(Bécs) c5-b4: Bf8-d8 Bd8-e B d l - d 7 ; Kg8-f8 Vg6-d6: Kfá g8 Fe4-g2: 30. Bd7 d6: Ba8 c8 Fg2-d Bd6 - d 4

Huszadik évfolyam.

.'502 legettük, hogy no tehát mégis beáll egyszer vala­ hára a tél, a mely a múlt télen elmaradt. E héten pedig már a kisasszonyok pókhálóból szeretnének csináltatni maguknak viganót, mert a gáz. tüllanglais, s a jó isten tudná mi mindennek nevezik a piparongynak való sok lehelletszövetet, már igen meleg. A férfiak it olyan kivágott mellel járnak, hogy egy X I V . Lajos udvarabeli dáma is szegyeit volna oly „decolletirt" járni. Irigyeljük a szántó-vetőt, a ki nem kénytelen dupla tokot húzni a lábára s a ki ráér, vizbe menekül a forró levegő elől. E sorok irója maga sem igen bánná, ha ez a karosszék itt alatta egyszerre hideg fürdő káddá válnék, legalább lehűthetné méltó haragját az ugrándozó természet ellen. Mert novemberből egyszerre kánikulába ugrani, tisztelet-becsület a természettudósoknak, de már engedelmet kérünk, mégis csak olyan ugrása a természetnek, hogy valóságos salto mortale.

hagyta, Pest városa díszes síremléket fog emelni a kerepesi-uti temetőben. Az emlék mintázatát a Schlick-féle vasöntöde készítette, s gránit alapon obeliszket, a fölött pedig az elhunyt mellszobrát tünteti föl. A költségek 9900 forintra vannak szá­ mit va. ** (Az öreg Balogh,) az első magyar színészek élő maradványa, a „Mátyás diák" és „Ludas Ma­ tyi" ismeretes szerzője, ki 90 éve daczára egész mostanig szolgálta a színházat, mint nappali pénztárnok, m. kedden kénytelen volt megválni e hi­ vatalától. Ugyanis egyszerre szeme hom ilyosodni kezdett, elszédült, összerogyott, s egy pár fiatal színész segité a kocsira. Az aggastyán egész éle­ tében, mindekkoráig beteg nem volt. ** (Atya-gyilkosság.) Karánaebesről írják: A teregovai járásban fekvő Werendin faluban három fiu, az egyik 14, a másik kettő 12 éves (ikrek), atyjukat, midőn az aludt, baltával megölték; a balta élével a halántékokra és a nyakra intéztek csapásokat, azután szétdarabolták holttestét és elásták. Ez oláh fiuk állítása szerint, a tettnek oka azon rósz bánásmód volna, melyben atyjuk őket részesité. A tettesek fogságban vannak. i (Halálozások.) Fútaki gr. Hadik Gusztáo volt honvéd-ezredes s nyugalmazott cs. kir. al­ ezredes, Szemlaknak egykori birtokosa, hol az iparosabb gazdálkodás és selyem termelés érdeké­ ben éveken keresztül munkálkodott, f. hó 12-én életének 73-ik évében a promontor-kistétényi he­ gyen, hova egészségének föntartása végett vissza­ vonult, hosszabb szenvedés után jobblétre szende­ rült. Szolgálta a hazát mint katona hiven s teljes odaadással; szolgált annak mint gazda és kertész, tagja volt az orsz. gazdasági ogyesületnek, s hol buzgalom és áldozatkészséggel kellett a köznek szolgálni, mindig az elsőknek sorában állt. A tör­ ténetileg emlékezetes Hadik család sarjadéka volt. — Nagy-Váradon f. hó 14-én hunyt el Kalotay Mihály nyugalmazott százados, ki körülbelől ötven évet töltött nyugalomban. A kilenczven felé közeledő vén katona még I. Napóleon idejében katonáskodott, s nem egy csatában vi­ tézül viselte magát. — Soltész Lajos, volt nagy­ bajomi gyógyszerész, egy év óta visszavonultságban élő pesti lakos elhalálozván, végrendeletileg mind rokonainak, mind hazai köz-és jótékony inté­ zeteknek tekintélyes összeget hagyományozott. — Meghalt továbbá: Baján Pilaszanovics Péter, az egész környék által tisztelt aggastyán, 88 éves korában; Técsőn Dallos János szolgabíró, Máramarosmegye buzgó tisztviselője. — A külföldön Bautner Frigyes, a német történetbuvárok Nestora, ki több izben politikai szerepet is játszott, halt meg 92 éves korában. Egyik leghíresebb munkája: „Európa története a X V . század vége óta."

n0gy

. n _ igyál, örökké a világ sem áll!" — csakhogy ext Vörösmarty irta. — D . P . Mi elhiszszük, hogy önnek a „Haldokló hon­ véd" legkedvesebb verse. De részünkről nem találtunk benne egy jó vonást sem. S ha a többi még gyöngébb : nem is kérünk több mutatványt. — „Bizalom." Hosszadalmas, üres, laposra kinyúj­ tott valami. Aztán mit gondol ön az ilyen képek alatt, mint „az ifjúságnak aranyozott (!) álma, mely fönn a fel­ hőkbe veri gyökerét" ? - mi nem tudunk alatta képzelni semmit, pedig a kép talán arra való volna, hogy az olvasó elképzelhesse. — Pest. S. I. A czikk épen nem agy van írva, hogy használhatnók. A mellékelt rajzok még vázlatoknak is olyan gyarlók, hogy mit sem lehet belólök készíteni. — Pest. M. J. Az elbeszélésnek sem tárgya, sem elő­ adása meg nem üti a mértéket. Mint iskolai gyakorlat tán érdemelne némi figyelmet.

SAKKJÁTÉK. Bécs-LoudoB közötti versenyjátszma. Világos

(Folytatás.) Sötét V i l á g o s Sötét (Bécs) (London) (Bécs) c5-b4: 27. V d 6 - e 7 Bf8-d8 Bd8-e8 28. B d l - d 7 ; Kg8-f8 Vg6-d6: 29. Ve7 - d6 Kfá—g8 Fe4-g2: 30. Bd7—d6: Ba8—c8 Fg2-d5 31. Bd6 - d 4 Ffö—e4 Bc8-c4f 32. B d 4 - d 5 : b7-b6 (Folytatjuk.) b6-c5:

** (A képviselőház) jun. 19-ki ülésében meg­ (London) 20. Veö—d4 kezdte az 1874. évi költségvetés tárgyalását; az 21. H c 3 - d 5 : átalános vitát valószínűleg hamar bevégzik, mi­ 22 Hdő — e3 után a balközép elfogadja a részletes tárgyalás 23. F f l - c 4 alapjául a költségvetést s csak a szélsőbal ellenzi; 24. Bhl—el sőt azt hiszik, hogy a— költségvetés részletes tár25. b 2 - b 4 ÖUI* atoll U l O U A u , ~~^j 26. Vd4—d6 g\ alása is ezúttal oly gyorsan fog folyni, hogy Sötét. július első napjaiban befejezik, s az országgyűlés ezután elnapolhatja üléseit. ** {Eötvös-emléktábla.) Karlsbadban jun. 16-án vakolták be a „Mariahilf"-hez czimzett ház falába, a nagy-forrással szemben, ama fehér karrarai márvány táblát, melyet Eagel Adolf Pécs­ ről, a dicsőült b. Eötvös J . ott-lakása emlékére készittetett. A tábla arany betűkkel a következő föliratot viseli magyar és német nyelven : „E ház­ ban lakott a magyar iró és államférfi b. Eötvös József 1864. nyarán." ** (A népszínház ügyé) Pestváros jun. 18-ki közgyűlésében került tárgyalásra; a közgyűlés elfogadta a nagybizottság s a kormány ajánlatát a telekcsere iránt, s igy a népszinház létesülése már biztosítva van. **• (Az iparbank) jun. 16-án tartotta volna meg az árverést a hatvani és gránátos-utcza sar­ kán levő, sajátját képező régi posta-házra nézve. De bár jó előre ki volt hirdetve, csak egy ember jelentkezett s az is visszalépett. Ez is bizonyit pénzügyi viszonyaink ziláltsága mellett. ** (A bécsi világkiállítás tanulmányozására) Szegedről, tulnyomólag az iparos osztályból, 24 egyén küldetik föl; 10 a városi alapból, 10 magán Előfizetési fölhívás adakozásból, 4 a kormány által nyújtandó se­ gélyből. ** (Az állatkertnek) József főherczeg pompás gímszarvast ajándékozott az alcsuti vadaskertből; ily szép példány még a szar vasgazdag erdőkben Nemzeti szinház. is csak ritkán találkozik. A majomház is megsza­ Péntek, jun. 13. „A fertálymágnások." Vígjáték 4 porodott hat újonnan érkezett majommal. A tyú­ , kok számára pedig most uj, czélszerübb udvarokat felv. Irta Bérezik Árpád Szombat, jun. 14. „Faust." Opera o felv. Zenejet szer­ készitnek, a földmivelési miniszter támogatása 1873-ik évi július—deczemberi folyamára. (Hauck M. k. a. fóllépteül.) <( mellett. Várnak tengeri kutyákat is, mig a hazai zetté Gounod Vasárnap, jun. 15. ,.A vén bakancsos es fia a huszár. túzokból egy példány sincs. Pedig az állatkert Népszínmű 3 felv. Irta Szigeti József. Előfizetési föltételek: hamar benépesülhetne, ha sok túzok-ajándékot Hétfő, jun. 16. „Az erdő széped Dráma 5 felv. Irta kapna, mert ez a madár az, melyért a nyugatra Feuillet Octave; ford. Feleki. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok «gy Üti: eső állatkertekből mindig szívesen adnának drága Kedd, jun. 17. „Bomeo és Júlia " Opera 5 felv- Zene­ csereállatokat. iét szerzetté Gounod - (Hauck M k. a. fóllépteül.) Félévre (július—deczomber) 6 fit ** (Ludoviceumból) 17 tiszt, két részre Szerda, jun. 18. „A légyott.'- Vigjáték 1 felv. Irta ifj. Csupán a Vasárnapi Újság: oszolva, e hó végén térfelvételi munkálatokra Ábrányi K. — ,yEgy nő, kinek elvei vannak." Vígjáték i Félévre (július—deczember) 4 fit rándul, egy rész Forinyák őrnagygyal a Maros­ i felv. Irta Dobsa L. jun. 19. „Fra Diavolo." Opera 3 felv. Ze­ völgybe, a más rész pedig Kápolnay századossal néjétCsütörtök, Csupán a Politikai Újdonságok: szerzetté Auber. - {Hauck M. k. a. fóllépteül.) Orsó vára, mig 64 hadapród Bulyovszky őrnagy Félévre (július—deczember) 3 fit Szerkesztői mondanivaló. parancsnoksága alatt három csapatban Veszprém Btf~ Egyes előfizetések legczélszerübben postai utal­ — Nagy-Várad. M. K. A visszaemlékezésben van környékére rándul. által eszközölhetők, amelyre bérmentesítésül csak egy ** (Eugénia excsászárné) Chislehurstban kö­ némi költői hangulat; de nincs még költői alakítás, mely vány érzéseket s gondolatokat egyedül kerekítheti müve. A darab 5 krajezáros bélyeg kívántatik. zelebb tétette le ama kápolna alapkövét, melyben az &tF~ Tíz előfizetett példányra gyűjtőinknek egy tiszbefejezés nem mond semmit, s nem oldja meg az előzmé­ III. Napóleon hamvai fognak nyugodni. A ká­ nyek által fölvetett hangulatot, hanem csak visszatér oda, teletpéldánynyal szolgálunk. nem tudván hova menni. Igyekezzék először alapeszméjé­ polna már augusztusban elkészül. Pest, jnnius-hó 1873. ** (Szilágyi Istvánnak,) a főváros ama derék vel és czéljával tisztában lenni, mielőtt írni leül. 4 Vasárnapi Újság és P. Újdonságok — B . 8. ,.A Tivornyában" bizony nem dythiramb. I iparosának, ki százezerekre menő vagyonát mind kiadó-hivatala (Pest, egyetem-uteza 4. sz. a.) Jóformán semmi sem. Másfél jó sor mégis van benne ; ez 1 szegény iparosok gyermekeinek iskoláztatására

VASÁRNAPI ÚJSÁG Politikai Újdonságok

HETI Honapi-és Katholiku- és protestáus Hetinap | naptár 22 23 24 25 26 27 28

Vnsar Hétfő Kedd Szerd. Csőt. Pént. Szóm

TARTALOM.

NAPTAR.

üArög orosz naptár

Izraeliták naptára

Nap hoss*a kél 'nyűg.

Június (ó) Siv. R. t PJúnius 1 0 G S Timoté 27 91 1 1E * Albán E 3 Paulina 11 Bertái 28 91 58 Eberhard ! Szidónia 12 Onophrius Pí9 92 55 Ker. BZ. János Iván lSAquilius 80 Roschod. 93 52 Prosper Vilmos János és Pál 14 Elizeus pr. | 1 Thamuz 94 40 * Jeremiás 15 Álmos 1 95 47 László királv László 16 Tichó 3 S f s u k . 96 44 Leo pápa Arszlán Holdvaltozu- • •!. • Újhold 24. 10 óra 28. 5 perczkoi

6. p. 4 2 4 3 4 4 4 4 4 5 4 b 4 6 este.

ó. 8 8 8 8 8 8 8

p. 1 1 1 1 1 0 0

Hold hossza kél f. 55 68 81 94 106 119 131

nyög.

p. 6. p. ó. p. 6 2 7 5 51 27 2 38 7 3 24 3 16 8 10 8 4 3 9 3 36 5 1 9 43 1 6 7 10 17 9 V 14 10 44

Pólya József (arczkép). — A várrom A nagymami ládája. — Az erdélyi szászokról (képpel). Utazás egy jégdarabon (két képpel). — Magyar Amerika, IV. — A meteorológiáról, L - Egy amerikai vállalkozó, III. (k<sP* pel). - Egyveleg. — Tárház: Irodalom és művészet. Közintézetek, egyletek. — Egyház és iskola. — Ipar, ga«daság, kereskedés. - Közlekedés. — Mi ujaág? - Nem­ zeti színház. — Szerkesztői mondanivaló. - Sakkjáték. Heti-naptár. __ Felelős szerkesztő: H á g j Miklós (L. magyar-utftza » • «•> i

Előfizetési föltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok esryiitt: Egész évre 12 ft. — Félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft. Félévre 4 ft. — Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. — Félévre 3 ft. Hirdetési dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor. vágyálmuk helye, egyszeri igtatásnál 10 krajezirba; háromszori vagy többszöriigtatásnál csak 7 krajezárba számíttatik.— Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécshen: Opprlik Alajos. Wollzeile Nr. 22. és Haasenstfin és Vogirr, Wollzeile Nr. 9. — Bélyegdij, külön minden igtatás után 30 kr.

Sayous H á l a istennek, barátaink száma, a kik é r t ü n k a nagy világ előtt jó szót tesznek, elég n a g y m á r . S fájdalom, az ismeretlen­ ség viszonyainkkal, történelmünkkel, iro­ d a l m u n k k a l , köz- és társadalmi életünkkel, oly á t a l á n o s m é g mindenfelé, hogy ily szó­ szóló jó b a r á t o k r a m é g m i n d i g szükségünk van s m é g soká szükségünk lesz. Illő, hogy m i is megbecsüljük őket s b a r á t s á g u k é r t és n e k ü n k tett jó szolgálataikért viszonzásul, emlegessük mi is szeretettel s hálánk jeléül ismerkedjünk m e g velők közelebbről, hogy a nemzetünknek tett szives szolgálatokon k i v ü l egyéb érdemeiket is méltányolhassuk. L a p u n k olvasói talán emlékezni fognak m é g közleményeinkre, m e ­ lyekben részletesen ismer­ t e t t ü k Sayous Edének, a d e r é k fiatal franczia iró- és tudósnak „Magyarország és i r o d a l m á n a k története 1790-töi 1815-ig" czimü munkáját. E m ü a mily ro­ konszenves i r á n y u n k b a n , ép oly alapos t a n u l m á n y is egy oly korszakról, mely épen közvetlenül előzte m e g a mostani nemzedék életkorát, mely irodalmi és politikai újjászületésünk előkészületeivel, s elöküz- . delmeivel telt el, de a m e l y a legutóbbi időig, épen a legkevésbbé volt tisztába hozva történetiróink által, s csak mióta H o r v á t h Mi­ hály „Magyarország törté­ n e t é t " —» a „Huszonöt év történetével" á t h i d a l t a , v a n némi részletességgel meg­ írva itthon i s ; és Sayous m u n k á j á r ó l , átalában véve is s különösen m i n t idege­ néről, n e m m o n d h a t u n k nagyobb dicséretet, m i n t midőn azt mondjuk: hogy nemcsak lelkiismeretesen fölhasznált mindent, a mit hazai íróinknál, H o r v á t h M. legújabb dolgozatait is bele értve,találhatott, hanem azo­ kon kivül eredeti források­ ból, m é g föl nem dolgozott

Ede.

kútfőkből is merített, s mindezt a magyar szel­ l e m e s a m a g y a r viszonyok oly teljes fölfogá­ sával, m i n t h a közöttünk született s élt volna. Az igaz, hogy Sayousnál, s családjában, hagyományos lehetett egy soká elnyomott és sokkép kijátszott nemzet alkotmány-küz­ delmei s történelmi joga iránti rokonszenv. Ö egy franczia p r o t e s t á n s család ivadéka, m e l y épen azon a keserű sorstapasztalaton m e n t át, mint a X V I I . és X V I I I . században hazánkban is annyi protestáns család. — Sayous családja déli Francziaországban volt honos s neve ott m é g m a is jóhangzásu. De a m ú l t században, mikor a huguenották iva­ dékai ellen ú j r a megkezdődött a reakezió, a

SAYOUS EDE.

