Bihari Ágnes
XXI. A felszámolás számviteli feladatairól Az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre elrendelését követően a bíróság elrendeli a végzés közzétételét a Cégközlönyben. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének a napja. A bíróság a végzésben kijelöli a felszámolót, aki az adós felszámolásának lefolytatására felszámoló biztost nevez ki. Probléma:
az adós cég tudja, hogy a hitelezője felszámolási eljárást kezdeményezett ellene, átveszi a végzést, de nem figyeli, mikor teszik közzé azt a Cégközlönyben, vagy vára, majd jelentkezik a felszámoló
az adós semmilyen értesítést nem vesz át, akkor szerez tudomást a felszámolási eljárásról, amikor a felszámoló keresi
a fentiek miatt: az adós cég vezetője nem jelez a könyvelőnek, hogy év közben beszámolót, és soron kívüli adóbevallást kell készíteni
„Szerencsés” esetben legalább a könyvelő „fixnek” tekinthető és minden adóbevallási kötelezettségnek eleget tesz az adós cég vonatkozásában. Függetlenül attól, hogy jelentkezik-e a felszámoló a gazdálkodó szervezet vezetője köteles a felszámolás kezdőnapját megelőző nappal:
tevékenységet lezáró beszámolót
adóbevallást
az eredmény felosztása után záró beszámolót kell készíteni.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Csődtv.) „31. § (1) A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles: a) a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) (a továbbiakban együtt: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást készíteni, azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni és nyilatkozni arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,”
84
A gazdálkodó szervezet független könyvvizsgálói jelentéssel együtt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a tevékenységet lezáró beszámoló fordulónapját követő 30 napon belül köteles eleget tenni. Ezeket a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül kell a felszámolónak átadni, valamint a gazdálkodó cég vezetőjének:
nyilatkoznia kell, hogy a tevékenységet lezáró beszámoló az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad
nyilatkoznia kell arról is, hogy a beszámoló elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek
nem kifejezetten számviteli feladatokhoz kapcsolódó nyilatkozatok kötelezettségek: o a nem selejtezhető iratokról jegyzéket kell készíteni o az irattári anyagot és a folyamatban lévő ügyekről információt kell adnia a felszámolónak o !! nyilatkozat, hogy minden vagyontárgyat és iratanyagot átadott o a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül nyilatkozatot kell tennie a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek, hogy maradtak-e környezeti károk, egyéb ezzel kapcsolatos fizetési kötelezettségekről o tájékoztatás a bírósági eljárásokról, a felszámolás előtti vagyoncsökkenéssel járó szerződésekről és jognyilatkozatokról, amelyeket a hitelezők megtámadtak o munkavállalók tájékoztatása o tartásdíjban, életjáradékban részesülők tájékoztatása o Elektronikus iratok átadása, elektronikus számlák (például 2009. évi közzétételről!), elektronikus archívumok.
A gazdálkodó szervezet vezetője bírsággal sújtható, ha átadási és nyilatkozattételi kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tett eleget, illetve valótlan adatokat közölt. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Csődtv.) „33. § (1) A bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevételének 50%-áig vagy - ha a vezető bevétele nem állapítható meg - 2 000 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, vagy azt késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közölt, a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság akkor is kiszabható, ha a vezető már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői (cégvezetői) minősége megszűnt. Ha a gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § szerinti kötelezettségeit, továbbá a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, a felszámoló az iratokat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/D. §-a szerinti végrehajtói kézbesítés útján is eljuttathatja. (2) Az (1) bekezdésben említett vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket is, amelyek a 31. §-ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével, valamint a külön jogszabály szerinti végrehajtói kézbesítéssel merültek fel. Az (1) bekezdésben meghatározott bírság és költség megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás
85
magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.”
Mit kérjen e felszámoló a gazdálkodó vezetőjétől? 1. az előbb említett beszámolót és adóbevallást 2. a mérleget alátámasztó főkönyvi kivonatot 3. minden főkönyvi kartont kinyomtatva 4. leltárakat, a mérleget alátámasztó analitikus nyilvántartásokat (nem tévesztendő össze a beszámoló részét képező kiegészítő melléklettel)
leltár a befektetett eszközökről (vagyoni értékű jogok, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök, ingatlanok esetén tulajdoni lap, részesedések esetén cégkivonat)
készlet leltár (!építőipari cégeknél befejezetlen termelés leltára)
követelések tételes kimutatása (vevők, egyéb követelések)
pénzeszközök leltára (ügyvezető által aláírt pénztár leltár, bank igazolása a bankszámlákról és egyenlegekről
kimutatás a kötelezettségekről (szállítói egyenlegek, adófolyószámlák)
A napi gyakorlatban találkozhattunk olyan esettel, amikor a tevékenység záró beszámoló „több változatban” készült el. Nagyon fontos, hogy a felszámoló a felszámolás vont gazdálkodó képviselőjének aláírásával ellátott beszámolót, leltárakat vegyen át. Adóbevallások:
társasági adóbevallás (71-es nyomtatvány, 1071)
bevallás az éves elszámolású adókról (01-es nyomtatvány, 1001)
járulék bevallás (08-as nyomtatvány, 1008), (a felszámolási eljárás elrendelésének hónapjában a hónap két időszakra kell bontani, például, felszámolási eljárás kezdete 08.12., akkor 08.01-08.11 és 08.12-08.31)
áfa bevallás (65-ös nyomtatvány 1065), (a bevallási időszakot ez esetben is két időszakra kell bontani)
iparűzési adó, önkormányzathoz beadandó bevallások
A tevékenységet lezáró beszámoló összeállításkor az alábbiakat kell figyelembe venni: 1./ A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá válik. Ebből kifolyólag a pénztartozások után:
az eredeti lejárati időig szerződéses kamat
86
az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig késedelmi kamat, késedelmi pótlék, valamint bírság jellegű követelés érvényesíthető
ezeket a tételeket a tevékenység záró mérleg készítésekor ki kell mutatni.
2./ A tevékenység záró beszámoló értékhelyesbítést és értékelési tartalékot nem tartalmazhat (ha a társaság vagyonértékelést hajtott végre, például folyamatosan veszteséges gazdálkodás következtében a saját tőke rendezésére átértékelte eszközét.) 3./ Időbeli elhatárolást nem tartalmazhat (kivéve, a fejlesztésre kapott támogatás miatti halasztott bevétel) 4./ A tevékenységet záró beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni. Számviteli feladatok a felszámolás időszaka alatt A felszámolás időszaka alatt a gazdálkodó szervezetre a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Számvtv.) előírásait a hatályos Csődtv.-ben és a felszámolás számviteli feladatait szabályozó kormányrendeletben előírtak figyelembevételével kell alkalmazni. A felszámolás számviteli feladatait 225/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet szabályozza. Ezek alapján:
a felszámoló jogosult gazdálkodó számlarendjét írásban módosítani
ha gazdálkodó a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően nem folytat vállalkozási tevékenységet, a felszámoló dönthet arról, hogy az eredményt érintő tételeket a gazdálkodó az eredményszámlák helyett a saját tőkén belül kijelölt Felszámolási eredményszámla számolja el
amennyiben gazdálkodó a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően folytat vállalkozási tevékenységet, illetve a felszámolási eljárás várhatóan egyezséggel zárul akkor az eredményszámlák vezetésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni
abban az esetben, ha a gazdálkodó nem folytat vállalkozási tevékenységet, javaslom az eredményszámlákra történő könyvelést. Áttekinthetőbb, fontos a pontos adatszolgáltatás a felszámoló részére.
Nyitó felszámolási mérleg A felszámoló a zárómérleg alapján felszámolási nyitó mérleget készít, melyben az eszköz oldalon a felszámolásba be nem vonható eszközök értékét, és a forrásoldalon azok ezzel egyező forrását – kötelezettségként – elkülönítetten kell kimutatni. A felszámolásba be nem vonható eszközök: •
az a vagyon, amelyet az adós az állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel
•
az állami tulajdonban álló erdő, természetvédelmi oltalom alatt álló földterület 87
•
kárpótlás céljára elkülönített termőföld
•
a gazdálkodó szervezet vagyonából az, az ingatlan, amely az egyházi ingatlanok rendezéséről szóló törvény alapján a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel
•
a védelem célját szolgáló állami tatalék.
A nyitó felszámolási mérleg elkészítése után a könyvviteli nyilvántartásokban rendezni kell a kötelezettséget és a követelések állományát: • A nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő, a felszámolónak bejelentett, a felszámoló által elfogadott és nyilvántartásba vett kötelezettségeket felszámolási eredményt csökkentő tételként állományba kell venni (hitelezői követelések). • A nyilvántartásba vételi díjat hitelezőkkel szembeni kötelezettségként és felszámolási eredményt csökkentő tételként kell állományba venni. • A nyitó felszámolási mérlegben lévő, a felszámoló által elfogadott, de nyilvántartásba vételi díjat meg nem fizetett hitelező esetében a nyilvántartásba nem vett kötelezettségeket, továbbá a 180 napon belül be nem jelentett és így jogvesztetté vált kötelezettséget felszámolási eredményt növelő tételként kell kivezetni. (180 napon belül be nem jelentett hitelezői igényt a közbenső mérleg készítésekor kell kivezetni) • A tartásdíj, az életjáradék, a kártérítési járadék, a bányászati kereset kiegészítés, a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére járó pénzbeli juttatás, valamint a környezetvédelmi kártérítés költségeit, a környezetvédelmi bírság nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő összegét, felszámolási eredményt csökkentő tételként állományba kell venni. • A nyitó felszámolási mérlegben lévő kötelezettség, valamint a bejelentett és elfogadott kötelezettség (hitelezői követelés) közötti különbözetet felszámolási eredményt érintő tételként kell állományba venni, illetve törölni kell az állományból. • A nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő elismert, jogszerű, várhatóan behajtható követeléseket a felszámolási eredményt növelő tételként kell állományba venni, továbbá a mérlegben szereplő, de behajthatatlannak minősülő követeléseket felszámolási eredményt csökkentő tételként ki kell vezetni. • A felszámolási mérlegben szereplő eszközöket minősíteni kell és azok könyvszerinti értékét terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával, illetve az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírásával, indokolt esetben felértékeléssel a várhatóan megtérülő összegre kell a felszámolási eredménnyel szemben módosítani (vagyonértékelés, piaci érték). Felszámolási eredményt érintő tételek A felszámolás kezdő időpontját követően a könyvviteli nyilvántartásokban felszámolási eredményt érintő tételként az alábbiakat kell rendezni: • A meglévő, a nyitó felszámolási mérlegben értékkel nem szerepeltethető, de a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek teljesítésére felhasználható vagyoni eszközöket, azok
88
piaci értékén felszámolási eredményt növelő tételként állományba kell venni. (nullára leírt eszközök) • A nyitó felszámolási mérlegben lévő céltartalék állományát a felszámolási eredményt növelő tételként ki kell vezetni. • A vagyoni eszközök terven felüli értékcsökkenéséből, értékvesztéséből (selejtezéséből, leértékeléséből) származó különbözetet felszámolási eredmény terhére kell elszámolni. • A beszámított összeggel a hitelező tartozását és követelését csökkenteni kell. Egyezség esetén, az egyezségi megállapodás alapján a felszámolási eredmény javára el kell számolni az elengedett kötelezettségeket, ideértve a fejlesztési célra kapott visszatérítendő támogatásoknak a támogató által elengedett összegét is. Közbenső felszámolási mérleg A felszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától.
Közbenső felszámolási mérleget lehet készíteni, ha megfelelő mennyiségű pénzeszköz folyt be és áll rendelkezésre a hitelezők kielégítésére, részbeni teljesítésére.
A felszámolás kezdetétől évente kötelező közbenső felszámolási mérleget készíteni, kivéve az egyszerűsített felszámolást.
A rendelkezésre álló pénzeszközből a várható költségekre és vitás hitelezői igények fedezetére a pénzeszközökön belül tartalékot kell elkülöníteni, amelyről külön nyilvántartást kell vezetni.
A közbenső felszámolási mérleg a felszámoló által meghatározott mérlegforduló napra vonatkozóan tartalmazza • a vagyoni eszközöket • kötelezettségeket • a saját tőke állományát könyvszerinti értéken • a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást • szöveges jelentést. Kimutatás a bevételek és költségek alakulásáról A könyvviteli nyilvántartásokkal egyezően tartalmazza: • a tevékenység folytatásával kapcsolatos bevételeket • tevékenység folytatásával kapcsolatos költségeket, ráfordításokat • értékesített vagyontárgyak bevételét • az értékesített vagyontárgyak könyveszerinti értékét • a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét • a már kiegyenlített felszámolási költségeket. 89
Felszámolási eljárás befejezése az adós megszűnése nélkül (egyezség) Amennyiben a gazdálkodó szervezet és hitelezői a felszámolás időszaka alatt egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről. A felszámoló az egyezségkötés napjával elkészíti a felszámolás befejezésének időpontjára vonatkozó: • felszámolási zárómérleget • bevételek és költségek alakulását tartalmazó kimutatást • záró adóbevallást • záró jelentést • vagyonfelosztási javaslatot nem kell készíteni • a gazdálkodó szervezet a felszámolás időszak alatt vezetett könyveit lezárja • a felszámoló a zárómérleget köteles a számviteli törvény előírásainak megfelelően letétbe helyezni és közzétenni az egyezség megkötést követő 30 napon belül. A napi gyakorlatban a felszámolási közbenső illetve záró mérleghez csatolni kell egy pénzforgalmi kimutatást is, amely: • a nyitó pénzkészletet, • a befolyt bevételeket és követeléseket, • a kifizetett költségeket és kötelezettségeket, • záró pénzkészletet tartalmazza. Adózás Iparűzési adó A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 35. §-a értelmében az adó alanya a vállalkozó. A vállalkozó a Htv. 52. § 26. pontja szerint: „26. vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;”
A felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodók alanyai az iparűzési adónak. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) alapján az adóhatóság elvégzi a tevékenység záró, illetve a felszámolási eljárás lezárását követő adóellenőrzést. Az eddigi gyakorlat alapját a helyi adók ellenőrzésére nem került sor. A felszámolások során a gyakorlatban nem találkoztunk iparűzési adófizetéssel. Ez azoknál a vállalkozásoknál jelentkezhet, amelyek a felszámolás időszaka alatt vállalkozási tevékenységet (például gyártást) folytatnak. Amennyiben „csak” a vagyoneladás történik, ez után az értékesítés után nem kell iparűzési adót fizetni. (A vagyon eladása egyéb bevétel, az iparűzési adónak pedig a számviteli törvény szerinti nettó árbevétel az alapja!)
90
Társasági adó A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao.) 5. számú mellékletének 8. pontja alapján a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók nem alanyai a társasági adónak. Amennyiben a felszámolás egyezséggel zárul, úgy a Tao. tv. 16. §-a alapján: az eljárást befejező vagyonmérlegben szereplő saját tőke és a tevékenységet lezáró beszámolóban szereplő saját tőke különbözetével a felszámolást követő adóév bevallásában : •
növelnie kell az adózás előtti eredményét, ha a felszámolás időszaka alatt növekedett a saját tőke,
•
csökkentenie kell az adózás előtti eredményét, ha a felszámolás időszaka alatt csökkent a saját tőke,
Egyéb adók, járulékok Amennyiben a gazdálkodó a felszámolás időszaka alatt munkavállalókat foglalkoztat, a kifizetett munkabéreket terhelő járulékot, szakképzési hozzájárulást be kellett vallani. A felszámolás időtartama alatt a 01, 08, 65-ös bevallásokat folyamatosan be kell nyújtani. Ne feledkezzünk meg a környezetvédelmi termékdíjról sem. (Előfordul, hogy a felszámolási eljárás kezdetét megelőzően már nem tudta a gazdálkodó kifizetni a munkabéreket. A ki nem fizetett munkabérek után nem szabad bevallani a járulékokat. Amikor a felszámolás eljárás során lesz fedezet a ki nem fizetett munkabérekre (esetleg bérgarancia alapból), a kifizetést követően kell a járulékot bevallani, és felszámolási költségként elszámolni.(!!!)
Ellenőrzési határidők
tevékenységet záró bevallás ellenőrzését és az azt megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a felszámolás közzétételéről számított 1 éven belül, egyszerűsített felszámolás esetén 120 napon belül köteles az adóhatóság befejezni
a felszámolási záró bevallás ellenőrzésre a bevallás kézhezvételétől számított 60 nap, egyszerűsített felszámolás esetén 45 nap áll az adóhatóság rendelkezésére
ha az adóhatóság az ellenőrzés során más adózóra kiterjedően kapcsolódó vizsgálat lefolytatását rendeli el, a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.
a határidő számításánál az ellenőrzés kezdő időpontja a megbízólevél átadásának a napja Megjelent a Hír-Infó XIX. évfolyam 2010. évi 5-6. számában Kézirat lezárva: 2010. november 4.
91
