AZ ORSZÁGGYLÉS

AZ 1790-91. ORSZÁGGYLÉS IBTA

MARCZALI HENRIK

A MAGYAR

TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ VÁLLALATA ÜJ FOLYAM, LXXI. KÖTET 1905—1907.

CYCLUS

AZ 1790-91. 0R8ZÁGGYÜLK8 ÍBTA

MARCZALI HENRIK

n

AZ

1907-DIK EVI

ILLETMÉNY HARMADIK KÖTETE

AZ

1790/lDIKI

ORSZÁGGYLÉS IRTA

MARCZALI HENRIK

MÁSODIK KÖTET

BUDAPEST, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIADÁSA 1907.

Hornyánszky Viktor

cs. és kir.

udvan könyvnyomdája Budapest.

ELS

FEJEZET.

A Mindez

alig

diploma.

egy hét lefolyása

egy

történt,

alatt

csütörtöktl a

jöv

hazafiak

panaszkodtak a húzás-halasztás, az id-

is,

péntekig. És máris sokan, komoly

yeszteség miatt.

Mert ha egyáltalában nagj'^ várakozást keltett a legnagyobb és legméltóbb mégis azon mun-

diaeta, a

kájához fzdik, melylyel

mindenkorra biztosítva az

alkotmány alapjait, megújítja a szerzdést királyával és ezáltal örök jólétet biztosít nemzetének, örök dics-

séget nevének.

Tudatosan, a classikus

népek ideje

még akkor javában munkálkodó gylés

ad

új

alkotmányra

készülnek

ban egyez a is

alkotmányt,

emberi jogok

az

vetésével,

itt

francziával,

a királyi hatalom

a

históriai

alapján. is.

A

óta,

franczia

csak a

nemzet-

jogok

el-

Tudatosan

törekvés

a mennyiben

itt

új

ann}"!is,

ott

ellenében kellett kivívni a nem-

zet jogát.

Ott a király jelen

harag kitörésének

van és hatalmas. így a népminden egyes eset-

kell dönteni

ben, a melyben összeütközik a király joga a nemzet-

gylésével. számít.

Nálunk a

király

távol

A rendek minden küls

rozhatják

el,

van,

a nép

nem

tekintet nélkül hatá-

mit hazájukra nézve üdvösnek tartanak.

Voltakép, legalább elhatározásaikban, Marczali: 1790—91. országgy. ü.

sokkal

souve1

BLSÖ FEJEZET,

2

rainebbek, mint a katonaságtól és a cscseléktl egy-

aránt retteg Constituante.

Sokkal függetlenebbek

hanem

viseli,

urai

Itt

is.

vannak

nem

a nemzet kép-

együtt. Állásra, vagyonra,

szellemi kiválóságra egyaránt az elsk. Erkölcsileg,

hazájukat franczia azért ez

abban az szinte, jó akaratban, hogy semmi esetre sem állanak

szolgálják,

mögött.

társaik

nem

Fegyelmezetlenek még, de

lengyel diaeta. „Legalább Vs-e jó

érzelm

és tanult." Lelkesedni, lelkesíteni és cselekedni egy-

képesek.

aránt

A

legtöbb

ismeri

tapasztalásból

a

közügyek menetét, csaknem mind jártasak vagy a

nagy európai irodalmakban, vagy a hazaiban; némelyik mindkettt ismeri. A szavakban indulatosság, az eljárásban számítás, st ravaszság, a tettekben higgadt meggondolás volt mindig az igaz magyar politikus jelleme. Elüt a francziától, kinél a heves szó csak megelzi a még hevesebb

tettet.

Már ismerik

is

„Kiknél van a diétában

a javát.

a döntés." Mirabeau Almásy után Darvas, Majtényi, Máriássy,

azután

Bezerédj, Szily,

Fekete

és ezek nagy dísznek

meskedhetnek. általok

dl meg

és közjó.

Mert

és

Abaöy,

Nagyon

József,

hogy nekik engedelMagyarország most ezeken áll; de tartják,

a vallás, a kormány, a béke, jó

lerombolni akarják a magyar

a magyar törvényt és Galliát építeni ^

Vay

társaikkal uralkodnak a statusokon

elterjedt pasquillus.

iratban és a Kruplanicz-levéltárban

fel

Megvan az

hír

hitet,

honi földön.^ 1626.

muz kéz-

is.

Mirabeau neve képviseli akkor a forradalmi ékesszólást. Somsics Lázárt Mirabónak nevezi a M. Kurir már februáriusban. 206.

1.

A DIPLOMA.

A

gylölet világosan

lát

a papos

és

gúnyirat

körülbelül ugyanazokat említi, kiknek nevét Verseghy

a nemzet örök tiszteletére méltónak

tartja.

Sauer, egyike a legilletékesebb bírálóknak, Almásy Ignáczot, Balogh Pétert,

Vay

Józsefet,

Fáy Ágostont,

Darvast tartja komoly szónokoknak. Beöthy inkább ötletes. Fekete mindig szenvedélyesen beszél. Pletrich,

De ilyenkor, naiv ers szó pótolja

hallgatóság eltt, a szenvedély, az

nemesebb vonásait. hogy ekkor a féktelen, szellemes, de gr. Fekete a legnépszerbb szónok. A papi ellene szórja leginkább a gúny nyilait. Melaz ékesszólás

Kétségtelen, üres párt

lette és ellene

leghevesebb pas-

a legtöbb,

készül

quillus.

Népszerségre számíthat az is, ki egymagában ellen egy sokaságnak, akár jó ügyet véd, akár rosszat. így Jezemiczky Károly, nagy, kövér, hasas, barna tót ember, ki az els üléseken legtöbb lármát áll

idézett el, egyike volt azoknak, kikkel a pasquillu-

sokban nyilatkozó közvélemény legszívesebben foglalkozott.^

ÜrményirÖl méltán mondhatta egy gún3drat, hogy csak olyan personalis, ki pünkösdi és interimalis, és

homo

együtt

'

és csak

kinek szája

nyelve

fatális,

és fél ell

és

hátul

is.

Nem

jól beszélt

tótoktól

is,

Egy más

egyenesen latroknak

nyelv némely

király,

normális, localis

vers

nevezi.

illegális

talis is

t

kötve van Zichyvel

ÍSkerlecz is el-

magyarul ö sem. „Az ártatlan magyar elrémittetvén,

magyar fiakhoz segedelem kérése

Egy

fut

lélektelen

:

Misics és Prileszky.

az igaz

végett," Így szól róla

tenyeres-talpas szrös, bonczos medve, ha magyart ölhetne, csak úgy volna kedve.

Társai

qualis

ELS

4 ismeri,

hogy semmi

múltját

vetik

PEJBZST.

hanem

melyet feleségétl kér kölcsön, tönkre teszi

házát.

gra vitását,

túlságos

pazarlását,

Védkben sem

maradt, hogy

azért tény

Zichynek nemcsak

tekintélye.

szemére,

melylyel

hiányuk, de

volt

mind a két elnök a diaeta

végzése alapján, függ, kétes állásban, felelsségre

vonható és így kell tekintélyt nem fejthet Iá. így igazán vezet elme, vagy szónoki tehetség még nem

tnt ki. Nincs egy Mirabeau, hanem sok. Hangadó a tiszai kerület „a diaeta lelke, az államférfiak iskolája." Az ragadja magával a többit. Ennek a tekintélye egyre növekszik; mikor annyi másé, az eleinte annyira népszer prímásé, lUésházyé,

st Forgácsé

Nem irány.

is

hanyatlóban van.

egy ember jut tehát

Hová

túlsúlyra,

hanem egy

vezet az, mik czéljai és eszközei?

Még mindig azon Balogh Péter

irata

elvek

uralkodnak,

tzött ki márcziusban.

melyeket

A

mint

meghódította a megyéket, úgy igazgatja az országgylést is. „Csak kevesen vannak a vezetk, 10 12-en. Ezeknek sok a segítjük, kiket vagy a mint hallatszik, külföldrl jöv pénzzel fizetnek, vagy nagy állásokra való kilátással nyernek meg. De olyanok is vannak, kik önként, ingyen szolgálnak. Ezek nem tudnak a

—

tervrl,

csak

annyit,

a mennyit

a

vezetk végre-

hajtásukra bíznak.

Helyök a tiszai egyesült két kerület. Ott, különösen Tiszántúl, volt már a diaeta eltt is a legtöbb elkészület.

Debreczenbl küldtek elször

szét

kiáltványt

a

parasztokhoz, onnét hirdették a parasztok forradalmi készületét

(minek alig volt alapja), csak azért, hogy

A DIPLOMA.

5

a nemességnek oka legyen a fegyverkezésre. Szabolcs

már felfegyverkezett

és

minden járásában megtartot-

ták a rendes mustrát.

Bihar és Szabolcs most teljesen

akarják sza-

fel

noha elbb eme-

badítani a jászkúnokat és hajdúkat,

zeket el akarták nyomni. Mert ezek

is

reformátusok,

így a debreczeni biró 24 óra alatt 50.000 harczossal rendelkezhetik.

A

Biharban

idézése

és

tartozik,

ügyes

keresztülvitele

Domokos Lajosnak, nagy a a

lesz a palatínusnál.

bírójának,

volt

túlsúlya a megyében.

debreczeni

Összevág

els szakában a tiszaiak néhány fúrral szemben,

a tervhez

szintén

Debreczennek és különösen

a terv megvalósul,

melynek el-

anarchia óta,

kitört

ezzel,

vezettek.

k

Ha

hatalmasabb

bíró

hogy a diaeta

Az

elnököket,

meg, úgyszólva erszakkal. Részben, hogy megnyerjék ket, de fképen azért, hogy ne teljék az id és a lényeget,

a diplomát,

ersítették

be lehessen

fejezni

még

a béke

eltt.

Fenyegették a klérust. hozása

is

Még

a magyar nyelv be-

a rendszerhez tartozott, bármennyire ellene

megyék. A latint papság nyelve a magyart behozták, mert a reformátusoké. Hogy megmutassák, milyen gyönge a papság, néha felszólították, mondszegültek a horvátok

és

a fels

azért küszöbölték ki, mert a

;

s ha kimondták és az ellenkezett a megyei követekével, kijelentették, hogy egy megye

jon véleményt,

szava többet nyom, mint az egész papságé.

A

tiszaiak

közül

ezen terv végrehajtói:

István, 2. Máriássy István, 3.

Lajos,

5.

Domokos

lelke és a kerület

Lajos,

Luby Károly, ki

az egész

4.

Vay Pogány 1.

szövetség

jegyzje. Vay József sokkal er-

EL8Ö FEJEZET.

6

semhogy

ember,

sebb

Úgy

tekinteni.

látszik,

t

segítnek lehetne

tisztán

t

hogy

mint helytartótaná-

nem

avatták be az egész tervbe, vagy pedig néha úgy tesz, mintha nem ismerné. Úgy látszik, hogy gr. Fekete és Ráthonyi is többek egyszer eszközöknél, de nem a fszemélyek. Dunáninnen Balogh Péter a patrióták feje. De csost,

k

szándékai kétségtelen a többinél.

tebb

Tihanyiról

részes, de mint kir.

a terv

de

dent, mert

követ

is

biztosok

ers

van okom

tisztvisel,

nem

hinni,

hogy

járhat el nyiltan

Szily és talán Jezerniczky is ide tar-

szerint.

toznak,

finomabb és képzet-

tiszták,

utóbbi eltt nehezen

az

ersen

födnek

fel

min-

vallásos (katholikus). Simonyi barsi

nagyon támogatta a tiszai indítványokat a is megmaradása és az eskü dolgában, de

katholikus

nem

és így

alkalmas a párt teljes

bizalmának megnyerésére. buta vagy fanatikus

Segítik

többnyire szegény

protestánsok,

kik

katholikusok,

pénzt

de

kapnak,

néha nagyon furcsán beszél, de mégsem hihetem, hogy csak mások szócsöve. Almásy Ignácz szilárd, mint az oszlop, ö a katholikusok Baloghja, csakhogy jobb vagy

hivatalba

igyekszenek

sem

a helyzete, mert soha

jutni.

volt

így szabadon engedhet folyást

Bezerédj

compromíttálva és

hazafias

szive

érzel-

meinek.

Ha

Bezerédj

van belle

nincs

zárva,

benne, az egész Dunántúl ki

mert

ott

Pázmándy

az egyetlen

protestáns követ.

A 1.

terv két egymást kiegészít

Az

evangélikus

egyenlségre

úgy, hogy

egyházak

részbl

áll.

felemelése

teljes

sem egyházi, sem

világi

tekintetben ne legyen különbség köztük és a katho-

Á.

támaszai? király, kinek spanyol a neje, a frendek, kik 3 közt.

likus

A

Kik

7'

DIPLOMA.

a

katholikus

egyház

—

kivétellel vallásunkhoz tartoznak és a papság. 2.

El kell tehát venni a fejedelemtl és utódaitól

a hatalmat, hogy a kath.

A

sák.

diploma

fog

arra

egyházat ne támogathasszolgálni,

alávessék a senatusnak. Inkább

azt

hogy a

királyt

óhajtják,

hogy

mert így könnyebben organizálhatják újra a fméltóságokat és a katonaságot. A mágnások legyen,

távol

úgy szándékoznak eljárni, hogy csak a fispánoknak engednek ülést és szavazatot a fels táblán. A nemességnek joga van személyesen megjelenni. Ezt aztán felhasználhatják a papság ellen." ellen

Érdekes, szellemes megfigyelések, de inkább csak

vonatkozásaikban

személyes fiakról,

kiknek önzetlen hazafiságát maga

még sem

tehetni

fel,

hogy

Oly

tanulságosak.

fér^

is elismeri,

tisztán felekezeti és párt-

szempont után induljanak. A terv nagyrészt igaz, mert valóban meg akarják szorítani a király, a furak és a papság

hatalmát

De

önczél.

ez

nem

tapasztalás útját

Ha

szerint

és

a köznemességét

emelni.

Éppen azért akarják, mert a ez a három tényez állotta eddig

Magyarország szabadságának és kifejldésének. nem ez volna a czél, hogyan csatlakoznának a

tiszaiakhoz annyi hévvel buzgó katholikusok és magas-

rangú

loyalis

furak?

Nincs szó a frendek részvételérl, sem a porosz garantiához

való

viszonjról,

egyike volt a legfontosabb

kmívességet

sem

említik.

pedig

az

kétségtelen

kérdéseknek.

A

szabad-

hogy

a

külföldi

Elég,

pénz elfogadása bélyeget süssön az egész mozgalomra. A diploma kidolgozásához már 19-én hozzáfog-

ak a

kerületek.

ELS

8

A

FEJEZET.

megállapítják a diploma szerkesztésé-

tiszaiak

Ezek 1. hogy a nágon megszegvén a feltételeket, a fel-

nél alapul elfogadott elveket.

két uralkodó

való

séges osztrák ház megszakittatott.

A

örökösödésének fonala

azok

által

másik, hogy Magyarország függet-

ország és e felségét békében és háborúban gyakorolhatja. Ezekben az összes megyék utasításai megegyeznek. felségjogú

len,

A harmadik elv, melyet szintén elfogadott a megyék nagy többsége, az, hogy a vallás ügye a bécsi és linzi

békekötések

értelmében, az utasítások ren-

delése szerint, a királyi hitlevélbe iktatandó.

Ez elvek alapján a tervezet kidolgozására dik

kikül-

a papságból Zábráczky czímzetes püspököt

:

és

Sauer nagyprépostot; a követek közül Almásy

gr.

Ignácz,

Fekete

Luby

János,

Szulyovszky

Károly,

Podmaniczky József, Vay József, Domokos Lajos megyei és Szombati István debreczeni. Bányay Mihály kassai, Szmicsek József eperjesi és Keresztesi András szatmári városi követeket. Azonkívül még Ráthonyi Gábort és Bezerédj Pált a távollevk képMenyhért,

b.

viseli közül.

Azonnal kitör a szabadsága

A

a

és

Különösen

viszály.

protestánsok kijelentették,

nem

foglalják be a kir.

diaetából. így a

alapszerzdés vitával

lehet

A ^

áttérés

az

hitlevélbe,

k

eltávoznak a

legsürgsebb és legfontosabb ügy, az

megkötése

halasztást

meg

az

ütköz pontok. hogy ha vallásuk ügyét

voltak

stóla

ismét

szenved.

A

hosszú

és válságos

koronázás

nehezen

augusztus 20. eltt.^

dunáninneni megyék

Skerlecz Miklós levele

nem

júl. 4.

elvek után indulnak,

A DIPLOMA.

hanem az egész anyagot pontokba fell folyik a

vita,

Ezek

foglalják.

melynek alapján aztán megtörté-

nik a végleges szerkesztés.^

E pontok

közt az

els az egyházi

ságokra való kinevezés.

A

második

és világi méltó-

II.

József összes

intézkedéseinek megsemmisítése és annak kimondása,

hogy József nem volt igazi, törvényes király. Következik aztán II. Endre ellenállási záradékának megújítása a nemzeti védelem „eszköze**.^ Míg a királyt meg nem koronázzák^ a hatalmat a nádor gyakorolja az ország tanácsával. Országgylés nélkül sem háborút izenni, sem békét kötni nem lehet. :

A

nemzeti katonaság sürgetése mellett igen

kiterjeszkednek nyokra.

az

egyházi

ügyre

és

az

Ezekrl számadást követelnek, az

elharácsolt

egyházi szerek visszaadását vagy kárpótlást.

mányok berendezése az országgylés

által

bven

alapítvá-

A

tanul-

készítend

törvény szerint menjen végbe.^

A

vallásügyben

nem a

király dönt,

hanem

azt a

bécsi és linzi békekötések értelmében rendezik.

Nemesre és papra semmi módon sem róható ki az Nem, még a papi javak adományozásánál sem.^z adózó nép terhét sem szabad emelni országgylésen adó.

kívül.

A

mit

II.

József kicsikart, azt vissza kell adni.

Nagy fájdalmat okoz

az országnak és nagy igaz-

hogy az osztrák ház Magyarországot minmonarchia provinciájának nézte. A magyar hstetteket Európa eltt osztrákoknak tüntették fel. talanság,

a

dig

Adják vissza a magyar nemzetnek és birodalmának becsületét. A magyar birodalom Ausztriától és a subjecta in stUum deducenda.

^

Initialia

*

Ad

'

Secundum constitutionem faciendam.

nationalem defensam.

/

ELS

10

római császárságtól

hogy

FEJEZET.

függetlennek

nyilvánittatik,

úgy nemcsak katonai

saját léte és területe legyen és

tekintetben,

hanem egyebekben sem függjön se udvari sem a ministeriumtól. Minden dolgát

hatóságoktól,

önállóan végezze a diaeta utasítása szerint.

A

szerint kormányoz. Külfölmagyarokkal országol, magyar bir-

király a törvények

diek kizárásával,

nemesek

tokos

követei.

ferentián

legyenek

tanácsosai és

ministerei,

Sem a Status ministeriumban. sem a Connem tárgyalhat magyar ügyeket, csak ma-

gyar ministeriumával.

^

Három évenként pontosan május 1-én országgylés tartandó, Pesten. Adományokat csak érdemes hazafiaknak adhasson, a diaeta javaslatára, melynek a megyék ajánlják a méltó férfiakat. Az adományleveleket a törvényes záradékokkal

állítsák

feléled, szintúgy

Sarkalatos

ki,

A

nádor

donatiojoga

is

a papi nemesek joga.

törvények

gyanánt elismeri az arany

Verbczy

hármaskönyvének I. 9-ét, az 1741 8-at, azt, hogy az országot más országok módjára nem kormányozza. Minden privilégiumot és jogot megersít, a sz. kir. városokét is. Az armalisták is adómentesek. Minden nemes egyenl jogú, bullát,

—

csak a tisztség tesz köztük méltóságban különbséget. Minden közügyet törzsökös magyar nyelven tár-

országgylés javaslatait is e nyelven küldik az udvarhoz. Csak a törvénykezésben és a bányaügyben marad meg a latin. Kereskedelmi ügyekben az országgylés intézkedik. Csak annak belegyalnak.

Az

egyezésével köthet

1

kereskedelmi

Proprio ministerio Hungarico.

szerzdés.

Szint-

A

11

OIFLOUA..

Úgy az országgyléstl, nem a

királytól,

függ a pénz-

láb megállapítása.

Lodomeria,

Galiczia,

töröktl

hódított

a

16

város és

szepesi

a

bekebelezend, megyékbe szerint kormányzandó.

terület

osztandó és magyar törvény

Nagy

baj volt, hogy

után pedig

nem

a diaetákon

eddig a

els sorban; azok

propositiókat tárgyalták

kir.

elintézése

orvosolták a gravameneket.

Ezentúl

a sérelmeken kell kezdeni. „A nemzetek teljes szabadságához tartozik, hogy* a gondolat szabadsága közjogon nyugodjék. A nemzeti szabadság megköveteli azt is, hogy a mit törvény nem

tilt,

a fejedelem

szabad legyen." Ezért, kivéve a vallás,

sért

szemérmet

és

sajtószabadság lesz Magyarországon.

rokat pedig

A

fensége és jogai ellen

az ország

vagy az erkölcsöt teljes

nem

a király,

helytartótanács

nem

hanem felelt

nem

országot.

Ez a hatóság megsznik. Helyébe és 1608.

A

censo-

benne, ki

j

törvényes hiva-

sok idegen

ült

irott,

munkákat,

az ország rendeli,

meg

tásának; törvényei

|

1

ismerte az Sz, István

10 értelmeben nemzeti országos

Benne helyet megyés vagy czímzetes a kincstárnok és minden

senatus lép, a nádor elnöklete

alatt. ^

foglalnak: a két érsek, négy

püspök,

a

zászlósurak,

kerületbl hat senator.

A

az országgylés eltt.

intézi a kincstári számadásra köteles

senatus

ügyeket és a közigazgatást és

Ha bármiben

eltér utasításától, |

büntetés alá esik.

Végül következnek a nagy, a képzelethez szóló alkotmányos garantiák. ^

Senatus regni nationalis. Természetes, hogy úgy Sz. Istmint az 1608. törvény, csak királyi tanácsot

ván törvénye, ismer.

12

ELBÖ FEJEZET.

Ha

26.

a trónörökös nem eskünek,

názásnak,

már koronázott

akarja magát a koro-

hitlevélnek

király

nem

vagy,

alávetni,

meg a

tartja

ha

feltételeket,

megsznik. Ha a rendek felszólalására sem uralkodik törvényesen, egész egyenes ága elveszti az örökös jogot. Ez az oldalágra száll; ha ez sem felel meg a törvény követeléaz engedelmesség kötelessége

seinek, helyre áll a szabad választás joga.

Mindezen jogokat és szabadságokat garanti-

27.

rozzák a birodalmi fejedelmek és mindazok a hatal-

mak,

melyek a bécsi és

békekötést

linzi

biztosí-

tották.

Nem

hitlevél

Mert a régi

mikor azoknak

kiemel

az,

hanem valóban

törvények

idézése

tekintetbe, a többit, tartozik,

félremagyarázzák, javítják,

úgy mint a

sokat jelent,

csak egyoldalúan a nemesség jogait

részét veszik

úgy az alkotmányhoz is,

alkotmány.

új

nem

mely épp

nem. Azonkívül pedig

változtatják

még

azokat

pillanat érdeke megköveteli. így p. o.

a pragmatica sanctiót elismerik, de azért mégis intézkednek a trónörökösödés esetleges megváltoztatása fell.

Egészben véve

tisztán

nemesi alkotmány biz

ez,

csak annyival jobb a réginél, a mennyiben a protes^ tánsokat

is

elismeri teljes jogú

A magyar kirí

az

egész

nemeseknek.

nyelv felkarolása és a sajtószabadság

épületbl úgy,

mint

egy-egy renais-

sance oszlop egy román-gót egyházból. nyelv uralmát

még

a latinnal

a sajtószabadságot pedig ják.

Semmi okunk

De

censura oltalma

sincs feltenni,

más érdekben használta volna

a magyar

kénytelen megosztani,

fel,

hogy

alá

állít-

ezt az ország

mint privilégiumai

érdekében. Hisz ugyanakkor, mikor annyira lelkesed-

DIPLOMA.

13

nek a publicitásért, ersen megtámadják a diaetán a Magyar Kurírt, mert hireket közölt az országgylési tárgyalásokról.

És ha valami fogalmat adhat szétáradó a magyar

mány

az.

A néhány

arról,

min

alkotmány fogalma:

laza és

ez az iro-

franczia jelszónak diszít sallangja

csak jobban mutatja a bels ürességet. Compromissum eredménye ez a kerületben

ers papság

;

oly

a hazafias katholikus nemesség (Forgács,

Jezemiczky) és Balogh Péter és Darvas pártja közt. Olyan, minnek Szily pesti követet mondja a gúnyoló vers

:

Hideg

is

vagy, meleg

változó szin. Ravasz

is,

kebledben ketts sziv dobog. Ilyen az elméd és jellemed, melyet tetteid jobban bizonyítanak, mint tollam.^

Ugyanaznap tatiója,

tartja

els

Fekete elnöklete

ülését

a tiszaiak depu-

alatt.

Megegyeznek abban, hogy a vallásügy a diplomába j. Az evangélikusok írásban adják be kívánságaikat.

A

hivatalokat illetleg elfogadja a többség,

hogy a diplomában megállapítandó, mennyi rész illeti bellük a protestánsokat. A protestánsok száma az egyes kormányszékeknél az egész status ^/3-ánál ne legyen kevesebb, sem a felénél több. Bele nem számítva a klérust illet, az országgylés által megállapítandó állásokat.

Meglep

gyorsasággal

megy

mindez. Egy-két nap

minden kerület a máját. Az instructiók ugyancsak elég anyagot alatt megállapíthatta

^

Egy más, magyar

volna

pasquillus valamivel enyhébb:

Vicze-Ispán az Szily úr mást mond, Elitetszik ez abból,

más a

mert hosszas meséje.

De van reménységem, ember

válik ebbül.

Országhoz forduljon, mert lemosom ebül.

szíve,

diploszol-

14

EIíSÖ FEJEZET.

gáltattak

és

a legtöbb

alkotmányozásra.

A

komolyan készült az férdeke a diploma

követ

hazafias párt

megállapítása, mieltt létre

j

a béke. Sietniök kell,

mert ha Leopold szabad kezet nyer, nehezen engedi,

hogy azt annyira megkössék, így éppen nem tekinthet a Balogh- Vaypárt müvének az, hogy ez a munka 22-én egyszerre megállott. A protestánsok már jun. 22-én beadták kívánságaikat,

erre a katholikusok

duplikáknak

nem

replikáknak,

feleltek,

volt se vége, se hossza.

Az egy-

kérdés a diaeta egész munkáját megszakította.

házi

Munkára legképesebb

részét,

a

tiszai

kerületet

meg-

bénította.^

Százados bnért kellett akkor vezekelni a magyar nemzetnek. Eltte a mennyország,

maga

szab-

hatna magának törvényt és a vallásos egyenetlenség bezárja eltte a paradicsom kapuit. Érzik,

hogy kár minden

vonásért. Jun. 17-én

perczért,

mely Reichenbachban a békéhez

kedvez

ják, érzik, az egyetlen fél

a másikat okolja

toll-

—

vezetett. Elmulaszt-

pillanatot.

Mindegyik

de egyik sem enged.

a vallás dolga, mind a két részrl való bizalmatlanság és az elre való képzel-

„Meg

.

minden

kezddik meg az az alkudozás,

dések

kell vallani, ez

miatt

tudósítást

megyén.

nehezen

tenni,

mire

fog

az

Fogunk alázatosan Isten

segíteni

ben-

nünket."

Annyira hazafias, gr.

st a szélshöz

hajló

úr mint

Esterházy Ferencz a protestáns köznemességben

látja a hibát. ^

Szintúgy

ítél

a komoly, nagytehetség

Minthogy az egyház és a katonaság kérdésérl

fejezetek szólnak,

ezeket

itt

külön

csak annyiban érintjük, a meny-

nyiben az egész összefüggés megköveteli.

A DIPLOMA. Skerlecz

is

Sauerrl nem

;

is

15 szólva.

Zichynek

is

ez

a véleménye.

már június 23-án, hogy a ha meg nem hívják. Spielmann Reichenbachba ment. Ez megszelidíti majd a rendeket. Olyan a helyzet, hogy kevésbbé kell tartani a jó királytól, mint a köznemes osztálytól, mely aristokratiává akar emelkedni, elnyomván a fnemességet és a fpapságot és magának tulajdonítván a legfbb részt a törvényhozásban. „E fell kemény Esterházy attól

tart,

király türelmetlen lesz,

mondtam nekik biztosítottam arról, hogy ha ily módon folytatják, én leszek az els, ki a mágnásokat elválasztja a kis nemességtl és a király táborába vezeti, kérvén t, vegye ket oltalmába és igazságokat

velk

;

együtt a városokat, a klérust és a parasztokat.

Kissé csendesebbek azóta."

Késbb

hogy a protestánsok túlzó makacssága a jogos kívánságok megtagadásában, egyaránt okozza a bajt. azt

állítja,

kívánságai és a papság Skerlecz

szerint a mieink,

a katholikusok,

attól

"1

hogy az új feltételekkel elnyomják ket, „A reformátusok inkább tönkre akarják tenni a hazát, semhogy engednének. Ki akarják fosztani a királyt mindenébl, fogalmuk sincs constitutióról. Ha egyszer bej a diplomába, hogy bizonyos számukat be kell félnek,

a kormányszékekbe,

venni

k

mint jártasabbak és

nyersebbek, elfoglalnák valamennyit."

De ban.

A

is mondja, hogy mysterium van a dolognagy küzdelmet a prímás is óhajtja.

Zichy, kinek szava a legnyomósabb, jul. 2-án azt írja,

hogy

hiába

igyekszik a protestánsokat

kívánságaik mérséklésére rábeszélni:

Vezetik

:

gr.

Teleki

túlzó

nem engednek.

József és Domokos,

összetart-

\

BLSÖ FEJEZET.

16

még

ják ket. Privátim

velk

lehet

De

alaposnak tartja a protestánsok

is

prímás és az egri püspök

Az

gyznek.

gyanúját a

ellen.

jelentéseinek

országbíró

de mi-

szólani,

helyt nyilvánosság eltt állanak, a lármások

tulajdonitható,

hogy

Pálffy kanczellár, mindig a protestánsok szószólója, a

királyhoz

5-én

tett felterjesztésében, jul.

„igen

túl-

zottnak" tartja a protestánsok kívánságait.^

Összecsapott a két véglet. Mind a túlbuzgó katho-

mind a fanatikus protestáns csak a másik fél vesztében látta gyzelmét, úgy mint seik századok likus,

Ez a fanatismus

óta.

politikailag

De

a számító,

hibás, a nemzetre

hagyományos

ártalmas, de legalább

és

politikusok

ravasz

jóhiszem. is

segítették

elidézni a küzdelmet.

Ha

a jó

viszont

által,

hazafiaknak

a vívmányok

elintézést,

megoldástól

óhajtani

a gyors

kellett

szentesítését

a

koronázás

azok, kik a poroszszal czimboráltak, e félnek,

mert az összes

terveiket

meg-

De még azok is, meggyökerezett a bizalmatlanság, hogy csak külföldi kiknek keblében

hiúsítja.

garantia mellett

annyira

készek megegyezni a dynastiával, hogy csak

húzzák-halasztják a dolgot. Mert világos,

veszedelmes küls bonyodalom kényszerítheti a királyt ezen

feltétel elfogadására.

Viszont az udvarnak

nem

lehetett

nagyobb érdeke

az egyenetlenség szításánál.

„Ha a magyart magyar-

ral maratják", a régi bevált

recipe szerint, az meg-

sznik veszedelmes teszi úrrá.

lenni.

A béke

Hasonló a papság helyzete. ^

Ich finde

spannt.

ismét

az udvart

Azt sürgetik tehát minden áron.

die

Mióta

az

eskü

által

Forderungen der Akatholiken sehr über-

17

A DIPLOMA.

ennek megbontása

kirekesztették a rendi coalitióból,

eszköz

a vallási

pedig

Erre

legfbb igyekezete.

viszálynál.

kmivesség összefzte a

nincs

alkalmasabb

noha a szabad-

Mert,

felvilágosodott katholikuso-

kat a protestánsokkal, azok sem hagyhatták egészen cserbe

egyházukat,

ott,

van

A

és jogáról

szó.

hol annak politikai állásáról hivatalok

betöltésére

vonat-

kozó protestáns követelés pedig életérdekét érinti az

monopóliumnak tekint kathoáll be a szakadás, azt bajos egyhamar begyógyítani. így, ha a klérus szítja a tüzet, eléri vele, hogy elszigeteltsége eddig azokat szinte

likus statusnak.

Ha

ezen a kérdésen

megsznik és közjogi állása érintetlen marad. De még ennél is fontosabb következése

volt

ennek az áldatlan megoszlásnak.

Pázmány

és Esterházy Miklós ideje óta a

magyar

papságnak és a világi katholikus uraknak szövetsége a dynastiával, biztosította az egyik félnek az ország uralmát, a másiknak annak kormányzását. Ez az állapot maradt fenn, sok harcz és elnyomás árán, Mária Terézia haláláig. kezet

fogott a régi

miután

Most,

kel.

József az ellenzékbe

hogy

a klérust, úgy,

szerítette

az,

kény-

megbuktatására,

nemzeti és protestáns ellenzékez

magának akarta

lefoglalni

a

közösen kivívott diadal összes gyümölcseit, a magyar fpapság, kénytelen-kelletlen megújította régi viszonyát az udvarral.

Eddig el

a régi

is

.„

csak egy személy, a császár választotta

szövetségeseket.

trón és oltár régi

frigye

Volt tehát az udvarnak

Most,

szinte

hogy ez kidlt, a

magától

visszaállott.

ismét egy tekintélyes, nagy-

befolyású, roppant anyagi és szellemi tkével rendel-

kez

pártja az országban.

Maiczali

:

1790—91, országgy. n.

2

BLBÖ FEJBZET.

18

A magyar

egység,

alig

hogy megszületett,

ki is

múlt. csillagzatok közt folytatta és fejezte be a két

Dy

Ebbl

kell megismernünk, miben látják a jöv Egyaránt kellett abban megnyilat-

munkáját.

kertilet

tiszai

mik az alkotmány fejldés garantiáit. koznia, az si,

biztosításai,

függetlenségre

tör nemzeti

szellem-

nek és az az európai eszmék, különösen pedig a franczia forradalom hatásának.

Természetes, hogy a közben

soknak

tanácskozásoknak,

és

.circulusok

elhatározásainak

De egészben

leges munkán.

ki legtisztábban az akkori

Az választja töméntelen lehetségbl czéljait.

végbemen különösen

nyoma

azt,

van

a vég-

véve mégis csak ez fejezi

magyar

ki

ott

változá-

a testvér

az

politika irányát és

utasításokban

mit a

foglalt

mozgalom vezeti

valóban lényegesnek tartanak.

Meg

azonban jegyezni, hogy, mint a vallás

kell

ügyében, a közjogilag közvetlenül legfontosabb kér-

désben illetleg,

is,

az

örökösödés

megsznt a

megszakadásának

kiküldött deputatio hét tagja felszólalt az zet ellen,

hogy

az örökösödés

elvét

régi egyetértés. Június 30-án a

els szerke-

a „filum successionis manifeste ruptum* megszakítása feltételeinek

meg nem

tartása által, az elször megállapított formában benn

maradjon a diplomában. Csak egy szavazattöbbséggel maradt meg az eredeti szerkezet. Abban azonban, hogy igenis szó legyen a diplomában az örökösödés megszakításáról, mint a diploma fundamentumáról, mindketten egyetértettek.^ A kisebbség, melyhez

*

Júnins 30-ikl kerületi ülés.

Vay József

is

tartozott,

A DIPLOMA,

formát keresett

közjogi

és

A

19

talált,

a mely

lehetvé

többség

ennek a formulának a dynastiára és királyra nézve sért következéseit is kész volt ebben az új szerzdésben kifejezni. Csak júl. 16-án késztilt el így a végleges javasaz új hitlevelet.

tegye

mely azonban nem

lat,

június 21-ikén

A

már

bevezetésben

nevében ki az

szól

1723.

igen

tér

lényegesen a

el

megállapított pontoktól. 11.

a tervezet törvény

Leopold

—

—

kijelenti,

mert

hisz

hogy

11.

az 6

József,

alapján jutott uralomra, ennek

felforgatta az ország jogait, de aztán, engedve a rendek jogos kérelmeinek, mindent visszaállított. Meghalt „országgylés, hitlevél, eskü és

ellenében

koronázás nélkül és így világosan megszakította az örökösödés fonalát, melynek alaptörvényeit már Fgs.

Mária

Terézia

sokban

is

megsértette." Elismerjük

hogy mindebbl az a jog háramlik az ország rendjeire, hogy az örökösödést, melynek rendje különben minket illet,^ oly módon állapítsák meg, hogy az tehát,

idkben érvényben levkön

utolsó

kívül

más több

diplomatikus feltételt és valódi óvástételeket soljanak nekünk,

melyeket az ország

is

java-

biztossága és

boldogsága követel. Hogy ezeket elfogadva és jóváhagyva, hogy örökösödésünket a magyar birodalom-

ban és a hozzá kapcsolt királyságokban és részeken így helyreállítva, e feltételek és óvások alatt foglaljuk el és a koronát

így

fogadjuk

el

az ország

karai és rendjei kezébl.

E

közösen megállapított feltételek a következk: »Hogy, nohaCaz említett 1723.

1.

állított

^

t.-cz.

által fel-

örökösödés Magyarországon és kapcsolt részei-

successionem,

—

caeteroquin ad nos pervenit.

2*

20

KLSÖ FEJEZET.

ben ugyanazt az uralkodót illeti, mint az osztrák ház többi, német és nem német tartományaiban, mégis királyi hitünkkel elismerjük, hogy Magyarország kapcsolt részeivel

szabad és független birodalom, vagyis

•semmi más országnak vagy népnek nincs alávetve.*

Külön alkotmánya van, külön törvényei és szokásai uralkodnak

szerint

fölötte,

felségnek

saját

örvend,

a melyet úgy a béke, mint a háború jogaiban és ügyei-

ben

nevében külön gyakorol és mely semmikép

saját

sem zavarható össze

azzal,

melyet többi örökös

tar-

akár mint a német-

tományaink, akár mint legfbb,

római birodalomnak alávetett hatalmat gyakorolnak.^

Ez ország rendjei a

családi

örökösödést,

elbb

nágon is, kétoldalú szerzdés által oly alatt ruházták az osztrák házra, hogy a király

aztán

férfi-,

feltétel

az alkotmányát, a törvényeit s szokását és az egyes rendeknek azokon alapuló jogait és kiváltságait megsértvén, eo ipso

nától és királyi

így

elesik a kétoldalú

az ország

rendjeinek

örökösödéstl való

elállástól.

Ezért megígérjük ós eskü alatt

az ország összes szabadságait, ságait, jogait, szabályait és

szerzdés haszjoga támad a

si

is

fogadjuk, hogy

mentességeit,

kivált-

szokásait minden pont-

jukban és záradékukban szentül és sértetlenül mi és utódaink,

a magyar királyok megtartjuk

és

mások

által is, kivétel nélkül, megtartatjuk.

'

Per novam conventionem nobiscum ineundam ea ratíone ut praeter illas, quae posterioribus temporibus in

stabiliant,

üsu fuerant,

alias

etiam plures

reales

cautiones, quas

nobis

proponere.

—

securitas

A

conditiones

Regni

et

exposcit,

Nevezetes a szószerint való egyezés a

Balogh-féle programmal. (92. *

diplomaticas et felicitas

„Majestas'-nak

itt

1.)

világosan souverainitas az értelme.

A DIPLOMA.

21 ^

II. Endre 1222-iki törvényét, annak 31. §-a azon záradékát, mely az utóbbi királyok esküjébl kimaradt, csakhogy az ellenmondás és ellenállás jogát, melyet egyes rendek visszaélés nélkül nem gyakorolhatnak,

Különösen

külön

pedig

helyreállítva

az újonnan felállítandó országos senatusra,

vagy ha

szükséges, a diétára összegylt karokra és rendekre szorítva; továbbá a bécsi és linzi békekötéseket, az

megfelel 1608. és 1647. törvényeket, az

ezeknek

1741

— 8-iki

gylés

koronázásunk eltt

A

végre

czikket,

által Ulászló

második

király

az összes

ezen

18. feltétele

felterjesztett czikkelyeket.

czikk

az

annyira

vitatott

melyet a koronázás eltti czikkelyekbe

a

és evangélikus

kath.

r.

ország-

szerint

statusok

"

még

^

egyházi,

vesznek

fel,

kölcsönös meg-

egyezése alapján. 3.

Hogy a törvények megsértését, mely tudtunk

megtörténhetik, idejében meghogy az országot alkotmányos rendszerhez képest lehessen kormányozni és a karok és rendek minden évre megállapíthassák az adót és és akaratunk ellen

lehessen

is

orvosolni,

subsidiumot, évenkint országgylést tartunk Pesten, a melyre a rendek külön meghívás nélkül is összegylhetnek. Ha külön ok forog fenn, mi, vagy a

senatus idközben diétát

csakis

is

maga

összehívhatjuk a diétát.

az országgylés

Az

halaszthatja

évi el,

de sohasem három évnél továbbra.

Hogy

4.

felsége,

*

magyar birodalmunk függetlensége és többi

ép nem

nélkül

Pacti,

e

mely

Eo

országainktól

maradhat,

való

elkülönítés

fenntartassék és

hogy a

ipso cadat a favore et beneficio bUateralis huius adieoque Statibus regni jure successionis Regni rece-

dendi jus enascatur.

22

BLSÖ FEJEZET.

sarkalatos törvények értelmében

magyarok tárgyalják

a birodalom ügyeit, Magyarország részére külön senatns állíttatik

fel,

külön

f

katonai parancsnokságot,

külön kincstárat, külön sereget, külön hadi raktára-

rendezünk be.^ Oly

kat

módon,

hogy

ezek

országaink ministeriumával, hadi tanácsával, seregével és raktáraival

tárával,

többi kincs-

soha se egyesülje-

nek és össze ne vegyüljenek. A külföldi udvarokhoz császári, hanem magyar név alatt választunk

nem

ki követeket és ügyvivket. Ezeket a senatus ajánlja

annak hozzájárulásával készül. A senafparancsnokság az országgylés által megállapítandó helyen, az ország közepén székel és ezek és utasításuk tus és

tagjai, valamint

a követek,

titkáraik

s

kísérik nem

idegenekbl állanak, hanem csak született, birtokos magyar nemesekbl, vagy oly indigenákból, kik legalább

tíz

éve

itt

laknak és birtokosok.

Minthogy a király kötelességével össze nem fér, hogy országától mindig távol legyen, tehát mi magunk,

családunkkal és udvarunkkal,

felén át Magyarországban,

kötelesek

tartózkodni

és

gyar báróinkat engedjük

legalább az év

fképen Budán vagyunk míg

itt

vagyunk, csak ma-

udvari tisztjökben

eljárni.

hogy a magyar koronához tarkoronázásunk, vagy bármely más ünnep alkalmával, bármily magasrangú idegen magyar báróink eltt foglaljon helyet. Magyar és Azt sem engedjük,

országainkban,

tozó

Ut independentia et Majestas hujus nostri Regni Hunquae absque separatione a reliquis ditionibus nostrig pro Hungária proprius salva esse non potest, conservetur senatus erigatur, separatam supremam generálom armorum praefecturam, separatum aerarium, separatum exercitum, separata armamentaria instítuemus. ^

gáriáé,

—

23

DIPLOMA.

erdélyi udvari kanczelláriánkat,

hogy a magyar nem-

zet nyilvános kárára ne tartózkodjék külföldön, min-

den levéltárával

mi az országhoz

stb.,

országba visszabocsátjuk és abból sem mi, sem

soha

daink,

ki

nem

Ha

visszük.

az

tartozik,

mi

pedig,

utó-

vagy

utódaink az országon kivül tartózkodnánk, mindannyiszor a senatus és kanczelláriánk egy-egy tagja kövesse

udvarunkat, kanczellária

a

itthon

többi

folytassa

az országgylésnek

hivatalát.

felels

és

A

mindent

az országon belül expediál.

Hogy csakugyan a sarkalatos törvények értelmében a magyar ügyeket magyarok intézhessék, még 5.

ezen országgylés alatt

felállítjuk

a régi törvényekben

elforduló magyar tanácsot. Ennek szabadságában

majd netán határozataink elénk

és

utódaink

ellen

teend

terjeszteni

elé

és

áll

észrevételeit

ha válaszunk

találja, hogy határozataink a helyzetnek megfelelk és a törvényt nem sértik, azok egész a

után azt

jöv

országgylésig

találja,

hogy azok

érvényesek. sértik

végrehajtását felfüggeszteni.

gyéknek, mint a szab.

kir.

Ha

ellenben

úgy

a törvényt, joga van azok

Különben

is

úgy a me-

városoknak megmarad az

a joguk, hogy törvénytelennek látszó rendelkezéseink ellen szintén fölírjanak a senatushoz vagy hozzánk és azok fell egymással véleményt cseréljenek. Ha azonban a senatus e megyék felterjesztése után is fentartja, azt a

hatóságok a jöv diaetáig végrehajtani

kötelesek.

Ehhez két külön vélemény van szerint kis testület

nem

csatolva.

Az egyik

állhatja útját a törvénytelen-

ségnek. Ezért fontosabb esetekben az egész

tanács-

nak együtt kell ülnie. Minthogy pedig az állam érdeke követeli, hogy tagjaiban a király s az ország

ELS

24

egyaránt megbízzanak, tagja

lenne,

az

FBJEZET.

kívánatos,

ország

^/3-al

közül nevezzen

és ezek

a helytartótanács

szerint

hogy ha

p. o.

36

többet, 54-et ajánljon

ki a király 36-ot.

megsznésével

A

másik ország

az

dolgozza ki a senatus utasítását. Ennek pedig nádori

legyen

tanács

jelölésére rolhat, 6.

a neve. Tagjainak választására vagy

a király semmiféle befolyást

nem gyako-

sem senkit el nem mozdíthat. Önként elismerjük, hogy a törvényhozó hata-

lom megoszlik a törvényesen koronázott király és a diaetára törvényesen egybegylt rendek között. Egyúta magunk s utódaink nevében kijelentjük, hogy sohasem akarunk parancsok, vagy pátensek útján kormányozni. Ezeket az ország törvényszékei különben sem ismernék el. tal

7.

Hogy pedig ezen jog gyakorlását

ne merülhessen

fel viszály,

kijelentjük,

illetleg többé

hogy az e

levélben foglalt kötéseken és törvényeken változtatni a

nem

hit-

lehet

mi és a rendek kölcsönös megegyezése

nélkül, a vallást illet törvényeken pedig a róm. kath.

és evang. rendek közös megegyezése nélkül.

A

elénk terjesztett törvényhez, ha azt a közjóval

keznek

találjuk,

többi ellen-

elször megtagadhatjuk hozzájáru-

Ha azonban a rendek érettebb megfontolás után a jöv diaetán ismét kérik, mi és utódaink jóakaró beleegyezésünket nem tagadhatjuk meg, meglásunkat.

gyzdve

arról, hogy az a mi közös akarattal, tisztes módon* megállapíttatik, biztosan boldogsághoz vezet és engedve az uralmunkra bízott nép iránt való szeretetünknek. A gravameneket elbb kell tárgyalni, mint a propositiókat. A rendek végzését, ha elször el nem fogad-

h

^

Cum

decore.

A DIPLOMA.

jöv

tuk és azt a

25

diaetán benyújtják, mi és utódaink

azután megersíteni és végrehajtani tartozunk. 8.

A

törvényszékeket illetleg, melyekhez a bírákat

LXX.

az 1609.

vezzük

értelmében valláskölönbség nélkül neés a törvényes

fentartjuk, a törvényeket

ki,

nem akadályozzuk

végrehajtást

nem engedjük

és

Mket

akadályozni. Elismerjük, hogy azokat illetleg,

a jelen országgylés törvény

által

értelmében

a koronázás eltt hozott a

elitélnének,

joga f- és jószágvesztés dolgában, a rendeket 9.

részt

megkegyelmezés

nem

minket,

hanem

illeti.

Mivel a nemiét szabadságának fentartása nagyaz

ifjúság

sága nélkül fenn

nevelésétl függ és ennek szabad-

nem

ság iskolák

egyes iskolákat fen-

állhat, az

tartó felekezetek rendjeit illesse felállítására,

meg

a teljes szabad-

berendezésére

s vezetésére,

úgy, hogy az egyes felekezet iskolái teljesen függet-

lenek legyenek a többi felekezettl. Mivel pedig a sajtó szabadsága szükséges, úgy a politikai,

mint a vallásos szabadsághoz,

azt

sem

mi,

sem utódaink, sem mások ne akadályozzák. Az országba idegen nyelv be nem hozható, sem annak tanítása el nem rendelhet. A magyar ellenben fentartatik. Csak a törvényeket, kivéve a büntetket, hozzuk ezután is latin nyelven, különben úgy a törvényhozásban mint a politikai, birói, kamarai és katonai hatóságoknál a m&gysir alkalmaztatik. Szabadságában áll azonban a sziavon és horvát megyéknek,

A

valamint némely városnak

a

latin

megtartása.

trónörökös és a királyi ház többi mostani és

herczegei kötelesek

Mivel

az

1504.

törvényczikk minden

a

jövend

magyar nyelv megtanulására. melyet az 1681.

Xn.

egyes földesúrra kiterjeszt,

tiltja

I.

törvény,

ELS

26

FEJBZET.

subsidiumoknak diaetán kívül elvállalását; mivel

á

a hadi adó természeténél fogva

is

a diaetához tarto-

mi és utódaink soha semmi ürügy alatt nem kívánunk diaetán kívül subsidiumot, még kevésbbé rójjuk zik,

azt

akár a rendekre,

ki,

az

akár az adózó népre.

magyar katonaság fenntartására

állandó

adót, melyet különben is csak a

meg

hat

az országgjnilés,

melyre az

fel

jöv

Még

szolgáló

diaetáig ajánl-

sem szedetjük azon idn

túl,

van ajánlva.

10. Ikfível pedig az adó kirovása csak úgy biztos, ha ismerik a szükségletet és tudják, mire fordítják, hozzájárulunk, hogy ministereink s kamaránk, minden országgylésén az adó megállapítása eltt, a szent koronához tartozó minden jövedelemrl számot adjanak, megadván egyúttal minden informatiót, melyet

a rendek követelnek

s

közölve az iratokat

is.

Az ország alkotmánya minden egyes tulajdonának biztosítására szolgál. Hogy ezt a biztosítást 11.

a só árának önkényes emelése ne rontsa, kijelentjük,

hogy azt az 1741-es lábra beleegyezése

nélkül soha

a fuvar költsége

állítjuk vissza és

nem

emelkedik,

nyosan emelheti minden mázsa 12.

nak

A

emeljük.

a rendek

Ha azonban

a magyar tanács aráárát.

közalapi és hitelpénzek igazgatását magok-

tartják

fenn

a rendek. Különben pedig az or-

szágban semmi monopóliumot,

lotteriát vagy más üzlesem a kamarai vagy koronajószágokon lev gyáraknak nem adunk kiváltságot magánosok gyárainak kárára, vagy pedig a magyar

nem

tet

tartunk

fenn,

árúk árának leszorítására.

A alól

ki

postákat mindjárt kivesszük a német igazgatás és

azok rendezését és jövedelmét

a rendek ellenrzése

alól.

nem vonjuk

27

DIPLOMA.

A

bányákat

hivatalaikat

és

minden idegen igazgatás

alól és

kivesszük

azonnal

a magyar kamaránk alá

helyezzük. Megszüntetjük Miksa király különben soha

nem

törvényesen be

fogadott jogkönyvének

érvényét

és a bécsi kamarához való fölebbezést. Aranyat, ezüs-

nem

töt

jük

vitetünk

pénzzé.

ki az

Ennek

hanem

országból,

értékét

itt

veret-

a rendek beleegyezése

A

többi bánya termé-

nélkül

meg nem

sét

az ország hasznára forditjuk s az ágyúkat

is

változtatjuk.

is

az országban öntetjük. 13.

Hogy

többi örökös tartományaink s igen ked-

ves Magyarországunk közt

megsznjék

az a bizalmat-

lanság, melyet elszeretetünk bármely jele elidézne:

megengedjük, hogy addig

is,

míg magyar tanácsunk

kidolgoz egy állandó javaslatot a magyar termények kivitelére

és

a

harminczadra vonatkozólag,

melyet

aztán az országgylés megvitat és megváltoztathat, minden magyar termény szabadon, csak az átviteli vám fizetésével, átmehessen örökös tartományainkon,

a Dunán 14.

az

A

is.

nádor méltóságát fentartjuk.

országgylés

által

kidolgozandó esküje

Fentartjuk a báni méltóságot

A

primási

Elfogadjuk

méltóságot,

az

formáját.

is.

országzászlósi és fis-

páni tisztségeket nemcsak az úgynevezett mágnásoknak,

hanem érdemes nemeseknek

is

adományozzuk,

az utóbbiakat valláskülönbség nélkül. Az országnagyi tisztségekre a diaeta,

fispánnak a megye, kormány4 4-et, mellékelve, mennyi

székhez a senatus ajánl

—

szavazatot kaptak.

A

királyi fiscusunkra szálló javakat,

a korona részére akarja megtartani, zuk el. Az eladományozhatókat pedig

ha az ország

nem adományoznem tartja vissza

ELS

28

FEJEZET.

sem házunk közegeinek be nem

kamaránk,

hanem a törvények értelmében érdemes nak adjuk a senatus nyozásánál

is

A

ajánlatára.

írjuk,

igaz hazafiak-

nemesség adomá-

a senatus ajánlását vesszük tekintetbe.

A

temesi bánságban lev jószágokról arra képteleneknek szóló donatiók és armalis levelek az ország bele-

egyezése

akár

nélkül ki Józseftl,

II.

nyesek, az

nem

A már

adatnak.

kiadottak,

akár tlünk erednek, nem érvé-

ország rendjei hozzájárulása nélkül

meg

nem ersíthetk. hogy a nádor törvényes elnökálló magyar katonai parancsnokság állíttassék föl, mely a bécsi haditanácstól független, csak királyi felségünknek van alárendelve és parancsainkat a magyar tanács útján veszi. Törvényes hségi esküt fogad nekünk és a 15. Hozzájárulunk,

lete alatt,

csupa birtokos nemesbl

birodalom alkotmányának. 16.

Minthogy pedig az állandó magyar katonaság, a

telekkatonaság helyében és annak fundusából kiváló-

képen az alkotmány és a magyar birodalom védelmére szerveztetett, az összes lovas- és gyalogezredeknél,

végeknél és

mindennem parancsnokságnál

csak nemzeti tisztek alkalmazhatók,

tlünk jóváhagyott esküt alkalmával

megismétlik.

és

azt

Mivel

kik leteszik a

évenkint a szemle

nem egyszer nem ismer tisztek

pedig

káros volt a katonák anyanyelvét

megígérjük, hogy a rendek e kívánságának még ezen diaeta tartama alatt eleget teszünk és ezentúl csak született magyarokat nevezünk ki, alkalmazása,

valláskülönbség nélkül. 17. Az ország beleegyezése nélkül sem az állandó, sem a határr-katonaságot ki nem visszük. Szabadságunkban áll azonban, szükség esetén, a magyar

29

DIPLOMA.

tanács beleegyezésével az állandó sereg egy

harma-

dát örökös tartományaink védelmére fordítani, ország-

gylésen fordítjuk

kivül

is.

örökös

Éppen úgy, nem kisebb arányban tartományaink hadát Magyarország

védelmére.

A

18.

határrvidék

területét

nem

tekintjük a

ma-

gyar szent koronától elszakadottnak és mintegy külön kormány alatt állónak. Hadi ügyekben megmarad ott

a katonai rendszer, de

törvényhozási

dolgozandó alkotmányos

politikai,

gazdasági

minden a diaeía

tekintetben

rendszer

szerint

és

által ki-

megy

ott

végbe. „Megengedjük, hogy az egész magyar állandó és határkatonaság nekünk és a magyar nemzetnek, horvát nemzetnek és magyar szent koronának hséget esküdjön*.

a horvát határrség pedig a általa a

A

polgári testületek és az országgylés beleegyezésén

kívül semmit

sem kapcsolunk a végekhez, st mivel

nem végvidék

a varasdi generalatus már

és a horvát

és sziavon megyéket el akarja zárni egymástól, ezt a

egy e czélra kinevezett bizottság által visszacsatoljuk és mindegyik részét azon megyéhez után

diaeta

kapcsoljuk, melyhez

elbb

tartozott.

19. Valahányszor a tanács beleegyezésével idegen

katonaságot hozunk az országba, az mindjárt a határnál megyei deputatió eltt leteszi az esküt. Csak az

errl szóló bizonyságlevél alapján részesül ellátásban, és az esküt, míg a tanács beleegyezésével az ország-

ban tartózkodik, évenkint megismétli.

E

czikkhez két megjegyzés járul. Az els az, hogy

a tisztek esküjébe be kell foglalni külön

rendek

megbízása nélkül ellen.

Különben

nem is

azt,

járnak

hogy a tanács el a karok és

az egész katonaság, min-

ELS

80

FBJEZBT.

den nem katonai ügyben szintúgy

A

bíróság

polgári

mint Angliában.

alatt állhatna,

második

a nemesi

insurrectio

szabályozását

követelné, de miyel ezzel telnék az id, legaláb vala-

mely erre vonatkozó általános

„salvatela^-t kellene

beiktatni.

Az 1608. n.

20.

gunk

is

béke mi ma-

és 1613. V, rendelkezéseit a

és a háború

megtartásáról

nem

megtartjuk, másokkal

is

indításáról,

megtartatjuk.

21. Az ország határait el nem idegenítjük; a szomszédokkal fenforgó határpereket elintézzük, az elszakított részeket visszaszerezni igyekszünk.

22. „Mivel a birodalom szent

vény,

melylyel

a

koronája az a jelnemzet koronás királyára ruházza

a királyi hatalom gyakorlásának jogát és ezért koronázás eltt a királyi hatalom gyakorlásának semmi ténye

nem

nyes

örökös

levél

és

érvényes, a koronát pedig is

arra

még

csak a rendek részére tett

eskü után fogadja

a törvé-

kiállított hit-

el

a karok és

rendek beleegyezésével", a koronának és az ország

más kincseinek mindig a rendek kezén niok.

Erre vonatkozólag

kell

marad-

megújíttatnak az 1492. és

1608-ikí törvények. 23.

A szabad kir. és bányavárosokat, valamint az ezen

országgylésen koronázás eltti czikkelylyel befogadott jászkunokat és hajdúvárosokat régi szabadságaikban megersítjük. 24. „Hogy pedig mindezek érvényben maradjanak, nemcsak a Csehországgal, más szomszéd tartományok-

kal ésErdélylyel kötött szerzdéseket jelentjük ki helyre-

béke és az 1609. XLII. t.-cz. értelis megtartjuk, másokkal is megHanem teljes gondunk lesz arra is, hogy

állítottaknak a bécsi

mében, úgy, hogy mi tartatjuk.

A BIPLOHÁ.

31

Erdély mint a magyar koronának tagja, megmarad-

jon összes municipalis jogainak

s

kiváltságainak tör-

vényes gyakorlatában, úgy a bevett vallásokra és az egymással legszorosabban összefzött nemzetekre mint

minden egyes, bármin rend polgárára nézve. Galiczia és Lodoméria, mint a magyar korona jogán visszaszerzett országoknak a koronához visszacsatoegyúttal kötelezzük magunkat hogy ha bármi mást is visszaszerzünk e korona jogán, azt a magyar tanács által rendeztetjük be, mely az országgylésnek tesz errl jelenSt, hogy mindezek még szilárdabban álljanak tést. és biztosabban maradjanak fenn, a rendek által Magyarország nevében küldend követekkel együtt keresz-

lásába beleegyezünk, és utódainkat,

hogy ezen általunk és utódaink által elfogadott feltételek mint a magyar birodalom sarkalatül visszük,

meg nem

tos és

változtatható

most hadakozó és

az összes

törvényei,

a birodalom

összes

szomszédos

hatalmainak jótállásával megersíttessenek.

Hogy egész Európa eltt tegyünk tanúságot

25. arról,

hogy

mi

h

ezen

hasznát királyi tisztünk

országunk szerint

méltóságát

és

minden módon el

akarjuk mozdítani, nemcsak ezen udvaroknál, hanem

a

római szent birodalom diaetájánál és az angol és

franczia

királyoknál

is

külön követeket tartunk Ma-

gyarország nevében, született birtokos magyar nemeseket,

kell hivatalos

karral. Ezek kinevezésére

tanács hivatott, melynek

a magyar

k az összes, a hazát

érdekl

viszonyokról jelentést tenni eskü alatt kötelesek. 26. Biztosítjuk a rendeket, hogy életünkben, a rendek beleegyezése nélkül senkit sem teszünk meg

corregensnek,

utódaink

királyi

helytartót

nem fognak

kinevezni.

pedig sem mi, sem

ELS

82

FBJSZET.

Minden utódunk, mint Magyarország királya ugyanezen feltételeket köteles mindjárt uralomra lépé27.

sekor

aláírni és esküjével megersíteni. Ezért mindenkorra kötelesek eldjük halála után három hóna-

pon belül országgylést összehívni és magukat törvényesen megkoronáztatni. Elbb méltóságukat nem

hanem

gyakorolhatják,

az

ország közigazgatása az

1608. XVIII. értelmében a tanácsra

száll.

„Hogy pedig mindezeknek szent megtartásáról az ország rendjeit, úgy most, mint jövre, mindenkorra biztosakká tegyük, kegyesen hozzájárulunk, hogy azon esetben, ha mi mi távol áll tlünk vagy utódaink bármely módon rendeletek, parancsok vagy

—

—

eUen cselekednénk, szabad a karoknak és rendeknek és a korona minden tagjának az engedelmesség megtagadása "

tettek által ez

Nem

^

hitlevél ez,

ben nagyon

hanem alkotmány. A sok

elavult

is

rész-

törvények idézése mellett

is

merben új alkotmány. Nemcsak a Corpus juris, hanem minden volt és jelen európai közjog ki van fosztva,

hogy a király megkötöttsége, a rendek által nemzet túlsúlya annál föltétlenebb legyen.

képviselt

A

hatalom szigorú elválasztása és füg-

törvényhozó

getlenítése,

elveknek

a béke és háború joga a legújabb franczia

felelt

meg

;

a budgetjog és a katonai

bírás-

kodás reformja az angol gyakorlatnak; a tanács berendezése, a nemesi kizárólagos uralom codificatiója a

lengyelnek és részben a szentbirodalminak.

Maga a

*

kerület

aztán részben megváltoz-

De noha

a viszonyok azóta ugyan-

tiszai

tatta javaslatát.^

Projectum diplomatis per Circulos Tybiscanos elaboratum

et modifícatam.

A DIPLOMA.

csak változtak, a lényegen

33

nem

változtattak.

A

hol

megersíti az eredeti eszmét. így ez a hitlevél classikus dokumentum a hazafiak államépít tervének és tehetségének megismerésére. eltérés van, az csak

A E

magyar állam függetlensége áll itt els sorban. minden kelléke a legnagyobb

függetlenségnek

gonddal és szinte

csodálatos

kutatva

kifejezésre.

és jut

itt

nyok kormányától való

pontossággal van

Az

osztrák

teljes elkülönítés,

külön tanács,

külön

sereg,

selet,

külön udvartartás. Csak oly nemzet gondolhat

külön nyelv,

ennyi mindenre, mely

E

nem

külön

fel-

tartomá-

diplomatiai képvi-

független.

nemzet souverainitásának megvalósílegkiemelkedbb mozzanat. A király, noha örökös, csak a koronázás által és után gyakorolhatja hatalmát, melyet a rendek ruháznak reá. Az ellenállásnak régi joga mellett ott van az engedetlenség mellett a

tása a

új kiváltsága.

kezébl a szen

A

diaeta

független

törvényhozó hatalmat kiveszi a király ;

a kormányzót a tle csaknem egé-

tanács

;

a végrehajtót a nádor és a

biróságok.

Az

egészen a köznemességnek jut. Minthogy az országgylésen az dönt, minden tisztigazi hatalom

ség pedig, a nádorén kezdve, az országgylés szavazata vagy ajánlása által töltetik be, az foglalja le a

maga

részére a végrehajtó

hatalmat

megyében, mint eddig, hanem

fpapság

alig szerepel, és

a lelkek teljes többé

az

is.

A

ha csakugyan megvalósul

egysége, a felekezetek

nem is juthat

nemcsak a

is,

országban

befolyáshoz.

örök békéje,

A mágnások

pedig nem

képeznek többé külön rendet, csak a nemesség egy, számra nézve jelentéktelen részét. Erkölcsi hatalmak gyanánt hozzájárulnak az állam Marczali

:

1790—91. ország^, n.

3

J

ELS

34

fölépítéséhez

FEJBZET.

a felekezetek békéje, a nemzeti nyelv

De

a polgárról alig van szó, a parasztról éppen nem. Demokratikus vonás egyedül az, hogy csak a követségeknél van kimondva, hogy csak birtokos nemeseket lehet oda kinevezni csak a zászlós méltóságoknál; hogy csak nemeseket. A nem nemesek hivatalképtelensége legalább egyenesen nincsen és nevelés.

;

beczikkelyezve.

Egészben véve oly alkotmány megdobogtathatta minden

ez,

melynek ábrándja rajongónak

szabadságért

Bihar megye februariusban formulázott óhaj-

szivét.

tását viszi keresztül egész következetességgel. Ennyit

nem ért el soha egy diadalmas fölkelés sem. Hisz még Rákóczi is hiába küzdött a külföldi garantiáért, ;;.9iely itt legteljesebb mértékben meg van adva. I

Ez a

mi az akkori magyar állami mire kérné a jó Istent, tekintet nélkül a terv mutatja,

/

ideálja

;

'.

kivitel

lehetségére vagy nehézségére.

A magyar

állam független fejldését Mohács

akadályozta a

egyre

Habsburgház

német-cseh

óta bir-

kényszer kapcsolata. Mióta pedig a dynastia örökös lett, nemcsak ez a kapcsolat vált felbonthatatlanná, hanem minden gyökeres javítást kizárt az a tény, hogy az örökös jogon uralkodó nem volt tokaival

való

kényszeríthet

alkotmánybiztosítás megadására,

több

mint a mennyire eldje megesküdött. sionis interruptum elmélete segített

Örökös,

a külföldi hatalmak

A

filum succes-

mindkét bajon. által

is

biztosított

szövetség Ausztriával és Csehországgal és mégis független

Magyarország.

Örökösnek elismert és mégis

a választó királyság intézményeivel körülvett királyság.

Ezekben

kell

nyegét, mai napig

keresnünk a diplomatervezet is

él

jelentségét.

lé-

A DIPLOMA.

Már elbb,

júl.

35

9-éii elvégezte

munkáját a dunáa-

inneni kerület, a jun. 21-én összefoglalt pontok alapján.

Ez

Mária Terézia törvénysértésébl indul

is

ki,

külö-

nösen kiemelve az 1741. Vni. alaptörvény sérelmét, a

nemesi birtokjog korlátozását, vagyis az úrbért. 11. József, pedig „kinek uralmát Interregnumnak declaráljuk", egész Európa színe eltt, minden sarkalatos törvény

szolgaságra

ellenére,

nemzetet.

A

vetette

társaság czéljai

is

a szabad

értelmében joga volna tehát a nem-

zetnek az örökösödéstl való elállásra.

most

ezt

kétoldalú szerzdés alapján és a polgári

De

a rendek

törhetetlen húséget tanúsítva, elnéznek ettl,

hogy mindenkorra szóló és érvényes törvényes biztosítást nyernek koronázásunk és hitlevelünk alkalmával. E kétoldalú szerzdés következik aztán 17 pontban. Valóban ügyes módon meg van így az örökösöfeltéve,

megszakításának joga, mint az új hitlevél köz-

dés

jogi forrása, de a dynastia hibáinak következése he-

inkább a nemzet hsége lép eltérbe. Az els pont az összes szabadságokat ersíti meg, kiemelvén, hogy a nemesi kiváltság egy és csak a lyett

méltóság tesz

kivételt,

aztán az ország függetlensége

Ausztriától állapíttatik meg.

mélyen szántó, mint a

Ez nem

oly részletes

és

némely pontban mégis kiegészíti azok munkáját, így abban, hogy a király csak magyart küldhet biztosául a diaetába. Természetes kapcsolatban a magyar nyelv jogát is ez a czikk tiszaiaké, de

iktatja be, csak a törvénykezésben tartja fenn a latint. 2.

Nemcsak

Józsefnek,

törvénytelen záradékkal telenek s ezentúl

mányban polgárokra

kiváló is

hanem Mária Teréziának

ellátott

donatiói

is

érvény-

az adományoknál vitéz és a tudo-

nemesekre,

de

lesz ftekintettel.

magukat kitüntet

BLSÖ FEJEZET.

36 3.

Józsefnek nemcsak adományai, hanem minden

tettei és

4.

rendelkezései mindenkorra érvénytelenek.

Diaeta 3

évenkint

„hanem a

jogot,

máj. 1-én Pesten.

tartatik

nem

Koronázásáig a trón örököse

gyakorolhat semmi

ország felsége addig a

tekintetes

nemzeti senatusba és nádorba van helyezve". 5. Törvény hozásának, megváltoztatásának és magyarázásának joga „a törvényesen koronázott királylyal illeti

meg. Az

koronázandó király köteles mindig

meger-

együtt diaetában összegylt

újonnan

síteni azt, mit

De különben

rendeket"

a rendek koronázása eltt elhatároztak.

valahányszor a diaetában összegylt

is,

rendek egy törvényben megegyeztek, mi és a

jöv

magyar királyok kötelesek vagyunk beleegyezni. 6. A senatus ellenrköd (vigilans) és egyúttal végrehajtó kormányszék. Minden tettérl számot ad nekünk és a diaetának s ha csak legkevésbbé is eltér a rendszertl,

büntetése

nemzetsértés

alá

esik.

Ha

Magyarországon vagyunk, ez a senatus egyúttal kanczelláriánk

tózkodunk,

is

Ha

lesz.

pedig az országon kívül

megy

annyi tanácsos

velünk,

tar-

mennyire

szükségünk lesz a birtokos nemesekbl választandó kanczelláral együtt és oldalunknál marad a magyar

ügyek tárgyalására.^ 7.

házi,

Nemcsak a

senatus,

hanem minden úgy egy-

mint

katonai,

polgári és bírósági hiva-

világi,

talnak betöltése, tisztség

a nép

tisztségekre

szóval

minden

választásától

az ajánlottakat,

királyi és országos

függ.

A tlünk függ

hol a törvény követeli,

nemeseket fogjuk kinevezni. Az idegen tisztviselket ^ Ad latus nostrum pro pertractandis negotiis Hungaricis manebunt. Ez az „ad latus" els elfordulása.

A DIPLOMA.

37

vagy kiknek nincs meg a törvényes minsítésük, ha hazafiak

czadnál

is,

stb.

bányánál, kara aránál, harmin-

postánál, is,

még

a diaeta alatt

fogjuk moz-

el

dítani. 8. Királyi helytartó és

Ha olyanokat nem bíznak,

corregens többé

nem

lesz.

jelölnénk nádorságra, kikben a rendek

k

másokat ajánlhatnak.

A

nádor halála

esetén félév alatt köteles a király országgylést összehívni a nádor választására

a senatus; ha az sem

gylhetnek a

A

;

teszi,

ha nem teszi, félév alatt a rendek maguk is össze-

halál évfordulóján Pesten.

és határrségrl intézkedik. hogy a király a rendekkel közli az összes koronái és kamarai jövedelem kimutatását és abból csak azt a „quota"-t tartja magának, mely fell, méltósága díszének fentartására, a rendekkel meg9.

Kimondja

katonaságról azonfelül,

egyezett.

Az utolsó pont a nem koronázott vagy törvényszeg fejedelem engedelmessége alól felmenti nemcsak a polgári, katonai és papi statust, hanem a népet

is.^

A törvényszeg

ket a család mellékága erre felszólítják lességét,

római is

király ellen a szerzdése-

köteles megoltalmazni, ha

ha ez nincs vagy nem a szabad

teljesíti

köte-

királyválasztás.

Mindezt a

birodalom és Lengyelország

garantiája

beáll

szent

;

is

megersíti.

Inkább ügyvédi, mint államférfiúi munka. Az alkotmánybiztosítás némely pontját és a nemesi jogot illetleg túlmegy a tiszaiakén, de államjogi tartalom-

ban és következetességben ahhoz nem hasonlítható. Másnapra már elkészül a Dunántúl is. Ez is két^

Per ipsam Plebem.

ELS

38

szerzdésbl

oldalú

FEJEZET.

indul ki, melyet

II.

noha

József,

^optímus princeps" megszegett. így maga a természet ösztönöz nagyobb biztonságok keresésére. Elismerik,

hogy az örökösödés szilárdsága az ország boldogságához tartozik

bíznak, hisznek Leopoldban, ki annyi

;

jelét adta eddig is

A

szinte atyai szeretetének.

király

pedig beleegyezik feltételeikbe.^

Ezek közt az els, hogy Magyarország szabad és más országok módjára nem kormányozható. Az independens kifejezés itt hiányzik. ország

Aztán megersíti a király az összes szabadságokat

n. Endre király záradékát

etc.

nem

a jog

illeti

meg

Csakhogy ez

is.

hanem csak

az egyest,

az or-

szággylést vagy a megyéket.

Ha hív

valamely utódunk öröklése után félévre

össze

országgylést,

ipso

elesik

facto

nem

örökös

jogától.

Mindenben

3.

helyreállítja

a régi állapotot, külö-

sen egyházi téren. Újításoktól tartózkodik.

„Hogy az országban tartózkodunk az

5.

XVm.

Erdélyt

7.

1608.

értelmében".

törvényesen

vajdák

által

kormányoz-

tatjuk.

Diaeta 3 évenként; conventusnak ezután nincs

8.

helye. 9.

Egyszer felfüggeszt

veto-t fenntart

magának

a király.

^

Jele

„A Transdanubianusok kihagyták ez,

e csiklandós punctumot.

hogy ezen mi vármegyéink, most

is

csak oly

politi-

kusok, mint az elöbbeni diaetakon voltának, a melyekben ök mindig a Palatínusnak vagy primás sípján tánczoltak". Gróf

Széchenyi Ferencz.

39

A DIPLOMA.

Ügyeknél

10. Postai

s

békekötéseknél

ti5rvény

értelmében magyarokat alkalmazunk.

Nemzeti katonaságot rendek belegyezése nélkül nem vihetünk ki az országból, béke idején az országba szállásoltatjuk. Idegent csak a rendek bele11.

egyezésével hívunk be.

nemesekbl

álló,

Magyar hadi

tanács,

fkép

mely a bécsitl nem függ, csak az

egyforma eljárás czéljából correspondeál vele.^ 13. Insurrectiót csak a rendekkel való tárgyalás után hirdetünk.

A

17.

keresztyén

tolerantia

nevének

eltörlésével

a bécsi és linczi békekötések alapján szabad vallásgyakorlatot élveznek a helv. és ág. vallású frendek,

nemesek, polgárok és más lakó sok, de aróm. kath. egyháznak, mint

„constitutionalisnak"

kára,

ártalma

s

megbotránkoztatása nélkül, a földesúri jogoknak és Horvát- Tótországokra nézve az 1741. XLVI.-nak fentartásával.

20.

A

Csehországgal és más szomszédországokkal

kötött confoederatió megersíttetik.

22.

Külön

is

meg van

ersítve az 1741. VIII.

Szeretetünk bizonyítására

23.

nemzeti

rendezünk be, melynek tagjait 1519.

mében a

25.

értel-

diaeta választja.

24. Kereskedelmi és

intézünk

senatust

XXXIX.

vámügyeket csak a diaetán

el.

Ha

a

király

megszegi e

feltételeket, feléled

nemzet királyválasztó joga, de csak az osztrák házon belül. a

Természetes, hogy Ulászló példáján, most

^

is

meg-

Nullám dependentiam, sed tantum ratíone uniformis

taris systematis

Mili-

correspondentiam cum eodem semet habiturum.

ELS

40

FEJEZET.

követelik a koronázás eltt hozott czikkelyek szentesítését.

E

javaslatok,

úgy megegyezésükben, mint különb-

ségeikben visszatükröztetik az ország egyes vidékei-

nek nagy történeti traditioit és így jellemét is. A Tisza mentén legersebben élnek a szabadságharczok hagyományai, legtisztább a magyar faj, legszámosabb a protestáns elem, legközvetlenebb a nyugoti forradalmi eszmék hatása. Dunáninnen, földrajzilag is átmenet, magában foglalja a nagy Alföld és a magyar-

ság egy jelentékeny részével együtt az északnyugoti Felföldet is tót lakosságával, eltótosodott nemességével és

német városaival. Politikailag közvetít az

ellen-

tétek közt. Megnyílik a függetlenség, a nemzeti

sza-

bad állam eszméi eltt, de teljes érvényesülésüknek útját állja a nagy urak, a papok és a prókátorok befolyása. Végre Dunántúl, hol már a földrajzi helyzet is

elsegíti az osztrák

befolyást,

történeti

eredmény

gyanánt a fpapi és fnemesi túlsúlyt látjuk szerves szövetségben a dynastiával. Tiszántúl radikális túl conservativ,

st

;

Dunáninnen reformáló Dunánmai szóval mon;

reactionarius mint

danák. Közjogilag véve

:

a Tiszavidék elismeri Leopoldot

mintegy kegyelembl, Dunáninnen számításból, Dunántúl

a százados szokáson alapuló loyalitásból.

A désben

kedélyeket :

mint az

ebbl a

még jobban

izgató felekezeti kér-

Tiszántúl a teljes egyenlséget követeli, úgy

1608-ban fennállott, ama reményben, hogy protestáns köznemesség uralma fejldik;

Dunáninnen,

igen

jellemzen,

nem

bír

határozni;

Dunántúl még a jezsuita korszak alapján áll s bár néhány jó szót ád a protestánsoknak, lényegében nem

A DIPLOMA.

megy

túl az 1681-iki és

41

1741-iki megszorító, a katho-

likus status hegemóniáját biztosító törvényeken.

A

nemesi jogot illetleg egyetért mind a három,

csakhogy a

dunántúli

kezetesebben mer a

Heteken

függben a

kerület

is

a legkövet-

ezen javaslatok kidolgozása tartotta

át

Országos ülést ezalatt

várakozást.

míg a komoly munkába úgy sem lehetett

ebben

régi állapot mellett szint vallani.

tartani,

hisz

hitlevél el

nem

nem

készül,

Ez a várakozás, a felekezeti pártok elkeseredett küzdelme, a magyar ezredek állásfoglalása, a legszéls remények feléleezzel

dése,

együtt

foghat.

a teljes

bizonyos forradalmi szint

bukástól

kölcsönöz

min

Olyanféle a lelki állapot,

való rettegés

azon heteknek.

Versaillesben volt az

alkotmány kidolgozása korában. És mindezek külföldi

bonyodalmak

sötét

felhje tornyosult.

fölé a

Ha

kitör

a háború, szó lehet teljes függetlenségrl, Habsburg-

vagy

gal, tikai

ellene.

Ha

a porosz megbékél, a nagy poli-

álom egyszer alkuvá töpörödik, melyben elrea nemzet csak igen keveset nyer. St

láthatólag

mivel

nemcsak az alkotmány ersítésérl

volt szó,

hanem az örökös jog kétségbevonásáról, a magyar ezredek fegyelmetlenségérl

is,

nincs kizárva az any-

nyiszor tapasztalt véres megtorlás sem.

Ennyi gond

tartja

lekötve a hazafiak lelkét.

De

Budán-Pesten víg élet folyik. Esténként nagy társaság van az országbírónál, a prímásnál, gróf azért

Károlyi Antal nagy ebédeket ad.^ így akarta a köz-

'

Prandia

Károlyi,

si

faciant

quod Palatínus

Palatinum,

dicere

possum: Antonius

érit.

Állítólag némely megye ebédek elfogadását.

el is tiltotta

követjeinek az olyan

ELS

42

vélemény

FEJEZET.

a nádorsághoz egyengetni az útját, mások kénytelenségbl is követik példáját. A költekeszerint

meg van

maga következése elbb lánczot, azután jószágot is. Már július 1-én azt gróf Balassa tiszttartója urának, hogy Budán

zésnek, dorbézolásnak

a

elfogy a pénz, eladnak, elzálogosítanak mindent, órát, írja

most legolcsóbban lehet lovat vásárolni. Ez az unalom és az izgatottság egyaránt magyarázza a kártyázás elharapódzását. Ez a betegség nem akkor kezddött. A Manch Hermaeon szemére veti már

fkép ezt gyakoMost igazi betegség lett belle. „Itt most vidám, nagy élet folyik", írja Berzeviczy Gergely anya

helytartótanácsnak, hogy tagjai

rolják.

jának. ^Buda és Pest oly

ország fvárosának tnik mely mindenben bséget lát. Igen magas öszszegekbe játszanak. Magam láttam, hogy ezer forintot tettek egy kártyára. Ékszerben, ruhában, hintókban hasonló fényzés uralkodik".^ Már elbb írta, hogy föl,

a diaeta végén nagyon olcsón lehet majd venni négyüléses hintót és gyémántos

Hogy ezek mondani.

gyrt.

mellett az udvarlás

is

folyt, felesleges

A

legels körök hölgyei, szépek és fiatalok, oly koteriát alkottak, melyben csak kifogástalan erkölcsöt trnek meg, tisztességet, szorgalmat, jámborságot gyakorolnak.

A

fiatal

urak látva, hogy

boldogulnak, a második rangúakhoz vagy szállottak

alá.

még

itt

nem

lejebb

Feltnt már, hogy a polgári leányok

nagy része mveltebb az úrhölgyeknél. Berzeviczy Gergelynek ebben sem volt szerencséje. Okát abban hogy egy adóssága törmár száz aranya. Játszott, hogy nyerjen, eleinte nyert is, de azután mindenét elvesztette. Es ist doch grausam, dass ich und Geld nie beisammen bleiben können. ^

Július 29-diki levél. Elbeszéli,

lesztésére együtt volt

43

A DIPLOMA.

hogy

találja,

bek

sopánkodott; mások merészeb-

csak

voltak.^

„A diploma soká húzódott, a sok követ henyén töltötte Budán napjait, a kártyázás volt minden dolguk". Átdorbézolt éjjelek után álmosan, mámorban jött a követ úr az ülésre és hogy aztán ott miket beszélt, arról díszes

példát

Lászlóról,

mond

Ung

el

Kazinczy Ferencz,

Szemere

követérl.^

Gróf Széchenyi Ferencz mindezen annyira kétségbe„én már egy pipa dohányt sem esett, hogy kijelenti adok a mi diaetánkért ". Már felüti fejét a kishitség. Az eskü által er:

sített

egység voltakép egy napig

19-ig, a

tartott, jún.

mikor a diplomához fogtak.

pénzhiány lehetnek

A

18-tól

tékozlás okozta

mutatta a megvesztegetést.

Ha

az orosz követ ugyanakkor sok aranyat hozott a len-

gyel követek megvesztegetésére, mert hisz a porosztól is

fogadtak

el pénzt,

vetkeztetésre.

dött a pápa, mennyit

Rossz

nálunk

is volt

alap az ilyen kö-

Mesék keltek szárnyra; mennyit ad az egri püspök ilyen

elérzések fogják

arról is beszélnek,

hogy elbb

el

az

embereket. Már

lesz a frankfurti koro-

názás, hogy a diaetát átteszik Pozsonyba. Aczél

ván itélmester

kül-

czélra.

Ist-

mindig hogy ellene volt a „filum interruptum"-nak. Most mérsékelni kell, nem gyújtani. Gróf Széchenyi Ferencz néhány nappal késbb azt írja, hogy a diploma feltételei szerint „nagyobb hatalma lesz a debreczeni bírónak, mint a magyarok királyának. Nem is fogadná azokat el a debreczeni bíró". „A Diplomák oly bolondok, júl.

2-án

kijelenti,

^

Hofmannsegg.

*

Diaetai dolgok. Kézirat. M. T. Akad.

i.

m. 110.

1.

44

BLSÖ FEJEZET.

hogy annak egy punctuma

sem

állhat

meg

majd

józan ésszel". Másrészt azonban még él az elszánt akarat, az az szinte hazaszeretet, az a daczos elhatározás, mely

a követeket

a diaetára vitte és kisérte. Él az ifjúságban. Dobsa Ferencz boldog, hogy „azon és felséges emberek között lehet, kik majdnem maguk

f

az egész diaetát, a milyen Domokos, Almásy,

viszik

gróf Fekete,

4

—5

Vay

Ez az a

József, Máriássy István".'

ember, ki a

tiszai kerület

táblájának alsó végé^

rl

intézi „a monarchia dolgait" és ki el van szánva a kitartásra. Domokosban oly nagy a bizalom, hogy

szinte

a

lehetetlennek

mágnások

látja az

A

akadályt.

az

tartja

aulikus

és

csak

és

ellenállást

voltában

interventiójában

kerületek jegyzje, diplo-

tiszai

májuk szerkesztje, most valódi hatalom. „Karezéroz" neki mindenki.

Gróf Széchenyi Ferencz helyzetet

veszteni

ják

kezdi

a

creditumát, mert

Többnyire

scissiot.

Szegény

miniroz.

11-én így

júl.

írja le

a

személyes vonatkozásaiban. „A Personalis

Zichy

a

neki

is

kézzel lábbal

munkának elmozdításában,

tulajdonít-

fpapoknak

szól

dolgozik

szorítja e mellett

és

a

házát

a drága és számos ebédllésekkel. Károlyi Antal tömi

szorgalmasan az ablegátusok gyomrát és száját. Pálffy

János

elvesztvén

mint Bécsben. szágáról

kedvét,^ most

speculatióra

úgy

él

Forgács csak néhány napja, hogy jó-

visszajött.

lUésházy mind csak a commissa-

riusokra haragszik. Leopold Pálffy mindig a sessionalis

szobákat

akarja

rangirozni,

'

Június 26-iki levél.

*

A

nádorságra.

t.

i.

hová lehetne

az

A DIPLOMA. az

ifjúságot,

az

öregséget,

45

ökröket és

szamarakat,

hogy jobban hallanának helyheztetni. A Bánus, mivel jó pápista és magyarul nem tud, csak abban töri fejét, hogy lehessen utóbb is a protestánsokat Horvátországból kizni és a magyar nyelvnek elmozdítását hátrálni.* Batthyány József, a kinyomatandó diariumnak híres censora, mivel az sem tud magyarul, minden új, vagy czifrább szóba akadna és rész szerint politikából a kinyomatást hátrálja.

„Én magam már nem bánom, mi mig a diaeta

meg

lássa

ha bár azt megnyernénk, hogy a magyarnak micsoda tör-

elkészül. Mert,

Európa,

vényei voltának és mely a

mostani

Ez

lesz a diaetánk-

Isten addig adjon egyezséget köztünk,

csak az

ból,

századra

azokat

okossággal tudja

nézve

királyának

eleibe

adni.

minden fáradságunknak czélja". Miután a Dunamellék javaslata elkészült és a

lesz

tiszaiaké

sem késhetett már

ülést tartottak a két tábla

nak kiküldése

végett.

A

soká, júl. 12-én országos

közös diploma-bizottságá-

personalis ajánlására e mixta

deputatióba beválasztották a rendek

:

a

kir. tábláról

Tihanyi Tamást, Kornis Józsefet, Bernát Józsefet és

Mikoss Lászlót;

Horvátország

részérl: Bedekovics

Ferenczet és Lukavszky Györgyöt. Az egyházi rend-

bl

tagjai

lettek:

HoUósy György, Rosos

Pál,

Záb-

ráczky József, gr. Sauer Kajetán és Gállyuflf József,^

a vármegyékbl Balog Péter, Szentiványi János, Szily József, Radvánszky János, Bezerédy Ignácz, Páz;

mándy

József,

viczy András,

^

Kajdácsi Antal, Horváth Pál, Berze-

Vay

Sauert a papok

József,

nem

Luby Károly, Kárász

akarták és Zsolnay fel

Megválasztását a protestánsok vitték keresztül.

István,

is szólalt ellene.

ELS

FEJEZET.

Pogány Lajos, Lónyay László, összesen 15-en minden kerületbl 4 4, kivéve a tiszáninnenit, melynek ;

—

csak 3

jutott.

A

jelen

Miklós és Adonyi

nem levk

A

György.

roni, pozsonyi, debreczeni,

közül Dvornikovics

városok közül a sop-

eperjesi,

követek

zágrábi

azaz minden kerületbl egy-egy.

Megizenték a fels táblának, hogy szintén küldjön ki

ily

deputatiót

azon kéréssel,

vármegyék egyre sürgetik a

hogy mivel a a fels tábla

hit letételét,

deputatiójának tagjai mieltt a diplomához fognának,

lehetleg tegyék tatió e

tagokból

le szintén az esküt.

állott:

záth József püspökök;

A

frendi depu-

gróf Eszterházy Károly, Bajgr.

Károlyi Antal, gróf Zichy

Ferencz, gróf Pálfíy János, gróf Forgács Miklós, gróf

Teleky József, Skerlecz Miklós, gróf Esterházy Ferencz báró Prónay Grábor, b. Orczy József fispánok; végül gróf Széchenyi Ferencz,

gróf Batthyány Ferencz és

gróf Apponyi Antal.

Kérdés támadt az szerint,

elnöklés fell.

A

régi szokás

mint fpapot, gróf Esterházy Károlyt

volna az meg.

De

ez ellen felszólaltak

az

illette

alsó táb-

hogy az ország zászlósa, gróf Károlyi Antal, ki testrkapitány volt, megelzi a megyés püspököt. Ez már a július 12-iki ülésen nagy vitára adott okot, még nagyobbra a július 17-iki üléazon felfogás alapján,

lán,

sen.

A

vitás

kérdést azután a két érdekelt

fél úgy egymás közt, hogy egyik sem elnököl, hanem elnökl nélkül egymás mellett ülve együtt dolgoznak. E megoldáshoz hozzájárult az els tábla,

igazította

el

aztán a második.

Míg a közös deputátio kidolgozza a diploma vezetét,

az

ter-

egyes kerületek a koronázás eltti czik-

kelyeket állapítják meg.

A

dunaiak már július 14-én,

47

A DIPLOMA.

a tiszaiak mindjárt diplomájuk elkészítése után 17-én

hozzá

A

is

láttak a

munkához.

követek utasításuk

által kötvék,

inkább csak a

megyei hangulatot hivatvák kifejezni, nem igen tudnak az országon kívül es és az országra mégis annyira

már a sok

ható

viszonyokról.

független,

Ezektl inkább

munka, mely, mint Széchenyi széke eltt

is

vegyes deputatióban

"^.

nagy általános mveltség mágná-

szóhoz jutnak.

is

A

óhajtotta,

telhetik

oly

Európa ítél-

j

megállhat.

Ilyennek elkészítésére vállalkozott Skerlecz Miklós^Jl ki

nagy gazdasági ismeretein kívül

állapotot felölel belátásának

is,

az egész köz-

már addig

is

sok jelét

Zágráb megyei beköszöntje (ápr. 15.) nagy hírnek örvendett és nemcsak a Magyar Kurír közölte, adta.

hanem a budai latin újság is. diplomatervezetét már a kerületeknek is bemutatta, de azok nem kértek belle. „A statusok udvarinak mondják, a papok szepedig árt a király

rint

tekintélyének. Tehát eltalál-

tam a kell középutat."^ Az örökösödés megszakításának csiklandós kér-

függben

dését

A

király

másnak

alá

hagyja.^

elismeri,

nem

hogy

vetett,

Magyarország

szabad,

csak külön alkotmánya és

törvényei szerint kormányozható ország. Külön udvari

országos méltóságai vannak, szintúgy külön sorkatonasága és határrsége. és

Ez ország rendjei az osztrák bázra, elbb férfi, nágra is, kétoldalú szerzdésben oly feltétellel

aztán

*

Július 4-iki levele Pászthoryhoz.

Projectum diplomaticarum conditionum per Exc. D. Nicolaum Skerlecz de Lomnicza elaboratum. '

i

j

ELS

48

FEJEZET.

ruházták az örökösödés jogát, hogy a király az alkotmányt, a törvényeket és azokon alapuló kiváltságokat híven megtartsa. alkotmányát,

Ha

törvényeit

s

tehát

a király az ország

szokásait

vagy a rendek

jogait s kiváltságait sérti, azonnal elesik a kétoldalú

szerzdés hasznától és az ország rendjeinek szabadságában áll a királyi örökösödés jogától elállani. Ezért fogadja és eskü alatt igéri: 1. Hogy Magyarországgal mint az örökös tartományoktól független szabad országgal bánik, nem pedig más tartományok módjára. „Nem enged a

többi örökös tartományban olyan harminczados vámot,

mely Magyarországgal, mint gyarmattal, vagy mint az örökös tartományok tulajdonával szemben jár el." Evenkint legalább három hónapon át az országban idzik,

itt

udvart

tart,

melyben a magyar uraké az

elsség. Magyar ügyeket akár politikaiakat, akár katonaiakat a legfels udvari tat

hatóságoknál

nem

tárgyal-

a magyar ministerek befolyása nélkül. Ezek száma

pedig arányos azon állással, melyet Magyarország az egész monarchiához képest

A

2.

méltóságot

kir.

elfoglal.^

a szent korona adja meg.

Koronázás eltt nem érvényes a lása. 3.

riája

A

király

is.

A

4.

*

;

Az

új

halálával tehát

a

megsznik

Negotia sive

illeti.

kanczellá-

koronázásig a senatus kormányoz a alatt.

törvényhozás és magyarázás jogát

a diaeta

et aulicis

által felállított illa siut Politicai,

hatóságokat

nem bitomeg nem

seu Militaria in supremis

absque influxu Ministrorum Hungarorum, quam Hungária respectu totius Monarchiáé

dicasteriis

proportione ea,

efficiat

hatalom gyakor-

koronázás joga tehát a rendeket

birodalom pecsétje

rolja

kir.

A

assumendorum, non pertractabo, vei pertractari sinam.

A DIPLOKA.

a tisztviselket

szünteti,

49

magyar ministereket a

és

rendek eltt számadásra kötelezi, új tisztségeket, melyek a nemzet szabadságával ellenkeznek, nem állit

A megyegylés

föl.

és ennek joga

törvénytelenség

ellen felszólalni, fenmarad.

Törvényes

5.

részét a törvényhozásban úgy gyahogy hasznos javaslattól soha sem tagadja

korolja,

meg

Ha

beleegyezését.

rendek két ízben

is

pedig, tagadása

fentartják

ellenére,

a

javaslatukat, az ily

törvényhez királyi szentesítésével járul.

Csak szükség esetén ad

6.

ki provisorius rendel^

kezest és e fölött aztán a diaeta

nem

hívna össze diaetát, a

és a király e

A

7.

ítél.

3 év

alatt

megyék összegylhetnek

gylésen megjelenni

törvényeket

Ha

végrehajtja

tartozik.

tekintet

nélkül az

örökös tartományokra és a megállapított udvari rend-

Az

szerre.

szemben

ellenactióval

él

törvényes hatal-

mával. 8.

Tisztségekre

csak magyarokat nevez ki; ha

A

nincs különb, alkalmas nemeseket. ^

vidéki ezredekhez 9.

is

magyar

és határ-

csak nemzeti tiszteket.

Támadó háború

esetén,

mely Magyarország

határait érinti, országgylést hirdet és

magyar minis-

terek tanácsára elhatározza, a mit a diaeta ajánl.

Ha

a király ezt elmulasztja, nem kaphat subsidiumot. Védelmi háború esetén mindent megtesz az ország oltalmára. 10. Pénzverési jogát

javára használja

fémeket

föl.

magyar

Magyarország méltóságára ós bányákból nyert nemes

A magyar

királyi

jelekkel

jelezteti.

Bécsbl

visszaküldi a pénzvert.

^

Ceteris paribus.

Marczali: 1790—91. országgy. ü.

4

50

BLSÖ FEJEZET.

11. A bányászat most csehek kezén van, kik a magyarokat kizárják. Ezentúl gondoskodnak magya-

rok képzésérl, kiket alkalmazhatnak. 12.

Az adót országgylésen

kívül

nem

emeli. El-

ismeri, hogy annak leszállítása a rendek joga, de emelése is. A nemes adó-, vám-, révmentes marad. 13. Insurrectió és bandérium megmarad az ország-

gylés intézkedése 14.

A

alatt,

mostani vámrendszer nincsen törvényesen

elfogadva. Magyarországon

nem engedi gyárak

és kéz-

mívek emelését, sem azt, hogy azon terményeit, melyekre az örökös tartományoknak szükségük van, máshová haszonnal kivigyék. Megengedi tehát, hogy a diaeta bizottsága oly vámrendszert dolgozzon

országot 15.

el

A

„neki és

ki,

mely Magyar-

nem nyomja. magyar

sor-

és határkatonaság esküt tesz

a magyar nemzetnek, a horvát határrség

pedig a horvát nemzetnek és ez

által

a magyar szent

koronának esküszik hséget."^ 16.

A

állítandó

magyar

és horvát sereg a diaeta alatt fel-

kapitányság alatt

tanácscsal correspondeál, de 17.

Sem nemes, sem

áll,

mely a bécsi hadi-

nem függ

tle.

polgár törvényes

ítélet

nél-

vagy vagyonában nem büntethet. bármiben ezek eUen cselekedném, és a „Ha 18. következ diaeta eltt nem tudnám annak kell okát adni, szabad az ország rendjeinek kijelenteni, hogy kül személyében

az alapszerzdést megsértettem és így az örökösödés jogától elestem." ^

A

szó

szerint

való

egyezés bizonyítja, hogy e pontnál

a tiszai javaslat felhasználta Skerlecz tervét. Mert világos, hogy a horvát nemzetnek mazhatott.

teend eskü gondolata csak tle

szár-

A DIPLOMA.

A

51

többi javaslatot politikus és prókátor irta;

ezt

igazi államférfiú.

Magyarország önáUásának ers elismerése és biztosítása mellett, itt van meg elször a pragmatica sanctio által megalapított birodalmi kapcsolat

quentiáinak

komoly levonása.

hatóságainak

conse-

monarchia legfbb

nem

kétségbe vonni

létét

lehetett,

csak

hogy a magyar törvényes befolyás

arról volt szó, is

A

érvényesüljön.

Ezen önállóság els

feltételét Skerlecz

mennyire különbözik többi társától

—

!

ott

— és ebben a gazdasági

látja. Igazán modern vonás, hogy ezt els helyre. Az alkotmány biztosítékainak terén e javaslat nem marad el társai mögött. Hadsereg, eskü, országgylés befolyása, korlátolt vétójog, minden megvan. De

függetlenségben teszi

az arany bulla resistentiájának ócska vasát

el

a corpus juris

lomtárából.

kétoldalú

szerzdés,

feltételeit

megsért

Ha

következetes,

király

megsznt

hogy

^

Hanem

törvényei szerint kormányoznak,

és

annak

az

nem

olyan országra,

igenis,

veszi

uralkodni.

Igazán független magyar államra hatott.

nem

örökösödés

az

gondol-

melyet saját

mely

keU

súlyt

vet a monarchia politikájának mérlegébe. És ezt a súlyt biztosítja és nagyobbítja,

fejldés, melynek

a jogfejldés

is.

oly

Mert

elkel

nemcsak a gazdasági helyet szánt,

az egyetlen, ki

biztonságot követel nemes és polgár részére. úttal az egyetlen, Id az állam,

^

Egy

levelében

nak, melyet ö

is

kifejti,

használ,

standig" az értelme.

hanem

egyenl jog-

Ö

egy-

a haza érdekét föléje

hogy annak az independent szóaz „unabhangig", hanem „selb-

nem

!

ELS

Ö2

FEJEZET.

teszi a rendinek.

Mert míg a többi mind kiváltságos rendeknek és felekezeteknek akarja lefoglalni a közazokat a legérdemesnek szánja

hivatalokat,

leginkább

ki

szolgálhatja

annak,

:

A nemes

a közjót.

csak

érdemei egyenlsége esetén bírhat elsséggel. Látjuk, miért

Még

deknek.

nem

tetszhetett ez a javaslat a ren-

stílusa is olyan világos, rövid, praecis,

hogy a kacskaringós és nehezen megérthet

frázi-

sokhoz szokott hazafiak bizonyára forradalminak nézték szerzjét.

De

az

udvari pártnak

17-diki jelentése

jiil.

„Az

példájára

sem

így szól

tetszett.

Bujánovics

és a

helyzetrl:

róla

nagyon fellelkesedtek,

úgyszólva

tombolnak mindazok. A királyról lenézen, szörny merészen beszélnek. így tesz, kevés kivétellel, mind az akatholikus, különösen a tiszavidéki. Sztáray fispán

nyíltan

gének

vallja

az

osztrák ház és a németek ellensé-

magát,

szintúgy tesz Orczy is, a bandériumok protektora, hogy ne mondjam alapitója. Pedig minden baj ezektl származik a pártdüh, az :

ország és a szegény nép romlása. az utolsó takarmányt

engednek nekik

s

is,

mit a

Elszedik

megyék

ugyanis

szívesen át-

így tönkre mehet az egész marha-

állomány.

Csak

a

banderialisták

és

körülbelül 20 akatholikusnak

;

az

ifjúság

tapsol

mást, józanabbat,

a

nem

engednek szóhoz jutni. El vannak osztva a két táblán ha egy koriphéus beszél, az asztalokra hágnak,

s

úgy

éljenzik.

A

mieink közül az akatholikusokat támo-

gatja a két Sztáray,

az Orczyak, gr. Fekete, Beöthy

Almásy Ignácz, ki azonban már kissé visszavonul, valami Ráthonyi kir. fiscalis, Skerlecz viczispán és gr. Sauer, a jó pap. Az utolsó üléés Bezerédj septemvirek,

A DIPLOMA,

sen rosszul bántak vele, de királyi tisztvisel követ;

szólni?

ellen

király

fosztani.

53

hogy mer

Meg

Hogyan

fel se veszi.

kellene

lehet

ily vakmeren a ket hivataluktól

Ha szavazásra kerülne a sor, ellenök volna A két „gyerek" helyett jobb volna Horvát-

a többség.

másokat küldeni. Már a jó új bánust elcsábítják, ki külömben igen jól viseli magát. országból

Skerlecz javaslata trhetetlen.

A

még

hagyján,

de a tiszaiaké

protestánsokat föléje emeli a katholi-

kusoknak, úgy mondják, oly záradéka protestáns

is

is

lehessen király.

Egy

is

van,

hogy

szóval eltemetik

vallásunkat. „Rossz következésektl félek, különösen

ha a

Njdlván mondbéke a diaeta vége vagy legalább a koronázás eltt. Honnan tudják? Minden végrehajtó hatalmat és a tisztségek kinekirály eltávoznék Frankfurtba."

hogy a poroszszal nem

ják,

lesz

A

vezését a senatusra ruházzák.

vedelemmel az rendelkezzék. vetnek ki

siót

;

Sok bajon csak

30- an

A

katonasággal, a jö-

királynak valami pen-

csak éppen robotra segítene,

vannak.

ha

nem

kötelezik.

mert

szavaznának,

De nem engedik

a

k

szavazást,

mert szerintök az a nemesi kiváltság ellen volna.

Az elnököknek semmi tekintélyük. A nádorságban reménykedk mindenre reá állanak. így inkább Fekete,

Beöthy vezetik

Ráthonyi,

mint az elnök.

A

a

karok

volt királyi biztosok

az ellenzékhez csatlakoznak.

A

is

tábláját,

félelembl

józanok azt mondják

jöjjön a király vagy írjon; igérje

meg

a kiváltságok

jövre valahogy József kormánya vissza nem tér mást a józanabb, sokkal nagyobb rész nem kivan. Egyelre azonban a klérus, a katholikus hit és annak követi el vannak nyomva a banderialisták által.

biztosítását,

melyes :

a törvények végrehajtását

biztosítást,

s

54

fiLSÖ FEJEZET.

A

tiszaiak tegnap az elnökökhöz deputatiót küld-

tek több

redo

A

kívánsággal.

után

kamarai ispánságot CoUo-

protestánssal szeretnék betölteni.

visszaélnek a király jóságával

Nagyon

hogy ebbl baj származik. Szerinte mindebben része van a kanczel-

is

láriának

fél,

;

is.

Batthyány prímás

ír.

júl. 18-án valamivel biztatóbban Eeméli, hogy a hó végéig meghívják a királyt. A

diploma fczélja csakugyan a királyi hatalom gyakorlásának megnehezítése, de ettl ez

csak nyers anyag.

A

^

nem

kell megijedni;

kanczellár

10-én bizalmas kérdést intézett hozzá

:

ugyanis július

ne jöjjön-e

el

a király hívatlanul?

Az

izgatottság

nttön n. Tudják, hogy közeli a A pártok már élesen állanak

döntés Reichenbachban.

egymással szemben.

De

közjogi tekintetben kitart az

unió és a mixta deputatió,

fels tábláról került

noha egy nagy része a a tiszai tervezet által meg-

ki,

irányban halad.

állapított

Szerencse,

hogy már

volt

házszabály. Júl. 17-én

elfogadták a kerületek munkáját. Az általános érdek-

ldés nttön

n

;

már a hölgyek

jelenni a karzaton. P. Horvát

Zichy lódzott

júl.

17-én azt

ugyan a

király

írja,

is

meg akarnak

Ádám volt a prókátoruk. * hogy a bíboros puhato-

meghívása körül, de ez gyanút

már a vallásügyben fennforgó ellentétek miatt maga azt hiszi, hogy a személyes jelenlét jobb

keltett, is,

diplomát eredményezne.

Egyelre a megye ^

Malaczkai levéltár.

"

Ez

áll

már

nk

franczia példa. Ott Condorcet

joga mellett. hol nem.

és a protestantismus joga

Az

1788-baii

írt

a

angol parlamentbe hol bebocsátották a nket,

A DIPLOMA.

A

ell.

a

többi,

senatus

55

Sauer mondja,

mint

stb.,

jBlendwerk".

A

mixtán szépen megy a dolog.

zsef jó methodust ajánlott

;

meg

egyes tárgyaknál külön nézzék ményét.^ Az

itélmesterek

a kerületek véle-

a

három

szerint és július

„Közben Apponyi mely által azt megnyerni

hozzáfogtak az eladáshoz.

munkáját

nem

elolvasta,

hogy

igyekezett, s

hogy az

azt,

összeállították

diplomatervezet punctumait tárgyak

24-én

kész

Teleky Jó-

Gr.

valószinleg

tehetünk,

interrupti

A munka

említést

fili

ne tegyünk

szép és jó volt és minde-

neket könnyen impetrált, mert már azeltt közönséges volt, hegy Leopoldus ellen legkisebb sem lehet, azon expressióval pedig sem ö ellene, sem pedig a meghalt (császár) cselekedetei ellen nem fognak élni, mindazonáltal szebb móddal jelentetni fog, de az sem azért, hogy azon keresnk, hanem csak azért, hogy nagyobb securitást azon

értelem

az

exceptio

okkal kereshessünk."

Már szóba kell

alapul

nem

forog

I.

jött

venni,

itt,

hogy

III.

Károly diplomáját

minthogy a leányág örökösödése

kérdésben.

De

többség ragaszkodott

a

Leopoldéhoz, ki megválasztott király

volt,

mert fenn

II. Endre hogy a dynastiák vál-

akarta tartani szabadságunk folytonosságát bullája óta. Ki

tozásával

az

és

latio"-val, a

is

mutathatta,

örökösödés elfogadásával

„a trans-

nemzet jogai nem csökkentek. Csakis a

le, a többit mind fenn„Ezen principiumban megegyezvén, az els punctumot, de independentia Regni elvégeztük. Ha a religio nagy akadályt nem tesz és mindennap consi-

szabad választásról mondtak

tartották.

deálunk, ^

nem

kétlem,

jöv

héten végét érjük".

Esterházy Ferencz naplója,

júl.

22.

56

BLSÖ FEJEZET.

minden emberséges és hazaszeret ember dolgainknak végét és a királynak jelenlétét örömmel látná, csak a papság nem látszatik még azt óhajtani. Mi okból? által nem láthatom."^ Hajnóczy, Széchenyi Ferencz nevében ir. Nagyon »Itt,

hidd

el,

elégedetlen a lassú tempóval. 22-én

nem

tettek egye-

mindent a

bet, mint utána néztek, jól irtak-e le

scri-

bák. És minthogy jól írtak, ennek örömére az elnökök

másnapra

recreatiót adtak.

vasárnap ismét recreatio.

Ma 24-én sessio és holnap A késést a mágnások (Széa fpapság

chenyi nem) a státusoknak,

még inkább

Maga Széchenyi

a protestánsoknak tulajdonítja.

egé-

oda van a sok munkától és csak arra vágyik, hogy e „csiklandós és veszedelmes" diaeta végén haza szen

mehessen és többé hajlékából

ki se mozduljon.

eddig, hála Istennek, csak szivemnek indulatján

„Én men-

hogy az nem megvet, nem csalárd, és mind hazájának, mind királyának híve. Oly bús vagyok ma, hogy még JuUskámban és gyermekeimben sem találhatok vigasztalást. Bánom a tem

el,

tudod,

nem erszakos,

jó királyt és a rossz Hazafiát."

Ürményi valamivel kedvezbbnek

A

ban és

személyesen nincs baja.

A

múltkor

tapsoltak neki.

Azóta

is

is

nagy energiával

ügyben,

beszélt félórán át principiális

és

látta a helyzetet.

megyék szigorú utasításaiban, a religiomás, általa nem ismertekben keresi. Neki,

baj okát a

meghallgatták

védte a királyi jogokat.

Keményli, a deputatio munkája végével meghívják a királyt (július 28.).

Pálffy kanczellárnak is

^

nagy örömöt szerez a „filum

Júl. 24-i levél. Pátyi levéltár.

nem tle

ered.

Széchenyi

iratai közt,

de

57

DIPLOMA.

De

elhagyása".

Pestmegye

ejti

az a

hír,

hogy

megeskedteti a jobbágyokat, mint Sza-

is

st hogy

bolcs,

aggodalomba

újra

a kath. papokat

is

megesketik püs-

pökeik utasítására.

Bárhogy panaszkodott Széchenyi, a deputatio elég gyorsan folytatta tárgyalásait, úgy hogy augusztus 3-án csak 7 8 pont volt még hátra. Közben azonban

—

az általános izgatottság, a vágy, a trhetetlenül feszült

légkörbl szabadulni, más bonyodalmakat okozott, más elhatározásokat

A

tett

szükségessé.

tiszaiak ugyanis

nem

elégedtek

meg

a nemzeti

felség és a diaeta túlsúlyának czikkelyekbe foglalásával mindjárt meg is akarták valósítani az elveket. Még el sem készült jóformán a javaslatuk, midn Domokos Lajos a július 15-iki kerületi ülésükben arra ;

hogy

figyelmezteti,

b. Herbert,

mint a király követe,

most indul Jassyba, holott az országnak, annyi törvény értelmében, joga van részt venni a béketárgyalásokban.

A

melyet már július

circulus elfogadja a javaslatot,

el

17-én

A

terjesztenek az országos üléseken.

is

törvény értelmében

Domokos

a július 17-i ülésen

„hogy azon helyekre, hol most a hazát illet békesség szerzés munkáltatik, az ország maga azt követeli,

részérl kötelezett követeket, küldjön".

való híradással kanczelláriának,

hogy

azt

a fejedelemnél

Ezt

írja

„a

maga

meg

elre

az ország a

tulajdon

helyén

adja el".

Ürményi

el

akarta ütni azt a kényes kérdést. Halász-

szák a diploma felterjesztéséig, abban úgyis szó lesz

a béke és háború jogáról.

zdtek

De

mivel a rendek

hogy a követelés törvényes meggyzdésük, a »hogy a fejedelem, a arról,

meggy-

és az volt ki úgyis a

békesség szerzésben nem mint római császár, hanem

ELS

58

FEJEZET.

mint magyar király avatkozhatik, ezen lépését a nemzetnek balra

fels táblát

nem magyarázza,"

hogy a

elhatározták,

felszólítják csatlakozásra.

is

A

frendek tartózkodóbbak voltak. Elször kérdezsködtek: a tiszamellékiek üzenete-e ez, vagy az Mikor e fell megnyugösszes karoké és rendeké ? tatták ket, azt üzenték vissza, hogy legjobb lesz ^

követséggel meghívni a királyt. így „bizalmas tanácskozással" elismertetnék a nemzet e joga és felállít-

hatnék a „vigyázó magyar tanács*

is,

mely a béke

ügyét a királylyal együtt intézhetné.

Most már az alsó táblán

De

is

emelkedett szó e mellett.

a többség kijelentette, hogy

ehhez nem kell diploma,

szó,

itt

nem

új jogról

van

csak az érvényesítése

módját kell megtalálni. Mialatt azonban a karok ezen mint kényes kérdéseknél

vitatkoztak, a fels tábla

rendesen

—

szakadt.

Csak

—

feloszlott és így a

azt

határozta

tanácskozásnak vége

az

hogy a

alsó tábla,

diploma befejezése eltt semmi esetre sem hívja a

A

királyt.

Ha

akkori válság leglényegesebb pontját érintette. király

a

meg

mellékesnek látszó kérdés voltakép az

a

rendek felszólítására követet küld, gyako-

mi ellenkezik az örökösödés megszakításának elvével. Ha a rendek magok kül-

rolja a királyi hatalmat,

denek, az ország függetlenségét jelentik hatást

tesz

Ha

ki.

Aztán

:

nagy egész Európára, mert ez egyértelm a

kinek írjon a nemzet?

a királynak

ír,

ez

meghívással. Befolyással lesz a porosz alkudozásra

melyet kétségtelenül addig húznak, míg a király

is,

nem

határozta el valamely diplomában való megegyezését

^

Zichy

is

azt írja július 17-én,

ták az üzenetet, a többi hallgatott.

hogy csak a

tiszaiak akar-

59

A DIPLOMA.

a magyar nemzettel.

A

rendeknek az a felfogása, hogy az terjeszsze fel a király-

írjanak a kanczelláriának

;

nak. Követül az ország ajánljon többeket, kik közül a király válaszszon.

De még

^

ennél fontosabb tartalma

is volt

Domokos

Hiába jelentették ki a rendek, hogy a királyt még nem hívják meg, „mert jelenléte a mostani viszonyok közt veszedelmes és ellenkeznék a javaslatban mega tanácskozás szabadságával"

javaslatának.^

—

az

volt

elismerés.

Az örökösödés megszakításának kik köröm-

következéseit éppen azok tagadták meg,

szakadtig fenntartották az elvet.

lommal,

midn

Éppen olyan

alka-

legersebben vitatták a nemzet felségét

és függetlenségét.

Bármily merésznek és ellenzékinek látszott tehát ez a terv, valósággal ez volt a rendi többségnek els tán akaratlan. Ezt komoly közeledése a királyhoz

—

nem

a jelentségét akkor kezett a

ismerték

frendek görcsös

Csak Széchenyi hogy táblánk miért

lát

fel

és

ebbl

követ-

ellenzése.

a dolog velejébe. „Csudálatos,

Ez a királynak nem praeír és tet egy követnek denominatiójára kéri, már attul az odiosa

judicál,

st

kérdéstl,

azáltal,

áll ellen.

hogy az Náczió nékie

de interrupta successione, suapte

látszatik és

magát compromittálná, ha

levél után emlékezetet tesz."

Szólt

is

elállani

arról az olyatén mellette,

de a

„nagyok" ellene voltak. Tizenkilenczedikén folytatódott a ^

irt

így fogja

fel a helyzetet

vita.

^

A

rendek

Berzeviczy Gergely július 19-én

levelében. *

Vay József írásaiból kitnik, hogy ennek végleges szerVay mve volt. Ez egyike azon kevés ülésnek, melyrl egészen pontos,

kesztése '

részletes tudósítás maradt fenn. Azért közöljük.

60

BLSÖ FEJEZET,

hogy Leopoldot

abban coalescaltak,

mindjárt

Ö

hívják ugyan meg, de írnak neki.

nem

a diaeta hirde-

hogy a törvények értelmében fog írja el magyar taná-

tésénél megígérte,

Már pedig törvény

uralkodni.

csosok részvételét a békekötésben és a feltételek közlését.

Jezerniczky követek küldését ajánlja a király-

Vay István az ország nevezze Vay József mivel nincs magyar tanács, az ország báróival kell közölni mindent. Az elnökl hoz, Szentiványi az írást.

a követeket.

personalis

ítélmester készítse

az

:

:

:

el

a végzést és

közöljék azt a frendekkel. Török Zsigmond ^ a törvény követeli, hogy az országban székeljen a király. :

Meg nem

kell tehát hívni és az interrupta successiót többé

említeni.

A

personalis közbevág: ez

Török sok félbeszakítással

a dologhoz.

nem

tartozik

folytatja: az

interregnum káros hatásait fejtegeti, tehát deputatiót kell küldeni Leopoldhoz,

hogy vessen annak véget

és kezdjen törvényes uralmat.

Most személyessé válik a

vita.

Jezerniczky két-

ségbe vonja Török nemességét és nemtelennek mondja.^

Vay István levelet kapott, hogy Török esztergomi nem nemes. Különben is Balassa küldte. Majthényi: :

míg be nem bizonyítja nemességét. Most Kornis ítélmester felolvassa a végzést, hogy a királyt nem hívják meg és hogy errl a feliratról

hallgasson,

bvebb

protocollumot

ügyelete

alatt.

A

vesznek

A Az

távollev

a personalis

fel-

personalis és Boronkay: a feliratot

közöljék a frendekkel. ^

fel

gr.

Luby

és Majthényi: Leopold

Balassa követe, táblai ügyvéd.

hogy a távollevk követei nemesek legyenek. A diaeta, mint láttuk ezt, ellenrizte is. Törökrl az országgylés írásai azt vallják, hogy nemességét Heves m. bizonyította, birtokát Kis Hont követei ^

birtokos

1659. törvény megköveteli,

A DIPLOMA.

61

meghívása nemcsak a diplomától függ, hanem a körülményektl is. Ennek a personalis és Boronkay ellentmondtak. Máriássy:

Lónyay

kész.

hogy még a diploma nem

így

nem Leopoldnak

:

czelláriának, mivel

írunk,

hanem a kan-

e felségéhez semmi közünk nincsen.

ugyanazon értelemben szól. A mint a kanczellária a felség nevében ír, úgy írjanak neki a nem kérni tekintetes rendek nevében. Jezerniczky kell, hanem felszólítani. Boronkay: a felségnek kell írni, nem a kanczelláriának. Dunántúl elhatározta, hogy

Vay

István

:

diploma eltt lehet,

lehet új szerzdés.

is

Béke pedig nem

míg Szerbia és a magyar korona többi országa

nincs biztosítva.

Közben megj a frendek válasza, kik törvényesnek találják ugyan a felszólítást, de kivihetetlennek, mert magyar tanács nincs. Ezért a diploma elkészíVörös

tését sürgetik.

az els táblához.

vigyék a választ deputatióval :

Vay József

javaslata kés-

Boronkay: bizalmatlanságra adunk

a dolgot.

leltetné

:

Balogh

ha a kanczelláriának és nem a királynak írunk. Balogh természetesen a kanczelláriának. Boronkay természetesebb a királynak. Szentiványi: nagy a nehézokot,

:

ség,

van lária

mert

vigyázzunk, szó.

nem

Almásy

:

itt

a felségjog gyakorlásáról

biztosabb a királyhoz.

országos,

hanem

udvari

A

kanczel-

hatóság.

Aztán

kivel közöljék a követek utasításukat.^

Ezek után a personalis „energikusan"

összefoglalja

a vitát és eredmény gyanánt kimondja, hogy a király-

nak

kell írni.

Boronkay

kellene felállítani. ezt.

Personalis

:

a tanácsot külön törvénynyel is

szükségesnek mondja

de lehetetlen. Mindenesetre Bécsbe

kellene menni és a

Muzslay:

:

Prileszky

kanczelláriával együtt

most csak jogfenntartásról van

mködni. szó.

Vay:

ELS

62

jog visszaszerzésérl késést

nem

megyében

FBJEZET.

de diplomában.

is,

Ez a dolog

Ismét nagy vita

szenvedhet.

a Szatmár

elfogott szökött katonákról.

Ismét Kornis itélmester referál, módosítva az elbbi végzést. Leopold meghívását „mostanában

illendbbnek

tartatik".

tatio és szószólója,

elmellzni Visszaj a frendektl a depu-

Hersing nyitrai kanonok, megteszi

Közben a távoUevk követeinek igazolása. a frendek deputatiója azon üzenettel, hogj'^ a frendek jobbnak tartanák e jogot a diplomában biztosítani, és mivel most magyar tanács úgy sincs, az egészet akkorra halasztani, míg azt felállítják. Darvas és Jezerniczky az ügy nem késhetik. Almásy a frendek igen fontos okokat hoznak fel. Szükséges tehát, hogy a két tábla együttes ülést tartson (mixta), hogy közös megállapodásra jussunk. Boronkay nem lehet félni jogsértéstl elég, ha azt fenntartjuk. Szentiványi a frendek nem akadályozhatják ez annyira fontos, országos ügyet. Yay József

jelentését.

J

:

:

;

:

:

is

a mixta

mellett

E

szól.

nézethez

csatlakozik

az

elbbi deputatio átviszi a frendekhez. Ezeknek deputatiója nyomban meghozza a választ, melyet Szerdahelyi püspök ad át. A frendek reá állanak a közös ülésre, melyet holnap tartanak meg. Hogy hely legyen, az nap kielnök

is

és kimondja a végzést. Ezt az

zárják az ifjúságot.

közös deputatiót levelet kidolgozza.

lesznek: gr.

Meg

is

tervezet,

mely a királynak szóló

választották.

Szerdahelyi püspök,

gr.

Annak

tagjai

Teleky József és

Széchenyi Ferencz.

Megint tatiót,

De

Hogy pedig kész legyen a

ajánlanak,

vita.

Egy

rész feleslegesnek tartja a depu-

mert Kornis maga

is

megszerkesztheti a levelet.

aztán mégis megválasztják a deputatiót.

Tagjai:

63

A DIPLOMA.

.

Komis, Lukovszky, Zsolnay, Prileszky, Somsics, Almásy, Domokos, egy távollev követe és Pécsy György, Kis Szeben kiivete. Az ülés, mely reggel 9-kor kezddött,

d.-u.

4-kor oszlott szét.

Ilyenek voltak a „legszebb ülések", melyekrl ragadtatással

szólt

és

el-

„Csupa

a lelkes ifjúság.

írt

gyönyör&ség volt mind a két táblán hallgatni. Ez volt a legszebb ülés. Egymást minden lárma nélkül

nem

meghallgatták,

mint a többi lármás gylé-

úgy,

sekben veszekedtek.

Az

igaz,

hogy ez oly nagy do-

log s oly lépés, hogy ha jól végreviszik, jól kiüt, kitett

magáért a diaeta. Sohasem volt Magyarország olyan virágzó az ausztriai ház alatt, kivált ha azok a Pro-

jectumok

is

executiva

elsülnek:

securitatis,

Senatus, regulatio

Legislativa potestas, militiae

stb.

—

A

mixta sessióban azok a válogatott urak majd szépen

mágnásokat és hamarabb megegyeznek. Nehezen állottak reá, de végre megcapacitálják a sok aulikus

egyeztek." Mellesleg egy nagy közjogi és alkotmányos

désben

XVI. nézték

is

század

óta külön s

a törvényhozásban

választásánál

kér-

A

frendeket a egyenl rangú tényeznek

diadalt aratnak a tiszaiak.

;

csak nádor és koronar

szavaznak együtt a rendekkel. Külön-

ben üzenetekkel érintkeznek, és ha így nem

j

létre

a megegyezés, a frendek külön felterjesztést külde-

nek Bécsbe, mire törvénykönyvünkben van példa. Most nemcsak „capacitálni" lehetett ket, hanem leszavazni is. A frendiház országos és nem személyes kérdésben

is

együtt tanácskozik a karokkal.

Ez pedig a constituante megalakításához vezet. Nemcsak a király látott ebben veszedelmet, mindjárt több röpirat

is

foglalkozik e kérdéssel.

i

ELS

64

20-án reggel „az országnak minden rend-

Július

a kisebb,

jei

FEJEZET,

kezvén",

azaz

a frendek palotájába felgyüle-

Zichy Károly országbíró nyitotta

gr.

elnök a tanácskozást.

mint súlyra

egyike

is

volt ez a történet

jöveteleinek. Együtt van,

a magyarság

határozzon

meg

Nemcsak számra, hanem nevezetes össze-

hogy közösen, nyilvánosan színe-java

egészen

osztat-

mindazok, kiket rend, felekezet, pártszenvedély

lanul,

egymástól elválasztott, most együtt tanácskoznak, oly

mely

kérdésben,

mindnyájukat

legmélyebben

érde-

kelte.

1741 óta nem hallatszott a magyar nemzet szava az európai ügyekben. Most ismét arról van szó, hogy

a nemzet egy nagy kérdésben, törvényesen, önállóan ki akaratát. Mennél kevésbbé szabad egy nemzet, mennél inkább függ annak sorsa az

nyilatkoztassa

általános

világhelyzettl,

annál

változásoktól,

a

körüle

általánosabb

német

politikát a

mélyebb szük-

Az

angol,

kevés kiválasztott

intézi,

ségkép érdekldése a nagy politika franczia,

hatalmi

lefolyó

és

iránt.

a Balkán-államokét mindenki. Zichy azt fejtegette, hogy a diplomácziát, a

poli-

mindenhol titkosan tárgyalják az udvarok.

Még

tikát

a szabadságára féltékeny angol nemzet térium

az

is,

titokban

által

kötését,

nem pedig

végezteti

e

is

a minisz-

szerzdések meg-

nyilvánosan, a kamarában. Kérdés

elismernék-e a többi hatalmak a magyar nem-

Az udvari követ könnyen kereszhogy az országét meg se hallgassák. Az

zet külön követét? tül vihetne,

els

tábla

ez

okokból kívánná elbb a diplomába

beiktatni a békeszerzéshez való hozzájárulást, de mi-

vel a statusok ehhez

a fell

kell

folynia:

nem

járultak, a tanácskozásnak

oly

sürgs-e az ügy, hogy a

A DIPLOMA.

65

diploma eltt kelljen azt elintézni;

hogy intézzék

nem

többség azonban,

gadta elvben a

is,

a királyra

az országbiró ellenére,

elfo-

Hosszú vita után, melyben

levélírást.

a prímás és a personalis azt

ha igen,

aztán,

volna-e jobb

követek kinevezését és utasítását?

bízni a

A

és

el

részt vettek, elhatározták

is

hogy a követeket az ország ajánlja a fejede-

lemnek, ki közülök választ. Az instructiót

az ország

is

készíti.

Követekül ajánlották Pál,

gr.

id.

követeket.

b.

Almásy

Batthyány Ferencz,

gr. Apponyi Antal frenPodmaniczky József és Somsics Lázár

A

levél végleges szövegezése és

lyes megpecsételése

volt,

Teleki József, gr.

Esterházy Ferencz,

deket és

A

gr.

:

Széchenyi Ferencz,

gr.

gylés

fél

ünnepé-

másnapra maradt.

tíztl

mint várni lehetett.

4-ig

A

1.

tartott.

királyról

„A

sessio jobb

nagy

tisztelettel

szóltak és csak egy, az

sem

séges Erczherczegrl.

Kiabálóink, kik a tiszai ke-

2.

tekintélyes,

a

szólt

fel-

rületben annyit látmáznak, ki se tátották a szájukat,

annyira imponált nekik.

3.

A

personalis azon okra,

hogy a megyék koronázás eltt nem ismerik poldot királynak, azt felelte, mit

el

Leo-

Vay József mondott

—

hogy ez csak 3 4 megye. 4. A prímás igen okosan beszélt. A többi pap hallgat és rágalmaz „a bigottok". Azt mondta, hogy a király 8 4 megyének elnézheti e gorombaságát, mint indua kerületben:

—

latból

megesettet,

nézhetné.

5.

^

de

az

egész

országnak

el

vi-

Vay Istvánnak, ki azt követelte, hogy csak mágnás szavazhasson, ki törvényesen az, azt felelte,

selkedett.

oly

nem

Az országbíró egyáltalában igen jól

^

Primus motus.

Marczali: 1790—91. országgy. n.

5

ELS

66

hogy ilyen

FEJEZET.

csak törvény

újítást

hozhat be

;

addig

érvényes a régi szokás".

Meg volt elégedve Zichy is, noha a mixtának éppen nem örült; belé is fájdult a feje. „A mai ülésen sok veszedelmes

terv

Külön deputatiót

hallatszott.

küldeni a királyhoz béke és háború ügyében

;

kell

külön

követet küldjön az ország Berlinbe és a török udvarhoz, külön nemzeti utasítással." Szerinte csak nehezen

kivihet az elfogadott

volt

kívánság legalább is

nem

melyben a nemzeti Az udvarnak

terv,

a

sérti

királyt.

a mérsékletet ajánlja.

Másnap

is

kesztette a

az

levelet

A

nem

a

Kétségben követet,

nem

volt

ki

szer-

az iránt:

vagy a fejedelem

mérsékeltek a fejedelemre

bízni ezt a jogot,

jogához

Kornis ugyanis

vita.

végig.

ország választja-e

nevezi-e ki?

his,

a

tartott

akarták

nem koronás ugyan, de kinek

fér szó, és így a levélbe azt

tegyék

:

ex

ki. A szélsk azonban azt állíhogy több személy választása által az ország akarta elérni, hogy joga nemcsak a török béke

közülök nevezzen

tották,

azt

alkuba beleszólni, hanem a többi tárgyalásba jöjjön kétségbe. helyett hos jött

is,

ne

Ezek nézete gyzött és az ex his a levélbe. Olyanok is voltak, kik

megyéik utasítására hivatkozva, egyáltalában ellene voltak minden levélírásnak, nehogy a fejedelem koronázása eltt felséges jussoknak gyakorlásába avatkozzon. A levelet külön futár, Fodor József secretarius,

A

vitte

Bécsbe.

levél a királynak szól,

kit

a törvényekre való

hivatkozással, a szokott udvariassági formákkal felkér-

nek, alkalmazza a megválasztottakat, mint tapasztalt, teljesen megbízható férfiakat, a

most folyó és ezután

A

törvények értelmében

elfordulható tárgyalásoknál.

A DIPLOMA.

67

készítend kötelez utasításokat azon czélból

elter-

majd a királynak, hogy az saját követei mellett, egyenl hatáskörrel azokat is megbízza. Az aláírás is a rendes Felséged legalázatosabb hívei, Magyarországnak és melléktartományainak diaetában összegylt karai és rendjei. „Ez különös bizony-

jesztik

:

sága lesz felséged méltányosságának az ország rendjei

hogy a többi diaetai nemes szabadsággal és szinteséggel terjeszszék el oly kapocs, mely ezt a szabad, de

irányában tractatust

biztató ösztön arra,

;

is

;

szabadságában annyira engedelmes nemzetet

szoro-

sabban fzi felségedhez".

Az ajánlottak egy része nyomban szabadulni óhajt e megtiszteltetéstl. „Hagyasd ki, kérlek, nevemet a követek számábul, ha a koczka reám fordulna", írja Széchenyi Pászthorynak.

Istenre kérem, kedves ba-

,,

rátom, ha csak lehetséges,

fordítsa

tlem

el

ezt

a

Gondoljon arra, hogy ez a megbízatás (bár-

kelyhet.

mennyire megtisztel alapja, a

és

bármennyire

múlja tehetségemet, hogy

ers egészségemnek, sodorhat,

magasztos az

nemzet bizalma) mennyire terhes, hogy

nem

végre,

felel

hogy

felül-

meg éppen nem oly

költségekbe

melyek szörnyen megzavarhatják gazdasá-

gomat, számos családom nagy kárára", július 28-án. Esterházy is kikérte

írja Apponyi magának, nem akart

összeveszni a királylyal.

A lotta

kanczellária hosszú,

indokolással aján-

a rendek törvényen alapuló kívánságának elfoga-

dását.

ban

alapos

^

A

király el

értesíti

is

fogadja. Július 30-iki válaszá-

a rendeket, hogy „kérésüket" meghallgatja

és mihelyt a portával béketárgyalásra kerül a sor, a

»

Kancz.

lev.

10306—9.

sz.

5*

ELS

68

békét

török

FEJEZET.

törvényeket

illet

végrehajtatja.^

országgylés hallgatással fogadta a kegyes Széchenyi egyenesen elégedetlen volt vele.

Nem

hiába

Esterházy Ferencz,

irta gr.

késbb csakugyan követe

Az

választ.

nem

az, ki

országnak a szisztovai

volt az

béketárgyaláson már régóta hiszem a magyarról, hogy :

mindig ellentmond önmagának.

Az egész ügy

^

végs eredményben a királyi Pedig nem azért indí-

tehát

tekintély elismerésére vezetett.

tották meg. Világos volt a tendentia, a reichenbachi

tárgyalás idején gyöngíteni a király positióját és esetkeresztülvinni

leg

az

ország részvétét a poroszszal

való tanácskozásban. Erre mutat gr. Sauer azon véle-

ménye, hogy az egész tervnek

gr.

Sztáray Mihály volt

a kikoholója és megindítója, „arra termett ember, hogy indítványainak merészségével zavarba hozzon egy egész országot"

^ .

Ugyancsak

július 15-én

más módokon

is

beavat-

kozik a tiszántúli kerület a végrehajtó hatalom sphaerájába. Tudtára jutott,

Meg

lemond.

hogy

gr.

Colloredo kamaraispán

akarja akadályozni, hogy idegen, Mittro-

vosky, lépjen helyébe és felkéri Zichyt, írjon ez iránt

mindjárt a királynak. Zichy ezt

mégis Mittrovszky nyerte

nem '

volt hozzáért.

A

el

meg

is tette,

de azért

a tisztséget, mert magyar

*

vannak nyomtatva az országgylés 73—76. C'est une nation toujours en contradiction avec elle levél és a válasz ki

írásaiban '

mérne. '

Dazu gemacht, um durchdie Land in Verwirrung zu

ein ganzes *

nak

Dreistigkeit seiner Antrage

bringán.

Bujánovics B. Gerliczyt ajánlja, „ki Istennek és királyáDe a kanczellária nem igen ajánlhatta, mert a nagy-

híve".

A DIPLOMA.

69

Személyes megtámadások sem szünetelnek. Lovász

Zsigmond kancz.

a katonai

ki

referenst,

élelmezési

ügyeket vezette, ki akarják küszöbölni hivatalából és

Bécsbl, vagyonát pedig elkoboztatni. „Fájlalják a rendek, hogy felsége magyar ügyekben most

is

Balassa és Izdenczy tanácsával

él."

Tehát

a királynak már az sem szabad, mi minden nemesnél magától érthet, az, hogy maga válaszsza szolgáját, kérdi Bujanovics. Hozzáteszi, hogy a nagy király jósága és elnézése így még veszedelembe döntheti az országot, értésére adja a sorok közt megbízójának, hogy a dolog annál veszedelmesebb, mert tanácsadóját,

a szomszédból,

vagyis a kanczelláriából

Ennyi rágalom, mégis egyre

munkája,

folyt

hajsza

és

is

izgatnak.

elfoglaltság

közepett

úgy a diplomakészít bizottságnak

mint a kerületeké,

törvényjavaslatokat dolgozták

hol a koronázás

eltti

ki.

Francziaországban elbb adnak alkotmányt, aztán

egy más gylés lesz hivatva arra, hogy az annak megfelel részletes törvényhozást megállapítsa. Nálunk jobban sietnek még a franczia forradalomnál is. Egyszerre tanácskozik a constituante és a legislative.

A

diploma-bizottság, mely a pesti vármegyeházánál

ülésezett,

már augusztus

nagyjában elvégezte mi az akkori komoly,

elejére

munkáját. Megtanuljuk belle,

a törvényhez ragaszkodó, de a mellett haladni akaró

Magyarország óhajtása,

a nemzet jövjére és annak

biztosítására nézve.

Alapul

harmegye

még mindig a és

a

Balogh

elvek tehát egészen

tiszai javaslat szolgál.

Péter javaslatában

Bi-

foglalt

eddig a stádiumig gyzelmesek

bányai jövedelmek alatta inkább csökkentek, mint emelkedtek. Mittrovszky különben is patriae filius, hazafi. Praes. 171. sz.

70

és

EliSÖ FEJEZET.

irányadók maradtak.

szerint való

Az egyezés nagyrészt szó

máshol kisebb eltérések vannak.

^

így csak a lényeges változások elsorolására szorítkozunk.

A

;

bevezetésben már nincs szó az örökösödés meg-

de

szakításáról,

a király elismeri,

hogy bátyja

tör-

vénytelen uralkodása alapot nyújt a rendeknek köve-

hogy

telésére,

új feltételekkel biztosítsák az alkotmányt.

Abban azonban megegyeznek, hogy itt is a rendek kezébl fogadja az örökösnek elismert fejedelem a koronát.

Nincs lényeges változtatás az ország függetlenségét kifejez

1-s czikkelyben sem. Csak

az

marad

belle, hogy a király törvénytelensége a rendek

ki

en-

gedetlenségének jogát vonja maga után. Ellenben az,

hogy nem fog pátensek útján uralkodni, a 6-ik czikkbl van ide toldva. Meg van ersítve az aranybulla ellenállási joga is, csakhogy ezt magányos nem gyakorolhatja. A sarkalatos törvények közé fel van véve a nemesi adómentesség szentségét óvó 1741 8 is.

—

A jogát

tiszaiak

a 2-Lk czikkben csak a protestánsok

biztosítják.

Itt,

noha egyebekben szó

megegyezik, általánosabbá, sítás,

magában

foglalja a

országossá válik a bizto-

kathoUkusokat

és linzi békekötések elismeréséhez hozzá

a melyek értelmében vallásuk, sérelme nélkül,

elz

az

egyenlk

és közösek.

kijelentés,

is.

A

bécsi

van toldva

a katholikus vallás

be van fogadva.

súlyozza

szerint

Ezt azonban ellen-

hogy a polgári jogok

A 3-ik czikk, a diaetáról, inkább a dunáninnenibl van merítve. Három évenkint lesz országgylés, ha a ^

A

javaslat

közt 108—123.

1.

ki

van nyomatva az

országgylési írások

71

A DIPLOMA. király

nem

össze

hívja,

a megyék felszólítására a

nádor vagy az országbíró köteles hirdetni.

A

már nincs megállahogy az év tetemes részét töltse itt. A budai residentia is elmarad, de a magyar udvartartás elssége nem. Az ország tanácsáról szóló ötödik czikkbl kimaradt az attól függ katonai és pítva,

király tartózkodásának ideje

csak

az,

polgári hatóságok elsorolása.

Megegyez a törvényhozó hatalom megosztásáról De a király felfüggeszt vétója is.

szóló 6-ik czikk

melyek az országot illetik, már a harmadik diaetáig terjed. Oly ügyekben ellenben, melyek

oly ügyekben,

az örökös tartományokat diaetalis tractatusnak

szer

A

is

érdeklik, csupán a rendes

van helye.

— Méltányos

és ész-

pótlás.

földesúri jog és haszon csak az

országgylésen

tárgyalható, tehát kir. rendelettel, úrbérrel

már

el

nem

intézhet.

A

7-dik és 8-dik czikk

utóbbiban

megegyezk. Csakhogy az

még megígéri a király, hogy el sem hozza az insurrectio meg-

azonfelül

az országgylésen váltását.

A

harminczadról szóló czikkben meglát-

vámról,

szik Skerlecz javaslatának hatása.

rl

nincs

itt

magyarok dolgozzák

A a

Külön engedmény-

szó, de a magyar vámszabályzatot csak ki.

10-dik czikk a tiszai 11-nek felel

12-nek.

Az elsbe a

tilos

meg; a

11-ik

szerencsejátékok közé

be van toldva az oUa fortunae, a szerencsefazék Viszont

a

12-dik

czikk

egészen a

javaslat 13. §-ának felel meg.

sége biztosíttatik,

is.

dunáninneni

Az alapítványok

szent-

köztük a jezsuita vagyonból való

72

MLBÖ FEJEZET.

tanulmánjd alapé

Az

is.

eltörölt

szerzetek

vissza-

állítását követelik.

A

fparancsnokságnál (13) csak

magyarokat és

pedig lehetleg birtokos nemeseket kell alkalmazni.

E

hatóság a bécsi haditanácstól független.

Nemcsak a nádor

hatóságát,

hanem a bánét

helyreállítja katonai tekintetben a 14-dik czikk.

bekben,

az esküt és a nemzeti

Egye-

alkalmazását

tisztek

illetleg, megfelel az eredeti forrásnak. Szintúgy

egyezik a magyar katonaság

behozását szabályozó

nem fel

15-ik

A

meg-

az osztráknak

is.

Csakhogy már

hanem a

fele ajánltatik

czikk

az illet hadier Vs-a,

szükség esetére.

kivitelét,

is

határrvidéki czikk (16)

szö-

vege a tiszaiból való, idézetei a dunántúliból.

Háború és béke ügyében a rendekkel vagy magyar tanácsával fog dönteni a király.

lásokban

született

magyarok

is

A

béketárgya-

részt vesznek,

kiket

a tanács vagy a diaeta ajánl. Természetes, hogy ezen

éppen fennforgó kérdés fell a legtöbb törvényczikk idézése pompázik.

Ha

háborúval táraadják

meg

az országot, a király

három hónapon belül összehívja a diaetát. Az ország határai megrzésénél a dunáninneni 15-ik ez. a forrás.

A

koronáról szóló czikk valamivel enyhébb,

mint

megfelel tiszai, de azért mégis megvan benne, hogy a korona az a jel, melylyel a rendek a királyra a

ruházzák a végrehajtó hatalmat. Az erdélyi czikken látszik,

hogy a

tiszai

módosított tervet használták

fel.

Lodomériát és a többi visszaszerzend tartományt magyar törvények szerint fogja kormányozni Galicziát,

a

király,

fenntartva

municipalis szabadságaikat. Er-

délyt pedig, „mint a korona el

nem

választható tag-

73

DIPLOMA..

—

valósággal

ját

—

effective

egyesíteni fogja

az

országgal."

Csak egy

járulnak

fallal

új

tyáinak ersítéséhez:

„A karok

alkotmány bás-

hogy az ország görög

elterjesztésére beleegyezünk,

nem

az

és rendek egyhangú

egyesült hitet valló lakosai

polgárjognak és az

eddig élvezett szabad vallásgyakorlatnak örvendjenek" (23).

Ezt már Hajnóczy és Balogh

is

ajánlották,

de

elfogadása mégis csak a közben beállott változások-

nak

köszönhet, mert hisz egyik kerület sem

volt

emlékezett

meg

—

róla.

Teljesen csak egy czikkely marad el

:

a külföldi

garantia.

Lényegben tehát nagyon kevés a különbség a A körülmények változásához mért módosítás abban áll, hogy a királyi hatalom megszorítása enyhébb formákban nyüatkozik és még ott is, hol lényegében mégmarad, udvariasabbak, minden sértést kerülk a kifejezések. De azért, mai szóval élve, az összes rendek hitlevélformája még mindig meglehets kurucz szellem. két javaslat közt közjogi tekintetben.

Hogy az is maradjon, az alsó tábla vezeti szinte végs terrorismushoz folyamodtak. Minden áron keakarták

resztül

vinni,

hogy a diplomát a két tábla

együttes ülése tárgyalja.

Nem

tévedünk

reánk nézve

A

tiszai

még

tán,

ha

ezeken kívül egy másik,

fontosabb különbséget

javaslat

lényegében felekezeti

kiemelünk.

nemcsak gravaminális, hanem is.

A

protestánsokra van tekintettel lasztásában és

is

felekezeteknél ;

csak a

az iskolák teljes elvá-

a felekezetek függetlenségében látja

az üdvöt.

Az országos munkálat, mint

láttuk,

már a

feleke-

ELS

74

kérdést

zeti

is

FEJEZET.

általános szabadságivá tette.

Még

to-

vább megy a nevelés ügyében.

A

23-dik

ez.

így

szól

ifjúság

nevelésétl függ,

tanítás

tervét

saját

Mivel az állam java az

:

semmikép

hatalmunkból

nem fogjuk a

elírni

vagy

azt

valamely udvari hatóság vagy bizottság alá rendelni hanem a nemzeti nevelésnek diaetailag megállapított általános elvei értelmébeu,

úgy hogy mindegyik legyenek a más

val-

lás iskolái teljesen függetlenek

val-

lásúaktól, fogjuk gondját viselni.

Elbb

csak felekezeti nevelésrl

egyes felekezetek

szóltak.

Itt

az

de azok jogait tisztel

felett álló,

nemzeti nevelés elször jelenik

meg

történetünkben.

Együtt jár vele, hogy nemcsak a hivatalokba

vi-

be a magyar nyelv elemeit, nemcsak minden nyilvános iskolában tanítják, hanem az akadémiákon és az egyetemen a magyar hivatalos stílust is. Ed gondolta volna akkor, hogy az összes itt társzik

gyalt

eszmék és intézmények közt ez

dandóbb, a legtermékenyebb

ban

biztosítja

;

lesz a legmara-

az egyetlen, mely való-

Magyarország önállását és alkotmányát.

MÁSODIK FEJEZET.

A

katonaság.

Különös és eddig még soha kellen nem méltahogy a régente hadver magyar nemzet

tott jelenség,

az állam összes

hatalmat

adta

attribútumai között éppen a katonai

leghamarabb

ki

legkönnyebben

és

kezébl.

nem szabad egyszeren elnyomásvagy ravasz kijátszással magyarázni. Régi törtéfejldésnek volt az a nemzet egész jellemét át-

Ily fontos tényt

sal

neti

alakító eredménye.

Vissza kell mennünk odáig, midn a köznemesség Zsigmond és Albert idejében minden módon szabadulni akar a támadó harcz kötelességétl és nagyrészt e czél elérésére használja fel politikai hatalmát.

Adót már úgy sem fizet igazi arany szabadságnak csak akkor örvend, ha nem is katonáskodik. Zsigmond ;

óta, az

aranybulla felhasználásával,

a királyra és az

országnagyokra hárítja a hódító háborúk egész súlyát. Albert óta lerázza

kötelességét

a melléktartományok

Ezen Mátyás sem férfiúi

mködésének még lóra

védelmére latlan,

védelmének

is.

bír segíteni,

az

volna talpköve.

lett

ül az

pedig egész állam-

insurrectio,

fegyelmezetlen had.

A

köznemesség gazdál-

kodik, igazgatja a megyét és szervezkedik

a király zsoldosai, a

furak

és

Az ország

de az gyakor-

;

az országot

fpapok bandériumai

MÁSODIK Fejezet.

76

védik.

SymboKkus, hogy Mohácsnál ezek küzdenek a köznemesség nincs ott. A bene

és véreznek el

:

nem

possessionatus-oknak

Mátyás,

hanem Werbczy

volt az ideálja.

Az így megszorított kötelességet a Hármaskönyv I.

9,

elsorolván á nemesi sarkalatos szabadságokat,

így fejezi ki

„Hadakozni csupán az

:

ország védel-

mére" tartoznak.^ Ezt a kötelességet kényszerré tette a török vesze-

delem

azon

melyeket

részeken,

közvetlen

ért.

A

nemesbl ismét katona nem az nyugton ült a

dunántúli, horvát és felvidéki lett.

Az

erdélyi és tiszántúli

;

török oltalom árnyában. Hódító háborúról

sem

lehetett,

ország védelméhez,

de az

immár szó megmaradt

is szükség volt a Habsburgnémet és cseh tartományainak és a birodalom-

foszlányai megtartásához

ház

nak hadi- és pénzsegélyére. Az örökös hadi állapot megteremtette az új magyar katonatypust a hajdút. Bármennyire humá:

nus és subjective helyes volt a hajdúság letelepítése

nemesi joggal: történetünkben kevés követtek el ennél végzetesebbet.

sznt katonarend

lenni.

politikai

hibát

A hajdúság meg-

Azon idpontban, mely tán

legalkalmasabb volt a teljesen független magyar állam

már nemesi felkelésre szorult a fejedelem. Az pedig, már akkor, megbízhatatlan volt. A megyék szabadok akartak újjáépítésére, Bethlen

lenni akkor is:

Késbb

is

nem

Gábor

adóztak,

'

nem hadakoztak.

mindig a hajdúk

a felkelk eltt. 1673-ban a ígérik,

alatt,

szerencséje

lebegett

nemesek Biharban meg-

hogy a kik „paraszti és jobbágyi állapotok-

Militarí

dumtaxat pro regni defensíone tenentur.

A KATONASÁG.

.

77

ból valók lesznek, zsoldjuk felett örökös nemességgel is

megajándékoztatnak", ha fegyvert fognak.

Rákóczi

II.

Ferencz, 1709 január 14-én egyenesen telepítést igér, a

hajdúvárosok

módjára.

Hiába, Magyarországon

harczolónak

szabadságért

a nemesi

is

volt

élet

a az

ideálja.

nem volt oly a fnemességbl

Mióta a török veszedelem már a

XVII.

század eleje

veszben a katonai házy

Miklós

óta,

nádor,

reformtervei a

is

ki-

Zrínyiek, Gróf Ester-

Tököly már

Miklós már kimondja, hogy

Nagy

A

szellem.

riasztó,

nem

kivételek.

hangzanak

pusztában

Zrínyi

értünk a háborúhoz. el.

Még

nagy lelkesedés, melyet II. Rákóczi Ferencz személye és ügye keltett, sem volt képes a nemességben új szellemet honosítani meg. Önéletírása tele a legkeserbb szemrehányással maga és mások ellen. Már Nagy- Szombatnál meggyzdött, hogy „táborában senki sem ért a hadviseléshez." Ezen pedig soha sem az

a

bírt segíteni,

voltak

bármennyit

ügyes,

vitéz

fáradott.

portyázok,

Ocskay, volt tanult katona

A

kuruczok közt

Bottyán,

Bezerédj,

Gr. Forgács Simon, de

is.

egy sem. Úgy volt, mint Zrínyi Miklós mondta: „meg kellett a furakat tenni generálisoknak,

igazi hadvezér

— A

mert nincs más jobb."

Okát e változásnak egyszer megmagyarázni. míg a fúr feudális módon harczol, bandériuma

élén, várai védelmére, egész lelkét beleviszi a harczba;

az nemcsak

az

ország

dolga,

az

övé

is.

De

más,

éppen idegen alatt, nem szívesen szolgál. Arra pedig, hogy tanuljon, sem kedve, sem ideje. Úgy harczol, mint sei, hisz az ellenség

is

egy. Csakhogy a XVII.

század eleje óta a háború tudomány. Annyi fegyelmet,

munkát, számítást követel,

mint

úrtól bajos követelni.

78

MÁSODIK FEJEZET.

Következése

pedig

mindkett végzetes.

ketts,

Elször, hogy az ország felszabadítását idegen sereg végzi, idegen vezérek alatt. A magyar elbb nagyrészt a törökkel tart; aztán sem viszi a szerepet

f

a nagy megváltó háborúban. Mást mondani pia fraus. Hisz ha a magyar oly ers, hogy kiveri a törököt,

mennyivel könnyebben végezne a némettel Ez pedig nem történt meg, mert másodszor: Rákóczi Ferencz a legkedvezbb körülmények közt sem bírta felszaba1

Be

dítani az országot.

mitl

kellett tehát következni annak,

Zrin3d Miklós tartott.

a törököt,

Ha nem

hanem más, csak

zi

a magyar

ki

urat cserélünk.

Ez az aggodalom örökös a Habsburg uralom óta. Már a XVI. század közepe óta a bécsi haditanács Magyarországon is. 1670 után rémuralmat gyakorol itt a császári sereg. Ez megismétldik 1688 után és különösen mióta a török veszedelem rendelkezik

megsznt

és

az országnak

Midn

Kollonics

rabbá,

rendszeresen

koldussá,

munkába

katholikussá

vette

tételét.

az ország új berendezése forgott szóban, a

szatmári béke után, szükségesnek tartották a diaetán

a katonaság rendezését is. Magyar haditanácsot óhajtanak, inkább csak a zaklatások és visszaélések meggátlására, mint igazgatásra. Azt sem érikel; könnyen elállanak tle.

Az egész katonai igazgatás a

bécsi

haditanács kezén maradt.^

Akkor már több lovas és gyalog magyar ezred szolgált a császári seregben. Az 1715. VHI. befogadja ezt az intézményt, az állandó, honfiakból és külföldiek-

bl

álló

armadiát

és

Megmarad ugyan az ^

Errl bvebben

hadi

adót

rendel

insurrectio és a

írtam. M. 0, tört,

eltartására.

bandérium köte-

1711—1815. 34—37.

1.


A KATONASÁG. lezettsége, de külön

gyönge

melyet

csapat,

Zrínyi unszolására

volna

magyar sereg már az

1659-iki

magja

és mely

felállított

egy igazi

nemzeti

seregnek,

részben

a bécsi

haditanács

éveiben,

nincs.

Az a

országgylés

az

lehetett

elnyomatás

bnébl,

fel-

oszlott.

Hogy a

engedtek volna magyar sereget, mikor

is

nemzet

elismerik,

bíztak! A rendek magok hogy a magyar had az ország védelmére

hségébe nem

nem elegend. Az

elszállásolt, nagyrészt vasasok-

katonaság

császári

ból álló

itt

pedig

nem csak

azért

hogy a törököt visszatartsa és olcsó áron részesüljön. „Szükségesnek tartják e ellátásban jó népnek, mely általában nem igen hajló változásra van

itt,

ragaszkodik a császárhoz,

rzésére, jobban

mondva

alávetésére", írja 1722-ben a velenczei követ.

Az ország szabadságát,

tehát,

nem

dóan kénytelen közét.

Arra

mely mikor még kivívhatta volna

akart állandóan áldozni, most állan-

elnyomásának lehet eszhogy a magyar ezredek

eltartani

szorítkozik,

részére ugyanazt a rangot kérje, melyet a többi ezred

hogy az urak és nemesek lehet ellátásáról és emelkedésérl gondoskodjék az armadiában is. Most már a paraszt szolgáltatja az állandó katona-

élvez és

ság legénységét. Más nem köteles vele. Kit katonának adtak, vagy felcsapott annak, az maradt a rokkantságig, vagy haláláig. A magyar ezredeket Itáliában, Csehországban, a német tartományokban szállásolták el. A vitézséghez, melyet a magyar soha sem tagadott meg, a fegyelem, a hadi gyakorlat

A nagy

császári seregnek

értékesebb alkotórésze. ott lett

az volt

is járult,

mindig egyik leg-

Portyázóból,

zsákmányolóból

ismét igazán katona a magyar.

80

MÁSODIK FBJUZET.

Míg a tábornokság, az ezredtulajdonosság nagy eljogokkal,

szinte

souverain

kiváltságokkal járt és

még

az ezred

egész

bels

lyozta, a

furak

szívesen szolgáltak és ki

magokat.

Gr.

életét

János,

Pálffy

tulajdonosa szabá-

tntették

is

Andrássy,

Festetics,

Batthyány Károly, Hadik András, Nádasdy európai hímevet szereztek. Mint tanult katonák is egy fokon állottak a némettel.

De midn,

franczia

és porosz mintára,

hozták a szigorú központosítást; apróságokat

midn a

is

itt

be-

leghitványabb

a haditanács intézte, bureaukratikus

is

módon, gyakran nagy zaklatással és korlátoltsággal, már nem volt úrnak való a vitézkedés. Mióta Lacy, a

nagymestere,

dressura

lett

a

haditanács

elnöke;

mióta a bécsújhelyi katonai és a bécsi hadi mérnöki

akadémia a tisztek képzését tudományos alapra helyezte, mind kevesebb fúr keresi fel a sereget. Ez nemcsak a magyarra áll, hanem éppúgy a csehre és németre is.

A

valamely magyar

garnisonélet

nem

éppen

várban

volt

H. József ezen fordítani; ebben

Ehhez a magyarnál egy udvar

és

országot

a

haditanács

alávetett

kat németeknek,

is

vagy

galicziai

Hiába iparkodott

csábító.

kudarczot

erkölcsi

ok

vallott.

is járult.

Az

nem sznt meg Magyar-

országnak nézni. A nagy cseheknek és külföldieknek

állásotartot-

ták fenn.

Az 1737-iki török háborúban nem az

arra leg-

alkalmasabb és legérdemesebb Pálffy János vezér,

hanem a csataveszt,

generálisok egész

sora

váltotta

fel

a f-

lett

áruló

német

egymást.

Mária

sikkasztó,

Terézia els éveiben ez természetesen

megváltozott.

De késbb már

hogy magyar

szó

fvezérségre jusson,

sem

lehetett arról,

még Nádasdy sem,

kit

Nagy

A KATONASÁG.

81

Frigyes kora els lovastáboraokának

kegy

állásokat udvari és papi

nem

A nagy Az érdemet

tartott.*

osztogatta.

igen nézték; a születés döntött, csak úgy, mint

Már pedig savoyai Eugen vagy

Rákóczi táborában.

Károly fherczeg kivétel és pedig ritka n. József utolsó ellen folyik

kemény

éveiben harcz.

kivétel.

országban

az

Laudon

és

a török

Koburg babé-

rokat szereznek, a magyar katona ugyan csak kitesz

magáért. is

De magyar

csak akkor

küldik

nincs a le,

vezérek közt.

Hadikot

mikor már tehetetlen ag-

gastyán.

Általános kötelezettsége

szempontból véve és

a nemesség katona

ebbl ered adómentessége nem

magyar intézmény. De a franczia és porosz királyok azon voltak, hogy a nemesség meg is

tisztán

maradjon harczosnak.

A

tiszti

karának

z volt termé-

szetes táplálója. Erre törekedett Rákóczi Ferencz

is.

már nem védi

az

Mihelyt pedig másutt a nemes

országot, adózóvá válik és segíti fenntartani az állandó

zsoldos sereget.

Nálunk azonban megmarad a nemesi szabadság is, mikor az ország függetlensége elvész. A nemesi insurrectiónak, az si kard kirántásának néhány hétre, nem volt katonai értéke akkor, mikor a katonaakkor

pálya egész embert, egész életet követelt. Kötelessége

megváltásába pedig nem egyezhetik a nemes. Hisz

minden joga azon a fictión alapul, hogy védi a harczol, hazát. így nemcsak hogy maga nem hanem az adó megtagadásával útját állja annak is, hogy igazi nagy nemzeti sereget lehessen tartani.

'

Mennyire érezték

ezt^

kitnik

b.

Mednyánszky

feljegy-

zéseibl. N. M. Marczali

:

1790—91. országgy.

II.

6

MÁSODIK FEJEZET.

82

1790-ben tehát magyar sereg nincs, csak a csá-

német

szári seregbe sorozott, nagyrészt

magyar

álló

melyet az ország

pedig,

tisztek

alatt

A

sereg

lovas- és gyalogezredek vannak.

kész eszköze,

min

hogy

Természetes,

elnyomásnak oly

az

tart,

századok óta

volt.

mozgalmak

a

erszakos, katonai elnyomás

kezdetén udvari

látszott az

tika legbiztosabb eszközének. Bizonyos,

hogy

II.

az poli-

József

1789 októberben gondolt erre és csak a belga kelés akadályozta

A

meg a

fel-

végrehajtást.

császár halála után

is,

mint láttuk, Barcó csak

az alkalmat, hogy fegyveresen közbeléphessen

lesi

és a haditanács

sem

volt

idegen a tervtl.

Varasdon, 1790 márczius 5-én

következ 1.

órakor a

11

éjjel

rendeletet állítják ki:

„Mivel immár nyilvánvaló, hogy a zágrábi püs-

pökön kívül több mágnás és nemes, különösen gr. Fekete tábornok, gr. (sic) Orczy, Sermage, Draskovics, Skerlecz,

gr.

Batthyány

és

még

többen,

kiket

a

kapitány úr ismer, azon vannak, hogy

a rég

forrongást kitörésre bírják,

errl a köz-

nemességet. stafétát 2.

Ha mégis

annyira

ban, hol a püspök

kiáltani

le

megtörténik, küldjön mindjárt

Bécsbe és nekem.

Ha

osztrák

beszélje

szított

menne a vakmerség, mint Zágrábmegszakítottnak jelentette ki

örökösödést, II.

azonnal

ünnepélyesen

Leopoldot magyar királynak.

polgár és paraszt

melléje

áll

és

A

ki

az kell

köznemes,

a gonoszok rossz

akarata meghiúsul.

Ha

3.

Bécsbe val,

királyválasztásra

a polgárok és parasztok 4.

vetemedni,

találnának

kell írni és az illetket az assistenzcommandó-

segítségével

Ismert udvariasságával, mivel

itt

elfogatni.

szeretik,

ha

A KATONASÁG. lehet jó

83

móddal érje el mindezt és tartsa fenn a De ha szükség van szigorúságra, járjon

nyugalmat. el,

mint

el van

" ^

írva

Az Uyen eljárástól való félelem magyarázza meg megyék általános felzúdulását az assistenzcommando a ellen és a policzia kiküszübölését.

Ha

ország

az

Leopold nem

követelései

ha

egyezhetik;

ellenes befolyás kerül túlsúlyra

nak az ország

nem

a császári katonaság-

ellen fordítása várható.

használ paragraphus,

oda fegyver

:

olyanok, melyekbe Bécsben alkotmány-

Ez

és

replika

ellen pedig

remonstratio

kell.

Ezért kezdik

meg

a

tiszántúli

megyék az

insur-

rectio szervezését s begyakorlását.

De

A

magyar ezredek

alatt régi

hírükhöz méltón

hiszen van magyar katona.

Laudon, Koburg, Hohenlohe

hogy a császár katonái, de megszntek- e magyarok lenni? A magyar ezredeknek a mozgalomhoz áUása egyszerre imponáló ert harczolnak a török

ellen. Igaz,

adhat az ország kezébe.

hogy az alkotmányis, papiros. A veszély megújulhat. Szüksége van tehát az országnak, elssorban szabadsága biztosítására, állandó, neki lekötött seregre. Ez az a ketts forrás: a jelen és a jöv gondja, Azonfelül pedig, jól

biztosítás,

tudják,

bárhogy sikerül

melybl a katonai kérdés diaeta egyik legfontosabb

eredt,

táplálkozott

momentumává

és

a

fejldött.

Ezek a gyakorlati szempontok azonban korántsem merítik ki a kérdést.

nnek

A

független nemzeti állam, mi-

Magyarországot akarták,

nem

lehet el nemzeti

nach welcher sich der Herr Haaptmann von Umstánden zu benehmen hat. Valószínleg Balassától, ki akkor még bán. *

Instruction,

Reiter bei gegenwártigen

6«

84

MÁSODIK FEJEZET.

katonaság nélkül. Mivel pedig az egész mozgalom a király és a dynastia hatalma korlátozását veszi czélba,

sereg

a

ez

nem

lehet

királyi,

hanem csak

rendi.

Kétségtelenül hatással van az épp lefolyó nagy franczia forradalmi dráma is. Tehát nem csak az forog kér-

désben: legyen-e nemzeti sereg vagy nem, hanem az a király rendelkezzék-e vele vagy az ország? Haj-

is:

nóczy József, valamennyi közt a legönállóbb és legmélyebb gondolkodó, már így állította be a kérdést. Jogilag véve érvényben

A

volt az 1715. VIII. t.-cz.

mellett hosszú, nyolczvanéves zavartalan gyakorlat

a fennálló rend mellett. Mert az ország annyira

szólt

természetesnek találta

gylésen

is

Király hozzájárulása változtatni,

sára

alig

hogy 1712 óta az ország-

azt,

alig volt szó róla.

nélkül

nem

lehet

törvényt

vagy újat hozni. Az ilyen törvény hozálehetett

remélni

a király

hozzájárulását.

Ezért volt szükség az interregnum, az interrupta successio elméletének felállítására. Ha Leopold bele nem egyezik,

nem

egyszeren nincs

hitlevél, nincs

koronázás

—

király.

A

közjogi alap, melyre építettek, több mint inga-

De

viszont jóhiszemségüket nem lehet kétségbeElttük áll egyrészt az a folytonos veszedelem, melyben az országnak és minden egyesnek szabadsága az idegen katonaság által forgott. Elttük áll aztán azon fényes századoknak lelkesít képe^, melyekben a magyar állam, els sorban mint katonai hatalom, nemcsak fentartotta magát, hanem hódított is és dicsn szolgálta a mveltség, a keresztyénség ügyét. A törtag.

vonni.

vény betjével és a gyakorlattal szemben két nagy hatalom áll: a természeti jog, melynek alapján a nemzet biztosítását követelheti, a történeti jog és ideális

85

A KATONASÁG.

hagyomány, mely ert és reményt öntött a nemzet minden fiába a megpróbáltatások hosszú során keresztül.

De épp

annyira jóhiszem a király

hat le oly jogról, melyet

meggyzdése

teljes

szerint, az

Nem mond-

is.

sei gyakoroltak

és melynek,

ország felszabadulá-

sát,

nyugalmát, felvirágozását köszönheté.

ki

kezébl

Nem

adhatta

azt az eszközt, mely dynastiáját, monEurópában a legelsk közé emelte. Nála is

archiáját

egybeforr jog és kötelesség, a megszokott törvényes

uralom folytatásának vágya és az ideális czélok mellett

való kitartás.

Tudjuk, hogy mindjárt Bécsbe jövése után menynyire zaklatja

A

maivá],

t

a haditanács jelentéseivel, aggodal-

márcz.

16-iki

felterjesztés,

összefoglalva

mindent, mi eddig történt, igen helyesen abban látja

a dolog lényegét, hogy a magyar nemesség nem Mária Terézia korára akar visszamenni,

A

idre.

király

eseményeket, és

élelmezés

is

hanem sokkal régibb

nagyon zokon veszi a rendkívüli

különösen a hadi

szállítás,

újonczozás

megakasztását tartja veszedelmesnek.

Nyugodt idkben meg lehetne várni az országgylést. De most, midn három éve folyik a háború az ország határán; mikor éppen az ország veszedelmét a haza javára eltávolítjuk határaitól, mikor igazán az ország érthetetlen, hogy éppen ily idpontban abban kellene hagyni a hadi készületeket. Éppen tavaszra, mikor a hadjárat kezdetét veszi, kellene azokat teljes ervel folytatni. A kanczellária tehát ily értelemben írjon a megyéknek. Mert ez lényeges dolog, a haza üdvérl van szó.^

biztonságáról

sürgs

1

van

szó,

és veszélyes

Hadi

levéltár, 4258. sz.

márcz. 20. jött

le.

86

MÁSODIK FEJEZET.

Nyomban reá elrendelik, hogy az egész sereg esküdjön hséget Péter Leopold királynak. Ez minden akadály nélkül végbe

A

is

ment.

megyéknek, különösen a tiszamellékieknek

állása tovább is tartott.

ellen-

Az összetzést azonban mind

a két rész kerülte. Bizonyos törekvés észlelhet, különösen Erdélyben, jó viszonyban maradni a katonasággal és azt lehetleg megnyerni.^ De még fontosabb a magyar ezredeknek, a

leend nemzeti sereg

alap-

jának megnyerése. Egymástól függetlenül, körülbelül egy idben kezmeg Zemplén- ós Zalamegyék. Zemplénmegye

dik ezt

17-én közgylésébl azt írja, hogy értésére esett „Ngod kegyelmetek esedez levele" a kir. udvarhoz és

ápr.

a helytartótanácshoz, melyben az országgylésre való

meghívásukat kérik. Az az óhajtásuk, hogy magyar tisztjeik legyenek és az országban legyenek elszállásolva.

„Törvényes és a természetes igazsággal, hazánk

törvényeivel

megegyez, Európának mostani környül-

állásához alkalmaztatott kéréseket" gyámolítani fogja

a megye a helytartótanácsnál és az ország gylésén. Zemplén a többi megyét is felszólította csatlakozásra. De ezt még Szabolcs, Ugocsa és Pest is visszautasították, mint az alkotmányba ütközt. Csakugyan felforgatása lett volna az alkotmánynak. Mert ha a haza igazi védi jelen vannak, mi jogon élvezi a nemesség

ezen kötelességen alapuló kiváltságát? Hathatott a franczia példa teljesen

különválasztotta

és

is,

mely a katonaságot

az

alkotmányos jogok

gyakorlatától megfosztotta.

A »

kanczellária mit

M. Kurír 276.

1.

sem

tudott a katonaság folya-

Nagy-Váradról.

A KATONASÁG.

modásáról. Azt a

megye

87

találta ki,

hogy jobb alkalma

legyen az érintkezésre és eszébe juttassa a katonák-

Különben is akkor ott olyan hogy felkeléstl féltek és a helytartótanács katonaságot kért oda. Oda is ment egy tartalékos szakasz, melynek kapitánya azzal az utasítással volt ellátva, hogy szükség esetén erszakot nak,

tehetnének.

mit

izgatottság

uralkodott,

alkalmazhat.

A megye

túlbuzgalmát mutatja, hogy oly ezredek-

is irt, melyek már évek óta nem léteztek. De némely ezred megkapta és parancsnokai felterjesz-

hez

tették

a

haditanácshoz.

Ez aztán az összes magyar

ezredeknek meghagyta (kilencz

gyalog,

hét huszár),

hogy tartsák szemmel a legénységet és vegyék elejét minden csábitásnak. Más úton járt Szabolcs. Már febr. 8-án felír, hogy a magyar ezredekben csak magyar tiszteket alkalmazzanak, a német tiszteket eltávolítsák, a magyar vitézséget pedig kincstári javakkal jutalmazzák.

Senkinek sem jöhetett ez inkább kapóra, mint Barconak.

A

királynak az a rendelete, hogy az ország-

gylés helyén csak magyar katonaság

legyen,

t

na-

gyon bántotta. Szerinte sért a német katonaságra „A magyar ezredekkel úgy is elhitetik a megyék, hogy többé német katonaság nem lesz az országban, a magyar ezredekbl eltávolítják a német tiszteket, az országnak esküsznek hséget és minden tisztséget, a fparancsnokságot is, magyarral töltik be. Ez annál aggodalmasabb, mert az országgyléshez rendelt Graeven-ezrednél több idegen tiszt is van és ezek és a magyarok közt könnyen egyenézve ez a mellzés.

netlenség támadhat. felszólítást

B.

Dániel

alezredes

is

kapott

a megyéktl és „ismert könnyelmúségéver

MÁSODIK FEJEZET.

88

nemcsak a

terjesztette

azt

altisztek és

közlegények közt

tisztek

közt,

hanem

az

Ezek nagyon haragmert igen keményen bánt

szanak Ottó generálisra,

is.

velük és több embert túlságos lovaglással és gyakoroltatással tönkretett.

Dániel a felszólítást elküldte ide

gr. Festeticshez,

sürgetve t, hogy mivel magyar mágnás és különben is

jelen van,

a magyar ezredek megbíza-

vállalja el

tását. Festetics

ezredesével

azonban Ocskayval, a Ferdinand-ezred

már

együtt

benyújtotta

nálam

loyalis

nyilatkozatát.

Biztos hallomás szerint a és forspont getni.

megtagadása

által

Több helyen összeverdött

mely fenn akarja

tartani

ha nem

a parasztság,

az

József systemáját.

II.

követ a katonaság ügyét és

nemes a pórt az újoncz magához akarja édes-

el

Több

akarja hozni a diaetán

ér czélt, eltávozik."

Barco a Ferdinánd- ezredet és a Grraeven-szakaszt a

Vérmezn

ügyében

akarta együtt tartani, „hogy a vár keze

De

legyen".

a

elkészületek

koronázási

az országbíróra vannak bízva, Zichy pedig ezt a leg-

jobb

helyet

ökörsütésre

kenyérrendelte.

és

így

borkiosztásra,

kénytelen

népünnepre,

volt

a gyalog-

ezredet a Vízivárosba szállásolni, a huszárokat pedig

felében a Ráczvárosba, felében pedig a pesti Újépületbe,

mely a rossz

víz és

nagy por miatt kellemetlen

és egészségtelen. „Egyáltalában oly kényes a mostani

hogy a legfelsbb szándók ismerete nélkül lehet felels az ember. Semmit sem lehet elre

helyzet, alig

látni és

Kéri,

megelzni".

hogy

jeszszék, mert

ezt

a levelét csak a király

elé

ter-

a mint a helytartótanács és a kan-

A KATONASÁG. czellária elé jut, dítve.

89

megtudják az országban, toldva,

fer-

^

van Festetics nyilatkozata

Mellékelve

(jún.

mely válasz Tige haditanácsi elnök május 25-iki szólítására.

A megyék

4.),

fel-

ki rang-

felszólítását Dániel,

ban utána van, Szlavóniából küldte utána. Szakaszai-

nem

hoz

jött

követnek nem

Nem ha

levél,

ily

a legénység

nem

tud róla,

áll be.'*

semmi zavart a legénységnél. „Az,

vett észre

jók és szolgálatának megfelelen bánnak

tisztjei

vele, túlságos ridegség nélkül,

Nem

ordinatio betjének."

az a legénység,

aláveti

titkolhatja

magát a subazonban, hogy

mely a félrokkantakat Stockerauba Ott ugyanis a törzstisztek a

kisérte, panaszszal jött.

félrokkantakat, különösen Mattyasovszkyt, bottal veret-

mert

ték,

nem

akartak német nadrágot felvenni.

„sensatiót" okozott, de

már

lecsillapították.

Ö

is

Ez

mellé-

Dánielnek Zimonyból, május 23-án kelt német

keli

felszólító levelét.

Ocskay

azt

hogy Zalából és Gömörbl

jelenti,

kapott levelet, de azok át az ezredbe. Választ

A

tartalma

nem

nem szivároghatott nem is adott.

kértek,

Jelentést tett Wallis fparancsnok is Belgrádból. Graeven lovas- és a Nádasdy gyalogezred kapott

levelet:

emennek

ezredese, Ternyey, felelt

sedik fejedelmeért

s

hazájáért, de most

is.

midn

Lelkecsata-

rendben állanak a keresztyénség ellenségével szemben, hitvány dolog volna ^ bármelyikünknek

felsbb parancs

»

*

•

nélkül.

Egyesíti

Hadi levéltár 9220. jún. 4. Werde ich mich nicht hergeben. Unverantwortlích.

elmenni leg-

kívánságait

a

T.

MÁSODIK FEJEZET.

90

megyéjével, hogy az országgylés mind legkegyelme-

sebb királyunknak, mind hü alattvalóinak javára jusson czéljához. A többi fparancsnoktól is egyez a

ha jött is levél, nem tud róla a legénység. Ezek alapján tesz jelentést a haditanács a királynak. Aggodalmasan nézi a bandériumok fejldését és csak azt óhajtja, hogy utoljára is ne kelljen, a kanczellária nézete ellenére is, kemény eszközökhöz válasz:

Fontos Dániel

nyúlni.

hangulata az

ú.

rendekkel való testvéresülést illetleg.

n.

hazafias

még

Fontos

Barco ama jelentése, hogy a hajsza a tisztek közt is

lábrakap.

A

király

leginkább

legbelsbb

érzelmeit

egy régebbi parancsa

ez

ügyben talán

tárja fel (ápr.

Helyes volna nyers erszakot alkalmazni,

2.).

de mivel

Magyarországon oly kevés a katonaság, hogy hathatósan úgy sem lehetne fellépni, tartózkodni kell az erszaktól, hogy a sereget ne tegyék ki kudarcznak^ és

ne növeljék

még

a bajt.

Most azonban tisztán a személyes ügyeket és a fegyelmet nézi. Festetics alezredesnek, privátim, fejez-

zék

ki

megelégedését

Adandó alkalommal

szabályszer

viselete

miatt.

azt hathatósabban is érezteti vele.

Dánielt ellenben, szintén privátim, rójják meg,

meggondolatlanul vétett

katonai

kötelessége

mert ellen.

Ternyey válasza jó de jobb lett volna nem válaszolni. Stockerauban vizsgálat legyen; igaz-e, kogy bottal ;

verették a vonakodókat.

mert más módon

is

Ha

igaz, ott is kell dorgálás,

elfogadtathatták volna a mundurt.

Ternyeyn kívül mások is válaszoltak. Gr. Nauendorff, aWurmser-huszárok ezredese, Zemplénnek, a leg^

Affront.

A KATONASÁa.

91

hevesebb és legelszántabb megyék egyikének, mégis felelt,

mert hallgatása, az ország felfogása

vetkezéssel járhatott volna. így

az ország védelme,

nem

gylés törvényesen

írt

:

szerint, rossz kö-

katona kötelessége

Ha

a törvényhozás.

elhatározná,

hogy

az ország-

ott

ülésünk

legyen, egy kötelességgel többet hárítana ránk. minden magyar ezredet Magyarországba tennének

egy részök pusztába, újonnan kerülne, hol tiszt és közlegény

elfoglalt

Ha át,

sivatagokba

még jobban

elvadulna.

Külföldön ellenben, az idegen hibákkal együtt idegen

megismerkednek és így az államnak nagyobb hasznára lehetnek. Kizárólag magyar tisz-

jó

szokásokkal

is

tek alkalmazása ismét elidegenitené egymástól a két

nemzetet.

Világos,

hogy több

magyar tiszt szolgál Ez csak vélemény,

idegen ezrednél, mint megfordítva.

a többi hon atyáinak dolga, kiknek parancsát az ezred

készségesen hajtja végre. Felelt

más

is,

az ezred tulajdonosa, elsassi létére

a magyar huszárságnak és az egész armádiának egyik nagy büszkesége, gr. Wurmser Dagobert Zsigmond, lovassági tábornok. Zalának ír, igen huszárosán, deákul, ö nagyon szereti a magyar nemzetet: mert ugyan szemet húnyhat-e tapasztalt katona a magyar nemzet kiváló érdemei eltt? Szereti a gyzhetetlen lelk harczosokat,

h

alattvalókat, becsületes férfiakat.

meggyzdésem; korom magyarok

is,

tiltja

„Ez

a hízelgést. Tudják a

hogy mindig igazságra törekedtem, ezzel

szereztem becsületemet.

Egy

szóval

;

testestl-lelkes-

tl magyar vagyok, csak éppen hogy nem

honfiúsí-

tottak."

Az a kívánság, hogy a nemzet fiai háború után hazamenjenek, minden nemzettel közös. De nem igaz-e nemzet minden kívánsága, a legaz is, hogy a

h

KÁSODIK FEJKZET.

92

égetbb is, enged a fels hatalomnak.^ Ezért most nem teljesíthet e kívánság. A „törvényesen megvan reánk és mi örök

választott királynak"^ szüksége

hséget esküdtünk neki. E kötelezettség a békével sem sznik meg. Mert ki alkalmasabb a határ védelmére a magyar lovasságnál? Hogy ez a karoktól és rendektl függ-e ? én mint katona nem tördöm vele. Tördjenek azok, kiknek dolga az ország kiváltságainak fentartása. Miért gylölik az idegent?

Ki nevelte a magyart

erkölcsben, észben, munkásságban, ha

nem

a külföld?

Ha bnöket is behoztak, ez csak visszaélés. Ki alapította meg a mostani hadviselés módját? Bizony a külföld. A história mutatja, mink voltak a magyar csapatok 60 év eltt „rudis et indigesta moles", vad

nem ismer, még a szentsésereg, mely nem

és barbár vitézség, fegyelmetlen, mértéket

vérszomjas, csak zsákmányra gondoló,

sem kímél tömeg. Most

get

igazi

nézi az ellenség számát és bízik erejében. Oly sereg,

melynek egy kis lovasdandára gyakran szétverte az ellenség gyalogságának négyszögét, olyan, mely sze-

mem

alatt

rületes,

3 vasas ezredet vert

ellenség

tanulékony,

nára

vitéz

földjén

is

szét, erkölcsös,

jól

viselked.

könyö-

Tehát a

magyarnak a külföld csak hasz-

vált.

Sohasem

szóltak

elbb magyar

dicsítik ket. Ki oktatta, nevelte?

gyalogokról. Most

Honnan

tehát az

Csak azok panaszkodnak, Az igazi érdemnél nem nézik

idegennek e megvetése?

kik sohasem jártak kint. a nemzetet. A világ összes nemzetei egy lánczot ké-

^

Altiori potestati cedere debet.

*

Rex

rite

electus.

A KATONASÁG.

93

Ha

eltörik a

Mely országnak van nagyobb szüksége a

külföldre,

peznek, melynek a nemzet egy szeme. ^ lánczszem, elszakad a láncz.

mint Magyarországnak? Termékeny, de nincs kereskedése.

Ha nem

segítik, helyzeténél

fogva a háborúk

Sok nemes ifjúnak egyetlen reménye a katonaság. Mi lesz, ha ezeket a magyar ezredek szk korlátaiba zárják? Pedig, ha a király reáállana színhelyévé válik.

a pacta conventákra és a katonaságot insurrectióra kor-

Ez a nemzet, miután ilyen uralkodó alatt aranykort élt, most oly módon akarja megváltoztatni uralma formáját, melyet kellen nevezni sem lehet. Mária Terézia kora Leopold alatt meg fog újulni. Hogy a nemzet javára vált-e, mi közben

látozná, ez történnék meg.

vagy nem, csak Isten ítélheti meg. Eddig sohasem panaszkodott magyar idegenre, sem idegen magyarra. Hisz mind egy szabály alatt élünk és azt jónak tartjuk.^

történt,

A

zalai

levélrl azt írja

a haditanácsnak,

hogy

csak „túlzott patriotismus van benne, mely inkább alapul dölyfön, mint igaz érdemen. Öt fejedelme jogának

szándékolt sérelme bírta arra, hogy magyar csipkedé-

sekre német igazságokkal válaszoljon." Igazi katonai levél. Wurmser el sem képzelheti, hogy egy ország jogosult kívánságai el ne hallgassanak a fejedelem parancsszava eltt. Közjogi botlásait

ne

ítéljük

meg

honnan tudja

Ha

nem tudta, , hogy Leopoldot meg nem választják. túlszigorúan.

királya

Igen értékes eUenben, mit a magyar csapatok vitéz-

ségérl

s

katonai értékük emelkedésérl mond.

*

Herder kifejezése.

»

9453. jún. 8.

94

MÁSODIK FEJEZBT.

Sokkal fontosabb kérdést

is érint

a katonainál: a

kultúra átvitelét.

Vad ket.

A

A

törzsek

megeszik az elaggott szül-

hálából

kultúra átvitelének mindig ez volt a törvénye.

kultúrával függetlenség, önérzet származik, ez pedig

els sorban mindig az iránt,

ellen

kinek legtöbbet

fordul,

A

népek épp oly kevéssé hálásak nevelik mint az egyesek. A görög leigázza a phoeniciait

köszönhet.

és egyiptomit,

a római

a

egyaránt megsemmisíteni

a

séget

és

rabbá

teszi

népet.

zsidó

A

görögöt.

keresztyénség

törekszik a görög

Az

olaszt

a franczia, a spanyol, a német.

cziának örökös gylölettel hálálja

mvelt-

századokon

meg

A

át

fran-

tanítását

a

a szláv népek sem Az emberiség általános szempontjából csak akkor származik ebbl baj, ha a fellázadás elbb történik, mieltt az idegen kultúra

német

is,

az angol

is.

hálásabbak a német

Viszont

iránt.

igazán hatott volna és bizonyos tekintetben magánál

magasabbra nem emelte az újabb nemzet mveltségét. áll be a hanyatlás, a visszaesés. Mindeddig csak az idegen tisztek eltávolításáról és a hazában való kvártélyozásról volt szó; vagyis a

Ilyen esetekben

tiszteket és katonákat közvetlen tikai és elméleti

jában,

érdekl,

nem

is poli-

ügyekrl. Az országgylés forró kohó-

azon roppant nyomás

alatt,

melyet a bizony-

talanság, a reichenbachi congressus, a hitlevéllel járó viták, az

erszakos elnyomás vagy legalább a

teljes

sikeretlenség aggodalma okoztak, jegeczesedett csak ki ez a kérdés az egész

nemzet állapotát és jövjét

érint tényezvé. Június

18-án

az

országgylésen

bemutatták és

június 23-án a tiszai kerületek ülésén nagy érdekl-

dés közt olvassák

fel és

tárgyalják a brahovai tábor-

A KATONASÁG.

95

ban lev hat magyar ezrednek folyamodását „a nemes hazához". Meg is igérik, hogy

tetes

tekinazt

a

diaetán támogatják.^

Azt kivánják ebben, hogy a hadi rend külön status legyen és ez csak a

maga

nyájából

álljon.

Az

idegen tiszteket, „kiknek nagy száma miatt az hazabelieké

csaknem

láthatatlan",

küldjék

el.

Tiszt,

a

mennyire lehet, csak nemes legyen. Az érdemes nem-nemeseket nemesítse meg az ország, „jószágot pedig nem az holdban, német birodalmi szokás sze-

hanem az hazában kapjanak". A magyar seregnek külön tanácsa és hadi commandója legyen, „a ki egyedül a „Hazától* függjön. A magyar sereg béke

rint,

idején

„szüntelen

és

egészen a hazában kvártélyoz-

zon". Mivel a föld népe idegenkedik a gyalog katona-

fkép

a német öltözet miatt, úgy „hogy csak ervel és természetes szabadságának iszonyú megsér-

ságtól,

tésével lehet ezen életre hozni":

ezek és

tisztjeik is

magyar ruhában járjanak. Az egész hadi szolgálatot magyar nyelveji folytassák, mi leginkább távol tartja majd az idegeneket. A közkatona csak 10 évig szolgáljon.

A

jen.

Ha harmincz

évig szolgál, „jeles jutalmat nyer-

nemtelen tiszteket nemesítsék."

Háború idejében a magyar sereget soha össze ne keverjék a némettel, „hanem maga és egyedül harczoljon, hogy ezáltal elkerülje ama mesebeli szamárnak sorsát, ki a lónak eledelt hordván, maga éhen meghalt". Mindezek kifejtésére pedig minden ezred-

*

Brahova

(Stieler

térképén Praovo), kicsi helység Negotin

közelében, Szerbiában. Clerfait serege ott volt központosítva.

A

folyamodást a „Károly, Pálffy, Splényi, Gyulay és Erdödy, Toskana, Splényi lovas regementekbeli ftisztek" nyújtották be.

UlSODIK FEJEZET.

96

bi

pár magyar

jövendbéli Itt

legyen jelen a diaetán, hogy a

tiszt

végbe

király ezt

is

vigye.

^

már nem egyes reformokról van

az egész magyar seregnek magyar

Gylölet, megvetés nyilatkozik a német

állításáról.

nem

kell

alkotnak sereget;

Pedig

ellen.

a magyar ezredek, bármily vitézek, tüzérség,

csapatok nélkül

hanem

szó,

lábra

mszaki

bizony össze

keveredniök a némettel, ha gyzni akarnak. Nemesi

gg

szól

minden betbl, a mellett a jutalmak kövevagy janicsár-hang. Aláírás

telésében praetoriánus-

pedig nincs

;

az

ily

sokat és merészen követelk, kik

nem

csak „jövend királyt" ismernek, helyt

Már ebbl is nem a táborban

következtetnünk,

azt kell

készült,

nem kemény,

állnak.

hogy az

az ellenséggel

épp farkasszemet néz harczfiak írták, hanem politikus konyhán fzték. Ezt a feltevésünket megersíti,

hogy a brahovai táborból is jött jelentés Clerfaittl, mely minderrl nem tud semmit. A Splényi- ezred nem is

ott volt,

hanem Oláhországban. A Pálffy-ezred pajelenti, hogy nem felelt. Valószínleg

rancsnoka azt több

A

tiszt

tud róla,

de kétes,

valljon hozzájárult-e?

Károlyi-ezred parancsnoka, Nicoletti,

felelt,

de azt

hogy az ellenség eltt állván, engedelem nélkül el nem távozhat. Szépen köszönik a kedves ajánlást, de fel nem használhatják. Csak az auditor van beavatva. Néhány tiszt magánlevelekbl értesülhetett, de minden nyugodt és a legénység mit sem

írta,

senki

Kosztolányi

tud.

László

„ezeres kapitány",

regementjénél igen kedvesen ^

júl.

el

felel

magyarul, de

Egészen kiadtam idézett müvemben 496

8-iki jelentése szerint (Misics),

ki azt

az

—97.

1.

is

Zichy

esztergomi vicispánnak küldték

benyújtotta.

jogát kérte, de a folyamodás

Erddy

A

nem

Gyulay-ezred követküldés volt aláírva.

97

A KATONASÁG.

csak azt mondhatja, hogy a „koronásítandó fejedehittel lekötve, csak vitózségökkel akarják

lemnek"

a hazát szolgálni. Clerfaitnek késbb azt írja, hogy minden büntetésnek aláveti magát, ha regementje, mely poszton áll, tud a dologról. Igen szép magyarsággal ír Ott Péter is, „obrister a Leopold Toscana lovasezrednél",

igazi

barátságot lát a felszólításban,

de szintén a fejedelemnek tett esküre hivatkozik, st a haditanácsra is és csak az ellenséggel szemben akarja szolgálni a hazát.

sem akkor, sem késbb nem tudott meg katonai fegyelmet mi sem zavarta. Ez pedig csakugyan lehetetlen, ha a tisztek vagy éppen Clerfait

semmit.

A

a legénység

is

tudtak

szükségkép

volna a

izgató

levelezésrl és a folyamodásról.

Még

legelzékenyebb

a

az

a

levél,

melyet

az

Esterházy Miklós-gyalogezred egy magyar kapitánya irt

az ezred nevében Zemplén- és Gömörmegyéknek.^

Elégtelennek találja ugyan magát az

a kemény subordinatióra

is

ily

nagy

feladatra,

hivatkozik, de mégis reméli,

hogy „mostani koronás királyunk meghallgatja kéréseket".

Izgatásban azonban dalról sem. értesíti

nem

lehetett hiány, egyik ol-

Báró Rali erdélyi parancsnok június 29-én

a haditanácsot, hogy a két oláh gyalogezred-

nek beküldték azt a folyamodást, melyben az lakosok azt sürgetik,

vegye be

ket

a

jöv

oláh

diaeta az

ország negyedik rendjének.^ Mindamellett

fogunk

még

és

bár igen nevezetes kivételeket

tárgyalni, bátran

*

ResoY, máj.

*

Hadi

levéltár

6.

10749—868.

Marczali: 1790—01. országgy. H.

mondhatjuk, hogy leg-

98

MÁSODIK FEJEZET.

alább az ellenséggel szemben álló sereg zált,

nem

készített pronunciamentokat.

A

nem

politi-

török háború,

melyben újra kimutathatta vitézségét, népszer

De még

az irodalomban

is,

volt.

bármennyire elfoglalta

is

a nemzeti küzdelem, töméntelen vers mutatja, mennyire magasztalják Laudon, Koburg, Hohenlohe érdemeit. Maga Barco, ki ugyancsak szeret sötéten festeni, azt hiszi, hogy a német tisztek alatt álló magyar

regementek bizonyosan nem tudnak arról, mi történik a tiszteknél, „de a ki magyar van a törzstisztek közt, legalább hallgatagon egy húron pendül. Keményem csak az, hogy holnap nem ma." A haditanács eladása alapján

a király elrendeli,

hogy küldjék

az illet ezredek parancsnokoló tábornokainak a küldött írás egy-egy példányát.

az

ezredeseket

k

el fel-

hivassák magukhoz

külön-külön, olvastassák el

kérdezzék meg, ismernek ilyen gondolkozású

velk

és

tiszteket.

Hagyják meg nekik tisztjeik viseletének gondos ellenrzését, mert ha valami olyan történnék, mi az uralkodó iránt való kötelességgel ellenkezik. ket terheli a felelsség. Szintúgy járjon el a többi commandans generális is, ki alatt magyar ezred szolgál. Mindennél titok a f. Az ezredesek becsületükre fogadják a titoktartást; meghívásuk nem egy nap történjék, hanem feltnés nélkül. Ezen rendelet pedig nem jegyzkönyvbe, (jún. 26). Csakhogy ezzel a dolog nem ért véget. Barco július 2-án Maurer nev kapitány fell tudakozódik Koburg berezegnél, kinek áUítólag az a foglalkozása, hogy rajongó patriotismust terjeszszen. Szerinte az összes magyar törzstiszt, különösen Ocskayra érti, szintén meg van fertzve ezzel a betegséggel. A haditanács pedig elrendeli, hogy Barco, ha Festetics

j

A KATONASÁG.

tovább

is viseli

t magá-

a nemzeti kokárdát, hivassa

hagyja

hoz és

99

meg

neki,

hogy

menjen

azonnal

Bécsbe és jelentkezzék Tigenél. Ezalatt, június 30-án

huszár

regimentjének Magyar

folyamodása, melyet

Laczkovics

János

„aNemes Graeven

elkészült

f

és altisztjeinek"

a

gróf Festetics György alezredes,

Pál

Árki

kapitány,

Vincze

és

János hadnagyok nevök aláírásával nyújtottak be „a felséges haza tekintetes rendjeihez".

A magyar

tiszteket bántja

ket eléjök helyezik.

A

mellzésük, a némete-

közlegényt

az idegen tisztek

durvasága gyakran szökésre kényszeríti.

A

magyar

ezredekhez tehát kizárólag magyar tiszteket nevezzenek ki.

Még

kadétnak, altisztnek

is

ritkán tesznek meg,

magyart, ftisztségre pedig csak nagy ritkán

emel-

kedhetnek.

Ezen személyes sérelmek mellett valóban nagy, szempontok sem hiányoznak. A magyar nyelv behozása fokozná az ezredek harczi képességét, mert nem kellene az ütközet alatt min den parancsot magyarra fordítani. Ebben pedig nemcsak a katonaság és a haza java vezeti ket, hanem a is, hogy kegyes királyuknak, a koronázandó fejedelemnek hatalma gyarapodjék. Ez komoly, férfias dolog volt. A kérdés lényegét általános és igazolt

érint, a százados sebek hatása alatt készül, de túlzó,

zásról

nem nem

Sem

sért. szól.

nem

sem a jutalmaakarná feltüntetni, hogy

az igazgatásról,

Mintha azt

éppen nem szükséges a német nyelv uralma és a német tisztikar

a loyalis kötelesség teljesítéséhez felssége. Beállott

minkkel

ismét

a

kötelességek

olyan

coUisiója,

telvék hazánk történetének véres lapjai 7*

és

100

MÁSODIK FEJBZKT.

minknek

legjobbjaink szoktak áldozatul

esni.

Gróf

György alezredes hséget esküdött hazájának és megszegte, ha nem is a királyának tartozó hséget, hanem igenis a katonai fegyelmet. Maga néhány héttel késbb, vallatásánál, elbeFestetics

széli,

miként jött létre a folyamodás.

Június 30-án mikor Skaricza rnagy hogy Vincze és Csizmanics f-

lázbetegen feküdt szállásán, jelentést tett nála arról,

hadnagyok rendes módon értesítették arról, hogy folyamodást készítenek az országgyléshez az idegen tisztek ellen, e

honban való kvártély és a magyar nyelv érdeké-

ben, els sorban ezredökre gondolva. Skaricza

ket hozzá

kerestette is a hadnagyokat, de azok csak

utasította,

este 9-re jöttek hozzá. Kérdésére bevallották,

folyamodást már át

is

Megdorgálta ket, de

hogy a adták Zichynek és Ürményinek.

k

nem engedtek és így azzal meg a dolgot és más-

bocsájtotta el ket, gondolják

napra kérjék vissza az elnököktl az írásukat. Ismételt

parancsára ezt

de Zichy

nem

meg

adhatta,

mindjárt jelentést

tett

Ürményi visszaadta már köröztette. Errl Barcónak és mivel idközben is tették.

mert

hogy a folyamodást ki is nyomtatták, a tábornok meghagyta neki, hogy a példányokat azonnal szerezze meg, mit meg is tett. Elment Zichyhez, de ez t Kornishoz utasította. Ez is azt mondta, hogy megtudta,

lehetetlen

követek azt a

is,

a visszaadás,

úgy a befolyásosabb

épp

kiket sorban felkért

módot

ajánlotta:

erre.

jelentse ki,

Az egyik aztán

hogy átdolgozva

újra benyújtja, így visszakaphatja.

Minderrl azonnal és írásban

jelentést tett

de választ

nem

Barcónak

kapott.

szóval

Arra az elha-

hogy az emlékiratot átdolgozva újra bet különösen az a nagyon elterjedt gyanú bírta.

tározásra, nyújtja.

is,

.

mintha akarta

A KATONASÁG.

101

denunciálta volna a királynak a szónokokat és el

nyomni

volna

az

Szerbiából

áUitólag

jöv

folyamodást. Dániel ugyanis

megdorgálásban részesült, melyben róla is szó volt. A rendek már is emlegették, hogy vádat emelnek ellene a királynál. Az új

maga

folyamodást

fogalmazta, Laczkovics kapitány

maga

pedig javította. Aztán

kaszának

tisztjei eltt,

felolvasta ezt két sza-

kik jónak találták. Végül alá-

utána Laczkovics és Árky kapitányok,

írta,

Vincze és

fhadnagyok

Csizmanics

pedig benyújtották az elnököknek.

is,

továbbá

az utóbbiak

A kinyomatás tudtán

kívül történt.^

E

vallomásból az

tnnék

érzésnek nagyobb része

ki,

lett

hogy a volna

sértett becsület-

Festetics

elha-

tározásában, mint a komoly megfontolásnak.

Zichy július 8-án

tett

rálynak. Szerinte senki

terjedelmes jelentést a ki-

sem gondol komolyan

arra,

hogy a katonaság külön rend legyen, de igenis arra,; hogy legyen külön magyar commandó, a haditanácsfüggetlen

tól

;

csak

magyar

tisztek a

magyar

ezre-

deknél és békében szállás a honában.

Barco július

5-iki

Festetics eladását.

jelentése

Biztosította

teljesen

megersíti

a hadparancsnokot,

hogy a folyamodáson kívül nem tud semmit, mi bármikép az állam nyugalma, vagy az uralkodó ellen volna, jövre pedig, mint a király szolgája, min-

h

dent megtesz. Nagyon szeretné az ezredparancsnokságot és aztán távoznék a táborba. Festetics

hogy a

'

maga

tisztek

az

elbeszéli július 4-iki jelentésében, távolléte

Festetics kihallgatása.

tárban.

alatt

nyújtották

Sammarísches Verhör, a hadi

be a

levél-

-102

MÁSODIK FEJEZET.

folyamodást. Mikor visszajött

hivatta ket, kijelen-

s

hogy abban nincs semmi a király és az alkotmány ellen és úgysem tehetett volna ártatlan szándékuk ellen. Szerinte a folyamadás nyelve nem elég tették,

mert a tisztek nem bírják

méltó,

belátták

csak Ürményinél

hogy

alatt,

A

két

sohse

tisztek

de ez

ama

feltétel

megváltoztatva, újra

bátor,

A

vonni,

Zichynél csak

sikerült,

stílusát

tiszt

eléggé.

vissza is akarták

hibájukat,

benyújtják.

mégis

fegyelmetlen,

volt

nagyon megrótta ket, de meg nem büntethette, mert voltakép

nem

vétettek.

Mindez összevetve körülbelül bizonyossá teszi, hogy Festetics nem föltett szándék szerint cselekedett,

hanem a gyanúsítás

által

elidézett izgatottságában.

Ezt használta fel Laczkovics János kapitány, ki betegség ürügye alatt feljött Szerbiából és a bíztatást

hogy az

hozta,

ott

táborozó

Dániel volt a kezd, azonban

bajtársak

késbb

egyetértenek.

iparkodott kivonni

magát Laczkovics a fmozgató, Festetics a végrehajtó. Laczkovics 1789 végén és 90 elején írt leveleibl kitnik, hogy a haditanácsnál egyre vádolta ;

Festeticset, mint azt, intrigái által az

az

életét.

sem

tudott.

ki

a viszály szellemét

bevitte

ezredbe és elviselhetetlenné teszi

Valószín, Elhatározása

hogy

errl

Festetics

ott

mit

annál figyelemre méltóbb,

mert Graeven, az ezredtulajdonossá, éppen akkor ajánlotta

t

helyettes parancsnoknak.

Különben

az els alezredes, a király kegye fell lehetett.

is

volt

pedig biztos

hogy eljárása a fevallomásában megmondja,

Tisztában volt azzal

is,

gyelembe ütköz, azt hogy panaszt, kívánságot csak

a mustránál lehet

kifejezni.

Nemcsak a

hazafiság

volt

lényében,

hanem az

103

A KATONASÁG.

elismerésre

való törekvés, a népszerség

Már május

18-án,

országból jövet

midn

két

vágya

szakaszával

is.

Horvát-

átvonult Keszthelyen, megülték ott a

a testvériség ünnepét a zalai bandériummal. Tettében

nem

látott

hogy

az

semmi

elrontották

els két kívánságuk

az ezredet,

egészen tönkre

idegen szállás Olaszországban és így

megmondta,

Vallatói eltt

rosszat.

idegen tisztek

jogosult.

az

tette,

Csak a magyar

nyelvre nézve tett megszorítást: az mint szolgálati nyelv

nagyon hasznos a közlegénynek, de nem hiszi, hogy a ftiszt és tiszt, ha csak azt bírja, egészen megfelelhessen. A feudális vonás sem hiányzik belle. Mikor Bécsbe idézték és kihallgatták, felvilágosítást kért, mit tegyen, hiszen mint magyar mágnásnak neki Budán kellene lenni, vagy magát kimentenie. Mire a király szárazon azt válaszoltatta neki, hogy t mint katonát és nem mint mágnást rendelték Budára és mint katonát hallgatják

A

ezredest, ki 20-án

a titkos

de

ki.

Bécsbe idézte

haditanács július 15.-én

meg

policzia

Cobenzl pedig

is jött.

utána

felszólítást

az

al-

Szabadlábon hagyták,

járt,

kapott,

kivel

érintkezik,

hogy levelezésére

ügyeljen.

Másnap reggel csak Bornt, a

híres

tudóst

látogatta

meg, aztán a haditanács elnökénél

jelent-

kezett,

ki

t

Gemmingen parancsnokhoz

utasította.

Kihallgatása hivatalosan történt a fhadbíró eltt; a jegyzkönyvet maga is aláírta. Roppant gyorsan, augusztus 6-án már megtörtént a döntés. A király kétheti fogságra ítéli, melynek letelte után kemény megrovásban részesül viselkedése szabályellenes miatt.^

*

Dienst-

und Ordnungswidriges Betragen.

104

MÁSODIK FEJEZET.

Aztán Németalföldre megy mint a Latourdragonyo-

elbb nem mehet.

sok második alezredese. Budára

Ha

áthelyezése ellen felszólal, elbocsájtással

t

kell

fenyegetni.

Dániel tiszttel,

alezredest

és

Laczkovics

kapitányt egy

küldje a szerémi

ki felügyel reájuk, ide

pa-

rancsnokság, épp úgy ide küldje késbb az errl szóló aktákat és a Graevenezred többi ebbe bonyolódott tisztjét

is.

A Graevenezred új parancsnokot kap, Dániel Kinskyregementhez j, Skaricza pedig második ezredese lesz a regementnek, így

végzdött

az

ez

melynek

ügy,

lefolyásába

belejátszottak a Graevenezred

talán épp

a al-

úgy karának személyes érdekei és áskálódásai,

tiszti-

mint

az

országos, nemzeti érdekek.

Míg csak a katonaságról volt szó általában, alig nagyobb feltnést, mint a hitlevél-

keltett az egész

midn

nek bármely más pontja. Akkor,

egyrészt

congressus

vallások harcza, másrészt a reichenbachi

lefogva tartott minden szenvedélyt, egy ezred

modása lyessé

nem vált

idézésnek,

sokat az

ezt

híre,

ország.

az

De

mihelyt

ügy,

vallatásnak

karolta az egész tekintették

számított.

a

mihelyt

elterjedt

folya-

szemé-

a Bécsbe

a Graeventiszteket

fel-

Nagy nemzeti sérelemnek

eljárást

és

rendi

szempontból

méltán.

Laczkovics István, Temesmegye

alispánja és kö-

vete szólalt fel testvére és bajtársai mellett az augusztus 12-iki gylésen.^

*

Esedez

A

kerületek

levele és mellékletül

az országgylés actáiban: 76

— 80.

már eltte

az ezred lap.

való nap

könyörg

levele

A KATONASÁG.

105

megígérték támogatásukat. Elmondja, hogy a tiszteket,

nem követtek

kik

el

„semmi törvénytelenséget vagy a

fejedelem ellen hitetlenséget," a és Wallis Zimonyban

elfogatta tük.

Testvérét,

felséges haditanács

vizsgálatot tart

fölöt-

mint pártütt, mindennap reggel és

délután „strázsák közt" törvény elé hurczolják, hogy csakhamar elitélhessék és a hazának ártatlanul adózzon. Járjon tehát közben érttik a felséges haza és kérje „estafetaliter" szabadon bocsátásukat és becsületük visszaadását.

Éppen ekkor hívták meg a rendek a királyt. A küzdelem végéhez közeledett. De az izgatottság még tartott. Igazán forradalmi légkörben mozogtak, annyira bizony-

mindennap tzvész ennek okát nem tudták, ebben is politiszándékot láttak.^ Most a katonai sérelem újra

talan volt minden. Budán-Pesten dúlt s mivel

kai

mindent.

felvillanyozott

Hisz

igazán

véreik

Közelinek látták a veszélyt.

ispánja

Még

is

Laczkovics

szenvedtek.

egyik

másik. Pestmegyének vic-

testvére ott ült köztük, a

jelen volt.

dramatikus

növelte a helyzet

voltát,

hogy

nyomban a felolvasás után felszólalt a karzaton jelenlev Vincze fhadnagy, az egyik aláíró. Ö mindazokat igazoknak jelentvén mert ö és

ki,

szintén pártfogásért esedezett,

még szabadlábon lév

társai szintén félnek

a büntetéstl.

Igazán a párisi nemzetgylésbe ill jelenet.

jelentsége

is

souverain-e a

szerfölött nagy.

Mert

itt

Elvi

kellett eldlni:

magyar országgylés; hozzá folyamodminden fia sérelmei orvoslására.

hatik-e a haza

Laczkovicsot elször '

Máriássy

Barco természetesen ezért

is

támogatta,

Zichyt okozta.

aztán

o

106

MÍ.SODIR FEJEZET.

mások

a ház csak érzelmére hallgatott. Ürményiis

is;

az

ajánlotta

Zichy

írást,

is írjon fel

azonkívül

azt

salvns conductusát megsértették.

nyomban meg

mester

az els táblához,

Németh János

szerkesztette

is

melyben a karok

ítél-

az tizenetet

hogy

kijelentik,

meg sem hívhatják a fejedelmet, míg met nem orvosolta. Ha valamit elkövettek a addig

rendeljen

hogy

javasolta,

gróf Festetics György mellett, kinek

e séreltisztek,

felsége mixta deputatiót, mely e fölött

el

ítéljen.^

Végül azt

követelik,

is

indigena, távolítsák

hogy Barcót,

ki

nem

is

addig pedig ne háborgasson

el;

senkit a folyamodás miatt.

Az els dottan

nem

tábla

végezni.

akarta

Jobbnak

az

tartotta,

ügyet

elhamarko-

ha Zichy küld

sta-

már írt is ezen dologban. Barcót pedig rábírja, hogy egyelre további lépéseket ne tegyen. Ez viszont a rendeknek nem tetszett. Az addig is fétát, ki

nagy elkeseredést, mely különösen az ifjakat hatotta át, fokozták a vezetknek beszédei. Máriássy, Balogh, Darvas, Vay, Jezerniczky, Almásy mind egy értelemben szóltak. Elhatározták, hogy az els táblát felszóküldjék

lítják,

el

még ma

a

már kész

levelet,

ülésben végezvén annak megvizsgálását

A

telését.

Most

közös

lepecsé-

deputatio azzal tért vissza, hogy az ország-

bíró 5-re járván tört

már az

óra,

az

ülést

csak igazán ki a harag.

rosszalják,

sát

és

deputatióba hozzá

feloszlatta.

Zichy

indítják

eljárá-

Németh

Vay Istvánt és Almásyt, hogy adja annak Barcóhoz a personalis elküldte Aczélt. A gene-

ítélmestert, okát.

1

Vincze

megvan

magyar nyelv

a hadi levéltárban.

nyilatkozata,

miért

szólalt fel?

A KATONASÁG.

különben

írást kért,

ralis

Laczkovics

pedig

ellen

más dolog forog

nem felelhet. Festetics és nem a folyamodás, hanem

fenn. Mégis hatással lehetett

rendek határozott fellépése,

nak

írja,

107

Skaricza

reá a

mert mint a haditanács-

nem

akarta fogatni Vinczét, de

el

még jobban

engedte, hogy „a rendeket

el

ne kese-

rítsem.*

Oly nagy volt az legszélsbb

hogy mármár a Sokan már

izgatottság,

elhatározásoktól

tartottak.

biztosra veszik az elszakadást, a forradalmat. „Körtil-

mindent mozgatnak

mert

mintegy gyakorolni akarják magukat a magyar

stílus-

húszan

beltil

ban.

A

vannak, kik

mert szólni

többig hallgat,

több azért, mert

nem

is

érti ezt

Másnap még

tart

a

láz.

ják tenni Zichyt, Barcót

nem

engedik, a leg-

a nyelvet."

„A femberek

meg

elfogatni,

st

le

akar-

az

ifjú-

ság a legszívesebben megölné. Az egésznek Sztáray megmentése a czélja, mert a tiszaiak attól félnek, hogy a nemesség felfegyverezése és a poroszokkal való egyetértés miatt most

Az

Kiderült az

is,

hogy Dániel nincs

és Zichynek a királyhoz totta az idegeket. bíró,

ha

a

már felelsségre vonják."

mentegetdzését olvasták

ülés elején Zichy

De

is

personalis

A

vánja.

azért kimondták,

hogy az ország-

és

rendek folytatni akarják a

tisztek

míg a

tisztek

az országgylés a folytatást

dolgában is.

el.

nem kí-

most már megelégedtek

Újra kimondták, hogy mindaddig,

dolgában

vetség el ne menjen.

küldjék

nélkül fel

tábla ülését, a minthogy viszont a

sem, ha

rövidebb levéllel

Ez

kissé csillapí-

tanácskozást, elégséges ok s híradás

els

fel.

szóló levele

statusok

oszlathatja az

fogságban.

A

nem

történik

levelet pedig

jelentés, a kö-

közös

ülésbl

108

MÁSODIK FKJEZET,

Fordulatot jelöl, hogy a

frendek már nem egyez-

tek az együttes ülésbe. Zichy talpra állott és

a frendek kitartottak mellette. Fenn akarták tartani az önnáUóságukat. Arra hivatkozhattak, hogy a múlt mixta sessio is csak halasztotta az ügyet a sok beszéddel. Az országbíró azonban külön áthivatta a rendeket a levél pecsételése végett. Ismét szörnységes és végtelen kifakadások. Almásy

Ignácz

végs

ha a proceresek nem engednek, a

kijelenti:

lépésekhez kell folyamodni.

borzasztó." írják

meg a

„Még

hallani

is

hogy a frendek okai a késésnek. Csakugyan a tisztek ügyének a király meghívásával való összekapcsolása, a pressio felségnek,

fontos eszközét adta az alsó tábla kezébe.

nem

„Zichy férfiasan viselkedett,

a letételtl.

félt

Szegény personális mindig neutrális, jobban fél a szónokoktól, mint a hogy azok t tisztelik, vagy félnek tle.

A

királyi biztosok

mind a

király ellen foglalnak

állást,

hogy

állnak

a dolgok, mert a felség

magukat

ember kezében van

mában

ki,

fenntarthassák.

Igen rosszul

(Majestas)

néhány

mindent intéz." Ebben a

oszlik fel az ülés esti hatkor, és tagjai

lár-

átmennek

a frendi terembe. Folytatják másnap.

A

rendeknél az együttes

ele-

gyes ülés követelését hevesen ismétlik. Már az örökösödés megszakítását is emlegetik újra. Aztán át-

mennek a frendekhez, hogy a velük

tartó

támogassák. Gróf Teleky József, Sztáray, gróf

Szapáry Pál és Skerlecz

Miklós

egymásután a rendek kívánságának

Az országbíró azonban, a klérus

pártot

Széchenyi,

szólaltak fel

teljesítése miatt.

és a „józanabb"

f-

rendek segítségével visszaveri a támadást. így a nagyobb kérdés, a diploma, a király meghí-

A KATONASÁG.

109

vása elnyelte a katonait. Augusztus 26-án mégis határozzák, hogy a királyhoz

küldend

el-

deputatio kér-

jen kegyelmes választ az országnak a tiszteket illet kérelmére.

így múlt -geteggel

el

az országgylésen ez a viharral, for-

A megyék

teljes vita.

ftárgya

országos agitatiónak egyik Szabolcs,

Pest

kat.

azonban felkapták; az maradt. Bihar,

Pest egymásután küldték a

még késbb

Ekkor

járását érdekökben.

kozó nagy közjogi

is

elvet.

állítják

dörg

felirato-

a nádor közben-

felkérte

fel

az erre vonat-

Mind kérik a királyt, hogy

míg a 265 éve szüntelen fennforgó panaszát nemzetünknek meg fogja orvosolni, bocsáttassa szabadon az ártatlanul elfogott katona hazánkfiait. Annyiaddig

is,

val is inkább, mert az ország a katonaság

fejedelemnek egyáltalában úgy róla lemondott volna.

természet

„Nem

sem engedi

is

által

nem

adta,

mondhatna

és jussunk

nemzetbeli

dolgát a

sincs

reá,

alá

hogy

mert a

le,

hogy adjuk

idegen Mikor átadatott, mindannyiszor kikötdött, hogy azok a német birodalom lábára ne vonattassanak. Hazafiak az országunkhoz, mint anyjukhoz, szabadon

fiainkat

az

tisztek

szolgálni.

folyamodhassanak."

Az ezrednél személyes kérdések és indulatok is játszanak

szerepet; az országgylésnél és

megyénél a haza-

szeretet aranyával össze kell keverni a hatalmi érdekek

keményebb, de nemtelenebb lehessen.

De

ez

érczét,

hogy eredménye

a hazaszeretet megvan

tábban láthatjuk nyilatkozását

hetnek elléptetést,

ott,

hol

és

nem

legtisz-

remél-

hol legszigorúbb a büntetés:

közlegényeknél.

»

Szily-levéltár.

Nádori levéltár. Szabolcsmegye levéltára.

a

110

MÁSODIK FEJEZET.

A

Devinsezred 22 közvitéze, szabolcsi legények,

már május 11-én felkerekednek Bucsacsban, Podoliában és arra a hírre, bogy veszélyben az ország, mindent elhagyva, nem tördve üldöztetéssel, hideggel, éhséggel, a havasokon át elérnek Máramarosba. Ez a megye tovább bocsátja ket Szatmárba, de itt elfogják, börtönbe vetik ket. „Csupán csak szülött édes

hazánk eránt buzgó szeretetünktl viseltetve, eltökélmagunkban, hogy ha már igy lévén a dolog, ha már egyszer kell fegyvert forgatnunk, inkább az édes hazánknak, mint más idegen tartománynak ollettük

talmazására

nem

fordítsuk s áldozzuk

phrasis

volt

19-én foglalkozott

július

hogy ket

a

fel

a hazaszeretet.

viszaküldje,

pedig járjon közbe, hogy

meg ne

Itt

országgylés

Megelégszik

velük.

sereghez

vérünket."

Az az

azzal,

országbíró

büntessék ket.^

Ez mutatja, min mélyre hatott a mozgalom. Hogy nemcsak a magyar fajt érdekelte, mutatja a határrvidék folyamodása.

A

„közeli diaetához"

^

fordulnak, mert sérelmeik

olyanok, hogy nagy lelki megindulás nélkül elképzelni

sem lehet állapotukat. Mert noha a „megbecsülhetetlen** határrség kezdettl fogva vitézül megvédte a birodalom végeit, mégis kifosztották minden si privilégiumából, úgy vallás, mint politikai tetben, császári, intézik,

s

törvénykezési tekin-

hogy már semmi joguk. Ügyeiket osztrák vagy az ú, n. „Gránzrecht" szerint

annyira,

de jobbára a „sic volo

sic jubeo**

elve ural-

^ Personalis ezt az odiosus ügyet le akarta vétetni, de Vay József és Majthényi mellettök szólott. Széchenyi, július 23.

A ria

Devins-katonákról jó értesítéseket közöl Szirmay, Arcanában. Megfelelnek az aktáknak. *

Ad

diaetam proxime celebrandam.

a

Histó-

111

A KATONASÁG.

kodik rajtuk.

A

görög és a

r.

kath. egyházak pénzét,

kölcsön adni és melybl itt 67o-ra lehetne sok szegény határr juthatna üzlet útján jó módra, hitvány 3Va7o mellett lefoglalták. Az árvák gondját

melyet

rabulistákra (auditor) bízták, kik a vagyont el-

csaló

Panasz nem használ ós veszedelmes. Az új községi pénztárakba be kell tenniök pénzüket, de az eltnik, mert üzérkednek vele. így alapították a belovári selyemszövt is, hogy a vállalkozók gazdagodrabolják.

janak.

Végtelen sok a teher,

állítólag

közczélra, mely

a szegény népet tönkre nyomorítja.

ezt

Hiszen adó

fejében katonáskodnak, mégis fizetni kell minden hold

Külön kell fizetni mesterség után is. Békében a határr köteles megvásárolni ruháját, „pénze fogytával, a szent korona

után 24

krt,

minden

fej

után 2

frtot.

birodalmának és végeinek kárával". Meg akarják semmisíteni a birodalom

törvényét,

módon a haza

mi bármily

mindent elmozdítanak, Mindent elkövetnek,

vesztéhez járulhat.

denki tulajdon anyanyelvének

nek és teremt anyjának, váljék".^ Ki nem tud lehet. Az idegen tisztek Öregeink könnyezve adják

„hogy mingylölje, hazaföldjé-

a természetnek, ellensége németül,

sem

vicekáplár

idegen iskolát hoztak be.

oda

fiaikat,

mert

ott

meg^

tanulják a „normális" nadrágot, „systematikus ruhát*' viselni,

a hazai szokásokat megvetni, szemérmetlenül,

buján viselkedni. legyen,

Nemsokára egyetlen német nemzet A mieink már jobban tudnak

az a tervük.

németül a németeknél, de azért csupa bécsi mester-

^

Solo natali et creatricís suae matris naturae inimicus

debeat.

fierí

MÁSODIK FEJEZET.

112

ember és orvos

fiát

haza kárára

teszik hivatalba. így a

nincs vetélkedés.

Elbb

A

ismeretlen volt

az éhség

itt

és az inség.

bécsi gazdálkodás óta sok ezer forintot kell költeni

gabonára és jótékonyságra.

Ehhez

járul a közmunka. Minden család 24 nappal mi barbároknál is hallatlan. Ez sem elég, néha két évre elre ledolgoztatják, de aztán be nem számítják. Aggastyántól, serdültl annyi munkát követelnek, mint a legersebb férfitl. így építik az utakat. tartozik,

A

gazdaságot

el

kell

hanyagolniok,

oly

távolságra

—

mennik, melyre 5 6 frtért sem indulnának. Parlagon marad a szántóföld, kaszálatlan a rét, pedig adót kell utánuk

fizetni.

Még

barbár szokás szerint

ki érdemeket

szerzett a

érdemekben megszült

Ha

katonaságra

is kiváltságot nyer az, haza védelmében. Náluk az

tiszt

magzatjai

is

adófizetk.

ket. Szomjúzzák már az alkalmat, hogy minden keservöket kiöntsék a rendek eltt. A nem bennszülött tiszteket alkalmatlanok,

bottal

verik

el kell távolítani.

ság is

így folytatják hosszú 13 ponton keresztül. A jobbágyis keserves kenyér, az örökös katonai szolgálat

az

:

náluk megvan mindkett. Bármikép ítéljünk,

bizonyos, hogy a német tisztek teljesen, a zsarolásig

kihasználták azt a hatalmat, melyet az egyesített polgári és katonai uralom kezökbe adott,

E

bajokról

tanácskoztak

a varasd-krösi

ezred

midn

májusban Laudon zászlója alá küldték ket Morvaországba. Abban bizakodtak, hogy az új bán útján kieszközölhetik a magyar rendeknél az új tisztjei,

német systema megváltoztatását. Obradovics fhadnagy mutogatta elször az

írást

A KATONASÁG.

113

két kapitánynak. Az egyik, Boicheta, megfogalmazta

Kranzel hadnagy

levelet a horvát bánhoz,

a

és

kijavította

Pettauban

leírta.

pedig

egyházi parádé

az

után elvitte a két kapitány Bissich alezredeshez, kérve támogatását.

Az alezredes

azt válaszolta

táborszernagy kezéhez

jut,

kérni szabad,

:

Az egész De Vius

de nem nyernek vele semmit.

éppen ahhoz, ki az egész

annyira korholt systemát. Vigyázzanak, bajba ne keveredjenek. Erre az egyik kapitány

de a többi

elállott,

folytatta.

Összejövetelt tartottak Boicheta, Hasianecz, Sliva-

kapitányok,

nich

nagyok,

három

Obradovics

Piachinovics

hadnagy,

káplár, egy közlegény.

a pontokat,

legények

rich rosszalta,

egy

hogy az Két káplár alá

hogy az

strázsamester,

Obradovich felolvasta

és ajánlotta,

is aláírják.

altisztek is írta.

és köz-

De

Sliva-

altiszteket aláírásra szólították

mert ez büntetésnek teszi ki ket.

fel,

fhad-

Kainovich

és

így a terv

megbukott.^

így tudjuk meg, mikép készültek a folyamodások A tiszt urak kezdték, de egyet sem értettek.

k

valójában.

A

résztvevk közt csak

Obradovicsot

és Boichetát

büntette a törvényszék szigorúbban, hat, illetleg

hétre

vasban.

A

haditanács

szigorítani

négy

óhajtotta

a

Az egészet azon törekvésbl magyarázta, hogy az elöljárók ismét korlátlan hatalmat akarnak gyakorolni a közember fölött, mint azeltt. Ennek büntetést.

pedig útját állotta a systema. Mintha

trhetbb

Mindenesetre ezek az

annak *

nem

lenne

még

a patriarchális önkény a bureaukratikusnál.

bizonyítására,

egyes

tünetek

elegendk

hogy az egységes, egyedül a

Hadi levéltár C. 1285.

Marczali: 1790—91. országgy. U.

8

feje-

MÁSODIK FEJEZET.

114

delemnek lekötelezett hadseregnek magában a seregben is vannak ellenségei. Ez az izgatás a legveszedelmesebb következésekkel járhatott a dynastiára és a monarchia hatalmi állására nézve. Mi lesz, ha kitör a porosz háború, a magyar és horvát ezredek pedig a rendekkel fraternizálnak, kik éppen ezen küls ellen-

ség garantiáját akarják megnyerni. 1848, 1866 elre már árnyékát. A haditanács a maga szempont-

veti

A

jából egészen helyesen fejezi ki a viszonyt.

katonák

nem a rendeknek, hanem a fejedelemnek esküdtek húséget. Hogy szabad tehát azon rendekhez folyamodniok, kik a királylyal elégedetlenek! Báró Barco szüntelen izgatása és a kétségtelenül feszült és veszedelmes

zásra

bírja

helyzet végre

a haditanácsot.

13-án hathatós

eszközt

Elnöke,

ajánl

nagy elhatárogr.

Tige, július

a királynak.

Szerinte

Magyarország és Erdély lakossága, 8V2 millió, veszedelmes izgatottságnak vált rabjává. Körülbelül 54.000 ennyi a magyar ezredek létszáma békében katona

—

—

jelentékeny részében kész elszakadni

az

uralko-

király iránt rossz érzület

dónak tett esküjétl s a rendek karjaiba vetni magát. Szükséges tehát a gyors orvoslás.

Csakhogy az ezredekhez nem lehet fordulni, különben vége a fegyelemnek. A rendekhez sem, mert ha ezek megtagadják közremködésüket, csorbát szenved a királyi tekintély. Nem marad tehát hátra más, mint a tábornokok közbevetésével oly nyilatkozatot eszközölni

ki a

magyar ezredektl, mely

szerint

k,

esküjökhöz híven, ragaszkodnak a katonai szabályokhoz, a katonaság egységéhez s nem akarnak elszakadni a németektl. fel,

A tábornokokat

pedig hatalmazzák

hogy a törzstiszteknek és ftiszteknek, kik a szándék

A KATONASÁG.

115

titokban

nagy jutalmat vagy

biztosíthatják,

elérését

elléptetést ígérhessenek.

E

terv együgyúségénél csak a tervbe vett corruptio

nagyobb. Helyes, hogy a katona ne ártsa magát

poli-

ha maga az uralkodó felhatalmazza arra egyik felét, hogy tilthassa el a másiknak? Aztán az

tikába, de

a törzs

és

ki jutalomért

ftiszt,

ilyenre vetemedik,

hogyan viselje tovább becsülettel a császár kabátját ? Valóban a Wallenstein táborában lefolyt jelenetekre kell

gondolnunk,

az

ügy

hogy mivel

hitte a haditanács,

megcsontosodott,

lelkülete

a sereg

a régi

is

soldatesca maradt.

De elveti.

a király máskép gondolkodott. Az egész tervet

A

Graeven-ezred folyamodásán kívül más alapot

nem

eljárásra

lát.

Ekkor

rendeli el Festetics és Lacz-

kovics Bécsbe idézését.

A

baj

alkotmányos összeütközésbl eredt és így

csak alkotmányosan volt orvosolható. Leopold már tisztán

Az elszakadás

látott.

gyökerezhetett meg.

a nyugodt és mérsékelt embereket hozhatta,

megtéveszthette.

keresztül

vinni,

hogy maga a

mit nem.

király

csak kevésben

terve

Ellenben a feszült helyzet

Nem Itt

még

izgatottságba

is

tudhatták,

mit lehet

tehát az ideje annak,

minden kétséget kizárólag kifemitl nem állhat el semmi

jezze, mit tart jogának és

körülmények között.

Már nem a

közjogi,

egésznek kulcsa. Ily

hanem a katonai kérdés az

Itt kellett

határozott állást foglalni.

viszonyok közt jött létre Leopold

kozata, mely a nap nehézségeiben rázatát,

de

mely,

documentum,

leli

ama

nyilat-

ugyan magya-

mint minden igazi nagy történeti

századokat

világit

meg

tán

a

napig. 8*

mai

MÁSODIK FEJEZET.

116

A

leveleket Pálflfy kanczellár

írta,

a király nevében,

az országnagyoknak.^

„Ö

királyi Felsége

tárgyalásakor

illetik,

gondolkodását egészen

melyek

azokat,

szükségesnek tartja a hitlevél

diplomában az

e

módon lehessen

oly

hogy

kifejteni,

szent személyét

fogalmazni,^ hogy minden

Felsége akarata és a karok és rendek óhajtása közt

eredhet összeütközést eleve el lehessen távoztatni". „0 királyi Felsége elhatározta, hogy az ország alkotmányát, úgy a mint nagynev anyja, fgs Mária Terézia, Magyarországnak törvényes és szabályszeren

koronázott királynje és dics

emlék se,

fgs VI. Károly

reáhagyták, ersen, szilárdul és minden részében csor-

semmi

bitlanul fenntartja és

tettével

nem

Egy-

sérti.

azonban azt is bizton reméli, hogy a karok és rendek óhajtásaik kegyes czélpontja gyanánt ugyanazt az alkotmányt fogadják el, mint a Pragmatica Sanctio úttal

alkalmával

kötött

kétoldalú

szerzdések

egyetlen

tárgyát".

Felsége, hogy a tör„így magában elhatározta hatalmat az országgylésen törvényesen

vényhozó

egybegylt karokkal

A

és rendekkel együtt gyakorolja.

végrehajtó hatalommal és a mi azzal összefügg, a

kinevezésekkel, adományokkal, kegyekkel, a törvény által elirt

módon fog

élni.

Végre a törvényesen

ruházott bírói hatalmat egyedül a törvényszékek ügyeletére szerint

Vn. ^

t.-cz.

A

fordítja,

járjanak

el

hogy ezek a törvények elírása tisztökben; azonban az 1715.

fenntartásával."

gróf Zichy Károlynak

levéltárban. Megjelent az * '

ráfel-

^

szóló

országgylés

példány után. írásai közt

is,

A

zsélyi

105—7,

1.

Attemptare valeant. Ez felségsértési perekben a király személyét teszi bíróvá.

A KATOXASÁa.

„Midn

Felsége

midn

mányhoz,

nyilvánossá

ily

117

fogott

felfogással

a kor-

ilyetén elszánt akaratának tanujeleit

országgylésnek összehívásával

az

tette

koronázása végett, továbbá az elbbi kormányzat

háború

különben

által

veszteségével járt

hogy

is

szivében

:

tör-

noha ez a kimerült kincstárának nagy

vénytelen rendelkezéseinek

eltörlésével,

meg

volt

gyzdve

arról,

ezzel helyreáll a régi bizalom és a köztigyek helyes

Midn

intézésének módja.

megye a közbéke bocsátott

azonban

—

hogy egyebeket

mellzzünk, megtörtént, hogy

hallgatással

ellenére kis

gylésébl

Szabolcsfelszólítást

országgylésre és általános felkelésre;

ki

hogy Zemplénmegye a magyar és határr- ezredekhez leveleket

mi

gylésre,

ket

világosan

követek küldésére az országa

katonai

fegyelmet

ejti

ebben a háborús idben meg Felségének arról, hogy az ország

különösen

veszélybe, kellett

izgatva

írt,

gyzdnie

:

némely hatósága nem tiszteli úgy a törvényt, mint a hogy a közjó megköveteli." aztán Pesth

„így felvetette

megye példáján

pragmatica

a

sanctio

szerint

több

megye

kir.

Fel-

örökösödés fonala megszakításának kér-

ségét illet dését."

„Mivel azonban közel volt az országgj'úlés,

Fel-

minderrl hallgatott, ama reményben, hogy a nemzet képviseli az ország alkotmányát szem eltt tartva, csupán az ország alkotmányának fenntartására czélzó határozatok által az elbb megesetteknek még sége

emlékét

is eltörlik."

„Azonban

els

üléseit

Felsége a diaetára egybehívott rendek

nem

a mennyiben

ott

látja

várakozásának megfelelknek,

bizonyos eskü letétele forgott szóban,

MÁSODIK FEJEZET.

118

mely esküre különben

úgy

is,

látszik,

alkalmazható

az 1536. XL. törvényczikk.''^

„Hogy tehát Excellentiád a hitlevélhez tartozó ügyek tárgyalásánál ismerhesse Felsége szándékait, királyunk

engem határozottan

felszólítani méltóztatott,

hogy az elbbi észrevételeket eladjam és egyúttal legfelsbb nevében kijelentsem

Hogy

:

Felsége szo-

min

rosan ragaszkodik az ország alkotmányához,

a pragmatica sanctio idejében

volt, és

nem

az

fogja meg-

hagyni vagy engedni, hogy annak szentségét akár maga, akár más megsértse. És a mint Felsége nincs

hogy azon alkotmány jöv biztosítágondoskodjanak ill és a királyi méltóság díszével, valamint az ország javával összefér módon Felsége nem fogja megengedni, hogy úgy másrészt ellenére annak, sáról

is

örökös jogát, melyet a pragmatica sanctio, tehát sartörvény biztosít részére (melyek

kalatos

teljesíteni

óhajt),

akár az

,

különben

akár fenséges utódai

kárára, kétségbe vonják.

Épp úgy nem engedheti

Felsége, hogy akár a

akár a határr-katonaságnál

sor-,

olyan újításhoz fogjanak, mely

által

a katonai fegyelem

megdlhet, vagy pedig az ország védelme, melynek gondját a törvény a királyi hatalomra bízta, veszélybe juthatna.

Nem

engedi továbbá,

hogy a végrehajtó

hatalom gyakorlásában (melylyel különben, mint föllebb említettem, a törvények értelmében óhajt élni) az ország alkotmánya szellemével ellenkez gátakat von-

janak

Felsége teljesen elé. Arra azonban hogy az ágostai és helvét hitvallású evan-

Felsége

uajlandó,

gélikusoknak régi törvények és békekötéseken, külö-

»

Ez htlenség büntetése

alatt

tiltja

a

szövetségeket

összeesküvéseket. (Mutuas ligás et confoederationes).

és

119

A KATONASÁG.

nsen

az 1606-iki bécsin és az 1645-iki linzin alapuló

jogai, a lelkek mindenkorra való egyesítésére e diae-

kimondassanak és azok értelmében törvényben

tán

megersíttessenek. Egyúttal azonban kegyesen azt

hogy a görög nem

óhajtja^

egyesültekre

is

is

méltó

tekintettel legyenek."

„Midn ezeknek

kijelentésében kegyelmes és hatá-

rozott parancsot teljesítek,

hogy

Felsége

az

eltte

így

még

azt kell

hozzáadnom,

kételkedik abban, hogy Exc. d.

nem

ismeretes

szándéknak most a

királyi

diploma kidolgozásánál kell hasznát veszi." Kelt e levél július 20-án kiadta a reichenbachi

így e nap határt jelöl a monarchia küls

utasítást.

és

bels

az nap, melyen Leopold

:

megegyezéshez vezet dönt

politikájában egyaránt.

Ettl a törvényes, de határozott, st magyar szempontból véve szigorú

állásponttól

késbb sem

tér el

egy hajszálnyit sem. Midn gróf Zichy augusztus 12-én felír a tisztek ügyében, így ítél: „az országbíró levele olyan,

józan

nincs benne egy sziporka Mi köze a katonai fegyelemnek és egy

mint az elbbiek: ész.^

Graeven-tiszt

ideküldésének

avatkozhatik be

Annál

is

és

a

diaetához?

Ez nem

a kanczellár így feleljen

neki.

inkább, mert ugyanezen diaetának állítólagos

jó szándékai még nem érdemelnek semmi figyelmet." Viszont azonban a haditanács és Balassáék kedvéért sem tér el tle.

Midn az

országgylés meghívja, a diploma

pontjaira válaszolva kimondja,

hogy „a katonasággal

törvény szerint fog bánni és a mezei és határrezre-

deknél született magyar tiszteket alkalmazni." Bármily határozott '

N'a pas

le

tehát

seus commun.

:

csak

a

király

joga,

120

MÁSODIK FEJEZET.

és a védelem szüksége van benne dogmatikusan kifejezve. Tiltakozás a parlamenti sereg

a fegyelem

és

anarchia

az

ellen,

mely az országot védtelenül

kiszolgáltathatja ellenségeinek.

nagy

is

tere nyílt a

irányban

is.

Az

E

fenntartások mellett

magyar sereg

fejlesztésének, két

insurrectio teljesen törvényes:

lehetne azt harczképessé tenni?

A

nem

magyar ezredek

hségüket, vitézi megbízhatósámagyar parancsszó és magyar Hisz még Hajnóczy is magától érta király fvezetségét.

pedig fegyelmüket,

gukat

megrizhetik

vezetés alatt

is.

hetnek tartotta Vay József írásai

közt egy javaslatot

találunk a

nemesi felkelés szervezésérl.^ Azon kezdi, hogy „a vitézség a magyartól

nem

távozott.

seregnek, ezt az idegen

ausztriai

is

Most

is

dísze az

elismeri."

De a

nemességben meglankadt az az erkölcs, melylyel a Famíliák dicsségüket építették akkor, midn még nem volt szokás pénzért vagy hazaárulásért nemesedni. A vitézséggel távozott az emberség is. „Haszontalan volna kimagyarázni, mely alacsonyságra jutottunk. Tagadhatatlan, s ez irigyeink legnagyobb ellenvetése, hogy a magyar nemesség a közterheknek semmi részét nem viseli. Megmaradt azonban a személy szerint

való

Hazafinak jét

táborkodás.

fejét,

fárasztotta.

Annak

felváltása

sok rósz

újonul rendbe vétele sok jónak elmé-

Az

utolsó

insurrectiók bizonyították,

hogy a megváltozott hadakozás módja a vitézséget majd haszontalanná tette". Most

midn

összegylt Rendéi e Felséges hazának

^ A nemesség táborkodásáról egy igaz Hazafinak gondolati. Gróf Fekete müvérl irt, fönnebb I. r. 306. 1. tárgyalt reflexióiban emlékezik meg róla, tehát még a diaeta elején készült. Nem

ö

írta,

hanem valamely katona

barátja, talán báró

Vay

Miklós.

121

KATONASÁG.

egy szívvel-lélekkel törvényeink örökösítésével foglalatoskodnak, jó volna a személyes táborkodást elrendelni,

hogy a magyar nemes

, katona

indulattyába"

visszavitessék és elkészüljön hazája védelmére, tör-

vényes királya szolgalatjára. Sok az akadály.

gény nemes hogy szerezzen tást,

A

sze-

lovat, fegyvert, ruhát, tar-

a birtokos pedig csak annyi terhet viselne?"

Az a nemes, kinek nincs 300 forint évi jövedelme, csak úgy szolgálna, ha más, vagyonosabb, t a maga helyén felállítaná. Kiknek 300 1000 forint a jövedelmök, maga szolgálna. Három megye, pl. Pest, Heves, Nógrád együtt felállíthatna egy lovas regementet. Hol kevesebb a nemes: Csongrád, Csanád, Békés, Arad, a bánsági megyék 1 2 svadronyt szolgáltatnának, így az egész országból könnyen kitelne hat lovas regement. A vagyonosabb frendek pedig annyi nemes lovast állítsanak az egyházi nemesek vagy armalisták közül, a hány személybl áll családjuk, a nket is

—

—

beszámítva.

A

Az alhadnagy a fhadnagy 3000-et, a

teherviselés egyenlsítése a czél.

2000 forintot kapna fizetésül, második kapitány 4000-et, a fstrázsamester (rnagy) 5000-et, az alezredes 6000-et, az oberster 10.000-et,

de a mellett annyi szegény nemest tartsanak, a hány

személybl

áll

a

családjuk.

így a

frend

viselné a

fizetésnélküli ftisztségeket.

Kerületenként egy „Féld Marsall Lieutenanf-ot,

vagy

fögenerálist

rendelne

a

haza,

kikre

zsoldos

katonáit bízni kívánja.

A

nemzeti

katonaság köteles

lóval,

fegyverrel,

egyenl ruhával, szerszámmal, készen állani. Minden megyében évenként három hétig gyakorlatot tartanak,

n

MÁSODIK FEJEZET.

122

két évben

svadronyonként,

minden harmadik évben

ezredenként.

Minden magyar nemes, csak akarja, természettl katona. Csak gyakorlatra, felügyeletre van szükség.

A

Jászkunság a Hajdúsággal együtt két lovas rege-

mentet

állit

adó fejében és hat hétig

tart gyakorlatot.

Erdély, ha egyetért, két gyalog, két lovas zsoldos ezre-

magára vállalhat, fenntartva mégis a határkatonaság nagyobb részét. Talán még egy lovas nemes regement det

is

Ha Horvátország a varasdi generala„megkönnyebbül", Magyarország ezzel együtt

kitelnék belle.

tussal

könnyen eltarthatna

adójából ezredet,

Ide

hármon

tíz

gyalog,

hat lovas

az ezekhez szükséges csapatokkal együtt. kellene

osztani

még

kívül

a

határrségbl a varasdi úgy hogy 17-bl 12

két ezredet,

maradna. így tehát a haza egész ereje volna:

Magyarország a horvát vármegyékkel együtt tana

gyalogságot:

tíz

ezredet.

tar-

Erdély kettt. Határ-

rvidéki Horvátország az erdélyi határrökkel együtt tizenkettt. Ezekhez járulna még egy „ágyús rege-

ment" négy üteggel, összesen 26 ezred

= 82 zászlóalj

legalább 82,000 ember.

Zsoldos lovasságot tartana Magyarország hat ezredet,

Erdély

nemesség

kettt,

székely

lovasság

hat, erdélyi 1, Jászság,

egy,

magyar

Kunság, hajdúkkal

kettt. Összesen 18 ezred, 108 svadronynyal, legalább

20.000 ember.

Háború idején minden gyalogezredet egy zászlóaljjal, minden lovasezredet egy svadronynyal lehetne szaporítani, „de úgy tartom, hogy ezen er minden szaporítás nélkül is Magyarország oltalmára, a király szolgálatára elegend volna."

123

A KATONASÁG.

„A nemes nem volna alábbvaló a zsoldosnál. Ez amaz vitézebb lehet." A nemes lovasság az országban és annak védelmére zsold nélkül szolgál. Ha a király a rendek tanultabb,

akaratával

rangú

Egyenl

szokott zsoldot.

fizeti

kiviszi,

a nemességi vezetné a

közt mindig

tisztek

népet.

Figyelemreméltó

terv,

némileg a Zrínyi Miklós

sem katonai, sem erkölcsi szempontból el nem ér. Igazi értelme az, hogy az országos katonaság mellett, régi módon, feudális állana ismét helyre. A nagypapi vagyon bevonásáról, melyre Hajnóczy oly nagy súlyt fektetett, éppen nem szól. Az igaz-

nyomán

járó, de azt

gatás kérdését

A

nem

koronázás

is

eltti

érinti.

pontok a diplomajavaslatok

alapján foglalkoznak e kérdéssel.

elbb

A

dunai kerületek

megállapítják a rendek jogát, hogy a katonaság

fell határozhatnak, mit különben

nek a

régi

törvények.

is

Tanúsítani

ságukat a fejedelem és a haza java

bizonyossá tesz-

akarván iránt,

buzgó-

a magyar

katonaság berendezésérl egyhangúlag így határoztak.^ 1. A nemzet becsülete, alkotmányának biztonsága,

a magyar

birodalom

függetlensége

a

német

tartományoktól, megkövetelik, hogy külön magyar haditanácsot állítsunk fel

Buda székes városában. Ez a

haditanács teljesen független tól,

az udvari haditanács-

de a mikor a birodalomnak és a többi tartomány-

nak védelme

központosíttatik, kölcsönös érintkezésbe

vele. ö Felsége minden hadi rendelkezését a magyar nemzeti senatus útján küldi a tanácshoz és csak akkor hajtandók végre, ha a senatus nem talál

lép

'

Art. 7. coordinatione militiae Hungaricae.

124

MÁSODIK FEJEZET.

bennök a nemzet jogaira nézve sértt. Viszont a haditanács

is

a felterjesztéseit

útján küldi, mely

a

királyhoz

a

a károsaknak látszókat

senatus

félreteszi.

Azonkívül mindig két senator lesz jelen a haditanács ülésén,

hogy

ott

semmi sérelmeset ne határozzanak

és a senatus értesülve legyen mindenrl. 2.

Ha meg nem

egyeznek,

a senatus

nem

küldi

a határozatokat. Ellenrzés czéljából protocolluma kivonatát a senatusnak tartozik bemutatni. A katonai fegyelembe azonban a senatus nem avatkozhatik, az el

erre vonatkozó ügyeket a

haditanács

maga

küldi el

a helyreállítandó négy kerületi kapitánysághoz, melyet a rájuk bízott hadtest fölött brigadérusi rang illet meg. Szállítások, fuvar, forspont dolgában a haditanács

nem

érintkezik

közvetlenül

a hatóságokkal, hanem

csak a senatus útján. 3. Elnöke a nádor, alelnöke a bán, távollétükben az erdélyi vajda, ha ez sincs, a testrség kapitánya. Hat generális, tiszta magyar „ceteris paribus"

birtokos

a

alkotja

kerületi kapitány

tanácsot.

is,

Ennek

kit a király,

tagja a négy úgy mint a többi

tanácsost, a senatus javaslatára nevez 4.

A magyar katonaság

assentálás

ki.

idején

esküt

hogy a haza ellen nem harczol és nem segít senkit a rendek ellen. Az ország beleegyezése nélkül ki nem vihet ha kiviszik, a király költségén táborozik. Viszont minden külföldi katonaság mindjárt a háború után kimegy az országtesz a királynak és hazának,

;

ból és csak diaetai határozatra jöhet ismét be, eskü letétele után.

A

Különben a haza ellenségének nézik.

tiszteket

rólag, valamint

a

századosig

és

kapitányig

a várak parancsnokait

bezá-

a király ne-

vezi ki s a haditanácsnak a senatus útján elküldendi.

l25

A KATONASÁG.

És pedig érdemes,

A

nemeseket. donosát

tekintettel

Nem

ezred

az

tisztségekre

kisebb

meg a

illeti

magyarokat, „praeferenter"

született

tulaj-

kinevezés joga, szintén kiváló

a nemességre.

akarja a magyar nemzet a többi nemzetet a

katonai szolgálatból egyszeren kizárni,

st

fenntartják

hogy különösen érdemes idegen tiszteket indigenatusra ajánlhassanak. De mivel a magyar nemzet nagy fájdalmára, a törvények világos mell-

magoknak a

jogot,

mindeddig nemcsak bebocsátottak idegeneket a magyar gyalog- és lovasezredek tisztségeibe, hanem ezekkel úgyszólva tele van a magyar sereg és ezáltal a nemzet elveszti dicsségét, mert a magyar zésével,

véren szerzett

diadalt

más nemzetnek

tulajdonítják,

a magyar vitézség pedig megfosztatik jutalmától; de különben is, mert világos, hogy az idegen tiszt és a magyar katona közt a nemzeti szellem, genius és erkölcs különbsége nem a hadviseléshez annyira szükséges összhangot hozza elidegenedést okoz

;

és

maga dicsekedhessek idegen

még

tisztek

hiánya

létre,

hadi erényével és az ezredek, által,

többet végezzenek:

minden

ezrednek

hanem inkább káros

hogy ezentúl a magyar nemzet

még

hstettekre az

ösztönözve,

országgylés

alatt

magyar legyen a tulajdonosa, a

is magyarokkal töltessék be, a többit ezredekhez, az azoknál szolgáló honnémet tegyék a

többi tisztség

fiakat pedig 5.

A

hozzák haza.

katonai nevelés elmozdítására nemzeti hadi-

iskolát állítanak a leti

és

gyakorlati

hasonlót". Ezt

nemesi ifjúság részére, hol elméképzést

Budán

nyerhet,

állítják

alapítványhoz való járulásuk

oda nemes

ifjakat.

fel

„a és

neustadtihoz

a megyék az

arányában ajánlhatnak

MÁSODIK FEJEZET.

jL26

»A magyar nemzeti katonaság" tulajdon nemmagyar nyelvét használja katonai gyakorlataiban ugyanazon nyelven kapja parancsait a haditanács6.

zeti is,

tól és küldi

fel jelentéseit.

mely a

visel,

tartása végett készül.

pénznek az

Éppen úgy

az

Alkalmas magyar ruhát országban való meg-

termékeibl és gyáraiban országban vásárolják a fegy-

ország az

vereket és a többi hadiszereket 7.

A

11.

is.

József által elhagyott és lebontott várakat

a király, minden felszerelésükkel együtt, a régi állapotba helyezi vissza. E czélra és a nemzeti katonaság fenntartására

fordítandó

a hadiadó

a király és mely jövedelmeket a nemzeti senatus kezeli számadás terhe alatt. Az eltartást és az állam

s

jövedelme,

zsoldot a haditanács utalványa alapján kapja a sereg.

A

kvártélyokat, a diaeta által koronázás után kidolgozandó regulamentum értelmében, beszámítják a hadi-

adóba. 8.

vidék

A is,

nemzeti katonasághoz tartozik a határr-

mely privilégiumait

fegyelmet,

egyenruhát

fenntartja. Begyakorlást,

illetleg

szintén

a

magyar

csakhogy saját nemzeti nyelvét használja. Magyarokat kinevezhetnek határrökül és viszont. Hogy pedig a határr a magyar ezredekhaditanácstól függ,

ben annál könnyeben érhessen el tiszti rangot, a mennyiben ehhez a magyar nyelv megtanulása szükséges, a haditanács a nemzeti

iskolák mellé,

az

el-

törlend német iskolák helyébe annyi magyar iskolát állítson minden évadben, mennyit szükségesnek tart, azonfelül pedig négy

magyar fiskolát.

A

báni méltó-

ság megmarad, alatta három báni kapitányságot tanak

fel,

bennszülött

határrökbl

a horvátot, sziavont és bánságit.

E

és

állí-

magyarokból,

kapitányi állásokat

A KATOXASlO.

127

Úgy töltik be, mint a többi magyar ftisztét és a mennyiben kötelességük engedi, üléssel és szavazattal bíró tagjai a haditanácsnak.

Erdély, Galiczia és a többi visszaszerzend ország

katonaságáról tényleges bekebelezésük

után határoz

a diaeta, tekintettel természetes fekvéstikre, nemzeti geniusukra és szokásaikra.

Törvény

9.

még

említését

tiltja

is.

az

insurrectio

Mivel az

utolsó

megváltásának

években az udvar

részérl gyakran felhozták, hogy az insurrectio a mai hadviselés

rendszerének

magyar nemzet

e

nem

pontban

felel

hogy a meg-

meg,

szabatosabban

is

feleljen törvényes kötelességének és a hadiszabályok

megtanulásában épp úgy haladhasson, mint a sorkatonaság: elhatároztuk, hogy Magyarország és kapcsolt

részei

nemességének

gyakorlatokat tartani,

nem csak szabad

hanem

lesz

az kötelessége és pedig

minden év május 1-tl utolsójáig, beleértve jövetmenet idejét. Minden családfnek kötelessége itt személyesen megjelenni, ki azonban kimenti magát, s át sem küldheti, az fiscalis actio terhe alatt más nemes személyt állítson oda teljes felszereléssel.

Ennek módjairól a jöv diaetáig országos tervet kell készíteni. Azonban addig is meg kell valósítani a nemesek katonai begyakorlását.

A

tiszai

kerületi

kerületek

ülés),

javaslata

a

voltakép csak

rövid

(aug.

26-iki

diplomában foglalt

határozatok végrehajtását követeli.

Ebben

enge-

is

dékeny már. A katonai parancsnokság függetlenségé-., nek keresztülvitelét a senatusra bízza, de ha ez akadályra

talál,

vagy más

tervei

vannak,

a

jöv

diaetán tegyen jelentést.

A

haditanács pedig

vigye

keresztül

a

magyar

128

MÁSODIK FEJEZET.

nyelv

használatát

mando)

a

katonai

parancsszónál

Valljuk meg, igen szegényes

'

(Com-

is.

terv.

Az egész az

osztráknak mintájára készült, csak a köntös magyar.

A

királyi

katonai

hatalmat

igazgatást.

megsemmisíti, de vele

együtt

Mert ugyan furcsa igazgatás

mely örökös conflictusokat

lát

a az,

elre és vesz számba

király és senatus, senatus és haditanács közt. Furcsa

míg ennyi kohóból kikerül, az ellenség már rég bevehette Budát. Míg a körülményességérl híres bécsi haditanács is sólyomröptö lett volna ehhez képest. Az egész közjogi viszályt beleplántálták volna a hadiszervezet minden ízébe. És ha szakadásra kerül a dolog, kinek engedelmeskedjenek: királynak, tanácsnak vagy senatusnak? Csak lesz az az expeditio;

a lengyel, vezete

De

meg a

szent

római birodalom

lett

volna ehhez hasonló.

ez

természetes.

hadiszer-

Az egész reformterv nem a

katonaságnak lelkébl, életébl

folyt.

Az, mint láttuk,

nem ment túl a magyar magyar szálláson, magyar nyelven, mi valószín-

legradikálisabb követeléseiben tiszten,

leg

nem

vált volna kárára a hadiképességének.

igenis folyt a közjogi alkotmányos küzdelembl. oly veszélyesnek súlya,

tnt

fel

Hanem Ebben

a végrehajtó hatalom

hogy annak minden eszközét

túl-

ki kellett csavarni

a kezébl, mégha e mtéttel magát az államot bénítis meg. Fényes példákat mutat arra a történet, hogy egy addig elnyomott nemzet szabadságharcza nagy fellobbanásában vagy azon lelki emelkedésben, mely

ják

annak szerencsés befejezését szert alkot

legnagyobb

követi,

oly

hadirend-

magának a maga képére, mely aztán a megpróbáltatásokban

is

fenntartotta

a

A KATONASÁG.

nemzetet. így tett a svajczi a

129

XIV. és XV. század-

a XVI-ban, Észak-Amerika a

ban, igy a hollandus

XVÍI-ben. Mindenkorra világító példát követett ebben is

a

franczia

1792

a magyar

is

De hogy

— 3-ban.

Ezt

1830-ban, az

1813-ban, a belga

a

követte

porosz

1859-ben és

olasz

1848-ban.

békében, a harcz véres próbája és

felmagasztaltsága nélkül, közjogi elméletek és

lelki

para-

graphusok alapján lehessen nemzeti hadsereget teremteni, arra 1790-ben tették az els kísérletet. Mert a nemesi insurrectiót magok

Oda

sem vették komolyan.

az egész népet kellett volna felfegyverezni.

Mindenesetre elég e tervezet annak bizonyítására,

hogy az országgylés akkori katonai felfogása éppen nem biztositolta volna úgy a királyi tekintélyt, a katonai fegyelmet és a harczolóképességet,

mint azt

Leopold törvényes joga és kötelessége szerint megkövetelhette.

Midn késbb munka

kiderült,

sikertelen, a

hogy az egész diplomái

rendek legalább az elvet akarták

megmenteni, a törvényhozás részvételét katonai ügyekben. ki,

A

mixta deputatio a következ czikket dolgozta

melyet az október 4-iki ülés

fogadott.

el is

így

szól

„A magyar

sor-

és határrkatonaságot,

valamint

a kapcsolt részekét, a birodalom törvényei szerint fogjuk igazgatni, a sor- és határezredekben született

magyarokat tiszteknek alkalmazni és a katonaságot sohasem használjuk fel az ország alkotmánya ellen. E czélból a hadi fparancsnokságot, szintúgy minden ezred és zászlóalj

commandansát

a

Nekünk

és

alkotmányának tartozó hségre esküvel további berendezést, a mennyire az Marczali: 1790—91. országgy. U.

id

az

ország

A még

szorítjuk.

engedi, 9

MÁSODIK FEJEZET.

130

meg

a diaetáu

fogjuk állapítani a karokkal és ren-

dekkel."

Ennyire olvadt össze az egész, annyi izgatottságot, és szenvedélyt

Nem

szül eszme.

ülésen sok követ keveslette.

De

csuda, ha azon az

az országbíró a júl.

20-iki levélre hivatkozott és kimondotta a

gylés, „hogy

a magyar katonaságot a többi országoknak seregei-

tl különösen kormányozni a mostani körülményekhez képest majdnem lehetetlen". Reményleni is alig lehet, hogy azt a király megengedje és az ilyen kívánságoknak vitatásával még a már kész diploma

elfogadását

A

is

akadályoznák.

Graeven-ezred híres folyamodása elején

sággal

égbl származottnak"

és el

nem

„való-

mulasztható-

nak nevezték „az arany alkalmatosságot, a midn egybegylt Tekintetes Statusai és Rendéi az országnak állandó boldogságát édes Hazánknak minden részében megmásolhatatlanul ersíteni igyekeznek és

a kegyes ég oly jó és leereszked fejedelmet adott". Az alkalmatosság, az arra annyira méltó magyar zott

minden haszna nélkül elmúlt. belle egyeseknek kára, a nemzet

nak

látszó

sereg

St

szárma-

iránt jogosult-

gyanú és bizalmatlanság.

így a régi szervezet, a haditanács ült diadalt. Szinte megtámadhatatlanná kívánta tenni a positióját és

midn

a magyar katonai követelések tárgyalása

volt napirenden,

Azon is

könyvnek

is

beill emlékiratot készí-

„érdemeinek, igazainak kimutatására".^

tett

kezdi,

hogy a király meggyzdése

az egész monarchiára nézve

szervezet, ^

„melyre rossz

Türkheim

liimban.

mve,

legfontosabb

szerint

a hadi-

érzelm magyarok már

jó

bécsi hadi levéltár. Okt. 10-iki protocol-

131

KATONASÁG.

ideje a közjóra

nézve

nem közönbös

akar-

csapást

nak mérni". Hosszú évek tapasztalata mutatja, hogy Ausztriának Poroszország igen veszedelmes vetélytársa, nemcsak mert évek óta túlsúlyra törekszik, hanem hadierejének szervezete miatt

is.

Ennek

értékét

a hét-

éves háború fényesen bebizonyította.^

„A katonai

testület

a monarchia támasza, a meny-

nyiben az rajta nyugszik. Azzá teszi egységes nyelv, a hozzátartozó emberek szigorú és harmonikus vezetése és

egyesítése,

embernek, lónak képessége oly

mozdulatokra, oly vállalatokra, melyek által a háború-

ban gyzhet és mindannak gyors mozgósítása, mi a sikert biztosíthatja."

Elsorolja aztán a hadiszervezet munkáit és

ményeit 1768

tói

ered-

a most annyi hatalommal szemben

végbement és teljesen sikerült mozgósításig. Panaszkodik a financiákra, melyek mindig akadékoskodnak. „k mint tehát Magyarország rendjei czélt érnek a katonai testület megrendítésében és gyöngítésében, a többi tartományok eltt is nyitva áll az út e testület felbomlasztásához, mely testületnek pedig a monarchiának védelme küls és bels támadások ellen a hivatása". lát abban, hogy a király megígérte, magyar ezredeknek magyarok legyenek a tisztjei. Ezzel minden haszon Magyarországból elvész. A tisztek az eskü által már nemcsak a királytól függnek, hanem a rendektl is. Vége akkor a katonai

Veszedelmet

hogy

a

fegyelemnek,

szabálynak,

törvényszék ítélne fölöttük.

*

bíróságnak,

Nem

magyar már német

hisz

állhatnak

Erklarung des Militarkörpers. 9*

MÁSODIK FEJEZET.

132

generálisok

alatt,

nem függnek

a haditanácstól,

hanem

a rendektl. „Többet nekem, többet a haditanácsnak

nem

mondanom."

kell

országgylésnek az a joga, hogy a hadiadót ne csak feloszsza, hanem mennyiségét is megállapítsa. „Hiszen így egy országgylés

Éppen

oly veszedelmes

azt is megtehetné,

az

hogy egyáltalában megtagadja a

királytól az adót."

A

meg, nemcsak a magyar, hanem minden alkotmánynyal szemben. Nem is lehet mondani, hogy gylölet szól belle, csak

tiszta

meg nem

Sízép és

!

katonai kasztszellem szólal

itt

értés.

magasztos volt a magyar nemzeti

fel-

buzdulás a magyar hadsereg mellett. De mivel oly közjogi viszonyok közt ment végbe, melyek a teljes elszakadást a királytól lehetnek tüntették fel, a királynak ez a felbuzdulás

minden hadier

tást

igazi

nem

nyújtott elég biztosí-

tartalma

:

a fegyelem és

harczképesség dolgában. I

"

Viszont a haditanács

ezt

a lényeget

szem eltt

de épp úgy ragaszkodott az erre nézve közömbös, vagy értéktelen, megszokott formákhoz is. Katonai kérdés, hatalmi versengés volt ez. Sem

tartotta,

sem toll nem dönthetett benne. Tekintettel a magyar viszonyok bonyolódására, az ellenzék követeléseire, az elszakadás lehetségére, Barc© már rég szó,

sürgette

nagyobb német

küldését.

Mások

is

csapatoknak

az

országba

támogatták.

Végre a király rendeletére aug. 15-én hat lovas vasasezred indult meg gyorsított menetben Morvaországból hazánkba,

Buda

és a Tiszántúl felé.

Ezt azonban csak az egész európai helyzet gyökeres változása tette lehetvé.

HARMADIK FEJEZET. Reichenbach. és Temesvár.

Nagy kezdette

kilátások,

és

magasan szárnyaló remények közt

folytatta

országgylés munkáját. A élt, de egyebekben egy-

az

régi felekezeti ellentét

még

A

ségesen, hatalmasan nyilatkozott a közérzület.

dip-

különböz változatait mutatják annak az egy eszmének: hogyan szervezzék a teljesen független magyar nemzeti államot. Az általános politikai helyzet kedvezni látszott ennek a szándéknak. Ellenmondás alig volt, akadály, míg csak

loma-javaslatok

A katonaságnak részmozgalomban, az ezredek levelezése és fo-

a tervezésnél maradtak, semmi. vétele a

lyamodása, ket

az

az

magával ragadta,

is

mely még a közvitézemind azt mutatta, hogy a

impulsus,

nemzet szükség esetén hajlandó is, képes eszközökhöz nyúlni jövje biztosítására.

Még elismerte

az

t

az

a

megtörtént,

hogy a

végs

király nyilvánosan

érdekl nemzetközi tárgyalásokban.

ez mit jelentett; mutatja a tiszai kerület

16-iki felterjesztése, melylyel megindította a béke-

követségre vonatkozó diaetai tárgyalást. és

a

nemzet azon jogát, hogy részt vegyen

oly közel

Hogy pedig júl.

is

is

népjog parancsolja,

A

természet

hogy ha más megállapodás

nemzet összes bels és külügyeit a nemzet részvételével kell intézni, és a nemzet legnagyobb nincs, a

sérelme nélkül

nem

zárható ki az

t

érdekl tárgya-

HAKMADIK FEJEZET.

134

nem gyarmat, még kevésbbé legyhanem független birodalom és nemzet, semmi más népnek alá nem vetett, mely maga bírja

lásokból.

Mert

nép,

zött

a legfbb jogot és felséget, melynek joga és felsége egyedüli

alapja

a fejedelem hatáskörének és mely

Európa többi független hatalmasságai

helyet foglal között.^

De a nagy A nemzet szönheté

kilátások

nagy veszélyekkel

József rendszerének

II.

is

járnak.

törvényes és jogos ellenállásának kö-

megdltét.

azonban annak romjain azzal homlokegyenest

kez

tulajdon

közjogi

és

alkotmányos

Midn ellen-

rendszerét

akarja felépíteni és Európával elismertetni, nemcsak

nagy czél elérésére elegendnek. Segítségére van a még be fejezett török háború, mely leköti a császári hadi er nagy részét. Még többet vár és remél a

saját erejére támaszkodik. Ezt a

nem nem

tarthatta

poroszok és lengyelek várható eUen, és az azokkal

kötend

támadásától Ausztria

szövetségtl.

Lehet mondani, hogy az egész mozgalomnak ez a bizalom a porosz fegyveres támogatásban a sarkafelfogása megértésének ez a mi sem bizonyítja jobban a nemzet gyöngeségének érzetét, ügyének az általános, európai hely-

latos

pontja, politikai

kulcsa. Mert

zettl függését, mint a külföldi, különösen a porosz garantia sürgetése: Hisz a tiszamelléki javaslat

njril-

kimondja, hogy ez az igazi alkotmánybiztosíték,

tan

nem igen állhat meg. Nemcsak függetlenséget akarnak, hanem nemzeti, magyar államot. A lelkesedés varázsa eleinte egynek a mely nélkül a többi

tünteti

^

föl

a birodalmat. Rendi, közjogi tekintetben

Szabolcsmegye követei jelentéséhez mellékelve.

135

RBICHENBACH ÉS TEMBSVjLR.

kezet fog a magyarral az egyetlen kiváltságos

a horvát

zetiség,

De nem

is.

nem-

válik-e a barátból ellen-

ha a magyar nyelv ama jogot követeli a maga részére, melyet IL József a németnek óhajtott bizség,

tosítani?

És a horvátokon kívül hok, németek, tótok

vannak a szerbek, oláSzámra nézve felülmúlják

itt

milliói.

a magyart. Belenyugszanak-e az új rendszerbe? Vagy nem kelt-e bennük a magyarság törekvése nemzeti és

kifejlésre

éppen így járni magyar ellen?

Egy

komoly

érvényesülésre el

maguk

a

szóval: igazán úr-e a

elszánt

óhajt

érdekében, a

nyelve

magyar a maga hazá-

jában? Aztán

hanem

:

az alkotmány, a közjog nemcsak nemzeti,

rendi

is.

A

diaetán egyedül a nemesség dönt

és a diplomajavaslatok, különösen a dunántúli, ugyan-

csak

szken mérik

a nem-nemeseknek a politikai jogok

élvezését. Belenyugszik-e

ebbe a polgár, ki József

megtanulta, mi az egyenlség, és azt

is

tudja,

alatt

hogy

hogyan valósítják azt meg? Beleéppen a magyar paraszt, ki csak alig tud fellélekzeni százados elnyomása után? Nem követi e a lehet politikai forradalmat az ellene kitör társadalmi forradalom? Végre: ha a nemzetnek van törvényes joga, van a királynak is. Lemond-e arról akkor, midn meg kell gyzdnie, hogy minden engedményt gyöngeségre magyaráznak és csak újabb fegyvert kovácsolnak belle még többnek elérésére. És joga fenntartására nem talál-e hathatós segedelmet nemcsak az örökös tartományokban, hanem Magyarországon is. Örökös jogát még az ellen-

franczia

földön

nyugszik-e

a paraszt,

zék legeslegnagyobb

része

is

elismeri,

Traditio és

136

HARMADIK FEJEZET.

érdek hozzáfzi a frendek többségét

és a fpapÉs ha a nemesség többségére hivatkozik a diaetán, nem hivatkozhatik-e azzal szemben az alkotmányból kizártaknak túlnyomó többségére. Ha egy ságot.

részrl a a Verbczy-féle populus felségét emlegetik, nem nyomja-e azt el a nép felsége ? Nem vonhatja-e

tak

hagyomány hozzá az összes

ösztön és

politikai

gedetlen elemeket? sorát

is

Nem tántorithatja-e meg

elé-

az elszán-

magyar nem

az a gondolat, hogy igaz

emelheti karját törvényes fejedelme ellen; az az érzelem, ziának.

meke

hogy mennyit köszönhet e haza Mária TeréLeopold pedig a haza anyjának igaz gyer-

és örököse.

Ennyi lehetség

közt

lebegett

a

mun-

diaeta

Oly tényezktl függött annak végleges eredménye, melyek irányítása túlesett hatalma körén.

kája.

Leopold pedig eltte

áll

a legdöntbb határozá-

soknak háza és monarchiája történetében. Kielégitse-e a

ers

magyarok

hogy aztán

kívánságait,

állást foglaljon porosszal, törökkel és lengyellel

szemben ? Vagy pedig a küls bonyodalmaknak még áldozatok árán is véget vetve, a már magára maradt Magyarország

teljes

uralmát biztosítsa-e

magának

és

dynastiájának? Volt

még egy mód:

felvenni a harczot az orosz

szövetségében egy nagy európai coalitio lyet a felkelt

Magyarország

is

me-

ellen,

támogat.

Leopold ezt az utolsó módot választotta. Egyszerre harczolt Thököly és a török, Rákóczi és a franI.

czia ellen.

A

törököt leverte, a franczia ellen

zelmesen harczolt.

A magyarok

feltételeit el

is

gy-

nem

fo-

gadta és mégis hosszú, ádáz küzdelmek után örökös és állandó maradt

itt

a Habsburg uralom.

137

BEICHBNBACH ÉS TEMESVÁB.

n. József egy ideig hajlott e tervre soha.

Ö nem

a harcznak

hiányzik a katonai vonás.

Huszonöt éven

legbékésebb országát igazgatta.

legnagyobb részét tartott

a zászló

Megkimélte

kellett.

szóló hírét a

béke

Leopold

A

át a világ

toscanai katonaság

éppen annyit mennyi egy szemlére, parádéra

elbocsátotta;

alatt,

Ti.

;

embere, lényébl egészen

népét

csak

ettl a tehertl.

müveivel alapította

Világra

meg. Az ilyen

nralkodó foghat fegyvert kénytelenségbl, de ambitióból, hódítás,

elnyomás vágyából soha.

Ez a jellemvonása elég

Ha

magyarázására.

eljárása

meg is békíti, a porosz harczolnia. Ha ellenben megbékél

Magyarországot

mégis kell roszszal.

Magyarországon sem

ellen

a po-

kell háborútól tartania.

A kívülrl fenyeget vihar lecsillapítása lecsendesíti a magyar közéletnek magasra csapó hullámait is. Látjuk, hogy trónralépése óta megegyezésre törekedett Fridrik Vilmossal. Meglehet, hogy a diaeta loyalis

magatartása

t

tartózkodóbbá tette volna.

De

minden újabb követelése kellett, hogy engedékenyebbé tegye. Ha a porosz politika vér nélkül akar eredményt elérni, nem akadhat alkalmasabb és olcsóbb eszköze ennél a gylésnél. Június

17-én a porosz királyhoz

fogadja a tárgyalások

írt

levelében

alapjául a status quo

el-

ante-t,

vagy pedig a kölcsönös elnyök biztosítását mindfél részére. Kijelenti, hogy Fridrik Vilmossal csak a béke és nyugalom fenntartása dicsségében

egyik

akar vetélkedni. Berlini követén, Reuss herczegen kívül

meg a kell felvilágosítások meghogy a béke létre jöjjön. Ugyanaznap a porosz udvar is megállapítja e meg-

B. Spielmannt bízza tételével,

egyezés

alapjait. Ausztria visszaadja a

töröktl elvett

HABMADIK FEJEZET.

188

területeket foglalt,

és

többé

ha az orosz nem adja

nem

vissza, mit el-

Ennek fejében a porosz

segíti.

király közbenjár a portánál,

hogy engedje át Leopoldnak Kis-Oláhországot, vagyis az Olttól nyugatra es részt és török Horvátországot egész a Verbász folyóig.

Viszont Ausztria átengedi a lengyel köztársaságnak a zolkievi

a brodyi kerület

kerületet,

felét

a várossal

együtt és Wielicskát sóbányájával, de csak azon

fel-

ha viszont a lengyel a porosznak adja Danzig és Thorn városait területükkel. tétel

alatt,

Úgy mint a népmesében, mégis

tehát

ily

szörnyö

kerülvel,

Hertzberg ahhoz a két városhoz,

eljut

melyek birtokáért kész egész Európát felforgatni. Egyik feltétel Belgium alkotmányának garantiája volt.

Magyarországról azonban nincs szó.^

Akkor a porosz

király

már hetek

táborozott, fényes táborában, harczi

közepett.

tisztjei

Ott

volt

óta Sziléziában

dicsségre vágyó

a weimari herczeg

is,

kit

azonban a magyar korona nem csábított annyira, hogy ne a béke mellett szólott volna.^ A többi annál jobban tüzelte a királyt, ki szintén vágyott a babérra. Csak valami okot szeretett volna találni a háborúra, nem valami erkölcsi motívumból, hanem mert Anglia na-

gyon határozottan védelmi

kijelentette,

harczra

szól.

hogy a szövetsége csak

Mindenesetre

végezni

akart

mennél hamarabb, hogy ne költse hiába a pénzt. Spielmann küldetésében politikája diadalát látta ós 1

Kiadta Van De Spiegel.

*

Goethe akkor

is

I.

m. 286—287

megtalálta

a

kelt levelében herczegéhez azt kivánja,

találó

1.

szót. Július 1-én

„hogy a háborús szándék ezen nagy tüntetése. Németország és Európa javára váljék." Briefwechsel des Grossherzogs Carl August mit Goethe. I.

164.

1.

1790. jul.

1.

^

139^

REICHBKBACH ÉS TBMB8VÁB.

Nagy

ki akarta azt aknázni.

rég támadtott volna. Benne

Fridrik hasonló esetben

azonban egészen hiány-

nagy eldje energiája; csak lelkiismeretlenségét

zott

örökölte.

megkezdte Spielmann az

26-án

Június

Az elven meg

csereberélés alapján.

hogy mindegyik sebbért.

De

megfizetni

mentl

fél

mivel utoljára

az

is

mentl keve-

többet akart, is

alkut a

egyeztek, csak-

a töröknek kellett volna

alku árát, a király attól

hogy

tartott,

a portával tudatni fogja a porosz tervet és

Ausztria

külön békére mazhatik,

mibl nemcsak

bírja,

hanem

lomnak a porosz

egész

az

ellen fordulása

az angol és hollandus

erkölcsi kár szár-

osztrák is.

és

orosz hata-

Ezzel kapcsolatban

követek, kik közel tartózkod-

tak az alkudozás színhelyéhez, szintén a török kimélése mellett vetették szavukat a latba.

mas szövetség az

ket

védelmükre

akarta kifosztatni

Az egész hár-

jött létre és

éppen

h szövetségesünk — csakhogy

másik szövetségesét, a lengyelt maga kifoszthassa.

A nem

király útjai ekkor eltértek Hertzbergéitl.

cserét akart,

hanem a

status quót,

Érdekes, hogy Bécsben ugyanazon fenn.

A

Már

vagy a háborút. ellentét forog

mint Hertzberg Nagy Fridrik politikáját folyfolytatta

tatta,

úgy

bízott

a poroszban,

alázást látott

Kaunitz

nem

Mária Teréziáét.

Nem

hogy nyerjen. LeSpielmann küldetésében. Leopold ellenére akarta,

úgy mint királytársa Hertzberg ellen. áll be, mert Spielmann futárt küldött Bécsbe és választ várt. Ebben az idközben alakult ki teljesen a porosz király új meggyzdése. Az új tárgyalásnál már ne legyen szó cserérl, csak a háború eltti birtokállapotról. Ellenben új pont van benne felvéve; a magyar alkotmány garantiája.

határozott,

Szünet

HABUABIK FEJEZBT.

140

„A magyarok

kívánják, hogy biztosítsam

azt

al-

kotmányukat, mint Szilézia herczege az 1606-ik szer-

zdés

értelmében. Lehetetlennek látszik, hogy a ma-

gyar király a garantiámat visszautasítsa, ha a ma-

gyarok határozottan sürgetik, mert a magyar nélkül

nem

viselhetne

ellenem

erélyesen

háborút. Járjon

hogy az elzetes megállapodás mondja Reuss berezegnek, hogy én az újságokból tudom, hogy a magyarok ersen óhajttehát el oly módon, aláírása eltt

ják a porosz garantia megújítását, melyet az 1606-ki

béke

bécsi

kötött

ki.

Remélem,

hogy

magyar

a

király annál kevésbbé tehetne kifogást ez ellen, mert

ez

csak

a régi biztosításnak a megújítása volna és

mert szükséges e nemzet biztosítására,

azon esetre,

ha megint akadna olyan

mint

József volt.

Poroszországra

nézve ezen

Ön

átlátja,

mily fontos

királya,

pont kieszközlése és hogy mennyire kedvezk

erre

nézve a viszonyok".^

A nagylelk biztosító a legnagyobb nyíltsággal hogy megmondja miben úgysem kételkednénk t az egészben csak a maga érdeke vezeti. Való-

—

—

épp annyi haszna lett volna garantiájából, mint a tle szétzúzott „szövetséges" Lengyelországnak. A magyarok még hihettek neki, hisz a lengyelek is hittek, de Leopoldról már bajos volt feltenni annyi naivitást, hogy ezt a kegyes színleg

Magyarországnak

ajánlatot, mint természeteset

h

„az

kívánságát

már nehezen 12-én

írt

teszik

a

^

elfogadja.

A magyarok

újságból tudta a király".

tudta

az újságból,

ministerének, hogy a propositiót.

De

azt

mit másnap július

magyarok 14-én meghogy a garantiát

Hozzáteszi,

Ranke, die Deutschen Machte und der Fürstenbund. Füg-

gelék 550—551.

1.

141

BEICHBMBACH ÉS TEHESVÁB.

éppen nem

kell

oda

állítania conditió

qua non

sine

gyanánt.

hogy

Tudjuk, Sztáray

—

15-én

történt

meg a

Domokos-féle békekövetségi indítvány a tiszai

ülésében.

kertilet

csakugyan

Ebben

tehát

világos

az összeját-

szás a berlini udvarral.

Nem ellenzék

is

sznt meg az

és

a bécsi porosz

a magyar

összeköttetés

követség közt a diaeta

tartama alatt sem. Murray Keith, a becsületes angol követ,

ugyan

gylés

alatt

azt hiszi

máj. 19-én, hogy az ország-

nem oly

a femberek, kik

túlzók, a lénye-

ges jogok visszaszerzésével kell medrébe viszik vissza a választó királyság felé csapongó nemzeti szellemet.^

De

azért Jacoby június 12-én tudja,

hogy a magya-

meg fogja

rok kívánják a garantiát és szerdára biztosan

ügyben Berlinbe. Ezért a kabinetnek engedni. Spielmann küldetését is

tudni, küldenek-e valakit ez kell

ez okozza. A bécsi udvar azért tiltakozik az ellen, hogy Reichenbachban congreszust tartanak, nehogy vérszemet kapjanak a magyarok is. Június 26-án, tehát a tárgyalások megkezdése napján azt is tudja már Jacoby, hogy a magyar kö-

vetek nagy része szívesen fogadta a garantia

Budán

ez

tervét.^

a párt van nagy többségben. Az egész

köznemesség vele

tart,

ez pedig

már többször

keresztül

a mágnásokkal szemben. Még akkor ha netán létrejönne a béke, ha pedig kitör a háború, a királyság hatalmának nagy csorbítása várható különösen, ha porosz sereg tör az országba. Ehhez járul, hogy a Galícziában táborozó vitte is

akaratát

követelik,

sereg sok tisztje a nemzettel *

Far from

regeneration.

entertaining

tart.

such wild

notions

of political

HARMADIK FEJEZET.

142

A

példája fejébe szállott a magyarok-

francziák

nak. Észreveszik, hogy a király enged,

mihelyt eré-

lyesen fejezik ki követeléseiket.

Mindazonáltal

hagyja

attól

hogy a porosz

tartanak,

ket a legnagyobb

el-

veszedelemben. Biztosítottam

ket, hogy felségedre számithatnak, ha a diaeta ünne-

nem

pélyesen felszólítja és hogy a béke

Most

dlre jött a dolog.

valószín.

Magyarország sorsa

a porosz táborban határoznak. Nem

akarták, hogy

onnét a magyart kizárják. Hisz lengyel követ

„Egy fúr,

ki azon egyesület élén

fölött

is volt ott.

mely annyira

áll,

bízik felséged jóakaratában, külön eljött ide Budáról,

hogy

eziránt

megtudja véleményemet.

határozza magát pártja, ha

nem

Nem

tudja, mire

volna remény, hogy

felséged támogatja azon esetben, ha a garantia követelése miatt

erszakos eszközökhöz fordulna a

király.

Mert Leopold a kanczellárnak panaszkodott a mág-

nások esküje miatt és

kijelentette,

hogy erösebb rend-

szabályokhoz nyúl, mert már bizonyos a béke."

A nemzet egy részének porosz kézre felséged elvállalja a garantiát, a nemzet

„Most nincs katonaság Magyarországon.

nem

ellenezné

Ha nem ad

jutását.

soha

Galiczia

Természetes,

ellene egy katonát sem."

hogy a követ mindent megígér és

biztatja a hazafit,

forduljanak egyenesen királyához,

így

még a

azt válaszolja,

elhatározását

fúr még sem

sem bizonyos

verembe hogy július 14-éig tudatja a követtel ha addig alá nem írják a prae-

béke. A magyar

esik a

:

—

limináriákat.

így tudjuk, hogyan jutott ez a dátum a királyhoz. Hertzberg ugyanis már július 9-én elterjesztést tesz

errl a királynak. Ennek a következése

volt Fridrik

Vilmos július 11-én és 12-én kelt elhatározása, melyet

BEICHENBAOH ÉS TEMKSVÁB.

148

már ismerünk. Hertzbergnek nagyon kapóra jött a magyar készség; az megmentette bukófélben lev tervét.

Királyának pedig mi lehetett kedvesebb, mint,

ha a garantia

elvállalásával mindenkorra

megbénítja

Ausztriát és a Habsburgokat.

Legyünk

tisztában a dologgal.

A magyar

pressio, zsarolás eszköze volt porosz kézben,

kérdés

melyet

tlük telhetleg iparkodtak kihasználni, hogy mentl többet kaphassanak, mentl olcsóbban. A király már jól tudja, hogy Leopold nehezen áll reá. De azért Hertzberg

még

július 12-én

utasítja

kívánják a garantiát a magyarok,

királyuk eltt nyomtatványok útján. zetet így lépre vinni csalás, az

királyának

nem

Jacobyt,

lépjenek ^

föl

csak vele

Hogy egy nem-

sem Hertzbergnek, sem

jutott eszébe.

Mert a garantia, vagyis a Habsburg-monarchiának Törökország és Lengyelország sorsára juttatása itt már

Már a magyar függetlenség álmáról is lemondAz összes tárgyalásokban és iratokban semmi nyoma annak, hogy e stádiumban magyar királyválasztásra, magyar függetlenségre csak gondoltak volna. Magukon a tárgyalásokon csakugyan elfordult a magyar kérdés. Reuss hg. és Spielmann jelentésébl önczél.

tak.

tudjuk, hogyan.

Midn

^

július 16-án a belga kérdést tárgyalják,

a

magyar király két meghatalmazottja így ír: „Véleményünk szerint legjobb volna a porosz garantiát oly módon kizárni, hogy mindent a tengeri hatalmak régi biztosítása megújítására szorítanánk.

Ez

fontos lehet

a magyaroknak porosz garantiára czélzó törekvéseire nézve is. ^

Wertheimer idézett értekezése 22.

*

Bécsi udvar állami levéltár. Reichenbachi Acta. Kiadatlan.

1.

HARMADIK FEJEZET.

144

Két nappal késbb a krisist nagyon fenyegetnek minden igyekvésüket arra fordítják, hogy a status quo stricte-t elkerüljék, vagyis, hogy Leopold mégis megtarthasson valamicskét hódításaiból és hogy a „belgák meghódolását és a porosz befolyásnak eltávolítását a magyar ügyektl biztosítsák". Ebben segítségükre van, hogy Ewart angol és találják és

Van Reede

hollandus követ, kik Boroszlóból ügyelték

a reichenbachi tanácskozásokat, ték a status quo

éppen nem követel-

stricte-t.

„Mikor velk a belgák porosz garantiájáról szóltunk, egy ideig engedtük,

rázzuk

hogy sürgessenek, magya-

meg, miért vagyunk annak annyira ellene?

Ezt aztán

meg

is

tettük

ers

hangsúlylyal fölfedve

elttük az alávaló porosz áskálódások egész terjedel-

mét^ Galicziában és különösen Magyarországon, meczélja, hogy megszerezzék a magyar alkotmány garantiáját. Ez által képesekké

lyeknek többek közt az a válnak

ezt

az országot túzbe-lángba borítani,

nekik tetszik és azt onnét mindenfelé másutt

mikor is

ter-

udvar ezen pokoli politikáját oly

szí-

jeszteni."

