Beteg-kártérítési rendszerek az észak-európai országok gyakorlatában
Egészségügyi Rendszertudományi Iroda 2010. december
Tartalom
Összefoglalás .......................................................................................................................................... 3 Az északi országok no-fault rendszerei.................................................................................................. 77 Svédország.......................................................................................................................................... 8 Dánia ................................................................................................................................................. 11 Finnország......................................................................................................................................... 15 Norvégia ............................................................................................................................................ 17 Franciaország ........................................................................................................................................ 18 Felhasznált források és további feldolgozásra ajánlott anyagok ............................................................ 21
22
Összefoglalás Tanulmányunk a beteg-kártérítési rendszereket mutatja be az észak-európai országok gyakorlatában. Ezeket a rendszereket leggyakrabban no-fault rendszereknek nevezik, helyenként találkozhatunk no blame elnevezéssel vagy adminisztratív rendszer megjelöléssel. Talán ez utóbbi fedi le legjobban a tartalmukat, a továbbiakban mégis az elterjedtebb, közismertebb no-fault elnevezést használjuk. Az összeállításban felhasználtuk az egyes országok no-fault rendszereiben közreműködő szervezetek honlapjainak anyagait, az Európa Tanács 2008 nyarán “THE EVER-GROWING CHALLENGE OF MEDICAL LIABILITY: NATIONAL AND EUROPEAN RESPONSES” címen megrendezett, orvosi felelősségbiztosítással foglalkozó konferenciájának anyagait 1 , valamint a skót No-fault Compensation Review Group munkaanyagait 2 . 3 Skócia helyzete speciális, hiszen a skót kormány 2009-ben hozott létre egy szakértői csoportot a nofault jellegű kártérítés skóciai NHS-be történő bevezetési lehetőségének vizsgálatára. Skóciában az orvosi sérülések kártalanítása jelenleg a klinikai gondatlanság jogi úton történő bizonyítása alapján történik. (2008-ban 182 kártérítési ügyet zártak le az országban, 14,5 millió GBP kifizetésével. A fennálló rendszer számos problémával küzd. Ilyen a keresetek eldöntéséig eltelt hosszú idő, a különböző szakértői vélemények figyelembe vételének szükségessége, a kárigények finanszírozásának nehézségei stb. Jelenleg az NHS Health Boards finanszírozza a klinikai gondatlansági kereseteket, de az aránytalan veszteségek elleni védelem érdekében egy kockázatmegosztó rendszerben (Clinical Negligence and Other Risks Indemnity Scheme) is részt vesz. A no-fault rendszer bevezetési lehetőségét vizsgáló skót szakértői csoport olyan szervezetek képviselőiből áll, mint pl. a British Medical Association, a General Medical Council és a Royal College of Nursing, valamint betegszervezetek képviselői is szerepelnek a tagok között. A skót kormány szerint a no-fault kártérítési rendszer egyszerűbb lenne a fennálló bírósági rendszernél. Nem kellene megállapítani felelősséget és a kárigények jogi és adminisztratív költségei csökkennének. Egy másik angolszász ország, Új-Zéland nofault rendszerét tekintik követendő modellként, ahol az egyértelmű eseteket néhány hét alatt rendezik és maximum kilenc hónapon belül valamennyi esetet lezárnak. A no-fault rendszer gondolata a betegjogokról szóló törvényjavaslat konzultációja során merült fel. A konzultáció során kialakult vélemények azt tükrözik, hogy a közvélemény és az érdekeltek nagy mértékben támogatják a no-fault kártérítési rendszer bevezetését. A No-fault Compensation Review Group munkája jelenleg még nem fejeződött be, egy jelentéssel és ajánlásokkal fog zárulni. Az aktuális információkat honlapjukon lehet elérni 4 .
1
2 3 4
http://www.coe.int/t/e/legal_affairs/legal_cooperation/steering_committees/cdcj/cj_s_med/ Conference%20Documents.asp#TopOfPage No-fault Compensation Review Group http://www.scotland.gov.uk/Topics/Health/NHS-Scotland/No-faultCompensation Az irodalomjegyzékben jeleztük az egyes országokban angol nyelven elérhető, további feldolgozásra ajánlott törvényszövegeket, beszámolókat is. http://www.scotland.gov.uk/Topics/Health/NHS-Scotland/No-faultCompensation/PapersAndMinutes
33
A no-fault rendszerek közös jellemzői A no-fault rendszerek a kártérítés alternatív módját nyújtják az orvosi kezelésekkel illetve azok során okozott károkért. Alapvető tulajdonságuk, hogy a kártérítés jogosultságának elnyeréséhez nem szükséges bizonyítani a gondatlanság tényét. Közös jellemzőik a következők: ` Valamennyi no-fault rendszer jogosultsági kritériumokat határoz meg a fedezet megítélésére, ` A fedezetnek vannak korlátai, pl. a kártérítés/jogosultság felső határa, ` A kártalanítás összege általában alacsonyabb, mint a bírósági rendszerekben történő hasonló károk, hibák miatti gondatlansági keresetek esetében, ` A no-fault rendszerekben a kártalanítás egyszerűbb és szélesebb körű, ` Lehetnek korlátok a bíróságok igénybevételére, ` Átfogó országos jóléti/társadalombiztosítási rendszer keretében működnek. A no-fault rendszerek általános előnyei közül az alábbiak emelhetők ki: ` Többen és könnyebben kaphatnak kártalanítást, ` Nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy adatokat gyűjtsenek az orvosi hibákról és az adatgyűjtés segítségével tanuljanak belőlük a betegbiztonság javítása érdekében, ` Orvosi hiba esetén segíti a betegek és az egészségügyi szakemberek közötti kevésbé defenzív kapcsolatot, ` Időben és költségekben hatékonyabb, mint a bírósági kártalanítási rendszerek, ` A pereskedés jogának csökkentésével a bíróságok és az érintettek költségei és adminisztratív terhei csökkennek. A no-fault rendszerek tipikus hátrányai: ` Nehézségeket okozhat a fenntarthatóság biztosítása, főleg nagyobb számú lakosság esetén, ` A pénzügyi kompenzációt jóval alacsonyabb szinten határozzák meg, mint a bírósági rendszerekben elbírált keresetek esetében, ` Hiányzik az intézményi és szakmai felelősségre vonás, ` Megszűnik a bírósági per veszélye, ami egyébként ösztönzően is hathat (fenyegetést jelenthet) az egészségügyi dolgozókra és intézményekre a nem biztonságos gyakorlat elkerülése érdekében, ` A potenciális keresetek száma jelentős mértékben nő, ` A no-fault rendszerek csak megfelelően finanszírozott országos társadalombiztosítási rendszeren belül működnek jól, ` Nincs elég empirikus bizonyíték arra, hogy a no-fault rendszerek elősegítenék az intézmények és a szakemberek tanulását az orvosi hibákból, ` A no-fault rendszerektől is megkövetelik a károkozás bizonyítását (küszöbértéktől függően), ami a bírósági gondatlansági keresetekben is körülményes feladat,
44
` Bár a no-fault rendszerekben a jogosultsági kritériumok szélesebbek, és több sérülést szenvedett beteg nyújthat be kárigényt, nagy a visszautasítás aránya, sok benyújtott igény nem felel meg a jogosultsági kritériumoknak, ` Azok a no-fault rendszerek, amelyekben meghatározott vagy fix díjtételek vannak, nem tudnak a betegek egyéni szükségleteihez alkalmazkodni, ` A no-fault rendszerek nem garantálják automatikusan a betegek igényei szerinti jóvátétel egyes formáit (magyarázatok, bocsánatkérés, az egészségügyi dolgozók felelősségre vonása), ` A no-fault rendszerekben a bírósághoz való fordulás korlátozása szembekerülhet az emberi jogokkal. A no-fault rendszer bevezetése előtt megfontolásra ajánlott szempontok: ` A modell kiválasztása: bizonyos elemek befogadása egy ország no-fault rendszerébe sajátos történelmi, társadalmi, kulturális, intézményi és jogi irányvonalakat tükröz, melyeket nem könnyű átvenni a rendszer más országban történő modellezésekor. ` A fedezet egyenlősége: a kártérítések mértékének meghatározásakor az igazságosság és méltányosság kérdéseit kell mérlegelni. ` Költségek és megfizethetőség: a no-fault rendszerekkel kapcsolatos adminisztratív költségek jóval alacsonyabbak mint a bírósági rendszerek költségei. Ezzel együtt fenntarthatóságuk azokban az országokban sem könnyű, ahol már évek, évtizedek óta alkalmazzák. ` Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés: különböző nézetek vannak arról, hogy a no-fault rendszerek ösztönzik-e a - bírósági rendszerekhez képest - nagyobb számú kárigény bejelentését. A bizonyítékok szerint az etnikai kisebbségek, a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű betegek és az idősek kisebb valószínűséggel nyújtanak be kárigényeket annak ellenére, hogy jogosultak lennének erre. ` Küszöb kritériumok: egyrészről a no-fault rendszerek egyik pozitívumának tartják, hogy sérülés esetén nem kell bizonyítani a nem megfelelő ellátás tényét. Ugyanakkor a no-fault rendszerekben a jogosultságra meghatározott különböző kritériumok a potenciális keresetek jelentős hányadát kiszűrik, pl. Finnországban a kárigények csupán 33%-át fogadják el. ` Szakmai felelősségre vonás: bár hiba esetén a szakemberek felelősségre vonása fontos cél lehet, a skandináv no-fault rendszerekben a szakmai felelősségre vonás kérdését teljesen különállónak tekintik a kártérítés rendszerétől. ` Orvosi hiba és betegbiztonság: a no-fault rendszerek egyik előnye, hogy a károkozó megközelítés feloldásával lehetőség nyílik arra, hogy adatokat lehessen gyűjteni az orvosi hibákról, és ez segítheti a hibák megelőzését, ezáltal a betegbiztonság javítását. Az orvosi hibák adatainak gyűjtése, elemzése és terjesztése, valamint ösztönzők bevezetése a hibák megelőzésére szükségszerű az egészségügy minőségének és biztonságának rendszerszintű javításához.
