BUDAPEST-FASORI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BUDAPEST-FASORI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2010 timor Domini principium scientiæ

A BUDAPEST-FASORI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA timor Domini principium scientiæ

TARTALOMJEGYZÉK 1. NEVELÉSI PROGRAM

6

1.1. Jogi státus

6

1.2. Küldetésnyilatkozat, pedagógiai alapelveink

6

1.2.1. Gimnáziumunk értékrendszere, pedagógiai alapelveink

6

1.2.2. Keresztény értékrend és világkép

7

1.2.3. Egyetemes és keresztény értékek, melyek mentén az iskolai munkát szervezzük

7

1.3. Helyzetelemzés

9

1.3.1. Eredményeink

9

1.3.2. Szervezeti felépítés

9

1.3.3. Tanári kar

10

1.3.4. Az oktatást segítő alkalmazottak

10

1.3.5. Gazdasági alapok

10

Bérhelyzet Működési, dologi költségeink Fejlesztéseink Alapítványunk 1.3.6. Kapcsolataink

11

1.4. Az iskola cél- és feladatrendszere (személyiség- és közösségfejlesztés); teljesítési kritériumok

12

1.4.1. Oktatásunk főbb szempontjai, alapelvei, céljai

12

Oktatási alapelveink Nevelési céljaink Nevelési alapelveink 1.4.2. A tehetséggondozás és felzárkóztatás lehetőségei

14

1.4.3.Feladatok a nevelési folyamatban

15

Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés 1.5. A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatásaink

-2-

17


1.5.1. Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység. Gyermek- és ifjúságvédelem

17

1.5.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

18

1.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

18

1.5.4. Egyéb szolgáltatások

19

Tanulószoba Kollégiumi ellátás Könyvtár- és internethasználat Sportkör Étkeztetés, büfé 1.6. Az iskolai mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere

20

1.7. Környezeti nevelési program

20

1.7.1. Helyzetelemzés, helyzetkép

20

1.7.1.1. Az iskola helye és épülete

20

1.7.1.2. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

20

1.7.1.3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban

20

1.7.1.4. Erőforrások

21

Nem anyagi erőforrások a) Az iskolán belüli együttműködés b) Az iskolán kívüli együttműködés Anyagi erőforrások a) Saját erőforrások b) Külső erőforrások 1.7.2. Alapelvek, jövőkép, célok

23

Alapelvek, jövőkép Az iskola környezeti nevelési szemlélete Konkrét célok 1.7.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

26

1.7.3.1. Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

26

1.7.3.2 Módszerek

26

1.7.3.3. Taneszközök

27

1.7.3.4. Kommunikáció

27

-3-


Az iskolán belüli kommunikáció formái Az iskolán kívüli kommunikáció formái 17.4. Minőségfejlesztés

28

1.7.5. Továbbképzés

28

1.8. Egészségnevelési program

29

1.8.1. Elméleti háttér

29

1.8.2. Az egészséges iskola

30

1.8.3. Az iskolai egészségnevelő program szereplői

30

1.8.4. Az egészséges életmód és életszemlélet, magatartás területei

31

1.8.5. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszereink

32

1.8.6. Szervezeti keretek

33

1.8.7. Az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló testi és lelki egészségnevelési témák évfolyamok szerint

33

7–8. osztály: 5 óra 9–10. osztály: 5 óra 11–12. osztály: 5 óra 1.8.8. A mindennapos iskolai testedzés programja

35

1.8.8.1.A mindennapos testmozgás megvalósítását szolgáló program

36

1.8.8.2. A mindennapos testmozgás oktatás-szervezési formái

36

Órarendi keretek között szervezett foglalkozások rendje Tanórán kívüli sportfoglalkozások 1.8.8.3. Az iskolán kívüli sportolási lehetőségek támogatása 1.9. A pedagógiai program végrehajtásának tárgyi feltételei

36 37

1.9.1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, az oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések

37

1.9.2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, az oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

37

1.10. Az iskolai életről és hagyományainkról

37

1.10.1. Általános munkarend

37

1.10.2. Hagyományaink

37

-4-


1.11. Az iskola és a tanulók együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei 39 1.11.1.Tanulói részvétel, diákönkormányzat szervezete és működése

39

1.11.2. Istentiszteletek és áhítatok

39

1.11.3. Önképző köreink

40

1.11.4. Iskolaújság, iskolarádió

40

1.12. Az iskola és a szülői ház kapcsolata és továbbfejlesztésének lehetőségei

40

1.13. Az iskola és a kollégium kapcsolata és továbbfejlesztésének lehetőségei

42

1.14. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtásának programja

42

1.15. A közlekedésre neveléssel összefüggő ismeretek elsajátítása

45

1.16. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással és az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek megismerése és elsajátítása

45

2. HELYI TANTERV

46

2.1. Eszközök, eljárások

46

2.2. Oktatási rendszerünk szerkezete

46

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások 2.2.1. Az oktatás szerkezete-specialitások

48

2.2.2. Belépés az iskolába

48

2.2.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

48

2.2.4. Az átjárhatóság feltételei

48

2.3. Az egyes tantárgyak cél-tananyag-követelményrendszere

49

2.3.1 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

49

A tankönyvek kiválasztása, rendelése Az ingyenes tankönyvellátás biztosítása A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 2.4. A tanulók értékelése, feladatainak és írásbeli és szóbeli beszámoltatásának meghatározása (formája, rendje, korlátai, szerepe és súlya) -5-

51


2.4.1.A tanulmányi munka ellenőrzésének alapelvei

51

2.4.2. Házi feladatok – az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai

53

2.4.3. Osztályzatok, érdemjegyek

54

2.4.4. Az osztályozhatóság feltételei

55

2.4.5. A tanulók értékelésének egyéb módjai, díjak, ösztöndíjak

55

2.4.6. A magatartás és a szorgalom értékelése

55

A magatartás- és szorgalomjegyek elbírálási szempontjai 2.4.7.A szülők tájékoztatása

58

2.4.8. Jogorvoslati lehetőségek

58

2.5. A középszintű érettségi vizsga témakörei

59

2.6. A tanulók fizikai állapotának mérése

59

Cél A mérések megvalósításának módjai A mérések általános szempontjai Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák Értékelés módja Záró rendelkezések

61

Mellékletek 1. számú melléklet: Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások áttekintő táblázata 2. számú melléklet: Az egyes tantárgyak cél-tananyag-követelményrendszere 3. számú melléklet: A középszintű érettségi vizsga témakörei 4. számú melléklet: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, az oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

-6-


1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1. Jogi státus Az intézmény neve: Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium Az alapítás éve: 1823 Újraalapítás éve 1989 Az intézmény székhelye, címe: 1071 Budapest, Városligeti Fasor 17–21. Az intézmény fenntartója, szakmai és törvényességi felügyeletének biztosítója a Magyarországi Evangélikus Egyház. Az intézmény munkarendje nappali rendszerű. Alaptevékenysége általános középfokú oktatás, gimnáziumi nevelés. A képzés belső szerkezete: Iskolánkban négy-, öt- és nyolcosztályos gimnáziumi képzés folyik: 5–12. évfolyamig nyolcéves gimnáziumi képzés, évfolyamonként két-két osztállyal; 9–13. évfolyamig ötéves, nyelvi előkészítő évfolyamos képzéssel kiegészített gimnáziumi képzés, évfolyamonként egy-egy osztállyal; 9–12. évfolyamig négyéves gimnáziumi képzés, évfolyamonként egy osztállyal; 9-12. évfolyamig négyéves emeltszintű angol, német nyelvi képzés egy osztállyal; 9-12. évfolyamig négyéves emeltszintű természettudományos képzés egy osztállyal. 1.2. Küldetésnyilatkozat, pedagógiai alapelveink 1.2.1. Gimnáziumunk értékrendszere, pedagógiai alapelveink Intézményünkben, mely világnézetileg elkötelezett egyházi gimnázium, fontosnak tartjuk a keresztény értékrendszer alapján való tájékozódást és ennek hiteles megélését. Számunkra a keresztény értékrendszer jelenti az egyetemes emberi értékek alapját. A fenntartói elvárásoknak megfelelően törekszünk olyan, jellegében keresztény, felekezeti iskola lenni, ahol hitükben, jellemükben erős, tudásukban felkészült, tehetséges diákokat nevelnek. Törekvésünk csak akkor lehet sikeres, ha a nevelési munkában részt vevő partnerek együttműködnek, ha pedagógusok, szülők, dolgozók hiteles mintát képesek diákjainknak felmutatni. Azon munkálkodunk, hogy partnereink értsék, ismerjék és elsajátítsák az iskola értékrendszerét.

-7-


1.2.2. Keresztény értékrend és világkép Az európai kultúrára tekintve nem tagadható, hogy a kereszténység alapvetően és közvetlenül járult hozzá a modern tudomány fejlődéséhez és az élet minőségének javulásához. A bennünket is meghatározó protestáns etikai alapok nélkül elképzelhetetlen lett volna az a dinamikus fejlődés, amely akár Nyugat-Európában, akár az Egyesült Államokban végbement, és úgy tűnik, hogy ez a fejlődés éppen akkor torpan meg, illetve téveszt célt, amikor ezektől az alapoktól eltávolodunk. Napjainkra az épülés után ugyanis láthatjuk a romlást is, melynek elsődleges oka az erkölcsi értékek devalválódása. Éppen ezért a kereszténység missziós felelőssége, hogy a megélt evangélium által újra só, világosság és kovász legyen a világ számára, akár egy felekezeti iskolán keresztül is. A tehetségek kibontakoztatásában és nevelésében az egyház a múltban élen járt, mert az adottságokat Istentől kapott ajándéknak tekintette. A tehetség pedig tudatos támogatás hiányában elvész, mert a tehetséget el lehet vesztegetni, és el lehet nyomni. Egy adott kultúra mindig hitbeli elkötelezettségben gyökerezik, és kulturális központokban formálódva felülről lefelé hatja át a társadalmat. Mivel a társadalomban megélt hétköznapi életünk az uralkodó kultúra foglya, a legtöbb vélekedésünket, döntésünket, erkölcsi érzékünket leginkább ez határozza meg. Ha az egyház – betöltve a Krisztustól kapott missziói küldetését – mint „kovász” hatással akar lenni a társadalomra, mindenekelőtt be kell törnie azokba a közösségekbe, amelyekből a kulturális változások indulnak. Ennek kézenfekvő eszköze lehet az a gimnázium, mely úgy neveli a rábízott tehetségeket, hogy azok tanulmányaik végeztével minél magasabb szintre juthassanak. A keresztény erkölcsön alapuló nevelés tette lehetővé a múltban azt, hogy a fasori gimnázium komoly értékekkel járuljon hozzá az egyetemes és a magyar kultúrához. Hisszük, hogy az újraalapított gimnáziumnak is feladata, hogy az elődök nyomdokaiba érjen. 1.2.3. Egyetemes és keresztény értékek, melyek mentén az iskolai munkát szervezzük Már utaltunk rá, hogy erkölcsi értékrendszerünk alapjait a kereszténység adja. Ezen nyugszanak azok az értékek, melyeket képviselni és magunkban is kiművelni szeretnénk. Noha tudatában vagyunk annak, hogy a mai korszellem látszólag és általánosan elveti az erkölcsi értékeket, mi mégis fontosnak tartjuk a tudatos erkölcsiségre való nevelést. Olyan közösséget szeretnénk formálni, mely tiszteli az értékeket, felismeri és megkülönbözteti a helyest a helytelentől, az igazat a hamistól, az értékest az értéktelentől, és képes a jó mellett dönteni. Arra törekszünk, hogy közösségünk tagjait – a diákokat, a tanárokat és a többi alkalmazottat – az igazságosság, az őszinteség, a becsületesség, az egyenesség, az istenszeretetből következő felelősségtudat és a felelősség vállalására való készség jellemezze. Mutassanak igaz emberséget, -8-


az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, a kegyességben felebaráti szeretetet. Életüket és munkájukat jellemesség, lelkiismeretesség és hűség hitelesítse – hűség a hithez, az emberi közösségekhez (nemzet, család, iskola- és osztályközösség, barátok) és azokhoz az elvekhez, melyek meghatározók számukra. Legyenek készek a segítségnyújtásra, képesek az empátiára és az együttműködésre. Műveltek és intelligensek, önmagukkal és másokkal szemben igényesek legyenek, érzékeny és értő befogadói a művészeteknek és a tudományoknak. Legyen igényük az önművelésre, rendelkezzenek általános és speciális műveltséggel, legyenek motiváltak az állandó tanulásra és az új ismeretek befogadására. Ismerjék az elfogadott társadalmi normákat, ragaszkodjanak azok pozitív elemeihez, tartsák be az alapvető udvariassági szabályokat. Reális önismerettel bíró, autonóm személyiségek legyenek, akik céltudatosak és sikerorientáltak, ugyanakkor kellően alázatosak is másokkal szemben, s akik pozitív eszmény- és példaképeket követnek. Tudjanak alkalmazkodni a változó feltételekhez, legyen határozott életcéljuk, törekedjenek az önfejlesztésre és önmenedzselésre. A kudarcokat tanulják meg helyesen feldolgozni, a bennük lévő feszültségeket, szorongásokat oldani. Legyenek képesek tűrni és megoldani a konfliktusokat. Ismerjék és szeressék hazánkat, nemzetünket, történelmünket, tiszteljék nemzetünk szimbólumait. Ismerjék, védjék, tiszteljék és gyarapítsák kultúránkat és hagyományainkat. Anyanyelvünket tisztán használják, műveljék, és ragaszkodjanak hozzá. A határainkon túl, kisebbségben élő magyarokkal közösséget érezzenek, problémáikat ismerjék, keressék a velük való kapcsolatot. Európai polgárként legyenek büszkék kulturális gyökereikre, ismerjék és gyarapítsák az európai hagyományokat – különös tekintettel Közép- és Kelet-Európa történelmére, sajátos problémáira. Igyekezzenek minél több nyelvet elsajátítani. Tartsák tiszteletben szomszédaink és minden európai nép nemzeti érzéseit és identitástudatát, valamint az egyetemes emberi jogokat. Érzékeljék Európa és az emberiség globális problémáit, óvják környezetünket. Fontosnak tartjuk azt is, hogy diákjainkkal megismertessük a demokrácia működésének szabályait. A diákönkormányzat lehetőséget kínál számukra arra, hogy megtanuljanak szabad véleménynyilvánítási és szavazati jogukkal élni, hogy megtanulják az érdekeiket helyesen képviselni, illetve hogy miként kell egy közösség felelősségteljes tagjaiként élni. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem könnyű a fent vázolt „eszményképnek” megfelelni. Abban, hogy egy diák mennyire tud partner lenni ennek elérésében, döntő szerepe van az otthonról hozott mintáknak is, éppen ezért szeretnénk, ha olyanok választanák intézményünket, akik szívesen azonosulnak az általunk fontosnak tartott értékekkel.