Sayousk is, annyi más protestáns családdal e g y ü t t száműzettek őseik hónából s a szabad Svájcz nyitotta meg nekik vendégszerető kapuját s adott biztos menhelyet az üldö­ zötteknek. Itt, s jelesen a Kálvin városában, a vallásszabadság egyik erős védbástyájában, Genfben született Sayous Ede, 1842. j a n u á r 10-dikén. Tiz éves g y e r m e k volt m é g csak, midőn apja visszaköltözött hazájába, hol m á r semmi sem g á t o l h a t t a többé, hogy P a r i s b a n tele­ pedhessék meg, hol a protestáns egyház szabadon virágzott s virágzik ma is. A fiu, ki eddig csak a szülői háznál tanult, i t t kezdette m e g nyilvános iskoláit s itt vé­ gezte be és pedig oly ki­ t ű n ő sikerrel, hogy alig töltve be 21 é v é t , m á r 1863-ban maga is tanár le­ hetett. Tanári pályáját a versaillesi lyceumban kez­ dette meg, hol azonban nem m a r a d t soká, m e r t m á r két év m ú l v a (1865) Parisba a Charle-Magne (Nagy-Ká­ roly) lyceumba hivták meg, a történelem t a n á r á n a k . Történelem és különö­ sen irodalomtörténet vol­ t a k kedvencz t a n u l m á n y a i \ mindig, és pedig nemcsak 1 az adathalmaz, melylyel j némely úgynevezett t u d ó s megtölti a fejét, hanem a szellem, m e l y a j o g , az intézmények s az állam t ö r t é n e l m i fejlődésében a m ú l t tanúságait a jelenI:. nek adja s a jövőnek kezet n y ú j t ; valamint az iroda­ lomtörténetben m a g a az irodalom, bele é r t v e a széptani elméleteket s az em­ beri szellem egész irányát, mely abban nyilatkozik. Épen ide vágó irodalom­ történeti m ü v e „ A régi francziaköltészetről", mely 1866-ban j e l e n t meg s áta­ lános elismerést nyert, sze­ rezte m e g neki az „iroda­ lom t u d o r a " (docteur en lettres) koszorúját.

306 Kora ifjúsága óta vonzotta öt valami (mint m a g a beszélte e sorok Írójának) a ma­ gyarokhoz s különösen n y e l v ü n k h e z és iro­ d a l m u n k h o z . Nem mondhatjuk, hogy m i n t sokaknak a külföldön, függetlenségi harczunk nagy erőfeszítései v o n t á k volna ma­ g u k r a figyelmét s azok közvetlen befolyása alatt érlelődött volna rokonszenve i r á n t u n k , m e r t ő akkor m é g csak 6—7 éves g y e r m e k volt. H a n e m a franczia irodalomban t a l á l t némi n y o m o k a t az ujabb időkben, melyek öt hozzánk vezették. Chassin Petőfije, Thalés B e m a r d iratai s forditásai, egy p á r — a k k o r külföldön élő —• m a g y a r r a l való meg­ ismerkedés, költötték föl s t á p l á l t á k benne e rokonszenvet, s mihelyt egyéb t a n u l m á n y a i közt egy kis rést találhatott, 1867-ben ta­ n u l n i kezdette nyelvünket, hogy i r o d a l m u n k ismeretét a közvetlen forrásból meríthesse. Már 1868-ban a n n y i r a ment a m a g y a r nyelv­ ben, hogy megkísérthette hazánkba utazni s itt, kissé még törve ugyan, de mégis érthe­ tően beszélni nyelvünket. Néhány jelesünk­ kel, a közélet s irodalom mezején, megis­ merkedvén: azoktól részletes és alapos tájé­ kozást nyert t ö r t é n e l m ü n k forrásai s iro­ d a l m u n k i r á n y a i felől, melyeknek beható t a n u l m á n y o z á s á t tette föl magában. A következő évben ismételte látogatását, s 1870-ben ( m á r ekkor fiatal, szellemdús ne­ jével) harmadszor látogatta meg hazánkat. Most m á r elég folyékonyan beszélte nyel­ v ü n k e t s szivesen is beszélte azt. Élénk v á g y g y a l kérdezősködött mindenről, a mi r á n k s ügyeinkre vonatkozó tanulmányai­ ban ú t m u t a t á s u l szolgálhatott s Csengery fölvilágositásait a politikai és történelmi, Toldy és Gyulaiét az irodalmi kérdésekben köszönettel fogadta és használta föl. Minde­ n ü t t az első forrásokig m e n t ; s mily szel­ lemmel és szerencsével, 1871. végén meg­ jelent és föntebb m á r emiitett munkájának minden lapja bizonyítja. Elég, csak példa-1 képen, a diaetai irományok-, a Berzsenyi | ódái-, a Nagy P á l országgyűlési szereplése-, i az insurrectio okmányai földolgozására s megítélésére hivatkoznunk. Magyarországi látogatásai alatt éles szemmel s kitartóan vizsgálván közéleti, t á r s a d a l m i , kormányzati s átalában min­ dennemű viszonyainkat s behatolván nem­ zetünk szellemébe, hazaérkeztével több Íz­ ben tartott ezekről nyilvános fölolvasásokat, melyek sokat tettek ügyeink alapos ismer­ tetésére s e l f o g u l a t l a n ' m é l t a t á s á r a a kül­ földön. Jelesen a franczia-német h á b o r ú alatt, inig iskolája zárva volt s a tanszék hallgatók nélkül állott, egyideig Svájczban tartott (a franczia sebesültek j a v á r a ) föl­ olvasásokat hazánkról, m e l y e k b e n t ö b b i közt közjogi viszonyainkat is A u s z t r i á v a l , tüzetesen ismertette s azt az erről világos fogalommal alig biró külföld e l ő t t é r t h e ­ tővé tenni nem sikertelenül igyekezett. A háború utolsó idejében B o r d e a u x b a n a köz­ társasági kormány k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m á n á l működött, hol g a z d a g nyelvismereteivel j ó szolgálatokat t e t t hazájának. Ez időben részint Bordeauxból, részint később P a r i s ­ ból a commune-mozgalmak alatt l a p u n k a t is szíves volt n é h á n y magyar nyelven irt tudósítással fölkeresni. Könyveért s i r o d a l m u n k ismertetése kö­ r ü l i érdemeiért a Kisfaludy-társaság 1872ben külső tagjai közé sorozta. Legújabban, h o g y nyelvünk t u d o m á n y o s alapjaiba s öszszehasonlitó nyelvészetünkbe annál jobban behatolhasson, a finn nyelvet kezdte tanul­ mányozni, mely nálunk is egy n a g y é r d e m ű nyelvészeti kör egyik fő t a n u l m á n y á t képezi. T ö b b ízben említett munkája csak első része egy nagyobb egésznek, m e l y b e n köz­ életünk s irodalmunk ujabb s legújabb ko­

lenül veregette hátát, m i g á l l á t feje tetejé­ hez nyomvas, ü r ü könyei az öregasszony fejkötőjére s ősz hajára csorogtak. Mikor ennek a j e l é t n e k vége lett, a nagy­ m a m i legelső szava is az v o l t : — Látod J á n o s k á m , n e k e m van egy kis unokám, aztán nem hozhattam el, hogy ne­ ked m e g m u t a s s a m ! — s a n a g y m a m i folyton folyvást csak a kis u n o k á v a l foglalkozott. Rákóczi hamvai. Huszár J á n o s atyafiságos szívességgel fo­ gadta falusi rokonait, elbeszélgetett testvére Volt-e ilyen fásult nemzedéke unokájával, a fiatal Csornainéval s annak A hazának, mint a mostani? férjével, kinek becsületes b á t o r szive volt a A fölött is kétkedik, ha vájjon két asszonynak lovagi őre az utón. Hanem Szentek-e az ősök hamvai! m i k o r m a g u k r a m a r a d t a k az öregasszony­ Oh Rákóczi, nem hiába nyugszol n y a l , mindjárt az utazás czéljára tért. Elő­ Idegen föld hantjai alatt! vett egy n a g y írást, m e l y n e k egészen testa­ m e n t u m formája volt. Az a nép, mely visszakérni retteg, E g y életen á t folytatott takarékosság­ Nem méltó, hogy az övé maradj. gal g y ű l t v a g y o n r ó l rendelkezett, s a ren­ Sivár ember, a ki azt hiszed, hogy delkezésnek a közügy, de főként a helvét A holtnak j ó , bár hol fekügyék: hitvallású reformált anyaszentegyház.négy Kérd a sorsot összetett kezekkel, kerülete lássa hasznát. Hogy valaha bujdosó ne légy. A n a g y m a m i helyeslőleg bólintgatott, a m i n t öcscse fölolvasta a tervezet czimét: A halottak hazajárnak éjjel, „Fundatio, m e l y e t is tettek Tüdős Rozália Eszükbe jut, hogy otthon mi jó . . . K a t h a r i n a és H u s z á r J á n o s testvérek, isten­ Majd megtudod, milyen átoksúly az, ben boldogult, áldott emlékezetű édes anyjok, Hí valaki kétszer bujdosó! előbb Tüdős Ferenczné, később p e d i g idősb H u s z á r J á n o s n é emlékezetére." — Eszébe Fog-e e föld hazafit teremni, sem j u t o t t szegény öregasszonynak, hogy Ha ily sivár szivekkel vegyül? ezek a n a g y összegek nem az ö szerzemé­ Lesz-e hűség, szabadság oly földön, nyéből t a k a r í t t a t t a k meg, s hogy ezekből Mely többé már föl nem melegül? voltaképen H u s z á r János-féle a l a p í t v á n y t kellene teremteni.. Boldog volt, m i k o r azt Kétségb'esve nézek a jövőbe, hallotta, h o g y édes a n y j á n a k neve az övével Látom ott a pusztuló hazát! és öcscséóvel e g y ü t t örökre f e n n m a r a d s két A bujdosó megáll a határon, szegény p a p n é és egy szegény papfiu nevét Ott áll soká, — és nem lépi át. u g y fogják emlegetni, v a l a m i n t a r é g i nagy­ lelkű és nagyszivü fejedelemnek és fejedel­ Oh déli szél, mely átérzed, mit tesz mek dicsőséges emlékezetét. Miféle és mek­ Szertejárni a nagy ég alatt: k o r a összegekről v o l t ott szó, ő a r r ó l semmit Szégyenítsd meg a korcs unokákat, sem h a l l o t t ; u g y e l m e r e n g e t t , h o g y észre Ho/d haza a drága hamvakat! sem vette, a m i n t reszkető balkezébe szorí­ Dalmady Győző. tott alsó ajakát csaknem a szakadásig rezeg­ tette. H a n e m egyszer csak fölrezzent, ajakát A nagymami ládája. eleresztette, a karszékbe kapaszkodott m i n d — Elbeszélés. — a k é t kezével. V a l a m i megütötte a figyelmét s fölállt. Öcscsére tekintett, ki m é g egyszer (Vége.) ismételte előbbi szavait. — E d d i g van a testamentom, kedves né­ A bécsi á g e n s és a falusi öreg papné ta­ lálkozása n e m volt közönséges dolog s or­ ném, m e r t egyebünk nincs semmi. — H á t az én S á n d o r k á m n a k m i m a r a d ? szágos fontosságú esemény is válhatott volna belőle, ha a n a g y m a m i S á n d o r k á t kelletén H á t te nem tudod, hogy n e k e m S á n d o r k á m t u l n e m szerette volna. Az utón is folyvást is van ? H a a S á n d o r k a k i m a r a d belőle, ak­ aggódott, h o g y az ö r e g Csornainé most csak­ k o r nekem nem kell a t e s t a m e n t o m ! u g y a n beválthatja m i n d e n n a p o s igéretét s Ezzel az öregasszony bejelentette a má­ a szegény kis á r t a t l a n t „agyon csapja." Mi sodik g y e r m e k k o r á h o z n a g y o n jól illő véle­ lesz a k k o r ő belőle, ha az a g y e r m e k meg­ m é n y t , h o g y ö ilyen-formán n e m játszik. h a l ? igy t ö p r e n k e d e t t s észre sem igen vette, Nem használt semmi m a g y a r á z a t ; a nagy­ h o g y most m e g unokája előtt beszélget épen m a m i szilárdul m e g m a r a d t a maga föltétele u g y mindenféléről, a m i n t m á s k o r S á n d o r k a mellett, hogy a testamentomból Sándorka előtt szokott. H a n e m a kocsizörgés miatt fe­ legalább is a n n y i t megérdemel, m i n t az lét sem igen lehetett érteni s az ifjú Csor­ idegenek. nainé csak a n n y i t t u d o t t meg, hogy n a g y — De édes néném, Katiczám, látod, te s u m m a pénzről a k a r n a k most Pesten vég­ elrontod az egész dolgot, pedig m á r ötven rendeletet tenni s ebből a n a g y m a m i sokat esztendeje m i n d i g erre szerezgettünk. Tu­ szánt S á n d o r k á n a k . dod-e, h o g y én m i n d i g ezért a becsületért A találkozás csakugyan az „ A r a n y sas"- dolgoztam s te u g y elrontod ezt is, m i n t h a n á l történt. E g y s z e r ű , csendes, de m e g h a t ó g y e r m e k e k v o l n á n k s a porból r a k o t t csibé­ jelenet, melyben a beszédnél több v o l t a bi­ ket szórnád szerteszét. Ne v e d d el a felét zonytalanul tapogatódzó taglejtésekben nyi­ édes a n y á d emlékezetétől, majd á d az isten latkozó kifejezés. A n a g y m a m i n a k j á r t a k a ! n e k ü n k még o l y a n t is, a m i t S á n d o r k á n a k kezei s egész teste reszketett, félig megva­ h a g y h a t u n k ! k u l t szemeiből pedig n e m b i r t a k m e g i n d u l n i O l y a n szépen r i m á n k o d o t t az a nagy­ a könyek s csak nagy r i t k á n t u d o t t hetven- városi u r a s á g ennek a falusi e g y ü g y ű öreg kilencz éves méltóságos testvérének a n n y i t asszonynak, de csak h i á b a ! Mondhatta volna mondani, a m e n n y i t a r é g i megszokásból azt is, hogy az egész szerzemény az övé, azt gépiesen is ki b i r t ejteni: „kedves kis János­ teszi vele, a m i t a k a r ; h a j ó n a k látja, az k á m ! kedv-es jó kis öcsém!" A tekintélyes egész Tüdős nevet félre veti a fundáczió magas, m é g alig m e g t ö r t férfiú pedig j o b b nevéből, de ötven esztendei édes tervezge­ kezével szorosan á t k a r o l t a nénjét, önkényte­ tés emlékét nem a k a r t a Összetörni, megke­ rát akarja történelmileg és kritikailag fel­ dolgozni, egész a jelenig. Óhajtjuk, hogy azt mielőbb befejezhesse s ezzel a rólunk való ismereteket széles körben terjesztvén, tel­ jessé tehesse azt a jó szolgálatot, melynek m á r kezdete is oly köszönetre kötelezett bennünket. -a-

seríteni, h á t nem m o n d t a . A nagymami csak ennyit felelt a hosszú kérésekre. — A m i az én l á d á m b a n van, azt mind a Sándorkának ígértem ; én nem tudom mennyi, de én megigértem neki, hogy nagy u r lesz belőle, hogy elmehet lakni Bécsbe. Hiszen az ö élete m é g ezután következik, az édes a n y á n k pedig m á r meghalt, h á t a pénzt csak idegeneknek adjuk. A halottak­ nak mindegy, azok csak egyformán alusz­ nak a t r o m b i t a s z ó i g ! Azután mi is megha­ lunk ám m á r ! Hiszen öreg vagyok ám m á r én, te is öreg v a g y ; te is meghalsz. Most is csak azért élsz már, m e r t én szerettelek, mert én m i n d i g imádkoztam érted. Sán­ dorka is m e g h a l t volna, ha én nem imád­ koztam volna érte, mikor nagy beteg volt. A szegény öregasszony benne volt a rögeszméjében s valami sibyllai tekintettel forditván arczát öcscse felé, egy pillanatra u g y megvillantak beroskadt szemei, mintha tisztán látott volna. —*Tudd m e g öcsém, H u s z á r J á n o s — igy szólt tiszta, erős hangon — hogy ha én nem imádkozom érted, az isten leveszi ró­ lad a kezét, egy esztendeig sem élsz. H u s z á r J á n o s megrémült. Átok ez, vagy jövendőmondás ? E g y ü g y ű korlátoltság-e, v a g y épen világos látás a jövendőbe, mely egy vak előtt tisztában á l l ? Személyét nem érezte megbántva, de rettegett attól a goiir dolattól , hogy életének egyetlen d r á g a terve, egyetlen czélja meg talál hiúsulni. Hiszen a pénzek egy részéi'ől az iratok m i n d nénjénél v a n n a k s ez a boldogtalan öreg­ asszony, k i tudja m i t csinált a hozzá kül­ dött Írásokkal. Oh ha épen a fölöttébb való szeretet buktatja meg legszentebb szándé­ kában ! Ezt mind egy perez a l a t t elgondolta Huszár J á n o s s behívta a fiatalokat, hogy az öregasszony hadd felejtse el a dolgot s talán majd újra lehet vele kezdeni min­ dent. Kiment sétálni, egy-két látogatást végzett ismerőseinél, végig sétált a szénapiaezon, megnézte az épülőfélben levő re­ formátus templomot s m é g az árvíz előtti ócska paplakban meglátogatta az öreg Bá­ t h o r y püspököt. A z u t á n betekintett a híres „Két pisztoly" fogadóba s látta, hogy a fiatal Csornai épen a kocsija tengelyét keni, m i n t h a m á r ú t r a készülődnék. Megkérdezte tőle, hogy mikor a k a r n a k i n d u l n i ? Csornai nem t u d t a megmondani, h a n e m a n a g y m a m i azt parancsolta, hogy m i n d i g készen álljon. H u s z á r J á n o s u r rohanva sietett szállá­ sára, az „ A r a n y sas"-ba s nénjét is épen ké­ szülőiéiben t a l á l t a unokájával. Megkér­ dezte, hova készülnek ? — Haza m e g y ü n k , édes öcsém — felelt az öregasszony — szegény embereknek nagyon költséges ilyen nagy városban az élet, ha fösvény gazdag rokonaik vannak. A sértést, bár érdemetlenül, de mégis elhallgatta az öcs s hamarjában nem t u d o t t r á válaszolni. — Haza m e g y ü n k János, — kezdé ismét az öregasszony — majd otthon elvégzek mindent. Elküldetem neked Bécsbe mind, a mi a tied, aztán tedd oda, a hova jónak lá­ tod. H a g y d azokra, a k i k e t szeretsz. Csak a micske közös örökségünk volt, abból em­ lékezzél meg azokról a szegény atyádfiai­ ról, a kik Szent-Ágotán laknak. — De néném — felelt Huszár János — csak nem akarsz itt hagyni, mielőtt dolgun­ kat elvégeztük volna! Csak nem akarsz el­ indulni most, m i k o r mindjárt a nyakatokban lesz a zivatar! Nem é r t e k ki Budáról, mi­ k o r r a agyon áztok, a milyen felhők kere­ kednek m i n d e n oldalról! Nem a k a r t a hinni, h o g y most egyszerre vége szakad minden szép tervének s ötven

esztendő óta folyvást készülődő végrende­ lete helyett ujat kell készitnie. Pedig u g y volt. Az öregasszony hajtha­ tatlan m a r a d t , s mikor öcscse a fiatal aszszonyhoz fordult, hogy ne engedje nagy­ anyját idő előtt s a v i h a r r a l szemben útnak indulni, a fiatal Csornainé csak azt felelte: — Kedves bácsi, mi nem szoktunk a n a g y m a m i n a k otthon sem parancsolni! H u s z á r J á n o s u r egy karszékben ült, csaknem mozdulatlanul! Szédülni kezdett a fejére tóduló v é r t ő l , s mikor nénje megcsó­ kolta búcsúzóra: átkarolta az öregasszonyt, magához szorította erősen, görcsösen, de a fuldoklás m i a t t szólni nem tudott. Az öreg­ asszony nem látta, hogyan forr a vér öcscse fejében, nem látta, hogyan üvegesednek el szemei, csak a fiatal Csornainénak szorult el a szive a keserves jelenetre. Már épen szólni akart, hogy maradjanak, mikor a nagy­ m a m i ismét kiadta a parancsot: — Leányom, menjünk! Ereszsz el öcsém! Isten áldjon meg — utoljára! A fiatal asszony kétszer-háromszor meg­ csókolta nagybátyja kezét s ott hagyták a nemes lelkű gazdag embert, m i n t h a csak egy kérges szivü, uzsorás, fösvény vén em­ ber lett volna. A családias alapitvány szép formában kigondolt terve ott m a r a d t a halál árnyéká­ val küzködö öreg ember szobájában, s mi­ dőn egy perezre magához t é r t , azonnal széttépte az összes iratokat s másnap viszszament Bécsbe, hogy újra eltemesse m a g á t és fájdalmait a hivatal gondjaiba. A n a g y m á m i é k pedig megindultak a „Két pisztoly"-ból hazafelé, a hajóhídon utolérte őket a zápor, s m i k o r a Gellértet elhagyták, m á r csattogott, villámlott, a szél u g y hoi'dta a záport, hogy élet-halál veszé­ lye közt érkeztek Promontorra. De azért m á s n a p éjfélkor m á r otthon voltak SzentÁgotán s a n a g y m a m i szinte megfiatalodva tette az intézkedéseket. A helybeli tisztelendő u r a t magához hi­ vatta s m e g k é r t e , hogy az ö költségére utazzék föl mindjárt Pesten á t B é c s b e H u s z á r J á n o s u d v a r i ágens és k i r á l y i consiliarius u r ö nagyságához s adja át neki az ö külde­ ményét. A tisztelendő u r hajlandó volt a pesti és bécsi ú t r a s nagy é r d e k ű volt rá nézve, hogy az u d v a r i agentiánál megfor­ dulhat. Azonnal hozza fogott a készülő­ déshez. A n a g y m a m i pedig fölnyitotta a n a g y kék ládát, s mikor a skatulyát kivette be­ lőle, u g y r é m l e t t neki, mintha szeme világa egyszerre megjött volna s az ötven év óta őrzött l á d á t most egyszerre üresnek látná. A skatulyát bezárta és lepecsételtette a falusi jegyzővel, a kis lakatkulcsot, mely azelőtt m i n d i g nyakában függött, szintén becsomagoltatta és pecsét alá záratta s az egészet á t a d t a a tisztelendő urnák, ki más­ n a p a fiatal Csornaival már korán úrban volt P e s t felé. A n a g y m a m i ekkor behivatta unokáját és S á n d o r k á t s kiosztotta parancsait. — É d e s leányom, a kis g y e r m e k vesse le a nadrágot, vesse le a csizmát; járjon gatyában, mezitláb, a hogy szegény gyer­ mekhez illik. Sándorka, jó gyermek légy, m e r t a n a g y m a m i meghal, aztán neked nem h a g y a testamerttomában semmit. A z u t á n a kis fiút kiküldte s unokájának tovább beszélt. — Az öcsém majd valami kis alamizs­ n á t hagy r á t o k a testamentumában. H a el­ fogadjátok, h a n e m : én nem bánom! É n m á r nem sokára meghalok, m e r t ezután m á r nem t u d o k imádkozni. De a bécsi ura­ ság is meghal, m e r t ö érte sem imádkozom. A kis g y e r e k r e vigyázz; imádkozzál érte

mindennap, tán az isten a te imádságodra, is megtartja, m e r t én m á r ö érte sem tudok imádkozni. Neveld föl szegény embernek, legyen belőle olyan becsületes ember mint az ipad, aztán szerezzetek neki olyan jó feleséget, mint te vagy. A k k o r aztán még a más világon is szeretlek. A szegény fiatal Csornainé sírva ment ki a benyílóból a. szobán, konyhán át, ki a folyosőfa'. Ott a napával, az öreg < 1 sornainéval találkozott. — H á t neked mi bajod? — kénlé az öregasszony. — Szegény n a g y a n y á m ! Én nem tudom mi baja! — s z ó l t a meny, könyekben végezve a mondást. — Bolond ugy-e? Hisz az is volt min­ d i g ! K á r is volt a házba fogadni! Bolonddá tette, elrontotta a gyerekedet, most meg el­ pusztít téged is, m e g az u r a d a t is! A fiatal asszony meg sem állt tovább ezt a beszédet folytatni, hanem ment kifelé az udvaron végig a szérüs kertbe, hogy ipának, az öreg Csornainak kipanaszkodja magát. — Hagyd el, édes leányom, ne sirj. Majd megcsillapszik ám a nászasszonv is, meg az öcscse is, aztán egy pár levél megint helyre hoz mindent. Ha Bécsben is olyan j ó szívok van az embereknek, m i n t nálunk Ágotán, akkor lehet ugyan folyvást perelni, mint az én feleségein teszi, de h a r m a d n a p alatt min­ den haragból ki lehet békülni. A fiatal asszony egy kis negyedóra alatt u g y megcsillapodott, m i n t h a csak pap vi­ gasztalta volna meg. Egészen megenyhülve ballagott befelé. . A konyhaajtónál S á n d o r k á v a l és a szol­ gálóval találkozott, a mint az uteza felé in­ dultak kézen fogva. Megkérdezte, hova mennek? — A pisze asztalost hivatja a nagymami, édes anyám, koporsót akar m a g á n a k csi­ náltatni, mert meg akar halni —• felelt Sán­ dorka, v e r s e n y t sírdogálva a szolgálóval. Csornainé megdermedt. Nem t u d t a meg­ akadályozni a dolgot, s mire összeszedte ma­ gát, hogy ipát beszólítsa, a pisze asztalos m á r alkuban volt a nagymamival. Rohamo­ san ment minden. A n a g y m a m i m é g soha sem tudott olyan szigorúan parancsolni, mint ebben az egy kérdé sben. H á r o m napig halasztgatták az asztalos­ nál a koporsó készítését, a negyediken csak­ ugyan hozzá kellett fogni, m e r t a n a g y m a m i m á r föl nem kelt az ágyából és senkihez sem szólt egy szót sem, csak Sándorkát csókolta meg kétszer naponként, reggel és estve. E g y hét a l a t t készen volt a koporsó is. Ideje is volt, m e r t egy hét óta m á r olyan volt a ház, m i n t a valóságos halottas ház. Mikor a fiatal Csornai és a tisztelendő ur haza érkeztek a pesti és bécsi útból, épen akkor vitték haza a diszes szép úrias ko­ porsót. Csornai és a pap rohantak az öregaszszonyhoz, hogy az u t e r e d m é n y é t elbeszél­ jék. De m á r a k k o r csak annyit mondhat­ tak, hogy elvégezték a rajok bízott dolgot. A n a g y m a m i felült az ágyban, megkö­ szönte a szívességet, elmondta, hogy a n a g y ládában semmi sincs, csak az ö r u h á i és ék­ szerei, ezüstje, aranyja. Az is pénz lesz, csak el kell adni s földet kell rajta venni a Sán­ dorka számára. Megcsókolta m i n d az egész háznépet, még az öreg Csornainét is. Az öreg Csornait megkérte, hogy m e n y é t ezután is szeresse s legyen neki e z u t á n is édesapja. Sándorkát végig t a p o g a t t a s a fejére t e t t e kezét, megáldotta, hogy az isten ne gazdag emberré, de boldog e m b e r r é tegye. Azzal befordult a fal felé s n a g y csendesen egy kis idő múlva ismét föl akart ülni, de viszszaesett és m e g volt halva.

308 A bécsi utazók Bécsben nem látták Huszár János urat, mert senkivel sem akart talál­ kozni. A nagymami szép csendes halálát és temetését megírták neki, de válasz nem jött. A nagymami ládáját mikor felnyitották, sok szép mindent találtak benne; bőven elég volt, Csornaiék rangjához képest, örök­ ségnek. Az öreg Csornainé is meg volt vele elégedve. S mikor egy félév múlva Bécsből tudósitást kaptak, hogy az ifjabb Csornainé és fia számára Huszár János királyi konsiliárius és udvari ágens négy ezer forintokat hagyott váltó czédulában: akkor már az öreg Csornainé is szerencsés házasságnak tartotta a fia házasságát. Huszár János ur haláláról nem hallottak semmi részletesebbet. A tisztelendő ur tudott annyit, hogy sok vég­ rendeletet, de kevés pénzt hagyott maga után.

Kárpáti kunyhó. Hatalmasabb határkövot egy országnak nem is teremthetett volna az isten, mint a Kárpátok. A z eget verő pyramisok ezreinek egymásra hal­ mozott csoportja az, megdöbbentő és elragadó. Megmérhetlen távolra eltekint kopasz fejők s olyankor könnyű kékes felhőnek tűnik föl, mely a láthatárt csipkézi. Olyan átlátszó és lenge, mint a lehellet. A ki a szepesi K á r p á t o k a t szép tiszta júliusi időben a hegyaljai hegyekről látta, könynyen megértendi, honnan veszik eredetöket a ma­ gyar népmesében annyiszor előforduló üveg­ hegyek. Este, ha a nap leszáll, rózsaszin fátyolba bo­ rulnak e h e g y e k ; csúcsaik között szűrik át a nap arany küllőit, melyek ragyogást terjesztenek az egyik oldalon, mig a másik felől violába megy á t a rózsaszin. V a n a napnak egy bizonyos pontja, a mikor olyan az egész K á r p á t , minthalánggal égne. T é l é i jégkristálylyá fagy az egész hegység

309 hogy szíves vendégszeretettel ne fogadná az eltik­ kadt vándort s egy csupor tejjel vagy egy darab sajttal mog ne vendégelné. J ó lelkű emberek ezek mind, nem kivannak ezek szívességükért semmit, s h a egy-két pipa do­ hányt adsz nekik, túlságosan megjutalmazva érzik magukat s boldogokká tetted vele. J e l e n képünk egy ily kunyhó elejét ábrázolja a Közép-Kárpátokból.

A Gizella-albumból. A Gizella-album, melyet hazai művészeink által P e s t városa készíttetett Gizella főherczegasszonynak L i p ó t bajor herczeggel egybekelése emlékéül s küldöttség által nyújtott át a fejedelmi menyasszonynak, jelenleg a bécsi kiállításon lát­ ható, hol már csak külső kiállitási disze által is egyike a legértékesebb t á r g y a k n a k a maga nemé* ben. E z azonban kiváló művészi kivitele daczára

Kárpáti havasi kunyhó.

A kik a reformált egyház ügyeivel isme­ addig a határozott egyenes vonalig, a hol a fenyves retesek, azok a Huszár János nagy vagyo­ erdő végződik. Onnan kezdve fehér, mint óriási nából némi apró részecskéket ismerhetnek czukorsüvegek csoportja. S oly tiszta, oly átlátszó a lég, hogy félóra alatt elérhetni véli az ember a „Huszár-alapitvány" név alatt. Előfordul ez hegyeket, holott talán egy ogész napi járóföldre a név több, régebbi hazai, nemes czélú inté­ vannak. zetnél is a végrendeleti alapítók sorában É s ott a hegyek között, a hol azt hinnéd, csak tekintélyes, de aránylag mégis csekély ösz- a kőszáli sas rakhat fészket, emberek laknak, sze­ szegekkel. A tökepénz nagyobb része hir gény nyomorult pásztoremberek, kik fölhasznál­ szerint a bécsi előkelőbb hölgyvilág kezén nak egy szikla-hajlást, barlangnyilást s az alá vagy át került forgalomba s a nagymami jöven­ az elé épitik kunyhóikat. Gályákból, gerendákból dölése beteljesült: Huszár János nem élt vannak azok összetákolva, a kunyhó minden egy évet nénje halála után. Bécsben van el- j szögletén keresztül fütyöl a szél, recseg-ropog az egész. Az ily kunyhók előtt rendesen természetes temetve, de én hiszem, hogy ha koporsóját udvartelek van, egy kis fensik, bekerítve sziklák­ lehozták volna Szent-Ágotára s oda tették kal, szálfákkal; ott tenyész a kecske és egyéb volna a nagymami koporsója mellé: a föl- baromfi. A szirtek között zöldmohás gyalogút vezet támadáskor a trombitaszó zengésére egymás a közeli forráshoz, mely ily helyen ezer meg ezer szakad, kristálytiszta és jéghideg vizével látva el fiaié fordulva ébredtek volna! embert, állatot. A pásztor, ki az ily kunyhóban D. J. l a k i k , melynek felét a természet, felét ő épi-

is csak mellékes a belső tartalomhoz, a szép fest­ ményekhez képest, melyeket hazai művészeink, az alkalmiság követelései mellett is, többé-kevésbbé a művészi érték érvényre juttatásával dolgoztak ki. A Gizella-album tizenkét festménye között az első lapot Székely Bertalan műve foglalja el, mely alkalmasint más értelemben is első lapja a nagy becsű emlékkönyvnek. A művészi kivitelű kép Gizella bajor herczegisszouyt, szent István első magyar királyunk nejét ábrázolja, a mint a koronázási palást szövése közben fiát, I m r e h rczeget térdére véve, a már legnagyobb r szt készen álló diszmüvet nézegetik. „Az igénytelen tárgy — mondja egyik illetékes bírálója, Keleti Gusztáv — nyomatékot nyer a családias bensőség nemes kinyomata 3 a korhűség élénk jellege által, mely ugy a színben, mint a melléktargyak választékos oda illesztésében finom művészi tapintattal nyil­ vánul." A kép tárgyának alkalraisága abban rej­ lik, hogy az első magyar királyné épen bajor tette, nagyon szegény, de azért még sem annyira, herczeg-asszony v o l t , mint bajor herczeg-asz-

azonynyá lett a mostani magyar királyleány, ki különben is anyja után a legközelebbi rokonság­ ban áll a bajor uralkodó családdal. Az em­ lék-albumba még alkalmasabbá tette a tárgyat a Gizella név s főként a jelenet fölfogása, mely a nászútra induló főherczegnő előtt történelmi em­ lékezetek keretébe foglalva egy bajor herczegasszonyt épen a leggyöngédebb családi képben tűntet föl. Maga a palást az eredeti, koronázási szent István-palást után készült s ez képezi a történelmi anyagot, mert a két alaknak a művész által czéljaihoz képest fölhasználható képe fönn nem ma­ radt. A melléktárgyak közül az asztal, a falak szőnyegei és a szekrény mind oly motívumok után készültek, melyek az első keresztyénség korszaká­ ból maradtak fönn hazánkban. A kép egészen a középkor styljében készült, s az arany, mint a korszak festésében nagyon jel­ lemző, szintén a kellő mértékben van fölhasz­ nálva a művész által. Az egész festmény a művésznek minden ol­ dalra kiterjedő lelkiismeretes műgondjáról tanus-

H a az életet egész összcségében veszszük, ugy E g y egyszerű paraszt, ki munkája után tisz­ találjuk, hogy az, mi által hosszúnak vagy rövid­ tességes jóllétben élt, büszke, dologtalan és gaz­ nek Ítéljük, attól függ, hogy mennyi és milyen dagságára fölfuvalkodott szomszédjára, a vállát tettekkel van betöltve. vonitva, azt mondta: „ H i á b a gazdag, mégis csak A rest ember élete keveset, vagy épen sem­ annyit ehetik, a mennyivel jól l a k i k . " mit nem számit; léte üres és haszontalan; bármily hosszura nyúlnak évei, élete semmit nem számit. Csak az ismeri a függetlenséget, a ki kevéssel meg­ A munkás ember életével egészen ellenkezőleg elégszik. t ö r t é n i k ; életét méltán nevezhetjük hosszúnak, Szabudiág és függetlenség! e két szó az, mely mert saját és embertársai javára véghez vitt mű­ a világban annyit viszhangzik, ez okból bővebb veivel minden percze meg van jelölve. magyarázatot érdemel. Az ember szabad, midőn akarata szerint cse­ Az időt ugy kell venni a mint jő, az embereket olya­ lekedhetik. A jelen társadalmi viszonyok között az a noknak kell venni a milyenek, és a pénzt értéke szabad ember, kinek országa törvényein kivül nin­ tzerint. csen más parancsolója. E jó tanácsnak az az értelme, hogy legokoAz a független ember, a ki edzett jelleme sabban teszszük, ha mindazokat, mi erőnket felül vagy ész-fensőbbsége által, erkölcsi szabadságát, múlja és akaratunk fölött uralkodik, tehát meg­ gondolat- és érzemény-sznbadságát még akkor is változtatni nem tudunk, jó képpel fogadjuk el. meg tudja tartani, ha akarat* a körülmények sze­ Az időt lehetetlenség vágvainkhoz és szük­ rencsétlensége és a külső erőszak nyomása által ségeinkhez szabni; ha a sors vidám és jó napokat akadályoztatnék.

A Gizella-albumból: Gizella királyné és Imre herceg

Székely Bertalan fo>tii.énre után)

kodik s a két alak, s még ezek közt is kiváltképen a d : élvezzük: — ha szélvész, eső, jég vagy bár­ *z anyja iránti szeretetbon s a drága diszmű fö­ milyen vihar áll b e : legyen annyi bölcsességünk, lötti örömében megoszló kedves gyermek, a szerző hogy azokhoz is tudjuk magunkat alkalmazni. Az emberiket sem lehet Ízlésünk és érde­ nevének emlitése nélkül is, világosan utal az erős •és biztos művészi kézre, moly nem múló becsű keinkhez alakitani. Legalább nekünk legyen anynyi belátásunk, hogy a körülményekhez és kör­ műveken szokott fáradozni. nyezetünkhöz szabjuk magunkat, és a velünk érintkezésbe jövő egyének jó oldalait tudjuk meg­ találni és kellőleg fölhasználni, rósz tulajdonsá­ ga.k iránt pedig türelemmel viseltessünk. A mi a pénzt illeti, ne bálványozzuk és ne (Seneca.) túlozzuk előnyeit, valamint a pénz-hiányt se tart­ suk oly nagy szerencsétlenségnek. A rost eitibcreh napjai hosszak és életük rövid. H a gazdagok vagyunk, ne legyen az az ostoba Erkölcsi szempontból tekintve, az idő helyes gőgünk, hogy azt képzeljük, miszerint a pénz mértéko az egyének restsége vagy tevékonyaégo eszet, tehetséget, érdemet ad, és jogot arra, hogy •szerint látszik hosszabbnak vagy rövidebbnek. a szegényeket lenézzük. A tevékeny embertől repül az i d ő ; az órák H a szegények vagyunk, jusson eszünkbe a és napok oly hamar telnek, hogy föladatának alig régi bölcsek "mondata, hogy: „a középszerűség bir megfelelni. arany", gondoljuk meg, hogy a nagy gazdagság Ellenben, a rest embert az unalom gyötri, az nagy gondokkal j á r ; és tartsunk azzal a példa­ órák lassan folynak, és az idő véghetetlen hosszú­ beszéddel, h o g y : „a nagy gazdagság nagy szol­ gaság." nak tetszik.

Elet-igazságok.

Az ember, a rabszolgaság idejében egy ma­ gánál erősebb és hatalmasabb embernek a tulaj­ dona volt; — a jobbágyság idejében a földesúr birtokához tartozó hűbéres volt, kinek ura iránt a legkeménvobb kötelezettségei voltak és ura sze­ szélyeinek alá volt vetve. A mi időnkben az ember ezen urak j á r m a alól fölszabadult ugyan, de rabsága nem szűnt meg, mert: szenvedélyei és szükségeibon még sokkal hatalmasabb urakra talált. Váljon századunk gazdagsággal és jólléttel elhalmozott szerencse gyermeke, k i a fényűzés és érzékiség minden kigondolható találmányait meg­ szokta. — szabad ember-e ? Nem. M e r t rabja mind azon mesterkélt szükségeknek, melyeket magá­ nak teremtett, melyek ezerféle kellemetlen fesznek teszik ki, és melyek, ha netalán nem tudná őket kielégiteni, az életet elviselhetetlenné tennék. A szabadságot tekintve, mit mondjunk azokra a korhely kicsapongókra és részegesekre, kik e durva és hitvány gyönyörökért eszöket, egészségöket, vagyonokat és a mi legfőbb, családi boldog­ ságokat is áruba bocsátják ?

•íll

Véleményem szerint, ezek megszűntek szabad emberek lenni; nem uraik enmaguknak, és annál nyomorultabbak, mert a b ű n t választották uruknak. A függetlenség ;iz önérzetnek és finom büsz­ keségnek egy neme; sokan a hiúságnak vetik áldo­ zatul. A világban tündökléni kivannak, czimek és rendjelek után sóvárognak, égnek a vágytól, hogy magas hivatalokat kapjanakÉs mindezekhez, mennyi csúszás, fondorkodás, hajlongás, hízelgés és az előszobákban való várakozással j u t n a k ! Vannak magas születésű, tehetséges, millió­ mokkal biró emberek, kik egy hatalmas ur kegy­ mosolyáért egész a földig hajolnak.

A régi példabeszéd azt mondta: a község szamara mindig elcsigázott; vagy: közös lónak túrós a háta. E példa beszéd onnét származott, mert haj­ danában minden falu tartott egy szegény lovat vagy szamarat, mely az egész község lakosságának a szükségeit teljesítette. Miután egy gazdához sem tartozott, hanem az egész világ tulajdona volt, a szegény állat sokat dolgozott, ütötték-verték, a koplalás és rósz gondozás miatt _oly sovány, bor­ zas szőrű és elcsigázott volt, hogy az embernek megesett a szive rajta. E közös lovat vagy szamarat a jelen időben is megtaláljuk. H a egy sovány mezőt, pusztuló félben levő erdőt, vagy ronda és a avitás hiánya miatt napon­ ként inkább romladozó épületet látunk, bizonyo­ sak lehetünk a felől, hogy ez a község földje, erdője és épületje.

A meteorológiáról. II. H a az időjárás látszólag szabálytalan változá­ sát figyelemmel kisérjük, pl. nálunk áprilisben, a mikor gyakran egy és ugyanazon a napon dér, hó, eső és tavaszi napfény, vihar és derült csend űzik egymást, mig máskor ellenben heteken á t borús, esős napok vagy folytonosan derült időjárás ural­ kodik: igazoltnak látszik e közmondás: „Változé­ kony mint az i d ő , " és az időjárás a vélotleh j á t é ­ kának vagy valamely földöntúli önkény eredmé­ nyének látszik. Ha azonban azt halljuk, hogy vannak oly vidékek, a hol az idő évről évre min­ dennap egyformán folyik le, az időjárás törvény­ szerűségének gondolata csillámlik föl agyunkban. V a n n a k vidékek a földön, hol e k é r d é s ü n k r e : „Milyen időnk lesz h o l n a p ? " — hangos hahotával felelnek, mert holnap ugyanoly idő lesz, mint a milyen ma van és a milyen tegnap volt ; vannak városok földünkön, hol a hölgyek egy csésze ká­ véra a vihar előtti, theára a vihar utáni órára hív­ j á k meg vendégeiket, mert naponként a vihar meghatározott órában áll be és meghatározott órában múlik el; vannak országok földünkön, hol őszbe borult fők soha som látták az eső szürke vonalait, soha sem hallották az eső zuhogásat. Emez országok a forró égöv alatt vannak. Azon­ ban a sarkvidékeken is igen egyforma az éghajlat, sőt még Szibéria is részt vesz emez egyformaság­ ban, noha nem tartozik a sarki országok közé. November első felében kezdődik a tél több hétig tartó hóeséssel; erre a hidegség emelkedik vál­ tozatlanul derült ég mellett és tökéletes szélcsend­ nél egész januárig 40-ről 50-ig és épen oly szabályszerüíeg fogy egész márczius'g, a mikor is a hó felolvad, tnig egész áprilisban az eső esik. E r r e a meleg majdnem rögtön 20 fokra ugrik és foly­ tonosan derült égnél négy hónap alatt egész 30 fokig emelkedik. Szeptemberben eső és hóviharok állnak b e , melyeket októberben a vénasszonyok nyara üz el egyidőre, novemberben újra kezdődik a tél. É s ez igy tart folyton folyvást a legcseké­ lyebb változás nélkül.

Önzésünknek undok, ostoba, r ú t és megbo­ csáthatatlan hibája, hofiy a közönség vagyonát nem gondozzuk eléggé, és az elhanyagolás miatt r o m b i dől vagy elprédálódik. Nem gondoljuk meg, hogy a község k á r a a egyeseket is szegé­ nyebbé teszi. A legvilágosabb igazság, hogy miután az egyes ember a közös haszon élvezetétől meg van fosztva, a mit hanyag gondatlansága miatt pusz­ tulásnak engedett, kénytelen a 3sját erszényéből Megengedjük, mondják sokan, hogy némely visszapótolni. vidékeken az időjárás állandó lehet, de nálunk épen nem szabályszerű. E z azonban nem áll, mert már eddigelé több igen fontos tételt állítottak föl Az egyenes vonal a legrövidebb ut. a meteorológiában, melyeknek az egész földke­ E z a geometriai szabály oly igaz, mint az: rekségén törvény-erejük van. Ilyenek, hogy a v i ­ hogy k é t s z e r k e t t ő n é g y ; és ez okból erkölcsi haros napok minden vidékre évenként középszám­ ban egyenlők. M i g az ogyenlitőn naponként van szabályt csináltak belőle. Azok, kik a becsületességben érdemet talál­ vihar, addig í r - és Skótországra, Skandináviára nak, az egyenes vonalt vagyis utat, nagy becsü­ évenként csak 5—10 viharos nap esik; ellenben Olaszország minden helyére átlag 40, Svájczban letben tartják, és méltán. 30 esik. H a egy tiszta, őszinte és nemes lelket aka­ Épen ily törvényszerű az esőnek a mennyisége runk jellemezni, azt mondjuk: egyenes jellem. minden vidékre nézve. í g y Coimbraban Spanyol­ H a valakit meg 'akarunk dicsérni, rendesen országban évenként máslél ölnyi magasságú eső azt mondjuk: „ez ez tmber egyenes utón jár.11 esik, azaz: ha minden eső egy helyben megmaradna, Miért vagyunk az egyenes ut iránt ily jó az év végével a víz ennyire emelkednék eme vi­ véleménynyel ? déken. Bécsben 15 h ü v e l y k n y i eső hull a földre M e r t : az egyenes utón, vagyis jobban mond­ évenként, stb. M é g nagyobb törvényszerűséget mutatnak az va, a kötelesség utján haladni nem mindig oly könnyű, mint a hogy képzeljük. Az ember "útjá­ átlagos mérsékleUk. Valamely napnak átlagom mér­ ban igen gyakran nehéz akadályokat talál, me­ sékletét megkapjuk, ha minden órában megfigyel­ lyeket az érdekek és szenvedélyek gördítettek oda; j ü k a- hőmérőt és a 24 mérséklet összegét 24-el ilyenkor erős kísértetbe jő, hogy az akadályokat osztjuk. A hónapos középértéket az egyes napok középértékeiből, az évi közép vagy átlagos érté­ kikerülje, vagy útjából felre taszitsa. ket a hónapok középértékből kapjuk. Ha több év Az igazi becsületes jellemű ember nem inga­ ily középértékének újra a középértékét veszszük,ez dozik, bármennyi áldozatába és fáradságába kerül, bátran előrehalad, mint a jó katona, kit az ellenség adja az illető helynek középmérsékletét és azt állitja a meteorológia, hogy ez minden helyre nézve tüze és fegyvere sem állit meg. egy meghatározott mennyiség a mérsékleteknek Még akkor is, midőn a czél csak másodrendű örökös változása közepette. P e s t r e ez 10 fok. nem tanácsos az egyenes útról eltérni. Dove, korunknak legelső meteorologja, olyH a az ügy védek, hivatalnokok, iparosok és ke­ nemü törvényre is r e á j u t o t t : hogy t. i. az egész reskedők ravaszság vagy csalás á l t a l igyekeznek az természet a földön a mi északi tavaszi időnknél embereket magukhoz csatolni, és nyereségüket az egyszerű viszonyokból a bonyolultakba lép át növelni, a közbizalmat nem sokára elveszítik és a és északi félgömbünk őszi idejénél az egyszerűbe vagyonosodás útja el van előttök zárva. tér vissza. Nyáron az időjárás változásai sok­ Nézzük ezt a birtokost, ki elég gazdag, és j ó kal élénkebbek, nyugtalanabbak és viharosab­ nevelésben részesült; becsületesen szerzett v a g y o ­ bak, mint télen. nát nyugodtan élvezhetné, sőt szorgalma által sza­ Koep-pen hírneves meteorolog kiszámította poríthatná, és magát tekintélyes és köztiszteletben az időjárás változásainak valószínűségét statiszti­ levő emberré tehetné; de a biztos és n y u g o d t élet­ kailag számos évre összeállított adatokból és arra nek és az egyenes útnak elibe teszi azt, h o g y mellék az eredményre j u t o t t , hogy minél huzamosabb utakon keresse vagyonát; lázas izgatottsággal a ideig tart valamely időjárás, annál nagyobb a va­ börze asztalán játszik ; és ez által a végpusztulás lószínűség, h o g y még tovább fog tartani. és kétségbeesés martaléka lesz. Lockyer pedig kimutatta alig néhány hét előtt, hogy az esőzés maximuma és minimuma a Sámi Lászlóné. nap foltjainak tizenegy évi pálya-futásával van összefüggésben. Másnemű törvényeket csak ama helyekro és vidékekre lehet megállapitni, hol már századok

óta gyűjtik a meteorológiai adatokat, mint pl Berlinbon, melynek egész időjárását meglehetős pontossággal ismerik. Ilynemű adatoknak a gyüjtéso főczélja meteorológiai állomásoknak, milyeket ujabban föld minden országaiban és minden vidékén talál­ hatunk. Csak az sajnos, hogy számuk eddio-eh> némely oszágban igen csekély, s mig például Svájzban kilencz négyszögmértföldre esik ily állomás; addig nálunk majdnem minden 300négy. szög mérföldre j u t egy, sőt ha a kisebb és a ma­ gánosok fölállitotta észleldéktől eltekintünk, alig marad négy-öt.

Hosszú életű emberek. E g y angol könyv jelent meg a napokban Londonban, melynek szerzője Thoms Vilmos egész szenvedélylyel s roppant adatkészlettel igyekszik megbirálni néhány rendkívüli hosszú életűnek tartott egyénről szóló adatokat. Az egész műből az látszik ki, hogy szerzője valóban angol különcz a mennyiben egész életét ezen egy tárgy ki­ kutatására fordította; azonban ezen különczsé^e által a tudománynak is használt s néhány érdekes érvelését s kutatásait nem lesz felesleges e lapok olvasóinak is bemutatnunk. A szerző állítása szerint eddig tudomására valószínűleg csak kilencz ember haladta tul a száz évet. Ez állítást az élettan és természettan kutatói eddig nem osztották. Hallor kétszáz évig torjedhetőnek állitá az emberi élet határait. Buffon azt monda, hogy az élet hosszát a növekvés tárté ssága határozza, s Flourens, ki ez elvet elfogadta, ötször annyinak itéli az élet hosszát. Owen tanár élet­ tani okokból azt következtette, hogy a férfi ked­ vező körülmények közt a rendes 70 évnyi életkort annyival éli tul, a mennyivel elébb megérik és teljes lesz csont-rendszere a 30 év előtt; megje­ gyezte azonban, h o g y ily kor csak ritka kivétel. Holland Henrik az emberi lét t a r t a m á t legfeljebb 140 évre teszi, a melynek azonban ellene mond az, hogy P a r r 152 éves korában halt meg I. Károly uralkodása idején. T h o m s ezen életkort is igen megröviditi, sőt hosszas fürkészése daczára csak egyetlen egy teljesen bebizonyítható esetet tud, midőn valaki száz évet túlhaladott s ezen eset Luning J a k a b é , ki 1870-ben 103 éves korában halt m e g Blackhenthban. Régebben azt hitték, hogy a hosszú életit emberek leginkább a társadalom aUóbb osztályai­ ból kerülnek ki. T h o m s ez állítást határozottan ta­ gadja s a látszat okául azt emliti föl, hogy a fensőbb körökben az életkor pontos figyelemmel kisérésérc jobban ügyelnek. Különben kétségtelen tény is, hogy az oly élet, mely erőltetett munkának nincs kitéve, tartósabb lehet. Szint ily költői el­ méletnek tekinti szerzőnk azon hitet is, mintha a régi jó időkben az emberek tovább éltek volna s fölhozza Sir T h o m a s Duffus Haray tanúbizonysá­ gát, mely szerint a 13 —16-ik századokban 70 év mar igen magas kor volt s akár az alsóbb, akár a felsőbb társadalmi osztályokból rendkívül ritkán érték e l a 8 0 - i k évet.TJgy látszik ennélfogva, hogy az életkor napjainkban átlag még emelkedőben volna, a mit főkép az észszerűbb s tökéletesebb életmód idéz elő. Mindamellett az élet rendes határát gondos­ kodás által meg lehet hosszabbítani. A nők, kik az élet zajának nincsenek kitéve, kik aránylag nyu­ godt életet élnek, a tapasztalás s statisztikai ada­ tok tanúsága szerint a hosszuéletüek számában ti nagyobb részt teszik. Grote, a hires bölcsész, mint özvegyének érdekes emlékirataiból meggyőződhe­ tünk, apróságokra kiterjedő figyelme s csaknem pedáns dietátikájának köszönheti, hogy 77 évet élt. S átalában kétségtelen, hogy a legtöbb ember betegségben vagy annak következtében hal el s csak igen kevesen j u t n a k a sirba tisztán végel­ gyengülés miatt. A hosszú életű emberek életkorára vonatkozóadatokat Thoms lehetőleg összeszedte s 5 külön­ féle okmányt különböztet m e g : 1. Keresztelési bizonyítványokat. 2. Sirkövi főuratokat. 3. Az utódok számát. 4. A hosszu-életüekj emlékeit. 5. Azok bizonyságát, kik ezen hosszuéletüeket m á r akkor öregekként ismerték, midőn ők maguk még fiatalok voltak. — E z e n okmányok közül a keresz­ telési bizonyítványoknak kétségkivül legnagyobb fontosságuk van, mindamellett ezek sem tekint­ hetők teljesen bizonyosoknak. E g y Biliinge Mari nevezetű nőről keresztlevél által volt bebizonyítva hogy 112 éves korában halt meg, s ime később kide­ rült, hogy ugyanazon néven, ugyanazon községben élő más nővel cseréltetett össze, ki teljes 21 évvel

idősebb s kinek atyját is igy hivták. Ugyanazon A fentebbi elmélet ellenében mások ismét azt névnek fölcserélése átalában igen gyakori eset s I állitjákj hogy a csillagfény, — illetőleg szinképe Thoms többet sorol elő, sőt állítja azt is, hogy a hi­ [ nem égő, hanem csupán fénylő hydrogen jelenléres történet iró Gibbon esete, kitiek testvérei mind I téről tanúskodott. Meyer Róbert és Klein II. J. uo-yanazon keresztnevet nyerték, egyátalában ama véleményöket nyilvániták, hogy egy csillag iopers nevű vettek észre a esi lagászok ? Sámi Lajos. épen ezen élénk emlékezet alapján még a születése előtt két évvel s néhány hónappal történt Water­ looi csatára is élénken akart emlékezni.-Az évszá­ Egy amerikai vállalkozó. mokat s neveket különb m művelt egyének is igen gyakran felcserélik, annyival inkább ily öreg s (Bármim életéből.) gyenge emlékezetű egyének. A sir-föliratok s másnemű adatok hiányossá­ gát könnyű volt bebizonyitani. Thoms azonban ebből is nagy lelkiismeretet csinált s különösen az invalidusok s a katonai ezredek könyveit nagy gonddal áttanulmányozta. E g y helyütt reá jött, hogy egy Peacock nevű katona, ki 1783-ban 88 éves korában pensionáltatott s azután valószínűleg rövid idő alatt meghalt, a katonai sorozatban m í g mindig élőként szerepel s más hasonnevű utódai személyében, miként a bolygó zsidó, talán még év­ századokig fog élni. J e n k i n s , P a r r és a desmondi grófnő eseteit, kik eddigelé a hosszú életnek mintaképeiül vannak feltüntve s kik közül P a r r épen ezen érdemeért (?) a londoni Westminsterben az angol Pantheonban, van eltemetve, ezen esete­ ket Lawrenco M á r t h a gondatlan leírásának s a tömeg könnyenhivőségének tulajdonítja szorző, habár elismeri, hogy e három egyén s még egy bizonyos Cornaro valószínűleg 100 éven tul éltek. Teljes bizonyossággal ezt csak a fentebb emiitett egyénről állithatjuk. E kutatások sok egyén képzelődéseit szűk korlátok közé fogják szorítani. Thoms állítása szerint, az ember életkorát nagyban emelni lehe­ tetlen, mindamellett egészséges szülőktől születés, vidám, megelégedett házas élet s az agg napokban a n a p i gondoktól mentesség egyes kivételeket mindenkor előidézhet.

Egy csillag születése. 1866. május 12-én este a Corona Borealis nevű csillagcsoportban hirtelen egy csillag t ű n t föl, mely körülbelől a második és harmadik nagy­ ságú égi testek közé volt számitható. Ugyanazon és a következő estén több csillagász észrevette azt s mindnyájan ugy nyilatkoztak róla, hogy fényes­ sége mindjárt föltünése után mindinkább apadni kezdett ugy hogy május 16-án, tehát négy nappal később, az uj csillag már csak negyedik nagyságú volt s a hónap végével kilenczedik nagyságúvá fogyatkozott. Ez újonnan született csillag szinképét (spectrum) Higgins május 14-én s a következő napo­ kon megvizsgálta és a színvonalok közt erős hydrogen-vonalokat fedezett föl. E körülmény, tekintve a csillag hirteleni feltűnését s ragyogá­ sának épen olyan gyors elapadását, ama tudomá­ nyos következtetésre vezette őt, hogy a szóbin levő égi test már azelőtt is ott állt, a hol először megpillantották, de láthatatlanul, 8 csakis valami belső forrongás következtében vált láthatóvá, mely átalános forradalom folytán iszonyú mennyiségű hydrogen fejlődött ki, a ez más elemek behatása által a csillag felületén m >ggyuladván, az egész égi testet egyszerre lángtengerré változtatta. Mi­ kor aztán a kifejlődött hydrogen kimerült, a láng lassanként kialudott 8 a csillag fényköre (photosphaera) aprónként meghűlvén, világossága is fo­ kozatosan elhalványult e az égi test visszatért eredeti állapotába.

IV. (Hüvelyk Matyi tábornok utazása és történetei.)

Azon különleges vállalatok közt, melyek Barnumot gazdagították s híressé tették nemcsak Amerikában, hanem Európában is, el3Ő sorban érdemel emlitést ama rendkívül kis törpe muto­ gatása, kit angolul T o m Tiiumb, francziául T o m Pouce néven ismert a világ, a mi mind a kettő H ü v e l y k T a m á s t , vagy magyarosan hüvelyk Matyit jelent, s a kit Barnum önhatalmából tá­ bornoki czimmel ruházott föl s vele nemcsak a tö­ megeknél mindenütt roppant föltűnést okozott, hanem E u r ó p a legelső uralkodóinál is bebocsát­ tatást és szives fogadtatást nyert. 1842. novemberében, valami üzlnti dologban Bridgeportban fordulván meg, (hol testvére Philo a Franklin-szállodát tartotta) egy rendkívül piczi gyerekről hallott s azt kívánságára meg is m u t a t t á k neki. Valami Stratton nevű ember fia volt 8 Str. Károlykának hittak. Bár már öt éves s eleven fejlett gyerek, alig volt még két láb s nem nyo­ mott 16 fontot. Arányos testű és arczu, szőke, piros képű, kék szemű kis apróság volt, eleinte tartózkodó, de ha megismerkedett, bátor és be­ szédes. Barnum azonnal elhatározta, hogy a gyer­ meket, kiállítás végett kibérli a szülőitől, kik meglehetősen korlátolt anyagi viszonyok közt voltak. Egyelőre négy hétre, hetenként három tallérért (s maga és anyja minden uti költsége és tartása mellett) szerződtette 8 azonnal magával vitte New-Yorkba, anyjával együtt, a ki n a í y o n elbámult, a mint az előleges hirdetésekben fiacs­ káját „ T o m T h u m b tábornok" név<en látta meg­ jelenni. Mielőtt kiállította volna, betanításához fogott Barnum és a fiu nagyon tanulékonynak e a mellett szép természeti észszel, kedveitető nyájassággal és elevenséggel bírónak mutatta magát. Mesteréhez teljes szívből ragaszkodott s mintha érezné, hogy ez csinál hires és gazdag embert belőle, engedelmességgel és hálával vi­ seltetett iránta. Barnum átlátván a fiu tehetséges voltát 8 hogy jó üzletet csinálhat vele, nom hamarkodta el fólléptetését, hanem a négy hét eltelvén, egy egész évre szerződtette, hetenként hét tallérral a az év végével 50 tallér ajándékkal, de arra a j o g r a , hogy az Egyesült-Államok területén bár­ hol nyilvánosan mutogathassa; ez esetben szülői is vele mennek s összes útiköltségeiket Barnum fedezi. A kis törpe csakhamar a közönség kedvencze lett s kiállítója oly váratlanul jó üzleteket csinált vele, hogy még az év eltelte előtt önként 25 tallérra emelte heti bérét. Néha hetekig a mú­ zeumban mutogatta, 8 mikor nézői száma csökkenni kezdett, vidékre küldötte egy megbízottjával, vagy néha maga kisérte. A z év leteltével 50 tallérra emelte a heti bért, egy évre szerződött ismét, de azzal a joggal, hogy Európába is átvihesse s ott is mutogathassa. P r ó b á r a akarta tenni az óvilág urainak és hölgyeinek kiváncsiságát s látványát ia, s bár szép sikereket remélt, maga sem remélte, hogy a társadalom minden osztálya, aőt fejedelmek és királyok is kapjanak kis törpe csodáján.

1844. januárban szálltak hajóra, a tábornok szülői is kisérvén nagy hírre vergődött kis fiokat E u r ó p á b a ; s tizenkilencznapi tengeri ut után értek Liverpoolba. Barnum maga sem mert először Londonban lépni föl a csak e másodrangú nagy vá­ rosban akarta yankee- szerencséjét megkisérteni. A kis tábornok hire megelőzte őket. A parton nagy néptömeg várta hajójuk érkeztét; de a kis embert anyja szépen ölben vitte ki a bajóból a senki som figyelt rá, hogy nem egy közönséges karon ülő gyermek. Még aznap este ajánlatot kaptak egy nagy viasz-alak kiállítótól, a ki he­ tenként tiz tallért ígért a törpe föllépéseiért. Ez ugyan csüggesztő kezdet volt; do Barnum nom volt az az ember a ki elcsüggedjen. A város egyik legelső úrhölgye p ího'yát ajánlotta föl a hírneves idegeneknek, 8 igy a város első köreivel jöttek érintkezésbe. A tábornok föllépései remény fölött sikerültek. Londonból a Princess-szinház igazga­ tója személyesen jött vendégszereplésre hivni meg a kis csodát. S mikor ott csakugyan föllépett: a indulás és a tetszés egyaránt példátlanok vol­ tak. Barnum diszes és téres lakást, bérelt ki W e s t - E n d városrészben s ott az előkelő világot, a magas arisztokratiát mindennap, bizonyos órá­ ban fogadta. A kis tábornok, mint a királyok szoktak, valóságos „lever"-ket adott, melyeken az előkelő világ tömeg 'sen jelent meg s a megje­ lenés egész divat volt, melyből senki sem marad­ hatott el. Ez otthoni elfogadásokért nem járt meg­ szabott belépti dij, de az ajándékok annál dúsab­ ban özönlöttek. Egyes főranguak magukhoz kérették a tábornokot és ilyenkor nagy és feayes társaságot hívtak összo, melynok aztán a parányi nevezetesség lett központja. Igy történt többi közt a pénzvilág királynéjánál, Rothschild bá­ rónénál. De Anglia valódi királynéja sem maradt érzéketlen e roppant nevezetesség iránt. E g y na­ pon Sir Charles Murray, a királyné főudvarmes­ tere jelent meg Barnum urnái, 8 őt kis védenczével a Buckingham palotába hívta meg. O t t a királyné és férje körül, kikhez hosszú korridoron, széles márványlépcsőzeten vezették föl a pompás képtárba, husz-harmincz előkelő ur és hölgy, köztök a kenti herczegnő, várt reájok. A parányi tábornok sokkal jártasabb volt már a nagy világ­ ban mintsem a koronás fők láttára is zavarba jött volna, s bátorsága, melylyel megjelent és a társa­ ságot üdvözölte, majd a hozzá intézett kérdésekre felelt s egész fosztelenséggel társalgott, igon meg­ nyerte a királynő tetszését, a ki gazdag ajándékkal bocsátotta el magától s azután is kétszer hivatta még; egyszer a királyi gyermekek (köztök a wa­ lesi herczeg) kedveért, kik szintén óhajtották látni a csoda kis tábornokot, s utolszor a belga királyné tiszteletére, ki látogatáson volt az udvar­ nál. Mind e látogatások szépen jövedelmeztek. A mindennapi nyilvános mutogatásokon kívül, me­ lyekre özönlött a nép, hetenként háromszor-négy­ szer magántársaságot látogatott m-g a tábornok; némely estére két meghívás is esett s ilyenkor természetesen kétszeres volt a tiszteletdij a Bar­ num-, s az ajándék a tábornok részére. Éksze­ rekkel, drágaságokkal, csecsebecsékkel egészen elhalmozták, ugy hogy az ajándékok számára külön szekrényt kellett készittetni. De jól is viselte m a g á t ; élénken s csaknem szellemdúsan társal­ gott, a nagy uraknak hizelgett, a hölgyeknek bókokat mondott, a yankee-doodle t a más ame­ rikai dalokat énekelt, tánczolt, egyszóval mindent elkövetett, a mire jól be ia volt tanítva, hogy magát kedvelte8ao. E g y alkalommal az öreg W e l ­ lington herczeg, a ,.Vas herczeg", is meglátogatta a kis tábornokot. Jövetele előre tudva levén, a kis tábornok Napóleon császár hagyományos alak­ jába öltözött, a szürke kabáttal, háromazögü kis kalappal, kezében egy burnótszelenczável, mely­ ből — a mint kis színpadán mély gondolatokba merülve föl s alá j á r t — egyet-egyet (színleg) szippantott. A „ n a g y " herczegnek nagyon hizel­ gett, egykori ellenfelét ily kis alakban látni maga előtt. Barnum bemutatta védenczét a v a s herczeg­ nek. — „Miről gondolkodik oly m é l y e n ? " kérdé ez mosolyogva. „ A Waterlooi C3ata elvesztére gondoltam," feleié ez hirtelen. Nagy taps lett, a az öreg herczeg láthitóan meg volt elégedve. Angliában a hir és szerencse adományaival elhalmDzva, elhatározta Barnum, hogy a konti­ nenst is maglátogatja védenczével. Parisban sem volt kevésbbé kedvező fogadtatásuk, mint volt Londonban. Hogy a f r a n c i á k n a k hízelegjen, ne­ vét ia megfrancziásitotta a T h u m b helyett Tom Pouce nevet vett föl. Mivel pedig francziául nem tudott, Barnum előre tolmácsot fogadott számára (a nyilvános előadáaokon a közönség éa a tábor-

312 (Drágaság a régi jó időkben.) E g y a l a o _ nok közötti társalgás közvetítésére), azonkivül végtisztességet. E zaj után annál feltűnőbb volt jegyszedőt, zenekart szerződtetett, tágas helyisé­ városszerte a végtelen csend, melyet semmi meg rajnai apátság levéltárában egy számlakönyvet ^ ^ zavart. ^ ^ ^ ^ ^Nem, ^ ^ ^ ^mert ^ ^ ^a ^ fecsegő ^ ^ ^ ^ ^verebek, ^ ^ ^ ^ ^ éneklő ^ ^ ^ ^ találtak, melyben az 1453-ik év mint a nagy dráget bérelt, szóval mindent megtett, mi a föllépé­ ^nem sek külső sikerét biztositsa. A z u t á n fölkereste madarak sem egyenként, sem seregestől nem vol­ gaság éve van bejegyezve, mivel akkor egy kövér az Egyesült-Államok párisi követét, hogy ál­ tak többé láthatók ; messze kivonultak a városból, ökörnek három és fél forint, egy tehénnek két tala a Tuileriákban elfogadást eszközöljön ki, — ö s s z e v á g evvel egy ovang. lelkész nyilatkozata, forint, egy borjúnak egy harmadrész forint, 23 a mi nem is j á r t igen nagy nehézséggel, miután a ki elbeszéli, hogy az 1849-diki augusztus első nap­ darab birkának nyolez forint, 25 jérczi'nek egy belga királyné, ki a kis embert már Londonban a jaiban egy Stettintől köriilbelől 2'/ 2 mfre fekvő forint, 40 tuczat tojásnak egy fél forint volt az Buckingham-palotában látta volt, s a köztudomás faluban kholera ütött ki s négy hét alatt a 700 ára. A nagy inség alkalmából egy futárt küldtek szerint a Lajos F ü l ö p leánya volt, atyja udvará­ lelket számláló helységből nem kevesebb mint 85 Beyenburgból Kölnbe, s három fillért adtak neki nál előre ó hirt és kedvező hangulatot csinált embert vitt el. E z egész idő alatt a máskor nagy­ hogy abból a kétszeri átkelési dijat s az illendő részére. C s a k u g y a n mindjárt meg is nyerték az számú verebekből egyetlen egy sem maradt a élelmezési költséget fedezhesse. ** (A prédikáczió haszna.) M. abbé, a lyoni elfogadtatást, és pedig a nagv- elfogadó termek faluban. A nép várva várta őket, visszatértöket a egyikében, hol a király, a királyné, Adelájd her- j á r v á n y megszűnte biztos jelének tartván. S való­ egyház vikáriusa, oly routinirozott szónok volt czegnő, az orleansi herczegnő fiával, a párisi gróf, ban csak a kholera megszűntével tértek vissza, mi­ hogy igen gyakran készülotlenül lépett a szószékre Joinville herczeg, Nemours herczeg és herczegné, kor is az egész helység ujjongó örömmel fogadta. s mégis sokszor nagy foganattal szónokolt. Egy­ A u m a l e herczegnő s még vagy tiz legfőbb rangú Woedike hasonlólag mondja, hogy 1866-ban a kor, midőn épen beszédéhez akart volna kezdeni egyéniség között a hivatalos lapnak szerkesztője csókák, varjak, melyek nálok nagy tömegben hallgatói közt tekintélyes számú alacsonyabb sorsú is jelen volt, hogy az elfogadásról kimerítő tudó­ szokták megszállani a bástyákat, templomtornyo­ házinőt pillant meg. S minthogy a sorsjáték iránti kat, a j á r v á n y kitörésekor eltűntek, s csak annak szenvedély nagyon el volt terjedve, ez alkalommal sítást adjon lipjában. I l y előzmény után nem csoda, h a T o m Pouce megszűnése után tértek vissza. — E z bizonyára megint e rontó szenvedélyről kezdett beszélni. tábornok Parisban furorét csinált. A z előadási nem véletlen dolog, hanem összefüggésnek kell „Mostanában nem gondolnak egyébre minthooy terem mindig zsúfolva volt, a lapok toló egyéni­ lenni a madarak és az epidémia közt, de hogy mi­ szerencséjüket a sorsjátékon állapítsák m e g : nap­ sége s megjelenései leírásával, a képe3 lapok ben áll az összefüggés: arra csak a jövő felelhet. pal számokkal álmadoznak, reggel számokkal éb­ ** (Bártfa és Pöstyén a múlt században.) A rednek föl. Fölkelésük u t á n a szomszédnőhöz arczképét hozták, a kirakatokban képei s parányszobrai díszelegtek, — egyszóval fogadtatása nem „ F ü r d ő i L a p o k " egyik száma tárczarovatában futnak s lelkendezve beszélik el á l m o k a t : „Ked­ hagyott hátr.i semmi kívánni valót. E g y szép érdekes dolgokat elevenit föl. í g y gróf Dessewffy ves komámasszony képzelje csak, a múlt éjjel két kávéház czimerül vette föl alakját 8 ,.Café T o m József levelei után leirja, milyen volt e század számot álmodtam: a 13-at és 64-et, ezeket kell föl­ Pouce"-nak nevezte magát. E g y szinmüiró alkalmi elején a fürdői élet Bártfán; F á y Andrástól pedig tenni." Mindent rendetlenségbo hagyva, az első darabot irt számára, melyben minden este fellépett P a r á d i s m e r t e t é s é t k ö z l i l 8 1 7 - b ő l . F á y m c g e m l i t v e , ! kollektorhoz szaladnak, egész hetikerosményöket s mely határtalanul föláldozzák. A h , hány tetszett. De á tetszés háziasszony nem szórja tetőpontját érte el, mie pokoli örvénybe pusz­ kor Napóleon jelmezé­ t a vak szerencsére ki ben jelent meg. U a y pénzét, melyre háztar­ látszik, e jelmez min­ tásában legnagyobb denre jó volt s barát szüksége lenne, hány és ellenség előtt ked­ kegyetlen anya nem vességet talált. W e l pazarolja el igy pénzét, lingtonnak hízelgett a melylyel szerencsétlen tábornok piczisége — gyermekeit táplálni 8 a francziák nem ne­ kellene, kik most éhez­ hezteltek, hogy hősü­ nek és szomjúhoznak." ket ily kicsinynek lát­ — E szenvedélyes han­ ták. gon folytatá tovább, A párisi diadalok gyalázatos következ­ után nagy körutat tet­ ményeit festve e szen­ tek a vidéken, L y o n ­ vedélynek. Midőn veban, Marseilleben, Bor rejtékcseppektől gyön­ deauxban stb., 8 min­ gyöző homlokkal kilé­ denütt nagy tetszést s pett a templom ajtaján, annak megfelelő jöve­ hallgatónőinek egyike delmeket arattak. Vég­ mélyen meghajtva ma­ re Brüsszelt is meglá­ gát, igy szólt hozzá togatták, a belga kirá­ barátságosan: „Bocsás­ lyi udvar kedveért s a son meg A b b é ur, hogy szíves fogadtatás és a oly bátor vagyok s jövedelem ott sem volt megszólítom: engedjen csekélyebb. Végre még meg nekem egy kér­ egyszer visszatértek dést, nemde jól hallot­ Angliába s ott is kör­ tam a 13 és 64-es szá­ u t a t tettek,sőtlrlandba mokat?" is áteveztek s Dublint ** (A persa sah ta­ is meglátogatták. lizmánjai.) Popo angol 'A „nagy" Wellington herczeg és a kis tábornok (Hüvelyk Matyi) Hüvelyk Matyi táj utazó, ki több évet töl­ bornok e diadalai mel­ tött a persa sáli udva­ lett sem feledkezett meg Barnum otthoni 8 jelesen hogy az érczes források „szint annyit hoztak már rában, irja, hogy a sahnak van néhány talizmánja, múzeumi érdekeiről. Mindenütt gyűjtötte a ritka­ a sir széléről vissza, mint a mennyi visszaélőt melyektől sohasem szokott megválni. E talizmá­ ságokat s nevezetességeket. Parisból többi között Hegyalja nektárja a r r a j u t t a t o t t " , panaszkodik, nok elseje, a mondák hősétől Rustemtől származik, egy levélíró automatot vitt haza. Brüsszelből hogy hasznos vizeinket nevükről is alig ismerjük, kinek történetét Lamartine irta meg, s öthegyü, meglátogatta a Waterlooi mezőt, s ott is össze­ s leirja a parádi fürdőt, melynek akkor még csak gyémántokkal ékitett csillagból áll, melylyel Russzedett egy csomó állítólagos csata-emléket. Sőt négy fürdőszobája s ezekben nyolez kádja volt, tem hires fekete lovának homlokát diszositette föl. egy izben, Tom tábornokot szülőire s egy m e g ­ holott a fürdőt látogatni ekkor már a „szebb Mirzoumnak hívják s az a tulajdonsága van, hogy bízottra hagyván, haza is r á n d u l t A m e r i k á b a , tónhoz tartozott." Szintén ebben a számban van az összeesküvő, láttára rögtön bevallja terveit. hogy az otthoni üzletet is megtekintse. A t á b o r ­ ismertetve Gvadányi „ A pöstyéni förödés" czimü Midőn a sah t e s t v é r é t : Nassar-Ed-Dint néhány noknak koronás főktől s más nevezetességektől verses munkája, melyet „az ottan történt mulat­ év előtt felségárulással vádolták, e csillagot tar­ adott ajándékok is megannyi becses t á r g y a i lőnek ságos dolgokkal," 1787. esztendőben, „ R á k havá­ tották elébe s a bűnös lelki mardosásoktul kinaz amerikai-, vagy a mint most már nevezték — a nak 12. n a p j á n " adott ki „egy magyar lovas ez­ zatva, vétkét rögtön bevallotta. A második taliz­ Barnum-muzeumnak. redből való százados." E művében Gvadányi, mán egy ambragolyó, mely „Mohammed korában S igy ez a nagyszerű vállalat, mely eleinte mint balneolog mutatja be magát, de mindjárt az a napból hullott a l á " ; neve Ahmerad 8 a monda egykissé koczkáztatottnak látszott, tökéletesen első sorokban hibát követ el, miután a hagymázos szerint a sahot, ki azt mindig nyakán hordozza, betegeket is h é w i z b o küldi, holott e betegséget megsebesithetlenné teszi. A smaragdokkal ékitett sikerült s ugyancsak kifizette magát. fürdéssel orvosolni épen nem lehet. 8 a prófétától megáldott arany szekrénykének az a 0 (Rózsa Sándor hire Amerikában.) H a tudná sajátsága van, hogy a királyi család tagjait látha­ az öreg Rózsa Sándor, hogy őt még Amerikában tatlanokká teszi; ez a 3 dik, s n e v e : Kahmen. A is jól ismerik, legalább nevéről, bizony büszke negyedik talizmán a Hydaeb nevet viselő gyémánt, — (A kholera s a madarak.) E g y külföldi lenne az ő hírességére. Az amerikai „Appletoni melyet 5—600,000 frankra becsülnek, s mely a lap érdekes adatokat hoz föl némely madárról, J o u r n a l " újdonságai közt nemrég a következő hir sah görbe kardját ékesíti. E fegyver tulajdonosát melyek ösztönszerűleg mintegy megérzeni látsza­ volt olvasható: „Rózsa Sándor, a magyar bandita, legyőzheted enné teszi. V é g ü l még az utolsó taliz­ mánról nak a kholerát s félrevonulnak a veszély elől. újból életfogytig tartó súlyos börtönre ítéltetett s j ^ ^ ^ ^ kell ^ ^ ^ szólanunk, ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ melytől ^ ^ ^ ^ ^ a^ ^sah ^ ^ ^legjobban ^^^^^^ „_J_»^1 !£.' tulajdon­ i__1_'J~«E g y porosz őrnagy, ki az 1866-iki porosz-osztrák visszavettetett Kuffsteinba, földalatti börtönébe, | fAl fél. ~W.~ E z orr™ egy Uhandzsár, csaknem egyenlő a i már ™^_ egyszer ~ 1 évet i . « * tJltóU .1 teljes l-l! •••!• i• -1 - l i ' l l - l> háború alkalmával július hóban Brünnben állo­ hol nyolez töltött el sötét ságu az előbbi fegyverrel, csakhogy annak, a ki másozott, irja, hogy ez időben kivált a katonák ségben." — Az amerikai újság csak annyiban té használja, saját keze által kell meghalni. A va­ közül igen sokan estek a járvány áldozatául, a a vesztette el a dolgot, h o g y a vén rablót nem Kuff- rázsfegyvert ennélfogva mindig szekrényben tartkimultakat előbb éji homályban temették el, de steinba, hanem E r d é l y b e Szamos-Újvárra szál- ják, melyre a koránnak eerv verse van bevésve, 6 / később nagy zene-szóval és énekkel adák meg a litották.

Egyveleg.

Melléklet a Vasárnapi Djság 26-ik számához 1873. jnn. 29.

TÁRHÁZ. Irodalom és művészet.

közgyűlés; 2-án és 3-án szakosztályi ülések ; 4-ón Lipp Vilmos, az egylet titkára. Az egylet rövid kirándulás külön vonaton Lebenybe és Magyar­ történetén, alapszabályain és tiszti névtárán kí­ ó vváárrr a :; 5-én szakosztályi ülések; 6-án ünnepé­ ünnepéÓ vül három régészeti czikket 8 a lefolyt évről tit­ lyes zárgyülés. Kirándulási helyekül még ki van­ kári jelentést foglal magában. A tagok névtára nak jelölve: Pannonhalma, továbbá Bábolna és szerint alapitótag 27, pártoló pedik 472 van. A csinosan kiállított füzet Szombathelyen, Berta- Kisbér. lanffy Imrénél nyomatott. Á r a nincs kitéve 8 ugy látszik leginkább a tagok számára van közre ** (A pesti egyetem) az idén jun. 25-én tartá bocsátva. meg újjáalakítása évforduló-ünnepélyét —ezúttal — („Alkalmi beszédek és üdvözletek konfirmáa 103-ik évfordulót. D . e. 9-kor mise volt, maga czióra) iskolai és családi ünnepélyekre, valamint az ünnepély 11-kor kezdődött az akadémia-palota a cziczisz és tfilin használati szabályzata, izraelita nagy termében fényes és nagyszámú közönség tanítók és tanulók számára" czim alatt egy füzetet előtt. A rektor dr. Hatala Péter tartott beszédet: adott ki Zsengeri Samu, pesti izraelita normal„ A z erkölcs viszonyáról a valláshoz." Először főtanodai tanitó és közös iskolai hitoktató. A körvonalozta a kétféle nézetet, hogy t. i. a morál könyv Aignor Lajosnál kapható s ára 50 kr. a valláson alapszik és vallás nélkül erkölcs nem — (A pesti szegény-gyermekkórház egylet év­ ia képzelhető, mig a másik szerint az erkölcsnek a könyve) 1872-ről megjelent és beküldetett szer­ valláshoz semmi köze. Azután a maga álláspontját kesztőségünkhöz. E nemes czélu egyesület jóté­ fejtette ki, mely szerint a positiv vallás és az er­ kony működése a kimutatásokból bőven kitűnik s kölcs két különböző dolog, melyeket nem szabad az egyesületet még nagyobb pártolásra méltónak összevegyiteni a nélkül, hogy a közéletben Várt ne t ü n t e t i föl a nagy közönség előtt. tegyünk. Végül követelte az állam felekezet-nél­ ** (A „Képes Néplap") a jövő félévben is az küliségét, az emberi gondolkodás és érzés szabad­ eddigi programm mellett s az eddigi kiállítással, ságát, a társadalmi és irodalmi szabadságot, és a havonként kétszer jelenik meg. Á r a egy félévre ' sajtószabadságot. E z u t á n dr. Bita Dezső a pálya­ 1 frt. Előfizethetni a Franklin-társulat kiadó hi­ dijak eredményét olvasta föl. vatalában (Pest, egyetem-uteza 4. szám.) — E ** (Iskolai vizsgák.) A pesti ref. egyház kebe­ népies irányú vállalat terjesztését olvasóink szí­ lében levő tanintézeteknek vizsgálatai július 13ves figyelmébe ajánljuk. kától 21-ig tartanak. A gymn. osztályok ( I — V I . ) ** (iá „Képes Kiállítási Lapok") ujabb szá­ vizsgái július 14—16-án, a bölcsészeti ( V I I . ) mai következő tartalommal jelentek m e g : osztályé 17-én, a theologusoké 17 és 18-án lesz.

— (A magyar nemzeti múzeum) érem- és régi­ ségtárából már korábban készült „Képes kalauz" most második kiadásban jelent meg, 200 fametszvénynyel, miután az első kiadás 3000 példánya, mint dr. Rómer Flóris, a múzeumi érem- és régiség­ tár nagyérdemű, tudós őre, az előszóban irja, két év alatt elfogyott. E kiadás az uj rendezés nyomán egészen át van dolgozva és tetemesen meg van bővitve. Ajánljuk az archaeologia barátainak és a múzeumi látogatóknak. Á r a 50 kr. Mogemlitjük egyúttal, hogy van egy másik, egyszerű „ K a l a u z " is a régiségtani osztályhoz, mely a nép számára készült 8 ára 30 kr. ** (Magyarország közlekedési viszonyairól) igen czélszerü kézikönyvet állított össze Kenessey A l b e r t következő czimmel: „Segédkönyv hajósok, közlekedési intézetek hivatalnokai és szállítók számára." — E műben különös súly van fektetve a becslések s számadásokra, s azért nemcsak hajésok, de mérnökök és kereskedők is czélszerüen hasz­ nálhatják. Az uttávolságok pontosan s táblázato­ san vannak összeállítva s az egész műhöz egy tér­ k é p járul, mely Magyarország létező s tervezett vasutait s csatornáit tünteti föl. Az adatok részint hivatalos u t ó n , részint a legújabb szakmüvek alapján készültek, s igy teljesen megbizhatók. A könyv az Eggenberger-féle akad. könyvkereske­ désben jelent m e g ; ára 1 frt. ** (Jókai Németországon) most a legolvasot­ t a b b irók közé tartozik. Hogy regényei mennyire A 15-ik szám tartalma: Abdullah bey (arczképpel.) A szóbeli érettségi vizsga 19-én kezdődik, 21-kén keresettek, az is bizonyitja, hogy J a n k e Ottó ber­ Személyi hirek. A Flóra-térröl. A „kis kaczér" Horovitz lesz a felső leányiskola vizsgája. — A debreczeni lini könyvkiadó Jókai összes szépirodalmi műveit festménye (képpel). A magyar bányaipar. IV. Az árak tör­ ref. kollégiumban a közvizsgalatok j u l . 20-kától k i akarja adni, s már 26 kötet van sajtó alatt. A ténetének kiállítása. A gépcsarnok. I I . Kocsizás a Fráter­ ban (képpel). A kiállítási érmek (4 képpel). Kiállítási 27-éig, az érettségi vizsgálatok 17-től 30-ig, a „Szegény gazdagok" (3 kötet) és a „Felfordult szemle. Vegyesek. jogi magánvizsgálatok 22-től 24-ig fognak meg­ v i l á g " (2 kötet) már megjelent, s ezeket legköze­ A 16-iíc szám tartalma: A keleti mezőgazdasági csar­ tartatni. lebb az „ A r a n y ember" (5 kötet) fogja követni. nokból II., Rodiczky Jenótól. Személyi hirek. I I . Oszkár, Schmidt Julián, a hires irodalomtörténész „ L i - svéd király (arczképpel). Hangszerek a magyar osztály­ teratur-Bilder"-jei negyedik kötetét Jókai regé­ ban. Látogatás Romániában. Büre-Hisel. Nemzetközi or­ f (A szentpéter-fiumei vonal) megnyitása jun. vosi kongresszusok. A fogak az iparpalotában. A rotunnyeinek ismertetésére szánta. dáról. Haas Fülöp és fiai pesti palotája. Képeinkhez. (A 24-én ünnepélyeson ment végbe. Az indóházak — (A Franklin-társulat kiadásában) megjelent: következő képekkel: Tanisi szekrény. Haas Fülöp és fiai , mindenütt föl voltak díszítve 8 a munkások és a Az 1873. évi bécsi kiállítás legteljesebb és legkime- pesti palotája. Prater-képek : Szivar-tózs. Vendéglő a ' földnépo „evivák"-kal és „zsiviók"-kal üdvözlék ritöbb terv- és helyrajza, föltüntetve az összes fő- és („vajas hordó"-hoz). Vendéglő („Svájczi ház"). „Hippod- | a vonatot. A fiumei indóházban jelen volt a város rom Washington.") A nemzetközi jury magyar tagjai. ! melléképületeket, úgyszintén az uri,nép és vadon- Kiállítási szemle. Vtgyesek. Szerkesztői üzenet. szine java. A vendégoket Ciotta polgármestor üdp r a t e r t is, az ezekben levő valamennyi épületekkel vözlé 8 a viszonzó beszédet gr. Zichy József mi­ s sétányokkal, patakokkal és tavakkal, erdő- és niszter monda nagy tetszés közt. D . u. két órakor mezőrészletekkel és a Pratersterntől Freudenauig i — (A magyar tud. akadémiának) jun. 23-kán nagy ebéd volt gr. Szapáry Géza kormányzónál. vezető u t a k k a l és ösvényekkel egyetemben, vala­ Stoczek József elnöklete alatt tartott gyűlésén ' A város föl volt diszitve zászlókkal, szőnyegekmint a városból a P r á t e r b e vivő összes közlekedési Hunyady J e n ő mutatta be Décsy Sándor műegye­ i kel. Velenczéből is sok vendég volt jolen. Ebéd vonalokat. Á r a e valóban diszes kiállítású tervrajz­ temi tanár-segéd gondosan kidolgozott értekezé­ \ után sétát tettek a tengeren kis gőzösökön, s az­ n a k 40 kr. Ajánljuk a közönség figyelmébe. sét „ A differentialis egyenletek elméletéhez" tán megnézték a „ L i s s a " hajót. E s t e a város és — (Az Athenaeum kiadásában) megjelent a kö­ kikötő ki voltak világítva, s a szinházban díszelő­ vetkező népies modorban irt kis m u n k a : „ N a g y i czimmel. Lenhossék József podig az idén kültaggá adást tartottak. Fényes tánczmulatságot is ren­ Magyarország vagy négy szerzetes barát viszon­ választott H y r t l bécsi tanár corrosiv boneztani deztek. tagságos útja a magyarok ősi hazájába." I r t a rendszerét ismerteté, azt a módszert, mely által / (A belföldi levélszállitás dijában) elsejétől G y ö r g y Deák. Ajánljuk a népi olvasókörök figyel­ minden eddigi találmány közt legtanulságosabban j fogva czélszerü módosítások lépnek érvénybe. és legtartósabban lehet az emberi és állati testek 9 9 mébe. Á r a 30 kr. szerveit elkészíteni gyűjtemények számára. É r t e ­ Csak kétféle viteldíj lesz: /io vámlatig öt, /, 0 -től — (Táncsics Mihály műveiből) ismét két kö­ kező először e kutatások történelmi részéről szó­ 15 vámlatig pedig tiz krajezár. Azon fölül a szál­ tet került ki sajtó alól, s igy most már négy kötet lott, aztán H y r t l találmányáról, ki e módszer lítmány nem fogadtatik el, mint levél. kapható a na,ay gyűjteményből. A most megjelent szerint számos boneztani készüléket is állított ki két kötet a gyűjtemény harmadik és tizenkettedik Mi újság? a világtárlaton, melyek a szaktudóst méltó bámu­ kötete, melyek közül amaz népies elbeszéléseket, latra indítják. V é g ü l Lenhossék átadta H y r t l latin emez pedig két politikai-társadalmi röpiratot fog­ — (Mai számunk) e félévben utolsó lé­ nyelven szerkesztett köszönő levelét k ü l t a g g á vá­ lal m a g á b a n : „ H u n n i a függetlensége" és „Nyi­ vén, a kiadó-hivatal az előfizetések mielőbbi lasztatásáért s egy ajándokképen küldött diszpél- , latkozat gr. Széchenyi István „ K é t g a r a s " czimü d á n y á t ismertetett munkájának. Végre Schenzl; beküldésére kéri föl a t. előfizetőket, hogy t e r v é r e . " Az utóbbi 1844-ben Lipcsében jelent Guidó a meteorológiai intézet évkönyvének tar- j a lap küldésében — a megrendelések későn meg, minthogy a sajtóbirálat miatt itthon hírla­ talmát m u t a t t a be. — J ö v ő héten az akadémiában ; érkezte miatt — fennakadás ne történjék. pokban meg nem jelenhetett. Az előbbi pedig összes ülés lesz, s azután következik a háromhavi Az előfizetési föltételek lapunk hirdetési ro­ 1846-ban Halléban, 1848-baa Budán jelent meg, azonban mindkét izben eltiltatott. A munká­ szünet. vatában olvashatók. ** (A Kisfaludy-társaság) j u n . 25-én t a r t á a ; ból egy-egy kötetnek ára 1 frt 50 kr. s kapható az Eggenberger-féle (Hoffmann és Molnár) könyv­ 1 szünidő előtt utolsó ülését, melyen Vadnai Károly j 0 (As országház) e héten valóságos májusi olvasta föl Szász Bélától Gőthe „ T ö r p e k i r á l y , " \ kereskedésben. ünnepet ült. Folyosói tele voltak mindenféle zöld­ — (Darmay Viktor) tehetséges fiatal költő, „ M a r g i t a r o k k á n á l " s „ A thulei király" ez. köl­ séggel. A z ember nem tudta, mire vélni az ország kinek lapunkban is sok költeménye jelent meg, teményeinek fordításait; azután Greguss Á g o s t : házának ezen kiviritását és lombba borulását, ha előfizetési ivet bocsátott ki „ U j a b b költemények" „az aeshetikai érzések"-rŐl olvasott föl értekezést, nem akadtak volna samaritánus szivek, a kik meg­ czimü kötetére. A kötet, a költemények tartalma melyben az aesthetikai érzéseket osztályozza; vé- I könyörülve tudatlanságunkon, meg nem magya­ szerint hat részre oszlik, külön czimekkel, mint g ü l Bartalus István a magyar népdalgyűjtemény ; rázzák a dolog velejét. A régi görögök, rómaiak, „ E m b e r i s é g . " „ S z a b a d s á g . " „Szerelem könyve." első kötetét mutatta be, melyről már volt szó la- j magyarok jóspapjai, a haruspexek, augurok és stb. s 2 4 0 - 2 5 0 lapra fog terjedni. A kiadó A i g - punkban. A folyó ügyek közt a titkár bejelenté, [ táltosok fölbontották a fehér lovat és fehér bikát, ner Lajos diszes kiállításról fog gondoskodni, s hogy Győry Vilmos a Don Quijote második k ö - i annak a belsejéből jövendölték meg, mit hoz a az előfizetési összegek hozzá intézendők aug. l-ig. tétével július közepére elkészül. jövendő. Hanem azt megtudni, mit hoz a ;övő, — (A magyar orvosok és természetvizsgálók E g y fűzött példány ára 2 frt, egy diszpéldányé még jelenleg is tanácsos dolog, tudjuk magunkat g y é m á n t kiadásban 3 frt. Ö t előfizetőre a gyűjtők gyűlése) az idén Győrben aug. végső és szept. első j legalább mihez tartani s látva mekkora a pokróez, napjaiban lesz; programmja a következő: A u g . j egy tiszteletpéldányt kapnak. nem nyújtózunk annál tovább. E z t megtudni pedig — (A vasmegyii régészeti egylet) a folyó 2 8, 29 és 30-án beiratások a győri városházán; j mégis'valaminek a fölbontandó beleiből lehet ez 1873-dik évre kiadta évi jelentését. Sztrkeszté 31-én ismerkedési estély; szept. 1-én megnyitó j

Egyház és iskola.

Közlekedés.

Közintézetek, egyletek.

