapcsolata a kerületi gazdákkal. A jó kapcsolat fenntartásában nagy szerepe van a Rákospalotai Gazdakörnek és a Fáy András TSZ-nek. A mezőgazdasági földeken, a fertőzött területeken (külterület esetében is!) tájékoztattuk a gazdálkodókat, hogy a gyomosodást szüntessék meg. Két esetben került sor együttes helyszíni bejárásra a gazdák képviselőjével ill. ügyféllel, hogy minél több parlagfüves területen történjen meg a védekezés. A külterületi ingatlanok esetében a lakossági panaszbejelentés, és felderítés után haladéktalanul értesítettük a hatáskör címzettjét a hatékonyabb mentesítés érdekében. Ebben az évben az önkormányzat kezelésében lévő területeken is többszöri kaszálásra volt szükség. A Palota Holding Ingatlan és Vagyonkezelő Zrt. munkatársai azonnali intézkedéssel mentesítették az adott területet annak érdekében, hogy az önkormányzat tulajdonú területek legyenek példamutatóan gondozottak, rendezettek. Az összefogás példája, hogy a különböző vállalatok, cégek az intenzív gyomnövekedés miatt szükségessé váló ismételt kaszálást sok esetben elvégezték az ingatlanokkal határos közterületen is A helyszíni szemléken tapasztalt parlagfű fertőzés és felderítés mellett működött a Hivatal zöldszáma, illetve a Kereskedelmi és Mezőgazdasági Csoport telefonjaira közvetlenül is jelenthettek be fertőzött területeket. Sok bejelentés érkezett a rendszeres parkfenntartásban részesülő területekre, ahol a parlagfű a kiritkult gyep foltjain jelent meg. Az önkormányzat tulajdonában lévő külterületi utak, földutak mentén is többszöri kaszálást végeztünk. Ebben a hivatal Városüzemeltetési Osztályának segítségét vettük igénybe. A parlagfű mentesítésre az elmúlt évhez képest a lehetőségeink nem voltak rosszabbak, így biztosított volt az eddigi három alkalommal szükséges kaszálás (a negyedik kaszálás külön megrendelése folyamatban van). Összességében megállapítható, hogy ez az év is kihívás volt a parlagfű elleni védekezésben, a jogszabály módosítást figyelembe véve a védekezés eredményes volt. Az időjárás az előző évhez hasonlóan most sem volt átlagos. Augusztus hónapban az átlagosnál több csapadék hullott, amely a mezőgazdasági munkákat megnehezítette, de a gyomnövényeknek nem „ártott” a parlagfű fejlődése zavartalan volt. A jogszabály módosítással kapcsolatban elhibázottnak tartjuk a törvénynek azon rendelkezését, mely szerint az érintett tulajdonost személyre szólóan nem köteles az eljáró hatóság, sem az ellenőrzésről, sem a közérdekű védekezés elrendeléséről értesíteni. Ennek megfelelően június 30-a után minden tulajdonos, földhasználó akkor érezheti magát vétlennek, ha hetente legalább egyszer bemegy az önkormányzathoz, és megnézi az aktuális hirdetményeket. Bár a mondással kapcsolatban, amelyet gyakran használunk, hogy a törvény nem tudása nem mentesít senkit annak betartása alól az a tapasztalatunk, hogy a gyakorlatban az állampolgárok nagy része nem ismeri a törvényeket, különösen 25

azokat nem, amelyek mindennapi életét nem érintik közvetlenül. A parlagfű allergiások nagy valószínűséggel ismerik a mentesítésre vonatkozó szabályozást, míg az emberek többsége nem igazán. Az értesítés elmaradásával egyben megfosztjuk a földhasználók nagy részét attól, hogy a közvetlen felszólításra elvégezzék a parlagfű kaszálását. Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy akit felszólítottunk 85-90 %-a gyorsan elvégezte a gyom- és parlagfű mentesítést. Sok esetben nehézséget okozott a terület tulajdonosának felderítése, mivel a Földhivatal ingatlan nyilvántartása eltérő adatokat tartalmaz az általunk használt térképeken szereplő adatoktól. Több terület esetében fordult elő, hogy nem a valódi tulajdonost szólítottuk fel gyommentesítés végrehajtására. A törvény 7/A. § (8) bekezdése alapján a hatóság a közérdekű védekezést a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja, ill. elvégeztetheti A települési önkormányzatok részére készített Útmutató ill. a Ket. 57. §-a alapján a kényszerintézkedés végrehajtásához rendőrség és hatósági tanú szükséges, továbbá be kell szerezni az ügyész előzetes vagy utólagos jóváhagyását. Kerületünkben egy esetben hoztunk közérdekű védekezést elrendelő határozatot. Megkértük a Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészség jóváhagyását, aki állásfoglalásában tájékoztatott, hogy a parlagfű elleni védekezés során a hatóság saját határozatán alapuló végrehajtási intézkedést foganatosít és nem helyszíni szemlét tart. A Ket 57. §-a nem alkalmazható, ezért ügyészi jóváhagyásra nincs szükség. Az Ntv. a hatóságot felhatalmazza a kényszerintézkedés végrehajtására. Nehézkes a hatósági intézkedés az adott ingatlanhoz tartozó utcafronti (közterület) gyommentesítése terén. A 48/1994 (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet 3. §-a szerint az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni az ingatlan előtti járda, továbbá a járda és a kocsiút közötti terület tisztántartásáról, szemét- és gyommentesítéséről. Parlagfüves utcafront esetében a hatóság bírságot szabhat ki, ill. szabálysértési eljárást kezdeményezhet, mivel az utcafronti részre közérdekű védekezést nem rendelhet el. A bírság kiszabása nem elég visszatartó erő, a gyommentesítés nem történik meg. Osztályunk több esetben az erősen fertőzött részek kaszálását a környéken lakók érdekében elvégeztette. Az Ntv. személyi hatálya a földhasználóra terjed ki, javasoljuk a két jogszabály összhangjának megteremtését. A koordináció javítása érdekében szerencsés lenne, ha a bizottsági üléseken azok a cégek is részt vennének, akik eddig nem tekintették fontosnak a parlagfű kérdés rendezését, a felszólítások ellenére a gyommentesítés nem, vagy kevés területen történt meg. (pl. MÁV Zrt. BKV, Gázművek, Vízművek) A falugazdászok meghívása és tájékoztatása a gyakorlati problémákról, segítené a gazdákkal, földhasználókkal való jobb együttműködést. A kerületben található nagyobb parlagfüves területek: Újpalota 91158/206 hrsz. és 91097 hrsz. Késmárk utca – Erdőkerülő utca – Szentmihályi út által határolt terület (Újpalotai lakótelep) XV. kerület külterületi részei (Szilas patak mente – Rákospalotai határút – Csömör – Fót által határolt területek) 26

