BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY&

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. AKTUALIZÁLVA 2013. KÉSZÜLT: BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL

GENERÁLTERVEZŐ FŐBER ZRT. NEMZETKÖZI INGATLANFEJLESZTÉSI ÉS MÉRNÖKI RT.

SZENCZI OTTÓ

FŐBER ZRT.

vezető településtervező TT1 01 – 0056/01

URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

vezető településtervező

FELELŐS IRÁNYÍTÓ TERVEZŐK

FORT BT.

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELME

LISZKAY KRISZTINA TT/1É 01 – 1455

SCHWARCZUK ÁGNES TT/1É/11 01-0017 VÁSÁRHELYI KINGA

URBAN-LIS STÚDIÓ KFT.

TT/É-01-3723 KRÉBESZ ANDRÁS

SZCZUKA LEVENTE SÍPOS ZSUZSA

ZIKKURAT Építészeti Stúdió Bt. RÉGÉSZET - 2010 1. MELLÉKLET

ARCHEOSZTRÁDA KFT.

RÉGÉSZET – 2013

SZCZUKA ATTILA É/1 13-1009 DR. TANKÓ KÁROLY OKM 289-5/2008 DR. TOMKA GÁBOR régész

2. MELLÉKLET

2013. DECEMBER

1


Előzmények: A TSZT és HÉSZ átfogó módosítását 2009-ben indította el az önkormányzat az akkor hatályos

jogszabályoknak megfelelően. Ennek keretében 2009-ben, az Étv. 9.§ (2) szerinti eljárásban kapott adatszolgáltatások

alapján,

az

akkor

vonatkozó

4/2003.(II.20.)

NKÖM

rendelet

követelményeinek

betartásával, a településszerkezeti terv módosításához elkészült az Örökségvédelmi Hatástanulmány és külön

munkarészként a régészeti szakági munkarész:

Budakalász Város Településszerkezeti Terve – Örökségvédelmi

készítette:

Hatástanulmány 2010.

FŐBER Zrt., FORT Bt., Urban-Lis Stúdió Kft.


készítette:

Hatástanulmány – Régészeti Szakági Munkarész 2010.

ARCHEOSZTRÁDA Kft.

A fenti Örökségvédelmi Hatástanulmányt és annak külön dokumentált Régészeti Szakági Munkarészét az Étv. 9.§ (3) szerinti véleményezési eljárás keretében a KÖH véleményezte, a véleményeket Budakalász Önkormányzata

megválaszolta,

az

észrevételeknek

megfelelően

javításra,

pontosításra

kerületek

a

településrendezési eszközök, illetve az örökségvédelmi hatástanulmány. Az eljárás túljutott az Étv. 9.§ (4)

szerinti egyeztetőtárgyaláson. Budakalász Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata 2010 októberében megkapta az Étv. 9.§ (6) szerinti állami főépítész szakmai záróvéleményét.

A TSZT és HÉSZ jóváhagyására nem került sort, azonban az örökségvédelmi hatástanulmány, mint alátámasztó munkarész, elkészült és a teljes eljáráson végigment. Ennek értelmében Budakalász város 3 éves örökségvédelmi hatástanulmánnyal rendelkezik.

Budakalász önkormányzata 2013 év végéig el kívánja fogadni a TSZT-t és a HÉSZ-t. Az Állami Főépítészi

Iroda egyetértésével a TSZT és a HÉSZ 2013-as elfogadása előtt – tekintettel az eltelt időre– megismétlésre került az eljárás az Étv. 9.§ (3) szerinti szakasztól. A 2010 óta eltelt majdnem 3 évben örökségvédelmi vonatkozásban: •

új műemlékként kijelölésére került a régi szerb temető,

•

régészeti szempontból a 10055 azonosító számú, Kálvária elnevezésű lelőhely 2011-12-es ásatásai új eredményeket hozott.

A megismételt Étv. 9.§ (3) szerinti véleményezési eljárásban új örökségvédelmi hatástanulmány készítése nem volt szükséges, hiszen a 2010-ben elkészült örökségvédelmi hatástanulmány megfelel a készítéskor és a jelenleg hatályos örökségvédelmi törvény 66.§ (1)* bekezdésének, azaz a rendezés alávont területre (Budakalász közigazgatási területére) vonatkozik és nem régebbi 10 évnél. Ezért a 2010-es örökségvédelmi hatástanulmány az eltelt időszakra vonatkozó új elemekkel egészül csak ki,

az alábbiak szerint:


készítette:

Hatástanulmány 2010. - Aktualizálva 2013.

FŐBER Zrt., FORT Bt. Urban-Lis Stúdió Kft.

Tartalom: A 2010-es dokumentáció aktualizálása a fent ismertetett új műemlékkel és régészeti feltárás eredményével, illetve a megváltozott önkormányzati fejlesztési szándékok ismertetésével és azok elemzésével.

1. MELLÉKLETEK Budakalász Város Településszerkezeti Terve – Örökségvédelmi 2

készítette:



ARCHEOSZTRÁDA Kft.

Tartalom: Változatlan tartalommal


készítette:


FŐBER Zrt.,

Kiegészítő lapok a 2013-as változtatási szándékoknak megfelelő

Urban-Lis Stúdió Kft.

pontosításokról Tartalom: a pontosítást igénylő lapok, illetve fejezetek a 2013-as változtatási szándékok szerint

2. MELLÉKLET

A Budakalász kálvária-domb régészeti feltárásának

készítette:

bemutatása és örökségvédelmi hatásai

dr. Tomka Gábor régész

2013. szeptember *A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény

jelenleg hatályos előírás: 2013.08.01.

66. § (1) Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.

készítéskor hatályos előírás: 2010. 01. 01.

66. § (1) Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás (a településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során. Nem kell elkészíteni a hatástanulmányt, ha a helyi önkormányzat a településrendezési eljárás alá vont terület tekintetében tíz évnél nem régebbi hatástanulmánnyal rendelkezik, vagy a területre elkészített korábbi hatástanulmány alapján a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.

3

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& Tartalom 1.

VIZSGÁLATOK ...................................................................................................................................................................................... 5

1.1.

Történeti leírás, régészeti örökség .............................................................................................................................................. 5

1.1.1.

Budakalász fekvése........................................................................................................................................................... 5

1.1.2.

A város címere.................................................................................................................................................................. 6

1.1.3.

Történeti áttekintés .......................................................................................................................................................... 6

1.1.4.

Budakalászi mészkőbánya ................................................................................................................................................ 9

1.1.5.

Falu .................................................................................................................................................................................. 9

1.1.6.

1.1.7. 1.1.8.

Földrajzi, geológiai viszonyok ......................................................................................................................................... 11

Régészeti területek ......................................................................................................................................................... 11

1.2.

Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések .............................................................. 11

1.2.1.

Természet, táj, tájhasználat ............................................................................................................................................ 11

1.2.2.

Településhálózat és településszerkezeti összefüggések .................................................................................................. 12

1.3.1.

Belső területek................................................................................................................................................................ 13

1.3.

Településkép és utcaképek ....................................................................................................................................................... 13

1.3.2.

1.4.

Külső területek ............................................................................................................................................................... 13

Településszerkezet és területhasználat ..................................................................................................................................... 15

1.4.1.

Településszerkezet ......................................................................................................................................................... 15

1.4.2.

Területhasználat ............................................................................................................................................................. 16

1.5.

Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok ............................................................... 17

1.6.

Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi............................................................................................................. 18

1.6.1.

Régészeti védettség ........................................................................................................................................................ 18

1.6.3.

Helyi művi védettségek ................................................................................................................................................... 26

1.6.2.

1.6.4.

1.7.

1.8. 2.

Budakalász zenei emlékei ............................................................................................................................................... 10

Országos Műemléki védettségek ..................................................................................................................................... 24

Természeti, táji értékek .................................................................................................................................................. 33

Az örökségi értékek elemzése .................................................................................................................................................. 36

A területhasználat és a területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében ............................................................. 36

VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK .............................................................................................................................................................. 37

2.1.

A változtatási szándékok bemutatása ....................................................................................................................................... 37

A település korábbi volt ipari területein szükséges rögzíteni a ........................................................................................................... 37 2.1.1.

2.2.

A fejlesztési területek részletes ismertetése.................................................................................................................... 37

Településhálózati és tájhasználati valamint településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változások – tér és időbeli

folyamatok ................................................................................................................................................................................... 43

2.2.1.

Korábban is lakóterületi célra kijelölt területek ............................................................................................................... 43

2.2.2.

Kálvária alatti terület....................................................................................................................................................... 43

2.2.3.

Innovációs park .............................................................................................................................................................. 43

2.2.4.

Luppa-tó térsége ............................................................................................................................................................ 43

2.2.5. 2.2.6.

2.3.

2.3.1.

Településközpont ........................................................................................................................................................... 44 Zöldfelületi fejlesztések .................................................................................................................................................. 44

Infrastrukturális változás .......................................................................................................................................................... 44

Közlekedési infrastruktúra .............................................................................................................................................. 44

2.3.2. 3.

2.4.

Közmű infrastruktúra ..................................................................................................................................................... 45 Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása .................................................................................................................... 45

HATÁSELEMZÉS .................................................................................................................................................................................. 46

3.1.

Történeti, településhálózati következmények............................................................................................................................ 46

3.2.

Természeti, táji hatások ........................................................................................................................................................... 46

3.4.

Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei....................... 47

3.3.

A településkép feltárulásának változásai ................................................................................................................................... 46

3.5.

Történeti térbeli rendszerek alakulása ...................................................................................................................................... 47

3.6.

Műemléki együttese, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített

3.7.

környezetben, a település életében .............................................................................................................................................. 47

Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei ...................................................................................... 47

3.8.

A településkarakter változásának hatásai .................................................................................................................................. 47

3.9.

Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései....................................................................... 48

3.10.

Folyamatok iránya, visszafordíthatósága .............................................................................................................................. 48

3.11.

4.

5.

Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei .............................................................................. 48

ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................................................................................. 49 4.1.1. 4.1.2.

A 11-es úttól nyugatra fekvő területek változásai és az örökségi értékek........................................................................ 49

A 11-es úttól keletre fekvő terület változásai és az örökségi értékek .............................................................................. 50

NYILATKOZAT-2010 .......................................................................................................................................................................... 51 1. 2.

MELLÉKLET- Budakalász Város Településszerkezeti Terve – Örökségvédelmi Hatástanulmány – Régészeti Szakági Munkarész 2010.

és Kiegészítő lapok a 2013-as változtatási szándékoknak megfelelő pontosításokról

MELLÉKLET– Budakalász, Kálvária-domb régészeti feltárásának bemutatása és örökségvédelmi hatásai– 2013. szeptember

4


1.

VIZSGÁLATOK

A jelenleg hatályos szerkezeti terv kötelező alátámasztó munkarészeként elkészített örökségvédelmi

hatástanulmány részletes vizsgálati anyagot tartalmaz. Ezért a terv jelenlegi módosítása során a vizsgálat csak az örökség leglényegesebb elemeire terjed ki.

1.1.

Történeti leírás, régészeti örökség 1.1.1.

Budakalász fekvése

Budakalász a Dunakanyar déli kapujában, a Budai-és a Pilis-hegység, valamint a Visegrádi-hegység találkozásánál, egy félkör alakú hegykoszorú öblének középpontján található, 15 km²-es területe tájképileg nagyon változatos.

Budakalász Budapesttel közvetlenül határos település a Duna jobb partján, a "Dunakanyar kapuja"-ként is

emlegetik. Területét keleten a Duna, északon Szentendre Pannóniatelep városrésze és Pomáz, nyugaton Csobánka, délnyugaton Pilisborosjenő és Üröm, délen pedig Budapest határolják.

Közvetlenül házai mellett terül el az Omszki-tó. A településsel ma már teljesen összeér a Szt. István-telep, amely az 1920-as években budapesti tisztviselők lakótelepeként épült. A Duna-parti részen üdülőtelep

található, amely ártéri részén, kezdetben engedély nélküli építkezésekből alakult ki. A településhez tartózik a Lupa -sziget, amely nevét a múlt század elején élt pomázi lakosról Luppa Vidor-ról nyerte. A Pilis

hegyvonulat déli nyúlványai, valamint a Nagykevély keleti lejtői is a város határához tartoznak. A várost átszeli a Szentendrei Hév vonala.

Stratégiailag igen jól belátható, védhető terület volt. Napos, tiszta időben a település nyugati magaslatairól még a Duna túlpartján lévő fóti nagytemplomig is ellátni, míg a falu déli oldalán lévő Berdó hegyről északra

Szentendre, délre a Gellért-hegy látható. Közlekedési

szempontból

szinte

érintette

az

Esztergom-Buda

útvonalat,

mint

fontosabb

hatalmi

székhelyeket. A Duna kiváló lehetőséget nyújtott a közlekedésre, áruszállításra. Gazdasági szempontból a hegyvidék és síkság (ásványi anyagok, bányák, építőanyagok, fa, mezőgazdasági termékek, stb.)

találkozópontjában található, de a medence alkalmas növénytermesztésre is. Kőbányái híresek voltak, már a rómaiak is innen építkeztek, napjainkban a Halászbástya, a Parlament egyes díszei, a Hősök terén található ismeretlen katona sírja is innen származnak.

Az éghajlata - mint medence - viszonylag igen kiegyenlített. Szélsőséges téli hideggel és nyári hőséggel kevésbé lehet itt találkozni. A dunai áradások a mezőgazdasági területeket gyakorta termékenyítették, maga a település a folyótól távolabbi domboldalakon alakult ki egykoron.

Kalász közlekedése egyértelműen jónak minősíthető. A faluból öt kivezető út van, minden környékbeli település közvetlenül elérhető. Budapest belvárosa forgalmi szempontból jó minőségű közúton 15-20 perc,

tömegközlekedési eszközzel, Hévvel 20-25 perc alatt elérhető.

Szentendre

Pomáz

BUDAKALÁSZ

Üröm

Budapest III. Ker. 5


1.1.2.

A város címere

A 2009. július 1.-én várossá alakult Budakalász címere négy mezőre osztott pajzs, a mezőkben egy-egy

jelképpel.

A mezők alapszínei és jelképei:

I.mező: arany alapon három zöld színű hegy, a legkisebben három ezüst színű

kereszt; a zöld szín a mezőket, a kék a Dunát, az aranya búzaföldeket szimbolizálja, a két nagyobb hegy a Nagykevélyt és Kiskevélyt, a kisebb hegy a három kereszttel a Kálvária dombot jelenti.

II.mező: kék alapon három aranyszínű búzakalász; a három búzakalász a

III. mező: kék alapon ezüst színben a bronzkori kocsi; a bronzkori kocsi a

községben élő magyar, német és szerb lakosságot szimbolizálja. település fekvését és régiségét szimbolizálja.

IV.mező: arany alapon vörös ekevas és csoroszlya; az ekevas és csoroszlya a

Budakalász címere

település kétszáz év előtti pecsétjén szerepelt, a helyi polgárjog gyökereit

emeli be napjainkba.

1.1.3.

Történeti áttekintés

A település igen gazdag régészeti emlékekben, mivel szinte minden

fontosabb nép élt a környéken. 1953-ban a kavicsbánya területén került elő a 7000 éves kis vízmerítő edény, ami egy ivó

edénynek használt kocsi formájú tárgy- "budakalászi kocsi"-, ami a legelső kocsi makett, kocsiábrázolás Európában, de párját ritkítja az

öntött, domborított bronz kancsó is, amit ugyancsak itt találtak A

település

létét,

a

letelepedésre

való

alkalmasságot

bizonyító

legrégebbi feltárt leletek a kb. 15 ezer évvel ezelőtti időből, az utolsó

eljegesedés utáni korból származnak. A rézkorból a Bodrogkeresztúri

Bronzkori kalászi kocsi

Kultúra nyomainál jelentősebb leletek kerültek elő a Badeni (Péceli)

Kultúra idejéből. Az ekkor itt élő törzs ie. 4000 körül érkezhetett e tájra. Hosszabb idejű, tartós letelepülésüket bizonyítja az, az 1952-56 között feltárt eddigi legnagyobb temetkezési hely, ahol 427 sír került napvilágra. A 177. sírban talált négykerekű agyagszekér szenzációs ritkaság. Azt bizonyítja, hogy

mintegy ötezer évvel ezelőtt már használtak vidékünkön négykerekű kocsit. A

bronzkor folyamán északról érkeztek népek a mai Thüringia tájáról a Duna mentén,

annak

mocsaras

térségei

által

védett

helyeken

telepedve

le.

Cölöpkunyhókat építettek, használt edényeik jellegzetes harang alakúak voltak.

Az ie. VI. század közepén Erdélyen át az orosz síkságról nomád lovas nép érkezett, és telepedett le: a szkíták, akik lószerszámokat, kardot kovácsolni és fazekaskorongon formált edényeket kiégetni egyaránt tudtak. A szkíta népesség

mellett ebből az időből kelták nyomaira utaló leleteket is találtak. Az ie. I.

században az illír-kelta eredetű eraviscusok jelentek meg, majd rövidesen a Római Birodalom hódító légiója és az őket elkísérő kiszolgáló polgári családok

Viaszveszejtéses készült kancsó

eljárással

rabszolgákkal együtt. A római hódoltság idejéből viszonylag sok és sokféle lelet került elő, ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy nemcsak magukkal hozták kultúrájukat, hanem azt ezen a vidéken meghonosították,

továbbfejlesztették. Traianus császár idején vált a térség Pannonia lnferior néven katonai fennhatósággá Aquincum központtal, melynek szerves része volt a Budakalász körzetében kiépített védelmi rendszer. A kor emlékét a hadiút mérföldkövei, feliratos bronzlapok. Szarkofág-töredékek, porticusos villa maradványai őrizik.

A

Duna-parton

római

őrtornyok

maradványai

is

láthatóak.

Az V. században hunok, majd longobárdok éltek a térségben, majd a VI. században az avarok telepedtek le. 6


Ebből a kultúrából a sóderbánya mellett tárták fel a Kárpát-medence egyik legnagyobb avar-kori temetőjét, 1611 sírt. Különösen értékes lelet a késő antik korból származó italáldozat tárolására szolgáló öntött bronz

korsó, melyet ezüst és vörösréz berakásokkal vadász-és állatküzdelmi jelenetekkel díszítettek. A honfoglalás idején az izmaelita kalizok lakóhelye lett ez a terület, valószínűleg innen ered a település neve.

