BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. AKTUALIZÁLVA 2013. KÉSZÜLT: BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL
GENERÁLTERVEZŐ FŐBER ZRT. NEMZETKÖZI INGATLANFEJLESZTÉSI ÉS MÉRNÖKI RT.
SZENCZI OTTÓ
FŐBER ZRT.
vezető településtervező TT1 01 – 0056/01
URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.
vezető településtervező
FELELŐS IRÁNYÍTÓ TERVEZŐK
FORT BT.
ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELME
LISZKAY KRISZTINA TT/1É 01 – 1455
SCHWARCZUK ÁGNES TT/1É/11 01-0017 VÁSÁRHELYI KINGA
URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.
TT/É-01-3723 KRÉBESZ ANDRÁS
SZCZUKA LEVENTE SÍPOS ZSUZSA
ZIKKURAT Építészeti Stúdió Bt. RÉGÉSZET - 2010 1. MELLÉKLET
ARCHEOSZTRÁDA KFT.
RÉGÉSZET – 2013
SZCZUKA ATTILA É/1 13-1009 DR. TANKÓ KÁROLY OKM 289-5/2008 DR. TOMKA GÁBOR régész
2. MELLÉKLET
2013. DECEMBER
1
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
Előzmények: A TSZT és HÉSZ átfogó módosítását 2009-ben indította el az önkormányzat az akkor hatályos
jogszabályoknak megfelelően. Ennek keretében 2009-ben, az Étv. 9.§ (2) szerinti eljárásban kapott adatszolgáltatások
alapján,
az
akkor
vonatkozó
4/2003.(II.20.)
NKÖM
rendelet
követelményeinek
betartásával, a településszerkezeti terv módosításához elkészült az Örökségvédelmi Hatástanulmány és külön
munkarészként a régészeti szakági munkarész:
Budakalász Város Településszerkezeti Terve – Örökségvédelmi
készítette:
Hatástanulmány 2010.
FŐBER Zrt., FORT Bt., Urban-Lis Stúdió Kft.
Budakalász Város Településszerkezeti Terve – Örökségvédelmi
készítette:
Hatástanulmány – Régészeti Szakági Munkarész 2010.
ARCHEOSZTRÁDA Kft.
A fenti Örökségvédelmi Hatástanulmányt és annak külön dokumentált Régészeti Szakági Munkarészét az Étv. 9.§ (3) szerinti véleményezési eljárás keretében a KÖH véleményezte, a véleményeket Budakalász Önkormányzata
megválaszolta,
az
észrevételeknek
megfelelően
javításra,
pontosításra
kerületek
a
településrendezési eszközök, illetve az örökségvédelmi hatástanulmány. Az eljárás túljutott az Étv. 9.§ (4)
szerinti egyeztetőtárgyaláson. Budakalász Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata 2010 októberében megkapta az Étv. 9.§ (6) szerinti állami főépítész szakmai záróvéleményét.
A TSZT és HÉSZ jóváhagyására nem került sort, azonban az örökségvédelmi hatástanulmány, mint alátámasztó munkarész, elkészült és a teljes eljáráson végigment. Ennek értelmében Budakalász város 3 éves örökségvédelmi hatástanulmánnyal rendelkezik.
Budakalász önkormányzata 2013 év végéig el kívánja fogadni a TSZT-t és a HÉSZ-t. Az Állami Főépítészi
Iroda egyetértésével a TSZT és a HÉSZ 2013-as elfogadása előtt – tekintettel az eltelt időre– megismétlésre került az eljárás az Étv. 9.§ (3) szerinti szakasztól. A 2010 óta eltelt majdnem 3 évben örökségvédelmi vonatkozásban: •
új műemlékként kijelölésére került a régi szerb temető,
•
régészeti szempontból a 10055 azonosító számú, Kálvária elnevezésű lelőhely 2011-12-es ásatásai új eredményeket hozott.
A megismételt Étv. 9.§ (3) szerinti véleményezési eljárásban új örökségvédelmi hatástanulmány készítése nem volt szükséges, hiszen a 2010-ben elkészült örökségvédelmi hatástanulmány megfelel a készítéskor és a jelenleg hatályos örökségvédelmi törvény 66.§ (1)* bekezdésének, azaz a rendezés alávont területre (Budakalász közigazgatási területére) vonatkozik és nem régebbi 10 évnél. Ezért a 2010-es örökségvédelmi hatástanulmány az eltelt időszakra vonatkozó új elemekkel egészül csak ki,
az alábbiak szerint:
Budakalász Város Településszerkezeti Terve – Örökségvédelmi
készítette:
Hatástanulmány 2010. - Aktualizálva 2013.
FŐBER Zrt., FORT Bt. Urban-Lis Stúdió Kft.
Tartalom: A 2010-es dokumentáció aktualizálása a fent ismertetett új műemlékkel és régészeti feltárás eredményével, illetve a megváltozott önkormányzati fejlesztési szándékok ismertetésével és azok elemzésével.
1. MELLÉKLETEK Budakalász Város Településszerkezeti Terve – Örökségvédelmi 2
készítette:
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
Hatástanulmány – Régészeti Szakági Munkarész 2010.
ARCHEOSZTRÁDA Kft.
Tartalom: Változatlan tartalommal
Budakalász Város Településszerkezeti Terve – Örökségvédelmi
készítette:
Hatástanulmány – Régészeti Szakági Munkarész 2010.
FŐBER Zrt.,
Kiegészítő lapok a 2013-as változtatási szándékoknak megfelelő
Urban-Lis Stúdió Kft.
pontosításokról Tartalom: a pontosítást igénylő lapok, illetve fejezetek a 2013-as változtatási szándékok szerint
2. MELLÉKLET
A Budakalász kálvária-domb régészeti feltárásának
készítette:
bemutatása és örökségvédelmi hatásai
dr. Tomka Gábor régész
2013. szeptember *A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
jelenleg hatályos előírás: 2013.08.01.
66. § (1) Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.
készítéskor hatályos előírás: 2010. 01. 01.
66. § (1) Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás (a településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során. Nem kell elkészíteni a hatástanulmányt, ha a helyi önkormányzat a településrendezési eljárás alá vont terület tekintetében tíz évnél nem régebbi hatástanulmánnyal rendelkezik, vagy a területre elkészített korábbi hatástanulmány alapján a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.
3
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& Tartalom 1.
VIZSGÁLATOK ...................................................................................................................................................................................... 5
1.1.
Történeti leírás, régészeti örökség .............................................................................................................................................. 5
1.1.1.
Budakalász fekvése........................................................................................................................................................... 5
1.1.2.
A város címere.................................................................................................................................................................. 6
1.1.3.
Történeti áttekintés .......................................................................................................................................................... 6
1.1.4.
Budakalászi mészkőbánya ................................................................................................................................................ 9
1.1.5.
Falu .................................................................................................................................................................................. 9
1.1.6.
1.1.7. 1.1.8.
Földrajzi, geológiai viszonyok ......................................................................................................................................... 11
Régészeti területek ......................................................................................................................................................... 11
1.2.
Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések .............................................................. 11
1.2.1.
Természet, táj, tájhasználat ............................................................................................................................................ 11
1.2.2.
Településhálózat és településszerkezeti összefüggések .................................................................................................. 12
1.3.1.
Belső területek................................................................................................................................................................ 13
1.3.
Településkép és utcaképek ....................................................................................................................................................... 13
1.3.2.
1.4.
Külső területek ............................................................................................................................................................... 13
Településszerkezet és területhasználat ..................................................................................................................................... 15
1.4.1.
Településszerkezet ......................................................................................................................................................... 15
1.4.2.
Területhasználat ............................................................................................................................................................. 16
1.5.
Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok ............................................................... 17
1.6.
Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi............................................................................................................. 18
1.6.1.
Régészeti védettség ........................................................................................................................................................ 18
1.6.3.
Helyi művi védettségek ................................................................................................................................................... 26
1.6.2.
1.6.4.
1.7.
1.8. 2.
Budakalász zenei emlékei ............................................................................................................................................... 10
Országos Műemléki védettségek ..................................................................................................................................... 24
Természeti, táji értékek .................................................................................................................................................. 33
Az örökségi értékek elemzése .................................................................................................................................................. 36
A területhasználat és a területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében ............................................................. 36
VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK .............................................................................................................................................................. 37
2.1.
A változtatási szándékok bemutatása ....................................................................................................................................... 37
A település korábbi volt ipari területein szükséges rögzíteni a ........................................................................................................... 37 2.1.1.
2.2.
A fejlesztési területek részletes ismertetése.................................................................................................................... 37
Településhálózati és tájhasználati valamint településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változások – tér és időbeli
folyamatok ................................................................................................................................................................................... 43
2.2.1.
Korábban is lakóterületi célra kijelölt területek ............................................................................................................... 43
2.2.2.
Kálvária alatti terület....................................................................................................................................................... 43
2.2.3.
Innovációs park .............................................................................................................................................................. 43
2.2.4.
Luppa-tó térsége ............................................................................................................................................................ 43
2.2.5. 2.2.6.
2.3.
2.3.1.
Településközpont ........................................................................................................................................................... 44 Zöldfelületi fejlesztések .................................................................................................................................................. 44
Infrastrukturális változás .......................................................................................................................................................... 44
Közlekedési infrastruktúra .............................................................................................................................................. 44
2.3.2. 3.
2.4.
Közmű infrastruktúra ..................................................................................................................................................... 45 Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása .................................................................................................................... 45
HATÁSELEMZÉS .................................................................................................................................................................................. 46
3.1.
Történeti, településhálózati következmények............................................................................................................................ 46
3.2.
Természeti, táji hatások ........................................................................................................................................................... 46
3.4.
Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei....................... 47
3.3.
A településkép feltárulásának változásai ................................................................................................................................... 46
3.5.
Történeti térbeli rendszerek alakulása ...................................................................................................................................... 47
3.6.
Műemléki együttese, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített
3.7.
környezetben, a település életében .............................................................................................................................................. 47
Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei ...................................................................................... 47
3.8.
A településkarakter változásának hatásai .................................................................................................................................. 47
3.9.
Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései....................................................................... 48
3.10.
Folyamatok iránya, visszafordíthatósága .............................................................................................................................. 48
3.11.
4.
5.
Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei .............................................................................. 48
ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................................................................................. 49 4.1.1. 4.1.2.
A 11-es úttól nyugatra fekvő területek változásai és az örökségi értékek........................................................................ 49
A 11-es úttól keletre fekvő terület változásai és az örökségi értékek .............................................................................. 50
NYILATKOZAT-2010 .......................................................................................................................................................................... 51 1. 2.
MELLÉKLET- Budakalász Város Településszerkezeti Terve – Örökségvédelmi Hatástanulmány – Régészeti Szakági Munkarész 2010.
és Kiegészítő lapok a 2013-as változtatási szándékoknak megfelelő pontosításokról
MELLÉKLET– Budakalász, Kálvária-domb régészeti feltárásának bemutatása és örökségvédelmi hatásai– 2013. szeptember
4
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
1.
VIZSGÁLATOK
A jelenleg hatályos szerkezeti terv kötelező alátámasztó munkarészeként elkészített örökségvédelmi
hatástanulmány részletes vizsgálati anyagot tartalmaz. Ezért a terv jelenlegi módosítása során a vizsgálat csak az örökség leglényegesebb elemeire terjed ki.
1.1.
Történeti leírás, régészeti örökség 1.1.1.
Budakalász fekvése
Budakalász a Dunakanyar déli kapujában, a Budai-és a Pilis-hegység, valamint a Visegrádi-hegység találkozásánál, egy félkör alakú hegykoszorú öblének középpontján található, 15 km²-es területe tájképileg nagyon változatos.
Budakalász Budapesttel közvetlenül határos település a Duna jobb partján, a "Dunakanyar kapuja"-ként is
emlegetik. Területét keleten a Duna, északon Szentendre Pannóniatelep városrésze és Pomáz, nyugaton Csobánka, délnyugaton Pilisborosjenő és Üröm, délen pedig Budapest határolják.
Közvetlenül házai mellett terül el az Omszki-tó. A településsel ma már teljesen összeér a Szt. István-telep, amely az 1920-as években budapesti tisztviselők lakótelepeként épült. A Duna-parti részen üdülőtelep
található, amely ártéri részén, kezdetben engedély nélküli építkezésekből alakult ki. A településhez tartózik a Lupa -sziget, amely nevét a múlt század elején élt pomázi lakosról Luppa Vidor-ról nyerte. A Pilis
hegyvonulat déli nyúlványai, valamint a Nagykevély keleti lejtői is a város határához tartoznak. A várost átszeli a Szentendrei Hév vonala.
Stratégiailag igen jól belátható, védhető terület volt. Napos, tiszta időben a település nyugati magaslatairól még a Duna túlpartján lévő fóti nagytemplomig is ellátni, míg a falu déli oldalán lévő Berdó hegyről északra
Szentendre, délre a Gellért-hegy látható. Közlekedési
szempontból
szinte
érintette
az
Esztergom-Buda
útvonalat,
mint
fontosabb
hatalmi
székhelyeket. A Duna kiváló lehetőséget nyújtott a közlekedésre, áruszállításra. Gazdasági szempontból a hegyvidék és síkság (ásványi anyagok, bányák, építőanyagok, fa, mezőgazdasági termékek, stb.)
találkozópontjában található, de a medence alkalmas növénytermesztésre is. Kőbányái híresek voltak, már a rómaiak is innen építkeztek, napjainkban a Halászbástya, a Parlament egyes díszei, a Hősök terén található ismeretlen katona sírja is innen származnak.
Az éghajlata - mint medence - viszonylag igen kiegyenlített. Szélsőséges téli hideggel és nyári hőséggel kevésbé lehet itt találkozni. A dunai áradások a mezőgazdasági területeket gyakorta termékenyítették, maga a település a folyótól távolabbi domboldalakon alakult ki egykoron.
Kalász közlekedése egyértelműen jónak minősíthető. A faluból öt kivezető út van, minden környékbeli település közvetlenül elérhető. Budapest belvárosa forgalmi szempontból jó minőségű közúton 15-20 perc,
tömegközlekedési eszközzel, Hévvel 20-25 perc alatt elérhető.
Szentendre
Pomáz
BUDAKALÁSZ
Üröm
Budapest III. Ker. 5
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
1.1.2.
A város címere
A 2009. július 1.-én várossá alakult Budakalász címere négy mezőre osztott pajzs, a mezőkben egy-egy
jelképpel.
A mezők alapszínei és jelképei:
I.mező: arany alapon három zöld színű hegy, a legkisebben három ezüst színű
kereszt; a zöld szín a mezőket, a kék a Dunát, az aranya búzaföldeket szimbolizálja, a két nagyobb hegy a Nagykevélyt és Kiskevélyt, a kisebb hegy a három kereszttel a Kálvária dombot jelenti.
II.mező: kék alapon három aranyszínű búzakalász; a három búzakalász a
III. mező: kék alapon ezüst színben a bronzkori kocsi; a bronzkori kocsi a
községben élő magyar, német és szerb lakosságot szimbolizálja. település fekvését és régiségét szimbolizálja.
IV.mező: arany alapon vörös ekevas és csoroszlya; az ekevas és csoroszlya a
Budakalász címere
település kétszáz év előtti pecsétjén szerepelt, a helyi polgárjog gyökereit
emeli be napjainkba.
1.1.3.
Történeti áttekintés
A település igen gazdag régészeti emlékekben, mivel szinte minden
fontosabb nép élt a környéken. 1953-ban a kavicsbánya területén került elő a 7000 éves kis vízmerítő edény, ami egy ivó
edénynek használt kocsi formájú tárgy- "budakalászi kocsi"-, ami a legelső kocsi makett, kocsiábrázolás Európában, de párját ritkítja az
öntött, domborított bronz kancsó is, amit ugyancsak itt találtak A
település
létét,
a
letelepedésre
való
alkalmasságot
bizonyító
legrégebbi feltárt leletek a kb. 15 ezer évvel ezelőtti időből, az utolsó
eljegesedés utáni korból származnak. A rézkorból a Bodrogkeresztúri
Bronzkori kalászi kocsi
Kultúra nyomainál jelentősebb leletek kerültek elő a Badeni (Péceli)
Kultúra idejéből. Az ekkor itt élő törzs ie. 4000 körül érkezhetett e tájra. Hosszabb idejű, tartós letelepülésüket bizonyítja az, az 1952-56 között feltárt eddigi legnagyobb temetkezési hely, ahol 427 sír került napvilágra. A 177. sírban talált négykerekű agyagszekér szenzációs ritkaság. Azt bizonyítja, hogy
mintegy ötezer évvel ezelőtt már használtak vidékünkön négykerekű kocsit. A
bronzkor folyamán északról érkeztek népek a mai Thüringia tájáról a Duna mentén,
annak
mocsaras
térségei
által
védett
helyeken
telepedve
le.
Cölöpkunyhókat építettek, használt edényeik jellegzetes harang alakúak voltak.
Az ie. VI. század közepén Erdélyen át az orosz síkságról nomád lovas nép érkezett, és telepedett le: a szkíták, akik lószerszámokat, kardot kovácsolni és fazekaskorongon formált edényeket kiégetni egyaránt tudtak. A szkíta népesség
mellett ebből az időből kelták nyomaira utaló leleteket is találtak. Az ie. I.
században az illír-kelta eredetű eraviscusok jelentek meg, majd rövidesen a Római Birodalom hódító légiója és az őket elkísérő kiszolgáló polgári családok
Viaszveszejtéses készült kancsó
eljárással
rabszolgákkal együtt. A római hódoltság idejéből viszonylag sok és sokféle lelet került elő, ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy nemcsak magukkal hozták kultúrájukat, hanem azt ezen a vidéken meghonosították,
továbbfejlesztették. Traianus császár idején vált a térség Pannonia lnferior néven katonai fennhatósággá Aquincum központtal, melynek szerves része volt a Budakalász körzetében kiépített védelmi rendszer. A kor emlékét a hadiút mérföldkövei, feliratos bronzlapok. Szarkofág-töredékek, porticusos villa maradványai őrizik.
A
Duna-parton
római
őrtornyok
maradványai
is
láthatóak.
Az V. században hunok, majd longobárdok éltek a térségben, majd a VI. században az avarok telepedtek le. 6
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
Ebből a kultúrából a sóderbánya mellett tárták fel a Kárpát-medence egyik legnagyobb avar-kori temetőjét, 1611 sírt. Különösen értékes lelet a késő antik korból származó italáldozat tárolására szolgáló öntött bronz
korsó, melyet ezüst és vörösréz berakásokkal vadász-és állatküzdelmi jelenetekkel díszítettek. A honfoglalás idején az izmaelita kalizok lakóhelye lett ez a terület, valószínűleg innen ered a település neve.
