Budapest Fıváros II. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatás-tervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2009

Budapest Fıváros II. Kerületi Önkormányzat

Szociális Szolgáltatás-tervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Készítette: Szociális és Gyermekvédelmi Iroda

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009.

Tartalomjegyzék I. Bevezetés……………………………………………………………………………… 3 Kiemelt célcsoportok A felülvizsgálat feladata A felülvizsgálat célkitőzései II. Helyzetkép……………………………………………………………………………. 5 2. 1. Demográfiai adatok…………………………………………………………………. 8 2.2. Kerületi népmozgalmi események…………………………………………………..8 2.3. „Szépkorúak” a kerületben………………………………………………………… 8 2.4. Eltartottsági ráta, öregedési index kerületenként, 2008. január 1. …………………. 9 2.5. A nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesültek száma………………………… 10 2.6. Lakásállomány kerületenként………………………………………………………..11 2.7. A kiadott és az új lakásépítési engedélyek, az épített és a megszőnt lakások kerületenként 2008………………………………………………………………… 12. 2.8. A bérlakások számának alakulása………………………………………………… 13 III. Oktatás……………………………………………………………………………… 14 IV. Egészségügy………………………………………………………………………… 19 V. A kerület munkaerı-piaci helyzete, a munkanélküliség és ellátások…………… 30 5.1. Vállalkozások számának alakulása a kerületben…………………………………… 30 5.2. A munkanélküliek létszámának alakulása………………………………………… 31 5.3. Aktív korúak ellátása…………………………………………………………………36 VI. Gyermekvédelem…………………………………………………………………… 39 6.1. Gyermekek napközbeni ellátása………………………………………………………40 6. 2. Családsegítı és Gyermekjóléti Központ…………………………………………… 40 6. 3. Családok és gyermekek átmeneti ellátása…………………………………………… 41 6.4. Hatósági intézkedések……………………………………………………………… 46 6.5. Családsegítés………………………………………………………………………… 47 VII. A szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások…………………………… 50 7.1.Szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás……………………………………………………… 51 VIII. Fogyatékkal élık ellátása………………………………………………………… 54 8.1. Nappali ellátás…………………………………………………………………………54 8.2. Támogató szolgáltatás…………………………………………………………………56 IX. Szenvedélybetegek ellátása…………………………………………………………. 63 9.1. Közösségi, alacsony küszöbő ellátás………………………………………………… 64 9.2. Szenvedélybetegek átmeneti ellátása…………………………………………………..67 X. Pszichiátriai betegek ellátása………………………………………………………… 68 10.1. Közösségi pszichiátriai ellátás……………………………………………………… 68 10.2. Pszichiátriai betegek nappali ellátása…………………………………………………69 10.3. Pszichiátriai betegek átmeneti ellátása……………………………………………... 72 XI. Hajléktalan ellátás…………………………………………………………………… 73 XII. Civil szféra…………………………………………………………………………….75 XIII. Pénzbeli és természetbeni ellátások……………………………………………… 77 XIV. Költségvetési adatok…………………………………………………………………84 XV. „Jó gyakorlatok” Budapest Fıváros II. Kerület szociális ellátásában…………… 90 XVI. A szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei………………………………… 92

2


I. Bevezetés Budapest Fıváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete a 302/2005.(VI.23.) határozatával elfogadta a kerület szolgáltatás-tervezési koncepcióját. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92.§-a (továbbiakban: Szt.) a koncepció kétévente történı felülvizsgálatát írja elı. Az Szt. 92. § (4) bekezdése szerint a koncepció tartalmazza különösen: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttmőködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. Kiemelt célcsoportok -

Az idısek vagy rokkantak, akiknek biztosítási jövedelme, családjuk, rokonságuk sincs. Továbbá a tartósan egészségkárosodottak, valamint fogyatékossággal élık, akiknek elsıdleges jövedelemforrása a rokkantsági nyugdíj vagy a rokkantsági járadék, amely mértéküket tekintve elmaradnak az átlagnyugdíjtól, foglalkoztatásuk nem megoldott. - Az idıskorú, a mentális és fizikai egészség hiányával élık.

- A már hosszú ideje munka és önálló jövedelem nélkül élık. -

Az egyszülıs családban, nagycsaládokban, alacsony jövedelmő családokban élı gyerekek. - A halmozott problémával rendelkezık. - A normasértı magatartású, “szerfüggı”, vagy büntetett elıélető személyek.

A szociális szolgáltatás-tervezési koncepció elsı felülvizsgálatát a Képviselı-testület a 480/2007.(XII.20.) határozatával fogadta el. Mindkét szociális szolgáltatás-tervezési koncepció olvasható a kerületi önkormányzat hivatalos weblapján ( www.masodikkerulet.hu)

A 2009. évi felülvizsgálat alkalmából a fı hangsúlyt a szabályozó környezet valamint az ellátórendszer változásainak áttekintésére fordítottuk.

3

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Jelen koncepció elkészítése során elsısorban a szociális szolgáltatás-tervezési koncepció 2007. évi felülvizsgálatának megállapításait és adatait tekintettük viszonyítási alapnak. A helyzetértékelés alapját most is a szolgáltatók, intézmények részérıl kapott adatok, összesítések elemzése, a KSH és az Önkormányzat adatbázisában fellelhetı statisztikai adatok alapozzák meg, illetve elsı ízben interaktív párbeszédre hívtuk meg a felülvizsgálat elıkészítésekor a kerület lakosságát is. Ugyancsak az ez évi koncepció felülvizsgálata alkalmából megszólítottuk azon nem állami és egyházi szervezeteket illetve önkormányzati intézményeket, akik évek óta sikeresen pályáznak az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság által kiírt „szociálpolitikai keret” pályázaton, hogy véleményükkel, tapasztalataikkal segítsék a kerület szociális szolgáltató rendszerének fejlesztését. A beérkezett véleményeket az ellátórendszer taglalásakor illetve a „civil szféra” részben ismertetjük. A koncepció felülvizsgálata ma nehezebb feladat, mint elsı alkalommal – 4 éve – a megtervezése, vagy 2 éve az elsı felülvizsgálata volt. Lehet-e tervezni a szociális ellátórendszerben rövid, közép illetve hosszú távon, ha évente módosulnak a finanszírozási rendszerek, a jogszabályi keretfeltételek és a szociális szolgáltatást nyújtók és intézmények elégséges szabályozása helyett túlszabályozás történik, amikor az adminisztrációs kötelezettségeinek növekedése a jól képzett szakemberek elhivatottságát is veszélyezteti.

Az elmúlt két év kerületi szociálpolitikai eseményeit, szolgáltatásait, intézményi struktúráját áttekintve elmondható, hogy az alapdokumentumban és a felülvizsgálatban megfogalmazott szociálpolitikai elvek, értékek ma is alapvetıek, kiemelt célcsoportok meghatározása helytálló volt, valamint reményeink szerint a szociális ellátórendszer eredményeit és hiányosságait bemutató dokumentumok információkkal segítették a döntéshozók munkáját is.

A felülvizsgálat célkitőzései: •

megjeleníteni az eltelt idıszak fontosabb kerületi szociális történéseit,

•

betervezett – és megvalósult illetve nem megvalósult feladatok bemutatása,

•

megtervezni a következı felülvizsgálatig szóló fejlesztési irányokat, ütemezést,

•

a nem kötelezı ellátási feladatok bemutatása -„jó gyakorlatok”.

Ez úton is köszönet illeti mindazokat, akik immár többedszer vagy elıször együtt gondolkodtak a koncepció felülvizsgálatakor a készítıkkel, adatokat szolgáltattak, illetve fejlesztési ötletekkel, tervekkel járultak hozzá, hogy a második kerületi polgárok szociális jogbiztonsága, esélyegyenlısége kiteljesedhessen.

4


II. Helyzetkép 2.1. Demográfiai adatok A lakónépesség száma kerületenként, 2008. december 31. Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Összesen

1990 34778 102758 149028 108453 43937 59477 82864 92386 78422 96843 174509 76495 131143 143501 95593 69410 72317 97700 72838 71681 90197 53282 19162 2016774

2001 25914 9252 131605 103492 28948 44137 64137 81787 62995 80852 144441 61763 114353 123510 85232 71028 79989 96353 63810 65295 80982 52548 20697 1777921

2004 25957 88574 127557 99551 27401 41968 60513 79206 59666 76971 139328 57106 107541 117756 82190 68848 78213 93632 61792 63940 77484 50510 20605 1705309

2005 24760 87438 125765 99067 27174 41791 60516 79573 59728 77435 136608 56694 108490 116537 81925 68912 77890 93400 61717 63718 77103 50595 20507 1697343

2006 24786 88036 124973 98301 27373 42038 62159 80117 59854 77904 136503 56768 109394 116462 81496 68644 77599 93236 61381 63415 76557 50428 20682 1698106

2008 24665 88187 123737 98381 27023 41784 62034 81447 60892 78484 137426 56257 111681 118435 80533 68298 77775 93239 61453 63315 76320 50468 20463 1702297

Forrás KSH: adatszolgáltatás 2009.

A fıváros 2009. január 01. napján regisztrált lakosainak száma emelkedett, 1 702 297 fı volt, 4191 lakossal több, mint két évvel korábban. Budapest 1990-es lakosságának aránya 2009-re hatodával - 16 %-kal - 320 ezer fıvel csökkent, de 2005. és a 2006. évhez viszonyítva nem csökkent tovább, sıt, kismértékben növekedett. A rendszerváltás óta a népesség csökkenése a fıvárosi kerületek közül leginkább a V., VI., I., legkevésbé a XVII., és a XVI. kerületeket érintette, míg a népesség növekedése a 2008. évben a II., IV., VIII., IX., X., XI., XIII., XIV., és a XXIII. kerületek lakosságszámának változásainál látható - legnagyobb arányú a XIII. és XIV. kerületekben.

5


Lakónépesség, népsőrőség, belterület, kerületenként, 2008. kerület

2008

megoszlás %

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Összesen

24665 88187 123737 98381 27023 41784 62034 81447 60892 78484 137426 56257 111681 118435 80533 68298 77775 93239 61453 63315 76320 50468 20463 1702297

1,449 5,180 7,269 5,779 1,587 2,455 3,644 4,785 3,577 4,610 8,073 3,305 6,561 6,957 4,731 4,012 4,569 5,477 3,610 3,719 4,483 2,965 1,202 100,000

népsőrősé belterület g \ (fı/1000 nagysága (ha) m2) 72,33 341 38,93 2265 39,92 3100 57,74 1704 104,34 259 175,56 238 296,81 209 118,90 685 48,60 1253 27,11 2895 48,42 2838 35,74 1574 83,10 1344 65,33 1813 45,63 1765 28,37 2407 31,63 2459 28,90 3226 65,51 938 56,43 1122 33,15 2302 19,85 2542 15,43 1326 66,86, 38605

megoszlás 0,883 5,867 8,030 4,414 0,671 0,617 0,541 1,774 3,246 7,449 7,351 4,077 3,481 4,696 4,572 6,235 6,370 8,356 2,430 2,906 5,963 6,585 3,435 100,000

Forrás KSH: adatszolgáltatás 2009.

Az egyes, fıvárosi kerületek lakónépességének, népsőrőségének és belterületének nagysága, illetve arányszámai vizsgálhatóak ezen a táblázaton. Budapesten a legnagyobb számban, a legtöbben a XI., III., és a XIV. kerületben élnek Az 525 km2-es fıváros legsőrőbben lakott városrésze Budapest három szomszédos kerületei: a VII., a VI. és a VIII. kerület, belterületének nagysága szerint legnagyobb területő kerületeink a XVIII., a III., és a X. Kerületünk népessége a 23 kerületbıl az 5. legnagyobb kerület, a népsőrősége kedvezı.

6

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Budapest év végi lakónépessége nem és fı korcsoportok szerinti bontásban - 2008. lakó-\ népesség I. 24665 II. 88187 III. 123737 IV. 98381 V. 27023 VI. 41784 VII. 62034 VIII. 81447 IX. 60892 X. 78484 XI. 137426 XII. 56257 XIII. 111681 XIV. 118435 XV. 80533 XVI. 68298 XVII. 77775 XVIII. 93239 XIX. 61453 XX. 63315 XXI. 76320 XXII. 50468 XXIII. 20463 Összesen 1702297 arány 100 % kerület

férfi

nı

10793 39836 56426 45319 12127 18491 27575 37296 27158 36497 61921 25266 50149 52248 37065 31777 36531 43398 28211 29142 35609 23735 9900 776470 45,61 %

13872 48351 67311 53062 14896 23293 34459 44151 33734 41987 75505 30991 61532 66187 43468 36521 41244 49841 33242 34173 40711 26733 10563 925827 54,39 %

18 év és alattiak 3204 12698 18711 16296 2839 4963 8526 12724 9147 12769 19207 8216 15327 17507 13024 11220 13692 16079 9506 10547 12189 8459 3739 260589 15,41 %

19-59 nı 6892 24424 38919 33665 7910 13827 20660 26194 19264 24909 41262 15566 35300 35377 23939 20542 24489 28221 19720 19164 24222 15164 5979 525609 31,11 %

19-59 férfi 6164 21722 34673 29510 7649 12223 18393 24453 17516 23299 37019 13672 31662 30499 22135 18616 22282 25940 17801 17599 22670 14217 6114 475828 28,34 %

60 éves és idısebbek 8208 28580 30244 17902 8428 10415 13888 17307 14378 16725 38862 18347 28447 33939 20598 17188 16364 22005 13872 15391 16467 12067 4382 424004 25,14 %

Forrás KSH: adatszolgáltatás /bp_nep/2009.

Az elmúlt esztendıben is csakúgy, mint a fıvárosi lakosok körében, a II. kerületben is a nık nagyobb arányával számolhatunk: a kerületiek 55%-a nı, míg 45 %-a férfi volt. A II. kerületiek 14,4 %-a 18 évnél fiatalabb. 53,1 %-a 19-59 év közötti, 32,5%-a (a lakosság több mint harmada) 60 évnél idısebb lakos. A munkaképes korú lakosok körében is a nık vannak többen - a budapestiek közel harmada. A 2006. évben a kerületi lakónépesség: 88 058 fı volt, a lakosság száma nem változott jelentısen, kis mértékben emelkedett a vizsgált idıszakban. Kerületi adatok: fiatalok és fiatal felnıttek Életkor 0-3 3-18 18-40 év

2007. 2008. 2009.IX.30. 3345 3391 3488 10 542 10 873 11 237 25 183 25 612 25 811 Forrás: Budapest Fıváros II. Kerületi Önkormányzat

7

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. A lakónépességen belül emelkedett mindhárom vizsgált korosztály lélekszáma, a 0-3 éves korcsoporté 1,3 %-kal egy év alatt, még kedvezıbb az arány, ha az elızı évet a még nem teljes 2009. évvel vetjük össze: az emelkedés mértéke: 2,8%-os. A 3-18 éves korosztály átlagosan 3,2 %-kal nıtt, s ugyancsak örvendetes statisztikai adat, hogy a fiatal felnıttek arányszáma 1,7%-kal, illetve 2008. év és 2009. év X. hónapjának összevetésével 0,67 %-kal nıtt. 2.2. Kerületi népmozgalmi események

Halálozások száma Házasságkötések száma a kerületben

2001. év 1340 298

2007. év 963 481

2008.év. 583 511

2009. év IX.30. 478 379

Forrás: Budapest Fıváros II. Kerületi Önkormányzat Ügyfélszolgálati Központ

2.3. „Szépkorúak” a kerületben

Év 90 95 100 Összesen

2007. 153 45 16 214

2008. 142 55 24 221

2009.IX.30. 158 74 32 264

Forrás: Budapest Fıváros II. Kerületi Önkormányzat Ügyfélszolgálati Központ

A házasságkötések száma a 2001. évhez képest 42 %- kal növekedett, míg a halálozások száma a 2001. évhez viszonyítva 57 %- kal csökkent a 2007. évben.

Tanulságos megtekinteni a „szépkorúak” táblázatát is, fıként a 100 évesek létszámának két év alatti megduplázódása figyelemre méltó. A kerület ellátórendszerét is dicséri, hogy a 90 és 100 év közötti polgártársaink száma 2007. évhez viszonyítva 23%-al növekedett. Élettapasztalataikra, felhalmozott tudásukra érdemes számítani és azokat közkinccsé tenni.

8

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. 2. 4. Eltartottsági ráta, öregedési index kerületenként, 2008. január 1.

Forrás: Budapest statisztikai zsebkönyve, 2008.

Az öregedési index megmutatja, hogy mennyi az idıs (65 év feletti) népesség aránya a fiatal (14 év alatti) népességhez képest. Sajnos, a kerület öregedési indexe a 3. helyen a kerületek között, s a mutatószám romlott a 2006. évhez viszonyítva, amikor 185 % volt ez az index. Az eltartottsági ráta azt mutatja be, hogy 100 emberre hány „eltartott korú” gyermek vagy idıs jut. Az eltartottsági ráta tekintetében a kerület eltartottsági rátája meghaladja a fıvárosi átlagot.

9

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. 2. 5. A nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesültek száma és havi teljes ellátása kerületenként 2009.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság 2009. évi adatait a KSH 2007. évi adatbázisában szereplı kerületi százalékokkal összevetve közel hasonló eredményt kapunk. A bázisévben a budapesti átlag 115 %-a volt. A jelenlegi, szintén átlag feletti értékek mögött is a korábbi évekhez hasonlóan találunk kiugróan magas nyugellátás folyósítást, és nyugdíjminimumból vagy idıskori járadékból élıket is a kerületünkben.

10

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. 2. 6. Lakásállomány kerületenként

Forrás: Budapest statisztikai zsebkönyve 2008.

A lakásállomány folyamatosan nı, a 2006. évben 47 404 db lakás volt a kerületben, az épített lakások megoszlása szobaszámok szerint némileg változott, csökkent a 3 illetve 3 és több szobás lakások száma.

11


2. 7. A kiadott és az új lakásépítési engedélyek, az épített és a megszőnt lakások kerületenként 2008.

Forrás: Budapest Statisztikai Zsebkönyv 2008.

Míg a 2006. évben 157 lakás épült, a 2008. évben az épített lakások száma feltehetıen a gazdasági válság és a fizetıképes kereslet hiánya miatt csökkent, 116 lakás épült.

12

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. 2. 8. A bérlakások számának alakulása 2007. december 31. 2008. december 31. 2009. szeptember 30. -

762 db, 725 db, 689 db.

A bérleti díjak mértékére a 2007. évben a Budapest Fıváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselı-testületének 34/2003.(XI.27.) rendelete volt érvényben. A rendelet 1.§-a tartalmazza a bérlakások bérleti díját. 2008. április 1-jétıl a Budapest Fıváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselı-testületének 33/2007.(XII. 22.) rendelete határozta meg a bérleti díjak mértékét. Fentiek alapján a bérleti alapdíjak a 2007.-2009. év közötti idıszakban a következık szerint alakultak:

Komfortfokozat

2007. év Ft/m2/hó

Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfortnélküli Szükséglakás

275,185,90,30,15,-

2008. jan.01.2008. márc. 31. Ft/m2/hó 275,185,90,30,15,-

2008. április 01. – 2009. szeptember 30. Szociális Költségelvő Piaci alapú alapú 2 2 Ft/m /hó Ft/m2/hó Ft/m /hó 386,541,386,541,275,251,352,116,162,77,108,-

Forrás: B U D É P B U D A I É P Ü L E T F E N N T A R T Ó K f t.

Az állami támogatással megvalósított szociális elhelyezést biztosító lakások lakbérének mértéke a 2007. évben 350,- Ft/m2/hó volt, 2008. április 01-jétıl pedig a Budapest Fıváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselı-testületének 3/2008.(II. 4.) rendelete alapján bruttó 420,- Ft/m2/hó. A bérlakások száma minden évben csökken, a tavalyi évhez viszonyítva 36 lakással, a 2007. évet alapul véve 73 lakással. Csökkent a lakásállomány, míg a bérleti díjak differenciáltak lettek, s a szociális alapú bérleti díjak megemelkedtek. Összegzés: • a lakosságszám kis mértékben emelkedett, • az idıs lakosok aránya miatt szükséges az egészségügyi és szociális ellátórendszer összehangolása, • házasságkötések száma növekedett, • bérlakások száma csökken, bérleti díjak emelkedése, • adósságcsapda veszélye.

13


III. Oktatás A tanulók, gyermekek száma a közoktatási intézmények nappali tagozatán kerületenként, 2006/2007.


14

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. A tanulók, gyermekek száma a közoktatási intézmények nappali tagozatán kerületenként, 2008/2009.


Az óvodai férıhelyek száma budapesti viszonylatban elıször a II. kerületben bıvült mobilóvodával, az iskolai férıhelyek száma elégséges a kerületben. A tanulói létszámot bemutató két táblázat alapján elmondható, hogy az óvodások és általános iskolások száma nıtt, míg a középiskolás tanulók létszáma 708 fıvel csökkent. Az oktatási intézmények továbbra is kiemelten fontosnak tartják a tehetséggondozást, emellett - a kerületi oktatási esélyegyenlıségi terv alapvetésének megfelelıen - a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdı gyermekek, tanulók (BMTZ), valamint a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók (SNI) fejlesztése, integrációja is folytatódik a Pedagógiai Szakszolgálat szakmai irányításával.

15

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Az iskolák 2008. októberi felmérése szerint 313 tanuló rendelkezik Nevelési Tanácsadó által kiadott szakvéleménnyel (tehát BMTZ tanuló), 84 tanuló SNI-s, 24 tanuló enyhe értelmi fogyatékos. Tankönyvtámogatás Az ingyenes és méltányossági tankönyvtámogatásban részesülı tanulók száma, valamint az ezekre fordított, az állami normatíván felüli fenntartói támogatás összege: 2007 Fenntartói Fı támogatás (ezer Ft) 7 388 2121* 9 818 228 1 782

Összes tanuló száma Ingyenes tankönyv-támogatás Méltányossági tankönyv-támogatás

Fı Összes tanuló száma Ingyenes tankönyv-támogatás Méltányossági tankönyv-támogatás

2008 Fenntartói támogatás (ezer Ft)

7 667 2 216 241

4 341 1 880

Forrás: Mővelıdési Iroda

*A 2007. évtıl kezdıdıen az ingyenes tankönyvvel ellátottak körébıl kikerültek az egyedül nevelı szülık gyermekei. A 2008. évben az állami normatíva 29 827 ezer forint volt, az önkormányzat ehhez az összeghez még 4 341 ezer forintot biztosított, az önkormányzat az összeg 12,7 százalékát saját erıbıl biztosította. Étkeztetés Étkeztetéssel kapcsolatos gyermek és tanulói adatok Méltányossági 50%-os 100%-os kedvezményezett támogatottak támogatottak 790 fı 1616 fı 123 fı 2007 461 fı 2 136 fı 130 fı 2008

összes kedvezményezett 2 529 fı 2 727 fı


A fenntartó a 23/2005.(IX.30.) önkormányzati rendeletében szabályozta a rászorultság alapján nyújtható étkezési kedvezmények rendjét.

16

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. A normatív támogatásokat és a méltányossági alapon történı juttatást helyben, az intézményben kezelik. A nem kerületi intézménybe járók esetében a Mővelıdési Iroda munkatársánál lehet kérelmezni a támogatást. 101 fı kérelmét bírálták el kedvezıen.

