Huszadik évfolyam.
.'502 legettük, hogy no tehát mégis beáll egyszer vala hára a tél, a mely a múlt télen elmaradt. E héten pedig már a kisasszonyok pókhálóból szeretnének csináltatni maguknak viganót, mert a gáz. tüllanglais, s a jó isten tudná mi mindennek nevezik a piparongynak való sok lehelletszövetet, már igen meleg. A férfiak it olyan kivágott mellel járnak, hogy egy X I V . Lajos udvarabeli dáma is szegyeit volna oly „decolletirt" járni. Irigyeljük a szántó-vetőt, a ki nem kénytelen dupla tokot húzni a lábára s a ki ráér, vizbe menekül a forró levegő elől. E sorok irója maga sem igen bánná, ha ez a karosszék itt alatta egyszerre hideg fürdő káddá válnék, legalább lehűthetné méltó haragját az ugrándozó természet ellen. Mert novemberből egyszerre kánikulába ugrani, tisztelet-becsület a természettudósoknak, de már engedelmet kérünk, mégis csak olyan ugrása a természetnek, hogy valóságos salto mortale.
hagyta, Pest városa díszes síremléket fog emelni a kerepesi-uti temetőben. Az emlék mintázatát a Schlick-féle vasöntöde készítette, s gránit alapon obeliszket, a fölött pedig az elhunyt mellszobrát tünteti föl. A költségek 9900 forintra vannak szá mit va. ** (Az öreg Balogh,) az első magyar színészek élő maradványa, a „Mátyás diák" és „Ludas Ma tyi" ismeretes szerzője, ki 90 éve daczára egész mostanig szolgálta a színházat, mint nappali pénztárnok, m. kedden kénytelen volt megválni e hi vatalától. Ugyanis egyszerre szeme hom ilyosodni kezdett, elszédült, összerogyott, s egy pár fiatal színész segité a kocsira. Az aggastyán egész éle tében, mindekkoráig beteg nem volt. ** (Atya-gyilkosság.) Karánaebesről írják: A teregovai járásban fekvő Werendin faluban három fiu, az egyik 14, a másik kettő 12 éves (ikrek), atyjukat, midőn az aludt, baltával megölték; a balta élével a halántékokra és a nyakra intéztek csapásokat, azután szétdarabolták holttestét és elásták. Ez oláh fiuk állítása szerint, a tettnek oka azon rósz bánásmód volna, melyben atyjuk őket részesité. A tettesek fogságban vannak. i (Halálozások.) Fútaki gr. Hadik Gusztáo volt honvéd-ezredes s nyugalmazott cs. kir. al ezredes, Szemlaknak egykori birtokosa, hol az iparosabb gazdálkodás és selyem termelés érdeké ben éveken keresztül munkálkodott, f. hó 12-én életének 73-ik évében a promontor-kistétényi he gyen, hova egészségének föntartása végett vissza vonult, hosszabb szenvedés után jobblétre szende rült. Szolgálta a hazát mint katona hiven s teljes odaadással; szolgált annak mint gazda és kertész, tagja volt az orsz. gazdasági ogyesületnek, s hol buzgalom és áldozatkészséggel kellett a köznek szolgálni, mindig az elsőknek sorában állt. A tör ténetileg emlékezetes Hadik család sarjadéka volt. — Nagy-Váradon f. hó 14-én hunyt el Kalotay Mihály nyugalmazott százados, ki körülbelől ötven évet töltött nyugalomban. A kilenczven felé közeledő vén katona még I. Napóleon idejében katonáskodott, s nem egy csatában vi tézül viselte magát. — Soltész Lajos, volt nagy bajomi gyógyszerész, egy év óta visszavonultságban élő pesti lakos elhalálozván, végrendeletileg mind rokonainak, mind hazai köz-és jótékony inté zeteknek tekintélyes összeget hagyományozott. — Meghalt továbbá: Baján Pilaszanovics Péter, az egész környék által tisztelt aggastyán, 88 éves korában; Técsőn Dallos János szolgabíró, Máramarosmegye buzgó tisztviselője. — A külföldön Bautner Frigyes, a német történetbuvárok Nestora, ki több izben politikai szerepet is játszott, halt meg 92 éves korában. Egyik leghíresebb munkája: „Európa története a X V . század vége óta."
n0gy
. n _ igyál, örökké a világ sem áll!" — csakhogy ext Vörösmarty irta. — D . P . Mi elhiszszük, hogy önnek a „Haldokló hon véd" legkedvesebb verse. De részünkről nem találtunk benne egy jó vonást sem. S ha a többi még gyöngébb : nem is kérünk több mutatványt. — „Bizalom." Hosszadalmas, üres, laposra kinyúj tott valami. Aztán mit gondol ön az ilyen képek alatt, mint „az ifjúságnak aranyozott (!) álma, mely fönn a fel hőkbe veri gyökerét" ? - mi nem tudunk alatta képzelni semmit, pedig a kép talán arra való volna, hogy az olvasó elképzelhesse. — Pest. S. I. A czikk épen nem agy van írva, hogy használhatnók. A mellékelt rajzok még vázlatoknak is olyan gyarlók, hogy mit sem lehet belólök készíteni. — Pest. M. J. Az elbeszélésnek sem tárgya, sem elő adása meg nem üti a mértéket. Mint iskolai gyakorlat tán érdemelne némi figyelmet.
SAKKJÁTÉK. Bécs-LoudoB közötti versenyjátszma. Világos
(Folytatás.) Sötét V i l á g o s Sötét (Bécs) (London) (Bécs) c5-b4: 27. V d 6 - e 7 Bf8-d8 Bd8-e8 28. B d l - d 7 ; Kg8-f8 Vg6-d6: 29. Ve7 - d6 Kfá—g8 Fe4-g2: 30. Bd7—d6: Ba8—c8 Fg2-d5 31. Bd6 - d 4 Ffö—e4 Bc8-c4f 32. B d 4 - d 5 : b7-b6 (Folytatjuk.) b6-c5:
** (A képviselőház) jun. 19-ki ülésében meg (London) 20. Veö—d4 kezdte az 1874. évi költségvetés tárgyalását; az 21. H c 3 - d 5 : átalános vitát valószínűleg hamar bevégzik, mi 22 Hdő — e3 után a balközép elfogadja a részletes tárgyalás 23. F f l - c 4 alapjául a költségvetést s csak a szélsőbal ellenzi; 24. Bhl—el sőt azt hiszik, hogy a— költségvetés részletes tár25. b 2 - b 4 ÖUI* atoll U l O U A u , ~~^j 26. Vd4—d6 g\ alása is ezúttal oly gyorsan fog folyni, hogy Sötét. július első napjaiban befejezik, s az országgyűlés ezután elnapolhatja üléseit. ** {Eötvös-emléktábla.) Karlsbadban jun. 16-án vakolták be a „Mariahilf"-hez czimzett ház falába, a nagy-forrással szemben, ama fehér karrarai márvány táblát, melyet Eagel Adolf Pécs ről, a dicsőült b. Eötvös J . ott-lakása emlékére készittetett. A tábla arany betűkkel a következő föliratot viseli magyar és német nyelven : „E ház ban lakott a magyar iró és államférfi b. Eötvös József 1864. nyarán." ** (A népszínház ügyé) Pestváros jun. 18-ki közgyűlésében került tárgyalásra; a közgyűlés elfogadta a nagybizottság s a kormány ajánlatát a telekcsere iránt, s igy a népszinház létesülése már biztosítva van. **• (Az iparbank) jun. 16-án tartotta volna meg az árverést a hatvani és gránátos-utcza sar kán levő, sajátját képező régi posta-házra nézve. De bár jó előre ki volt hirdetve, csak egy ember jelentkezett s az is visszalépett. Ez is bizonyit pénzügyi viszonyaink ziláltsága mellett. ** (A bécsi világkiállítás tanulmányozására) Szegedről, tulnyomólag az iparos osztályból, 24 egyén küldetik föl; 10 a városi alapból, 10 magán Előfizetési fölhívás adakozásból, 4 a kormány által nyújtandó se gélyből. ** (Az állatkertnek) József főherczeg pompás gímszarvast ajándékozott az alcsuti vadaskertből; ily szép példány még a szar vasgazdag erdőkben Nemzeti szinház. is csak ritkán találkozik. A majomház is megsza Péntek, jun. 13. „A fertálymágnások." Vígjáték 4 porodott hat újonnan érkezett majommal. A tyú , kok számára pedig most uj, czélszerübb udvarokat felv. Irta Bérezik Árpád Szombat, jun. 14. „Faust." Opera o felv. Zenejet szer készitnek, a földmivelési miniszter támogatása 1873-ik évi július—deczemberi folyamára. (Hauck M. k. a. fóllépteül.) <( mellett. Várnak tengeri kutyákat is, mig a hazai zetté Gounod Vasárnap, jun. 15. ,.A vén bakancsos es fia a huszár. túzokból egy példány sincs. Pedig az állatkert Népszínmű 3 felv. Irta Szigeti József. Előfizetési föltételek: hamar benépesülhetne, ha sok túzok-ajándékot Hétfő, jun. 16. „Az erdő széped Dráma 5 felv. Irta kapna, mert ez a madár az, melyért a nyugatra Feuillet Octave; ford. Feleki. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok «gy Üti: eső állatkertekből mindig szívesen adnának drága Kedd, jun. 17. „Bomeo és Júlia " Opera 5 felv- Zene csereállatokat. iét szerzetté Gounod - (Hauck M k. a. fóllépteül.) Félévre (július—deczomber) 6 fit ** (Ludoviceumból) 17 tiszt, két részre Szerda, jun. 18. „A légyott.'- Vigjáték 1 felv. Irta ifj. Csupán a Vasárnapi Újság: oszolva, e hó végén térfelvételi munkálatokra Ábrányi K. — ,yEgy nő, kinek elvei vannak." Vígjáték i Félévre (július—deczember) 4 fit rándul, egy rész Forinyák őrnagygyal a Maros i felv. Irta Dobsa L. jun. 19. „Fra Diavolo." Opera 3 felv. Ze völgybe, a más rész pedig Kápolnay századossal néjétCsütörtök, Csupán a Politikai Újdonságok: szerzetté Auber. - {Hauck M. k. a. fóllépteül.) Orsó vára, mig 64 hadapród Bulyovszky őrnagy Félévre (július—deczember) 3 fit Szerkesztői mondanivaló. parancsnoksága alatt három csapatban Veszprém Btf~ Egyes előfizetések legczélszerübben postai utal — Nagy-Várad. M. K. A visszaemlékezésben van környékére rándul. által eszközölhetők, amelyre bérmentesítésül csak egy ** (Eugénia excsászárné) Chislehurstban kö némi költői hangulat; de nincs még költői alakítás, mely vány érzéseket s gondolatokat egyedül kerekítheti müve. A darab 5 krajezáros bélyeg kívántatik. zelebb tétette le ama kápolna alapkövét, melyben az &tF~ Tíz előfizetett példányra gyűjtőinknek egy tiszbefejezés nem mond semmit, s nem oldja meg az előzmé III. Napóleon hamvai fognak nyugodni. A ká nyek által fölvetett hangulatot, hanem csak visszatér oda, teletpéldánynyal szolgálunk. nem tudván hova menni. Igyekezzék először alapeszméjé polna már augusztusban elkészül. Pest, jnnius-hó 1873. ** (Szilágyi Istvánnak,) a főváros ama derék vel és czéljával tisztában lenni, mielőtt írni leül. 4 Vasárnapi Újság és P. Újdonságok — B . 8. ,.A Tivornyában" bizony nem dythiramb. I iparosának, ki százezerekre menő vagyonát mind kiadó-hivatala (Pest, egyetem-uteza 4. sz. a.) Jóformán semmi sem. Másfél jó sor mégis van benne ; ez 1 szegény iparosok gyermekeinek iskoláztatására
VASÁRNAPI ÚJSÁG Politikai Újdonságok
HETI Honapi-és Katholiku- és protestáus Hetinap | naptár 22 23 24 25 26 27 28
Vnsar Hétfő Kedd Szerd. Csőt. Pént. Szóm
TARTALOM.
NAPTAR.
üArög orosz naptár
Izraeliták naptára
Nap hoss*a kél 'nyűg.
Június (ó) Siv. R. t PJúnius 1 0 G S Timoté 27 91 1 1E * Albán E 3 Paulina 11 Bertái 28 91 58 Eberhard ! Szidónia 12 Onophrius Pí9 92 55 Ker. BZ. János Iván lSAquilius 80 Roschod. 93 52 Prosper Vilmos János és Pál 14 Elizeus pr. | 1 Thamuz 94 40 * Jeremiás 15 Álmos 1 95 47 László királv László 16 Tichó 3 S f s u k . 96 44 Leo pápa Arszlán Holdvaltozu- • •!. • Újhold 24. 10 óra 28. 5 perczkoi
6. p. 4 2 4 3 4 4 4 4 4 5 4 b 4 6 este.
ó. 8 8 8 8 8 8 8
p. 1 1 1 1 1 0 0
Hold hossza kél f. 55 68 81 94 106 119 131
nyög.
p. 6. p. ó. p. 6 2 7 5 51 27 2 38 7 3 24 3 16 8 10 8 4 3 9 3 36 5 1 9 43 1 6 7 10 17 9 V 14 10 44
Pólya József (arczkép). — A várrom A nagymami ládája. — Az erdélyi szászokról (képpel). Utazás egy jégdarabon (két képpel). — Magyar Amerika, IV. — A meteorológiáról, L - Egy amerikai vállalkozó, III. (k<sP* pel). - Egyveleg. — Tárház: Irodalom és művészet. Közintézetek, egyletek. — Egyház és iskola. — Ipar, ga«daság, kereskedés. - Közlekedés. — Mi ujaág? - Nem zeti színház. — Szerkesztői mondanivaló. - Sakkjáték. Heti-naptár. __ Felelős szerkesztő: H á g j Miklós (L. magyar-utftza » • «•> i
Előfizetési föltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok esryiitt: Egész évre 12 ft. — Félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft. Félévre 4 ft. — Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. — Félévre 3 ft. Hirdetési dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor. vágyálmuk helye, egyszeri igtatásnál 10 krajezirba; háromszori vagy többszöriigtatásnál csak 7 krajezárba számíttatik.— Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécshen: Opprlik Alajos. Wollzeile Nr. 22. és Haasenstfin és Vogirr, Wollzeile Nr. 9. — Bélyegdij, külön minden igtatás után 30 kr.
Sayous H á l a istennek, barátaink száma, a kik é r t ü n k a nagy világ előtt jó szót tesznek, elég n a g y m á r . S fájdalom, az ismeretlen ség viszonyainkkal, történelmünkkel, iro d a l m u n k k a l , köz- és társadalmi életünkkel, oly á t a l á n o s m é g mindenfelé, hogy ily szó szóló jó b a r á t o k r a m é g m i n d i g szükségünk van s m é g soká szükségünk lesz. Illő, hogy m i is megbecsüljük őket s b a r á t s á g u k é r t és n e k ü n k tett jó szolgálataikért viszonzásul, emlegessük mi is szeretettel s hálánk jeléül ismerkedjünk m e g velők közelebbről, hogy a nemzetünknek tett szives szolgálatokon k i v ü l egyéb érdemeiket is méltányolhassuk. L a p u n k olvasói talán emlékezni fognak m é g közleményeinkre, m e lyekben részletesen ismer t e t t ü k Sayous Edének, a d e r é k fiatal franczia iró- és tudósnak „Magyarország és i r o d a l m á n a k története 1790-töi 1815-ig" czimü munkáját. E m ü a mily ro konszenves i r á n y u n k b a n , ép oly alapos t a n u l m á n y is egy oly korszakról, mely épen közvetlenül előzte m e g a mostani nemzedék életkorát, mely irodalmi és politikai újjászületésünk előkészületeivel, s elöküz- . delmeivel telt el, de a m e l y a legutóbbi időig, épen a legkevésbbé volt tisztába hozva történetiróink által, s csak mióta H o r v á t h Mi hály „Magyarország törté n e t é t " —» a „Huszonöt év történetével" á t h i d a l t a , v a n némi részletességgel meg írva itthon i s ; és Sayous m u n k á j á r ó l , átalában véve is s különösen m i n t idege néről, n e m m o n d h a t u n k nagyobb dicséretet, m i n t midőn azt mondjuk: hogy nemcsak lelkiismeretesen fölhasznált mindent, a mit hazai íróinknál, H o r v á t h M. legújabb dolgozatait is bele értve,találhatott, hanem azo kon kivül eredeti források ból, m é g föl nem dolgozott
Ede.
kútfőkből is merített, s mindezt a magyar szel l e m e s a m a g y a r viszonyok oly teljes fölfogá sával, m i n t h a közöttünk született s élt volna. Az igaz, hogy Sayousnál, s családjában, hagyományos lehetett egy soká elnyomott és sokkép kijátszott nemzet alkotmány-küz delmei s történelmi joga iránti rokonszenv. Ö egy franczia p r o t e s t á n s család ivadéka, m e l y épen azon a keserű sorstapasztalaton m e n t át, mint a X V I I . és X V I I I . században hazánkban is annyi protestáns család. — Sayous családja déli Francziaországban volt honos s neve ott m é g m a is jóhangzásu. De a m ú l t században, mikor a huguenották iva dékai ellen ú j r a megkezdődött a reakezió, a
SAYOUS EDE.
Sayousk is, annyi más protestáns családdal e g y ü t t száműzettek őseik hónából s a szabad Svájcz nyitotta meg nekik vendégszerető kapuját s adott biztos menhelyet az üldö zötteknek. Itt, s jelesen a Kálvin városában, a vallásszabadság egyik erős védbástyájában, Genfben született Sayous Ede, 1842. j a n u á r 10-dikén. Tiz éves g y e r m e k volt m é g csak, midőn apja visszaköltözött hazájába, hol m á r semmi sem g á t o l h a t t a többé, hogy P a r i s b a n tele pedhessék meg, hol a protestáns egyház szabadon virágzott s virágzik ma is. A fiu, ki eddig csak a szülői háznál tanult, i t t kezdette m e g nyilvános iskoláit s itt vé gezte be és pedig oly ki t ű n ő sikerrel, hogy alig töltve be 21 é v é t , m á r 1863-ban maga is tanár le hetett. Tanári pályáját a versaillesi lyceumban kez dette meg, hol azonban nem m a r a d t soká, m e r t m á r két év m ú l v a (1865) Parisba a Charle-Magne (Nagy-Ká roly) lyceumba hivták meg, a történelem t a n á r á n a k . Történelem és különö sen irodalomtörténet vol t a k kedvencz t a n u l m á n y a i \ mindig, és pedig nemcsak 1 az adathalmaz, melylyel j némely úgynevezett t u d ó s megtölti a fejét, hanem a szellem, m e l y a j o g , az intézmények s az állam t ö r t é n e l m i fejlődésében a m ú l t tanúságait a jelenI:. nek adja s a jövőnek kezet n y ú j t ; valamint az iroda lomtörténetben m a g a az irodalom, bele é r t v e a széptani elméleteket s az em beri szellem egész irányát, mely abban nyilatkozik. Épen ide vágó irodalom történeti m ü v e „ A régi francziaköltészetről", mely 1866-ban j e l e n t meg s áta lános elismerést nyert, sze rezte m e g neki az „iroda lom t u d o r a " (docteur en lettres) koszorúját.
306 Kora ifjúsága óta vonzotta öt valami (mint m a g a beszélte e sorok Írójának) a ma gyarokhoz s különösen n y e l v ü n k h e z és iro d a l m u n k h o z . Nem mondhatjuk, hogy m i n t sokaknak a külföldön, függetlenségi harczunk nagy erőfeszítései v o n t á k volna ma g u k r a figyelmét s azok közvetlen befolyása alatt érlelődött volna rokonszenve i r á n t u n k , m e r t ő akkor m é g csak 6—7 éves g y e r m e k volt. H a n e m a franczia irodalomban t a l á l t némi n y o m o k a t az ujabb időkben, melyek öt hozzánk vezették. Chassin Petőfije, Thalés B e m a r d iratai s forditásai, egy p á r — a k k o r külföldön élő —• m a g y a r r a l való meg ismerkedés, költötték föl s t á p l á l t á k benne e rokonszenvet, s mihelyt egyéb t a n u l m á n y a i közt egy kis rést találhatott, 1867-ben ta n u l n i kezdette nyelvünket, hogy i r o d a l m u n k ismeretét a közvetlen forrásból meríthesse. Már 1868-ban a n n y i r a ment a m a g y a r nyelv ben, hogy megkísérthette hazánkba utazni s itt, kissé még törve ugyan, de mégis érthe tően beszélni nyelvünket. Néhány jelesünk kel, a közélet s irodalom mezején, megis merkedvén: azoktól részletes és alapos tájé kozást nyert t ö r t é n e l m ü n k forrásai s iro d a l m u n k i r á n y a i felől, melyeknek beható t a n u l m á n y o z á s á t tette föl magában. A következő évben ismételte látogatását, s 1870-ben ( m á r ekkor fiatal, szellemdús ne jével) harmadszor látogatta meg hazánkat. Most m á r elég folyékonyan beszélte nyel v ü n k e t s szivesen is beszélte azt. Élénk v á g y g y a l kérdezősködött mindenről, a mi r á n k s ügyeinkre vonatkozó tanulmányai ban ú t m u t a t á s u l szolgálhatott s Csengery fölvilágositásait a politikai és történelmi, Toldy és Gyulaiét az irodalmi kérdésekben köszönettel fogadta és használta föl. Minde n ü t t az első forrásokig m e n t ; s mily szel lemmel és szerencsével, 1871. végén meg jelent és föntebb m á r emiitett munkájának minden lapja bizonyítja. Elég, csak példa-1 képen, a diaetai irományok-, a Berzsenyi | ódái-, a Nagy P á l országgyűlési szereplése-, i az insurrectio okmányai földolgozására s megítélésére hivatkoznunk. Magyarországi látogatásai alatt éles szemmel s kitartóan vizsgálván közéleti, t á r s a d a l m i , kormányzati s átalában min dennemű viszonyainkat s behatolván nem zetünk szellemébe, hazaérkeztével több Íz ben tartott ezekről nyilvános fölolvasásokat, melyek sokat tettek ügyeink alapos ismer tetésére s e l f o g u l a t l a n ' m é l t a t á s á r a a kül földön. Jelesen a franczia-német h á b o r ú alatt, inig iskolája zárva volt s a tanszék hallgatók nélkül állott, egyideig Svájczban tartott (a franczia sebesültek j a v á r a ) föl olvasásokat hazánkról, m e l y e k b e n t ö b b i közt közjogi viszonyainkat is A u s z t r i á v a l , tüzetesen ismertette s azt az erről világos fogalommal alig biró külföld e l ő t t é r t h e tővé tenni nem sikertelenül igyekezett. A háború utolsó idejében B o r d e a u x b a n a köz társasági kormány k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m á n á l működött, hol g a z d a g nyelvismereteivel j ó szolgálatokat t e t t hazájának. Ez időben részint Bordeauxból, részint később P a r i s ból a commune-mozgalmak alatt l a p u n k a t is szíves volt n é h á n y magyar nyelven irt tudósítással fölkeresni. Könyveért s i r o d a l m u n k ismertetése kö r ü l i érdemeiért a Kisfaludy-társaság 1872ben külső tagjai közé sorozta. Legújabban, h o g y nyelvünk t u d o m á n y o s alapjaiba s öszszehasonlitó nyelvészetünkbe annál jobban behatolhasson, a finn nyelvet kezdte tanul mányozni, mely nálunk is egy n a g y é r d e m ű nyelvészeti kör egyik fő t a n u l m á n y á t képezi. T ö b b ízben említett munkája csak első része egy nagyobb egésznek, m e l y b e n köz életünk s irodalmunk ujabb s legújabb ko
lenül veregette hátát, m i g á l l á t feje tetejé hez nyomvas, ü r ü könyei az öregasszony fejkötőjére s ősz hajára csorogtak. Mikor ennek a j e l é t n e k vége lett, a nagy m a m i legelső szava is az v o l t : — Látod J á n o s k á m , n e k e m van egy kis unokám, aztán nem hozhattam el, hogy ne ked m e g m u t a s s a m ! — s a n a g y m a m i folyton folyvást csak a kis u n o k á v a l foglalkozott. Rákóczi hamvai. Huszár J á n o s atyafiságos szívességgel fo gadta falusi rokonait, elbeszélgetett testvére Volt-e ilyen fásult nemzedéke unokájával, a fiatal Csornainéval s annak A hazának, mint a mostani? férjével, kinek becsületes b á t o r szive volt a A fölött is kétkedik, ha vájjon két asszonynak lovagi őre az utón. Hanem Szentek-e az ősök hamvai! m i k o r m a g u k r a m a r a d t a k az öregasszony Oh Rákóczi, nem hiába nyugszol n y a l , mindjárt az utazás czéljára tért. Elő Idegen föld hantjai alatt! vett egy n a g y írást, m e l y n e k egészen testa m e n t u m formája volt. Az a nép, mely visszakérni retteg, E g y életen á t folytatott takarékosság Nem méltó, hogy az övé maradj. gal g y ű l t v a g y o n r ó l rendelkezett, s a ren Sivár ember, a ki azt hiszed, hogy delkezésnek a közügy, de főként a helvét A holtnak j ó , bár hol fekügyék: hitvallású reformált anyaszentegyház.négy Kérd a sorsot összetett kezekkel, kerülete lássa hasznát. Hogy valaha bujdosó ne légy. A n a g y m a m i helyeslőleg bólintgatott, a m i n t öcscse fölolvasta a tervezet czimét: A halottak hazajárnak éjjel, „Fundatio, m e l y e t is tettek Tüdős Rozália Eszükbe jut, hogy otthon mi jó . . . K a t h a r i n a és H u s z á r J á n o s testvérek, isten Majd megtudod, milyen átoksúly az, ben boldogult, áldott emlékezetű édes anyjok, Hí valaki kétszer bujdosó! előbb Tüdős Ferenczné, később p e d i g idősb H u s z á r J á n o s n é emlékezetére." — Eszébe Fog-e e föld hazafit teremni, sem j u t o t t szegény öregasszonynak, hogy Ha ily sivár szivekkel vegyül? ezek a n a g y összegek nem az ö szerzemé Lesz-e hűség, szabadság oly földön, nyéből t a k a r í t t a t t a k meg, s hogy ezekből Mely többé már föl nem melegül? voltaképen H u s z á r János-féle a l a p í t v á n y t kellene teremteni.. Boldog volt, m i k o r azt Kétségb'esve nézek a jövőbe, hallotta, h o g y édes a n y j á n a k neve az övével Látom ott a pusztuló hazát! és öcscséóvel e g y ü t t örökre f e n n m a r a d s két A bujdosó megáll a határon, szegény p a p n é és egy szegény papfiu nevét Ott áll soká, — és nem lépi át. u g y fogják emlegetni, v a l a m i n t a r é g i nagy lelkű és nagyszivü fejedelemnek és fejedel Oh déli szél, mely átérzed, mit tesz mek dicsőséges emlékezetét. Miféle és mek Szertejárni a nagy ég alatt: k o r a összegekről v o l t ott szó, ő a r r ó l semmit Szégyenítsd meg a korcs unokákat, sem h a l l o t t ; u g y e l m e r e n g e t t , h o g y észre Ho/d haza a drága hamvakat! sem vette, a m i n t reszkető balkezébe szorí Dalmady Győző. tott alsó ajakát csaknem a szakadásig rezeg tette. H a n e m egyszer csak fölrezzent, ajakát A nagymami ládája. eleresztette, a karszékbe kapaszkodott m i n d — Elbeszélés. — a k é t kezével. V a l a m i megütötte a figyelmét s fölállt. Öcscsére tekintett, ki m é g egyszer (Vége.) ismételte előbbi szavait. — E d d i g van a testamentom, kedves né A bécsi á g e n s és a falusi öreg papné ta lálkozása n e m volt közönséges dolog s or ném, m e r t egyebünk nincs semmi. — H á t az én S á n d o r k á m n a k m i m a r a d ? szágos fontosságú esemény is válhatott volna belőle, ha a n a g y m a m i S á n d o r k á t kelletén H á t te nem tudod, hogy n e k e m S á n d o r k á m t u l n e m szerette volna. Az utón is folyvást is van ? H a a S á n d o r k a k i m a r a d belőle, ak aggódott, h o g y az ö r e g Csornainé most csak k o r nekem nem kell a t e s t a m e n t o m ! u g y a n beválthatja m i n d e n n a p o s igéretét s Ezzel az öregasszony bejelentette a má a szegény kis á r t a t l a n t „agyon csapja." Mi sodik g y e r m e k k o r á h o z n a g y o n jól illő véle lesz a k k o r ő belőle, ha az a g y e r m e k meg m é n y t , h o g y ö ilyen-formán n e m játszik. h a l ? igy t ö p r e n k e d e t t s észre sem igen vette, Nem használt semmi m a g y a r á z a t ; a nagy h o g y most m e g unokája előtt beszélget épen m a m i szilárdul m e g m a r a d t a maga föltétele u g y mindenféléről, a m i n t m á s k o r S á n d o r k a mellett, hogy a testamentomból Sándorka előtt szokott. H a n e m a kocsizörgés miatt fe legalább is a n n y i t megérdemel, m i n t az lét sem igen lehetett érteni s az ifjú Csor idegenek. nainé csak a n n y i t t u d o t t meg, hogy n a g y — De édes néném, Katiczám, látod, te s u m m a pénzről a k a r n a k most Pesten vég elrontod az egész dolgot, pedig m á r ötven rendeletet tenni s ebből a n a g y m a m i sokat esztendeje m i n d i g erre szerezgettünk. Tu szánt S á n d o r k á n a k . dod-e, h o g y én m i n d i g ezért a becsületért A találkozás csakugyan az „ A r a n y sas"- dolgoztam s te u g y elrontod ezt is, m i n t h a n á l történt. E g y s z e r ű , csendes, de m e g h a t ó g y e r m e k e k v o l n á n k s a porból r a k o t t csibé jelenet, melyben a beszédnél több v o l t a bi ket szórnád szerteszét. Ne v e d d el a felét zonytalanul tapogatódzó taglejtésekben nyi édes a n y á d emlékezetétől, majd á d az isten latkozó kifejezés. A n a g y m a m i n a k j á r t a k a ! n e k ü n k még o l y a n t is, a m i t S á n d o r k á n a k kezei s egész teste reszketett, félig megva h a g y h a t u n k ! k u l t szemeiből pedig n e m b i r t a k m e g i n d u l n i O l y a n szépen r i m á n k o d o t t az a nagy a könyek s csak nagy r i t k á n t u d o t t hetven- városi u r a s á g ennek a falusi e g y ü g y ű öreg kilencz éves méltóságos testvérének a n n y i t asszonynak, de csak h i á b a ! Mondhatta volna mondani, a m e n n y i t a r é g i megszokásból azt is, hogy az egész szerzemény az övé, azt gépiesen is ki b i r t ejteni: „kedves kis János teszi vele, a m i t a k a r ; h a j ó n a k látja, az k á m ! kedv-es jó kis öcsém!" A tekintélyes egész Tüdős nevet félre veti a fundáczió magas, m é g alig m e g t ö r t férfiú pedig j o b b nevéből, de ötven esztendei édes tervezge kezével szorosan á t k a r o l t a nénjét, önkényte tés emlékét nem a k a r t a Összetörni, megke rát akarja történelmileg és kritikailag fel dolgozni, egész a jelenig. Óhajtjuk, hogy azt mielőbb befejezhesse s ezzel a rólunk való ismereteket széles körben terjesztvén, tel jessé tehesse azt a jó szolgálatot, melynek m á r kezdete is oly köszönetre kötelezett bennünket. -a-
seríteni, h á t nem m o n d t a . A nagymami csak ennyit felelt a hosszú kérésekre. — A m i az én l á d á m b a n van, azt mind a Sándorkának ígértem ; én nem tudom mennyi, de én megigértem neki, hogy nagy u r lesz belőle, hogy elmehet lakni Bécsbe. Hiszen az ö élete m é g ezután következik, az édes a n y á n k pedig m á r meghalt, h á t a pénzt csak idegeneknek adjuk. A halottak nak mindegy, azok csak egyformán alusz nak a t r o m b i t a s z ó i g ! Azután mi is megha lunk ám m á r ! Hiszen öreg vagyok ám m á r én, te is öreg v a g y ; te is meghalsz. Most is csak azért élsz már, m e r t én szerettelek, mert én m i n d i g imádkoztam érted. Sán dorka is m e g h a l t volna, ha én nem imád koztam volna érte, mikor nagy beteg volt. A szegény öregasszony benne volt a rögeszméjében s valami sibyllai tekintettel forditván arczát öcscse felé, egy pillanatra u g y megvillantak beroskadt szemei, mintha tisztán látott volna. —*Tudd m e g öcsém, H u s z á r J á n o s — igy szólt tiszta, erős hangon — hogy ha én nem imádkozom érted, az isten leveszi ró lad a kezét, egy esztendeig sem élsz. H u s z á r J á n o s megrémült. Átok ez, vagy jövendőmondás ? E g y ü g y ű korlátoltság-e, v a g y épen világos látás a jövendőbe, mely egy vak előtt tisztában á l l ? Személyét nem érezte megbántva, de rettegett attól a goiir dolattól , hogy életének egyetlen d r á g a terve, egyetlen czélja meg talál hiúsulni. Hiszen a pénzek egy részéi'ől az iratok m i n d nénjénél v a n n a k s ez a boldogtalan öreg asszony, k i tudja m i t csinált a hozzá kül dött Írásokkal. Oh ha épen a fölöttébb való szeretet buktatja meg legszentebb szándé kában ! Ezt mind egy perez a l a t t elgondolta Huszár J á n o s s behívta a fiatalokat, hogy az öregasszony hadd felejtse el a dolgot s talán majd újra lehet vele kezdeni min dent. Kiment sétálni, egy-két látogatást végzett ismerőseinél, végig sétált a szénapiaezon, megnézte az épülőfélben levő re formátus templomot s m é g az árvíz előtti ócska paplakban meglátogatta az öreg Bá t h o r y püspököt. A z u t á n betekintett a híres „Két pisztoly" fogadóba s látta, hogy a fiatal Csornai épen a kocsija tengelyét keni, m i n t h a m á r ú t r a készülődnék. Megkérdezte tőle, hogy mikor a k a r n a k i n d u l n i ? Csornai nem t u d t a megmondani, h a n e m a n a g y m a m i azt parancsolta, hogy m i n d i g készen álljon. H u s z á r J á n o s u r rohanva sietett szállá sára, az „ A r a n y sas"-ba s nénjét is épen ké szülőiéiben t a l á l t a unokájával. Megkér dezte, hova készülnek ? — Haza m e g y ü n k , édes öcsém — felelt az öregasszony — szegény embereknek nagyon költséges ilyen nagy városban az élet, ha fösvény gazdag rokonaik vannak. A sértést, bár érdemetlenül, de mégis elhallgatta az öcs s hamarjában nem t u d o t t r á válaszolni. — Haza m e g y ü n k János, — kezdé ismét az öregasszony — majd otthon elvégzek mindent. Elküldetem neked Bécsbe mind, a mi a tied, aztán tedd oda, a hova jónak lá tod. H a g y d azokra, a k i k e t szeretsz. Csak a micske közös örökségünk volt, abból em lékezzél meg azokról a szegény atyádfiai ról, a kik Szent-Ágotán laknak. — De néném — felelt Huszár János — csak nem akarsz itt hagyni, mielőtt dolgun kat elvégeztük volna! Csak nem akarsz el indulni most, m i k o r mindjárt a nyakatokban lesz a zivatar! Nem é r t e k ki Budáról, mi k o r r a agyon áztok, a milyen felhők kere kednek m i n d e n oldalról! Nem a k a r t a hinni, h o g y most egyszerre vége szakad minden szép tervének s ötven
esztendő óta folyvást készülődő végrende lete helyett ujat kell készitnie. Pedig u g y volt. Az öregasszony hajtha tatlan m a r a d t , s mikor öcscse a fiatal aszszonyhoz fordult, hogy ne engedje nagy anyját idő előtt s a v i h a r r a l szemben útnak indulni, a fiatal Csornainé csak azt felelte: — Kedves bácsi, mi nem szoktunk a n a g y m a m i n a k otthon sem parancsolni! H u s z á r J á n o s u r egy karszékben ült, csaknem mozdulatlanul! Szédülni kezdett a fejére tóduló v é r t ő l , s mikor nénje megcsó kolta búcsúzóra: átkarolta az öregasszonyt, magához szorította erősen, görcsösen, de a fuldoklás m i a t t szólni nem tudott. Az öreg asszony nem látta, hogyan forr a vér öcscse fejében, nem látta, hogyan üvegesednek el szemei, csak a fiatal Csornainénak szorult el a szive a keserves jelenetre. Már épen szólni akart, hogy maradjanak, mikor a nagy m a m i ismét kiadta a parancsot: — Leányom, menjünk! Ereszsz el öcsém! Isten áldjon meg — utoljára! A fiatal asszony kétszer-háromszor meg csókolta nagybátyja kezét s ott hagyták a nemes lelkű gazdag embert, m i n t h a csak egy kérges szivü, uzsorás, fösvény vén em ber lett volna. A családias alapitvány szép formában kigondolt terve ott m a r a d t a halál árnyéká val küzködö öreg ember szobájában, s mi dőn egy perezre magához t é r t , azonnal széttépte az összes iratokat s másnap viszszament Bécsbe, hogy újra eltemesse m a g á t és fájdalmait a hivatal gondjaiba. A n a g y m á m i é k pedig megindultak a „Két pisztoly"-ból hazafelé, a hajóhídon utolérte őket a zápor, s m i k o r a Gellértet elhagyták, m á r csattogott, villámlott, a szél u g y hoi'dta a záport, hogy élet-halál veszé lye közt érkeztek Promontorra. De azért m á s n a p éjfélkor m á r otthon voltak SzentÁgotán s a n a g y m a m i szinte megfiatalodva tette az intézkedéseket. A helybeli tisztelendő u r a t magához hi vatta s m e g k é r t e , hogy az ö költségére utazzék föl mindjárt Pesten á t B é c s b e H u s z á r J á n o s u d v a r i ágens és k i r á l y i consiliarius u r ö nagyságához s adja át neki az ö külde ményét. A tisztelendő u r hajlandó volt a pesti és bécsi ú t r a s nagy é r d e k ű volt rá nézve, hogy az u d v a r i agentiánál megfor dulhat. Azonnal hozza fogott a készülő déshez. A n a g y m a m i pedig fölnyitotta a n a g y kék ládát, s mikor a skatulyát kivette be lőle, u g y r é m l e t t neki, mintha szeme világa egyszerre megjött volna s az ötven év óta őrzött l á d á t most egyszerre üresnek látná. A skatulyát bezárta és lepecsételtette a falusi jegyzővel, a kis lakatkulcsot, mely azelőtt m i n d i g nyakában függött, szintén becsomagoltatta és pecsét alá záratta s az egészet á t a d t a a tisztelendő urnák, ki más n a p a fiatal Csornaival már korán úrban volt P e s t felé. A n a g y m a m i ekkor behivatta unokáját és S á n d o r k á t s kiosztotta parancsait. — É d e s leányom, a kis g y e r m e k vesse le a nadrágot, vesse le a csizmát; járjon gatyában, mezitláb, a hogy szegény gyer mekhez illik. Sándorka, jó gyermek légy, m e r t a n a g y m a m i meghal, aztán neked nem h a g y a testamerttomában semmit. A z u t á n a kis fiút kiküldte s unokájának tovább beszélt. — Az öcsém majd valami kis alamizs n á t hagy r á t o k a testamentumában. H a el fogadjátok, h a n e m : én nem bánom! É n m á r nem sokára meghalok, m e r t ezután m á r nem t u d o k imádkozni. De a bécsi ura ság is meghal, m e r t ö érte sem imádkozom. A kis g y e r e k r e vigyázz; imádkozzál érte
mindennap, tán az isten a te imádságodra, is megtartja, m e r t én m á r ö érte sem tudok imádkozni. Neveld föl szegény embernek, legyen belőle olyan becsületes ember mint az ipad, aztán szerezzetek neki olyan jó feleséget, mint te vagy. A k k o r aztán még a más világon is szeretlek. A szegény fiatal Csornainé sírva ment ki a benyílóból a. szobán, konyhán át, ki a folyosőfa'. Ott a napával, az öreg < 1 sornainéval találkozott. — H á t neked mi bajod? — kénlé az öregasszony. — Szegény n a g y a n y á m ! Én nem tudom mi baja! — s z ó l t a meny, könyekben végezve a mondást. — Bolond ugy-e? Hisz az is volt min d i g ! K á r is volt a házba fogadni! Bolonddá tette, elrontotta a gyerekedet, most meg el pusztít téged is, m e g az u r a d a t is! A fiatal asszony meg sem állt tovább ezt a beszédet folytatni, hanem ment kifelé az udvaron végig a szérüs kertbe, hogy ipának, az öreg Csornainak kipanaszkodja magát. — Hagyd el, édes leányom, ne sirj. Majd megcsillapszik ám a nászasszonv is, meg az öcscse is, aztán egy pár levél megint helyre hoz mindent. Ha Bécsben is olyan j ó szívok van az embereknek, m i n t nálunk Ágotán, akkor lehet ugyan folyvást perelni, mint az én feleségein teszi, de h a r m a d n a p alatt min den haragból ki lehet békülni. A fiatal asszony egy kis negyedóra alatt u g y megcsillapodott, m i n t h a csak pap vi gasztalta volna meg. Egészen megenyhülve ballagott befelé. . A konyhaajtónál S á n d o r k á v a l és a szol gálóval találkozott, a mint az uteza felé in dultak kézen fogva. Megkérdezte, hova mennek? — A pisze asztalost hivatja a nagymami, édes anyám, koporsót akar m a g á n a k csi náltatni, mert meg akar halni —• felelt Sán dorka, v e r s e n y t sírdogálva a szolgálóval. Csornainé megdermedt. Nem t u d t a meg akadályozni a dolgot, s mire összeszedte ma gát, hogy ipát beszólítsa, a pisze asztalos m á r alkuban volt a nagymamival. Rohamo san ment minden. A n a g y m a m i m é g soha sem tudott olyan szigorúan parancsolni, mint ebben az egy kérdé sben. H á r o m napig halasztgatták az asztalos nál a koporsó készítését, a negyediken csak ugyan hozzá kellett fogni, m e r t a n a g y m a m i m á r föl nem kelt az ágyából és senkihez sem szólt egy szót sem, csak Sándorkát csókolta meg kétszer naponként, reggel és estve. E g y hét a l a t t készen volt a koporsó is. Ideje is volt, m e r t egy hét óta m á r olyan volt a ház, m i n t a valóságos halottas ház. Mikor a fiatal Csornai és a tisztelendő ur haza érkeztek a pesti és bécsi útból, épen akkor vitték haza a diszes szép úrias ko porsót. Csornai és a pap rohantak az öregaszszonyhoz, hogy az u t e r e d m é n y é t elbeszél jék. De m á r a k k o r csak annyit mondhat tak, hogy elvégezték a rajok bízott dolgot. A n a g y m a m i felült az ágyban, megkö szönte a szívességet, elmondta, hogy a n a g y ládában semmi sincs, csak az ö r u h á i és ék szerei, ezüstje, aranyja. Az is pénz lesz, csak el kell adni s földet kell rajta venni a Sán dorka számára. Megcsókolta m i n d az egész háznépet, még az öreg Csornainét is. Az öreg Csornait megkérte, hogy m e n y é t ezután is szeresse s legyen neki e z u t á n is édesapja. Sándorkát végig t a p o g a t t a s a fejére t e t t e kezét, megáldotta, hogy az isten ne gazdag emberré, de boldog e m b e r r é tegye. Azzal befordult a fal felé s n a g y csendesen egy kis idő múlva ismét föl akart ülni, de viszszaesett és m e g volt halva.
308 A bécsi utazók Bécsben nem látták Huszár János urat, mert senkivel sem akart talál kozni. A nagymami szép csendes halálát és temetését megírták neki, de válasz nem jött. A nagymami ládáját mikor felnyitották, sok szép mindent találtak benne; bőven elég volt, Csornaiék rangjához képest, örök ségnek. Az öreg Csornainé is meg volt vele elégedve. S mikor egy félév múlva Bécsből tudósitást kaptak, hogy az ifjabb Csornainé és fia számára Huszár János királyi konsiliárius és udvari ágens négy ezer forintokat hagyott váltó czédulában: akkor már az öreg Csornainé is szerencsés házasságnak tartotta a fia házasságát. Huszár János ur haláláról nem hallottak semmi részletesebbet. A tisztelendő ur tudott annyit, hogy sok vég rendeletet, de kevés pénzt hagyott maga után.
Kárpáti kunyhó. Hatalmasabb határkövot egy országnak nem is teremthetett volna az isten, mint a Kárpátok. A z eget verő pyramisok ezreinek egymásra hal mozott csoportja az, megdöbbentő és elragadó. Megmérhetlen távolra eltekint kopasz fejők s olyankor könnyű kékes felhőnek tűnik föl, mely a láthatárt csipkézi. Olyan átlátszó és lenge, mint a lehellet. A ki a szepesi K á r p á t o k a t szép tiszta júliusi időben a hegyaljai hegyekről látta, könynyen megértendi, honnan veszik eredetöket a ma gyar népmesében annyiszor előforduló üveg hegyek. Este, ha a nap leszáll, rózsaszin fátyolba bo rulnak e h e g y e k ; csúcsaik között szűrik át a nap arany küllőit, melyek ragyogást terjesztenek az egyik oldalon, mig a másik felől violába megy á t a rózsaszin. V a n a napnak egy bizonyos pontja, a mikor olyan az egész K á r p á t , minthalánggal égne. T é l é i jégkristálylyá fagy az egész hegység
309 hogy szíves vendégszeretettel ne fogadná az eltik kadt vándort s egy csupor tejjel vagy egy darab sajttal mog ne vendégelné. J ó lelkű emberek ezek mind, nem kivannak ezek szívességükért semmit, s h a egy-két pipa do hányt adsz nekik, túlságosan megjutalmazva érzik magukat s boldogokká tetted vele. J e l e n képünk egy ily kunyhó elejét ábrázolja a Közép-Kárpátokból.
A Gizella-albumból. A Gizella-album, melyet hazai művészeink által P e s t városa készíttetett Gizella főherczegasszonynak L i p ó t bajor herczeggel egybekelése emlékéül s küldöttség által nyújtott át a fejedelmi menyasszonynak, jelenleg a bécsi kiállításon lát ható, hol már csak külső kiállitási disze által is egyike a legértékesebb t á r g y a k n a k a maga nemé* ben. E z azonban kiváló művészi kivitele daczára
Kárpáti havasi kunyhó.
A kik a reformált egyház ügyeivel isme addig a határozott egyenes vonalig, a hol a fenyves retesek, azok a Huszár János nagy vagyo erdő végződik. Onnan kezdve fehér, mint óriási nából némi apró részecskéket ismerhetnek czukorsüvegek csoportja. S oly tiszta, oly átlátszó a lég, hogy félóra alatt elérhetni véli az ember a „Huszár-alapitvány" név alatt. Előfordul ez hegyeket, holott talán egy ogész napi járóföldre a név több, régebbi hazai, nemes czélú inté vannak. zetnél is a végrendeleti alapítók sorában É s ott a hegyek között, a hol azt hinnéd, csak tekintélyes, de aránylag mégis csekély ösz- a kőszáli sas rakhat fészket, emberek laknak, sze szegekkel. A tökepénz nagyobb része hir gény nyomorult pásztoremberek, kik fölhasznál szerint a bécsi előkelőbb hölgyvilág kezén nak egy szikla-hajlást, barlangnyilást s az alá vagy át került forgalomba s a nagymami jöven az elé épitik kunyhóikat. Gályákból, gerendákból dölése beteljesült: Huszár János nem élt vannak azok összetákolva, a kunyhó minden egy évet nénje halála után. Bécsben van el- j szögletén keresztül fütyöl a szél, recseg-ropog az egész. Az ily kunyhók előtt rendesen természetes temetve, de én hiszem, hogy ha koporsóját udvartelek van, egy kis fensik, bekerítve sziklák lehozták volna Szent-Ágotára s oda tették kal, szálfákkal; ott tenyész a kecske és egyéb volna a nagymami koporsója mellé: a föl- baromfi. A szirtek között zöldmohás gyalogút vezet támadáskor a trombitaszó zengésére egymás a közeli forráshoz, mely ily helyen ezer meg ezer szakad, kristálytiszta és jéghideg vizével látva el fiaié fordulva ébredtek volna! embert, állatot. A pásztor, ki az ily kunyhóban D. J. l a k i k , melynek felét a természet, felét ő épi-
is csak mellékes a belső tartalomhoz, a szép fest ményekhez képest, melyeket hazai művészeink, az alkalmiság követelései mellett is, többé-kevésbbé a művészi érték érvényre juttatásával dolgoztak ki. A Gizella-album tizenkét festménye között az első lapot Székely Bertalan műve foglalja el, mely alkalmasint más értelemben is első lapja a nagy becsű emlékkönyvnek. A művészi kivitelű kép Gizella bajor herczegisszouyt, szent István első magyar királyunk nejét ábrázolja, a mint a koronázási palást szövése közben fiát, I m r e h rczeget térdére véve, a már legnagyobb r szt készen álló diszmüvet nézegetik. „Az igénytelen tárgy — mondja egyik illetékes bírálója, Keleti Gusztáv — nyomatékot nyer a családias bensőség nemes kinyomata 3 a korhűség élénk jellege által, mely ugy a színben, mint a melléktargyak választékos oda illesztésében finom művészi tapintattal nyil vánul." A kép tárgyának alkalraisága abban rej lik, hogy az első magyar királyné épen bajor tette, nagyon szegény, de azért még sem annyira, herczeg-asszony v o l t , mint bajor herczeg-asz-
azonynyá lett a mostani magyar királyleány, ki különben is anyja után a legközelebbi rokonság ban áll a bajor uralkodó családdal. Az em lék-albumba még alkalmasabbá tette a tárgyat a Gizella név s főként a jelenet fölfogása, mely a nászútra induló főherczegnő előtt történelmi em lékezetek keretébe foglalva egy bajor herczegasszonyt épen a leggyöngédebb családi képben tűntet föl. Maga a palást az eredeti, koronázási szent István-palást után készült s ez képezi a történelmi anyagot, mert a két alaknak a művész által czéljaihoz képest fölhasználható képe fönn nem ma radt. A melléktárgyak közül az asztal, a falak szőnyegei és a szekrény mind oly motívumok után készültek, melyek az első keresztyénség korszaká ból maradtak fönn hazánkban. A kép egészen a középkor styljében készült, s az arany, mint a korszak festésében nagyon jel lemző, szintén a kellő mértékben van fölhasz nálva a művész által. Az egész festmény a művésznek minden ol dalra kiterjedő lelkiismeretes műgondjáról tanus-
H a az életet egész összcségében veszszük, ugy E g y egyszerű paraszt, ki munkája után tisz találjuk, hogy az, mi által hosszúnak vagy rövid tességes jóllétben élt, büszke, dologtalan és gaz nek Ítéljük, attól függ, hogy mennyi és milyen dagságára fölfuvalkodott szomszédjára, a vállát tettekkel van betöltve. vonitva, azt mondta: „ H i á b a gazdag, mégis csak A rest ember élete keveset, vagy épen sem annyit ehetik, a mennyivel jól l a k i k . " mit nem számit; léte üres és haszontalan; bármily hosszura nyúlnak évei, élete semmit nem számit. Csak az ismeri a függetlenséget, a ki kevéssel meg A munkás ember életével egészen ellenkezőleg elégszik. t ö r t é n i k ; életét méltán nevezhetjük hosszúnak, Szabudiág és függetlenség! e két szó az, mely mert saját és embertársai javára véghez vitt mű a világban annyit viszhangzik, ez okból bővebb veivel minden percze meg van jelölve. magyarázatot érdemel. Az ember szabad, midőn akarata szerint cse Az időt ugy kell venni a mint jő, az embereket olya lekedhetik. A jelen társadalmi viszonyok között az a noknak kell venni a milyenek, és a pénzt értéke szabad ember, kinek országa törvényein kivül nin tzerint. csen más parancsolója. E jó tanácsnak az az értelme, hogy legokoAz a független ember, a ki edzett jelleme sabban teszszük, ha mindazokat, mi erőnket felül vagy ész-fensőbbsége által, erkölcsi szabadságát, múlja és akaratunk fölött uralkodik, tehát meg gondolat- és érzemény-sznbadságát még akkor is változtatni nem tudunk, jó képpel fogadjuk el. meg tudja tartani, ha akarat* a körülmények sze Az időt lehetetlenség vágvainkhoz és szük rencsétlensége és a külső erőszak nyomása által ségeinkhez szabni; ha a sors vidám és jó napokat akadályoztatnék.
A Gizella-albumból: Gizella királyné és Imre herceg
Székely Bertalan fo>tii.énre után)
kodik s a két alak, s még ezek közt is kiváltképen a d : élvezzük: — ha szélvész, eső, jég vagy bár *z anyja iránti szeretetbon s a drága diszmű fö milyen vihar áll b e : legyen annyi bölcsességünk, lötti örömében megoszló kedves gyermek, a szerző hogy azokhoz is tudjuk magunkat alkalmazni. Az emberiket sem lehet Ízlésünk és érde nevének emlitése nélkül is, világosan utal az erős •és biztos művészi kézre, moly nem múló becsű keinkhez alakitani. Legalább nekünk legyen anynyi belátásunk, hogy a körülményekhez és kör műveken szokott fáradozni. nyezetünkhöz szabjuk magunkat, és a velünk érintkezésbe jövő egyének jó oldalait tudjuk meg találni és kellőleg fölhasználni, rósz tulajdonsá ga.k iránt pedig türelemmel viseltessünk. A mi a pénzt illeti, ne bálványozzuk és ne (Seneca.) túlozzuk előnyeit, valamint a pénz-hiányt se tart suk oly nagy szerencsétlenségnek. A rost eitibcreh napjai hosszak és életük rövid. H a gazdagok vagyunk, ne legyen az az ostoba Erkölcsi szempontból tekintve, az idő helyes gőgünk, hogy azt képzeljük, miszerint a pénz mértéko az egyének restsége vagy tevékonyaégo eszet, tehetséget, érdemet ad, és jogot arra, hogy •szerint látszik hosszabbnak vagy rövidebbnek. a szegényeket lenézzük. A tevékeny embertől repül az i d ő ; az órák H a szegények vagyunk, jusson eszünkbe a és napok oly hamar telnek, hogy föladatának alig régi bölcsek "mondata, hogy: „a középszerűség bir megfelelni. arany", gondoljuk meg, hogy a nagy gazdagság Ellenben, a rest embert az unalom gyötri, az nagy gondokkal j á r ; és tartsunk azzal a példa órák lassan folynak, és az idő véghetetlen hosszú beszéddel, h o g y : „a nagy gazdagság nagy szol gaság." nak tetszik.
Elet-igazságok.
Az ember, a rabszolgaság idejében egy ma gánál erősebb és hatalmasabb embernek a tulaj dona volt; — a jobbágyság idejében a földesúr birtokához tartozó hűbéres volt, kinek ura iránt a legkeménvobb kötelezettségei voltak és ura sze szélyeinek alá volt vetve. A mi időnkben az ember ezen urak j á r m a alól fölszabadult ugyan, de rabsága nem szűnt meg, mert: szenvedélyei és szükségeibon még sokkal hatalmasabb urakra talált. Váljon századunk gazdagsággal és jólléttel elhalmozott szerencse gyermeke, k i a fényűzés és érzékiség minden kigondolható találmányait meg szokta. — szabad ember-e ? Nem. M e r t rabja mind azon mesterkélt szükségeknek, melyeket magá nak teremtett, melyek ezerféle kellemetlen fesznek teszik ki, és melyek, ha netalán nem tudná őket kielégiteni, az életet elviselhetetlenné tennék. A szabadságot tekintve, mit mondjunk azokra a korhely kicsapongókra és részegesekre, kik e durva és hitvány gyönyörökért eszöket, egészségöket, vagyonokat és a mi legfőbb, családi boldog ságokat is áruba bocsátják ?
•íll
Véleményem szerint, ezek megszűntek szabad emberek lenni; nem uraik enmaguknak, és annál nyomorultabbak, mert a b ű n t választották uruknak. A függetlenség ;iz önérzetnek és finom büsz keségnek egy neme; sokan a hiúságnak vetik áldo zatul. A világban tündökléni kivannak, czimek és rendjelek után sóvárognak, égnek a vágytól, hogy magas hivatalokat kapjanakÉs mindezekhez, mennyi csúszás, fondorkodás, hajlongás, hízelgés és az előszobákban való várakozással j u t n a k ! Vannak magas születésű, tehetséges, millió mokkal biró emberek, kik egy hatalmas ur kegy mosolyáért egész a földig hajolnak.
A régi példabeszéd azt mondta: a község szamara mindig elcsigázott; vagy: közös lónak túrós a háta. E példa beszéd onnét származott, mert haj danában minden falu tartott egy szegény lovat vagy szamarat, mely az egész község lakosságának a szükségeit teljesítette. Miután egy gazdához sem tartozott, hanem az egész világ tulajdona volt, a szegény állat sokat dolgozott, ütötték-verték, a koplalás és rósz gondozás miatt _oly sovány, bor zas szőrű és elcsigázott volt, hogy az embernek megesett a szive rajta. E közös lovat vagy szamarat a jelen időben is megtaláljuk. H a egy sovány mezőt, pusztuló félben levő erdőt, vagy ronda és a avitás hiánya miatt napon ként inkább romladozó épületet látunk, bizonyo sak lehetünk a felől, hogy ez a község földje, erdője és épületje.
A meteorológiáról. II. H a az időjárás látszólag szabálytalan változá sát figyelemmel kisérjük, pl. nálunk áprilisben, a mikor gyakran egy és ugyanazon a napon dér, hó, eső és tavaszi napfény, vihar és derült csend űzik egymást, mig máskor ellenben heteken á t borús, esős napok vagy folytonosan derült időjárás ural kodik: igazoltnak látszik e közmondás: „Változé kony mint az i d ő , " és az időjárás a vélotleh j á t é kának vagy valamely földöntúli önkény eredmé nyének látszik. Ha azonban azt halljuk, hogy vannak oly vidékek, a hol az idő évről évre min dennap egyformán folyik le, az időjárás törvény szerűségének gondolata csillámlik föl agyunkban. V a n n a k vidékek a földön, hol e k é r d é s ü n k r e : „Milyen időnk lesz h o l n a p ? " — hangos hahotával felelnek, mert holnap ugyanoly idő lesz, mint a milyen ma van és a milyen tegnap volt ; vannak városok földünkön, hol a hölgyek egy csésze ká véra a vihar előtti, theára a vihar utáni órára hív j á k meg vendégeiket, mert naponként a vihar meghatározott órában áll be és meghatározott órában múlik el; vannak országok földünkön, hol őszbe borult fők soha som látták az eső szürke vonalait, soha sem hallották az eső zuhogásat. Emez országok a forró égöv alatt vannak. Azon ban a sarkvidékeken is igen egyforma az éghajlat, sőt még Szibéria is részt vesz emez egyformaság ban, noha nem tartozik a sarki országok közé. November első felében kezdődik a tél több hétig tartó hóeséssel; erre a hidegség emelkedik vál tozatlanul derült ég mellett és tökéletes szélcsend nél egész januárig 40-ről 50-ig és épen oly szabályszerüíeg fogy egész márczius'g, a mikor is a hó felolvad, tnig egész áprilisban az eső esik. E r r e a meleg majdnem rögtön 20 fokra ugrik és foly tonosan derült égnél négy hónap alatt egész 30 fokig emelkedik. Szeptemberben eső és hóviharok állnak b e , melyeket októberben a vénasszonyok nyara üz el egyidőre, novemberben újra kezdődik a tél. É s ez igy tart folyton folyvást a legcseké lyebb változás nélkül.
Önzésünknek undok, ostoba, r ú t és megbo csáthatatlan hibája, hofiy a közönség vagyonát nem gondozzuk eléggé, és az elhanyagolás miatt r o m b i dől vagy elprédálódik. Nem gondoljuk meg, hogy a község k á r a a egyeseket is szegé nyebbé teszi. A legvilágosabb igazság, hogy miután az egyes ember a közös haszon élvezetétől meg van fosztva, a mit hanyag gondatlansága miatt pusz tulásnak engedett, kénytelen a 3sját erszényéből Megengedjük, mondják sokan, hogy némely visszapótolni. vidékeken az időjárás állandó lehet, de nálunk épen nem szabályszerű. E z azonban nem áll, mert már eddigelé több igen fontos tételt állítottak föl Az egyenes vonal a legrövidebb ut. a meteorológiában, melyeknek az egész földke E z a geometriai szabály oly igaz, mint az: rekségén törvény-erejük van. Ilyenek, hogy a v i hogy k é t s z e r k e t t ő n é g y ; és ez okból erkölcsi haros napok minden vidékre évenként középszám ban egyenlők. M i g az ogyenlitőn naponként van szabályt csináltak belőle. Azok, kik a becsületességben érdemet talál vihar, addig í r - és Skótországra, Skandináviára nak, az egyenes vonalt vagyis utat, nagy becsü évenként csak 5—10 viharos nap esik; ellenben Olaszország minden helyére átlag 40, Svájczban letben tartják, és méltán. 30 esik. H a egy tiszta, őszinte és nemes lelket aka Épen ily törvényszerű az esőnek a mennyisége runk jellemezni, azt mondjuk: egyenes jellem. minden vidékre nézve. í g y Coimbraban Spanyol H a valakit meg 'akarunk dicsérni, rendesen országban évenként máslél ölnyi magasságú eső azt mondjuk: „ez ez tmber egyenes utón jár.11 esik, azaz: ha minden eső egy helyben megmaradna, Miért vagyunk az egyenes ut iránt ily jó az év végével a víz ennyire emelkednék eme vi véleménynyel ? déken. Bécsben 15 h ü v e l y k n y i eső hull a földre M e r t : az egyenes utón, vagyis jobban mond évenként, stb. M é g nagyobb törvényszerűséget mutatnak az va, a kötelesség utján haladni nem mindig oly könnyű, mint a hogy képzeljük. Az ember "útjá átlagos mérsékleUk. Valamely napnak átlagom mér ban igen gyakran nehéz akadályokat talál, me sékletét megkapjuk, ha minden órában megfigyel lyeket az érdekek és szenvedélyek gördítettek oda; j ü k a- hőmérőt és a 24 mérséklet összegét 24-el ilyenkor erős kísértetbe jő, hogy az akadályokat osztjuk. A hónapos középértéket az egyes napok középértékeiből, az évi közép vagy átlagos érté kikerülje, vagy útjából felre taszitsa. ket a hónapok középértékből kapjuk. Ha több év Az igazi becsületes jellemű ember nem inga ily középértékének újra a középértékét veszszük,ez dozik, bármennyi áldozatába és fáradságába kerül, bátran előrehalad, mint a jó katona, kit az ellenség adja az illető helynek középmérsékletét és azt állitja a meteorológia, hogy ez minden helyre nézve tüze és fegyvere sem állit meg. egy meghatározott mennyiség a mérsékleteknek Még akkor is, midőn a czél csak másodrendű örökös változása közepette. P e s t r e ez 10 fok. nem tanácsos az egyenes útról eltérni. Dove, korunknak legelső meteorologja, olyH a az ügy védek, hivatalnokok, iparosok és ke nemü törvényre is r e á j u t o t t : hogy t. i. az egész reskedők ravaszság vagy csalás á l t a l igyekeznek az természet a földön a mi északi tavaszi időnknél embereket magukhoz csatolni, és nyereségüket az egyszerű viszonyokból a bonyolultakba lép át növelni, a közbizalmat nem sokára elveszítik és a és északi félgömbünk őszi idejénél az egyszerűbe vagyonosodás útja el van előttök zárva. tér vissza. Nyáron az időjárás változásai sok Nézzük ezt a birtokost, ki elég gazdag, és j ó kal élénkebbek, nyugtalanabbak és viharosab nevelésben részesült; becsületesen szerzett v a g y o bak, mint télen. nát nyugodtan élvezhetné, sőt szorgalma által sza Koep-pen hírneves meteorolog kiszámította poríthatná, és magát tekintélyes és köztiszteletben az időjárás változásainak valószínűségét statiszti levő emberré tehetné; de a biztos és n y u g o d t élet kailag számos évre összeállított adatokból és arra nek és az egyenes útnak elibe teszi azt, h o g y mellék az eredményre j u t o t t , hogy minél huzamosabb utakon keresse vagyonát; lázas izgatottsággal a ideig tart valamely időjárás, annál nagyobb a va börze asztalán játszik ; és ez által a végpusztulás lószínűség, h o g y még tovább fog tartani. és kétségbeesés martaléka lesz. Lockyer pedig kimutatta alig néhány hét előtt, hogy az esőzés maximuma és minimuma a Sámi Lászlóné. nap foltjainak tizenegy évi pálya-futásával van összefüggésben. Másnemű törvényeket csak ama helyekro és vidékekre lehet megállapitni, hol már századok
óta gyűjtik a meteorológiai adatokat, mint pl Berlinbon, melynek egész időjárását meglehetős pontossággal ismerik. Ilynemű adatoknak a gyüjtéso főczélja meteorológiai állomásoknak, milyeket ujabban föld minden országaiban és minden vidékén talál hatunk. Csak az sajnos, hogy számuk eddio-eh> némely oszágban igen csekély, s mig például Svájzban kilencz négyszögmértföldre esik ily állomás; addig nálunk majdnem minden 300négy. szög mérföldre j u t egy, sőt ha a kisebb és a ma gánosok fölállitotta észleldéktől eltekintünk, alig marad négy-öt.
Hosszú életű emberek. E g y angol könyv jelent meg a napokban Londonban, melynek szerzője Thoms Vilmos egész szenvedélylyel s roppant adatkészlettel igyekszik megbirálni néhány rendkívüli hosszú életűnek tartott egyénről szóló adatokat. Az egész műből az látszik ki, hogy szerzője valóban angol különcz a mennyiben egész életét ezen egy tárgy ki kutatására fordította; azonban ezen különczsé^e által a tudománynak is használt s néhány érdekes érvelését s kutatásait nem lesz felesleges e lapok olvasóinak is bemutatnunk. A szerző állítása szerint eddig tudomására valószínűleg csak kilencz ember haladta tul a száz évet. Ez állítást az élettan és természettan kutatói eddig nem osztották. Hallor kétszáz évig torjedhetőnek állitá az emberi élet határait. Buffon azt monda, hogy az élet hosszát a növekvés tárté ssága határozza, s Flourens, ki ez elvet elfogadta, ötször annyinak itéli az élet hosszát. Owen tanár élet tani okokból azt következtette, hogy a férfi ked vező körülmények közt a rendes 70 évnyi életkort annyival éli tul, a mennyivel elébb megérik és teljes lesz csont-rendszere a 30 év előtt; megje gyezte azonban, h o g y ily kor csak ritka kivétel. Holland Henrik az emberi lét t a r t a m á t legfeljebb 140 évre teszi, a melynek azonban ellene mond az, hogy P a r r 152 éves korában halt meg I. Károly uralkodása idején. T h o m s ezen életkort is igen megröviditi, sőt hosszas fürkészése daczára csak egyetlen egy teljesen bebizonyítható esetet tud, midőn valaki száz évet túlhaladott s ezen eset Luning J a k a b é , ki 1870-ben 103 éves korában halt m e g Blackhenthban. Régebben azt hitték, hogy a hosszú életit emberek leginkább a társadalom aUóbb osztályai ból kerülnek ki. T h o m s ez állítást határozottan ta gadja s a látszat okául azt emliti föl, hogy a fensőbb körökben az életkor pontos figyelemmel kisérésérc jobban ügyelnek. Különben kétségtelen tény is, hogy az oly élet, mely erőltetett munkának nincs kitéve, tartósabb lehet. Szint ily költői el méletnek tekinti szerzőnk azon hitet is, mintha a régi jó időkben az emberek tovább éltek volna s fölhozza Sir T h o m a s Duffus Haray tanúbizonysá gát, mely szerint a 13 —16-ik századokban 70 év mar igen magas kor volt s akár az alsóbb, akár a felsőbb társadalmi osztályokból rendkívül ritkán érték e l a 8 0 - i k évet.TJgy látszik ennélfogva, hogy az életkor napjainkban átlag még emelkedőben volna, a mit főkép az észszerűbb s tökéletesebb életmód idéz elő. Mindamellett az élet rendes határát gondos kodás által meg lehet hosszabbítani. A nők, kik az élet zajának nincsenek kitéve, kik aránylag nyu godt életet élnek, a tapasztalás s statisztikai ada tok tanúsága szerint a hosszuéletüek számában ti nagyobb részt teszik. Grote, a hires bölcsész, mint özvegyének érdekes emlékirataiból meggyőződhe tünk, apróságokra kiterjedő figyelme s csaknem pedáns dietátikájának köszönheti, hogy 77 évet élt. S átalában kétségtelen, hogy a legtöbb ember betegségben vagy annak következtében hal el s csak igen kevesen j u t n a k a sirba tisztán végel gyengülés miatt. A hosszú életű emberek életkorára vonatkozóadatokat Thoms lehetőleg összeszedte s 5 külön féle okmányt különböztet m e g : 1. Keresztelési bizonyítványokat. 2. Sirkövi főuratokat. 3. Az utódok számát. 4. A hosszu-életüekj emlékeit. 5. Azok bizonyságát, kik ezen hosszuéletüeket m á r akkor öregekként ismerték, midőn ők maguk még fiatalok voltak. — E z e n okmányok közül a keresz telési bizonyítványoknak kétségkivül legnagyobb fontosságuk van, mindamellett ezek sem tekint hetők teljesen bizonyosoknak. E g y Biliinge Mari nevezetű nőről keresztlevél által volt bebizonyítva hogy 112 éves korában halt meg, s ime később kide rült, hogy ugyanazon néven, ugyanazon községben élő más nővel cseréltetett össze, ki teljes 21 évvel
idősebb s kinek atyját is igy hivták. Ugyanazon A fentebbi elmélet ellenében mások ismét azt névnek fölcserélése átalában igen gyakori eset s I állitjákj hogy a csillagfény, — illetőleg szinképe Thoms többet sorol elő, sőt állítja azt is, hogy a hi [ nem égő, hanem csupán fénylő hydrogen jelenléres történet iró Gibbon esete, kitiek testvérei mind I téről tanúskodott. Meyer Róbert és Klein II. J. uo-yanazon keresztnevet nyerték, egyátalában ama véleményöket nyilvániták, hogy egy csillag iopers nevű vettek észre a esi lagászok ? Sámi Lajos. épen ezen élénk emlékezet alapján még a születése előtt két évvel s néhány hónappal történt Water looi csatára is élénken akart emlékezni.-Az évszá Egy amerikai vállalkozó. mokat s neveket különb m művelt egyének is igen gyakran felcserélik, annyival inkább ily öreg s (Bármim életéből.) gyenge emlékezetű egyének. A sir-föliratok s másnemű adatok hiányossá gát könnyű volt bebizonyitani. Thoms azonban ebből is nagy lelkiismeretet csinált s különösen az invalidusok s a katonai ezredek könyveit nagy gonddal áttanulmányozta. E g y helyütt reá jött, hogy egy Peacock nevű katona, ki 1783-ban 88 éves korában pensionáltatott s azután valószínűleg rövid idő alatt meghalt, a katonai sorozatban m í g mindig élőként szerepel s más hasonnevű utódai személyében, miként a bolygó zsidó, talán még év századokig fog élni. J e n k i n s , P a r r és a desmondi grófnő eseteit, kik eddigelé a hosszú életnek mintaképeiül vannak feltüntve s kik közül P a r r épen ezen érdemeért (?) a londoni Westminsterben az angol Pantheonban, van eltemetve, ezen esete ket Lawrenco M á r t h a gondatlan leírásának s a tömeg könnyenhivőségének tulajdonítja szorző, habár elismeri, hogy e három egyén s még egy bizonyos Cornaro valószínűleg 100 éven tul éltek. Teljes bizonyossággal ezt csak a fentebb emiitett egyénről állithatjuk. E kutatások sok egyén képzelődéseit szűk korlátok közé fogják szorítani. Thoms állítása szerint, az ember életkorát nagyban emelni lehe tetlen, mindamellett egészséges szülőktől születés, vidám, megelégedett házas élet s az agg napokban a n a p i gondoktól mentesség egyes kivételeket mindenkor előidézhet.
Egy csillag születése. 1866. május 12-én este a Corona Borealis nevű csillagcsoportban hirtelen egy csillag t ű n t föl, mely körülbelől a második és harmadik nagy ságú égi testek közé volt számitható. Ugyanazon és a következő estén több csillagász észrevette azt s mindnyájan ugy nyilatkoztak róla, hogy fényes sége mindjárt föltünése után mindinkább apadni kezdett ugy hogy május 16-án, tehát négy nappal később, az uj csillag már csak negyedik nagyságú volt s a hónap végével kilenczedik nagyságúvá fogyatkozott. Ez újonnan született csillag szinképét (spectrum) Higgins május 14-én s a következő napo kon megvizsgálta és a színvonalok közt erős hydrogen-vonalokat fedezett föl. E körülmény, tekintve a csillag hirteleni feltűnését s ragyogá sának épen olyan gyors elapadását, ama tudomá nyos következtetésre vezette őt, hogy a szóbin levő égi test már azelőtt is ott állt, a hol először megpillantották, de láthatatlanul, 8 csakis valami belső forrongás következtében vált láthatóvá, mely átalános forradalom folytán iszonyú mennyiségű hydrogen fejlődött ki, a ez más elemek behatása által a csillag felületén m >ggyuladván, az egész égi testet egyszerre lángtengerré változtatta. Mi kor aztán a kifejlődött hydrogen kimerült, a láng lassanként kialudott 8 a csillag fényköre (photosphaera) aprónként meghűlvén, világossága is fo kozatosan elhalványult e az égi test visszatért eredeti állapotába.
IV. (Hüvelyk Matyi tábornok utazása és történetei.)
Azon különleges vállalatok közt, melyek Barnumot gazdagították s híressé tették nemcsak Amerikában, hanem Európában is, el3Ő sorban érdemel emlitést ama rendkívül kis törpe muto gatása, kit angolul T o m Tiiumb, francziául T o m Pouce néven ismert a világ, a mi mind a kettő H ü v e l y k T a m á s t , vagy magyarosan hüvelyk Matyit jelent, s a kit Barnum önhatalmából tá bornoki czimmel ruházott föl s vele nemcsak a tö megeknél mindenütt roppant föltűnést okozott, hanem E u r ó p a legelső uralkodóinál is bebocsát tatást és szives fogadtatást nyert. 1842. novemberében, valami üzlnti dologban Bridgeportban fordulván meg, (hol testvére Philo a Franklin-szállodát tartotta) egy rendkívül piczi gyerekről hallott s azt kívánságára meg is m u t a t t á k neki. Valami Stratton nevű ember fia volt 8 Str. Károlykának hittak. Bár már öt éves s eleven fejlett gyerek, alig volt még két láb s nem nyo mott 16 fontot. Arányos testű és arczu, szőke, piros képű, kék szemű kis apróság volt, eleinte tartózkodó, de ha megismerkedett, bátor és be szédes. Barnum azonnal elhatározta, hogy a gyer meket, kiállítás végett kibérli a szülőitől, kik meglehetősen korlátolt anyagi viszonyok közt voltak. Egyelőre négy hétre, hetenként három tallérért (s maga és anyja minden uti költsége és tartása mellett) szerződtette 8 azonnal magával vitte New-Yorkba, anyjával együtt, a ki n a í y o n elbámult, a mint az előleges hirdetésekben fiacs káját „ T o m T h u m b tábornok" név<en látta meg jelenni. Mielőtt kiállította volna, betanításához fogott Barnum és a fiu nagyon tanulékonynak e a mellett szép természeti észszel, kedveitető nyájassággal és elevenséggel bírónak mutatta magát. Mesteréhez teljes szívből ragaszkodott s mintha érezné, hogy ez csinál hires és gazdag embert belőle, engedelmességgel és hálával vi seltetett iránta. Barnum átlátván a fiu tehetséges voltát 8 hogy jó üzletet csinálhat vele, nom hamarkodta el fólléptetését, hanem a négy hét eltelvén, egy egész évre szerződtette, hetenként hét tallérral a az év végével 50 tallér ajándékkal, de arra a j o g r a , hogy az Egyesült-Államok területén bár hol nyilvánosan mutogathassa; ez esetben szülői is vele mennek s összes útiköltségeiket Barnum fedezi. A kis törpe csakhamar a közönség kedvencze lett s kiállítója oly váratlanul jó üzleteket csinált vele, hogy még az év eltelte előtt önként 25 tallérra emelte heti bérét. Néha hetekig a mú zeumban mutogatta, 8 mikor nézői száma csökkenni kezdett, vidékre küldötte egy megbízottjával, vagy néha maga kisérte. A z év leteltével 50 tallérra emelte a heti bért, egy évre szerződött ismét, de azzal a joggal, hogy Európába is átvihesse s ott is mutogathassa. P r ó b á r a akarta tenni az óvilág urainak és hölgyeinek kiváncsiságát s látványát ia, s bár szép sikereket remélt, maga sem remélte, hogy a társadalom minden osztálya, aőt fejedelmek és királyok is kapjanak kis törpe csodáján.
1844. januárban szálltak hajóra, a tábornok szülői is kisérvén nagy hírre vergődött kis fiokat E u r ó p á b a ; s tizenkilencznapi tengeri ut után értek Liverpoolba. Barnum maga sem mert először Londonban lépni föl a csak e másodrangú nagy vá rosban akarta yankee- szerencséjét megkisérteni. A kis tábornok hire megelőzte őket. A parton nagy néptömeg várta hajójuk érkeztét; de a kis embert anyja szépen ölben vitte ki a bajóból a senki som figyelt rá, hogy nem egy közönséges karon ülő gyermek. Még aznap este ajánlatot kaptak egy nagy viasz-alak kiállítótól, a ki he tenként tiz tallért ígért a törpe föllépéseiért. Ez ugyan csüggesztő kezdet volt; do Barnum nom volt az az ember a ki elcsüggedjen. A város egyik legelső úrhölgye p ího'yát ajánlotta föl a hírneves idegeneknek, 8 igy a város első köreivel jöttek érintkezésbe. A tábornok föllépései remény fölött sikerültek. Londonból a Princess-szinház igazga tója személyesen jött vendégszereplésre hivni meg a kis csodát. S mikor ott csakugyan föllépett: a indulás és a tetszés egyaránt példátlanok vol tak. Barnum diszes és téres lakást, bérelt ki W e s t - E n d városrészben s ott az előkelő világot, a magas arisztokratiát mindennap, bizonyos órá ban fogadta. A kis tábornok, mint a királyok szoktak, valóságos „lever"-ket adott, melyeken az előkelő világ tömeg 'sen jelent meg s a megje lenés egész divat volt, melyből senki sem marad hatott el. Ez otthoni elfogadásokért nem járt meg szabott belépti dij, de az ajándékok annál dúsab ban özönlöttek. Egyes főranguak magukhoz kérették a tábornokot és ilyenkor nagy és feayes társaságot hívtak összo, melynok aztán a parányi nevezetesség lett központja. Igy történt többi közt a pénzvilág királynéjánál, Rothschild bá rónénál. De Anglia valódi királynéja sem maradt érzéketlen e roppant nevezetesség iránt. E g y na pon Sir Charles Murray, a királyné főudvarmes tere jelent meg Barnum urnái, 8 őt kis védenczével a Buckingham palotába hívta meg. O t t a királyné és férje körül, kikhez hosszú korridoron, széles márványlépcsőzeten vezették föl a pompás képtárba, husz-harmincz előkelő ur és hölgy, köztök a kenti herczegnő, várt reájok. A parányi tábornok sokkal jártasabb volt már a nagy világ ban mintsem a koronás fők láttára is zavarba jött volna, s bátorsága, melylyel megjelent és a társa ságot üdvözölte, majd a hozzá intézett kérdésekre felelt s egész fosztelenséggel társalgott, igon meg nyerte a királynő tetszését, a ki gazdag ajándékkal bocsátotta el magától s azután is kétszer hivatta még; egyszer a királyi gyermekek (köztök a wa lesi herczeg) kedveért, kik szintén óhajtották látni a csoda kis tábornokot, s utolszor a belga királyné tiszteletére, ki látogatáson volt az udvar nál. Mind e látogatások szépen jövedelmeztek. A mindennapi nyilvános mutogatásokon kívül, me lyekre özönlött a nép, hetenként háromszor-négy szer magántársaságot látogatott m-g a tábornok; némely estére két meghívás is esett s ilyenkor természetesen kétszeres volt a tiszteletdij a Bar num-, s az ajándék a tábornok részére. Éksze rekkel, drágaságokkal, csecsebecsékkel egészen elhalmozták, ugy hogy az ajándékok számára külön szekrényt kellett készittetni. De jól is viselte m a g á t ; élénken s csaknem szellemdúsan társal gott, a nagy uraknak hizelgett, a hölgyeknek bókokat mondott, a yankee-doodle t a más ame rikai dalokat énekelt, tánczolt, egyszóval mindent elkövetett, a mire jól be ia volt tanítva, hogy magát kedvelte8ao. E g y alkalommal az öreg W e l lington herczeg, a ,.Vas herczeg", is meglátogatta a kis tábornokot. Jövetele előre tudva levén, a kis tábornok Napóleon császár hagyományos alak jába öltözött, a szürke kabáttal, háromazögü kis kalappal, kezében egy burnótszelenczável, mely ből — a mint kis színpadán mély gondolatokba merülve föl s alá j á r t — egyet-egyet (színleg) szippantott. A „ n a g y " herczegnek nagyon hizel gett, egykori ellenfelét ily kis alakban látni maga előtt. Barnum bemutatta védenczét a v a s herczeg nek. — „Miről gondolkodik oly m é l y e n ? " kérdé ez mosolyogva. „ A Waterlooi C3ata elvesztére gondoltam," feleié ez hirtelen. Nagy taps lett, a az öreg herczeg láthitóan meg volt elégedve. Angliában a hir és szerencse adományaival elhalmDzva, elhatározta Barnum, hogy a konti nenst is maglátogatja védenczével. Parisban sem volt kevésbbé kedvező fogadtatásuk, mint volt Londonban. Hogy a f r a n c i á k n a k hízelegjen, ne vét ia megfrancziásitotta a T h u m b helyett Tom Pouce nevet vett föl. Mivel pedig francziául nem tudott, Barnum előre tolmácsot fogadott számára (a nyilvános előadáaokon a közönség éa a tábor-
312 (Drágaság a régi jó időkben.) E g y a l a o _ nok közötti társalgás közvetítésére), azonkivül végtisztességet. E zaj után annál feltűnőbb volt jegyszedőt, zenekart szerződtetett, tágas helyisé városszerte a végtelen csend, melyet semmi meg rajnai apátság levéltárában egy számlakönyvet ^ ^ zavart. ^ ^ ^ ^ ^Nem, ^ ^ ^ ^mert ^ ^ ^a ^ fecsegő ^ ^ ^ ^ ^verebek, ^ ^ ^ ^ ^ éneklő ^ ^ ^ ^ találtak, melyben az 1453-ik év mint a nagy dráget bérelt, szóval mindent megtett, mi a föllépé ^nem sek külső sikerét biztositsa. A z u t á n fölkereste madarak sem egyenként, sem seregestől nem vol gaság éve van bejegyezve, mivel akkor egy kövér az Egyesült-Államok párisi követét, hogy ál tak többé láthatók ; messze kivonultak a városból, ökörnek három és fél forint, egy tehénnek két tala a Tuileriákban elfogadást eszközöljön ki, — ö s s z e v á g evvel egy ovang. lelkész nyilatkozata, forint, egy borjúnak egy harmadrész forint, 23 a mi nem is j á r t igen nagy nehézséggel, miután a ki elbeszéli, hogy az 1849-diki augusztus első nap darab birkának nyolez forint, 25 jérczi'nek egy belga királyné, ki a kis embert már Londonban a jaiban egy Stettintől köriilbelől 2'/ 2 mfre fekvő forint, 40 tuczat tojásnak egy fél forint volt az Buckingham-palotában látta volt, s a köztudomás faluban kholera ütött ki s négy hét alatt a 700 ára. A nagy inség alkalmából egy futárt küldtek szerint a Lajos F ü l ö p leánya volt, atyja udvará lelket számláló helységből nem kevesebb mint 85 Beyenburgból Kölnbe, s három fillért adtak neki nál előre ó hirt és kedvező hangulatot csinált embert vitt el. E z egész idő alatt a máskor nagy hogy abból a kétszeri átkelési dijat s az illendő részére. C s a k u g y a n mindjárt meg is nyerték az számú verebekből egyetlen egy sem maradt a élelmezési költséget fedezhesse. ** (A prédikáczió haszna.) M. abbé, a lyoni elfogadtatást, és pedig a nagv- elfogadó termek faluban. A nép várva várta őket, visszatértöket a egyikében, hol a király, a királyné, Adelájd her- j á r v á n y megszűnte biztos jelének tartván. S való egyház vikáriusa, oly routinirozott szónok volt czegnő, az orleansi herczegnő fiával, a párisi gróf, ban csak a kholera megszűntével tértek vissza, mi hogy igen gyakran készülotlenül lépett a szószékre Joinville herczeg, Nemours herczeg és herczegné, kor is az egész helység ujjongó örömmel fogadta. s mégis sokszor nagy foganattal szónokolt. Egy A u m a l e herczegnő s még vagy tiz legfőbb rangú Woedike hasonlólag mondja, hogy 1866-ban a kor, midőn épen beszédéhez akart volna kezdeni egyéniség között a hivatalos lapnak szerkesztője csókák, varjak, melyek nálok nagy tömegben hallgatói közt tekintélyes számú alacsonyabb sorsú is jelen volt, hogy az elfogadásról kimerítő tudó szokták megszállani a bástyákat, templomtornyo házinőt pillant meg. S minthogy a sorsjáték iránti kat, a j á r v á n y kitörésekor eltűntek, s csak annak szenvedély nagyon el volt terjedve, ez alkalommal sítást adjon lipjában. I l y előzmény után nem csoda, h a T o m Pouce megszűnése után tértek vissza. — E z bizonyára megint e rontó szenvedélyről kezdett beszélni. tábornok Parisban furorét csinált. A z előadási nem véletlen dolog, hanem összefüggésnek kell „Mostanában nem gondolnak egyébre minthooy terem mindig zsúfolva volt, a lapok toló egyéni lenni a madarak és az epidémia közt, de hogy mi szerencséjüket a sorsjátékon állapítsák m e g : nap sége s megjelenései leírásával, a képe3 lapok ben áll az összefüggés: arra csak a jövő felelhet. pal számokkal álmadoznak, reggel számokkal éb ** (Bártfa és Pöstyén a múlt században.) A rednek föl. Fölkelésük u t á n a szomszédnőhöz arczképét hozták, a kirakatokban képei s parányszobrai díszelegtek, — egyszóval fogadtatása nem „ F ü r d ő i L a p o k " egyik száma tárczarovatában futnak s lelkendezve beszélik el á l m o k a t : „Ked hagyott hátr.i semmi kívánni valót. E g y szép érdekes dolgokat elevenit föl. í g y gróf Dessewffy ves komámasszony képzelje csak, a múlt éjjel két kávéház czimerül vette föl alakját 8 ,.Café T o m József levelei után leirja, milyen volt e század számot álmodtam: a 13-at és 64-et, ezeket kell föl Pouce"-nak nevezte magát. E g y szinmüiró alkalmi elején a fürdői élet Bártfán; F á y Andrástól pedig tenni." Mindent rendetlenségbo hagyva, az első darabot irt számára, melyben minden este fellépett P a r á d i s m e r t e t é s é t k ö z l i l 8 1 7 - b ő l . F á y m c g e m l i t v e , ! kollektorhoz szaladnak, egész hetikerosményöket s mely határtalanul föláldozzák. A h , hány tetszett. De á tetszés háziasszony nem szórja tetőpontját érte el, mie pokoli örvénybe pusz kor Napóleon jelmezé t a vak szerencsére ki ben jelent meg. U a y pénzét, melyre háztar látszik, e jelmez min tásában legnagyobb denre jó volt s barát szüksége lenne, hány és ellenség előtt ked kegyetlen anya nem vességet talált. W e l pazarolja el igy pénzét, lingtonnak hízelgett a melylyel szerencsétlen tábornok piczisége — gyermekeit táplálni 8 a francziák nem ne kellene, kik most éhez hezteltek, hogy hősü nek és szomjúhoznak." ket ily kicsinynek lát — E szenvedélyes han ták. gon folytatá tovább, A párisi diadalok gyalázatos következ után nagy körutat tet ményeit festve e szen tek a vidéken, L y o n vedélynek. Midőn veban, Marseilleben, Bor rejtékcseppektől gyön deauxban stb., 8 min gyöző homlokkal kilé denütt nagy tetszést s pett a templom ajtaján, annak megfelelő jöve hallgatónőinek egyike delmeket arattak. Vég mélyen meghajtva ma re Brüsszelt is meglá gát, igy szólt hozzá togatták, a belga kirá barátságosan: „Bocsás lyi udvar kedveért s a son meg A b b é ur, hogy szíves fogadtatás és a oly bátor vagyok s jövedelem ott sem volt megszólítom: engedjen csekélyebb. Végre még meg nekem egy kér egyszer visszatértek dést, nemde jól hallot Angliába s ott is kör tam a 13 és 64-es szá u t a t tettek,sőtlrlandba mokat?" is áteveztek s Dublint ** (A persa sah ta is meglátogatták. lizmánjai.) Popo angol 'A „nagy" Wellington herczeg és a kis tábornok (Hüvelyk Matyi) Hüvelyk Matyi táj utazó, ki több évet töl bornok e diadalai mel tött a persa sáli udva lett sem feledkezett meg Barnum otthoni 8 jelesen hogy az érczes források „szint annyit hoztak már rában, irja, hogy a sahnak van néhány talizmánja, múzeumi érdekeiről. Mindenütt gyűjtötte a ritka a sir széléről vissza, mint a mennyi visszaélőt melyektől sohasem szokott megválni. E talizmá ságokat s nevezetességeket. Parisból többi között Hegyalja nektárja a r r a j u t t a t o t t " , panaszkodik, nok elseje, a mondák hősétől Rustemtől származik, egy levélíró automatot vitt haza. Brüsszelből hogy hasznos vizeinket nevükről is alig ismerjük, kinek történetét Lamartine irta meg, s öthegyü, meglátogatta a Waterlooi mezőt, s ott is össze s leirja a parádi fürdőt, melynek akkor még csak gyémántokkal ékitett csillagból áll, melylyel Russzedett egy csomó állítólagos csata-emléket. Sőt négy fürdőszobája s ezekben nyolez kádja volt, tem hires fekete lovának homlokát diszositette föl. egy izben, Tom tábornokot szülőire s egy m e g holott a fürdőt látogatni ekkor már a „szebb Mirzoumnak hívják s az a tulajdonsága van, hogy bízottra hagyván, haza is r á n d u l t A m e r i k á b a , tónhoz tartozott." Szintén ebben a számban van az összeesküvő, láttára rögtön bevallja terveit. hogy az otthoni üzletet is megtekintse. A t á b o r ismertetve Gvadányi „ A pöstyéni förödés" czimü Midőn a sah t e s t v é r é t : Nassar-Ed-Dint néhány noknak koronás főktől s más nevezetességektől verses munkája, melyet „az ottan történt mulat év előtt felségárulással vádolták, e csillagot tar adott ajándékok is megannyi becses t á r g y a i lőnek ságos dolgokkal," 1787. esztendőben, „ R á k havá tották elébe s a bűnös lelki mardosásoktul kinaz amerikai-, vagy a mint most már nevezték — a nak 12. n a p j á n " adott ki „egy magyar lovas ez zatva, vétkét rögtön bevallotta. A második taliz Barnum-muzeumnak. redből való százados." E művében Gvadányi, mán egy ambragolyó, mely „Mohammed korában S igy ez a nagyszerű vállalat, mely eleinte mint balneolog mutatja be magát, de mindjárt az a napból hullott a l á " ; neve Ahmerad 8 a monda egykissé koczkáztatottnak látszott, tökéletesen első sorokban hibát követ el, miután a hagymázos szerint a sahot, ki azt mindig nyakán hordozza, betegeket is h é w i z b o küldi, holott e betegséget megsebesithetlenné teszi. A smaragdokkal ékitett sikerült s ugyancsak kifizette magát. fürdéssel orvosolni épen nem lehet. 8 a prófétától megáldott arany szekrénykének az a 0 (Rózsa Sándor hire Amerikában.) H a tudná sajátsága van, hogy a királyi család tagjait látha az öreg Rózsa Sándor, hogy őt még Amerikában tatlanokká teszi; ez a 3 dik, s n e v e : Kahmen. A is jól ismerik, legalább nevéről, bizony büszke negyedik talizmán a Hydaeb nevet viselő gyémánt, — (A kholera s a madarak.) E g y külföldi lenne az ő hírességére. Az amerikai „Appletoni melyet 5—600,000 frankra becsülnek, s mely a lap érdekes adatokat hoz föl némely madárról, J o u r n a l " újdonságai közt nemrég a következő hir sah görbe kardját ékesíti. E fegyver tulajdonosát melyek ösztönszerűleg mintegy megérzeni látsza volt olvasható: „Rózsa Sándor, a magyar bandita, legyőzheted enné teszi. V é g ü l még az utolsó taliz mánról nak a kholerát s félrevonulnak a veszély elől. újból életfogytig tartó súlyos börtönre ítéltetett s j ^ ^ ^ ^ kell ^ ^ ^ szólanunk, ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ melytől ^ ^ ^ ^ ^ a^ ^sah ^ ^ ^legjobban ^^^^^^ „_J_»^1 !£.' tulajdon i__1_'J~«E g y porosz őrnagy, ki az 1866-iki porosz-osztrák visszavettetett Kuffsteinba, földalatti börtönébe, | fAl fél. ~W.~ E z orr™ egy Uhandzsár, csaknem egyenlő a i már ™^_ egyszer ~ 1 évet i . « * tJltóU .1 teljes l-l! •••!• i• -1 - l i ' l l - l> háború alkalmával július hóban Brünnben állo hol nyolez töltött el sötét ságu az előbbi fegyverrel, csakhogy annak, a ki másozott, irja, hogy ez időben kivált a katonák ségben." — Az amerikai újság csak annyiban té használja, saját keze által kell meghalni. A va közül igen sokan estek a járvány áldozatául, a a vesztette el a dolgot, h o g y a vén rablót nem Kuff- rázsfegyvert ennélfogva mindig szekrényben tartkimultakat előbb éji homályban temették el, de steinba, hanem E r d é l y b e Szamos-Újvárra szál- ják, melyre a koránnak eerv verse van bevésve, 6 / később nagy zene-szóval és énekkel adák meg a litották.
Egyveleg.
Melléklet a Vasárnapi Djság 26-ik számához 1873. jnn. 29.
TÁRHÁZ. Irodalom és művészet.
közgyűlés; 2-án és 3-án szakosztályi ülések ; 4-ón Lipp Vilmos, az egylet titkára. Az egylet rövid kirándulás külön vonaton Lebenybe és Magyar történetén, alapszabályain és tiszti névtárán kí ó vváárrr a :; 5-én szakosztályi ülések; 6-án ünnepé ünnepéÓ vül három régészeti czikket 8 a lefolyt évről tit lyes zárgyülés. Kirándulási helyekül még ki van kári jelentést foglal magában. A tagok névtára nak jelölve: Pannonhalma, továbbá Bábolna és szerint alapitótag 27, pártoló pedik 472 van. A csinosan kiállított füzet Szombathelyen, Berta- Kisbér. lanffy Imrénél nyomatott. Á r a nincs kitéve 8 ugy látszik leginkább a tagok számára van közre ** (A pesti egyetem) az idén jun. 25-én tartá bocsátva. meg újjáalakítása évforduló-ünnepélyét —ezúttal — („Alkalmi beszédek és üdvözletek konfirmáa 103-ik évfordulót. D . e. 9-kor mise volt, maga czióra) iskolai és családi ünnepélyekre, valamint az ünnepély 11-kor kezdődött az akadémia-palota a cziczisz és tfilin használati szabályzata, izraelita nagy termében fényes és nagyszámú közönség tanítók és tanulók számára" czim alatt egy füzetet előtt. A rektor dr. Hatala Péter tartott beszédet: adott ki Zsengeri Samu, pesti izraelita normal„ A z erkölcs viszonyáról a valláshoz." Először főtanodai tanitó és közös iskolai hitoktató. A körvonalozta a kétféle nézetet, hogy t. i. a morál könyv Aignor Lajosnál kapható s ára 50 kr. a valláson alapszik és vallás nélkül erkölcs nem — (A pesti szegény-gyermekkórház egylet év ia képzelhető, mig a másik szerint az erkölcsnek a könyve) 1872-ről megjelent és beküldetett szer valláshoz semmi köze. Azután a maga álláspontját kesztőségünkhöz. E nemes czélu egyesület jóté fejtette ki, mely szerint a positiv vallás és az er kony működése a kimutatásokból bőven kitűnik s kölcs két különböző dolog, melyeket nem szabad az egyesületet még nagyobb pártolásra méltónak összevegyiteni a nélkül, hogy a közéletben Várt ne t ü n t e t i föl a nagy közönség előtt. tegyünk. Végül követelte az állam felekezet-nél ** (A „Képes Néplap") a jövő félévben is az küliségét, az emberi gondolkodás és érzés szabad eddigi programm mellett s az eddigi kiállítással, ságát, a társadalmi és irodalmi szabadságot, és a havonként kétszer jelenik meg. Á r a egy félévre ' sajtószabadságot. E z u t á n dr. Bita Dezső a pálya 1 frt. Előfizethetni a Franklin-társulat kiadó hi dijak eredményét olvasta föl. vatalában (Pest, egyetem-uteza 4. szám.) — E ** (Iskolai vizsgák.) A pesti ref. egyház kebe népies irányú vállalat terjesztését olvasóink szí lében levő tanintézeteknek vizsgálatai július 13ves figyelmébe ajánljuk. kától 21-ig tartanak. A gymn. osztályok ( I — V I . ) ** (iá „Képes Kiállítási Lapok") ujabb szá vizsgái július 14—16-án, a bölcsészeti ( V I I . ) mai következő tartalommal jelentek m e g : osztályé 17-én, a theologusoké 17 és 18-án lesz.
— (A magyar nemzeti múzeum) érem- és régi ségtárából már korábban készült „Képes kalauz" most második kiadásban jelent meg, 200 fametszvénynyel, miután az első kiadás 3000 példánya, mint dr. Rómer Flóris, a múzeumi érem- és régiség tár nagyérdemű, tudós őre, az előszóban irja, két év alatt elfogyott. E kiadás az uj rendezés nyomán egészen át van dolgozva és tetemesen meg van bővitve. Ajánljuk az archaeologia barátainak és a múzeumi látogatóknak. Á r a 50 kr. Mogemlitjük egyúttal, hogy van egy másik, egyszerű „ K a l a u z " is a régiségtani osztályhoz, mely a nép számára készült 8 ára 30 kr. ** (Magyarország közlekedési viszonyairól) igen czélszerü kézikönyvet állított össze Kenessey A l b e r t következő czimmel: „Segédkönyv hajósok, közlekedési intézetek hivatalnokai és szállítók számára." — E műben különös súly van fektetve a becslések s számadásokra, s azért nemcsak hajésok, de mérnökök és kereskedők is czélszerüen hasz nálhatják. Az uttávolságok pontosan s táblázato san vannak összeállítva s az egész műhöz egy tér k é p járul, mely Magyarország létező s tervezett vasutait s csatornáit tünteti föl. Az adatok részint hivatalos u t ó n , részint a legújabb szakmüvek alapján készültek, s igy teljesen megbizhatók. A könyv az Eggenberger-féle akad. könyvkereske désben jelent m e g ; ára 1 frt. ** (Jókai Németországon) most a legolvasot t a b b irók közé tartozik. Hogy regényei mennyire A 15-ik szám tartalma: Abdullah bey (arczképpel.) A szóbeli érettségi vizsga 19-én kezdődik, 21-kén keresettek, az is bizonyitja, hogy J a n k e Ottó ber Személyi hirek. A Flóra-térröl. A „kis kaczér" Horovitz lesz a felső leányiskola vizsgája. — A debreczeni lini könyvkiadó Jókai összes szépirodalmi műveit festménye (képpel). A magyar bányaipar. IV. Az árak tör ref. kollégiumban a közvizsgalatok j u l . 20-kától k i akarja adni, s már 26 kötet van sajtó alatt. A ténetének kiállítása. A gépcsarnok. I I . Kocsizás a Fráter ban (képpel). A kiállítási érmek (4 képpel). Kiállítási 27-éig, az érettségi vizsgálatok 17-től 30-ig, a „Szegény gazdagok" (3 kötet) és a „Felfordult szemle. Vegyesek. jogi magánvizsgálatok 22-től 24-ig fognak meg v i l á g " (2 kötet) már megjelent, s ezeket legköze A 16-iíc szám tartalma: A keleti mezőgazdasági csar tartatni. lebb az „ A r a n y ember" (5 kötet) fogja követni. nokból II., Rodiczky Jenótól. Személyi hirek. I I . Oszkár, Schmidt Julián, a hires irodalomtörténész „ L i - svéd király (arczképpel). Hangszerek a magyar osztály teratur-Bilder"-jei negyedik kötetét Jókai regé ban. Látogatás Romániában. Büre-Hisel. Nemzetközi or f (A szentpéter-fiumei vonal) megnyitása jun. vosi kongresszusok. A fogak az iparpalotában. A rotunnyeinek ismertetésére szánta. dáról. Haas Fülöp és fiai pesti palotája. Képeinkhez. (A 24-én ünnepélyeson ment végbe. Az indóházak — (A Franklin-társulat kiadásában) megjelent: következő képekkel: Tanisi szekrény. Haas Fülöp és fiai , mindenütt föl voltak díszítve 8 a munkások és a Az 1873. évi bécsi kiállítás legteljesebb és legkime- pesti palotája. Prater-képek : Szivar-tózs. Vendéglő a ' földnépo „evivák"-kal és „zsiviók"-kal üdvözlék ritöbb terv- és helyrajza, föltüntetve az összes fő- és („vajas hordó"-hoz). Vendéglő („Svájczi ház"). „Hippod- | a vonatot. A fiumei indóházban jelen volt a város rom Washington.") A nemzetközi jury magyar tagjai. ! melléképületeket, úgyszintén az uri,nép és vadon- Kiállítási szemle. Vtgyesek. Szerkesztői üzenet. szine java. A vendégoket Ciotta polgármestor üdp r a t e r t is, az ezekben levő valamennyi épületekkel vözlé 8 a viszonzó beszédet gr. Zichy József mi s sétányokkal, patakokkal és tavakkal, erdő- és niszter monda nagy tetszés közt. D . u. két órakor mezőrészletekkel és a Pratersterntől Freudenauig i — (A magyar tud. akadémiának) jun. 23-kán nagy ebéd volt gr. Szapáry Géza kormányzónál. vezető u t a k k a l és ösvényekkel egyetemben, vala Stoczek József elnöklete alatt tartott gyűlésén ' A város föl volt diszitve zászlókkal, szőnyegekmint a városból a P r á t e r b e vivő összes közlekedési Hunyady J e n ő mutatta be Décsy Sándor műegye i kel. Velenczéből is sok vendég volt jolen. Ebéd vonalokat. Á r a e valóban diszes kiállítású tervrajz temi tanár-segéd gondosan kidolgozott értekezé \ után sétát tettek a tengeren kis gőzösökön, s az n a k 40 kr. Ajánljuk a közönség figyelmébe. sét „ A differentialis egyenletek elméletéhez" tán megnézték a „ L i s s a " hajót. E s t e a város és — (Az Athenaeum kiadásában) megjelent a kö kikötő ki voltak világítva, s a szinházban díszelő vetkező népies modorban irt kis m u n k a : „ N a g y i czimmel. Lenhossék József podig az idén kültaggá adást tartottak. Fényes tánczmulatságot is ren Magyarország vagy négy szerzetes barát viszon választott H y r t l bécsi tanár corrosiv boneztani deztek. tagságos útja a magyarok ősi hazájába." I r t a rendszerét ismerteté, azt a módszert, mely által / (A belföldi levélszállitás dijában) elsejétől G y ö r g y Deák. Ajánljuk a népi olvasókörök figyel minden eddigi találmány közt legtanulságosabban j fogva czélszerü módosítások lépnek érvénybe. és legtartósabban lehet az emberi és állati testek 9 9 mébe. Á r a 30 kr. szerveit elkészíteni gyűjtemények számára. É r t e Csak kétféle viteldíj lesz: /io vámlatig öt, /, 0 -től — (Táncsics Mihály műveiből) ismét két kö kező először e kutatások történelmi részéről szó 15 vámlatig pedig tiz krajezár. Azon fölül a szál tet került ki sajtó alól, s igy most már négy kötet lott, aztán H y r t l találmányáról, ki e módszer lítmány nem fogadtatik el, mint levél. kapható a na,ay gyűjteményből. A most megjelent szerint számos boneztani készüléket is állított ki két kötet a gyűjtemény harmadik és tizenkettedik Mi újság? a világtárlaton, melyek a szaktudóst méltó bámu kötete, melyek közül amaz népies elbeszéléseket, latra indítják. V é g ü l Lenhossék átadta H y r t l latin emez pedig két politikai-társadalmi röpiratot fog — (Mai számunk) e félévben utolsó lé nyelven szerkesztett köszönő levelét k ü l t a g g á vá lal m a g á b a n : „ H u n n i a függetlensége" és „Nyi vén, a kiadó-hivatal az előfizetések mielőbbi lasztatásáért s egy ajándokképen küldött diszpél- , latkozat gr. Széchenyi István „ K é t g a r a s " czimü d á n y á t ismertetett munkájának. Végre Schenzl; beküldésére kéri föl a t. előfizetőket, hogy t e r v é r e . " Az utóbbi 1844-ben Lipcsében jelent Guidó a meteorológiai intézet évkönyvének tar- j a lap küldésében — a megrendelések későn meg, minthogy a sajtóbirálat miatt itthon hírla talmát m u t a t t a be. — J ö v ő héten az akadémiában ; érkezte miatt — fennakadás ne történjék. pokban meg nem jelenhetett. Az előbbi pedig összes ülés lesz, s azután következik a háromhavi Az előfizetési föltételek lapunk hirdetési ro 1846-ban Halléban, 1848-baa Budán jelent meg, azonban mindkét izben eltiltatott. A munká szünet. vatában olvashatók. ** (A Kisfaludy-társaság) j u n . 25-én t a r t á a ; ból egy-egy kötetnek ára 1 frt 50 kr. s kapható az Eggenberger-féle (Hoffmann és Molnár) könyv 1 szünidő előtt utolsó ülését, melyen Vadnai Károly j 0 (As országház) e héten valóságos májusi olvasta föl Szász Bélától Gőthe „ T ö r p e k i r á l y , " \ kereskedésben. ünnepet ült. Folyosói tele voltak mindenféle zöld — (Darmay Viktor) tehetséges fiatal költő, „ M a r g i t a r o k k á n á l " s „ A thulei király" ez. köl séggel. A z ember nem tudta, mire vélni az ország kinek lapunkban is sok költeménye jelent meg, teményeinek fordításait; azután Greguss Á g o s t : házának ezen kiviritását és lombba borulását, ha előfizetési ivet bocsátott ki „ U j a b b költemények" „az aeshetikai érzések"-rŐl olvasott föl értekezést, nem akadtak volna samaritánus szivek, a kik meg czimü kötetére. A kötet, a költemények tartalma melyben az aesthetikai érzéseket osztályozza; vé- I könyörülve tudatlanságunkon, meg nem magya szerint hat részre oszlik, külön czimekkel, mint g ü l Bartalus István a magyar népdalgyűjtemény ; rázzák a dolog velejét. A régi görögök, rómaiak, „ E m b e r i s é g . " „ S z a b a d s á g . " „Szerelem könyve." első kötetét mutatta be, melyről már volt szó la- j magyarok jóspapjai, a haruspexek, augurok és stb. s 2 4 0 - 2 5 0 lapra fog terjedni. A kiadó A i g - punkban. A folyó ügyek közt a titkár bejelenté, [ táltosok fölbontották a fehér lovat és fehér bikát, ner Lajos diszes kiállításról fog gondoskodni, s hogy Győry Vilmos a Don Quijote második k ö - i annak a belsejéből jövendölték meg, mit hoz a az előfizetési összegek hozzá intézendők aug. l-ig. tétével július közepére elkészül. jövendő. Hanem azt megtudni, mit hoz a ;övő, — (A magyar orvosok és természetvizsgálók E g y fűzött példány ára 2 frt, egy diszpéldányé még jelenleg is tanácsos dolog, tudjuk magunkat g y é m á n t kiadásban 3 frt. Ö t előfizetőre a gyűjtők gyűlése) az idén Győrben aug. végső és szept. első j legalább mihez tartani s látva mekkora a pokróez, napjaiban lesz; programmja a következő: A u g . j egy tiszteletpéldányt kapnak. nem nyújtózunk annál tovább. E z t megtudni pedig — (A vasmegyii régészeti egylet) a folyó 2 8, 29 és 30-án beiratások a győri városházán; j mégis'valaminek a fölbontandó beleiből lehet ez 1873-dik évre kiadta évi jelentését. Sztrkeszté 31-én ismerkedési estély; szept. 1-én megnyitó j
Egyház és iskola.
Közlekedés.
Közintézetek, egyletek.
*
idő szerint. A mai czivilizált kor nem kivan többé ** (Az állatkert igazgatósága,) mint a „Fővá küldvén egy verset kóstolóba. Tudom : versben bövöIV-véráldozatot, s azt hiszi, hogy egy ló vagy ökör rosi Lapok"-ban olvassuk, megvette Cassanova dik t. szerk. ur. Tudom, hogy ideje kevés ; mert a hivatla " belseje sem igen tudhat többet, mint egy közön asszonytól az oroszlánokat és leopárdot, s ki is vendégek is beözönlik munkakörét, és elkapkodják t ' részletekre tépve így a munkaidót: - épen ezt kiméséges kalendáriumcsináló. Van azonban egy nö fizette az összeg legnagyobb részét, de meg van aprő lendó. én — versemet illetőleg ezennel megírom a „szerk vény, melynek sikerültétől egy egész ország egész most akadva a télre okvetlenül szükséges „orosz mondanivalót" is. Azon esetre, ha ki nem adható versem- ~L évi, néha több évi jólléte függ, — ez a gabona; lánház" felépitésével, a mi vagy tízezer frtba ke V. M. önnek nem nyitjuk föl sorompó-korlátunkat : niert ennek a fölbontott belseje többet tud mondani a rül. Ennyi a pénztártól ez idő szerint nem telik, koros ember alatt a Pegazus nem szárnyal magasban ha jövőre nézve a világ minden ökrénél, lovánál. de begyüjthetni reméli a társaság részint adako nem csak földszint marad ; ott is — ha még ügetne, va»v poroszkálna de csak tipeg-topog. De még! Hogy is gon Magyarország jelenlegi haruspexei, augurjai és zások, részint pedig e czélra rendezendő különö dolja ön, csak ugy szőrire kavarodni fel a Pegazusra mi táltosai az országházban összegyűlt képviselők, sebb mulatságok utján. dőn kirukkolni akar rajta? Azon esetre, ha kiadható • — az ország minden gabonatermesztő vidéke oda ** (Szerencsés lövés.) Mint a „Magyar Polgár" — V. M. Nem szárnyal, de jól üget a Pegazus — s ha más küldött néhány kalászt rozsdaverte búzájából, irja, az oláh-apáti erdőcsősz e napokban három alatt szárnyalását: Ön alatt ügetését a Pegazusnak válto zatosság kedveért fölmutatjuk olvasó közönségünk előtt." rozsából, árpájából, — vizsgálják meg itten, mit farkast lőtt agyon egyetlen lövéssel. A csősz az (Maradjunk az előbbinél!) vérhat az ország ez idei terméséből ? mely vidék az, erdő{szélén hazafelé ballagva egy nyulat látott vad — Tisza-Abádszalok. P. M. L. Magunk is abban a a melyik leginkább sújtva lesz ? s melyik ismét, futásban feléje közeledni. Eleinte azt hitte, hogy véleményben vagyunk. Mutatja az is, hogy 14 évig, (s ez a melynek lehet kilátása más nyomorgókkal a kutya kergeti a nyulat, csaholást nem hallván, idő alatt hány vállalat esett el, hol fölemelt, hol leszállí megosztható némi fölöslegre ? s végre, hogy mi rögtön fölhúzta fegyverét, mert a dolog gyanús tott árak mellett is) soha áremelés elő nem fordult. Ha a megváltozott értékviszonyok fölött föltétlen urak lehetután az országos költségvetést épen most tár nak tűnt föl előtte. Pár perez múlva a cserjésből •énk, most sem tennők. De hisz kifejtettük fölhívásunkban gyalják, ugy dobálódzanák a milliókkal, hogy anyafarkas tör ki 6 kölyök által kisérve. A mint a kényszerítő körülményeket, s hiszszük, hogy többi elő tönkre ne monjünk miatta. Ezért volt tele a az anyafarkas a csőszt meglátta, megállott. A fizetőink is ép igy betalálják magukat az uj állapotba, s képviselőház mindenféle buzakalászszal, egymás kölykök anyjuk mögé csoportosultak, mire a csősz helyeselni fogják eljárásunkat, minthogy csak igy felelhe nak mutogatták a képviselők s tanakodtak elsiité postával töltött fegyverét és pedig oly sze tünk meg a nagy mértékben megnőtt igényeknek. Mi legalább reméljük, hogy a nagyobb árak mellett a nagyobb egy gabnaszem felett, lehet-e még abból va rencsével, hogy az anyafarkas s két kölyök rögtön lap is a régi lábon fog állani olvasóival. lami? E gabnaszemtől függ az ország sorsa; nagy elterül ve__maradt. — Középlak. Gy. M. A sorshúzások eredményének is volt az aggodalom, hogy ez a szem elfordul tő ** (Öngyilkos tanuló.) S ?ebenben június 22-én jegyzékét, mint eddig, ezután is társlapunkban a ,,P. Ujlünk, de ugy látszik, utóbbi időben, ha nem csa Schuster Fr., a szász evang. főgymnázium 5-ik donságok"-ban közöljük ; a húzás után következő számban meg fogja találni a kérdezett sorsolások eredményét is. lódunk, tán mégis biztatóbban pillant felénk. osztályú növendéke, agyonlőtte magát. A pisz — Kecskemét. D. L Tárgyhalmaz miatt megkésett s tolyba irónt tett, s azt lőtte be keblébe. A szeren most már a napilapok közleményei és az országgyűlési ** (A képviselőház) gyorsan, mondhatni ro csétlen ifjú, ki igen szorgalmas tanuló volt, azon tárgyalás által eléggé ismeretes mindenfelé, ugy hogy újra fölmelegíteni nem tartjuk czélszerünek. hamosan végzi ezúttal a jövő évi költségvetés nal meghalt. - Pest. H. I.-nak. A vége felé kissé többet ér; a végső f (Halálozások.) Kovács Gyula, ki a múzeum versszak tárgyalását, 8 csak kivételkép támad kissé élén talán szinte jó is, de az egész még nem válik be. kebb vita nem annyira a nevezetesb tételeknél, nak őre, az egyetemnek tanára, a füvészkertnek — Pécs. K. G. Mind a fordított dolgok, mind az mint egyes fölvetett mellékes kérdések fölött. í g y igazgatója, az akadémiának tagja volt, vasárnap eredeti műgondra és tanulmányra mutatnak. Ilyen munká a jun. 24-ki ülésben a közlekedési költségvetésnél meghalt, tizenegy évi betegség után, 57 éves ko nak várható az eredménye, bár a mostaniak még sok ja leghosszasabban a vasúti szabadjegyek eltörlésére" rában. Tanult, tehetséges ember volt, de egyszer vítgatást kívánnának közlés előtt. - E g e r . K. Gy. A versecskék még nem valók világ tett indítvány fölött vitatkoztak. Jun. 25. és 2t5-áii a csak szélhűdés érte, béna lett, ki ép a munkabíró elé. El sem olvastuk, máris elfeledtük mi van bennök. vallás és közoktatási minisztérium költségvetésé időkorban sem gondolkozni, sem beszélni nem Ennél több kell mind érzésből, mind eszméből. nek tárgyalása közben a miniszter esztergomi birt többé. — Balogh István veterán színész jun. toasztja, az urnapi körmenetek ügyében történtek 21-én hunyt el 84 éves korában. A nemzeti szín SAKKJÁTÉK. fölszólalások s a nemz. múzeum költségei s a háznak megnyitása óta tagja volt, de mint működő „Néptanítók lapjá"-nak föntartása foglalkoztat színész, már régen 1854-ben nyugalomba vonult, 707-ik sz. £ W i l l m e r s R.-tól ták kissé hosszasabban a házat. A kereskedelmi s az intézetet mint tisztviselő (évek óta mint (Karlsruheben.) minisztérium budgetjét úgyszólván vita nélkül pénztárnok) mindvégig nagy buzgósággal szol gálta. Irt több színművet is, többi kö-íta „Mátyás megszavazták, s az igazságügyminiszteriuménak Sötét. diákot," „Ludas Matyit," stb., melyek sok előa tárgyalását is megkezdték. ** (Franczia vendégek.) A „Journal des De- dást értek. Temetése nagy részvét mellett ment bats" tulajdonosa Say León (Thiers alatt pénz véghez. Emlékbeszédet az elhunyt felett Feleki ügyminiszter), valamint a főszerkesztő Bapst és tartott. — Török József, czeczei ref. lelkész, köze a felelős szerkesztő Lemoin Budapestre érkeztek. lebb hunyt el 45 éves korában. — JDr. Csikányi E hó 25-én a képviselőház ülésén is jelen voltak Károly, Szentes városának 22 éven át főorvosa, és az ülés után Szlávy József miniszterelnököt is jun. 18-án elhunyt. — Dr. Kada Endre, volt kecs meglátogatták. A bécsi kiállítás alkalmából an keméti gyakorló orvos, ki egy év előtt a lipótme golok is számosan rándulnak le a magyar fővá zei tébolydába vitetett, itt meghalt 14-én. — rosba, s itt a nyilvános helyeket sorba látogatják. Néhai Deáky Sámuel, 1849-diki orsz. képviselő ** {Auguszta német császárné) szerdán este özvegye, szül. Tunyogi Róza elhunyt. — Varga érkezett Bécsbe. A király porosz ezredesi ruhába Lajos, az első magyar kertészeti ügynökség tulaj öltözve ment elébe, s mikor találkoztak, udvaria donosa, meghalt. san kezet csókolt, mire Auguszta császárné mo Nemzeti színház. solyogva Vilmos császár levelét nyujtá át neki. Az indóháznál a királyné, trónörökös, a főherczePéntek, jun. 20. „A színésznő." Vígjáték 1 felv. I r t a gek mind jelen voltak; ott volt a romániai fejede Fournier; ford. Bulyovszkyné. — „A váróteremben." lem is, a kit Auguszta császárné meglátva, élénken Vígjáték 1 felv. I r t a Müller H . ; ford. Sz. K. — „Házi fölkiáltott: „Na, Károly, veled ismét Schönbrunn- gyógyszer." Vígjáték 1 felv. Francziából ford. Szigligeti J . Szombat, jun. 21. „Romeo és Júlia." Opera 5 felv. ban találkozom!" Auguszta császárné számára szerzetté Gounod K- (Hauck M. k. a. föllépteül.) Schönbrunnban rendeztek be szállást, s tisztele Zenéjét g Vasárnap, jun. 22. „A nagyapó." Népszínmű 3 felv. Világos. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ tére Bécsben ismét fényes udvari ünnepélyeket I r t a Szigligeti. Világos indul s a negyedik lépésre mattot mond. rendeznek. Hétfő, jun. 23. „Romeo és Júlia." Szomorújáték 5. ** (A persa sah) 18-kán érkezett Angliába; Londonban nagy előzékenységgel fogadják, s min denféle kitüntetésekben részesitik. ** (A Margitsziget) élénk látogatásnak ör vend; az ott lakó vendégek száma is folyvást nő. 348 lakosztálya közül jelenleg csak tiz nincs elfoglalva. Külföldiek is mind nagy elismeréssel szólnak e gyönyörű helyről, mely folyvást gya rapszik. Ösz elején már szőlő-gyógymódot is rendszeresitnek, a jövő évben pedig gyógyszertárt, sütőházat s bolti helyiségeket épitnek. Az ott la kókra a közlekedés is igen olcsó, mert havonként három forint havi dij mellett annyiszor jöhetnekmehetnek napjában, a hányszor csak akarnak.
HETI Hónapi-és Hetinap
K a t h o l i k n s és p r o t e s t á n s naptár
Június
felv. I r t a Shakespeare; ford. Szász K. Kedd, jun. 24. ,JBamlet'\ Opera ö felv. Zenéjét szer zetté Thomas A. (Hauck M. k. a. föllépteül ) Szerda, jun. 25. „Sakk a királynak.'1 Vígjáték 4 felv. I r t a Sehauffert H A.; ford. Dtíczi L. Csütörtök, jun. 26. „A sevillai borbély." Víg opera 2 felv. Zenéjét szerzetté Kossini. (Hauck M. k. a. utolsó előtti föllépteül.)
Szerkesztői mondanivaló.
(Bayer Konrádtól Olmützben.) Vil. Sör. Bg4—et Hd2 -e4:(a) V<4-d4: He2-d4 Hdl— e3f. Kfő-e5 He3—c4f . Keő—dö -fö HeS— f4—í - g t mat.
— V. M. Izenetünk az első "alternatíva; tehát nem. 1. 1. g 6 - g 5 Hanem magára a levélre már az, hogy igen. Kár volna ezt 2. g 2 - g 4 f . . . Kf5-g6 a kedélyes kis tréfát eltitkolni az olvasók elótt. Közöljük ^ ^ ^ ^ ^ H3.e 6 — f 8 mat stb. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ tehát, a mint következik : „ T . szerk. u r ! Annyi éveken át H e l y e s e n fejteitek m e g : Veszprémben: Fülöp József. számomra is küldözgetett és vajmi válogatva, ízletesen - Mukolczon: Czenthe József. — Geltén: Glesinger Zsig föltálalt lelki eledeleit — a múltra köszönve, a jovore mond. — Debreczenben: Zagyva Imre. Sziget-Csépcn:Mayer kérve — magyar szokás szerint — ezennel viszonozok: Károly. — Ufalun: Farkas Ferencz. — A pesti sakk-kör.
NAPTAR.
Görög-orosz naptár
A 703-ik számú feladvány megfejtése.
Izraeliták naptára
!: J ú n i u s (ó) I Siv. R. i
TARTALOM.
Na Hold hossza kél | nyng. hossza kél
f. p. ó. p. * 9 Vasár E 4 P é t . és P á l l E 3 Pét ,Pál 17 G 3 B e r t á i . 4 Anna 97 41 30 Hétfő Pál emléke j Luczia i 18 Leontin j 5 98 38 1 Kedd Theodorik jTibolt 19 Júdás, Thádé 6 99 36 Szerd. Sarlós B. A. Ottó 20 I l l é s jj 7 Athália 100 33 Csőt. Kornél i Heliodor 21 Julián I 8 101 30 Pént. Ulrik püsp. ; Oseas 22 Özséb 9 102 27 Szóm Vilmos apát Czirilla 23 Agrippa 110 S. B a l e k 103 24 •S Első negyed 3-án 26. 4 perczczel éjfél után.
f. U-S 165 166 178 190 202 215
p12 13 68 51 50 68 2
6. p, 8 22 9 28 regK11 39 este 1 51 3 1
nyűg, d. p. 11 5 11 28 este 11 39 regg 0 9 C 26
Sayons Ede (arczkép). — Bákóczi hamvai. A nagy mami ládája (vége). — Kárpáti kunyhó (képpel). A Gizella albumból (képpel). — Élet-igazságok. — A meteo rológiáról, I L - Hosszú életű emberek. — E g y csillag születése. — Egy amerikai vállalkozó, IV. (képpel). Egyveleg. — T á r h á z : Irodalom és művészet. Közinté zetek, egyletek. — Egyház és iskola. — Közlekedés. — Mi újság? Nemzeti szinház. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti-naptár. (Felelős szerkesztő: Nagy Miklós (L. magyar-uteza 21. sz.)
Huszadik évfolyam.
27-ik szám
Előfizetési föltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft. — Félévre 6 ft. 9 V Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft. Félévre 4 ft. — Csnpán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. — Félévre 3 ft. "&& $/tf Hirdetési dijak, a Vasárnapi l'jsng és Politikai l jdnnságokiit illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatasnal 10 krajezarba; háromszori vágj többszöri igtatáanál csak 7 krajezarba számíttatik.— Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bernben: Oppelik Alajnj*. Wollzeile Nr.22.es llaa*teii«tpin é» Vonler, Wollzeile Nr. 9. — Bélyegdij, külön minden igtatás után 30 kr.
Naszr-ed-din, a persa sah. S z e m é l y e k n e k és dolgoknak igen sok szor n e m saját belső értékök, hanem külö nösségük, ritkaságuk, vagy más külső körül mények kölcsönöznek érdeket. A n a p o t nem bámulja senki, m e r t m i n d e n n a p látja; egy halvány k ö d k é p ü üstökös, egy perczig élő hulló csillag l á t á s á r a kicsiny és nagy tódul. K i r á l y o k a hol átmennek, bizonyos, hogy embertömeget találnak, m e l y szájtátva bá mulja őket, pedig (a szemnek legalább) nincs rajtok semmi különös, ők is szakasz tott olyanok levén, m i n t más ember. Persze, a k i r á l y o k ritkaságában s abból származó érdekességében is van fokozat. Saját k i r á l y á t g y a k r a n látja a n é p ; s m a m á r európai k i r á l y o k kölcsönös látogatása sem épen nagy ritkaság. De hogy egy p e r s a sah E u r ó p á t meglátogassa s itt szemlélhető, sőt tapogatható le gyen, az m á r . csakugyan a legna gyobb r i t k a s á g o k közé tartozik. Dárius és X e r x e s óta, a kik t ö b b m i n t két ezer évvel ezelőtt, m i l liónyi hadsereggel özönlötték el a Kis-Ázsia és Görögország közti szigettengert, de a Leonadisok, Miltiadesek és Themistoklesek föl dének partjaitól szégyenszemmel kellett visszatérniük h a z á j u k b a : még p e r s a k i r á l y nem lépett ki Ázsia földéről. Csak a hir és a hős-ének hordozta Persia uralko dóit E u r ó p á b a is át. R i t k a s á g u k itt, s a költői fény, melyet kelet legnagyobb költője F i r d ú z i a p e r s a királyokra a S a h - N á m e v a r á z s szőnyegével vont, kétszeresen ér dekessé teszi n e k ü n k ez u r a l k o d ó t , kinek arczjellege a F i r d ú z i n a g y költeményének p e r s a kiadásait ékitö eredeti tollrajzokra emlékez tet, de azt hiszszük — m a g y a r rokonságot e l á r u l ó vonásaival s kifejezéseivel is é r d e k e t költhet. P e d i g Naszr-ed-din sem a Dáriusoknak, sem a F i r d ú z i e g y é b sahjainak és hőseinek n e m egyenes u t ó d a ; ö nemis igazi iráni ivadék, hanem I r á n régi ellenségének T u r á n n a k földéből hajtott sarjadék; 6 t ü r k . Dinasztiája a r á n y l a g na gyon is uj Persia trónján ; elődei
a hóditó T i m u r t követték egykor hadjára taiban, s k u d s u r vagy kadsar nemzetséget alkottak. E nemzetség csak 1779-ben ült Persia trónjára s a mostani sah a negyedik uralkodó a b b ó l ; b á r csak 43 éves még, m á r 25 év óta ül apái trónján. Atyjának nem igen kedvelt fia volt s trónörökösi éveit is az u d v a r t ó l távol, leginkább m i n t Tebrisz helytartója töltötte. Mikor apja Mohammed sah meghalt, több fia rajta kívül n e m i e v é n , öt illette a trón. De azért mégis tusakodnia kellé annak birtokáért, m e r t rokonai közül több trónkövetelő t á m a d t ellene. T u d n i kell,
NASZR-ED-DIN
SAH
hogy a világon nincs dinasztia, melynek anynyi ivadéka volna, m i n t a kadsár-dinasztiának. J e l e n l e g több mint ötezer herczeg léte zik, a ki mind e királyi vérből s z á r m a z o t t A mostani sah dédapjának számos feleségé től nem kevesebb mint kétezer gyermeke volt, egész^ néptörzs, — a miért is a persák második Á d á m n a k nevezték. Naszr-ed-din, fiatalsága daczára, mind járt trónra lépte u t á n megmutatta, hogy ö az új kor embere. Főtanácsadójául MirzaTaki k h á n t vette maga mellé, ki Ázsia legszellemdúsabb emberei egyike volt s telje sen á t h a t v a a meggyőződéstől, hogy az európai polgárisulás még k i r a g a d h a t n á tespedéséböl keletet, üdvös reformok életbeléptetésé vel kezdette miniszterségét. De fájdalom, a sah, fiatal még s k ö n y nyen hivő és k ö n n y e n lobbant), nem b i r t elég erővel az ellenkező befolyások elöl is elzárkózni s a Mirza-Taki, m i n t merész ujitó, el len mozgásba hozott mindenféle pa lotai cselszövénynek sikerült nem csak m e g b u k t a t n i a khánt, de halá los ítéletét is kieszközölni az ellene ingerelt fiatal uralkodótól. Alig volt végrehajtva a halálos Ítélet, a tettet m e g b á n á s követte a sah szivében; de h i á b a ! azóta is sikeretlenül keresi azt az embert, a k i a saját keze v á g t a sebet begyógyitni s Mirza hiányát pótolni képes le gyen s Persiát a valódi reformok útjára terelje. Mert külsőleges, úgyszólván ál-kisérletek csakugyan történtek erre azóta is. Gyárak állíttattak, b á r talajuk kellőleg előkészítve nem v o l t ; rendes katonaság szerveztetett, a miben egy p á r hazánk fia is közreműködött, m i n t gróf Karacsay és néhai N e m i r ó h u s z á r őrnagy. A sah különös kedvtelés sel és b á m u l a t t a l nézte e m a g y a r tiszteket, mily erősen s mégis ke csesen ülik m e g a lovat, sőt az utóbbiról azt á l l í t o t t a : az ember azt hinné odanött a nyereghez, a mi nem k i s bók oly fejedelem ré széről, kinek ősei, a párthusok. a. világ leghiresebb lovasai voltak.