Az első írásos emlék Budakalászról 1135-bol maradt fenn. Egy adománylevél, melyben Lampert és felesége a bozóki prépostságnak adományozza a Megyer-közeli szőlőjét és házát. Ebből kiderül a település 1135-tol
ismert neve: Kalez, a középkorban Kaluz, majd Kalaz, ami a honfoglalás után itt letelepült kabar népcsoport nevéből ered.
Kalász templomát 1355-ben említik először, földesurai mindig a királyok körül töltenek be különböző
rangokat.
Az Árpád-kori lakosság a török hadjáratok következtében elmenekült jobban védett területekre, így Kalász
elnéptelenedett. Ezt a helyzetet kihasználva vásárolta meg Bornemissza Bolgár Pál a környező területekkel együtt e települést, majd szerb lakosokat telepített ide. A település leányági örökségként került a Wattay
család kezébe 1650-tol (ténylegesen 1699) a XIX. század közepéig az övék is maradt. Nagyobb létszámú szerb lakos csak az 1690 utáni, Csarnojevity pátriárka vezette "Nagy bevándorlás" után telepedett meg itt, I.
Lipót rendelete nyomán. Az új betelepülés következtében kétféle jogállású szerb élt. A török időkből itt lévő jobbágyok, és az újonnan betelepült privilegizált szabadok, akik szükség esetén a császár haderejében
kötelesek szolgálni. Ez a különbség egészen a XVIII. század közepéig megmaradt, amikor is a privilégiumokat minden, a szerb-pravoszláv egyházszervezetben lévő lakosra kiterjesztették Mária Terézia uralkodása idején.
A svábok 1728-at követően jelentek meg a faluban, később, az 1800-as évek végén pedig néhány felvidéki szlovák család települt be. Kalász a XIX. század elejétől kétnemzetiségű falu, 1828 körül a falu elveszítette a
tiszta szerb etnikai jellegét, szerb-német jellegű lett, és már számos magyar család is betelepedett.
A szerb családok a templom környékén halmazos jelleggel és a főutca közeli házakban, a németek a főutca
Buda felőli részén telepedtek meg. A szerbek a vidékünkön nagy hagyománnyal rendelkező szőlő (és gyümölcs) termesztést folytatták, meghonosítva az ún. balkáni típusú vörösbor-kultúrát. Sokuk foglalkozott kereskedelemmel.
A svábok állattenyésztéssel és szántóföldi műveléssel foglalkoztak, és ők voltak a helyi mesterek (ács,
kőműves, szabó, boltos, vendéglős, hentes és mészáros). Az 1900-as évek elején jelent meg Kalászon néhány bolgár -jellegzetes zöldségtermelő kertkultúrát közvetítve -, és ez időben költöztek e fővároshoz
közeli faluba hivatalnokok, munkások az ország minden részéből, Trianon után pedig a Felvidékről és Erdélyből is.
Ekkortájt az alapvetően agrár jellegű településen a lakosság "több lábon állt", a férfilakosság zöme kétlaki életformát folytatva a fővárosi üzemekben (hajógyár, gázgyár, textilipar) vagy a kőbányákban vállalt munkát,
közben családjával a földjét is megművelte. A helyi ipar kezdetét a nagy múltú, és 1894-ben újra induló kőbányászat jelentette. Évszázadok óta faragtak itt malomkövet homokkőből a XIX. század végéig üzemelő
dunai hajómalmok számára, a Halászbástya, a Parlament egyes díszei, a Hősök téri ismeretlen katona sírja
innen származnak. A XIX.-XX. század fordulóján egy-egy kisüzem létéről van tudomásunk. A Duna parton
megvolt még egy régi téglavető, működött az Ábrahámtelepi Mezőgazdasági Szeszgyárszövetkezet 8 munkással, 1918-ban pedig a budakalászi "Ipari és Mezőgazdasági Rt." Ecetgyártásra kapott iparengedélyt.
Nagyobb létszámú munkaerőt a textilipar tudott foglalkoztatni. 1900-banindult meg Neubauer Miksa és Sárkány Antal "Mungó" pamuthulladék-feldolgozó textilgyára. A vattagyár helyén 1923-ban jelent meg a
Budavidéki Posztógyár. Ugyancsak 1923ban egy csehországi gyáros, Klinger Henrik alapított lenszövőgyárat Budakalászon. A két gyár megindulásával igen sok nő lett gyári munkás, és sok idegen telepedett meg
Kalászon. 1926-ban megépült a mozi a faluban. Ebben az időszakban épült a fővárost Szentendrével összekötő macskaköves út, amely közel 70 éven át kapcsolta be az országos közúthálózatba Budakalászt. A II. világháborút követően a német lakosságot kitelepítették. Helyükre az ország minden részéből érkeztek az iparosodó fővárosban munkát keresők.
1950-ben Szentistvántelepet közigazgatásilag Budakalászhoz csatolták. Szentistvántelepen ekkor még kevés
volt a lakóház. A telkek nagy része még beépítetlen volt. A területet 1922-ben kezdték el parcellázni
7
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
Akrattelep néven. 1925ben nevezték el a telepet Szent Istvánról. Ekkor még bolgárkertészek földjei választották el az Ófalutól Szentistvántelepet.
A második iparosodási hullám a XX. század 60-70-es éveiben éri el Budakalászt. Így a falura egyre jellemzőbb lesz az „alvóváros" jelleg. Az 1980-as évek végétől a fővárosi lét már nem volt vonzó, aki tehette
zöldövezetbe, agglomerációs környékre települt. Így elsőként nagyszámú értelmiségi költözött ez időszakban
Budakalászra.
Budakalász és környéke az 1782-es térképen
A rendszerváltásig Budakalászon a két textilgyár, az Óbuda Tsz és a nemzetközi hírű Gyógynövény Kutató Intézet jelentette a munkalehetőséget. A rendszerváltoztatás után a két textilgyár megszűnt, az Óbuda Tsz,
habár létezik, jelentősen visszafejlődött. A Gyógynövény Kutató Rt. Jelenleg 100 -150 fővel működik.
8
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
A főváros közelségnek köszönhetően Budakalász az 1990-es évektől a multinacionális cégek érdeklődésének középpontjába került. Egymás után épültek a nagy üzletközpontok. A helyi kisvállalkozások maradtak családi
keretek között.
A rendszerváltoztatás során a fővárosba bejáró gyári munkások munkalehetőségük megszűntével egyéni
vállalkozásba kezdtek, vagy gazdasági társaságokat alapítottak. Ennek köszönhetően ma Budakalászon a
kisiparosok és vállalkozók száma kiemelkedően magas.
1.1.4.
Budakalászi mészkőbánya
Budapest határától mintegy 5 km távolságra helyezkedik el Üröm és Budakalász községek között az a forrásvízi mészkőbánya,
amelynek kőzetanyaga 2000 év óta meghatározó jelentőségű szűkebb
és
tágabb
környezetének
építészeti
kultúrájában.
Földtanilag a legfiatalabb képződmények közé tartozik, kora
mindössze 800-900 000 év között van. Ezek a mészkőfajták
egyben
"tanúhegyek"
is,
mivel
a
900
000
évvel
ezelőtti
erózióbázis szintjét is jelzik, amely azóta hozzávetőlegesen 100 méterrel csökkent. A budakalászi bánya megnyitásának ideje Kr.u.
92-93-ra tehető, akkor helyezték az egykori Aquakwinkwe
település helyére a Szerémségből a XII. légiót, amely azután kiépítette Aquincum-ot. Az Aquakwinkwe a kelták nyelvén jó vizet
jelentett, a latin fordításban ez öt vízre változott és ezt a nevet örökölték a magyarok. A légió mérnökei hamar megtalálták a kiválóan alakítható, faragható forrásvízi mészkövet. Aquincumban
gyakorlatilag az összes oszlop, oszlopfő és aritmetika ebből
készült. A török hódoltság másfélszáz évétől eltekintve a bánya folyamatosan üzemelt egészen az 1930-as évek végéig.
1.1.5.
Falu
Kőbánya
A település szinte kivétel nélkül kertes családi házakból áll. Az Ófalu szerkezete legalább háromszáz éve
alakult ki. A falu főterén lévő szerb templom is már közel 250 éves. A templommal szemben található a városháza. A Fő téren -ma Petőfi tér-folyik keresztül a Barát patak is. Az Ófalu görbe utcácskáival és
épületeivel a múlt század végét tükrözi. Szentistvántelep csak 80 éve kezdett kiépülni. Az egy főutcájával, a
Széchenyi úttal és 14 mellékutcájával, a közterületen lévő rengeteg cseresznyefájával rendelkező
tisztviselőtelepnek egyedi hangulata van. 1988-ban a templomkertbe egy Szent István emlékét dicsérő emlékoszlopot állítottak fel.
9
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
Az első kataszteri térkép
Budakalász központjának -a Petőfi térnek –jelentős értékei vannak. A nemzetiségi település minden jellegzetességét magán viseli: a város főterén jellegzetes barokk pravoszláv templom, védett szerb kereszt és az eredeti nyomán nemzeti szecessziós stílusban helyreállított községháza található.
A Budai úton néhány ház tükrözi a kőbányát működtető olaszok polgári ízlését. Jó állapotban megmaradt
módos sváb paraszti porta, hagyományos szerb házak, a fő térhez kapcsolódó középkori utcaszerkezet részben megújult látványa kölcsönöz sajátos hangulatot Budakalász fő utcájának, amit a XX. század elején
épült általános iskola és a katolikus templom és parókia zár.
1.1.6.
Budakalász zenei emlékei
Budakalászon a hagyományőrzésnek komoly múltja van. A falu zenei életének meghatározó színfoltjai voltak a zenekarok és a dalárdák. Nem hiányozhattak a nagyobb egyházi ünnepekről, esküvőkről, bálokról.
temetésekről és később az állami ünnepekről sem. Mindkét nemzetiségnek a saját zenekarai szolgáltatták a zenét. A szerbek tambura zenére vigadtak, míg egyházi ünnepeiken a szerb egyházi férfikórus éneket. A mai
napig ereklyeként őrzik az öreg hangszereket, kottákat, fényképeket. A svábok is kiváló zenei élettel büszkélkedtek, híresek voltak a fúvószenekaraik. Az 1946-ig virágzó sváb zenei életet tönkretette az 1946 februárjában bekövetkező kitelepítés. Budakalász legrégebbi működő népzenével, néptánccal foglalkozó
együttese az 1972-ben alakult Lenvirág Gyermek táncegyüttes. Tagjai általában falubeli és környékbeli
általános iskolás gyerekek. A magyar néptánc hagyományainak felkutatása, megtanulás, népszerűsítése mellett a településen élő nemzetiségek dalzene-és tánckincsét is ápolják. Az együttes munkáját 1986-ban a Kulturális Minisztérium "Kiváló Együttes", 1988-ban az Országos Közművelődési Központ "Nívódíj" és 199110
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
ben a Magyar Köztársaság Kormánya "Ifjúsági Díj" elismeréssel tüntette ki. A több mint negyedszázados fennállása alatt már kinevelődött felnőtt korosztály Kalász Együttes néven alakították meg saját csoportjukat.
A két táncegyüttes zenei kíséretét a szerb és magyar zenét játszó Kalászi Tamburazenekar, valamint a sváb és magyar zenét művelő Liszkai fúvószenekar látja el.
2002-ben megalakult a német nemzetiségi táncegyüttes is Sonnenblumen néven. Ma már Budakalász a
környéken és országszerte is kiemelkedik néptáncos kultúrájával, és ehhez a tevékenységhez szervesen
kapcsolódik 1996-tól a Budakalászi Faluház megnyitása óta évente megrendezett néptáncos rendezvény. Ma már több egyesület, együttes és alapítvány is működik Kalászon.
1.1.7.
Földrajzi, geológiai viszonyok
Budakalász csodálatos természeti környezetben helyezkedik el. Az országra jellemző valamennyi tájegység megtalálható. Keletről nyugat felé a Dunától a Nagykevély gerincéig, illetve a Kevélynyergi menedékházig. A Luppa-sziget is a községhez tartozik, a Dunai árterület eredetileg a HÉV pályáig tartott, amit két dolog is
alátámaszt. A község a török után az útelágazásban kezdett újjáépülni. A Budáról, Pomáz felé vezető úton,
ott, ahol az Üröm felé vezető úttal találkozik. Ebben a kereszteződésben épült fel a görögkeleti katolikus templom.
A templommal szemben van a megújult közséqháza. Az Ófaluban az épületek még a múlt század végét tükrözik. A másik jellegzetes terület az 1950-ben Budakalászhoz került terület, a Szt. István-telep.
Budakalász utcanevei a Szt. István-telepen történelmi nevek. Az Ófalu és Szt. István-telep között vannak a virág nevű utcák, az Ófalu fölötti részen a madár nevek dominálnak. Az Ófalu mutatja a legvegyesebb képet,
Budai, Magyar, Alsóvár, stb.. A HÉV sínektől a Duna felé eső terület volt az alsóhatár, a másik oldalon a Nagykevély felé a felsőhatár.
A dűlő nevek megmaradtak általában a szerb elnevezésnél, mint Proszina, Klenity, Berdó, Klisovác.
1.1.8.
Régészeti területek
Budakalásznak az épített emlékek mellett jelentős történeti értékei is vannak, Igen gazdag régészeti leletekben. Az első emlékek a jégkorszak végéről származnak, A pattintott kőszerszámokon kívül fontosak a bronzkori leletek, közülük is a híres „kalászi kocsi", melyet Európa első kocsiábrázolásának tartanak, A rómaiak jelenlétét a Duna mellett őrtorony jelzi, s a volt Cora áruház építésekor feltárt római gazdaság. Itt
található a részben feltárt avarkori temető, s a 2012-ben feltárt Árpád-kori templom romja a Kálvária dombon.
A hatástanulmány 1. és 2. melléklete az összes régészeti lelőhelyet, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet és régészeti érdekű területet bemutatja, ismertetve és értékelve az azokat érintő változtatási szándékokat is.
1.2.
Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések 1.2.1.
Természet, táj, tájhasználat
Budakalászt gyakorta emlegetik a "Dunakanyar kapuja"-ként. Egyaránt része a budai és a pilisi területnek. Nyugat és Észak felől a pilisi hegyek karéja, keletről a Duna és a folyóparti mocsaras terület, dél felől a
Berdó-hegy illetve a békásmegyeri mocsaras terület határolta.
A látóhatár kiterjedéséig vizuálisan érzékelhető élő és élettelen tájalkotó elemek formákkal és színekkel
jellemzett együttesét színesíti, mind a Duna-menti síkság lapos, ártéri erdős területei, mind a szántóföldek,
mind a domboldalakat fedő gyepek, mind a kisvárosias és kertvárosias település, mind az erdőkkel borított hegyek, mind a kopár sziklák látványa. Tovább gazdagítják a tájképet a bányatavak.
A település táji adottságai, jelentős tájpotenciálja, azaz adottságainak társadalmi célú érvényesítése
kihasználatlan. Mind a hegyek, mind a tavak környezete rengeteg lehetőséget hordoz magában, amelyeket az M0 megépülése megerősített.
11
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
A hegyvidék és síkság (ásványi anyagok, bányák, építőanyagok, fa, stb. - mezőgazdasági termékek) találkozópontjában található, de a medence szintúgy alkalmas növénytermesztésre és a vízfelületeknek köszönhetően rekreációra is.
A város határában található kőbányák adtak munkát a helyi lakosságnak. Budakalász kőbányáiból építkeztek
a rómaiak is, és a Halászbástya, a Parlament egyes díszei, a Hősök terén található ismeretlen katona sírja is innen származnak.
A tájpotenciál hosszú távú kihasználása érdekében tájrehabilitációt igényel a működő kőbánya területe, valamint a kavicsbánya tó és környezete.
A századfordulóig jellemző volt mezőgazdaságára a szőlőtermesztés és a borkultúra, amelyet a philoxéra
járvány pusztítása után zöldség- és gyümölcstermesztés váltott fel. A rendszerváltás után jelentős művelési ág átalakulás kezdődött. A szőlő, szántó és kertterületek nagysága folyamatosan csökken. Egyre csökken az
igény a szántóföldi növénytermesztésre és a volt zártkerti háztáji zöldség és növénytermesztés helyét is a
lakóterületek veszik át. A mezőgazdasági területek helyén lakókertek-pihenőkertek jelennek meg, és
intenzívebbé válik a használatuk.
Budakalászon a gyepes területek, a fásított területek és az erdő szerencsére többnyire állandónak tekinthető
az országos és a helyi természetvédelmi előírásoknak köszönhetően.
A Duna kiváló lehetőséget nyújtott és nyújt a közlekedésre, áruszállításra. Ennek kihasználási lehetősége
Európa szerte nehézkes, és az Önkormányzat részéről is sok munkát igényel.
Az M0-ás és a Duna-híd megépülésével a táj karaktere megváltozott és további változásokat indukál ugyan,
de a Luppa-szigeti út és az M0-s közötti területek tervezett fejlesztése. A legfontosabb, legkarakteresebb területek védelem alatt álnak, mind építészetileg, településképileg, mind természeti és táji szempontból, így megőrizhetők.
Ma a fővárosi agglomeráció előnyeivel és hátrányaival él együtt a település. A tervezett gazdasági területek
beépülése a gazdasági válság miatt lelassult, és lehetőséget kapott a város arra, hogy a tájpotenciált pozitívan használja ki. A táj terhelhetőségét, a tájpotenciált jelentősen befolyásolják az épített környezeti elemek is.
1.2.2.
Településhálózat és településszerkezeti összefüggések
A település a Közép-Magyarországi régió, Pest megye, valamint a Szentendrei statisztikai kistérség része. A "Dunakanyar kapuja" megnevezés a település két fő kapcsolódási irányát fejezi ki,
• •
részben a dunakanyari településekhez (Szentendre, Leányfalu, Visegrád) részben pedig, az észak-budai településekhez (Óbuda, Ó-Békásmegyer, Üröm, Solymár, stb.)
Budakalász egyaránt része a budai és a pilisi területnek. A Szentendrei kistérség települései közül Budakalász jelentős
előnyökkel
rendelkezik,
mert
közvetlen
kapcsolódik térben a fővároshoz és a kistérségi központhoz, Szentendréhez. A településről közvetlen
megközelíthető Üröm és Pomáz is.