55
A no-fault és a bírósági eljárást alkalmazó rendszerek néhány adatának összehasonlítása Benyújtott kárigények és megítélt kártérítések száma és 1 millió főre vetített aránya néhány országban (2006) Ország Adminisztratív eljárást alkalmazó országok Svédország Finnország Dánia Norvégia Izland Franciaország (ONIAM) Bírósági eljárást alkalmazó országok Németország Anglia Franciaország (bizt. társ.) Olaszország Portugália Szlovákia Litvánia
Kárigények száma/év
Kárigények/ 1 millió lakos
Megítélt kárigények száma
Megítélt kárigények/1 millió lakos
9700 7900 6100 4000 85 -
1050 1490 1130 870 280
4200 2300 2000 1280 50
460 430 370 280 170
7860+ 12000? 8575 4750
>95<200 170 75
<10000
<100
4130
80 <100
15000 100 1321 200
260 10 245 57
<100 <30
Forrás: Kaj ESSINGER: MEDICAL LIABILITY ALTERNATIVE WAYS TO COURT PROCEDURES. Strasbourg, 2-3 June 2008. http://www.coe.int/t/e/legal_affairs/legal_co-operation/steering_committees/cdcj/cj_s_med/CONFML%20_2008_%2003%20E%20-%20Report%20Prof.%20Kaj%20ESSINGER.pdf
Kártalanítás átlagos összege betegenként 2006-ban Dánia Finnország Franciaország Írország Hollandia Spanyolország Svédország
22 610 € 10 000 € 13 000 € 65 000 € 10 000 € 48 000 € 10 000 €
Forrás: Prof. Dr. Herman NYS: THE FACTUAL SITUATION OF MEDICAL LIABILITY IN THE MEMBER STATES OF THE COUNCIL OF EUROPE. Strasbourg, 2-3 June 2008. http://www.coe.int/t/e/legal_affairs/legal_cooperation/steering_committees/cdcj/cj_s_med/CONF-ML%20_2008_%2002%20E%20%20Report%20Prof.%20Herman%20NYS.pdf
66
Az északi országok no-fault rendszerei Az északi országokban a no-fault rendszerek alkalmazása terjedt el az orvosi sérülések kárpótlására. 1975-ben Svédország vezette be elsőként a no-fault rendszert, azóta azonban a rendszer paraméterei többször módosultak. Finnország 1987-ben, Norvégia 1988-ban, Dánia pedig 1992-ben vezette be a no-fault modellt, az alkalmazott rendszerek között sok a hasonlóság. A no-fault rendszerek céljai: ` A beteg akkor jogosult a kompenzációra, ha olyan sérülést szenvedett el, amely orvosi kezelés következménye, ` A kárt szenvedett betegek könnyű és széles körű hozzáférése a kompenzációhoz, ` Jó kapcsolat elősegítése az egészségügyi szakemberek és a betegek között, ` Hangsúlyeltolódás az egészségügyi szakemberek személyes felelősségétől egy olyan felfogás felé, amely a hibákból történő tanulást mozdítja elő, és erősíti a betegbiztonságot, javítja az ellátás minőségét ` Az egészségügyi káresetekre kompenzációt biztosító adminisztratív rendszerek a megoldás költségei és időtartama szempontjából hatékonyabbak. A no-fault rendszerek előnyei: ` A kérelmeket gyorsan intézik, a káresetet szenvedők könnyen és gyorsan hozzáférhetnek az igazságszolgáltatáshoz, ` A jogosultság az elkerülhetőségi elven alapul, ahol a betegek akkor jogosultak a kompenzációra, ha olyan káresetet szenvedtek, ami elkerülhető lett volna, ` A kártérítéshez való hozzáférés megkönnyítése céljából a betegek ingyenesen nyújthatják be kérelmüket, ` A rendszer célja, hogy elősegítse az egészségügyi szakemberek és a kárt szenvedett betegek közötti jó kapcsolatot. Habár a betegeknek nincs szükségük az orvosok támogatására, mégis gyakran kikérik a tanácsukat annak eldöntésében, hogy nyújtsanak-e be kérelmet vagy sem. Svédországban például becslések szerint az orvosok az összes kérelem 60-80%-át támogatják. A no-fault rendszerek hátrányai: ` Az északi rendszerek élesen elválasztják egymástól a betegek kártalanítását és a szakmai elszámoltathatósági/fegyelmi tevékenységet,. ` Vannak a kompenzációra vonatkozó korlátozások: meghatározott a kártérítések összegének felső határa, illetve az ún. rokkantsági küszöb, amelyen felül a beteg jogosult lehet a kártérítésre, ` A bírósági rendszerek kártérítéseihez képest a kompenzáció szintje relatíve alacsony. Ezt azzal összefüggésben érdemes értékelni, hogy az északi no-fault rendszerek jól finanszírozott és átfogó egészségügyi rendszer keretei között működnek.