Az október 6-ai adatszolgáltatáshoz képest változás nem történt, jelenleg folyamatban van a negyedik kaszálást igénylő területek felderítése. Budapest 2006. október 30. Moór Árpád címzetes vezető-főtanácsos osztályvezető

BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERI HIVATALA Városigazgatási Iroda 1173 Budapest, Pesti út 165. Levélcím 1656 Bp. pf.110 tel: 253-34-01 fax: 253-34-04 e-mail:[email protected]

Iktatószám: 12 4757/ /2006. Tárgy: parlagfűmentesítési tevékenység Ügyintéző: Hazay Balázsné Telefonszám: 253 – 3410 Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Budapest Váci u. 62-64. 1056 Dr. Dániel Károly Fővárosi Parlagfű Mentesítési Koordinációs Bizottság Elnöke részére Tisztelt Elnök Úr! 27

A bizottság október 12-én tartott ülésén elhangzott kérésének megfelelően, az alábbiakban küldöm a kérdőíven feltett kérdésekre adott válaszokat. 1.) Mit tett a kerület környezetvédelmi részlege és együttműködő részlegei a kerület parlagfű mentesítéséért: A Környezetvédelmi és Helyszínelő Csoport munkatársai 650 ingatlantulajdonos figyelmét hívták fel a növényvédelmi törvény rendelkezéseinek betartására, illetve figyelmen kívül hagyásának következményeire. Ez a parlagfű-fertőzéssel különösen érintett, jelenleg épülő Helikopter lakóparkban történt meg, ahol a továbbiakban heti rendszerességgel történt ellenőrzés. A kerület egyéb területein elsősorban lakossági bejelentés alapján indult eljárás. Az utolsó, október 6-án készült adatlaphoz képest már nem történt változás. Az önkormányzati tulajdonban álló külterjes ingatlanok kaszálása négy alkalommal történt meg. 2.) Segített- e a jogszabálymódosítás (kötelező bírság, felszólítás elmaradása stb.) A közszemlére tétel útján közölt közérdekű védekezés elrendelését az ügyfelek méltánytalannak tartják, emiatt több fellebbezési eljárás indult. A korábbi gyakorlat alapján a felszólítás az esetek legnagyobb részében eredményes volt. A közérdekű védekezés elrendelése elegendő volt abban az esetben, ha a védekezésre kötelező határozatnak nem tett eleget a tulajdonos. Augusztus második felétől indokolt az azonnali közérdekű védekezés elrendelése, mert ekkor már valóban nincs idő várni a tulajdonos intézkedésére. 3) Milyen tárgyi, személyi feltételek hiányoznak az eredményesebb védekezéshez? Csatlakozva a koordinációs bizottságon elhangzott észrevételekhez, a helyszínelő munkatársak számára védőruha, és GPS beszerzése fontos lenne. 4) Milyen további érdekében?

jogszabályi

módosítást

javasol

az

eredményesség

A június 30-ban megszabott határidő a parlagfüves ingatlanok esetében túl korai. Ilyenkor a parlagfű kb. 15 cm-es, ha nem vágják le, még sokáig csak vegetációs fázisban marad. Az ilyenkor lekaszált területeken a konkurrens növények gátló hatása megszűnik, a parlagfű több fényt kapva, rendkívül gyorsan regenerálódik, a tapasztalat azt mutatja, hogy hamarabb lép át a generációs fázisba. Az önkormányzat számára nagy anyagi terhet jelent, hogy a korábban elvégzendő első forduló miatt négy kaszálásra van szükség. Ezért az első kaszálás időpontját legalább két héttel később, július 15-re javaslom módosítani. A bírság tételes mértékéről szóló rendelet a belterületi ingatlanok vonatkozásában túl szigorú, különösen, ha összehasonlítjuk a külterületi ingatlanokon kiróható bírság összegével. Ez a külső kerületek esetében visszás helyzeteket teremt, hiszen számos lakóterület közvetlenül külterülettel határos. Így előfordulhat, hogy az, aki 50 m2-területet nem kaszál le a (belterületi) kertjében, ugyanúgy 20.000 Ft-ra bírságolható, mint aki 20.000 m2-t nem kaszál le az utca túlsó (külterületi) oldalán. 28