-9-


1.3. Helyzetelemzés 1.3.1. Eredményeink Gimnáziumunk számos ismert tudóst, művészt adott hazánknak és a nagyvilágnak. Ez az örökség arra kötelez bennünket, hogy a jelenben is mindent megtegyünk iskolánk jó hírnevének öregbítéséért. Minden évben több tanulónk részt vesz a legrangosabb országos versenyeken, és nagy részük kiválóan helyt is áll. Érettségizőink túlnyomó többsége valamelyik felsőfokú intézményben folytatja tanulmányait. Kiemelkedően fontosnak tekintjük a nyelvoktatást is. Diákjaink között igen magas a nyelvvizsgával rendelkezők aránya. Mindezek érdekében 

bátorítjuk az egészséges versenyszellem kialakítását,



szívügyünknek tekintjük a tehetséggondozást,



elősegítjük a differenciált oktatást,



különféle fakultációkkal, egyéni konzultációs lehetőségek biztosításával minden segítséget megadunk a sikeres érettségi és felvételi vizsgához,



mindezzel egy távolabbi célt, a tudatos, felkészült, keresztény értelmiségi létet kívánjuk megalapozni.

Iskolánkban minden évben felvételi vizsgát tartunk a 4. és 8. évfolyamos diákok számára. Mivel a jelentkezők száma igen magas, tanáraink igyekeznek a legtehetségesebb diákokat kiválasztani. Szeretnénk, ha az ide jelentkezőket büszkeséggel töltené el, ha felvételt nyernek intézményünkbe. Gimnáziumunk gyakorlóiskolaként is működik: az Evangélikus Hittudományi Egyetem lelkész és hittantanár szakos hallgatóinak nyújt lehetőséget a hospitálásra és a vizsgatanítások bemutatására.

Természetesen örömmel

fogadjuk

a

többi

felsőoktatási

intézmény

pedagógusjelöltjeit is. A tehetséges vidéki tanulókat is szívesen várjuk; számukra kollégiumi elhelyezést is tudunk biztosítani. 1.3.2. Szervezeti felépítés A gimnázium szervezeti felépítését, működési rendjét a Szervezeti és működési szabályzat és a Minőségirányítási program maradéktalanul tartalmazza, így arra most külön nem térünk ki. - 10 -


1.3.3. Tanári kar Az iskolai oktató-nevelő munka eredményessége, sikeressége döntő módon a tanári kar összetételén múlik. Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink mind szakmailag, mind emberileg példaként állhassanak tanulóink előtt. Iskolánk felekezeti jellege miatt arra is hangsúlyt helyezünk, hogy oktatóink maguk is vallják a keresztény értékeket. (Pedagógusaink szakmai életrajza megtekinthető iskolánk honlapján is.) 1.3.4. Az oktatást segítő alkalmazottak Gimnáziumunkban főállású iskolatitkár, két főállású adminisztrátor, egy főállású gazdasági ügyintéző, egy félállású bér- és munkaügyi ügyintéző, egy félállású pénztáros, egy főállású rendszergazda, egy félállású oktatástechnikus, egy félállású sofőr, egy főállású gondnok, egy főállású könyvtáros, egy főállású fűtő-kézbesítő segíti az oktatási munkát, mely kielégítőnek mondható. 1.3.5. Gazdasági alapok Bérhelyzet Az elmúlt időben intézményünk bérhelyzete nem romlott. Fenntartónk – a Magyarországi Evangélikus Egyház – a normatíva biztosításával a béreket is biztosítja. Sajnos azonban a többletfeladatokat ellátó dolgozóink anyagi elismerésére csak erősen korlátozott mértékben van lehetőségünk. A minőségi munka további ösztönzésére, fenntartására a jövőben a megfelelő bérkeretet kell biztosítani. Reméljük, hogy a minőségi bérrendszer pályázati lehetősége valóban minőségi béreket fog pedagógusaink számára megteremteni. Működési, dologi költségeink Az épület fenntartását és működtetését a fenntartótól kapott normatíva teszi lehetővé. Anyagi helyzetünk javítása érdekében ki kell használnunk a helyiségeink bérbeadásának lehetőségét, illetve külső rendezvények lebonyolítását vállaljuk magunkra. Az iskolaépület általános felújításra szorul. Az épület udvari falainak vakolata hullik, alapjai erősen vizesek. A nyílászárók javításra, cserére szorulnak. Az elavult fűtési hálózatot korszerűsíteni kell, a világítótesteket modern, energiatakarékos változatokra kell módosítani stb. Szükséges lenne, hogy gazdasági vezetésünk a különféle egyéb bevételeinket ne az alapvető működés

biztosítására,

hanem

korszerűsítésre,

fejlesztésre

fordítsa.

Ez

azonban

megvalósíthatatlan az állami költségvetésből kapott támogatás fenntartónk rendszeres és nagyobb mértékű kiegészítése nélkül. - 11 -


Fejlesztéseink Az iskola újraindítása elképzelhetetlen lett volna egykori – 1952-ig érettségizett – diákjaink hathatós segítsége, anyagi támogatása, adományai nélkül. Öregdiákjaink ezt követően sem hagyták magára az iskolát, hanem rendszeres felajánlásaikkal segítették munkáját. Mára azonban szomorú tény – részben, mert egyre többüktől vagyunk kénytelenek örökre búcsúzni –, hogy fokozatosan apad az ilyen jellegű támogatás, mely korábban fejlesztéseink jelentős alapját jelentette. (Az öregdiákok új generációját eddig csupán egészen elhanyagolható százalékban sikerült támogatásra serkenteni, s ezen javítani szeretnénk a jövőben. Erre való tekintettel is törekszünk arra, hogy szorosabb kapcsolatot építhessünk ki velük és jobban bevonjuk őket az iskola életébe.) A legutóbbi években ezért elsősorban saját – helyiségeink bérbeadásából származó – bevételeinkből, illetve pályázati, alapítványi és egyéb forrásokból igyekeztünk a fejlesztéseket megvalósítani. Így kapott futópályánk és udvarunk egy része új burkolatot; újult meg intézményünk főbejárata; végeztünk az iskolai folyosókon tisztasági festést; alakítottunk ki új könyvtárat, kiépítve diákjaink számára is az internethasználat lehetőségét, s ahol új helyet kapott iskolai múzeumunk, illetve elkészült egy teljesen modern mellékhelyiség. Szintén így tudtunk az iskola számára új kisbuszt vásárolni és fejleszteni a technikai eszközparkunkat (hangosítási eszközök, digitálisfénymásoló). A jövőben – forrást keresve – tervezünk további fejlesztéseket megvalósítani, úgymint nyílászárókat, ablakokat cserélni, számítástechnikai tantermet felújítani, mellékhelyiségeket renoválni, szertáraink állományát gyarapítani, sportudvarunk ideiglenes lefedését lehetővé tenni stb. Alapítványunk 1989 óta működik alapítványunk, az „Evangélikus Gimnázium Alapítvány”, s járul hozzá hatékonyan gimnáziumunk gyarapításához, törekvéseink, tanulóink kulturális-, tanulmányi-, sport és szabadidős tevékenységeinek anyagi támogatásához. 1.3.6. Kapcsolataink Gimnáziumunk – régi hírnevének köszönhetően is – szerteágazó kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Ennek legfontosabb elemei: 

a Magyarországi Evangélikus Egyház – mint fenntartónk



a Budapesti Evangélikus Gimnázium Volt Növendékeinek Egyesülete



a VII. kerületi önkormányzattal fenntartott kapcsolat - 12 -




gimnáziumunkat

szakmailag

és

anyagilag

támogató

más

gazdálkodó

szervezetekkel fenntartott kapcsolat 

Külföldi

testvériskolákkal

(Németország/Nürnberg,

Svédország/Ljusdal)

fenntartott kapcsolatok. 1.4. Az iskola cél- és feladatrendszere (személyiség- és közösségfejlesztés); teljesítési kritériumok 1.4.1. Oktatásunk főbb szempontjai, alapelvei, céljai A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium olyan magas színvonalú, korszerű oktatást kíván nyújtani diákjainak, amely alkalmazkodik a szülők és a diákok igényeihez, s amely megfelel az aktuális oktatáspolitikai követelményeknek is. Elsődleges oktatási célunk az egyetemi és főiskolai tanulmányokra való felkészítés, illetve a tehetséggondozás. Legfőbb nevelési célunk az, hogy értelmes, felelősségteljes, erkölcsös, a keresztény értékeket tiszteletben tartó diákok járjanak iskolánkba, akik ismerik jogaikat és kötelességeiket, akik betartják a közösségi lét és a demokrácia szabályait. A fenti célokat szolgáló fejlesztési céljaink a következők: 

az oktatási struktúra folyamatos korszerűsítése;



iskolánk hagyományainak ápolása;



a tanári kar megőrzése és folyamatos bővítése magasan kvalifikált, kiváló pedagógusokkal;



a gimnázium fenntartásához új anyagi erőforrások felkutatása, bevonása;



kapcsolatrendszerünk kibővítése.

Oktatási alapelveink Iskolánkban egyformán hangsúlyos a humán és a reál tárgyak oktatása. Célunk, hogy tanulóink minden tudományterületen magas szintű ismereteket szerezhessenek, azokból a tantárgyakból is, amelyeknek tanulmányozást a gimnázium elvégzése után befejezik. Úgy véljük: a felelős, tudatos értelmiségi lét alapfeltétele egy korszerű, alapvető ismeretanyag elsajátítása, melyhez mi minden segítséget meg kívánunk adni. A tudás persze nem csupán lexikális ismertekből tevődik össze, hanem képességekből, kompetenciákból is. Fontosnak tartjuk ezek sokirányú fejlesztését is.

- 13 -


Az oktatás során holisztikus szemléletre törekszünk. Igyekszünk elősegíteni a tantárgyi koncentrációt, hogy a különféle tantárgyak során megszerzett ismeretek globális egésszé állhassanak össze a diákok fejében. Oktatási módszereinkben is törekszünk a sokoldalúságra és korszerűségre. A hagyományos frontális oktatás mellett támogatjuk a tanulók önálló munkavégzésére épülő módszereket is, valamint bátorítjuk pedagógusainkat arra, hogy éljenek a differenciált fejlesztés által kínált lehetőségekkel. Az egyre gyorsuló technológiai fejlődés miatt nem az a célunk, hogy konkrét és valószínűleg gyorsan elavuló technológiai tudást adjunk át tanítványainknak, hanem a gondolkodásfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt, amelynek segítségével képessé válhatnak arra, hogy eligazodjanak a világban, s újabb és újabb ismereteket fogadjanak be. Ma már lehetetlen megfelelő nyelvtudás nélkül érvényesülni, ezért iskolánk kiemelten fontosnak tartja, hogy a diákok minimum két nyelvet elsajátítsanak, és legalább az egyikből középfokú nyelvvizsgát tegyenek. Szintén

nélkülözhetetlen

napjainkban

a

számítástechnika

alapjainak,

az

információszerzés modern technológiájának az ismerete. Intézményünkben erre is kínálunk lehetőséget tanulóinknak. Nevelési céljaink: 

a tanulók személyiségének fejlesztése,



adottságaik, képességeik kibontakoztatása, optimális szintre emelése, műveltségük gyarapítása, az önművelésre való igényük kialakítása;



olyan erkölcsös, becsületes, reális önismerettel rendelkező, viselkedni tudó emberek nevelése, aki szeretik hazájukat és nyelvüket, ismerik és elfogadják a keresztény értékeket, de tolerálják a többi világnézetet is;



útmutatás az életpálya megtalálásához;



közösségre nevelés, a harmonikus társas kapcsolatok kialakításának elősegítése, a kommunikációs és az együttműködési képesség fejlesztése;



felkészítés a felelős társadalmi életre, a demokrácia működésének bemutatása.

Nevelési alapelveink A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium egyházi iskola, ezért ideológiailag elkötelezett. Működésében kiemelt szerepe és helye van az alapvető keresztény értékeknek, melyek áthatják az oktató-nevelő munka egészét.

- 14 -


Iskolánk fenntartója a Magyarországi Evangélikus Egyház, ezért a tanulók és tanárok kiválasztásakor előnyt élveznek azok, akik evangélikus vallásúak. Természetesen szívesen várjuk a többi keresztény felekezet tagjait is, akik elfogadják és tiszteletben tartják gimnáziumunk lutheránus szellemiségét. Oktató-nevelő munkánkat ökumenikus szellemben végezzük, diákjainkat is felekezeti toleranciára neveljük. A szülőkre partnerként tekintjük, nevelési elveiket tiszteletben tartjuk, javaslataikat, véleményüket szívesen fogadjuk. A keresztény értékeken kívül természetesen az általános emberi értékek is fontosak számunkra, ezért kiemelt figyelmet fordítunk 

az együttműködésre, toleranciára nevelésre, a közösségi élet elősegítésére;



az alapvető együttélési normák, udvariassági szabályok betartatására;



a hazaszeretetre nevelésre;



a környezet védelmére, a környezettudatos szemléletmód kialakítására;



az egészséges életmód támogatására, az egészség védelmére.

1.4.2. A tehetséggondozás és felzárkóztatás lehetőségei Az oktatási folyamat egymástól eléggé távol eső, mégis összetartozó és azonos súllyal szereplő két alappólusa a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Iskolánk esetében a felzárkóztatás a lassabban

haladókat,

a

lemaradókat

védi a

gyengébb teljesítménytől,

ritkábban a

lemorzsolódástól, a kimaradástól. A tehetséggondozás a kreatívakat, tehetségeseket kívánja minél nagyobb sikerek elérésére alkalmassá tenni. Mivel gimnáziumunk jó hírét elsősorban a tehetséges és kimagasló eredményt elérő diákjainak köszönheti, büszkén állíthatjuk: ezen a téren komoly hagyományokkal rendelkezünk. A tehetséggondozás területei a következők: 

versenyek;



specializációk (fakultációk, szakkörök, önképzőkörök);



egyéni vagy kiscsoportos konzultációs lehetőségek.

Tapasztalataink szerint a kiemelkedő képességek már a 7–10. évfolyamos tanulóknál megfigyelhetőek. Minél hamarabb figyelünk fel ezekre a képességekre, annál jobban ki tudjuk bontakoztatni őket. A tehetségek korai felismerését segíti az egészséges versenyszellem megteremtése és ébrentartása. Gimnáziumunk minden évben számos belső versenyt, pályázatot hirdet meg, és

- 15 -


több rangos országos versenybe delegál diákokat. Pedagógusaink külön is foglalkoznak ezekkel a tanulókkal, akik többnyire előkelő helyezésekkel öregbítik iskolánk jó hírnevét. Mindemellett nagy hangsúlyt helyezünk tanulóink motivációjának ébren tartására, hiszen ha egy diákban nincs érdeklődés, kíváncsiság, tettrekészség, kitartás, még akkor sem teljesít kellően, ha tehetséges. Szent-Györgyi Alberttel egyetértve valljuk, hogy nem igaz, hogy a tehetséget nem lehet elnyomni, és hogy a tehetség minden körülmények között utat tör magának. A tehetséget először is fel kell ismerni, majd pedig gondozni. Ehhez kreatív, tehetséges pedagógusokra van szükség, valamint ingerdús környezetre, amely további erőfeszítésekre sarkall. Figyelmet kell fordítanunk azokra a tényezőkre is, amelyek rontják az iskolai teljesítményt: 

az irreális énképre, a nem reális önértékelésre;



az érzelmi labilitást előidéző okokra (családi problémák, iskolai kudarcok, a pedagógussal való konfliktusok stb.);



szociális éretlenség;



agresszív magatartás. Ilyen tapasztalatok esetén a pedagógiai helyzet megoldását, a problémát kiváltó okok

megtalálását tekintjük elsődleges célunknak. A felzárkóztatás során pedig a differenciált fejlesztés, a személyre szabott korrepetálás lehetőségeit keressük. A felzárkóztatás területén a tantárgyi feladatok meghatározását az egyes tantárgyak helyi tanterve tartalmazza. 1.4.3.Feladatok a nevelési folyamatban Alapvető nevelési feladatainknak az alábbiakat tekintjük: 

Szeretetre, boldogságra nevelés. A kereszténység egyik legfontosabb üzenete a boldogság forrásának megmutatása. Mivel iskolánk értékrendszerének középpontjában a keresztény értékek állnak, küldetésünknek tekintjük, hogy diákjainkkal megismertessük a boldog, teljes élet, a felebaráti szeretet alapjait. Azt szeretnénk, ha tanulóink az emberi problémák iránt érzékeny, segítőkész, együtt érző, toleráns emberek lennének, hiszen ez az alapja minden emberi együttélésnek, az értékes emberi kapcsolatoknak, a felelősségteljes párkapcsolatnak.



Az önismeret, önfegyelem kialakítása. Boldog, elégedett, sikeres ember csak az lehet, aki reális önképpel rendelkezik. Ennek kialakulásában döntő szerepe van a középiskolai éveknek: a sikerek és a kudarcok feldolgozását ebben az időszakban kell megtanulni. Mindebben nagy szerepe van az önfegyelemnek és az akaraterőnek: annak, hogy képesek legyünk megfékezni indulatainkat, tudjunk áldozatokat hozni a céljainkért. - 16 -




A konfliktuskezelési technikák elsajátítása. Nincs közösség konfliktusok nélkül, így a közösségben való boldoguláshoz elengedhetetlenül fontos, hogy a kommunikációs problémákat, feszültségeket megtanuljuk helyesen kezelni, a konfliktusokat helyesen megoldani.

Fejlesztési területek: Személyiségfejlesztés Személyiségfejlesztő munkánk alapjait a Nemzeti alaptantervben, illetve az ezt kiegészítő kerettantervekben szereplő követelmények határozzák meg. Ennek megfelelően tanulóink adottságainak, képességeinek, tehetségének sokoldalú fejlesztésére törekszünk, s közben személyiségük minél teljesebb kibontakoztatását is célul tűzzük ki. A személyiségfejlesztés területei a következők: 

a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kibontakoztatása, fejlesztése,



az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismeretek gyarapítása,



a műveltség, a világszemlélet, a világkép formálása,



az önismeret, az együttműködési készség fejlesztése, az akarat edzése.

Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Individualizált, sikerorientált korunkban a közösségi élet lehet az iskolai nevelés azon forrása, amely elősegíti a „mi tudat” kialakulását, a fasori értékrend elfogadását, a másik ember megbecsülését. Iskolánkban a közösségek kialakulása az osztályokban, a csoportokban, a szakkörökben és az egyéb diákkörökben ösztönözhető leginkább. Úgy látjuk, hogy különösen is a mai, erősen individualizált közegben fontos hangsúlyozni, hogy az egyént szükséges megtanítani arra, hogyan lehet aktív tagja a közösségnek, hogyan lehet felelős vezetővé, hiszen ehhez a szocializáció alapját képező, az önmegvalósítást hirdető társadalomban nem kap elégséges mintát. Ezért célul tűzzük ki egy olyan közösség kimunkálását, mely méltó és kívánatos modellt nyújthat.

- 17 -


1.5. A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatásaink 1.5.1. Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység. Gyermek- és ifjúságvédelem Tanulóink között egyre több olyan gyermek található, aki hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett, akinek a szülei munkanélküliek vagy elváltak. Ezek a problémák többnyire azonnal érzékelhetők az iskolában. Nagy veszélyt jelentenek – elsősorban a kistelepülésekről érkező kollégistáinknak, de a fővárosi tanulóknak is – a következők: a) szabados életformák, a csavargás, a bandákba verődés, b) a dohányzás, italozás, c) a drogárusítás, illetve a drogfogyasztás megjelenése, d) a különböző szélsőséges politikai csoportok, illetve azok ifjúsági lecsapódásai, e) a társadalmilag széles körűen nem támogatott vallási irányzatok. Ezek – sajnálatos módon – többnyire természetes velejárói a városi, nagyvárosi életformának, és önmagukban is veszélyeztetik a tanuló személyiségét, a családhoz, a kollégiumhoz, az iskolához, a tanuláshoz való viszonyát. Még nagyobb gondot jelentenek a következmények: az iskolai fegyelem, a Házirend szabályainak megsértése, a közös tevékenységek alól való kibúvás, iskolai kötelességeik, kapcsolataik elhanyagolása, a késések, a benti dohányzás, a tanulás semmibevétele, a közösségi élet normáinak fokozott megsértése. Mindez gyakran megelőzhető, vagy még az iskolán belül kezelhető. De nagyon veszélyes következményekkel is járhat, hiszen az ellenőrizhetetlen csoportok gyakran követnek el társaikra, az iskolára, a társadalomra veszélyes cselekményeket is. Munkánknak két lényeges eleme van: a prevenció és a korrekció. A prevencióhoz ismernünk kell a szülőket, a családok helyzetét, szélsőséges esetben helyzettanulmányokat kell készíteni, hogy a hatékony beavatkozás érdekében megismerjük a gyermek otthoni körülményeit. Ismerni kell a tanulók baráti, „kortárs” környezetét, ismeretségi körét, kapcsolatait, valamint az osztályközösségben elfoglalt helyzetét is. Ebben nagy szerepük van az osztályfőnököknek. Amennyiben korrekcióra van szükség, szakemberek (pszichológus, neurológus, jogász, gyermekvédelmi szakember stb.) segítségét is kérjük. Pedagógusaink nagy empátiával kísérik figyelemmel a hátrányos helyzetű és a nehézségekkel küzdő tanulók sorsát. Diákjainkat arra bátorítjuk, hogy gondjaikkal nyugodtan forduljanak iskolalelkészünkhöz, aki hetente több órában fogadja egy csendes, meghitt kis szobában az őt megkeresőket, illetve maga is kapcsolatba lép azokkal, akikről kollégái jelzik, hogy problémákkal küszködnek. - 18 -


1.5.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Fontosnak tartjuk, hogy egyetlen tanulónknak se kelljen az anyagiak hiánya miatt hátrányt szenvednie. A szülőkkel, az önkormányzattal, a tanulóval, az igazgatósággal összefogva, a pályázati lehetőségeket figyelve igyekszünk orvosolni a helyzetet. Először is felmérjük, azt, hogy ki tartozik a hátrányos helyzetűek közé, majd kialakítjuk a segítés stratégiáját. Ebben legfontosabb segítőnk az Evangélikus Gimnáziumért Alapítvány, melynek egyik fő tevékenységi köre a rászoruló tanulók támogatása. Tanulóinknak ezen kívül segítséget nyújtunk abban is, hogy további forrásokat találjanak (például felvesszük a kapcsolatot a tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattal, ilyen profilú alapítványokkal, figyeljük a pályázati lehetőségeket). Tudjuk, hogy a hátrányos helyzet nem jelent automatikusan veszélyeztetettséget, de egyegy hátrányos helyzetű tanuló könnyebben lesz veszélyeztetett, így ezekre a diákjainkra különösen oda kell figyelnünk. 1.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Az iskola feladata közé tartozik felderíteni, hogy vannak-e a tanulási kudarcnak – önhibájukon kívül – kitett tanulói, és javítani esélyüket a felzárkóztatásban. A szaktanár feladata, azoknak a tanulóknak a felderítése, akik valamilyen tanulási zavarral küzdenek és erről az osztályfőnök, illetve a szülők tájékoztatása. Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a vélelmezett problémáról, és a lehetséges megoldásokat együtt mérlegelik. Az osztályfőnök felajánlhatja az iskolaorvos, az iskola pszichológusa vagy más szakember, illetve a Pedagógiai Szakszolgálat segítségét is. Természetesen bármilyen megoldás csak a diák és a szülő beleegyezésével lehetséges, az iskola csak a felismerésben és a szakemberhez irányításban játszik komoly, nem nélkülözhető szerepet. Amennyiben a probléma az iskolán belül, szakember segítségével is megoldható, akkor a szakórákon, illetve délutáni korrepetálásokon van mód a hiányok pótlására. Amennyiben a családi/szociális háttér bizonyul a tanulási kudarc okának, akkor az előbbiek szerint a gyermekvédelmi felelős segítségével próbál az osztályfőnök és az iskola segítséget nyújtani a tanuló számára. Igyekszünk továbbá szaktanári szervezésben, de iskolai vagy osztály szinten olyan feladatokat, versenyeket, rendezvényeket szervezni, amelyeken azok a tanulók is sikerrel vehetnek részt, akik tanulási kudarcaik miatt visszahúzódóak, vagy kevesebb a sikerélményük. Ezeken lehetőséget kapnak arra, hogy olyan oldalukról mutatkozzanak be a tanárok és a diákok közössége előtt, amelyben kiemelkedők (sport, művészetek, hobbi). Így elismerést tudnak kivívni maguknak, és a siker –mint tudjuk– gyógyít, és alkalmas arra, hogy átlendítse őket a nehézségek okozta gátlásos időszakon, javítsa felzárkózási – beilleszkedési lehetőségeiket. A bekerült diákok esetében idejekorán kell diagnosztizálni az esetleges tanulást gátló tényezőket, és fontos, hogy megfelelő szakember foglalkozzon az érintett tanulókkal. - 19 -


Folyamatosan nyomon követjük a fejlődésüket, és az osztályozó értekezleteken az osztályban tanító tanárok alaposan megvitatják a további teendőket, lehetőségeket. Fontos továbbá, hogy olyan hangulatot igyekszünk teremteni, amelyben a jó eredményeknek és az értékes személyiségeknek helyük van. A pusztán teljesítmény és jegycentrikus helyett az emberi értékekre is odafigyelő diákközösséget szeretnénk kialakítani. A kudarcokkal küzdő diákok éppen olyan fontosak számunkra, mint a könnyen és látványosan haladók. Érdekükben más intézmények eredményesnek mutatkozó tanfolyamait, kísérleteit is nyomon követjük, és részt veszünk bennük.

1.5.4. Egyéb szolgáltatások Tanulószoba Tanulószobát az Szervezeti és működési szabályzatban és a Házirendben meghatározottak szerint biztosítunk. Kollégiumi ellátás Vidéki diákjainknak a Budapest VII., Rózsák terén lévő kollégiumban – térítés ellenében – szállást biztosítunk. A kollégiumi felvételről az intézmény igazgatója dönt. Könyvtár- és internethasználat Diákjaink számára az Szervezeti és működési szabályzatban és a Házirendben meghatározottak szerint könyvtár- és internethasználati lehetőséget biztosítunk. Sportkör Tanulóinkat a tanórán kívül számos sportolási lehetőség, sportkör várja, továbbá ingyenesen használhatják a konditermet. (Részletesen lásd az 1.6. pontot.) Étkeztetés, büfé Gimnáziumunk menzáján – térítés ellenében – lehetőség van meleg ebéd fogyasztására. Az étkezés nyugodt körülményeit két hosszabb szünet (ebédszünet) beiktatásával biztosítjuk. Diákjaink étkezési szokásait nagymértékben meghatározza az iskolai büfé kínálata, éppen ezért figyelemmel kísérjük működését. Üzemeltetőjét arra kérjük, hogy folyamatosan bővítse az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálatot.

- 20 -


1.6. Az iskolai mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere A tanulók munkájának mérési, ellenőrzési és értékelési rendszerét külön fejezetben foglaltuk össze a helyi tanterv részeként. Itt külön rész foglalkozik a magatartás és szorgalom értékelésével. Minőségirányítási programunk a Comenius 2000 II. program eredményeit feldolgozva, külön dokumentumban lett kidolgozva. 1.7. Környezeti nevelési program 1.7.1. Helyzetelemzés, helyzetkép 1.7.1.1. Az iskola helye és épülete Gimnáziumunk Budapest VII. kerületében, a Városligeti fasor 17–21. alatt található. A Pecz Samu által tervezett impozáns iskolaépületet 1904-ben emelték. Az épület adottságai lehetővé teszik a színvonalas oktató-nevelő munkát, a Városliget közelsége pedig vonzóvá teszi a környéket. 1.7.1.2. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Tantestületünkön belül több pedagógus is intenzíven foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. 1.7.1.3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban 

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

A tanórákon a tananyaghoz kapcsolódóan számos környezetvédelmi és egészségügyi témát vetünk fel. Különböző interaktív módszereket (szituációs gyakorlatok, csoportos beszélgetések) használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. Szívesen élünk a modern technika eszközeivel (filmvetítés), és gyakran hívunk külső előadókat is. 

Tanórán kívüli programok

A tanév során minden osztály tanulmányi kirándulásra megy. Az itt szerzett élmények, tapasztalatok beépülnek az oktatási folyamat egészébe. A tanulóink sikerrel vesznek részt olyan versenyeken, amelyeken hangsúlyos szerepet kap a természetvédelem ügye (pl. Kitaibel Pál biológiaverseny, Csapody Vera emlékverseny, Herman Ottó verseny). Gimnáziumunkban nagy hagyományuk van a nyári táboroknak. Minden évben több tábort (pl. cserkész-, hittan-, sport-, kajaktábor stb.) is szervezünk, hogy mindenki megtalálja az ízlésének megfelelőt. Ezek a nyári együttlétek lehetőséget adnak hazánk természetvédelmi - 21 -


tájainak, föld- és vízrajzának, élővilágának sokoldalú tanulmányozására is, és számos sportolási lehetőséget kínálnak. Iskolánkban csillagászati szakkör működik, melynek tagjai nyaranta külön táborozást is szerveznek. Évente megemlékezünk a Föld és a víz napjáról, a diákönkormányzat szervezésében minden évben papírgyűjtési versenyt hirdetünk az osztályoknak. A bejáratnál használtelem-gyűjtő konténert helyeztünk el. 1.7.1.4. Erőforrások Céljaink elérésének elengedhetetlen feltétele, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint a külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatban legyenek. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások a) Az iskolán belüli együttműködés 

Tanárok

Legfontosabb feladatuk a személyes példamutatás a környezettudatosság és az egészséges életmód terén. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti és egészségnevelés egységes szemléletmód szerint, közös célok mentén valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését is. 

Diákok

Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra, hogy védje önmaga és társai egészségét. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, valamint az osztályközösségnek. 

Szülők

Az iskolai környezeti és egészségnevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amelyet gimnáziumunk is közvetíteni kíván. Örömmel vesszük, ha programunk megvalósításába aktívan is bekapcsolódnak, például szakértői előadások tartásával. 

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói is aktív részesei nevelési programunknak. Szívügyünknek tekintjük, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas és - 22 -


újrafelhasznált papírok használatával, kicsinyített és kétoldalas fénymásolással, digitális információáramlással), hogy folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt

és a kifogyott

nyomtatópatront. b) Az iskolán kívüli együttműködés 

Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is alapvető fontosságú a vele való jó együttműködés. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.



Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző

intézmények

meglátogatása.

Iskolánk

számára

ilyen

szempontból

kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. 

Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat.

Tantestületünk

több

tagja

rendszeresen

részt

vesz

előadásaikon,

továbbképzéseiken. Szükségesnek tartjuk, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. 

Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi

szempontból

megfelelően

működik-e

az

iskola.

Javaslataikra,

véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. 

Az iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi - 23 -


szerepeljen a büfé kínálatában. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé üzemeltetőjével. Anyagi erőforrások a) Saját erőforrások 

Költségvetés

Az iskola költségvetése minden évben biztosít egy keretösszeget a környezeti nevelési munkához szükséges eszközök és szakkönyvek megvásárlására, valamint az iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítására, jutalmazására. 

Az Evangélikus Gimnáziumért Alapítvány

Iskolánk alapítványa – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók osztálykirándulásokon és nyári táborokban való részvételét. Arra is lehetőség van, hogy a tábori munkához szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse. b) Külső erőforrások 

Saját bevétel

Az iskolának a teremkiadásból van saját bevétele, melynek egy részét környezeti nevelési célokra fordítjuk. 

Pályázatok

A pályázatok figyelése az iskola könyvtárosának feladata. Ő tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. 1.7.2. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: 

a fenntartható fejlődés;



a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;



a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;



alapvető emberi szükségletek;

- 24 -




emberi jogok;



demokrácia;



elővigyázatosság;



biológiai és társadalmi sokféleség;



az ökológiai lábnyom.

Hosszú távú célunk az, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: 

a környezettudatos magatartást és életvitelt;



a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;



a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást;



a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, a rendszerszemléletet;



az egészséges életmód iránti igényt és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez a következő készségeket kell kialakítani, fejleszteni a diákokban: 

problémamegoldó gondolkodás;



ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;



analizálás és szintetizálás;



problémaérzékenység, integrált megközelítés;



kreativitás;



együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;



vitakészség, kritikus véleményalkotás;



kommunikáció, médiahasználat;



konfliktuskezelés és -megoldás;



állampolgári részvétel és cselekvés;



az értékelés és mérlegelés készsége.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken egyaránt. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül - 25 -


hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és -megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Terveink: 

a tantestület tagjainak minél szélesebb körű megnyerése a környezeti nevelési munkához;



a tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása;



a szakirodalom nyomon követése, eredményeinek felhasználása.

A hagyományok ápolása: 

az iskola híres diákjainak számon tartása, emlékének ápolása;



a kerület nevezetességeinek feltérképezése;



nyári táborok, osztálykirándulások szervezése;



az

osztálykirándulások

meghatározva

az

úti

évfolyamokra célokat,

hogy

lebontott

diákjaink

megismerkedhessenek a Kárpát-medence tájaival 

környezetvédelmi témájú előadások meghirdetése.

- 26 -

ütemtervének

elkészítése

tanulmányaik

végére


Szaktárgyi célok: 

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre;



a kétszintű érettségire való felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik);



a

hétköznapi

környezeti

problémák

megjelenítése

a

szakórákon

(a

környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre); 

interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);



tanórán kívüli szakórák szervezése;



természetvédelmi versenyekre való felkészítés;



multimédiás módszerek, számítógép alkalmazása a szakórákon.

1.7.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 1.7.3.1. Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció megteremtése. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Ebben a következő lehetőségekkel élhetünk: 

a terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játékok stb. szervezése;



kézműves-foglalkozások (egy-egy ünnephez kötötten, tábori időben stb.), „akciók” (pályázatok, kiállítások, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése) szervezése;



modellezés;



múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park látogatása, illetve szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb. megtekintése;



versenyek szervezése;



szakkörök, táborok meghirdetése;



a hagyományok ápolása.

1.7.3.2. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy - 27 -


ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt tanítványai között alkalmazza, hiszen a foglalkozások, módszerek csak így válnak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; 

játékok;



modellezés;



terepgyakorlat;



kreatív tevékenység;



közösségépítés;



művészi kifejezés.

1.7.3.3. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. A biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket biztosítani kell. Fontos, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az „Anyagi erőforrások” című alfejezet tartalmazza.

1.7.3.4. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink az írott, hallott és látott információkat okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, hogy az értékes információkat meg tudják különböztetni az értéktelentől. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

- 28 -


Az iskolán belüli kommunikáció formái 

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;



házi dolgozat készítése;



poszterek készítése és bemutatása;



az iskolarádió felhasználása a híradásra;



drótpostán történő levelezés tanárokkal, szülőkkel, diákokkal;



szórólapok készítése.

Az iskolán kívüli kommunikáció formái 

környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;



környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;



környezetvédelemről szóló rádiós és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;



a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;



a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

1.7.4. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében mérjük is. 1.7.5. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt szeretnénk, ha minél több tanárunk részt venne a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési

tanár-továbbképzési

programokon

munkaközösségből.

- 29 -

–

lehetőleg

minden

évben

más-más


1.8. Egészségnevelési program 1.8.1. Elméleti háttér Iskolánk egészségnevelési programja az Egészségügyi Világszervezet , a WHO egészségnevelési útmutatására épül, mely szerint az egészségfejlesztő iskola elősegíti, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen, és arra törekszik, hogy folyamatosan fejlessze környezetét. E cél elérése érdekében iskolánk minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti: 

a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az eredményes tanulás előfeltételét;



a pedagógusok, az egészségügyi szakemberek, a szülők és a diákok együttműködését,



az egészséges környezetet, az iskolai egészségnevelést, és egészségügyi szolgáltatásokat biztosít.

A WHO meghatalmazása szerint az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális „jól-lét” állapota, tehát nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt a diákoknak: 

ha az egyén integrálódik a közösséghez (a családhoz, az iskolához);



ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud;



ha individuális önállóságát megőrzi;



ha megteremti az összhangot a biogenetikai, fizikai, lelki és társadalmi lehetőségei közt.

Az iskolának jelentős szerepe van abban, hogy a tanulók a fent említett feltételeknek megfeleljenek, és ezáltal egészségüket megőrizhessék. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartoznak például a következők: 

az egészséges táplálkozás alapelveinek megismertetése;



ötletek adása a szabadidő aktív eltöltéséhez,



a mindennapos testmozgás elősegítése;



a személyi higiéné;



a lelki egyensúly megteremtése;



a harmonikus párkapcsolat ideáljának kialakítása; - 30 -




a családi életre való nevelés;



a családtervezési módszerek ismertetése;



az egészséges és biztonságos környezet kialakításának igénye;



az egészségkárosító magatartásformák elkerülése stb.

1.8.2. Az egészséges iskola A személyes kapcsolatok gazdagsága teszi az iskolát valódi életteli színtérré. Ezért fontos az egészséges iskola megteremtése, mely nemcsak külső körülményeiben, hanem szocializációs szerepében is olyan hely, ahol a diák otthon van, ahol gondjait megbeszélheti. A fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben a hosszú időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat. 1.8.3. Az iskolai egészségnevelő program szereplői 

a tantestület (kiemelt szerepük van a testnevelőknek, a biológia szakos tanároknak és az osztályfőnököknek,

valamint

az

egészségfejlesztésben

képzett

pedagógiai

szakembereknek és az iskolaigazgatónak), 

a diákok,



a szülők,



az iskolaorvos,



a védőnő,



az iskolalelkész,



a szabadidő-szervező,



a diákönkormányzatot segítő pedagógus,



a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

Az iskolai egészségnevelő program a diákokért van, az ő egészséges életvitelüket szolgálja. Tanítványaink egészségügyi problémáiról közvetlenül tudomást szerezhetünk, ha megvan a bizalom az iskolai egészségnevelő program szereplői között. Ennek a bizalomnak a kialakítása a program egyik legfontosabb célja. A különböző vizsgálatok, felmérések pedig a közvetett információszerzést szolgálják.

- 31 -


Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakemberek elsősorban az osztályfőnökökre támaszkodhatnak, de szükséges a pedagógusok és az iskolai egészségügyi szolgálat munkatársainak szoros együttműködése is. A legjobb program sem lehet eredményes, és a legfelkészültebb egészségnevelő, drogügyi prevenciós szakember sem tudja ellátni feladatát az iskolavezetés és a kollégák támogatása nélkül. Fontos, hogy a tanárok tudják, mi a feladatuk, és mit kell tenniük, ha kompetenciájukat meghaladó problémával találkoznak. Szükség van arra, hogy az iskolaigazgató, az egész tantestület, minden pedagógus egyetértsen az iskola egészségnevelő céljaival. Minden munkatárs véleménye fontos. Össze kell gyűjteni a nevelőtestület módszereit, ötleteit, de tisztázni kell, kik azok, akikre leginkább számítani lehet. Kiemelt jelentőségű a szakirányú végzettséggel rendelkező tanárok (biológia, testnevelés szakosok) bevonása a munkába. A szülők a diákok egészséges életvitelének cselekvő alakítói. A szülők és az iskola együttműködése elengedhetetlen. A szülők véleményét a szülői értekezleteken, fogadóórák során ismerhetjük meg, ezen alkalmakkor gyűjthetjük össze az álataluk megfogalmazott problémákat, melyeket közösen – szülők, pedagógusok, diákok és más szakemberek együttműködésével – oldhatunk meg. Az iskola-egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő együtt látja el. Feladatuk a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, az érzelmi és intellektuális fejlődés követését és a kóros elváltozások korai felismerését. Az iskolalelkész feladata – egyebek mellett – a tanulók, tanárok és más alkalmazottak lelkigondozása, szükséges esetben a megfelelő szakemberhez való irányítása. 1.8.4. Az egészséges életmód és életszemlélet, magatartás területei 

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,



a mozgás fontossága,



a testi higiénia,



az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,



a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, AIDSprevenció,



személyes krízishelyzetek felismerése és a megoldási stratégiák ismerete,



a tanulás és a tanulás technikái, - 32 -




a szenvedélybetegségek elkerülése (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-használat megelőzése),



személyes biztonság (közlekedés),



a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, a környezeti ártalmak elkerülése,



a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat),



a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja.

1.8.5. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszereink 

A hagyományos egészségnevelő felvilágosítás

Helye elsősorban az osztályfőnöki óra. A hagyományos egészségnevelő felvilágosítást azért alkalmazzuk, mert a megfelelő ismeretek tudása helyes döntésekhez és az életvezetés helyes alakításához vezet. (Például a világ számos országában nagyon jó eredményhez vezettek azok az egészségnevelő kampányok, melyek a dohányzás veszélyeire, a helyes táplálkozási szokásokra és a mozgásban gazdag életmódra hívták fel a figyelmet.) A hagyományos felvilágosítás azonban nem elegendő a tanulók viselkedésének a befolyásolására. Más, iskolán kívüli motivációk lényegesen erőteljesebbek és elemibbek lehetnek annál, semhogy pusztán az ismeretek átadása, kiigazítása révén érdemi eredményeket tudjunk elérni. A hagyományos egészségnevelés jellemző vonása, hogy általában egyoldalú közlési forma: a diákság aktív és személyes bevonása nélkül történik. A nagyobb hatékonyság elérése érdekében pedig gyakran fordul elrettentő információk bemutatásához. 

A rizikócsoportok felismerése

Az iskolaorvosi vizsgálatok során sor kerül a tanulók életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatára. A túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küszködő diákok számára gyógytestnevelést biztosítunk. 

Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások

A hagyományos egészségnevelő felvilágosítás, ismeretbővítő módszer hiányosságait, korlátozott hatékonyságát felismerve jöttek létre azok a modellek, amelyek az érzelmi nevelést tekintik megfelelő eszköznek. Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul

- 33 -


tűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programunk működtetéséhez adott esetben külső szakértőket is bevonunk, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsunk diákjainknak társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Ilyenek lehetnek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek a csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak vagy a droghasználatnak. Az ilyen csoportos foglalkozások célja, hogy a résztvevőket ne csak arra készítse fel, hogy nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy például igent tudjanak mondani az egészségre, és megvédje őket a divatos, de veszélyes, külsőségekben megnyilvánuló kóros fogyókúráktól, eltúlzott és ezért veszélyes testépítéstől. 1.8.6. Szervezeti keretek Szinte minden tantárgy tanítása során előkerülnek olyan kérdések, amelyek az egészséges életmódra nevelés kérdéseit érintik, de elsősorban az osztályfőnöki órák nyújtanak alkalmat a fenti témák megbeszéléséhez. Mindezeken túl a testmozgás lehetőségét biztosítják a 

testnevelésórák, az iskolai sportkörök,



az osztálykirándulások,



az iskolai sportrendezvények (Fasor-kupa, az evangélikus gimnáziumok közötti rangadók),



sítábor, nyári táborok,



délutáni, hétvégi szabadidős foglakozások,



a vetélkedők, versenyek, játékos programok (iskolanapi programok, tanár-diák meccsek)



a néptáncoktatás, szalagavató bál.

1.8.7. Az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló testi és lelki egészségnevelési témák évfolyamok szerint 7–8. osztály: 5 óra a) lelki egészség (mentálhigiéné): 2 óra A lelki fejlődés folyamatai, meghatározói. A gátlások kialakulása és leküzdése. Az agresszió és hatása az egyénre. Önmagunk elfogadásának és elfogadtatásának képessége. Az esztétikum hatása a lelki fejlődésre. b) testi egészség: 3 óra Az emberi test életműködésének ismerete az önismeret lényeges eleme. Az egészségmegőrzés belső igényének kialakítása. Az egyéni adottságok, hajlamok figyelembevétele a szervezet - 34 -


működésében. A balesetek elkerülése. A közlekedés szabályai. A biciklivel való közlekedés egészségmegőrző szerepe és veszélyei. 9–10. osztály: 5 óra a) lelki egészség: 2 óra A serdülőkor mint a személyiség kialakulásának döntő szakasza, az életkorból fakadó problémák, feszültségek (önállóvá válás, a döntés felelőssége, konfliktus a szülőkkel és a pedagógusokkal, kortárscsoportok az iskolában és azon kívül stb.). Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom. Képességeink és korlátaink tudata, önnevelési készség és képesség. A képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelés, az alulterhelés és a túlterhelés veszélyei. A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának technikái. A megfelelő konfliktuskezelés mint a lelki egészség feltétele és a megfelelő mentálhigiénés állapot mint az eredményes konfliktuskezelés alapja. A kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége. b) testi egészség: 3 óra Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. A testi és lelki egészség összefüggései (pl. az önfegyelem, az akaraterő, az énazonosság szerepe az egészség iránti igény kialakulásában, a pszichés zavarok testi jelei). Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete mint az önismeret szerves része (egyéni hajlamok, jellegzetes betegségtünetek felismerése, a hipochondria tudatosítása). A serdülés testi sajátosságai, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete, megértése. Genetikai ismeretek, az öröklődés jelentőségének felismerése. Az egészséget fenyegető tényezők ismerete, törekvés ellensúlyozásukra (a környezet károsító hatása, helytelen életvitel, egészségtelen táplálkozási szokások, stressz stb.). Fertőzések, járványok. A betegségek megelőzésének módjai (környezeti ártalmak minimalizálása, személyes higiéné, az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása, törekvés a lelki egészség megteremtésére stb.). Balesetek megelőzése (a balesetveszély felismerése, balesetvédelmi szabályok ismerete, betartásuk: segítségnyújtás baleseteknél). Az egészséges táplálkozás, a háztartás szervezése. 11–12. osztály: 5 óra a) lelki egészség: 2 óra Emberismeret, empátiakészség, figyelmesség, tapintat, alkalmazkodási készség, rugalmasság, ugyanakkor az autonómia megőrzésére irányuló erő, belső stabilitás. Az önálló döntés képessége, a lehetőségek mérlegelése, személyes felelősségvállalás. A művészi önkifejezés, a humor, a játék, a műélvezet mint a lelki egészség helyreállításának, a feszültségek oldásának - 35 -


hatékony eszköze. Élményképesség, érzelmi jelenlét mindabban, ami történik velünk, a pozitív és negatív élmények feldolgozásának képessége. Saját magunk tisztelete, méltósága, egyéniségünk színeinek vállalása. Érzelmeink vállalása s a velünk kapcsolatban lévő emberek ösztönzése ezek vállalására. Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása, érzékenység az emberi gesztusok esztétikuma iránt. A lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezőkkel szembeni tudatos védekezés, a káros hatások ellensúlyozására törekvés. b) testi egészség: 3 óra Szexuális kultúra, felelősségvállalás egymás iránt, a fogamzásgátlás módjai és kockázatuk, a gyakran váltogatott partnerkapcsolatok veszélyei, az abortusz körüli viták. Szexuális rendellenességek, devianciák, homoszexualitás, a nemi betegségek és a nemi magatartás összefüggése, az AIDS. Egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, illetve gyógyításuk: a mértéktelen alkohol-, kávé- és gyógyszerfogyasztás, a kábítószerek, az alkoholizmus. A drogfüggőség kezelése (szociális és egészségügyi intézkedések). A betegekkel, fogyatékosokkal szembeni helyes magatartás. Beteg, gondozásra szoruló családtagok. A speciális egészségügyi problémákhoz, a szexualitást érintő kérdések megvitatásához meghívott előadót (orvost, biológiatanárt, szexuálpszichológust) kérünk fel, aki kész a felmerülő konkrét problémák megválaszolására is. A tudnivalók nagy része elhangzik az érintett szakórán is, de az egyéni problémák megbeszélésére ott nem mindig van idő, és nem megfelelő a környezet sem. Fontos, hogy azok a diákok, akik igényt tartanak rá, kapjanak lehetőséget a négyszemközti beszélgetésre is. 1.8.8. A mindennapos iskolai testedzés programja A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52. § (9–10), valamint az 53. § (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI. 17.) Korm. rendelet keretei között. Ennek célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó mozgásszegény életmód komoly egészségügyi problémák forrása lehet. A fizikai képességek hanyatlása a szellemi teljesítmény romlásához is vezethet. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között kialakítható az egészségtudatos magatartás, valamint kitűnően fejleszthetőek a szociális kompetenciák is. Iskolánkban minden diák előtt nyitva áll a lehetőség, hogy tanítás után a különböző sportkörök munkájába bekapcsolódjon, illetve igénybe vegye a konditerem szolgáltatásait.

- 36 -


1.8.8.1.A mindennapos testmozgás megvalósítását szolgáló program Az egészségfejlesztő testmozgás hatékonysága érdekében az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontok figyelembevétele szükséges a konkrét feladatok megszervezése során: 

Lehetőség szerint minden tanuló mindennap vegyen részt a testmozgást szolgáló programban.



Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen sikerélményt a testmozgás, a testnevelésóra.



Érvényesüljön

a

sport

személyiség-

és

közösségfejlesztő

hatása

(kreativitás,

együttműködési és szociális készségek stb.). 

A testmozgásprogram az életkori sajátosságok figyelembevételével játékos, táncos elemeket is tartalmazzon.



A mindennapos testmozgás az életminőség javítását szolgálja. 1.8.8.2. A mindennapos testmozgás oktatás-szervezési formái: Órarendi keretek között szervezett foglalkozások rendje



évfolyamonként heti 2,5 óra testnevelés;



néptánc: heti 1 óra az 5–6. évfolyamosoknak (nem kötelező);



gyógytestnevelés: hetente 2 óra az arra rászorulóknak. Tanórán kívüli sportfoglalkozások:



sportkörök, diáksportkör;



osztálykirándulások, túrák,



téli-nyári sporttáborok;



iskolai szintű sportversenyek, évfolyambajnokságok, vetélkedők;



sportnap („Fasor kupa”).

A tanórán kívüli sportfoglalkozások rendjét az iskola éves munkaterve tartalmazza. 1.8.8.3. Az iskolán kívüli sportolási lehetőségek támogatása 

rendszeresen csatlakozunk más szervezetek, intézmények sportprogramjaihoz.



A tehetséges tanulókat sportegyesületekhez irányítjuk.

- 37 -


1.9. A pedagógiai program végrehajtásának tárgyi feltételei 1.9.1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, az oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések Iskolánk – feladatainak ellátásához – rendelkezik a Közoktatási törvény 38. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel. Ugyanakkor helyzetünk elemzésekor azt is bemutattuk, hogy az intézmény rangjának megőrzéséhez, az egykori Fasor fényének helyreállításához az épület további rekonstrukciójára és az eszközrendszer folyamatos fejlesztésére lenne szükség. A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékhez csatoltunk egy ütemtervet is a 2003 és 2008 közötti időszakra, amelyben felsoroljuk, hogy milyen fejlesztésekre, beruházásokra lenne szükség intézményünkben. Ezt a dokumentumot a fenntartónknak megküldtük. 1.9.2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, az oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, az oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a Pedagógiai program 1. számú melléklete tartalmazza.

1.10. Az iskolai életről és hagyományainkról 1.10.1.Általános munkarend Iskolánk általános munkarendjét a Szervezeti és működési szabályzat és a Házirend maradéktalanul tartalmazza, így arra most külön nem térünk ki. 1.10.2. Hagyományaink Gimnáziumunk hagyományai az egykor a világ legjobb középiskolái között számon tartott intézmény múltjában gyökereznek, az oktató és nevelőmunkához, a diákélet eseményeihez és iskolánk szellemiségét, érték- és célrendszerét is jelképező szimbólumokhoz kapcsolódnak. Intézményünk szimbólumai: 

Jelmondatunk

Gimnáziumunk jelmondata: timor Domini principium scientiae – az Úrnak félelme az ismeret kezdete. Ez a mottó a magyarországi protestáns oktatás kezdeteivel kapcsol össze bennünket, és az iskola épületén keresztül is rámutat a méltán híressé vált fasori hagyományra, ugyanakkor örök érvényű üzenete által a jelenben is munkánk alapvetését, kiindulópontját kell, hogy jelentse. 

Címerünk

- 38 -


A gimnázium címere és jelképe 1865 óta bizonyítottan a jelenleg is használt körpecséten megjelenő szimbólum. Ezen egy „Ébren” feliratú pajzs látható tetején a felkelő Nappal és leveles ágakkal körbevéve. A pecsét bal oldalán egy kereszt és egy Szentírás látható a kihajtott ágak között. 

Jelvényünk

Sokan – különösen is a jelenlegi öregdiákok – az iskola autentikus jelképének leggyakrabban a huszadik század elején készült gimnáziumi sapkajelvényt tartják. Ezen egy vörös pajzson Luther-rózsát helyeztek el „Ev G” felirattal. A pajzs tetején a magyar korona szimbolikus ábrázolása látható. 

Mellényünk

Varga Edina iparművész 1997-ben nagy körültekintéssel tervezte az ünnepélyeinken használatos egyenruhát, mely az összetartozást erősíti. Szép, kényelmes, praktikus viselet. Állandó kapcsolatot tartunk öregdiákjainkkal, akik sokrétű tevékenységükkel segítik iskolánkat. A velük való együttműködést – különös figyelemmel az újraindulás óta érettségizettekre – a jövőben szeretnénk szorosabbra fűzni. Iskolánk egyházi jellegéből következő hagyományaink a hetenkénti, órarendben iktatott áhítatok, egyházi ünnepekhez kapcsolódó istentiszteletek és egyéb lelki alkalmak. Nemzeti ünnepeinkhez, jeles napjainkhoz kapcsolva megemlékezéseket, műsorokat szervezünk. Évente rendezünk –tanár és diák – csendesnapokat, diáknapokat, a „Fasor kupa” sportbajnokságot és egyéb versenyeket. Rendszeresen szervezünk klubdélutánokat és esteket, idegen nyelvi műsorokat; bel- és külföldi osztálykirándulásokat. Nyaranta különböző korosztályoknak hirdetünk meg táborokat, népszerűek az évente szervezett sítáboraink. Újonnan érkező diákjainkat az első tanév előtt „gólyatáborba” várjuk. Iskolánkban nagy hagyományai vannak az önképzőköri munkának, diákjaink számtalan különóra és szakkör tevékenységébe kapcsolódhatnak bele. Gimnáziumunkban demokratikusan, saját alapszabály szerint működő Diákönkormányzat tevékenykedik, alakítva és ápolva a diákélet hagyományait. Reméljük, hogy a jövőben a hagyományaink, identitástudatunk erősítője lehet az óraközi szüneteket és tanórák kezdetét jelző „dallamcsengő” is. Az ehhez szükséges feltételek megteremtésén dolgozunk. A hagyományaink őrzése, ápolása iskolánk életének nélkülözhetetlen része, tanárainak és diákjainak a jövőben is alapvető feladata lesz.