Az első írásos emlék Budakalászról 1135-bol maradt fenn. Egy adománylevél, melyben Lampert és felesége a bozóki prépostságnak adományozza a Megyer-közeli szőlőjét és házát. Ebből kiderül a település 1135-tol

ismert neve: Kalez, a középkorban Kaluz, majd Kalaz, ami a honfoglalás után itt letelepült kabar népcsoport nevéből ered.

Kalász templomát 1355-ben említik először, földesurai mindig a királyok körül töltenek be különböző

rangokat.

Az Árpád-kori lakosság a török hadjáratok következtében elmenekült jobban védett területekre, így Kalász

elnéptelenedett. Ezt a helyzetet kihasználva vásárolta meg Bornemissza Bolgár Pál a környező területekkel együtt e települést, majd szerb lakosokat telepített ide. A település leányági örökségként került a Wattay

család kezébe 1650-tol (ténylegesen 1699) a XIX. század közepéig az övék is maradt. Nagyobb létszámú szerb lakos csak az 1690 utáni, Csarnojevity pátriárka vezette "Nagy bevándorlás" után telepedett meg itt, I.

Lipót rendelete nyomán. Az új betelepülés következtében kétféle jogállású szerb élt. A török időkből itt lévő jobbágyok, és az újonnan betelepült privilegizált szabadok, akik szükség esetén a császár haderejében

kötelesek szolgálni. Ez a különbség egészen a XVIII. század közepéig megmaradt, amikor is a privilégiumokat minden, a szerb-pravoszláv egyházszervezetben lévő lakosra kiterjesztették Mária Terézia uralkodása idején.

A svábok 1728-at követően jelentek meg a faluban, később, az 1800-as évek végén pedig néhány felvidéki szlovák család települt be. Kalász a XIX. század elejétől kétnemzetiségű falu, 1828 körül a falu elveszítette a

tiszta szerb etnikai jellegét, szerb-német jellegű lett, és már számos magyar család is betelepedett.

A szerb családok a templom környékén halmazos jelleggel és a főutca közeli házakban, a németek a főutca

Buda felőli részén telepedtek meg. A szerbek a vidékünkön nagy hagyománnyal rendelkező szőlő (és gyümölcs) termesztést folytatták, meghonosítva az ún. balkáni típusú vörösbor-kultúrát. Sokuk foglalkozott kereskedelemmel.

A svábok állattenyésztéssel és szántóföldi műveléssel foglalkoztak, és ők voltak a helyi mesterek (ács,

kőműves, szabó, boltos, vendéglős, hentes és mészáros). Az 1900-as évek elején jelent meg Kalászon néhány bolgár -jellegzetes zöldségtermelő kertkultúrát közvetítve -, és ez időben költöztek e fővároshoz

közeli faluba hivatalnokok, munkások az ország minden részéből, Trianon után pedig a Felvidékről és Erdélyből is.

Ekkortájt az alapvetően agrár jellegű településen a lakosság "több lábon állt", a férfilakosság zöme kétlaki életformát folytatva a fővárosi üzemekben (hajógyár, gázgyár, textilipar) vagy a kőbányákban vállalt munkát,

közben családjával a földjét is megművelte. A helyi ipar kezdetét a nagy múltú, és 1894-ben újra induló kőbányászat jelentette. Évszázadok óta faragtak itt malomkövet homokkőből a XIX. század végéig üzemelő

dunai hajómalmok számára, a Halászbástya, a Parlament egyes díszei, a Hősök téri ismeretlen katona sírja

innen származnak. A XIX.-XX. század fordulóján egy-egy kisüzem létéről van tudomásunk. A Duna parton

megvolt még egy régi téglavető, működött az Ábrahámtelepi Mezőgazdasági Szeszgyárszövetkezet 8 munkással, 1918-ban pedig a budakalászi "Ipari és Mezőgazdasági Rt." Ecetgyártásra kapott iparengedélyt.

Nagyobb létszámú munkaerőt a textilipar tudott foglalkoztatni. 1900-banindult meg Neubauer Miksa és Sárkány Antal "Mungó" pamuthulladék-feldolgozó textilgyára. A vattagyár helyén 1923-ban jelent meg a

Budavidéki Posztógyár. Ugyancsak 1923ban egy csehországi gyáros, Klinger Henrik alapított lenszövőgyárat Budakalászon. A két gyár megindulásával igen sok nő lett gyári munkás, és sok idegen telepedett meg

Kalászon. 1926-ban megépült a mozi a faluban. Ebben az időszakban épült a fővárost Szentendrével összekötő macskaköves út, amely közel 70 éven át kapcsolta be az országos közúthálózatba Budakalászt. A II. világháborút követően a német lakosságot kitelepítették. Helyükre az ország minden részéből érkeztek az iparosodó fővárosban munkát keresők.

1950-ben Szentistvántelepet közigazgatásilag Budakalászhoz csatolták. Szentistvántelepen ekkor még kevés

volt a lakóház. A telkek nagy része még beépítetlen volt. A területet 1922-ben kezdték el parcellázni

7


Akrattelep néven. 1925ben nevezték el a telepet Szent Istvánról. Ekkor még bolgárkertészek földjei választották el az Ófalutól Szentistvántelepet.

A második iparosodási hullám a XX. század 60-70-es éveiben éri el Budakalászt. Így a falura egyre jellemzőbb lesz az „alvóváros" jelleg. Az 1980-as évek végétől a fővárosi lét már nem volt vonzó, aki tehette

zöldövezetbe, agglomerációs környékre települt. Így elsőként nagyszámú értelmiségi költözött ez időszakban

Budakalászra.

Budakalász és környéke az 1782-es térképen

A rendszerváltásig Budakalászon a két textilgyár, az Óbuda Tsz és a nemzetközi hírű Gyógynövény Kutató Intézet jelentette a munkalehetőséget. A rendszerváltoztatás után a két textilgyár megszűnt, az Óbuda Tsz,

habár létezik, jelentősen visszafejlődött. A Gyógynövény Kutató Rt. Jelenleg 100 -150 fővel működik.

8


A főváros közelségnek köszönhetően Budakalász az 1990-es évektől a multinacionális cégek érdeklődésének középpontjába került. Egymás után épültek a nagy üzletközpontok. A helyi kisvállalkozások maradtak családi

keretek között.

A rendszerváltoztatás során a fővárosba bejáró gyári munkások munkalehetőségük megszűntével egyéni

vállalkozásba kezdtek, vagy gazdasági társaságokat alapítottak. Ennek köszönhetően ma Budakalászon a

kisiparosok és vállalkozók száma kiemelkedően magas.

1.1.4.

Budakalászi mészkőbánya

Budapest határától mintegy 5 km távolságra helyezkedik el Üröm és Budakalász községek között az a forrásvízi mészkőbánya,

amelynek kőzetanyaga 2000 év óta meghatározó jelentőségű szűkebb

és

tágabb

környezetének

építészeti

kultúrájában.

Földtanilag a legfiatalabb képződmények közé tartozik, kora

mindössze 800-900 000 év között van. Ezek a mészkőfajták

egyben

"tanúhegyek"

is,

mivel

a

900

000

évvel

ezelőtti

erózióbázis szintjét is jelzik, amely azóta hozzávetőlegesen 100 méterrel csökkent. A budakalászi bánya megnyitásának ideje Kr.u.

92-93-ra tehető, akkor helyezték az egykori Aquakwinkwe

település helyére a Szerémségből a XII. légiót, amely azután kiépítette Aquincum-ot. Az Aquakwinkwe a kelták nyelvén jó vizet

jelentett, a latin fordításban ez öt vízre változott és ezt a nevet örökölték a magyarok. A légió mérnökei hamar megtalálták a kiválóan alakítható, faragható forrásvízi mészkövet. Aquincumban

gyakorlatilag az összes oszlop, oszlopfő és aritmetika ebből

készült. A török hódoltság másfélszáz évétől eltekintve a bánya folyamatosan üzemelt egészen az 1930-as évek végéig.

1.1.5.

Falu

Kőbánya

A település szinte kivétel nélkül kertes családi házakból áll. Az Ófalu szerkezete legalább háromszáz éve

alakult ki. A falu főterén lévő szerb templom is már közel 250 éves. A templommal szemben található a városháza. A Fő téren -ma Petőfi tér-folyik keresztül a Barát patak is. Az Ófalu görbe utcácskáival és

épületeivel a múlt század végét tükrözi. Szentistvántelep csak 80 éve kezdett kiépülni. Az egy főutcájával, a

Széchenyi úttal és 14 mellékutcájával, a közterületen lévő rengeteg cseresznyefájával rendelkező

tisztviselőtelepnek egyedi hangulata van. 1988-ban a templomkertbe egy Szent István emlékét dicsérő emlékoszlopot állítottak fel.

9


Az első kataszteri térkép

Budakalász központjának -a Petőfi térnek –jelentős értékei vannak. A nemzetiségi település minden jellegzetességét magán viseli: a város főterén jellegzetes barokk pravoszláv templom, védett szerb kereszt és az eredeti nyomán nemzeti szecessziós stílusban helyreállított községháza található.

A Budai úton néhány ház tükrözi a kőbányát működtető olaszok polgári ízlését. Jó állapotban megmaradt

módos sváb paraszti porta, hagyományos szerb házak, a fő térhez kapcsolódó középkori utcaszerkezet részben megújult látványa kölcsönöz sajátos hangulatot Budakalász fő utcájának, amit a XX. század elején

épült általános iskola és a katolikus templom és parókia zár.

1.1.6.

Budakalász zenei emlékei

Budakalászon a hagyományőrzésnek komoly múltja van. A falu zenei életének meghatározó színfoltjai voltak a zenekarok és a dalárdák. Nem hiányozhattak a nagyobb egyházi ünnepekről, esküvőkről, bálokról.

temetésekről és később az állami ünnepekről sem. Mindkét nemzetiségnek a saját zenekarai szolgáltatták a zenét. A szerbek tambura zenére vigadtak, míg egyházi ünnepeiken a szerb egyházi férfikórus éneket. A mai

napig ereklyeként őrzik az öreg hangszereket, kottákat, fényképeket. A svábok is kiváló zenei élettel büszkélkedtek, híresek voltak a fúvószenekaraik. Az 1946-ig virágzó sváb zenei életet tönkretette az 1946 februárjában bekövetkező kitelepítés. Budakalász legrégebbi működő népzenével, néptánccal foglalkozó

együttese az 1972-ben alakult Lenvirág Gyermek táncegyüttes. Tagjai általában falubeli és környékbeli

általános iskolás gyerekek. A magyar néptánc hagyományainak felkutatása, megtanulás, népszerűsítése mellett a településen élő nemzetiségek dalzene-és tánckincsét is ápolják. Az együttes munkáját 1986-ban a Kulturális Minisztérium "Kiváló Együttes", 1988-ban az Országos Közművelődési Központ "Nívódíj" és 199110


ben a Magyar Köztársaság Kormánya "Ifjúsági Díj" elismeréssel tüntette ki. A több mint negyedszázados fennállása alatt már kinevelődött felnőtt korosztály Kalász Együttes néven alakították meg saját csoportjukat.

A két táncegyüttes zenei kíséretét a szerb és magyar zenét játszó Kalászi Tamburazenekar, valamint a sváb és magyar zenét művelő Liszkai fúvószenekar látja el.

2002-ben megalakult a német nemzetiségi táncegyüttes is Sonnenblumen néven. Ma már Budakalász a

környéken és országszerte is kiemelkedik néptáncos kultúrájával, és ehhez a tevékenységhez szervesen

kapcsolódik 1996-tól a Budakalászi Faluház megnyitása óta évente megrendezett néptáncos rendezvény. Ma már több egyesület, együttes és alapítvány is működik Kalászon.

1.1.7.

Földrajzi, geológiai viszonyok

Budakalász csodálatos természeti környezetben helyezkedik el. Az országra jellemző valamennyi tájegység megtalálható. Keletről nyugat felé a Dunától a Nagykevély gerincéig, illetve a Kevélynyergi menedékházig. A Luppa-sziget is a községhez tartozik, a Dunai árterület eredetileg a HÉV pályáig tartott, amit két dolog is

alátámaszt. A község a török után az útelágazásban kezdett újjáépülni. A Budáról, Pomáz felé vezető úton,

ott, ahol az Üröm felé vezető úttal találkozik. Ebben a kereszteződésben épült fel a görögkeleti katolikus templom.

A templommal szemben van a megújult közséqháza. Az Ófaluban az épületek még a múlt század végét tükrözik. A másik jellegzetes terület az 1950-ben Budakalászhoz került terület, a Szt. István-telep.

Budakalász utcanevei a Szt. István-telepen történelmi nevek. Az Ófalu és Szt. István-telep között vannak a virág nevű utcák, az Ófalu fölötti részen a madár nevek dominálnak. Az Ófalu mutatja a legvegyesebb képet,

Budai, Magyar, Alsóvár, stb.. A HÉV sínektől a Duna felé eső terület volt az alsóhatár, a másik oldalon a Nagykevély felé a felsőhatár.

A dűlő nevek megmaradtak általában a szerb elnevezésnél, mint Proszina, Klenity, Berdó, Klisovác.

1.1.8.

Régészeti területek

Budakalásznak az épített emlékek mellett jelentős történeti értékei is vannak, Igen gazdag régészeti leletekben. Az első emlékek a jégkorszak végéről származnak, A pattintott kőszerszámokon kívül fontosak a bronzkori leletek, közülük is a híres „kalászi kocsi", melyet Európa első kocsiábrázolásának tartanak, A rómaiak jelenlétét a Duna mellett őrtorony jelzi, s a volt Cora áruház építésekor feltárt római gazdaság. Itt

található a részben feltárt avarkori temető, s a 2012-ben feltárt Árpád-kori templom romja a Kálvária dombon.

A hatástanulmány 1. és 2. melléklete az összes régészeti lelőhelyet, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet és régészeti érdekű területet bemutatja, ismertetve és értékelve az azokat érintő változtatási szándékokat is.

1.2.

Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések 1.2.1.

Természet, táj, tájhasználat

Budakalászt gyakorta emlegetik a "Dunakanyar kapuja"-ként. Egyaránt része a budai és a pilisi területnek. Nyugat és Észak felől a pilisi hegyek karéja, keletről a Duna és a folyóparti mocsaras terület, dél felől a

Berdó-hegy illetve a békásmegyeri mocsaras terület határolta.

A látóhatár kiterjedéséig vizuálisan érzékelhető élő és élettelen tájalkotó elemek formákkal és színekkel

jellemzett együttesét színesíti, mind a Duna-menti síkság lapos, ártéri erdős területei, mind a szántóföldek,

mind a domboldalakat fedő gyepek, mind a kisvárosias és kertvárosias település, mind az erdőkkel borított hegyek, mind a kopár sziklák látványa. Tovább gazdagítják a tájképet a bányatavak.

A település táji adottságai, jelentős tájpotenciálja, azaz adottságainak társadalmi célú érvényesítése

kihasználatlan. Mind a hegyek, mind a tavak környezete rengeteg lehetőséget hordoz magában, amelyeket az M0 megépülése megerősített.

11


A hegyvidék és síkság (ásványi anyagok, bányák, építőanyagok, fa, stb. - mezőgazdasági termékek) találkozópontjában található, de a medence szintúgy alkalmas növénytermesztésre és a vízfelületeknek köszönhetően rekreációra is.

A város határában található kőbányák adtak munkát a helyi lakosságnak. Budakalász kőbányáiból építkeztek

a rómaiak is, és a Halászbástya, a Parlament egyes díszei, a Hősök terén található ismeretlen katona sírja is innen származnak.

A tájpotenciál hosszú távú kihasználása érdekében tájrehabilitációt igényel a működő kőbánya területe, valamint a kavicsbánya tó és környezete.

A századfordulóig jellemző volt mezőgazdaságára a szőlőtermesztés és a borkultúra, amelyet a philoxéra

járvány pusztítása után zöldség- és gyümölcstermesztés váltott fel. A rendszerváltás után jelentős művelési ág átalakulás kezdődött. A szőlő, szántó és kertterületek nagysága folyamatosan csökken. Egyre csökken az

igény a szántóföldi növénytermesztésre és a volt zártkerti háztáji zöldség és növénytermesztés helyét is a

lakóterületek veszik át. A mezőgazdasági területek helyén lakókertek-pihenőkertek jelennek meg, és

intenzívebbé válik a használatuk.

Budakalászon a gyepes területek, a fásított területek és az erdő szerencsére többnyire állandónak tekinthető

az országos és a helyi természetvédelmi előírásoknak köszönhetően.

A Duna kiváló lehetőséget nyújtott és nyújt a közlekedésre, áruszállításra. Ennek kihasználási lehetősége

Európa szerte nehézkes, és az Önkormányzat részéről is sok munkát igényel.

Az M0-ás és a Duna-híd megépülésével a táj karaktere megváltozott és további változásokat indukál ugyan,

de a Luppa-szigeti út és az M0-s közötti területek tervezett fejlesztése. A legfontosabb, legkarakteresebb területek védelem alatt álnak, mind építészetileg, településképileg, mind természeti és táji szempontból, így megőrizhetők.

Ma a fővárosi agglomeráció előnyeivel és hátrányaival él együtt a település. A tervezett gazdasági területek

beépülése a gazdasági válság miatt lelassult, és lehetőséget kapott a város arra, hogy a tájpotenciált pozitívan használja ki. A táj terhelhetőségét, a tájpotenciált jelentősen befolyásolják az épített környezeti elemek is.

1.2.2.

Településhálózat és településszerkezeti összefüggések

A település a Közép-Magyarországi régió, Pest megye, valamint a Szentendrei statisztikai kistérség része. A "Dunakanyar kapuja" megnevezés a település két fő kapcsolódási irányát fejezi ki,

• •

részben a dunakanyari településekhez (Szentendre, Leányfalu, Visegrád) részben pedig, az észak-budai településekhez (Óbuda, Ó-Békásmegyer, Üröm, Solymár, stb.)

Budakalász egyaránt része a budai és a pilisi területnek. A Szentendrei kistérség települései közül Budakalász jelentős

előnyökkel

rendelkezik,

mert

közvetlen

kapcsolódik térben a fővároshoz és a kistérségi központhoz, Szentendréhez. A településről közvetlen

megközelíthető Üröm és Pomáz is.

