Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Rókus Imre tű. alezredes hatósági osztály szolgálatvezető
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Kirendeltség Hivatásos Tűzoltóság
Kapcsolódó jogszabályok: -1996. évi XXXI. Törvény - 28/2011 (IX.6.) BM rendelet
Kapcsolódó szabványok: - MSZ HD 60364-6:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések (ellenőrzés) - MSZ 10900 Kisfeszültségű villamos berendezések időszakos ellenőrzése
Kapcsolódó szabványok: - MSZ EN 62305:2006 Villámvédelem (2011 angol nyelvű) - MSZ 274 Villámvédelem (visszavont)
A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.
A használatbavételi engedélyezési eljárás során szükséges dokumentációk: • Villámvédelmi berendezés felülvizsgálati mérési jegyzőkönyve
Elektromos hálózat tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálata Száraz tüzivízvezeték nyomáspróba-jegyzőkönyve
Teljesítménymérési jegyzőkönyv a nedves oltóvízrendszer fali tűzcsapjainak; illetve új telepítésű közterületi tűzcsap teljesítményéről Kifolyási nyomásmérési jegyzőkönyv a nedves oltóvízrendszer legkedvezőtlenebb helyen lévő fali tűzcsapjánál
Füstmentes lépcsőház mérési jegyzőkönyve – a mérést akkor kell elvégezni, amikor a többi, a nyomásviszonyokat tűz befolyásoló rendszer (pl. folyosói füstelszívás) is üzemképes; a mérés során a többi rendszernek is működnie kell a tűzeseti állapotnak megfelelő vezérléssel, üzemmódban
Biztonsági felvonó használatbavételi ellenőrzési irata, Mérési jegyzőkönyv a mesterséges füstelvezető, illetve légpótló rendszer elszívó-/légpótló nyílásonkénti teljesítményéről (a tűzeseti vezérlésnek megfelelő egyidejű működésnél kell a mérést elvégezni)
Szintenkénti alaprajzok (szükség szerinti homlokzati rajzok) az alábbiak feltüntetésével: tűzgátló ajtók, füstgátló ajtók, tűzgátló csappantyúk, füstcsappantyúk, tűzgátló mandzsetták;
fali tűzcsapok, száraz oltóvízvezeték betáplálási és leágazási pontjai, nyomásfokozó szivattyú; elektromosan zárt ajtók, vésznyitók, pánikzárak, fotocellás ajtók;
biztonsági és irányfényvilágítás lámpatestjei, (központi akkumulátoros rendszer esetén az akkumulátor helyét is fel kell tüntetni); hő- és füstelvezető, füstmentesítő rendszer elszívó- és légpótló nyílásai, elszívó/légpótló csatornák, füstelvezető/légpótló felületek (pl. ablakok);
tűzszakaszhatárok, füstszakaszhatárok mérési jkv a biztonsági világítás megfelelőségéről az alkalmazott építési anyagok és épületszerkezetek tűzvédelmi megfelelőségét igazoló iratok
A használatbavételi engedélyezési eljárás során a tűzvédelmi szakhatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az eljárással érintett építmény kialakítása, a felhasznált épületszerkezetek, gépek, berendezések, megfelelnek-e a kivitelezési tervdokumentációnak, jogszabályi előírásoknak, betartandó hatósági engedélyekben foglaltaknak, alkalmasak-e a rendeltetésszerű biztonságos használatnak.
A használatbavételi eljárás során az új épület esetén (régi vagy meglévő épület esetén törekedni kell) a tűzvédelmi főkapcsoló lekapcsolása mellett el kell végezni: a tűzvédelmi vezérlőtablók próbáját,
a biztonsági világítás és menekülési útirány jelzőrendszer ellenőrzését, a biztonsági/tűzoltó felvonó próbáját, a biztonsági fogyasztókat ellátó tartalék áramforrás és automatikus átkapcsolását
a hő- és füstelvezetés, füstmentesítés (kivéve a roncsolásmentesen nem nyitható szerkezeteket) próbáját, a tűzszakasz és füstszakasz határokon lévő szerkezetek, berendezések záródása, folytonossága (szemrevételezéssel: tűzgátló tömítettség, füstzáró képesség; gyakorlati próbával: önműködő csukódás) ellenőrzését,
tűzjelző rendszer, és az arról vezérelt berendezések összehangolt működését, vezérlések megfelelőségének ellenőrzését, tűzvédelmi berendezések próbáját
OTSZ 390. § (3) bek. a létesítmény, építmény villamos berendezéseit a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelően kell létesíteni, felülvizsgálni 212. § (2) bek. OTSZ-nek nem tárgya az üzembe helyezés előtti szükséges vizsgálat eljárásainak ismertetése
MSZ HD 60364-6:2007 • Alkalmazási terület: villamos berendezések első ellenőrzésére és időszakos ellenőrzésére vonatkozó követelményeket adja meg. • A 61. fejezet a villamos berendezés szemrevételezéssel és vizsgálattal végzendő első ellenőrzésére vonatkozó követelményeket adja meg. • •A 62. fejezet a villamos berendezések időszakos ellenőrzésére vonatkozó követelményeket adja meg
Egy új berendezésnek vagy egy meglévő berendezés bővítéseinek vagy módosításainak ellenőrzése után egy első jelentést kell készíteni. A dokumentációnak tartalmaznia kell az adott berendezés kiterjedését, a szemrevételezés leírását és a vizsgálati eredményeket.
Az első jelentésnek tartalmaznia kell:
• a szemrevételezés eredményeit; • a vizsgált áramkörök leírását és a vizsgálati eredményeket. • Az áramköri részletek és a vizsgálati eredmények leírásának azonosítania kell minden áramkört, beleértve a kapcsolatos védelmi eszköz(öke)t és tartalmaznia kell a megfelelő vizsgálatok és mérések eredményeit. • A jelentést az ellenőrzésre jogosult személynek vagy személyeknek kell összeállítani és aláírni, vagy más módon hitelesíteni.
A villamos berendezés időszakos ellenőrzését az MSZ HD 60364-6:2007 62.1.2.- 62.1.6. szakasz szerint kell elvégezni. Amikor csak lehet, az előző időszakos ellenőrzések eredményeit és ajánlásait figyelembe kell venni.
Az ellenőrzést csak szakképzett, az ellenőrzésre feljogosított személy végezheti.(erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója és TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA BIZONYÍTVÁNY) + „A-B” tűzveszélyességi osztály esetén sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő
A 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 1 számú melléklet 14 pontja alapján tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ág és munkakör az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők tevékenysége.
Az időszakos ellenőrzések közötti legnagyobb időtartamot jogi vagy más nemzeti előírások határozhatják meg. • „A-B” helyiség szabadtér 3 év • „C-E” helyiség szabadtér 6 év
Az időszakos ellenőrzés befejezésekor időszakos jelentést kell készíteni. A dokumentációnak tartalmaznia kell a berendezés részeinek részletezését és az ellenőrzés korlátozásait, együtt a szemrevételezés feljegyzéseivel, valamennyi hiányossággal és a vizsgálat eredményeivel.
Az időszakos ellenőrzés tartalmazhat ajánlásokat javításokra és tökéletesítésekre, mint például a berendezés felújítására, hogy amennyire lehet, megfeleljen az érvényes szabványnak.
Időszakos jelentés - Minősítő irat MSZ 10900 Gyakorlati tartalom: nincs ellentmondás Minősítő irat megfelel az időszakos jelentés tartalmi követelményeinek
Az első felülvizsgálatot csak MSZ HD 603646:2007 szabályozza. Az időszakos felülvizsgálatot már több (OTSZ, MSZ 10900:2009. MSZ HD 60364-6:2007) Látszólagos, vagy valós ellentmondás van-e közöttük? Az európai szabványsorozat követelményrendszere általánosabb, kevésbé részletes. Alkalmazásához nagyobb szakértelemre és felelősségre van szükség! Szakmai ellentmondás nincs a két szabvány között!
Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek - kivéve a fázisonként 32 Anél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköreit -, közösségi-, ipari-, mezőgazdasági- és raktár létesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, illetve áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki:
• váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök,
• a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, • szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés
Az OTSZ alapján a tűzvédelmi felülvizsgálat olyan ellenőrzési művelet, amely javítási, karbantartási műveletek nélkül, a hibák megállapítására és minősítésére irányul.
A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik („A” és „B” helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, „C”, „D” és „E” helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként) a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti.
A tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.
A telep- vagy működési engedélyhez illetve bejelentéshez kötött átalakítás, vagy rendeltetés váltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője a tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégzi, ha: • az új rendeltetéshez a jogszabály veszélyesebb tűzveszélyességi osztályba sorolás miatt - gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg,
• az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 2 év eltelt
• az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „C”, „D” vagy „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 4 év eltelt.
VILLÁMVÉDELEM A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt.
Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani.
A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelmi berendezés létesítésekor, vagy utolsó felülvizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek.
Kötelező gondoskodni a villámvédelemről azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási- és építési területek építményeinél, amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti időszak bármely napjára esik.
Az e rendelet szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében szereplő villamos tervező jogosult, aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) által akkreditált villámvédelmi létesítési vizsgát eredményesen letette, vagy szakmai gyakorlata és
A kivitelezésért felelős műszaki vezetőnek, műszaki ellenőrnek szintén rendelkeznie kell az előbbi dián meghatározott érvényes záróvizsgával.
A villámvédelmi berendezésen el kell végezni a) a létesítés során a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt a részleges felülvizsgálatot, b) a létesítést követően az átadás előtt az első felülvizsgálatot, c) a jogszabályban előírt időszakonként az időszakos felülvizsgálatot, d) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően a rendkívüli felülvizsgálatot.
A villámvédelmi berendezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, a) LPS I és LPS II osztály esetén legalább háromévenként, b) egyéb esetben legalább hatévenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
A minősítő irat tartalmazza: a) az ellenőrzés időpontjának kezdetét és végét, b) a vizsgált építmény pontos, azonosításra alkalmas megnevezését,
c) a felülvizsgálat alapját képező szabványokat – évszám feltüntetésével – vagy előírásokat, az eltérési engedélyeket a keltezés és az iktatási szám feltüntetésével, d) a építmény villámvédelmi kiviteli vagy átadási dokumentációjának azonosítóit és az LPS x, illetve LPMS x villámvédelmi szintet, e) a vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok, érintésvédelmi mérések, tűzvédelmi besorolás felsorolását,
f) a vizsgált berendezések „megfelelő”, „nem megfelelő”, „hibaelhárítás után megfelelő”, vagy „tervezői közreműködést igényel” minősítéseit, valamint valamennyi talált és azonnal ki nem javított hiba, hiányosság felsorolását – azok helyének azonosításra alkalmas meghatározásával – és kijavításának dátumszerű határnapját,
g) összefoglaló minősítő véleményt arról, hogy a villámvédelmi berendezés a rendeltetésszerű használatra biztonsági szempontból megfelel-e, h) az ellenőrzést vezető személy(ek) nevét, aláírását, szakképzettségét igazoló vizsgabizonyítvány számát, ha a felülvizsgálatot gazdálkodó szervezet végzi, akkor cégszerű aláírást is,
i) a vizsgálatot végző gazdálkodó szervezet nevét és telephelyét, vagy magánszemély esetén annak lakcímét és j) a vizsgált berendezés azonosításra alkalmas vázlatát.
A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.
A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tűzvédelmi szempontból: a) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként,
c) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja,
d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
A nem norma szerinti villámvédelmi berendezéseknél az ellenőrzés, felülvizsgálat vezetésére és abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott „villámvédelem felülvizsgálója” szakképesítéssel rendelkezik.
Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem Az „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben, helyiségekben, létesítményekben, ahol az elektrosztatikus feltöltődés tüzet okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani.
Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem teljesül, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést, és karbantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó módon végzik, és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti.
Felülvizsgálat elvégzése kötelező a) az üzembe helyezés előtt; b) az átalakítás, bővítés után; c) a technológia változása után; d) a meglévő elektrosztatikus védelmen legalább 3 évente, ha gyártó, telepítő a műszaki leírásban, dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik a felülvizsgálat idejéről.
A felülvizsgálat végzésére csak a) a Magyar Mérnöki Kamarában bejegyzett villamosmérnök szakértő, b) igazságügyi villamos szakértő, c) villamos mérnök végzettségű villamos tűzvédelmi szakértő, illetve d) akkreditált vizsgáló intézet vagy olyan szervezet jogosult, ami az a)–c) pontok szerinti szakértőt foglalkoztat.
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