- 39 -


1.11. Az iskola és a tanulók együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei 1.11.1.Tanulói részvétel, diákönkormányzat szervezete és működése Iskolánkban diákönkormányzat működik, amelynek fontos szerepe lenne a közösségi élet, az érdekvédelem, a szabadidős szervezések, a demokráciára nevelés területén. A diákönkormányzat segítése, patronálása, irányítása tanári feladat. A választott diákvezetőségnek ugyanis szüksége van egy olyan felnőttre, aki segíti munkájában, aki rendelkezik az empátia képességével, aki fontosnak tartja a tanulókkal való folyamatos találkozást és foglalkozást, aki meg tudja várni, hogy a tanulók a legképtelenebb ötleteiket elmondják, higgadtan tud ezekre reagálni, tud magyarázni, érvelni, meggyőzni, nem sértődékeny, nem kíván a magasból, a mindent tudó tanár szerepéből irányító szerepet fölvenni. Ha tanár és a diákvezetőség egymásra talál, akkor az együttműködés mind pedagógiai, mind szervezeti, mind tevékenység-szervezési szempontból gyümölcsöző lehet. A diákönkormányzatot segítő tanár szerepeit a következőkben látjuk: 

összekötő a diákság, a diákönkormányzat és a tantestület között,



segíti, támogatja, ösztönzi, időnként ellenőrzi a diákönkormányzat tevékenységét,



tapasztalataival segíti, sugalmazza a szabadidős szervezéseket, türelmes, megértő viselkedéssel lefaragja a szélsőséges megnyilvánulásokat,



vállalja, hogy tantestületi vitákban, megbeszéléseken a diákok érdekeit képviseli, mellettük érvel, természetesen a lehetséges kereteken belül, nem minden áron és nem minden határon túl.

A diákönkormányzatot segítő tanár kell hogy rendelkezzen olyan jogi ismeretekkel, amely tartalmazza az ifjúsággal kapcsolatos jogokat, a diákjogi chartában megfogalmazott dolgokat, a Közoktatási törvényben meghatározott tanulói jogokat, a Házirend, a Működési Szabályzat tanulókra vonatkozó meghatározásait. A diákönkormányzatot segítő tanár nem főnöke a diákönkormányzatnak, hanem segítője, ösztönzője, sugalmazója, támogatója és mentora. 1.11.2. Istentiszteletek és áhítatok A tanulók lelki nevelésén túl az istentiszteletek és a hetenkénti áhítatok közvetetten és közvetlenül építik az iskola és a diákok közösségét. A hetenkénti áhítatokhoz kapcsolt információs, „hirdetési percek” közvetlenül is segítik az iskolai élet működését, erősítik a diák és az iskola kapcsolatát. Ezen túlmenően a jövőben kiemelt célunk a diákok rendszeresebb bevonása ezekbe az alkalmakba, illetve aktivizálása ezeken az alkalmakon.

- 40 -


1.11.3. Önképző köreink Az iskola és diákok együttműködésének alapjai és motorjai a gimnáziumunkban működő önképző körök. Ezek közül átfogó céljai miatt különösen is kiemelkedik az Ordass-klub, diákjaink közösségi szerepvállalását serkentő, erre felkészítő önképző kör. 1.11.4. Iskolaújság, iskolarádió Szeretnénk, ha az elsősorban támogatóinknak, diákjaink szüleinek készülő Fasori Hírmondó mellett diákjaink is készítenének állandó és színvonalas diákújságot. Ilyen irányú törekvések noha újra és újra megjelentek iskolánk életében, ezek a szükséges feltételek hiányában rendre elhaltak. Ennek ellenére az ehhez szükséges tárgyi, anyagi és személyi feltételek kialakításán dolgozunk, célul tűzve ki a rövid távon történő megvalósítást. Emellett szintén célunk, hogy iskolánkban színvonalasan és rendszeres időközönként iskolarádió is működhessen, tájékoztatva a diákokat. Az erre vezető első lépéseket már megtettük, az újjászervezett iskolarádiót kísérleti jelleggel elindítottuk. 1.12. Az iskola és a szülői ház kapcsolata és továbbfejlesztésének lehetőségei Az intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülők és a pedagógusok koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés 

alapja a közös felelősség,

megvalósulási formái: 

a kölcsönös támogatás



koordinált pedagógiai tevékenység,

feltétele: 

a kölcsönös bizalom és tájékoztatás



az őszinteség,

eredménye: 

a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán



kedvezően fejlődő személyiség.

Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbiak köré rendezzük. a./ Szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk: - 41 -




aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, ezek szervezésének tevőleges segítése,



aktív

szülők

delegálása

az

intézmény

igazgatótanácsába,

iskolai

szülői

munkaközösségbe, 

szülői szervezetek aktív működése, őszinte véleménynyilvánítás, kapcsolatkeresés,



együttműködő magatartás, pedagógusok munkájának tisztelete,



nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása,



a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése,



érdeklődő, segítő viszonyulás az iskola belső életéhez,



szponzorok, támogatók szervezése, szponzori segítségnyújtás



az Evangélikus Gimnázium Alapítvány támogatása.

b./ Intézmény részéről a helyes neveléshez a következő tevékenységi formákat ajánljuk: 

rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók előmeneteléről, személyiségük fejlődéséről, magatartásáról (¼-ed, ½-ed, ¾-ed évi értesítők, év végi bizonyítvány, ellenőrző, személyes megbeszélés stb.)



az intézmény helyzetével, életével kapcsolatos rendszeres tájékoztatás adása (honlapon, Fasori Hírmondón és egyéb kiadványokon keresztül),



munkatervben előre tervezett szülői értekezletek, fogadóórák,



szülő(k), pedagógus(ok) által kezdeményezett rendkívüli szülői értekezletek, fogadóórák,



iskola által szervezett családi („iskola”) kirándulások,



igény esetén nyílt napok (órák) szervezése,



szükség esetén családlátogatás,



hátrányos helyzetű tanulók esetén a családtámogatás segítése, szervezése,



felvilágosító, ismeretterjesztő előadások szervezése,



szükség esetén nevelési, pályaválasztási tanácsadás szervezése.

c./ Szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: 

osztály – család közös kulturális, sport és szabadidős tevékenységének szervezése,



közös rendezvények szervezése (pl. „szülők csendesnapja”) a szülők és pedagógusok részvételével,



előre egyeztetett formában, tanulói részvétellel szervezett szülői értekezletek, fogadóórák rendezése,



szülők bevonása a fejlesztési koncepciók kidolgozásába,

- 42 -




alapítványunk további támogatására való buzdítás, a támogatásokkal való részletesebb elszámolás,

az iskolai honlap, és az online digitális kapcsolat kiépítése, illetve további fejlesztése. 1.13. Az iskola és a kollégium kapcsolata és továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola és kollégium kapcsolata fontos része az iskolai nevelésnek. Ahogyan a szülőkkel való kapcsolat minősége meghatározó, úgy a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztésének szintén elengedhetetlen feltétele a kollégiumi nevelők és a pedagógusok koordinált, aktív együttműködése. A kollégiumi pedagógusokkal szükség szerint tartják pedagógusaink és az iskola vezetése a kapcsolatot, illetve a negyedévi zárások előtt az osztályfőnökök külön is megbeszélést folytatnak a kollégiumi nevelőkkel. Az iskola és a kollégium a diákok előmeneteléről és magatartásáról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jövőben szeretnénk még tudatosabb együttműködést kialakítani. 1.14. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtásának programja

A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban - 43 -


elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például:  a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése,  az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,  a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során:  a tájékozódás képessége,  a döntés helyzet felismerése és  a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, - 44 -


de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék és a szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások; Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar – reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái; Osztályfőnöki – tudatos, kritikus fogyasztói magatartás Biológia – ökológiai fogyasztóvédelem, környezettudatos fogyasztás, génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok, célszerű és tudatos használatuk; Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia; Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb; Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai; Tantárgyközi projektek ( pl.: Hogyan készül a reklám? A zsebpénz?). Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) osztályfőnöki órákon Hazai és nemzetközi együttműködések ( más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszertani elemek, kompetenciaalapú fejlesztés Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmaznia kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokáskialakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és a közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési - 45 -


szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

1.15. A közlekedésre neveléssel összefüggő ismeretek elsajátítása 1. Tanítási órákon - osztályfőnöki órán: a közlekedés résztvevői, elemei, szabályai, területe - testnevelés órán: a közlekedés különböző típusainak gyakorlása 2. Az óraközi szünetekben való közlekedés - az iskola épületei között - az iskola épületeiben - a biztonságra való törekvés 3. Tanítási órán kívüli - tanulmányi kirándulások: a gyalogos, kerékpáros, autóbuszos és a vasúti közlekedés jellemzőivel való ismerkedés - közlekedési versenyeken való részvétel 1.16. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással és az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek megismerése és elsajátítása

- 46 -


Tanítási órákon osztályfőnöki órán: előadások meghallgatása, beszélgetések, viták, helyzetgyakorlatok, társadalmi bűnmegelőzéssel, áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel kapcsolatosan történelem órán: az erőszak szerepe a társadalmak történelmi fejlődése során minden tanítási órán - ha szükséges - az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal való ismerkedés Tanítási órán kívüli tevékenységek tanulmányi kirándulásokon, tanulmányi utakon vizsgálni, megismerni más települések, országok, rétegek és korosztályok helyzetét, viszonyulását

2. HELYI TANTERV 2.1. Eszközök, eljárások Gimnáziumunk a Nevelési programját és a helyi tantervét a hatályos jogszabályokat alapul véve készítette el. A helyi tantervek kidolgozásához figyelembe vettük a kerettantervek ajánlásait. Nevelési, oktatási eszközeink, módszereink és eljárásaink megfelelnek a korszerű, differenciált oktatás és nevelés eszközeinek, módszereinek és eljárásainak. 2.2. Oktatási rendszerünk szerkezete Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások áttekintő táblázatát a Pedagógiai program 2. számú melléklete tartalmazza. A jövőben is meg kívánjuk őrizni a nyolc illetve négy évfolyamos és az emeltszintű nyelvi és természettudományos képzéssel kiegészített gimnáziumi képzést is. Mindhárom forma sajátos erényekkel rendelkezik, bármelyik elhagyása ma komolyan veszélyeztetné a minőségi oktatómunka folytatását. Iskolánk hagyományaiból és múltbéli kimagasló eredményeiből vezérelve 2010. szeptemberétől újra indítjuk a klasszikus emeltszintű természettudományos képzést. 2011. szeptemberétől pedig a nyelvi előkészítőt felváltva az emeltszintű angol, német nyelvi képzés kerül indításra. Meg kívánjuk őrizni kollégiumunkat, ezzel biztosítva az országos beiskolázásban való részvétel lehetőségét. Úgy érezzük, a kollégium működtetésével komolyan hozzájárulunk a jó irányú társadalmi mobilitáshoz, a nem fővárosi, anyagilag szerényebb, de a tanulás, a művelődés

- 47 -


és a tudományok iránt fogékonyabb rétegekből verbuválódó fiatalok szellemi elitbe való bejuttatásával. Hagyományainkból, eredményeinkből következik, s a tehetséges diákok beiskolázása révén alapvető célunk és feladatunk a diákok továbbtanulásra való felkészítése. Így fontosnak tartjuk, s mindhárom struktúrában a kidolgozott az óratervek által biztosítani kívánjuk a tanulók általános, minden tárgyból megfelelően magas színtű képzésének lehetőségét; ugyanakkor kiemelt szerepet szánunk a tehetséggondozásnak. A kerettantervi követelményeket mindhárom struktúrában és minden évfolyamon megtanítjuk. Továbbra is követni kívánjuk iskolánk általános gyakorlatát és hagyományát, hogy az átlagnál többet és alaposabban tanítunk. Ezt a kötelező, a szabadon tervezhető és a választható órák összhangjának kialakításával kívánjuk elérni. Rendkívül fontosnak tartjuk az idegen nyelvek tanítását, két idegen nyelvből a magas szintű képzést. Ezt számos módon elősegítjük: 

a kerettanterv ajánlott óraterveihez képest magasabb idegen nyelvi óraszámokkal;



a – gyakran tudásszintek szerint is kialakított – csoportbontásokkal;



azzal a gyakorlatunkkal, hogy az első idegen nyelv tanulása a diákok számára „haladó” szintről való folytatást jelent - hisz az általános iskolában eddig tanult angolt v. németet folytathatják; (így nem vész kárba a korábbi évek tanulása, s nem kell két idegen nyelvet egyszerre elkezdeni a gimnáziumban)

Iskolánk egyházi jellegéből következően nagy hangsúlyt fektetünk a keresztény hit oktatására, diákjaink vallásos nevelésére. Az oktatás megszervezése során figyelembe vesszük a történelmi keresztény felekezetek kerettantervi ajánlásait, az oktatás színvonalának állandó emelése és szinten tartása érdekében rendszeresen egyeztetünk ezen felekezetek vezetőivel. Alapvető feladatunknak tartjuk a diákok egészséges életmódra való szoktatását és környezeti nevelését. A közoktatási törvény követelményeinek megfelelően helyi tantervünk biztosítja az iskolaváltás, a tanulók – szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel történő – átvételének lehetőségét. A kialakított óraterveknek megfelelő helyi tanterveket az egyes tantárgyakból a munkaközösség-vezetők irányításával szaktanáraink készítették. A tantervek tükrözik tanáraink, vezető tanáraink gazdag oktatói-, programírói-, tankönyvírói tapasztalatait. Az egyes tanterveket a szakmai munkaközösségek megvitatták és elfogadták. Természetes, hogy ezek konkrét megvalósítása részleteikben mutathatnak majd bizonyos sokszínűséget - hisz mindenki a maga - 48 -


hangsúlyait érvényesíti oktató munkájában, ami persze – az alapvető előírások (pl. időbeosztás) alkalmazása miatt – az átjárhatóságot nem akadályozza meg, sőt: erénye kell, hogy legyen egy iskolának. Az alkalmazott tankönyvek, tanulási segédletek, taneszközök megválasztása a szakmai munkaközösségek döntése alapján egy adott területen többféle is lehet. Ennek elveit a következő pontban dolgoztuk ki. 2.2.1 Az oktatás szerkezete - specialitások     

nyolcosztályos gimnáziumi képzés: 5-12. évfolyam 9. évfolyamon nyelvi előkészítő – 9-13. évfolyam négyosztályos gimnáziumi képzés: 9-12. évfolyam emeltszintű angol, német nyelvi képzés: 9-12. évfolyam emeltszintű természettudományos képzés 9-12. évfolyam

A képzés szakaszai: Minden iskolai szerkezeti típusnál a képzés 2 éves ciklusokra bontható: Elsõ szakasz (5. 6. évf.): szintre hozó, alapozó Második szakasz (7. 8. évf.): előkészítő Harmadik szakasz -9. évf.- szintre hozó, alapozó – a bejövő osztályoknál -10. évf.- orientáló Negyedik szakasz (11. 12. évf.): intenzív felkészítő, közép- és emeltszintű érettségire.

2.2.2. Belépés az iskolába Az iskolába való belépés szabályait a Szervezeti és működési szabályzat és a Minőségirányítási program maradéktalanul tartalmazza, így arra most külön nem térünk ki. 2.2.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei Adminisztratív formai feltétel: az előző tanév eredményes befejezését igazoló bizonyítvány. A továbbhaladásról az osztályozó értekezleteken hozott döntések alapján a tanulót tanító tanárok illetve a nevelőtestület egésze dönt. 2.2.4. Az átjárhatóság feltételei Átjárhatóság iskolán belül csak igazgatói engedéllyel, ha szükséges különbözeti, illetve osztályozó vizsgák letételével lehetséges. A gimnázium felsőbb osztályaiba más iskolából történő átjelentkezésről és felvételről – a szükséges különbözeti vizsgák eredményes letétele és az érintett osztályfőnökkel való egyeztetés után – gimnáziumunk igazgatója dönt.

- 49 -


2.3. Az egyes tantárgyak cél-tananyag-követelményrendszere Az egyes tantárgyak cél-, tananyag és követelményrendszerét a Pedagógiai program 3. számú melléklete tartalmazza. 2.3.1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai tankönyvellátás lebonyolításának szabályairól rendelkező - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, a 23/2004. évi OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, a központi költségvetési törvény – jogszabályok szerint eljárva biztosítjuk tanulóink számára a tankönyvtámogatást. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola igazgatója által megbízott személy (tankönyvfelelős) végzi. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt. Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A tankönyvek kiválasztása, rendelése A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM által jóváhagyott tankönyvjegyzék eljusson a munkaközösség-vezetőkön keresztül a nevelőtestülethez. Az alkalmazott tankönyveket és segédleteket a munkaközösségek választják ki az osztályok, tanulócsoportok számára. Törekedni kell arra, hogy az egyes évfolyamokon a tanulók azonos tankönyvekből tanuljanak. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, segédletek nem változtathatók meg. A tankönyvválasztásban a pedagógiai szempontok mellett a tankönyvek árát is figyelembe kell venni. A munkaközösség döntése a szaktanárra nézve kötelező érvényű. A tankönyvek listáját osztályonként nyilvánosságra kell hozni, attól eltérni a tanév során nem lehet. A

munkaközösség-vezetők

február

10-ig

leadják

a

tankönyvfelelősnek

a

munkaközösségek tankönyvrendelési igényeit. Az iskola minden év február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvek osztályokra kötelező listáját ismertetni kell a szülőkkel. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, pl. használt tankönyvvel kívánja megoldani. - 50 -


A szülő aláírásával kötelezettséget vállal, hogy augusztus végén a kívánt tankönyvek csomagját átveszi és kifizeti. A tankönyvek kiválasztási elvei összefoglalva a következők: 

Az alkalmazott tankönyveket és segédleteket a munkaközösségek választják ki az osztályok, tanulócsoportok számára. Törekedni kell arra, hogy az egyes évfolyamokon a tanulók azonos tankönyvekből tanuljanak. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.



Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, segédletek nem változtathatók meg.



A tankönyvválasztásban a pedagógiai szempontok mellett a tankönyvek árát is figyelembe kell venni. A munkaközösség döntése a szaktanárra nézve kötelező érvényű. A tankönyvek listáját

osztályonként nyilvánosságra kell hozni, attól eltérni a tanév során nem lehet. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítása A tankönyvtámogatás felhasználható: 

a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére,



iskolai könyvtárból történő kölcsönzésre (használt tankönyv),



a tankönyvek napköziben, tanulószobában történő elhelyezésére.

Iskolai könyvtári könyvekkel biztosítjuk, hogy a napközis és tanulószobai foglalkozásokon a tanulók rendelkezésére álljanak a tankönyvek a tanítási órákra történő felkészüléshez. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A nevelőtestület december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót. A támogatás módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 6-7. §ában meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §ának

(4)

bekezdésében

meghatározottak

szerint

gondoskodnia

kell

az

ingyenes

tankönyvellátásról. A gimnázium tájékoztatja a szülőket, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. Az éves

központi

költségvetési

törvényben

kell

tankönyvtámogatás összegét.

- 51 -

meghatározni

az

egy

tanulóra

jutó


Az ingyenes tankönyvellátás keretében kapott tankönyveket iskolaváltoztatás esetén a tanulónak le kell adnia az iskolai könyvtár számára: 

ha tanulói jogviszonya iskolaváltással megszűnik, a jogviszony megszűnésekor,



ha ingyenes tankönyvellátásra való jogosultsága megszűnik, a jogosultság megszűnését követő 15 napon belül.

A normatív kedvezmény iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben, az OM 5. számú mellékletében meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlaphoz csatolni kell a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló okiratot. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igénybejelentési határidő előtt legalább 15 nappal korábban, köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az ingyenesen kapott tankönyvek az iskolai könyvtár nyilvántartásába kerülnek, ezért a tanév végén használható, jó állapotban kell a kedvezményezett diákoknak a könyveket visszajuttatni a könyvtárba. (Ez azért is szükséges, mert a biztosított összeg iskolánkban nem elegendő az ingyenes tankönyvcsomaghoz, és a következő években a korábban kedvezménnyel juttatott tankönyveket is felhasználjuk az ingyenes tankönyvellátáshoz.) Amennyiben a kedvezményezett diák a könyveket nem, vagy nem megfelelő állapotban hozza vissza, úgy a tankönyvek teljes árát meg kell téríteni, tehát a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Az iskolai könyvtáros augusztus utolsó hetében, a tankönyvek átvételekor állományba veszi azokat a tankönyveket, amelyekhez a tanulók könyvtári kölcsönzéssel juthatnak hozzá. 2.4. A tanulók értékelése, feladatainak és írásbeli és szóbeli beszámoltatásának meghatározása (formája, rendje, korlátai, szerepe és súlya) 2.4.1.A tanulmányi munka ellenőrzésének alapelvei A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy értékelje a tanulók munkáját és minősítse teljesítményüket. A Közoktatási Törvény azt is kimondja: „a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését - 52 -


az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).” A törvényi előírások szellemében iskolánkban az értékelés főbb alapelvei a következők: 

arra törekszünk, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva történjen, elfogulatlan legyen és a minősítés (érdemjegy, illetve osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt.



az ellenőrzés közvetlen célja informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés feladata pedig a hiteles visszajelzést adjon a tanuló számára a teljesítményéről és a követelményeknek való megfeleléséről.



az ellenőrzés és értékelés átfogó pedagógiai célja azonban a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakulásának segítése.

A tanuló érdemjegyet kaphat: szóbeli feleletre írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat) önálló kiselőadásra tanórai, tanórához kapcsolható munkára tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre Minden diákot évente, csoportbontás esetén félévente legalább egyszer, a tanórán szóbeli felelet alapján is kell értékelni. A szóbeli feleleteket a felelet elhangzása után értékelni és az értékelést indokolni kell.

- 53 -


A kötelező érettségi tárgyakból évente legalább annyi nagydolgozatot kell íratni, mint az általános tantervű osztályokban a heti óraszám, de ez nem lehet kevesebb 2-nél. A többi tárgyból is (a készségtárgyakat kivéve) félévente legalább egy nagydolgozatot kell íratni. A dolgozatok érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, a kijavított dolgozatokat meg kell mutatni. A nagydolgozatokat a szaktanár köteles az év végéig megőrizni. Amennyiben a szülő kéri, az iskolában őrzött dolgozatokat – a szaktanárral előzetesen egyeztetett időpontban – megtekintheti. A dolgozatok íratásának rendjét, a javítási határidőket az iskola Házirendje szabályozza. Az osztályozó értekezleteket megelőző utolsó öt munkanapon féléves/éves anyagból témazáró dolgozatot íratni, vagy beszámoltatni kizárólag a tanuló kérésére lehet. Ha azonban a tanuló ezt kéri a szaktanár joga eldönteni, hogy ad-e lehetőséget erre a beszámolóra. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás megszűnését követő második napon (nem feltétlenül a tanórán) pótló dolgozatot köteles írni,(a dolgozat nehézségi foka lehetőleg azonos az osztály által megírt dolgozattal). Javító dolgozatot írni a szaktanár belátásától függően lehet. Ennek biztosítása a tanuló számára nem kötelező, csupán lehetőség. Ugyancsak a szaktanár dönti el, hogy az eredeti dolgozat érdemjegyét a félévi/év végi osztályzat számításánál figyelembe veszi-e. Ezzel kapcsolatos álláspontját az év elején közli a diákokkal. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt a szaktanár jelöli ki, erről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A félévi/év végi osztályzatok megállapításakor az év közben adott érdemjegyek nem feltétlenül egyenértékűek. A szaktanár döntheti el, hogy megkülönbözteti-e az érdemjegyeket, de erről év elején tájékoztatnia a diákokat és a szülőket. Ha bizonyos érdemjegyek nagyobb súllyal esnek latba, akkor ezt a naplóban is jelölni kell (pl. külön színnel beírva kell jelezni). A törvényben előírtaktól eltérő osztályzat (pl. törtjegy) osztályzatként nem adható. A érdemjegyek minimális száma félévenként legalább annyi, amennyi az adott tantárgyból a heti óraszám, de egyetlen tantárgy esetén sem lehet kevesebb 2-nél, s ügyelni kell azok időarányos eloszlására. Az érdemjegyeket az osztálynaplóba legalább havonta be kell írni. A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. 2.4.2. Házi feladatok – az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai - 54 -


A házi feladat célja, hogy a tanuló az órán tanult új ismereteket megszilárdítsa, emlékezetébe vésse, és lehetőséget biztosítson további gyakorlásra. Egyes esetekben a következő óra tananyagát készíti elő. A házi feladat lehet szóbeli tanulás, írásbeli, rajzos v. gyakorlati feladatmegoldás. A házi feladatok mennyiségének meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a diákok az iskolai 6-7, esetleg 8 órai iskolai munka után gyakran még különórák után érnek haza, és gyakran 4-5 tárgyból kell másnapra készülniük. Házi feladatok meghatározásának főbb szempontjai: 

hétvégére illetve szünetekre sem adható több házi feladat, mint a munkanapok egymást követő óráira.



több időt igénylő házi feladat esetén (házi dolgozat, gyűjtőmunka) legalább egy hetet kell a munkára biztosítani, de ebbe az esetleges szünetek nem számíthatók be.

Ha a tanuló valamilyen tőle független ok miatt nem tudott az órára készülni, azt az óra elején köteles jelenteni, és a következő órára bepótolni. Az ellenőrzés módját a szaktanár határozza meg. 2.4.3. Osztályzatok, érdemjegyek A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tájékoztatják a szülőket és a pedagógusokat, minősítik a tanulókat. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (ellenőrzőbe és osztálynaplóba beírt) érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, javítóvizsga eredményei alapján kell meghatározni a közoktatási törvényben leírtak szerint. A tanulók szaktanáraik által javasolt év végi osztályzatait a nevelőtestület áttekinti, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Vitás esetekben – ha a tanuló javasolt év végi osztályzata jelentősen eltér az év közben tapasztalt előmeneteltől – a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, illetve, ha az indokolt változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, de a nevelőtestület annak indokaival nem ért egyet, a nevelőtestület az év végi osztályzatot a tanuló évközi eredményei alapján a tanuló javára módosíthatja. Osztályozó vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathat meg. A tanév végi osztályzat tanúsítja, hogy 

a tanuló az adott évfolyam követelményeit milyen mértékben teljesítette - 55 -

 


ismeretei elegendőek-e az elégséges minősítés megszerzéséhez tudása elegendő-e a következő évfolyam elvégzéséhez, vagy a záróvizsgára bocsátáshoz.

2.4.4. Az osztályozhatóság feltételei Az osztályozás az adott tanév tantárgyi követelményeinek való megfelelés alapján, illetve eredményes tantárgyi osztályozó vizsga alapján történik. A tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai nem haladhatják meg az évi 250 órát. (Az igazolatlan órák közé a diákok késéseit is be kell számítani, oly módon, hogy a különböző késések percei összeadva 45 percenként tegyenek ki egy igazolatlan órát.) A tanuló, ha hiányzása egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a törvényben előírt értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. 2.4.5. A tanulók értékelésének egyéb módjai, díjak, ösztöndíjak A tanulók tanulmányi munkája során az érdemjegyeken, osztályzatokon kívüli elismerést jelent az tanév végén – tanévzáró ünnepségen – átadott jutalomkönyv vagy dicsérő oklevél, melyet „kiemelkedő tanulmányi munkáért”, vagy „kiemelkedő közösségi munkáért” kaphat a tanuló. Hasonló módon ismerjük el a területi, az országos vagy határokon túli viszonylatban kiemelkedő versenyeredményeket sportban, tanulmányi versenyen vagy bármely egyéb területen. Tanulóink munkáját egyéb díjakkal és ösztöndíjakkal is elismerjük. A tanuló értékelésének módja lehet az ellenőrző könyvbe és osztálynaplóba is bevezetett szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret vagy elmarasztalás.

2.4.6. A magatartás és a szorgalom értékelése A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) osztályzatok használhatók. - 56 -


A magatartás- és szorgalomjegyek elbírálási szempontjai Az osztályfőnököknek a tanulók magatartásának megítélésekor elsősorban az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie: Általános mérlegelési szempont a tanuló önállósága, felelősségérzete, igényessége. A mindenkori megítélést befolyásolják a kapott dicséretek, elmarasztalások. Ezen túlmenően különösen az alábbiakat kell mérlegelni: 

A Házirend tiszteletben tartása, különösen: o a szabályok tiszteletben tartása, o hiányzások indokoltsága, igazolások megléte o pontosság o az iskola épületének megóvása o órai magatartás o egyéb iskolai rendezvényeken való viselkedés (kirándulás, táborok, koncertek)



A kulturált viselkedés, az alapvető emberi normák tiszteletben tartása: o mások jogainak, nézeteinek tiszteletben tartása o kulturált beszéd és hangnem



A közösséghez való viszony, közösségi aktivitás o részvétel a közösségi munkában o az iskola kulturális és sportéletében o az iskolai közéletben o segítőkészség, szolidaritás

A itt leírt szempontokat a tanulókkal ismertetni kell akkor, amikor az iskolába bekerülnek. A félévi osztályozó konferenciák előtt egy osztályfőnöki órán az osztályfőnök beszélje meg újra a tanulókkal ezeket a szempontokat. Ekkor adjon lehetőséget az osztály tanulóinak arra, hogy kifejthessék véleményüket saját magatartásukkal és az osztály egészének megítélésével kapcsolatban. A tanulók önértékelését vesse össze az osztályt tanító szaktanároktól kért véleményekkel, majd ezek után döntsön az általa javasolt érdemjegyekről, amelyeket az osztályozó konferencia elé terjeszt. Ha a konferencián a szaktanárok javaslatára módosul valamelyik osztályzat, akkor a változást és annak okát osztályával a következő osztályfőnöki órán tudassa. Az osztály általános értékelését a legközelebbi szülői értekezleten is ismertetni kell. - 57 -




Példás (5) a magatartás, ha a tanuló mindennapi munkája során mindhárom kiemelt szempontnak megfelel, és mindemellett öntevékeny, aktív.



Rossz (2), ha tevékenysége során több kiemelt szempontnak nem felel meg, vagy más súlyos fegyelmi vétséget követ el.



A jó (4) és a változó (3) magatartást az osztályfőnök a fenti szempontok figyelembe vételével ítélje meg. Vitás esetben erről az osztályozó konferencia véleményét is kikérheti.

A szorgalom osztályzásával a tanulónak a tanulmányi munkához való viszonyát értékeljük az alábbi szempontok alapján. 

Tanulmányi eredmény: o a tanuló képességei, adottsága, körülményei és a teljesítmény (tanulmányi eredmény) viszonya o a tanulmányi eredmény alakulása az előző félév vagy tanév végéhez viszonyítva o igény a tanulmányi eredmény javítására o a tanulmányi átlag önmagában nem lehet minősítő szempont



A tanuláshoz való viszony: o önállóság, rendszeresség, igényesség a tanulásban o az órákra való felkészülés o órai aktivitás



Tanórán kívüli tanulmányi munka o igény az önképzésre, önművelésre o szakkörökön való – aktív – részvétel o tanulmányi versenyeken elért eredmény

Az értékelésnél hangsúlyosan kell figyelembe venni, ha a tanuló valamely tantárgyból kiemelkedően teljesít, így például az OKTV-n az 1-10. helyezést éri el. 

A példás (5) szorgalmú tanuló a fenti kiemelt szempontoknak egyenletesen és kimagaslóan eleget tesz. Az országos versenyen elért minősített eredmény alapján is példás a szorgalma, amennyiben a többi tantárgy tanulását nem hanyagolja el. Nem lehet példás a szorgalom, ha a tanuló valamely tantárgyból elégséges (2) osztályzatot ért el.

- 58 -




A hanyag (2) szorgalmú tanuló a kiemelt szempontok egyikét sem teljesíti. Amennyiben valamely tárgyból elégtelen (1) érdemjegyet szerzett, szorgalma hanyag.



A jó (4) és a változó (3) szorgalmat az osztályfőnök a fenti szempontok figyelembe vételével ítélje meg. Vitás esetben erről az osztályozó konferencia véleményét is kikérheti.

A szorgalom osztályzatait a magatartáshoz hasonlóan – osztályfőnöki órán – meg kell beszélni az osztállyal. 2.4.7.A szülők tájékoztatása A szülőket az iskola a Digitális napló és az Üzenő illetve év végén a Bizonyítvány útján tájékoztatja. Az érdemjegyek beírása a digitális naplóba a szaktanárok feladata, de azokat az osztályfőnök legalább kéthavonta ellenőrzi. Az év végi osztályzatok lezárása előtt 3–4 héttel a szaktanár az osztályfőnökkel egyeztetve az ellenőrző útján köteles külön tájékoztatni a tanköteles tanuló szüleit, ha a tanuló az adott tárgyból bukásra áll. Ha a szülő nem írja alá az ellenőrzőt, meg kell ismételni a tájékoztatót ajánlott levélben. Egyéb tájékoztatást a szülő a szülői értekezleten, az iskola negyedévi, félévi és háromnegyedévi

fogadónapján,

illetve

az

igazgatóság

tagjaival,

és

a

szaktanárral

fogadóórájukon, telefonon előre egyeztetett időpontban kaphat. A dolgozatokat a fentebb leírtak szerint tekintheti meg. 2.4.8. Jogorvoslati lehetőségek A tanulónak joga van kérni, hogy egy vagy több tárgyból független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, és ennek alapján kapjon félévi, illetve év végi osztályzatot. Ez irányú kérelmét a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig adhatja be. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről) Az a tanuló, aki a tantervi követelményeket a tanév végéig egy vagy több tantárgyból nem teljesítette (elégtelen osztályzatot kapott), és a nevelőtestület javítóvizsgára utalta, a bizonyítvány kézhez vételével egy időben tájékoztatást kap a javító-pótló vizsga időpontjáról, helyéről, a tantárgyi követelményekről és a független vizsgabizottság előtti vizsgázás lehetőségéről.

- 59 -


2.5. A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit a Pedagógiai program 4. számú melléklete tartalmazza. 2.6. A tanulók fizikai állapotának mérése Az emberi mozgásteljesítménynek biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formában mérhetők, ezért a mozgásfejlődés törvényszerűségeit több szakterület kutatói vizsgálják (orvosok, pszichológusok, biológusok, a testnevelés ás a sport szakemberei, stb.). A testnevelés és a sport saját modelljében a különböző életkori és teljesítményszakaszokban a motorikus fejlettség szintjére keresi a választ. A teljesítményélettani paraméterek alapján megismerhetjük a gyermek pillanatnyi fizikai fittségét, amely lehetővé teszi az egészség szempontjából leglényegesebb fizikai képességek hiányosságainak a feltárását. A fizikai szint ismerete kiindulási alapot ad az egyénre szabott terhelhetőség megállapításához, a képességek fokozatos fejlesztéséhez. Cél Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan romlik. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. Ezért célunk: az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. A mérések megvalósításának módjai 

A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik.



A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban.



A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni.



A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket, és hogyan értelmezzük az eredményeket.



Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.).



A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni a teljesítményösszesítő adatlapon, amely tartalmazza az adott diák eredményeit, illetve az ehhez tartozó szöveges értékelést. Ezt az adatlapot a testnevelő vezeti, amelyet a szülő is bármikor megtekinthet. - 60 -


A mérések általános szempontjai: 

A tanulók valamennyi tesztet testnevelési/sportfelszerelésben hajtják végre.



Valamennyi tesztet, az iskola tornatermében, illetve az udvarán célszerű elvégeztetni. Sportcipő szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez.



Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan kell tanulmányozni minden testnevelőnek, hogy a vizsgálat pontos legyen.



A tesztek között a tanulók pihenjenek.



A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás.



A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességnek megfelelő, pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra.



Ha a motoros teszteket és a kardio-respiratorikus állóképesség (Cooper-teszt) tesztjeit azonos napon mérjük, akkor először a motoros teszteket végeztessük el.

Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák: 1. Helyből távolugrás 2. Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás, folyamatosan 3. Hason-fekvésből törzsemelés és- leengedés folyamatosan 4. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel és visszaereszkedés, folyamatosan 5. Cooper-teszt Értékelés módja A tanulók általános fizikai teherbíró képességének eredménye a diákok testnevelési osztályzatának kialakításában részjegyként szerepelhet, kiemelt figyelemmel az önmagához mért fejlődésre! Az értékelés tesztenként megadott táblázatok szerint történik. A táblázatokban szereplő pontok összesítése után megkapjuk a minősítő kategóriákat. Az általános fizikai teherbíróképesség minősítése: 0–20 pont

igen gyenge,

21–40 pont

gyenge,

41–60 pont

elfogadható,

61–80 pont

közepes,

80–100 pont

jó,

101–120 pont kiváló, 121–140 pont - 61 -

extra.


Záró rendelkezések A pedagógiai program érvényességi ideje és módosítása Gimnáziumunk 2007. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját a jelen pedagógiai program alapján. A pedagógiai program a következő módosításig hatályos. Módosítást az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja a nevelőtestület 15%-ának képviseletében, a nevelők szakmai munkaközösségei, a szülői választmány vezetősége, az iskola fenntartója kezdeményezhet. A módosító javaslat szövegét az igazgató köteles a tantestület elé terjeszteni. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai

programban

megfogalmazott

általános

célok

és

követelmények

megvalósulását. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken tekinthető meg: 

az iskola fenntartójánál;



az iskola irattárában;



az iskola könyvtárában;



az iskola nevelői szobájában;



az iskola igazgatójánál;



az igazgatóhelyetteseknél;



az iskolatitkárságon

- 62 -


A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2010. év április hó 7 napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Budapest, 2010. április 7 Cseplye Dániel az iskolai diákönkormányzat vezetője A pedagógiai programot a szülői választmány vezetője 2010. év április hó 14. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Budapest, 2010. április 14 Dr. Bicsak Ágnes a szülői választmány elnöke A pedagógiai programot a nevelőtestület 2010. év április hó 7. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadta. Budapest, 2010. április 7. Dr.Roncz Béla igazgató

A pedagógiai programot az igazgatótanács 2010. év április hó 15. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadta. Budapest, 2010. április 15. Tamásy Tamás az igazgatótanács elnöke A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium pedagógiai programját a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma 2010. év április hó 29. napján tartott ülésén elfogadta és jóváhagyta. Budapest, 2010.április.29. Kákay István Dezső

- 63 -


BUDAPEST-FASORI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK

1. MELLÉKLETE

AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA

2010 timor Domini principium scientiæ

- 64 -


Általános tantervű osztály Évfolyam Magyar nyelv és irodalom I. Élő idegen nyelv

5

6

7

8

9

10

11

12

4(1)

4(1)

4

4

4(1)

4(1)

5

5(5)

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

II. Élő idegen nyelv Matematika

4

4

4

4

3

4

4

5

Történelem

2

2(2)

2(2)

2

2

2

3

3

1(6)

1(6)

Társadalomismeret Természetismeret

2

2

Fizika

2

2

2

2

Kémia

2

2

2

2

Biológia

2

2

2

2

Földrjaz

2

2

2

2

Ének

2

2

1

1

1

1

Rajz és művészettörténet

2

2(3)

1

2(5)

1

1

Informatika

1

1

1

1

2

1

3(1)

3(1)

2

2

2(1)

2(1)

2 2

1

1(3)

3

3

Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Filozófia

1

Latin

3

3

3

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

Hittan

2

2

2

2

2

2

2

2

22,5

22,5

25

25

27,5

27,5

30

30

29

29

32

33

32

32

31

29

0,5

0,5

0,5

0,5 1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

Kötelező óra

Összesen Modulok: -Tánc és dráma (1) - Hon- és népismeret (2)

1

- Művészetek (3) -Technika és életvitel (4) - Mozgókép és médiaism. (5)

0,5

- Ember és társadalomism. (6)

- 65 -


Természettudományos tantervű osztály Évfolyam

9

10

11

12

Magyar nyelv és irodalom

4(1)

4(1)

4

5(5)

I. Élő idegen nyelv

3

3

3

3

II. Élő idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

4

6--4

6--4

Történelem

2

2

3

3

1(6)

1(6)

Társadalomismeret Természetismeret Fizika

2--2

2--2

4--2

4--0

Kémia

2--2

2--2

0--4

0--4

Biológia

2--2

2

2--4

0-4

Földrajz

2

2

Ének

1

1


1

1

1(3)

1(3)

Informatika

2

1

2(1)

2(1)

3

3


1

Latin Osztályfőnöki

1

1

1

1

Hittan

2

2

2

2

30

30

33--35

33-35

1

1

- Mozgókép és médiaism. (5)

0,5

0,5


0,5

0,5

Kötelező óra

Összesen

27,5 27,5

33

32

0,5

0,5

Modulok: -Tánc és dráma (1) - Hon- és népismeret (2) - Művészetek (3) -Technika és életvitel (4)

- 66 -


Emelt nyelvi képzés Évfolyam

9

10

11

12


4(1)

4(1)

4

5(5)


6

5

2

2

II. Élő idegen nyelv

3

3

6

6

Matematika

3

4

4

5

Történelem

2

2

3

3

1(6)

1(6)

Társadalomismeret Természetismeret Fizika

2

2

Kémia

2

2

Biológia

2

Földrjaz

2

2

Ének

1

1


1

1

Informatika

2

1

2(1)

2(1)

2

2

2

1(3)

1(3)

3

3


1


1

1

1

1

Hittan

2

2

2

2

27,5

27,5

30

30

33

33

32

31

0,5

0,5

1

1

- Mozgókép és médiaism. (5)

0,5

0,5


0,5

0,5

Kötelező óra

Összesen Modulok: -Tánc és dráma (1) - Hon- és népismeret (2) - Művészetek (3) -Technika és életvitel (4)

- 67 -


Nyelvi előkészítő Évfolyam

9

10

11

12

13


3

4(1)

4

5

5(5)


12

5

5

3

2

3

3

3

3

II. Élő idegen nyelv Matematika

3

3

4

4

5

Történelem

2

2

2

3

3

1(6)

1(6)

Társadalomismeret Természetismeret

2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Biológia

2

2

Földrjaz

2

2

1

1

1

1

1(3)

1(3)

2(1)

3

3

Ének

1

Rajz és művészettörténet Informatika

4

1

3

2(1)

2

2


1


1

1

1

1

1

Hittan

2

2

2

2

2

Kötelező óra

30

27,5

27,5

30

30

Összesen

33

33

31

30

26

0,5

0,5

1

1

0.5

0,5

Modulok: -Tánc és dráma (1) - Hon- és népismeret (2) - Művészetek (3) -Technika és életvitel (4) - Mozgókép és médiaism. (5) - Ember és társadalomism. (6)

0,5 - 68 -

0,5


- 69 -

BUDAPEST-FASORI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents