H a kellően ellenőrzött és reális adatokat ta rta l m azó utókalkuláció áll rendelkezésünkre, akkor többéves adatgyűjtés u tá n sor kerülhetne az elő kalkuláció alapjainak a lefektetésére is. És ha ezt el ak a rju k érni, akkor a legközelebbi feladatainkat a következőkben foglalhatjuk össze: A kis- és közép-berendezések utókalkulációját egy-egy terü leti egységre csoportosítva kellene ve zetni. Gondoskodni kell az egyszer m ár elszámolt, de több m unkahelyet kiszolgáló anyag- és szer szám értékek arányos felosztásáról az é rin te tt m un kahelyek között. Egyszerűsíteni kell a szállítási költségek m unkahelyekre való felosztását. Rendszeressé kell tenni az utókalkulációk elemzését.
Szem élyszerint az üzem vezetőket, főfúróm este reket, esetleg az utókalkulációs vezetőket anyagilag érdekeltté kell tenni az utókalkulációs adatok h e lyességéért. Többéves rendszeres adatgyűjtéssel elő kell készíteni a norm atív kalkulációt, hogy sor kerül hessen az utókalkuláció teljesértékű, azaz az elő kalkulált adatokkal történő öszehasonlítására is. Az itt kiragadott néhány problém a rendezése u tán az itt nem tárgyalt, de bizonyára nem kevés számú módszerbeli és technikai kérdés rendezésére van szükség ahhoz, hogy operatív szám vitelünk ezen ága valóban hozzájáruljon a m űszaki és gaz dasági vezetés színvonalának emeléséhez.
AZ ORSZÁGOS ÁSVÁNYVAGYON MÉRLEGKÉSZÍTÉSÉNEK KÉRDÉSEI ír t a : dr. Mészáros Mihály M egkezdődött m inden év első felének egyik leg nagyobb m unkája, az évi ásványvagyon változá sokról készülő m érleg összeállítása. Ez a m unka az ország szinte valam ennyi ipari kutatásokat végző geológusa bevonásával készül. Az éves m érleg a k utató vállalatok m unká jának összefoglalója. M egm utatja, hogy a tárgyi időszakban m ilyen m u nkát végeztek, m ennyire tu d tá k az ásványi nyersanyag készleteket növelni, vagy ism eretességi fokukat emelni. A bányaföldtani szolgálatok szem pontjából ugyancsak mérce, am ely annak lem érésére szol gál, hogy a m ár fe lk u ta to tt készleteket m ilyen m értékben használták fel. m ilyen hatásfokkal tu d ták a népgazdaság szolgálatába állítani. Jól sáfár kodtak-e a rá ju k bízott nem zeti kinccsel, az ásvá nyi nyersanyagokkal. Nem lesz érdektelen tehát, ha végigtekintünk az eddigi m érlegm unkánkon és különösen az 1963. I. 1-i állapotú m érleg tap asztalatait elemezve és felhasználva, az 1964. évit még jobbá tesszük.
Változások a mérleg tematikájában Az 1954. évi ásványi nyersanyag m érlegutasítás kiadása óta kisebb-nagyobb változások voltak a m érlegben. B ővültek a szempontok. Legutoljára 1960-ban jö tt ki m ódosított m érlegutasítás, mely a készletek új csoportosítását (működő-, épülő b á nyák, bányaterületek, részletesen m egkutatott ta r talék területek, részletes k u tatás alatti területek, előzetes és felderítő k u tatás alatti területeket) írja elő. Az új utasítás részletesen szabályozza a te r melési veszteség k im u tatását. A term elési vesztesé geket fa jtá k szerint csoportosítva kell elemezni, íg y a fejtési mód sajátosságaiból, szabálytalan m ű velés m iatt, földtani és hidrogeológiai, valam int gazdasági okokból szárm azó fejtési veszteségeket kell k im u tatn i illetve elemezni. Űj, az előző m érlegekhez képest a minőségi táblázat, mely szerint a gazdaságossági szem pontok szerinti felosztásban, vagyis m űrevaló, pil
40
lérrel lekötött, nem m űrevaló és tartalék készletek csoportjainak minőségét, illetve átlagm inőségét kell részletesen kim utatni. Az átlagm inőségen kívül a hasznos alkotó m ennyiségének m egadására is szük ség van. A szilárd halm azállapotú ásványi nyers anyagoknál az éghető részek m ennyiségét millió kalóriában a nem éghető alkotókat pedig to n n á ban. Ez azt jelenti, hogy kőszeneknél általában m illió kalóriát, ham ut, illőt tü n tetn ek fel. Ércek nél a súlyozott átlaggal szám olt fém tartalm at, nem érces ásványi nyersanyagoknál pedig az egyéb hasznos alkotók m ennyiségét. Az 1963. I. 1-i helyzet szerinti m érleg a NIM kérésére néhány új szem ponttal bővült. K ülön soron m u tatja ki a külfejtésre alkalm as készletek m ennyiségét. E rre azért volt szükség, m ert különösen energiahordozók tekintetében a külfejtéses term elés igen előnyösnek m utatkozik. A tervezés és term elés szem pontjából igen fontos annak az ism erete, hogy m ilyen m ennyiségű kül fejtésre alkalm as szénkészlettel rendelkezik az or szág. Az eddigi m érlegekből is ki leh ete tt ugyan ezt gyűjteni, de m ost éppen annak érdekében, hogy egyrészt ezt a gyűjtő m u n k át m egtakarítsák, m ásrészt m égjobban felhívják a külfejtéses terü le tek fontoságára a figyelm et, a külfejtéses készlete ket az alap-m érlegek és az országos m érleg is k ü lön k im utatja. A külfejtéses készletek külön soron való kim u tatása azt is elérte, hogy ezt a kérdést az illetékes ku tatási és term elési szervek behatóbban megvizs gálhatják, ezáltal helyesebb, jobb képet kap h atu n k az ország külfejtéses szánvagyonáról. A rem énybeli készleteket is m eghatározták az 1963. I. 1-i állapotú m érlegm unkák során. Elöljá róban ki kell hangsúlyozni a rem énybeli készletek nek a kategorizált készletektől való szigorú elkülö nítésének szükségességét. A rem énybeli készletek csak a k u tatásra váró területek kijelölésére, ran g sorolására szolgálnak és nem kutatólétesítm ények kel bizonyított kategorizált készletek. A rem énybeli szénkészleteket még 1959-ben
állapították meg, b ár az érckészletek és m ás nyers anyagok rem énybeli készleteinek m eghatározása az elm últ év folyam án is folyt. Ezeknek a készleteknek a mennyisége, illetve helyessége is évről-évre a k u tatások előrehaladásával párhuza m osan változik. Szükség volt te h á t a rem énybeli készletek újból való felm érésére. Ezzel a kérdés sel különben az Országos Földtani Főigazgatóság a jövőben külön fog faglalkozni és a rem énybeli készletek m egállapítását rendszeressé kívánja tenni. Az évi m érleg ú jabb nyersanyaggal bővült, m ert az Építésügyi M inisztérium illetékes szervei az ország szám bajöhető fontosabb kavics előfordu lásainak készleteit is felm érték. T alán kis jelentőségűnek tűnik a kavics m érleg m egemlítése. Ha azonban m eggondoljuk, hogy az országban folyó nagyarányú építkezések beton-ka viccsal való ellátása tekintélyes kavics term elést igényel és az sok esetben nehézségekbe ütközik, világossá válik, hogy a helyes gazdálkodás érdeké ben a kavicskészletek m egállapítááa és a változások rögzítése népgazdasági szempontból igen jelentős és elengedhetetlen.
A mérlegmunkák minősége Ha visszatekintünk az eddigi m érlegm unkákra, azt tapasztaljuk, hogy egy állandóan felfelé haladó görbével lehet jellem ezni a m érlegek minőségét. Az első m érleg óta nagy fejlődés m utatkozik. Nemcsak a technikai részt illetően m inden évben jobb és jobb a mérleg, hanem a készletekkel való foglalkozás, m int m ondani szokás, a hozzáállás t e k intetéb en is nagyarányú fejlődés van. Ez sok m indenben m egnyilvánul. így pl. Dorogon a K erü leti Bányam űszaki Felügyelőséggel együtt szinte m inden tonna szenet figyelemm el kísérnek. Az 1. aknánál pl. 6000 t-s készletet sem engedtek vissza hagyni és kötelezték az üzem et ennek lefejtésére. Vagy Ózdon a helyes term elési veszteség m egálla pítására a főtében visszam aradó szelet vastagságát állandóan ellenőrzik s 50 m -enként főtefúrásokat végeznek. De ezen a két kiragadott eseten túlm enően is lehetne példákat felhozni a rra hogy egyre inkább nagyobb és nagyobb felelősséget éreznek az illeté kes szervek a rá ju k bízót készletek irán t és igye keznek azt a legkisebb veszteséggel, a legnagyobb kihozatallal leterm elni. Ezt a célt szolgálja a m egfelelő nyilvántartás is. A jó készletnyilvántartás nem csak a földtani szolgálat m u n k áját könnyiti meg, hanem a te r melés tervezése és a lebonyolítása részére is nélkü lözhetetlen ad ato k at szolgáltat. A Pécsi Szénbányászati Trösztnél kifejlesztett kartoték rendszer alapján bárm ely időpontban Összeállítható a Tröszt nyersanyag mérlege. A töm bök kax-tonjait rendszeresen vezetik és kiegészítik. Ennek volt köszönhető, hogy a Pécsi S zénbányá szati Tröszt m érlege rekord-idő alatt, m ár ja n u á r hó végére elkészült. Hasonló kartoték rendszert vezettek be a Dorogi Szénbányászati Trösztnél is. A jánlhatjuk, hogy a többi területeken is ezek va lam elyikét, vagy hasonló rendszert alkalm azzanak és az éves m érleg sokkal gyorsabban fog elkészül ni.
A tapasztalat az — s ennek nyom atékos figye lem bevételét aján lju k — hogy azok a m érlegek készülnek el a legnagyobb erőfeszítéssel, és sike rülnek a legkevésbé, am elyeket kam pányszerűen, az év végén, vagy az ún. m érlegidőszakban, ro ham m unkával készítenek. Nem egy m érlegkészítő szerv van az ország b an .melynek geológus szolgálata a m érlegm unkát és azt az időszakot, am ikor a m érleg összeálítására k erül sor, az egész évi m unka eredm ényeinek egy szeri felm érési időszakának tekinti. Helyes volna, ha a kutató vállalatok havonta, vagy negyedévenként, a kutatások okozta készletváltozásokat pontosan m egállapítanák és az alap táblázatokon rögzítenék. De ugyanígy, a bányászati szerveknél m űködő földtani szolgálatok geológusainak is, folyam ato san kellene rögzíteni a készletekben bekövetkezett változásokat. A jelenlegi gyakorlat szerint, sokan az év vé gén állnak neki az éves kutatási és term elési föld tan i m unkák eredm ényeinek összeállításához, am i kor a rész vizsgálati eredm ények em lékezete m ar m egfakult, vagy am ikor az esetleg felvetődő prob lém ák nem ellenőrizhetők ,nem feleleveníthetők, m ert a szóbanforgó fúrólyukat befejezték, a vága tot beom lasztották. Általánossá kellene tenni azt, hogy a készletváltozásokat negyedévenként, vagy ha úgy adódik, egy-egy területi egység kutatásán ak befejezése a l kalm ával, vagy leterm elése u tá n zárják le és rög zítsék. M int m ár u taltu n k rá, az 1962. év változásairól készült m érlegek általában jók, megfelelőek. Ki lehet em elni azokat a m érlegeket, am elyeket a bi zottság dicsérettel fogadott el. Így a kőszén készlet m érlegek közül a Dorogi. Oroszlányi, Tatabányai, Pécsi, Komlói m edence m érlegét, továbbá a B or sodi. Ózdi területek m érlegeit. Másik fontos energiahordozónk, a kőolaj m ér legét ugyancsak dicsérettel fogadta el az Országos Ásványvagyon Bizottság illetékes szakbizottsága. Az érces m érlegek közül a Gyöngyösoroszi, Recski bányák és az É rcfeltáró V állalat m érlegét kell m egem líteni, m elyeket dicsérettel vett tudo m ásul az Érckészlet Szakbizottság. A bauxit mérleg, m int m inden évben, igen jó öszeállításban különösebb hiba, változtatás nélkül k erü lt elfogadásra. A nem érces ásványi nyersanyagok sorából a D unántúli Á sványbánya V állalat és a Hegyaljai Á sványbánya V állalat által összeállított m érlegeket kell, m int dicséretre m éltókat, kiem elni. Az építő és útépítő nyersanyagok mérlegei is általában m egfelelő m ódon készültek. A legm eg bízhatóbb a Kő- és K avicsipar mérlege.
Hibák, hiányosságok Az előbbiekben jobbára a dicséret hangján em lékeztünk meg az 1963. I. 1-i m érlegm unkáról. A nnak érdekében azonban, hogy az em lített ed digi fejlődés ütem ét törés ne érje és még tovább fokozzuk az éves készletm érlegek helyességét, m eg bízhatóságát, az alábbiakban foglaljuk össze azo k a t az általános hibákat, hiányosságokat, m elyek a m érlegek felülvizsgálata, tárgyalása során m egm u tatkoztak.