A fővárossal két kapcsolata van Budakalásznak, a 11-
es úton keresztül a III. kerülettel, és az M0-on és a Megyeri hídon keresztül a IV. kerülettel. Az új híd
segítségével elérhető távolságba kerültek a Duna bal partján lévő települések is (Dunakeszi, Fót, Mogyoród,
stb.) és ezzel együtt az országos főhálózatba való integrálódás is megtörtént.
12
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
1.3.
Településkép és utcaképek 1.3.1.
Belső területek
A település változatos képet mutat, amelyet meghatároz a török után épült központi településrész, az Ófalu, az egyedi domborzati viszonyok, a város két patakja, tavai és természetesen a különböző korok és
nemzetiségek építési szokásai.
Az Ófaluban jellemző a falusias beépítés, az oldalhatáron álló hosszú házak, melyek helyenként az utcafronton zártsorúan csatlakoznak. Ez jellemző a Budai út központi részére és a Táncsics Mihály utcára.
Az Ófaluhoz tartoznak az ortodox templom körüli, a domborzati adottságok miatt „girba-gurba” vonalvezetésű utcácskák is, ahol kisebb telkeken, de szintén falusias utcaképpel találkozhatunk. Ófalu településrészen a hagyományos falusias épületek fokozatosan alakulnak át.
A településen a kertvárosias beépítés dominál. Itt a telekméretekből adódóan oldalhatáron vagy
szabdonállóan, előkertekkel kialakított változatos építészeti megjelenésű lakóházak a jellemzőek. Az utca felé sok esetben az előkert növényzete a meghatározó.
Néhány lakóterületi településrészen már inkább a kisvárosias jelleg a meghatározó. Ilyenek a Szentendrei úti sorházak, a Domb utcában lévő csoportos beépítés és a Tanító utcai keretes beépítésűnek mondható
lakópark.
A lakóterületektől markánsan elkülönülő, nem átjárható „zárványterület” a két a 90-es években leállt gyár, •
a volt Lenfonó és
•
a volt Temaforg területe.
A Lenfonó területén zömében rossz állapotú ipari épületek találhatók, egy részükre már bontási engedély is kiadásra került. A területen még áll a kazánházhoz tartozó kémény.
A Temaforg téglaarchitektúrájú ipari épülete és a szerencsére még ma is álló téglakéménye speciális hangulatot kölcsönöznek az utcaképnek.
1.3.2.
Külső területek
A Duna és a történetileg kialakult település közötti képet markánsan határozzák meg a fő közlekedési
elemek, a 11-es út és a Megyeri híd, és ezeknek a csomópontja. Az esztétikus mérnöki létesítmények, mint
amilyen az új híd, kifejezetten gazdagítják a településképet. Ugyanez nem mondható el a 11–es út
csomópontjairól, amelyek a kereskedelmi, gazdasági területek megközelítését biztosítják.
A településképet a 11-es útról a volt CORA, jelenleg Auchan áruház és a köréje épült bevásárlóközpont kommersz dobozépítészete és nagykiterjedésű beton parkolói teszik kedvezőtlenné, mely különösen a hegyről letekintve nyújt tájba nem illő, zavaró látványt. Igaz ez a METRÓ áruházra is. Az Omszki tó és a Luppa-tó a településhez tartozó síkság meghatározó elemei. A település hegyvidéki látványát a zártkertek és az erdőség uralja.
Mezőgazdasági művelésű – szántó- területek a síkságon és a Majdán patak völgyében, a Csot-dűlőben
találhatók.
Budai út
Budai út
13
Budai út
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
Táncsics Mihály utca
Sport utca-Temaforg
Felső Klenity
Pomázi út
Berdó utca
Templom utca
Széchenyi István utca
Kovács Lajos utca
Fácán utcai temető
tanyavilág
14
Omszki és Luppa tó
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
1.4.
Településszerkezet és területhasználat 1.4.1.
Településszerkezet
A településszerkezet történeti fejlődése Budakalász a török hódoltság után az útelágazásban - a Budáról Pomáz felé vezető úton, ahol az Üröm felé
vezető úttal találkozik - kezdett el újjá épülni. Ebben a kereszteződésben épült fel a görögkeleti templom és
e köré a girbe-gurba utcácskák (1700-as években), majd a főút mentén észak és déli irányban is jellemzően fésűs beépítésű, helyenként zártsorú településrész alakult ki, melyet együttesen Ófalunak neveznek.
A település fejlődési irányait nagyban befolyásolták a domborzati és vízrajzi adottságok. Az alábbi térkép
segítségével jól követhető, hogy a település előbb a könnyebben beépíthető területeket vette birtokba. • •
Ófalu a Budai út mentén déli irányban, egyutcás faluként bővült, illetve nyugatra a patakok között. Ófalutól északra, a Pomázra vezető út keleti oldalán, sík adottságú területen a ’20-as és ’30-as
években tervezett módon, szabályos derékszögű utcaszerkezettel alakították ki Szt. István telepet. • • •
Az ipari központok is főút mellett, annak keleti oldalán telepedtek meg. A Luppa-szigetet már a ’30-as években birtokba vették az üdülők.
A ’60-as években a Duna-parti területeken újabb üdülők kerületek kialakításra, a beépítés
sűrűsödütt a déli ipari központ körül és nyugaton megindult a magasabban fekvő domboldal beépülése. •
A ’70-es években Szt. István telep és a Lenfonó területe közötti sík terület épült be, szabályos utcaszerkezettel, illetve délen a HÉV pálya két oldalán alakult ki beépítés.
•
A ’70-es években épült ki az Óbuda TSZT üvegházas területe a 11-es út nyugati oldalán.
•
A ’80-as és ’90-es években egyre jobban megindult a domboldalak beépülése északon és délen a főúttal párhuzamos utcaszerkezettel, a Duge Nyive utcáit a Damjanich utca köti össze a főúttal.
•
A ’90-es évek speciális beépítései a nagy kereskedelmi központok a CORA területe és a METRÓ áruház területe a 11-es út két oldalán.
Budakalász beépítési ütemei Forrás: Harcsa Lajos, Szakdolgozat, 2000. 15
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
A településszerkezetet döntően meghatározó domborzati és vízrajzi adottságok A domborzat a síkságtól a hegységig igen változatos. Itt végződik a Pilisi hegység vonulata a Berdó-domb, az
Ezüst-hegy, és a Puszta-domb kiemelkedéseivel.
A településnek két patakja van: északon a Majdán-patak (egyes szakaszai vízmosás jellegűek) és délen a
Barát-patak. A patakok összefolyása után a Barát-patak a HÉV vonalától keletre lévő szakaszon mesterséges mederben folyik.
A 11-es úttól keletre alacsony fekvésű, magas vízállás esetén belvizes terület fekszik. A településen a kavicsbányászatból visszamaradt tavak jelentős területeket foglalnak el.
A településszerkezetet döntően meghatározó közlekedési infrastruktúra
Településen belüli közlekedési infrastruktúra
A település a Budáról Pomáz felé vezető út mentén alakult ki. Az úthálózat meghatározó elmei az Üröm felé vezető Damjanich utca, a Szentendre felé vezető Szentendrei út és a Luppa-sziget irányába a Duna-partra
vezető József Attila, majd a külterületen és az üdülőterületeken Luppa-szigeti út.
Meghatározó szerkezeti elem a Batthyány tér –Szentendre útvonalon közlekedő Helyi Érdekű Vasút vonala, amely egy szakaszon párhuzamosan halad a település szerkezetét szintén nagyban meghatározó főúttal,
ezzel megosztva a települést. A HÉV és a Pomázi út a Lenfonó területétől északra már egymás mellett fut. A település lakott területei e két meghatározó lineáris elemre szerveződve alakultak ki.
A települést érintő országos közutak • A 11. sz. főút Budakalász belterületétől keletre észak-déli irányban halad át a közigazgatási területen.
Budakalászon két különszintű csomópontja van, amelyek közül az ún. Lupa szigeti
csomópontban bonyolódik le a település teljes 11.sz. főúti forgalma, az M0 csomópontja csak a déli
kereskedelmi központot szolgálja ki. •
Az M0 autóút nyugati végpontja a Megyeri híd megépítése óta a 11.sz. főúti csomópontban van.
Az országos mellékutak kedvezőtlen módon, mind a település központján haladnak keresztül, több irányban
átmenő forgalommal terhelve a központot és a lakóterületeket: •
Az 1111 jelű Budakalász – Esztergom összekötő út a 11.sz. főút Lupa szigeti csomópontjától a József Attila utca – Szentendrei út – Pomázi út útvonalon halad. A Budapest – Szentendre HÉV vonalat szintben keresztezi.
•
Az 1108 jelű Ürüm – Szentendre összekötő út a Damjanich utca – Budai út – Szentendrei út – Ország
út vonalon szeli át a települést, a Szentendrei HÉV átjáróhoz csatlakozó szakasza közös az 1111 jelű
úttal. •
Az 1115 jelű Budapest – Budakalász összekötő út a Budai úton a 11.sz. főúttal párhuzamosan Budapest felé irányuló forgalmat bonyolít le.
1.4.2.
Területhasználat
A történeti településen belüli területhasználat
Budakalász elhelyezkedéséből, Budapest közelségéből adódóan a legjellemzőbb területfelhasználás a
lakóterület.
Budakalász lakóterületeinek fejlődése a központi magból kiindulva a domborzati adottságok által
befolyásolva elsődlegesen a főút mentén történt, majd az 1930-as évektől kezdődően már a főúttól távolabb eső területrészek is beépültek lakóházakkal.
A lakóterület összességében összefüggőnek tekinthető, amelybe a két volt ipari központ a Lenfonó és a Temaforg területe ékelődik be, jelenleg átjárhatatlan zárványterületként.
Az intézmények és szolgáltatások a városban elszórtan találhatók, a településközpontban – a Petőfi téren és a Budai út mentén – sűrűsödnek.
16
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
A történeti településen kívüli területhasználat
A Luppa-szigetet már a ’30-as években birtokba vették az üdülők. További üdülőterületek parcellázására került sor a Duna-parti területrészeken a ’60-as években.
A város legjelentősebb sportlétesítménye az Omszki tó déli partján található. Itt kapott helyet a BMSE
Futballpályája és a Kalászi Sportcsarnok.
A korábbi bányászati tevékenység eredménye az Omszki tó. A Luppa-tó jelenleg is működő bánya, melynek kitermelése a végéhez közeledik és rekultivációja várható.
A nagy területigényű kereskedelmi létesítmények a 11-es út két oldalán telepedtek meg a ’90-es években.
1.5.
Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok
Ófalu
A legrégebbi településrészen az Ófaluban jellemzőek a hosszú keskeny telkek és a
hagyományos, falusias oldalhatáros beépítési mód. A főúttól nyugatra a Barát patak és a Majdán patak közötti területen „girbe-gurba” utcácskák találhatók szintén falusias beépítéssel. A telkek mérete nagyon változatos a 150 m² és 11 000 m² között mozog, a beépítés jellemzően oldalhatáron álló.
A főút és a HÉV vonal mentén az útra merőleges hosszú keskeny telkek alakultak ki, átlagosan 1 500 m²-es nagyságrenddel és oldalhatáron álló beépítési móddal.
A HÉV vonalától nyugatra
Északon a Taván városrészre jellemző a főúttal párhuzamos utcastruktúra és a hosszú keskeny 1 000-1 500 m²-es telkek többnyire oldalhatáron álló beépítéssel. A rendet a lenfonóval szemben lévő temető töri meg.
A Duge-Nyive és Kalugyerszki városrészek az Ürömre vezető Damjanich utcán keresztül kapcsolódnak a település központjához. Telkei a Damjanich utcára
merőleges feltáró utakra szerveződtek kb. 1 000 m²-esek. Az Ürömi úttól északra a beépítés módja szabadon-, tőle délre oldalhatáron álló.
Az Alsó-Berdó településrész meghatározó utcahálózata a Budai
úttal párhuzamos, erre merőleges keskeny szalagtelkek a
jellemzőek, de a településrész kialakulatlanságát jelzi, hogy viszonylag sok zárvány- és nyeles telek található. A már meglévő beépítés jellemzően oldalhatáron álló.
A Felső-Berdó kertes-mezőgazdasági településrész, amelyre jellemzőek a nagyon keskeny szalagtelkek, meghatározó a volt
Berdó bánya több mint 60 000 m²-es telke és a Barát-patak menti egybefüggő erdő és közpark terület. A
szalagtelkek egyes helyeken már egészséges geometriájú és méretű telkekké alakultak át.
17
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
A HÉV vonalától keletre
Északon a Szent István telep lakótelkei nagyságrendileg 1 000-2 000 m²
között mozognak, geometriájukat tekintve pedig egy nagyon kemény, derékszögű
utcahálózati
rendszerbe
foglaltak,
mely
az
egységes
parcellázásnak köszönhető. A beépítés szabadon- vagy oldalhatáron álló.
A Felső-Klenity városrész három részre osztható. Az első a főút menti szalagtelkek csoportja (területük kb.1
000 m²) oldalhatáron álló beépítéssel, a második a 300 és 500 m²-es telkekből álló derékszögű raszterben felosztott középső rész ikres és oldalhatáron álló beépítéssel, a harmadik pedig a még nem teljesen beépült, de telekstruktúrájában már kialakult külső rész, ahol az 1 000 és 2 000 m² közötti területű telkek a Szentendrei út ferde vonalának köszönhetően nem derékszögű raszter rendszerben vannak.
A volt Lenfonó területén a már megszűnt ipari tevékenység hozadékaként az eddigi struktúráktól teljesen eltérő, ma még rendezetlen telekállapot áll fenn (az 1 000 m²-es telektől a 41 000 m²-ig minden megtalálható). A beépítés a volt gyárterületen szabadonálló a lakóterületen pedig sorházas. Az Alsó-Klenity jelentős északi része nagyon keskeny és hosszú szalagtelkekből
áll, a valóságban azonban egységesen nagy táblákban művelt mezőgazdasági terület. Déli része a József Attila út mentén pedig már az útra merőleges raszterben kialakult 700-1 000 m² telkekből áll -a bépítés szabadonálló-, egyedüli kivétel a lakópark a 4 000-4 500 m² telkeivel és keretes beépítésével az Omszki tónál.
Az üdülőterület a Duna-parton és a Luppa-szigeten 300-1 000 m²-es telkeken jellemzően szabadonállóan beépített és üres telkekből áll.
1.6.
Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi 1.6.1.
Régészeti védettség
Jelen fejezetben a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek kerülnek bemutatásra. Az örökségvédelmi
hatástanulmány 1. és 2. mellékletei ennél részletesebben, a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre és a régészeti érdekű területekre is kitérve ismertetik Budakalász régészeti értékeit, és egyben értékelik az azokat érintő változtatási szándékokat is.
18
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
Dunai-Kisföldek országos jelentőségű, miniszteri rendelettel fokozottan védetté nyilvánított régészeti lelőhely.
KÖH azonosító: 10051 Hrsz: 0226/5, 0226/6 HRSZ (belterületbe vonás miatt: 4199) Jelenlegi állapot: Zöldterület és részben beépített terület.
Kálvária domb miniszteri rendelettel fokozottan védetté nyilvánított régészeti lelőhely.
KÖH azonosító: 10055 Hrsz: 2431, 2438/3
Jelenlegi állapot: Zöldterület. Akácossal körülvett füves gyep.
Tomka Gábor Záró beszámolója Budakalász-Kálváriadomb lelőhelyen 2012. május 21 – 2012. november 10. között végzett régészeti feltárásról: A Pest Megyei Múzeumi Igazgatóság megbízásából., Budakalász város Önkormányzatának finanszírozásával folytattuk a 2011 novemberében megkezdett feltárást. A budakalászi Kálvária-dombon feltárt középkori templom 2012 novemberében
A feltárás során elsőként kibontottuk a tavaly részlegesen vagy teljesen visszatemetett kutatóárkokat, majd a templom tengelyéhez igazított szelvényrendszerrel folytattuk az ásatást. A feltárást a
terület nagyobb részén csak a késő középkori szintekig folytattuk,
az altalajt sehol sem értük el. A szelvények dokumentálása után a területet összebontattuk, a templom környezetének talajszintjét a
késő középkori szintig süllyesztettük. Megtörtént az ideiglenesen lebontott
Kálvária-keresztek
új
felállítási
helyén
az
alaptest
helyének régészeti feltárása is. A kutatott felület mintegy 700m2 a számozott stratigráfiai egységek száma, a tavaly kiadottakkal együtt: 230. Tömeg rekonstrukció a jelenlegi utcaképbe illesztve
A területen, főként a templomhajó mélyebb utólagos beásásaiból és a
sírok
földjéből 19
jellegtelen
őskori
(feltehetően
bronzkori)
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
kerámiatöredékek fordulnak elő. Ez alapján feltételezhető, hogy a lelőhely már az őskorban lakott volt, az ehhez a korszakhoz tartozó régészeti jelenségeket azonban (amennyiben a középkori sírok az őskori
kultúrréteget nem tették tönkre teljesen) a későbbiek teljesen elfedték. Egyetlen 4. századi pénzérmén kívül római leleteket egyelőre csak a kőfaragványok között sikerült azonosítani. A középkori építkezések során
számos, minden bizonnyal római eredetű keménymészkő kőtömböt használtak fel másodlagosan. Ezek
közül 3 db, a középkori templom bontási rétegében talált kő bizonyult feliratosnak. Szabó Ádám
meghatározása szerint oltárok illetve szoboralapzat töredékei a 2. század végéről, illetve esetleg a 3. század
elejéről. Az oltárokat bizonnyal közeli római lelőhelyről hurcolták el, egyelőre nem találtunk a lelőhely római kori szentélykörzetként való felhasználására közvetlen bizonyítékot. A legkorábbi középkori jelenség egy K-Ny irányú fal, melyet bizonyára egy Árpád-kori templom hajójának
északi falával azonosíthatunk. Kötőanyaga erősen kavicsos, fehér, falazatához homokos mészkövet és nagyobb keménymészkő tömböket használtak fel. Hossza 8,2 m, szélessége 70-80 cm. Keleti vége későbbi
átépítések miatt nem volt vizsgálható, úgy tűnik azonban, hogy a szentély északi fala keskeny vállal kapcsolódott a hajóhoz. A megmaradt falcsonk nem elegendő a szentély alaprajzának meghatározásához,
sőt a csekély maradványok alapján az sem zárható ki, hogy a szentélynek két építési periódusa volt. Az
épület öntött habarcsos belső járószintjét kis foltban találtuk meg, a szintet a falazat minőségének váltása is
jelzi. A templom építését a területen talált III. Béla pénz alapján legkésőbb a 12. század második felére tehetjük, de ennél lényegesen korábbi datálása sem zárható ki.
E templomhoz északról egy közel azonos méretű kápolnát ragasztottak. Teljes hossz: 10 m Hajó hossz: 6,5 m, Hajó szélesség: 6,7 m. A kápolna törtkő falazatú, szentélye patkóíves alaprajzú, északi vállához északi
irányú, északnyugati sarkához átlós irányú kötésben falazott támpillér csatlakozott. E részletek alapján a
kápolna korát a 13. századra valószínűsítjük. A kápolnába a templom északi hajófalába utólag vágott ajtón
lehetett bejutni. A küszöbkő in situ megmaradt. Az ajtó körüli új falazatba tufa kvádereket is beépítettek. A
kápolnát, feltehetően röviddel építése után átépítették, és nyugati falát mintegy másfél méterrel nyugatabbra helyezték. Ezzel a kápolna nyugati irányú kiterjedése megegyezett a tőle délre álló temploméval. A kápolna 20
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
első periódusához tartozó belső járószint egyelőre nem került elő, a tervezett szintet jelzi a falazat alapozási kiugrása. Az átalakított épületnek ágyazóhabarcsba rakott téglapadlója volt, melyet kis felületeken tudtunk
dokumentálni. A kápolna hajójának északnyugati részén téglakeretes, bolygatott sír részlete került elő. A kápolna padlóját erős öntött habarcspadlóval újították meg, melyet nem törtünk át, így a mélyebb rétegeket
csak az ásatás előtt már megbolygatott területek tisztításából ismertük meg részlegesen. A kápolna utolsó
padlója vörössel színezett volt, a szentélyt egy tufakövekből alkotott lépcsőfok választotta el a hajótól. Az oltár helye erősen bolygatott volt. A kápolna hajójának délkeleti részén nagyobb bolygatás találtunk, de
egykori kriptát bizonyító jelenség itt nem került elő. A bolygatás alatt több sír részlete bontakozott ki. A kápolna utolsó padlószintjén festett vakolat apró töredékeit és késő középkori leletanyagot (többek között
bordás fehér fazék és szürke osztrák fazék töredékeit) találtuk. A pusztulási réteg nagy mennyiségű tetőfedő-cserepéből ítélve a középkor végén a kápolnát hódfarkú cserepekből álló tető fedte. A kápolna
szentélyétől északra egy nagyobb kőtömböt találtunk az egykori külső járószinten, mely esetleg sírjelölő is lehetett. A korai templomot a kápolna átépítésével egy időben, vagy azt röviddel követve lebontották, és csupán
északi hajófalát (a kápolnával közös falát) hagyták meg. E falszakaszt az új templom északi hajófalába befoglalva egy 23,5 m hosszú, 11,5 m széles templomot építettek. Nyugati oldalának közepén 4 x 4,2 m alapterületű, a hajóval kötésben rakott közel négyzetes tornyot
emeltek, melynek északnyugati és délnyugati sarkát keménymészkő kváderekkel armírozták. A toronyba csak a hajó felől nyílt ajtó,
melynek küszöbkövét és szárköveinek lenyomatát megtaláltuk. A torony belterében az alapozási szint fölé feltöltés került. A belső
járószintet, mely a templomhajónál jóval magasabban húzódott a
belső vakolat alja is jelzi. A templomhajó eredetileg tervezett szintjét
a belső oldalon körbefutó alapozási kiugrás, illetve a vakolat alja jelzi. A megtalált járószint ennél 15-20 cm-rel mélyebben volt, ezért
itt egy szintsüllyesztés feltételezhető. A hajóban ágyazóhabarcsba
rakott téglapadló változatos állapotban megmaradt maradványa került elő. Helyenként látható volt a padló megújítása is. A hajó nyugati részén a süllyesztett padlóhoz illeszkedő karzatpillérek
maradványait találtuk. A keménymészkő alapon álló, tufából faragott
kövekből rakott, téglalap átmetszetű pillérek sarkait rézsűzték, alsó
és felső megállításuk kettős bogyót formázott. A pillérekből számos
töredéket találtunk ledőlve. A karzat beomlott boltozatának is megtaláltuk maradványait. A vegyesen kőből és téglából rakott
háromszakaszos keresztboltozatot egyszerű szalagbordák tartották. A karzatlépcső a padlóba süllyesztett kőtömbökből ítélve az északi
szakaszon lehetett. A templom bejárata a déli oldalon, középtájon
nyílt. Kívülről a hajófalhoz utólag hozzáépített lépcsőfokokon
lehetett az egykori küszöböt megközelíteni. A belső oldalon, legalábbis
Rekonstrukciós tömegvázlatok
a
másodlagosan
templom
középkori
felhasznált
használatának
(római?)
végén,
kőtömböket
nagy,
használtak
lépcsőfokokként. A templom kapuzata teljesen elpusztult, talán az
ívmező domborművéből származik 3 db finoman kidolgozott mészkő faragványtöredék.
A hajó keleti
részén a padlót megújították. Az eredetileg kétfokú oltárlépcső előtt, a középtengelytől északra
kétperiódusú falazott kripta maradványai kerültek elő. A második periódusban leszűkített kriptát díszítetlen,
vaskarikával ellátott vörösmészkő fedlappal látták el. A bolygatott kriptában Mária királynő denárján,
üvegablak-töredékeken kívül számos kovácsoltvas veretet találtunk, melyek minden bizonnyal eredetileg a
templom kapuját díszítették. A templom déli vállánál utólagosan beépített mellékoltár kváderfalazatú maradványa került elő. Az északi vállnál hasonló maradvány került elő, melynek értelmezése a tőle nyugatra
feltárt, az északi hajófallal párhuzamos alapozás miatt kérdéses. Az egyenes záródású, északkeleti és 21
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
délkeleti sarkán kelet felé továbbnyúló támpillérekkel ellátott szentélyben 3 padlószintet sikerült elkülöníteni. A főoltár kvádersarkú maradványai is kiszerkeszthető állapotban kerültek elő. Az oltárhoz
nyugatról utólag hozzáépített falmaradványt (oltárlépcső?) találtunk. A templom berendezéséből a hajóban
keresztelőmedence töredékei és talán szenteltvíztartó töredéke, valamint (még 2011-ben) profilált
vörösmárvány töredék (talán pasztofórium maradványa) kerültek elő. A hajó északi és déli falán
bizonytalanul megfigyelhető, utólag bevésett fülkék nyomai, a szentély északi oldalán határozottabb falfülke-maradvány mutatkozott. A szentélyben festett faragványtöredékek (talán a boltozat bordáiból) és számos puhamészkő kváder került elő. A szentélytől keletre feltárt, bontási törmelékkel betöltött beásásból
íves profilált nyíláskeret (talán a szentély keleti ablaka) töredékeit találtuk. A szentély északi falán, valamint a
déli hajófal nyugati részén, a torony déli, nyugati és északi falán, valamint a hajó nyugati falának északi
részén lábazati párkány gyanánt tufából kialakított, egykor profilált kősor futott körbe. A kősor lenyomata a
mélyebben visszabontott többi falon is követhető. A szentélyt mélyebben, a hajót és a tornyot magasabban
fogta a lábazati párkány körül. A templomhajó északnyugati és délnyugati sarkán az építés idejében továbbfutó támpillérek álltak, tufa kváderekből kiképzett sarkokkal. A hajó boltozására nem került elő adat,
feltehetően síkfödém fedte. A templom építését a faragványok alapján a 13. század végére, esetleg a 14.
század elejére tehetjük. A kevés és bizonytalan történeti adat a 13. század végi keltezést erősíti. A hajó délnyugati támpillérét ferde irányú támpillérré építették át, miközben a hajótól nyugatra lévő terep szintjét megemelték. A szint- és rétegviszonyok alapján ugyanekkor támasztották meg a torony két nyugati sarkát egy-egy diagonális támpillérrel. A templom részleges pusztulása a 16. század
közepe előtt bekövetkezhetett, mert a padlótégláktól részben megfosztott padlón 1534-es veretet leltünk. A templomban változó vastagságú (40-50 cm) pusztulási
feltöltésen 17. századi leletanyagot, közte 1686-os pénzt találtunk. Ezek alapján az erősen romos, összedőlt karzatú épületet a 17. század közepe után Kalászon ismét
megtelepedő (szerb) lakosság használatba vehette. 1713-as adat szerint a templom
romos, majd állítólag a szerbek ismét miséznek benne. A helyi szerb közösség
hagyománya szerint még a jelenleg is álló, az 1750-es években épített szerb Római oltárkő és a templomhajóba másodlagosan elhelyezett faragott kő
templom felépítése előtt elhagyták, s csupán a körülötte fekvő temető érte meg a 18.
század közepét. Vélhetőleg ekkor bontották le a templomot, helyét már az első katonai felmérés sem jelzi. Talán az egykori kultuszhely halványuló emléke is indokolhatta a Kávária keresztjeinek felállítását a 19. század közepén.
A temetkezéseket csak az elengedhetetlen mértékig kutattuk. A templom
és
a
kápolna
szentélye
közötti
részen
osszárium
helyezkedett el, melyet egy határozatlanul mutatkozó, a templom szentélyének északkeleti sarkát a kápolna szentélyével összekötő árokszerű mélyedés zárt. Az osszárium kevés lelete között nem volt a 16. századnál későbbre tehető. A templomhajó délnyugati
támpillérének és a torony délnyugati támpillérének közét gyenge minőségű kőfallal zárták el, és ide is embercsontot halmoztak. A
rossz megtartású csontok között gótikus ruhadíszek kerültek elő. Márvány sírkőtöredékek
Az innen előbukkant 1690-es veret azonban azt jelezheti, hogy ezt
a csontkamrát középkori temetkezések felszámolásával csak a 17.
században alakították ki. Több kései újszülött-csontvázat találtunk, valamint feltártunk néhány sírt is, datáló lelet azonban nem volt bennük.
A leletanyag közül a fentieken túl kiemelendő egy harangnyelv, egy fülkanál és festett, anyagában is színezett ablaküvegek töredékei. A leletanyag a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságához kerül.
22
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
Az ásatáson mindvégig közreműködött Pető Zsuzsanna, önkéntes munkával segített többek között Halász Ágoston régész és Andics Bernadett rajzoló. Két közönségnapon Budakalász város érdeklődő közönségének
is módja volt a feltárással megismerkedni.
Luppa csárda (Bolhavár) miniszteri rendelettel fokozottan védetté nyilvánított régészeti lelőhely. KÖH azonosító: 10048
Hrsz: 0231/1, 0231/3, 0231/4, 0231/5, 0231/6. Jelenlegi állapot: Gyep és ártéri erdő.
23
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
1.6.2.
Országos Műemléki védettségek
Műemlék az olyan műemléki érték, amelyet a kulturális örökség védelméről szóló, 2001. évi LXIV. törvény
alapján jogszabályokkal védetté nyilvánítottak. (7.§. Értelmező Rendelkezések) A
védetté
nyilvánított
műemlékkel
közvétlenül
határos
ingatlanok,
a
közterületrészek
és
a
közterületrészekkel közvetlenül határos ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek. (2001. évi LXIV.
törvény 40.§.)
Budakalász területén a jelenleg 3 jogszabályokkal védetté nyilvánított műemlék található az alábbiak szerint: Görögkeleti (ortodox) templom Cím: Budakalász, Petőfi tér 7.
Törzsszám: 6924 Helyrajzi szám: 1 Leírás: A szerb lakosok építették az egykori falu főterén a barokk stílusú
görög keleti (ortodox) templomot. A templomnak Gábriel arkangyal a patrónusa. A mai templom a kalászt szerbek harmadik temploma. A Kálózra telepített szerb lakosság először a mai Kálvária dombi Árpád-kori romos
templomot
kitatarozta
és
átmenetileg azt használta. Majd a mai templom
felépítéséig-amit
minden
bizonnyal később az Árpád-kori templom
köveinek felhasználásával építettetek-egy Szent
György
tiszteletére
felszentelt
fatemplomot emeltek a mai Budai úti iskolával szembeni területen, amelynek a
helyét ma kőkereszt jelzi. A mai templom először torony nélkül épült, 1752-tol, majd anyagi okokból 1782-ben került fel rá a torony.
Az eredeti ikonok a XVIII-XIX. században készültek, a támaszkodószékek
1800 körül. A kalászi szerb templom, mint minden bizánci rítusú keresztény templom oltár-része képfallal (ikonosztazionnal) van elhatárolva a templom többi részétől, és azokkal csupán
két egyszárnyas és egy kétszárnyas ajtó köti össze. A templom ikonosztázionján -kötött előírás szerint-fa lapokra festett ikonok sorakoznak. Az ikonok festményei a szentek életéből vett eseményeket, egyes szenteket, ó-és újtestamentumi jeleneteket, valamint más, kegyes eseményeket ábrázolnak. A templom ikonosztázionján a szentképek, ikonok sorát a nagyhírű ikonfestő, Teodor Kracsun iskolája festette. Kracsun
és társai tudományukat a bécsi festő akadémián, illetve az ukrajnai ikonfestő kolostorokban fejlesztették
tovább. A legújabb vizsgálatok valószínűvé teszik, hogy a Kracsun-iskolán belül működő, bolgár származású
Toma Visanov volt a kalászi ikonok festője. Figyelemre méltó a kőből faragott keresztelő kút. Az
ikonosztázion a régi részletek felhasználásával 1905-ben megújult. A templom búcsúját Szent Anna-napkor
tartják.
Luppa-villa Cím:
Budakalász,
Lupa-sziget,
Platán sor 4.
Törzsszám: 9935 Helyrajzi
szám:
2738
eredeti
kategória: lakóépület
Leírás: A Lupa-szigeten található villát Kozma Lajos tervezte 1936ban. Az épület három-három beton 24
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
pilléren emelkedő négyzetes alaprajzú építmény. Az épületet körbeölelő teraszra a hátsó homlokzat előtt vezet fel egykarú külső szabad lépcső. Duna felöli
oldala előtt kiszélesedő terasz helyezkedik el, innen nyílik a lakószoba bejárata és a konyha ablaka is erre
nyílik. A lapos tető ezen az oldalon a terasz fölé nyúlik. Bejárata duplaszárnyú, üvegezett, befelé nyíló és
kihajtható szerkezet. Alaprajzi elrendezése egyetlen nagy helyiségből és az északi oldalhomlokzat felöl
hozzá kapcsolódó mellék helyséqekből (konyha, fürdő, WC) áll. A két előbbi közvetlenül a lakószoba felől ,
utóbbi egy kicsiny előtér beiktatásával a fürdő felől és közvetlenül a hátsó homlokzat felől is megközelíthető . Az épülethez tartozó berendezés eredeti. Az épület homlokzatai, ablak és
ajtószerkezetei,
az
ablakvédő
spaletták
valamint
a
beépített
szekrények és ajtók, sőt a pótágy is egyaránt sárga színűre festettek voltak. A terasz alatti részen a jobboldali négy pillér közötti rész
beépült, a Duna felé két ablakot alakítottak ki, egyszerű, jellegtelen bejárata a nyitva maradt rész felől nyílik. A teraszt tartó vasbeton
gerendákra erősítették fel a csónakokat. A villa manapság jó állapotban van. Csak a Platán sor felől van kerítés, a Duna felől csak egy stég található. Vaskereszt Cím: Budakalász, Petőfi tér Törzsszám: 6925 Helyrajzi szám: 4
Leírás: Az egykori szerb lakosok által épített ortodox templom előtt áll az 1841-ben készült klasszicista vaskereszt.
25
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
Régi szerb temető Cím: Budakalász, Pomázi út Törzsszám: 11460
Helyrajzi szám: 601
Leírás: 1750-től temetkeztek ide az egykori szerb lakosok, a temetőben néprajzi, képzőművészeti és
történelmi szempontból értékes síremlékek találhatók.
1.6.3.
Helyi művi védettségek
Helyi védelem alatt álló építmények
Budakalász rendelkezik a település építészeti örökségének helyi védelméről szóló helyi rendelettel (15/200S.(VII.18.) sz. rendelet) melynek mellékletei tartalmazzák a helyi védelem alatt álló építmények jegyzékét kategóriák szerint.
Az I. védettségi kategóriába sorolt építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó kubatúrával és tömegképzéssel építészeti részletekkel rendelkeznek., ezért egyedi helyi
védelem alatt állnak. Ezen építmények olyan jellegű átalakítása és bontása, amely megváltoztatja az utcaképet illetve az utcai homlokzatot, még részletesen sem engedélyezett.
26
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
I. védettségi kategória (aktualizálva 2013 szeptemberben a helyi védelmi rendelet egyes módosításaival) Postai cím
Hrsz
Módosítás / megjegyzés
Rendeltetés Katolikus templom, parókia, kereszt, I.
Ady Endre u. 1.
2270
világháborús emlékmű
Arany J. u. 10.
1207
Lakóház
Bethlen G. u. 1.
1158/2
Lakóház
hrsz 1158 = Szent László u. 39
Budai út 173
2284
Útszéli kereszt
Budai út 30.
1736
Nemzetiségi tájház
Budai út 36.
1744
Lakóház
Budai út 52.
2280
Fabro ház
Budai út 56
2278
Kápolna
Budai út 95.
2343
Lakóház
Budai út 95.
2279
Általános iskola
Budai út- Ady u.
2283
Kereszt
Budai út_Felsővár sarka
2283
Kereszt
Budai út123.
2318/3
Lakóház
Damjanich u.
299/28
hrsz 2279
Szerb kereszt
Damjanich u. 28.
458
Lakóház
Damjanich u. 30.
445/1
Lakóház
Iskola u. _Bal
22
Kőhíd
Iskola u. _Jobb
22
Kőhíd
Kálvária domb
2431
Kálvária kereszt
Kálvária u. 1.
2428
Lakóház
Kálvária u. 4.
28
Kereszt u. 12.
477/9
Lakóház
Kereszt u. 12.
477/10
Lakóház
Klisovác u..
0170/2
Útszéli kereszt
Kőbányai u. 8.
592
Petőfi tér 1.
1715
Petőfi tér 10.