5.) A koordináció javítása érdekében milyen intézkedéseket lát szükségesnek? Véleményem szerint a 2006-ban kialakult gyakorlat megfelelő. 6.) A kerületben található nagyobb parlagfűvel borított területek felsorolása: A belterületen általában az épülő lakóparkok jelentenek gondot. (Helikopter lakópark, Strázsahegyi dűlő mellett épülő lakópark), továbbá a belterületbe sorolt, de már nem művelt Forrásmajori u.- Gyöngytyúk u. közötti terület. Külterületi ingatlanok: Tarcsai út - Kopolya u., Ferihegyi repülőtér széle, Merzse mocsár körüli kárpótlási területek. 7. ) Egyéb javaslatok: Megfontolásra érdemesnek tartom, hogy a már megbírságolt, az esetek többségében a közérdekű védekezés költségeit is befizető tulajdonos ellen még szabálysértési eljárást is kezdeményezzünk-e. Budapest, 2006. október 31. Fazekas György s.k. Irodavezető

Mártonné Nádasi Judit Válasz a tájékoztató kérdéseire Tisztelt Dániel Úr! >>Amint az alábbiakban Ön is láthatja, a tájékoztatóra vonatkozó >>javaslatomat már október 30-án elküldtem. Így a késõbbiekre vonatkozóan (a >>Bizottsággal kapcsolatban) mindjárt van egy olyan javaslatom, hogy csak >>egy e-mail címen levelezzünk, mert a félreértések, e-mailek meg nem kapása >>azért is elõfordul, mert Önöknek különbözõ címekre kell írnunk, ill. nem >>tudjuk melyik az állandó, és Önök által azonnal olvasott e-mail cím. >> >>Bízom benne, hogy ez az e-mail-em célba érkezik. >> >>Üdvözlettel: >>Mártonné Nádasi Juidt

29

Budapest Főváros XIX. Ker. Kispest Polgármesteri Hivatal IPARKERESKEDELMI ÉS ELLENŐRZÉSI IRODA 1195, Budapest, Városház tér 18-20. Tel: 3474-593 Fax: 3474-665 e-mail: @kispest.hu

Készítette: Csernai Tímea

Tájékoztató (tartalmi javaslat) a Fővárosi Parlagfű Mentesítési Koordinációs Bizottság számára

1./ Segítette-e a jogszabály módosítás (kötelező bírság, felszólítás elmaradása, stb.) az eredményesebb védekezést? Igen, a jogszabály módosítások részben segítették az eredményesebb védekezést munkánk során. 2./Milyen tárgyi, személyi feltételek hiányoztak az eredményesebb védekezéshez? -Tárgyi: Munkatársaink részére az allergiás megbetegedés elkerülése érdekében pollenszűrő maszk biztosítása szükséges lenne. -Személyi: A hatékony munkavégzést természetesen elősegítené, ha a parlagfű virágzás fő szezonjában több emberrel rendelkeznénk a helyszínek bejárásához. 3./ Milyen további jogszabályi módosítást javasol az eredményesség érdekében?

30

A növényvédelemről szóló törvény módosításával kapcsolatban az alábbi észrevételt teszem: A 4. §-ban szabályozott „A parlagfű elleni közérdekű védekezés” szakaszt, tekintve, hogy törvényi szabályzásról van szó, célszerűnek találnám kiegészíteni. A parlagfüvön kívül számos más növény pollenje vált ki erős allergiás tüneteket, melyek közül mindegyiket kiemelni természetesen nem lehet. A parlagfű elleni védekezés részt mindenképpen kiegészíteném a fekete üröm (Artemisia vulgaris), és a mezőgazdasági szempontból fontos növényeken kívül valamennyi általánosan elterjedt fűféle feltüntetésével. Valamint, tekintve hogy a gyomos területeken felvételezésre került gyomállomány összetétele tapasztalataink alapján 80-90 %-ban erősen allergén fűfélékből (Poaceae), erősen allergén fekete ürömből (Artemisia vulgaris), közepesen allergén libatopfélékből (Chenopodiaceae), disznóparéj félékből (Amaranthaceae), útifűfélék (Plantago major, P. minor, P. sp.) és 10-20 %-ban egyéb, kis-közepes mértékben allergén, illetve nem allergén gyomfajokból áll, (melyek egy része az első, június 30.-áig elvégzett kaszálás után képes újra kihajtásra, ismételt virág és magnevelésre, illetve az egész nyári szezonban csírázik és kihajt), így a jogszabályi előírást a következőképpen lehetne kiegészíteni: Allergiát okozó növények elleni közérdekű védekezés: A Június 30.-ai határidőpontot két, kötelezően betartandó határidőponttal egészítenénk ki. Így Június 30.-ig, mindenki köteles lenne védekezni a parlagfű és az allergén gyomnövények ellen, melyet követő határidőpontokig köteles lenne a második, harmadik kaszálást is elvégezni. (Július 15., Július 31.-ig) A növényállományt az egész szezonban mindenki köteles lenne 5 (-10) cm magasságban tartani, így a gyomnövényzet a virágzás fázisába nem lépne át. Ezzel elérhetővé válhatna egy folyamatos, gyommentes/virágzásmentes állapot fenntartása, mely az allergiás panaszok visszaszorításában -tekintve, hogy sokan nem csupán a parlagfű, hanem a fűfélék, fekete üröm pollenjének hatására is erős allergiás reakciót mutatnak- jelentős előrelépés lehetne. Ideális lenne, hogy ezekben az időpontokban az egybefüggő növényfelület magassága az 5 (-10) cm-t mérhetően nem haladja meg (a növényállomány magasságának mérése egy helyszíni szemle során könnyen kivitelezhető és végrehajtható). Sokszor tapasztalható, hogy a bejelentők a parlagfüvet a fekete ürömmel összekeverik, és a bejelentés kivizsgálása során a helyszínelt területen parlagfüvet nem, csupán (szintén erősen allergén) fekete üröm, libatop és disznóparéj állományt találunk, melyek erőteljes növekedésük miatt sokszor teljesen összefüggő felületet alkotnak, és jelentős pollenmennyiséget bocsátanak ki. Ilyen esetben azonban, mivel a területen parlagfű borítottság nincsen, kényszerkaszáltatás alkalmazásával nem élhetünk. Így a jobb, gyorsabb és egyszerűbb végrehajtás érdekében célszerű lenne, ha e területek is kényszerkaszáltathatóvá válnának és általa a rövidre nyírt állapot is jobban betartathatóvá válna. 4./ A koordináció javítása érdekében milyen intézkedéseket lát szükségesnek? -A parlagfűirtással kapcsolatos adatszolgáltatási lapon, (lévén, hogy kerületünkben ha-os nagyságú területek nem találhatóak), javasolnánk a terület nagyságot ha helyett m2-ben megjelölni. -Egyetlen lakossági parlagfű bejelentésekkel foglalkozó szervezet se vegyen fel hiányos panaszbejelentéseket, illetve kíséreljék meg a bejelentés megtételekor az ügyféllel a helyszínt pontosítani, mert egy teljes mértékben pontatlan, (néha csak az utcanevet megadó) panaszbejelentés esetén, a panaszolt helyszín megtalálása csak jelentős időveszteséggel, találgatásokkal fellelhető, egyes esetekben pedig egyszerűen lehetetlen az ügyfél által megadott töredékadatok alapján a helyszínt beazonosítani. 5./ A kerületben található nagyobb parlagfüves területek megjelölése: A XIX. kerület adottságai miatt (sűrű beépítettségéből adódóan), nagy kiterjedésű, parlagfűvel szennyezett terület kerületünkben nem található. Mezőgazdasági, illetve külterületnek minősülő területtel nem rendelkezünk. A kerületben található ingatlanok nagy része igen kis méretű belkerttel rendelkezik, ezek állapota az esetek 80-90 %-ában

