m i n t a kir. itélő t á b l a ; m i b ő l h o g y a t ö r v é n y k e z é s b e n rnily h á t r á n y o k támadnak, a s á r o s m e g y e i ü g y v é d e k n e k az ország g y ű l é s é h e z b e a d o t t é s a „ J o g t u d o m á n y i Közl ö n y n e k " 1867-ik é v i 50-ik s z á m á b a n o l v a s h a t ó kérvén y é b e n m e g v a n érintve. A kir. itélő táblának ü g y e k k e l i e l h a l m o z o t t s á g á t illetőleg, elég l e g y e n a „Jogtudományi Közlönyben" ( 1 8 6 7 - d i k é v i 6-dik szám) k ö z z é t e t t kimutatásból, megemlíteni, h o g y a kir. i t é l ő t á b l á n a k visszaállítása óta az ü g y e k száma é v r ő l évre • s z a p o r o d v á n , az 1865-ben 2 8 , 0 0 9 ; 1866-ban pedig 29,259 volt! M e g e m l í t e t t e m a III. p o n t alatt, h o g y a birák s z á m a kellő arányban legyen az e l i n t é z e n d ő ü g y e k n e k számával. Már e m o z z a n a t o t is t e k i n t v e a m a g y . kir. i t é l ő tábla é p e n n e m ö r v e n d e z t e t ő unicum gyanánt s z o l g á l ; mert nincs reá példa, h o g y birák o l y sok teendőkkel v o l n á n a k t ú l h a l m o z v a , m i n t a kir. i t é l ő táblai birák, mi h o g y e g y é b h á t r á n y m e l l e t t azoknak a közm ű v e l t s é g b e n és a j o g t u d o m á n y b a n haladását akadályozza tagadhatatlan. M e g l e h e t , h o g y a m o s t a n i felebbviteli e g y t ö r v é n y szék k e v e s e b b költségbe kerül, m i n t f o g n á n a k kerülni a k e r ü l e t e n k i n t felállítandó f e l e b b v i t e l i t ö r v é n y s z é k e k , de h o g y p é n z ü g y i t e k i n t e t e k n e k a j o g s z o l g á l t a t á s t áldoz a t u l hozni n e m s z a b a d , m á r a IV-ik p o n t alatt előadtam. A p e r e s f e l e k n e k j o g a ü g y e i k b e s z e m é l y e s e n befolyni, s a z o k a t előmozdítani, (V-ik p o n t ) ; a rendszeres
Az országos fegyintézetekről.*) Munkács. Történeti multunk egyik legszebb s talán legépebb emléke a munkácsi vár. A Latorcza völgyében egy magas dombon emelkednek mohos falai, daczczal tekintvén a láthatárban kéklő hajdan általuk védett határszéli hegyek felé. Uralja a tövében elterülő völgyet, a belátható számos falut, s Munkácsvárosát, mely tőle egy rövid órányira fekszik. Szőlőhegyek boritják a vár oldalát s kanyaruló úton j u tunk közöttük a külső kapuhoz, mely az alsó várba vezet; egy bennebb fekvő kapu a középső várat különíti el, innen egy bástya alatt lépcsőken felhaladva a felső várba, a tulajdonképpeni fegyintézetbe érünk, melynek pincze helyiségei hálószobákul, néhány emeleti szobái s folyosói pedig munka helyiségekül szolgálnak; a középső várban is van néhány fegyszoba, homlokzati épületének emelete hivatali helyiségül s az őrparancsnok lakásául levén berendezve. Bástyák és sánczok veszik az egész várat körül, mely biztonság tekintetében alig hagy kívánni val ó t ; áttekinteni azonban az intézetet sehonnan sem lehet, akadály levén ebben a már emiitett felosztás, a számtalan folyosó, nyílt és fedett lépcső, melyek a felügyeletet nemcsak igen terhessé teszik, de az őrök jelenlegi arányos száma mellett majdnem lehetetlenítik. 1867. október 30-án kezdtük meg vizsgálatunkat, déli fél 12 órakor érvén a fegyházba; a fegyenczek épen étkeztek; eledelüket megízlelvén, azokat élvezhetőknek találtuk. Nem levén az igazgatóság elkészülve megjelenésünkre, felhasználtuk azonnal az alkalmat meggyőződést szerezni az intézetben dívó rend s tisztaságról; először is tehát a helyiségeket szemléltük meg. 35 hálószoba van a közép és felső várban összesen, melyek 670 egyént fogadhatnak, de vizsgálatunkor csak 498-at fogadhattak be. Ezekbe osztja be az igazgató a fegyenczeket s osztályozza is őket, de elhibázott alapelv szerint, a mennyiben t. i. zsinórmértékül a vallás különbséget veszi, s igy a büntettek különbségében vagy az egyéniségben nyilvánuló kisebb-nagyobb romlottsági foktól egészen eltekint. Kivételeket is találunk azonban az osztályozásnak ezen átalános szabálya alól, a meny*) Mielőtt birálatot mondanánk az igazságügyi minisztérium által az országos fegyintézetekről közlött „hivatalos jelentés" fölött, szükségesnek t a r t j u k a kiküldött bizottmánynak vizsgálati eredményét olvasóinkkal közölni, hogy annak fonalán a javaslatok fölött maguknak önálló ítéletet képezhessenek. Szerk.
t ö r v é n y k ö n y v e k hiánya, s e n n é l f o g v a a szokás és h e l y hatósági j o g n a k é r v é n y e s s é g e , ( V l - i k p o n t ) ; a n y e l v és f o g l a l k o z á s k ü l ö n b s é g e , ( V l l - i k p o n t ) ; az á l l a m g a z d á szati m o z z a n a t o k (IX-ik p o n t ) ; a k ö z m ű v e l t s é g n e k és k ü l ö n ö s e n a t ö r v é n y i s m e r e t n e k terjesztése (X-ik p o n t ) ; a b i r ó s á g o k feletti f e g y e l e m n e k , és a b í r ó s á g i ü g y e k feletti f e l ü g y e l e t n e k c z é l s z e r ü g y a k o r o l h a t á s a ( X l - i k p o n t ) ; m i n d azt k ö v e t e l i k , h o g y Magyarországban a n é p e s s é g g e l , f ö l d t e r ü l e t t e l , s az e l i n t é z e n d ő ü g y e k számával aránylag felosztandó több felebbviteli|törvényszék l e g y e n . E b b e l i n é z e t e i m e t előadni honfiúi k ö t e l e s s é g e m n e k t a r t o t t a m , azt r e m é n y l v é n , h o g y , ha azok ama kérdésnek, v á l j o n M a g y a r o r s z á g b a n csak e g y v a g y t ö b b felebbviteli törvényszék legyen-e, megfejtésénél döntő h a t á s t g y a k o r o l n i nem f o g n a k is, a l k a l m u l s z o l g á l h a t n a k m é g i s e kérdésnek e l ő l e g e s b ő v e b b m e g f o n t o l á s á r a , s i g y eszközölhetik, h o g y v é g r e is g y ő z z ö n az, a m i jobb. H o g y valaki a kir. itélő táblának f e l o s z t h a t l a n s á g a m e l l e t t c s u p á n s z e m é l y e s , v a g y m á s m e l l é k e s , a közre mi j ó t s e m e r e d m é n y e z ő é r d e k b ő l harczoljon, azt mag y a r e m b e r n e k hon- és i g a z s á g s z e r e t e t é v e l ö s s z e e g y e z t e t n i n e m t u d o m , és m i n d e n k i r ő l v é l e m é n y e m az, h o g y kész teljes m e g g y ő z ő d é s e szerint nemcsak elismerni i g a z s á g á t , h a n e m e g y s z e r s m i n d az életben é r v é n y t is szerezni e m e k é t s é g b e v o n h a t l a n két j o g m o n d a t n a k ; „Justitia est r e g n o r u m f u n d a m e n t u m , " é s : ySalus reipvblicae s u p r e m a l e x esto". C S A T S K Ó IMRE. nyiben 52 czigány — állítólag mivel a többiekkel meg nem férnek — a felső várban egy nagy pincze helyiségben együvé van zárva; további kivételt emberies felfogás szerint a miveltebb fsgyenczek képeznek, az utolsót pedig — szintén helyesen — minden felekezetű fiatalok, szám szerint 20-an; mindkét utóbbi osztálynak hálószobái a középső várban vannak. Ezen osztályozás azonban csak éjjel valósittatik, nappal a különböző munkanemeknél együtt dolgoznak. A hálótermek változó nagyságúak, a legkisebben nyolcz, a legnagyobban 86 egyén férhet, de szűken egymáshoz szoritva. A szobák berendezése egy más országos fegyintézetéhez sem hasonlít, mert mig másutt legalább minden fegyencznek meg van a maga külön padkája, melyen szalmazsákja fekszik, addig itt a termek hosszában a falak mellett egy prics vonul végig s szorosan egymás mellé erre helyezvéka szalmazsákok, közvetlen testileg is érintkezvén éjjel egyik fegyencz a másikkal; igy találtuk ezt például a 31-dik számú alacson nedves szobában, hol 66 ember alszik egy sorban. Hogy egyebet ne említsünk, az itt támadt kigőzőlgést képzelni lehet, főleg ha hozzá tesszük, hogy az ablakokon nincsenek szelelők s éjjelre az ürítő csebrek ennyi ember használatára szintén a hálószobákba helyezvék. Éjjel a fegyenczek felügyelet alatt nincsenek, mert néhol a hálószobák kettős ajtóval vannak elzárva, s igy itt a más intézetekben az ajtóra alkalmazóit figyelő lyukak hiányzanak s nem is alkalmazhatók. A tisztaság átalában nem tartozik a Munkács fegyintézet ékességei közé, nélkülöztük ezt helyiségekben, szintén a fegyenczeknél; igy több szobában a falnak színe igen régen történhetett meszelésre mutat, noha némelyekben a barna szint a nedvességből megmagyarázni t u d j u k ; nem menthető azonban a fegyenczek nagy részénél látott piszok s rendetlenség ugy testök, mint ruházatukon, főleg miután tapasztaltuk, hogy ez csak a nem kellően gyakorolt felügyeletből ered; meggyőződtünk például arról, hogy egyik hálóteremben 37 embernek reggeli mozsdás utáni törülközésre csak két kendő volt—hosszabb idejű használatra szánva — kiosztva, a mi azt eredményezi, hogy nagy részük nem is mozsdik meg; nagyon szennyeseknek találtattak továbbá a nyak- és zsebkendők úgyszintén a kapczák, a melyeket az itteni hibás szokás szerint a fegyenczeknek esti szünidejökben maguknak kellett volna mosniok, de rendszerint részint idő hiány miatt, részint restségből nem t e t t é k ; e gyakorlatot azonnal megszüntettük, miután minden mosatásra szerződése szerint a bérlő köteleztetik; feltűnt ezután a fegyenczek nagy részének elrongyolt lábbelije is, de ezek helyett még vizsgálatunk tartama alatt 200 egészen uj párt osztatott ki a bérlő; a külső rend fentartásában tanusitott hanyagság tehát ezúttal s ezen esetre jóvá lett téve, de van egy fegyencznek okozott
anyagi kár, mely a helyiségek szűke miatt t á m a d t ; ugyanis a fegyenczek saját ruhái, melyeket a kiszabaduláskor visszakapnak, az intézetnek talán egyik legnedvesebb pinczéjében tartatnak, hol évek folyama alatt elrothadnak, használhatlanná válnak, s igy a fegyencznek saját keserves keresményéből kell ismét ruhát vennie, a helyett, hogy ezt élte fentartására fordithatná, mig ismét munkát kap; áthelyeztettük volna e raktárt más helyre, de ilyen nem találtatott. Nevezetességét képezi a munkácsi várnak a 47 Öl mélységű kut, melyből nehéz vaslánczon függő két vederben csavarják fel a vizet; a csigát egy n a g y k e r é k hajtja, melyet 16 fegyencz tart folytonos mozgásban, felváltva napestig taposván egész erővel a kerék belső kerületében levő lépcsőket. Állítólag csak vissza esőket rendel az igazgató ezen danaidák hordójának töltése féle munkához, de ezek irányában is a büntetés czélja kárhoztatja ily szellemölő és testrontó pusztán mechanikus munkának végeztetését, mely ezen felül nemhogy munkakedvet ébresztene bennök, sőt inkább még a munkának nevét is gyülölté teszi előttük. Az igazgató állítása szerint a helytartótanács idejében tétettek felterjesztések a kut kerekének állati erővel hajtása végett, de sikertelenül. Eljárásunk folyamában az intézeti pénztárt is vizsgálat alá vettük, s tapasztalván, hogy a temetkezési pénztárban a csekély napi szükséglettel aránytalan nagy összeg gyümölcsözés nélkül hever, utasíttatott az igazgató, miszerint mihelyst jövőre a szükséglet fedezésére elégségesnek látszó készleten felül 20 f r t begyül, azt azonnal tőkesitse s a kötelezvényeket mindig kifejezetten az illető pénztár részére állíttassa ki. Á t t é r ü n k most a javítás eszközlésére kiválóan hivatott lelkészi, tanítói működés- és munkára. Rendes lelkésze az intézetnek csak egy van, róm. kath. fegyenczek részére, s ez P . Kengyera Elórián Ferencz rendi szerzetes; 1857. augusztustól óta szolgál s egyszersmind a vár aljában levő Palánka nevű falunak lelkésze, a hol lakását is tartja, mivel az intézetben hely nincs. Ennek működése következőkre t e r j e d : vasár- és ünnepnapokon kétszer tart isteni szolgálatot, hétköznapokon egyszer, reggeli 10 órakor; az elől emiitett napokon ugy szintén szerdán a pénteken minden fegyencz megjelenik a misén s meghallgatja az evangelium magyarázatát, a többi napokon azonban csak a munkaszabad fegyenczek s ezek is, ha nekik úgy tetszik. Ennyiben áll a róm. kath. lelkésznek javitó működése s eddig terjed főteendoje, mert részesít ugyan még minden újonnan bekerülő róm. kath. fegyenczet tizennégy napon át külön oktatásban, mig az iiletőt gyónásra alkalmasnak tartja, sőt saját állítása szerint három egyénre emlékszik, kik ezen időn tul is kívántak vele lelki üdvök tárgyában szólni, de igen sajátságos s vajmi kevés hatású lehet ezen csekély tanítás, ha megtudjuk, hogy az illető fegyenczek büntetőitéletei s az itélet indokai a lelkészszel nem közöltetnek, tehát az, embereit bensőleg nem is ismeri. Gyakorolnak ezenkívül a r. kath. fegyenczek, több az egyház által megkívánt cselekményt is, igy noha a gyónás és áldozás intézeti szabály által nincs kötelezve, a tisztelendő úr mégis rá veszi őket, hogy karácsony és húsvét, ugy szintén a beszolgáltatás és elbocsájtáskor gyónjanak, sőt e romlottság közepette a lelkész tanúsága szerint még az is megtörtént, hogy némely egyén bűntettének évfordulati napján a szentségekh e z j á r u l n i kivánt; ez utóbbi adat elégséges annak bizonyítására, hogy kellő s rendszeres lelkészi működés mellett igen sokat lehet a javításra tenni. A katholikus fegyenczek az elősoroltak szerint, lelkiek tekintetében nagyon hiányosan ugyan, de csak valahogy meg volnának, annál elhagyottabbak azonban a többi felekezetűek, tekintsük ezeket sorjában. Görög egyesült fegyencze volt az intézetnek 1866-ban 239, 1867-ben 205, majdnem annyi mint róm. katholikus (t. i. 301 illetőleg 207), ezek csak a vasáx-- és ünnepnapi misét hallgatják, tulajdonképpeni lelki s erkölcsi tanításban vagy egyáltalán nem, vagy csak a lehető legfelületesebben részesülnek, pedig igen nagy szükség volna erre, mivel meg van állapítva, hogy a görög egyesültek számából a beszolgáltatáskor 1865ben 107, 1867-ben pedig 83 egyén vallási ismeretekkel egyátalán nem birt. A görög nem egyesült fegyenczek száma 1865-ben 30-at,
1867-ben csak 19-et t e t t : e csekély szám miatt lelki ügyekben a görög egyesült pap alá rendelvék; saját felekezetű lelkészüket Margó Emeliánt évente egyszer látják, midőn ez hozzájuk Miskolczról átrándul. A helvét hitű fegyenczek száma a róm. katholikusokéhoz legközelebb áll, miután 1866-ban 265-öt, 1867-ben 245-öt tett, kik közül az előbbi évben 86? az utóbbiban 74 nem birt büntetése kezdetekor vallási ismeretekkel; lelkészük Litterati János Munkácson lakik, s isteni szolgálatot tart nekik vasár- és ünnepnapokon, sőt mint mondatik hetenkint csütörtökön is. Ágostai felekezetű fegyencz szintén kevés fordul meg az intézetben, igy 1866-ban 15, kik közül mégis 4 vallási ismerettel nem birt, 1867-ben pedig 25, közülök 7 nem birván az emiitett ismerettel. Ezen felekezetűek részt vesznek a helvét hitűek vallási gyakorlatiban, noha saját lelkészük Hlaváts Imre Uj-Klenocz nevű faluból havonkint egyszer megjelenik. Soroljunk ezen felekezetekhez még 1866-ban 34,1867-ben 27 mózeshitűt, kiknek előbbi száma közül mindnyája ismerte vallása főbb tanait, ez utóbbiak közül csak 5 egyén nem, s említsük meg, hogy ezekhez csak évente egyszer t. i. a hosszú napon rendel be a munkácsi rabbi egy előimádkozót. Im láttuk, hogy mennyiben használtatik fel ez intézetben a vallás, az erkölcsi javítás nagy művének valósitására: távol vagyunk tőle, hogy csak a legkedvesebb eredményre is számithatnánk, mert a puszta külső szertartások, bűnökbe merült lelket még meg nem téritettek soha. Az isteni tisztelet tartása kérdésénél is felmerül Munkácson a helyiség hiánya miatti panasz, mert az egész várban minden felekezet részére, csak egy templom van, a melyben vasár- és ünnepnapokon a különféle felekezetűek egymást kell hogy felváltsák, s igy gyakran az evangelium magyarázatára sem marad idő. A reális oktatásról szóltunkban, melynek feladata volna az életbe kilépni hivatottakat némi értelmi s szivképző ismeretekkel gyarapítani, elmondjuk, hogy az intézetnek tanítója nincs; háromszor lett ugyan a 364 frt évi fizetéssel ellátott állomásra pályázat hirdetve, de sikertelenül, mert tanult ember nem bizott magában e fizetésből megélhetni, önfeláldozó pedig még nem találkozott; azonban némi tanítás mégis tartatik, miután az e tekintetben ügybuzgalmáért dicsérettel említendő róm. kath. lelkész már 10 év óta, s eddig a legkisebb dij nélkül önként rászánta magát, hogy hetenkint szerdán s pénteken reggeli 8—10-ig irás, olvasás és számolásban minden felekezetbeli 24 éven alóli egyénnek oktatást tartson; ha idősb ember önként jelentkezik, ezt is felveszi; vizsgálatunkkor 27 tanítványa volt. Nagy nehézségekkel kell azonban az iskolai tanitásnak küzdenie, igy helyszűke miatt, berendezett iskola nincs, tankönyv csak néhány legrosszabb állapotban levő, melyeknek hiányát a lelkész saját szorgalmából készített táblákkal pótolja, egyéb iskolai szükségletek a mennyire telik, az igazgatósági irodának évi 160 frt átalányából fedeztetnek, s mégis mindezen lehangoló szűk körülmények mellett, nagy buzgalmat tapasztal tanítványaiban a lelkész. Hogy mennyire szükséges volna az elemi oktatásra több gondot forditani, kitűnik a következő számokból. 1866-ban a fegyintézet összes létszáma 884 egyénből állott, kik közül 515 fegyencz büntetése megkezdésekor semmi elemi ismerettel nom birt, az év folyama alatt pedig 67 némíre szert t e t t ; 1867-ben 789-ből álló létszám mellett büntetése megkezdésekor 437 egyén semmi elemi ismerettel nem birt, de az év folyama alatt 44 a tanulásban meglehetős előmenetelt tett, de „quid hoc pro tanta siti." A fegyintézeti könyvtár, a tanitás által megvetett szellemi ismeretek alapját tovább kellene hogy fejtse, eszközt nyújtván az élet gyakorlatában valósítandó eszmék szerzésére; van is az intézetnek 669 db vegyes tartalmú könyve, többnyire imakönyv s naptár, de sajnosan tapasztaltuk, hogy buzdítás hiányában kevéssé olvastatnak, s igy is nemsokára elpusztulnak, mert pénz a beköttetésre nincs. ( F o l y t a t j u k ) . T A R T A L O M : Vélemény az egyetemi tantervre nézve a j o g - s államtud. karban. (Folytatás.) Baindtner Jánostól. —Tanulmányok a külhoni váltótörvényhozás terén. (Folytatás.) Friedmann Bernáttól. — A bír ó s á g o k n a k , különösen a felebbviteli törvényszékeknek szervezésénél figyelembe veendő mozzanatokról. (Vége.) Csatskó Imrétől. — Tárcza. Az országos fegyintézetekről. — Melléklet: egy féliv curiai Ítéletek.
Felelős szerkesztő: Dr. D Á R D A Y S Á N D O R . Főmunkatárs: Ö K R Ö S S B Á L I N T .
Az országos fegyintézetekről/) Munkács. (Folytatás.)
A z intézetben űzött munkákról szólnunk következik m o s t ; e tárgyra osztatlan figyelmet fordítani kívántunk, mert kiválóan fontos. Elmondhatjuk u g y a n i s , hogy a büntettek nagy része munka-nemtudás, vagy munkakerülósből ered, feladata tehát a fegyintézetnek az ilyen egyéneket nemcsak valamely munkára lehetőleg kiképezni, hanem bennök egyszersmind munkakedvet is ébreszteni, hogy kiszabadultok után ugyanezen okokból a bünpályára többé ne lépjenek; hogy ez elérethessék, szükséges a fegyintézetben mindenkinek egyéniségét, körülményeit tekintetbe venni, s lehetőleg oly munkára tanitani, mely az óhajtott czélokat valósítani bírja; e szempontok szerint tehát a fegyintézet nem gyár, melynek minél nagyobb hasznot kell hajtania, sem első tekint e t e t nem szabad fordítni arra, hogy a munka minél olcsóbba kerüljön, hanem hogy főkép az előbb emiitett irányban javító hatású s e mellett lehető olcsó legyen. Tekintsünk ez alkalommal el a jelen rendszer állítólagos olcsóságától s nézzük váljon javitó-e? A fegyenczek foglalkodtatása, ugy élelmezése 1864. márczius 10-től 1869. deczember utolsó napjáig Gold Zsigmondnak lett bérbe adva, oly feltétellel, hogy az állam neki az intézet ellátásáért minden beszolgáltatott fegyencz után fejenkint s naponkint 28 krt fizet, a bérlő pedig minden fegyenczért, kit munkára használhat s használnia kell 1867. november 1-je óta 5 krt fizet naponkint az ünnep- s vasárnapok kivételével vissza, ezenkívül némi csekély munkabérben a fegyenczeket is részesiti a szerződésben megállapít o t t táblázat szerint. E feltételekhez képest fizettetett a bérlőnek saját bevallásai szerint: 1866-ban 64,390 frt 12 kr. 1867-ben október utolsójáig 48,120 f r t 80 k r ; fizetett vissza a bérlő az államnak az elől emiitett évben 8137 frt 24 krt, az •utóbbiban az ottani ideig 6615 frt 18 krt. Felvállalt üzletét a bérlő személyesen vezeti s minden üzletágnál, ugy munkanemnél, többnyire saját felekezetebeli meghatalmazottat tart, kik a fegyenczekkel foglalkozásuk körében szabadon érintkezuek, s az intézeten kívül laknak. Kitűnő jogokat biztosit a szerződés a bérlőnek; igy az igazgatótól független „csak a házi rend s tisztaság tekintetében levén nekí alárendelve" ; uj munkanemeket a már üzötteken kivül, az igazgatóság illetőleg megtagadás esetén felfolyamodásképpen, a minisztérium beleegyezése nélkül be nem hozhat, de azt a szerződés nem tiltja, hogy a fegyenczek jövőjére leghasznosabb munkanemet, ha az nem jövedelmez eléggé, fel ne h a g y j a ; s végre a mi csakugyan két u r a t állit be egy intézetbe: ,,a bérlőnek jogához tartozik az újonnan beszolgáltatott fegyenczet valamely munkanemhez beosztani" a minek ellenében az igazgatónak csak kifogási joga van s végleg a minisztérium határoz. E jogok homlokegyenest ellenkeznek a fegyintézet czéijával, s noha az utolsó helyen emiitettnek gyakorlását az igazgatók önhatalmilag legtöbb intézetben meg nem engedték, a fegyenczeknek e munkákbani további képzésére, foglalkodtatásuk módjára befolyást nem gyakorolnak, ez a bérlő érdekei szerint történik. Az orvosnak megkérdeztetése, ha váljon a fegyencz egy bizonyos munka üzésére alkalmas-e, ismeretlen dolog. Október 30-án a létszám 498-at tett, s ezek következőleg voltak elfoglalva : kovács 8, asztalos 36, bodnár 26, czipész 81, takács 61, kefekötő 5, gombkötő 10, szabó 28, szalmafonó 40; ezek mesterséget tanulnak, tehát hasznosan töltik idejöket, némelyiknél a szép eredmény már fel is tűnik, igy találtunk egy fegyenczet, ki a bodnárságnál, másik az asztalosságnál, harmadik a czipészeknél igen szép munkát végez, s az első naponkint 34 krr, a második havonta 3 frtot keres. A czipészek által előállított igen csinos férfi s női munkákkal, nagyon meglehetnénk elégedve, ha a fegyenczek egyszersmind a szabást is megtanulhatnák, de mivel ez nem történik, ismeretük igen hiányos marad. Az elősorolt munkák mindnyája alkalmas arra, hogy egykor eltartsa mesterét; de ha összeszámítjuk az ilyen szépen foglalkozók számát összesen csak 228-at tesznek; kérdés, hogy hát a többiek mit tesznek ? Az igazgató ezen kérdésünkre felvilágosítást nem tudott adni, mert eddig naponkinti
jelentést a fegyenczek foglalkodtatásáró!, ugy az állam, mint a fegyenczek anyagi érdekei ellenőrzésének tekinteten kivül helyezésével, a bérlőtől be nem kívánt, de utánjárással végre megtudtuk, hogy a többiek egy része házi munkás, névszerint: 2 lámpatisztitó, 4 borbély, 7 szakács, 8 seprő, 16 napszámos, 7 beteg ápoló, 15 beteg, 17 munkatehetetlen ; ezeket is hozzá számittva t e h á t , a foglalkozók száma, noha ezen munkák egyike sem nyújt nekik jövőjükben biztos kenyeret mégis csak 304-et tesz, s igy 194 henyél, holott szabály szerint ez nem szabad hogy történjék, sőt házi munkásul is, ha a létszám 600 felül van csak 40 illetőleg, ha a létszám azon alól van, 30 fegyenczet lehetne kirendelni. Vizsgálat alá vettük e rendetlenséget s kiderült, hogy még a mesterségekhez jegyzett fegyenczek közül is többen tétlenül ültek, sőt hogy a takácsok közül 16 ember munkahiány miatt már egy hét óta nem dolgozott, s hogy a nagy résznél a munkapangás majdnem folytonos okát a bérlő abban adta, hogy a munka kifogyott; nehéz a szállítás; a nyers anyagnak ide hozatala s a kész árunak piaczra vitele szerfelett sokba kerül, sőt noha Munkácson és Unghvárott nyilt raktárt tart, árui kelendőségre nem találnak. E szempontok reá nézve irányadók lehetnek ugyan, de kötelezettségén az állammal szemben mitsem könnyitenek, mert a fegyenczek erkölcsi s anyagi érdekei is sértetnek a tétlenség által; az elsők a mennyiben a munka nem eredményezi a fegyintézetekken megkivánt hatást, az anyagi érdekek pedig azáltal, hogy a fegyenczek a különben szerzendo munkadíjtól elesnek, s igy kiszabadultok után a legnagyobb inségvagy kísértésekkel küzdenek. Ezenkívül a folytatott munkáknál sem uralkodik kellő szorgalom, illő viselet és szükséges felügyelet. Az egyszerűen henyélőkön kivül, vannak még az intézetben olyanok is, kik bizonyos czim alatt henyélnek, s ezek az u. n. inspectiósok; minden hálószobában van ugyanis egy fegyencz — többnyire a legépebb, erősebb — kirendelve, kinek kötelessége reggel sepreni, mindent rendbe hozni, s azt egész napon át fentartani, mely czélból egyéb munka nélkül őrzi a szobát, sőt ebbeli tevékenységeért minden szobatársától havonkint, hol egy fél kenyeret, hol egyéb szolgálmányt fizettetett magának, azon naponkinti három krajczáron felül, mely neki mint házi munkásnak jár. A fegyenczek általi fizetéseket azonnal eltöröltük, s ily sorsra érdemes legközelebb az egész inspectiosféle intézmény. Ilyen a fegyintézeti munka szervezete s ettől javító sikert kívántak. Kívánni lehetne, még pedig jogosan, mert tekintsünk csak a fegyintézetet népesítő egyének előbbi foglalkozására. 1866-ban a fegyenczek legkevesebb része állott olyanokból, kik már elitéltetésük előtt biztos kenyérrel -bírtak, igy 884-ből szellemi munkával foglalkozó volt 5, földmives 220, kézmives 57; ezek kiszabadultok után is előbbi életmódjukkal fentarthatják magukat, de a többi s így a legnagyobb rész napszámos, cseléd, sőt bevallott foglalkozás nélküli csavargó; ezeket munkára kellene tanitni, s munkakedvet ébreszteni bennÖk, különben ha kiszabadulnak megint a bün pályájára lépnek, a fegyházak folytonos lakóivá válnak, a mint ezek valóban is azok. Hogy állításunk nem képzelŐdés, hanem a legszomorúbb valóság, bebizonyul abból, hogy a 884 egyén közül 301 visszaeső, azaz: olyan, ki már ismételve van fegyintézetben és pedig első izben visszaeső 171, másodízben 55, harmadízben 20, ennél is többedben 55. Ily borzasztó visszaesési százalékot tudtunkkal Európának egyik országa sem mutat f e l ; méltó illustratiója a börtönügy állásának. De térjünk vissza, az ügy technikai oldalához. A fegyenczek munkabére, mint említettük a bérlő által fizettetik s szerződés által van meghatározva, e szerint például: egy pár csizmáért 16 kr, női lábbeliért 8, talpalásért 2 kr, egy rőf vászon szövésért 3 / 4 , egy fegyencz kabát varrásért 3, nadrágért 2, egy öl szalma fonásért 5 / 10 kr fizettetik. Ily árak mellett a kereset csekély s az egyéniség szerint változik, de mégis általában szólva, legjobban jövedelmez a czipészet, legrosszabbul a szabómunka, miután csak az őrszemélyzet s a fegyenczek ruháit készítik* itt. 1856-ban megerőltetett munkálkodás s kitűnő szorgalom mellett, volt egyén, ki némely héten 1 f r t 50 krt keresett, mig más csak 6 krt, sőt volt egy fegyencz, ki czipész mesterség mellett az egész év alatt 47 frt 37 kr keresetre tett szert, de volt viszont egy szabó, ki szintén egész év alatt csak 3 f r t 60 krra birt megdolgozni, holott ha ez házi munkásként naponta csak három kr. dijazással foglalkozott volna, háromszáz nap alatt 9 frt keresetre t e t t volna szert. Szükséges tehát a munkának oly szervezése, hogy kitartó
'
günk, mig a jogszolgáltatás a beszámithatóság kérdésének megítélésénél a fentemiitett mozzanatokat is tekintetbe fogja venni. (A büntető törvénykönyv készítésének) technikai módjáról alkotmányos monarchiákban dr. Hans tanár következően nyilatkozik. „Tapasztalás szerint beszélek. Legtöbb függ a kormánytól kinevezendő s az előtervezet szerkesztésével megbízott bizottmánytól, melynek nem szabad sok tagból állnia, hanem legfeljebb 5—6 egyénbői s egy szavazat nélküli jegyzőből. A választás a legkitűnőbb egyénekre kell hogy essék. Három t a g legyen gyakorlati jogász s kettő theoretikus. A gyakorlatiak közül leghelyesebb, ha két tanácsos s egy államügyész, mindhárman a semmitő törvényszéktől foglalják el a helyet. A bizottmány önmaga választja az elnököt s az előadót. Az egyöntetűség megóvásáért az utóbbi egyedül teljesiti az előtervezet szerkesztését. A bizottmány legelőbb is a törvénykönyv alapelvei felett, egyezik meg s az előadó feldolgozza azokat. Mihelyest egy fejezet megkészült, átküldi az elnöknek, ki azt mindenik tag számára lemásoltatja. Két-három hét múlva összehijja a bizottmányt, megvitatják a tervezetet s az egyes czikkek felett, ha a vélemények megoszlanak, szavaztat. Az előadó beigtatja a bizottmány által tett változtatásokat, rnegkésziti jelentését (exposé des motifs), s ezzel együtt a kész fejezetet az elcökhez küldi, ki azt ellenőrző átvizsgálás után az igazságügyminiszternek benyújtja. H a az utóbbi változtatásokat óhajt, szükséges e felől a bizottmánynyal tanacskoznia* Midőn a javaslat az országgyűlés vagy kamarák elé került, annak megvizsgálására s jelentéstétel végett egy külön bizottmány választandó, mely szintén nem állhat sok tagból, hanem büntetőjogászok vagy legalább jogászokból. Ezen bizottmány megjegyzéseit a miniszterrel közli, ki viszont a kormány által kiküldött bizottmány előadójával teszi magát érintkezésbe s nézetét meghallgatván, szabatos előadást készíttet általa. Nyilvános tárgyalás alá kerülvén a javaslat, megállapítandó, hogy minden, a törvényhozótestnek bármelyik tagja által ajánlott módositvány, jelentéstétel végett az országgyűlés által kiküldött bizottmánynak kiadassék.Ezen módositványokat a miniszter a kormányi bizottmány előadójával is közli s véleményét bekivánja. Természetesen ez utóbbit a miniszter vagy elfogadja vagy nem. Miután igy a miniszter a kormányi bizottmány javaslatának minden pontja felett a jelentéseket szem előtt tartja, jó előre szerezhet magának saját véleményt s a nyilvános tárgyalásokat bizton vezetheti. Okvetlenül szükséges, hogy a kormányi bizottmánynak egyik tagja a miniszterrel folytonos érintkezésben maradjon, és igen kivánatos, hogy a kamarák által kinevezett bizottmánynak tagjaival vagy legA munka-díj hová fordításának szabályozása szintén igen alább az előadókkal szintén ilyen érintkezésbe lépjen. „ E l ő adókkal" mondom, mert ezen bizottmány a javaslat különböző kivánatos volna. (Folytatása következik.) pontjaira több előadót is rendelhet. Ily módon az egész j a v a s latban a lehetőségig meg lesz tartva az egység. D e erre idő kell. Az ilyen munkákat elsietni nem szabad. Különfélék. (Törvények s törvényjavaslatok.) A Lajtán tuli tartomá(A gr. Chorinszky Gusztáv elleni bűnvádi per) élénken nyok számára készült ügyvédi rendtartás a császári szentesítést foglalkoztatta a napi lapokat s a közönséget. A legkitűnőbb már megnyerte. Az ehhez tartozó fegyelmi szabályzat szintén törvényszéki orvosok s elme gyógyászok nyilatkoztak a beszá- készen van. Egész sorja az állami alaptörvények által kilátásba mithatóság kérdése felől. Ezek nyomán a „ W i e n e r Med. W o - helyezett törvényeknek részint már készen van, részint befejechenschrift" julius 4-ki száma, saját és a tudomány nézetét zésükhez közelednek. Ilyenek : a birodalmi törvényszék statukövetkezőkben fejezi ki. „Az értelmiség elsődleges betegsége tuma, a rendkívüli törvényszékekről, s a személyi szabadság Chorinszkynál nem jelentkezik ugyan, de uraltatik a nemi ösz- oltalmára hozott törvényfelfüggesztéséről szóló rendelet, a tön beteges elfajulásától, melynek uralma alatt másodlagosan katonai törvényszékek hatáskörét meghatározó törvény, a birói az értelmiség is szenved, mert minden ezen ösztönnel és kielé- hivatalt viselők elleni keresetjogról szólló törvény, oly esetekgítésével összefüggésben levő képzetek előtérbe nyomulnak s ben, midőn azok hivatali hatáskörükben elkövetett jogsértéezen egyoldalúság által az amúgy is szükkÖrü öntudat még sze- sekért pereltetnek. (Magyarországi részvény vállalatok.) Nem fog érdektelen gényebbé válván, az akarat a képzeletnek ezen sorja s a nemi lenni a „Presse"-nek állítólag jól értesült tudósítója után felösztön által vezettetik főképen. H a a jogszolgáltatás más állása szerint csak az értelmiség betegségei tekintetnek olyan emlitni, hogy a jövő holnapban 42 részvény vállalatnál nem elmezavaroknak, melyek a beszámítást megszüntetik, s kizá- kevesebb mint 16 millió és 457,000 f r t lesz befizetendő. ratnak az öntudatban beállott ama zavarok s homályos időszaT A R T A L O M : Vélemény az egyetemi tantervre nézve a j o g - s kok, melyek a betegesen fokozott érzéki ösztönökből származnak, 8 az akaratnak tévútra vezetését eszközlik, ily felfogás államtud. karban. (Folytatás.) Baindtner Jánostól. — Tanulmányok a külmellett — mondjuk — Chorinszkyt bűnösnek kellett nyilvá- honi váltótörvényhozás terén. (Vége.) Friedmann Bernáttól. — E l t é r ő nitni. — A tudományos felfogás nagy átváltozására, a szabad vélemény a magy. kir. váltófeltszéknél az 1840 : X I I . t. cz. 6., 8., 10. akarat meghatározásánál a theologiai nézet mellőzésére s a és 11. §-ainak értelmezésére nézve. — Tárcza. Az országos fegyintézehumanitásnak századunkban dívó magasbb fokára van szüksé- tekről. (Folytatás.) — Különfélék. — Melléklet: egy féliv curiai ítéletek szorgalom mellett, mindenki munkájának megfelelő jutalmát láthassa. A munka-bér a fegyencz tulajdonát képezi, melyről némi korlátok között már fogsági ideje alatt rendelkezhetik, ugyanis 1867. febr. 12-kéig mindenki elkölthette a fegyintézetben engedett jobb élelmi szerekre, keresményének 3 / 4 részét, a fennmaradt rész kiszabadulta idejéig a pesti kir. zálogházban tőkésittetett; a mondott napon azonban a volt helytartótanács 54,738. sz. a. elrendelte, hogy jobb élelmezésre csak a keresmény fele költhető, mig az egész másik fél 6 % mellett tőkésittetik, ezen százalékból a fegyenczek azonban csak ötöt kapjanak, a hatodik pedig bizonyos összeg elérte után, a kiszabadulandó s csekély összeggel biró fegyenczek segélyezéséré fog fordittatni. Nem vagyunk barátjai annak, hogy a fegyenczek keresményüknek nagy részét torkoskodásra forditsák, miután e keresménynek czélja ugy is más, de hogy az ily felhasználás is szükséges — fájdalom — mindaddig, mig a jelen étlapok vannak érvényben, melyek kellő táplálás hiánya miatt, a fegyenczben alig tartják a lelket, el kell ismernünk. Több intézetben e vásár valódi korcsmáriássá fajult, mig itt megtartatott a szabály, azaz : jobb élelmet a fegyenczek vasárnap vehetnek, s ekkor is csak egy napra valót. A kereset elköltéséről azt tapasztaltuk, hogy a fegyenczek legnagyobb része, a mit elkölteniök szabad főleg a hosszabb időre Ítéltek, mind elköltik; megtakaritni kiszabadultak közeledtekor kezdenek, s ekkor nyakra főre dolgoznak, hogy csak minél többet keressenek. Mily félreismerése volt ez főleg 1867 előtt a munka kereset czéljának, kitűnik például az 1866. év kimutatásából, mely évben a fegyenczek összes munka dija 6007 frt 37 krt tett, melyből élelmi szerekért 3902 f r t 85 kr a bérlő pénztárába ismét visszatért, de még 1867-ben is, munkabér fejében az összes fegyenczeknek csak 2104 frt 88 kr maradt javukra irva. Történik néha, hogy a fegyenczek hozzátartozóiktól is kapnak kisebb-nagyobb összegeket, a mi például 1866-ban összesen 96 frt 68 krt t e t t ; ennek hová fordítása iránt szabály nem létezik, az itteni gyakorlat szerint, élelem javításra főleg ünnep napokon 50 krajczáronkint kiadatik. A fönnebbiek szerint tehát el van ismerve, hogy a munka keresmény, a fegyencz tulajdonát képezi, melynek egy részét elköltheti, sőt megengedtetik, hogy abból netalán szükségben szenvedő hozzátartozóinak küldhessen, s mégis ez alapelvei ellentétben, a meghalt fegyenczek keresményei az örökösöknek nem adatnak ki, sőt nem is adatik tudtokra, holott igen világos, hogy itt törvényi öröködésnek volna helye. Különös szabály erre, az igazgatóságnak nem adatott, s igy azon gyakorlat fejlett ki, hogy a hagyaték az intézet temetkezési pénztára részére esik.
Felelős szerkesztő: D r . D Á R D A Y S Á N D O R . Főmunkatárs: Ö K R Ö S S B Á L I N T .
nél változtatás vagy összeállitás használtatott-e ? járult-e a képhez utánsegités művészi kéz által vagy nem, és átalában váljon a felfogásban és kivitelben egyéni szellemi működés felismerhető-e vagy sem, vagyis váljon müértékkel birnak-e vagy sem. 2. Művészeti müvekről vett fényképek — a menynyiben nem tiltott utánképzések, — szintén a törvényvédelme alá tartoznak, de nem a fényképek másolatai, nem azért, mintha inüdaraboknak nem tekintethetnének, hanem mivel a másolás körül a fényképésznek működése egy már meglévő művészeti műnek puszta visszaadásában jelentkezik. 3. Hogy a védelemnek a mü darabkint jelentkező fényképészeti munkákra való szorítása csupán az ipari előállitmányok kizárását czélozza, nem pedig a már önállólag védelemmel biró föld- s helyrajzi természet tudományi, építészeti rajzokat is. 4. Hogy a fényképész képeinek nemcsak fényképé-
szet utján, hanem más, p o. kőnyomási vagy metszés uton lehető utáuképzése ellen is védve van *). Mennyiben lehet az imént mondottakat a törvénynek igen is szük szövegéből következtetni, arról feleljen a magyarázó. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy ha mindezt akarta a bajor törvény érteni, azon pár sorból álló homályos szerkezetű enunciatuma alatt, a szerkesztésre, illetőleg kimondásra több gondot kellett volna fordítania. Egyébiránt e körülmény egy ujabb győző okul szolgál arra, hogy a fényképészet a művészeti eljárások sorába felvétessék, és mint ilyen a törvény védelmére méltattassék 2). Dr. S. J. L „Gesetzgebung des Königreichs Bayern" I. Th. 5. köt. 293. és köv. 1. Mandry okoskodása, mint commentatoré, — 1. Klostermann id. munkáját a 193 lapon. z ) A bécsi fényképészeti társulatnak van egy tüzete3 törvényjavaslata a fényképészet védelmét illetőleg 1867-ról, 1. „Börsenblatt für den deutschen Handel" 1863-ki folyam 73. szám.
majdnem kizárólag növényi anyagok nyújtatnak a test erejének fenntartására s a nedvek pótlására, az állati anyagok pedig majdnem egészen mellőztetnek. Tiz órai munkát kell végezzen naponta a fegyencz, s huszonnégy órára másfél font kenyeret, Az országos fegyintézetekről. lehetőleg kevéssé zsírozott másfél meszely növényi vastag ételt M u n k á c s . s hetenkint hat lat főt hust kap. Hozzá járul ehhez, hogy súlyos (Vége.) bilincset kell hordjon s legnagyobb számuk a büntető itélet Lehető hü képet kell rajzolnunk most az intézet egészség- szerint hetenkint egy vagy két napon kenyér s vízzel kell böjtölü g v i viszonyairól, mely az államhatalom kétszeres gondosko- jön. Kétszer huszonnégy órának számíttatik ugyan a két napi dását igényli, miután az egészség az embernek legfőbb kincse böjt, de a fegyintézeti étszabályok szerint tulajdonkép kétszer s a letartóztatott egyének csak szabadság büntetésre, nem pedig negyvennyolcz órát tesz ez, mert tegyük például, hogy szerda a böjti nap, tehát utolszor kedden délban kapott főttételt, s nem egészségük csorbítására, annál kevésbé halálraitélvék. Az egészségügyi, jobban mondva a betegségi s halálozási fog kapni csütörtök délig, ez pedig 48 óra; számítsunk ezekhez viszonyok fegyintézetben a legkedvezőbbek nem lehetnek, mert még fegyelmi büntetésül is böjtöket mint legszokásosbbakat, s népességük az embereknek azon osztályából áll, kik részint táp- fogalmunk lesz a fegyintézeti táplálás minőségéről. M o n d t u k , lálkozásuk hiányosságánál, életmódjuk szervezet rontó hatásá- hogy az égyének nagy része van böjtre ítélve, igy 1867-ben 789 nál fogva betegségekre hajlammal kerülnek a falak közé; ha között 386, és pedig havonkint egyszeri böjtre 2, hetenkint egyezekhez csatoljuk a szabadság megszorítását, a szabad levegő szerire 129, hetenkint kétszerire 255. I n n e n megmagyarázható, elvonását, az éghajlat rögtöni változását, a megzavart respira- miért dühöngött 1866-ban Munkácson oly nagy mértékben a tiót, az egyénnek meg nem felelő munkával való foglalkozást, scorbut, 8 miért fejlődik oly nagy számban a görvély. bánat, gond és lelkiismeret mardosást, elősoroltuk többjét azon Nem vagyunk hivatva, ajánlatba hozni, hogy mily váltokörülményeknek,melyek már önmagukban kedvezőtlen eredmé- zások tétessenek a fennálló étlapon, ez orvosi szakértők felnyeket szülnek, de melyeken változtatni hatalmunkban nem áll. adata, de igen is óhajtanok az intézeti orvos véleménye a l a p j á n , Annál nagyobb kötelességünk a lehető eszközöket el nem mu- hogy tej és hus nagyobb mennyiségben nyujtassék, ennek szüklasztani, a kártékony munkát mellőzni, a szabad levegő jótéte- ségéről egy külföldi példa is meggyőz bennünket, melyet M a r ményének élvezését lehetővé tenni, a test tisztaságára a card orvos,,Beitráge zur G e f . - K u n d e " czimű munkájában beszél legnagyobb gondot fordítani s mindenekfelett a test állati gaz- el, ugyanis: a Rajna melletti Boyen erősség épitésére 1856-ban daságának bevételeit s kiadásait, clZclZ Qj munkát és táplálást 248 fegyenczet használtak s ezeket hus nélkül táplálták ; u g y a n összhangzásba hozni. ott szabad egyéneket is f o g l a l k o d t a t t a k ; csak hamar kitűnt, Vizsgáljuk e tényezőket egyenkint. Belépvén az intézetbe, hogy a fegyenczek munka képessége eleinte csak fél s később azonnal fel fog tűnni, a fegyenczek nagy részének halvány, sár- csak egy harmad akkora, mint a szabad munkásoké, sőt nemgás arczszine; ki nyomata ez a testre ható minden körülménynek; sokára 139-et közülök mint beteg s munka tehetetlent másokigy a fegy- és hálószobák már elől emiitett egészségtelen föld- kal kellett kicserélni. E 248 emberből 48 halt meg, tehát majdalatti helyzetének, nedvességének s a bennök fejlődő gőzkörnek. nem '/ 5 , és pedig nem valamely epidemicus betegségben, hanem Szabad, egészséges levegőt alig élvezhetnek a fegyenczek, mert chronicus éhhalálban, mig ugyanott s ugyanazon idő alatt a az intézet udvara magas épületekkel van kerítve, a sánczokban szabad munkások közül csak 12 a / 0 lett beteg,s csak V8° 0 halt. pedig a légváltozást a bástyák akadályozzák. Szabályszerű ren- el. 1856. april 18-tól kezdve a fegyenczek hetenkint kétszer des naponkénti testmozgást. vizsgálatunkig a fegyenczek nem is 8—8 lat hust kaptak, s ím a betegségek száma már a második gyakoroltak, hálószobából munka-terembe menni, meg vissza, hóban 2 2 % - r ő l 8 % - r e szállott. Ezen eset bizonyítékául szolgál ez volt a napirend az egészség legnagyobb hátrányára. Mostan óhajtásunk helyességének. naponkint eszközöltetik ugyan egy félórai séta a középső sánczA fegyintézeti egészségügy eddig átalában nem nagy ban, de ugy a helyiség minősége mint a mozgásra fordítható méltánylásra talált, s ennek megfelelő a fegyintézeti orvos idő csekélysége miatt, a jelen rendszabályt is kielégítőnek nem állásának s működési körének felfogása is; egyszerűen a r r a t a r t j u k . Intézkedtünk, hogy legalább valami történjék. szoríttatott, hogy a betegeknek jelentkezőket gyógyítsa, de A test tisztaságának fentartására szintén kevés gond for- hogy a betegségeket megakadályozza, a palliativ tevékenység d í t t a t o t t ; a beszolgáltatáskor megfürösztetett ugyan mindenik s munkakör megtagadtatott tőle, részint a büntetés hibás felegyén, de később csak orvosi rendeletre nyert ismét fürdőt vagy fogásából, részint az igazgatók által féltett önhatalom csorbílábvizet; e figyelmetlenség sok bőrbetegségnek lett okozója; tásának elkerüléseért. I g y a jelen szabályok szerint megvizsennek orvoslása végett meghagytuk a havonkénti lábmosást, s gálja ugyan az orvos a beszolgáltatáskor a fegyenczet, de csak a negyedévenkénti egész testi fürdést, noha t u d j u k , hogy ez annak megállapítására, ha valjou egészséges vagy beteg-e; Munkácson sok nehézséggel lesz összekötve, miután a kut nem hogy ezután mily munkához osztassák be, könnyű vagy súlyos szolgáltat elégséges vizet, s igy azt a távoli Latorczából kell bilincset kapjon, erre az orvos nem bir befolyással s nem látja felhordani, de továbbá, mert az intézetnek csak két kádja van, többé a fegyenczet, mig az talán ismét betegnek jelentkezik, s az orvos elé vezettetik. Sok viszályra adnak különösen a bilina mi oly nagy számú fegyenczre elégtelen. A legnagyobb baj, a fegyintézeti betegségek legszomo- csek okot, mert történik, hogy az orvos egészségi szempontból rúbb oka, a jelenleg fennálló étrendben, a táplálás nem annyira mindkét lábról vagy csak egyikről egy bizonyos egyénnél levémennyiségi, de minőségi hiányosságában fekszik, abban hogy tetni rendeli a vasat, az igazgató azonban ezt ellenzi, vagy ha r m r j m . J
B
E
/
M
_
akkor enged ÍP, az orvos tudta nélkül rövid időn ismét felvereti ; azon szabály, hogy a szövéssel foglalkozók csak fél lábon viseljenek bilincset, szintén nem tartatik pontosan meg. Ezenkívül egy előforduló rendetlenség, szintén orvoslást igényel, ugyanis a volt helytartótanácsnak 1863. márcz. 27-ről kelt 23,230. számú rendelete által, a megyéknek meg van hagyva ragályos vagy életveszélylyel összekötött betegségben srenvedő fegyenczeket az országos fegyintézetekbe nem szállitani. E rendelet a fegyintézeti orvosnak jelentése szerint nem tartatik meg, s ezáltal az állam költsége szükségtelenül szaporittatik, de a fegyintézet jó hire s czéljának előmozdítása is koczkáztatik. Ily kedvezőtlen viszonyok között lehetőleg jó eredményt felmutatni, az. orvos feladata és ScholtzEde medecinaeet chirurgiae doctor a fegyintézet rendes orvosa, állása kötelmeinek teljes erővel és igen szép ügybuzgósággal megfelel, noha akadályozva van tevékenysége azáltal, hogy a fegyintézetben vagy közelében szálláshiány miatt nem lakhatik, hanem kénytelen napjában gyakran kétszer is háromnegyed órai távolságról a fegyintézetbe sétálni. Fegyintézeten kívüli orvosi gyakorlata igen csekély s csak épen Munkácsvárosára szorítkozik. A fegyintézet betegségi s halálózási esetei, következő keretbe szoríthatók. 1866-ban 884 főnyi létszám mellett a betegségi esetek száma 205-öt, 19,992 betegségi nappal t e t t ; meghalt 28 egyén. A leggyakoribb betegségek: számra nézve a gyomor- és tüdőhurut (Catharus ventriculi et pulmonuin), halálozási esetre nézve pedig a gümőkor (tuberculosis), a halálozások számából felénél többet a tüdővész ragad el, többnyire fiatal embereket 20 — 30 év között, kiknek majdnem mindnyája, a kimutatás szerint, egészségesen jön az intézetbe, de a legtöbb esetnél már 14—17 havi letartóztatás után e betegségnek martalékául esik. Kórházi vizsgálatunk napján (okt. 31.) a betegek létszáma 15-öt tett. A kórházi csinossága s tisztasága kifogás alá nem esik, noha az orvos rendelési szobája setét s e czélra egyátalán nem alkalmas; megrovást érdemel azonban a bérlő azon hanyagsága, mely szerint e nyomor betegeket a takaró lepedővel nem látja el. Méltánytalan dolognak nevezhetjük részünkről Munkácson azt is, hogy vizsgálatunkig az intézet őrszemélyzete részére, mely az állam érdekében jó-rosz időt tűrni s a legterhesebb szolgálatot végezni tartozik, ispotály berendezve nem volt, hanem a beteg egyének a palánkai katonai kórházban ápoltattak, s ezért minden betegségi nap után amúgy is csekély fizetésükből 28 kr vonatott l e ; felsőbb rendelkezésig az igazgatónak meghagytuk, hogy előforduló esetben a beteg fegyőrök számára egy kórszobát szereltessen fel. Ezeket tartottuk az intézet egészségügyi állása felől felemlitendőknek, végeredményben azon meggyőződésre jutván, hogy e téren is nagyon sok javitni valónk van. Utasitásunk kívánalma szerint október 31-én éjjeli látogatást is tettünk az intézetben; váratlanul jelentünk meg esti V a 10 órakor, meggyőződést szerzendő az intézet biztos őrizetéről s az éjjeli rend megtartásáról. A külső kapunál őrt nem találtunk s e rendetlenséget annak idejében megróttuk, a folyosók kellően voltak világítva, de nem ugy az egyes hálószobák, melyekben a biztonság s kellő felvigyázat szempontjából az olajlámpáknak egész éjjelen át kellene égniök, holott most már 11 óra felé majd mindnyájan kialszik: igy sötétség volt a fiatal fegyenczek osztályában, s alig pislogott a más 27. és 32-ik számú szobákban. Több hálótermet bejártunk, s ekkor szerzett Öntapasztalásunkból újólag kiemeljük a szobák egészségtelen levegőjét, mert alig képzelhetni azon fojtó, nehéz gőzÖt, a mi egy ilyen nedves — szelelők nélküli szobában, hová esti 8 órától reggeli 6-ig 50 ember van bezárva,kik szükségeiket is benn végzik, uralkodik, csak a legnagyobb megerőltetéssel bírtuk egy szobában néhány porczig kitartani; a kórodában kevésbbé érzett a gőz, de itt az első számú szobában az ablakokat találtuk nyitva. Kérdőre vontuk ezért másnap az orvost, s ő kinyilatkoztatta, hogy az éjjeli levegő árt ugyan a betegeknek, de még jobban a különbeni romlott levegő, s igy kénytelen ezen rendszabályhoz folyamodni, mivel az ablakokon alkalmazott szellentyük el vannak romolva, de ép állapotukban sem felelnek meg a czélnak. Felhivatott erre az orvos, hogy egy kellő minőségű szelelő készlet alkalmazása iránti javaslatát, mi hamarább illetékes helyre terjessze fel. A kóroda vizsgálatakor az irodában dolgozó igazgató is értesült megjelenésünkről, s ezután kiséretében j á r t u k körül a sánczokat s bástyákat, hol a kiállított 6 őrt szolgálatuk rendes
teljesítésében leltük. Éjjeli 11 óra után ezen napi működésűnket befejeztük. Feladatunkká t é t e t v é n , vizsgálatunk tartama a l a t t , a szokásos házi bizottmányt is megtartani, s ez alkalommal minden panaszra jelentkező fegyenczet meghallgatni, e kötelességünkben is eljártunk s az ide mellékelt jegyzőkönyv szerint 90 fegyenczczel végeztünk. Panasszukat mindnyájan hat szemközt adhatták elő, noha legszámosabban az itélet tulszigora vagy igazságtalansága ellen szóltak. Ugyanekkor némelyek panaszt emeltek, hogy reájuk — fegyelmi büntetésül — a kényszer kabát (spanyoling) tulszigoru módon alkalmaztatott. Ezen előadásra a sérelmezett fegyelmi büntetés, mint fegyintézeteinkben szokatlan, nyomozás tárgyává t é t e t e t t ; egy fegyenczet a kabátba öltöztettünk, s igy alkalmazása módjáról meggyőződvén a kikért orvosi vélemény alapján a spanyolingnek alkalmazását jövőre betiltottuk. Ugyancsak ezen alkalommal többen a fegyenczek közül kérték, hogy engedtessék meg nekik saját keresményi pénzükből a séta időben a dohányzás. Ezen kérést az orvos is támogatá s felemlité, hogy e kedvezmény nemcsak a kedélyre fog vidámitólag hatni, hanem sok egyénnél egészségi szempontból is ajánlandó, Munkácson pedig annál inkább, mert a bagózás, a mi orvosilag kárhoztatandó, fegyelmileg, meg van engedve, s egy adag bagóért egy l / 2 kenyeret is adnak egymásnak a fegyenczek, ily módon pedig az amúgy is szűk élelemben még önmagukat is megrövidítik. Ezen nyilatkozat alapján, s mivel több fegyintézetben a dohányzási engedély ugy is meg van adva, pusztán a jóviseletüeknek kedvezményül s a kellő korlátozások közt Munkácson is megengedhetőnek javasoljuk. Meglehetős áttekintést nyertünk az eddigiekből' a fegyintézet belső állásáról, majdnem következtethetnénk ezután hivatalnokaink minőségére, de igyekeztünk őket személyileg is tanulmányozni Felelnünk kell még néhány pontra, melyekkel Nagyméltóságod a fegyintézetekben dívó , netalán különös szokásokat vagy eljárást felderíteni kívánja. A fegyenczek levelezése körül Munkácson különös fogházi rendőrségi szabályok alkalmazásban nincsenek , ha a fegyencz tudósitni akarja övéit sorsáról , levél irási engedélyért az igazgatónál jelentkezik , s ez három hónaponkint egyszeri levélirást megszokott engedni; a beérkezett levelek egy hivatalnok által olvastatnak fel az illetőnek; a forgalom ugy 1866. mint i867-ben elég élénk volt, mert a fegyenczek részére érkezett levelek száma az első évben 729-et, a másodikban november 2-káig 589-et tett; elküldetett pedig 603, illetőleg az utóbbi évben 508 levél. H a tekintetbe vesszük azon erkölcsi hatást, melyet a fegyenczek lelkületére az övéiktől nyert tudósítások felhasználásával s a levelezésnek más oldalú üdvös hatásával egy ügybuzgó igazgatóság gyakorolhat, e kérdés fontossága és határozott szabályozása szintén kívánatosnak fog feltűnni. Hasonlóan rendeztetni óhajtanék a fegyházi látogatásokat is, főleg ha nem a fegyenczeknek hozzátartozói, hanem idegenek kivánják ezt tenni; azt tartjuk ugyanis, hogy puszta kiváncsiság kielégítésére a fegyház soha sem szolgálhat, mert nem emberies a fegyenczeket a megbámultatás büntetésével is sújtani; a komolyan tanulmányozó szakértőnek igenis nyíljanak fel a fegyintézet ajtai, de ez az igazgató szigorú felelősségének terhe alatt, csak a minisztérium engedélyemellett történhessék. Most a bereghmegyei administratortól nyert engedély mellett is bocsát be az igazgató látogatókat, sőt önmagát is jogosítva érzi a látogatás megengedésére, de mindkét esetben egy fegyházi tiszttel vezetteti az illetőt. A fegyenczek rokonainak negyedévenként engedi meg szintén hivatalos személy jelenlétében a viszontlátást. A fegyenczek hozzátartozói által benyújtott kegyelmi kérvények folytán, ha illetékes helyről az egyén felől az igazgatóságtól vélemény kéretett, azt eddigelé az igazgató egyedül saját belátása s nézete szerint tette ; mi vizsgálatunk alkalmával példát adandó, a kegyelmezési ajánlatoknál az igazgatón kivül, a lelkész illetőleg lelkészek tapasztalatait is kikértük s felterjesztésünket ily értelemben tettük; óhajtandó volna, hogy ily fontos tárgyban a társas véleményezés szabályul tűzessék ki. A büntetésüket kiállott fegyenczek szabadon bocsátása, következőn történik : A szabadulás előtt egy hónappal a munkácsi szolgabiró utján értesíttetik az illető egyénnek illetékes hatósága a szabadulandónak leendő távozásáról, tudtára adatván egyszersmind
fegyintézeti magaviselete. A büntetés utolsó napján az igazga- támasza s kétszeres jelentőséggel bir e támasz, midőn t ó s á g által személy leirása felvétetik, keresményi pénzéről a i szakértőktől származik. számadás befejeztetik, s végül az igazgató pár szóval meginti, Fogadja azért, valamint a bennem helyezett bizahogy jövőre a szabad életben becsületesen viselje magát. Másj lomért a tisztelt ügyvédegylet őszinte köszönetemet, s nap reggeli 7 órakor egy őr a szolgabíró elé állítja, ettől kereseti pénzét megkapja, s miután útlevele, melyben k i t é t e t e t t , legyen meggyőződve, miszerint eredeti javaslatom eme hogy N. N. fegyencz büntetését kiállván, N. helységben utazik, pontjaihoz az igazságszolgáltatás jól megfontolt érdemegíratott, ez neki kézbesittetik s szabad lábra helyeztetik. A kében továbbra is hiven ragaszkodom, s iparkodni fogok többi intézeteknél, az itteni gyakorlattól eltérő szabályokat he- e tárgyban a képviselőház bizottsága munkálatától ellyenkint elő fogjuk adni. térő nézeteimnek az országgyűlés előtt is érvényt szeA meghalt fegyenczek eltemetése, a rendes egyházi szer- rezni. tartások mellett történik, s az utolsó uira, a fegyintézet aljában Kelt Pesten, 1868. évi junius 23-án. levő temetőig, a szükséges fedezet alatt nemcsak osztálytársai, Horváth Boldizsár s. k. de fegyencz barátai is elkísérik. A temetkezési költségek fedeE z u t á n a kassai ügyvédegyletnek a királyi tábla feloszzésére egy önkénytes egyletet maguk a fegyenczek még 1860. szeptemberében alakítottak, oly módon hogy mindenki havon- tására s az uzsora-törvény eltörlésére vonatkozó átirata örvenkénti keresményéből egy csekélységet, azaz minden forintból 2 detes tudomásul vétetett. T o v á b b á azon indítvány vétetett k r t fizet be a pénztárba, a mi együttesen tőkésittetik, s ezért tárgyalás alá, mely a becstelenitésí perekbeni birságra a csodhalála esetén tisztességes temetése biztosíttatik, azaz magával perekben a hitbérre nézve a nemesi és polgári oklevél alapján hozott fehér r u h á j á n kivül, egy egyszerű koporsót és sírjára jelenleg létező különbségnek megszüntetését javasolja; mely is fejfát vagy keresztet kap, a mit a bérlő összesen 2 forintért elfogadtatván, az igazságügyminiszterhez felterjesztetni hatáállit ki. 1866-ban 102 frt 41 kr. j ö t t b e a temetkezési pénztárba, roztatott. Az egylet f. hó 9-én d. e. 10 órakor saját berendezett mig a kiadás 68 frtot tett. helyiségében rendkivüli közgyűlést tartand. 1866-ban a kormány által a fegyintézetre tett költségek Debreczen, 1868. évi aug. 2-án. összege, a mennyiben az igazgatóság ki t u d j a mutatni, Kovács Sándor, titkár. 86,736 ft 5 5 /m krt tett, miből egy fegyencz tartására az egész 8 év alatt 141 f t 47 kr, egy napra pedig 38 / 1 0 kr esett. (A soproni ügyvédi egylet alakulásáról.) A soproni helyi Meg vagyunk győződve s rajzunkból is kitűnik, hogy Mun- lapnak f. é. május hó 24. 28. és 31-ikén kibocsájtott számaiban kácson helyi akadályok miatt, nevezetesebb javításokat tenni a soproni ügyvédi egylet alakitó ideiglenes választmánya által nem lehet, ezért jeleninkben már azon alázatos javaslatot ten- közzétett felhivás folytán f. é. junius hó 13-ára összehívott alanők, hogy a munkácsi vár mint fegyintézet hagyassék fel, s az kulási közgyűlés alkalmával a soproni ügyvédi egylet megalaitt letartóztatottak, a többi négy, férfiak számára rendelt fegy- kult. Wukanich Victor h. ügyvéd mint az ideiglenes választintézetbe oszlassanak szét, mi által az állam egy fegyintézet tartásának költségeit megtakarítva, azt a többieknek javítására mány elnöke a közgyűlést rövid beszéddel s az egybegyűlteknek f o r d í t h a t n á ; tervünk kivihetősége azonban nagyrészt azon más szivélyes üdvözlésével megnyitván az egylet megalakulásának helyütt előadandó alázatos javaslatunknak Nagyméltóságod t ö r t é n e t é t röviden vázolja, minek befejezésével az átmeneti s általi elfogadásától f ü g g , hogy a L a j t á n tuli fegyenczek, kik alapítási rendelkezések felolvasása s a nagyméltóságú in. k. miszám szerint 170-en nállunk letartóztatva vannak, illetőségük nisztérium által helybenhagyott alapszabályok elfogadása s az helyére visszaküldessenek, ha ez megtörténnék, u g y Szamos- egylet megalakulására szabályszerűen megkivánt résztvevők Újvár, Yácz, L i p ó t v á r és Illavára a Munkácson 1867. utolsó által történt aláirása után elnök a soproni ügyvédi egyletet a napján letartóztatva volt 463 egyén, azon intézeteknek túlter- jelenlevők átalános éljenzései közt megalakultnak nyilvánítja, helése nélkül szétosztani lehetne, mert a nevezett négy intézet s ennélfogva az ideiglenes választmány küldetését befejezettnek 34 28 egyént képes befogadni, holott 1867-ben közép számítás látván, ennek úgymint önnön maga nevében az eddigi szives szerint a L a j t á n túliak leszámításával, naponkint 2245 egyén részvétért és bizalomért köszönetének kifejezése mellett, viszvolt bennök letartóztatva, elfér tehát még 1183 fegyencz; a szalépését jelenti be s felkéri a megalakult egyletet, miszerint a fegyintézetek népesedési mozgalma továbbá oly a r á n y t mutat, választások eszközlésére választási elnököt s jegyzőt választahogy az évi növekedés az apadással, azaz: a büntetési megkez- n á n a k ; minek folytán közfelkiáltással Tamaska István helybeli d é s a szabadulás és halálozással majdnem egyenlő arányban ügyvéd választási elnöknek s D r . P o t t y o n d y Ágost válaszáll, s ezért a jelen rendes viszonyok között túlnépesedéstől t a r - tási jegyzőnek meg választatván, az előbbi az elnöki széket eltani nem l e h e t ; mindezek alapján a munkácsi fegyintézetet foglalja. Nagyméltóságod kegyes határozata folytán, még ezen évben A választási elnök felhívása folytán az egyleti tagok a 11 megszüntetni lehetne, de mivel ez esetre a bérlőnek egy félévi tagu választmány megválasztása czéljából 33 szavazatot n y ú j felmondási idő van kikötve, s mivel a fegyenczek átköltözte- tanak be az elnök kijelölése folytán t. B o g n á r Géza, D r . Schreitése, a leltár átvitele, ugy szintén a L a j t á n tuli fegyenczek ner Károly, P a p Károly és Spies Antal urak személyében megvisszaszállítása s más szükséges teendők hosszabb előmunkála- választott szavazatszedő bizottmánynak, ki a szavazatok összetot s időt igényelnek, zavarok kerülése végett, a feloszlatást számlálása után az egylet elnökeül W u k a n i c h Victor, alelnökül -azonnal eszközlésbe vétetni nem ajánljuk, e helyütt csak lehe- D r . Schwartz Miklós, pénztárnokul D r . Schreiner Károlv, I - s ő tőségét jelezni, s Nagyméltóságodnak becses figyelmébe az esz- titkár s egyleti ellenőrül Dr. P o t t y o n d y Ágost, I l - i k t i t k á r s mét ajánlani kívántuk, helyeslése esetében, a kivitelt előkészitő egyl. irat- s könyvtárnokul D r . Mayer Gyula, választmányi taintézkedéseket Nagyméltóságod minisztériuma nyert megha- gokul Barla Károly, F ű z y László, D r . Kánia József, P a p K á g y á s után teljesíteni fogná. . roly és Balogh Alajos helybeli ügyvédek választattak meg. A választás eredménye kihirdettetvén s éljenzés s átalános örömnyilvánitás mellett fogadtatván a választási elnök az egyleti elnöknek átalános éljenzés mellett az elnöki széket Különfélék. átengedi. (A debreczeni ügyvédegylet) f. hó 1-én rendes ülést t a r t Dr. Mayer Gyula, egyleti titkár. ván, az igazságügyminiszter következő válasza olvastatott fel: (Törvény
a törvényes
rendnek
fentartása
végett
eljáró
ka-
Tisztelt ügyvédi egylet! Szíves volt a tisztelt ügy- tonai hatalom iránt.) Miként kelljen nyilvános zavargásokkor a védegylet f. hó 6-ról 11. szám alatt hozzám intézett be- katonai hatalmat felszólítani és eljárni? — próbamintául közölcses iratában helyeslését nyilvánítani azon javaslatom jük az arra vonatkozó „ b a j o r törvényt felett, mely az uj perrend behozatala alkalmából a királyi 1-ső czikk. H a az illető polgári hatóság a belbiztonságnak, tábla felosztását s a semmisítő törvényszéki intézmény vagy törvényes rendnek fentartása végett a fegyveres hatalmat felszólítja, akkor a felszólításnak mindig írásban kell történnie. behozatalát tárgyazza. Szükség esetekben azt szóval is t e h e t n i , de azután azt Kiváló örömömre szolgál, hogy nézeteink ezen mielőbb írásban kell ismételni. fontos, hazai törvénykezésünkre nézve oly nagy hord2-ik czikk. A katonai hatóság határozza m e g , hogy a erejű tárgyban találkoznak. fegyveres hatalom mily erőben és mily fegyvernemekben külA közvélemény a kormányok egyik leghathatósb dessék ki.
A hallgatólagos szerződésekről.
A szokás azonban kellett, hogy megalkossa ez intézményt, mert a mezőgazdaság levén a fő nemzeti A jogintézmények a társadalom egészséges állapo- vagyontényezö, a bérletnél számtalanszor fordult elő. tában mindig és mindenütt a mutatkozó szükségleteknek De eredetéhez képest ingatag és kevéssé volt öntuszoktak megfelelni. Valamint a nyelvben a szó, ezt datos. Idegen jogok befolyása később ezen bajon doctrimegelőző fogalom nélkül nem gondolható, ugy egy nalis uton segített. Szerencsésebbek voltak e tekintetben bizonyos életalakulatnak kell előbb lenni, s csak azután az örökös tartományok, hol a kormánykezében levén a teremtethetnek az ezt szabályzó jogintézmények. De törvényhozási hatalom, sokkal könnyebben s kevesebb mind a nyelvek képzettségéről a népek szellemi életének akadályokkal küzdve rendeztettek a magánjogi viszofejlem fokára lehet következtetni, ugy a társadalmi, gaznyok. A romai jog behatása alatt észjogi alapon készítdasági viszonyok változatainak is, az institutiok majd tetett el a polgári törvénykönyv. Ennek idevonatkozó inkább, majd kevésbé kifejezett, gazdag és szabatos voli a intézkedése csak röviden, de annál határozottabban és felel meg. szabatosabban tárgyalja a hallgatólagos szerződéseket. Ali ez az egész jogot illetőleg is. Miután azonban Es pedig a fogalomhatározaton kivül a bérlet szaa részletes intézkedések összegéből egy a nemzeti szelkaszában. Ha a b. szerződésben előleges felmondás lemnek megfelelő rendszert lehet kiokoskodni, az alapköttetett ki, a szerződés a felmondás elmulasztása által igazságok minden jogi nyilatkozatban természetszerűleg ujittatik meg hallgatag. benfoglaltatván, leginkább az egyes intézmény taglalás Mindazáltal haszonbérleteknél a megújítás csak tünteti fel, volt-e szüksége a népnek e vagy ama ügyletre, mily mérvben kivánta a forgalom annak szabatos egy evre terjed, de ha a rendes élvezet csak későbbi időszakban következhetik annyi időre, a mennyi szüksékifejezését? Egy ily részletes intézkedés a hallgatagon kötött ges arra, hogy a haszon egy ízben beszedethessék. Oly kibérlések, melyekért a bér csak egy vagy fél esztendő szerződés. A szerződések szóval vagy Írásban kifejezett nemei múlva szokott fizettetni, félévre minden rövidebb kibérmellett kell egy oly esetre is gondolni, midőn előlegesen lések pedig annyi időre újíttatnak meg hallgatag, a nem egyezkedvén a felek, tetteik által nyilvánították mennyi előbb a bérlési szerződés által meghatározegyrészről akaratukat, másfelől pedig beleegyezésüket. va volt. S ez azáltal történt, hogy a hallgatag szerződések vagy Hasonlókép intézkedik a franczia jog, mely a Code a gyakorlat vagy a törvényhozás utján létrejöttek. civil 1774. §-ban ezeket foglalja : A hallgatag szerződésekre legpraegnansabb eset az, Egy mezei jószágnak bérlete, mely Írásban nem midőn a bérlet minden szóval vagy írással történt egyez- köttetett, annyi időre vélelmeztetik bérbe adottnak, a kedés nélkül meghosszabbittatik, csupán azáltal, hogy mennyi szükséges arra, hogy a bérlő a gyümölcsöt bea bérlő a jószágot használja, a bérbeadó azt elnézi s el- szedhesse. nézése által arra beleegyezését adja. ü g y valamely rét, szőlő vagy bármely más évenMagyarországon erre nézve törvény nincs, mert bár kint gyümölcsöző telek kibérlése egy évre vélelmeznem tagadhatni, hogy némi közönynyel viseltetünk min- tetik. dig a szabatositás iránt, hogy pedanssággal vádoltatott, A szántóföldek bérlete, midőn azok, dűlőkre (Soles ki csak alapos volt; mégis igaztalanok volnánk őseink iránt, ha minden mulasztási bünterhet emlékökre akar- on saisons — érti a hármas telki gazdaságban az ugar nánk tolni, ha nem vennők tekintetbe, mikép minden földet) oszlanak, annyi évre vélelmeztetik bérbe adottigyekezetük mellett sem tudták békésen javitani, pó- nak, a hány dülő van. Ezekből világos, hogy ily határozott intézkedések tolni, a mi rosz vagy hiányos volt. Szerencsétlen politikai fekvése hazánknak hozta magával, hogy a gravami- mellett, szokási jogunk a versenyt nem állhatja ki, s nalis politika átokként nehezedett törvényhozásunkra, ezért sóhajtunk, mielőbbi rendszeres törvénykönyv alkos az országgyűlés a mult sérelmeinek orvoslásával volt tása után, mert addig az osztrák polg. törvénykönyv elfoglalva, mely sysiphusi munka meggátolta minden j hiányát mi sem pótolja, ha meggondoljuk, hogy szokási magánjogi reformálásban. I jogunk szilárd alapot nem nyújthat.
Az országos fegyintézetekről. Ili
av
a.
A magyar koronái tartományok legsúlyosabb fegyenczei a Trencsénmegye Illava mezővárosában levő intézetben szenvedik büntetésüket; a fegyház mérsékelt magaslaton fekszik, a Vág folyó balpartja s a Trencsinböl jövő országút között, két, szabályos alak nélküli épületből: a gr. Königseggféle elhanyagolva volt kastélyból s a mellette levő volt trinitarius zárdából áll, melyek közöttük fekvő 6 udvar s a k ö z i k b e épitett városi plébánia templom által választvák el egymástól; az egészet gyümölcsös kert s ennek szélében 2 öl magas fal veszi körül. Az épületek kisajátitása s a fegyintézetté alakítás az államnak 920,000 frtjába került. Az építkezés 1855. kezdetvén meg, három év múlva lett befejezve. Befogadhat 21 hálószobában 634 fegyenczet; vizsgálatunk egyik napján 1865. deczember 6-án 488-at tett az Összes létszám. Az eddigi gyakorlat szerint a 10 éven felüli büntetési időre Ítéltek, ugy papírpénz- s közhitelű papirhamisitásban bár rövidebb időre marasztaltak küldettek ide, tehát mintegy a legveszélyesebbek és javithatlanok börtönének tekintetett,
noha ezen feltevés alap gondolata, főleg a bankjegyhamisítók idesorolása által nagy részt téves, mert ezen utóbbiaknál a bűntett elkövetésénél legtöbb esetben könnyelműség, pazarlás vagy ellentétei az elcsábítás, nyomor és szükség szoktak az inditóokok lenni, legkevesebbszer rögzött gonoszság. Tekintsünk e fegyintézet népességére, s a legsúlyosabbnak ítélt bűntények következő csoportját fogjuk 1866-ban képviselve látni. Az év folyamában az összes létszám 664-et tett, mely számból volt: gyilkos 287, rabló 243, tolvaj 33, gyújtogató 22, emberölő 16. csaló 2, pénz- és közhitelpapir-hamisitó 6L; ezekből 35 egyén életfogytiglani börtönre itélve. Legnagyobb számmal a gyilkosokat láttuk feltűnni, s erre jogosított lehetne talán mégis az eddigi feltevés, melyből az következett, hogy az amúgy is kevés sikert igérő javításra, nem méltó nagy költséget s gondot forditni. Sem az alapot, sem a következtetést nem osztjuk, mert a tapasztalás azt bizonyitá, hogy a nagy bűntettesek gyakran sokkal hajthatóbbak a javulásra, mint a kisebbek. A véres tett, mely gonoszságának képét egész iszonyában szemei elé állítja, lelkiismeretének megrázása, nem ritkán Önismeret, megbánás s a megkezdett ut odahagyására indítják a bűnöst, s igy a gonoszságának nemcsak legmagasabb, de fordulópontjává is válik. A szenvedendő büntetés ezen irányt minden eszközzel tovább kellene hogy fejlessze, a csirát növelje, nem pedig elfojtsa. Illaván azonban csak ez utóbbi történt, s ha intéze-
ffcink javitás helyett csak a gonoszság terjesztői, ugy bizonyára első helyen Illava áll köztük. Nagymérvű rend és tisztaságot bizonyára senki az intézetben még nem tanult, mert bár merre tekintettünk,tisztátlanságot láttunk mindenütt, ugy az udvaron, mint a lépcsőkön, folyosókon, munka-és hálóteremekben,mely utóbbiaknak egyik piszok szegletében az egyformán ronda üritő- s mozsdócíöbrök egymás mellé helyezvék. A hálótermek biztonság tekintetében kifogás nélküliek, mert egy a szobában befelé nyiló vastag vasrácsosajtó s egy második vastag faajtó, három zár és két lakattal csukva minden kitörést lehetetlenné tesz; nem elégit ki azonban a bennök uralkodó rend, nem a tisztasák. Egymás mellé helyezvék az ágyak illetőleg fapricsek ugy, hogy három-négy sorban az ágyak feje a többiek végével egybe é r ; pokróczok, melyek közül igen sok rongyos, fedik a nyughelyeket nappal, még éjjente a fegyenczek ruháikkal részint takaróznak, részint azokat maguk alá, vagy az ágy alá rakják, vagy a szobába szélyel hányják; e rendetlenséget látni csakugyan érdemes, s ez eddig senkinek fel nem tünt, a ruharongálásból származó kár eszébe nem ötlött. Az üritőszékek némely szobában a szegletnek fallal elkülönített s ajtóval zárt üregébe helyezvék, de a szelelő csövekkel ezek sincsenek ellátva, mig másutt a csöbrök egészen szabadon állanak. A fegyenczek testi tisztaságára szintén kevés gond fordíttatott, mert ha télen talált bekerülni, megfürösztése a jövő nyárra maradt, holott az intézetnek igen csinos fürdőszobája, 5 czinkád s 3 zuhanynyal van felszerelve, melyeket a gőzgéppel melegített vízzel is könnyű ellátni. A nyári fürdésre ezenkívül az egyik udvaron 1 egy uszodaszerü nagy víz medencze van, melybe a viz a külső patakból vezettetik, s használat után a Vágba bocsáttatik le; ily szép fürdési készlet mellett, egész nyáron át mégis csak egyszer részesülnek a fegyenczek a fürdés jótéteményében, télen bár lábmosásról szó sincs, noha itt is meg van a munkácsi ferde szokás, hogy mindenik fegyencz a beszolgáltatáskor két kapczát kap, melyeket, ha már neki is igen piszkosaknak tetszenek, önmaga kell hogy mosson. Az intézet kóroda 8 szobával, külön kórodai konyha s egy nagy teremmel a munkaképtelenek számára, igen csinos berendezésű; a tetszős sárgára festett á g y a k , a tiszta ágynemű, éjjeli szekrények s minden szobában közös használatra egy asztal, biztosítják a betegnek a testi javulásra szükséges kényelmet; a kórodának fénylő tisztasága ellentétben a többi helyiségek állapotával, a kedélyre is jótékonyan hat. Deczember 4-én 24 beteg s 31 munkaképtelen nyert ápolást s ellátást, kiknek egyike sem panaszkodott ugyan rosz gondozásról, de nekünk tünt fel, hogy az intézeti rendes orvos napjában csak egyszer tart kórházi látogatást, az étkek kiosztásánál nincs jelen, s az egészséges fegyenczek közt nem fordul meg ; kérdőre vontuk ez utóbbi körülmény felől, de azon feleletet nyertük, hogy az igazgató ezt nem szívesen látja, s ha néha mégis tenni akarja, azt előre kell bejelentenie, s igy mindig csak különös engedély mellett bocsáttatik be, holott az utolsó őrnek is szabadságában, sőt kötelességében áll, a fegyenczekkel érintkezni, miof ez az orvosnak tiltva van. Megróttuk volna az orvos irányában ezen és nem kellő helyen alkalmazott tulszigort, de mivel az igazgató vizsgálatunk ideje alatt egészségi szempontból nyert szabadságát használta, ez úttal nyomatékosan intézkednünk nem lehetett. Osztályozás a fegyenczek közt nem létezik; elenyészik a tömegben az egyén s mint ilyen névszerint csak a főkönyvben fordul elő. Beszolgáltatásakor az igazgató elé vezettetik, pár szóban intést nyer fegyintézeti viseletére; elvezeti azután a napos tizedes, valamelyik hálószobába tetszése szerint beosztja, s ha az orvos egyátalában munkaképesnek itéli, átadatik a bérlőnek, ki őt azon munkához rendeli, melyhez neki tetszik; ezzel a fegyencz fel van avatva, társai közé vegyül, s legfeljebb a fegyelmi büntetések száma által tűnhet fel ismét. Az igazgató — mint a panaszokból kivettük — személyesen ritkán jelenik meg köztük, a kinek pedig valami kérni vagy panaszolni valója akad, kihallgatás végett az illető őrtizedes utján kell jelentkeznie. Az igazgatás második hiánya az ellenőrzés hanyag gyakorlásában fekszik, miáltal ugy az állam, a bérlő által fizetendő munka dijakban, mint kereseti pénzeikben a fegyenczek káro-
sodhatnak, mert az igazgatóság soha sem tudja, hogy mely napon hány fegyencz s mily munkával foglalkozik, tehát nem is tudhatja, hogy ezek után hányszor fizetendő az államnak, az egyes fegyencz után naponkint járó 5 kr bér; a bérlő havonkint beadja kimutatásait s e szerint fizet, de váljon helyesen-e, eddig ellenőrizve nem volt; úgyszintén az egyes fegyencz soha sem tudja, ho;jy mennyi kereseti pénze van, mert itten a más intézetekben divó munka-könyvek behozva nincsenek. Az illavai intézet erkölcsi állapotán leginkább két métely rágódott eddig, melyeknek egyike a cantin, másika pedig az erkölcstelen őrlegénység vala; az intézetben ugyanis a bérlő a fegyenczek félkeresményének s az általa még ezenfelül munkaserkentésül adott jutalom dijak elköltésére, állandó korcsmát —- cantin — tartott, hol pálinkát, borovicskát, rhumot vehettek; házszabály lett volna ugyan, hogy vásárlások csak munka szabad időben történhetnek, de e szabály nem tartatott meg; végettvetendő ezen erkölcstelenségnek , elrendeltük , hogy jövőre csak kétszer történhetik hetenkint jobb élelmi vásárlás,, s ekkor is a fegyenczek nem mehetnek maguk a korcsmába vásárolni, hanem az általuk kivántakat előre felíratva, a kulcsos tizedes közben jöttével hozatják, s ekkor sem többet, mint egy napra elégséges élelmi czikket; a szeszes italok élvezetét az igazgatóság engedélyéhez kötvén s csak a méltóknak s nehezebb munkával foglalkozóknak rendeltük megengedhetőnek, de ezeknek is egy napra borból legfeljebb egy meszelyt, pálinkából pedig egy negyedet. Erkölcstelennek mondtuk feljebb az intézet polgári őrségét, de igen enyhe kifejezést választottunk s inkább nagy számukat merőben használhatlanoknak kellett volna neveznünk, mert sokan közüllök lekenyerezve a fegyenczek által, hireket & könyveket csempésznek a fegyintézetbe ki és be; erkölcsiségüket eléggé jellemzi az, hogy 80 egyén közül 34 concubinatusban él; de ezeken kivül az illavai szolgálatra még azon okból is alkalmatlanok, mert 65 közüllök egy szót sem beszél magyarul. Kitanitásukra nem sok fordíttatott; az igazgató megfogadja a legényt, megkapja az intézeti ruhát, a fegyvert kezébe adják & rögtön szolgálatba rendelik, a mikor aztán nézi, hogy társai mit tesznek, s ő is hasonlóan cselekszik; különben szolgálati utasítással a fegyőrök nincsenek is ellátva. Az igazgatóságnak meghagytuk, hogy ,,kötelességének ismerje a legszigorúbb eszközökkel fegyelmezésükre törekedni, illetőleg a használhatlan egyének helyett, a szabályszerű eljárás megtartásával, másokat szerződtetni s mindeniket kötelességére megtanítani." (Vége következik.)
K ii 1 o ii f é 1 é k. (A
bécsi földtani
intézet
működési
terve)
a
folyó
évi
nyári időszakra, a mennyiben hazánkat illeti, a bányászati és kohászati lapok szerint következő. Legnagyobb része a rendel kezés alatt álló erőknek Magyarország északi és Galíczia déli részének részletes felvételével lesz elfoglalva; közvetlenül a mult évi munkálatokhoz csatlakozva három osztályban fognak a fölvételek eszközöltetni; az I. osztályban : Rozsnyó, Szomolnak, T o r n a , S z e n d r ő , Zemplén és Szántó vidékén Foetterle F . bányatanácsos vezénylete alatt Wolf H. és b„ Andrián F. geologusok, valamint Pfeiffer és Hofímann bányamérnökök fognak működni. A I I . osztályban : a Magura hegység éjszaki lejtőin, L u b l ó - , Lőcse- és Szebenvárosok vidékén Dr. Stache G. bányatanácsos vezénylete alatt D r . Neumayer geologus és HÖfer H. bányamérnök dolgoznak. A I I I . osztályban : Bártfa, Eperjes és Kassa vidékén Stur D. bányatanácsos vezénylete alatt Paul C. M. geologus, Meyer R. bányamérnök; és b. Vivenot mint önkéntes fogják teljesíteni a fölvételt. Tervben volt, hogy Erdély délkeleti részén fogják megkezdeni a részletes fölvételt, de ettől a nélkülözhetlen térképek hiánya miatt el kellett állani. Stur D. bányatanácsos gf. Bethlen által meghivatott, hogy a halmágy vidéki rézérczek viszonyait tanulmányozza. TARTALOM : Adalék a halálbüntetés végrehajtása körüli tanhoz. (Vége.) Dr. Eckmayer Ágosttól. — A hallgatólagos szerződésekről. — Tárcza. Az országos fegyintézetekről. Illava.— Különfélék. — Melléklet: egy ív curiai ítéletek.
Felelős szerkesztő: D r . D Á R D A Y S Á N D O R . Főmunkatárs: Ö K R Ö S S B Á L I N T .
ről P e s t r e küldenek fel; s tekintettel arra, hogy ezen eljárás — amint itt be van rendezve — mintegy előiskolául szolgálhat a majdan életbe léptetendő közvetlen szóbeli és nyilvános eljárásnak, nem lesz érdektelen a vidéki ügyvédek és birákra nézve, ha kellő tájékozás végett e lap hasábjain azt megismertetjük. P e s t v á r o s törvényszéke és sommás birósága előtt csak oly ügyvéd képviselhet f e l e k e t , kinek oklevele ezen törvényszék előtt ki van hirdetve. Valamely ezen törvényszék előtt ügyködésre feljogosított ügyvéd helyettese képen pedig tárgyalásoknál csak oly j o g v é g zett ügyvédjelöltek jelenhetnek meg, kik az elméleti vizsgálatokat már letették és a törvényszéknek be vannak jelentve. Sommás idézésre mindenki köteles a tárgyalási napon délelőtti 11 és 12 óra között a törvényszék előtt jelentkezni. Nem t e h á t u g y , mint a vidéki városok és szolgabirák előtt ,,inter duos luminas," vagyis reggeli 9-től délutáni 6 óráig. Déli 12 órakor makacsság kiáltatik ki. E z következőképen történik. E g y jegyző vagy tollnok megjelenik a városházi épület első emeletén levő törvényszéki üléstermek előcsarnokában, átveszi a megjelent felektől illető kereseti vagy végzés példányaikat, a meg nem jelentek neveit kikiáltja, s a ki erre meg nem szólal, hogy jelen van, makacsnak tekintetik, s mint ilyen a keresetben elmarasztaltatik. H a mindkét fél megjelenik, bemennek együtt a nagyobb ülésterembe, mely két részre van osztva. A terem nagyobb felét a biróság foglalja el, a kisebb rész, korlátok által elkülönítve a felek és hallgatóság részére van fenntartva. A biróság négy t a g b ó l áll. Főbiró két tanácsnok és egy j e g y z ő vagy tollnok. A tárgyalás sommás ügyekben közvetlenül az itélő birós á g előtt t ö r t é n i k ; nem tehát ugy, mint Magyarország többi bíróságainál, egy tárgyaló biztos előtt. A két perlekedő fél szemben a bírósággal a korlát előtti asztalnál foglal helyet. J o b b r ó l a felperes, balról az alperes. A háttérben levő üllőhelyeket a hallgatóság foglalja el, mert a tárgyalások nyilvánosan folynak, azokon mindenki jelen lehet. A kereset-levelet s mellékleteit a jegyzőkönyv vezető olvassa fel. E r r e az alperes védelmét élőszóval köteles előadni; s még az sem engedtetik meg neki, hogy ellenbeszédét Írásból olvashassa, nehogy a tényálladék hosszadalmas és felesleges perbeszédek által bonyolittassék. H a illetékes kifogás tétetik, azzal az érdembeni védelem is előadandó. Szolgáljon tájékozásul a vidéki ügyvédeknek, hogy P e s t v á r o s törvényszéke mindazon esetekben, midőn a kötelezés Pesten i g é r t e t e t t teljesíteni, vagy csak az áruk itten
lettek megrendelve, sőt akkor is ha valami részletfizetés i t t történt, magát következetességgel illetékesnek szokta kimondani. A fellebbezés sommás ügyekben nem akadályozván a végrehajtást, ez oly lényeges körülmény, mely kiváló figyelembe ajánlható. Felperes ugyanigy válaszol. S az alperesi viszonválasz hasonlóan élőszóval adandó elő. Bizonyítékait mindenki tartozik a tárgyaláshoz elhozni. Szokásos, hogy mindenik fél magával viszi t a n ú i t is. D e ha azok nem akarnak birói idézés nélkül megjelenni, vagy az azokra való hivatkozásnak szüksége csak a perbeszédek folyama alatt merült fel, azok kihallgatására egy közeli h a t á r n a p t ű zetik iii. H a előre szükségesnek t a r t j á k a felek némely tanuk kih a l l g a t á s á t , azok megidéztetése végett már a tárgyalás előtt néhány nappal is folyamodhatnak. Miután a felek feleseléseiket befejezték, a törvényszék egyes k é r d é s e k e t szokott még néha intézni a perlekedőkhöz a tényálladék jobb felderítése végett. Megrendeli, ha szükségesnek t a r t j a , a hivatalt tanuk kihallgatását. A kihallgatás nyomban mégis történik, ha a tanuk kéznél vannak. Az ellenfélnek szabadságában áll ellenkérdéseket tétetni. A vallomást esküveli erő«ités követi. A tanúvallomások felett azonnal észrevételeket is tehetnek a felek. Midőn mindez megtörtént, a törvényszék tanácskozik e g y pár perczig, s azonnal kihirdeti élőszóval az ítéletet. Néha az is megtörténik, hogy a törvényszék az igazság kiderítése végett a feleket személyes megjelenésre idézi elő. S ennek a leo-több esetben kedvező hatása van ; mert a fél, ki nincsen ugy a tagadáshoz szokva és a csűrés-csavarást nem érti ugy mint az ü g y v é d , ha ügyes kérdésekkel forgatja őt a biróság, nem t u d j a soká kerülni az igazságot, hanem a l e g t ö b b esetben is váratlanul kipottyantja. A személyesen megjelenő felek egyezségre is könnyebben rábirathatók, mert a per valószínű kimenetele őket, kik a bizonyítás theoriájához nem sokat értenek, nem teszi oly elbizakodókká mint az ügyvédeket. A z ügyvédek is jelenlehetnek ugyan, de a ténykörülmények i r á n t ily esetekben a feleknek maguknak kell szót állani, s őket csak a jogi védelem illeti. Megjegyzendő még, hogy ha csak félbizonyitékot t u d o t t valamelyik fél maga mellett előállítani, sokszor kivált oly esetekben, midőn a sommás szóbeli perut szerződésileg lett kikötve, a póteskü is megítéltetik. Im ezen eljárást követi Pestvárosa a sommás szóbeli perekben. Kivánatos volna, ha ezt a vidéki biróságok is utánoznák, hogy igy az egykor mégis csak életbe lépendő közvetlen és nyilvános szóbeliség mindenütt a gyakorlat által előkészítessék. F . B.
unitárius . mózes hitű
Az országos fegyintézetekről. Ili a v a. (Vége.) A naponkénti séta vizsgálatunk idejéig, a középső udvaron történt, melynek térsége u g y hosszúság, mint szélességben 22 lépésre terjedt, s minden oldalról a fegyépülettel van környezve. E szűk helyen kellett volna 170 ember testmozgást tegyen s egészséges üde levegőt élvezzen, noha ez utóbbinak ide hatása el van zárva. A sétaidő alatt a fegyenczekre csupán a környező épületek folyosóinak ablakai mellől tekintett le néha két kirendelt őr; tehettek itt s beszélhettek tetszés szerint, senki nem törődött velük. E z e n egészségileg nem kedvező s erkölcsileg aggodalmas szokást megszüntettük, s a már más intézetben behozott sétálási rendet itt is meghonosítottuk, helyiségül a kórház előtti egészséges levegővel biró t á g a s u d v a r t jelöltük ki. A javításra szolgáló eszközök közül az isteni tiszteletre fordítjuk figyelmünket először, s tájékozás végett felsoroljuk 1866. és 1867-ről a fegyenczek létszámát vallási különbség szerint: 1866. 1867. rom. katb 361 247 gör. egy 41 26 gör. n. egy, . . . . 113 113 í helvét . . 104 94 evan - ' \ ágost. . . 31 23
1866. 2 12
1867. 2 12
617 összesen 664 E z e k b ő l vallási ismeretekkel nem birt 204 illetőleg 189. Mindezeknél a vallási oktatás mondhatni parlagon h e v e r , mert csak a külső isteni tiszteletre s átalánosságban t a r t o t t egyházi beszédekre, némely felekezetnél még ezekre is gyéren, szorítkozik; ugyanis a római és görög katholikusok minden szombaton, ünnep- és vasárnapon látogatják ugyan a sz. misét s ekkor evangeliutn magyarázatot is hallanak, de a g ö r ö g nem egyesültek c s a k é v e n k i n t 4 —5-ször, mindkét felekezetű evangélikusok pedig csak 8 — 10-szer részesülnek ezekben. Az intézet rendes lelkéssze a rom. katholikus Kottesoffszky Alajos, kinek tevékenységi köre csak a?, isteni tisztelet t a r t á sára, betegek ellátására, saját vallású halottainak temetésére terjed. Tőle is azon panaszt hallottuk, hogy a fegyenczekkel egyenkint érintkezésbe lépnie tiltva van, s ha ezt néha a k a r j a tenni, az igazgatótól mindig külön engedélyt kell kérnie. A gör ö g keleti szertartásuak lelkésze Lazárevics Luczián sz. széki ülnök s lipótvári fegyintézeti lelkész. M i n d k é t felekezetű evangélikusok ielki üdvét, a t.rencséni ágostai lelkész C s e r n o K á r o l y gondozza, mig az izraeliták évenkinti két n a g y ünnepén az 1866-ban meghalt rabbi helyét K o h n trencséni kántor tölti be. Vallásos szertartású temetésben csak a római s görög k a tholikus fegyenczek részesültek, a többi keresztények e nélkül lettek sírba eresztve, csak midőn legközelebb az illető lelkész
ismét megjelent, mondott el egy imádságot a kiszenvedettnek hantjai felett. Az izraeliták hullái mindig átadatnak a községnek, mely saját költségén s szertartásai szerint temetteti el azokat. Koporsót különben mindenik kap, melyért ha az elhaltnak kereseti pénze van, abból 2 f r t 50 kr vonatik le, ha pedig nincs, a bérlő ingyen köteles adni. A lelki ügyeknek ily módon történt kezelésére megfelelő világot vet, az intézeti nazarénusok, vagy mint magukat nevezik, „ Ú j h i t ű e k " felekezete. Ezen secta egy már elhalt fegyencz által hozatott be a fegyházba, ki a lelkészeknél buzgóbb próféta levén, oly tevékenyen működött, hogy már 1862-ig 59 tagot téritett hitére, kiknek száma azóta leapadt ugyan , de még öt követője máig is van. Beszédbe bocsátkoztunk egyikkel mi is, s ugy találtuk, hogy igen korlátolt ismeretkör mellett, vallási meggyődése, bármely felekezet minden positiv hitágazatának tagadásában s az egyszerű moralitás hangsúlyozásában áll. A római katholikus kápolna kellően fel van szerelve, de az evangélikusoké még az áldozó kelyhet is nélkülözi; a szükséges beszerzendőnek jegyzékét mellékletben csatoljuk. Elemi oktatás tökéletesen hiányzik az intézetben, noha berendezett iskolahelyiséggel bir; 1864-ben 2—3 hónapon át tartatott ugyan tanítás, de a bérlő azon neheztelésére, hogy tőle a fegyenczek a munkaidőben elvonatnak, ismét be lett szüntetve, pedig 1866-ban az összes létszámból 221, 1867-ben 189 egyén találkozott, kik semmi elemi ismerettel nem birtak, s a fiatalság — 16 — 25 évesek — az előbbi évben 181, az utóbbiban 173 fővel volt képviselve. A könyvtár sorjegyzéke 231 kötetet mutat ugyan fel, de ebből csak 76 nem imádságos könyv vagy katechismus; a kivett számból is igen kevés a sziv és észképző hasznos olvasmány; nagyobb része naptár. Illavára csakugyan szükséges volna néhány hasznos könyvet beszerezni, mert különösen a papírpénz hamisitóknak majd mindnyája tud olvasni, magasb szellemi képzettséggel biró fegyencz pedig az általunk felvett két év mindenikében 11 találkozott. A fegyenczek munkáltatása az átalány bérlettel 1864. november 1-től 1870. deczember utolsójáig Deutsch Károlynak van átadva, ki átalány díj fejében 27 35 / 400 krt kap a fegyenczek után fejenkint s naponkint. 1864. előtt a fegyenczek semmit sem dolgoztak, kivéve a házi szükségletekre néhány egyént, azonban dijazásban ezek sem részesültek. Ily állapotban vette át Deutsch az intézetet, s el kell ismernünk, hogy két év alatt nagyszerű g y á r r á alakította át, melyben annyiféle munka f o l j t a t t a t i k , mint egy más intézetben sem, és hogy foglalkozáshiány soha sem fordul elő. Bizonyára minden látogató, ki felületesen tekinti meg az intézetet, a munkatermekben uralgó tevékénység s a kikerült munkák csinossága által meg lesz vesztegetve, de ha bővebben vizsgál, azon Ítéletet kell hozni, hogy gyár-városban szabad emberek közt, a munkának ilyen felosztása és szervezése igen is helyén volna, de fegyintézetben, hol a rabnak a tanulandó munka által képesittetnie kell arra, hogy a megnyert szabadságban munka ügyessége segítségével élelmét biztosítsa, nincs. Elismerjük tehát, hogy az üzlet folyama s a vállalat önmagában szép, de a fegyenczekre nem oly mértékben j ó t é k o n y ; nem pedig azért, mert első sorban gyár, melyben az egyén csak részmunkássá, a gépnek egy kerekévé válik; némi kivételek itt is vanuak, de egészben s átalában ítéletünk áll, a mi kitűnik következő vázlatból: 1867. deczember 6-án a létszám 488-at tett, kik közül 405 volt a bérlő által foglalkoztatva és pedig: a czipőgyárban 153, házi czipész 9, szabó 10, gyufa gyaluló 14, esztergályos 4, asztalos 18, festő s fénymázoló 7, szalmaszék fonó 20, raktár felügyelő 1, szekérkenőcs skatulya szegező 19, a fát fürészelő s gyaluló gépek kerekeinek hajtására 50, lakatos 3, gyufadoboz ragasztó 41, mosó 12, szakács és pék 13, házi munkás 18, küldöncz 6, vegyes munkára 7. Tekintsük e munka nemeket külön : a czipő-gyárban igen csinos női czipőket készituek, de oly nagy munka felosztással, hogy egy teremben csupán felbőrt varnak, a másikban a külön darabokat ragasztják össze, a harmadikban a bélést illesztik bele, a folyosókon 20 varró gépen az egészet megtűzelik, mig az utolsók a huzószalagot csirizelik hozzá, a talpalás a bécsi gyárban történik. Több évi foglalkozás után, ha szerencsés a fegyencz. s minden munkát végig tanul, talpalás nélkül egy czipot ki bir állítani, de mint megtudakoltuk, még eddig kevés ilyen fegyencz találkozik. A házi vargák csak foltozást végeznek, mert az uj bakancsokat a bérlő készen hozatja ; a szabóknak rendes foglalkozása szintén foltozás; a gyufa gyalulás oly gé-
pies, mindig egyforma s unalmas munka, mely a szabadulónak legritkább esetben nyújt kenyeret; egészségi szempontból is kifogás alá esik, a fa-gyaluló és fűrészelőgép kerekeinek hajtása, mely nehéz munka mellett a fegyencz nemcsak hogy semmit sem tanul, de egészségét megrontja s erejét idő előtt kimeríti; elvetendőnek tartjuk végül a skatulya szegzést. A többi munkák azonban, melyek mindössze aránylag kevés embert foglalkoztatnak, czéljuknak megfelelnek. — A szerződés szerint igen csekély munkabér van a fegyenczek részére kikötve, de a hivatolt tabella, az intézetben tényleg folytatott munkákra nagyrészt nem is alkalmazható, mert például a czipészeknek darab számra s egészen kiállított munkáért van a díj kikötve, holott mint láttuk, legnagyobb munka felosztással 8 többnyire napszámmal dolgoznak; más munkákért mint például az asztalosoknál, a tabellában 3 kr napszám van megállapítva, holott darabszámra fizettetnek; némely munkák dija végül, mint például a festők s szalmaszék fonóké, egyátalán nincs meghatározva. A bérlő azonban mindeddig saját haszna kedvéért, a szerződésen felül igen jól fizette őket, ugy annyira, hogy egy fegyintézetben sem keresnek a fegyenczek annyit, mint Illaván, noha e dus fizetésnek eddig az erkölcsiségre csak káros hatása volt, mert a munkásságot a kapzsiság ösztönénél fogva, mondhatni munka dühhé emelte, s az isteni tiszteletet is, mint idő rablást kerültté tette, de anyagi hasznuk sem nagy volt a dus keresetből, mert az igazgatóság eléggé hibásan ugy fogta fel a dolgot, hogy fegyenczi keresetnek csak azon pár krajczárt kell tekinteni, mely a szerződés kirovása szerint fizettetik nekik, a többit pedig, mint pusztán a bérlő jóakarából eredőt, ajándéknak, holott e díjazás, ajándék ugyan a bérlő részéről, miután vele nem tartozik, de a fegyenczekre kétségtelenül munkabér, mert a ki szorgalmasan nem dolgozik, nem részesül benne. E téves felfogás eredménye az volt, hogy csupán a szerződés szerinti csekély munkabérre lett ama szabály alkalmazva, mely szerint jobb élelmezésre a keresménynek csak fele költhető el, a többi pedig a kiszabadulás idejéig kamatozás mellett visszatartatik; igy történt azután, hogy a kereset majdnem egészen a cantin utján a bérlőpénztárába visszaszállt, s igy lett eszköz adva, a már elől vázolt rendetlenség s erkölcstelenség terjedésére. Hogy számadatokra támaszkodhassunk,, kitudtuk, miszerint a fegyenczekre legjövedelmezőbb foglalkozás a czipőgyárban, legkevésbbé pedig a házi munkáknál kínálkozik, igy az elsők megkeresnek havonkint 5 — 6 forintot, mig az utóbbiak 24—48 krajczárt; legtöbb keresete volt 1866ban egy czipőgyári fegyencznek, azaz 72 forint, mig 2 f r t 88 krajczárral, legkevesebb egy házi munkásnak. Az összes fegyenczek szerződés szerinti munka dija 1866ban 2331 f r t 8 krt tett, miből kamatozásra a kiszabadulásig 1165 f r t 94 kr tétetett félre. A bérlő külön dijazásai 8465 f r t 7 krt tettek, miből kamatozásra csak 85 f r t fordíttatott. Hozzá tartozóiktól a fegyenczek 1866-ban 653 forintot kaptak, mit szintén jobb élelmezésre fordítottak, s igy mindhárom tételt összeszámitva, a cantin 10,225 f r t 21 kr tért vissza a bérlő kezébe. A kereseti pénzek hová fordításának szabályozása, Illaván alig halasztható tovább, mert a fegyenczek rokonai által küldött pénzekre például azon gyakorlat áll, hogy a mely fegyencznek még 10 forintja tőkesitve nincsen, annak e pénzekből mindaddig levonnak e czélra, mig a 10 frt kikerekittetik,. az azontuli összeg szabad rendelkezésére áll. 1866-nak végén az összes fegyenczek letéteményezett pénze 11,115 f r t 12 krt tett, miből 10,550 frt a pesti zálogházban gyümölcsözött. Az egészségi állapotra befolyással levő s részben m á r emiitett körülményeken kivül, figyelmet kell forditnunk még különösen a táplálásra. Ez Illaván kielégítőnek mondható,, mert a szokásos mennyiségű vastag ételen kivül, naponta l 1 /^. font kenyeret s háromszor hetenkint 8 lat főtt állapotban mért hust kapnak a fegyenczek; a böjttel súlyosbított ítéletek száma mindazáltal itt is igen nagy, mert 1866-ban 664 fegyencz közül 215-nek Ítélete rendelt böjtöt, és pedig havonkint egyszer 13, két hetenkint egyszer 8, hetenkint egyszer 118, kétszer 26 egyén böjtölt. A magyar büntető gyakorlatban nem igen fordul elő azon súlyosbítás, milyet egyet Illaván találtunk s ez, évenkint h á romszor egy-egy napi setét kamara. Mindenesetre inkább ajánlható, főleg az egyszerű magány elzárás, mint a böjttel való sulyosbbitás. A betegségi esetek száma 1866-ban 5 0 1 - e t t e t t 15,111 betegségi nappal, 1867-ben pedig 409-et 12,499 nappal. L e g n a -
jf
í*
gyobb mértékben agümŐkór szerepel, az utóbbi évben egymaga írtban állapítják m e g ; e megállapítás azon időben természete124 esett el, utána a tüdőhurut, esúz és görvély. A halálesetek sen a nemesekre értetett. száma tett, 1864-ben 77, 1865-ben 61, 1866-ban 60, s 1867-ben Miután azonban az 1836 : 13. t. cz. becstelenitési pernek 51-et; a halál okául pedig a két utóbbi év közül az elsőben 47, saját felperességük alatt folytathatására a nem nemeseket is az utóbbiban 42 esetnél gümőkór említtetik. feljogosította; miután az 1848. V I I I . t. cz. a közös teherviselést kiAz egészségi állapotra oly kártékony hatású bilincselés Illaván megfelelően emberies gyakorlatra talál, igy 1867. de- mondván, s a I X . t. cz. a robotot is örökre megszüntetvén, a <;zember 9-én 480 fegyencz közül csak 50 viselt vasat, mert az földesúri törvényhatóságokat is mind polgári, mind büntető orvos és igazgató sanitariusok jelenlétében legaláob egy időre bíráskodás tekintetében eltörölte, a X I . t. cz. pedig mindenkire nézve ugyanazon biróságot rendelé; felmentik a rabot e teher alól. miután az 1844. I V . t. cz. a nem nemeseket nemesi javak Oly törvény tehát, melynek meghiusulta a század emberies gondolkozásánál fogva, az esetek legnagyobb többségében birhatására is feljogosította, az V. t. cz. pedig bárminemű majdnem bizonyos, csak jogbizonytalanságot szül, túlélte magát közhivatalra képeseknek nyilvánitá; miután végre az 1861. julius 23-án életbe lépett, s az s eltörlése igen kívánatos. 1848. törvények szellemére hivatkozó, s a jogegyenlőség elvére A fegyintézet tiszti orvosa medecinae et chirurgiae doctor Kraincz Nep. J á n o s , ki Bécsben nyervén diplomáit, sok támaszkodó (I. R. 38. 39. I I . R. 2.) id. törv. szabályok I I . R . ideig török szolgálatban állott, s egy éven át a jeruzsálemi kó- 2. 3. §-ai világosan kimondák, hogy a büntettek iránti eljárás roda igazgatója volt; az utolsó 8 évben a fegyintézet rendes tekintetében is a nemes és nem nemes közt különbség nincs, és orvosa; az intézetben hely szűke miatt nem lakik, de külső pedig a nem nemes emeltetik a nemeshez, és ugyanezen szabágyakorlatot — legalább jövedelmezőt — az illavai lakosság sze- lyok I. R. 36. 38. §-ai a nemes és nem nemes részére ugyanazon génysége folytán nem űzhet. Orvosi képességét megitélni hiva- biróságot rendelének; Mindazok, kik a törvény előtti egyenlőség elvét nemcsak tottak nem vagyunk, de az eddig akadályt szülő ok mellőzése után, szorosan megkívánnék, hogy a kórodában s az egészsége- hirdetik, de azt komolyan keresztül is vinni akarják, méltán sek között is gyakrabban forduljon meg. A fegyenczek elbo- várhaták, hogy többé korunkban a nemes és nem nemes, annál csáttatásáról felemiitjük, hogy a büntetési időt kitöltött fegyen- kevésbbé okleveles polgár és nem ilyen polgár közt az ugy neczek, a hatóságok minden értesítése vagy az egyének osztályo- vezett becstelenitési perekbeni birságra nézve sem leend, nem zása nélkül, közvetlenül az igazgatóság állal tétetnek szabad lehet különbség. lábra s ugyanettől kapják az útlevelet, mely czélra a szolgabiAzonban teljesen csalódtak, mert számtalan alsóbb s róság elégséges blanquettel az igazgatóságot ellátja. felsőbb birósági ítéletek ellenmondhatlanul bizonyítják, hogy is különbség: okleveles O O tétetik a nemes és nem nemes, A gyakorlatban levő fegyelmi büntetések közül az intézet igen B' jegyzőkönyve leggyakrabban mutatja a magányfogság alkal- polgár és ilyennel nem biró polgár közt, amazok dijja a becsmazását, mely 1866-ban 294, és 1867-ben 365 napon át foga- telenitési perben 100 frtban, emezeké 40 s nem ritkán 20 frtban natosíttatott; a bojt 185 illetőleg 114 nappal jeletkezik, a bo- állapittatván meg. E g y ideig ily pert indítani sem lehetett, másként mintha tozás pedig 150 illetőleg 94 ütéssel, noha ez utóbbiak pontos 2 feljegyzésében okunk van kétkedni; a kényszerkabát, melyet a panaszló és általa követelt díj / 3 -dát, mely aztán a birósági jövőre a vele űzhető visszaélések miatt eltöröltük, 93 illetőleg és pedig némely helyen magáé a birói személyzeté lett, a mi a bírót minden törvényes eljárása mellett is a vesztes fél szemé249 órán rendeltetett felöltetni. A magányfogság végrehajtására , eddig 14 csinos és ben mindég érdekeltnek tüntette fel, előre lefizette. Most már egészséges zárkával rendelkezik az intézet; számukat a fegyelmi lehet a dij előfizetése nélkül is indítani, de mai napig fennáll a és közép udvar körül fekvő 6 szoba átalakításával könnyen le- törvény előtti egyenlőség elvét sértő ama gyakorlat, mely szerint a bírságokra nézve a fentebb jelzett különbség tétetik. hetne 50-re emelni. Már az sem helyeselhető ugyan, hogy valakit mintegy Illaván tapasztaltuk, hogy a Horvátországból küldött fepénzért rágalmazni, becsteleniteni lehessen (volt reá eset, a gyenczek ítéletei mellé, hiteles magyar forditás nem csatoltatik, a horvát nyelvet pedig a hivatalnokok egyike sem bírja; nehéz- régibb időben, hogy a marasztalt alperes, a midőn előtte az ségek támadnak ezáltal nemcsak az igazgatásban, de hiányzik ítélet kihirdetve lőn, a dijat kétszeresen fizette le, s ismét egyszersmind az alap, melyből kiindulva a fegyenczet egyénileg rágaltriazá a panaszlót) vagyis, hogy a becstelenitő pénzbírmegítélni lehessen, óhajtandó volna tehát jövőre, miszerint min- ságra és egyedül csakis erre ítéltessék; annál kevésbé lehet a den nem magyar nyelven fogalmazott itélet mellé, hiteles ma- kor szellemével és épen az 1848-ki törvények szellemével gyar forditás csatolíassék, mert az állami intézetek hivatalos ellentétben álló azon tant elfogadni; mely a X Í X - i k században mintegy szentesíti azon elitélt nézetet, mely szerint a nemesnek nyelve a magyar. i és polgárnak é r t s d : nemesi, polgári oklevéllel birónak (melyet Hivatalnokok az illavai fegyintézetben a következők: Az igazgató Adelburgi Abramovich József, előbb spiel- talán valamelyik őse igazi érdemeért a maga idejében, s azon korban méltán kiérdemlé) — mert oklevél kívántatik — becsübergi igazgató, 10 év óta helyben. lete minden tekintetben s minden körülmények közt drágább, A helyettes ellenőr Linczbauer Lajos, előbb a munkácsi mint bármely nem nemesnek, vagyis nemesi, polgári oklevelet fegyháznál, 3 év óta pedig az illavai intézetnél szolgálja az elő nem mutathatónak. államot. Továbbá hazai magánjogi törvényeink közt visszaállíttaAz első tiszti írnok Hóffbauer Lajos. A második tiszti írnok Potuczek Ede, (saját kérésére a tott az 1840. X X I I . t. cz. is, vagyis: a csődtörvény, melynek műrai fegyintézetbe helyeztetvén át, jelenleg : ifj. Fekete Antal). 85- §. b. pontja a bukott feleségének hitbérét hasonlóul a neEzen hivatalnokok egyike sem bir szolgálati utasítással, messég és nem nemesség, sot még polgári oklevél szerint is nyíltan osztályozza, s bár az id. törv. szabályok IV-ik részének úgyszintén, az intézet sem, jóváhagyott házszabályokkal. bevezetése ezen törvényt ,,a nemesi és nem nemesi, személy és 1866-ban 63,368 frtba került az illavai fegyház, miből egy vagyonbeli különbségnek a törvény előtti egyenlőség elvéből fegyencz tartására esett naponkint 34 k r ; az egész év alatt pe- folyó megszüntetésével" léptette is életbe : mindazonáltal talán dig 123 frt 87 kr. azért, mert az id. törv. szabályok I V . R. 20-ik §-a, egyedül Vizsgálatunk alkalmával a szokásos házi bizottmány elébe törvényes hitbérről szól, s talán azt tartják a törvénykezés kihallgatás végett 63 fegyencz jelentkezett. terén némelyek, hogy e tekintetben most is az 1840. X X I I . t. cz. az egyedüli törvény, nem gondolva meg, hogy azon törvény intézkedése az 1848-ki törvény és a kor szellemével is mily K ü l ö n f é l é k . ellentétben áll: számtalan a példa, hogy csődperekben, kivált azokban, melyekben az id. törv. szabályok I V . R. 7. §-a alapján (.A debreczeni ügyvédegylet felirata a magyar kir. igazsdgügy-miniszterhez.JNagym. igazságügyi Miniszter U r ! A poli- is nem az ezen szabályok, de az 1840. X X I I . t. cz. szerint tikai viszonyok változásával hazánkban az osztrák törvények történik az osztályozás ; igen is különbség tétetik a hitbér közt, uralma is megszűnt, s a magyar polgári anyagi magánjogi annak mennyisége, a nemesség és nem nemesség s polgári oklevél szerint osztályoztatván. törvények visszaállíttattak. H a bár még a mai korban is akadnak egyesek, kik azt A rágalmazás vagy becstelenités megtorlásáról intézkedő hazai törvények is, jelesen a I í . t. k. II. R. 72. Cz. az 1723 : 57. hiszik, hogy a valódi nemességet egy oklevél birtoka megadhatja, mindazáltal hihető, hogy a törvényhozás e tekintetben, 1729 : 28. 1836 : 13. t. cz. t. cz. ismét életre hivattak. Az 1723 : 57. törv. cz. 3. 4. §-ai a becstelenitési dijt 100 s épen a codificatió utján más nézetet fog nyilvánittani, s tel-
tositási v é g r e h a j t á s t nem engednek, vagy annak a váltó foglaltató előtt elsőséget nem adnak. Hanem másfelől aligha szenved kétséget, hogy az id. törvénykezési szabályokat alkotó országbírói értekezlet, midőn azon szab. 1. r. 57. §-át megalkotta, s abban a biztosítási végrehajtásról is rendelkező 1840. X V . tcz. 2. r. 11. fejezetére mint alkalmazandó törvényre hivatkozott; tekintve, hogy a külföldi törvények is csaknem mindenütt adnak a hitelezőnek biztosítási végrehajtási jogot a köztörvényi ügyekben, ezen jogot a köztörvényi eljárásnál is meg akarta adni, s ha hiba az id. törv. szab. felidézett 115. §-sának fogalmazásában, mely vissza látszik venni azt, a mit az 57. §. adni akart, és abban van, hogy az érdekelt 57. §. az 1844. V I . tcz. 23. § sával öszhangzásba nem hozatott. Miután pedig azon baj, mely abban áll, hogy köztörvényi ügyekben biztosítási végrehajtás vagy nem adatik, vagy az megsemmisíttetik, illetőleg váltói uton félre tétetik, — tekintve különösen azt is, hogy e bajon, minden kétséget kizárólag, s teljesen még a netalán törvényerőre emelendő u j perrend sem segitend, mivel ennek 268., 269, és 270. §-sai intézkednek ugyan a köztörvényi biztosítási végrehajtásról, de még ezek mellett mindig fennállana az 1844. V I . tcz. 23. §-ea, a melynek értelmében mint eddig, ugy jövőre is a váltó hitelező félretét e t h e t n é a köztörvényi biztositási végrehajtás utján netalán
T
T
Á
K
^
C
^
Z
/ M « .
Az országos fegyintézetekről. Midőn a munkácsi s illavai fegyházak jelen sanyarú állap o t á t t á r g y a z ó hivatalos jelentést közöltük, csak megakartuk olvasóinkkal ismertetni azon beható vizsgálati eljárást, melylyel az igaza, miniszter által kiküldött Csillagh László és Tauffer Emil urak feladatuknak oly sikeresen megfeleltek. Mellőzve immár a többi hazai fegyintézeteinkben eszközlött hasonló vizsgálatról szóló jelentéseket, áttérünk azon javaslatokra, melyeket a kiküldött bizottmány a miniszter elé terjesztett. Az összes fegyintézetek állapotának részletes, s felfogásunk szerint hű előadása után, megbízatásunk legfontosabb és legnehezebb részéhez,azaz: eddigieken kívül ajánlatba hozandó nagyobb horderejű javításokhoz értünk. Nehéz feladat j u t o t t nekünk e téren; a kor műveltségét képviselő s egyöntetű elvekre alapitott büntetőjog hiánya, az elvi különbségek az itélet hozatala és alkalmazása körül, a vizsgálati eljárásnak szabályzatlansága, a büntetés lényege és czéljai iránti tájékozatlanság, a törvényhatóságok börtöneinek majdnem primitiv állapota, az országos börtönépületeknek hibás alkata s az itt dívó közös rendszer nagy akadályai jelenben az üdvethozó javításoknak; ezekhez járul a nagyobb mérvű törekvést bénító költség hiány, az intézeti hivatalnokok és szolgák nagy részének gyarlósága, e miatti fennakadás, s végre a közös rendszerre alapitott bérleti szerződéseknek hosszabb időre terjedő érvénynyé. Átgondolva mindezeket félünk, hogy az elsorolt nehézségek általunk nem lesznek legyőzhetők, s lendületet czélzó javaslatunk a javulás kielégítő valósulását nem eredményezheti. E leverő hittel szemben csak az vigasztal, hogy Nagyméltóságod őrködik e nagyfontosságú társadalmi kérdés sorsa iránt is, és a társadalom jólléteért munkás szelleme, nem szűnik meg az eszmék átérlelését és tisztázását elősegítve, az ügynek m e g n y u g t a t ó jövőjét, a büntetés czéljait biztosit^, s a gyakorlati élet tanulságai által hasznosaknak ismert vívmányokhoz képest, a törvényhozás utján mielőbb megalkotni; addig pedig bölcsessége kiemel bennünket gyengeségünk okozta zavarunkból, és a lélekismeretes pontossággal összehordott anyagból ez átmeneti — hinni szeretjük, a rövid idejű — jelenre, a lehető legjobbat és üdvösbbet létesitendi. Az összes fegyintézetek
kormányzatának
egyesítéséről.
Küldetésünk Nagyméltóságodnak kegyes megbízásából, minden országos fegyintézet vizsgálatára kiterjedvén, e feladatunk keretében vontuk az erdélyieket is. Az erdélyi intézetekre nézve, ez ideig a közvetlen felügyelést a kir. kormányszék, s a főfelügyeletet az úgynevezett erdélyi osztály által Nagyméltóságod gyakorlá. A két országnak tényleges egyesülése folytán, s a fegyintézetek vezetése körül szükségesnek mutatkozó egyöntetűség
szerzett zálogjogot, — oly nagy horderejű, hogy annak a köztörvényi hitelezők érdekében és javára mielőbb s bármi uton orvoslása felette szükséges és kívánatos. Alapszabályainkban lefektetett hivatásunkhoz képest kinyilatkoztatjuk, hogy köztörvényi ügyekben az 1840. X V . tcz. értelmében zálogjogot adó biztositási végrehajtásra a közhitel és forgalom érdekében szükség van, s ez az 1840. tcz. 2. r. 11. fejezete szerint, azonban folyamodó kárára és veszélyére megadandó, s annak, rendes uton megadatván s végrehajtatván, minden jóhiszemű hitelező részére, ha előbbi, a váltó hitelező zálogjoga felett is elsőbbséggel kell bírnia, annál inkább, mert a telekkönyvi rendszer szerint a lejárt követelést előjegyzés által ingatlan vagyonon biztosítani lehetvén azt, hogy a köztörvényi hitelező, magát ott, hol ingatlan vagyon nincs, tehát a biztosításra a dolog természetéből is folyólag, valódi és sokkal nagyobb szükség lehet, biztosithassa, megtagadni jogosan és igazságosan nem lehet; annál kevésbé tartható fenn azon nézet, mely szerint a köztörvényi birónak ugyanazon törvények szerinti eljárása s az ennek folytán szerzett jog kevesebb értékű legyen, mint a váltótörvényszéki eljárás folytán szerzett hasonló jog. K e l t Debreczenben az ügyvédegyletnek 1868. augusztus 9-én t a r t o t t rendkivüli közgyűléséből. Simonffy
Sámuel
mk. elnök.
Kovács
Sándor,
mk. titkár.
és czélszeröség szempontjából, bátrak vagyunk Nagyméltóságodiíak tisztelettel ajánlani, hogy a két ország fegyintézeteinek kormányzata azonnal egyesittessék *). A fegyintézeti
hivatalnokokról.
A fegyintézetekben alkalmazandó javitások sikere, hivatalnokainak gondos megválasztásától f ü g g ; kebleinkben a részvét mély érzete él embertársaink sorsa iránt s nem Örülünk ezek szerencsétlenségén; megdöbbenve nyilatkozunk oly t e r mészetű dolgokról, melyek többeknek s ezek közt ártatlan családoknak sorsát lesz tán m e g r o n t a n d ó ; de a nyilvános pálya emberének a közügy rovására nem szabad szive meleg dobbanásait beszéltetni; azért leplezetlen szólunk Nagyméltóságodhoz mondván, hogy fegyintézeteink számos hivatalnokai, ezek közt különösen az igazgatók (tisztelet a kivételeknek) fontos állásuknak nem feleltek meg. I d e mellékelt beadványunkban személyenként kiterjeszkedve j u t t a t j u k Nagyméltóságadnak tudomására, az elkerülhetlen változtatásokat. Szabadjon remélnünk, hogy Nagyméltóságod kegyes elhinni, miszerint e javaslatunkban nyilvánuló meggyőződésünket megóvtuk a személyes tekintetek benyomásitól. Az
igazgatóról.
Az igazgatói állás, legfőbb és legfontosabb a fegyintézetek keretében. Az igazgató lelke az intézetnek. Tőle f ü g g az intézet anyagi és szellemi állapotának előmenete vagy hanyatl á s a ; az összes hivatalnokok alárendeltjei levén, azok munkássága, pontossága, és ügybuzgalma felébresztésére nagy hatással van. A felügyelők sorsáról közvetlen rendelkezvén, ezek jóviselete az ő gondosságának szüleménye. Bérleti rendszerben, a bérlő ellenében tágkÖrü ellenőrzést gyakorolván, a szerződés hű betöltését ő eszközölheti, hűtlen eljárásért ő vonható feleletre. A kormányzatot és házi fegyelmet ő intézvén, állásának tekintélye és befolyása nagyhatású a fegyenczekre is. Emelheti hivatala tekintélyét és befolyását egyéni tulajdonaínak fényével. A tudományokban, az emberisme és lélektanbani otthonossága, a bátorság, határozott elvek, önmérséklés, tapintat, fedhetlenség, ü g y - és igazságszeretet, kitartás, erély, szükséges ékességei egyéniségének, bírásuk biztos fokozója hivatalos hatásának is. Á fegyintézetek beléletében, fordulnak elő esetek, midőn az igazgatónak helyes tapintata és szilárd fellépése rendes medrébe szorítja a már hullámzó izgalmakat, s intézkedéseinek gyorsaságával elejét veszi a bajoknak, melyek idején nem fékeztetvén, az amúgy is kétes sikerű rendszernek minden jobb hatását hosszú időre koczkáztatják. Mindez j e l z i : hogy az igazgatónak kiválóbb társadalmi állásához, és nagy fontosságú hivatásához méltó, és á felé irányult bizalmat kiérdemlő egyéniségnek kell lennie. Helyes megválasztása nem könnyű feladat. Tévedhet a választó választásában, a válalkozó saját félreismert hivatásában is; mindkét irányú tévedés az ügy várt eredményét hiusítja meg. A z é r t tisztelettel alólirttak, azon meggyőződésüknek
adnak szavakat, hogy ezen állásra kinevezendő egyének, egy évig ideiglenes minőségben alkalmaztassanak; ezen idő után az arra méltóknak végleges kinevezésével, örömmel és megnyugvással adhatja Nagyméltóságod bizalmának állandó zálogát. Az igazgatói rendszeresített fizetés, mig a törvényhozás arról illőbben nem intézkedik, az irányzó pénzügyi tekinteteknél fogva jelen mennyiségében meghagyandónak véleményeztetik. A
lelkészekről.
Az igazgató után nagyfontosságú egyén a lelkész. A lelkész gondviselésszerű működésében első közeledik részvéttel, a szokatlan helyzetében sötét gondolatokkal küzdő fegyenczhez. Első n y ú j t j a a tévelygőnek a vigasz malasztját, s a felüdülhetés reményét. O fedezi fel a szivek mélyében élő javulás csiráit, kelti,növeszti azt, mig gondjai alatt megerősödötten a m e g u j u l t és feltámadt embert Önmagának és a társadalomnak visszaadhatja. Szép hivatás, magasztos feladat ez, méltó az isten igéje s az öröklét hirdetőihez. Erre vállalkozók az emberiség javáért feláldozó szellemmel, emelkedett nézletet, tudományos jártasságot, lankadatlan buzgalmat, és törhetlen türelmet egyesíteni hivatvák. Az igazgató és lelkész átgondolt összevágó működésének a rendszer hiányaival küzdő fegyintézeteinkben is, szép eredményű tér nyilik. Illő tehát, hogy szervezésére figyelemmel legyünk. Mint a részletes rajzban előadni szerencsések valánk, az erdélyi intézetek leghiányosabban vannak ellátva lelkészekkel; egyik intézetnek sincs rendes lelkésze, s az alkalmazott lelkészek valódi hivatásaikat épen nem, hanem csak a vallás szertartásait teljesítik. Szomorú állapot ez javitó intézetben; hasonló ahhoz, ha az útra inditott bénának, erre szolgáló mankó használatát tagadnók meg. Magyarországban a róm. katholikus fegyenczek számára minden intézetben egy, Lipótváron két lelkészi állás van rendszeresítve. Ezek közt a Mária nostrai lelkésznek szép képzettséggel párosult buzgalmát, az illavainak lelkesült törekvését, a lipótvári volt első lelkésznek, — ki már más — a tanári pályán működik, szép reményekre jogosított ügyszeretetét, a munkácsinak a tanitás terén feltűnő önkéntes szorgalmát, e helyen érdemül megemlíteni kötelességünknek tartjuk. A többi vallásokat tekintve, egyedül Lipótváron van egy görög nem egyesült lelkész rendszeresítve; a különböző vallású fegyenczeket, a vallás vigaszában a helyben levő, vagy másutt lakó lelkész, kisebb nagyobb jutalmazásokért, lakása távolsága vagv érkezése szerint megállapított időszakonkint részeltetik. Ezek közt az igazság érdekében kell hogy kiemeljük Amisics György váczi gör. nem egyesült lelkésznek önkebléből fakadt azon nemes buzgalmát, hogy a két görög vallás számos hiveit, nemcsak a vallás vigasztaló tanaiban részelteti, de egyénenkint sikerrel alkalmazott oktatásival az erény ú t j á r a vezérelni iparkodik. A vallás egyenlőség korában, annak elveivel össze nem férő ezen állapoton mielőbb javítani szükséges. Kell hogy minden vallású lelkésznek mód adassék, mielőtt a fegyenczet vallása hivének képezné, bizalmát kinyerni s ezáltal a gondjaira bizott fegyenczben az embert felébreszthetni. Minthogy azonban a nem feledhető pénzszűke miatt, hazánkban divó minden vallások szerint, minden fegyintézetben külön lelkészek ezúttal alig lennének rendszeresithetők, e bajon ugy gondolnánk segíthetni: ha Nagyméltóságod minden intézet számára 1 róm. kath. 1 görög, és 1 protestáns vallású lelkészt állapitana meg, ezen két utóbbi vallás lelkészei közül egyik intézetben egyik felekezetű, a másikban másik felekezetű alkalmaztatnék. Nagyméltóságod vezetése alatti minisztérium helyezvén el az intézetekben a fegyenczeket, ez az intézetenkint alkalmazott lelkészeknek vallási felekezetére lehető tekintettel történhetik. Erdélyben az unitária vallás is figyelembe veendő. Az izraeliták a fegyintézetekben kevés számmal levén, ezek lelki üdvét a közel lakó rabbik, fáradalmaikhoz emelt j u talomért, ezentúl is előmozdíthatják. A lelkészeknek fizetése műveltségükhöz és munkásságukhoz mért arányban, vallási előny nélkül állapítandó meg; eddigi fizetésük a gondnélküli megélhetést nem biztosította, annál kevésbbé szolgált módot a hivatásuk kívánta folytonos művelődéshez, — azért azt 800 frtban, és a hol lehető — illő szállásban, vagy ennek nemlétében 120 frt szálláspénzben vélnők megállapitandónak.
Az egészségi
állapot
és az
orvosokról.
Az intézetekről egyenkint szóltunkban kiterjeszkedénk azoknak egészségi állapotára is. Az intézeteknek kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb fekvése, az épitkezés czélszerü vagy czélellenes alkata, a jó és bő ivóvíz, átalában nagy tényezői, az egészség jobb vagy roszabb állapotának. De állandón jó hatást az erőtadó és elegendő táplálék, az ártalmatlan foglalkozás, a lélek nyugalmára ható jó rend, humánus bánásmód, a betegeknek szorgos ápolása, és mindig kész orvosi segély gyakorolnak. Intézetinkben a folytonos, s néha az egész testi erőt igénylő munkás élethez, — a kikért orvosi vélemények szerint — az élelem különösen minőségileg megfelelő arányban nem áll. Az étlapok a bérlet ideje és helye szerint, élelem minőségben változnak. A szamosujvári s az illavai több húseledelt tartalmaznak, mig másutt az állati tápok a lehető legcsekélyebb adagra olvadnak le. A fegyencz, kinek zárt élete a táp, s különösen vérszervei működésére befolyással van, h a , egészsége fenntartására mennyiség és minőségileg nem kap elég eledelt, könnyen esik szerencsétlen sorsának áldozatául. Befolyhat erre még az összezárás kinos gyötrelme, a hosszú fogság leverő hatása, a békónak állandó viselése, a kielégithetlen szabadságvágy, a bizonytalan jövő, a kedvellenes foglalkozás, az elhagyott család pusztulása, az esetenkint előfordulható igazságtalanság s durva bánásmód, és a lélekismeret furdalása; ezek mindmegannyi lélektani okok nagy szenvedéseket előidézhetők. Az egészség fentartására szükséges lenne, az intézetekben folytatható munkanemeket a később kifejtendők szerint meghatározni, a megállapított munkák jegyzékét a létező étlapokkal együtt, a belügyi minisztérium egészségügyi osztályának szakértő birálata alá bocsátani, s ennek indokolt véleménye szerint, uj és egyenlő a test erejét fenntartó ételek lennének minden intézetben jövő évre behozandók. Nem tartozunk azok közé, kik beteges philantropiától ragadtatva a fegyenczeknek bő élelmezését véleményeznők,csak azt óhajtjuk, hogy a fegyintézeteinkben a testi egészség fenntartására szükséges eledelt kapják. A törvényhatóságok felhivandók volnának, hogy addig is, mig a polgárisodás és emberies érzelem követelte büntető elvek törvény által érvényre emeltetnek, bilincs és böjtre ritkábban és csak a meghallgatott orvosnak véleménye alapján Ítéljenek; betegségekben sínlődő fegyenczeket pedig, az országos fegyintézetekbe, miután ezek kórodákká nem v á l h a t n a k , soha se szállíttassanak. A jó rend és igazságos elbánás, a hivatalnokok gondos megválasztása, és közvetlenebb felügyelet által biztosittassék. Az intézeti orvosok, nemcsak a betegek szorgalmas látogatására, de egyszersmind az egészségesek közt gyakran t ö r ténő megjelenésre köteleztessenek. S végre az igazgató elnöklete alatt, az ellenőr és orvosnak hozzájárulásával havonkint minden fegyintézetben egészségügyi tanácskozmány tartása javaltatik, melyben az orvos intézkedéseiről és észleleteiről számolván, az egészség igényelte javaslatait előterjeszsze; — ha ezek a ház fennálló szabályaival nem ellenkeznek, — megvitatás és megállapodás után rögtön hozandó határozat által érvényre emelendők, és foganatositandók; fontosabb, a ház szabályai változtatását czélzó vagy nagyobb költséggel j á r ó javaslatok, a tanácskozmányban megállapított véleményezéssel, végrehajtás előtt Nagyméltóságod minisztériumához felterjesztendők lennének. A jegyzőkönyv másolata a fontosabb tárgyról rögtön, különben negyedévenkint okvetlen felküldendő lenne. A jegyzőkönyv vezetését az ellenőr vagy helyettese teljesítené. AÜ ilyképen igénybe vett orvos majdnem egész idejét s tudományát az intézet egészségügyének szentelvén, szorgalmát és fáradalmait megillető díjazásban részeltetendő. Jelenleg az orvosok üzetése intézetenkint változik, pedig egyenlő kötelességek és feláldozás, hasonló méltányos jutalmat igényelnek, miért is az orvosok évi fizetését 1000 frt és lakásban, ennek nem létében 200 frt szálláspénzt illetményben vélnők megállapitandónak; kivétetnék ezen szabály alól a nagy-enyedi f e g y intézet orvosa, ki a csekély létszám miatt folyton elfoglalva nem levén, fáradalmainak 600 frt rendes fizetés és 200 f r t szállás pénzben elég jutalmát venné. Az iskola,
a tanitás
és a
tanítókról.
A vallás emelkedett tanai mellett, az iskola hatályos eszköze a javításnak. A fegyintézetek javítási czélja követeli,
hogy elzárt lakói, kiknek nagy része neveléahiány s elvadult indulat folytán lett a társasélet háborgatója, taníttassanak. A közös rendszer elvei szerint kezelt intézetek nem eredményezhetik az iskoláknak ama sikerdús hatását, minőt a magányzárkák lakóiról meggyőzően kimutatva tapasztalunk, — hol a tanitó egyénesitő bánásmódja által nemcsak tanit, de a fegyencz szellemi életét és önálló gondolkozását felébresztvén — nevelhet is. Az állam, midőn az elzárás czégeül a javítást is kitűzi, a javulás kétségtelenül hatályos ezen eszközének alkalmazását sem mellőzheti; mert az ismeretek gyarapodása, az életfenntartás eszközeit is szaporítja, s mert a felvilágosult s művelt lélek, már az eszme fogamzásakor elfordul sok oly ténytől, mely a durva s gyakran önvétke nélkül parlaglelkü egyént a bűn ösvényére csábítja. Nem tartozik e jelentés köréhez az elmulasz tott nevelés átkait felemlitni, s a bűn mindazon eseteit elsorolni, melyek áldozatukat a műveletlenség, fájdalom honunkban is terjedelmes terén toborzván, undok következményeik által a társadalom mulasztásait naponta érzékenyen ostorozzák, elég annak megemlítése, hogy a bűnnek számos esetben a tudatlanság is lehet forrása, s ennek tudata kell hogy felébressze mindazok figyelmét, kik időnkint hivatvák a tudás áldását különböző utakon szerte áraszthatni. Hogy a fegyintézetek sajátképeni tanodákká nem lehetnek, az kétségtelen; de nem zárja ki feladatuk hű követése, azon eszköz használását sem, mely a tanítás ösvényén, a tudatlanságnak — a bűn egyik csirájának — kiirtására törekszik. Mint az intézetek részletes rajzánál kitüntettük, az iskolák nincsenek mindenütt behozva; igy Szamosujváron s Ulaván nincs iskola; másutt nincsenek czéljaiknak megfelelő módon szervezve; N.-Enyeden a h. igazgató s őrparancsnok tanítják a nőfegyenczeket, Munkácson a rendszeresített tanítói állásra évek óta hirdetnek pályázatot, alkalmatos egyén azonban a 364 frt évi fizetésért máig sem vállalkozott; Lipótváron van iskola, de a csekély fizetés, nem nagy rugója a különben használható tanitó buzgalmának, s végre Yáczon megtartatik ugyan naponkint a tanítási óra, de a tanitó a fegyintézet részéről nyert fizetésből megélni nem tudván, az intézeten kivül keresi megélhetési módját. Ily alapokon szervezett iskolázás nem lehet hatályos segédeszköze a fegyenczek javításának; szükséges tehát újból szervezése, minek folytán bátorkodunk ajánlani: Hogy minden intézetben az iskola behozassék; hogy a tanrend és tárgyak a házi bizottmány által intézetenkint állapíttassanak meg; a szükséges taneszközök, a lelkészek és tanítók által összeiratván, beszereztessenek; a lelkészek a vallás tanítására, melyen minden fegyencz vallása tanórái szerint megjelenni tartozzék, köteleztessenek; a hiányzó tanitói állomásokra pályázat hirdettessék; s végre a tanítóknak évi fizetése 500 frtra és lakásra, s nem létében 100 frt lakáspénzre emeltetvén, ezáltal mód adassék magukat fontos hivatásuknak állandón szentelhetni. (Folytatása következik.)
ugy azok átszármaztatás után tizenöt nap alatt, sőt ezen határidő lefolyta előtt is, még mielőtt hivatalos használat alá vétetnének, vagy az azok alapján elvállalt kötelezettség teljesíttetnék, vagy valamely jogérvényes cselekmény foganatosíttatnék, az ezen utóbbi államterületben fennálló szabályok szerint illeték kötelezettség alá vétetnek akképen, hogy azon illetékösszeg, melynek azon államterületen, hol az okmány kiállíttatott, bélyegjegyek által vagy közvetlenül és szabályszerüleg történt lerovása igazoltatott, az illető félnek mindenkor be fog számíttatni. 19. A 18-ik pontban érintett illetékkötelezettség azon okmányoknál, melyektől az illeték bélyegjegyek felhasználása által rovathatik le, akképen teljesitendő, hogy az okmány kiállításakor felhasznált bélyegjegyek beszámítása után netalán még megkivántató illeték-többlet az erre jogosított államterület bélyegjegyeinek felragasztása és hivatalos felülbélyegzése által pótoltassék. 20. Azon okiratok, melyektől az illeték hivatal utján szabandó meg, a másik államterületbe lett átszármaztatásuk után tizenötöd nap alatt az illetékszabással megbizott hivatalnál bemutatandók. 21. A játékkártyáktól és naptáraktól járó bélyegilleték mindig azon államterületet illeti, a hol azok készíttettek, illetőleg nyomattak vagy a külföldről behozattak. Ha ezen tárgyat a másik államterületre átszármaztatnak, ujabb adóztatás alá nem vonatnak. 22. Ha az egyik vagy másik államterületen megjelenő időszaki lapok a másik államterületre átvitetnek, a mennyiben a bélyegilleték mérve mind a két államterületen egyenlő, ujabb bélyegilleték alá nem esnek. Budán, 1868. julius hó 23-kán. A magy.
'pénzügyminisztériumtól.
Előfizetési felhivás a
Jogtudományi Közlöny budapesti ügyvédi egylet közlönye heti szaklap 1868. utolsó negyedére kapcsolatban
a m a g y a r kir. c u r i a i
Ítéletekkel.
Szaktudósok közreműködésével szerkeszti:
főmunkatárs:
Dr. Dárday Sándor.
Ökröss Bálint.
K ü l ö n f é l é k . (Bélyeg törvényről.) Vége. 15. H a az adósságok az ingó vagyonból nem fedezhetők, ugy a fedezetlenül maradt adósságok az ingatlan hagyatékra a 14. pontban felállított arányban szintén felosztandók. 16. Az előrebocsátottak szerint (10 — 15. pont) közös hagyatékról mindkét államterületen külön terjesztendők be a hagyatéki kimutatással az illetékszabással megbízott hivatalokhoz. Mindegyik hagyatéki kimutatásnak az Összes hagyatékot, valamint azt is magában kell foglalnia, mennyi esik az összes hagyatéknak cselekvő és szenvedő állapotából az egyik és a másik államterületre. 17. Az 1., 2., 3., 4., 5. és 6-ik pontban emiitett okmányokra, iratokra, beadványokra, mellékletekre, felzetmásolatokra és hivatalos kiadványokra használt, nem illetékes államterületbeli bélyegjegyek mint nem létezők tekintetnek. 18. H a az egyik államterületen oly okiratok állíttatnak ki, melyek a másik államterületen állítva ki, illeték alá ott lettek volna vonandók, és ezen államterületbe átszármaztatnak,
kir.
Előfizetést feltételek: Negyedévre (október—deczember) Félévre (julius—deczember)
3 frt. 6 frt.
IMF* Rendes szétküldés eszközölhetése végett az előfizetések idejében beküldése kéretik. — Az előfizetési pénz- és reclamatiókat az alulirt kiadó-hivatalhoz, a kéziratokat pedig bérmentve a szerkesztőhöz kérjük intéztetni. S V
A t. gyűjtőket minden tiz előfizető után
egy
tiszteletpéldány illeti. A „ J o g t u d o m á n y i Közlöny 44 kiadó-hivatala. (Pest, egyetem-utcza 4-ik szám alatt). TARTALOM : Észrevételek az egyetemi tantervet a jog- és államtudományi karban illetőleg közölt „véleményre." Dr. S. J.-tól. — A zálogjogról. (Folytatás.) — Megjegyzések a fizetési napok és bemutatásról. Friedmann Bernáttól. — Javaslata a debreczeni ügyvéd-egyletnek a köztörvényi biztosítási végrehajtás ügyében. — Tárcza. Az országos fegyintézetekről. — Különfélék. — Melléklett: egy féliv curiai Ítéletek.
Felelős szerkesztő: Dr. D Á R D A Y S Á N D O R . Főmunkatárs: Ö K R Ö S S B Á L I N T .
Fennálló törvényeink szerint ugyan a bukás okait csőd eljárás utján lehet vizsgáltatni; miután azonban csődeljárásnak csak ott lehet voltaképen helye, hol adósság van, de vagyon is mutatkozik, ellenben ott, hol vagyon épen nem létezik, a csődeljárás is értelem nélküli, a hamisan és vétkesen bukókat, ille-
Az országos fegyintézetekről. (Folytatás.) A fegyintézetek
biztonsága
és a fegy
örökről.
A fegyintézetek biztonsága, azon gondos őrködésen nyugszik, mely a fegyencz ösztönszerű szabadulási vágyának sikerrel ellenáll, s a házi rend és szabályoknak pontos megtartását eszközli. Első része a büntetés lényegének tesz eleget, erős falak és zárak, s czélszerűen kiállított őrök ébersége által könynyen kivihető; a második, mely a büntetés relatív czéljait érinti, s a befolyó különböző tényezők számos elemeinek egymáshozi viszonylatánál fogva bonyolultabb, nehezebben valósitható. Fegyintézeteink épületei mindazon kellékekkel ellátvák, mik a szökés megakadályozására szükségesek; s ha a külső őrszolgálatra mindenütt sorkatonák alkalmaztatnak (mi gazdálkodási szempontból is ajánlható), biztonság tekintetében teljes megnyugvást nyújtanak. Nem nyilatkozhatunk ily kedvezően a belső rend és szabályok megtartásáról; az alig korlátolt szabad érintkezése a bennlevőknek egymás közt, nem lehet előnyére a házi rend és szabályok megtartásának; a szabad érintkezésből szövetkezések támadnak; a szövetkezések bűnösök közt tilos cselekvények forrásai, s e forrásokból az intézeten belől a kihágások, kivül a bűnök fertelmei erednek. Az ily káros szövetkezések megakadályozására, nálunk egyedül a fegyőrök hivatvák; s kétségtelen, ha ezek feladatuknak szentelve magukat, hű odaadással teljesítenék kötelességeiket, a rendbontások és kihágások ritkábbak, a javításnak alkalmazott eszközei sikeresb hatásúak lennének; a tett tapasztalatok szerint azonban, a fegyőrök nagy része nemcsak kötelmei betöltésében hanyag, de történik, hogy ők szolgáltatják az alkalmat és módot a kihágások elkövetésére. T u d j u k ezt az igazgatók szóbeli jelentéseiből, s a megvizsgált fegyelmi könyvekből, melyeknek lapjai a fegyőrök feljegyzett büntetéseivel telvék. Ez ideig nem nagy gond fordíttatott a fegyőrök megválogatására, az hozatván fel okul, hogy a csekély fizetésért a terhes szolgálatra alkalmas egyének nem válalkoznak; börtönügyünk érdekében nagyon kívánatos, hogy ezen ok mielőbb megszűnjék akadályozója lenni alkalmas egyének válalkozásának. H a azon eszménk, hogy a fegyintézetekben a külső őr szolgálatot sorkatonaság teljesítse, Nagyméltóságod helybenhagyása által valósulást nyerne, és csak a belső szolgálat maradna az állam által fizetett felügyelőkre, mindenekelőtt intézetenkint gondosan megállapítandó lenne a felügyelők szükséges száma, mely két egyenlő részre osztatván, egyik fele, az ismert képességű és kiválóbb tulajdonokkal biró egyénekből 1-ső osztályú felügyelőknek czimezve 260 frt évi fizetést, a másik fele a jó viselet által biztosított előmenetel reményén felül 220 f r t évi fizetést kapna, meghagyatván mindkét osztályúnak eddigi ruha és egyéb illetménye, a csizma illetmény 1 párról, mely igen kevés, jövőre 2 párra emeltetnék. A
bérletről.
Azt hiszszük, már az eddigiekben jeleztük ama meggyőződésünket, hogy a fegyintézeteinkben dívó közös rendszer, a fegyenczek megjavitására nem alkalmas; kifejtettük az érveket, melyek elméletben e rendszer ellen felhozhatók, részletesen előadtuk a fegyházak mostani állapotát, a gyakorlati életből merítve e fontos érvet, a közös rendszer elitéléseül; minthogy azonban a létező körülmények közt, nem arról lehetvén szó, hogy e rendszerrel felhagyjunk és csak arra szorítkozhatván, hogy a büntetés czéljait, különösen a javítás lehetőséget e rendszer keretébe illeszszük; habár nehéz is a viszonyok által emelt e korlátok közt üdvhozón mozogni, az ügy érdekében Nagyméltóságod utasítása szerint, azt megkisérleni törekszünk. Gondos tanulmányaink azon szűk ösvényt jelelik követendőnek, mely a becsúszott visszaélések kiirtásához, és a
tőleg csalókat csődön kivül a fenntebbi eljárás utján lehetne legczélszerübben feleletre vonni. Kelt Debreczenben, az ügyvéd-egyletnek 1868. aug. 9-én tartott rendkivüli közgyűléséből. Simonjfy
Sámuel,
elnök.
Kovács
Sándor,
titkár.
rendszerrel össze nem függő, a gondatlanság folytán hozzátapadt ártalmas intézkedések megszüntetéséhez vezet. Ily káros hatású intézkedésnek tartjuk az átalány-bérlet behozatalát; meglehet azok, kik az átalány bérletet a fegyházakban meghonosították, az állam pénzérdekeinek hasznos szolgálatot véltek általa eszközölni, hogy azonban a javulás eszméjét kizárták elmélkedésük köréből, az felfogásunk szerint kétségtelen; nem akarunk a szerződések részletes bonczolgatására kiterjeszkedni, sem azon jogokat elsorolni, melyeket a bérleti szerződések által a bérlők a házi rend rovására élveznek, csak megemlítjük azon káros benyomást, mit e bérletek a fegyenczek erkölcsi érzelmeire azáltal gyakorolnak, hogy ezek mindenüket a bérlőtől kapván, s viszont egész munkaerejüket a bérlőüzlet érdekeinek szentelni köteleztetvén, magukat az államtól eladott rabszolgáknak képzelik; s ezt természetesnek fogjuk találni, ha meggondoljuk, hogy a bérlő adja intézetben a kenyeret, ételt, ruházatot, ő határozza meg a folytatandó munkanemeket, a fegyenczeket ő osztja s alkalmazza a munkához, ő jutalmazza őket, ő világitja, fütteti s tisztogattatja az egész intézetet, a fegyőrök és hivatalnokok természetbeni illetményét ő szolgáltatja ki, szóval ő az intézetnek gazdája. Ily tágas az intézet minden egyes tagjára fel s alá egyaránt kiható üzlet, lehetlen hogy az intézet összes ügyeinek menetére nagy befolyást ne gyakoroljon, és ezáltal a gyanúra különben is hajlékony fegyencz kedélyét el ne mérgesítse, mi annál mélyebben vésődik érzelmeibe, minél világosabban bebizonyul, hogy ő csak a bérlő anyagi czéljainak eszközévé lőn. — Ártalmas hatású tehát a bérlet a fegyenczek erkölcsi érzelmeire, s általa káros az intézet szellemi czéljait tekintve; az anyagi érdekek korlátlan hajhászata, nem lehet ugyanazon körben a szellemi érdekeknek is előmozdítója. A két ellentétes érdek egymást megsemmisítheti, de egymás által nem izmosulhat. E z t tanusitják a fegyintézetekben szerzett és a részletes rajzokban tüzetesen előadott számos szomorú tapasztalataink. Minthogy azonban a különböző ido tartamára kötött bérleti szerződések, mindakét szerződő felet, s igy az államot is a szerződés megtartására kötelezik, lejártuk ideje előtt fel nem mondhatók, különben is azoknak rögtöni megszüntetése az állam részéről nagy áldozatot, a házi kezelés behozatala ellenben tetemes beruházást igényel; ezenfelül fedhetlen kezelés mellett az üzlet vezetésében terjedelmes ismereteket, jártasságot és összeköttetéseket feltételez; ezt pedig készületlen előállítani nem tudnók, — bátorkodunk azon indítványunkat Nagyméltóságod kegyes figyelmébe ajánlani, hogy Váczon a jelen átalány bérlet lejártával kísérletül, jövő évben a házi kezelés indíttassák meg, ugy értvén e házi kezelést, hogy a nyers élelmi szerek egész évre előleg kötött szerződés u t j á n vállalkozó által szolgáltassanak; a nyers munka anyagokat az igazgatóság beszerezvén, az egyéniségeknek lehetőleg megfelelő különféle alkalmas munkákat folytasson; a kész árukra szerződésileg igyekezzék biztos vevőket találni, s elfogadjon az általa vezetett munkaüzlet érdekeihez képest megrendeléseket is. Nevezett intézetnek a főváros közelsége, az épületeknek czélszerübb alkata, a vasút által biztosított nyilt közlekedési viszonya, e helyet a házi kezelésre kiválóan alkalmasnak jelzik, s ha Nagyméltóságod kegyes lesz ezen intézetre nézve javaslatba hozott hivatalnokok változtatását érvényre emelni, nagyon hiszszük, hogy Szamosujvárnál dicsérettel emiitett Czóbel P á l igazgatónak vezérlete alatt, nemcsak az intézet szellemi czéljának megfelelőbb eredményt, de leszámítván az első évi beruházási költségeket, anyagi hasznot is fogunk tudni felmutatni; ha e reményeink valósulandnak, a szerződéseknek időszakonkinti lejártával az előképül szolgáló itteni tapasztalatok és ismeretek nyomán, minden intézetben a házi kezelést behozni könnyű, anyagi értelemben kevésbé koczkáztató, — szellemi tekintetben pedig mindenesetre nyereményes lesz. Az intézetekben
űzött
munkákról.
Káros hatású intézkedésnek tartjuk a bérlőnek azon jogkörét, hogy az intézetekben folytatott munkákat üzlet érdekei szerint ő határozza meg, s hogy ezekhez a fegyenczeket majdnem kizáróan ő ossza bc. A munka a társadalom jóllétének alapját képezi, n a g y
hatással van a fegyenczek sorsára is; az intézetekben űzött munka haszonnal foglalja el a fegyencz börtönéletének nagy részét, tévelygő a gyakran bűnökbe merült gondolatát — üdvös sorakozást nyújtván — leköti, munkakedvet ébreszt; keresményének egy részét — jobb élelmezésre fordíthatván — enyhet ád, a másik része kiszabadulása idejére megtakaritatván, szabad élete első perczeit a bizonytalan hánykódástól és vétkes kísérletektől megóvja; ha pedig a közéletben is hasznos iparágnak megtanulására vezetett, becsületes megélhetését biztosítja. A társadalom megtévedt tagjaínak javítására törekvő, s bármily elveken nyugvó rendszerek, a munkát létszerük alkatába felveszik. A közös rendszer is felkarolja azt. Meg van tehát nálunk is honosítva, csakhogy a kibérlés által tévesen rendezve, mert munka és munkás a javítás czéljától eltérően üzlet czélokra eszközül használtatik; nem gyanusitjuk a szerződés szerzőit ily czélzattal, de hogy az élet meghiúsította jobb szándékaikat az bizonyos. Tekintsük a dolgot közelről részleteiben. A bérleti szerződések mellékletei közt találtuk a fegyintézetekben űzendő munka-nemek jegyzékét is; kiterjed az majd minden hasznos és jövedelmes iparágra; örvendtünk előre a fegyenczeink közt találandó ügyes és tanult kézműveseknek, azonban fájdalom! kevés kivétellel majd mindenütt csalódtunk; a jegyzékben foglalt munka-nemek egy része azért nem űzetik, mert a bérlőnek nem jövedelmez; a másik rész gyárilag kezeltetvén a felmunkálás részenkint történik, s igy lehetővé válik, hogy a fegyencz, ki bár évekig szorgalommal foglalkozik ugyanazon kézmünél, kiszabadulása idején ismeretét életfentartásául nem értékesítheti, miután űzött iparának csak egy részét ismeri, s a leglényegesebb részéről — például a czipészetben a szabásról — fogalma sincs. A kiszabott anyagok legtöbbnyire készen hozattatnak, s csak összeállításuk történik a fegyintézetekben, sőt az ís 5 — 6 kéz által, minden részecskét más készitvén el. Vannak azonban kivételek is; a tanult iparosok egész mű előállítására is használtathatnak, vagy oly iparágra nézve, mely bizonyos időszakban haszonnal űzetik, ilyenkor nagy buzgalom lepi meg a bérlőt, s minden alkalmas egyént, fokozván munkásságát külön néha tulos díjazással is, arra fordit. Ezekből is kitűnik: hogy fegyintézeteinkben a munka nem mint javitó vagy ovó szer alkalmaztatik, hanem mint üzlet eszköz, csupán nyerészkedésből. E baj égető sebét felfogásunk szerint ugy lehetne orvosolni, ha külön minden fegyintézetben a házi bizottmány által, a folytatandó munka-nemek, melyektől a bérlőnek semmi szin alatt se szabadjon eltérni, pontosan meghatároztatnak. A munkáhozi beosztás pedig az igazgató által, mindig az orvosnak és bérlőnek is meghallgatásával történnék, az igazgató képviselvén az állam érdekeit, a büntetés czélja és a fegyencz jövője iránti tekintetből, az orvos a fegyencz egészségi viszonyait, a bérlő saját érdekeit. A munkához történt beosztásról külön kimutatás vezettetvén, abba a beosztó bizottság tagjainak netalán eltérő véleménye bejegyeztessék, mi a börtönök főfelügyelője által legközelebbi alkalommal figyelembe veendő lenne. Eddig az orvosnak a fegyenczek munkáhozi beosztásánál semmi szava sem volt, pedig vannak munka-nemek, melyek gyengébb alkatú egyénekre nézve terhes betegséget, sőt halált okozók is lehetnek. Mint már alkalmunk volt megjegyezni, a bérlő minden munkaerőtől az államnak nyáron naponkint 5 krt, télen 3 krt fizet; ezenfelül munkaössztönül megvan állapítva minden munkától bizonyos tulkereseti díj, minek felét a fegyencz jobb élelmezésére fordíthatja, másik fele kiszabadulása idejére tőkésittetik. Ezen munkadíj minden fegyházban nem levén egyenlő arányban megállapítva, óhajtandó, hogy méltányosbb alapon egyenlőn szabályoztassék. A tulkereseti dijnak felhasználása pedig olyképpen rendeztessék, hogy a fegyencz a fegyintézetbe érkezte első évnegyedében, midőn büntetésének komolyságát leginkább kell érezze, abból jobb élelmezésére mit se fordíthasson, s csak ezen idő eltelte után engedtessék meg, keresményének egy negyedét élveznie; jutalmul és ösztönül a jobb viseletüeknek megengedhetvén as igazgató, a másik negyedet is felhasználni, miről azonban külön jegyzék, melyben ezen kedvezménynek oka röviden megemlítve legyen,
vezetendő. Ezen kedvezménynek megvonása büntetésül is szolgálhat. H a az élelmezés, fentebb az egészségi viszonyokról előadott javaslatunk szerint, intézetenkint az egészségnek megfelelőn rendeztetik, ezen kedvezmény a jobb élelmezés tekintetében mindenkire egyaránt megszünhetik. A keresmény fel nem használt része, ugy mint eddig, a kiszabadulás idejére tőkesitendő lenne. Megjegyezzük ez alkalommal, hogy a keresetből eredő tőke, a fegyencz munkásságának gyümölcse levén, jogos és méltányosnak tartjuk, hogy a megtakarított összeg — halál esetén, a fegyencz örököseinek kiszolgáltassák. (Folytatása következik.)
Jog- és államtudományi könyvészet. Kautz Gyula. A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon. (Nagy 8-rét, V I I I . 604 lap) fűzve 4 frt 40 kr. Megjelent Heckenast Gusztávnál. Kautz Gyula. Nemzetgazdaság- és pénzügytan tekintettel a gyakorlati ipar-életre a fennsőbb tanulmány szükségeire, meg az államkormányzat és törvényhozás feladataira. (696 lap, nagy 8-rét) fűzve 4 frt. Megjelent Heckenast Gusztávnál. Kautz Gyula. Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika folytonos tekintettel törvényhozási feladatainkra és társadalmi teendőinkre az anyagi érdekek terén. A magy. tud. akad. által 1000 frt dijjal koszorúzott pályamunka. ( V I I . és 678lap, n.8-r.) 1866. Fűzve 4 frt 50 kr. Megjelent Heckenast Gusztávnál. Kautz Gyula. Politika, vagy országászattan, tekintettel a két müveit világrész államintézményeire és törvényhozására. Rendszeres kézikönyvül (528 lap, nagy 8-rét) fűzve 4 frt. Megjelent Heckenast Gusztávnál.
• • T Előfizetési felhívás a
Jogtudományi Közlöny budapesti ügyvédi egylet közlönye heti szaklap 1868. utolsó negyedére kapcsolatban
a m a g y a r kir. c u r i a i
Ítéletekkel.
Szaktudósok közreműködésével szerkeszti:
főmunkatárs:
Dr. Dárday Sándor.
Ökröss Bálint.
Előfizetést teltételek: Negyedévre (október—deczember) Félévre (julius—deczember)
3 frt. . 6 frt.
S C Rendes szétküldés eszközölhetése végett az előfizetések idejében beküldése kéretik. — Az előfizetési pénz- és reclamatiókat az alulirt kiadó-hivatalhoz, a kéziratokat pedig bérmentve a szerkesztőhöz kérjük intéztetni. áPF" A t. gyűjtőket minden tíz elöiizetö után
egy
tiszteletpéldány illeti. A „Jogtudományi Közlöny" kiadó-hivatala. (Pest, egyetem-utcza 4-ik szám alatt). TARTALOM : Észrevételek az egyetemi tantervet a jog- és államtudományi karban illetőleg közölt „véleményre." (Folytatás.) Dr. S. J.tól. — Töredék nézetek az árvaügy országos rendezéséről. Gyárfás Istvántól. — A zálogjogról. (Vége.) — Javaslata a debreczeni ügyvéd-egyletnek az adóssági fogság eltörlése, s az annak helyét pótló eljárás iránt. — Tárcza. Az országos fegyintézetekről. — Jog- államtudományi könyvészet. — Melléklett: egy féliv curiai Ítéletek.
Felelős szerkesztő: Dr. D Á R D A Y S Á N D O R . Főmunkatárs: Ö K R Ö S S B Á L I N T .
rozva, mert ezáltal az ingatlant terhelő kamatok előre tudva lévén az eddigi törvényeink szerinti kétely meg volna szüntetve. Csak a kamatoknak 3 éves elsőbbsége ellen volna kifogásunk addig, mig a csődrendtartás szabályai hasonló módositást nem szenvednek, mert nem lehet a csődnél egy évi végrehajtási kielégítésnél pedig 3 évi kamatot számítani.
Az országos fegyintézetekről. (Vége.) A közös rendszerről
s a behozandó
osztályozásról.
A fegyenczeknek bűnös társaikkal szabadon folytatott érintkezésükben — az egymásra gyakorolható rontó befolyásban nyilvánul a közös rendszernek legártalmasabb hatása. — Az auburni rendszer pártolói, a szabad érintkezés káros hatását, a munkatermekben fentartott kényszer hallgatással s éjji magány elzárással törekszenek ellensúlyozni. A pensylvániai rendszernek a tapasztalás nyomán módosult elvei szerint, az elzárás nem absolut magányt jelent többé, hanem elkülönítést a bűnös társak befolyásától. Az elsorolt rendszerek közül melyik felel meg leginkább a büntetés czéljainak, nem e sorok hivatása kimutatni; itt csak azt jegyezzük meg, hogy a korlátlan érintkezés a fegyenczek közt, nagy ártalmára van a javulásnak; nálunk szabad érintkezést enged a fennálló rendszer, erős meggyőződéssel mondhatjuk, nem előnyére az állam által elérni vélt kedvező eredményeknek; minthogy azonban a rendszert magát ezúttal fel nem adhatjuk, a szabad érintkezést véljük megszoritandónak; a művelt külföld rég ismeri e megszorítást, az ugy nevezett osztály rendszerben; hiánya e rendszernek: hogy az emberi szem be nem hatván a szivek rejtélyes mélyébe, tévedhet a bűnösség mérvének megbirálásában, s ez által a bűn mételyes terjedésének szándékolt meggátlásában is. Megfontolván mindezeket, miután nem a legjobbnak bizonyultat megjelelni, de az alkalmazott rendszert lehetően javítani tisztünk, az otsztályrendszert nálunk is meghonositani, czélszerünek hisszük. Mivel azonban az épületek hiánya s a bérleti szerződések miatt annyi osztályt felállítani, mennyit a bűnösség feltételez, nem lehetne, a behozandó osztályozásra nézve 3 elvet gondolnánk kimondandónak, hogy: 1-ör minden országos fegyintézetben a 24 éven alóliak, az Öregebbektől, 2-or a műveltek a műveletlenektől, és 3-or az első ízben fennyitettek a visszaesőktől mindenesetre elkülönittessenek; ezen tág határok közt megengedtetvén az igazgatónak, a lelkészek meghallgatásával annyi osztályt alkotni, mennyit az intézetnek építkezési s egyébb viszonyai engednek, s mennyit a szem előtt tartandó javítás érdekében hasznosnak lát. Vakon indulni az osztályozás teljesítésében nem lehet, óhajtandó, hogy minden lépés komoly megfontolással történjék; a tévedések lehető kikerülése tekintetéből, szabadjon indítványba hozni a következőket: Minden fegyintézetben annyi számú magány zárka építtessék, mennyit a két hónap alatt beszolgáltatott fegyenczek átlagos száma igényel. A fegyencz az intézetbe érkezte után, a főkönyvbe beíratván, kitisztítva és felöltöztetve magány zárkába zárassék. Az ilykép elzárt fegyencz a büntetés komoly benyomásinak kitéve, megtört lelkének és érzelmeinek nyilvánulásiból biztossabban tanulmányozható, s bűnössége mérvének megállapítása könnyebben sikerül; az igazgatónak, lelkész és tanítónak levén kötelessége, naponkénti látogatás folytán teljesítendő gondos tanulmányozás és észlelés által azt meghatározni. A magány elzárás, az elérni czélzott tájékozhatás sikere szerint 2—6 hétig — kivéve az orvosnak alább kifejtett észrevételét — terjedhet, mely idő alatt tanitással és lehetőleg munkával is foglalkodtassék. A mint az igazgató az illető lelkészek meghallgatásával, a fegyencznek többé vagy kevésbé romlott érzelmei, indulatai s egyénisége iránt tisztában van, egyik vagy másik osztálynak hálótermében elhelyezi. A magány elzárás azon hasznos eredményen felül, hogy a czélszerűbb beosztást lehetővé teszi, azon előnyt is szolgál-
Meg kell jegyeznünk, hogy a munkában foglalt törvénytervezetből csak azon tételeket emeltük ki, melyek ellen kifogásunk lehetett, a többi helyes és czélszerü javaslatait, helyszűke miatt ide nem igtathattuk; e tekintetben a szíves olvasót a munka elolvasására kérjük fel. s. GY.
tatja, hogy az ügybuzgó igazgató, lelkész és tanítónak a később is követendő egyénisitö bánásmódhoz utat jelöl. Az orvosnak szintén kötelessége levén, hetenkint legalább kétszer a fegyenczeket magányban létök alatt meglátogatni, rendkívüli esetben, ha a fegyencz egészségi vagy lelki állapota szükségeiné, az igazgatónál a magány elzárás megrövidítése iránt írásbeli indokolt előterjesztést tehet, miről az igazgató elnöklete alatt az ellenőr és illető lelkészből alakult házi tanács szintén indokoltan írásban határoz; szabadságában állván az orvosnak ellenvéleménye felterjesztését Nagyméltóságod minisztériumához kívánhatni. A fegyenczek magány elzárásának idő tartama, ugy azoknak minő alapon történt osztályozása feljegyeztessék. Fő tekintet az osztályozásnál a fegyenczek közt történni, szokott megrontásnak megakadályozása levén, a fentebb jelzett elkülönítés a munkánál, a sétán, az étkezés körül, a templomban, sőt kórodában is lehetőn érvényesíttessék. Az osztályrendszer minél több és szűkebb körű osztályra oszlik, annál tökéletesebb lehet. Óhajtottunk volna mi is fegyintézeteinkben több osztály fokozatot megállapitni, különösen szerettük volna börtön rendszerünk keretébe, az osztályrendszernek gyakorlatban egyik legbiztosabb sikerű részét, a j a v u lás szerinti fokozatos osztályozást beilleszteni, azonban a lehetőre kelle szoritkoznunk, legyőzhetlenül ellenállván törekvésünknek az építkezési hiányok s hivatalnokainknak a börtönügy magasabb szellemébeni járatlansága; ily körülmények közt tartózkodásra intett leginkább azon tekintet, nehogy erőltetett intézkedéseink által a czélzott sikernek ellenkezőjét hozzuk létre. Nagyméltóságod börtönügyünk fejlődésétől jövőre sem vonván el figyelmét, vezérlete alatt az administratiónak marad feladata időnkint mindazt érvényesiteni, mit a gyakorlati élet tapasztalata, meghonositandónak ajánl. Javaslataink korántsem képezik, a lehető javítások non plus ultráját; beismerjük hiányait; ha az irányt, melyre végtelen nehézségek közt lépünk avatottabbak folytatni, avagy javitólag át alakítani fognák, az ügy nyereményét hazafias érzetünk csak megnyugvásával fogadná. Sokat lehet még a nálunk dívó közös rendszer körében is javítani, Lipótvárát például, helyzete s a fegyintézethez tartozó terjedelmes földbirtok közvetitő intézetül használni jelzik; Irlandnak e sajátszerű intézménye a mily nagy figyelmet ébreszt a börtötügy tudományos fejtegetői közt, oly hivatott lehet a büntetés czéljai s ezek közt a javítás valósításában eredményes vivmányá válhatni. Büntető törvények, érett közvélemény s alkalmas intézmények segélye nélkül, s pénzügyi bajaink közt, még jelenben ezen reform kivitelét indítványozni nem lehet. Az intézeti
könyvtárakról.
Alkotmányunk szerencsés visszaszerzése után reménylnünk kell, hogy összes államéletünkre nézve az elmaradás ideje eltűnt, s minden életbe vágó ügyeinknek gyors fejlődése, azaz: haladása megkezdődik. A társadalomnak fontos érdekei vannak a büntető jogban s ezzel kapcsolatos börtön rendszerben letéve; az elmaradás ezek fejlesztésében, elmaradás egyszersmind a nép erkölcsi érzete emelésében; előre indít e téren a mindennapi szükség, mert társadalmunknak vannak elmérgesült 3ebei, melyeket csak jó törvények jól alkalmazva gyógyíthatnak meg. Törvényhozásunk a polgárosodás színvonalán álló szabadelvű szelleme hinni engedi, hogy az 1840-es évek emelkedett iránya nem veszett el nyom nélkül, s ha ideje engedi a büntetés körül is érvényre emeli azon elveket, melyek ma már az emberies gondolkozásnak és a közmivelődésnek elfogadott elvei. Az ezen közben eső időt jól kell használni, használni kell különösen a fegyintézeti hivatalnokoknak, hogy a törvényhozás által eszközölt gyökeres reformok idején, mint képzettek, képesek legyenek a törvények intentióit valósítani; maga a gyakorlati tapasztalat nem neveli a szükséges képzettségű egyéneket, mert terjedelmes elméleti ismeretek bírása is igényeltetik ah-
hoz; habár egyesek áldozattal megszerezhetnék is a ma már tudománynyáizmosult börtönügyi ismereteket, nagyobb része a hivatalnokoknak csekély fizetéséből a szükséges könyveket megszerezni nem tudja. Segitni óhajtván ezeken, bátorkodunk tisztelettel javaslatba hozni, hogy minden fegyintézetben a hivatalnokok és felügyelők számára a börtönügyi ismeretekhez vezető s az állam által beszerzendő könyvek és folyó iratokból, kézi könyvtár állittassék fel. A könyveknek és folyó iratoknak megválasztása Nagyméltóságod minisztériuma által eszközöltetnék, kezelése az intézeti ellenőrre bizatván. E czélra az idén intézetenkini 100 frtot elégnek tartanánk, jövőben évenkint 50 frt lenne arra szentelendő. Tekintetbe vévén az állam nagy érdekeit, melyek a büntetés czélszerü alkalmazása által csak előmozdithatók, tekintve hogy a fegyintézeti hivatalnokok kellő képzettségének a társadalom nyugalmára kiható becse van, indítványunk valósulását a börtönügy egyik sikert igérő fejleményének gondoljuk. S minthogy az általunk bekivánt könyvtári lajstromok szerint, a fegyintézetekben létezik némi könyvkészlet, ezen magánosok adakozásából gyűlt könyvek azonban sem menynyiség, sem tartalomra nézve, a hasznos olvasmányok kellékeinek távolról sem felelnek meg; miután a hasznos ismeretek ápolása kétségtelen jótékony befolyással van az erkölcsök nemesülésére is, óhajtandónak nyilvánítjuk, hogy a hasznos ismereteket terjesztő könyvek, a fegyenczek számára is beszereztessenek, illetőleg szaporittassanak, mely czélra a fentebbi pont szerint az idén intézetenkint 100 f r t ; jövőre évenkint 50 frtot javasolnánk fordíttatni. Ezen könyvtárnak kezelője mindig a legifjabb intézeti lelkész lenne. A kegyelmezés
és feltételes
szabadon
bocsátásról.
A czélszerü javitások érdekében szólnunk kell még a büntetések elengedése, a kegyelemről. A kegyelem legmagasabb foka a humanismusnak; mint ilyen a törvények szigora fölé helyezkedve gyakorolja jótékonyságát. E fejedelmi ténynek, a bűnös lelkületére gyakorolható nagyszerű hatását kétségbe vonni annyit tenne, mint megtagadni az emberben a nemes érzelmek iránti fogékonyságot. Nálunk ajánlja alkalmazását azon tekintet is, hogy a biróságok nem a büntető törvény szabályos rendelkezése, de saját nézetünk szerint Ítélvén, egyes esetekben a beszámítás jogos mértékét könnyen eltéveszthetik, s igy annak kegyelem utján történendő helyrehozása kívánatossá válik. Különben is a közös rendszerre alapitott fegyintézetek szellemi életét vezérlők kezében, a kegyelem biztató reménye hatalmas eszköz a javulás ösztönzésére, nem levén a rendszernek ama czélra hatályosabb rendelkezhető eszköze, és mégis gyakori s indokolatlan ismétlését el kell ítélje a mélyebben gondolkozó ítész, mert a törvényes Ítéletek erejét ingatja m e g ; tapintatosan, kimért időnkint s határozott elvek szerint, egyedül azok javára, kiket emberileg javultaknak állithatni, szükséges alkalmaztatnia. Ajánljuk elvül tekintetni, hogy vissaesők iránt sohase gyakoroltassák, s hogy a kegyelmezendő büntetésének legalább 2 / 3 részét, az örökös rabságra itélt fogságának 12 évét, magát jólviselve, kiállotta legyen, és végre hogy az ajánlottak viseletéről, megkegyelmeztetésük előtt, a börtönök főfelügyelője személyes értesülést szerezzen. A kegyelemnek egyik szabályozott neme, a feltételes szabadon bocsátás Francziaországban a fiatal fegyenczekre nézve, Angliában, Portugáliában s Németország egy részében a megjavultaknak bizonyult fegyenczek iránt, évek óta szép sikerrel használtatik; lélektanilag tekintve, lehetlen is, hogy okszerűen alkalmazva jó hatású ne legyen; kivitele azonban nehézségekkel jár, mert jól szervezett rendészeti állapotot szükségei, nálunk ily rendezett állapot hiányozván, alkalmazása csak kivételesen, a legnagyobb körültekintéssel s mintegy kísérletül ajánlható. A börtönügyben
teendő jelentésekről
és a
nyilvánosságról.
A rendelkezés, hogy a lelkészek, orvos és tanítók szakkörükben tapasztaltakról rendesen naplót vezetni, s ennek alapján szakmájukban történtekről a börtönök főfelügyelőjének évnegyedenkint jelentést tenni köteleztessenek, administrativ uton is valósitható lévén, szorosan véve nem tartoznék az itt felhozott javítási tervek közé; minthogy azonban ezen intézkedés indítványunkkal, hogy Nagyméltóságod minisztériuma részéről évenkint a fegyintézeti állapotok főbb mozzanatit kitüntető értesítés bocsáttassák sajtó utján a közönség elé, szorossan
érintkezik, ama javaslatunkat e helyen is felhozni czélszerűnek tartottuk. A közrebocsátandó értesités szükséges voltát azzal indokoljuk, hogy alkotmányos államéletben a közönség elől az igazgatásnak egy ága sem lehet elrejtve; a börtönügy az állam polgárainak egyik fontos közügye, illő és méltányos, hogy ezek a nagy költségbe kerülő fegyintézetek állapotáról, főbb vonásokban és lehető hiven értesítve legyenek; javalja e nyilvánosságot még azon feltevésünk, hogy börtöneink jelen állapota, hosszabb időre tarthatlan levén, azokra nézve javításoknak, a kor színvonalát érintő gyökeres átalakításoknak kell elkövetkezni, a közönségnek, mely megbízottai által hivatva van határozni a választandó rendszer iránt, tájékozhatásul a jelen rendszer adatait hitelesen ismernie szükséges; s végre, mert a javitásra irányzott tevékenységnek szálai, a börtönök falai közül kinyúlnak a nagy közönség közé, ennek emberies közreműködésétől függvén, hogy a fegyintézetek belsejében megindított működés, a társadalom állandó javára szolgáljon, illő tehát, hogy a fegyintézetek belsejében követett irányelvek ismerete a közönség elől el ne zárassék. Házszabályok
kidolgozásáról
és
főfelügyeletről.
Az általunk fővonásaikban érintett elvek s alkalmazásuk körül kifejtett nézetek, nem tudhatjuk minő mérvben valának méltók Nagyméltóságod várakozásának megfelelhetni. Iparkodtunk részletes kutatásaink fonalán Nagyméltóságodat az ügy állás fenekéig levezetni, s nem akaratunknak, csak felfogásunk gyengeségének volna felróható, ha a létező állapotokról vont következtetéseink s a lehető javitásra irányzott törekvéseink Nagyméltóságodnak a dolgok lényegét mélyéből felölelő s éltet adó szellemével találkozni nem fognának. Mi lelkiismeretesen megtettük, mit tenni tudánk. Az ügynek kül- és belterjelme azonban sokkal tágabb és bonyolultabb, mintsem a legjobb akarattal lelkesült, de nagyon is korlátolt tehetségű két egyén egy pár hó alatt azt a zavarból kiemelve, életerős s kielégítő fejlődésnek indíthassa. Meg van ennek — mint a természetben mindennek — az ő fejlődési processusa, mit sem elodázni, sem megakasztani a társadalom kára nélkül nem lehet. E fejlődést vala törekvésünk előmozdítani, végkífejlesztése a törvényhozás egyik sürgősb feladata maradván. Ha eddigi munkálkodásunk bennünket Nagyméltóságod további bizalmára érdemesit, nyilvánuló határozatai alapján, nem késünk a szükséges részletezéssel, a hiányzó szabatos utasítások és házszabályok kidolgozása által, melyekre oly nagy szükség van az eszméknek életet adni, minek hogy társadalmilag is jótékonyan érezhető legyen hatása, nem buzgalmunkon fog múlni kivitele. A legjobb és czélszerübb szabályok azonban irott malaszt maradnak, ha végrehajtásuk szellemükkel egyezőn nem történik; legfőbb súlyt fektetünk az intézeti hivatalnokok gondos megválasztására, ajánlatunkban minden mást, csak az ügy érdekeit nem kívántuk kerülni. H a Nagyméltóságod kegyes lesz kinevezéseivel ajánlatunkat megbecsülni, a végrehajtás körül is a legjobbat várjuk és reméljük. Azonban nem elég várni a jót, a kormányzat részéről biztosittatni is kell annak: némely üdvös rendszabályok most is voltak, mégis meghiusult ezeknek sikere, mert a kormányzati főfelügyelet legtöbb esetben papiroson és igy hiányosan gyakoroltatott. Volt némi személyes felügyelet is, de ez egyedül az úgynevezett házi bizottmányok által időszakonkint gyakoroltatott, s ezek tartásának ideje a fegyintézetekben előre tudva volt; a közelgő időt az érdekeltek arra használták, hogy az állapotokon javítva, a mult visszaéléseit eltakarják, s az ügyek valódi állásának fenekére vezető panaszokat elnémitsák, mit ha a rövid látogatási idő alatt kivinni sikerült, a bizottmány vizsgálata után, teljes biztonsággal folytatták az illetők gazdálkodásukat, miután tudták, hogy hosszabb idő elteltéig meglepetni nem fognak. Tartós javításokat, a lábra kapott visszaélések gyökeres orvoslását, s a börtön élet szabályos menetét ily felügyelet nem eredményezhette. Ezen okulva a börtönök főfelügyeletét hozzuk javaslatba oly formán, hogy Nagyméltóságod minisztériumának nagybecsű bizalmával megtisztelt egyik tagját a börtönök főfelügyelőjévé nevezvén, ennek joga s kötelessége lenne az országos fegyintézetek beléletét folytonos őrszemmel kisérni s nem várván a szokásos házi bizottmányi látogatásokat, a mikor és hol szükségesnek mutatkoznék, váratlanul megjelenne, az intézetek összes ügyeinek folyamát gondos vizsgálat alá venné, a szükség szerint intézkednék, s a netalán uralgó rendetlenségeket elhárítaná, szóval Nagyméltóságod üdvös intentióinak életét biztosítva, minden lehetőt elkövetne hogy az
intézetek a kormüveltség szellemében igazgatva, humánus de szilárd kézzel, czéljaik elérése felé vezéreltessenek. A személyes és közvetlen főfelügyelet életbe léptetését, Nagyméltóságod egyik legfontosabb és sikert biztositó intézkedésének tartanánk.
az, hogy a curia vagy királyi tábla egy maradjon-e^ vagy több apellatorium állittassék-e föl. Jelölje ki a bizottság ezen egynehány pontot, azok felett tanácskozzanak az osztályok s azután országos ülésben vitassuk meg s állapítsuk meg, s annak alapján a többit en bloc A fegyencz óvó egyesületek és a törvényhatósági börtönökről. fogadjuk el. Mielőtt javaslatink sorát bevégeznők, engedje meg NagyMéltóztassék tehát a tisztelt ház ezen munkálatot méltóságod, az országos fegyintézetek biztosabb hatású sikeré- oly utasítással adni ki a bizottságnak, hogy a főelveket vel összefüggő kettős óhajtásunknak kifejezhetését. Közönségünk áthatva a büntetés czéljainak komoly való- és az oly pontokat jelölje ki, melyek az egészre nézve sításától, saját társadalmi biztonsága és nyugalma érdekében, irányadók lévén, mulhatlanul szükséges, hogy megvia bűnre csábult embertársait, büntetésük kiállása után, fe- tattassanak; azután, ha ezeket megállapítottuk, a többigyencz-óvó egyesületek alakítása által a bün ösvényétől vé- vel en bloc végezhetünk. deni s jóviseletre irányzott törekvéseiben gyámolitani hajlandó Ezen indítvány elfogadtatván, a törvénykezési törlenne. vényjavaslat tárgyalására kiküldött' 15-os bizottságnak A legjobb börtönrendszer sem fejtheti ki tökéletesen meghagyatott: hogy a perrendtartásra nézve az irányadó üdvös hatását, ha kiegészítésül ahoz a polgárok tevékenysége, a kiszabadult fegyenczek sorsáról gondoskodva, nem csatlako- alapelveket tűzze ki és terjeszsze a ház elé. A ház ezt zik; miért is az emberies érzelem és jótékonyságnak köztünk — ezután az osztályokhoz fogja utasítani s az megvitatván, a napokban Váczon alakult hasonczélu egyesületen kivül — a törvényjavaslatot a ház tárgyalás alá veszi.
eddig ismeretlen, a növelt nyugaton azonban örvendetes eredménynyel működő ezen társulását, Nagyméltóságod különös figyelmébe ajánlván, bátorkodunk az eszme valósulását czélzó s Dr. Dárday Sándor ur által alólirt osztálytanácsoshoz beadott alapszabály tervezetet ide zár\a, tisztelettel bemutatni. Ee vajha! törvényhatóságaink a kor emelkedett irányának intő jeleit felfogván, saját körünkben börtöneik állapotát, ezerekre menő munkaképes egyének hasznos és czélszerü foglalkoztatása által is, a közmivelődés és humanismus követelményének megfelelőn rendezni, s ezáltal Nagyméltóságod javítási szándékait hazánk egész területén jelenben valósitani, a jövőre pedig a törvényhozásnak erre vonatkozó tevékenységét megkönnyíteni nemes törekvésüknek ismernék. Nagyméltóságodnak hatályos szava e két irány érdekében emelve, nem kétkedünk, hogy hazánkfiai meleg érzelmeiben nem sokára a kedvező siker forrását fogná megnyithatni.
(A budapesti
ügyvédi
egylet)
f. h ó 2 8 - á n
az
egyletnek
újonnan berendezett helyiségében (váczi-utcza, Szentkirályiféle ház) rendes, esetleg közgyűlést tartand. A tanácskozás tárgyát az ideiglenes perrendtartási törvényjavaslat képezi. Reméljük, hogy az egyleti tagok lehetőleg nagy számban fognak megjelenni, mert mint fentebbi közleményünkből látható, az ideiglenes perrendtartási törvényjavaslat immár nppi kérdéssé vált. (Értesítés.) A ,,Jogt. Közlöny" szerkesztői irodája f. évi október l-jétől a váczi utczában, Szentkirályi-féle házban I I I . emel. leend, ennélfogva tisztelettel felkéretnek a t. cz. munkatársak : hogy becses közleményeiket oda czimezve szíveskedjenek beküldeni. Szerk.
M T Előfizetési felhívás " W Si ft i ö II f é 1 é k. (Az ideigl. perrendtartási törvényjavaslat) végre valahára testé fog válni. A képviselő háznak f. évi szeptember 24-én tartott ülésében ugyanis a ház elnöke azon kérdést intézte a képviselőkhöz: hogy a házhoz beadott t. javaslatok közül, melyik vétessék mindenek előtt tárgyalás alá? Ennek folytán Deák Ferencz következőképen szóll o t t : A perrendtartásra vonatkozó törvényjavaslat kétségen kivül a legsürgősebbek egyike, mert tán semmi sincs oly rosz állapotban, mint épen a perrendtatás. Ez átalános hang az egész országban. Én azon munkálatot átnéztem, és azon meggyőződésre jutottam, hogy ha mi azt szakaszonkínt tárgyaljuk, minden szakaszt külön vitatkozás alá veszünk, miután a szakaszok száma 600-at meghalad, ez oly óriási hosszú időt vesz igénybe, hogy ezen ülésszak alatt lehetetlen azon keresztül mennünk, és igy ismét bizonytalan időre a mai zavart perrendtartás bonyodalmaiban maradnánk. Én ugy vettem tekintetbe a dolgot, hogy ilyen rendszeres munkánál, ha valamely pontot megváltoztat az ember, akkor igen sokat kell megváltoztatni, mert szoros összefüggésben kell, különösen a perrendtartási törvény részeinek lenni. Én azt tartanám tehát czélszerünek, hogy bizzuk meg azon bizottságot, mely e munkát készítette, azzal, ho
a
Jogtudományi Közlöny budapesti ügyvédi egylet közlönye heti szaklap 1868. utolsó negyedére kapcsolatban
a m a g y a r kir. c u r i a i i t é l é t ék ke L Szaktudósok közreműködésével szerkeszti:
főmunkatárs:
Dr= Dárday Sándor.
Ökriiss Bálint.
Előfizetést
feltételek:
Negyedévre (október—deczeinber) Félévre (julius—deczember)
.
3 frt. 6 frt.
Rendes szétküldés eszközölhetése végett az előfizetések idejében beküldése kéretik. — Az előfizetési pénz- és reclamatiókat az alulirt kiadó-hivatalhoz, a kéziratokat pedig bérmentve a szerkesztőhöz kérjük intéztetni. CF*" A t. gyűjtőket minden tiz elöíizetö után
egy
tiszteíetpéldány illeti. 1 „Jogtudományi Közlöny" kiadó-hivatala. (Pest, egyetem-utcza 4-ik szám alatt). TARTALOM : A börtönjavitás történetének lényegesebb momentumok. (Folytatás.) Friedmann Bernáttól. — Jogirodalom. Szemle a bels külföldi telekkönyvi rendszerek mezején. Irta Dr. Vida Lajos. — Tárcza. Az országos fegyintézetekről. (Vége.) — Különfélék. — Melléklett: egy féliv curiai Ítéletek.
Felelős szerkesztő: Dr. D Á R D A Y S Á N D O R . Főmunkatárs: Ö K R Ö S S B Á L I N T .