„A

berlini

hogy az igen phlegmatikus hollandus követ, de még inkább a nagyon heves angol, nagy és nyilvánvaló szinteséggel kifejezték e fölött való utálatukat. Biztosítottak, hogy udvaraik soha nekben

ecseteltük,

sem engedik

e porosz politika végrehajtását és végre

javasolták:

azt

hivatalosan

kérjünk

közöljük

felhatalmazást

velk

a

arra,

hogy

porosz garantia meg-

tagadásának ezen okát. Egyúttal pedig jelentsék

^

ki,

Den ganzen Umfang der infamen preussischen Machinaund vorzüglich in Ungam.

tionen in Galizien

REICHENBACH ÉS TBMESVÁB.

hogy királyuk hollandus

non

hanem két szövetséges

tást és

porosz

lyebb

de csak azon conditio sine qua

csak azon esetre, ha nemcsak a berlini

alatt és

udvar,

ugyan az angol és

felsége elfogadja

garantiát,

145

társa

is

teljes

biztosí-

megnyugtatást nyújt arra nézve, hogy soha a

sem közvetlenül, sem közvetve, a legcsekémódon sem avatkozik a magyar ügyekbe." ^

Tekintve a porosz perfid érzelmeit és a nagyon aggodalmas forrongást Magyarországon, minden gondot arra kell fordítani, hogy a berlini udvar semmi nyilvános vagy titkos befolyást ne gyakorolhasson

Magyarországon.

A

nem nem a

zsarolás kísérlete

mert hisz

rülhetett,

magyar bonyodalom

sikerült.

is

porosz,

Nem

is sike-

hanem éppen a

kényszeríti Leopoldot a békére.

Oly békére pedig nem léphet, mely éppen fczélját, Magyarország békés birtoklását hiúsítaná meg örökre. Ebben pedig a tengeri hatalmak érdeke egy a ma-

—

gyar királyéval. Osztrák részen mit

vetik,

már a tavasz

nyerhetnének a töröktl és

adhatnának érte Galicziából. Orsova vára (Adakaleh) Belgrádot

tot.

lemondani nyekre,

le

róla.

de csak,

is

^

meghányjákesetleg

mit

Legrosszabb esetre még

megér valamelyes áldoza-

lehetne rombolni, így aztán

Még Laudon

is

könny

kész volt engedmé-

ha a passarowiczi békében kikö-

határokat kapja a király.

tött

óta

a csereberélés szelleme,

st

Itt

tehát szintúgy kisért

tovább, mint a porosznál.

Friedrich Vilmos ugyanis véget vetve a tarthatatlanul feszült helyzetnek, júl. 15-én a status quót in strictis1

'

Függelék

III.

Ezt igen terjedelmesen

kifejti

Kaunitz jún. 7-diki el-

terjesztése. Marozali: 1790—91. orezággy. H.

10

'

146

HARlLiDIK FEJEZET.

—

simo sensu akarta, vagy pedig felel

Orsovát.

megfizettetni

így Kaunitz ennek sem volt feltétlenül ellene.

Leopold ellenben a status

Nem

egy meg-

Szilézia

magának

akarta

darabját.

akarta

si

quo mellett

*

határozott.

öröklött földjével kielégíteni a porosz

telhetetlenséget.

Fájt Leopoldnak,

t

hogy

királyi

szomszédja

fe-

nyeget és ravasz módon megfosztotta eldje gyzelmes hadjáratainak gyümölcsétl. De már július 9-én irt levelében is az okot a magyarokban látta, hogy a magyar „complot" akadálya a jó békének.^ Késbb annak megkötése után az írja nvérének, hogy jobbat kötni nem lehetett „a magyarok htlensége miatt, kik általános felkeléssel fenyegettek, fegyvert fogtak, a poroszszal szoros összeköttetésben állottak és

k

mindent meg-

tettek a monarchia lerontására".

De

az áldozat

hogy magyar és

nem

történt hiába. „Bizton hiszem,

ügyeinkben többé nem kell

galicziai

Meg vagyok gyzdve

tartanunk porosz beavatkozástól. arról,

hogy

„ha

minden

volna erre, Angliára

is

föltevés

ellenére

szükség

határozottan számithatunk", írja

Spielmann július 28-án Végleges jelentésükben a magyar király két hatalmazottja

így

ajánlja

az

„Az angol és hollandus követ

fel-

egyezség elfogadását. július

27.

déleltt

a

háborút helyezte kilátásba, ha a status quót

el

nem

fogadjuk. Hajnalban futár jött Jacoby bárótól;

itt

tud-

hogy a magyarok követeket akarnak küldeni

ják,

Reichenbachbe. Vegyük tekintetbe a belga forradalmat és a háború kitörése esetén elkerülhetetlen

'

Bécsi udv.

«

Wolf Marié

áll.

levéltár.

Christine

II.

Vortrag 79.

júl.

19.

galicziai

147

BBICHSNBACH ÉS TEHBSVlR.

és

magyar forradalmat.

A

porosz erre számít.

A

király

és környezete hihetetlenül fel van izgatva.*

így jött létre a reichenbachi conventio július 27-én,

mely a monarchiától megvonta hódításait, de a porosznak nem juttatott semmit. Szorosan véve nem a porosz király dictálta

— az nem nyert semmit.

az angol kormány, Pitt Vilmos.

a törököt,

de

nem

Hanem

elírta

Az fenn akarta tartam

akarta a porosz nagyobbodását,

sem Ausztria kudarczát, de legkevésbbé akarta Magyarország elszakadását. A tisztesség politikája gyzött utoljára

is

a porosz telhetetlenség és cselszövés fölött

Hazánk pedig magára maradt. Éppen azon napokban, melyekben oly nagy szenvedélylyel tárgyalták és vitték keresztül a követküldés jogát.

Ennek megvalósítására komolyan gondoltak július 19-iki ülésen, gr.

Zichy jelentése

hozták külön követ küldését

szerint,

a porosz

és

is.

A

szóba

a török

udvarokhoz, külön, nemzeti utasítással. Ez ellenében

csak nehezen lehetett keresztül vinni a tervezetet, me-

mely legalább törvényes alapon áll. ^ Semmi értesülésünk arról, hogy csakugyan elmentek-e ? De Bécsben ettl nagyon tartottak. A hadtestparancsnokoknak meghagyta a haditanács, riztessék

lyet elfogadtak és

mindenfelé az ország határait és fogják

el az

illet-

Annyira ment a szorgoskodás, hogy országba is küldtek ilyen parancsot. ^

még

Stájer-

ket.

Pesten,

Budán pedig

feltartott lélekzettel

várták a

Annál nagyobb az érdekldés, mennél távolabb esik az esemény színhelye. „Mihelyt elküldték a híreket.

*

Gr. Zichy Károly levele gr. Pálfy Károlyhoz

július

Buda. *

Gr. Tige

Kavanaghhoz

július 21.

10*

20.

HAKMADIK FEJEZET.

148 levelet,

mind megbánta. Tiszta

^

ez az akatholikusok részérl,

ostentatio és zaklatás

kik szándékosan

meg

akarják törni a békét és egész bizalmukat a poroszba helyezik,

kivel kétségtelenül

leveleznek

is.

Nagyon

kellene vigyázni a postára, a határokra mindenütt, de

a Tisza vidékére

is,

hol a fegyverben

magát gyakorló

nemesség szaporodik." „Most harmadnapja,

midn

a vegyes-bizottság

el-

kezdte tárgyalásait, mind a két városban azt terjesz-

hogy staféta jött a porosz már csaknem egész Csehországot elfoglalta, a seretették az akatholikusok,

:

günket legyzte, a török nem köt békét, pedig elhagy minket.*

Mennykcsapás jöttének

híre.

az

orosz

^

volt a reichenbachi egyesség létre-

Mennyi személyes érdeket,

bosszúvágyat zúzott

szét.

ambitiót,

Azok a kevesek, kik po-

—

nem panaszkodhattak a porosz ket, király megvette el is adhatta. De keményen sújtotta azon becsületes, de rövidlátó hazafiakat is, kiket éppen nem szabad összevegyiteni a porosz ágensekkel, kik történeti hagyományból és öröklött bizalrosz pénzt kaptak,

matlanságból a külföldi garantiában látták a nemzeti

szabadság

ment

Annyira

horgonyát.

biztosak

voltak

sérthetetlenségük

fell,

hogy már egészen szabadon beszéltek. „Sztáray az osztrák háznak annyira ellensége, hogy azt akarja, Magyarország nemcsak ellenállásra legyen képes, ha-

nem szükség

esetén elszakadásra

is. "

róla azt hitték,

hogy a bécsi szász követ útján levelez a berlini udvarMost a biztosság megsznt. A népszerség és a

ral. ^ ^

A

*

Bujanovics jelentései július 22. és július 25.

'

Barco július

július 20-ikit, a királyhoz.

18-iki jelentése.

149

BEICHENBACH ÉS TEMBSVÁB.

hatalom rövid álmát állásaik elvesztésével, börtönnel, talán vérpaddal kell megfizetniök.

Természetes,

hogy követjelentésekben errl nem

igen esik szó, levelekben

is

csak ritkán. Nyilvánosan

csak a garantia ügyét lehetett tárgyalni és mint tudjuk, abban sincs szó egyenesen a poroszról.

mikép zaklatta

fel

bven csak a jókedvével. A kurirküldés ket,

De hogy

a reichenbachi békehír a kedélye-

arról

jó

Gvadányi

szól,

szokott

után a békekötés dolgában

így folytatja:

De volt még e mellett egy nem várt nagy dolog, Mely csak a Nagyok közt hallatott, hogy forog. Láttam is nem egynek már is szive dobog, Sok mint nyárfa

levél reszket, sok

Végtére ugyan tsak

meg morog.

a' ki találtatott,

Az egész országnak tuttára adatott, Hogy Reichenpachba meghatároztatott,

A

békesség, a melly ottan tractáltatott.

Hazánk egy része eztet tsak nevette, Ez meg nem eshetett sokkakkal hitette, Tsak ijesztés légyen, azzal kecsegtette, Nem tudom, hol vette, nagy fittyel hirdette.

Hogy már Morvában

áll Prussus egy tábora. Csehországba másik Corpussa, Sátora.

Söt Jablonkánál már lángot

is

vet pora,

Erdély felé tódul, Törökök zápora. E' rész volt, melly bízott Vilhelm hatalmába,

Reményét

vetette

annak oltalmába.

Épített aranybul várakat álmába.

Megfogta az Annyát, de csak gondoltába.

De hogy békességrül vettek bizonyos hírt. Egy fej leütve járt, más a szegletbe sírt. Sok

szív szorultába

magával

alig bírt.

Látván sebeikre, már nem kaphatnak

irt.

HASMADIK FEJEZET.

150

Úgy megaláztattak, mint zsákba zárt macska, Vagy Tanitójátúl megvert Iffiacska, Mindenik beszédgye vala csak lassacska, így jár, a ki minden fttben kanalacska.

Nem

csuda, mert máris beszélnek fiscalis actíoról

ellenök.

Mind haliám, hetven vólt száma mind ezeknek, Örültek

jövend Prussus ezredeknek,

Artilleriának s a

nagy vezéreknek,

Vélvén tárgyát érik esztelenségeknek.

Majd úgy mond, magunkat ezekhez kapcsoljuk, Confoederationk nagy számmal csatoljuk. Feltett szándékunkat az egekig toUyuk,

Ellent állóinkat rakásra konczoUyuk.

Szabad

lesz

hegyen, völgyön,

akkor minden, „elmélkedés írás* és erdn lakodalom lészen.

Hallottam, lennének kosztok

Mágnások

is,

(A mellyet nem hiszem) volnának Papok Nemesek, Polgárok, st Hadi tisztek is, Csikósok, Gulyások, zsíros Betyárok is.

is,

De

az illyen össze veszet vármegyének. Bolond az Ispánnya és téteményének Tsak oUy haszna vagyon, mint a tz füstyének, Mely eltnvén, hadgya mocskát csak szennyének.

Nem

is

Ha

nagyon sajnálja ket: igaz,

Nincs

Nem

hogy

mód

tudja

vitézekkel, kik

irtak s Vilhelmhez járultak.

benne, voltak fejekbe bódultak.

még,

hogyan bánik majd Leopold a

más fre akarták

a szent koronát:

tenni „balkezekkel"

*

RKICHENBACH ÉS TBME8VÁB.

151

Most meg nem mondhatom, azt üdtl várom, De e verseimet addig be nem zárom.

Mig

ki

nem

hirdetem, sorsok lett a járom,

Hajóházás, Pallos, avagy szálfa három.

^

*

Batthyány primás az aug. 3-diki mixtán, melyen a békekövetrl szóló királyi levelet felolvasták,

tu-

Ez mégsem tette meg „A korifeusok nem hiszik, hogy a poroszszal megvan a béke. Azt állitják, hogy a diaeta vége eltt nem is lehet. Mégis vannak már, kik magukban kételkednek és félnek. Ezekhez tartozik már Sztáray is Feketével. Mindkett részeges és másokat mindjárt

datta a békekötést.

a remélt hatást.

is

ilyen életre csábítanak. Ezt a bajt az ifjú

sok,

a

banderiaUsták,

az országra."

a

többi

mágná-

vallástalanok hozták

'^

hogy a másik párt, különösen a öröm és diadal. Hisz Sauer már július eleje óta mit sem óhajt és sürget annyira, mint a békét, mert akkor be lehet hozni Tiszántúlra a német Természetes,

papi,

mer

katonát.

*

De

örülnek a conservativok

is.

Gr. Ester-

házy Ferencz már július 6-án hallotta b. Herberttl, hogy biztos a török béke. „Ha ez megvan, máskép fütyülnek

majd a madarak."^ Július 10-én:

örül a

békének; sokan már lógatják fejket. 12-én: tehát a béke meglesz és magunknak nem köszönhetünk semmit, csak a királynak. 17-én. Reméli, hogy bármennyire könyörgenek a protestánsok, mégis mega béke. Végre

lesz

^

26-án biztosnak veszi a béke-

A' jármon értetdik a targoncza, azaz taligavonás.

*

Országgylés

'

Bujánovics jelentése aug.

*

Das beste Mittel ist der Friede, coute que Ces oiseaux changeront de ramage.

^

leirása IV. czikkely végén. 8.

coute. Júl. 14.

152

HAEMADIK FEJEZET.

„Csakis

kötést.

ez

nyugtathatja

kik minden szónál bajt csinálnak.

meg

A

a

követeket,

parasztlázadástól

félek. 8-9 ezer katonával és néhány hóhérral, ha felakasztanak egy jó csomót és deresre húzzák

nem a

többit,

De

rendbe

j

minden."

sem voltak annyira tisztában a fordulat jelentségével, sehol sem látták annyira tisztán minden következését, mint Bécsben. sehol

Még

a diaeta összeillése eltt, a kanczellária, régi

szokás szerint, megállapította a királyi propositiókat,

melyekkel a király ünnepélyesen megnyitja az országgylést és egyúttal kitzi munkakörét. A kanczellária a megyék felirataiból indul ki és hármas

A körülményekhez képest a király lehetleg fenntarthatja a régi állapotokat, vagy pedig ha szükséges, kisebb ha máskép nem jöhet létre az

javaslatot nyújt be.

;

egyezség, nagyobb engedményeket tesz a rendeknek.

E

javaslatai

az

államtanács

elé

kerülnek.

Ott

Izdenczy, éppen június 6-án igen terjedelmes és be-

ható kritika alá veszi azokat.

Szerinte a király

adhat a magyar rendeknek más

mint Mária

Terézia

hitlevelet,

nem

mint a

Azért nem, mert csakis

adott.

az

a Pragmaticá

ni

ágra kiterjesztette a magyar korona örökös jogát,

nyerte

meg

Sanctio,

mely VI. Károly

az európai hatalmak garantiáját

;

alatt

a

továbbá

mert a Pragmaticá Sanctiót az összes érdekelteknek vagyis

az

örökösödésre

nélkül megváltoztatni

hivatottaknak

nem

lehet.

^

beleegyezése

Ezért a megyéknek

az a kívánsága, melynek a helytartótanács és a kan-

^

das

Und auch ohne

ist

jener,

folge berufen

Einwilligung höchsder Mitinteressenten, welcher per Sanctionem Pragmaticam zur Erb-

worden

sind, keiner

Veranderung fahig

ist.

REICHENBACH ÉS TKMESVÁB.

sem

czellária

mondott

furcsább némely

ellen,

megyék azon

163

nagyon feltn. Még hogy a király-

állítása,

választás esete beállott, mert Mária Terézia és József eltértek a

Pragmatica Sanctiótól. Ilyen törvény nincs

a Corpus Jurisban, st az 1723. II. éppen az ellenkezjét írja el. „Minthogy pedig (Istennek hála), a nág kihalása nem következett be, mely esetre egyedül tartották fenn maguknak a magyar rendek a választás jogát, érthetetlen, hogyan akartak a törvény világos szava eUenére, álokokkal Interregnumot kierszakolni. Törvénytelen

uralom

gondoskodott,

A megyék

t.

i.

esetérl

a

törvényhozás

országgylés tartása

század

által."

azon kivánságát, hogy a király a ren-

dek beleegyezése nélkül hadat nem és szövetséget

máskép

nem

A

gyakorlata.

viselhet,

békét

legjobban megczáfolja e

köthet,

titkos

állami

kanczelláriának

legjobban kell tudnia, gyakorlatában voltak-e valaha

a magyar országos rendek e jognak. Furcsának tartja a megyék logikáját és jogi felfogását. Pozsonymegye máris királyválasztásba fogott és felségedet, bizonyos feltételek alatt elismerte.

K-

hogy az egyes földesúr épp oly felségjogot gyakorol jobbágyai fölött, mint a német

rösmegye

birodalom

kijelenti,

fejedelmei

megyék legnagyobb országgylésen

kívül

területükön

most

része

nincs

is

gyakorolnak. azt

állítja,

felhatalmazásuk

^

A

hogy bármi

De azon meg nem akadnak hogy ugyancsak megyegylésen határozzanak

hadisegélyt szolgáltatni. fenn,

a Pragmatica Sanctio és az osztrák ház örökösödése fölött, '

melyek világosan diaetai tárgyak.

Singulique

omnia Jura, quo etiam immediati Imp. Ro-

mani-Germanici status

tenritoria

sua possideant.

HABHADIK FEJBZBT.

164

E

véleményhez, mely egyrészt helyesen fenntartja

a királyi jogot, másrészt nemcsak a megyéket,

a magyar fkormányszékeket tetni,

mintha azokat

is

hanem

úgy igyekszik feltün-

nem sokba vennék, hozzá csatmár elbb ersen megrótta

lakozik a jogász Eger, ki

a kanczelláriát, mert túlságosan engedékeny a rendek

makacssága irányában, teljes szívvel hozzácsatlakozik. A legisták után jönnek az államférfiak. Gr. Hatzfeld, ki József idejében is lehetleg fenntartotta Mária Terézia hagyományait, most is a mérséklet szavát hallatja. Egészben egyetért ugyan Izdenczjrvel, de véleménye szerint a rendek többet is kívánhatnak a Károly vagy Mária Terézia diplomájánál és a király, ha méltányosnak tartja, meg is adhatja. Ezt különösen megteheti akkor, ha a rendek viszont más elnyöket nyújtanak. Hogy mit kivannak, majd megmutatja a diaeta. Errl tehát még most nem lehet határozni. Itt

tehát Izdenczy rideg conservativismusával szem-

ben az alkotmány fejlesztése lép eltérbe, a király és a rendek kölcsönös megegyezésével. A „diaetalis tractatus" lényege

éppen a király és a rendek óhajés alku útján való meg-

tásainak mérlegelésében

egyeztetésében

állott

mindig.

Ezentúl

se

legyen

máskép.

A megyék megtámadását

önkényes eljárását és az örökösödés is

szigorúan

József a törvény sértésével

elitéli.

Mert,

el is vesztette

mégha

volna jogát

a magyar koronához, ez Leopoldnak a pragmatica sanctióban gyökerez jogát

nem

Végül Kaunitz nyilatkozik,

ó

sérthetné.

Hatzfelddel egyetért,,

de azt óhajtja, hogy a végleges felséges elhatározás az „elreláthatólag igen

aggodalmas

új

hitlevél-ter-

155

KBICHEMBACH ÉS TEHBSYIB.

függben maradjon, míg kitnik, megegyeznek-e jó szerivel a poroszszal vagy nem ?" ^ így találta meg Leopold eljárása alapját. Már

vezet fell mindaddig

július 3-án kifejti

nevében a kanczellár azon elveket,

melyeket aztán július 20-iki levele az országnagyok-

bven

hoz

megmagyarázott.

A

kedélyek mérséklését

óhajtja és a többi ott eladott tárgyakon kívül Erdély és Galiczia bekebelezését

Látjuk tehát,

is

mellzendknek

ítéli.

^

hogy a mint bels ügyekben nem

akar az

udvar lényegesen

korabeli

állapotok

eltérni

a Mária Terézia

megersítésétl,

kiterjesztése dolgában

úgy az ország sem hajlandó megfelelni a ren-

dek kívánságának.

Éppen Erdély uniójának kérdése adott aztán alkalmat az államtanácsnak, hogy megállapítsa a magyar ügyekben követend vezérelveket. Erdélyben

is

országgylést hirdettek

augusztus

Ez még akkor történt, midn a kormány mindenben meghajlott a megyék óhajtása eltt és úgy látszott, mintha mi sem állana az unió útjában. Most 30-ára.

azonban maga

gr.

György

Bánfify

a diaetát koronázás utánra. eltt

nem

színség,

A le

lesz koronázás,

Ha

kéri,

halászszák

határid

a kitzött

pedig arra kevés

az erdélyi diaetának

sem

a

való-

eredménye.

lesz

rendek elmaradnak, vagy ha eljönnek, nem teszik a

hség

esküjét,

mivel Erdély Magyarországhoz

ügyben az anyaország nélkül, vagy ellene nem határozhat. Ezen aggodalmát a megyék

tartozik és ilyen

ós székely székek jegyzökönyvei is igazolják. El kell

tehát halasztani az erdélyi jára, az aratás és '

'

más

diaetát

fontos

okok

Államtanács 1228. sz. Batthyány prímáshoz. Malaczkai

Sz.

Márton nap-

miatt.

leVéltár.

Ha

pedig

HARMADIK FEJEZET.

156

összegyl,

a

biztos azt az utasítást kapja,

kir.

a kormányszékkel egyetértleg járjon

A

el.

kanczellária augusztus 2-án csatlakozik az el-

terjesztéshez. Mert igaz ugyan,

Erdély külön

a

tette le

a hangulat. Baj

nem

hogy

hség

hogy 1741 esküjét,

nem következhetik

küldte el a meghívókat, a

altábornagy

és 1781-ben

de most más

belle, mert Bánffy

kir.

biztos,

b.

Rali

egyetért vele a halasztás kérdé-

pedig

sében.

Izdenczy ismét beléköt a kanczelláriába. Hiszen az

úgy gondolkozik, mint a rendek, az is azt hiszi, hogy a felséges Úr nem gyakorolja a királyi hatalmat, míg nincs megkoronázva. De ez a korlátozás csak a privilégiumok és donatiók adományozására is

nézve

áll.

Eger nem ismeri eléggé a helyzetet és nem tudja, nem érkezett-e már el az ideje a komoly fellépésnek.

A

felségnek

mindenesetre van joga a diaeta össze-

hívására és a hódolat fogadására.

Október közepéig

meglesz a küls nyugalom és a király akkor az ellen-

szegülkkel törvényesen bánhat Hatzfeld

dönt

szerint,

ki

szerepet játszott,

a jogból engedni, de

utóbb

nem

el.

az

erdélyi

kell halasztás.

azért

ügyekben

Nem

kell

a kedélyeket sem kell

elkeseríteni.

Kaunitz, kire Eger egyenesen provocált, így szólt:

Ezek az

állítólagos törvényes

okok csupa szemfény-

vesztés,

melylyel

el akarják

készíteni és biztosítani

az erdélyi nagyfejedelemségnek Magyarországgal való elválaszthatatlan egyesítésének és igazgatásának nagyon

ártalmas, titkos

szándékukat.

Errl sem az 1688-iki

hódoló szerzdésben, sem a leopoldi diplomában nincs szó. VI.

Károly

is

elbb

állította

ki

az

erdélyi

dip-

16T

REICHENBACH ÉS TEMB8VÁK.

lomát, mint a magyart.

Ezért

rosszalja a kan-

is

czellária eljárását.

De

a

f

Eger kérdése. Errl ez a véleményem

„Az a végs zavar, mely az államot minden irányban környezte és mely a monarchia közeli megdöntésével fenyegetett,

immár

Az

elmúlt.

áldozat, melyet

már megtörÉs most azon kell lennünk, hogy nemcsak a mostani magyar felfordulásnak gyorsan vessünk véget, hanem hogy oly rendszert készítsünk el, mely az^ az egész fenntartásáért hoznunk kellett,

tént.

államot mindenkorra

hasonló visszaesések

pedig lehetleg szilárd alapra helyezze.*^

ellen, erejét

Ez

biztosítsa

általános megjegyzések alapján, jelenleg:

„Semmit sem szabad megtagadni a magyar nemzettl, mit törvényeinek világos szava és a boldogult

császár trónralépéseig fennálló gyakorlat szerint

kö-

vetelhet.

Ezentúl azonban tást és különösen

nyilván

nem szabad engedni semmi semmit

jogosulatlan,

abból,

egyoldalú

mit

újí-

törvényeinek

magyarázatával

és

azokból levont önkényes következésekkel akar elérni."

A jövre

:

„Egy

általános és ftörvény marad, mely

mellett háttérbe kell szorítani

mind a

többit,

ha össze-

ütközésbe kerülne vele. Ez a „suprema lex", a „salus universae monarchiáé."

„A mit

e

legfbb törvényre való

tekintettel,

mél-

tányosan, igazságosan, érett, pártatlan megfontolással,

nem

puszta

önkénynyel

és

szenvedélyes

módosítani kell a magyar alkotmányon,

indulattal

azt

lassan-

lassan kell végrehajtani, részben közvetlenül, részben

úgy és a mennyiben ezt a körülmények megengednék. E munkában az olyan közvetve, törvényesen,

HABMADIK FEJEZET.

158

fejedelem

állandó

változatlan

és

akarata,

^

ki

már

megnyerte bizalmukat és szeretetöket, nem találhat legyzhetetlen akadályra." Erdélyre nézve

a terminus meghatározását

:

fel-

sége még tartsa fenn magának katonaság lesz Erdélyben, úgy hogy már nem forog^ hat fenn veszély a királyi tekintélyre nézve. akkorra,

E

mikor elég

felvilágosítás után az államtanács újra tárgyalja

a kérdést

mány

(recirculatio).

Izdenczy most a magyar alkot-

mellett szól. Ki azt alaposan

ismeri,

sohasem

fogja javasolni, hogy attól lényegesen eltérjenek, mi-

a fejedelemre nézve nagyon kedvez. Ezért akarnának most a rendek egészen új rendszert kovácsolni,

vel

a régit

felborítani,

a felségjogok legnagyobb részét a

rendekre ruházni. Ezek gyámkodnának még a nagykorú király fölött is. Eger szíve óhajtásának megvalósulását üdvözli Kaunitz elveiben. Hatzfeld megint

óva

int

a rendek elkeserítésétl,

mieltt nincs elég

katonaság. Ferencz fherczeg, a trónörökös, Hatzfeldhez csatlakozik. Ök ketten képviselik a mérsékelt irányt.

Kaunitz

nem

vet

az, elfogadja-e elveit

nagy

súlyt Erdély ügyeire.

A

f

a király.

Leopold elbb a kanczelláriát részesíti megrovásban. Okai nem jók, „csupa önkényes törvénymagyarázatból és egyoldalú következésekbl állanak". „Tán-

vagyok határozva most és jövre is, hogy ilyeneknek nem adok helyet." Kemény szavai Kaunitzéival azonosak. A felveket illetleg még fentoríthatatlanul el

tartja *

* '

magának a végleges

döntést.^

Constans et perpetua voluntas. Nincs datálva. Körülbelül augusztus 15-én.

Augusztus 20-án.

BEtCHBNBACH ÉS TEHESYÁB.

159

Megtörtént tehát a lényeges fordulat. Ugyanaz az államférfiú, ki

II.

József

végs szakában Magyarország követelte, ki ezek elisme-

jogai teljes visszaállítását résére

úgyszólva rákényszeritette szerencsétlen urát,

most a leghatározottabban

állást foglal a

magyar

diae-

tának a diplomában foglalt követelései ellen. Februárius-

márcziusban

ban,

alig

volt

hazánkban népszerbb,

tinnepeltebb név az övénél. Megyék, egyesek veteked-

tek üdvözlésében; a congregatiókban

zúdul

fel,

sága

és

ha róla van mérséklete

szó.

mellett tovább

követelések leküzdésében és a trónörökösnél

Ez alkalommal

is

harsogó éljen

Most, minden tárgyilagos-

a

megy a nemzeti

conservativ Hatzfeldnél

is.

kifejtett elveit

pedig a király hozzá-

járulása által a monarchiára nézve örökös, tatlan politikai programra értékére

Következetlenségnek államférfiú

h

látszik,

akarja

változhaemeltetni.

pedig valóban az

sz \

maradt önmagához,

életének, hosszú

nagy mvéhez. szemben a monarchia megmaradása bírja t a magyar követelések hathatós pártolására, Leopold alatt ugyanaz a „legfbb törvény" teszi t a további engedés leghatározottabb, elszánt ellenesévé. Magyarország törvényes, nyugodt állapota legfbb sikeres pályájának Józseffel

biztosítéka

a monarchiának.

kell szerezni a császár

Ezt a biztosítást vissza

önkényes akarata ellenére

Ha azonban Magyarország

is.

oly jogokra tesz szert,

melyek képessé tehetik az elszakadásra, segítségének a monarchia czéljaitól megvonására, a fejedelem katonai és diplomatiai tekintélyének lényeges

sére

:

az egész monarchia érdeke ellene

csökkentéfordul.

Ezt

pedig kifejezni és fentartani senki sem volt hivatottabb az áUamkanczellárnál.

-

—

\

HABMADIK FEJEZET.

160

Ha

pedig a magyar rendek visszaszorításáról van a legnagyobb segítséget azok a magyar lakosok

szó,

nyújthatnak, az

kik

nem

rendek. Az ország biztosítását

egész lakosság biztosításában

látták ugyan, de komolyan ezt csak Hajnóczy és igen kevés társa vette. Az összes diplomajavaslatok és antecoronationalis törvényjavaslatok arról tesznek tanúságot, hogy a nemesség az ország szabadsága mellett els sorban a ma-

gáéra gondolt.

A

városokra, kiknek követei ott ültek

mellettök, a tiszántúli tervezet mutat némelyes tekintetet;

de a többi nem; a dunántúli pedig éppenséggel ki

akarja szorítani a nem-nemeseket minden tisztségbl.

A

parasztra azonban senkisem gondol.

Mária Terézia megújította régi nagy királyaink

hogy az uralkodó néptribunus

azt a szép traditióját, is

legyen. József ezt az elvet tette trónja talpkövévé.

Most Leopoldnak

Nem

is állást kellett

vezethették annyira

pontok,

mint

anyját és

foglalni a kérdésben.

humánus és elméleti szembátyját. De toscanai uralko-

dása, mely az egész felvilágosult és philanthrop világ

bámulatát hozta

meg

részére,

nem maradhatott

nélkül magyar kormányzására nézve sem. czél mellett

fkép

Az

hatás

általános

a közvetlen politikai feladat, a rendi

többség megszelídítése volt reá nézve irányadó.

Tudjuk,

min

szerepet játszik a parasztok moz-

galma az újonnan született magyar szabadság bölcsje körül. Az ellenzéki nemességnek az tette lehetvé fegyverkezésének törvényes mezbe öltöztetését. A katona arra számít, hogy magának a büszke és gylölköd nemességnek kérésére közbeléphessen. Maga a paraszt, annyi által nyert

világos,

nem

akart lemondani

József

szabadságáról, de egyaránt kész volt azok

megersítését a királynak és az uraknak köszönni.

BBICHENBACH ÉS TBMESYÁB.

Mivel pedig ellenséget csak az úrban

mint

decretuma"

„parasztok

a

161 látott,

reményét,

fképen a

mutatja,

„Péter Leopold"-ba vetette.

királyba,

Fels-Magyarországon, különösen Szepesben látszott

legfenyegetbbnek a nép haragja. Iratot terjesztenek a paraszt eszét messze túlott, melynek szelleme a királyban és a katonaságban bízik. Oly haladja, írója nagy a rémület, hogy e miatt alig mernek diaetára Leopoldhoz fordulnak: szerezzen nekik oltalAdja ki pátensben, hogy a jobbágy ezentúl is

menni. mat.

köteles adózni. Készülnek, írja a

megye máj.

hogy inkább fegyverben pusztuljanak

el,

15-én,

mint gyáván

otthon, egyedül.

Más megyék Folyamodásuk jobbágyaik.

E

is

félnek, panaszkodnak, készülnek.

épp úgy elismerik a királyt, mint szempontból a parasztok állásfoglalása

által

egyenesen kedvez a királyra nézve.

De Leopold ebben

is

törvényes, emberséges.

akarja felidézni, mi pedig hatalmában

Nem

Dózsa

állott,

György korát, sem az 1789-iki franczia pórzendülés borzalmait.

Nem

helyesli a

megyék ama szándékát,

hogy néhány nemes kiküldésével kifürkészszék a parasztok

igazi

szándékát és a veszedelmes

irat szer-

zjét. Errl a parasztok értesülhetnek, kezet vethetnek a küldöttekre és így csakugyan kész volna a lázadás.

Legjobb eszköz a lázadás ellen, ha a fispánok úgy intézkednek, hogy a nemesek magánösszejövetelnél

is,

de

még inkább

a congregatiókban tartózkodnak

mindentl, mi a parasztságot ama gondolatra

hogy meg akarják

változtatni

azt,

viheti,

mit a császár a

parasztosztály javára elrendelt. Egyáltalában pedig a

nemességnek a legnagyobb mérsékletet Marczali: 1790—91. orszéggy. ü.

kell ajánlani, 11

HARMADIK FEJEZET.

162

hogy semmit se követeljen, mihez az utolsó rendeletek szerint nincs joga.^

Bölcs és a mellett politikai állható felfogás.

szempontból

meg-

is

Leopold egész jellemének megfelel.

Ettl nem tér el azon megyékkel szemben sem, melyek nyiltan ellene szegülnek. Zemplént mindig a legveszélyesebbek közé számítja, de azért az oda küldött vasasok

parancsnokának adott utasítás

Ne

azt a mérsékelt szellemet leheli.

is

ugyan-

teljesítsen

exe-

mert ez a katonaságot

egyes a nemzetnél gylöletessé tenné. Erre való a megye hajdúja és huszárja. Jobb elejét venni a zendülésnek, alattvalók ellen,

cutiót

mint azt

elfojtani.

szóval bírni

t

Az

meg

alattvalót

kell nyerni, jó

Csapatában pedig

engedelmességre.

tartson szigorú fegyelmet.^

Valóban olyan

király, ki polgárvérrel

nem

akarja

beszennyezni uralmát. Egész lelkületénél fogva a békés

munka, a polgárság embere. Ez az adófizet, nem nyugtalan, hanem uráért könnyen lelkesül osztály áll tán legközelebb szívéhez. Ez olyan, mink olasz alattvalói voltak.

Most

is

hozzáfordulnak „a Magyarországon született

összes plebejus rangú emberek"

egyetemesen.* Alá-

zatosak és hívek akkor, mikor a nem-plebejusok

nem

mutatkoznak sem engedelmeseknek, sem loyalisoknak.

Ök

is

a philosophia nyelvén kezdik. Természettl

nem

senkisem rabszolga és a fiúnak

kell

máj. 25.

1

Kancz. levéltár 6925. és 6941.

'

Hadi

'

Humillimi, perpetuique fideles subditi in

sz.

szenvedni

levéltár. S. 7973. máj. 12.

status plebejae

conditionis

Hungária. Kancz.

lev,

7127.

Hominum

Hungária nati

universorum.

Máj.

1.

Ex

163

BEICHBNBACH ÉS TBMESYÁB. apjáért.

A fejedelemnek

pedig kötelessége népét boldo-

gítani.

Ha

a nemesség azt

ót illetik, tését.

is

kérik a

állítja,

hogy a hivatalok csak

következ pontok megersí-

Annál inkább kérhetik, mert a katonaság

véreikbl 1.

k

és

áll

k

test-

tartják verejtékükkel.

Kérik az örökös jobbágyság megsznését.

Az országgylés határozza el az úrbér könnyívagy készpénzen való megváltását. Az úri szolgálatot oszszák fel méltányosan a négy évszakra. 2.

tését,

A

megyei hivatalnokok zsarolják ket. Azt kivánják, hogy csak az alispánnak és a szolgabiráknak legyenek alávetve. A megyei tisztviselk a magok fize3.

tésébl éljenek. 4.

hogy háborúban különben tönkre

Kívánják a forspont rendezését

a nemesek

is

vállalják ezt a terhet,

s

k

mennek. 5.

Alsóbb hivatalokban ezután

plebejusokat 6.

dése 7.

;

is

alkalmazzanak

postánál és gazdaságoknál

Panaszkodnak az adó

(portio)

is.

ers megnöveke-

ellen.

Megyei hivatalnokoknak le legyen szabad veretni

birói ítélet nélkül. 8.

A

nyíti

községi hivataloknál ne legyen tekintet val-

így fejldik a testvéri szeretet, mely megköny-

lásra,

a terhek viselését.

Meg

9.

10.

kell büntetni, a ki ez ellen vét.

Az szi hónapokban mindenkinek legyen

sza-

bad otthon bort mérni. Valóban a socialis reform legkezdetlegesebb, félénk zsengéit foglalják csak

'

magukban

e

pontok.

Igazán

Ez a kurta korcsma. 11*

164

HABHADIK FEJBZBT.

csak visszaéléseket lennének hivatottak megszüntetni,

a földesúri jogot

s

jövedelmet, a

alig csökkentik. Szinte csodálatos,

megyei tekintélyt hogy az annyira

korban annyi nyugodt mérsékmondhatni, bölcseséget mutat a plebejus.

izgatott s szenvedélyes letet,

De

a diaeta

már

egy,

még

hajlandó a

maga javára

nyira a parasztot sérti

hanem a

St

ennyi jogot sem ád.

élvezett jogot, a

elkobozni.

—

legalább

nagyon Ez már nem any-

hivatalviselést is

az

még nem

tanult deákul,

jobbraódú, törekv városi polgárságot. Most

ez lép ki a síkra folyamodással, kéréssel.^

Ök már forradalmibb nyelven beszélnek, de azt nem a francziáktól tanulták, hanem még József császártól. Minden törvénynek czélja a közjó, nem pedig az egyeseké, a többiek kárával. Ha e kelléke nincs meg, nem igazságos és nem is érvényes. Mert az állam nem ruházhat senkire oly jogot, melyet a mindnyájunkat egyenl jogúvá tett természet megtagadott, hacsak nem a mennyiben a közjó elérésére szükséges, így a törvényhozó hatalom, mely bölcsességet követel, többre,

van

a

bízva.

végrehajtó,

melyhez energia

De mindegyik

kell,

túllépne hatáskörén,

egyre

ha e

résznek kedvezne az egész rovására.

Pedig ez történnék meg, ha a tisztségek betöltésénél csak származásra volnának tekintettel.

Fenyegetznek circumspectus" az

autokratia

is

forradalommal, de

által

nem

„prudens et

„Az ilyen, a polgárok számosabb osztálya

létükre,

francziával:

Nyomtatásban is megjelent. Reflexiones cunctorum Hunnon nobilium adversus illud diplomatis punctum* quo nativi etiam patriae filii, non nobiles ab omnibus publicis ^

gáriáé civium

officiis

excludendi decernuntur.

nyomatták.

1790.

Német

fordítását is ki-

165

REICHENBA.OH ÉS TEMESVÁR.

ellen hozott constitutiók voltak

mindig a nagy forra-

dalmak elidézi. Új példát mutat erre a 13 amerikai tartomány, kiket az egy Franklin tanácsa és munkája szabadított fel a

k

kemény angol uralom

alól."

a diaetához fordulnak, de a legtöbb város, Pest

példáját követve, egyenesen a királyhoz fordul folya-

modásával, így Rozsnyó,

Újvidék,

Temesvár, Nagy-

várad, Eperjes és Korpona.^

A

szeptemberben határoz.

király

„A

polgári

minden hivatalra képesnek

parasztosztály

és

nyilvání-

tandó, úgy a helytartótanácsnál, mint az udvari kanczelláriánál. Hivatalban és közszolgálatban fontosabb

a képesség a születésnél. Az nincs

is

armalisták

pedig, ha

hivatalképesek

birtokuk, feltétlenül

Azonkívül nevemben biztosítani kell

ezt

bárhol.

a két osz-

hogy Én

kellen rendelkezem a fell, hogy a kamarai, bányászati, posta, harminczad stb. tisztségeknél kell tekintet legyen reájuk. Azok be-

tályt

arról,

töltése úgyis tisztán akaratomtól függ."*

Mivel pedig a polgár- és

parasztosztály

,

már rég

nem is kell errl külön propoHa azonban a rendek ezen gyakorlat ellen felszólalnának, „majd eladom nekik követelésük méltatlanságát és gondom lesz arra, hogy a polgári és szolgál az országban, sitio.

parasztosztályt a legerélyesebben támogassam".

Már

arra

is

gondol a király, hogy idvel több

városnak legyen követe a diaetán. Ebben a pontban tehát

sokkal radikálisabb

Hajnóczynál ^

nemcsak Yaynál, hanem

is.

Valamennyi folyamodás egybehangzó, csak az

más. Dátumra az els köztük Pesté, tinek tekinteni. (Aug. '

kfir

Da ohnehin

abhangt.

aláírás

és igy azt kell az erede-

8.)

derén Besetzung lediglich vOn meiner Will-

HARMADIK PEJEZET.

166

A polgárság hálás és ragaszkodó A szabadkmvesség akkori vezetje,

is

irányában.

Aigner, Lipót-

módon

rendet akar alapítani a polgárokról, kik minden

tanúsítani akarják az uralkodó iránti hségüket.^

Hálás a paraszt

is.

A

szepesi lázító irat

tud a

is

porosz machinatiókról és az országgylés oppositiójáról.

Szerinte Leopold bosszút

^

akar

állani a

nemes-

ségen, mert az a porosz alá adta magát. Az ország-

gylésen pedig a nemesség nem akarta t elismerni királyul, míg belé nem egyezett, hogy az úr a paraszta király beleszólása nélkül, úgy nem bánhat, mint barmával. Sejti a nép, mi történik, de árnyalatot nem tal,

lát,

csak a szélst, túlzót ragadja ki belle. Mihelyt az országgylés

nemesi jogot,

jog

alatt

szabadság

csak

nemcsak a

értette, ellentétbe jutott

alatt

tulajdon királyi

csak

akarattal,

nemcsak az ország érdekeivel, hanem a koron kodó eszmékkel is. Szent volt

Parisban

is

a

kiváltságát

ural-

akkor a szabadság neve mindenütt

s

örvendettek annak, hogy a szent genius

Magyarországon is kibontja szárnyait. A megyék felirataiban, a nagy országgylési beszédekben sohasem hiányzik a hivatkozás Európára, a nagyvilágra.

De ha

csakugyan a középkori elnyomás takarózik a szabadság leplével, rokonszenvre nem számíthat. Ha tovább

itt

is

a király képviseli

itt

a haladásnak, polgáriasodás-

nak eszméjét, akkor is, midn a nemzet nincs elnyomva, hanem szabadon, souverain módon nyilatvan József eljárása, nemesség ellenére akarta a népet boldogítani.^

kozhatik, akkor igazolva

'

*

'

ki

a

Déghi levéltár. Jó újság a parasztok számára. Kazinczy László jún. 22. Néha-néha, majd hogy a nya-

BEICBBNBACH ÉS TEMESVÁR.

Ezen helyzetbl

folyt ós

nem tartalmának

ennek,

köszöni jelentségét a „Bábel"

167

mely ekkor

röpirat,

meg.

jelent

írója

Hofmann

német nyelv

Alajos, kit József a

tanárának nevezett ki az egyetemhez, a kivel, mint a

szabadkmvesség koztunk.

egyik'_ nyugtalan

Már 1789-ben feKsmerte

elemével,

már

hivatását,

talál-

érezte,

hogy nem az egyetemre való; politikai pályára kivánt lépni mint titkos kém. Most is a denuncziálás igazi

—

eleme.

A

diaetát

Európa eltt denunciálja. Az a szabad-

ság örve alatt Bábel tornyát neve.

A

építi,

innen

müvének

magyart denunciálja királya eltt, hogy

el

akar szakadni, idegen, porosz segítséggel. „Oly kabi-

mely egy id óta abban az hogy zavaros fej alattvalók minden lázadásának kedvez."^ A nagy josephinus és

nettel

lépett

alapos hírben

alkuba,

áll,

szabadkmves likusok eltt. poroszszal.

denunciálja a protestánsokat a katho-

k

Fkép

testáns állam

összeköttetésben

állanak

Az pedig már mégis lép szövetségre

sok,

—

a

hogy négy pro-

társul

meg

csak a

törököt fogadta be.

Komoly csak az a azt ajánlja, legyenek

ságra, különben

k

is

része,

nagyobb

melyben a rendeknek tekintettel

úgy járhatnak,

a

polgár-

mint franczia

rendtársaik.

Mindeddig csak az ellenzéki hazafias irány jutott valya ki

nem

tör,

olyan híreket vagyok kintelen felöletek hal-

Törvények, melyeket a kutya is megugatna, p. o. hogy csak magyar ételt szabad legyek fzni, hirdettetnek felöletek.

lani.

—

Az

egész Nemzet Betsületét gonoszan rontó híreknek vége

vetdjék. Kazinczy levelezése. II. 75. ^ Hertzberg diplomatiai úton panaszkodott a röpirat

ellen.

|

HABHADIE FEJEZET.

168

szóhoz, mint a szószéken,

úgy az irodalomban

ez a támadás kétszeresen bántó volt.

A

is. így többség már

csalhatatlannak kezdte magát tartani. Pestmegye, mely

a

censura jogát magához

ragadta,

el

is

tiltotta

a

könyvecskét. A mint Leopold hall errl, azonnal elrendeti a tilalom megsznését. Tudja, hogy Hofmannvaló

tól

és

Jacobynak,

tulajdonítja a tilalom

sokára

még egy

melyben

a

brandenburgi

kieszközlését.

^

követnek

Hofmann nem-

röpiratot adott ki „Ninive" czím alatt,

állításai bizonyítására az

német

zetet közli deákul és

els diploma-terve-

fordításban.

Mindez inkább csak erkölcsi hatalmat képviselt, Míg a király el van határozva

mint politikai ert. arra,

hogy a parasztságot rá nem szabadítja az urakra,

a irendeknek taüiok.

A

nem

igen kell a franczia példától tar-

röpiratok támadását komolyan vették ugyan,

de valóban inkább csak kémlel szolgálatot

teljesí-

tett az.

st dönt

Sokkal nagyobb,

szerepet

szántak a

nemzetiségi kérdésnek, különösen pedig a szerb nép-

nek és a görög nem egyesült vallásnak. is,

Emlékezzünk, min súlyt helyezett erre Hajnóczy mennyire számosnak, harczosnak, de egyúttal gaz-

dagnak

is írja le

Mióta

Kollonics

betelepedett,

^

e nemzetet.

a

rendszerének

bécsi

udvar

uralma

alatt

ide

a magyar természetes

Levele Ferencz fherczeghez dátum nélkül. Kitnik ebbl, röpirat a király tudtával készült. Dites également á

hogy a

Hofmann, quil fasse répandre en Hongrie des exemplaires du papier hongrois, que je lui ai fait imprimer pour les villes, sans qu'on saehe, que cela vient de lui, mais que pour celles pour les paysans il attende encore a les répandre, assurez le que j aurai

sóin de

lui.

RBICHENBACH ÉS T£MESYÍIt.

ellensúlyának

tekintette.

Kiváltságot

169

adott

de

neki,

törvényes jogot nem, mert az közelebb hozhatta volna

a magyarhoz. Berendezte egyházát, nagy hatáskörrel ruházta

fel

fpapját, szervezte katonaságát,

hogy az egészet kezében tarthassa. akkor

is

A

de úgy

még

ráczok

a magyarok ellen harczolnak,

mikor Nagy

ket

nyerni. József

Péter czár Rákóczi részére akarja

midn 1768-ban beutazza területüket, észrevak gylöletüket a magyar ellen és feljegyzi, hogy ennek politikai következései is lehetnek. Most ennek elérkezett az ideje. Putnik Mózes karlóczai metropolita Bécsben járt több püspökkel, hogy kieszközölje meghívásukat a diaetára. A király beleegyezett, a meghívók is elkécsászár

veszi

szültek és

még

a

prímás

sem

tett

akadályt.

kanczellária arra figyelmeztette a királyt,

midn

fogadás a diaeta dolga és most

fel

a

hogy a be-

a diplomához

fognak, csak zavart és halasztást okozna.

Putnik halála sürgsnek tüntette

De

(Jún.

16.)

utódjának meg-

Ehhez pedig, a Mária Terézia declaratoriuma szerint, nemzeti congressusra van szükség. Máskor éveken át is kihúzták a metropolita választását; elég ha administratorról gondoskodtak. Most a magyar kanczellária és a haditanács együttesen, már július 4-én elterjesztést tesznek arról, mikép és hová rendeltessék ez az ülés. Július 7-én pedig a legválasztatását.

gyorsabb stafétát küldik b. Schmidfeld altábornagyhoz Temesvárra: jöjjön azonnal Bécsbe, a congressus mellett

fogja betölteni a

magyar

királyi biztosnak mél-

tóságát.

Mennyire beletalál ez a sakkhúzás az egész akkori udvari politika módszerébe, arra nézve teljes tanúságot tesz Bujánovics véleménye.

a legnagyobb örömmel

HARMADIK FEJEZET.

17Ö

hallotta, hogy a nem egyesültek elismerik a pápát, oly módon, hogy az nevezi ki metropolitájukat, ez meg a többi püspököt. így semmi akadálya annak, hogy ket teljes jogú polgároknak befogadja az ország.

Az akatholikus

párt és

velk

az

egész

udvarellenes

mozgalom, mely oly veszélyes terrorismust ezzel mindenkorra meg van semmisítve.

A

terv és az

fpapjainak

eljárás

mve,

nem

ki,

fejt

a nemzetnek,

nem

is

meg. legnagyobb valószínség szerint az egész Balassától indul ki. Öt mélyen sértette a magyar kanczellária volt

azt felülrl állapították

A

és gr. Zichy eljárása, kik elejtették, a többi kir. biztost,

kik pedig szerinte

tartották.^

ellene hangzottak a

viszonyait

nem voltak

A megyegyléseken, jól

ártatlanabbak nála,

az országgylésen

legersebb vádak.

ismerte, sok

A

déli

összeköttetése

is

vidék

volt

ott,

tle várhatták csak emelkedésüket, mindenrl értesítették. A szerb nemzet felhasználása a korona autoritása mellett, a magyar nemzeti mozgalom ellen, nemcsak a királyi hatalmat ersíti, hanem, mint bizhívei, kik

tosan remélhette és mint be

is

következett,

neki

is

nagy és fontos hivatalos hatáskört biztosít. Magára Leopoldra nem maradhatott hatás nélkül a diaeta viselkedése jún. 15-én, mikor szóba sem állottak vele, .,a legkisebb dolguk is nagyobb lévén annál". A magyar katonaság forrongása, az összeköttetés a poroszszal, a

alázó

követelései,

diplomának a királyi hatalmat

mind

szükségesnek

mutatták

le-

a

magyar rendek tárgyi és személyes ellenzékének megtörését. Már július 3-án kilátásba helyezi a protestánsok mellett a görögök kielégítését ^

is.

Terjedelmes válaszirata Zágrábm. vádjaira,

tanácshoz.

a

liel}i;artó-

REICHENBACH ÉS TEMB8VÁK.

Ezekbl

171

a haditanács külön

folyt

elterjesztése

4-én. Mert noha feladata az volna, hogy a magyar kanczelláriával együtt tárgyalja a szerb ügye-

július

ket és történt

is

közös felterjesztés,

nem

tartja taná-

csosnak ezekrl a magyar kormányszékkel nyilvánosan tárgyalni.^ Mivel

még nem

jött

el

az

ideje

annak,

hogy a magyar rendekkel szemben komolyan érvényesítsék a királyi tekintélyt, most csak azt adja el,

hogy a szerbek régibb privilégiumait az államkanczellária állította ki és volt részükre

„A felségtl

ság.

függ,

nem

külön udvari ható-

lehetne-e a klérust és a

népet ennek visszaállítása által megnyerni, kik úgyis

külön országra, a Bánságra törekszenek. Kívánságaikat küldjék ide és így elejét vennék a lehet össze-

ütközésnek felséged hozzájárulása és a rendek bizonytalan elhatározása közt."

A

congressust azonban elhalasztandónak

tartja

a

koronázásig, vagyis, míg nincs eldöntve, kapnak-e

a

fpapok ülést és szavazatot a magyar király már júl. 7-én azt határozta, hogy

A

diaetán.

a

congres-

megtartják Temesváron, biztosa pedig Schmid-

sust

feld lesz.

Bécsben

Hosszabb tanácskozások után, melyekben a püspökök is résztvettek, végre júl.

idz

21-én kiadja a király a

Ezek

dönt

rendelkezéseket.

választása a gylés végére marad, a többi tárgy elintézése után. A választásban részt vesznek az erdélyi és bukovinai püspökök is, de a világiak nem. A belgrádi püspök is megszerint

a

metropolita

hívandó. Külön meghívandók Papilla és Szecsujácz gör.

nem *

egyesült vallású tábornokok.

A

congressusra

a

In eine öffentliche Sprache einzulassen nicht für rathsam

befunden.

HABHADIK FEJEZET.

172

papi, nemesi, katonai és polgári választ.

A

Azt hivatott feltüntetni, hogy és

nemcsak egyházi ügyekrl

A

rend 25

—25

huszonöt földesúrnak a részvétele itt

tagot újítás.

csakugyan nemzeti

lesz szó.

király a congressusnak teljes szabadságot

enged

kivánságai nyilvánítására. „Szabadságában álljon mind-

mi az egész nemzetnek, aztán külön az egyházi, illeti, vagy azt, mi által az egész nemzet, vagy annak egyes rendje sértve azt,

polgári és katonai rendnek javát

érzi magát, bátran eladni,

tartozó tisztelettel "

de szerényen, az irántunk

^ .

B. Schmidfeldnek, mint m.

kir.

biztosnak, instruc-

a kanczellária, illetleg Pászthory dolgozta

tióját

Abban

tehát

nem

nyilvánulhat

ki.

semmi haza-ellenes

A congressus czéljául^ a nemzet kívánságainak és ügyeinek tárgyalása és a metropolita választása van kitzve. Mindezeket illetleg a király majd tudatja akaratát az elnökl biztossal. A követeken kívül senki sem léphet be, a nemzeti ifjúság sem. Külön conventiculumok tartása nincs megengedve. Egyebekben a régi rendhez tartsa magát, mint azt az elbbi ülésekben foganatosították. A kir. biztos

törekvés.

köteles jelentéseit

a

kanczelláriához

küldeni.

ír

is

oda hivatalos jelentéseket nagy késn, a bizalmasokat azonban gyorsan elküldi a haditanácshoz.

Már a congressusi választásoknál mindenütt a külön terület,

a Magyarországtól

Midn

b.

ülést,

ez

Területül

való elszakadás a jelszó.

Schmidfeld szept. 1-én megnyitja az a

követelés

maga a

kir.

els

azonnal hangosan nyilvánult biztos

1

Kancz. levéltár. 10233.

'

Illyrischer National-Congress.

kijelölte

a Bánságot,

BEICHENBACH ÉS TEMEBVÁB.

173

mely még úgy sincs törvényesen visszacsatolva Magyarországhoz.

Fel

is

terjesztette a

nemzet kivánságai gyanánt: a

külön területet és igazgatást; a vallás törvényes szabadságát; az egész katonaságnak a katonai igazgatás alatt

maradását; a más területen lakó szerbek törvé-

nyes egyenlségét más vallású polgártársaikkal/ végre

Sándor fherczeg megbízását területük kormányzásával.

Minderrl csak október 1-én értesíti a kanczelláriát. Az els öt napot (aug. 26-tól szept. l-ig) különösen a kedélyek kikutatására fordította a tábornok, milyen a hangulatuk egyáltalában és milyen minden rendé különösen. Mik a kívánságaik és sérelmeik? Vájjon az elbbiek az egész nemzet javát czélozzák-e, vagy egyoldalúak, a többi rend kárára valók- e? Sérelmeik hü és engedelmes, vagy pedig nyugtalan és állhatatlan alattvalókra vallanak- e?

Megnyitó

beszédében a lehet gyors befejezést

sürgette, költség kímélése czéljából. Aztán a tárgyalás rendjét állapítván

meg,

kijelentette,

tárgyalják, mi az egész nemzetet

hogy elször azt

illeti,

egyes rendek ügyeit. Mivel pedig az java a f, egyetértésre szólította

Másnap az

fel

csak aztán az egész nemzet

az ülést. (Szept.

érseki administrator, Petrovics

vári püspök, szólott

elsnek.

A

1.)

temes-

királyi összehívó ren-

delet felolvasása után mindjárt azt a kérdést tárgyal-

ták: mily

módon kérhetné

az

illyr

és

oláh

nemzet,

privilégiumai sérelme nélkül, külön consistentiája alapítását

*

kir.

meg-

felsége örökös tartományaiban.^ Hosszú

Die genöthiget sind noch unter der hungarischen Ver-

fassang noch ferner zu verbleiben. *''

Érdekes a consistentia szó megegyezése a magyar dip-

HABUADIK FBJEZET.

174

hogy a nemzet vezetésének és

vita után elhatározzák,

berendezésének e privilégiumokon

kell alapulniok.

A

fentebb említetteken kívül kérik külön kormányzatuk

Bécsben pedig illyr udvari kanczellária neve alatt olyan hatóságot, mely nemzeti és egyházi jogaikat oltalmazza. Ezen az ülésen még nem fejezhették

felállítását,

be, mert többen felszólaltak ellene.

Több latát.

ülés után 6-án felolvasták a

De

mivel most

szóltak

is

elégedetlenségemet az idvesztegetés

gettem ket, mert ha

meg nem

felírás

javas-

„kifejeztem

ellene

fölött, sietésre sür-

egyeznek, elrendelem

a feloszlatást".

Végre 7-én német és

nyelven felolvasták a

illyr

Egyhangúlag elfogadták, de még hozzátették, hogy az illyr nemzet nagy része Magyarországon és melléktartományaiban, saját hibá-

, nemzeti

ján kívül,

javaslatot*.

parasztsorsra jutott

és

ezt

különösen

is

ajánlják a királynak.

9-ikén a biztos

újra

felolvastatta

kérdezte, beleegyezik-e mindenki.

és különösen a

mánya

e

munkát és

„Erre a nemesek

magyar királyság alkotmánya és kor-

alatt állók,

de fképen Tököly Szabbás, kit az

hogy a leend területen kívül es részre az illyr és oláh nemzetre nincs kell tekintet benne. Még egy szakaszt minden királyi jótétet kérnek tehát, mely szerint hálával fogadnak, ha a Magyarországon él részt aradmegyei község küldött

ide,

eladták,

k

nemcsak privilégiumaiban, hanem az ország systemájából folyó javaiban

is

megvédik." Ezt

így terjesztette fel a

lomajavaslat azon pontjával, röl

van szó.

kérelmet,

is

bevették és

egyúttal

eladván

melyben az ország függetlensé-

BEICHEXBACH ÉS TEHESTÁB.

a királynak a nemzet húségét

175

a császári ház iránt

és a követek jó és rendes viseletét.

nem

Azóta 27-ig

egyes rendek

volt ülés, csak az

kivánságait és sérelmeit összeíró küldöttség folytatja

munkáját Papilla generális alatt. A kegyes kir. választ minden községben kihirdetik, okt. 3-án pedig hálaistentiszteletet tartanak és könyörögnek a király életéért. Mellékelve van az ünnepélyek leírása, Schmidfeld

Mindkett a legnagyobb

és Petrovics beszéde. litást leheli.

zást tesz a

loya-

Az administrator félre nem érthet czélmagyar ügyekre is. „Látjuk, mi követke-

zésekkel jár az egyenetlenség és túlzott követelések

koholása más

Egyben azonban egy

nemzeteknél."

hajóban evez a magyarral. Szerinte: „Európa legnagyobb része gylésünkre függeszti szemét és türelmetlenül várja congressusunk aratását.*^

Nincs ellenben mellékelve Szecsujácz generális beszéde, melyet az „beavatottak körében"

még

a con-

Ez a legersebb és legigaztalanabb vádbeszéd a magyar ellen, úgy hogy gressus megnyitása eltt

mer

Bábel

a 4 millió

hízelgés hozzá képest.

engedi

a 2

illyrt

területet tett

Ellentétbe

millió magyarral.

mveltté, ez a magáét

Amaz imádja

át.

fellázadt.

tartott.'^

Amaz

is

lakatlan

pusztulásnak

uralkodóját, ez minduntalan

Pedig Ausztria

emberekké. Az utasítás

tette tiltotta

ket

orangutangokból

conventiculumok

tását; ezt pedig titkon tartották; kinyomatták.

biztos tehát

Nem

nem

felelt

állítja

meg

A

tarkir-

utasításának.

mellékli Tököly Szabbás szept. 9-iki beszé-

dét sem, pedig azt

1

Kancz.

*

Ismerteti Ballagi

lev.

is

kiadták.

Ebben pedig a derék

13391.

Géza

i.

m. 540—550.

HAEMADIK FEJEZET.

176

hazafi teli,

nemcsak a már

hanem

tiltakozik a

egyúttal,

bírt

jogok megersítését köveSchmiedfeld

mit

Bánság elszakítása

bekebelezését

is

csak beszédje egyik és épen említi,

ellen,

Midn

óhajtja.

st még a

tehát

nem

elhallgatott,

Szerbia

kir.

biztos

legfontosabb részét

határozottan ferdít.

Annál gyorsabban és bizalmasabban értesíti a haditanácsot. Már szept. 4-én megírja, hogy aug. 29-én megkapta azt az írást, mely bebizonyítja, hogy a magyarok valóban érintkezésbe akarnak lépni az illyr congressussal és megnyerni a disunitusokat.^

Nem

tudja,

hogy két püspök hogyan és több nemes követ jelenlétében „meglehets érdekldéssel olvasták".^ Mihelyt, titkos úton megkapta ezt jött ide az írás,

de biztos,

a correspondentiát, mindent megtett,

hogy az

illyr

nemzetet, az ilyes, mostanában az államra nézve veszélyes kívánságtól eltérítse.

meglesz törekvésének Szept. 15-én

Néhány nap

alatt,

remény,

teljes sikere.

már többet

írhat.

Nem

mulasztja

el,

vett titkos utasítása értelmében a sziavon és bánsági

határrvidéken titkon megtenni mindent arra nézve,

hogy a nem egyesültek bármin csekély összeköttetése a magyarokkal azonnal tudomására jusson. A magyarok szándéka az iliyrek megnyerésére világos. A püspökök és a nemesek hajolnak is erre, mert egészen megfelel érdeküknek. De a püspökök elnyo-

mása

alatt

nyög

világi papság, a

katonaság és pol-

gárság legnagyobb része napról-napra jobban elfordul a magyaroktól

s

h

az uralkodóhoz, különösen mivel

Ez az írás: Reflexiones quoad praeconceptum nonnuUarum Graecae nationis hominum reliquo Santis Hung. Corpore '

separare ac peculiarem statum consituere volentium. *

Mit Ziemlicher Theilnehmung.

BEICHENBACH ÉS TEHESYÁB.

177

hogy a püspökök a nemesekkel egyetértve

látják,

Magyarországgal akarnak egyesülni.

Lehetleg

útját

annak

állja

vidék bekebelezését elhozzák.

a királynak,

9-én

irt

hogy a határr-

is,

Hivatkozik

Lacy tábornagynak

arra,

mit

és

gróf

Coblenz miniszternek. „Excellentiádat újólag alázatosohase

udvari

és

nevezzék

úgy

kell Itt

E

hanem

magyarral,

ezt

pedig

minél

út

marad

hátra,

Csak ez az

bizto-

kormányszékkel

külön

a Bánságot,

hatósággal,

ki.

mindent, hogy ezt a nema

egyesítsék

részükre

sítsák

meg

tegyen

san kérem, zetet

hamarább vagy pedig

hagyni ket, a mint vannak."

tehát nyílt

van Magyarország ellen. hogy ezt nem a hadi-

pártütés

levél egyúttal világossá teszi,

tanács

maga

hanem

része van benne az egész magyar kanczellária van Igazán nagy actio ez, Kaunitz szel-

intézi,

bécsi kormánynak. Csak a

belle kizárva.

Az

lemében, a reichenbachit kiegészít. telte el

kifelé szige-

Magyarországot; emez az országban van hi-

vatva elszigetelni Magyarországot.

Mindezekben ers

szél fú

az 1848-iki vihart elre

;

megjósoló.

Maga a

sem marad

hátra.

Szeptember 17-én

kéziratot intéz biztosához, melyet a

magyar kanczel-

király

láriával is közöl.

Igazi

örömmel

értesült

a

nemzeti

congressus minden tagjának „rendes, szerény, okos és becsületes"

viselkedésérl.

Különös gyönyörségére

van az a bizalom, melyet a nemzet atyai érzelmébe helyez. „Biztosítsa nevemben az egész gylést és

annak

minden

egyes

tagját,

egyike lesz legszorgosabb

elttem

hogy

tiszteletreméltó és az egész

Marczali: 1790—91. országgy. U.

élethossziglan

törekvéseimnek, hogy

az

monarchia körül 12

HABMASIK FEJEZET.

178

annyira érdemes nemzet e bizalmának teljesen meg* feleljek."

n^

„Császári koronázásom után és akkor

végbemegy a magyar

legels foglalkozáhü és elttem oly becsben álló illyr nemzet minden kérésének s kívánalmának pontos Már elre is számíthat arra, hogy átvizsgálása. királyi

is

saimnak

egyike

lesz

a

mindazt, mi igazi

javát

elmozdíthatja,

megkezdem

és végrehajtom, a mennyire a körülmények engedik.

Ehhez

els sorban a

tartozik

felállítandó külön udvari

kormányszék, mely a nemzetet állandóan

képviseli,

jogait és kiváltságait fenntartja, vallásának törvénye-

ken szabad gyakorlatát biztosítja és hivatalból gondoskodik mindenrl, mi igaz jólétének megalapításához és gyarapításához mindjárt, vagy egymásután véghez vihet." „Mindezt jelentse ki nevemben elre

is,

ünnepé-

lyesen a congressusnak. Általa pedig az egész nemzetet biztosítsa oltalmamról,

kegyelmemrl és

folytonos

honatyai gondoskodásomról."

Ez

volt

az

a királyi válasz, melyet

mindenütt

és mely végs elragadtatásra bírta a magyar király ebben nemzetgylésnek ismeri el a congressust nemzetnek a görög nem egyesülteket és máris leköti szavát arra nézve, hogy külön a magyar kormánytól független hatóság alá

kihirdettek népet.

A

;

helyezi.

A magyar

országgylés vezeti tisztában voltak a hogy a polgári

szerb kérdés fontosságával. Láttuk,

jogoknak a görög hitekre való kiterjesztése fel volt véve a programmjukba. A tiszai kerület már augusztus 11-én kész a polgári jog megadására. Ugyanakkor, mint Bujanovics értésüléseibl tudjuk, a szabad-

179

REICHBNBACH É8 TEMESTÁB.

kmvesek sére.

De

törekszenek a szerb testvérek megnyeré-

Bujanovics

rt

áll;

is

levelez a

fembe-

rekkel.

A magyar

nemzet és a központi kormány

aránt iparkodik e fontos tényez megnyerésére.

senyben, mint a congressus

egy-

A

mutatja,

lefolyása

ver-

Bécs

gyzelmet arat Buda fölött. Ennek pedig tárgyi oka az, hogy az akkori alkotmány mégis csak arra nézve vonzó, kit jótéteményeiben részesít a fpapra teljes

:

és földesúrra nézve.

még

A

az alsó papságot

katonát, polgárt, parasztot, de is

inkább

eltaszítja.

Személyes

oka pedig az, hogy maga a magyar király, úgy is mint a katonaság legfbb ura, egész tekintélyét Bécs mellett veti latba, Buda ellen. A magyar diaetával illyr

diaeta

áll

szemben.

Az országgylés

~^

rendjei

a három bánsági

fogadták

megadták

az

ülés és

mindjárt

megyét

kezdetben beköveteiknek

és

Temesmegye

szavazat jogát.

ezért szeptember 14-én kifejezi

háláját

és

egyúttal

kifejezi aggodalmait a keblében tanácskozó gylés ország-

törekvései fölött.

ellenes

Diaetának

nevezik,

diaeta Magyarországon csak egy lehet: a szabad zeté. Jelenti,

hogy az 1741.

Bánságot, már

pedig

nem-

14. ellenére követelik a

stafétát is küldtek e kéréssel az ud-

varhoz.

„Ez a kérelem pedig nemcsak a természetes méltányosságba és a hazai törvényekbe ütközik, hanem még a politikai elvekkel is ellenkezik. A muszka ház ugyanis

egyre

tartomány

közelebb

kiszakítása

és

tolván e

osztrák vagy belföldi kézre jutása

mes

lesz

nézve.

A

felénk

nemzet

határait,

e

kormányának

mindig

veszedel-

úgy birodalmunkra, mint az osztrák házra vallási kapocs, a hit és eredet azonossága, 12*

'

HARMADIK FEJBZBT.

1^80

végre

erkölcseik

fogják vonni.

mindig

hasonlósága

oroszhoz

az

*^

Schmidfeld

hogy

Tndjuk,

utasításán.

túllépett

több püspök és nemes ellenmondott a kiszakításnak

hogyan jöhett mégis létre a határozat? A nemesek panaszkodnak, hogy Schmidfeld börtönnel fenyegette ket, úgy kényszeritette ket alákir felségének írásra. Egyenesen kimondta, hogy hogy a Bánság kiszakítását kijelentett akarata, követeljék.^ Ennek valóságáról meggyzdött a megye. Torontál megye panaszkodik, hogy az ottani nép már megveti a megyét. Minden ügyét, az úrbérit is a

congressus

elé terjeszti.

Más

megyék

koznak. Hontmegye már augusztns 17-én

nyilat-

is

felirt,

hogy

ne Schmidfeld legyen a biztos, hanem magyar ember, a politikai rendbl, mert ott nemcsak a metropolita választása íorog szóban, hanem más ügyek is.^ Zichy akkor Bécsben van és nem mulasztja el a felszólalást.

hogy a

Kéri a kanczellárt, adja

királyi biztosnak

el

hagyja meg,

kizárólag az egyházi ügyekre

és

a felségnek,

ket ket a

szorítsa

térítse

el

magyar alkotmánynyal ellenkez tervektl. Veszedelmesnek tartja ezen nemzetnek, mely az utolsó török háborúban annyi kárt okozott az államnak, túlságos terjeszkedését.^

V

A muszka szövetség mindig népszertlen volt nálunk. koronát üdvözl egyik vers igy szól Józsefrl; -

*

Roszhit oroszon kívántál simulni, Mikor hatalmadat kívántad tágulni.

Ea cum

expressione,

pressa valuntas '

*

A

ist,

quod quippe Regia

S. Majestatis ex-

ut Banatus excorporatio postuletur.

Kancz. levéltár 12435. szám. Czélzás arra, hogy a törökök 1788.

szén

történt beütése

KEICHEKBACH ÉS TEMBSVÁB.

ugyancsak tisztában

PálflFy

De mégis

naivitásával.

181

lehetett a felszólalás

megtette

a

felterjesztést.

A

király azt válaszolta, hogy a helytartótanács ezentúl semmikép ne avatkozzék az illyr „országgylés** dolgaiba.^ Magyarország megcsonkítása határozott szándék gyanánt tnik el.

Történeti perspectivából nézve, egészen a száz év eltti állapot képe

tnik

elénk. Akkor, Kollonics befo-

Magyarország

lyása alatt, ugyanakkor, mikor

mányát

végbe megy

megersítik,

tása a leopoldi diploma

légiummal

akkor

is

való

által és

letelepítése.

alkot-

Erdély elválasz-

a ráczoknak

privi-

Magyarország

még

hogy szétbon1790-ben pedig, éppen midn

oly veszedelmesnek látszott,

tásából állami elv

lett.

a nemzet állami létének teljes kivívására akarja használni egységét, újra figyelmeztetik, hogy

az

sem

alap

oly

áll

biztosan,

hogy

reá

fel-

még

ez

építeni

lehessen.

mködése

Balassa egész tessé teszi, terjeszti.

A

hogy aknamunkáját Horvátországra is kihorvát nemességnek a magyarhoz csatla-

t

kozása buktatta és Verhovácz látta

és egyénisége természe-

meg. Zichyn kívül tán Skerleczet

püspököt gylölte legjobban, bennök

már auguszhogy Horvátországból új követek

személyes ellenségeit. Bujánovics

tusban ki

is jelenti,

kellenének.

Az

egyik, Bedekovics,

Lukavszky, néma,

szavát

sem

süket,

hallani.

a másik,

Balassa zág-

alkalmával "oláhok voltak a vezetik és aztán együtt raboltak

velk. *

dass

Wird selbe

die Eanzlei der Statthalterei zu

sich

für

Dlyrischen Landtags

14485 szám.

verstehen gebén, keine Weise in die Gescháfte des mischen solle, nochj dürfen Eancz. Ler. hin

HABMADIK FEJEZET.

182

rabi levelezje, Szentgály kamarai

titkár,

augusztus

31-én azt jelenti a megyegylésrl, hogy várta az

indítványt

ott mindenki tartománygylés hirdetésére és

Magyarországtól való elválásra.^

E

czélra azt kérnék

felségétl, állítson fel az országban tanácsot, mely

csupán a volt,

kanczellártól

de az ülésen

függjön.

még sem

Mindenki mellette

szólalt fel

senki.

Azzal

még sem foghatnak a bánus nélkül.^ Erddy tehát még sem állott be a eldje kész eszközének. A horvátot még sokkal több mentegetztek, hogy ilyenhez

kapocs fzte a magyarhoz, semhogy az

ily

elkülöní-

tési törekvés tartós sikerre számithatott volna.

Ki

kell

azonban emelnem, hogy semmi

nyomát

nem találtam az oláh nemzet felülrl való izgatásnak. Az még szervezetlen, kiszámíthatatlan tömeg. Ilyenféle pusztítások

elidézése mégis távol

állott

lelkületétl. ^

Um

^

Balassa

in solcher sich levéltár.

von Hungem

in separiren.

Leopold

NEGYEDIK FEJEZET.

A el rövid

így borult

fordulat.

id

a magyar politikai

alatt,

égnek tavaszszal még annyira tágas, derült láthatára. Elbb szinte semmi sem látszik lehetetlennek, elhihetetlennek; most kérdés, megtarthatják- e a nemzet mit a császár utolsó

részére,

min

neki. Kitnt,

hanem

akaratában

politikai hiba,

az ellenfél gyöngeségét

nem a venni

biztosított

saját erejét,

fel

a számítás

alapjául.

Egyes

ember

elbukhatik

oly

válságban,

egyszerre rettent szinteséggel feltünteti,

ság tátong közt.

akarata és müve,

Nemzetet

is

túl kell

azt élnie.

kodásba

ejti,

szándéka

próbára tesz az

talán

ilyen

min és

kivitele

válság,

És ha az egyest komoly egész

mely távol-

de

gondol-

életpályája megváltoztatá-

sára bírja az ilyen tapasztalás, minél inkább kell ma-

gába is

egy nemzetnek, melynek

szállania

még meg sem

él

tagjai

született generatiók boldogtalanságaiért

felelsek.

A

mint Leopold békét keresett a poroszszal, hogy

ez által minden

más nehézséget leküzdhessen, úgy

a nemzetnek közelednie kell a királyához, hogy egyszerre véget vessen új helyzete

Nem lés,

is

minden veszélyének.

kerülhetett ez nagy áldozatba.

a királyával való

egyetértés

A

kibékü-

vágya megvolt a

184

NEGYEDIK FEJEZET.

nemzet szívében.

Annál

több

is

az

:

óhajtás,

hogy

ismét legyen szeretett királya.

Nem vehet

puszta

phrasisnak,

legellenzékibb szellemek

ha a megyék

a

úgy Józsefhez mint Leopoldhoz intézett felirataikban a legersebb szavakban nyilatkoztatták ki, hogy a nemzet hagyományos

hsége

is,

és áldozatkészsége teljes

ragyogni, mihelyt helyre

fényben fog ismét

a törvényes

állapot

és

nyernek a nemzet jogos kívánságai. For-

kielégítést

nem

gács Miklós, kit

h

,e

núsítani,

áll

lehet túlságos loyalitással gya-

országról" beszél^ mely épp

úgy kész hogy diadalmasan térhessen vissza a hazába.^ Darvas Ferencz, a rendi ellenzék egyik feje „Magyar hajnal hasad" czím Leopoldot támogatni,

mint seit,

híres versét azzal fejezi be:

Ügy

Még

a szabolcsi esküben

dalminak fejedelem tegeti,

tehesd Leopold fejére koronád.

tartottak, iránt.

is,

benne van a

A Magyar

melyet annyira forra-

hség

a koronázandó

Kurír külön czikkben

fej-

mennyivel hségesebb a magyar királya iránt

más népeknél, mert nem kényszerbl, vagy érdekbl, hanem szive hajlamából hü. Ilyen húrokat egy lényegében annyira ellenzéki mozgalom vezeti nem pengethetnek, ha nem tudják, hogy a tömeg lelkében visszhangra találnak.

Ehhez az

általános,

a személyes hódolat szerte jutott.

meg Els

^

Fidele

*

Ab

volt

már

is

monarchikus érzülethez járul Leopold iránt. Hire világ-

állapítva,

intézkedései

t

midn

a magyar trónra

egészen anyja fiának mu-

Regnum.

optimo priacipe candida postulata. 20

— 21.

1.

185

A FOKDULAT. tatták.

A kik közelebb jutottak hozzá, a femberek, jósá-

gának, bölcsességének hírével betöltötték az országot.

Nemcsak a hivatalban állók, Pálflfy, Zichy, a prímás, hanem az olyan független, szabadgondolkodású, nemzeti érzés fúr is mint Széchenyi Ferencz volt. Jelmondata: „az alattvalók szíve a királyok kincse." melyet minduntalan emlegetnek, egészen megfelelt a kor sentimentális irányának.

Mai világban már nehéz elképzelni is, min hatalmasnak, egyenesen mindenhatónak nézték a királyt akkor. Az országnak, de minden egyesnek is boldogságát személyes tulajdonságaitól tették függvé. Az autokratia benne volt a lelkekben, még akkor is, és tán leginkább akkor

hogy

midn

küzdöttek

Külömben

ellene.

volna a királyi hatalom megszorítása annyi

lett

elszánt törekvésnek

legfbb czélpontja?

A

classikus

nevelés és a felvilágosodás irodalma egyaránt minden-

hatónak tüntette király,

ilyenné

és a császárság.

fel

az államot.

vált,

képére, a

Hyen

volt

franczia

a franczia

köztársaság

Nálunk pedig még mindig a király

képviseli az egész államot.

Voltak, a kikben József uralma

teljesen

megin-

gatta a dynastiához való ragaszkodást, a kik csak a trónkérdés radikális megoldásától várták a haza üdvét. Ezek „puhítása" mindjárt József halála után

megkezddött.

„Midn

a szent korona Budára érkezett, ezek

téntek. Esti 5 órakor

termébe

vitték, hol

tör-

nagy pompával egyenest a vár

a kormányszékek, sok vendég

s

több vármegyének követei összegyltek, tele boldogsággal azon, hogy a koronát ott

De midn támad.

A

mindjárt

kiállítják.

a nemesség nézegette, egyszerre nagy zaj téren összegylt nép nagy

rohammal beju-

NEOTEDIK FEJEZKT.

186

a vár udvarába, visszaszorította a katonaságot és

tott

a sokaság már-már feltolongott a lépcsn. Darvas tanácsos ellép a tolakodó nép és a katonaság csilapitására.

Bent ezalatt elhatároztuk, hogy a koronát

kiteszszük a vár erkélyére és onnét

Egy-

mutatjuk.

szerre roppant örömrivalgás és vivát

támad,

kiáltás

a lépcskön a katonákkal tusakodó nép visszavonul és azon Ígéretre,

hogy a korona három

napon

át ki

lesz állítva, egyszerre lecsendesült minden."

Ha

így imádják a koronát,

azért, ki méltó

annak

hogy fognak rajongani Pedig bátran mond-

viselésére.

hatjuk, bölcseségre, mérsékletre, lelki összhangra nézve

nem

volt

akkor a

földön

arra

méltóbb fejedelem

Leopoldnál.^

„Sokan voltak

ott

a fels

megyékbl

a Heves,

is

Abauj, Nógrádból. Beszédük, ítéletük merész este, Zichynél barátságos

beszélgetés

volt,

közben

de

kissé

engedtek." Ilyen barátságos

beszélgetések

aztán

folytak

az

egész diaeta alatt Zichynél, ki vagyonát egészen tönkre e

tette

költekezéssel,

és

a prímásnál.^

pártfegyelemnek nevezünk, igen ers

még okoknak nem

A

volt,

mit

de

ma

akkor

Mind általánosabban érezték á szükséget, hogy, az els visszautasítás után, közeledjenek a királyhoz. A frendek már július

igen

állott

ellen.

közepén sürgetik. Zichy csak azért nem tartja akkor

helyesnek, mert a prímásnak tulajdonítanák, az pedig

népszertlenné tenné az egész dolgot. létre is jött, mint láttuk, a

Az

érintkezés

béketanácskozásban való

részvétel követelésénél. Igen ellenzéki színezettel, de létrejött.

*

*

A

Éppen akkor, mikor Reichenbachban még

prímás levele Pászthoryhoz febr. 26.

Bujanovics.

187

A FOBDULAT.

magyar elszakadást

tokét kovácsolt a porosz a

törek-

vésekbl: a magyar diaeta, önszántából, királyának elismeri Leopoldot és mint olyannak ir neki a hagyo-

mányos alázatos stílusban. Tudjuk, hogy a frendek, éppen akarták akadályozni ezen az országbiró

elküldését.

felirat

és a primás

loyalitásból, meg^

egyik

Péter, a protestánsok és az ellenzék

lóbb vezére, emelkedett

fel szólásra.

Miután

beszéltek, Balogh

ellene

legkivá-

„Gyönyör beszéd-

már azért is szükséges, hogy megczáíolja az Európa szerte szállongó és terjesztett híreket a magyar diaetának és a nem-

ben"

kifejtette,

zetnek

hsége

Az „Uj

hogy ez a

felirat

fell.

instructió"

már kérdést

hogy király-e Leopold, kineveti a mot" és így végezi.

se enged a fell, „filum

interruptu-

Securítas ugyan lehet katonákban Hazánk fegyveriben, kincses tárházában, De ezek mind lévén az Isten markában, Jót, rosszat tehetnek Magyar Hazánkban. És igy tehát tovább már ne kételkedjél,

Uj kötés s diploma 'ránt ne törekedjél

Vedd el tövényböl

régi diplomákat.

Vesd egybe, szedd ki a jó punctumokat. Tedd világosságra, ha mi homályos volt. Nincs mi rossztól félned, József császár meghótt. Siess Leopoldhoz, meglásd, hogy atyád lesz; A mi javadra lesz, mindeneket megtesz, Siess, koronázd meg, hogy királyod legyen, Mert Árva ország az, kinek feje nintsen.

Azon tönkre

végzi,

menyének haza,

megy gazdaságuk; eddig

e hosszú is

a haza költsége.^ ^

Berzeviczy Gergely diaetai jelentése,

'

Kézirat, Eruplanicz-levéltár.

diaetában

hat millióra ment

júl. 22.

í8é

NEOTSDIE FEJEZET.

hogy visszaesés

Igaz,

Az ezredek

történt.

is

lépése a legvérmesebb ábrándokat mutatta

sithatóknak; a tisztekkel való

bánás viszont

gravaminális szellemet ébresztette új életre.

mán

föl-

megvalóa régi

A

diplo-

való tanácskozások, az elvek és az alkotmányos

lehetségek megvitatása, az alkotmányos és nemzeti garantiák fogalmazása ismét

mámorába döntötték nagyobb

nálunk

a régi ellenzéki légkör

kedélyeket.

Talán nincs

is

akadálya a politikai belátásnak a

jogászi érvelésnél.

Még semmi sem

a

De mindez még

történt,

papiron

mi lehetetlenné

maradt.

tette

volna

a megegyezést, vagy csak igazolttá a szakadást.

Következtek a nagy tények: a diaetán, a kathoükusok és protestánsok ádáz küzdele, kívül Reichonbach és Temesvár. Eddig elre tört a magyar mozgalom, bátran, mindig újabb eszközöket karolva

magasabb czélok

fel,

egyre

Ellenmondásra alig talált és akadályra sehol. Most mindenfell legyzhetetlen gátak felé.

környezik. El van szigetelve fordul.

Az osztrákon

tiségek.

Még

a hatalom aránya ellene

;

kívül ellene fordulnak a nemze-

parasztlázadástól

is

lehet

tartani.

Meg

lemondás és végs halálos küzdelem közt

kell állani:

szabad csak a választás

Ez a hangulat uralkodik a diaetán augusztus els Azokra nézve kik részt vettek a porosz üzelmekben, még kétségbeejtbb a helyzet. „Sztáray dühöng," írja Bujanovics augusztus 5-én. napjaiban.

Küls symboluma Magyarország jelentségének volt,

hogy a

változott

most

a

király annyira óhajtotta koronázását.

visszonyok császári

koronázást

reichenbachi conventio után

A

mainzi

érsek

abban

hatása

már

július

teszik

már nem

nyilvánult,

elre. volt

az

A

hogy

Ennek a akadálya.

1-én szétküldte a meg-

189

A PORDULAT.

hívókat a választóknak. Francofurtum megelzi Budát,

a német a magyart. Minden közjogi elmélet ellenére uralkodik az örökös, királyi hitlevél és koronázás nélkül

is.

Várhat vele.

Az augusztus

A

új helyzet.

már

3-iki ülésen

kifejezést nyer az

rendeket bántja a király elégedetlen-

Az izgatottság akkora, hogy nem is lehet mindjárt megkezdeni az ülést. Ennek csillapítására a prímás bizalmasan közli a rensége. Fenyegetést látnak benne.

dekkel, a július 20-iki levél értelmében, milyen diplo-

mát

fogadna

k,

így.

Az

ifjúság

kell."

lete

által

nem

latinul

nak

Maradjon

Széchenyi

balítéletbe

apostoli

magának, de nekünk

haragot

is

mert a zászlósoknak szóló levél

keltett.

festi

fele-

magát." Néhány nappal

hozta

kérve kéri barátját, Pászthoryt, csak ne

többet,

ök

fogalmazhatták

„maga magát

:

nagyon elkeseredettnek a hangulatot. „Bánom, hogy jó királyunk ezen

késbb

kan-

kik sem

írnokai,

tudnak,

pedig kiabál

királynak nevezi.

nem

mert a

a nemzeti felség teljes hatalmú képvise-

sem

magyarul,

bírnak

sz sem

után egy

Csak a kanczellária tudatlan

1

nem

kedélyek

kérés" fordulatot használja,

, alázatos

czellária az

li

A

leirat felolvasása

de nagy a méltatlankodás,

hallatszik,

kérjenek,

a király.

el

A

felmelegedni.

„Az mind csak neveli a

is

tüzet,

írja-

nagy mely

lassanként magától ellankadt volna."

Els

hiteles

Leó császár

tudósításunk

a

régi

magyarokról,

taktikája, azt jegyzi fel róluk:

„k

nem

olyanok, mint a többi nemzetek, melyek egy vereség

gyzve, hanem azután is minden módon igyekeznek megrohanásukkal nyugtalanítani és lehetleg kézre keríteni az ellenséget." Az után mindjárt le vannak

1790-iki követek ebben méltó

fiai

voltak vitéz seiknek.^

190

NEGTBDIK FEJEZET.

A

még

diploma szerkesztése

nem

rály levele

czia pestist".

folyik és abban, mint

elbbi elvektl.

láttuk, alig látható eltérés az

Néhány nappal késbb

harcz folyik".

A

A

ki-

sokat használt, jobb szeretik a „franis

még

„halálos

kerületek az elegyes deputatióra reá

tukmálják véleményüket.

Ez a

tiszaiak

érthetetlen

gonoszsága, kik nyiltan kijelentik, hogy egy ujjnyira

sem hátrálnak

és inkább veszélybe hozzák

a hazát,

semhogy „point d'honneur"-jökbl engednének. De azért már feltnk az engesztelékenység némely jelei. Az elszánt küzdelemnek a szabadsága kokárda a jelvénye.

mint Francziaországban,

ért,

Némelyek

azt

már

le

A

legvadabb szó-

állók,

már szelídebb

kezdik vetni.

nokok, különösen a hivatalban

húrokat pengetnek. Addig a túlzóké a nagy többség,

Domokos és Sztáray mellett már alig hallgatták Balogh Pétert és Vay Józsefet. Most már ujjain is elszámíthatja Bujanovics azon megyéket, melyek mit sem akarnak tudni az engedésrl: Szatmár, melynek követe Luby, annyira „impertinens," hogy rá se néz

fispánjára, gróf Károlyira és Nógrád.

;

Zemplén^ Szabolcs, Bihar

Már gróf Forgács

is

kijózanodik, legalább

beszédeiben, „ha úgy gondolkozik a hogyan beszél." Ehhez járul még a protestánsok és a katholikusok

közt

dúló

A

viszály.

klérus

és

pártja a meghívás

Az a maga részére nyeri a a protestánsoknak nagy szüksége van mellett van.

mert végre

E

is

töprengésében

fogja írt

királyt.

Pedig

jóindulatára,

eldönteni a százados viszályt.

Vay József bátyjának, Istvánnak,

Szabolcsmegye követének.^ ^

A

kitnik.

levél nincs

A

datálva.

következ

csütörtökön, 12-én.

A

sessió

Vasárnap írták mint tartalmából azonban nem volt hétfn, hanem

berkeszi levéltárban.

101

A FORDULAT.

„Kedves bátyám Uram dolgainkon az

éjjel,

Sokat melancholizáltam

!

úgy látom, hogy ha mi protes-

tánsok nagy rigorral megyünk, magunkat elvesztjük.

Hogy

combiná-

aligha a mint

a fekete sereg (mely

lom az egész kártyát maga nem hányta) bennünket protestánsokat el ne adhasson. Ha holnap sessio

magában el jön az alkalmatosság. Ha nem ma az egész nap szent nap, adja az magát el.*

lészen, lesz

is,

A

meg

meghívásnak

módját.

találni

kellett

A

mixta deputatió már elre haladt a diploma szerkesztésében; a kerületek

is 1

— 2 hét

id

kijelölt

alatt elvégezhették

Meg

antecoronationalis czikkeket.

és alkalom a király meghívására,

kerületek augusztus 11 -én el

határozták,

is

Ez az eddig vezet kerület

A dunai a

meg-

meghívást,

de

ugyan

csak

elfogadta

szintén

szavazattöbbséggel.

Bécsbe, de

küldeni

csak

az

elre

és határozatukról értesítették a tiszaiakat

hívást,

kell

volt tehát az

is.

a

Deputatiót

azért,

„hogy

az elkészült diplomáról és a koronázás eltti czikkekfelségével

röl

názás

itt

lehessen tárgyalni.

melynek terminusát

miatt,

De nem

csak

koro-

diploma

a

aláírása után fogja a király az ország rendjeivel együtt

megállapítani."

Három

héttel azeltt

a meghívást, mert az a

diaeta

még

ellenezték

szabadságán

ejtene

Most ebben engednek, de a koronázást még mindig elveik gyzelmétl, vagyis diplomájuk elfogacsorbát.

dásától teszik függvé.

Másnap a tést a

personalis ily értelemben tett elterjesz-

karoknak. Hivatkozott arra, hogy

sem vártak addig a

meghívására,

még

soha-

mint most,

Ez a halasztás veszélybe döntAz igazságos fejedelem nem fogja alkotmányunk megersítését, a mennyiben

teljes két hónapig.

heti az országot.

ellenezni

király

NEGYEDIK FEJEZET.

182

ez jogait

nem

csonkítja.

„St

teljes

bizalommal lehet

a haza, hogy a fejedelemnek jelenlétével talán remény felett is fogja szerezhetni boldogulását.

Nagy

vita támad.

Az egyik

rész,

hivatkozva

az

elbbi határozatokra és instructióira, melyek meghagyják, „hogy minek eltte a diploma elkészüljön a fejedelemmel semmi egyéb dologba ne avatkozzanak," halasztást kivánt. A másik rész azonban, hogy a trhetetlen helyzetnek véget vessen; hogy a nemzet rosszakaróit elhalgattassa és a régi bizalom helyre álljon, a meghívás mellett volt. Ezt el is végezték, úgy a békeszerzés, mint a diploma és a koronázás napja kitzése czéljából. Megtörtént tehát, hogy az ellenzék,

ily

nevezetes

kérdésben, kisebbségben maradt. Parlamentaris tekin-

A frendek

régebbi

fel-

De más kérdésben meg gyzelmet

aratott

az

tetben ez jelöli a fordulatot.

fogása gyzött.

hogy a diplomát mixtában

Keresztülvitte,

ellenzék.

mi,

tárgyalja,

az

eddigi

tapasztalások

szerint,

az

alsótábla túlsúlyát biztosítja.

A

katonatiszteknek az nap elforduló ügye nagy

hogy Zichy nem bírván magán máskép segíteni, d. u. fél hatkor feloszlatta az ülést. „Ha ma ismét olyan ülés lesz, minta tegnapi,

vihart jósolt. Tudjuk,

—

írja

Széchenyi

Istenért,

13-án

oltsátok

reggel

fenn

a

—

tüzet.

oda vagyunk. Az Mert ez messze

megyén. Csak most került a frendeknél a meghívás

tár-

gyalásra.

Az kezik.

izenet fölött a Gr.

mágnásoknál nagy

vita

kelet-

alsótábla

Teleky József és Skerlecz az primás vezette többség lesza-

mellett szóltak, de a

A FOBDULAT.

Íf3

Abban maradnak, hogy a diplomát a régi szokás szerint külön tárgyalják, csak ha így nagy

vazta ket.

késés támadna, végeznék el együttes ülésben.