41
N éhány általános m egjegyzésünk a következő: Szöveges m a g y a rá z a t és k ié rté k e lé s Az egyes szervek által ben y ú jto tt m érlegek in doklása sok esetben nem kielégítő. Meg kell azon ban em líteni, hogy igen jó és részletes indoklást adott a változásokról a Dorogi, Tatabányai, Kom lói, Özdi medencék, a b auxit előfordulások m érle geit öszeállító földtani szolgálat. Nem hosszú oldalakon keresztül kell m egm a gyarázni a készletváltozásokat, hanem a rra kell törekedni, hogy a m agyarázat röviden, adatokkal alátám asztva ism ertesse a táblázatokban számsze rűen szereplő változások okait. Van olyan mérleg, am elyben az indoklás csak annyiból áll, hogy a bányászati kutatások, vagy átm inősítések követ keztében hán y tonnával n ő tt vagy csökkent a kész let. Nem kellő m agyarázat ez, m ert a készlet bá nyászati, m élyfúrási, vagy átszám ítási okokból tö r ténő csökkenése vagy növekedése a táblázatokból is látható. Sőt, nem csak a csökkenés vagy növe kedés ténye, hanem még a m értéke is m egállapít ható a szám adatok alapján. A rra van inkább szükség, hogy a készletvál tozások tényleges okait közöljék a szöveges indok lásban, m egadva a m egváltozott p aram étereket és a változás m érték ét is. Hogyha a bányászati k u ta tá sok valam ilyen területen' a telepek vastagságát vé konyabbnak vagy vastagabbnak találták, akkor a szöveges indoklásban pontosan közölni kell a kö vetkezőket: A bányának mely területén, az erede tileg figyelem be v ett vastagságot, a vágatok hogyan m ódosították és az m ilyen m értékű változást je lent. Az új vastagság következtében az ezekre a vágatokra tám aszkodó töm bök átlagvastagsága mi lyen m értékben növekedett vagy csökkent. De ugyanígy, ha kiékülést tapasztalnak a ku tatások során, s a szám ításba v ett terü let csök ken .akkor is meg kell adni, m ekkora volt az eredeti terület, m ekkora volt a csökkenés m érté ke, s m ilyen terü lettel számoltak, am ikor az új készleteket beállították. A térfogatsúly, vagy egyéb m ás param éter m egállapítását is, a vastagságra elm ondottakat é r telem szerűen alkalm azva m agyarázni kell. Igen fontos a pontos m agyarázat, mert. a kész letváltozásokat egyébként nem lehet követni. Fon tos egyrészt az ad o tt tárgyidőszaki m érleg válto zásainak m agyarázata szem pontjából, de fontos a későbbi, esetleg 10—20 éves táv lat szem pontjából is. Egy-egy szint, vagy bányarész. vagy az egész bánya bezárása alkalm ával a készletekkel el kell számolni. A változások ism erete nélkül a készlet elszámolás nem lesz keresztülvihető. A hiányos szöveges m agyarázat félreértésekre, utólagos többletm unkára, m agyarázkodásokra ad h a t okot. Ugyanazon a rovaton készletnövekedés ár csökkenés is bekövetkezhet. A kettő kiegyenlítheti egym ást, vagy m ás olyan változást okozhat, am ely m agyarázat nélkül nem értelm ezhető. Jellem ző volt erre a borsodi m edencebeli Sze les ak n a esete. A borsodi m edencében a term elés racionalizálása érdekében nagy területátcsoportosí tások folytak. A m érlegkészítők a terü le t átcsoDortosításokat igen körültekintően és helyesen oldot ták meg. Szeles ak nán azonban jelentkezett kész letváltozás, de ezzel egyidőben a készletek felül
42
vizsgálata következtében leírást és átkategórizálást is végeztek. A változások term észetéből kifolyólag mindez az átszám ítási rovaton következett be. A táblázat szám adataiból ezt a nagyarányú készletm ozgást m a gyarázat nélkül nem leh etett követni. Ügy tűnt, hogy a Szeles aknához átcsatolt m ás terü letek kész letei nem teljes egészükben kerültek n y ilv án tartás ba. Az átcsatolás következtében elvesztek. A borsodi, kiragadott példa, de hasonlókat fel lehetne hozni m ás szervek m érlegeiből is. Így pl. az egyébként igen jó pécsi m érleg szöveges in doklása is több-kevesebb kiegészítésre szorult. Másik em lítésre m éltó hiányossága a m érlegek nek ,hogy a készletek m edence szintű kiértékelé sét elhagyják. Igen fontos feladat a készletek m ennyiségi változásainak öszesítő értékelése. A m egkutatottság változása, különösen a b án y aterü letek vonatkozásában nem elhanyagolható vizsgálati szempont. A készletek gazdaságosság szerinti cso portosítása ugyancsak kiértékelésre váró fontos té m a .hasonlóképpen a terü let bányákkal való lekö töttsége és az ellátottság kérdése is. Ezeket helyes az előző évhez vagy nagyobb időszakhoz viszonyítva vizsgálni és értékelni. Meg kell azonban említeni a pécsi és nógrádi m edencék m érlegeit, a bauxit készletek m érlegét, am elyekben m intaszerűen el végzik a készletek m edence szintű kiértékelését-. Következő igen fontos kérdés, hogy a szöveg és a táblázatok összhangban legyenek. M egesett pl. a m átravidéki területen, Petőfi altárón, hogy a szövegben szereplő indoklás nem egyezett a táb lá zatban fe ltü n tetett adatokkal. De hasonló hibát ta láltunk a K özépdunántúli Szébányászati Tröszt és a R udabányai Ércbánya m érlegében is. A készletváltozások ism ertetését területenként és azon belül változásonként helyesebb elkészí teni, m ert így sokkal áttekinthetőbb a készletek mozgása, változása, könnyebben kezelhető a m ér leg. Legutóbb a rudabányai m érlegism ertetés ké szült úgy, hogy a készletek m ozgásait, változásait változásfajtánként m agyarázták. A területenkénti, illetve bányarészenkénti készletváltozások igen ne hezen voltak e m iatt követhetők. A lap d o k u m en tá ció k ' A m érlegek alapdokum entációinak ellenőrzése nem a m érlegidőszak feladata. Mégis néhány szem pontra, hiányosságra szeretnénk felhívni a figyel met. Borsodban a területátcsoportosítások során rendezték a m érlegek alapdokum entációit. A sza-b ad terü letek re vonatkozó, régóta fennálló doku m entációs hiányosság így m egszűnt. Ezzel szemben, a tapasztalatok szerint, a D unántúli Földtani K uta tó-fúró V állalat várpalotai és középdunántúli m e dencékre vonatkozó dokum entációi nem m egfele lőek. Az előző évi m érlegek alapdokum entum ai nincsenek meg a vállalat központjában. Ezt a hi ányt a legsürgősebben pótolni kell. Az alapdokum entációk szám ításai általában megfelelőek. A szúrópróba szerű ellenőrzés során, csak itt-o tt tapasztaltunk hiányosságot, pl. az U rkúti M angánércbánya m érlegében az alapdoku m entációban szereplő adatok és szám ítások nem voltak hibátlanok.
A készletszám ítások alapadatai A késrietszám ítási alapadatok közül a terü let és vastagság m egállapítás általában előírásszerű. Sokkal több baj és hiányosság m utatkozik a té r fogatsúlyok tekintetében. Az a tapasztalat, hogy a térfogatsúlyok m egállapítására a legkülönfélébb m ódszereket használják. Ezek közül van n ak olya nok, am elyek elvileg és gyakorlatilag m egfelelőek, de vannak olyanok is, m elyek nem az előírásszerű térfo gatsúlyt eredm ényezik. Á ltalános hiba az, hogy a b au x it kivételével a térfogatsúly m eghatározására általában sehol sem végeznek nagym inta, vagy fejtm énym inta vizsgá latot. A pécsi m edencében pl. a ham utartalom alap ján állap ítják m eg a térfogatsúly értékét. Ez el vileg és gyakorlatilag elfogadható m ódszer. Szük ség volna azonban arra, hogy nagym inta kísérle tekkel is m egvizsgálják e m ódszer ,illetve az ezzel a m ódszerrel n y ert eredm ények helyességét. H ida son pl. piknom éteres m ódszerrel állap ítják meg a fajsúlyt és nem a térfogatsúlyt. A toronyi lignit terü leten pedig az elvileg nem megfelelő m intavé teli hely kiválasztása m iatt nem k ap tak az egész terü le tre jellem ző és alkalm azható térfogatsúly értéket. Helyesebb le tt volna, ha nem a toronyi táró b an a talajvíz feletti részből em eltek volna ki m in tát a térfogatsúly vizsgálatokhoz, hanem a te rületen lem élyült igen sok fú rás m intaanyagából választottak volna. E záltal az egész területről, a különböző kelepekből vet m inták helyesebb átlagot adtak volna, m in t az egyhelyről vett. és nem az egész terü le tre jellem ző egy p ár vizsgálati m inta. Á ltalában nem szívesen végeznek térfogatsúly vizsgálatokat .holott igen egyszerű, külön felké szülést nem igénylő eljárás. Szinte a terepen, vagy kisebb labo rató riu m b an is sorozatban készíthető. Mérleg, m érőhenger, parafin segítségével kielégítő pontossággal meg lehet határozni valam ely m inta térfogatsúlyát. A térfogatsúly kism inta vizsgálatoknál talán még jobban idegenkednek a fejtm ény vagy nagy m inta vizsgálatoktól. Különösen nagy problém át okoz a fejtm én y m in ta térfogatának m eghatározása. M egoldható egyszerű m érés ú tjá n is. ha sikerül a k ifejtett töm b oldalfalait m egfelelően sim ává faragni. De m egoldható úgy is, ahogy a baux it bányászatban végzik a térfogat m eghatá rozását. A kiem elt m inta helyét vízzel, vagy vala milyen nagyobb sűrűségű folyadékkal, pl. olajjal töltik ki és ennek a térfogatából állap ítják meg a kiem elt m inta köb tartalm át. Ha nagyon repedezett a kőzet és a m érés eszközéül szolgáló folyadék el szivárogna. az ü reget vékony m űanyag fóliával bo rítjá k be. Nem zavarja a m érés pontosságát, vi szont m egakadályozza a folyadék elszivárgását. A térfo g atsú ly igen fontos alap-param éter, m elynek m eghatározása a készletek helyes felm é rését nagym értékben befolyásolja. Egy-két tized százalékos eltérés m ár jelentős készletváltozást eredm ényezhet, ezért törekedni kell m inél ponto sabb m eghatározására.
Ipari követelm ények, kondíciók A készletek egyik igen fontos alap-param étere a minőség. Ezzel kapcsolatban néhány fontos k ér dést kell felvetni. Nem an n y ira a m inőség m egha
tározási m etódussal kívánunk foglalkozni, hanem a különféle minőségi követelm ények, m ás szóval kondíciók elfogadásával és alkalm azásával. Meg kív án ju k jegyezni, hogy kondíciókon nem csak a m inőséget, hanem a vastagságot, települési mélysé get stb. is értjük, te h á t m indazokat a követelm é n y e k e t, a m e ly e k e t a k é sz le te k k e l sze m b e n tá m asztunk. A kőszénbányászat terü letén a kondíciókat m inisztérium i utasítás szabályozza. Az éves m érlegek összeállításakor azonban kitűni, hogy két tröszt, a Hidasi és a Borsodi az eddigi kondíciókat m egváltoztatva vette szám ításba kész leteit. A Hidasi Szénbánya V. a b rik ett gyártási követelm ényeknek m egfelelően állapította meg a minőségi, vastagsági követelm ényeket, am ely jó val eltér az eddig alkalm azottól és jelentékeny készletleírást vont m aga után. Az Országos Ás ványvagyon B izottság úgy határozott, hogy ezeket a készletleírásokat nem engedélyezi, m ert nem le het a lignit készleteket m ás szem pontok szerint felm érni Hidason, m int az ország egyéb lignit elő fordulásain. De szükségesnek ta rto tta , hogy a Ne hézipari M inisztérium , tek in tettel a hidasi szén bánya céljára, jellegére, vizsgálja felül a bányára érvényes minőségi követelm ényeket, kondíciókat és véglegesen állapítsa azt meg. A Borsodi Tröszt is m aga állapította meg a m edencére érvényes kondícióit, ezeket azonban a N ehézipari M inisztérium m al kell felülvizsgáltatni és jóváhagyatni. Az ércbányászat vonalán néhány kondíciót fe lül kell vizsgálni. így az ú rk ú ti 1 m -nél kisebb vastagságú m angánérceknek m űrevaló, vagy nem m űrevaló készletek közé sorolását, illetve tisztázni kell a tarta lé k készletek követelm ényeit. A rudabányai m űrevaló vasérc kondícióit m ár m eghatározták. A zonban a szám ításba felveendő készletek alsó h a tá r követelm ényei még nincse nek m egállapítva. B ár az ércbányászat ígéretet tett, hogy a jövőben a kérdést igyekszik megoldani, a kom plex m utató kidolgozása, m ely a vas, m angán és egyéb alkotók figyelem bevételével ad n á meg a minőségi követélm ényeket, igen nagy nehézségek be ütközik. Az ásványbányászat terü letén általánosságban szükség van a kondíciók részletes m eghatározásá ra. K étség kívül nehéz feladat ez, m ert egy-egy ásványi nyersanyag sokoldalú felhasználhatósága a legkülönfélébb m inőségi követelm ényeket kíván ja meg. Meg kell tenni azonban az első lépéseket, hogy a legfontosabb és legnagyobb volum enű nyersanyagok készletei minőségi követelm ényeit a lehető legrövidebb időn belül határozzák meg. K é sz le te k leírá sa , tö rlé se A készletek leírását, törlését a B ányatörvény szabályozza. Ezzel kapcsolatban OFF utasítás is m egjelent, mely a készletek leírásának, törlésének végrehajtása ügym enetében intézkedik. Az előírá sokat általáb an b etartjá k , b á r van néhány szerv, am elyik a szükséges engedélyeket nem szerezte meg. így a pilisi István aknával kapcsolatban, vagy az ecsédi külfejtésen, a V árpalotai Trösztnél, B orsodban fordult elő olyan eset, hogy a leírást a főhatóság, illetve az Országos Földtani Főigazga tóság engedélye nélkül eszközölték. Term észetesen
43
ezeknek a készleteknek a leírásához az Országos Á sványvagyon Bizottság nem já ru lh a t hozzá. A készletek leírásával kapcsolatban felm erült a kérdés, hogy a m érlegben az engedélyezett le írásokat hol kell elvégezni. K ét rovat kínálkozik erre. Egyrészt a term elési veszteségek rovatán le hetséges ezeket a készleteket szerepeltetni, m ás részt az átszám ításoknál. Tulajdonképpen egyen ként kell eldönteni, hogy ténylegesen term elési veszteség jellegű volt-e a készlet ,am elyet vissza hagytak és leírtak, vagy pedig nem. Az az állás pont látszik mégis elfogadhatónak, m ely szerint helyesebb, ha a visszahagyott készletek leírását az átszám ítási rovaton tü n te tik fel, m ert akkor téte lesen is m egkülönböztethető és így részletesen indokolni kell. Ha a term elési veszteségek kö zött szerepeltetnék, ak k o r a különösen nagy m ennyiséget term elő, és nagy fejtési veszteséggel m űködő bányák esetében a készletleírások el tűnnének.
Megszűnő bányák készletei A készletek kim erülése m iatt m egszűnő bánya bezárását a B ányatörvény értelm ében csak az O r szágos Földtani Főigazgatóság szakvélem énye aalpján lehetséges elrendelni. A Nógrádi Szénbá nyászati Trösztnél fo rd u lt elő, hogy szakvélem ény megszerzése nélkül két bányát is bezártak. A jövőben szigorúan ragaszkodni kell a B ányatör vény előírásaihoz, valam int az ezzel kapcsolatban kiadott OFF ,illetve NIM utasításhoz.
Készletkategórizálás A készletm érlegek ellenőrzése során, m int ahogy később a tárgyalások alkalm ával visszhang ja is volt, k itű n t, hogy szinte valam ennyi nyers anyagnál, különösen a m agas kategóriájú kész letek „tú l” vannak kategorizálva. E rre m utatnak azok a nagy készletmozgások a m agas kategóriájú készletekben, am elyek nem egy terü leten tapasz talhatók. Ezek a készletmozgások, m elyek egyrészt különböző p aram éter változások, m ásrészt egysze rűen nagy m ennyiségben leírt m agas kategóriájú készletek m iatt következtek be, a rra vallanak, hogy a földtani szolgálatok, talán a jobb m egkuta tottsági arán y elérése érdekében kevésbé szigorú an alkalm azzák az A és B kategóriájú készletek feltételeit. T atabányán pl. a VI-os aknán többszázezer tonna készletcsökkenés m utatkozott, főleg öreg ségi m űveletekben k im u tato tt ,.A” kategóriájú készletekben. Hasonló nagy „A” kategóriájú kész letm ozgás van a X l-es aknán is. O roszlányban a készletek 89,3°
44
Az ércbányák m érlegeiben is hasonló tapasz talato k at lehet szerezni. Recsken is túlzott a k ate gorizálás. A és B kategóriájú töm böket írnak le azért, m ert a term elés .illetve a feltárás során be bizonyosodik, hogy ezek a készletek nincsenek is meg (III-as tömzsi. A bauxit készletek „A ” kategóriájú részeit a tapasztalatok alapján fokozatosan B-vé m inő sítik vissza, de ugyanakkor ezt az elvet nem ér vényesítik egyértelm űen m indenütt. Az iszkaszentgyörgyi terü leten pl. a m űködő bányáknak szinte csak „A” kategóriájú készleteik vannak. Az épülő bányáknak nincs C2 készlete. A tarta lé k te rületeken viszont csak „A” és B kategóriájú kész letek vannak. A m agas kategóriájú készletek bizonyos la zább kezelésének olyan okai is voltak, hogy a m egkutatottsági nyilatkozat megszerzése érdeké ben igyekeztek m inél jobb m egkutatottsági arán y t kim utatni és ezért m inél több A és B készletet állítottak be. Ezt a gyakorlatot azonban felesleges tovább követni, m ert az Országos Ásványvagyon Bizottság nem régiben részletesen szabályozta — addig is ,amíg végleges és szám ításokon alapuló kategória arányok ki nem alakulnak — a m eg kutatottsági követelm ényeket. E szerint a tele pülési viszonyok bonyolultságától függően kell az egyes kategória arán y o k at m egállapítani. Nem cél az, hogy m inden áron m agas kategóriájú kész letek kim utatására törekedjünk. N em régiben ugyancsak a szénkészletek vo natkozásában, egy előzetes utasítás-tervezet szüle te tt a készletek kategorizálására, m elynek próba bevezetését és alkalm azását, továbbá ezzel k ap csolatban a kategória arányok m egállapítását cél zó elővizsgálatok elvégzését az 1963. év feladatává te tte az Országos Á sványvagyon Bizottság. N éhány terü leten törekednek a helyes k ate gorizálások m agvalósítására és m egkezdték a k a tegorizálás felülvizsgálatát. így a Komlói, a Doro gi m edencében és N ógrádban az első lépéseket m egtették a helyes kategorizálásra. Nemcsak a kőszén, hanem egyéb nyersanyagok vonatkozásá ban is meg kell kezdeni a revíziós m unkát.
Termelési veszteség M ár a bevezetőben írtu n k róla. hogy az ú ja b ban érvényben levő m érlegutasítás szerint a te r melési veszteség kérdésével behatóbban kell fog lalkozni és ezért a term elési veszteség okait rész leteiben is ki kell m utatni. Népgazdaságilag igen fontos kérdés a term elé si veszteség kérdése. Lényegében annak a m u tató ja is, hogy a term elő szervek a rá ju k bízott készletvagyonnal hogyan gazdálkodnak. A m érlegben általában behatóan foglalkoznak a term elési veszteség elemzésével, vannak azonban egyes iparágak, m elyek a legkevésbé sem érin tik ezt a kérdést. Az ásványbányászatnál egyáltalában nem é r tékelik a term elési veszteséget. Az ércbányászat pedig csak m ost kezdte el U rkúton és R udabányán a veszteségek elem zését és kim utatását. Ki kell hangsúlyozni, hogy a term elési vesz teség k im utatásának szám ításokon, helyesebben m éréseken kell alapulnia, nem pedig analógiák vagy m egondolások alap já n becsült értékeken.
Hogy m ennyire fontos kérdésnek tek in tik ezt m aguk a b án y ák is, m u ta tja az, hogy P écsett k ü lön főm érnöki utasítás szabályozza a term elési veszteség m egállapítását. A term elési veszteséget a term elés + term e lési veszteség és a veszteség arányából kell kiszá m ítani. T ehát nem helyes az az eljárás, am it pl. B ántapusztán követtek, hogy a term elési vesztesé get csak a term eléshez viszonyították. A m érlegellenőrzés során általában az volt a tapasztalat, hogy a term elési veszteség elem zésénél a term elési mód sajátosságából, valam int a föld tani, hidrogeológiai okoból kifolyólag előállt te r melési veszteségeket m u tatjá k be. A szabálytalan m űvelésből és gazdasági okokból előállt vesztesé get nem . Szabálytalan m űvelési módból keletke zett term elési veszteséget egyedül N ógrádban m u ta tta k ki. Egészen bizonyos azonban, hogy más tei ületeken is előfordult ilyen term elési veszteség. Hidason pl. gazdasági okok m iatt viszahagynak n a gyobb készleteket, m ert a b rik ett gyár csak meg határo zo tt átlag k aló riájú szenet vesz át, még sincsenek ezek feltü n tetv e a gazdasági okokból elő állt veszteségek rovatán. A K özépdunántúli Szénbányászati Tröszt te r melési veszteség k im u tatása és értékelése nincs egyértelm űen megoldva. Á ltalában az a tapaszta la t ,hogy a földtani, hidrogeológiai és a bányá szati okokat összekeverik. Elvi k érd ésk én t m erül fel, hogy a kő- és kavicsipar terü letén a term elés során keveredő m eddőt, m elyet előzetesen leválasztanak, nem le h e t term elési veszteségként elkönyvelni, m ert ez tulajdonképpen nem is nyersanyag. M agából a term elés m ennyiségéből, de a készletek m ennyisé géből is m egfelelő korrekcióval a m eddőport is le kell vonni. A term elési veszteség m egállapítása nem csak — nem is elsősorban — geológusi feladat. A bányam érnökségi felm érő csoport fontos kötelessége a fejtések során a k iterm elt üregek és a k ite r m elt m ennyiség m érésekkel történő nyom onkövetéSe. A geológus szolgálatok ehhez a m unkához csak földtani segítséget ad h atn ak és a k iérték e lésben vesznek részt. O tt. •ahol a m érnökség és a földtani szolgálat a term elési veszteségek k im u ta tása során jó kapcsolatot ta rt fenn, különösebb akadály, nehézség nem is m erül fel ezzel kapcso latban. Ilyen pl. a Dorogi, Nógrádi, Ózdi Tröszt term elési veszteség kim utatása.
A bányászati, m élyfúrási, átszámítási változások T ap asztalataink szerint a változásokat általá ban helyesen rögzítik és helyesen is sorolják be. V annak ugyan kisebb tévedések, pl. Dorogon, vagy a n y u g atm átrai színesére kutatások során. Ezeknél az átszám ítási változásokat bányászati változásoknál k ellett volna elkönyvelni. A m élyfúrási készletváltozásoknál inkább m u tatko zn ak problém ák. Ha valam ely terü leten le fú rt fú rás csak kis m érték ű változást okoz az á t lagvastagságban, ren dszerint nem szokták elszá molni. A Komlói Trösztnél, O roszlányban fordult elő — hogy csak egy-két kirag ad o tt példát em lítsünk, b ár ez általános jelenség — a rra h iv at kozva, hogy a terü le trő l úgyis készül a közeljövő ben összefoglaló jelentés, a m élyfúrások, illetve a
k u tatáso k okozta készletváltozásokat — m ert úgyis jelentéktelenek — nem vezetik keresztül. Ez helytelen felfogás, m ert eltorzítja a m érle get s különösen a kutatások eredm ényességét nem m u tatja be helyesen. A következő évben k im u ta to tt készletváltozás, m elyet korábbi m élyfúrások okoztak, nem a m ély fúrási rovaton, hanem az átszám ításoknál k im u ta tandó tétel. M árpedig ebben az esetben a k u ta tá sok hatékonysága ,eredm ényessége, m elyeket a m utatók és a m élyfúrási rovatban fe ltü n tetett készletváltozások alapján szám ítanak ki, nem lesz oly m értékű, m int am ilyen a valóságban. Az O r szágos Á sványvagyon Bizottság Kőszénkészlet Szakbizottsága ülésén volt ugyan egy olyan állás pont, hogy a m élyfúrások okozta változásokat, még ha később is, nem a tárgyévben m u tatjá k is ki. m indenképpen a m élyfúrási rovaton tüntessék fel. M érlegtechnikailag és m etodikailag is azon ban az a helyes, h a a változásokat abban az évben és azon a rovaton tü n te tik fel, am elyik évben tö r téntek, s am ilyen jellegű volt a változás. Nem helyes te h á t odázni a kérdést. Ism erve az előbbi problém át, a m érlegellenőr zés során gondosan felfigyeltünk arra , hogy azo kon a területeken, am elyeken fúrások voltak, m u ta tta k -e ki készletváltozást. E lőfordult nem egy esetben a Pécsi Széchenyi aknán, a Komlói Anna aknán ,hogy a lem élyített fúrás ténylegesen nem okozott készletváltozást. Ebben az esetben is szük ségesnek ta rtju k , hogy a szöveges indoklásban té r jenek ki erre és hívják fel a figyelm et, hogy b ár voltak fúrások, készletváltozást nem okoztak. V árpalotán pl. az S—Il-es ak n án 5—7 fúrás m élyült le. K észletváltozást ugyan m u tatta k ki az illetékesek, de m ég a fúrások kiértékelését sem vé gezték el. A K özépdunántúli Trösztnél is m egesett, hogy pl. az Á rm in aknai k ét produktív fúrás kész letváltozásait nem ép ítették be a m érlegbe. R udabányán egy sajátos eset adódott a m ér legkészítés során. Az É rcbánya V állalat G P 1-es fúróberendezésekkel végez fúrásokat. Ezeknek a fúrásoknak a készletváltozások teré n elért ered m ényeit G P 1-es megjelöléssel, külön rovaton m u ta ttá k ki, ugyanakkor a m élyfúrási rovaton nem szerepeltették. H a az iparágnak szüksége v an a GP 1-es fúrások eredm ényeinek külön kim utatására, ennek akadálya nincsen. De ezt úgy kell elvégez ni, hogy a m élyfúrási ro vatban az előírásoknak m egfelelően tüntessék fel a készletváltozásokat. Megoldás pl. az ,hogy ha a m élyfúrási változások m ellett egy külön rovatot ta rta n a k fenn ,,előzőből G P 1-es” vagy egyéb m ás megjelöléssel. Az átszám ítási rovaton végzett átcsoportosítá sokat általában jól oldják meg, m egesik azonban, hogy a szövegben nem m inden változást m agyaráz nak meg, a legtöbb félreértésre ez ad okot.
A készletek gazdaságossági felosztása A készletek gazdasági felosztását jól végzik el. A m érleg előkészítése során lefo ly tato tt előzetes megbeszélések és m egállapodás szerint, a k iterm el hető készletek helyes k im utatása érdekében, ez évben a m űrevaló készletekből k ik ü lö n ített pillér készletek közé csak a végleges pillérben m aradó készleteket k ellett sorolni, az ideiglenes pillér
45
készleteket nem. A kitermelhető készletet tehát úgy szám ították ki, hogy a m űrevaló készletek ből a végleges pillér levonásával k ap o tt értéket, valam int a tarta lé k készletek m enyiségét össze adva az eredm ényt a v árható term elési veszteség gel csökkentették. A kiterm elhető készleteket az érc és ásványbányászat nem m u tatja ki, b á r vélem é nyünk szerint a m érleg egységessége és m agasabb szintű kiértékelhetősége szem pontjából erre szük ség volna.
A készletek minőségi táblázatai Az érc és kőolaj kivételével minőségi táblázato t nem kell készíteni. Mivel a kész letek átlagm inősége évről évre sem m it vagy igen kis m értékben változik, nem szükséges m inden évben a táblázatok m egújítása. Nagyobb időegy ségenként (3—5 év), tervidőszakonként kívánatos csak a minőséggel behatóbban foglalkozni. Addig is azonban fel kell használni az időt arra, hogy a bizony sok helyen hiányos elem zéseket (pl. a M átravidéken) pótolják. így pontosabb, helyesebb lesz és objektívebb képet n y ú jt a készletek átlagm i nőségéről a tervidőszak végén készített kim utatás.
Mérlegmetodikai és technikai kérdések Nem egy m érlegben előfordult, hogy magas kategóriában (A) nagyobb m ennyiségű új készlet növekedést m u tatta k ki. Elvileg helyesebb, ha a készletnövekedést előbb alacsony kategóriában rögzítik, és csak azután kategorizálják fel az átminősítési rovaton. Abból kel lkiindulni, hogy először alacsony kategóriában következik be a nö vekedés vagy csökkenés azáltal, hogy az első fú rás lem élyült. B ányászati k u tatásn ál a behatoló vágatok először csak m egközelítik a szóbanforgó nyersanyag vagyont. Elvileg az extrapolálási tá volságon belül m ár szám ítható az új készlet. Az első vágatok rendszerint csak ritkább hálózattal k u ta tjá k m eg a készleteket. T ehát m indenfélekép pen először alacsony k ategóriájú készletek állnak elő és csak a kutatólétesítm ények szám ának növe lésével m inősülnek át m agas kategóriájúvá. Ezért m érlegtechnikailag helyesebb az előbb aján lo tt sorrend követése. A m ásik ilyen kérdés az alacsony kategóriá ból folyó term elés kérdése. M érlegm etodikailag és technikailag az a helyes eljárás, ha azt a készletet, m elyet valam ilyen okból alacsony kategóriából kellett kiterm elni, először az átm inősítési rovaton m agas kategóriába viszik át és csak azután írják le a term elési rovaton. Elvileg, m ielőtt term elésre k erü lt volna a sor — s így van ez gyakorlatilag is — bizonyos m értékű feltáró m u n k át is el kellett v'égezni úgy, hogy ezek a készletek m ost m ár nem lehttn ek alacsony kategóriájúak, ezért kell az átm i nősítési rovaton m agas kategóriába átvinni őket. M érlegtechnikai hibák általában csak kis m ér tékben fordulnak elő és rendszerint felületesség nek tulajdoníthatók. Pl. a nyugatm átrai területen a tarta lé k készleteket nem a m űrevaló készletek elkülönített részeként m u tattá k ki. Roszak az in duló készletek pl. H erenden, Toronynál. E lm arad n ak a bányanedves állapotra vonatkozó adatok és az 1 négyzetm éterre eső készletek szám adatai. Különösen a K özépdunántúli Trösztnél és az ás
46
ványbányászat területén. Nem tü n te tik fel to vábbá a jóváhagyott készleteket. Ezek m ind olyan hiányosságok, am elyek bosszantó hibának m inősülnek akkor, h a esetleg egyébként m inden szem pontból helyes m érlegről van szó. Ezért kívánjuk felhívni a figyelm et, hogy a m érlegkészítők ilyen egyszerű hibák kik ü szöbölésére is fordítsanak nagyobb gondot. Az egyik területcsoportból a m ásikba való á t sorolásnál ú jabban ritk áb b an fordul elő hiba. (Pl. részletesen m egkutatott területből tervezett bá nyák terü lete közé való átsorolás alkalm ával). M érlegtechnikailag csak akkor helyes az átcsopor tosítás, ha az egyik területcsoportból leírják, a m ásik területcsoportba pedig beépítik az átcso portosításra kerülő előfordulás készleteit. M érleg technikailag helytelen eljárás, ahogy V árpalotán az S—Il-es akna, vagy N ógrádban nem egy te rületátcsoportosítását végezték, egyszerűen m inden leírás nélkül a m ásik területcsoportba beépítve azokat. A szénhidrogén m érlegben előfordult, hogy egyes tételeknél több sorban is szerepeltettek B vagy A készleteket. Azoknál a lelőhelyeknél for dult ez elő, am elyeknél ugyanazon a területen több szintből és többféle m inőségű szénhidrogént term elnek és ezek elkülönítésére szükség van. Ha egy előforduláson belül egyes szintek elkülöní tése m érlegtechnikailag és iparági szem pontok szerint is kívánatos, ak k o r az előfordulás összesítő főrovatán kívül, ahol az összes készlet van feltün tetve ,az egyes szintek készleteit külön sorban m int alrovatokat lehet szerepeltetni.
Néhány kutatásmetodikai kérdés A m érlegek felülvizsgálata során néhány olyan problém a is felvetődött, am ely ugyan nem köz vetlen m érleg problém a, vagy készletszám ítási kérdés ,mégis szükségesnek ta rtju k m egem líteni. A V isonta-külfejtés és a Gyöngyös XII. akna közötti terü let a kutatások során „kim aradt". Nagy szükség volna ennek a terü letn ek az utólagos m eg ku tatására, legalább az előzetes kutatási fázisig. A visontai külfejtés készleteit nagyobb biztonság gal lehetne szám bavenni ,ha ezt a terü letet kel lőképpen m egkutatnák. Á ltalában az a tapasztalat, hogy a tröszti be rendezésekkel végzett kutatások és a kutató válla latok által végzett kutatások — annak ellenére, hogy a trösztök a k u tató vállalati fúrások m egren delői is — nincsenek kellően öszehangolva. Ezek u tá n nem is csodálkozhatunk azon, hogy ha két iparág k u tatása it sem hangolják össze kellőképpen. A fenyőfői bauxit kutatások szénrétegeket is harán to ltak , s ezekről a K utató V állalat és a SzénTföszt csak hallom ásból értesült. A fúrások kelő kiértékelése is egyes esetekben elm arad, pl. a dorogi K erekdom bban vetőbe m ent meddő fúrásnák tü n tetn ek fel olyanokat, am elyek széntelepet harántoltak. Vagy pedig a D unántúli K utató-fúró V állalat, ugyancsak a dorogi B oróká son lem élyült 6 fúrás közül 5 p roduktivitását is m eri el, ugyanakkor a m érlegben csak 3 eredm é n yét szerepelteti. Igen fontos a kölcsönös tájékoztatás. A term e lő szervek által végzett kutatásokkal ism ertessék meg a K utató V állalatot, a K utató V állalat pedig adjon tájékoztatást a term elő szerveknek. Ez a
kölcsönös tájékoztatás legalább az ásványvagyon rások által hozott újab b készleteket kell m ajd be m érlegm unkák idején valósuljon meg, hogy az építeni. ásványvagyon m érlegekből fontos készletváltozá Felm erült, hogy a jövőben a bányászati feltá sok ne m arad jan ak ki. rás és k u tatás rovatokat a kapcsolódó m unkák Az ózdi m edencében a m élyfúrási és bányá célja és nem kiviteli m ódja szerint kell kitölteni. szati adatok között eltérés van. Ez az eltérés m ind Ehhez azonban az eddigi bányászati kutatások és a minőség, m ind a vastagság tekintetében úgy lá t m élyfúrási kutatások következtében beállt kész szik, hogy rendszeres. Helyes lenne, ha a K utató letváltozásokat kim utató rovatokat bányászati fel V állalat és a Tröszt ezzel a kérdéssel foglalkozna tárások és kutatások rovatra kellene változtatni. és m egállapítaná az eltérések összefügéseit. Az elsőben a bányászati feltáró m unkák során lé t A b auxit területeken nagym intákból állapítják re jö tt készletváltozásokat, a m ásodikban pedig nem m eg és légszáraz állapotra szám olják át a készletek csak a m élyfúrási, hanem a bányászati eszközök térfogatsúlyát és minőségét. P illanatnyilag azon kel végzett kutatások eredm ényeit is, teh át m in ban az a helyzet, hogy ezek a vizsgálatok és átszá denféle k u tatást szerepeltetni kellene. m ítások nem m indenhol bonyolódtak le. G ánton és Az 1964. I. 1-i állapotú ásványvagyon m érleg a Bakonyi. B auxitbánya V állalat m érlegében m ár be előre láthatólag új készlet fa jtá k is be fognak az új készletszám ok szerepelnek, a többiekében kerülni. így a CO2 készletek külön csoportként nem. Ez egy ideig keveredést fog okozni. Talán lesznek kim utatva, a CO2 gáz m egnövekedett ipari helyesebb le tt volna addig, am íg m indenhonnan jelentősége és értékesíthetősége m iatt. Szó van a kellő számú ad at nincs, az átszám ításokkal várni. b auxit vasércek külön kim utatásáról is. A vas öszefoglalóan m egállapíthatjuk, hogy a kő dús bauxitok a m egnövekedett b au x it term eléssel szénkészlet m érlegek általában jók és megfelelőek. kapcsolatban jelentősebb szerepet tölthetnek be A kőolaj és földgáz m érleg nagy fejlődést kohászatunk vasérc ellátásában. m utat. Számszei'ű ad atai hibátlanok, további tö Az országos m érlegek összeállítása és jóváha kéletesítésre, finom ításra van szükség, m elyet a gyása a jövőben előreláthatólag új rendszer sze kidolgozott és m ost m ár az 1963. év során beve rin t fog történni. Egyes iparágak, m int pl. a kő zetésre k erü lt új m érlegutasítás is elő fog segí olaj, bauxit stb. m aga állítja össze m érlegeit és teni. m int országos m érleget bocsátja az Országos Ás Az ércm érlegek szintén nagy léptekkel fej ványvagyon Bizottság elé felülvizsgálatra és tudo lődtek. különösen minőségi téren. Még egy-két m ásulvétel végett. terü leten azonban (pl. R udabányán) elég sok jav í A következő m érlegnél m ár a többi iparágnál tani való volt. Rem éljük, hogy az elkövetkező is hasonló rendszert kívánunk bevezetni, am ennyi években, figyelem be véve az 1963. I. 1-i helyzet ben az iparágak, szén, érc, ásványbányászat is or szerinti m érleg tapasztalatait, kifogásolni való nem szágos m érleget állít össze, m elyet egységesen fog lesz. az Országos Á sványvagyon Bizottság jóváhagyni, A bauxit m érlegek, a hagyom ányoknak m eg nem pedig az eddigi gyakorlat szerint területi felelően. kisebb hibáktól eltekintve, precízek és egységenként. jók. A jövőben, ha ehhez valam ennyi Országos Az ásványbányászati m érlegek nagy léptekkel Ásványvagyon Bizottsági Szakbizottság hozzájáelőrehaladva javultak. Helyességük, m egbízható rül. a tárgyalásokon csak azokat az elvi kérdéseket ságuk megfelelő. További tökéletesítésük feltétele kell m ajd m egtárgyalni, am elyek a m érleg ellen az> hogy a minőségi követelm ényeket, illetőleg a őrzés során felm erültek és nem sikerült őket kondíciókat m iham arább m eg kell határozni. tisztázni. Az ú t és építőanyagipari nyersanyagok m ér Ezekkel az újabb intézkedésekkel igyekszünk legei a legrövidebb m últra tekintenek vissza. A h a m érlegm unkákat m egkönnyíteni, a tárgyaláso hoz képest, hogy csak néhány éve kezdték meg k at lerövidíteni és ezáltal a m érleg átfu tá sá t gyor a m érlegek öszeállítását, és figyelem be véve a sok sítani. Az a célunk, hogy az országos tervező szer átszervezést, profil átadást, elfogadható m érlege veknek épp úgy m int a term elő szerveknek a ket készítenek az illetékes szervek. m érlegek mielőbb rendelkezésre álljanak. A m ér A víz készletm érlegeket új alapokra kell he legösszeállítók viszont úgy segíthetik elő ezt a lyezni. m elyet a KGST vízkészlet m unkabizottsági m unkát, ha azokat a szem pontokat, am elyeket a ülés h atározott meg. Az új vízkészletm érlegben a a jelen cikkben összefoglaltunk, m egszívlelik és tényleges változásokat, nem pedig csak a m élyfú m unkájuk során helyesen alkalm azzák.
TÁJÉKOZTATÓ A KÜLFÖLDI HOSSZABB IDŐTARTAMÚ TANULMÁNYI MUNKAUTAK LEHETŐSÉGÉRŐL ÉS FELTÉTELEIRŐL A tudom ányos és a technikai haladás m eg gyorsítása, a nem zetközi élenjáró színvonal m eg közelítése érdekében szükséges a népgazdaság specális szakem berekkel való ellátása. Ennek érdeké ben a M agyar F orradalm i M unkás-Paraszt K or
m ány lehetővé te tte ,hogy szakem bereink külföl dön továbbképzésben részesülhessenek. Olyan esetben lehet a külföldi továbbképzés ú tjá t v á lasztani ,am ikor a népgazdaságnak fontos felada tok megoldásához szükséges specialista szakem be
47