Ösztöndíjak Az Önkormányzat felsıoktatási ösztöndíjat alapított a Budapest Fıváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselı-testületének 17/2001.(V.22.) rendeletével. A tanulmányi ösztöndíjak pályázati kiírása, elbírálása, odaítélése a Közoktatási, Közmővelıdési, Sport és Informatikai Bizottság feladat-és hatásköre. Ösztöndíjban az a hátrányos helyzető, rossz anyagi körülmények között élı, felsıoktatási intézményben tanulmányokat folytató, illetve felsıoktatási intézményben tanulmányokat kezdeni kívánó diák részesíthetı, akinek állandó lakóhelye a fıváros II. kerületében van. Az ösztöndíj elbírálása elsısorban szociális rászorultság alapján történik Az ösztöndíjat a szakbizottság a rendelet szerint, hallgatóként 50 000 forint és 100 000 forint/tanév között állapítja meg. Az ösztöndíjak pénzügyi fedezetét az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja. Ösztöndíjak Támogatás csak pályázat útján Jogosultak /részesíthetık/ köre igényelhetı és adható az alábbi jogcímeken: II. kerületi állandó lakhellyel rendelkezı, kiváló tanulmányi Közoktatási eredményt (4,8-tól) elérı tanulók ( tanulmányi 7.- 13.évfolyam), akik megfelelnek ösztöndíj a pályázatban kiírt feltételeknek

Felsıoktatási Önkormányzati Ösztöndíj BURSA Hungarica Felsıoktatási Önkormányzati Ösztöndíj (az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett)

II. kerületi állandó lakhellyel rendelkezı, aki felsıoktatási intézmény hallgatója, és megfelel a pályázatban kiírt feltételeknek

2007 év 2008 év Fı/támogatás Fı/támogatás összege összege

27 fı 2 700e

31 fı 1 770 e

119 fı 5 630e

125 fı 5 680 e

159 fı 7 700 e

163 fı 7 650 e

II. kerületi állandó lakhellyel rendelkezı, aki felsıoktatási intézmény hallgatója, és megfelel a pályázatban kiírt feltételeknek


17


Összegzés: •

az óvodai férıhelyek bıvítésének szükségessége,

•

az oktatás magas színvonalának biztosítása,

•

tehetséggondozás,

•

a kerület oktatási esélyegyenlıségi tervének megvalósítása,

•

ösztöndíj-rendszer fenntartása.

18


IV. Egészségügy Helyzetelemzés a II. kerületi lakosság egészségi állapotáról 2003-2007. Forrás: Juhász Attila- Nagy Csilla Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Intézete Egészségfejlesztési Osztály, 2009.

Konkrét területen élı lakosság egészségi állapotát meghatározni továbbra sem könnyő feladat, mert nehéz megtalálni azokat a mutatókat, melyek egyértelmően mérik és mutatják a közvetlen kapcsolatot az egészséget meghatározó tényezık és a lakosság egészségi állapota között. Ismert szakirodalmi tény a halandóság vonatkozásában, hogy Magyarországon a „fıváros- városok-községek dimenzióban” erıteljes területi egyenlıtlenség figyelhetı meg. A leíró epidemiológiai vizsgálatok - térinformatikai módszerekkel kiegészítve megkönnyítik a veszélyeztetett területek, lakosságcsoportok azonosítását, alapul szolgálnak az intervenciós stratégiák kialakításához A halálozási folyamatok alakulására irányuló elemzések jelentıségét növeli, hogy ezen adatok hazánkban szinte teljes körően rendelkezésre állnak, ugyanakkor az egészségi állapot jellemzésére szolgáló megbízható adatok korlátozottan állnak rendelkezésre. A halálozás területi különbségeit kerületenként a népegészségügyi szempontból jelentıs haláloki fıcsoportok és néhány konkrét halálok tekintetében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Intézete már eddigiekben is vizsgálta. Jelen elemzésben a cél kifejezetten a II. kerületi lakosság demográfiai, mortalitási viszonyainak elemzésén keresztül a lakosság egészségi állapotának bemutatása volt a kerületi lakosságra vonatkozó eredmények összefoglalásán keresztül. A II. kerületi lakosság halálozási viszonyainak elemzésekor a népegészségügyi szempontból különös jelentıséggel bíró és/vagy „népbetegségek” miatt betegségi fıcsoportokban bekövetkezı halálozások alakulása és a halandósági eltérései kerülnek vizsgálatra. Ezek a következık: Betegségi fıcsoportok: - keringési rendszeri betegségek (BNO10: I00-I99) - rosszindulatú daganatok (BNO10: C00-C97) - emésztırendszer betegségei (BNO10: K00-K93) - légzırendszeri betegségek. (BNO10: J00-J99) - külsı ok szerinti halálokok (BNO10: V00-Y98)

E deszkriptív vizsgálatban a II. kerületi lakosság a megjelölt betegségek miatt történı korai halálozásának területi különbségei kerültek vizsgálatra. A következı mutatók kerülnek alkalmazásra: -

(I.) a demográfiai létszámviszonyok vizsgálatakor : Év közepi lakosságszám

-

(II./1.) a halandóság idıbeni alakulásának vizsgálatára : Standardizált halálozási arányszám

19

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. -

(II/2.) a halandóság területi különbségének vizsgálatára : Standardizált halálozási hányados

I. A demográfiai létszámviszonyok vizsgálatakor: A lakosságszámok vizsgálatakor abszolút számokban (egyszerő számbavétellel kapott esetszámok) fejeztük ki az 1998. és 2007. év közepi lakosságszámát. Az év közepi lakosságszám a vizsgált évek kezdetének és végének idıpontjában az adott népességet alkotó egyének számának számtani átlaga. II. Mortalitási viszonyokra vonatkozó elemzési rész: A halálozási index mutatók számításához a kerületenkénti lakossági létszámadatokat kor és nem szerint; továbbá a halálesetek számát kor, nem, kerület, halálok szerinti bontásban és a szükséges országos korspecifikus halálozási arányszámokat a Központi Statisztikai Hivatali adatforrások felhasználásával az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (továbbiakban OKI) biztosította. A vizsgált idıszakban a halálozás véletlenszerő ingadozásainak csökkentése érdekében a halandósági különbségek vizsgálatakor több éves (2003-2007.) idıtartamra összevonva került elemzésre.

20


A II. kerületi lakosság demográfiai, népmozgalmi helyzete A II. kerületi népesség kor és nem szerinti összetételét majdnem minden korcsoportban egyértelmő nıtöbblet jellemezte, illetve feltőnı volt a fiatal középkorúak (1998: 25-39 éves, 2007: 35-49 éves korcsoportúak) hiánya. A fiatal középkorú populáció hiánya a rendkívül kevés 0-15 éves korcsoportú, valamint a viszonylag nagy létszámú idıskorú népesség arányával társult (1. ábra). Összességében egy alapjánál elkeskenyedett, mindvégig keskeny, azaz alacsony létszámú, de inkább elöregedı népességre jellemzı korfát láthatunk a II. kerület esetében (fıként a 2007. évi állapotot tekintve). 1. ábra

21

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. A II. kerületi lakosság halálozási viszonyai A halandóság idıbeni alakulása és területi különbségei a II. kerületben A fıvárosi lakosság halálozási viszonyai az országos és a kerületi szinthez viszonyítva a 2003-2007. év között az alábbiak szerint alakultak: A vizsgálat során a keringési rendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozás elemzésekor látható volt, hogy e halálok miatt folyamatosan csökkent a halálozás az elmúlt években. Mind a kerületi halálozás, mind a fıvárosi is a magyar halálozás alatti, az EU15-átlagnak megfelelıen alakult (2. ábra). A területi egyenlıtlenség vizsgálatakor pedig elmondható, hogy a II. kerületben az országos szinttıl szignifikánsan lényegesen alacsonyabb volt a halálozás a keringési rendszer betegségei miatt a vizsgált idıszakban (3. ábra, 1. táblázat).

2. ábra

22


3. ábra

1. táblázat A vezetı haláloki fıcsoportok miatti halálozás eltérései Közép-magyarországon, Budapesten, a II. kerületben, 2003-2007. Standardizált Halálozási Hányados (%) (zárójelben a halálesetek száma) 15-64 éves

Keringési rendszer betegségei Összes rosszindulatú daganat Légzırendszer betegségei (0+) Emésztırendszer betegségei Morbiditás, mortalitás külsı okai

KÖZÉPMAGYARORSZÁG FÉRFIAK 83.29* (9543) 90.24* (10058) 74.09* (3786) 91.63* (4687) 77.19* (3958)

NİK 84.48* (3859) 104,76* (7434) 88.34* (3464) 104.2 (2156) 94,05* (1262)

*P <0,05

23

BUDAPEST FÉRFIAK NİK 79,02* 79.00* (2268) (5396) 84.20* 108.55* (5591) (4817) 86,59*** 108,98** (2765) (1469) 86,74* 109,06* (2612) (1404) 67,57* 98.52 (2018) (807)

II. kerület FÉRFIAK 44.05* (167) 50.13* (180) 44.19* (96) 38.72* (60) 44.41* (64)

NİK 42.25* (68) 70.05* (171) 66.57* (115) 61.63* (43) 57.38* (24)


A daganatos halálozás tekintetében – a kisebb létszámú népességbıl eredı alacsonyabb esetszámok miatt történı ingadozás mellett - minimálisan csökkenı tendencia volt megfigyelhetı II. kerületi férfiak és nık körében, a halálozásuk az EU15-átlag körül ingadozott az elmúlt néhány évben (4. ábra). Az összes rosszindulatú daganat miatt bekövetkezı halálozás területi egyenlıtlenségei esetében a II. kerületi férfiak és nık korai halálozása az országos átlagnál szignifikánsan alacsonyabb volt (5. ábra, 1. táblázat). A nık esetében a fıvároson belül csupán két kerületben volt az országos szinttıl szignifikánsan alacsonyabb a halálozás rosszindulatú daganatok miatt. Örvendetes, hogy a II. kerület volt az egyik (SHH=70,05%; P<0,05). 4. ábra

24

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. 5. ábra

A légzırendszer betegségei miatt az utóbbi években ugyan stagnáló vagy minimálisan emelkedı trend figyelhetı meg a kerület esetében, de még így is a legkevésbé kedvezıtlen halálozású terület volt a vizsgáltak közül (6. ábra). Továbbá a légzırendszer betegségei miatt bekövetkezı halálozás tekintetében mind a férfi, mind a nıi lakosságok körében az országos átlagnál szignifikánsan alacsonyabb halálozási szintet találtunk (7. ábra). A II. kerületi férfi és nıi lakosság körében az emésztırendszeri betegségek miatti halálozás csökkenı tendenciájú és a budapesti férfiak és nık halálozásánál alacsonyabb volt a halálozás (8. ábra), valamint a daganatos, a keringési rendszeri és légzırendszeri korai halálozáshoz hasonlóan a férfiak és nık körében is szignifikánsan országos szint alatti volt (9. ábra). Nık esetében a II. kerületi népesség volt az egyetlen a fıvárosban, ahol statisztikailag is bizonyítható volt az országos szint alatti halálozási szint.

25


7. ábra

26


9. ábra

27

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. A morbiditás, mortalitás külsı okai szerinti halálozás vonatkozásában is ugyanaz volt a helyzet, mint a többi vezetı haláloki fıcsoport miatti halálozás tekintetében, miszerint – erıs ingadozásokkal kisebb létszámú népességbıl eredı alacsonyabb esetszámok miatt folyamatosan csökkenı volt a trend, mely a magyar és a fıvárosi trend alatt, az EU15-átlag körül ingadozott (10. ábra). A férfiak és a nık esetében is az országos átlagtól szignifikánsan alacsonyabb volt a halálozás (11 ábra). 10. ábra

11. ábra

28


A kerületben is egyre nagyobb kihívás a település természeti környezetének és az egészséges élet feltételeinek megóvása. A Statisztikai tükör 2008/52. számának légszennyezettség méréseinek adatai alapján a Széna tér környéke az erısen szennyezett zónába tartozik, míg Pesthidegkút levegıjét jónak minısítette a tanulmány.

Egészségügyi beruházások

A koncepció 2007. évi felülvizsgálatakor megfogalmazódott, hogy a kerület számára fontos az alap- és szakellátás minden igényt kielégítı biztosítása, s ehhez a célkitőzéshez a tárgyi és infrastrukturális feltételek fejlesztése szükséges. A 2008. - 2009. évben elkészült, illetve folyamatban lévı egészségügyi beruházás, rendelı felújítása, korszerősítése: - a Pasaréti út 67-69. szám alatti Gyermekorvosi rendelı és Védınıi Szolgálat átalakítása és akadály-mentesítése, - Henger utca 1. (Frankel Leó út 2.) szám alatti volt gyermekorvosi rendelı átalakítása Mozgásszervi Rehabilitációs Központtá, - a Tölgyfa utca 10. (Feketesas u. 6.) szám, Községház utca 12-16. szám alatti szakorvosi rendelı tetıfelújításának faanyagvédelmi szakvéleménye és tanulmányterve alapján jelenleg készül a kiviteli terv, - a Ganz valamint a Henger utcai rendelık átköltöztek a Rét utcai Egészségházba, átadásra került a Feketesas Utcai Tüdıgondozó felújított részlege is. Régóta megfogalmazódott az az igény, hogy a külsı kerületrészbıl a sürgıs betegellátást egy önálló mentıállomás létrehozásával lehet csak biztosítani, így a több évtizedes hiányt pótolva Pesthidegkúton mentıállomás épül önkormányzati valamint minisztériumi forrásból.

Összegzés: •

prevenció: zöldterületek megırzése,

•

környezetbarát buszok üzemeltetése,

•

„virágos kerület” program,

•

internetes faállomány-kataszter és építési hatósági övezetek besorolása,

•

mentıállomás megépítése.

29


V. A kerület munkaerıpiaci helyzete, a munkanélküliség és ellátások számának mutatói „Összességében megállapíthatjuk, hogy a fıvárosban a válság hatásai is sok tekintetben eltértek az országos folyamatoktól. Az országos foglalkoztatási visszaesés a fıvárosban alig érzékeltette hatását, a foglalkoztatottak száma csak minimális mértékben csökkent. Ennek magyarázata a fıváros konjunkturális sokszínősége, illetve a fıvárosi munkaadók jelentısebb vállalkozási, pénzügyi tartalékai, piaci mozgástere lehet. Ugyanakkor a KSH munkaerı-piaci felmérése szerinti munkanélküliek és a regisztrált álláskeresık száma jelentıs mértékben növekedett. Vagyis minden valószínőség szerint korábban inaktív, illetve passzív munkanélküli emberek jelentek meg a munkaerıpiacon álláskeresıként. Ennek magyarázata lehet, hogy a válság, valamint a válságkezelı intézkedések hatására az inaktív rétegek egyes szegmenseiben az egzisztenciális felszínen maradás kényszere hatott a munkakeresés irányába, azonban a munkaerıpiacon ezek az emberek nem voltak képesek ténylegesen munkát találni.” Forrás: Foglalkoztatáspolitikai szakmai segédanyag a Fıvárosi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció2009. évi felülvizsgálatához

Jellemzı ágazatok, munkaerı-keresleti mozgás A gazdaságföldrajzi helyzet nagyban meghatározza a térségben mőködı vállalkozások jellegét. Elsısorban az idegenforgalom, vendéglátás, kereskedelem valamint a hozzá kapcsolódó egyéb ágazatok a dominánsak. A kereskedelmi területen jelentkezı munkaerı igények 2009-ban a létszámcsökkentések után, a természetes fluktuációnak megfelelıen alakulnak.

5.1. Vállalkozások számának alakulása a kerületben 2007. év

2008. év

Megszőnt vállalkozások 365 Új vállalkozások 225

422 225

2009. év IX.30. 377 136

Forrás: II. Kerületi Önkormányzat

30


A regisztrált vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint, kerületenként 2008.

Budapest Statisztikai Zsebkönyve 2008.

A regisztrált vállalkozások száma alapján a kerületek közötti „élmezıny” elsı helyezettje a II. kerület. Az elmúlt 2 év statisztikai adatai alapján látható, hogy nı a megszőnt vállalkozások száma, s csökken az új engedélyek kiadása, de az adatokból megalapozott következtetéseket levonni csak az elkövetkezı években lehet. 5. 2. A munkanélküliek létszámának alakulása A 2005. évben, az álláskeresési nyilvántartásra vonatkozó jogszabály hatálybalépéséig, lényegében stagnáló munkanélküli létszámról beszélhetünk. 2006-ban csökkent a regisztráltak létszáma – egyedül december hónapban múlta felül a megelızı év azonos idıszakát. Az év során folyamatos lassú növekedés figyelhetı meg az álláskeresıként nyilvántartott munkavállalók regisztrációjának számában. 2007-ben ugrásszerő növekedés tapasztalható a megelızı évhez viszonyítva.

31

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. A gazdasági válság hatására fıként októberben, novemberben és decemberben ugrásszerő növekedés következett be a regisztráltak átlagában, mely decemberben túl is lépte a 2007.év decemberi átlagát, az ismételten belépık száma jelentısen meghaladja az új belépıkét. A munkaerıpiacon észlelhetı változásokat követi a rendszerbe be illetve kilépık száma. Elsısorban a tavaszi valamint az ıszi idıszakban magasabb a nyilvántartásból kikerülık létszáma a belépıkénél. 2009-ben a gazdasági válság kapcsán kialakult munkaerıpiaci válság következtében mintegy 39%-os emelkedés tapasztalható a regisztrált álláskeresık számában az elızı év azonos idıszakához képest, hozzátéve, hogy már 2008. év szeptemberében is lehetett érzékelni a pénzügyi válság elsı jeleit, következményeit.

„A regisztrált álláskeresık számának alakulását kerületi szinten vizsgálva megállapíthatjuk, hogy minden kerületben jelentıs létszámnövekedésük következett be… A regisztrált álláskeresık 15-64 éves népességhez viszonyított arányát kerületenként vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legmagasabb, 5 % feletti arányt a VIII. kerületben, 4 % felettit pedig a XV., XX., XXIII., kerületekben találhatunk. A legalacsonyabb, 2% alatti arányszámokkal a II., V., XII. kerületek rendelkeznek. A többi fıvárosi kerületben 2-3,5 % arányszámokkal találkozhatunk.” Forrás: ua. mint az elızı

32

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. A II. kerületi lakos, nyilvántartott álláskeresık létszáma: 2000. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

MEGNEVEZÉS Regisztrált álláskeresık:

441

416

520

533

515

541

638

899

Pályakezdı munkanélküliek: Tartós munkanélküliek: Nemek szerinti megoszlás: Férfi Nı Életkor szerinti megoszlás: <18 18-20 21-25 26-35 36-45 46-50 51-55 56-60 60> Iskolai végzettség szerinti megoszlás: 8 ált.-nál kevesebb Általános iskola Speciális szakiskola Szakiskola Szakmunkásképzı Szakközépiskola Technikum Gimnázium Fıiskola Egyetem

36 74

31 65

30 75

47 85

41 65

27 79

24 119

26 117

207 234

189 227

235 285

258 275

235 280

235 306

301 337

391 508

0 11 58 77 94 88 64 47 2

0 8 45 105 82 50 73 51 2

0 5 36 140 94 72 96 74 3

0 11 55 120 105 63 91 87 1

0 2 60 121 101 55 94 80 2

0 4 34 135 105 76 110 75 2

0 5 38 158 137 80 111 105 4

0 4 56 287 207 82 135 124 4

3 56 2 4 47 68 40 98 56 67

2 65 1 4 35 55 28 87 70 69

1 60 2 2 48 79 26 104 103 95

0 65 2 5 49 59 33 112 107 101

1 62 0 3 39 66 30 93 112 109

1 79 0 1 44 54 21 100 124 116

1 106 6 6 40 82 29 110 126 131

10 146 20 14 45 116 32 178 172 166

Forrás. Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

A 2009. október végi záró létszámok alapján a kerületi munkanélküliek létszáma a 2008. évhez képest 23%-kal növekedett, ha a 2007. évet tekintjük bázisévnek akkor az arány: 40%os emelkedést jelent! • nemek szerint a nık többségben vannak, arányuk 56%, a 2008. évhez viszonyítva is nagyobb arányú az emelkedés a nıknél: 34 %, míg a férfiaknál 23%-os a mérték. • korcsoport szerint a nyilvántartásban szereplı álláskeresık 23%-a (207 fı) a középkorú (35-45 éves) munkavállalói rétegbıl került ki, az 50 éven felüliek aránya 38%. •

az elızı évekhez hasonlóan magas arányban vannak az egyetemet és fıiskolát végzettek, arányuk 38%, de jelentısen emelkedett a 8 általános iskolát végzettek száma: 37 %-kal, a gimnáziumot végzettek száma 39%-kal nıtt.

33


• •

a pályakezdı álláskeresık száma nem növekedett a tartósan (egy éven túl) regisztráltak aránya 7,6%.

A fıvárosi statisztikai adatok összesítése alapján a lakosság összlétszámához viszonyítva még mindig alacsony mutatókkal találkozunk, de sajnálatos módon ez az adat továbbra is emelkedı tendenciát mutat. A tartós munkanélküliek létszámának alakulása A 2009. októberi adatok megközelítik a 2008. év összes tartós munkanélküli adatát. A több mint 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott II. kerületi lakos, álláskeresık létszámát és összetételét a következı táblázat tartalmazza: Tartósan regisztrált álláskeresık száma zárónapon 2009. 09.24. (több, mint 12 hónapja nyilvántartott) férfiak nık Nem <= 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott > 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott Folyamatos regisztráció hossza pályakezdı nem pályakezdı Pályakezdı - nem pályakezdı rendszeres szociális segély rendelkezésre állási támogatás álláskeresési járadék vállalkozói járadék álláskeresési + vállalkozói járadék álláskeresési segély I. álláskeresési segély II. álláskeresési segély III. nyugdíj elıtti segély ellátás nélkül Ellátás <= 17 éves >17 & <= 20 éves >20 & <= 25 éves >25 & <= 30 éves >30 & <= 35 éves >35 & <= 40 éves >40 & <= 45 éves >45 & <= 50 éves >50 & <= 55 éves >55 & <= 60 éves >60 éves FH korcsoport ált. iskolai végz. nélkül általános iskola szakiskola

34

BUDAPEST 02. KER. 48 69 117 117 117 2 115 117 9 30 1 0 0 12 0 12 0 53 117 0 1 2 8 14 7 10 14 24 35 2 117 0 21 1

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. szakmunkásképzı gimnázium szakközépiskola technikum fıiskola egyetem Total segédmunkás betanított munkás szakmunkás ügyviteli alkalmazott ügyintézı irányító vezetı felsıvezetı kitöltetlen Total

6 18 14 7 20 30 117 6 19 18 12 50 9 2 0 1 117

Forrás. Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

A fıváros kiemelkedıen jó helyzető az ország egyéb régiói, megyéi, illetve kistérségeihez viszonyítottan, ez különösen megmutatkozik munkaerı piaci viszonyaiban is. A fıvárosban az álláskeresık között magas a fluktuáció, a munkaerı piaci mozgások kétirányúak, ám az elkövetkezı idıszakban továbbra is némi növekedés várható a tartósan regisztrált álláskeresık számában. Ennek oka többek között, hogy a kiélezıdött munkaerı piaci versenyben nagyobb eséllyel indulnak a közvetlenül munkahelyet váltók, a rövidebb ideje regisztrált és az eleve is jobb kondíciókkal rendelkezı álláskeresık, mint azok, akik valamely oknál fogva nem tudnak visszalépni az elsıdleges munkapiacra, és a munkanélküliség lélektani következményeivel terheltek. A térséget érintı pályázati, támogatási lehetıségek Pályázati, támogatási lehetıségek tekintetében 2009. fennmaradó idıszakában, illetve a 2010es évben az ESZA társfinanszírozásával megvalósuló, különbözı TÁMOP projektek ismertek. A magyar költségvetés részét képezı, a Decentralizált Foglalkoztatási Alapból finanszírozott foglalkoztatási támogatásokról még nincs információnk a következı évre. A program szolgáltatási és támogatási programelem-kínálatából olyan segítı tevékenységek választhatók ki a résztvevık számára, amelyek a képzést, a támogatott foglalkozáson keresztül a munkatapasztalat-szerzést, munkagyakorlat-szerzést, illetve a munka kipróbálást, valamint az önfoglalkoztatást, illetve ezen támogatások igénybevételét segítik, továbbá azok, amelyek hozzájárulnak a résztvevı rehabilitációjához, munkaerı piaci esélyeinek javításához, személyes fejlıdéséhez. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Heltai Jenı téri Kirendeltsége (továbbiakban: KMRK) összegzı véleménye szerint: Elıremutató lenne, ha a kerületi szinten elıtérbe kerülnének a foglalkoztatás javítása érdekében hozott döntések, tervek és stratégiai célok. Jelen munkaerı piaci keresleti és kínálati viszonyok között nagyon fontosak lehetnek a álláskeresıvé válást megelızı intézkedések.