77
Svédország Svédországban 1975 óta önkéntes alapon, 1997 óta kötelező módon működik a károkozói felelősségtől függetlenül érvényes no-fault rendszer, a Beteg Kártalanítási Biztosítás keretén belül. A rendszer eredetileg az egészségügyi ellátók és a biztosítók konzorciumainak önkéntes szerződésein alapult. 1995 óta a biztosítók konzorciumát felváltotta az állami kölcsönös biztosító társaság, amely az egészségügyi régiók tulajdonában van. A no-fault kompenzációs rendszerek egyik fő jellegzetessége, hogy az elrettentési mechanizmusok és intézmények többnyire elválnak a kompenzációs funkciótól. Svédországban is speciális testületek felelősek az elrettentési kezdeményezésekért, az orvosi hibák elemzéséért, és esetlegesen a kockázatkezelési eszközök fejlesztéséért. Svédországban a betegek kártérítését a Beteg Kártalanítási Biztosítás biztosítja, miközben az egészségügyi szolgáltatók fegyelméért az Orvosi Felelősségi Testület felelős. Svédországban több lehetőség is van a kártérítési kérelmek benyújtására: 1. Panasztétel: Minden régióban működik egy Független Betegtanácsadó Bizottság. Ezek a bizottságok segítik azokat a betegeket, akiknek problémáik merülnek fel az orvosokkal vagy ápolókkal kapcsolatban. Nincs döntéshozó hatalmuk, de segíthetnek megoldani a problémáikat az egészségügyi szakemberekkel való kommunikáció segítségével. Évente mintegy 25000 panasz érkezik hozzájuk. 2. Kártérítés: Az 1997-es Betegsérelmi Törvény értelmében minden állami és magán egészségügyi szolgáltatót arra köteleznek, hogy biztosítást kössön, amely a betegek egészségügyi ellátás során elszenvedett káresetére nyújt kártalanítást. A cél az volt, hogy minden beteg jogosult legyen a kártalanításra, egészségügyi szolgáltatótól függetlenül. A Svéd Beteg Kártalanítási Egyesület (Patientförsäkringsföreningen - PFF) azokat a biztosítókat egyesíti, amelyek az egészségügyi ellátás során bekövetkezett káresetekre nyújtanak biztosítást. Állami intézmény, amely a no-fault rendszer adminisztrációjával foglalkozik, és amelyet az egészségügyi ellátásért felelős megyei tanácsok hozzájárulásaiból finanszíroznak. Az Megyei Tanácsok Kölcsönös Biztosítóját (Landstingens Ömsesidiga Försäkringsbolag - LÖF) a régiók kölcsönösségi elven birtokolják és működtetik. A LÖF fedezi az egészségügyi káreseteket a regionális kórházakban és alapellátó központokban, valamint az egészségügyi ellátásban (beleértve azokat a magán egészségügyi szolgáltatókat is, amelyeknek szerződésük van a régiókkal). A régiók lakosságszámuk alapján közvetlenül fizetnek díjat a LÖF-nek. A régiók a díjat a regionális jövedelemadóból fizetik; a díj mértéke egy lakosra évi kb. 8 euró. A LÖF kormányzati támogatásban nem részesül. Becslések szerint a LÖF az egészségügyi ellátás szereplőinek 90%-át lefedi. A fennmaradó 10%-ot magán biztosító társaságok biztosítják, fedezetet nyújtanak a magánpraxisban dolgozó orvosoknak és fogorvosoknak, fizioterapeutáknak és az ápolási otthonokban dolgozóknak. Az egészségügyi személyzet felelősségre vonása: Az Orvosi Felelősségi Testület (HSAN) foglalkozik azokkal a panaszokkal, amelyek az egészségügyi szakemberek inkompetenciájára vonatkoznak. A HSAN megrovást alkalmazhat, valamint fegyelmi eljárást indíthat. A fegyelmi eljárást a no-fault rendszertől teljesen függetlenül kezelik. A HSAN-hoz a
88
betegektől évente 4500 bejelentés érkezik, és mintegy 300 egészségügyi szakember részesül enyhébb vagy szigorúbb megrovásban. A kártérítésre vonatkozó kérelem benyújtásának menete A svéd kompenzációs rendszer működését leíró szórólapok minden kórházban kezelt beteg számára elérhetők. Miután a beteg benyújtotta a panaszt a Svéd Beteg Kártalanítási Egyesülethez, a kezelő orvos jelentést készít a káresetről. Az orvosok aktívan (mintegy 60-80%-ban) részt vehetnek a kártérítés elindításában is azáltal, hogy figyelmeztetik a betegeket a lehetséges sérülésekre, a betegeket szociális munkásokhoz utalják, és segíthetnek a betegnek a kérelem benyújtásában. A kérelem beérkezését követően a kérelemintézők felkérik a kórházat az orvosi leletek, röntgenfelvételek, orvosi szakvélemények stb. megküldésére. A kérelemintéző – adminisztratív személy, aki lehet jogász, ápoló vagy szociális munkás – szakorvos-tanácsadók segítségével vizsgálja meg az orvosi leleteket, a következő szempontok szerint: 1) a sérülés a kezelésből származott-e, 2) a kezelés orvosilag indokolt volt-e, 3) a kimenet elkerülhetetlen volt-e. Amennyiben az első kérdésre a válasz igen, és a második vagy harmadik kérdésre a válasz nem, a beteg kártérítést kap. A betegnek nem kell bizonyítania a hanyagságot, de bizonyítania kell az „okozati összefüggést – annak jelentős valószínűségét -, hogy a kárt az egészségügyi ellátás okozta”. Amennyiben az ok-okozati összefüggés valószínűsége 50%-nál magasabb, kártérítést lehet fizetni. (A bírósági rendszerekben a bizonyítás terhe gyakran 70%-os.) Ha az eset komplikált, tovább vitatják azt a szakorvosokkal. A kérelemintézők a szakorvos-tanácsadók véleménye alapján döntést hoznak a kompenzációról, majd tájékoztatják a beteget a döntésről. A betegek 70%-a a kérelem beérkezését követő 6 hónapon belül megkapja a döntést, 80%-uknál a döntés 8 hónapon belül születik meg. Fellebbezési fórumok a kérelem elutasítása esetében Amennyiben a beteg nem elégedett a LÖF döntésével, akkor a független Beteg Kérelmi Panelnél fellebbezhet. A Panel speciális fellebbezési fórum az orvosi káresetekkel kapcsolatos ügyekre, amelynek bírókból és tanácsadó orvosokból álló tagjait a kormány nevezi ki. A Beteg Kérelmi Panel általában a kérelmek 10%-át hagyja jóvá, és javasolja a LÖF-nek, hogy változtassa meg döntését, amely mindig követi is az ajánlást. A betegnek minden esetben jogában áll bírósághoz fordulni. Ez esetben a kérelmezőnek kell igazolni, hogy az egészségügyi szakember magatartása okozta a káresetet. A kérelmek 99,9%-át bíróságon kívül oldják meg, mivel a LÖF és a Beteg Kérelmi Panel eljárása ingyenes. A bírósági esetek száma évente mindössze 10-15, és 1-2 kérelmet fogadnak el. A kártérítésre való jogosultság kritériumai A kompenzációra való jogosultságot az 1972-es Kárfelelősségi Törvényben leírtak szerint határozzák meg. Az erre vonatkozó törvénykezés átfogó vezérelve, hogy a kárt szenvedett személy jogosult az őt ért veszteség teljes kompenzációjára. A kártérítésre való jogosultsághoz a betegnek legalább 10 napot kell kórházban eltöltenie, vagy összesen 30 napot kell betegségben töltenie. Ez demonstrálja, hogy a svéd rendszer célja az, hogy csak a legsúlyosabb káresetet elszenvedettek kapjanak kártérítést. A
99
Beteg Kártérítési Törvény (1996) értelmében a kérelmet a káreset észlelését követő 3 éven belül, valamint a káreset megtörténtét követő 10 éven belül kell benyújtani. A kompenzáció kalkulálásának kritériuma részletezett, és kompenzációt csak a szükséges költségekre biztosítanak, az ún. „komfort” kiadásokra nem. A kártérítés összegéről minden egyes betegre vonatkozóan külön döntenek a beteg speciális káresete szerint. A betegnek általában van egy alapvető betegsége/sérülése, amely miatt a kórházat vagy a kezelőorvost felkereste. A kártérítési biztosítás azonban csak azért a pótlólagos (elkerülhetetlen) sérelemért fizet, amelyet az egészségügyi kezelés okozott, beleértve azokat az állapotokat, amelyek a betegség diagnózisa és kezelése (fertőzések, balesetek, rossz orvosi műszerek és gyógyszerek), vagy az orvosi kutatás során jöttek létre. Fizikai és pszichológiai károkra is fizetnek kártérítést. Miközben a gyógyszerek felírása vagy adminisztrációja okozta káresetekért fizetett kompenzációt fedezi a no-fault rendszer, a gyógyszerészeti termékek hibái egy külön kompenzációs rendszerhez tartoznak, amelyet a Svéd Gyógyszer-biztosítási Társaság kezel. A kompenzációs kifizetések két komponensből tevődnek össze: anyagi és nem anyagi károk. Az anyagi károk magukban foglalják azt a jövedelemkiesést, valamint azokat az orvosi költségeket, amelyek a káreset következtében merültek föl, de más biztosítás nem fedezi őket. A nem anyagi károk a fájdalmat, szenvedést, rokkantságot stb. foglalják magukba. A kompenzáció szintjeit a káreset típusa, súlyossága és tartama alapján kialakított táblázat szerint határozzák meg. A munkaképtelenség miatti veszteségért járó kompenzációt a beteg egyéni foglalkoztatottsági helyzete szerint fizetik. Az egészségügyi sérülés okozta jövedelemveszteségért és jövőbeni nyugdíjkiesésért járó kompenzációt évjáradék formájában fizetik. Ha a beteg rokkantságot szenved el, akkor a LÖF-nek meg kell várnia, amíg a rokkantság eléri a „tartós állapotot”, amely évekbe telhet. Ezt követően újabb orvosi szakvéleményre van szükség, amely megállapítja a rokkantság fokát. Ezt követően az adott rokkantsági fokra megállapított kártérítési összeget fizetik ki. Ha a beteg meghalt, a család jogosult lehet a temetési költségekre. A Betegsérelmi Törvény értelmében a kompenzációból levonják a törvény által meghatározott kártérítési alap összeg (2010-ben 2120 svéd korona/231,8 euró) 5%-át. Becslések szerint mintegy 10.000 kérelmet nyújtanak be évente, és a kérelmeknek kb. a 45%-át kompenzálják. A következő esetekben nem jár kártérítés: ` ha a káreset elkerülhetetlen volt: évente mintegy 1500 kérelmet utasítanak el, mert nem felel meg az elkerülhetőségi kritériumnak; ` ha a káresetért járó kompenzáció alacsonyabb, mint a dedukció, azaz (a Betegsérelmi Törvény által a kártérítésre meghatározott alap összeg 5%-a). Évente mintegy 500 esetet utasítanak el a káreset minimális volta miatt; ` ha a kezelés nem vezetett a kívánt eredményre, illetve, ha a kezelés során komplikációk merültek fel; ` ha a kérelmet a káreset megtörténtét követő 10 éven túl nyújtják be. Évente mintegy 200 kérelmet utasítanak el emiatt.