31

gyommentes, rendezett. A fasori zöldsávok területe igen kicsi (általában 1-1,5 m széles, 2-5 m hosszú területek tartoznak egy-egy ingatlanhoz). A parlagfű és egyéb gyomfajok előfordulása leginkább a lakatlan ingatlanok előtti fasori zöldsávok, illetve azon ingatlanok kertrészén fordul elő. Nagy kiterjedésű terület csupán a temető és a MÁV Rt. vasúti kötött-pályájának két oldala, továbbá a Pilisi Parkerdő Rt. kezelésében álló kiserdő területe. A 2005., és 2006.-os év során a Kispesti Temető és a vasúti területek állapota is rendezett, gyommentes volt, a vasúti területek nagy részén a mechanikai gyommentesítés (kaszálás) mellett helyenként láthatóan vegyszeres gyomirtást is alkalmaztak. A parlagfű idei előfordulásában tapasztaltak alapján, sok helyen (fasori zöldsávok, vasúti területek mellett, illetve néhány építési területen) találtunk néhány db-os tőszámban parlagfüvet, mely az érett magok kicsírázása esetén a jövő évben jelenthet problémát. 6./ Az október 6.-ai adatszolgáltatáshoz képest bekövetkezett változások:

db

ha

3

0,1

Hatósági intézkedés jellege Bejelentések kivizsgálása Hivatalból indított eljárás

2

0,1

Értesítés, felszólítás

5

0,2

Növényvédelmi bírság

-

-

Közérdekű védekezés elrendelése

-

-

Közérdekű védekezés végrehajtása

-

-

Közérdekű védekezés

-

-

Növényvédelmi bírság összege

-

-

Hatósági intézkedés jellege

7./ Egyéb javaslatok: A MÁV területek, ipari területek, burkolat nélküli villamospályák, építési területek esetében, mivel ezeknél sok esetben előfordulnak kaszálógéppel nehezen hozzáférhető, illetve hozzáférhetetlen helyek- a kaszálás és mechanikai gyomirtás helyett/mellett a vegyszeres gyomirtás is szükséges lenne. Ipartelepek esetén a vegyszeres gyomirtás

alkalmazása eredményesebb, hatása hosszabb ideig tart, a kezelt területen az újrakihajtás kisebb mértékben és jóval később következik be, mint egy kaszálás után (csapadékos időjárás esetén két héten belül újra tud nőni). Mivel a vegyszeres védekezést általában kevesebb alkalommal szükséges alkalmazni, a védekezés költségei nagyjából megegyeznek a szükséges többszöri mechanikai védekezés költségeivel. Ezért javasoljuk, hogy a vegyszeres gyomirtás legyen kötelezettségként előírható és a vegyszeres gyomirtás elvégzéséről a felszólítottaknak legyen beszámolási kötelezettsége (milyen szert, mekkora koncentrációban alkalmazott). Ehhez legyen egy javasolt irányadó útmutató a felhasználók számára (milyen szert, milyen dózisban alkalmazzon). Jogszabályi háttere a vegyszeres védekezésnek jelenleg nincsen. Javasoljuk, hogy az ötletet egy

32

környezetvédelmi mérnökkel, hozzáértő szakemberrel vizsgáltassák meg, hogy alkalmazása esetén milyen jellegű és mértékű környezetterhelést jelenthetne.

Budapest, 2006. október 30. dr. Istvánfi Sándor jegyző nevében eljárva Tarné Azari Zsuzsanna irodavezető Tájékoztatásul kapja: Gajda Péter polgármester dr. Istvánfi Sándor jegyző

Tárgy:

Tájékoztató

a

2006.

évi

parlagfű mentesítési

tevékenységről

készülő jelentéshez

Fővárosi Parlagfű Mentesítési Koordinációs Bizottság részére Budapest, V., Váci u. 62-64. 1056

Tisztelt Bizottság! A tárgyban jelölt témában - az Önök által megadott kérdésekre - az alábbi tájékoztatást adjuk: 1. Mit tett a kerület környezetvédelmi részlege és együttműködő részlegei (nem statisztika) a kerület parlagfű mentesítéséért? 33

• A kerület parlagfű mentesítésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Fenntartási Osztálya végzi, végezteti. • Már 2006. júniusában felhívásokat tettünk közzé a helyi Tv-csatorna igénybevételével, a kerületi újságban, és a kerület egész területén plakátszerűen felhívásokat helyeztünk el, melyben felhívtuk a lakosság figyelmét parlagfű irtási kötelezettségükre, és a nem teljesítést követő szankciókra. • Szintén június elején, az önkormányzati intézmények vezetőinek figyelmét külön felhívtuk - az irányításuk alá tartozó intézmény egész területére, és az intézmények előtti utcai zöldsávra kiterjedően - a fent leírt kötelezettség végrehajtására. • A kerület közparkjainak, tereinek, egyéb önkormányzati ingatlanoknak a gyommentesítését (nemcsak a parlagfüvet) egyik intézményünk szükséges rendszerességgel - elvégzi. • Kötöttünk vállalkozói keretszerződést saját költségvetési fedezettel, kisebb belterületi ingatlanok parlagfű irtására, közérdekű védekezésére. • A fenti intézkedéseknek köszönhető, hogy igen kevés növényvédelmi hatósági eljárást kellett indítani.

2. Segítette-e a jogszabálymódosítás (kötelező bírság, felszólítás elmaradása stb.) az eredményesebb védekezést? • Igen, segítette, főleg meggyorsította. 3. Milyen tárgyi, védekezéshez?

személyi

feltételek

hiányoztak

az

eredményesebb

• A munka elvégzése a vegetációs időszakban jelentős plusz feladatot jelent, amit az idei évben több ember megosztottan látott el saját munkaköre mellett (helyszínelés, adminisztráció, koordináció). A teljes fő állású, nyári időszakban csak ezzel a témával foglakozó személyi feltétel tehát nem biztosított. Néha hasznos lenne megfelelő digitális fényképező gép megléte (bár tapasztalataink szerint egy fotón vagy az látszik rendesen, hogy a gyom parlagfű, vagy a terület beazonosítható, de akkor nem látszik, hogy parlagfű is van-e), ezenkívül néhány területnél belterületen is nehéz megállapítani a pontos helyrajzi számot, ehhez segítséget jelenthetne a GPS készülék, illetve megfelelő informatikai háttér. Természetesen a saját területek védekezése esetén a forráshiány is nehezíti a hatékonyságot. Inkább a parlagfű irtásnak a jelenlegi formája nem tökéletes, a jogszabályi változtatás lenne fontosabb, illetve pl. a bürokrácia egyszerűsítése. 4. Milyen további érdekében?

jogszabályi

módosítást

javasol

az

eredményesség

• Alapvető gond, hogy a parlagfű jogi szabályozása törvény a törvényben. Célszerű lenne szétválasztani, ha már ennyire kiemelten kezeljük (eljárásban, sürgősségben, büntetésben, közérdekű védekezésben), úgy, mint általános növényvédelmi törvény, illetve parlagfű mentesítésről szóló törvény. 34