5
Sas u.
419/10
Széchenyi u. 51
873
Széchenyi u. 51
873
Széchenyi u. 60
1106/1
Szerb parókia
hrsz 594 (Temető alatti kereszt?
Lakóház Polgármesteri Hivatal Lakóház, üzletek Kút Harangláb Szent István szobor Lakóház
Szentendrei út 3-5
1291/25
Búza Barna által készített szobor
Szent László u.
1236/17
Hév megálló
Szent László u.39.
1158/1
hrsz 1158 = Bethlen G. u. 1.
Lakóház
A lI. védettségi kategóriába sorolt építmények vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékes elemeket tartalmaznak, kubatúrájuk és tömegképzésük illeszkedik a település hagyományához. Ezen
épületek átalakítása során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről, az új épület tömegével és a beépítés módjával követni kell az eredeti épület tömegének és utcai megjelenésének jellemzőit, részleteiben az érték-kataszterben megjelölt értékes elemeke tartalmaznia kell.
II. védettségi kategória (aktualizálva 2013 szeptemberben a helyi védelmi rendelet egyes módosításaival) Postai cím:
Hrsz:
Rendeltetés:
Arany J. u. 13.
963/1
Lakóház
Arany J. u. 3.
1214
Lakóház
Árpád u. – Zrínyi u. 3.
970/1
Lakóház Lakóház
Attila utca 13.
832
Barát patak
78
Batsányi utca 2.
2249
Lakóház
Batsányi utca 2.
2250
Lakóház
Batsányi utca 3.
2248
Lakóház
Batsányi utca 4.
2244
Lakóház
Batthyány u. 24.
798
Lakóház
Berdó külterület
08/28
Bethlen G. u. 16.
891
Lakóház
Bethlen G. u. 5.
1156
Lakóház
Módosítás / megjegyzés
Kőhíd
6/2011.(II.18) ök rend.
27
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& Budai út _Kálvária sarka
78
Budai út 11.
550
Lakóház
Híd
Budai út 111.
2325
Lakóház
Budai út 115.
2323
Lakóház
Budai út 119
2320-2
Lakóház
Budai út 129.
2315/3
Lakóház
Budai út 13.
552
Lakóház
Budai út 131.
2314
Lakóház
Budai út 135.
2312
Lakóház
Budai út 137.
2310/6
Lakóház
Budai út 139.
2308
Lakóház
Budai út 143.
2306/3
Lakóház
Budai út 145.
2305
Lakóház
Budai út 149.
2301
Lakóház
Budai út 151.
2299/3
Lakóház
Budai út 153.
2298/7
Lakóház
Budai út 155.
2297
Lakóház
Budai út 159.
2293/2
Lakóház
Budai út 163.
2291
Lakóház
Budai út 165.
2289/2
Lakóház
Budai út 167.
2288/2
Lakóház
Budai út 169.
2287/4
Budai út 23.
2426
Budai út 25.
2425
kereskedelmi funkció
Budai út 26.
1732
Kereskedelmi-szogáltató
Budai út 31.
2422
Lakóház
Budai út 33.
2420
Lakóház
Budai út 35.
2419/3
Lakóház
Budai út 37.
2419/2
Budai út 39.
2417
Lakóház, kávézó, panzió
Budai út 40.
1747
Lakóház
Budai út 41.
2416/2
Budai út 42.
1751
Lakóépület
Budai út 43.
2415
kereskedelmi funkció
Budai út 46.
1754
Lakóház
Budai út 47.
2387/4
bejárat
Budai út 48.
1756/1
Lakóház
hrsz 2320/3
hrsz 2314/4
hrsz 2299/6
Lakóház kereskedelmi funkció
Lakóház
Lakóház
Budai út 53.
2373
Lakóház
Budai út 55.
2372
közösségi épület
Budai út 56
2278
Lakóház
Budai út 57.
2371
Lakóház
Budai út 59.
2370
Lakóház
Budai út 62.
2272
lakóház, kereskedelmi funkc.
Budai út 68.
2263
Lakóház
Budai út 78.
2254/2
Lakóház
Budai út 78.
2254/4
Lakóház
Budai út 79.
2356/2
Lakóház
Budai út 80.
2243/1
Lakóház
Budai út 81.
2355
Lakóház
Budai út 82.
2242
Lakóház
hrsz 2387
hrsz 2355/2 14/2006.(IV.26.) ök rend.
Budai út 83.
2351
Budai út 86.
2238
Lakóház
Budai út 89.
2239
Lakóház
Budai út 90.
2234/3
Lakóház
Budai út 91.
2349
Lakóház
Budai út 92.
2231
Lakóház
Budai út 97.
2342/2
Lakóház
Budai út 99.
2341
Lakóház
Budakalász HÉV megálló állomás -épülete
1236/13
Damjanich u 1
2
HÉV megálló Lakóház
Damjanich u 8
532
Lakóház
Damjanich u 10
531
Lakóház
Damjanich u 4
534
Lakóház
28
3/2010. (II.26.) ök. rend.
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& Damjanich utca 11
133
Lakóház
Damjanich utca 12/a
529
Lakóház
Damjanich utca 13
134
Lakóház
Damjanich utca 13
135
Lakóház
Damjanich utca 14.
468
Lakóház
Damjanich utca 16.
467
Lakóház
Damjanich utca 18
466
Lakóház
Damjanich utca 20.
465
Lakóház
Damjanich utca 22
464
Lakóház
Damjanich utca 24
463
Lakóház
Damjanich utca 30/b
445/2
Lakóház
Damjanich utca, 132/1mellett
303
Kút
Diófa utca 1.
140
Lakóház
Diófa utca 13.
164/1
Lakóház
Diófa utca 14.
235
Lakóház
Diófa utca 18.
232
Lakóház
Diófa utca 2.
242
Lakóház
Diófa utca 24.
227/4
Lakóház
Diófa utca 32.
224
Lakóház
Diófa utca 4.
241
Lakóház
Diófa utca 5
143
Lakóház
Diófa utca 6.
240
Lakóház
Felsővár utca
2402/2
Lakóház
Felsővár utca
2403/2
Felsővár utca 1.
2414
Lakóház és étterem
Felsővár utca 13
2409
Lakóház
Felsővár utca 17
2406
Lakóház
Felsővár utca 27
2399
Lakóház
Felsővár utca 31.
2396/1
Felsővár utca 3-5.
2412
Lakóház
Lakóház Lakóépület
Felsővár utca 7.
2411
Lakóház
Felsővár utca2.
2385
Lakóépület
Gyár u. 1.
1847
Lakóház
Hársfa u. 3.
1807
Lakóház
Hársfa u. 4.
1842
Lakóház
Hársfa u. 5.
1808/1
Lakóház
Hársfa u. 8.
1840
Lakóház
Iskola utca
78
Híd
Iskola utca
22
kerekeskút
Iskola utca 2.
85
Lakóház
Iskola utca 3.
21
Lakóház
Iskola utca 4.
84
Lakóház
Iskola utca 6.
83
Lakóház
Iskola utca 8.
82
Lakóház
János utca 1.
446/2
Lakóház
János utca 13.
452
Lakóház
János utca 15.
454
Lakóház
János utca 2.
457
Kerekeskút
János utca 5.
448
Lakóház
János utca 7.
449
Jókai utca 61.
2164
Lakóépület
Kálvária utca
29
köztéri kút
Kereszt utca 1/a.
530/2
Lakóház
Kereszt utca 13.
560
Lakóház
Kereszt utca 2.
469
Kereszt utca 6.
528/1
Kerekeskút
Kinizs utca 11.
1033
Lakóház
Kovács Lajos utca 7.
1283
lakóház
Kőbányai utca 15.
518
Lakóház
Kőbányai utca 21.
515
Lakóház
Kőbányai utca 23.
514
Lakóház
Kőbányai utca 3.
580
Lakóház
Kőbányai utca 9./B
583/2
Lakóház
Lakóház
kerítés
29
hrsz 29/1
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& Magyar utca 10
137
Magyar utca 11
93
Lakóház Lakóház
Magyar utca 118_122 hrsz rajz szerint
118_122
gyalogút
Magyar utca 12
138/2
Lakóház
Magyar utca 17
96
Lakóház
Magyar utca 24
161
Lakóház
Magyar utca 26
162
Lakóház
Magyar utca 27
102
Lakóház
Magyar utca 30
165/2
Lakóház
Magyar utca 31.
104
Lakóház
Magyar utca 32
168
Lakóház
Magyar utca 39.
106
Lakóház
Magyar utca 42
178
Lakóház
Magyar utca 43.
108
Lakóház
Magyar utca 45.
109/1
Lakóház
Magyar utca 48.
183/1
Lakóház
Magyar utca 49.
110
Lakóház
Magyar utca 51.
111
Lakóház
Magyar utca 56.
188/2
Lakóház
Magyar utca 58.
189/2
Lakóház
Magyar utca 62.
191
Lakóház
Magyar utca 8
136
Lakóház
Magyar utca, 101 hrsz elött
126
Kút
Martinovics u. 13.
884
Lakóház
Martinovics u. 2-4.
1131
Pataksor
64
kerekeskút
Pataksor utca 10.
71
Lakóház
Pataksor utca 5.
66
Lakóház
Pataksor utca 8.
69
Petőfi tér 4.
534
Petőfi u. 8.
1117
Pomázi út 2.
604/1
Posta köz 1.
561
hrsz 126
Lakóház
Lakóház Lakóház és melléképületek Lakóház
18/2010.(XI.24.) ök. rend. Lakóház
Posta köz 6.
551
Lakóház
Rákóczi F. u. 19.
939
Lakóház
Rákóczi Ferenc u.21.
937
Lakóház
Rákoczi Ferenc utca 23
935
Lakóház
Scholcz Ferenc utca 13.
502
Lakóház
Scholcz Ferenc utca 20
489
Lakóház
Scholcz Ferenc utca 8.
483
Lakóház
Scholcz Ferenc utca 9.
500
Lakóház
Sport u. 10.
2113
Lakóház
Sport u. 14.
2111
Lakóház
Sport u. 2.
2115/1
Lakóház
Sport u. 6.
2114/1
Sport utca 1
1858
Széchenyi u. 15.
946
Lakóház
Széchenyi u. 24.
1189/1
Lakóház
Széchenyi u. 27.
925
Lakóház
Széchenyi u. 32.
1171
Lakóház
Széchenyi u. 51.
873
Lakóház Ipari épület
18/2010.(XI.24) ök.rend.
hrsz 1171/1
Katolikus templom
Széchenyi u. 67.
835
Lakóház
Széchenyi u.17.
945
Lakóház
Széchenyi utca 67.
835
Lakóház
Széchenyi utca 77.
812
Hétvégi ház
Szentendrei út 3-5
1291/25
Táncsics Mihály utca 1.
1716
mézeskalács sütő üzem
Ipari épület
Táncsics Mihály utca 11.
1721
Lakóház
Táncsics Mihály utca 13.
1722/1
Lakóház
Táncsics Mihály utca 14.
1748
Lakóház
Táncsics Mihály utca 17.
1724
Lakóház
Táncsics Mihály utca 3.
1717
Lakóház
Táncsics Mihály utca 4.
1735
Lakóház
30
hrsz 1724/1
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& Táncsics Mihály utca 5.
1718/1
Táncsics u. 22
1755
Lakóház Lakóház
Táncsics u. 6.
1738
Lakóház
Táncsics u. 8.
1739
Lakóház
Táncsics u. 8./A
1741/1
Lakóház
Táncsics u. 9.
1720/1
Lakóház
Táncsics u. 10.
1741/3
Lakóház
Táncsics u. 12.
1746
Lakóház
Táncsics u. 14.
1748
Lakóház
Táncsics u.24.
1755
Lakóház
Táncsics utca 15.
1723
Lakóház
Táncsics utca 19.
1725
Idősek klubja
Táncsics utca 2.
1734
Lakóház
Táncsics utca 21.
1726
Lakóház
Táncsics utca 25.
1728
Lakóház
Templom utca 2.
547
Lakóház
Templom utca 3/a.
554/1
Lakóház
Templom utca 4.
556
Lakóház
Vasút sor 13.
2260
Lakóház
Vasút sor 15.
2257/1
Lakóház
Vasút sor 7.
2273
óvoda
Vasútsor 36.
1800
Lakóház
Vasútsor 42.
1803
Lakóház
Vasútsor 52.
1806/1
Lakóház
Vasútsor 54.
1843
Lakóház
Vasútsor 56.
1844
Lakóház
Zöldfa utca 4.
248
Lakóház
31
hrsz 1725/1
hrsz 1728/1 hrsz 554/2
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
Helyi területi védelem A többször módosított 15/2005.(VII.18.) ök. rendelettel jóváhagyott helyi örökségvédelmi rendelet helyi
területi védelmet is rögzít, mely a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmére terjed ki. A helyi rendelet 2. sz. melléklete rögzíti a területi lehatárolással érintett ingatlanokat. A területi védelem kiterjed:
a településszerkezetet meghatározó közterületekre, utcahálózatra, azok burkolataira,
a telekszerkezetre, ingatlanokra,
a területen található zöldfelületi elemekre,
a településképet meghatározó épületre, építményrészekre, a hagyományos színvilág együttesre.
A helyi örökségvédelmi rendelet egyedi és területi védelmei az alábbiak:
32
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
1.6.4.
Természeti, táji értékek
Országos jelentőségű védett értékek Budakalász területén az alábbi természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek találhatóak: ◦ országos jelentőségű védett természeti terület, ◦ ◦
a 34/1997. (XI. 26.) KTM rendelettel védetté nyilvánított Duna-Ipoly Nemzeti Park területei, valamint
a
14/2003.
(X.
21.)
KvVM
rendelettel
védetté
nyilvánított
Budakalászi
Kemotaxonómiai Botanikus Kert Természetvédelmi Terület; ◦ európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, azaz Natura 2000 területek, a Pilis-Visegrádi-hegység elnevezésű, HUDI 20039 jelű, valamint a Duna és ártere elnevezésű, HUDI 20034
jelű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek; ◦ a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése alapján (ex lege) védett barlangok és források, mely utóbbiak a törvény fenti szakasza, valamint 28. § (5) bekezdése szerint országos jelentőségű védett természeti emléknek minősülnek; ◦ a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendeletben kijelölt barlangfelszín védőövezet; ◦ az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény szerint országos ökológiai hálózat övezete;
◦ a nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről szóló hatályos 8002/2005. (MK. 138.) KvVM tájékozató szerinti nyílt karszt területek. A Nemzeti Park hegyvonulatát több barlang, sziklaüreg teszik továbbá változatossá.
◦ Budakalász ex lege védett barlangjai természetszerűen a Nagy-Kevély és Ezüst-hegy vonulatában található. A Pilis hegység ezen térségében, rendkívül sok barlang és sziklaüreg található, melyből 10 Budakalász közigazgatási területére esik. Ezen barlangok és sziklaüregek a következőek: ◦
Hodály-barlang
◦
Kevély-nyergi-zsomoly
◦
Kápolna-barlang
◦
Ördöglépcső-sziklaüreg
◦
Zöld-barlang
◦
Kristály-barlang
◦
Szabó József-barlang
◦
Budakalászi 6. sz. barlang
◦
Budakalászi 8. sz. barlang
◦
Arany-lyuk
◦
Papp Ferenc-barlang (Budakalász és Pilisborosjenő közigazgatási határán található)
A barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló jelenleg hatályos 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet szerint Budakalász területén az alábbi ingatlanok jelentenek barlangfelszín védőövezet:
08/27, 08/28 és 063/4 hrsz-ok. Helyi jelentőségű védett értékek
Helyi védett területekhez tartozó ingatlanokat a hatályos helyi építési szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza, mely alapján az alábbi ingatlanok állnak helyi természetvédelmi oltalom alatt: 0111/10-0111/34, 0112/9-0112/37, 0120/32-0120/34, 0137/6-0137/8, 039/6-0139/39, 058/31-058/358, 20017/10, 20017/11, 20017/2, 20017/3, 20049/127, 20049/62, 20051/95, 20051/99, 20054/11, 20058/18, 20058/19, 20058/26, 20058/28-20058/30, 20058/8-20058/16, 20060, 20105, 20110, 20111/4, 20117/6, 20119, 20120/19, 20120/2, 20120/20, 20120/25,
20120/29-20120/31, 20120/7, 20120/8-20120/11, 20121, 20131, 20131/2, 20137/3, 20232/3, 20232/4, 45, 53-55 33
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
Újabb, védelemre érdemes táji, természeti területi értéket nem javasol a terv. Egyetlen helyen, a Barát-patak menti galériaerdő védett területét javasolt csökkenteni, mivel a területbe a nyugdíjas ház beleépült. Helyi
védelemre
érdemesek
azonban
azok
az
egyedi
tájértékek,
amelyeket
az
1996.
évi
LIII.
Természetvédelmi törvény értelmében minden település közigazgatási területére kataszteri felmérést készíttet a természetvédelem állami területi szervei. A Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatási területén található települések kataszterét a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága készíttette, készíti, készítteti. Budakalász
területére 2003-ban készült el ez az egyedi tájértékeket tartalmazó kataszter, melyeknek egy része már
bekerült a település helyi értékvédelmi rendeletébe. A következő fejezetben külön mutatjuk be az egyedi tájértékeket. Egyedi tájértékek A 2003-ban készült kataszter az emberi tevékenység során létrehozott művi, illetve a hasznosított természeti elemek közül azokat tartalmazza, amelyek esztétikai, idegenforgalmi, nevelési, tudományos, ökológiai,
hagyományőrző vagy egyéb jelentőségük miatt fontos szerepet töltenek be a település, a közösség életében, megőrzésre érdemesek. A kataszter nem tartalmazza a már műemléki oltalmat élvező elemeket, illetve a
természetvédelmi területek természeti emlékeit.
A tájértékek az értékvédelmi lapokon ábrázolásra kerültek. A 2003-ban készült kataszter épületeinek és feszületeinek egy része bekerült a helyi értékvédelmi rendeletbe is.
A kataszter (adatgyűjtés és adatfeldolgozás) a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott MSZ 20381:1999 számú műszaki szabvány ajánlásai szerint készült. (Ma már a az MSZ 20381:2009 érvényes, ami többek között a besorolási számozás szempontjából is eltér a korábbitól.) Az MSZ 20381:1999 műszaki irányelv az egyedi tájértékeket az alábbi főbb típusokba sorolja: ◦
Településsel kapcsolatos emlékek
◦
Közlekedéssel és szállítással kapcsolatos emlékek
◦
Termeléssel kapcsolatos emlékek
◦
Közlekedéssel és szállítással kapcsolatos emlékek
◦
Történelmi eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos emlékek
◦
Természeti emlékek
A kataszter a település egyedi tájértékeit egyenként, önálló adatlapon ismerteti, térképpel és fotóval
kiegészítve. Tartalmaz továbbá települési összesítőt szöveges formában és összesítő térképvázlatot. A táblázatok közül kettő beintegrálásra került az alátámasztó munkarészbe tájékoztatásul Kataszter szerinti
Tájérték megnevezése
Kataszter-ben rögzített hrsz
sorszám
Kataszter szerinti
Tájérték megnevezése
MSZ 20381:1999 szerinti sorszám
sorszám Településsel kapcsolatos emlék
Bk-1
Majdán-patak menti galéria-
0133
Bk-2
Budai úti feszület
Bk-3
Milleniumi emlékmű
Bk-4
Vasút sori fasor
erdősáv
Bk-2
Budai úti feszület
2283
Bk-6
Harangláb
1.1.2.3.
594, 584, 593
Bk-8
Határárok
1.1.3.2.
1757/2
Bk-10
Kálvária
1.1.1.2.
Bk-11
Magyar
mente)
(patak
(1236/13
út,
1.1.2.5.
vasúti
pályatest) Bk-5
Kőbányai úti fasor
594
utcai
kerekes,
1.1.7.
kerekes,
1.1.7.
ásott kút Bk-6
Harangláb
873
Bk-12
Iskola
utcai
ásott kút Bk-7
Idős hárs
604/1
Bk-13
Nyomókutas, ásott kút
1.1.7.
Bk-8
Határárok
692
Bk-14
Damjanich utcai kerekes,
1.1.7.
Bk-9
Homoktövis telepítés
0189/5
Bk-19
Szent
1.1.2.5.
34
ásott kút
kőkereszt
István
telepi
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& Bk-10
Kálvária
2431
Bk-20
Ady utcai kőkereszt
1.1.2.5.
Bk-11
Magyar utcai kerekes, ásott
126
Bk-21
Budai úti kőkereszt
1.1.2.5.
Bk-12
Iskola utcai kerekes, ásott kút
22
Bk-22
Borostyánnal
1.1.1.
kút
terméskő kerítés
futtatott
Bk-13
Nyomókutas, ásott kút
5
Bk-24
Kulin-villa
1.1.1.6.
Bk-14
Damjanich
457
Bk-25
Polgári villa-1.
1.1.1.6.
utcai
kerekes,
ásott kút Bk-15
’48-as emlékmű
584
Bk-26
Polgári villa-2.
1.1.1.6.
Bk-16
Petőfi téri kőhíd
78
Bk-27
Polgári nyaraló
1.1.1.6.
Bk-17
Iskola utcai kőhíd –1.
78
Bk-28
Kőbányai úti kúria
1.1.1.6.
Bk-18
Iskola utcai kőhíd –2.
78
Bk-29
Szerb parókia
1.1.1.6.
Bk-19
Szent István telepi kőkereszt
873
Bk-30
Szaváry-ház
1.1.1.6.
Bk-20
Ady utcai kőkereszt
2283
Bk-31
Ruzicska-kastély
1.1.1.6.
Bk-21
Budai úti kőkereszt
Bk-22
Borostyánnal
futtatott
2284
Bk-32
Nagypolgári villa
1.1.1.6.
138/2
Bk-33
Öntöttvas nyomókút
1.1.7.
terméskő kerítés Bk-23
Kukorica góré
88
Bk-36
Katolikus temető
1.1.4.
Bk-24
Kulin-villa
1106/1
Bk-38
Szerb temető
1.1.4.3. 1.1.9.
(telek:1106/2)
Bk-25
Polgári villa-1.
891
Bk-39
Táncsics Mihály utca
Bk-26
Polgári villa-2.
1158
Bk-40
Templomkert
Bk-27
Polgári nyaraló
1207
Bk-42
Damjanich
Bk-28
Kőbányai úti kúria
591
Bk-44
Kápolna
1.1.2.3.
Bk-29
Szerb parókia
28
Bk-45
Krisovác utcai feszület
1.1.2.5.
Bk-30
Szaváry-ház
6
Történelmi eseménnyel, személlyel kapcsolatos emlék
Bk-31
Ruzicska-kastély
458
Bk-3
Milleniumi emlékmű
Bk-32
Nagypolgári villa
477/9, 477/10
Bk-15
’48-as emlékmű
1.4.3.
Bk-33
Öntöttvas nyomókút
89
Bk-37
Szent István szobor
1.4.3.1.
Bk-34
Kőbányai úti pincesor
517-527
Bk-41
HÉV megállói emlékmű és
1.4.3.1.
Bk-35
Kálvária utcai pincesor
30-43
Természeti emlék
Bk-36
Katolikus temető
602
Bk-1
Bk-37
Szent István szobor
873
Bk-5
Kőbányai úti fasor
2.1.1.2.
Bk-38
Szerb temető
601
Bk-7
Idős hárs
2.1.1.
Bk-39
Táncsics Mihály utca
1716,
Bk-43
Vadgesztenyefa
2.1.1.
1717,
1718/1, 1719,
1.1.8. utcai
kőkereszt
1.4.3.
fa
Majdán-patak
galéria-erdősáv
1.1.2.5.
menti
2.1.4.
1720/1, 1721, 1722/1, 17231728,
1730,
1734-1739,
1741, 1742/3, 1746, 1750,
1748-
1753,
1755 Bk-40
Templomkert
2270
Termelésel kapcsolatos emlék
Bk-41
HÉV megállói emlékmű és fa
1236/9
Bk-9
Homoktövis telepítés
Bk-42
Damjanich utcai kőkereszt
299/28
Bk-23
Kukorica góré
1.3.1.
Bk-43
Vadgesztenyefa
303
Bk-34
Kőbányai úti pincesor
1.3.1.2.
Kálvária utcai pincesor
1.3.1.2.
Bk-44
Kápolna
2278
Bk-35
Bk-45
Krisovác utcai feszület
3512/5
Közlekedéssel kapcsolatos emlék
1.3.1.
Bk-4
Vasút sori fasor
Bk-16
Petőfi téri kőhíd
1.2.5. 1.2.2.
Bk-17
Iskola utcai kőhíd –1.
1.2.2.
Bk-18
Iskola utcai kőhíd –2.
1.2.2.
A tervezett TSZT jóváhagyandó tervlapjai azokat az egyedi tájértékeket, amelyek már helyi védelem alá kerültek, mint helyi védelem alatt álló értékeket rögzíti, és csak azokat tünteti fel egyedi tájértékként, amelyek nem még nem kerületek helyi védelem alá.
35
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
1.7.
Az örökségi értékek elemzése
Budakalász gazdag örökségi értékei (művi, természeti, táji) az előző fejezetekben részletes bemutatásra
kerültek. Jelentőségük függvényében országos vagy helyi védelem alatt állnak, így vagy országos vagy helyi jogszabályok rögzítik a védelmükre vonatkozó előírásokat.
A város helyi nyilvántartása és az értékek kategorizálása, csoportosítása, helyi területi védelem kijelölése
rendkívül gondos, precíz, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park által készített és nyilvántartott egyedi tájérték kataszterrel részben fedésben van.
1.8.
A területhasználat és a területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében
Budakalász régészeti örökségben igen gazdag, lelőhelyek jelentős számban találhatók mind a település
lakott, beépített területrészein, mind a külterületeken, elsősorban a Duna és a történeti település közötti
síkságon. A hatástanulmány 1. és 2. melléklete tételesen ismerteti a régészeti örökségeket és a régészeti értékeket / lelőhelyeket érintő területhasználatokat, ahol szükséges a területhasználatok változását és azok várható hatását. A korábban bemutatott műemlékek közül •
a
görögkeleti
ortodox
templom
a
településközpontban,
településközponti
vegyes
területhasználatban található, •
a régi szerb temető a Pomázi út mentén, temető területhasználatba sorolva,
•
Luppa-villa a Luppa-sziget üdülőterületén,
•
a vaskereszt a település főterén, a Petőfi téren településközponti területhasználatban.
A Petőfi tér, ahol a templom és a vaskereszt áll jelentős közúti forgalommal terhelt.
A műemlék villa a Luppa-szigeten a Duna árterében található, így ki van téve a természet erőinek. A város építészeti örökségének helyi védelméről szóló rendelet mellékleteiben I. és II. kategóriákba sorolt művi értékek döntő része az Ófalu területén található, mely a település legrégebb óta beépített, lakott,
településközponti része. Ezt a településközponti részt fedi le a helyi területi védelem is.
Az itt található értékeket a Budai út és a Damjanich utca mentén jelentős közlekedési terhelés éri.
36
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
2.
VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK
A
TSZT
jóváhagyandó
tervlapjai
tartalmazzák
a
változással
/
fejlesztéssel
érintett
területeket,
megkülönböztetve a korábban (149/2005. (VI.28.) sz. kt. határozattal elfogadott hatályos TSZT-ben)
beépítésre kijelölt fejlesztési területeket és az újonnan beépítésre szánt fejlesztési területeket, valamint a zöldfejlesztéseket is. A tervlapok rögzítik a művi és a természeti, táji értékeket és védelmeket is. Így leolvasható, hogy hol kerülnek fedésbe egymással.
2.1.
A változtatási szándékok bemutatása
A tervezett TSZT a település meglévő szerkezetét alapvetően nem változtatja meg. Ugyanakkor a funkcionális
fejlesztési igények számára szükséges a megfelelő területhasználatok biztosítása. A település funkcionális igényei szerint új y lakóterület,
y munkahelyi lehetőséget biztosító vállalkozási területek, y rekreációs területek
kijelölése, illetőleg a korábban kijelöltek fenntartása, esetleg korrekciója célszerű. A településen a magasabbrendű országos, illetve térségi hálózati és települési y közlekedésfejlesztési elemek
számára szükséges a területhasználat meghatározása vagy nyomvonal rögzítése. A település korábbi volt ipari területein szükséges rögzíteni a y funkcióváltás utáni átalakulás prioritásait.
Maguk a fejlesztések – megfelelően az Építési törvény és az Agglomerációs törvény előírásainak– csak időben
ütemezetten hajthatók végre a műszaki és az ellátórendszeri infrastruktúra kiépítésének figyelembevételével.
2.1.1.
A fejlesztési területek részletes ismertetése FEJLESZTÉSI TERÜLETEK
Terület neve
Terület (ha)
A fejlesztés
Területfelhasználási mód változása
célja
indoka
feltétele
A TELEPÜLÉS KÜLSŐ TERÜLETEI Területfelhasználási terv változásával járó fejlesztés A 11-es úttól nyugatra LAKÓTERÜLETI FEJLESZTÉS a település belterületéhez
Kálvária 1.
alatti
2,1
Zkp
>
Lke
terület
szorosan csatlakozó
területen a bértelkek helyébe lakófunkció létesítése
önkormányzati szándék,
egységes
megvalósítás
infrastruktúra
keretében
A 11-es úttól keletre E
Luppa-tó Csajerszke 2.
(szentendrei
közigazgatási határ – Duna – M0 – 11-es út által határolt területet)
Ev2
V
és GYNKI térsége
Ev1
TE
V
Zkp
Zkp
Mgy
Kb-Sp
Gksz KI
216*
KR
>
Gksz KI
KR
KSP
KSP
Üü
Üü
Üh
Üh
szabályozási terv
REKREÁCIÓS ÉS ZÖLDFELÜLETI FEJLESZTÉS
szerinti közterületek a terület
szabályozási terv
A Lupa tónál a bányászati
hasznosítása és a
szerinti közterületek
ami indokolja a mellette
határainak
telekrendezések,
tevékenység befejeződött, fekvő területek rekreációs célú fejlesztését
A területfelhasználások
térbeli elhelyezkedésének és egymáshoz
viszonyított arányának
37
fejlesztési terület véglegesítése
kialakítása,
infrastruktúra,
telekrendezések, infrastruktúra
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& megváltoztatása
Területfelhasználási terv változásával nem járó fejlesztés A 11-es úttól nyugatra
Innovációs 3.
Park (volt
REKREÁCIÓS ÉS
32,7
Gksz
üvegházas
5.
6.
Alsó Klenity
Prekobrdo
Alsó Berdó
szerinti közterületek
területen az építés
telekrendezések,
gazdasági és vállalkozási
kialakítása,
rendjének meghatározása
terület) 4.
Szabályozási Terv
ZÖLDFELÜLETI FEJLESZTÉS
30,1
Lke
(Lk, Vt, Zkp)
infrastruktúra
Szabályozási Terv
LAKÓTERÜLETI FEJLESZTÉS az építés rendjének meghatározása
lakossági igény
43,8
Lke
Lke
az építés rendjének meghatározása
kialakítása,
telekrendezések szabályozási terv
LAKÓTERÜLETI FEJLESZTÉS 22,1
szerinti közterületek
szerinti közterületek lakossági igény
kialakítása,
telekrendezések, infrastruktúra
LAKÓTERÜLETI FEJLESZTÉS folyamatban lévő
fejlesztés/beépítés
A TELEPÜLÉS BELSŐ TERÜLETEI Területfelhasználási terv változásával nem / vagy legfeljebb a területfelhasználások határának kisebb módosításával járó fejlesztések A 11-es úttól nyugatra TELEPÜLÉSKÖZPONTI FEJLESZTÉS
Ófalu 1.
Lenfonóval szemközti
Lehetőség hiányzó 1,8
Vt
szolgáltatások elhelyezésére,
átmenet az Ófaluban
terület
megengedett és a
városi
szolgáltatások bővítése
Lenfonóban megengedett
építménymagasság között 2.
Lenfonó
9,1
Vt
Zkp
TELEPÜLÉSKÖZPONTI FEJLESZTÉS
városi szolgáltató funkciók részére helybiztosítás
városi
szolgáltatások bővítése
Kálvária alatti terület – új lakóterület kijelölése
Közterületek
kijelölése, belső
közparki funkciók biztosítása
Lakóterületi fejlesztésre a Kálvária alatti részén egy 2,1 ha-os területen van lehetőség. A terület közvetlenül csatlakozik meglévő lakóterülethez, így az infrastrukturális ellátása is megoldott.
Fejlesztési feladatok: o
A HÉSZ szerinti egységes beépítési terv készítése, és annak alapján
o
a telekrendezések végrehajtása, továbbá
o
A szomszédos helyi természetvédelemi terület puffersávjának kezelése.
o
a közmű infrastruktúra kiépítése.
38
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
Luppa-tó térsége Budakalász különleges értéke az Omszki tó és a 11-es úttól keletre a
Dunáig húzódó térség, különös tekintettel a Luppa-tó rekultiválandó
Északi
területére. Ezért a település kiemelt közösségi érdeke, hogy a terület
egésze egységes szemlélettel kialakított koncepció mentén, ütemezetten kerüljön hasznosításra. Ennek érdekében javasolja a TSZT a már
beépítésre szánt, valamint a beépítésre nem szánt területek térbeli
Déli
elhelyezkedésének és egymáshoz viszonyított arányának kismértékű megváltoztatását a 2005-ös TSZT-ben foglaltakhoz képest.
A terület strukturális kialakítása A terv fokozott figyelmet fordít a meglévő jó
minőségű
zöldfelületek,
és
a
természeti
környezet megőrzésére, fejlesztésére, ezért a
már
kialakult
megtartásával
fasorok,
számol.
nádasok
A
terv
stb.
egyik
legfontosabb eleme, egy olyan zöld hálózat kialakítása, mely által a fő kapcsolati irányok
létrejöhetnek, a várossal és a természeti környezettel kapcsolatot létesítenek. Korábbi elképzelések alapján javasolt a 11-es út
feletti gyalogos kapcsolat megvalósítása az egykori „Duna-fasor”, és a településközpont
között, valamint az arra közel merőleges
irányú
„Limes-fasor”
megtartása,
zöld
közösségi területként való használata az egyik
ilyen elem. A zöld szövet részét képezi a tavat délről körülvevő 30-40m széles parksáv
is – „Luppa Liget” -, mely megfelelő méretű közösségi területet eredményez (partvonal menti szélessége
közelíti a Kopaszi gáttét,
mely Budapesten az egyik legfrekventáltabb rekreációs parkká nőtte ki magát).
Az így kialakuló parkterület fenntartását az önkormányzat kell viselje, ezért válik fontossá, hogy a
szomszédos területek tulajdonosaival megállapodás szülessen közhasználatú zöldfelületek kialakítására, ami a tó keleti partoldalán és a dél-nyugati sarkában már meg is született. Ennek eredményeként a keleti oldalon
mintegy 20 m széles zöldsáv kialakulása várható a part felső élétől számítva, a déli sávban pedig a zöldterülethez kapcsolódhat közhasználatra átadott területsáv, hasonló méretben.
Beépítésre szánt területfelhasználások közül a TSZT elsősorban
különböző célú különleges területeket rögzít a lehatároláson belül, megtartva a 2005-ös TSZT tervi logikáját: o
sportolási célú,
o
rekreációs területet,
o
jelentős zöldfelülettel rendelkező intézményterületet.
Ezen kívül gazdasági területfelhasználás is kijelölésre kerül a 11-es
út mentén, annak keleti oldalán, kapcsolódva a meglévő gazdasági területhez. (Ennek külön részletes bemutatására sor került a 39
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
gazdasági területek fejlesztésének ismertetésénél is.) Fontos, hogy a HÉSZ a terület egészére egységes építészeti karakter meghatározását javasolja, így a terület
nem egy időszakban megvalósuló épületei között is alapvető összhangot lehet majd teremteni. Meghatározásra kerülnek a tetőhajlásszögek, zöldtető-arányok, vagy az azokat pótló zöldhomlokzatok is,
valamint az általános anyaghasználat. A táj tehát egy környezettudatos, jelentős zöldfelülettel rendelkező
területtel tudja végleges formáját elérni, a remények szerint új értékhordozó karakter mellett. Gazdasági területek
A térség szempontjából meghatározó jelentőségű változást hozott az M0 északi hídjának kiépülése, a 11-es út és így Buda és a budai agglomeráció új kapcsolatának létrejövetele a pesti oldallal. A terület
frekventáltabbá vált, így a Luppa-tó környezetének helyzeti potenciálja is megerősödött. A főváros fontosabb bevezető útjainak csomópontjaiban, mára jellemzően kereskedelmi, gazdasági területek települtek meg.
Jellemző ez Budakalászra is, így a 11-es út mentén gazdasági területek kerültek korábban kijelölésre. A
149/2005.(VI.28.) sz. határozattal elfogadott TSZT-ben is a METRO áruháztól délre további gazdasági terület
került kijelölésre, míg a többi területen jellemzően intézményi, rekreációs, és sport területek lettek javasolva. Jelen javaslat a hatályos Szabályozási Tervben szereplő GKSZ övezeteken kívül a METRO áruháztól délre jelöl
ki további gazdasági területet, de ilyen területhasználat további bővítése, főként a tó irányába nem javasolt.
Az övezet meghatározásánál többszintes épületek létrejöttét javasolt támogatni, hogy ne tolódhasson el a
terület a logisztikai és raktározási szektor irányába, mely a térség karaktere szempontjából nem kívánatos. A terület belső szerkezetét meghatározó gázvezeték védőtávolság és a mellette húzódó új út lesz a határa a
gazdasági célú területfelhasználásnak. Sport és rekreációs területek
A sport és a különleges rekreációs funkciók elsősorban a tó környezetében kerültek kijelölésre, mivel itt várható a legnagyobb igény ezek megtelepülésére.
A sportterületek a gát Duna felőli oldalán lettek
kialakítva, mivel főként szabadtéri sporttevékenységekkel lehet számolni, a sportterületek alacsonyabb,
mindössze 5%-os beépítési mértéke pedig igazodik az ártéri erdő környezetéhez is. Az ártéri erdőt övező
területeken kialakult pangó-vizes területek, nádasok bemutatására szintén alkalom nyílhat a területen. A fedet teret igénylő sportok számára a Luppa-szigeti úthoz közeli intenzívebb beépítést lehetővé tevő sport,
és rekreációs övezetekben nyílhat lehetőség.
Itt fontos megemlíteni, hogy a Luppa-szigeti út mentén a nem mentett oldalon, a gáttól keletre fekvő ma is
különleges besorolású terület déli része már ma is beépítésre szánt Különleges Sportcélú (KSp) terület, mely
az üdülőterületekhez hasonlóan a csatorna hiányában még nem épülhetett be. A felette húzódó, szintén
sportcélú területek már a beépítésre nem szánt különleges sportterület területfelhasználási kategóriában –
OTÉK felmentés mellett – legfeljebb 5%-os beépítési mértékkel hasznosulhat, tekintve, hogy új beépítésre
szánt terület nem jelölhető ki a nagyvízi meder területén a hatályos jogszabályok értelmében. E területek jelenleg is már belterületek, 3,5 %-os beépítési lehetőséggel.
A rekreációs célú KR területek a gát nyugati oldalán és a tótól délre kerülnek kijelölésre, melyek célja a pihenés, rekreáció, és ennek megfelelő hasznosítások az idegenforgalom, sport, szállás, közösségi
szórakozás stb. lehetőségével. A tótól távolabb eső területeken sport és rekreációs funkció számára nem
célszerű területet biztosítani, hiszen azok önmagukban nem képviselnek akkora vonzerőt, ami által gazdasági szempontból fenntarthatók lennének, emellett hosszú távon sem lehet ilyen mértékű rekreációs és sport igénnyel számolni a területen, kivéve, ha egy egybefüggő sport és szabadidős komplexum kíván helyet
találni, beleértve akár egy olimpiai helyszín lehetőségét is, mely esetben a koncepció mozgatórugója miatt annak teljes átértékelése szükséges. Különleges intézményterületek A terület déli, Lupa szigeti úttól délre lévő részét különleges intézményi területként javasolt kialakítani,
egyrészt az előzőekben elmondottak miatt, másrészt amiatt, hogy az intézményi funkció együtt tud működni a rekreációs és sportterületekkel, anélkül, hogy zavarnák egymást. Fontos megjegyezni emellett, hogy az intézményi funkcióban rejlő gazdasági erő minőségi, a XXI. századi igényeket kielégítő környezetet teremt maga körül, mely a térség vonzerejét tovább növelheti. A gazdasági tevékenység ezen a részen tehát ne az 40
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
M0 által generált speditőr funkcióknak, hanem a magasabb hozzáadott értéket termelő tevékenységeknek teremtsen lehetőséget. Az intézményi területek főként a Luppa-szigeti úttól délre eső területen kerültek kijelölésre, azonban az út északi oldalán is továbbvezetésre kerültek a tervezett észak-déli irányú úttól nyugatra, ami mind az egységes utcakép, mind pedig a funkciók diverzitása érdekében előnyös. Zöld és közösségi területek
A közúti kapcsolatot a tótól minél távolabb indokolt tartani, mely a tó körüli tömbök feltárását biztosítja, azonban a tónál kialakítandó parksáv – „Luppa Liget” életét nem zavarja. A fő útirányok a Luppa-szigeti út, a
gázvezeték mentén haladó út, a gát nyugati oldalán vezetett út, valamint délen a véderdő mentén haladó út lehetnek.
A zöld kapcsolatok szempontjából meghatározó kell, hogy legyen a tavat, és a GYNKI országos természetvédelmi területétől nyugatra lévő fás ligetet összekötő parksáv, az öböl fő feltárását adó keleti
parksáv, valamint a már említett „Duna-fasor” és „Limes-fasor”. A tavat körülölelő „Luppa Liget” és a környező területek közt szintén biztosítani kell a lehető legtöbb és legracionálisabb kapcsolatokat gyalogos
és kerékpáros szempontból. A terven jelölt zöld kapcsolati sávok különböző módon érvényesülhetnek a későbbiekben, részben fasorok, széles közterületi vagy közhasználatú zöldsávok kialakításával, vagy pedig a
terület telkeinek ezekben a sávokban való zöldfelületi kialakításának magas arányú előírásával. A 11-es és az M0 környezeti terhelésének enyhítése érdekében véderdő telepítése javasolt azok mentén.
A kerékpárutak fejlesztése szintén elkerülhetetlen feladat a térségben. Az Európai Kerékpárút hálózat áthalad a területen (Eurovelo 6, mely kilenc országot érint), ezért kiemelten fontos az összeköttetésének kiépítése az
M0-on haladó kerékpárúttal. A „Duna-fasor” mentén szintén továbbvezetendő a kerékpárút, mely a már említett gyalogos-kerékpáros felüljárón át az Omszk tóhoz, és a település történeti központjához vezet. A területek igénybevételét megelőző fejlesztési feladatok: o
közterületek kiszabályozása,
o
az északi területen a tó rekultivációjának és tájrendezési feladatainak elvégzése,
o
telekrendezés,
o
a terület speciális funkcióinak megfelelő egységes és komplex beépítési javaslat kidolgozása,
o
ütemezés meghatározása,
o
teljeskörű infrastruktúra kiépítése ütemezetten.
A terv kidolgozása során a gát jelenlegi kialakítása és szükséges szabványos előír keresztmetszetének helybiztosítása is megtörténik, így a Luppa szigeti úttól északra eső sávban a vízügyi egyeztetés alapján a
meglévő út nyomvonala megmaradhat, de a szabályozás során külön gondoskodni kell a gát védőtávolságait figyelembe vevő módon a védősávba nem eső külön közműsáv kiszabályozásáról.
Innovációs Park
A terület a korábbi Óbuda Tsz területe, melyen a volt üvegházakat már elbontották a 11-es út mellett. A
helyén még csak a középső sáv épült be új innovációs épületekkel, különböző vállalkozások számára. A hatályos terv szerint még mintegy 30 ha szabad terület építhető be ugyanezen funkcióval.
A terület működését jól fogja szolgálni a belső gyűjtőút kiépítése a Szentendrei útig, így a forgalom nem fogja érinteni a központi területeket.
A 11-es út menti sávban a szabályozási tervben meghatározottak szerint koncentrált zöldfelületek kialakítása szükséges. Alsó Klenity és Prekobrdo
A lakóterületi fejlesztés a hatályos TSZT-hez képest nem változott, a megvalósítás feltétele itt is a kiszabályozás és az infrastruktúra kiépítése. A hatályos szabályozás szintjén a terület külterület, és beépítésre nem szánt övezetekbe van sorolva.
A terület igénybevételénél tekintettel kell lenni a területekkel való takarékos gazdálkodás Étv.-ben is rögzített elvére.
41
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
Alsó Berdó A folyamatban lévő lakóterületi fejlesztés a hatályos tervhez képest nem változott, de a megindult beépítés meglehetősen kedvezőtlenül zajlik a nem véglegesített utcarendszer és telekstruktúra miatt. A hatályos szabályozás szintjén Lke építési övezetben van a terület.
Itt a TSZT-ben nincs szükség intézkedésre, de a HÉSZ szintjén szigorúbb előírások foganatosítása szükséges. Ófalu – Lenfonóval szemközti terület
A központ kialakítását a Lenfonóval szembeni üres területen régóta tervezi a település. A városi funkciók teljes körű biztosítása, valamint a városközpont területi bővítése érdekében, a meglévő történeti
településközpont változatlanul hagyásával a Lenfonó területén javasolt a bővítés. A meglévő épületekkel rendelkező Lenfonó területe és az alacsonyabb legnagyobb megengedett építménymagasságú Ófalu közötta
területileg még az Ófaluhoz tartozó, a Lenfonóval szomszédos, jelenleg beépítetlen területen (hrsz.1689hrsz.1687/2) magassági átmenetet biztosít a terv. A terület közcélú hasznosítását tartjuk indokoltnak. A
terület alkalmas lehet a városból hiányzó szolgáltatások elhelyezésére (pl.: szakorvosi rendelő, okmányiroda kialakítás, önkormányzati irodák áthelyezése, banki szolgáltatások). Lenfonó területe A területet a TSZT nyitottan hagyja. Több tanulmány készült a területre, amelyek áttanulmányozását követően nem lett biztosabb a tervezési koncepció. Ami biztos volt a terület bejárását követően, hogy a Lenfonónak központi helyzeténél fogva központi szerepet kell kapnia a városban. A szomszédos fejlesztési területre vonatkozó egyértelmű önkormányzati koncepció ismeretében a városi „szolgáltató”
funkciók
teljes
körű
biztosítására
településközpont változatlanul hagyásával.
van
lehetőség
a
területen,
a
meglévő
történeti
A területre a korábbi elképzelések alapján elkészültek a bontási tervek, mely a nagy csarnoképületet egyelőre
még nem érinti. A korábbi javaslatok a vásárcsarnoktól az uszodáig sok ötletet felvetettek, jelenleg a kulturális központi jelleg megerősödésének szándéka erősödik. A Lenfonó terület belső, Faluház mögötti területein közparkok, és ezekben gyülekezési és rendezvény helyszínek kialakítását javasoljuk. A kialakított parkok mögött az átalakított csarnok funkciójához igazodó kiegészítő tevékenységek valósulhatnak meg. (pl.: vásártérpiac, sportolási lehetőség) A terv arra is lehetőséget biztosít, hogy vásártér helyett a Felső-Klenitty lakóterületeihez igazodó kisvárosi szolgáltató és kereskedelmi sétálóutca alakuljon ki, ahol lehetőség van helyi a terület történetét bemutató múzeum kialakítására, kézművesek bemutatójára, kézművesház kialakítására, szabadtéri programok lebonyolítására. A terület mérete miatt elégséges parkoló kialakításán túl plusz parkolók is elhelyezhetők. A javaslat szerinti megvalósuló városi tér méltó, a város arculatát és az itt élők identitását erősítő központja lehet a városnak. Ehhez azonban a Lenfonó területén lévő épületek jelentős részét bontani kell. A hatályos
tervhez képest eltérés, hogy abban a zöldfelületi kialakítás feltétele a csarnoképületbe való belebontás is
azért, hogy arányos szabad tér jöhessen létre. Jelen terv a bontási szándékok figyelembevétel alakít ki belső
közparki funkciót.
Az igényesen kialakított városi tér-együttes a jelenlegi helyzethez képest versenyelőnyt biztosít a területen tevékenykedő vállalkozások számára is, ezzel is erősítve a városhoz történő kötődésüket.
A területnek közterületi feltárása nincsen. A meghatározott területfelhasználás céljából rendezni kell a területet, és közterületek kijelölésére van szükség. Ez új utakat és közparkot jelent.
42
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
2.2. Településhálózati és tájhasználati valamint településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változások – tér és időbeli folyamatok Településhálózati változások nincsenek.
2.2.1.
Korábban is lakóterületi célra kijelölt területek
A fejlesztési területek közül a már korábban is lakóterületi célra kijelölt, de még túlnyomó részben be nem
épült területek (Alsó Klenity, Prekobrdo, Alsó Berdó) lassú és fokozatos beépülésével lehet számolni, hiszen a fejlesztés feltétele a közterületek kiszabályozása, a közmű infrastruktúra kiépítése. Figyelembe véve a
település és az érdekelt ingatlantulajdonosok anyagi lehetőségeit is, nem valószínűsíthető hirtelen robbanásszerű változás. Ezt az is bizonyítja, hogy a területek már az 5 évvel ezelőtt jóváhagyott
településszerkezeti tervben ki lettek jelölve lakó területhasználatra, de az ennek megfelelő szabályozás, és az
annak megfelelő beépülés nem indult el.
A lakófejlesztési területek aktiválódása esetén •
a tájhasználatban bekövetkező változás eredményeként a túlnyomó részben még
beépítetlen területeken fokozatos lakóterületi átalakulása várható, a jelenlegi lakóterületekhez kapcsolódva az Alsó Klenity és a Prekobrdo területén, az Alsó Berdó területén már ma is folyamatban lévő átalakulásról beszélhetünk. •
a településszerkezetben a meglévő lakóterületekhez kapcsolódva már korábban lakóterületi
használatra
kijelölt
területek
fokozatosan
használatba
kerülnek,
beépülnek, a beépítettség intenzitása növekedni fog, de mindez szabályozott
keretek között történik.
2.2.2.
Kálvária alatti terület
A Kálvária alatti területen a központi területhez a Kálvária utca által kapcsolódó lakóterület kerül kijelölésre a korábbi indokolatlanul nagy méretű Z-kp besorolás helyett a . A lakóterületi kijelölés egyaránt figyelembe
veszi a beerdősült területeket és a domborzati viszonyokat. A területen a HÉSZ szerint egységes beépítési terv alapján kezelendő a szomszédos helyi természetvédelmi terület puffersávja, a telekrendezés, az infrastruktúra kiépítése, és maga a terület beépülése.
2.2.3.
Innovációs park
A már korábban is gazdasági célra kijelölt terület a 11-es út mentén, még csak részben épült be, célja, hogy a vállalkozások számára helyet biztosítson. Várhatóan fokozatosan fog beépülni a terület szabályozott keretek között.
A vállalkozási terület fokozatos beépülése során •
a tájhasználatban bekövetkező változás során a jelenlegi gazdasági területhez
kapcsolódó még be nem épült terület fokozatosan beépül, a 11-es út felől védő
fásítás telepítésével. •
Az Innovációs park a településszerkezetben már megtalálta a helyét, az erre a célra
már korábban is kijelölt területek fokozatosan használatba kerülnek, beépülnek, értelemszerűen a beépítettség intenzitása növekedni fog.
2.2.4.
Luppa-tó térsége
A Luppa-tó térségének fejlesztése kiemelt jelentőségű, ugyanakkor a fejlesztés tényleges irányai, részletei még nem kristályosodtak ki. A területen valós fejlesztések / változások hosszútávon várhatók, elindulásukat
meg kell, hogy előzzék későbbi szabályozási tervek, és azt követően is várhatóan ütemezetten, fokozatosan
kerülhet sor az átalakulásokra. •
A tájhasználatban bekövetkező első változás a kavicsbányászat befejezése után a tó
rekultiválása. A TSZT olyan fejlesztést irányoz elő, melynek során a jelenleg túlnyomó részben külterületi, mezőgazdasági területeken olyan jelentős kiterjedésű
összefüggő zöldfelületi és gyalogos, kerékpáros kapcsolati rendszer kialakítása 43
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
várható, amely összefűzi a Luppa-szigeti út északi és déli oldalát a tó partja menti közparkkal, a Gyógynövénykutató parkjával és a településsel. A 11-es út mentén védő erdő, védő fásítás telepítése várható. •
A település 11-es út és a Duna közötti területrészén a településszerkezet átstrukturálódik, alapelemeit az új közterületek és az említett zöldfelületi és
gyalogos, kerékpáros kapcsolati rendszer fogja alkotni. A területhasználatban a külterületi, mezőgazdasági területek helyén rekreációs, sport és jelentős zöldfelületű
intézményi használat jelenhet meg. A beépítés intenzitása várhatóan növekszik, pontos mértékét – és az építés egyéb feltételeit - a későbbi szabályozások kell hogy
meghatározzák.
2.2.5.
Településközpont
A településközpontban előirányzott fejlesztések – Petőfi tér, Lenfonó területe és a Lenfonóval szemközti terület – területfelhasználási változással nem járnak, időbeli ütemezésük bizonytalan. • •
A településközpontban tájhasználatról nem beszélhetünk.
A Lenfonó területének megnyitása, felszámolja a terület zárvány jellegét és a
településszerkezetbe kapcsolja. A beépítettség jelentősebb mértékben a Lenfonóval szemközti területen növekszik, hiszen ma az egy beépítetlen terület.
2.2.6.
Zöldfelületi fejlesztések
Az M0 gyorsforgalmi út már kiépült és tervezett szakasza mentén északról és délről is jelentős kiterjedésű védőerdő fejlesztés történt a védőtávolságon belül, az autópálya építőjének kötelezettsége.
A korábban rekultiválandó bányaterületként rögzített, tájsebként megjelenő kőbánya valós rekultivációja is kívánatos zöldfelületi fejlesztés. Összefoglalva elmondható, hogy a TSZT-ben kijelölt fejlesztési területek egyidejű, robbanásszerű beépülése
nem várható. Rögzítésük mégis azért fontos, mert védelmet nyújtanak a hirtelen, ad hoc megjelenő és esetleg kifejezetten kedvezőtlen (pl.: lakópark vagy további bevásárlóközpont) fejlesztési elképzelésekkel szemben.
Egyben a település az Innovációs park vagy a Luppa-tó térségének fő fejlesztési irányelveit már most
meghatározva felkészült, kezdeményező szerepet tud felvállalni, olyan „kínálatot” tud a fejlesztők elé tárni,
amely a közösségi, települési érdekeket is magába foglalja.
2.3.
Infrastrukturális változás 2.3.1.
Közlekedési infrastruktúra
Az országos közúthálózati kapcsolatok vonatkozásában az alábbi közlekedésfejlesztési elhatározások ismertek, megvalósulásuk üteme nem helyi kompetencia.
y M0 útgyűrű északi szektor 11-es és 10-es közötti összekötő szakaszának kiépítése, és különszintű
csomópontja a 11. sz. főúton
y Budakalász nyugati elkerülő út
o
Pomáz elkerülő út
o
Szentendre nyugati tehermentesítő út.
A helyi fejlesztési területek kiszolgálása érdekében szükséges úthálózati fejlesztések az egyes fejlesztési területek aktiválódásához kötődnek.
y A Luppa-tó térségének fejlesztése során a szükséges közúti kapcsolatok megteremtése, y A nagyobb volumenű lakóterületi fejlesztések kiszolgálása (Alsó Berdó, Prekobrdo), y Településközpont forgalomcsillapítása.
44
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
2.3.2.
Közmű infrastruktúra
Az országos szintű villamosenergia ellátó rendszer távlati 400 kV-os átviteli hálózatfejlesztési terve érinti a
település közigazgatási területét, a nyomvonal számára helybiztosítás a 120kV-os hálózat mentén jelölhető ki.
A helyi fejlesztési területek kiszolgálása érdekében szükséges közmű fejlesztések az egyes fejlesztési területek aktiválódásához kötődnek.
2.4.
Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása
Budakalász lakónépessége már meghaladja 10. 000 főt, a növekedés üteme csökkenő tendenciát mutat, de még mindig a pozitív tartományban van, tehát további növekedésre kell számítani.
A beköltözők egyre nagyobb arányával, valamint a helyi munkalehetőségek szűkösségével indokolható a lakónépesség ingázó életmódja, mely már a középiskolás korosztályra is jellemző. Iskolába, munkába a
fővárosba járnak a lakók. A gépkocsi használat egyre nagyobb aránya szintén segíti ennek a életmódnak a terjedését. Következménye a településhez való kötődés meglazulása, a helyi identitás alacsony szintje. Ezzel
szemben a lokálpatriotizmus erősítése szükséges.
A település már ma is több olyan adottsággal bír mely időszakosan vonzza a nem lakónépességet. Ilyen adottságok •
az üdülőterületek,
•
a bányatavak
•
a bevásárlóközpont.
Cél, hogy a nem lakónépesség ne csak (ki)használja, lepusztítsa a budakalászi értékeket, hanem valamilyen
formában hasznot is jelentsen a település vagy a helyi lakosok számára, ezért a vonzó funkciók mellé kiegészítő szolgáltatások, vendéglátás, programok telepítése indokolt.
45
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
3.
HATÁSELEMZÉS
3.1.
Történeti, településhálózati következmények
A település történeti magjának, az Ófalunak a védelmét szolgálja Budakalász helyi örökségvédelmi rendelete, és a mellékleteiben rögzített egyedi értékek listája és a területi védelem lehatárolása. Ez alapján biztosítható
a történeti településmag utcaszerkezetének, telekszerkezetének és döntő részben beépítésének a megmaradása.
A történeti településmagot érintő fejlesztés az átmenő közúti forgalom számára korábban kijelölt útvonal forgalomcsillapítása, mely távlatban is biztosítja, erősíti a régi településszerkezet fennmaradását, az "úti-
falu" jellegű település-alaprajz funkcionális érvényesülését, a Budai út két oldalán kialakult település részek együttélését.
A település központjában javasolt forgalomcsillapítás a történeti települési funkciók megmentését, a továbbélés lehetőségét szolgálják.
3.2.
Természeti, táji hatások
Védett természeti értéket fejlesztési területek nem érintenek, kivéve a Luppa-tó térségének fejlesztése, ahol
a Gyógynövénykutató védett természeti területe a fejlesztés zöldfelületi rendszerének kiemelt alkotórésze, így védelme az átstrukturálása során is biztosítható. A fejlesztési területek aktiválódásával a táji változások is együtt árnak.
A lakóterületi fejlesztéseken megszűnik a még meglévő kertgazdálkodás, de a zavaros összképet és táji megjelenést eredményező rendezetlen beépüléseket is felváltja egy szabályozott beépítés.
A Luppa-tó térségének távlatos átalakulása is táji változásokkal jár. A tó rekultivációja kedvező hatású tevékenység. A külterületi mezőgazdasági területeken markáns, összefüggő zöldfelületi kapcsolati hálózat
jelenik meg. A köztes területeket töltik ki a rekreációs, sport és intézményi funkciók, melyek önmagukban is magas zöldfelülettel kell, hogy rendelkezzenek.
A 11-es út mentén mind az Innovációs parkban, mind a Luppa-tó térségéhez kapcsolódóan kereskedelmi, szolgáltató gazdasági célra kijelölt területeken már további „doboz-építészeti” típusú bevásárlóközpontok nem jelenhetnek meg.
A kőbánya rekultivációja a hegyoldalban megjelenő tájseb begyógyulásával jár majd.
3.3.
A településkép feltárulásának változásai
A történeti településrészek feltárulása a Budai úton, a Pomázi úton, illetve a Damjanich utcán keresztül továbbra is biztosított, ezt erősíti a főút forgalomcsillapítása is. A feltáruló látvány történeti képének
megőrzését elsősorban az Ófalu területének helyi területi védelme, illetve az egyedi védelem alá eső épületek
nagy száma garantálja.
A 11-es úton dél felől feltáruló látvány a bevásárlóközpont kifejezetten kedvezőtlen megjelenésű. Az út
északi folytatásában, a még be nem épült gazdasági területeken az út menti sávban koncentrált zöldfelületek
telepítését irányozza elő a TSZT, így ennek takarásában épülhetnek majd be az egyelőre üres gazdasági célú
területek.
A domboldalakról nyíló kilátásokban / rálátásokban a fejlesztési területek aktiválódásával új látványok jelennek majd meg az összképben: •
korábbi rendezetlen beépülések helyén szabályozott, rendezett lakóterületek,
•
a Luppa-tó térségének átstrukturálódásával rekultivált bányató, és összefüggő zöldfelületi kapcsolati
hálózat, • •
a Megyeri híd lehajtója mentén erdősítés, a 11 –es út mentén koncentrált zöldfelületek,
az M0 továbbépülésével új mérnöki létesítmények.
Nem fog megjelenni a magaslati pontokról feltáruló látványban •
új bevásárlóközpont.
46
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
3.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A hatástanulmány önálló régészeti munkarészt is tartalmaz (lásd 1. és 2. mellékletek), melyben külön-külön ismertetésre kerülnek a védetté nyilvánított és nyilvántartott régészeti lelőhelyek és a régészeti érdekű
területek, valamint az ezeket érintő tervi változtatási szándékok, és azok hatásai. A régészeti területek
védelméről első sorban a kulturális örökségvédelmi törvény, és a régészeti lelőhelyek feltárására vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. A TSZT védelmek és korlátozások tervlapja a régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket rögzíti a
fejlesztési területekkel együtt, így leolvasható, hogy mely fejlesztések érintenek régészeti területet.
Amennyiben egy fejlesztési területet, vagy egy infrastruktúra fejlesztés nyomvonalát régészeti lelőhely érinti,
a terület aktiválódása, azaz a valós fejlesztési tevékenység megkezdése előtt el kell végezni a jogszabályok szerint a régészeti feltárásokat.
3.5.
Történeti térbeli rendszerek alakulása
Ófalu történeti rendszerének megőrzését, továbbélésének lehetőségeit a 3.1. pontban bemutattuk.
A település további történeti fejlődésének egyes szakaszait az egyes településrészek őrzik, például a ’20-as és ’30-as évek emlékét a Szt. István telep, a ’30-as évek emlékét a Luppa-sziget üdülőként való
birtokbavétele, a ’60-as évek emlékét a Lenfonó.
A TSZT a lakó és üdülőterületek kialakult utca-, tömb-, és telekszerkezetét megőrzi. A beépítési lehetőségek sem fognak alapvetően eltérni a mai adottságoktól.
A volt ipari központok – Lenfonó, Temaforg – átalakulása azonban várható. A Lenfonó zárványterülete az átalakulás / átstrukturálódás eredményeként bele tud kapcsolódni a településszerkezetébe.
3.6. Műemléki együttese, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében A 4 országosan nyilvántartott műemléket •
a Görögkeleti ortodox templomot,
•
a Régi szerb temetőt,
•
a Luppa- villát,
•
a Vaskeresztet,
és műemléki környezetüket az 1. fejezetben bemutattuk. A görögkeleti templomot a 120 lelket számláló ortodox egyházközség használja, biztosítva egyelőre az eredeti funkció fennmaradását, az ő gondozásuk alatt áll a régis szerb temető is.
A Vaskerszet szimbolikus jelkép funkciót tölt be a Petőfi téren.
A Luppa-villa erdeti funkciójában működik.
3.7.
Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei
A műemlékek fennmaradását a kulturális örökség védelméről szóló törvény szolgálja. A műemlék épületek esetében szükséges engedélyeket a Pest megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Irodája adja ki, mint
építésügyi hatóság. Ez megfelelő garanciát jelent a védett épületek szakszerű felújítására, értékeik megóvására vonatkozóan.
A műemlékek fenntartása, megújulásuk biztosítása alapvetően a tulajdonosokon (anyagi helyzetükön, ízlésükön és szándékaikon) múlik.
3.8.
A településkarakter változásának hatásai
A településkarakter megőrzésre kerül a település fejlődése során kialakult, lakó és üdülőterületi már beépült
településrészeken.
Karakterváltozás a Lenfonó területén várható, annak átalakulása során.
47
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
Új karakterek kialakulása a fejlesztési területeken jöhet létre. A lakóterületi fejlesztéseken várhatóan egyedi változatos architektúrából fog kialakulni az összkép. Egységes építészeti / településképi karakterek létrejöttére az új funkciók számára helyet biztosító fejlesztési területeken van esély, pl.: a Luppa-tó térsége, vagy az innovációs park.
3.9.
Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései
Az előzőekben már többször is kifejtettük, hogy az épített örökség túlnyomó része az Ófalu településrészben csoportosul, ahol azonban jelentős a közlekedési terhelés. Az itt található két műemlék és a helyi egyedi
védelem alatt álló épületeket fokozottan éri rezgésterhelés, porszennyezés stb. Ennek oldását szolgálja a településközpontban tervezett forgalomcsillapítás.
3.10.
Folyamatok iránya, visszafordíthatósága
A településközpontban tervezett forgalomcsillapítás kedvező irányú változásokat indukál, az Ófalú településszerkezetének és egyedi értékeinek a megőrzését továbbélését segíti.
A volt ipari területek – Lenfonó, Temaforg – átalakulása visszafordíthatatlan, ugyanakkor a Lenfonó
településszerkezetbe most zárványként beékelődő területe megnyílik a település felé, a változás iránya pozitív.
A még be nem épült fejlesztési területek aktiválódásával vissza nem fordítható beépülési folyamatok indulnak majd el, de •
a lakóterületeken a szabályozottság, a rendezettség irányába mutatnak,
•
a Luppa-tó térségének átstrukturálódásával bányató rekultivációja egyértelműen pozitív változás, csakúgy, mint az összefüggő zöldfelületi kapcsolati hálózat kialakulása,
•
a
kereskedelmi
szolgáltató
fejlesztési
területeken
bevásárlóközpontok nem fognak megjelenni.
3.11.
újabb
„doboz-építészeti”
típusú
Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei
Épített örökségi értéket kár nem ér a tervben rögzített fejlesztések megvalósulása esetén. Éppen ellenkezőleg, a településközpontban a közlekedési problémák csökkentésével kifejezetten jobb helyzetbe
kerülnek.
A régészeti értékekben gazdag településen az egyes fejlesztési területek aktiválódása régészeti lelőhelyeket
érinthet. Amennyiben egy fejlesztési területet, vagy egy infrastruktúra fejlesztés nyomvonalát régészeti lelőhely érinti, a terület aktiválódása, azaz a valós fejlesztési tevékenység megkezdése előtt el kell végezni a
jogszabályok szerint a régészeti feltárásokat.
48
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
4.
ÖSSZEFOGLALÓ
A település területén található örökségi értékek feltárásra kerültek. A településszerkezeti terv egyik alapvető
célkitűzése volt ezen értékek megóvásának, védelmének, feltárhatóságának, bemutathatóságának kedvező alakulásának biztosítása. A TSZT a településfejlesztési koncepcióra is alapozott, mely az értékmegőrzést kiemelt fontosságú szempontként kezeli. Az értékmegőrzésen túl a településfejlesztési koncepció további meghatározó
szempontjai is összhangban vannak a településen található értékek védelmével, a mértéktartó növekedés biztosítása mellett,
A településfejlesztési koncepció meghatározó szempontjai: -mértéktartó növekedés -értékmegőrzés
-környezetvédelem -természetvédelem
-elérendő értékek, értékteremtés -fejlődőképes településszerkezet kialakítása: flexibilitás, változtathatóság, ütemezhetőség
-rugalmas terület felhasználás: a terület jellegének megfelelően rögzített rugalmasság
(kötött, v. laza, többfunkciós területek) -karakterszabályozás.
Az országos védettséget élvező művi és természeti, valamint a helyi védelemben részesülő örökségi
értékeket a településszerkezeti terv nemcsak rögzíti, hanem elhelyezkedésüket védelmük biztosítását a területfelhasználások és fejlesztési területek lehatárolásakor is figyelembe vettük.
Az országos védettségű értékek védelmét országos szintű jogszabályok szolgálják, elsősorban a kulturális
örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény. A helyi értékek védelmét szolgálja a település képviselőtestületének 15/2005 (VII.18.) számú helyi rendelete
a település építészeti örökségének helyi védelméről, melynek mellékletei a helyi védettségű terület lehatárolását, a helyi védettségű épületeket és helyi építészeti érték-katasztert tartalmazzák. Az értékőrzés megvalósulása
érdekében
a
települési
önkormányzat
a
rendelet
hatálya
alá
tartozó
épületek,
épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója
érdekében végzett munkák költségeinek támogatása céljából Települési Értékvédelmi Támogatást hozott létre.
4.1.1.
A 11-es úttól nyugatra fekvő területek változásai és az örökségi értékek
A lakóterületi fejlesztések közül az • •
Alsó Klenity,
Alsó Berdó és a
településrészen tervezett új beépítések nem érintenek örökségvédelmi értéket. A Prekobrdó területén két régészeti lelőhely is található, ahol a fejlesztések a vonatkozó jogszabályok szerint végezhetők. Az Innovációs Park további fejlesztése sem érint örökségvédelmi értéket.
49
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
A történeti településmagban, az Ófaluban, a Lenfonóval szemközti, ma még beépítetlen terület fejlesztése nem érint örökségvédelmi értéket. Az Ófaluban a meglévő utcaszerkezet, telekszerkezet és beépítés, az itt található helyi egyedi épített értékek örökségvédelmi értéket képviselnek, a településrendezési eszközök célja ezek megőrzése. Az útfejlesztések közül •
a Pomázi elkerülő út és az M0 összekötését szolgáló Budakalászon észak-déli irányban a hegyvidéki részen áthaladó út nyomvonala nem érint örökségvédelmi értéket,
•
az M0 tovább vezetése a 11-es út különszintű csomópontja, és a Felső Berdót érintő alagútban
vezetett nyomvonalszakasza régészeti lelőhelyeket érint.
4.1.2.
A 11-es úttól keletre fekvő terület változásai és az örökségi értékek
A 11-es út és a Duna közötti terület túlnyomó része régészeti lelőhelyként vagy régészeti érdekű területként van nyilvántartva. Ez azt jelenti, hogy az ezen településrészen tervezett bármilyen fejlesztés, építés, földmunkával járó beavatkozás szinte biztos, hogy régészeti örökségi értéket érinthet.
A Luppa-tó térségének távlatos fejlesztése számos régészeti lelőhelyet, illetve egy régészeti érdekű területet
is érint, tehát a fejlesztéseket meg kell, hogy előzze a vonatkozó jogszabályok betartásával a régészeti értékek feltárása és a római őrtorony bemutathatóságának vizsgálata A település által tervezett önálló szennyvíztisztító létesítésére kijelölt terület egy régészeti lelőhelyen belül található, a fejlesztés tehát a vonatkozó jogszabályok betartásával végezhető majd. Az üdülőterületként funkcionáló Luppa-szigeten változást nem irányoz elő a tervezett TSZT, így az itt található országosan védett műemlék a Luppa-villa eredeti funkciójában működhet tovább, hagyományos
környezetében.
Budakalász településszerkezeti tervében javasolt mennyiségi és minőségi fejlesztések összhangban vannak a település történeti, természeti és művi adottságaival, megőrzik és védik az országos és helyi örökséget,
erősítik a hagyományaiban is jelentős településen a lakosság identitását, a "genius loci"-t.
50
BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&
5.
NYILATKOZAT-2010
Az Örökségvédelmi Hatástanulmány rendszere megfelel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
többször módosított 1997. évi LXVIII törvényben foglaltaknak, és a kulturális örökség védelméről szóló 2001.
évi LXIV. törvényben foglaltaknak, valamint a 4/2003.(II.20.) NKÖM rendelet előírásainak és az annak
mellékletében rögzített tartalomnak.
Alulírottak a településrendezési eszközök készítésére jogosultsággal rendelkeznek, így a hatástanulmány készítésére a 4/2003.(II.20.) NKÖM rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján jogosultak. Budapest, 2010. május
SZENCZI OTTÓ vezető településtervező TT1 01 – 0056/01
SCHWARCZUK ÁGNES
vezető településtervező TT/1É/11 01-0017
LISZKAY KRISZTINA vezető településtervező TT1 01 – 1455/01
VÁSÁRHELYI KINGA településtervező TT/É 01 – 3723
NYILATKOZAT-2013 Az örökségvédelmi hatástanulmány 2013-ban kiegészítésre került az eltelt 3 évben ismertté vált •
a 2011-ben műemlékké nyilvánított régi szerb temetővel,
•
új régészeti eredményekkel (Kálvárai-domb feltárása), valamint
•
a települési fejlesztési szándékok változásaival.
Budapest, 2013. november
LISZKAY KRISZTINA
vezető településtervező TT/1É 01 – 1455
VÁSÁRHELYI KINGA településtervező
TT/É 01 – 3723
51