A fővárossal két kapcsolata van Budakalásznak, a 11-

es úton keresztül a III. kerülettel, és az M0-on és a Megyeri hídon keresztül a IV. kerülettel. Az új híd

segítségével elérhető távolságba kerültek a Duna bal partján lévő települések is (Dunakeszi, Fót, Mogyoród,

stb.) és ezzel együtt az országos főhálózatba való integrálódás is megtörtént.

12


1.3.

Településkép és utcaképek 1.3.1.

Belső területek

A település változatos képet mutat, amelyet meghatároz a török után épült központi településrész, az Ófalu, az egyedi domborzati viszonyok, a város két patakja, tavai és természetesen a különböző korok és

nemzetiségek építési szokásai.

Az Ófaluban jellemző a falusias beépítés, az oldalhatáron álló hosszú házak, melyek helyenként az utcafronton zártsorúan csatlakoznak. Ez jellemző a Budai út központi részére és a Táncsics Mihály utcára.

Az Ófaluhoz tartoznak az ortodox templom körüli, a domborzati adottságok miatt „girba-gurba” vonalvezetésű utcácskák is, ahol kisebb telkeken, de szintén falusias utcaképpel találkozhatunk. Ófalu településrészen a hagyományos falusias épületek fokozatosan alakulnak át.

A településen a kertvárosias beépítés dominál. Itt a telekméretekből adódóan oldalhatáron vagy

szabdonállóan, előkertekkel kialakított változatos építészeti megjelenésű lakóházak a jellemzőek. Az utca felé sok esetben az előkert növényzete a meghatározó.

Néhány lakóterületi településrészen már inkább a kisvárosias jelleg a meghatározó. Ilyenek a Szentendrei úti sorházak, a Domb utcában lévő csoportos beépítés és a Tanító utcai keretes beépítésűnek mondható

lakópark.

A lakóterületektől markánsan elkülönülő, nem átjárható „zárványterület” a két a 90-es években leállt gyár, •

a volt Lenfonó és

•

a volt Temaforg területe.

A Lenfonó területén zömében rossz állapotú ipari épületek találhatók, egy részükre már bontási engedély is kiadásra került. A területen még áll a kazánházhoz tartozó kémény.

A Temaforg téglaarchitektúrájú ipari épülete és a szerencsére még ma is álló téglakéménye speciális hangulatot kölcsönöznek az utcaképnek.

1.3.2.

Külső területek

A Duna és a történetileg kialakult település közötti képet markánsan határozzák meg a fő közlekedési

elemek, a 11-es út és a Megyeri híd, és ezeknek a csomópontja. Az esztétikus mérnöki létesítmények, mint

amilyen az új híd, kifejezetten gazdagítják a településképet. Ugyanez nem mondható el a 11–es út

csomópontjairól, amelyek a kereskedelmi, gazdasági területek megközelítését biztosítják.

A településképet a 11-es útról a volt CORA, jelenleg Auchan áruház és a köréje épült bevásárlóközpont kommersz dobozépítészete és nagykiterjedésű beton parkolói teszik kedvezőtlenné, mely különösen a hegyről letekintve nyújt tájba nem illő, zavaró látványt. Igaz ez a METRÓ áruházra is. Az Omszki tó és a Luppa-tó a településhez tartozó síkság meghatározó elemei. A település hegyvidéki látványát a zártkertek és az erdőség uralja.

Mezőgazdasági művelésű – szántó- területek a síkságon és a Majdán patak völgyében, a Csot-dűlőben

találhatók.

Budai út

Budai út

13

Budai út


Táncsics Mihály utca

Sport utca-Temaforg

Felső Klenity

Pomázi út

Berdó utca

Templom utca

Széchenyi István utca

Kovács Lajos utca

Fácán utcai temető

tanyavilág

14

Omszki és Luppa tó


1.4.

Településszerkezet és területhasználat 1.4.1.

Településszerkezet

A településszerkezet történeti fejlődése Budakalász a török hódoltság után az útelágazásban - a Budáról Pomáz felé vezető úton, ahol az Üröm felé

vezető úttal találkozik - kezdett el újjá épülni. Ebben a kereszteződésben épült fel a görögkeleti templom és

e köré a girbe-gurba utcácskák (1700-as években), majd a főút mentén észak és déli irányban is jellemzően fésűs beépítésű, helyenként zártsorú településrész alakult ki, melyet együttesen Ófalunak neveznek.

A település fejlődési irányait nagyban befolyásolták a domborzati és vízrajzi adottságok. Az alábbi térkép

segítségével jól követhető, hogy a település előbb a könnyebben beépíthető területeket vette birtokba. • •

Ófalu a Budai út mentén déli irányban, egyutcás faluként bővült, illetve nyugatra a patakok között. Ófalutól északra, a Pomázra vezető út keleti oldalán, sík adottságú területen a ’20-as és ’30-as

években tervezett módon, szabályos derékszögű utcaszerkezettel alakították ki Szt. István telepet. • • •

Az ipari központok is főút mellett, annak keleti oldalán telepedtek meg. A Luppa-szigetet már a ’30-as években birtokba vették az üdülők.

A ’60-as években a Duna-parti területeken újabb üdülők kerületek kialakításra, a beépítés

sűrűsödütt a déli ipari központ körül és nyugaton megindult a magasabban fekvő domboldal beépülése. •

A ’70-es években Szt. István telep és a Lenfonó területe közötti sík terület épült be, szabályos utcaszerkezettel, illetve délen a HÉV pálya két oldalán alakult ki beépítés.

•

A ’70-es években épült ki az Óbuda TSZT üvegházas területe a 11-es út nyugati oldalán.

•

A ’80-as és ’90-es években egyre jobban megindult a domboldalak beépülése északon és délen a főúttal párhuzamos utcaszerkezettel, a Duge Nyive utcáit a Damjanich utca köti össze a főúttal.

•

A ’90-es évek speciális beépítései a nagy kereskedelmi központok a CORA területe és a METRÓ áruház területe a 11-es út két oldalán.

Budakalász beépítési ütemei Forrás: Harcsa Lajos, Szakdolgozat, 2000. 15


A településszerkezetet döntően meghatározó domborzati és vízrajzi adottságok A domborzat a síkságtól a hegységig igen változatos. Itt végződik a Pilisi hegység vonulata a Berdó-domb, az

Ezüst-hegy, és a Puszta-domb kiemelkedéseivel.

A településnek két patakja van: északon a Majdán-patak (egyes szakaszai vízmosás jellegűek) és délen a

Barát-patak. A patakok összefolyása után a Barát-patak a HÉV vonalától keletre lévő szakaszon mesterséges mederben folyik.

A 11-es úttól keletre alacsony fekvésű, magas vízállás esetén belvizes terület fekszik. A településen a kavicsbányászatból visszamaradt tavak jelentős területeket foglalnak el.

A településszerkezetet döntően meghatározó közlekedési infrastruktúra

Településen belüli közlekedési infrastruktúra

A település a Budáról Pomáz felé vezető út mentén alakult ki. Az úthálózat meghatározó elmei az Üröm felé vezető Damjanich utca, a Szentendre felé vezető Szentendrei út és a Luppa-sziget irányába a Duna-partra

vezető József Attila, majd a külterületen és az üdülőterületeken Luppa-szigeti út.

Meghatározó szerkezeti elem a Batthyány tér –Szentendre útvonalon közlekedő Helyi Érdekű Vasút vonala, amely egy szakaszon párhuzamosan halad a település szerkezetét szintén nagyban meghatározó főúttal,

ezzel megosztva a települést. A HÉV és a Pomázi út a Lenfonó területétől északra már egymás mellett fut. A település lakott területei e két meghatározó lineáris elemre szerveződve alakultak ki.

A települést érintő országos közutak • A 11. sz. főút Budakalász belterületétől keletre észak-déli irányban halad át a közigazgatási területen.

Budakalászon két különszintű csomópontja van, amelyek közül az ún. Lupa szigeti

csomópontban bonyolódik le a település teljes 11.sz. főúti forgalma, az M0 csomópontja csak a déli

kereskedelmi központot szolgálja ki. •

Az M0 autóút nyugati végpontja a Megyeri híd megépítése óta a 11.sz. főúti csomópontban van.

Az országos mellékutak kedvezőtlen módon, mind a település központján haladnak keresztül, több irányban

átmenő forgalommal terhelve a központot és a lakóterületeket: •

Az 1111 jelű Budakalász – Esztergom összekötő út a 11.sz. főút Lupa szigeti csomópontjától a József Attila utca – Szentendrei út – Pomázi út útvonalon halad. A Budapest – Szentendre HÉV vonalat szintben keresztezi.

•

Az 1108 jelű Ürüm – Szentendre összekötő út a Damjanich utca – Budai út – Szentendrei út – Ország

út vonalon szeli át a települést, a Szentendrei HÉV átjáróhoz csatlakozó szakasza közös az 1111 jelű

úttal. •

Az 1115 jelű Budapest – Budakalász összekötő út a Budai úton a 11.sz. főúttal párhuzamosan Budapest felé irányuló forgalmat bonyolít le.

1.4.2.

Területhasználat

A történeti településen belüli területhasználat

Budakalász elhelyezkedéséből, Budapest közelségéből adódóan a legjellemzőbb területfelhasználás a

lakóterület.

Budakalász lakóterületeinek fejlődése a központi magból kiindulva a domborzati adottságok által

befolyásolva elsődlegesen a főút mentén történt, majd az 1930-as évektől kezdődően már a főúttól távolabb eső területrészek is beépültek lakóházakkal.

A lakóterület összességében összefüggőnek tekinthető, amelybe a két volt ipari központ a Lenfonó és a Temaforg területe ékelődik be, jelenleg átjárhatatlan zárványterületként.

Az intézmények és szolgáltatások a városban elszórtan találhatók, a településközpontban – a Petőfi téren és a Budai út mentén – sűrűsödnek.

16


A történeti településen kívüli területhasználat

A Luppa-szigetet már a ’30-as években birtokba vették az üdülők. További üdülőterületek parcellázására került sor a Duna-parti területrészeken a ’60-as években.

A város legjelentősebb sportlétesítménye az Omszki tó déli partján található. Itt kapott helyet a BMSE

Futballpályája és a Kalászi Sportcsarnok.

A korábbi bányászati tevékenység eredménye az Omszki tó. A Luppa-tó jelenleg is működő bánya, melynek kitermelése a végéhez közeledik és rekultivációja várható.

A nagy területigényű kereskedelmi létesítmények a 11-es út két oldalán telepedtek meg a ’90-es években.

1.5.

Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok

Ófalu

A legrégebbi településrészen az Ófaluban jellemzőek a hosszú keskeny telkek és a

hagyományos, falusias oldalhatáros beépítési mód. A főúttól nyugatra a Barát patak és a Majdán patak közötti területen „girbe-gurba” utcácskák találhatók szintén falusias beépítéssel. A telkek mérete nagyon változatos a 150 m² és 11 000 m² között mozog, a beépítés jellemzően oldalhatáron álló.

A főút és a HÉV vonal mentén az útra merőleges hosszú keskeny telkek alakultak ki, átlagosan 1 500 m²-es nagyságrenddel és oldalhatáron álló beépítési móddal.

A HÉV vonalától nyugatra

Északon a Taván városrészre jellemző a főúttal párhuzamos utcastruktúra és a hosszú keskeny 1 000-1 500 m²-es telkek többnyire oldalhatáron álló beépítéssel. A rendet a lenfonóval szemben lévő temető töri meg.

A Duge-Nyive és Kalugyerszki városrészek az Ürömre vezető Damjanich utcán keresztül kapcsolódnak a település központjához. Telkei a Damjanich utcára

merőleges feltáró utakra szerveződtek kb. 1 000 m²-esek. Az Ürömi úttól északra a beépítés módja szabadon-, tőle délre oldalhatáron álló.

Az Alsó-Berdó településrész meghatározó utcahálózata a Budai

úttal párhuzamos, erre merőleges keskeny szalagtelkek a

jellemzőek, de a településrész kialakulatlanságát jelzi, hogy viszonylag sok zárvány- és nyeles telek található. A már meglévő beépítés jellemzően oldalhatáron álló.

A Felső-Berdó kertes-mezőgazdasági településrész, amelyre jellemzőek a nagyon keskeny szalagtelkek, meghatározó a volt

Berdó bánya több mint 60 000 m²-es telke és a Barát-patak menti egybefüggő erdő és közpark terület. A

szalagtelkek egyes helyeken már egészséges geometriájú és méretű telkekké alakultak át.

17


A HÉV vonalától keletre

Északon a Szent István telep lakótelkei nagyságrendileg 1 000-2 000 m²

között mozognak, geometriájukat tekintve pedig egy nagyon kemény, derékszögű

utcahálózati

rendszerbe

foglaltak,

mely

az

egységes

parcellázásnak köszönhető. A beépítés szabadon- vagy oldalhatáron álló.

A Felső-Klenity városrész három részre osztható. Az első a főút menti szalagtelkek csoportja (területük kb.1

000 m²) oldalhatáron álló beépítéssel, a második a 300 és 500 m²-es telkekből álló derékszögű raszterben felosztott középső rész ikres és oldalhatáron álló beépítéssel, a harmadik pedig a még nem teljesen beépült, de telekstruktúrájában már kialakult külső rész, ahol az 1 000 és 2 000 m² közötti területű telkek a Szentendrei út ferde vonalának köszönhetően nem derékszögű raszter rendszerben vannak.

A volt Lenfonó területén a már megszűnt ipari tevékenység hozadékaként az eddigi struktúráktól teljesen eltérő, ma még rendezetlen telekállapot áll fenn (az 1 000 m²-es telektől a 41 000 m²-ig minden megtalálható). A beépítés a volt gyárterületen szabadonálló a lakóterületen pedig sorházas. Az Alsó-Klenity jelentős északi része nagyon keskeny és hosszú szalagtelkekből

áll, a valóságban azonban egységesen nagy táblákban művelt mezőgazdasági terület. Déli része a József Attila út mentén pedig már az útra merőleges raszterben kialakult 700-1 000 m² telkekből áll -a bépítés szabadonálló-, egyedüli kivétel a lakópark a 4 000-4 500 m² telkeivel és keretes beépítésével az Omszki tónál.

Az üdülőterület a Duna-parton és a Luppa-szigeten 300-1 000 m²-es telkeken jellemzően szabadonállóan beépített és üres telkekből áll.

1.6.

Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi 1.6.1.

Régészeti védettség

Jelen fejezetben a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek kerülnek bemutatásra. Az örökségvédelmi

hatástanulmány 1. és 2. mellékletei ennél részletesebben, a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre és a régészeti érdekű területekre is kitérve ismertetik Budakalász régészeti értékeit, és egyben értékelik az azokat érintő változtatási szándékokat is.

18


Dunai-Kisföldek országos jelentőségű, miniszteri rendelettel fokozottan védetté nyilvánított régészeti lelőhely.

KÖH azonosító: 10051 Hrsz: 0226/5, 0226/6 HRSZ (belterületbe vonás miatt: 4199) Jelenlegi állapot: Zöldterület és részben beépített terület.

Kálvária domb miniszteri rendelettel fokozottan védetté nyilvánított régészeti lelőhely.

KÖH azonosító: 10055 Hrsz: 2431, 2438/3

Jelenlegi állapot: Zöldterület. Akácossal körülvett füves gyep.

Tomka Gábor Záró beszámolója Budakalász-Kálváriadomb lelőhelyen 2012. május 21 – 2012. november 10. között végzett régészeti feltárásról: A Pest Megyei Múzeumi Igazgatóság megbízásából., Budakalász város Önkormányzatának finanszírozásával folytattuk a 2011 novemberében megkezdett feltárást. A budakalászi Kálvária-dombon feltárt középkori templom 2012 novemberében

A feltárás során elsőként kibontottuk a tavaly részlegesen vagy teljesen visszatemetett kutatóárkokat, majd a templom tengelyéhez igazított szelvényrendszerrel folytattuk az ásatást. A feltárást a

terület nagyobb részén csak a késő középkori szintekig folytattuk,

az altalajt sehol sem értük el. A szelvények dokumentálása után a területet összebontattuk, a templom környezetének talajszintjét a

késő középkori szintig süllyesztettük. Megtörtént az ideiglenesen lebontott

Kálvária-keresztek

új

felállítási

helyén

az

alaptest

helyének régészeti feltárása is. A kutatott felület mintegy 700m2 a számozott stratigráfiai egységek száma, a tavaly kiadottakkal együtt: 230. Tömeg rekonstrukció a jelenlegi utcaképbe illesztve

A területen, főként a templomhajó mélyebb utólagos beásásaiból és a

sírok

földjéből 19

jellegtelen

őskori

(feltehetően

bronzkori)


kerámiatöredékek fordulnak elő. Ez alapján feltételezhető, hogy a lelőhely már az őskorban lakott volt, az ehhez a korszakhoz tartozó régészeti jelenségeket azonban (amennyiben a középkori sírok az őskori

kultúrréteget nem tették tönkre teljesen) a későbbiek teljesen elfedték. Egyetlen 4. századi pénzérmén kívül római leleteket egyelőre csak a kőfaragványok között sikerült azonosítani. A középkori építkezések során

számos, minden bizonnyal római eredetű keménymészkő kőtömböt használtak fel másodlagosan. Ezek

közül 3 db, a középkori templom bontási rétegében talált kő bizonyult feliratosnak. Szabó Ádám

meghatározása szerint oltárok illetve szoboralapzat töredékei a 2. század végéről, illetve esetleg a 3. század

elejéről. Az oltárokat bizonnyal közeli római lelőhelyről hurcolták el, egyelőre nem találtunk a lelőhely római kori szentélykörzetként való felhasználására közvetlen bizonyítékot. A legkorábbi középkori jelenség egy K-Ny irányú fal, melyet bizonyára egy Árpád-kori templom hajójának

északi falával azonosíthatunk. Kötőanyaga erősen kavicsos, fehér, falazatához homokos mészkövet és nagyobb keménymészkő tömböket használtak fel. Hossza 8,2 m, szélessége 70-80 cm. Keleti vége későbbi

átépítések miatt nem volt vizsgálható, úgy tűnik azonban, hogy a szentély északi fala keskeny vállal kapcsolódott a hajóhoz. A megmaradt falcsonk nem elegendő a szentély alaprajzának meghatározásához,

sőt a csekély maradványok alapján az sem zárható ki, hogy a szentélynek két építési periódusa volt. Az

épület öntött habarcsos belső járószintjét kis foltban találtuk meg, a szintet a falazat minőségének váltása is

jelzi. A templom építését a területen talált III. Béla pénz alapján legkésőbb a 12. század második felére tehetjük, de ennél lényegesen korábbi datálása sem zárható ki.