A legjobb megoldás az lenne, ha teljesen külön foglalkozna jogszabály a gyommentesítési kérdésekkel, elkülönülten a növényvédelem többi területétől. A jogszabály egyértelműen el kellene, hogy különítse, hogy mi az eljárás, ha valahol parlagfű van, mi az eljárás, ha egyéb allergén gyomokkal fertőzött a terület, és mit kell tenni, ha egyszerűen csak elhanyagolt, gyomos egy terület, de nincs rajta allergén növény. Még fontosabb talán külön kitérni a külterületi és belterületi területekre, mert egy szántóföld és egy néhány négyzetméteres kertrészlet a városban nehezen kezelhető azonos szabályozás mentén. A meglevő szabályozás mellett a belterületre külön megoldásnak kellene születnie. • Az egyéb allergéneket - a jelenlegi szabályozásból nem derül ki, hogy melyek azok a gyomnövények, amelyeket ebbe a kategóriába kell sorolni is szigorúbban kellene kezelni, annak ellenére, hogy az emberi egészségre károsító hatását még nem mutatták ki olyan markánsan, mint a parlagfű esetében. Jelenleg közérdekű védekezés nem rendelhető el az egyéb allergénekre, viszont az 5. § (1) bek. c) pontja alapján bírságolni lehet. • Nem egyértelmű a növényvédelmi törvény és a Fővárosi Közgyűlés 48/1994. évi rendeletének alkalmazása. Maradhat-e az egymásmellettiségük, vagy a jogszabályok hierarchiájának kell érvényesülnie. Jelenleg a növényvédelmi törvény hatálya csak a tulajdonosra, használóra, termelőre, hasznosításra kötelezettre terjed ki. Egy ingatlan előtti földsáv pedig tulajdonképpen egyik fogalmat sem meríti ki a mögötte lévő ingatlan tulajdonosára vonatkozóan, mert nem a tulajdona, a használója sem teljesen stb. Olyannyira nem, hogyha az ingatlan tulajdonosa konténert szeretne elhelyezni ezen a földsávon pl. egy építkezés kapcsán, akkor közterület-foglalási engedélyt kell kérnie, és ezért fizetnie. Ez a földsáv a közterület része, és mint ilyen, az önkormányzat tulajdona. Ennek ellenére kötelezi a Fővárosi Közgyűlési rendelet a tulajdonost a járda és az út közötti terület (földsáv) rendben tartására, de nem egyértelmű, hogy ha kötelezettségének nem tesz eleget, a szankciót milyen eljárás keretében - szabálysértési bírsággal, vagy növényvédelmi bírsággal - kell foganatosítani. Az meg végképp nem tisztázott, hogy közérdekű védekezést el lehet-e rendelni a sáv mögötti ingatlantulajdonos terhére, hiszen ez a földsáv, a tulajdoni lap szerint már nem az ő helyrajzi száma, hanem a közterületé. A gyakorlati végrehajtás során az egy-egy ingatlan előtti terület kicsinysége is gondot jelent, hiszen 10-20 m2-ről van szó, ilyen - ingatlanokhoz szabdalt területekkel nem szívesen foglalkoznak a vállalkozók sem. Figyelmen kívül hagyni pedig nem lehet, mert már egy utca, de főleg egy egész kerület szintjén, jelentős területnagyságot alkotnak. Ezen területekre mindenképpen egyértelmű eljárási szabályozás szükséges pl. az első bekezdésben említett belterületi részletes szabályokon belül. •

Valójában alig akad olyan ingatlan, ahol csak parlagfüves fertőzöttség van. Nem definiálja a jogszabály (csak külterület esetében), hogy mikor beszélünk parlagfüves fertőzöttségről. Ha 3 szál van egy 50 m2-es területen, vagy ugyanazon a területen 2 m2-nyi folt? Csak a kultúrnövény érintettsége esetén mondja ki a törvény, hogy akkor kell közérdekű védekezést elrendelni, ha a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. Az sem világos, hogy ezt a %-os fertőzöttséget az egész 35

területhez viszonyítva kell értelmezni, vagy a fertőzött folt területének viszonylatában. (Pl. 1 ha-n belül van egy 1000 m2-es folt, máshol nincs parlagfű. Ennek a foltnak a fertőzöttsége meghaladja a 30%-ot. Ezt a fertőzöttségi arányt 1000 m2-re kell vonatkoztatni, vagy az 1 ha-hoz képest. Ugyanis, ha az 1 ha-hoz viszonyítjuk, akkor nem éri el a 30%-os fertőzöttséget, és ebben az esetben nem lehet közérdekű védekezést elrendelni. A költségek is teljesen másként alakulhatnak. Pl. a közérdekű védekezést hány %-os fertőzöttségnél, és melyik területre kell elrendelni, az 1000 m2-re, vagy az 1 ha-ra? A növényvédelmi bírság kiszabása szempontjából sem mindegy, hogy a nagyobb, vagy a kisebb területtel számolunk. Ezeket az ellentmondásokat is fel kellene oldani. • A bírságolás mértéke kifogásolható. Aránytalan a kül- és belterületre kiszabható összeg, különösen úgy, hogy belterület esetében megáll a felső határ 750 000,- Ft-nál. Ennek értelmében - belterület esetén - a jegyző nem hivatkozhatna a jogszabályban szereplő 20 000,-től 2 000 000,- Ft-ig terjedő bírságra, csak 20 000-től 750 000,- Ft-ig terjedő összegre. 5. A koordináció javítása érdekében milyen intézkedéseket lát szükségesnek? • Megítélésünk szerint nem a koordináció az, ami javításra szorul, hanem konkrétan a parlagfű irtásának a gyakorlati végrehajtása. (Kevesebb bürokráciával, egyértelmű jogszabályozással, a pénzügyi fedezet biztosításával - nagyon kevés koordinátor és nagyon sok, megfelelő eszközzel ellátott, parlagfüvet irtó személy tud igazán hatékony megoldást produkálni). 6. A kerületben található nagyobb parlagfűvel borított területek felsorolása. • Csak belterületre vonatkozó információink vannak, külterületre nincsenek: • Mediterrán lakópark környéke • Tesco környéke. 7. Egyéb javaslatok: - pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatos javaslat • A parlagfű irtására elkülönített központi költségvetési keretet (akár vissza nem térítendő támogatásként is) céltámogatás formájában le kellene osztani - az adott év július 1-ig - azokra a településekre, ahol ezzel a feladattal számolni kell (nyilván egy V. kerületre ez nem vonatkozhat). Valamilyen normatív megoldásra gondolunk (pl. terület nagysága - külön bel- és külterületre meghatározva az 1 m2-re, illetve 1 ha-ra jutó összeget, azzal a kikötéssel, hogy mint általában a céltámogatások, semmi másra nem lenne felhasználható. Szigorú elszámolási kötelezettség mellett, pl. az adott év dec. 15-ig elszámolni, és a fel nem használt összeget visszafizetni. Nagyon sok adminisztrációt, munkaerőt lehetne megspórolni, ha nem tételeként kellene az igénylést lebonyolítani. • Az ily módon rendelkezésre álló pénzből az önkormányzatok akár olyan saját parlagfű irtó brigádot is tudnának alkalmazni (július 1. és október 31. között), akik az észlelést követően azonnal elvégeznék a 36

gyommentesítés munkálatait, természetesen a jogszabály által előírt hatósági eljárások egyidejű alkalmazásával. - adatlappal kapcsolatos javaslat • Célszerű lenne külterületre, belterületre külön adatlapot alkalmazni. • Belterületi ingatlanok esetében "ha"-ban beszélni kissé túlzás, m2-ben lenne logikus - egy ingatlan, melyen lakóház, egyéb melléképület is van, 200-500 m2nyi terület, de általában 1000 m2 alatt van, - egy ingatlan előtti földsáv, 10-50 m2. •