Ez

még

új vihart keltett, pedig

az

sem

melyet a tisztek sorsa ugyanazon ülésen ellenzék összes vezérei szóltak

:

ült

el,

keltett.

Az

a két Vay, Jezemiczky,

Fekete, Almásy Ignácz, Balogh Péter, Rátonyi, Mári-

„Mást nem engedtek szóhoz

ássy.

zásba

nem

egyeztek. "

ifjúság,

jutni,

sem szava-

a banderialisták, mind

velk.

tele torokkal kiált

Megváltozott

Az

a

helyzet.

felhasználja elnyét.

Úgy

Az

alsótábla

tnteti

fel

egyszerre

a dolgot, mintha

frendek késleltetnék a meghívást. Mert hiszen világos, hogy a király a diploma elvégezése eltt a

nem

nem

jöhet;

az eljárást

is

hívhatják.

Ök

akarják

gyorsítani

A

a mágnások pedig halasztani.

;

király

meghívásába tehát csak úgy egyezhetnek, ha biztos, hogy a diploma munkája ^ közülésben fog vizsgálat alá vétetni."

E

határozatot, ítélmester hiányában,

fogalmazta.

Nagy

eltérés

Vay József

a hagyománytól;

meg

is

támadták a miatt érvényességét. Fpontjai így szólnak: „A Tktes Statusok szívesen sajnálják, hogy ezen közjóra czélozó szívek óhajtása elérésére talják oly segedelmét

milyent vártak

nem

tapasz-

Ts els táblának, mint a

remélhettek.

s

De akármely nagy mely ers legyen inkább

a

letesznek

is

legyen ez a fajdalmok,

akár-

fejedelmekhez való vonzódásuk,

a fejedelem

hívásáról

még

most,

mint magát a dolgot szerencséltessék.^

Bizonyosak

^

Azaz

:

azonban abban, hogy mind a haza,

koczkára tegyék.

Marczali: 1790-91. országgy. U.

13

NEGYEDIK FEJEZET.

194

mind maga a felséges fejedelem meg fogja esmérni a Statusok egyenességet, szorosabb

való

egyedül a fejedelemmel

s

egyesülésére

czélozó

indulattyoknak

mind pedig magok is a Ts els tábla hogy ezen dolog késedelmesebb folyamatjának a Ts Statusok éppen nem okai, által fogják tisztaságát,

tagjai,

látni."'

A frendek

hogy a mixtába nem egyeznek, mert a tapasztalás szerint „a beszédnek gyzhetetlen sokasága miatt" inkább késést okoz.

A

válasza az

volt,

fejedelmet feltétel nélkül kívánják meghívni.

Új vita a rendeknél. Már azt is javasolják, hogy a personalis tegyen jelentést a királynak, de végre is az elbbi határozathoz ragaszkodtak.

így harmadnap is folytatták. „Ez az ülés még botrányosabb volt az elbbieknél, mert a Statusok

körömszakadtáig^

ragaszkodtak

a

mixtához.

Azaz,

hogy az akatholikusok és az a néhány katholikus, ki

velk

tart

és

rosszabb náluk

Beöthy és Bezerédj.

:

gr.

Fekete,

De mindnyáján

niczky, ki felkapja a Balogh Péter múltkori sát és kijelenti, síteni

meg keU

a törvényhozást, az

tenni a

úgy

végs

is

Rátonyi,

Jezer-

túltesz

mondá-

lépést, egye-

a nemzet felsége

íme a franczia példa hatása. De a magyar consequentiája sem maradt el: az új pactum eltt meg sem hívhatják, mert annak az örökösödés megszakítása állja útját. így ismét megújítják végzésüket. „Egy hazánk, törvényünk, közhasznunk vagyon, miért irtódzik egy része, a ki másika nélkül boldog nem lehet, együtt alapján

egészen a

karoknál van."

'

Naponként való jegyzések.

*

Mordicitus.

8-rét kiadás

175—166

1.

A FOBDULAT.

195

munkálkodni.** Aztán pártjuk támogatására tömegesen

átmennek a frendek ülésébe.

Gr. Teleky

Itt

József

meUett, ki az egész vitában vezérszónok volt, Sztáray,

Széchenyi, Gr. Szapáry Pál, Skerlecz Miklós kardos-

kodtak a rendek indítványa mellett. Az országbíró azonban ellenállott és a „józanabb részszel" közvetít indítványt fogadtatott

ha

tára, siettetés végett;

Meg

el.

kell hívni

a királyt

készek a mix-

eltt lejöhet,

császári koronázás

ha nem, úgy sem olyan sürgs végezhet. „Medius is

a dolog és külön ülésekben

terminus" volt ez, ez pedig, mint Széchenyi Ferencz megjegyzi, mindig az elv feladásával jár.

A Az

rendek ezt rögtön felismerik és felhasználják.

izenetet türelmetlenül hallgatják, aztán Jezernicky,

Fekete és a két Vay

beszéde után ismét

csatlako-

az els táblát, annál inkább, mert hogy együttes ülésben gyorsabban végeznének. Deputatiójuknak Dongó gyri kanonok zásra

hívják

az

elismerte,

is

volt

a

fel

szónoka,

másolatban

el

kinek több

volt

Nemsokára

kíséri

maradtak.

A

ott

is,

beszédje

sok

A femberek mind Dongó egyedül jött vissza

terjedve.

átkísérték.

nalis

hazafias

„Mindenki nevetett,

de szólni vagy éppen rosszallani

a perso-

nem

mert.*

fels tábla hajthatatlan maradt. Visszaizente, hogy

alapos reménye volt

arra,

hogy a

király

most lej

és így teljesedett volna a Statusok kívánsága

mivel így sem

sikerült

az

egyesülés,

is,

de

véget vetnek

az ülésnek és a diplomát készítik.

Új zenebona a rendeknél. Sokan a királynak akarnak írni, mások felelsségre vonni a Judex Curiaet. királyt

Végre,

úgy sem

mivel tudják,

hogy

találná Bécsben,

követségük

a

16-ára halasztják

a döntést. 13«

1'96

NEGYEDIK FEJEZET.

Ismét, egy aránylag mellékes

harczkészen

fegyverben, fegyvereit

maga

gósít

újra

is

áll

az

Még

régi

Nagy tömegeket moz-

elszedi.

mellett.

kérdésben, teljesen ellenzék.

Mindennek lényege

pedig

az,

hogy, ha már alkudnak a királylyal, legalább a tör-

vények megállapításában szavuk maradjon a dönt. Gr. Fekete szerint csak ez volt az igazi országgylés. Zichyt le akarják tenni, Barcót

helyébe

Erddyt

st már

a hadparancsnok megölésérl is szó Ez lehetleg megteszi óvó intézkedéseit, de

tenni, esett.

nem

is,

sokat tehet, „mert csapatainak legalább fele

meg

van mételyezve."^

Az

ellenzéki szellemnek

ezen újabb

megersödé-

sére megvolt a küls ok. Egyre világosabbá ln, hogy a király idegen tanácsosok után indul, magyar ügyekben is. „De szerencsétlen hazánk abban, hogy most nemcsak polgárai közt viszálykodásokkal szakíttatik, hanem hogy még a királyt is a nemzetünk szabadságára, irigy ministerium, hogy már látszik elidegenedni tlünk. Felnyitotta az sokaknak szemeit, a kik elbb országunknak szükséges independentiáját

a küls

dicasteriumoktól

nem

látták

szükségesnek.

most majd tüzesebben, mint a többiek, mert szégyenlik magukat, hogy ezen feleletKívánják (a

tel

ez

okért

békekötés

ügyében)

így

eludáltattak.

Nem

hogy a ministerium ezeket csak irigy bánatbul teszi, és hogy ezáltal hív jobbágyainak szívét tle távoztassa."* Egy félszázaddal azeltt az a vágy, hogy Mária Teréziát német ministereitl elvonja, volt a rendek látja

be a

király,

^

Jeleatése ang. 13.

*

Aug.

5.

Széchenyi Pászthory Sándornak.

A POHDOLAT.

197

áldozatkészségének egyik foka. ^ Most is ez óhajtásnak nagy része van a meghívásban. Az öt megrontó ministerium

t

akarják

Még

különösen

és

járatlanok

a kormány

voltak

psychologiában.

alól

annyira

egész

Zichy

forrongó

kivette ír

is

a

napig tartó

diaetán a

kétségbeesetten

14-én

emberei

A három

gyobb és leghosszabb, egészen ból.

befolyása

kiszabadítani.^

parlamentaris vihar, az

Izdenczy

ket

legna-

sodruk-

Pálfifynak.

A

noha reá bírta frendeket, hogy azon esetben, ha a király még a frankfurti koronázás eltt eljönne, egyezzenek a mixtába. „Mivel mai ülés

pedig a

is

sikertelen,

mágnások

táblája

a legkárosabb hatás-

szakadás válnék belle

volna,

sal

hogy jogaiban

aggódik,

sértik és ez az egész országra

igazán tanács-

;

talan vagyok. Mivel pedig a deputatio

hívására

késn

tán

is

jönne,

úgy

felsége

látszik,

meg-

eltnt a

megegyezés minden reménye." „Az együttes ülés mindig

veszedelmes ugyan, mert a mágnások táblájának nincs módjában a szenvedélyeket mérsékelni, de mivel

mostani

anarchia

készülésétl függ, ajánlására."

De

a haza java

és

a

megsznése a diploma gyors elmégis kész voltam az ilyen gylés

ez

csak úgy vezetne czélra,

ha a

elbb jönne ide, mint Frankfurtba és így még kedvezbb fordulatot vehet a dolog. Széchenyi még szerencsétlenebb. A klérusban és

király

támogatóiban látja az egész baj okát. helyzetet.

Az augusztus 12

tsége abban

áll,

—

— Félreértették a

14-iki ülések igazi jelen-

hogy az alsó tábla loyalitásban

czim mvemet. 83—89.

'

Ld. Mária Terézia

'

Bujanovics jelentése, aug.

8.

túl

NEaYBDIE FEJEZET.

Id8

akar tenni a frendeken, szatát akarják kelteni.

lárma,

A

vagy legalább annak

lát-

sok kunicz beszéd, a nagy

a frendekkel való viszály eltakarta a lénye-

get.

Pedig ez a lárma és zenebona csak arra szol-

gált,

mint a hátráló sereg ágyúzása: a visszavonulás

fedezésére.

Augusztus egyezés.

Nem

15-én,

ünnepnap,

létre

a

jött

meg-

csekély részben járulhatott hozzá az a

j

hogy német katonaság az országba. A porosz békében tehát már csakugyan nem lehet kételkedni. Másnap Ürményi azon kijelentéssel nyitotta meg az ülést, hogy a frendek voltakép beleegyeztek a mixtába. Mivel pedig remélhet, hogy a király még Frankfurt eltt elj, jobban kell sietni meghívásával, hír,

így a Statusok meg is nyerhetnék a közös ülés tartását, „melyet tán más alkalommal végbe nem vihet-

nének".

A

végzés megint arra helyezi a

súlyt,

hogy

a rendek „fejedelmükkel mennél szorosabban egyesülhessenek". Tehát semmi akadály nincs abban, hogy

a diplomát elvégezvén, 23-án annak tárgyalására megtartsák

a mixtát.

Hogy pedig a

deputatio

addigra

elkészüljön, ezentúl délután is tartson üléseket.

A

rendek ebbe szívesen belenyugszanak.

két

A ftábla

mindjárt megválasztja a meghívó deputatio tagjait és

megállapítja az

azoknak

Németh János ítélmester lelkére köti,

hogy a

adandó

utasítást.

szerkesztette.

A

is

Ezt

követek

tisztekért újra járjanak közbe, a

a királynak

kanczelláriával egyetértésben

legyenek,

és családjának

meghívása után pedig

üdvözlése és

A

fherczeg asszonyok üdvözlése és meghívása a királyi akarattól tétetik függvé. siessenek haza.

így megtörtént a az

elbb

dönt

oly határozottan

lépés.

A

diaeta elhagyván

fenntartott alapot,

hogy a

199

A FOBDÜLAT.

diploma

meg

eltt

elkészítése

Leopoldot, mert

semmi módon nem hívja

ezáltal

t

meghívta,

elismerné királynak,

koronázása eltt

st mindent

is

megtett

lejövetele siettetésére.

Ezen az ülésen tartották bevonulásukat a fels

Nemcsak a klérus hanem egyenesen a királyt Még sem esett egy szó sem ellenök.

táblán a görög egyesült püspökök. pártja növekedett velk, szolgáló párt

is.

„Ismét ntt a papok száma, a mieinkbl

A

is

—

írja

Széchenyi

— holott

kevesebbet akarnék.*'^

királynak

szóló

békealkunál nem

levél

zárja ki

köszöni,

hogy a török

a magyart, látják belle,

hogy Ö Felsége mennyire ragaszkodik a törvényhez, ha errl kellen felvilágosítják. Ehhez azonban magyar tanács szükséges. E czélból legjobb volna, ha a király

körükbe

jönne.

személyek, olyanok

is,

Vannak kik

köztük

titkot

alkalmas

is

tudnak

tartani.

Ha

pedig bármely hatalom az országnak és a királynak jogával és dicsségével ellenkez

igényeket

emelne,

a rendek készek a leghathatósabb eszközökhöz nyúlni a korona védelmére.

Éppen úgy szükséges jelenléte a diploma tárgyalása Ez még nem készülhetett el, de sietnek vele

végett.

és egyaránt biztosítják benne az ország

és a

Befejezése után közös megegyezéssel

jogát.

király

végbe

fog menni a szerencsés koronázása.

„Meg fog gyzdni magyar nemzet

arról az

tántoríthatatlanul

egész világ,

mányához, de mihelyt ennek biztosságáról dött és

*

ebbl

újabb,

határtalan bizalmat

Pedig e meghívást a prímás ellenére

czelláría a királynak.

hogy a

ragaszkodik alkot-

meggyzmerít feje-

ajánlotta

a kan-

NEGTEDK

200"

delme

sem

iránt,

tetében,

sem

FEJEZET.

királya iránt

gyöngéd

való

szere-

hségben egy nép mögött

törhetetlen

sem marad.* Boldog Zichy, ki végtelen örömmel értesiti a kanczelláriát az eredményrl. Az volt most a kérdés, szóba áll-e egyáltalában a király azokkal, kik tekintélyét oly konokul megtámadták és mindenkorra csökkenteni akarták. Most kezében a hatalom. Nem él-e azzal az annyira makacs, megátalkodott, örökös jogát tagadó ellenzékkel szem-

ben? Nem legalább

használja-e a

azok

ellen,

megtorlás

törvényes jogát

egyenesen

kik

uralma

ellen

törtek?

Tudjuk, hogy sokan rég sürgették, követelték az

ers

fellépést.

Az államtanács jogászai ebben

értettek a haditanácscsal és

eszejárása

is

voltakép az

:

Barcóval.

Még

egyet-

Kaunitz

minthogy oly nagy áldoza-

tokat kellett hozni a monarchia fenntartásáért, melyet

a magyarok döntöttek veszélybe,

rajtok kell

a kár-

pótlást keresni.

Bujanovics pedig újra,

meg újra

szította

a haragot.

Folytonosan megnevezi azokat, kik a király és jogai ellen szólnak. Folytonosan figyelmeztet az összeeskü-

vésekre, bandériumokra,

fegyverkezésre. Folytonosan

követeli, hogy a diaetát

szabályozzák: zárják ki

az

Vessenek véget a kiabálásnak, rendeljék el a szabályos szavazást, hogy a jó érzelm többség kitnjék és fképpen vessenek ifjúságot, a banderialistákat.

véget a magyar nyelv terrorismusának.

visszaél

kel

követeket

és

bírákat

büntessék meg. Nemcsak ezeket

^

Akták 85—87.

:

A

követségük-

kergessék

el,

Beöthyt, Bezerédyt,

A POBDULAT.

2Q1

Vay Józsefet, Podmaniczkyt nem kíméli a frendeket sem,

Darvast,

bántja

nosan,

Telekyt,

folyto-

Szé-

Tolnamegye fispánsága megürül és gróf Apponyiról van szó, tiltakozik ez ellen, mert Apponyi Széchenyivel együtt izgat és másokat is elcsábít. Hol nyíltan, hol rejtve, még azt is megérteti, hogy mindez csak azért fejldhetett annyira, mert nemcsak Zichy és Ürményi járnak kedvében a chenyit, Szapáryt. Mikor

és oltár ellenségeinek, hanem a kanczellária Ez alatt csak Pászthoryt értheti, kit azonban névleg sohasem említ. Megnevezi ellenben annak titkárát Néveryt, ki nem is magyar, nem is nemes és ily módon akar elre jutni. A gyanúsítás, az aljas motívumok feltevése szinte természetévé válik. A vörös rémuralommal szemben,

trón is.

mely csak képzeletében valóvá tenni.

mind

az,

Ha

meg, a fehéret akarja az állások, adományok,

volt

ez sikerül,

mire szerinte az ellenpárt törekszik, úgyis

Balassának és párthíveinek jutnak.

Mindebben pedig támogatja Balassa, kire nemcsak a magyar ügy bécsi ellenségei hallgatnak szívesen, hanem, mint Budán hitték, Leopold is. A volt bánt kénytelen volt elbocsátani, de márczius 31-iki felmentése nagyon kegyes. Jelentékeny nyugdíjat biztosit

részére és fentartja

hú

szolgálatai felhasználását.

Azóta a gróf bécsi lakása és kastélya, Eberhard, fhadiszállása

lett

az

összes,

a magyar függetlenség

megtörésére, a királyi hatalom és az osztrák befolyás

ersítésére szövetkez erknek.

Már

június óta

nem sznt meg a kérdezsködés,

kutatás, a bandériumok, a

gában.

A

megyék fegyverkezése

dol-

kanczelláriának nehéz a dolga, mert mind-

ezt jelentéktelennek

mondta és most

is

annak

tünteti

NEGYEDIK FEJEZET.

202 fel.

Itt

sem állnak meg. Az országgylés hónapok

óta van együtt,

nem

confiscálni

akarja a királyi jogokat,

dolgozik, hiábavaló teher az adózó népen,

a napidijakat

mig a

király

mely

Még megalakulni sem akar, hiszen meg nem nyitja, nem is diaeta, csak fizeti.

összejövetel. Feloszlatása pedig királyi jog. Ezzel élni

minden nehézség megszüntetésére. Izdenczynek,

kell,

kinek annál jobban megersödött az állása, mennél

jobban szidták Budán, ez

volt a javaslata.

így sokféle alakban lép Leopold elé a megtorlás, az önkényes uralom kisértése. Személyesen

is

elég oka

volna reá. Örökösödési jogát kétségbe vonták,

lett

t

magát sérelmekkel illették. Ott érintették, hol legérzékenyebb volt, uralkodói önérzetében. A rendi és nemegyenes tagadása volt Isten ke-

zeti felség fölvetése

gyelmébl

Midn

való felségének. arról volt szó 1782-ben,

mellzésével tatja

fiát,

meg még

hogy József az

Ferenczet teszi utódjává és válasz-

életében római királynak, ez a bölcs,

nyugodt ember majdnem megrült uralkodói jogának

csorbítására

belé.^

A

kik tehát

figyelmeztették,

ele-

venre találtak.

Ehhez járul még, hogy olasz uralma és gyakorlata nagyon hajlandóvá tette t kémkedések, feladások, besúgások meghallgatására. „Palotái falaiba nyílásokat készítenek, melyeken a legfélénkebb szavai is elhathatnak füléhez. E nyílások az igazság bejárásai. Szemére vetették, hogy kémeket tart. Az volt a válasza:

nem ^

tartok sereget. "

Nagy Fridiik levele Ferdinánd braunschweigi herczeghez. 10. Ranke i. m. 463. 1. Le président Dupaty. Lettres sur l'Italie.

1782 márcz. *

^

A FORDULAT.

203

Annyira ment ez a hajlandósága, hogy Watteroth bécsi író egy levelében azon tervvel lépett

fel, hogy minden jó érzelm polgárnak egyenesen feladóvá kell

lennie és a czélra titkos egyesületet kell alapítani az

bnök

állam biztosítására és a

A

megelzésére.^

tények mindeddig a gyanúsításokat igazolták.

A magyar

ellenzéke

egyre

ersödött,

mióta

szabadjára hagyták és csak akkor szelídül meg,

midn

már

diaeta

félnie kell.

A nem

király e lelkületével és e tapasztalattal

sokat nyomhatott

Pászthorynak

Pálflfynak, Zichynek,

szemben

a latba a magyar uraknak,

hsége

és

bizta-

tása. Világos volt, hogy Balassának, Izdenczynek leg-

hbb

„Nem mondta ha mondta, nem nem, oda vagyunk és

vágya a kölcsönös gyanú

már neki

ezt

lehet-e

kanczelláriánk,

effectusát

várni?

Ha

keltése.

és

akkor csak a czenki eremitaget lakjuk." tudja Széchenyi, hogy

párt

zászlótartójának

csak az érdemeseket,

t

Bécsben hirdetik".

kiket

a

^

De már elbb

„a királyellenes

Magát

vele

való

nem

félti,

érintkezés

gyanúba keverhet. Pászthory pedig, kinek ezeket nyugodtan azt

feleli

:

írta,

„Jó szolgálat után rossz a kö-

mindkettnknek, méltatlanul bánnak velem. A fekete könyvbe vagy-e? ignorálom".^ A nagy embert, „ki egyedül viselte oly nagy és oly sok szönet

munka

terhét", súlyos betegségbe döntötte a bizony-

talanság és a haza sorsán való magát emésztése. ily

bizonytalanságban,

mindenkinek, ki

nem

'

A

*

Széchenyi, aug.

'

Szept.

ily

volt

aggodalomban

egészen a feladóknak ked-

budapesti egyetemi könyvtárban.

2.

De

kellett élnie

3.

Nemzeti Múzeum.

NEGYEDEK FEJEZET.

204

vére

való.

kiváltságuk,

Ezeknek mindig megvolt az az orgyilkos hogy becsületes ember nem bírhat velk

megveti fegyvereiket.

De

ez

csak egy oldala Leopold lényének;

az,

mely legkevésbbé vonzó. Szemben áll vele igaz emberszintén szeretete, ers ítélete és a mi a legritkább :

alkotmányos érzülete.

Humanitása nem szorul bvebb bizonyításra. Toscanában tíz éven át senkit sem végeztek ki.^ Az ilyen uralkodó alatt Caraffának, Heisternek nincs helye, de

Szelepcsényinek sem.

Ers

ítélete vitte arra,

csak kijelölte

maga

hogy kezdettl fogva nem-

részére a

követend

hanem

utat,

szemben álló akadálytól és befolyástól sem engedte magát attól eltéríteni sem a küls, sem a

annyi, vele

bels

politikában.

Alkotmányos érzülete Bécsbe érkezésekor az a

annyira

hogy hogy a

ismeretes,

felterjesztés

várta,

birodalom rendjeit össze fogja hívni.^ Különös véletlen,

hogy t, ki tévedésbl azt hitte, hogy Magyarországnak választott királya lesz, Bécsben, mikor az ausztriai rendek ünnepélyes hódolatát fogadta, mint választott királyt üdvözölte

egy költ. ^

A

mint trónralépett, meg-

hagyta, hogy minden országban tartsanak rendi lést és el

neki> Tudni akarta az igazat,

^

gy-

a rendi javaslatokat külön küldöttségek hozzák

Dupaty

i.

m.

nem

riadt vissza az

Toscanai kormányzatának eredményeirl

szóló hivatalos jelentés. *

Vortrag, bécsi állami levéltár, dátum nélkül.

A

Reichs-

stande ki van törölve belle. '

Haschka ünnepi

KÖnig. Déghi *

ódája. Leopold

levéltár.

Államtanács. 1106.

sz.

—

wir wahlen dich ziun

A FORDULAT.

205

szinte szótól ós mi legritkább, más véleményt tudott hallgatni, mint a magáét.

is

meg

Felfogását fejedelmi hivatásáról és a rendek jogairól röviddel trónra lépése eltt e szavakkal fejezte ki:

hogy az uralkodó, az örökös

„Hiszem,

tisztviselje a népnek,

megbízottja

és

hogy ennek

tartozik

is,

csak

melyért van,

minden gondjával, fáradságával, virrasztásával. Minden országban szükség van alaptörvényre, vagyis szerzdésre nép és uralkodó közt, mely ez utóbbinak hatalmát korlátozza. Ha az uralkodó azt meg nem tartja, maga e tény által lemond csak ezen

melyet

állásáról,

alatt kapott, és

feltétel

hogy az engedelmesség kötelessége vele szemben megsznt. A végrehajtó hatalom a fejedelemnél van, de a törvényhozó a népnél és képviselinél. A nép minden trónváltozásnál új feltételeket, hatalmának újabb megszorítását, toldhat hozzá."

nem mondhatták

seau

^

Mably, se Rous-

volna különben.

hogy a trónörökös más, mint a min a király lenni szokott igaz, hogy e nyilatkozatoknak határozott Igaz,

;

tendentiája az elszakadt belgák visszaédesgetése ; de

Je crois que

^

le Souverain,

mérne héréditaire, n'est qu'on

dólégué et employó du Peuple, pour lequel dóit

tous

faut

une

loi

qui

ne

n'est plus obligé le

lui est

de

Que

lui obéir.

celui-ci á

Que

le

renonce per

le fait

á

et qu'on

pouvoir exécutif est dans

peuple et ses représenchaque changement de Souverain peut

y ajouter de nouvelles condiüons ou

Adam

il

donnée qu'á cetté condition

Souverain, mais le législatif dans

tants.

il

ou contrat entre le peuple et le l'autorité et le pouvoir de ce demier, que

Souverain ne la tient pas,

le

sa place,

est fait, qu'il lui

fondamentale

Souverain, qui limité

quand

il

ses soins, peines, veillées etc. Qu'á chaque pays

Wolf. Marié Christine

II.

le

restriotions á

60. jegyzet.

son autorités.

NEGYEDIK FEJEZET.

206

azért világos,

hogy

tanulmányon és tapasztaláson

itt

bels meggyzdés

alapuló

áll

elttünk.

erszakos emberbarát sajátos fénynyel ragyog öcscse, az alkotmá-

n.

József,

mellett,

az

önkényes,

nyos, szelid emberbarát.

Battoninak képén testvért.

A

egymás

mellett

a két

látjuk

császár katonaruhában, parancsoló kifeje-

zéssel, öcscse polgári öltözetben, szelíden fordul bátyja felé,

mintegy meghajolva annak felssége eltt. József

atyja lotharingiai

vonásait

örökölte

Leopold az si

;

Habsburg-typust.

Ez az ellentét megvan magánéletökben is. József egy boldog és egy boldogtalan házassága, egyetlen gyermekének halála után rideg agglegény életet él. Minden percze az államé még szeretkezéseinél is csak arra gondolj hogy mentl kevesebb idejébe és pénzébe kerüljenek.^ Leopoldnak házasságából a spanyol Luizával 15 gyermeke származott. Ezeket nagy gonddal, egyszeren, szinte polgáriasán neveli. Közülök Sándor, József, Károly fherczegek igen jelentékeny férfiakká ;

váltak, de a többi is jobbára túlemelkedett a közép-

szerségen. kell néznie II.

családf is, nemcsak minden tettében.

József úgyszólva

nem

ért

minden munkája meUett idt élvezetre

Firenzében

is.

elkel

sok

az

király.

A jövt

reá élni sem. Leopold szakított

volt a híre,

magának

az

hogy igen

hölgyet tüntet ki kegyével. Az üffizi egy

egész termét

állítólag

kedveseinek arczképcsarnoka

meg.

tölti

Az

^

ilyen férfiúban

Mátyás királyról

írja

megvan az a Bonfinl

:

bölcseség,

hogy

muliercularum quandoque

obnoxius fit amoribus, sed matronis abstinuit.

A FORDULAT.

másnak sem maga is élni

A

keseríti

207

ok nélkül az

el

mert

életét,

akar.

Habsburg-ház

valamennyi

dynastia

közt

az,

melynek leghatározottabb, legfolytonosabb a családi Századok óta egy és ugyanazon feladat nehézségeivel küzdenek meg.

t)rpusa, testben, lélekben egyaránt.

A

családi traditio

köztük,

el

ersebb az egyes uralkodó egyéni

Ha Leopold

vonásainál. foglal

itt

azt

mégis külön,

bölcs

Horatius verse, hogy az istenek retik és viszik

kiváló

helyet

mérsékletének köszöni. is

a mérsékletet sze-

elre és gylölik a gonoszra tör ert,

mintha reá volna szabva.^

Nem kellett attól tartania, hogy az ilyen férfiú annak az sének nyomába lép, kinek nevét viselte. Nem történt tehát meg, mit gr. Esterházy Ferencz még

14-én jósolt,

jún.

azon való elkeseredésében,

hogy a rendek oly lassan mozognak. „Ha a viszonyok változnak, a király írja el a törvényt vagy ad egy új constitutiót. Minket meg kinevetnek." Leopold jól tudta, hogy az oktroyált alkotmány nem lehet tartós.

De lott.

az

sem

történt, mit

Jelentse ki a király,

Bujanovics annyiszor aján-

hogy nem ad más

hitlevelet,

mint Mária Terézia és biztosítsa az alkotmányt.

A

jó

érzelmek megelégszenek ennyivel és nagy lelkesevolt az déssel meghívják. Leopold akkor, mikor ersebb, reáállott e becsületes alkura. Örült, hogy a magyar helyzet megjavult. „El vagyok ragadtatva, hogy a magyar ügyek jobban rendbe jönnek és azzal kecsegtetem magam, hogy végtére minden ^

Rem

temperatam Dii quoque provehunt.

In maius, iidem odere vires

Omne

nefas animo moventas-

NEGYEDIK FEJEZET.

Ha

lecsillapodik.

hamar

mindezt,

Frankfurtot és Budát

nem tudom, mikép

elvégezni,

kell

ily

üthetjük

nyélbe."^

viszonyok közt ment a deputatio, 16 frend és

Ily

gr.

35

táblának

az alsó

Kollonics

tagja,

László

Bécsbe. Az út 2 napig voltak, de csak

a király

elé.

köztük öt városi követ,

kalocsai tartott,

érsek

vezetése

alatt

19-én már mind együtt

másnap, Szent István napján járultak

Bécs ismét élvezte a magyar pompa

látását. Ditsérte is

ket

egész Bécsi község,

Mivel fénylett rajtok sok magyar ékesség.

A

hintókat a kanczellár állította rendelkezésökre.

Még nem színes fátyolt.

telt le

ruhát

a gyász Józsefért, de azért a legtöbb

csak a balkarjára

öltött,

Az érsek üdvözl beszédjére a

kat mondta:

tzött fekete király e szava-

„Szívesen fogadjuk a karok és rendek

meghívását. Fentartjuk magunknak, hogy elhatározásun-

kat mihamarabb értéstekre adjuk". Aztán következett a királynénak, Ferencz trónörökösnek, a többi négy királyi

berezegnek,

meghívása. aztán

majd

Elbb

a

három fherczegkisasszonynak

a kanczellár vendégelte

meg ket,

22-én misét hallgattak magyar prédikáczióval,

23-án pedig udvari ebédre voltak hivatalosak a kanczellárral,

a két alkanczellárral és 11 referendariussal.

Összesen hetvenre volt

terítve és

66-an voltak, szabadságukban

mivel ígyis

állott

csak

a többi helyre

^ Je suis charmé, que les affaires de Hongrie paraissent mieux disposés et je me flatte, que tout a la fin se tranquillisera. Tout ceci, Frankfurt et Bude dóit se fairé en si peu de temps, je ne sais pas, commet nous en viendrons au bout. Dátum nélkül Ferencz fherczeghez.

209

A FORDULAT. „tisztességes személyeket"

a fherczegek

Fiúméba

val

magukkal

Sándor Leopold

is,

hívni. Ott voltak

kivételével, ki atyjá-

Ebéd

utazott a nápolyi király elé

ket

kérésökre, kézcsókra bocsátották

után,

a királynéhoz.

kezébl a királynak német nyelven írott resolua tióját. Röviden arra utasítja, hogy mivel holnap el kell utaznia, fejezze ki a küldötteknek, hogy öröm megkapták

Délután

Pálffy

kanczellárhoz intézett,

ket látnia és a rendek kívánságát meghallgatnia. Nem rajta múlt, hogy ez már elbb nem tör-

volt

tént meg.

ugyanis, mióta a magyar trónt örökölte,

mindig kész

volt és

most

az,

is

a Károly vagy Mária

Terézia hitlevelének aláírására és pontos megtartására.

Ehhez

törhetetlenül

ragaszkodik, mást el

Ezen

és e fell várja a rendek nyilatkozatát. kozattól függ,

meg

még

a diaetát

Kérdezték, volt

semmi

nyilat-

a császári koronázás eltt nyissa-e

és

koronáztassa-e

meg magát, vagy

pedig más törvényes módon járjon-e

Nem

nem fogad

el.^

van-e külön felelet a rendek részére.

a kanczellár egyáltalában

és

utasítást erre nézve.

nem

kapott

Csekély vigaszszal tértek

haza.

Az már kitnt, hogy a rendek nem kényszeríthetik

a

a

királyt.

király

határozott

Most az

a rendeket. tagadás

volt a kérdés, kényszerítheti-e

A

tnt

levélbl ugyanis ki,

hanem

nemcsak

elégedetlenség,

szemrehányás

is. Politikailag az van benne: ha a rendek elbb óhajtják a magyar, mint a német koro-

názást, vessék el diplomájukat, mieltt

elkészültek vele.

^

Augusztus

Még

még egészen

lesújtóbb volt a tisztekre vonat-

20. Latin fordítása az

Marczali: 1790—91. országgy. n.

akták közt. 104.

14

1.

NEGYEDIK FEJEZET.

210

kozó válasz,

A

király

ügyökben egészen az 1655-iki

VII. és 1723-iki XI. törvényhez tartja

Látjuk, igen fölülrl

magát. ^

kezdi a király az alkut.

De

alkotmányosan fedezve van. A kanczellária aug. 19-iki elterjesztésében kifejti, hogy most lehetetlen a budai út, a sziciliai király érkezése, a fherczegek házassága, a frankfurti koronázás miatt, mely szept. 30-ára már van tzve. Abba nem egyezhetik, hogy a diaeta

ki

magához vonja a békealkut, egészen

új kötést szer-

Abba

keszszen és csak aztán legyen a koronázás.

hogy a koronázás eltti czikkekben csak legkevésbbé is kétségbevonják a felség örökös jogát. Ezeket a rendek, mint sine qua non-t, joggal nem követelhetik. A katonák ügyében más vétségek is vannak, mint a folyamodásokkal összefüggk. „Ha csak ezekrl van szó, felséged, tekintettel a rendekre, jársem,

jon

kiméletesen."

el

A

király tehát

nyugodtan ment sógora, a nápolyi

király elé, ki elhozta

nejét

is,

Mária Karolinát,

leá-

nyát, Mária Teréziát, ki Ferencz fherczegnek, ifjabb

leányát, ki

fiát,

Ludovikát, ki Ferdinánd

eljegyezve. látja

fherczeg jegyese,

Leopold leányával, Mária Klementinával

Fiumébl nagy boldogan

ablakából a

flotta

irja fiának,

volt

hogy

megérkezését, de levelét be

míg hírt nem adhat mátkájáról. „Bizony nagy oka van megelégedésre, sokkal szebb, mint arczképén, nekem végtelenül tetszik és azt hiszem, lehet legmegfelelbb az Ön jelleméhez, úgy hogy bizonyosan

nem

1

zárja,

Az els

elismeri a bécsi haditanács hatáskörét

1723. évi

Magyar-

magyar tanácsost követel e hatósághoz. Az XI. t.-cz. 14. §-a elírja, hogy katonai vétségekben a

országon, csak

szokott eljárás szerint ítélnek.

211

A FORDULAT.

nagyon meg lesz vele elégedve".^ Bécsben aztán szept. 19-én nagy pompával ment végbe a hármas házasság. Egészen más volt a hangulat Budán. Ott még tanácskoznak a kerületek az

augusztus 21-én vígan

antecoronationalis pontokról és éppen akkor határoz-

zák

el

a nemesség katonai gyakorlatait és a nemesség

szaporítását, által.

A

ha nem armális

magok a megyék

útján,

mixta deputatio pedig a senatus szervezésé-

vel veszdik, „hogy a királytól elvegyék a végrehajtó

rendelkez hatalmat". A magyar nyelvet is akkor írják el köteleznek a trón birtokosára és örököseire nézve is.^ A diploma elkészítésénél azonban már a és

primás szava dönt.

A

frendek

független

és a köve-

tek ellenére a klérus, szövetségben a városokkal, kiaz adómegtagadás jogát.^

törli

23-án megtartják az együttes ülést, de abban az

püspök csak azt

egri

még nem

jelentheti,

hogy a deputatio

készült el egészen munkájával.

Nem

lását elrendelték és a deputatiónak újra

hogy a diplomán kívül csak a végre,

hol

üljenek

mágnások termében.

Igaz,

jobban elférnének, de

ott

ledictá-

meghagyták,

vallásról, a senatusról

és katonaságról szóló törvényeket dolgozza állapították

végez-

is

tek mást, mint hogy a már meglev munkálat

az

ki.

Meg-

egyes íendek a

hogy a statusok termében hangosabban kellene beszélni inkább bejönnének. Még külsségekben

mások is sem akarják követni a Az aug. 28-iki ülés és

franczia példát. tisztán formális.

A

deputatio

nevében a kalocsai érsek megteszi jelentését és a királyi resolutiókat ledictálják. Az ifjúság mormog a '

Mostani királyunk nagyanyja.

"

Bujanovics jelentése.

'

Széchenyi levele, aug. 22. 14*

212

NEGYEDIK FEJEZET.

német szöveg alatt,

ellen, aztán a tiszaiak,

követelik és keresztül

nul tegyék közzé. ^

Budán éjjelenként

Nagy

is

viszik,

Kárász vezetése

hogy csak

lati-

az izgatottság. Barco Pesten-

patronille-okat járat, mint Lafayette

már gyalogokat

ezredekhez

Parisban és a vasas

is

kér. Bujanovics szerint a klérus, az absensek követei,

a negyedik, városi rend és Horvátország nem okozna nehézséget, de nincs kétsége a

megyék, különösen a

tiszaiak,

felöl,

hogy a magyar

kikhez, Nyitra, Hont,

Trencsén, Fehér, Zala, Somogy csatlakoznak, magukkal ragadják a többit

is.

munkát csak az az nap a prímásnál tartott conferentia végzett. „A méltóságos prímás ott eladta, Igazi

elégedjünk

meg

valamelj'^ régibb diplomával.

Erre csak

hallgatás lévén a felelet, mivel a Carolinum és There-

sianum nem elég alkalmas, abban állapodtunk meg,

hogy a két praeses, maga mellé vévén minden lusból némelyeket, csináljon az egyveleges

munkájából egy rövidebbet. pluralitás ellen

nem

A megyék

segíthettek."^

ülésnek ez a megállapodása.

Még

A

circu-

deputatio

instructiói

a

30-iki együttes

mindig a frankfurti

koronázás megelzése a csalétek. Alapul a Carolinumot veszik és abban tesznek javításokat, hogy a munka,

a mennyire lehet, alkalmazkodjék a felség akaratához, de a haza szabadságát is eléggé biztosítsa. A két elnök mellé beválasztották Prileszkyt, Somogyit (Veszprém),

Vay

Józsefet

és

Beöthyt.

Már szeptember

elsejére

nyújtsák be munkájukat.

A

követek, kiket instructiójuk kötött, újabb utasi-

1 Ezt az ülést a naponkint való jegyzés, tehát a leghivatalosabb forrás, mindkét kiadásában 26-ára teszi. De hogy 28-án volt, kitnik Bujanovics és Vay István jelentéseibl.

'

Vay

István jelentése, szept.

3.

A FORDULAT. tásért folyamodtak megyéikhez.

Ha már

nem

a diplomába

213

Pestmegye engedékeny.

vehetik be az új feltétele-

ha a koronázás eltti pontokba beveszik a

ket, elég,

De

biztosításokat.

a magyar nyelv biztosítását min-

denesetre be kell venni a diplomába. Zemplénmegye szept. 6-án a leghatározottabban tiltakozik az ország-

nak „járom alá adása" ellen. Ez csak abból következik, hogy a „megsokasodott papi rend" és a mágnások szava annyit nyom, mint egy-egy megyéé. Pedig egy megyében ezernj'i nemes van, kinek joga volna ott lenni, a nemes pedig mind egyenl. Csak az országnagyoknak és fispánoknak legyen külön voksa, a határozathozatal,

St

nyilatkozott.

vezetése

alatt,

pedig csak a megyék

„ítélettétel",

De

követeit illesse.

általános,

ers

ellenzés sehol

külön tanácskozásokat tartva, jogosu-

latlanoknak jelentették ki a megye kost és Beöthyt és tekintse

ket

külön

aztán

határozatokat

közül

is

nem

Biharban, a katholikusok, a káptalan

még

követeit,

a personalisnak

többé delegátusoknak.

Diószegen

gyléseztek. hoztak

és

A

is

Domo-

írtak,

ne

protestánsok

ers

számos,

még többen az elpártoltak De az már nem változ-

hozzájuk csatlakoztak.

tathatott azon a tényen,

hogy az ország legnagyobb

megyéje, az ellenzék egyik ftámasza, már

nem

volt

egységes és pártviszályaiban kicsiben az ország képét mutatta.

A

biharmegyei katholikusok aug. 2-án

tartott

gylése már egyenesen a sértett királyi jogok védelmére kel ki. A követek meghamisították az instructiókat, olyanokat is tettek belé, miknek követelése tlük távol áll. A rendeknek túlságos hatalmat tulajdonítanak: rendelkezést

gylés hezebb

összehívását.

a

katonasággal,

Ez zsarnokság

lenne,

egy nemzet, mint egy király

az ország-

pedig ne-

zsarnokságát

214

NEGYEDIK FEJEZET.

Azt a jogot sem adták meg, hogy követeik elvegyék a királytól a felségsértés kegyelmezésének eltrni.

jogát.

1

Szabolcsot, a nemzeti jogok legvérmesebb elhar-

fispánjának,

czosát,

Sztáraynak

válságos

helyzete

tartja féken.

Leopold ugyanis nem késik felhasználni a pressio azon eszközét, melyet a magyar urak és követek egy részének összejátszása a poroszszal kezébe adott.

Ugyancsak aug. 21-én kiadja a kanczellárnak a renhogy azon mágnások, nemesek és más személyek ellen, kik a porosz udvarral áruló tárgyalásba deletet,

bocsátkoztak,

meg

indíttassa

a királyi ügyek igaz-

gatójával „a htlenség borzasztó

Az

pert".

álKtsa ki a vádiratot,

hagyja üresen.

A

bne de

miatt a nóta-

a nevek helyét

causarum regalium director

XX.

készíti munkálatát, az 1622.

alapján, mely

a törökkel vagy mással való „veszedelmes

De

sokat".

pontosan kellene tudnia, miben

különben nem állapíthatja

meg

vádiratban elmulaszthatatlan.

fejedelem életére,

osztrák

háztól

értesítés.

A

áll

bn,

a

a büntetést, mi pedig

Rákóczi

választatni

(?)

mégis

elragadni,

nyilvánította az országgylés.

vebb

tiltja

tárgyalá-

pl.

nem

tört

a

de mivel az országot felzavarta,

magát akarta királylyá az

el is

és

a koronát

felségsértnek

Ezért szükséges a

kanczellária,

st

b-

az államtanács

is

helyesli véleményét.

Htlenségi perekben a királynak van joga a törvényszéket.

lölni

ajánlja. ^

pro

A

A

király válasza,

kanczellária

A

vége Kende röpiratát czigány contra.

kir.

kije-

táblát

hogy nem határozhat, mert

Ez az ügy igen nagy port

et

a

az volt,

fel. Roppant sokat írtak hogy Biharmegye Sauer és

vert

által elégettette.

A FORDULAT.

hátha e törvényszéknek és a tagjai

vád alá kerülnek.

is

215

hétszemélyes

táblának

^

Ez a dolog annyira nyilvános titok volt, hogy Zichy már aug. 16-án amnestiát kért az illetk részére, hogy a nemzet határtalan bizalmat nyerjen királyához. Terjesztették is mindenfelé. De a „három

nem

szálfára"

került a sor.

A bnösök

névsora

nem

kerülvén el, lassankint az egész elhamvadt. Leopold ijeszteni akart,

nem

rémiteni.

Jacoby porosz követ szeptember 16-án kelt relatiójában így szól királyához

:

„Bizalmas

elmondta, hogy Spielmann báró hamis

finalis

emberem

bizalomból, a

követek ijesztésére, azt mondta nekik, hogy Hertzberg

Reichenbachban megmutatta neki az elégedetlen magyarok feliratát felségedhez. Megnyugtattam, menynyire bírtam, annál is inkább, mert tudtomra egyiken sincs aláírás." Szól a vádról is, hogy a fiscus képviselje választ.

volt

bizonyító

okiratokat

de

kért,

nem

kapott

^

így végzdött ez az ügy, mely oly sújtó hatással az egész diaetára. A királyra nézve fontosabb

lehet sokat félelemben, függésben tartani, mint egynéhányan bosszút állani. Sztáraynak azonban más is volt a rovásán.

volt

installatiójakor, mivel kinevezése törvénytelen királytól származott,

megye

t

elvállalta

lemondott fispánságáról. Erre a vár-

egyhangúlag megválasztotta és a

hivatalt,

hanem Budán

is

nemcsak

mint megyéjé-

nek választott képviselje viselkedett. Ez már csakugyan világos sértése volt a királyi tekintélynek, a törvénynek.

A

király

már augusztus 9-én

^

Eancz. elnöki akták, 186.

*

Berlini

áll.

levéltár.

sz.

elrendelte

216

NEGYEDIK FEJEZET.

megrovását, annál

is

kezést elsegítette.

A

inkább, mert a nemesi fegyverhelytartótanács vizsgálatot foga-

A megye

natosított ellene.

követei védelmére keltek,

hogy a márcziusi zavaros viszonyok közt

kifejtvén,

Sztáraynak hivatalba lépése, bár formálisan törvénytelen, az egyetlen

A

megmenteni.

mód

volt a

megyét az anarchiától

koronázása után Leopold ers meg-

rovásban részesítette a megyét, Sztárayt pedig letette és csak kegyelembl nem intézett ellene fiscalis actiót.

Utódjául

már úgy

br.

Splényi generálist nevezte

„ha

ki,

megye a katonáskodást". hajlott meg, így így kényszerült magasröpt vágyairól lemondani a magyar. Ugyanazon napokban, szereti a

mikor

gr. Lusi, ki mint porosz katonai meghatalmaakkor átutazott Bécsen, azt írja felle, hogy ez a nemzet egészen megváltozott, harczos, egyetért, jogairól éppen nem hajlandó lemondani.

zott

Ily

nagy változásnál szabad az

keresnünk, ha

azt

elidéz okot

fáj is, mit találunk.

Magyarországnak kétségtelen joga volt, Leopold lépésekor, országgylésen teljes biztosságot

trónra

keresni

annyiszor

részére.

E

ségbe,

megsértett

törvényes

szabadsága

jogát legkevésbbé Leopold vonhatta

ki azt

minden nemzetnél,

kivétel

két-

nélkül,

el-

ismerte.

Ha

e jogát törvényesen

nem

érvényesítheti,

joga

a fegyveres felkeléshez, joga idegen hatalmakkal

volt

való

mindezt igaII. József kormánya sök, kikre annyiszor hivatkoztak, sok-

szövetséghez.

zolta és az

szor nyúltak az elnyomott

nemzetek ez ultima

ratió-

jához.

módon akarják mindazt elérni, bels szabadságot, függetlenséget és küls garantiát. Úgyde,

törvényes

A FOEDÜLAT.

De a ki tilos, hanem

A

„filum

annak nemcsak szegése

akar,

törvényt ferdítése

217

is.

igen

interruptum"

successionis

ügyes

mégis csak ferdítése volt az örökösödési törvény pontos meghatározásainak. így mellesleg sarde

fogás,

nem szabad megkerülni azoknak,

törvényt

kalatos

ersködnek a sarkalatos constitutiók melÉs ebbl következett, hogy azt a királyt, ki

kik annyira lett.

eleve

is

nemzetünk

annyi jóakaratot tanúsított

iránt,

elidegenítették tle.

Épp

A

a porosz garantia követelése is. 1606-ban nem garantálta az alkotmányt.

ily ferdítés

porosz

De ha biztosította volna is, 184 rolta, nem is gyakorolhatta volna elévülésnek. által

éven nem gyako-

Ez elég

e jogot.

És ezen elrozsdásodott fegyver kivonása mely

a magyar oly hatalomtól vált függvé,

saját czéljaira aknázta ki az ország helyzetét.

Még egy nagyobb Az interregnum

eltérés is történt az igazságtól.

szükség volt, hogy IT. ugyan jó példa Leopold is kénytelen legyen megersíteni mindazt, mit a rendek elbb határoztak. Hát igazán nem ismerték a Ulászló

corpus jurist jogát

feltevésére

példájára

—

sem? Hiszen

—

az

ausztriai

1687-ben éppen azért ismerték

el

ház örökös a rendek,

hogy az interregnum vészeitl megmentsék a hazát Oly czélok elérésére, melyekhez becsületes alku, *

1

vagy becsületes harcz útján jutni,

kicsinyes

lehetett volna

csak

ügyvédi fogásokkal vezették ezt

el-

a

nemzetet.

Mivel pedig sem ^

1687.

Ad I.

fegyver,

antevertenda qaoqne

Különös, hogy erre

hivatkoztak. Ld. 1723.

III.

2.

exitiosa Inter

az §.

sem törvény

is.

aulikus

mellette,

Regni tempóra.

jogászok sohasem

218

NEGYEDIK FEJEZET.

csakhamar csalóka álomképnek bizonyult, a mi után oly mohón, annyi jóhiszem lelkesedéssel epedtek. Szép álomból felriadni, mindig kellemetlen és nemzet ritkán hálás érte ébresztjének. De itt ehhez a lever érzéshez még az a tudat is járult, hogy

más

módon csakugyan sokat

úton, jobb

elérni.

A remény

szétfoszlásához

lehetett volna

a nemzet részére

elérhet, valóságos kincsek veszte járult. Altalános a

meggyzdés, hogy

mulasztás történt

nagy, keserves mulasztás.

„Mit lehet oly nemzettl mely ebben a drága idben vitákkal és formalitásokkal veszti a szent idt, egymás ellen támad akkor, mikor megvan, jobban mondva, megvolt az remélni,

alkalma a közboldogságot századokra megszilárdítani", aug. 16-án Berzeviczy Gergely. Az ellenpártból

írja

ugyanazt halljuk. „Örülök, hogy mérsékelt maradtam némelyeket a buzgóság, másokat az önérdek vitt ;

arra, hogy túlsókat követeljenek. Most már nem lehet remélnünk annak megnyerését, mit szerényebb eljárással megkaphattunk volna. El akarták rombolni az

si

alkotmányt, hogy újat szerezzenek vele.

mint a kontár piktor,

tak,

gyakran tönkre volt

teszi

ki

a tökéletes képeket."

Most már pontosan számot adhatunk a mulasztás. Áprilisban,

két igen

Úgy

jár-

állítólagos javításával ^

arról,

mi

midn

lényeges

Leopold megkezdte a kormányt, ügyben engedett szabad teret a

nemzet fejldésének és önállásának. Elrendelte

a

magyar nyelv

közép- és fiskolákban. Ennél

^

Jekelfalusy

levéltár.

követ 1790 aug. 24.

0.

L.

is

tanítását

többet

tett.

az

összes

A magyar

Berzeviczy András

szepesi

219

A FORDULAT.

tzte eljutottunk oda. míg ismét ki. Egy Akkorra pedig a nemzetiségek már szervezve voltak nyelv terjesztését

egyenesen állami feladatul

félszázadig tartott,

az ellenállásra.

Ha

a magyar akkor

kérdését

nem feszegeti az örökösödés hanem koronáz és törvényt

minden emberi valószinség

hoz,

ma

és a garantiát,

szerint

magyar volna

Magyarország.

Anyagi tekintetben legnagyobb sérelem a magyar vámügynek osztrák directio alatt állása. Pászthory az osztrák kamara ellen folytatott ers harcz után keresztül vitte, hogy a vám a kanczellária intézkedése alá a magyar kerüljön. A királynak kellett dönteni és törvény értelmében döntött.

Vége lett volna tehát, törvényesen, rázkódás nélkül, annak a gazdasági függésnek, melynek követ-

ma

kezései alatt

A magyar

is

nyögünk.

kamara, az új kormány

alatt, öt

lékot fizetett a reá bízott alapítványok után.

kamara

tiltakozik ez ellen,

A

száza-

császári

fenyegetdzik, hisz

nem

ez elszakadás. Zichy kimutatja és keresztül-

fizet

annyit

viszi

a magyar pénzügy függetlenségét.^ Arról a morális

haszonról

:

nem

is

hogy igen jó magyarok bírták

szólok,

volna a király bizalmát és

nem

Balassáék.

Magyarosodás, gazdasági, pénzügyi önállóság, hasznos dolgok, de tán

ragadják

el

nem

Csakhogy

oly mulasztás

ideálisabb honfi szív

Belgrád kellett

adni,

szólnak a képzelethez,

is

a magyar

is

történt, melyért a leg-

kesereghet. király birtokában volt. Vissza

harcz, vér nélkül,

törvényes királyában bízott, ^

nem

a honfi szívet.

Elnöki akták 231.

sz.

mert a magyar

hanem

ellenségében.

nem

220

NEGYEDIK FEJEZET.

Míg az országgylés a nemzeti felség és a függetlenség

elvének ködképeit kergette,

valóságokat szalasztotta azért

a

Fortuna

valóságok

el.

nem

istenasszony

A

teljes

ezeket a

ködképek eltntek, de

várták

hajfürtjét

az

újabb

csak

alkalmat.

ritkán

fog-

hatni meg.

Az ébredés után hátra het. Rendbe jelent,

kell

hozni

volt,

az

menteni, a mi ment-

országot, biztosítani

a

a király lyal való megegyezéssel, az alkotmányos

kormányzat helyreállításával, nádorválasztással, koronázással.

Eltemetni a múlt vészes emlékét, a felekezeti

el-

nyomást, az egyházi viszonyok rendelkezésével.

Végre el kell készíteni a jövt,

nyok

szkebb

viszo-

közt, mint remélték, de szilárd alapon, törvény-

hozással.

OTODIK FEJEZET.

A felekezetek. A XVni.

század utolsó harmadában kétségtelenül

kívülrl

sokat vesztett erejébl,

is

tüzébl, a

szított

gylölségnek nálunk századok

felekezeti

óta

hata-

lomra jutott szenvedélye.

E

fontos

mveltségnek

európai

ketts

változásnak

oka

:

az

általános

különösen a felvilágosító

és

majd a nemzet minden részének ellenállása József reformjaival szemben, mely egy táborba gyjté a különböz hit hazafiakat. Gróf Esterházy Károly egri püspök volt nálunk az uralkodó egyház legersebb oszlopa. De midn irodalomnak terjedése és hatása

a pécsi tankerület tisztviselje nála

Sárközy Gábor, járt

a

Pápán

közös

felállítandó

hanem 1500 frtot magához

alig bír

Szeitz

ajánlott fel e czélra.

Leónál.

három kötetes munkát magyarról",

azt

h

Szt. István törvényeihez.

*

Levele

kincsüket,

Vay

A

jó kálvinista

irodalomnak harcziasabb

Máriafi

írt

az egri

István

neve

alatt

szervita az „igaz

hogy csak az marad a Boldogasszonyhoz és

fejtegetvén

érdemli e nevet, ki

legféltettebb

költségeire

térni bámulatában.^

a katholikus

volt

iskola

nemcsak szívesen fogadta,

segítséget kérni, a püspök

Nem mvelje

;

De ,

benne,

ki a kálvinistáktól

magyarságukat

Istvánhoz. Berkeszi levéltár.

is

még

kész volt

222

ÖTÖDIK FEJEZET.

élénk

elvitatni,

levelezésben

„aufklarista" Kazinczyval.

kölcsönösen

Érthet

tisztelni

állott

a „kálvinista" és

A magyarság

volt a protestánsok félelme,

József rendszere

elharczosai

kezdték egymást.

megdl,

hogy mihelyt

helyreáll a klérus régi hatalma.

Ismét mellzéstl, üldözéstl kell tartaniok. Megnyugtatja

ket

az erre

legilletékesebb

Batthyány

ember,

prímás. Gróf Forgách Miklós figyelmeztette

t a felle

szállongó hírekre, mire januárius 30-án így válaszol:

„Nem trhetem, hogy

bárki

nevemben

ily

híreket ter-

nem is bíznék másra, magam is szólhatok és fontos ügyekben ez kötelességem. Rágalom,

jeszszen. Ilyent

hogy én csak más vallású polgártársaim kárával akarnék közremködni az ország boldogításában. E hírre én régóta, sem tettel, sem szóval, nem szolgáltattam okot.

Nekem

és mindenkinek, ki e hazát fenn akarja tartani,

a törvények szentsége, a „király és az ország

iránti

hség, a különböz hit polgárok szinte szeretete szolgál ösztönül. A ki máskép cselekszik, veszélybe dönti a vallást és a hazát is." Csak azt óhajtja, hogy

más

is

ment maradjon azon pártosságtól, melylyel

méltatlanul

t

Felhatalmazza gróf Forgáchot,

vádolják.

hogy ezeket bárkivel közölhesse.^ Ez a szövetség kitartotta a választások kemény próbáját

st

is.

Kathoíikusok és protestánsok mint egyének,

mint pártok

felvet illetleg

is,

szemben

alig

három megye nem

állottak egymással, de a

van köztük

eltérés.

Mindössze

vette be a protestánsok jogainak

biztosítását. Viszont, mint láttuk, a protestáns is

megyék

bevették a klérus jogainak teljes visszaállítását.

Mindamellett ez az elvi közösség inkább a formát iUeti, ^

mint a lényeget. Berzeviczy Gergely levéltára. Nemzeti Múzeum.

223

A FBLEKEZETBK.

Mert hiszen nem a régi törvények

érvényérl van értelmezésérl.

Hisz

alapul a bécsi

és

békekötések

s

hanem azok magyarázatáról

szó,

az

linzi

1681. békét,

törvény

is

és

elismerte

pedig a protestánsok

hivatalos és törvényes elnyomása vele veszi kezdetét. Mennyi mindent olvastak ki a két clausulából: „a katholikus vallás sérelme nélkül" és „a földesúri jogok

fenntartásával!"

A

legzaklatóbb

sebb,

történelem egyik legkövetkezete-

mellzési és üldözési

rendszere

ezekben gyökerezett.

Ennek József császár most

visszaállítani,

Nem

vetett véget.

lehet-e

és békekötések elvi

a törvények

elismerése mellett?

Katona István emlékiratából kitnik, hogy a buzgó ettl éppen nem voltak idegenek. De még a mérsékeltebbek sem igen gondoltak arra, hogy egyházuk felsösége, világi statusuknak ha már nem is kizárólagos, de elsségi joga az állam javaihoz és

katholikusok

tisztségeihez csak kérdésbe is jöhessen.

pedig létjogáról

le,

önmagát tagadta

meg, ha legalább lelkiekben nem

volna

meg

mondott volna

A fpapság tett

volna

mindent, hitének eddig élvezett suprematiájáért.

Mert hiába

:

egyenlséget, általános jogot, a feudális

és felekezeti középkori szellem

nem

ismer,

A

kivált-

sággal csak kiváltság állhat szemben.

így magyarázható, ha a protestánsok a katholikus egyháznak kétségbe nem vont kiváltságit, saját kiváltságaik lehet kiterjesztésével és biztosításával akarták ellensúlyozni.

E

törekvésükre az a jellemz, hogy körülbelül oly

módon akarják jogaikat megállapítani nyában,

mint a hogy az ország

a király irányában.

az ország irá-

megállapítja azokat

224

ÖTÖDIK FEJEZET.

Hiszen

eddig

gendnek nem

de

törvény és oklevél,

volt

is

Ebbl

bizonyult.

ele-

merítik a jogot, hogy

újabb biztosítékokat követeljenek a

királytól. Ezért a rendek a régi alkotmányt akarják minden kérdés és vita fölé helyezni, egyúttal pedig új czikkelyekkel és

feltételekkel megszilárdítani.

A

protestánsok

is

nem

törvényt látnak a béke-

kötésekben, hanem kétoldalú nemzetközi szerzdéseket.

Ezeken az országgylés többsége a királylyal együtt sem változtathat. Ezek az alkotmány megdönthetetlen alkotó részei.

Új biztosításul pedig, mint Pestmegye utasításából az összes tisztviseli állások egyharmadát

láttuk,^

Az állam minden javára

követelik.

k

is

kiváltságos

jogot tartanak, de a törvényhozás hatalmát magukra

nézve köteleznek

el

nem

Éppen akkor, mikor

ismerik.

oly fennen hangoztatják az

egységet és a nemzeti összetartást, valósággal statust

akarnak

alapítani

politiisájukhoz,

a

statusban.

mely az 1662-iki megoszláshoz

Mint az országnak, nekik matlanságra.

De

vezetett.

elég joguk volt bizal-

is

azért eljárásuk, bármennyire

magyarázható, éppen

nem

azon

Visszatérnek

felelt

meg

meg

is

a nemzet érde-

kének, sem hagyományának. Követelésük felállításánál,

midn

arra törnek, hogy a katholikus status felekezeti ügyekben soha le ne szavazhassa a protestáns statust, világosan német példa után indulnak. Az állások

arányos betöltésének követelése pedig az erdélyi

vényen

alapult.

De még

E mellett pedig ez az meg a katholikus világi ^

188.

1.

I.

k.

ott is

tör-

papíron maradt.

új feltétel statust,

éppen

ott

támadta

hol legérzékenyebb

225

A FELEKEZETEK.

Ha máshol nem. e ponton összeütközésre kerül a dolog. Mert még azok is, kik nem sokat tördnek a lelkiekkel, még kevesebbet a nemzetegység érdekével, teljes elszántsággal védik a maguk kilátásait

volt.

és gyermekeik

lehet reményeit a tisztségek hasznára

és díszére.

Tart azonban tovább az egyesülés a diaetáig. Bizto-

melynek egy fontos pontja arra van hogy a nemzetet egy nagy confoederatióba egyesítse, úgy mint a francziát. És a mint a franczia nemzetgylés kimondja, hogy csak az szavazhat, ki az

sítja

az eskü,

hivatva,

esküt is

úgy a diaetán

letette,

túlnyomó rész

eleinte

a teljes politikai jog gyakorlásának alapfeltételéül

állította

oda a

hit-tevést.

Erre pedig a klérus reá

nem

állhatott.

Tudjuk, hogy a megyék a papoktól

is

megkövetelik

a esküt. Egy sem határozottabban, mint Szabolcs. Az

ebben

egri püspök, ki szólításra,

hogy

is

is

elljár, azt válaszolja a fel-

hazafi

Nem

és papjai is aaok.

be az eskü szükségét. Azt tanácsolja, hogy hagyják el, mert szokatlan, törvényünk nem írja el.

látja

Különben is közeli a diaeta; nem is illenék rendelkezését megelzni. Máskép gondolkozik a megye. Szerinte a papi rend

nem

hazafiasabb a világinál. Ez pedig leteszi az esküt. Az is igaz, hogy Hincs törvényben, de világos, hogy a haza Álmos ideje óta nem volt oly kritikus állapotban

mint az utolsó

mébl

évben. Most pedig,

tíz

helyreállott,

Tehát a papi

midn Isten kegyel-

bels mozgalmaktól

kellett tartani.

statust is lehet erre szorítani.

Oktassák a

népet is szeretetre. Ha oly községben, melynek papja

k

esküdött, valamely mozgalom támadna. nem nak felelsséget, hanem a papra hárítják. Marczali

:

1790—91

.

országgy. n.

nem

vállal-

15

ÖTÖDIK FEJBZBT.

226

íme az eskütagadó, nem alkotmányos papok, mint Francziaországban.

A

papi rendet

hierarchikus szer-

vezete külön választja a világiaktól, ott

is,

hol a köz-

felfogás szerint hazafias kötelesség forog szóban.

válik ez a kérdés a diaetán. A megyés ell a prímással, megtagadják az esküt. Ezért már oly conservativ ember is, mint gróf Esterházy Ferencz volt, kimondja rájuk, hogy rendi külön

Még ersebbé

püspökök,

érdeköket fölébe helyezik a nemzet hasznának. Mivel

pedig a

mintha

király is itt

is

ellenezte

az

esküt,

úgy

látszott,

összeesküvés volna a nemzet egysége,

joga, szabadsága ellen.

A

még

papi rend, mely akkor

szinte egyedül képviselte a katholikus érdeket, ellen-

tétbe

A

jutott

az

uralkodó áramlattal;

gyanússá

vált.

hangulat egészen ellene fordult. viszonyok közt fogtak a kerületek a hitlevél

Ily

kidolgozásához. Olvasóink látták, hogy az összeütközés

a

tiszai

kerületben

megy

végbe.

Nézzük ennek

lefo-

lyását.

Azon a kérdésen: a tánsok biztosítása, mint

hitlevélbe jöjjön-e a protes-

k

kívánták, ott

megsznt a

coalitio. Elhatározták, hogy mindegyik fél külön

ki-

fejti álláspontját és úgy jutnak majd megegyezéshez. Itt tehát már csakugyan mint külön statusok állanak

szemben.

A

nagy nemzeti kérdésben periratokat

vál-

tanak. 1.

Ök be 1

A

protestánsoké

már június 22-én

akarják vétetni a hitlevélbe,

Evangelici utriusque confessionis

I.

St.

elkészül.^

hogy mivel az et

00.

Romano

aequo animo expendere dignentur. Akad. kézirat. Jogtud. fol. 31. Gróf Teleky József hagyatékából, ki ebben a küzdelemben protestáns részrl vezérkedett. Catholicos orantes, ut in Religionis negotio

sequentia

A FBLEEEZETBK.

ket

biztosító

227

jogok nemzetközi szerzdéseken ala-

pulnak, az azokkal ellenkez összes, 1647 óta hozott törvények, királyi határozatok és magyarázatok, minden clausuláikkal együtt mindenkorra eltöröltessenek. Minthogy az övék bevett vallás, ki kell ezt mondani a lelkiismereti,

a szabadság alapján

lehet követni és gyakorolni.

nem

korlátozni, tiltani, 2.

is, tehát szabadon Mert igazi szabadságot

szabad.

Vegyes házasságból származó gyermekek

érett

korukig azon vallásban neveltessenek^ mely fell szüleik

megegyeztek; ha

meg nem

egyeztek,

nem

követi a

nemet. Érett korukban pedig szabadon választhassák vallásukat.

Más

semmi módon se kényket. Épp oly kevéssé hitelveikkel ellenkez esküre. Ne követeljék, hogy katholikus templomban esküdjenek, körmenetben részt vegyenek, misét hallfelekezet szertartásaira

szerítsék

gassanak, a katholikus ünnepeket megüljék, vagy ezek elmulasztása

miatt bírságot fizessenek.

A

helvét hit-

vaUásuaknál csak papjaik keresztelhetnek;

bábák 3.

ezt

Az 1608.

I.

vános és magán

alapján

isteni

nem

tisztelet

lehet különbség nyilközött,

E

jog

kiter-

minden lakosra a hely nem tehet különbSzabad tehát leányegyházakat alapítani, papot

jesztetik séget.

orvosok,

ne tegyék.

;

bevezetni, tornyos templomot építeni a helytartótanács

megkérdezése nélkül. 4. Vallásos

ügyeikben,

hetnek sem szentszéktl, superintendenseiket

és

ha szabadok, nem függsem kormányszéktl. Csak

zsinatjaikat

illeti

az egyházi

kormány

és a hitüket megbotránkoztató hitfelek eUeni

eljárás.

Szabad zsinatot tartaniok, annak elnöklete

alatt, kit

k

választanak oda. 15*

Ötödik fbjezbt.

228

A vallásszabadsághoz

tartozik a nevelés is. Megminden rend iskoláikat és újakat is alapithatnak. Igazgató, gondnok, figazgató választása csak ket magokat illetheti. Magok intézkednek a tanítás 5.

tartják

rendje

tanulás

és

Deákjaik

nélkül.

(legatio), és 6.

tlük

és

iskolakönyveik

szabadon

fell,

censura

jótevikhez

kijárhatnak

a külföldi fiskolákra.

Alapitványaik igazgatásuk alatt maradnak. Mit elvettek, azt visszaadják,

épp úgy, mint a katho-

likus egyháznak. 7.

Szabadsággal ellenkezik a stóla

fizetése és

a

katholikus iskola stb. építéséhez való köteles járulás. 8.

Házassági ügyeiket véglegesen

intézhessék

sága

el.

saját

fórumaik

Vegyes házasságoknál az alperes

bíró-

illetékes.

9.

A megyékben

és városokban

szám megállapítása

nélkül szabadon válasszanak minden felekezetbl. Ott

csak képességre és érdemre lehet tekinteni. Ugyan-

ezen elvek szerint alkalmazzák ket udvari, katonai kamarai és bányai tisztségekben is. Városba, czéhbe, akadály nélkül fogadják be ket. Törvénynyel szemben

nem

állhat

hassa

el

meg a

helyi kiváltság.

Egy

vallás

ne nyom-

a másikat.

A fkormányszék

és senatus tagjai közt se több, se

kevesebb a felópél legyen közülök való a többi hatóságnál legalább egyharmad, de soha se több a felénél. ;

Ez a senatusnál mindjárt foganatosítandó üresedések mértéke 10. Vallásügyben

;

másutt az

szerint.

sem a kormányszékek sem a

hatóságok nem dönthetnek szótöbbséggel. Úgy mint a római birodalomban, két egyenl félnek kell megegyezni.* '

Itio in partes.

229

A FELEKEZETEK. 11.

A

Ettl függ a társadalom nyugalma.

ki ezt

megzavarja, ne az 1647. törvény szerint büntettessék,

hanem

II.

nának 12.

Épp úgy nem akar-

Ulászló VI. 8. czikke értelmében.^

büntessék azokat

kik a háborítok ellen

is,

eljárni.

E

században

jukat foglalták

le.

is

Ha

igen sok templomukat, iskolá-

a katholikus rendek az elbbi

k

a „béke kedvéért" nem pontokba beleegyeznének, feszegetik a kérdést, de ha nem, megkövetelik, mitl csak igaztalanul fosztották meg ket.^

Nagy, gyzelmi öntudat szól e sorokból. Bizonyos, hogy az ellenfélre nincsenek nagy tekintettel, de a

nemzet

egységére

sem.

A

befejezése

szinte

ulti-

mátum. Eddig, 1687 óta a katholikusok „propter bonum pacis" ersitik meg ket jogaikban; most e phrasis szájukban válik fenyegetéssé.

Nem kifejtik:

soká késtek válaszukkal.^ Már június 27-én 1.

hogy a megkülönböztetés a kétoldalú

Az 1608. és amazokhoz az ország,

béke s az egyoldalú törvény közt téves. 1647. törvényekben hozzájárult

így tehát külön nem állhatnak meg. Ha az egyoldalút abban az értelemben veszik, hogy az evangélikusok

nem

voltak jelen, vagy ellenmondtak

annak a törvényben semmi nyoma. Hisz akkor egylinzi békekötés, mert annak a klérus,

oldalúbb volt a

a világi katholikus urakkal együtt, nyiltan ellenmondott.

'

vényt

Az els 600 írt bírságot ró ki, a második szerint a törmegvet praelatus elveszti javadalmát, a báró vagy nemes

minden birtokát. Mindegyik esetben azonfelül számkivetés és htlenség nótája.

in

*

Aláírva: Status Evangelíci.

'

Observationes

Negotio religionis

pro parte stb.

Dnorum

Ugyanott.

Cath. circa projectum

230

OtOdik fejezet.

Különben

is

a békét

vallásháborúk.

Az

megelz

háborúk nem voltak

erdélyi fejedelem viselte azokat a

magyar király ellen és okaik épp úgy érdekelték a kathoUkusokat, mint a protestánsokat.

A

harmónia és unió czéljából beleegyeznek, hogy

alapul a békekötéseket, az 1608., 1622., 1647., 1659.

törvényeket és hitleveleket vegyék, az ezekkel ellen-

kez

törvényeket pedig eltöröljék.

De egy vagy

két-

oldalú szerzdésrl ne legyen szó.

A

protestáns felekezeteket 1608 óta fogadták be

Nem

a római katholikust 800 éve.

is

nézve tehát, hogy

ez a király hite,

a fnemesség és a plebs nagyobb

része

mindenkép

is

vallják,

az uralkodó^

megilleti

vallás charaktere.

De nem akarván mondunk els

e

domináns

sérteni evang. testvéreinket, le-

De

szóról.

ki kell

mondani, hogy

és igen JciemelJced.^

Hogy

ez a kiváltsága ne maradjon puszta szó, ki

Ez nem csak abban áll, hogy a klérus az els rend és így minden nemesi jogban részesül, hanem abban is, hogy a hithagyás (apois kell azt

stasia)

fejezni.

a házassági törvénykezés és a vegyes házas-

ságokból

ered gyermekek

nevelése körül megálla-

pittassék a „praeeminentia".

A

római

katholikusok

mindjárt az

els ülésen

kijelentették, hogy hivatalok betöltésénél ki van zárva

a számarány meghatározása.^ Elég az 1647. V. „valláskülönbség

nélkül". Hisz ez, tekintve a kath. ren-

'

Domináns. Príma et praeeminens.

^

Numerus

'

fixus.

A FELEKEZETEK.

231

dek birtokát és a plebs számát, jobban kedvez a protestánsoknak.

maguknak a megegyezést/

Fenntartják

Mindenesetre

a hazai

közjogi

felfogáshoz köze-

lebb állanak; a nemzet egységét jobban veszik tekintetbe.

Nem

bekben mint

is

nevezik magukat kath.

kétségtelen elzékenységet tanúsítanak és

utolsó

alkura

E

statusnak. Egye-

megjegyzésük

mutatja,

még hosszabb

hajlandók.

is

pontokon alapuló javaslatukban a

az 1608

— 1659-iki

hitlevél

csak

törvényeket és békekötéseket em-

mint a protestánsok jogai alapját, „hogy a bels

líti,

egyetértés

helyreálljon és ezentúl

a közjót mozdítsa el".

E

törvény a vallás

egyezése

jön

által

got létesítsen.

A

A

minden rész csak

többi törvényekbe

j.

ügyérl,^ a felekezetek meg-

létre,

hogy köztük örök összhan-

békekötések és az 1647. eltti törvé-

nyek megállapították a protestánsok szabad vallásgyakorlatát. De hogy ez ne váljék a kath. egyház kárára, mit a bécsi béke is kifejezett, a következ óvásokkal (salvatela) veszik körül. 1.

Noha a

kath. egyházat megilletné az uralkodó

gyanú elkerülése végett elsnek és igen kiemelkednek nevezik csupán. E szerint nem lehet teljes egyenlség. 2. Vallásukat az evangélikusok szabadon gyakoegyház

jellege,

rolhassák, nyilvánosan. 3.

Praeeminentia szempontjából mégis

hogy a kath.

zák,

nem

talt

viselhet.

elhatároz-

nemes többé hivaPlebejusoknak egyszeren tilos az vallást elhagyó

^

Salva nihilominns ulteriore coalitioae.

'

De

negotio religionis.

A

hagyományos

kifejezés.

232

ÖTÖDIK FBJBZET.

apostasia.

Az

áttért

nemesek

házassága

felold-

is

hatatlan. 4. Vegyes házasságoknál, ha katholikus az apa, minden gyermeke hitét követi, ha protestáns, a fiúk apjuk, a leányok anyjuk vallásában neveltetnek, ha

csak írásban nincs más megállapítva.

nem

De

az ilyen írás

állítható ki az evang, rész javára.

Vegyesházassági ügyek mindig a szentszék eltt

5.

tárgyalandók.

Evangélikus,

6.

nem

kényszeríthet;

vallásával ellenkez

a decretale

eskü

szertartásra

reájuk

nem

vonatkozik; kálvinista gyermeket csak papjuk keresztelhet.

A

7.

magán

protestánsok

meg-

istentisztelete

sznik. 8.

A

római katholikus pap protestáns beteget vagy

rabot csak úgy látogathat meg, ha hívják. 9.

A

protestáns egyházakat

superintendenseik és

zsinatjaik igazgatják.

Általános zsinatot tudtával,

ki

királyi

tarthatnak, de csak a felség

is

biztost küldhet,

nem

vezetésére,

hanem tanúnak. 10. Iskolakönyveiket

censura

nélkül nyomtathat-

ják, de a kath. vallás sérelme nélkül. Ezért a super-

intendensek és curatorok felelsek. Ezért azok ott legyen a könyvön. 11.

Az alapítványokra nézve megegyeznek a

neve pro-

testánsokkal. 12.

A

kötelezné

nem ket reá. De stólát

sem a papok

fizetik,

ott

sem, hol szerzdés

ez a királyi tizedet

nem

illeti,

földesúri jogait.

13. Házassági ügyeikben saját hatóságuk a vegyes házasságokat.

ítél,

kivéve

A FELEKEZETEK.

233

14. Hivatalok betöltésénél az 1647. V. szerint jár-

nak nek

el,

kivéve azon

szabad,

kir.

városokat, melyeke

erre nézve kiváltságuk van.

Templom

15.

és iskola a mostani birtokállapotban

marad. Visszaadásnak nincs helye.

Feltn, min nagy

az eltérés a békülékeny álta-

lános rész és a harczias részletezés közt. Mert e czik-

kek nemcsak a kath. egyház felsségét biztosítanák, hanem megadnák a jogot a protestánsok zaklatására.

Hogy

ki

lehetne

aknázni az iskolakönyvekrl

erre

szóló czikkelyt!

Mindegyik rész

Már

június 30-án

válasza. is

fel volt szerelve

meg

Fenntartják

azt,

szerzdések.

kétoldalú

tehát a háború okai

argumentumokká 1.

volt az evangélikusok viszon-

közt

hogy a békekötések igen A béke tárgya a vallás, is

kellett

szerepelnie.

pedig e kötések az ország szabadságát

is

Ha

megvédték,

annál inkább kötelességünk határozataik megtartása.

Az evangélikusok

el

nem

térhetnek a békeköté-

kötelez és egyoldalúlag meg nem változtatható jellegének fenntartásától. Mert ha a vallás ügyét az országgylésnek adják át, már a jöv diaeta tönkreteheti ket. Azt is fenntartják, hogy a sek mindenkorra

protestánsoknak ságra.

Ha most

Nem katholikus. A sérelem.

eddig csak

A

k

is

van joga az országnagyi méltó-

nincs kezökben, az

nem

jog,

hanem

hogy az ország nagyobb része többi együttvéve sokkal több. Mégis áll,

élvezik az ország hasznát.

vallások, emberek, polgárok egyenlségét,

természetes, a római katholikusok

nem

mely

vehetik sére-

lemnek. Praeeminentiáról protestánsok

szó

elismerik

sincs a békekötésekben.

A

a klérust els rendnek „míg

284

az

ÖTÖDIK FEJEZET.

akarja", de

ország úgy

az apostasiát

bnnek, a el nem

vegyesházasságoknál a kényszerítést jognak,

Ha

ismerhetik.

k

az

1647.

nem követelnék a hogy újra

akarják,

V-öt

teljesítették

volna,

hivatalok megosztását.

De nem

A

nagyobb

is

megcsalják ket.

vagyon nem dönt, mert a vagyonosabb még nem alkalmasabb. Úr és nemes egyforma jogú. Hogy az úrnak többje van, azt is csak hivatalainak köszöni.

A

római kath. nemesség sok évtizeden a protestáns csak veszthetett.

hetett,

át

csak nyer-

A népszám pedig

a protestánsoknak kedvez.

Nem

nyugodhatnak abba, hogy mikor az ország

jogait helyreállítják, az övéiket oly kevésbbé veszik.

k

hazafias és testvéri szeretettel viseltetnek pol-

gártársaik,

st a tisztelend klérus

hogy ezek

is

A

kerület

iránt

is.

Reménylik,

viszonozni fogják érzelmeiket.

többsége által elfogadott

diploma-ter-

vezetükben kijelentik, hogy a kath. vallásnak az jogaikból

nem származik

nentiát is

elismerik,

lására

a

és

klérus

az

praeemi-

a király val-

rendiségére vonatkozik. Tovább

azonban ne terjedjen. Még abba a kath. egyház elssége

hozzájuk át akar

A

praejudiciuma.

a mennyiben

térni,

is

belenyugszanak,

elismerésére, hogy az, a ki

elbb a püspök

által kijelölt

lelkésztl 6 hétig oktatásban részesüljön.

De

az errl

szóló bizonyítvány kiadásában ne tegyen nehézséget.

Megadják

hogy vegyesházassági esetekben, van szó, a szentszék ítéljen. A gyermekeket illetleg azonban fenntartják az elvet, hogy a fiúk atyjuk, a leányok anyjuk hitében nevel-

mivel

azt

is,

szentségrl

tessenek.

Egyebekben nyilvánvaló közttik az egyetértés, de még az evang. papok adómentességét. Az

kívánják

235

A PELEEUBZETEK.

iskolakönyveknél a

superintendenseket

és

gondno-

kainkat ne terhelje felelsség.

A

hivatalokban megelégszenek egyharmaddal. Vá-

rosban,

megyében csak érdem döntsön. Az ket kizáró megdlnek.

városi privilégiumok

Abba is beleegyeznek, hogy egyházaikat, iskoláikat nem követelik. De viszont új foglalás se legyen.

vissza

Erre törvényes büntetést állapítanak meg. Világos, hogy

a két felfogás közti gyakorlati

el-

térés különösen a praeeminentia következéseinek ki-

mérésében jut kifejezésre. Az áttérés, a vegyesházasságokból származó gyermekek nevelése, válnak

f

ütköz pontokká.

De az még

sok

nak

elvi eltérés

fölvételét a hitlevélbe

az

A

meg.

egyik

;

protestán-

a katholikusok ott egy rövid

kivannak csak, a többit

kijelentést állapítják

A

igen jelentékeny.

mindig követelik összes jogaik biztosításá-

változhatatlan

sarkalatos,

fél

meg

törvényben

lényeges különbség tehát

az,

hogy

alaptörvény

gyanánt akarja beczikkelyeztetni jussát a másik pedig ;

országgylés többsége és a király

az

azt

toztathatónak akarja továbbra

Meg I.

kell jegyezni,

általánosságban,

törvényekre. téneti

A

II.

meg van

hivatkozással

a vallásügy, de csak a

békekötésekre

el

a

lehetséges is

a

De

küzdelmet.^

mivel a

már több részben közeledtek hozzájuk

mindössze csak öt pontban térnek

^

és

katholikusok mellett szól tehát a tör-

hagyják

is

protestánsok

eskü

Ferdinánd és

és Hl.

hagyomány.

Nem s

hogy a

Leopold hitlevelében

által vál-

tekinteni.

is

coalitio.

el,

Ezt legjobban

erre kötelezné a két részt.

Puncta Dominorum Cath. die 4

Julii

A

azt remélték,

szeretnék

;

az

többség azon-

congregatorum.

236

ÖTÖDIK FBJBZET.

k

döntött. nem engedhetik, hogy valelsségétl megfosszák és így nem testvéri

ban ellenök lásukat

egyesülés

hanem egyenetlenség.

áll be,

hogy az

Világos,

De

evangélikusok teljes egyenl-

nem engedhetik meg, mert a elsségének rovására menne, pedig az elsségüket a bécsi béke is elismerte. Különösen hitük elhagyóit illetleg nem engedhetnek.' Az egyház méltóságához tartozik, hogy az áttérést megakadályozhassa. Minden civilisált nemzet ségre

törnek.

ezt

kath. egyház

különbséget tesz befogadott és uralkodó vallás közt. Terjesztést,

zelotismust

bevett

engednek. Az 1741. XLVI.

vallásnak

t.-cz.

sehol

sem

mely Horvátország-

ból kizárja a máshiteket, „egyedül igaznak" nevezi vallásukat.^

A nemes

tehát ily esetben bírságot fizes-

vagy hivatallá képtelen legyen; a parasztot és papot pedig önkényes büntetéssel sújtsák. sen,

Szintúgy fentartják a domináns vallás folyománya

gyanánt a vegyes házasságból származó összes gyermekek kath. nevelését. Ha máskép nem, reversalisok útján kell azt biztosítani, mint Mária Terézia idejében. Stóla, párbér

dolgában engednek, noha az utóbbit

illetleg hivatkozhatnának az 1647. Xl.-re

;

szintúgy

is, engednek a városok és noha így papjaik évenkint több mint 100,000 frtnyi jövedelemtl esnek el. Nem engedhetnek azonban, az itio in partest és

privilégiumait

illetleg

a hivatalt illetleg. Exotikus intézmények

nek meg ^

Tény

nem

felel-

a magyar geniusnak, törvénynek és erkölcsaz,

hogy akkor

is

sokkal több protestáns

lett

katholikussá, mint megfordítva. Berzeviczy Gergely jegyzetei-

ben név '

szerint elsorolja az illetket.

Solae verae.

A FBLBKEZETEK.

nek. Kérik ezen javaslatuknak, mely világos bizonyí-

hogy harmóniára törekszenek,

tása,

testvéries tárgya-

lását s elfogadását.

Ennek az

íratnak

sem hangja, sem tartalma nem

vagy bántó, egész iránya mégis tán az. Mint komoly elvi viszályoknál rendesen, minden további lépés még jobban elválasztja egymástól a feleket. Most már igazán nem elsségrl, hanem a megszotiílzó

kott uralomról beszélnek a katholikusok.

A

nemzetgylésen 1789. augusztus 28-án

franczia

d'Eymar abbé

azt indítványozta,

kath. vallást az vetettek.

Az

el

a róm.

indítványt el-

1790. ápr. 13-án az indítványt d'Eymar oly

módosítással terjesztette

nemzet

fogadják

állam vallásának.

vallása.

E

be,

fölött is

maga a gylés magát

hogy a kath.

napirendre

vallás a

tértek,

katholikusnak mondotta.^

noha

Már

elbb, nov. 2-án lefoglalták a papi javakat az állam részére. Kimondták, hogy bármely hivatal betöltésénél csak az érdemre lehet tekintet, egyenesen megadva így az annyi idn át számzött „nem katholikusoknak" a teljes polgárjogot.

A

régen az ország-

ban lakó zsidók polgárjogát kezdettl megkapták a teljes polgárjogot a német zsidók is megkapták éppen egy kath. papnak, Grégoirenak indítványára. A tolerantia szót Mirabeau keményén elítélte és ;

az

emberi jogok

vallás

dolgában volt

liberális tagjai ezt

'

véle-

miatt sem.

És még ezen igazán forradalmi lag

10-ik czikke így

sem szabad háborgatni, vallásos

senkit

szól:

ménye

kinyilvánításának

Anlard,

i.

testület is arány-

legconservativabb. Igazán

gyakran észreveszik és megrójják.

m. 44 lap.

ÖTÖDIK FEJEZET.

288

Duquesnoy így

szól naplójában

:

Mondok

valamit,

min

sokan megbotránkoznak, de mi örök igazság, melyet

minden kor története megersít: soha se lesz szabadság olyan népnél, hol uralkodó vallás van. Vannak igazságok, melyeket franczia elme nem bír el és a vallásos türelmetlenség csak alkalomra vár, hogy adott alkalommal új ervel megszülessen.^ Ne csodálkozzunk tehát, ha nálunk is fenn akarják még tartani az uralkodó vallást. Az általános elvek elismerése mellett a történeti hagyomány és

erk Midn a az

egyensúlya

is

számot

tesz

a politikában.

kath. egyház kész alászállni azon uralkodó

polczról, melyet 1681. óta törvényesen elfoglalt,

még

mindig oly helyzetet akar biztosítani magának, mely a többi bevett vallásétól nagyon különböz.

Legfurcsábbnak látszik a kath. emlékiratnak azon pontja, mely egyenesen a civilisált államok jellemz vonásának veszi, hogy más legyen az uralkodó vallás helyzete, mint a bevetteké. Akkor az csakugyan úgy volt, de természetesen a barbároknál még nagyobb

a különbség. Hol pedig igazán törvényes volt a

volt

teljes

egyenlség,

a XVin. arról,

r

E

mint Erdélyben,

ott

gondoskodott

században az udvarra támaszkodó

klérus

hogy ez egyenlség valóra ne válhasson. kérdéseket tárgyalták akkor is a legnagyobb

szenvedelemmel, a

legfojtóbb

dühhel és

haraggal.

Minden magyart ezek érdekeltek legjobban. Az utolsó századok szomorú hagyománya szerint a felekezet kapcsa ersebb volt annál, mely a polgárt az államhoz, a honfit nemzetéhez fzi. Nehéz elképzelni, hová juthattunk volna el, ha nemzeti, mveltségi, gazdasági *

Journal, Versailles 1789. ang. 23.

309—310.

1.

A FELBKEZETBK.

téren

fejtették

volna ki azt az

239 energiát,

melyet a

'

felekezetek jogkörének pontos megállapítására kellett

,

'

pazarolni.

Tudjuk, hogy e viszály éppen a legfontosabb mo-

mentumban

teljesen- megállította

a diaeta tevékeny-

ségét. »Ezt a diaetát tisztán vallásos diaetának lehetne

gróf Esterházy Ferencz

eddig nevezni",

írja

Mert

ügye

a

vallás

lassítja

annyira

júl. 6-án.

eljárásunkat,

jobban mondva egy részt a protestánsok mértéktelen másrészt a klérus makacssága mely azt

követelései, is

megtagadja, mi azon követelésekben igazságos.

tiszai kerület utolsó

ülésén nagy szakadás

A

állott be.

A

protestánsok semmi máshoz nem akarnak fogni, míg a vallásügy be nincs fejezve, viszont a papok kijelentették; ha meg nem hallgatják ket, haza-

mennek

és itt hagyják a diaetát. Oly nagy az ellenhogy minduntalan attól kell félni, hogy hajba

tét,

kapnak.

Nemcsak a diaetára süti bélyegét ez a harag, hanem még inkább az irodalomra is. Nemcsak a legtöbb röpirat foglalkozik e kérdéssel, hanem a legtöbb gúny vers

A

—i

is.^

zavart

még

fokozta,

hogy a katholikusok, st

/

papság sem értettek egyet. A mérsékeltek a coaértelmében készek voltak megadni a protestánlitio soknak a polgárjogot, megelégedve a kath. egyház elsségének biztosításával; a túlozok eltt tán nem is Mária Terézia, hanem I. Leopold kora lebegett a

követend

ideál gyanánt.

A

politikusabb, hazafiasabb

rész a prímás után indult, a zeloták a kalocsai érsek|

gróf

nél,

Kollonics Lászlónál,

tartották összejövetej

'

Sok

kéziratában.

a

Eruplanicz-gyjteményben és a N. M. 261.

latin

ÖTÖDIK FEJEZET.

240

Hiába ersködött a prímás, hogy a püspökök nemcsak az akták, hanem a pasquillusok

leiket.

t

követik,

is

mutatják, hogy nagyon jól tudták, milyen ellentét

van köztük.

A

prímásról így szól egy gúnyoló vers:

a mitra,

a római szék jutalma,

A

bibor,

méltatlan üres

ft

Nem

tördsz a vallással, sem a hazával, mikor Ormosdynét öleled. Ez a te munkád, ez a te díszítenek.

bár

otthonod,

Ott küzdi,

ott

tudod,

milyen rút a

gyzöl,

ott aratsz

Te, a ki Istennek szenteltettél,

medd

szerelem.

végtelen diadalokat.

ott

veszted

el

rosszban

erdet.^

hogy küls megjede nagy esze és ismerete nagy értékvé tették ta-

herczeg azt

Albert

róla,

írja

lenésében volt valami nevetséges, az

ország

teljes

nácsát.

Kazinczy ezt így színezi ki Termete alacsony volt igen húsas és hasas, a mellett parókát hordott; :

és

fogatlansága alig

szólla,

miatt

szája

félre

lehete a hallónak

hogy ne nevessen. De

lelke

volt rándulva.

Midn

magát megtartóztatni, igen nagy volt és ha

kedveztek volna neki az idk, szintúgy tudott volna uralkodó minister lenni, mint a Richelieuk és Maza-

Egy

fínik.

kurucz,

t.

valaki azt i.

monda nekem

felle: ez nagy

éppen nem barátja Német Uraiméknak.

Méltóságát suffraganeusaival szemben nagyon fen-

1

Kruplanicz levéltár. N. M.

Cardinalis zatokat.

még öregebb korában

Ormosdyné

általa lett

Errl Kazinczy is tudott. ,A nagyon szerette a szép ábrá-

is

gazdaggá és Pozsonyban

Gedeonnénak egyszerre 12

báli

által

Ráday ruhával kedveskedett". Magyar

ellenben lakott a primás palotájával. Ifjabb korában gróf

dolgok. M. T. Akadémia, kézirat.

A FELEKEZETEK.

A

tartotta.

diaetán a püspökök

A

bibornok

nem

241

voltak vele

meg-

a Leopold gondolkoToscanában és jobbnak találta közletni a vágást, mint egyenesen ellenkezni. Két püspököt küldenek hozzá, hogy eladják a panaszt. A prímás ezt megtudja, teljes díszben fogadja, meghallgatja, aztán kikergeti ket, megparancsolván nekik, hogy ezt vigyék hkl küldiknek. Kivüle bizalmasa, unokaöcscse, gróf Sauer volt czéltáblája a gúnynak. Azon töprenkednek, milyen hit ez a rothadt d g. Nem katholikus, nem kálvinista, sem lutheránus, sem anabaptista, sem világi, sem papi, sem ariánus, sem jansenista, sem kmives, de még atheista sem. Vagy semmi, vagy csak az Isten elégedve. dását;

tudta,

mikép

ismerte

járt el

.

.

tudja, micsoda.

A

többit

sem

iszákosnak írják

kímélik. Milassin fejérvári püspököt, le,

szintúgy

a

Fenglert,

gyrit.