E templomhoz északról egy közel azonos méretű kápolnát ragasztottak. Teljes hossz: 10 m Hajó hossz: 6,5 m, Hajó szélesség: 6,7 m. A kápolna törtkő falazatú, szentélye patkóíves alaprajzú, északi vállához északi

irányú, északnyugati sarkához átlós irányú kötésben falazott támpillér csatlakozott. E részletek alapján a

kápolna korát a 13. századra valószínűsítjük. A kápolnába a templom északi hajófalába utólag vágott ajtón

lehetett bejutni. A küszöbkő in situ megmaradt. Az ajtó körüli új falazatba tufa kvádereket is beépítettek. A

kápolnát, feltehetően röviddel építése után átépítették, és nyugati falát mintegy másfél méterrel nyugatabbra helyezték. Ezzel a kápolna nyugati irányú kiterjedése megegyezett a tőle délre álló temploméval. A kápolna 20


első periódusához tartozó belső járószint egyelőre nem került elő, a tervezett szintet jelzi a falazat alapozási kiugrása. Az átalakított épületnek ágyazóhabarcsba rakott téglapadlója volt, melyet kis felületeken tudtunk

dokumentálni. A kápolna hajójának északnyugati részén téglakeretes, bolygatott sír részlete került elő. A kápolna padlóját erős öntött habarcspadlóval újították meg, melyet nem törtünk át, így a mélyebb rétegeket

csak az ásatás előtt már megbolygatott területek tisztításából ismertük meg részlegesen. A kápolna utolsó

padlója vörössel színezett volt, a szentélyt egy tufakövekből alkotott lépcsőfok választotta el a hajótól. Az oltár helye erősen bolygatott volt. A kápolna hajójának délkeleti részén nagyobb bolygatás találtunk, de

egykori kriptát bizonyító jelenség itt nem került elő. A bolygatás alatt több sír részlete bontakozott ki. A kápolna utolsó padlószintjén festett vakolat apró töredékeit és késő középkori leletanyagot (többek között

bordás fehér fazék és szürke osztrák fazék töredékeit) találtuk. A pusztulási réteg nagy mennyiségű tetőfedő-cserepéből ítélve a középkor végén a kápolnát hódfarkú cserepekből álló tető fedte. A kápolna

szentélyétől északra egy nagyobb kőtömböt találtunk az egykori külső járószinten, mely esetleg sírjelölő is lehetett. A korai templomot a kápolna átépítésével egy időben, vagy azt röviddel követve lebontották, és csupán

északi hajófalát (a kápolnával közös falát) hagyták meg. E falszakaszt az új templom északi hajófalába befoglalva egy 23,5 m hosszú, 11,5 m széles templomot építettek. Nyugati oldalának közepén 4 x 4,2 m alapterületű, a hajóval kötésben rakott közel négyzetes tornyot

emeltek, melynek északnyugati és délnyugati sarkát keménymészkő kváderekkel armírozták. A toronyba csak a hajó felől nyílt ajtó,

melynek küszöbkövét és szárköveinek lenyomatát megtaláltuk. A torony belterében az alapozási szint fölé feltöltés került. A belső

járószintet, mely a templomhajónál jóval magasabban húzódott a

belső vakolat alja is jelzi. A templomhajó eredetileg tervezett szintjét

a belső oldalon körbefutó alapozási kiugrás, illetve a vakolat alja jelzi. A megtalált járószint ennél 15-20 cm-rel mélyebben volt, ezért

itt egy szintsüllyesztés feltételezhető. A hajóban ágyazóhabarcsba

rakott téglapadló változatos állapotban megmaradt maradványa került elő. Helyenként látható volt a padló megújítása is. A hajó nyugati részén a süllyesztett padlóhoz illeszkedő karzatpillérek

maradványait találtuk. A keménymészkő alapon álló, tufából faragott

kövekből rakott, téglalap átmetszetű pillérek sarkait rézsűzték, alsó

és felső megállításuk kettős bogyót formázott. A pillérekből számos

töredéket találtunk ledőlve. A karzat beomlott boltozatának is megtaláltuk maradványait. A vegyesen kőből és téglából rakott

háromszakaszos keresztboltozatot egyszerű szalagbordák tartották. A karzatlépcső a padlóba süllyesztett kőtömbökből ítélve az északi

szakaszon lehetett. A templom bejárata a déli oldalon, középtájon

nyílt. Kívülről a hajófalhoz utólag hozzáépített lépcsőfokokon

lehetett az egykori küszöböt megközelíteni. A belső oldalon, legalábbis

Rekonstrukciós tömegvázlatok

a

másodlagosan

templom

középkori

felhasznált

használatának

(római?)

végén,

kőtömböket

nagy,

használtak

lépcsőfokokként. A templom kapuzata teljesen elpusztult, talán az

ívmező domborművéből származik 3 db finoman kidolgozott mészkő faragványtöredék.

A hajó keleti

részén a padlót megújították. Az eredetileg kétfokú oltárlépcső előtt, a középtengelytől északra

kétperiódusú falazott kripta maradványai kerültek elő. A második periódusban leszűkített kriptát díszítetlen,

vaskarikával ellátott vörösmészkő fedlappal látták el. A bolygatott kriptában Mária királynő denárján,

üvegablak-töredékeken kívül számos kovácsoltvas veretet találtunk, melyek minden bizonnyal eredetileg a

templom kapuját díszítették. A templom déli vállánál utólagosan beépített mellékoltár kváderfalazatú maradványa került elő. Az északi vállnál hasonló maradvány került elő, melynek értelmezése a tőle nyugatra

feltárt, az északi hajófallal párhuzamos alapozás miatt kérdéses. Az egyenes záródású, északkeleti és 21


délkeleti sarkán kelet felé továbbnyúló támpillérekkel ellátott szentélyben 3 padlószintet sikerült elkülöníteni. A főoltár kvádersarkú maradványai is kiszerkeszthető állapotban kerültek elő. Az oltárhoz

nyugatról utólag hozzáépített falmaradványt (oltárlépcső?) találtunk. A templom berendezéséből a hajóban

keresztelőmedence töredékei és talán szenteltvíztartó töredéke, valamint (még 2011-ben) profilált

vörösmárvány töredék (talán pasztofórium maradványa) kerültek elő. A hajó északi és déli falán

bizonytalanul megfigyelhető, utólag bevésett fülkék nyomai, a szentély északi oldalán határozottabb falfülke-maradvány mutatkozott. A szentélyben festett faragványtöredékek (talán a boltozat bordáiból) és számos puhamészkő kváder került elő. A szentélytől keletre feltárt, bontási törmelékkel betöltött beásásból

íves profilált nyíláskeret (talán a szentély keleti ablaka) töredékeit találtuk. A szentély északi falán, valamint a

déli hajófal nyugati részén, a torony déli, nyugati és északi falán, valamint a hajó nyugati falának északi

részén lábazati párkány gyanánt tufából kialakított, egykor profilált kősor futott körbe. A kősor lenyomata a

mélyebben visszabontott többi falon is követhető. A szentélyt mélyebben, a hajót és a tornyot magasabban

fogta a lábazati párkány körül. A templomhajó északnyugati és délnyugati sarkán az építés idejében továbbfutó támpillérek álltak, tufa kváderekből kiképzett sarkokkal. A hajó boltozására nem került elő adat,

feltehetően síkfödém fedte. A templom építését a faragványok alapján a 13. század végére, esetleg a 14.

század elejére tehetjük. A kevés és bizonytalan történeti adat a 13. század végi keltezést erősíti. A hajó délnyugati támpillérét ferde irányú támpillérré építették át, miközben a hajótól nyugatra lévő terep szintjét megemelték. A szint- és rétegviszonyok alapján ugyanekkor támasztották meg a torony két nyugati sarkát egy-egy diagonális támpillérrel. A templom részleges pusztulása a 16. század

közepe előtt bekövetkezhetett, mert a padlótégláktól részben megfosztott padlón 1534-es veretet leltünk. A templomban változó vastagságú (40-50 cm) pusztulási

feltöltésen 17. századi leletanyagot, közte 1686-os pénzt találtunk. Ezek alapján az erősen romos, összedőlt karzatú épületet a 17. század közepe után Kalászon ismét

megtelepedő (szerb) lakosság használatba vehette. 1713-as adat szerint a templom

romos, majd állítólag a szerbek ismét miséznek benne. A helyi szerb közösség

hagyománya szerint még a jelenleg is álló, az 1750-es években épített szerb Római oltárkő és a templomhajóba másodlagosan elhelyezett faragott kő

templom felépítése előtt elhagyták, s csupán a körülötte fekvő temető érte meg a 18.

század közepét. Vélhetőleg ekkor bontották le a templomot, helyét már az első katonai felmérés sem jelzi. Talán az egykori kultuszhely halványuló emléke is indokolhatta a Kávária keresztjeinek felállítását a 19. század közepén.

A temetkezéseket csak az elengedhetetlen mértékig kutattuk. A templom

és

a

kápolna

szentélye

közötti

részen

osszárium

helyezkedett el, melyet egy határozatlanul mutatkozó, a templom szentélyének északkeleti sarkát a kápolna szentélyével összekötő árokszerű mélyedés zárt. Az osszárium kevés lelete között nem volt a 16. századnál későbbre tehető. A templomhajó délnyugati

támpillérének és a torony délnyugati támpillérének közét gyenge minőségű kőfallal zárták el, és ide is embercsontot halmoztak. A

rossz megtartású csontok között gótikus ruhadíszek kerültek elő. Márvány sírkőtöredékek

Az innen előbukkant 1690-es veret azonban azt jelezheti, hogy ezt

a csontkamrát középkori temetkezések felszámolásával csak a 17.

században alakították ki. Több kései újszülött-csontvázat találtunk, valamint feltártunk néhány sírt is, datáló lelet azonban nem volt bennük.

A leletanyag közül a fentieken túl kiemelendő egy harangnyelv, egy fülkanál és festett, anyagában is színezett ablaküvegek töredékei. A leletanyag a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságához kerül.

22


Az ásatáson mindvégig közreműködött Pető Zsuzsanna, önkéntes munkával segített többek között Halász Ágoston régész és Andics Bernadett rajzoló. Két közönségnapon Budakalász város érdeklődő közönségének

is módja volt a feltárással megismerkedni.

Luppa csárda (Bolhavár) miniszteri rendelettel fokozottan védetté nyilvánított régészeti lelőhely. KÖH azonosító: 10048

Hrsz: 0231/1, 0231/3, 0231/4, 0231/5, 0231/6. Jelenlegi állapot: Gyep és ártéri erdő.

23


1.6.2.

Országos Műemléki védettségek

Műemlék az olyan műemléki érték, amelyet a kulturális örökség védelméről szóló, 2001. évi LXIV. törvény

alapján jogszabályokkal védetté nyilvánítottak. (7.§. Értelmező Rendelkezések) A

védetté

nyilvánított

műemlékkel

közvétlenül

határos

ingatlanok,

a

közterületrészek

és

a

közterületrészekkel közvetlenül határos ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek. (2001. évi LXIV.

törvény 40.§.)

Budakalász területén a jelenleg 3 jogszabályokkal védetté nyilvánított műemlék található az alábbiak szerint: Görögkeleti (ortodox) templom Cím: Budakalász, Petőfi tér 7.

Törzsszám: 6924 Helyrajzi szám: 1 Leírás: A szerb lakosok építették az egykori falu főterén a barokk stílusú

görög keleti (ortodox) templomot. A templomnak Gábriel arkangyal a patrónusa. A mai templom a kalászt szerbek harmadik temploma. A Kálózra telepített szerb lakosság először a mai Kálvária dombi Árpád-kori romos

templomot

kitatarozta

és

átmenetileg azt használta. Majd a mai templom

felépítéséig-amit

minden

bizonnyal később az Árpád-kori templom

köveinek felhasználásával építettetek-egy Szent

György

tiszteletére

felszentelt

fatemplomot emeltek a mai Budai úti iskolával szembeni területen, amelynek a

helyét ma kőkereszt jelzi. A mai templom először torony nélkül épült, 1752-tol, majd anyagi okokból 1782-ben került fel rá a torony.

Az eredeti ikonok a XVIII-XIX. században készültek, a támaszkodószékek

1800 körül. A kalászi szerb templom, mint minden bizánci rítusú keresztény templom oltár-része képfallal (ikonosztazionnal) van elhatárolva a templom többi részétől, és azokkal csupán

két egyszárnyas és egy kétszárnyas ajtó köti össze. A templom ikonosztázionján -kötött előírás szerint-fa lapokra festett ikonok sorakoznak. Az ikonok festményei a szentek életéből vett eseményeket, egyes szenteket, ó-és újtestamentumi jeleneteket, valamint más, kegyes eseményeket ábrázolnak. A templom ikonosztázionján a szentképek, ikonok sorát a nagyhírű ikonfestő, Teodor Kracsun iskolája festette. Kracsun

és társai tudományukat a bécsi festő akadémián, illetve az ukrajnai ikonfestő kolostorokban fejlesztették

tovább. A legújabb vizsgálatok valószínűvé teszik, hogy a Kracsun-iskolán belül működő, bolgár származású

Toma Visanov volt a kalászi ikonok festője. Figyelemre méltó a kőből faragott keresztelő kút. Az

ikonosztázion a régi részletek felhasználásával 1905-ben megújult. A templom búcsúját Szent Anna-napkor

tartják.

Luppa-villa Cím:

Budakalász,

Lupa-sziget,

Platán sor 4.

Törzsszám: 9935 Helyrajzi

szám:

2738

eredeti

kategória: lakóépület

Leírás: A Lupa-szigeten található villát Kozma Lajos tervezte 1936ban. Az épület három-három beton 24


pilléren emelkedő négyzetes alaprajzú építmény. Az épületet körbeölelő teraszra a hátsó homlokzat előtt vezet fel egykarú külső szabad lépcső. Duna felöli

oldala előtt kiszélesedő terasz helyezkedik el, innen nyílik a lakószoba bejárata és a konyha ablaka is erre

nyílik. A lapos tető ezen az oldalon a terasz fölé nyúlik. Bejárata duplaszárnyú, üvegezett, befelé nyíló és

kihajtható szerkezet. Alaprajzi elrendezése egyetlen nagy helyiségből és az északi oldalhomlokzat felöl

hozzá kapcsolódó mellék helyséqekből (konyha, fürdő, WC) áll. A két előbbi közvetlenül a lakószoba felől ,

utóbbi egy kicsiny előtér beiktatásával a fürdő felől és közvetlenül a hátsó homlokzat felől is megközelíthető . Az épülethez tartozó berendezés eredeti. Az épület homlokzatai, ablak és

ajtószerkezetei,

az

ablakvédő

spaletták

valamint

a

beépített

szekrények és ajtók, sőt a pótágy is egyaránt sárga színűre festettek voltak. A terasz alatti részen a jobboldali négy pillér közötti rész

beépült, a Duna felé két ablakot alakítottak ki, egyszerű, jellegtelen bejárata a nyitva maradt rész felől nyílik. A teraszt tartó vasbeton

gerendákra erősítették fel a csónakokat. A villa manapság jó állapotban van. Csak a Platán sor felől van kerítés, a Duna felől csak egy stég található. Vaskereszt Cím: Budakalász, Petőfi tér Törzsszám: 6925 Helyrajzi szám: 4

Leírás: Az egykori szerb lakosok által épített ortodox templom előtt áll az 1841-ben készült klasszicista vaskereszt.

25


Régi szerb temető Cím: Budakalász, Pomázi út Törzsszám: 11460

Helyrajzi szám: 601

Leírás: 1750-től temetkeztek ide az egykori szerb lakosok, a temetőben néprajzi, képzőművészeti és

történelmi szempontból értékes síremlékek találhatók.

1.6.3.

Helyi művi védettségek

Helyi védelem alatt álló építmények

Budakalász rendelkezik a település építészeti örökségének helyi védelméről szóló helyi rendelettel (15/200S.(VII.18.) sz. rendelet) melynek mellékletei tartalmazzák a helyi védelem alatt álló építmények jegyzékét kategóriák szerint.

Az I. védettségi kategóriába sorolt építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó kubatúrával és tömegképzéssel építészeti részletekkel rendelkeznek., ezért egyedi helyi

védelem alatt állnak. Ezen építmények olyan jellegű átalakítása és bontása, amely megváltoztatja az utcaképet illetve az utcai homlokzatot, még részletesen sem engedélyezett.

26


I. védettségi kategória (aktualizálva 2013 szeptemberben a helyi védelmi rendelet egyes módosításaival) Postai cím

Hrsz

Módosítás / megjegyzés

Rendeltetés Katolikus templom, parókia, kereszt, I.

Ady Endre u. 1.

2270

világháborús emlékmű

Arany J. u. 10.

1207

Lakóház

Bethlen G. u. 1.

1158/2

Lakóház

hrsz 1158 = Szent László u. 39

Budai út 173

2284

Útszéli kereszt

Budai út 30.

1736

Nemzetiségi tájház

Budai út 36.

1744

Lakóház

Budai út 52.

2280

Fabro ház

Budai út 56

2278

Kápolna

Budai út 95.

2343

Lakóház

Budai út 95.

2279

Általános iskola

Budai út- Ady u.

2283

Kereszt

Budai út_Felsővár sarka

2283

Kereszt

Budai út123.

2318/3

Lakóház

Damjanich u.

299/28

hrsz 2279

Szerb kereszt

Damjanich u. 28.

458

Lakóház

Damjanich u. 30.

445/1

Lakóház

Iskola u. _Bal

22

Kőhíd

Iskola u. _Jobb

22

Kőhíd

Kálvária domb

2431

Kálvária kereszt

Kálvária u. 1.

2428

Lakóház

Kálvária u. 4.

28

Kereszt u. 12.

477/9

Lakóház

Kereszt u. 12.

477/10

Lakóház

Klisovác u..

0170/2

Útszéli kereszt

Kőbányai u. 8.

592

Petőfi tér 1.

1715

Petőfi tér 10.

5

Sas u.

419/10

Széchenyi u. 51

873

Széchenyi u. 51

873

Széchenyi u. 60

1106/1

Szerb parókia

hrsz 594 (Temető alatti kereszt?

Lakóház Polgármesteri Hivatal Lakóház, üzletek Kút Harangláb Szent István szobor Lakóház

Szentendrei út 3-5

1291/25

Búza Barna által készített szobor

Szent László u.

1236/17

Hév megálló

Szent László u.39.

1158/1

hrsz 1158 = Bethlen G. u. 1.

Lakóház

A lI. védettségi kategóriába sorolt építmények vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékes elemeket tartalmaznak, kubatúrájuk és tömegképzésük illeszkedik a település hagyományához. Ezen

épületek átalakítása során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről, az új épület tömegével és a beépítés módjával követni kell az eredeti épület tömegének és utcai megjelenésének jellemzőit, részleteiben az érték-kataszterben megjelölt értékes elemeke tartalmaznia kell.

II. védettségi kategória (aktualizálva 2013 szeptemberben a helyi védelmi rendelet egyes módosításaival) Postai cím:

Hrsz:

Rendeltetés:

Arany J. u. 13.

963/1

Lakóház

Arany J. u. 3.

1214

Lakóház

Árpád u. – Zrínyi u. 3.

970/1

Lakóház Lakóház

Attila utca 13.

832

Barát patak

78

Batsányi utca 2.

2249

Lakóház

Batsányi utca 2.

2250

Lakóház

Batsányi utca 3.

2248

Lakóház

Batsányi utca 4.

2244

Lakóház

Batthyány u. 24.

798

Lakóház

Berdó külterület

08/28

Bethlen G. u. 16.

891

Lakóház

Bethlen G. u. 5.

1156

Lakóház

Módosítás / megjegyzés

Kőhíd

6/2011.(II.18) ök rend.

27

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& Budai út _Kálvária sarka

78

Budai út 11.

550

Lakóház

Híd

Budai út 111.

2325

Lakóház

Budai út 115.

2323

Lakóház

Budai út 119

2320-2

Lakóház

Budai út 129.

2315/3

Lakóház

Budai út 13.

552

Lakóház

Budai út 131.

2314

Lakóház

Budai út 135.

2312

Lakóház

Budai út 137.

2310/6

Lakóház

Budai út 139.

2308

Lakóház

Budai út 143.

2306/3

Lakóház

Budai út 145.

2305

Lakóház

Budai út 149.

2301

Lakóház

Budai út 151.

2299/3

Lakóház

Budai út 153.

2298/7

Lakóház

Budai út 155.

2297

Lakóház

Budai út 159.

2293/2

Lakóház

Budai út 163.

2291

Lakóház

Budai út 165.

2289/2

Lakóház

Budai út 167.

2288/2

Lakóház

Budai út 169.

2287/4

Budai út 23.

2426

Budai út 25.

2425

kereskedelmi funkció

Budai út 26.

1732

Kereskedelmi-szogáltató

Budai út 31.

2422

Lakóház

Budai út 33.

2420

Lakóház

Budai út 35.

2419/3

Lakóház

Budai út 37.

2419/2

Budai út 39.

2417

Lakóház, kávézó, panzió

Budai út 40.

1747

Lakóház

Budai út 41.

2416/2

Budai út 42.

1751

Lakóépület

Budai út 43.

2415

kereskedelmi funkció

Budai út 46.

1754

Lakóház

Budai út 47.

2387/4

bejárat

Budai út 48.

1756/1

Lakóház

hrsz 2320/3

hrsz 2314/4

hrsz 2299/6

Lakóház kereskedelmi funkció

Lakóház

Lakóház

Budai út 53.

2373

Lakóház

Budai út 55.

2372

közösségi épület

Budai út 56

2278

Lakóház

Budai út 57.

2371

Lakóház

Budai út 59.

2370

Lakóház

Budai út 62.

2272

lakóház, kereskedelmi funkc.

Budai út 68.

2263

Lakóház

Budai út 78.

2254/2

Lakóház

Budai út 78.

2254/4

Lakóház

Budai út 79.

2356/2

Lakóház

Budai út 80.

2243/1

Lakóház

Budai út 81.

2355

Lakóház

Budai út 82.

2242

Lakóház

hrsz 2387

hrsz 2355/2 14/2006.(IV.26.) ök rend.

Budai út 83.

2351

Budai út 86.

2238

Lakóház

Budai út 89.

2239

Lakóház

Budai út 90.

2234/3

Lakóház

Budai út 91.

2349

Lakóház

Budai út 92.

2231

Lakóház

Budai út 97.

2342/2

Lakóház

Budai út 99.

2341

Lakóház

Budakalász HÉV megálló állomás -épülete

1236/13

Damjanich u 1

2

HÉV megálló Lakóház

Damjanich u 8

532

Lakóház

Damjanich u 10

531

Lakóház

Damjanich u 4

534

Lakóház

28

3/2010. (II.26.) ök. rend.

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& Damjanich utca 11

133

Lakóház

Damjanich utca 12/a

529

Lakóház

Damjanich utca 13

134

Lakóház

Damjanich utca 13

135

Lakóház

Damjanich utca 14.

468

Lakóház

Damjanich utca 16.

467

Lakóház

Damjanich utca 18

466

Lakóház

Damjanich utca 20.

465

Lakóház

Damjanich utca 22

464

Lakóház

Damjanich utca 24

463

Lakóház

Damjanich utca 30/b

445/2

Lakóház

Damjanich utca, 132/1mellett

303

Kút

Diófa utca 1.

140

Lakóház

Diófa utca 13.

164/1

Lakóház

Diófa utca 14.

235

Lakóház

Diófa utca 18.

232

Lakóház

Diófa utca 2.

242

Lakóház

Diófa utca 24.

227/4

Lakóház

Diófa utca 32.

224

Lakóház

Diófa utca 4.

241

Lakóház

Diófa utca 5

143

Lakóház

Diófa utca 6.

240

Lakóház

Felsővár utca

2402/2

Lakóház

Felsővár utca

2403/2

Felsővár utca 1.

2414

Lakóház és étterem

Felsővár utca 13

2409

Lakóház

Felsővár utca 17

2406

Lakóház

Felsővár utca 27

2399

Lakóház

Felsővár utca 31.

2396/1

Felsővár utca 3-5.

2412

Lakóház

Lakóház Lakóépület

Felsővár utca 7.

2411

Lakóház

Felsővár utca2.

2385

Lakóépület

Gyár u. 1.

1847

Lakóház

Hársfa u. 3.

1807

Lakóház

Hársfa u. 4.

1842

Lakóház

Hársfa u. 5.

1808/1

Lakóház

Hársfa u. 8.

1840

Lakóház

Iskola utca

78

Híd

Iskola utca

22

kerekeskút

Iskola utca 2.

85

Lakóház

Iskola utca 3.

21

Lakóház

Iskola utca 4.

84

Lakóház

Iskola utca 6.

83

Lakóház

Iskola utca 8.

82

Lakóház

János utca 1.

446/2

Lakóház

János utca 13.

452

Lakóház

János utca 15.

454

Lakóház

János utca 2.

457

Kerekeskút

János utca 5.

448

Lakóház

János utca 7.

449

Jókai utca 61.

2164

Lakóépület

Kálvária utca

29

köztéri kút

Kereszt utca 1/a.

530/2

Lakóház

Kereszt utca 13.

560

Lakóház

Kereszt utca 2.

469

Kereszt utca 6.

528/1

Kerekeskút

Kinizs utca 11.

1033

Lakóház

Kovács Lajos utca 7.

1283

lakóház

Kőbányai utca 15.

518

Lakóház

Kőbányai utca 21.

515

Lakóház

Kőbányai utca 23.

514

Lakóház

Kőbányai utca 3.

580

Lakóház

Kőbányai utca 9./B

583/2

Lakóház

Lakóház

kerítés

29

hrsz 29/1

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& Magyar utca 10

137

Magyar utca 11

93

Lakóház Lakóház

Magyar utca 118_122 hrsz rajz szerint

118_122

gyalogút

Magyar utca 12

138/2

Lakóház

Magyar utca 17

96

Lakóház

Magyar utca 24

161

Lakóház

Magyar utca 26

162

Lakóház

Magyar utca 27

102

Lakóház

Magyar utca 30

165/2

Lakóház

Magyar utca 31.

104

Lakóház

Magyar utca 32

168

Lakóház

Magyar utca 39.

106

Lakóház

Magyar utca 42

178

Lakóház

Magyar utca 43.

108

Lakóház

Magyar utca 45.

109/1

Lakóház

Magyar utca 48.

183/1

Lakóház

Magyar utca 49.

110

Lakóház

Magyar utca 51.

111

Lakóház

Magyar utca 56.

188/2

Lakóház

Magyar utca 58.

189/2

Lakóház

Magyar utca 62.

191

Lakóház

Magyar utca 8

136

Lakóház

Magyar utca, 101 hrsz elött

126

Kút

Martinovics u. 13.

884

Lakóház

Martinovics u. 2-4.

1131

Pataksor

64

kerekeskút

Pataksor utca 10.

71

Lakóház

Pataksor utca 5.

66

Lakóház

Pataksor utca 8.

69

Petőfi tér 4.

534

Petőfi u. 8.

1117

Pomázi út 2.

604/1

Posta köz 1.

561

hrsz 126

Lakóház

Lakóház Lakóház és melléképületek Lakóház

18/2010.(XI.24.) ök. rend. Lakóház

Posta köz 6.

551

Lakóház

Rákóczi F. u. 19.

939

Lakóház

Rákóczi Ferenc u.21.

937

Lakóház

Rákoczi Ferenc utca 23

935

Lakóház

Scholcz Ferenc utca 13.

502

Lakóház

Scholcz Ferenc utca 20

489

Lakóház


483

Lakóház


500

Lakóház

Sport u. 10.

2113

Lakóház

Sport u. 14.

2111

Lakóház

Sport u. 2.

2115/1

Lakóház

Sport u. 6.

2114/1

Sport utca 1

1858

Széchenyi u. 15.

946

Lakóház

Széchenyi u. 24.

1189/1

Lakóház

Széchenyi u. 27.

925

Lakóház

Széchenyi u. 32.

1171

Lakóház

Széchenyi u. 51.

873

Lakóház Ipari épület

18/2010.(XI.24) ök.rend.

hrsz 1171/1

Katolikus templom

Széchenyi u. 67.

835

Lakóház

Széchenyi u.17.

945

Lakóház

Széchenyi utca 67.

835

Lakóház

Széchenyi utca 77.

812

Hétvégi ház

Szentendrei út 3-5

1291/25

Táncsics Mihály utca 1.

1716

mézeskalács sütő üzem

Ipari épület


1721

Lakóház


1722/1

Lakóház


1748

Lakóház


1724

Lakóház


1717

Lakóház


1735

Lakóház

30

hrsz 1724/1

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& Táncsics Mihály utca 5.

1718/1

Táncsics u. 22

1755

Lakóház Lakóház

Táncsics u. 6.

1738

Lakóház

Táncsics u. 8.

1739

Lakóház

Táncsics u. 8./A

1741/1

Lakóház

Táncsics u. 9.

1720/1

Lakóház

Táncsics u. 10.

1741/3

Lakóház

Táncsics u. 12.

1746

Lakóház

Táncsics u. 14.

1748

Lakóház

Táncsics u.24.

1755

Lakóház

Táncsics utca 15.

1723

Lakóház

Táncsics utca 19.

1725

Idősek klubja

Táncsics utca 2.

1734

Lakóház

Táncsics utca 21.

1726

Lakóház

Táncsics utca 25.

1728

Lakóház

Templom utca 2.

547

Lakóház

Templom utca 3/a.

554/1

Lakóház

Templom utca 4.

556

Lakóház

Vasút sor 13.

2260

Lakóház

Vasút sor 15.

2257/1

Lakóház

Vasút sor 7.

2273

óvoda

Vasútsor 36.

1800

Lakóház

Vasútsor 42.

1803

Lakóház

Vasútsor 52.

1806/1

Lakóház

Vasútsor 54.

1843

Lakóház

Vasútsor 56.

1844

Lakóház

Zöldfa utca 4.

248

Lakóház

31

hrsz 1725/1

hrsz 1728/1 hrsz 554/2


Helyi területi védelem A többször módosított 15/2005.(VII.18.) ök. rendelettel jóváhagyott helyi örökségvédelmi rendelet helyi

területi védelmet is rögzít, mely a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmére terjed ki. A helyi rendelet 2. sz. melléklete rögzíti a területi lehatárolással érintett ingatlanokat. A területi védelem kiterjed:

a településszerkezetet meghatározó közterületekre, utcahálózatra, azok burkolataira,

a telekszerkezetre, ingatlanokra,

a területen található zöldfelületi elemekre,

a településképet meghatározó épületre, építményrészekre, a hagyományos színvilág együttesre.

A helyi örökségvédelmi rendelet egyedi és területi védelmei az alábbiak:

32


1.6.4.

Természeti, táji értékek

Országos jelentőségű védett értékek Budakalász területén az alábbi természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek találhatóak: ◦ országos jelentőségű védett természeti terület, ◦ ◦

a 34/1997. (XI. 26.) KTM rendelettel védetté nyilvánított Duna-Ipoly Nemzeti Park területei, valamint

a

14/2003.

(X.

21.)

KvVM

rendelettel

védetté

nyilvánított

Budakalászi

Kemotaxonómiai Botanikus Kert Természetvédelmi Terület; ◦ európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, azaz Natura 2000 területek, a Pilis-Visegrádi-hegység elnevezésű, HUDI 20039 jelű, valamint a Duna és ártere elnevezésű, HUDI 20034

jelű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek; ◦ a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése alapján (ex lege) védett barlangok és források, mely utóbbiak a törvény fenti szakasza, valamint 28. § (5) bekezdése szerint országos jelentőségű védett természeti emléknek minősülnek; ◦ a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendeletben kijelölt barlangfelszín védőövezet; ◦ az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény szerint országos ökológiai hálózat övezete;

◦ a nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről szóló hatályos 8002/2005. (MK. 138.) KvVM tájékozató szerinti nyílt karszt területek. A Nemzeti Park hegyvonulatát több barlang, sziklaüreg teszik továbbá változatossá.

◦ Budakalász ex lege védett barlangjai természetszerűen a Nagy-Kevély és Ezüst-hegy vonulatában található. A Pilis hegység ezen térségében, rendkívül sok barlang és sziklaüreg található, melyből 10 Budakalász közigazgatási területére esik. Ezen barlangok és sziklaüregek a következőek: ◦

Hodály-barlang

◦

Kevély-nyergi-zsomoly

◦

Kápolna-barlang

◦

Ördöglépcső-sziklaüreg

◦

Zöld-barlang

◦

Kristály-barlang

◦

Szabó József-barlang

◦

Budakalászi 6. sz. barlang

◦

Budakalászi 8. sz. barlang

◦

Arany-lyuk

◦

Papp Ferenc-barlang (Budakalász és Pilisborosjenő közigazgatási határán található)

A barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló jelenleg hatályos 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet szerint Budakalász területén az alábbi ingatlanok jelentenek barlangfelszín védőövezet:

08/27, 08/28 és 063/4 hrsz-ok. Helyi jelentőségű védett értékek

Helyi védett területekhez tartozó ingatlanokat a hatályos helyi építési szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza, mely alapján az alábbi ingatlanok állnak helyi természetvédelmi oltalom alatt: 0111/10-0111/34, 0112/9-0112/37, 0120/32-0120/34, 0137/6-0137/8, 039/6-0139/39, 058/31-058/358, 20017/10, 20017/11, 20017/2, 20017/3, 20049/127, 20049/62, 20051/95, 20051/99, 20054/11, 20058/18, 20058/19, 20058/26, 20058/28-20058/30, 20058/8-20058/16, 20060, 20105, 20110, 20111/4, 20117/6, 20119, 20120/19, 20120/2, 20120/20, 20120/25,

20120/29-20120/31, 20120/7, 20120/8-20120/11, 20121, 20131, 20131/2, 20137/3, 20232/3, 20232/4, 45, 53-55 33


Újabb, védelemre érdemes táji, természeti területi értéket nem javasol a terv. Egyetlen helyen, a Barát-patak menti galériaerdő védett területét javasolt csökkenteni, mivel a területbe a nyugdíjas ház beleépült. Helyi

védelemre

érdemesek

azonban

azok

az

egyedi

tájértékek,

amelyeket

az

1996.

évi

LIII.

Természetvédelmi törvény értelmében minden település közigazgatási területére kataszteri felmérést készíttet a természetvédelem állami területi szervei. A Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatási területén található települések kataszterét a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága készíttette, készíti, készítteti. Budakalász

területére 2003-ban készült el ez az egyedi tájértékeket tartalmazó kataszter, melyeknek egy része már

bekerült a település helyi értékvédelmi rendeletébe. A következő fejezetben külön mutatjuk be az egyedi tájértékeket. Egyedi tájértékek A 2003-ban készült kataszter az emberi tevékenység során létrehozott művi, illetve a hasznosított természeti elemek közül azokat tartalmazza, amelyek esztétikai, idegenforgalmi, nevelési, tudományos, ökológiai,

hagyományőrző vagy egyéb jelentőségük miatt fontos szerepet töltenek be a település, a közösség életében, megőrzésre érdemesek. A kataszter nem tartalmazza a már műemléki oltalmat élvező elemeket, illetve a

természetvédelmi területek természeti emlékeit.

A tájértékek az értékvédelmi lapokon ábrázolásra kerültek. A 2003-ban készült kataszter épületeinek és feszületeinek egy része bekerült a helyi értékvédelmi rendeletbe is.

A kataszter (adatgyűjtés és adatfeldolgozás) a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott MSZ 20381:1999 számú műszaki szabvány ajánlásai szerint készült. (Ma már a az MSZ 20381:2009 érvényes, ami többek között a besorolási számozás szempontjából is eltér a korábbitól.) Az MSZ 20381:1999 műszaki irányelv az egyedi tájértékeket az alábbi főbb típusokba sorolja: ◦

Településsel kapcsolatos emlékek

◦

Közlekedéssel és szállítással kapcsolatos emlékek

◦

Termeléssel kapcsolatos emlékek

◦

Közlekedéssel és szállítással kapcsolatos emlékek

◦

Történelmi eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos emlékek

◦

Természeti emlékek

A kataszter a település egyedi tájértékeit egyenként, önálló adatlapon ismerteti, térképpel és fotóval

kiegészítve. Tartalmaz továbbá települési összesítőt szöveges formában és összesítő térképvázlatot. A táblázatok közül kettő beintegrálásra került az alátámasztó munkarészbe tájékoztatásul Kataszter szerinti

Tájérték megnevezése

Kataszter-ben rögzített hrsz

sorszám

Kataszter szerinti

Tájérték megnevezése

MSZ 20381:1999 szerinti sorszám

sorszám Településsel kapcsolatos emlék

Bk-1

Majdán-patak menti galéria-

0133

Bk-2

Budai úti feszület

Bk-3

Milleniumi emlékmű

Bk-4

Vasút sori fasor

erdősáv

Bk-2

Budai úti feszület

2283

Bk-6

Harangláb

1.1.2.3.

594, 584, 593

Bk-8

Határárok

1.1.3.2.

1757/2

Bk-10

Kálvária

1.1.1.2.

Bk-11

Magyar

mente)

(patak

(1236/13

út,

1.1.2.5.

vasúti

pályatest) Bk-5

Kőbányai úti fasor

594

utcai

kerekes,

1.1.7.

kerekes,

1.1.7.

ásott kút Bk-6

Harangláb

873

Bk-12

Iskola

utcai

ásott kút Bk-7

Idős hárs

604/1

Bk-13

Nyomókutas, ásott kút

1.1.7.

Bk-8

Határárok

692

Bk-14

Damjanich utcai kerekes,

1.1.7.

Bk-9

Homoktövis telepítés

0189/5

Bk-19

Szent

1.1.2.5.

34

ásott kút

kőkereszt

István

telepi

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& Bk-10

Kálvária

2431

Bk-20

Ady utcai kőkereszt

1.1.2.5.

Bk-11

Magyar utcai kerekes, ásott

126

Bk-21

Budai úti kőkereszt

1.1.2.5.

Bk-12

Iskola utcai kerekes, ásott kút

22

Bk-22

Borostyánnal

1.1.1.

kút

terméskő kerítés

futtatott

Bk-13

Nyomókutas, ásott kút

5

Bk-24

Kulin-villa

1.1.1.6.

Bk-14

Damjanich

457

Bk-25

Polgári villa-1.

1.1.1.6.

utcai

kerekes,

ásott kút Bk-15

’48-as emlékmű

584

Bk-26

Polgári villa-2.

1.1.1.6.

Bk-16

Petőfi téri kőhíd

78

Bk-27

Polgári nyaraló

1.1.1.6.

Bk-17

Iskola utcai kőhíd –1.

78

Bk-28

Kőbányai úti kúria

1.1.1.6.

Bk-18


78

Bk-29

Szerb parókia

1.1.1.6.

Bk-19

Szent István telepi kőkereszt

873

Bk-30

Szaváry-ház

1.1.1.6.

Bk-20

Ady utcai kőkereszt

2283

Bk-31

Ruzicska-kastély

1.1.1.6.

Bk-21

Budai úti kőkereszt

Bk-22

Borostyánnal

futtatott

2284

Bk-32

Nagypolgári villa

1.1.1.6.

138/2

Bk-33

Öntöttvas nyomókút

1.1.7.

terméskő kerítés Bk-23

Kukorica góré

88

Bk-36

Katolikus temető

1.1.4.

Bk-24

Kulin-villa

1106/1

Bk-38

Szerb temető

1.1.4.3. 1.1.9.

(telek:1106/2)

Bk-25

Polgári villa-1.

891

Bk-39


Bk-26

Polgári villa-2.

1158

Bk-40

Templomkert

Bk-27

Polgári nyaraló

1207

Bk-42

Damjanich

Bk-28

Kőbányai úti kúria

591

Bk-44

Kápolna

1.1.2.3.

Bk-29

Szerb parókia

28

Bk-45

Krisovác utcai feszület

1.1.2.5.

Bk-30

Szaváry-ház

6

Történelmi eseménnyel, személlyel kapcsolatos emlék

Bk-31

Ruzicska-kastély

458

Bk-3

Milleniumi emlékmű

Bk-32

Nagypolgári villa

477/9, 477/10

Bk-15

’48-as emlékmű

1.4.3.

Bk-33

Öntöttvas nyomókút

89

Bk-37

Szent István szobor

1.4.3.1.

Bk-34

Kőbányai úti pincesor

517-527

Bk-41

HÉV megállói emlékmű és

1.4.3.1.

Bk-35

Kálvária utcai pincesor

30-43

Természeti emlék

Bk-36

Katolikus temető

602

Bk-1

Bk-37

Szent István szobor

873

Bk-5

Kőbányai úti fasor

2.1.1.2.

Bk-38

Szerb temető

601

Bk-7

Idős hárs

2.1.1.

Bk-39


1716,

Bk-43

Vadgesztenyefa

2.1.1.

1717,

1718/1, 1719,

1.1.8. utcai

kőkereszt

1.4.3.

fa

Majdán-patak

galéria-erdősáv

1.1.2.5.

menti

2.1.4.

1720/1, 1721, 1722/1, 17231728,

1730,

1734-1739,

1741, 1742/3, 1746, 1750,

1748-

1753,

1755 Bk-40

Templomkert

2270

Termelésel kapcsolatos emlék

Bk-41

HÉV megállói emlékmű és fa

1236/9

Bk-9

Homoktövis telepítés

Bk-42

Damjanich utcai kőkereszt

299/28

Bk-23

Kukorica góré

1.3.1.

Bk-43

Vadgesztenyefa

303

Bk-34

Kőbányai úti pincesor

1.3.1.2.

Kálvária utcai pincesor

1.3.1.2.

Bk-44

Kápolna

2278

Bk-35

Bk-45

Krisovác utcai feszület

3512/5

Közlekedéssel kapcsolatos emlék

1.3.1.

Bk-4

Vasút sori fasor

Bk-16

Petőfi téri kőhíd

1.2.5. 1.2.2.

Bk-17


1.2.2.

Bk-18


1.2.2.

A tervezett TSZT jóváhagyandó tervlapjai azokat az egyedi tájértékeket, amelyek már helyi védelem alá kerültek, mint helyi védelem alatt álló értékeket rögzíti, és csak azokat tünteti fel egyedi tájértékként, amelyek nem még nem kerületek helyi védelem alá.

35


1.7.

Az örökségi értékek elemzése

Budakalász gazdag örökségi értékei (művi, természeti, táji) az előző fejezetekben részletes bemutatásra

kerültek. Jelentőségük függvényében országos vagy helyi védelem alatt állnak, így vagy országos vagy helyi jogszabályok rögzítik a védelmükre vonatkozó előírásokat.

A város helyi nyilvántartása és az értékek kategorizálása, csoportosítása, helyi területi védelem kijelölése

rendkívül gondos, precíz, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park által készített és nyilvántartott egyedi tájérték kataszterrel részben fedésben van.

1.8.

A területhasználat és a területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében

Budakalász régészeti örökségben igen gazdag, lelőhelyek jelentős számban találhatók mind a település

lakott, beépített területrészein, mind a külterületeken, elsősorban a Duna és a történeti település közötti

síkságon. A hatástanulmány 1. és 2. melléklete tételesen ismerteti a régészeti örökségeket és a régészeti értékeket / lelőhelyeket érintő területhasználatokat, ahol szükséges a területhasználatok változását és azok várható hatását. A korábban bemutatott műemlékek közül •

a

görögkeleti

ortodox

templom

a

településközpontban,

településközponti

vegyes

területhasználatban található, •

a régi szerb temető a Pomázi út mentén, temető területhasználatba sorolva,

•

Luppa-villa a Luppa-sziget üdülőterületén,

•

a vaskereszt a település főterén, a Petőfi téren településközponti területhasználatban.

A Petőfi tér, ahol a templom és a vaskereszt áll jelentős közúti forgalommal terhelt.

A műemlék villa a Luppa-szigeten a Duna árterében található, így ki van téve a természet erőinek. A város építészeti örökségének helyi védelméről szóló rendelet mellékleteiben I. és II. kategóriákba sorolt művi értékek döntő része az Ófalu területén található, mely a település legrégebb óta beépített, lakott,

településközponti része. Ezt a településközponti részt fedi le a helyi területi védelem is.

Az itt található értékeket a Budai út és a Damjanich utca mentén jelentős közlekedési terhelés éri.

36


2.

VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK

A

TSZT

jóváhagyandó

tervlapjai

tartalmazzák

a

változással

/

fejlesztéssel

érintett

területeket,

megkülönböztetve a korábban (149/2005. (VI.28.) sz. kt. határozattal elfogadott hatályos TSZT-ben)

beépítésre kijelölt fejlesztési területeket és az újonnan beépítésre szánt fejlesztési területeket, valamint a zöldfejlesztéseket is. A tervlapok rögzítik a művi és a természeti, táji értékeket és védelmeket is. Így leolvasható, hogy hol kerülnek fedésbe egymással.

2.1.

A változtatási szándékok bemutatása

A tervezett TSZT a település meglévő szerkezetét alapvetően nem változtatja meg. Ugyanakkor a funkcionális

fejlesztési igények számára szükséges a megfelelő területhasználatok biztosítása. A település funkcionális igényei szerint új y lakóterület,

y munkahelyi lehetőséget biztosító vállalkozási területek, y rekreációs területek

kijelölése, illetőleg a korábban kijelöltek fenntartása, esetleg korrekciója célszerű. A településen a magasabbrendű országos, illetve térségi hálózati és települési y közlekedésfejlesztési elemek

számára szükséges a területhasználat meghatározása vagy nyomvonal rögzítése. A település korábbi volt ipari területein szükséges rögzíteni a y funkcióváltás utáni átalakulás prioritásait.

Maguk a fejlesztések – megfelelően az Építési törvény és az Agglomerációs törvény előírásainak– csak időben

ütemezetten hajthatók végre a műszaki és az ellátórendszeri infrastruktúra kiépítésének figyelembevételével.

2.1.1.

A fejlesztési területek részletes ismertetése FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

Terület neve

Terület (ha)

A fejlesztés

Területfelhasználási mód változása

célja

indoka

feltétele

A TELEPÜLÉS KÜLSŐ TERÜLETEI Területfelhasználási terv változásával járó fejlesztés A 11-es úttól nyugatra LAKÓTERÜLETI FEJLESZTÉS a település belterületéhez

Kálvária 1.

alatti

2,1

Zkp

>

Lke

terület

szorosan csatlakozó

területen a bértelkek helyébe lakófunkció létesítése

önkormányzati szándék,

egységes

megvalósítás

infrastruktúra

keretében

A 11-es úttól keletre E

Luppa-tó Csajerszke 2.

(szentendrei

közigazgatási határ – Duna – M0 – 11-es út által határolt területet)

Ev2

V

és GYNKI térsége

Ev1

TE

V

Zkp

Zkp

Mgy

Kb-Sp

Gksz KI

216*

KR

>

Gksz KI

KR

KSP

KSP

Üü

Üü

Üh

Üh

szabályozási terv

REKREÁCIÓS ÉS ZÖLDFELÜLETI FEJLESZTÉS

szerinti közterületek a terület

szabályozási terv

A Lupa tónál a bányászati

hasznosítása és a

szerinti közterületek

ami indokolja a mellette

határainak

telekrendezések,

tevékenység befejeződött, fekvő területek rekreációs célú fejlesztését

A területfelhasználások

térbeli elhelyezkedésének és egymáshoz

viszonyított arányának

37

fejlesztési terület véglegesítése

kialakítása,

infrastruktúra,

telekrendezések, infrastruktúra

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& megváltoztatása

Területfelhasználási terv változásával nem járó fejlesztés A 11-es úttól nyugatra

Innovációs 3.

Park (volt

REKREÁCIÓS ÉS

32,7

Gksz

üvegházas

5.

6.

Alsó Klenity

Prekobrdo

Alsó Berdó


területen az építés

telekrendezések,

gazdasági és vállalkozási

kialakítása,

rendjének meghatározása

terület) 4.

Szabályozási Terv

ZÖLDFELÜLETI FEJLESZTÉS

30,1

Lke

(Lk, Vt, Zkp)

infrastruktúra

Szabályozási Terv

LAKÓTERÜLETI FEJLESZTÉS az építés rendjének meghatározása

lakossági igény

43,8

Lke

Lke

az építés rendjének meghatározása

kialakítása,

telekrendezések szabályozási terv

LAKÓTERÜLETI FEJLESZTÉS 22,1


szerinti közterületek lakossági igény

kialakítása,

telekrendezések, infrastruktúra

LAKÓTERÜLETI FEJLESZTÉS folyamatban lévő

fejlesztés/beépítés

A TELEPÜLÉS BELSŐ TERÜLETEI Területfelhasználási terv változásával nem / vagy legfeljebb a területfelhasználások határának kisebb módosításával járó fejlesztések A 11-es úttól nyugatra TELEPÜLÉSKÖZPONTI FEJLESZTÉS

Ófalu 1.

Lenfonóval szemközti

Lehetőség hiányzó 1,8

Vt

szolgáltatások elhelyezésére,

átmenet az Ófaluban

terület

megengedett és a

városi

szolgáltatások bővítése

Lenfonóban megengedett

építménymagasság között 2.

Lenfonó

9,1

Vt

Zkp

TELEPÜLÉSKÖZPONTI FEJLESZTÉS

városi szolgáltató funkciók részére helybiztosítás

városi

szolgáltatások bővítése

Kálvária alatti terület – új lakóterület kijelölése

Közterületek

kijelölése, belső

közparki funkciók biztosítása

Lakóterületi fejlesztésre a Kálvária alatti részén egy 2,1 ha-os területen van lehetőség. A terület közvetlenül csatlakozik meglévő lakóterülethez, így az infrastrukturális ellátása is megoldott.

Fejlesztési feladatok: o

A HÉSZ szerinti egységes beépítési terv készítése, és annak alapján

o

a telekrendezések végrehajtása, továbbá

o

A szomszédos helyi természetvédelemi terület puffersávjának kezelése.

o

a közmű infrastruktúra kiépítése.

38


Luppa-tó térsége Budakalász különleges értéke az Omszki tó és a 11-es úttól keletre a

Dunáig húzódó térség, különös tekintettel a Luppa-tó rekultiválandó

Északi

területére. Ezért a település kiemelt közösségi érdeke, hogy a terület

egésze egységes szemlélettel kialakított koncepció mentén, ütemezetten kerüljön hasznosításra. Ennek érdekében javasolja a TSZT a már

beépítésre szánt, valamint a beépítésre nem szánt területek térbeli

Déli

elhelyezkedésének és egymáshoz viszonyított arányának kismértékű megváltoztatását a 2005-ös TSZT-ben foglaltakhoz képest.

A terület strukturális kialakítása A terv fokozott figyelmet fordít a meglévő jó

minőségű

zöldfelületek,

és

a

természeti

környezet megőrzésére, fejlesztésére, ezért a

már

kialakult

megtartásával

fasorok,

számol.

nádasok

A

terv

stb.

egyik

legfontosabb eleme, egy olyan zöld hálózat kialakítása, mely által a fő kapcsolati irányok

létrejöhetnek, a várossal és a természeti környezettel kapcsolatot létesítenek. Korábbi elképzelések alapján javasolt a 11-es út

feletti gyalogos kapcsolat megvalósítása az egykori „Duna-fasor”, és a településközpont

között, valamint az arra közel merőleges

irányú

„Limes-fasor”

megtartása,

zöld

közösségi területként való használata az egyik

ilyen elem. A zöld szövet részét képezi a tavat délről körülvevő 30-40m széles parksáv

is – „Luppa Liget” -, mely megfelelő méretű közösségi területet eredményez (partvonal menti szélessége

közelíti a Kopaszi gáttét,

mely Budapesten az egyik legfrekventáltabb rekreációs parkká nőtte ki magát).

Az így kialakuló parkterület fenntartását az önkormányzat kell viselje, ezért válik fontossá, hogy a

szomszédos területek tulajdonosaival megállapodás szülessen közhasználatú zöldfelületek kialakítására, ami a tó keleti partoldalán és a dél-nyugati sarkában már meg is született. Ennek eredményeként a keleti oldalon

mintegy 20 m széles zöldsáv kialakulása várható a part felső élétől számítva, a déli sávban pedig a zöldterülethez kapcsolódhat közhasználatra átadott területsáv, hasonló méretben.

Beépítésre szánt területfelhasználások közül a TSZT elsősorban

különböző célú különleges területeket rögzít a lehatároláson belül, megtartva a 2005-ös TSZT tervi logikáját: o

sportolási célú,

o

rekreációs területet,

o

jelentős zöldfelülettel rendelkező intézményterületet.

Ezen kívül gazdasági területfelhasználás is kijelölésre kerül a 11-es

út mentén, annak keleti oldalán, kapcsolódva a meglévő gazdasági területhez. (Ennek külön részletes bemutatására sor került a 39


gazdasági területek fejlesztésének ismertetésénél is.) Fontos, hogy a HÉSZ a terület egészére egységes építészeti karakter meghatározását javasolja, így a terület

nem egy időszakban megvalósuló épületei között is alapvető összhangot lehet majd teremteni. Meghatározásra kerülnek a tetőhajlásszögek, zöldtető-arányok, vagy az azokat pótló zöldhomlokzatok is,

valamint az általános anyaghasználat. A táj tehát egy környezettudatos, jelentős zöldfelülettel rendelkező

területtel tudja végleges formáját elérni, a remények szerint új értékhordozó karakter mellett. Gazdasági területek

A térség szempontjából meghatározó jelentőségű változást hozott az M0 északi hídjának kiépülése, a 11-es út és így Buda és a budai agglomeráció új kapcsolatának létrejövetele a pesti oldallal. A terület

frekventáltabbá vált, így a Luppa-tó környezetének helyzeti potenciálja is megerősödött. A főváros fontosabb bevezető útjainak csomópontjaiban, mára jellemzően kereskedelmi, gazdasági területek települtek meg.

Jellemző ez Budakalászra is, így a 11-es út mentén gazdasági területek kerültek korábban kijelölésre. A

149/2005.(VI.28.) sz. határozattal elfogadott TSZT-ben is a METRO áruháztól délre további gazdasági terület

került kijelölésre, míg a többi területen jellemzően intézményi, rekreációs, és sport területek lettek javasolva. Jelen javaslat a hatályos Szabályozási Tervben szereplő GKSZ övezeteken kívül a METRO áruháztól délre jelöl

ki további gazdasági területet, de ilyen területhasználat további bővítése, főként a tó irányába nem javasolt.

Az övezet meghatározásánál többszintes épületek létrejöttét javasolt támogatni, hogy ne tolódhasson el a

terület a logisztikai és raktározási szektor irányába, mely a térség karaktere szempontjából nem kívánatos. A terület belső szerkezetét meghatározó gázvezeték védőtávolság és a mellette húzódó új út lesz a határa a

gazdasági célú területfelhasználásnak. Sport és rekreációs területek

A sport és a különleges rekreációs funkciók elsősorban a tó környezetében kerültek kijelölésre, mivel itt várható a legnagyobb igény ezek megtelepülésére.

A sportterületek a gát Duna felőli oldalán lettek

kialakítva, mivel főként szabadtéri sporttevékenységekkel lehet számolni, a sportterületek alacsonyabb,

mindössze 5%-os beépítési mértéke pedig igazodik az ártéri erdő környezetéhez is. Az ártéri erdőt övező

területeken kialakult pangó-vizes területek, nádasok bemutatására szintén alkalom nyílhat a területen. A fedet teret igénylő sportok számára a Luppa-szigeti úthoz közeli intenzívebb beépítést lehetővé tevő sport,

és rekreációs övezetekben nyílhat lehetőség.

Itt fontos megemlíteni, hogy a Luppa-szigeti út mentén a nem mentett oldalon, a gáttól keletre fekvő ma is

különleges besorolású terület déli része már ma is beépítésre szánt Különleges Sportcélú (KSp) terület, mely

az üdülőterületekhez hasonlóan a csatorna hiányában még nem épülhetett be. A felette húzódó, szintén

sportcélú területek már a beépítésre nem szánt különleges sportterület területfelhasználási kategóriában –

OTÉK felmentés mellett – legfeljebb 5%-os beépítési mértékkel hasznosulhat, tekintve, hogy új beépítésre

szánt terület nem jelölhető ki a nagyvízi meder területén a hatályos jogszabályok értelmében. E területek jelenleg is már belterületek, 3,5 %-os beépítési lehetőséggel.

A rekreációs célú KR területek a gát nyugati oldalán és a tótól délre kerülnek kijelölésre, melyek célja a pihenés, rekreáció, és ennek megfelelő hasznosítások az idegenforgalom, sport, szállás, közösségi

szórakozás stb. lehetőségével. A tótól távolabb eső területeken sport és rekreációs funkció számára nem

célszerű területet biztosítani, hiszen azok önmagukban nem képviselnek akkora vonzerőt, ami által gazdasági szempontból fenntarthatók lennének, emellett hosszú távon sem lehet ilyen mértékű rekreációs és sport igénnyel számolni a területen, kivéve, ha egy egybefüggő sport és szabadidős komplexum kíván helyet

találni, beleértve akár egy olimpiai helyszín lehetőségét is, mely esetben a koncepció mozgatórugója miatt annak teljes átértékelése szükséges. Különleges intézményterületek A terület déli, Lupa szigeti úttól délre lévő részét különleges intézményi területként javasolt kialakítani,

egyrészt az előzőekben elmondottak miatt, másrészt amiatt, hogy az intézményi funkció együtt tud működni a rekreációs és sportterületekkel, anélkül, hogy zavarnák egymást. Fontos megjegyezni emellett, hogy az intézményi funkcióban rejlő gazdasági erő minőségi, a XXI. századi igényeket kielégítő környezetet teremt maga körül, mely a térség vonzerejét tovább növelheti. A gazdasági tevékenység ezen a részen tehát ne az 40


M0 által generált speditőr funkcióknak, hanem a magasabb hozzáadott értéket termelő tevékenységeknek teremtsen lehetőséget. Az intézményi területek főként a Luppa-szigeti úttól délre eső területen kerültek kijelölésre, azonban az út északi oldalán is továbbvezetésre kerültek a tervezett észak-déli irányú úttól nyugatra, ami mind az egységes utcakép, mind pedig a funkciók diverzitása érdekében előnyös. Zöld és közösségi területek

A közúti kapcsolatot a tótól minél távolabb indokolt tartani, mely a tó körüli tömbök feltárását biztosítja, azonban a tónál kialakítandó parksáv – „Luppa Liget” életét nem zavarja. A fő útirányok a Luppa-szigeti út, a

gázvezeték mentén haladó út, a gát nyugati oldalán vezetett út, valamint délen a véderdő mentén haladó út lehetnek.

A zöld kapcsolatok szempontjából meghatározó kell, hogy legyen a tavat, és a GYNKI országos természetvédelmi területétől nyugatra lévő fás ligetet összekötő parksáv, az öböl fő feltárását adó keleti

parksáv, valamint a már említett „Duna-fasor” és „Limes-fasor”. A tavat körülölelő „Luppa Liget” és a környező területek közt szintén biztosítani kell a lehető legtöbb és legracionálisabb kapcsolatokat gyalogos

és kerékpáros szempontból. A terven jelölt zöld kapcsolati sávok különböző módon érvényesülhetnek a későbbiekben, részben fasorok, széles közterületi vagy közhasználatú zöldsávok kialakításával, vagy pedig a

terület telkeinek ezekben a sávokban való zöldfelületi kialakításának magas arányú előírásával. A 11-es és az M0 környezeti terhelésének enyhítése érdekében véderdő telepítése javasolt azok mentén.

A kerékpárutak fejlesztése szintén elkerülhetetlen feladat a térségben. Az Európai Kerékpárút hálózat áthalad a területen (Eurovelo 6, mely kilenc országot érint), ezért kiemelten fontos az összeköttetésének kiépítése az

M0-on haladó kerékpárúttal. A „Duna-fasor” mentén szintén továbbvezetendő a kerékpárút, mely a már említett gyalogos-kerékpáros felüljárón át az Omszk tóhoz, és a település történeti központjához vezet. A területek igénybevételét megelőző fejlesztési feladatok: o

közterületek kiszabályozása,

o

az északi területen a tó rekultivációjának és tájrendezési feladatainak elvégzése,

o

telekrendezés,

o

a terület speciális funkcióinak megfelelő egységes és komplex beépítési javaslat kidolgozása,

o

ütemezés meghatározása,

o

teljeskörű infrastruktúra kiépítése ütemezetten.

A terv kidolgozása során a gát jelenlegi kialakítása és szükséges szabványos előír keresztmetszetének helybiztosítása is megtörténik, így a Luppa szigeti úttól északra eső sávban a vízügyi egyeztetés alapján a

meglévő út nyomvonala megmaradhat, de a szabályozás során külön gondoskodni kell a gát védőtávolságait figyelembe vevő módon a védősávba nem eső külön közműsáv kiszabályozásáról.

Innovációs Park

A terület a korábbi Óbuda Tsz területe, melyen a volt üvegházakat már elbontották a 11-es út mellett. A

helyén még csak a középső sáv épült be új innovációs épületekkel, különböző vállalkozások számára. A hatályos terv szerint még mintegy 30 ha szabad terület építhető be ugyanezen funkcióval.

A terület működését jól fogja szolgálni a belső gyűjtőút kiépítése a Szentendrei útig, így a forgalom nem fogja érinteni a központi területeket.

A 11-es út menti sávban a szabályozási tervben meghatározottak szerint koncentrált zöldfelületek kialakítása szükséges. Alsó Klenity és Prekobrdo

A lakóterületi fejlesztés a hatályos TSZT-hez képest nem változott, a megvalósítás feltétele itt is a kiszabályozás és az infrastruktúra kiépítése. A hatályos szabályozás szintjén a terület külterület, és beépítésre nem szánt övezetekbe van sorolva.

A terület igénybevételénél tekintettel kell lenni a területekkel való takarékos gazdálkodás Étv.-ben is rögzített elvére.

41


Alsó Berdó A folyamatban lévő lakóterületi fejlesztés a hatályos tervhez képest nem változott, de a megindult beépítés meglehetősen kedvezőtlenül zajlik a nem véglegesített utcarendszer és telekstruktúra miatt. A hatályos szabályozás szintjén Lke építési övezetben van a terület.

Itt a TSZT-ben nincs szükség intézkedésre, de a HÉSZ szintjén szigorúbb előírások foganatosítása szükséges. Ófalu – Lenfonóval szemközti terület

A központ kialakítását a Lenfonóval szembeni üres területen régóta tervezi a település. A városi funkciók teljes körű biztosítása, valamint a városközpont területi bővítése érdekében, a meglévő történeti

településközpont változatlanul hagyásával a Lenfonó területén javasolt a bővítés. A meglévő épületekkel rendelkező Lenfonó területe és az alacsonyabb legnagyobb megengedett építménymagasságú Ófalu közötta

területileg még az Ófaluhoz tartozó, a Lenfonóval szomszédos, jelenleg beépítetlen területen (hrsz.1689hrsz.1687/2) magassági átmenetet biztosít a terv. A terület közcélú hasznosítását tartjuk indokoltnak. A

terület alkalmas lehet a városból hiányzó szolgáltatások elhelyezésére (pl.: szakorvosi rendelő, okmányiroda kialakítás, önkormányzati irodák áthelyezése, banki szolgáltatások). Lenfonó területe A területet a TSZT nyitottan hagyja. Több tanulmány készült a területre, amelyek áttanulmányozását követően nem lett biztosabb a tervezési koncepció. Ami biztos volt a terület bejárását követően, hogy a Lenfonónak központi helyzeténél fogva központi szerepet kell kapnia a városban. A szomszédos fejlesztési területre vonatkozó egyértelmű önkormányzati koncepció ismeretében a városi „szolgáltató”

funkciók

teljes

körű

biztosítására

településközpont változatlanul hagyásával.

van

lehetőség

a

területen,

a

meglévő

történeti

A területre a korábbi elképzelések alapján elkészültek a bontási tervek, mely a nagy csarnoképületet egyelőre

még nem érinti. A korábbi javaslatok a vásárcsarnoktól az uszodáig sok ötletet felvetettek, jelenleg a kulturális központi jelleg megerősödésének szándéka erősödik. A Lenfonó terület belső, Faluház mögötti területein közparkok, és ezekben gyülekezési és rendezvény helyszínek kialakítását javasoljuk. A kialakított parkok mögött az átalakított csarnok funkciójához igazodó kiegészítő tevékenységek valósulhatnak meg. (pl.: vásártérpiac, sportolási lehetőség) A terv arra is lehetőséget biztosít, hogy vásártér helyett a Felső-Klenitty lakóterületeihez igazodó kisvárosi szolgáltató és kereskedelmi sétálóutca alakuljon ki, ahol lehetőség van helyi a terület történetét bemutató múzeum kialakítására, kézművesek bemutatójára, kézművesház kialakítására, szabadtéri programok lebonyolítására. A terület mérete miatt elégséges parkoló kialakításán túl plusz parkolók is elhelyezhetők. A javaslat szerinti megvalósuló városi tér méltó, a város arculatát és az itt élők identitását erősítő központja lehet a városnak. Ehhez azonban a Lenfonó területén lévő épületek jelentős részét bontani kell. A hatályos

tervhez képest eltérés, hogy abban a zöldfelületi kialakítás feltétele a csarnoképületbe való belebontás is

azért, hogy arányos szabad tér jöhessen létre. Jelen terv a bontási szándékok figyelembevétel alakít ki belső

közparki funkciót.

Az igényesen kialakított városi tér-együttes a jelenlegi helyzethez képest versenyelőnyt biztosít a területen tevékenykedő vállalkozások számára is, ezzel is erősítve a városhoz történő kötődésüket.

A területnek közterületi feltárása nincsen. A meghatározott területfelhasználás céljából rendezni kell a területet, és közterületek kijelölésére van szükség. Ez új utakat és közparkot jelent.

42


2.2. Településhálózati és tájhasználati valamint településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változások – tér és időbeli folyamatok Településhálózati változások nincsenek.

2.2.1.

Korábban is lakóterületi célra kijelölt területek

A fejlesztési területek közül a már korábban is lakóterületi célra kijelölt, de még túlnyomó részben be nem

épült területek (Alsó Klenity, Prekobrdo, Alsó Berdó) lassú és fokozatos beépülésével lehet számolni, hiszen a fejlesztés feltétele a közterületek kiszabályozása, a közmű infrastruktúra kiépítése. Figyelembe véve a

település és az érdekelt ingatlantulajdonosok anyagi lehetőségeit is, nem valószínűsíthető hirtelen robbanásszerű változás. Ezt az is bizonyítja, hogy a területek már az 5 évvel ezelőtt jóváhagyott

településszerkezeti tervben ki lettek jelölve lakó területhasználatra, de az ennek megfelelő szabályozás, és az

annak megfelelő beépülés nem indult el.

A lakófejlesztési területek aktiválódása esetén •

a tájhasználatban bekövetkező változás eredményeként a túlnyomó részben még

beépítetlen területeken fokozatos lakóterületi átalakulása várható, a jelenlegi lakóterületekhez kapcsolódva az Alsó Klenity és a Prekobrdo területén, az Alsó Berdó területén már ma is folyamatban lévő átalakulásról beszélhetünk. •

a településszerkezetben a meglévő lakóterületekhez kapcsolódva már korábban lakóterületi

használatra

kijelölt

területek

fokozatosan

használatba

kerülnek,

beépülnek, a beépítettség intenzitása növekedni fog, de mindez szabályozott

keretek között történik.

2.2.2.

Kálvária alatti terület

A Kálvária alatti területen a központi területhez a Kálvária utca által kapcsolódó lakóterület kerül kijelölésre a korábbi indokolatlanul nagy méretű Z-kp besorolás helyett a . A lakóterületi kijelölés egyaránt figyelembe

veszi a beerdősült területeket és a domborzati viszonyokat. A területen a HÉSZ szerint egységes beépítési terv alapján kezelendő a szomszédos helyi természetvédelmi terület puffersávja, a telekrendezés, az infrastruktúra kiépítése, és maga a terület beépülése.

2.2.3.

Innovációs park

A már korábban is gazdasági célra kijelölt terület a 11-es út mentén, még csak részben épült be, célja, hogy a vállalkozások számára helyet biztosítson. Várhatóan fokozatosan fog beépülni a terület szabályozott keretek között.

A vállalkozási terület fokozatos beépülése során •

a tájhasználatban bekövetkező változás során a jelenlegi gazdasági területhez

kapcsolódó még be nem épült terület fokozatosan beépül, a 11-es út felől védő

fásítás telepítésével. •

Az Innovációs park a településszerkezetben már megtalálta a helyét, az erre a célra

már korábban is kijelölt területek fokozatosan használatba kerülnek, beépülnek, értelemszerűen a beépítettség intenzitása növekedni fog.

2.2.4.

Luppa-tó térsége

A Luppa-tó térségének fejlesztése kiemelt jelentőségű, ugyanakkor a fejlesztés tényleges irányai, részletei még nem kristályosodtak ki. A területen valós fejlesztések / változások hosszútávon várhatók, elindulásukat

meg kell, hogy előzzék későbbi szabályozási tervek, és azt követően is várhatóan ütemezetten, fokozatosan

kerülhet sor az átalakulásokra. •

A tájhasználatban bekövetkező első változás a kavicsbányászat befejezése után a tó

rekultiválása. A TSZT olyan fejlesztést irányoz elő, melynek során a jelenleg túlnyomó részben külterületi, mezőgazdasági területeken olyan jelentős kiterjedésű

összefüggő zöldfelületi és gyalogos, kerékpáros kapcsolati rendszer kialakítása 43


várható, amely összefűzi a Luppa-szigeti út északi és déli oldalát a tó partja menti közparkkal, a Gyógynövénykutató parkjával és a településsel. A 11-es út mentén védő erdő, védő fásítás telepítése várható. •

A település 11-es út és a Duna közötti területrészén a településszerkezet átstrukturálódik, alapelemeit az új közterületek és az említett zöldfelületi és

gyalogos, kerékpáros kapcsolati rendszer fogja alkotni. A területhasználatban a külterületi, mezőgazdasági területek helyén rekreációs, sport és jelentős zöldfelületű

intézményi használat jelenhet meg. A beépítés intenzitása várhatóan növekszik, pontos mértékét – és az építés egyéb feltételeit - a későbbi szabályozások kell hogy

meghatározzák.

2.2.5.

Településközpont

A településközpontban előirányzott fejlesztések – Petőfi tér, Lenfonó területe és a Lenfonóval szemközti terület – területfelhasználási változással nem járnak, időbeli ütemezésük bizonytalan. • •

A településközpontban tájhasználatról nem beszélhetünk.

A Lenfonó területének megnyitása, felszámolja a terület zárvány jellegét és a

településszerkezetbe kapcsolja. A beépítettség jelentősebb mértékben a Lenfonóval szemközti területen növekszik, hiszen ma az egy beépítetlen terület.

2.2.6.

Zöldfelületi fejlesztések

Az M0 gyorsforgalmi út már kiépült és tervezett szakasza mentén északról és délről is jelentős kiterjedésű védőerdő fejlesztés történt a védőtávolságon belül, az autópálya építőjének kötelezettsége.

A korábban rekultiválandó bányaterületként rögzített, tájsebként megjelenő kőbánya valós rekultivációja is kívánatos zöldfelületi fejlesztés. Összefoglalva elmondható, hogy a TSZT-ben kijelölt fejlesztési területek egyidejű, robbanásszerű beépülése

nem várható. Rögzítésük mégis azért fontos, mert védelmet nyújtanak a hirtelen, ad hoc megjelenő és esetleg kifejezetten kedvezőtlen (pl.: lakópark vagy további bevásárlóközpont) fejlesztési elképzelésekkel szemben.

Egyben a település az Innovációs park vagy a Luppa-tó térségének fő fejlesztési irányelveit már most

meghatározva felkészült, kezdeményező szerepet tud felvállalni, olyan „kínálatot” tud a fejlesztők elé tárni,

amely a közösségi, települési érdekeket is magába foglalja.

2.3.

Infrastrukturális változás 2.3.1.

Közlekedési infrastruktúra

Az országos közúthálózati kapcsolatok vonatkozásában az alábbi közlekedésfejlesztési elhatározások ismertek, megvalósulásuk üteme nem helyi kompetencia.

y M0 útgyűrű északi szektor 11-es és 10-es közötti összekötő szakaszának kiépítése, és különszintű

csomópontja a 11. sz. főúton

y Budakalász nyugati elkerülő út

o

Pomáz elkerülő út

o

Szentendre nyugati tehermentesítő út.

A helyi fejlesztési területek kiszolgálása érdekében szükséges úthálózati fejlesztések az egyes fejlesztési területek aktiválódásához kötődnek.

y A Luppa-tó térségének fejlesztése során a szükséges közúti kapcsolatok megteremtése, y A nagyobb volumenű lakóterületi fejlesztések kiszolgálása (Alsó Berdó, Prekobrdo), y Településközpont forgalomcsillapítása.

44


2.3.2.

Közmű infrastruktúra

Az országos szintű villamosenergia ellátó rendszer távlati 400 kV-os átviteli hálózatfejlesztési terve érinti a

település közigazgatási területét, a nyomvonal számára helybiztosítás a 120kV-os hálózat mentén jelölhető ki.

A helyi fejlesztési területek kiszolgálása érdekében szükséges közmű fejlesztések az egyes fejlesztési területek aktiválódásához kötődnek.

2.4.

Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása

Budakalász lakónépessége már meghaladja 10. 000 főt, a növekedés üteme csökkenő tendenciát mutat, de még mindig a pozitív tartományban van, tehát további növekedésre kell számítani.

A beköltözők egyre nagyobb arányával, valamint a helyi munkalehetőségek szűkösségével indokolható a lakónépesség ingázó életmódja, mely már a középiskolás korosztályra is jellemző. Iskolába, munkába a

fővárosba járnak a lakók. A gépkocsi használat egyre nagyobb aránya szintén segíti ennek a életmódnak a terjedését. Következménye a településhez való kötődés meglazulása, a helyi identitás alacsony szintje. Ezzel

szemben a lokálpatriotizmus erősítése szükséges.

A település már ma is több olyan adottsággal bír mely időszakosan vonzza a nem lakónépességet. Ilyen adottságok •

az üdülőterületek,

•

a bányatavak

•

a bevásárlóközpont.

Cél, hogy a nem lakónépesség ne csak (ki)használja, lepusztítsa a budakalászi értékeket, hanem valamilyen

formában hasznot is jelentsen a település vagy a helyi lakosok számára, ezért a vonzó funkciók mellé kiegészítő szolgáltatások, vendéglátás, programok telepítése indokolt.

45


3.

HATÁSELEMZÉS

3.1.

Történeti, településhálózati következmények

A település történeti magjának, az Ófalunak a védelmét szolgálja Budakalász helyi örökségvédelmi rendelete, és a mellékleteiben rögzített egyedi értékek listája és a területi védelem lehatárolása. Ez alapján biztosítható

a történeti településmag utcaszerkezetének, telekszerkezetének és döntő részben beépítésének a megmaradása.

A történeti településmagot érintő fejlesztés az átmenő közúti forgalom számára korábban kijelölt útvonal forgalomcsillapítása, mely távlatban is biztosítja, erősíti a régi településszerkezet fennmaradását, az "úti-

falu" jellegű település-alaprajz funkcionális érvényesülését, a Budai út két oldalán kialakult település részek együttélését.

A település központjában javasolt forgalomcsillapítás a történeti települési funkciók megmentését, a továbbélés lehetőségét szolgálják.

3.2.

Természeti, táji hatások

Védett természeti értéket fejlesztési területek nem érintenek, kivéve a Luppa-tó térségének fejlesztése, ahol

a Gyógynövénykutató védett természeti területe a fejlesztés zöldfelületi rendszerének kiemelt alkotórésze, így védelme az átstrukturálása során is biztosítható. A fejlesztési területek aktiválódásával a táji változások is együtt árnak.

A lakóterületi fejlesztéseken megszűnik a még meglévő kertgazdálkodás, de a zavaros összképet és táji megjelenést eredményező rendezetlen beépüléseket is felváltja egy szabályozott beépítés.

A Luppa-tó térségének távlatos átalakulása is táji változásokkal jár. A tó rekultivációja kedvező hatású tevékenység. A külterületi mezőgazdasági területeken markáns, összefüggő zöldfelületi kapcsolati hálózat

jelenik meg. A köztes területeket töltik ki a rekreációs, sport és intézményi funkciók, melyek önmagukban is magas zöldfelülettel kell, hogy rendelkezzenek.

A 11-es út mentén mind az Innovációs parkban, mind a Luppa-tó térségéhez kapcsolódóan kereskedelmi, szolgáltató gazdasági célra kijelölt területeken már további „doboz-építészeti” típusú bevásárlóközpontok nem jelenhetnek meg.

A kőbánya rekultivációja a hegyoldalban megjelenő tájseb begyógyulásával jár majd.

3.3.

A településkép feltárulásának változásai

A történeti településrészek feltárulása a Budai úton, a Pomázi úton, illetve a Damjanich utcán keresztül továbbra is biztosított, ezt erősíti a főút forgalomcsillapítása is. A feltáruló látvány történeti képének

megőrzését elsősorban az Ófalu területének helyi területi védelme, illetve az egyedi védelem alá eső épületek

nagy száma garantálja.

A 11-es úton dél felől feltáruló látvány a bevásárlóközpont kifejezetten kedvezőtlen megjelenésű. Az út

északi folytatásában, a még be nem épült gazdasági területeken az út menti sávban koncentrált zöldfelületek

telepítését irányozza elő a TSZT, így ennek takarásában épülhetnek majd be az egyelőre üres gazdasági célú

területek.

A domboldalakról nyíló kilátásokban / rálátásokban a fejlesztési területek aktiválódásával új látványok jelennek majd meg az összképben: •

korábbi rendezetlen beépülések helyén szabályozott, rendezett lakóterületek,

•

a Luppa-tó térségének átstrukturálódásával rekultivált bányató, és összefüggő zöldfelületi kapcsolati

hálózat, • •

a Megyeri híd lehajtója mentén erdősítés, a 11 –es út mentén koncentrált zöldfelületek,

az M0 továbbépülésével új mérnöki létesítmények.

Nem fog megjelenni a magaslati pontokról feltáruló látványban •

új bevásárlóközpont.

46


3.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A hatástanulmány önálló régészeti munkarészt is tartalmaz (lásd 1. és 2. mellékletek), melyben külön-külön ismertetésre kerülnek a védetté nyilvánított és nyilvántartott régészeti lelőhelyek és a régészeti érdekű

területek, valamint az ezeket érintő tervi változtatási szándékok, és azok hatásai. A régészeti területek

védelméről első sorban a kulturális örökségvédelmi törvény, és a régészeti lelőhelyek feltárására vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. A TSZT védelmek és korlátozások tervlapja a régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket rögzíti a

fejlesztési területekkel együtt, így leolvasható, hogy mely fejlesztések érintenek régészeti területet.

Amennyiben egy fejlesztési területet, vagy egy infrastruktúra fejlesztés nyomvonalát régészeti lelőhely érinti,

a terület aktiválódása, azaz a valós fejlesztési tevékenység megkezdése előtt el kell végezni a jogszabályok szerint a régészeti feltárásokat.

3.5.

Történeti térbeli rendszerek alakulása

Ófalu történeti rendszerének megőrzését, továbbélésének lehetőségeit a 3.1. pontban bemutattuk.

A település további történeti fejlődésének egyes szakaszait az egyes településrészek őrzik, például a ’20-as és ’30-as évek emlékét a Szt. István telep, a ’30-as évek emlékét a Luppa-sziget üdülőként való

birtokbavétele, a ’60-as évek emlékét a Lenfonó.

A TSZT a lakó és üdülőterületek kialakult utca-, tömb-, és telekszerkezetét megőrzi. A beépítési lehetőségek sem fognak alapvetően eltérni a mai adottságoktól.

A volt ipari központok – Lenfonó, Temaforg – átalakulása azonban várható. A Lenfonó zárványterülete az átalakulás / átstrukturálódás eredményeként bele tud kapcsolódni a településszerkezetébe.

3.6. Műemléki együttese, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében A 4 országosan nyilvántartott műemléket •

a Görögkeleti ortodox templomot,

•

a Régi szerb temetőt,

•

a Luppa- villát,

•

a Vaskeresztet,

és műemléki környezetüket az 1. fejezetben bemutattuk. A görögkeleti templomot a 120 lelket számláló ortodox egyházközség használja, biztosítva egyelőre az eredeti funkció fennmaradását, az ő gondozásuk alatt áll a régis szerb temető is.

A Vaskerszet szimbolikus jelkép funkciót tölt be a Petőfi téren.

A Luppa-villa erdeti funkciójában működik.

3.7.

Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei

A műemlékek fennmaradását a kulturális örökség védelméről szóló törvény szolgálja. A műemlék épületek esetében szükséges engedélyeket a Pest megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Irodája adja ki, mint

építésügyi hatóság. Ez megfelelő garanciát jelent a védett épületek szakszerű felújítására, értékeik megóvására vonatkozóan.

A műemlékek fenntartása, megújulásuk biztosítása alapvetően a tulajdonosokon (anyagi helyzetükön, ízlésükön és szándékaikon) múlik.

3.8.

A településkarakter változásának hatásai

A településkarakter megőrzésre kerül a település fejlődése során kialakult, lakó és üdülőterületi már beépült

településrészeken.

Karakterváltozás a Lenfonó területén várható, annak átalakulása során.

47


Új karakterek kialakulása a fejlesztési területeken jöhet létre. A lakóterületi fejlesztéseken várhatóan egyedi változatos architektúrából fog kialakulni az összkép. Egységes építészeti / településképi karakterek létrejöttére az új funkciók számára helyet biztosító fejlesztési területeken van esély, pl.: a Luppa-tó térsége, vagy az innovációs park.

3.9.

Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései

Az előzőekben már többször is kifejtettük, hogy az épített örökség túlnyomó része az Ófalu településrészben csoportosul, ahol azonban jelentős a közlekedési terhelés. Az itt található két műemlék és a helyi egyedi

védelem alatt álló épületeket fokozottan éri rezgésterhelés, porszennyezés stb. Ennek oldását szolgálja a településközpontban tervezett forgalomcsillapítás.

3.10.

Folyamatok iránya, visszafordíthatósága

A településközpontban tervezett forgalomcsillapítás kedvező irányú változásokat indukál, az Ófalú településszerkezetének és egyedi értékeinek a megőrzését továbbélését segíti.

A volt ipari területek – Lenfonó, Temaforg – átalakulása visszafordíthatatlan, ugyanakkor a Lenfonó

településszerkezetbe most zárványként beékelődő területe megnyílik a település felé, a változás iránya pozitív.

A még be nem épült fejlesztési területek aktiválódásával vissza nem fordítható beépülési folyamatok indulnak majd el, de •

a lakóterületeken a szabályozottság, a rendezettség irányába mutatnak,

•

a Luppa-tó térségének átstrukturálódásával bányató rekultivációja egyértelműen pozitív változás, csakúgy, mint az összefüggő zöldfelületi kapcsolati hálózat kialakulása,

•

a

kereskedelmi

szolgáltató

fejlesztési

területeken

bevásárlóközpontok nem fognak megjelenni.

3.11.

újabb

„doboz-építészeti”

típusú

Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei

Épített örökségi értéket kár nem ér a tervben rögzített fejlesztések megvalósulása esetén. Éppen ellenkezőleg, a településközpontban a közlekedési problémák csökkentésével kifejezetten jobb helyzetbe

kerülnek.

A régészeti értékekben gazdag településen az egyes fejlesztési területek aktiválódása régészeti lelőhelyeket

érinthet. Amennyiben egy fejlesztési területet, vagy egy infrastruktúra fejlesztés nyomvonalát régészeti lelőhely érinti, a terület aktiválódása, azaz a valós fejlesztési tevékenység megkezdése előtt el kell végezni a

jogszabályok szerint a régészeti feltárásokat.

48


4.

ÖSSZEFOGLALÓ

A település területén található örökségi értékek feltárásra kerültek. A településszerkezeti terv egyik alapvető

célkitűzése volt ezen értékek megóvásának, védelmének, feltárhatóságának, bemutathatóságának kedvező alakulásának biztosítása. A TSZT a településfejlesztési koncepcióra is alapozott, mely az értékmegőrzést kiemelt fontosságú szempontként kezeli. Az értékmegőrzésen túl a településfejlesztési koncepció további meghatározó

szempontjai is összhangban vannak a településen található értékek védelmével, a mértéktartó növekedés biztosítása mellett,

A településfejlesztési koncepció meghatározó szempontjai: -mértéktartó növekedés -értékmegőrzés

-környezetvédelem -természetvédelem

-elérendő értékek, értékteremtés -fejlődőképes településszerkezet kialakítása: flexibilitás, változtathatóság, ütemezhetőség

-rugalmas terület felhasználás: a terület jellegének megfelelően rögzített rugalmasság

(kötött, v. laza, többfunkciós területek) -karakterszabályozás.

Az országos védettséget élvező művi és természeti, valamint a helyi védelemben részesülő örökségi

értékeket a településszerkezeti terv nemcsak rögzíti, hanem elhelyezkedésüket védelmük biztosítását a területfelhasználások és fejlesztési területek lehatárolásakor is figyelembe vettük.

Az országos védettségű értékek védelmét országos szintű jogszabályok szolgálják, elsősorban a kulturális

örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény. A helyi értékek védelmét szolgálja a település képviselőtestületének 15/2005 (VII.18.) számú helyi rendelete

a település építészeti örökségének helyi védelméről, melynek mellékletei a helyi védettségű terület lehatárolását, a helyi védettségű épületeket és helyi építészeti érték-katasztert tartalmazzák. Az értékőrzés megvalósulása

érdekében

a

települési

önkormányzat

a

rendelet

hatálya

alá

tartozó

épületek,

épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója

érdekében végzett munkák költségeinek támogatása céljából Települési Értékvédelmi Támogatást hozott létre.

4.1.1.

A 11-es úttól nyugatra fekvő területek változásai és az örökségi értékek

A lakóterületi fejlesztések közül az • •

Alsó Klenity,

Alsó Berdó és a

településrészen tervezett új beépítések nem érintenek örökségvédelmi értéket. A Prekobrdó területén két régészeti lelőhely is található, ahol a fejlesztések a vonatkozó jogszabályok szerint végezhetők. Az Innovációs Park további fejlesztése sem érint örökségvédelmi értéket.

49


A történeti településmagban, az Ófaluban, a Lenfonóval szemközti, ma még beépítetlen terület fejlesztése nem érint örökségvédelmi értéket. Az Ófaluban a meglévő utcaszerkezet, telekszerkezet és beépítés, az itt található helyi egyedi épített értékek örökségvédelmi értéket képviselnek, a településrendezési eszközök célja ezek megőrzése. Az útfejlesztések közül •

a Pomázi elkerülő út és az M0 összekötését szolgáló Budakalászon észak-déli irányban a hegyvidéki részen áthaladó út nyomvonala nem érint örökségvédelmi értéket,

•

az M0 tovább vezetése a 11-es út különszintű csomópontja, és a Felső Berdót érintő alagútban

vezetett nyomvonalszakasza régészeti lelőhelyeket érint.

4.1.2.

A 11-es úttól keletre fekvő terület változásai és az örökségi értékek

A 11-es út és a Duna közötti terület túlnyomó része régészeti lelőhelyként vagy régészeti érdekű területként van nyilvántartva. Ez azt jelenti, hogy az ezen településrészen tervezett bármilyen fejlesztés, építés, földmunkával járó beavatkozás szinte biztos, hogy régészeti örökségi értéket érinthet.

A Luppa-tó térségének távlatos fejlesztése számos régészeti lelőhelyet, illetve egy régészeti érdekű területet

is érint, tehát a fejlesztéseket meg kell, hogy előzze a vonatkozó jogszabályok betartásával a régészeti értékek feltárása és a római őrtorony bemutathatóságának vizsgálata A település által tervezett önálló szennyvíztisztító létesítésére kijelölt terület egy régészeti lelőhelyen belül található, a fejlesztés tehát a vonatkozó jogszabályok betartásával végezhető majd. Az üdülőterületként funkcionáló Luppa-szigeten változást nem irányoz elő a tervezett TSZT, így az itt található országosan védett műemlék a Luppa-villa eredeti funkciójában működhet tovább, hagyományos

környezetében.

Budakalász településszerkezeti tervében javasolt mennyiségi és minőségi fejlesztések összhangban vannak a település történeti, természeti és művi adottságaival, megőrzik és védik az országos és helyi örökséget,

erősítik a hagyományaiban is jelentős településen a lakosság identitását, a "genius loci"-t.

50


5.

NYILATKOZAT-2010

Az Örökségvédelmi Hatástanulmány rendszere megfelel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló

többször módosított 1997. évi LXVIII törvényben foglaltaknak, és a kulturális örökség védelméről szóló 2001.

évi LXIV. törvényben foglaltaknak, valamint a 4/2003.(II.20.) NKÖM rendelet előírásainak és az annak

mellékletében rögzített tartalomnak.

Alulírottak a településrendezési eszközök készítésére jogosultsággal rendelkeznek, így a hatástanulmány készítésére a 4/2003.(II.20.) NKÖM rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján jogosultak. Budapest, 2010. május

SZENCZI OTTÓ vezető településtervező TT1 01 – 0056/01

SCHWARCZUK ÁGNES

vezető településtervező TT/1É/11 01-0017

LISZKAY KRISZTINA vezető településtervező TT1 01 – 1455/01

VÁSÁRHELYI KINGA településtervező TT/É 01 – 3723

NYILATKOZAT-2013 Az örökségvédelmi hatástanulmány 2013-ban kiegészítésre került az eltelt 3 évben ismertté vált •

a 2011-ben műemlékké nyilvánított régi szerb temetővel,

•

új régészeti eredményekkel (Kálvárai-domb feltárása), valamint

•

a települési fejlesztési szándékok változásaival.

Budapest, 2013. november

LISZKAY KRISZTINA

vezető településtervező TT/1É 01 – 1455

VÁSÁRHELYI KINGA településtervező

TT/É 01 – 3723

51

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010

Recommend Documents