Ha az adatlap kizárólag parlagfű irtással kapcsolatos adatokról beszél, és július 1-je utáni időszakról, akkor - felszólításra nincs is mód, hiszen már határozatot kell hoznia a település jegyzőjének, tehát ez a rubrika felesleges. Ha az adatlap nemcsak a parlagfüves területre kíváncsi, hanem az egyéb allergénnel borított területekre is, vagy még az egyéb gyomnövényekre is, akkor viszont hiányosnak találjuk az ívet. Ilyenkor maradhat a felszólítás rublika, de célszerű lenne bővíteni az egyes fertőzöttségi típusokkal (parlagfű, egyéb allergének, egyéb gyomnövények). Ezenkívül az értesítést külön kellene venni a felszólítás rovattól, és egyértelműsíteni kéne, hogy mit értünk rajta. (KET szerinti értesítés, vagy lakossági felhívás általában gyommentesítésre pl. szórólapokkal) • Nem igazán látjuk a jelentőségét annak, hogy ki észlelte a fertőzöttséget, fölösleges vele bonyolítani az adatszolgáltatást. • A további módosítást az azonos csoportosítása miatt javasoljuk - közérdekű védekezés elrendelése - db/m2 végrehajtása - db/m2 költsége - db/Ft, - növényvédelmi bírság kiszabása terület - db/m2 összeg - db/Ft.

fogalmak

egyszerűbb

Az adatszolgáltatásban nem volt változás október 6. óta. Budapest, 2006. október 31.

Sinka Brigitta bizottsági tag XX. kerület 37

Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iroda Környezetvédelmi Csoport 1221 Budapest Városház tér 11. Tel: 229-02-44, Fax: 229-26-86/18 Üi.sz: XIX-7/53/2006. Tárgy:2006. parlagfű mentesítési tevékenységgel kapcsolatos javaslatok, észrevételek Ü.i.: B. Végvári Ágnes/Koncz Melléklet: adatszolgáltatási táblázat Judit/Takácsné Németi Olga Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Parlagfű Koordinációs Bizottság dr. Dániel Károly bizottsági elnök részére Tisztelt Elnök Úr! 38

A 2006. október 12-i bizottsági ülésen elfogadottak alapján a készítendő összefoglalóhoz az elfogadott szempontrendszer szerint az alábbi javaslatokat tartalmazó beszámolót állítottuk össze.

•

A Hivatal Környezetvédelmi Csoportja cikkeket és felhívást jelentetett meg a kerületi írott sajtóban a parlagfű mentesítéssel kapcsolatban, valamint a helyi televízióban is több alkalommal kaptunk lehetőséget megjelenni, ahol felhívtuk a lakosság figyelmét a parlagfű irtásának szükségességére, és annak elmaradása esetén a várható következményekre. Sajnos mind a központi mind a helyi felvilágosító kampányok ellenére még mindig sokan nem ismerik fel a parlagfüvet illetve összekeverik más növényekkel.

•

A kerületi ÁNTSZ munkatársainak segítéségével felvázoltuk az allergén gyomnövények egészségügyi kockázatait, tájékoztattuk a lakosságot arról, hogy hogyan ismerhetik fel a gyomnövényt, hogyan lehet hatékonyan védekezni ellene, és hogy kinek a feladata a gyommentesítés. A helyszíneléseket a Hivatal Helyszínelő Csoportja végezte. A Helyszínelő Csoport közreműködésével a parlagfű szezon kezdete előtt intézkedési tervet dolgoztunk ki a hatékony együttműködés érdekében, az észlelés és a növényvédelmi hatósági eljárás lefolytatása közötti idő csökkentése céljából.

•

A parlagfű-mentesítés hatósági feladataival foglalkozó szervezeti egység közvetlen hozzáférést kapott a Takarnet rendszerhez, ami még inkább segítette az ügyintézés gyorsítását.

•

A jogszabály módosítás véleményünk szerint nem tette eredményesebbé a védekezést; 2005 évhez hasonló szempontrendszerek alapján került bírság kiszabásra, rendeltünk el közérdekű védekezést. A 2005. novemberében bevezetett Ket azonban megnehezítette, egyes esetekben megtévesztővé és pazarlóvá tette az eljárást. Legfőképp az eljárás megindításáról szóló értesítést tartjuk szükségtelennek, hiszen bírság kiszabható vagy közérdekű védekezés elrendelhető a helyszíni észleléssel egy időben, az iratbetekintés lehetősége egy azonnali közérdekű védekezés elrendelése esetén nem is áll 39