A

váradi Kalatay, csak lovaival tördik.^

így magyarázta a püspökök hallgatását és visszavonulását az alsó papság, mely a kerületi ülésekben

egyedül volt kénytelen talanok

és

megvívni a harcot.^

A

káp-

apátságok követei már jún. 17-én össze-

ültek és megállapították eljárásuk tervét.

szeretnék, ha a vallásügy egyáltalában

Legjobban

el nem

for-

ha elfordul, legalább a hitlevélbe ne kerüljön. Erre pedig elegend ok az, hogy egy rend ellene van, st a diplomába csak az jöhet, mi az egész országnak, mind a négy rendnek óhajtása. Igaz, hogy a régibb hitlevelekben meg volt, de mióta örökös a Habsburgház, nem. Különben is, az akatholkusok elvei szerint a fejedelemnek van joga dulna a diaetán,

de

^

Eqai una cura, sed non

•

A

cleri jura.

váradi káptalan követeinek jelentése, júl. 7-én.

Marczali

:

1790—91. országgy. ü.

16

ÖTÖDIK FEJEZET.

242

a vallás ügyeit intézni, ügy mint azt nálunk az 1715. 30.

ez.

elírja.^

Sauer maga az kerület

foglalt helyet,

ül „az

ellentétet így

magyarázza

9 katholikus

bizottságában

Fekete elnöklete

alatt.

:

Az

Noha a katholikusok vannak többség-

a protestánsok

Midn

beadták els emlékiratukat, a katho-

reá bízták a választ. „Én azt

likusok

lat

végén

asztal

ben, a szavazásnál mindig ellenünk döntöttek.

el.

tiszai

a négy-öt ember, ki semmivé akarja tenni a

monarchiát".^

tettem,

a

és 6 protestáns

el is készí-

de a szavazás, mint rendesen, ellenünk dlt

Most reám és Domokosra bízták a végleges javasszerkesztését. Három napig dolgoztam a pedáns-

nem

sal,

akartam,

hogy

leszavazzanak

Zábráczkyval és Almásy janak.

Meg

adtuk

a kerületben,

engednek.

is

és

velem,

gorombáskod-

Ignáczczal

külön javaslatainkat, már el-

írtuk,

de

sem mindkettt a

a protestánsok most

Azt javasoltam,

terjesszük

^ így késik minden. " Gyanúsítják, hogy tiíl patrióta. Ellene van a klé-

plénum

elé.

Zsolnay gorombán

rus.

a diaetán

is

felelt,

szólt ellene.

midn

ebédre hívta és

Azt mondják, csak protes-

tánsok és szabadkmivesek a barátaim. Mindamellett, javaslatát, melyért

t annyira

megtá-

madták, a két dunai kerület szórói-szóra elfogadta. Az egész eltérés az, hogy elhagyták a praeeminentiát, mire én súlyt helyeztem, viszont megtagadták házassági

ügyekben a consistoriumok illetségét, mibl egyházunknak semmi haszna. Ez nekem nagy elégtétel.

A

prímás aug. 31-én összehívta az egész klérust.

*

Jegyzkönyv

*

Die, die Monarchie coupiren voUen.

'

Júl. 9-iki levele

a kalocsai érseki levéltárban. Diaetalía.

Pászthoryhoz.

243

A FELEKEZETEK.

Eladta, hogy a diplomába bejöhet a protestánsok szabad vallásgyakorlata és a békekötések; egyebekben pedig a dunaiak törvényjavaslata elfogadható. Ennek fejében a kath. egyház törvényt nyer az aposvegyes házasság és házassági per dolgában, mi

tasia,

eddig hiányzott.

A

püspökök, kik most elször szó-

hattak a vallás ügyében, azt vitatták ellenében, hogy

adandó kedve-

eltrheti a protestánsoknak

a klérus

zéseket, de a lelkiismeret sérelme

nélkül

nem

bele

egyezhetik, haszon fejében sem. Gróf Andrássy, gróf

Berchtold

egyedül

Szily

és

szállott

voltak

a fszónokok

velk szembe. Ez könny

az olyan theologia, mely a lelkiismeretet

lásomat szolgálom, non

250 év

protestatiónk

Ugyan

sens". óta.

A

Sauer

és

„mert

volt,

sérti,

mit

ha

val-

használt

hozzájárulásunk,

úgy

mint a prímás akarja, használhat.^ Ezt a két hónapot foglalja

teljesen

foglalkoztatja

vedélyt, igazi

vak düht csak ez

is

mikor a bizottság

zésre jutni,

Én

azt

;

is

;

a

de szen-

kelt.

lehetett volna a tiszai kerületben

így szólt:

harcz

felekezeti

a garantia

pártszellemet

Hogy

a

Hazafias buzgalmat kelt a diploma

le.

megegye-

elnöke, gróf Fekete

akarnám, hogy a három vallás any-

ujára össze volna egyesülve és összezavarodva, hogy

az ördög se tudná, melyik közül ragadna el valakit.^ Hullott

is

zápor.

Vay

reá

szava többet

„Ez

id

a

pasquillusok

árja,

mint szennyez

István pedig kijelentette, hogy egy

ér

az egész klérusénál.

szerint (jún. 28.),

kérdésben, a sok

megye

apró

a vallás dolga forogván

munkák

'

Szept" 8-iki levele.

*

Keresztesi naplója 267.

pro et contra jöttek

1.

16«

244 s

ÖTÖDIK FEJEZET.

bújtak

mint a gombák, nyomtatásban, melyekért

ki,

az ember

nem gyzött

drágák

kapósak voltának. Ezeken kívül a sok pasmocskos Írásoknak is nagy divatja

s

minthogy eleinte igen

fizetni,

quillusoknak, vala".i

Nem

iratokról,

melyek nemcsak a

hanem egyáltalában a

vallás ellen izgattak

azon

szólunk

kath. vallás,

és melyek közül a Laczkovicsé egyike a legszélsb-

beknek,^ Az akkori, igen sekélyes német felvilágoso-

dásnak hatása irályánál

De

egész tartalmánál és

alatt készült és

fogva

mvelt embernek

alig

tetszhetett.

azt mindenesetre bizonyítja az az irodalom,

a felekezetek

közötti

hanem érdekekért

harcz, mihelyt

folyik,

a

nem

hitetlenségnek

hogy

elvekért, töri

az

útját.

Legkelendbbek kalandornak;

Trencknek,

tán

voltak

fényesen

munkái,

írott

a hires

különösen

a

Bilanx, melyben a papi uralom visszaélései ellen kel ki

nagy ervel, néhol epésen. Pest megye censurája

átbocsátotta tartótanács

ezt

a könyvet és

támadásai

röpiratai azért fontosak,

ellen.

meg

is

védte a hely-

Gróf Batthyány Alajos

mert nem csupán személyes

nézeteit tükröztetik vissza, hanem az országgylési több-

ségnek szolgáltak szócsvéül. Van adatunk arra, hogy voltakép

nem is maga hanem másokkal, éppen a femberekkel együtt

írta,

és ezek átengedték neki a jövedelmet.^

A sokadalom és az a roppant érdekldés, mellyel mindenki felekezete ügye iránt viseltetett, megterem278-279

1

U.

ott.

*

A

keresztény

1.

vallásban

ember. 1790. *

Bujánovics jelentései.

magát

oktattatni

vágyó utazó

245

A FELEKEZETEK. tette írás, is

Magyarországon az els könyvpiaczot. A könyvigaz, hogy nem a komoly, jövedelmez volt. Trenck

írói

megélni, de bár sokat kere-

hasznából akart

nem

az

sett,

Szegényen, éhezve hagyta

sikerült.

el

Budát.

Bujanovics

Trenck mködését

is

delmesebbnek.

Pray

Szerinte

tartja legvesze-

volna legalkalma-

lett

sabb a czáfolásra. Tudtunkkal azonban a nagy tudós

nem

írt

elbb

fejtegeti, mit

hatása.^

tett

Katona István

társa

;

csak azt

írt

Legnagyobb értéke

téneti levezetéseiben

a nehéz tüzérség

áll.

gyz

De

érdekben

viszi

a fszerepet,

írók,

alig lehe-

természetesen tör-

az ilyen csetepatékban

Katona

és ezért

is

nem

személyes

magát. Általában a katho-

kifakadásokra ragadtatja likus

ugyan, de mivel

ismertettünk,

közt ekkor

kik

nem

is

Szeitz

Leó

állanak magasabban ellen-

feleinknél és személyeskedésben, mocskolódásban, ha lehet

A

még

túltesznek rajtok.

pasquillusok körül épp így folyt le a harcz.

A

protestánsok ezen kezdték Felhozta az Isten magyarok csillagát,

A

ki megrontotta

Róma

birodalmát,

Kezeinkben adta a Pápisták

haját,

Hijában kiáltják ezután Máriát.

Erre kész a válasz Régen bög Lutherus és Kálvinus Rómára, De talált a bika kemény oroszlánra, Te is, a ki fecsegsz szz Máriára, Jól meg lásd, hogy ne juss az akasztófára.

A

protestánsok

Jézussal

állítják

szembe a kath.

papságot ^

Trenckii Bilanx pondere versa.

I.

kötet.

ÖTÖDIK FBJBZBT.

246

Jézus taaitványi, haragos papjai Irigylö

Hogyan

méreggel

tölt apostolai,

reménylitek,

hogy szent mesterteknek,

Tessen keménysége a

ti

sziveteknek.

Tudom, Mennyországban vagyon a hazátok

Rómában háromszor koronált királytok. De magyar jószágot, magyar nemességet Birtok

ti

s

abból vesztek dicsséget.

Mert azon jó Isten trést prédikálott, Senkinek ervel útjában nem állott.

A „klérus" czíinü pasquillus sírirat formájában Magyarország bukásaért a papságot teszi felelssé. Azzal végzi, hogy semmi rossz nem történt a világon, minek nem pap lett volna okozója.^ Erre egy igen hosszú, szinte latin válasz azt ha hivatalba bocsátaüak kálvinistát, soha mondja sem lesz vége veszekedésnek, verekedésnek. Egy másik azzal vádolja ket, hogy franczia lábra akarják állítani a magyar papságot. De ha ez megtörténik, :

ki kell vándorolni a kálvinistáknak

A

is.

személyek közül a katholikusok különösen azon

hitfeleiket

egyet

:

bántják,

kik

a

protestánsokkal

Feketét és AbafPy árvái

követet,

értenek

kinek

ifjú-

kori bneit nem unják szemrehányni.^ Ezeken kívül legsrbben Balogh J*étert, „a pápisták kalapácsát"

veszik tollúkra.

A

protestánsok viszont azokra harag-

szanak legjobban, kik elbb velk tartottak és aztán

^

In Clerum. Nihil mali in

rbe

evenisse, Cujus auctor sa-

cerdos non fuisset. *

Abaffy már

ns

korában egyszerre két Rajcsáni-leány-

nyal külföldre szökött és kint maradt, míg M. Teréziától enge-

delmet

nem

kapott a hazatérésre.

247

A FELEKEZETEK.

a papság pártjára állottak, Kárász és Almásy követekre,

noha emennek, Sauer jó hazafi létére

Zsolnayt

Gy-

is.

az egész diaeta eltt.

Mindezeknél gyalásban

Midn s

katholikus lenni.

Egy pasquillus-író „1000 forintnem adná, hogy Vay István t annyira leszidta

lölik

ért

csak az a bne, hogy

szerint,

nem sznt meg

is

"^

komolyabb

komolyabb

és

volt

tár-

részesült az egyházi javak kérdése.

a dunáninneni kerület a diplomát tárgyalta

az volt a kérdés

belé jöjjön-e oda a vallás ügye,

:

Szentiványi barsi követ ezt ellenezte, mert soha sem vették be. A papság vele tartott. Erre a különben igen nyugodt Darvas Ferencz így szólt „ha ily difficilis :

a klérus, annak veszedelmes lesz a consequentiája",

mert

p.

o.,

ha a király

akarja nyomni

el

mint n. József és elvenni jószágait, segítségével boldogulhat, ha pedig

akarná

elnyomni,

a

klérusra

veszedelmes állapotnak csak

a klérust,

a protestánsok protestánsokat

a

számithat.

a

klérus

Ennek a

engedékeny-

sége vethet véget.

Szirmay Antalnak „az állam jogáról az

egyházi

javakra" szóló értekezése egészen a franczia nemzet-

gylés határozatainak

alapján

Els

áll.*

kolduló szerzeteket kellene eltörölni, lást,

a munkátlanul való megélést, az állam

el nem

Az alkotmány sem védi a papi

birtokot.

mozdíthatja.

Joga nem egy a nemesivel. is

mutatja,

hbér

és

A

beneficium, mint neve

nem örökös

ellenben örökös tulajdon.

'

;

a nemesi birtok

A hbérbl

levonja

Bilszky Johannes, CoUectio documentorum.

démiai kézirat. *

sorban a

mert a koldu-

Jus reipublicae

in

bona ecclesiasticomm.

I.,

60.

azt

1.

a

Aka-

248

ÖTÖDIK FEJEZET.

következtetést

is,

hogy a

annak

király az

feltételeit

megszegt megfoszthatja javadalmától. Ez már legérzékenyebb oldalán érintette a papságot és pártját. Még közel volt József kora, Francziaország

ijeszt példát

is

ket

veszély bírhatta

nyújtott.

sára. Ezért aztán írásban, szóban,

kel megküzdenek.

Ha

valami,

ez

a

engedésre, a coalitio fenntartá-

minden tehetségök-

Francziaországban

észrevették,

is

hogy a papság igazán csak akkor ékesszóló, mikor

r

birtokairól

van

szó.^

az, hogy a klérus kezdettl fogva az udvarra támaszkodott, az ország ellenében. Az oppositióval, a mennyiben ez a dynastia és a király

Politikailag

fontos

k

ellen is irányult, eleinte csakis

Ha

tan szemben.

k

állanak határozot-

a protestánsokat azzal

gyanú-

hogy csakis azért akarják a magyar nyelv behozását, hogy a hivatalokat tölthessék be, erre sítják,

k

hogy a papság meg azért ragaszkodik a deákhoz, mert sem , sem hívei nem azt

lehetett

válaszolni,

tudnak magyarul. Nemcsak a protestánsokkal, hanem az ország összes törekvéseivel, a nemzeti állam megalapításával ellenkeznek

az ellenfél eléggé ki

is

tnt

Viszont a papság kezében

Könny

ver.

volt

fel

a papi politika. Ezt

aknázta. is

volt

hatalmas fegy-

saját ellenségeit egyúttal a

a dynastia ellenségei gyanánt tüntetni

fel.

király,

Ahhoz az

hogy a papság magát az Istennálunk még az is járult, hogy a azonosítja magát. Sokszor említettük, mikép

általános eljáráshoz,

nel azonosítja királylyal

—

folyik a denunciatio a protestánsok

vesek

ellen

általában

és

szerint. ^

Duquesaoy, Journal.

II.

2.

azok

és

szabadkm-

vezeti

ellen

név

A FELEKEZETEK.

Gróf Széchenyi

249

azon

Ferencz,

hazafias

hévvel,

mely minden tettét jellemezte, vett részt az országgylés munkájában. Egyaránt rosszallotta a protestánsok túlzását és a papság makacsságát. „Mind a két

tzbe vagyon, mind a kett fanatikus." Csahagyományához híven közbenjárt, de a nemzeti jogokról épp oly kevéssé mondott le, mint a humanitás követeléseirl. Midn megtudja, hogy félreértik, hogy Bécsben a király ellenesének tartják, a büszke, minden ízében méltóságos férfiú barátja, Pászthory religio

ládja

eltt kiönti szívét, elmondja, mit

mi az érdeme.

tett,

„Elfojtottam a praesesek és Commissariusok ellen

1.

magam

fent folyó factiókat,

nek

becsületét

magamat

békesség-

ez

vétkemet beval-

feláldoztam,"^ ország színe eltt

hogy nemcsak a prímást arra vezettem, hogy az Protestánlottam. 2. Kitettem

sokat hallgatta, színezéssel) is

velk

ket

dolgában,

religio

tanácskozott és (ámbátor mindig

segíteni látszatott.

a Harmónián dolgoztam."

3.

A

De még

in publico

kerületek

túlságos

igényeivel szemben a mixtában, másokkal együtt, egy

okos diplomát dolgozott

ki.

Mindezért az volt a jutalma,

prímás elment az

hogy aug. 25-én a hogy

nejéhez és felfedte eltte,

Leopold fekete könyvébe van feljegyezve, mert minden plánum át megrontja, utolsó pillanatban felférje

forgatja,

így

hanem magát

nemcsak

az

és családját

is

országot

romlásba,

ejti

életveszedelerabe.

„Erre elsírván magát Juliskám,

midn

hazajövök

Zichytl, térdre esik és könnyhullatások közt beszéli félelmét."

»de

Elment a prímáshoz, hogy megtudja okát,

csak valahogyan felelvén,

*

A

ján. 11-i ülésen.

így házi

boldog-

ÖTÖDIK FEJEZET.

250

Ságomnak által."

is

vége

lesz

Papnak

ezen

Néhány nappal késbb, midn azt hogy „a prímás factiója" már Ürményit és

politikája

^

a rendeknél

oly

is

ers,

hogy a

Balogh, Almásy, már alig juthatnak zasztó szavakra ragadtatja magát:

mert hazámon már

nem

segíthetek.

tapasztalja, is

megnyerte

mérsékeltek,

szóhoz,

e

bor-

„Búmba hallgatok, Ha ntelen volnék,

hagynám ezt az országot, a mely csak annyiban különböz Spanyolországnak inquisitiójához, hogy ott csak magános embereket ölhet a papság és itten az

itt

egész országot áldozza opiniokért és personalis ambitiókórt fel."

A

meg

abban látja hazájának, az emberiségnek rossz szellemét. Az az érzelem szólal meg szavaiban, mely egy félszázaddal késbb még nagyobb fiát arra a hires felkiálno popery. tásra bírta Minél szentebb egy eszme, annál bnösebb a vele fanatismus

réme jelenik

eltte

:

:

való visszaélés.

A

ki a

maga

hasznáért

öl,

csal,

nem

oly gonosz, mint ki Isten, haza, emberiség, szabadság

nevében gyilkol embert, vagy becsületet. Torquemada és Marat lelkileg nem különböznek egymástól, úgy mint azok sem, kik hol az egyiket, hol a másikat majmolják, hogy Isten vagy a nemzet nevében üldözhessenek. Különös, hogy éppen azok, kik legtöbbet emlegetik az Istent, feledkeznek meg leggyakrabban az emberiségrl. Mert a vallásos fanatismus sem más, mint annak elkövetése Isten nevében, mit különben

éppen Isten igéje

tilt

^

Aug.

*

Szept. 2-lki levél.

26-iki levél.

legszigorúbban.

A FELBKEZBTEK.

Rendesen

látnak a

fanatikusban.

tévedés. Csak az a fanatikus, ki

más

maga

a

nem megEz lélektani

de különben

félre vezetett,

vetend embert

251

maga

hasznáért

is

akarja. Az,

épp oly kész elkövetni a bnt, mint ad majorem dei glóriám. LegföUebb a tudatlan eszköz menthet némileg. De akkor

ki

meg

czélért,

bn

a

szerzi büntetendk annál

igazi értelmi

szigorúbban, nemcsak a

is,

által, hanem, mi a közerkölcsiségre nézve fontosabb, a közmeg-

vetés

törvény keze

által.

Egy reánk

pasquillus,

maradt,

mely Vay István kezeirásában fanatismusról

a

szól

így

:

is

„Mindent

megront a geny, mindent megrág az egér. Mindent ledönt a fanatismus, mindent elragad a nepotismus. Mindent megfertztet az egoimus, mindent vonz a magnetismus, mindent eltorzít a magnatismus. Oktalant

követel

a kalvinismus,

ranismus, de ezeknél el,

is

szintúgy tesz a luthe-

ostobább

a papismus.

Hidd

ez a diaetalis Catechismus".^

Bizonyára

ily

prímásnak

liberális

is

kétségkívül

a meg-

legfontosabb

E

megegyezésben fáradtak, de magának a kétségtelen az érdeme benne. Munkájuk

tárgyának kívánt czélhoz különösen a

közt nehéz volt

viszonyok

országgylés

az

egyezés,

vitele.

frendek

annál nehezebb, mert a legízgatottabb légkörben folyik,

melyet

történetünk

addig

ismert.

ellenséget nézi egymást és ez

'

A

két párt

mint

a felfogás átterjed az

Corrumpit omnia pus, rodit omnia mus.

Destruit omnia Fanatismus, rapit omnia Nepotismus. Inficit

omnia Egoismus,

trahit

omnia Magnetismus.

Depravat omnia Magnatismus, stulta petit Calvinismus. Paría facii Lutheranismus, sed his stultior est Papismus.

Hic mihi crede est Diaetalis Catechismus.

ÖTÖDIK FEJEZET.

252

egész országra, aggodalommal, gyanúval, néha rémülettel töltve

kezik

az

mindenkit.

el

Hol egy a

vallás, az állam

egyházzal.

mindig könnyen rendel-

Ezt a protestáns

és

a román

országok története és mai állapota kétségtelenné

teszi.

Csak az a szenvedély, melyet a más hitekkel való folytonos érintkezés kelt és táplál, az érdekek össze-

mely ebbl keletkezik, növeli oly nagyra a felekezeti szellemet, hogy nem fér meg a modern állammal, melynek jogegyenlség az alapelve. A tiszai kerületek csakhamar megállapodtak egy közös szerkezetben. ^ Az áttérést illetleg, mivel a fell megegyezniök nem lehetett, a teljes gylésre ütközése;

A vegyes házasságoknál minden gyermek az apának, mint családfnek vallását kövesse. Azon házasságok perei, melyek kezdettl fogva vehagyták a döntést.

gyesek voltak, a szentszékhez tartoznak. Iskolai és egyházi könyveik censura nélkül jelennek meg, de azokban, felelsség terhe

alatt,

tilos

a kath.

vallás

szidalmazása. Templomaik, papjaik, iskoláik, mestereik

A mennyiben törvényeik rokonok közt megengedik a házasságot, a dispensatio alól felmentetnek. A hivatalok szám szerinti megosztásától elállanak, de kívánják, hogy több legyen, mint eddig adómentesek.

és

ennek

teljesítésére esküt tegyen a király és min-

denki, kitl e betöltés függ.

hogy a kormányszékeknél, ha felekezeti az egy valláshoz tartozó eladó is rendeljenek. Megyéktárseladót mellé más vallású ben és városokban pedig oly küldöttségek járjanak Új czikk

ügy forog

^

az,

szóban,

Articulus de negotio religionis, prout in Circulo Tybiscano

modificatus

est.

253

A FELÉR BZETEK.

melyekben egyenl számmal vannak a különböz vallások tagjai. Alkalmazzanak a magyar ezredeknél el,

protestáns tábori papokat

Végre, a mostani birtok-

is.

a ki ezt

állapotot elfogadják,

háborítja,

az

Ulászló

törvénye szabta büntetés alá esik.

Kétségtelen

De

képest.

közeledés

ne feledjük,

ez

hogy

elbbi harczokhoz

az

a protestánsok és

itt

szövetségeseik a túlnyomók és hogy,

ben

Sauer,

áll,

ki

velk szem-

a papság legmérsékeltebb árnyalatát

képviseli.

Másként áll a dolog a dunai kerületekben. Itt a rendek nagy többsége katholikus, a klérus is teljes ervel léphet fel. Itt is 1. az unión és harmónián kezdik de

ugyan,

midn

a békekötéseket beczikkelyezik

és

a szabad vallásgyakorlatot teljes mértékben elfogadják, mindjárt hozzáteszik a történetünkben annyi vészt, vérontást és nemzetgyilkos viszályt okozó záradékokat

a római kath. vallás rövidsége nélkül; a földesúri jog fenntartásával és a horvát-szlavón különállás dásával, így

hanem a 2.

A

nemcsak

felekezetnek feláldozzák

protestánsok

nem

szertartásokban részt venni,

peket

meg

kell tartamok,

Fiscalis

vád

hogy

a birodalom jogát

kötelesek

is.

vallású

a katonaságnál,

A

katholikus ünne-

nem ugyan

megbotránkozást

alatt tilos

kath.

kivéve

hol ezt a fegyelem megköveteli.

nyilvánosan,

megmara-

a testvéri szeretet ellen vétenek,

otthon,

ne

hanem

okozzanak.

nekik szolgáikat és alattvalói-

kat az ünneplésben meggátolni, vagy pedig tilos eledelt adni nekik.

Szabad ugyan templomokat építeniök és leányDe is, hol szükség, papokat bevezetni. mivel vigyázni kell, hogy a népet ez túl ne terhelje, elbb vegyes megyei küldöttség vizsgálja meg az 3.

egyházaikba

254

ÖTÖDIK FBJEZET.

Ügyet és adja

el

Ha

a megyének.

ez

elfogadta,

a

pap és iskola részére egy bels saroktelket kihasítani, ha még van olyan, de egyéb semmit.

földesúr

köteles

Stólára

4.

a templom,

nem

ha csak magok nem esetben sem fizetnek többet

kötelezvék,

fordultak a paphoz.

Ily

a katholikusoknál. Papjaik meglátogathatják ugyan betegjeiket és

5.

rabjaikat, ott is lehetnek a kivégzésnél,

nem mondhatnak. De a ezekhez járni és

Szabad

6.

ket

„teljes

szabad

oktatni".

de ezt közölni kell

ha akarja,

mely,

is

szelídséggel

tartaniok,

zsinatot

a nemzeti senatussal,

de beszédet

papoknak

kath.

biztost küld-

het oda.

Elemi és alsó iskoláikat

7. is

^

megtarthatják, újakat

alapíthatnak, de új fels iskolákat csak külön királyi

kiváltsággal állíthatnak veiket ugyanazon

fel.

Iskolai és egyházi köny-

censura alatt

nyomathatják,

a katholikusok, eltávolítva bellük minden

ama

mint val-

lást sértt.

Alapítványaikat megtarthatják,

8.

tik

visszakapják azokat

;

elvett.

De

is,

melyeket

magok II.

kezelhe-

József netán

országon kívül alapítványt

ezentúl senki

ne tehessen.

Vegyes házasságot ezentúl sem lehet akadácsakhogy az esküv mindig a római kath, pap eltt menjen végbe és minden gyermek a kath. fél vallását kövesse. Ennek semmi szerzdés nem áUhat 9.

lyozni,

útjában. Házassági pereik a püspöki szentszékek elé

tartoznak ezentúl

is,

mint

ezt

a

linzi

békekötés

elírja.

^

Scholas tam Triviales,

quam Grammaticales.

is

255

A FELBKEZBTEK. 10. Ugyanezen oknál fogva nem engedhet a római katholikusoknak az ágostai vagy helvét

vallásra való áttérés.

kényes büntetés mert az

ily

Ez tehát ezentúl

alatt tilos

marad,

is,

annál

meg hit-

súlyos, ön-

inkább,

is

elhagyás ellene volna a római kath. vallás

már nem a vallás szabad gyakorlata hanem gyarapodása, a római katholikusok nyil-

elveinek és ez volna,

vánvaló rövidségével. 11.

ügy a nagyobb, mint

túl is honfiak

nyerjék

el,

a kisebb tisztségeket ezen-

kik a magyar állam

^

körül

érdemeket szereztek és a törvényes minsítéssel bírnak, valláskülönbség nélkül. 12.

A

mostani birtokállapot megmarad,

az 1647. 14-ben elírt büntetés

tóit

háborga-

éri.

„Továbbá a béke egyességének mindkét részrl hogy az ágostai és helvét hitvallás követi soha, semmi ok vagy ürügy alatt ne kérhessenek ezeknél nagyobb kedvezéseket és jótéteményeket, sem a diaetán, sem kívüle. Mert a bécsi és linzi békekötések lévén mindkét rész által való megtartása végett elrendeltetik

:

mindenkorra elfogadva a vallásügy

alapjául,

egyik

résznek sem szabad ettl elállani."

„Ha pedig

az ágostai és helvét hitvallásúak bár-

mely okból nem akarnák elfogadni

melynek az igaz keresztény

ezt

a 12

pontot,

szeretet az egyetlen czélja,

a római katholikusok, épp oly szintén, mint szilárdul, kijelentik, hogy ezektl a legkisebb pontban sem térnek

el,

st, ha amazok nehézségekkel állanak el,

határozottan kimondják, hogy az 1715. 30-hoz ragasz-

kodnak és az egész vallásügy kimarad a hitlevélbl." Csupa horog és csapda. A keresztény szeretet csak '

De Republica

Hungarioa.

ÖTÖDIK FBJBZET.

256

annyiban nyilatkozik meg, a mennyiben gondoskodik

hogy az ügyvédeknek legyen munkájuk elég, mesterm a régi békekötések és a protestánsoknak kedvez törvényeknek lehet legcsekélyebbjelentségre való csökkentésében. Szerzje, Prileszky Károly, büszke lehetett reá, mert Bocskay, Bethlen, Rákóczi, nehezen gondoltak ilyenre, de még Pázmány és Lippay sem, különben alig protestáltak volna. A magyarnak pedig nincs oka a németre panaszkodni; hogy az kárára félremagyarázza a világos arról,

századokra. Valóban

törvényt, hisz

sem

hanem

édes

tulajdon

tesz

különben,

nem

idegennel,

szemben.

testvérével

Ha van

valami, mi a protestánsok túlzásait igazolhatja, ez az írás az.

Nem

domináns vagy praeeminens vallása protestánsokat mindenkorra a türtnél is

de

ról,

szól

rosszabb helyzetbe akarja visszataszítani.

hogy a protestánsokat „ezután

Igazi gyöngye,

is"

alkalmazzák hivatalban, a törvény értelmében. Mintha József

császárig,

ki

volna csak egyet

Még

törvénytelen

legbecsületesebb

fenyegetés.

Ha

a

és

alkalmaztak

legszintébb

protestánsok

benne

a

nem kérnek ebbl,

vag3ds

visszaáll az 1715-iki törvény,

ked

volt,

is.

a

király intéz-

joga.

És ilyenek merték a nemzet, a függetlenség, a szeretet igéit szájukba venni.

A

kerületi

diaetai

gyalás

végzés alá.

E

munkákat aztán az augusztus alapján

A

kerületi

A

nagy

frendek kell mértékre bírták úgy az egyik, mint a másik fél túlzásait

Hberális

visszaszorítani

tár-

ellentétek és gyúlölségek

elhalaványodtak a közös nagy czél eltt.

befolyású f

12-iki

mixta deputatio vette

bizottságban az országgylés színe-java

dolgozott együtt. itt

a

257

A FELEKEZETEK.

és mindegyik munkálatban felismerhették azt, mi való-

ban az ország javát gozásában,

itt is

szolgáló.

Mint a hitlevél kidol-

a tiszai kerületekhez állnak közelebb,

de jobban ismerve a viszonyokat, enyhítenek annak néhol még túlers protestáns színezetén. E mellett pedig, mi legfbb érdemük, a párt mellett

a nemzeti, mi több az állami eszmét

felismerik és

is

érvényre juttatják.

A

czikket, az áttérés szabadságáról,

A

állapítani.

tiszaiak

pedig a koronázandó

A

halasztják.

királylyal

való

hogy

megegyezésre hogy a katho-

az ily áttérésbe,

azt büntetni

semmikép

lehet.

A

vegyes

házasságokból

szerint követik

szülik

A

gyermekek ha a házasfelek

származott

vallását,

e fell, szabad szerzdésben, külön

nem

rendelkeztek.

házassági pereket illetleg a tiszaiak javaslatát

fogadjuk nál,

ki,

nem egyezhetnek

másrészt pedig világos,

nem

k sem bírják megk

a plénum elé utasították,

két elvet úgy fejezik

likusok törvényben

sem

mert dogmatikus

legtöbb nehézséget támasztó,

el,

azon különbséggel, hogy oly házasságok-

melyek az egyik

fél

vegyessé, világi bíróság

katholizálása

ítél.

Szó szerint átveszik a

szabad vallásgyakorlat azon követelését

is,

felekezet szertartásai, ünnepei megtartására

szeríthetk.

A

hogy más nem kény-

katonákra nézve sem tesznek

Egy pontban még túlmennek

váltak

által

azon,

kivételt.

mert az az úr-

napi körmenet napján déleltt a protestánsoknak megtiltotta

a

nyilvános

munkát;

itt

pedig

is

arról

nincs szó.

Új templomok, iskolák alapításánál, noha különben szó szerint átveszik a tiszaiak czikkét, mégis közvetít

állást

foglalnak

Marczali: 1790-91. országgy. U.

el.

Szükségesnek tartják 17

258

ÖTÖDIK

irajBZBT.

ilyenkor, az adózó nép erejének megvizsgálása végett, megyei mixta deputatio kiküldését, csakhogy abban a püspök emberének nincs helye. A nemesek azonban

korlátlanul gyakorolhatják a templomépítés

vagy javí-

tás jogát.

Szórói-szóra megegyezik gatásáról szóló pont

Csakhogy

itt

felügyel.

A

is

;

rabok

a betegek,

láto-

szintúgy a zsinatokról szóló.

nem

a király embere már zsinati szabályok

tanú,

hanem

kánonok érvényesA legfbb királyi

és

ségéhez királyi megersítés szükséges.

felügyeli jog mindenben fenntartatik.

Éppen

szempontot

az

Megadják a protestánsoknak az

új,

fenntartják az

így

iskolaügyben

is.

felsbb iskolák alapításának

állami

szabadságát

teljes

is,

de

a tantervnél fenntartják az állami nevelés rendszerét, mint azt diploma-javaslatuk 24. pították.

Szintúgy átveszik

10. czikket

párbért

is,

az

pontjában megálla-

alapítványokról

szóló

hogy a

stólát,

szó szerint. Természetes,

illetleg

is

megegyeznek.

(12.)

De még a

házassági törvényszékek szervezésében és hatáskörében

sem tesznek Mi

változást.

politikai

csatlakoznak. Megkövetelik

és a többi,

k egészen a tiszaiakhoz tehát k hogy a király

kitl ez függ,

Városi

tegyen.

mindennél fontosabb, a

tekintetben

tisztségek betöltését illetleg

stb.

semmi hatása nem

is,

erre

nézve külön esküt

privilégiumoknak ezzel szemben

lehet.

„Statuta municipalia"

alatt

világosan Horvátországot értették, melyet e szempontból

is

egészen az országhoz

akartak

kapcsolni.

El-

még csekély változtatással azt is, hogy ügyekben államnál, hatóságoknál csak vegyes-

fogadják vallási

bizottságok járhassanak

A

el.

dunai felfogásnak csak annyiban engednek,

a

259

A FELEKEZETEK.

mennyiben a békeháboritók büntetését nem Ulászló törvénye szerint,

hanem a sokkal enyhébb, 1647.

értelmében szabják

Nem nagy

egyes

is

történeti

A

eszméjében.

14.

ki.

e

munka

szellemében,

vezet

megállapításaiban

értéke,

hanem

áll

felekezetek viszálya fölé, mely zajával

egy magasabb, elfogulatlan bíróságot helyez, az államét. Ez már nem az egri püspök, nem is gr. Teleky József mve, ki a protestánsok

betölti az országot,

ügyes és nagytudományú vezetje,

hanem

az Appo-

nyiaké és Széchenyieké.

Ez nemcsak ideák szempontjából nevezetes meg-

hanem

oldás,

Ha

gyakorlatilag

az egyedül helyes.

is

a felekezetek képviseli mint hazafiak állanak

'

egymással szemben és külön érdekeiket és nézeteiket alárendelve a nemzet javának, békésen intézik el a százados pert

:

a nemzet autonómiája, igazi bels sza-

badsága, tántoríthatatlan alapon nyugszik. De, ha ez

nem

sikerül,

zetinél, el

nem

ha a felekezet érzése ersebb a nem-

a fels beavatkozás, minden következéseivel,

i

-^

kerülhet.

Mert hiszen éppen abban

áll

bármely felekezet vagy

rend elnyomásának nagy nemzeti vagy erkölcsi veszedelme. A szenvedt is köti a nemzeti érzés, de csak addig,

míg

orvoslást remél honfitársaitól.

Ha

e helyett

rosszakaratot, üldözést talál, ahhoz fordul, kitl igaz-

ságot

és

mi emberi dolog,

pedig nálunk csak a király nyon,

bosszút

túlmen hatalma azon

alapul,

Az

remélhet.

lehetett. Igazi, az

alkotmá-

hogy protestáns,

görög, paraszt, polgár benne látja védjét.

Ha

nem

vagy küls segítség maradna hátra. Ezért annyira erkölcsös, annyira nemzeti Széchenyi'^

volna, csak lázadás

és

Hajnóczy

törekvése,

hogy az

elnyomottakon 17*

a

260

ÖTÖDIK FEJEZET.

nemzet maga segítsen. Nemzeti önállóságunknak, szabadságunknak, a nemzetet alkotó tényezk lehet kielégítése az alapja, a rendi és felekezeti érdekek és

szenvedélyek korlátozása az ára.

De még

az egyes erkölcsére

is

hat az elnyomás.

Az a hazafi, ki büszkén visszautasít kitüntetést, jutalmat királyától, mert csak nemzetét akarja szolgálni; kész elfogadni

azt,

st utána

jár, mihelyt

egyéni

föl-

emelkedése egész felekezetének mutatja gyzelmét. A felekezeti kapocs így meglazítja azt, mely a nemzethez köt.

Annak a nagy coalítiónak, mely a nemzet igazi felszabadulását, bels függetlenségét írta zászlajára, a felekezeti küzdelem ásta

Elbb el

nem

meg

sírját.

a püspökök jutnak gyanúba,

hogy a még

ismert királynál „kilincselnek".

Most a pro-

testánsok

is

nála kénytelenek keresni azt az igazságot

és méltányosságot, melyet tulajdon véreik megtagad-

tak tlük.

Az

egri

püspök augusztus 30-án nyújtotta be a munkáját is.

hitlevéllel együtt a bizottság vallásügyi

A

kérdést, a hitlevél 3. pontjával kapcsolatban szept.

2-án, együttes ülésen tárgyalta a diaeta. Az országbíró azt ajánlja, hogy az egész ügygyei ne is foglalkozzék a gylés, hanem a koronázandó király döntse el.

A

protestánsok a királyi döntést csak azon

czik-

melyekben a rendek egymás közt meg nem egyeztek. A horvátok felszólaltak, hogy kekre kívánták

e törvénynek

^

szorítani,

nem

lehet érvénye országukra.

^

A

papi

Bedekovics Ferencz horvát követ jún. 26-án, ebéd közben,

az Arany Perecz-nél így szólt Keresztesihez Mi az urakat úgy szeretjük, mint testvéreinket, de vallásukat semmikép meg nem :

261

A FELEKEZETEK.

rend egyáltalában tiltakozott a hitlevélbe való bevevés ellen. A vallás ügyét az 1715. 30. szabályozza ezentúl is.

De

mivel a mixta deputatio több tagja kijelentette,

hogy náluk a klérus ellen szótöbbséggel vették be; mivel a július 20-iki levélben a király is elfogadja a békekötéseket, végre, mivel annyi polgár biztosságáról van szó és a legtöbb megye

is

követeli utasításában

a diaeta megállapította a czikknek a diplomába ^ Az ellentmondó papi pártnak csak azt

vételét.

fel-

en-

gedték meg, hogy tiltakozását levélben mellékelje. horvátoknak azonban, magának az országbírónak

A

indítványára, engedtek.

Hosszabb

vita

A törvény reájuk ki nem

után

mindnyájan

abban, hogy a király intézze

el

terjed.

megnyugodtak

a kérdést, és a pár-

tok meghallgatásával magyarázza a bécsi és a

linzi

békét.

Hogy

itt

politika, pártpolitika volt és

azt világossá teszi,

nem

vallás,

hogy a papságnak egy szava sem

a görög hitek ellen. Sauer méltán lehetett bttszke. A mixtában már kijelentette, hogy a vallás ügyében csak a király dönvolt

„Ha már az a sorsom, hogy

tése érvényes.

törvényt kell elfogadnom, inkább fogadom királytól,

mint

egyáltalában

való

püspök szavazott

egri

elfogadta.

Szerinte

bárki mástól."

nem

a diaetára. vele,

a

e világon

azt

el

a

vallásügy

Akkor csak az

most az egész ország

^

Széchenyi átérezte a határozat jelentségét. „Soha el

nem

felejtem a tegnapi napot,

Inkább a Drávában, Szávában kereszteljük meg a más semhogy Horvátországba bebocsátanók. Naponként való jegyzés 214 17.

tfirjük.

vallást, ^

'

annyira botránkoz-

—

Szept. 2-iki és 4-iki levele.

262

ÖTÖDIK FEJEZET.

tattam a prímásnak, de legfkép az egri püspöknek,

Berchthold, Andrássy, Verhovácz és Szily püspököknek beszédein. Kihagyták volna horvát segítséggel a diplomából a religiót. Nagy nehezen tudta Zichy arra vinni, hogy meghagyják. A királyban compromittált mindkét rész. A nátzió az ilyetén kényes dologban bírót választ. ^ így fogta fel az eseményt több megye is, különösen Gömör siratta benne a nemzet lealázását. Pedig ez a megoldás volt az egyetlen czélszerü és erkölcsös. Képzeljük el, hogy a diaetának kell vele foglalkoznia. Akkor a papok, a követek, katholikusok és protestánsok elre láthatólag, hónaponkint egymásra szórják a röpiratokban felgyülemlett gúnyt, szennyet, szitkot. Az eddig csak ritka alkalommal kitör felekezeti harag elborított volna minden mást. *'

mveltséget, hazafiságot, törvényhozási méltóságot a

maga

A

izzó

kénköves lávája

katholikusok

bíztak

alá.

a

Az

királyban.

zavarok megmutatták,

min

és Ausztriára nézve a

fpapság

elmúlt

értékes reá, a dynastiára és a conservativ

f-

nemesség szövetsége. De bíztak benne a protestánsok is.

Múltját, hírnevét

meg nem

tagadhatta, július 20-iki

levelében pedig egyenesen kötelez ígéretet

most egészen, szinte a túlzásig

loyalisok.

.

tett. .

.

megtanítja a Niederlandokat és sok magyarokat

nótában

nekünk

vannak is,

eltte.

sokakra reá

nélkül applicál

Különben jó áll,

kik

hivatalra.

Nagy

^

*

Szept. 3-iki levele Pászthoryhoz.

'

Dobsa Ferencz, Horváth Stancsicsnak

viczy-levéltár.

is,

dolgunk

és kivált valláskülönbség

minden alkalmatost

ellensége a papoknak."

lesz

k

„Majd

szept.

6.

Berze-

A FELEKEZETEK.

A

hitlevelet

vényjavaslatot

263

Bécsbe viv deputatio

is

felvitte

a

tör-

a kerületek javaslataival együtt.^

A protestánsok helyzetét nagyon megkönnyítette tudományos foglalkozásuk felekezetük hazai történetével. Éppen akkor adta ki a tudós Sinay Miklós nagy munkáját a bécsi békérl.^

De

egyáltalában vezetik

otthonosabbak voltak e tanulmányokban; már kuráfoglalkozásuk

tori és presbyteri

is

késztette

ket

erre.

Kazinczy elmondja Vay Józsefrl, hogy minden elkészület nélkül a

adta

el

legbehatóbb részletes elbeszélését

a mohácsi csatának, kiterjeszkedve a

jellemzésére.

Ez az ers fej ember legalább

vezetk is

oly

otthonosan forgolódott a XVII. századnak, felekezetét

még

közelebb

érdekl

József

is

midn

magyarázni

Gróf Teleky

történeteiben.

tanulmánya tárgyává és

ezt tette külön kellett

az

alapul

szolgáló

így,

törvé-

nyeket, kész munkával állhatott el.

Azon

a

kezdi

folyamodása,

tett

közjóval.^

birodalmak

protestánsoknak tle szerkeszhogy vallásuk nem ellenkezik a

Hogy többet ne mondjon, a katholikus nem boldogabbak a protestáns vagy vegyes

lakosúaknái. Mivel pedig vallásuk polgári szempontból ártalmatlan, a polgári társaságok pedig csak a közjó czéljából állottak össze,

világos,

hogy a természeti

nem szabad ket jogaiktól megfosztani. Ehhez azonban még törvények és pactumok is járul-

jog alapján

1

Akták

169. 177.

1.

A

Chorebo álnév alatt: Sylloge actorum pacificatíonem Viennensem iUustrantium. 1790. '

'

Subditi et

servi

Evangelici Augustanae

Confessioni in Hungária addicti.

tékában

lev példányára

a szerzje.

A

maga irta

et

Helveticae

Berzeviczy Gergely hagyareá,

bogy

Gr. Teleky József

ÖTÖDIK FEJEZET.

264

nak, 1606-tól 1659-ig.

Itt

mégsem

oly furcsa a

ter-

mészeti jog és a recepta religio egymásmellé állítása,

mint a

protestánsok els, június 22-iki

tiszai

emlék-

iratában.

Jogaikból azonban kiforgatta

ket

a klérus, noha

a megszorító törvény is hivatkozik a békekötésekre. Pedig kétoldalú szerzdést egyoldalúlag megváltoztatni nem lehet. Azóta pedig a szabadságot elnyomás váltotta fel.

Nem

lehetett

segíteni

rajta

azért,

mert

hisz katholikus polgártársainkat a papok nevelték, az

ö eszméikben.

szeret

volt,

küzdeni.

II.

személyesen

Mária Terézia

sem

de ezen akadályokkal

igazságbírt

József a tolerantiával örök emléket

megállí-

humanitásának. Csak a legnagyobb hálával gondolhatunk reá. Mindjárt szeretet lépett a megszokott

tott

gylölet helyébe.

Midn

Felséged összehívta a diaetát,

igen kevés kivétellel, minden is,

magyar megye, olyan

hol igen kevesen vagyunk, utasításba adta köve-

hogy vallásunk szabadságának fgondjaik közé tartozzék. teinek,

így jöttek létre

A

a javaslatok.

biztosítása

világi

katholi-

kusok nagy jó akaratot tanúsítottak irányukban. Igaz, hogy a dunai kerületek nem méltányosak, de javaslatuk befejezése elárulja, hogy azt a klérus befolyása alatt szerkesztette

pedig

abban

szintúgy a

egy

párt.

is,

tiszai

noha

ott

mellettök

van,

katholikusokkal,

a

dolgoztak

együtt

mixta

A

csak egynegyede

a

tagoknak volt protestáns. Voltakép három

megvan az tan,

pontról van szó. Ezeket kivéve,

egyetértés és a prímás

is

kimondta

nyíl-

hogy a többit elfogadhatja. Az áttérés. Erre nem lehet polgári büntetés,

1.

mert az

ellenkeznék a

meggyzdés

szabadságával.

A FELEKEZETEK.

De

ellenkezik

a törvénynyel

is,

265

1608.

csak

és

1.

lU. Károly resolutiója hozta be. Végre önkényes büntetés rendezett államban el 2.

A

házasságban született

vegyes

semmin

katholikus nevelését Sérti

szüli jogot,

a

sem képzelhet.

mely

gyermekek

törvény sem

írja

el.

azon vallásban

szerint

nevelhessék gyermekeiket, melyet jónak tartanak.

Vegyes házasságok pereinél a béke kedvéért beleegyeztünk, hogy azok fölött kath. szentszék ítéljen. 3.

De

tisztán protestáns

házasságoknál ez lehetetlen. Az

1731-iki resolutio a szentszékekhez utasította is,

de hozzáteszi, hogy a protestáns

Ennek

ítéljenek.

hettek meg.

azonljan legjobb akarattal

Végre

II.

Vannak azonban nekik

nem

felel-

tette illetékessé.

is

kívánságaik, melyeknek

tesznek eleget.

Hivatalok

1.

sem

József házassági pátensével

egészen a polgári bíróságot

a javaslatok

azokat

hit elvei szerint

elfoglalásához

nekik

számukat és

képzettségket nézve is teljes jussok van. Az errl szóló törvénynek azonban csak külsleg feleltek meg. Igaz, hogy nádornak is jelöltek protestánst, de azért kanczellistának sem nevezték

ki.

nyerjék

számuk sohase legyen

a

tisztségeknek

nagyobb a 2.

felénél.

Ezért legalább Vs-át

Biztosságuk csak így

lesz.

Jelentse ki a király érvényteleneknek a

városok

II.

községekben Végre

pápának

3.

A

tesz,

József alatt már úgy is

is

letelepedtek

és vettek ott házakat.

püspököt ünnepélyes esküje, melyet a kötelezi

üldözze (tehát minket sát arra,

sz. kir.

azon privilégiumait, melyek alapján minket

kizárhatnak. ily

és

arra,

is).

hogy

az

eretnekeket

Használja felséged befolyá-

hogy ezentúl más, a keresztény szeretetnek

ÖTÖDIK FBJEZET.

266

megfelelbb esküt tegyenek. így az egyetértés

fbb

leg-

akadálya megsznnék.

Ez mintegy

válasz

akart

lenni

a

katholikusok

azon, különben jogos követelésére, hogy vallásuk ellen

protestáns könyvben ne legyen kifakadás.

Ezenkívül az evangélikusok egy más folyamodást is

nyújtottak

be német nyelven. Ennek a tartalma

ersebb a hangja.^

csekély, annál

A

rendek külön folyamod-

horvát- szia von-dalmát

nak municipalis joguk fenntartása érdekében, melyek

más mint

szerint

sem

katholikus

Ok

tisztvisel.

nem

lehet ott birtokos,

készek megtrni a hét protestáns

községet Alsó-Szlavoniában, humánusan bántak eddig

velk, de újabb donatiót országukban nem engednek. Ez az állapot törvényes. A bécsi béke is csak már 1604-ben Magyarországra szól. ^ Különben

is

k

kizték a protestánsokat. Nem maradnak a protestánsok sem adósak a vá-

A

laszszal. ott

bécsi békét a horvátok

érvényes.

is

Az 1608.

'

tehát az

is aláírták,

10. általános hivatalké-

pességet biztosít részKikre, kivétel nélkül. Náluk csak

keveset érdekel

személyesen,

ez

de a görög

nem

nagyobb részét képezik, ki kellene vándorolniok, ha a statútumot visszaállítanák. „Ennél szomorúbb sors pedig nem is egyesülteknek,

kik

ott

a

lakosság

lehet."

Éppen

ily

veszélyben volna a hét község

is,

ha,

a mit a horvát követek sürgetnek, Vercze-, Pozsegaés Szerémmegyéket csakugyan Szlavóniához vonhat^

Allé

Ranke der Römischen

Staatsklugheit,

einer gefS.hrlíchen Morál.

ambitum regni Hungáriáé solum.

*

Intra

'

Marnavics vicebán és Kitonics.

allé

Griflfe

267

A FELEKEZETEK.

nák.

De

serami

ez

megye sohasem

midn

is,

mód nem

lehet,

éppen az 1741. 46.

kiterjeszteni.

mert

tartozott oda. Elismerték ezt

e

három

1751-ben

akarták oda

t,-cz.-et

^

Megszólal a primás

ö

is.

természetesen Károly és

Mária Terézia korát veszi alapul,

a

midn

a protes-

„kegyelembl" trték meg. Az 1781-diki tolerantia, mely annyi kedvezményt adott nekik, hogy most már alig van különbség az si, egyedül üdvö-

tánsokat

zít katholikus és a protestáns vallások közt, teljesen

A

semmis. jogaiban

hogy

kath.

türelmesen

klérus

ér

jövedelmében

és

engedelmességét

elviselte

mutassa a

az

t

„Egyrészt,

sérelmet.

fejedelem

iránt,

másrészt, mert vigasztalódott a közeli orvoslás reményével,

melyet Felséged vallásosságától és buzgósá-

gától méltán várhatott."

De

még

az evangélikusok

többet akarnak most a

diaetán keresztülvinni, a királyi jog csökkentésével, egy század törvényeinek felforgatásával, a római kath. vallás elnyomásával (oppressio). Arra törekszenek, hogy vaUásuk, mely a bels háborúkban, véres har-

czok közt terjedt

el,

toleráltból recipiálttá váljék.

akarnak kivívni úgy Felséged, mint a kormányszékek, megyék és Ezenfelül

teljes

függetlenséget

más hatóságokkal szemben. Oly jogoknak, minket követelnek

k

lom,

alapítványkezelés,

a kath. ^

hit

könyvkiadás

sem örvend. Ezek a

Quod tamen

tus ad Sciavoniam

fieri

duUo jure

nanquam

királyi

potest,

iskola, temp-

dolgában,

még

ffelügyelet

cum hos 3 Comita-

pertinuisse ex illorum

antiqno et

praesenti statu patet.

Mellékelik a horvátok 1751-diki gravamenjét és Máría Teré-

ziának arra adott resolutióját.

268

ÖTÖDIK FEJEZET.

el nem évülhet és el nem idegeníthet rben ellenkeznek. Pedig a fejedelmi

kedvökért reformált, a protestánsok

is

hol

a

elismerték.

Mindamellett a kath. világi rendek, véért és mert polgártársak,

jogával mejogot,

a béke ked-

több engedményt készek

voltak tenni, felséged jóváhagyásának feltétele alatt.

k

De

ezt visszautasították, és a

bels béke

galom örve alatt olyat követelnek, mi nyugalmat és a felség jogait.

E

jogokat 75 éven át gyakorolták

és ezen

id

alatt ötször

és nyu-

a békét,

sérti

(1606—1681)

végig pusztították az országot.

Mihelyt megszorították ket, a birodalom lecsendesedett és az országgylés nyugodtan tudott tárgyalni.

Csak Dalmát- Horvát -Szlavonországok örvendtek akkor bels

nem

békének.

Igényeik teljesítésétl

tehát

lehet remélni a békét és a közjó elmozdítására

szolgáló uniót,

hanem inkább még nagyobb

viszálytól

Dániában és Svédországban a protestánsok nem trik meg maguk mel-

kell félni. Angliában, Hollandiában,

versenytársnak, a katholikus

lett,

hitet.

Ez szomorú,

de igaz.

És ha most, a kor szelleme miatt, ^ nem is ontanak vért, és még ha nem is forgatnák fel a birodalmat, mégis lassankint elnyomnák a katholikus hitet, ha egyszer ezek „az érzékeknek és a szabadságnak hízelked felekezetek" megnyerhetnék a bárdolatlan népet az áttérés és a vegyes házasság Ezért kéri a klérus felségedet: szélyt.

Ha

vosolható

a baj becsúszott az országba és egészen,

felséged

de ne engedje túlnyomóvá

^

Ex

által.

tartóztassa a ve-

ratione temporis.

nem

or-

megtrheti, szükségbl, válni.

Ha

az áttérés, a

A FELEKBZBTEK.

269

vegyes házasságokból született gyermekek protestáns nevelése és a házassági pereknek a szent székektl elvonása által sérelem érné hitünket, nemcsak a pap-

ság mondana

„Nem

ellen,

hanem

az összes katholikus rendek.

bármiben

azért jelentjük ezt ki, mintha

is

korlátozni akarnók felséged legszentebb jogait, vagy

pedig bántani evangélikus polgártársainkat,

egyedül

azért,

mert a szent lélek

által Isten

hanem egyhá-

zainak kormányára rendeltetve, az isteni igazságszolgáltatás

künkre

tlünk

rettent törvényszéke és

üdvösségünkre,

gondolunk

lel-

ki

számon

kéri

király

minden

rész-

eltt

annál,

testvéreink lelkét."

Úgy

tudta a prímás,

be

letébe

hogy a

akar mélyedni a vitának,

ezért okt. 7-ón

egy külön felterjesztésben figyelmébe ajánlá a

tole-

hogy lelkiekben lehetetlen engedniök. Különösen kiemeli, hogy az apostasia ügyében apostoli király nem részesíthet ellen küldött feliratokat

rantia

is.

Ismétli,

senkit türelemben és kedvezésben, mert az erre vonat-

kozó törvényeket Magyarországon sohasem törölték

Még tatott

a végleges döntés eltt új

a tiszántúli református papság kérelme, melyet

Szatmári Paksy István superintendens niorral.

Ebben

resztesivel,

ságra

el.^

anyagot szolgál-

tört,

alá 13 se-

irt

az ügyben járt Sinay Bécsben,

október

Midn

elején.

Ke-

mindenki szabad-

a kálvinista papok és tanárok

rázni curatoraik és presbytereik jármát,

is

le

akarták

melyet egy-

házukra, iskoláikra nézve vészesnek tartottak.

A

mel-

nemesi szabadságot, adómentességet követeltek,

lett

mire

a

régi Partium

papjai

kezése alapján különben

'

Kancz.

lev.

13,798.

is

Bethlen Gábor rendel-

just tartottak.

270

ÖTÖDIK PBJEZET.

Kívánságaik a következk

:

1.

Vallás dolgában az

értelmében

csak superintendenseik és zsinatjaik intézkedhetnek. Világi gondnokaiknak ahhoz 1608.

I.

semmi joga,

2. Iskoláik

tanrendje ne függjön a cura-

torok önkényétl, sem a tanítók elbocsátása. Választás és elbocsátás csak a

községek szavazása alapján,

a superintendens vagy a seniorok hozzájárulásával

Hogy avatkozhatnak ebbe

történhessék.

világiak, mi-

kor a világi felügyelk tudományban, mveltségben

sohasem multák felül e hazában az egyháziakat, hogy többet ne mondjunk. ^ „Különben is csak a papok tartják fenn a hit tisztaságát. Világi szóért,

nem

gadott

hitet

nem

esküt

gondnokainkról pedig,

bizonyos,

a

maga

tisztaságában."

tettek, lehetséges a

harapódzott nagyobb

bocsánat a

mindenben követik-e az Nekik,

mostani

elfo-

mivel

idkben

szabadságot követni,

a

el-

hit és

czikkelyeinek felfogása dolgában.

Alapitványaik igazgatásában

3-

getlenül

akarják

tartani

Patak elbb gazdag

volt;

is

Debreczent

lehetleg füga

világiaktól.

mióta kizárták a professo-

rokat és világiak igazgatják, elszegényedett. 4. Felesleges

bevenni a törvénybe, hogy papjaik

nem adóznak. Eddig sem

adóztak, tehát az rövidsé-

gükre válnék. Házassági ügyekben,

5.

papok

ítélhetnek.

Ha

meghívhat világiakat

a consistoriumban, csak

a superintendens jónak

látja,

is.

Hivatkoznak érdemeikre. Csak a superintendenseknek köszönhet, hogy a Szentháromság hite megmaradt és Dávid Ferencz és Blandrata „vészes téve*

In Artium ac Disciplinarum altiorum cultura.

271

A PBLBKEZETEK.

nem

dései"

egyházuk

Midn alatt

terjedtek

el.

Ennek köszönték, hogy

^

túlélte a török-tatár pusztítást.

^

a felvilágosodás eszméinek közvetlen hatása

a helvét hitvallás hazánkban visszanyeri autonóa papság abban régi vezet szerepét visszaéppen a várható közömbösség és hitet-

miáját,

foglalni készül,

igazi

Ebben

ellensúlyozására.

lenség

Nem

lényegét.

küzdelmekre

tartó

adott

látjuk a folyamodás

ha Tiszántúl éveken

csuda,

át

melyeket különösei

okot,

Sinay Miklós sinylett meg.

Ha

e

kérdések a nagy fordulat eltt jutnak a döntése elé, világos, hogy azoknak a

kanczellária

lehet legteljesebb egyenlség alapján való eldöntését ajánlja. Most azonban, midn a klérus politikai szolgálatait tekintetbe kellett venni,

még

Pászthory sem

javasolhatta a történeti alap elhagyását.

alapos véleménye az összes anyag felhasz-

Igen

Szerinte

nálásával készült.

részbl

kell állania.

ság kifejezése

2.

;

1.

A

a

kir.

leiratnak

három

vallás és politikai szabad-

annak alkalmazása

;

3.

e szabad-

ság szükséges korlátai. 1.

nem

E szabadság terjeszthet

Horvát-, Dalmát-, Tótországokra Igaz,

ki.

hogy a régi törvények a

végekre nézve szabad vallásgyakorlatot rendeltek, de ez a mostani viszonyokra nem alkalmazható. Ez or-

szágok különben

hivatkoznak ellene

is

municipalis

jogaikra.

Ebben az egész

kanczellária egyetértett, de a sz.

városok kizáró privilégiumait illetleg szakadás

kir.

áUott

be.

A

fkanczellár és

*

Exitiales errores.

*

Kancz.

lev.

12,951.

a többség

elismeri

e

272

ÖTÖDIK FEJEZET.

hogy a városok e kiváltságmutassák be a rendeknek. A kisebbség ellenTeleky Sámuel, Pászthory, Rédl, Kempelen,

jogot, csak azt kívánja, leveleiket

ben, gr.

már nem

e privilégiumokat

tartja megállhatóknak.

Teleky különvéleményt

Ebben a pontban minden tartozik azokhoz,

Az 1608.

be

nyújt

is

kerület

melyekben a felségnek

13.,

1609.

1649.

44.,

tárgyban.

e

egyetért;

ez

nem

kell dönteni.

egyenesen

12.

a kizárást, nagy bírság mellett. „A Hármaskönyv

tiltják

minden privilégium más joga fenntartásával

szerint

adassék és az olyan privilégium, mely mást jogában megrövidít,

seik,

érvénytelen.

Megilleti

ket

mert

e jog,

többivel együtt foglalták el és védték

a

Magyarországot.

A

protestáns vallás különben

meg is

be

van fogadva."

„A

polgári társaság czéljával és a közboldogsággal,

melyben nagy része van a polgárok számának és tevékenységének, ellenkeznék, mágnásokat, nemeseket és

más szabad polgárokat különböz vallásuk örve

f

alatt

megakadályozni abban, hogy éppen a

ked

városokban megtelepedhessenek. Ez nemcsak a

népesedést, tolná,

hanem

munkát

a polgári

keres-

és a kereskedést gá-

folyton táplálná is a

különböz vallásúak

viszálykodását". 2.

meg nem

A

templomok szabad építése megengedtetik, de

nem

meríti- e ez ki az

adózó népet,

teszi-e tönkre az 1

— 2 jóbbmódút?

Hisz a kat-

kell vizsgálni,

holikusoknál alap 3.

is

így járnak

el,

pedig

ott segít

a vallás-

is.

Vallásukkal ellenkez

tartásokra

nem

cselekedetekre

és

szer-

kényszeríthetk. Ezt azonban a kato-

naságra kiterjeszteni

nem

lehet.

4. Vallásos ügyekben csak saját elöljáróiktól függ-

273

A FELEKEZETEK.

De

jenek.

mivel

„a

mi ez országban

felügyelete mindenre kiterjed, ténik", ez onnét

hatalmának

végrehajtó

király

sem zárható

A

el.

tör-

tiszántúli super-

intendentia folyamodásáról felséged külön döntsön, mert

ez

nem a

diaeta tárgya.

5. Iskoláik

szabadságának

és a mixta fiskoláikra

biztosítása.

a kath. fiskoláknak

mivel

légiumra, ennek követelése

sokat sem.

Ezt a tiszaiak

ki akarják terjeszteni,

is

is

szükségük van

nem

sértheti

privi-

a potestan-

hogy saját egyházi censoraik

Igazságos,

legyenek, de mivel ezek felelsek, ismerni kell

a

de

ket

tanácsnak.

kir.

A protestánsok

6.

papnak és mesternek ne Ez törvényes és méltányos

kath.

fizessenek stólát és párbért. és a klérus

is

De

beleegyezett.

sokat ezért kárpótolni kell.

a szegény plébáno-

Ezért

a helytartótanács,

az utolsó összeírást véve alapul, dolgozzon ki tervet,

hogy a vallásalap fedezze a hiányt.

Hogy

7.

az evang. papok betegeiket és

a vallá-

sukhoz tartozó rabokat meglátogassák és a veszthelyre 8.

kisérhetik,

is

A

nem

eshetik kifogás alá.

nagyobb és kisebb hivatalokra érdemes haza-

Ebben a

fiak valláskülönbség nélkül alkalmazhatók.

dunaiak javaslatát fogadja

el

mondja, hogy az arányszám

a kanczellária. Okul azt

meg nem

állapítható,

mert azok száma, kik alkalmasak volnának, és

nem

is

igen állapítható

meg.

Különben

már a görög nem egyesülteket sem

változik is

most

lehet kizárni.

a protestánsok mellzést tapasztalnának,

Ha

forduljanak

az országgyléshez. 9.

eskü

Az evangélikusok mentessenek fel a Ez a 3. czikkelybl következik.

decretalis

alól.

Marczali: 1790—91. országgy.

II.

18

274

ÖTÖDIK FBJBZET. 10. Alapítványaik élvezetében maradjanak.

Ez meg-

a jognak és a legfels akaratnak.

felel

11. Házassági

ügyeikben saját hatóságaik ítéljenek.

Csakhogy a legfels

felügyeleti jog értelmében szabá-

lyozni kell a consistoriumokat. azt a kényszert,

hogy rokonok

Már

József eltörölte

II.

közti házasságoknál az

udvarhoz kelljen fordulniok felmentésért.

A

12.

mostani birtokállapot a szabály.

vétket az 1647. 14. értelmében büntetik. indítványozta ersebb büntetést elvetik. 13.

tegye

A

is,

római katholikus egyház

bnvádi

vélheti,

bárki

von maga után.

hogy az apostasia, az

szakadás a constitutionalis katholikus felséged

ellene

tiszaiak

elhagyása,

eljárást, fiscalis actiót

A kanczellária nem

Az

A

vallástól,

el-

melyet

követ, büntetlen maradjon, mert ez egyenes

is

egyháznak.

a kath.

károsítása

Különben

is

az

ily

perek revisiója felséged kezében van és lehet gondja arra,

hogy ne büntessék szigorúbban, mint

emberiség jogai megengedik.

hanem hitehagyás ben

Ne

is

ezt

az

áttérés (transitus),

miatt büntessék, mert így enyhéb-

lehet.

Teleky e ponthoz, valamennyi közül a legersebben különvéleményt nyújt be. Ebben egyedül

vitatotthoz, áll;

a kanczellária katholikus tagjai

nem

helyezked-

hetnek szemben azon felfogással, melyet a primás dogmatikusnak nyilvánított, Teleky szerint az alapul szolgáló békekötések

és

törvények,

21-iki leiratában a király

esetben a

fiscalis actiónak.

is

elismert,

melyeket

szept.

útját állják ez

Az 1608. l-ben egyenesen

önként és szabadon akarják elfogadni. ott áll: Az eljárás csak a Carolina resolutión alapulhatna, de kik

az nincs törvényben.

„Mindenekfölött a keresztyén hitnek kell szabad

275

A FELEKEZETEK.

meggyzdésben gyökerezni.^ Azt csak tanítani szabad, nem elrendelni, vagy reákényszeríteni. Hivatkozik ebben az egyházatyákra, TertuUianusra és LactanNem is válnék becsületére a r. kath. egyháznak,

tiusra.

ha olyanokat tartana vissza erszakkal, kik szívökben nem hisznek benne. II. József is kimondta, hogy a kényszerítés csak árthat, is

ellenkezik.

felséged

egész lelkületével

Tehát csak oktatásról lehet

szó,

mint

ezt József a tolerantia edictumban elírta.

A

fkanczellár és a többi tanácsos ezzel szemben

azt fejti ki,

hogy az 1608.

1.,

st

a

béke

linzi

is,

szól, de nem az újonnan domináns vallás jogairól van itt szó.

csak a már protestánsokról áttértekrl.

A

Világos, hogy történeti szempontból alapjában Teleky-

minden protestáns elbb foka éppen az, hogy e változás az új hit követire nézve ne vonhasson maga után üldözést vagy károsítást, sem politikai, sem egyházi tekintetben. nek van

igaza. Mert hiszen

katholikus volt és Bocskay felkelésének

14.

A

protestánsok mindezen jogai csak Magyar-

országra vonatkoznak,

a társországokra nem.

De ha

egyeseknek birtoka vagy öröksége lenne Horvátország-

ban követelésüket jog útján érvényesíthetik és felséged mindig adhat nekik cserébe megfelel kincstári birtokot Magyarországon.

Fenn

azonban tartani a szlavóniai protestáns községeket és a tengerparton is meg keU engedni kell

a protestánsok megtelepedését. 15.

A

vegyes házasságból ered gyermekek, ha

az apa katholikus,

^

Nihil

mind annak hitében neveltetnek

tam voluntariam esse debet, quam

religio Chrístiana.

18*

276

ÖTÖDIK FEJEZET.

ha nem, a leányok anyjok

vallását követik.

Ebben

is

tehát a tolerantia álláspontján maradnak. 16.

A

ségrl van

vegyes házassági perek, mivel valódi szentszó, csak a püspöki szentszékek elé tar-

tozhatnak. 17.

Az evangélikusok

ünnepeket.

A

kifelé tartsák

meg a

kath.

római kath. egyházat megillet jog, hogy

sértését elkerüljék.

Meg

kell tehát követelni a földes-

uraktól és gazdáktól, hogy kath. cselédjeiket és alattvalóikat az ünnepléstl el ne vonhassák,

A tiszaiak azt követelték, hogy kálvinista gyermeket csak papjok keresztelhessen, más nem. A mixta primás

hallgat errl, a

pedig

lelki

veszedelmet

lát

ennek megállapításában. De ilyen lényeges ügyben nem lehet lelkiismereti kényszert gyakorolni. Legjobb tehát az egész ügyrl hallgatni. Tábori papok dolgában felségedet illeti az intézkedés. Különben a görög nem egyesült katonákkal már jár papjok.

A dása

püspöki eskü, melyet a protestánsok folyamoemlít,

nem

Az egészet

tartozik ide. áttekintve,

e

javaslat

szelleme

nem

az addigi törvények hatása alatt áll, sem pedig egyik vagy másik vallás dogmáinak hatása alatt. Egészen a tolerantia edictumot követi. Hol eltér tle, a horvát kérdésnél, a privilégiumnál; az

áttérésnél,

inkább

a

primás felfogása felé hajlik.

Ebben

kell

látnunk a püspöki kar és pártja ju-

talmát azért, hogy nagy történeti traditióját követve,

válságos

idkben sem tért el az uralkodó és a dyhségrl. Ha mködésének eredmé-

nastia iránt való

nyeit nézzük, kétségtelenül Batthyány primás volt az

országgylés legjelentékenyebb

államférfia.

277

A PELKKKZETEK.

Már elbb

is,

mihelyt

nyilvánvaló

hogy a

lett,

nagy alkotmányos harcz már nem rendítheti meg a trónt, nagy ajándékkal, nagy ked vezessél fejezte ki háláját a király.

Az 1790. aug. 21-diki rendelet a József halála után oly nagy zavarba jutott tanügy dolgában intézkedik. Oktatásügyi tárgyakban csak ideiglenesen, addig,

míg az országos karok és rendek, vagy azok deputatiója ki nem dolgozza a tanulmányok általános rendszerét és azt

nem

felsége jóvá

hagyja.

Egyházpolitikai tekintetben azonban azonnal és a legradikálisabb

módon

intézi el

a kérdést.

» Mivel

a

gymuasiumokban, melyek a tanulmányi alapból

kath.

tartatnak fenn, és melyeken régebben csak katholikus

igazgatók és tanárok voltak alkalmazva, másnak, mint róm. kath. igazgatónak és tanárnak, nincs helye, azon

máshitek, kik

ilyen állásban

elmozdítandók."

nál,

A

felekezet ismét

gyzött az állam

Mert nemcsak ü.

nem

vannak a gymnasiumok-

^

felett.

hanem már anyja is hanem az egész állam

József,

a katholikus felekezet,

oktatásügyének javára szánta a jezsuita vagyon lefoglalásából

ered tanulmányi

alapot.^

Mindeddig soha,

semmi nyoma annak, hogy azt katholikusnak jelentették volna ki. Ebben az egy, valamennyinél fontosabb esetben,

nem

jártak

el

az alapítók szándéka értel-

mében. Ennek fejében a klérus bátran beleegyezhetett

magok

abba, hogy a protestánsok megtartsák és

kezel-

hessék alapítványaikat. '

Megjelent

Ephemerides

:

Polit. et Liter.

444

—445.

1.

Mária Terézia tanügyi reformjai, n. József czim munkáim II. k. 280 92. L. Forster Gyula értekezését a tanul'

—

mányi

alapról.

Budapesti Szemle 1884.

278

ÖTÖDIK FEJEZET.

Nálunk igazán „Racker" az állam, mint

A

Vilmos nevezte.

Fridrik

I.

felekezetek „megosztoztak ruháin

és koczkát vetettek fölöttük".

Különös kapcsolódása a történeti oknak és okoA nemzeti és függetlenségi mozgalom, mely

zatnak.

küls támogatást

is igyekezett biztosítani magának, hogy a vele szemben álló papság, tanügyi monopóliuma által, még hosszú idn át feltartóz-

oda

vezetett,

tassa a nemzeti állam megalakulását. Mert az nálunk, hol annyi a felekezet és nemzetiség, egységes állami

oktatás nélkül el

A végs

sem képzelhet. Ez sürgsen tárMár egy hét múlva

retorta az államtanács.

gyalja a kanczellária javaslatát.

A

hozzászól Izdenczy.

központi

állaninak

a

és

világosodott absolutismusnak ez a szenvedélyes

meg van

általában

elégedve Pászthory munkájával,

mit igen nehezére eshetett kimondania. déseknél,

a

illetleg a

szabadelv kisebbséghez

városi

privilégiumokat

ersebben hangsúlyozni kívánja a az iskola legfbb vezetése királyi Hatzfeld ezt

fel-

híve

még

4.

A

vitás kér-

az

és

áttérést

csatlakozik.

Még

czikkben,

hogy

jog.

azzal toldja meg, hogy a protes-

tánsoknál a fejedelem nemcsak az államnak, az egyháznak

is feje.

hanem Egyéb megjegyzései a bureau-

kratára vallanak. Az új protestáns lelkészségek tásánál

is

felállí-

az legyen a szabály, mint a katholikusoknál

legalább egy órai távolság a legközelebbi parochiától.

A

stóla elvesztése által károsult

plébánosok kárpótlása

ne terhelje sem az adózó népet, sem a áttérésnél hitét

elhagyni

szándékozó

ezen

át

Az míg a

kincstárt.

6 heti oktatást kell követelni,

nem

és

esett,

tilos

annak fölvétele a protestáns felekezetbe. Kaunitz mindenben hozzácsatlakozik.

279

A FELBKEZETBE.

A

trónörökös, Ferencz fherczeg, mindkét lényeges

kérdésnél, a kanczelláriai többségnek, tehát a katholikus felfogásnak, fogja pártját (nov.

A

3.)-

végleges döntés a király kötelessége. Toscaná-

ban annyira

liberális volt

a híre, hogy a protestánsok

a legteljesebb bizalommal viseltettek

iránta.

Viszont

a katholikusok tudták, mily fontos egész politikájára nézve

pártjuk

lelkes

Bármin

támogatása.

érzelme, az állami szükség

fog

a bels

dönteni elhatározása

fölött.

Leopold maga 1790- jan. 25-én így nyilatkozik meggyzdésérl. Sógorával és nvérével, Albert herczeggel és Mária Krisztina fherczegasz-

vallásos

szonynyal szemben tiltakozik a Belgiumban felle jesztett gyanúsítások ellen. tást és

Ö nem

jansenista.

A

ter-

taní-

a seminariumokat egészen a püspökökre bízza.

Kormánya (Toscanában) csak a püspökök útján avatkozik az egyházi fegyelembe. San Lorenzóban külön kápolnát is

építtetett,

tisztelhessék.

ben

élni

és

támogatni, ki

hogy palotája ereklyéit nyilvánosan

„Hitvallásom, a római katholikus hit-

halni,

nem

azt

nem

üldözni,

vagy tüntetnek hitetlenségökkel

suk,

hanem inkább

tüntetni azokat, kiknek nincs vallá;

a

püspököket

megtartani jogaik gyakorlatában, különösen az egyházi

fegyelmet illetleg."

E

^

Meg kellett nyerni késbb a magyarokat. Ha szól és nem mond többet hit-

levélnek világos a tendentiája.

a belga püspököket, mint mégis

ily

mérsékelten

buzgóságáról,

kijelentését

a legtöbbre

nézve

teljes

szintének fogadjuk el. Gr. Teleky Sámuel 1790 szeptember végén így *

Wolf. Marié Christine

II.

57—59.

ÖTÖDIK FBJBZET.

280

Leopold jobban tud majd

szól ura hitélete fell:

bánni a papokkal,

el-

De ehhez id kell, nem tisztul, nem gondolhat

mint József.

míg az európai helyzet

apró hibák orvoslására. „A franczia nép lármája figyel-

metességben

tartja egész Európát."

„Ez a király megtartja ugyan a maga vallásának czeremóniáit, minthogy a felesége is spanyol, de azonban megvilágosodott fejedelem s által is látták minden királyok,

mennyi rosszat szülhetett a vallásharcz és

meg

így kinek-kinek vallását lehet szerencsés

kell engedni,

országiások."

mert igy

Majd, másnap:

ez

a

mindennap háza népével imádkozik, este s reggel, szentelt vízben mosdanak a gyermekei, de más vallást sem gylöl. Bels meggyzdésének titkába ki merne behatolni? De bizonyos, hogy bármi volt is, ez a bölcs mostani király vallását

fejedelem

ezt

alá

szereti,

tudta rendelni

annak, mit népei

java és nyugalma, családjának nagysága és jövje,

tle követelni

látszottak.

Az elbb már többször

is

okok és külö-

tárgyalt

nösen a franczia forradalom, mind szorosabbá tették a szövetséget közte és az egyház közt. Uralkodása

második felére ez ütötte bélyegét. Halála után oly férfiak, mint gr. Széchenyi Ferencz és Vay József kimondják felle, hogy egészen papi befolyás alá került.

^

De ebben nyoma.

Nem

a nagy döntésben mindennek semmi abban kifejezésre más, mint higgadt

jut

bölcseség, jóakarat, igazságszeretet.

Az államtanács tárgyalása mindkét kérdésben ^

a

után,

kanczelláriai

is,

mint Izdenczy,

különvéleményt

Leveleik 1792 márczius és áprilisból a pátyi levéltárban.

281

A FELEKEZETEK.

meg.

ersíti

A

nem

edictum mögé

tolerantia

akart U^^J'^

ft/ mbg-

visszaesést. Ezenkívül csak a királyt, mipt

illet jogokat hangsúlyozza.

Igen kevés különbséggel lényegileg az

lett tör-

nem az, mit a dunaiak köA szövegen még észlelhetk az elsnek

vénynyé, mit a tiszaiak, t

vetéltek.

nyomai,

vegyülve

néhol

a

edictum

tolerantia

sza-

vaival.

Reactio csak a horvát kérdésben csúszott belé. Hatvan évvel azeltt a katholikusok és protestánsok közt fennforgó nagy perben szintén a király döntött.

A

Carolina Resolutio,

tholikusokat

bár a legtúlzóbb

még nem elégítette mi még lehetvé

nyújtotta annak,

ki,

minimumát

a

tette

a protestán-

soknak az országban megmaradását és polgári

A

királyi

és ennek

ka-

létét.

hatalom túltengésének volt kifejezése

megrzését

tartotta fczéljának.

A nemzet

egyesülésének és így szabadságának a leghatalmasabb gátat, az örökös bels egyenetlenséget, vetette útjába.

Leopold elhatározása mutatja, mennyit haladt azon két emberölt alatt az ország mveltsége, mennyit a

nemzeti összetartás érzete, borított

szinte

melyet eddig teljesen

el-

a vadul felburjánzó felekezeti gylöltség. Ez

minimumát

állapítja

meg a

katholikus

kiváltságának a protestánsokkal szemben;

egyház

oly

mini-

mumot, melybe mégis az addig uralkodó vallás is belenyugodhatott. A nemzet együtt alkotta királyával és ez alkotás a nemzet egyesítése mellett a király alkotmányos hatalmának és tekintélyének tositója.

^

Nem

phrasis a nov. 7-én kelt

Ut supremo Capitd.

kir.

is

fbiz-

elhatáro-

282

ÖTÖDIK FEJEZET.

zásnak az a mondása, hogy

az

érett

megfontolás

minden javaslatnak komoly számbavételével, „úgy mint azt a tárgy nyomós volta és igen kedves magyar nemzetünk lelki egyesülése, melytl egyedül remélhet a birodalom boldogsága. Tlünk után jött

létre,

megkövetelte".

A

modern Magyarországnak ez

volt els nagy Annál jelentékenyebb, mert a késbbieket

alkotása.

csak ez

tette

lehetvé.

Most már nem szült várakozás,

11-én a

„

is

a propositiók felé fordult a fe-

csak a vallás ügye

közülésben "

a katholikus rendek által Általános,

De a „Az jobb

klérus

eleje

fel

volt,

elhallgatni.

vallása szabad, korlátlan

nov. által,

vevdött.

^

volt a lelkesedés.

nem adta

közömbös

szeretném

mindenki

felkiáltással

is,

nagy és méltó

Midn

felé.

felolvastatott,

a harczot.

de a vége olyan, hogy Megadja az ellenfélnek

gyakorlatát,

templomépítés

jogát, toronynyal, haranggal, hol csak akarnak; con-

sistoriumokat,

vallásuk

tek

;

hol

elvei

a

nem vegyes házasságok

pereit

a stolától

men-

szerint intézhetik

az apostasia

nem

el,

esik büntetés

alá,

csak hat-

Mindennek a hangon az egész

heti oktatást követelnek ily esetekben.

kalocsai

érsek fölemelt

és

lelkes

klérus nevében ellenmondott."

^

Az ellenmondást nem fogadták ülés csak meghallgatásra és

nem

el,

mert ez az

tanácskozásra volt

rendelve.

Másrészt az

^

evangélikusok már nov. 16-án hála-

Szabolcsmegye követei jelentése. Megyei

Pasc. VI. 46. *

Pray jelentése nov.

19.

levéltár. 1790.

A FELEKEZETEK. feliratot

küldtek a királyhoz.

Halhatatlan köszönetet

mondanak. Oly nagy örömük, hogy nem is alkalmatlankodnak vele. A felség példája bizonyára a klérust is

felfogásra fogja bírni,

szelídebb

seink és sóhajaink

nem

„Most könyörgé-

zavarják a koronázás ünne-

mint annyiszor; könnyeket ontunk a nagy eré-

pét,

nyek szemlélésén, a nagy jótétemény átérzésében." ^ Ebben ugyon csalódtak. A klérus most sem hagyta abban a harczot. Most már csak nyerhetett vele. Veszélye, melylyel még nyáron annyira fenyegették, a

megsznt. Tanácskozások folytak a kalocsai érsek lakásán, melyek eredménye a nov. 30-án összegyltek újabb folyamodása volt a királyhoz. Kifejtették, hogy téves saecularisatio,

az a felfogás, mintha

elbb magyar lenne az ember,

csak azután vallásához tartozó. az els.

Nem

A

bécsi

vallás

szabad engedni a vallásszabadságot, a

lelkiismeret szabadságát.

István

Mindenben a

^

és linzi békekötések dispensálnak Szent

törvénye

alól.

Ellenkeznek

tehát

az

alkot-

mánynyal. Hiszen azt sem tudjuk, mi a protestánsok vallása. Dogmáikat nem nyújtották be. Szabadon követhetik a hitetlenséget, Voltairet, Spinozát, Hobbest. Viszont azt

nem

sérti

bizonyítják,

az emberi jogokat.

Ez legalább a résztvevk

nyilt,

hogy repraesentatiójuk ^

becsületes beszéd. Feltéve, hogy

csakugyan hittek abban, hogy Szent

István alkotmányát

— minnek k

képzelték

lehet állítani. '

Eancz.

*

Religionis libertatém, seu conscientiae.

'

Kalocsai érseki levéltár. Diaetalia.

lev.

14,584. sz.

— vissza

1

284

ÖTÖDIK FEJEZET.

Aláírói

gróf

:

a prímás, a kalocsai érsek, az egri püspök,

Erddy

Végh Péter tárnokmester, gróf

bánus,

Batthyány József, báró Splény József, gróf Illésházy János,

gr.

Erddy

Sándor, hg. Batthyány

Strattman

Lajos, Csáky Imre, Keglevics Károly, Esterházy Káz-

Erddy

mér,

Csáky

Sándor,

Tolvaj Ferencz grófok és

b.

Antal,

Amadé

Antal,

Fischer Imre.

hogy a túlzó kath. párt a frendeknél számra legalább gyenge. Látjuk,

Ersebb

a karoknál

:

aláírták

Somogyi és Kornis

ítélömesterek, Bars-, Bács-, Esztergom-, Krassó-, Vas-

megye mindkét követe, Kapy

sárosi követ

nevében, ezenfelül Bacsskády

nyitrai, Prileszky

mindkett tren-

cséni, Boronkay somogyi, Högyészy komáromi, Jeszenszky tolnai, Sibrik gyri, Temliu mosonyi. Nagy

soproni, Horváth veszprémi, Szentimrey tornai. Angyal

békési, vetek.

Rakovszky zólyomi, Benyovszky pozsonyi köde tekintélyes. Nagy hely marad

Minoritás,

utánuk, úgy következnek Pest, Buda, Ejsszeben, Eper-

Nagyszombat,

jes,

Sz.-Fejérvár,

Trencsén

és

más

városok követei és néhány távollev mágnás képviselje, köztük Bujanovics

A

is.

folyamodást 24-tagú küldöttség adta át decz.

3-án a királynak,

ki

czelláriát, készítsen

már

decz. 5-én utasítja a kan-

felle „megállható, jól kidolgozott

jelentést".

A folyamodók különösen a resolutiónak vallásukat sért pontjai ellen tesznek óvást. ^ Hogy azt ne tekintsék az összes katholíkusok nyilatkozatának, Abaffj árvái követ egy röpiratban

nevében, kik

1

Kancz.

nem

élesen kikel ellene, azok

voltak a kalocsai érseknél.

lev. 15,776.

285

A FELEKEZETEK.

Most már az országgylés is visszhangzik a valláMintha a XVII. századnak a nemzet megoszlását eredményez diaetái újultak volna meg. sos viszálytól.

Decz. 2-án felvetették azt a kérdést, miért a vallásügy

felirat

positio

fell.

nem

készül

úgy mint a többi prokanonok szerint a melyben mindkét rész meg-

dolgában,

HoUósy,

esztergomi

király oly döntést akart,

nyughassék, tehát tanácskozni kell felle. Vele szem-

ben az evangélikusok és pártfogóik azt

hogy

vitatták,

az ország a királyra bízván a végleges döntést, e fell

többé tanácskozni

Nem sen. A királyi

nem

lehet.

kétséges, hogy a katholikus párt

országgylés beczikkelyezi. Ez pedig

azt az ily

ítélt

helye-

döntés csak úgy válhat törvénynyé, ha vita nélkül,

fontos ügyben, alig történhetik.

A

vitában, mint egyáltalában az egész országgylés

a katholikus szabadelvek sokkal nagyobb hévvel küzdtek a papok ellen, mint magok a protestánsok. alatt,

Katholikus részrl Almásy tüntette ki magát. sékeltebbek nagy részét

is

A

mér-

megnyerte a prímás. Horváth,

veszprémi követ, a dunaiak akkori elnöke, úgy járult a folyamodáshoz, ha a linzi és bécsi békét elfogadják alapul. így összes pontjaikat fenntarthatják.^

Egyáltalában abban

áll

a nagy változás, hogy míg

a XVII. században Zrinyi Miklós csak magában a protestánsok mellett, és

állott

most éppen a legmveltebb nem a

leghatalmasabb furak pártjukat fogják,

vallás,

hanem a nemzeti szabadság érdekében. A papi

párt oly túlzásokra ragadtatta magát, hogy az ellenfél

sem maradt adós és még a prímás sértésétl sem tartózkodtak, mi a nagyérdem egyházft nagyon bántotta. ^

Elobusiczky levele a kalocsai káptalanhoz.

[

286

ÖTÖDIK FEJEZET.

Kazinczy Ferencz

beszéli,

hogy a zempléni követek

közül a katholikus Szirmay tüzesen beszélt, Kazinczy

András pedig

t

hallgatott.

Gr.

Batthyány József ezért

nézte katholikusnak és egy társaságban PálflFynál,

a trónörökös és a nádor

hol

jelen

is

felfedte

volt,

eltte, mi készül a protestánsok ellen. Kazinczy nyu-

godtan azt felelte, hogy azok is vigyáznak magokra. Ezen Batthyány elkeseredvén, t hideg pápistának nevezte.

Jó ideig „Apostolus Kazinczyanus^-nak nevezte a grófot a korona örököse.

Tud a prímás megsértésérl azt elkövette,

meg Eminentiád lanná

tette,

Midn

is.

egy gróf

a nádor odaszól a prímásnak

—

és

gyz. „A Palatinus a

:

vesse

szót szólat-

de örült neki."

Mindamellett a klérus tele volt bizalommal a király iránt.

Ügy

resolutio

tudták,

miatt

és

hogy Isten

bántja

eltt

a

lelkiismeret

a

felelssé teszi azokat

kik reábírták. így hallotta ezt Pray egy szerinte egészen szavahihet embertl.

érte,

Decz.

semmi újabb

megújul a vita, de mivel coalitióra mégis csak abban maradtak, hogy az

7-én

kilátás, kir.

döntést be kell várni, mely a katholikusok

folyamodására

nem

késhet.

Ismétldött az szi eljárás.

rl fembereik

:

A

protestánsok részé-

Balogh, Pogány, Vay József, Tihanyi

Bécsbe mentek ügyük elmozdítására

(decz. 11, 12).

Felszólították közbenjárásra az oiszágbírót és a personalist

is,

kik, Bujanovics szerint,

nagyon kedvökben

járnak. Viszont a prímásnál tartott értekezlet tározta újabb deputatio felküldését.

A

is

elha-

hangulat újra

igen izgatott. Egyrészt az 1715. 30. visszaállításával, másrészt a püspöki javak elvételével fenyegetznek.

A FELEKEZETEK.

A

papi

közül különösen

párt

elvek részérl Abaffy

287

Boronkay, a szabad-

nagy elkeseredéssel a

viszi

harczot.

A megyék

is

beleszóltak; katholikus

és Sáros, protestáns részrl

Gömör

részrl Vas

tüntette ki

magát

feliratával.

Ez az

kedveznek

állapot annyira

látszott

a

kir.

hatalomra nézve, hogy egyenesen felszólítják Leopoltegyen igazságot, vessen véget a viszálynak

dot,

Mert a protestánsok nem ke-

oszlassa fel a diaetát.

gyeletbl követelik a beczikkelyezést, hanem

hogy

ily

módon meggyöngítsék a

Ha

nem

ez

azért,

királyi hatalmat,

az 1715. 30. értelmében egyháziakban rendelkezhetik.

és

teljes

mely

joggal

a franczia elvek

történik,

uralkodókká válnak az országban.

Leopold minderre nem elvégezte javaslatát

tanácskozás

munkát szes

alá

végzett,

még

minden

kanczellária

alapos

oldalról megvilágítva az ösz-

Egjrészt

külön

A

Pászthory újra igen

vette.

kérdéseket.

országbíró

hallgatott.

azt az államtanács is újabb

és

is

a

prímás,

másrészt

az

szolgáltak felvilágosítással.

A

prímás észrevételei közt különösen az érdekes és fontos, hogy a protestáns iskolák tanmódját is a diaeta állapítsa meg.

Ha

pedig ez

nem volna

lehet-

séges, akkor a katholikusok épp oly függetlenül intéz-

hessék tanügyüket, mint a protestánsok. Az autonómia kérdése

nem azt

elre

árnyékát, mihelyt az állam már magát egészen az egyházzal. Izdenczy a helyes megjegyzést teszi, hogy az apostasiától

nem

veti

azonosítja

kell félni, mihelyt a klérus megteszi kötelességét.

Ferencz trónörökös tatott

is

hozzászólt.

Mindez nem változ-

a dolgon.

Kaunitz az áttérésnél, mely szerinte a fnehézsé-

288

ÖTÖDIK FEJEZET.

get okozza és a legnagyobb izgatottságot idézi el, a

következ szövegezést ajánlja

:

minthogy a katholikus

'hitrl bármelyik evangélikus felekezetre való

a hit elveivel ellenkezik, meggondolatlanul,

áttérés

hogy ez ne történhessék

minden egyes esetrl jelentést

^

kell

tenni a királynak. Egyúttal súlyos büntetés terhe alatt tilos

a protestáns felekezetek

papjainak bárkit

is,

bármilyen módon, vallására átcsábítani.

E

szöveg

nem

szab büntetést az áttérésre, a kath.

egyház felsségét pedig nagyon kidomborítja.

A

ennek értelmében döntött. házassági kérdésben a protestánsok nyernek elégtételt. Folyamodásukban reámutattak arra a valószínségre, hogy a kath. papság azon záradékirály

Viszont

a

hogy a vegyes házasságokat a kath. plébános kell kötni, örökös zaklatásra és huzavonára mert fogja felhasználni. Ennek megakadályozására kot,

eltt

—

más fórum nem a

végs

vette azt

tekintetbe — maga a

király

megállapításnál hozzátoldotta e czikkelyhez:

a katholikus papok azonban

semmin

akadályt

nem

vethetnek közbe.

Ez a

király saját elhatározása.

Megegyezik a kath.

hogy egyiknél sincs megállapítva az ellene cselekvnek büntetése. Még egy nagy ministeriális conferentia, Ferencz

pártnak adott kedvezéssel, annyiban

föherczeg elnöklete'

is,

alatt, is átnézte, jan.

15-én, aztán

a már kész törvényjavaslat, Pászthory mve, Pozsonyba küldetett, hogy az országgylés véglegesen tárgyalhassa a királyi döntést.

A

katholikus

pást elfordítsa.

1

Temere.

párt mindent megtett,

hogy

Még deczemberben femberei,

e csa-

az egri

289

A FELEKEZBTBK.

püspök

utasításaival, fölmentek Bécsbe. Összeköttetésbe

léptek

Balassával,

aztán

ki

Türkheim,

Spielmann,

st

Stahremberg, Kaunitz, Lacy tábornagy,

fherczegnél

ers

Ferencz

velk.

eljárt

nem

Mindez kívül

is

használt.

A

király

igazságérzetén

támasza volt a protestánsoknak az ország-

Különösen Zichyre volt nagy panaszuk a papi párt parlamenti vezetinek. Boronkaynak és Misicsnek szembe mondta, hogy rossz bíróban és a personalisban.

hazafiak

hálátlanok,

és

mert a protestánsok nélkül

nem

lenne szabadság és Magyarország német rabság

alatt

nyögne.^

Nagyon és

a

gyöngítette

még

prímás közt való

a párt állását a püspökök

egyenetlenség.

közül egy sem ment Bécsbe, hogy

A

támadjon.

legtöbb

el is

A

püspökök

botrány ne

nyilt

hagyta az országgylést.