*

idő szerint. A mai czivilizált kor nem kivan többé ** (Az állatkert igazgatósága,) mint a „Fővá­ küldvén egy verset kóstolóba. Tudom : versben bövöIV-véráldozatot, s azt hiszi, hogy egy ló vagy ökör rosi Lapok"-ban olvassuk, megvette Cassanova dik t. szerk. ur. Tudom, hogy ideje kevés ; mert a hivatla " belseje sem igen tudhat többet, mint egy közön­ asszonytól az oroszlánokat és leopárdot, s ki is vendégek is beözönlik munkakörét, és elkapkodják t ' részletekre tépve így a munkaidót: - épen ezt kiméséges kalendáriumcsináló. Van azonban egy nö­ fizette az összeg legnagyobb részét, de meg van aprő lendó. én — versemet illetőleg ezennel megírom a „szerk vény, melynek sikerültétől egy egész ország egész most akadva a télre okvetlenül szükséges „orosz­ mondanivalót" is. Azon esetre, ha ki nem adható versem- ~L évi, néha több évi jólléte függ, — ez a gabona; lánház" felépitésével, a mi vagy tízezer frtba ke­ V. M. önnek nem nyitjuk föl sorompó-korlátunkat : niert ennek a fölbontott belseje többet tud mondani a rül. Ennyi a pénztártól ez idő szerint nem telik, koros ember alatt a Pegazus nem szárnyal magasban ha­ jövőre nézve a világ minden ökrénél, lovánál. de begyüjthetni reméli a társaság részint adako­ nem csak földszint marad ; ott is — ha még ügetne, va»v poroszkálna de csak tipeg-topog. De még! Hogy is gon­ Magyarország jelenlegi haruspexei, augurjai és zások, részint pedig e czélra rendezendő különö­ dolja ön, csak ugy szőrire kavarodni fel a Pegazusra mi­ táltosai az országházban összegyűlt képviselők, sebb mulatságok utján. dőn kirukkolni akar rajta? Azon esetre, ha kiadható • — az ország minden gabonatermesztő vidéke oda ** (Szerencsés lövés.) Mint a „Magyar Polgár" — V. M. Nem szárnyal, de jól üget a Pegazus — s ha más küldött néhány kalászt rozsdaverte búzájából, irja, az oláh-apáti erdőcsősz e napokban három alatt szárnyalását: Ön alatt ügetését a Pegazusnak válto­ zatosság kedveért fölmutatjuk olvasó közönségünk előtt." rozsából, árpájából, — vizsgálják meg itten, mit farkast lőtt agyon egyetlen lövéssel. A csősz az (Maradjunk az előbbinél!) vérhat az ország ez idei terméséből ? mely vidék az, erdő{szélén hazafelé ballagva egy nyulat látott vad — Tisza-Abádszalok. P. M. L. Magunk is abban a a melyik leginkább sújtva lesz ? s melyik ismét, futásban feléje közeledni. Eleinte azt hitte, hogy véleményben vagyunk. Mutatja az is, hogy 14 évig, (s ez a melynek lehet kilátása más nyomorgókkal a kutya kergeti a nyulat, csaholást nem hallván, idő alatt hány vállalat esett el, hol fölemelt, hol leszállí­ megosztható némi fölöslegre ? s végre, hogy mi­ rögtön fölhúzta fegyverét, mert a dolog gyanús­ tott árak mellett is) soha áremelés elő nem fordult. Ha a megváltozott értékviszonyok fölött föltétlen urak lehetután az országos költségvetést épen most tár­ nak tűnt föl előtte. Pár perez múlva a cserjésből •énk, most sem tennők. De hisz kifejtettük fölhívásunkban gyalják, ugy dobálódzanák a milliókkal, hogy anyafarkas tör ki 6 kölyök által kisérve. A mint a kényszerítő körülményeket, s hiszszük, hogy többi elő­ tönkre ne monjünk miatta. Ezért volt tele a az anyafarkas a csőszt meglátta, megállott. A fizetőink is ép igy betalálják magukat az uj állapotba, s képviselőház mindenféle buzakalászszal, egymás­ kölykök anyjuk mögé csoportosultak, mire a csősz helyeselni fogják eljárásunkat, minthogy csak igy felelhe­ nak mutogatták a képviselők s tanakodtak elsiité postával töltött fegyverét és pedig oly sze­ tünk meg a nagy mértékben megnőtt igényeknek. Mi legalább reméljük, hogy a nagyobb árak mellett a nagyobb egy gabnaszem felett, lehet-e még abból va­ rencsével, hogy az anyafarkas s két kölyök rögtön lap is a régi lábon fog állani olvasóival. lami? E gabnaszemtől függ az ország sorsa; nagy elterül ve__maradt. — Középlak. Gy. M. A sorshúzások eredményének is volt az aggodalom, hogy ez a szem elfordul tő­ ** (Öngyilkos tanuló.) S ?ebenben június 22-én jegyzékét, mint eddig, ezután is társlapunkban a ,,P. Ujlünk, de ugy látszik, utóbbi időben, ha nem csa­ Schuster Fr., a szász evang. főgymnázium 5-ik donságok"-ban közöljük ; a húzás után következő számban meg fogja találni a kérdezett sorsolások eredményét is. lódunk, tán mégis biztatóbban pillant felénk. osztályú növendéke, agyonlőtte magát. A pisz­ — Kecskemét. D. L Tárgyhalmaz miatt megkésett s tolyba irónt tett, s azt lőtte be keblébe. A szeren­ most már a napilapok közleményei és az országgyűlési ** (A képviselőház) gyorsan, mondhatni ro­ csétlen ifjú, ki igen szorgalmas tanuló volt, azon­ tárgyalás által eléggé ismeretes mindenfelé, ugy hogy újra fölmelegíteni nem tartjuk czélszerünek. hamosan végzi ezúttal a jövő évi költségvetés nal meghalt. - Pest. H. I.-nak. A vége felé kissé többet ér; a végső f (Halálozások.) Kovács Gyula, ki a múzeum­ versszak tárgyalását, 8 csak kivételkép támad kissé élén­ talán szinte jó is, de az egész még nem válik be. kebb vita nem annyira a nevezetesb tételeknél, nak őre, az egyetemnek tanára, a füvészkertnek — Pécs. K. G. Mind a fordított dolgok, mind az mint egyes fölvetett mellékes kérdések fölött. í g y igazgatója, az akadémiának tagja volt, vasárnap eredeti műgondra és tanulmányra mutatnak. Ilyen munká­ a jun. 24-ki ülésben a közlekedési költségvetésnél meghalt, tizenegy évi betegség után, 57 éves ko­ nak várható az eredménye, bár a mostaniak még sok ja­ leghosszasabban a vasúti szabadjegyek eltörlésére" rában. Tanult, tehetséges ember volt, de egyszer vítgatást kívánnának közlés előtt. - E g e r . K. Gy. A versecskék még nem valók világ tett indítvány fölött vitatkoztak. Jun. 25. és 2t5-áii a csak szélhűdés érte, béna lett, ki ép a munkabíró elé. El sem olvastuk, máris elfeledtük mi van bennök. vallás és közoktatási minisztérium költségvetésé­ időkorban sem gondolkozni, sem beszélni nem Ennél több kell mind érzésből, mind eszméből. nek tárgyalása közben a miniszter esztergomi birt többé. — Balogh István veterán színész jun. toasztja, az urnapi körmenetek ügyében történtek 21-én hunyt el 84 éves korában. A nemzeti szín­ SAKKJÁTÉK. fölszólalások s a nemz. múzeum költségei s a háznak megnyitása óta tagja volt, de mint működő „Néptanítók lapjá"-nak föntartása foglalkoztat­ színész, már régen 1854-ben nyugalomba vonult, 707-ik sz. £ W i l l m e r s R.-tól ták kissé hosszasabban a házat. A kereskedelmi s az intézetet mint tisztviselő (évek óta mint (Karlsruheben.) minisztérium budgetjét úgyszólván vita nélkül pénztárnok) mindvégig nagy buzgósággal szol­ gálta. Irt több színművet is, többi kö-íta „Mátyás megszavazták, s az igazságügyminiszteriuménak Sötét. diákot," „Ludas Matyit," stb., melyek sok előa­ tárgyalását is megkezdték. ** (Franczia vendégek.) A „Journal des De- dást értek. Temetése nagy részvét mellett ment bats" tulajdonosa Say León (Thiers alatt pénz­ véghez. Emlékbeszédet az elhunyt felett Feleki ügyminiszter), valamint a főszerkesztő Bapst és tartott. — Török József, czeczei ref. lelkész, köze­ a felelős szerkesztő Lemoin Budapestre érkeztek. lebb hunyt el 45 éves korában. — JDr. Csikányi E hó 25-én a képviselőház ülésén is jelen voltak Károly, Szentes városának 22 éven át főorvosa, és az ülés után Szlávy József miniszterelnököt is jun. 18-án elhunyt. — Dr. Kada Endre, volt kecs­ meglátogatták. A bécsi kiállítás alkalmából an­ keméti gyakorló orvos, ki egy év előtt a lipótme­ golok is számosan rándulnak le a magyar fővá­ zei tébolydába vitetett, itt meghalt 14-én. — rosba, s itt a nyilvános helyeket sorba látogatják. Néhai Deáky Sámuel, 1849-diki orsz. képviselő ** {Auguszta német császárné) szerdán este özvegye, szül. Tunyogi Róza elhunyt. — Varga érkezett Bécsbe. A király porosz ezredesi ruhába Lajos, az első magyar kertészeti ügynökség tulaj­ öltözve ment elébe, s mikor találkoztak, udvaria­ donosa, meghalt. san kezet csókolt, mire Auguszta császárné mo­ Nemzeti színház. solyogva Vilmos császár levelét nyujtá át neki. Az indóháznál a királyné, trónörökös, a főherczePéntek, jun. 20. „A színésznő." Vígjáték 1 felv. I r t a gek mind jelen voltak; ott volt a romániai fejede­ Fournier; ford. Bulyovszkyné. — „A váróteremben." lem is, a kit Auguszta császárné meglátva, élénken Vígjáték 1 felv. I r t a Müller H . ; ford. Sz. K. — „Házi fölkiáltott: „Na, Károly, veled ismét Schönbrunn- gyógyszer." Vígjáték 1 felv. Francziából ford. Szigligeti J . Szombat, jun. 21. „Romeo és Júlia." Opera 5 felv. ban találkozom!" Auguszta császárné számára szerzetté Gounod K- (Hauck M. k. a. föllépteül.) Schönbrunnban rendeztek be szállást, s tisztele­ Zenéjét g Vasárnap, jun. 22. „A nagyapó." Népszínmű 3 felv. Világos. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ tére Bécsben ismét fényes udvari ünnepélyeket I r t a Szigligeti. Világos indul s a negyedik lépésre mattot mond. rendeznek. Hétfő, jun. 23. „Romeo és Júlia." Szomorújáték 5. ** (A persa sah) 18-kán érkezett Angliába; Londonban nagy előzékenységgel fogadják, s min­ denféle kitüntetésekben részesitik. ** (A Margitsziget) élénk látogatásnak ör­ vend; az ott lakó vendégek száma is folyvást nő. 348 lakosztálya közül jelenleg csak tiz nincs elfoglalva. Külföldiek is mind nagy elismeréssel szólnak e gyönyörű helyről, mely folyvást gya­ rapszik. Ösz elején már szőlő-gyógymódot is rendszeresitnek, a jövő évben pedig gyógyszertárt, sütőházat s bolti helyiségeket épitnek. Az ott la­ kókra a közlekedés is igen olcsó, mert havonként három forint havi dij mellett annyiszor jöhetnekmehetnek napjában, a hányszor csak akarnak.

HETI Hónapi-és Hetinap

K a t h o l i k n s és p r o t e s t á n s naptár

Június

felv. I r t a Shakespeare; ford. Szász K. Kedd, jun. 24. ,JBamlet'\ Opera ö felv. Zenéjét szer­ zetté Thomas A. (Hauck M. k. a. föllépteül ) Szerda, jun. 25. „Sakk a királynak.'1 Vígjáték 4 felv. I r t a Sehauffert H A.; ford. Dtíczi L. Csütörtök, jun. 26. „A sevillai borbély." Víg opera 2 felv. Zenéjét szerzetté Kossini. (Hauck M. k. a. utolsó előtti föllépteül.)

Szerkesztői mondanivaló.

(Bayer Konrádtól Olmützben.) Vil. Sör. Bg4—et Hd2 -e4:(a) V<4-d4: He2-d4 Hdl— e3f. Kfő-e5 He3—c4f . Keő—dö -fö HeS— f4—í - g t mat.

— V. M. Izenetünk az első "alternatíva; tehát nem. 1. 1. g 6 - g 5 Hanem magára a levélre már az, hogy igen. Kár volna ezt 2. g 2 - g 4 f . . . Kf5-g6 a kedélyes kis tréfát eltitkolni az olvasók elótt. Közöljük ^ ^ ^ ^ ^ H3.e 6 — f 8 mat stb. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ tehát, a mint következik : „ T . szerk. u r ! Annyi éveken át H e l y e s e n fejteitek m e g : Veszprémben: Fülöp József. számomra is küldözgetett és vajmi válogatva, ízletesen - Mukolczon: Czenthe József. — Geltén: Glesinger Zsig­ föltálalt lelki eledeleit — a múltra köszönve, a jovore mond. — Debreczenben: Zagyva Imre. Sziget-Csépcn:Mayer kérve — magyar szokás szerint — ezennel viszonozok: Károly. — Ufalun: Farkas Ferencz. — A pesti sakk-kör.

NAPTAR.

Görög-orosz naptár

A 703-ik számú feladvány megfejtése.

Izraeliták naptára

!: J ú n i u s (ó) I Siv. R. i

TARTALOM.

Na Hold hossza kél | nyng. hossza kél

f. p. ó. p. * 9 Vasár E 4 P é t . és P á l l E 3 Pét ,Pál 17 G 3 B e r t á i . 4 Anna 97 41 30 Hétfő Pál emléke j Luczia i 18 Leontin j 5 98 38 1 Kedd Theodorik jTibolt 19 Júdás, Thádé 6 99 36 Szerd. Sarlós B. A. Ottó 20 I l l é s jj 7 Athália 100 33 Csőt. Kornél i Heliodor 21 Julián I 8 101 30 Pént. Ulrik püsp. ; Oseas 22 Özséb 9 102 27 Szóm Vilmos apát Czirilla 23 Agrippa 110 S. B a l e k 103 24 •S Első negyed 3-án 26. 4 perczczel éjfél után.

f. U-S 165 166 178 190 202 215

p12 13 68 51 50 68 2

6. p, 8 22 9 28 regK11 39 este 1 51 3 1

nyűg, d. p. 11 5 11 28 este 11 39 regg 0 9 C 26

Sayons Ede (arczkép). — Bákóczi hamvai. A nagy­ mami ládája (vége). — Kárpáti kunyhó (képpel). A Gizella albumból (képpel). — Élet-igazságok. — A meteo­ rológiáról, I L - Hosszú életű emberek. — E g y csillag születése. — Egy amerikai vállalkozó, IV. (képpel). Egyveleg. — T á r h á z : Irodalom és művészet. Közinté­ zetek, egyletek. — Egyház és iskola. — Közlekedés. — Mi újság? Nemzeti szinház. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti-naptár. (Felelős szerkesztő: Nagy Miklós (L. magyar-uteza 21. sz.)

Huszadik évfolyam.

27-ik szám

Előfizetési föltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft. — Félévre 6 ft. 9 V Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft. Félévre 4 ft. — Csnpán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. — Félévre 3 ft. "&& $/tf Hirdetési dijak, a Vasárnapi l'jsng és Politikai l jdnnságokiit illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatasnal 10 krajezarba; háromszori vágj többszöri igtatáanál csak 7 krajezarba számíttatik.— Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bernben: Oppelik Alajnj*. Wollzeile Nr.22.es llaa*teii«tpin é» Vonler, Wollzeile Nr. 9. — Bélyegdij, külön minden igtatás után 30 kr.

Naszr-ed-din, a persa sah. S z e m é l y e k n e k és dolgoknak igen sok­ szor n e m saját belső értékök, hanem külö­ nösségük, ritkaságuk, vagy más külső körül­ mények kölcsönöznek érdeket. A n a p o t nem bámulja senki, m e r t m i n d e n n a p látja; egy halvány k ö d k é p ü üstökös, egy perczig élő hulló csillag l á t á s á r a kicsiny és nagy tódul. K i r á l y o k a hol átmennek, bizonyos, hogy embertömeget találnak, m e l y szájtátva bá­ mulja őket, pedig (a szemnek legalább) nincs rajtok semmi különös, ők is szakasz­ tott olyanok levén, m i n t más ember. Persze, a k i r á l y o k ritkaságában s abból származó érdekességében is van fokozat. Saját k i r á l y á t g y a k r a n látja a n é p ; s m a m á r európai k i r á l y o k kölcsönös látogatása sem épen nagy ritkaság. De hogy egy p e r s a sah E u r ó p á t meglátogassa s itt szemlélhető, sőt tapogatható le­ gyen, az m á r . csakugyan a legna­ gyobb r i t k a s á g o k közé tartozik. Dárius és X e r x e s óta, a kik t ö b b m i n t két ezer évvel ezelőtt, m i l ­ liónyi hadsereggel özönlötték el a Kis-Ázsia és Görögország közti szigettengert, de a Leonadisok, Miltiadesek és Themistoklesek föl­ dének partjaitól szégyenszemmel kellett visszatérniük h a z á j u k b a : még p e r s a k i r á l y nem lépett ki Ázsia földéről. Csak a hir és a hős-ének hordozta Persia uralko­ dóit E u r ó p á b a is át. R i t k a s á g u k itt, s a költői fény, melyet kelet legnagyobb költője F i r d ú z i a p e r s a királyokra a S a h - N á m e v a r á z s szőnyegével vont, kétszeresen ér­ dekessé teszi n e k ü n k ez u r a l k o d ó t , kinek arczjellege a F i r d ú z i n a g y költeményének p e r s a kiadásait ékitö eredeti tollrajzokra emlékez­ tet, de azt hiszszük — m a g y a r rokonságot e l á r u l ó vonásaival s kifejezéseivel is é r d e k e t költhet. P e d i g Naszr-ed-din sem a Dáriusoknak, sem a F i r d ú z i e g y é b sahjainak és hőseinek n e m egyenes u t ó d a ; ö nemis igazi iráni ivadék, hanem I r á n régi ellenségének T u r á n n a k földéből hajtott sarjadék; 6 t ü r k . Dinasztiája a r á n y l a g na­ gyon is uj Persia trónján ; elődei

a hóditó T i m u r t követték egykor hadjára­ taiban, s k u d s u r vagy kadsar nemzetséget alkottak. E nemzetség csak 1779-ben ült Persia trónjára s a mostani sah a negyedik uralkodó a b b ó l ; b á r csak 43 éves még, m á r 25 év óta ül apái trónján. Atyjának nem igen kedvelt fia volt s trónörökösi éveit is az u d v a r t ó l távol, leginkább m i n t Tebrisz helytartója töltötte. Mikor apja Mohammed sah meghalt, több fia rajta kívül n e m i e v é n , öt illette a trón. De azért mégis tusakodnia kellé annak birtokáért, m e r t rokonai közül több trónkövetelő t á m a d t ellene. T u d n i kell,

NASZR-ED-DIN

SAH

hogy a világon nincs dinasztia, melynek anynyi ivadéka volna, m i n t a kadsár-dinasztiának. J e l e n l e g több mint ötezer herczeg léte­ zik, a ki mind e királyi vérből s z á r m a z o t t A mostani sah dédapjának számos feleségé­ től nem kevesebb mint kétezer gyermeke volt, egész^ néptörzs, — a miért is a persák második Á d á m n a k nevezték. Naszr-ed-din, fiatalsága daczára, mind­ járt trónra lépte u t á n megmutatta, hogy ö az új kor embere. Főtanácsadójául MirzaTaki k h á n t vette maga mellé, ki Ázsia legszellemdúsabb emberei egyike volt s telje­ sen á t h a t v a a meggyőződéstől, hogy az európai polgárisulás még k i r a g a d h a t n á tespedéséböl keletet, üdvös reformok életbeléptetésé­ vel kezdette miniszterségét. De fájdalom, a sah, fiatal még s k ö n y nyen hivő és k ö n n y e n lobbant), nem b i r t elég erővel az ellenkező befolyások elöl is elzárkózni s a Mirza-Taki, m i n t merész ujitó, el­ len mozgásba hozott mindenféle pa­ lotai cselszövénynek sikerült nem­ csak m e g b u k t a t n i a khánt, de halá­ los ítéletét is kieszközölni az ellene ingerelt fiatal uralkodótól. Alig volt végrehajtva a halálos Ítélet, a tettet m e g b á n á s követte a sah szivében; de h i á b a ! azóta is sikeretlenül keresi azt az embert, a k i a saját keze v á g t a sebet begyógyitni s Mirza hiányát pótolni képes le­ gyen s Persiát a valódi reformok útjára terelje. Mert külsőleges, úgyszólván ál-kisérletek csakugyan történtek erre azóta is. Gyárak állíttattak, b á r talajuk kellőleg előkészítve nem v o l t ; rendes katonaság szerveztetett, a miben egy p á r hazánk­ fia is közreműködött, m i n t gróf Karacsay és néhai N e m i r ó h u s z á r őrnagy. A sah különös kedvtelés­ sel és b á m u l a t t a l nézte e m a g y a r tiszteket, mily erősen s mégis ke­ csesen ülik m e g a lovat, sőt az utóbbiról azt á l l í t o t t a : az ember azt hinné odanött a nyereghez, a mi nem k i s bók oly fejedelem ré­ széről, kinek ősei, a párthusok. a. világ leghiresebb lovasai voltak.