fenn (illetve csak utólag a jogorvoslati szakaszban). A 30 napos ügyintézési határidő közlése megtévesztő lehet, hiszen allergén gyomnövények esetében a hatóság a lehető legrövidebb időn belül kívánja a gyommentes állapotot elérni. Hivatalunk 2006. évben az első észlelést követően egy felszólítást küldött meg a gyomos ingatlan tulajdonosának. Tapasztalatunk szerint az esetek 80%ában ennek hatására megtörtént a gyommentesítés. Abban az esetben, ahol ez nem vezetett eredményre, az eljárás megindításáról szóló értesítést küldtünk, majd annak kézhezvételétől számított kb. 5 napon belül ellenőriztük a problémás ingatlant és amennyiben nem történt meg, a gyommentesítésre határozatban köteleztük a tulajdonost. Ha a határozatban megadott határidő is eredménytelenül telt le, bírság került kiszabásra, és/vagy közérdekű védekezést rendeltünk el. A nagyon problémás, vagy visszatérően gyomos ingatlanok esetében az eljárás határozat kiadásával indult. Összefoglalva: az eljárás megindításáról szóló értesítés nem pótolja a felszólítást, hiszen az nevesíti azokat a jogszabályokat, és határidőket, melyek alapján a kötelezettségének eleget tehet az ügyfél. A felszólítás jobban szolgálja az elérni kívánt cél megvalósulását, mint az értesítés. Mindemellett indokoltnak sem tartjuk az értesítés megküldését. Ha a határozatot megelőzően aznap, vagy előző nap küldjük ki az értesítést, akkor nem tudja az ügyfél az ismertetett jogait gyakorolni (iratokba való betekintés és nyilatkozat tétel), ha pedig megvárjuk az értesítés kézbesítésének kézhezvételéről szóló igazolást, értékes időt veszítünk el a gyommentes állapot megteremtésére. A 30 napos ügyintézési határidő nevesítése a legtöbb esetben megtévesztő, ugyanis ez a határidő a hatósági ügyintézésre vonatkozik, nem az ügyfél számára a kötelezettség teljesítésére. Azaz az értesítés késlelteti, bonyolítja, költségesebbé teszi az eljárást, miközben a gyakorlatban az eljárás során nem lehet biztosítani az értesítésben közölt ügyféli jogokat. Az allergén gyomnövények elleni védekezéssel kapcsolatos növényvédelmi eljárásokban az értesítésben közölt ügyféli jogok biztosítása valójában a közösség egészséghez való alkotmányos jogának csorbításával lehetséges. Felmerül a kérdés, hogy az eljárás során az ügyféli jogok vagy az egészséghez való jog sérüljön illetve melyik az erősebb jog.

40

Véleményünk szerint a gyomnövények elleni védekezésre vonatkozó növényvédelmi eljárásokat a KET 29. § (4) b) pontja alapján kell lefolytatni, amely szerint az értesítés mellőzhető, tekintettel arra, hogy egyegy terület gyomossága egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügy. •

A növényvédelmi bírság mértékéről szóló rendelet későn jelent meg illetve lépett hatályba, és több szempontból is problémás. A bírság legfelső mértéke a növényvédelmi törvény szerint 2.000.000.- Ft, azonban a rendelet belterületen 750.000.- Ft-ban maximálja a kiszabható bírság mértékét, érthetetlen hogy miért. A rendelet mellékletének 3. pontjában a parlagfűvel fertőzött terület nagysága képezi a növényvédelmi bírság alapját, azonban később vitatható a parlagfűvel fertőzött terület nagyság az ingatlanon.

•

Tárgyi feltételként egy nagy pontosságú GPS készülék a kapcsolódó szoftverekkel esetleg laptoppal hiányzik a gyomos területek töréspontjainak bemérésére, melyeknek a beszerzését központilag kellene megoldani.

•

Nagyobb parlagfűvel borított, problémás belterületi területek: 1. Gyula vezér utca 35. szám 228897/1 hrsz 7862 m2 területű beépítetlen ingatlan: tulajdonosa semmilyen levelet nem vesz át, nem tudtunk kapcsolatba lépni vele; 2005-2006 évben is közérdekű védekezést rendeltünk el az ingatlanon és több alkalommal bírságoltuk is. 2. 2006. évben a kerület teljes hosszában megépült Nagytétényi úti kerékpárút menti bolygatott területek: a nagymértékű parlagfű-borítottságú terület kaszálása 2-3 hetente lett volna szükséges, azonban ez csak Fővárosi Önkormányzat részéről 2-szer történt meg az idén, rengeteg lakossági panasz érkezett. 3. Komló u. 1-3. félbemaradt építkezés területén egy forgalmas buszmegálló mögött kb. 800 m2-en csak parlagfű volt.

A kerület parlagfűvel való fertőzöttségére több tényező is kedvezőtlenül hat. Budafok-Tétényben több olyan környezeti kármentesítési munka folyik, mely több százezer m3 föld megmozgatásával jár (Metallochemia kármentesítés, gázgyári massza kármentesítés), valamint megkezdődtek az M6-os út építési munkái, és 41

számos építkezéssel járó nagyobb beruházás is zajlik. Ez mind-mind bolygatással jár, ami szinte törvényszerűen a parlagfű megjelenését okozza. •

A koordináció javítása érdekében célszerű lenne a jogszabály tervezetek megismertetése a Koordinációs Bizottsággal.

•

Egyéb javaslatok: Az adatszolgáltatáskor használt táblázatban nem volt egyértelmű hogy az értesítés, felszólítás sor mit takar, ott pontosabban kellene megadni, hogy melyik adatot írjuk be.

Budapest, 2006. október 31. B. Végvári Ágnes

42