Csak az egri püspök nem tágított. Midn a király t, mint fispánt felszólította, menjen haza megyéjébe, hol az Ínség elleni intézkedés megköveteli sze-

mélyes jelenlétét, ellen tiltakozik.

ki,

k

A

ez ellen, mint

politikai

király szívesen enged.

pressio

^

így azt a nagy taktikai elnyt sem aknázhatják melyet a franczia forradalom nekik nyújt. Mert

nem

annyira

is

a

protestánsok

ellen

küzdenek,

mint mondják, hanem a hitetlenség, a franczia elvek ellen.

^

Midn

a

czélt, az új '

király

határozottsága

propositio

ellen

nem

értek

meghallgatása után már azt

Bujanovics decz. 17-iki jelentése.

*

Eancz. elnöki akták 1797, Pray febr. 18-iki jelentése.

'

Különösen

kifejti ezt

Szepes megye katholikus rendjeinek

folyamodása. „(Torrupta hac aetate", az áttérés szabadsága sok bajt okozhat. Marczali: 1790—91. országgy. n.

19

290

ÖTÖÜIK

FKJBZfiT.

a kerületi üléseken,

feszegették

jöv

lásügyet a

a

Készültek

hogy az egész

diaetára kell halasztani.

végs

val-

^

bár már

parlamenti harczra,

csak kevés remény ök lehetett a gyzelemre.

„A

nem olyanok, minknek a cscselék ket, még egyszer fölléptek a magok módja

képzeli

pok, kik

Nem

teljesen

akarják

azt

A

De

halasztani.

ket

fogja

melyet

kész szerkesztésben küldött

végleges döntésnek tekintsék.

meg

szerint.

akarják, hogy a vallásról szóló czikket,

a császár

pa-

diaetára

mi tervünk

egészen

a

^

zavarni. "

mixta deputatio

le,

A következ

nem

akart

többé

e

dologgal

mert e fell már megvan az egyezség

foglalkozni,

király és ország közt és csak a határozat és beczik-

kelyezés van hátra.

A

prímás pedig kertjében össze-

„Mindnyájan

hívta az egész papságot.

Arról folyt a tanácskozás, mikép

Sok

létrejöttének útját állani.

tek meg, ha

nem

vita

a törvény

után abban egyez-

szándékuk,

sikerül

voltunk."

ott

lehetne

a törvényhez

kell csatolni az egész klérusnak és a vele

uraknak

világi

tiltakozását.

sokan

a biboros már el

is

azonban újabb

vita támadt,

túlsértnek tartották az

akatholiku-

készítette. Felolvasásakor

mert azt

Ezt

egyetért

sokra nézve. Pray szerint nagyjában megfelel annak,

melyet

a

szász-zeitzi

berezeg,

akkor Magyarország

prímása, az 1714-iki diaetán eladott. ^

Bujanovics, jan. 24.

'Gr. Esterházy Ferencz Prétres, qui ne sönt pas ce,

levele nejéhez. 1791 febr.

qu'un

vil

peuple

encore joué une scéne áleur fagon hier. Car

que

l'article

comme une

que l'Empereur a envoyé tout

ils

2.

Les

en pense,

ont

ne veulent pas,

fait,

sóit regardé

décision finale. Ils veulent le réléguer á la Diéte

prochaine, mais nous avons formé un projet, qui les confondra.

Cseklészi levéltár.

A VEUSKEZBTBK.

291

így febr. 8-án, miután sok más ügyet már elintéztek, déli 3/4 1 órakor került a sor ezen mindeneknél fontosabb tárgyra,

mely annyi

idn

át foglalkoz-

nemcsak az ország egész közvéleményét, hanem nagy és méltó érdekldést kelnemcsak a

tatta

diaetát,

mindenfelé.

tett

Az 1741.

szept. 11-iki

fontosságra ehhez hasonló

nagy jelenet óta nem ülése a karoknak és

deknek. Ezt már küls jelek elmondani, mennyi el

is

mutatták. „Alig lehet

nem szavazóknak sokasága

a karzatot. Láttam köztük két prédikálót vallásukbeli deákok

fül,

nagy

nap

e

volt

feszült várakozás.

Midn

A

csupa

körülvéve.

Oly

tárgyalandó ügy fell való a

törvényczikk felolvasását

csendet kért,

és

is,

lepte

*•

mint még sohasem szentést

csoportjától

a

az országbíró

rendelte el

jükkel,

és

volt

ren-

oly

tapasztaltak,

hallgatás

még

támadt,

susogást, tüsz-

sem lehetett hallani. Mind, nemcsak elméhanem testükkel is a felolvasó felé fordultak.

felolvasás bevégeztével, kis zaj után, Zemplén-

megye követe

szólt,

megyéje új utasitása értelmében

követelve a változatlan beczikkelyezést. Vele szemben

Boronkay a katholikus vallás sérelmeit fejtegette és ellenmondását felolvasta. Hiába igyekezett t valaki folytonos köhögéssel zavarni, félóráig tartó

beszédét

nyugodtan folytatta és a mennyei törvényszékre való zárta be. Beszédének energiája nem maradt hatás nélkül. Prileszky, ki akkor Bujanovics-

appellatióval

foszlopa

lett a katholikus pártnak, a törvénynek, a mennyiben az a békekötéseken alapul, de minden túllépése ellen, megyéje nevében protestált. Barsmegye követei készek elfo-

csal egyetértve

nem

volt ellene

gadni, mint

kir.

elhatározást, az 1715. 20. értelmében, 19

292

ÖTÖDIK FBJBZBT.

de mint

törvényt

Sáros, Esztergom,

nem.

Hasonlókép

Komárom

szóltak

Tolna,

követei s Bacskády nyit-

Benyovszky pozsonyi követ pedig kész volt ugyan elfogadni, de azon feltétellel, hogy a protestánsok többet sohase követelhessenek, s a vallás ügye többé ne lehessen a diaeta tárgya. A katholikusok közül elször Horváth Pál ungi és Muzslai nógrádi követek szóltak a törvény mellett. Csak aztán jöttek sorban a kálvinisták, gr. Teleky József, Pogány, Balogh, a két Vay és Domokos, de Pray szerint, nem nagy foganattal szóltak. Csak most került a sor a fszónokokra. Gr. Batthyány Alajos, kinek beszéde nyomtatásban és fordításban is megjelent, a felvilágosodás szellemében, a gylölség eltávoztatására, az egész nemzet egyesítésére követelte a beczikkelyezést. Az elvetése egyenesen hazaárulás volna. Beszéde után ers tapssal üdvözölték, „mint a színházban, ha egy hírneves énekesné hanglejtésével elbájolja a hallgatók puha érzékeit". Az rai követ.

egész beszéd alatt a prímás komor arczczal nézte a szónokot, Zsolnay kanonok pedig nem állhatta meg, hogy a végén ki ne mondja: Színész beszédnek illik színház módjára tapsolni. Ezt azonban nem hallották és igy

nem

volt kellemetlen következése.

Most az mellett,

ö

országbíró

fél elégtételt

által

szólalt

mint közvetít azon nyerjen

és

a beczikkelyezés volt, hogy mindegyik fel

a felség bölcs határozata

a katholikus hit ágazatai sérelmeket

vedjen.

A

prímás

itt

félbeszakítja:

nem

áll,

nem szennem kap-

tunk elégtételt, noha a király ezt megígérte. Csak a szenvedélyes izgatottság magyarázhatja e közbeszólást.

Zichy

is

bárki megtámadja becsületét.

nem

hogy Már-már veszekedésre

elveszti nyugalmát,

engedi,

293

A 9BLBKEZBTEK.

került a dolog,

midn

a szombathelyi püspök kezdett

szólni.

Most a prímás kelt

zavarokat idézte el, úgy hogy lehetett. Ezért az 1715. 30.

hogy a

Azt fejtegette,

fel.

vallásügy tárgyalása a diaetán mindig

a legnagyobb

törvényt

nem

hozni

a királyra bízta az ügyet.

Most azonban a király nem mint törvényhozó, hanem mint közvetít döntött. Mivel azonban döntése túlmegy a

békekötéseken és

a hitre nézve,

sérelmes

ö

urak

ellen az egész papi rend és a velük tartó világi

nevében

tiltakozik.

Gr. Pálffy Lipót oly értelemben szól,

a pozsonyi ajánlott,

az

Gr.

követ.

hogy jöv diaetáig

Mint már

elbb

nalis hosszú, igen

mint

elbb

Batthyány József halasztást létre

jöhessen az egyesülés.

Zichy, úgy most Ürményi

alapos

és

beszédben

szép

persofejte-

gette,

hogy a javaslat visszavetése egyaránt sérelmes

volna

a

diaetára,

mint a királyra

országgylés egyenesen tésre;

felszólította

a királyi bölcseség a béke

nézve.

Hisz

az

a királyt a dön-

és egyesség érde-

kében határozott. Ezt most és ezentúl megbolygatni

már nem

lehet. Ezért ajánlja

a beczikkelyezést.

k

már elbb hogy dogmatikus kérdést nem bocsáthatnak a király döntése elé, tehát a király megbízása nem származott az egész országtól. Ezzel szemben az országbíró megállapította, hogy egyesek különvéleménye nem állhat az ország döntésének útjában. Kornis ítélmester most felolvasta a prímás tiltaGr, Kollonics kalocsai érsek szerint

kijelentették,

kozását.

Gr. Széchenyi

Ferencz és Forgács Miklós

azonban kimutatták, hogy egy status ellenmondása

nem

ertlenítheti

rozatát.

meg

a

többi

három

status

hatá-

294

ÖTÖDIK PEJEZET.

Megtörtént a szavazás. 291-en szavaztak mellette,

84-en ellene. Zichy felvetette a kérdést, be kell e venni a klérus ellenmondását

a

elbb kérdést

vájjon csakugyan

tett,

törvénybe.

Grr.

Teleky József az egész egy-

mond-e ellen. Mindnyájan, volt a válasz. Aztán szép beszédben megköszönte a rendek szavarend

házi

zatát és hálát Ígért érte a hazának. Zerdahelyi czim-

püspök

zetes

egy rend

szerint

a törvény megakadályozására.

hogy a

világi

ellenmondókat

említsék.

is

követ kész a beleegyezésre, ha

nem

többet

ellenmondása

Prileszky azt

arra,

hogy most az egész ország

követelte a vallásügy elrendezését.

lett.

csongrádi

a protestánsok soha

követelnek.

Pogány reá mutat kat ezentúl

A

elég

óhajtja,

nem

Ha

a protestánso-

zaklatják, megállnak a törvény mel-

Balogh Péter hálát mond a királynak és a ren-

deknek, aztán az ellenmondás elvetését sürgeti, mert az a törvény felforgatására, új zavarra vezethet. Soha-

sem lehet

tudni,

mi várható a

és pedig külföldi

A

ftl

hierarchiától,

mely egy

függ.

primás békén nézi a protestánsok szabad vallás-

k

iparkodnak terjeszkedni, de inkább semmint hogy a katholikusokat vádolhatnák. Gr. Haller szerint, vagy van az ellenmondásnak foganatja, akkor az ország önmaga ellen cselekednék, ha bevenné, vagy

gyakorlatát,

nincs,

akkor

ellenezte,

meg

mert a

úgyis haszontalan. Széchenyi azért

hn

óhajtott

egyesítést

megbont-

hatná.

Egy

protestáns

táborból

származó

jelentés

szerint

még

Esterházy

Ferencz,

Wiczay,

Szapáry,

Erddy

grófok, Majtényi és

Luby

is

szóltak a törvény

mellett.

Gr. lUésházy János a világi katholikusok egy ré-

r

A FELEfCBZBTER.

295

is bevétetni kivánta. így ment már az 1647. diaeta mutatott példát, de azon hozzátétellel, hogy ez nem áll ellen a törvénynek, st soha, semmi módon nincs ereje.

szenek^ ellenniondását ez törvénybe, mire

Oly gyülekezet hozta e végzést, melyhez fogható

akkor

is,

késbb

kevés volt Európában.

is

Nem

vete-

kedhetett az akkori franczia nemzetgyléssel az elvek

még kevésbbé a szó De ott az elvek fejlettségére még csak

következetes keresztülvitelében,

csattanós erejével és szépségével. voltak nagyok;

a

és

nyelv

bámuló irigységgel nézhetett a magyar. Felülmulta az angol parlament is nagy gyakorlati értékével, Pitt Fox és Bürke hatalmas szónoki erejével. De ott százados parlamentáris munkásságnak értek már fenséges gyümölcsei. Hanem komolyságban, tagjai nagjrészének erkölcsi és szellemi kultúráját nézve, a magyar diaeta bármelyikkel felvette a versenyt.

És

e gyülekezet legkiválóbb emberei szóltak sor-

Min

ban.

látvány történetirónak! Pray egyre végig-

jártatja szemét az

ülésen;

mindenkinek

lelkét

látja

kinn ülni ábrázatán, a mint feszült figyelemmel, pártállása szerint,

reményben vagy aggodalomban, várja

a döntést.^

„Valóban

megjegyzésre

való

dolog,

hogy ezen

ország gylésébe, melyben a Protestánsok magok törvényes Jussaiba visszatétetdtek, ezen igazságos ügyet magok a Catholicus Urak folytatták a dolog kezde-

tétl fogva a végéig, a Protestánsok, egyet vagy ket-

tt

kivéve,

nem

is

szólottak."^

'

Alicujus partis.

-

Eladásunk Pray

nézve igen *

b

jelentésén

és a kivételesen

ez

ülésre

hivatalos naplón alapul.

Fogalmazvány Vay István

írásai közt. Berkeszi

levéltár.

ÖTÖDIK FEJEZBT.

296

Görgey László

febr. 16-iki

levele szerint,

a katholikusok, jobban mondva a gyzték le a klérust.^

A

közös nemzeti érzés

le

magok

szabadkmvesek

kezdte dönteni a fele-

kezeti korlátokat.

A modern Magyarország els alaposzlopa frendek és köznemesek, katholikusok és protestánsok közös munkájával állíttatott fel. ^

Praevalentibus

morum

ipsorum catholicorum

votis. Jekelfalussy-levóltár.

vei

potius

Lato-

HATODIK FEJEZET. Nádorválasztás és koronázás.

A fogja

nagy remények után el

az országot.

„Ügy

harag, kétségbeesés

elfojtott

látszik,

hogy a magyar nem-

meg kell hajolnia fejedelmének akarata alatt. Meg kell még várni a most még uralkodó forrongás zetnek

következéseit.

Leopold király

Csaknem iránt."

'

általános

a

bizalmatlanság

Néhány nappal késbb:

„az^

elégedetlen mag} árok diihöngenek királyuk szilárdsága miatt. Szeretnék,

ha összeütközésre kerülne a dologi

de a szerencsétlenek elpusztulnának benne".

Mindenhol félnek meglepetéstl; mint aggodalmas

idkben

szokás, a legképtelenebb híreket

Barco biztosan tudja, hogy általános

felkelést.

is

elhiszik.

készítik aa

szept. 27-ére

Bujanovics biztosan tudja, hogy

Bihar és más megyék alfemberei a dögei erdben titkon találdoznak; el van ott készítve had, fegyver, pénz, egyre

Szabolcs, Zemplén, Ung, ispánjai és

várható a kitörés. Horvátországra, Krajnára

jek majd a felkelés.

A munkácsi

püspök biztosan tudja, hogy az ungvári ersséget akarják

is

áttér-

görög katholikus elhagyott

elfoglalni.

Ezzel szemben a haditanács szept. 1-én megnyugtatja

Ferencz fherczeget, hogy a hat vasas ezredet

azon vidékre küldik, *

Jacoby szept.

hol

tartani

16'iki jelentése.

kell

valamitl.

A

298

HATODIK PBJEZBT.

visszatér sziavon

határröket pedig 10-ére

el lehet

küldeni.

Bizonytalannak látszik ismét a külföldi helyzet

A

nem

török békealku

is.

igen haladt és mivel Leopold

hódításaiból legalább Orsova várát

meg

akarta

tar-

vagy reménye sem sznt meg egészen. Barco észreveszi, hogy a gyurg}'evói hírre, hol seregünket meglepte és visszavonu-

tani, a

lásra

porosz

szorította

beavatkozás félelme,

a

török,

itt

fellélekzett

mindenki.

Török írókból látjuk, hogy noha fegyverben állottak egymással szemben, a török mégis rokonszenvvel viseltetik a

magyar

iránt.

Az államtanácsban Izdenczy már

aug.

19-én azt

mely a conEger még tovább megy.

ajánlotta, napolja el a király a diaetát, stitutiót fel

Ha

akarja forgatni.

a hat lovas ezred az országban lesz, egy perczig

sem szabad

habozni.

A

felségsértket

az országgylést felfüggeszteni,

a

el

kell

fogni,

koronázást jövÖ

évre halasztani. Erre Hatzfeld megjegyzi, hogy bajos

erszakkal fellépni, mert a rendek megnyerték a katonaság nagy részét. Törvényes fellépés csak akkor lehet, ha elég er áll mögötte. Ehhez pedig az a hat ezred kevés. Meg kell nyerni minden módon az illyreket. Az szava volt a legnyomósabb; Leopold király elutazásakor meghagyta fiának, hogy távollétében leginkább reá hallgasson. Kaunitz legtovább megy. Nem kell trni az olyan babyloni rendetlenséget, mely tönkre teszi

az

alattvalót

és

sérti

a király jogát.

Izdenczy dolgozzon ki javaslatot, hogyan lehet egye-

lre elnapolni az országgylést, jöv tavaszig úgy sem lehet koronázni.

Csakugyan,

A

király

ezzel egyetért. (Aug. 26.)

szept. 27-ike körül tele

van az ország

lármával, félelemmel. Sátoralja-üj helyen virrasztanak

NÁDOBVÁLASZTÁS ÉS KOKONÁZÁS.

«z

úgy várják a mindenfell várt és látott ellenKaproncza derék polgárai kétségbeesetten ese-

éjjel,

séget.

mentsék meg ket, kik mindig hségesek

deznek,

voltak. Hasonló folyamodás érkezik a

ból

299

is,

távoli Krassó-

a németektl, kik reszketve várják, hogy a ma-

gyarok megölik ket. Ily

hangulat közepette fog a diaeta a diplomának

újabb, a király akaratának jobban megfelel szerkesztésébe. Szept.

a két

1.,

2.,

4.

3.,

és 5-én „egy huzont" tart

tábla közös ülése reggeli

félhétig és a lázas, siets

Az

új, alig

lényegesebb

három nap

8-tól

esti

munkát vasárnap

6-ig,

söt

fejezik be.

alatt összecsapott javaslatnak

eltérései a mixta

deputatio

munkájától

a következk:

Az

rendek kifejezik azon óhajhogy Felségét, mint törvényes, örökös királyukat megkoronázhassák. De megemlékezve arról, mennyire sértette II. József az ország szabadságait, esedeztek a királyhoz, hogy tekintettel az ország megzavart állapotára, jelentse ki, a Károly és Mária új bevezetésben a

tásukat,

Terézia diplomái és az azokban megersített törvények alapján, hitlevelében azon pontokat, melyek a király

és

hséges

rendjei

közti

kapcsolatot

szabályozzák,

állandó és biztos szilárdságot adva így a törvények-

nek, melyek mind az ország, mind a királyi ház jogait fenntartják.*

Elbb tik fel

az

elszóban (arenga) jog gyanánt tüntehogy új feltételeket kérhessenek.

a rendek,

Most csak alázatosan kérnek, az

itt

is

kétoldalúnak

nevezett szerzdések alapján.

Az els pontból természetesen kimarad az arany1

Aota, 133—156.

1.

HATODIK 7BJBZET.

300 bulla

ellenálló

1687.

4.

st annak

záradéka,

külön

értelmében

hozzá van toldva a szabad

kihagyása

Viszont

megersíttetik.

kir.

az

városok és a hajdúk^

szabadságainak megersítése. Ez a régi munkában a 20. czikkben állott és

szetesen az a kijelentés

névleg megnevezett

csak

ott

hat hajdúvárosról volt szó. is,

Kimarad továbbá terméhogy a királyi örökös jog

gyakorlása a törvények szoros megtartásának léhez van kötve.

A

dik czikkbe tétetett

feltéte-

függetlenség kimondása a másoát,

de

ott

Kimarad azonban a pátensek zások közt az 1715.

szórói-szóra eltiltása és

megvan.

a hivatko-

8.

így harmadik helyre jut a vallásügyrl szóló czikkely. Ebbl kimarad „a kath. vallás kára nélkül", értelmében"

helyébe „a most alkotandó törvény

j.

hogy a görög nem egyesültek is még e diaetán nyernek polgárjogot és szabad vallásgyakor-

Hozzátétetik,

latot,

régibb királyi privilégiumaik alapján.

4. (3.)

Megmarad a 3

mely e összejöhet. Hozzá

évi diaeta Pesten,

terminusra királyi meghívás nélkül is van téve a király ígérete, hogy az országgylésen orvosolja a sérelmeket. 5.

tése.

(6.) A törvényhozási jog megosztásának kijelenA vet kimarad, helyébe ide j a pátensek

tilalma.

Az

Kimarad, hogy

az

1741.

változhatatlan.

8.

ügyeknek országgylésre tartozása valamivel kedvezbben van kifejezve a jobbágyra nézve; külön szól fenntartásáról (conservatio). Ide van toldva úrbéri

az igazságszolgáltatásról szóló czikk

sidium

ós contributio

zékibb a réginél:

^

Militnni

(8.).

Itt

az

ott állandó, itt

Haidonim.

is

(7.),

új szerkezet

a

subellen-

magyar katonaság

NÁDORVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS,

301

Kimarad ellenben a ministerek és a kamara

áll.

szá-

madási kötelessége. Ide került az alapítványok megersítése

is. Azoszándékának megfelel czélra kat még az alapítók sem fordítja a király a rendek beleegyezése nélkül.

6. (5) A magyar tanács felállítása megegyez. Hozzá van téve, hogy még e diaeta alatt kell felállítani és hogy annak joga lesz a királyi parancsok ellen megtenni észrevételeit. Ilyen esetekben a dolog a legközelebbi diaetáig függben marad. 7.

(11.)

Nádori

A

8. (12.)

stb.

nem

méltóságokról,

király megersíti a

békérl

változott.

és háború-

ról szóló törvényeket. 9.

A

(13.)

szent koronánál kimarad, hogy a rendek

azzal ruházzák a királyra a végrehajtó hatalmat és így

csak a rendek beleegyezésével veheti 10. (18., 21.)

Az újonnan

fel

elfoglalt

az országhoz csatolja. Erdélyt illetleg

megmarad az

„elválaszthatatlan" jelz, de Galicziáról, ról

már nincs

szó.

Az 1606-iki

a király.

tartományokat

Lodomeriá-

confoederatióról

is

már

lemondanak. 11. (4.)

A

király

és

családja,

a mennyire más

tartományainak gondjai engedik, az év jó részét

itt

A

tölti. ^

12.

magyar udvartartás szórói-szóra megmarad. Az osztrák ház kihalása esetén (mitl Isten

mentsen) Magyarország a szabad királyválasztás jogába

Errl az elbbi munkálatban nem

lép.

volt szó; ez

a

régibb diplomák negyedik pontjának felel meg. Szint-

úgy a régi diplomáknak felel meg: A 13. ez., mely szerint utódai is ugyanezen levelet fogják kiállítani és arra esküt tenni.

^

Bonam

partém.

hit-

A végs

HATODIK fSJBZBT.

302

záradék a törvénytelen rendeletek végre

nak és

nem

hajtásá-

ilyen esetekben az engedetlenségnek jogát tar-

talmazza.

Egészen kimaradt a vámra és kereskedelmi szerzdésekre vonatkozó 9. pont; a sóár megszabásáról szóló czikk; a közpénztár; monopólium, posta, bánya.

Kimaradt a katonaság, kimaradt az egész szellemi

magyar

rész: a nevelés, a sajtó és a

nyelv.

Mindent egybevetve, igen lényeges a különbség a két szerkezet közt. Ott

jogainak

még

érvényesítésére

az ellenállásra, az ország

van alapítva minden;

itt

már szerény megalkuvásra. De azért, mint láttuk, az ellenzéki szellem még itt is ersen megnyilatkozik. Mindenekfelett

pedig

hogy a

nem valami

hitlevél

van tartva az az

fenn

elv,

érinthetetlen szentség; a

képest mégis lényegesek. Annyi fontos rész kihagyását pedig részben az magyarázza meg, hogy némelyiket nem tartották a

változtatások a régiekhez

hitlevélbe valónak, a legfontosabbakról pedig külön,

Az ország-

antecoronationalis czikkeket terjesztenek

fel.

bíró így magyarázta a rendek

kihagyásokat.

Szept. 1-én

kezddik a

eltt a

Az

tárgyalás.

országbíró,

tekintettel a sürgsségre, arra kéri a rendeket,

hogy

röviden beszéljenek, ne sértsék az uralkodó felséget és ne vétsenek a haza törvényei, boldogsága „s egész

Európa eltt való tekintete"

ellen.

A

rendek felfogását mutatja, hogy minden czikknél elbb a régibb munkálatokat kellett felolvasni. Forrásul mégis azokat akarták nézni, nem pedig Mária Terézia és Károly hitleveleit.

Nem

azt akarták látni,

mennyivel többet kívánnak ezeknél, hanem nyit

engednek, utolsó, már különben

vetelésükbl.

is

azt,

meny-

mérsékelt kö-

NÁDORVÁJLASZTlS ÉS KOKONÁZÁS.

;}03

Ezzel szemben Grassalkovics herczeg

az

ország-

nagyokhoz szóló kir. levél felolvasását kívánta, hogy ehhez is alkalmazhassák magukat. Meg is tették és

elbb

így jutott e nevezetes,

titkos oklevél az

akták

közé.

A

bevezetést elfogadták, mert megvolt

benne

11.

József kormányának elitélése.

A legfontosabb közjogi kérdés az volt; nevezhetik © a királyt koronázása eltt törvényesnek, mint ezt az új javaslat teszi.

^

A

többség ebbe

nem

volt hajlandó

egyezni. Hiába hivatkoztak arra,

levelekben

is

azt az elvet,

így

áll.

A

hogy az elbbi hitrendek fenn akarják tartani

hogy az örökös király

is

csak koroná-

meg

zása által válik törvényessé és így állapították a szöveget.^ Többet nem is végeztek.

„Elhoztuk

st

instructiónkat,

a klérus egészen,

a mágnások

a fispánunk

és

is,

de

városok követjei

és a vármegyék is nagyobbrészt meghajolván, st jóformán a máskép gondolkodókat meg sem hallgatván, kénytelenek voltunk mi

Nem

is

a dologba ereszkedni.

egyezik sem a ns. vármegye, sem más megyék

st a magunkéval sem, ersebb és világosabb a Carolínum ós Theresianumnál. Fundamentumok vannak benne, mekívánságaival, ez a diploma,

hanem

igy

is

lyeken a nemzetnek, idejében, lévén, tovább építeni lehessen.

nagyobb egyetértése mit lehet, mindent

A

hogy elmenetele legyen".^ szélsk engednek, de csak jobb idre halaszt-

csinálunk, adja Isten,

A

ják terveik érvényesítését és becsületesen részt vesz-

nek

e

munkában.

A

mixta pedig

egészen

másnak

'

Leg^itimum et haereditarium regem suum.

^

Haereditarium regem suum pro legitimo coronaturi.

'^

Vay

István jelentése, szept.

3.

Berkeszi levéltár.

304

HATODIK FEJEZET.

bizonyult, mint a

Nem

hogy aggódtak vagy reménykedtek.

megyék döntenek, hanem a mágnások nagy része és a 4. statussággal büszkélked s annak elhozásával visszaél városok, hozzájárulván némely megyék a köznemesek

s

klérus s annak feje, a primás, a

meghajlott követei

is,

lenyomják a serpenyt.

Másnap az els czikkelybe külön bevették a

híres

Primae Nonust, mint megersítendt, hogy az ország ellenségei ne mondhassák azt meg nem ersítettnek. így az ország szabadságai közt a nemesi kiváltság az els. Nagy vitára adott okot az ellenállási zára-

dék kihagyása; az

instructiokra

de mégis kimaradt. Többen ellen az

hivatkoztak

ellene;

a törvénytelen parancs

adómegtagadás beczikkelyezését ajánlották,

de ez sem ment keresztül.

A vallás czikkénél, hogy az az egyetértést meg ne bontsa, az országbíró annak a király döntése elé terjesztését ajánlotta. A protestánsok ehhez hozzájárultak, kivéve azon megállapításokat, melyek felöl megegyeztek. A papság és vele néhány város tiltakozott az ügynek a hitlevélben megemlítése ellen. Midn mégis elfogadták, követelték tiltakozásuknak bevételét

is.

Ezt megtagadták, mert „a törvény-tév Ha-

talom ellen semmi ellene mondás

megnem

állhatna".

Másban azonban nagy sérelmet szenvedett nemesak az evangélikusok joga, hanem a birodalom egysége

is,

A

horvát követek felszólalására a protestán-

sok jogát „az ország területére" szorították; Horvát-, Tói-, Dalmátországra nem terjedtek azok ki. Az evangélikusok felszólalása és

mit sem használt.

érdekbl

A

a görögökre

hivatkozásuk

tartományi statútumot felekezeti

föléje helyezték a nemzetnek, az államnak. Vérszemet kapva ezen több kir. város is, említeni

305

NÁDORVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.

kezdte a protestánsokat kizáró privilégiumait, de ered-

mény

nélkül.

Elhatározták végre, hogy az

összes, a vallásügy-

ben eddig szerkesztett javaslatokat a király elé terjesztik és a két felekezet azokon kívül „a magok hasznára czélozó okait"

is

eladhassa

felségének.^

Pozsonymegye és Buda városa követei az ellen hogy a diaetát mindig Pesten tartsák. Be is vették, ha nincs háború és pestis, nem kell máshová tenni. A czikket még megtoldották azzal, hogy a terminusra meghívás nélkül is meg kell tiltakoztak,

jelenni és a diaetai ügyeket teljes szabadsággal tárgyalni.

A

sérelmek

rosan kötelezvé

orvoslásának igéretét pedig

Nagy

vitára

Végre

is

tették.

alapítványok kérdése

is.

adott

szo-

okot az

elismerték a király

rendelkez jogát, csakhogy a fundatiókat csupán az alapítók szándéka értelmében kezelheti. Ez ülés után Sauer azt reményli, hogy két hét alatt Magyarországon lesz a király. Bujanovich

Még

zetet.

nem

rózsás színben

látja ily

ers

igen

Andrássy Istvánnal,

az

a

ki

ellenzéki király

hogy

„a.

rázni".

A

vészes osztrák

porosz

pénzt

azzal csinálják az anarchiát. *

Ismét igen nagy

komolyan

tárgyalni.

A

Még

Bántó

volt,

magyarok a klérus egy szót sem szólt. Ignominiose habitus

Marczali: 1790-91. országgy.

kell

le

kölcsön

és

az aranybulla zárakatho-

hogy a papság egész „A görögök papok factiója miatt nem

ellen fordult.

A

végezhetünk". Széchenyi Ferencz, szept. '

kértek

fel,

lármáznak,

tudós társaság tervét akkor kezd-

haragja a protestánsok, ellen

is

elkeseredés támadt a liberális

likusok és a papság közt. ték

Gróf

szólalt

elbb-utóbb

uralmat

királytól

hely-

mellett

Még most

több követ ocsmányul bánt.^

a

szellem.

3.

est.

II.

20

HATODIK FEJEZET.

306

dókát

is

fenn

volna

szerették

nagyon lármázott

Az

tartani.

ifjúság

mellette, mikor Jezerniczky, Máriássy,

a két Vay beszéltek.

A

vége persze

az,

hogy a

király

ragaszkodjék csak szorosan anyja diplomájához. Elvi vitát okozott másnap,

ne kelljen-e a hivata-

loknál oda tenni, hogy oda nemest, illetleg birtokos

nemest lehessen kinevezni. Végre is a szabadabb felfogás gyzött: A hivatalt nem kötik nemességhez. Kimondják, hogy egyedül magyarok lehetnek tisztvise-

lk, de roknak

hogy a horvátokat

kijelentik, tekintik.

A

igaz

is

magya-

nemzeti tanácsnál kétféle ellenkez

felfogás érvényesül. Cziméhez oda teszik a „királyit" és pedig legeli, de viszont a diaeta iránt felelsségre kötelezik. Azonkívül mellette sértetlenül fenntartják a

megyét egész törvényes hatáskörében.

A

többi országnagy jogkörén kívül a

terét is

biztosítják.

tárnokmesT Kidolgozzák a nádori esküt is.

Többet követelnek a béke és háború dolgában is. Az ország összes küls és bels ügyeit, ne csak a török békét, az ország bizalmára méltó magyarokkal tárgyaltassa a király. Szintúgy a koronáról szóló textusnál

is,

a régi szöveg értelmében tiltakoznak annak

bármily szín alatt való elvitele ellen.

Erdély nevében Ignácz szólalt

fel.

híres, tudós

Nem

mindjárt visszakapcsolják

azt ;

püspöke, követeli,

az

még

gr. Batthyány hogy Erdélyt

külön

tárgyalást

követel.

De

magyar

hitlevélben esküvel biztosítsa a király, annál

is

inkább,

igenis

mert

szükséges,

k

külön

hogy Erdély jogait a diplomát

nem kapnak.

Bevették azonkívül, úgy mint a mixta deputatio tette, Galicziát és Lodomeriát is, noha voltak, a kik kétel-

kedtek azoknak idetartozásában, de a részeket

is.

307

NÁDORVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.

Egészen elhagyták a királynak az országban tartózkodását, mert belátták, hogy annak megvalósítására van remény.

alig

90 napon

A leend

hogy ha ezt

királyokat kötelezik,

belül hirdessenek koronázó diaetát s

elmulasztják, a 180-ik napon a rendek meghívás nélkül

gyljenek össze Pesten. Míg nincs értelmében

názás, „a törvények

hitlevél

nem

és

a királyi hatalmat". Megmaradt természetesen a

záradék

az engedelmesség

is,

koro-

gyakorolhatjuk

végs

megtagadása és ehhez

hogy az büntetlen legyen.' nap alatt átestek a diplomán. Elfogahárom így remélték, mert sok pontban csakugyan nagyon dását

hozzátették,

felfogáshoz, Leopold

közeledett a királyi

pedig

júl.

20-án csak a katonaságot vette ki a lehet újítások

körébl.

Hátra volt még az antecoronationalis czikkek sokasága. A legtöbb olyan fontos, hogy mindegyiknek tárgyalása eltartott

külön-külön, minden

volna napokon

huzavona nélkül

is,

Most mind a tizenkett-

át.

vel egy nap, 4-én, végeztek.

A

nemzeti

hatáskörében

senatus

ezen új

különbözött volna

a mennyiben a katonai ügyeket

szervezetében

csak

a helytartótanácstól, és

egyáltalában

ország összes ügyeit ez igazgatta volna.

Még a

az

hely-

mind oda helyezték volna át. A mixta deputatio azt az egy fontos újítást tette a régi javaslatokhoz képest, hogy e tanácsban két tartótanács tagjait

is

polgár

is

foglaljon helyet,

vidéki.

A

só

vel; a

áráról

és egy megegyezik a

tisza-

régi-

harminczadról szóló sem igen változott.

Errl 4-én komoly ^

egy duna-

szóló czikk

vita folyt, annál nevezetesebb,

Impune. 20*

308

HATODIK FEJEZET.

mert az országgylés egész folyama alatt kereskedelmi ügyekben az egyetlen. Igaz, hogy júl. 17-én a kerületi ülésben b. Podmaniczky József kimondta,

hogy a gazdasági rendszer Magyarország elnyomásának legfbb eszköze, de azóta nem igen karolták fel az ügyet.^ Most Almásy Pál szólalt fel, egyike azon kevés fúrnak, ki nemcsak elméletileg értett e tárgyhoz, hanem gyakorlatilag is már nagy érdemeket szerzett. Kifejtette, hogy a magyar kereskedés nem fejldhetik, míg a vámok megállapítása a fejedelem-

tl függ. Ez különben deknek ebbe mindig most helyre kell

újítás, hisz

is

1751-ig a ren-

Ezt a jogot

beleszólása.

volt

Ideiglenesen legyen joga a

állítani.

királynak a rendelkezésre, magyar tanácsa meghallgatásával, de

minden kár elhárítására a vám szabá-

lyozását ezentúl a rendekkel együtt tárgyalja.

A

rövidke

nevelés

és

a

mely összefoglalja a nemzeti

czikk,

szabadsajtó

elveinek

megállapítását,

változatlan maradt.

De és

a

a magyar nyelvnél már felszólalt a horvát bán zágrábi

püspök,

els

mint az

nem

mondta,

egy

Kimondták a rendek, hogy a magyar nyelvet erszakosan nem akarják bevinni Horvátországba, de annak használaország a másik ellen. Czélt

tát

értek.

mindenhatóságnál, „mihelyt lehet", elírták, külön

hozzá téve, hogy ez Horvát-Dalmát-Szlavonországokra is

vonatkozik.

Ö

felsége

azon

kijelentését,

beleegyezése nélkül corregenst

hogy

a

nem nevez

toldják azzal, hogy helytartót sem.

Ez a

rendek ki,

meg-

toldás azért

érdekes, mert mint Széchenyi levéléibl látjuk, éppen

'

Titkos feladás Barcóhoz,

júl.

18.

809

NÁDORVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.

akkor féltek helytartó kinevezésétl és nem egészen ok nélkül. Elfogadták aztán nagyobb vita nélkül az Erdélyrl és a

katonaságról

czikkelyeket

szóló

nézve hogy Magyarország egy részét bírja és municipalis a

Erdélyre

király

kijelenti,

is.

mint

azt,

jogait,

a négy bevett vallás és a három nemzet jogait fenntartja.

Ez a tömeges törvénygyártás szinte érthetetlen volna és nagy könnyelmségre vallana, ha nem tudnók, hogy ezen czikkelyek mind a hitlevél-javaslatokból vévék és így már elbb átmentek minden lehet parlamentaris retortán.

A befejezés

eltt az országbíró

még

ki szerette volna

hagyatni azt a záradékot, hogy csak a koronázás és hitlevél után lép az

kába. volna.

uralkodó törvényes jogai

birto-

Ügy emlékezett, mintha ezt el sem fogadták De a rendek ellenmondtak és egy értelemmel

fenntartották a kijelentés

is.

szöveget.

Megtörtént

jussával az országlásra következ

zása eltt

is

ekkor

az

elvi

uralkodásnak

„Az örökösen általadott

fejedelem koroná-

kormányozhassa az ország

dolgait, nyil-

hogy a király koronázása eltt" nem ereszkedhetik minden fejedelmi jognak, nevezetesen kiváltságok adományozásának és vánságos lévén mindazonáltal az

törvényhozásnak gyakorlatába

—

is,

jó tehát ezen jog

határának megvilágítása. Tekintve a tárgy fontosságát, deputatio viszi

azt

Bécsbe és pedig a prímás, az országbíró, a bán, a personalis a négy követtel, a ki a kidolgozásban részt :

vett és Aczél ítélmesterrel.

De

a magyar király

nem csak magyar

hallgat. Beleszólása van

tanácsosaira

ebbe Kaunitznak

Szeptember 7-én a diplomáról így

ír:

is.

„A magyar

HATODIK FEJEZET.

310

szerzdés a király és alattvalói közt kötelez törvény. A király nem térhet el tle, de magyar alattvalói sem követelhetik, hogy eltérjen; elvei szerint nem enged meg magának hitlevél kölcsönös

mindkét

felet

másnak sem engedheti, hogy vele szemben elkövesse. Károly diplomája a fennálló és a jelen viszonyoknak legjobban megfelel törvény. Az örökös királyság e kormány szakadatlan folytatása, nem új kormány. Capitulatiót lehet választó királyságban követelni; de Magyarország nem az. A magyar méltatlanságot, de

király tehát új

meket, ha

kegyelembl meghallgathat

neki

tetszik,

de

követelni

új

nincs

kérel-

joguk.

Ebbl

tehát az következik, hogy a magyar rendeknek és alattvalóknak meg kell elégedniök a Carolinummal, ha a királynak nem tetszik azon változtatni, vagy valamit hozzátoldani."

A

katonai követelésrl így

ír: ,,Az

uralkodó kizáró-

hatalma és felssége alatt álló sereg az egyetlen eszköz, mely nyugalmat, jó rendet és biztosságot szerezhet az államban és egyúttal eleegyedüli

lagos

és

gend

védelmet nyújt a külföld

melyek máskép gondolkodtak,

Oly

ellen.

szomorúan

ezek ellenkezjét és közel vannak

népek,

tanúsítják

végromlásukhoz."

Azt a kivánságot, hogy az ország beavatkozzék a király szolgáinak letételébe és kinevezésébe, olyannak nézi,

mintha egy házigazdának cselédjei

el akarnák

vagy tartson meg közülök !^ Spielmann, kihez ezeket írja, azt mondja, hogy a magyarok szerint ezek nem új kérések, de az nagy kit

írni,

részt

csapjon

el,

valótlanság.^

De ha

igaz volna

^

Ezeket „Zudringlichkeiten" nevezi.

*

Ebben Spielmannak nem

volt igaza.

is,

akkor sem

311

NÁDORVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.

több a

kellene

megersíti az

Carolinumnál, hisz az

összes törvényeket.^

De mit tehetett a szegény magyar arról, hogy mégsem tartották meg a törvényt? Mit tehetett ha utolsó menedék gyanánt a szó szentségébe

a

hitlevélbe,

vetette bizalmát

annak palástja alá akart takarni

és

azért róla,

királyi

lehett

minden

I

így kevés kilátása volt a kanczelláriának arra, hogy a diplomát a király lyal elfogadtassa. De azért megtesz

minden lehett és nagy segítségére van a rendeknek a diplomát kisér levele.-^

Ök

a király elhatározását, hogy a régi hitlevelek-

hez ragaszkodik, úgy értelmezik, hogy a régi constitutióhoz ragaszkodván, nem engedi sem a maga, sem

a rendek jogainak sérelmét.

Ok sem akarnak mást

és az 1741. 8. úgyis sértetlennek nyilvánította a sar-

kalatos jogokat.

De újabb idkben

ezeket sokszor megsértették; a

felségjogokat pedig nagyon

tl kezdettl

fogva

július 20-iki levelében ki

ségekbl

kivezet

is

kiterjesztették. Felséged-

orvoslást

Ok

utat.

tisztán a törvényekhez és

kat és joggal, mert hisz

Felséged,

reméltünk.

is jelölte

javaslatukban

mostani

diplomákhoz tartották maguMária Terézia

is

letette

esküt minden törvényünkre, az aranybullára össze csak

a

nehéz-

az összes

is.

az

Mind-

kétértelmségek kiküszöbölésére töre-

kedtek.

Mindössze két kívánságunk van, *

mely

megfelel

Kaimitz megjegyzései szept. 7-röl valók, Spielmann fele-

Mindkettt kiadta und Spielmann. 86—88. 1. * Acták, 158—168.

lete 13-ról.

Schlitter, Kaunitz, Philipp

Cobenzl

HATODIK FEJEZKT.

312

Ugyan a törvénynek, de az

szokással

új

ellenkezni

látszik.

A

1.

három

diaeta

összejövetelének

évben, királyi

követelése

meghívó nélkül

is.

minden

Ezzel ki akar-

juk kerülni az 1765 óta történtek ismétlését és keresztülvinni a kétoldalú szerzdés legfbb pontját, azt, hogy

önkényesen ne lehessen elhalasztani a koronázást. 2. Az engedelmesség megtagadásáról törvénytelen parancscsal szemben sok törvényünk szól. A múlt kormány mégis felségsértést látott benne. Pedig job-

ban

méltóságának, ha törvénytelen útra ha jogosan szembe szállnak vele. Fék-

árt a király

vezetik, mint

telenség ellen biztos lehet a királyi hatalom, az pedig

nagy érdeke a polgároknak,

,.kik

fkép

biztosság

czéljából léptek társaságba", hogy igaztalan vádakkal

ne zaklassák ket.

Noha a katonaságra vonatkozó czikk a törvénynek, mégsem vették be

felel

Felsége iránt való

szinte

teljesen

a

tiszteletbl.

meg-

hitlevélbe,

Az

alkot-

mányos eskü nem sem a fegyelmet nem

ronthatja.

vezér alatt marad, ez

meg Felséged legfbb parancsa

esik a

alatt.^

a

királyi

méltóság rovására, Hisz a közlegény a

Jobban sértené Felségedet, ha megmaradna az hogy a katona a polgár ellen küzdhet.

gyanú, ^

A

Supremo M. V. Imperio

subjecti manent.

Corpus Jurisban foglalt katonai eskü így szól: esküszöm, hogy a fegyvert meg nem becstelenítem, Én sem társamat el nem hagyom; a honért egyedül és sokakkal együtt küzdök, a hazát nem zavarom, el nem árulom; örök

—

hséget tartok a király iránt, az elfogadott szokásoknak engedelmeskedem és bármit állapit meg a király a rendekkel, azt megvédem egyedül és a többivel együtt. Világos, hogy ez zsoldos, toborzott seregre vonatkozik, a mint hogy ez eskü kelte idejében más nem is volt.

313

NÁDORVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.

az

fordul

ellene

rosszabb sors, mintha

polgárra nézve

Várhat-e a jó

védelmére

általa

fejedelemnek

a

átadott er.

Ersítse meg Felséged, hogy

teljes

bizalmunk

még

jobban megersödjék.

Mindezekben kétségtelenül jogos, törvényes a rendek kívánsága. Cak a fkérdést nem érintik, azt, hogy a jogi kérdés ezekben lényegesen hatalmi kérdés is. A Corpus Juris mellett ott botorkál fejkben a Contrat Social sok tendentiája,

mények visszhangja

még

megüti fülünket,

is

a párisi

—

ese-

de Auszt-

riáról hallgatnak.

Kevésbbé

meggyz

az

ersítse

meg

nem

dönt

Károly

1., 2.

pold példája

A

tak.

III.

a király.

nagyon ingatag,

II. :

okoskodás,

az

diplomához mellékelt czikkeket

még

Ulászló,

II.

hogy a

a koronázás eltt Mátyás,

I.

Leo-

azok választott királyok volczikkére való hivatkozás pedig

azok csak a koronázásról és

hisz

diplomáról szólnak.

„Ha Felséged uralmát öröknek remélhetnk, megelégednénk Felséged általános biztosításával, akkora

De Felséged nem állhat jót utódaitudhatjuk, nem fogja-e a mieinket Józseféhez hasonló példa a hségtl eltántorí-

a bizalmunk.

a

sem

mi

ról, II.

Tehát nemcsak a maguk, hanem a királyi ház biztosítását is kérik. E nemzet hálás tud lenni, megfeledkezik a régibb sérelmekrl, ezt megmutatta Károly

tani.

és Mária Terézia korában. Törölje el Felséged a múlt

gyászos emlékeit, siessen hü magyar nemzete ^ körébe.

Égünk a

vágytól,

hogy Felségedet, mint szabadsáa haza atyját üdvkiáltások-

gaink helyreállítóját és

*

E

levélben

már niucs

natio,

csak gens.

HATODIK FEJEZET.

314

kai köztünk tisztelhessük

és

buzgón imádkoz-

érte

hassunk."^

A

deputatiók

Bécsben

ünnepek

folytonos

közt

várják a választ. Akkor készülnek a királyi berezegek

esküvjére,

egész

Tizenhatodikán a

18-án,

Bécs csupa a

fogadja

házasság eltti

tudatja elhatározását. elhatározásától

el

A

nem

öröm

napon,

diploma

a

mulatság.

és

küldötteket

a

király

ügyében

kijelentett

de szintén

térhet,

és

kanczelláriával

óhajtja,

hogy koronázása után a rendek alapos panaszait orvo-

A

solja.

törvények elírása szerint egész erejével

el

akarja mozdítani a közjót. Ezért „szabatos javaslatot

kér a kanczelláriától,

pontról-pontra,

vények világos szava alapján."

A

kanczellária bírálat

azt legnagyobb részt, mint

alá

a fennálló

tör-

^

veszi

a javaslatot és

a diplomáknak

nyeknek megfelelt, elfogadandónak

és

törvé-

tartja.

Csak a senatusról szóló pontot szelídítené, annyiannak ne legyen a királyi rendeletekre nézve felfüggeszt joga. Elég, ha úgy áll felsége kell tekintettel lesz elterjesztésére. A megyék hatáskörénél pedig megjegyzi, hogy a rendek inkább fogban, hogy

:

lalkozzanak a megyék jobb berendezésével és nisatiójával.

orga-

Az utóbbi idkben ugyanis több megye

túllépett törvényes hatáskörén s így szabályozni kell

hogy az áUam veszélybe ne jusson.

azt,

A

koronázás eltti czikkek sem bántják.

ugyan

azt a változtatást javasolja,

hogy

A

azt csak

sóárnál

sürgs

1789 aug. 13-án XVI. Lajos elfogadta a franczia szabadság helyreállítójának czímét (restaurateur). Itt instauratort hasz'

nálnak. ^

Kancz.

lev.

12797.

nAdorválasztás és koronázás.

szükség esetén lehet

315

Nem ütközik meg a A tartományok visszameg kell hallgatni. A

emelni.^

vámon, sem a közpénztáron. kapcsolására nézve azokat

is

nevelésnél sincs megjegyzés.

Vin, Az idegen nyelvek eltávolítása és a magyarnak behozása nem eshetik kifogás alá. De annyiban kellene módosítani, hogy mindaddig, míg a magyar nyelv jobban nem fejldik, sem a hatóságokban, sem a jelentésekben más idegen nyelvet, mint a

latint,

ne

használjanak.

A kanczellária egyetért az országgal, de hivatása értelmében valamivel több tekintettel van, nemcsak a hanem a kormány tekintélyére is. A megyei zür-zavar rendezését magára a diaetára szeretne bízni. Bizonyos, hogy Pálffy és Pászthory lehetnek és helyesnek tartották az ország e mérsékelt király jogára,

követeléseinek keresztülvitelét.

Ebben az értelemben királyi válasz.

az

szi

A

esküt, a

készült a

rendeknek

Carolinum- vagy Theresianumra mint

hogy

kívánja,

szóló lete-

hogy minden

utódja

is letegye az 1741. II., 5. §. értelmében. Koronázása után hozzáfog az összes sérelmek orvoslásához és összes elhatározásait a törvényhez és az ország

igaz javához alkalmazza.

hogy magyar koronázása megmivel „Hségtek késedelme miatt ez már lehetetlen, mivel 30-án végbe megy a koronázás Frankfurtban, nem marad hátra más, hogy azt nov. 15-én hajtsák végre és pedig a zordabb idjárás miatt Pozsonyban". Addig elvárja, hogy mindazt Óhajtotta

elzze

volna,

a császárit,

de

megteszik, mit a közjó követel. '

ditio

Ez az a híres „nisi", melynek szerkesztjéül a szóbeli Aczél itélömestert, a bárói család alapitóját tartja.

tra-

HATODIK FEJEZET.

316

Mellékelve

a

volt

A

czikkekre nézve.

megnyitása, tehát a

egyes

az

elhatározás

királyi

király

már most, az országgylés megkez-

diaetalis tractatus igazi

dése eltt közli azokat, hogy

a koroná-

e czikkeket

zásig szándéka szerint megváltoztathassák.

A és

bevezetés a

elhunyt

lehet említeni

meg

gátolta

Carolinumhoz alkalmazandó.

„Ill

bátyánkhoz méltó módon

meg

felséges

benne,

a diaeta

hogy

II.

Józsefet

összehívására

és

kora halála a

koroná-

zásra vonatkozó ígéretének megtartásában".

A

diploma

1.

pontjában foglalt biztosítása a jász-

kunoknak és hajdúvárosoknak külön czikkbe jöhet. Külön törvénybe jöhet az independentia is. A vallás ügyében mindkét félnek igazságos, törvényes kielégítésére lesz gondja; a görögökrl is szólhat külön törvény.

Nincs ellenére annak, hogy a diaeta idhöz kötött, periodikus legyen, de a kihirdetésére, helyének kitzésére vonatkozó jogot teljesen fenntartja.

De

a rendek

dolgozzanak ki javaslatot a diaeta organisatiójáról, különösen

a szavazás

hogy a diaeták

srbb

módjáról

és

gondoskodjanak,

tartása ne növelje az

adózók

terhét.

A

kormányszék jogkörét vele szemben úgy akarja a hogy Zichy javasolta szept. 5-én. A megyéket illetleg úgy, mint a kanczelláría java-

módosítani,

solta,

jogkörüket

szabatosan megállapító organisatiót

követel.

Erdélyt illetleg, a mennyiben kívánságuk túlmegy

az 1741. 18-on,

Az

meg

kell hallgatni az ottani diaetát

utolsó toldalékok

fenntartja azt,

privilégiumokat

is

törvénybe jöhetnek.

is.

De

hogy a király koronázása eltt csak nem állíthat, egyebekben teljes alkot-

317

NÁDORVÁLASZTÁS ÉS EOBONÁZÁS.

mányos jogkörével rendelkezik az ország törvényes

A

kormányában.

gravameneket pedig nem koronázás

hanem utána, de mindjárt a felavató diaetában Az engedelmesség megtagadása elmarad. A törvényczikkeket illetleg: Kegyelembl bele-

eltt,

orvosolja.

egyezik, királyi joga sérelme nélkül, hogy a só ezentúl csak a

diaetával együtt

emeli,

„nisi"

árát

—

ha

szükséges.

Vám

dolgában

tai bizottság

tosokkal

:

az 1729.

2.

értelmében ezt diae-

a helytartótanácscsal és a kamarai biz-

dolgozza ki

és terjessze

elénk jóváhagyás

végett.

A bányaügyet nem a magyar kamarának.

ha

lehet,

még a

sokkal a

A

diaeta után átadjuk

bányatörvényszék ügyében,

diaeta alatt határozunk

h

rendeink

meghallgatásával.

A magyar nyelvrl

szóló törvényt úgy kell módorendeinket a fell, „Hogy mi biztosítjuk hogy semmi igazgatásba nem viszünk be idegen nyelvet. Hogy pedig a magyar anyanyelvet id folytán az ország kormányszékeibe is be lehessen hozni, minden nyilvános iskolában tanítsák a magyar nyelv elemeit, az akadémiákon és az egyetemen pedig a magyar hivatalos stílust is. Végre minden alkalmas módot fel kell használni a magyar nyelv csinosítására és tersitani

h

:

szabadságában áll a hatóságokkörükben a magyar nyelvet használni ez

jesztésére. Addigra is

nak

saját

ügyekben, de

a kormányszékekhez való jelentések,

különösen azok, melyeknek

elénk kell jönniök,

nyelven fogalmazandók. Ez marad

latin

a kormányszékek

nyelve, de különösen törvénykezési ügyekben." Pász-

thorynak ez volt legszebb

diadala.

Nagyon mérsé-

kelte a régibb óhajokat, de viszont a birodalom egy-

HATODIK FEJEZET.

318

sége megvan

benne; a horvátok különállásáról szó

sincs.

Ismerjük már a katonaság ügyében adott, a haditanácsot kétségbeejt választ.

Augusztus

magyar magyar

20-át

király.

a

a

tanács,

Ezt

a

hogy pontról-pontra a

Kimutatható,

törvényes

fogalmazta.

császár

javaslata

kanczellária

szerint járt el benne.

A

bécsi

magyarok örömben

úsztak.

A Magyar

Kurir büszke volt arra, hogy ezt már áprilisban meg4 hetek alatt egész jövendölte, de nem hitték el. 3

—

csendesség leszen hazánkban, csak magoktól fognak

egy kis izetlenségben lenni azok, kik már négy hónaptól

fogva többet költöttek, mint bevettek.

Budán nem ily rózsás a hangulat. Fogyott a pénz, halomra ntt az adósság. Már a ruhában való nagy pompa is szünfélben volt. Belátták, „hogy az arany jobban ral

áll

erszényben, mint nadrágon

varratánk ruháinkat

vés

s

s

fekete zsinór-

búzavirágszin magyar szö-

posztóból sujtásozások

nélkül.

tovább hamuszín szürkévé vála,

A

búzavirágszin

fekete szrzsinórral,

fekete vagy pej bársonynyal. Legszebb ízlés

tünk ennél nem

Nagyon

visele-

nagy volt az esés a színpompás, a hazafias képzeldés minden sejtelmének táplálékot adó tavaszhoz képest. Pozsony Buda helyett symbolikusan kifejezte, hogy a török idk elvolt".

idézte provinciális helyzetnek

is

még

nincs egészen vége.

Minthogy már igazán nagy sensatiókról alig lehet szó, minthogy minden a rendes kerékvágásba csap át,

az

általános

érdekldés a

diaeta

iránt

nagyon

megcsappan. Az urak nagy része távozik. Gvadánjá ez idre teszi nagy vértesi vadászatát, hol annyi „nagy gróffal volt együtt" és jellemz, hogy az országgylés-

NÁDORVAliASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.

rl

319

könyvének ez a jóval nagyobbik

szóló

fele.

A

kik ott

maradtak, horvát katonák láttán „olyanok voltak, mint a kiknek orra vére foly".

A pompázás elhagyásában

is

a magyar pozdorjatüzet látják, a mely elször ropogva ég, azután

pedig

hamar

elalszik

és

unalmas füstöt

hagy maga után.^ Balassa szept. 25-én azt a

Spielmannal,

hírt közli

hogy négy alsó magyar megye parasztja felkelt urai ellen, mert az országgylésnek csak a király elleni lázadásra van gondja Vigasztalónak találja, hogy az ország is fellázad a patrióták túlzó vakmerségei ellen. Ez majd véget vet „a boszantó történeteknek."^ Világos, hogy az új diploma el nem fogadása nagy csapás nemcsak a túlzókra nézve, hanem Zichyre nézve

is,

ki csak az elfogadás kecsegtetésével vihette

keresztül az annyira lényeges szelídítéseket.

Még

19-én

pártfogóit

:

inti

Bujanovics Balassát és általa magas

ne higyjenek az

ott

lev magyar

nek, de az állandóan ott lakókra,

küldöttek-

vagyis a kanczel-

azoknak itt nagy a behogy annál jobban terjedjen a baj, a

láriára is vigyázzanak. Mert

folyásuk,

és

durva népet bolonditják és tudja Isten,

min

boldog-

sággal és szabadsággal hitegetik. Van köztük katholikus

is,

de vagyontalan, vallástalan,

halászni óhajtó. Sztáray Mihály

fél,

a

zavarosban

desperatus, hívei

körülveszik, asztalán eltte két pisztoly. „Kérdeztem,

minek ? azt mondja, ismeri a németek terveit és nem érzi magát biztosságban". Csak forradalomról beszélnek még a frendek is. Tegnap id. gr. Illésházy és Almásy Pál nyíltan megmondták: kell már forradalom, hogy valami jó legyen belle és a németek igáját '

Keresztesi, szept. 20. 315

*

Árgeriiche Geschichtern.

1.

HATODIK FEJEZET.

320

lerázhassák. Arra számítanak, hogy egy vitézük négy

németet

A

is

lever.

mint a küldöttek

anyag a híradásra. ministereknek

és

A

van új a

visszaszállinkóznak,

diploma

a prímásnak

el

nem

fogadását

Ismét

tulajdonítják.

tagadják a porosz békét. Vay István tegnap azt mondta,

hogy Leopold bármennyit könyörgött, csak egy

évi

Nemcsak a török veti meg udvarunkat, hanem az orosz is. Az idejött horvát-szerb

fegyverszünetet kapott.

katonaságot rútul fogadják inkább.

;

a németet persze

még

Rhédey Ferencz fia a bihari congregatión azt hogy be kell ugyan bocsátani a német mert nyíltan ellene nem állhatunk, de minden

javasolta,

katonát,

gazda vágja le a nála lakónak fejét és vigye a megyéhez. Tokajban is arról beszélnek, hogy a német katonát le kell részegíteni és megmérgezni. Ezekre nézve a munkácsi püspök a forrása.

Sok panaszszal jönnek haza a deputatusok.

Itthon

különösen a kamarát szidják, mely fenntartja a király jogait és a kincstartót, Szécsen Sándort. tartót,

b.

királyi jogot,

alkincs-

jobban mondva, eladná".

Visszajövet, tartottak,

Az

Orczy Lászlót, dicsérik, „az oda adna minden

Vay

melyen

és Balogh vezetésével értekezletet

részt vett b.

Orczy László

vérével, a kis lUésházy, a kis Károlyi, „a

ifjúság vezérei".

Itt

is

test-

könnyelm

a ministeriumot okolták mindenért.

hogy kivennék a tollat a király kezébl, ha alá akarná írni a diplomát. Ezeket pedig Izdenczy és Balassa vezeti. Spielmann, Kaunitz, Stahremberg azt mondták,

Az

oppositio ersítésére felszólítják a megyéket, rójják

meg ket, miért nyugodtak belé a királyra nézve ennyire kedvez diplomába. A megyék pedig kölcsönösen izgatják egymást.

KÁSOBVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.

Ennek könny az

ellenszere.

Meg

821

kérdezni

kell

ket, mit akarnak a Carolinumon túl? Csak igen kevesen lesznek, csupa olyan, ki mindenét elverte, vagy semmije se volt; jobbára akatholikusok és néhány tlük fizetett katholikus. Sok franczia jár itt, hogy itt is legyen forradalom és királyunk ne segíthesse XVI. Lajost. Nagyon javukra van, hogy a fiscalis actio elmaradt, az ellenzékeskedÖ tisztviselk hivatalban maradnak, st Sztáray is és így

nem

fél senki,

Ürményi velk tart, látogatásaikat fogadja és visszaadja. „Ugyanazt merem mondani az országbíróról is, Máriássy, Balogh, Pogány, Vay József, Lónyay és Rhédey Ferencz meghittjei; nyilvános ülésen szemeivel ad nekik

jelt.

Azt mondják, sok pénzt ígértek neki

nem tudom, igaz-e?

Testvéreivel

osztozkodva csak

30,000 ftot. kapott tudom, hogy 600,000-rel tartozik. Igen nagy lábon él. Csak azt mondom, mit tudok." ;

Még abban

is veszedelmet lát a buzgó híradó, hogy a kis Károlyi gróf, atyja tudta nélkül, elment Szatmárba, Lubyval.

Majd az szúr szemet, hogy az elnökök

itt

vannak,

közlik a követekkel a leiratot, kik „merészen" vitatják

azokat.

annak minden pontját. Megyéikkel is közlik Ez rossz, mert így az ülés eltt újra szervez-

kedik az ellenzék.

j

meg-

Szeptember 30-án Jezerniczkynél

össze 20 megyei és több városi követ. Elhatározták,

hogy ragaszkodnak diplomájukhoz. Vezetik a

Szápáry,

két

Almásy,

Pest,

Zemplén,

Sztáray,

:

Szabolcs,

Pozsony, Trencsén, a hontmegyei Majtényi

velk

tar-

tanak. Gyávaság volna, ha a nemzet a német minis-

tereknek

engedne.

Balogh,

Vay

József,

gr.

Teleky

József csendesebbek, inkább másokat küldenek elre Marczali

:

1790-91. országgy.

II.

21

HATODIK FEJEZET.

322

k

Az elnököket a nádorságról,

vagy

itt

„dirigálják". Zichy t

Vay

biztosította

Balogh vagy Bécsben. ^ Frankfurtban járt. Minden postán

viszont

lesz protonotariusa.

lesz referendarius

Ezalatt a király

250 lovat

tartottak részére készen, állítólag két millió

forintot szánt a költségekre.

megszorító

pontokat

A

választás eltt újabb

tettek a választók

hitleveléhez,

szeptember 30-án egyhangúlag megválasz-

de aztán,

tották. Kikiáltottták,

„mert Toscanát egyikévé

tette

a

legboldogabb országoknak, mert békés lelke megtartotta örökös országainak és a német birodalomnak nyugal-

mát és

A

jólétét."

király

^

Aschaffenburgban fogadta a

hírt.

Okt.

mely t zajos örömmel fogadta és 9-én végbe ment koronázása. A német koronázó szertartásokat akkor összehasonlították a magyarokéval is és emezeket részben szeb-

4-én

bevonult

beknek

A

ítélték.

a koronázó városba,

^

koronázás

rendelték és

alkalmával nálunk

meg

is

tartották

mindenütt

is

a Tedeumot.

el-

Szabolcs

megye akkor ezt iktatta jegyzkönyvébe „Mind azért, hogy római császárnak megkoronáztatott, mind azért, hogy Nemzetünk uralkodásában adgyon Isten neki szent lelket, szerencsés uralkodást, Nemzetünkhöz való :

szeretetet,

Min

Tedeum

végeztetik".*

változás néhány hónap óta! Leopold békén

jutott a keresztyénségben. A belgák kiknek okt. 13-án újra biztosítja alkotmányát, a ten-

els méltóságra

^

Bujanovics jelentése okt.

1.

Merkwürdigkeiten von der römischen Königswahl. Kaiserkrönung. 1791. 182-83. 1. *

*

*

Briefe von der Kaiserwahl. 1790. ProtocoUum decz. 7.

323

nAdorválasztás és koronázás. geri hatalmak közvetítésével vissza

engedelmességre.

A

kezdenek

térni az

törökkel szept. 19-én Gyurgyevó-

ban megkötötték a fegyverszünetet, mely teljes békéhez vezetett. Mi mindennél fontosabb, a viszony a porosz királyhoz egyre barátságosabbá és bensbbé vált.

Mindennek pedig fképen a franczia forradalom volt az oka. Annak felforgató elvei, az erszakoskodásai által a királyra és családjára háramló veszély,

a

tették szükségessé

sorban

conservativ

németeknek,

a

szoros

hatalmaknak,

összetartását.

els

Reuss

herczeg szept. 10-iki jelentése szerint a porosz király

szándéka az apostoli királylyal egyértelemben helyreFrancziaországban a nyugalmat, E czélból az

állítani

osztrákok Belgiumból,

nének

a túlzókkal

egy

a poroszok a Rajna fell tör-

nagy párt jóakaratát, mely Szeptember 14-én már készül

be, felhasználva azon

nem

mely

terv,

ért egyet.

szerint a két szövetséges állam mani-

festumot bocsátana ki a francziákhoz és megnyerné a

lakosság legnagyobb részét. Több vár rsége kész és hajlandó a megadásra.

Ha

a rendet

helyreállították,

a porosz Elsassban, az osztrák Flandriában pótlást.

talál kár-

^

Leopold éppen

nem

lelkesedett e tervekért.

foghatna ehhez, mieltt Belgium egészen desedett.

^

De

a franczia állapotokat

is

le

nem

Hogy csen-

hideg vérrel,

számító politikus módjára nézte. Az emigránsok, Mária Antoinette barátjai,

meggyülölték e tartózkodásáért,

melyért különösen Spielmannt vádolták.

Tudjuk, hogy a viszonyok ersebbek voltak nálánál *

Bécsi állami levéltár.

coalitio *

els

Tudtommal ezek

a

leend nagy

csirái.

Szept. 19. utasítása Reuss herczeghez, u.

ott.

21*

324 is.

HATODIK FEJEZET.

Ha

nem

pedig a háború

országnak

is

Magyarnagy európai

volt elkerülhet,

állást kellett foglalnia

e

kérdésben.

Ha

azok a jelszavak, melyeket hangoztattak

azok az eszmék, melyet oly sok röpirat több jóakarattal,

;

ha

fejtegetett,

csakugyan éltek egy szóval, ha van itt demokra-

mint tehetséggel,

volna a nemzetben

:

tikus társadalom, a kurucz traditiót folytatva, a franczia

pártra kell állania. Ezért egész helyes, ha mindig az

akatholikusokat, a

szabadkmveseket, a nemzeti

ellen-

zéket vádolták franczia és forradalmi sympathiákkal.

De ha a nemesi társadalmat, a katholikus egyház elsségét fenn akarják tartani, királyuk mellé kell sorakozniok. A nélkül nemcsak a franczia támadásnak vannak kitéve, hanem pórlázadásnak is.

Nem

hanem a nemzet legmé-

kicsi cselszövények,

lyébe nyúló érdekek és érzelmek tették tehát szüksé-

gessé a királyság megszilárdítását.

A

franczia forrada-

lom nálunk nem a nemzeti oppositiónak, hanem az osztrák uralomnak és a papi befolyásnak egyengette útját. Bármin szabadelv volt Leopold, a prímásban és pártjában kellett támaszt keresnie,

nem

a felvilá-

gosodás eszméinek terjesztiben. Ily viszonyok közt gyltek a rendek újra össze a diploma tárgyalására. Már szept 29-én tudja Zichy,

hogy a rendek készek a Theresianum elfogadására, de

még

egyszer

sem enged,

meg akarják

kérni a királyt.

reá bíznák az

pozsonyi coronatiót

is,

egészet.

noha az sehogy

megteszik, mert a király akarja. tart,

nem

hogy erre azok

is

Ha

akkor

Elfogadják sincs ínyökre

Még egy

a :

conferentiát

reá álljanak, kik a diplomát

akarják elfogadni és a nyilvános ülésen ne legyen

nehézség.

NiDOKVlLASZTÁS ÉS EOBOyÁZÁS.

325

Október 3-án Zichy eladta, hogy a küldöttek a király

kell

els resolutiójában

így nyerték a másodikat.

de a király

nem

(a 18-ikiban)

meg

vigasztalást, újra

nem

találván

újra kérték a felséget és

Ezután

esedeztek még,

is

engedhet, mert szerinte a Carolinumtól

való eltérés gyöngítené

örökös jussát.

az

lévén reményök a diploma elfogadtatására,

így nem másrészt

pedig, mivel a szept. 21-iki kir. elhatározásban „nevezetes vigasztalásokat vettenek",

gyását ajánlja.

A

a további vita elha-

napló

hivatalos

szerint

egy rész

belenyugodott, mert ha a király határozott akaratával

szemben ragaszkodnának a szülne és az országot

De

végs

pusztulásnak tenné

ki.

sok megye követe, utasítására hivatkozva, kijelen-

tette,

A

hitlevélhez, ez elidegenedést

hogy jogos követelésétl

hitlevelet

el

nem

állhat az ország.

soha nem nézték változhatatlannak, hanem

a viszonyokhoz képest módosították. Még 1741-ben is megigérte azt Mária Terézia és csak id hiánya miatt

más módot a rendek kívánságainak teljesítésére. Ürményi az engedést javasolta, jogfenntartással és az elmaradt pontoknak külön törvénybe foglalását. E nevezetes országgylésnek tán ez az okt. 5-iki felirat a legméltóbb, legjellemzbb emléke.^ Az a gondolkodás jut benne teljes és szép kifejezésre, melyre

talált

a magyart sorsa kárhoztatta tartása akkor

is,

a jog, az elvek fennmikor a viszonyok engedést paran:

csolnak. Százados jajszó visszhangja rezeg

Felséged a

nemcsak

el

hitlevelet,

nem

meg benne.

melynek megersítését kértük,

fogadta,

hanem mint fájdalommal

Annál nagyobb fájdalommal, mert csak azt kértük, mit a legjobb fejedelemtl

láttuk, rossz

'

néven

Acia 187—94.

is vette.

326

HATODIK FEJEZET.

követelni lehetett, és mi a királyi háznak és az ország-

nak soha

nem

el

választható javára vezethet.

Nemcsak a múlt uralom jogai, hanem szinte

hazánk

alatt állottak

veszélyben

állandó vonása az osztrák

királyoknak, hogy rossz tanács után indulva, csorbítani igyekeztek.

Ebbl

azokat

származott a kölcsönös

bizalom megrendülése. Ezért kellett kifejeznünk, hogy Magyarország független birodalom. Felséged is elismerte, hogy minden kívánságunk törvényen alapul és a törvény védelmét czélzó. A Carolinum nem nyújt elég biztosságot. Azt 11. József alatt balra magyarázták, annyira, hogy hitlevél,

a koronázás szükségességét

is

még a

tagadták.

Pedig a biztosság a legfbb czél. Ennek elérésére adták meg elbb a fi-, aztán a nágnak az örökösödés

De csak a választás jogáról mondtak le, másról nem, tehát az örökség nem adhat több jogot, mint

jogát.

elbb a választás. Az emberiség el nem idegeníthet jogából kezik,

hogyha joga van a

vezet eszközre

meg

kell

is. ^

követ-

van az oda-

hogy a biztosításnak

Világos,

elznie a koronázást, vagyis a megegyezést.

Ennek kívánásával

tehát

Elismerték e jogot júl.

czélhoz, joga

nem

sértették az alkotmányt.

1741-ben,

elismerte

felséged

is

20-iki levelében.

Diplománk régi alkotmányunk elismerése. Nem látjuk, mi állhat ellen elfogadásának. Ez nem új capitulatio, melynek örökös országban nincs helye. hitlevél

Maga a

csak

a

régi alkotmány a capitulatio

biztosítása.

E

biztosítást

;

a

szomorú

tapasztalatok teszik szükségessé, a király jogát pedig

*

Szó szerint a Balogh-féle emlékiratból.

327

NÁDORVlLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.

éppen nem

Az az 1741.

sérti.

sérthetetlen.

értelmében úgy

8.

is

^

A

diplomán mindig változtattak III. Károly diplomája is más, mint I. Józsefé, Mária Terézia is hajlandó volt reá, de külön czikkelyben. ;

„Huszonöt év telt el országgylés nélkül, kilencz évünk elnyomás alatt. Nem ösztönözhet- e ez azon el nem évülhet jogunknak érvényesítésére, hogy magunknak biztosságot szerezzünk?" Felséged szept. 21-én kijelentette, hogy más módon is, de

megteszi, mire kérjük. Köszönettel fogadjuk ezt

a

maga dicssége érdekében inkább

folyamodásunkra.

Jogunk

nemzet akarata ellenére mert

Mégis,

hn

mi attól az egész sem térhetünk.

világos,

el

óhajtjuk a koronázást, ha meg-

lesz a nádorválasztás, tovább többit,

nem

Jobb volna is

hanem a

gátoljuk,

jogunk fenntartásával, késbb intézzük ezt a szertartást

itt

ide

szólt.

el.

az ország közepén

nem is lehet oly De ha nem lehet

megülni. Pozsonyban hívó

a mi

hajoljon

fényes és

a meg-

;

a felséges

királyné és gyermekei, kiknek szeretetét ismerjük, ide

nem

jöhetnének, elmegyünk Pozsonyba

ismét is itt

itt

gylnénk

De

is.

össze és az országos

aztán

deputatiók

tanácskoznának, hogy ez áthelyezésbl késbbre

ne lehessen káros következést levonni.

Minthogy a ministerek tartót is

mellett, mint láttuk,

ván az ülés végén

felszólalt ez iránt.

Széchen,

van,

'

ki jelen

nem

jól

Nagy

értett

nem

Ist-

zaj támad.

magyarul és

Ez sem szabatos hivatkozás. Ott csak a rendek

jogáról van szó,

a kincs-

Vay

okolták a diploma visszavetéseért,

sarkalatos

az országéról, vagy a királyéról.

328

HATODIK FEJEZET.

nem

Zichy, ki e

felelt.

kijelentette,

pontját

hogy 6

hallgatást

félelemnek vette,

kamara emlékiratának egy Csak ekkor tette a kijelentést, hogy egyaránt tartotta

sem hagyta

a

észrevétel nélkül.

Széchen azt szeme eltt, kötelessége szerint, a király és az ország jussát és noha hivatalos titok, kész munkáját mindenkinek megmutatni. Nagy vivát. A kincstartó Zichy haragjának nyomát látta mindebben és megköszönte Vaynak, hogy módot nyújtott neki igazolására. „Soha senki

nem

ejti

rabságba meggyzdésemet",

írja

büsz-

kén a magát becsületében sértetnek érz férfiú.^ A kényszerhelyzetet már felismerik. „Ez az ülés nyugodtabb volt minden elbbinél". De ez a nyugalom csak látszólagos. A délután folyamán az ellenzékiek több helyütt üléseztek és abban állapodtak meg, hogy az elnököt megkérik, engedje külön szavazni a belé

nem egyez megyék Ennek, Bujahogy kényszernek

követeit, de a többség szerint döntsenek.

novics szerint, az

tüntessék

fel

volt

a

czélja,

a diploma elhagyását és

a koronázást

a Carolinum alapján, hogy így esetleg idvel alapjok legyen újabb követelésekre.

Másnap felolvassák a támad.

Elbb

repraesentatiót.

Nagy

zaj

Fekete támadja meg, aztán Szulyovszky

zempléni követ, most jött új utasítására hivatkozva. s a két borsodi követ, Vay József és Melczer

Máriássy

a nemzet felségét emlegetik, Vay István a felségtl megtagadva a királyi és felséges czímet, „scandalose" beszéltek. Balogh szerint a korona az országé és nem a királyé, tehát azt nem szabad kezünkbl kiadni. „A mi joga van a koronának, az a statusokat

*

Széchen levele Pászthorylioz okt.

3.

329

NÁDOBVÁLASZTÁS ÉS KOBONÁZÁ8. illeti",

mint kik erkölcsileg a koronát alkotják.^ Jezer-

Almásy Ignácz mind egy hangon beszéltek. Az ifjak nagy zajt csapnak mellettük. Luby is gyengének tartja a nemesi jogok fentartására. Új ersebb repraesentatio kell tehát a mostani helyett. Borsod követe kijelenti, hogy az új diploma niczky, Majtényi, Darvas,

aláírása nélkül „a koronázásba

Hiába, csak annyit értek

el,

nem

avatkozhatni".

is

hogy a repraesentatiót másnap d. e. 11

újra megvizsgálják a kerületek és

órakor végleg megállapítják.

Ha már engednek, még

egyszer lehet legerseb-

A

ben kifejezik érzelmüket, jogukat.

feliratot

Vay

József írja meg, Balogh Péter, Jezerniczky és Almásy

A

segítségével.

personalis

dött.

Még

Egész délelttöt

elnököl.

a mixta

elfoglalta a megírása,

csak délben kezd-

az „interruptum filumot" és az interregnu-

mot

is

Meg

akarták mutatni, hogy az országban

be

ellenálló

rizni és

akarták

de

venni,

mégis kimaradt.

ez

van még er. Kimondják, hogy a koronát Budán kell a

a

diaetát

koronázás után

itt

folytatni,

Bujanovics szerint azért, hogy megmutassák: lehet hozni törvényt a király nélkül. Fekete volt a legtüzesebb

azt

:

kívánta, ha a király koronázást akar, jöjjön Budára.

De

hiába, csak a

karja Ézsaué

e

feliratnak,

a

hangja Jákobé. Az együttes ülésen szinte egyhangúlag elfogadták.

Ha már engednek,

fenn akarják

tani az ország méltóságát. Szily szombathelyi

felszólalására

a protestánsok szabadsága helyébe a

vallás ügyét tették.

Délután

bepecsételték a levelet és

*

tar-

püspök

hatra

ifjú

gr.

újra

összeültek,

Károlyi Józsefre

Quidquid coronae competit, competit Statibus, tamquam

coronam moraliter

efficientibus.

330

HATODIK FEJEZET.

hogy

bízták,

az

„éjjeli,

nappali utazásban"

vigye

Frankfurtba,

Végre

is

Leopold felfogása gyzött. Levelet írnak

a királynak, melyben jogukat fenntartják a

maguk

és

maradékaik részére, de ha a király ragaszkodik akaratához,

nem

akarják a koronázást halasztani.

szerkesztésével az elbbi bizottságot és

A

Komis

levél

ítél-

mestert bízták meg,^

Felséged ebbl beláthatja, hogy a magyar nemzet

leghbb Ölelje

kívánsága

át

a

szeretetével

bizalom

királyi

megnyerése.

hü nemzetet, mint apa a

e

családját.

így méltósággal történt a visszavonulás, de megA lényeg az, hogy a király felsége gyzött

történt.

a rendek felsége ellen. Zichy, kinek a bécsi miniszterek és az ellenzék között igen nehéz volt a helyzete,

örvend „a szerencsés helyzetnek". Most már legalább a

Theresianum

kétértelmségeinek javítását vigye

keresztül a kanczellária.

^

Bécsben a nemzet ellenségei úgy

látszik

nem

is

bánták volna a régi diploma diadalát. Balassa szerint ezt arra lehetne

felhasználni,

hogy a király

21. Ígéreteit visszavonhatja és csak diplomát ad,

szept.

meg-

koronáztatja magát, ezt a „tumultuosa" diaetát pedig a deputatiók kinevezése után feloszlatja.^

Skerlecz Miklós szerint a nemzetnek volt joga új

szerzdést

követelni.

Belátja,

hogy az engedésnek

rossz következései lehetnek, „de a közjó kívánja en-

gedni a körülményeknek".*

A jövre

nézve legfonto-

— 60.

^

Naponként való jegyzés 255

*

Okt. 5-iki levele Pálffyhoz.

^

Okt. á-iki levele Spielmannhoz.

*

Tempori cedere reipublicae convenit. Pászthorynak

okt. 3.

331

nAdorválasztás és koronázás.

sabb az országgylés rendezése. A mi ülésünk nem mondható civilisált és felvilágosodott nemzet országgylésének, hanem csak fecseg cscselék tanulatlan sokasága.^

Az

ellenzéki

megyék nem akarnak

lomától. Hisz az is kevés. utasítja követeit:

Ha

Pestmegye

eltérni

a dip-

1-én

okt.

oly törvényeket hoznának,

így

melyek

országunk kárára és vesztére válnának, a követ urak

egyenként szavazást kérjenek, írásban. És ha a többség mégis elhatározná, a megyék universitása nevében solemniter mondjanak ellen, tétessék ezt jegyzkönyvbe és hogy ellenmondásuk nyilvánvaló legyen Isten és a világ eltt, hagyják el a diaetát. Azok nevét pedig, a kik

ilyenbe

beleegyeztek, jegyezzék

hogy örök szégyenökre protocollumba iktassák. Még nem a nemzet képviseli ülnek a karok tábláján, ha szeretik is magokat úgy nevezni, hanem egy-egy nemesi testület felhatalmazott és felels megfel,

bízottja.

Pécsy Imre nagy búsan ír Tihanyi Tamás alországJól tudták seink, miért szabták a diaeta idejét lehet rövidre. Minél tovább vannak együtt a

birónak.

követek, annál jobban ki vannak téve az udvar csábításainak.

Parlamentárisán szólva, a változás abban a coalitio felbomlott.

A

áll,

hogy

dunamelléki követek nagy-

része, különösen a dunántúliak, kik szeptemberig ki-

tartottak mellettük, most elhagyták a tiszaiakat.

Er-

sebb volt reájok az udvar és a fpapság hatása, mint az összetartás érzete. Okt. 6-án '

Non

még

Comitia

tartanak egy ülést. morigeratae

coetus inerudita garruli vulgi.

et

Három

illuminatae

bizott-

gentis,

sed

332

HATODIK FEJEZET.

Ságot küldenek ki: a sérelmek összeírására; a törvény-

czikkek fogalmazására és az igazságszolgáltatás dol-

A frendek

hogy Csak a gravamenekre nézve tesznek különbséget, mert azok eladása mindig a statusokat illette. Ezeket tehát kerületenként szedjék rendbe; csak aztán tárgyalja ket a gában.

felszólalására beleegyeznek,

ezek közös bizottságok legyenek.

mixta deputatio.

A

deputatiók

még mindig

tagjai

ellenzékbl

az

„A frendek ugyan komolyabb férfiakat küldtek ki, de azok nehezen bírnak majd ellenállani a vezetknek, kik semmi subordinatiót nem ismernek és a rationabilitást nem követik." A párt tehát, nagy kerültek

ki.

kurdarcza után, ismét sorakozik.^

Nem

adja

fel

a küz-

delmet.

16-án már beterjesztik a bizottságok munkájukat.

A

törvényczikkeket

tették,

A

het.

még azon

feltevésben

szerkesz-

hogy azok egy része a diplomába is bekerülgravameneket még nem szedték össze.

Ismét 21-én üléseznek, mikor felolvassák a király-

nak Frankfurtban

okt.

13-án kelt válaszát.

fenntartja szept. 20-iki elhatározását;

nem

fogad.

kenysége

De

tetszését

fejezi

felett és kijelenti,

ki

is

király

a rendek elzé-

ha ezután

is,

mény li, hasonló serénységgel buzgólkodnak, jogos kívánságait,

A

új diplomát el

szívesen fordít

mint reteljesítik

majd gondot

igaz óhajaik teljesítésére.

Hogy már most

is

lássák, mennyire hajlandó erre,

beleegyezik, hogy a koronát csak a szertartásra hoz-

zák

Pozsonyba,

Budára.

Meg

kell

aztán

vigyék

ideiglenesen,

változtatni a törvényt, mely Pozsony-

ban rendeli a korona rzését. *

vissza,

Consociati fratres.

NÁDOBVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.

Az országgylés ban.

A

333

nov. 3-ára üljön össze

koronázás 15-én

lesz.

Az egész

Pozsony-

leirat

a kan-

czellária okt. 7-iki javaslata alapján készült. Ezt tudo-

másul vették, a korona

elszállítása fell

és készültek Pozsonyba.

Az országbíró

intézkedtek rendelkezett,

hogy a postaállomásokon elég lovat találjanak. így végzdött az országgylés els szaka. Elején elérhetnek látszott minden. A franczia és lengyel szabadság valami különös vegyüléke látszott megvalósíthatónak Magyarországon. A vége felé mind szkebbé vált a lehetségek és valószínségek köre. Maradt a lemondás, a munka. Roppant fényes, hatalmas palotát készültek építeni és be kellett érniök lakóházuk tatarozásával.

régi, viharjárta

Ugy

látszik,

minden közjogi elmélet valamely gya-

korlati hibának; minden a jövt átfogó politikai eszme

a múlt és jelen bántó tapasztalásainak köszöni jöttét.

nyár

Az az aránylagos izzó,

lármás,

csend,

ideges

eddig történt,

elég

sz

munkásságát

alkalmas volt az elmélkedésre,

Mi

mely

alapot

létre-

elején

a

felváltotta,

a magába szállásra. nyújtott

állapotaink

komoly megítélésére, a jöv lehetségeinek megítélésére. Eszméket csak a magány kelt, a politika heve csak megérleli, vagy csirájukban megsemmisíti. Min irányban fejldjék Magyarország? A mozgalom elején úgy látszott, mintha a franczia példa, a lengyel szomszédság volna reá legnagyobb hatással. Az emberi jogok declaratiója, a forradalom egyes hatalmas és pathetikus jelenetei, kétségtelenül hatottak a minden nagy és fenséges iránt fogékony magyarra.

Nagy vonzó ert gyakorolt a megszorítása,

királyi

hatalom ers

a szabadságnak az állami élet minden

terén megvalósítása. Röpirataink, de

még a beszédek

HATODIK FEJBZBT.

334 is

telvék onnan vett példákkal

illett-e

és

czélzatokkal.

De

a franczia alkotmány szelleme egy lényegében

min a magyar És ha már áldozatot hoznak az eszméért, nem az riaszt-e vissza a tömeg féktelensége, rablása, annyira aristokratikus társadalomra, volt?

a teljes

anarchia. Biztosithatja-e egyáltalában

felfor-

nagy mvelt nemzet sem követhet mindenben, mennél kevésbbé a lengyel, ki igaz, hogy nemes, szabad, kinek királya

gatás a haladást? És ha

már

e hatalmas,

kártyakirály, de ki szabadságát teljes

állama megsemmisülésével

gel,

Kaunitz szeptember 7-én,

fizette

midn

tehetetlenség-

meg.

oly határozottan

jogának a hadsereg felett, kétségtelenül e két nemzetre gondolt. De ha a szabadság, a nemzet önálló kifejtése oly veszélylyel jár, nincs-e más mód, mint a megadás?

védelmére kelt a király rendelkezési

Az anarchia

szirtjének

kikerülése

végett

el

kell-e

merülni az absolutizmusnak, a német uralomnak örvé-

nyébe?

Az

írók és az ifjúság

lelkesednek a

szabadság,

egyenlség, testvériség eszméiért. Martinovics, nóczy, Laczkovics

vezetnek vissza. mint

politikai.

E

Haj-

vállalkozásának nyomai

még

vállalkozás inkább

irodalmi,

Pórlázadásra

nem

volt

ide

gondolhattak, a nél-

kül pedig minden törekvésük akadémikus marad. Egy-

ennek az egész iskolának az az alaphibája, hogy a hazai viszonyokra nem gondol. Fraknói igen helyesen megjegyzi, hogy gróf Batthyány Alajos nagyon olvasott és elterjedt könyvében „Ad amicam aurem*' alig van hazai vonatkozás. A komoly férfiak különben is kezdettl fogva általában, Hajnóczyt kivéve,

tisztában voltak a franczia forradalom árnyoldalaival is,

mint azt Széchenyinél és Vay Józsefnél láttuk.

KÁDOBVÁLASZTÁa ÉS KOBONÁZlS.

B35

Foglalkoztak azonban az angol alkotmány tetésével

illetleg összehasonlítani

is,

a magyarral.

De ezek

ismer-

iparkodtak azt

a röpiratok annyira felületesek

és üresek; annyira a külszínen maradnak, hogy okulást alig nyújtanak.^

Egy

van

hasonlóság

világos

Magyarország

és

Anglia közt. Mindegyik alkotmányos ország, melynek uralkodója egyúttal egy más

ország

delme. Hannoverát aztán párhuzamba

korlátlan is

feje-

hozták Auszt-

riával.

Mindig csak a királylyal foglalkoztak az összes

;

Ausztriáról

diploma

röpiratokban, javaslatokban,

ter«

Eleinte van hang,

vekben csak Skerlecz Miklós

szól.

mely oda

a szabadságot, de aztán

az

is

is

át szeretné vinni

Mintha a magyar királynak német

elhallgat.

örökös birtoka, melyet feloldhatatlan kapocs köt hazánkhoz, reánk nézve non ens volna.

Pedig

szeptemberben ugyancsak hogy van. Az ország függetlensége,

augusztusban,

éreznie kellett,

mirl álmodtak, miatta nem

volt kivívható.

az ország sorsát biztosítani

oly

módon

Nem

is,

lehet-e

ha a

szö-

vetséges országhoz való viszonyt ép olyan pontosan megállapítják, mint a közös uralkodóhoz való viszo-

nyunkat? Skerlecz

Miklós

volt

az,

ki

ketts gondolat

e

politikai

els helyre küzdötte fel magát gondolkodóink sorában. Az angol példát kell

követni

alkotmányos

egyesítésével egyik

tekintetben,

nem

a francziát,

vagy németet. Az örökös tartományokkal pedig úgy kell megegyezni, hogy a monarchia közös-

lengyelt,

'

Ballagi

helyesen

ítéli

Géza

i.

m. 520—28. ismerteti

meg Aranka,

és általában

Sirágh és Barics munkáit.

igen

HATODIK FEJEZET

836

sége ne ejtsen csorbát a magyar állam önállóságán és ne akaszsza meg a magyar nemzet szabad fejldését.

A

király a pragmatica

Abból vezeti

jogát.

nem

sanctióra alapítja

hogy

le,

mint

minden

örökös

király

Meg kellett mutatni, hogy a magyar alkotmányban, még a pragmatica köteles új hitlevelet adni.

sanctio után is fennmaradtak a nemzet szabadságát és

önállóságát

a

biztosító,

nemzet elejéig visszamen

tényezk.

„A magyar alkotmány

igazi

elvei

a pragmatica

sanctio elfogadása után" emlékiratának czíme.^Mon-

követve azon

tesquieut

általános elven kezdi,

hogy

mérsékelt monarchiában a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom szétválasztása szükséges. Ezek a hatal-

mak egymással egyensúlyban alapító

folytonos harczban állanak,

kell

szerzdés

ket

tartani.

állapítja

úgy hogy

Ezt a nemzetet meg-

meg

ha a nemzetek

és

felvilágosodtak, az alkotmány.

„Midn

Francziaország a demokratikus monarchia

szörny formáját hozta

midn

létre,

és

még

nincs a széls-

már csak egy lépés van hátra ahhoz, hogy kormánya önkénynyé váljék; midn Lengyelország, noha már javította alségek végén,

Svédországban

kotmányát, aristokratikus elnyomás és anarchia közt

midn

vonaglik;

az amerikai gyarmatok vegyes állam-

formát mutatnak, melyben mégis

túlnyomó

:

a

demokrata elem

Anglia egyedül mutat példát arra, hogyan

a három hatalmat egyenletesen elosztani."^

kell

*

Genoina constitutionis Hungaricae post adoptatam pragma-

ticam sanctionem principia. '

Ott

Ez

is

Montesquieu követése.

337

NiDOBVlliASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.

még

fennállanak a rendek, de a tulajdon joga szent,

a polgárjogban mindenki részesül és

nincs lényeges

különbség nemes és polgár közt.

Minden független állam megtalálja tehát Angliában a mintát, ha szabaddá és mégis állandóvá akarja tenni alkotmányát. De hiszen Magyarország nem független

!

Ebbl rizheti

a ténybl következik a második

meg

tétel

:

hogyan

a mérsékelt kormányformát egy kisebb

nép, mely egy nagyobbal egyesült?

„Meg kell vallani, hogy ugyancsak nehéz feladat annak megoldása, hogyan tartsa meg egy kisebb, szegényebb nép, melynek alapalkotmánya mérsékelt kormányformát biztosított, alkotmányát és jogát, ha egy nagyobb, gazdagabb néppel egyesül, mely tle nyelvben, szokásban, erkölcsben, intézményekben különbözik és absolut uralom alatt áll. Annál nehezebb, mert a kisebb népnek arányosan hozzá kell járulni az egész monarchia tekintélyének és hatalmának fenntartásához." Látjuk, mint evez át teljes következetes-

séggel a magyar vizekbe.

Az

ily

egyesülés háromféle lehet. Az els az, hogy

a kisebb nép fenntartja magának egész kormányának teljes függetlenségét.

kötelessége köti. ez

nem

népre.

Nem

De

Ügyeit csak a közös királylyal

a másik néphez csak

intézi és

A

igazi unió. is

a kölcsönös védelem

kisebb nép mindig erre törekszik.

Nagyobb

terhet ró a nagyobb

lehet tartós, mindig háború lesz belle.

Vagy elválnak egészen, vagy összeolvadnak. Másik módja azj hogy a nagyobb nép a kisebbet Ettl a kisebb mindig irtózik, különösen ha szabad, a másik meg önkényes uralom be akarja olvasztani. alatt

áll.

Marczali

:

1790

— 91.

országgy. U.

22

HATODIK FBJEZÉT.

