DR.
LÁSZLÓ
KUN
MEGYE BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN
AGRÁRTÖRTÉNETÉNEK KÉRDÉSE AZ ELLENFORRADALMAT KÖVETŐ KONSZOLIDÁCIÓ IDŐSZAKÁBAN*
NÉHÁNY
Az ellenforradalom a tett, hogy aláássa megye falvaiban is nagy erőfeszítéseket paraszt hatalom hadállásait. A támadás részint a proletárdiktatúra helyi hatalmi szervei,
a a
munkástanácsok
a mezőgazdaság szocialista szektorának, az állami gazdaságoknak, felszámolását célozta. A ,,vissza az ősi földhöz" kulákság által felvetett jelszava, a horthy-rendszer különféle exponenseinek aktivizálódása, a Mindszenthy-féle"szózat", tehát végeredményképpenaz az országosan kimutatható a falusi tény, hogy az ellenforradalom életviszonyokbólkövetkezőleg igen nyíltan, brutálisan jelentkezett, hiszen a falusi burzsoázia még ideiglenesensem léphetett fel az igazi szocializmus "védelmezőjének"köntösében, érthetővé teszi, hogy a megye falvaibanaz ellenforradalomkorántsem tudott olyanzavarokat okozni, mint a városokban. A megye parasztsága általában szemlélte az passzív várakozással eseményeket, s az MSZMP, valamint a Forradalmi Munkás Paraszt Kormány rendelkezései,határozott az törekvésük agrárpolitika szektás-dogmatikushibáifelszámolására a kedvező hatást váltott ki igen parasztságdolgozó rétegei körében. Az MSZMP 5-i határozata Ideiglenes Központi Bizottságának 1956 december egyértelműen nagyon ,,A Magyar Szocialista Munkáspártegyik megfogalmazza a párt agrárpolitikájának célkitűzéseit: legfőbbfeladatának tekinti a népi állata/unalom alapjának,a munkás-parasztszövetségnekállandó erősítését. Kormányunkagrárpolitikájának ezen alapvető célkitűzést kell szolgálnia.A dolgozókéletszinvonala emelése érdekében elő kell segítenia nzezőgazdasági termelés erőteljes fellendítésétaz egyéniparaszta és szoeialista szektorában gazdaságokban mezőgazdaság egyaránt."(1) Az ellenforradalmi mozgalom terén események azonban különösen a termelőszövetkezeti rendkívül súlyos károkat okoztak a megye falvaiban. A termelőszövetkezetí mozgalmat támadó ellenforradalmárok számára objektív talajt jelentett, hogy Borsodban is ,,súlyos torzítások, erőszervezésénél is, szakosságokfordultak elő az agrárpolitikában általában s a termelőszövetkezetek előtt is oszlottak fel a szövetkezetek, történtek kilépések."(2) Az áltaígy már az ellenforradalom lános gazdaságpolitikaihibákon túl a helyi vezetés gyengeségei, torzulásai tükröződtek abban, hogy már ez ellenforradalom előtt kedvezőtlenül alakult a mezőgazdasági termelés helyzete. (3) Az ellenforradalmat megelőző időszakban a megye termelőszövetkezeti mozgalmánakfejlődé56 az Az eltérés mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy országostól némiképp eltérő képet mutat. a ÍernIeIőszoH/etkezeti szektor részaránya almái/égigaz országos átlag alatt mozgott, abban, hogy az
ellen irányult, részint termelőszövetkezeteknek
pedig
-
-
7953-5445
*Részlet Számára készült,
bo/nlási
jolyanzat
felszabadulás
a u
megye
1956-65.
25.
az
országosnálkisebb évfordulójára
közötti
volt
megjelenő
politikatörtéxictót
a
megye
szziuetkezeteiberz, abban, hogy
Borsod-Abaúj-Zerxipléti
megye
monográfiája
feldolgozó műhclytamilmányból. 105
r!
r/
termelőszövetkezetek számszerű fejlődésenagyobbvolt, nzint a megelozoöt év alatt, a termelőszövetkezeti szektor összesen, így mozgalom kibontakozása óta a termelőszövetkezeti a 1956-ban rendelkezett legnagyobb földterülettel és a legtöbb taggal.(4) támadása tehát egy kellőképpenmeg nem Az ellenforradalom szilárdult, a közös munka haáltal nem összekovácsolt termelőszövetkezeti eléggé mozgalmat ért a megyében, gyományai a termelőszövetkezeti ennek következtében az bomlása országosnál erőteljesebbvolt. Míg mozgalom összterülete országos átlagban a termelőszövetkezetek 55%-kal, szántóterülete 57%-kal csökkent, Borsodban 63,'5, illetve 64,8%-oscsökkenés tapasztalható. (5)
1955-56-ban
a
A termelőszövetkezetek
ményezték.A
tiszakarádi
feloszlását Táncsics
általában
és aszuhafői
a
városokból
a
falvakba
uszítók
lement
Egyetértés termelőszövetkezeteket
a
kezde-
helyi munkás-
oszlatta fel, legyilkolássalfenyegetve a vezetőket. Taktabájon a kulákok követelték vissza a termelőszövetkezetnél levő adóba lefoglalt állataikat, a ládpetri katolikus egyház épületkártalanís lehetne tást követelt tovább folytatni a termelőszövetkezetek ellen irányuló támadások felsorolását. (6) Ahogyana termelőszövetkezeteket ért külső támadások erősödtek, úgy kezdett a termelőszö'vetkezeten belül is kiütközni a különböző paraszti rétegekközötti ellentét. Elsősorban a termelőszövetkezeti tagok között levő spekuláns elemek, kulákok, de jórészt a középparasztokis követelték a közös vagyon szétosztását, az ,,ősi földet", (sokan közülük 1945-ben kapták) az új földosztást az állami gazdaságok földjéből stb. A szövetkezeti parasztság azonban viszonylaghosszú ideig állta a helyét, s "nem egy esetben védelmezte a közös vagyont a külső támadásokkal szemben. A monoki, tokaji,szerencsi ternielőszózömükben szegényparasztok fegyveresenis kiállt a szövetkezetet vetkezetek tagsága széthúzni akarő ellenforradalmárokkal szemben. (7) November közepéig,amíg a megyei munkástanács újólagmeg nem alakult, a megye 257 termea lőszövetkezetéből oszlottfels mindössze 35-40 kilépés sem volt magasabb 8-l0%-nál. (8)A memünkástanács visszaállítását követően azonban ismét a gyei jrelbátorodtak községi,járási münkástanácsok, nem ahol ilyenszerv volt, ott létrehozták azokat, s igen erőteljestámadás bontakozott kis a szövetkezetek külső segítséget nem ellen, egy olyan periódusban, amikor azok számottevő kaphattak. a A termelőszövetkezctekben meghúzódó belülről bomlasztó elemek pozícióját erősítette azt a külső támadás felerősödése mellett szövetkezetek feloszlott szórványosan példája, mely igazolta, hogy a közös vagyon széthúzása révén a volt szövetkezeti tagok komoly anyagi előnyökhöz jutottak. Borsodivánkán sertést, nagymennyiségű például egyenként 3-4 tehenet, 20-30 és takarmányt egyéb terményt osztottak ki a volt tagok között. (9) Az ilyen példák nyomán rendkívül erős támadás indult az olyan erős szövetkezetek ellen, mint a bőcsi, kesznyéteni stb. Az erős tanács
-
-
-
-
ellen irányuló támadás mindenekelőtt azoknak a középparasztrétegekneka tetszésével és a kedvező értékesítési viszonyokraspekutalálkozott, akik nem álltak elég szilárdan aszövetkezetben lálva úgy vélték, hogyegyénigazdálkodőként magasabb jövedelemreszámíthatnak. A közös vagyon szétszövetkezetek
húzásából
származó
anyagi előnyök időlegesen negatív hatással voltak
a
szegényparasztság és
aZ
azonban látták, hogy részint az,,osztozkodásnál'(kisemmihol 3 ráébredtek zik őket, illetve egyéni gazdálkodókéntföld nélkül maradnak, fokozatosan arra, a szövetkezetek álltak ki a szövetkezetek mellett, így a megyében helyük és egyre határozottabban bomlasztásában általában csak a középparasztok és a szövetkezetben levő lumpenelemek vettek részt. telőszi vetéstervüket Mindennek ellenére azonban a megye termelőszövetkezetei IOOO/O-ra A is. cukorrépa jesítették és a cukorrépa kivételével általában rendben folyt le az őszi betakarítás betakarítása területén az okozott problémákat, hogy a vasút éppen azokban a napokban nem a haladt az őszi mélyszántás is, elsólett volna. Vontatottan tott, amikor arra
agrárproletariátusegy részére
is. Amikor
legnagyobb szükség sorban az üzemanyaghjány miatt a szokásosnak pusztán 25-30%-át végezték el. (10) Egyes szövetkezeteknél tapasztalható volt, hogy hivatalosan nem akartak feloszlani, a azonban vagyont mégis széthúzták. A legrosszabbhelyzet szerencsi járásban alakult ki, ahol a
106
szálli_
kÖZÖS sorra
feloszlottaka legjobb termelőszövetkezetek, a feloszlásnál nem egy helyen a közös állatállományt együtt hagyták, de a takarmányt szétvitték, sőt több helyen megkezdték a közös épületeklebontását is. A darálókat általában régi tulajdonosaiknakjuttatták vissza. A megyei tanács végrehajtó kimondja ugyan, hogy "ellene volt és van a termelőszövetkezetek bizottsága egy határozatában úton való erőszakos erőszakosúton való szervezésének, de ellene van a termelőszövetkezetek szétbomlásának, a termelőszövetkezeti tagság vagyona, valamint a társadalmi tulajdon széthurcolásának" (11) e novemberi határozat azonban legfeljebbelvi segítséget jelenthetett a külső erők. bomlás folyamatát azonban termelőszövetkezeteknek, től támadott, belső erők által bomlasztott nem tudta megállítani. A megye termelőszövetkezeti támadása nyomán kibontamozgalmában az ellenforradalom termelőszővetkozott bomlás alapvető sajátossága volt, hogy elsősorban az erős, kózépparasztbázísú kezetekoszlottak fel. Közrejátszott ebbemhogy-mivel rgen pozitív hctást gyakoroltak parasztezek állottak a politikai támadás középpontjában,közrejátszott,hogy ezekből a termelőságra szövetkezetekből volt mit széthurcolni, valamint hogy a középparasztság a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban rendkívül labilis álláspontotfoglalt el, hiszen ezt a réteget ekkor még léte kötötte olyan erős szálakkal a szövetkezethez, mint a szegényparasztságotés az agrárkorántsem proletariátust.(12) A középparasztságtermelőszövetkezetekkel kapcsolatos labilis álláspontját igazolja, hogy a _
a
a
_
-
-
termclőszövetkezeti
megye
tagsága
az
ellenforradalom
következtében
kibontakozott
támadás
folytán, erőteljesenátrétegződött:
agrárprol.
1956.
okt.
1957.
május
23.
A termelőszővetkezetí
után
biztosítani.
szövetkezeti
középparaszt
365%
345%
283%
455%
41,7%
12,4%
(13)
mozgalombontlzísa 1956
berben megindult támadás halmozódása következtében tudták védelmüket
kisparaszt
-
decentlzerébcn érte el a nzegyében mélypontját.A novema közvetlenül ugyanis a kommunisták másirányú feladatok tudtak számottevő nem támogatást adni a szövetkezeteknek, nem A megyei szervek december közepétől kezdtek érdemileg foglal_
mozgalom kérdéseivel, munkájukat azonban nehezítette, hogy a járások csak január eleje felé, a községitanácsok pedig rendkívül ellentmondásosan, a termelőszövetekezetek csak február-márciustól kezdve védelmétől, mint "népszerűtlen" feladattól idegenkedve kozni
a
-
ki érdemlegestevékenységet. fejtettek A konszolidáció
kibontakozásával helyzete. párhuzamosantisztázódott a termelőszövetkezetek szintű szervei nagy küzdelmet vívtak a törvénytelenül MSZMP különböző megyei feloszlatott termelőszövetkezetek jogaikba való visszahelyezése,a feloszlott termelőszövetkezetek Vagyontárgyai széthurcolásának megakadályozása,illetve a széthurcolt vagyontárgyak visszaszerzése érdekében. 1956. december 15-től a megyei tanács és a járási pártbizottságok munkatársaiból alakult brigádok kezdték vizsgálni a termelőszövetkezetek feloszlásának körülményeit. Munkájuk Során azt tapasztalták, hogy a feloszlott szövetkezetek különösen a kistagjainakjelentős része parasztok és az agrárproletárok a szövetkezetek feloszlását, fájlalják ragaszkodnakahhoz, s rájuk támaszkodva sok esetben sikerült újjáalakítani a szövetkezeteket, így a uzegye 25 71956 októbere előtt nteglevő szővetkezetéből 96 fel nem oszlott, jórészt kisparasztés agrárproletárbázisú szövetkezete 42 jHoszlott szövetkezetet sikerült újjáalakítani,sőt 7 új termelőszőuetkezet is megkezdteműkőését. (14) A
tanács
és
az
-
_
-
(finellett
107
Az állami és pártszervekerőteljespolitikai tevékenysége,az ellenforradalmi 1957. február 10. körül a termelőszövetkezetek elszigetelődésekövetkeztében sőt ezt követően még szórványos kilépésselis alig találkozunk. (15)
A
TERMELŐSZÖVETKEZETI
Idő
MEGYÉBEN
A
fokozatos megszűnt,
(16)
Tsz-Sizácrziiádok Ebbőáaközépkigzejpipar. A
Száma
Tsbek
ALAKULÁSA
MOZGALOM
elemek feloszlása
'
1956.
30 31
1x. XII. (tlll.
1957.
1956.
VI.
31. 30.
1x.
30.
IX.
hó
257 103 143 147 147
%-ában
572%
11 534
3309 452
3 135 4 006
28% 140/0 1270/0 1370/0 13%
508 567 542
4 153 4 179
362%
163%
-
A megye termelőszővetkezeteinek
az követő bomlás nyomán kibontakozó számszerű ellenforradalmat és a számát tekintve volt családok tagok gyorsabb az országosátlagnál.Míg országos átlagban fejlődése a decemberi mélyponthoz viszonyítva a tagok száma 20%-os emelkedést mutat, a megyében ez az emelkedés mintegy 24%-os. (17)Ez a szám azonban az egyéni gazdaságoktengeréhezviszonyítva a
elenyésző.
A termelőszővetkezeti
mozgalomfejlődésében áprilistólbizonyosstagnálásmutatható ki a megyében. alapvető oka, hogy akik időlegesenmeginogtak az ellenforradalmi támadás és terror következtében, de mint az újjászervezés tapasztalataiigazolták, lényegében a termelőszövetkezet mellett álltak, ekkorra visszalépteka szövetkezetbe. Ugyanakkor azonban a korábban elkövetett is sújtó voluntarista súlyosszektás-dogmatikushibák és a termelőszövetkezeteket gazdaságpolitika sok olyan szövetkezeti következtében főleg az 1955-56-05 fejlesztéssorán taggá lett paraszt vert volt a megyében, aki még nem elég mély gyökeret a szövetkezetben, aki inkább az erőteljes nyomásnak engedve, mintsem legjobb meggyőződése és elhatározása szerint írta alá a belépési számolva állá rétega kedvező konjukturálislehetőségekkel nyilatkozatot.Ez a jórészt kőzépparasztokból a termelőszővetkezeten kívül. vélte, úgy egyéniboldogulását jobbanmegtalálja A párt és a kormány gazdaságpolitikájanagyon helyesen fogalmazta meg a feladatokat, a szövetkezetek és az egyéni parasztság gazdaságihelyzetének egyidejű erősítését. Az Elnöki Tanács 12-i törvényerejű rendelete, mely eltörli a kötelező beszolgáltatást, egyedülez a 1956. november rendelkezés mintegy 300 millió forint többletjövebelmet jelentetta megye parasztságának a saját célra történő feloldása, a zsírbeszolgáltatás,a kötelező biztosítás eltörsertésvágás korlátozásának a a hibáinak kiküszöbölése stb. lése, tagosítás parasztságot gazdaságilagrendkívül kedvezően érintette. A szövetkezeti és az egyénilegdolgozó parasztok igen gyorsan felismerték, hogy a párt és 3 korábbiakban olyannyira ingatag kormány alapvető céljánaktekinti a mezőgazdaságitermelés-a biztonságánakmegteremtését. Ennek a felismerésnek volt az eredménye, hogy a megye falva!ban politikaihelyzetgyorsan konszolidálódott és a parasztság termelési kedve megnövekedett.Sokan kérik vissza korábban az állami tartalékföld alapbafelajánlottingatlanjaikat,igenerőteljes földhOZ való ragaszkodás, sokan kívánnak földet haszonbérbe venni, megnő a beruházási kedv, a megyébe érkezett műtrágyát azonnal, teljes egészébenfelvásároljákstb. (18) ki a A termelőszövetkezetek szétverésével, bomlásával egyidejűlegéles harc bontakozott föl/d" földkef" a kérdése körül. A kivált elemek ,,a vissza", ,,mindent termelőszövetkezetekből tulajdon dést az 1945-ös állapotoknak megfelelően kell megoldani" (19)jelszavak alapján lényegébena meg:
Ennek
az
az
-
-
-
-
-
a
a
maradt
108
termelőszövetkezctek
gazdálkodási lehetőségeit is
meg
akarták
semmisíteni
A
vonatkozo
törvényerejűrendelet megjelenéséigigen nagy volt a bizonytalansága földkérdés körül a termelőszövetkezetitagság és az egyéni parasztság körében egyaránt. Tiszabábolnán példáulmég májusban tagokat, hogy ,,más földjét használják".(20) A legtöbb helyen arra is fenyegettéka szövetkezeti Számítottaka szövetkezetekből kilépett parasztok, hogy a tagosítások előtti parcelláikatkapják termelőszövetkezetek, vissza. (21)A megyei tanács már 1956 decemberében leszögezi,hogy a és az egyéni gazdák érdekeinek kölcsönös tiszteletbentartása mellett a germelőszövetkezeti tagok kell a földkérdést megoldani", (22) s a gyakorlatban ez így is valósult meg. A termelőszövetkezetek alapvető gazdálkodásiérdeke úgy kívánta, hogy földjeik egy tagban legyenek. Azokat az irreálisparaszti követeléseket tehát, hogyállítsák vissza a nadrágszűparcellákat, nyilvánvalóannem lehetett Ugyanakkor azonban törekedni kellett arra, hogy a korábbi tagosítások során elköveleielégiteni. minél kevesebb földmozgással,a befektett törvénysértéseket orvosolják, s hogy a földrendezés tetett munka megtérítéséveljárjon együtt, hogy a parasztság termelési kedvét, a termelési biztonne veszélyeztessék. Ságot támadása és a kőzépparasztság kiválása következtében ugyanis a megye termelőAz ellenforradalom Borsodban mindig is az országos átlag alatt mozszövetkezeteigazdaságilagrendkívül meggyöngültek. átlagos területe. 1956-ban az országban611 kh volt a termelőszövetkegott a termelőszövetkezetek és 226 kh a termelőszövetkezeti csozetek átlagterülete, itt csak 476 kh a termelőszövetkezetek Mivel az ellenforradalom földterületű az termelőszöveterősebb, nagyobb áltagterülete. portok eső földterület a terkezetek bomlását eredményezte,a megyében az egy termelőszövetkezetre ,,_
_
_
-
levő földeket is beleszámítva 476 kh-ról 357 kh-ra, a termelőszövetkezeti csoportoknál pedig 226 kh-ról 143 kh-ra csökkent. Ennek következménye,hogy a megye termelőszővetkezeteinek 78%-a 500 katasztrális hold alatti kis szövetkezet az ellenforradalom után, (1957-benaz országos átlag 508,3 kh) és csak összesen kilenc 800 hold feletti területtel rendelkező szövetkezetet találunk. (23) Mindezeken túl az MSZMP BAZ-megyeí IdeiglenesIntézőbizottságánakmegállapításaszerint az visszaállított szövetkezetekben egy-két évig nincsenek meg a nagyüzemi gazdálújonnan kodás feltételei. Gazdaságifelszereléseiket széthordták, jóformán semmijük sincs. Valamivel jobb a helyzetaz épületek terén, állattenyésztésfolytatható." (24) 1957 tavaszán a termelőszövetkezetek hanem az állat30%-atudott előleget osztani, de az előlegösszegétnem a gazdálkodásieredményekből,
melőszövetkezet
,,.
.
használatában
-
.
és az újratermeléshez állomány szükségeskészletek
Tovább
nehezítette
a
forradalom eltávolította, zetőknek viszont
értékesítése révén biztosították. (25) szövetkezetek helyzetét, hogy a tapasztaltvezetők egy részét az ellenmás részük kilépett, így az elnökök 80%-át kellett pótolni. Az új ve-
időre volt szüksége,hogy a vezetéshez szükségesismereteket elsajátítsák.(26) gazdaságihelyzetet, a szövetkezetek különböző módszerekkel próbálták áthidalni. Mivel a kilépett tagok személyijövedelme viszonylag kedvezően alakult, a szövetkezetek jelentős része a közös termékek nzinél nagyobb kiosztására mondván, törekedett, hogy a szövetkezeti tagarányú Ságígy megnövelt jövedelme kifelé és befelé egyaránt jó propaganda.Ez a tendencia sok szövetkezetnél a tartalékolás veszélyesmértékű elhanyagolásáhozvezetett. A legtöbb szövetkezet egészségtelen mértékben megnövelte a háztájigazdaságokterületét. Találkoztunk 1957-ben a megyében Olyanszövetkezetekkel is, melyek 2 3 hold háztáji gazdaságotjuttattak a tagoknak, ugyanakkor lehetővé tették számukra 1-2 kh állami tartalékföld bérlését is. (27) A háztáji gazdaságok terülétének ilyenarányúmegnövekedése noha kétségkívüla tagok személyijövedelmének növekedésével járt együtt közös munka szempontjábólkomoly veszélyeketrejtett magában. A termelőszövetkezetek széleskörű vita bonkövetően jelentős részében az ellenforradalmat ki az kerültek különféle módosításának kérdése vita során felszínre tajkozik alapszabály körül._A hibás nézetek is, olyanok, mint ,,sajátos utat kell járnunk", "bárki, bármilyen alapon létrehozhat stb. Az alapszabálymódosításra Szövetkezetet" 1957 elején a szöirányuló törekvések azonban Vttkczetek mintegy SO-SSÉg-a nem be az a tartja alapszabályt (28) jórészt jövedelemelosztás Tendszerének megreformálásárairányultak. A termelőszövetkezetek lényegében egy új, rugalmaA nehéz
-
-
a
a
-
-
109
jövedelemelosztásirendszert kívántak kidolgozni, mely a részes, jutalékos stb. rendszer tagokatjobban érdekeltté tette volna minőségi termelésben. A jövedelemelosztáskérdésében is jelentkeztekhibás törekvések, mégis a megyei párt- és állami szervek komoly hibát követ. sabb
révén
a
a
tek el, amikor
a
szövetkezetek
foglaltak állást, hogy azok
új utakat kereső ilyenirányú törekvéseivel
szemben
tendenciákat mutatnak, elvét." (29) Hasonló meg nem
,,tőkés, individualista
mert
általában
úgy
akarják
meg
a munka szerinti elosztás helyes értéssel találkozott változtatni a szövetkezetek melléküzemági tevékenységeis amelynek szorgalmazásáérta hivatalos szervek (30) spekulációvalvádolták a szövetkezeteket. A komolygazdaságijellegűproblémákellenére 1957 tavaszán a termelőszövetkezeti mozgalom politikailagmegszilárdulta megyében.A termelőszövetkezetek politikai megszilárdulásábana párt és kormány helyes agrárpolitikai intézkedésein túl az is szerepet játszott, hogy önként, vagy kizárások révén kikerültek a szövetkezetekből azok, akik jórészt a korábbi agrárpolitikatorzulásainak eredményeképpen, különösebb meggyőződés nélkül kerültekaszövetkezetbe, és szövetkezeti tagságukat kényszernekérezték. A megmaradó tagság viszont szilárdan állt a szövetkezetben sőt az ellenforradalmi események nyomán fokozottan ragaszkodott ahhoz. Ez mindenekelőtt abból következett, hogy a szövetkezeti tagság túlnyomó részét alkotó kisparasztok,agrárproletárok gyorsan ráébredtek, hogy a szövetkezetek feloszlásaesetén újra nincstelenek, napszámosoklesznek. Ezen túlmenően a szövetkezetek ezeknek a rétegeknek minden gazdaságitermészetű probléma mellett már ekkor is lényegesen magasabb életszínvonalat, nagyobb létbiztonságot jelentett, mint az egyéni gazdálkodás,illetve az alkalmi mezőgazdaságimunkavállalás. Komolygondokatokozott a megyébena feloszlottszövetkezetekből kikerült kisparasztés agrárproalkalmazó letár rétegeksorsa. Sok helyen ugyanis a bérmunkát gazdaságokalacsony száma következtében egyenesen a munkanélküliségfenyegette őket. A megye párt és állami vezetése nagyon helyesentanácsolta nekik, hogy újra alakítsanak szövetkezetet, mert csak így tudják életfeltételeiket biztosítani. a különféle 1957 tavaszán a falvaiban rendkívül kiéleződött megye paraszti rétegek közötti és zöméellentét. A feloszlott termelőszövetkezetek kisparasztés agrárproletár tagjai általában A szöa vádolták ben joggal romlásáért. gazdaságihelyzetük nagymérvű középparasztságot vetkezetek mellett kitartó parasztság körében szintén jelentkezett a középparasztellenesség;a megmaradt szövetkezetek gazdaságimeggyengüléséérta kilépett középparasztokat okolták. Ezek a vezettek, melynekkövetkeztében különösen körülményeksok szövetkezetben szektás elzárkázáshoz hónaa szövetkezetek A tavaszi agrárproletártagjai ellenezték a kilépettközépparasztokújrafelvételét. pokban sok szövetkezetben vált általánossá a megyében az a vélemény, hogy ,,aki októberben itthagyott bennünket és eddig nem jött vissza, az már ne is jöjjön". (31)A kesznyéteniSzabadság és a hejőpapi Petőfi termelőszövetkezetek például csak az év végén voltak hajlandók új tagokat felvenni. A tiszabábolnai Rákóczi tsz a tagfelvételtüzletrész befizetéséhez kötötte stb. (32) A kÖ* zépparasztság és a többi paraszti réteg közötti ellentét megnyilvánulása volt az a többhclyütt alakítani. felszínre kerülő törekvés, hogy a középparasztok külön akartak termelőszövetkezetet -
-
_
-
-
(33) A.problémát súlyosbította,hogy
a
paraszti rétegekközötti ellentétek
a
falusi párttagságkörében
is hatottak.
A
megyei párt-
és állami
szervek
munkatársai
és általában
a
rendkívül komoly kommunisták moztermelőszövetkezeti s hOgY ellenforradalom a szövetkezeti mozgalom
politikai munkát fejtettek ki falun annak megértése érdekében, hogy a galom meggyöngüléséneknem a középparasztság az oka, hanem az a szövetkezetekhez újra közeledő parasztok elutasítása kifejezettenkáros '
szamara.
politikai konszolidációjaés gazdasági újjászervezése1957 április-nzajus Az újjászervezés egyik nagy jblyamán lényegébenbrefejeződött. eredménye volt, hogy viszonylag sok új tag is belépett a szövetkezetekbe. Az első negyedév folyamán belépett 1101 tag 33,4%-3el? kor lett először szövetkezeti tag. (34) A
110
termelőszövetkezetek
A termelőszövetkezetek
három
végeredményeként.
csoportja
alakult
ki
a
politikai
és
gazdasági konszolidáció
első
tartozik, mely jól ki tudja használni csoportba 40-50 olyan termelőszövetkezet gazdálkodásnyújtotta lehetőségeket,gazdaságilag,politikailag szilárd, a munka jól a vezetés 45-50 szervezett, erős, a munkaegységrészesedés forint/munkaegységkörül alakult. Ezekben a szövetkezetekben melyek komoly vonzerőt gyakoroltak az egyéni parasztságra a a tagságévi jövedelme, együtt 30-35 000 forintot tett ki. háztájijövedelmével A második termelőszövetkezet az az 50-60 foglalt helyet, amely 1956-57-ben csoportban mások romlottak, általános fejlőnem ért el, üzemágak javultak, egyes lényegesebberedményt a széthurcolt állóeszközök pótlása, a vezetés désük azonban stagnált. Ezekben a szövetkezetekben megfelelő színvonalra emelése alapvető feladatként jelentkemegjavítása, a munkaszervezet Az
a
kollektív
-
-
ZCtt.
40-50 kedvezőtlen közgazdaságiés természeti adottságokkal Jórészükgazdálkodásamérleghiányosvolt, a tagság összetétele, rendkívüli mértékben megnehefelelőtlen gazdálkodásbóladódó terhek a kibontakozást a korábbi volt. Egy részük eladósodása állandóan fokozózítették. Fő problémájuk az egyszerű létfenntartás Az ebbe a csoportba tartozó szövetkedott, csak állami segítséggelvoltak képesek fennmaradni. a földdel rendelzetek területe, és taglétszáma csekély, mert legkisebb taglétszámú, legkevesebb tartoztak ide. (Noha a gyenge szövetkezetek száma a megye szövetkezetei szákező szövetkezetek mának egyharmadátteszi ki, földterületüka szövetkezeti szektor 20%-át, taglétszámuka szövetkezeti tagok15%-át alkotjacsupán.)Általános jellemzőjük, hogy a háztáji állatállomány túlméretezett, a közös állatállomány takarmányát is a háztáji gazdaságbanhasználjákfel. A mezőnemegyszer keresztesi Vörös Csillag Tsz pl. a közös állomány szükségleteitfigyelmen kívül hagyva munkaegységre kiosztotta a takarmányt. A hejőbábolnai Új Élet tsz 7 vagon szálastakarmányteladott, noha a közös állatállománynakszükségelett volna rá stb. (35) (Mindeztbizonyosfokig az alacsony munkaegységértékszükségesséis tette). a szövetkezet volt vonzá a parasztság A konszolidáció befejeztével megyébenmintegy 40-50 szövetkezet között gazdálkodott.20-30 rendezetlen körülmények számára, a szövetkezetek egyharmada szövetkezet fellendülését ennek fordítottja, fellendülését a nagy földterület, kis taglétszám,25-35 kis földterület és nagy taglétszám akadályozta. 1957.május 13-i ülésén joggal állapítja meg a megyei Intézőbizottság,hogy ,,nem új termelőszövetkezetek alakítása, hanem a meglevők megerősítése, az irányítás és a szakemberkérdés rendezése a soronlevő feladat". (36) A meglevő termelőszövetkezetek megszilárdulásárairányuló törekvés természetesen nem mozgalom szélesítéséről, jelentett lemondást a termelőszövetkezeti pusztán az jelentette, hogy a ,,szövetkezetet csak ott és olyan ütemben kell fejleszteni,ahol és amennyiben a fejlesztésfeltételei megvannak". (37)Az új szövetkezetek alakításáról tehát a hangsúly áttevődik a meglevőkmegszilárdítására,ugyanakkora számszerű fejlődésterén a megyei vezetés lassú mozgást tart célravezetőnek. (38) Ez a megfontolt, körültekintő politika a termelőszövetkezetek számszerű a fejlődésén mindenekelőtt meglevő szövetkezetek taglétszámánakbővítését értette s család tett olyan ígéretet, (pl. Kesznyétenben60,Tiszalucon eredményképpen júliusig 1000-1200 30 család)hogy a betakarítás után visszalépneka szövetkezetbe. (39) Az MSZMP 1957. május 28-29-én ülésező megyei pártértekezletetovábbi támogatást adott a termelőszövetkezeti mozgalomnak, amikor megállapította, hogy ,,A falu szocialista átalakítása, és a mezőgazdaságitermelés fellendítése egymástól elválaszthatatlan feladat" (40) ugyanakkor azonban nagyon helyesen hangsúlyozza,hogy a .növénytermesztés és állattenyésztésfokozásának egyik feltétele a paraszti biztonság támogatja megteremtése; a párt megvédi és határozottan a szövetkezeti mozgalmat, ugyanakkor megvédi az egyéni parasztságot a termelési biztonságot veszélyeztető minden erőszakos beavatkozással szemben". (41) A megyei küldöttértekezlet lényegébenlezárult a termelőszövetkezetek ellenjbrradaltnatkövető A harmadik
csoportba a
rendelkező szövetkezete
megye
tartozott.
.
,,.
.
111
és gazdaságiújjászervezésének Az ellenforradalom szakasza. következpolitikaikonszolidácicűának a tében ugyan területileg, gazdaságilagés a tagok számát tekintve megyében is meggyengült a termelőszövetkezeti mozgalom, ugyanakkor politikailaga megmaradószövetkezetek lényegesen szilárdabbak voltak mint korábban. A politikai megerősödés a szövetkezetek megtisztulásának, megmaradótagság szövetkezetek iránti hűségének, s az MSZMP helyes, differenciált gazdaságpolitikájánakkövetkezménye. A szövetkezeti mozgalom belső, politikai megszilárdulásamegtea feltételeit a remtette mozgalom további szélesítésének, újabb paraszti rétegek megnyerésének a szövetkezeti gondolat számára. a
II.
országos értekezlete a konszolidációért folytatott harc jelentette, mely folyamat eredményeképpen helyreállt a a különböző szervek tevékenyállamhatalmi proletárdiktatúra törvényes" rendje, normalizálódott sége, befejeződött a párt újjászervezése. Ez a szakasz az országban éppen úgy mint a megyében a vártnál lényegesengyorsabban zajlott le és lényegesen nagyobb eredményeket hozott politikai és gazdaságitéren egyaránt. A jelentőségébenegy pártkongresszussal felérő országos pártértekezlet az MSZMP gazdaságpolitikájánaklegfontosabb vonatkozásait elemezve megállapítja: ,,Népgazdaságunkatjelenleg az jellemzi, hogy a szocialista ipar, közlekedés és kereskedelem mellett a mezőgazdaságcsak kisebb részben szocialista. Éppenezért a szocializmus további építésénekközpontikérdése a mezőgazdaság a általánosfejlesztésével egyídőbenés ennek érdekében mezőgazdaságszocialista átalakítása. Kiemelés tőlem K. L.) amikor az ellenforradalmat .Most szétvertük, a termelőszövetkezeti mozgalmat zavaró a kötelező hibákat jórészt kijavítottuk eltöröltük beszolgáltatást,enyhítettük a piaci értékesítés a termelőszövetkezeteknek s korlátozásait, nagyobb önállóságot biztosítottunk figyelmünket elsőa feltételek sorban a gazdaságimegerősödésrefordítjuk ahhoz, megteremtődtek hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk egészségesen haladjon előre. Ehhez pártnak és az államnak minden lehetségessegítséget meg kell adnia. A mezőgazdaságfelvirágoztatásánakegyedüli útja a korszerű mezőgazdaságinagyüzem, amit a parasztság szövetkezeti formában teremt meg, és fejlesztki. a termelőszövetkezeti mozgalom a mezőgazdaságigazi fellendítésének, a falu felvirágzásának és a nemzet szocialista fejlődéséneknagy kérdése, melyet pártunk a parasztság elé állított és minden erejével segíteni fogja ennek megoldását." (42) Az országos pártértekezlet tehát határozottan állást foglalt a falu szocialista átalakítása mellett, a szocialista nagyüzemet mint a mezőgazdaságfelvirágoztatásánakegyedüli helyes útját jelölte a meg. Ugyanakkor ,,helyesnek tartja azokat kedvezményeketbiztosító intézkedéseket, melyek az egyénileg dolgozó parasztság helyzetét könnyítették, termelési biztonságát növelték, mert ez elősegíti a munkás-paraszt szövetség megerősödésétés a mezőgazdasági termelés fellendítését, legalábbisama korlátok között, ami a kisgazdaságbanmég lehetséges". (43) 1957 júliusában, az országos pártértekezletet követően hozzák nyilvánosságra az MSZMP tézisei című dokumentumot, agrárpolitikájának mely tudományosalapossággalelemzi a magyar mezőgazdaság,a parasztság különböző rétegeinekhelyzetét, problémáit, az agrárpolitikakorábban tanítása elkövetett a marxizmus-leninizmus hibáit, s megállapítja, hogy az ,,MSZMP az elmúlt évek veszi kíván kialakítani, tapasztalatait, alapjánolyan agrárpolitikát amely figyelembe jelenlegi helyzetünket és erősíti a munkás-paraszt szövetséget, fejlesztia mezőgazdaságitermelést, a mezőgazdaságimunkásokra, félproletárokra és a szövetkezeti parasztságra támaszkodva közelebb jut a parasztság fő termelő rétegeihez, kis- és középparasztsághozés sikeresen oldja meg a mezőgazdaságszocialista átépítésének nagy feladatát." (44) Az
MSZMP
első és döntő
1957.
szakaszának
június
27
29-i
lezárulását
-
-
..
-,
--
.
a
112
.
Elő kell Segíteni állapítja meg az MSZMP a mezőgazdaságunkfokozatosan korszerű szocialista
"hogy mezőgazdasághelyzetét elemezve a nagyüzemi mezőgazdasággáalakuljon át", (45)majd foglalkozik a mezőgazdaságszocialista átszervezésének alapelveivel: 1. A meglevő mezőgazdaságinagyüzemeket korszerű, modern belterjes gazdaságokkákell érni, hogy dolgozóik élet és munkakörülményei jobbak legyenek az egyéni -
-
fejleszltlínjí Ínklell azdá ó
o
g
á
.
mezőgazdaságszocialista átalakításának fő útja a mezőgazdaságitermelőszövctkezet. Szükségvan az alacsonyabbtípusú, egyszerűbb szövetkezeti formák eddiginélhathatósabb
2. A 3.
felkarolására, támogatására.
mezőgazdaság szocialista átalakításának az eredményesen működő nagyüzemek és a egészségesverseny körülményei között kell végbemenni. 5. A korszerű nagyüzemek kialakítása továbbra is szükségesséteszi tagosítást, de a tagosítást az érintett parasztok teljeskártalanításával kell megoldani. 6. Szembe kell szállni a spontaneitás szemléletével, mely szerint nem kell folyamatos felvilámunkával a termelőszövetkezeti útra térését, magukra kell segíteni dolgozó parasztok gosító hagyni őket. 7. A mezőgazdaságszocialista átalakításának célja a mezőgazdaságitermelés nagyarányú fellendítése. Az átalakítást úgy kell végrehajtani,hogy termelési színvonal ne csökkenjen, hanem emelkedjék.(46) Az MSZMP a határozott állásfoglalásaikövetkeztében mezőgazdaságitermelőszövetkezetek mindinkább konszolidálódott. A konszolidációnak 1957 helyzete folyamán politikai tényezőkön túl gazdaságieredményei is jelentkeznek. 195 7 komolysikereket hozott a megye termelőszővetkezeteí számára. 127 termelőszövetkezet zárt mérlegtöbblettel, és mindössze 18 lett mérleghiányos. Ez a minden korábbinál kedvezőbb hiszen szövetkezetek 1955-ben képet mutat, 22,1%-a, 1956-ban zárt 1957-ben viszont csak 45,9%-a, mérleghíánnyal,melynekösszege 1,6 millió forint 12,4%-a volt. (47) a Igen egészséges fejlődést mutatott termelőszövetkezeti tagok munkaegység szerinti része4. A
kisárutermelők közötti
a
a
sedése is:
A
MUNKAEGYSÉG
ÉRTÉKÉNEK
rész.
készpénz rész.
Ft.
Ft.
értéke
összes részesedés
(48)
1956
1957
24,65
20,88
29,46
8,16
9,23
13,02
30,11
42,48
1955
természetbeni
ALAKULÁSA:
3'2,81
a 1957-ben megyében egy termelőszövetkezeti tagra átlagosan 251 munkaegység jutott. Ennek megfelelően az egy tagra eső átlagosmunkaegységrészesedés értéke 10 685 Ft volt, (ez havi forintnak felelt a származó meg) _884 melyhez háztáji gazdaságból mintegy 6 000 forintnyi évi Jövedelem járult. (49) Mindent összevetve, azonban különösen ha figyelembevesszükaz átlag
mögött meghúzódó erős szóródást, s a háztáji gazdaság meglehetősen optimálisan számított forintnyi jövedelmét, a termelőszövetkezeti parasztság jelentős részének személyijővedelnte
6000 *
az
volt
a
1957-ken bekövetkezett kétségkívülrendkívül bérből és fzetésből élőknél.
jelentősfejlődésellenére
-
lényegesenalacsonyabb
A megyei pártbizottság 1957 végén arra az álláspontra helyezkedett, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéseterén lassú mozgás látszik célravezetőnek, s mindenekelőtt a jól dolgozó
8
Magyar
Nyelvű
Közlemények
XVII.
sz.
113
a
további
új tagok szervezésével fejleszteni,s csak azokon a helyeken, ahol feltételek minden vonatkozásban adottak, kell megfelelő megfontoltsággal politikai alakítani. A számszerű szövetkezeteket során mely teljes egészében a meglevő fejlesztés
szövetkezeteket
kell
gazdaságiés
új
-
termelőszövetkezetek
célul tűzték ki a nyugodt szervező munkát, a tagjaira támaszkodott zaklatásának elkerülését. (50) kampányszerűség, dolgozó parasztság A nyugodt, körültekintő munka, a párt termelőszövetkezetekkel kapcsolatoshelyes agrárpolitikája hozott is bizonyos eredményeket. Rendkívül jó hatása volt, hogy a szövetkezetek zárszámadó közgyűléseire egyénileg dolgozó parasztokat is meghívtak. jórészt ezeknek tudható be, -
a
napjaiban527 család 1300 katasztrális hold földdelbelépetta termelőszővetkezetekbe. (51) gyakorolt, hogy ekkorra jórészt megszűnt a korábban oly sok szövetkezetet noha egyes szövetkezeteknél jellemző szektás elzárkózás is még mindig találkozhattunk ilyen jelenségekkel. A 3004/1958-askormányhatározat mely általában közvetett úton jutott el a parasztság egyénileg gazdálkodó rétegeihez szintén kedvező hatást gyakorolt. A korábbi években márciusban áprilisbana szövetkezetek fejlesztéseúgyszólván teljesen elakadt. Ezzel szemben 1958 márciusában 257 család, 352 személy jórészt a határozat pozitív kihatásainak következtében 1518 kh. szántófölddel, áprilisbanpedig 98 új tag, 563 kh földdel a szövetkezeti tagok sorába lépett. Az áprilisbanbelépőkegy része nem a meglevőszövetkezetbe lépettbe, hanem új szövetkezeteket alakított. (52) 1958 első Itégyhónapjában 2549 holdon 12 új termelőszovetkezet alakult a nzegyében. szövetkezet alakult néhány olyan községbenis (Komjátiban,Jákfalván,Teresznyén) ahol korábban nem működött szocialista mezőgazdasági nagyüzem. Bizonyos pozitív irányú fejlődés következett be termelőszövetkezetekbe belépő tagok összetételében is. Az 1957. december 31-én meglevő szövetkezetek tagjainak 42,1%-a egyáltalán nem vitt be földet, és csupán tagok 12%-a lépett be hét holdon felüli földterülettel. Az 1958 elejénalakult szövetkezetek tagjainakazonban már csak 17%-afőldnélkülíés a belépők34%-a hát holdon felüli _főlddelrendelkező kózépparaszt.(53) A termelőszövetkezeti kedvezőbb alakulásában mindenképpen közrejáttagság szociális összetételének rendeztek a és vezetők tél szott, hogy megyei folyamán mintegy 120 alkalommal járási termelőszövetkezetekből korábban csoportos beszélgetést kilépett tagokkal és az egyénileg dolgozó parasztokkal. A termelőszövetkezetek számszerű fejlődésének bizonyos pozitívumai azonban rendkívül ellentmondásos a helyzetet takartak. Mintegy 45 termelőszövetkezetben tagok egyéni jövedelme meghaladta az átlagos középparasztijövedelmet; ezek a termelőszövetkezetek komoly vonzerőt a falvak A termelőszovetkezetek gyakoroltak környező igen jelentős részt. egyéni parasztjaira. a mintegy50_60%-a azonban olyanvolt, hogyinkább taszította, ntínt vonzotta parasztságot.Különös gondot jelentettek a gyenge, kis termelőszövetkezetek, melyekben a tagok csak mellékjövedelmeknek tekintették a közös gazdaságbólszármazó jövedelmet, főként magántevékenységetfolytattak, a közös gazdaságotelhanyagolták, helyzetük állandóan romlott, gyakorlatilag élősködő jellegűekké változtak. Ebben alapvetőszerepet játszott, hogy általában igen mostoha természeti adottságokkalrendelkező területeken jöttek'létre.* okozott a megyében a termelőszővetkezetek vezetésének szakképzetlenségf, Igen komolyproblémákat A megyei tanács 1958 nyarán felmérést készített 50 gyenge termelőszövetkezctszakszerűtlensége. hogy1958
Kedvező
első
hatást
-
,
-
-
-
-
a
a
a
a
a dédestapolcsányi Alkotmány, melynek 117,kh jellemző példája ezeknek a szövetkezeteknek A tíz tagból 3 dolgozott a mezőgazdaságban, 1 a kovácsm űhelyben, egy pedig fűrészgcpft volt. Földjeiket által?!" kezelt. Az elnök az erdőgazdaságban dolgozott, a könyvelő fizikai munkára alkalmatlan ban részesművelésbe sőt 1958. április l-lgj 3 és egy körfűrész: bérmunkában, adták, de üzemeltettek egy darálót Az állami vásárolt volt. hitelből községi mozi is a kezelésükben állatállományt eladták és árát szétosztotfflk A pénzgazdálkodás "zsebből" történt. A példa ha nem is ennyire torz formában sajnos nem volt egyeduk álló a megyében. (54) *
földje
Kirívó,
és 10
de
tagja
volt.
-
114
-
ről.
Az
50
szövetkezetben
1
egyetemi
és 4
mezőgazdasági technikumi
végzettségű elnök
volt.
és két fő analjabétavolt elnök, (86%) 4-6 elemivel rendelkezett ( j) (55) Az Ónodi Rákóczi gsz-ben megalakulása óta ötször változott a vezetőség és ez alatt az idő alatt tíz elnöke volt a szözömében ennek következtében laza volt a vetkezetnek. (56) A gyenge termelőszövetkezetek a közös színvonalú az ellenőrzés és védelme, vagyon Pénzügyifegyelem, alacsony jórészt mindezek következtében alacsonyvolt a munkafegyelem is. (A hernádszentandrási Haladó tsz tagjai például reggel8 órakor kezdték a munkát, ebédelni a legtávolabbiföldekről is hazajártak;a makkoshotykai
43
tsz tagjai egyéni parasztokhozjártak napszámbastb.) (57) Egyes termelőszövetkezetek helyzetét igen megnehezítettea munkaerőhiány.Az alsóberecki Rózsa Ferenc és a hangonyi Előre termelőszövetkezetben pl. egy tagra 28 kh föld jutott. A bodrog-
Lenin
Győzelem 20 tagjából 10 nő, hat férfi pedig 60 éven felüli volt. (58) A termelőszövetkezetek túlnyomó része azonban földhiányrapanaszkodott,noha sok helyen a munkaigényesnövényeket művelték nem részesművelésbe adták meg tisztességesen, vagy a munkaerőhiányra hivatkozva olaszi
azokat a termelőszövetkezetben részénél kialakult élősdiség, sőt
kívül
álló
embereknek.
A
gyenge
termelőszövetkezetek
egy
kizsákmányoló tevékenység azt bizonyítja, hogy az alapvető kapcsolatban jelentkeztek. problémáka nmnkaszervezéssel, és a munkafegyelentntel a a Már ekkor gondokat okozott termelőszövetkezetek egy részénél tagság elöregedése. termelőszövetkezetí A megye tagságának 40,8%-a 50 éven lOíg-a 65 éven felüli volt. Küa lönösen súlyos volt e tekintetben helyzet az ózdi járásban, ahol a tagok 81%-a, putnokiban, ahol 61%-a, az edelényiben, ahol 51%-a, az encsiben, ahol 50%-a 50 éven felüli korban volt. Kedvező képet csak a sátoraljaújhelyi a tagok 74%-a 50 éven aluli valamint a mezőcsáti és az abaújszántóijárások mutattak, melyekben tagság 63%-a volt 50 év alatt. (59) 1 958 folyamána termelőszövetkezetek számszeríí fejlesztésében stagnáláskövetkezett be. Ennek oka a korántsem parasztság politikai arculatának megváltozásában keresendő, hanem a megye termelőszövetkezeti mozgalmának belső problémáiban. A parasztság azokon a teríileteken, ahol jól termelőszövetkezet működött határozott rokonszenvet tanúsított a szövetkezeti dolgozó mozgalomiránt. Ezt bizonyítja, hogy a számszerű fejlődés,és gyarapodás szinte kizárólag a jól dolgozó termelőszövetkezetek körzeteiben következett be, melyek példájára hivatkozva a helyi párt és állami vezetők tudtak a körzetekben Azokban azonban, ahol gyengén működő szövetkezet eredményesen agitálni. dolgozottigen erőteljesenelidegenítettea dolgozóparasztságota szövetkezeti mozgalomtól.Sajnálatos, találhattunk, mely inkább taszító. hogy a megyében viszonylag sok ilyen termelőszövetkezetct mint vonzó hatást gyakorolt parasztságra. A termelőszövetkezeti mozgalom stagnálásánakegyik jele volt, hogy az új tagok belépése És a szövetkezeti földterületnövekedése nem állott aránybanegynzással. A megye termelőszövetkezeteiben egy tagra 9,4 kh föld jut, az 1956 óta belépett tagokra azonban csak 6,4 kh. 1958 januárfebruárjábanbelépett 400 új tag mindössze csak 300 kh földet vitt be a termelőszövetkezetbe. Elsősorban tehát és ez természetes a is kisparasztságés az agrárproletariáttls közeledett a termelőszövetkezetek felé. Ez a tendencia 1958 során tovább erősödött. 1958 szeptember-októberben a megyében 6 szövetkezet alakult. (Lásda 116. oldalon lévő táblázatot.) Az egy tagra eső bevitt saját földterület tehát mintegy 1,5 kh volt s a létrejötttermelőszövetkezetek földjeinekzömét az állami az 1958 tartalékfóldekképezték.Ez a jelenségáltalános volt a ntegyébert Vége felé alakult szövetkezetek esetében. Szakáld községben például tszcs alakul 10 családdal, 23 taggal. -
a
_
-
a
a
-
A szövetkezet
pillanatában
-
összterülete
nem
75 kh
volt, ebből
a
bevitt
saját föld
3 kh. A szövetkezetet
mezőgazdaságifoglalkozásúakalakították, azzal, hogy
vissza
akarnak
az
alakulás
térni
a
me-
és feleségeik is dolgozni akarnak. Zőgazdaságba (61)
Az új szövetkezetek alakulása mögött 1958 végénjórészt a törpebírtokosok és az agrárproletarídtus állami tartalékföldek használatára irányuló törekvése húzódott nteg. Bizonyos távlatból vizsgálva meg kell állapítanunk, hogy kifejezetten hiba volt ezeknek a törekvéseknek helyet adni. Úgy tűnik, a helyi vezetés némiképp a számok bűvöletébe esett, a szövetkezetek szervezését öncélú kérdésnek
115
újjászervezéssorán is tapasztalható volt több heolyan újjászervezett, illetve engedett megalakulni, melyekben a lyütt természeti és anyagi feltételei, sőt egyáltalán a gazdálkodáshoz szükséges gazdálkodás nagyüzemi ismeretek elemei sem voltak adottak és csak arra voltak alkalmasak, hogy a szövetkezeti mozgalmat lejárassák,attól elriasszák az egyénileg dolgozó parasztságot általában és különösképpen a középparasztságot. tekintette
már
ez
_
az
amikor
-
SZEPTEMBER-OKTŐBERBEN
1958.
község,
Homrogd, Új
követő
ellenforradalmat szövetkezeteket
ALAKULT
család
név
élet
SZÖVETKEZETEK öszter.
tagok
(60)
12
21
137
50
7
14
102
11
Sajóvámos Vörös Csillag
10
13
180
41
Alsóvadász Kossuth
11
17
120
29
Selyeb
11
16
220
20
13
16
128
2
Nagykinizs Alkotmány
-
föld
szíját
bevitt
kh
Virradat
Dédestapolcsány Új
Elet
Az ellenforradalmat követő időben a megye szövetkezetfejlődésének leggyengébb pontja volt, hogy a középparasztságtávol tartotta magát a szövetkezetektől. 1957-58 fordulóján 190 középparasztlépett a
be szövetkezetekbe, mit jelent, azt akkor
így
1958-ban
a
19 698,
s
számuk
mintegy 700-ra,
a
tagság 14,6%-áraemelkedett.
tudjuk, hogy érthetjük meg, középparasztok az egyéni művelés ha
a
gazdálkodtak. (62) végére sajátos helyzet alakul ki a megye gazdasági okok miatt fel is kell új tagok,ugyanakkor 1958
Hogy
ez
az
arány
megye középparasztgazdaságainakszáma alatt álló föld 47%-án 188190 holdon
termelőszövetkezeti
mozgalma terén, lépnekbe
számolni szövetkezeteket és viszonylagnagymérvű a kilépés,illetve a kizárás. 1957 márciusától 934, 1958 első negyedévében243 tag lépett ki, illetve 3200 követően zártak ki. E rendkívül noha az ellenforradalmat nagy szám következtében a száma csak ZOOO-rel történt a gyarapodott. belépés mélyponthoz viszonyítva tagok alig A termelőszövetkezeti tagságmozgásarendkívül károsan hatott a gazdálkodásra,a szövetkezetei mozgalom egészére,hiszen a kilépetttagoktermészetszerűleg szövetkezetellenes agitációtfolytattak,s a mozgalom ellen hangoltáka szövetkezet gondolatávallassan barátkozó egyéniparasztokatis. (63) -
-
terén.
A megye a szövetkezeti egyes járásaibanjelentős eltérések mutatkoznak Az eltérések oka mindenekelőtt szubjektívtényezőkben keresendő: a helyi
mozgalom fejlődése
párt
ügybuzgalma révén
vezetés meg tudta
és állami
jobban jobb politikaifelkészültsége,nagyobb során erőteljesebbentudta fejleszteniszövetkezeteit. Hogy itt mindenekelőtt szubjektív tényezőkről van szó, azt mi sem bizonyítja inkább, mint az a rendkívül érdekes a szövetkezeti sajátosság, hogy mozgalom járásonkéntkimutatható eltérés nincs szoros összekjlődésében függésbena járások ipari illetve mezőgazdaságijellegével.A szerencsi és a mezőcsáti járás például Hegyaljátóleltekintve-megközelítően azonos jellegű és adottságú, mégis szerencsi járásbanaz ellenforradalom előtti szántóterület 22,5%-a, s tagok 22,5%-a, míg a mezőcsáti járásban terület CS A szerencsijárásban 1957 márciusa 57%-a, a családok 44,2?/0-amaradt meg szövetkezetekben. egyes
védeni
helyeken s
a
-
konszolidáció
-
a
-
a
s
116
a
a
között
1958 márciusa
a
termelőszövetkezetek
tagjainak száma csökkent,
a
mezőcsátiban
223 fővel
csökóta a tagok száma fokozatosan ipari jellegű ózdi járásban az ellenforradalom s 1958 kenő tendenciát mutat, júniusban felszámolás előtt áll a járás utolsó szövetkezete is. 1957-58 között egyetlen belépés sem történt. Ugyanezen idő alatt az ugyancsak ipari jellegű, és sok ingázóval rendelkező miskolci járásban 135-ről 370-re emelkedett a szövetkezeti tagok száma. (64)
gyarapodott. Az
Nagy általánosságbanazonban a megye mezőgazdaságijellegű járásaiban a termelőszövetkezeti szektor súlyajelentősebb volt, mint az ipari járásokban.(Pl. az abaújszántóijárásban 10,4%,a mezőcsátiban 12,7%, a mezőkövesdiben 14% de a mezőgazdaságijellegű szerencsiben 23%; a miskolciban 5%, a putnokiban óÉig,az ózdiban de bomlóban a szövetkezeti szektor súlya a 03% járás összterületéhez viszonyítva.) (65) Mindezekből az következik, hogy a proletariátusnak a mezőgazdaság szocialista irányú fejlődésére gyakorolt hatását nem foghatjuk fel automatikusan pozitív irányban ható tényezőként a -
-
megyében lémákat
--
sőt
a
teljesátszervezés
során
a
-
kétlakiak
túlnyomó többsége rendkívül
komoly prob-
okozott.
1958 során a jól dolgozó termelőszövetkezetek megszilárdulásatovább folytatódott. Ezekben szövetkezetekben megerősödött a munkafegyelem,a közös gazdaságért érzett felelőség,javult a termelőszövetkezeti a kívülről demokrácia, bátran védték a szövetkezeteket szórványosan jövő támadásokkal szemben. A megye erős szövetkezetei jelentős részt vállaltak a község problémáinak megoldásában, közéleti szerepük, súlyuk megerősödött. A jő szövetkezetek egyenes irányúfejlődése ellenére a megye szövetkezeti mozgalmánakegészére1958 folyamána stagnálás,bizonyosegy helyben topogásvolt a jellemző.A konszolidáció első szakaszának lezárulásátől eltelt idő igazolta,hogya megyében is komolygyökereivannak a szövetkezeti mozgalomnak, ugyanakkorazonban a szövetkezetek az egyéni csak nehezen tudták parasztgazdaságoktengerében nagyon megállnihelyüket; bebizonyosodott, hogy a parasztság alapvetőtermelő rétegei mindenekelőtt a középparasztság termelési tapasztalata,szorgalma nélkül a termelőszövetkezeti mozgalomnem tud továbbfejlődni;bebizonyosodott, hogya korábbi a kis szövetkezetek, több szövetkezet koncepció szövetkezetfejlesztési egy falu gyökeresfelülvizsgálatra és változtatásra szorul, bebizonyosodott, hogya mezőgazdaságban jelentkezőnegatív tendenciákat csak úgy lehet gyökerében jielszántolni,ha a politikai, ideológiai,gazdasági_feltételek függvényébenigen határozottan, ám a lenini elvek legmesszebbmenő betartásával, hozzákezdenek a mezőgazdaságteljes szocialista átszervezéséhez. a
-
-
-
-
III.
pillanatig sem hagyott kétséget atekintetben, hogy a mezőgazdaságjövőjénagyüzemekkialakítását tekinti. Ez a politika minden vonatkozásban helyes volt, mert az egyénileg dolgozó parasztokbannem lehetett illúziókat kelteni a kisparcellásegyéni gazdálkodás jövőjével kapcsolatban hisz annak nem volt jövője ugyanakkor azonban megfelelő türelmi időt kellett biztosítani az egyéni parasztság számára,hogymegértse a mezőgazdaságszocialista átszervezésének szükségességét. Kétségtelen tény azonban, hogy az MSZMP többszöri és határozott állásfoglalásaellenére az egyénileg dolgozó parasztok körében bizonyos illuziók alakultak ki az egyéni gazdálkodással, annak jövőjével kapcsolatban.A kötelező terménybeszolgáltatás,a kötelező biztosítás, a vetési Az MSZMP
nek
a
egy
szocialista
-
-
kényszermegszüntetése, adásvételének 5 holdig
a földek szabad állami engedélyezése, megkönnyítése, felvásárlási árak bevezetése --lényegében tehát az egyénileg dolgozó parasztság termelési biztonságának megteremtése, az egyéni gazdaságokérdekeit is figyelemmelkísérő agrárpolitika igen erőtelaz
erőszakos
történő
szövetkezetszervezés, a
a
földbérlet
tagosítás hibáinak
orvoslása, az
jesen megszilárdította a munkásosztály szövetségét a parasztság valamennyi dolgozó rétegével s az a szabad értékesítési lehetőségeks a kedvező kereslet egyénilegdolgozóparasztok életkörülményei 117
következtében ugrásszerűenmegjavultak.Közrejátszott ebben, hogy
paraszti életszínvonal
A
kedvező
alakulása
év
1957-cs
az
illúziók
jó
termést
hozott.
ki, hogy érdeolyan egyéni gazdaságokfejlesztésea mezőgazdaság fejlesztéskövetkeztében
alakultak
egyénileg gazdálkodni,hogy yedüli helyes útja, hogy "most minden na on 'o'l van csak, ne változzon semmi. és általában Aíegyéni parasztságnakkedvező helyes agrárpolitika eredményeként a parasztság termelési kedve megnövekedett. Földjeinket a korábbinál lényegesen ala osabban művelték meg, kevesebb volt az elhanya olt földterület, az előző éveknél nagyobb volt a gépvásárlás,megnőtt az érdeklődés a iránt, javult a parasztság államadózási 1957-es (Az tervet fegyelme. polgári 108%-ra teljesítették.) Megnövekedetta parasztság politikai aktivitása is. Tömegesen vettek részt a különböző políállást foglaltak a né i demokratikus rendszer mellett. (66 tikai rendezvényeken, s határozottan Az egyénileg életkőrülményeinek, meg javulása dolgozóparasztság jeltételeinek ugyanakkorbizonyosnegatívtendenciákat is felszínrehozott. Ilyen tendencia volt -bár ekkor még csak kezdeteit tapasztalhatjuk-ja földek adásvételének nagymérvű felfutása, mely nemcsak a parasztság hanem termelési kedvét azt is, hogy részint a parasztokjelentős része bizonyította, megnövekedett konzerválni kívánja az egyénigazdaságot a földet vásárló paraszt hosszú időre lekötelezi magát az részint pedig, hogy a földmagántulajdonléte törvényszerűen eg ütt egyéni parcella mellett tendencia a differenciálódásával. azt Hogy ez a differenciálódási milyen járt parasztság bizonyítja, hogy lényegében egy éves szabadabb értékesítési viszonyok nyomán 1957-ben 6205 erőteljesföldvásárlás mutatkozott a miskolci paraszt vásárolt földet, 5924 kh területet. Különösen az értékesítési ahol 1957-ben kedvezőek Voltak 1200 föld viszonyai járásban melynek igen tovább folytatódott 1.958 adás-vételi némileg felerősödve ügylet történt és ez a tendencia folyamán is (67). Az egyéni parasztgazdaságok jövője iránt táplált paraszti illúziók kialakulásában közrejátszottak bizonyos helyi politikai körülmények is. 1957 áprilisa után a szövetkezetek fejlesztésében spontaneitás uralkodott el, a pártszervezeteknem fordítottak kellő figyelmet erre a kérdésre. Küa tertekintették lönösen súlyosan esett a latba, hogy egyes falusi tanácsok népszerűtlenfeladatnak mesebb
nek
az
e
kormáriíiintéjzkedések a
aráfriyú
szőlötelepítések gaídálkodási
azbnban
-
erőteljes?
-
-
-
-
a
melőszövetkezetek désével szemben.
párt
A
szervezését, közömbösen viselkedtek
helyenként agrárpolilikája
és állami szervek
(68
tehát
az
termelőszövetkezetek
a
alsó fórumokon tsz-ek
kér-
szervezésének
némiképp eltorzult:
a
falusi párt-
gazdasági rnegerősítésémlu fgyelmeáfordílteottakda tnegáevő szervezeti, iztonságána megteremtésére, szövetségi aságí talán politikai konszolihelytelenértelmezése párt dijjkrenciáltagrárpolitikájának érthető szándékától dáció ág
mint
,
az
nagy
egyéni arasztgaz aságo
e
gaz
meggyorsításánakszubjektíve az agrárpolitika,sőt a hogyaz MSZMP gazdaságszocialista átalakítását.
következtében vezetve
szocializmus
további
-
nem
po iti
a
a, a
a
s
-
hangsúlyoztákkellőképpen,
építésealapvetőkérdésének
tekinti
a
nzező-
irányába hatottak a megye értékesítési-piaci viszonyai is. Borsodban általában mindig magasabbak voltak az országos átlagnál. Ugyana akkor azonban a kétlaki munkások igen nagy száma következtében piac néhány nagyvárosban A különböző kisebb falvak piacain az iparban dolgozó ingázók, kétlakiak koncentrálódott. alig a kedvezőbb értékesítési következtében viszonyokból jelentettek keresletet. A piac koncentrálódása fekvő gazdasággal körzetekben elsősorban a nagyobb mennyiségű árut termelő, vagy kedvezőbb rendelkezők a tudtak részelni. Ennek következtében megyében igen erőteljesen jeletnkezctt a parasztság differenciálódásának
A
A
szabadpiaciárak
mezőgazdaságiterményekkel folytatott spekuláció,
az
áruvisszatartás,
a
kedvező
konjunktúrára
minőségi árdiffereneiával való visszaélés stb., melyet tovább erősített, hogy a kupeckedéS, a spekulációellen nem alkalmaztak megfelelő rendszabályokat.(69) Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az egyéni parasztok körében felszínre jutó kedvezőtlei tendenciák nem. a párt agrárpolitikájának hibáiként jelentkeztek, hanem az egyéni gazdálkodás koncentrálódása törvényszeru viszonyaiból következtek, mintegy bizonyítván, hogy a ternielőerők várás,
a
,
118
folyamat. Ha a párt és a korámány nem avatkozik be olyan formában, hogy ezt a koncentrálódási a folyamatot összeköti a szocialista termelési viszonyok kialakításával akkor kapitalistamódon révén részének földtől való valósul ha adminisztratív jelentős megfosztása parasztság meg, pedig eszközökkel korltozzák ezt, mint a korábbi években, akkor a mezőgazdaságitermelés stagnálása -
következik
be.
folyamán,tehát mindinkább nyilvánvalóvávált, hogyaz egyénigazdálkodástartás fenntendencia gyors jelentkezése jelentjárható utat. Ezt a tényt bizonyítottaaz is, a dejfereneiáládásí mellett, hogya parasztság bevételeinek emelkedésével nem emelkedtek arányosantermelői beruházásai, (70) részint, mert a megye paraszt gazdaságainak jelentős része (területi nagysága, kedvezőtlen természeti- és közgazdaságifeltételei következtében) eleve képtelen volt bővített újratermelésre, részint pedig a felhalmozásra képes gazdaságokjelentős része a beruházási kedv kimutatható emelkedése ellenére is tartalékolta, vagy elfogyasztottaanyagi eszközeinek jelentősebbikrészét. A forradalmi a termelőerők változásokat fejlettsége,és a termelési viszonyok közötti ellentmondás érleli meg. Ez az alapvető ellentmondás 1957-58 folyamán igen élesen jelentkezett a belül az részint mint belső részint pedig mint a zömében ellentmondása, is, megyén agrárszféra magántulajdonosi termelési viszonyokon alapuló mezőgazdaság, és az ipar szocialista termelési 1957-58
tartása
nem
viszonyai közötti külső ellentmondás.
.
mezőgazdasági termelőerők fejlettsége és a termelési viszonyok közötti ellentmondás azonban a megyében sajátos formában jelentkezett. A megye parasztgazdaságainak túlnyomórésze 1957-58-ra távolriíl sem nterítette ki a kisgazdaságokra jellemző termelőerők fejlesztéséneklehetőségeit, (a megyének alapvető problémája volt a mezőgazdaságikultúra néhány ágazattól eltekintve alacsonyszínvonala. A tehén-állomány42%-át rendszeresen, 8%-át alkalomszerűen fogatolták, s ez lényegesenmagasabb szám, mint az ország bármelyikvidékén.) (71) Ugyanakkor a mezőgazdasági Borsod struktúrából következőleg a gazdaságokdöntő többségeképtelenvolt bővített újratermelésre. hold közötti gazda119 688 egyéni gazdaságából74 000 a O-tól 5 holdig terjedő gazdaság,az 5-8 ságok száma 20 069, s a 8-25 holdig terjedő parasztgazdaságokszáma 19 696 igaz ugyan, hogy az utóbbiak az egyéni művelés alatt álló földek 47%-án gazdálkodnak;(72)Az egyénigazdaságok a szőlőtermelő 78%-a tehát olyan 0-8 hold közötti gazdasága megyében,melyzömében általában a korszerű gazdaságok kivételével képtelenbővített újratermelésre, agrotechnika alkalmazására. A termelési viszonyokés a termelőerők fejlettségeközötti ellentmondás tehát sajátosformában: a kor teralkalmazására melőeszkzízeinek fejlettségeés a fejlett termelőeszközök képtelenkísmagántirlajdonosi termelési viszonyokközötti ellentmondásként,nem is annyira a parasztgazdaságokat belülről feszítő, hanem az egész társadalmat a mezőgazdaságitermelés fejlő ésének nem kielégítőüteme által nyomasztóproblémaként jelentkezett. Az 1957-58-as év tapasztalatai nagyon világossá tették ezt a megyében is. Társadalmunk szocialista jellegéből következett, hogy a mezőgazdaságinagyüzemek kialakulásának kapitalista útját nem lehetett választani. A piaci viszonyok eredményeképpen törvényszerűen bekövetkező A mezőgazdaságiterúton lehetett korlátozni. viszont csak adminisztratív paraszti differenciálódást melés bővítésének csak egy adminisztratív korlátozása azonban stagnálást eredményez, mert az erre meghatározott pontig bővíthetik képes gazdaságok termelésüket, s ez a spekulációhoza paragrafusok közötti lavírozáshoz vezet, nem beszélve arról, hogy a proletariátus nem szolgáltathatta ki leghűségesebb szövetségeseit, a szegényparasztságot,és az agrárproletariátust, a magántulajdon tartós meglétéből következő negatív tendenciák kényének, kedvének. A mezőgazdaságszocialista kérdése tehát nem átszervezésének pusztán a parasztság ügye volt, hanem mint az MSZMP 1957-es országos pártértekezlete megfogalmazta: ,,A szocializmus építésénck központi kérdéseként mint az egész társadalmat érintő, továbbfejlődéséreigen erőteljesen kiható probléma" került felszínre, s a szocializmus építésének hazai és nemzetközi tapasztalatai azt igazolják, hogy egyetlen lehetséges út van, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, mivel pedig az ez a feladat egész társadalom haladásának kritériumaként jelentkezett,semmiképpensem lehetett megA
-
/
-
-
119
spontánul,a termeloerok fejlődéseobjektívnyomásánakengedveáttérnek várni, amíg a parasztgazdaságok hanem segítséget kellett nyújtani számukra ehhez, hiszen az a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra, n
évtizedeket
igénybe. A proletariátusnem először tette, hogya terz termelési viszonyokat. most is Lényegében most volt a feladat, azzal a különbséggel, ez hogy egy szövetségesosztályrólvolt szó, s a termelési vi. szonyokatennek meg felelőmódszerekkel, a parasztságonbelül már meglevőszocialista erőkre tántaszkodva, kellett átvezetni a kisrnagántulajdonosi az formálnála szocialista formába. egész társadalom segítségével A Magyar Szocialista Munkáspárt nagyon látta és különböző dokumentumaiban világosan többször hangsúlyozta hogy a mezőgazdaságfejlődésénekaz útja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése.1957-ben, 1958 elején a politikai és gazdasági kérdései állottak előtérben, s az ellenforradalom által gazdaságilagis meggyengült konszolidáció nem kezdhetett kérdés olyan nagy horderejű ország nyilvánvalóan megoldásához,mint a mezőelőbbi
folyamat
hosszú
II
vett
volna
melőerők fejlődésének felismervemegváltoztatta a tendenciáját
-
-,
gazdaságszocialista átalakítása. 1958 giai, politikai és gazdaságifeltételei.
során
azonban
fokozatosan
kialakultak
az
átszervezés
ideoló-
Központi Bizottsága 1958. április 25-én határozatot hoz a "Falusi helyzetről és a politikai munka megjavításáról",melyben a mezőgazdaság szocialista átalakításának függvényében elemzi a falu és különösképpena falusi pártszervezetekhelyzetét. A határozat megállapíta falusi számszerű fejlesztéseérdekében mindenekelőtt pártszervezetek ja, hogy a szövetkezetek megerősítésére a pártmunka színvonalának emelésére van szükség. A járási párbizottságokés a megyei pártbizottság az MSZMP áprilisihatározatának megjelenéa falusi se után komoly figyelmet fordított emelésére, pártszervezetekideológiai színvonalának politikai munkájuk javítására. A Központi Bizottság az áprilisihatározatot követően utasítja a KB MezőgazdaságiOsztályát, hogy haladéktalanul kezdjen hozzá a mezőgazdaságszocialista átszervezése tervének kidolgozásához.Ez a munka a határozat meghozatala után azonnal elkezdődött, s országosan vita bontakozott ki az átszervezés alapkérdéseitilletően. A megyei pártbizottságalapos tanulmányt készített a megye mezőgazdaságiadottságainak, eredményeinek, problémáinak szövetkezeti mozgalom helyzetének eredményeinek, fejlődését gátló tényezőinek összefoglalására. A tanulmányt a megyei pártbizottság 1958. június 2-3-i ülésén vitatták meg, melyen megállapították, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlődésénekBorsodban is megvannak a feltételei: 1. A szövetkezetek tekintélyes része gazdaságieredményei, közös munkája folytán már jelena is különösen vonzó, leg szegényparasztokés a kilépettek előtt. 2. A párt és kormány szövetkezeteket segítő rendelkezései vonzóan hatnak. a 3. Az ózdi járás kivételével járási pártbizottságok és a tanácsi dolgozók leszámoltak a régi szövetkezet szervezés hibáival, képesek céltudatosan foglalkoznia szövetkezetek fejlesztésével. 4. Az agitációs munkában lehet támaszkodni a legjobb szövetkezetek vezetőinek és tagjainak eddig is eredményesmunkájára. 5. A szövetkezetek kedvező feltételeket termet, számszerű, nyugodt fejlesztéséhez hogy a dolgozóparasztságbízik a pártban és a kormányban, s az általános belpolitikaihelyzet a párt és a tömegek kapcsolata kedvezően alakul. (73) A Megyei Pártbizottságjúniusi ülése után megindul az alsóbb szintű pártszervezetek munkája, hogy a párt általános politikájának megfelelőenfelmérje az egyes járások, községek tényleges helyzetét,a pozitív és negatív irányban ható tényezőket,hogy fokozatosan leküzdve a gátló tényezőket, támaszkodva a pozitív tényezőkre, előbbre lehessen jutni a szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén, hogy megindulhassona mezőgazdaságteljes szocialista átszervezése. Az MSZMP
falusi
120
JEGYZETEK A
jegyzetben használt
MPB.
rövidítések:
Az MSZMP BAZ. megyei Pártbízottságának archívuma. Az MSZMP. BAZ, megyei ideiglenes intézőbizottsága. Az MSZMP. BAZ. megyei Pártbizottsága.
Arch.:
I. I. B.:
MPB.: MPVB.:
Az MSZMP.
MTVB.:
BAZ. a
megyei Pártbizottság Végrehajtó Biz. végrehajtó bizottsága. (Korszakra vonatkozó lelhetők titkárságának archívumában fel.)
BAZ.
megyei megyei tanács
tanács
jegyzőkönyvei,
határozatai
a:
MSZMP
.
1956-62. határozatai és dokumentumai 1958. I. ő. é. jelentés a megyei PB-
1964.
Kossuth,
23. old.
xoooxicxgníx MPB
.
Arch.
mg-i
nem
és falusi
politikánk
egyes
kérdéseiről.
Uo.
Uo. MPB Arch. i. h. jelent. mg-i és falusi politikánk egyes 1957. május 27-i ülése. jelentés a tsz-ek szervezete MTVB 1957. szeptember 16-i ülése. MTVB 1957. május 27-i ülése. i. h. MTVB 1956. május 27-i ülése. i. h. MTVB .
.
.
.
.
.
kérdéseiről. és gazdasági
helyzetének felülvizsgálatáról.
1956. november 26-i ülése. jkv. 1956. november 26-i ülése. jkv. MTVB MPB Arch. az 1957. május 28-i megyei pártértekezlet beszámolója. Uo. 1956. május 27-i ülése. jelentés a tsz-ek szervezeti és gazdasági helyzetének felülvizsgálatáról. MTVB 1957. május 27-i ülése. i. h. MTVB MPB Arch. 1957. 3. ő. 3. 6. dossz.jelentés a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetéről. A magyar Erdei Ferenc: mezőgazdaság fejlődésének húsz éve. Húsz év. Kossuth. 1964. 152. old. illetve érték. 1957. május 27-i ülésének MTVB előterjesztése alapján számított
MTVB
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
jelentés a mezőgazdaságról. jkv. ülése. jelentés a tsz-ek gazdasági helyzetének felülvizsgálatáról. ülése. jelentés a mezőgazdaságról.
1. ülése.
MTVB
1957.
január
MTVB
1956.
december
MTVB
1957.
május
30-i
27-i
ülése.
1957. január 12. MTVB Az MTVB 1/ TK. 1/ VB. 1957. sz. MPB. Arch. 1958. 1. ő. e. az MPB.
.
.
.
déseiről, illetve
i. m. Erdei Ferenc MPB Arch. 1957. I. fond 2. dossz. .PI Arch. MGO I/ 1/2 .
.
az
határozata. 1958. jun. 2-3-i 152. oldal.
az
l. l. B. 1957.
ülése.
május
jelentés mg-i
és falusi
politikánk
egyes
kér-
1957.
3. ő.
ülése.
13-i
Arch. Au. l. I. B. 1957. május 13-i ülése. i. h. Arch. I. fond 2. dossz. Az I. I. B. 1957. május 13-i ülése. MTVB 1957. május 27-i ülésejelentés a tsz-ek gazdasági helyzetének MPB Arch. az 1957. május 28-i megyei pártértekezlet beszámolója. MPB
MPB
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
felülvizsgálatáról.
1957. június Északmagyarország
9. Arch. Az 1957. május 28-i megyei küldöttértekezlet beszámolója. MTVB 1957. május 27-i ülése. i. h. Uo. MPB Arch. terve. 1957. I. fond. 3. dossz. Az I. I. B. intézkedési MTVB MGO 1957. augusztus 6-i ülése, az MTVB 1957. II. félévi fejlesztési terve; e. 6. dossz. jelentés a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetéről adatai alapján. MPB Arch. 1957. I. fond 1. dossz. Az I. I. B. 1957. május 13-i ülése. MPB
MPB
Arch.
Uo. MTVB
1957.
Arch.
e.
6. dossz.
Az
MPVB
határozata
a
termelőszövetkezetek
az
1957.
Arch.
számszerű
fejlesztéséről
helyzetéről.
3-i ülése. jelentés a termelőszövetkezetek május 20-i pártértekezlet beszámolója
december
1957.
MPB
3. ő.
MPB
Uo.
.
.
Az
MSZMP old.
országos értekezletének
határozata.
Az
határozatai
MSZMP
és dokumentumai.
1956-62.
73 -74. .
.
.
.
Uo.
74.
old.
Az
MSZMP
Uo.
106.
Az
MSZMP
agrárpolitikájának
tézisei.
MSZMP
agrárpolitikájánik
tézisei.
i. h. 106_113.
határozatai.
.
.
97. old.
old. old.
121
47,
MTVB
48.
Uo.
49.
Uo.
1958.
jan.
28-i
jelentés
ülése.
évi zárszámadásokról.
1956-57.
az
1957. X. 2-i ülése. jelentés a termelőszövetkezetek MPB Arch. 1957. I. fond. 5. dossz. Az MPVB téről. 1956-57. évi zárszámadásáról. 1958. jan. 28-i ülése. jelentés a tsz-ek 51. MTVB 1958. jún. 4-i ülése. jelentés a 3004/1958-as kormányhatározat 52. MTVB végrehajtásáról.
helyze-
50.
53.
M0.
54.
PB
I. ő.
Arch. 1958. kérdéseiről.
júl.
1958.
55. MTVB
1958.jún.
Az MPB
e.
29-i
ülése.
jelentés
a
ülésejelentés.
2-3-i
.
.
mezőgazdasági
termelőszövctkezetek
gyenge
megszilárdítására
sekről. 56.
Uo.
57.
Uo.
60.
tsz-ek 1958. július 29-i ülése. jelentés a gyenge megszilárdítására Arch. 1958. I. ő. e. az MPB 1958. június 2-3-i ülése. I. h. MTVB 1958. október 14-i ülése.
61.
Uo.
58. MTVB
tett
politikánk
és falusi
hozott
egyes
intézkedé-
intézkedésekről.
59. MPB
'
62. MPB
Arch.
I. h.
Jelentés
őgazdasági
és falusi
politikánk
Arch.
I. h.
jelentés mezőgazdasági
és falusi
politikánk.
jelentős mezőgazdasági jelentés mezőgazdasági
63.
Uo.
64.
MPB
65.
Uo.
66.
MPB
Arch.
l. h.
67. MPB
Arch.
I. h.
me
Arch. I. fond. 5. dossz. jelentés a termelőszövetkezetek 69. MPB Arch. 1957. I. fond. 5.
68.
MPB.
70. MPB 71.
MPB
72.
Uo.
73. MPB
MP.
az
egyes .
kérdéseiről.
.
és falusi politikánk. és falusi politikánk egyes VB 1957. XII. 2-i ülése. .
.
kérdéseiről.
Arch. Arch.
I. h. I. h.
helyzetéről. dossz.je1entés a tcrmelőszövetkezetek helyzetéről. jelentés mezőgazdasági és falusi politikánk egyes kérdéseiről. jelentés mezőgazdasági politikánk egyes kérdéseiről.
Arcli.
I. h.
jelentés mezőgazdasági
és falusi
LI-P.
politikánk
KYH
egyes
kérdéseiről.
JIACJIO
HCTOPI/IH OEJIACTI/I BCJHPOCBI AFPAPHOÍI yI/I-3EMHJIEH B HEPHOZIKOHCOJÍI/UIAIII/II/I HOCJIE KOHTPPEBAJIIOIIHI/I
HEKOTOPBIE
EOPHIOLI-AEA
KpaTKoe
coaepxcanne
B pe3ynbTaTe 1956 rona B pa3BnTnn cenbcicoxoanncrennnblx KoHTppeBamounn KoonepaTnBoB vmenaMn npon3omen nepenoM. PacnycTnnncLJnaBHmM o6pa3oM, KpenKne KoonepaTnBm, 06B nexaöpe 1956 rona cenbcKoxoMincTBeni-ibix KOTOPLIX öbmn cepezinaMn. pacnan KoonepaTnBoB nacrn cnoen nocrnr rnyőnnbr. OönacTi-ibre BCPH c paBBCPTBIBaHI/ICM nonnTnHecKon KOHCOHPIIIRHPIH opranbx napanenLHo ŐbIIIPI nepeoprann3on MHorne DaCCMOTDCIIH ycnoBnn pacnymennn KoonepaTnBoB Kooneparnsm
oőnacrn
-
-
Banm
cornacnn
npn
HneHoB.
nneHoB,
B nepeopranmoaannmx npon3oiuna neperpynnnpoBKa icooneparnsax CHJIBHO B Mae 1957 r. KoHHnTcn nepeorpanepnon yMenbmnnacL. snaqenne KoonepaTnBoB. npnaaeTcn yicpennennio cymecrnyroiunx OLIvmenon. xmnücrnennme nnnnbin aoxon pe3yJIbTaTbI, pacTeT
nponopunn cepenHnKoB nocoőoe Hn3aunn KoonepaToBoB Bnaronapn 3roMy ynyruiaio-rcn HaKO n B nanbnenmem öonbuiyio
paőoTaiouinx
npoőnemy 03Ha'IaIOT' Heőnaronpnnnbix npnponnmx
Mano
nMeiouine
Kooneparnnsi,
tmenos
n
se-
B 1958 r. DOCT nncna KoonepaTnycnonnnx. BOB 5 coccTosiHnn no aacion. naxonnncn cpannennio Cpennee KDCCTLHHCTBO Mor IIOBBILLIaTI: KOHbl0K' oson xcnsnennmn n BHC npexmnM Benencrane őnaronpnnTnon yposenb KoonepaTnBoB n nommmoTne cőnnxcanocb c KoonepaTnBHbIM Pacrer Typbl, aBnncenneM. noaromy IIOKyHOK 3eMCJ1b CH 3HaKPI c noxoIIaM" B ro nce BpCMSI ne pacryT-nponopunonanbno IlI/Itbdaepenunaunn Kpecrsnncrna. HTO n ro, Bnomenna. K 3TOMy enocoőcraosano 78% KpecrbnncKpecTbnncrsa-nponasoncraeHnme KPIX xozncra öbmo He cnocoöno Ha n3-3a Benn-inam Boxnpon3paciunpennoe reppnropnn Mems,
n
B
-
-
-
BOHCTBO.
122
_
1
C
Vennem/le IHCHPIHMH
Mu,
IIDOTHBODBHPIH Memny
ŐOJIBUJC nanm
Bce
comasan
xoropan,
coBpeMeHHoü o-reHecTBeí-Iuoro
KpynHme He
Texuuxn,"
numaer
aoxaaann, paamnusí Ha ocHoBaHHbíü Koonepams, Ha Heunc. noBepcrKy CIICnOBaTeJIbHO,BCPIT nocramma COJTBCKOFO xosaücrsa. Benrepcxoro couuanucmqecxoro
cenbcícoxozaaücríseí-ínbíü
LÁSZLÓ
DR.
EINICE ABA
DER
FRAGEN
HpOPBBOLICTBCHHbIMH omoraxoü xouücTBeHHoü (bepCHOCOŐHLIC Ha npnMeHeHne H OHLITH MexcnyHapOHHOTO qro Taícoü ŐbITb TonbKo nbopMoü Moxcer oöhennIIOŐpOBOIIBHOBrípomBoncIBeHHoe
cnnaMn npouanonn-renbaumn n TODOHHT pacnpocrpanenue CCJILKOXOBÍÍFICTBCHHLIC xomüema, ŐOJIBIIIPIHCTBO KPBCTBHH semnu.
oőuxec-rso
Ha
mm
u
npeo6pa3oBaHHe
counanucmqecxoe
KUN
DES KOMITA AGRARGESCHICHTE DER DER ZEIT KONSOLIDATION DER KONTERREVOLUTION
TES
[U-ZEMPLÉN IN
RES
BORSODNACH
ÜMEE
ím jahre 1956 hat ín der Entwicklung der produktionsgenossenschaftlíchen Konterrevolutíon BeweKomítates sínen Bruch verursacht. Hauptsáchlích haben sich díe Produktionsgenossenschaftcn aufBasís hatten. Díe Auflösung der Produktíonsgenosscnschaften hatte ím gelöst, díe eíne starke nííttelbauernlíche mít dcr Entwícklung der 1956 íhren Tiefpunkt erreíclít. Dezcmber Die komítatlíchen Organe der USAP haben díe Verhiltnísse de: Auflössung der Produktíonsgeííossenschaften paralell polítíschen Konsolidatíon überprüft und haben mít der Einwíllígung der Mítglícdschaft víele Príduktíonsgenossensclíaften neugebíldet. sich und det Anteil der Míttclbauem Die neugebíldete Mítglíedschaft der Genossenschaften überschíchtet vermíndert sich. Im Mai 1956 beendct sích díe Etappe der Ncuorganísíerung der Produktíonsgenossenschafteíí und der Nachdruck wírd auf díe Stiirkung der Wírtschaft der vorhandenen Produktíonsgenossensclíafteíí gelegt. sich die Wírtschaftsergebnísse der Punktíonsgenossenschaften, und das persönlíche Infolgev dessen verbessetn díe Produktioíísgenossenschaften eín der Glíeder wírd bedeuteten Eínkonímen gröBer. Aber auch ím neíteren ungünstígen NaturvergroBes Problem, díe eíne kleíne Mítgliedanzahl und kleine Gebíete hatten und unter hilmíssen wírtschaftecen. Im Laufe von 1958 erfolgte eíne Stagnatíon ín der Vermehrung der Zahl der Produktíonauch auBer der Produktíonssgenossenschaften. Infolge der günstígen Konjuktur konnte dic Míttelbauernschaft dem frühercíí genossenschaft íhr Lebensníveau geíníiB erhöhen und so hat sich der Genossenschaftsbewegung melden nícht genáhrt. Díe Zahl der Bodenkáufe erhöht sích, und díe Zeíchen der Diífcrenzíerung der Bauern der Bauernschaft mít dem Eínkommen sich. Gleíchzcítíg aber erhöhen sich díe Produktionsaufwendungen íhrer der GeöBe nícht proportional. Dazu hat cs auch beígetragen, daB 78% der Bauernwírtschafren wcgen Díe Stárkung des Gegensatzes zwíschen Gebíete für Reproduktíon auf erweiter Stufenleíter nícht fíihíg waren. díc Verclen Produktívkráften immer mchr und macht und Produktíonsverlíiiltnísseí) lastet díc Gesellschaft Techník ímmcr breítung eíner solcher Wirtschaftsforííí ínstándigcr, díe díe auf díe Anwendung der modemen cíncm so GroBbetríebe herausbíldet, daB es mít dcr Entzíehung der Boden von fíihígen landwírtsclíaftlíchcn nícht zusaíxííxíenkoíííínt. Díe heíníatlíclíen und ínternationalcn entscheídenden Anteíl der Bauern Erfalírungen der sozíalístíschen ProduktíonsgenossenEntwícklung haben beweisen, daB díese uur díe landwírtschaftlíchc hat also schaft seín kann, díe auf der freíwíllígen Produktíoíísxrcreínigung der Bauernschaft beruht. Díe USAP díe sozíalístische auf díe Tagcsordnung gesetzt. Uníorganísíerung der ungarischen Landwírtsclíaft Díe
gung
des
A
á
*
A
OPJELOUESPROBLÉMES
LÍEPOOUE
DE
DE
EHIS
AGRARIE TOXIRE
LA CONSOLIDATIONA
LA
SUITE
DU DE
LA
COMITAT BORSOD CONTRE-REVOLUTION
par
LÁSZLÓIKUN
DR.
Résumé La contre-révolutíon de 1956 a provoqué une coopératíf ínterruptíou Clzms le dóvcloppcínent du mouvement du coníitat. les coopératíves fortes dísposant d'une basc dc paysans Surtout se som: dispcrsées. Ln díssomoyens lutíon des coopóratíves a culmíné en décembre ont étudíé 1956. Les organes PSOl-I clu coínítat paralleleíííeíít au des cxploítatíons coopóratíves les condítíons de la díssolutíon développemcnt de la consolídatíon politíque et íls ont des en la accord avec les ínembrcs. Avec plusícurs réorganísé coopératíves coopérutíves réorganísatíon -
-
Se
produít
un
réarraíígenleíít
socíal
parmís les meníbres,
la
proportíon
des paysnns
moyens
dímínuc.
Au
moís
de
123
de consolíder Fexploipéríode de la réorgnnísstíon dcs coopératíves est terminée, íl s'agit en ce moment Par conséquent le rendement des exploítations coopératives, ainsí que le; coopétatíves subsístantes. membres Maís les de membres et des de s'augmentent. revenus coopératíves possédant peu personnels terrítoíre_ infavorables dans des condítíons travaíllant représentent encore plus longtemps un probleme bíen grave. Il arrive dans Yaugmentatíondu nombre des coopératives. La paysanneríe moyenne en 1958 un état stagnant peut élevcr mérne relatívement á Fantérieur en da víe dehors de la coopératíve en résultat de la conjoncturc níveau son favorable, donc elle ne s'approcha pas au mouvement coopératíf. Le nombre des achats de terre shugmente, cere se montrent. des paysans Maís les ínvestissements des producteurs ífaugmentem tains sígnes de la dífíerencíatíon de la paysanneríe. Une autre revenus consíste en cause de cette sítuatíon cela, quc pas proportíonnelement aux 78% des exploítatíons paysannes n'étaít capable á une eproductíon élargíe en raíson de Fétendue de leurs proprimai
195612;
tation
des
-
-
étés. entre les forces productríces et les condítíons de la productíon pese de Uapprofondíssement des contradíctíons d'une telle forme dkxploítatíon quí évoqucra de grandes en plus sur la socíété rend nécessaíre Fextensíon sans le dépouíllement de leurs terres usincs agraíres capables a utilíser la techníque modeme d'une partíe provoquer et natíonales du développement socíaliste décísive des foules paysannes. Les expéríences ínternatíonales ont affírmé forme ne aur chose que Fexploítation coopératíve agricolo se basant Fassocíatíon peut étre autre que cette provolontaíre de la paysanneríe. Par conséquent le PSOH a mis a l'ordre du jour la réorganísatíon socialíste ductríce de l'agriculture hongroise.
plus
"DR.
ABOUT SOME BORSOD-ABA
OUES TIONS
LÁSZLÓ ON
Új-ZEMPLÉN A
KUN:
AGRARIAN T THE
TIME
HIS OF
TORY
OF
CONSOLIDA
co
UNTY TION
Summary counter-revolutíon
of 1956 caused a break ín the development of farmers' co-operatíve movement It was that were ín the county. chiefly the strong co-operatíves consistíng of middle peasant landed estates at that tíme. The dissolutíon of co-operatíves touched ín December, 1956. The díssolved the bottom very examíned the circunístances county organízatíons of HSWP, ín líne wíth development of consolídatíon, of díssolutíon of co-operatíves, and, a lot of farmíng co-operatíves were and reasons reorganízed by them, The members re-dífferenín mutual with the members. of the reorganízed co-operatíves became agreement tiated, the proportíon of middle pcasants became smaller. ln May, 1956 the períod of co-operatíve reorganizatíon had been fmíshed, sínce that ríme the main stress has been laíd on strengtheníng the co-operatíve agríinhas been culture. As a result, the farmíng results became of the members better, the personal íncome The
creased. There
later on, namely the problem of such co-operatíves, farmed was, however, a grave problem even ln 1958 the of nature, í. e. wíth small number unfavourable condítíons of members and terrítories. able number of co-operatíves was stagnated. Owíng to the favourable ptosperíty, the middle peasant were to íncrease (as compared to the farmer) theír livíng standard outsíde the co-operatíves too, so they didn't approach to co-operatíve movement. The number of land purchase had been íncreased, there appeared the signs hadn't been íncreascd ín pr0_of peasant ditferentíatíon. At the same tíme, however, the farmíng investments of easant lt was added also, that some portíon as the íncome grew. 78% of the peasant fatms, Owíng to thelr terrítoríal were unable to do an enlarged reproductíon. extent, The strengthening of contradíctions between productíve forces and relatíons of productíon put an evet íncreasing pressure 011 the socíety and urged on developpíng a farmíng form being able to establísh a large-scale agricultural índustry wíth up-to-date technology, ín such a way, that ít shouldn't involve the sígníücant number of peasant masses' díspossessíng from theír land estates. It was and home of socíalíst development, that thís form of farmmg internatíonal under
_
should be HSWP
the
124
proved by just the peasants' co-operatives had placed the ítem of socíalíst
experíences based on voluntary production reorganízatíon of agrículture
assocíatíon ín Hungary
of peasants. ConsequenÚYv the agenda. on
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
XVII.
EGYETEM
KÖTET
KÖZLEMÉNYEI
A
MÜSZAKI NEHÉZIPARI KÖZLEMÉNYEI
XVII.
TANULMÁNYOK
A
EGYETEM
KÖTET
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK
MISKOLC,
1970
KÖRÉBŐL
A
SZERKESZTŐ
A
TUDOMANYOS
SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG DR.
FALK
TANÁR
KÁLDOR MIHÁLY
TSZV
EGYETEMI
NOVÁK TSZV
DOCENS
EGYETEMI
TANÁR
EGYETEMI
TAKÁCS ERNŐ
DR.
DOCENS
EGYETEMI
DR.
TERPLÁN ZÉNÓ
TSZV
DR.
EGYETEMI
TANÁR
EGYETEMI
VINCZE
EGYETEMI
KUN
TANÁR
JÓZSEF
ifj. SÁLYI ISTVÁN
Dr.
A
TAGJAI;
RICHÁRD
EGYETEMI
DR.
DR.
ELNÖKE:
KOZÁKIMREREKTORHELYETTES
DR.
TANÁR,
EGYETEMI
BIZOTTSÁG
KÖTETET
ENDRE DOCENS
SZERKESZTETTE:
LÁSZLÓ
NOVÁK
ADJUNKTUS
Felelős 70.4384.66-19-2
kiadó: Dr. Alföldi
TSZV
Kozák
Nyomda,
JÓZSEF
EGYETEMI
Imre
Debrecen
DOCENS
TARTALOM
Előszó
.
.
.
.
.
.
.
.
.
ISTVÁN: BACSÁK GÁBOR:
DR.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
pszichikum anyagi természetéhez: tudományosgondolkodásnéhány
A
FARKAS
DR.
.
A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
időszerű
.
.
.
.
.
.
.
.
5
.
.
.
7
.
ismeretelméleti
és
gondolkodáslélektanikérdéséről, különös tekintettel az oktatásra BÉLA: Vitatott problémák LENGYEL valóságos tények (A jövedelemviszonyok a Borsod megyei termelőszövetkezetekben) egyes kérdései DR. NAGY ALADÁR: A külkereskedelemből származó előnyök egyes kérdései a polgári
DR.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
szakirodalomban DR.
.
.
.
.
.
DR.
KUN
az
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
követő
létrejöttéig
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
és
.
politikai
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
49
63
.
fehér.
.
.
.
.
.
73 89
kérdése .
.
.
.
.
1945-től
párt politikai útja
.
.
.
.
.
a
.
105
.
nagy .
.
125
.
TANÁCSKÖZTÁRSASÁG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN MOLDOVÁN GYULA elnöki megnyitója NOVÁK JÓZSEF: Megyénk a Tanácsköztársaságidőszakában;ahelyitörténelemkutatás A
eredményei és DR.
feladatai
rejöttében GOTHARD HANS
.
.
ALFRÉD:
LEHOCZKY
megyében
Borsod
A tanácsok
RÁTKI ANDRÁS:
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
társadalmi .
.
.
.
KOVÁCS KÁLMÁN:
ROMÁN
JÁNOS:
A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
A tanácshatalom
.
.
.
bukása
német
.
.
a
.
.
FRIGYESNÉ: DEÁK GÁBOR: ZÁDOR TIBOR:
NEMES DR. DR.
Az A A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
proletárhatalom .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
megyei
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
138
141
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
és
a
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
152 155 157
160
alá-í
Borsodban .
146 149
.
.
.
forrásai .
.
momentuma .
.
helyi .
agrárkérdésmegoldása megyében TanácsköztársaságkultúrpolitikájaBorsodban csehszlovák intervenció, és hatása megyénkre Borsod
.
.
135
hatalomban
megteremtéséért
történetének .
.
135
lét.
.
.
helyi politikai
tanácshatalom
a
.
.
.
forradalomban
.
helytörténeti kutatás néhány kiemelkedő szempontja URAY MHCLÓS: A proletárdiktatúra gyakorlásánaknéhány .
.
.
.
Sárospatakon
TanácsköztársaságBorsod
alatt Tanácsköztársaság
.
.
a
szerepe
.
tükröződése
aTanácsköztársaságidején GECSÉNYI LAJOS: A zempléni proletariátusharca .
.
novemberi
1918
az
politikai áramlatok .
.
erők
.
.
.
.
TanácsköztársaságvisszhangjaNémetországban
magyar szerepe
és
Eszmei
.
.
A
GRAUBER:
KNOCH:
.
A különböző
.
33
erőinek
agrártörténetének néhány
időszakában
.
.
első félévében
1945.
szociáldemokrata
,
.
körletparancsnokságtevékenységéheza
konszolidáció
NOVÁKJÓZSEF:A nyugatnémet
.
.
rétegeinek
.
politikai arculata
megye
.
társadalmi
megye .
.
.
.
.
LÁSZLÓ: Borsod-Abaúj-Zemplén megye
ellenforradalmat
koalíció
.
katonai
.
.
Borsod
.
.
miskolci
a
időszakában
RÁTKI ANDRÁS:
.
Borsod
.
TÓTH PÁL: Adalékok terror
.
ALFRÉD:
LEHOCZKY
állásfoglalása1917-ben
E.
19
-
163 166 169 172
O
COILEPMCAHI/IE Hpenncnosne JI-p. CDAPKAIII I/IIIITBAH: O II-p. BAHAK FABOP: xonornqecknx
HayHHoro
Bonpocax
Haoőyqenne. H-p. JIEHILEJI BEJIA: II-p. HALL]: AJIAJIAP:
B
oTpyra
öenoro
nepnon
.
.
nnTepaType.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
oőnacm
B .
.
.
33
HEICHCT
.
.
49
.
Bop63
.
MnmKonLucKoro
KOMEIHJIOBEHPISI
(Hoaőpn
1919 n-anpenb
oönacm
Bopmon Bnepsoü
Teppopa oőnnx
Honnmqecxnü
AHZIPAIII:
.
.
ynemsz
nponcxonameü
BBIIOJILI,
OŐIIICCTBCHHLIX
Hoanunsx
.
eHHoro
BHnMaHne
CJIOCB
moa-A6ayü-3eMnneH. TOT HAH: JÍIaHHme 11.115! LICHTCJIBHOCTH PATKI/I
ocoőoe
öypmyaanoü cnennanbaoü
AJIdJPEH:
.
ncn-
n
ILCÍ/ÍCTBI/ITEIILHLIC (baK-rbl.
-
HCKOTOPLICBOIIPOCH B
ncnxnxn.
rHeceanornqecKnx
MLIIJJJIeHI/ISI,
CHOpHLIC npoöneMm
BHCIHHCÍ/Í Toprosnn,
Zl-p. IIEXOLIKI/I
MaTepnanm-xoü npnpone
K
HCKOTOPLIX aKTyaJIbHLIX
BO-
1920
73
r.).
nono-
89
BHHe1945ro11a. oönacTn ZI-p. KYH JIACJIO: HeKoTopme BOHpOCH arpapHoü ncropnn BopB nocne kormom/manna mon-A6ayü-3eMnneH nepnon KOHTppCBOJIIOHPII/I. HOBAK I7IO)KECI): HyTB sananno repMaHcKoü counanneMoKpaTnHecKoü
105
-
ŐOHBIJIOÍ/Í KOaJII/ILIHPL.
110 cosnanna
napTnn
Pecnyőnmca
COBCTOB
oőnacm
B
.
.
.
.
125
.
Bopmon-AöayüőeMnneH.
135
INHALTVERZEICHNIS 5Vorwort
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
DR.
ISTVÁN
DR.
GÁBOR BACSÁK: Über
FARKAS:
DR.
ALADÁR ín dcr
DR.
PÁL TÓTH: des weíssen
ANDRÁS Von
DR.
Umstríttene
Bcitráge
LÁSZLÓ
.
.
KUN
lén in der Zeit
groBcn Koalition Díe Ríitcrrcpílblík
.
.
Der
ím
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
Tatsachen
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Komítat
.
.
der A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Borsod-Abaúj-Zeíííplén
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Vortcíle .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
49
der .
.
63
.
wihrend .
.
.
.
.
.
.
.
.
Halbjalír
ersten .
.
.
.
un .
19
33
.
.
.
.
.
89
Borsod-Abaúj-Zcmp-
.
.
.
.
.
.
.
.
sozíaldemokratischen .
.
.
.
ín dem
Borsod
grargeschíchtedcs Komítates
westdeutschcn
.
Gesellschaftsschíschten
des Komítates .
.
stammcnden
.
nach dcr Konterrevolutíon
dcr .
.
.
.
denkungspsychologísche .
.
.
dem AuBenhandcl
aus
.
polítíschen Gesícht
Weg .
.
.
und
wahrhafte
-
.
.
Psychikums
Borsod
Einíge Fragen
.
des
.
de:
der Konsoljdation
JÓZSEFNOVÁK:
.
Stellungnahmc ím Jahre 1917 Tíítígkcit dcs Mískolcer Mílítiirbereíchkomínandos
zur
Das
:
.
Die
.
.
.
Natur
.
des Konaimtes
Tcrrors
1945
.
Problemc
Fachlíteratur
LEHOCZKY:
RÁTKI:
.
.
Einige Fragen der
NAGY:
politíschenKráfte
.
.
bürgerlíchen
ALFRÉD
.
einige kennmísthcoretísche auf den Unterricht Bezug
BÉLA LENGYEL:
DR.
.
ínateriellen
Zur
ín bcsonderem
Tragen,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
bís
Parteí
.
.
.
.
.
105
zur
.
.
.
.
.
.
125 135
181
Avertissemcnt
.
.
.
.
ISTVÁN GÁBOR BACSÁK: FARKAS:
DR. DR.
BÉLA LENGYEL:
DR.
ALADÁR
Miskolc á ANDRAS
l'année
drscutes
faits récls
ct
Borsod
.
.
.
.
.
.
.
.
des
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
sociales
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
des forces
et
.
33
.
commerce
.
.
.
.
.
du
.
.
.
.
.
provenant .
.
.
.
.
49
.
politi-
1917
en
63
á Factivité
Contríbutíons
du
des
commandenrent
lnílitaircs
quartiers
de
l'époque de la terrcur blanchc (Du novcmbte 1919jusqu'aumois d'avril 1920) RÁTKI: Llaspect politique du comitat Borsod pendant la premiere moitié de
1945
.
LÁSZLÓ
DR.
.
avantages problcmes spécialede la bourgcosíe La prise de posítion dcs couches
LEHOCZKY:
ques du comitat
du
Certains
dans la líttérature
PÁL TÓTH:
rtere
Prolslcmes
NAGY:
ALFRÉD
DR.
"1 cara
l
.
DR.
extérícur
materiel
psychique De rertaíncs questíons gnoséologiquesct logicopsychologiques Fenseignement scientifíquec. ncenrant
du pcnser
actuelles
MATERIÉRES
DES
TABLE
KUN:
Ouelqucs problemes
que de la consolidatíon
JÓZSEFNOVÁK:
La
a
deYhistoire
agraire
la suitc de la contre-révolution
routc
par le
parcourue
jusqfá la grande coalition République dcs Conscils dans
.
.
du comítatBorsod
a
.
parti socíal-democrate
.
.
73
89
.
l'épo-
.
.
.
105
.
d'AllemegncOcciden-
tale La
125
le comitat
de
Borsod-Abaúj-Zemplén
TABLE
OF
CONTENTS
Preface
.
DR.
ISTVÁN
DR.
GÁBOR BACSÁK: About of Scientífrc
gical Ouestions DR.
BÉLA LENGYEL:
DR.
ALADÁR the
Spccial in DR.
ALFRED
Country
ANDRÁS DR.
Ouestions
Líterature
ín 1917
of Whítee
RÁTKI: KUN:
.
Terror
Polítical About
.
to
.
.
.
.
.
.
.
.
Facts
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
and
Strata .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Agrariaxr History
Abaúj-Zemplénat the Tíme of Consolídation JÓZSEFNOVÁK: Way of the Wcstern German Socíal Democratic Soviet Rcpublic ín Country Borsod-Abaúj-Zelnplén .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Party
33
.
ín
.
.
.
at
.
.
.
.
.
.
63
.
Miskolc .
.
.
of .
.
.
.
49
.
.
.
.
Forces .
.
.
of
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
on
.
.
.
.
.
Foreígn Trade
.
.
.
.
.
.
Activity Military Commandershíp (From November, 1919 to April, 1920) Face of Country Borsod in the Early 1945 Óuestíons
.
.
of Polítícal
that .
.
of Local
Some
.
.
.
from
advantages Arising
.
of Socíal
Attitude .
.
.
Real
of
.
.
Psychic Episternological adnd Cognitíon PsycholoSpecialFegard to Reachíng
_
Ouestíons
Some
.
of
ature
Cognitíon wíth
Burgcois
Contríbution
N
Actual
Some
NAGY:
Borsod
LÁSZLÓ
Material
Debatcd
LEHOCZKY:
PÁL TÓTH: the Time
About
FARKAS:
.
135
.
73 89
.
Country Borsod.
to
.
.
Great
.
.
.
.
Coalition
.
105 125
183