10 10
A svéd betegkártérítési rendszer betegbiztonsági vonatkozásai Azok az orvosok, akik betegbiztonságért felelős helyettes kórházmenedzserekként tevékenykednek kórházukban, minden hónapban megkapják a kórházukban előző hónapban történt panaszok áttekintését annak érdekében, hogy ok-elemzést kezdeményezhessenek a súlyos panaszok esetében. Az ok-elemzés célja, hogy feltárja, miért történt a káreset, nem pedig az, hogy ki okozta a káresetet. Ha megtalálható a miért-re a válasz, akkor sikerül megtalálni a káreset kialakulásának gyökerét is. A svéd elvek szerint a hibák általában az eljárások vagy rendszerek hibái, ezért az eljárásokon, rendszereken kell változtatni az újabb hasonló sérülések elkerülése érdekében. A LÖF gazdasági ösztönzőket alkalmaz az ok-elemzés végzésére: 7-800 eurót fizet azoknak a kórházaknak, amelyek ok-elemzést végeznek egy olyan egészségügyi káresetről, amelyet jelentettek a LÖF-nek. A svéd lakosság véleménye a no-fault rendszerről A svéd rendszert gyakran bírálják a nyilvánosság hiánya miatt, a rendszer nyitottabbá és átláthatóbbá tételét sürgetik. Általában véve azonban a svéd lakosság egyetért abban, hogy „ az orvosi műhibákért járó kompenzációnak no-fault elven kell alapulnia”. A svéd betegek gyakran kifogásolják, hogy a kártérítés mértéke alacsonyabb, mint pl. az USA-ban. Van azonban egy fontos különbség a két felelősségbiztosítási rendszer között: az USA-ban büntető kártérítést alkalmaznak, amelynek célja, hogy elrettentse az orvosokat attól, hogy ugyanazt a hibát újból elkövessék. Ha a jövedelemkiesésért járó kompenzációt tekintjük, Svédországban a szociális jóléti rendszer kompenzálja a jövedelemveszteség 80%-át az első évben, így az egészségügyi kártalanítási biztosításnak már csak a jövedelemveszteség 20%-át kell kompenzálnia. Más országokban az egészségügyi kártalanítási biztosítás fedi le a jövedelemveszteségért járó kompenzáció döntő hányadát. Az egészségügyi ellátás okozta sérülés miatti orvosi ellátás Svédországban „ingyenes”. A helyi és országos jóléti rendszerek finanszírozzák a személyi segítséget és az anyagi juttatásokat az agykárosodást szenvedett csecsemők és a súlyosan rokkant személyek ellátására. Más országokban ezeket az egészségügyi káresetekkel foglalkozó biztosítók fizetik.
Dánia Dániában a betegek kártalanítására szolgáló no-fault rendszer a Betegbiztosítási Törvény (Patientforsikringsloven) 1992-es megalkotása óta van érvényben. A dán rendszer a svéd modellt követi. A dán rendszer 2004. január 1-től valamennyi egészségügyi intézményt lefedi. (2004-előtt az állami kórházak mellett csak az állammal megállapodást kötő magánkórházak voltak tartoztak a rendszerhez – a többi magánkórház ellátás során bekövetkező sérülései az általános gondatlansági eljárások körébe tartoztak.) A Betegbiztosítási Törvény értelmében a következő káresetekben nyújtanak fedezetet: kórházban sérülést szenvedő betegek, mentőautóban vagy a baleset színhelyén sérülést szenvedő betegek, donorként sérülést szenvedő állampolgárok, egészséges kísérleti alanyok által elszenvedett sérülések, különböző egészségügyi szakemberek kezelése közben sérülést szenvedő betegek . Az orvosi sérüléseken kívül a kártalanítás kiterjed az egészségügyi intézményekben történő, nem orvosi balesetekből adódó sérülésekre is, mint esés és elcsúszás. A gyógyszerbeadásból keletkező vagy vényfelírási hiba következtében beálló sérülések fedezettek, míg a hibás gyógyszertermékek által okozott sérülések más országokhoz hasonlóan más kártérítési rendszer alá tartoznak. A no-fault rendszerben a kártalanítás könnyen és gyorsan, adminisztratív eszközökkel történik. A keresetet a sérülést követő 5 éven belül kell benyújtani, a kártérítést a sérülést követő 10 éven belül kell folyósítani. 11
A betegek kártérítési követeléseiben a felelősséget az államilag működtetett Betegbiztosítási Szövetség (Patientforsikringen) határozza meg, a kárigényeket az állam finanszírozza. A Betegbiztosítási Szövetséget egy hét tagból álló testület irányítja – egy tagot az egészségügyi miniszter nevez ki, hatot pedig a regionális hatóságok. A dán rendszer abban az esetben kártalanítja a betegeket, ha az orvosi kezelés során beálló sérülés körülményei megfelelnek az alábbi két szabálynak: ` Elkerülhetőségi szabály: olyan sérülések, amelyek optimális körülmények között elkerülhetők lettek volna, pl. a szakterület legjobb szakorvosa olyan ellátást nyújtott volna, amely nem vezetett volna sérüléshez (legjobb/tapasztalt szakorvos standard) ` Elviselhetőségi szabály: olyan elkerülhetetlen sérülések, amelyek jobb kezelés és felszerelés esetén is megtörténtek volna, és meghaladják a beteg tűréshatárát. Tartalmazza a kórházi balesetből adódó sérüléseket is, ahol a kórház volt a hibás. A sérülés következő kategóriái jogosultak kártérítésre: ` Kezelésből adódó sérülés – elkerülhető sérülés (tapasztalt szakorvos szabály), elkerülhetetlen sérülés (elviselhetőségi szabály) ` Diagnosztikai sérülés – elkerülhető sérülés (tapasztalt szakorvos szabály) ` Felszereléssel kapcsolatos sérülés – elkerülhető sérülés (tapasztalt szakorvos szabály) ` Balesettel kapcsolatos sérülés – gondatlanságból eredő sérülés Ha a Betegbiztosítási Szövetség a keresetet visszautasítja, vagy a beteg nincs megelégedve a keresete ügyében hozott döntéssel, akkor a Fellebbviteli Testülethez fordulhat. A Fellebbviteli Testület elnökből, alelnökökből és hivatalosan kinevezett tagokból áll. A bírói tisztet viselő elnököt és alelnököket az egészségügyi miniszter nevezi ki, a többi tagot különböző országos szervezetek jelölik. Ha a beteget itt is visszautasítják, vagy a keresetéről ezen a szinten hozott döntést sem találja kielégítőnek, akkor bíróságon nyújthatja be kárigényét. Ez azonban anyagi kockázattal jár, így a keresetek 99%-a adminisztratív eljárás során oldódik meg. A Betegek Panaszügyeivel foglalkozó Országos Hivatal független állami hatóságként az orvosi személyzettel szemben emelhet kifogást, vagy az ügyészség felé terelheti az ügyet. A panaszokat orvosokból álló szakértői csoport értékeli jogász szakértőkkel együttműködésben. A Dán Kártérítési Törvény (Erstatningsansvarsloven) szerint a kártérítés értékének meg kell haladnia a 10 000 DKK összegét (kb. 1300 EUR). Az országosan nyújtható összes kártérítés felső határát az egészségügyi miniszter szabja meg éves szinten. 2009-ben 622 millió DKK (83 millió euró) kifizetése történt Dániában, ami lakosonként 115 DKK-t (15 eurót) jelent (népesség 5,4 millió). 2009-ben 6317 adminisztratív keresetet nyújtottak be, ami 14%-os növekedést jelent 2008-hoz képest. A legnagyobb mértékű kártalanításban a 40-59 éves korcsoport részesült – 309,8 millió DKK (41 millió euró), az összes kifizetés fele. Az alábbi táblázatok összefoglalót nyújtanak a Betegbiztosítási Szövetség által közzétett legfontosabb adatokról.
12 12
Keresetek száma a fedezet területei szerint 2009-ben Fedezet területe Állami kórházak Háziorvosok Magánkórházak Magán szakorvosok Sürgősségi orvosok Egyéb Összes
Keresetek száma 4727 497 513 252 143 1851 6317
Határozatok száma a fedezet területei szerint 2009-ben Fedezet területe
Elfogadás
Visszautasítás
Összes határozat
102 3 4
365 20 27
467 23 31
Elfogadott keresetek %-ban 22 13 13
4 1
29 12
33 13
12 8
1834 219 79 41 11 2298
3288 237 228 108 64 4378
5122 456 307 149 75 6676
36 48 26 28 15 34
Háziorvosok Mentőszolgálat Magánpraxisban működő munka- és fizioterapeuta Magán kiropraktor Önkormányzati egészségügyi programok Állami kórházak Magánkórházak Magán szakorvosok Sürgősségi orvosok Egyéb Összes Határozatok típusai 2009-ben
Határozat típusa Nem optimális diagnózis vagy kezelés Berendezés vagy műszer hiba A sérülés más módszerrel elkerülhető lett volna Ritka vagy súlyos sérülés Baleset Donorok és kísérleti alanyok Összes elfogadott kereset Összes visszautasított kereset Összes határozat
13 13
Szám 1334 18 14
% 20.0 0.3 0.2
812 10 110 2298 3572 6676
12.2 0.1 1.6 34,4 53,5 100
Kártalanítási díjak a fedezet területei szerint 2009-ben Fedezet területe
Kártalanítási díjak (DKK) 36 664 253 211 778 960 884
Háziorvosok Mentőszolgálat Magánpraxisban működő munkaés fizioterapeuta Magán kiropraktor Önkormányzati egészségügyi programok Állami kórházak Magánkórházak Magán szakorvosok Sürgősségi orvosok Egyéb Összes (kivéve a gyógyszerekkel
2 471 072 23 430 453 139 901 39 875 168 23 236 216 9 768 246 2 100 171
kapcsolatos sérülésekre kifizetett összegek, amely 53,7 millió DKK összegű volt)
568 451 119
Táblázatok forrása: Annual report 2009 http://patientforsikringen.dk/en/Udgivelser-og-tal/~/media/Files/annual%20reports/annualreport2009.ashx
A dán kártérítési rendszert többnyire azokat az orvosi sérüléseket kártalanítja, amelyek elkerülhetők lettek volna egy tapasztalt orvos esetében. A dán adminisztratív rendszerben az orvosokat nem hibáztatják, szerepük annyi a kártalanításban, hogy adnak egy nyilatkozatot, és rendelkezésre bocsátják a betegnyilvántartást. Az orvosok nem vesznek részt a kártérítési folyamatban és nem kell bizonyítaniuk, hogy „nem vétkesek”. A kártérítésről hozott döntés objektív alapon történik. Az orvosokat nem szankcionálják, nem indítanak fegyelmi eljárásokat ellenük. A dán kártérítési rendszer sokban hasonlít Svédországban alkalmazott no-fault rendszerhez, ilyen a tapasztalt szakorvosi standard használata az elkerülhető sérülés meghatározásában. Dániában is kártalanítják a felszereléssel kapcsolatos sérüléseket. Vannak eltérések is, amelyek csökkentik a kártalanításra jogosult sérülések számát. Pl. Dániában nincsenek szabályok a fertőzéssel kapcsolatos sérülésekre, a balesetből adódó sérüléseket pedig csak akkor kártalanítják, ha gondatlanság következtében történtek. A szűkebb elkerülhetőségi kritériumok hatásának enyhítésére Dánia egy új csoporttal bővítette a kártalanítás eseményeit. Az „elviselhetőségi szabály” (endurability rule) olyan elkerülhetetlen sérülés esetén teszi lehetővé a kártalanítást, ami meghaladja a beteg tűréshatárát. Az elviselhetőségi szabályt a betegek és az ellátók belátása szerint határozzák meg, és nem a sérülés objektív súlyosságát fejezi ki. Bár a számításba bekerülhetnek kvantitatív klinikai információk is, meghatározása végső soron az eset kvalitatív felmérésén alapul.
14 14
Finnország Finnországban az 1986-os Betegsérelmi Törvény fekteti le az egészségügyi káresetekre vonatkozó no-fault rendszer szabályait. A Beteg Kártalanítási Központ (Potilasvakuutuskeskus, PVK) kezeli a rendszerhez tartozó összes kérelmet. A Központ a kórházak és egészségügyi szolgáltatást nyújtó cégek biztosítási díjaiból finanszírozza a működését. A költségek és a biztosítás összegét kormányzati szinten határozzák meg. A Betegsérelmi Testület, mely az Egészségügyi Minisztérium által létrehozott független szerv, biztosítja a Beteg Kártalanítási Központ felügyeletét. További feladata, hogy ajánlásokat tegyen az egészségügyi káresetek menedzselésére. A Testület működése során felmerülő költségeket a Beteg Kártalanítási Központ forrásaiból finanszírozzák, a Biztosítási Felügyeleti Hatóság által megállapított, éves költségvetés alapján. A kártérítésre való jogosultság szabályai A kártalanításra való jogosultságot az elkerülhetőségi szabály szerint határozzák meg, azzal a standarddal, amely egy tapasztalt szakemberre vonatkozik saját szakterületén. Ahhoz, hogy a kérelmező jogosult legyen a kompenzációra, olyan objektíven elismert káresetet kell elszenvednie, amelyet egy diagnózis vagy kezelés okozott. 5 feltételnek kell teljesülnie, mielőtt a „beteg káresetre” vonatkozó kompenzációt értékelik: ` A betegnek testi sérelmet kell elszenvednie, ` A beteg sérelme kapcsolatban áll az orvosi kezeléssel és az egészségügyi ellátással, ` A károsult fél maga a beteg, vagyis az a személy, akit vizsgáltak vagy kezeltek, ` A káreset a Betegsérelmi Törvény hatálya alatt történt, azaz 1987. május 1. után, ` A káreset Finnország földrajzi területén következett be. A Betegsérelmi Törvény 7 különböző helyzetet sorol föl, amikor a testi sérülést kompenzálni lehet: Kezelési sérülés, Fertőzés, Baleset okozta sérülés, Felszerelés/műszer okozta sérülés, Az épület vagy a kezelőműszer megrongálódásából származó sérülés (a káresetnek váratlannak kell lennie), ` Indokolatlan sérülés (a következménynek indokolatlannak, a beteg eredetileg kezelt betegségéhez vagy sérüléséhez és a teljes egészségi állapotához viszonyítva aránytalannak kell lennie; a beteg tartósan súlyos betegséget, sérülést szenved el vagy az életét veszti). A jogosultságot a rokkantsági küszöb is korlátozza. Amit „jelentéktelen sérelemnek” definiálnak, azt nem kompenzálhatják, még akkor sem, ha máskülönben jogosult lenne. Egy sérelmet akkor tekintenek jelentéktelennek, ha csak enyhe fájdalmat vagy szenvedést okoz, nincs tartós funkcionális csökkenés, nincs esztétikai kár, vagy a felmerülő költségek nem lépik túl a 200 eurót. ` ` ` ` `
A fizetendő kártérítés mértékét a Kárfelelősségi Törvényben és a Közlekedési Baleseti Testület által kiadott irányelvekben leírt rendelkezések határozzák meg.
15 15
A kérelmező csak a „beteg káreset” okozta költségek és/vagy veszteségek azon részéért kaphat kompenzációt, amelyet más állami juttatások vagy biztosítások nem fedeznek. A jogosultságok a következőkre terjednek ki: ` Az egészségügyi kezelés költségei, ` Egyéb, a káreset okozta szükséges kiadások, ` Időleges cselekvőképtelenség („fájdalom és szenvedés”, amely a Kárfelelősségi Törvény revíziójának 2006. jan. 1-i hatályba lépését megelőzően jött létre), ` Tartós funkcionális cselekvőképtelenség, ` A személy megjelenésében bekövetkezett tartós romlás, ` Jövedelemveszteség, ` Bizonyos családtagok, akik különösen közel által a sérült személyhez, jogosultak lehetnek indokolt kártérítésre a szükséges költségekre és jövedelemveszteségre vonatkozóan, amelyek a kárt szenvedett személy ápolásából származtak a gyógyulásának idején, ` Életvesztés esetén a temetési költségeket és egyéb vonatkozó költségeket térítik a kompenzációra jogosultaknak (pl. a házastársnak és a 18 év alatti gyermekeknek, és bizonyos esetben a 21 év alattiaknak is, akik felsőoktatásban tanulnak, illetve kiterjedhet a nem házas partnerekre is). Amennyiben a beteg sérelme hosszú ideig tartó kezelést igényel, vagy a munkaképtelenség időtartama meghosszabbodik, a beteg további kártérítési igényt nyújthat be. A kártérítési kérelem benyújtásának menete A Beteg Kártalanítási Központtól igényelt pénzügyi kompenzációra vonatkozó kérelmet a káreset észlelésétől számított 3 éven belül kell benyújtani. Speciális körülmények között később is be lehet nyújtani a kérelmet, de a maximális limit 10 év a kezelés időpontjától számítva. Miután a kérelmet megvizsgálták, a Beteg Kártalanítási Központ írásbeli döntést ad ki. A döntést megküldik a kérelmezőnek, a biztosított kezelő orvosnak vagy intézménynek, valamint a biztosítónak. A Beteg Kártalanítási Központ kérelemértékelői foglalkoznak a jogosultságok kifizetésére vonatkozó eljárásokkal. Amikor a kérelmet elfogadták, egy kompenzációs űrlapot csatolnak az elsődleges kérelmi döntéshez, amelyet ki kell tölteni, és vissza kell küldeni a Központnak. Külön űrlap van az olyan esetek számára, ahol életvesztés történt. A kérelmezőket felkérik, hogy specifikálják panaszaikat, és adják meg az értékeléshez és a kártérítés fizetéséhez szükséges információt (pl. az orvos gyógyszerfelírásait, recepteket stb.). A kérelmek kb. 85%-a kezelési káreset. A Beteg Kártalanítási Központ a kérelmeknek kb. egyharmadát tartja kompenzációra jogosultnak. Fellebbezési fórumok A kérelmező megfellebbezheti a Beteg Kártalanítási Központ döntését arra hivatkozva, hogy a döntés elégtelen dokumentáción alapult. A kérelmező a Betegsérelmi Testülethez is fellebbezhet. Nincs időbeni korlátozás, hogy mikor lehet ilyen fellebbezést tenni.
16 16
A kérelmezők jogosultak arra, hogy kártérítési eljárást kezdeményezzenek az Elsőfokú Bíróságon az egészségügyi káresetükben érintett kórházak és/vagy orvosok ellen. Az ilyen jellegű törvényi eljárást a Beteg Kártalanítási Központ írásbeli döntését követő 3 éven belül kell benyújtani. Beteg Ombudsman Az egészségügyi intézményeknek rendelkezniük kell Beteg Ombudsmannal, aki támogatja a betegeket, információt biztosít a betegjogokról, segít a kérelem, a panasz vagy fellebbezés benyújtásában, ha szükséges. A Beteg Ombudsman a Beteg Kártalanítási Központtól függetlenül működik. Az egészségügyi személyzet felelősségre vonása A Beteg Kártalanítási Központnak nincs törvényi felhatalmazása az egészségügyi szakemberek szakmai elszámoltathatóságára vagy fegyelmi ügyeire vonatkozóan. Az egészségügyi szakemberek „felügyelő hatóságainál” lehet panaszt tenni. Az egészségügyi szakemberek elleni panaszokat regionálisan a Regionális Állami Adminisztratív Ügynökségek, valamint az Országos Jóléti és Egészségügyi Felügyelő Hatóság (Valvira) kezelik, melyek együttműködnek az ellátás minőségére és biztonságára irányuló panaszok felderítésében és kezelésében.
Norvégia Norvégia egészségügyének irányítása országos, regionális és helyi szinten történik. Az egészségügy felügyeletét az Egészségügyi Minisztérium látja el. A regionális szinten folyó szakellátást 5 regionális hatóság irányítja, az alapellátás helyi szinten 434 helyhatóság hatáskörébe tartozik. Norvégia a svéd modell alapján 1988-ban vezette be a no-fault biztosítást az állami kórházakban, majd 1992-ben ezt az önkormányzatok jogkörére is kiterjesztette. A Betegek által elszenvedett Károsodások Kártérítésére vonatkozó Törvény megfogalmazására 2001-ben került sor. A törvény az állami szektorban nyújtott szolgáltatásokra 2003. január 1-jén, a magánszektor szolgáltatásaira pedig 2009. január 1-jén lépett érvénybe. A Betegek számára Kártérítést nyújtó Norvég Rendszer (NPE) független országos testületként foglalkozik a betegek által a norvég egészségügyi ellátás során elszenvedett károsodások miatt felmerülő kártérítési igényekkel. Az NPE a Norvég Egészségügyi Minisztérium égisze alatt működik. Az NPE finanszírozása a kórházak és az önkormányzatok hozzájárulásai alapján történik. A rendszerhez tartozó esetek kritériumai: ` a beteg valamilyen hiba vagy a kezelés során elkövetett mulasztás miatt szenvedett károsodást, ami lehet bármilyen az orvosi vizsgálat, diagnosztika és follow-up során jelentkező hiba vagy mulasztás, vagy ` a károsodás különösen súlyos vagy váratlan volta, illetve az a tény, hogy nem olyan kockázat következménye, melynek esetleges fellépését a beteg előzetes tájékoztatás után elfogadta. A beteg kártérítési igényt legkésőbb 3 éven belül nyújthat be az NPE-hez azután, hogy tudomást szerzett arról, hogy károsodása a betegségére nyújtott kezelés következménye lehet. A kártérítési igények NPE által történő kivizsgálása térítésmentes a betegek számára. Az eset bonyolultságától függően az NPE maximum egy éves határidővel hoz határozatot a kártérítésre való jogosultságról. Az esetek kivizsgálásában számos - különböző szakterületeket képviselő -
17 17
orvosszakértő vesz részt. Az NPE külső, független szakértők szakvéleményét is beszerezheti döntései előkészítéséhez. A kártérítést igénylők jogosultak anyagi kártérítésre, azaz keresetkiesés, kezelési költségek, illetve gyógyszerköltség és betegszállítás miatt felmerülő költségek visszatérítésére. A kártérítési igény benyújtásához a betegnek a kezelése következtében elszenvedett károsodása miatt felmerülő, minimum 5000 norvég koronát (630 euró) kitevő anyagi hátrányt kell bizonyítania. A kártérítés megítélése a Károkra vonatkozó Norvég Törvénnyel összhangban történik, amely a személyi sérülésekre vonatkozó kártérítések nagyságrendjének megállapítását szabályozza. A kártérítést igénylők maradandó károsodás esetén további kompenzációra jogosultak, és ez független attól, hogy anyagi hátrányt szenvedtek-e vagy sem. A kártérítés megítélése az életminőség romlása alapján nyújtott kompenzálás szerint történik. Erre a kompenzációra az jogosult, akinek az orvosi kezelés miatt bekövetkező egészségkárosodása minimum 15%-os. Az NPE tehát azokkal a kártérítési igényekkel foglalkozik, melyek olyan esetekre vonatkoznak, ahol a beteg maradandó károsodást, illetve minimum 15%-os egészségromlást szenvedett, vagy orvosi kezelés következtében minimum 5000 NOK (630 euró) anyagi hátránya származott. Amennyiben az NPE megalapozottnak látja a kártérítésre való jogosultságot, az igénylő az igény benyújtásával kapcsolatos jogi költségek racionális mértékű megtérítésére is jogosulttá válik. Ezt az igényt is az NPE-hez kell benyújtani. Az igénylő büntetőjogi útra is terelheti kártérítés iránti igényét. Amennyiben a panaszos nem ért egyet az NPE kártérítésre vonatkozó döntésével, a Betegek által elszenvedett Károsodások Kompenzációjával foglalkozó Hivatalhoz (PICB) fordulhat. Ebben az esetben a kérelmet írásban kell benyújtani, és ennek alapján a kártérítésre vonatkozó döntést a PICB felülvizsgálja. Az NPE határozatai kötelező érvényűek a kórházak és a helyhatóságok számára. A betegek az Egészségügyi Felülvizsgálatot gyakorló Norvég Hivatalhoz fordulhatnak orvosi kezelésükkel kapcsolatos panaszaikkal. A Hivatal szankciók egész sorát (figyelmeztetés, kedvezmények megvonása) léptetheti érvénybe az egészségügyi szakemberekkel és az egészségügyi intézményekkel szemben.
Franciaország Bár Franciaország nem tartozik az észak-európai országok no-fault gyakorlatát követő országok közé, a no-fault rendszer Franciaországban a betegek sérüléseinek csak kicsiny, jól meghatározott hányadát érinti, példája mégis érdekes lehet a rendszert tanulmányozók számára. A no-fault rendszer bevezetését a 2002. március 4. törvény tette lehetővé, amely az addigiakhoz képest új irányelveket fektetett le az orvosi felelősséggel kapcsolatban. A törvény kizárólag hiba esetén vélelmezi az orvos vagy az egészségügyi intézmény felelősségét, amelynek megállapításához a hiba tényét bizonyítani szükséges (bírósági, általában polgárjogi peres eljárás keretében történik a felelősség megállapítása). A műhibával szembeni biztosítás (RCP) megkötése kötelező az önálló vállalkozóként dolgozó orvosok számára, ezt közalkalmazott státuszú szakemberei számára a kórház biztosítja. Az RCP olyan műhibákra nyújt fedezetet, mint a nem helytálló diagnózis, hiányos tájékoztatás, a felszereltség hiányossága stb., amely esetben a felmerül az orvos vagy a kórház felelősségének kérdése.
18 18
A 2002-es törvény értelmében az orvosi kezelések során bekövetkezett sérülések, valamint az iatrogén és a nozokomiális fertőzések esetén, melyek kiváltásában bizonyítottan külső ok játszott közre, országos szolidaritás alapján kártalanítják a sértetteket. A törvény lehetőséget teremt a peres úton kívüli megegyezésre, és az orvosi hiba elkövetése nélküli balesetek károsultjainak gyors kártalanítására. A rendelkezés nyomán létrejöttek az Orvosi Balesetek esetén Egyeztetést folytató és Kártalanítást nyújtó Regionális Bizottságok (CRCI), melyek alternatívát nyújtanak a peres eljárásokra. Ez az eljárás szabadon választható, így műhiba nélküli károsodás esetén peres útra is terelhető a kártérítési igény. Az eljárás, beleértve a szakértői véleményt, térítésmentes. Lehet ügyvédi képviseletet igényelni vagy szakértőket, családtagot bevonni az eljárásba, de ebben az esetben a költségeket az igénylőnek kell állnia. A törvény további két intézmény felállításáról rendelkezett: ` az Orvosi Balesetek Országos Bizottsága (CNAM) ` az Orvosi kezelés során bekövetkezett sérülésekre, iatrogén és a nozokomiális fertőzésekre kártérítést nyújtó Országos Hivatal (ONIAM). A CNAM feladatai: ` a no-fault események esetén szakvéleményt nyújtó szakértők listájának elkészítése, ` a CRCI-k tevékenységének egységesítése, ` a rendelkezés nyomán lefolytatott eljárások értékelése. A panaszosok a CRCI-khez fordulhatnak. A CRCI-k élén magas rangú köztisztviselő áll, a bizottsági tagok képviselik a károsultak szervezeteit, a szakembereket és az egészségügyi intézményeket. Egy vezető tisztviselő több bizottságot is irányíthat. A bizottságok hoznak döntést a hozzájuk beterjesztett kártérítési igényekről. Az ONIAM az Egészségügyi Minisztérium égisze alatt működő adminisztratív állami intézmény. Feladatai: ` a CRCI-k számára biztosítani a tevékenységükhöz szükséges feltételeket, ` az országos szolidaritás jegyében kártalanítani az orvosi balesetek károsultjait, ` fellépni a biztosítótársaságok helyett, amennyiben ezek ezt megtagadják, illetve a kártalanítást elutasítják. A CRCI-k elé a károsult, annak közvetlen hozzátartozója, örököse vagy jogi képviselője terjesztheti az ügyet. A CRCI-k az egészségügy privát és állami szolgáltatóinak ügyét egyaránt tárgyalhatják. Több szolgáltató is érintett lehet egy ügyben. Az egészségügyi szolgáltatók felelőssége és a biztosítójuk általi fedezetnyújtás csak a felelősség megállapítása esetén lehetséges. A CRCI elé akkor terjeszthetőek ügyek, ha ` a károsodásra vezető véletlenszerű történés 2001. szeptember 4. után következett be, ` a maradandó károsodás meghaladja a 24%-os rokkantságot, ` az ideiglenes károsodás legalább 6 hónapig fennáll, Illetve különleges esetekben, ha ` a károsult véglegesen elvesztette munkaképességét, ` különösen súlyos anyagi következmények előidézése esetén.
19 19
A CRCI hat hónapos határidőn belül tájékoztatja a feleket a kártérítési igény elbírálásának eredményéről. Amennyiben a CRCI helyt ad a beterjesztésnek, mint a műhiba folytán vagy e nélkül bekövetkező, de az egészséget károsító baleset miatt felmerülő kártérítési igénynek, az ezt rögzítő szakvéleményt a kártérítést fizető szervezeteknek továbbítja: ` műhiba esetén az egészségügyi szolgáltató biztosítójának, ` az ONIAM-nak, a terápia során véletlenszerűen bekövetkező egészségkárosodás vagy súlyos nozokomiális fertőzés esetén, ` a felelősség kétessége esetén a biztosítók és az ONIAM közötti közös rendezésre. A kártérítést teljesítő szervezetek (biztosítók és az ONIAM) a szakvélemény kézhezvétele után 4 hónapon belül kötelesek ajánlatot tenni a kártérítés összegére a károsultnak. Amennyiben ez elfogadásra talál, az egyeztetett összeget 1 hónapon belül ki kell fizetni a károsultnak. A kifizetések sokszor előzetes kifizetésekkel indulnak, mivel az eljárás több kártalanítási elemet is tartalmazhat, és a károsult egészségi állapotának változása is befolyásolhatja a végleges összeget. Az ajánlat elfogadása peren kívüli megállapodást jelent, így kizárja a továbbiakban az ügy peres útra terelését. A károsult viszont új kérvényt nyújthat be a bizottságnak egészségi állapota romlása esetén. Amennyiben a biztosító elzárkózik a kárrendezéstől, vagy nem tesz kártérítésre vonatkozó ajánlatot a 4 hónapos határidőn belül, a károsult az ONIAM-hoz vagy egyenesen a bírósághoz fordulhat kártérítésért. A bírósághoz fordulás történhet az ONIAM intézkedése hiányában is. A károsult jogában áll visszautasítani a biztosító vagy az ONIAM által felajánlott kártérítési összeget, ha ezt nem találja megfelelőnek. Ilyen esetben már nincs további lehetőség a peren kívüli megállapodásra, az ügy a bíróságon folytatódhat. A CRCI előtt folytatott peren kívüli eljárás, illetve a bíróságon történő peres eljárás párhuzamosan is folytatható. Ebben az esetben a károsultnak erről mindkét jogi hatóságot tájékoztatnia kell. Az ONIAM finanszírozása az egészségbiztosításból történik, a finanszírozás mértékét évente a társadalombiztosítás finanszírozására vonatkozó törvény határozza meg. Az ONIAM költségvetési támogatása és kifizetései (millió euró) 2003
2004
2005
2006
2007
Támogatás
70
70
30
0
0
50
117
Kiadás
3,4
9,2
29,3
50,2
82
94,8
89,2
Forrás: Le financement par l’assurance maladie de dispositifs spécifiques http://www.senat.fr/rap/a08-084/a08-08421.html Projet de loi de financement de la sécurité sociale pour 2011 http://www.senat.fr/rap/a10-090/a10-09062.html
20 20
2008 2009 2010 70
2011 45
Felhasznált források és további feldolgozásra ajánlott anyagok Svédország `
Essinger, Kaj: The Swedish Medical Injury Insurance Report, 2009. http://www.patientforsakring.se/Articles-in-English.html
`
If you are injured in the health care system… http://www.patientforsakring.se/resurser/dokument/andra_sprak/engelska_If-you-are-injured-inthe-health-care-system.pdf
`
Hellbacher et al: Patient Injury Compensation for Healthcare-Related Injuries. Patient Claims Panel, 2007. http://www.pff.se/upload/Patient%20Injury%20Compensation,%20A%20comment%20by%20Ulf% 20Hellbacher,%20Carl%20Espersson%20and%20Henry%20Johansson.pdf
`
Hoffman, Sarah Z.: No-Fault Solutions to the Problem of Medical Injuries: A Focus on Sweden as a Model. In: ANNALS OF HEALTH LAW ADVANCE DIRECTIVE, 18.szám, 2009. tavasz.
`
Simon, Jürgen: Economic Implications of Medical Liabilty Claims: Insurance and Compensation Schemes. European Conference „The Ever-Growing Challenge of Medical Liability: National and European Responses”. 2008. június 2-3, Strasbourg. http://www.coe.int/t/e/legal_affairs/legal_cooperation/steering_committees/cdcj/cj_s_med/Conference%20Documents.asp
`
Farrell, Dr Anne-Maree et al.: NO-FAULT COMPENSATION SCHEMES FOR MEDICAL INJURY: A REVIEW. School of Law, University of Manchester, Scottish Government Social Research, 2010.
További feldolgozható svéd anyagok angol nyelven: `
The Patient Injury Act (Betegsérelmi törvény) http://www.pff.se/upload/The_Patient_Injury_Act.pdf
`
The Patient Injury Act - A comment by Carl Espersson http://www.pff.se/upload/pat_eng_A2.pdf
Dánia ` `
`
Danish Patient Insurance Association http://patientforsikringen.dk/en.aspx Jürgen Simon: Economic Implications Of Medical Liability Claims: Insurance And Compensation Schemes. Council of Europe Conference, Strasbourg 2008. http://www.coe.int/t/e/legal_affairs/legal_co-operation/steering_committees/cdcj/cj_s_med/CONFML%20_2008_%2004%20E%20-%20Report%20J.%20SIMON.pdf Kaj Essinger: Medical Liability Alternative Ways To Court Procedures. Council of Europe Conference, Strasbourg 2008.
21 21
http://www.coe.int/t/e/legal_affairs/legal_co-operation/steering_committees/cdcj/cj_s_med/CONFML%20_2008_%2003%20E%20-%20Report%20Prof.%20Kaj%20ESSINGER.pdf `
Anne-Maree Farrell et al.: NO-FAULT COMPENSATION SCHEMES FOR MEDICAL INJURY: A REVIEW. School of Law, University of Manchester, Scottish Government Social Research, 2010.
`
Allen B. Kachalia et al.: Beyond negligence: Avoidability and medical injury compensation. Social Science & Medicine, Volume 66, Issue 2, January 2008.
További feldolgozható dán anyagok angol nyelven: A Betegbiztosítási Szövetség (Patientforsikringen) éves jelentése, benne további táblázatokkal, mint a kárigények regionális eloszlása vagy az elfogadott kárigények aránya 41 szakorvosi terület szerint: `
Annual report 2009 http://patientforsikringen.dk/en/Udgivelser-ogtal/~/media/Files/annual%20reports/annualreport2009.ashx
Törvényszövegek: `
Danish Act on the Right to Complain and Receive Compensation within the Health Service (Dán törvény a panasz és kártérítés jogáról az egészségügyben – Lov om klage- og erstatningsadgang) http://patientforsikringen.dk/en/Love-og-Regler/Lov-om-klage-ogerstatningsadgang/Lægemiddelskader.aspx
`
The Danish Liability for Damages Act (Dán Kártérítési Törvény – Erstatningsansvarsloven) http://www.patientforsikringen.dk/en/Love-og-Regler/Lov-om-klage-ogerstatningsadgang/Behandlingsskader.aspx
Finnország, Norvégia `
Dr Anne-Maree Farrell et al.: NO-FAULT COMPENSATION SCHEMES FOR MEDICAL INJURY: A REVIEW. School of Law, University of Manchester, Scottish Government Social Research, 2010.
Franciaország `
L' Office National d'Indemnisation des Accidents Médicaux, des Affections Iatrogènes et des Infections Nosocomiales http://www.oniam.fr/
`
Projet de loi de financement de la sécurité sociale pour 2008, Sénat, Un site au service des citoyens http://www.senat.fr/rap/a07-073/a07-07393.html
`
Delambily, Florian: La responsabilité civile professionnelle des médecins. New-Assurances, 2010.11.17. http://www.news-assurances.com/artdossiers/la-responsabilite-civile-professionnelle-desmedecins,
22 22
`
Maignan, Claire: Les fondements de la responsabilité médicale. Droit-medical.net,2006.04.11. http://www.droit-medical.net/spip.php?article55
`
Caducee. Net Au service des professionnels de santé http://www.caducee.net/Droit-Sante/DroitSante/Responsabilite/responsabilite-medecin.asp
`
Bacache-Gibeili, Mireille : Infection nosocomiale et solidarité nationale. Etude. Centre de Documentation Multimedia en Droit Médical, 2004.01.13. http://www.droit.univ-paris5.fr/cddm/modules.php?name=News&file=article&sid=36
`
Martin,Dominique: Le modèle français d’indemnisation des victimes d’accidents médicaux. ONIAM, Conseil de l’Europe, 2008.06.03. http://www.coe.int/t/e/legal_affairs/legal_co-operation/steering_committees/cdcj/cj_s_med/CONFML-SP%20(2008)%2008%20F%20Martin.pdf
`
Devers,Gilles: La responsabilité médicale dans les états membres du Conseil de l’Europe: Les acteurs impliqués dans la négligence médicale et leurs synergies. Conseil de l’Europe. Strasbourg, 2008.05.30 http://www.coe.int/t/e/legal_affairs/legal_co-operation/steering_committees/cdcj/cj_s_med/CONFML-SP%20(2008)%2011%20F%20Devers.pdf
További feldolgozható francia anyagok francia nyelven: `
LOI n° 2002-303 du 4 mars 2002 relative aux droits des malades et à la qualité du système de santé ( A betegek jogaira és az egészségügyi rendszer minőségére vonatkozó francia törvény) http://www.oniam.fr/textes/legislatifs_loi_4_mars2002.php
`
LOI n° 2002-1577 du 30 décembre 2002 relative à la responsabilité civile médicale (Az orvosi felelősségre vonatkozó törvény) http://www.oniam.fr/textes/legislatifs_loi_30_decembre2002.php
`
Installation et activité de l’ Observatoire des risques médicaux Annees 2005-2006 (Az orvosi kockázatok megfigyelőközpontjának jelentése) http://www.oniam.fr/rapport/ORM-2005-2006_VF.pdf
(Weboldalak elérhetőségének ellenőrzése: 2010. december 10.)
23 23
