Fodor Árpád1 - Fodor Valéria2:
Az útügyi ágazat értékelemzési munkáinak emberi tényez i3
Összeállításunk célja: • Felhívni a figyelmet arra, hogy milyen felel ssége és befolyása van a közszférában dolgozó menedzsmentnek az innovációt és az ésszer megoldásokat segít módszer, az értékelemzés alkalmazására. • Bemutatni azokat az emberi tényez ket, melyek segíthetik, illetve gátolhatják az értékelemzés eredményes alkalmazását.
Az értékelemzés szemlélete, logikai összefüggésrendszere Az értékelemzés komplex és nyílt problémák kezelésére alkalmas, nagy hatású, innovációt támogató módszer. Alkalmazásának célja, hogy csökkenjen egy projekt döntési kockázata úgy, hogy a javasolt megoldások ne tartalmazzanak felesleges m szaki megoldásokat, ill. ezzel járó költségeket, ugyanakkor az igényeket maradéktalanul kielégítsék. Ezt az elvárást az értékelemzés részben sajátos eszközével, a funkcionalitás el térbe helyezésével éri el, másrészt azzal, hogy az elemzés mellett nagy súlyt fektet az alkotó, kreatív gondolkodás támogatására. A funkcionális gondolkodás azt jelenti, hogy a fejleszt team összességében és részleteiben feltárja, mi a projekt feladata, funkciója. Ezt követ en vizsgálja és értékeli, hogy az egyes funkciókra a jelenlegi ill. tervezett megoldások min ségben és költségben milyen színvonalú megoldást nyújtanak. Az elemzés alapján kijelöli azokat a funkciókat, melyeknél azt tapasztalja, hogy a jogos igényekt l eltér színvonalú (az elvárásokat meghaladó vagy attól elmaradó) a teljesítés, ill. költségpazarló a megoldás. Ezeket a projekt gyengepontjainak nevezi. A gyengepontokra olyan új megoldásokat keres, melyek a funkciókat az elvárásoknak megfelel szinten, ugyanakkor a legkisebb költséggel teljesítik. Ennek eredményeként létrejöhet a megbízó, felhasználó számára legértékesebb megoldás. Miért állíthatjuk, hogy az értékelemzés nagyhatású módszer? A szakirodalmi adatok és a saját, mintegy 260 projekt irányításából származó tapasztalat alapján állítjuk, hogy a projektek min ségének emelése mellett annak költsége átlagosan 10%-kal csökkenthet !
A módszer alkalmazása a nagyvilágban A módszer mintegy 60 éve ismert. Megbízhatóságát jól mutatja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a közpénzek elköltésénél – meghatározott értékhatár, általában 2 millió USD felett – a közbeszerzési szabályzat (törvény) kötelezi a minisztériumokat, az állami hivatalokat, az ügynökségeket, az önkormányzatokat a módszer alkalmazására. Az értékelemzési eljárást a SAVE International4 szabványban rögzítette5. Az elért eredményekr l
1
A MicroVA Fejleszt Bt. ügyvezet je, Certified Value Specialist, okl. gépészmérnök, okl. gazdasági mérnök, a Magyar Értékelemz k Társasága elnöke (2001-2004.) 2 A Value Hungary Bt., vezet tanácsadó, Associate Value Specialist, okl. közgazda, okl. pszichológus 3 Készült a IX. Budapesti Nemzetközi Útügyi Konferencián (2006. április 23-25. megtartandó el adáshoz) 4 Society of American Value Engineers International (www.value-eng.org) 5 Value Methodology - a szabvány megtalálható a Magyar Értékelemz k Társasága honlapján (www.ertekelemzok.hu), magyar nyelven is
1
évenként beszámoló készül a Kongresszus számára. Az útügyi ágazatban történt alkalmazásra a legfrissebb adat6: 2004-ben az amerikai közlekedési hivatalok több mint 3 Mrd USD megtakarítási lehet séget tártak fel, ebb l 1,15 Mrd USD takarítottak meg az értékelemzés alkalmazásával. Mindezt átlagosan 145-szörös megtérüléssel!! (Tehát minden értékelemzésre fordított dollár 145 USD hasznot hozott az államnak!)
Az EU is rendelkezik értékelemzési szabvánnyal (Value Management, EN 12.973.) és évente mintegy ötvenezer értékelemzési munkát folytatnak le. Egy gyakorlati példa Európából: a londoni Jubilee Line metróvonalat az értékelemzés segítségével hozták létre, melynek érdekessége, hogy a szerelvény alakja is – részben – körszelvény . Ez jelent s földmunka-, ezzel együtt költségcsökkenést eredményezett, úgy, hogy a metró funkciója sértetlen maradt.
A módszer alkalmazása itthon, kiemelten az útügyi ágazatban Magyarországon több évtizede alkalmazzák az értékelemzést. Elterjesztésében, meghonosításában jelent s szerepet játszott az egykori pénzügyminisztérium, a gazdasági minisztériumok, és az Országos M szaki Fejlesztési Bizottság. A Közbeszerzési törvény hazánkban is ajánlja a módszer alkalmazását (53.§ (3)). A gazdasági, m szaki egyetemeken, f iskolákon a leend szakemberek megismerkedhetnek az értékelemzéssel, ill. a SAVE International által akkreditált önálló képzésen7 is el lehet sajátítani az értékelemzéshez szükséges ismereteket. Vannak olyan szervezetek, ahol rendszeresen alkalmazzák az értékelemzést (pl. Budapest F város Önkormányzata F polgármesteri Hivatala, Gy r Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, és természetesen az útügyi szakma is). Útépítési beruházási tervek felülvizsgálatára 1999-tól 75 esetben került sor, összesen 421 Mrd Ft-nyi becsült értéken. Az összes kimutatott megtakarítás 40 Mrd Ft, a jogos igények kielégítése érdekében szükséges többlet ráfordítás pedig 9,5 Mrd Ft volt. Bár sokunk által ismert, nem árt felhívni a figyelmet arra, hogy az ÚMEI KTSZ 2004. január 1-t l kötelez vé teszi az alkalmazást, az alábbiak szerint: • Az engedélyezési tervkészítési munkarésze az értékelemzés, ha a projekt bruttó becsült költsége meghaladja a 2 Mrd Ft-ot, és/vagy az egybefügg szakasz hossza 3 km-t, ill. a m tárgyaknál akkor, ha a m tárgy hossza meghaladja a 20 m-t. • A kiviteli tervnél akkor kötelez munkarész az értékelemzési döntés-el készítési tanulmány elkészítése, ha a projekt bruttó becsült költsége meghaladja a 4 Mrd Ft-ot, és/vagy az egybefügg szakasz hossza a 6 km-t. Az értékelemzést alkalmazó és a szakmakultúrát befolyásoló szervezetek viszonya az értékelemzéshez Leszögezhetjük, hogy egy-egy szervezetben a különböz szint vezet k felel ssége, hogy megértsék az innováció (ennek keretében az értékelemzés alkalmazásának) szükségességét, felismerjék az abban rejl potenciális hasznot, és e haszon realizálása érdekében engedélyezzék a szükséges er forrásokkal kapcsolatos kiadásokat, támogassák a fejlesztési javaslatok kidolgozását, és a megalapozott és jóváhagyott javaslatok alkalmazásának bevezetését. Az ezzel kapcsolatos szervezeti tapasztalatainak összességében kedvez ek.
6
Forrás: http://www.fhwa.dot.gov/ve/vereport.htm. Itt 1997-ig visszamen leg megtalálhatók az értékelemzési projektek adatai (projektek száma, a projekt becsült költsége, az értékelemzés bekerülési költsége, a kimutatott és a ténylegesen elfogadott, bevezetett javaslatok eredménye). 7 MicroVA Bt. által kidolgozott, ún. Modul I. és Modul II. tanfolyamok
2
o Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) A GKM részér l az értékelemzés folyamatos támogatását tapasztaltuk. Ennek legjelent sebb lépése az ÚMEI KTSZ-ben történt szabályozás megjelentetése volt (2003. sz), és folyamatosan napirenden tartja a módszer alkalmazásának fejlesztését (pl. 2005. év folyamán a GKM megbízásának keretében több tervezési min ségjavítási módszer egyikeként az értékelemzés alkalmazását is újrakutatta a KTI.8) o Nemzeti Autópálya Zrt. (NA Zrt.) Az NA Zrt. szintén a támogatók közé sorolható. Ez megmutatkozik az értékelemzési projektek rendszeres megvalósításában, munkatársainak az értékelemzési képzéseken való részvételében, a vezet k, és a munkatársak pozitív megnyilatkozásaiban. o Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság (UKIG) Az UKIG-gal 1997 óta van az értékelemzés révén kapcsolatunk. A szervezet élen járt a projektek kezdeményezésében, éves programot állítottak össze az értékelemzésre kerül beruházásokról, témákról (ahogyan azt a fejlett értékelemzési kultúrával rendelkez országokban és szervezetekben hasonlóképpen teszik). Sajnos, 2004-t l kezd d en ez a pozitív hozzáállás megváltozott. A közvetlen megbeszéléseken a szervezet fels vezet i továbbra is hangsúlyozzák, hogy fontosnak tartják értékelemzési projektek szervezését és az értékelemzési kultúra meg rzését, de ennek operatív menedzselésére már nem került sor. A hivatkozott okok különböz ek (pl. átszervezés, szabályozás hiánya, stb.). Elgondolkodtató, hogy a közelmúltban az is el fordult, hogy él szerz dés felbontására adtak utasítást. o Magyar Közút Kht. Folyamatos támogatás tapasztalható a szervezet vezet i részér l. Már a K+F témák felvetése során is tapasztalható a tanácsadókkal való együttm ködés, és rövid vagy hosszú távon a javaslatokra pozitívan reagálnak a szervezet vezet i, munkatársai. Az érték-kultúra másik bizonyítéka, hogy különböz komplex problémák feldolgozásánál - informatikai stratégia kidolgozása, szakmai folyamatok (burkolatállapot-mérés; közúti súlymérés; útburkolati hibák kezelése; forgalomszámlálás; útfenntartás tervezése; versenyeztetési eljárás; gépeszközgazdálkodás) fejlesztése, kutatás-fejlesztési témák megoldása, szabályozások (helyi közútkezelés; szabványok) kidolgozása - a vezet k kifejezetten igénylik a probléma-megoldó team munka támogatására az értékelemzés módszertanát. A visszacsatolások nagyon pozitívak. Az elmúlt évben – a Magyar Közút Kht. kezdeményezésre – sor került az értékelemzés alkalmazását támogató ÚME-t el készít tanulmány kidolgozására is. A cél: 2006-ban jelenjen meg olyan szakmai támogató anyag az ágazat szakemberei számára, amely az útügyi területr l származó gyakorlati példákon keresztül ismerteti a fejlesztési lépéssorozat alapjait, szemléletmódját. o Magyar Közút Kht. területi igazgatóságai A leger sebb támogatói, örökös kezdeményez i az értékelemzésnek Magyar Közút Kht. területi igazgatóságának vezet i, munkatársai. Ez azt is jelzi számunkra, hogy nagyon er s a motivációjuk arra, hogy min ségben ill. értékben (funkció/költség) kiváló projekteket valósítsanak meg.
8
A tervfelülvizsgálat általános szabályzásának és tervezési folyamatban való beillesztésének vizsgálata, összhangja az építési engedélyezési, valamint az Uniós szabályzással; Közlekedéstudományi Intézet, 2005. június. (E tanulmányban három, tervoptimalizáló módszer, az értékelemzés, a költséghaszonelemzés, valamint a közúti forgalombiztonsági felülvizsgálat alkalmazását vizsgálták meg a szakért k)
3
o Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Mint független kutatóintézet, már sok éve e fejlesztési módszer támogatója. Rendszeresen alkalmaznak különböz fejlesztési módszertanokat, így nem idegen számukra az értékelemzési megközelítés sem. Munkatársai nem csak hogy szívesen vesznek részt a munkákban, de önálló kutatási témákat is indítanak. A módszertanhoz való pozitív hozzáállásukat jelzi az is, hogy többen tagjai a Magyar Értékelemz k Társaságának, ill. a SAVE International éves konferenciáján is több ízben számoltak be értékelemzéssel összefügg kutatási munkáikból.
Az értékelemzés alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok, vélemények Látható az eddigiekb l, hogy az útügyi ágazatban számos sikeres projekt valósult meg, az értékelemzést a szakmai szabályzás is kötelez vé teszi, széles körben teremt dtek meg a módszer alkalmazásának feltételei. Ennek alapján úgy gondolhatnánk, hogy az értékelemzés egyre nagyobb teret nyer az útügyi szakmában felmerül m szaki tervek továbbfejlesztésében, az interdiszciplináris megközelítést igényl problémák megoldásában. A valóságban nem ez történik: az utóbbi években jelent sen csökkent a területen az alkalmazások száma, 2005-ben pedig - egy-két kivételt l eltekintve - mell zésre került. Vajon mi lehet ennek az oka? Volt hipotézisünk, aminek ellen rzése érdekében egy kérd ívet állítottunk össze, melyet 76 f nek küldtünk ki 2005. november végén. A megkérdezettek kijelölésénél két szempontot vettünk figyelembe. Egyrészt a teljes útügyi ágazatot szerettük volna többé-kevésbé lefedni, másrészt olyanokat kerestünk meg, akiknek van rálátása, konkrét tapasztalata az értékelemzés alkalmazásával kapcsolatban. A kérd ívet 24 f küldte vissza. Közülük két f t kivéve részt vettek már több alkalommal értékelemzési teammunkában szakért ként. 15 f nek másik oldalról is volt tapasztalata, azaz szerepeltek már az értékelemz teamek által tett javaslatok bírálójaként, befogadójaként, menedzsel jeként is. A visszaküld k szervezeti adatainak elemzéséb l kit nik, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), a Nemzeti Autópálya Zrt és a Magyar Közút Kht. területi igazgatóságai fontosnak tartották e kérdéskörrel foglalkozni (összesen 16 válasz), míg az Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság (UKIG) megkeresett munkatársai alig reagáltak. A válaszadók fele fels szint vezet i körbe tartozik (volt közigazgatási államtitkár, Magyar Közút Kht. 6 területi igazgatója, 2 igazgatóhelyettese, rektorhelyettes, tanszékvezet egyetemi tanár), mások középvezet k, vagy beosztott szakért k. Egy f az USA-ban dolgozik. A dokumentum további részében megállapításainknál a kérd ívre kapott válaszokra támaszkodunk. Az értékelemzés fontossága és eredményessége az útügyi szakemberek szerint Az egyik kérdésünk az volt, mennyire tartják fontosnak, hogy Magyarországon az útügyi tervek értékelemzéses felülvizsgálatát és továbbfejlesztését a szakma folyamatosan végezze? A válaszadók a hétfokozatú skálán (1- egyáltalán nem fontos, 7- nagyon fontos) átlagosan 6,25 er sséggel jelentik ki, hogy fontos az útügyi tervek értékelemzéses fejlesztése, amit nagyon határozott támogatásként lehet értékelni. A szöveges indoklásokból a támogató véleményeket az alábbiakkal támasztották alá: 1. Nemzetgazdasági szinten értékesebb beruházások valósulhatnak meg, mivel segít kiküszöbölni a rendszerek m ködési szisztémájából adódó hibákat, és támogatja a tartalékok feltárását. -
„A tervezés piaci szisztémában, közbeszerzéses megrendeléssel történik, ez a tervek min ségére rossz hatással van, hiányzik a megfelel kontrol. Mind a tervez , mind az operatív szint megren-
4
-
-
-
-
del (részben) abban érdekelt, hogy gyorsan túl legyen a feladaton és a hatósági stb. el írások által okozott problémákon, (megoldási variációkra irányuló) döntéseken.” „A megbízó konzulensének nem érdeke kollektív felülvizsgálattal bonyolítani a tervezés irányítását. A megnevezett problémák társadalmi szempontból eredményeznek rossz megoldásokat, és ezekre megoldást biztosíthat a kötelez (és ellen rzötten elvégzett) értékelemzés intézménye.” „Mivel a közutakra vonatkozó beruházás általában állami vagy önkormányzati forrásból valósul meg, továbbá közvetlenül nem megtérül beruházás (ill. ahol megtérül , ott nagyon lassan megtérül beruházás), azok a spontán folyamatok, amelyek képesek közvetlenül is a legcélszer bb irányban befolyásolni a gazdasági döntést, itt kevéssé tudnak hatni. (Mindezt hosszabban kellene kifejtenem, de talán így is érthet egy volt állami vezet konkrét tapasztalatai alapján és megfogalmazásában. Nem akarok senkit megbántani, a közút-építések döntés-el készítésében és a döntésekben nagyon tisztességes és lelkiismeretes emberek vesznek részt. De nekik is jó, ha az értékelemzés segíti ket a munkájukban.)” „Nagyon fontosnak tartom, mert sajnos átgondolatlan, gazdaságtalan tervek is építési engedélyt kapnak (megfelelnek az érvényben lév szabványoknak és el írásoknak). A házi tervzs rik vezet je egyben a megrendel is, ezért els sorban nem a leggazdaságosabb megoldás az érdeke. Az értékelemzés jóval több, mint egy tervzs ri, de annak funkcióit is betölti, ha a team tagok függetlenek és jó szakemberek.” „Mert túl drágán építünk, pedig kevés pénzünk van – ezért tartom fontosnak.” „A tervek készítése nem az optimális körülmények között történik. A tervek „jóságát” a tervez k „jóságán” kívül egyéb, rajtuk kívüli tényez k is nagyban befolyásolják. Egy értékelemzéses eljárást, független, jól megválasztott szakember team közrem ködésével igen hasznosnak tartom mind m szaki, mind gazdasági tekintetben.” „A jelenlegi átmeneti gazdaságban különösen fontos, hogy olcsóbban és jobban valósuljon meg egy projekt. Sok a hibás, pazarló elképzelés.” „A fölösleges funkciókat és nem gazdaságos megoldásokat fel kell deríteni. A jelenlegi útépítési költekezések Magyarországon aránytalanul magasak.”
2. Gazdasági haszon keletkezik az értékelemzés eredményeként: -
„Magasabb min séget, alacsonyabb élettartam költséget eredményez. A megtakarítási lehet ségek kiemelked en magas pénzösszeget jelentenek, tekintettel a nagyságrendekre.” „Nagyon költséghatékony a módszertan alkalmazása. Rákényszerít a megépítend beruházáselemek költségeinek újragondolására, esetlegesen módosítására. Fejleszti a logikai gondolkodást, illetve a funkciókban és alternatívákban történ gondolkodás gyakorlati alkalmazását. Fontos és hasznos, de természetesen nem csodaszer…”
3. A tervezési munka színvonalát képes emelni az értékelemzés: -
„Legfontosabb szempont a költségtakarékosság, de szerepet játszik a jobb, szebb mérnöki építmények kialakításának szempontja is.” „A kollektív gondolkodás és döntés, valamint az értékelemzés szisztematikus vizsgálati módszere hatékonyan javítja a tervezés min ségét.” „Ma azt hisszük, hogy ami a szabványoknak megfelel az már jó is, pedig ez egyre inkább nem igaz.” „Igen fontosnak tartom, mert az értékelemz team tagjai független küls szemlél ként más szemszögb l nézik és látják a tervezett m szaki megoldásokat, mint a tervez vagy a beruházó.” „Az értékelemzések során a tárgyi beruházás értékét minden esetben sikerült növelni, és ha nem is minden javaslat valósul meg az építés során, a megvalósult javaslatok jobb megoldást eredményeztek.” „A hazai és nemzetközi tapasztalatok egyértelm en bizonyítják a hasznosságot, nemcsak a megtakarítások miatt, hanem a célszer funkcióelv m szaki megoldások miatt is. Saját tapasztalatom alapján el fordult, hogy a jobb m szaki megoldás költségnövekedésével is megérte megvalósítani a javaslatot.”
Fontos, hogy a tervez k ne tekintsék konkurenciának az értékelemzést végz szakembereket, hanem olyan partnerként m ködjenek velük együtt, kiknek az általuk jegyzett terv értékességének növelésében van, velük azonos érdekeltsége.
5
Az értékelemzés eredményessége Másik kérdésünk az volt, hogy tapasztalataik alapján mennyire tartották eredményesnek az általuk megismert értékelemzési munkákat? A válaszadók a hétfokozatú skálán (1= Egyáltalán nem volt eredményes, 7= Nagyon eredményes volt) átlagosan 5,26 mértékben tartották eredményesnek az elvégzett értékelemzéseket. A válaszok szöveges indoklásából kiderül, hogy az eredményességet kétféle szempontból értékelik a válaszadók: a) születtek-e az értékelemzés eredményeként értékes javaslatok, ill. b) mi lett a javaslatok sorsa? A különböz szempontok alapján eltér válaszokat ismerhettünk meg. a) Születtek-e értékes javaslatok? -
„Amelyik projektekben részt vettem, mindegyikben jelent s, lényeges javaslatok születtek. Az értékelemzéssel a megrendel i „túlkapások” (pl. indokolatlan keresztmetszet) ill. indokolatlan „spórolások” (pl. gyenge pályaszerkezet, nem megfelel , olcsóbb csomópont) kiküszöbölhet k voltak.” „Rávilágított a pazarló megoldásokra, gazdaságosabb alternatívát ajánlott.” „A team minden esetben talált olyan pontokat, amellyel a tervet javítani lehetett.” „Nagyon sok értékes gondolat merült fel. Arról nincs pontos információm, hogy milyen mértékben épültek be a projektbe a megvalósítás során.” „Jobb lett a pályaszerkezet. Biztonságosabb lett az út.” „10%-al olcsóbb és 20%-al jobb lett a terv. Olcsóbb lehet az üzemeltetés.” „Eddigi több mint 50 értékelemzési munkám dönt többségét az USA-ban végeztem és egy kivétellel mindegyikben volt minimum 5-10%-os költségmegtakarítás.” „Mindenképpen eredményes volt, még akkor is, ha esetleg nem minden ötletünk valósult meg. Ugyanis az értékelemzés során nemcsak a teamtagok „tanultak” egymástól, hanem a megrendel munkatársai is a felvetett ötletekb l, szakmai javaslatokból.” „Alaposan körüljárta a lehetséges problémákat és jól megfogalmazódtak a szükséges változtatási igények is.” „A kiviteli tervek az értékelemzési munka javaslatai alapján készültek. A tervek min ségileg 20%kal jobbak lettek. Javult a környezeti terhelés, és cca.10%-kal csökkent a várható építési költség.” „Az elfogadott javaslatok száma meghaladta az elutasítottak számát. 70% vs. 30% arányban.”
b) Mi lett a javaslatok sorsa? E tekintetben többen elégedetlenségüknek adnak hangot, aminek az az oka, hogy az értékelemzés elvégzésére az engedélyezési terv-fázis után került sor, amikor a módosítások átvezetése már nehézségbe ütközött, ezért az több esetben elmaradt. Más esetekben nem kaptak a teamtagok visszajelzést a javaslatok sorsáról. -
-
„Maximális eredményesség akkor várható, ha a tervezés menetében a megfelel fázisokban kerül sor az értékelemzésre.” „A terv-fázist kell jól rögzíteni, véleményem szerint engedélyezési terv-készítési fázisban kellene elvégezni még az építési engedély el tt az értékelemzést. A kiviteli tervnél már túl kés .” „Az értékelemzés során a felvetett észrevételek legtöbb esetben elvetésre kerültek, mivel a beruházás, a tervek készültsége már nem tette lehet vé az esetleges változtatásokat (építési engedélyek megléte, határid , …). Ezen túl a beruházó, mint tervbírálat tekintette a munkát és ebb l adódóan is adottak problémák.” „Egy már építési engedéllyel rendelkez terv értékelemzését követ en az esetlegesen gazdaságosabb m szaki megoldások átvezetése a tervekbe (továbbá az építési engedély módosítása) problémát jelent, legtöbbször nem is történik meg. Erre legtöbbször id sincs (a közbeszerzési kiírások szerinti legtöbbször igen rövid tervezési határid k miatt). Az értékelemzésnek az engedélyezési terv készítésének fázisában, egy bírálati tervi készültségi foknál kellene megtörténnie, ez esetben valószín leg sort lehetne keríteni a tervek átdolgozására és esetleges módosítására, de ehhez a beruházónak kellene id t és anyagi forrást biztosítania. Ehhez természetesen a beruházói szemlélet megváltozására lenne szükség…Fontos lenne, hogy a projektek tervezési menetébe (tanulmányterv, engedélyezési terv, majd kiviteli terv) a beruházó id t és anyagi forrást biztosítson az
6
-
engedélyezési terv fázisában az értékelemzési vizsgálatra, valamint a javasolt m szaki megoldásoknak a tervekben történ átvezetésére.” „Úgy gondolom „igen”, cca 50%-ban. A hidak kontrollvizsgálatai során több megvalósult ötlettel találkoztunk.” „Sajnos nem állnak rendelkezésemre pontos információk, hogy mit valósítottak meg és mit nem, ezért a válaszom nem. Sajnos több olyan példát tudok, hogy nem valósították meg a javaslatot. Pl. Duna-híd értékelemzése.”
A válaszokból az a nagyon fontos ajánlás emelhet ki a jöv re vonatkozóan a vezet k, a projektmenedzserek, tervez k és a tanácsadók számára, hogy lehet séget kell teremteni id ben, az engedélyezési terv-fázisban az értékelemzések elvégzésére. Az értékelemzésben team-tagként közrem köd szakemberekkel szembeni elvárások Az értékelemzés sikerességének kulcsa a fejlesztést végz team, amely különböz szakterületek specialistáiból áll össze. Az értékelemzés szerepe, hogy a különböz részismereteket átfogó tudássá alakítsa, és serkentse a kiváló szakemberek alkotóerejét. Az átfogó tudás kialakítása nem egyenl a különálló vélemények összegy jtésével, hanem közös gondolkodást, és közös tervezést jelent. A kérd ívben megkérdeztük, hogy a gyakorló szakemberek milyen tulajdonságokat tartanak fontosnak az eredményesség érdekében? A válaszadók elengedhetetlennek tekintik a kiváló m szaki és gazdasági szakmai felkészültséget. Fontosnak tartják a tervez i, kivitelez i, lebonyolítói és a jogi ismereteket, az érvényben lév szabványok és el írások, a valós piaci árak ismeretét. Fontosnak tartották a tervez i, kivitelez i, lebonyolítói tapasztalatot és a több éves gyakorlatot. Az is elvárás, hogy ismerjék a szakma új ideológiáit, filozófiáit („ne régi prospektusból énekeljen”), és ne legyen egy érdekkör lobbistája sem! A szakmai ismeretek mellett az alábbi készségek meglétét emelték ki a legtöbben: kreativitás, együttm köd készség, határid k betartása, kitartás, alaposság, gyors reagálás, elkötelezettség a projekt sikere mellett, komplex gondolkodás, probléma-megoldó képesség, tárgyalóképesség, realitás-érzék, nyitottság. Mennyire voltak meg a szükséges tulajdonságok, készségek a team tagjainál? A válaszok szerint jórészt megvoltak, bár egyes esetekben kivételekkel is találkoztak: -
„Amely teamben részt vettem, jó volt.” „Szakmailag jól megválasztott csapatok voltak, akik racionális javaslatokat hoztak.” „Lényegében megvoltak. Az építtet i osztályvezet k illetve korábban volt osztályvezet k az ideálisak, kiegészítve 1-2 profi értékelemz vel.” „Majdnem mindig, mert a megrendel szervezet elvárta és ajánlotta is a lehet legjobb team szervezését.” „Az általam ismert team-tagok ezeket nagymértékben kielégítették.” „Sajnos nem mindegyik résztvev felelt meg az el bbi pontnak, kiéreztem bizonyos lobbizást egy megoldás mellett.” „Általában igen, néhányan viszont nem tudták átlépni a „saját korlátaikat” (pl. szokványos „panelben” gondolkozás).”
Ha voltak hiányok, mi hiányzott leginkább? -
„Gazdasági ismeretek.” „Az árak pontos ismerete.” „Egyesek tervbírálatnak tekintették az értékelemzést.” „Konfliktus felvállalása a megrendel vel (UKIG, KHT).”
7
-
„Az új ismeretek hiánya (nagyon nehéz olyan embert találni, akinek vannak tapasztalatai és követi az új ismereteket is.)” „Rugalmasság, kezdeményez készség.” „A megszokottól való eltérés elfogadása.” „Kreatív feladat-megoldó képesség.” „Az új megoldásokat, új technológiákat kevésbé ismerték és kevésbé merték alkalmazni.” „Esetenként hiányzott a csapatmunkára való készség.”
Az értékelemzésben team-tagként közrem köd szakemberek szakmai élményei Értékelemzési projektek szervezésével a vezetés nemcsak a megalapozott, körültekint , minél nagyobb értéket teremt döntés-el készítésr l gondoskodik, hanem a szervezetben, ill. a szakmában felhalmozódott gyakorlati tudás menedzselésér l (knowledgemanagement), a legjobb elméleti és gyakorlati szakembereinek kihívást jelent lehet séghez juttatásáról is, ami a szakmakultúra fejl désére - rövid és hosszú távon egyaránt - jótékony hatással bír. Az általunk vezetett projektekben az elmúlt években több mint 100 szakember vett részt! A megélt tapasztalatot mutatja a kérd ívünkre küldött válaszokból gy jtött ízelít , amely azt jelzi, hogy mindnyájan megtiszteltetésként, izgalmas szellemi teljesítményként élték meg a komoly munkát, melynek hatására személyesen is sokat fejl dtek: -
„Mindig fejl dtem. Megtanultam egy új mentalitást. Szellemileg inspirált, öröm volt minden teamülés. Az utóbbi éveim legszebb élménye.” „Csodálatos, mert a jobb és szebb jöv érdekében a szakma legjobbjaival dolgozhattam.” „Mind szakmailag, mind pedig a humán oldalról megközelítve nagyon jó érzés volt a munkákban részt venni. Szakmai szempontból a teamtagok egymástól is sokat tanultak, az értékelemzés végrehajtása minden esetben jó hangulatban, baráti légkörben történt.” „Kellemes, jó tudású, jó szándékú emberekkel találkoztam, akik értelmes, hasznos munkát végeztek.” „Izgalmas szellemi kaland, mert a korábbi szakmai megfontolásaimat más „szemüvegen” keresztül láttam.” „Felemel érzés csak a szakmai munkára, megoldásokra, ötletekre koncentrálni egy jó húzós, hozzáért , ötletgazdag team tagjaként.”
Vezet i motiváció az értékelemzés támogatására Már korábban leírtuk álláspontunkat, hogy óriási a vezet k felel ssége a tekintetben, hogy az általuk irányított szervezetben kezdeményezzék és támogassák az innovációt. A kérd ívben rákérdeztünk, mit tapasztaltak, milyen vezet i megfontolás, motiváció eredményeként valósultak meg az értékelemzési projektek? Miért volt fontos ez a vezet k számára? A válaszadók egy része nem tudta a kérdést megválaszolni, de feltételezte, hogy racionális oka van a vezet k kezdeményezésének. -
„Nem tudom, de feltehet en azért, hogy az építések gazdaságosabbak legyenek.” „Pontosan nem tudom, csak bízom abban, hogy nem csak az, hogy az el írások miatt kell értékelemzést készíteni.” „Gondolom az örökös pénzhiány.” „Nem tudom pontosan, más a munkaköröm. Talán a felettes szervezet inspirálta ket, vagy egymástól hallották, hogy az értékelemzés az ésszer , költségtakarékos megoldások alkalmazására törekszik.” „Felismerték az értékelemzés el nyeit, illetve sok tervezési „hibára, hiányosságra” derült fény a kivitelezés során.” „Felismerték a hasznosságát.”
8
Mások egyértelm gazdasági megfontolásokat vélnek a vezet i támogatás mögött: -
„Alapvet en a költségmegtakarítás miatt.”
A fels bb szint vezet k elvárásának és határozottságának jelent ségét említették még többen: -
„Számomra dönt , hogy mérnöktovábbképz oktatásokon megismertem az eljárás lényegét és hasznosságát, az ott szerzett tapasztalatokat az akkori UKIG igazgató (néhai Csordás Csaba) felé továbbítottam.” „Kht. szinten azért, mert az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság vezet i támogatták az értékelemzést, és a Kht-k felé a szükséges anyagi fedezetet megteremtve propagálták az alkalmazását.” „Az Útügyi M szaki El írásban szerepl kitétel teljesítése miatt.” „Többnyire a kényszer a fels bb kezdeményezés miatt.”
A kötelezést elrendel szabályozás hatása 2004. január 1-t l az ÚMEI KTSZ-ben kötelez en el írták az értékelemzés alkalmazását. Megkérdeztük, mi a véleménye a szakembereknek a szabályozásról és annak hatásáról? A válaszadók dönt többsége az ÚMEI KTSZ szabályzást helyes lépésként értékeli, de az alkalmazását nem tartja kielégít nek: -
„Korszakalkotó.” „Nagyon jó, hogy el írták. Még jobb lett volna jogszabályban, mert az mindenkire kötelez .” „Hasznosnak és alkalmazandónak tartom.” „Fontos el írás, be is kell tartani!” „Rendkívül jónak, fontosnak és hasznosnak tartom.”
Mások figyelmeztetnek arra, hogy a szabályok végrehajtásának feltételei vannak, amit az illetékes szervezeteknek biztosítani kellene: -
-
„Nem bír elég er vel. Milyen szabályozás az, amit nem „kell” betartani? Miért nincs olyan szerv, amely figyeli, hogy betartják-e a szabályozást. Vajon vannak más el írások is, amit nem tartanak be, és ezt büntetlenül tehetik? Ha ez a szint olyan, aminek betartását nem követik nyomon, nem vonnak felel sségre, akkor más szinten kellene megtenni.” „Ismertté kellene tenni, tudatosítani kellene. Az UKIG-nál automatikusan legyen forrás hozzárendelve, lehet leg ez ne csökkentse az alapforrást.” „A vezet ség nincs érdekelve és jutalmazva a gazdaságos tervezésért és f leg a túl drága, fölösleges megoldások csökkentéséért.” „A szabályozást jónak tartom, de ha a felettes szervezet nem biztosítja a szükséges költségkeretet az értékelemzéshez, a megrendel nem tudja kigazdálkodni.” „Tanulmány tervek, engedélyezési tervek készítésének idején hasznosnak tartom. Ekkor még valamennyi jó ötletet figyelembe lehet venni, vagy fel lehet készülni a bevezetésükre.”
Milyen okok játszanak szerepet a beruházási tervek értékelemzéses felülvizsgálatának számának csökkenésében? Az eddigiekb l azt láttuk, hogy az értékelemzésnek tiszteletreméltó kultúrája jött létre az útügyi szervezetekben. A hazai eredmények megegyeznek a nemzetközi eredményekkel. A szakemberek szívesen vesznek részt az értékelemzésekben, szakmai szabályok is el írják az alkalmazását. Akik ismerik, fontosnak tartják, hogy a jöv ben is – az eddigi alkalmazásokkal kapcsolatos tapasztalatokat figyelembe véve – legyenek értékelemzéses fejlesztések. 9
Ha ez így van, akkor miért zuhant vissza az értékelemzéssel felülvizsgált projektek száma az elmúlt évben? A válaszadók nagy része több okot is említ, tehát feltételezhet , hogy több kedvez tlen körülmény együttes hatásának következménye, hogy egyik-évr l a másikra háttérbe szorult az értékelemzési tevékenység. A válaszadók egy része az anyagi és id beli er források hiányát említi: -
-
„Úgy látom, hogy az autópálya építések finanszírozása teljesen kimeríti az egyéb fejlesztések lehet ségét, nincs beruházás, a fejlesztések korlátozva vannak, ez gátolja az értékelemzésre való igény el térbe kerülését.” „A felgyorsított el készítés, rövid határid k, nincs rá id .” „Sajnos rendkívül kevés id áll beruházások el készítésére és kivitelezésére. A hazai mélyépítési szakma út- és hídépítés területén dolgozók teljes köre maximálisan leterhelt. Igaz ez a tervez kre, megrendel kre, jóváhagyókra és a kivitelez kre is. Ebb l az értékelemzési feladat a tervez ket és a beruházókat érinti. Az ütemezetten haladó el készítési munkák csúszása elodázza az értékelemzést, mely szintén id igényes feladat.” „Els dleges okként a takarékosságra való törekvést látom, ugyanakkor ez szemléletbeni kérdés: az értékelemzés hozta újszer m szaki megoldások mellett az esetenkénti költségmegtakarítás nagyságrenddel haladja meg az értékelemzés költségét.” „Azt hiszem, nincs elég pénz rá, nincs gazdája, és talán nem látják a hasznát azok, akiknek erre megbízást kellene adni.”
A válaszadók másik része a személyi változásokat, a szervezeti átszervezéseket tartja dönt nek: -
„A személyek változtak a megbízói körben. Csökkent a tervezési, vizsgálati keret.” „Tudomásom szerint az UKIG vezetése támogatta, akik ma már nem dolgoznak a szervezetben.” „Az új vezetés a sorozatos átszervezéssel van elfoglalva.” „Személyes (érdekeltség?) vagy a döntésmechanizmusban bekövetkezett centralizációs folyamat akadályozhatja a felülvizsgálatok elrendelését.” „Az UKIG vezetés más dolgokra helyezte át a hangsúlyt.”
A csökkenésre hatással lehetnek szemléletbeli problémák: -
-
„A beruházások el készít munkáinak m szaki tartalmát, milyenségét, id tartamát els sorban nem m szaki szempontok határozzák meg. Továbbá a tervezés közbeni üzemeltet i és hatósági egyeztetések többsége nem m szaki variációk egyeztetésér l, hanem a hatóságok, üzemeltet k el írásairól és azok tervi megjelenítésér l szól.” „Kapkodás, rohanás, felesleges kiadásnak vélés, alapvet en a meg nem értés, azaz ismeretek hiánya.”
Az értékelemzésnek lehetnek – téves észlelésen alapuló ill. tényleges – ellenérdekeltjei is: -
„Személyes. Valakinek szemet szúrt, hogy egyesek keresnek, sajnos elfelejti, hogy megdolgoznak érte. Rövidtávú gondolkodás – pedig az értékelemzési munka díjának megtakarítása csekély összeg ahhoz képeset, amit a team javaslatai eredményezhetnek.” „Err l – ha szükséges – inkább szóban. Csak mellesleg jegyzem meg: a közigazgatási tevékenység, az állami döntés-el készít tevékenység stb. színvonala is jelent sen csökkent.” „Túl elbizakodott tervez k lobbija és a megrendel k nemtör dömsége.” „Ellenállnak az érdekeltek, mivel a zsíros munka a jó munka.” „Talán a „központi akarat”-ot kívánták érvényre juttatni és féltek, hogy az értékelemzés során a teamtagok más technológiákat, megoldási módokat fognak kedvez bb színben feltüntetni.”
Szükséges-e az értékelemzés újraindítása és kinek lenne a feladata? A válaszadók mindegyike szükségesnek tartja az értékelemzések elvégzését a jöv ben. Sokan az eddig leírtak miatt már magától érthet nek tekintették a választ, nem érezték azt
10
külön indoklásra szorulónak. Mások a szöveges magyarázatban ismételten meger sítették a módszerrel elérhet hasznok realizálásának fontosságát: -
-
-
„Igen, mert az értékelemzésre fordítandó források többszörösen megtérülnek.” „Igen, szükségesnek tartom. Rengeteg feladat vár a közutasokra. Fontos a jobb szemlélet kialakítása. A legjobb min séget még elfogadható áron.” „Természetesen igen, de ha nincs aki képviselje az adófizet k és az állam érdekeit, és a vezet ség nem érti a dolgát, nincs mit tenni, csak lobbizni és a legfels bb körökben elfogadtatni a módszert.” „Igen, de szélesebb propaganda kellene. Ha leszünk még, akkor a különböz szakmai fórumokon rövid ismertet k kellenének lehet leg konkrét példákkal, konkrét megtakarításokkal olyanok el tt, akiken az alkalmazás és annak sikere els sorban múlik (balatonföldvári osztályvezet i, f mérnöki értekezletek els sorban).” „Igen, de teljesen más formában. Be kellene építeni a tervezés valamennyi folyamatába! Ez véleményem szerint óriási mértékben javítaná a tervez k költség (érték) – ítéletét, amely – véleményem szerint – soha nem látott mélyponton van jelenleg.” „Az értékelemzési projektek újraindítását fontosnak tartom, f ként az új nyomvonalon megvalósuló autópálya építéseknél és nagyobb településeket elkerül útvonalaknál az engedélyezési tervek szintjén. A tapasztalt, rátermett teamtagok könnyebben felfedezhetik a koncepció, a tervek, a részmegoldások gyenge pontjait és értéknövel , élettartam növel , gazdaságosabb megoldásokat javasolhatnak a „több szem többet lát” alapon is.” „Igen, feltétlenül. Ha az autópálya beruházások költségeit csökkenteni szeretnék, semmiképpen sem a m szaki paraméterek csökkentése a megoldás, sokkal inkább több id t, pénzt kellene fordítani az elemz vizsgálatokra, értékelésre, és ezek alapján LEFARAGNI A KÖLTSÉGEKB L.”
Kinek lenne feladata, hogy az értékelemzés megvalósuljon és annak eredményeivel az ágazat és a nemzetgazdaság gyarapodjon? A válaszadók a vezet k, a döntési pozícióban lév k felel sségét és szerepét hangsúlyozzák: -
„A Magyar Közút Kht részér l az Útfenntartási- és fejlesztési célel irányzat kezel jét l, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) vezetését l függ. A Nemzeti Autópálya Rt által bonyolított projektek esetében az NA Rt, illetve szintén az UKIG vezetését l függ.” „Az UKIG és a GKM vezetését l, illetve október 1.-t l a Magyar Közút Kht. vezetését l.” „A csúcsvezet kt l, ezután az operatív szint vezet kt l.” „Azon vezet t l, akinek feladata a pénz elosztása.” „A tervezési diszpozíciót fogalmazótól. Ide be kell írni az el írások szerinti értékelemzést. Ennek eredménye után lehet a következ tervfázist megvalósítani. Szükséges a vezet i elkötelezettség, a megfelel érdekeltség biztosítása.” „A szabályozásban résztvev kt l és talán az okos beruházóktól.” „A projektmérnökt l. Neki kell meggy znie feletteseit az értékelemzés hasznosságáról, ha azok nem biztosak az alkalmazás szükségességében.” „A fels vezetésnek nyitottnak kell lennie.”
A célravezet eszközként a szigorú el írást és a szemléletformálást egyaránt szükségesnek tartják a szakemberek: -
„El kell rendelni. Kötelez er vel, tehát jogszabályban. Erre a közlekedést felügyel miniszternek van jogköre. Természetesen ez azt is jelentené, hogy meg kellene nézni: milyen egyéb területei vannak a nemzetgazdaságnak, ahol értékelemzés szükséges.” „Szükség lenne, hogy tényleg akkor készüljön, amikor még van lehet ség a változtatásra. Ekkor a beruházás el készítésében résztvev k látnák a hasznosságát és maguk is igényelnék elkészítését. Nagyon fontos, hogy a rövid átfutási id k ne akadályozzák meg elkészíthet ségüket.” „Anyagi források. A döntéshozók meggy zése.” „Kötelez vé tétel és forrásbiztosítás.” „Véleményem szerint akkor válik majd rendszeressé, magától érhet vé az értékelemzés, ha a beruházás minden stádiumában érvényre kerül az érdekeltség, amely véleményem szerint utat enged a tiszta versenyszemlélet kialakulásának.” „A felettes szerv hozzáállása, továbbá a megrendel k befolyásolása, hogy k is fontosnak tartsák az értékelemzés alkalmazását és kényelmi szempontokból, vagy tudatlanságból ne hanyagolják el.”
11
Javaslatok az értékelemzés jöv beni megrendel i, közrem köd i, értékelemz i ill. az útügyi szervezet számára Az, hogy mindenkinek voltak épít javaslatai, már önmagában is jelzésérték . A válaszadók több tájékoztatást, oktatást, a személyek megnyerését, a szabályzás további finomítását, ill. az együttm ködést szorgalmazzák. -
-
„A tanulmányterv jóváhagyási rendszerét rendesen ki kell alakítani, m ködtetni, ebben az értékelemzés elvégzését ellen rizni. Az ép. engedélyezési eljárás során is ellen rizni kell az értékelemzés elvégzését (eng. terv).” „Az értékelemzést a tervezés korábbi fázisában kell elvégezni. A leszállított, építési engedéllyel rendelkez terveket a megrendel k már nem szívesen változtatják, mert a késedelem a projekt elvesztését jelentheti.” „Meg kellene vizsgálni, hogy a tervezési szerz dések az engedélyezési terv készítésének fázisában kötelez en tartalmazhatják-e.” „Mindazok, akiknek bármiféle befolyásuk van a vezet kre, népszer sítsék a módszert, jusson el az eredmények híre minél magasabbra.” „Értékhatár szerint kötelez vé kell tenni. Be kell építeni a folyamatos megvalósítást a vezet i prémiumokba. Az el készítési folyamat része legyen. Kapcsolódjon a tervezéshez, legyen annak része (záró vagy indító), így jobban finanszírozható.” „Kimenni Brüsszelbe és az anyagi támogatások forrásával megbízottakat kell meggy zni és velük elfogadtatni az értékelemzést. Nekik kellene elrendelni az értékelemzést és ellen rizni a magyar útügyi szervezeteknél a korrekt alkalmazást és az általuk nyújtott közpénzek felel s kezelését. (Az USA-ban az FHWA Federal Highway Administration megköveteli és maga ellen rzi az értékelemzés korrekt alkalmazását.)” „Próbáljanak meggy z dni az értékelemezés el nyeir l. Utólagos vizsgálatok, amelyek tartalmazzák az „értékelemzés el tti” és az „értékelemzés utáni” állapotok költség-összehasonlítását.” „Az új szervezetek új vezet ivel miel bb meg kell ismertetni a módszert, a várható eredményekkel (ha még nem történt meg).” „Vegyék számba a szóba jöhet , szakmailag alkalmas személyeket, hogy azok a legjobb tudásukat tudják nyújtani, és fel tudjanak készülni az elvégzend feladatokra.” „Az értékelemzéssel foglalkozó vállalkozóknak - szakért k bevonásával - ki kellene dolgozniuk a beruházások teljes min ségbiztosítási folyamatszabályozását, ill. ennek javaslatát meg kellene küldeni a beruházó szervezetek számára.” „Javaslom, hogy legalább félévenként üljön össze a felettes szerv, a megrendel k (NA Zrt. UKIG, MK Kht.) és az értékelemzést végz cégek képvisel ib l álló egy vagy több bizottság és vegye számba a tervezés alatt álló munkákat, majd jelölje ki azok sorrendjét, id pontját, költségigényét az 9 értékelemzési felülvizsgálatra.”
Összefoglalás Pillanatnyilag – ha csupán az értékelemzési munkák éves számosságát tekintjük - visszaesés érzékelhet a korábbi nagyobb lendülethez képest, összességében mégis inkább a támogatás folyamatos er södését érezzük. A közigazgatási ill. útügyi szervezeti hierarchia legmagasabb szintjén er s az elhatározás, hogy az értékelemzést egyre szélesebb körben alkalmazzák (lásd. Közbeszerzési tv., GKM), ill. egy meghatározott szinten már állandósult az értékelemzés alkalmazása. Bízunk az elterjedés folyamatosságában, az értékelemzési alkalmazások számának növekedésében, az átmeneti visszaesés okainak megszüntethet -
9
Hasonló m ködés ismerhet meg az alábbi szakmai anyagból: National Cooperative Highway Research Program, Synthesis 352: Value Engineering Applications in Transportation – A Synthesis of Highway Practice. Transportation Research Board of the National Academies. 2005. Forrás: http://www.trb.org/ ill. http://www.trb.org/news/blurb_detail.asp?id=5705
12
ségében. Mindnyájunknak ez az alapérdeke: a nemzetgazdaságnak, az úthasználóknak, az útügyi szakembereknek és vezet knek, az értékelemzési szakért knek. Végezetül köszönjük a kérd ívet visszaküld knek, hogy megosztották véleményüket, hogy segítettek bennünket e cikk/el adás szöveganyagának megírásában. Sok-sok örömet okoztak támogató gondolataikkal. Újra meger södtünk abban a hitünkben, hogy érdemes tovább dolgozni az értékelemzés ismertségének és alkalmazásának növelése érdekében.
Kulcsszavak: értékelemzés/értéktervezés (Value Analysis, Value Engineering, Value Methodology, Value Management, Value Innovation), team, motiváció, emberi tényez
Irodalomjegyzék:
Value Engineering Applications in Transportation (Az értékelemzés alkalmazása a közlekedési ágazat területén) Transportation Research Board of the National Academies, USA, 2005. http://www.trb.org/
Az el adás elhangzott a IX. Budapesti Nemzetközi Útügyi Konferencián, 2006. április 25-én.
13