388

harmadik módja

Végre

ha a kisebb nép

az,

is

tehetségéhez képest hozzájárul a monarchia fenntartásához, de

szabadságát

Közös a

rzi.

kincstár

és

külön

és

a

kormányát meg-

katonaság,

szabad a

forgalom és kereskedés; érdekük annyira egy, hogy „elválaszthatatlan és oszthatatlan".^ Viszont a kisebb

nép ministerei

is

részt

vesznek arányosan a közös

midn

király tanácsában,

az egész monarchiáról van

Oly ügyeket pedig, melyek nem

szó.

illetik

az egész

monarchiát, a kisebb nép saját diaetáján tárgyal és

dönt

el.

hogy az els mód nem illik Magyarországra. Vége volna az uniónak és a dynastia is ellenezné. Világos,

Még kevésbbé

a másik.

illik

A

németekkel nyelvben,

nem

szokásban, erkölcsben, törvényben

egy népet. rekvés.

E

II.

alkothatunk

József megmutatta, hová vezet ez a tö-

diaetán

joga a nemzetnek minden ilyen

is

szándék ellen küzdeni és Európának

el kell ismernie,

hogy e joga alaptörvényén alapul. De igenis illik a harmadik mód. közös ügyei a tartománynyal.

2.

1. Hogy vannak Hogy a monarchia

ügyeinek intézésébe magyar ministerek is befolyjanak. 3. Hogy egyéb ügyeiben Magyarország csak javát és méltóságát tartsa szem eltt

és alkotmányát

diaetán annyira megersítse, hogy azt

munka

fel

még

e

semmi akna-

ne forgathassa.

Minthogy vannak ilyen közös ügyek, a monarchia érdeke megkívánja, hogy azokat a központból igazgassa a király. A mostani székhely megfelel, tehát

nem

kell

a király

itt

Ígérték, hiába, mert

1

Az

lakását követelnünk. Annyiszor

nem

lehetett.

1723-iki törvény kifejezései.

Országgylésre úgy

389

NÁDOBVÁIiASZTÁS ÉS KORONÁZÁS. Í8

elj.

A

pragmatica sanctio

szelleme továbbá

nem De

engedi a béke és háború, a szerzdéskötés jogát. igenis megengedi, erre.

tené,

hogy magyarokat

is

alkalmazzanak

Ha pedig a háború Magyarország határait érina király fkép magyar tanácsosaira hallgasson.

Magyarországnak joga van a sereg számának meghatározásához, eltartása megállapításához, ahhoz, hogy itt

idegen katonaság ne legyen és a sereg esküjé-

Egyebekben a király intézkedjék, kinek még is megvan ez a joga. A monarchia érdeke követeli a határrségnek katonai fegyelem alatt tartását, de nem hogy ott békében is idegenek paran-

hez.

Angliában

csoljanak. Ott

nek a

A

a sorkatonaságnál

is

honfiak legye-

monarchia érdeke követeli Magyarország sub-

sidiumait.

dolga.

is,

tisztek.

De

Oda

az ezek fell való rendelkezés a diaeta

tartozik az

adó megszavazása

is,

növelés^

vagy csökkentése, esetleg megtagadása is. Jövedelmeivel szabadon rendelkezik a

király, de kezeli számot adjanak a diaetának, mint Angliában.

Magyar pénzen csak magyar jelvény legyen. A vám ügyében eddig Magyarország érdekét feláldozták a németek hasznának. Ez igazságtalan. A diaeta után a király biztosai a német tartományok nevében és a rendektl kinevezett magyar biztosok egyezzenek meg szabadon, kölcsönös szerzdés alapján. Munkájukat a jöv diaeta elé terjesztik. Szükséges és maga a monarchia haszna követeli,

hogy az egész monarchia ügyeit intéz hatóságokban magyarok is üljenek, különben a német ministerek ismét csak Ausztria érdekeit nézve, meghiúsítják.

De

egyik

ország

se

az

unió

czélját

avatkozhassék a

másiknak bels ügyeibe. Ezek nem tartozhatnak az 22*

HATODIK FEJEZET.

340

államtanács elé magyar ügyekben egyedül a kanczel;

lária elterjesztésére is

tisztán

az

ország

A

döntsön a király.

haditanács

a legfbb intézésre szorítkozzék, dolga.

Ha

ilyenekbe

a többi államot

avatkozik,

képez az államban. Egészen magyar igazgatás álljon

a bányászat

alatt

is.

Az ország alkotmányához semmi köze a monarchiának. Ebben elször az országgylést kell rendezni, mit a nemzet becsülete, európai jó híre is követel. Legyen vége a sérelem formájának. Ország nem esedezik, csak törvényjavaslatot elé.

A

gedni.

terjeszszenek

a király

királynak kétszer felfüggeszt vétót lehet en-

Ha

a frendek 2

—3

üzenet után

nem

bírnak

megegyezni a rendekkel, együttes ülésük legyen. De ebben meg kell állapítani a szavazás módját is. Törvényjavaslás joga csak az egész népet képvisel alsó táblát illesse

meg.

Megmarad a királynak rendelkez országgylés nincs együtt.

De

joga,

ha az

a törvényes rendszerbe

vágót ne rendelhessen.

A sítja,

végrehajtó hatalmat az

rköd

senatus

bizto-

melynek feladata megakadályozni, hogy törvény-

telen rendeletek jussanak a helytartótanácshoz.

Tisztán a királyt illeti azonban a kinevezés és adományozás joga. Különben oly aristokratikus elnyomás és oly pártdüh kapna lábra nálunk, mint Lengyelországban. De épen azért csak magyarokat nevezhessen ki, csak honfiaknak adományozhasson.

Törvényeink végrehajtása eddig nem sítva.

volt bizto-

Ezután minden diaeta elején kutassák: végre

vannak-e hajtva az elbbiben hozott törvények. Ha nem, hathatósan orvoslást kell eszközölni. Ha ez sem használ, az adó megtagadása a végs eszköz.

341

NÁDORVÁIiASZTlS tS KORONÁZÁS.

Az igazságszolgáltatás tisztán bels ügy. Szabadságunk fbiztositója. A magyar alkotmány alapja, hogy a törvényhozó hatalmat a fejedelem közösen gyakorolja a rendekkel a végrehajtót egyedül, kivéve abban, a mit a rendek

magoknak

A

tartottak fenn.

biróság a törvényszékeknél van, annyira, hogy a

legfbb törvényszék

Ítéletét

a király sem másíthatja

meg. Nálunk nem kell állandó diaeta; nagyon is költséges lenne. De három évenként májusban, Pesten biztosan tartsák meg, úgy hogy meghívás nélkül is összegylhessen. Szabályozni kell természetesen a tanácskozások rendjét, mely most

„A szabadság abban engedelmeskedjünk,

nem

méltó

ily testülethez.

hogy csak oly törvényeknek melyeket a nemzet többsége áll,

hozott."

Mindez nem ertleníti a régi

sem sítja

Az

rköd

constitutiót

;

még a vet

annak szellemét valómeg, a mennyiben arra ügyel, hogy a végrehajtó-

újítás.

senatus

is

hatalom ne váljék önkénynyé. Hogy pedig a katonai hatóság

tisztán

katonai

ügyekre

szorítkozzék,

azt

nemcsak Magyarország érdeke követeli, hanem a monarchiáé is, külömben az uralom katonai demokratiává fajulna.

Ki kell mondani a Hármaskönyv H. 14. értelmében, hogy a koronázás eltt nem illeti meg a királyt királyi hatalmának a gyakorlása, semmi esetben sem. Törvény kell arról is, hogy a korona a rendek hatal-

mában legyen törvénytelen.

s ha más koronával koronáznak, az „A szabad nép szabad alkotmánya meg-

követeli a nyilvánosságot. Miért ne lehetne hát szabad

a sajtó?"

342

HATODIK FBJBZBT.

„Az

alkotmány

annál

ersebb,

nagyoob

minél

része a népnek érzi jótéteményeit s van oka reá, hogy

megmaradását védje. Miért ne lehetne némely kedvezését kiterjeszteni a

rokra

is

de nemtelen polgá-

szabad,

? Miért ne lehetne a parasztoknak

kint utat nyitni

a szabadsághoz,

ezáltal

lassan-

is

ersödnék

és biztosabbá válnék a nemesség."

,igy

rendek

helyre

állhatna

között

a bizalom

a

király

és

a

mi teljesen megfelelnénk Európa

s

feszült várakozásának. " ^

A

legközelebbi

függben lev diplomából

min

e terv ós

ki

magaslatra emelkedik!

indul

Magyar-

ország szabad alkotmányának teljes és törvényes biztosítása mellett,

az egész monarchiához való viszonyát

tartja

Ha pedig azt vetnék ellene, hogy van a monarchiára s lehetetlennek Magyarország függetlenségét, meg kell gon-

dolni,

min

is

teljesen tisztázza.

túlsók tekintettel

keserves

csalódás

elzte

meg

és

min

sokat biztosit Magyarországnak a századok óta fennálló, igaz,

hogy törvénytelen viszonyokhoz képest.

Létrejöttérl csak felvilágosítást.

Ö

a mindenttudó Bujánovics

ad

egyáltalában nagy figyelemmel kiséri

az irodalmat, beküldi annak minden termékét, gyak-

ran

igen terjedelmes és beható jegyzetekkel és magyarázatokkal. Errl így számol be: „A mellékelt írás különös figyelmet érdemel. A benne rejl mérget

nem

oly

könny

észrevenni és csak akkor lehet, ha

a diaeta történetével és némelyek szándékaival összevetik.

Elbb

élesebb

külön körözik,

volt;

ezt a példányt is csak

*

A

most

enyhítették.

Elveit

de én sehogy sem bírtam megkapni;

nagy nehezen. Szerzje Sker-

hadi levéltárban G. 15764.

sz.

a.

343

NÁDORVÁM8ZTÁ8 ÉS KORONÁZÁS.

kit a zágrábi püspök, Balogh Péter, Almásy Ignácz, Aczél, Tihanyi, Beöthy, Bezerédj, Szily, a két Orczy és Podmaniczky és még néhány kölcsönösen támogatott. Azért küldtem el mindjárt, hogy azonnal, még a koronázás eltt fel is lehes-

Miklós,

lecz

Vay

8,en

József,

használni." (Okt. 25.)

Ezt csak kevéssel egészíthetjük

Forgács Miklós

ki.

névtelen röpirata, „ab optimo principe candida postulata'',

a 23

— 2o.

lapon

Világos, hogy neki

De

is

megegyezik

szószerint

része

valószín, hogy Berzeviczy

vele.

szerkesztésében.

a

volt

Gergelynek

mert

is,

hagyatékában van az egyetlen példány, melyet Magyarországon találtam.

Ez tehát a „consociatus" -oknak, vagyis az tábla többségének programmja a

jövre

alsó

nézve.

Jól

hogy a politikai gondolkodás ily fokára emelkedni s hogy a jöv fejldés, a polgár tudtak és paraszt bevonása ell az alkotmányba, nem zár-

esik tudnunk,

kóztak

A

el.

A

szabadkmvesek az

elválnak

radikálisoktól

ketté

üdvözl

franczia forradalmat üjongva

szakadtak.

kosmopolita

minta-államnak

Angliát

néz, nyugodt, nemzeti fejldés hívei. Érdekes, hogy

a haditanács

is

komolyan

Már október 28-án elterjesztést szárnak. Kiemeli, hogy az illetk többnyire felle

tesz

tisztviselk,

mégis

a

királyi

hatalom

veszi.

a

csá-

királyi

gyöngítésére

törnek és a magyar katonaságot a rendek alá akarják vetni.

A

király

egyszeren tudomásul

Senki sem tudhatta,

min jövre

vette.

hivatottak

azok

az eszmék, melyeket oly félve terjesztettek és riztek.

Ünnepre készül ismét az ország:

„Ez a minden

jóravaló polgár által oly buzgón óhajtott ünnepi tény

HATODIK FKJEZBT.

344

Újabb fényt nyerne Felséged nevenapjától. "^

De

az

ünnep mellett nem szünetelt a munka sem. Az országnak tisztába kellett jönni azzal, ki legyen kor-

mányának vezetje,

nádor.

A

kanczelláriának

el kellett

készülnie javaslataival a királyi propositiókra nézve.

Tudjuk, hogy a

nádorválasztás

kezdettl fogva

nagyon foglalkoztatott mindenkit. A jelöltekrl nyilvánosan beszéltek akkor, midn még a népszerséget tartották döntnek. Pasquillusokat is írtak mellettök és ellenök. Szabolcsmegye követei júliusban azt az utasítást kapták, hogy gr. Károlyira szavazzanak,

már azért is, mert rég nem volt tiszavidéki nádor. A gylés els szakában tán Forgách Miklósnak lett

késbb

volna legtöbb kilátása, tikája gyzött,

jobban

Zichynek, kinek

kinek fényes

s

De

megismerték.

szétmorzsolták mind e

tulajdonságait

események

az

combinatiókat.

poli-

mind-

lassankint

Hol

annyi az

ne lehessen hibát találni? így szeptember elején talán a temesvári congressuson történambitio, kiben

tek hatása alatt. Okolicsányi József, a távollev gróf ,

Csáky János követe, azon projectummal lépett fel egy röpiratában, hogy Sándor Leopold fherczeget, a király negyedik fiát kellene e polczra emelni. így helyre állana a bizalom és

az

ország

mivel a fejedelmek erénye látszik, függetlenül írta

mint megjelent,

sietett

kitl mindjárt kér

is

egy

id

nem eltt

vallaná is

meg

kárát,

van.

Ügy

„az igazszívü magyar", de

a

könyvét elküldeni Balassának, királyi táblai ülnökséget Eper-

jesen, „hogy patronatusával dicsekedhessek".

De

Balassa más szemmel nézi a dolgokat. Csupa

candidatust

oly

^

ajánl

okt.

kirl

18-án,

Bíederer Btirger. Kancsi«llária okt.

7.

jól

tudja,

NÁDORVÁIM^SZTÁS ÉS KOBONÁZÁS.

345

hogy nem fogják megválasztani. Magáról sem feledkezik meg, de csak második helyre tzi ki nevét. Elre láthatólag e jelölés alapján a rendek elállanak a választástól, s megkérik a királyt, jelölje a fher-

A

czeget.

nem is

király pedig

fiát

be a nádorságot,

tölti

kinevezheti helytartónak, s

fenntartja e tekintetben

jogát.

A megyék egy

csakugyan kifejezte újabbi

része

instructióiban azt az akaratát,

a király

kodjanak a választástól

A

hogy azon esetben, ha

nem egészen megbízhatókat

király

már

s

jelölne,

tartóz-

követeljenek új candidatiót.

st

tudott Okolicsányi javaslatáról,

már többeknek szólt róla.^ Balassa azonban veszélyt látott benne. Elször a rendek kérése elhomályosítaná a felség jogát

még

2.

;

kezni Rudolf és

II.

jó

esetben

is

meg

Mátyás történetérl

;

3.

kell emlé-

mert jobb,

ha helytartó van, mint ha nádor, mivel 4. amaz csak a királytól függ, ez a rendektl is, A haditanács is ellene volt a tervnek.

November 4-én a

titkos conferentia tárgyalta a kér-

dést a császár és Ferencz fherczeg jelenlétében. Ott vetették a kérdést:

vájjon a

czeghez.^ Felhozták,

Viszont

van.

azt

is,

nádorság

illik-e

fel-

fher-

hogy az eddigi szokás ellene hogy koronázáshoz szükséges

a nádor. Elhatározták

Hogy legfels helyen egy lépést sem tesznek az ügyben, hanem szabály szerint végezzék a jelölést. a)

Ha

fherczeget a jelölés átvétele választanák meg, azt kegyesen elfogadják. h)

a

'

Balassa okt.

'

Ob an

herzog

als

7.

eltt

elterjesztése. Bécsi udvari levéltár.

sich die Eigeaschaft als Palatínus

angemesten zu eraohten

sei.

für

einen Erz-

346

HATODIK F£J£Z£T c)

d)

Ellenkez esetben jó szerével visszautasítják. Semmiesetre sem engedik, hogy a rendek

ehhez valami szokatlan feltételt csatoljanak. Leopold tehát ezen esetben is függetlenül járt el azoktól, kik nemcsak a király és nemzet közt akartak bizalmatlanságot, hanem a király és fia közt is eleve azt gerjesztették.

November 3-án megtartották Pozsonyban az elsó Másnap a kerületi ülésen ismét kikeltek a királyi biztosok ellen. A jelenlev Ürményi védeketilést.^

így csak Izdenczy, Balassa és Lovász ellen töl-

zett,

tötték haragjukat a rendek. Hetedikén és nyolczadikán

ismét volt ülés, de a többnyire formális kérdéseknél

jobban foglalkoztatott mindenkit a nádorválasztás. „Több jelöltet emlegetnek, de bizonyosat senki sem tud. A vélemények különbözk, a nép közt terjesztett óhajtások

is.

Egyik

másik oda

ide,

hajlik.

Van-

nak, kik Sándor Leopold fherczegre gondolnak, eleven

lelk

kedvel fejedelemre. nem tudom, milyen

és nemzetünket igen

ügy mondják, hogy természet,

ennek,

politikai akadályai

vannak.

Ha

ez így

is

már annyi jelét adta könnyen lerázhatja. Külön-

állana, felséges királyunk, ki

eszének, e nehézséget ben, ha van

is

t

valami alapja e hírnek, úgy kell meghívni és nem candidálni, mert az a királyi vér méltósága ellen való lenne." is

Pray György, a nagy történetíró, tehát világosan a fherczeg megválasztása mellett nyilatkozik, de az

még semmikép sem

volt biztos.^

*

Ezt a hivatalos napló 5-ére

'

Pray, kit akkor neveztek

jött.

Jelentései a nagyváradi

teszi.

ki 1.

ban. Acta Politica jnridica Fasc.

kanonokká,

rit.

III.

káptalan

Sauer helyébe magán-levéltárá-

NÁDOBVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.

347

nem mondott le a reményrl, de maga kezére igyek-

Zichy kezdetben

egészen megdöbbent. Kéz alatt a szik

nyerni a követeket; tartanak

is

összejövetele-

már kitört köztük a viszály.^ November 8-án egy nagyobb gyülekezeten állitólag úgy adta el a dolgot, hogy királyi berezeg választása a törket,

de

vény és szabadság ellen

mények közt tán

velk

lármázni kezdtek,

De

két Benyovszky.

a két horvát követ

nem

határozatot

való,

de a mostani körül-

ez volna a legjobb. Erre a tiszaiak

Majtényi és a

Jezerniczky,

a dunaiak szilárdan állottak és

is

hozzájuk csatlakozott. Végleges

hoztak.

A prímás 8-án d. u. a klérust Az ellenzék nagyon

beszéli reá, 9-én a nemességet.

megcsappant. 10 én a megyeházán újra tanácskoznak^

de már csak a fell,

vagy kikiáltás legyen-e. megyére olvadt az ellenzék. „Pozsony, Pest, Tolna, és ha nem tévedek, Zemplén. jelölés,

Akkor már csak

öt

Ez semmi. "^ De

azért

még

nov. 10-én

sem

tartja az

udvar bizonyosnak a megválasztást.^

Lárma, családja

és

mellett

:

nyugtalanság fogta

zaj,

csendes várost.

A

szállásolás

részére

négy

házat

a különben oly

el

rendben

történt.

rendeltek

A

király

egymás

a prímásét, Apponyi, Batthyány Ferencz és

Ormosdy házait.^ Feltn, hogy aránylag sokan vannak zsidóknál elhelyezve, mi azoknak nemcsak jó módjára, hanem bizonyos kultúrájára is enged következtetést.'' Noha a király egyenesen kikérte magának '

Bujánovics nov. 6-iki jelentése.

*

U. annak nov.

^

Cobenzl levele Kaunitzhoz,

8.

és 11-iki jelentései.

állami levéltár. *

Kancz.

'

Pászthory

lev. is

13491. zsidónál lakott.

Schlosshof.

nov.

10. Bécsi

348

HATODIK FKJBZBT.

a bandériumokat, mégis jöttek mindenfell, lefoglalták az istállókat, a zabot, a szénát, még növelték a tolongást. A városnak kellett volna intézkednie kocsik dol-

midn

gában, de sehogy sem lehetett kapni, elé kellett vonulni. Oly

nagy

a király

volt a kocsihiány,

hogy

több püspöknek együtt kellett menni, igy a váradi a kalocsai érsekkel ment, de némelyik hintóra 3— 4 is került.

Csak hatlovas és négylovas hintó mehetett,

két kocsissal, ünnepi díszben. Pray, ki

nem

akart a

„szakállas görögökkel" menni, igen boldog volt, hogy

megkapván a

rátóti prépost

4

lovát,

csak kocsit kellett

kölcsön venni. Ezért három órára 9 ftot fizetett. „Ily fösvények és nyerészkedk a pozsonyiak a birodalom

minden részébl összeseregl emberek iránt." De komoly munka is folyt. A kanczellária elvégezte és megállapította a diploma

propositióit

vegét.

Némi

pontos

változtatásokat mégis keresztül

vitt,

szö-

hogy

az elvet megmentse. Belejött az apostoli czim, kimaradt,

hogy a kh-ály az 1723-iki törvény alapján is azon formulához, hogy a törvényeket

örökös, végre

úgy hajtják végre, a mint azokat

király

és

rendek

diaetailag megállapították, hozzájött; az 1741. 8-ban

Az ország sarkalatos jogai, köztük immár a nemesség adómentessége is, nem is vonhatók többé diaetai tárgyalás alá. Az ország követelései kimaradtak a nemesség leghbb kívánsága czélt ért. Egész kötetre menne a szertartások, menetek, üdvözlések elmondása. Nagyrészt megvannak a hivatett fenntartással.

;

talos naplóban.

A

király

Schlosshofba

ment, ott

meghívó küldöttségét. Ezt nov. fél kilenczkor fogadta, polgári

kedvesen.

A rendek nevében

10-én

várta

a diaeta

kora reggel,

magyar ruhában, igen

a kalocsai érsek beszélt

nádorvAlasztás í8 koronázás.

a király

latinul felelt.

is

A

34^

deputatio visszajött és a

prímás kertjében várta a királyt.

voltak

Ott

dekkel a fherczegek és fherczegasszonyok vonulás 12 órakor kezddött, szép

gyobb rendben és

a ren-

A

is.

be-

idben, a legna-

eltartott 3-ig.

Gvadányi a mekkai zarándokokhoz hasonlítja az sokaságot, mely már az éjjelt is künn töltötte, hogy csak valamit láthasson. Egy-egy ablaknak 2 3 arany az ára. A katonaság mellett:

utczákon tolongó

—

Spallért vont Purgerség, zöld Uniformába,

Más része pediglen volt fehér ruhába. Nem tudom, mely nagy volt itt a szekérszám, Mivel csak fényekre tátva vala a szám.

Hogy

ezt

mind láthattam,

világért

nem adnám.

Látván, hogy a felség van Magyar gúnyába,

Elmerült a szivem öröme árjába.

Palotájában a

prímás

Leopoldot, ki röviden azt lya,

hanem

atyja

üdvözölte felelte,

szép

beszéddel

hogy nemcsak

kirá-

akar lenni az országnak és minden-

ben Mária Terézia nyomában óhajt

lépni.

Erre egész ország vivátot kiálta,

A

nagy öröm minden

Hogy

szivet általjárta.

ily királyt adott,

az Istent imádta,

Koronáztatását kiki allyig várta.

A

tömeg „Éljen a

A menetben

király" kiáltással

legjobban

magyar ruhában,

vállal

feltnt

a

oszlott szét.

nápolyi

király,

magasb mindeneknél. Este

bál és kivilágítás, mely különösen a város házánál és

az Ormosdy-háznál sikerült.

Másnap már reggel lO-re a a

rendek

istentiszteletre,

aztán

királyi

a

várba gyltek

trónbeszéd meg-

360

HATODIK FEJEZET.

hallgatására és a propositiók átvételére^ „a dolognak alkalmaztatott pompás készületekben.* magyar ezrede ruhájában jött. De trónját már német udvari emberei is övezték: Stahremberg és Rosenberg berezegek. Gróf PálíFy fkancellár, si szo* kás szerint, magyar beszédjét mondott, utána Leopold

méltóságához

A

király

fejezte ki szándékát az ország boldogitására, röviden,

deákul,

A

Pászthorytól átvévén a pro-

kanczellárius

positiókat, azokat a királynak

nyújtotta

át.

Tle

a

prímás vette át és ékes szavakkal dicsitvén a királyt,

hogy a kölcsönös bizalom, „minden boldogság anyja", helyre áll és a király és alattvalói közt az atya és gyermekek viszonya fog uralkodni. Ezzel a diaeta hivatalos megnyitása véget ért. A rendek mindjárt mixtára gyltek össze palotákifejezte azt a reményét,

jukban.

a propositiókat.

felolvasták

Itt

A

király a

következ tárgyakat tzi ki a szükséges javítás eszközlésére. 1. A megyei és országgyléseken elharapózott visszaélések megsznését. Helyre kell állítani a

rendek

közt

az

egyensúlyt

a

és

közügyeket

koraolyan, higgadtan kell elintézni.^ 2. Mivel az úrbér

még nem

törvény, kívánja, hogy a jobbágyi szolgaság

a

eltörlésével,

önkényes

földesúri

telkeken

parasztok

lakó

testi büntetéssel süjtása tíltassék

törvény szentesítse

meg,

és

keresményével való szabad ren-

delkezését, a földesúr jogainak sérelme nélkül. Álta-

ama eszközökrl, melyekkel

lában gondoskodni kell

az adózó nép ínségén segítsenek, állapotán könnyítsenek. Kevés, de több, mint a mennyi az összes uta'

Többen

el

nem

jöttek,

mert

nem

hová,

tudták,

mikor

menjenek. *

Ez

fkép

Izdenczy

követelése

elfogadta, így kellett a kanczelláriának

volt. is

Az

bevenni.

államtanács

NlDORVÁLASZTÁS ÉS KOBOKiZÁS.

sításokban

tovább tessék

is

volt.

Az

3.

351

1764-ben megszavazott adót

fizessék a katonaság eltartására.

meg

az adózásban való

4.

aránytalanságot

Szün;

sza-

bályozzák a megyei házi adót, mely néhol súlyosabb az

országos

adónál.

tehetség szükséges.

5.

A

tisztséghez

becsvágy és

El kell törölni azt a törvényt,

mely a nem-nemest a hivatalból kizárja. Az armalis nemest minden tisztségre lehessen alkalmazni, a nemnemes pedig az udvari és országos kormányszékeknél fölemelkedhessek a titkárság és alkalmazható legyen

a

kinevezéstl

királyi

sóhivatalokban

A

is

függ kamarai harminczadkiszolgált

katonák

és

elnyben

részesülnek.

Ez a czikk a

het

vissza.

hogy

ajánlotta,

király személyes initiativájára vezet-

Midn

az államtanács tárgyalta, ez

polgárokat

alsóbb hivatalokra.

is

De Leopold

lehessen igy

azt

kinevezni

változtatta

meg

a határozatot: minden hivatalra kivétel nélkül. Ez mégis nagyon ellenkezett volna a magyar felfogással és a kanczellária keresztülvitte mérséklését. 6.

A

kereskedés emelésére be kell fogadni a

nem

még

Az állam alapja a jó igazságszolgáltatás. Gondoskodni kell, hogy az jó, olcsóbb legyen és az önkény megsznjék. Különösen a büntet törvényt kell javítani, ö felsége nem akarja ezt saját hatalmából intézni, hanem a rendekkel együtt, kik errl tervet készítsenek. Már elbb kifejezi óhaját, hogy ne foglalkozzanak a múltbe

fogadott

városokat.

7.

tal, ne kívánják a volt királyi biztosoknak, különben érdemes férfiaknak megbüntetését. Gondjukat inkább a jelenre és a jövre fordítsák. Az armalis nemeseket, minthogy a nemesi jog egyenl, fel kell menteni

az adózás

alól,

de az adózó nép kára nélkül.

HATODIK

352

3PEJBZBT.

A propositiókat mind „csudálattar fogadták. Lényegök az, hogy a király folytatja II. József szabadelv bels politikáját, javítani akarja a közállapotokat, különös figyelemmel van az alsó osztályokra,

de

mindezt

mértékkel,

alkotmányos

úton

akarja

Minthogy megvolt a közös, alkotmá-

foganatosítani.

nyos alap, az ellentét közte és az ellenzék közt már

nem

vagy éppen fenyegetnek. Az megegyezés létre jött; a bizalom

látszott élesnek,

annyira

óhajtott

teljessé válhatott.

„A rendek örvendettek a propositióknak

;

a protes-

Csak egy zavaró hang hallataz egész klérus nevében hankalocsai érsek szott. „A gosan ellentmondott." Visszautasították. Most csak tánsok a

válasznak."

meghallgatják a királyi elterjesztéseket

;

késbb

ta-

nácskoznak róluk.

Nagyobb

vita volt

a nádor esküjérl. Erre nézve már

eleve kidolgoztak egy formulát,

mely a

király

iránti

hséget is a szent korona iránti hségbl vezeti le és els sorban az országot és alkotmányát tartja szem

eltt.

dolgozott

^

ki,

Most a personalis egy sokkal rövidebbet melyet mint közvetítt szintén a király

Végre megelégedtek a régi törvéesküvel, csak néhány változtatást téve benne, melyekhez a király szívesen hozzájárult. Elsnek a

elé terjesztettek.

nyes

király áll benne, ki

t

felemelte.

Ezt szolgálja

min-

den erejével, mellzve minden népszer pártoskodást, ^ ennek dicsségét, hatalmát, hasznát tartja mindig szem eltt. Ez után következik „a királyi felség után* fogadalma, hogy az ország összes rendjeinek jogait^

'

^

Acta 157.

Omni

1.

factione popnlarí postposita.

353

NÁDORVÁLASZTÁS ÉS KORONlZÁS.

szabadságait tle telhetleg tön ényesen megrzi. Hiva-

nádor kötelessége

talában igaz

szerint jár

el.

Nem

néz sem gazdagot, sem szegényt; szeretet vagy gylölet

szavára

nem

hallgat.

November 12-ére nádorválasztásra gyltek össze a rendek. Fényes alkalom; fényes gyülekezet. Mind-

nyájukon ert vett az érzelem, ség hosszú évei elmultak

örvend a magyar,

si

;

hogy a törvénytelen-

ismét szabad, biztosságnak oltalma

törvényei

lárddá teszi szabadságát minden

alatt.

Szi-

pecsételt szó-

írott,

nál ersebben, lélekben való megegyezése királyával*

És mi

ersebb záloga

lehet

e

frigynek,

még

jobban véget e századok óta dúló,

pokban

is

mi vethet

az utolsó hóna-

vészes összeütközéssel fenyeget harcznak,

mintha ennek a királynak, „kinél az Isten sem adhatott volna jobbat",

meg Palatínusnak? Másnak

teszik

fiát

hogy engedheti át a király gyanú nélkül e birodalma kormányzását? Más hogy járjon el egyenesen, tisztán ama felséges feladatában, hogy törvényes közvetít legyen király és ország közt. Ehhez képest el kellett némulni minden személyes ambitiónak; minden si, nemzedékeken át meggyökerezett bizalmatlanságnak.

Kinevezik a küldöttséget, mely részben a hintóig eléje

megy a

kir.

biztosoknak, kik a jelölést hozzák,

részben a lépcsnél várja ket.

Midn

Stahremberg fudvarmester és

gr,

ajtóig érnek, eléjök

primás,

az

ezek, herczeg

Pálffy Károly az

mennek az országnagyok

országbíró,

a bánus.

Külön,

veres

sonynyal fedett asztalnál foglal helyet a két

bársony székeken.

Pálffy beszédében a

is

:

a

bár-

úr, veres

királyt

nem

annyira méltósága, mint a magyar nemzeti szabadság

védjének

mutatta,

ki

bizalommal

Marczali: 1790—91. országgy. H.

jött

hívei 23

közé.

HATODIK FEJEZET.

854

Els gondja

az ország ezen els, annyi év óta hiányzó

De Leopold erényeivel szemfeleslegesnek látszik a közvetít. A primás mégis ben válasza szerint, a rendek szabad választásban eleget magistratusának betöltése.

tesznek majd a király és az

A

ország

várakozásainak.

legméltóbbat fogják választani. a biztosok

Erre

pecsétes levelet és

átadták a prímásnak a jelöl ugyanazon tisztességtételek közt

elmentek. Zichy a király igazságosságáról, szereteté-

rl

szólott.

Ezért a rendek hálával tartoznak. Czáfol-

ják

meg a

bizalmatlanságnak annyira elterjedt téves

hírét

válaszszák

meg

a levél felbontása eltt

„Értz

Hertzeg" Sándor Leopoldot, kinek fényes tulajdonságait mind ismerik. így legjobban elmozdíthatják a fejedelem és az ország hasznát és legjobban mega nádori méltóságot minden csonkulástól. „Az ország rendéi, a Magyarország! fbírája által

rizhetik

említett fontos tekéntetekre nézve,

egyszóval felkiál-

tottak: ÉUyen Sándor Leopold, Magyarország nádora. "

A

választás törvényes; a herczeg, mint Holics és

Sassin urának

magyar birtokos nemes. De, mint

fia,

Mária Terézia koronázásánál, most tetni

^

a

dynastikus

lelkesedést

is

meg bírják egyez-

az

ország jogainak

biztosításával. Kimondják, hogy a mostani választásból ne származhasson soha semmi következés és a nádorválasztásról szóló törvénysértetlen marad. A

nádor, mint fkapitány,

az országnak.

maradnak

;

f

a nádor

meg még jobban

is

ott

tanácsokkal körülvenni,

Ö

Napló, 337.

az

is

legyen

ország közepén

tartózkodjék

magyarul.

melléje, kikben az ország 1

hadi kormányzója

A kormányszékek

és

tanuljon

Minthogy szükséges

t

felsége olyanokat rendeljen is

megbízik.

KÁDOBVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.

356

Csak ezután ment a deputatio a bejelentéssel és A kegyes fogadás még

a czikkelyekkel a királyhoz. növelte az

urak boldogságát. A király szóval hozzá-

járult az összes kívánságokhoz. Feleletét a

illetleg d. u. 5-re

tést

Boldog

Midn

a király

volt

tudatja

országgyléssel.

az

Leghbb

is.

vágya

teljestilt.

kérdezték, hányszor szóljon az ágyú a válasz-

tás örömére, azt felelte, akár ezerszer.

A

megersí-

^

herczeg éppen Schlosshofban vadászott,

onnét

A rendek délután 4-re ott újra összegylnek, véglegesen lemondanak az új esküformáról, intézkednek a koronának a várba szállítása fell és 6-re a prímás házába mennek, a király szállására. A karzatokon ott volt a királyi család, melyet hármas hívták vissza.

éljenzéssel

üdvözölnek.

A

jött ide,

úgy

szeretett fiát

prímás

a

királyt

A

választás megersítésére.

kéri a

király beleegyezett. Úgyis

Kész átengedni

mint családja körébe.

e reá nézve annyi oknál

fogva kedves

nemzetnek, atyai indulatának záloga gyanánt. Erre a herczeghez

ment a küldöttség,

kifejezte

örömét és

bizalmát és kérte, jöjjön a király elé az eskü letétele végett.

mat,

„Ö

királyi

herczegsége" megköszönvén a bizal-

kötelességének azt

értelmében

vallotta,

elmozdítsa

cs.

hogy a törvények

és kir.

felsége

és

az

ország szorosan összefügg érdekeit.

Visszamennek a

királyi

trón

elé.

Az

új

nádor

megköszöni atyjának választása jóváhagyását. Tudja,

hogy háláját legjobban úgy fejezi ki, ha hivatala kötelességeinek lehet legpontosabban megfelel. Magát és a rendeket, a tekintetes császári-királyi

*

Pray

kegyébe

országgal együtt, a felség

ajánlja.

jelentése, nov. 19.

23 •

36

HATODIK FEJEZET.

A

nemcsak mint atya óhajtja, hogy a fia teljesen megfeleljen, hanem mint király akarja. „Sohase késleltesse ebben kedveltségedet a fiúnak atyjához karok és rendek eltt kijevaló viszonya. Mi a lentjük, hogy mi irántunk való fiúi tiszteletét, nádori király,

h

legpontosabb

tisztségének

A

mérni.

betöltése

szerint

fogjuk

mint nem kételkedünk abban, hogy ked-

veltséged e tisztje betöltésében pontosan fog rködni

törvényes királyi jogaink fenntartása

felett, ép úgy akarjuk és óhajtjuk, hogy hasonló figyelemmel legyen a rendek törvényes jogainak és az ország közszabad-

ságainak fentartására"

„Ezen épületes atyai

s királyi

telvén, az ország rendéinek

intésen örömmel

szivei,

tásokkal mind az országié felségnek,

nan

nádor-ispánynak

választott

familiának hosszas

ván

s

életet,

s

el-

közönséges kiál-

mind az újonegész

az

királyi

szerencsés országlást kíván-

maga különös szobájába visszamen-

a felség a

vén, eloszlanak".^

A

királynét betegeskedése

Bécsben

tartotta vissza.

Igaz magyar, úri galanteriával a rendek már déleltti

ülésükbl deputatiót küldek Bécsbe (hg. Batthyány Lajos, gr. Zichy István, Somsics Lázár és Vay Istmindjárt a hit

után indul-

ván),

hogy

este,

ván,

hírül

vigyék úrnjüknek a választást és

Hazának

tökéletes vigasztalását bejelentsék".

szerb -illyr területnek rályfi,

hanem

oltalmazója.

az ország

1

Napló 349. U.

nincs szó.

kormányzója a magyar

a

ki-

els nemese, jogainak köteles

1.

342. Furcsa,

Az

ment végbe a

lett

„az

Nem

*

'

o.

letétele

mindjárt

hogy a

király eltt.

ott

épen az eskü letételérl köszön beszéde eltt

föherczeg

357

NADORVÁLA8ZTÁ8 É8 KORONÁZÁS.

így jutott az els Habsburg hazánk nádori székére, addig századokon át a magyar nemzeti aristokratia

nagyravágyásának

tóbb polczára. így

A

ségének virágszála".

legmagasabb

legmél-

és

„a magyar nemzet gyönyör-

lett

18 éves

korát

ifjú

is

messze

felülmúló komolysággal, lelkiismeretességgel tette

magát

érdemessé a nemzet ellegezett bizalmára és tehetségével, szeretetreméltóságával

jobbjaink szinte

mindenkit

volt,

tiszteletét.

nemsokára kivívta

leg-

Tartózkodó, higgadt ifjú

meghallgatott,

de

csak

saját belá-

tása után indult. Folytonos tanulmánynyal igyekezett

elkészülni annyira

De

súlyos kötelességeinek

teljesíté-

sohasem tárta ki férfi, még kevésbbé eltt. Rejtély maradt életében, úgy mint korai, oly szintén megsiratott halálában. Tudjuk, hogy Balassa ellene volt a választásnak. sére.

szivét

n A

dynastia veszélyét az ország önállóságának

tosítékát

utazó el

is,

biz-

így gondolkozik egy franczia ki akkor járt hazánkban. Szerinte az ország

van nyomva és a

teljes

ers

látta benne.

királyi

családból való

nádor a

különváláshoz vezethet.^

Nem

ebben egyedül. Zágrábból nov. 19-én „ A nádor választásán örülünk

állott

ezeket írják Balassának

:

mindnyájan, kik a hazát

De

és a felséges

házat

híven

szemmel nézik uralkodóházunk minden hasznát, már elre is látják, hogy az új nádor magának szerzi meg a magyar koronát szeretjük.

azok, kik sanda

és legalább ezt

Ferencztl."

Itt

a birodalmat

a forrás mutatja a tendentiát.

De magasabb, dönt helyeken haditanács már nem is akar szólni '

Voyage de

testvérétl,

elszakítja

is

él

a

gyanú.

A

a nádorválasztás-

Paris á Constantinople. 78.

1.

358

HATODIK FEJEZET.

ról,

csak azon van kétségbeesve,

hogy az

új nádor,

mint fkapitány, esetleg a sorkatonaságnak és a határ-

röknek is akar parancsolni, holott csak a bandériumok és a korona rsége vannak alája rendelve.

Még

Kaunitz sem hallgathatja

most

zet viselkedése tavaszszal

el

aggodalmát.

is

A nem-

bizalmatlanná

teszi.

Örül ugyan a nádorválasztásnak, mert a császár bol-

dog vele és mert ebben az esetben alig lehet káros, bármin titkos szándék lappang e tett mögött. „Megvallom, nem hihetem, hogy a szeretet lett volna egyetlen motívumuk. De mostanában készpénzül kell venni ezt is és megvárni, hogy a jöv megmutassa igaz értékét".^

Már a

13-iki ütésen az új nádor elnököl.

A

mint

székét elfoglalta, négy fúr, azonnal, általános éljenzés közt,

székével

együtt

A

felemelte.

haza szent

szerelmére kéri a rendeket, támogassák munkájában.

Munkánkkal boldogítsuk az uralkodót,

ki csakis

népe

jólétébe helyezi dicsségét és biztosítjuk hazánk bol-

dogságát, a mennyire emberileg lehet. Ürményi felelt

neki hosszú beszédben. Kifejti, hogy mivel a király

nem idzhet tartója.

sokat az

országban,

Ferencz császár

meg a magyar nemzet

is

nádor a

a

mint helytartó

szeretetét,

is

a

hely-

szerezte

nemzetét.

legfbb oka Mária Terézia jóindulatának, ezt maga a királyné mondta ki. De nemcsak szeretetet várnak, hanem az ország bels egyesítését az uralkodóval. Különösen ajánlja neki a számos nemességet, melynek egy része igen közepes sorsban él ugyan, de azért azoknak eredete visszanyúlik az Ez a

m.

szeretete volt

^

Gr.

57.

1.

Cobenzlnek Pozsonyban, november

15.

Schlitter,

i.

359

NlDORVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.

ország kezdetéig,

seik dicssége

sokra nagy

hinti

sugarát.

Felolvasták a

protestánsok

candidatióját,

melyben

voltak véve és gr. Keglevics Józsefet

Nádasdy Mihályt ersítették meg egyhangúlag

és gr.

eddig

fel

koronarök

viselt hivatalukban.

is

A

nádori candidáló leve-

hosszas vita után, pecsételve visszaadják a király-

let,

nak. Végbement a diplomának már változtatása feliratot.

A

és

felolvasták

a

meg-

tárgyaltuk

diplomához

mellékelt

nádor Berzeviczy Andrást nevezte ki

al-

nádornak, Somogyi Jánost pedig ítélmesternek.

Ezen az ülésen már nem a primás els.

De még

külön

ült

volt rangra az

„különös" asztalkánál, jobbra

a nádortól, „annak erányában".

A

fherczegek és

fö-

herczegasszonyok, kik jelen voltak, egy külön emel-

vényen, a padláson foglaltak helyet.

14-én a két koronar, kiknek választását a nádor jelentette be, letette az esküt a király eltt. Aztán a királyi

várba mentek, hol a nádor átadta a rendek-

Most már hivatkozhatott közbenjárására. Annak volt köszönhet, hogy a király mind-

nek az

aláirt hitlevelet.

hogy ezentúl minden trónváltozásnál köteles a koronázás és pedig a

járt a koronázás után ki fogja jelenteni,

kiszabott terminuson belül.

Ezért nagy, hálás

éljen-

A

koronázás napjára herczeg Batthyány Lajost rendelték Grassalkovics helyetteséül, aztán szétoszzés.

lottak,

mert másnap reggel 7 órakor kezdetét veszi

a koronázás ünnepe.

Kevés

szertartás lehetett és lehet annyira

tartal-

mas és magasztos, annyira lelkesít és szép, mint a magyar koronázás. Már akkor majdnem 800 éves története visszatükrözteti hazánk,

viszontagságát.

Eleinte

tisztán

nemzetünk minden egyházi volt;

majd

HATODIK FEJEZET.

360

mind több

világi

elem járul hozzá. Egész lényében

mintegy költi képe az ország házasságának királyával.^

A

az eskü, a

hitlevél,

hség

fogadalma mind

erre vallanak. Politikai jelentségén

nagy

felül

kölcsi értéke is van: a szeretet teszi az egész

er-

ural-

kodás alapjaivá.

nem

Szertartások leírásához tást.

A

érzünk

igen

hiva-

bven eladnak

hivatalos, kinyomatott acták

minden részletet és különben is egész irodalma van ennek a koronázásnak. Pray következ megjegyzéseket fz az ünnephez:

Midn

a primás elmondta beszédét és megáldotta

a térdet hajtó fakadt, hogy

annak közepén annyira

királyt,

meg meg

kellett állania. Meglátszott

lyon, mennyire

volt hatva.

midn

végig peregtek könnyei, koronát.

Midn

tal vette

sírásra

a kirá-

A nádornak

arczán

atyja

tette

a király áldozáshoz

fejére

a

járult, oly áhítat-

a szentséget, hogy a szemlélk látták, meny-

nyire él benne Jézus Krisztus hite.

dik a magyar királynak, ki

Miért

enge-

szentségnek

a

apostoli,

két szín alatt vételét, holott a római

nem

császárnak,

ki

csak védje az egyháznak, ezt megengedik?

Midn tet,

a primás kezébe magasra emelte baljában a feszüle-

a király az emelvényen

letette az esküt,

tekintetét pedig az Orsolya-szüzek egyházára for-

dítva, oly

hangosan,

lépésnyire

meg

oly

energiával

szólt,

hogy 50

lehetett hallani.

Borús volt a reggel, de mihelyt a templomba pett a király, miadjárt

készült egy vers, világi

kisütött a

ember

nap.

írta,

Mindjárt

mely

1 Az orosz mai napig koszorúzásnak mondja az eskü vöt.

léel-

ezt szeren-

= koronázásnak,

361

NÁDORVÁIiASZTÁS É8 KOBOKÁZÁS.

esés auguriumnak véve, Leopold uralma alatt derült

napokat igér Magyarországnak, Gvadányi azt mondja, hogy

midn

is

el-

a koronázó menet visszament a

várba, a vár alján a zsidóság fogadja a királyt Mózes

két táblájával: Ditsöséges kaput

is

ök

építettek.

itt

Melyre arany, ezüst kitát terítettek.

Sok száz lámpásokat

reá függesztettek,

Fent muzsikásoknak kart

A

is

helyeztettek.

„rabin" mellett:

Több zsidó asszonyok álltak a baljára, Fzött mindenike sok gyöngyöt nyakára. Rávágtak kamuka vagy Prokát ruhára, Nyuszttal prémzett mentét sok öltött magára.

Koronázás után igen fényes ebéd a várban. Kár, hogy az ételek nagyon kihltek. Este ki van világítva az egész város és a külvárosok, a prímás

nagy örömtüzek gyúlnak. 30,000-re összesereglett emberek számát.

A magyar

boldog

hogy

volt,

kertjében

tették az ünnepre

loyalis

megint szabadon, méltóan fejezhette

ki.

érzelmeit

Az az

át-

csapás egyik végletbl a másikba, melyet akkor leg-

fbb

jellemvonásának

varázsolta rövid

id

mondtak, a leghívebb alatt

néppé mely azeltt a leg-

azt,

rakonczátlanabb, legmegbízhatatlanabb

Ez az szinte ragaszkodás dítsa,

gondolkodóba

a

ejtse,

kellett,

királyt

hírben

állott.

hogy meginis. Személyes

kedvessége, jóakarata mindenkit elragadott, ki közelébe juthatott. „Azt az atyai szeretetet és kegyelmes királyi

az

ö

indulatot,

melyet

legállhatatosabb

mutatott

—

a

mi

felséges

királyunk

hívség magyar

statusaihoz

ers

bizodalmat,

és azt a szeretetet

és

HATODIK FEJEZET.

362

melyet nyert légyen

meg

a magyar statusai eltt,

teljes,

mostani Pozsonyban

felsége

létében, lehetetlen volna leírni.

Épen úgy

hatalmas édes atya a maga gyermekei eltt, kinek

egyik kezében vessz, a másikban ö

jelent vala

mint egy kegyelemmel

kenyér

—

ki az

gyermekeinek tökéletes javakot munkálódja".^ Hízelgett

jár, hízelgett,

magyar

ruhát,

magyarnak, hogy királya kedvében hogy nemcsak maga és a nádor ölt

a

hanem a

többet jelentett,

nápolyi

Lichtenstein,

király

st,

is,

m

Auersberg berezegek,

más német gavallérokon is. Hogy hasonlatunknál maradjunk, az Ausztriával

gróf Schönborn és

való összeköttetés convenientiv házasság volt

részrl.

Magának akarta volna a nemzet

egészen, osztatlanul.

De ha

csak némileg

magyar királyát,

hajlan-

is

dóságot mutatott iránta, elborította szeretetével. Mert a szeretetnek, a ragaszkodásnak ez érzelme, drága, örökölt kincs,

Min

még

a nagy nemzeti királyok korából.

boldogság, ha azt napfényre

kell a szív

lehet

legmélyebb zugában rejtve

hozni,

nem

tartani.

Semmi nyoma annak, hogy az érzelem e nyilvánulása nem lett volna szinte. Leopold egyénisége és hírneve ment, ha néha a jó ízlés korlátain

átcsapva

hízelgéssé fajul.

Ki a nagy ünneptl hazatért, úgy gondolkozott, mint Gvadányii:

Boldog

lehetett

Leopold

is.

Élete

legszebb

Megtérek, mert láttam országunk királyát,

Helyesebben mondom, országunknak Atyát, mivel láttam az ö indulatját.

Minden jókat

'

Magyar

tenni,

kegyes akaratját.

Kurir, nov. 19. sz. 1114.

1.

atyját.

dia-

nAdorvAlabztás és koronázás.

dalát érte, legnagyobb ünnepét ülte.

363

Ez a

hanem

szerbl, férfias

Ebben pedig nyugodt számításának, minelkerülésének volt legeslegnagyobb része. szíve sugallatát követve.

higgadtságának,

den véres Most

tett

a törvényes király,

kereten belül

öv

az

úr.

bátyja, de

meggyzdésbl,

szinte

ország javát pedig máskép fogta

st még

leglelkesebb híve

Már nov.

A

törvényes

a rendelkezés, a büntetés, a jutal-

mazás joga. Élni is akar vele. Egész hogy jót akart, ha nem is tüzes

ság

hajlítha-

nem kény-

tatlannak látszó nemzet egészen az ö\é,

is,

fel,

lelkülete mutatja, indulatból,

mint

hagyományból. Az mint a jó magyar,

vélte volna.

4-én, azon a conferentián, mely a nádor-

kijelentette a király, hogy szándéka az erdélyi kanczelláriát ismét elválasztani a magyarfelett döntött,

tól és

külön

Nyomban

illyr

udvari kanczelláriát állítani

fel.

a koronázás után, nov. 18-án, meghagyja

a kanczelláriának, ^ hogy vizsgáltassa meg a megyei jegyzkönyveket a múlt év óta és aztán tegyen javaslatot, mi történjék. Mert azokban sok illoyalitas, sok illetlen támadás találtatott, és nemcsak a király méltóságát sértik, hanem a nemzet becsületét is. A nemzettl követeli, hogy vessen fátyolt a multakra, de

maga nem a

szerint cselekszik.

Nov. 29-én pedig a panaszkodó haditanács elnökének külön kéziratban meghagyta, hogy katonai ügyek-

ben és a fparancsnokságot illetleg ne legyen Magyarországon legkisebb változás sem, sem most, sem jövben. A nádornak, noha fiam, arra legkisebb befolyása se legyen, hanem az ott lev katonaság közvetlenül a fparancsnokságtól függ, az meg a hadi'

15668. Kancz. levéltár.

HATODIK FEJKZET.

364

ügy akarom, hogy fiamat e pontban úgy mintha nem is tartoznék családomhoz. A

tanácstól,

nézzék,

nemzet függetlenségét, egységét

irta zászlajára, iktatta

törvénybe.

A

király ezen határozatai, az

ország egységének

megsértése, a múlt forrongás üldözése, a katonaság-

nak a nádori hatalom alól kivonása, mind azt mutatja, hogy a megegyezés, az érzelmek összeforrása mégsem volt tökéletes.

De Magyarországnak

ismét volt szeretett királya.

FÜGGELÉK. I.

k.

(I.

107. laphoz).

hogy tán maga Berzemaga Hajnóczy (nem Imrének, mint Gaál

Ezért az volt a nézetem, viczy volt e

munka

Berzeviczy

írója.

Józsefnek tulajdonítja azt

Jen, Berzeviczy Gergely élete és mvei, 216. De Hajnóczy, ki ugyanakkor a magyar nyelv

1.

írja).

mellett

küzd és kinek egész stylusa és gondolkodásmódja más, azt éppen nem írhatta. Bizonyos, a mit Gaál nem említ, hogy ez a röpirat Berzeviczyt igen közelrl érdekelte. Egy levelé-

ben (1790. jún. 14. Nemz. Múzeum) azt de ritkán, egy Manch Hermaeon

noha nagyon josephinus hogy olvassák. U.

(I.

elveket

írja

:

Elfordul,

czím

könyv, mely,

vall,

megérdemli,

k. 322. laphoz).

Az elkel vidéki világ a következ levelezés. ^

erkölcsére

világot vethet

T. nov. 10. 1790. Monsieur!

De

suspendre une petité fiUe de chambre pour en

user, de se satisfaire

'

Az

moquer de

a son

plaisir,

la vertu d'une

paysanne pour

de passer les

eredeti helyesírással.

soirées dans

FÜGGELÉK.

366

bien pardonnable

á jeune homme,

qui est trahi par son temperament.

Mais de séduire

nne b

.

c'est

.

.

sa cousine, de la rendre

plus,

lui oter

tous les bonnes principes pour

une malheureuse victime de sa volupté, de les piéges á sa proche parent, fairé

de fairé

perdre sa inocense en la détournant de la vertu, de vouloir accomplir ses voeux en la

menaQant

et c'est

tout pour avoir le plaisir de voir ses cousines

putaines

—

de gráce Monsieur, c'est un

áme corrompu

d'une

de la plus grandé malhonnéteté.

et

Vous sentez

comme

trait

de qui je vous parle

bien,

que

et

votre séjour á T. de l'A. 1788 était plein d'intrigues et

me

que tous ceux C'est

sur

la

sönt connu.

route

á T. avec votre

niéce, que vous avez donnez de

que vous prétendez

l'avoir ?

cousine

manques de

et

la vertu,

Je rougi en l'écrivant et

vous, vous n'avez pas eu honte de le fairé?

Je

plains que votre mére, qu'elle prend sóin d'un

ne telle

Je veux fuir votre présence pour éviter tous les

fils.

snittes,

mais

il

dépend de vous m'avoir auprés de

vous engendré avec tous les furies. Du resté, effacez moi de la liste mérne de vos connaissances. Gardez vous bien de toucher lieu,

et

mon honneur

puisque vous avez détruis

sóit

mon

dans quelle bonheur, car

fait perdre l'estime que je eu pour ma femme, je me vengerai au temps et lieux de votre

vous m'avez

libertinage malplacé. Justifiez

vous,

si

c'est

possible et songez, qu'il

ne dépend que de mon bonhomie que je vous rendé bien malheureux en vous démasquant auprés de vos parens. Válasz. (Fogalmazás.)

Mon Ami!

J'ose

vous donner ce

titre,

perceque

367

FÜGGELÉK.

en arrive

je ne serai jamais votre ennemi, quoiqu'il

ma

toute

qu'aprés

parceque j'espére,

vie et

l'expli-

cation que je vous-ferai, vous resterez le mién.

Mme

que j'étais fol d'une passión pour

mon

aprés

des

retour

pendant l'hyver que de

droit

á

voyages.

j'ai

espérer une

Toutes

durable.

vous saurez,

étes instruit de tout,

Puisque vous

les

votre

femme

malheureux

J'étais

passé á Z. oü j'avais tant tranquülité

un bonheur

et

ma

personnes de

connaissance

vous l'attesteront unanimement. C'est le mérne trouble malheureux, qui m'a fait entreprendre le voyage de et qui a contribué le plus de me fixer á B B A mon retour la passión a repris et elle a été nourri .

.

.

,

par les Voyages les séjours et les opportunités de la vendeange de l'a. 1788. J'ai résisté á toutes les tentations, dönt

moins,

que

femme

et

comme

le

vous connaissez les forces, projet de mariage

moi m'était connu

ai

lui

donc

instillés

dönt j'étais content que

Je

n'ai

des

votre

que je Tai considéré

ma femme pris de ne me

possiblement

résolution que j'ai

ne

et

d'autant

Mme

entre

malgré la

future,

marier jamais.

que

principes,

ma femme

Je

celles,

aye aussi.

les

pas séduit votre femme, car

il

n'y

avait

que des attouchemens qui se sönt passés entre nous dans les moments de l'ivresse, Jamais je n'ai employé ni

menaces

ni ruses

pour accomplir mes désirs, dönt

je n'avais aucun des décidés, mais je

au

me

suis laissé

torrent de la passión.

Je sens, qu'avec tout cela,

j'ai tort vis

Vous. Si vous voulés vous venger avec

á vis de

éclat, je suis

á vos ordres. Je ne me défendrai pas contre vous dans ce cas ci, mais je vous ofifre ma poitrine coupable, si

c'est

par Iá que vous croyés trouver

le

chemin á

368

FÜGGELÉK.

moyens á réparer

tous les

ployerai

á vous deux également

fait

que pour ravenir j'em-

Soyes sure,

Repos.

vottre

le tort,

que j'estime

:

que

Mme

j'ai

Vottre

femme, que je l'honore davantage á présent, depuis que je vois qu'elle est susceptible d'attachement, que je

me

faisais

toute

ma

dans

pour

sible, faite

vie.

On

tant l'estime de

le

monde, oü je

peut avoir manqué et mériter pour-

chaque honnéte homme.

Vous rougissez de mes moi par

regrets,

et

vottre.

—

faits

par colére peut étre,

du sang pour effacer plaisir. Ce point

faut

s'il

cela, je laisserai couler le

dépand de

la croyais insen-

s'amuser et que j'estimerai

briller et

mién avec

J'en suis assez puni,

car sans

cela je serai á présent dans une situation bien dififérente.

fuir

me oü nous sommes

que vous formerés

Je n'espére pas,

projet de

le

pour toujours, car dans la liaison

ge ne seroit pas bien piacé. Je vous prie, pas antant

pour moi, que pour vous

et vottre

paraitre antant écarter les

femme, de ne pas que je sois

convenances,

marqué d'infamie. Le ton familier depuis l'enfance Pour vous mettre en état de prendre vos mésures, mystére éternelle, á votre gré, je vous dirai que je ferai un séjour de six semaines á peu prés k Z., que je retournerai a B.

ma

prendrai

vous

Je votre

si

vous voulés je

du repos, du Bonheur dans

souhaitte

nouvelle État

cetté source,

et que,

route par P.

de

tout nion coeur,

pour vous aider á

l'acquérir,

terai encore quelques mots, súr,

que

et c'est

vérité

la

de

que j'ajouvous

trouvera toujours susceptible.

Je n'ai jamais joui de vottre femme, vous

ai

dit,

pucellage

mais

dans

sóit qu'elle

le lit

n'ait

conjugal:

comme

je

pas apporté son

est ce

que vous

lui

FÜGOELÉK.

aporté

avés

Votre? ou

la

869

est

ce que vous y avez

la nature vous a doués ? Dans la liaison avec ma Cousine je ne savais rien que ce vous, qui deciendra son mari. Ce

apporté toutes les forces viriles dönt

donc un Tort

immédiatement á vous. Si cela suffit pour rend malheureux, voilá donc le monde rempli des malheureux et vous méme vous en avés fait une bonne quantité. Soyez juste et avoués n'est pas

qu'á

ma

fait

place vous auriez fait peut étre davantage.

m. II.

k.

Reichenbacher acta. (Bécsi állami

Reichenbach, 16. Juli. Reuss

és

levéltár).

Spielmann

jelentése.

Unseres Erachtens würde es das Rathlichste preussische

die

Garantie

indirecte

dadurch

sein,

auszu-

schliessen, dass wir Alles nur auf die Wiederernen-

nung der

altén Garantie der

Umstand,

Ein

der

Seemáchte beschránkten.

bey den Ungarischen

auf eine

Preussische Garantie abzielenden Projecten von Wichtigkeit zu sein scheint.

Ugyanazok .

allé

.

.

júl. 18.

zugleich die Rückkehr der Niederlander und

Entfernung des preussischen Einflusses auf unsere

hungarische Angelegenheiten sicher zu stellen.

Wir appuirten sehr auf das Ly „gegentvartigen die Lage der gegentvartigen Umstande"^

Moment und und wir in

uns

erklaren

liessen die beiden Minister durch einige Zeit

dringen,

dass

möchten,

wir ihnen solches

deutlicher

welches wir endlich dadurch be-

werkstelligten, dass wir mit Marczali: 1790—91. országgy. U.

dem

grössten Nachdrucke 24

370

PÜGMIBLÉK.

ihnen den ganzen Umfang der infamen in

aufdeckten,

welche unterandern

Garantie

und

dahin

der hung. Verfassung an >

sich dadurch in Stand zu

es

oft

Galizien

ihnen

beliebt,

Feuer

MaUngarn

preuss.

und vorzüglich

chinationen

in

gingen,

sich

zu

die

ziehen,

wann und so Ungarn anzulegen,

setzen, in

und solches aus diesem Königreiche sonst

überall

hin zu verbreiten.

Wir

stellten diese politique infernale des Berliner

Hofes mit solchen Farben dar, dass der sehr phlegmatische holland. Minister,

npch mehr aber der ausserst ganz unverkennt-

hitzige englische mit der grössten

baren Offenherzigkeit mir ihre abomination dieses zu ergeben gaben und versicherten, dass

hierüber ihre

Höfe die Bewerkstelligung dieser preussischen

nie gestatten würden und uns zuletzt den Vorschlag machten, wir möchten uns autorisiren lassen, die Ursache unserer Verweigerung der preuss. politique

Garantie

in

Beziehung der Niederlande ihnen mini-

sterialiter mitzuteilen, zugleich

aber zu erklaren, dass

engKschen und hoUandischen, jedoch nur unter der conditio sine qua non und nur auf dem Fali beygesellen lassen würden, wenn Allerhöchst dieselben gegen allén möglichen Verdacht der S. Mt. diese Grarantie der

jemaligen allergeringsten preussischen directen oder indirecten Einmischung in die hungar. Angelegenhei-

nur von Seiten des berliner Hofes, sondern áuch von jener seiner beiden allürten die vollstSndigste Beruhigung und Sicherheit erhalten habén würden. ten, nicht

Bey den

perfiden Preuss. Gesinnungen

und bey

der so ausserst bedenklichen Ungar. Gahrung dürfte keine Sorgfalt

zu

viel sein,

uns gegen allén

offen-

FÜGGELÉK.

371

baren oder gebéimen widrigen Einfluss

Hofes

auf die

des berliner

Ungar. Angelegenheiten zu

sichern.

Auf der andern Seite sehen wir bey der Zugesellung der Preuss. und englischen und holland. Garantie respectu

unserer

Niederlande kein wesentliches Be-

denken. Reichenbach, júl. 28. Ich

glaube

fest,

Spidmann

utolsó jelentése.

unsere Ungarische

dass wir in

und Galizische Angelegenheiten keine weitere Preuss. Einmischung zu besorgen habén. Ich

bin

überzeugt,

dass

wir uns

hierinfall

auf

England und auf dessen ernstlichen Einhalt, wenn solcher gegen allé Vermuthung nöthig sein soUte, mit Zuversicht verlassen können.

Frelatio

júl. 28.

Reuss

és

Az angol és hollandi követ a

Spielmann. status

quo

el

nem

fogadása esetén a háborút helyezték kilátásba 27-én e. Es sey bei Anbruch des Tages ein Kurier von Báron Jakobi angekommen, die Nachricht wegen einer nachstbevorstehenden Deputation der Ungarn nach

d.

Reichenbach sei bekannt. Wir möchten unsere Umstánde in Anbetracht der Niederland. Rebellion, der

bey dem Ausbruch eines Kriegs unvermeidlichen Ungar. und gallizischen revolution beherzigen, man záhle preussischer Seit ungezweifelt darauf Die Gemüther des

Königs und seiner Umgebung

unglaubliche Art

seien

auf

eine

exaltirt.

Az egyesség mindenütt

létre

hozná a nyugalmat.

24*

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. Az els

kötet csak a lapszámmal van jelölve

eltt n. Abaffy Ferencz. 208.

2,

Aczél István

293.

43, 309.

86, 87, 314,

25,

II.

26,

46.

II.

Alapítványok. 22, 119.

90,

26,

110, 185,

178, 276, 283, 357.

II. 1,

12,

II.

Ignácz.

2, 3, 6,

364, 391.

66,

52, 61, 106, 108,

Pál. 9, 127.

II.

65, 308,

II.

Gr.

Amadé

Árva m.

225.

II.

46, 55,

91.

II.

148,

208—14.

Attila. 43.

Ausztria. 247.

„Bábel".

II.

II.

71, 335.

167.

Bacsinszky, munkácsi püspök. II.

297.

Bajzáth József. 361. U. 46. 141,

58, 73,

Ferencz.

343.

Ferencz. II.

83,

27,

170,

63,

181,

201, 319, 33Ü, 344, 345, 357.

Alsó-Fejér m. 39. Alsótábla.

II.

Arad m. 127. Aranka Gy. 294.

Gr. Balassa

319, 321.

Álmos.

Apponyi Antal.

Bács m. 128, 135, 171.

242, 247, 285, 321.

Almásy

11. 8,

Bacsányi János. 371.

32, 34, 326.

Almásy

Gr.

Árki Pál. II.

71, 271, 274, 277, 301, 305.

Alkotmány. 87,

185.

65, 67, 201.

50, 351.

Adonyi György.

(áttérés).

254, 257, 264, 274, 288.

15.

latus. II. 36.

Adó.

335— 34'>.

Apostasia

II.

második

Anglia. 240—41, 251, 257, 261. II.

Abauj m. 45. Abauj ós Torna m.

Ad

II.

284—287.

246,

a

;

áll.

193—95. 6,

348.

Amerikai gyarmatok. II. 336. Gr. Andrássy püsp. 127. II. 242. Gr. Andrássy István. II. 305.

Balassa-Gyarmat. 176, 294.

Balogh Péter,

ócsai.

12, 100,

101, 157, 293, 353, 364. 3, 4, 6, 45, 61,

II.

187, 194, 246,

292, 297, 321, 322, 343.

NÉV- ÉS TÁBGYMUTATÓ.

Bandériumok. 44, 45, 65, 266. II.

Gr. Bány György. 289. Bankó. 205. 218, 219. Bányák. II. 50.

155.

II.

100,

99,

106,

114,

János. 242.

József császár-

Gergely. ról. 4, 107,

252, 309.

II.

292,

334.

Batthyány Ferencz.

II.

46,

II.

306.

Gr. Batthyány József. 135, 341.

Bevándorlás. 195.

Bezerédj Ignácz.

II.

Bezerédj Pál.

8.

II.

26, 45.

61, 62, 68, 69, 88, 128, 291,

335, 369.

II.

54,

64

- 65,

151,

186, 189, 212, 222, 239, 240,

242,

k'49,

204, 270, 272.

II. 5,

251, 267, 284, 286,

289—90, 292-94, 354, 359—60.

347, 349,

II.

Borsod

m

Brahova.

Buda.

94—95. 69,

65,

4,

344-48.

II.

Bedekovits Ferencz. 363, 373.

Civillista. 81.

II.

52,

88.

Coalitio. 97, 381.

Békés m. 127.

Gr. Cobenzl. 269. 259.

Comides

145, 220. 33,

Benyovszky Mihály. II. 292. Beöthy János. 293, 363. II. 3.

258, 331.

II.

31.

Csáky Ferencz. 293. Gr. Csáky Károly. 128. Gr. Csáky Nep. János. 175. Családi élet. 318—19. Csanád m. 127. Gr.

47.

II.

Dániel. 294.

Corregens.

323.

Bels Szolnok-Doboka m.

II.

11.

45.

II.

222,

207, 297, 305, 319, 328, 342.

Censura.

Belgrád.

207,

105, 305.

Bujanovics Károly. 343.

Bécs. 348.

256—57,

61,

60,

127, 142.

II.

Bürke Edmund.

356, 359.

218,

II.

287, 289, 291.

169, 178, 181, 188, 190, 200,

Hg. Batthyány Lajos. 127.

Belgium.

109, 213.

Boráros János. 346.

Boronkay József.

45, 285, 293.

Gr. Batthyány József primás.

II.

42,

Bihar m. 29, 48, 110, 128, 130,

65.

Gr. Batthyány Ignácz.

II.

II.

Gr. Bethlen Gergely. 348.

Gr. Batthyány Alajos.

II.

—

—

Beszterczebánya. 294.

291.

Bátaszék. 294.

Gr.

45,

Bessenyey György. 377.

Barkóczy Ferencz. 294. II.

II.

341.

132, 196, 297.

Bars m. 138.

45.

II.

359.

Baranya m. 170, 174. 64—68. U. 86,

Bernát József.

Berzeviczy András. 175.

B. Barco tábornok.

Gr.

Gr. Berchtold püsp. 292.

Bereg m. 127, 145.

53.

82,

373

374

NÉV- ÉS TÁBGYMÜTATÓ.

Csehország.

Egyházi javak.

30, 39.

II.

Cselédek. 226, 235. B. Dániel alezredes.

II.

87, 89,

100, 104. 61, 293, 364.

Deák Ferencz. Debreczen.

II.

Gr.

Devins ezred.

II.

II.

379—80.

294,

1—68. 152, 189, 212, 225, 235—241, 243, 303, 304—7, 310—14,

316. 324, 331, 348.

Domokos II.

5,

10, 27, 28,

173,

46, 55, 65, 68, 151,

239.

Gr. Eszterházy János. 128, 324.

Gr. Eszterházy Károly. 144, 379 43, 46, 211, 221,

289.

Fanatismus.

249—51.

II.

Fehér m.

3.

II.

72, 136, 170.

Fejérváry Károly. 294. II.

Gr.

195.

Gr. Draskovics János. 280, 286,

Dunai kerületek. 350—51. n.

8-9,

35-40,

191,

46,

János

880.

II.

2,

306,

353,

3,

151,

6,

Dürckheim.

II.

II.

46.

201.

Eger államtanácsos. 156, 298.

Fengler püsp.

241.

II.

56.

H. 158, 279,

345.

64, 67.

Dvornikovics Miklós.

Fekete könyv. U. 203. Ferencz fhg.

242, 253, 331, 347.

Éberhard.

Fekete

364,

196, 242, 243, 329.

291.

B.

II.

Fáy Ágoston.

35.

Dongó kanonok.

6,

vs. 6.

Gr. Eszterházy Imre. 128.

11.

Lajos. 130, 351, 364.

II.

286-

Hg. Eszterházy Miklós. 136.

297.

15, 44, 57, 242.

Donatiók. 190.

208,

165,

287.

388.

213.

II.

161,

128,

45, 182.

Gr. Eszterházy Ferencz.

II.

Dögei erd.

II.

57, 224, 281,

II.

Esztergom

(hitlevél). 93, 204, 215,

225, 389.

158, 306, 309,

II.

polgári.

354.

Dietrichstein gr. 289.

209,

21, 32,

Erdödy János, bán.

Eskü

110.

Diarium (országgyl. naplója). 224, 341, 362,

37,

189, 378, 388.

43.

4, 5,

Delling tanár. 320.

Diploma

9,

316.

137.

Deákok. 320—22.

Diószeg.

II.

Eperjes. 294.

Erdély.

184, 247.

2, 3,

Ellenállás joga. 38, 312.

Darvas Ferencz. II.

247—48.

II.

Éljen. 176.

Gr. Festetics György. 90,

II.

154,

99—104.

Festetics Lajos. 293.

Fiakker. 192, 347.

Eger. 307.

Firenze. 57.

Egyenlség. 114, 281. Egyetem. 202, 305.

Fispán.

190.

II.

7.

Földmérés. 20, 46, 48.

II.

88—

375

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ.

291, 336, 385, 391. H. 4, 46,

Gyurgyevo. II. 323. Hadi tanács. 63. II. 98. 103, 114—115, 130—132, 171,297, 340—343, 357—8, 363—64.

222, 293, 343, 344.

Hadüzenet joga.

Fpapság. 76—77,

190.

II.

197,

199, 222, 248, 258.

Gr. Forgács

Miklós.

20,

127,

Franczia forradalom. 299, 308, 360, 390, 393.

II.

190, 289,

2,

165.

II.

255—

Fridrik Vilmos. 241,

II.

59, 264.

II.

137—144,

184,

250,

254,

328.

Függetlenség. 384.

95,

10, 20, 33, 35, 48,

II. 8,

nem

51 („selbstandig"

„un-

abhángig"), 55, 58, 70, 316, Galiczia és Lodomeria. 31, 138, 210, 239, 265,

270—2. H.

11,

Gállyuff József.

II.

HaUer József.

284.

127,

294.

II.

Háromszók. 39. Határrvidék. 8, 21, 98. H. 50, 110—114, 122, 126.

29,

Gr. Hatzfeld. H. 154, 156, 158, 298.

223,

263—5,

31,

37,

12,

30—

140—45,

148,

268.

73,

Hazafiság, patriotismus. 112 113.

II.

217.

Helvét

Goethe.

II.

II.

Helytartótanács.

49, 170.

egyesültek. 77, 91, 209.

II.

II.

119,

73,

II.

17,

45,

12a.

65.

62.

239, 244, 256,

259, 270. H. 138, 143.

Heves m. 144,

174.

Hiteles helyek. 199.

Graeven ezred. II. 87, 99—103. Herczeg Grassalkovics. 343— II.

II.

Gr. Hertzberg.

262.

199, 300.

Hivatalképesség.

(sérelmek).

II.

11,

II.

163—65,

306, 351,

Hofmaun Alajos.

303.

Gravamenek

II.

11.

Hersing.

Gömör m. 180,

papok.

hitvallású

Hermann von Komfeld.

67.

138.

Görög

n.

109.

269—271. II.

B. GerUczy.

II.

54.

45.

Garantia, külföldi. 21, 97. 207,

294.

II.

167—

68.

Hohenlohe. 193.

24.

Gvadányi József. Gyr. m. 172, 223.

Gr.

Gyr.

Gr.

Házszabály. 352, 392—93.

31, 155, 306.

44.

Hajdúk. 308.

Haza. 23. 284.

364.

96,

37, 40, 87, 96,

30, 72, 153.

II.

Hajnóczy József. 8, 74, 296— 98, 299-304. H. 56.

319, 321, 324, 333.

Franklin Benjámin.

197.

V8. 367.

II.

149.

HoUósy György.

357. U. 45,

285.

Gr.

Hompesch. 242.

376

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ.

Hont m. 127, 170, 388. Horvát nemzet. II. 29.

II.

180.

n

Horvátország. 28, 120, 152,305,

372-78. II. 25, 122, 133, 181, 236, 258, 266, 268, 275^ 304, 308, 318. 363,

P.

Horváth Idám.

Jezerniczky Károly. 353, 391.

Jobbágyság.

10, 11, 13, 20, 28, 38, 39, 79, 91, 103, 123, 183,

205, 208. 212, 217, 221, 229,

294, 364

316. n.

Horváth Stansics Imre. 175. Horváth Pál. II. 45. Szentgyörgyi

Horváth Zsigmond. 204. Hölgyek a karzaton. II. 54. Htlenségi per. II. 214—16. Ifjúság

(országgylésil

386.

62-63,

II.

352,

106, 189,

II.

József császár. 41, 93.

Gr. Illésházy István. 336, 385, 391. II. 4, 294, 319.

35,

II.

lUuminatusok. 290. Incompatibilitás. 386.

Interregnum.

Kámánházy.

II.

Gr. Károlyi Antal. 137.

35, 153,

217.

II.

42, 43.

II.

222—

— praeeminentiája. 231

H.

25,

Katona

István.

6.

j.

329.

11.

245. 152, 184, 74,

Katonaság. 78—79,

227,

87, 96, 139,

196, 198, 204, 215, 219, 224,

190.

II.

9,

29, 310, 358,

363—

364. 62, 141, 212,

j.

Kaunitzhg. 260.

II.

56, 125, 219, 239,

139,

154,

278, 287, 309,

Gr. Jacoby. 242, 255, 261, 266, 215. II.

41,

vs. 174.

Katholikus egyház

152, 156, 158, 278, 298.

Jassy.

II.

233, 235. II.

Izdenczy József.

II.

299.

Károly Ágost hg. 243, 255.

250.

350.

23,

II.

II.

53.

254, 258, 273.

H.

23.

Kanczellária.

250.

117—118,

369.

160—166, 169,

38,

Kártyázás.

Ipar. 251.

Iskola. 103,

31,

4,

Kajdacsy A. 170. II. 45. Kalatay püspök. II. 241.

68. II.

3,

206, 264.

Kassa

Indigenatus. 193. Inquisitio.

2,

141, 146, 240.

44, 46, 347.

Illyr kanczellária. II. 174.

Isztria.

126,

Kaproncza.

193.

204,

251—52, 266, 307, 309— 160—164, 341, 350.

234,

54.

II.

194—95, 321.

60,

3,

Jezsuiták. 329.

156—59.

358.

Kazinczy András.

II.

286.

Kazinczy Ferencz, József csá57.

Jászkunok. 308. II. 316. Jeszenszky Sándor. 170.

szárról. 4, 289,

370.

II.

292—94, 329,

221.

Kecskemét. 194, 307.

NÉV" ÉS TÁRGYMUTATÓ. Gr. Keglevics József.

11.

359.

Kereskedés. 96, 104, 200, 201. Keresztesi András. Keresztesi József. Királyi hatalom. 84, 95,

2,

52, 74,

250—51,

276, 284, 302, 384, 387. 7,

II.

15, 22, 30, 32. 87, 38, 39,

48,

85, 153,

(deák)

Laudon tbnagy.

269—70.

193, 240, 256.

II.

336.

koronaherczeg. 18,

II.

56—58, 72—73,

139,

246, 250,

256—60,

Koburg

360, 378.

II.

104, II.

208, 239, 282, 283, 293, 352.

Korcsmajog. 28

Komis

József.

II. II.

115—119,

137, 146, 158,

161, 162, 165, 168, 170, 177, 184, 185, 202, 207, 241, 279,

8,

22,

346,

322—323, 330, 345, 348—49, 351, 355—64.

Levéltár. 192.

30, 37, 48, 72, 191, 210, 298,

Ligne hg.

303, 309, 313, 315, 326, 329,

Lónyay László. 293. II. Lónyay Menyhért. 293

341, 345,

N

II.

265, 349,

40, 61, 67, 90,

289, 297.

163.

45, 59, 62.

Korona, koronázás.

103, 124,

141, 209. Péter L. 232,

Kivándorlás. 122.

Gr. Kollonics László érsek.

359—61.

Kovachich Márton. 243. Kövér Gábor. 160. Követküldés joga. 57, 66,

54.

46.

Lottó. 119.

-Körös. 307.

II.

22, 31,

133—34.

Közös védelem.

10.

Lengyelország. 210, 242, 244,

89,

Kolos m. 39. 110.

209,

85,

II. 5,

Lelkész rendezés. 122.

309,316—17,

hg. 193.

99,

25.

Leopold

273, 281, 301,

nyelv.

362—64, 369.

193, 202, 259,

352.

II.

102, 104, 244.

222,

151, 207, 208,

139,

Laczkovics János. 293.

Latin

269.

3,

214, 219, 223,

209,

8.

II.

II.

377

II.

29.

Közteherviselés. 80, 86.

Közjog. 201.

II.

67.

130, 170.

II.

5,

45, 329.

Lukavszky György. II. 45. Magyar állam. 24, 25. II. 34. Magyar birodalom. 197, 248. Magyar ezredek. 18, 36, 123, II.

28, 49, 78,

82, 95, 192.

Magyar haditanács. 95, 123—24.

Kreil. 294, 322.

Laczkovics György. 293. II.

Luby Károly.

194, 196, 197.

Köznemesség. II. 33. Közös ügyek. II. 338. Közvélemény. 10, 122. Krassó m. II. 299.

Laczkovics István.

Lovász Zsigmond.

104.

207.

II.

28,

Magyar katonaság. 181. II. 39, 50, 72, 84, 95—132, 300, 339. Magyar Kurir. 173. II. 13, 184.

378

NÉV- É8 TÍBGYMü%iTÓ.

Magyar ministerium. 207.

II.

95,

25, 28. 47,

Mixta sessio (közülés).

82,

118,

183, 205, 209, 217, 222, 305, II.

10, 25, 103,

5,

126, 211, 213,

218—19,

308,

315, 317, 354.

szabadság.

7,

II,

64—

107-108, 151, 192— 98, 211, 302—304, 329, 350. Mocsáry Erzsébet. 319. Monopólium. 26. 67, 73,

Mosony m.

Magyar pénzügy. II. Magyar ruha. 43, 44, 354—57. II. 318. ar

190, 191, 256, 259,

290.

Magyar nemzet. Magyar nyelv. 362-80.

67-74,

203,

10.

173.

214.

Mozart. 289.

193, 205,

Murray Keith. Muzslay Antal.

II.

141.

69, 388.

61,

II.

292.

51.

B, Magdalenics. 142.

Gr.

Mágnások (frendek, felsötábla)

Nádor. 99, 149, 189, 209, 214,

77, 78, 86, 96, 222.

II. 7,

15,

27.58.61—66,187,192-97. Gr. Majláth József. 56, 127.

Majtényi László. 170,

259,

II.

Nádasdy Mihály.

226.

II. 9,

27, 37, 53, 71, 306,

344-47, 352—59. Felsbüki Nagy Sándor. 204. 323, 327,

Nagykálló. 115.

Máltai rend. 188.

Nagyvárad. 43, 307. Gr. Nauendorff ezredes.

Manch-Hermaeon. 100—107.

Nemesi

321.

34, 39, 50, 81,

II.

209,

II.

160, 264.

Martinovics Ignácz. 284.

Maurer kapitány. II. 98. B. Mednyánszky. 293. Megye. 122, 132, 133, 150. 23, 27, 153, 184, 350,

363.

Mikoss László.

II.

Milassin püspök.

Mirabeau. 103.

90.

IL

120—23, 127

Nemesi kiváltság. 85, 145, 193, 199, 202-3, 215, 227. H. 10^ 35, 41, 49, 166, 304, 351.

Mária Terézia.

5,

II.

(insurrectio).

211.

356.

U.

felkelés

198, 205, 207, 225, 267.

Máriássy István. 170, 293. n. 2, 5, 61, 105, 321. Marich Tamás. 170. Mária Luiza királyné,

359.

II.

II.

Miskolcz. 294, 307.

Mixta deputatio.

45.

II.

2. II.

45,

II.

51.

Német

nyelv. 47, 105, 118, 119,

142.

Németh János.

II.

106, 198.

Nemzet. 103, 113. Nemzeti jellem. 331—336,

338—40.

241.

II.

Nem-nemesek. 75—76, 207.

237.

55—57,

Nemzeti ünnep.

42, 43.

Népfelség.

99,

93,

111, 149, 155, 158, 162, 206, 211, 384.'

II.

8,

20, 33, 36,

189, 329.

379

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ.

.Ninive."

Pászthory Sándor. 56, 59, 117,

167.

II.

Nógrád m.

256, 287, 289, 335.

12, 134, 169.

350.

Nyilvánosság. 81, 380. Nyitra m. 21, 45, 127, 850, 359.

Patrióták.

Okolicsányi József.

Pázmándy

Oláh folyamodás. Oláh nemzet.

II.

II.

344.

— joga.

Oroszország. 107.

hirdetése. 57, 59, 36, 49, 71, 300,

organisatiója.

II.

Petrovics.

31B, 331,

B.

Pogány

Osztrák birodalom. 190.

Örökösödés joga.

12,

II.

147.

II.

15, 24,

Lajos. 127, 348. n. 5,

Policzia. 17, 119, 120.

Porosz

142, 144, 146, 147, 148, 158,

262.

41, 53, 134,

223, 246, 265. U. 12, 18, 19,

Posta. 192. 217.

Pozsony m. 140. Pozsony vs. 321.

II.

44, 46.

Gr. Pálflfy Károly. 56, 59, 126, 139, 287, 289.

II.

16, 56, 187,

II.

43, 315,

14,

135,

II.

290, 295, 346,

348, 360.

Prileszky Károly. 351.

221.

5, 7,

301.

12, 152, 336.

Pray György.

Pallosjog. 199.

II.

II.

47,

293.

II.

26.

II.

Pragmatica sanctio. 154.

II.

II.

138—45.

327, 333, 348.

350, 353. Gr. Pálffy Leopold. 353.

256—

politika. 35, 242, II.

43, 47, 50, 58, 108, 217, 329.

Gr. Pálffy János.

61,

308.

8, 65,

46, 292, 294, 321.

32, 72, 92, 97, 123, 132, 135,

Papság. 25,

21, 105,

II.

Podmaniczky József.

Orvosok. 121.

II.

109,

173.

II.

Pitt Vilmos.

293.

PapiUa. tbk.

II.

Pesti vásár. 347.

340, 350.

Pápa.

127,

71,

165, 305.

307, 312, 316, 341.

—

45,

9,

Pest vs. 345—48.

Országbíró. 15.

II.

11, 27, 49-

II.

329.

212, 331.

180.

II.

Orsova. U. 145, 298.

123, 180.

45.

6,

154, 169, 267, 388.

240.

II.

Országgylés

II.

Pest megye.

52, 320.

Ormosdyné.

II.

Pelsöcz. 49.

Pénzverés. 217.

46.

B. Orczy László. 66, 266, 293. II.

József.

Péczeli József. 364.

173.

II.

6.

II.

Pécs. 320.

97.

B. Orczy József. 127, 284, 287. II.

171,

II.

203, 219, 271, 272, 287, 317,

Nöi füzö. 119.

29, 381, 387, 389.

15—17,

56.

II.

61,

Prónay Gábor. 221. U. Prónay László. 127.

46.

256, 291, 294.

171.

B. B.

380

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ.

Protestánsok. 86, 101, 117, 152, 171, 172, 173, 178, 185, 213,

324—27.

219, 227, 252, 7,

13—17.

II. 6,

21, 27, 39, 40, 70,

221—288. Püspökök esküje. II. 265—266, 119, 151, 167,

Putnik Mózes.

169.

II.

Radvánszky János.

61, 124, 301, 306, 307, 314,

341.

Sinay Miklós.

II.

Skaricza rnagy. 378.

Só

263, 269. II.

100, 104.

192, 330,

154. 170.

Somogyi János.

169.

Somsics Lázár. 137.

II.

2,

65,

356.

Ráth Mátyás. 106. Ráthonyi Gábor. 287. 386

Sopron II.

6, 52.

Regnum Marianum.

II.

310, 323.

283.

Spissich János. 137, 353.

101.

137—

14, 15,

II.

104, 214.

187—144,

Spinoza.

80.

Reichenbach.

ra.

B. Spielmann Antal. 55. II.

2,

47—51,

ára. 26, 36, 48, 85, 195. II.

Somogy m. 45.

II.

Rákos. 139.

Regálék.

46,

II.

26, 307, 314, 367.

Rákóczi. 194.

B. Splényi Ferencz püsp. 291. B. Splényi József. 287.

147.

Reuss hg. 259.

Statusok. 359.

Révay Miklós. 7. Rhédey Ferencz.

Stóla.

130.

II.

321.

Pál.

II.

Saecularisatio.

45.

8.

337.

330.

11, 25, 308.

Sándor Leopold fhg.

II.

5,

209,

344—47, 354—57. Gr. Sauer Kajetán. 268.

II.

241—42,

45,

261,

305.

B. Schilson. 344. B. Schmidfeld.

Selmecz. 294.

II.

296,

267, 271, 384.

II.

86, 109, 214, 224, 347.

Baróti Szabó Dávid. 329. Gr. Szapáry Pál. 127, 187. Szatmár m. 131, 137, 170.

Sáros m. 145. 52, 151, 214,

279

91, 98,

178—79,

Szabolcs m. 48, 72, 115, 159, 170, 174,

II.

II.

343. 316,

83,

247.

Sajtó. 218.

II.

Szabadkmvesek. —298,

Rimaszombat. 294.

II.

II.

27, 36, 39, 48, 60,

3H5, 342.

37.

II.

Rábaköz. 104. Ráczok. 82. B. Ráday Gedeon. 293.

Rosos

7, 11, 22,

Skerlecz Miklós. 61, 262, 293,

276.

Quota.

Senatus. 96, 149, 181, 206.

169—181.

Szatmáry Király József. 170. Szatmáry Király Miklós. 170. Szatmáry Paksy István. 11. 269. Szavazás, egyenkénti.

II.

331.

Széchen Sándor. 293.

II.

320,

328.

381

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ.

Gr Széchenyi Ferencz. 68,83— 88, 317, 386.

43, 44, 46,

II.

56, 59, 65, 67, 185, 189, 192,

195,

196—97,

199, 203, 249,

Leó

Szeitz

II.

130-31. n.

Temes m.

272, 274, 279.

128, 371. IL 179.

Temesvár (congressus) II. 171 81.

261, 293, 294, 305.

Szecsujácz.

Gr. Teleki Sámuel. 32, 56, 110,

Temyey,

171, 175.

(Máriafi István). II

ezredes.

II.

Gr. Tige tbnok. 64.

221, 245.

89.

Testvériség. 113. II.

Il4.

Székely nemzet. 31, 34, 40.

Tihanyi Tamás.

Széképités

Tiszai kerületek. 349, 351, 382.

126,

(restauratio).

168.

II.

Szemere László.

Szentiványi János.

45, 59,

II.

5,

105, 111.

6,

45.

32, 47, 54, 57, 127,

8,

225-33, 252, 331,

347.

II.

Szepesi városok.

Szerbek.

II.

Torontál m.

10.

Tortura. 16.

II.

168—181. 3, 43.

eltörölt. 24, 188, 219.

72.

Szily József. 169.

2, 6, 13,

II.

247, 286.

3. II

180.

II.

Többség joga. U. 341. Tököly Szabbás. II. 174-176. Gr. Török Lajos. 294. Török Zsigmond. II. 60. Törvényhozó hatalom. 10, 25, 80,

45.

Szirmay Antal.

45, 170.

161.

Szerdahelyi László.

Szerzetek

n. 237, 276.

Tolna m.

48, 185, 301.

Szepes m. 175.

II.

6,

Tolerantia. 11, 13, 24, 28, 120.

247.

Szent korona. II.

4,

178, 191,

43.

II.

II.

304.

94,

135, 155, 180, 218,

II.

24, 36, 48, 71, 341.

Szittya erkölcs. 22, 105.

Törvényszékek.

Szmicsek József, n. Szombati István. II.

8.

Trencsén m. 49, 350, 359. B. Trenck Fridrik. II. 244—45.

Gr. Sztáray József.

128, 267,

Trónörökös.

8.

Udvarlás.

382.

Gr. Sztáray Mihály. II.

52,

68,

160, 234.

154,

148,

214—16. 319,

188,

II.

8.

88.

117,

209,

221.

39, 82, 97,

n.

31,

72,

155, 301. 363.

328.

Tallián Pál.

310—16.

Gr. Teleki József. 55, 65,

II.

m. 128.

Unió Erdélylyel. 37,

321.

Szulyovszky Menyhért.

42.

Újépület. 346.

Ung

25.

II.

II.

25.

II.

192,

294, 321.

II.

Ürményi József personalis. 15, 46,

195, 263, 292,

70,

110, 127, 128, 136, 169, 182, 350, 387.

357—58, 361, 364, 382, IL

3,

56,

57,

60,

65.

382

KÉV- ÉS TÁKGYMUTATÓ.

100, 106, 191, 198, 293. 301,

Veszprém m.

325, 346, 352, 358.

Vétójog. 180.

Utasítások 166— 77, 337. U. 192,

169, 219.

Vincze János.

Vácz. 202.

Voltaire. 275.

Vámrendszer. 96, 117, 122, 229. 10, 27, 50, 71, 219,

307—

Várak. U. 126. II.

10, 30,

165, 304.

Vas m.

Vay n.

Wurmser Dagobert.

II.

2,

3,

5—6,

18,

45, 60, 62, 65, 120, 190, 193,

263, 321, 322, 329, 343. B.

Vay

B.

Vécsey Miklós.

Miklós.

11.

93.

II. 8, 45.

Zágráb m. 27, 141. Zala m. 104, 127, 136, 176. 86.

205,

271.

19, 48, 157, 194, II.

213,

162,

86,

291.

József. 61, 293, 308, 319,

Végh Péter

Gr.

Zemplén m.

60, 65, 106, 243, 247,

353, 36 i.

Vránai perjelség. 188.

II.

320, 328, 356.

Vay

99, 100, 105.

Zalaegerszeg. 294.

23, 46, 104, 127.

István. 110, 321, 364. 5,

II.

Zábráczky József.

308, 317, 339.

Városok. 119, 153.

49,

38,

Gr. Viczay Mihály. 69, 73.

212, 303, 304, 325, 345.

Uzsoratörvény. 200.

II.

24,

II.

71, 300, 341.

II.

120.

Gr. Zichy István. Gr. Zichy Károly. 68,

388.

j.

127, 175.

tárnokmester. 70.

n. 284.

46.

356.

60, 65, 67,

116, 262, 350,

69, II.

11.

II.

3—4,

66, 100,

206.

360,

44, 54, 64, 65,

106—108,

119, 170,

180, 185, 196, 197, 200, 289,

292, 294, 302, 309, 321,

Végrehajtó hatalom. 97, 135,

Vegyes házasságok, 185 n. 226—27, 232, 254,

Gr. Zichy Ferencz.

324—

325, 328, 344, 347, 354. Zircz. 221.

— 86. 257,

265, 275, 288.

Verhovácz püspök. 291—2, 378. Verseghy Ferencz. 364.

Zólyom m.

146.

Zsidók. 201, 213, 217. H. 347, 361.

Zsolnay Dávid. 292.

388.

U.

242,

ÉRTELEMZAVARÓ SAJTÓHIBÁK. kötet.

I.

206.

1.

jegyzet purisione helyett, olvasd

265.

1.

1.

jegyzet 1700 helyett, olvasd: 1.90.

347.

1.

3.

jegyzet a 348. lapra való.

II.

A

kötet.

huszadik lap

1.

jegyzete a 19. laphoz

a 20. laphoz tartozik. 39.

1.

proditione.

:

postai h. portai.

;

a

21, lap jegyzete

'T^

Marczali, Henrik Az 1790/l-diki országgylés

DB 932 .5

M27 köt.

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY