SPECIÁLIS
HELYZETÜ
(Borsod
TÁRSADALMI
megye
TÓTH A kézirat
kába
CSOPORTOK
cigánylakossága) ÁRPÁD
beérkezett:
február
1973.
3-án
Megyei vizsgálatunk célja, hogy Borsod megye cigánylakosságának helyzetéről, munvaló beilleszkedéséről mentes, objektív képet kapjunk. szubjektív előítéletektől
e kérdés feltárásának három fázisát különépítőmunkánk időszakában szorult. a cigánylakosság vizsgálata háttérbe Uj szakaszt jelenEzt követően az állami szervek KB-nak 1961, majd 1962. évi határozata. számos intézkedést meg, melyek a cigánylakosság helyzetének dolgoztak ki és valósítottak javítását szolgálták. E munkába bekapcsolódtak a társadalmi szervek is.
Szocialista
böztetjük meg. tett az MSZMP
E már
Kezdetben
második,
lemérhetők.
lános, tehát szakaszt, a
tehát
l96l-től.
számítható
időszakban
hozott
cigánylakosság életkörülményeinek a lakosság egészére kiterjedő életszínvonal-emelkedés tudományos megalapozás szükségességét. Részben
a
intézkedések
eredményei
javulása, részben indokolja a
az
álta-
harmadik
tudományos feltárást azért is fontosnak tartjuk, mert az e társadalmi csoportnál nem a kényszer (munkakényszer, fennálló elsősorban ténylegesen áttelepíproblémákat felemelkedésük tési kényszer stb.) eszközeivel kívánjuk megoldani, hanem a társadalmi törvényszerűségeinek feltárásával, tudatos, tervszerű előmozdításával. A
A
kutatása a
lakosság
cigánylakosság
kedések
e
természetesen
rendkívül csak
különböző
ismert és kevésbé sok problémával küzdő csoportjának nagyobb távon oldható meg. Jelen szerényebb célkitűzésünk csoportjainak elhatárolása, felemelkedésüket szolgáló intéz-
előkészítése.
Jelenleg
azonban
a
cigánylakosságról még
a
legalapvetőbb demográfiai, szociológiai
ismereteink is hiányosak. A kutatás első fázisában a cigánylakosság egyes csoportjainak külső jegyek szerinti elhatárolását tűztük ki célul. Az egyes csoportokat jellemző mélyebb, belső jegyek szerinti vizsgálata további, szaktudományok (pszichológia, pedagógia stb.)
bekapcsolását
is
NME Közleményeí,
szükségessé
V. sorozat,
teszi.
Társadalomtudományok,
22
(1974),
77-107
77
Megyei mely lényegét
kutatásunk
jellegét meghatározza
a
kérdés
felvetésének
sajátos formája,
kettős.
tekintve
A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szociológiai kutatócsoportja közel másfél folytat vizsgálatokat a megye iparban foglalkoztatott dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről. E széles körű, több mint 5000 dolgozóra kiterjedő kutatás (89 kérdés, 299 kimutatta pozíció) feldolgozása ismételten egy, a megyei átlagtól eltérő, és lényegesen A szinten álló létezését. további a megye alacsonyabb réteg vizsgálatok során felmerültek és e várható Mind kérdések elvezettek a cimunkaerőhelyzetének problémái. jelenlegi kutatásának A kérdés merült a fel, hogy cigánylakosság gánylakosság szükségességéig. úgy milyen szerepet tölt be a megye iparában? Milyen lesz helyzete az ipar fejlődésének intenéve
zív szakaszában?
kevésbé
Nem
gessége
a
-
gyakorlati igénnyel részéről.
városok
Arra
a
merült
városok
fel
a
vezetőihez
cigánylakosság intézett
kutatásának
levelünkre,
szüksé-
hogy milyen
kérdések
kutatását szükségesnek, Kazincbarcika, Miskolc, látják a legközelebbi időszakban Ózd egyértelműen a cigánykérdést helyezte előtérbe. A városoknak ezt az álláspontját a helyi önállóság növekedése, egyrészt a cigánylakosság helyzetének súlyossága, másrészt a helyi vezetés fel. De magában foglal egy mélyebb, a egyre nagyobb felelőssége vetette kérdést is. Mégpedig a cigánylakosság városok, a helyi irányítás részéről teljesen indokolt felemelkedését mennyiben vannak összhangban a tényleszolgáló központi intézkedések Milyen központi intézkedések ges helyi valósággal, lehetőségekkel? szükségesek, hogya helyileg sajátos problémák megoldását elősegíthessük? A kérdés
felvetése
tehát
mind
az
ipar,
mind
a
városok
részéről
konkrét
gyakorlati.
anyagi és személyi feltételek (létszám) Nem végzünk etnológiai, folklorisztikai, nyelvészeti kutatásokat, nem azért, mert ezeket nem tartjuk szükségesnek. Sőt, fontosságukat elismerjük. Az e területen folyó országos kutatások eredményeit várjuk. De hangsúlyozni kívánjuk, hogy e speciális kutatások bármely területének kizárólagosságát nem ismerjük el. Tény,
jelentkező igények, behatárolják kutatásainkat. A
a
rendelkezésre
álló
elsősorban a zárt hogy a cigánylakosság rendkívül cigányközösségekben élők mély formái kérdések. De ezek szokásai, viselkedésének, hagyományai, lényeges életmódjának eltúlzása nem vezethet a felemeléséhez. célunkhoz, cigánylakosság életszínvonalának Az ilyen jellegű szakkörökben, azzal tévedések tanulmányokban hangot kapó magyarázhatók; nem veszik figyelembe, hogy a történelmileg kialakult hagyományok, szokások a lakosság valamennyi falumkisvárosokban, rétegénél jelentős szereppel bírnak, különösen -
-
de egyes
tradíciókkal
rendelkező
üzemekben
is.
élet- és munkaBorsod a cigánylakosság helyzetét, megyei vizsgálatunk keretében környezetben körülményeit a társadalmi-gazdasági fejlődés keretében, adott társadalmi óta hazánkban végbekívánjuk elvégezni. A társadalmi fejlődés, mely felszabadulásunk a lakosság minden ment, hatott rétegére, így a clgánylakosságra is. A cigánylakosság is Egyes helyeken megindult a felemelkedés útján, életkörülményei jelentősen változtak. fejlődésük üteme meghaladja a nem cigány lakosságát (pl. Sátoraljaújhely), de még így sem A cigánylakosság egészét tekintve azonban éri el annak színvonalát. lényegesen az orszáminden esetben az adott társadalmi környezet (város, falu) lakosságának életszínvonagos, lától 78
elmarad.
a fejlődés ütemétől cigánylakosság felemelkedése meghatározott. Pl. az egyre nömunkaerőhiány eredményezte, hogy a munkáltatók idegenkedése a cigány származású dolgozók alkalmazásától általában csökkent. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk legszembetűnőbb a cigánylakosság rendkívül következménye azonban nagyarányú differen-
A
vekvő
ciálódása. zásban
Ez
mind
az
életszínvonal,
a
munkához
való
viszony, mind
a
területi
vonatko-
jellemző. felmérés
A
során
szerzett
alapján megállapítható, hogy lényegesen
adatok
eltérő
a cigánylakosság helyzete, életkörülményei ipari ipari és a községekben, a városokon belül a lassan fejlődő kisvárosokban (Sátor(Kazincaljaújhely, Sárospatak), a nagyvárosokban (Miskolc) s az új szocialista városokban barcika). Teljesen eltérő a helyzetük az iparilag gyengén fejlett területeken (pl. Bodrogkülönösen a régi, 1945 előtt köz). Ugyancsak lényeges az eltérés a cigánytelepeken kialakult valamint a belterületén. városok, községek telepeken -, A cigánylakosság differenciálódása tekintve, a primitív nagy a lakáskörülményeket lakásig terjed. Lényeges meghatározó tényező a munkához putritól az összkomfortos való viszony. Vagyis igen széles az a skála, mely a nem rendszeresen dolgozó vagy nem dolgozó -, valamint szakképzettséggel rendelkező, modern üzemben foglalkoztatott cigányok között kialakult.
a
és
az
körzetekben.
nem
Mások
városokban
-
-
az hogy pártunk és kormányunk intézkedéseit egyes családok, személyek Borsod megye cigánylakosságának jelentős része megértette különbözőképpen fogadták. tesz és maga is komoly erőfeszítéseket helyzetének javítása érdekében, míg mások saját a kanélkül erőfeszítés "várják" helyzetük javítását. Vannak olyanok is, akik visszaélnek kiutalt lakások eladása). pott juttatásokkal, előnyökkel (pl.
Tény,
Határozottan
-
el kell
megindulni
vagy
különítenünk
elzárkózó,
beilleszkedéstől
sadalmi
akarók
-
hagyományos
a
valamint
a
társadalmi
életformához beilleszkedés
ragaszkodó, a tárútján megindult
csoportját.
beilleszkedés nyomatékkal hangsúlyoztuk a társadalmi fontosságát, de nem valószínű, hogy a cigánytelep elhagyása, tapasztalati tényeinkkel összhangban a hagyományos a cigánylakosság egészének egyedüli útja. Küléletformával való szakítás földi tények igazolják, hogy a cigánylakosság egy kisebb része megnyugat-európai A teljes beilleszkedés marad a telep adta keretekben. fejlettpedig csak az életszínvonal be. ségének viszonylag magas fokán következik
Mindeddig
nagy
-
-
-
-
a társadalmi beilleszkedés tényének meghatározáVizsgálatunk legfőbb területének Nem a kívánunk külön foglalkozni hagyományos életformájukhoz mereven tartjuk. ragaszkodók csoportjával. Nem foglalkozunk a már teljesen beilleszkedett cigány származású családokkal tekintettel a felmerült konkrét sem, arra, vizsgálati szempontjaink hogy ezt nem teszik szükségessé. is fontos, azért A társadalmi beilleszkedés központi problémaként való kezelése utat ezt az mert a cigánylakosság döntő többsége vizsgálatunk tapasztalatai alapján a állami szerveknek. mind feladatokat párt-, mind az választja. Ez ad elsősorban konkrét és ez Továbbá az út járulhat hozzá a cigány- és nem cigány lakosság között meglevő -' éles felszámolásához. ellentétek többnyire igen
sát
-
-
-
79
Kutatásaink
alaptétele tehát, hogy a cigánylakosság felemelkedésének legfontosabb társadalmi beilleszkedés. Ehhez az azt útja szükséges a rászorulók, de mindenekelőtt megérdemlők anyagi, erkölcsi támogatása, továbbá, hogy a megye cigánylakosságáról, adatokkal rendelkezzünk. helyzetéről konkrét részletesebb Alapot szolgáljunk további vizsgálatokhoz, a felmerülő gyakorlati kérdések mellett elvi problémák tisztázásához. beilleszkedés során milyen szerepet kapnak a spontán jelenségek, Pl., hogy a társadalmi a gazdasági intézkedések, továbbá a cigánylakosság aspirációi, tudatos törekvései. a
-
-
I.