35


5. 3. Aktív korúak ellátása (Szt. 34.§-37.§) Jogszabályi változások 2009. január 1. napjától a települési önkormányzatok munkanélküliek ellátásával kapcsolatos feladatai, rendszeres szociális segélyezési rendszere jelentısen átalakult. Az év elejétıl hatályba lépett Szt. változásának jogszabályi hátterét az „Út a munkához” program nyújtotta. A program kiemelt célja volt, hogy komplex intézkedéseivel járuljon hozzá ahhoz, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. „A munkaképes korú inaktív személyek számára nyújtott rendszeres szociális segélyben (továbbiakban: RSZS) részesülık száma fokozatosan, enyhén növekedett 2009-ben is. Az „Út a munkához” fantázianevő törvénycsomag jelentısen megváltoztatta e segélyezési rendszert. Csak az 55 év felettieknek megengedve az RSZS-re való jogosultságot, mintegy 20%-ára csökkentette az érintettek számát. Ezzel párhuzamosan bevezette a szinte azonos mértékő rendelkezésre állási támogatás (továbbiakban: RÁT), ezzel párhuzamosan sokkal határozottabb közcélú foglalkoztatási kötelezettséget elıírva a rossz szociális helyzető tartósan regisztrált álláskeresıknek. A közcélú foglalkoztatás a befogadó funkció mellett erısíti a szőrési funkciót is, azaz aki nem vállalja a felajánlott munkát, az elesik a támogatástól. Azonban több igen értékes mozzanatot hozott a foglalkoztatási szolgáltatások rendszerébe. Elıírta az önkormányzatok számára a közfoglalkoztatási terv készítését, azaz a tervszerő, munkanélküli állomány elemzésén alapuló munkahely, szervezeti rendszer és finanszírozás tervezését. Ráadásul e terv elkészítése csak az érintett célcsoporttal helyben foglalkozó szervezetek összehangolt munkájával jöhet létre. A segély helyetti befogadó foglalkoztatás vagy a támogatás megszüntetése is megköveteli a szervezetek együttmőködését. E szervezetek: a kerületi önkormányzat szociális hivatali egysége, annak családsegítı szolgálata, az illetékes munkaügyi központ, a közfoglalkoztatást szervezı intézmény és az orvosi munkaköri alkalmassági vizsgálatokat végzı szerv. Látható, hogy szektorok és ágazatok munkáját kell összehangolni tervezési és napi kapcsolati szinten a hatékony munka elérése érdekében.” Forrás: Foglalkoztatáspolitikai szakmai segédanyag a Fıvárosi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció2009. évi felülvizsgálatához

Közfoglalkoztatási terv A képviselı-testület a 81/2009.(III.26.) határozatával elfogadta a kerület közfoglalkoztatási tervét. A közfoglalkoztatási terv egyéves idıtartamra szól, amelyben az önkormányzatok meghatározzák azokat a munkafeladatokat, munkaköröket, amelyeket részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében kívánnak ellátni, valamint az egyes feladatok ellátásához szükséges létszámot, a feladatok várható ütemezését és a megvalósításhoz szükséges költségeket. 36


A kerületben a 2008. év utolsó negyedévét alapul véve: 112 fı kapott RSZS-t, ebbıl 10 fı volt egészségkárosodott, 92 fı kapott nem foglalkoztatottként ellátást, 10 fı közcélú munkát végzett. Végzettségüket tekintve itt is hasonló az arányszám, mint az elızı statisztikai táblázatban. Felsıfokú végzettségő: 36 fı (32%), középfokú végzettségő: 65 fı (58%), alapfokú végzettségő: 8 fı (7%), 8 általános iskolánál kevesebb végzettséggel: 3 fı (2,6%) rendelkezett. 2009. októberében: a 159 fı segélyezett közül felsıfokú végzettségő: 58 fı, középfokú végzettségő: 71 fı, alapfokú végzettségő: 26 fı, 8 általános iskolánál kevesebb végzettséggel: 4 fı rendelkezett. Különösen megnıtt a 8 általános iskolát végzettek száma a 2008. évhez viszonyítva: 70 % a növekedés. A közfoglalkoztatásba bevonható személyek számát mind a 2009. évi gazdasági események miatt, mind a Budapest Fıváros II. Kerületi Önkormányzat Családsegítı és Gyermekjóléti Központja (továbbiakban: Központ) illetve a KMRK szakmai véleményei alapján nehéz volt prognosztizálni. A Központ véleménye szerint 30-40 fı nem vonható be a közfoglalkoztatásba: egészségügyi jellegő okok, többféle krónikus betegségek együttes megléte, mentális és pszichés problémák és szenvedélybetegségek miatt. Ezen arányokat figyelembe véve megvizsgáltuk önkormányzatunk intézményrendszerének fogadókészségét. Az intézmények kedvezı befogadó szándékkal viszonyultak megkeresésünkhöz. Munkahelyet ajánlottak az oktatási és szociális intézmények, illetve a Polgármesteri Hivatal részlegei is. Jelenleg 24 fı közcélú munkás dolgozik a kerület önkormányzati fenntartású intézményeiben, mint közterületi segédmunkás, kézbesítı, karbantartó, ügyviteli alkalmazott, portaszolgálat és telefonközpont kezelı, pedagógiai és szociális asszisztens. Jelenleg munkaerı-piaci programban: 1 fı vesz részt, elhelyezkedett: 7 fı. Az Önkormányzat a 2001. évtıl a kerületi tartós munkanélküli lakosok foglalkoztatását közcélú foglalkoztatás keretében biztosítja, a feladat ellátására közszolgáltatási szerzıdést kötött a Budapest- Esély Nonprofit Kft-vel. A Kft. részben munkáltatói feladatokat, részben foglalkoztatás szervezéséi feladatokat lát el, rendszeresen biztosítja a szakmai koordinációt az érintett szervezetek részvételével.

RSZS (55 év felettiek) az aktív korúak ellátásban Az RSZS-ben részesülı személyek a Központtal kötelesek együttmőködni. 2009. január 1-én 130 fı RSZS-es volt a Központ nyilvántartásában, amely a félév folyamán 34 fıre változott (2009. június 30-i állapot). Az elmúlt féléves munka számadatokban: - teaházon résztvett: - RSZS-ek száma jelenleg: - RÁT-osok (együttmüködık.): - egyéb álláskeresık (jelenleg):

94 fı 34 fı 5 fı 9 fı

37


A félév tapasztalatai azt mutatják, hogy az alacsonyabb ügyféllétszám következtében személyre szabottabb, mélyrehatóbb esetkezelést lehet végezni. A gazdasági-pénzügyi válság hatására érzékelhetı, hogy az önkéntes álláskeresık száma emelkedett (17 fı). . A munkanélküliek, álláskeresık közül az alábbi csoportokra koncentrál a szolgáltatás: 1. 2. 3. 4. 5.

6.

7. 8.

együttmőködésre kötelezettek, tartósan állás nélkül lévık, alkalmi munkából élık, 40 év felettiek, akik koruk miatt diszkriminációt szenvednek el, alacsony vagy elavult iskolai végzettségőek, akik nehezen találnak olyan munkaterületet, amely fogadja ıket, kisgyermekes anyák, akik a gyermekek miatt korlátozott idıben, korlátozott lehetıségekkel tudnak állást elvállalni, illetve GYES-rıl visszatérve nehezen találnak munkát, egészségi problémákkal (pszichés, mentális) rendelkezık, ellátatlanok, illetve megváltozott munkaképességőek, akiknek egészségi állapotuk miatt korlátozottak a lehetıségeik a vállalható munka tekintetében is, roma álláskeresık, akik az etnikai hovatartozásuk miatt diszkriminációval szembesülnek, diplomás álláskeresık.

Összegzés •

a Központtal kapcsolatot tartó RSZS –ben részesülı 40-50 fı egy részénél a nyugdíjra való jogosultság eléréséhez segítség lenne a közfoglalkoztatásba vonás. Szükséges lenne személyekre lebontva átgondolni, hogy a családgondozók – motivációt, mentális és egészségi állapotukat is tekintve – konkrétan hány fınek javasolják ezt a jogszabály adta lehetıséget, azaz a RÁT-ra történı átminısítést, közfoglalkoztatásba történı bevonását,

•

az önkormányzati intézmények nyitottan fogadták a közcélú munkatársakat,

•

támogatott foglalkoztatások anyagi, mentális hatása,

•

a munkanélküli számok emelkedésével szükségessé közfoglalkoztatási tervben meghatározott létszám emelése,

•

új foglalkoztató helyek bevonása (non-profit, egyházi szféra),

•

jogszabályi változások kiszámíthatatlansága,

•

a munkanélküli ellátás jogosultsági feltételeirıl folyamatos tájékoztatás, információk közzététele.

38

válik

a

2010.

évi


VI. Gyermekvédelem 6.1. Gyermekek napközbeni ellátása (A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 41.§ Gyermekek napközbeni ellátása Gyvt. 41.§ Az Önkormányzat jelenlegi négy bölcsıdéje 240 férıhellyel az igények alig több mint felét tudja csak kielégíteni, a felvett gyermekek száma: 325 fı, ezért mobil bölcsıde megépítése mellett döntött a kerület vezetése, hogy enyhítse azon családok gondját, ahol az egyre növekvı terhek miatt elengedhetetlenné vált az édesanyák munkába való visszatérése. A magánbölcsıdei férıhely szám: 182 fı. Családi napközi Gyvt. 43.§ A családi napközi a gyermekjóléti és gyermekvédelmi jogszabályok alapján a gyermekek napközbeni ellátásának egyik alternatív formája. A családi napközi 1-5 fıig, de állandó segítıvel legfeljebb 7 gyermek részére a gondozó saját háztartásában, vagy más családi körülményeket mintázó gondozási helyen biztosít napközbeni felügyeletet a családban élı 20 hetestıl 14 éves korú gyermekek számára. A családi környezet, az alacsony gyermeklétszám miatt ez a gyermekjóléti alapellátási forma különösen alkalmas a kisgyermekek gondozására, de lehetıséget teremt nagyobb, iskoláskorú gyermekek fejlıdésének segítésére is. Mivel az önkormányzat által fenntartott bölcsıdék és óvodák férıhelyei jelenleg még nem tudják a helyi igényeket kielégíteni, ezért azok kapacitását kiegészítve, a lakosság körében is igény van a különbözı alternatív ellátásokra. Jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázatot írt ki „gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások fejlesztésének támogatására (GYV-SZF-09-A/B/C/D/E)”, melynek egyik kategóriája az új családi napközi kialakításának támogatása. A pályázat egyik célja: „családi napközi létrehozásának támogatása elsısorban azon településeken, ahol a 3 éven aluliak számára biztosított szolgáltatás kapacitáshiányos.” Míg 2006. óta csak egyetlen - mőködési engedéllyel rendelkezı – családi napközi mőködött a kerületben, az utóbbi hónapokban 2 mőködési engedély került kiadásra, s több mőködési engedély kiadása van folyamatban. Baba-mama klub A kerületben több klub is mőködik a mővelıdési központokban, a „szociálpolitikai keret” pályázat támogatásával jött létre a Klebelsberg Mővelıdési Kulturális és Mővészeti Központban mőködı Baba-mama klub, amely rendezvény ingyenes, bárki számára nyitott, a fokozott érdeklıdés miatt a heti egyszeri napot két alkalomra kellett növelni. A klubban a spontán közösség teremtı lehetıségek mellett igénybe vehetı pszichológus és jogász segítsége is. A klub vezetıi gyakorta vetik fel egy olyan mőködési keret és módszer gondolatát, tervét, mely a nyugaton bevált és ismert „Zöld ház” modell megvalósításán alapulna, amely a baba-

39

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. mama klub idıbeli kiterjesztése lehetne. Lényege, hogy a kisgyermekek az ıket gondozó felnıtt jelenlétében szocializálódhatnak, minden kötelezettség nélkül próbálhatják ki az alkotás örömét és igény esetén a szülık pszichológiai és jogi segítséget is kaphatnak. A több évtizedes nemzetközi tapasztalat alapján a Zöld Ház a gyermekkori lelki fejlıdési zavarok prevenciójának az egyik leghatékonyabb eszközévé vált. 6 .2. Családsegítı és Gyermekjóléti Központ Gyvt. 40.§ 3.) bekezdése Kiemelten kezelt feladatok:

Probléma Anyagi, megélhetési Álláskeresés Családon belüli erıszak/ bántalmazás Házi gyermekfelügyelet igény Információ igény Kapcsolati probléma Kapcsolattartás

Gyermekjóléti Gyermekjóléti 2008. I. félév 2009. I. félév 35 45 0 18 11 0 202 120 0 39 28 37

A bekerülési problémák közül továbbra is a legmagasabb a magatartás, teljesítményzavar, gyermekintézményi beilleszkedési nehézség: együttesen 77 gyermek esetében került sor ilyen típusú probléma kezelésére. Az ellátott gyermekek közül életkori bontásban a legmagasabb a 13-18 évesek aránya, nemek szerinti megosztás alapján: 97 lány, és 96 fiú. A 7-12 éves korosztályból 53 fiú és 63 lány szerepel az ellátottak között, és az életkor csökkenésével fokozatosan csökken a gyermekjóléti szolgáltatatásba bekerülı gyermekek száma. Utcai és lakótelepi szociális munka A Központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka a KIÚT Egyesülettel kötött együttmőködési megállapodás keretében mőködött 2009. év májusáig. Jelenleg egy fı családgondozó és egy fı félállású külsı munkatárs együttesen látják el a szakmai tevékenységet, a külsı munkatárs a korábbi idıszakban a KIÚT Egyesület koordinátoraként látta el a szolgáltatást. Az utcai szociális munka által ellátott területek: a Moszkva tér, a Millenáris és környéke, a Mammut Bevásárló Központ, a Hővösvölgyi végállomás, és a környezı erdıs területek, Rózsadomb Vérhalom tér, Nagybányai út (11-es busz végállomás, kiserdı és lépcsı), Rózsadomb Bevásárló Központ és Pesthidegkút külsı részei (Tökhegy). Az utcai szociális munkással kapcsolatot felvevı gyermekek és fiatalok száma: 10-12 fı/hó. Kórházi szociális munka A kórházi szociális munkát a Szent János Kórházzal kötött együttmőködési megállapodás és a III. kerületi gyermekjóléti szolgálatban foglalkoztatott kórházi szociális munkással, valamint a XII. kerületi gyermekjóléti szolgálattal való szakmaközi egyeztetések keretében, egy családgondozó részvételével látja el a Központ.

40

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. A II. kerületi lakcímmel rendelkezık esetében a gyermekjóléti szolgáltatás az esetgazda családgondozóval biztosítható. Kapcsolattartási ügyelet A kapcsolattartási ügyeleti szolgáltatás péntek délutánonként 14-18 óra között vehetı igénybe. A 2008. évben az ellátott gyermekek közül 41 gyermek esetében nyújtottak segítséget kapcsolattartási probléma miatt. Bírósági-gyámhivatali szabályozás alapján az év során alkalmanként átlagosan 4 család részére biztosítottak ügyeleti szolgáltatást, valamint 4 esetben - „vérszerinti szülı kapcsolattartást” - nevelıszülınél nevelkedı átmeneti nevelt gyermek számára. A 2009. év elsı felében 32 gyermek esetében vették igénybe az ügyeletet. A „szociálpolitikai keret” sikeres pályázat eredményeként 2009. elsı félévben négy fı részt vett mediációs alapképzésen, ezáltal lehetıvé válhat a 2010. évtıl kezdıdıen a kapcsolattartási ügyeleti szolgáltatás mediációval való kiegészülése. Készenléti telefonügyelet A telefonos készenléti ügyeleti szolgálat 2006. március 1-jétıl mőködik. A szolgáltatás minden munkanap este 20 órától másnap reggel 8 óráig vehetı igénybe, hétvégeken 24 órás a készenlét. A telefonos készenléti szolgálat kötött szakmai protokoll alapján végzi tevékenységét. Házi gyermekfelügyelet (Gyvt. 44.§) 2008-ban 34 család vette igénybe a szolgáltatást, ami 48 gyermeket érintett, ebbıl 10 család a Központ javaslatára, 1 család védınıi jelzésre, 3 család a családsegítı szolgálat munkatársainak javaslatára került a szolgáltatásba, 20 család önkéntesen kérelmezte a felügyeletet. Összesen 14 házi gyermekfelügyelıt foglalkoztatott az intézmény, iskolai végzettségük megfelel az elıírt követelményeknek. A 2009. év elsı felében a házi gyermekfelügyeletet 32 család vette igénybe, a szolgáltatás 49 gyereket érintett. A kérelmezık körében jellemzıek az egyszülıs családok, a fogyatékos gyermeket illetve mentális problémával küzdı gyermeket nevelık, de megjelentek az igénylık között azok is, ahol a család nem engedheti meg magának, hogy az édesanya otthon maradjon gyermekével három éves koráig. 6. 3. Gyermekek átmeneti ellátása (Gyvt. 50.§) Az ellátási szerzıdés alapján a MOMO Gyermekvédı Alapítvány (1081Budapest, Népszínház u. 31.) 2 férıhelyet tart fenn a kerületi gyermekek átmeneti gondozására.

41

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Az ellátott gyermekek létszámának alakulása: 2008-ban:

2009. 10.01. napjáig január 5 fı február 1 fı március fı április fı május fı június fı július fı augusztus fı szeptember 1 fı

január 2 fı február 2fı március 2fı április 2fı május 2fı június 2fı július 1fı augusztus 1fı szeptember 5 fı október 2fı november 2fı december 2fı

A következı problémák miatt kerültek átmeneti otthonba a gyermekek:

Lakhatási probléma Szülı indokolt távolléte Kapcsolati, magatartási problémák

2008. év/fı 1 3 3

2009. év/fı 1 3 2

Forrás: MOMO Gyermekvédı Alapítvány

Az átmeneti otthonból kikerült gyerekek közül 2008. és a 2009. évben is minden gyermek visszakerült a családjába, a megelızı években is hasonló ellátotti létszám volt a kerületbıl. A 2009. évi gyermekvédelmi tanácskozáson sor került az átmeneti ellátást nyújtó szervezetek személyes bemutatkozására. Az intézményben dolgozó 3 fı szociális munkás a kerületi gyermekjóléti szolgálat szakembereivel együttmőködve, részt vettek a családon belüli konfliktusok oldásában, a lakhatási problémák megoldásában, valamint bántalmazás ügyekben elısegítették mind a szülı, mind a gyermek, megfelelı szakemberhez való eljutását. A szociális munkások segítséget nyújtanak a gyerekek mindennapi ellátásában, valamint iskolai felkészítésében, korrepetálásban. 6. 3. Családok Átmeneti otthona Gyvt. 51.§ A Support Humán Segítı és Szolgáltató Alapítvány (2113 Erdıkertes, Tégla u. 22.) családok átmeneti otthonában elhelyezett Budapest II. kerületi családok fıbb jellemzıinek bemutatása: A gondozási napok számának alakulása: 2008-ban

1043 gondozási nap

2009 szeptember 30.-ig 2721 gondozási nap

42

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. A gondozási napok számának emelkedése a családok nagyobb létszámával magyarázható (több gyermekes családok). Az otthonba kerülés okai: 2008 Intézményi felvétel indoka

Lakhatási Albérlet megszőnése probléma Elégtelen lakáskörülmények Összesen Bántalmazás Összesen:

Érintett családok száma 2 2

Ellátottak száma Szülı Gyermek 3 4

3 5

4 2 6

7 2 9

8 7 15

2009 Intézményi felvétel indoka

Érintett családok száma 1 3

Lakhatási Albérlet megszőnése probléma Elégtelen lakáskörülmények Összesen Bántalmazás Összesen:

Ellátottak száma Szülı Gyermek 2 6

1 13

4

8

14

4

8

14

Forrás: Support Humán Segítı és Szolgáltató Alapítvány

Az ellátott szülık gazdasági aktivitása 2008. Jövedelemtípus Munkajövedelem

Transzferjövedelem

Bejelentett munkahely Alkalmi munka Összesen GYED GYES Nyugdíjszerő ell. Összesen

Eltartott Összesen

Érintettek száma 2 3 5 1 2 1 4 1 10

2009. Jövedelemtípus Munkajövedelem

Transzferjövedelem

Bejelentett munkahely Alkalmi munka Összesen GYED GYES

43

Érintettek száma 2 2 2

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Nyugdíjszerő ell. Összesen Eltartott Összesen

2 4


A családok önálló egzisztenciája megteremtésének elıfeltétele a sikeres munkaerı piaci karrier. Ez több család esetében is nehezített, amelynek okai: pszichiátriai betegség, állami gondoskodásban történı nevelkedés, megfelelı iskolai végzettség hiánya, munkahelyi szocializáció hiánya, alkoholfüggıség. Az ellátott gyermekek életkora: 2008. Életkorok 0-3 éves 4-5 éves 6-13 éves 14-17 éves Összesen

Fı 4 2 7 2 15

2009. Életkorok 0-3 éves 4-5 éves 6-13 éves 14-17 éves Összesen

Fı 4 5 5 14

Kigondozás A 2008. évben 4 családot, 2009. szeptember 30-ig 3 családot gondozott ki az Alapítvány, 1 család intézménybıl való kilépése van folyamatban. A családok intézménybıl való kilépését az alábbi táblázat mutatja:

Távozási hely Visszatért a bántalmazóhoz Albérletbe költözött Önkormányzati bérlakást kapott Másik Családok Átmeneti Otthonába ment Összesen:

2008. Érintett családok Család Szülı 1 1 1 2 1 1 1 1

Gyermek 1 1 2 6

4

10

44

5


Távozási hely Visszatért a bántalmazóhoz Albérletbe költözött Önkormányzati bérlakást kapott Másik Családok Átmeneti Otthonába ment Összesen:

2009. Érintett családok Család Szülı 1 1 2 2 1 1

Gyermek 1 4 2

4

7

4


Együttmőködések A kerület gyermekjóléti szolgálata és az átmeneti otthon között kiváló szakmai együttmőködés valósul meg. A gyermekjóléti szolgálat családgondozói rendszeresen látogatják az otthonban a családokat, esetkonferenciákat, szakmaközi megbeszéléseket tartanak. Javaslatok A kerület számára biztosított férıhelyek száma elegendı, nem került sor elutasításra férıhelyhiány miatt. A Jó Pásztor Nıvérek Rendje által fenntartott Jó Pásztor Anyaotthon (1032 Budapest, Zápor u. 50.) 2008. évi adatai

II. kerületi illetıségő családok - gondozási napok száma - átlaglétszám Gondozási napok száma összesen: Átlaglétszám: Az elhelyezés idıtartama Jó Pásztor Anyaotthon Családok Jó Pásztor Háza száma Anyaotthon

Jó Pásztor Anyaotthon

Jó Pásztor Háza Anyaotthon

3 család (3 anya és 3 gyermek) 574 nap/év 1,57 fı/év

1 család (1 anya és 6 gyermek) 2 044 nap/év 5 58 fı/év 2 618 nap 7 15 fı/év

0-3 hó

4-6 hó

7-10 hó

11-12 hó 12 < hó

Összesen

18

9

9

2

7

45

8

6

5

1

5

25

45


Gyermekek száma a családokban 6 gyermek

1

5 gyermek

1

4 gyermek

1

5 2 2

3 gyermek

10 5

2 gyermek

13

1

1 gyermek várandós kismama

11

0

17

1 Zápor u.

Bécsi út

A 2008. évben valamint a 2009. év elsı felében sem csökkent az elhelyezés iránti igény, az otthonok egész évben teljes kihasználtsággal mőködtek. Az anyaotthonokban a bekerülés feltételeiben, az ellátottak körében, gondozási célokban, segítségnyújtásban, támogatásokban, az elhelyezés feltételeiben lényeges változás nem történt. A jelen lakáspiaci és foglalkoztatási helyzetet figyelembe véve az anyaotthonokba kerülı családok számára az egyetlen elérhetı, hosszútávon biztonságos lakhatást szinte csak a szociális bérlakások jelentik. Mivel a szociális bérlakások száma viszont igen alacsony, ezért továbbra is támogatott cél, hogy az Önkormányzat segítséget nyújtson egy-egy kerületi család lakásproblémáinak megoldásában. 6. 4. Hatósági intézkedések (Szociális és Gyermekvédelmi Iroda, Gyámhivatal) Gyvt. 67.§ (1) bekezdése A Gyvt. hatályba lépése óta a gyermekjóléti rendszer egyik legfontosabb eleme a jelzırendszer mőködtetése, illetve a megfelelı intézkedés megtétele. Az intézmények sok esetben még mindig nem, vagy pedig késedelmesen tesznek eleget jelzési kötelezettségüknek, pedig a jelzés elmulasztása esetlegesen büntetıjogi következményekkel is járhat. A bíróságok, ügyészségek nem éltek, viszont a II. Kerületi Rendırség minden esetben élt a jelzési kötelezettségével a gyermekkorú és fiatalkorú elkövetık esetében. A Központ munkatársainak fluktuációja jelenleg is fennáll, a nagy leterheltség miatt a prevencióra kevés idıt tudnak fordítani, ezért több esetben a családgondozó már akkor találkozik a családdal, amikor a problémáik igen nehezen oldhatók meg.

46

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Budapest Fıváros II. Kerület Gyámhivatala a Budapest fıváros II. kerület illetékességi területén jár el. Kerületünkben több gyermekotthon mőködik. Továbbra is gondot okoz, hogy a gyermekotthonokba állandó lakcímen bejelentik a gyermekeket, ezért a gyermek ügye elszakad attól a településtıl, kerülettıl, ahonnan a gyermek bekerült az ellátórendszerbe. Az átmeneti nevelt gyermekek ügye a Budapest II. kerületben levı gyermekotthonokba történt bejelentés miatt a II. kerületi Gyámhivatalhoz kerül, ebbıl eredıen minden ellátott éves felülvizsgálata és a nagykorúsága után szükséges kérdésekben is a hivatal dönt (otthonteremtési támogatás, utógondozói ellátás.). A szülık gyakran elveszítik lakásukat, a településen mőködı gyámhivatal és gyermekjóléti szolgálat illetve jegyzı látókörébıl kikerül az ügy. A gyermekek úgy lesznek nagykorúak, hogy esélyük sincs visszakerülni az átmeneti nevelésbıl a családjukba. Egyre több szülı csak településszintő lakcímmel rendelkezik, vagy a szülık sokszor a gyermekotthontól, a gyámhivataltól távol laknak, gyakran meg sem jelennek a gyámhivatalban, a gyermekotthonban, a közvetlen kontaktus a családdal megszakad. Az eredeti lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat pedig a legtöbbször arról számol be, hogy nem tud a szülı elérhetıségérıl. 6. 5. Családsegítés Szt. 64.§ Kiemelten kezelt feladatok:

Probléma Anyagi, megélhetési Álláskeresés Családon belüli erıszak/ bántalmazás Házi gyermekfelügyelet igény Információ igény Kapcsolati probléma Kapcsolattartás

Családsegítı 2008. I. félév 1548 594

Családsegítı 2009. I. félév 2002 510

11

0

23 606 366 0

32 595 353 0

A vizsgált két év forgalmában a Központ családsegítı szolgálatnál forgalomnövekedés nem tapasztalható, ám a „házi gyermekfelügyelet” iránti igény megnövekedett, illetıleg eltolódtak az arányok az anyagi problémák jelentısebb számban jelennek meg. Adósságkezelési szolgáltatás A 2008. évi 1476-os forgalomhoz képest jelentıs emelkedést mutat az idei félévi forgalom (76%-os növekedés a tavaly, félévhez képest). 2008-ban 170 család vette igénybe szolgáltatást, a 2009. év elsı félévben 145 család, ami arányaiban 85%-os növekedés. 2009. augusztus hónapjáig összesen 18 család részesült adósságcsökkentési támogatásban 3 221 755.- Ft összegben.

47

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Jegyzıi lista- lakbérhátralékosok A lakbérhátralékos családok száma január és június között 172 és 156 között volt. A személyes megkeresés elıtt az adósságkezelési tanácsadók havi rendszerességgel konzultálnak a BUDÉP munkatársaival, hogy a listán szereplı családok közül kik azok, akik törlesztették a hátralékukból az elmúlt idıszakban. Jogi tanácsadás Az intézmény jogásza heti rendszerességgel áll az ügyfelek rendelkezésére. A tanácsadás mellett segíti a beadványok elkészítését, írását, kitöltését. A félév során 11 család vette igénybe a szolgáltatást. Pesthidegkúti ügyelet Az év elsı félévében 35 család kért segítséget. A kapcsolatfelvétel alapján a 35 családból 15 önkéntes, 2 lakossági jelzés és 15 szakintézményi és 3 egyéb jelzés volt. Pszichológiai tanácsadás A félév során 12 személy vett részt a szolgáltatásban. Lezárt eset: 4 fı Átlagos ülésszám: 7 alkalom Kiegészítı pszichiátriai gyógyszerkezelésben részesült: 2 fı Internet kortalanul A 2009. év tavaszán újra megrendezésre került az Internet kortalanul csoport. 12 érdeklıdıbıl volt az induláskor, ebbıl 8-an fejezték be sikeresen a foglalkozás sorozatot. Lakásprogram Az Önkormányzat által 2009. januárjában kiírt lakáspályázaton a két intézmény által is támogatott családból az állami gondoskodásban részesült, kisgyermekét egyedül nevelı pályázó lakáshoz jutott. A lakosok szociális-gazdasági helyzetében bekövetkezı változások miatt, egyre többen keresik fel az intézményt azzal a szándékkal, hogy bérleményüket kisebbre cserélhessékezzel csökkentve kiadásaikat, illetve pénzbeli térítési díj ellenében lemondanának jogviszonyukról, hogy bentlakásos intézménybe vagy vidéki rokonokhoz költözhessenek. A Vagyonhasznosítási és Ingatlan-nyilvántartási Irodával valamint a BUDÉP-pal való napi kapcsolatnak köszönhetıen az információk idıben eljutnak a kilakoltatásban közremőködı szereplıkhöz, így kellı idı van a megoldási stratégiák kidolgozására. Ennek köszönhetıen, a 2009. évben összesen egy kilakoltatásra került sor.

48

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Nyelvi Klub A 2009. elsı félévében kétheti rendszerességgel, hétfınként került sor az orosz nyelvi klub folytatására. 13 alkalommal, összesen 43 fı vett részt a foglalkozásokon, az angol nyelvi klub önkéntes hiányában jelenleg szünetel.

Összegzés •

a Családsegítı és Gyermekjóléti Központ új elhelyezésével a jogszabályi feltételek szerinti tárgyi és infrastrukturális fejlıdés megvalósul,

•

átgondolásra érdemes, hogy a házi gyermekfelügyelet feladata szakmailag leginkább a bölcsıdéhez, vagy az óvodához kötıdik,

•

a gyermekek napközbeni ellátásának minısül az iskolai napközis ellátásban nem részesülı, különösen a csellengı vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében étkeztetés biztosítása isezen szolgáltatások kerületi jelenlétének feltérképezése,

•

családi napközi, mint alternatíva, kerületi jelenléte,

•

az átmeneti nevelésben lévı gyermekek száma továbbra is aránytalanul nagy terhet ró a kerület gyámhivatalára,

•

a jelzırendszer együttmőködésének erısítése.

49


VII. Szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások (Szt. 57. § (1) bekezdés c), d), f) j) pontja) 2008. január 1-jétıl a házi segítségnyújtás és az idısotthoni ellátás igénybevétele esetében bevezetésre került a gondozási szükséglet vizsgálata, mint az adott intézményi ellátásra megállapított állami normatív támogatás igénylésének feltétele. A gondozási szükségletet házi segítségnyújtás esetében a kijelölt városi jegyzı által felkért 3 tagú szakértıi bizottság, idısotthoni elhelyezési kérelemnél az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet (ORSZI) szakértıi bizottsága állapítja meg. A hatályos jogszabályok alapján a pontrendszerrel mért, napi 4 órát meghaladó átlagos gondozási szükséglet esetén vehetı igénybe a tartós bentlakásos idısotthoni ellátás. Amennyiben a gondozási szükséglet fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, abban az esetben csak a házi segítségnyújtás ellátás igényelhetı. A 4 órát meghaladó gondozási szükséglet elıírása kizárja a rendszerbıl azokat, akik nem elsısorban fizikai állapotuk, hanem egyéb – mentális állapotuk, vagy egyéb élethelyzetük miatt - igényelnék ezt az ellátási formát. Szintén a 2008. január 1-jétıl életbe lépı jogszabályváltozást követıen a szolgáltatás igénybevételének feltételeként az étkeztetést, házi segítségnyújtást és bentlakásos idısotthoni ellátást megelızıen jövedelemvizsgálatot kell végezni a lakóhely szerint illetékes jegyzınek. A jövedelemvizsgálat alapján eltérı összegő normatív állami hozzájárulásra vált jogosulttá a szolgáltatást nyújtó az ellátott jövedelmi viszonyai alapján. A jegyzıi igazolások kiadása mind az intézményekre, mind az igazolást kiállító Szociális és Gyermekvédelmi Irodára (továbbiakban: Iroda) jelentıs adminisztrációs terheket rótt. (A 2008. évben 1176 db, a 2009. év 11. hónapjáig 1233 db jegyzıi igazolás került kiadásra.) Tekintettel arra, hogy 2010-tıl nem az ellátottak jövedelmétıl függ a differenciált normatív támogatás, a jegyzıi jövedelem megállapítás 2010. januártól megszőnik, a 2009. évben kiadott jövedelem igazolások érvényességük ideje alatt felhasználhatók lesznek. Jelzırendszeres házi segítségnyújtást 2008. január 1-jétıl csak házi segítségnyújtást is biztosító szolgáltató végezhet. A szabályozás célja volt, hogy a jelzırendszeres házi segítségnyújtás ne csak a mőszaki paraméterek teljesítését jelentse, hanem valós szakmai tartalom álljon mögötte. A folyamatban lévı szociális törvény (újabb) módosítása alapján a jelzırendszeres házi segítségnyújtás 2010. évtıl nem lesz kötelezıen ellátandó feladata a települési önkormányzatnak. A szociális szolgáltatás mőködésének támogatása állami feladattá válik, melyre pályázati forrást a jövı évtıl a minisztérium fejezetében fog biztosítani a költségvetés. A befogadott szolgáltató fenntartója részére várhatóan három évre megkötött finanszírozási szerzıdés kerül megkötésre a 2010. évre meghatározott kerető támogatással. A Gondozási Központok alapszolgáltatásai, ellátotti számainak alakulása A kerületben 3 önkormányzati fenntartású gondozási központ (az I., II., és III. Számú Gondozási Központ, valamint egy egyházi fenntartású gondozási központ ellátási szerzıdés

50

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. keretében (Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Gondviselés Háza Gondozási Központ és Idısek Klubja) látja el elsısorban az idıseket, illetve azokat, akik egészségi állapotuk vagy szociális nehézségeik miatt kérik a szolgáltatásokat. A gondozási központok ellátotti létszámainak alakulása: az étkeztetést igénybe vevık száma csökkent, míg a házi segítségnyújtást igénybe vevık száma az I. és a III. sz. Gondozási Központban 10 illetve 12 fıvel emelkedett a 2007. évhez viszonyítva a 2008. évben. A 2009. évrıl még nincsenek összesített adataink, de a II. sz. Gondozási Központ félévi beszámolója alapján az ellátást igénylık száma nı, jelenleg: 99 fı gondozott van. 7. 1. Szociális étkeztetés (Szt. 62.§ (1) bekezdés Az étkeztetést igénybe vevık száma csökkent, amelynek okai lehetnek, hogy az ebéd minıségét és mennyiségét mindhárom önkormányzati fenntartású intézményben kifogásolták az ellátottak, illetve a magasabb jövedelemmel rendelkezık szívesebben választanak a piacon megjelent ebédet házhoz szállító cégek ajánlataikból, amely cégek esetlegesen változatosabb ételeket kínálnak, illetve a megrendelık az étlapból szabadabban összeállíthatják az ebéd menüt. További csökkenést eredményezett, hogy 2008. január 1. napjától életbe lépett jogszabály változások óta az étkeztetést csak jövedelemigazolás alapján lehetet igénybe venni, az ellátottak nem mindig vállalták fel a megnövekedett adminisztrációs kötelezettségeket. A 2009. évben új közbeszerzési pályázatot írt ki a szociális étkeztetés biztosítására az Önkormányzat, az étkeztetést 2009. szeptember 1. napjától a Junior Vendéglátó Zrt. biztosítja. A szerzıdés szerint negyedévente kérdıíves elégedettségi felmérést kell végezni a gondozottak és a dolgozók között, az elsı vizsgálatra várhatóan 2010. év januárjában kerül sor. Házi segítségnyújtás (Szt. 63.§ A szolgáltatást azok az idıskorúk vehetik igénybe, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek, illetve azok a pszichiátriai és szenvedélybetegek, akik önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek. A házi segítségnyújtást igénylık száma némi emelkedést mutat, valamint növekszik az egyegy ellátott otthonában eltöltött, gondozásra fordított idı is. Gondot okoz, hogy nı azoknak az ellátást igénylıknek a száma, akik napi többszöri gondozást igényelnek, de az állami normatíva igénylésénél csak egyszeri gondozási jelenlétet lehet figyelembe venni. Szükségessé vált az egészségügyi ágazattal való együttmőködés megerısítése is, hogy a háziorvosok idıben, s ne a végstádiumban levı gondozásra szorulóknál kérjék a szociális szakemberek segítségét. A gondozók fizikai megterhelése nı, mert egyre több a súlyos állapotban segítséget kérı fekvı, illetve mozgásában korlátozott ellátottak száma. Az Szt. jelenleg hatályos rendelkezései szerint ugyan kötelezı a gondozási szükséglet vizsgálata a szolgáltatás nyújtásának megkezdése elıtt, de az intézményvezetık gyakorta éltek az Szt. 63.§ (1) bekezdés (8) pontjában foglalt lehetıséggel, miszerint 3 hónap átmeneti idıre, ha a „szolgáltatás halaszthatatlan biztosítására” van szükség, akkor az intézményvezetı döntése alapján gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható a házi segítségnyújtás.

51


Idısek klubja: (nappali ellátás) (Szt. 65./F.§) Mind a 4 intézmény klubjában az egyéni sajátosságokat figyelembe vevı, változatos, magas szakmai színvonalú kulturális és testi-lelki egészséget megırzı illetve javító programok szolgálják az ellátottak napközbeni ellátását. Akárcsak a többi ellátás biztosításánál itt is figyelembe kell venni a programok összeállításánál, hogy általában magas a nappali ellátást igénybe vevık átlagéletkora. A nık átlagéletkora 74 év, a férfiaké 78 év, a klubtagok fele 80 év feletti A kulturális- és szabadidıs programok biztosítása mellett egyre inkább elıtérbe kerül a mentális gondozás, az egyéni beszélgetések, a hivatalos ügyek intézése. A nappalai ellátás a képviselı-testület döntése alapján továbbra is térítésmentesen vehetı igénybe, az ellátottak száma lényegesen nem változott. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás (Szt. 65.§)

2008. év/fı II. kerület

Vakok Fogyatékossági személyi támogatásban járadékában részesül részesül 527

48

Pszichiátriai Emelt betegek Kihelyezett Szolgáltatók szintő száma, akik a készülékek családi száma célcsoporthoz száma pótlék tartoznak 33 250 1 43 Forrás: www.afsz.hu.

Ez az ellátási forma azoknak a saját otthonukban élı idıskorú és fogyatékkal élı személyeknek nyújt biztonságot, akik szociális helyzetük miatt máshonnan segítséget nem várhatnak, és az egészségi állapotuk indokolja a folyamatos felügyeletet. A szolgáltatás a 2005. év második felében indult, a feladatot az I. Számú Gondozási Központ látja el. Az intézmény a jogszabályi feltételeknek megfelelıen a szolgáltatást napi 24 órában, 47 db készülékkel, 4 fı szakképzett gondozónıvel látja el a feladatot. A 2007. évben 7, a 2008. évben 14 készüléket helyeztek ki új helyre. A segélyhívások számának alakulása: 2007. év: 68 2008. év: 72 2009. év október 30-ig: 44. Ellátottak: 3 férfi 39 nı Az ellátás igénybe vételének jogcíme: 2 fı mozgássérült 40 fı idıskorú (17 fı-90 év feletti!)

52


A szolgáltatás bevezetése beváltotta a hozzá főzött reményeket, az ellátottaknak nyugalmat, biztonságérzetet nyújt, a kerületi igénynek eleget tudnak tenni. Az önkormányzat benyújtotta a 2010. év finanszírozási szerzıdés alapfeltételeként kiírt elıminısítı pályázatra a pályázatát.

Összegzés: •

az ellátások az igényekhez megfelelıen igazodóak, a differenciált és komplex ellátások,

•

a szociális étkeztetés minıségének negyedévenkénti értékelése,

•

ágazat-közi kapcsolatok erısítése,

•

PR tevékenység erısítése, mert az egészségügyi szakemberek nem minden esetben ismerik a szociális szféra lehetıségeit, szolgáltatásait,

•

a gondozónık terhelhetıségének határai,

•

a közcélú alkalmazottak bevonásának lehetısége,

•

a nem kötelezı önkormányzati feladat további biztosítása.

53


VIII. Fogyatékkal élık ellátása Az Szt. 2009. január 1-jétıl hatályos rendelkezése szerint a nappali ellátást az idıs célcsoport kivételével csak 10 000 fı lakosságszám felett kötelezı biztosítani, viszont az Szt. 2007. évi módosítása csökkentette a rehabilitációs intézményi elhelyezés maximális idıtartamát 3 évre. A 2007. évi módosítás a rehabilitációs intézményben történı elhelyezés idıtartamát a rehabilitációs tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében – a jelenlegi egyszer három évvel meghosszabbítható 5 év helyett – egyszer 2 évvel meghosszabbítható 3 évre csökkentette. A cél valószínőleg az intézményi léttel együtt járó esetleges „túlgondozás” idıtartamának csökkentése lehetett, viszont félı, hogy a kevesebb idıtartam nem elsısorban a sikeres rehabilitációk számát, hanem a rehabilitációs célúból átminısített ápoló-gondozó célú férıhelyek számát fogja növelni, vagy a települési önkormányzatokra ró további feladatokat. A közösségi ellátások és a támogató szolgálat mőködtetése is kikerült a kötelezıen ellátandó önkormányzati feladatok közül, viszont a települési ellátórendszernek kell-kellene családilakhatási-támogatást, foglalkoztatást biztosítani a bentlakásos intézménybıl kikerülı személyek részére is.

8. 1. Nappali ellátás (Szt.65/F. §) Az értelmi fogyatékossággal élı emberek nappali elhelyezése és munkaerı piaci felkészítése és integrálása az Európai Unióban kiemelten támogatott fejlesztési cél. A nappali ellátás célja a 16. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes, felügyeletre szoruló enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos személyek részére napközbeni tartózkodás, társas kapcsolatok kialakítása, alapvetı higiéniai szükségletek kielégítése és étkeztetés biztosítása. Budapest II. Kerületi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthona 1026 Budapest, Orsó u. 55. Az engedélyezett férıhelyek száma: 15 fı, betöltött férıhelyek száma: 15 fı Az elmúlt évekhez képest változás nincs. Jelenleg: 7 nı, 8 férfi van az intézményben, Budapest II. kerületi lakcímmel rendelkezı személyek. Az intézmény az eredményes szakmai munkát jelenleg még az elégtelen tárgyi, infrastrukturális környezetben végzi A KMOP 4.5.2. – 2008. évi pályázaton az intézmény új létesítmény beruházási programmal indult, - bár a bíráló bizottság a pályázat szakmai részét kimagaslóan jónak minısítette-, de nem került a pályázat a befogadást elnyertek közé. Az e témakörben 2009. évben kiírt uniós pályázat már lényegesen kedvezıtlenebb pénzügyi és szakmai feltételekkel került kiírásra, ezért a képviselı-testület úgy döntött, hogy nem a bizonytalan kimenetelő uniós pályázati programon indul, hanem saját forrásból valósítja meg az ágazati jogszabályoknak megfelelı elhelyezését.

54

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Az önkormányzat a 379/2009. (IX.24.) képviselı-testületi határozatával úgy döntött, hogy Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona kialakítása céljából a 1028 Budapest, Hidegkúti út 158. szám alatt található, 904 m2 alapterülető, „kivett lakóház, udvar, gazdasági épület” megnevezéső ingatlant megvásárolja. Jelenleg az épület új rendeltetésének megfelelı tervezése van folyamatban. Az új intézmény lehetıséget teremthet - a jelenleg hiányzó - szociális foglalkoztatás bevezetésére is. A tervezett fejlesztés infrastrukturális fejlesztést, az eszközellátottság javulását és szolgáltatási és ellátotti körének bıvülését is eredményezi. A jelenlegi szolgáltatási struktúra nem módosul, de várhatóan az ellátás színvonala nı, a szolgáltatások spektrumának bıvítése és kapacitásfejlesztése valósul meg. A célcsoport számára a szolgáltatások könnyebb elérhetısége és hozzáférhetısége is biztosítottá válik. Civitan Club Budapest-HELP Egyesület 1025 Görgényi út 16. 18 év fölötti, értelmi fogyatékkal élık családias légkörő nappali ellátását és védett foglalkozatását biztosítja az Egyesület. A kertészetben és az üvegházban virágzó dísznövényeket és szobanövényeket nevelnek és értékesítenek, valamint kertgondozást és növényültetést is vállalnak. A nappali intézménynek 30 fı ellátására van mőködési engedélye, a 2007-2008. évben 27 fı vette igénybe az ellátást. Az ellátottak közül a 2006. évben 11 fı, a 2008. évben 14 fı volt kerületi lakos. Az önkormányzat évente a költségvetési rendeletben elfogadott összeggel támogatja az Egyesület munkáját Az intézmény mőködtetésben nehézségeket okozott, hogy az állami normatíva összege nem, míg a rezsiköltségek jelentısen megemelkedtek, továbbá szakmai problémát jelentett, hogy a jól képzett, kvalifikált munkaerıket az Egyesület nem tudja megtartani hosszabb távon a versenyképes jövedelem hiánya miatt. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Holnap Háza (továbbiakban: MEREK) 1022 Budapest, Marczibányi tér 3. (fenntartó a Szociális és Munkaügyi Minisztérium) A 2007. évben létesült a nappali rehabilitációs intézmény, mely a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjának (MEREK) új részlegeként, az Addetur Alapítvány fenntartásában mőködik. Az intézmény létrehozását az Európai Unió támogatta, kitőzött célja a mozgássérült emberek részére történı komplex rehabilitációs (egészségügyi, mentálhigiénés, képzési-oktatási, szociális, munkavállalási) szolgáltatások nyújtása a munkaerıpiacra történı (vissza)térésük érdekében. Habilitációs Fejlesztı Központ (ellátási szerzıdés keretében) 1118 Budapest Ménesi út 16. Fenntartó: Budavár, Újbuda és Hegyvidék Önkormányzat

55

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. A Budavári, az Újbudai és a Hegyvidéki Önkormányzat Intézményfenntartó Társulás által mőködtetett szociális intézmény huszonöt súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermek részére nyújt napközbeni ellátást. A háromtól tizennyolc éves korú gyermekek részére egyéni és csoportos gyógypedagógiai és konduktív foglalkozást biztosít értelmi, mozgás-, kommunikációs és szociális képességeik fejlesztése érdekében. A mozgássérült gyermekek részére évente ortopédiai vizsgálatot szerveznek. Az ellátási szerzıdésben foglaltak szerint 2 fı ellátását vállalta az intézmény, a 2007 -2009. évben nem volt kerületi gondozott az intézményben. Épülı Virgonc Gyermekekért Alapítvány A 1021 Budapest, Hővösvölgyi u. 89. sz. alatti Alapítvány a 2008. évben megszüntette a szociális szolgáltatás nyújtását a kerületben.

8. 2. Támogató szolgáltatás (Szt. 65/c) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. Az információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a társadalmi beilleszkedést segítı szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javítását, családi kapcsolatainak erısödését szolgálja. A speciális, önsegítı csoportokban való részvétel lehetıségével a szegregációjuk oldását segítik, illetve reintegrációjuk esélyeit javítják, ezzel a teljesebb élet lehetıségét kínálva fel. A szolgáltatások biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodnak. E rész bevezetıjében már megemlítésre került, hogy 2009. január 1. napjától a támogató szolgáltatás is kikerült a kötelezıen ellátandó feladatok közül, a normatív állami támogatás megszőnt. Az Szt. 131/A §-a szerint a szolgáltatások mőködtetését az állam- fıszabályként három évre megkötött – finanszírozási szerzıdés útján támogatja. A jogszabályváltozások miatt a kerületben is több támogató szolgálat megszőnt. Értelmi Fogyatékossággal Élık és Segítık Országos érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) 1051 Budapest, Október 6. u. 22. (ellátási szerzıdés keretében) Az új jogszabályi környezet miatt a régióban mőködı támogató szolgálatait integrált formában mőködteti. 2006-ban 7 ellátott volt a II. kerületbıl, 2007. és 2009. év között 15 fı kerületi ellátott vette igénybe a szolgáltatásokat, mindannyian felnıtt értelmi fogyatékossággal élı személyek. Az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonával régóta ápol az ÉFOÉSZ szakmai kapcsolatokat, a 2009. évben a szakmaközi kapcsolatok erısítéseként a kerületi pszichiátriai közösségi ellátást biztosító intézménnyel vették fel a kapcsolatot, szállító szolgáltatást nyújtottak az ellátottaknak.

56


Az ÉFOÉSZ rövid távú céljai között szerepel az általa kifejlesztett, könnyen érthetı kommunikáció elterjesztése a közintézményekben, többek között az önkormányzat hivatalában is. A könnyen érthetı kommunikáció az értelmi fogyatékossággal élıknek biztosít könnyebb eligazodást, de komoly segítség lehet az önkormányzat ügyfélszolgálatain dolgozók számára is.

Egalitás Mozgássérültek Létbiztonságát Elısegítı Alapítvány 1028 Len u. 17. Az Egalitás Alapítvány támogató szolgálata továbbra is biztosítja az ellátást a meghosszabbított szolgáltatási idıben: 16 óra után, este, hétvégén és munkaszüneti napokon is annak érdekében, hogy a fogyatékos emberek minél tovább képesek legyenek önálló életvitelük megvalósítására a saját otthonukban, ezáltal elkerülhetıvé válik, illetve kitolódik az intézményi elhelyezés szükségessége. A 2008. évben a támogató szolgálat összesen 6357 segítı órát teljesített fogyatékos személyek részére. Ebbıl állami normatívából finanszírozott 4600 óra volt. A 2009. év elsı felében 53 fı II. kerületi fogyatékos személy részére nyújtott szolgáltatást. Az év folyamán a szolgálat olyan személyek részére is nyújtott alkalmi szolgáltatást, akik élethelyzetüknél, egészségi állapotuknál fogva az Alapítvány megítélése szerint jogosan kértek segítséget, - a törvényi elıírások miatt - a számukra nyújtott szolgáltatások után azonban állami normatívát nem igényelhettek, ennek költségeit önerıbıl és pályázatokból gazdálkodták ki. Többek között olyan mozgássérült személyt szállítottak orvoshoz, aki nem tud tömegközlekedéssel közlekedni, azonban nem részesül fogyatékossági támogatásban (az igazolás jogosultsági feltétel). Ezek az óraszámok a Magyar Államkincstár összesítésben sem szerepelhetnek. A szolgáltatási idı meghosszabbítását a II. Kerületi Önkormányzata által biztosított „szociálpolitikai keret” pályázati támogatása tette lehetıvé. A tapasztalatok szerint növekvı igény van a hétvégi ellátásra. Jelenleg 3 személyhez rendszeresen, 1 személyhez eseti jelleggel mennek a személyi segítık a hétvégéken is, ezzel a legalapvetıbb szükségleteket tudják kielégíteni (felkelés segítése, higiéniai ellátás). 2009. elsı negyedévében a Támogató Szolgálat szállítószolgálata átlagosan havi 70 óra, személyi segítıi havi 40 óra idıtartamban álltak az ellátottak rendelkezésére a „munkaidın túli” idıszakban. Ennél lényegesen több igény lett volna, de finanszírozási okokból csak a leginkább rászorulók részére tudtak segítséget nyújtani. Az Alapítvány 2006. óta foglalkoztatási, rehabilitációs, információs és tanácsadó tevékenységet is folytat. Ennek révén gyakran találkoznak a foglalkoztatásra, munkavállalásra vonatkozó kérdésekkel. A 2009. évben hatályba lépett jogszabályváltozások nem kedveztek a megváltozott munkaképességő dolgozókat foglalkoztató munkáltatóknak, hiszen a gazdasági társaságoknak illetve a non-profit szervezetek közül a gazdasági tevékenységet folytató szervezeteknek a támogatás mértéke 100 %--ról 75%-ra csökkent. Ennek a hatása a munkáltatók nem alakították át az esetlegesen veszteséget termelı részlegeiket, hanem sok megváltozott munkaképességő dolgozót foglalkoztató gazdasági társaság befejezte mőködését és

57

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. elbocsátotta a dolgozóit. Az Alapítványnál munkahely illetve az igénybe vehetı ellátások iránt érdeklıdök száma megnövekedett, s nıtt azoknak a száma is, akik eddig nem vették igénybe sem a rokkantsági nyugdíjat, sem a 2007. évben életbe lépı rehabilitációs járadékot, de munkahely hiányában e két ellátás jogosultsági feltételeirıl, igénybevételének lehetıségeirıl érdeklıdtek, mert a szociális juttatások ezen formáit érzik biztosnak. Felebarát-Református Támogató Szolgálat 1036 Budapest, Lajos u. 91. fszt.3./c 2007-ben kapott a szolgálat mőködési engedélyt, bár székhelye a XI. kerületben van, elsıdleges ellátási területe a II. kerület. A szolgálat által nyújtott ellátásokat Budapesten és elsıdlegesen a II. kerületében végzi. Rugalmas idıbeosztásban (havi 176 órás munkarendben) dolgoznak, ami a tapasztalatok szerint nagyban elısegíti a szolgálat által nyújtott lehetıségek igénybevételét mind a fogyatékkal élı személyek és családtagjaiknak, mind az egyéb intézmények számára.

Szolgáltatást igénybe vevık kerület (lakóhely) szerinti megoszlása 2008. január 01. - 2008. december 31. között II. kerület

15 fı

III. kerület

2 fı

IV. kerület

2 fı

VII. kerület

1 fı

IX. kerület

1 fı

XI. kerület

4 fı

XII. kerület

2 fı

XIII. kerület

2 fı

XIV. kerület

1 fı

XV. kerület

1 fı

XVII. kerület

1 fı

XVIII. kerület

1 fı

XIX. kerület

3 fı Összesen: 36 fı Forrás: Felebarát-Református Támogató Szolgálat

58


Szolgáltatást igénybe vevık kor szerinti megoszlása 2008. január 01. - 2008. december 31. között 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 19101919

19201929

19301939

19401949

19501959

19601969

19701979

19801989

1990-

Szolgáltatást igénybe vevık kor szerinti megoszlása 2009. január 01. - 2009. október 31. között

1990-1999 1980-1989

2

1970-1979

4

1960-1969 1950-1959

2

1940-1949

5

1930-1939

4

1920-1929 1910-1919

3 2

Forrás: Felebarát-Református Támogató Szolgálat

59


Szolgáltatást igénybe vevık a fogyatékosság típusa szerint 2008. január 01. - 2008. december 31. között

14 12 látássérült

10

mozgássérült 8

hallássérült értelmi fogyatékos

6

halmozottan fogytékosok 4

autista

2 0 1

Szolgáltatást igénybe vevık a fogyatékosság típusa szerint 2009. január 01. - 2009. október 31. között

12 10

Látásfogyatékos

8

mozgásfogyatékos

6

hallásfogyatékos értelmileg akadályozott

4

halmozottan fogyatékosok 2

1

autista

0 Ellátottak száma


A fenti ábrából látható, a legnagyobb számban a mozgáskorlátozottak, valamint a látássérültek veszik igénybe a szolgáltatást, hallássérült és értelmileg fogyatékos ügyfél nincs, halmozottan fogyatékosok száma 1 fı, autista ellátott nincs.

Szolgáltatás típusa a nyújtott óraszámok szerint 2008. január 01. - 2008. december 31. között 3000 2500

személyi segítés

2000

szállítás

1500

információnyújtás 1000 500 0 1


60

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Az Alapítvány további célja fogyatékosok nappali intézményének létrehozása, továbbá házi segítségnyújtás biztosítása. Mindkét szolgáltatástípusra igény mutatkozik.

2009. évtıl a következı alapítványok szüntették meg támogató szolgálati tevékenységüket a kerületben: Addetur (Adj Hozzá!) Alapítvány 1022 Marczibányi tér 3. támogató szolgálata megszőnt

Épülı Virgonc Gyermekekért Alapítvány 1021 Budapest, Hővösvölgyi u. 89. – támogató szolgálata megszőnt Súlyosan Mozgássérültek Bethesda Segélyezı Alapítványa 1028 Pinceszer u. 20/a. – támogató szolgálata megszőnt

Fogyatékosok átmeneti ellátása (Szt. 80.§ 3. bekezdés b) pontja) Ez az ellátási forma hiányzik a kerület ellátó rendszerébıl. Lakóotthon (Szt.85./A (2) bekezdés a) pontja) Civitan Club Budapest-HELP Egyesület lakóotthona, ahol 7 fıt láthat el A lakóotthoni ellátást öt fı önkéntes szülı segítette.

A lakóotthon fenntartása nem kötelezı önkormányzati feladat, bár a rehabilitációs célú lakóotthon az önállóság kifejlesztését szolgáló érdemi szakmai tevékenység biztosítása mellett, kiváló elhelyezési forma lehetne azon ellátottak számára is, akiknek legtöbb esetben ez az önellátás egyetlen reális helyszíne.

A fogyatékkal élık jogaiért, életkörülményeinek javításáért több nem állami és egyházi fenntartású egyesület, alapítvány is tevékenykedik a kerületben. A Vass Miklós Értelmileg Akadályozottakat Segítı Közhasznú Egyesület, (továbbiakban: Egyesület) a szabadidıs, kulturális rendezvényeken a kerületi Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthonával több éve sikeresen együttmőködik. Az Egyesület látókörébe kerülnek olyan személyek is, akik, fogyatékosságukat illetıen „határesetként” jellemezhetıek, de életkörülményeik alapján fokozottan hátrányos helyzetőek. Esetükben az Egyesület hatékony segítséget nem tud adni, legfeljebb 1-1 karácsonyi vásárlási utalvány ajándékozásával tud segíteni, ám a rendelkezésükre álló információkkal élve a kerületi szociális szolgáltatások elérésében tanácsadással tudnak a rászorultaknak szolgálni. A 2009. évben harmadik alkalommal került sor a Klebelsberg Mővelıdési Kulturális és Mővészeti Központ különbözı sérültséggel élık „Fele-más Nap” rendezvényére, ahol épek és sérültek együtt szórakozhatnak, alkothatnak, s számtalan bemutató szolgálja a fogyatékkal élık elismerését és megismertetését.

61

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. A teltházas rendezvény azt jelzi, hogy igény van mind a lakosság, mind a fogyatékkal élık körében az ilyen jellegő „integrált” kapcsolódási pontokra. A sérültek számtalan mővészeti ágban tudnak kimagasló teljesítményt nyújtani, s a tapasztalatok szerint, szívesen mutatkoznak meg, s a nekik szervezett eseményeken örömmel vesznek részt.

Összegzés: •

az ÉNO új intézményi elhelyezésével a szolgáltatások spektrumának bıvítése és kapacitásfejlesztése,

•

meghosszabbított munkaidıben nyújtott támogató szolgáltatás pályázati úton való további biztosítása,

•

MEREK célkitőzése: létrehozni önálló élet központokat, ahol a segédeszköztıl a rehabilitációs szolgáltatáson át a támogató szolgálatig minden megtalálható,

•

a közösségi közlekedés további akadálymentesítésére, az akadálymentes járatok menetrendszerinti közlekedtetése,

•

az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények akadálymentesítése –ahol ezt a mőszaki feltételek lehetıvé tették – elkészültek, az akadálymentesítés nem teljes körő,

•

a járdák-átkelık egyre inkább használhatók fogyatékos emberek számára, ezáltal a közszolgáltatások is elérhetık,

•

kevés az átmeneti lakhatási lehetıség, illetve az akadálymentes bérlakás,

•

megvizsgálni annak lehetıségét, hogy az önkormányzat csak olyan társasházi építési engedélyt adjon ki, ahol legalább az épületbe való bejutás a földszintre vagy a liftig akadálymentesen megoldható legyen, valamint az épületbelsık lehetı leginkább akadálymentes kialakítása,

•

lakosság és a fogyatékkal élık közös rendezvényeinek támogatása.

62


IX. Szenvedélybetegek ellátása Prevenció Cél: óvodák, általános és középiskolák egészségfejlesztési program kínálatának bıvítése, a helyes életvezetés kialakítása. A Sziget Droginformációs Alapítvány Életvezetési Központtal a korábbi években kötött szerzıdését a 2008. évben nem hosszabbította meg az Önkormányzat. Az iskolák kialakították egészségnevelési programjukat, amely a nevelési programban foglalt, egész éven átívelı komplex foglalkoztatást jelent - az alsós egészségklubtól a BRFK rendezvényéig. Az elmúlt évek gyakorlatán változtatva célszerő lehet, ha a projekt „javasolt programok” és „választható tematikák” köré szervezıdik, így az intézmények (11 óvoda, 7 általános iskola, 5 általános iskola+gimnázium és 2 gimnázium) a helyi igényeiknek megfelelıen választanak programot, hozzáférést a gyerekek/tanulók számára. Ezáltal megjelennének az eltérı profilok, konkrét korosztályra és problémára történne a felkészítés/érzékenyítés – a pedagógusok javaslatára. A középfokú oktatásban lehetıség nyílhat a diákok önszervezıdı részvételére egy-egy ıket foglalkoztató téma feldolgozására. A 2008. évben a kerületi Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum (továbbiakban: KEF) sikeresen pályázott a „KAB-KEF 08-0016-os pályázaton”, amely lehetıvé tette a Központ „Parkoló Pálya” programjának folytatását a Millenáris Parkban. A program elsıdlegesen a 12-21 éves korosztályt célozta meg, elsıdleges célja a csellengı fiatalok számára tartalmas programok kínálata, kortárs közösség kialakítása, egyéni szociális és lelki problémák feltárása, gondozása, valamint a segítı szervezetek közti közvetítés. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet által a korábbi években készített „Naplót” adaptálva, készült a negyedikes és felsı tagozatos gyerekek részére a 2009-es évre szóló határidı napló, amely a naptár funkció mellett az egészségnevelést segítı hasznos ismereteket, és más, a korosztály számára érdekes információt tartalmazott. Ebben a tanévben, a Kék Pont Alapítvánnyal történt sikeres pályázaton való szereplést követıen 18 középiskolás részvételével elindult a kortárssegítı képzés. A foglalkozásoknak a Marczibányi téri Mővelıdési Központ ad helyet. Az iskolák drog-prevenciós tevékenységét évek óta segíti a rendırség által mőködtetett DADA program, a Közbiztonsági Alapítvány támogatásával Rendvédelmi tábort, Katasztrófavédelmi- és Rendvédelmi Napot szerveznek. A Magyar Vöröskereszt Észak-Budai Szervezete a „Figyelek magamra, ezért téged is látlak” drog-prevenciós programjának tematikája a vöröskereszt mozgalom alapján, az önkéntesség és az önkéntes munkán alapszik. A program elsısorban a 10-16 éves halmozottan hátrányos helyzető gyerekek és fiatalok, valamint a II. kerületi gyermekotthonban élı gyermekek körében hirdették meg. „Csellengı fiatalok a vöröskeresztben” a Magyar Vöröskereszt II. kerületi Szervezetének Ifjúsági csoportja segítségével a nyári szünetben szabadidıs programokat szerveztek, az egész napos programokon étkezést is biztosítottak.

63

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. A következı években nem csak az ifjúságnak, hanem a pedagógusoknak, szülıknek és a lakosságnak is szeretnék az egészségügyi, megelızı, felvilágosító munkájuk folytatásaként a „Gyermekeink elsısegély tanfolyamot” és a CPR elsısegély tanfolyamot ajánlani. 9. 1. Közösségi ellátások Szt. 57.§ (1) bekezdés g) pontja A szenvedélybetegek közösségi ellátása a szenvedélybetegek számára nyújt saját otthonukban igénybe vehetı, korszerő, személyre szabott szolgáltatást, amely megkönnyíti az önálló életvitelt, és számottevı segítséget nyújt az igénybevevı családja számára is. A 2009. január 1-jétıl életbe lépı Szt. változások az alapszolgáltatások közül kedvezıtlenül érintette a közösségi ellátásokat. A közösségi ellátás 2005. év óta ugyan már csak a 10 000 fı lakosság szám feletti településeknek volt kötelezı ellátási forma, a feladatellátáshoz állami normatív támogatás kapcsolódott. 2009. január 1-jétıl azonban kikerül az önkormányzati kötelezettségek közül a közösségi ellátás, a finanszírozása pályázat útján történik. Ez a változás vélhetıen együtt fog járni e tevékenységek visszaszorulásával, ezzel a speciális ellátott csoportok számára otthon igénybe vehetı szolgáltatások csökkenésével járhat. A leírt változások ellentétben állnak a szociális alapszolgáltatások fejlesztésére irányuló szakmai törekvésekkel, bizonytalanságot szülnek a szolgáltatók és fenntartók körében, veszélyeztetik már létrehozott egyes szolgáltatások létét, végsı soron csökkentik a rászorulók speciális szolgáltatásokhoz való hozzájutásának esélyeit. A 2009. év nyarán kiírt elsı körben nyertes pályázati eredmények kihirdetése óta a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal újabb pályázatokat írt ki az ellátatlan területek közösségi ellátásainak biztosítására, de a pályázati rendszer szakmai- és pénzügyi eredményességérıl még korai lenne következtetéseket levonni. A pályázati támogatás futamideje 3 év. A II. kerületben a szenvedélybetegek becsült száma 2008. évben 1347 fı. Budapest Fıváros II. Kerületi Önkormányzat 530/2006.(XI.23.) képviselı-testületi határozatával 2006. december 1-jétıl szerzıdést kötött a Magyarországi Református Egyház Válaszút Misszió Drogkonzultációs Irodájával (továbbiakban: Válaszút Misszió) (1122 Budapest, Krisztina krt. 5.) a szenvedélybetegek közösségi ellátása biztosítása érdekében. A Válaszút Misszió sikeresen pályázott, 3 évre támogatásban részesült, így a kerületi ellátottaknak továbbra is biztosítani tudja szolgáltatásait. A Válaszút Misszió szenvedélybetegek részére közösségi ellátását, a három rehabilitációs intézményben elı- és utógondozást (KIMM, KIMMTA, Mérföldkı), illetve tanácsadást végez. Az elmúlt években továbbra is az volt az intézmény tapasztalata, hogy az ellátottak egy biztonságot nyújtó bázisnak tekintik a helyet, egyre több a visszatérı gondozott, illetve azok száma is nı, akik rendszeresen tartják a kapcsolatot az ellátókkal.

64


Az adatok figyelembe vételével a Válaszút Misszió által személyesen és/vagy információs anyaggal elérhetı drogfogyasztók száma megközelítıleg 90-100 fı, a közvetlen kapcsolatok kialakítása pedig 70-80 fıvel lehetséges. Az ellátottak deviáns életvitelő fiatalok, nehezen elérhetı és magas kockázatú csoportok. Életkoruk 18 – 45 év, szociális, valamint támogató hátterük változó, de jelentıs számban fordulnak elı hajléktalan, családi és támogató kapcsolatokkal egyáltalán nem rendelkezı ellátottak. Iskolázottságuk tekintetében túlnyomó részt általános iskolai képesítéssel, esetleg szakmával rendelkeznek. A Válaszút Missziónál továbbra is lehetısége van a hozzátartozóknak arra, hogy személyes konzultációk keretében tanácsot kérjenek, vagy lelki gondozói lehetıséggel éljenek, illetve a társfüggıséget érintı kérdésekben szakmai programban részt vegyenek. A szenvedélybetegek közösségi ellátásának alakulása 2008. évben: Élı szerzıdés: 163 (elıgondozás, utógondozás, konzultációk, álláskeresés, internet, stb.) 53 új szerzıdés (2008-ban kötött) 26 fı került ki az ellátásból 43 fı rehabilitációs elhelyezésre került: 250 200 150 100 50

Ja nu Fe ár br u M ár ár ci u Á s pr ili s M áj us Jú ni u J s A úli ug u s sz usz ep tu te s m b O er kt N ób ov e e r D mb ec e em r be r

0

Közösségi ellátás óraszám A teljes évben közösségi ellátásra fordított összes óraszám: 1791 óra. A megelızı felvilágosító ellátás alakulása 2008. január 01. és december 31. között Összesen Új szerzıdéskötés

122 fı

Sikeres befejezés

71 fı

Megszakította

51 fı

Jelenleg ellátásban

66 fı

65


250

200

150

100

50

ec em be r D

ov em be r N

r

kt ób er O

us zt us

us

s

Sz ep te m be

Au g

Jú li

Jú niu

M áj us

ilis Áp r

iu s M ár c

Fe br uá r

Ja nu ár

0

Elterelési óraszám alakulása A teljes évben megelızı felvilágosító ellátásra fordított összes óraszám: 2248 óra. Alacsonyküszöbő ellátás - 2009. év januárjától elérhetı a Válaszút Missziónál ez a szolgáltatás a közösségi ellátáshoz hasonlóan pályázati finanszírozásból mőködik Az alacsonyküszöbő szolgáltatás anonim, ingyenes, mentes a bürokráciától, az igénybevételének nem feltétele a szolgáltatást igénybe vevı absztinenciája, a kapcsolattartás módját és rendszerességét a segítıvel együtt határozzák meg. Egyénileg, személyre szabottan történik a segítés, a megállapodás szóban történik. A szolgáltatás során megvalósuló tevékenységi formák közül kettıt szeretnék kiemelni: –

ártalomcsökkentı program (tőcsere)

–

Drop In (megpihenı klub/ kontaktklub

Az alacsonyküszöbő, illetve az ártalomcsökkentı beavatkozások egyik fontos formája a tőcsere program. Az intravénás drogfogyasztók részére nyújtott tőcsere olyan beavatkozás, amelynek közvetlen célja az intravénás drogfogyasztási forma szövıdményeinek megelızése, hosszabb távon a kezelésbe vétel elısegítésén keresztül az absztinencia elérése. Az intravénás szerhasználat leggyakoribb várható szövıdményei lehetnek a vér által terjedı fertızések kialakulása (HIV, Hepatitisz C, Hepatitisz B), illetve a nem megfelelı öninjekciózási gyakorlathoz kapcsolódó bırgyógyászati és sebészeti szövıdmények. A tőcsere egy olyan komplex ellátás, amely a problémás és függı intravénás használók számára steril tő és fecskendı biztosítása és cseréje mellett, illetve ezen keresztül az érintettek elérését, kezelésbe vonását szolgálja. Emellett lehetıség adódik jogi és életvezetési tanácsadásra, állapotfelmérésre, tájékoztatásra, egyéni esetgondozásra és ügyintézésre. A tőcsere program kettıs célt valósít meg: a drogfogyasztók intravénás használati módjának biztonságosabbá tételét, továbbá a vér útján terjedı fertızı megbetegedések kockázatának csökkentésén túl a városban elszórt, s potenciális veszélyforrást jelentı használt felszerelés begyőjtéséhez is hozzájárul. A szolgáltatás a Válaszút Misszió Irodájában, állandó helyen érhetı el. Drop In A Drop In elsısorban szerhasználó szenvedélybetegek számára biztosít pihenési, józanodási lehetıséget minimális elvárások mellett. A Drop In programja kiegészül a pszichoaktív szerhasználat ártalmainak mérséklésére irányuló további szolgáltatásokkal.

66

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Szenvedélybetegek nappali ellátása - hiányzó ellátási forma Szt. 65/F. §

9. 2. Szenvedélybetegek átmeneti ellátása Szt. 80.§ (3) bekezdés d) pontja Emberbarát Alapítvány (ellátási szerzıdés keretében) (1105 Budapest, Cserkesz u. 7-9.) 2005. december 1-jétıl határozatlan idıre kötött ellátási szerzıdés jött létre, amely szerint az Emberbarát Alapítvány, mint szociális szolgáltató vállalja, hogy a II. kerületben bejelentett lakcímmel vagy annak hiányában bejelentett tartózkodási címmel rendelkezı 3 fı férfi szenvedélybeteg részére az Alapítvány által fenntartott Szenvedélybetegek Átmeneti Otthonában férıhelyet tart fenn, és ıket a szolgáltatás szakmai programja szerint ellátja. A szociális ellátórendszer eredményességét valamint az átmeneti, illetve tartós bentlakást nyújtó intézmények hatékonyságát emeli az intézményi jogviszonyban álló ellátottak intézményen belüli szociális foglalkoztatásának 2006-tól megnyílt új lehetısége. A szenvedélybetegek ellátórendszerben való tartásának idejét, gyógyulási esélyeinek növelését és a munka világába való visszatérését elısegíti az a rendszeres foglalkoztatás, amely a végzett tevékenységnek megfelelıen anyagi ellenszolgáltatást is von maga után: munkabért illetve munka-rehabilitációs díjat. A fentiek igazolásaként pozitív példaként megemlíthetı az a jelenleg is az Alapítvány Szenvedélybetegek Átmeneti Otthonában lakó 32 éves II. kerületi ellátott, aki elıbb munkarehabilitáció foglalkoztatás keretében napi 4 órás foglalkoztatásban, majd ez év szeptemberétıl fejlesztı-felkészítı munkaszerzıdés keretében napi 6 órás tevékenységben vesz részt. Az Alapítvány 2008. évben 4 kerületi lakost látott el, az Alapítvány együttmőködik a Központ családgondozójával a lakókörnyezetbe való visszatérés, illetve a lakhatási kérdések megoldásában. A kerületi KEF is közremőködött a budai régió KEF résztvevıi közremőködésével összeállított információs adatbázis elkészítésében, amely kiadvány megjelenése után a lakosság illetve az ellátásokat igénybe vevık tájékozódhatnak a régió szenvedélybetegeit érintı ellátási formákról, a prevenciós lehetıségektıl a rehabilitációs intézmények elérhetıségéig.

Összegzés: •

prevenció sokszínőségének megırzése,

•

lehetıség szerint a nem kötelezı önkormányzati feladatok további biztosítása,

•

a szenvedélybetegek nappali ellátásának megteremtése,

•

az információs adatbázis közzététele.

67


X. Pszichiátriai betegek ellátása 10.1. Közösségi pszichiátriai ellátás Szt. 57. § (1) bek. g) pontja „A társadalmi integrációt segíti a mentális egészségügyi szolgáltatások intézményektıl való függetlenítése, és szolgáltatások biztosítása az alapellátásban, közösségi központokban és általános kórházakban, a betegek és a hozzátartozók igényeivel összhangban. A nagy pszichiátriai kórházak vagy elmegyógyintézetek könnyen fokozhatják a megbélyegzést. A pszichiátriai szolgáltatások reformjai révén számos országban a mentális egészségügyi szolgáltatásokat a nagy pszichiátriai intézmények helyett közösségi szinten biztosítják (egyes újonnan csatlakozott tagállamokban a mentális egészségügyi infrastruktúra nagy részét továbbra is elmegyógyintézetek alkotják). „

Forrás: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005. október 14. ZÖLD KÖNYV

A szenvedélybetegek közösségi ellátásánál leírtak szerint a közösségi pszichiátriai ellátás is kikerült a kötelezıen ellátandó önkormányzati feladatok közül, 2009. január 1. napjától a normatív finanszírozást pályázati rendszer váltotta fel. A kerület képviselı-testülete továbbra is fontosnak tartja, hogy a speciális ellátotti csoportok a jogszabály változások miatt ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe, ezért a meglévı – immár nem kötelezı- feladatokat továbbra is biztosítani kívánja. A feladatot ellátó II. számú Gondozási Központ sikeresen pályázott a 2009. év nyarán, így a finanszírozási szerzıdés szerint a pszichiátriai betegek közösségi ellátása - remélhetıen - 3 évre továbbra is biztosított. A közösségi ellátás kérelemre, szakorvosi diagnózis alapján, térítésmentesen vehetı igénybe. Az ellátás keretein belül az egyéni esetkezelések (személyre szabott, közös megbeszélésen, egyéni készségekre, képességekre épülı tervezetre épül. Az ellátottak BNO kód szerinti besorolás alapján az F 20 kód van túlsúlyban. Kerületünkben és országosan is az OPNI bezárása kapcsán került a figyelem középpontjába a pszichiátriai betegek sorsa. A közösségi ellátásnak már az intézmény bezárása elıtt (VI. osztállyal) kiemelkedıen jó együttmőködést sikerült kialakítani, így az ellátásba bevonható betegekkel idıben sikerült kapcsolatot létesíteni. A betegek létszámának növekedésérıl számolt be a Pszichiátriai és Mentálhygiénés Gondozó: napi 60-80 fı kezelését 3 orvos, 1 pszichológus és 5 asszisztens látja el. II. kerületi Pszichiátriai Gondozó és Mentálhygiénés szakrendelés 2009. elsı negyedévi forgalma: Szakrendelés: 2563 beteg Gondozó: 436 beteg. Egy havi forgalom: 2009. 04.01-2009.04.30:

68

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. szakrendelés: 844 beteg+ gondozó: 157 beteg. Gondozónıi látogatások száma havonta: kb:50-70. A gondozott betegeket ½ évente legalább egyszer otthonában meg kell látogatni. A gondozóban jelenleg regisztrált gondozottak száma: 257 fı. A II. kerületi Pszichiátria Gondozó és Mentálhygiénés szakrendelés több évre visszanyúló tapasztalatai szerint a gondozási tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a gondozó szoros együttmőködése szükséges a beteg ellátásának minden fontos résztvevıjével: pl.: háziorvos, gyermekjóléti szolgálat, családsegítı szolgálat. Kiemelkedı szerepe van a kerületi közösségi ellátásnak, amely a gondozóval „karöltve”, együttmőködve segíti a betegségbıl adódó életviteli és szociális gondok menedzselését. A közösségi ellátás nem helyettesítheti a beteg egészségügyi szakmai „kiszolgálását”, de a gondozó sem tudja nélkülözni a szociális segítségnyújtást a közösségi ellátás részérıl, a kettı kiegészíti egymást, egyik sem nélkülözhetı és nem helyettesíthetı a másikkal. Továbbra is sikeres a „Havi klub” mőködtetése, amely alkalmakkor az aktuális, többséget foglalkoztató problémákra keresnek választ, megoldásokat, ugyancsak igénylik az ellátottak az aktuális ünnepek megtartását is. Rendszeres az együttmőködés az intézményközi és szakmaközi esetmegbeszélésekkel. A dolgozók mentális egészségének védelmében a szupervízió és az orvosi konzultáció biztosított. A továbbképzések és szakmai tanfolyamokon való részvétel folyamatos. 10. 2. Pszichiátriai betegek nappali intézménye (ellátási szerzıdés keretében) Szt. 57. (1.) bekezdés j) pontja Soteria Alapítvány „Kilátó” Klubház 1035 Szentendrei út 36. A ’Kilátó’ Klubház szakmai programjában megfogalmazott szakmai cél az ellátást igénybevevık, klubtagok komplex pszicho-szociális rehabilitációjának a társadalomba és a korábbi vagy új közösségekbe történı visszailleszkedésének, új kapcsolatrendszerek kialakításának, az elvesztett készségek és képességek visszaszerzésének az elısegítése, a klubtagok életminıségének megtartása és javítása. Ennek érdekében a klubtagok részére – szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelı – napi életritmust biztosító, közösségi szolgáltatásokat szervez és személyre szabott rehabilitációs programokat biztosít. A szakmai feladat keretében elısegíti a klubtagok szükségleteinek, problémáinak és céljainak meghatározását a személyes célok elérését akadályozó problémák megoldását és a klubtaggal való egyetértésben - ezek alapján - személyre szabott rehabilitációs program kidolgozását. A 2007- 2009. év közötti idıszakban 22 fı II. kerületi lakossal volt a nappali intézménynek ellátási megállapodása. Az Önkormányzattal kötött ellátási szerzıdés alapján a Soteria Alapítvány átlag 10 fı második kerületi lakos ellátását vállalta a nappali intézményben. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy - a célcsoport speciális szükségletei és szokásai alapján - 20-25 megállapodás (intézményi jogviszony) fennállása biztosítja a férıhely-kapacitás optimális kihasználását. Az ellátottak szociális indikációi az életkor, nemek szerinti, iskolai végzettség, szakképzettség, munkaképesség-változás, munkavállalás, jövedelem, lakhatás, gondnokoltatás és a mentális problémák dimenzióiban:

69

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. életkor 18 -35 36 - 60 60 -65 összesen

férfi 2 6 2 10

nemek szerint nı férfi összesen

12 10

iskolai végzettség felsıfokú középiskola általános összesen

férfi 3 5 2 10

szakképzettség rendelkezik szakképzettséggel szakképzetlen összesen

nı 3 8 1 12

összesen 5 14 3 22

% 24 67 9 100%

összesen

22

% 54 46 100%

nı 2 8 2 12

összesen 5 13 4 22

% 22 59 19 100%

férfi 5

nı 3

összesen 8

% 36

5 10

9 12

14 22

64 100%

munkaképességváltozás I-II. csop. III. csop. 40%-os munkaképesség változás nincs munkaképességváltozás összesen

férfi 5 5 0

nı 3 8 1

összesen 8 13 1

% 36 59 5

0

0

0

0

10

12

22

100%

munkavállalás nyugdíj, nyugdíjszerő ellátás mellett vállalt munkát nem tudott, nem vállalt munkát összesen

férfi 3

nı 1

összesen 4

% 18

7

11

18

82

10

12

22

100%

jövedelem 0 – 28.500Ft/hó 28.500-50.000Ft/hó 50.000-71.500Ft/hó több 71.500Ft/hó összesen

férfi 1 6 3 0 10

nı 1 10 1 0 12

összesen 2 16 4 0 22

% 9 72 19 0 100%

lakhatás egyedül élı

férfi 3

nı 3

összesen 6

% 27

70

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. szülıkkel élı házasságban, élettárssal élı egyéb hozzátartozóval élı összesen

4 2

5 4

9 6

41 27

1

0

1

5

10

12

22

100%

gondnokság gondnokolt nem gondnokolt összesen

férfi 5 5 10

nı 6 6 12

összesen 11 11 22

% 50 50 100%

mentális problémák skizofreniák mániás, bipoláris zavarok depressziók szorongásos, kényszeres zavarok borderline zavar összesen

férfi 7 1

nı 7 3

összesen 14 4

% 63 18

2 0

1 0

3 0

14 0

0 10

1 12

1 22

5 100%

Forrás: Soteria Alapítvány „Kilátó” Klubház

Az adatok alapján elmondhatjuk, hogy ellátottjaink többsége halmozottan hátrányos helyzető, a munkaképesség-változás mértéke alapján 95%-uk tartozik az I-II. illetve a III. csoportba, míg 81% él olyan típusú mentális problémával, amelyeket a „nagy kórképek” (skizofréniák; mániás, bipoláris zavarok) közé tartoznak, 50%-uk pedig gondnokság alatt áll. Munkavállalási esélyeiket csökkenti, hogy zömében 40 év felettiek (76%); s bár 59%-nak van középiskolai végzettsége, viszont a szakképzettség szempontjából is hátrányban vannak a munkaerıpiacon: 36% szakképzettnek a végzettsége munkaerıpiaci szempontból elavultnak, nem használhatónak számít; 64% pedig szakképzetlen. Az ellátottak 81%-ának a havi jövedelme 50 000 forint alatt van. A többség jelenleg is a szülıkkel él; az egyedül élıknél is megfigyelhetı, hogy a szülık elvesztése után nem tudtak párkapcsolatokat kialakítani, nem történt meg a szülıkrıl a leválás. A klubház a célcsoport ezen részének elsısorban az életminıség megtartását, a szakosított ellátásba vétel elkerülését, elodázását illetve a kórházi „forgóajtó” effektus csökkentését célzó rehabilitációs támogatást tud nyújtani. Ugyanakkor az ellátottak egy részénél reális szakmai célkitőzés a komplex reintegráció: elsısorban a 30-35 év alatti korosztály, akiknél a mentális problémák nem krónicizálódtak, a munkaképesség-változás mellett vállalnak képzést, átképzést; munkát. Számukra lehetséges kimenet a munkaerıpiaci reintegráció, amelyben a klubházhoz szorosan kapcsolódó Soteria Alapítvány ’Támpont’ Munkacsoport mentorálással, munkába állítási tréninggel, munkaerıpiaci állások feltárásával támogatja ıket. A nappali intézmény az elmúlt két év folyamán tovább erısítette kapcsolatát a pszichiátriai betegek II. kerületi közösségi ellátásával; a Soteria Alapítvány biztosított szupervíziót a 2008. év végéig a szolgálat munkatársai számára. A nappali intézmény munkatársai részt vettek az intézményközi esetmegbeszélıkön; a közösségi ellátással közösen szerveztek Klubháztalálkozókat, klubnapokat. 2008 októberében a meglévı együttmőködést „Szakmai együttmőködési megállapodás” formájában írásban is rögzítettük. 71

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. A II. kerületi pszichiátriai gondozóban elérhetıek az információk a nappali intézmény szolgáltatásairól; az együttmőködés további lépcsıfoka lehetne írásbeli együttmőködési megállapodás kötése is, továbbá a szolgáltatásról állandó tájékoztatás a II. kerületi önkormányzat honlapján, illetve a „Budai Polgár”- ban. A Soteria Alapítvány stratégiai célja közt szerepel pszichiátriai betegek átmeneti és rehabilitációs otthonának létrehozása, fenntartása; a védett lakhatási program ennek elıkészítését, szakmai megalapozását hívatott elıkészíteni. Egy –a szokványos lakókörnyezetbe integrált- 50nm-es, kétszobás lakás 2-4 fı számára, akik különösebb ápolást-gondozást nem igényelnek, kompenzált állapotban vannak, társas készségeik és az önálló életvitelre való képességeik rehabilitálhatóak, biztosítaná életvitelszerően az együttlakást. A lakhatás idıtartama részben limitált, meghatározza a rehabilitációs célok elérése, a célok elérésében történı együttmőködés és aktivitás, a határozott idıre történı szerzıdés meghosszabbítható. A résztvevık anyagi lehetıségeiktıl függıen anyagilag hozzájárulnak a rezsiköltségekhez, maguk biztosítják élelmezésüket, ruházkodásukat. A közösségi és nappali ellátás eszközei sokszor nem elégségesek ezeknek a problémáknak a kezelésére (pl. nem tud egyedül lenni, magányát, tehetetlenségét, szorongásait a segítıvel történı heti, heti többszöri találkozók nem oldják, felmerül a lakóotthoni elhelyezés veszélye stb.). A védett lakhatási program keretében a pszicho-szociális intervenciók az önálló életvitel készségének újraalakításában adható támogatás. 10.3. Pszichiátriai betegek átmeneti ellátása Szt. 86.§ (2) bekezdés d) pontja Félúton Alapítvány (1172 Bp. Liget sor 26.) Az ellátás biztosítását 2009. november 1. napjától a XVII. kerületben mőködı Félúton Alapítvány intézménye biztosítja ellátási szerzıdés keretében. Pszichiátriai betegeket kezelı intézmény a továbbiakban Alapítvány – 1171 Budapest, Péceli út 119. szám alatti intézménye o1yan krónikus pszichiátriai betegséggel (pl.: skizofrénia, depresszió, krónikus szorongásos problémák) küzdı személyeknek nyújt átfogó, professzionális segítséget, akik túl vannak az aktív kórházi kezelésen, állapotuk stabilizálódott, de további terápiás segítséget igényelnek. Átmeneti ellátás keretében 2 fı kerületi lakos átmeneti ellátására van lehetıség. Az intézményben egy komplex modul-program mőködik. Lényege, hogy a kezelıprogram egyénre szabott, az ellátott lehetıségeihez igazodik, amely betegségét veszi célba, nem a páciens morális, erkölcsi állapotát. A felvételi eljárás kérelemre indul.

Összegzés: • • •

a pszichiátriai betegek ellátása teljes körő, szakmai kapcsolatok, együttmőködések példaértékőek, az átmeneti ellátást biztosító szervezet bevonása a szakmai együttmőködésbe.

72


XI. Hajléktalan ellátás Utcai szociális munka (Szt.65/E)

Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. Budapest Fıváros II. Kerületi Önkormányzat 360/2007.(X.25.) képviselı-testületi határozatával 2007. november 1-jétıl szerzıdést kötött a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiójával (1033 Budapest, Miklós u. 32.) (továbbiakban: Szeretetszolgálat) az utcai szociális munka és hajléktalan emberek nappali ellátásának biztosítása érdekében. A II. kerületi hajléktalanok száma – demográfiai adatok A 2008. év elıtt regisztrált hajléktalanok száma: 145 férfi, 33 nı. A 2008-ban regisztrált új hajléktalanok száma: 88 férfi, 19 nı. A gondozottak száma 2008-ban 187 fı volt. 2008-ban elhunyt 5 férfi és két nı. Az ellátottak fıként alkalmi munkából, segélyekbıl, koldulásból, kukázásból, „üvegezésbıl”, „újságozásból” tartják fenn magukat. Csupán kis hányaduk rendelkezik rendszeres jövedelemmel, rokkantnyugdíjjal, illetve öregségi nyugdíjjal. A gondozottak mintegy felét a zömmel középkorú, a rendszerváltás gazdasági hatásai miatt utcára került, korábban az iparban dolgozó férfiak és nık teszik ki. A fennmaradó 50 % hozzávetılegesen egyenlı arányban oszlik meg a családi problémák miatt utcára került emberek, az állami gondoskodást nyújtó intézménybıl kikerültek, a börtönbıl szabadultak és a lakásmaffia áldozatai között. Sajnos, az elmúlt években a hajléktalan emberek száma nem csökkent, sıt néhány felmérés adatai alapján fıként az utcán élık száma emelkedett, az ellátottak 80 %-ka férfi, egészségi és mentális állapotuk egyre rosszabb, hiszen közülük egyre többen élnek már 3-4 vagy akár sokkal több ideje az utcán. Utcai gondozó szolgálat hetente legalább egyszer felkeresi az ügyfeleit, természetesen ha helyzetük igényli, gyakrabban is. A Szeretetszolgálat a tartósan utcán élı embereket az idıjárási körülményeknek megfelelıen különbözı, a túlélést segítı eszközökkel felszerelni, ezek közé tartozik a takaró, hálózsák, konzerv, fólia, ruhanemő, cipı, vitamin. Ezen felszerelések átadására kizárólag az utcán (közterületen) került sor. A szociális szakemberek a hajléktalan igazolványt az utcán valamint az irodában egyaránt kiállítottak a rászorulóknak. Az egészségügyi rendszerben történt jelentıs változások következtében nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az ügyfelek jogviszonyát tisztázzák, az ellátáshoz való hozzáférésüket biztosítani tudják Ügyintézésre, iratpótlásra a gondozottak 40-50%-a tartott igényt. (Hajléktalan igazolványt még többen kértek). Az élelmiszerrel való ellátás az összes ellátott 90%-ára terjedt ki. Ugyanez vonatkozik a meleg takaróval való ellátásra és az ivóvízellátásra is. A Menhely Alapítvány által bejelentett hajléktalanok kb. 15%-át irányították vagy szállították éjjeli szállást biztosító hajléktalan-ellátó intézménybe.

73

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. A Menhely Alapítvány által bejelentett hajléktalanok kb. 40%-a került a Szeretetszolgálat 24 órás egészségügyi centrumába vizsgálatra. Az ott megjelenı emberek kb. 20%-át irányították további orvosi vizsgálatra. Huzamosabb ideig történı tartózkodásra alkalmas hajléktalan-ellátó intézményekbe az összes gondozott 20%-a került. 2008-ban a Pilisi Parkerdı területén regisztrált hajléktalanok száma 30 fı volt. Közülük legalább 15 fı egyedül élt, 6 fıvel kötöttek albérleti pályázati szerzıdést, a többi személy nem akart vagy nem volt képes részt venni a pályázatban. 2009-ben 25 fınek sikerült ilyen módon lakhatáshoz jutnia. Nappali ellátás (Szt.65./F) A Moszkva téri melegedıt naponta több száz hajléktalan ember keresi fel (2009. október 15 369 fı!), számukra ételt osztanak és esetenként ruhájuk pótlását tudja a Szeretetszolgálat biztosítani. Sajnos, ilyen nagy esetszám mellett az aktív egyénre szabott szociális munka szinte lehetetlen. A Szeretetszolgálat munkáját nehezíti, hogy a kerületben nincs önálló nappali melegedı és szállást nyújtó intézmény, hiszen nagyon nehéz a kerületben hosszú ideje életvitelszerően tartózkodó hajléktalan embert másik kerületben található intézménybe „begondozni”. Bár nem kötıdik kizárólag a kerülethez, mégis jelentıs munkát végez - elsısorban a hajléktalanok, munkanélküliek és krízishelyzetben lévı családok segítésében – az Újlak Caritas Alapítvány. Segélyezettjeik között – véleményük szerint - legnehezebb körülmények között a gyermekeiket egyedül nevelı családok élnek, ahol az 1 fıre jutó jövedelem összege kb.15 000 Ft, de a közmővek, lakbér kifizetése után 7 000Ft/fı jövedelem marad. Szembeötlı a középosztálybeli családok lecsúszása, akik eddig adományaikkal támogatták az alapítványt, most ezt nem tudják megtenni, mert már ık is szociális támogatásra szorulnának. Az alapítvány véleménye szerint a hajléktalanok között leginkább a fiatalok aránya nı. Két hajléktalan és 4 munkanélküli végez önkéntes munkát ellenszolgáltatás nélkül az alapítványnál. Az alapítvány vezetıje szerint segítség lehetne az ellátásban a használaton kívüli üres lakások bérbe adása.

Összegzés: • • • • •

30 fı befogadására alkalmas önálló nappali melegedı szükségessége, kerületi-fıvárosi és agglomerációs összefogást igénylı probléma, budai kerületek egyeztetése a hajléktalan ellátásban, szakmaközi egyeztetések folyamatosságát igényli, lakosság tájékoztatása.

74


XII. Civil szféra „A rendszerváltás után a II. kerületben is viharos gyorsasággal növekedett a non-profit szervezetek (alapítványok, egyesületek, klubok, körök, önsegélyezı csoportok, szakmai- és gazdasági érdekképviseletek, köztestületetek, közhasznú társaságok, vallási és politikai szervezetek) száma és jelentısége. A kerületünkben különösen aktív, felkészült civil szervezetek nagyon eltérı funkció betöltésére vállalkoznak. Egymás mellett mőködnek az "adománygyőjtık" és az "adományozók", az érdekvédık és a szolgáltatók. Ezek a szervezetek nemcsak összefogják tagjaikat, hanem egyfajta infrastrukturális és információs szolgáltatást is nyújtanak. A tagok nem egyszerően haszonélvezıi, de elıállítói is a szolgáltatásoknak. A II. kerületben jelenleg 187 civil szervezet áll kapcsolatban az Önkormányzattal.” Forrás: Kulturális koncepció 2009. Ugyancsak kiemelkedıen fontos a kerületben mőködı egyházak szerepvállalása is, a hitéletben betöltött funkciójuk mellett egyre több olyan értékteremtı tevékenységük, rendezvényük van, amikor a kerület egész lakosságának nyújtanak kulturális, mővészeti programokat vagy jótékonysági rendezvényeket szerveznek. Az egyházközségek jelentıs nemzetközi kapcsolatrendszerrel, közösségteremtı erıvel, szociális és közmővelıdési szerepkörrel rendelkeznek kerületünkben is. Az önkormányzati fenntartású intézmények közül az egyik sokszínő kerületi helyszín a Klebelsberg Mővelıdési Kulturális és Mővészeti Központ, amely intézmény évek óta együttmőködik a helyi civil szervezetekkel, az oktatási, szociális és egészségügyi intézményekkel, kisebbségekkel és az egyházakkal, helyet ad ezen szervezetek rendezvényeinek. A 2007. évi koncepcióban is megfogalmazódott célkitőzés volt a nem állami és egyházi szféra nyújtotta lehetıségek fokozottabb kihasználása, információs tár készítése, amely nemcsak a szociális szférában tevékenykedık adatait, elérhetıségeiket tartalmazná, hanem tevékenységi körüket is pontosítaná. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság minden évben „szociálpolitikai keret” nyilvános pályázatot ír ki a helyi szociális, gyermek-és ifjúságvédelmi szolgáltatásokban résztvevı önkormányzati, nem állami és egyházi szerveknek. Az éves keretösszeg jelenleg 5 millió forint. A Vass Miklós Értelmileg Akadályozottakat Segítı Közhasznú Egyesület javaslata, hogy a „szociálpolitikai keret” pályázatról szóló végleges döntés és a támogatás folyósítása a lehetıségek szerinti legkorábbi idıpontjában legyen, illetve az elszámolási idı meghosszabbításának lehetıségét a döntéshozók fontolják meg. (Jelenleg a szakmai-pénzügyi elszámolás idıszaka általában fél év, bizottsági döntés alapján lehetıség van egy éves elszámolás benyújtására.) A Pitypang Humán Szolgáltató Egyesület javasolja, hogy a pályázati témák köre bıvüljön a közösséget létrehozó-, fenntartó- és fejlesztı tevékenységek támogatási lehetıségével is. A 2008. évi Szociálpolitikai kerekasztal tematikája a kerület különbözı koncepcióinak fejlesztési terveinek a megismerésére és összehangolására irányult (közoktatási koncepció,

75

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. esélyegyenlıségi koncepció, civil koncepció). A kerekasztalon részt vett civilek megfogalmazták azt a kérésüket, hogy a fejlesztési tervek elıkészületeiben is nagyobb részt szeretnének vállalni. Ugyancsak a civil résztvevık javasolták a kerületi közfoglalkoztatási terv elfogadása alkalmából, hogy legyen nekik is lehetıségük közcélú munkások foglalkoztatására, amennyiben részben vagy egészben önkormányzati feladatot látnak el. (A jogszabályok módosulása erre már lehetıséget adnak.)

Összegzés: •

civil koncepció elfogadásának szükségessége,

•

a szociális tervezéshez kapcsolódó koncepciók ismerete, a tervezések további összehangolása, rendszeres együttmőködés kialakítása a tervezés stádiumában és a döntés elıkészítı folyamatokban is,

•

a helyi közösségek kezdeményezéseinek támogatása,

•

a kisebbségek, nemzetiségek közösségi tevékenységének megismerése,

•

az adatbázis közzététele, elérhetısége,

•

a közcélú foglalkoztatás lehetısége a közfeladatot ellátó nem állami és egyházi szférában,

•

önkéntes munka, mint humán erıforrás további lehetıségei.

76


XIII. Pénzbeli és természetbeni ellátások alakulása Szt.32.§, 38.§,-55.§ Mielıtt megvizsgáljuk a pénzbeli és természetbeni támogatások kerületi számadatainak alakulását, érdemes néhány, a fıváros kerületeit összehasonlító táblázatot áttekinteni a lakosság díjhátralékairól illetve a közüzemi díj-támogatások tendenciáiról. Kimutatás a Díjbeszedı Rt.-nél nyilvántartott hátralékokról - 2009.1. félév lakónépesség

kerület

A tartozás összege (Ft.)

hátralékos

egy fogyasztóra jutó

fogyasztók

tartozás (Ft.)

száma 2009.

2007.

1. 24665 2. 88187 3. 123737

129 495 115 136 824 480 378 952 633 288 649 329 1 299 719 1 158 157 911 628 888 478 741 939 874 673 4. 98381 24 925 30 771 942 5. 27023 583 79 886 489 79 660 670 6. 41784 202 067 107 208 365 743 7. 62034 81447 566 979 959 896 675 260 8. 266 636 008 226 941 668 9. 60892 10. 78484 744 092 523 608 156 091 11. 137426 536 247 131 404 231 293 12. 56257 211 681 089 181 489 223 13. 111681 704 269 855 715 409 860 14: 118435 564 087 776 578 196 039 15. 16.

80533 68298

2007. 6 161 11 229 21 700

29 484 28 844 49 545

22 208 25 706 53 371

15 944 1 361

20 527 1 773

55 724 18 314

45 787 17 356

3 658 9 186 12 713 11 451 15 437 18 601 7 465 18 512

5 417 13 420 20 681 8 968 11 323 12 723 7 641 25 542 |22 596

21 838 21 997 44 598 23 284 48 201 28 828 28 356 38 043 33 028 58 355 34 027 42 692 50 886 49 534 49 526 60 010 30 864 30 775 41 420

14 706 15 527 43 357 25 306 53 710 31 772 23 752 28 009 25 588

17 079

12 730 11 466

529 921 296 654 397 452 15 328 17. 77775 18. 93239 742 416 732 741 573 063 14 573 469 449 262 11 674 578 261 523 19. 61453 20. 63315 439 856 373 9 378 464 464 152 939 527 359 843 003 493 15 656 21. 76320 22. 50468 361 636 163 372 726 000 11 717 23. 20463 111 403 389 4 067 125 165 558 Összes 1702297 11752063 840 11 065 525 242 283 729

12 809 12 287 9 290 10 739 12 600 14 448 4 188 279258

332 076 880

2007.

2009.

4 392 13 138 26 233

16 407 9 759

957 441 770

787 414 230 315 930 568

2009.

61 855 27 554 41 371 56 858 50 533 40 959 66 905 25 798 26 601 39 625

Forrás: Díjbeszedı Rt. Adatszolgáltatás 2009. augusztus

77

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Bár a II. kerület még nem tartozik a „dobogós”közüzemi hátralékot felhalmozó helyezettek közé, 2 év alatt közel 2000 fıvel növekedett a hátralékos fogyasztók száma, az adósságállomány 9 033 305 Ft-tal nıtt. A Díjbeszedı Rt. nyilvántartási adatainak és a különféle támogatási adatok táblázataiból levonható következtetések: - a fıvárosi lakosok -a Díjbeszedı Rt. által beszedett és nyilvántartott adóssága 700 millió forinttal emelkedett, így már közel 12 milliárd forint hátralékkal adósak (A 2004. évben ez az adósság nem haladta meg a 3 milliárd forintot!), - Budapest közel 1,7 millió lakosa közül -növekvı számú- közel 280 ezer hátralékos fogyasztót tartanak nyilván (kb. minden hatodik fıvárosi lakos), a fıvárosi hátralékos fogyasztók száma és a hátralékosok átlagos tartozása kis mértékben növekedett, továbbra is közel másfélezer háztartásnak/fogyasztónak van egymillió forintnál nagyobb- és kétezerötszáznál több háztartásnak félmillió forintot meghaladó összegő tartozása. Forrás: Budapest Fıváros Szolgáltatástervezési Koncepció 2009.

78

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Központi, állami gázdíj és távhıdíj támogatásban részesült háztartások száma, 2008. háztartások kerületek száma 2008 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. XXIII. ker.hez nem sorolt Gázdíj-támogatás Távhıdíj-támogatás I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. ker.hez nem sorolt Távhıdíj-támogatás Együtt

2794 7425 9062 7703 2777 4748 7884 9857 7069 7496 11474 5626 10535 13599 8728 9537 10104 12311 6831 8844 7861 6367 2999 2999 821 182452 370 284 217 11588 8714 47 11 10 1151 2285 5967 9572 15 6776 5824 6740 10 2750 3688 3857 2608 5375 1106 5 78970 261422

Támogatásban részesülık jövedelemcsoportok szerinti megoszlása (%) A B C D Együtt 53 661 -67 67 076 -80 80 491 -93 - 53 660 075 490 905 Gázdíj támogatás 28 21 28 24 100 29 22 25 24 100 31 22 26 20 100 31 24 26 19 100 30 21 27 22 100 34 23 24 18 100 37 24 23 17 100 41 22 22 16 100 34 23 25 19 100 33 23 25 19 100 27 21 27 24 100 28 21 27 24 100 33 22 25 20 100 30 22 26 22 100 33 23 26 19 100 30 24 27 19 100 32 25 26 17 100 31 24 26 18 100 29 24 27 20 100 31 23 27 19 100 28 23 28 21 100 32 23 25 19 100 32 24 27 18 100 32 24 27 18 100 29 23 29 20 100 32 23 26 20 100 31 31 25 33 35 32 55 30 36

22 22 18 23 25 11 9 40 22

30 21 32 25 23 34 18 20 25

17 26 25 19 17 23 18 10 16

100 100 100 100 100 100 100 100 100

27 33 29 13 30 28 34 60 39 35 35 34 38 34 0 33 32

22 24 21 33 22 22 23 10 25 24 24 22 24 22 60 23 23

27 25 27 33 26 27 25 10 22 24 25 25 23 25 20 25 26

23 19 22 20 22 23 18 20 14 18 16 19 15 19 20 19 20

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

Forrás: Magyar Államkincstár 2009. kiadványa alapján - dr. Gyıri Péter összeállítása

79

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Adósságcsökkentési támogatásban részesített személyek száma 2005-2008. között kerület

lakónépesség

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14: 15. 16. 17: 18: 19. 20. 21. 22. 23: Összesen

24665 88187 123737 98381 27023 41784 62034 81447 60892 78484 137426 56257 111681 118435 80533 68298 77775 93239 61453 63315 76320 50468 20463 1702297

Adósságcsökkentési támogatásban részesített személyek száma 2005 2006 2007 2008 0 0 8 14 27 44 32 33 105 153 68 23 0 0 37 27 24 27 21 21 111 111 147 145 164 261 243 164 408 461 496 779 535 493 512 529 69 122 90 103 78 62 94 18 21 41 20 33 82 177 138 184 114 93 103 113 86 130 87 62 71 99 84 101 100 96 63 70 55 99 80 70 59 66 65 103 87 0 16 33 89 122 104 208 105 108 99 84 107 47 63 64 2497 2812 2670 2981 Forrás:

KSH

OSAP

(1206_bp_7)

A gazdasági válság hatására várhatóan a következı idıszakban a kerületi adósság volumene, illetve a tartozást felhalmozó személyek/családok száma is nıni fog, az adósságok kezelésével a fıváros illetve a kerületek külön-külön nem fognak tudni megbirkózni, a helyi igények figyelembe vételével a feladat állami támogatás melletti összefogást igényel.

80

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Segélytípus 1 megnevezése Idıskorúak járadéka Rendszeres nevelési segély Rendszeres szociális segély Menekültek létfenntartási tám. Ápolási díj Ápolási díj (alanyi) Lakásfennt. tám.(helyi rend.) Normatív lakásfennt.tám Adósságkezelési támogatás Adósságkez.lakásfen nt. tám Rendsz.gyermekvéd. tám. Normatív Átmeneti segély Rendkívüli gyermekvéd. tám. Temetési segély Köztemetés Közgyógyellátás Mozgássérültek közl. tám. TB járulék (ápolási díj) TB járulék (ápolási díj alanyi) Kamatmentes szoc. kölcs. Helyi támogatás Helyi kölcsön Pénzbeli kárpótlás Kieg. gyermekvéd.tám. Szociálpolitikai Keret Vizitdíj Óvodáztatási tám. Összesen

2007. év I-XII. hó esetszám átlag (Ft) (fı) Ft/fı 3 556 342 133 26 740 15 540 747 2 591 5 955

2008. év I-XII. hó esetszám átlag (Ft) (fı) Ft/fı 3 707 122 137 27 060 17 472 077 2 727 6 407

2009. év I-IX.hó esetszám átlag (Ft) (fı) Ft/fı 2 822 130 104 27136 13 169 810 2049 6 428

21 554 772

965 22 337

33 627 176

1 293 26 007

28 122 091

1086 25 896

135 650

10 13 565

2 194 500

86 25 518

2 322 750

83 27 985

58 355 227 24 845 124 31 570 213

1 701 34 307 843 29 473 4 239 7 448

60 300 183 31 615 022 35 338 493

1 713 35 202 1 048 30 167 4 578 7 720

46 701 190 28 371 280 28 466 600

1 321 35 353 943 30 087 3 608 7 890

4 993 573

1 162 4 298

4 701 361

1 144 4 110

4 110 023

931 4 415

2 226 100

125 17 809

3 114 553

107 29 108

2 079 525

75 27 727

419 200

128 3 275

319 900

88 3 636

224 335

2 365 000

473 5 000

2887 500

525 5 500

1 647 200

284 5 800

36 450 151 5 130 830

3 255 11 199 422 12 158

36 924 658 6 097 500

3 038 12 155 511 11 933

18 338 497 6 551 000

1 573 11 659 476 13 763

3 769 061 2 007 095 36 954 815 899 500

115 30 1 130 97

32 775 66 904 32 704 9 274

2 625 000 1 636 966 28 221 138 854 000

85 24 1 122 89

30 883 68 207 25 153 9 596

2 255 000 1 344 028 18 510 858 675 500

12 111 460

1 701 7 121

14 950 000

1 713 8 728

11 198 025

1 321 8 477

5 163 472

843 6 126

7 517 012

1 048 7 173

6 809 107

943 7 221

129 000

1 12900 0 14 714 286 19 1 842 106 45 1 308 4 5 863

0

10 000 000 35 000 000 58 860 23 451 3 370 000 145 500 316 775 143

5 703 000 21 110 000 57 120 0

19

177 369 56 2 599

3 250 000 496 200 329 186 781

65

67 23 700 68

3452

33 657 58 436 26 444 9 934

0 10

570 300 14 1 507 858 36 1 587 0 0

2 767 000

15

2 940 000

216 667 187 2 654

6 960 000 42 840 0

0 10 000 236 438 789

4

691 750 4 1 740 000 27 1 587 0 0 15

196 000 0 0 1 10 000

Forrás: Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Gazdasági Csoport

A lakásfenntartási támogatások száma csak kis mértékben emelkedett, ez magyarázható azzal, hogy nem változtak a jövedelmi határok (a legkiesebb öregségi nyugdíjminimum összege és a jövedelemhatárnál figyelembe vett szorzószám), így kevés új ügyfél tud bekerülni a rendszerbe.

81


A helyi lakásfenntartási támogatások számának változásában szerepet játszhat, hogy már nem a kérelmezı kapja meg a támogatást, hanem a közüzemi szolgáltató címére kerül átutalásra a megállapított összeg. A közgyógyellátási igazolványok számának minimális számú csökkenése szintén betudható a jövedelemhatárok „befagyasztásának”, mert a figyelembe vehetı gyógyszer-költség sem változott. A közgyógyellátási igazolványt igénylık jelentıs része nyugdíjas, akiknek a jövedelmük, ha csekély mértékben is, de emelkedett, viszont a legkisebb öregségi nyugdíj minimum összege változatlan maradt, így a közgyógyellátási igazolványt igénylık egy része elvesztette jogosultságát. Az ápolási díjat igénylık száma mind az alanyi, mind a méltányossági alapon adható estekben továbbra is növekvı tendenciát mutat, hiszen a beteg hozzátartozó ápolását vállaló közeli hozzátartozók jelentıs része munkahellyel nem rendelkezik, vagy elvesztette állását, illetve a súlyosan beteg hozzátartozó ápolását nem tudja a családok nagy része más módon, piaci árakon igénybe vehetı ápolókkal megoldani. Mind a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, mind a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kérık száma növekedést mutat, ennek oka a gyermekeket nevelı szülık megnövekedett terhei. A korábbi évekhez viszonyítva a megállapított rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık száma 5-10 fıvel növekedett, ennek oka lehet, hogy a fıiskolára-egyetemre járó hallgatóknak az egyéb hallgatói kedvezményekhez, ösztöndíjakhoz szükséges a kedvezményrıl szóló igazolás. Az átmeneti segélyt kérık száma csökkenést mutat, e segélytípus helyett inkább a lakásfenntartási támogatást igénylik az ügyfelek, mivel a két támogatási forma együtt nem adható. Az átmeneti segély összege alkalmanként átlagosan 15-20 000 Ft, illetve a tervezett segély havi összege 7000 Ft.

A 2009. évtıl bevezetésre került óvodáztatási támogatás száma elenyészı, mert ennek egyik jogosultsági feltétele, hogy a törvényes felügyeletet gyakorló szülık iskolai végzettsége nem lehet magasabb 8 általános iskolánál. (A kerületi lakosok iskolai végzettsége átlagosan magasabb szintő.) A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009.(VI.24.) Korm. rendelet alapján nyújtható egyszeri szociális segély kérelmet 13 fı nyújtotta be, de a jogosultsági feltételeknek csak egyetlen kérelmezı felelt meg. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007.(X.19.) Korm. rendelet valamint a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet alapján a jogszabályokban nevesített szociálisan rászoruló fogyasztók estében az Iroda a kérelemhez szükséges adatlapon igazolja a jogosultságot, ami a felhasználót fizetési kedvezményre jogosítja, illetve az elırefizetı mérıkészülék felszerelését vállalva elkerülheti a szolgáltatás kikapcsolását. 2009. 11. hónapjáig 64 igazolást állított ki az Iroda.

82

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. A helyi rendelet alapján lakásépítéshez illetve lakásvásárláshoz adható helyi támogatás alakulása: A kamatmentes kölcsönre és a fiatal házasok elsı lakáshoz jutási támogatására továbbra is igény lenne, azonban a gazdasági válság következményeként a bankok - az eddigiekkel ellentétben - nehezítették a hitelek felvételét, valamint a lakásvásárlásban érintett korosztály sem mer, vagy tud hitelt felvenni. Sajnos, ugyanez a tapasztalat a kerületünkben élı lakásukat átalakítani, korszerősíteni akaró lakosok tekintetében is, kedvezınek tartják ugyan a kamat- és kezelési költség nélkül igényelhetı kölcsön lehetıségét, de az egyre nehezebben élı családok ezt a lehetıséget is nagy kockázatként értékelik, félnek a 10 évre felvehetı, kedvezı kölcsön felvételétıl is. Legnagyobb az érdeklıdés a vissza nem térítendı támogatás azon formájára, mely rokkant vagy tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos igénylı, vagy családtag esetén igényelhetı. Az e célra 2009. évre biztosított keretösszeg a fent leírtak ellenére is felhasználásra került, így elmondható, hogy a kerületi lakosoknak segítséget nyújt ez az ellátási forma.

Összegzés •

lakosság felhalmozott hátraléka nı,

•

a hátrányos helyzető családok helyzetének romlása,

•

állami+ önkormányzati feladatok összehangolása, segítségnyújtás,

•

komplex szociális szolgáltatások nyújtása,

•

a Központ és az Iroda összehangoltabb munkája,

•

prevenció szükségessége a nagy összegő hátralék felhalmozódása elıtt,

•

információ – nyújtás,

•

lakás-mobilizáció szükségessége,

•

az aktív korú hátralékosok közcélú foglalkoztatásba való bevonása.

83

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. XIV. Költségvetési adatok - Bevételek A pénzbeli és természetbeni, valamint a szociális szolgáltatások állami normatív bevételi összegeinek alakulása Megnevezés 1. Szociális étkeztetés 2. Házi segítségnyújtás 3. Jelzı rendszeres házi segítségnyújtás 4. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 5. Közösségi ellátások 6. Idıskorúak nappali intézményi ellátása 7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása 8. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás 9. Szociális továbbképzés és szakvizsga 10. Pénzbeli és természetbeni szociális. és gyermekjóléti ellátások 11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai 12. Alapszolgáltatási központ -Gyermekjóléti központ 13. Családsegítı és gyermekjóléti szolgálat kiegészítı támogatása 14. Összesen 15. Idıskorúak járadéka 16. Rendszeres szociális segély 17. Menekültek létfenntartási támogatás 18. Ápolási díj (alanyi)+TB járulék 19. Normatív lakásfenntartási támogatás 20. Adósságkezelési támogatás +

2007. év

2008. év

(Ft) 60 737 600 10 369 500 1 400 000

(Ft) 53 527 000 15 639 600 780 000

(Ft) 44 167 050 17 940 500 1 268 500

100 000

240 000

-

6 000 000 14 400 000

6 000 000 15 150 000

8 000 000 14 473 800

6 976 500

6 976 500

6 357 540

4 900 000

4 900 000

4 823 000

686 200

686 200

676 800

329 490 666

399 816 736

384 764 800

56 400 076

56 434 836

56 922 266

2 340 000

2 340 000

2 303 300

-

-

-

493 800 542 3 200 711 19 130 005

562 490 872 3 334 723 30 287 543

541 697 556 3 114 410 31 267 211

122 085

1 916 900

3 206 250

27 041 857

35 238 854

39 195 069

4 490 166

4 231 225

4 562 550

2 560 771

3 091 010

2 695 338

84

2009. év

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. adósságkezelési. lakásfenntartási támogatás 21. Vizitdíj 22. Mozgássérültek közlekedési támogatás 23. Közcélú foglalkoztatás 24. Egyszeri gyermekvédelmi támogatás – Pénzbeli támogatás 25. Összesen

117 900 899 500

520 200 854 000

0 675 500

6 421 584 2 365 000

8 542 540 2 887 500

12 908 603 3 456 800

66 349 579

90 904 495

101 081 731

A szociális szolgáltatások normatív hozzájárulási összegeinek alakulása 2007-re vetítve Megnevezés

2007. év

Szociális étkeztetés (Ft/ellátott) régi Szociális étkeztetés (Ft/ellátott) – 150% Szociális étkeztetés (Ft/ellátott) 150300% Szociális étkeztetés (Ft/ellátott)300 % Házi segítségnyújtás (Ft/ellátott) régi Házi segítségnyújtás (Ft/ellátott) – 150% Házi segítségnyújtás (Ft/ellátott) 150% Jelzırendszeres házi segítségnyújtás (Ft/ellátott) Jelzırendszeres házi segítségnyújtás (Ft/ellátott) Közösségi ellátások (Ft/12 hó) Idıskorúak nappali intézményi ellátása (Ft/ellátott) Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása (Ft/ellátott) Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás (Ft/ellátott) Szociális továbbképzés és szakvizsga (Ft/fı)

2008. év 2009.év 2008.é 2009.év v/ / 2007. 2007. év év (Ft) (Ft) (Ft) (%) (%) 81 200 82 000 - 100,9 92 500 91 050 -

82 000

111 500

65 000 190 000

80 700

-

-

64 000 - 170,4

-

-

275 000 270 700

-

-

-

173 700 171 000

-

-

75,0

73,8

75,0

147,5

8 00000 100,0 0

133,3

150 000

150 000 146 200 100,0

97,4

465 100

465 100 454 110 100,0

97,6

700 000

700 000 689 000 100,0

98,4

40 000

30 000 29 500

20 000

15 000

6 000 000 6 000000

9 400

9 400

9 400 100,0

100,0


85

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás A korábbi évektıl eltérıen változást jelentett a jövedelmi kategóriák: 150 % alatti, 150% és 300 % közötti, illetve 300% feletti: sávos besorolása. Ezen határok a normatíva egy fıre esı összegeinél is mutatkoznak. 2008-ban így a 2007. évben már a rendszerben lévık száma mellett új elemként jelent meg a három normatíva. Átlagosan a 2008-ra esı normatíva összege 80 375 Ft/fı, míg 2007-ben 81 200 Ft/fı volt. 2009. évben már csak a három új normatíva jelentkezik. A differenciált normatívák miatt nehezen összehasonlítható az évenkénti felhasználás. A legmagasabb normatívát a 150 % alatti jövedelemmel rendelkezık kapják, azon szakmai célkitőzés alapján, hogy a legrászorultabb ellátottak részesüljenek nagyobb mértékő támogatásban.

Jelzırendszeres házi segítségnyújtás: A jelzırendszeres házi segítségnyújtás tekintetében a 2009. évben egységesített normatíva mutatószám alapján a 2007. évi bázisévhez viszonyítva 2008-ban 49 %-ra, míg 2009-ben 65 %-ra csökkent a támogatás összege, az Szt. módosítása miatt a két sor jelzi egyrészt a rendszerben már bent lévı, valamint a 2007- 2008. évben újonnan felvett ellátottakat. Idıskorúak nappali intézményi ellátása: a szolgáltatás normatívája kis mértékben (2,6%kal) csökkent, bár a szolgáltatás igénybe vételénél lehetıség lenne a jogszabályok alapján térítési díjat kérni, de a képviselı-testület döntése alapján a szolgáltatás továbbra is térítésmentesen vehetı igénybe Fogyatékos személyek nappali ellátása: a 2007-2008. évben változatlan összeg, a 2009. évhez képest 2, 4/%-kal csökkent a normatíva. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás: az I. számú Gondozási Központ által mőködtetett Gondozóház az, amely ezzel a normatív támogatással érintett. A normatíva csökkenése továbbra is „önkormányzati utánpótlást” igényel, hiszen közben jelentısen változtak/változnak a közszolgáltatások (elektromos áram, gáz, távhı, víz / csatorna ) díjtételei, amelyek ennek a 24 órás szolgáltatásnak az önköltségét jelentısen meghatározzák. Szociális továbbképzés és szakvizsga: A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen dolgozók részére képzési kötelezettséget ír elı az Szt. 92/D.§-a. A kötelezettség teljesítése idıt és anyagi forrásokat igényel elsısorban. A képzések idejére az intézményvezetınek helyettesítésrıl kell gondoskodnia, továbbá a fenntartónak a kötelezı képzések forrását kell biztosítani az intézményi költségvetésekben. A képzések összege évrıl évre nı, a támogatási összeg változatlan. (2005. évben: 23 000 Ft volt)

86

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Bevételek és kiadások - önköltség és az állami normatíva összevetése

2007. év

2008. év

2007. év

2008.év

Megnevezés Önköltség Normatíva Önköltség Normatíva (Ft) (Ft) (Ft) (Ft)

Normatíva/ Önköltség (%)

Normatíva/ Önköltség (%)

Szociális étkeztetés

133 837 000

60 412 800

133 681 000

53 527 000

45,14

40,04

Házi segítségnyújtás

117 174 000

11 484 500

108 542 000

15 639 600

9, 80

14,41

Jelzırendszeres házi segítségnyújtás

2 211 000

1 560 000

1 639 000

1 020 000

70,56

62,23

Idıskorúak nappali intézményi ellátása

30 040 000

15 450 000

37 174 000

15 150 000

51,43

40,75

33 796 000

6 976 500

35 627 000

6 976 500

20,64

19,58

18 808 000

4 900 000

21 398 000

4 900 000

26,05

22,90

335 866 000

100 783 800

338 061 000

97 213 100

30,01

28,76

Fogyatékosok nappali intézményi ellátása Bentlakásos és átm. elhelyezést nyújtó ellátás


Két év számadatait és százalékos arányait nem szükséges különösebb magyarázattal ellátni, hisz egyetlen ellátást kivéve, az állami normatíva az ellátások 50%-át sem fedezi!

87


Az ellátotti létszám változásai a 2007. évi bázis évre vetítve

(fı) 744 103 38 2 39 96

(fı) 655 83 26 16 40 101

(fı) 583 102 43 40 99

2008.év/ 2007. év (%) 87,5 92,4 74,2 320,0 102,5 105,2

15

15

14

100,0

93,3

7

7

7

100,0

100,0

73

73

72

100,0

98,6

2007.év 2008.év 2009.év

Megnevezés Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Idıskorúak nappali intézményi ellátása Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás Szociális továbbképzés és szakvizsga

2009. év/ 2007. év (%) 77,9 109,6 122,8 102,5 103,1


Fogyatékos személyek nappali intézménye a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelıen az intézmény engedélyezett férıhelyeinek száma 15 fı, a kihasználtság mértéke átlagosan 100 % . Az étkeztetés ellátotti létszámának csökkenésének tendenciája továbbra is folytatódik, ez részben a minıségi kifogásoknak, részben a gazdasági piacon megjelenı - házhozszállítást is vállaló - étkeztetési cégeknek, és azok egyre szaporodó számának tudható be. Ezek a cégek ma már komoly versenytársai intézményeinknek mind áraikkal, mind szolgáltatásaikkal. Ellátottaink azon része választja inkább ezt a megoldást, akik magasabb nyugdíjjal, jövedelemmel rendelkeznek, és számukra a helyi rendelet szerinti személyi térítési díj már nem jelent a piaci árhoz képest jelentısen csökkentett árat, viszont a piaci cégek választéka, menüsorai bıvebb kínálatot nyújtanak. Házi segítségnyújtásban a 2008. évi igények csökkenéséhez képest kismértékő növekedés mutatható ki. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás keretében a kihelyezett készülékek száma nem csökken, az Szt. módosítása miatt a két sor jelzi egyrészt a rendszerben már bent lévı, valamint a 2008-ban újonnan felvett ellátottakat. A közösségi ellátások pályázati feltételei minimum 40 fı ellátottat írnak elı, jelenleg nem kívánja a szolgáltatás bıvíteni az ellátotti létszámot. Az idıskorúak nappali intézményében (Idısek Klubjai) ellátottak száma a 2007. évhez képest kis mértékben növekedett. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás (Gondozóház) engedélyezett férıhelyek száma 10, viszont az ellátást igénylık nem arányos nemek szerinti megosztása miatt a háromágyas férfi szoba gyakran csak egy ellátottnak nyújt átmeneti „otthont”, s ez jelenik meg az átlag ellátotti létszámban. Szociális továbbképzés és szakvizsga számai tükrözik a kötelezettség alá esı és a jogszabályi feltételeknek megfelelı szociális munkatársaink számát együttesen.

88


Szerzıdéses feladatellátások pénzügyi mutatói 2007-2009. Név 2007. 2008 év . év létszá átlag I-XII..hó létszám átlag I-XII.hó

2009. év I-IX.hó létszám átlag

m

(Ft)

Számlás megbízások Szakértıi díjak Sotéria Civitan Magyarok Nagyasszonya

2 900 000

(fı)

Ft/fı

(Ft)

30 96 667

2 144 667 68 259

5 062 070 3 000 000 30 990 890

3 623

8 554

350 000

65 931 295 Mindösszesen 382 706438

Összesen

(Ft)

20 107233 2 336 229 3 22753

4 192 000 3 000 000 32 068 406 3492

Ferences rendtart. Habilitáció 2 463 340 MOMO 12 912 995 Bp.Esély 2 650 000 SUPPORT 3 002 000 Jó Pásztor Nıvérek 500 000 Magyar Máltai Szeret 2 100 000 Emberbarát Alapítvány Fehér Kereszt Alapítvány Józsefvárosi Önkormányzat

(fı) Ft/fı

81 000

4 371 939 3 500 000 9 183 33 479 632

2 856 500 13 008 720 2 515 000 2 566 074

2 076 390 18 217 366 2 628 000 4 988 114

3 144 000

3 285 000

2 100 000

2 067 000

350 000

344 500

238 000

408 125

68 251 626 397 438 407

77 783 295 314222084

(fı)

Ft/fı

26 89 855 1 81 000

3 373

9 926


Az ellátottak köre, a speciális feltételek és szakértelem miatt költséghatékonyabb ellátási szerzıdésekkel biztosítani a kötelezı feladatok egy részét. Az ellátási szerzıdések száma a 2007.-és 2008. évben nem változott, a 2009. évben került sor egy új ellátási szerzıdés megkötésére.(Félúton Alapítvány) Kevés kivételtıl eltekintve a szerzıdés szerinti ellátotti létszámok teljes mértékben kihasználtak. A törvényi követelmények teljes körő megteremtéséhez szükséges pénzügyi feltételeket az állami költségvetés nem vagy nem elégséges mértékben biztosítja, így egyes – viszonylag kis lakossági kört érintı, ám költségigényes – szolgáltatás létrehozásának, illetve újabb önként vállalt feladatoknak rövid idın belül nincsen realitása.

89


XV. „Jó gyakorlatok Budapest Fıváros II. kerületének szociális ellátásában” Az elmúlt években az önként felvállalt szolgáltatásokat továbbra is biztosítja az önkormányzat. - Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság minden évben „szociálpolitikai keret” nyilvános pályázatot ír ki a helyi szociális, gyermek és ifjúságvédelmi szolgáltatásokban résztvevı önkormányzati, nem állami és egyházi szerveknek. Az éves keretösszeg 5 millió forint volt. - Lakásépítéshez, vásárláshoz, felújításhoz adható helyi támogatás: Az Önkormányzat helyi szociálpolitikai eszközökkel is segíti azon lakossági rétegek lakásvásárlását, felújítását, akik önerıvel is rendelkeznek lakhatásuk megteremtéséhez. E támogatási formánál kiemelt lakossági réteg a fiatal házasok támogatása. A támogatás kamatmentes kölcsön vagy vissza nem térítendı támogatás formájában nyújtható, amelynek elnyerésére évente kiírt pályázat útján van lehetıség. A II. kerületi magas lakás és telekárak miatt lehetıség van arra is, hogy a fiatalok más kerületben történı lakásvásárláshoz is kapjanak támogatást. - Rendszeres nevelési segély Rendszeres nevelési segély állapítható meg azon II. kerületben élı- nem csak bejelentett lakcímmel rendelkezı – családok részére, amelyek 0-18 éves korú, nappali tagozatos oktatásban résztvevı gyermeke(ke)t nevelnek, és a családban az egy fıre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 130%-át, de nem haladja meg annak 150%-át. A segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 20%-a, egyedülálló esetén 25%-a) - 80 éven felüli egyedülállók részére a személyi térítési díjat egy fizetési sávval csökkentett mértékben, a 90. életévüket betöltött II. kerületi lakosok részére a házi segítségnyújtást, az étkezést valamint a szállítást térítésmentesen biztosítja. - Közgyógyellátási igazolvány A 80. életévet betöltött személyek, - amennyiben az egyéb jogosultsági feltételeknek megfelelnek -, jövedelemhatár nélkül jogosultak a helyi rendelet szerinti ellátásra. Ösztöndíjak Budapest Fıváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselı-testületének18/2000. (V. 25.) önkormányzati rendelete tanulmányi ösztöndíjat állapít meg a kiemelkedı tanulmányi eredményt elérı, de szociálisan hátrányos helyzetben lévı 7.-13. évfolyamon tanuló diák részére 10 hónapra 5 000Ft/hó és 10 000 Ft/hó között állapíthatja meg, s a 17/2001 (V.22.) felsıoktatási ösztöndíjról szóló rendeletével támogatja a felsıoktatásban tanuló kerületi hallgatókat. A szociális szolgáltatás-tervezési koncepcióban nem szerepel, de példaértékőnek tekinthetı a Budapesten egyedülálló „Panda hotel” megnyitása a 2008. évben a Pasaréten. A munkavállalók 90 %-a megváltozott munkaképességő, egy részük mentális betegséggel küzd, a dolgozók másik részének veleszületett vagy késıbb szerzett betegsége miatt hiányzik valamelyik végtagja, vagy járásában korlátozott. A szálloda teljes munkaterületét valamint két szobát teljesen akadály-mentesítettek. Szociális bolt megnyitása várhatóan 2010. év elsı negyedében

90

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. BUDAPEST FİVÁROS II. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSI IRÁNYÁRA TETT JAVASLATAI

-

Erısségek Az idıskorúak ellátása magas színvonalú Idısek nappali ellátása és a jelzırendszeres segítségnyújtás térítésmentes szolgáltatás Az ellátási kötelezettségek jó ütemő teljesítése Elhivatott, szakmailag jól képzett humán erıforrás Pszichiátriai betegek ellátásának szakmaközi együttmőködése példaértékő Nyitottság a pályázatokon való részvételre Önként vállalt feladatok

Gyengeségek -

Az ágazatok közötti kapcsolatok, együttmőködések hiányosak Több intézmény tárgyi, infrastukturális feltételei hiányosak Megfelelı ingatlanok hiánya a hiányzó ellátásokhoz Létszámhiány, fluktuáció a Családsegítı és Gyermekjóléti Központnál Fıváros-budai régió –kerület ellátórendszerének kapcsolódási hiányai

Veszélyek Lehetıségek - Prevenció elıtérbe helyezése - További pályázatokon való részvétel - Önkéntesek bevonása - A vállalkozói, civil és egyházi szféra bevonása a közcélú foglalkoztatásba - Ágazatokkal, különösen az egészségügyi és munkaügyi szervezetekkel való együttmőködés erısítése - Elégedettségi felmérések készítése - A szociális szféra ismertségének, elismertségének javítása - Lakossági igényeknek megfelelı ellátások differenciálása

91

- A gazdasági válság hatásai az elkövetkezı idıszakban - Adósságcsapda - Munkaerıpiaci tendenciák romlása - Szociális ellátásra szorulók számának növekedése - Szabályzó rendszerek kiszámíthatatlansága - Az ellenırzés rendszerének összehangolatlansága - Az állami normatívák folyamatos csökkenésének hatásai - -Burnout szindróma az ellátásban dolgozóknál - A partnerség és a konszenzus hiánya miatt a szociális ellátórendszer alulmarad a forrásokért, támogatásokért folyó küzdelemben


XVI. A szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei és prioritásai 2008-2010. Szociális ellátások A települési önkormányzat szociális szolgáltatás-tervezési koncepciója megalkotása során elsıdleges célként a meglévı szolgáltatási rendszer fenntartását, a jogszabályi feltételek teljesítését, valamint a kötelezıen ellátandó feladatok teljes körő biztosítását fogalmazta meg. Ennek megvalósítása érdekében a helyi erıforrások mozgósítása mellett a pályázati lehetıségek kiaknázása, a térségen belüli együttmőködések erısítése, a civil szféra ellátásba történı bevonása is megfogalmazódott. Az önkormányzat nem hagyta figyelmen kívül az igényekhez igazodó, helyi kötelezettséget meghaladó szolgáltató rendszer kialakításának lehetıségét sem. A 2005. illetve 2007. évi szociális szolgáltatás-tervezési koncepció által meghatározott fejlesztési irányvonalak nagyrészt ma is helytállóak és szükségszerőek. A jelen koncepcióban felvázolni kívánt fejlesztési szükségletek alapvetıen igazodnak a megváltozott feladat-ellátási kötelezettségek teljesítéséhez, figyelembe veszi a lakosság részérıl megfogalmazódott igényeket, s törekszik a meg nem valósult fejlesztési elképzelések továbbvitelére. A kerület a kötelezıen ellátandó alapellátási feladatai egyetlen kivétellel – a szenvedélybetegek nappali ellátása - megvalósult. A szakosított ellátások terén a hiányzó ellátási forma a fogyatékos személyek átmeneti ellátása. A szociális ellátások törvényekben elıírt sokféle intézménytípusa, valamint az egyes ellátásokhoz kapcsolódó követelményrendszer nem feltétlenül hat a szolgáltatás-szükségletek fejlesztése irányába, a rugalmatlan elıírások olykor nehezítik az ellátás hatékonyságának javítását. A fejlesztés prioritásai A fejlesztési prioritások közül továbbra is hangsúlyozni kívánjuk: 1. a népesség elöregedése, az idısek növekvı rászorultsága alapján: - az idıs emberek saját otthonukban történı, szakszerő gondozásának biztosítása, -

a demens nappali ellátási igény felmérése,

-

szakmaközi együttmőködések fejlesztése,

-

a rászorultság elvének fokozott érvényre juttatását,

-

információ-nyújtását (írott és elektronikus sajtó, szórólapok) az ellátások igénybe vételérıl.

2. a különösen veszélyeztetett célcsoportokra való tekintettel: 92


- az aktív korú ellátásban részesülı munkanélküliek közcélú foglalkoztatásának bıvítése, - a lakosság folyamatos tájékoztatása a munkanélküli ellátás rendszerébe való bekerülés jogszabályi feltételeirıl, - fogyatékkal élık integrációja, szociális intézményen belüli foglalkoztatása, - a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek ellátásának fenntartása, -

fıvárosi szintő, illetve regionális együttmőködések kialakítása,

-

közös pályázatok (budai régió)

3. a humán erıforrás megırzése a szakszerő és biztonságos ellátás érdekében: -

továbbképzések, szupervíziók biztosításának lehetısége – egyedi, eseti kérelmek alapján is,

-

az önkéntes tevékenység ösztönzése

-

tudományos, szakmai publikációk ösztönzése, elismerése

A 2005. évi szolgáltatás-tervezési koncepció elfogadása után megvalósult ellátások 2007. évben: - a 0-3 éves korú gyermekek átmeneti gondozása ellátása Fehér Kereszt Baráti Kör Kiemelten Közhasznú Egyesület (ellátási szerzıdés) - SUPPORT Humán Segítı és Szolgáltató Alapítvány Családok Átmeneti Otthonával férıhely bıvülése (1 család helyett 3 család gondozása) - 2007. november 1-jétıl hajléktalan személyek nappali ellátása valamint az utcai szociális munka ellátása (Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiójával) ellátási szerzıdés 2008. évben - nem volt új tervezett ellátási forma 2009. év -szenvedélybetegek nappali ellátása megvalósítása: ellátási szerzıdés

szerzıdı partner hiánya miatt nem valósult meg

szerzıdéskötés 2009. novembere

-pszichiátriai betegek átmeneti otthona megvalósítása: ellátási szerzıdés 93


-fogyatékos személyek gondozóháza

nem valósult meg megvalósítása: pályázati esetén saját intézmény

lehetıség

-

Családsegítı és Gyermekjóléti Központ új intézményi elhelyezése

folyamatban - 2010 elsı hónapja

-

Szociális bolt

folyamatban

A fejlesztési elképzelések meghatározásának alapja a koncepció rendszeres, kétévente történı felülvizsgálata, így a célok is ehhez igazodnak, illetve szükséges a meg nem valósult célok ismételt ütemezése: Rövidtávon: •

A Családsegítı és Gyermekjóléti Központ valamint az Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézmény beruházása Várt eredmény: kapacitás-bıvülés, jogszabályi feltételeknek való megfelelés Határidı: 2010.

•

Civil koncepció elfogadása Várt eredmény: a meglévı erıforrások feltérképezése Határidı: 2010.

• Oktatási-nevelési-mővelıdési és a szociális-gyámügyi intézményrendszer összehangolt mőködése Várt eredmény: kompetenciák, az ellátórendszer egymásra épülésének erısödése Határidı: 2010. Középtávon: •

Cél: a hiányzó alapszolgáltatási feladatok közül a szenvedélybetegek nappali ellátásának biztosítása

•

Várt eredmény: ellátási kötelezettség teljesítése Határidı: 2011.

Cél: az idıközben felmerült igények feltérképezése, a fejlesztések esetleges módosítása, korrekciója

94

Szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálata 2009. Várt eredmény: igényekhez igazodó ellátó- és szolgáltatórendszer kiépítése Határidı: 2011. •

A kerület stratégiáinak és koncepcióinak felülvizsgálata Várt eredmény: eredmények, hiányosságok összegzése, Határidı: 2011.

Hosszútávon: • Cél: az igényekhez igazodó szolgáltatórendszer, intézményhálózat fenntartása, a szolgáltatások színvonalának megırzése Várt eredmény: a lakosság szociális biztonsága

Határidı: 2012.

•

A fogyatékos személyek átmeneti ellátásának biztosítása Várt eredmény: hiányzó ellátási forma megvalósítása Határidı: 2012

Folyamatos feladatok: • • • • • •

elégedettségi vizsgálatok adatbázisok aktualizálása pályázati programok kidolgozása, pályázatokon való részvétel, együttmőködések, megállapodások folyamatos aktualizálása, mőködıképesség megırzéséhez szükséges anyagi források folyamatos biztosítása minıségbiztosítás

A koncepció felülvizsgálata során megfogalmazódott célok megvalósulásával minél teljesebb körben biztosíthatóvá válhatnak a kerület polgárainak a lakóhelyhez legközelebb és az igényekhez igazodó magas színvonalú, ugyanakkor könnyen hozzáférhetı és átjárható szociális ellátások. Budapest, 2009. december 17.

Dr. Láng Zsolt polgármester

95

Budapest Fıváros II. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatás-tervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2009

Recommend Documents