Borsod
mint
megye,
a
cigánylakosságkutatásának
bázisa
állnak rendelkezésünkre. cigánylakosság számáról országos adatok nem ad annak a a négy megyének tájékoztatást jelentése, melyek a Minisztertanács készítettek felmérést (Borsod, Nógrád, Szabolcs, Veszprém, 1968 október). A
Némi
kérésére
Továbbá
az általános iskolákban adattanuló cigánygyerekek országos statisztikai arányáról (1970nyújt alapot a cigánylakosság -'megyénként rendkívül eltérő A különböző l97l. becslések a cigánylakosság tanév). Országos adataink tehát nincsenek. számát mintegy 200 000-250 000 főben határozták meg. A konkrét adatok elvi kérdésekkel van hiánya mely számos vonatkozásban össze ki tekinthető az összehasonlítást és azorszá-. függésben (pl. cigánynak) megnehezíti
felvétele
-
-
-
-
gos
áttekintést.
tok
állnak
Borsod megyéről ról
az a
1968.
október
15-i
állapotnak megfelelő részletes adacsaládi állapotáról, a lakások-
cigánylakosság számáról,
stb. óta
1968 élő
viszont
rendelkezésünkre
cigány
bevonásuk
zott
Borsod vábbi
14-15
strukturális gye már
munkaügyi szervei folyamatosan elsősorban lakosság helyzetét, természetesen szempontjából. Borsod
megye
származású
megye
ipara fővel
ezer
változás is
nő
rendkívül
gyors
fejlődésen
iparban foglalkoztatottak Nő a szakképzett, is bekövetkezik. komoly munkaerőgondokkal küzd. az
ment
vizsgálják a
munkába
a
megyében való foko-
át. A IV.
száma.
kvalifikált
ötéves tervben toegyidejűen jelentős szakemberígény. A me-
Ezzel
jelenleg állításának lehetőségei tehát itt lényegesen jobbak, mint cigánylakosság munkába feltételei kedvezőbbek! pl. Szabolcs megyében. így társadalmi felemelkedésük várossal az évi Borsod 1968. adatok, az azóta végzett együtt) megyében (Miskolc 45 él. Ez az kb. 000 ország cigánylakosságának több mint cigány megfigyelések alapján 20%-a! A családok száma meghaladja a nyolcezret. a lakosság A cigánylakosságnak ez száma és aránya alkalmas a viszonylag magas az ad küe azonban elsősorban csoportjának a vizsgálatára. A Borsod megyei kutatásnak az alkalmas lönös jelentőséget, hogy a megye rendkívüli differenciáltsága következtében eltérő sajátosságok feltárására. .
A
1
80
,
A
vizsgálat módszere
területen vizsgálat módszerét meghatározza, hogy sajátos, s viszonylag ismeretlen dolgoznunk. Alapul egy demográfiai-szociológiai felmérés szolgált. Ez kiinduló bá zist adott, de magában kevés a felvetett kérdések tisztázásához. Ezért felmérésünket intera megye júkkal, személyes tapasztalatokkal egészítettük ki. Felhasználtuk iparban foglalkoztatott dolgozóinak vizsgálatát is. A
kellett
-
vizsgálatunk alapja a család. Nem volt közvetlen célunk, így inkább közvetett kaptunk a cigány és nem cigány lakosság kapcsolatáról. Személyes tapasze vonatkozásban is adnak általánosítható tatalataink, helyszíni vizsgálataink azonban pasztalatokat. Jelen
információkat
A felmérés sait
módszereit
esetben
pontos
arányban
a
választ
Pl. azt
adni.
értékelhető"
,,nem
1971-ben
a lakosság e csoportjának elsősorban sajátos vonátényt, hogy a megkérdezettek nem tudtak minden a Ezért kénytelenek voltunk feldolgozás során nagyobb kategóriát alkalmazni.
tekintve,
szükséges hangsúlyozni.
mintegy
mográfiai-szociológiai pozícióban dolgoztunk
1500
felvételt.
a
000 személyről készítettünk devagyis 9-10 52 kérdésre adtak választ, melyeket 80 megkérdezettek
családról, A
szociológiai kutatócsoport dolgozta ki. A A Hazafias Népfront Népfrontnak ez a segítrendkívüli mértékben hozzá felvételünk sége pontosságához és megbízhatóságához, járult mindenekelőtt annak a Hazafias következtében, hogy Népfront megyei és helyi szervei akik a szemékérdezőbiztosokat tudtak olyan mozgósítani, cigánylakossággal közvetlen ismerik. A kérdőívek kitöltése a kérdezőlyes kapcsolatban állnak, életkörülményeiket a kérdezőbiztos által minden esetben a kérdezett lakásán történt. lgy a kérdőívek is biztos személyes tapasztalatait rögzítik. a helyi körülmények által meghatározott. A vizsgálatba bevont családok kiválasztása a számáról felmérés Tekintettel arra, hogy cigánylakosság pontos alapján (1968. okt. 15.) arra fordítottunk konkrét adatok állnak rendelkezésünkre, elsősorban figyelmet, hogy az adott terület minden rétegéről (település, munkavi(város, község) cigánylakosságának A felvétel információkat. stb. szony, aránya a tényleéletkörülmények szerint) kapjunk áll rendela városokról felvétel 100-250 ges helyi arányoknak átlag megfeleljen. lgy kérdezőbiztosokat
fel.
Hazafias
a
A kérdőíveket
a
biztosította.
-
-
kezésiínkre. az
elvet
során
is. A
Ugyanezt
helyi) felvétel cigánycsaládok segítséget.
felmérése
és sátoraljaújkövettük a járási (miskolci, edelényi, ózdi, encsi élő cigánytelepeken kívül, a városokban, községekben szétszórtan adtak helyi előkészítést igényelt, melyhez a tanácsszervek
Lényegi és jelenleg folyó viták középpontjában álló kérdés, hogy kit tekintsünk cigánynak? Ehhez az 1968. évi megyei vizsgálat viszonylag biztos bázist adott. Cigánynak tekintettük azokat, akiket a közmindazokat, akik magukat cigánynak vallják, továbbá kiválasztás Ezen elv alapján történt megvélemény, a helyi szervek cigánynak tekintenek. felel a gyakorlatnak. Kisebb beilleszkedés magasabb fokán élő nehézségek a társadalmi elsősorban a zenész adódtak. cigányok körében -
-
81
II
.
Ózd
Miskolc, Kazincbarcika, években
tanulmány foglalkozott a szocialista országok városAz Iván-Konrád (Szelényi György: új lakótelepek szociolófejlődésének sajátosságaival. A 1969. szocialista városok és a Akadémia, giai problémái. szociológia. Kossuth, 1971. is Az urbanizációnak hazánkban a stb.) tapasztalható, nyugat-európai országoktól eltérő mindenekelőtt a termelési eszközök magántulajdonának megszűnéséből faspecifikuma azonban más okok is közrejátszottak. A szocialista kad. Emellett országok városainak fejutóbbi
Az
lődése
általánosítható,
nem
Borsodban
igazolta, hogy e városok fejlődésére
egyes városok és Ózdon
Az
Miskolcon miként
formálja tükröződik
gyan
számos
át e
ezt
is
három
ipari városában végzett felmérésünk cigánylakosság viszonylag magas száma, sajátos életmódja ható tényező. de Borsod
megye
"a
társadalmi
karaktere
évtizedekkel,
-
a
struktúrát
struktúrában.
Ezen
ha
-
nem
mindenekelőtt
városépítészetünk, belül hogyan hat
s a
tehát
régi városokban,
a
évszázadokkal
ezelőtt
kialakult.
Kérdés,
társadalmunk új szerkezete cigánylakosság viszonylag
ho-
magas
új társadalmi arculatára. vagy új cigánytelepek Kétségtelen, hogy a cigánytelepek esetleges fennmaradása a társadalmi kialakulása feszültség egy formáját. Kétségtelen véglegesen fenntartanák azonban az is, hogy a városok különböző körzeteibe betelepülő cigánycsaládok új ellenszáma, aránya
a
város
-
-
forrását
tétek
idézhetik
elő.
Ózd, Kazincbarcika és Miskolc városok cigánylakosságáról elkészült tanulmányok igazolták, hogy 1961, vagyis a KB határozatának megjelenése óta számos cigánycsalád Ezek lakást. része kapott jelentős új lakótelepen épült korszerű épület. Ezeket államilag szubvencionált
erősen
utalták
lakbérekkel
lehetőséget
biztosítanak
a
számára.
városokban,
különösen
többségükben igen alacsony az új városrészekben bet keresők, kvalifikáltabb családok jutottak lakáshoz. lakáshoz jutásának lehetőségei milyenek? A
milyen új lakbérrendeletek élő cigánylakosság a városi elsősorban átlagnál töbKérdés, hogy a cigánylakosság
ki, kérdés, hogy
az
életszínvonalon
l
Megyei vizsgálataink tapasztalatai is igazolják, hogy a városok egyes körzeteiben az E fizikailag az alacsony jövedelmű rétegek koncentrációja kíséri. épületek leromlását leromlott alakul különösen városrészekben társadalmi elkülönülés akkor, ki, (szegregáció) ha a lakosság ezen élő része alacsony életszínvonalon nagyobb tömegekben települ. Ezek
az
urbanizációval
sajátosan jelentkeznek. arra
a
kérdésre
három
kapcsolatos
A három
eltérő
város
választ
ad.
-
kérdések
városokban
egyes
Ózd, Kazincbarcika, Nem
utolsósorban
Miskolc
a
minden
esetben
gyakran ugyancigánylakosság életkörülmé-
nyeinek vizsgálata szolgált tanulságul, hogy megyeileg érvényes, általánosítható tapasztacsak konkrét helyi vizsgálatok alapján tehetünk, minden esetben figyelembe véve az egyedit és az általánost.
latokat
82
három
A
Ózdon
eltérő
város
jellege
dolgozók több mint 90%-a a nehéziparban dolgozik. Ez meghatározza a nők munkaerő-szükségletét, s így a cigánylakosság, különösen elhelyezkedési Ózdon a része generációk óra ipari munkás! hetőségét. cigánylakosság jelentős a
város
Ózdnak három él. A
felgyorsult,
régi cigánytelepe
különösen
városba,
városi
a
az
tanács
cigánylakosság többsége
A
van.
új lakótelepekre
tervszerű
történő
beköltözésük
is
ma az
a
le-
telepeken
e
években
utóbbi
munkája alapján.
ország összlakosságának kb. 2%-a cigány, Borsod megyében ez az arány Ózdon pedig 9%. Ózdon 176 családról készítettünk kérdőíves felvételt. Ez a 5,7-5,8, város cigánylakosságának 20%-a. Míg
az
Ózd város lakosságának száma Kazincbarcika l-én
fő. A
25 884
,,új szocialista cigánylakosok
január l-én 38 637 fő. városaink" egyike. Lakosságának 1970.
száma
1968.
az
-
okt.
száma
felmérés
l5-i
január
1970.
szerint
1500
-
fő,
vagyis 5,8%.
iparában is található
vegyipar
a
városban.
a
és
bányászat
a
a
legfontosabb. De számos a munkaerőigény
következtében
Mindezek
könnyűipari is más, mint
üzem
Ózdon.
A város más lakosokkal együtt igen sok cigánycsalád építésének első évtizedében Ezek jelentős része az épülő városban letelepedett Kazincbarcikán. új, korszerű lakáshoz jutott. A komfortos lakásokban élő cigánycsaládok száma és vagy összkomfortos aránya Borsod megye valamennyi városa közül itt a legnagyobb. is
Kazincbarcikán
83 családról
felmérést.
készítettünk
Ez
a
cigánylakosságának
város
mintegy 30%-a. Miskolc
fejlődése
ország második
az
következtében
nagyvárosa,
lakóinak
száma
1970.
borsodi
a
január
iparvidék központja. Gyors l-én
elérte
a
173 000
ütemű
főt.
iparában a nehézipar a meghatározó (kohászat, bányászat, vasipar). EmelA város ipara kedvező elhelyezkönnyűipari üzem is van a városban. jelentős kedési lehetőségeket biztosít. A város
számú
lett
A város mert
a
cigánylakosságának vizsgálata
Minisztertanács
gálataink-és különböző kb. 4000-4200
becsült
számáról az
adatok
1968.
okt.
l5-én
pontos
felmérésinem
történt,
még megyei jogú városra nem terjedt ki. Vizsalapján Miskolcon a cigánylakosság aránya 2-2,5%,
akkor
fő.
Komoly gondot jelentett vizsgálatunk során a város nagysága. Tapasztalataink szea cigány vagy lakosok l00%-os biztonsággal felmérhetők, cigány származású mert a falu viszonylag kis közössége generációk óta és számon az egyes ismeri tartja a felmérés leheKisebb városokban, személyek származását. így Ózdon és Kazincbarcikán felkerea cigánycsaládoknak azonban azoknak tősége megközelíti a 100%-ot. Miskolcon különösen 15-20 évvel ezelőtt a város különböző sése, akik pontjain, nem cigány lakosok között bár cigány szármatelepültek, komoly nehézséget okoz. Ezek egy része zású Ez történt Miskolcon a cigányzenészeknél. A zenészszakmegtagadta a felvételt. szervezetben folytatott személyes megbeszéléseink után arra az álláspontra helyezkedtek,
rint
falun
-
-
-
-
-
-
83
hogy
a
már
ma
cigánylakosság egyedüli helyes perspektívája tekintik nem cigánynak! Ezért kérdőívünkre
Miskolcon
212
cigánycsaládról
a
beilleszkedés,
felvételt.
készítettünk
Ez
és
a
választ
többségük a
zenészek
város
magukat
adott.
nem
cigánylakosságának
kb. 2572-21. III.
_
A felmérés
családfőre
1. A Az
általunk
vizsgált
nincs
férfi családfő.
15,5%-ban
eredménye
információk
vonatkozó
családok
Ózdon
közül
l5,3,
Kazincbarcikán
9,6, Miskolcon r
I.
tábla
családfák iskolai végzettsége
A
Ózd Analfabéta
Miskolc
Kazincbarcika
12-6
2593
239
05
"
lr, olvas 1-2
sz.
-
elemi, általános
999
5r7
3,7
30,4
3-6
elemi, általános
28,2
20.0
6-7
elemi, általános
20,8
21,3
29,1
l3,4
24,0
14,8
8 általános
Középiskola Érettségi
22
2v7
"r
' " '
100%
100%
100%
05
A családfők iskolai a legvégzettsége a három városban némileg eltérő. Miskolcon mindhárom városban rendkívül differenciáltabb, de lényegét tekintve alacsony. A cigány családfőknek Ózdon 86,6%-a, Kazincbarcikán 73,3%-a, Miskolcon 82,5%-a nem végezte
el
a
8 általánost
(I.
ták, vagy
sz.
tábla).
munkások
A betanított
8 általános
legalább 3-5 vagy magasabb osztállyal nem rendelkezők többsége
II.
uakmája szakmája van Középfokú szakképzettsége
Nincs
Fizikai
szakképzettsége
van
rendelkezők
tábla
78,7
90,1
20,0
8,8
1,3
1,1
-
aránya
a
Miskolc
9,4 -
van
Kazincbarcika
90,6
100%
szakképesítéssel
sz.
családfák szakképzettsége Ózd
84
végeztek. Az analfabésegédmunkás tud
mint
,
A
A
csak
'
elhelyezkedni.
Felsőfokú
iskolát
Fiatalabb
-
-
100%
korosztályoknál
100%
sem
mutat
fejlődést!
Míg Ózdon sabb e
a
és Kazincbarcikán
szakmunkások
körzetben
él
a
az
aránya, Miskolcon
zenészek
többsége
új
városrészben
ez
a
lakó
cigánycsaládoknál legmagatapasztalható. Ugyancsak
,,belső körzetben"
is. Ill.
Ózd
foglalkozása
Nincs
munkás
5,5
7,1
49,8
6,8
l7,3
14,2
6,8
l0,7
7,1
beosztott
Műszaki
_
beosztású
8,0
11,s
5,4
2,7
7,7
Egyéb
-
100%
foglalkozása (III.
családfő
A
A
éves
20-30
családfők
sz.
között
0 ,5
_
14,8
Zenész
változást. állandó
o5
_
_
Nyugdíjas
Miskolc
53,4
M5
Szakmunkás Adm.
Kazincbarcika
0,7
Sesédmunkás Betanított
tábla
sz.
családfő foglalkozása
A
tábla)
a
1,3
1,6
100%
100%
családfő
is találunk
életkora
szerint
olyan személyeket,
alig akiknek
mutat
nincs
foglalkozása.
éves Ózdon és Miskolcon van Mind a három 36-50 városban, de mindenekelőtt családfő, aki nyugdíjas. Vagyis elég gyakori a cigány dolgozóknál, hogy egészségi okok miatt kénytelenek viszonylag korán nyugdíjba menni. Arra a tényre, hogy a szakmunkások és a zenészek feleségeinek iskolai végzettsége fontos a figyelmet felhívni. A felevárosban az rendkívül mindhárom magasabb átlagnál, befolyásolja a család, a gyermekek helyzeség iskolai végzettsége számos vonatkozásban kedvezőtlenül A nyugdíjasok életkörülményeit fokát. beilleszkedés befolyásolja tét,a az a kérdezőbiztosok által többször is dokumentált tény, hogy a családdal együtt élő nem keresettel rendelkező szüleiket külön élő önálló gyerekek támogatják. vagy _
-
-
IV. A
családfő
Ózd
Párttag és munkásőr
0,7
tag
Párttag
1,3 '
Munkásőr
KISZ-tag Nem
tag szervezetnek
taa
A IV.
is kimutatható
0,7 -
Szakszervezeti
sz.
tábla
a
tábla
Miskolc
Kazincbarcika
1,1
-
-
Párttag és szakszervezeti
sz.
tagsága
szervezeti
1,7
2,7
-
-
-
-
1,7
-
83,3
30,0
773
14,0
l7,3
17,7
100%
100%
100%
cigány dolgozók szakszervezeti ad képet.
tagságáról,
s
az
e
vonatkozásban
differenciálódásukról
85
V. A
családfő munkavíszonyának
dolgozik
Kazincbarcika
Miskolc
10,2
6,3
2--3
éve dolgozik
7,1
4,6
8,2
4_5
éve
dolgozik
4,7
1,5
7,5
dolgozik
14,2
2l,5
22,.6
dolgozik
46,5
46,1
32,9
21-30
éve dolgozik
14,2
15,4
17,8
31-40
éve dolgozik
3,1
4,6
2,1
100%
100%
100%
6-10
éve
11-
20 éve
tábla
ideje
Ózd l éve
sz.
8,9
'
családfők munkaviszonyának ideje (V. sz. tábla) azt igazolja, hogy a vá az ipari városokban élő cigányok többsége dolgozik, munkaviszonyárosokban, elsősorban mzk ideje jelentős. Már előre jelezhetjük, hogy a megyei vizsgálatunk során különösen a Bodrogközben eltérő adatokat is kaptunk. A
-
-
-
VI.
.
A
családfőnek
hány munkahelye
volt
az
elmúlt
Ózd '
Egy Kettő Három
Négy
vagy
három
Kazincbarcika
56,1
89,3
30,3
8,7
0,8
10,6
1,3
3,0
0,7
100%
_l00%
100%
A
Miskolc
11,0
-
tábla
évben?
88,2
több
sz.
általánosan az cigány dolgozók munkahelyváltozása elterjedt véleményekkel ipari dolgozóinál. A cigány családfők többsége tábla). Kisebb részük azonban gyakran változtat -
ellentétben alig magasabb a megye állandó munkahelyen dolgozik (VI. sz. -
munkahelyet. VII. A
családfő munkahelye Ózd
Kazincbarcika
Miskolc
'
-
Mezőgazdaság, erdőgazdaság
-
Építőipar
2,4
Bányászat
2,4
(könnyűip., vegyip.)
Közlekedés
vendéglátó Városgazdálkodás Kereskedelem,
Egyéb
77,4 2,4
6,2 -
50,7 3,1
-
0,7 49,0 9,5 2,7
1o,9*-
4,8
4,6
10,6
10,7
6,3
4,6
14,9
_
100%
86
0,7 4,8
'
Kohászat, vasipar Más iparok
3,1 17,0
100%
100%
sz.
tábla
A családfők
túlnyomó többsége ipari munkás, meghatározó iparágban dolgoznak (VII. sz. tábla).
elsősorban
az
4
egyes
városok
iparát
Szükséges és érdekes vizsgálnunk, hogy munkásosztályunk rétegződése szempontjából (l. Kemény István: A magyar munkásosztály rétegződése. Szociológia, 1972 [1]) a cigány dolgozók munkavállalása milyen. Míg a régi ipari munkások gasabb képesítést adó munkakörök erőfeszítést
fizikai
zebb
kásság", vagyis
a
paraszti
szakmák, magyermekeik a kvalifikáltabb az ipari munkák egy részét, a neheaz munkaköröket főleg segéd- és betanított ,,új mundolgozók veszik át.
és különösen
felé törekednek,
követelő, származású
is ipari munkás cigány dolgozóknak az a része, amely már az elmúlt évtizedekben volt, megmarad munkájánál. A cigányok e csoportjánál intragenerációs mobilitásról nem A
az vállaltak munkát cigányok, akik az utóbbi két évtizedben iparfizikai muna nehéz a követni, vagyis tudják parasztság életútját tartósan kakörökben elhelyezkedni. A cigány dolgozók fizikai erőnléte ezt túlnyomórészt nem Ezt mutatja egyrészt a viszonylag fiatalon teszi lehetővé. nyugdíjazott cigány dolgozók az a cigányok jelentős része magas száma, másrészt munkavállalásuk jellege. Kezdetben el. Az utóbbi években akkor még korszerűtlen egyre jobban építőiparban helyezkedett vállalnak munkát. az ipari nagyüzemek segédmunkásaiként A cigány szakmunkások száma komoly erőfeszítések, a fiatalok számára biztosínem mutat tott kedvezmények (7. oszt. után) ellenére fejlődést. Külön fel kell azonban s ezt mint számának és arányának növekedésére, figyelnünk a ,,betanított munkások" a kell számon válásának cigánylakosság ipari munkássá egyik, legfontosabb területét
beszélhetünk.
Azok
a
ban, viszonylag kevesen
-
-
tartanunk.
(élettárs)
2. Feleség
VIII. A
feleség (élettárs) iskolai Ózd
Analfabéta
'
II, olvas
44,2
31,7
0,6
1,2
5,8
7,3
9,1
általános
24,4
24,4
31,8
6-7
elemi,
általános
17,4
22,0
13,0
7,6
13,4
5,8 '
vagy
magasabb
-
-
100%
100%
aránya magas. 92,8%-a nem végezte el
Miskolcon Itt
-
végzettsége tehát alacsonyabb, mint a családfőé. KülönöA feleségek Ózdon 92,4%-a, Kazincbarcikán 86,6%-a, az általános iskola 8 osztályát (VIII. sz. tábla).
analfabéták
adatok.
1 ,4
-
-
feleség (élettárs) iskolai
A
az
,9 -
elemi,
100%
az
38
elemi, általános
Érettségi
sen
Miskolc
Kazincbarcika
3-6
Középiskola
tábla
végzettsége
1-2
8 általános
sz.
is
igazolódott, hogy A
a
városban
szétszórtan
élő
cigánycsaládoknál kedvezőbbek
régi cigánytelepen rosszabb. 87
IX. A
foglalkozása
Segédmunkás
Kazincbarcika
56,4
57,1
2l,9
36,3
40,l
3,7
-
Szakmunkás
-
Nyugdíjas
Miskolc
73,4
munkás
Betanított
tábla
feleség (élettárs) foglalkozása Ozd
Nincs
sz.
4
2
,7 4
Egyéb
1,4 -
-
,4
1,4
1,2
-
'
100%
100%
100%
többségénél nem dolgozik (IX. sz. tábla). Ózdon nehezíti a nők munkavállalását a város iparának struktúrája, a nehézipar túlsúlya. Kazinca vállalók barcikán és Miskolcon feleségek közel felének van foglalkozása.A munkát Az utóbbi években emelkedik a munkások száma is. betanított többsége segédmunkás. A
feleség
cigánycsaládok
a
munkavállalását
befolyásolják a szokások, a cigányok munkát, feleségei egyik, lényegi megférjeik. A munkavállalás határozója a gazdasági kényszer. Miskolc két legnehezebb körülmények között levő telepén, az Erdőalja-településen és a szükséglakásokban (Anna telep, Béke-szálló) a feleségek vállal munkát. kétharmada helyzetben levő Tatárdombon Míg a leobb csupán 10%. A
cigányasszonyok
vállalnak
nehezebben
A betanított
ban,
a
férje
A munkát
Egyre
nő
a
város-
dolgozó cigányfeleségek többségének, mindhárom Iskolai végzettségük 6-8 elemi!
munkásként
betanított
erősen
mint
szakmunkás.
vagy
vállaló
cigányasszonyok jelentős része az ipari nagyüzemekben városgazdálkodásnál foglalkoztatottak aránya (X. sz. tábla).
dolgozik. X.
A
feleség (élettárs) numkahelye Ózd
Mező-, erdőgazdaság
'
Kazincbarcika
a
Építőipar
1,2
Bányászat
0,5
Kohászat
10,4
KÖnnYű- és Vegyipar
1,2
Miskolc
-
-
8,4
-
2,8
_
_
10,8
-
l2,5
2,8
'
Közlekedés
-
Kereskedelem, vendéglátó Városgazdálkodás
-
_
2,4
3,0
3,4
0,6
8 ,4
_
1,4 15
,2
'
EgYéb
Jelenleg
nem
dolgozik
78,0 100%
88
5_9,9 100%
6,1 60,9 100%
sz.
tábla
3. A család x1.
A
családtagok Ózd
Egy
Kazincbarcika
1,7
Kettő
Három
2,4
7,5
8,6
4,8
8,5
1o,2
16,9
15,5
14,2
12,0
13,2
7,4
19,3
12,3
13,6
13,2
9,0
7,4
15,7
9,4
29,5
15,7
22,2-
Nyolc Kilenc
vagy
több
100%
családtagok
A
kolcon
sok
családok A
me,
2,4
7,4
Négy
Hét
száma
legmagasabb
a
nagy
az
számának
családtagok
mert
fős
több
9 vagy
a
száma
családok
változatos
igen
család,
100%
képet
mutat
találunk
de
(XI.
18 fős
100% sz.
tábla). Ózdon
családot
is. Az
ilyen
növekedésével
általában
is csak
l-2
emelkedik
nem
kereső
a
család
A családban
együtt Ózd
Kazincbarcika
_
feleség
8,6
2,4
Családfő
+
szülei
2,6
2,4
Családfő
+
gyermekei
57,4
77,1
67,9
Családfő
+
gyermekei
26,1
18,1
22,3
Családfő
+
nagyszülei
+
gyermekei
Családfő
+
2,4
szülei
+
Családfő +
8,0 -
-
-
1,1
0,9
-
+
gyermekei unokái dédunokái +
1,7
családok
többsége
rokonokÓzdon 15,9,
mindhárom
Kazincbarcikán
városban
4,8, Miskolcon
0,9
-
100%
A
tábla
gyermekei
unokái
+
sz.
Miskolc
s
szülei
jövedel-
élők
Családfő
*
nagy
van.
XII.
unokái
és Mis-
Erdőalja-településen.
többségében
*
tábla
Miskolc
-
öt Hat
sz.
máma
100%
100%
két
generációs. 7,6% (XII.
A sz.
családdal
együtt
élő
tábla).
89
4. A
gyermek XIII.
Élő gyermekeinek
gyermeke
Egy gyermeke
van
Kettő
Kazincbarcika
8,5
4,5
5,7
3,5
l0,7
_
_
Miskolc
12,3 13,2
l0,8
18,8
Három
19,3
15 ,7
10,9
Négy
l1,9
18,1
10,4
Öt
14,8
16,9
8,5
Hat
8,0
12,0
9,8
11,4
8,7
7,1
Hét
r
Nyolc Kilenc
több
vagy
tábla
száma
Ózd Nincs
sz.
4,0
3,7
3,8
5,7
6,0
5,2
'
100%
Ózdon és Miskolcon
gyermekük mek
Azokban
van.
a
évesnél
20
családokban,
fiatalabb ahol férfi
100%
családfőt családfő
100%
találunk, akiknek nincs, gyakran 6-9 is
2-3 gyer-
él. A
száma (XIII. sz. tábla) és a családfő iskolai végzettsége közötti általában hogy a családfő iskolai végzettségének emelkedésével aránya legmagasabb az analgyermekek száma. A sokgyermekes családok
gyermekek
kapcsolat
arra
csökken
a
-
több
utal,
-
'
fabétáknál. XIV.
Hány gyermek után
családi
kap Ózd
Nem
kap
családi
Egy gyermek
pótlékot
után
tábla
pótlékot? Miskolc
Kazincbarcika
37
39,8
19,3
2,3
2,3
3,3
,4
Kettő
11,4
19,3
14,6
Három
15
16,9
l2,7
Négy
l0,8
l5,7
9,9
Öt
9,7
13,2
9,9
Hat
5,2
4,9
4,7
Hét
3,4
6,0
5,1
Nyolc
1,2
1,2
0,5
Kilenc
0,6
1,2
1,9
100%
100%
100%
,6
sz.
'
Sokat vitatott kérdés, hogy következett-e "demográfiai robbanás" jedő megyei vizsgálatunk adhat erre a
90
megyei kórház
főorvosának
e
a
családi be
a
választ.
témakörben
pótlék (XIV. cigánylakosságnál? Érdekes készített
és már
sz.
Az most
tanulmányára.
tábla) 1500
felemelésével családra
kiter-
szükséges utalnunk E szerint a cigány
származású
asszonyok ,,mind gyakrabban kérik terhességük megszakítását, nem ritkán terhesség esetén is! Mind jelentősebb részük főleg a fiatalok igénylik az Infecundin az a méhbe idősebb felírását, helyezhető fogamzásgátló hurok sokgyerekesek véleménye szerint Borsod megye cigány(pesszárium) felhelyezését." A szakemberek kb. az utóbbi élne lakosságzínak egyharmada lehetőséggel, ha azt ingyen kaphatná. A véabban is a lemények megegyeznek, hogy cigánylakosságnak ez az igénye új, számuk egyre 3-4 s ezt évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tartották a szakemberek. nő, még első
már
-
-
XV. éven
Hat
felüli gyermekei
iskolai
-
Kazincbarcika
Miskolc
Korának
mind
22,1
27,l
Korának
többsége megfelelő
7,6
15,7
7,9
Korának
fele
megfelelő
9,9
8,6
15,0
Többsége
megfelelő
nem
megfelelő
27 ,7
25,3
l8,6
13,1
22,1
28,6
32,3
Mind
nem
Mind
analfabéta
4,6
Nem
értékelhető
8,4
1,4
3,9
100%
100%
100%
tábla).
sz.
iskolák
_
kérdés
E
okát
követelményrendszere
Ha
családban
a
munkakört
lalkozási
részletesen
Miskolcon
elmarad
-
a
vizsgáltuk,
nem
két
másik de
város
valószínű,
átlagától hogy az
magasabb.
felüli gyermekeinek foglalkozása
A 16 éven
illetve
-
végzettség rendszeressége Miskolcon
iskolai
Az
(XV.
tábla
végzettségének rendszeressége Ózd
megfelelő
sz.
több
betöltő
szintjét
gyermek dolgozik, úgy a legmagasabb iskolai végzettséget, gyermek foglalkozását vettük alapul. Vagyis itt a gyermek fog-
mértük.
xvLÍ-rz.nem Gyermekek foglalkozási szintje '
Ózd Nincs
16 éven
felüli
gyermeke
foglalkozásuk Segédmunkás
Nincs
Betanított
munkás
54,0
27,?
9,3
3a7
145
17a3
17v8
0.7
4,1
4
5 .3
Zenész
4,5
,6
100%
A
gyermekek
(XVI.
foglalkozási szintje tábla). Valószínű
sz.
í75s4
48.3
Szakmunkás
Miskolcon
Miskolc
Kazincbarcika
,
"
*
100%
legkedvezőbb Kazincbarcikán, befolyásolja a munkavállalást,
tehát
0s5
_
2v5 100%
a
legrosszabb
hogy
Kazinc-
91
barcikán alakulnak. A
okára
a
zömében
gyermekek
a
munk-avállalása
részben "Négy lány dolgozik Cs. D. Miskolc, Ács u. 8. Szül. -
választ.
adtak
férjnél éve
cigánylakosság hagyományai,
befolyásolja lényegesen
nem
észrevételei
kérdezőbiztosok
5. A család
került
új környezetbe
-
mind
Pl.
D.
család
keresetét.
K.
Szabó
lakik, de keresetüket
ott
,,Az öregek tartják
1901.
a
M.
a
szokásai
B.
jövedelme Keresők
száma
a
a
családban
sz.
tábla
sz.
tábla
családban
Ózd kereső
83.
adják nyugdíjból."
a
XVII.
Nincs
Ennek L. u.
haza."
nem
gyerekeket
át-
Kazincbarcika
1,1
Miskolc
0,9
-
Egy fő
60,8
60,2
65 ,7
Kettő
27
35
,3
,0
24,5
Három
7,4
3,6
8,0
Négy
1,7
1,2
0,9
Öt
1,7
-
-
'
100%
100%
100% XVIII.
A
családfő jövedelme Ózd
300
Ft alatt
800-1200
Ft
1201-1500
Ft
1501-1800
Ft
1801-2000 2001-2500
Ft Ft
2501-3000
Ft
3000 Nem
Ft felett
értékelhető
5 ,7
14,2 17,0 33,0 135 4,0 1,7
_
Kazincbarcika
5,0 8,3 30,3
28,9 3,4 7,2 2,4 _
_
103 100%
8,4 100%
Miskolc
4,7 10,0 20,2 20,7 l3,7 6,6 1,9 2,4 19,8 100%
cigány dolgozók havi jövedelme az ipari dolgozók jövedelmének átlaga alatt van sz. tábla). Többségüknél nem forintot. Ez részben haladja meg az 1800; a cigány dolgozók alacsony szakmai képzettségével van Összefüggésben. Azonban szükséges felfigyelnünk arra is, hogy azok a cigányok, akik betanított és Slaknlllnkások, alig keresnek többet, mint a segédmunkások. Hogy ez mennyire összefügg a tényleges felkészültségükkel, illetve a társadalmi előítéletekkel (kedvezőtlenebb besorolással), erre a kérdésre csak üzemi vizsgálat adhat választ. A
(XVIII.
92
XIX. A
Kazincbarcika
81,2
Miskolc
63,9
55,1
alatt
5,1
10,8
17,4
801-1200
Ft
9,1
20,5
14,8
1201-1500
Ft
4,0
3,6
9,9
1501-1800
Ft
0,6
1,2
2,8
100%
100%
100%
7-800
Ft
A feleség, amennyiben dolgozik, keresete többségüknél azonban az 1200,- forint alatt van. con kedvezőbbek, mint Ózdon és Kazincbarcikán
v
haladja
nem
Az
meg
az
asszonyok kereseti
(XIX.
sz.
l800,forintot, viszonyai Miskol-
tábla). XX.
Egy családtagra jutó
havi
Ózd Ft
200
alatt
Kazincbarcika
1s,1
7,2
1s,1
Ft
4o,9
61,5
4o,1
401-
600
Ft
l9,9
601-
800 Ft
16,9
21,7
8,5
9,6
12,3
4,8
2,8
Ft
7,9
1001-1200
Ft
3,4
1201-1500
Ft
2,3
Ft felett
Nem
értékelhető
-
0,5
-
2,8
-
-
.
4,0 100%
tábla
Miskolc
400
801-1000
sz.
jövedelem
201-
1501
tábla
feleség (élettárs) jövedelme Ózd
Nem dolgozik
sz.
-
100%
0,9 3,8 100%
Az alacsony (XX. sz. egy családtagra jutó havi jövedelem tehát rendkívül nem mutat szerint tábla). A város körzetei lényeges eltérést, s összefüggésben van azzal is, hogy a viszonylag nagy családok többségében is csak egy, esetleg két kereső van (XVII. sz. tábla).
6.
Lakóhely,
lakás
A lakóhely, lakás vizsgálatánál (XXI-XXII. sz. táblák) több szempontrais séges felhívni a figyelmet. Borsod megye városainak többségében, Miskolcon, Ózdon, Kazincbarcikán a cigánylakosság jelentős része ipari munkás. Kérdés, hogyan él az ipari munkásoknak az a része, aki cigány? száAz ipari kereset biztosít milyen életszínvonalat mukra, legalábbis a lakás, a tartós fogyasztási cikkek vonatkozásában?
93
Ózdtól eltérő
sajátos, Miskolctól,
Kazincbarcika
ság lakáskörülményei
terén
megvilágítják, részletesen tében vizsgáltuk.
is
eltérést.
mutat
pedig
a
helyzete elsősorban
vizsgálatunk
részben
Ezt
részére
Kazincbarcika
készített
cigánylakosfejezetei tanulmány kerea
következő
külön
XXI. A ház
tábla
jellege Ózd
Putti
Miskolc
Kazincbarcika
3,6
10,3
39,4
7,2
33,0
33,0
7,2
16,0
13,2
2,4
23,4
Szükséglakás
1,2
12,o
ház
0,6
-
Viskó
Vályogház ház
Földszintes
sz.
í
Modern
épület
Emeletes
-
1,2
-
100%
kező
15,o -
67,6
l_1,4
Egyéb
.
100%
1,4
0,9 100%
az nem rendel(Putrinak tekintettük alap nélküli, vertfalú, szilárd tetőszerkezettel épületeket. Viskó: alap nélküli, állandó cserép-, bádogtetős, vályogfalú építmény.)
XXII. A szobák
Ózd lakás
Egyhelyiséges Egy szoba Kettő
s
és több
7,2
39,3
33,7
53,6
13,6
54,3
6,6
2,8
4,8
0,5
100%
100%
100%
'
szoba
XXIII. Mióta
lakik
jelenlegi lakásában? Ózd
1970-től
Miskolc
7,4
15,7
9,4
15,3
3l,3
17.9
l96l-65-től
22,2
l4,2
33,8
195 7-60-tól
8,5
1,2
8,0
195 l-56-tól
9,1
4,8
10,4
1945-től Nem
tudja,
nem
válaszolt
4,0
2,4
19,3
18,8
3,6
5,7
22,7
7.2
7,1
100%
100%
100%
94
Kazincbarcika
l966-69-től
1945-5046)
tábla
Miskolc
,4
67
szoba
Három
Kazincbarcika
l6,2
konyha
sz.
néma
sz.
tábla
Ózdon és Kazincbarcikán
az új városrészben, Miskolcon pedig a város belső körzecigánycsaládok túlnyomó többsége 1961 óta lakik jelenlegi lakásában (XXIII. sz. tábla). Kétségtelenül megíllapítható, hogy 1961, vagyis az MSZMP KB cia helyi városban gzínylakossággal foglalkozó határozatának megjelenése óta minűuirom vezetés erőfeszítése következtében javult a cigánylakosság helyzete. Az a kérdés, hogy "mióta lakik jelenlegi lakásában", rámutat az egyes telepek kiis. Pl. Miskolcon az alakulására, növekedésére Erdőalja-település nagyobb része 1945 előtt és 1945-50 között között. De mindkét jött létre. A Csorba-telep 1951-56 telep azóta is folyamatosan bővül. A meglevő lakások, putrik, viskók között újakatépítenek.
teiben
lakó
-
XXIV. A lakás
nélkül
Csak
konyha
Csak
éléskamra
Kazincbarcika
7,9
8,4
38,7
70,5
l0,8
44,8
-
éléskamra,
fürdőnoba
-
13,2
l2,7
6,8
67.6
2,9
100%
100% XXV.
A lakás
feluerelrsége Ózd
Csak
nélkül
villany vízvezeték
Villany,
Villany, gáz
Kazincbarcika
l4,2
7,2
20,8
72,2
25,3
68,4
l0,8
62,7
9,4
1,2
gáz
-
1,6
4,8
100%
Mind
a
lakás
Miskolc
'
vízvezeték,
Villany,
komfortja (XXIV.
sz.
tábla), mind
100% a
lakás
-
1,4 100%
felszereltsége (XXV.
tábla) világosan mutatja cigánylakossága lakáshelyzetének Érdekes és a cigánylakosság életkörülményeit megvilágító képet nyújtanak fogyasztási cikkek. a
három
éles
város
XXVI. Va
-e
Csak Csak
rádiója televíziója
Mindkettő
sz.
eltérését. a
tartós
tábla
rádiója, televíziója? Ózd
Nincs
tábla
0,9
l4,8
100%
Felszerelés
sz.
Miskolc
'
Konyha és éléskamra Konyha,
tábla
komfortja Ózd
Komfort
sz.
Kazincbarcika
Miskolc
31,4
21.7
4l,0
18,8
22,9
12,3
18 ,6
l
31,2
38,5
l 00%
6,9
100%
14 ,6
32.1 100%
95
Ózdon van az
De
a
családok
49,8%-ának,
S5,4%-ának, Miskolcon
Kazincbarcikán
televíziója (XXVI. tábla). legkedvezőbb a televízióval új lakótelepeken (Ózd, Kazincbarcika), valamint a város belű jelentős a tv-tulajdonosok aránya a régi cigánytelepeken is. sz.
46,7%-a'nak
rendelkezők
körzeteiben
XXVII. Van-e
Csak
gépe mosógépe
van
Hűtőgépe, mosógépe
van
Több cigánycsaládnak van gálatunk tapasztalatai szerint a televízióvásárlást a mosógép -
-
56.3
51.8
565
38,1
42.2
383
5,1
5,0
4,7
100%
100%
100%
tehát
televíziója, mint mosógépe. A cigánylakosság vizsipari dolgozók Borsod megyei felmérésével ellentétben helyezi (XXVII. sz. tábla).
az
elé
A
sz.
tábla
fekvőhelyeknéma Ózd
Egy
Kazincbarcika
4,6
Kettő
Miskolc
1o,4
-
22,7
l4,5
29,6
Három
37 ,5
47 ,0
27 ,8
nagy
23,9
28,9
19,8
Öt
7
,4
8 ,4
5
Hat
2
,8
1 ,2
3 ,9
Hét
1,1
2,3%-ában
,7
0,5
-
100%
100%
lakások
tábla
Miskolc
Kazincbarcika
XXVIII.
*
sz.
mosógépe, hűtőgépe? Ózd
Nincs
aránya
(Miskolc).
'
97 ,7%
találtunk
fekvőhelyet (XXVIII. sz. tábla). fekvőhelyek száma akkor mutatója az életmódnak, ha azt a családtagokszámával hasonlítjuk össze. Azok, akik kettő fekvőhellyel rendelkeznek, 4-9-en laknak együtt, akiknek három vagy több fekvőhelyük Miskolcon
a
családtagok
Itt
a
van,
nagyobbrészt
földre
öten-tízen
A következőkben
tottunk
el.
élnek
a
nem
szalmán
alszanak.
fontos, szakkörökben
cigánylakosság régi
tapaztalható következő
A
egy lakásban.
egy rendkívül
Ragaszkodik-e
illetve hány százaléknál jelenlegi lakásából",a
96
szórt
ez
válaszokat
az
-
telepi
-
sokat
vitatott
kérdéshez
ju-
életmódjához, életformájához, a kérdésre, hogy ,,elköltözne-e
igény? Arra kaptuk (XXIX.
sz.
tábla).
XXIX.
sz.
tábla
'
Ózd Nem
Más városba, Ezen
községbe
Uj bérházba családi
Kertes
Családfő de
a
házba
Miskolc
l4,3
25,3
4,2
32,6
2,4
4,2
1,7
1,2
helyen építene új házat
a
Kazincbarcika
-
l2,0
33,8
17,5
37,7
31,3
68b,9
maradna,
gyermekek
0,6
nem
Egyéb
2,8
-
1,1
6,0
2,4
100%
100%
100%
megkérdezetteknek ez a válasza azonban nem ad egyértelmű feleletet kérdésünka lakóhelyükkel kivétel elégedettek nem a telepeken, hanem Kazincbarcikán nélkül az Miskolcon a város belső körzeteiben laknak. Miskolcon új városrészben, pedig a Csorba-telepen, Erdőalja-településen, az új telepeken (Anna-telep) jelenlegi lakóhelyéhez ragaszkodó család nincs. A Tatárdombon mely lényegét tekintve kertes családi házakból áll két család nyilatkozott úgy, hogy nincs elköltözési szándéka. A háro.n város lata tehát azt mutatja, hogy a viszonylag zárt, elkíilönült a ciéletformához telepi Ózdon Miskolcon 7,4%-a, gánylakosságnak (Tatárdombon) O,9%-a ragaszkodik, míg Kazincbarcikán ilyen családot nem találtunk. A
Hiszen
re.
-
-
-
-
élő cigánylakosság jobban raLehetséges, hogy más, például nem ipari körzetben gaszkodik megszokott életformájához, erre majd megyei vizsgálatunk ad választ, a városokban élők között ennek aránya jelentéktelen. Rendkívül örvendetes, hogy magas a kertes, családi ház után vágyók aránya, Ózdon 37,5%, Kazincbarcikán 3l,3%, Miskolcon pedig 689%. Ezek között van cigánytelepi
ez
lakos, de
az
új lakótelepen (Kazincbarcika)
és
a
város
belterületén
élő
cigánycsalád is. általuk leginkább
családok, akik a kertes családi házat jelölték meg, mint az nem várhatóhajtott lakást, nyilvánvalóan tudták, hogy ilyen lakások tanácsi kiutalását e Mindhárom városban többszintes Tehát válaszban lakások ugyanis házgyári ják. épülnek. a cigánylakosság tényleges óhaja fejeződik ki. S meg lehet állapítani, hogy e vonatkozásban a cigány és nem cigány lakosság kívánsága között nincs lényeges különbség. Igazolják ezt Azok
a
a
következők
is.
'
A cigánylakosságról készített felvételünk alakosságnak e csoportjáról még e vonatkozásban szubjektív vágyaikat csupán néhány kérdés,
ben
sincsenek illetve
az
demográfiai jellegű, hiszen kielégítő adataink. Igényüket, ezekre kapott válaszok keretévrésze
nagyobb
vizsgálhattuk.
Megkérdeztük, hogy "ha nagyobb összeghez jutna,
mire
költene"
azt?
97
XXX.
Ózd Nincs
elképzelése
Kazincbarcika
6,2
4,2
Ruhára
2,8
2,4
Bútorra
0,6
8,4
Egyéb lakásfelszereléste Házra, lakásra
1,2
6,0
1,9
44,7
4,2
Autóra
.
-
Élelemre,
-
8,5
0,9
-
ruhára
1,1
1,2
3,3
Ruhára
és bútorra
8,0
28,9
15,5
Bútorra
és lakásra
38,l
8,4
61,5
100%
Mindhárom
tehát
városnál
80,1%, Kazincbarcikán
a
lakás,
53,l9'a, Miskolcon
tábla
Miskolc
-
42,0
sz.
100%
házépítés kerülelőtérbe. ö5,6%(XXX. sz. tábla). a
100%
Ezek
aránya Ózdon
iránti igény Kazincbarcikán a legnagyobb. Ez egyéb lakásfelszerelés viszonylag jobb lakáskörülményekkel van összefüggésben. Azoknál a cigánycsaládoknál azonban, akik telepeken vagy szükséglakásokban élnek, a lakás jelentkezik mint elsődleges igény. A bútor
és
természetesen
7.
az
a
Egyéb
kérdések
felvételnél
a családról és a feljegyzést készítettek kapott válaszokat főbb jellemzők és típusok szerint dolgoztuk fel (kódoltuk). A kérdezőbiztosok kiképzése során gondosan ügyeltünk arra, hogy az egyes csoportokat a kérdezőbiztosok A feldolgozás központilag történt, ami további azonosan értelmezzék. adott a válaszok biztonságot helyes megítéléséhez.
Minden
lakásról.
egyes
a
kérdezőbiztosok
A
A kérdezőbiztosok
ívek kitöltése
véleményét
minden
esetben
a
család
rendkívül lakásán
összehasonlítási rétű
választ
alapul szolgáltak, s az adott, pontos képet nyújt
Mindhárom a
és
válaszok a
úgy
98
városban
körzetek
szüksédakásokban a
városban
szétszórtan
is
a
tartjuk,
azért
is,
mert
-a
kérdő-
helyszínen tapasztalatok tény, hogy minden egyes kérdezőbiztos igen sok-
ctgánylakosság
A
egyre
szerzett
erősebb
differenciálódásáról
válaszok többsége pozitív. Rendkívül figyelemre méltó, hogy megoszlásánál minden körzetben, tehát a régi cigánytelepen találunk Ha a válaszok arányát tekintjük, pozitív válaszokat. élő cwánycsaládokról kaptuk a legkedvezőbb képet. a
szerinti
a
fontosnak történt
XXXI. A kérdezőbiz
tasak
véleménye
a
Ózd viszonyok
Rendezett
viszonyokra
A sok
gyermek okoz
törekednek
gondot
körülmények
Rendezetlen
élnek
között
Rendezett
között
Kazincbarcika
54,8
l2,0
l3,0
23,2
43,5
46,7
1,8
1,2
1,4
4,2
18,1
'7,2
1,8
3,6
1,9
6,5
9,6
l3,0
4,2
10,8
4,8
3,5
1,2
Apa
nem
Nem
törődik
a
családjával
értékelhető
A
Miskolcon
eltérés
lényeges sz. tábla).
alatt
100%
100%
élnek", valamint a ,,rendezett viszonyokra töreked55 ,5%, alig van. Ez Ózdon 74,2%, Kazincbarcikán
viszonyok között
,,rendezett
besorolás
1,4 10,6
-
-
100%
nek"
Miskolc
Közömbösek,
hanyagok
tábla
családról
Részegesek Teljesen dezorganizált
sz.
59,7% (XXXI.
kérdés, hogy
cigánycsaládoknál a sok gyermek okozza a legtöbb gondot. A gyermekek ellátása kétségkívül a cigánycsaládok egyik nagy problémája. Vizsgálatunk azonban azt igazolja, hogy a sok gyermek más problémákhoz viszonyítva másoda részegség 1,8, 3,6, illetve l,9%-ot, a közömbösség, hanyagság, lagos. Ezzel szemben életforma Ózdon Kazincbarcikán 10,7%-ot, 20,4%-ot, Miskolcon l7,8%-ot dezorganizált kapott. Sokat
vitatott
a
A kérdezőbiztosok
rendkívül differenciált véleménye a családról általában pozitív. Az iskolai végzettség emelkedésével javul. A szak- és soknál az átlagnál jobb. A kérdezőbiztosok
E kérdésnél
a
véleménye kérdezőbiztosok
a
lakásról
a
lakás
(XXXII. belső
sz.
és
többségében munká-
betanított
tábla)
berendezését
és
rendjét
figyelembe. A pozitív és negatív válaszok a lakások vonatkozásában (Ózd, Kazincbarcika), valamint a város belső területén új városrészekben élő cigánycsaládoknál (Miskolc) általában kedvezőbb. A környezet hatása kozásban lényeges.
vették
elsősor-
ban
megoszlanak.
Az
"szétszórtan" tehát
e
vonat-
99
XXXII. A kérdezőbiztosok
véleménye
a
Ózd Tiszta
lakás
Rendben
tartott
Szegényes
Rendetlen,
Kazincbarcika
13,2
6,6
31,5
5
21,6
6,0 7
,2
0,9
28 ,9
27 ,4
11,9
l
45 ,7
3,2
1,7
alkotott vélemény
l ,4
-
100%
100%
A lakásról
,7
12 ,3
13,6
0,6
piszkos
Miskolc
27,3
Egyéb
mindhárom
tábla
lakásról
23,3
feltételezhető
takarítás
Rendszeres
Elhany agolt
sz.
100%
városban
Ieobb a városban szétszórtan cigánycsaládoknál. régi cigánytelepek szükséglakások többségénél rendkívül rossz. A betanított és szakmunkásoknál, de különösen a zenészeknél az lényegesen kedvezőbb A iskolai kimutathatóan visszahat a lakás feleség átlag. végzettsége tisztaságára. élő
és
A
XXXIII. Van-e
valaki
börtönben
Ózd
Kazincbarcika
93,1.
Verekedésért
97,6
4,1
Garázdaságért
Miskolc 94,4
3,3
-
-
Lopásért
tábla
és miért?
_
Nincs
sz.
0,9
-
i
2,8
Erőszakos
nemi
közösülésért
2,4
-
Vizsgálatunk
külön
során
0,5
-
.
100%
figyelmet
100%
fordítottunk
a
0,9
100%
cigánylakosság
bűnözésére
forrásokból is szereztünk információkat (bíróságok). képet kapni arról a sokat hangoztatott és kétségkívül előítéletektől Tabefolyásolt kérdésről, mely szerint a ,,cigánylakosság többsége bűnöző". pasztalatainkat a következőkben foglaljuk össze. a cigánylakosság számarányához Kétségtelen, hogy a megye összes bűneseteiben az összes mint a nem viszonyítva nagyobb arányban érintett, cigányok. Természetesen is csak része kis a megyei bűneseteknek még így jut cigánylakosságra. Legfontosabb megis látjuk, hogy a cigánylakosságnak viszonylag kis állapításunk, mint azt az előzőekből százaléka követ el bűntettet. A cigánylakosságnak ez a kisebb többcsoportja azonban
(XXXIII.
Ezek
tábla).
sz.
alapján
kívántunk
kerül ször, ismételten 90%a tehát nem
mint
A bűnözők
vagy 100
az
idősebb
Ezért
más
reális
szembe
a
törvénnyel.
A
cigánylakosság túlnyomó
szerinti vizsgálatánál kitűnik, hogy hagyományos cígányéletet folytató
kor -
többsége,
több
bűnöző.
többsége korosztályból
azok -
vagy
fiatalkorú,
kerülnek
ki. A
évesek
25-45
közötti
más
is
gyakran megfordulnak viszik bíróság elé.
a
vitáikat
rósághoz
és
Az
bíróságokon, a tény, hogy
ezek a
azonban
"túlnyomórészt
cigánylakosság panaszaival
egybí-
a
fordul, minden negatívum ellenére a társadalmi cigányvajdához egy jelzi. A bűnözés jellegét vizsgálva kitűnik, hogy országosan a bűnesetek jelentős részét adó sikkasztás és csalás bűntetteknél a termelésben is elfoglalt helyükből következően a cigányok nem szerepelnek. Gyakoriak viszont a kisebb lopások, kihágások. kérdés azonban, hogy ezek a bűnesetek mennyiben vannak összefüggésben a cigánylakosság alaw
nem
a
+
fokát
beilleszkedés
-
-
életszínvonalával?
csony
Felmérésünk
azonban,
A
hogy
a
verekedés,
a
súlyos testisértés
is
fontosabb cigánylakosság bűnözésének további vizsgálatokat is szükségessé tesz.
rámutatott
a
kérdés
gyakori cigánybűntettek. vonásaira.
Kétségtelen
XXXIV. Volt-e
zavaró
Könllmény
a
felvétel
Ózd 60.8
Nem Nem
tudtak
pontos
Bizalmatlanul
Részben Erősen
zavaró zavaró
választ
adni
fogadták körülmény körülmény
Kazincbarcika
96,4
1,2
4,5
2,4
-
100%
tábla
során?
33,0 1,7
sz.
Miskolc
93,0 -
1,4
4,2
-
1,4
-
100%
100%
tapasztalata megegyezik abban, hogy a cigánylakosság vizsgálaokát abban segítséget (XXXIV. sz. tábla). Ennek látjuk, illetve remélnek. hogy problémáik megoldásához segítséget várnak, A kérdezőbiztosok
szívesen
tunkhoz
adott
Városi
tapasztalatok
taa városokról készítettünk cigánylakosság megyei vizsgálatának első részeként A felvett kérdőívek kb. 1000 nulmányokat (Ózd, Kazincbarcika, Miskolc). községekben db feldolgozása (kódolása) során szerzett tapasztalatok arra utalnak, hogy a községekben a városoktól eltérő problémák is jelentkeznek. A tényleges helyzet, a cigánylakosság életszínvonalának és a falvakban. emelése más módszereket tesz szükségessé a városokban Ezért célszerű a városi külön tapasztalatokat összefoglalni.
A
-
-
Ózdon a cigánylakosság aránya mind az országos, mind a megyei átlagot meghaladja a város belső (kb. 9%). Többségük még a régi cigánytelepeken él. A városba költözésük körzeteibe és az új lakótelepekre munkával folyamatos tervszerű megindult. Az új lakáshoz messzemenően jutott családoknál figyelembe vették a családfő munkaviszonyát és a család beilleszkedési fokát. Kazincbarcika a vizsgált kérdés eltér Miskolctól és Ózdtól, de küvonatkozásában lönbözik leninvárostól is, ahol a cigánylakosság számottevő letelepedésével nem találkoA cigánylakosságnak zunk. a város korszerű lakáshoz juttatása sajátos fejlődésével öszúj, -
-
lOl
(Hámán K. út) szefüggésben elsősorban spontán módon ment végbe. Az új városrészben új cigánykörzet van kialakulóban, melynek problémáival külön is szükséges foglalkoznunk. A cigánylakosság helyzete Miskolcon a legnehezebb. Az ország más nagyvárosaihoz Debrecen itt a Pécs, viszonyítva Szeged, legnagyobb a cigánylakosság száma és aránya. nem tette lehetővé a probléma megoldását, a cigányA gyors ütemű iparfejlesztés időszaka életszinvonalának emelését és lakosság megfelelő lakáshoz juttatását. jelentős Miskolcon is történtek kísérletek, hogy a cigánylakosokat, családokat új bérházba költöztessék, azonban a családok megválasztása, beilleszkedési szintjük előzetes vizsgálata nem nélkül e kísérletek jártak eredménnyel. Miskolcon kétirányú változás tapasztalható: lényegét tekintve a) A régi cigánytelepekről a cigánylakosság egy része kirajzott, megszállta a város egyes (vagy csoportos) felvonulási épületeit, szükséglakásait. Itt új telepeket (Anna-telep, Béke-szálló), kisebb-nagyobb gócokat hoztak létre. b) Számos cigánycsaládot juttattak a város különböző pontján a telepi lakásához via család nem komfortos lakáshoz. Itt azonban nem beilleszkedési gyakran szonyítva jobb, fokát és készségét, hanem a család nagyságát, szociális helyzetét vették figyelembe. A váezeket a családokat nem rosokban szétszórtan telepítették, s ennek következtében jöttek a város slum mint ahol a létre olyan negyedek cigánylakosság egy központi pl. Kassán, körzetét nagy tömegben lakja. és Miskolc Vizsgálataink tehát világosan megmutatták, hogy Ózd, Kazincbarcika elhasonló vonás mellett számos helyzete, életkörülményei lényeges cigánylakosságának általános és E városokban téréseket is mutat. jelentkeznek a_cigány1akossághelyzetének a a iskolai nemzedékek vonásai. Általános végzettsége, speciális pl. cigánylakosság alacsony közötti belüli (intragenerációs) mobilitás hiánya. (intergenerációs) és a nemzedéken Általános a cigánylakosság egyre erősödő differenciálódása. Egyik jellemző vonása szomennek, hogy az egyeslakókörzetekben élő cigánycsaládok gyakran egymás közvetlen szédságában, teljesen eltérő módon és életfelfogással élnek. Nézzünk néhány példát a kérdezőbiztosok feljegyzései alapján. -
-
-
-
,
D. G.
éve:
1944.
H. D. Szül.
éve:
1943.
L. L. Szül. éve:
1942.
lakás." ,,Szolíd, rendezett életre törekvő, rendben tartott munkása a ,,Okleveles dolgozó gyárnak." megbecsült költözHa új helyre lehetne ,,Szereti családját, alkalmazkodó. .
ni, cigányok közé R. K. Szül. éve: 1900.
,,Rendezetlen
nem
.
.
menne."
,
_
életű, csavargó, iszákos."
Szükséglakásokban: V. B. Szül.
éve:
1945.
,,Igyekezne
T. L.
éve:
1928.
,,A családfő
A városban
szétszórtan
É. S. "Nagyon szépen B. I.
102
éve:
1921.
a jelenlegi helyzetből kiválni." jelenleg garázdaság miatt börtönben
van."
élő családok: és ízlésesen
,,Rendezetlen,
lakás, szőnyeg, bútor, piszkos, elhanyagolt lakás."
berendezett
minden
van."
Ezek
példák elegendők, hogy
a
Külön
szükséges foglalkoznunk
Kazincbarcikán
a) a b) a
körzetbe a
Hámán
kialakult
Kató
szabb,
az
E körzet
K.
B.
útján
-
határát
pontos
tömörült
úton
cigánycsaládok
egy része meghatámegállapítaninehéz, ezért e szempontélő vizsgáltuk külön. Az e körzetben a
cigánycsaládokat a telepen, de úgyszólván
mint
új városrészben
Figyelembe fortosak.
lakáscserék
-.részben
tömörül.
cigánycsaládok helyzete jobb mint
rámutassanak.
kérdéssel:
új cigánykörzete
Kazincbarcikán
ból
cigánylakosság differenciálódására
két
új cigánykörzettel, Csorba-telep néhány problémájával.
miskolci
Kazincbarcika
rozott
a
minden
vonatkozásban
rosz-
élő családoknál.
szétszórtan
kell vennünk, hogy ezek élő cigánycsaládokról:
lakások
a
kivétel
nélkül
kettőszoba-összkom-
Az ezekben
l.-n_é. Hámán K. u. 12. IlII4. ,,Bútorozatlan (feltűnően hiányos), piszkos lakás." ,,Félő, hogy a gyermekek helyzete miatt hatósági beavatkozás szükséges." I. Hámán K. u. 10. Szül. éve: 1943. .könnyelműen, meggondolatlanul alapo.
,,.
'
élet."
családi
zott
,,Fantáziamentes, B. T. Hámán
K.
család."
teljesen közömbös
13. Szül.
u.
éve:
1939.
.
,,.
és
.Magát
felelőt-
családját elhanyagoló,
len ember."
T. J. Hámán
K.
törekvő, H. M. Hámán ban
6. Szül.
u.
kevés K.
u.
éve:
pénzből 16. Szül.
1931.
,,.
csodálatos éve:
(fiatal pár) fantázia,
1928.
őszinte, egyenes, rendes, rendezett élnek." módon, jó beosztással életre törekvő Van ,,Rendezett .
.
csak ki kellene
élő
cigánycsaládok tehát megkapták nyeik megváltoztatásának két alapvető feltételét, Az itt
kást. dalmi
Életkörülményeik azonban beilleszkedésük
nem
jelentős megfelelő. -
életre
.
emelni
szocialista
a
részüknél
a
-
.
a
család-
életkörülmé-
társadalomtól
lehetőségét lényegesen nem
munka
.
őket." és
a
modern
változnak.
laTársa-
véleménye és személyes tapasztalatok alapján arra a megállapításra kellett az így kialakult cigánykörzet nem hat elég jutnunk, hogy Kazincbarcikán Illetve az így együtt élő cigánycsaládok társapozitívan a cigánylakosság beilleszkedésére. dalmi-gazdasági helyzetének, szemléletének fejlődése nem kielégítő. Mindezek következtében ilyen jellegű körzetek létrejöttét nem szabad támogatni. A kérdezőbiztosok
A régi Sajó-parti a Csorba-telep. Sajátos körülmények között jött létre Miskolcon lakásokat nem messze üzem Ezért a építettek cigánytelep helyén új régi teleptől új épült. az ötvenes évek elején a cigánycsaládoknak. Ez az állami költségvetésből létrehozott új a telepekhez, hasonlított azokhoz amelyeket az elmúlt évektelep számos vonatkozásban szélén ben több megyében (Szabolcs, Borsod, Nógrád) városban, községben, városok épültek. Itt tehát megmaradt, illetve a most épülőknél megmarad a cigánylakosság elkülöA a telepeken nültsége. lakáskörülmények kétségtelenül javultak, de kérdés, mennyiben
103
érezteti
hatását
ez
családok
a
életében,
Csorba-telep példája
A miskolci
e
szemléletében.
Mennyiben alakul teljesen negatív.
vonatkozásban
át
életmódjuk.
elején épített lakások között hamarosan megjelentek az újabb is viskók. Ilyeneket folyamatosan putrik, jelenleg építenek, mindinkább maguk építette A a házak között különben sem udvarokat. levő, nagy Csorba-telep jelenleg elfoglalják Miskolc az egyik legnehezebb helyzetben levő telepe. A telep Erdőalja-település után egészségügyi helyzete aggasztó. Az itt élő cigánylakosság semmivel sem jobb, mint a telepek többségénél. Arra a kérdésre, hogy ,,elköltözne-e jelenlegi lakóhelyéről", a Csorba-telepen megkérdezett családok kivétel nélkül igennel válaszoltak. Az
évek
ötvenes
-
-
-
-
Tapasztalataink
tehát
az
egy
életszínvonalának
beilleszkedéséről,
élő
tömbben
(Hámán K. u.), mind Miskolcon zetek, illetve telepek alig, vagy egyáltalán barcikán
társadalmi
cigánylakosság helyzetéről,
szemléletének
emeléséről,
fejlődéséről
mind
Kazinc-
Ezen új cigánykör(Csorba-telep) kedvezőtlen. nem mutatnak fejlődést a régi telepekhez képest.
Fontosabb következtetések Vizsgálatunk hipotézisében abból indultunk ki, hogy: társadalmi, gazdasági fejlődésünkkel pára) Egyrészt a cigánylakosság életszínvonala huzamosan és azzal szoros emelkedett. összefüggésben nem b) Másrészt, hogy a cigánylakosság a társadalomnak egységes csoportja, hanem levő különbségek erősödnek, a társadalmi erősen differenciált. Az egyes csoportok között beilleszkedés folyamata meggyorsult. Borsod tanulmányaink alapján dokumentált megye három ipari városáról készített életés munkakörülményei az elmúlt 25 a el, tényként fogadhatjuk hogy cigánylakosság évben jelentősen javultak. Az MSZMP KB 1961. és 1962. évi határozatai óta ez a fejlődés a nem felgyorsult, de a cigánylakosság helyzete, életkörülményei még így is elmaradnak Az életmód területein a üteme eltérő, míg cigány lakossághoz viszonyítva. egyes fejlődés vásárlása jelentős, a lakáskörülmények különösen a tv pl. a tartós fogyasztási cikkek lassan változnak, az iskolai végzettség terén alig tapasztalható fejlődés. -
-
Felmérésünk
megszokott
sokoldalúan
igazolta
életformájukhoz ragaszkodók
cigánylakosság
a
és
között
társadalom
akarók helyezkedik el a beilleszkedni a legnagyobb. Ugyanakkor a beilleszkedés lyeknél lényegesen eltérő. ezek
száma
A
cigánylakosság
hosszú
idő alatt
gálata,
feltárása
mehet
társadalmi
végbe.
beilleszkedése
A beilleszkedés
erősödő
differenciálódását.
A
más
rétegeibe beilleszkedettek csoportja. Létszámukat, arányukat tekintve
a
foka
az
egyes
spontán módon, szakaszainak,
beilleszkedés meggyorsításának
családoknál,
szemé-
-
nem,
módszereinek,
feltétele.
vagy
csak
okainak
igen vizs-
egyik szükséges a cigánylakosság anyagi támogatása. (Lakásépítési kölcsön, képzésük, továbbképzésük segítése, egészségügyi helyzetük javítása stb.) Két alapelvet azonban szükséges a támogatásnál leszögeznünk. Az egyik, hogy az ország egyes területei, megyéi, a megyén belül az egyes városok, községek a cigánylakosságuk arányában kapjaTovábbra
104
a
is
nak
Másik, hogy elsősorban
támogatást.
erőfeszítéseket
tesznek
felemelkedésük
azokat
a
cigánycsaládokat
segítsék, akik komoly
érdekében.
Az egyes cigánycsaládok megkülönböztetés nélküli támogatása igen komoly követa cigánylakosság kezményekkel járhat. Ez ugyanis erősen csökkentené saját erőfeszítéseit, növelné a "segélyvárók" utolsósorban tovább rontaná a cigány és nem táborát, s nem cíközött már is erős ellentéteket! lakosság jelenleg gány
álló anyagi keretek nem teszik leheNépgazdaságunk fejlettsége, a rendelkezésünkre a cigánylakosság társadalmi-gazdasági felemelkedését rövid időn belül megoldéven belül nem 15-20 reális célkitűzés. Gondosjuk, például a cigánytelepek felszámolása kodnunk álló szerény anyagi kereteket szükséges arról, hogy az e célra rendelkezésünkre ott használjuk fel, ahol az a legnagyobb eredménnyel járhat. Vagyis azokat a családokat részesítsük előnyben, ahol az állami támogatás a saját erőfeszítéssel párosul. Az elmondottak alapján szükséges a cigánylakosság életkörülményeit segítő, országos rendelkezések felülvizsgálata és új elvi alapokra helyezése. A jövőben a cigánylakosság differenciáltságát messzemenően vegyék figyelembe. látszik a Szükségesnek cigánylakosság lépcsőzetes telepítésének és beilleszkedési normáinak (irányelveinek) kidolgozása.
tővé, hogy
A lépcsőzetes telepítésnél figyelembe kell vennünk azokat elvezetnek. melyek a cigányteleptől az új, összkomfortos lakásig a modern kerüljön a cigánytelepről közvetlenül Iakónegyedbe. vetelményeínek nem felel meg.
Egyetlen ha
a
család
beilleszkedés
sem
ko-
telepítés4-5
fokát látjuk szükségesnek kidolgozni. követelményeknek sem megfelelő (putri, viskó) lakásból jobb lakásba (cigánytelepen belül). lakás biztosítása elköltözés, jobb, nem összkomfortos cigánytelepről történő
lépcsőzetes
A
fejlődési szakaszokat,
a
l. A minimális
költöztetés 2. A a
területén.
város
3. A
,,Cs"-lakás
akció
nélküli
4. A komfort
keretében lakás
5. Modern, összkomfortos beilleszkedési
A
szükséges -
-
előtérbe
normák
családfő
a
gyermekek lakás
lakás
-
és
selkedésüket
a
-
biztosítása.
(irányelvek) kidolgozásánál és
a
cigánylakosság
törekvéseit
munkafegyelmétl
iskoláztatását,
rendszeres család
kölcsön
biztosítása.
állítani, pl.: állandó munkaviszonyát
a
-a
és építési új lakás minőségi cseréje.
ruházatának
környezetükkel
tisztaságát.
vaki
azonosulr?
"5-
stb.
Pl. azok acsaládok, akik a cigánytelep elhagyása után a város valamelyik kerületében nem összkomfortos lakást kapnak, ott a családfő legalább kétéves folyamatos munkaa rendszeres iskolába megközelíviszonyt, gyermekek járását igazolja. A család viselkedése tően
feleljen meg A
ni.
az
új környezet
követelményeinek.
lépcsőzetes telepítés valamennyi nem jelenthet merev
Ez természetesen
pités egyes
szakaszait
átléphetik.
követelményen
szakaszának
Egyes családok ennek megfelel.
szabályokat.
ha beilleszkedésük
x/íílaségurs kidolgoza lépcső, etcs tele-
A társadalmi
beilleszkedés
állítását
előtérbe
azért
szükséges figyelembe venni, mert az elmúlt tapasztalatai alapján ,,Cs"-lakáshoz szükséges előtakarékosság, vagyis az építési kölcsön l0%-ának előzetes biztosítása, figyelembe véve a cigánycsaládok jövedelnem reális követelmény. (Legalábbis a családok mét, életszínvonalát, túlnyomó többévek
is
a
ségénél.) Infomiációkat vábbá
munkának
a
szükség. Azonban
van
a cigánylakosság munkájáról, munkaviszonyáról is. Toéletkörühnényekre gyakorolt hatásáról. E téren további kutatásokra a következők jelen vizsgálatunk alapján is megállapíthatók:
szereztünk az
cigánylakosság problémáival foglalkozó rendeletek, intézkedések a cigánylakosság kezelik, de ez önmagában a társaközponti kérdésként nem dalmi beilleszkedést oldja meg. különösen a fiatalok Szükséges továbbra is támogatnunk, hogy a cigánylakosok szakmai képesítést. Felmérésünk azonban azt igazolja, hogy ez a célkitűzés szerezzenek részénél elérhetetlen. a cigánylakosság túlnyomó Vizsgálatunk alapján megállapíthatjuk, nem szakmai válása járható a munkássá hogy képesítés megszerzése, hanem a betanított Helyes, hogy
-
a
munkavállalását
-
-
-
cigánylakosság többségénél. A kérdezőbiztosok útján részben, személyes tapasztalataink alapján részletesebben tájékozódtunk a cigány és nem cigány lakosság kapcsolatáról. A tényleges helyzetnek megfelelően kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy az előítélet erős a cigánylakossággal is táplálnak ellenszenvet a nem szemben. Ugyanakkor a cigánylakosok egyes köreiben cigány lakosokkal.
út
a
részéről
Kétségtelen, hogy a nem cigány lakosság magasabb fokára jutó cigánycsaládokkal,
kedés
sírókkal
oldódik
nő viszont
a
az
ellenszenv
a
beillesztanú-
szélsőséges magatartást
nemben.
Sajnálatos tény, hogy a lakosság kevés tájékoztatást kap a cigánylakosság tényleges A megye egész lakosságával szükséges megértetni helyzetéről, társadalmi felemelkedéséről. a társadalmi szükségességét. Ennek cigánylakosság gyorsabb ütemű felemelkedésének azonban feltétele, hogy a cigánylakosság helyzetéről további megbízható információk álljanak rendelkezésünkre. Felmérésünk arról győzött meg, hogy a cigánykérdés összes problémái egyetlen keretében nem fel. A változó tárhatók vizsgálat körülmények folyamatos tanulmányozására
szükség.
van
ommxum
mami.
llluancxoe
Bopuogcxotl
Iacueuo
P e
Itpoue
106
-
oounncuuocxom
padon:
I
rpyxnuxoa
n
a
odaacu/
I
e
ooaecnenurx
Iccneaouna
rpecnu
normán
m
mm
aacu
n CIIEIIIMLBOI
mouamca
-
paccuupnnaerca
azon I
Boploxoxol
noaouue
nacio-
od-
pux
odnecxnennux
cneulnnsnu
odxacrl
I
cexenmn
ÁGIOPPGOIHOcl!-COIIIIIOIIIOCIOO
rpynn.
/ouoxo
xoxnuecrnou
nucoxwu
onpanxunaercn 45.000 non./.
nacoxanna
uuraxcxoro
IIIIG
doanuero nce cnpoca Bcxaxcrnlo paannxnu npounelnocsn, I I oolecrna naprlllum rocynapcrnelnux nocrauonxelll. paannrnn nocnenll
touenne
B
yxyulmxlcs. 1
Aecnrx na
no
xouula
I
co
nonpocu
aaxaun
Iposnuuallo
GRUPPEN
ÁRPÁD Zu
Komitat
III
odctnuonxe
Iayunnr
/0! npoxxe
nnlcnooodxell.
SPEZIELLER
LAGE
Borsod)
TÓTH
enfassung
m
sam
im
1
alaunrenmlo
IIÜÓCPÜIIIIRII.
Iccxexonanln
VON
(Die Zigeunerbevölketung
clxy,
nplnurnl
IIIIIIOI
n
oólecrnounoro
nncoepelnnannl,
GESELLSCHAFTLICHE
I
In-
padouun
ln
nacanenun
cuxsnal tan
Hun
yxodcrnann/.
nceun
nurancxoro
xoronopn.
tpyxonoro
xnaprnpu
xnanu
ycxopuu
nacryulal
npeun
aaxxuuonn
OIIOIIIII
ncero
20
Jer,
Icc:ogo-
nurnncxoro
ím Komitat Borsod Forschung de: gesellschaftlichen Schichten wird auch die Lage einzelner industxielle, landwirtschaftliche Werktátige specieller gesellschaftlicher Die demographisch-soziologische ist auch Forschung die Zigeunerbevölkerung Gruppen untersucht. durch die hohe Zahl der Zigeunerbevölkerung des Komitates (ca. 45 000) begründet. AuBer
de:
soziologischen
-
-
der Entwickgröiberen Arbeitskraftnachfrage, gefassten Partei- und Staatsbeschlüsse de: Zigeunerbevölkerung verbesserten sich die Ixbensbedingungen bedeutend. Gleichzeitig erfolgte als auch ín den Wohnungseine auíserordentlich _starke Dífferenzierung sowohl in de: Arbeitsnahme von bis zur de: armseligen Hütte bedingungen Vollkomfortwohnung. Unsere Forschungen bezogen Linie auf die Fragen und Aufgaben der Differenzierung sowie sich ín erster de: gesellschaftlichen Anpassung. des
Infolge
lung de:
industriellen
Gesellschaft,
sowie
Entwicklung,
der
in
den
der
immer
letzten
Jahren
zehn
-
SOCIAL
GROUPS
OF
(The Gipsy Population ÁRPÁD
SPECIAL
POSITION
of
County)
Borsod
TÓTH
Summary of the social strata the sociological examínation (industrial, agricultural workers etc.) of the position of oertain County we examine special social groups as well. "The demographícalof of the county of the gipsy-population is justifxed by the great number sociologícal examination gipsy inhabitants (cca 45 000 inhabitants).
Beside
Borsod
'
gípsy population's circumstances development, the increasing need for
The
dustrial
brought by taken
the
placc both
flats
with
tasks
of
every
further
party in the
and
of
life
have
manpower, At the organs.
eonsiderably the
social
improved development
because and
the
of
the
in-
resolutions
has an differentiation same time enormous governmental of undertaking work and ín the housing círcumstances (from hovels to and the problems and fust of all this differentiation comforts). We studied
üeld
modem
adaptatíon.
107
A
NEHÉZÍPARI MÜSZAKI
KÖZLEMÉNYEI
V.
sorozat
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 22. KÖTET
MISKOLC,
-
l. FÜZET
1974
EGYETEM
SZERKESZTŐ
BIZOTTSÁG:
NOVÁK JÓZSEF felelős
szerkesztő
felelős:
Dr. Szabó
szerkesztő:
Fias
A kiadásért
LÁSZLÓ
BACSÁK GÁBOR, DR. KUN LÁSZLÓ, DR. SZOKOLI
DR.
János
rektorhelyettes
Józsefné Szerkesztőségének gondozásában A szedés befejezve: 1974. május 30-án, meelent: 1974 szeptemberben Példányszám: 550 Technikai
Megfelent
Készült: az
az
NME
IBM-72
MSZ 5601-59
Engedély száma: A sokszorosításért
Közleményei
szedéssel, rotaprint lemezről szabványok szerint, 96271/74
composex
és MSZ 5602-55 MM
felelőszMálnási
Béla
üzemvezető.
10
BIS ív tezjedelemben
Nyomdauám:
KSz
74
-
1012
-
NME
TARTALOMJEGYZÉK fő tényezői gazdaságunkban Lengyel Béla:AzáIszínvona.l-változások Dáka Áron: Módosított közgazdasági szabályozók és gazdálkodási aziparban -
Nagy Aladár: &abá
-
A szakosított
-
-
-
termékek
-
-
és
-
a
-
-
-
Nyugat-Németország fejlődő országok kapcsolatok alakulása a II. világháború után Láuló:
és
a
-
Tóth
-
Árpád: Speciális helyzetű
társadalmi
-
-
-
csoportok (Borsod
-
-
-
megye
-
-
3
-
-
a
-
-
KGST-ben
29
43
külkereskedelmi
közötti -
-
tendenciák
átképzése
termékek
szellemi
-
-
-
-
-
-
cigánylakossága
55 77
109