AZ 1790-91. ORSZÁGGYLÉS IBTA
MARCZALI HENRIK
A MAGYAR
TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ VÁLLALATA ÜJ FOLYAM, LXXI. KÖTET 1905—1907.
CYCLUS
AZ 1790-91. 0R8ZÁGGYÜLK8 ÍBTA
MARCZALI HENRIK
n
AZ
1907-DIK EVI
ILLETMÉNY HARMADIK KÖTETE
AZ
1790/lDIKI
ORSZÁGGYLÉS IRTA
MARCZALI HENRIK
MÁSODIK KÖTET
BUDAPEST, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIADÁSA 1907.
Hornyánszky Viktor
cs. és kir.
udvan könyvnyomdája Budapest.
ELS
FEJEZET.
A Mindez
alig
diploma.
egy hét lefolyása
egy
történt,
alatt
csütörtöktl a
jöv
hazafiak
panaszkodtak a húzás-halasztás, az id-
is,
péntekig. És máris sokan, komoly
yeszteség miatt.
Mert ha egyáltalában nagj'^ várakozást keltett a legnagyobb és legméltóbb mégis azon mun-
diaeta, a
kájához fzdik, melylyel
mindenkorra biztosítva az
alkotmány alapjait, megújítja a szerzdést királyával és ezáltal örök jólétet biztosít nemzetének, örök dics-
séget nevének.
Tudatosan, a classikus
népek ideje
még akkor javában munkálkodó gylés
ad
új
alkotmányra
készülnek
ban egyez a is
alkotmányt,
emberi jogok
az
vetésével,
itt
francziával,
a királyi hatalom
a
históriai
alapján. is.
A
óta,
franczia
csak a
nemzet-
jogok
el-
Tudatosan
törekvés
a mennyiben
itt
új
ann}"!is,
ott
ellenében kellett kivívni a nem-
zet jogát.
Ott a király jelen
harag kitörésének
van és hatalmas. így a népminden egyes eset-
kell dönteni
ben, a melyben összeütközik a király joga a nemzet-
gylésével. számít.
Nálunk a
király
távol
A rendek minden küls
rozhatják
el,
van,
a nép
nem
tekintet nélkül hatá-
mit hazájukra nézve üdvösnek tartanak.
Voltakép, legalább elhatározásaikban, Marczali: 1790—91. országgy. ü.
sokkal
souve1
BLSÖ FEJEZET,
2
rainebbek, mint a katonaságtól és a cscseléktl egy-
aránt retteg Constituante.
Sokkal függetlenebbek
hanem
viseli,
urai
Itt
is.
vannak
nem
a nemzet kép-
együtt. Állásra, vagyonra,
szellemi kiválóságra egyaránt az elsk. Erkölcsileg,
hazájukat franczia azért ez
abban az szinte, jó akaratban, hogy semmi esetre sem állanak
szolgálják,
mögött.
társaik
nem
Fegyelmezetlenek még, de
lengyel diaeta. „Legalább Vs-e jó
érzelm
és tanult." Lelkesedni, lelkesíteni és cselekedni egy-
képesek.
aránt
A
legtöbb
ismeri
tapasztalásból
a
közügyek menetét, csaknem mind jártasak vagy a
nagy európai irodalmakban, vagy a hazaiban; némelyik mindkettt ismeri. A szavakban indulatosság, az eljárásban számítás, st ravaszság, a tettekben higgadt meggondolás volt mindig az igaz magyar politikus jelleme. Elüt a francziától, kinél a heves szó csak megelzi a még hevesebb
tettet.
Már ismerik
is
„Kiknél van a diétában
a javát.
a döntés." Mirabeau Almásy után Darvas, Majtényi, Máriássy,
azután
Bezerédj, Szily,
Fekete
és ezek nagy dísznek
meskedhetnek. általok
dl meg
és közjó.
Mert
és
Abaöy,
Nagyon
József,
hogy nekik engedelMagyarország most ezeken áll; de tartják,
a vallás, a kormány, a béke, jó
lerombolni akarják a magyar
a magyar törvényt és Galliát építeni ^
Vay
társaikkal uralkodnak a statusokon
elterjedt pasquillus.
iratban és a Kruplanicz-levéltárban
fel
Megvan az
hír
hitet,
honi földön.^ 1626.
muz kéz-
is.
Mirabeau neve képviseli akkor a forradalmi ékesszólást. Somsics Lázárt Mirabónak nevezi a M. Kurir már februáriusban. 206.
1.
A DIPLOMA.
A
gylölet világosan
lát
a papos
és
gúnyirat
körülbelül ugyanazokat említi, kiknek nevét Verseghy
a nemzet örök tiszteletére méltónak
tartja.
Sauer, egyike a legilletékesebb bírálóknak, Almásy Ignáczot, Balogh Pétert,
Vay
Józsefet,
Fáy Ágostont,
Darvast tartja komoly szónokoknak. Beöthy inkább ötletes. Fekete mindig szenvedélyesen beszél. Pletrich,
De ilyenkor, naiv ers szó pótolja
hallgatóság eltt, a szenvedély, az
nemesebb vonásait. hogy ekkor a féktelen, szellemes, de gr. Fekete a legnépszerbb szónok. A papi ellene szórja leginkább a gúny nyilait. Melaz ékesszólás
Kétségtelen, üres párt
lette és ellene
leghevesebb pas-
a legtöbb,
készül
quillus.
Népszerségre számíthat az is, ki egymagában ellen egy sokaságnak, akár jó ügyet véd, akár rosszat. így Jezemiczky Károly, nagy, kövér, hasas, barna tót ember, ki az els üléseken legtöbb lármát áll
idézett el, egyike volt azoknak, kikkel a pasquillu-
sokban nyilatkozó közvélemény legszívesebben foglalkozott.^
ÜrményirÖl méltán mondhatta egy gún3drat, hogy csak olyan personalis, ki pünkösdi és interimalis, és
homo
együtt
'
és csak
kinek szája
nyelve
fatális,
és fél ell
és
hátul
is.
Nem
jól beszélt
tótoktól
is,
Egy más
egyenesen latroknak
nyelv némely
király,
normális, localis
vers
nevezi.
illegális
talis is
t
kötve van Zichyvel
ÍSkerlecz is el-
magyarul ö sem. „Az ártatlan magyar elrémittetvén,
magyar fiakhoz segedelem kérése
Egy
fut
lélektelen
:
Misics és Prileszky.
az igaz
végett," Így szól róla
tenyeres-talpas szrös, bonczos medve, ha magyart ölhetne, csak úgy volna kedve.
Társai
qualis
ELS
4 ismeri,
hogy semmi
múltját
vetik
PEJBZST.
hanem
melyet feleségétl kér kölcsön, tönkre teszi
házát.
gra vitását,
túlságos
pazarlását,
Védkben sem
maradt, hogy
azért tény
Zichynek nemcsak
tekintélye.
szemére,
melylyel
hiányuk, de
volt
mind a két elnök a diaeta
végzése alapján, függ, kétes állásban, felelsségre
vonható és így kell tekintélyt nem fejthet Iá. így igazán vezet elme, vagy szónoki tehetség még nem
tnt ki. Nincs egy Mirabeau, hanem sok. Hangadó a tiszai kerület „a diaeta lelke, az államférfiak iskolája." Az ragadja magával a többit. Ennek a tekintélye egyre növekszik; mikor annyi másé, az eleinte annyira népszer prímásé, lUésházyé,
st Forgácsé
Nem irány.
is
hanyatlóban van.
egy ember jut tehát
Hová
túlsúlyra,
hanem egy
vezet az, mik czéljai és eszközei?
Még mindig azon Balogh Péter
irata
elvek
uralkodnak,
tzött ki márcziusban.
melyeket
A
mint
meghódította a megyéket, úgy igazgatja az országgylést is. „Csak kevesen vannak a vezetk, 10 12-en. Ezeknek sok a segítjük, kiket vagy a mint hallatszik, külföldrl jöv pénzzel fizetnek, vagy nagy állásokra való kilátással nyernek meg. De olyanok is vannak, kik önként, ingyen szolgálnak. Ezek nem tudnak a
—
tervrl,
csak
annyit,
a mennyit
a
vezetk végre-
hajtásukra bíznak.
Helyök a tiszai egyesült két kerület. Ott, különösen Tiszántúl, volt már a diaeta eltt is a legtöbb elkészület.
Debreczenbl küldtek elször
szét
kiáltványt
a
parasztokhoz, onnét hirdették a parasztok forradalmi készületét
(minek alig volt alapja), csak azért, hogy
A DIPLOMA.
5
a nemességnek oka legyen a fegyverkezésre. Szabolcs
már felfegyverkezett
és
minden járásában megtartot-
ták a rendes mustrát.
Bihar és Szabolcs most teljesen
akarják sza-
fel
noha elbb eme-
badítani a jászkúnokat és hajdúkat,
zeket el akarták nyomni. Mert ezek
is
reformátusok,
így a debreczeni biró 24 óra alatt 50.000 harczossal rendelkezhetik.
A
Biharban
idézése
és
tartozik,
ügyes
keresztülvitele
Domokos Lajosnak, nagy a a
lesz a palatínusnál.
bírójának,
volt
túlsúlya a megyében.
debreczeni
Összevág
els szakában a tiszaiak néhány fúrral szemben,
a tervhez
szintén
Debreczennek és különösen
a terv megvalósul,
melynek el-
anarchia óta,
kitört
ezzel,
vezettek.
k
Ha
hatalmasabb
bíró
hogy a diaeta
Az
elnököket,
meg, úgyszólva erszakkal. Részben, hogy megnyerjék ket, de fképen azért, hogy ne teljék az id és a lényeget,
a diplomát,
ersítették
be lehessen
fejezni
még
a béke
eltt.
Fenyegették a klérust. hozása
is
Még
a magyar nyelv be-
a rendszerhez tartozott, bármennyire ellene
megyék. A latint papság nyelve a magyart behozták, mert a reformátusoké. Hogy megmutassák, milyen gyönge a papság, néha felszólították, mondszegültek a horvátok
és
a fels
azért küszöbölték ki, mert a
;
s ha kimondták és az ellenkezett a megyei követekével, kijelentették, hogy egy megye
jon véleményt,
szava többet nyom, mint az egész papságé.
A
tiszaiak
közül
ezen terv végrehajtói:
István, 2. Máriássy István, 3.
Lajos,
5.
Domokos
lelke és a kerület
Lajos,
Luby Károly, ki
az egész
4.
Vay Pogány 1.
szövetség
jegyzje. Vay József sokkal er-
EL8Ö FEJEZET.
6
semhogy
ember,
sebb
Úgy
tekinteni.
látszik,
t
segítnek lehetne
tisztán
t
hogy
mint helytartótaná-
nem
avatták be az egész tervbe, vagy pedig néha úgy tesz, mintha nem ismerné. Úgy látszik, hogy gr. Fekete és Ráthonyi is többek egyszer eszközöknél, de nem a fszemélyek. Dunáninnen Balogh Péter a patrióták feje. De csost,
k
szándékai kétségtelen a többinél.
tebb
Tihanyiról
részes, de mint kir.
a terv
de
dent, mert
követ
is
biztosok
ers
van okom
tisztvisel,
nem
hinni,
hogy
járhat el nyiltan
Szily és talán Jezerniczky is ide tar-
szerint.
toznak,
finomabb és képzet-
tiszták,
utóbbi eltt nehezen
az
ersen
födnek
fel
min-
vallásos (katholikus). Simonyi barsi
nagyon támogatta a tiszai indítványokat a is megmaradása és az eskü dolgában, de
katholikus
nem
és így
alkalmas a párt teljes
bizalmának megnyerésére. buta vagy fanatikus
Segítik
többnyire szegény
protestánsok,
kik
katholikusok,
pénzt
de
kapnak,
néha nagyon furcsán beszél, de mégsem hihetem, hogy csak mások szócsöve. Almásy Ignácz szilárd, mint az oszlop, ö a katholikusok Baloghja, csakhogy jobb vagy
hivatalba
igyekszenek
sem
a helyzete, mert soha
jutni.
volt
így szabadon engedhet folyást
Bezerédj
compromíttálva és
hazafias
szive
érzel-
meinek.
Ha
Bezerédj
van belle
nincs
zárva,
benne, az egész Dunántúl ki
mert
ott
Pázmándy
az egyetlen
protestáns követ.
A 1.
terv két egymást kiegészít
Az
evangélikus
egyenlségre
úgy, hogy
egyházak
részbl
áll.
felemelése
teljes
sem egyházi, sem
világi
tekintetben ne legyen különbség köztük és a katho-
Á.
támaszai? király, kinek spanyol a neje, a frendek, kik 3 közt.
likus
A
Kik
7'
DIPLOMA.
a
katholikus
egyház
—
kivétellel vallásunkhoz tartoznak és a papság. 2.
El kell tehát venni a fejedelemtl és utódaitól
a hatalmat, hogy a kath.
A
sák.
diploma
fog
arra
egyházat ne támogathasszolgálni,
alávessék a senatusnak. Inkább
azt
hogy a
királyt
óhajtják,
hogy
mert így könnyebben organizálhatják újra a fméltóságokat és a katonaságot. A mágnások legyen,
távol
úgy szándékoznak eljárni, hogy csak a fispánoknak engednek ülést és szavazatot a fels táblán. A nemességnek joga van személyesen megjelenni. Ezt aztán felhasználhatják a papság ellen." ellen
Érdekes, szellemes megfigyelések, de inkább csak
vonatkozásaikban
személyes fiakról,
kiknek önzetlen hazafiságát maga
még sem
tehetni
fel,
hogy
Oly
tanulságosak.
fér^
is elismeri,
tisztán felekezeti és párt-
szempont után induljanak. A terv nagyrészt igaz, mert valóban meg akarják szorítani a király, a furak és a papság
hatalmát
De
önczél.
ez
nem
tapasztalás útját
Ha
szerint
és
a köznemességét
emelni.
Éppen azért akarják, mert a ez a három tényez állotta eddig
Magyarország szabadságának és kifejldésének. nem ez volna a czél, hogyan csatlakoznának a
tiszaiakhoz annyi hévvel buzgó katholikusok és magas-
rangú
loyalis
furak?
Nincs szó a frendek részvételérl, sem a porosz garantiához
való
viszonjról,
egyike volt a legfontosabb
kmívességet
sem
említik.
pedig
az
kétségtelen
kérdéseknek.
A
szabad-
hogy
a
külföldi
Elég,
pénz elfogadása bélyeget süssön az egész mozgalomra. A diploma kidolgozásához már 19-én hozzáfog-
ak a
kerületek.
ELS
8
A
FEJEZET.
megállapítják a diploma szerkesztésé-
tiszaiak
Ezek 1. hogy a nágon megszegvén a feltételeket, a fel-
nél alapul elfogadott elveket.
két uralkodó
való
séges osztrák ház megszakittatott.
A
örökösödésének fonala
azok
által
másik, hogy Magyarország függet-
ország és e felségét békében és háborúban gyakorolhatja. Ezekben az összes megyék utasításai megegyeznek. felségjogú
len,
A harmadik elv, melyet szintén elfogadott a megyék nagy többsége, az, hogy a vallás ügye a bécsi és linzi
békekötések
értelmében, az utasítások ren-
delése szerint, a királyi hitlevélbe iktatandó.
Ez elvek alapján a tervezet kidolgozására dik
kikül-
a papságból Zábráczky czímzetes püspököt
:
és
Sauer nagyprépostot; a követek közül Almásy
gr.
Ignácz,
Fekete
Luby
János,
Szulyovszky
Károly,
Podmaniczky József, Vay József, Domokos Lajos megyei és Szombati István debreczeni. Bányay Mihály kassai, Szmicsek József eperjesi és Keresztesi András szatmári városi követeket. Azonkívül még Ráthonyi Gábort és Bezerédj Pált a távollevk képMenyhért,
b.
viseli közül.
Azonnal kitör a szabadsága
A
a
és
Különösen
viszály.
protestánsok kijelentették,
nem
foglalják be a kir.
diaetából. így a
alapszerzdés vitával
lehet
A ^
áttérés
az
hitlevélbe,
k
eltávoznak a
legsürgsebb és legfontosabb ügy, az
megkötése
halasztást
meg
az
ütköz pontok. hogy ha vallásuk ügyét
voltak
stóla
ismét
szenved.
A
hosszú
és válságos
koronázás
nehezen
augusztus 20. eltt.^
dunáninneni megyék
Skerlecz Miklós levele
nem
júl. 4.
elvek után indulnak,
A DIPLOMA.
hanem az egész anyagot pontokba fell folyik a
vita,
Ezek
foglalják.
melynek alapján aztán megtörté-
nik a végleges szerkesztés.^
E pontok
közt az
els az egyházi
ságokra való kinevezés.
A
második
és világi méltó-
II.
József összes
intézkedéseinek megsemmisítése és annak kimondása,
hogy József nem volt igazi, törvényes király. Következik aztán II. Endre ellenállási záradékának megújítása a nemzeti védelem „eszköze**.^ Míg a királyt meg nem koronázzák^ a hatalmat a nádor gyakorolja az ország tanácsával. Országgylés nélkül sem háborút izenni, sem békét kötni nem lehet. :
A
nemzeti katonaság sürgetése mellett igen
kiterjeszkednek nyokra.
az
egyházi
ügyre
és
az
Ezekrl számadást követelnek, az
elharácsolt
egyházi szerek visszaadását vagy kárpótlást.
mányok berendezése az országgylés
által
bven
alapítvá-
A
tanul-
készítend
törvény szerint menjen végbe.^
A
vallásügyben
nem a
király dönt,
hanem
azt a
bécsi és linzi békekötések értelmében rendezik.
Nemesre és papra semmi módon sem róható ki az Nem, még a papi javak adományozásánál sem.^z adózó nép terhét sem szabad emelni országgylésen adó.
kívül.
A
mit
II.
József kicsikart, azt vissza kell adni.
Nagy fájdalmat okoz
az országnak és nagy igaz-
hogy az osztrák ház Magyarországot minmonarchia provinciájának nézte. A magyar hstetteket Európa eltt osztrákoknak tüntették fel. talanság,
a
dig
Adják vissza a magyar nemzetnek és birodalmának becsületét. A magyar birodalom Ausztriától és a subjecta in stUum deducenda.
^
Initialia
*
Ad
'
Secundum constitutionem faciendam.
nationalem defensam.
/
ELS
10
római császárságtól
hogy
FEJEZET.
függetlennek
nyilvánittatik,
úgy nemcsak katonai
saját léte és területe legyen és
tekintetben,
hanem egyebekben sem függjön se udvari sem a ministeriumtól. Minden dolgát
hatóságoktól,
önállóan végezze a diaeta utasítása szerint.
A
szerint kormányoz. Külfölmagyarokkal országol, magyar bir-
király a törvények
diek kizárásával,
nemesek
tokos
követei.
ferentián
legyenek
tanácsosai és
ministerei,
Sem a Status ministeriumban. sem a Connem tárgyalhat magyar ügyeket, csak ma-
gyar ministeriumával.
^
Három évenként pontosan május 1-én országgylés tartandó, Pesten. Adományokat csak érdemes hazafiaknak adhasson, a diaeta javaslatára, melynek a megyék ajánlják a méltó férfiakat. Az adományleveleket a törvényes záradékokkal
állítsák
feléled, szintúgy
Sarkalatos
ki,
A
nádor
donatiojoga
is
a papi nemesek joga.
törvények
gyanánt elismeri az arany
Verbczy
hármaskönyvének I. 9-ét, az 1741 8-at, azt, hogy az országot más országok módjára nem kormányozza. Minden privilégiumot és jogot megersít, a sz. kir. városokét is. Az armalisták is adómentesek. Minden nemes egyenl jogú, bullát,
—
csak a tisztség tesz köztük méltóságban különbséget. Minden közügyet törzsökös magyar nyelven tár-
országgylés javaslatait is e nyelven küldik az udvarhoz. Csak a törvénykezésben és a bányaügyben marad meg a latin. Kereskedelmi ügyekben az országgylés intézkedik. Csak annak belegyalnak.
Az
egyezésével köthet
1
kereskedelmi
Proprio ministerio Hungarico.
szerzdés.
Szint-
A
11
OIFLOUA..
Úgy az országgyléstl, nem a
királytól,
függ a pénz-
láb megállapítása.
Lodomeria,
Galiczia,
töröktl
hódított
a
16
város és
szepesi
a
bekebelezend, megyékbe szerint kormányzandó.
terület
osztandó és magyar törvény
Nagy
baj volt, hogy
után pedig
nem
a diaetákon
eddig a
els sorban; azok
propositiókat tárgyalták
kir.
elintézése
orvosolták a gravameneket.
Ezentúl
a sérelmeken kell kezdeni. „A nemzetek teljes szabadságához tartozik, hogy* a gondolat szabadsága közjogon nyugodjék. A nemzeti szabadság megköveteli azt is, hogy a mit törvény nem
tilt,
a fejedelem
szabad legyen." Ezért, kivéve a vallás,
sért
szemérmet
és
sajtószabadság lesz Magyarországon.
rokat pedig
A
fensége és jogai ellen
az ország
vagy az erkölcsöt teljes
nem
a király,
helytartótanács
nem
hanem felelt
nem
országot.
Ez a hatóság megsznik. Helyébe és 1608.
A
censo-
benne, ki
j
törvényes hiva-
sok idegen
ült
irott,
munkákat,
az ország rendeli,
meg
tásának; törvényei
|
1
ismerte az Sz, István
10 értelmeben nemzeti országos
Benne helyet megyés vagy czímzetes a kincstárnok és minden
senatus lép, a nádor elnöklete
alatt. ^
foglalnak: a két érsek, négy
püspök,
a
zászlósurak,
kerületbl hat senator.
A
az országgylés eltt.
intézi a kincstári számadásra köteles
senatus
ügyeket és a közigazgatást és
Ha bármiben
eltér utasításától, |
büntetés alá esik.
Végül következnek a nagy, a képzelethez szóló alkotmányos garantiák. ^
Senatus regni nationalis. Természetes, hogy úgy Sz. Istmint az 1608. törvény, csak királyi tanácsot
ván törvénye, ismer.
12
ELBÖ FEJEZET.
Ha
26.
a trónörökös nem eskünek,
názásnak,
már koronázott
akarja magát a koro-
hitlevélnek
király
nem
vagy,
alávetni,
meg a
tartja
ha
feltételeket,
megsznik. Ha a rendek felszólalására sem uralkodik törvényesen, egész egyenes ága elveszti az örökös jogot. Ez az oldalágra száll; ha ez sem felel meg a törvény követeléaz engedelmesség kötelessége
seinek, helyre áll a szabad választás joga.
Mindezen jogokat és szabadságokat garanti-
27.
rozzák a birodalmi fejedelmek és mindazok a hatal-
mak,
melyek a bécsi és
békekötést
linzi
biztosí-
tották.
Nem
hitlevél
Mert a régi
mikor azoknak
kiemel
az,
hanem valóban
törvények
idézése
tekintetbe, a többit, tartozik,
félremagyarázzák, javítják,
úgy mint a
sokat jelent,
csak egyoldalúan a nemesség jogait
részét veszik
úgy az alkotmányhoz is,
alkotmány.
új
nem
mely épp
nem. Azonkívül pedig
változtatják
még
azokat
pillanat érdeke megköveteli. így p. o.
a pragmatica sanctiót elismerik, de azért mégis intézkednek a trónörökösödés esetleges megváltoztatása fell.
Egészben véve
tisztán
nemesi alkotmány biz
ez,
csak annyival jobb a réginél, a mennyiben a protes^ tánsokat
is
elismeri teljes jogú
A magyar kirí
az
egész
nemeseknek.
nyelv felkarolása és a sajtószabadság
épületbl úgy,
mint
egy-egy renais-
sance oszlop egy román-gót egyházból. nyelv uralmát
még
a latinnal
a sajtószabadságot pedig ják.
Semmi okunk
De
censura oltalma
sincs feltenni,
más érdekben használta volna
a magyar
kénytelen megosztani,
fel,
hogy
alá
állít-
ezt az ország
mint privilégiumai
érdekében. Hisz ugyanakkor, mikor annyira lelkesed-
DIPLOMA.
13
nek a publicitásért, ersen megtámadják a diaetán a Magyar Kurírt, mert hireket közölt az országgylési tárgyalásokról.
És ha valami fogalmat adhat szétáradó a magyar
mány
az.
A néhány
arról,
min
alkotmány fogalma:
laza és
ez az iro-
franczia jelszónak diszít sallangja
csak jobban mutatja a bels ürességet. Compromissum eredménye ez a kerületben
ers papság
;
oly
a hazafias katholikus nemesség (Forgács,
Jezemiczky) és Balogh Péter és Darvas pártja közt. Olyan, minnek Szily pesti követet mondja a gúnyoló vers
:
Hideg
is
vagy, meleg
változó szin. Ravasz
is,
kebledben ketts sziv dobog. Ilyen az elméd és jellemed, melyet tetteid jobban bizonyítanak, mint tollam.^
Ugyanaznap tatiója,
tartja
els
Fekete elnöklete
ülését
a tiszaiak depu-
alatt.
Megegyeznek abban, hogy a vallásügy a diplomába j. Az evangélikusok írásban adják be kívánságaikat.
A
hivatalokat illetleg elfogadja a többség,
hogy a diplomában megállapítandó, mennyi rész illeti bellük a protestánsokat. A protestánsok száma az egyes kormányszékeknél az egész status ^/3-ánál ne legyen kevesebb, sem a felénél több. Bele nem számítva a klérust illet, az országgylés által megállapítandó állásokat.
Meglep
gyorsasággal
megy
mindez. Egy-két nap
minden kerület a máját. Az instructiók ugyancsak elég anyagot alatt megállapíthatta
^
Egy más, magyar
volna
pasquillus valamivel enyhébb:
Vicze-Ispán az Szily úr mást mond, Elitetszik ez abból,
más a
mert hosszas meséje.
De van reménységem, ember
válik ebbül.
Országhoz forduljon, mert lemosom ebül.
szíve,
diploszol-
14
EIíSÖ FEJEZET.
gáltattak
és
a legtöbb
alkotmányozásra.
A
komolyan készült az férdeke a diploma
követ
hazafias párt
megállapítása, mieltt létre
j
a béke. Sietniök kell,
mert ha Leopold szabad kezet nyer, nehezen engedi,
hogy azt annyira megkössék, így éppen nem tekinthet a Balogh- Vaypárt müvének az, hogy ez a munka 22-én egyszerre megállott. A protestánsok már jun. 22-én beadták kívánságaikat,
erre a katholikusok
duplikáknak
nem
replikáknak,
feleltek,
volt se vége, se hossza.
Az egy-
kérdés a diaeta egész munkáját megszakította.
házi
Munkára legképesebb
részét,
a
tiszai
kerületet
meg-
bénította.^
Százados bnért kellett akkor vezekelni a magyar nemzetnek. Eltte a mennyország,
maga
szab-
hatna magának törvényt és a vallásos egyenetlenség bezárja eltte a paradicsom kapuit. Érzik,
hogy kár minden
vonásért. Jun. 17-én
perczért,
mely Reichenbachban a békéhez
kedvez
ják, érzik, az egyetlen fél
a másikat okolja
toll-
—
vezetett. Elmulaszt-
pillanatot.
Mindegyik
de egyik sem enged.
a vallás dolga, mind a két részrl való bizalmatlanság és az elre való képzel-
„Meg
.
minden
kezddik meg az az alkudozás,
dések
kell vallani, ez
miatt
tudósítást
megyén.
nehezen
tenni,
mire
fog
az
Fogunk alázatosan Isten
segíteni
ben-
nünket."
Annyira hazafias, gr.
st a szélshöz
hajló
úr mint
Esterházy Ferencz a protestáns köznemességben
látja a hibát. ^
Szintúgy
ítél
a komoly, nagytehetség
Minthogy az egyház és a katonaság kérdésérl
fejezetek szólnak,
ezeket
itt
külön
csak annyiban érintjük, a meny-
nyiben az egész összefüggés megköveteli.
A DIPLOMA. Skerlecz
is
Sauerrl nem
;
is
15 szólva.
Zichynek
is
ez
a véleménye.
már június 23-án, hogy a ha meg nem hívják. Spielmann Reichenbachba ment. Ez megszelidíti majd a rendeket. Olyan a helyzet, hogy kevésbbé kell tartani a jó királytól, mint a köznemes osztálytól, mely aristokratiává akar emelkedni, elnyomván a fnemességet és a fpapságot és magának tulajdonítván a legfbb részt a törvényhozásban. „E fell kemény Esterházy attól
tart,
király türelmetlen lesz,
mondtam nekik biztosítottam arról, hogy ha ily módon folytatják, én leszek az els, ki a mágnásokat elválasztja a kis nemességtl és a király táborába vezeti, kérvén t, vegye ket oltalmába és igazságokat
velk
;
együtt a városokat, a klérust és a parasztokat.
Kissé csendesebbek azóta."
Késbb
hogy a protestánsok túlzó makacssága a jogos kívánságok megtagadásában, egyaránt okozza a bajt. azt
állítja,
kívánságai és a papság Skerlecz
szerint a mieink,
a katholikusok,
attól
"1
hogy az új feltételekkel elnyomják ket, „A reformátusok inkább tönkre akarják tenni a hazát, semhogy engednének. Ki akarják fosztani a királyt mindenébl, fogalmuk sincs constitutióról. Ha egyszer bej a diplomába, hogy bizonyos számukat be kell félnek,
a kormányszékekbe,
venni
k
mint jártasabbak és
nyersebbek, elfoglalnák valamennyit."
De ban.
A
is mondja, hogy mysterium van a dolognagy küzdelmet a prímás is óhajtja.
Zichy, kinek szava a legnyomósabb, jul. 2-án azt írja,
hogy
hiába
igyekszik a protestánsokat
kívánságaik mérséklésére rábeszélni:
Vezetik
:
gr.
Teleki
túlzó
nem engednek.
József és Domokos,
összetart-
\
BLSÖ FEJEZET.
16
még
ják ket. Privátim
velk
lehet
De
alaposnak tartja a protestánsok
is
prímás és az egri püspök
Az
gyznek.
gyanúját a
ellen.
jelentéseinek
országbíró
de mi-
szólani,
helyt nyilvánosság eltt állanak, a lármások
tulajdonitható,
hogy
Pálffy kanczellár, mindig a protestánsok szószólója, a
királyhoz
5-én
tett felterjesztésében, jul.
„igen
túl-
zottnak" tartja a protestánsok kívánságait.^
Összecsapott a két véglet. Mind a túlbuzgó katho-
mind a fanatikus protestáns csak a másik fél vesztében látta gyzelmét, úgy mint seik századok likus,
Ez a fanatismus
óta.
politikailag
De
a számító,
hibás, a nemzetre
hagyományos
ártalmas, de legalább
és
politikusok
ravasz
jóhiszem. is
segítették
elidézni a küzdelmet.
Ha
a jó
viszont
által,
hazafiaknak
a vívmányok
elintézést,
megoldástól
óhajtani
a gyors
kellett
szentesítését
a
koronázás
azok, kik a poroszszal czimboráltak, e félnek,
mert az összes
terveiket
meg-
De még azok is, meggyökerezett a bizalmatlanság, hogy csak külföldi kiknek keblében
hiúsítja.
garantia mellett
annyira
készek megegyezni a dynastiával, hogy csak
húzzák-halasztják a dolgot. Mert világos,
veszedelmes küls bonyodalom kényszerítheti a királyt ezen
feltétel elfogadására.
Viszont az udvarnak
nem
lehetett
nagyobb érdeke
az egyenetlenség szításánál.
„Ha a magyart magyar-
ral maratják", a régi bevált
recipe szerint, az meg-
sznik veszedelmes teszi úrrá.
lenni.
A béke
Hasonló a papság helyzete. ^
Ich finde
spannt.
ismét
az udvart
Azt sürgetik tehát minden áron.
die
Mióta
az
eskü
által
Forderungen der Akatholiken sehr über-
17
A DIPLOMA.
ennek megbontása
kirekesztették a rendi coalitióból,
eszköz
a vallási
pedig
Erre
legfbb igyekezete.
viszálynál.
kmivesség összefzte a
nincs
alkalmasabb
noha a szabad-
Mert,
felvilágosodott katholikuso-
kat a protestánsokkal, azok sem hagyhatták egészen cserbe
egyházukat,
ott,
van
A
és jogáról
szó.
hol annak politikai állásáról hivatalok
betöltésére
vonat-
kozó protestáns követelés pedig életérdekét érinti az
monopóliumnak tekint kathoáll be a szakadás, azt bajos egyhamar begyógyítani. így, ha a klérus szítja a tüzet, eléri vele, hogy elszigeteltsége eddig azokat szinte
likus statusnak.
Ha
ezen a kérdésen
megsznik és közjogi állása érintetlen marad. De még ennél is fontosabb következése
volt
ennek az áldatlan megoszlásnak.
Pázmány
és Esterházy Miklós ideje óta a
magyar
papságnak és a világi katholikus uraknak szövetsége a dynastiával, biztosította az egyik félnek az ország uralmát, a másiknak annak kormányzását. Ez az állapot maradt fenn, sok harcz és elnyomás árán, Mária Terézia haláláig. kezet
fogott a régi
miután
Most,
kel.
József az ellenzékbe
hogy
a klérust, úgy,
szerítette
az,
kény-
megbuktatására,
nemzeti és protestáns ellenzékez
magának akarta
lefoglalni
a
közösen kivívott diadal összes gyümölcseit, a magyar fpapság, kénytelen-kelletlen megújította régi viszonyát az udvarral.
Eddig el
a régi
is
.„
csak egy személy, a császár választotta
szövetségeseket.
trón és oltár régi
frigye
Volt tehát az udvarnak
Most,
szinte
hogy ez kidlt, a
magától
visszaállott.
ismét egy tekintélyes, nagy-
befolyású, roppant anyagi és szellemi tkével rendel-
kez
pártja az országban.
Maiczali
:
1790—91, országgy. n.
2
BLBÖ FEJBZET.
18
A magyar
egység,
alig
hogy megszületett,
ki is
múlt. csillagzatok közt folytatta és fejezte be a két
Dy
Ebbl
kell megismernünk, miben látják a jöv Egyaránt kellett abban megnyilat-
munkáját.
kertilet
tiszai
mik az alkotmány fejldés garantiáit. koznia, az si,
biztosításai,
függetlenségre
tör nemzeti
szellem-
nek és az az európai eszmék, különösen pedig a franczia forradalom hatásának.
Természetes, hogy a közben
soknak
tanácskozásoknak,
és
.circulusok
elhatározásainak
De egészben
leges munkán.
ki legtisztábban az akkori
Az választja töméntelen lehetségbl czéljait.
végbemen különösen
nyoma
azt,
van
a vég-
véve mégis csak ez fejezi
magyar
ki
ott
változá-
a testvér
az
politika irányát és
utasításokban
mit a
foglalt
mozgalom vezeti
valóban lényegesnek tartanak.
Meg
azonban jegyezni, hogy, mint a vallás
kell
ügyében, a közjogilag közvetlenül legfontosabb kér-
désben illetleg,
is,
az
örökösödés
megsznt a
megszakadásának
kiküldött deputatio hét tagja felszólalt az zet ellen,
hogy
az örökösödés
elvét
régi egyetértés. Június 30-án a
els szerke-
a „filum successionis manifeste ruptum* megszakítása feltételeinek
meg nem
tartása által, az elször megállapított formában benn
maradjon a diplomában. Csak egy szavazattöbbséggel maradt meg az eredeti szerkezet. Abban azonban, hogy igenis szó legyen a diplomában az örökösödés megszakításáról, mint a diploma fundamentumáról, mindketten egyetértettek.^ A kisebbség, melyhez
*
Júnins 30-ikl kerületi ülés.
Vay József
is
tartozott,
A DIPLOMA,
formát keresett
közjogi
és
A
19
talált,
a mely
lehetvé
többség
ennek a formulának a dynastiára és királyra nézve sért következéseit is kész volt ebben az új szerzdésben kifejezni. Csak júl. 16-án késztilt el így a végleges javasaz új hitlevelet.
tegye
mely azonban nem
lat,
június 21-ikén
A
már
bevezetésben
nevében ki az
szól
1723.
igen
tér
lényegesen a
el
megállapított pontoktól. 11.
a tervezet törvény
Leopold
—
—
kijelenti,
mert
hisz
hogy
11.
az 6
József,
alapján jutott uralomra, ennek
felforgatta az ország jogait, de aztán, engedve a rendek jogos kérelmeinek, mindent visszaállított. Meghalt „országgylés, hitlevél, eskü és
ellenében
koronázás nélkül és így világosan megszakította az örökösödés fonalát, melynek alaptörvényeit már Fgs.
Mária
Terézia
sokban
is
megsértette." Elismerjük
hogy mindebbl az a jog háramlik az ország rendjeire, hogy az örökösödést, melynek rendje különben minket illet,^ oly módon állapítsák meg, hogy az tehát,
idkben érvényben levkön
utolsó
kívül
más több
diplomatikus feltételt és valódi óvástételeket soljanak nekünk,
melyeket az ország
is
java-
biztossága és
boldogsága követel. Hogy ezeket elfogadva és jóváhagyva, hogy örökösödésünket a magyar birodalom-
ban és a hozzá kapcsolt királyságokban és részeken így helyreállítva, e feltételek és óvások alatt foglaljuk el és a koronát
így
fogadjuk
el
az ország
karai és rendjei kezébl.
E
közösen megállapított feltételek a következk: »Hogy, nohaCaz említett 1723.
1.
állított
^
t.-cz.
által fel-
örökösödés Magyarországon és kapcsolt részei-
successionem,
—
caeteroquin ad nos pervenit.
2*
20
KLSÖ FEJEZET.
ben ugyanazt az uralkodót illeti, mint az osztrák ház többi, német és nem német tartományaiban, mégis királyi hitünkkel elismerjük, hogy Magyarország kapcsolt részeivel
szabad és független birodalom, vagyis
•semmi más országnak vagy népnek nincs alávetve.*
Külön alkotmánya van, külön törvényei és szokásai uralkodnak
szerint
fölötte,
felségnek
saját
örvend,
a melyet úgy a béke, mint a háború jogaiban és ügyei-
ben
nevében külön gyakorol és mely semmikép
saját
sem zavarható össze
azzal,
melyet többi örökös
tar-
akár mint a német-
tományaink, akár mint legfbb,
római birodalomnak alávetett hatalmat gyakorolnak.^
Ez ország rendjei a
családi
örökösödést,
elbb
nágon is, kétoldalú szerzdés által oly alatt ruházták az osztrák házra, hogy a király
aztán
férfi-,
feltétel
az alkotmányát, a törvényeit s szokását és az egyes rendeknek azokon alapuló jogait és kiváltságait megsértvén, eo ipso
nától és királyi
így
elesik a kétoldalú
az ország
rendjeinek
örökösödéstl való
elállástól.
Ezért megígérjük ós eskü alatt
az ország összes szabadságait, ságait, jogait, szabályait és
szerzdés haszjoga támad a
si
is
fogadjuk, hogy
mentességeit,
kivált-
szokásait minden pont-
jukban és záradékukban szentül és sértetlenül mi és utódaink,
a magyar királyok megtartjuk
és
mások
által is, kivétel nélkül, megtartatjuk.
'
Per novam conventionem nobiscum ineundam ea ratíone ut praeter illas, quae posterioribus temporibus in
stabiliant,
üsu fuerant,
alias
etiam plures
reales
cautiones, quas
nobis
proponere.
—
securitas
A
conditiones
Regni
et
exposcit,
Nevezetes a szószerint való egyezés a
Balogh-féle programmal. (92. *
diplomaticas et felicitas
„Majestas'-nak
itt
1.)
világosan souverainitas az értelme.
A DIPLOMA.
21 ^
II. Endre 1222-iki törvényét, annak 31. §-a azon záradékát, mely az utóbbi királyok esküjébl kimaradt, csakhogy az ellenmondás és ellenállás jogát, melyet egyes rendek visszaélés nélkül nem gyakorolhatnak,
Különösen
külön
pedig
helyreállítva
az újonnan felállítandó országos senatusra,
vagy ha
szükséges, a diétára összegylt karokra és rendekre szorítva; továbbá a bécsi és linzi békekötéseket, az
megfelel 1608. és 1647. törvényeket, az
ezeknek
1741
— 8-iki
gylés
koronázásunk eltt
A
végre
czikket,
által Ulászló
második
király
az összes
ezen
18. feltétele
felterjesztett czikkelyeket.
czikk
az
annyira
vitatott
melyet a koronázás eltti czikkelyekbe
a
és evangélikus
kath.
r.
ország-
szerint
statusok
"
még
^
egyházi,
vesznek
fel,
kölcsönös meg-
egyezése alapján. 3.
Hogy a törvények megsértését, mely tudtunk
megtörténhetik, idejében meghogy az országot alkotmányos rendszerhez képest lehessen kormányozni és a karok és rendek minden évre megállapíthassák az adót és és akaratunk ellen
lehessen
is
orvosolni,
subsidiumot, évenkint országgylést tartunk Pesten, a melyre a rendek külön meghívás nélkül is összegylhetnek. Ha külön ok forog fenn, mi, vagy a
senatus idközben diétát
csakis
is
maga
összehívhatjuk a diétát.
az országgylés
Az
halaszthatja
évi el,
de sohasem három évnél továbbra.
Hogy
4.
felsége,
*
magyar birodalmunk függetlensége és többi
ép nem
nélkül
Pacti,
e
mely
Eo
országainktól
maradhat,
való
elkülönítés
fenntartassék és
hogy a
ipso cadat a favore et beneficio bUateralis huius adieoque Statibus regni jure successionis Regni rece-
dendi jus enascatur.
22
BLSÖ FEJEZET.
sarkalatos törvények értelmében
magyarok tárgyalják
a birodalom ügyeit, Magyarország részére külön senatns állíttatik
fel,
külön
f
katonai parancsnokságot,
külön kincstárat, külön sereget, külön hadi raktára-
rendezünk be.^ Oly
kat
módon,
hogy
ezek
országaink ministeriumával, hadi tanácsával, seregével és raktáraival
tárával,
többi kincs-
soha se egyesülje-
nek és össze ne vegyüljenek. A külföldi udvarokhoz császári, hanem magyar név alatt választunk
nem
ki követeket és ügyvivket. Ezeket a senatus ajánlja
annak hozzájárulásával készül. A senafparancsnokság az országgylés által megállapítandó helyen, az ország közepén székel és ezek és utasításuk tus és
tagjai, valamint
a követek,
titkáraik
s
kísérik nem
idegenekbl állanak, hanem csak született, birtokos magyar nemesekbl, vagy oly indigenákból, kik legalább
tíz
éve
itt
laknak és birtokosok.
Minthogy a király kötelességével össze nem fér, hogy országától mindig távol legyen, tehát mi magunk,
családunkkal és udvarunkkal,
felén át Magyarországban,
kötelesek
tartózkodni
és
gyar báróinkat engedjük
legalább az év
fképen Budán vagyunk míg
itt
vagyunk, csak ma-
udvari tisztjökben
eljárni.
hogy a magyar koronához tarkoronázásunk, vagy bármely más ünnep alkalmával, bármily magasrangú idegen magyar báróink eltt foglaljon helyet. Magyar és Azt sem engedjük,
országainkban,
tozó
Ut independentia et Majestas hujus nostri Regni Hunquae absque separatione a reliquis ditionibus nostrig pro Hungária proprius salva esse non potest, conservetur senatus erigatur, separatam supremam generálom armorum praefecturam, separatum aerarium, separatum exercitum, separata armamentaria instítuemus. ^
gáriáé,
—
23
DIPLOMA.
erdélyi udvari kanczelláriánkat,
hogy a magyar nem-
zet nyilvános kárára ne tartózkodjék külföldön, min-
den levéltárával
mi az országhoz
stb.,
országba visszabocsátjuk és abból sem mi, sem
soha
daink,
ki
nem
Ha
visszük.
az
tartozik,
mi
pedig,
utó-
vagy
utódaink az országon kivül tartózkodnánk, mindannyiszor a senatus és kanczelláriánk egy-egy tagja kövesse
udvarunkat, kanczellária
a
itthon
többi
folytassa
az országgylésnek
hivatalát.
felels
és
A
mindent
az országon belül expediál.
Hogy csakugyan a sarkalatos törvények értelmében a magyar ügyeket magyarok intézhessék, még 5.
ezen országgylés alatt
felállítjuk
a régi törvényekben
elforduló magyar tanácsot. Ennek szabadságában
majd netán határozataink elénk
és
utódaink
ellen
teend
terjeszteni
elé
és
áll
észrevételeit
ha válaszunk
találja, hogy határozataink a helyzetnek megfelelk és a törvényt nem sértik, azok egész a
után azt
jöv
országgylésig
találja,
hogy azok
érvényesek. sértik
végrehajtását felfüggeszteni.
gyéknek, mint a szab.
kir.
Ha
ellenben
úgy
a törvényt, joga van azok
Különben
is
úgy a me-
városoknak megmarad az
a joguk, hogy törvénytelennek látszó rendelkezéseink ellen szintén fölírjanak a senatushoz vagy hozzánk és azok fell egymással véleményt cseréljenek. Ha azonban a senatus e megyék felterjesztése után is fentartja, azt a
hatóságok a jöv diaetáig végrehajtani
kötelesek.
Ehhez két külön vélemény van szerint kis testület
nem
csatolva.
Az egyik
állhatja útját a törvénytelen-
ségnek. Ezért fontosabb esetekben az egész
tanács-
nak együtt kell ülnie. Minthogy pedig az állam érdeke követeli, hogy tagjaiban a király s az ország
ELS
24
egyaránt megbízzanak, tagja
lenne,
az
FBJEZET.
kívánatos,
ország
^/3-al
közül nevezzen
és ezek
a helytartótanács
szerint
hogy ha
p. o.
36
többet, 54-et ajánljon
ki a király 36-ot.
megsznésével
A
másik ország
az
dolgozza ki a senatus utasítását. Ennek pedig nádori
legyen
tanács
jelölésére rolhat, 6.
a neve. Tagjainak választására vagy
a király semmiféle befolyást
nem gyako-
sem senkit el nem mozdíthat. Önként elismerjük, hogy a törvényhozó hata-
lom megoszlik a törvényesen koronázott király és a diaetára törvényesen egybegylt rendek között. Egyúta magunk s utódaink nevében kijelentjük, hogy sohasem akarunk parancsok, vagy pátensek útján kormányozni. Ezeket az ország törvényszékei különben sem ismernék el. tal
7.
Hogy pedig ezen jog gyakorlását
ne merülhessen
fel viszály,
kijelentjük,
illetleg többé
hogy az e
levélben foglalt kötéseken és törvényeken változtatni a
nem
hit-
lehet
mi és a rendek kölcsönös megegyezése
nélkül, a vallást illet törvényeken pedig a róm. kath.
és evang. rendek közös megegyezése nélkül.
A
elénk terjesztett törvényhez, ha azt a közjóval
keznek
találjuk,
többi ellen-
elször megtagadhatjuk hozzájáru-
Ha azonban a rendek érettebb megfontolás után a jöv diaetán ismét kérik, mi és utódaink jóakaró beleegyezésünket nem tagadhatjuk meg, meglásunkat.
gyzdve
arról, hogy az a mi közös akarattal, tisztes módon* megállapíttatik, biztosan boldogsághoz vezet és engedve az uralmunkra bízott nép iránt való szeretetünknek. A gravameneket elbb kell tárgyalni, mint a propositiókat. A rendek végzését, ha elször el nem fogad-
h
^
Cum
decore.
A DIPLOMA.
jöv
tuk és azt a
25
diaetán benyújtják, mi és utódaink
azután megersíteni és végrehajtani tartozunk. 8.
A
törvényszékeket illetleg, melyekhez a bírákat
LXX.
az 1609.
vezzük
értelmében valláskölönbség nélkül neés a törvényes
fentartjuk, a törvényeket
ki,
nem akadályozzuk
végrehajtást
nem engedjük
és
Mket
akadályozni. Elismerjük, hogy azokat illetleg,
a jelen országgylés törvény
által
értelmében
a koronázás eltt hozott a
elitélnének,
joga f- és jószágvesztés dolgában, a rendeket 9.
részt
megkegyelmezés
nem
minket,
hanem
illeti.
Mivel a nemiét szabadságának fentartása nagyaz
ifjúság
sága nélkül fenn
nevelésétl függ és ennek szabad-
nem
ság iskolák
egyes iskolákat fen-
állhat, az
tartó felekezetek rendjeit illesse felállítására,
meg
a teljes szabad-
berendezésére
s vezetésére,
úgy, hogy az egyes felekezet iskolái teljesen függet-
lenek legyenek a többi felekezettl. Mivel pedig a sajtó szabadsága szükséges, úgy a politikai,
mint a vallásos szabadsághoz,
azt
sem
mi,
sem utódaink, sem mások ne akadályozzák. Az országba idegen nyelv be nem hozható, sem annak tanítása el nem rendelhet. A magyar ellenben fentartatik. Csak a törvényeket, kivéve a büntetket, hozzuk ezután is latin nyelven, különben úgy a törvényhozásban mint a politikai, birói, kamarai és katonai hatóságoknál a m&gysir alkalmaztatik. Szabadságában áll azonban a sziavon és horvát megyéknek,
A
valamint némely városnak
a
latin
megtartása.
trónörökös és a királyi ház többi mostani és
herczegei kötelesek
Mivel
az
1504.
törvényczikk minden
a
jövend
magyar nyelv megtanulására. melyet az 1681.
Xn.
egyes földesúrra kiterjeszt,
tiltja
I.
törvény,
ELS
26
FEJBZET.
subsidiumoknak diaetán kívül elvállalását; mivel
á
a hadi adó természeténél fogva
is
a diaetához tarto-
mi és utódaink soha semmi ürügy alatt nem kívánunk diaetán kívül subsidiumot, még kevésbbé rójjuk zik,
azt
akár a rendekre,
ki,
az
akár az adózó népre.
magyar katonaság fenntartására
állandó
adót, melyet különben is csak a
meg
hat
az országgjnilés,
melyre az
fel
jöv
Még
szolgáló
diaetáig ajánl-
sem szedetjük azon idn
túl,
van ajánlva.
10. Ikfível pedig az adó kirovása csak úgy biztos, ha ismerik a szükségletet és tudják, mire fordítják, hozzájárulunk, hogy ministereink s kamaránk, minden országgylésén az adó megállapítása eltt, a szent koronához tartozó minden jövedelemrl számot adjanak, megadván egyúttal minden informatiót, melyet
a rendek követelnek
s
közölve az iratokat
is.
Az ország alkotmánya minden egyes tulajdonának biztosítására szolgál. Hogy ezt a biztosítást 11.
a só árának önkényes emelése ne rontsa, kijelentjük,
hogy azt az 1741-es lábra beleegyezése
nélkül soha
a fuvar költsége
állítjuk vissza és
nem
emelkedik,
nyosan emelheti minden mázsa 12.
nak
A
emeljük.
a rendek
Ha azonban
a magyar tanács aráárát.
közalapi és hitelpénzek igazgatását magok-
tartják
fenn
a rendek. Különben pedig az or-
szágban semmi monopóliumot,
lotteriát vagy más üzlesem a kamarai vagy koronajószágokon lev gyáraknak nem adunk kiváltságot magánosok gyárainak kárára, vagy pedig a magyar
nem
tet
tartunk
fenn,
árúk árának leszorítására.
A alól
ki
postákat mindjárt kivesszük a német igazgatás és
azok rendezését és jövedelmét
a rendek ellenrzése
alól.
nem vonjuk
27
DIPLOMA.
A
bányákat
hivatalaikat
és
minden idegen igazgatás
alól és
kivesszük
azonnal
a magyar kamaránk alá
helyezzük. Megszüntetjük Miksa király különben soha
nem
törvényesen be
fogadott jogkönyvének
érvényét
és a bécsi kamarához való fölebbezést. Aranyat, ezüs-
nem
töt
jük
vitetünk
pénzzé.
ki az
Ennek
hanem
országból,
értékét
itt
veret-
a rendek beleegyezése
A
többi bánya termé-
nélkül
meg nem
sét
az ország hasznára forditjuk s az ágyúkat
is
változtatjuk.
is
az országban öntetjük. 13.
Hogy
többi örökös tartományaink s igen ked-
ves Magyarországunk közt
megsznjék
az a bizalmat-
lanság, melyet elszeretetünk bármely jele elidézne:
megengedjük, hogy addig
is,
míg magyar tanácsunk
kidolgoz egy állandó javaslatot a magyar termények kivitelére
és
a
harminczadra vonatkozólag,
melyet
aztán az országgylés megvitat és megváltoztathat, minden magyar termény szabadon, csak az átviteli vám fizetésével, átmehessen örökös tartományainkon,
a Dunán 14.
az
A
is.
nádor méltóságát fentartjuk.
országgylés
által
kidolgozandó esküje
Fentartjuk a báni méltóságot
A
primási
Elfogadjuk
méltóságot,
az
formáját.
is.
országzászlósi és fis-
páni tisztségeket nemcsak az úgynevezett mágnásoknak,
hanem érdemes nemeseknek
is
adományozzuk,
az utóbbiakat valláskülönbség nélkül. Az országnagyi tisztségekre a diaeta,
fispánnak a megye, kormány4 4-et, mellékelve, mennyi
székhez a senatus ajánl
—
szavazatot kaptak.
A
királyi fiscusunkra szálló javakat,
a korona részére akarja megtartani, zuk el. Az eladományozhatókat pedig
ha az ország
nem adományoznem tartja vissza
ELS
28
FEJEZET.
sem házunk közegeinek be nem
kamaránk,
hanem a törvények értelmében érdemes nak adjuk a senatus nyozásánál
is
A
ajánlatára.
írjuk,
igaz hazafiak-
nemesség adomá-
a senatus ajánlását vesszük tekintetbe.
A
temesi bánságban lev jószágokról arra képteleneknek szóló donatiók és armalis levelek az ország bele-
egyezése
akár
nélkül ki Józseftl,
II.
nyesek, az
nem
A már
adatnak.
kiadottak,
akár tlünk erednek, nem érvé-
ország rendjei hozzájárulása nélkül
meg
nem ersíthetk. hogy a nádor törvényes elnökálló magyar katonai parancsnokság állíttassék föl, mely a bécsi haditanácstól független, csak királyi felségünknek van alárendelve és parancsainkat a magyar tanács útján veszi. Törvényes hségi esküt fogad nekünk és a 15. Hozzájárulunk,
lete alatt,
csupa birtokos nemesbl
birodalom alkotmányának. 16.
Minthogy pedig az állandó magyar katonaság, a
telekkatonaság helyében és annak fundusából kiváló-
képen az alkotmány és a magyar birodalom védelmére szerveztetett, az összes lovas- és gyalogezredeknél,
végeknél és
mindennem parancsnokságnál
csak nemzeti tisztek alkalmazhatók,
tlünk jóváhagyott esküt alkalmával
megismétlik.
és
azt
Mivel
kik leteszik a
évenkint a szemle
nem egyszer nem ismer tisztek
pedig
káros volt a katonák anyanyelvét
megígérjük, hogy a rendek e kívánságának még ezen diaeta tartama alatt eleget teszünk és ezentúl csak született magyarokat nevezünk ki, alkalmazása,
valláskülönbség nélkül. 17. Az ország beleegyezése nélkül sem az állandó, sem a határr-katonaságot ki nem visszük. Szabadságunkban áll azonban, szükség esetén, a magyar
29
DIPLOMA.
tanács beleegyezésével az állandó sereg egy
harma-
dát örökös tartományaink védelmére fordítani, ország-
gylésen fordítjuk
kivül
is.
örökös
Éppen úgy, nem kisebb arányban tartományaink hadát Magyarország
védelmére.
A
18.
határrvidék
területét
nem
tekintjük a
ma-
gyar szent koronától elszakadottnak és mintegy külön kormány alatt állónak. Hadi ügyekben megmarad ott
a katonai rendszer, de
törvényhozási
dolgozandó alkotmányos
politikai,
gazdasági
minden a diaeía
tekintetben
rendszer
szerint
és
által ki-
megy
ott
végbe. „Megengedjük, hogy az egész magyar állandó és határkatonaság nekünk és a magyar nemzetnek, horvát nemzetnek és magyar szent koronának hséget esküdjön*.
a horvát határrség pedig a általa a
A
polgári testületek és az országgylés beleegyezésén
kívül semmit
sem kapcsolunk a végekhez, st mivel
nem végvidék
a varasdi generalatus már
és a horvát
és sziavon megyéket el akarja zárni egymástól, ezt a
egy e czélra kinevezett bizottság által visszacsatoljuk és mindegyik részét azon megyéhez után
diaeta
kapcsoljuk, melyhez
elbb
tartozott.
19. Valahányszor a tanács beleegyezésével idegen
katonaságot hozunk az országba, az mindjárt a határnál megyei deputatió eltt leteszi az esküt. Csak az
errl szóló bizonyságlevél alapján részesül ellátásban, és az esküt, míg a tanács beleegyezésével az ország-
ban tartózkodik, évenkint megismétli.
E
czikkhez két megjegyzés járul. Az els az, hogy
a tisztek esküjébe be kell foglalni külön
rendek
megbízása nélkül ellen.
Különben
nem is
azt,
járnak
hogy a tanács el a karok és
az egész katonaság, min-
ELS
80
FBJEZBT.
den nem katonai ügyben szintúgy
A
bíróság
polgári
mint Angliában.
alatt állhatna,
második
a nemesi
insurrectio
szabályozását
követelné, de miyel ezzel telnék az id, legaláb vala-
mely erre vonatkozó általános
„salvatela^-t kellene
beiktatni.
Az 1608. n.
20.
gunk
is
béke mi ma-
és 1613. V, rendelkezéseit a
és a háború
megtartásáról
nem
megtartjuk, másokkal
is
indításáról,
megtartatjuk.
21. Az ország határait el nem idegenítjük; a szomszédokkal fenforgó határpereket elintézzük, az elszakított részeket visszaszerezni igyekszünk.
22. „Mivel a birodalom szent
vény,
melylyel
a
koronája az a jelnemzet koronás királyára ruházza
a királyi hatalom gyakorlásának jogát és ezért koronázás eltt a királyi hatalom gyakorlásának semmi ténye
nem
nyes
örökös
levél
és
érvényes, a koronát pedig is
arra
még
csak a rendek részére tett
eskü után fogadja
a törvé-
kiállított hit-
el
a karok és
rendek beleegyezésével", a koronának és az ország
más kincseinek mindig a rendek kezén niok.
Erre vonatkozólag
kell
marad-
megújíttatnak az 1492. és
1608-ikí törvények. 23.
A szabad kir. és bányavárosokat, valamint az ezen
országgylésen koronázás eltti czikkelylyel befogadott jászkunokat és hajdúvárosokat régi szabadságaikban megersítjük. 24. „Hogy pedig mindezek érvényben maradjanak, nemcsak a Csehországgal, más szomszéd tartományok-
kal ésErdélylyel kötött szerzdéseket jelentjük ki helyre-
béke és az 1609. XLII. t.-cz. értelis megtartjuk, másokkal is megHanem teljes gondunk lesz arra is, hogy
állítottaknak a bécsi
mében, úgy, hogy mi tartatjuk.
A BIPLOHÁ.
31
Erdély mint a magyar koronának tagja, megmarad-
jon összes municipalis jogainak
s
kiváltságainak tör-
vényes gyakorlatában, úgy a bevett vallásokra és az egymással legszorosabban összefzött nemzetekre mint
minden egyes, bármin rend polgárára nézve. Galiczia és Lodoméria, mint a magyar korona jogán visszaszerzett országoknak a koronához visszacsatoegyúttal kötelezzük magunkat hogy ha bármi mást is visszaszerzünk e korona jogán, azt a magyar tanács által rendeztetjük be, mely az országgylésnek tesz errl jelenSt, hogy mindezek még szilárdabban álljanak tést. és biztosabban maradjanak fenn, a rendek által Magyarország nevében küldend követekkel együtt keresz-
lásába beleegyezünk, és utódainkat,
hogy ezen általunk és utódaink által elfogadott feltételek mint a magyar birodalom sarkalatül visszük,
meg nem
tos és
változtatható
most hadakozó és
az összes
törvényei,
a birodalom
összes
szomszédos
hatalmainak jótállásával megersíttessenek.
Hogy egész Európa eltt tegyünk tanúságot
25. arról,
hogy
mi
h
ezen
hasznát királyi tisztünk
országunk szerint
méltóságát
és
minden módon el
akarjuk mozdítani, nemcsak ezen udvaroknál, hanem
a
római szent birodalom diaetájánál és az angol és
franczia
királyoknál
is
külön követeket tartunk Ma-
gyarország nevében, született birtokos magyar nemeseket,
kell hivatalos
karral. Ezek kinevezésére
tanács hivatott, melynek
a magyar
k az összes, a hazát
érdekl
viszonyokról jelentést tenni eskü alatt kötelesek. 26. Biztosítjuk a rendeket, hogy életünkben, a rendek beleegyezése nélkül senkit sem teszünk meg
corregensnek,
utódaink
királyi
helytartót
nem fognak
kinevezni.
pedig sem mi, sem
ELS
82
FBJSZET.
Minden utódunk, mint Magyarország királya ugyanezen feltételeket köteles mindjárt uralomra lépé27.
sekor
aláírni és esküjével megersíteni. Ezért mindenkorra kötelesek eldjük halála után három hóna-
pon belül országgylést összehívni és magukat törvényesen megkoronáztatni. Elbb méltóságukat nem
hanem
gyakorolhatják,
az
ország közigazgatása az
1608. XVIII. értelmében a tanácsra
száll.
„Hogy pedig mindezeknek szent megtartásáról az ország rendjeit, úgy most, mint jövre, mindenkorra biztosakká tegyük, kegyesen hozzájárulunk, hogy azon esetben, ha mi mi távol áll tlünk vagy utódaink bármely módon rendeletek, parancsok vagy
—
—
eUen cselekednénk, szabad a karoknak és rendeknek és a korona minden tagjának az engedelmesség megtagadása "
tettek által ez
Nem
^
hitlevél ez,
ben nagyon
hanem alkotmány. A sok
elavult
is
rész-
törvények idézése mellett
is
merben új alkotmány. Nemcsak a Corpus juris, hanem minden volt és jelen európai közjog ki van fosztva,
hogy a király megkötöttsége, a rendek által nemzet túlsúlya annál föltétlenebb legyen.
képviselt
A
hatalom szigorú elválasztása és füg-
törvényhozó
getlenítése,
elveknek
a béke és háború joga a legújabb franczia
felelt
meg
;
a budgetjog és a katonai
bírás-
kodás reformja az angol gyakorlatnak; a tanács berendezése, a nemesi kizárólagos uralom codificatiója a
lengyelnek és részben a szentbirodalminak.
Maga a
*
kerület
aztán részben megváltoz-
De noha
a viszonyok azóta ugyan-
tiszai
tatta javaslatát.^
Projectum diplomatis per Circulos Tybiscanos elaboratum
et modifícatam.
A DIPLOMA.
csak változtak, a lényegen
33
nem
változtattak.
A
hol
megersíti az eredeti eszmét. így ez a hitlevél classikus dokumentum a hazafiak államépít tervének és tehetségének megismerésére. eltérés van, az csak
A E
magyar állam függetlensége áll itt els sorban. minden kelléke a legnagyobb
függetlenségnek
gonddal és szinte
csodálatos
kutatva
kifejezésre.
és jut
itt
nyok kormányától való
pontossággal van
Az
osztrák
teljes elkülönítés,
külön tanács,
külön
sereg,
selet,
külön udvartartás. Csak oly nemzet gondolhat
külön nyelv,
ennyi mindenre, mely
E
nem
külön
fel-
tartomá-
diplomatiai képvi-
független.
nemzet souverainitásának megvalósílegkiemelkedbb mozzanat. A király, noha örökös, csak a koronázás által és után gyakorolhatja hatalmát, melyet a rendek ruháznak reá. Az ellenállásnak régi joga mellett ott van az engedetlenség mellett a
tása a
új kiváltsága.
kezébl a szen
A
diaeta
független
törvényhozó hatalmat kiveszi a király ;
a kormányzót a tle csaknem egé-
tanács
;
a végrehajtót a nádor és a
biróságok.
Az
egészen a köznemességnek jut. Minthogy az országgylésen az dönt, minden tisztigazi hatalom
ség pedig, a nádorén kezdve, az országgylés szavazata vagy ajánlása által töltetik be, az foglalja le a
maga
részére a végrehajtó
hatalmat
megyében, mint eddig, hanem
fpapság
alig szerepel, és
a lelkek teljes többé
az
is.
A
ha csakugyan megvalósul
egysége, a felekezetek
nem is juthat
nemcsak a
is,
országban
befolyáshoz.
örök békéje,
A mágnások
pedig nem
képeznek többé külön rendet, csak a nemesség egy, számra nézve jelentéktelen részét. Erkölcsi hatalmak gyanánt hozzájárulnak az állam Marczali
:
1790—91. ország^, n.
3
J
ELS
34
fölépítéséhez
FEJBZET.
a felekezetek békéje, a nemzeti nyelv
De
a polgárról alig van szó, a parasztról éppen nem. Demokratikus vonás egyedül az, hogy csak a követségeknél van kimondva, hogy csak birtokos nemeseket lehet oda kinevezni csak a zászlós méltóságoknál; hogy csak nemeseket. A nem nemesek hivatalképtelensége legalább egyenesen nincsen és nevelés.
;
beczikkelyezve.
Egészben véve oly alkotmány megdobogtathatta minden
ez,
melynek ábrándja rajongónak
szabadságért
Bihar megye februariusban formulázott óhaj-
szivét.
tását viszi keresztül egész következetességgel. Ennyit
nem ért el soha egy diadalmas fölkelés sem. Hisz még Rákóczi is hiába küzdött a külföldi garantiáért, ;;.9iely itt legteljesebb mértékben meg van adva. I
Ez a
mi az akkori magyar állami mire kérné a jó Istent, tekintet nélkül a terv mutatja,
/
ideálja
;
'.
kivitel
lehetségére vagy nehézségére.
A magyar
állam független fejldését Mohács
akadályozta a
egyre
Habsburgház
német-cseh
óta bir-
kényszer kapcsolata. Mióta pedig a dynastia örökös lett, nemcsak ez a kapcsolat vált felbonthatatlanná, hanem minden gyökeres javítást kizárt az a tény, hogy az örökös jogon uralkodó nem volt tokaival
való
kényszeríthet
alkotmánybiztosítás megadására,
több
mint a mennyire eldje megesküdött. sionis interruptum elmélete segített
Örökös,
a külföldi hatalmak
A
filum succes-
mindkét bajon. által
is
biztosított
szövetség Ausztriával és Csehországgal és mégis független
Magyarország.
Örökösnek elismert és mégis
a választó királyság intézményeivel körülvett királyság.
Ezekben
kell
nyegét, mai napig
keresnünk a diplomatervezet is
él
jelentségét.
lé-
A DIPLOMA.
Már elbb,
júl.
35
9-éii elvégezte
munkáját a dunáa-
inneni kerület, a jun. 21-én összefoglalt pontok alapján.
Ez
Mária Terézia törvénysértésébl indul
is
ki,
külö-
nösen kiemelve az 1741. Vni. alaptörvény sérelmét, a
nemesi birtokjog korlátozását, vagyis az úrbért. 11. József, pedig „kinek uralmát Interregnumnak declaráljuk", egész Európa színe eltt, minden sarkalatos törvény
szolgaságra
ellenére,
nemzetet.
A
vetette
társaság czéljai
is
a szabad
értelmében joga volna tehát a nem-
zetnek az örökösödéstl való elállásra.
most
ezt
kétoldalú szerzdés alapján és a polgári
De
a rendek
törhetetlen húséget tanúsítva, elnéznek ettl,
hogy mindenkorra szóló és érvényes törvényes biztosítást nyernek koronázásunk és hitlevelünk alkalmával. E kétoldalú szerzdés következik aztán 17 pontban. Valóban ügyes módon meg van így az örökösöfeltéve,
megszakításának joga, mint az új hitlevél köz-
dés
jogi forrása, de a dynastia hibáinak következése he-
inkább a nemzet hsége lép eltérbe. Az els pont az összes szabadságokat ersíti meg, kiemelvén, hogy a nemesi kiváltság egy és csak a lyett
méltóság tesz
kivételt,
aztán az ország függetlensége
Ausztriától állapíttatik meg.
mélyen szántó, mint a
Ez nem
oly részletes
és
némely pontban mégis kiegészíti azok munkáját, így abban, hogy a király csak magyart küldhet biztosául a diaetába. Természetes kapcsolatban a magyar nyelv jogát is ez a czikk tiszaiaké, de
iktatja be, csak a törvénykezésben tartja fenn a latint. 2.
Nemcsak
Józsefnek,
törvénytelen záradékkal telenek s ezentúl
mányban polgárokra
kiváló is
hanem Mária Teréziának
ellátott
donatiói
is
érvény-
az adományoknál vitéz és a tudo-
nemesekre,
de
lesz ftekintettel.
magukat kitüntet
BLSÖ FEJEZET.
36 3.
Józsefnek nemcsak adományai, hanem minden
tettei és
4.
rendelkezései mindenkorra érvénytelenek.
Diaeta 3
évenkint
„hanem a
jogot,
máj. 1-én Pesten.
tartatik
nem
Koronázásáig a trón örököse
gyakorolhat semmi
ország felsége addig a
tekintetes
nemzeti senatusba és nádorba van helyezve". 5. Törvény hozásának, megváltoztatásának és magyarázásának joga „a törvényesen koronázott királylyal illeti
meg. Az
koronázandó király köteles mindig
meger-
együtt diaetában összegylt
újonnan
síteni azt, mit
De különben
rendeket"
a rendek koronázása eltt elhatároztak.
valahányszor a diaetában összegylt
is,
rendek egy törvényben megegyeztek, mi és a
jöv
magyar királyok kötelesek vagyunk beleegyezni. 6. A senatus ellenrköd (vigilans) és egyúttal végrehajtó kormányszék. Minden tettérl számot ad nekünk és a diaetának s ha csak legkevésbbé is eltér a rendszertl,
büntetése
nemzetsértés
alá
esik.
Ha
Magyarországon vagyunk, ez a senatus egyúttal kanczelláriánk
tózkodunk,
is
Ha
lesz.
pedig az országon kívül
megy
annyi tanácsos
velünk,
tar-
mennyire
szükségünk lesz a birtokos nemesekbl választandó kanczelláral együtt és oldalunknál marad a magyar
ügyek tárgyalására.^ 7.
házi,
Nemcsak a
senatus,
hanem minden úgy egy-
mint
katonai,
polgári és bírósági hiva-
világi,
talnak betöltése, tisztség
a nép
tisztségekre
szóval
minden
választásától
az ajánlottakat,
királyi és országos
függ.
A tlünk függ
hol a törvény követeli,
nemeseket fogjuk kinevezni. Az idegen tisztviselket ^ Ad latus nostrum pro pertractandis negotiis Hungaricis manebunt. Ez az „ad latus" els elfordulása.
A DIPLOMA.
37
vagy kiknek nincs meg a törvényes minsítésük, ha hazafiak
czadnál
is,
stb.
bányánál, kara aránál, harmin-
postánál, is,
még
a diaeta alatt
fogjuk moz-
el
dítani. 8. Királyi helytartó és
Ha olyanokat nem bíznak,
corregens többé
nem
lesz.
jelölnénk nádorságra, kikben a rendek
k
másokat ajánlhatnak.
A
nádor halála
esetén félév alatt köteles a király országgylést összehívni a nádor választására
a senatus; ha az sem
gylhetnek a
A
;
teszi,
ha nem teszi, félév alatt a rendek maguk is össze-
halál évfordulóján Pesten.
és határrségrl intézkedik. hogy a király a rendekkel közli az összes koronái és kamarai jövedelem kimutatását és abból csak azt a „quota"-t tartja magának, mely fell, méltósága díszének fentartására, a rendekkel meg9.
Kimondja
katonaságról azonfelül,
egyezett.
Az utolsó pont a nem koronázott vagy törvényszeg fejedelem engedelmessége alól felmenti nemcsak a polgári, katonai és papi statust, hanem a népet
is.^
A törvényszeg
ket a család mellékága erre felszólítják lességét,
római is
király ellen a szerzdése-
köteles megoltalmazni, ha
ha ez nincs vagy nem a szabad
teljesíti
köte-
királyválasztás.
Mindezt a
birodalom és Lengyelország
garantiája
beáll
szent
;
is
megersíti.
Inkább ügyvédi, mint államférfiúi munka. Az alkotmánybiztosítás némely pontját és a nemesi jogot illetleg túlmegy a tiszaiakén, de államjogi tartalom-
ban és következetességben ahhoz nem hasonlítható. Másnapra már elkészül a Dunántúl is. Ez is két^
Per ipsam Plebem.
ELS
38
szerzdésbl
oldalú
FEJEZET.
indul ki, melyet
II.
noha
József,
^optímus princeps" megszegett. így maga a természet ösztönöz nagyobb biztonságok keresésére. Elismerik,
hogy az örökösödés szilárdsága az ország boldogságához tartozik
bíznak, hisznek Leopoldban, ki annyi
;
jelét adta eddig is
A
szinte atyai szeretetének.
király
pedig beleegyezik feltételeikbe.^
Ezek közt az els, hogy Magyarország szabad és más országok módjára nem kormányozható. Az independens kifejezés itt hiányzik. ország
Aztán megersíti a király az összes szabadságokat
n. Endre király záradékát
etc.
nem
a jog
illeti
meg
Csakhogy ez
is.
hanem csak
az egyest,
az or-
szággylést vagy a megyéket.
Ha hív
valamely utódunk öröklése után félévre
össze
országgylést,
ipso
elesik
facto
nem
örökös
jogától.
Mindenben
3.
helyreállítja
a régi állapotot, külö-
sen egyházi téren. Újításoktól tartózkodik.
„Hogy az országban tartózkodunk az
5.
XVm.
Erdélyt
7.
1608.
értelmében".
törvényesen
vajdák
által
kormányoz-
tatjuk.
Diaeta 3 évenként; conventusnak ezután nincs
8.
helye. 9.
Egyszer felfüggeszt
veto-t fenntart
magának
a király.
^
Jele
„A Transdanubianusok kihagyták ez,
e csiklandós punctumot.
hogy ezen mi vármegyéink, most
is
csak oly
politi-
kusok, mint az elöbbeni diaetakon voltának, a melyekben ök mindig a Palatínusnak vagy primás sípján tánczoltak". Gróf
Széchenyi Ferencz.
39
A DIPLOMA.
Ügyeknél
10. Postai
s
békekötéseknél
ti5rvény
értelmében magyarokat alkalmazunk.
Nemzeti katonaságot rendek belegyezése nélkül nem vihetünk ki az országból, béke idején az országba szállásoltatjuk. Idegent csak a rendek bele11.
egyezésével hívunk be.
nemesekbl
álló,
Magyar hadi
tanács,
fkép
mely a bécsitl nem függ, csak az
egyforma eljárás czéljából correspondeál vele.^ 13. Insurrectiót csak a rendekkel való tárgyalás után hirdetünk.
A
17.
keresztyén
tolerantia
nevének
eltörlésével
a bécsi és linczi békekötések alapján szabad vallásgyakorlatot élveznek a helv. és ág. vallású frendek,
nemesek, polgárok és más lakó sok, de aróm. kath. egyháznak, mint
„constitutionalisnak"
kára,
ártalma
s
megbotránkoztatása nélkül, a földesúri jogoknak és Horvát- Tótországokra nézve az 1741. XLVI.-nak fentartásával.
20.
A
Csehországgal és más szomszédországokkal
kötött confoederatió megersíttetik.
22.
Külön
is
meg van
ersítve az 1741. VIII.
Szeretetünk bizonyítására
23.
nemzeti
rendezünk be, melynek tagjait 1519.
mében a
25.
értel-
diaeta választja.
24. Kereskedelmi és
intézünk
senatust
XXXIX.
vámügyeket csak a diaetán
el.
Ha
a
király
megszegi e
feltételeket, feléled
nemzet királyválasztó joga, de csak az osztrák házon belül. a
Természetes, hogy Ulászló példáján, most
^
is
meg-
Nullám dependentiam, sed tantum ratíone uniformis
taris systematis
Mili-
correspondentiam cum eodem semet habiturum.
ELS
40
FEJEZET.
követelik a koronázás eltt hozott czikkelyek szentesítését.
E
javaslatok,
úgy megegyezésükben, mint különb-
ségeikben visszatükröztetik az ország egyes vidékei-
nek nagy történeti traditioit és így jellemét is. A Tisza mentén legersebben élnek a szabadságharczok hagyományai, legtisztább a magyar faj, legszámosabb a protestáns elem, legközvetlenebb a nyugoti forradalmi eszmék hatása. Dunáninnen, földrajzilag is átmenet, magában foglalja a nagy Alföld és a magyar-
ság egy jelentékeny részével együtt az északnyugoti Felföldet is tót lakosságával, eltótosodott nemességével és
német városaival. Politikailag közvetít az
ellen-
tétek közt. Megnyílik a függetlenség, a nemzeti
sza-
bad állam eszméi eltt, de teljes érvényesülésüknek útját állja a nagy urak, a papok és a prókátorok befolyása. Végre Dunántúl, hol már a földrajzi helyzet is
elsegíti az osztrák
befolyást,
történeti
eredmény
gyanánt a fpapi és fnemesi túlsúlyt látjuk szerves szövetségben a dynastiával. Tiszántúl radikális túl conservativ,
st
;
Dunáninnen reformáló Dunánmai szóval mon;
reactionarius mint
danák. Közjogilag véve
:
a Tiszavidék elismeri Leopoldot
mintegy kegyelembl, Dunáninnen számításból, Dunántúl
a százados szokáson alapuló loyalitásból.
A désben
kedélyeket :
mint az
ebbl a
még jobban
izgató felekezeti kér-
Tiszántúl a teljes egyenlséget követeli, úgy
1608-ban fennállott, ama reményben, hogy protestáns köznemesség uralma fejldik;
Dunáninnen,
igen
jellemzen,
nem
bír
határozni;
Dunántúl még a jezsuita korszak alapján áll s bár néhány jó szót ád a protestánsoknak, lényegében nem
A DIPLOMA.
megy
túl az 1681-iki és
41
1741-iki megszorító, a katho-
likus status hegemóniáját biztosító törvényeken.
A
nemesi jogot illetleg egyetért mind a három,
csakhogy a
dunántúli
kezetesebben mer a
Heteken
függben a
kerület
is
a legkövet-
ezen javaslatok kidolgozása tartotta
át
Országos ülést ezalatt
várakozást.
míg a komoly munkába úgy sem lehetett
ebben
régi állapot mellett szint vallani.
tartani,
hisz
hitlevél el
nem
nem
készül,
Ez a várakozás, a felekezeti pártok elkeseredett küzdelme, a magyar ezredek állásfoglalása, a legszéls remények feléleezzel
dése,
együtt
foghat.
a teljes
bizonyos forradalmi szint
bukástól
kölcsönöz
min
Olyanféle a lelki állapot,
való rettegés
azon heteknek.
Versaillesben volt az
alkotmány kidolgozása korában. És mindezek külföldi
bonyodalmak
sötét
felhje tornyosult.
fölé a
Ha
kitör
a háború, szó lehet teljes függetlenségrl, Habsburg-
vagy
gal, tikai
ellene.
Ha
a porosz megbékél, a nagy poli-
álom egyszer alkuvá töpörödik, melyben elrea nemzet csak igen keveset nyer. St
láthatólag
mivel
nemcsak az alkotmány ersítésérl
volt szó,
hanem az örökös jog kétségbevonásáról, a magyar ezredek fegyelmetlenségérl
is,
nincs kizárva az any-
nyiszor tapasztalt véres megtorlás sem.
Ennyi gond
tartja
lekötve a hazafiak lelkét.
De
Budán-Pesten víg élet folyik. Esténként nagy társaság van az országbírónál, a prímásnál, gróf azért
Károlyi Antal nagy ebédeket ad.^ így akarta a köz-
'
Prandia
Károlyi,
si
faciant
quod Palatínus
Palatinum,
dicere
possum: Antonius
érit.
Állítólag némely megye ebédek elfogadását.
el is tiltotta
követjeinek az olyan
ELS
42
vélemény
FEJEZET.
a nádorsághoz egyengetni az útját, mások kénytelenségbl is követik példáját. A költekeszerint
meg van
maga következése elbb lánczot, azután jószágot is. Már július 1-én azt gróf Balassa tiszttartója urának, hogy Budán
zésnek, dorbézolásnak
a
elfogy a pénz, eladnak, elzálogosítanak mindent, órát, írja
most legolcsóbban lehet lovat vásárolni. Ez az unalom és az izgatottság egyaránt magyarázza a kártyázás elharapódzását. Ez a betegség nem akkor kezddött. A Manch Hermaeon szemére veti már
fkép ezt gyakoMost igazi betegség lett belle. „Itt most vidám, nagy élet folyik", írja Berzeviczy Gergely anya
helytartótanácsnak, hogy tagjai
rolják.
jának. ^Buda és Pest oly
ország fvárosának tnik mely mindenben bséget lát. Igen magas öszszegekbe játszanak. Magam láttam, hogy ezer forintot tettek egy kártyára. Ékszerben, ruhában, hintókban hasonló fényzés uralkodik".^ Már elbb írta, hogy föl,
a diaeta végén nagyon olcsón lehet majd venni négyüléses hintót és gyémántos
Hogy ezek mondani.
gyrt.
mellett az udvarlás
is
folyt, felesleges
A
legels körök hölgyei, szépek és fiatalok, oly koteriát alkottak, melyben csak kifogástalan erkölcsöt trnek meg, tisztességet, szorgalmat, jámborságot gyakorolnak.
A
fiatal
urak látva, hogy
boldogulnak, a második rangúakhoz vagy szállottak
alá.
még
itt
nem
lejebb
Feltnt már, hogy a polgári leányok
nagy része mveltebb az úrhölgyeknél. Berzeviczy Gergelynek ebben sem volt szerencséje. Okát abban hogy egy adóssága törmár száz aranya. Játszott, hogy nyerjen, eleinte nyert is, de azután mindenét elvesztette. Es ist doch grausam, dass ich und Geld nie beisammen bleiben können. ^
Július 29-diki levél. Elbeszéli,
lesztésére együtt volt
43
A DIPLOMA.
hogy
találja,
bek
sopánkodott; mások merészeb-
csak
voltak.^
„A diploma soká húzódott, a sok követ henyén töltötte Budán napjait, a kártyázás volt minden dolguk". Átdorbézolt éjjelek után álmosan, mámorban jött a követ úr az ülésre és hogy aztán ott miket beszélt, arról díszes
példát
Lászlóról,
mond
Ung
el
Kazinczy Ferencz,
Szemere
követérl.^
Gróf Széchenyi Ferencz mindezen annyira kétségbe„én már egy pipa dohányt sem esett, hogy kijelenti adok a mi diaetánkért ". Már felüti fejét a kishitség. Az eskü által er:
sített
egység voltakép egy napig
19-ig, a
tartott, jún.
mikor a diplomához fogtak.
pénzhiány lehetnek
A
18-tól
tékozlás okozta
mutatta a megvesztegetést.
Ha
az orosz követ ugyanakkor sok aranyat hozott a len-
gyel követek megvesztegetésére, mert hisz a porosztól is
fogadtak
el pénzt,
vetkeztetésre.
dött a pápa, mennyit
Rossz
nálunk
is volt
alap az ilyen kö-
Mesék keltek szárnyra; mennyit ad az egri püspök ilyen
elérzések fogják
arról is beszélnek,
hogy elbb
el
az
embereket. Már
lesz a frankfurti koro-
názás, hogy a diaetát átteszik Pozsonyba. Aczél
ván itélmester
kül-
czélra.
Ist-
mindig hogy ellene volt a „filum interruptum"-nak. Most mérsékelni kell, nem gyújtani. Gróf Széchenyi Ferencz néhány nappal késbb azt írja, hogy a diploma feltételei szerint „nagyobb hatalma lesz a debreczeni bírónak, mint a magyarok királyának. Nem is fogadná azokat el a debreczeni bíró". „A Diplomák oly bolondok, júl.
2-án
kijelenti,
^
Hofmannsegg.
*
Diaetai dolgok. Kézirat. M. T. Akad.
i.
m. 110.
1.
44
BLSÖ FEJEZET.
hogy annak egy punctuma
sem
állhat
meg
majd
józan ésszel". Másrészt azonban még él az elszánt akarat, az az szinte hazaszeretet, az a daczos elhatározás, mely
a követeket
a diaetára vitte és kisérte. Él az ifjúságban. Dobsa Ferencz boldog, hogy „azon és felséges emberek között lehet, kik majdnem maguk
f
az egész diaetát, a milyen Domokos, Almásy,
viszik
gróf Fekete,
4
—5
Vay
Ez az a
József, Máriássy István".'
ember, ki a
tiszai kerület
táblájának alsó végé^
rl
intézi „a monarchia dolgait" és ki el van szánva a kitartásra. Domokosban oly nagy a bizalom, hogy
szinte
a
lehetetlennek
mágnások
látja az
A
akadályt.
az
tartja
aulikus
és
csak
és
ellenállást
voltában
interventiójában
kerületek jegyzje, diplo-
tiszai
májuk szerkesztje, most valódi hatalom. „Karezéroz" neki mindenki.
Gróf Széchenyi Ferencz helyzetet
veszteni
ják
kezdi
a
creditumát, mert
Többnyire
scissiot.
Szegény
miniroz.
11-én így
júl.
írja le
a
személyes vonatkozásaiban. „A Personalis
Zichy
a
neki
is
kézzel lábbal
munkának elmozdításában,
tulajdonít-
fpapoknak
szól
dolgozik
szorítja e mellett
és
a
házát
a drága és számos ebédllésekkel. Károlyi Antal tömi
szorgalmasan az ablegátusok gyomrát és száját. Pálffy
János
elvesztvén
mint Bécsben. szágáról
kedvét,^ most
speculatióra
úgy
él
Forgács csak néhány napja, hogy jó-
visszajött.
lUésházy mind csak a commissa-
riusokra haragszik. Leopold Pálffy mindig a sessionalis
szobákat
akarja
rangirozni,
'
Június 26-iki levél.
*
A
nádorságra.
t.
i.
hová lehetne
az
A DIPLOMA. az
ifjúságot,
az
öregséget,
45
ökröket és
szamarakat,
hogy jobban hallanának helyheztetni. A Bánus, mivel jó pápista és magyarul nem tud, csak abban töri fejét, hogy lehessen utóbb is a protestánsokat Horvátországból kizni és a magyar nyelvnek elmozdítását hátrálni.* Batthyány József, a kinyomatandó diariumnak híres censora, mivel az sem tud magyarul, minden új, vagy czifrább szóba akadna és rész szerint politikából a kinyomatást hátrálja.
„Én magam már nem bánom, mi mig a diaeta
meg
lássa
ha bár azt megnyernénk, hogy a magyarnak micsoda tör-
elkészül. Mert,
Európa,
vényei voltának és mely a
mostani
Ez
lesz a diaetánk-
Isten addig adjon egyezséget köztünk,
csak az
ból,
századra
azokat
okossággal tudja
nézve
királyának
eleibe
adni.
minden fáradságunknak czélja". Miután a Dunamellék javaslata elkészült és a
lesz
tiszaiaké
sem késhetett már
ülést tartottak a két tábla
nak kiküldése
végett.
A
soká, júl. 12-én országos
közös diploma-bizottságá-
personalis ajánlására e mixta
deputatióba beválasztották a rendek
:
a
kir. tábláról
Tihanyi Tamást, Kornis Józsefet, Bernát Józsefet és
Mikoss Lászlót;
Horvátország
részérl: Bedekovics
Ferenczet és Lukavszky Györgyöt. Az egyházi rend-
bl
tagjai
lettek:
HoUósy György, Rosos
Pál,
Záb-
ráczky József, gr. Sauer Kajetán és Gállyuflf József,^
a vármegyékbl Balog Péter, Szentiványi János, Szily József, Radvánszky János, Bezerédy Ignácz, Páz;
mándy
József,
viczy András,
^
Kajdácsi Antal, Horváth Pál, Berze-
Vay
Sauert a papok
József,
nem
Luby Károly, Kárász
akarták és Zsolnay fel
Megválasztását a protestánsok vitték keresztül.
István,
is szólalt ellene.
ELS
FEJEZET.
Pogány Lajos, Lónyay László, összesen 15-en minden kerületbl 4 4, kivéve a tiszáninnenit, melynek ;
—
csak 3
jutott.
A
jelen
Miklós és Adonyi
nem levk
A
György.
roni, pozsonyi, debreczeni,
közül Dvornikovics
városok közül a sop-
eperjesi,
követek
zágrábi
azaz minden kerületbl egy-egy.
Megizenték a fels táblának, hogy szintén küldjön ki
ily
deputatiót
azon kéréssel,
vármegyék egyre sürgetik a
hogy mivel a a fels tábla
hit letételét,
deputatiójának tagjai mieltt a diplomához fognának,
lehetleg tegyék tatió e
tagokból
le szintén az esküt.
állott:
záth József püspökök;
A
frendi depu-
gróf Eszterházy Károly, Bajgr.
Károlyi Antal, gróf Zichy
Ferencz, gróf Pálfíy János, gróf Forgács Miklós, gróf
Teleky József, Skerlecz Miklós, gróf Esterházy Ferencz báró Prónay Grábor, b. Orczy József fispánok; végül gróf Széchenyi Ferencz,
gróf Batthyány Ferencz és
gróf Apponyi Antal.
Kérdés támadt az szerint,
elnöklés fell.
A
régi szokás
mint fpapot, gróf Esterházy Károlyt
volna az meg.
De
ez ellen felszólaltak
az
illette
alsó táb-
hogy az ország zászlósa, gróf Károlyi Antal, ki testrkapitány volt, megelzi a megyés püspököt. Ez már a július 12-iki ülésen nagy vitára adott okot, még nagyobbra a július 17-iki üléazon felfogás alapján,
lán,
sen.
A
vitás
kérdést azután a két érdekelt
fél úgy egymás közt, hogy egyik sem elnököl, hanem elnökl nélkül egymás mellett ülve együtt dolgoznak. E megoldáshoz hozzájárult az els tábla,
igazította
el
aztán a második.
Míg a közös deputátio kidolgozza a diploma vezetét,
az
ter-
egyes kerületek a koronázás eltti czik-
kelyeket állapítják meg.
A
dunaiak már július 14-én,
47
A DIPLOMA.
a tiszaiak mindjárt diplomájuk elkészítése után 17-én
hozzá
A
is
láttak a
munkához.
követek utasításuk
által kötvék,
inkább csak a
megyei hangulatot hivatvák kifejezni, nem igen tudnak az országon kívül es és az országra mégis annyira
már a sok
ható
viszonyokról.
független,
Ezektl inkább
munka, mely, mint Széchenyi széke eltt
is
vegyes deputatióban
"^.
nagy általános mveltség mágná-
szóhoz jutnak.
is
A
óhajtotta,
telhetik
oly
Európa ítél-
j
megállhat.
Ilyennek elkészítésére vállalkozott Skerlecz Miklós^Jl ki
nagy gazdasági ismeretein kívül
állapotot felölel belátásának
is,
az egész köz-
már addig
is
sok jelét
Zágráb megyei beköszöntje (ápr. 15.) nagy hírnek örvendett és nemcsak a Magyar Kurír közölte, adta.
hanem a budai latin újság is. diplomatervezetét már a kerületeknek is bemutatta, de azok nem kértek belle. „A statusok udvarinak mondják, a papok szepedig árt a király
rint
tekintélyének. Tehát eltalál-
tam a kell középutat."^ Az örökösödés megszakításának csiklandós kér-
függben
dését
A
király
másnak
alá
hagyja.^
elismeri,
nem
hogy
vetett,
Magyarország
szabad,
csak külön alkotmánya és
törvényei szerint kormányozható ország. Külön udvari
országos méltóságai vannak, szintúgy külön sorkatonasága és határrsége. és
Ez ország rendjei az osztrák bázra, elbb férfi, nágra is, kétoldalú szerzdésben oly feltétellel
aztán
*
Július 4-iki levele Pászthoryhoz.
Projectum diplomaticarum conditionum per Exc. D. Nicolaum Skerlecz de Lomnicza elaboratum. '
i
j
ELS
48
FEJEZET.
ruházták az örökösödés jogát, hogy a király az alkotmányt, a törvényeket és azokon alapuló kiváltságokat híven megtartsa. alkotmányát,
Ha
törvényeit
s
tehát
a király az ország
szokásait
vagy a rendek
jogait s kiváltságait sérti, azonnal elesik a kétoldalú
szerzdés hasznától és az ország rendjeinek szabadságában áll a királyi örökösödés jogától elállani. Ezért fogadja és eskü alatt igéri: 1. Hogy Magyarországgal mint az örökös tartományoktól független szabad országgal bánik, nem pedig más tartományok módjára. „Nem enged a
többi örökös tartományban olyan harminczados vámot,
mely Magyarországgal, mint gyarmattal, vagy mint az örökös tartományok tulajdonával szemben jár el." Evenkint legalább három hónapon át az országban idzik,
itt
udvart
tart,
melyben a magyar uraké az
elsség. Magyar ügyeket akár politikaiakat, akár katonaiakat a legfels udvari tat
hatóságoknál
nem
tárgyal-
a magyar ministerek befolyása nélkül. Ezek száma
pedig arányos azon állással, melyet Magyarország az egész monarchiához képest
A
2.
méltóságot
kir.
elfoglal.^
a szent korona adja meg.
Koronázás eltt nem érvényes a lása. 3.
riája
A
király
is.
A
4.
*
;
Az
új
halálával tehát
a
megsznik
Negotia sive
illeti.
kanczellá-
koronázásig a senatus kormányoz a alatt.
törvényhozás és magyarázás jogát
a diaeta
et aulicis
által felállított illa siut Politicai,
hatóságokat
nem bitomeg nem
seu Militaria in supremis
absque influxu Ministrorum Hungarorum, quam Hungária respectu totius Monarchiáé
dicasteriis
proportione ea,
efficiat
hatalom gyakor-
koronázás joga tehát a rendeket
birodalom pecsétje
rolja
kir.
A
assumendorum, non pertractabo, vei pertractari sinam.
A DIPLOKA.
a tisztviselket
szünteti,
49
magyar ministereket a
és
rendek eltt számadásra kötelezi, új tisztségeket, melyek a nemzet szabadságával ellenkeznek, nem állit
A megyegylés
föl.
és ennek joga
törvénytelenség
ellen felszólalni, fenmarad.
Törvényes
5.
részét a törvényhozásban úgy gyahogy hasznos javaslattól soha sem tagadja
korolja,
meg
Ha
beleegyezését.
rendek két ízben
is
pedig, tagadása
fentartják
ellenére,
a
javaslatukat, az ily
törvényhez királyi szentesítésével járul.
Csak szükség esetén ad
6.
ki provisorius rendel^
kezest és e fölött aztán a diaeta
nem
hívna össze diaetát, a
és a király e
A
7.
ítél.
3 év
alatt
megyék összegylhetnek
gylésen megjelenni
törvényeket
Ha
végrehajtja
tartozik.
tekintet
nélkül az
örökös tartományokra és a megállapított udvari rend-
Az
szerre.
szemben
ellenactióval
él
törvényes hatal-
mával. 8.
Tisztségekre
csak magyarokat nevez ki; ha
A
nincs különb, alkalmas nemeseket. ^
vidéki ezredekhez 9.
is
magyar
és határ-
csak nemzeti tiszteket.
Támadó háború
esetén,
mely Magyarország
határait érinti, országgylést hirdet és
magyar minis-
terek tanácsára elhatározza, a mit a diaeta ajánl.
Ha
a király ezt elmulasztja, nem kaphat subsidiumot. Védelmi háború esetén mindent megtesz az ország oltalmára. 10. Pénzverési jogát
javára használja
fémeket
föl.
magyar
Magyarország méltóságára ós bányákból nyert nemes
A magyar
királyi
jelekkel
jelezteti.
Bécsbl
visszaküldi a pénzvert.
^
Ceteris paribus.
Marczali: 1790—91. országgy. ü.
4
50
BLSÖ FEJEZET.
11. A bányászat most csehek kezén van, kik a magyarokat kizárják. Ezentúl gondoskodnak magya-
rok képzésérl, kiket alkalmazhatnak. 12.
Az adót országgylésen
kívül
nem
emeli. El-
ismeri, hogy annak leszállítása a rendek joga, de emelése is. A nemes adó-, vám-, révmentes marad. 13. Insurrectió és bandérium megmarad az ország-
gylés intézkedése 14.
A
alatt,
mostani vámrendszer nincsen törvényesen
elfogadva. Magyarországon
nem engedi gyárak
és kéz-
mívek emelését, sem azt, hogy azon terményeit, melyekre az örökös tartományoknak szükségük van, máshová haszonnal kivigyék. Megengedi tehát, hogy a diaeta bizottsága oly vámrendszert dolgozzon
országot 15.
el
A
„neki és
ki,
mely Magyar-
nem nyomja. magyar
sor-
és határkatonaság esküt tesz
a magyar nemzetnek, a horvát határrség
pedig a horvát nemzetnek és ez
által
a magyar szent
koronának esküszik hséget."^ 16.
A
állítandó
magyar
és horvát sereg a diaeta alatt fel-
kapitányság alatt
tanácscsal correspondeál, de 17.
Sem nemes, sem
áll,
mely a bécsi hadi-
nem függ
tle.
polgár törvényes
ítélet
nél-
vagy vagyonában nem büntethet. bármiben ezek eUen cselekedném, és a „Ha 18. következ diaeta eltt nem tudnám annak kell okát adni, szabad az ország rendjeinek kijelenteni, hogy kül személyében
az alapszerzdést megsértettem és így az örökösödés jogától elestem." ^
A
szó
szerint
való
egyezés bizonyítja, hogy e pontnál
a tiszai javaslat felhasználta Skerlecz tervét. Mert világos, hogy a horvát nemzetnek mazhatott.
teend eskü gondolata csak tle
szár-
A DIPLOMA.
A
51
többi javaslatot politikus és prókátor irta;
ezt
igazi államférfiú.
Magyarország önáUásának ers elismerése és biztosítása mellett, itt van meg elször a pragmatica sanctio által megalapított birodalmi kapcsolat
quentiáinak
komoly levonása.
hatóságainak
conse-
monarchia legfbb
nem
kétségbe vonni
létét
lehetett,
csak
hogy a magyar törvényes befolyás
arról volt szó, is
A
érvényesüljön.
Ezen önállóság els
feltételét Skerlecz
mennyire különbözik többi társától
—
!
ott
— és ebben a gazdasági
látja. Igazán modern vonás, hogy ezt els helyre. Az alkotmány biztosítékainak terén e javaslat nem marad el társai mögött. Hadsereg, eskü, országgylés befolyása, korlátolt vétójog, minden megvan. De
függetlenségben teszi
az arany bulla resistentiájának ócska vasát
el
a corpus juris
lomtárából.
kétoldalú
szerzdés,
feltételeit
megsért
Ha
következetes,
király
megsznt
hogy
^
Hanem
törvényei szerint kormányoznak,
és
annak
az
nem
olyan országra,
igenis,
veszi
uralkodni.
Igazán független magyar államra hatott.
nem
örökösödés
az
gondol-
melyet saját
mely
keU
súlyt
vet a monarchia politikájának mérlegébe. És ezt a súlyt biztosítja és nagyobbítja,
fejldés, melynek
a jogfejldés
is.
oly
Mert
elkel
nemcsak a gazdasági helyet szánt,
az egyetlen, ki
biztonságot követel nemes és polgár részére. úttal az egyetlen, Id az állam,
^
Egy
levelében
nak, melyet ö
is
kifejti,
használ,
standig" az értelme.
hanem
egyenl jog-
Ö
egy-
a haza érdekét föléje
hogy annak az independent szóaz „unabhangig", hanem „selb-
nem
!
ELS
Ö2
FEJEZET.
teszi a rendinek.
Mert míg a többi mind kiváltságos rendeknek és felekezeteknek akarja lefoglalni a közazokat a legérdemesnek szánja
hivatalokat,
leginkább
ki
szolgálhatja
annak,
:
A nemes
a közjót.
csak
érdemei egyenlsége esetén bírhat elsséggel. Látjuk, miért
Még
deknek.
nem
tetszhetett ez a javaslat a ren-
stílusa is olyan világos, rövid, praecis,
hogy a kacskaringós és nehezen megérthet
frázi-
sokhoz szokott hazafiak bizonyára forradalminak nézték szerzjét.
De
az
udvari pártnak
17-diki jelentése
jiil.
„Az
példájára
sem
így szól
tetszett.
Bujánovics
és a
helyzetrl:
róla
nagyon fellelkesedtek,
úgyszólva
tombolnak mindazok. A királyról lenézen, szörny merészen beszélnek. így tesz, kevés kivétellel, mind az akatholikus, különösen a tiszavidéki. Sztáray fispán
nyíltan
gének
vallja
az
osztrák ház és a németek ellensé-
magát,
szintúgy tesz Orczy is, a bandériumok protektora, hogy ne mondjam alapitója. Pedig minden baj ezektl származik a pártdüh, az :
ország és a szegény nép romlása. az utolsó takarmányt
engednek nekik
s
is,
mit a
Elszedik
megyék
ugyanis
szívesen át-
így tönkre mehet az egész marha-
állomány.
Csak
a
banderialisták
és
körülbelül 20 akatholikusnak
;
az
ifjúság
tapsol
mást, józanabbat,
a
nem
engednek szóhoz jutni. El vannak osztva a két táblán ha egy koriphéus beszél, az asztalokra hágnak,
s
úgy
éljenzik.
A
mieink közül az akatholikusokat támo-
gatja a két Sztáray,
az Orczyak, gr. Fekete, Beöthy
Almásy Ignácz, ki azonban már kissé visszavonul, valami Ráthonyi kir. fiscalis, Skerlecz viczispán és gr. Sauer, a jó pap. Az utolsó üléés Bezerédj septemvirek,
A DIPLOMA,
sen rosszul bántak vele, de királyi tisztvisel követ;
szólni?
ellen
király
fosztani.
53
hogy mer
Meg
Hogyan
fel se veszi.
kellene
lehet
ily vakmeren a ket hivataluktól
Ha szavazásra kerülne a sor, ellenök volna A két „gyerek" helyett jobb volna Horvát-
a többség.
másokat küldeni. Már a jó új bánust elcsábítják, ki külömben igen jól viseli magát. országból
Skerlecz javaslata trhetetlen.
A
még
hagyján,
de a tiszaiaké
protestánsokat föléje emeli a katholi-
kusoknak, úgy mondják, oly záradéka protestáns
is
is
lehessen király.
Egy
is
van,
hogy
szóval eltemetik
vallásunkat. „Rossz következésektl félek, különösen
ha a
Njdlván mondbéke a diaeta vége vagy legalább a koronázás eltt. Honnan tudják? Minden végrehajtó hatalmat és a tisztségek kinekirály eltávoznék Frankfurtba."
hogy a poroszszal nem
ják,
lesz
A
vezését a senatusra ruházzák.
vedelemmel az rendelkezzék. vetnek ki
siót
;
Sok bajon csak
30- an
A
katonasággal, a jö-
királynak valami pen-
csak éppen robotra segítene,
vannak.
ha
nem
kötelezik.
mert
szavaznának,
De nem engedik
a
k
szavazást,
mert szerintök az a nemesi kiváltság ellen volna.
Az elnököknek semmi tekintélyük. A nádorságban reménykedk mindenre reá állanak. így inkább Fekete,
Beöthy vezetik
Ráthonyi,
mint az elnök.
A
a
karok
volt királyi biztosok
az ellenzékhez csatlakoznak.
A
is
tábláját,
félelembl
józanok azt mondják
jöjjön a király vagy írjon; igérje
meg
a kiváltságok
jövre valahogy József kormánya vissza nem tér mást a józanabb, sokkal nagyobb rész nem kivan. Egyelre azonban a klérus, a katholikus hit és annak követi el vannak nyomva a banderialisták által.
biztosítását,
melyes :
a törvények végrehajtását
biztosítást,
s
54
fiLSÖ FEJEZET.
A
tiszaiak tegnap az elnökökhöz deputatiót küld-
tek több
redo
A
kívánsággal.
után
kamarai ispánságot CoUo-
protestánssal szeretnék betölteni.
visszaélnek a király jóságával
Nagyon
hogy ebbl baj származik. Szerinte mindebben része van a kanczel-
is
láriának
fél,
;
is.
Batthyány prímás
ír.
júl. 18-án valamivel biztatóbban Eeméli, hogy a hó végéig meghívják a királyt. A
diploma fczélja csakugyan a királyi hatalom gyakorlásának megnehezítése, de ettl ez
csak nyers anyag.
A
^
nem
kell megijedni;
kanczellár
10-én bizalmas kérdést intézett hozzá
:
ugyanis július
ne jöjjön-e
el
a király hívatlanul?
Az
izgatottság
nttön n. Tudják, hogy közeli a A pártok már élesen állanak
döntés Reichenbachban.
egymással szemben.
De
közjogi tekintetben kitart az
unió és a mixta deputatió,
fels tábláról került
noha egy nagy része a a tiszai tervezet által meg-
ki,
irányban halad.
állapított
Szerencse,
hogy már
volt
házszabály. Júl. 17-én
elfogadták a kerületek munkáját. Az általános érdek-
ldés nttön
n
;
már a hölgyek
jelenni a karzaton. P. Horvát
Zichy lódzott
júl.
17-én azt
ugyan a
király
írja,
is
meg akarnak
Ádám volt a prókátoruk. * hogy a bíboros puhato-
meghívása körül, de ez gyanút
már a vallásügyben fennforgó ellentétek miatt maga azt hiszi, hogy a személyes jelenlét jobb
keltett, is,
diplomát eredményezne.
Egyelre a megye ^
Malaczkai levéltár.
"
Ez
áll
már
nk
franczia példa. Ott Condorcet
joga mellett. hol nem.
és a protestantismus joga
Az
1788-baii
írt
a
angol parlamentbe hol bebocsátották a nket,
A DIPLOMA.
A
ell.
a
többi,
senatus
55
Sauer mondja,
mint
stb.,
jBlendwerk".
A
mixtán szépen megy a dolog.
zsef jó methodust ajánlott
;
meg
egyes tárgyaknál külön nézzék ményét.^ Az
itélmesterek
a kerületek véle-
a
három
szerint és július
„Közben Apponyi mely által azt megnyerni
hozzáfogtak az eladáshoz.
munkáját
nem
elolvasta,
hogy
igyekezett, s
hogy az
azt,
összeállították
diplomatervezet punctumait tárgyak
24-én
kész
Teleky Jó-
Gr.
valószinleg
tehetünk,
interrupti
A munka
említést
fili
ne tegyünk
szép és jó volt és minde-
neket könnyen impetrált, mert már azeltt közönséges volt, hegy Leopoldus ellen legkisebb sem lehet, azon expressióval pedig sem ö ellene, sem pedig a meghalt (császár) cselekedetei ellen nem fognak élni, mindazonáltal szebb móddal jelentetni fog, de az sem azért, hogy azon keresnk, hanem csak azért, hogy nagyobb securitást azon
értelem
az
exceptio
okkal kereshessünk."
Már szóba kell
alapul
nem
forog
I.
jött
venni,
itt,
hogy
III.
Károly diplomáját
minthogy a leányág örökösödése
kérdésben.
De
többség ragaszkodott
a
Leopoldéhoz, ki megválasztott király
volt,
mert fenn
II. Endre hogy a dynastiák vál-
akarta tartani szabadságunk folytonosságát bullája óta. Ki
tozásával
az
és
latio"-val, a
is
mutathatta,
örökösödés elfogadásával
„a trans-
nemzet jogai nem csökkentek. Csakis a
le, a többit mind fenn„Ezen principiumban megegyezvén, az els punctumot, de independentia Regni elvégeztük. Ha a religio nagy akadályt nem tesz és mindennap consi-
szabad választásról mondtak
tartották.
deálunk, ^
nem
kétlem,
jöv
héten végét érjük".
Esterházy Ferencz naplója,
júl.
22.
56
BLSÖ FEJEZET.
minden emberséges és hazaszeret ember dolgainknak végét és a királynak jelenlétét örömmel látná, csak a papság nem látszatik még azt óhajtani. Mi okból? által nem láthatom."^ Hajnóczy, Széchenyi Ferencz nevében ir. Nagyon »Itt,
hidd
el,
elégedetlen a lassú tempóval. 22-én
nem
tettek egye-
mindent a
bet, mint utána néztek, jól irtak-e le
scri-
bák. És minthogy jól írtak, ennek örömére az elnökök
másnapra
recreatiót adtak.
vasárnap ismét recreatio.
Ma 24-én sessio és holnap A késést a mágnások (Széa fpapság
chenyi nem) a státusoknak,
még inkább
Maga Széchenyi
a protestánsoknak tulajdonítja.
egé-
oda van a sok munkától és csak arra vágyik, hogy e „csiklandós és veszedelmes" diaeta végén haza szen
mehessen és többé hajlékából
ki se mozduljon.
eddig, hála Istennek, csak szivemnek indulatján
„Én men-
hogy az nem megvet, nem csalárd, és mind hazájának, mind királyának híve. Oly bús vagyok ma, hogy még JuUskámban és gyermekeimben sem találhatok vigasztalást. Bánom a tem
el,
tudod,
nem erszakos,
jó királyt és a rossz Hazafiát."
Ürményi valamivel kedvezbbnek
A
ban és
személyesen nincs baja.
A
múltkor
tapsoltak neki.
Azóta
is
is
nagy energiával
ügyben,
beszélt félórán át principiális
és
látta a helyzetet.
megyék szigorú utasításaiban, a religiomás, általa nem ismertekben keresi. Neki,
baj okát a
meghallgatták
védte a királyi jogokat.
Keményli, a deputatio munkája végével meghívják a királyt (július 28.).
Pálffy kanczellárnak is
^
nagy örömöt szerez a „filum
Júl. 24-i levél. Pátyi levéltár.
nem tle
ered.
Széchenyi
iratai közt,
de
57
DIPLOMA.
De
elhagyása".
Pestmegye
ejti
az a
hír,
hogy
megeskedteti a jobbágyokat, mint Sza-
is
st hogy
bolcs,
aggodalomba
újra
a kath. papokat
is
megesketik püs-
pökeik utasítására.
Bárhogy panaszkodott Széchenyi, a deputatio elég gyorsan folytatta tárgyalásait, úgy hogy augusztus 3-án csak 7 8 pont volt még hátra. Közben azonban
—
az általános izgatottság, a vágy, a trhetetlenül feszült
légkörbl szabadulni, más bonyodalmakat okozott, más elhatározásokat
A
tett
szükségessé.
tiszaiak ugyanis
nem
elégedtek
meg
a nemzeti
felség és a diaeta túlsúlyának czikkelyekbe foglalásával mindjárt meg is akarták valósítani az elveket. Még el sem készült jóformán a javaslatuk, midn Domokos Lajos a július 15-iki kerületi ülésükben arra ;
hogy
figyelmezteti,
b. Herbert,
mint a király követe,
most indul Jassyba, holott az országnak, annyi törvény értelmében, joga van részt venni a béketárgyalásokban.
A
melyet már július
circulus elfogadja a javaslatot,
el
17-én
A
terjesztenek az országos üléseken.
is
törvény értelmében
Domokos
a július 17-i ülésen
„hogy azon helyekre, hol most a hazát illet békesség szerzés munkáltatik, az ország maga azt követeli,
részérl kötelezett követeket, küldjön".
való híradással kanczelláriának,
hogy
azt
a fejedelemnél
Ezt
írja
„a
maga
meg
elre
az ország a
tulajdon
helyén
adja el".
Ürményi
el
akarta ütni azt a kényes kérdést. Halász-
szák a diploma felterjesztéséig, abban úgyis szó lesz
a béke és háború jogáról.
zdtek
De
mivel a rendek
hogy a követelés törvényes meggyzdésük, a »hogy a fejedelem, a arról,
meggy-
és az volt ki úgyis a
békesség szerzésben nem mint római császár, hanem
ELS
58
FEJEZET.
mint magyar király avatkozhatik, ezen lépését a nemzetnek balra
fels táblát
nem magyarázza,"
hogy a
elhatározták,
felszólítják csatlakozásra.
is
A
frendek tartózkodóbbak voltak. Elször kérdezsködtek: a tiszamellékiek üzenete-e ez, vagy az Mikor e fell megnyugösszes karoké és rendeké ? tatták ket, azt üzenték vissza, hogy legjobb lesz ^
követséggel meghívni a királyt. így „bizalmas tanácskozással" elismertetnék a nemzet e joga és felállít-
hatnék a „vigyázó magyar tanács*
is,
mely a béke
ügyét a királylyal együtt intézhetné.
Most már az alsó táblán
De
is
emelkedett szó e mellett.
a többség kijelentette, hogy
ehhez nem kell diploma,
szó,
itt
nem
új jogról
van
csak az érvényesítése
módját kell megtalálni. Mialatt azonban a karok ezen mint kényes kérdéseknél
vitatkoztak, a fels tábla
rendesen
—
szakadt.
Csak
—
feloszlott és így a
azt
határozta
tanácskozásnak vége
az
hogy a
alsó tábla,
diploma befejezése eltt semmi esetre sem hívja a
A
királyt.
Ha
akkori válság leglényegesebb pontját érintette. király
a
meg
mellékesnek látszó kérdés voltakép az
a
rendek felszólítására követet küld, gyako-
mi ellenkezik az örökösödés megszakításának elvével. Ha a rendek magok kül-
rolja a királyi hatalmat,
denek, az ország függetlenségét jelentik hatást
tesz
Ha
ki.
Aztán
:
nagy egész Európára, mert ez egyértelm a
kinek írjon a nemzet?
a királynak
ír,
ez
meghívással. Befolyással lesz a porosz alkudozásra
melyet kétségtelenül addig húznak, míg a király
is,
nem
határozta el valamely diplomában való megegyezését
^
Zichy
is
azt írja július 17-én,
ták az üzenetet, a többi hallgatott.
hogy csak a
tiszaiak akar-
59
A DIPLOMA.
a magyar nemzettel.
A
rendeknek az a felfogása, hogy az terjeszsze fel a király-
írjanak a kanczelláriának
;
nak. Követül az ország ajánljon többeket, kik közül a király válaszszon.
De még
^
ennél fontosabb tartalma
is volt
Domokos
Hiába jelentették ki a rendek, hogy a királyt még nem hívják meg, „mert jelenléte a mostani viszonyok közt veszedelmes és ellenkeznék a javaslatban mega tanácskozás szabadságával"
javaslatának.^
—
az
volt
elismerés.
Az örökösödés megszakításának kik köröm-
következéseit éppen azok tagadták meg,
szakadtig fenntartották az elvet.
lommal,
midn
Éppen olyan
alka-
legersebben vitatták a nemzet felségét
és függetlenségét.
Bármily merésznek és ellenzékinek látszott tehát ez a terv, valósággal ez volt a rendi többségnek els tán akaratlan. Ezt komoly közeledése a királyhoz
—
nem
a jelentségét akkor kezett a
ismerték
frendek görcsös
Csak Széchenyi hogy táblánk miért
lát
fel
és
ebbl
követ-
ellenzése.
a dolog velejébe. „Csudálatos,
Ez a királynak nem praeír és tet egy követnek denominatiójára kéri, már attul az odiosa
judicál,
st
kérdéstl,
azáltal,
áll ellen.
hogy az Náczió nékie
de interrupta successione, suapte
látszatik és
magát compromittálná, ha
levél után emlékezetet tesz."
Szólt
is
elállani
arról az olyatén mellette,
de a
„nagyok" ellene voltak. Tizenkilenczedikén folytatódott a ^
irt
így fogja
fel a helyzetet
vita.
^
A
rendek
Berzeviczy Gergely július 19-én
levelében. *
Vay József írásaiból kitnik, hogy ennek végleges szerVay mve volt. Ez egyike azon kevés ülésnek, melyrl egészen pontos,
kesztése '
részletes tudósítás maradt fenn. Azért közöljük.
60
BLSÖ FEJEZET,
hogy Leopoldot
abban coalescaltak,
mindjárt
Ö
hívják ugyan meg, de írnak neki.
nem
a diaeta hirde-
hogy a törvények értelmében fog írja el magyar taná-
tésénél megígérte,
Már pedig törvény
uralkodni.
csosok részvételét a békekötésben és a feltételek közlését.
Jezerniczky követek küldését ajánlja a király-
Vay István az ország nevezze Vay József mivel nincs magyar tanács, az ország báróival kell közölni mindent. Az elnökl hoz, Szentiványi az írást.
a követeket.
personalis
ítélmester készítse
az
:
:
:
el
a végzést és
közöljék azt a frendekkel. Török Zsigmond ^ a törvény követeli, hogy az országban székeljen a király. :
Meg nem
kell tehát hívni és az interrupta successiót többé
említeni.
A
personalis közbevág: ez
Török sok félbeszakítással
a dologhoz.
nem
tartozik
folytatja: az
interregnum káros hatásait fejtegeti, tehát deputatiót kell küldeni Leopoldhoz,
hogy vessen annak véget
és kezdjen törvényes uralmat.
Most személyessé válik a
vita.
Jezerniczky két-
ségbe vonja Török nemességét és nemtelennek mondja.^
Vay István levelet kapott, hogy Török esztergomi nem nemes. Különben is Balassa küldte. Majthényi: :
míg be nem bizonyítja nemességét. Most Kornis ítélmester felolvassa a végzést, hogy a királyt nem hívják meg és hogy errl a feliratról
hallgasson,
bvebb
protocollumot
ügyelete
alatt.
A
vesznek
A Az
távollev
a personalis
fel-
personalis és Boronkay: a feliratot
közöljék a frendekkel. ^
fel
gr.
Luby
és Majthényi: Leopold
Balassa követe, táblai ügyvéd.
hogy a távollevk követei nemesek legyenek. A diaeta, mint láttuk ezt, ellenrizte is. Törökrl az országgylés írásai azt vallják, hogy nemességét Heves m. bizonyította, birtokát Kis Hont követei ^
birtokos
1659. törvény megköveteli,
A DIPLOMA.
61
meghívása nemcsak a diplomától függ, hanem a körülményektl is. Ennek a personalis és Boronkay ellentmondtak. Máriássy:
Lónyay
kész.
hogy még a diploma nem
így
nem Leopoldnak
:
czelláriának, mivel
írunk,
hanem a kan-
e felségéhez semmi közünk nincsen.
ugyanazon értelemben szól. A mint a kanczellária a felség nevében ír, úgy írjanak neki a nem kérni tekintetes rendek nevében. Jezerniczky kell, hanem felszólítani. Boronkay: a felségnek kell írni, nem a kanczelláriának. Dunántúl elhatározta, hogy
Vay
István
:
diploma eltt lehet,
lehet új szerzdés.
is
Béke pedig nem
míg Szerbia és a magyar korona többi országa
nincs biztosítva.
Közben megj a frendek válasza, kik törvényesnek találják ugyan a felszólítást, de kivihetetlennek, mert magyar tanács nincs. Ezért a diploma elkészíVörös
tését sürgetik.
az els táblához.
vigyék a választ deputatióval :
Vay József
javaslata kés-
Boronkay: bizalmatlanságra adunk
a dolgot.
leltetné
:
Balogh
ha a kanczelláriának és nem a királynak írunk. Balogh természetesen a kanczelláriának. Boronkay természetesebb a királynak. Szentiványi: nagy a nehézokot,
:
ség,
van lária
mert
vigyázzunk, szó.
nem
Almásy
:
itt
a felségjog gyakorlásáról
biztosabb a királyhoz.
országos,
hanem
udvari
A
kanczel-
hatóság.
Aztán
kivel közöljék a követek utasításukat.^
Ezek után a personalis „energikusan"
összefoglalja
a vitát és eredmény gyanánt kimondja, hogy a király-
nak
kell írni.
Boronkay
kellene felállítani. ezt.
Personalis
:
a tanácsot külön törvénynyel is
szükségesnek mondja
de lehetetlen. Mindenesetre Bécsbe
kellene menni és a
Muzslay:
:
Prileszky
kanczelláriával együtt
most csak jogfenntartásról van
mködni. szó.
Vay:
ELS
62
jog visszaszerzésérl késést
nem
megyében
FBJEZET.
de diplomában.
is,
Ez a dolog
Ismét nagy vita
szenvedhet.
a Szatmár
elfogott szökött katonákról.
Ismét Kornis itélmester referál, módosítva az elbbi végzést. Leopold meghívását „mostanában
illendbbnek
tartatik".
tatio és szószólója,
elmellzni Visszaj a frendektl a depu-
Hersing nyitrai kanonok, megteszi
Közben a távoUevk követeinek igazolása. a frendek deputatiója azon üzenettel, hogj'^ a frendek jobbnak tartanák e jogot a diplomában biztosítani, és mivel most magyar tanács úgy sincs, az egészet akkorra halasztani, míg azt felállítják. Darvas és Jezerniczky az ügy nem késhetik. Almásy a frendek igen fontos okokat hoznak fel. Szükséges tehát, hogy a két tábla együttes ülést tartson (mixta), hogy közös megállapodásra jussunk. Boronkay nem lehet félni jogsértéstl elég, ha azt fenntartjuk. Szentiványi a frendek nem akadályozhatják ez annyira fontos, országos ügyet. Yay József
jelentését.
J
:
:
;
:
:
is
a mixta
mellett
E
szól.
nézethez
csatlakozik
az
elbbi deputatio átviszi a frendekhez. Ezeknek deputatiója nyomban meghozza a választ, melyet Szerdahelyi püspök ad át. A frendek reá állanak a közös ülésre, melyet holnap tartanak meg. Hogy hely legyen, az nap kielnök
is
és kimondja a végzést. Ezt az
zárják az ifjúságot.
közös deputatiót levelet kidolgozza.
lesznek: gr.
Meg
is
tervezet,
mely a királynak szóló
választották.
Szerdahelyi püspök,
gr.
Annak
tagjai
Teleky József és
Széchenyi Ferencz.
Megint tatiót,
De
Hogy pedig kész legyen a
ajánlanak,
vita.
Egy
rész feleslegesnek tartja a depu-
mert Kornis maga
is
megszerkesztheti a levelet.
aztán mégis megválasztják a deputatiót.
Tagjai:
63
A DIPLOMA.
.
Komis, Lukovszky, Zsolnay, Prileszky, Somsics, Almásy, Domokos, egy távollev követe és Pécsy György, Kis Szeben kiivete. Az ülés, mely reggel 9-kor kezddött,
d.-u.
4-kor oszlott szét.
Ilyenek voltak a „legszebb ülések", melyekrl ragadtatással
szólt
és
el-
„Csupa
a lelkes ifjúság.
írt
gyönyör&ség volt mind a két táblán hallgatni. Ez volt a legszebb ülés. Egymást minden lárma nélkül
nem
meghallgatták,
mint a többi lármás gylé-
úgy,
sekben veszekedtek.
Az
igaz,
hogy ez oly nagy do-
log s oly lépés, hogy ha jól végreviszik, jól kiüt, kitett
magáért a diaeta. Sohasem volt Magyarország olyan virágzó az ausztriai ház alatt, kivált ha azok a Pro-
jectumok
is
executiva
elsülnek:
securitatis,
Senatus, regulatio
Legislativa potestas, militiae
stb.
—
A
mixta sessióban azok a válogatott urak majd szépen
mágnásokat és hamarabb megegyeznek. Nehezen állottak reá, de végre megcapacitálják a sok aulikus
egyeztek." Mellesleg egy nagy közjogi és alkotmányos
désben
XVI. nézték
is
század
óta külön s
a törvényhozásban
választásánál
kér-
A
frendeket a egyenl rangú tényeznek
diadalt aratnak a tiszaiak.
;
csak nádor és koronar
szavaznak együtt a rendekkel. Külön-
ben üzenetekkel érintkeznek, és ha így nem
j
létre
a megegyezés, a frendek külön felterjesztést külde-
nek Bécsbe, mire törvénykönyvünkben van példa. Most nemcsak „capacitálni" lehetett ket, hanem leszavazni is. A frendiház országos és nem személyes kérdésben
is
együtt tanácskozik a karokkal.
Ez pedig a constituante megalakításához vezet. Nemcsak a király látott ebben veszedelmet, mindjárt több röpirat
is
foglalkozik e kérdéssel.
i
ELS
64
20-án reggel „az országnak minden rend-
Július
a kisebb,
jei
FEJEZET,
kezvén",
azaz
a frendek palotájába felgyüle-
Zichy Károly országbíró nyitotta
gr.
elnök a tanácskozást.
mint súlyra
egyike
is
volt ez a történet
jöveteleinek. Együtt van,
a magyarság
határozzon
meg
Nemcsak számra, hanem nevezetes össze-
hogy közösen, nyilvánosan színe-java
egészen
osztat-
mindazok, kiket rend, felekezet, pártszenvedély
lanul,
egymástól elválasztott, most együtt tanácskoznak, oly
mely
kérdésben,
mindnyájukat
legmélyebben
érde-
kelte.
1741 óta nem hallatszott a magyar nemzet szava az európai ügyekben. Most ismét arról van szó, hogy
a nemzet egy nagy kérdésben, törvényesen, önállóan ki akaratát. Mennél kevésbbé szabad egy nemzet, mennél inkább függ annak sorsa az
nyilatkoztassa
általános
világhelyzettl,
annál
változásoktól,
a
körüle
általánosabb
német
politikát a
mélyebb szük-
Az
angol,
kevés kiválasztott
intézi,
ségkép érdekldése a nagy politika franczia,
hatalmi
lefolyó
és
iránt.
a Balkán-államokét mindenki. Zichy azt fejtegette, hogy a diplomácziát, a
poli-
mindenhol titkosan tárgyalják az udvarok.
Még
tikát
a szabadságára féltékeny angol nemzet térium
az
is,
titokban
által
kötését,
nem pedig
végezteti
e
is
a minisz-
szerzdések meg-
nyilvánosan, a kamarában. Kérdés
elismernék-e a többi hatalmak a magyar nem-
Az udvari követ könnyen kereszhogy az országét meg se hallgassák. Az
zet külön követét? tül vihetne,
els
tábla
ez
okokból kívánná elbb a diplomába
beiktatni a békeszerzéshez való hozzájárulást, de mi-
vel a statusok ehhez
a fell
kell
folynia:
nem
járultak, a tanácskozásnak
oly
sürgs-e az ügy, hogy a
A DIPLOMA.
65
diploma eltt kelljen azt elintézni;
hogy intézzék
nem
többség azonban,
gadta elvben a
is,
a királyra
az országbiró ellenére,
elfo-
Hosszú vita után, melyben
levélírást.
a prímás és a personalis azt
ha igen,
aztán,
volna-e jobb
követek kinevezését és utasítását?
bízni a
A
és
el
részt vettek, elhatározták
is
hogy a követeket az ország ajánlja a fejede-
lemnek, ki közülök választ. Az instructiót
az ország
is
készíti.
Követekül ajánlották Pál,
gr.
id.
követeket.
b.
Almásy
Batthyány Ferencz,
gr. Apponyi Antal frenPodmaniczky József és Somsics Lázár
A
levél végleges szövegezése és
lyes megpecsételése
volt,
Teleki József, gr.
Esterházy Ferencz,
deket és
A
gr.
:
Széchenyi Ferencz,
gr.
gylés
fél
ünnepé-
másnapra maradt.
tíztl
mint várni lehetett.
4-ig
A
1.
tartott.
királyról
„A
sessio jobb
nagy
tisztelettel
szóltak és csak egy, az
sem
séges Erczherczegrl.
Kiabálóink, kik a tiszai ke-
2.
tekintélyes,
a
szólt
fel-
rületben annyit látmáznak, ki se tátották a szájukat,
annyira imponált nekik.
3.
A
personalis azon okra,
hogy a megyék koronázás eltt nem ismerik poldot királynak, azt felelte, mit
el
Leo-
Vay József mondott
—
hogy ez csak 3 4 megye. 4. A prímás igen okosan beszélt. A többi pap hallgat és rágalmaz „a bigottok". Azt mondta, hogy a király 8 4 megyének elnézheti e gorombaságát, mint indua kerületben:
—
latból
megesettet,
nézhetné.
5.
^
de
az
egész
országnak
el
vi-
Vay Istvánnak, ki azt követelte, hogy csak mágnás szavazhasson, ki törvényesen az, azt felelte,
selkedett.
oly
nem
Az országbíró egyáltalában igen jól
^
Primus motus.
Marczali: 1790—91. országgy. n.
5
ELS
66
hogy ilyen
FEJEZET.
csak törvény
újítást
hozhat be
;
addig
érvényes a régi szokás".
Meg volt elégedve Zichy is, noha a mixtának éppen nem örült; belé is fájdult a feje. „A mai ülésen sok veszedelmes
terv
Külön deputatiót
hallatszott.
küldeni a királyhoz béke és háború ügyében
;
kell
külön
követet küldjön az ország Berlinbe és a török udvarhoz, külön nemzeti utasítással." Szerinte csak nehezen
kivihet az elfogadott
volt
kívánság legalább is
nem
melyben a nemzeti Az udvarnak
terv,
a
sérti
királyt.
a mérsékletet ajánlja.
Másnap
is
kesztette a
az
levelet
A
nem
a
Kétségben követet,
nem
volt
ki
szer-
az iránt:
vagy a fejedelem
mérsékeltek a fejedelemre
bízni ezt a jogot,
jogához
Kornis ugyanis
vita.
végig.
ország választja-e
nevezi-e ki?
his,
a
tartott
akarták
nem koronás ugyan, de kinek
fér szó, és így a levélbe azt
tegyék
:
ex
ki. A szélsk azonban azt állíhogy több személy választása által az ország akarta elérni, hogy joga nemcsak a török béke
közülök nevezzen
tották,
azt
alkuba beleszólni, hanem a többi tárgyalásba jöjjön kétségbe. helyett hos jött
is,
ne
Ezek nézete gyzött és az ex his a levélbe. Olyanok is voltak, kik
megyéik utasítására hivatkozva, egyáltalában ellene voltak minden levélírásnak, nehogy a fejedelem koronázása eltt felséges jussoknak gyakorlásába avatkozzon. A levelet külön futár, Fodor József secretarius,
A
vitte
Bécsbe.
levél a királynak szól,
kit
a törvényekre való
hivatkozással, a szokott udvariassági formákkal felkér-
nek, alkalmazza a megválasztottakat, mint tapasztalt, teljesen megbízható férfiakat, a
most folyó és ezután
A
törvények értelmében
elfordulható tárgyalásoknál.
A DIPLOMA.
67
készítend kötelez utasításokat azon czélból
elter-
majd a királynak, hogy az saját követei mellett, egyenl hatáskörrel azokat is megbízza. Az aláírás is a rendes Felséged legalázatosabb hívei, Magyarországnak és melléktartományainak diaetában összegylt karai és rendjei. „Ez különös bizony-
jesztik
:
sága lesz felséged méltányosságának az ország rendjei
hogy a többi diaetai nemes szabadsággal és szinteséggel terjeszszék el oly kapocs, mely ezt a szabad, de
irányában tractatust
biztató ösztön arra,
;
is
;
szabadságában annyira engedelmes nemzetet
szoro-
sabban fzi felségedhez".
Az ajánlottak egy része nyomban szabadulni óhajt e megtiszteltetéstl. „Hagyasd ki, kérlek, nevemet a követek számábul, ha a koczka reám fordulna", írja Széchenyi Pászthorynak.
Istenre kérem, kedves ba-
,,
rátom, ha csak lehetséges,
fordítsa
tlem
el
ezt
a
Gondoljon arra, hogy ez a megbízatás (bár-
kelyhet.
mennyire megtisztel alapja, a
és
bármennyire
múlja tehetségemet, hogy
ers egészségemnek, sodorhat,
magasztos az
nemzet bizalma) mennyire terhes, hogy
nem
végre,
felel
hogy
felül-
meg éppen nem oly
költségekbe
melyek szörnyen megzavarhatják gazdasá-
gomat, számos családom nagy kárára", július 28-án. Esterházy is kikérte
írja Apponyi magának, nem akart
összeveszni a királylyal.
A lotta
kanczellária hosszú,
indokolással aján-
a rendek törvényen alapuló kívánságának elfoga-
dását.
ban
alapos
^
A
király el
értesíti
is
fogadja. Július 30-iki válaszá-
a rendeket, hogy „kérésüket" meghallgatja
és mihelyt a portával béketárgyalásra kerül a sor, a
»
Kancz.
lev.
10306—9.
sz.
5*
ELS
68
békét
török
FEJEZET.
törvényeket
illet
végrehajtatja.^
országgylés hallgatással fogadta a kegyes Széchenyi egyenesen elégedetlen volt vele.
Nem
hiába
Esterházy Ferencz,
irta gr.
késbb csakugyan követe
Az
választ.
nem
az, ki
országnak a szisztovai
volt az
béketárgyaláson már régóta hiszem a magyarról, hogy :
mindig ellentmond önmagának.
Az egész ügy
^
végs eredményben a királyi Pedig nem azért indí-
tehát
tekintély elismerésére vezetett.
tották meg. Világos volt a tendentia, a reichenbachi
tárgyalás idején gyöngíteni a király positióját és esetkeresztülvinni
leg
az
ország részvétét a poroszszal
való tanácskozásban. Erre mutat gr. Sauer azon véle-
ménye, hogy az egész tervnek
gr.
Sztáray Mihály volt
a kikoholója és megindítója, „arra termett ember, hogy indítványainak merészségével zavarba hozzon egy egész országot"
^ .
Ugyancsak
július 15-én
más módokon
is
beavat-
kozik a tiszántúli kerület a végrehajtó hatalom sphaerájába. Tudtára jutott,
Meg
lemond.
hogy
gr.
Colloredo kamaraispán
akarja akadályozni, hogy idegen, Mittro-
vosky, lépjen helyébe és felkéri Zichyt, írjon ez iránt
mindjárt a királynak. Zichy ezt
mégis Mittrovszky nyerte
nem '
volt hozzáért.
A
el
meg
is tette,
de azért
a tisztséget, mert magyar
*
vannak nyomtatva az országgylés 73—76. C'est une nation toujours en contradiction avec elle levél és a válasz ki
írásaiban '
mérne. '
Dazu gemacht, um durchdie Land in Verwirrung zu
ein ganzes *
nak
Dreistigkeit seiner Antrage
bringán.
Bujánovics B. Gerliczyt ajánlja, „ki Istennek és királyáDe a kanczellária nem igen ajánlhatta, mert a nagy-
híve".
A DIPLOMA.
69
Személyes megtámadások sem szünetelnek. Lovász
Zsigmond kancz.
a katonai
ki
referenst,
élelmezési
ügyeket vezette, ki akarják küszöbölni hivatalából és
Bécsbl, vagyonát pedig elkoboztatni. „Fájlalják a rendek, hogy felsége magyar ügyekben most
is
Balassa és Izdenczy tanácsával
él."
Tehát
a királynak már az sem szabad, mi minden nemesnél magától érthet, az, hogy maga válaszsza szolgáját, kérdi Bujanovics. Hozzáteszi, hogy a nagy király jósága és elnézése így még veszedelembe döntheti az országot, értésére adja a sorok közt megbízójának, hogy a dolog annál veszedelmesebb, mert tanácsadóját,
a szomszédból,
vagyis a kanczelláriából
Ennyi rágalom, mégis egyre
munkája,
folyt
hajsza
és
is
izgatnak.
elfoglaltság
közepett
úgy a diplomakészít bizottságnak
mint a kerületeké,
törvényjavaslatokat dolgozták
hol a koronázás
eltti
ki.
Francziaországban elbb adnak alkotmányt, aztán
egy más gylés lesz hivatva arra, hogy az annak megfelel részletes törvényhozást megállapítsa. Nálunk jobban sietnek még a franczia forradalomnál is. Egyszerre tanácskozik a constituante és a legislative.
A
diploma-bizottság, mely a pesti vármegyeházánál
ülésezett,
már augusztus
nagyjában elvégezte mi az akkori komoly,
elejére
munkáját. Megtanuljuk belle,
a törvényhez ragaszkodó, de a mellett haladni akaró
Magyarország óhajtása,
a nemzet jövjére és annak
biztosítására nézve.
Alapul
harmegye
még mindig a és
a
Balogh
elvek tehát egészen
tiszai javaslat szolgál.
Péter javaslatában
Bi-
foglalt
eddig a stádiumig gyzelmesek
bányai jövedelmek alatta inkább csökkentek, mint emelkedtek. Mittrovszky különben is patriae filius, hazafi. Praes. 171. sz.
70
és
EliSÖ FEJEZET.
irányadók maradtak.
szerint való
Az egyezés nagyrészt szó
máshol kisebb eltérések vannak.
^
így csak a lényeges változások elsorolására szorítkozunk.
A
;
bevezetésben már nincs szó az örökösödés meg-
de
szakításáról,
a király elismeri,
hogy bátyja
tör-
vénytelen uralkodása alapot nyújt a rendeknek köve-
hogy
telésére,
új feltételekkel biztosítsák az alkotmányt.
Abban azonban megegyeznek, hogy itt is a rendek kezébl fogadja az örökösnek elismert fejedelem a koronát.
Nincs lényeges változtatás az ország függetlenségét kifejez
1-s czikkelyben sem. Csak
az
marad
belle, hogy a király törvénytelensége a rendek
ki
en-
gedetlenségének jogát vonja maga után. Ellenben az,
hogy nem fog pátensek útján uralkodni, a 6-ik czikkbl van ide toldva. Meg van ersítve az aranybulla ellenállási joga is, csakhogy ezt magányos nem gyakorolhatja. A sarkalatos törvények közé fel van véve a nemesi adómentesség szentségét óvó 1741 8 is.
—
A jogát
tiszaiak
a 2-Lk czikkben csak a protestánsok
biztosítják.
Itt,
noha egyebekben szó
megegyezik, általánosabbá, sítás,
magában
foglalja a
országossá válik a bizto-
kathoUkusokat
és linzi békekötések elismeréséhez hozzá
a melyek értelmében vallásuk, sérelme nélkül,
elz
az
egyenlk
és közösek.
kijelentés,
is.
A
bécsi
van toldva
a katholikus vallás
be van fogadva.
súlyozza
szerint
Ezt azonban ellen-
hogy a polgári jogok
A 3-ik czikk, a diaetáról, inkább a dunáninnenibl van merítve. Három évenkint lesz országgylés, ha a ^
A
javaslat
közt 108—123.
1.
ki
van nyomatva az
országgylési írások
71
A DIPLOMA. király
nem
össze
hívja,
a megyék felszólítására a
nádor vagy az országbíró köteles hirdetni.
A
már nincs megállahogy az év tetemes részét töltse itt. A budai residentia is elmarad, de a magyar udvartartás elssége nem. Az ország tanácsáról szóló ötödik czikkbl kimaradt az attól függ katonai és pítva,
király tartózkodásának ideje
csak
az,
polgári hatóságok elsorolása.
Megegyez a törvényhozó hatalom megosztásáról De a király felfüggeszt vétója is.
szóló 6-ik czikk
melyek az országot illetik, már a harmadik diaetáig terjed. Oly ügyekben ellenben, melyek
oly ügyekben,
az örökös tartományokat diaetalis tractatusnak
szer
A
is
érdeklik, csupán a rendes
van helye.
— Méltányos
és ész-
pótlás.
földesúri jog és haszon csak az
országgylésen
tárgyalható, tehát kir. rendelettel, úrbérrel
már
el
nem
intézhet.
A
7-dik és 8-dik czikk
utóbbiban
megegyezk. Csakhogy az
még megígéri a király, hogy el sem hozza az insurrectio meg-
azonfelül
az országgylésen váltását.
A
harminczadról szóló czikkben meglát-
vámról,
szik Skerlecz javaslatának hatása.
rl
nincs
itt
magyarok dolgozzák
A a
Külön engedmény-
szó, de a magyar vámszabályzatot csak ki.
10-dik czikk a tiszai 11-nek felel
12-nek.
Az elsbe a
tilos
meg; a
11-ik
szerencsejátékok közé
be van toldva az oUa fortunae, a szerencsefazék Viszont
a
12-dik
czikk
egészen a
javaslat 13. §-ának felel meg.
sége biztosíttatik,
is.
dunáninneni
Az alapítványok
szent-
köztük a jezsuita vagyonból való
72
MLBÖ FEJEZET.
tanulmánjd alapé
Az
is.
eltörölt
szerzetek
vissza-
állítását követelik.
A
fparancsnokságnál (13) csak
magyarokat és
pedig lehetleg birtokos nemeseket kell alkalmazni.
E
hatóság a bécsi haditanácstól független.
Nemcsak a nádor
hatóságát,
hanem a bánét
helyreállítja katonai tekintetben a 14-dik czikk.
bekben,
az esküt és a nemzeti
Egye-
alkalmazását
tisztek
illetleg, megfelel az eredeti forrásnak. Szintúgy
egyezik a magyar katonaság
behozását szabályozó
nem fel
15-ik
A
meg-
az osztráknak
is.
Csakhogy már
hanem a
fele ajánltatik
czikk
az illet hadier Vs-a,
szükség esetére.
kivitelét,
is
határrvidéki czikk (16)
szö-
vege a tiszaiból való, idézetei a dunántúliból.
Háború és béke ügyében a rendekkel vagy magyar tanácsával fog dönteni a király.
lásokban
született
magyarok
is
A
béketárgya-
részt vesznek,
kiket
a tanács vagy a diaeta ajánl. Természetes, hogy ezen
éppen fennforgó kérdés fell a legtöbb törvényczikk idézése pompázik.
Ha
háborúval táraadják
meg
az országot, a király
három hónapon belül összehívja a diaetát. Az ország határai megrzésénél a dunáninneni 15-ik ez. a forrás.
A
koronáról szóló czikk valamivel enyhébb,
mint
megfelel tiszai, de azért mégis megvan benne, hogy a korona az a jel, melylyel a rendek a királyra a
ruházzák a végrehajtó hatalmat. Az erdélyi czikken látszik,
hogy a
tiszai
módosított tervet használták
fel.
Lodomériát és a többi visszaszerzend tartományt magyar törvények szerint fogja kormányozni Galicziát,
a
király,
fenntartva
municipalis szabadságaikat. Er-
délyt pedig, „mint a korona el
nem
választható tag-
73
DIPLOMA..
—
valósággal
ját
—
effective
egyesíteni fogja
az
országgal."
Csak egy
járulnak
fallal
új
tyáinak ersítéséhez:
„A karok
alkotmány bás-
hogy az ország görög
elterjesztésére beleegyezünk,
nem
az
és rendek egyhangú
egyesült hitet valló lakosai
polgárjognak és az
eddig élvezett szabad vallásgyakorlatnak örvendjenek" (23).
Ezt már Hajnóczy és Balogh
is
ajánlották,
de
elfogadása mégis csak a közben beállott változások-
nak
köszönhet, mert hisz egyik kerület sem
volt
emlékezett
meg
—
róla.
Teljesen csak egy czikkely marad el
:
a külföldi
garantia.
Lényegben tehát nagyon kevés a különbség a A körülmények változásához mért módosítás abban áll, hogy a királyi hatalom megszorítása enyhébb formákban nyüatkozik és még ott is, hol lényegében mégmarad, udvariasabbak, minden sértést kerülk a kifejezések. De azért, mai szóval élve, az összes rendek hitlevélformája még mindig meglehets kurucz szellem. két javaslat közt közjogi tekintetben.
Hogy az is maradjon, az alsó tábla vezeti szinte végs terrorismushoz folyamodtak. Minden áron keakarták
resztül
vinni,
hogy a diplomát a két tábla
együttes ülése tárgyalja.
Nem
tévedünk
reánk nézve
A
tiszai
még
tán,
ha
ezeken kívül egy másik,
fontosabb különbséget
javaslat
lényegében felekezeti
kiemelünk.
nemcsak gravaminális, hanem is.
A
protestánsokra van tekintettel lasztásában és
is
felekezeteknél ;
csak a
az iskolák teljes elvá-
a felekezetek függetlenségében látja
az üdvöt.
Az országos munkálat, mint
láttuk,
már a
feleke-
ELS
74
kérdést
zeti
is
FEJEZET.
általános szabadságivá tette.
Még
to-
vább megy a nevelés ügyében.
A
23-dik
ez.
így
szól
ifjúság
nevelésétl függ,
tanítás
tervét
saját
Mivel az állam java az
:
semmikép
hatalmunkból
nem fogjuk a
elírni
vagy
azt
valamely udvari hatóság vagy bizottság alá rendelni hanem a nemzeti nevelésnek diaetailag megállapított általános elvei értelmébeu,
úgy hogy mindegyik legyenek a más
val-
lás iskolái teljesen függetlenek
val-
lásúaktól, fogjuk gondját viselni.
Elbb
csak felekezeti nevelésrl
egyes felekezetek
szóltak.
Itt
az
de azok jogait tisztel
felett álló,
nemzeti nevelés elször jelenik
meg
történetünkben.
Együtt jár vele, hogy nemcsak a hivatalokba
vi-
be a magyar nyelv elemeit, nemcsak minden nyilvános iskolában tanítják, hanem az akadémiákon és az egyetemen a magyar hivatalos stílust is. Ed gondolta volna akkor, hogy az összes itt társzik
gyalt
eszmék és intézmények közt ez
dandóbb, a legtermékenyebb
ban
biztosítja
;
lesz a legmara-
az egyetlen, mely való-
Magyarország önállását és alkotmányát.
MÁSODIK FEJEZET.
A
katonaság.
Különös és eddig még soha kellen nem méltahogy a régente hadver magyar nemzet
tott jelenség,
az állam összes
hatalmat
adta
attribútumai között éppen a katonai
leghamarabb
ki
legkönnyebben
és
kezébl.
nem szabad egyszeren elnyomásvagy ravasz kijátszással magyarázni. Régi törtéfejldésnek volt az a nemzet egész jellemét át-
Ily fontos tényt
sal
neti
alakító eredménye.
Vissza kell mennünk odáig, midn a köznemesség Zsigmond és Albert idejében minden módon szabadulni akar a támadó harcz kötelességétl és nagyrészt e czél elérésére használja fel politikai hatalmát.
Adót már úgy sem fizet igazi arany szabadságnak csak akkor örvend, ha nem is katonáskodik. Zsigmond ;
óta, az
aranybulla felhasználásával,
a királyra és az
országnagyokra hárítja a hódító háborúk egész súlyát. Albert óta lerázza
kötelességét
a melléktartományok
Ezen Mátyás sem férfiúi
mködésének még lóra
védelmére latlan,
védelmének
is.
bír segíteni,
az
volna talpköve.
lett
ül az
pedig egész állam-
insurrectio,
fegyelmezetlen had.
A
köznemesség gazdál-
kodik, igazgatja a megyét és szervezkedik
a király zsoldosai, a
furak
és
Az ország
de az gyakor-
;
az országot
fpapok bandériumai
MÁSODIK Fejezet.
76
védik.
SymboKkus, hogy Mohácsnál ezek küzdenek a köznemesség nincs ott. A bene
és véreznek el
:
nem
possessionatus-oknak
Mátyás,
hanem Werbczy
volt az ideálja.
Az így megszorított kötelességet a Hármaskönyv I.
9,
elsorolván á nemesi sarkalatos szabadságokat,
így fejezi ki
„Hadakozni csupán az
:
ország védel-
mére" tartoznak.^ Ezt a kötelességet kényszerré tette a török vesze-
delem
azon
melyeket
részeken,
közvetlen
ért.
A
nemesbl ismét katona nem az nyugton ült a
dunántúli, horvát és felvidéki lett.
Az
erdélyi és tiszántúli
;
török oltalom árnyában. Hódító háborúról
sem
lehetett,
ország védelméhez,
de az
immár szó megmaradt
is szükség volt a Habsburgnémet és cseh tartományainak és a birodalom-
foszlányai megtartásához
ház
nak hadi- és pénzsegélyére. Az örökös hadi állapot megteremtette az új magyar katonatypust a hajdút. Bármennyire humá:
nus és subjective helyes volt a hajdúság letelepítése
nemesi joggal: történetünkben kevés követtek el ennél végzetesebbet.
sznt katonarend
lenni.
politikai
hibát
A hajdúság meg-
Azon idpontban, mely tán
legalkalmasabb volt a teljesen független magyar állam
már nemesi felkelésre szorult a fejedelem. Az pedig, már akkor, megbízhatatlan volt. A megyék szabadok akartak újjáépítésére, Bethlen
lenni akkor is:
Késbb
is
nem
Gábor
adóztak,
'
nem hadakoztak.
mindig a hajdúk
a felkelk eltt. 1673-ban a ígérik,
alatt,
szerencséje
lebegett
nemesek Biharban meg-
hogy a kik „paraszti és jobbágyi állapotok-
Militarí
dumtaxat pro regni defensíone tenentur.
A KATONASÁG.
.
77
ból valók lesznek, zsoldjuk felett örökös nemességgel is
megajándékoztatnak", ha fegyvert fognak.
Rákóczi
II.
Ferencz, 1709 január 14-én egyenesen telepítést igér, a
hajdúvárosok
módjára.
Hiába, Magyarországon
harczolónak
szabadságért
a nemesi
is
volt
élet
a az
ideálja.
nem volt oly a fnemességbl
Mióta a török veszedelem már a
XVII.
század eleje
veszben a katonai házy
Miklós
óta,
nádor,
reformtervei a
is
ki-
Zrínyiek, Gróf Ester-
Tököly már
Miklós már kimondja, hogy
Nagy
A
szellem.
riasztó,
nem
kivételek.
hangzanak
pusztában
Zrínyi
értünk a háborúhoz. el.
Még
nagy lelkesedés, melyet II. Rákóczi Ferencz személye és ügye keltett, sem volt képes a nemességben új szellemet honosítani meg. Önéletírása tele a legkeserbb szemrehányással maga és mások ellen. Már Nagy- Szombatnál meggyzdött, hogy „táborában senki sem ért a hadviseléshez." Ezen pedig soha sem az
a
bírt segíteni,
voltak
bármennyit
ügyes,
vitéz
fáradott.
portyázok,
Ocskay, volt tanult katona
A
kuruczok közt
Bottyán,
Bezerédj,
Gr. Forgács Simon, de
is.
egy sem. Úgy volt, mint Zrínyi Miklós mondta: „meg kellett a furakat tenni generálisoknak,
igazi hadvezér
— A
mert nincs más jobb."
Okát e változásnak egyszer megmagyarázni. míg a fúr feudális módon harczol, bandériuma
élén, várai védelmére, egész lelkét beleviszi a harczba;
az nemcsak
az
ország
dolga,
az
övé
is.
De
más,
éppen idegen alatt, nem szívesen szolgál. Arra pedig, hogy tanuljon, sem kedve, sem ideje. Úgy harczol, mint sei, hisz az ellenség
is
egy. Csakhogy a XVII.
század eleje óta a háború tudomány. Annyi fegyelmet,
munkát, számítást követel,
mint
úrtól bajos követelni.
78
MÁSODIK FEJEZET.
Következése
pedig
mindkett végzetes.
ketts,
Elször, hogy az ország felszabadítását idegen sereg végzi, idegen vezérek alatt. A magyar elbb nagyrészt a törökkel tart; aztán sem viszi a szerepet
f
a nagy megváltó háborúban. Mást mondani pia fraus. Hisz ha a magyar oly ers, hogy kiveri a törököt,
mennyivel könnyebben végezne a némettel Ez pedig nem történt meg, mert másodszor: Rákóczi Ferencz a legkedvezbb körülmények közt sem bírta felszaba1
Be
dítani az országot.
mitl
kellett tehát következni annak,
Zrin3d Miklós tartott.
a törököt,
Ha nem
hanem más, csak
zi
a magyar
ki
urat cserélünk.
Ez az aggodalom örökös a Habsburg uralom óta. Már a XVI. század közepe óta a bécsi haditanács Magyarországon is. 1670 után rémuralmat gyakorol itt a császári sereg. Ez megismétldik 1688 után és különösen mióta a török veszedelem rendelkezik
megsznt
és
az országnak
Midn
Kollonics
rabbá,
rendszeresen
koldussá,
munkába
katholikussá
vette
tételét.
az ország új berendezése forgott szóban, a
szatmári béke után, szükségesnek tartották a diaetán
a katonaság rendezését is. Magyar haditanácsot óhajtanak, inkább csak a zaklatások és visszaélések meggátlására, mint igazgatásra. Azt sem érikel; könnyen elállanak tle.
Az egész katonai igazgatás a
bécsi
haditanács kezén maradt.^
Akkor már több lovas és gyalog magyar ezred szolgált a császári seregben. Az 1715. VHI. befogadja ezt az intézményt, az állandó, honfiakból és külföldiek-
bl
álló
armadiát
és
Megmarad ugyan az ^
Errl bvebben
hadi
adót
rendel
insurrectio és a
írtam. M. 0, tört,
eltartására.
bandérium köte-
1711—1815. 34—37.
1.
A KATONASÁG. lezettsége, de külön
gyönge
melyet
csapat,
Zrínyi unszolására
volna
magyar sereg már az
1659-iki
magja
és mely
felállított
egy igazi
nemzeti
seregnek,
részben
a bécsi
haditanács
éveiben,
nincs.
Az a
országgylés
az
lehetett
elnyomatás
bnébl,
fel-
oszlott.
Hogy a
engedtek volna magyar sereget, mikor
is
nemzet
elismerik,
bíztak! A rendek magok hogy a magyar had az ország védelmére
hségébe nem
nem elegend. Az
elszállásolt, nagyrészt vasasok-
katonaság
császári
ból álló
itt
pedig
nem csak
azért
hogy a törököt visszatartsa és olcsó áron részesüljön. „Szükségesnek tartják e ellátásban jó népnek, mely általában nem igen hajló változásra van
itt,
ragaszkodik a császárhoz,
rzésére, jobban
mondva
alávetésére", írja 1722-ben a velenczei követ.
Az ország szabadságát,
tehát,
nem
dóan kénytelen közét.
Arra
mely mikor még kivívhatta volna
akart állandóan áldozni, most állan-
elnyomásának lehet eszhogy a magyar ezredek
eltartani
szorítkozik,
részére ugyanazt a rangot kérje, melyet a többi ezred
hogy az urak és nemesek lehet ellátásáról és emelkedésérl gondoskodjék az armadiában is. Most már a paraszt szolgáltatja az állandó katona-
élvez és
ság legénységét. Más nem köteles vele. Kit katonának adtak, vagy felcsapott annak, az maradt a rokkantságig, vagy haláláig. A magyar ezredeket Itáliában, Csehországban, a német tartományokban szállásolták el. A vitézséghez, melyet a magyar soha sem tagadott meg, a fegyelem, a hadi gyakorlat
A nagy
császári seregnek
értékesebb alkotórésze. ott lett
az volt
is járult,
mindig egyik leg-
Portyázóból,
zsákmányolóból
ismét igazán katona a magyar.
80
MÁSODIK FBJUZET.
Míg a tábornokság, az ezredtulajdonosság nagy eljogokkal,
szinte
souverain
kiváltságokkal járt és
még
az ezred
egész
bels
lyozta, a
furak
szívesen szolgáltak és ki
magokat.
Gr.
életét
János,
Pálffy
tulajdonosa szabá-
tntették
is
Andrássy,
Festetics,
Batthyány Károly, Hadik András, Nádasdy európai hímevet szereztek. Mint tanult katonák is egy fokon állottak a némettel.
De midn,
franczia
és porosz mintára,
hozták a szigorú központosítást; apróságokat
midn a
is
itt
be-
leghitványabb
a haditanács intézte, bureaukratikus
is
módon, gyakran nagy zaklatással és korlátoltsággal, már nem volt úrnak való a vitézkedés. Mióta Lacy, a
nagymestere,
dressura
lett
a
haditanács
elnöke;
mióta a bécsújhelyi katonai és a bécsi hadi mérnöki
akadémia a tisztek képzését tudományos alapra helyezte, mind kevesebb fúr keresi fel a sereget. Ez nemcsak a magyarra áll, hanem éppúgy a csehre és németre is.
A
valamely magyar
garnisonélet
nem
éppen
várban
volt
H. József ezen fordítani; ebben
Ehhez a magyarnál egy udvar
és
országot
a
haditanács
alávetett
kat németeknek,
is
vagy
galicziai
Hiába iparkodott
csábító.
kudarczot
erkölcsi
ok
vallott.
is járult.
Az
nem sznt meg Magyar-
országnak nézni. A nagy cseheknek és külföldieknek
állásotartot-
ták fenn.
Az 1737-iki török háborúban nem az
arra leg-
alkalmasabb és legérdemesebb Pálffy János vezér,
hanem a csataveszt,
generálisok egész
sora
váltotta
fel
a f-
lett
áruló
német
egymást.
Mária
sikkasztó,
Terézia els éveiben ez természetesen
megváltozott.
De késbb már
hogy magyar
szó
fvezérségre jusson,
sem
lehetett arról,
még Nádasdy sem,
kit
Nagy
A KATONASÁG.
81
Frigyes kora els lovastáboraokának
kegy
állásokat udvari és papi
nem
A nagy Az érdemet
tartott.*
osztogatta.
igen nézték; a születés döntött, csak úgy, mint
Már pedig savoyai Eugen vagy
Rákóczi táborában.
Károly fherczeg kivétel és pedig ritka n. József utolsó ellen folyik
kemény
éveiben harcz.
kivétel.
országban
az
Laudon
és
a török
Koburg babé-
rokat szereznek, a magyar katona ugyan csak kitesz
magáért. is
De magyar
csak akkor
küldik
nincs a le,
vezérek közt.
Hadikot
mikor már tehetetlen ag-
gastyán.
Általános kötelezettsége
szempontból véve és
a nemesség katona
ebbl ered adómentessége nem
magyar intézmény. De a franczia és porosz királyok azon voltak, hogy a nemesség meg is
tisztán
maradjon harczosnak.
A
tiszti
karának
z volt termé-
szetes táplálója. Erre törekedett Rákóczi Ferencz
is.
már nem védi
az
Mihelyt pedig másutt a nemes
országot, adózóvá válik és segíti fenntartani az állandó
zsoldos sereget.
Nálunk azonban megmarad a nemesi szabadság is, mikor az ország függetlensége elvész. A nemesi insurrectiónak, az si kard kirántásának néhány hétre, nem volt katonai értéke akkor, mikor a katonaakkor
pálya egész embert, egész életet követelt. Kötelessége
megváltásába pedig nem egyezhetik a nemes. Hisz
minden joga azon a fictión alapul, hogy védi a harczol, hazát. így nemcsak hogy maga nem hanem az adó megtagadásával útját állja annak is, hogy igazi nagy nemzeti sereget lehessen tartani.
'
Mennyire érezték
ezt^
kitnik
b.
Mednyánszky
feljegy-
zéseibl. N. M. Marczali
:
1790—91. országgy.
II.
6
MÁSODIK FEJEZET.
82
1790-ben tehát magyar sereg nincs, csak a csá-
német
szári seregbe sorozott, nagyrészt
magyar
álló
melyet az ország
pedig,
tisztek
alatt
A
sereg
lovas- és gyalogezredek vannak.
kész eszköze,
min
hogy
Természetes,
elnyomásnak oly
az
tart,
századok óta
volt.
mozgalmak
a
erszakos, katonai elnyomás
kezdetén udvari
látszott az
tika legbiztosabb eszközének. Bizonyos,
hogy
II.
az poli-
József
1789 októberben gondolt erre és csak a belga kelés akadályozta
A
meg a
fel-
végrehajtást.
császár halála után
is,
mint láttuk, Barcó csak
az alkalmat, hogy fegyveresen közbeléphessen
lesi
és a haditanács
sem
volt
idegen a tervtl.
Varasdon, 1790 márczius 5-én
következ 1.
órakor a
11
éjjel
rendeletet állítják ki:
„Mivel immár nyilvánvaló, hogy a zágrábi püs-
pökön kívül több mágnás és nemes, különösen gr. Fekete tábornok, gr. (sic) Orczy, Sermage, Draskovics, Skerlecz,
gr.
Batthyány
és
még
többen,
kiket
a
kapitány úr ismer, azon vannak, hogy
a rég
forrongást kitörésre bírják,
errl a köz-
nemességet. stafétát 2.
Ha mégis
annyira
ban, hol a püspök
kiáltani
le
megtörténik, küldjön mindjárt
Bécsbe és nekem.
Ha
osztrák
beszélje
szított
menne a vakmerség, mint Zágrábmegszakítottnak jelentette ki
örökösödést, II.
azonnal
ünnepélyesen
Leopoldot magyar királynak.
polgár és paraszt
melléje
áll
és
A
ki
az kell
köznemes,
a gonoszok rossz
akarata meghiúsul.
Ha
3.
Bécsbe val,
királyválasztásra
a polgárok és parasztok 4.
vetemedni,
találnának
kell írni és az illetket az assistenzcommandó-
segítségével
Ismert udvariasságával, mivel
itt
elfogatni.
szeretik,
ha
A KATONASÁG. lehet jó
83
móddal érje el mindezt és tartsa fenn a De ha szükség van szigorúságra, járjon
nyugalmat. el,
mint
el van
" ^
írva
Az Uyen eljárástól való félelem magyarázza meg megyék általános felzúdulását az assistenzcommando a ellen és a policzia kiküszübölését.
Ha
ország
az
Leopold nem
követelései
ha
egyezhetik;
ellenes befolyás kerül túlsúlyra
nak az ország
nem
a császári katonaság-
ellen fordítása várható.
használ paragraphus,
oda fegyver
:
olyanok, melyekbe Bécsben alkotmány-
Ez
és
replika
ellen pedig
remonstratio
kell.
Ezért kezdik
meg
a
tiszántúli
megyék az
insur-
rectio szervezését s begyakorlását.
De
A
magyar ezredek
alatt régi
hírükhöz méltón
hiszen van magyar katona.
Laudon, Koburg, Hohenlohe
hogy a császár katonái, de megszntek- e magyarok lenni? A magyar ezredeknek a mozgalomhoz áUása egyszerre imponáló ert harczolnak a török
ellen. Igaz,
adhat az ország kezébe.
hogy az alkotmányis, papiros. A veszély megújulhat. Szüksége van tehát az országnak, elssorban szabadsága biztosítására, állandó, neki lekötött seregre. Ez az a ketts forrás: a jelen és a jöv gondja, Azonfelül pedig, jól
biztosítás,
tudják,
bárhogy sikerül
melybl a katonai kérdés diaeta egyik legfontosabb
eredt,
táplálkozott
momentumává
és
a
fejldött.
Ezek a gyakorlati szempontok azonban korántsem merítik ki a kérdést.
nnek
A
független nemzeti állam, mi-
Magyarországot akarták,
nem
lehet el nemzeti
nach welcher sich der Herr Haaptmann von Umstánden zu benehmen hat. Valószínleg Balassától, ki akkor még bán. *
Instruction,
Reiter bei gegenwártigen
6«
84
MÁSODIK FEJEZET.
katonaság nélkül. Mivel pedig az egész mozgalom a király és a dynastia hatalma korlátozását veszi czélba,
sereg
a
ez
nem
lehet
királyi,
hanem csak
rendi.
Kétségtelenül hatással van az épp lefolyó nagy franczia forradalmi dráma is. Tehát nem csak az forog kér-
désben: legyen-e nemzeti sereg vagy nem, hanem az a király rendelkezzék-e vele vagy az ország? Haj-
is:
nóczy József, valamennyi közt a legönállóbb és legmélyebb gondolkodó, már így állította be a kérdést. Jogilag véve érvényben
A
volt az 1715. VIII. t.-cz.
mellett hosszú, nyolczvanéves zavartalan gyakorlat
a fennálló rend mellett. Mert az ország annyira
szólt
természetesnek találta
gylésen
is
Király hozzájárulása változtatni,
sára
alig
hogy 1712 óta az ország-
azt,
alig volt szó róla.
nélkül
nem
lehet
törvényt
vagy újat hozni. Az ilyen törvény hozálehetett
remélni
a király
hozzájárulását.
Ezért volt szükség az interregnum, az interrupta successio elméletének felállítására. Ha Leopold bele nem egyezik,
nem
egyszeren nincs
hitlevél, nincs
koronázás
—
király.
A
közjogi alap, melyre építettek, több mint inga-
De
viszont jóhiszemségüket nem lehet kétségbeElttük áll egyrészt az a folytonos veszedelem, melyben az országnak és minden egyesnek szabadsága az idegen katonaság által forgott. Elttük áll aztán azon fényes századoknak lelkesít képe^, melyekben a magyar állam, els sorban mint katonai hatalom, nemcsak fentartotta magát, hanem hódított is és dicsn szolgálta a mveltség, a keresztyénség ügyét. A törtag.
vonni.
vény betjével és a gyakorlattal szemben két nagy hatalom áll: a természeti jog, melynek alapján a nemzet biztosítását követelheti, a történeti jog és ideális
85
A KATONASÁG.
hagyomány, mely ert és reményt öntött a nemzet minden fiába a megpróbáltatások hosszú során keresztül.
De épp
annyira jóhiszem a király
hat le oly jogról, melyet
meggyzdése
teljes
szerint, az
Nem mond-
is.
sei gyakoroltak
és melynek,
ország felszabadulá-
sát,
nyugalmát, felvirágozását köszönheté.
ki
kezébl
Nem
adhatta
azt az eszközt, mely dynastiáját, monEurópában a legelsk közé emelte. Nála is
archiáját
egybeforr jog és kötelesség, a megszokott törvényes
uralom folytatásának vágya és az ideális czélok mellett
való kitartás.
Tudjuk, hogy mindjárt Bécsbe jövése után menynyire zaklatja
A
maivá],
t
a haditanács jelentéseivel, aggodal-
márcz.
16-iki
felterjesztés,
összefoglalva
mindent, mi eddig történt, igen helyesen abban látja
a dolog lényegét, hogy a magyar nemesség nem Mária Terézia korára akar visszamenni,
A
idre.
király
eseményeket, és
élelmezés
is
hanem sokkal régibb
nagyon zokon veszi a rendkívüli
különösen a hadi
szállítás,
újonczozás
megakasztását tartja veszedelmesnek.
Nyugodt idkben meg lehetne várni az országgylést. De most, midn három éve folyik a háború az ország határán; mikor éppen az ország veszedelmét a haza javára eltávolítjuk határaitól, mikor igazán az ország érthetetlen, hogy éppen ily idpontban abban kellene hagyni a hadi készületeket. Éppen tavaszra, mikor a hadjárat kezdetét veszi, kellene azokat teljes ervel folytatni. A kanczellária tehát ily értelemben írjon a megyéknek. Mert ez lényeges dolog, a haza üdvérl van szó.^
biztonságáról
sürgs
1
van
szó,
és veszélyes
Hadi
levéltár, 4258. sz.
márcz. 20. jött
le.
86
MÁSODIK FEJEZET.
Nyomban reá elrendelik, hogy az egész sereg esküdjön hséget Péter Leopold királynak. Ez minden akadály nélkül végbe
A
is
ment.
megyéknek, különösen a tiszamellékieknek
állása tovább is tartott.
ellen-
Az összetzést azonban mind
a két rész kerülte. Bizonyos törekvés észlelhet, különösen Erdélyben, jó viszonyban maradni a katonasággal és azt lehetleg megnyerni.^ De még fontosabb a magyar ezredeknek, a
leend nemzeti sereg
alap-
jának megnyerése. Egymástól függetlenül, körülbelül egy idben kezmeg Zemplén- ós Zalamegyék. Zemplénmegye
dik ezt
17-én közgylésébl azt írja, hogy értésére esett „Ngod kegyelmetek esedez levele" a kir. udvarhoz és
ápr.
a helytartótanácshoz, melyben az országgylésre való
meghívásukat kérik. Az az óhajtásuk, hogy magyar tisztjeik legyenek és az országban legyenek elszállásolva.
„Törvényes és a természetes igazsággal, hazánk
törvényeivel
megegyez, Európának mostani környül-
állásához alkalmaztatott kéréseket" gyámolítani fogja
a megye a helytartótanácsnál és az ország gylésén. Zemplén a többi megyét is felszólította csatlakozásra. De ezt még Szabolcs, Ugocsa és Pest is visszautasították, mint az alkotmányba ütközt. Csakugyan felforgatása lett volna az alkotmánynak. Mert ha a haza igazi védi jelen vannak, mi jogon élvezi a nemesség
ezen kötelességen alapuló kiváltságát? Hathatott a franczia példa teljesen
különválasztotta
és
is,
mely a katonaságot
az
alkotmányos jogok
gyakorlatától megfosztotta.
A »
kanczellária mit
M. Kurír 276.
1.
sem
tudott a katonaság folya-
Nagy-Váradról.
A KATONASÁG.
modásáról. Azt a
megye
87
találta ki,
hogy jobb alkalma
legyen az érintkezésre és eszébe juttassa a katonák-
Különben is akkor ott olyan hogy felkeléstl féltek és a helytartótanács katonaságot kért oda. Oda is ment egy tartalékos szakasz, melynek kapitánya azzal az utasítással volt ellátva, hogy szükség esetén erszakot nak,
tehetnének.
mit
izgatottság
uralkodott,
alkalmazhat.
A megye
túlbuzgalmát mutatja, hogy oly ezredek-
is irt, melyek már évek óta nem léteztek. De némely ezred megkapta és parancsnokai felterjesz-
hez
tették
a
haditanácshoz.
Ez aztán az összes magyar
ezredeknek meghagyta (kilencz
gyalog,
hét huszár),
hogy tartsák szemmel a legénységet és vegyék elejét minden csábitásnak. Más úton járt Szabolcs. Már febr. 8-án felír, hogy a magyar ezredekben csak magyar tiszteket alkalmazzanak, a német tiszteket eltávolítsák, a magyar vitézséget pedig kincstári javakkal jutalmazzák.
Senkinek sem jöhetett ez inkább kapóra, mint Barconak.
A
királynak az a rendelete, hogy az ország-
gylés helyén csak magyar katonaság
legyen,
t
na-
gyon bántotta. Szerinte sért a német katonaságra „A magyar ezredekkel úgy is elhitetik a megyék, hogy többé német katonaság nem lesz az országban, a magyar ezredekbl eltávolítják a német tiszteket, az országnak esküsznek hséget és minden tisztséget, a fparancsnokságot is, magyarral töltik be. Ez annál aggodalmasabb, mert az országgyléshez rendelt Graeven-ezrednél több idegen tiszt is van és ezek és a magyarok közt könnyen egyenézve ez a mellzés.
netlenség támadhat. felszólítást
B.
Dániel
alezredes
is
kapott
a megyéktl és „ismert könnyelmúségéver
MÁSODIK FEJEZET.
88
nemcsak a
terjesztette
azt
altisztek és
közlegények közt
tisztek
közt,
hanem
az
Ezek nagyon haragmert igen keményen bánt
szanak Ottó generálisra,
is.
velük és több embert túlságos lovaglással és gyakoroltatással tönkretett.
Dániel a felszólítást elküldte ide
gr. Festeticshez,
sürgetve t, hogy mivel magyar mágnás és különben is
jelen van,
a magyar ezredek megbíza-
vállalja el
tását. Festetics
ezredesével
azonban Ocskayval, a Ferdinand-ezred
már
együtt
benyújtotta
nálam
loyalis
nyilatkozatát.
Biztos hallomás szerint a és forspont getni.
megtagadása
által
Több helyen összeverdött
mely fenn akarja
tartani
ha nem
a parasztság,
az
József systemáját.
II.
követ a katonaság ügyét és
nemes a pórt az újoncz magához akarja édes-
el
Több
akarja hozni a diaetán
ér czélt, eltávozik."
Barco a Ferdinánd- ezredet és a Grraeven-szakaszt a
Vérmezn
ügyében
akarta együtt tartani, „hogy a vár keze
De
legyen".
a
elkészületek
koronázási
az országbíróra vannak bízva, Zichy pedig ezt a leg-
jobb
helyet
ökörsütésre
kenyérrendelte.
és
így
borkiosztásra,
kénytelen
népünnepre,
volt
a gyalog-
ezredet a Vízivárosba szállásolni, a huszárokat pedig
felében a Ráczvárosba, felében pedig a pesti Újépületbe,
mely a rossz
víz és
nagy por miatt kellemetlen
és egészségtelen. „Egyáltalában oly kényes a mostani
hogy a legfelsbb szándók ismerete nélkül lehet felels az ember. Semmit sem lehet elre
helyzet, alig
látni és
Kéri,
megelzni".
hogy
jeszszék, mert
ezt
a levelét csak a király
elé
ter-
a mint a helytartótanács és a kan-
A KATONASÁG. czellária elé jut, dítve.
89
megtudják az országban, toldva,
fer-
^
van Festetics nyilatkozata
Mellékelve
(jún.
mely válasz Tige haditanácsi elnök május 25-iki szólítására.
A megyék
4.),
fel-
ki rang-
felszólítását Dániel,
ban utána van, Szlavóniából küldte utána. Szakaszai-
nem
hoz
jött
követnek nem
Nem ha
levél,
ily
a legénység
nem
tud róla,
áll be.'*
semmi zavart a legénységnél. „Az,
vett észre
jók és szolgálatának megfelelen bánnak
tisztjei
vele, túlságos ridegség nélkül,
Nem
ordinatio betjének."
az a legénység,
aláveti
titkolhatja
magát a subazonban, hogy
mely a félrokkantakat Stockerauba Ott ugyanis a törzstisztek a
kisérte, panaszszal jött.
félrokkantakat, különösen Mattyasovszkyt, bottal veret-
mert
ték,
nem
akartak német nadrágot felvenni.
„sensatiót" okozott, de
már
lecsillapították.
Ö
is
Ez
mellé-
Dánielnek Zimonyból, május 23-án kelt német
keli
felszólító levelét.
Ocskay
azt
hogy Zalából és Gömörbl
jelenti,
kapott levelet, de azok át az ezredbe. Választ
A
tartalma
nem
nem szivároghatott nem is adott.
kértek,
Jelentést tett Wallis fparancsnok is Belgrádból. Graeven lovas- és a Nádasdy gyalogezred kapott
levelet:
emennek
ezredese, Ternyey, felelt
sedik fejedelmeért
s
hazájáért, de most
is.
midn
Lelkecsata-
rendben állanak a keresztyénség ellenségével szemben, hitvány dolog volna ^ bármelyikünknek
felsbb parancs
»
*
•
nélkül.
Egyesíti
Hadi levéltár 9220. jún. 4. Werde ich mich nicht hergeben. Unverantwortlích.
elmenni leg-
kívánságait
a
T.
MÁSODIK FEJEZET.
90
megyéjével, hogy az országgylés mind legkegyelme-
sebb királyunknak, mind hü alattvalóinak javára jusson czéljához. A többi fparancsnoktól is egyez a
ha jött is levél, nem tud róla a legénység. Ezek alapján tesz jelentést a haditanács a királynak. Aggodalmasan nézi a bandériumok fejldését és csak azt óhajtja, hogy utoljára is ne kelljen, a kanczellária nézete ellenére is, kemény eszközökhöz válasz:
Fontos Dániel
nyúlni.
hangulata az
ú.
rendekkel való testvéresülést illetleg.
n.
hazafias
még
Fontos
Barco ama jelentése, hogy a hajsza a tisztek közt is
lábrakap.
A
király
leginkább
legbelsbb
érzelmeit
egy régebbi parancsa
ez
ügyben talán
tárja fel (ápr.
Helyes volna nyers erszakot alkalmazni,
2.).
de mivel
Magyarországon oly kevés a katonaság, hogy hathatósan úgy sem lehetne fellépni, tartózkodni kell az erszaktól, hogy a sereget ne tegyék ki kudarcznak^ és
ne növeljék
még
a bajt.
Most azonban tisztán a személyes ügyeket és a fegyelmet nézi. Festetics alezredesnek, privátim, fejez-
zék
ki
megelégedését
Adandó alkalommal
szabályszer
viselete
miatt.
azt hathatósabban is érezteti vele.
Dánielt ellenben, szintén privátim, rójják meg,
meggondolatlanul vétett
katonai
kötelessége
mert ellen.
Ternyey válasza jó de jobb lett volna nem válaszolni. Stockerauban vizsgálat legyen; igaz-e, kogy bottal ;
verették a vonakodókat.
mert más módon
is
Ha
igaz, ott is kell dorgálás,
elfogadtathatták volna a mundurt.
Ternyeyn kívül mások is válaszoltak. Gr. Nauendorff, aWurmser-huszárok ezredese, Zemplénnek, a leg^
Affront.
A KATONASÁa.
91
hevesebb és legelszántabb megyék egyikének, mégis felelt,
mert hallgatása, az ország felfogása
vetkezéssel járhatott volna. így
az ország védelme,
nem
gylés törvényesen
írt
:
szerint, rossz kö-
katona kötelessége
Ha
a törvényhozás.
elhatározná,
hogy
az ország-
ott
ülésünk
legyen, egy kötelességgel többet hárítana ránk. minden magyar ezredet Magyarországba tennének
egy részök pusztába, újonnan kerülne, hol tiszt és közlegény
elfoglalt
Ha át,
sivatagokba
még jobban
elvadulna.
Külföldön ellenben, az idegen hibákkal együtt idegen
megismerkednek és így az államnak nagyobb hasznára lehetnek. Kizárólag magyar tisz-
jó
szokásokkal
is
tek alkalmazása ismét elidegenitené egymástól a két
nemzetet.
Világos,
hogy több
magyar tiszt szolgál Ez csak vélemény,
idegen ezrednél, mint megfordítva.
a többi hon atyáinak dolga, kiknek parancsát az ezred
készségesen hajtja végre. Felelt
más
is,
az ezred tulajdonosa, elsassi létére
a magyar huszárságnak és az egész armádiának egyik nagy büszkesége, gr. Wurmser Dagobert Zsigmond, lovassági tábornok. Zalának ír, igen huszárosán, deákul, ö nagyon szereti a magyar nemzetet: mert ugyan szemet húnyhat-e tapasztalt katona a magyar nemzet kiváló érdemei eltt? Szereti a gyzhetetlen lelk harczosokat,
h
alattvalókat, becsületes férfiakat.
meggyzdésem; korom magyarok
is,
tiltja
„Ez
a hízelgést. Tudják a
hogy mindig igazságra törekedtem, ezzel
szereztem becsületemet.
Egy
szóval
;
testestl-lelkes-
tl magyar vagyok, csak éppen hogy nem
honfiúsí-
tottak."
Az a kívánság, hogy a nemzet fiai háború után hazamenjenek, minden nemzettel közös. De nem igaz-e nemzet minden kívánsága, a legaz is, hogy a
h
KÁSODIK FEJKZET.
92
égetbb is, enged a fels hatalomnak.^ Ezért most nem teljesíthet e kívánság. A „törvényesen megvan reánk és mi örök
választott királynak"^ szüksége
hséget esküdtünk neki. E kötelezettség a békével sem sznik meg. Mert ki alkalmasabb a határ védelmére a magyar lovasságnál? Hogy ez a karoktól és rendektl függ-e ? én mint katona nem tördöm vele. Tördjenek azok, kiknek dolga az ország kiváltságainak fentartása. Miért gylölik az idegent?
Ki nevelte a magyart
erkölcsben, észben, munkásságban, ha
nem
a külföld?
Ha bnöket is behoztak, ez csak visszaélés. Ki alapította meg a mostani hadviselés módját? Bizony a külföld. A história mutatja, mink voltak a magyar csapatok 60 év eltt „rudis et indigesta moles", vad
nem ismer, még a szentsésereg, mely nem
és barbár vitézség, fegyelmetlen, mértéket
vérszomjas, csak zsákmányra gondoló,
sem kímél tömeg. Most
get
igazi
nézi az ellenség számát és bízik erejében. Oly sereg,
melynek egy kis lovasdandára gyakran szétverte az ellenség gyalogságának négyszögét, olyan, mely sze-
mem
alatt
rületes,
3 vasas ezredet vert
ellenség
tanulékony,
nára
vitéz
földjén
is
szét, erkölcsös,
jól
viselked.
könyö-
Tehát a
magyarnak a külföld csak hasz-
vált.
Sohasem
szóltak
elbb magyar
dicsítik ket. Ki oktatta, nevelte?
gyalogokról. Most
Honnan
tehát az
Csak azok panaszkodnak, Az igazi érdemnél nem nézik
idegennek e megvetése?
kik sohasem jártak kint. a nemzetet. A világ összes nemzetei egy lánczot ké-
^
Altiori potestati cedere debet.
*
Rex
rite
electus.
A KATONASÁG.
93
Ha
eltörik a
Mely országnak van nagyobb szüksége a
külföldre,
peznek, melynek a nemzet egy szeme. ^ lánczszem, elszakad a láncz.
mint Magyarországnak? Termékeny, de nincs kereskedése.
Ha nem
segítik, helyzeténél
fogva a háborúk
Sok nemes ifjúnak egyetlen reménye a katonaság. Mi lesz, ha ezeket a magyar ezredek szk korlátaiba zárják? Pedig, ha a király reáállana színhelyévé válik.
a pacta conventákra és a katonaságot insurrectióra kor-
Ez a nemzet, miután ilyen uralkodó alatt aranykort élt, most oly módon akarja megváltoztatni uralma formáját, melyet kellen nevezni sem lehet. Mária Terézia kora Leopold alatt meg fog újulni. Hogy a nemzet javára vált-e, mi közben
látozná, ez történnék meg.
vagy nem, csak Isten ítélheti meg. Eddig sohasem panaszkodott magyar idegenre, sem idegen magyarra. Hisz mind egy szabály alatt élünk és azt jónak tartjuk.^
történt,
A
zalai
levélrl azt írja
a haditanácsnak,
hogy
csak „túlzott patriotismus van benne, mely inkább alapul dölyfön, mint igaz érdemen. Öt fejedelme jogának
szándékolt sérelme bírta arra, hogy magyar csipkedé-
sekre német igazságokkal válaszoljon." Igazi katonai levél. Wurmser el sem képzelheti, hogy egy ország jogosult kívánságai el ne hallgassanak a fejedelem parancsszava eltt. Közjogi botlásait
ne
ítéljük
meg
honnan tudja
Ha
nem tudta, , hogy Leopoldot meg nem választják. túlszigorúan.
királya
Igen értékes eUenben, mit a magyar csapatok vitéz-
ségérl
s
katonai értékük emelkedésérl mond.
*
Herder kifejezése.
»
9453. jún. 8.
94
MÁSODIK FEJEZBT.
Sokkal fontosabb kérdést
is érint
a katonainál: a
kultúra átvitelét.
Vad ket.
A
A
törzsek
megeszik az elaggott szül-
hálából
kultúra átvitelének mindig ez volt a törvénye.
kultúrával függetlenség, önérzet származik, ez pedig
els sorban mindig az iránt,
ellen
kinek legtöbbet
fordul,
A
népek épp oly kevéssé hálásak nevelik mint az egyesek. A görög leigázza a phoeniciait
köszönhet.
és egyiptomit,
a római
a
egyaránt megsemmisíteni
a
séget
és
rabbá
teszi
népet.
zsidó
A
görögöt.
keresztyénség
törekszik a görög
Az
olaszt
a franczia, a spanyol, a német.
cziának örökös gylölettel hálálja
mvelt-
századokon
meg
A
át
fran-
tanítását
a
a szláv népek sem Az emberiség általános szempontjából csak akkor származik ebbl baj, ha a fellázadás elbb történik, mieltt az idegen kultúra
német
is,
az angol
is.
hálásabbak a német
Viszont
iránt.
igazán hatott volna és bizonyos tekintetben magánál
magasabbra nem emelte az újabb nemzet mveltségét. áll be a hanyatlás, a visszaesés. Mindeddig csak az idegen tisztek eltávolításáról és a hazában való kvártélyozásról volt szó; vagyis a
Ilyen esetekben
tiszteket és katonákat közvetlen tikai és elméleti
jában,
érdekl,
nem
is poli-
ügyekrl. Az országgylés forró kohó-
azon roppant nyomás
alatt,
melyet a bizony-
talanság, a reichenbachi congressus, a hitlevéllel járó viták, az
erszakos elnyomás vagy legalább a
teljes
sikeretlenség aggodalma okoztak, jegeczesedett csak ki ez a kérdés az egész
nemzet állapotát és jövjét
érint tényezvé. Június
18-án
az
országgylésen
bemutatták és
június 23-án a tiszai kerületek ülésén nagy érdekl-
dés közt olvassák
fel és
tárgyalják a brahovai tábor-
A KATONASÁG.
95
ban lev hat magyar ezrednek folyamodását „a nemes hazához". Meg is igérik, hogy
tetes
tekinazt
a
diaetán támogatják.^
Azt kivánják ebben, hogy a hadi rend külön status legyen és ez csak a
maga
nyájából
álljon.
Az
idegen tiszteket, „kiknek nagy száma miatt az hazabelieké
csaknem
láthatatlan",
küldjék
el.
Tiszt,
a
mennyire lehet, csak nemes legyen. Az érdemes nem-nemeseket nemesítse meg az ország, „jószágot pedig nem az holdban, német birodalmi szokás sze-
hanem az hazában kapjanak". A magyar seregnek külön tanácsa és hadi commandója legyen, „a ki egyedül a „Hazától* függjön. A magyar sereg béke
rint,
idején
„szüntelen
és
egészen a hazában kvártélyoz-
zon". Mivel a föld népe idegenkedik a gyalog katona-
fkép
a német öltözet miatt, úgy „hogy csak ervel és természetes szabadságának iszonyú megsér-
ságtól,
tésével lehet ezen életre hozni":
ezek és
tisztjeik is
magyar ruhában járjanak. Az egész hadi szolgálatot magyar nyelveji folytassák, mi leginkább távol tartja majd az idegeneket. A közkatona csak 10 évig szolgáljon.
A
jen.
Ha harmincz
évig szolgál, „jeles jutalmat nyer-
nemtelen tiszteket nemesítsék."
Háború idejében a magyar sereget soha össze ne keverjék a némettel, „hanem maga és egyedül harczoljon, hogy ezáltal elkerülje ama mesebeli szamárnak sorsát, ki a lónak eledelt hordván, maga éhen meghalt". Mindezek kifejtésére pedig minden ezred-
*
Brahova
(Stieler
térképén Praovo), kicsi helység Negotin
közelében, Szerbiában. Clerfait serege ott volt központosítva.
A
folyamodást a „Károly, Pálffy, Splényi, Gyulay és Erdödy, Toskana, Splényi lovas regementekbeli ftisztek" nyújtották be.
UlSODIK FEJEZET.
96
bi
pár magyar
jövendbéli Itt
legyen jelen a diaetán, hogy a
tiszt
végbe
király ezt
is
vigye.
^
már nem egyes reformokról van
az egész magyar seregnek magyar
Gylölet, megvetés nyilatkozik a német
állításáról.
nem
kell
alkotnak sereget;
Pedig
ellen.
a magyar ezredek, bármily vitézek, tüzérség,
csapatok nélkül
hanem
szó,
lábra
mszaki
bizony össze
keveredniök a némettel, ha gyzni akarnak. Nemesi
gg
szól
minden betbl, a mellett a jutalmak kövevagy janicsár-hang. Aláírás
telésében praetoriánus-
pedig nincs
;
az
ily
sokat és merészen követelk, kik
nem
csak „jövend királyt" ismernek, helyt
Már ebbl is nem a táborban
következtetnünk,
azt kell
készült,
nem kemény,
állnak.
hogy az
az ellenséggel
épp farkasszemet néz harczfiak írták, hanem politikus konyhán fzték. Ezt a feltevésünket megersíti,
hogy a brahovai táborból is jött jelentés Clerfaittl, mely minderrl nem tud semmit. A Splényi- ezred nem is
ott volt,
hanem Oláhországban. A Pálffy-ezred pajelenti, hogy nem felelt. Valószínleg
rancsnoka azt több
A
tiszt
tud róla,
de kétes,
valljon hozzájárult-e?
Károlyi-ezred parancsnoka, Nicoletti,
felelt,
de azt
hogy az ellenség eltt állván, engedelem nélkül el nem távozhat. Szépen köszönik a kedves ajánlást, de fel nem használhatják. Csak az auditor van beavatva. Néhány tiszt magánlevelekbl értesülhetett, de minden nyugodt és a legénység mit sem
írta,
senki
Kosztolányi
tud.
László
„ezeres kapitány",
regementjénél igen kedvesen ^
júl.
el
felel
magyarul, de
Egészen kiadtam idézett müvemben 496
8-iki jelentése szerint (Misics),
ki azt
az
—97.
1.
is
Zichy
esztergomi vicispánnak küldték
benyújtotta.
jogát kérte, de a folyamodás
Erddy
A
nem
Gyulay-ezred követküldés volt aláírva.
97
A KATONASÁG.
csak azt mondhatja, hogy a „koronásítandó fejedehittel lekötve, csak vitózségökkel akarják
lemnek"
a hazát szolgálni. Clerfaitnek késbb azt írja, hogy minden büntetésnek aláveti magát, ha regementje, mely poszton áll, tud a dologról. Igen szép magyarsággal ír Ott Péter is, „obrister a Leopold Toscana lovasezrednél",
igazi
barátságot lát a felszólításban,
de szintén a fejedelemnek tett esküre hivatkozik, st a haditanácsra is és csak az ellenséggel szemben akarja szolgálni a hazát.
sem akkor, sem késbb nem tudott meg katonai fegyelmet mi sem zavarta. Ez pedig csakugyan lehetetlen, ha a tisztek vagy éppen Clerfait
semmit.
A
a legénység
is
tudtak
szükségkép
volna a
izgató
levelezésrl és a folyamodásról.
Még
legelzékenyebb
a
az
a
levél,
melyet
az
Esterházy Miklós-gyalogezred egy magyar kapitánya irt
az ezred nevében Zemplén- és Gömörmegyéknek.^
Elégtelennek találja ugyan magát az
a kemény subordinatióra
is
ily
nagy
feladatra,
hivatkozik, de mégis reméli,
hogy „mostani koronás királyunk meghallgatja kéréseket".
Izgatásban azonban dalról sem. értesíti
nem
lehetett hiány, egyik ol-
Báró Rali erdélyi parancsnok június 29-én
a haditanácsot, hogy a két oláh gyalogezred-
nek beküldték azt a folyamodást, melyben az lakosok azt sürgetik,
vegye be
ket
a
jöv
oláh
diaeta az
ország negyedik rendjének.^ Mindamellett
fogunk
még
és
bár igen nevezetes kivételeket
tárgyalni, bátran
*
ResoY, máj.
*
Hadi
levéltár
6.
10749—868.
Marczali: 1790—01. országgy. H.
mondhatjuk, hogy leg-
98
MÁSODIK FEJEZET.
alább az ellenséggel szemben álló sereg zált,
nem
készített pronunciamentokat.
A
nem
politi-
török háború,
melyben újra kimutathatta vitézségét, népszer
De még
az irodalomban
is,
volt.
bármennyire elfoglalta
is
a nemzeti küzdelem, töméntelen vers mutatja, mennyire magasztalják Laudon, Koburg, Hohenlohe érdemeit. Maga Barco, ki ugyancsak szeret sötéten festeni, azt hiszi, hogy a német tisztek alatt álló magyar
regementek bizonyosan nem tudnak arról, mi történik a tiszteknél, „de a ki magyar van a törzstisztek közt, legalább hallgatagon egy húron pendül. Keményem csak az, hogy holnap nem ma." A haditanács eladása alapján
a király elrendeli,
hogy küldjék
az illet ezredek parancsnokoló tábornokainak a küldött írás egy-egy példányát.
az
ezredeseket
k
el fel-
hivassák magukhoz
külön-külön, olvastassák el
kérdezzék meg, ismernek ilyen gondolkozású
velk
és
tiszteket.
Hagyják meg nekik tisztjeik viseletének gondos ellenrzését, mert ha valami olyan történnék, mi az uralkodó iránt való kötelességgel ellenkezik. ket terheli a felelsség. Szintúgy járjon el a többi commandans generális is, ki alatt magyar ezred szolgál. Mindennél titok a f. Az ezredesek becsületükre fogadják a titoktartást; meghívásuk nem egy nap történjék, hanem feltnés nélkül. Ezen rendelet pedig nem jegyzkönyvbe, (jún. 26). Csakhogy ezzel a dolog nem ért véget. Barco július 2-án Maurer nev kapitány fell tudakozódik Koburg berezegnél, kinek áUítólag az a foglalkozása, hogy rajongó patriotismust terjeszszen. Szerinte az összes magyar törzstiszt, különösen Ocskayra érti, szintén meg van fertzve ezzel a betegséggel. A haditanács pedig elrendeli, hogy Barco, ha Festetics
j
A KATONASÁG.
tovább
is viseli
t magá-
a nemzeti kokárdát, hivassa
hagyja
hoz és
99
meg
neki,
hogy
menjen
azonnal
Bécsbe és jelentkezzék Tigenél. Ezalatt, június 30-án
huszár
regimentjének Magyar
folyamodása, melyet
Laczkovics
János
„aNemes Graeven
elkészült
f
és altisztjeinek"
a
gróf Festetics György alezredes,
Pál
Árki
kapitány,
Vincze
és
János hadnagyok nevök aláírásával nyújtottak be „a felséges haza tekintetes rendjeihez".
A magyar
tiszteket bántja
ket eléjök helyezik.
A
mellzésük, a némete-
közlegényt
az idegen tisztek
durvasága gyakran szökésre kényszeríti.
A
magyar
ezredekhez tehát kizárólag magyar tiszteket nevezzenek ki.
Még
kadétnak, altisztnek
is
ritkán tesznek meg,
magyart, ftisztségre pedig csak nagy ritkán
emel-
kedhetnek.
Ezen személyes sérelmek mellett valóban nagy, szempontok sem hiányoznak. A magyar nyelv behozása fokozná az ezredek harczi képességét, mert nem kellene az ütközet alatt min den parancsot magyarra fordítani. Ebben pedig nemcsak a katonaság és a haza java vezeti ket, hanem a is, hogy kegyes királyuknak, a koronázandó fejedelemnek hatalma gyarapodjék. Ez komoly, férfias dolog volt. A kérdés lényegét általános és igazolt
érint, a százados sebek hatása alatt készül, de túlzó,
zásról
nem nem
Sem
sért. szól.
nem
sem a jutalmaakarná feltüntetni, hogy
az igazgatásról,
Mintha azt
éppen nem szükséges a német nyelv uralma és a német tisztikar
a loyalis kötelesség teljesítéséhez felssége. Beállott
minkkel
ismét
a
kötelességek
olyan
coUisiója,
telvék hazánk történetének véres lapjai 7*
és
100
MÁSODIK FEJBZKT.
minknek
legjobbjaink szoktak áldozatul
esni.
Gróf
György alezredes hséget esküdött hazájának és megszegte, ha nem is a királyának tartozó hséget, hanem igenis a katonai fegyelmet. Maga néhány héttel késbb, vallatásánál, elbeFestetics
széli,
miként jött létre a folyamodás.
Június 30-án mikor Skaricza rnagy hogy Vincze és Csizmanics f-
lázbetegen feküdt szállásán, jelentést tett nála arról,
hadnagyok rendes módon értesítették arról, hogy folyamodást készítenek az országgyléshez az idegen tisztek ellen, e
honban való kvártély és a magyar nyelv érdeké-
ben, els sorban ezredökre gondolva. Skaricza
ket hozzá
kerestette is a hadnagyokat, de azok csak
utasította,
este 9-re jöttek hozzá. Kérdésére bevallották,
folyamodást már át
is
Megdorgálta ket, de
hogy a adták Zichynek és Ürményinek.
k
nem engedtek és így azzal meg a dolgot és más-
bocsájtotta el ket, gondolják
napra kérjék vissza az elnököktl az írásukat. Ismételt
parancsára ezt
de Zichy
nem
meg
adhatta,
mindjárt jelentést
tett
Ürményi visszaadta már köröztette. Errl Barcónak és mivel idközben is tették.
mert
hogy a folyamodást ki is nyomtatták, a tábornok meghagyta neki, hogy a példányokat azonnal szerezze meg, mit meg is tett. Elment Zichyhez, de ez t Kornishoz utasította. Ez is azt mondta, hogy megtudta,
lehetetlen
követek azt a
is,
a visszaadás,
úgy a befolyásosabb
épp
kiket sorban felkért
módot
ajánlotta:
erre.
jelentse ki,
Az egyik aztán
hogy átdolgozva
újra benyújtja, így visszakaphatja.
Minderrl azonnal és írásban
jelentést tett
de választ
nem
Barcónak
kapott.
szóval
Arra az elha-
hogy az emlékiratot átdolgozva újra bet különösen az a nagyon elterjedt gyanú bírta.
tározásra, nyújtja.
is,
.
mintha akarta
A KATONASÁG.
101
denunciálta volna a királynak a szónokokat és el
nyomni
volna
az
Szerbiából
áUitólag
jöv
folyamodást. Dániel ugyanis
megdorgálásban részesült, melyben róla is szó volt. A rendek már is emlegették, hogy vádat emelnek ellene a királynál. Az új
maga
folyamodást
fogalmazta, Laczkovics kapitány
maga
pedig javította. Aztán
kaszának
tisztjei eltt,
felolvasta ezt két sza-
kik jónak találták. Végül alá-
utána Laczkovics és Árky kapitányok,
írta,
Vincze és
fhadnagyok
Csizmanics
pedig benyújtották az elnököknek.
is,
továbbá
az utóbbiak
A kinyomatás tudtán
kívül történt.^
E
vallomásból az
tnnék
érzésnek nagyobb része
ki,
lett
hogy a volna
sértett becsület-
Festetics
elha-
tározásában, mint a komoly megfontolásnak.
Zichy július 8-án
tett
rálynak. Szerinte senki
terjedelmes jelentést a ki-
sem gondol komolyan
arra,
hogy a katonaság külön rend legyen, de igenis arra,; hogy legyen külön magyar commandó, a haditanácsfüggetlen
tól
;
csak
magyar
tisztek a
magyar
ezre-
deknél és békében szállás a honában.
Barco július
5-iki
Festetics eladását.
jelentése
Biztosította
teljesen
megersíti
a hadparancsnokot,
hogy a folyamodáson kívül nem tud semmit, mi bármikép az állam nyugalma, vagy az uralkodó ellen volna, jövre pedig, mint a király szolgája, min-
h
dent megtesz. Nagyon szeretné az ezredparancsnokságot és aztán távoznék a táborba. Festetics
hogy a
'
maga
tisztek
az
elbeszéli július 4-iki jelentésében, távolléte
Festetics kihallgatása.
tárban.
alatt
nyújtották
Sammarísches Verhör, a hadi
be a
levél-
-102
MÁSODIK FEJEZET.
folyamodást. Mikor visszajött
hivatta ket, kijelen-
s
hogy abban nincs semmi a király és az alkotmány ellen és úgysem tehetett volna ártatlan szándékuk ellen. Szerinte a folyamadás nyelve nem elég tették,
mert a tisztek nem bírják
méltó,
belátták
csak Ürményinél
hogy
alatt,
A
két
sohse
tisztek
de ez
ama
feltétel
megváltoztatva, újra
bátor,
A
vonni,
Zichynél csak
sikerült,
stílusát
tiszt
eléggé.
vissza is akarták
hibájukat,
benyújtják.
mégis
fegyelmetlen,
volt
nagyon megrótta ket, de meg nem büntethette, mert voltakép
nem
vétettek.
Mindez összevetve körülbelül bizonyossá teszi, hogy Festetics nem föltett szándék szerint cselekedett,
hanem a gyanúsítás
által
elidézett izgatottságában.
Ezt használta fel Laczkovics János kapitány, ki betegség ürügye alatt feljött Szerbiából és a bíztatást
hogy az
hozta,
ott
táborozó
Dániel volt a kezd, azonban
bajtársak
késbb
egyetértenek.
iparkodott kivonni
magát Laczkovics a fmozgató, Festetics a végrehajtó. Laczkovics 1789 végén és 90 elején írt leveleibl kitnik, hogy a haditanácsnál egyre vádolta ;
Festeticset, mint azt, intrigái által az
az
életét.
sem
tudott.
ki
a viszály szellemét
bevitte
ezredbe és elviselhetetlenné teszi
Valószín, Elhatározása
hogy
errl
Festetics
ott
mit
annál figyelemre méltóbb,
mert Graeven, az ezredtulajdonossá, éppen akkor ajánlotta
t
helyettes parancsnoknak.
Különben
az els alezredes, a király kegye fell lehetett.
is
volt
pedig biztos
hogy eljárása a fevallomásában megmondja,
Tisztában volt azzal
is,
gyelembe ütköz, azt hogy panaszt, kívánságot csak
a mustránál lehet
kifejezni.
Nemcsak a
hazafiság
volt
lényében,
hanem az
103
A KATONASÁG.
elismerésre
való törekvés, a népszerség
Már május
18-án,
országból jövet
midn
két
vágya
szakaszával
is.
Horvát-
átvonult Keszthelyen, megülték ott a
a testvériség ünnepét a zalai bandériummal. Tettében
nem
látott
hogy
az
semmi
elrontották
els két kívánságuk
az ezredet,
egészen tönkre
idegen szállás Olaszországban és így
megmondta,
Vallatói eltt
rosszat.
idegen tisztek
jogosult.
az
tette,
Csak a magyar
nyelvre nézve tett megszorítást: az mint szolgálati nyelv
nagyon hasznos a közlegénynek, de nem hiszi, hogy a ftiszt és tiszt, ha csak azt bírja, egészen megfelelhessen. A feudális vonás sem hiányzik belle. Mikor Bécsbe idézték és kihallgatták, felvilágosítást kért, mit tegyen, hiszen mint magyar mágnásnak neki Budán kellene lenni, vagy magát kimentenie. Mire a király szárazon azt válaszoltatta neki, hogy t mint katonát és nem mint mágnást rendelték Budára és mint katonát hallgatják
A
ezredest, ki 20-án
a titkos
de
ki.
Bécsbe idézte
haditanács július 15.-én
meg
policzia
Cobenzl pedig
is jött.
utána
felszólítást
az
al-
Szabadlábon hagyták,
járt,
kapott,
kivel
érintkezik,
hogy levelezésére
ügyeljen.
Másnap reggel csak Bornt, a
híres
tudóst
látogatta
meg, aztán a haditanács elnökénél
jelent-
kezett,
ki
t
Gemmingen parancsnokhoz
utasította.
Kihallgatása hivatalosan történt a fhadbíró eltt; a jegyzkönyvet maga is aláírta. Roppant gyorsan, augusztus 6-án már megtörtént a döntés. A király kétheti fogságra ítéli, melynek letelte után kemény megrovásban részesül viselkedése szabályellenes miatt.^
*
Dienst-
und Ordnungswidriges Betragen.
104
MÁSODIK FEJEZET.
Aztán Németalföldre megy mint a Latourdragonyo-
elbb nem mehet.
sok második alezredese. Budára
Ha
áthelyezése ellen felszólal, elbocsájtással
t
kell
fenyegetni.
Dániel tiszttel,
alezredest
és
Laczkovics
kapitányt egy
küldje a szerémi
ki felügyel reájuk, ide
pa-
rancsnokság, épp úgy ide küldje késbb az errl szóló aktákat és a Graevenezred többi ebbe bonyolódott tisztjét
is.
A Graevenezred új parancsnokot kap, Dániel Kinskyregementhez j, Skaricza pedig második ezredese lesz a regementnek, így
végzdött
az
ez
melynek
ügy,
lefolyásába
belejátszottak a Graevenezred
talán épp
a al-
úgy karának személyes érdekei és áskálódásai,
tiszti-
mint
az
országos, nemzeti érdekek.
Míg csak a katonaságról volt szó általában, alig nagyobb feltnést, mint a hitlevél-
keltett az egész
midn
nek bármely más pontja. Akkor,
egyrészt
congressus
vallások harcza, másrészt a reichenbachi
lefogva tartott minden szenvedélyt, egy ezred
modása lyessé
nem vált
idézésnek,
sokat az
ezt
híre,
ország.
az
De
mihelyt
ügy,
vallatásnak
karolta az egész tekintették
számított.
a
mihelyt
elterjedt
folya-
szemé-
a Bécsbe
a Graeventiszteket
fel-
Nagy nemzeti sérelemnek
eljárást
és
rendi
szempontból
méltán.
Laczkovics István, Temesmegye
alispánja és kö-
vete szólalt fel testvére és bajtársai mellett az augusztus 12-iki gylésen.^
*
Esedez
A
kerületek
levele és mellékletül
az országgylés actáiban: 76
— 80.
már eltte
az ezred lap.
való nap
könyörg
levele
A KATONASÁG.
105
megígérték támogatásukat. Elmondja, hogy a tiszteket,
nem követtek
kik
el
„semmi törvénytelenséget vagy a
fejedelem ellen hitetlenséget," a és Wallis Zimonyban
elfogatta tük.
Testvérét,
felséges haditanács
vizsgálatot tart
fölöt-
mint pártütt, mindennap reggel és
délután „strázsák közt" törvény elé hurczolják, hogy csakhamar elitélhessék és a hazának ártatlanul adózzon. Járjon tehát közben érttik a felséges haza és kérje „estafetaliter" szabadon bocsátásukat és becsületük visszaadását.
Éppen ekkor hívták meg a rendek a királyt. A küzdelem végéhez közeledett. De az izgatottság még tartott. Igazán forradalmi légkörben mozogtak, annyira bizony-
mindennap tzvész ennek okát nem tudták, ebben is politiszándékot láttak.^ Most a katonai sérelem újra
talan volt minden. Budán-Pesten dúlt s mivel
kai
mindent.
felvillanyozott
Hisz
igazán
véreik
Közelinek látták a veszélyt.
ispánja
Még
is
Laczkovics
szenvedtek.
egyik
másik. Pestmegyének vic-
testvére ott ült köztük, a
jelen volt.
dramatikus
növelte a helyzet
voltát,
hogy
nyomban a felolvasás után felszólalt a karzaton jelenlev Vincze fhadnagy, az egyik aláíró. Ö mindazokat igazoknak jelentvén mert ö és
ki,
szintén pártfogásért esedezett,
még szabadlábon lév
társai szintén félnek
a büntetéstl.
Igazán a párisi nemzetgylésbe ill jelenet.
jelentsége
is
souverain-e a
szerfölött nagy.
Mert
itt
Elvi
kellett eldlni:
magyar országgylés; hozzá folyamodminden fia sérelmei orvoslására.
hatik-e a haza
Laczkovicsot elször '
Máriássy
Barco természetesen ezért
is
támogatta,
Zichyt okozta.
aztán
o
106
MÍ.SODIR FEJEZET.
mások
a ház csak érzelmére hallgatott. Ürményiis
is;
az
ajánlotta
Zichy
írást,
is írjon fel
azonkívül
azt
salvns conductusát megsértették.
nyomban meg
mester
az els táblához,
Németh János
szerkesztette
is
melyben a karok
ítél-
az tizenetet
hogy
kijelentik,
meg sem hívhatják a fejedelmet, míg met nem orvosolta. Ha valamit elkövettek a addig
rendeljen
hogy
javasolta,
gróf Festetics György mellett, kinek
e séreltisztek,
felsége mixta deputatiót, mely e fölött
el
ítéljen.^
Végül azt
követelik,
is
indigena, távolítsák
hogy Barcót,
ki
nem
is
addig pedig ne háborgasson
el;
senkit a folyamodás miatt.
Az els dottan
nem
tábla
végezni.
akarta
Jobbnak
az
tartotta,
ügyet
elhamarko-
ha Zichy küld
sta-
már írt is ezen dologban. Barcót pedig rábírja, hogy egyelre további lépéseket ne tegyen. Ez viszont a rendeknek nem tetszett. Az addig is fétát, ki
nagy elkeseredést, mely különösen az ifjakat hatotta át, fokozták a vezetknek beszédei. Máriássy, Balogh, Darvas, Vay, Jezerniczky, Almásy mind egy értelemben szóltak. Elhatározták, hogy az els táblát felszóküldjék
lítják,
el
még ma
a
már kész
levelet,
ülésben végezvén annak megvizsgálását
A
telését.
Most
közös
lepecsé-
deputatio azzal tért vissza, hogy az ország-
bíró 5-re járván tört
már az
óra,
az
ülést
csak igazán ki a harag.
rosszalják,
sát
és
deputatióba hozzá
feloszlatta.
Zichy
indítják
eljárá-
Németh
Vay Istvánt és Almásyt, hogy adja annak Barcóhoz a personalis elküldte Aczélt. A gene-
ítélmestert, okát.
1
Vincze
megvan
magyar nyelv
a hadi levéltárban.
nyilatkozata,
miért
szólalt fel?
A KATONASÁG.
különben
írást kért,
ralis
Laczkovics
pedig
ellen
más dolog forog
nem felelhet. Festetics és nem a folyamodás, hanem
fenn. Mégis hatással lehetett
rendek határozott fellépése,
nak
írja,
107
Skaricza
reá a
mert mint a haditanács-
nem
akarta fogatni Vinczét, de
el
még jobban
engedte, hogy „a rendeket
el
ne kese-
rítsem.*
Oly nagy volt az legszélsbb
hogy mármár a Sokan már
izgatottság,
elhatározásoktól
tartottak.
biztosra veszik az elszakadást, a forradalmat. „Körtil-
mindent mozgatnak
mert
mintegy gyakorolni akarják magukat a magyar
stílus-
húszan
beltil
ban.
A
vannak, kik
mert szólni
többig hallgat,
több azért, mert
nem
is
érti ezt
Másnap még
tart
a
láz.
ják tenni Zichyt, Barcót
nem
engedik, a leg-
a nyelvet."
„A femberek
meg
elfogatni,
st
le
akar-
az
ifjú-
ság a legszívesebben megölné. Az egésznek Sztáray megmentése a czélja, mert a tiszaiak attól félnek, hogy a nemesség felfegyverezése és a poroszokkal való egyetértés miatt most
Az
Kiderült az
is,
hogy Dániel nincs
és Zichynek a királyhoz totta az idegeket. bíró,
ha
a
már felelsségre vonják."
mentegetdzését olvasták
ülés elején Zichy
De
is
personalis
A
vánja.
azért kimondták,
hogy az ország-
és
rendek folytatni akarják a
tisztek
míg a
tisztek
az országgylés a folytatást
dolgában is.
el.
nem kí-
most már megelégedtek
Újra kimondták, hogy mindaddig,
dolgában
vetség el ne menjen.
küldjék
nélkül fel
tábla ülését, a minthogy viszont a
sem, ha
rövidebb levéllel
Ez
kissé csillapí-
tanácskozást, elégséges ok s híradás
els
fel.
szóló levele
statusok
oszlathatja az
fogságban.
A
nem
történik
levelet pedig
jelentés, a kö-
közös
ülésbl
108
MÁSODIK FKJEZET,
Fordulatot jelöl, hogy a
frendek már nem egyez-
tek az együttes ülésbe. Zichy talpra állott és
a frendek kitartottak mellette. Fenn akarták tartani az önnáUóságukat. Arra hivatkozhattak, hogy a múlt mixta sessio is csak halasztotta az ügyet a sok beszéddel. Az országbíró azonban külön áthivatta a rendeket a levél pecsételése végett. Ismét szörnységes és végtelen kifakadások. Almásy
Ignácz
végs
ha a proceresek nem engednek, a
kijelenti:
lépésekhez kell folyamodni.
borzasztó." írják
meg a
„Még
hallani
is
hogy a frendek okai a késésnek. Csakugyan a tisztek ügyének a király meghívásával való összekapcsolása, a pressio felségnek,
fontos eszközét adta az alsó tábla kezébe.
nem
„Zichy férfiasan viselkedett,
a letételtl.
félt
Szegény personális mindig neutrális, jobban fél a szónokoktól, mint a hogy azok t tisztelik, vagy félnek tle.
A
királyi biztosok
mind a
király ellen foglalnak
állást,
hogy
állnak
a dolgok, mert a felség
magukat
ember kezében van
mában
ki,
fenntarthassák.
Igen rosszul
(Majestas)
néhány
mindent intéz." Ebben a
oszlik fel az ülés esti hatkor, és tagjai
lár-
átmennek
a frendi terembe. Folytatják másnap.
A
rendeknél az együttes
ele-
gyes ülés követelését hevesen ismétlik. Már az örökösödés megszakítását is emlegetik újra. Aztán át-
mennek a frendekhez, hogy a velük
tartó
támogassák. Gróf Teleky József, Sztáray, gróf
Szapáry Pál és Skerlecz
Miklós
egymásután a rendek kívánságának
Az országbíró azonban, a klérus
pártot
Széchenyi,
szólaltak fel
teljesítése miatt.
és a „józanabb"
f-
rendek segítségével visszaveri a támadást. így a nagyobb kérdés, a diploma, a király meghí-
A KATONASÁG.
109
vása elnyelte a katonait. Augusztus 26-án mégis határozzák, hogy a királyhoz
küldend
el-
deputatio kér-
jen kegyelmes választ az országnak a tiszteket illet kérelmére.
így múlt -geteggel
el
az országgylésen ez a viharral, for-
A megyék
teljes vita.
ftárgya
országos agitatiónak egyik Szabolcs,
Pest
kat.
azonban felkapták; az maradt. Bihar,
Pest egymásután küldték a
még késbb
Ekkor
járását érdekökben.
kozó nagy közjogi
is
elvet.
állítják
dörg
felirato-
a nádor közben-
felkérte
fel
az erre vonat-
Mind kérik a királyt, hogy
míg a 265 éve szüntelen fennforgó panaszát nemzetünknek meg fogja orvosolni, bocsáttassa szabadon az ártatlanul elfogott katona hazánkfiait. Annyiaddig
is,
val is inkább, mert az ország a katonaság
fejedelemnek egyáltalában úgy róla lemondott volna.
természet
„Nem
sem engedi
is
által
nem
adta,
mondhatna
és jussunk
nemzetbeli
dolgát a
sincs
reá,
alá
hogy
mert a
le,
hogy adjuk
idegen Mikor átadatott, mindannyiszor kikötdött, hogy azok a német birodalom lábára ne vonattassanak. Hazafiak az országunkhoz, mint anyjukhoz, szabadon
fiainkat
az
tisztek
szolgálni.
folyamodhassanak."
Az ezrednél személyes kérdések és indulatok is játszanak
szerepet; az országgylésnél és
megyénél a haza-
szeretet aranyával össze kell keverni a hatalmi érdekek
keményebb, de nemtelenebb lehessen.
De
ez
érczét,
hogy eredménye
a hazaszeretet megvan
tábban láthatjuk nyilatkozását
hetnek elléptetést,
ott,
hol
és
nem
legtisz-
remél-
hol legszigorúbb a büntetés:
közlegényeknél.
»
Szily-levéltár.
Nádori levéltár. Szabolcsmegye levéltára.
a
110
MÁSODIK FEJEZET.
A
Devinsezred 22 közvitéze, szabolcsi legények,
már május 11-én felkerekednek Bucsacsban, Podoliában és arra a hírre, bogy veszélyben az ország, mindent elhagyva, nem tördve üldöztetéssel, hideggel, éhséggel, a havasokon át elérnek Máramarosba. Ez a megye tovább bocsátja ket Szatmárba, de itt elfogják, börtönbe vetik ket. „Csupán csak szülött édes
hazánk eránt buzgó szeretetünktl viseltetve, eltökélmagunkban, hogy ha már igy lévén a dolog, ha már egyszer kell fegyvert forgatnunk, inkább az édes hazánknak, mint más idegen tartománynak ollettük
talmazására
nem
fordítsuk s áldozzuk
phrasis
volt
19-én foglalkozott
július
hogy ket
a
fel
a hazaszeretet.
viszaküldje,
pedig járjon közbe, hogy
meg ne
Itt
országgylés
Megelégszik
velük.
sereghez
vérünket."
Az az
azzal,
országbíró
büntessék ket.^
Ez mutatja, min mélyre hatott a mozgalom. Hogy nemcsak a magyar fajt érdekelte, mutatja a határrvidék folyamodása.
A
„közeli diaetához"
^
fordulnak, mert sérelmeik
olyanok, hogy nagy lelki megindulás nélkül elképzelni
sem lehet állapotukat. Mert noha a „megbecsülhetetlen** határrség kezdettl fogva vitézül megvédte a birodalom végeit, mégis kifosztották minden si privilégiumából, úgy vallás, mint politikai tetben, császári, intézik,
s
törvénykezési tekin-
hogy már semmi joguk. Ügyeiket osztrák vagy az ú, n. „Gránzrecht" szerint
annyira,
de jobbára a „sic volo
sic jubeo**
elve ural-
^ Personalis ezt az odiosus ügyet le akarta vétetni, de Vay József és Majthényi mellettök szólott. Széchenyi, július 23.
A ria
Devins-katonákról jó értesítéseket közöl Szirmay, Arcanában. Megfelelnek az aktáknak. *
Ad
diaetam proxime celebrandam.
a
Histó-
111
A KATONASÁG.
kodik rajtuk.
A
görög és a
r.
kath. egyházak pénzét,
kölcsön adni és melybl itt 67o-ra lehetne sok szegény határr juthatna üzlet útján jó módra, hitvány 3Va7o mellett lefoglalták. Az árvák gondját
melyet
rabulistákra (auditor) bízták, kik a vagyont el-
csaló
Panasz nem használ ós veszedelmes. Az új községi pénztárakba be kell tenniök pénzüket, de az eltnik, mert üzérkednek vele. így alapították a belovári selyemszövt is, hogy a vállalkozók gazdagodrabolják.
janak.
Végtelen sok a teher,
állítólag
közczélra, mely
a szegény népet tönkre nyomorítja.
ezt
Hiszen adó
fejében katonáskodnak, mégis fizetni kell minden hold
Külön kell fizetni mesterség után is. Békében a határr köteles megvásárolni ruháját, „pénze fogytával, a szent korona
után 24
krt,
minden
fej
után 2
frtot.
birodalmának és végeinek kárával". Meg akarják semmisíteni a birodalom
törvényét,
módon a haza
mi bármily
mindent elmozdítanak, Mindent elkövetnek,
vesztéhez járulhat.
denki tulajdon anyanyelvének
nek és teremt anyjának, váljék".^ Ki nem tud lehet. Az idegen tisztek Öregeink könnyezve adják
„hogy mingylölje, hazaföldjé-
a természetnek, ellensége németül,
sem
vicekáplár
idegen iskolát hoztak be.
oda
fiaikat,
mert
ott
meg^
tanulják a „normális" nadrágot, „systematikus ruhát*' viselni,
a hazai szokásokat megvetni, szemérmetlenül,
buján viselkedni. legyen,
Nemsokára egyetlen német nemzet A mieink már jobban tudnak
az a tervük.
németül a németeknél, de azért csupa bécsi mester-
^
Solo natali et creatricís suae matris naturae inimicus
debeat.
fierí
MÁSODIK FEJEZET.
112
ember és orvos
fiát
haza kárára
teszik hivatalba. így a
nincs vetélkedés.
Elbb
A
ismeretlen volt
az éhség
itt
és az inség.
bécsi gazdálkodás óta sok ezer forintot kell költeni
gabonára és jótékonyságra.
Ehhez
járul a közmunka. Minden család 24 nappal mi barbároknál is hallatlan. Ez sem elég, néha két évre elre ledolgoztatják, de aztán be nem számítják. Aggastyántól, serdültl annyi munkát követelnek, mint a legersebb férfitl. így építik az utakat. tartozik,
A
gazdaságot
el
kell
hanyagolniok,
oly
távolságra
—
mennik, melyre 5 6 frtért sem indulnának. Parlagon marad a szántóföld, kaszálatlan a rét, pedig adót kell utánuk
fizetni.
Még
barbár szokás szerint
ki érdemeket
szerzett a
érdemekben megszült
Ha
katonaságra
is kiváltságot nyer az, haza védelmében. Náluk az
tiszt
magzatjai
is
adófizetk.
ket. Szomjúzzák már az alkalmat, hogy minden keservöket kiöntsék a rendek eltt. A nem bennszülött tiszteket alkalmatlanok,
bottal
verik
el kell távolítani.
ság is
így folytatják hosszú 13 ponton keresztül. A jobbágyis keserves kenyér, az örökös katonai szolgálat
az
:
náluk megvan mindkett. Bármikép ítéljünk,
bizonyos, hogy a német tisztek teljesen, a zsarolásig
kihasználták azt a hatalmat, melyet az egyesített polgári és katonai uralom kezökbe adott,
E
bajokról
tanácskoztak
a varasd-krösi
ezred
midn
májusban Laudon zászlója alá küldték ket Morvaországba. Abban bizakodtak, hogy az új bán útján kieszközölhetik a magyar rendeknél az új tisztjei,
német systema megváltoztatását. Obradovics fhadnagy mutogatta elször az
írást
A KATONASÁG.
113
két kapitánynak. Az egyik, Boicheta, megfogalmazta
Kranzel hadnagy
levelet a horvát bánhoz,
a
és
kijavította
Pettauban
leírta.
pedig
egyházi parádé
az
után elvitte a két kapitány Bissich alezredeshez, kérve támogatását.
Az alezredes
azt válaszolta
táborszernagy kezéhez
jut,
kérni szabad,
:
Az egész De Vius
de nem nyernek vele semmit.
éppen ahhoz, ki az egész
annyira korholt systemát. Vigyázzanak, bajba ne keveredjenek. Erre az egyik kapitány
de a többi
elállott,
folytatta.
Összejövetelt tartottak Boicheta, Hasianecz, Sliva-
kapitányok,
nich
nagyok,
három
Obradovics
Piachinovics
hadnagy,
káplár, egy közlegény.
a pontokat,
legények
rich rosszalta,
egy
hogy az Két káplár alá
hogy az
strázsamester,
Obradovich felolvasta
és ajánlotta,
is aláírják.
altisztek is írta.
és köz-
De
Sliva-
altiszteket aláírásra szólították
mert ez büntetésnek teszi ki ket.
fel,
fhad-
Kainovich
és
így a terv
megbukott.^
így tudjuk meg, mikép készültek a folyamodások A tiszt urak kezdték, de egyet sem értettek.
k
valójában.
A
résztvevk közt csak
Obradovicsot
és Boichetát
büntette a törvényszék szigorúbban, hat, illetleg
hétre
vasban.
A
haditanács
szigorítani
négy
óhajtotta
a
Az egészet azon törekvésbl magyarázta, hogy az elöljárók ismét korlátlan hatalmat akarnak gyakorolni a közember fölött, mint azeltt. Ennek büntetést.
pedig útját állotta a systema. Mintha
trhetbb
Mindenesetre ezek az
annak *
nem
lenne
még
a patriarchális önkény a bureaukratikusnál.
bizonyítására,
egyes
tünetek
elegendk
hogy az egységes, egyedül a
Hadi levéltár C. 1285.
Marczali: 1790—91. országgy. U.
8
feje-
MÁSODIK FEJEZET.
114
delemnek lekötelezett hadseregnek magában a seregben is vannak ellenségei. Ez az izgatás a legveszedelmesebb következésekkel járhatott a dynastiára és a monarchia hatalmi állására nézve. Mi lesz, ha kitör a porosz háború, a magyar és horvát ezredek pedig a rendekkel fraternizálnak, kik éppen ezen küls ellen-
ség garantiáját akarják megnyerni. 1848, 1866 elre már árnyékát. A haditanács a maga szempont-
veti
A
jából egészen helyesen fejezi ki a viszonyt.
katonák
nem a rendeknek, hanem a fejedelemnek esküdtek húséget. Hogy szabad tehát azon rendekhez folyamodniok, kik a királylyal elégedetlenek! Báró Barco szüntelen izgatása és a kétségtelenül feszült és veszedelmes
zásra
bírja
helyzet végre
a haditanácsot.
13-án hathatós
eszközt
Elnöke,
ajánl
nagy elhatárogr.
Tige, július
a királynak.
Szerinte
Magyarország és Erdély lakossága, 8V2 millió, veszedelmes izgatottságnak vált rabjává. Körülbelül 54.000 ennyi a magyar ezredek létszáma békében katona
—
—
jelentékeny részében kész elszakadni
az
uralko-
király iránt rossz érzület
dónak tett esküjétl s a rendek karjaiba vetni magát. Szükséges tehát a gyors orvoslás.
Csakhogy az ezredekhez nem lehet fordulni, különben vége a fegyelemnek. A rendekhez sem, mert ha ezek megtagadják közremködésüket, csorbát szenved a királyi tekintély. Nem marad tehát hátra más, mint a tábornokok közbevetésével oly nyilatkozatot eszközölni
ki a
magyar ezredektl, mely
szerint
k,
esküjökhöz híven, ragaszkodnak a katonai szabályokhoz, a katonaság egységéhez s nem akarnak elszakadni a németektl. fel,
A tábornokokat
pedig hatalmazzák
hogy a törzstiszteknek és ftiszteknek, kik a szándék
A KATONASÁG.
115
titokban
nagy jutalmat vagy
biztosíthatják,
elérését
elléptetést ígérhessenek.
E
terv együgyúségénél csak a tervbe vett corruptio
nagyobb. Helyes, hogy a katona ne ártsa magát
poli-
ha maga az uralkodó felhatalmazza arra egyik felét, hogy tilthassa el a másiknak? Aztán az
tikába, de
a törzs
és
ki jutalomért
ftiszt,
ilyenre vetemedik,
hogyan viselje tovább becsülettel a császár kabátját ? Valóban a Wallenstein táborában lefolyt jelenetekre kell
gondolnunk,
az
ügy
hogy mivel
hitte a haditanács,
megcsontosodott,
lelkülete
a sereg
a régi
is
soldatesca maradt.
De elveti.
a király máskép gondolkodott. Az egész tervet
A
Graeven-ezred folyamodásán kívül más alapot
nem
eljárásra
lát.
Ekkor
rendeli el Festetics és Lacz-
kovics Bécsbe idézését.
A
baj
alkotmányos összeütközésbl eredt és így
csak alkotmányosan volt orvosolható. Leopold már tisztán
Az elszakadás
látott.
gyökerezhetett meg.
a nyugodt és mérsékelt embereket hozhatta,
megtéveszthette.
keresztül
vinni,
hogy maga a
mit nem.
király
csak kevésben
terve
Ellenben a feszült helyzet
Nem Itt
még
izgatottságba
is
tudhatták,
mit lehet
tehát az ideje annak,
minden kétséget kizárólag kifemitl nem állhat el semmi
jezze, mit tart jogának és
körülmények között.
Már nem a
közjogi,
egésznek kulcsa. Ily
hanem a katonai kérdés az
Itt kellett
határozott állást foglalni.
viszonyok közt jött létre Leopold
kozata, mely a nap nehézségeiben rázatát,
de
mely,
documentum,
leli
ama
nyilat-
ugyan magya-
mint minden igazi nagy történeti
századokat
világit
meg
tán
a
napig. 8*
mai
MÁSODIK FEJEZET.
116
A
leveleket Pálflfy kanczellár
írta,
a király nevében,
az országnagyoknak.^
„Ö
királyi Felsége
tárgyalásakor
illetik,
gondolkodását egészen
melyek
azokat,
szükségesnek tartja a hitlevél
diplomában az
e
módon lehessen
oly
hogy
kifejteni,
szent személyét
fogalmazni,^ hogy minden
Felsége akarata és a karok és rendek óhajtása közt
eredhet összeütközést eleve el lehessen távoztatni". „0 királyi Felsége elhatározta, hogy az ország alkotmányát, úgy a mint nagynev anyja, fgs Mária Terézia, Magyarországnak törvényes és szabályszeren
koronázott királynje és dics
emlék se,
fgs VI. Károly
reáhagyták, ersen, szilárdul és minden részében csor-
semmi
bitlanul fenntartja és
tettével
nem
Egy-
sérti.
azonban azt is bizton reméli, hogy a karok és rendek óhajtásaik kegyes czélpontja gyanánt ugyanazt az alkotmányt fogadják el, mint a Pragmatica Sanctio úttal
alkalmával
kötött
kétoldalú
szerzdések
egyetlen
tárgyát".
Felsége, hogy a tör„így magában elhatározta hatalmat az országgylésen törvényesen
vényhozó
egybegylt karokkal
A
és rendekkel együtt gyakorolja.
végrehajtó hatalommal és a mi azzal összefügg, a
kinevezésekkel, adományokkal, kegyekkel, a törvény által elirt
módon fog
élni.
Végre a törvényesen
ruházott bírói hatalmat egyedül a törvényszékek ügyeletére szerint
Vn. ^
t.-cz.
A
fordítja,
járjanak
el
hogy ezek a törvények elírása tisztökben; azonban az 1715.
fenntartásával."
gróf Zichy Károlynak
levéltárban. Megjelent az * '
ráfel-
^
szóló
országgylés
példány után. írásai közt
is,
A
zsélyi
105—7,
1.
Attemptare valeant. Ez felségsértési perekben a király személyét teszi bíróvá.
A KATOXASÁa.
„Midn
Felsége
midn
mányhoz,
nyilvánossá
ily
117
fogott
felfogással
a kor-
ilyetén elszánt akaratának tanujeleit
országgylésnek összehívásával
az
tette
koronázása végett, továbbá az elbbi kormányzat
háború
különben
által
veszteségével járt
hogy
is
szivében
:
tör-
noha ez a kimerült kincstárának nagy
vénytelen rendelkezéseinek
eltörlésével,
meg
volt
gyzdve
arról,
ezzel helyreáll a régi bizalom és a köztigyek helyes
Midn
intézésének módja.
megye a közbéke bocsátott
azonban
—
hogy egyebeket
mellzzünk, megtörtént, hogy
hallgatással
ellenére kis
gylésébl
Szabolcsfelszólítást
országgylésre és általános felkelésre;
ki
hogy Zemplénmegye a magyar és határr- ezredekhez leveleket
mi
gylésre,
ket
világosan
követek küldésére az országa
katonai
fegyelmet
ejti
ebben a háborús idben meg Felségének arról, hogy az ország
különösen
veszélybe, kellett
izgatva
írt,
gyzdnie
:
némely hatósága nem tiszteli úgy a törvényt, mint a hogy a közjó megköveteli." aztán Pesth
„így felvetette
megye példáján
pragmatica
a
sanctio
szerint
több
megye
kir.
Fel-
örökösödés fonala megszakításának kér-
ségét illet dését."
„Mivel azonban közel volt az országgj'úlés,
Fel-
minderrl hallgatott, ama reményben, hogy a nemzet képviseli az ország alkotmányát szem eltt tartva, csupán az ország alkotmányának fenntartására czélzó határozatok által az elbb megesetteknek még sége
emlékét
is eltörlik."
„Azonban
els
üléseit
Felsége a diaetára egybehívott rendek
nem
a mennyiben
ott
látja
várakozásának megfelelknek,
bizonyos eskü letétele forgott szóban,
MÁSODIK FEJEZET.
118
mely esküre különben
úgy
is,
látszik,
alkalmazható
az 1536. XL. törvényczikk.''^
„Hogy tehát Excellentiád a hitlevélhez tartozó ügyek tárgyalásánál ismerhesse Felsége szándékait, királyunk
engem határozottan
felszólítani méltóztatott,
hogy az elbbi észrevételeket eladjam és egyúttal legfelsbb nevében kijelentsem
Hogy
:
Felsége szo-
min
rosan ragaszkodik az ország alkotmányához,
a pragmatica sanctio idejében
volt, és
nem
az
fogja meg-
hagyni vagy engedni, hogy annak szentségét akár maga, akár más megsértse. És a mint Felsége nincs
hogy azon alkotmány jöv biztosítágondoskodjanak ill és a királyi méltóság díszével, valamint az ország javával összefér módon Felsége nem fogja megengedni, hogy úgy másrészt ellenére annak, sáról
is
örökös jogát, melyet a pragmatica sanctio, tehát sartörvény biztosít részére (melyek
kalatos
teljesíteni
óhajt),
akár az
,
különben
akár fenséges utódai
kárára, kétségbe vonják.
Épp úgy nem engedheti
Felsége, hogy akár a
akár a határr-katonaságnál
sor-,
olyan újításhoz fogjanak, mely
által
a katonai fegyelem
megdlhet, vagy pedig az ország védelme, melynek gondját a törvény a királyi hatalomra bízta, veszélybe juthatna.
Nem
engedi továbbá,
hogy a végrehajtó
hatalom gyakorlásában (melylyel különben, mint föllebb említettem, a törvények értelmében óhajt élni) az ország alkotmánya szellemével ellenkez gátakat von-
janak
Felsége teljesen elé. Arra azonban hogy az ágostai és helvét hitvallású evan-
Felsége
uajlandó,
gélikusoknak régi törvények és békekötéseken, külö-
»
Ez htlenség büntetése
alatt
tiltja
a
szövetségeket
összeesküvéseket. (Mutuas ligás et confoederationes).
és
119
A KATONASÁG.
nsen
az 1606-iki bécsin és az 1645-iki linzin alapuló
jogai, a lelkek mindenkorra való egyesítésére e diae-
kimondassanak és azok értelmében törvényben
tán
megersíttessenek. Egyúttal azonban kegyesen azt
hogy a görög nem
óhajtja^
egyesültekre
is
is
méltó
tekintettel legyenek."
„Midn ezeknek
kijelentésében kegyelmes és hatá-
rozott parancsot teljesítek,
hogy
Felsége
az
eltte
így
még
azt kell
hozzáadnom,
kételkedik abban, hogy Exc. d.
nem
ismeretes
szándéknak most a
királyi
diploma kidolgozásánál kell hasznát veszi." Kelt e levél július 20-án kiadta a reichenbachi
így e nap határt jelöl a monarchia küls
utasítást.
és
bels
az nap, melyen Leopold
:
megegyezéshez vezet dönt
politikájában egyaránt.
Ettl a törvényes, de határozott, st magyar szempontból véve szigorú
állásponttól
késbb sem
tér el
egy hajszálnyit sem. Midn gróf Zichy augusztus 12-én felír a tisztek ügyében, így ítél: „az országbíró levele olyan,
józan
nincs benne egy sziporka Mi köze a katonai fegyelemnek és egy
mint az elbbiek: ész.^
Graeven-tiszt
ideküldésének
avatkozhatik be
Annál
is
és
a
diaetához?
Ez nem
a kanczellár így feleljen
neki.
inkább, mert ugyanezen diaetának állítólagos
jó szándékai még nem érdemelnek semmi figyelmet." Viszont azonban a haditanács és Balassáék kedvéért sem tér el tle.
Midn az
országgylés meghívja, a diploma
pontjaira válaszolva kimondja,
hogy „a katonasággal
törvény szerint fog bánni és a mezei és határrezre-
deknél született magyar tiszteket alkalmazni." Bármily határozott '
N'a pas
le
tehát
seus commun.
:
csak
a
király
joga,
120
MÁSODIK FEJEZET.
és a védelem szüksége van benne dogmatikusan kifejezve. Tiltakozás a parlamenti sereg
a fegyelem
és
anarchia
az
ellen,
mely az országot védtelenül
kiszolgáltathatja ellenségeinek.
nagy
is
tere nyílt a
irányban
is.
Az
E
fenntartások mellett
magyar sereg
fejlesztésének, két
insurrectio teljesen törvényes:
lehetne azt harczképessé tenni?
A
nem
magyar ezredek
hségüket, vitézi megbízhatósámagyar parancsszó és magyar Hisz még Hajnóczy is magától érta király fvezetségét.
pedig fegyelmüket,
gukat
megrizhetik
vezetés alatt
is.
hetnek tartotta Vay József írásai
közt egy javaslatot
találunk a
nemesi felkelés szervezésérl.^ Azon kezdi, hogy „a vitézség a magyartól
nem
távozott.
seregnek, ezt az idegen
ausztriai
is
Most
is
dísze az
elismeri."
De a
nemességben meglankadt az az erkölcs, melylyel a Famíliák dicsségüket építették akkor, midn még nem volt szokás pénzért vagy hazaárulásért nemesedni. A vitézséggel távozott az emberség is. „Haszontalan volna kimagyarázni, mely alacsonyságra jutottunk. Tagadhatatlan, s ez irigyeink legnagyobb ellenvetése, hogy a magyar nemesség a közterheknek semmi részét nem viseli. Megmaradt azonban a személy szerint
való
Hazafinak jét
táborkodás.
fejét,
fárasztotta.
Annak
felváltása
sok rósz
újonul rendbe vétele sok jónak elmé-
Az
utolsó
insurrectiók bizonyították,
hogy a megváltozott hadakozás módja a vitézséget majd haszontalanná tette". Most
midn
összegylt Rendéi e Felséges hazának
^ A nemesség táborkodásáról egy igaz Hazafinak gondolati. Gróf Fekete müvérl irt, fönnebb I. r. 306. 1. tárgyalt reflexióiban emlékezik meg róla, tehát még a diaeta elején készült. Nem
ö
írta,
hanem valamely katona
barátja, talán báró
Vay
Miklós.
121
KATONASÁG.
egy szívvel-lélekkel törvényeink örökösítésével foglalatoskodnak, jó volna a személyes táborkodást elrendelni,
hogy a magyar nemes
, katona
indulattyába"
visszavitessék és elkészüljön hazája védelmére, tör-
vényes királya szolgalatjára. Sok az akadály.
gény nemes hogy szerezzen tást,
A
sze-
lovat, fegyvert, ruhát, tar-
a birtokos pedig csak annyi terhet viselne?"
Az a nemes, kinek nincs 300 forint évi jövedelme, csak úgy szolgálna, ha más, vagyonosabb, t a maga helyén felállítaná. Kiknek 300 1000 forint a jövedelmök, maga szolgálna. Három megye, pl. Pest, Heves, Nógrád együtt felállíthatna egy lovas regementet. Hol kevesebb a nemes: Csongrád, Csanád, Békés, Arad, a bánsági megyék 1 2 svadronyt szolgáltatnának, így az egész országból könnyen kitelne hat lovas regement. A vagyonosabb frendek pedig annyi nemes lovast állítsanak az egyházi nemesek vagy armalisták közül, a hány személybl áll családjuk, a nket is
—
—
beszámítva.
A
Az alhadnagy a fhadnagy 3000-et, a
teherviselés egyenlsítése a czél.
2000 forintot kapna fizetésül, második kapitány 4000-et, a fstrázsamester (rnagy) 5000-et, az alezredes 6000-et, az oberster 10.000-et,
de a mellett annyi szegény nemest tartsanak, a hány
személybl
áll
a
családjuk.
így a
frend
viselné a
fizetésnélküli ftisztségeket.
Kerületenként egy „Féld Marsall Lieutenanf-ot,
vagy
fögenerálist
rendelne
a
haza,
kikre
zsoldos
katonáit bízni kívánja.
A
nemzeti
katonaság köteles
lóval,
fegyverrel,
egyenl ruhával, szerszámmal, készen állani. Minden megyében évenként három hétig gyakorlatot tartanak,
n
MÁSODIK FEJEZET.
122
két évben
svadronyonként,
minden harmadik évben
ezredenként.
Minden magyar nemes, csak akarja, természettl katona. Csak gyakorlatra, felügyeletre van szükség.
A
Jászkunság a Hajdúsággal együtt két lovas rege-
mentet
állit
adó fejében és hat hétig
tart gyakorlatot.
Erdély, ha egyetért, két gyalog, két lovas zsoldos ezre-
magára vállalhat, fenntartva mégis a határkatonaság nagyobb részét. Talán még egy lovas nemes regement det
is
Ha Horvátország a varasdi generala„megkönnyebbül", Magyarország ezzel együtt
kitelnék belle.
tussal
könnyen eltarthatna
adójából ezredet,
Ide
hármon
tíz
gyalog,
hat lovas
az ezekhez szükséges csapatokkal együtt. kellene
osztani
még
kívül
a
határrségbl a varasdi úgy hogy 17-bl 12
két ezredet,
maradna. így tehát a haza egész ereje volna:
Magyarország a horvát vármegyékkel együtt tana
gyalogságot:
tíz
ezredet.
tar-
Erdély kettt. Határ-
rvidéki Horvátország az erdélyi határrökkel együtt tizenkettt. Ezekhez járulna még egy „ágyús rege-
ment" négy üteggel, összesen 26 ezred
= 82 zászlóalj
legalább 82,000 ember.
Zsoldos lovasságot tartana Magyarország hat ezredet,
Erdély
nemesség
kettt,
székely
lovasság
hat, erdélyi 1, Jászság,
egy,
magyar
Kunság, hajdúkkal
kettt. Összesen 18 ezred, 108 svadronynyal, legalább
20.000 ember.
Háború idején minden gyalogezredet egy zászlóaljjal, minden lovasezredet egy svadronynyal lehetne szaporítani, „de úgy tartom, hogy ezen er minden szaporítás nélkül is Magyarország oltalmára, a király szolgálatára elegend volna."
123
A KATONASÁG.
„A nemes nem volna alábbvaló a zsoldosnál. Ez amaz vitézebb lehet." A nemes lovasság az országban és annak védelmére zsold nélkül szolgál. Ha a király a rendek tanultabb,
akaratával
rangú
Egyenl
szokott zsoldot.
fizeti
kiviszi,
a nemességi vezetné a
közt mindig
tisztek
népet.
Figyelemreméltó
terv,
némileg a Zrínyi Miklós
sem katonai, sem erkölcsi szempontból el nem ér. Igazi értelme az, hogy az országos katonaság mellett, régi módon, feudális állana ismét helyre. A nagypapi vagyon bevonásáról, melyre Hajnóczy oly nagy súlyt fektetett, éppen nem szól. Az igaz-
nyomán
járó, de azt
gatás kérdését
A
nem
koronázás
is
eltti
érinti.
pontok a diplomajavaslatok
alapján foglalkoznak e kérdéssel.
elbb
A
dunai kerületek
megállapítják a rendek jogát, hogy a katonaság
fell határozhatnak, mit különben
nek a
régi
törvények.
is
Tanúsítani
ságukat a fejedelem és a haza java
bizonyossá tesz-
akarván iránt,
buzgó-
a magyar
katonaság berendezésérl egyhangúlag így határoztak.^ 1. A nemzet becsülete, alkotmányának biztonsága,
a magyar
birodalom
függetlensége
a
német
tartományoktól, megkövetelik, hogy külön magyar haditanácsot állítsunk fel
Buda székes városában. Ez a
haditanács teljesen független tól,
az udvari haditanács-
de a mikor a birodalomnak és a többi tartomány-
nak védelme
központosíttatik, kölcsönös érintkezésbe
vele. ö Felsége minden hadi rendelkezését a magyar nemzeti senatus útján küldi a tanácshoz és csak akkor hajtandók végre, ha a senatus nem talál
lép
'
Art. 7. coordinatione militiae Hungaricae.
124
MÁSODIK FEJEZET.
bennök a nemzet jogaira nézve sértt. Viszont a haditanács
is
a felterjesztéseit
útján küldi, mely
a
királyhoz
a
a károsaknak látszókat
senatus
félreteszi.
Azonkívül mindig két senator lesz jelen a haditanács ülésén,
hogy
ott
semmi sérelmeset ne határozzanak
és a senatus értesülve legyen mindenrl. 2.
Ha meg nem
egyeznek,
a senatus
nem
küldi
a határozatokat. Ellenrzés czéljából protocolluma kivonatát a senatusnak tartozik bemutatni. A katonai fegyelembe azonban a senatus nem avatkozhatik, az el
erre vonatkozó ügyeket a
haditanács
maga
küldi el
a helyreállítandó négy kerületi kapitánysághoz, melyet a rájuk bízott hadtest fölött brigadérusi rang illet meg. Szállítások, fuvar, forspont dolgában a haditanács
nem
érintkezik
közvetlenül
a hatóságokkal, hanem
csak a senatus útján. 3. Elnöke a nádor, alelnöke a bán, távollétükben az erdélyi vajda, ha ez sincs, a testrség kapitánya. Hat generális, tiszta magyar „ceteris paribus"
birtokos
a
alkotja
kerületi kapitány
tanácsot.
is,
Ennek
kit a király,
tagja a négy úgy mint a többi
tanácsost, a senatus javaslatára nevez 4.
A magyar katonaság
assentálás
ki.
idején
esküt
hogy a haza ellen nem harczol és nem segít senkit a rendek ellen. Az ország beleegyezése nélkül ki nem vihet ha kiviszik, a király költségén táborozik. Viszont minden külföldi katonaság mindjárt a háború után kimegy az országtesz a királynak és hazának,
;
ból és csak diaetai határozatra jöhet ismét be, eskü letétele után.
A
Különben a haza ellenségének nézik.
tiszteket
rólag, valamint
a
századosig
és
kapitányig
a várak parancsnokait
bezá-
a király ne-
vezi ki s a haditanácsnak a senatus útján elküldendi.
l25
A KATONASÁG.
És pedig érdemes,
A
nemeseket. donosát
tekintettel
Nem
ezred
az
tisztségekre
kisebb
meg a
illeti
magyarokat, „praeferenter"
született
tulaj-
kinevezés joga, szintén kiváló
a nemességre.
akarja a magyar nemzet a többi nemzetet a
katonai szolgálatból egyszeren kizárni,
st
fenntartják
hogy különösen érdemes idegen tiszteket indigenatusra ajánlhassanak. De mivel a magyar nemzet nagy fájdalmára, a törvények világos mell-
magoknak a
jogot,
mindeddig nemcsak bebocsátottak idegeneket a magyar gyalog- és lovasezredek tisztségeibe, hanem ezekkel úgyszólva tele van a magyar sereg és ezáltal a nemzet elveszti dicsségét, mert a magyar zésével,
véren szerzett
diadalt
más nemzetnek
tulajdonítják,
a magyar vitézség pedig megfosztatik jutalmától; de különben is, mert világos, hogy az idegen tiszt és a magyar katona közt a nemzeti szellem, genius és erkölcs különbsége nem a hadviseléshez annyira szükséges összhangot hozza elidegenedést okoz
;
és
maga dicsekedhessek idegen
még
tisztek
hiánya
létre,
hadi erényével és az ezredek, által,
többet végezzenek:
minden
ezrednek
hanem inkább káros
hogy ezentúl a magyar nemzet
még
hstettekre az
ösztönözve,
országgylés
alatt
magyar legyen a tulajdonosa, a
is magyarokkal töltessék be, a többit ezredekhez, az azoknál szolgáló honnémet tegyék a
többi tisztség
fiakat pedig 5.
A
hozzák haza.
katonai nevelés elmozdítására nemzeti hadi-
iskolát állítanak a leti
és
gyakorlati
hasonlót". Ezt
nemesi ifjúság részére, hol elméképzést
Budán
nyerhet,
állítják
alapítványhoz való járulásuk
oda nemes
ifjakat.
fel
„a és
neustadtihoz
a megyék az
arányában ajánlhatnak
MÁSODIK FEJEZET.
jL26
»A magyar nemzeti katonaság" tulajdon nemmagyar nyelvét használja katonai gyakorlataiban ugyanazon nyelven kapja parancsait a haditanács6.
zeti is,
tól és küldi
fel jelentéseit.
mely a
visel,
tartása végett készül.
pénznek az
Éppen úgy
az
Alkalmas magyar ruhát országban való meg-
termékeibl és gyáraiban országban vásárolják a fegy-
ország az
vereket és a többi hadiszereket 7.
A
11.
is.
József által elhagyott és lebontott várakat
a király, minden felszerelésükkel együtt, a régi állapotba helyezi vissza. E czélra és a nemzeti katonaság fenntartására
fordítandó
a hadiadó
a király és mely jövedelmeket a nemzeti senatus kezeli számadás terhe alatt. Az eltartást és az állam
s
jövedelme,
zsoldot a haditanács utalványa alapján kapja a sereg.
A
kvártélyokat, a diaeta által koronázás után kidolgozandó regulamentum értelmében, beszámítják a hadi-
adóba. 8.
vidék
A is,
nemzeti katonasághoz tartozik a határr-
mely privilégiumait
fegyelmet,
egyenruhát
fenntartja. Begyakorlást,
illetleg
szintén
a
magyar
csakhogy saját nemzeti nyelvét használja. Magyarokat kinevezhetnek határrökül és viszont. Hogy pedig a határr a magyar ezredekhaditanácstól függ,
ben annál könnyeben érhessen el tiszti rangot, a mennyiben ehhez a magyar nyelv megtanulása szükséges, a haditanács a nemzeti
iskolák mellé,
az
el-
törlend német iskolák helyébe annyi magyar iskolát állítson minden évadben, mennyit szükségesnek tart, azonfelül pedig négy
magyar fiskolát.
A
báni méltó-
ság megmarad, alatta három báni kapitányságot tanak
fel,
bennszülött
határrökbl
a horvátot, sziavont és bánságit.
E
és
állí-
magyarokból,
kapitányi állásokat
A KATOXASlO.
127
Úgy töltik be, mint a többi magyar ftisztét és a mennyiben kötelességük engedi, üléssel és szavazattal bíró tagjai a haditanácsnak.
Erdély, Galiczia és a többi visszaszerzend ország
katonaságáról tényleges bekebelezésük
után határoz
a diaeta, tekintettel természetes fekvéstikre, nemzeti geniusukra és szokásaikra.
Törvény
9.
még
említését
tiltja
is.
az
insurrectio
Mivel az
utolsó
megváltásának
években az udvar
részérl gyakran felhozták, hogy az insurrectio a mai hadviselés
rendszerének
magyar nemzet
e
nem
pontban
felel
hogy a meg-
meg,
szabatosabban
is
feleljen törvényes kötelességének és a hadiszabályok
megtanulásában épp úgy haladhasson, mint a sorkatonaság: elhatároztuk, hogy Magyarország és kapcsolt
részei
nemességének
gyakorlatokat tartani,
nem csak szabad
hanem
lesz
az kötelessége és pedig
minden év május 1-tl utolsójáig, beleértve jövetmenet idejét. Minden családfnek kötelessége itt személyesen megjelenni, ki azonban kimenti magát, s át sem küldheti, az fiscalis actio terhe alatt más nemes személyt állítson oda teljes felszereléssel.
Ennek módjairól a jöv diaetáig országos tervet kell készíteni. Azonban addig is meg kell valósítani a nemesek katonai begyakorlását.
A
tiszai
kerületi
kerületek
ülés),
javaslata
a
voltakép csak
rövid
(aug.
26-iki
diplomában foglalt
határozatok végrehajtását követeli.
Ebben
enge-
is
dékeny már. A katonai parancsnokság függetlenségé-., nek keresztülvitelét a senatusra bízza, de ha ez akadályra
talál,
vagy más
tervei
vannak,
a
jöv
diaetán tegyen jelentést.
A
haditanács pedig
vigye
keresztül
a
magyar
128
MÁSODIK FEJEZET.
nyelv
használatát
mando)
a
katonai
parancsszónál
Valljuk meg, igen szegényes
'
(Com-
is.
terv.
Az egész az
osztráknak mintájára készült, csak a köntös magyar.
A
királyi
katonai
hatalmat
igazgatást.
megsemmisíti, de vele
együtt
Mert ugyan furcsa igazgatás
mely örökös conflictusokat
lát
a az,
elre és vesz számba
király és senatus, senatus és haditanács közt. Furcsa
míg ennyi kohóból kikerül, az ellenség már rég bevehette Budát. Míg a körülményességérl híres bécsi haditanács is sólyomröptö lett volna ehhez képest. Az egész közjogi viszályt beleplántálták volna a hadiszervezet minden ízébe. És ha szakadásra kerül a dolog, kinek engedelmeskedjenek: királynak, tanácsnak vagy senatusnak? Csak lesz az az expeditio;
a lengyel, vezete
De
meg a
szent
római birodalom
lett
volna ehhez hasonló.
ez
természetes.
hadiszer-
Az egész reformterv nem a
katonaságnak lelkébl, életébl
folyt.
Az, mint láttuk,
nem ment túl a magyar magyar szálláson, magyar nyelven, mi valószín-
legradikálisabb követeléseiben tiszten,
leg
nem
vált volna kárára a hadiképességének.
igenis folyt a közjogi alkotmányos küzdelembl. oly veszélyesnek súlya,
tnt
fel
Hanem Ebben
a végrehajtó hatalom
hogy annak minden eszközét
túl-
ki kellett csavarni
a kezébl, mégha e mtéttel magát az államot bénítis meg. Fényes példákat mutat arra a történet, hogy egy addig elnyomott nemzet szabadságharcza nagy fellobbanásában vagy azon lelki emelkedésben, mely
ják
annak szerencsés befejezését szert alkot
legnagyobb
követi,
oly
hadirend-
magának a maga képére, mely aztán a megpróbáltatásokban
is
fenntartotta
a
A KATONASÁG.
nemzetet. így tett a svajczi a
129
XIV. és XV. század-
a XVI-ban, Észak-Amerika a
ban, igy a hollandus
XVÍI-ben. Mindenkorra világító példát követett ebben is
a
franczia
1792
a magyar
is
De hogy
— 3-ban.
Ezt
1830-ban, az
1813-ban, a belga
a
követte
porosz
1859-ben és
olasz
1848-ban.
békében, a harcz véres próbája és
felmagasztaltsága nélkül, közjogi elméletek és
lelki
para-
graphusok alapján lehessen nemzeti hadsereget teremteni, arra 1790-ben tették az els kísérletet. Mert a nemesi insurrectiót magok
Oda
sem vették komolyan.
az egész népet kellett volna felfegyverezni.
Mindenesetre elég e tervezet annak bizonyítására,
hogy az országgylés akkori katonai felfogása éppen nem biztositolta volna úgy a királyi tekintélyt, a katonai fegyelmet és a harczolóképességet,
mint azt
Leopold törvényes joga és kötelessége szerint megkövetelhette.
Midn késbb munka
kiderült,
sikertelen, a
hogy az egész diplomái
rendek legalább az elvet akarták
megmenteni, a törvényhozás részvételét katonai ügyekben. ki,
A
mixta deputatio a következ czikket dolgozta
melyet az október 4-iki ülés
fogadott.
el is
így
szól
„A magyar
sor-
és határrkatonaságot,
valamint
a kapcsolt részekét, a birodalom törvényei szerint fogjuk igazgatni, a sor- és határezredekben született
magyarokat tiszteknek alkalmazni és a katonaságot sohasem használjuk fel az ország alkotmánya ellen. E czélból a hadi fparancsnokságot, szintúgy minden ezred és zászlóalj
commandansát
a
Nekünk
és
alkotmányának tartozó hségre esküvel további berendezést, a mennyire az Marczali: 1790—91. országgy. U.
id
az
ország
A még
szorítjuk.
engedi, 9
MÁSODIK FEJEZET.
130
meg
a diaetáu
fogjuk állapítani a karokkal és ren-
dekkel."
Ennyire olvadt össze az egész, annyi izgatottságot, és szenvedélyt
Nem
szül eszme.
ülésen sok követ keveslette.
De
csuda, ha azon az
az országbíró a júl.
20-iki levélre hivatkozott és kimondotta a
gylés, „hogy
a magyar katonaságot a többi országoknak seregei-
tl különösen kormányozni a mostani körülményekhez képest majdnem lehetetlen". Reményleni is alig lehet, hogy azt a király megengedje és az ilyen kívánságoknak vitatásával még a már kész diploma
elfogadását
A
is
akadályoznák.
Graeven-ezred híres folyamodása elején
sággal
égbl származottnak"
és el
nem
„való-
mulasztható-
nak nevezték „az arany alkalmatosságot, a midn egybegylt Tekintetes Statusai és Rendéi az országnak állandó boldogságát édes Hazánknak minden részében megmásolhatatlanul ersíteni igyekeznek és
a kegyes ég oly jó és leereszked fejedelmet adott". Az alkalmatosság, az arra annyira méltó magyar zott
minden haszna nélkül elmúlt. belle egyeseknek kára, a nemzet
nak
látszó
sereg
St
szárma-
iránt jogosult-
gyanú és bizalmatlanság.
így a régi szervezet, a haditanács ült diadalt. Szinte megtámadhatatlanná kívánta tenni a positióját és
midn
a magyar katonai követelések tárgyalása
volt napirenden,
Azon is
könyvnek
is
beill emlékiratot készí-
„érdemeinek, igazainak kimutatására".^
tett
kezdi,
hogy a király meggyzdése
az egész monarchiára nézve
szervezet, ^
„melyre rossz
Türkheim
liimban.
mve,
legfontosabb
szerint
a hadi-
érzelm magyarok már
jó
bécsi hadi levéltár. Okt. 10-iki protocol-
131
KATONASÁG.
ideje a közjóra
nézve
nem közönbös
akar-
csapást
nak mérni". Hosszú évek tapasztalata mutatja, hogy Ausztriának Poroszország igen veszedelmes vetélytársa, nemcsak mert évek óta túlsúlyra törekszik, hanem hadierejének szervezete miatt
is.
Ennek
értékét
a hét-
éves háború fényesen bebizonyította.^
„A katonai
testület
a monarchia támasza, a meny-
nyiben az rajta nyugszik. Azzá teszi egységes nyelv, a hozzátartozó emberek szigorú és harmonikus vezetése és
egyesítése,
embernek, lónak képessége oly
mozdulatokra, oly vállalatokra, melyek által a háború-
ban gyzhet és mindannak gyors mozgósítása, mi a sikert biztosíthatja."
Elsorolja aztán a hadiszervezet munkáit és
ményeit 1768
tói
ered-
a most annyi hatalommal szemben
végbement és teljesen sikerült mozgósításig. Panaszkodik a financiákra, melyek mindig akadékoskodnak. „k mint tehát Magyarország rendjei czélt érnek a katonai testület megrendítésében és gyöngítésében, a többi tartományok eltt is nyitva áll az út e testület felbomlasztásához, mely testületnek pedig a monarchiának védelme küls és bels támadások ellen a hivatása". lát abban, hogy a király megígérte, magyar ezredeknek magyarok legyenek a tisztjei. Ezzel minden haszon Magyarországból elvész. A tisztek az eskü által már nemcsak a királytól függnek, hanem a rendektl is. Vége akkor a katonai
Veszedelmet
hogy
a
fegyelemnek,
szabálynak,
törvényszék ítélne fölöttük.
*
bíróságnak,
Nem
magyar már német
hisz
állhatnak
Erklarung des Militarkörpers. 9*
MÁSODIK FEJEZET.
132
generálisok
alatt,
nem függnek
a haditanácstól,
hanem
a rendektl. „Többet nekem, többet a haditanácsnak
nem
mondanom."
kell
országgylésnek az a joga, hogy a hadiadót ne csak feloszsza, hanem mennyiségét is megállapítsa. „Hiszen így egy országgylés
Éppen
oly veszedelmes
azt is megtehetné,
az
hogy egyáltalában megtagadja a
királytól az adót."
A
meg, nemcsak a magyar, hanem minden alkotmánynyal szemben. Nem is lehet mondani, hogy gylölet szól belle, csak
tiszta
meg nem
Sízép és
!
katonai kasztszellem szólal
itt
értés.
magasztos volt a magyar nemzeti
fel-
buzdulás a magyar hadsereg mellett. De mivel oly közjogi viszonyok közt ment végbe, melyek a teljes elszakadást a királytól lehetnek tüntették fel, a királynak ez a felbuzdulás
minden hadier
tást
igazi
nem
nyújtott elég biztosí-
tartalma
:
a fegyelem és
harczképesség dolgában. I
"
Viszont a haditanács
ezt
a lényeget
szem eltt
de épp úgy ragaszkodott az erre nézve közömbös, vagy értéktelen, megszokott formákhoz is. Katonai kérdés, hatalmi versengés volt ez. Sem
tartotta,
sem toll nem dönthetett benne. Tekintettel a magyar viszonyok bonyolódására, az ellenzék követeléseire, az elszakadás lehetségére, Barc© már rég szó,
sürgette
nagyobb német
küldését.
Mások
is
csapatoknak
az
országba
támogatták.
Végre a király rendeletére aug. 15-én hat lovas vasasezred indult meg gyorsított menetben Morvaországból hazánkba,
Buda
és a Tiszántúl felé.
Ezt azonban csak az egész európai helyzet gyökeres változása tette lehetvé.
HARMADIK FEJEZET. Reichenbach. és Temesvár.
Nagy kezdette
kilátások,
és
magasan szárnyaló remények közt
folytatta
országgylés munkáját. A élt, de egyebekben egy-
az
régi felekezeti ellentét
még
A
ségesen, hatalmasan nyilatkozott a közérzület.
dip-
különböz változatait mutatják annak az egy eszmének: hogyan szervezzék a teljesen független magyar nemzeti államot. Az általános politikai helyzet kedvezni látszott ennek a szándéknak. Ellenmondás alig volt, akadály, míg csak
loma-javaslatok
A katonaságnak részmozgalomban, az ezredek levelezése és fo-
a tervezésnél maradtak, semmi. vétele a
lyamodása, ket
az
az
magával ragadta,
is
mely még a közvitézemind azt mutatta, hogy a
impulsus,
nemzet szükség esetén hajlandó is, képes eszközökhöz nyúlni jövje biztosítására.
Még elismerte
az
t
az
a
megtörtént,
hogy a
végs
király nyilvánosan
érdekl nemzetközi tárgyalásokban.
ez mit jelentett; mutatja a tiszai kerület
16-iki felterjesztése, melylyel megindította a béke-
követségre vonatkozó diaetai tárgyalást. és
a
nemzet azon jogát, hogy részt vegyen
oly közel
Hogy pedig júl.
is
is
népjog parancsolja,
A
természet
hogy ha más megállapodás
nemzet összes bels és külügyeit a nemzet részvételével kell intézni, és a nemzet legnagyobb nincs, a
sérelme nélkül
nem
zárható ki az
t
érdekl tárgya-
HAKMADIK FEJEZET.
134
nem gyarmat, még kevésbbé legyhanem független birodalom és nemzet, semmi más népnek alá nem vetett, mely maga bírja
lásokból.
Mert
nép,
zött
a legfbb jogot és felséget, melynek joga és felsége egyedüli
alapja
a fejedelem hatáskörének és mely
Európa többi független hatalmasságai
helyet foglal között.^
De a nagy A nemzet szönheté
kilátások
nagy veszélyekkel
József rendszerének
II.
is
járnak.
törvényes és jogos ellenállásának kö-
megdltét.
azonban annak romjain azzal homlokegyenest
kez
tulajdon
közjogi
és
alkotmányos
Midn ellen-
rendszerét
akarja felépíteni és Európával elismertetni, nemcsak
nagy czél elérésére elegendnek. Segítségére van a még be fejezett török háború, mely leköti a császári hadi er nagy részét. Még többet vár és remél a
saját erejére támaszkodik. Ezt a
nem nem
tarthatta
poroszok és lengyelek várható eUen, és az azokkal
kötend
támadásától Ausztria
szövetségtl.
Lehet mondani, hogy az egész mozgalomnak ez a bizalom a porosz fegyveres támogatásban a sarkafelfogása megértésének ez a mi sem bizonyítja jobban a nemzet gyöngeségének érzetét, ügyének az általános, európai hely-
latos
pontja, politikai
kulcsa. Mert
zettl függését, mint a külföldi, különösen a porosz garantia sürgetése: Hisz a tiszamelléki javaslat
njril-
kimondja, hogy ez az igazi alkotmánybiztosíték,
tan
nem igen állhat meg. Nemcsak függetlenséget akarnak, hanem nemzeti, magyar államot. A lelkesedés varázsa eleinte egynek a mely nélkül a többi
tünteti
^
föl
a birodalmat. Rendi, közjogi tekintetben
Szabolcsmegye követei jelentéséhez mellékelve.
135
RBICHENBACH ÉS TEMBSVjLR.
kezet fog a magyarral az egyetlen kiváltságos
a horvát
zetiség,
De nem
is.
nem-
válik-e a barátból ellen-
ha a magyar nyelv ama jogot követeli a maga részére, melyet IL József a németnek óhajtott bizség,
tosítani?
És a horvátokon kívül hok, németek, tótok
vannak a szerbek, oláSzámra nézve felülmúlják
itt
milliói.
a magyart. Belenyugszanak-e az új rendszerbe? Vagy nem kelt-e bennük a magyarság törekvése nemzeti és
kifejlésre
éppen így járni magyar ellen?
Egy
komoly
érvényesülésre el
maguk
a
szóval: igazán úr-e a
elszánt
óhajt
érdekében, a
nyelve
magyar a maga hazá-
jában? Aztán
hanem
:
az alkotmány, a közjog nemcsak nemzeti,
rendi
is.
A
diaetán egyedül a nemesség dönt
és a diplomajavaslatok, különösen a dunántúli, ugyan-
csak
szken mérik
a nem-nemeseknek a politikai jogok
élvezését. Belenyugszik-e
ebbe a polgár, ki József
megtanulta, mi az egyenlség, és azt
is
tudja,
alatt
hogy
hogyan valósítják azt meg? Beleéppen a magyar paraszt, ki csak alig tud fellélekzeni százados elnyomása után? Nem követi e a lehet politikai forradalmat az ellene kitör társadalmi forradalom? Végre: ha a nemzetnek van törvényes joga, van a királynak is. Lemond-e arról akkor, midn meg kell gyzdnie, hogy minden engedményt gyöngeségre magyaráznak és csak újabb fegyvert kovácsolnak belle még többnek elérésére. És joga fenntartására nem talál-e hathatós segedelmet nemcsak az örökös tartományokban, hanem Magyarországon is. Örökös jogát még az ellen-
franczia
földön
nyugszik-e
a paraszt,
zék legeslegnagyobb
része
is
elismeri,
Traditio és
136
HARMADIK FEJEZET.
érdek hozzáfzi a frendek többségét
és a fpapÉs ha a nemesség többségére hivatkozik a diaetán, nem hivatkozhatik-e azzal szemben az alkotmányból kizártaknak túlnyomó többségére. Ha egy ságot.
részrl a a Verbczy-féle populus felségét emlegetik, nem nyomja-e azt el a nép felsége ? Nem vonhatja-e
tak
hagyomány hozzá az összes
ösztön és
politikai
gedetlen elemeket? sorát
is
Nem tántorithatja-e meg
elé-
az elszán-
magyar nem
az a gondolat, hogy igaz
emelheti karját törvényes fejedelme ellen; az az érzelem, ziának.
meke
hogy mennyit köszönhet e haza Mária TeréLeopold pedig a haza anyjának igaz gyer-
és örököse.
Ennyi lehetség
közt
lebegett
a
mun-
diaeta
Oly tényezktl függött annak végleges eredménye, melyek irányítása túlesett hatalma körén.
kája.
Leopold pedig eltte
áll
a legdöntbb határozá-
soknak háza és monarchiája történetében. Kielégitse-e a
ers
magyarok
hogy aztán
kívánságait,
állást foglaljon porosszal, törökkel és lengyellel
szemben ? Vagy pedig a küls bonyodalmaknak még áldozatok árán is véget vetve, a már magára maradt Magyarország
teljes
uralmát biztosítsa-e
magának
és
dynastiájának? Volt
még egy mód:
felvenni a harczot az orosz
szövetségében egy nagy európai coalitio lyet a felkelt
Magyarország
is
me-
ellen,
támogat.
Leopold ezt az utolsó módot választotta. Egyszerre harczolt Thököly és a török, Rákóczi és a franI.
czia ellen.
A
törököt leverte, a franczia ellen
zelmesen harczolt.
A magyarok
feltételeit el
is
gy-
nem
fo-
gadta és mégis hosszú, ádáz küzdelmek után örökös és állandó maradt
itt
a Habsburg uralom.
137
BEICHBNBACH ÉS TEMESVÁB.
n. József egy ideig hajlott e tervre soha.
Ö nem
a harcznak
hiányzik a katonai vonás.
Huszonöt éven
legbékésebb országát igazgatta.
legnagyobb részét tartott
a zászló
Megkimélte
kellett.
szóló hírét a
béke
Leopold
A
át a világ
toscanai katonaság
éppen annyit mennyi egy szemlére, parádéra
elbocsátotta;
alatt,
Ti.
;
embere, lényébl egészen
népét
csak
ettl a tehertl.
müveivel alapította
Világra
meg. Az ilyen
nralkodó foghat fegyvert kénytelenségbl, de ambitióból, hódítás,
elnyomás vágyából soha.
Ez a jellemvonása elég
Ha
magyarázására.
eljárása
meg is békíti, a porosz harczolnia. Ha ellenben megbékél
Magyarországot
mégis kell roszszal.
Magyarországon sem
ellen
a po-
kell háborútól tartania.
A kívülrl fenyeget vihar lecsillapítása lecsendesíti a magyar közéletnek magasra csapó hullámait is. Látjuk, hogy trónralépése óta megegyezésre törekedett Fridrik Vilmossal. Meglehet, hogy a diaeta loyalis
magatartása
t
tartózkodóbbá tette volna.
De
minden újabb követelése kellett, hogy engedékenyebbé tegye. Ha a porosz politika vér nélkül akar eredményt elérni, nem akadhat alkalmasabb és olcsóbb eszköze ennél a gylésnél. Június
17-én a porosz királyhoz
fogadja a tárgyalások
írt
levelében
alapjául a status quo
el-
ante-t,
vagy pedig a kölcsönös elnyök biztosítását mindfél részére. Kijelenti, hogy Fridrik Vilmossal csak a béke és nyugalom fenntartása dicsségében
egyik
akar vetélkedni. Berlini követén, Reuss herczegen kívül
meg a kell felvilágosítások meghogy a béke létre jöjjön. Ugyanaznap a porosz udvar is megállapítja e meg-
B. Spielmannt bízza tételével,
egyezés
alapjait. Ausztria visszaadja a
töröktl elvett
HABMADIK FEJEZET.
188
területeket foglalt,
és
többé
ha az orosz nem adja
nem
vissza, mit el-
Ennek fejében a porosz
segíti.
király közbenjár a portánál,
hogy engedje át Leopoldnak Kis-Oláhországot, vagyis az Olttól nyugatra es részt és török Horvátországot egész a Verbász folyóig.
Viszont Ausztria átengedi a lengyel köztársaságnak a zolkievi
a brodyi kerület
kerületet,
felét
a várossal
együtt és Wielicskát sóbányájával, de csak azon
fel-
ha viszont a lengyel a porosznak adja Danzig és Thorn városait területükkel. tétel
alatt,
Úgy mint a népmesében, mégis
tehát
ily
szörnyö
kerülvel,
Hertzberg ahhoz a két városhoz,
eljut
melyek birtokáért kész egész Európát felforgatni. Egyik feltétel Belgium alkotmányának garantiája volt.
Magyarországról azonban nincs szó.^
Akkor a porosz
király
már hetek
táborozott, fényes táborában, harczi
közepett.
tisztjei
Ott
volt
óta Sziléziában
dicsségre vágyó
a weimari herczeg
is,
kit
azonban a magyar korona nem csábított annyira, hogy ne a béke mellett szólott volna.^ A többi annál jobban tüzelte a királyt, ki szintén vágyott a babérra. Csak valami okot szeretett volna találni a háborúra, nem valami erkölcsi motívumból, hanem mert Anglia na-
gyon határozottan védelmi
kijelentette,
harczra
szól.
hogy a szövetsége csak
Mindenesetre
végezni
akart
mennél hamarabb, hogy ne költse hiába a pénzt. Spielmann küldetésében politikája diadalát látta ós 1
Kiadta Van De Spiegel.
*
Goethe akkor
is
I.
m. 286—287
megtalálta
a
kelt levelében herczegéhez azt kivánja,
találó
1.
szót. Július 1-én
„hogy a háborús szándék ezen nagy tüntetése. Németország és Európa javára váljék." Briefwechsel des Grossherzogs Carl August mit Goethe. I.
164.
1.
1790. jul.
1.
^
139^
REICHBKBACH ÉS TBMB8VÁB.
Nagy
ki akarta azt aknázni.
rég támadtott volna. Benne
Fridrik hasonló esetben
azonban egészen hiány-
nagy eldje energiája; csak lelkiismeretlenségét
zott
örökölte.
megkezdte Spielmann az
26-án
Június
Az elven meg
csereberélés alapján.
hogy mindegyik sebbért.
De
megfizetni
mentl
fél
mivel utoljára
az
is
mentl keve-
többet akart, is
alkut a
egyeztek, csak-
a töröknek kellett volna
alku árát, a király attól
hogy
tartott,
a portával tudatni fogja a porosz tervet és
Ausztria
külön békére mazhatik,
mibl nemcsak
bírja,
hanem
lomnak a porosz
egész
az
ellen fordulása
az angol és hollandus
erkölcsi kár szár-
osztrák is.
és
orosz hata-
Ezzel kapcsolatban
követek, kik közel tartózkod-
tak az alkudozás színhelyéhez, szintén a török kimélése mellett vetették szavukat a latba.
mas szövetség az
ket
védelmükre
akarta kifosztatni
Az egész hár-
jött létre és
éppen
h szövetségesünk — csakhogy
másik szövetségesét, a lengyelt maga kifoszthassa.
A nem
király útjai ekkor eltértek Hertzbergéitl.
cserét akart,
hanem a
status quót,
Érdekes, hogy Bécsben ugyanazon fenn.
A
Már
vagy a háborút. ellentét forog
mint Hertzberg Nagy Fridrik politikáját folyfolytatta
tatta,
úgy
bízott
a poroszban,
alázást látott
Kaunitz
nem
Mária Teréziáét.
Nem
hogy nyerjen. LeSpielmann küldetésében. Leopold ellenére akarta,
úgy mint királytársa Hertzberg ellen. áll be, mert Spielmann futárt küldött Bécsbe és választ várt. Ebben az idközben alakult ki teljesen a porosz király új meggyzdése. Az új tárgyalásnál már ne legyen szó cserérl, csak a háború eltti birtokállapotról. Ellenben új pont van benne felvéve; a magyar alkotmány garantiája.
határozott,
Szünet
HABUABIK FEJEZBT.
140
„A magyarok
kívánják, hogy biztosítsam
azt
al-
kotmányukat, mint Szilézia herczege az 1606-ik szer-
zdés
értelmében. Lehetetlennek látszik, hogy a ma-
gyar király a garantiámat visszautasítsa, ha a ma-
gyarok határozottan sürgetik, mert a magyar nélkül
nem
viselhetne
ellenem
erélyesen
háborút. Járjon
hogy az elzetes megállapodás mondja Reuss berezegnek, hogy én az újságokból tudom, hogy a magyarok ersen óhajttehát el oly módon, aláírása eltt
ják a porosz garantia megújítását, melyet az 1606-ki
béke
bécsi
kötött
ki.
Remélem,
hogy
magyar
a
király annál kevésbbé tehetne kifogást ez ellen, mert
ez
csak
a régi biztosításnak a megújítása volna és
mert szükséges e nemzet biztosítására,
azon esetre,
ha megint akadna olyan
mint
József volt.
Poroszországra
nézve ezen
Ön
átlátja,
mily fontos
királya,
pont kieszközlése és hogy mennyire kedvezk
erre
nézve a viszonyok".^
A nagylelk biztosító a legnagyobb nyíltsággal hogy megmondja miben úgysem kételkednénk t az egészben csak a maga érdeke vezeti. Való-
—
—
épp annyi haszna lett volna garantiájából, mint a tle szétzúzott „szövetséges" Lengyelországnak. A magyarok még hihettek neki, hisz a lengyelek is hittek, de Leopoldról már bajos volt feltenni annyi naivitást, hogy ezt a kegyes színleg
Magyarországnak
ajánlatot, mint természeteset
h
„az
kívánságát
már nehezen 12-én
írt
teszik
a
^
elfogadja.
A magyarok
újságból tudta a király".
tudta
az újságból,
ministerének, hogy a propositiót.
De
azt
mit másnap július
magyarok 14-én meghogy a garantiát
Hozzáteszi,
Ranke, die Deutschen Machte und der Fürstenbund. Füg-
gelék 550—551.
1.
141
BEICHBMBACH ÉS TEHESVÁB.
éppen nem
kell
oda
állítania conditió
qua non
sine
gyanánt.
hogy
Tudjuk, Sztáray
—
15-én
történt
meg a
Domokos-féle békekövetségi indítvány a tiszai
ülésében.
kertilet
csakugyan
Ebben
tehát
világos
az összeját-
szás a berlini udvarral.
Nem ellenzék
is
sznt meg az
és
a bécsi porosz
a magyar
összeköttetés
követség közt a diaeta
tartama alatt sem. Murray Keith, a becsületes angol követ,
ugyan
gylés
alatt
azt hiszi
máj. 19-én, hogy az ország-
nem oly
a femberek, kik
túlzók, a lénye-
ges jogok visszaszerzésével kell medrébe viszik vissza a választó királyság felé csapongó nemzeti szellemet.^
De
azért Jacoby június 12-én tudja,
hogy a magya-
meg fogja
rok kívánják a garantiát és szerdára biztosan
ügyben Berlinbe. Ezért a kabinetnek engedni. Spielmann küldetését is
tudni, küldenek-e valakit ez kell
ez okozza. A bécsi udvar azért tiltakozik az ellen, hogy Reichenbachban congreszust tartanak, nehogy vérszemet kapjanak a magyarok is. Június 26-án, tehát a tárgyalások megkezdése napján azt is tudja már Jacoby, hogy a magyar kö-
vetek nagy része szívesen fogadta a garantia
Budán
ez
tervét.^
a párt van nagy többségben. Az egész
köznemesség vele
tart,
ez pedig
már többször
keresztül
a mágnásokkal szemben. Még akkor ha netán létrejönne a béke, ha pedig kitör a háború, a királyság hatalmának nagy csorbítása várható különösen, ha porosz sereg tör az országba. Ehhez járul, hogy a Galícziában táborozó vitte is
akaratát
követelik,
sereg sok tisztje a nemzettel *
Far from
regeneration.
entertaining
tart.
such wild
notions
of political
HARMADIK FEJEZET.
142
A
példája fejébe szállott a magyarok-
francziák
nak. Észreveszik, hogy a király enged,
mihelyt eré-
lyesen fejezik ki követeléseiket.
Mindazonáltal
hagyja
attól
hogy a porosz
tartanak,
ket a legnagyobb
el-
veszedelemben. Biztosítottam
ket, hogy felségedre számithatnak, ha a diaeta ünne-
nem
pélyesen felszólítja és hogy a béke
Most
dlre jött a dolog.
valószín.
Magyarország sorsa
a porosz táborban határoznak. Nem
akarták, hogy
onnét a magyart kizárják. Hisz lengyel követ
„Egy fúr,
ki azon egyesület élén
fölött
is volt ott.
mely annyira
áll,
bízik felséged jóakaratában, külön eljött ide Budáról,
hogy
eziránt
megtudja véleményemet.
határozza magát pártja, ha
nem
Nem
tudja, mire
volna remény, hogy
felséged támogatja azon esetben, ha a garantia követelése miatt
erszakos eszközökhöz fordulna a
király.
Mert Leopold a kanczellárnak panaszkodott a mág-
nások esküje miatt és
kijelentette,
hogy erösebb rend-
szabályokhoz nyúl, mert már bizonyos a béke."
A nemzet egy részének porosz kézre felséged elvállalja a garantiát, a nemzet
„Most nincs katonaság Magyarországon.
nem
ellenezné
Ha nem ad
jutását.
soha
Galiczia
Természetes,
ellene egy katonát sem."
hogy a követ mindent megígér és
biztatja a hazafit,
forduljanak egyenesen királyához,
így
még a
azt válaszolja,
elhatározását
fúr még sem
sem bizonyos
verembe hogy július 14-éig tudatja a követtel ha addig alá nem írják a prae-
béke. A magyar
esik a
:
—
limináriákat.
így tudjuk, hogyan jutott ez a dátum a királyhoz. Hertzberg ugyanis már július 9-én elterjesztést tesz
errl a királynak. Ennek a következése
volt Fridrik
Vilmos július 11-én és 12-én kelt elhatározása, melyet
BEICHENBAOH ÉS TEMKSVÁB.
148
már ismerünk. Hertzbergnek nagyon kapóra jött a magyar készség; az megmentette bukófélben lev tervét.
Királyának pedig mi lehetett kedvesebb, mint,
ha a garantia
elvállalásával mindenkorra
megbénítja
Ausztriát és a Habsburgokat.
Legyünk
tisztában a dologgal.
A magyar
pressio, zsarolás eszköze volt porosz kézben,
kérdés
melyet
tlük telhetleg iparkodtak kihasználni, hogy mentl többet kaphassanak, mentl olcsóbban. A király már jól tudja, hogy Leopold nehezen áll reá. De azért Hertzberg
még
július 12-én
utasítja
kívánják a garantiát a magyarok,
királyuk eltt nyomtatványok útján. zetet így lépre vinni csalás, az
királyának
nem
Jacobyt,
lépjenek ^
föl
csak vele
Hogy egy nem-
sem Hertzbergnek, sem
jutott eszébe.
Mert a garantia, vagyis a Habsburg-monarchiának Törökország és Lengyelország sorsára juttatása itt már
Már a magyar függetlenség álmáról is lemondAz összes tárgyalásokban és iratokban semmi nyoma annak, hogy e stádiumban magyar királyválasztásra, magyar függetlenségre csak gondoltak volna. Magukon a tárgyalásokon csakugyan elfordult a magyar kérdés. Reuss hg. és Spielmann jelentésébl önczél.
tak.
tudjuk, hogyan.
Midn
^
július 16-án a belga kérdést tárgyalják,
a
magyar király két meghatalmazottja így ír: „Véleményünk szerint legjobb volna a porosz garantiát oly módon kizárni, hogy mindent a tengeri hatalmak régi biztosítása megújítására szorítanánk.
Ez
fontos lehet
a magyaroknak porosz garantiára czélzó törekvéseire nézve is. ^
Wertheimer idézett értekezése 22.
*
Bécsi udvar állami levéltár. Reichenbachi Acta. Kiadatlan.
1.
HARMADIK FEJEZET.
144
Két nappal késbb a krisist nagyon fenyegetnek minden igyekvésüket arra fordítják, hogy a status quo stricte-t elkerüljék, vagyis, hogy Leopold mégis megtarthasson valamicskét hódításaiból és hogy a „belgák meghódolását és a porosz befolyásnak eltávolítását a magyar ügyektl biztosítsák". Ebben segítségükre van, hogy Ewart angol és találják és
Van Reede
hollandus követ, kik Boroszlóból ügyelték
a reichenbachi tanácskozásokat, ték a status quo
éppen nem követel-
stricte-t.
„Mikor velk a belgák porosz garantiájáról szóltunk, egy ideig engedtük,
rázzuk
hogy sürgessenek, magya-
meg, miért vagyunk annak annyira ellene?
Ezt aztán
meg
is
tettük
ers
hangsúlylyal fölfedve
elttük az alávaló porosz áskálódások egész terjedel-
mét^ Galicziában és különösen Magyarországon, meczélja, hogy megszerezzék a magyar alkotmány garantiáját. Ez által képesekké
lyeknek többek közt az a válnak
ezt
az országot túzbe-lángba borítani,
nekik tetszik és azt onnét mindenfelé másutt
mikor is
ter-
udvar ezen pokoli politikáját oly
szí-
jeszteni."
„A
berlini
hogy az igen phlegmatikus hollandus követ, de még inkább a nagyon heves angol, nagy és nyilvánvaló szinteséggel kifejezték e fölött való utálatukat. Biztosítottak, hogy udvaraik soha nekben
ecseteltük,
sem engedik
e porosz politika végrehajtását és végre
javasolták:
azt
hivatalosan
kérjünk
közöljük
felhatalmazást
velk
a
arra,
hogy
porosz garantia meg-
tagadásának ezen okát. Egyúttal pedig jelentsék
^
ki,
Den ganzen Umfang der infamen preussischen Machinaund vorzüglich in Ungam.
tionen in Galizien
REICHENBACH ÉS TBMESVÁB.
hogy királyuk hollandus
non
hanem két szövetséges
tást és
porosz
lyebb
de csak azon conditio sine qua
csak azon esetre, ha nemcsak a berlini
alatt és
udvar,
ugyan az angol és
felsége elfogadja
garantiát,
145
társa
is
teljes
biztosí-
megnyugtatást nyújt arra nézve, hogy soha a
sem közvetlenül, sem közvetve, a legcsekémódon sem avatkozik a magyar ügyekbe." ^
Tekintve a porosz perfid érzelmeit és a nagyon aggodalmas forrongást Magyarországon, minden gondot arra kell fordítani, hogy a berlini udvar semmi nyilvános vagy titkos befolyást ne gyakorolhasson
Magyarországon.
A
nem nem a
zsarolás kísérlete
mert hisz
rülhetett,
magyar bonyodalom
sikerült.
is
porosz,
Nem
is sike-
hanem éppen a
kényszeríti Leopoldot a békére.
Oly békére pedig nem léphet, mely éppen fczélját, Magyarország békés birtoklását hiúsítaná meg örökre. Ebben pedig a tengeri hatalmak érdeke egy a ma-
—
gyar királyéval. Osztrák részen mit
vetik,
már a tavasz
nyerhetnének a töröktl és
adhatnának érte Galicziából. Orsova vára (Adakaleh) Belgrádot
tot.
lemondani nyekre,
le
róla.
de csak,
is
^
meghányjákesetleg
mit
Legrosszabb esetre még
megér valamelyes áldoza-
lehetne rombolni, így aztán
Még Laudon
is
könny
kész volt engedmé-
ha a passarowiczi békében kikö-
határokat kapja a király.
tött
óta
a csereberélés szelleme,
st
Itt
tehát szintúgy kisért
tovább, mint a porosznál.
Friedrich Vilmos ugyanis véget vetve a tarthatatlanul feszült helyzetnek, júl. 15-én a status quót in strictis1
'
Függelék
III.
Ezt igen terjedelmesen
kifejti
Kaunitz jún. 7-diki el-
terjesztése. Marozali: 1790—91. orezággy. H.
10
'
146
HARlLiDIK FEJEZET.
—
simo sensu akarta, vagy pedig felel
Orsovát.
megfizettetni
így Kaunitz ennek sem volt feltétlenül ellene.
Leopold ellenben a status
Nem
egy meg-
Szilézia
magának
akarta
darabját.
akarta
si
quo mellett
*
határozott.
öröklött földjével kielégíteni a porosz
telhetetlenséget.
Fájt Leopoldnak,
t
hogy
királyi
szomszédja
fe-
nyeget és ravasz módon megfosztotta eldje gyzelmes hadjáratainak gyümölcsétl. De már július 9-én irt levelében is az okot a magyarokban látta, hogy a magyar „complot" akadálya a jó békének.^ Késbb annak megkötése után az írja nvérének, hogy jobbat kötni nem lehetett „a magyarok htlensége miatt, kik általános felkeléssel fenyegettek, fegyvert fogtak, a poroszszal szoros összeköttetésben állottak és
k
mindent meg-
tettek a monarchia lerontására".
De
az áldozat
hogy magyar és
nem
történt hiába. „Bizton hiszem,
ügyeinkben többé nem kell
galicziai
Meg vagyok gyzdve
tartanunk porosz beavatkozástól. arról,
hogy
„ha
minden
volna erre, Angliára
is
föltevés
ellenére
szükség
határozottan számithatunk", írja
Spielmann július 28-án Végleges jelentésükben a magyar király két hatalmazottja
így
ajánlja
az
„Az angol és hollandus követ
fel-
egyezség elfogadását. július
27.
déleltt
a
háborút helyezte kilátásba, ha a status quót
el
nem
fogadjuk. Hajnalban futár jött Jacoby bárótól;
itt
tud-
hogy a magyarok követeket akarnak küldeni
ják,
Reichenbachbe. Vegyük tekintetbe a belga forradalmat és a háború kitörése esetén elkerülhetetlen
'
Bécsi udv.
«
Wolf Marié
áll.
levéltár.
Christine
II.
Vortrag 79.
júl.
19.
galicziai
147
BBICHSNBACH ÉS TEHBSVlR.
és
magyar forradalmat.
A
porosz erre számít.
A
király
és környezete hihetetlenül fel van izgatva.*
így jött létre a reichenbachi conventio július 27-én,
mely a monarchiától megvonta hódításait, de a porosznak nem juttatott semmit. Szorosan véve nem a porosz király dictálta
— az nem nyert semmit.
az angol kormány, Pitt Vilmos.
a törököt,
de
nem
Hanem
elírta
Az fenn akarta tartam
akarta a porosz nagyobbodását,
sem Ausztria kudarczát, de legkevésbbé akarta Magyarország elszakadását. A tisztesség politikája gyzött utoljára
is
a porosz telhetetlenség és cselszövés fölött
Hazánk pedig magára maradt. Éppen azon napokban, melyekben oly nagy szenvedélylyel tárgyalták és vitték keresztül a követküldés jogát.
Ennek megvalósítására komolyan gondoltak július 19-iki ülésen, gr.
Zichy jelentése
hozták külön követ küldését
szerint,
a porosz
és
is.
A
szóba
a török
udvarokhoz, külön, nemzeti utasítással. Ez ellenében
csak nehezen lehetett keresztül vinni a tervezetet, me-
mely legalább törvényes alapon áll. ^ Semmi értesülésünk arról, hogy csakugyan elmentek-e ? De Bécsben ettl nagyon tartottak. A hadtestparancsnokoknak meghagyta a haditanács, riztessék
lyet elfogadtak és
mindenfelé az ország határait és fogják
el az
illet-
Annyira ment a szorgoskodás, hogy országba is küldtek ilyen parancsot. ^
még
Stájer-
ket.
Pesten,
Budán pedig
feltartott lélekzettel
várták a
Annál nagyobb az érdekldés, mennél távolabb esik az esemény színhelye. „Mihelyt elküldték a híreket.
*
Gr. Zichy Károly levele gr. Pálfy Károlyhoz
július
Buda. *
Gr. Tige
Kavanaghhoz
július 21.
10*
20.
HAKMADIK FEJEZET.
148 levelet,
mind megbánta. Tiszta
^
ez az akatholikusok részérl,
ostentatio és zaklatás
kik szándékosan
meg
akarják törni a békét és egész bizalmukat a poroszba helyezik,
kivel kétségtelenül
leveleznek
is.
Nagyon
kellene vigyázni a postára, a határokra mindenütt, de
a Tisza vidékére
is,
hol a fegyverben
magát gyakorló
nemesség szaporodik." „Most harmadnapja,
midn
a vegyes-bizottság
el-
kezdte tárgyalásait, mind a két városban azt terjesz-
hogy staféta jött a porosz már csaknem egész Csehországot elfoglalta, a seretették az akatholikusok,
:
günket legyzte, a török nem köt békét, pedig elhagy minket.*
Mennykcsapás jöttének
híre.
az
orosz
^
volt a reichenbachi egyesség létre-
Mennyi személyes érdeket,
bosszúvágyat zúzott
szét.
ambitiót,
Azok a kevesek, kik po-
—
nem panaszkodhattak a porosz ket, király megvette el is adhatta. De keményen sújtotta azon becsületes, de rövidlátó hazafiakat is, kiket éppen nem szabad összevegyiteni a porosz ágensekkel, kik történeti hagyományból és öröklött bizalrosz pénzt kaptak,
matlanságból a külföldi garantiában látták a nemzeti
szabadság
ment
Annyira
horgonyát.
biztosak
voltak
sérthetetlenségük
fell,
hogy már egészen szabadon beszéltek. „Sztáray az osztrák háznak annyira ellensége, hogy azt akarja, Magyarország nemcsak ellenállásra legyen képes, ha-
nem szükség
esetén elszakadásra
is. "
róla azt hitték,
hogy a bécsi szász követ útján levelez a berlini udvarMost a biztosság megsznt. A népszerség és a
ral. ^ ^
A
*
Bujanovics jelentései július 22. és július 25.
'
Barco július
július 20-ikit, a királyhoz.
18-iki jelentése.
149
BEICHENBACH ÉS TEMBSVÁB.
hatalom rövid álmát állásaik elvesztésével, börtönnel, talán vérpaddal kell megfizetniök.
Természetes,
hogy követjelentésekben errl nem
igen esik szó, levelekben
is
csak ritkán. Nyilvánosan
csak a garantia ügyét lehetett tárgyalni és mint tudjuk, abban sincs szó egyenesen a poroszról.
mikép zaklatta
fel
bven csak a jókedvével. A kurirküldés ket,
De hogy
a reichenbachi békehír a kedélye-
arról
jó
Gvadányi
szól,
szokott
után a békekötés dolgában
így folytatja:
De volt még e mellett egy nem várt nagy dolog, Mely csak a Nagyok közt hallatott, hogy forog. Láttam is nem egynek már is szive dobog, Sok mint nyárfa
levél reszket, sok
Végtére ugyan tsak
meg morog.
a' ki találtatott,
Az egész országnak tuttára adatott, Hogy Reichenpachba meghatároztatott,
A
békesség, a melly ottan tractáltatott.
Hazánk egy része eztet tsak nevette, Ez meg nem eshetett sokkakkal hitette, Tsak ijesztés légyen, azzal kecsegtette, Nem tudom, hol vette, nagy fittyel hirdette.
Hogy már Morvában
áll Prussus egy tábora. Csehországba másik Corpussa, Sátora.
Söt Jablonkánál már lángot
is
vet pora,
Erdély felé tódul, Törökök zápora. E' rész volt, melly bízott Vilhelm hatalmába,
Reményét
vetette
annak oltalmába.
Épített aranybul várakat álmába.
Megfogta az Annyát, de csak gondoltába.
De hogy békességrül vettek bizonyos hírt. Egy fej leütve járt, más a szegletbe sírt. Sok
szív szorultába
magával
alig bírt.
Látván sebeikre, már nem kaphatnak
irt.
HASMADIK FEJEZET.
150
Úgy megaláztattak, mint zsákba zárt macska, Vagy Tanitójátúl megvert Iffiacska, Mindenik beszédgye vala csak lassacska, így jár, a ki minden fttben kanalacska.
Nem
csuda, mert máris beszélnek fiscalis actíoról
ellenök.
Mind haliám, hetven vólt száma mind ezeknek, Örültek
jövend Prussus ezredeknek,
Artilleriának s a
nagy vezéreknek,
Vélvén tárgyát érik esztelenségeknek.
Majd úgy mond, magunkat ezekhez kapcsoljuk, Confoederationk nagy számmal csatoljuk. Feltett szándékunkat az egekig toUyuk,
Ellent állóinkat rakásra konczoUyuk.
Szabad
lesz
hegyen, völgyön,
akkor minden, „elmélkedés írás* és erdn lakodalom lészen.
Hallottam, lennének kosztok
Mágnások
is,
(A mellyet nem hiszem) volnának Papok Nemesek, Polgárok, st Hadi tisztek is, Csikósok, Gulyások, zsíros Betyárok is.
is,
De
az illyen össze veszet vármegyének. Bolond az Ispánnya és téteményének Tsak oUy haszna vagyon, mint a tz füstyének, Mely eltnvén, hadgya mocskát csak szennyének.
Nem
is
Ha
nagyon sajnálja ket: igaz,
Nincs
Nem
hogy
mód
tudja
vitézekkel, kik
irtak s Vilhelmhez járultak.
benne, voltak fejekbe bódultak.
még,
hogyan bánik majd Leopold a
más fre akarták
a szent koronát:
tenni „balkezekkel"
*
RKICHENBACH ÉS TBME8VÁB.
151
Most meg nem mondhatom, azt üdtl várom, De e verseimet addig be nem zárom.
Mig
ki
nem
hirdetem, sorsok lett a járom,
Hajóházás, Pallos, avagy szálfa három.
^
*
Batthyány primás az aug. 3-diki mixtán, melyen a békekövetrl szóló királyi levelet felolvasták,
tu-
Ez mégsem tette meg „A korifeusok nem hiszik, hogy a poroszszal megvan a béke. Azt állitják, hogy a diaeta vége eltt nem is lehet. Mégis vannak már, kik magukban kételkednek és félnek. Ezekhez tartozik már Sztáray is Feketével. Mindkett részeges és másokat mindjárt
datta a békekötést.
a remélt hatást.
is
ilyen életre csábítanak. Ezt a bajt az ifjú
sok,
a
banderiaUsták,
az országra."
a
többi
mágná-
vallástalanok hozták
'^
hogy a másik párt, különösen a öröm és diadal. Hisz Sauer már július eleje óta mit sem óhajt és sürget annyira, mint a békét, mert akkor be lehet hozni Tiszántúlra a német Természetes,
papi,
mer
katonát.
*
De
örülnek a conservativok
is.
Gr. Ester-
házy Ferencz már július 6-án hallotta b. Herberttl, hogy biztos a török béke. „Ha ez megvan, máskép fütyülnek
majd a madarak."^ Július 10-én:
örül a
békének; sokan már lógatják fejket. 12-én: tehát a béke meglesz és magunknak nem köszönhetünk semmit, csak a királynak. 17-én. Reméli, hogy bármennyire könyörgenek a protestánsok, mégis mega béke. Végre
lesz
^
26-án biztosnak veszi a béke-
A' jármon értetdik a targoncza, azaz taligavonás.
*
Országgylés
'
Bujánovics jelentése aug.
*
Das beste Mittel ist der Friede, coute que Ces oiseaux changeront de ramage.
^
leirása IV. czikkely végén. 8.
coute. Júl. 14.
152
HAEMADIK FEJEZET.
„Csakis
kötést.
ez
nyugtathatja
kik minden szónál bajt csinálnak.
meg
A
a
követeket,
parasztlázadástól
félek. 8-9 ezer katonával és néhány hóhérral, ha felakasztanak egy jó csomót és deresre húzzák
nem a
többit,
De
rendbe
j
minden."
sem voltak annyira tisztában a fordulat jelentségével, sehol sem látták annyira tisztán minden következését, mint Bécsben. sehol
Még
a diaeta összeillése eltt, a kanczellária, régi
szokás szerint, megállapította a királyi propositiókat,
melyekkel a király ünnepélyesen megnyitja az országgylést és egyúttal kitzi munkakörét. A kanczellária a megyék felirataiból indul ki és hármas
A körülményekhez képest a király lehetleg fenntarthatja a régi állapotokat, vagy pedig ha szükséges, kisebb ha máskép nem jöhet létre az
javaslatot nyújt be.
;
egyezség, nagyobb engedményeket tesz a rendeknek.
E
javaslatai
az
államtanács
elé
kerülnek.
Ott
Izdenczy, éppen június 6-án igen terjedelmes és be-
ható kritika alá veszi azokat.
Szerinte a király
adhat a magyar rendeknek más
mint Mária
Terézia
hitlevelet,
nem
mint a
Azért nem, mert csakis
adott.
az
a Pragmaticá
ni
ágra kiterjesztette a magyar korona örökös jogát,
nyerte
meg
Sanctio,
mely VI. Károly
az európai hatalmak garantiáját
;
alatt
a
továbbá
mert a Pragmaticá Sanctiót az összes érdekelteknek vagyis
az
örökösödésre
nélkül megváltoztatni
hivatottaknak
nem
lehet.
^
beleegyezése
Ezért a megyéknek
az a kívánsága, melynek a helytartótanács és a kan-
^
das
Und auch ohne
ist
jener,
folge berufen
Einwilligung höchsder Mitinteressenten, welcher per Sanctionem Pragmaticam zur Erb-
worden
sind, keiner
Veranderung fahig
ist.
REICHENBACH ÉS TKMESVÁB.
sem
czellária
mondott
furcsább némely
ellen,
megyék azon
163
nagyon feltn. Még hogy a király-
állítása,
választás esete beállott, mert Mária Terézia és József eltértek a
Pragmatica Sanctiótól. Ilyen törvény nincs
a Corpus Jurisban, st az 1723. II. éppen az ellenkezjét írja el. „Minthogy pedig (Istennek hála), a nág kihalása nem következett be, mely esetre egyedül tartották fenn maguknak a magyar rendek a választás jogát, érthetetlen, hogyan akartak a törvény világos szava eUenére, álokokkal Interregnumot kierszakolni. Törvénytelen
uralom
gondoskodott,
A megyék
t.
i.
esetérl
a
törvényhozás
országgylés tartása
század
által."
azon kivánságát, hogy a király a ren-
dek beleegyezése nélkül hadat nem és szövetséget
máskép
nem
A
gyakorlata.
viselhet,
békét
legjobban megczáfolja e
köthet,
titkos
állami
kanczelláriának
legjobban kell tudnia, gyakorlatában voltak-e valaha
a magyar országos rendek e jognak. Furcsának tartja a megyék logikáját és jogi felfogását. Pozsonymegye máris királyválasztásba fogott és felségedet, bizonyos feltételek alatt elismerte.
K-
hogy az egyes földesúr épp oly felségjogot gyakorol jobbágyai fölött, mint a német
rösmegye
birodalom
kijelenti,
fejedelmei
megyék legnagyobb országgylésen
kívül
területükön
most
része
nincs
is
gyakorolnak. azt
állítja,
felhatalmazásuk
^
A
hogy bármi
De azon meg nem akadnak hogy ugyancsak megyegylésen határozzanak
hadisegélyt szolgáltatni. fenn,
a Pragmatica Sanctio és az osztrák ház örökösödése fölött, '
melyek világosan diaetai tárgyak.
Singulique
omnia Jura, quo etiam immediati Imp. Ro-
mani-Germanici status
tenritoria
sua possideant.
HABHADIK FEJBZBT.
164
E
véleményhez, mely egyrészt helyesen fenntartja
a királyi jogot, másrészt nemcsak a megyéket,
a magyar fkormányszékeket tetni,
mintha azokat
is
hanem
úgy igyekszik feltün-
nem sokba vennék, hozzá csatmár elbb ersen megrótta
lakozik a jogász Eger, ki
a kanczelláriát, mert túlságosan engedékeny a rendek
makacssága irányában, teljes szívvel hozzácsatlakozik. A legisták után jönnek az államférfiak. Gr. Hatzfeld, ki József idejében is lehetleg fenntartotta Mária Terézia hagyományait, most is a mérséklet szavát hallatja. Egészben egyetért ugyan Izdenczjrvel, de véleménye szerint a rendek többet is kívánhatnak a Károly vagy Mária Terézia diplomájánál és a király, ha méltányosnak tartja, meg is adhatja. Ezt különösen megteheti akkor, ha a rendek viszont más elnyöket nyújtanak. Hogy mit kivannak, majd megmutatja a diaeta. Errl tehát még most nem lehet határozni. Itt
tehát Izdenczy rideg conservativismusával szem-
ben az alkotmány fejlesztése lép eltérbe, a király és a rendek kölcsönös megegyezésével. A „diaetalis tractatus" lényege
éppen a király és a rendek óhajés alku útján való meg-
tásainak mérlegelésében
egyeztetésében
állott
mindig.
Ezentúl
se
legyen
máskép.
A megyék megtámadását
önkényes eljárását és az örökösödés is
szigorúan
József a törvény sértésével
elitéli.
Mert,
el is vesztette
mégha
volna jogát
a magyar koronához, ez Leopoldnak a pragmatica sanctióban gyökerez jogát
nem
Végül Kaunitz nyilatkozik,
ó
sérthetné.
Hatzfelddel egyetért,,
de azt óhajtja, hogy a végleges felséges elhatározás az „elreláthatólag igen
aggodalmas
új
hitlevél-ter-
155
KBICHEMBACH ÉS TEHBSYIB.
függben maradjon, míg kitnik, megegyeznek-e jó szerivel a poroszszal vagy nem ?" ^ így találta meg Leopold eljárása alapját. Már
vezet fell mindaddig
július 3-án kifejti
nevében a kanczellár azon elveket,
melyeket aztán július 20-iki levele az országnagyok-
bven
hoz
megmagyarázott.
A
kedélyek mérséklését
óhajtja és a többi ott eladott tárgyakon kívül Erdély és Galiczia bekebelezését
Látjuk tehát,
is
mellzendknek
ítéli.
^
hogy a mint bels ügyekben nem
akar az
udvar lényegesen
korabeli
állapotok
eltérni
a Mária Terézia
megersítésétl,
kiterjesztése dolgában
úgy az ország sem hajlandó megfelelni a ren-
dek kívánságának.
Éppen Erdély uniójának kérdése adott aztán alkalmat az államtanácsnak, hogy megállapítsa a magyar ügyekben követend vezérelveket. Erdélyben
is
országgylést hirdettek
augusztus
Ez még akkor történt, midn a kormány mindenben meghajlott a megyék óhajtása eltt és úgy látszott, mintha mi sem állana az unió útjában. Most 30-ára.
azonban maga
gr.
György
Bánfify
a diaetát koronázás utánra. eltt
nem
színség,
A le
lesz koronázás,
Ha
kéri,
halászszák
határid
a kitzött
pedig arra kevés
az erdélyi diaetának
sem
a
való-
eredménye.
lesz
rendek elmaradnak, vagy ha eljönnek, nem teszik a
hség
esküjét,
mivel Erdély Magyarországhoz
ügyben az anyaország nélkül, vagy ellene nem határozhat. Ezen aggodalmát a megyék
tartozik és ilyen
ós székely székek jegyzökönyvei is igazolják. El kell
tehát halasztani az erdélyi jára, az aratás és '
'
más
diaetát
fontos
okok
Államtanács 1228. sz. Batthyány prímáshoz. Malaczkai
Sz.
Márton nap-
miatt.
leVéltár.
Ha
pedig
HARMADIK FEJEZET.
156
összegyl,
a
biztos azt az utasítást kapja,
kir.
a kormányszékkel egyetértleg járjon
A
el.
kanczellária augusztus 2-án csatlakozik az el-
terjesztéshez. Mert igaz ugyan,
Erdély külön
a
tette le
a hangulat. Baj
nem
hogy
hség
hogy 1741 esküjét,
nem következhetik
küldte el a meghívókat, a
altábornagy
és 1781-ben
de most más
belle, mert Bánffy
kir.
biztos,
b.
Rali
egyetért vele a halasztás kérdé-
pedig
sében.
Izdenczy ismét beléköt a kanczelláriába. Hiszen az
úgy gondolkozik, mint a rendek, az is azt hiszi, hogy a felséges Úr nem gyakorolja a királyi hatalmat, míg nincs megkoronázva. De ez a korlátozás csak a privilégiumok és donatiók adományozására is
nézve
áll.
Eger nem ismeri eléggé a helyzetet és nem tudja, nem érkezett-e már el az ideje a komoly fellépésnek.
A
felségnek
mindenesetre van joga a diaeta össze-
hívására és a hódolat fogadására.
Október közepéig
meglesz a küls nyugalom és a király akkor az ellen-
szegülkkel törvényesen bánhat Hatzfeld
dönt
szerint,
ki
szerepet játszott,
a jogból engedni, de
utóbb
nem
el.
az
erdélyi
kell halasztás.
azért
ügyekben
Nem
kell
a kedélyeket sem kell
elkeseríteni.
Kaunitz, kire Eger egyenesen provocált, így szólt:
Ezek az
állítólagos törvényes
okok csupa szemfény-
vesztés,
melylyel
el akarják
készíteni és biztosítani
az erdélyi nagyfejedelemségnek Magyarországgal való elválaszthatatlan egyesítésének és igazgatásának nagyon
ártalmas, titkos
szándékukat.
Errl sem az 1688-iki
hódoló szerzdésben, sem a leopoldi diplomában nincs szó. VI.
Károly
is
elbb
állította
ki
az
erdélyi
dip-
16T
REICHENBACH ÉS TEMB8VÁK.
lomát, mint a magyart.
Ezért
rosszalja a kan-
is
czellária eljárását.
De
a
f
Eger kérdése. Errl ez a véleményem
„Az a végs zavar, mely az államot minden irányban környezte és mely a monarchia közeli megdöntésével fenyegetett,
immár
Az
elmúlt.
áldozat, melyet
már megtörÉs most azon kell lennünk, hogy nemcsak a mostani magyar felfordulásnak gyorsan vessünk véget, hanem hogy oly rendszert készítsünk el, mely az^ az egész fenntartásáért hoznunk kellett,
tént.
államot mindenkorra
hasonló visszaesések
pedig lehetleg szilárd alapra helyezze.*^
ellen, erejét
Ez
biztosítsa
általános megjegyzések alapján, jelenleg:
„Semmit sem szabad megtagadni a magyar nemzettl, mit törvényeinek világos szava és a boldogult
császár trónralépéseig fennálló gyakorlat szerint
kö-
vetelhet.
Ezentúl azonban tást és különösen
nyilván
nem szabad engedni semmi semmit
jogosulatlan,
abból,
egyoldalú
mit
újí-
törvényeinek
magyarázatával
és
azokból levont önkényes következésekkel akar elérni."
A jövre
:
„Egy
általános és ftörvény marad, mely
mellett háttérbe kell szorítani
mind a
többit,
ha össze-
ütközésbe kerülne vele. Ez a „suprema lex", a „salus universae monarchiáé."
„A mit
e
legfbb törvényre való
tekintettel,
mél-
tányosan, igazságosan, érett, pártatlan megfontolással,
nem
puszta
önkénynyel
és
szenvedélyes
módosítani kell a magyar alkotmányon,
indulattal
azt
lassan-
lassan kell végrehajtani, részben közvetlenül, részben
úgy és a mennyiben ezt a körülmények megengednék. E munkában az olyan közvetve, törvényesen,
HABMADIK FEJEZET.
158
fejedelem
állandó
változatlan
és
akarata,
^
ki
már
megnyerte bizalmukat és szeretetöket, nem találhat legyzhetetlen akadályra." Erdélyre nézve
a terminus meghatározását
:
fel-
sége még tartsa fenn magának katonaság lesz Erdélyben, úgy hogy már nem forog^ hat fenn veszély a királyi tekintélyre nézve. akkorra,
E
mikor elég
felvilágosítás után az államtanács újra tárgyalja
a kérdést
mány
(recirculatio).
Izdenczy most a magyar alkot-
mellett szól. Ki azt alaposan
ismeri,
sohasem
fogja javasolni, hogy attól lényegesen eltérjenek, mi-
a fejedelemre nézve nagyon kedvez. Ezért akarnának most a rendek egészen új rendszert kovácsolni,
vel
a régit
felborítani,
a felségjogok legnagyobb részét a
rendekre ruházni. Ezek gyámkodnának még a nagykorú király fölött is. Eger szíve óhajtásának megvalósulását üdvözli Kaunitz elveiben. Hatzfeld megint
óva
int
a rendek elkeserítésétl,
mieltt nincs elég
katonaság. Ferencz fherczeg, a trónörökös, Hatzfeldhez csatlakozik. Ök ketten képviselik a mérsékelt irányt.
Kaunitz
nem
vet
az, elfogadja-e elveit
nagy
súlyt Erdély ügyeire.
A
f
a király.
Leopold elbb a kanczelláriát részesíti megrovásban. Okai nem jók, „csupa önkényes törvénymagyarázatból és egyoldalú következésekbl állanak". „Tán-
vagyok határozva most és jövre is, hogy ilyeneknek nem adok helyet." Kemény szavai Kaunitzéival azonosak. A felveket illetleg még fentoríthatatlanul el
tartja *
* '
magának a végleges
döntést.^
Constans et perpetua voluntas. Nincs datálva. Körülbelül augusztus 15-én.
Augusztus 20-án.
BEtCHBNBACH ÉS TEHESYÁB.
159
Megtörtént tehát a lényeges fordulat. Ugyanaz az államférfiú, ki
II.
József
végs szakában Magyarország követelte, ki ezek elisme-
jogai teljes visszaállítását résére
úgyszólva rákényszeritette szerencsétlen urát,
most a leghatározottabban
állást foglal a
magyar
diae-
tának a diplomában foglalt követelései ellen. Februárius-
márcziusban
ban,
alig
volt
hazánkban népszerbb,
tinnepeltebb név az övénél. Megyék, egyesek veteked-
tek üdvözlésében; a congregatiókban
zúdul
fel,
sága
és
ha róla van mérséklete
szó.
mellett tovább
követelések leküzdésében és a trónörökösnél
Ez alkalommal
is
harsogó éljen
Most, minden tárgyilagos-
a
megy a nemzeti
conservativ Hatzfeldnél
is.
kifejtett elveit
pedig a király hozzá-
járulása által a monarchiára nézve örökös, tatlan politikai programra értékére
Következetlenségnek államférfiú
h
látszik,
akarja
változhaemeltetni.
pedig valóban az
sz \
maradt önmagához,
életének, hosszú
nagy mvéhez. szemben a monarchia megmaradása bírja t a magyar követelések hathatós pártolására, Leopold alatt ugyanaz a „legfbb törvény" teszi t a további engedés leghatározottabb, elszánt ellenesévé. Magyarország törvényes, nyugodt állapota legfbb sikeres pályájának Józseffel
biztosítéka
a monarchiának.
kell szerezni a császár
Ezt a biztosítást vissza
önkényes akarata ellenére
Ha azonban Magyarország
is.
oly jogokra tesz szert,
melyek képessé tehetik az elszakadásra, segítségének a monarchia czéljaitól megvonására, a fejedelem katonai és diplomatiai tekintélyének lényeges
sére
:
az egész monarchia érdeke ellene
csökkentéfordul.
Ezt
pedig kifejezni és fentartani senki sem volt hivatottabb az áUamkanczellárnál.
-
—
\
HABMADIK FEJEZET.
160
Ha
pedig a magyar rendek visszaszorításáról van a legnagyobb segítséget azok a magyar lakosok
szó,
nyújthatnak, az
kik
nem
rendek. Az ország biztosítását
egész lakosság biztosításában
látták ugyan, de komolyan ezt csak Hajnóczy és igen kevés társa vette. Az összes diplomajavaslatok és antecoronationalis törvényjavaslatok arról tesznek tanúságot, hogy a nemesség az ország szabadsága mellett els sorban a ma-
gáéra gondolt.
A
városokra, kiknek követei ott ültek
mellettök, a tiszántúli tervezet mutat némelyes tekintetet;
de a többi nem; a dunántúli pedig éppenséggel ki
akarja szorítani a nem-nemeseket minden tisztségbl.
A
parasztra azonban senkisem gondol.
Mária Terézia megújította régi nagy királyaink
hogy az uralkodó néptribunus
azt a szép traditióját, is
legyen. József ezt az elvet tette trónja talpkövévé.
Most Leopoldnak
Nem
is állást kellett
vezethették annyira
pontok,
mint
anyját és
foglalni a kérdésben.
humánus és elméleti szembátyját. De toscanai uralko-
dása, mely az egész felvilágosult és philanthrop világ
bámulatát hozta
meg
részére,
nem maradhatott
nélkül magyar kormányzására nézve sem. czél mellett
fkép
Az
hatás
általános
a közvetlen politikai feladat, a rendi
többség megszelídítése volt reá nézve irányadó.
Tudjuk,
min
szerepet játszik a parasztok moz-
galma az újonnan született magyar szabadság bölcsje körül. Az ellenzéki nemességnek az tette lehetvé fegyverkezésének törvényes mezbe öltöztetését. A katona arra számít, hogy magának a büszke és gylölköd nemességnek kérésére közbeléphessen. Maga a paraszt, annyi által nyert
világos,
nem
akart lemondani
József
szabadságáról, de egyaránt kész volt azok
megersítését a királynak és az uraknak köszönni.
BBICHENBACH ÉS TBMESYÁB.
Mivel pedig ellenséget csak az úrban
mint
decretuma"
„parasztok
a
161 látott,
reményét,
fképen a
mutatja,
„Péter Leopold"-ba vetette.
királyba,
Fels-Magyarországon, különösen Szepesben látszott
legfenyegetbbnek a nép haragja. Iratot terjesztenek a paraszt eszét messze túlott, melynek szelleme a királyban és a katonaságban bízik. Oly haladja, írója nagy a rémület, hogy e miatt alig mernek diaetára Leopoldhoz fordulnak: szerezzen nekik oltalAdja ki pátensben, hogy a jobbágy ezentúl is
menni. mat.
köteles adózni. Készülnek, írja a
megye máj.
hogy inkább fegyverben pusztuljanak
el,
15-én,
mint gyáván
otthon, egyedül.
Más megyék Folyamodásuk jobbágyaik.
E
is
félnek, panaszkodnak, készülnek.
épp úgy elismerik a királyt, mint szempontból a parasztok állásfoglalása
által
egyenesen kedvez a királyra nézve.
De Leopold ebben
is
törvényes, emberséges.
akarja felidézni, mi pedig hatalmában
Nem
Dózsa
állott,
György korát, sem az 1789-iki franczia pórzendülés borzalmait.
Nem
helyesli a
megyék ama szándékát,
hogy néhány nemes kiküldésével kifürkészszék a parasztok
igazi
szándékát és a veszedelmes
irat szer-
zjét. Errl a parasztok értesülhetnek, kezet vethetnek a küldöttekre és így csakugyan kész volna a lázadás.
Legjobb eszköz a lázadás ellen, ha a fispánok úgy intézkednek, hogy a nemesek magánösszejövetelnél
is,
de
még inkább
a congregatiókban tartózkodnak
mindentl, mi a parasztságot ama gondolatra
hogy meg akarják
változtatni
azt,
viheti,
mit a császár a
parasztosztály javára elrendelt. Egyáltalában pedig a
nemességnek a legnagyobb mérsékletet Marczali: 1790—91. orszéggy. ü.
kell ajánlani, 11
HARMADIK FEJEZET.
162
hogy semmit se követeljen, mihez az utolsó rendeletek szerint nincs joga.^
Bölcs és a mellett politikai állható felfogás.
szempontból
meg-
is
Leopold egész jellemének megfelel.
Ettl nem tér el azon megyékkel szemben sem, melyek nyiltan ellene szegülnek. Zemplént mindig a legveszélyesebbek közé számítja, de azért az oda küldött vasasok
parancsnokának adott utasítás
Ne
azt a mérsékelt szellemet leheli.
is
ugyan-
teljesítsen
exe-
mert ez a katonaságot
egyes a nemzetnél gylöletessé tenné. Erre való a megye hajdúja és huszárja. Jobb elejét venni a zendülésnek, alattvalók ellen,
cutiót
mint azt
elfojtani.
szóval bírni
t
Az
meg
alattvalót
kell nyerni, jó
Csapatában pedig
engedelmességre.
tartson szigorú fegyelmet.^
Valóban olyan
király, ki polgárvérrel
nem
akarja
beszennyezni uralmát. Egész lelkületénél fogva a békés
munka, a polgárság embere. Ez az adófizet, nem nyugtalan, hanem uráért könnyen lelkesül osztály áll tán legközelebb szívéhez. Ez olyan, mink olasz alattvalói voltak.
Most
is
hozzáfordulnak „a Magyarországon született
összes plebejus rangú emberek"
egyetemesen.* Alá-
zatosak és hívek akkor, mikor a nem-plebejusok
nem
mutatkoznak sem engedelmeseknek, sem loyalisoknak.
Ök
is
a philosophia nyelvén kezdik. Természettl
nem
senkisem rabszolga és a fiúnak
kell
máj. 25.
1
Kancz. levéltár 6925. és 6941.
'
Hadi
'
Humillimi, perpetuique fideles subditi in
sz.
szenvedni
levéltár. S. 7973. máj. 12.
status plebejae
conditionis
Hungária. Kancz.
lev,
7127.
Hominum
Hungária nati
universorum.
Máj.
1.
Ex
163
BEICHBNBACH ÉS TBMESYÁB. apjáért.
A fejedelemnek
pedig kötelessége népét boldo-
gítani.
Ha
a nemesség azt
ót illetik, tését.
is
kérik a
állítja,
hogy a hivatalok csak
következ pontok megersí-
Annál inkább kérhetik, mert a katonaság
véreikbl 1.
k
és
áll
k
test-
tartják verejtékükkel.
Kérik az örökös jobbágyság megsznését.
Az országgylés határozza el az úrbér könnyívagy készpénzen való megváltását. Az úri szolgálatot oszszák fel méltányosan a négy évszakra. 2.
tését,
A
megyei hivatalnokok zsarolják ket. Azt kivánják, hogy csak az alispánnak és a szolgabiráknak legyenek alávetve. A megyei tisztviselk a magok fize3.
tésébl éljenek. 4.
hogy háborúban különben tönkre
Kívánják a forspont rendezését
a nemesek
is
vállalják ezt a terhet,
s
k
mennek. 5.
Alsóbb hivatalokban ezután
plebejusokat 6.
dése 7.
;
is
alkalmazzanak
postánál és gazdaságoknál
Panaszkodnak az adó
(portio)
is.
ers megnöveke-
ellen.
Megyei hivatalnokoknak le legyen szabad veretni
birói ítélet nélkül. 8.
A
nyíti
községi hivataloknál ne legyen tekintet val-
így fejldik a testvéri szeretet, mely megköny-
lásra,
a terhek viselését.
Meg
9.
10.
kell büntetni, a ki ez ellen vét.
Az szi hónapokban mindenkinek legyen
sza-
bad otthon bort mérni. Valóban a socialis reform legkezdetlegesebb, félénk zsengéit foglalják csak
'
magukban
e
pontok.
Igazán
Ez a kurta korcsma. 11*
164
HABHADIK FEJBZBT.
csak visszaéléseket lennének hivatottak megszüntetni,
a földesúri jogot
s
jövedelmet, a
alig csökkentik. Szinte csodálatos,
megyei tekintélyt hogy az annyira
korban annyi nyugodt mérsékmondhatni, bölcseséget mutat a plebejus.
izgatott s szenvedélyes letet,
De
a diaeta
már
egy,
még
hajlandó a
maga javára
nyira a parasztot sérti
hanem a
St
ennyi jogot sem ád.
élvezett jogot, a
elkobozni.
—
legalább
nagyon Ez már nem any-
hivatalviselést is
az
még nem
tanult deákul,
jobbraódú, törekv városi polgárságot. Most
ez lép ki a síkra folyamodással, kéréssel.^
Ök már forradalmibb nyelven beszélnek, de azt nem a francziáktól tanulták, hanem még József császártól. Minden törvénynek czélja a közjó, nem pedig az egyeseké, a többiek kárával. Ha e kelléke nincs meg, nem igazságos és nem is érvényes. Mert az állam nem ruházhat senkire oly jogot, melyet a mindnyájunkat egyenl jogúvá tett természet megtagadott, hacsak nem a mennyiben a közjó elérésére szükséges, így a törvényhozó hatalom, mely bölcsességet követel, többre,
van
a
bízva.
végrehajtó,
melyhez energia
De mindegyik
kell,
túllépne hatáskörén,
egyre
ha e
résznek kedvezne az egész rovására.
Pedig ez történnék meg, ha a tisztségek betöltésénél csak származásra volnának tekintettel.
Fenyegetznek circumspectus" az
autokratia
is
forradalommal, de
által
nem
„prudens et
„Az ilyen, a polgárok számosabb osztálya
létükre,
francziával:
Nyomtatásban is megjelent. Reflexiones cunctorum Hunnon nobilium adversus illud diplomatis punctum* quo nativi etiam patriae filii, non nobiles ab omnibus publicis ^
gáriáé civium
officiis
excludendi decernuntur.
nyomatták.
1790.
Német
fordítását is ki-
165
REICHENBA.OH ÉS TEMESVÁR.
ellen hozott constitutiók voltak
mindig a nagy forra-
dalmak elidézi. Új példát mutat erre a 13 amerikai tartomány, kiket az egy Franklin tanácsa és munkája szabadított fel a
k
kemény angol uralom
alól."
a diaetához fordulnak, de a legtöbb város, Pest
példáját követve, egyenesen a királyhoz fordul folya-
modásával, így Rozsnyó,
Újvidék,
Temesvár, Nagy-
várad, Eperjes és Korpona.^
A
szeptemberben határoz.
király
„A
polgári
minden hivatalra képesnek
parasztosztály
és
nyilvání-
tandó, úgy a helytartótanácsnál, mint az udvari kanczelláriánál. Hivatalban és közszolgálatban fontosabb
a képesség a születésnél. Az nincs
is
armalisták
pedig, ha
hivatalképesek
birtokuk, feltétlenül
Azonkívül nevemben biztosítani kell
ezt
bárhol.
a két osz-
hogy Én
kellen rendelkezem a fell, hogy a kamarai, bányászati, posta, harminczad stb. tisztségeknél kell tekintet legyen reájuk. Azok be-
tályt
arról,
töltése úgyis tisztán akaratomtól függ."*
Mivel pedig a polgár- és
parasztosztály
,
már rég
nem is kell errl külön propoHa azonban a rendek ezen gyakorlat ellen felszólalnának, „majd eladom nekik követelésük méltatlanságát és gondom lesz arra, hogy a polgári és szolgál az országban, sitio.
parasztosztályt a legerélyesebben támogassam".
Már
arra
is
gondol a király, hogy idvel több
városnak legyen követe a diaetán. Ebben a pontban tehát
sokkal radikálisabb
Hajnóczynál ^
nemcsak Yaynál, hanem
is.
Valamennyi folyamodás egybehangzó, csak az
más. Dátumra az els köztük Pesté, tinek tekinteni. (Aug. '
kfir
Da ohnehin
abhangt.
aláírás
és igy azt kell az erede-
8.)
derén Besetzung lediglich vOn meiner Will-
HARMADIK PEJEZET.
166
A polgárság hálás és ragaszkodó A szabadkmvesség akkori vezetje,
is
irányában.
Aigner, Lipót-
módon
rendet akar alapítani a polgárokról, kik minden
tanúsítani akarják az uralkodó iránti hségüket.^
Hálás a paraszt
is.
A
szepesi lázító irat
tud a
is
porosz machinatiókról és az országgylés oppositiójáról.
Szerinte Leopold bosszút
^
akar
állani a
nemes-
ségen, mert az a porosz alá adta magát. Az ország-
gylésen pedig a nemesség nem akarta t elismerni királyul, míg belé nem egyezett, hogy az úr a paraszta király beleszólása nélkül, úgy nem bánhat, mint barmával. Sejti a nép, mi történik, de árnyalatot nem tal,
lát,
csak a szélst, túlzót ragadja ki belle. Mihelyt az országgylés
nemesi jogot,
jog
alatt
szabadság
csak
nemcsak a
értette, ellentétbe jutott
alatt
tulajdon királyi
csak
akarattal,
nemcsak az ország érdekeivel, hanem a koron kodó eszmékkel is. Szent volt
Parisban
is
a
kiváltságát
ural-
akkor a szabadság neve mindenütt
s
örvendettek annak, hogy a szent genius
Magyarországon is kibontja szárnyait. A megyék felirataiban, a nagy országgylési beszédekben sohasem hiányzik a hivatkozás Európára, a nagyvilágra.
De ha
csakugyan a középkori elnyomás takarózik a szabadság leplével, rokonszenvre nem számíthat. Ha tovább
itt
is
a király képviseli
itt
a haladásnak, polgáriasodás-
nak eszméjét, akkor is, midn a nemzet nincs elnyomva, hanem szabadon, souverain módon nyilatvan József eljárása, nemesség ellenére akarta a népet boldogítani.^
kozhatik, akkor igazolva
'
*
'
ki
a
Déghi levéltár. Jó újság a parasztok számára. Kazinczy László jún. 22. Néha-néha, majd hogy a nya-
BEICBBNBACH ÉS TEMESVÁR.
Ezen helyzetbl
folyt ós
nem tartalmának
ennek,
köszöni jelentségét a „Bábel"
167
mely ekkor
röpirat,
meg.
jelent
írója
Hofmann
német nyelv
Alajos, kit József a
tanárának nevezett ki az egyetemhez, a kivel, mint a
szabadkmvesség koztunk.
egyik'_ nyugtalan
Már 1789-ben feKsmerte
elemével,
már
hivatását,
talál-
érezte,
hogy nem az egyetemre való; politikai pályára kivánt lépni mint titkos kém. Most is a denuncziálás igazi
—
eleme.
A
diaetát
Európa eltt denunciálja. Az a szabad-
ság örve alatt Bábel tornyát neve.
A
építi,
innen
müvének
magyart denunciálja királya eltt, hogy
el
akar szakadni, idegen, porosz segítséggel. „Oly kabi-
mely egy id óta abban az hogy zavaros fej alattvalók minden lázadásának kedvez."^ A nagy josephinus és
nettel
lépett
alapos hírben
alkuba,
áll,
szabadkmves likusok eltt. poroszszal.
denunciálja a protestánsokat a katho-
k
Fkép
testáns állam
összeköttetésben
állanak
Az pedig már mégis lép szövetségre
sok,
—
a
hogy négy pro-
társul
meg
csak a
törököt fogadta be.
Komoly csak az a azt ajánlja, legyenek
ságra, különben
k
is
része,
nagyobb
melyben a rendeknek tekintettel
úgy járhatnak,
a
polgár-
mint franczia
rendtársaik.
Mindeddig csak az ellenzéki hazafias irány jutott valya ki
nem
tör,
olyan híreket vagyok kintelen felöletek hal-
Törvények, melyeket a kutya is megugatna, p. o. hogy csak magyar ételt szabad legyek fzni, hirdettetnek felöletek.
lani.
—
Az
egész Nemzet Betsületét gonoszan rontó híreknek vége
vetdjék. Kazinczy levelezése. II. 75. ^ Hertzberg diplomatiai úton panaszkodott a röpirat
ellen.
|
HABHADIE FEJEZET.
168
szóhoz, mint a szószéken,
úgy az irodalomban
ez a támadás kétszeresen bántó volt.
A
is. így többség már
csalhatatlannak kezdte magát tartani. Pestmegye, mely
a
censura jogát magához
ragadta,
el
is
tiltotta
a
könyvecskét. A mint Leopold hall errl, azonnal elrendeti a tilalom megsznését. Tudja, hogy Hofmannvaló
tól
és
Jacobynak,
tulajdonítja a tilalom
sokára
még egy
melyben
a
brandenburgi
kieszközlését.
^
követnek
Hofmann nem-
röpiratot adott ki „Ninive" czím alatt,
állításai bizonyítására az
német
zetet közli deákul és
els diploma-terve-
fordításban.
Mindez inkább csak erkölcsi hatalmat képviselt, Míg a király el van határozva
mint politikai ert. arra,
hogy a parasztságot rá nem szabadítja az urakra,
a irendeknek taüiok.
A
nem
igen kell a franczia példától tar-
röpiratok támadását komolyan vették ugyan,
de valóban inkább csak kémlel szolgálatot
teljesí-
tett az.
st dönt
Sokkal nagyobb,
szerepet
szántak a
nemzetiségi kérdésnek, különösen pedig a szerb nép-
nek és a görög nem egyesült vallásnak. is,
Emlékezzünk, min súlyt helyezett erre Hajnóczy mennyire számosnak, harczosnak, de egyúttal gaz-
dagnak
is írja le
Mióta
Kollonics
betelepedett,
^
e nemzetet.
a
rendszerének
bécsi
udvar
uralma
alatt
ide
a magyar természetes
Levele Ferencz fherczeghez dátum nélkül. Kitnik ebbl, röpirat a király tudtával készült. Dites également á
hogy a
Hofmann, quil fasse répandre en Hongrie des exemplaires du papier hongrois, que je lui ai fait imprimer pour les villes, sans qu'on saehe, que cela vient de lui, mais que pour celles pour les paysans il attende encore a les répandre, assurez le que j aurai
sóin de
lui.
RBICHENBACH ÉS T£MESYÍIt.
ellensúlyának
tekintette.
Kiváltságot
169
adott
de
neki,
törvényes jogot nem, mert az közelebb hozhatta volna
a magyarhoz. Berendezte egyházát, nagy hatáskörrel ruházta
fel
fpapját, szervezte katonaságát,
hogy az egészet kezében tarthassa. akkor
is
A
de úgy
még
ráczok
a magyarok ellen harczolnak,
mikor Nagy
ket
nyerni. József
Péter czár Rákóczi részére akarja
midn 1768-ban beutazza területüket, észrevak gylöletüket a magyar ellen és feljegyzi, hogy ennek politikai következései is lehetnek. Most ennek elérkezett az ideje. Putnik Mózes karlóczai metropolita Bécsben járt több püspökkel, hogy kieszközölje meghívásukat a diaetára. A király beleegyezett, a meghívók is elkécsászár
veszi
szültek és
még
a
prímás
sem
tett
akadályt.
kanczellária arra figyelmeztette a királyt,
midn
fogadás a diaeta dolga és most
fel
a
hogy a be-
a diplomához
fognak, csak zavart és halasztást okozna.
Putnik halála sürgsnek tüntette
De
(Jún.
16.)
utódjának meg-
Ehhez pedig, a Mária Terézia declaratoriuma szerint, nemzeti congressusra van szükség. Máskor éveken át is kihúzták a metropolita választását; elég ha administratorról gondoskodtak. Most a magyar kanczellária és a haditanács együttesen, már július 4-én elterjesztést tesznek arról, mikép és hová rendeltessék ez az ülés. Július 7-én pedig a legválasztatását.
gyorsabb stafétát küldik b. Schmidfeld altábornagyhoz Temesvárra: jöjjön azonnal Bécsbe, a congressus mellett
fogja betölteni a
magyar
királyi biztosnak mél-
tóságát.
Mennyire beletalál ez a sakkhúzás az egész akkori udvari politika módszerébe, arra nézve teljes tanúságot tesz Bujánovics véleménye.
a legnagyobb örömmel
HARMADIK FEJEZET.
17Ö
hallotta, hogy a nem egyesültek elismerik a pápát, oly módon, hogy az nevezi ki metropolitájukat, ez meg a többi püspököt. így semmi akadálya annak, hogy ket teljes jogú polgároknak befogadja az ország.
Az akatholikus
párt és
velk
az
egész
udvarellenes
mozgalom, mely oly veszélyes terrorismust ezzel mindenkorra meg van semmisítve.
A
terv és az
fpapjainak
eljárás
mve,
nem
ki,
fejt
a nemzetnek,
nem
is
meg. legnagyobb valószínség szerint az egész Balassától indul ki. Öt mélyen sértette a magyar kanczellária volt
azt felülrl állapították
A
és gr. Zichy eljárása, kik elejtették, a többi kir. biztost,
kik pedig szerinte
tartották.^
ellene hangzottak a
viszonyait
nem voltak
A megyegyléseken, jól
ártatlanabbak nála,
az országgylésen
legersebb vádak.
ismerte, sok
A
déli
összeköttetése
is
vidék
volt
ott,
tle várhatták csak emelkedésüket, mindenrl értesítették. A szerb nemzet felhasználása a korona autoritása mellett, a magyar nemzeti mozgalom ellen, nemcsak a királyi hatalmat ersíti, hanem, mint bizhívei, kik
tosan remélhette és mint be
is
következett,
neki
is
nagy és fontos hivatalos hatáskört biztosít. Magára Leopoldra nem maradhatott hatás nélkül a diaeta viselkedése jún. 15-én, mikor szóba sem állottak vele, .,a legkisebb dolguk is nagyobb lévén annál". A magyar katonaság forrongása, az összeköttetés a poroszszal, a
alázó
követelései,
diplomának a királyi hatalmat
mind
szükségesnek
mutatták
le-
a
magyar rendek tárgyi és személyes ellenzékének megtörését. Már július 3-án kilátásba helyezi a protestánsok mellett a görögök kielégítését ^
is.
Terjedelmes válaszirata Zágrábm. vádjaira,
tanácshoz.
a
liel}i;artó-
REICHENBACH ÉS TEMB8VÁK.
Ezekbl
171
a haditanács külön
folyt
elterjesztése
4-én. Mert noha feladata az volna, hogy a magyar kanczelláriával együtt tárgyalja a szerb ügye-
július
ket és történt
is
közös felterjesztés,
nem
tartja taná-
csosnak ezekrl a magyar kormányszékkel nyilvánosan tárgyalni.^ Mivel
még nem
jött
el
az
ideje
annak,
hogy a magyar rendekkel szemben komolyan érvényesítsék a királyi tekintélyt, most csak azt adja el,
hogy a szerbek régibb privilégiumait az államkanczellária állította ki és volt részükre
„A felségtl
ság.
függ,
nem
külön udvari ható-
lehetne-e a klérust és a
népet ennek visszaállítása által megnyerni, kik úgyis
külön országra, a Bánságra törekszenek. Kívánságaikat küldjék ide és így elejét vennék a lehet össze-
ütközésnek felséged hozzájárulása és a rendek bizonytalan elhatározása közt."
A
congressust azonban elhalasztandónak
tartja
a
koronázásig, vagyis, míg nincs eldöntve, kapnak-e
a
fpapok ülést és szavazatot a magyar király már júl. 7-én azt határozta, hogy
A
diaetán.
a
congres-
megtartják Temesváron, biztosa pedig Schmid-
sust
feld lesz.
Bécsben
Hosszabb tanácskozások után, melyekben a püspökök is résztvettek, végre júl.
idz
21-én kiadja a király a
Ezek
dönt
rendelkezéseket.
választása a gylés végére marad, a többi tárgy elintézése után. A választásban részt vesznek az erdélyi és bukovinai püspökök is, de a világiak nem. A belgrádi püspök is megszerint
a
metropolita
hívandó. Külön meghívandók Papilla és Szecsujácz gör.
nem *
egyesült vallású tábornokok.
A
congressusra
a
In eine öffentliche Sprache einzulassen nicht für rathsam
befunden.
HABHADIK FEJEZET.
172
papi, nemesi, katonai és polgári választ.
A
Azt hivatott feltüntetni, hogy és
nemcsak egyházi ügyekrl
A
rend 25
—25
huszonöt földesúrnak a részvétele itt
tagot újítás.
csakugyan nemzeti
lesz szó.
király a congressusnak teljes szabadságot
enged
kivánságai nyilvánítására. „Szabadságában álljon mind-
mi az egész nemzetnek, aztán külön az egyházi, illeti, vagy azt, mi által az egész nemzet, vagy annak egyes rendje sértve azt,
polgári és katonai rendnek javát
érzi magát, bátran eladni,
tartozó tisztelettel "
de szerényen, az irántunk
^ .
B. Schmidfeldnek, mint m.
kir.
biztosnak, instruc-
a kanczellária, illetleg Pászthory dolgozta
tióját
Abban
tehát
nem
nyilvánulhat
ki.
semmi haza-ellenes
A congressus czéljául^ a nemzet kívánságainak és ügyeinek tárgyalása és a metropolita választása van kitzve. Mindezeket illetleg a király majd tudatja akaratát az elnökl biztossal. A követeken kívül senki sem léphet be, a nemzeti ifjúság sem. Külön conventiculumok tartása nincs megengedve. Egyebekben a régi rendhez tartsa magát, mint azt az elbbi ülésekben foganatosították. A kir. biztos
törekvés.
köteles jelentéseit
a
kanczelláriához
küldeni.
ír
is
oda hivatalos jelentéseket nagy késn, a bizalmasokat azonban gyorsan elküldi a haditanácshoz.
Már a congressusi választásoknál mindenütt a külön terület,
a Magyarországtól
Midn
b.
ülést,
ez
Területül
való elszakadás a jelszó.
Schmidfeld szept. 1-én megnyitja az a
követelés
maga a
kir.
els
azonnal hangosan nyilvánult biztos
1
Kancz. levéltár. 10233.
'
Illyrischer National-Congress.
kijelölte
a Bánságot,
BEICHENBACH ÉS TEMEBVÁB.
173
mely még úgy sincs törvényesen visszacsatolva Magyarországhoz.
Fel
is
terjesztette a
nemzet kivánságai gyanánt: a
külön területet és igazgatást; a vallás törvényes szabadságát; az egész katonaságnak a katonai igazgatás alatt
maradását; a más területen lakó szerbek törvé-
nyes egyenlségét más vallású polgártársaikkal/ végre
Sándor fherczeg megbízását területük kormányzásával.
Minderrl csak október 1-én értesíti a kanczelláriát. Az els öt napot (aug. 26-tól szept. l-ig) különösen a kedélyek kikutatására fordította a tábornok, milyen a hangulatuk egyáltalában és milyen minden rendé különösen. Mik a kívánságaik és sérelmeik? Vájjon az elbbiek az egész nemzet javát czélozzák-e, vagy egyoldalúak, a többi rend kárára valók- e? Sérelmeik hü és engedelmes, vagy pedig nyugtalan és állhatatlan alattvalókra vallanak- e?
Megnyitó
beszédében a lehet gyors befejezést
sürgette, költség kímélése czéljából. Aztán a tárgyalás rendjét állapítván
meg,
kijelentette,
tárgyalják, mi az egész nemzetet
hogy elször azt
illeti,
egyes rendek ügyeit. Mivel pedig az java a f, egyetértésre szólította
Másnap az
fel
csak aztán az egész nemzet
az ülést. (Szept.
érseki administrator, Petrovics
vári püspök, szólott
elsnek.
A
1.)
temes-
királyi összehívó ren-
delet felolvasása után mindjárt azt a kérdést tárgyal-
ták: mily
módon kérhetné
az
illyr
és
oláh
nemzet,
privilégiumai sérelme nélkül, külön consistentiája alapítását
*
kir.
meg-
felsége örökös tartományaiban.^ Hosszú
Die genöthiget sind noch unter der hungarischen Ver-
fassang noch ferner zu verbleiben. *''
Érdekes a consistentia szó megegyezése a magyar dip-
HABUADIK FBJEZET.
174
hogy a nemzet vezetésének és
vita után elhatározzák,
berendezésének e privilégiumokon
kell alapulniok.
A
fentebb említetteken kívül kérik külön kormányzatuk
Bécsben pedig illyr udvari kanczellária neve alatt olyan hatóságot, mely nemzeti és egyházi jogaikat oltalmazza. Ezen az ülésen még nem fejezhették
felállítását,
be, mert többen felszólaltak ellene.
Több latát.
ülés után 6-án felolvasták a
De
mivel most
szóltak
is
elégedetlenségemet az idvesztegetés
gettem ket, mert ha
meg nem
felírás
javas-
„kifejeztem
ellene
fölött, sietésre sür-
egyeznek, elrendelem
a feloszlatást".
Végre 7-én német és
nyelven felolvasták a
illyr
Egyhangúlag elfogadták, de még hozzátették, hogy az illyr nemzet nagy része Magyarországon és melléktartományaiban, saját hibá-
, nemzeti
ján kívül,
javaslatot*.
parasztsorsra jutott
és
ezt
különösen
is
ajánlják a királynak.
9-ikén a biztos
újra
felolvastatta
kérdezte, beleegyezik-e mindenki.
és különösen a
mánya
e
munkát és
„Erre a nemesek
magyar királyság alkotmánya és kor-
alatt állók,
de fképen Tököly Szabbás, kit az
hogy a leend területen kívül es részre az illyr és oláh nemzetre nincs kell tekintet benne. Még egy szakaszt minden királyi jótétet kérnek tehát, mely szerint hálával fogadnak, ha a Magyarországon él részt aradmegyei község küldött
ide,
eladták,
k
nemcsak privilégiumaiban, hanem az ország systemájából folyó javaiban
is
megvédik." Ezt
így terjesztette fel a
lomajavaslat azon pontjával, röl
van szó.
kérelmet,
is
bevették és
egyúttal
eladván
melyben az ország függetlensé-
BEICHEXBACH ÉS TEHESTÁB.
a királynak a nemzet húségét
175
a császári ház iránt
és a követek jó és rendes viseletét.
nem
Azóta 27-ig
egyes rendek
volt ülés, csak az
kivánságait és sérelmeit összeíró küldöttség folytatja
munkáját Papilla generális alatt. A kegyes kir. választ minden községben kihirdetik, okt. 3-án pedig hálaistentiszteletet tartanak és könyörögnek a király életéért. Mellékelve van az ünnepélyek leírása, Schmidfeld
Mindkett a legnagyobb
és Petrovics beszéde. litást leheli.
zást tesz a
loya-
Az administrator félre nem érthet czélmagyar ügyekre is. „Látjuk, mi követke-
zésekkel jár az egyenetlenség és túlzott követelések
koholása más
Egyben azonban egy
nemzeteknél."
hajóban evez a magyarral. Szerinte: „Európa legnagyobb része gylésünkre függeszti szemét és türelmetlenül várja congressusunk aratását.*^
Nincs ellenben mellékelve Szecsujácz generális beszéde, melyet az „beavatottak körében"
még
a con-
Ez a legersebb és legigaztalanabb vádbeszéd a magyar ellen, úgy hogy gressus megnyitása eltt
mer
Bábel
a 4 millió
hízelgés hozzá képest.
engedi
a 2
illyrt
területet tett
Ellentétbe
millió magyarral.
mveltté, ez a magáét
Amaz imádja
át.
fellázadt.
tartott.'^
Amaz
is
lakatlan
pusztulásnak
uralkodóját, ez minduntalan
Pedig Ausztria
emberekké. Az utasítás
tette tiltotta
ket
orangutangokból
conventiculumok
tását; ezt pedig titkon tartották; kinyomatták.
biztos tehát
Nem
nem
felelt
állítja
meg
A
tarkir-
utasításának.
mellékli Tököly Szabbás szept. 9-iki beszé-
dét sem, pedig azt
1
Kancz.
*
Ismerteti Ballagi
lev.
is
kiadták.
Ebben pedig a derék
13391.
Géza
i.
m. 540—550.
HAEMADIK FEJEZET.
176
hazafi teli,
nemcsak a már
hanem
tiltakozik a
egyúttal,
bírt
jogok megersítését köveSchmiedfeld
mit
Bánság elszakítása
bekebelezését
is
csak beszédje egyik és épen említi,
ellen,
Midn
óhajtja.
st még a
tehát
nem
elhallgatott,
Szerbia
kir.
biztos
legfontosabb részét
határozottan ferdít.
Annál gyorsabban és bizalmasabban értesíti a haditanácsot. Már szept. 4-én megírja, hogy aug. 29-én megkapta azt az írást, mely bebizonyítja, hogy a magyarok valóban érintkezésbe akarnak lépni az illyr congressussal és megnyerni a disunitusokat.^
Nem
tudja,
hogy két püspök hogyan és több nemes követ jelenlétében „meglehets érdekldéssel olvasták".^ Mihelyt, titkos úton megkapta ezt jött ide az írás,
de biztos,
a correspondentiát, mindent megtett,
hogy az
illyr
nemzetet, az ilyes, mostanában az államra nézve veszélyes kívánságtól eltérítse.
meglesz törekvésének Szept. 15-én
Néhány nap
alatt,
remény,
teljes sikere.
már többet
írhat.
Nem
mulasztja
el,
vett titkos utasítása értelmében a sziavon és bánsági
határrvidéken titkon megtenni mindent arra nézve,
hogy a nem egyesültek bármin csekély összeköttetése a magyarokkal azonnal tudomására jusson. A magyarok szándéka az iliyrek megnyerésére világos. A püspökök és a nemesek hajolnak is erre, mert egészen megfelel érdeküknek. De a püspökök elnyo-
mása
alatt
nyög
világi papság, a
katonaság és pol-
gárság legnagyobb része napról-napra jobban elfordul a magyaroktól
s
h
az uralkodóhoz, különösen mivel
Ez az írás: Reflexiones quoad praeconceptum nonnuUarum Graecae nationis hominum reliquo Santis Hung. Corpore '
separare ac peculiarem statum consituere volentium. *
Mit Ziemlicher Theilnehmung.
BEICHENBACH ÉS TEHESYÁB.
177
hogy a püspökök a nemesekkel egyetértve
látják,
Magyarországgal akarnak egyesülni.
Lehetleg
útját
annak
állja
vidék bekebelezését elhozzák.
a királynak,
9-én
irt
hogy a határr-
is,
Hivatkozik
Lacy tábornagynak
arra,
mit
és
gróf
Coblenz miniszternek. „Excellentiádat újólag alázatosohase
udvari
és
nevezzék
úgy
kell Itt
E
hanem
magyarral,
ezt
pedig
minél
út
marad
hátra,
Csak ez az
bizto-
kormányszékkel
külön
a Bánságot,
hatósággal,
ki.
mindent, hogy ezt a nema
egyesítsék
részükre
sítsák
meg
tegyen
san kérem, zetet
hamarább vagy pedig
hagyni ket, a mint vannak."
tehát nyílt
van Magyarország ellen. hogy ezt nem a hadi-
pártütés
levél egyúttal világossá teszi,
tanács
maga
hanem
része van benne az egész magyar kanczellária van Igazán nagy actio ez, Kaunitz szel-
intézi,
bécsi kormánynak. Csak a
belle kizárva.
Az
lemében, a reichenbachit kiegészít. telte el
kifelé szige-
Magyarországot; emez az országban van hi-
vatva elszigetelni Magyarországot.
Mindezekben ers
szél fú
az 1848-iki vihart elre
;
megjósoló.
Maga a
sem marad
hátra.
Szeptember 17-én
kéziratot intéz biztosához, melyet a
magyar kanczel-
király
láriával is közöl.
Igazi
örömmel
értesült
a
nemzeti
congressus minden tagjának „rendes, szerény, okos és becsületes"
viselkedésérl.
Különös gyönyörségére
van az a bizalom, melyet a nemzet atyai érzelmébe helyez. „Biztosítsa nevemben az egész gylést és
annak
minden
egyes
tagját,
egyike lesz legszorgosabb
elttem
hogy
tiszteletreméltó és az egész
Marczali: 1790—91. országgy. U.
élethossziglan
törekvéseimnek, hogy
az
monarchia körül 12
HABMASIK FEJEZET.
178
annyira érdemes nemzet e bizalmának teljesen meg* feleljek."
n^
„Császári koronázásom után és akkor
végbemegy a magyar
legels foglalkozáhü és elttem oly becsben álló illyr nemzet minden kérésének s kívánalmának pontos Már elre is számíthat arra, hogy átvizsgálása. királyi
is
saimnak
egyike
lesz
a
mindazt, mi igazi
javát
elmozdíthatja,
megkezdem
és végrehajtom, a mennyire a körülmények engedik.
Ehhez
els sorban a
tartozik
felállítandó külön udvari
kormányszék, mely a nemzetet állandóan
képviseli,
jogait és kiváltságait fenntartja, vallásának törvénye-
ken szabad gyakorlatát biztosítja és hivatalból gondoskodik mindenrl, mi igaz jólétének megalapításához és gyarapításához mindjárt, vagy egymásután véghez vihet." „Mindezt jelentse ki nevemben elre
is,
ünnepé-
lyesen a congressusnak. Általa pedig az egész nemzetet biztosítsa oltalmamról,
kegyelmemrl és
folytonos
honatyai gondoskodásomról."
Ez
volt
az
a királyi válasz, melyet
mindenütt
és mely végs elragadtatásra bírta a magyar király ebben nemzetgylésnek ismeri el a congressust nemzetnek a görög nem egyesülteket és máris leköti szavát arra nézve, hogy külön a magyar kormánytól független hatóság alá
kihirdettek népet.
A
;
helyezi.
A magyar
országgylés vezeti tisztában voltak a hogy a polgári
szerb kérdés fontosságával. Láttuk,
jogoknak a görög hitekre való kiterjesztése fel volt véve a programmjukba. A tiszai kerület már augusztus 11-én kész a polgári jog megadására. Ugyanakkor, mint Bujanovics értésüléseibl tudjuk, a szabad-
179
REICHBNBACH É8 TEMESTÁB.
kmvesek sére.
De
törekszenek a szerb testvérek megnyeré-
Bujanovics
rt
áll;
is
levelez a
fembe-
rekkel.
A magyar
nemzet és a központi kormány
aránt iparkodik e fontos tényez megnyerésére.
senyben, mint a congressus
egy-
A
mutatja,
lefolyása
ver-
Bécs
gyzelmet arat Buda fölött. Ennek pedig tárgyi oka az, hogy az akkori alkotmány mégis csak arra nézve vonzó, kit jótéteményeiben részesít a fpapra teljes
:
és földesúrra nézve.
még
A
az alsó papságot
katonát, polgárt, parasztot, de is
inkább
eltaszítja.
Személyes
oka pedig az, hogy maga a magyar király, úgy is mint a katonaság legfbb ura, egész tekintélyét Bécs mellett veti latba, Buda ellen. A magyar diaetával illyr
diaeta
áll
szemben.
Az országgylés
~^
rendjei
a három bánsági
fogadták
megadták
az
ülés és
mindjárt
megyét
kezdetben beköveteiknek
és
Temesmegye
szavazat jogát.
ezért szeptember 14-én kifejezi
háláját
és
egyúttal
kifejezi aggodalmait a keblében tanácskozó gylés ország-
törekvései fölött.
ellenes
Diaetának
nevezik,
diaeta Magyarországon csak egy lehet: a szabad zeté. Jelenti,
hogy az 1741.
Bánságot, már
pedig
nem-
14. ellenére követelik a
stafétát is küldtek e kéréssel az ud-
varhoz.
„Ez a kérelem pedig nemcsak a természetes méltányosságba és a hazai törvényekbe ütközik, hanem még a politikai elvekkel is ellenkezik. A muszka ház ugyanis
egyre
tartomány
közelebb
kiszakítása
és
tolván e
osztrák vagy belföldi kézre jutása
mes
lesz
nézve.
A
felénk
nemzet
határait,
e
kormányának
mindig
veszedel-
úgy birodalmunkra, mint az osztrák házra vallási kapocs, a hit és eredet azonossága, 12*
'
HARMADIK FEJBZBT.
1^80
végre
erkölcseik
fogják vonni.
mindig
hasonlósága
oroszhoz
az
*^
Schmidfeld
hogy
Tndjuk,
utasításán.
túllépett
több püspök és nemes ellenmondott a kiszakításnak
hogyan jöhett mégis létre a határozat? A nemesek panaszkodnak, hogy Schmidfeld börtönnel fenyegette ket, úgy kényszeritette ket alákir felségének írásra. Egyenesen kimondta, hogy hogy a Bánság kiszakítását kijelentett akarata, követeljék.^ Ennek valóságáról meggyzdött a megye. Torontál megye panaszkodik, hogy az ottani nép már megveti a megyét. Minden ügyét, az úrbérit is a
congressus
elé terjeszti.
Más
megyék
koznak. Hontmegye már augusztns 17-én
nyilat-
is
felirt,
hogy
ne Schmidfeld legyen a biztos, hanem magyar ember, a politikai rendbl, mert ott nemcsak a metropolita választása íorog szóban, hanem más ügyek is.^ Zichy akkor Bécsben van és nem mulasztja el a felszólalást.
hogy a
Kéri a kanczellárt, adja
királyi biztosnak
el
hagyja meg,
kizárólag az egyházi ügyekre
és
a felségnek,
ket ket a
szorítsa
térítse
el
magyar alkotmánynyal ellenkez tervektl. Veszedelmesnek tartja ezen nemzetnek, mely az utolsó török háborúban annyi kárt okozott az államnak, túlságos terjeszkedését.^
V
A muszka szövetség mindig népszertlen volt nálunk. koronát üdvözl egyik vers igy szól Józsefrl; -
*
Roszhit oroszon kívántál simulni, Mikor hatalmadat kívántad tágulni.
Ea cum
expressione,
pressa valuntas '
*
A
ist,
quod quippe Regia
S. Majestatis ex-
ut Banatus excorporatio postuletur.
Kancz. levéltár 12435. szám. Czélzás arra, hogy a törökök 1788.
szén
történt beütése
KEICHEKBACH ÉS TEMBSVÁB.
ugyancsak tisztában
PálflFy
De mégis
naivitásával.
181
lehetett a felszólalás
megtette
a
felterjesztést.
A
király azt válaszolta, hogy a helytartótanács ezentúl semmikép ne avatkozzék az illyr „országgylés** dolgaiba.^ Magyarország megcsonkítása határozott szándék gyanánt tnik el.
Történeti perspectivából nézve, egészen a száz év eltti állapot képe
tnik
elénk. Akkor, Kollonics befo-
Magyarország
lyása alatt, ugyanakkor, mikor
mányát
végbe megy
megersítik,
tása a leopoldi diploma
légiummal
akkor
is
való
által és
letelepítése.
alkot-
Erdély elválasz-
a ráczoknak
privi-
Magyarország
még
hogy szétbon1790-ben pedig, éppen midn
oly veszedelmesnek látszott,
tásából állami elv
lett.
a nemzet állami létének teljes kivívására akarja használni egységét, újra figyelmeztetik, hogy
az
sem
alap
oly
áll
biztosan,
hogy
reá
fel-
még
ez
építeni
lehessen.
mködése
Balassa egész tessé teszi, terjeszti.
A
hogy aknamunkáját Horvátországra is kihorvát nemességnek a magyarhoz csatla-
t
kozása buktatta és Verhovácz látta
és egyénisége természe-
meg. Zichyn kívül tán Skerleczet
püspököt gylölte legjobban, bennök
már auguszhogy Horvátországból új követek
személyes ellenségeit. Bujánovics
tusban ki
is jelenti,
kellenének.
Az
egyik, Bedekovics,
Lukavszky, néma,
szavát
sem
süket,
hallani.
a másik,
Balassa zág-
alkalmával "oláhok voltak a vezetik és aztán együtt raboltak
velk. *
dass
Wird selbe
die Eanzlei der Statthalterei zu
sich
für
Dlyrischen Landtags
14485 szám.
verstehen gebén, keine Weise in die Gescháfte des mischen solle, nochj dürfen Eancz. Ler. hin
HABMADIK FEJEZET.
182
rabi levelezje, Szentgály kamarai
titkár,
augusztus
31-én azt jelenti a megyegylésrl, hogy várta az
indítványt
ott mindenki tartománygylés hirdetésére és
Magyarországtól való elválásra.^
E
czélra azt kérnék
felségétl, állítson fel az országban tanácsot, mely
csupán a volt,
kanczellártól
de az ülésen
függjön.
még sem
Mindenki mellette
szólalt fel
senki.
Azzal
még sem foghatnak a bánus nélkül.^ Erddy tehát még sem állott be a eldje kész eszközének. A horvátot még sokkal több mentegetztek, hogy ilyenhez
kapocs fzte a magyarhoz, semhogy az
ily
elkülöní-
tési törekvés tartós sikerre számithatott volna.
Ki
kell
azonban emelnem, hogy semmi
nyomát
nem találtam az oláh nemzet felülrl való izgatásnak. Az még szervezetlen, kiszámíthatatlan tömeg. Ilyenféle pusztítások
elidézése mégis távol
állott
lelkületétl. ^
Um
^
Balassa
in solcher sich levéltár.
von Hungem
in separiren.
Leopold
NEGYEDIK FEJEZET.
A el rövid
így borult
fordulat.
id
a magyar politikai
alatt,
égnek tavaszszal még annyira tágas, derült láthatára. Elbb szinte semmi sem látszik lehetetlennek, elhihetetlennek; most kérdés, megtarthatják- e a nemzet mit a császár utolsó
részére,
min
neki. Kitnt,
hanem
akaratában
politikai hiba,
az ellenfél gyöngeségét
nem a venni
biztosított
saját erejét,
fel
a számítás
alapjául.
Egyes
ember
elbukhatik
oly
válságban,
egyszerre rettent szinteséggel feltünteti,
ság tátong közt.
akarata és müve,
Nemzetet
is
túl kell
azt élnie.
kodásba
ejti,
szándéka
próbára tesz az
talán
ilyen
min és
kivitele
válság,
És ha az egyest komoly egész
mely távol-
de
gondol-
életpályája megváltoztatá-
sára bírja az ilyen tapasztalás, minél inkább kell ma-
gába is
egy nemzetnek, melynek
szállania
még meg sem
él
tagjai
született generatiók boldogtalanságaiért
felelsek.
A
mint Leopold békét keresett a poroszszal, hogy
ez által minden
más nehézséget leküzdhessen, úgy
a nemzetnek közelednie kell a királyához, hogy egyszerre véget vessen új helyzete
Nem lés,
is
minden veszélyének.
kerülhetett ez nagy áldozatba.
a királyával való
egyetértés
A
kibékü-
vágya megvolt a
184
NEGYEDIK FEJEZET.
nemzet szívében.
Annál
több
is
az
:
óhajtás,
hogy
ismét legyen szeretett királya.
Nem vehet
puszta
phrasisnak,
legellenzékibb szellemek
ha a megyék
a
úgy Józsefhez mint Leopoldhoz intézett felirataikban a legersebb szavakban nyilatkoztatták ki, hogy a nemzet hagyományos
hsége
is,
és áldozatkészsége teljes
ragyogni, mihelyt helyre
fényben fog ismét
a törvényes
állapot
és
nyernek a nemzet jogos kívánságai. For-
kielégítést
nem
gács Miklós, kit
h
,e
núsítani,
áll
lehet túlságos loyalitással gya-
országról" beszél^ mely épp
úgy kész hogy diadalmasan térhessen vissza a hazába.^ Darvas Ferencz, a rendi ellenzék egyik feje „Magyar hajnal hasad" czím Leopoldot támogatni,
mint seit,
híres versét azzal fejezi be:
Ügy
Még
a szabolcsi esküben
dalminak fejedelem tegeti,
tehesd Leopold fejére koronád.
tartottak, iránt.
is,
benne van a
A Magyar
melyet annyira forra-
hség
a koronázandó
Kurír külön czikkben
fej-
mennyivel hségesebb a magyar királya iránt
más népeknél, mert nem kényszerbl, vagy érdekbl, hanem szive hajlamából hü. Ilyen húrokat egy lényegében annyira ellenzéki mozgalom vezeti nem pengethetnek, ha nem tudják, hogy a tömeg lelkében visszhangra találnak.
Ehhez az
általános,
a személyes hódolat szerte jutott.
meg Els
^
Fidele
*
Ab
volt
már
is
monarchikus érzülethez járul Leopold iránt. Hire világ-
állapítva,
intézkedései
t
midn
a magyar trónra
egészen anyja fiának mu-
Regnum.
optimo priacipe candida postulata. 20
— 21.
1.
185
A FOKDULAT. tatták.
A kik közelebb jutottak hozzá, a femberek, jósá-
gának, bölcsességének hírével betöltötték az országot.
Nemcsak a hivatalban állók, Pálflfy, Zichy, a prímás, hanem az olyan független, szabadgondolkodású, nemzeti érzés fúr is mint Széchenyi Ferencz volt. Jelmondata: „az alattvalók szíve a királyok kincse." melyet minduntalan emlegetnek, egészen megfelelt a kor sentimentális irányának.
Mai világban már nehéz elképzelni is, min hatalmasnak, egyenesen mindenhatónak nézték a királyt akkor. Az országnak, de minden egyesnek is boldogságát személyes tulajdonságaitól tették függvé. Az autokratia benne volt a lelkekben, még akkor is, és tán leginkább akkor
hogy
midn
küzdöttek
Külömben
ellene.
volna a királyi hatalom megszorítása annyi
lett
elszánt törekvésnek
legfbb czélpontja?
A
classikus
nevelés és a felvilágosodás irodalma egyaránt minden-
hatónak tüntette király,
ilyenné
és a császárság.
fel
az államot.
vált,
képére, a
Hyen
volt
franczia
a franczia
köztársaság
Nálunk pedig még mindig a király
képviseli az egész államot.
Voltak, a kikben József uralma
teljesen
megin-
gatta a dynastiához való ragaszkodást, a kik csak a trónkérdés radikális megoldásától várták a haza üdvét. Ezek „puhítása" mindjárt József halála után
megkezddött.
„Midn
a szent korona Budára érkezett, ezek
téntek. Esti 5 órakor
termébe
vitték, hol
tör-
nagy pompával egyenest a vár
a kormányszékek, sok vendég
s
több vármegyének követei összegyltek, tele boldogsággal azon, hogy a koronát ott
De midn támad.
A
mindjárt
kiállítják.
a nemesség nézegette, egyszerre nagy zaj téren összegylt nép nagy
rohammal beju-
NEOTEDIK FEJEZKT.
186
a vár udvarába, visszaszorította a katonaságot és
tott
a sokaság már-már feltolongott a lépcsn. Darvas tanácsos ellép a tolakodó nép és a katonaság csilapitására.
Bent ezalatt elhatároztuk, hogy a koronát
kiteszszük a vár erkélyére és onnét
Egy-
mutatjuk.
szerre roppant örömrivalgás és vivát
támad,
kiáltás
a lépcskön a katonákkal tusakodó nép visszavonul és azon Ígéretre,
hogy a korona három
napon
át ki
lesz állítva, egyszerre lecsendesült minden."
Ha
így imádják a koronát,
azért, ki méltó
annak
hogy fognak rajongani Pedig bátran mond-
viselésére.
hatjuk, bölcseségre, mérsékletre, lelki összhangra nézve
nem
volt
akkor a
földön
arra
méltóbb fejedelem
Leopoldnál.^
„Sokan voltak
ott
a fels
megyékbl
a Heves,
is
Abauj, Nógrádból. Beszédük, ítéletük merész este, Zichynél barátságos
beszélgetés
volt,
közben
de
kissé
engedtek." Ilyen barátságos
beszélgetések
aztán
folytak
az
egész diaeta alatt Zichynél, ki vagyonát egészen tönkre e
tette
költekezéssel,
és
a prímásnál.^
pártfegyelemnek nevezünk, igen ers
még okoknak nem
A
volt,
mit
de
ma
akkor
Mind általánosabban érezték á szükséget, hogy, az els visszautasítás után, közeledjenek a királyhoz. A frendek már július
igen
állott
ellen.
közepén sürgetik. Zichy csak azért nem tartja akkor
helyesnek, mert a prímásnak tulajdonítanák, az pedig
népszertlenné tenné az egész dolgot. létre is jött, mint láttuk, a
Az
érintkezés
béketanácskozásban való
részvétel követelésénél. Igen ellenzéki színezettel, de létrejött.
*
*
A
Éppen akkor, mikor Reichenbachban még
prímás levele Pászthoryhoz febr. 26.
Bujanovics.
187
A FOBDULAT.
magyar elszakadást
tokét kovácsolt a porosz a
törek-
vésekbl: a magyar diaeta, önszántából, királyának elismeri Leopoldot és mint olyannak ir neki a hagyo-
mányos alázatos stílusban. Tudjuk, hogy a frendek, éppen akarták akadályozni ezen az országbiró
elküldését.
felirat
és a primás
loyalitásból, meg^
egyik
Péter, a protestánsok és az ellenzék
lóbb vezére, emelkedett
fel szólásra.
Miután
beszéltek, Balogh
ellene
legkivá-
„Gyönyör beszéd-
már azért is szükséges, hogy megczáíolja az Európa szerte szállongó és terjesztett híreket a magyar diaetának és a nem-
ben"
kifejtette,
zetnek
hsége
Az „Uj
hogy ez a
felirat
fell.
instructió"
már kérdést
hogy király-e Leopold, kineveti a mot" és így végezi.
se enged a fell, „filum
interruptu-
Securítas ugyan lehet katonákban Hazánk fegyveriben, kincses tárházában, De ezek mind lévén az Isten markában, Jót, rosszat tehetnek Magyar Hazánkban. És igy tehát tovább már ne kételkedjél,
Uj kötés s diploma 'ránt ne törekedjél
Vedd el tövényböl
régi diplomákat.
Vesd egybe, szedd ki a jó punctumokat. Tedd világosságra, ha mi homályos volt. Nincs mi rossztól félned, József császár meghótt. Siess Leopoldhoz, meglásd, hogy atyád lesz; A mi javadra lesz, mindeneket megtesz, Siess, koronázd meg, hogy királyod legyen, Mert Árva ország az, kinek feje nintsen.
Azon tönkre
végzi,
menyének haza,
megy gazdaságuk; eddig
e hosszú is
a haza költsége.^ ^
Berzeviczy Gergely diaetai jelentése,
'
Kézirat, Eruplanicz-levéltár.
diaetában
hat millióra ment
júl. 22.
í8é
NEOTSDIE FEJEZET.
hogy visszaesés
Igaz,
Az ezredek
történt.
is
lépése a legvérmesebb ábrándokat mutatta
sithatóknak; a tisztekkel való
bánás viszont
gravaminális szellemet ébresztette új életre.
mán
föl-
megvalóa régi
A
diplo-
való tanácskozások, az elvek és az alkotmányos
lehetségek megvitatása, az alkotmányos és nemzeti garantiák fogalmazása ismét
mámorába döntötték nagyobb
nálunk
a régi ellenzéki légkör
kedélyeket.
Talán nincs
is
akadálya a politikai belátásnak a
jogászi érvelésnél.
Még semmi sem
a
De mindez még
történt,
papiron
mi lehetetlenné
maradt.
tette
volna
a megegyezést, vagy csak igazolttá a szakadást.
Következtek a nagy tények: a diaetán, a kathoükusok és protestánsok ádáz küzdele, kívül Reichonbach és Temesvár. Eddig elre tört a magyar mozgalom, bátran, mindig újabb eszközöket karolva
magasabb czélok
fel,
egyre
Ellenmondásra alig talált és akadályra sehol. Most mindenfell legyzhetetlen gátak felé.
környezik. El van szigetelve fordul.
Az osztrákon
tiségek.
Még
a hatalom aránya ellene
;
kívül ellene fordulnak a nemze-
parasztlázadástól
is
lehet
tartani.
Meg
lemondás és végs halálos küzdelem közt
kell állani:
szabad csak a választás
Ez a hangulat uralkodik a diaetán augusztus els Azokra nézve kik részt vettek a porosz üzelmekben, még kétségbeejtbb a helyzet. „Sztáray dühöng," írja Bujanovics augusztus 5-én. napjaiban.
Küls symboluma Magyarország jelentségének volt,
hogy a
változott
most
a
király annyira óhajtotta koronázását.
visszonyok császári
koronázást
reichenbachi conventio után
A
mainzi
érsek
abban
hatása
már
július
teszik
már nem
nyilvánult,
elre. volt
az
A
hogy
Ennek a akadálya.
1-én szétküldte a meg-
189
A PORDULAT.
hívókat a választóknak. Francofurtum megelzi Budát,
a német a magyart. Minden közjogi elmélet ellenére uralkodik az örökös, királyi hitlevél és koronázás nélkül
is.
Várhat vele.
Az augusztus
A
új helyzet.
már
3-iki ülésen
kifejezést nyer az
rendeket bántja a király elégedetlen-
Az izgatottság akkora, hogy nem is lehet mindjárt megkezdeni az ülést. Ennek csillapítására a prímás bizalmasan közli a rensége. Fenyegetést látnak benne.
dekkel, a július 20-iki levél értelmében, milyen diplo-
mát
fogadna
k,
így.
Az
ifjúság
kell."
lete
által
nem
latinul
nak
Maradjon
Széchenyi
balítéletbe
apostoli
magának, de nekünk
haragot
is
mert a zászlósoknak szóló levél
keltett.
festi
fele-
magát." Néhány nappal
hozta
kérve kéri barátját, Pászthoryt, csak ne
többet,
ök
fogalmazhatták
„maga magát
:
nagyon elkeseredettnek a hangulatot. „Bánom, hogy jó királyunk ezen
késbb
kan-
kik sem
írnokai,
tudnak,
pedig kiabál
királynak nevezi.
nem
mert a
a nemzeti felség teljes hatalmú képvise-
sem
magyarul,
bírnak
sz sem
után egy
Csak a kanczellária tudatlan
1
nem
kedélyek
kérés" fordulatot használja,
, alázatos
czellária az
li
A
leirat felolvasása
de nagy a méltatlankodás,
hallatszik,
kérjenek,
a király.
el
A
felmelegedni.
„Az mind csak neveli a
is
tüzet,
írja-
nagy mely
lassanként magától ellankadt volna."
Els
hiteles
Leó császár
tudósításunk
a
régi
magyarokról,
taktikája, azt jegyzi fel róluk:
„k
nem
olyanok, mint a többi nemzetek, melyek egy vereség
gyzve, hanem azután is minden módon igyekeznek megrohanásukkal nyugtalanítani és lehetleg kézre keríteni az ellenséget." Az után mindjárt le vannak
1790-iki követek ebben méltó
fiai
voltak vitéz seiknek.^
190
NEGTBDIK FEJEZET.
A
még
diploma szerkesztése
nem
rály levele
czia pestist".
folyik és abban, mint
elbbi elvektl.
láttuk, alig látható eltérés az
Néhány nappal késbb
harcz folyik".
A
A
ki-
sokat használt, jobb szeretik a „franis
még
„halálos
kerületek az elegyes deputatióra reá
tukmálják véleményüket.
Ez a
tiszaiak
érthetetlen
gonoszsága, kik nyiltan kijelentik, hogy egy ujjnyira
sem hátrálnak
és inkább veszélybe hozzák
a hazát,
semhogy „point d'honneur"-jökbl engednének. De azért már feltnk az engesztelékenység némely jelei. Az elszánt küzdelemnek a szabadsága kokárda a jelvénye.
mint Francziaországban,
ért,
Némelyek
azt
már
le
A
legvadabb szó-
állók,
már szelídebb
kezdik vetni.
nokok, különösen a hivatalban
húrokat pengetnek. Addig a túlzóké a nagy többség,
Domokos és Sztáray mellett már alig hallgatták Balogh Pétert és Vay Józsefet. Most már ujjain is elszámíthatja Bujanovics azon megyéket, melyek mit sem akarnak tudni az engedésrl: Szatmár, melynek követe Luby, annyira „impertinens," hogy rá se néz
fispánjára, gróf Károlyira és Nógrád.
;
Zemplén^ Szabolcs, Bihar
Már gróf Forgács
is
kijózanodik, legalább
beszédeiben, „ha úgy gondolkozik a hogyan beszél." Ehhez járul még a protestánsok és a katholikusok
közt
dúló
A
viszály.
klérus
és
pártja a meghívás
Az a maga részére nyeri a a protestánsoknak nagy szüksége van mellett van.
mert végre
E
is
töprengésében
fogja írt
királyt.
Pedig
jóindulatára,
eldönteni a százados viszályt.
Vay József bátyjának, Istvánnak,
Szabolcsmegye követének.^ ^
A
kitnik.
levél nincs
A
datálva.
következ
csütörtökön, 12-én.
A
sessió
Vasárnap írták mint tartalmából azonban nem volt hétfn, hanem
berkeszi levéltárban.
101
A FORDULAT.
„Kedves bátyám Uram dolgainkon az
éjjel,
Sokat melancholizáltam
!
úgy látom, hogy ha mi protes-
tánsok nagy rigorral megyünk, magunkat elvesztjük.
Hogy
combiná-
aligha a mint
a fekete sereg (mely
lom az egész kártyát maga nem hányta) bennünket protestánsokat el ne adhasson. Ha holnap sessio
magában el jön az alkalmatosság. Ha nem ma az egész nap szent nap, adja az magát el.*
lészen, lesz
is,
A
meg
meghívásnak
módját.
találni
kellett
A
mixta deputatió már elre haladt a diploma szerkesztésében; a kerületek
is 1
— 2 hét
id
kijelölt
alatt elvégezhették
Meg
antecoronationalis czikkeket.
és alkalom a király meghívására,
kerületek augusztus 11 -én el
határozták,
is
Ez az eddig vezet kerület
A dunai a
meg-
meghívást,
de
ugyan
csak
elfogadta
szintén
szavazattöbbséggel.
Bécsbe, de
küldeni
csak
az
elre
és határozatukról értesítették a tiszaiakat
hívást,
kell
volt tehát az
is.
a
Deputatiót
azért,
„hogy
az elkészült diplomáról és a koronázás eltti czikkekfelségével
röl
názás
itt
lehessen tárgyalni.
melynek terminusát
miatt,
De nem
csak
koro-
diploma
a
aláírása után fogja a király az ország rendjeivel együtt
megállapítani."
Három
héttel azeltt
a meghívást, mert az a
diaeta
még
ellenezték
szabadságán
ejtene
Most ebben engednek, de a koronázást még mindig elveik gyzelmétl, vagyis diplomájuk elfogacsorbát.
dásától teszik függvé.
Másnap a tést a
personalis ily értelemben tett elterjesz-
karoknak. Hivatkozott arra, hogy
sem vártak addig a
meghívására,
még
soha-
mint most,
Ez a halasztás veszélybe döntAz igazságos fejedelem nem fogja alkotmányunk megersítését, a mennyiben
teljes két hónapig.
heti az országot.
ellenezni
király
NEGYEDIK FEJEZET.
182
ez jogait
nem
csonkítja.
„St
teljes
bizalommal lehet
a haza, hogy a fejedelemnek jelenlétével talán remény felett is fogja szerezhetni boldogulását.
Nagy
vita támad.
Az egyik
rész,
hivatkozva
az
elbbi határozatokra és instructióira, melyek meghagyják, „hogy minek eltte a diploma elkészüljön a fejedelemmel semmi egyéb dologba ne avatkozzanak," halasztást kivánt. A másik rész azonban, hogy a trhetetlen helyzetnek véget vessen; hogy a nemzet rosszakaróit elhalgattassa és a régi bizalom helyre álljon, a meghívás mellett volt. Ezt el is végezték, úgy a békeszerzés, mint a diploma és a koronázás napja kitzése czéljából. Megtörtént tehát, hogy az ellenzék,
ily
nevezetes
kérdésben, kisebbségben maradt. Parlamentaris tekin-
A frendek
régebbi
fel-
De más kérdésben meg gyzelmet
aratott
az
tetben ez jelöli a fordulatot.
fogása gyzött.
hogy a diplomát mixtában
Keresztülvitte,
ellenzék.
mi,
tárgyalja,
az
eddigi
tapasztalások
szerint,
az
alsótábla túlsúlyát biztosítja.
A
katonatiszteknek az nap elforduló ügye nagy
hogy Zichy nem bírván magán máskép segíteni, d. u. fél hatkor feloszlatta az ülést. „Ha ma ismét olyan ülés lesz, minta tegnapi,
vihart jósolt. Tudjuk,
—
írja
Széchenyi
Istenért,
13-án
oltsátok
reggel
fenn
a
—
tüzet.
oda vagyunk. Az Mert ez messze
megyén. Csak most került a frendeknél a meghívás
tár-
gyalásra.
Az kezik.
izenet fölött a Gr.
mágnásoknál nagy
vita
kelet-
alsótábla
Teleky József és Skerlecz az primás vezette többség lesza-
mellett szóltak, de a
A FOBDULAT.
Íf3
Abban maradnak, hogy a diplomát a régi szokás szerint külön tárgyalják, csak ha így nagy
vazta ket.
késés támadna, végeznék el együttes ülésben.
Ez
még
új vihart keltett, pedig
az
sem
melyet a tisztek sorsa ugyanazon ülésen ellenzék összes vezérei szóltak
:
ült
el,
keltett.
Az
a két Vay, Jezemiczky,
Fekete, Almásy Ignácz, Balogh Péter, Rátonyi, Mári-
„Mást nem engedtek szóhoz
ássy.
zásba
nem
egyeztek. "
ifjúság,
jutni,
sem szava-
a banderialisták, mind
velk.
tele torokkal kiált
Megváltozott
Az
a
helyzet.
felhasználja elnyét.
Úgy
Az
alsótábla
tnteti
fel
egyszerre
a dolgot, mintha
frendek késleltetnék a meghívást. Mert hiszen világos, hogy a király a diploma elvégezése eltt a
nem
nem
jöhet;
az eljárást
is
hívhatják.
Ök
akarják
gyorsítani
A
a mágnások pedig halasztani.
;
király
meghívásába tehát csak úgy egyezhetnek, ha biztos, hogy a diploma munkája ^ közülésben fog vizsgálat alá vétetni."
E
határozatot, ítélmester hiányában,
fogalmazta.
Nagy
eltérés
Vay József
a hagyománytól;
meg
is
támadták a miatt érvényességét. Fpontjai így szólnak: „A Tktes Statusok szívesen sajnálják, hogy ezen közjóra czélozó szívek óhajtása elérésére talják oly segedelmét
milyent vártak
nem
tapasz-
Ts els táblának, mint a
remélhettek.
s
De akármely nagy mely ers legyen inkább
a
letesznek
is
legyen ez a fajdalmok,
akár-
fejedelmekhez való vonzódásuk,
a fejedelem
hívásáról
még
most,
mint magát a dolgot szerencséltessék.^
Bizonyosak
^
Azaz
:
azonban abban, hogy mind a haza,
koczkára tegyék.
Marczali: 1790-91. országgy. U.
13
NEGYEDIK FEJEZET.
194
mind maga a felséges fejedelem meg fogja esmérni a Statusok egyenességet, szorosabb
való
egyedül a fejedelemmel
s
egyesülésére
czélozó
indulattyoknak
mind pedig magok is a Ts els tábla hogy ezen dolog késedelmesebb folyamatjának a Ts Statusok éppen nem okai, által fogják tisztaságát,
tagjai,
látni."'
A frendek
hogy a mixtába nem egyeznek, mert a tapasztalás szerint „a beszédnek gyzhetetlen sokasága miatt" inkább késést okoz.
A
válasza az
volt,
fejedelmet feltétel nélkül kívánják meghívni.
Új vita a rendeknél. Már azt is javasolják, hogy a personalis tegyen jelentést a királynak, de végre is az elbbi határozathoz ragaszkodtak.
így harmadnap is folytatták. „Ez az ülés még botrányosabb volt az elbbieknél, mert a Statusok
körömszakadtáig^
ragaszkodtak
a
mixtához.
Azaz,
hogy az akatholikusok és az a néhány katholikus, ki
velk
tart
és
rosszabb náluk
Beöthy és Bezerédj.
:
gr.
Fekete,
De mindnyáján
niczky, ki felkapja a Balogh Péter múltkori sát és kijelenti, síteni
meg keU
a törvényhozást, az
tenni a
úgy
végs
is
Rátonyi,
Jezer-
túltesz
mondá-
lépést, egye-
a nemzet felsége
íme a franczia példa hatása. De a magyar consequentiája sem maradt el: az új pactum eltt meg sem hívhatják, mert annak az örökösödés megszakítása állja útját. így ismét megújítják végzésüket. „Egy hazánk, törvényünk, közhasznunk vagyon, miért irtódzik egy része, a ki másika nélkül boldog nem lehet, együtt alapján
egészen a
karoknál van."
'
Naponként való jegyzések.
*
Mordicitus.
8-rét kiadás
175—166
1.
A FOBDULAT.
195
munkálkodni.** Aztán pártjuk támogatására tömegesen
átmennek a frendek ülésébe.
Gr. Teleky
Itt
József
meUett, ki az egész vitában vezérszónok volt, Sztáray,
Széchenyi, Gr. Szapáry Pál, Skerlecz Miklós kardos-
kodtak a rendek indítványa mellett. Az országbíró azonban ellenállott és a „józanabb részszel" közvetít indítványt fogadtatott
ha
tára, siettetés végett;
Meg
el.
kell hívni
a királyt
készek a mix-
eltt lejöhet,
császári koronázás
ha nem, úgy sem olyan sürgs végezhet. „Medius is
a dolog és külön ülésekben
terminus" volt ez, ez pedig, mint Széchenyi Ferencz megjegyzi, mindig az elv feladásával jár.
A Az
rendek ezt rögtön felismerik és felhasználják.
izenetet türelmetlenül hallgatják, aztán Jezernicky,
Fekete és a két Vay
beszéde után ismét
csatlako-
az els táblát, annál inkább, mert hogy együttes ülésben gyorsabban végeznének. Deputatiójuknak Dongó gyri kanonok zásra
hívják
az
elismerte,
is
volt
a
fel
szónoka,
másolatban
el
kinek több
volt
Nemsokára
kíséri
maradtak.
A
ott
is,
beszédje
sok
A femberek mind Dongó egyedül jött vissza
terjedve.
átkísérték.
nalis
hazafias
„Mindenki nevetett,
de szólni vagy éppen rosszallani
a perso-
nem
mert.*
fels tábla hajthatatlan maradt. Visszaizente, hogy
alapos reménye volt
arra,
hogy a
király
most lej
és így teljesedett volna a Statusok kívánsága
mivel így sem
sikerült
az
egyesülés,
is,
de
véget vetnek
az ülésnek és a diplomát készítik.
Új zenebona a rendeknél. Sokan a királynak akarnak írni, mások felelsségre vonni a Judex Curiaet. királyt
Végre,
úgy sem
mivel tudják,
hogy
találná Bécsben,
követségük
a
16-ára halasztják
a döntést. 13«
1'96
NEGYEDIK FEJEZET.
Ismét, egy aránylag mellékes
harczkészen
fegyverben, fegyvereit
maga
gósít
újra
is
áll
az
Még
régi
Nagy tömegeket moz-
elszedi.
mellett.
kérdésben, teljesen ellenzék.
Mindennek lényege
pedig
az,
hogy, ha már alkudnak a királylyal, legalább a tör-
vények megállapításában szavuk maradjon a dönt. Gr. Fekete szerint csak ez volt az igazi országgylés. Zichyt le akarják tenni, Barcót
helyébe
Erddyt
st már
a hadparancsnok megölésérl is szó Ez lehetleg megteszi óvó intézkedéseit, de
tenni, esett.
nem
is,
sokat tehet, „mert csapatainak legalább fele
meg
van mételyezve."^
Az
ellenzéki szellemnek
ezen újabb
megersödé-
sére megvolt a küls ok. Egyre világosabbá ln, hogy a király idegen tanácsosok után indul, magyar ügyekben is. „De szerencsétlen hazánk abban, hogy most nemcsak polgárai közt viszálykodásokkal szakíttatik, hanem hogy még a királyt is a nemzetünk szabadságára, irigy ministerium, hogy már látszik elidegenedni tlünk. Felnyitotta az sokaknak szemeit, a kik elbb országunknak szükséges independentiáját
a küls
dicasteriumoktól
nem
látták
szükségesnek.
most majd tüzesebben, mint a többiek, mert szégyenlik magukat, hogy ezen feleletKívánják (a
tel
ez
okért
békekötés
ügyében)
így
eludáltattak.
Nem
hogy a ministerium ezeket csak irigy bánatbul teszi, és hogy ezáltal hív jobbágyainak szívét tle távoztassa."* Egy félszázaddal azeltt az a vágy, hogy Mária Teréziát német ministereitl elvonja, volt a rendek látja
be a
király,
^
Jeleatése ang. 13.
*
Aug.
5.
Széchenyi Pászthory Sándornak.
A POHDOLAT.
197
áldozatkészségének egyik foka. ^ Most is ez óhajtásnak nagy része van a meghívásban. Az öt megrontó ministerium
t
akarják
Még
különösen
és
járatlanok
a kormány
voltak
psychologiában.
alól
annyira
egész
Zichy
forrongó
kivette ír
is
a
napig tartó
diaetán a
kétségbeesetten
14-én
emberei
A három
gyobb és leghosszabb, egészen ból.
befolyása
kiszabadítani.^
parlamentaris vihar, az
Izdenczy
ket
legna-
sodruk-
Pálfifynak.
A
noha reá bírta frendeket, hogy azon esetben, ha a király még a frankfurti koronázás eltt eljönne, egyezzenek a mixtába. „Mivel mai ülés
pedig a
is
sikertelen,
mágnások
táblája
a legkárosabb hatás-
szakadás válnék belle
volna,
sal
hogy jogaiban
aggódik,
sértik és ez az egész országra
igazán tanács-
;
talan vagyok. Mivel pedig a deputatio
hívására
késn
tán
is
jönne,
úgy
felsége
látszik,
meg-
eltnt a
megegyezés minden reménye." „Az együttes ülés mindig
veszedelmes ugyan, mert a mágnások táblájának nincs módjában a szenvedélyeket mérsékelni, de mivel
mostani
anarchia
készülésétl függ, ajánlására."
De
a haza java
és
a
megsznése a diploma gyors elmégis kész voltam az ilyen gylés
ez
csak úgy vezetne czélra,
ha a
elbb jönne ide, mint Frankfurtba és így még kedvezbb fordulatot vehet a dolog. Széchenyi még szerencsétlenebb. A klérusban és
király
támogatóiban látja az egész baj okát. helyzetet.
Az augusztus 12
tsége abban
áll,
—
— Félreértették a
14-iki ülések igazi jelen-
hogy az alsó tábla loyalitásban
czim mvemet. 83—89.
'
Ld. Mária Terézia
'
Bujanovics jelentése, aug.
8.
túl
NEaYBDIE FEJEZET.
Id8
akar tenni a frendeken, szatát akarják kelteni.
lárma,
A
vagy legalább annak
lát-
sok kunicz beszéd, a nagy
a frendekkel való viszály eltakarta a lénye-
get.
Pedig ez a lárma és zenebona csak arra szol-
gált,
mint a hátráló sereg ágyúzása: a visszavonulás
fedezésére.
Augusztus egyezés.
Nem
15-én,
ünnepnap,
létre
a
jött
meg-
csekély részben járulhatott hozzá az a
j
hogy német katonaság az országba. A porosz békében tehát már csakugyan nem lehet kételkedni. Másnap Ürményi azon kijelentéssel nyitotta meg az ülést, hogy a frendek voltakép beleegyeztek a mixtába. Mivel pedig remélhet, hogy a király még Frankfurt eltt elj, jobban kell sietni meghívásával, hír,
így a Statusok meg is nyerhetnék a közös ülés tartását, „melyet tán más alkalommal végbe nem vihet-
nének".
A
végzés megint arra helyezi a
súlyt,
hogy
a rendek „fejedelmükkel mennél szorosabban egyesülhessenek". Tehát semmi akadály nincs abban, hogy
a diplomát elvégezvén, 23-án annak tárgyalására megtartsák
a mixtát.
Hogy pedig a
deputatio
addigra
elkészüljön, ezentúl délután is tartson üléseket.
A
rendek ebbe szívesen belenyugszanak.
két
A ftábla
mindjárt megválasztja a meghívó deputatio tagjait és
megállapítja az
azoknak
Németh János ítélmester lelkére köti,
hogy a
adandó
utasítást.
szerkesztette.
A
is
Ezt
követek
tisztekért újra járjanak közbe, a
a királynak
kanczelláriával egyetértésben
legyenek,
és családjának
meghívása után pedig
üdvözlése és
A
fherczeg asszonyok üdvözlése és meghívása a királyi akarattól tétetik függvé. siessenek haza.
így megtörtént a az
elbb
dönt
oly határozottan
lépés.
A
diaeta elhagyván
fenntartott alapot,
hogy a
199
A FOBDÜLAT.
diploma
meg
eltt
elkészítése
Leopoldot, mert
semmi módon nem hívja
ezáltal
t
meghívta,
elismerné királynak,
koronázása eltt
st mindent
is
megtett
lejövetele siettetésére.
Ezen az ülésen tartották bevonulásukat a fels
Nemcsak a klérus hanem egyenesen a királyt Még sem esett egy szó sem ellenök.
táblán a görög egyesült püspökök. pártja növekedett velk, szolgáló párt
is.
„Ismét ntt a papok száma, a mieinkbl
A
is
—
írja
Széchenyi
— holott
kevesebbet akarnék.*'^
királynak
szóló
békealkunál nem
levél
zárja ki
köszöni,
hogy a török
a magyart, látják belle,
hogy Ö Felsége mennyire ragaszkodik a törvényhez, ha errl kellen felvilágosítják. Ehhez azonban magyar tanács szükséges. E czélból legjobb volna, ha a király
körükbe
jönne.
személyek, olyanok
is,
Vannak kik
köztük
titkot
alkalmas
is
tudnak
tartani.
Ha
pedig bármely hatalom az országnak és a királynak jogával és dicsségével ellenkez
igényeket
emelne,
a rendek készek a leghathatósabb eszközökhöz nyúlni a korona védelmére.
Éppen úgy szükséges jelenléte a diploma tárgyalása Ez még nem készülhetett el, de sietnek vele
végett.
és egyaránt biztosítják benne az ország
és a
Befejezése után közös megegyezéssel
jogát.
király
végbe
fog menni a szerencsés koronázása.
„Meg fog gyzdni magyar nemzet
arról az
tántoríthatatlanul
egész világ,
mányához, de mihelyt ennek biztosságáról dött és
*
ebbl
újabb,
határtalan bizalmat
Pedig e meghívást a prímás ellenére
czelláría a királynak.
hogy a
ragaszkodik alkot-
meggyzmerít feje-
ajánlotta
a kan-
NEGTEDK
200"
delme
sem
iránt,
tetében,
sem
FEJEZET.
királya iránt
gyöngéd
való
szere-
hségben egy nép mögött
törhetetlen
sem marad.* Boldog Zichy, ki végtelen örömmel értesiti a kanczelláriát az eredményrl. Az volt most a kérdés, szóba áll-e egyáltalában a király azokkal, kik tekintélyét oly konokul megtámadták és mindenkorra csökkenteni akarták. Most kezében a hatalom. Nem él-e azzal az annyira makacs, megátalkodott, örökös jogát tagadó ellenzékkel szem-
ben? Nem legalább
használja-e a
azok
ellen,
megtorlás
törvényes jogát
egyenesen
kik
uralma
ellen
törtek?
Tudjuk, hogy sokan rég sürgették, követelték az
ers
fellépést.
Az államtanács jogászai ebben
értettek a haditanácscsal és
eszejárása
is
voltakép az
:
Barcóval.
Még
egyet-
Kaunitz
minthogy oly nagy áldoza-
tokat kellett hozni a monarchia fenntartásáért, melyet
a magyarok döntöttek veszélybe,
rajtok kell
a kár-
pótlást keresni.
Bujanovics pedig újra,
meg újra
szította
a haragot.
Folytonosan megnevezi azokat, kik a király és jogai ellen szólnak. Folytonosan figyelmeztet az összeeskü-
vésekre, bandériumokra,
fegyverkezésre. Folytonosan
követeli, hogy a diaetát
szabályozzák: zárják ki
az
Vessenek véget a kiabálásnak, rendeljék el a szabályos szavazást, hogy a jó érzelm többség kitnjék és fképpen vessenek ifjúságot, a banderialistákat.
véget a magyar nyelv terrorismusának.
visszaél
kel
követeket
és
bírákat
büntessék meg. Nemcsak ezeket
^
Akták 85—87.
:
A
követségük-
kergessék
el,
Beöthyt, Bezerédyt,
A POBDULAT.
2Q1
Vay Józsefet, Podmaniczkyt nem kíméli a frendeket sem,
Darvast,
bántja
nosan,
Telekyt,
folyto-
Szé-
Tolnamegye fispánsága megürül és gróf Apponyiról van szó, tiltakozik ez ellen, mert Apponyi Széchenyivel együtt izgat és másokat is elcsábít. Hol nyíltan, hol rejtve, még azt is megérteti, hogy mindez csak azért fejldhetett annyira, mert nemcsak Zichy és Ürményi járnak kedvében a chenyit, Szapáryt. Mikor
és oltár ellenségeinek, hanem a kanczellária Ez alatt csak Pászthoryt értheti, kit azonban névleg sohasem említ. Megnevezi ellenben annak titkárát Néveryt, ki nem is magyar, nem is nemes és ily módon akar elre jutni. A gyanúsítás, az aljas motívumok feltevése szinte természetévé válik. A vörös rémuralommal szemben,
trón is.
mely csak képzeletében valóvá tenni.
mind
az,
Ha
meg, a fehéret akarja az állások, adományok,
volt
ez sikerül,
mire szerinte az ellenpárt törekszik, úgyis
Balassának és párthíveinek jutnak.
Mindebben pedig támogatja Balassa, kire nemcsak a magyar ügy bécsi ellenségei hallgatnak szívesen, hanem, mint Budán hitték, Leopold is. A volt bánt kénytelen volt elbocsátani, de márczius 31-iki felmentése nagyon kegyes. Jelentékeny nyugdíjat biztosit
részére és fentartja
hú
szolgálatai felhasználását.
Azóta a gróf bécsi lakása és kastélya, Eberhard, fhadiszállása
lett
az
összes,
a magyar függetlenség
megtörésére, a királyi hatalom és az osztrák befolyás
ersítésére szövetkez erknek.
Már
június óta
nem sznt meg a kérdezsködés,
kutatás, a bandériumok, a
gában.
A
megyék fegyverkezése
dol-
kanczelláriának nehéz a dolga, mert mind-
ezt jelentéktelennek
mondta és most
is
annak
tünteti
NEGYEDIK FEJEZET.
202 fel.
Itt
sem állnak meg. Az országgylés hónapok
óta van együtt,
nem
confiscálni
akarja a királyi jogokat,
dolgozik, hiábavaló teher az adózó népen,
a napidijakat
mig a
király
mely
Még megalakulni sem akar, hiszen meg nem nyitja, nem is diaeta, csak fizeti.
összejövetel. Feloszlatása pedig királyi jog. Ezzel élni
minden nehézség megszüntetésére. Izdenczynek,
kell,
kinek annál jobban megersödött az állása, mennél
jobban szidták Budán, ez
volt a javaslata.
így sokféle alakban lép Leopold elé a megtorlás, az önkényes uralom kisértése. Személyesen
is
elég oka
volna reá. Örökösödési jogát kétségbe vonták,
lett
t
magát sérelmekkel illették. Ott érintették, hol legérzékenyebb volt, uralkodói önérzetében. A rendi és nemegyenes tagadása volt Isten ke-
zeti felség fölvetése
gyelmébl
Midn
való felségének. arról volt szó 1782-ben,
mellzésével tatja
fiát,
meg még
hogy József az
Ferenczet teszi utódjává és válasz-
életében római királynak, ez a bölcs,
nyugodt ember majdnem megrült uralkodói jogának
csorbítására
belé.^
A
kik tehát
figyelmeztették,
ele-
venre találtak.
Ehhez járul még, hogy olasz uralma és gyakorlata nagyon hajlandóvá tette t kémkedések, feladások, besúgások meghallgatására. „Palotái falaiba nyílásokat készítenek, melyeken a legfélénkebb szavai is elhathatnak füléhez. E nyílások az igazság bejárásai. Szemére vetették, hogy kémeket tart. Az volt a válasza:
nem ^
tartok sereget. "
Nagy Fridiik levele Ferdinánd braunschweigi herczeghez. 10. Ranke i. m. 463. 1. Le président Dupaty. Lettres sur l'Italie.
1782 márcz. *
^
A FORDULAT.
203
Annyira ment ez a hajlandósága, hogy Watteroth bécsi író egy levelében azon tervvel lépett
fel, hogy minden jó érzelm polgárnak egyenesen feladóvá kell
lennie és a czélra titkos egyesületet kell alapítani az
bnök
állam biztosítására és a
A
megelzésére.^
tények mindeddig a gyanúsításokat igazolták.
A magyar
ellenzéke
egyre
ersödött,
mióta
szabadjára hagyták és csak akkor szelídül meg,
midn
már
diaeta
félnie kell.
A nem
király e lelkületével és e tapasztalattal
sokat nyomhatott
Pászthorynak
Pálflfynak, Zichynek,
szemben
a latba a magyar uraknak,
hsége
és
bizta-
tása. Világos volt, hogy Balassának, Izdenczynek leg-
hbb
„Nem mondta ha mondta, nem nem, oda vagyunk és
vágya a kölcsönös gyanú
már neki
ezt
lehet-e
kanczelláriánk,
effectusát
várni?
Ha
keltése.
és
akkor csak a czenki eremitaget lakjuk." tudja Széchenyi, hogy
párt
zászlótartójának
csak az érdemeseket,
t
Bécsben hirdetik".
kiket
a
^
De már elbb
„a királyellenes
Magát
vele
való
nem
félti,
érintkezés
gyanúba keverhet. Pászthory pedig, kinek ezeket nyugodtan azt
feleli
:
írta,
„Jó szolgálat után rossz a kö-
mindkettnknek, méltatlanul bánnak velem. A fekete könyvbe vagy-e? ignorálom".^ A nagy embert, „ki egyedül viselte oly nagy és oly sok szönet
munka
terhét", súlyos betegségbe döntötte a bizony-
talanság és a haza sorsán való magát emésztése. ily
bizonytalanságban,
mindenkinek, ki
nem
'
A
*
Széchenyi, aug.
'
Szept.
ily
volt
aggodalomban
egészen a feladóknak ked-
budapesti egyetemi könyvtárban.
2.
De
kellett élnie
3.
Nemzeti Múzeum.
NEGYEDEK FEJEZET.
204
vére
való.
kiváltságuk,
Ezeknek mindig megvolt az az orgyilkos hogy becsületes ember nem bírhat velk
megveti fegyvereiket.
De
ez
csak egy oldala Leopold lényének;
az,
mely legkevésbbé vonzó. Szemben áll vele igaz emberszintén szeretete, ers ítélete és a mi a legritkább :
alkotmányos érzülete.
Humanitása nem szorul bvebb bizonyításra. Toscanában tíz éven át senkit sem végeztek ki.^ Az ilyen uralkodó alatt Caraffának, Heisternek nincs helye, de
Szelepcsényinek sem.
Ers
ítélete vitte arra,
csak kijelölte
maga
hogy kezdettl fogva nem-
részére a
követend
hanem
utat,
szemben álló akadálytól és befolyástól sem engedte magát attól eltéríteni sem a küls, sem a
annyi, vele
bels
politikában.
Alkotmányos érzülete Bécsbe érkezésekor az a
annyira
hogy hogy a
ismeretes,
felterjesztés
várta,
birodalom rendjeit össze fogja hívni.^ Különös véletlen,
hogy t, ki tévedésbl azt hitte, hogy Magyarországnak választott királya lesz, Bécsben, mikor az ausztriai rendek ünnepélyes hódolatát fogadta, mint választott királyt üdvözölte
egy költ. ^
A
mint trónralépett, meg-
hagyta, hogy minden országban tartsanak rendi lést és el
neki> Tudni akarta az igazat,
^
gy-
a rendi javaslatokat külön küldöttségek hozzák
Dupaty
i.
m.
nem
riadt vissza az
Toscanai kormányzatának eredményeirl
szóló hivatalos jelentés. *
Vortrag, bécsi állami levéltár, dátum nélkül.
A
Reichs-
stande ki van törölve belle. '
Haschka ünnepi
KÖnig. Déghi *
ódája. Leopold
levéltár.
Államtanács. 1106.
sz.
—
wir wahlen dich ziun
A FORDULAT.
205
szinte szótól ós mi legritkább, más véleményt tudott hallgatni, mint a magáét.
is
meg
Felfogását fejedelmi hivatásáról és a rendek jogairól röviddel trónra lépése eltt e szavakkal fejezte ki:
hogy az uralkodó, az örökös
„Hiszem,
tisztviselje a népnek,
megbízottja
és
hogy ennek
tartozik
is,
csak
melyért van,
minden gondjával, fáradságával, virrasztásával. Minden országban szükség van alaptörvényre, vagyis szerzdésre nép és uralkodó közt, mely ez utóbbinak hatalmát korlátozza. Ha az uralkodó azt meg nem tartja, maga e tény által lemond csak ezen
melyet
állásáról,
alatt kapott, és
feltétel
hogy az engedelmesség kötelessége vele szemben megsznt. A végrehajtó hatalom a fejedelemnél van, de a törvényhozó a népnél és képviselinél. A nép minden trónváltozásnál új feltételeket, hatalmának újabb megszorítását, toldhat hozzá."
nem mondhatták
seau
^
Mably, se Rous-
volna különben.
hogy a trónörökös más, mint a min a király lenni szokott igaz, hogy e nyilatkozatoknak határozott Igaz,
;
tendentiája az elszakadt belgák visszaédesgetése ; de
Je crois que
^
le Souverain,
mérne héréditaire, n'est qu'on
dólégué et employó du Peuple, pour lequel dóit
tous
faut
une
loi
qui
ne
n'est plus obligé le
lui est
de
Que
lui obéir.
celui-ci á
Que
le
renonce per
le fait
á
et qu'on
pouvoir exécutif est dans
peuple et ses représenchaque changement de Souverain peut
y ajouter de nouvelles condiüons ou
Adam
il
donnée qu'á cetté condition
Souverain, mais le législatif dans
tants.
il
ou contrat entre le peuple et le l'autorité et le pouvoir de ce demier, que
Souverain ne la tient pas,
le
sa place,
est fait, qu'il lui
fondamentale
Souverain, qui limité
quand
il
ses soins, peines, veillées etc. Qu'á chaque pays
Wolf. Marié Christine
II.
le
restriotions á
60. jegyzet.
son autorités.
NEGYEDIK FEJEZET.
206
azért világos,
hogy
tanulmányon és tapasztaláson
itt
bels meggyzdés
alapuló
áll
elttünk.
erszakos emberbarát sajátos fénynyel ragyog öcscse, az alkotmá-
n.
József,
mellett,
az
önkényes,
nyos, szelid emberbarát.
Battoninak képén testvért.
A
egymás
mellett
a két
látjuk
császár katonaruhában, parancsoló kifeje-
zéssel, öcscse polgári öltözetben, szelíden fordul bátyja felé,
mintegy meghajolva annak felssége eltt. József
atyja lotharingiai
vonásait
örökölte
Leopold az si
;
Habsburg-typust.
Ez az ellentét megvan magánéletökben is. József egy boldog és egy boldogtalan házassága, egyetlen gyermekének halála után rideg agglegény életet él. Minden percze az államé még szeretkezéseinél is csak arra gondolj hogy mentl kevesebb idejébe és pénzébe kerüljenek.^ Leopoldnak házasságából a spanyol Luizával 15 gyermeke származott. Ezeket nagy gonddal, egyszeren, szinte polgáriasán neveli. Közülök Sándor, József, Károly fherczegek igen jelentékeny férfiakká ;
váltak, de a többi is jobbára túlemelkedett a közép-
szerségen. kell néznie II.
családf is, nemcsak minden tettében.
József úgyszólva
nem
ért
minden munkája meUett idt élvezetre
Firenzében
is.
elkel
sok
az
király.
A jövt
reá élni sem. Leopold szakított
volt a híre,
magának
az
hogy igen
hölgyet tüntet ki kegyével. Az üffizi egy
egész termét
állítólag
kedveseinek arczképcsarnoka
meg.
tölti
Az
^
ilyen férfiúban
Mátyás királyról
írja
megvan az a Bonfinl
:
bölcseség,
hogy
muliercularum quandoque
obnoxius fit amoribus, sed matronis abstinuit.
A FORDULAT.
másnak sem maga is élni
A
keseríti
207
ok nélkül az
el
mert
életét,
akar.
Habsburg-ház
valamennyi
dynastia
közt
az,
melynek leghatározottabb, legfolytonosabb a családi Századok óta egy és ugyanazon feladat nehézségeivel küzdenek meg.
t)rpusa, testben, lélekben egyaránt.
A
családi traditio
köztük,
el
ersebb az egyes uralkodó egyéni
Ha Leopold
vonásainál. foglal
itt
azt
mégis külön,
bölcs
Horatius verse, hogy az istenek retik és viszik
kiváló
helyet
mérsékletének köszöni. is
a mérsékletet sze-
elre és gylölik a gonoszra tör ert,
mintha reá volna szabva.^
Nem kellett attól tartania, hogy az ilyen férfiú annak az sének nyomába lép, kinek nevét viselte. Nem történt tehát meg, mit gr. Esterházy Ferencz még
14-én jósolt,
jún.
azon való elkeseredésében,
hogy a rendek oly lassan mozognak. „Ha a viszonyok változnak, a király írja el a törvényt vagy ad egy új constitutiót. Minket meg kinevetnek." Leopold jól tudta, hogy az oktroyált alkotmány nem lehet tartós.
De lott.
az
sem
történt, mit
Jelentse ki a király,
Bujanovics annyiszor aján-
hogy nem ad más
hitlevelet,
mint Mária Terézia és biztosítsa az alkotmányt.
A
jó
érzelmek megelégszenek ennyivel és nagy lelkesevolt az déssel meghívják. Leopold akkor, mikor ersebb, reáállott e becsületes alkura. Örült, hogy a magyar helyzet megjavult. „El vagyok ragadtatva, hogy a magyar ügyek jobban rendbe jönnek és azzal kecsegtetem magam, hogy végtére minden ^
Rem
temperatam Dii quoque provehunt.
In maius, iidem odere vires
Omne
nefas animo moventas-
NEGYEDIK FEJEZET.
Ha
lecsillapodik.
hamar
mindezt,
Frankfurtot és Budát
nem tudom, mikép
elvégezni,
kell
ily
üthetjük
nyélbe."^
viszonyok közt ment a deputatio, 16 frend és
Ily
gr.
35
táblának
az alsó
Kollonics
tagja,
László
Bécsbe. Az út 2 napig voltak, de csak
a király
elé.
köztük öt városi követ,
kalocsai tartott,
érsek
vezetése
alatt
19-én már mind együtt
másnap, Szent István napján járultak
Bécs ismét élvezte a magyar pompa
látását. Ditsérte is
ket
egész Bécsi község,
Mivel fénylett rajtok sok magyar ékesség.
A
hintókat a kanczellár állította rendelkezésökre.
Még nem színes fátyolt.
telt le
ruhát
a gyász Józsefért, de azért a legtöbb
csak a balkarjára
öltött,
Az érsek üdvözl beszédjére a
kat mondta:
tzött fekete király e szava-
„Szívesen fogadjuk a karok és rendek
meghívását. Fentartjuk magunknak, hogy elhatározásun-
kat mihamarabb értéstekre adjuk". Aztán következett a királynénak, Ferencz trónörökösnek, a többi négy királyi
berezegnek,
meghívása. aztán
majd
Elbb
a
három fherczegkisasszonynak
a kanczellár vendégelte
meg ket,
22-én misét hallgattak magyar prédikáczióval,
23-án pedig udvari ebédre voltak hivatalosak a kanczellárral,
a két alkanczellárral és 11 referendariussal.
Összesen hetvenre volt
terítve és
66-an voltak, szabadságukban
mivel ígyis
állott
csak
a többi helyre
^ Je suis charmé, que les affaires de Hongrie paraissent mieux disposés et je me flatte, que tout a la fin se tranquillisera. Tout ceci, Frankfurt et Bude dóit se fairé en si peu de temps, je ne sais pas, commet nous en viendrons au bout. Dátum nélkül Ferencz fherczeghez.
209
A FORDULAT. „tisztességes személyeket"
a fherczegek
Fiúméba
val
magukkal
Sándor Leopold
is,
hívni. Ott voltak
kivételével, ki atyjá-
Ebéd
utazott a nápolyi király elé
ket
kérésökre, kézcsókra bocsátották
után,
a királynéhoz.
kezébl a királynak német nyelven írott resolua tióját. Röviden arra utasítja, hogy mivel holnap el kell utaznia, fejezze ki a küldötteknek, hogy öröm megkapták
Délután
Pálffy
kanczellárhoz intézett,
ket látnia és a rendek kívánságát meghallgatnia. Nem rajta múlt, hogy ez már elbb nem tör-
volt
tént meg.
ugyanis, mióta a magyar trónt örökölte,
mindig kész
volt és
most
az,
is
a Károly vagy Mária
Terézia hitlevelének aláírására és pontos megtartására.
Ehhez
törhetetlenül
ragaszkodik, mást el
Ezen
és e fell várja a rendek nyilatkozatát. kozattól függ,
meg
még
a diaetát
Kérdezték, volt
semmi
nyilat-
a császári koronázás eltt nyissa-e
és
koronáztassa-e
meg magát, vagy
pedig más törvényes módon járjon-e
Nem
nem fogad
el.^
van-e külön felelet a rendek részére.
a kanczellár egyáltalában
és
utasítást erre nézve.
nem
kapott
Csekély vigaszszal tértek
haza.
Az már kitnt, hogy a rendek nem kényszeríthetik
a
a
királyt.
király
határozott
Most az
a rendeket. tagadás
volt a kérdés, kényszerítheti-e
A
tnt
levélbl ugyanis ki,
hanem
nemcsak
elégedetlenség,
szemrehányás
is. Politikailag az van benne: ha a rendek elbb óhajtják a magyar, mint a német koro-
názást, vessék el diplomájukat, mieltt
elkészültek vele.
^
Augusztus
Még
még egészen
lesújtóbb volt a tisztekre vonat-
20. Latin fordítása az
Marczali: 1790—91. országgy. n.
akták közt. 104.
14
1.
NEGYEDIK FEJEZET.
210
kozó válasz,
A
király
ügyökben egészen az 1655-iki
VII. és 1723-iki XI. törvényhez tartja
Látjuk, igen fölülrl
magát. ^
kezdi a király az alkut.
De
alkotmányosan fedezve van. A kanczellária aug. 19-iki elterjesztésében kifejti, hogy most lehetetlen a budai út, a sziciliai király érkezése, a fherczegek házassága, a frankfurti koronázás miatt, mely szept. 30-ára már van tzve. Abba nem egyezhetik, hogy a diaeta
ki
magához vonja a békealkut, egészen
új kötést szer-
Abba
keszszen és csak aztán legyen a koronázás.
hogy a koronázás eltti czikkekben csak legkevésbbé is kétségbevonják a felség örökös jogát. Ezeket a rendek, mint sine qua non-t, joggal nem követelhetik. A katonák ügyében más vétségek is vannak, mint a folyamodásokkal összefüggk. „Ha csak ezekrl van szó, felséged, tekintettel a rendekre, jársem,
jon
kiméletesen."
el
A
király tehát
nyugodtan ment sógora, a nápolyi
király elé, ki elhozta
nejét
is,
Mária Karolinát,
leá-
nyát, Mária Teréziát, ki Ferencz fherczegnek, ifjabb
leányát, ki
fiát,
Ludovikát, ki Ferdinánd
eljegyezve. látja
fherczeg jegyese,
Leopold leányával, Mária Klementinával
Fiumébl nagy boldogan
ablakából a
flotta
irja fiának,
volt
hogy
megérkezését, de levelét be
míg hírt nem adhat mátkájáról. „Bizony nagy oka van megelégedésre, sokkal szebb, mint arczképén, nekem végtelenül tetszik és azt hiszem, lehet legmegfelelbb az Ön jelleméhez, úgy hogy bizonyosan
nem
1
zárja,
Az els
elismeri a bécsi haditanács hatáskörét
1723. évi
Magyar-
magyar tanácsost követel e hatósághoz. Az XI. t.-cz. 14. §-a elírja, hogy katonai vétségekben a
országon, csak
szokott eljárás szerint ítélnek.
211
A FORDULAT.
nagyon meg lesz vele elégedve".^ Bécsben aztán szept. 19-én nagy pompával ment végbe a hármas házasság. Egészen más volt a hangulat Budán. Ott még tanácskoznak a kerületek az
augusztus 21-én vígan
antecoronationalis pontokról és éppen akkor határoz-
zák
el
a nemesség katonai gyakorlatait és a nemesség
szaporítását, által.
A
ha nem armális
magok a megyék
útján,
mixta deputatio pedig a senatus szervezésé-
vel veszdik, „hogy a királytól elvegyék a végrehajtó
rendelkez hatalmat". A magyar nyelvet is akkor írják el köteleznek a trón birtokosára és örököseire nézve is.^ A diploma elkészítésénél azonban már a és
primás szava dönt.
A
frendek
független
és a köve-
tek ellenére a klérus, szövetségben a városokkal, kiaz adómegtagadás jogát.^
törli
23-án megtartják az együttes ülést, de abban az
püspök csak azt
egri
még nem
jelentheti,
hogy a deputatio
készült el egészen munkájával.
Nem
lását elrendelték és a deputatiónak újra
hogy a diplomán kívül csak a végre,
hol
üljenek
mágnások termében.
Igaz,
jobban elférnének, de
ott
ledictá-
meghagyták,
vallásról, a senatusról
és katonaságról szóló törvényeket dolgozza állapították
végez-
is
tek mást, mint hogy a már meglev munkálat
az
ki.
Meg-
egyes íendek a
hogy a statusok termében hangosabban kellene beszélni inkább bejönnének. Még külsségekben
mások is sem akarják követni a Az aug. 28-iki ülés és
franczia példát. tisztán formális.
A
deputatio
nevében a kalocsai érsek megteszi jelentését és a királyi resolutiókat ledictálják. Az ifjúság mormog a '
Mostani királyunk nagyanyja.
"
Bujanovics jelentése.
'
Széchenyi levele, aug. 22. 14*
212
NEGYEDIK FEJEZET.
német szöveg alatt,
ellen, aztán a tiszaiak,
követelik és keresztül
nul tegyék közzé. ^
Budán éjjelenként
Nagy
is
viszik,
Kárász vezetése
hogy csak
lati-
az izgatottság. Barco Pesten-
patronille-okat járat, mint Lafayette
már gyalogokat
ezredekhez
Parisban és a vasas
is
kér. Bujanovics szerint a klérus, az absensek követei,
a negyedik, városi rend és Horvátország nem okozna nehézséget, de nincs kétsége a
megyék, különösen a
tiszaiak,
felöl,
hogy a magyar
kikhez, Nyitra, Hont,
Trencsén, Fehér, Zala, Somogy csatlakoznak, magukkal ragadják a többit
is.
munkát csak az az nap a prímásnál tartott conferentia végzett. „A méltóságos prímás ott eladta, Igazi
elégedjünk
meg
valamelj'^ régibb diplomával.
Erre csak
hallgatás lévén a felelet, mivel a Carolinum és There-
sianum nem elég alkalmas, abban állapodtunk meg,
hogy a két praeses, maga mellé vévén minden lusból némelyeket, csináljon az egyveleges
munkájából egy rövidebbet. pluralitás ellen
nem
A megyék
segíthettek."^
ülésnek ez a megállapodása.
Még
A
circu-
deputatio
instructiói
a
30-iki együttes
mindig a frankfurti
koronázás megelzése a csalétek. Alapul a Carolinumot veszik és abban tesznek javításokat, hogy a munka,
a mennyire lehet, alkalmazkodjék a felség akaratához, de a haza szabadságát is eléggé biztosítsa. A két elnök mellé beválasztották Prileszkyt, Somogyit (Veszprém),
Vay
Józsefet
és
Beöthyt.
Már szeptember
elsejére
nyújtsák be munkájukat.
A
követek, kiket instructiójuk kötött, újabb utasi-
1 Ezt az ülést a naponkint való jegyzés, tehát a leghivatalosabb forrás, mindkét kiadásában 26-ára teszi. De hogy 28-án volt, kitnik Bujanovics és Vay István jelentéseibl.
'
Vay
István jelentése, szept.
3.
A FORDULAT. tásért folyamodtak megyéikhez.
Ha már
nem
a diplomába
213
Pestmegye engedékeny.
vehetik be az új feltétele-
ha a koronázás eltti pontokba beveszik a
ket, elég,
De
biztosításokat.
a magyar nyelv biztosítását min-
denesetre be kell venni a diplomába. Zemplénmegye szept. 6-án a leghatározottabban tiltakozik az ország-
nak „járom alá adása" ellen. Ez csak abból következik, hogy a „megsokasodott papi rend" és a mágnások szava annyit nyom, mint egy-egy megyéé. Pedig egy megyében ezernj'i nemes van, kinek joga volna ott lenni, a nemes pedig mind egyenl. Csak az országnagyoknak és fispánoknak legyen külön voksa, a határozathozatal,
St
nyilatkozott.
vezetése
alatt,
pedig csak a megyék
„ítélettétel",
De
követeit illesse.
általános,
ers
ellenzés sehol
külön tanácskozásokat tartva, jogosu-
latlanoknak jelentették ki a megye kost és Beöthyt és tekintse
ket
külön
aztán
határozatokat
közül
is
nem
Biharban, a katholikusok, a káptalan
még
követeit,
a personalisnak
többé delegátusoknak.
Diószegen
gyléseztek. hoztak
és
A
is
Domo-
írtak,
ne
protestánsok
ers
számos,
még többen az elpártoltak De az már nem változ-
hozzájuk csatlakoztak.
tathatott azon a tényen,
hogy az ország legnagyobb
megyéje, az ellenzék egyik ftámasza, már
nem
volt
egységes és pártviszályaiban kicsiben az ország képét mutatta.
A
biharmegyei katholikusok aug. 2-án
tartott
gylése már egyenesen a sértett királyi jogok védelmére kel ki. A követek meghamisították az instructiókat, olyanokat is tettek belé, miknek követelése tlük távol áll. A rendeknek túlságos hatalmat tulajdonítanak: rendelkezést
gylés hezebb
összehívását.
a
katonasággal,
Ez zsarnokság
lenne,
egy nemzet, mint egy király
az ország-
pedig ne-
zsarnokságát
214
NEGYEDIK FEJEZET.
Azt a jogot sem adták meg, hogy követeik elvegyék a királytól a felségsértés kegyelmezésének eltrni.
jogát.
1
Szabolcsot, a nemzeti jogok legvérmesebb elhar-
fispánjának,
czosát,
Sztáraynak
válságos
helyzete
tartja féken.
Leopold ugyanis nem késik felhasználni a pressio azon eszközét, melyet a magyar urak és követek egy részének összejátszása a poroszszal kezébe adott.
Ugyancsak aug. 21-én kiadja a kanczellárnak a renhogy azon mágnások, nemesek és más személyek ellen, kik a porosz udvarral áruló tárgyalásba deletet,
bocsátkoztak,
meg
indíttassa
a királyi ügyek igaz-
gatójával „a htlenség borzasztó
Az
pert".
álKtsa ki a vádiratot,
hagyja üresen.
A
bne de
miatt a nóta-
a nevek helyét
causarum regalium director
XX.
készíti munkálatát, az 1622.
alapján, mely
a törökkel vagy mással való „veszedelmes
De
sokat".
pontosan kellene tudnia, miben
különben nem állapíthatja
meg
vádiratban elmulaszthatatlan.
fejedelem életére,
osztrák
háztól
értesítés.
A
áll
bn,
a
a büntetést, mi pedig
Rákóczi
választatni
(?)
mégis
elragadni,
nyilvánította az országgylés.
vebb
tiltja
tárgyalá-
pl.
nem
tört
a
de mivel az országot felzavarta,
magát akarta királylyá az
el is
és
a koronát
felségsértnek
Ezért szükséges a
kanczellária,
st
b-
az államtanács
is
helyesli véleményét.
Htlenségi perekben a királynak van joga a törvényszéket.
lölni
ajánlja. ^
pro
A
A
király válasza,
kanczellária
A
vége Kende röpiratát czigány contra.
kir.
kije-
táblát
hogy nem határozhat, mert
Ez az ügy igen nagy port
et
a
az volt,
fel. Roppant sokat írtak hogy Biharmegye Sauer és
vert
által elégettette.
A FORDULAT.
hátha e törvényszéknek és a tagjai
vád alá kerülnek.
is
215
hétszemélyes
táblának
^
Ez a dolog annyira nyilvános titok volt, hogy Zichy már aug. 16-án amnestiát kért az illetk részére, hogy a nemzet határtalan bizalmat nyerjen királyához. Terjesztették is mindenfelé. De a „három
nem
szálfára"
került a sor.
A bnösök
névsora
nem
kerülvén el, lassankint az egész elhamvadt. Leopold ijeszteni akart,
nem
rémiteni.
Jacoby porosz követ szeptember 16-án kelt relatiójában így szól királyához
:
„Bizalmas
elmondta, hogy Spielmann báró hamis
finalis
emberem
bizalomból, a
követek ijesztésére, azt mondta nekik, hogy Hertzberg
Reichenbachban megmutatta neki az elégedetlen magyarok feliratát felségedhez. Megnyugtattam, menynyire bírtam, annál is inkább, mert tudtomra egyiken sincs aláírás." Szól a vádról is, hogy a fiscus képviselje választ.
volt
bizonyító
okiratokat
de
kért,
nem
kapott
^
így végzdött ez az ügy, mely oly sújtó hatással az egész diaetára. A királyra nézve fontosabb
lehet sokat félelemben, függésben tartani, mint egynéhányan bosszút állani. Sztáraynak azonban más is volt a rovásán.
volt
installatiójakor, mivel kinevezése törvénytelen királytól származott,
megye
t
elvállalta
lemondott fispánságáról. Erre a vár-
egyhangúlag megválasztotta és a
hivatalt,
hanem Budán
is
nemcsak
mint megyéjé-
nek választott képviselje viselkedett. Ez már csakugyan világos sértése volt a királyi tekintélynek, a törvénynek.
A
király
már augusztus 9-én
^
Eancz. elnöki akták, 186.
*
Berlini
áll.
levéltár.
sz.
elrendelte
216
NEGYEDIK FEJEZET.
megrovását, annál
is
kezést elsegítette.
A
inkább, mert a nemesi fegyverhelytartótanács vizsgálatot foga-
A megye
natosított ellene.
követei védelmére keltek,
hogy a márcziusi zavaros viszonyok közt
kifejtvén,
Sztáraynak hivatalba lépése, bár formálisan törvénytelen, az egyetlen
A
megmenteni.
mód
volt a
megyét az anarchiától
koronázása után Leopold ers meg-
rovásban részesítette a megyét, Sztárayt pedig letette és csak kegyelembl nem intézett ellene fiscalis actiót.
Utódjául
már úgy
br.
Splényi generálist nevezte
„ha
ki,
megye a katonáskodást". hajlott meg, így így kényszerült magasröpt vágyairól lemondani a magyar. Ugyanazon napokban, szereti a
mikor
gr. Lusi, ki mint porosz katonai meghatalmaakkor átutazott Bécsen, azt írja felle, hogy ez a nemzet egészen megváltozott, harczos, egyetért, jogairól éppen nem hajlandó lemondani.
zott
Ily
nagy változásnál szabad az
keresnünk, ha
azt
elidéz okot
fáj is, mit találunk.
Magyarországnak kétségtelen joga volt, Leopold lépésekor, országgylésen teljes biztosságot
trónra
keresni
annyiszor
részére.
E
ségbe,
megsértett
törvényes
szabadsága
jogát legkevésbbé Leopold vonhatta
ki azt
minden nemzetnél,
kivétel
két-
nélkül,
el-
ismerte.
Ha
e jogát törvényesen
nem
érvényesítheti,
joga
a fegyveres felkeléshez, joga idegen hatalmakkal
volt
való
mindezt igaII. József kormánya sök, kikre annyiszor hivatkoztak, sok-
szövetséghez.
zolta és az
szor nyúltak az elnyomott
nemzetek ez ultima
ratió-
jához.
módon akarják mindazt elérni, bels szabadságot, függetlenséget és küls garantiát. Úgyde,
törvényes
A FOEDÜLAT.
De a ki tilos, hanem
A
„filum
annak nemcsak szegése
akar,
törvényt ferdítése
217
is.
igen
interruptum"
successionis
ügyes
mégis csak ferdítése volt az örökösödési törvény pontos meghatározásainak. így mellesleg sarde
fogás,
nem szabad megkerülni azoknak,
törvényt
kalatos
ersködnek a sarkalatos constitutiók melÉs ebbl következett, hogy azt a királyt, ki
kik annyira lett.
eleve
is
nemzetünk
annyi jóakaratot tanúsított
iránt,
elidegenítették tle.
Épp
A
a porosz garantia követelése is. 1606-ban nem garantálta az alkotmányt.
ily ferdítés
porosz
De ha biztosította volna is, 184 rolta, nem is gyakorolhatta volna elévülésnek. által
éven nem gyako-
Ez elég
e jogot.
És ezen elrozsdásodott fegyver kivonása mely
a magyar oly hatalomtól vált függvé,
saját czéljaira aknázta ki az ország helyzetét.
Még egy nagyobb Az interregnum
eltérés is történt az igazságtól.
szükség volt, hogy IT. ugyan jó példa Leopold is kénytelen legyen megersíteni mindazt, mit a rendek elbb határoztak. Hát igazán nem ismerték a Ulászló
corpus jurist jogát
feltevésére
példájára
—
sem? Hiszen
—
az
ausztriai
1687-ben éppen azért ismerték
el
ház örökös a rendek,
hogy az interregnum vészeitl megmentsék a hazát Oly czélok elérésére, melyekhez becsületes alku, *
1
vagy becsületes harcz útján jutni,
kicsinyes
lehetett volna
csak
ügyvédi fogásokkal vezették ezt
el-
a
nemzetet.
Mivel pedig sem ^
1687.
Ad I.
fegyver,
antevertenda qaoqne
Különös, hogy erre
hivatkoztak. Ld. 1723.
III.
2.
exitiosa Inter
az §.
sem törvény
is.
aulikus
mellette,
Regni tempóra.
jogászok sohasem
218
NEGYEDIK FEJEZET.
csakhamar csalóka álomképnek bizonyult, a mi után oly mohón, annyi jóhiszem lelkesedéssel epedtek. Szép álomból felriadni, mindig kellemetlen és nemzet ritkán hálás érte ébresztjének. De itt ehhez a lever érzéshez még az a tudat is járult, hogy
más
módon csakugyan sokat
úton, jobb
elérni.
A remény
szétfoszlásához
lehetett volna
a nemzet részére
elérhet, valóságos kincsek veszte járult. Altalános a
meggyzdés, hogy
mulasztás történt
nagy, keserves mulasztás.
„Mit lehet oly nemzettl mely ebben a drága idben vitákkal és formalitásokkal veszti a szent idt, egymás ellen támad akkor, mikor megvan, jobban mondva, megvolt az remélni,
alkalma a közboldogságot századokra megszilárdítani", aug. 16-án Berzeviczy Gergely. Az ellenpártból
írja
ugyanazt halljuk. „Örülök, hogy mérsékelt maradtam némelyeket a buzgóság, másokat az önérdek vitt ;
arra, hogy túlsókat követeljenek. Most már nem lehet remélnünk annak megnyerését, mit szerényebb eljárással megkaphattunk volna. El akarták rombolni az
si
alkotmányt, hogy újat szerezzenek vele.
mint a kontár piktor,
tak,
gyakran tönkre volt
teszi
ki
a tökéletes képeket."
Most már pontosan számot adhatunk a mulasztás. Áprilisban,
két igen
Úgy
jár-
állítólagos javításával ^
arról,
mi
midn
lényeges
Leopold megkezdte a kormányt, ügyben engedett szabad teret a
nemzet fejldésének és önállásának. Elrendelte
a
magyar nyelv
közép- és fiskolákban. Ennél
^
Jekelfalusy
levéltár.
követ 1790 aug. 24.
0.
L.
is
tanítását
többet
tett.
az
összes
A magyar
Berzeviczy András
szepesi
219
A FORDULAT.
tzte eljutottunk oda. míg ismét ki. Egy Akkorra pedig a nemzetiségek már szervezve voltak nyelv terjesztését
egyenesen állami feladatul
félszázadig tartott,
az ellenállásra.
Ha
a magyar akkor
kérdését
nem feszegeti az örökösödés hanem koronáz és törvényt
minden emberi valószinség
hoz,
ma
és a garantiát,
szerint
magyar volna
Magyarország.
Anyagi tekintetben legnagyobb sérelem a magyar vámügynek osztrák directio alatt állása. Pászthory az osztrák kamara ellen folytatott ers harcz után keresztül vitte, hogy a vám a kanczellária intézkedése alá a magyar kerüljön. A királynak kellett dönteni és törvény értelmében döntött.
Vége lett volna tehát, törvényesen, rázkódás nélkül, annak a gazdasági függésnek, melynek követ-
ma
kezései alatt
A magyar
is
nyögünk.
kamara, az új kormány
alatt, öt
lékot fizetett a reá bízott alapítványok után.
kamara
tiltakozik ez ellen,
A
száza-
császári
fenyegetdzik, hisz
nem
ez elszakadás. Zichy kimutatja és keresztül-
fizet
annyit
viszi
a magyar pénzügy függetlenségét.^ Arról a morális
haszonról
:
nem
is
hogy igen jó magyarok bírták
szólok,
volna a király bizalmát és
nem
Balassáék.
Magyarosodás, gazdasági, pénzügyi önállóság, hasznos dolgok, de tán
ragadják
el
nem
Csakhogy
oly mulasztás
ideálisabb honfi szív
Belgrád kellett
adni,
szólnak a képzelethez,
is
a magyar
is
történt, melyért a leg-
kesereghet. király birtokában volt. Vissza
harcz, vér nélkül,
törvényes királyában bízott, ^
nem
a honfi szívet.
Elnöki akták 231.
sz.
mert a magyar
hanem
ellenségében.
nem
220
NEGYEDIK FEJEZET.
Míg az országgylés a nemzeti felség és a függetlenség
elvének ködképeit kergette,
valóságokat szalasztotta azért
a
Fortuna
valóságok
el.
nem
istenasszony
A
teljes
ezeket a
ködképek eltntek, de
várták
hajfürtjét
az
újabb
csak
alkalmat.
ritkán
fog-
hatni meg.
Az ébredés után hátra het. Rendbe jelent,
kell
hozni
volt,
az
menteni, a mi ment-
országot, biztosítani
a
a király lyal való megegyezéssel, az alkotmányos
kormányzat helyreállításával, nádorválasztással, koronázással.
Eltemetni a múlt vészes emlékét, a felekezeti
el-
nyomást, az egyházi viszonyok rendelkezésével.
Végre el kell készíteni a jövt,
nyok
szkebb
viszo-
közt, mint remélték, de szilárd alapon, törvény-
hozással.
OTODIK FEJEZET.
A felekezetek. A XVni.
század utolsó harmadában kétségtelenül
kívülrl
sokat vesztett erejébl,
is
tüzébl, a
szított
gylölségnek nálunk századok
felekezeti
óta
hata-
lomra jutott szenvedélye.
E
fontos
mveltségnek
európai
ketts
változásnak
oka
:
az
általános
különösen a felvilágosító
és
majd a nemzet minden részének ellenállása József reformjaival szemben, mely egy táborba gyjté a különböz hit hazafiakat. Gróf Esterházy Károly egri püspök volt nálunk az uralkodó egyház legersebb oszlopa. De midn irodalomnak terjedése és hatása
a pécsi tankerület tisztviselje nála
Sárközy Gábor, járt
a
Pápán
közös
felállítandó
hanem 1500 frtot magához
alig bír
Szeitz
ajánlott fel e czélra.
Leónál.
három kötetes munkát magyarról",
azt
h
Szt. István törvényeihez.
*
Levele
kincsüket,
Vay
A
jó kálvinista
irodalomnak harcziasabb
Máriafi
írt
az egri
István
neve
alatt
szervita az „igaz
hogy csak az marad a Boldogasszonyhoz és
fejtegetvén
érdemli e nevet, ki
legféltettebb
költségeire
térni bámulatában.^
a katholikus
volt
iskola
nemcsak szívesen fogadta,
segítséget kérni, a püspök
Nem mvelje
;
De ,
benne,
ki a kálvinistáktól
magyarságukat
Istvánhoz. Berkeszi levéltár.
is
még
kész volt
222
ÖTÖDIK FEJEZET.
élénk
elvitatni,
levelezésben
„aufklarista" Kazinczyval.
kölcsönösen
Érthet
tisztelni
állott
a „kálvinista" és
A magyarság
volt a protestánsok félelme,
József rendszere
elharczosai
kezdték egymást.
megdl,
hogy mihelyt
helyreáll a klérus régi hatalma.
Ismét mellzéstl, üldözéstl kell tartaniok. Megnyugtatja
ket
az erre
legilletékesebb
Batthyány
ember,
prímás. Gróf Forgách Miklós figyelmeztette
t a felle
szállongó hírekre, mire januárius 30-án így válaszol:
„Nem trhetem, hogy
bárki
nevemben
ily
híreket ter-
nem is bíznék másra, magam is szólhatok és fontos ügyekben ez kötelességem. Rágalom,
jeszszen. Ilyent
hogy én csak más vallású polgártársaim kárával akarnék közremködni az ország boldogításában. E hírre én régóta, sem tettel, sem szóval, nem szolgáltattam okot.
Nekem
és mindenkinek, ki e hazát fenn akarja tartani,
a törvények szentsége, a „király és az ország
iránti
hség, a különböz hit polgárok szinte szeretete szolgál ösztönül. A ki máskép cselekszik, veszélybe dönti a vallást és a hazát is." Csak azt óhajtja, hogy
más
is
ment maradjon azon pártosságtól, melylyel
méltatlanul
t
Felhatalmazza gróf Forgáchot,
vádolják.
hogy ezeket bárkivel közölhesse.^ Ez a szövetség kitartotta a választások kemény próbáját
st
is.
Kathoíikusok és protestánsok mint egyének,
mint pártok
felvet illetleg
is,
szemben
alig
három megye nem
állottak egymással, de a
van köztük
eltérés.
Mindössze
vette be a protestánsok jogainak
biztosítását. Viszont, mint láttuk, a protestáns is
megyék
bevették a klérus jogainak teljes visszaállítását.
Mindamellett ez az elvi közösség inkább a formát iUeti, ^
mint a lényeget. Berzeviczy Gergely levéltára. Nemzeti Múzeum.
223
A FBLEKEZETBK.
Mert hiszen nem a régi törvények
érvényérl van értelmezésérl.
Hisz
alapul a bécsi
és
békekötések
s
hanem azok magyarázatáról
szó,
az
linzi
1681. békét,
törvény
is
és
elismerte
pedig a protestánsok
hivatalos és törvényes elnyomása vele veszi kezdetét. Mennyi mindent olvastak ki a két clausulából: „a katholikus vallás sérelme nélkül" és „a földesúri jogok
fenntartásával!"
A
legzaklatóbb
sebb,
történelem egyik legkövetkezete-
mellzési és üldözési
rendszere
ezekben gyökerezett.
Ennek József császár most
visszaállítani,
Nem
vetett véget.
lehet-e
és békekötések elvi
a törvények
elismerése mellett?
Katona István emlékiratából kitnik, hogy a buzgó ettl éppen nem voltak idegenek. De még a mérsékeltebbek sem igen gondoltak arra, hogy egyházuk felsösége, világi statusuknak ha már nem is kizárólagos, de elsségi joga az állam javaihoz és
katholikusok
tisztségeihez csak kérdésbe is jöhessen.
pedig létjogáról
le,
önmagát tagadta
meg, ha legalább lelkiekben nem
volna
meg
mondott volna
A fpapság tett
volna
mindent, hitének eddig élvezett suprematiájáért.
Mert hiába
:
egyenlséget, általános jogot, a feudális
és felekezeti középkori szellem
nem
ismer,
A
kivált-
sággal csak kiváltság állhat szemben.
így magyarázható, ha a protestánsok a katholikus egyháznak kétségbe nem vont kiváltságit, saját kiváltságaik lehet kiterjesztésével és biztosításával akarták ellensúlyozni.
E
törekvésükre az a jellemz, hogy körülbelül oly
módon akarják jogaikat megállapítani nyában,
mint a hogy az ország
a király irányában.
az ország irá-
megállapítja azokat
224
ÖTÖDIK FEJEZET.
Hiszen
eddig
gendnek nem
de
törvény és oklevél,
volt
is
Ebbl
bizonyult.
ele-
merítik a jogot, hogy
újabb biztosítékokat követeljenek a
királytól. Ezért a rendek a régi alkotmányt akarják minden kérdés és vita fölé helyezni, egyúttal pedig új czikkelyekkel és
feltételekkel megszilárdítani.
A
protestánsok
is
nem
törvényt látnak a béke-
kötésekben, hanem kétoldalú nemzetközi szerzdéseket.
Ezeken az országgylés többsége a királylyal együtt sem változtathat. Ezek az alkotmány megdönthetetlen alkotó részei.
Új biztosításul pedig, mint Pestmegye utasításából az összes tisztviseli állások egyharmadát
láttuk,^
Az állam minden javára
követelik.
k
is
kiváltságos
jogot tartanak, de a törvényhozás hatalmát magukra
nézve köteleznek
el
nem
Éppen akkor, mikor
ismerik.
oly fennen hangoztatják az
egységet és a nemzeti összetartást, valósággal statust
akarnak
alapítani
politiisájukhoz,
a
statusban.
mely az 1662-iki megoszláshoz
Mint az országnak, nekik matlanságra.
De
vezetett.
elég joguk volt bizal-
is
azért eljárásuk, bármennyire
magyarázható, éppen
nem
azon
Visszatérnek
felelt
meg
meg
is
a nemzet érde-
kének, sem hagyományának. Követelésük felállításánál,
midn
arra törnek, hogy a katholikus status felekezeti ügyekben soha le ne szavazhassa a protestáns statust, világosan német példa után indulnak. Az állások
arányos betöltésének követelése pedig az erdélyi
vényen
alapult.
De még
E mellett pedig ez az meg a katholikus világi ^
188.
1.
I.
k.
ott is
tör-
papíron maradt.
új feltétel statust,
éppen
ott
támadta
hol legérzékenyebb
225
A FELEKEZETEK.
Ha máshol nem. e ponton összeütközésre kerül a dolog. Mert még azok is, kik nem sokat tördnek a lelkiekkel, még kevesebbet a nemzetegység érdekével, teljes elszántsággal védik a maguk kilátásait
volt.
és gyermekeik
lehet reményeit a tisztségek hasznára
és díszére.
Tart azonban tovább az egyesülés a diaetáig. Bizto-
melynek egy fontos pontja arra van hogy a nemzetet egy nagy confoederatióba egyesítse, úgy mint a francziát. És a mint a franczia nemzetgylés kimondja, hogy csak az szavazhat, ki az
sítja
az eskü,
hivatva,
esküt is
úgy a diaetán
letette,
túlnyomó rész
eleinte
a teljes politikai jog gyakorlásának alapfeltételéül
állította
oda a
hit-tevést.
Erre pedig a klérus reá
nem
állhatott.
Tudjuk, hogy a megyék a papoktól
is
megkövetelik
a esküt. Egy sem határozottabban, mint Szabolcs. Az
ebben
egri püspök, ki szólításra,
hogy
is
is
elljár, azt válaszolja a fel-
hazafi
Nem
és papjai is aaok.
be az eskü szükségét. Azt tanácsolja, hogy hagyják el, mert szokatlan, törvényünk nem írja el.
látja
Különben is közeli a diaeta; nem is illenék rendelkezését megelzni. Máskép gondolkozik a megye. Szerinte a papi rend
nem
hazafiasabb a világinál. Ez pedig leteszi az esküt. Az is igaz, hogy Hincs törvényben, de világos, hogy a haza Álmos ideje óta nem volt oly kritikus állapotban
mint az utolsó
mébl
évben. Most pedig,
tíz
helyreállott,
Tehát a papi
midn Isten kegyel-
bels mozgalmaktól
kellett tartani.
statust is lehet erre szorítani.
Oktassák a
népet is szeretetre. Ha oly községben, melynek papja
k
esküdött, valamely mozgalom támadna. nem nak felelsséget, hanem a papra hárítják. Marczali
:
1790—91
.
országgy. n.
nem
vállal-
15
ÖTÖDIK FEJBZBT.
226
íme az eskütagadó, nem alkotmányos papok, mint Francziaországban.
A
papi rendet
hierarchikus szer-
vezete külön választja a világiaktól, ott
is,
hol a köz-
felfogás szerint hazafias kötelesség forog szóban.
válik ez a kérdés a diaetán. A megyés ell a prímással, megtagadják az esküt. Ezért már oly conservativ ember is, mint gróf Esterházy Ferencz volt, kimondja rájuk, hogy rendi külön
Még ersebbé
püspökök,
érdeköket fölébe helyezik a nemzet hasznának. Mivel
pedig a
mintha
király is itt
is
ellenezte
az
esküt,
úgy
látszott,
összeesküvés volna a nemzet egysége,
joga, szabadsága ellen.
A
még
papi rend, mely akkor
szinte egyedül képviselte a katholikus érdeket, ellen-
tétbe
A
jutott
az
uralkodó áramlattal;
gyanússá
vált.
hangulat egészen ellene fordult. viszonyok közt fogtak a kerületek a hitlevél
Ily
kidolgozásához. Olvasóink látták, hogy az összeütközés
a
tiszai
kerületben
megy
végbe.
Nézzük ennek
lefo-
lyását.
Azon a kérdésen: a tánsok biztosítása, mint
hitlevélbe jöjjön-e a protes-
k
kívánták, ott
megsznt a
coalitio. Elhatározták, hogy mindegyik fél külön
ki-
fejti álláspontját és úgy jutnak majd megegyezéshez. Itt tehát már csakugyan mint külön statusok állanak
szemben.
A
nagy nemzeti kérdésben periratokat
vál-
tanak. 1.
Ök be 1
A
protestánsoké
már június 22-én
akarják vétetni a hitlevélbe,
Evangelici utriusque confessionis
I.
St.
elkészül.^
hogy mivel az et
00.
Romano
aequo animo expendere dignentur. Akad. kézirat. Jogtud. fol. 31. Gróf Teleky József hagyatékából, ki ebben a küzdelemben protestáns részrl vezérkedett. Catholicos orantes, ut in Religionis negotio
sequentia
A FBLEEEZETBK.
ket
biztosító
227
jogok nemzetközi szerzdéseken ala-
pulnak, az azokkal ellenkez összes, 1647 óta hozott törvények, királyi határozatok és magyarázatok, minden clausuláikkal együtt mindenkorra eltöröltessenek. Minthogy az övék bevett vallás, ki kell ezt mondani a lelkiismereti,
a szabadság alapján
lehet követni és gyakorolni.
nem
korlátozni, tiltani, 2.
is, tehát szabadon Mert igazi szabadságot
szabad.
Vegyes házasságból származó gyermekek
érett
korukig azon vallásban neveltessenek^ mely fell szüleik
megegyeztek; ha
meg nem
egyeztek,
nem
követi a
nemet. Érett korukban pedig szabadon választhassák vallásukat.
Más
semmi módon se kényket. Épp oly kevéssé hitelveikkel ellenkez esküre. Ne követeljék, hogy katholikus templomban esküdjenek, körmenetben részt vegyenek, misét hallfelekezet szertartásaira
szerítsék
gassanak, a katholikus ünnepeket megüljék, vagy ezek elmulasztása
miatt bírságot fizessenek.
A
helvét hit-
vaUásuaknál csak papjaik keresztelhetnek;
bábák 3.
ezt
Az 1608.
I.
vános és magán
alapján
isteni
nem
tisztelet
lehet különbség nyilközött,
E
jog
kiter-
minden lakosra a hely nem tehet különbSzabad tehát leányegyházakat alapítani, papot
jesztetik séget.
orvosok,
ne tegyék.
;
bevezetni, tornyos templomot építeni a helytartótanács
megkérdezése nélkül. 4. Vallásos
ügyeikben,
hetnek sem szentszéktl, superintendenseiket
és
ha szabadok, nem függsem kormányszéktl. Csak
zsinatjaikat
illeti
az egyházi
kormány
és a hitüket megbotránkoztató hitfelek eUeni
eljárás.
Szabad zsinatot tartaniok, annak elnöklete
alatt, kit
k
választanak oda. 15*
Ötödik fbjezbt.
228
A vallásszabadsághoz
tartozik a nevelés is. Megminden rend iskoláikat és újakat is alapithatnak. Igazgató, gondnok, figazgató választása csak ket magokat illetheti. Magok intézkednek a tanítás 5.
tartják
rendje
tanulás
és
Deákjaik
nélkül.
(legatio), és 6.
tlük
és
iskolakönyveik
szabadon
fell,
censura
jótevikhez
kijárhatnak
a külföldi fiskolákra.
Alapitványaik igazgatásuk alatt maradnak. Mit elvettek, azt visszaadják,
épp úgy, mint a katho-
likus egyháznak. 7.
Szabadsággal ellenkezik a stóla
fizetése és
a
katholikus iskola stb. építéséhez való köteles járulás. 8.
Házassági ügyeiket véglegesen
intézhessék
sága
el.
saját
fórumaik
Vegyes házasságoknál az alperes
bíró-
illetékes.
9.
A megyékben
és városokban
szám megállapítása
nélkül szabadon válasszanak minden felekezetbl. Ott
csak képességre és érdemre lehet tekinteni. Ugyan-
ezen elvek szerint alkalmazzák ket udvari, katonai kamarai és bányai tisztségekben is. Városba, czéhbe, akadály nélkül fogadják be ket. Törvénynyel szemben
nem
állhat
hassa
el
meg a
helyi kiváltság.
Egy
vallás
ne nyom-
a másikat.
A fkormányszék
és senatus tagjai közt se több, se
kevesebb a felópél legyen közülök való a többi hatóságnál legalább egyharmad, de soha se több a felénél. ;
Ez a senatusnál mindjárt foganatosítandó üresedések mértéke 10. Vallásügyben
;
másutt az
szerint.
sem a kormányszékek sem a
hatóságok nem dönthetnek szótöbbséggel. Úgy mint a római birodalomban, két egyenl félnek kell megegyezni.* '
Itio in partes.
229
A FELEKEZETEK. 11.
A
Ettl függ a társadalom nyugalma.
ki ezt
megzavarja, ne az 1647. törvény szerint büntettessék,
hanem
II.
nának 12.
Épp úgy nem akar-
Ulászló VI. 8. czikke értelmében.^
büntessék azokat
kik a háborítok ellen
is,
eljárni.
E
században
jukat foglalták
le.
is
Ha
igen sok templomukat, iskolá-
a katholikus rendek az elbbi
k
a „béke kedvéért" nem pontokba beleegyeznének, feszegetik a kérdést, de ha nem, megkövetelik, mitl csak igaztalanul fosztották meg ket.^
Nagy, gyzelmi öntudat szól e sorokból. Bizonyos, hogy az ellenfélre nincsenek nagy tekintettel, de a
nemzet
egységére
sem.
A
befejezése
szinte
ulti-
mátum. Eddig, 1687 óta a katholikusok „propter bonum pacis" ersitik meg ket jogaikban; most e phrasis szájukban válik fenyegetéssé.
Nem kifejtik:
soká késtek válaszukkal.^ Már június 27-én 1.
hogy a megkülönböztetés a kétoldalú
Az 1608. és amazokhoz az ország,
béke s az egyoldalú törvény közt téves. 1647. törvényekben hozzájárult
így tehát külön nem állhatnak meg. Ha az egyoldalút abban az értelemben veszik, hogy az evangélikusok
nem
voltak jelen, vagy ellenmondtak
annak a törvényben semmi nyoma. Hisz akkor egylinzi békekötés, mert annak a klérus,
oldalúbb volt a
a világi katholikus urakkal együtt, nyiltan ellenmondott.
'
vényt
Az els 600 írt bírságot ró ki, a második szerint a törmegvet praelatus elveszti javadalmát, a báró vagy nemes
minden birtokát. Mindegyik esetben azonfelül számkivetés és htlenség nótája.
in
*
Aláírva: Status Evangelíci.
'
Observationes
Negotio religionis
pro parte stb.
Dnorum
Ugyanott.
Cath. circa projectum
230
OtOdik fejezet.
Különben
is
a békét
vallásháborúk.
Az
megelz
háborúk nem voltak
erdélyi fejedelem viselte azokat a
magyar király ellen és okaik épp úgy érdekelték a kathoUkusokat, mint a protestánsokat.
A
harmónia és unió czéljából beleegyeznek, hogy
alapul a békekötéseket, az 1608., 1622., 1647., 1659.
törvényeket és hitleveleket vegyék, az ezekkel ellen-
kez
törvényeket pedig eltöröljék.
De egy vagy
két-
oldalú szerzdésrl ne legyen szó.
A
protestáns felekezeteket 1608 óta fogadták be
Nem
a római katholikust 800 éve.
is
nézve tehát, hogy
ez a király hite,
a fnemesség és a plebs nagyobb
része
mindenkép
is
vallják,
az uralkodó^
megilleti
vallás charaktere.
De nem akarván mondunk els
e
domináns
sérteni evang. testvéreinket, le-
De
szóról.
ki kell
mondani, hogy
és igen JciemelJced.^
Hogy
ez a kiváltsága ne maradjon puszta szó, ki
Ez nem csak abban áll, hogy a klérus az els rend és így minden nemesi jogban részesül, hanem abban is, hogy a hithagyás (apois kell azt
stasia)
fejezni.
a házassági törvénykezés és a vegyes házas-
ságokból
ered gyermekek
nevelése körül megálla-
pittassék a „praeeminentia".
A
római
katholikusok
mindjárt az
els ülésen
kijelentették, hogy hivatalok betöltésénél ki van zárva
a számarány meghatározása.^ Elég az 1647. V. „valláskülönbség
nélkül". Hisz ez, tekintve a kath. ren-
'
Domináns. Príma et praeeminens.
^
Numerus
'
fixus.
A FELEKEZETEK.
231
dek birtokát és a plebs számát, jobban kedvez a protestánsoknak.
maguknak a megegyezést/
Fenntartják
Mindenesetre
a hazai
közjogi
felfogáshoz köze-
lebb állanak; a nemzet egységét jobban veszik tekintetbe.
Nem
bekben mint
is
nevezik magukat kath.
kétségtelen elzékenységet tanúsítanak és
utolsó
alkura
E
statusnak. Egye-
megjegyzésük
mutatja,
még hosszabb
hajlandók.
is
pontokon alapuló javaslatukban a
az 1608
— 1659-iki
hitlevél
csak
törvényeket és békekötéseket em-
mint a protestánsok jogai alapját, „hogy a bels
líti,
egyetértés
helyreálljon és ezentúl
a közjót mozdítsa el".
E
törvény a vallás
egyezése
jön
által
got létesítsen.
A
A
minden rész csak
többi törvényekbe
j.
ügyérl,^ a felekezetek meg-
létre,
hogy köztük örök összhan-
békekötések és az 1647. eltti törvé-
nyek megállapították a protestánsok szabad vallásgyakorlatát. De hogy ez ne váljék a kath. egyház kárára, mit a bécsi béke is kifejezett, a következ óvásokkal (salvatela) veszik körül. 1.
Noha a
kath. egyházat megilletné az uralkodó
gyanú elkerülése végett elsnek és igen kiemelkednek nevezik csupán. E szerint nem lehet teljes egyenlség. 2. Vallásukat az evangélikusok szabadon gyakoegyház
jellege,
rolhassák, nyilvánosan. 3.
Praeeminentia szempontjából mégis
hogy a kath.
zák,
nem
talt
viselhet.
elhatároz-
nemes többé hivaPlebejusoknak egyszeren tilos az vallást elhagyó
^
Salva nihilominns ulteriore coalitioae.
'
De
negotio religionis.
A
hagyományos
kifejezés.
232
ÖTÖDIK FBJBZET.
apostasia.
Az
áttért
nemesek
házassága
felold-
is
hatatlan. 4. Vegyes házasságoknál, ha katholikus az apa, minden gyermeke hitét követi, ha protestáns, a fiúk apjuk, a leányok anyjuk vallásában neveltetnek, ha
csak írásban nincs más megállapítva.
nem
De
az ilyen írás
állítható ki az evang, rész javára.
Vegyesházassági ügyek mindig a szentszék eltt
5.
tárgyalandók.
Evangélikus,
6.
nem
kényszeríthet;
vallásával ellenkez
a decretale
eskü
szertartásra
reájuk
nem
vonatkozik; kálvinista gyermeket csak papjuk keresztelhet.
A
7.
magán
protestánsok
meg-
istentisztelete
sznik. 8.
A
római katholikus pap protestáns beteget vagy
rabot csak úgy látogathat meg, ha hívják. 9.
A
protestáns egyházakat
superintendenseik és
zsinatjaik igazgatják.
Általános zsinatot tudtával,
ki
királyi
tarthatnak, de csak a felség
is
biztost küldhet,
nem
vezetésére,
hanem tanúnak. 10. Iskolakönyveiket
censura
nélkül nyomtathat-
ják, de a kath. vallás sérelme nélkül. Ezért a super-
intendensek és curatorok felelsek. Ezért azok ott legyen a könyvön. 11.
Az alapítványokra nézve megegyeznek a
neve pro-
testánsokkal. 12.
A
kötelezné
nem ket reá. De stólát
sem a papok
fizetik,
ott
sem, hol szerzdés
ez a királyi tizedet
nem
illeti,
földesúri jogait.
13. Házassági ügyeikben saját hatóságuk a vegyes házasságokat.
ítél,
kivéve
A FELEKEZETEK.
233
14. Hivatalok betöltésénél az 1647. V. szerint jár-
nak nek
el,
kivéve azon
szabad,
kir.
városokat, melyeke
erre nézve kiváltságuk van.
Templom
15.
és iskola a mostani birtokállapotban
marad. Visszaadásnak nincs helye.
Feltn, min nagy
az eltérés a békülékeny álta-
lános rész és a harczias részletezés közt. Mert e czik-
kek nemcsak a kath. egyház felsségét biztosítanák, hanem megadnák a jogot a protestánsok zaklatására.
Hogy
ki
lehetne
aknázni az iskolakönyvekrl
erre
szóló czikkelyt!
Mindegyik rész
Már
június 30-án
válasza. is
fel volt szerelve
meg
Fenntartják
azt,
szerzdések.
kétoldalú
tehát a háború okai
argumentumokká 1.
volt az evangélikusok viszon-
közt
hogy a békekötések igen A béke tárgya a vallás, is
kellett
szerepelnie.
pedig e kötések az ország szabadságát
is
Ha
megvédték,
annál inkább kötelességünk határozataik megtartása.
Az evangélikusok
el
nem
térhetnek a békeköté-
kötelez és egyoldalúlag meg nem változtatható jellegének fenntartásától. Mert ha a vallás ügyét az országgylésnek adják át, már a jöv diaeta tönkreteheti ket. Azt is fenntartják, hogy a sek mindenkorra
protestánsoknak ságra.
Ha most
Nem katholikus. A sérelem.
eddig csak
A
k
is
van joga az országnagyi méltó-
nincs kezökben, az
nem
jog,
hanem
hogy az ország nagyobb része többi együttvéve sokkal több. Mégis áll,
élvezik az ország hasznát.
vallások, emberek, polgárok egyenlségét,
természetes, a római katholikusok
nem
mely
vehetik sére-
lemnek. Praeeminentiáról protestánsok
szó
elismerik
sincs a békekötésekben.
A
a klérust els rendnek „míg
284
az
ÖTÖDIK FEJEZET.
akarja", de
ország úgy
az apostasiát
bnnek, a el nem
vegyesházasságoknál a kényszerítést jognak,
Ha
ismerhetik.
k
az
1647.
nem követelnék a hogy újra
akarják,
V-öt
teljesítették
volna,
hivatalok megosztását.
De nem
A
nagyobb
is
megcsalják ket.
vagyon nem dönt, mert a vagyonosabb még nem alkalmasabb. Úr és nemes egyforma jogú. Hogy az úrnak többje van, azt is csak hivatalainak köszöni.
A
római kath. nemesség sok évtizeden a protestáns csak veszthetett.
hetett,
át
csak nyer-
A népszám pedig
a protestánsoknak kedvez.
Nem
nyugodhatnak abba, hogy mikor az ország
jogait helyreállítják, az övéiket oly kevésbbé veszik.
k
hazafias és testvéri szeretettel viseltetnek pol-
gártársaik,
st a tisztelend klérus
hogy ezek
is
A
kerület
iránt
is.
Reménylik,
viszonozni fogják érzelmeiket.
többsége által elfogadott
diploma-ter-
vezetükben kijelentik, hogy a kath. vallásnak az jogaikból
nem származik
nentiát is
elismerik,
lására
a
és
klérus
az
praeemi-
a király val-
rendiségére vonatkozik. Tovább
azonban ne terjedjen. Még abba a kath. egyház elssége
hozzájuk át akar
A
praejudiciuma.
a mennyiben
térni,
is
belenyugszanak,
elismerésére, hogy az, a ki
elbb a püspök
által kijelölt
lelkésztl 6 hétig oktatásban részesüljön.
De
az errl
szóló bizonyítvány kiadásában ne tegyen nehézséget.
Megadják
hogy vegyesházassági esetekben, van szó, a szentszék ítéljen. A gyermekeket illetleg azonban fenntartják az elvet, hogy a fiúk atyjuk, a leányok anyjuk hitében nevel-
mivel
azt
is,
szentségrl
tessenek.
Egyebekben nyilvánvaló közttik az egyetértés, de még az evang. papok adómentességét. Az
kívánják
235
A PELEEUBZETEK.
iskolakönyveknél a
superintendenseket
és
gondno-
kainkat ne terhelje felelsség.
A
hivatalokban megelégszenek egyharmaddal. Vá-
rosban,
megyében csak érdem döntsön. Az ket kizáró megdlnek.
városi privilégiumok
Abba is beleegyeznek, hogy egyházaikat, iskoláikat nem követelik. De viszont új foglalás se legyen.
vissza
Erre törvényes büntetést állapítanak meg. Világos, hogy
a két felfogás közti gyakorlati
el-
térés különösen a praeeminentia következéseinek ki-
mérésében jut kifejezésre. Az áttérés, a vegyesházasságokból származó gyermekek nevelése, válnak
f
ütköz pontokká.
De az még
sok
nak
elvi eltérés
fölvételét a hitlevélbe
az
A
meg.
egyik
;
protestán-
a katholikusok ott egy rövid
kivannak csak, a többit
kijelentést állapítják
A
igen jelentékeny.
mindig követelik összes jogaik biztosításá-
változhatatlan
sarkalatos,
fél
meg
törvényben
lényeges különbség tehát
az,
hogy
alaptörvény
gyanánt akarja beczikkelyeztetni jussát a másik pedig ;
országgylés többsége és a király
az
azt
toztathatónak akarja továbbra
Meg I.
kell jegyezni,
általánosságban,
törvényekre. téneti
A
II.
meg van
hivatkozással
a vallásügy, de csak a
békekötésekre
el
a
lehetséges is
a
De
küzdelmet.^
mivel a
már több részben közeledtek hozzájuk
mindössze csak öt pontban térnek
^
és
katholikusok mellett szól tehát a tör-
hagyják
is
protestánsok
eskü
Ferdinánd és
és Hl.
hagyomány.
Nem s
hogy a
Leopold hitlevelében
által vál-
tekinteni.
is
coalitio.
el,
Ezt legjobban
erre kötelezné a két részt.
Puncta Dominorum Cath. die 4
Julii
A
azt remélték,
szeretnék
;
az
többség azon-
congregatorum.
236
ÖTÖDIK FBJBZET.
k
döntött. nem engedhetik, hogy valelsségétl megfosszák és így nem testvéri
ban ellenök lásukat
egyesülés
hanem egyenetlenség.
áll be,
hogy az
Világos,
De
evangélikusok teljes egyenl-
nem engedhetik meg, mert a elsségének rovására menne, pedig az elsségüket a bécsi béke is elismerte. Különösen hitük elhagyóit illetleg nem engedhetnek.' Az egyház méltóságához tartozik, hogy az áttérést megakadályozhassa. Minden civilisált nemzet ségre
törnek.
ezt
kath. egyház
különbséget tesz befogadott és uralkodó vallás közt. Terjesztést,
zelotismust
bevett
engednek. Az 1741. XLVI.
vallásnak
t.-cz.
sehol
sem
mely Horvátország-
ból kizárja a máshiteket, „egyedül igaznak" nevezi vallásukat.^
A nemes
tehát ily esetben bírságot fizes-
vagy hivatallá képtelen legyen; a parasztot és papot pedig önkényes büntetéssel sújtsák. sen,
Szintúgy fentartják a domináns vallás folyománya
gyanánt a vegyes házasságból származó összes gyermekek kath. nevelését. Ha máskép nem, reversalisok útján kell azt biztosítani, mint Mária Terézia idejében. Stóla, párbér
dolgában engednek, noha az utóbbit
illetleg hivatkozhatnának az 1647. Xl.-re
;
szintúgy
is, engednek a városok és noha így papjaik évenkint több mint 100,000 frtnyi jövedelemtl esnek el. Nem engedhetnek azonban, az itio in partest és
privilégiumait
illetleg
a hivatalt illetleg. Exotikus intézmények
nek meg ^
Tény
nem
felel-
a magyar geniusnak, törvénynek és erkölcsaz,
hogy akkor
is
sokkal több protestáns
lett
katholikussá, mint megfordítva. Berzeviczy Gergely jegyzetei-
ben név '
szerint elsorolja az illetket.
Solae verae.
A FBLBKEZETEK.
nek. Kérik ezen javaslatuknak, mely világos bizonyí-
hogy harmóniára törekszenek,
tása,
testvéries tárgya-
lását s elfogadását.
Ennek az
íratnak
sem hangja, sem tartalma nem
vagy bántó, egész iránya mégis tán az. Mint komoly elvi viszályoknál rendesen, minden további lépés még jobban elválasztja egymástól a feleket. Most már igazán nem elsségrl, hanem a megszotiílzó
kott uralomról beszélnek a katholikusok.
A
nemzetgylésen 1789. augusztus 28-án
franczia
d'Eymar abbé
azt indítványozta,
kath. vallást az vetettek.
Az
el
a róm.
indítványt el-
1790. ápr. 13-án az indítványt d'Eymar oly
módosítással terjesztette
nemzet
fogadják
állam vallásának.
vallása.
E
be,
fölött is
maga a gylés magát
hogy a kath.
napirendre
vallás a
tértek,
katholikusnak mondotta.^
noha
Már
elbb, nov. 2-án lefoglalták a papi javakat az állam részére. Kimondták, hogy bármely hivatal betöltésénél csak az érdemre lehet tekintet, egyenesen megadva így az annyi idn át számzött „nem katholikusoknak" a teljes polgárjogot.
A
régen az ország-
ban lakó zsidók polgárjogát kezdettl megkapták a teljes polgárjogot a német zsidók is megkapták éppen egy kath. papnak, Grégoirenak indítványára. A tolerantia szót Mirabeau keményén elítélte és ;
az
emberi jogok
vallás
dolgában volt
liberális tagjai ezt
'
véle-
miatt sem.
És még ezen igazán forradalmi lag
10-ik czikke így
sem szabad háborgatni, vallásos
senkit
szól:
ménye
kinyilvánításának
Anlard,
i.
testület is arány-
legconservativabb. Igazán
gyakran észreveszik és megrójják.
m. 44 lap.
ÖTÖDIK FEJEZET.
288
Duquesnoy így
szól naplójában
:
Mondok
valamit,
min
sokan megbotránkoznak, de mi örök igazság, melyet
minden kor története megersít: soha se lesz szabadság olyan népnél, hol uralkodó vallás van. Vannak igazságok, melyeket franczia elme nem bír el és a vallásos türelmetlenség csak alkalomra vár, hogy adott alkalommal új ervel megszülessen.^ Ne csodálkozzunk tehát, ha nálunk is fenn akarják még tartani az uralkodó vallást. Az általános elvek elismerése mellett a történeti hagyomány és
erk Midn a az
egyensúlya
is
számot
tesz
a politikában.
kath. egyház kész alászállni azon uralkodó
polczról, melyet 1681. óta törvényesen elfoglalt,
még
mindig oly helyzetet akar biztosítani magának, mely a többi bevett vallásétól nagyon különböz.
Legfurcsábbnak látszik a kath. emlékiratnak azon pontja, mely egyenesen a civilisált államok jellemz vonásának veszi, hogy más legyen az uralkodó vallás helyzete, mint a bevetteké. Akkor az csakugyan úgy volt, de természetesen a barbároknál még nagyobb
a különbség. Hol pedig igazán törvényes volt a
volt
teljes
egyenlség,
a XVin. arról,
r
E
mint Erdélyben,
ott
gondoskodott
században az udvarra támaszkodó
klérus
hogy ez egyenlség valóra ne válhasson. kérdéseket tárgyalták akkor is a legnagyobb
szenvedelemmel, a
legfojtóbb
dühhel és
haraggal.
Minden magyart ezek érdekeltek legjobban. Az utolsó századok szomorú hagyománya szerint a felekezet kapcsa ersebb volt annál, mely a polgárt az államhoz, a honfit nemzetéhez fzi. Nehéz elképzelni, hová juthattunk volna el, ha nemzeti, mveltségi, gazdasági *
Journal, Versailles 1789. ang. 23.
309—310.
1.
A FELBKEZETBK.
téren
fejtették
volna ki azt az
239 energiát,
melyet a
'
felekezetek jogkörének pontos megállapítására kellett
,
'
pazarolni.
Tudjuk, hogy e viszály éppen a legfontosabb mo-
mentumban
teljesen- megállította
a diaeta tevékeny-
ségét. »Ezt a diaetát tisztán vallásos diaetának lehetne
gróf Esterházy Ferencz
eddig nevezni",
írja
Mert
ügye
a
vallás
lassítja
annyira
júl. 6-án.
eljárásunkat,
jobban mondva egy részt a protestánsok mértéktelen másrészt a klérus makacssága mely azt
követelései, is
megtagadja, mi azon követelésekben igazságos.
tiszai kerület utolsó
ülésén nagy szakadás
A
állott be.
A
protestánsok semmi máshoz nem akarnak fogni, míg a vallásügy be nincs fejezve, viszont a papok kijelentették; ha meg nem hallgatják ket, haza-
mennek
és itt hagyják a diaetát. Oly nagy az ellenhogy minduntalan attól kell félni, hogy hajba
tét,
kapnak.
Nemcsak a diaetára süti bélyegét ez a harag, hanem még inkább az irodalomra is. Nemcsak a legtöbb röpirat foglalkozik e kérdéssel, hanem a legtöbb gúny vers
A
—i
is.^
zavart
még
fokozta,
hogy a katholikusok, st
/
papság sem értettek egyet. A mérsékeltek a coaértelmében készek voltak megadni a protestánlitio soknak a polgárjogot, megelégedve a kath. egyház elsségének biztosításával; a túlozok eltt tán nem is Mária Terézia, hanem I. Leopold kora lebegett a
követend
ideál gyanánt.
A
politikusabb, hazafiasabb
rész a prímás után indult, a zeloták a kalocsai érsek|
gróf
nél,
Kollonics Lászlónál,
tartották összejövetej
'
Sok
kéziratában.
a
Eruplanicz-gyjteményben és a N. M. 261.
latin
ÖTÖDIK FEJEZET.
240
Hiába ersködött a prímás, hogy a püspökök nemcsak az akták, hanem a pasquillusok
leiket.
t
követik,
is
mutatják, hogy nagyon jól tudták, milyen ellentét
van köztük.
A
prímásról így szól egy gúnyoló vers:
a mitra,
a római szék jutalma,
A
bibor,
méltatlan üres
ft
Nem
tördsz a vallással, sem a hazával, mikor Ormosdynét öleled. Ez a te munkád, ez a te díszítenek.
bár
otthonod,
Ott küzdi,
ott
tudod,
milyen rút a
gyzöl,
ott aratsz
Te, a ki Istennek szenteltettél,
medd
szerelem.
végtelen diadalokat.
ott
veszted
el
rosszban
erdet.^
hogy küls megjede nagy esze és ismerete nagy értékvé tették ta-
herczeg azt
Albert
róla,
írja
lenésében volt valami nevetséges, az
ország
teljes
nácsát.
Kazinczy ezt így színezi ki Termete alacsony volt igen húsas és hasas, a mellett parókát hordott; :
és
fogatlansága alig
szólla,
miatt
szája
félre
lehete a hallónak
hogy ne nevessen. De
lelke
volt rándulva.
Midn
magát megtartóztatni, igen nagy volt és ha
kedveztek volna neki az idk, szintúgy tudott volna uralkodó minister lenni, mint a Richelieuk és Maza-
Egy
fínik.
kurucz,
t.
valaki azt i.
monda nekem
felle: ez nagy
éppen nem barátja Német Uraiméknak.
Méltóságát suffraganeusaival szemben nagyon fen-
1
Kruplanicz levéltár. N. M.
Cardinalis zatokat.
még öregebb korában
Ormosdyné
általa lett
Errl Kazinczy is tudott. ,A nagyon szerette a szép ábrá-
is
gazdaggá és Pozsonyban
Gedeonnénak egyszerre 12
báli
által
Ráday ruhával kedveskedett". Magyar
ellenben lakott a primás palotájával. Ifjabb korában gróf
dolgok. M. T. Akadémia, kézirat.
A FELEKEZETEK.
A
tartotta.
diaetán a püspökök
A
bibornok
nem
241
voltak vele
meg-
a Leopold gondolkoToscanában és jobbnak találta közletni a vágást, mint egyenesen ellenkezni. Két püspököt küldenek hozzá, hogy eladják a panaszt. A prímás ezt megtudja, teljes díszben fogadja, meghallgatja, aztán kikergeti ket, megparancsolván nekik, hogy ezt vigyék hkl küldiknek. Kivüle bizalmasa, unokaöcscse, gróf Sauer volt czéltáblája a gúnynak. Azon töprenkednek, milyen hit ez a rothadt d g. Nem katholikus, nem kálvinista, sem lutheránus, sem anabaptista, sem világi, sem papi, sem ariánus, sem jansenista, sem kmives, de még atheista sem. Vagy semmi, vagy csak az Isten elégedve. dását;
tudta,
mikép
ismerte
járt el
.
.
tudja, micsoda.
A
többit
sem
iszákosnak írják
kímélik. Milassin fejérvári püspököt, le,
szintúgy
a
Fenglert,
gyrit.
A
váradi Kalatay, csak lovaival tördik.^
így magyarázta a püspökök hallgatását és visszavonulását az alsó papság, mely a kerületi ülésekben
egyedül volt kénytelen talanok
és
megvívni a harcot.^
A
káp-
apátságok követei már jún. 17-én össze-
ültek és megállapították eljárásuk tervét.
szeretnék, ha a vallásügy egyáltalában
Legjobban
el nem
for-
ha elfordul, legalább a hitlevélbe ne kerüljön. Erre pedig elegend ok az, hogy egy rend ellene van, st a diplomába csak az jöhet, mi az egész országnak, mind a négy rendnek óhajtása. Igaz, hogy a régibb hitlevelekben meg volt, de mióta örökös a Habsburgház, nem. Különben is, az akatholkusok elvei szerint a fejedelemnek van joga dulna a diaetán,
de
^
Eqai una cura, sed non
•
A
cleri jura.
váradi káptalan követeinek jelentése, júl. 7-én.
Marczali
:
1790—91. országgy. ü.
16
ÖTÖDIK FEJEZET.
242
a vallás ügyeit intézni, ügy mint azt nálunk az 1715. 30.
ez.
elírja.^
Sauer maga az kerület
foglalt helyet,
ül „az
ellentétet így
magyarázza
9 katholikus
bizottságában
Fekete elnöklete
alatt.
:
Az
Noha a katholikusok vannak többség-
a protestánsok
Midn
beadták els emlékiratukat, a katho-
reá bízták a választ. „Én azt
likusok
lat
végén
asztal
ben, a szavazásnál mindig ellenünk döntöttek.
el.
tiszai
a négy-öt ember, ki semmivé akarja tenni a
monarchiát".^
tettem,
a
és 6 protestáns
el is készí-
de a szavazás, mint rendesen, ellenünk dlt
Most reám és Domokosra bízták a végleges javasszerkesztését. Három napig dolgoztam a pedáns-
nem
sal,
akartam,
hogy
leszavazzanak
Zábráczkyval és Almásy janak.
Meg
adtuk
a kerületben,
engednek.
is
és
velem,
gorombáskod-
Ignáczczal
külön javaslatainkat, már el-
írtuk,
de
sem mindkettt a
a protestánsok most
Azt javasoltam,
terjesszük
^ így késik minden. " Gyanúsítják, hogy tiíl patrióta. Ellene van a klé-
plénum
elé.
Zsolnay gorombán
rus.
a diaetán
is
felelt,
szólt ellene.
midn
ebédre hívta és
Azt mondják, csak protes-
tánsok és szabadkmivesek a barátaim. Mindamellett, javaslatát, melyért
t annyira
megtá-
madták, a két dunai kerület szórói-szóra elfogadta. Az egész eltérés az, hogy elhagyták a praeeminentiát, mire én súlyt helyeztem, viszont megtagadták házassági
ügyekben a consistoriumok illetségét, mibl egyházunknak semmi haszna. Ez nekem nagy elégtétel.
A
prímás aug. 31-én összehívta az egész klérust.
*
Jegyzkönyv
*
Die, die Monarchie coupiren voUen.
'
Júl. 9-iki levele
a kalocsai érseki levéltárban. Diaetalía.
Pászthoryhoz.
243
A FELEKEZETEK.
Eladta, hogy a diplomába bejöhet a protestánsok szabad vallásgyakorlata és a békekötések; egyebekben pedig a dunaiak törvényjavaslata elfogadható. Ennek fejében a kath. egyház törvényt nyer az aposvegyes házasság és házassági per dolgában, mi
tasia,
eddig hiányzott.
A
püspökök, kik most elször szó-
hattak a vallás ügyében, azt vitatták ellenében, hogy
adandó kedve-
eltrheti a protestánsoknak
a klérus
zéseket, de a lelkiismeret sérelme
nélkül
nem
bele
egyezhetik, haszon fejében sem. Gróf Andrássy, gróf
Berchtold
egyedül
Szily
és
szállott
voltak
a fszónokok
velk szembe. Ez könny
az olyan theologia, mely a lelkiismeretet
lásomat szolgálom, non
250 év
protestatiónk
Ugyan
sens". óta.
A
Sauer
és
„mert
volt,
sérti,
mit
ha
val-
használt
hozzájárulásunk,
úgy
mint a prímás akarja, használhat.^ Ezt a két hónapot foglalja
teljesen
foglalkoztatja
vedélyt, igazi
vak düht csak ez
is
mikor a bizottság
zésre jutni,
Én
azt
;
is
;
a
de szen-
kelt.
lehetett volna a tiszai kerületben
így szólt:
harcz
felekezeti
a garantia
pártszellemet
Hogy
a
Hazafias buzgalmat kelt a diploma
le.
megegye-
elnöke, gróf Fekete
akarnám, hogy a három vallás any-
ujára össze volna egyesülve és összezavarodva, hogy
az ördög se tudná, melyik közül ragadna el valakit.^ Hullott
is
zápor.
Vay
reá
szava többet
„Ez
id
a
pasquillusok
árja,
mint szennyez
István pedig kijelentette, hogy egy
ér
az egész klérusénál.
szerint (jún. 28.),
kérdésben, a sok
megye
apró
a vallás dolga forogván
munkák
'
Szept" 8-iki levele.
*
Keresztesi naplója 267.
pro et contra jöttek
1.
16«
244 s
ÖTÖDIK FEJEZET.
bújtak
mint a gombák, nyomtatásban, melyekért
ki,
az ember
nem gyzött
drágák
kapósak voltának. Ezeken kívül a sok pasmocskos Írásoknak is nagy divatja
s
minthogy eleinte igen
fizetni,
quillusoknak, vala".i
Nem
iratokról,
melyek nemcsak a
hanem egyáltalában a
vallás ellen izgattak
azon
szólunk
kath. vallás,
és melyek közül a Laczkovicsé egyike a legszélsb-
beknek,^ Az akkori, igen sekélyes német felvilágoso-
dásnak hatása irályánál
De
egész tartalmánál és
alatt készült és
fogva
mvelt embernek
alig
tetszhetett.
azt mindenesetre bizonyítja az az irodalom,
a felekezetek
közötti
hanem érdekekért
harcz, mihelyt
folyik,
a
nem
hitetlenségnek
hogy
elvekért, töri
az
útját.
Legkelendbbek kalandornak;
Trencknek,
tán
voltak
fényesen
munkái,
írott
a hires
különösen
a
Bilanx, melyben a papi uralom visszaélései ellen kel ki
nagy ervel, néhol epésen. Pest megye censurája
átbocsátotta tartótanács
ezt
a könyvet és
támadásai
röpiratai azért fontosak,
ellen.
meg
is
védte a hely-
Gróf Batthyány Alajos
mert nem csupán személyes
nézeteit tükröztetik vissza, hanem az országgylési több-
ségnek szolgáltak szócsvéül. Van adatunk arra, hogy voltakép
nem is maga hanem másokkal, éppen a femberekkel együtt
írta,
és ezek átengedték neki a jövedelmet.^
A sokadalom és az a roppant érdekldés, mellyel mindenki felekezete ügye iránt viseltetett, megterem278-279
1
U.
ott.
*
A
keresztény
1.
vallásban
ember. 1790. *
Bujánovics jelentései.
magát
oktattatni
vágyó utazó
245
A FELEKEZETEK. tette írás, is
Magyarországon az els könyvpiaczot. A könyvigaz, hogy nem a komoly, jövedelmez volt. Trenck
írói
megélni, de bár sokat kere-
hasznából akart
nem
az
sett,
Szegényen, éhezve hagyta
sikerült.
el
Budát.
Bujanovics
Trenck mködését
is
delmesebbnek.
Pray
Szerinte
tartja legvesze-
volna legalkalma-
lett
sabb a czáfolásra. Tudtunkkal azonban a nagy tudós
nem
írt
elbb
fejtegeti, mit
hatása.^
tett
Katona István
társa
;
csak azt
írt
Legnagyobb értéke
téneti levezetéseiben
a nehéz tüzérség
áll.
gyz
De
érdekben
viszi
a fszerepet,
írók,
alig lehe-
természetesen tör-
az ilyen csetepatékban
Katona
és ezért
is
nem
személyes
magát. Általában a katho-
kifakadásokra ragadtatja likus
ugyan, de mivel
ismertettünk,
közt ekkor
kik
nem
is
Szeitz
Leó
állanak magasabban ellen-
feleinknél és személyeskedésben, mocskolódásban, ha lehet
A
még
túltesznek rajtok.
pasquillusok körül épp így folyt le a harcz.
A
protestánsok ezen kezdték Felhozta az Isten magyarok csillagát,
A
ki megrontotta
Róma
birodalmát,
Kezeinkben adta a Pápisták
haját,
Hijában kiáltják ezután Máriát.
Erre kész a válasz Régen bög Lutherus és Kálvinus Rómára, De talált a bika kemény oroszlánra, Te is, a ki fecsegsz szz Máriára, Jól meg lásd, hogy ne juss az akasztófára.
A
protestánsok
Jézussal
állítják
szembe a kath.
papságot ^
Trenckii Bilanx pondere versa.
I.
kötet.
ÖTÖDIK FBJBZBT.
246
Jézus taaitványi, haragos papjai Irigylö
Hogyan
méreggel
tölt apostolai,
reménylitek,
hogy szent mesterteknek,
Tessen keménysége a
ti
sziveteknek.
Tudom, Mennyországban vagyon a hazátok
Rómában háromszor koronált királytok. De magyar jószágot, magyar nemességet Birtok
ti
s
abból vesztek dicsséget.
Mert azon jó Isten trést prédikálott, Senkinek ervel útjában nem állott.
A „klérus" czíinü pasquillus sírirat formájában Magyarország bukásaért a papságot teszi felelssé. Azzal végzi, hogy semmi rossz nem történt a világon, minek nem pap lett volna okozója.^ Erre egy igen hosszú, szinte latin válasz azt ha hivatalba bocsátaüak kálvinistát, soha mondja sem lesz vége veszekedésnek, verekedésnek. Egy másik azzal vádolja ket, hogy franczia lábra akarják állítani a magyar papságot. De ha ez megtörténik, :
ki kell vándorolni a kálvinistáknak
A
is.
személyek közül a katholikusok különösen azon
hitfeleiket
egyet
:
bántják,
kik
a
protestánsokkal
Feketét és AbafPy árvái
követet,
értenek
kinek
ifjú-
kori bneit nem unják szemrehányni.^ Ezeken kívül legsrbben Balogh J*étert, „a pápisták kalapácsát"
veszik tollúkra.
A
protestánsok viszont azokra harag-
szanak legjobban, kik elbb velk tartottak és aztán
^
In Clerum. Nihil mali in
rbe
evenisse, Cujus auctor sa-
cerdos non fuisset. *
Abaffy már
ns
korában egyszerre két Rajcsáni-leány-
nyal külföldre szökött és kint maradt, míg M. Teréziától enge-
delmet
nem
kapott a hazatérésre.
247
A FELEKEZETEK.
a papság pártjára állottak, Kárász és Almásy követekre,
noha emennek, Sauer jó hazafi létére
Zsolnayt
Gy-
is.
az egész diaeta eltt.
Mindezeknél gyalásban
Midn s
katholikus lenni.
Egy pasquillus-író „1000 forintnem adná, hogy Vay István t annyira leszidta
lölik
ért
csak az a bne, hogy
szerint,
nem sznt meg
is
"^
komolyabb
komolyabb
és
volt
tár-
részesült az egyházi javak kérdése.
a dunáninneni kerület a diplomát tárgyalta
az volt a kérdés
belé jöjjön-e oda a vallás ügye,
:
Szentiványi barsi követ ezt ellenezte, mert soha sem vették be. A papság vele tartott. Erre a különben igen nyugodt Darvas Ferencz így szólt „ha ily difficilis :
a klérus, annak veszedelmes lesz a consequentiája",
mert
p.
o.,
ha a király
akarja nyomni
el
mint n. József és elvenni jószágait, segítségével boldogulhat, ha pedig
akarná
elnyomni,
a
klérusra
veszedelmes állapotnak csak
a klérust,
a protestánsok protestánsokat
a
számithat.
a
klérus
Ennek a
engedékeny-
sége vethet véget.
Szirmay Antalnak „az állam jogáról az
egyházi
javakra" szóló értekezése egészen a franczia nemzet-
gylés határozatainak
alapján
Els
áll.*
kolduló szerzeteket kellene eltörölni, lást,
a munkátlanul való megélést, az állam
el nem
Az alkotmány sem védi a papi
birtokot.
mozdíthatja.
Joga nem egy a nemesivel. is
mutatja,
hbér
és
A
beneficium, mint neve
nem örökös
ellenben örökös tulajdon.
'
;
a nemesi birtok
A hbérbl
levonja
Bilszky Johannes, CoUectio documentorum.
démiai kézirat. *
sorban a
mert a koldu-
Jus reipublicae
in
bona ecclesiasticomm.
I.,
60.
azt
1.
a
Aka-
248
ÖTÖDIK FEJEZET.
következtetést
is,
hogy a
annak
király az
feltételeit
megszegt megfoszthatja javadalmától. Ez már legérzékenyebb oldalán érintette a papságot és pártját. Még közel volt József kora, Francziaország
ijeszt példát
is
ket
veszély bírhatta
nyújtott.
sára. Ezért aztán írásban, szóban,
kel megküzdenek.
Ha
valami,
ez
a
engedésre, a coalitio fenntartá-
minden tehetségök-
Francziaországban
észrevették,
is
hogy a papság igazán csak akkor ékesszóló, mikor
r
birtokairól
van
szó.^
az, hogy a klérus kezdettl fogva az udvarra támaszkodott, az ország ellenében. Az oppositióval, a mennyiben ez a dynastia és a király
Politikailag
fontos
k
ellen is irányult, eleinte csakis
Ha
tan szemben.
k
állanak határozot-
a protestánsokat azzal
gyanú-
hogy csakis azért akarják a magyar nyelv behozását, hogy a hivatalokat tölthessék be, erre sítják,
k
hogy a papság meg azért ragaszkodik a deákhoz, mert sem , sem hívei nem azt
lehetett
válaszolni,
tudnak magyarul. Nemcsak a protestánsokkal, hanem az ország összes törekvéseivel, a nemzeti állam megalapításával ellenkeznek
az ellenfél eléggé ki
is
tnt
Viszont a papság kezében
Könny
ver.
volt
fel
a papi politika. Ezt
aknázta. is
volt
hatalmas fegy-
saját ellenségeit egyúttal a
a dynastia ellenségei gyanánt tüntetni
fel.
király,
Ahhoz az
hogy a papság magát az Istennálunk még az is járult, hogy a azonosítja magát. Sokszor említettük, mikép
általános eljáráshoz,
nel azonosítja királylyal
—
folyik a denunciatio a protestánsok
vesek
ellen
általában
és
szerint. ^
Duquesaoy, Journal.
II.
2.
azok
és
szabadkm-
vezeti
ellen
név
A FELEKEZETEK.
Gróf Széchenyi
249
azon
Ferencz,
hazafias
hévvel,
mely minden tettét jellemezte, vett részt az országgylés munkájában. Egyaránt rosszallotta a protestánsok túlzását és a papság makacsságát. „Mind a két
tzbe vagyon, mind a kett fanatikus." Csahagyományához híven közbenjárt, de a nemzeti jogokról épp oly kevéssé mondott le, mint a humanitás követeléseirl. Midn megtudja, hogy félreértik, hogy Bécsben a király ellenesének tartják, a büszke, minden ízében méltóságos férfiú barátja, Pászthory religio
ládja
eltt kiönti szívét, elmondja, mit
mi az érdeme.
tett,
„Elfojtottam a praesesek és Commissariusok ellen
1.
magam
fent folyó factiókat,
nek
becsületét
magamat
békesség-
ez
vétkemet beval-
feláldoztam,"^ ország színe eltt
hogy nemcsak a prímást arra vezettem, hogy az Protestánlottam. 2. Kitettem
sokat hallgatta, színezéssel) is
velk
ket
dolgában,
religio
tanácskozott és (ámbátor mindig
segíteni látszatott.
a Harmónián dolgoztam."
3.
A
De még
in publico
kerületek
túlságos
igényeivel szemben a mixtában, másokkal együtt, egy
okos diplomát dolgozott
ki.
Mindezért az volt a jutalma,
prímás elment az
hogy aug. 25-én a hogy
nejéhez és felfedte eltte,
Leopold fekete könyvébe van feljegyezve, mert minden plánum át megrontja, utolsó pillanatban felférje
forgatja,
így
hanem magát
nemcsak
az
és családját
is
országot
romlásba,
ejti
életveszedelerabe.
„Erre elsírván magát Juliskám,
midn
hazajövök
Zichytl, térdre esik és könnyhullatások közt beszéli félelmét."
»de
Elment a prímáshoz, hogy megtudja okát,
csak valahogyan felelvén,
*
A
ján. 11-i ülésen.
így házi
boldog-
ÖTÖDIK FEJEZET.
250
Ságomnak által."
is
vége
lesz
Papnak
ezen
Néhány nappal késbb, midn azt hogy „a prímás factiója" már Ürményit és
politikája
^
a rendeknél
oly
is
ers,
hogy a
Balogh, Almásy, már alig juthatnak zasztó szavakra ragadtatja magát:
mert hazámon már
nem
segíthetek.
tapasztalja, is
megnyerte
mérsékeltek,
szóhoz,
e
bor-
„Búmba hallgatok, Ha ntelen volnék,
hagynám ezt az országot, a mely csak annyiban különböz Spanyolországnak inquisitiójához, hogy ott csak magános embereket ölhet a papság és itten az
itt
egész országot áldozza opiniokért és personalis ambitiókórt fel."
A
meg
abban látja hazájának, az emberiségnek rossz szellemét. Az az érzelem szólal meg szavaiban, mely egy félszázaddal késbb még nagyobb fiát arra a hires felkiálno popery. tásra bírta Minél szentebb egy eszme, annál bnösebb a vele fanatismus
réme jelenik
eltte
:
:
való visszaélés.
A
ki a
maga
hasznáért
öl,
csal,
nem
oly gonosz, mint ki Isten, haza, emberiség, szabadság
nevében gyilkol embert, vagy becsületet. Torquemada és Marat lelkileg nem különböznek egymástól, úgy mint azok sem, kik hol az egyiket, hol a másikat majmolják, hogy Isten vagy a nemzet nevében üldözhessenek. Különös, hogy éppen azok, kik legtöbbet emlegetik az Istent, feledkeznek meg leggyakrabban az emberiségrl. Mert a vallásos fanatismus sem más, mint annak elkövetése Isten nevében, mit különben
éppen Isten igéje
tilt
^
Aug.
*
Szept. 2-lki levél.
26-iki levél.
legszigorúbban.
A FELBKEZBTEK.
Rendesen
látnak a
fanatikusban.
tévedés. Csak az a fanatikus, ki
más
maga
a
nem megEz lélektani
de különben
félre vezetett,
vetend embert
251
maga
hasznáért
is
akarja. Az,
épp oly kész elkövetni a bnt, mint ad majorem dei glóriám. LegföUebb a tudatlan eszköz menthet némileg. De akkor
ki
meg
czélért,
bn
a
szerzi büntetendk annál
igazi értelmi
szigorúbban, nemcsak a
is,
által, hanem, mi a közerkölcsiségre nézve fontosabb, a közmeg-
vetés
törvény keze
által.
Egy reánk
pasquillus,
maradt,
mely Vay István kezeirásában fanatismusról
a
szól
így
:
is
„Mindent
megront a geny, mindent megrág az egér. Mindent ledönt a fanatismus, mindent elragad a nepotismus. Mindent megfertztet az egoimus, mindent vonz a magnetismus, mindent eltorzít a magnatismus. Oktalant
követel
a kalvinismus,
ranismus, de ezeknél el,
is
szintúgy tesz a luthe-
ostobább
a papismus.
Hidd
ez a diaetalis Catechismus".^
Bizonyára
ily
prímásnak
liberális
is
kétségkívül
a meg-
legfontosabb
E
megegyezésben fáradtak, de magának a kétségtelen az érdeme benne. Munkájuk
tárgyának kívánt czélhoz különösen a
közt nehéz volt
viszonyok
országgylés
az
egyezés,
vitele.
frendek
annál nehezebb, mert a legízgatottabb légkörben folyik,
melyet
történetünk
addig
ismert.
ellenséget nézi egymást és ez
'
A
két párt
mint
a felfogás átterjed az
Corrumpit omnia pus, rodit omnia mus.
Destruit omnia Fanatismus, rapit omnia Nepotismus. Inficit
omnia Egoismus,
trahit
omnia Magnetismus.
Depravat omnia Magnatismus, stulta petit Calvinismus. Paría facii Lutheranismus, sed his stultior est Papismus.
Hic mihi crede est Diaetalis Catechismus.
ÖTÖDIK FEJEZET.
252
egész országra, aggodalommal, gyanúval, néha rémülettel töltve
kezik
az
mindenkit.
el
Hol egy a
vallás, az állam
egyházzal.
mindig könnyen rendel-
Ezt a protestáns
és
a román
országok története és mai állapota kétségtelenné
teszi.
Csak az a szenvedély, melyet a más hitekkel való folytonos érintkezés kelt és táplál, az érdekek össze-
mely ebbl keletkezik, növeli oly nagyra a felekezeti szellemet, hogy nem fér meg a modern állammal, melynek jogegyenlség az alapelve. A tiszai kerületek csakhamar megállapodtak egy közös szerkezetben. ^ Az áttérést illetleg, mivel a fell megegyezniök nem lehetett, a teljes gylésre ütközése;
A vegyes házasságoknál minden gyermek az apának, mint családfnek vallását kövesse. Azon házasságok perei, melyek kezdettl fogva vehagyták a döntést.
gyesek voltak, a szentszékhez tartoznak. Iskolai és egyházi könyveik censura nélkül jelennek meg, de azokban, felelsség terhe
alatt,
tilos
a kath.
vallás
szidalmazása. Templomaik, papjaik, iskoláik, mestereik
A mennyiben törvényeik rokonok közt megengedik a házasságot, a dispensatio alól felmentetnek. A hivatalok szám szerinti megosztásától elállanak, de kívánják, hogy több legyen, mint eddig adómentesek.
és
ennek
teljesítésére esküt tegyen a király és min-
denki, kitl e betöltés függ.
hogy a kormányszékeknél, ha felekezeti az egy valláshoz tartozó eladó is rendeljenek. Megyéktárseladót mellé más vallású ben és városokban pedig oly küldöttségek járjanak Új czikk
ügy forog
^
az,
szóban,
Articulus de negotio religionis, prout in Circulo Tybiscano
modificatus
est.
253
A FELÉR BZETEK.
melyekben egyenl számmal vannak a különböz vallások tagjai. Alkalmazzanak a magyar ezredeknél el,
protestáns tábori papokat
Végre, a mostani birtok-
is.
a ki ezt
állapotot elfogadják,
háborítja,
az
Ulászló
törvénye szabta büntetés alá esik.
Kétségtelen
De
képest.
közeledés
ne feledjük,
ez
hogy
elbbi harczokhoz
az
a protestánsok és
itt
szövetségeseik a túlnyomók és hogy,
ben
Sauer,
áll,
ki
velk szem-
a papság legmérsékeltebb árnyalatát
képviseli.
Másként áll a dolog a dunai kerületekben. Itt a rendek nagy többsége katholikus, a klérus is teljes ervel léphet fel. Itt is 1. az unión és harmónián kezdik de
ugyan,
midn
a békekötéseket beczikkelyezik
és
a szabad vallásgyakorlatot teljes mértékben elfogadják, mindjárt hozzáteszik a történetünkben annyi vészt, vérontást és nemzetgyilkos viszályt okozó záradékokat
a római kath. vallás rövidsége nélkül; a földesúri jog fenntartásával és a horvát-szlavón különállás dásával, így
hanem a 2.
A
nemcsak
felekezetnek feláldozzák
protestánsok
nem
szertartásokban részt venni,
peket
meg
kell tartamok,
Fiscalis
vád
hogy
a birodalom jogát
kötelesek
is.
vallású
a katonaságnál,
A
katholikus ünne-
nem ugyan
megbotránkozást
alatt tilos
kath.
kivéve
hol ezt a fegyelem megköveteli.
nyilvánosan,
megmara-
a testvéri szeretet ellen vétenek,
otthon,
ne
hanem
okozzanak.
nekik szolgáikat és alattvalói-
kat az ünneplésben meggátolni, vagy pedig tilos eledelt adni nekik.
Szabad ugyan templomokat építeniök és leányDe is, hol szükség, papokat bevezetni. mivel vigyázni kell, hogy a népet ez túl ne terhelje, elbb vegyes megyei küldöttség vizsgálja meg az 3.
egyházaikba
254
ÖTÖDIK FBJEZET.
Ügyet és adja
el
Ha
a megyének.
ez
elfogadta,
a
pap és iskola részére egy bels saroktelket kihasítani, ha még van olyan, de egyéb semmit.
földesúr
köteles
Stólára
4.
a templom,
nem
ha csak magok nem esetben sem fizetnek többet
kötelezvék,
fordultak a paphoz.
Ily
a katholikusoknál. Papjaik meglátogathatják ugyan betegjeiket és
5.
rabjaikat, ott is lehetnek a kivégzésnél,
nem mondhatnak. De a ezekhez járni és
Szabad
6.
ket
„teljes
szabad
oktatni".
de ezt közölni kell
ha akarja,
mely,
is
szelídséggel
tartaniok,
zsinatot
a nemzeti senatussal,
de beszédet
papoknak
kath.
biztost küld-
het oda.
Elemi és alsó iskoláikat
7. is
^
megtarthatják, újakat
alapíthatnak, de új fels iskolákat csak külön királyi
kiváltsággal állíthatnak veiket ugyanazon
fel.
Iskolai és egyházi köny-
censura alatt
nyomathatják,
a katholikusok, eltávolítva bellük minden
ama
mint val-
lást sértt.
Alapítványaikat megtarthatják,
8.
tik
visszakapják azokat
;
elvett.
De
is,
melyeket
magok II.
kezelhe-
József netán
országon kívül alapítványt
ezentúl senki
ne tehessen.
Vegyes házasságot ezentúl sem lehet akadácsakhogy az esküv mindig a római kath, pap eltt menjen végbe és minden gyermek a kath. fél vallását kövesse. Ennek semmi szerzdés nem áUhat 9.
lyozni,
útjában. Házassági pereik a püspöki szentszékek elé
tartoznak ezentúl
is,
mint
ezt
a
linzi
békekötés
elírja.
^
Scholas tam Triviales,
quam Grammaticales.
is
255
A FELBKEZBTEK. 10. Ugyanezen oknál fogva nem engedhet a római katholikusoknak az ágostai vagy helvét
vallásra való áttérés.
kényes büntetés mert az
ily
Ez tehát ezentúl
alatt tilos
marad,
is,
annál
meg hit-
súlyos, ön-
inkább,
is
elhagyás ellene volna a római kath. vallás
már nem a vallás szabad gyakorlata hanem gyarapodása, a római katholikusok nyil-
elveinek és ez volna,
vánvaló rövidségével. 11.
ügy a nagyobb, mint
túl is honfiak
nyerjék
el,
a kisebb tisztségeket ezen-
kik a magyar állam
^
körül
érdemeket szereztek és a törvényes minsítéssel bírnak, valláskülönbség nélkül. 12.
A
mostani birtokállapot megmarad,
az 1647. 14-ben elírt büntetés
tóit
háborga-
éri.
„Továbbá a béke egyességének mindkét részrl hogy az ágostai és helvét hitvallás követi soha, semmi ok vagy ürügy alatt ne kérhessenek ezeknél nagyobb kedvezéseket és jótéteményeket, sem a diaetán, sem kívüle. Mert a bécsi és linzi békekötések lévén mindkét rész által való megtartása végett elrendeltetik
:
mindenkorra elfogadva a vallásügy
alapjául,
egyik
résznek sem szabad ettl elállani."
„Ha pedig
az ágostai és helvét hitvallásúak bár-
mely okból nem akarnák elfogadni
melynek az igaz keresztény
ezt
a 12
pontot,
szeretet az egyetlen czélja,
a római katholikusok, épp oly szintén, mint szilárdul, kijelentik, hogy ezektl a legkisebb pontban sem térnek
el,
st, ha amazok nehézségekkel állanak el,
határozottan kimondják, hogy az 1715. 30-hoz ragasz-
kodnak és az egész vallásügy kimarad a hitlevélbl." Csupa horog és csapda. A keresztény szeretet csak '
De Republica
Hungarioa.
ÖTÖDIK FBJBZET.
256
annyiban nyilatkozik meg, a mennyiben gondoskodik
hogy az ügyvédeknek legyen munkájuk elég, mesterm a régi békekötések és a protestánsoknak kedvez törvényeknek lehet legcsekélyebbjelentségre való csökkentésében. Szerzje, Prileszky Károly, büszke lehetett reá, mert Bocskay, Bethlen, Rákóczi, nehezen gondoltak ilyenre, de még Pázmány és Lippay sem, különben alig protestáltak volna. A magyarnak pedig nincs oka a németre panaszkodni; hogy az kárára félremagyarázza a világos arról,
századokra. Valóban
törvényt, hisz
sem
hanem
édes
tulajdon
tesz
különben,
nem
idegennel,
szemben.
testvérével
Ha van
valami, mi a protestánsok túlzásait igazolhatja, ez az írás az.
Nem
domináns vagy praeeminens vallása protestánsokat mindenkorra a türtnél is
de
ról,
szól
rosszabb helyzetbe akarja visszataszítani.
hogy a protestánsokat „ezután
Igazi gyöngye,
is"
alkalmazzák hivatalban, a törvény értelmében. Mintha József
császárig,
ki
volna csak egyet
Még
törvénytelen
legbecsületesebb
fenyegetés.
Ha
a
és
alkalmaztak
legszintébb
protestánsok
benne
a
nem kérnek ebbl,
vag3ds
visszaáll az 1715-iki törvény,
ked
volt,
is.
a
király intéz-
joga.
És ilyenek merték a nemzet, a függetlenség, a szeretet igéit szájukba venni.
A
kerületi
diaetai
gyalás
végzés alá.
E
munkákat aztán az augusztus alapján
A
kerületi
A
nagy
frendek kell mértékre bírták úgy az egyik, mint a másik fél túlzásait
Hberális
visszaszorítani
tár-
ellentétek és gyúlölségek
elhalaványodtak a közös nagy czél eltt.
befolyású f
12-iki
mixta deputatio vette
bizottságban az országgylés színe-java
dolgozott együtt. itt
a
257
A FELEKEZETEK.
és mindegyik munkálatban felismerhették azt, mi való-
ban az ország javát gozásában,
itt is
szolgáló.
Mint a hitlevél kidol-
a tiszai kerületekhez állnak közelebb,
de jobban ismerve a viszonyokat, enyhítenek annak néhol még túlers protestáns színezetén. E mellett pedig, mi legfbb érdemük, a párt mellett
a nemzeti, mi több az állami eszmét
felismerik és
is
érvényre juttatják.
A
czikket, az áttérés szabadságáról,
A
állapítani.
tiszaiak
pedig a koronázandó
A
halasztják.
királylyal
való
hogy
megegyezésre hogy a katho-
az ily áttérésbe,
azt büntetni
semmikép
lehet.
A
vegyes
házasságokból
szerint követik
szülik
A
gyermekek ha a házasfelek
származott
vallását,
e fell, szabad szerzdésben, külön
nem
rendelkeztek.
házassági pereket illetleg a tiszaiak javaslatát
fogadjuk nál,
ki,
nem egyezhetnek
másrészt pedig világos,
nem
k sem bírják megk
a plénum elé utasították,
két elvet úgy fejezik
likusok törvényben
sem
mert dogmatikus
legtöbb nehézséget támasztó,
el,
azon különbséggel, hogy oly házasságok-
melyek az egyik
fél
vegyessé, világi bíróság
katholizálása
ítél.
Szó szerint átveszik a
szabad vallásgyakorlat azon követelését
is,
felekezet szertartásai, ünnepei megtartására
szeríthetk.
A
hogy más nem kény-
katonákra nézve sem tesznek
Egy pontban még túlmennek
váltak
által
azon,
kivételt.
mert az az úr-
napi körmenet napján déleltt a protestánsoknak megtiltotta
a
nyilvános
munkát;
itt
pedig
is
arról
nincs szó.
Új templomok, iskolák alapításánál, noha különben szó szerint átveszik a tiszaiak czikkét, mégis közvetít
állást
foglalnak
Marczali: 1790-91. országgy. U.
el.
Szükségesnek tartják 17
258
ÖTÖDIK
irajBZBT.
ilyenkor, az adózó nép erejének megvizsgálása végett, megyei mixta deputatio kiküldését, csakhogy abban a püspök emberének nincs helye. A nemesek azonban
korlátlanul gyakorolhatják a templomépítés
vagy javí-
tás jogát.
Szórói-szóra megegyezik gatásáról szóló pont
Csakhogy
itt
felügyel.
A
is
;
rabok
a betegek,
láto-
szintúgy a zsinatokról szóló.
nem
a király embere már zsinati szabályok
tanú,
hanem
kánonok érvényesA legfbb királyi
és
ségéhez királyi megersítés szükséges.
felügyeli jog mindenben fenntartatik.
Éppen
szempontot
az
Megadják a protestánsoknak az
új,
fenntartják az
így
iskolaügyben
is.
felsbb iskolák alapításának
állami
szabadságát
teljes
is,
de
a tantervnél fenntartják az állami nevelés rendszerét, mint azt diploma-javaslatuk 24. pították.
Szintúgy átveszik
10. czikket
párbért
is,
az
pontjában megálla-
alapítványokról
szóló
hogy a
stólát,
szó szerint. Természetes,
illetleg
is
megegyeznek.
(12.)
De még a
házassági törvényszékek szervezésében és hatáskörében
sem tesznek Mi
változást.
politikai
csatlakoznak. Megkövetelik
és a többi,
k egészen a tiszaiakhoz tehát k hogy a király
kitl ez függ,
Városi
tegyen.
mindennél fontosabb, a
tekintetben
tisztségek betöltését illetleg
stb.
semmi hatása nem
is,
erre
nézve külön esküt
privilégiumoknak ezzel szemben
lehet.
„Statuta municipalia"
alatt
világosan Horvátországot értették, melyet e szempontból
is
egészen az országhoz
akartak
kapcsolni.
El-
még csekély változtatással azt is, hogy ügyekben államnál, hatóságoknál csak vegyes-
fogadják vallási
bizottságok járhassanak
A
el.
dunai felfogásnak csak annyiban engednek,
a
259
A FELEKEZETEK.
mennyiben a békeháboritók büntetését nem Ulászló törvénye szerint,
hanem a sokkal enyhébb, 1647.
értelmében szabják
Nem nagy
egyes
is
történeti
A
eszméjében.
14.
ki.
e
munka
szellemében,
vezet
megállapításaiban
értéke,
hanem
áll
felekezetek viszálya fölé, mely zajával
egy magasabb, elfogulatlan bíróságot helyez, az államét. Ez már nem az egri püspök, nem is gr. Teleky József mve, ki a protestánsok
betölti az országot,
ügyes és nagytudományú vezetje,
hanem
az Appo-
nyiaké és Széchenyieké.
Ez nemcsak ideák szempontjából nevezetes meg-
hanem
oldás,
Ha
gyakorlatilag
az egyedül helyes.
is
a felekezetek képviseli mint hazafiak állanak
'
egymással szemben és külön érdekeiket és nézeteiket alárendelve a nemzet javának, békésen intézik el a százados pert
:
a nemzet autonómiája, igazi bels sza-
badsága, tántoríthatatlan alapon nyugszik. De, ha ez
nem
sikerül,
zetinél, el
nem
ha a felekezet érzése ersebb a nem-
a fels beavatkozás, minden következéseivel,
i
-^
kerülhet.
Mert hiszen éppen abban
áll
bármely felekezet vagy
rend elnyomásának nagy nemzeti vagy erkölcsi veszedelme. A szenvedt is köti a nemzeti érzés, de csak addig,
míg
orvoslást remél honfitársaitól.
Ha
e helyett
rosszakaratot, üldözést talál, ahhoz fordul, kitl igaz-
ságot
és
mi emberi dolog,
pedig nálunk csak a király nyon,
bosszút
túlmen hatalma azon
alapul,
Az
remélhet.
lehetett. Igazi, az
alkotmá-
hogy protestáns,
görög, paraszt, polgár benne látja védjét.
Ha
nem
vagy küls segítség maradna hátra. Ezért annyira erkölcsös, annyira nemzeti Széchenyi'^
volna, csak lázadás
és
Hajnóczy
törekvése,
hogy az
elnyomottakon 17*
a
260
ÖTÖDIK FEJEZET.
nemzet maga segítsen. Nemzeti önállóságunknak, szabadságunknak, a nemzetet alkotó tényezk lehet kielégítése az alapja, a rendi és felekezeti érdekek és
szenvedélyek korlátozása az ára.
De még
az egyes erkölcsére
is
hat az elnyomás.
Az a hazafi, ki büszkén visszautasít kitüntetést, jutalmat királyától, mert csak nemzetét akarja szolgálni; kész elfogadni
azt,
st utána
jár, mihelyt
egyéni
föl-
emelkedése egész felekezetének mutatja gyzelmét. A felekezeti kapocs így meglazítja azt, mely a nemzethez köt.
Annak a nagy coalítiónak, mely a nemzet igazi felszabadulását, bels függetlenségét írta zászlajára, a felekezeti küzdelem ásta
Elbb el
nem
meg
sírját.
a püspökök jutnak gyanúba,
hogy a még
ismert királynál „kilincselnek".
Most a pro-
testánsok
is
nála kénytelenek keresni azt az igazságot
és méltányosságot, melyet tulajdon véreik megtagad-
tak tlük.
Az
egri
püspök augusztus 30-án nyújtotta be a munkáját is.
hitlevéllel együtt a bizottság vallásügyi
A
kérdést, a hitlevél 3. pontjával kapcsolatban szept.
2-án, együttes ülésen tárgyalta a diaeta. Az országbíró azt ajánlja, hogy az egész ügygyei ne is foglalkozzék a gylés, hanem a koronázandó király döntse el.
A
protestánsok a királyi döntést csak azon
czik-
melyekben a rendek egymás közt meg nem egyeztek. A horvátok felszólaltak, hogy kekre kívánták
e törvénynek
^
szorítani,
nem
lehet érvénye országukra.
^
A
papi
Bedekovics Ferencz horvát követ jún. 26-án, ebéd közben,
az Arany Perecz-nél így szólt Keresztesihez Mi az urakat úgy szeretjük, mint testvéreinket, de vallásukat semmikép meg nem :
261
A FELEKEZETEK.
rend egyáltalában tiltakozott a hitlevélbe való bevevés ellen. A vallás ügyét az 1715. 30. szabályozza ezentúl is.
De
mivel a mixta deputatio több tagja kijelentette,
hogy náluk a klérus ellen szótöbbséggel vették be; mivel a július 20-iki levélben a király is elfogadja a békekötéseket, végre, mivel annyi polgár biztosságáról van szó és a legtöbb megye
is
követeli utasításában
a diaeta megállapította a czikknek a diplomába ^ Az ellentmondó papi pártnak csak azt
vételét.
fel-
en-
gedték meg, hogy tiltakozását levélben mellékelje. horvátoknak azonban, magának az országbírónak
A
indítványára, engedtek.
Hosszabb
vita
A törvény reájuk ki nem
után
mindnyájan
abban, hogy a király intézze
el
terjed.
megnyugodtak
a kérdést, és a pár-
tok meghallgatásával magyarázza a bécsi és a
linzi
békét.
Hogy
itt
politika, pártpolitika volt és
azt világossá teszi,
nem
vallás,
hogy a papságnak egy szava sem
a görög hitek ellen. Sauer méltán lehetett bttszke. A mixtában már kijelentette, hogy a vallás ügyében csak a király dönvolt
„Ha már az a sorsom, hogy
tése érvényes.
törvényt kell elfogadnom, inkább fogadom királytól,
mint
egyáltalában
való
püspök szavazott
egri
elfogadta.
Szerinte
bárki mástól."
nem
a diaetára. vele,
a
e világon
azt
el
a
vallásügy
Akkor csak az
most az egész ország
^
Széchenyi átérezte a határozat jelentségét. „Soha el
nem
felejtem a tegnapi napot,
Inkább a Drávában, Szávában kereszteljük meg a más semhogy Horvátországba bebocsátanók. Naponként való jegyzés 214 17.
tfirjük.
vallást, ^
'
annyira botránkoz-
—
Szept. 2-iki és 4-iki levele.
262
ÖTÖDIK FEJEZET.
tattam a prímásnak, de legfkép az egri püspöknek,
Berchthold, Andrássy, Verhovácz és Szily püspököknek beszédein. Kihagyták volna horvát segítséggel a diplomából a religiót. Nagy nehezen tudta Zichy arra vinni, hogy meghagyják. A királyban compromittált mindkét rész. A nátzió az ilyetén kényes dologban bírót választ. ^ így fogta fel az eseményt több megye is, különösen Gömör siratta benne a nemzet lealázását. Pedig ez a megoldás volt az egyetlen czélszerü és erkölcsös. Képzeljük el, hogy a diaetának kell vele foglalkoznia. Akkor a papok, a követek, katholikusok és protestánsok elre láthatólag, hónaponkint egymásra szórják a röpiratokban felgyülemlett gúnyt, szennyet, szitkot. Az eddig csak ritka alkalommal kitör felekezeti harag elborított volna minden mást. *'
mveltséget, hazafiságot, törvényhozási méltóságot a
maga
A
izzó
kénköves lávája
katholikusok
bíztak
alá.
a
Az
királyban.
zavarok megmutatták,
min
és Ausztriára nézve a
fpapság
elmúlt
értékes reá, a dynastiára és a conservativ
f-
nemesség szövetsége. De bíztak benne a protestánsok is.
Múltját, hírnevét
meg nem
tagadhatta, július 20-iki
levelében pedig egyenesen kötelez ígéretet
most egészen, szinte a túlzásig
loyalisok.
.
tett. .
.
megtanítja a Niederlandokat és sok magyarokat
nótában
nekünk
vannak is,
eltte.
sokakra reá
nélkül applicál
Különben jó áll,
kik
hivatalra.
Nagy
^
*
Szept. 3-iki levele Pászthoryhoz.
'
Dobsa Ferencz, Horváth Stancsicsnak
viczy-levéltár.
is,
dolgunk
és kivált valláskülönbség
minden alkalmatost
ellensége a papoknak."
lesz
k
„Majd
szept.
6.
Berze-
A FELEKEZETEK.
A
hitlevelet
vényjavaslatot
263
Bécsbe viv deputatio
is
felvitte
a
tör-
a kerületek javaslataival együtt.^
A protestánsok helyzetét nagyon megkönnyítette tudományos foglalkozásuk felekezetük hazai történetével. Éppen akkor adta ki a tudós Sinay Miklós nagy munkáját a bécsi békérl.^
De
egyáltalában vezetik
otthonosabbak voltak e tanulmányokban; már kuráfoglalkozásuk
tori és presbyteri
is
késztette
ket
erre.
Kazinczy elmondja Vay Józsefrl, hogy minden elkészület nélkül a
adta
el
legbehatóbb részletes elbeszélését
a mohácsi csatának, kiterjeszkedve a
jellemzésére.
Ez az ers fej ember legalább
vezetk is
oly
otthonosan forgolódott a XVII. századnak, felekezetét
még
közelebb
érdekl
József
is
midn
magyarázni
Gróf Teleky
történeteiben.
tanulmánya tárgyává és
ezt tette külön kellett
az
alapul
szolgáló
így,
törvé-
nyeket, kész munkával állhatott el.
Azon
a
kezdi
folyamodása,
tett
közjóval.^
birodalmak
protestánsoknak tle szerkeszhogy vallásuk nem ellenkezik a
Hogy többet ne mondjon, a katholikus nem boldogabbak a protestáns vagy vegyes
lakosúaknái. Mivel pedig vallásuk polgári szempontból ártalmatlan, a polgári társaságok pedig csak a közjó czéljából állottak össze,
világos,
hogy a természeti
nem szabad ket jogaiktól megfosztani. Ehhez azonban még törvények és pactumok is járul-
jog alapján
1
Akták
169. 177.
1.
A
Chorebo álnév alatt: Sylloge actorum pacificatíonem Viennensem iUustrantium. 1790. '
'
Subditi et
servi
Evangelici Augustanae
Confessioni in Hungária addicti.
tékában
lev példányára
a szerzje.
A
maga irta
et
Helveticae
Berzeviczy Gergely hagyareá,
bogy
Gr. Teleky József
ÖTÖDIK FEJEZET.
264
nak, 1606-tól 1659-ig.
Itt
mégsem
oly furcsa a
ter-
mészeti jog és a recepta religio egymásmellé állítása,
mint a
protestánsok els, június 22-iki
tiszai
emlék-
iratában.
Jogaikból azonban kiforgatta
ket
a klérus, noha
a megszorító törvény is hivatkozik a békekötésekre. Pedig kétoldalú szerzdést egyoldalúlag megváltoztatni nem lehet. Azóta pedig a szabadságot elnyomás váltotta fel.
Nem
lehetett
segíteni
rajta
azért,
mert
hisz katholikus polgártársainkat a papok nevelték, az
ö eszméikben.
szeret
volt,
küzdeni.
II.
személyesen
Mária Terézia
sem
de ezen akadályokkal
igazságbírt
József a tolerantiával örök emléket
megállí-
humanitásának. Csak a legnagyobb hálával gondolhatunk reá. Mindjárt szeretet lépett a megszokott
tott
gylölet helyébe.
Midn
Felséged összehívta a diaetát,
igen kevés kivétellel, minden is,
magyar megye, olyan
hol igen kevesen vagyunk, utasításba adta köve-
hogy vallásunk szabadságának fgondjaik közé tartozzék. teinek,
így jöttek létre
A
a javaslatok.
biztosítása
világi
katholi-
kusok nagy jó akaratot tanúsítottak irányukban. Igaz, hogy a dunai kerületek nem méltányosak, de javaslatuk befejezése elárulja, hogy azt a klérus befolyása alatt szerkesztette
pedig
abban
szintúgy a
egy
párt.
is,
tiszai
noha
ott
mellettök
van,
katholikusokkal,
a
dolgoztak
együtt
mixta
A
csak egynegyede
a
tagoknak volt protestáns. Voltakép három
megvan az tan,
pontról van szó. Ezeket kivéve,
egyetértés és a prímás
is
kimondta
nyíl-
hogy a többit elfogadhatja. Az áttérés. Erre nem lehet polgári büntetés,
1.
mert az
ellenkeznék a
meggyzdés
szabadságával.
A FELEKEZETEK.
De
ellenkezik
a törvénynyel
is,
265
1608.
csak
és
1.
lU. Károly resolutiója hozta be. Végre önkényes büntetés rendezett államban el 2.
A
házasságban született
vegyes
semmin
katholikus nevelését Sérti
szüli jogot,
a
sem képzelhet.
mely
gyermekek
törvény sem
írja
el.
azon vallásban
szerint
nevelhessék gyermekeiket, melyet jónak tartanak.
Vegyes házasságok pereinél a béke kedvéért beleegyeztünk, hogy azok fölött kath. szentszék ítéljen. 3.
De
tisztán protestáns
házasságoknál ez lehetetlen. Az
1731-iki resolutio a szentszékekhez utasította is,
de hozzáteszi, hogy a protestáns
Ennek
ítéljenek.
hettek meg.
azonljan legjobb akarattal
Végre
II.
Vannak azonban nekik
nem
felel-
tette illetékessé.
is
kívánságaik, melyeknek
tesznek eleget.
Hivatalok
1.
sem
József házassági pátensével
egészen a polgári bíróságot
a javaslatok
azokat
hit elvei szerint
elfoglalásához
nekik
számukat és
képzettségket nézve is teljes jussok van. Az errl szóló törvénynek azonban csak külsleg feleltek meg. Igaz, hogy nádornak is jelöltek protestánst, de azért kanczellistának sem nevezték
ki.
nyerjék
számuk sohase legyen
a
tisztségeknek
nagyobb a 2.
felénél.
Ezért legalább Vs-át
Biztosságuk csak így
lesz.
Jelentse ki a király érvényteleneknek a
városok
II.
községekben Végre
pápának
3.
A
tesz,
József alatt már úgy is
is
letelepedtek
és vettek ott házakat.
püspököt ünnepélyes esküje, melyet a kötelezi
üldözze (tehát minket sát arra,
sz. kir.
azon privilégiumait, melyek alapján minket
kizárhatnak. ily
és
arra,
is).
hogy
az
eretnekeket
Használja felséged befolyá-
hogy ezentúl más, a keresztény szeretetnek
ÖTÖDIK FBJEZET.
266
megfelelbb esküt tegyenek. így az egyetértés
fbb
leg-
akadálya megsznnék.
Ez mintegy
válasz
akart
lenni
a
katholikusok
azon, különben jogos követelésére, hogy vallásuk ellen
protestáns könyvben ne legyen kifakadás.
Ezenkívül az evangélikusok egy más folyamodást is
nyújtottak
be német nyelven. Ennek a tartalma
ersebb a hangja.^
csekély, annál
A
rendek külön folyamod-
horvát- szia von-dalmát
nak municipalis joguk fenntartása érdekében, melyek
más mint
szerint
sem
katholikus
Ok
tisztvisel.
nem
lehet ott birtokos,
készek megtrni a hét protestáns
községet Alsó-Szlavoniában, humánusan bántak eddig
velk, de újabb donatiót országukban nem engednek. Ez az állapot törvényes. A bécsi béke is csak már 1604-ben Magyarországra szól. ^ Különben
is
k
kizték a protestánsokat. Nem maradnak a protestánsok sem adósak a vá-
A
laszszal. ott
bécsi békét a horvátok
érvényes.
is
Az 1608.
'
tehát az
is aláírták,
10. általános hivatalké-
pességet biztosít részKikre, kivétel nélkül. Náluk csak
keveset érdekel
személyesen,
ez
de a görög
nem
nagyobb részét képezik, ki kellene vándorolniok, ha a statútumot visszaállítanák. „Ennél szomorúbb sors pedig nem is egyesülteknek,
kik
ott
a
lakosság
lehet."
Éppen
ily
veszélyben volna a hét község
is,
ha,
a mit a horvát követek sürgetnek, Vercze-, Pozsegaés Szerémmegyéket csakugyan Szlavóniához vonhat^
Allé
Ranke der Römischen
Staatsklugheit,
einer gefS.hrlíchen Morál.
ambitum regni Hungáriáé solum.
*
Intra
'
Marnavics vicebán és Kitonics.
allé
Griflfe
267
A FELEKEZETEK.
nák.
De
serami
ez
megye sohasem
midn
is,
mód nem
lehet,
éppen az 1741. 46.
kiterjeszteni.
mert
tartozott oda. Elismerték ezt
e
három
1751-ben
akarták oda
t,-cz.-et
^
Megszólal a primás
ö
is.
természetesen Károly és
Mária Terézia korát veszi alapul,
a
midn
a protes-
„kegyelembl" trték meg. Az 1781-diki tolerantia, mely annyi kedvezményt adott nekik, hogy most már alig van különbség az si, egyedül üdvö-
tánsokat
zít katholikus és a protestáns vallások közt, teljesen
A
semmis. jogaiban
hogy
kath.
türelmesen
klérus
ér
jövedelmében
és
engedelmességét
elviselte
mutassa a
az
t
„Egyrészt,
sérelmet.
fejedelem
iránt,
másrészt, mert vigasztalódott a közeli orvoslás reményével,
melyet Felséged vallásosságától és buzgósá-
gától méltán várhatott."
De
még
az evangélikusok
többet akarnak most a
diaetán keresztülvinni, a királyi jog csökkentésével, egy század törvényeinek felforgatásával, a római kath. vallás elnyomásával (oppressio). Arra törekszenek, hogy vaUásuk, mely a bels háborúkban, véres har-
czok közt terjedt
el,
toleráltból recipiálttá váljék.
akarnak kivívni úgy Felséged, mint a kormányszékek, megyék és Ezenfelül
teljes
függetlenséget
más hatóságokkal szemben. Oly jogoknak, minket követelnek
k
lom,
alapítványkezelés,
a kath. ^
hit
könyvkiadás
sem örvend. Ezek a
Quod tamen
tus ad Sciavoniam
fieri
duUo jure
nanquam
királyi
potest,
iskola, temp-
dolgában,
még
ffelügyelet
cum hos 3 Comita-
pertinuisse ex illorum
antiqno et
praesenti statu patet.
Mellékelik a horvátok 1751-diki gravamenjét és Máría Teré-
ziának arra adott resolutióját.
268
ÖTÖDIK FEJEZET.
el nem évülhet és el nem idegeníthet rben ellenkeznek. Pedig a fejedelmi
kedvökért reformált, a protestánsok
is
hol
a
elismerték.
Mindamellett a kath. világi rendek, véért és mert polgártársak,
jogával mejogot,
a béke ked-
több engedményt készek
voltak tenni, felséged jóváhagyásának feltétele alatt.
k
De
ezt visszautasították, és a
bels béke
galom örve alatt olyat követelnek, mi nyugalmat és a felség jogait.
E
jogokat 75 éven át gyakorolták
és ezen
id
alatt ötször
és nyu-
a békét,
sérti
(1606—1681)
végig pusztították az országot.
Mihelyt megszorították ket, a birodalom lecsendesedett és az országgylés nyugodtan tudott tárgyalni.
Csak Dalmát- Horvát -Szlavonországok örvendtek akkor bels
nem
békének.
Igényeik teljesítésétl
tehát
lehet remélni a békét és a közjó elmozdítására
szolgáló uniót,
hanem inkább még nagyobb
viszálytól
Dániában és Svédországban a protestánsok nem trik meg maguk mel-
kell félni. Angliában, Hollandiában,
versenytársnak, a katholikus
lett,
hitet.
Ez szomorú,
de igaz.
És ha most, a kor szelleme miatt, ^ nem is ontanak vért, és még ha nem is forgatnák fel a birodalmat, mégis lassankint elnyomnák a katholikus hitet, ha egyszer ezek „az érzékeknek és a szabadságnak hízelked felekezetek" megnyerhetnék a bárdolatlan népet az áttérés és a vegyes házasság Ezért kéri a klérus felségedet: szélyt.
Ha
vosolható
a baj becsúszott az országba és egészen,
felséged
de ne engedje túlnyomóvá
^
Ex
által.
tartóztassa a ve-
ratione temporis.
nem
or-
megtrheti, szükségbl, válni.
Ha
az áttérés, a
A FELEKBZBTEK.
269
vegyes házasságokból született gyermekek protestáns nevelése és a házassági pereknek a szent székektl elvonása által sérelem érné hitünket, nemcsak a pap-
ság mondana
„Nem
ellen,
hanem
az összes katholikus rendek.
bármiben
azért jelentjük ezt ki, mintha
is
korlátozni akarnók felséged legszentebb jogait, vagy
pedig bántani evangélikus polgártársainkat,
egyedül
azért,
mert a szent lélek
által Isten
hanem egyhá-
zainak kormányára rendeltetve, az isteni igazságszolgáltatás
künkre
tlünk
rettent törvényszéke és
üdvösségünkre,
gondolunk
lel-
ki
számon
kéri
király
minden
rész-
eltt
annál,
testvéreink lelkét."
Úgy
tudta a prímás,
be
letébe
hogy a
akar mélyedni a vitának,
ezért okt. 7-ón
egy külön felterjesztésben figyelmébe ajánlá a
tole-
hogy lelkiekben lehetetlen engedniök. Különösen kiemeli, hogy az apostasia ügyében apostoli király nem részesíthet ellen küldött feliratokat
rantia
is.
Ismétli,
senkit türelemben és kedvezésben, mert az erre vonat-
kozó törvényeket Magyarországon sohasem törölték
Még tatott
a végleges döntés eltt új
a tiszántúli református papság kérelme, melyet
Szatmári Paksy István superintendens niorral.
Ebben
resztesivel,
ságra
el.^
anyagot szolgál-
tört,
alá 13 se-
irt
az ügyben járt Sinay Bécsben,
október
Midn
elején.
Ke-
mindenki szabad-
a kálvinista papok és tanárok
rázni curatoraik és presbytereik jármát,
is
le
akarták
melyet egy-
házukra, iskoláikra nézve vészesnek tartottak.
A
mel-
nemesi szabadságot, adómentességet követeltek,
lett
mire
a
régi Partium
papjai
kezése alapján különben
'
Kancz.
lev.
13,798.
is
Bethlen Gábor rendel-
just tartottak.
270
ÖTÖDIK PBJEZET.
Kívánságaik a következk
:
1.
Vallás dolgában az
értelmében
csak superintendenseik és zsinatjaik intézkedhetnek. Világi gondnokaiknak ahhoz 1608.
I.
semmi joga,
2. Iskoláik
tanrendje ne függjön a cura-
torok önkényétl, sem a tanítók elbocsátása. Választás és elbocsátás csak a
községek szavazása alapján,
a superintendens vagy a seniorok hozzájárulásával
Hogy avatkozhatnak ebbe
történhessék.
világiak, mi-
kor a világi felügyelk tudományban, mveltségben
sohasem multák felül e hazában az egyháziakat, hogy többet ne mondjunk. ^ „Különben is csak a papok tartják fenn a hit tisztaságát. Világi szóért,
nem
gadott
hitet
nem
esküt
gondnokainkról pedig,
bizonyos,
a
maga
tisztaságában."
tettek, lehetséges a
harapódzott nagyobb
bocsánat a
mindenben követik-e az Nekik,
mostani
elfo-
mivel
idkben
szabadságot követni,
a
el-
hit és
czikkelyeinek felfogása dolgában.
Alapitványaik igazgatásában
3-
getlenül
akarják
tartani
Patak elbb gazdag
volt;
is
Debreczent
lehetleg füga
világiaktól.
mióta kizárták a professo-
rokat és világiak igazgatják, elszegényedett. 4. Felesleges
bevenni a törvénybe, hogy papjaik
nem adóznak. Eddig sem
adóztak, tehát az rövidsé-
gükre válnék. Házassági ügyekben,
5.
papok
ítélhetnek.
Ha
meghívhat világiakat
a consistoriumban, csak
a superintendens jónak
látja,
is.
Hivatkoznak érdemeikre. Csak a superintendenseknek köszönhet, hogy a Szentháromság hite megmaradt és Dávid Ferencz és Blandrata „vészes téve*
In Artium ac Disciplinarum altiorum cultura.
271
A PBLBKEZETEK.
nem
dései"
egyházuk
Midn alatt
terjedtek
el.
Ennek köszönték, hogy
^
túlélte a török-tatár pusztítást.
^
a felvilágosodás eszméinek közvetlen hatása
a helvét hitvallás hazánkban visszanyeri autonóa papság abban régi vezet szerepét visszaéppen a várható közömbösség és hitet-
miáját,
foglalni készül,
igazi
Ebben
ellensúlyozására.
lenség
Nem
lényegét.
küzdelmekre
tartó
adott
látjuk a folyamodás
ha Tiszántúl éveken
csuda,
át
melyeket különösei
okot,
Sinay Miklós sinylett meg.
Ha
e
kérdések a nagy fordulat eltt jutnak a döntése elé, világos, hogy azoknak a
kanczellária
lehet legteljesebb egyenlség alapján való eldöntését ajánlja. Most azonban, midn a klérus politikai szolgálatait tekintetbe kellett venni,
még
Pászthory sem
javasolhatta a történeti alap elhagyását.
alapos véleménye az összes anyag felhasz-
Igen
Szerinte
nálásával készült.
részbl
kell állania.
ság kifejezése
2.
;
1.
A
a
kir.
leiratnak
három
vallás és politikai szabad-
annak alkalmazása
;
3.
e szabad-
ság szükséges korlátai. 1.
nem
E szabadság terjeszthet
Horvát-, Dalmát-, Tótországokra Igaz,
ki.
hogy a régi törvények a
végekre nézve szabad vallásgyakorlatot rendeltek, de ez a mostani viszonyokra nem alkalmazható. Ez or-
szágok különben
hivatkoznak ellene
is
municipalis
jogaikra.
Ebben az egész
kanczellária egyetértett, de a sz.
városok kizáró privilégiumait illetleg szakadás
kir.
áUott
be.
A
fkanczellár és
*
Exitiales errores.
*
Kancz.
lev.
12,951.
a többség
elismeri
e
272
ÖTÖDIK FEJEZET.
hogy a városok e kiváltságmutassák be a rendeknek. A kisebbség ellenTeleky Sámuel, Pászthory, Rédl, Kempelen,
jogot, csak azt kívánja, leveleiket
ben, gr.
már nem
e privilégiumokat
tartja megállhatóknak.
Teleky különvéleményt
Ebben a pontban minden tartozik azokhoz,
Az 1608.
be
nyújt
is
kerület
melyekben a felségnek
13.,
1609.
1649.
44.,
tárgyban.
e
egyetért;
ez
nem
kell dönteni.
egyenesen
12.
a kizárást, nagy bírság mellett. „A Hármaskönyv
tiltják
minden privilégium más joga fenntartásával
szerint
adassék és az olyan privilégium, mely mást jogában megrövidít,
seik,
érvénytelen.
Megilleti
ket
mert
e jog,
többivel együtt foglalták el és védték
a
Magyarországot.
A
protestáns vallás különben
meg is
be
van fogadva."
„A
polgári társaság czéljával és a közboldogsággal,
melyben nagy része van a polgárok számának és tevékenységének, ellenkeznék, mágnásokat, nemeseket és
más szabad polgárokat különböz vallásuk örve
f
alatt
megakadályozni abban, hogy éppen a
ked
városokban megtelepedhessenek. Ez nemcsak a
népesedést, tolná,
hanem
munkát
a polgári
keres-
és a kereskedést gá-
folyton táplálná is a
különböz vallásúak
viszálykodását". 2.
meg nem
A
templomok szabad építése megengedtetik, de
nem
meríti- e ez ki az
adózó népet,
teszi-e tönkre az 1
— 2 jóbbmódút?
Hisz a kat-
kell vizsgálni,
holikusoknál alap 3.
is
így járnak
el,
pedig
ott segít
a vallás-
is.
Vallásukkal ellenkez
tartásokra
nem
cselekedetekre
és
szer-
kényszeríthetk. Ezt azonban a kato-
naságra kiterjeszteni
nem
lehet.
4. Vallásos ügyekben csak saját elöljáróiktól függ-
273
A FELEKEZETEK.
De
jenek.
mivel
„a
mi ez országban
felügyelete mindenre kiterjed, ténik", ez onnét
hatalmának
végrehajtó
király
sem zárható
A
el.
tör-
tiszántúli super-
intendentia folyamodásáról felséged külön döntsön, mert
ez
nem a
diaeta tárgya.
5. Iskoláik
szabadságának
és a mixta fiskoláikra
biztosítása.
a kath. fiskoláknak
mivel
légiumra, ennek követelése
sokat sem.
Ezt a tiszaiak
ki akarják terjeszteni,
is
is
szükségük van
nem
sértheti
privi-
a potestan-
hogy saját egyházi censoraik
Igazságos,
legyenek, de mivel ezek felelsek, ismerni kell
a
de
ket
tanácsnak.
kir.
A protestánsok
6.
papnak és mesternek ne Ez törvényes és méltányos
kath.
fizessenek stólát és párbért. és a klérus
is
De
beleegyezett.
sokat ezért kárpótolni kell.
a szegény plébáno-
Ezért
a helytartótanács,
az utolsó összeírást véve alapul, dolgozzon ki tervet,
hogy a vallásalap fedezze a hiányt.
Hogy
7.
az evang. papok betegeiket és
a vallá-
sukhoz tartozó rabokat meglátogassák és a veszthelyre 8.
kisérhetik,
is
A
nem
eshetik kifogás alá.
nagyobb és kisebb hivatalokra érdemes haza-
Ebben a
fiak valláskülönbség nélkül alkalmazhatók.
dunaiak javaslatát fogadja
el
mondja, hogy az arányszám
a kanczellária. Okul azt
meg nem
állapítható,
mert azok száma, kik alkalmasak volnának, és
nem
is
igen állapítható
meg.
Különben
már a görög nem egyesülteket sem
változik is
most
lehet kizárni.
a protestánsok mellzést tapasztalnának,
Ha
forduljanak
az országgyléshez. 9.
eskü
Az evangélikusok mentessenek fel a Ez a 3. czikkelybl következik.
decretalis
alól.
Marczali: 1790—91. országgy.
II.
18
274
ÖTÖDIK FBJBZET. 10. Alapítványaik élvezetében maradjanak.
Ez meg-
a jognak és a legfels akaratnak.
felel
11. Házassági
ügyeikben saját hatóságaik ítéljenek.
Csakhogy a legfels
felügyeleti jog értelmében szabá-
lyozni kell a consistoriumokat. azt a kényszert,
hogy rokonok
Már
József eltörölte
II.
közti házasságoknál az
udvarhoz kelljen fordulniok felmentésért.
A
12.
mostani birtokállapot a szabály.
vétket az 1647. 14. értelmében büntetik. indítványozta ersebb büntetést elvetik. 13.
tegye
A
is,
római katholikus egyház
bnvádi
vélheti,
bárki
von maga után.
hogy az apostasia, az
szakadás a constitutionalis katholikus felséged
ellene
tiszaiak
elhagyása,
eljárást, fiscalis actiót
A kanczellária nem
Az
A
vallástól,
el-
melyet
követ, büntetlen maradjon, mert ez egyenes
is
egyháznak.
a kath.
károsítása
Különben
is
az
ily
perek revisiója felséged kezében van és lehet gondja arra,
hogy ne büntessék szigorúbban, mint
emberiség jogai megengedik.
hanem hitehagyás ben
Ne
is
ezt
az
áttérés (transitus),
miatt büntessék, mert így enyhéb-
lehet.
Teleky e ponthoz, valamennyi közül a legersebben különvéleményt nyújt be. Ebben egyedül
vitatotthoz, áll;
a kanczellária katholikus tagjai
nem
helyezked-
hetnek szemben azon felfogással, melyet a primás dogmatikusnak nyilvánított, Teleky szerint az alapul szolgáló békekötések
és
törvények,
21-iki leiratában a király
esetben a
fiscalis actiónak.
is
elismert,
melyeket
szept.
útját állják ez
Az 1608. l-ben egyenesen
önként és szabadon akarják elfogadni. ott áll: Az eljárás csak a Carolina resolutión alapulhatna, de kik
az nincs törvényben.
„Mindenekfölött a keresztyén hitnek kell szabad
275
A FELEKEZETEK.
meggyzdésben gyökerezni.^ Azt csak tanítani szabad, nem elrendelni, vagy reákényszeríteni. Hivatkozik ebben az egyházatyákra, TertuUianusra és LactanNem is válnék becsületére a r. kath. egyháznak,
tiusra.
ha olyanokat tartana vissza erszakkal, kik szívökben nem hisznek benne. II. József is kimondta, hogy a kényszerítés csak árthat, is
ellenkezik.
felséged
egész lelkületével
Tehát csak oktatásról lehet
szó,
mint
ezt József a tolerantia edictumban elírta.
A
fkanczellár és a többi tanácsos ezzel szemben
azt fejti ki,
hogy az 1608.
1.,
st
a
béke
linzi
is,
szól, de nem az újonnan domináns vallás jogairól van itt szó.
csak a már protestánsokról áttértekrl.
A
Világos, hogy történeti szempontból alapjában Teleky-
minden protestáns elbb foka éppen az, hogy e változás az új hit követire nézve ne vonhasson maga után üldözést vagy károsítást, sem politikai, sem egyházi tekintetben. nek van
igaza. Mert hiszen
katholikus volt és Bocskay felkelésének
14.
A
protestánsok mindezen jogai csak Magyar-
országra vonatkoznak,
a társországokra nem.
De ha
egyeseknek birtoka vagy öröksége lenne Horvátország-
ban követelésüket jog útján érvényesíthetik és felséged mindig adhat nekik cserébe megfelel kincstári birtokot Magyarországon.
Fenn
azonban tartani a szlavóniai protestáns községeket és a tengerparton is meg keU engedni kell
a protestánsok megtelepedését. 15.
A
vegyes házasságból ered gyermekek, ha
az apa katholikus,
^
Nihil
mind annak hitében neveltetnek
tam voluntariam esse debet, quam
religio Chrístiana.
18*
276
ÖTÖDIK FEJEZET.
ha nem, a leányok anyjok
vallását követik.
Ebben
is
tehát a tolerantia álláspontján maradnak. 16.
A
ségrl van
vegyes házassági perek, mivel valódi szentszó, csak a püspöki szentszékek elé tar-
tozhatnak. 17.
Az evangélikusok
ünnepeket.
A
kifelé tartsák
meg a
kath.
római kath. egyházat megillet jog, hogy
sértését elkerüljék.
Meg
kell tehát követelni a földes-
uraktól és gazdáktól, hogy kath. cselédjeiket és alattvalóikat az ünnepléstl el ne vonhassák,
A tiszaiak azt követelték, hogy kálvinista gyermeket csak papjok keresztelhessen, más nem. A mixta primás
hallgat errl, a
pedig
lelki
veszedelmet
lát
ennek megállapításában. De ilyen lényeges ügyben nem lehet lelkiismereti kényszert gyakorolni. Legjobb tehát az egész ügyrl hallgatni. Tábori papok dolgában felségedet illeti az intézkedés. Különben a görög nem egyesült katonákkal már jár papjok.
A dása
püspöki eskü, melyet a protestánsok folyamoemlít,
nem
Az egészet
tartozik ide. áttekintve,
e
javaslat
szelleme
nem
az addigi törvények hatása alatt áll, sem pedig egyik vagy másik vallás dogmáinak hatása alatt. Egészen a tolerantia edictumot követi. Hol eltér tle, a horvát kérdésnél, a privilégiumnál; az
áttérésnél,
inkább
a
primás felfogása felé hajlik.
Ebben
kell
látnunk a püspöki kar és pártja ju-
talmát azért, hogy nagy történeti traditióját követve,
válságos
idkben sem tért el az uralkodó és a dyhségrl. Ha mködésének eredmé-
nastia iránt való
nyeit nézzük, kétségtelenül Batthyány primás volt az
országgylés legjelentékenyebb
államférfia.
277
A PELKKKZETEK.
Már elbb
is,
mihelyt
nyilvánvaló
hogy a
lett,
nagy alkotmányos harcz már nem rendítheti meg a trónt, nagy ajándékkal, nagy ked vezessél fejezte ki háláját a király.
Az 1790. aug. 21-diki rendelet a József halála után oly nagy zavarba jutott tanügy dolgában intézkedik. Oktatásügyi tárgyakban csak ideiglenesen, addig,
míg az országos karok és rendek, vagy azok deputatiója ki nem dolgozza a tanulmányok általános rendszerét és azt
nem
felsége jóvá
hagyja.
Egyházpolitikai tekintetben azonban azonnal és a legradikálisabb
módon
intézi el
a kérdést.
» Mivel
a
gymuasiumokban, melyek a tanulmányi alapból
kath.
tartatnak fenn, és melyeken régebben csak katholikus
igazgatók és tanárok voltak alkalmazva, másnak, mint róm. kath. igazgatónak és tanárnak, nincs helye, azon
máshitek, kik
ilyen állásban
elmozdítandók."
nál,
A
felekezet ismét
gyzött az állam
Mert nemcsak ü.
nem
vannak a gymnasiumok-
^
felett.
hanem már anyja is hanem az egész állam
József,
a katholikus felekezet,
oktatásügyének javára szánta a jezsuita vagyon lefoglalásából
ered tanulmányi
alapot.^
Mindeddig soha,
semmi nyoma annak, hogy azt katholikusnak jelentették volna ki. Ebben az egy, valamennyinél fontosabb esetben,
nem
jártak
el
az alapítók szándéka értel-
mében. Ennek fejében a klérus bátran beleegyezhetett
magok
abba, hogy a protestánsok megtartsák és
kezel-
hessék alapítványaikat. '
Megjelent
Ephemerides
:
Polit. et Liter.
444
—445.
1.
Mária Terézia tanügyi reformjai, n. József czim munkáim II. k. 280 92. L. Forster Gyula értekezését a tanul'
—
mányi
alapról.
Budapesti Szemle 1884.
278
ÖTÖDIK FEJEZET.
Nálunk igazán „Racker" az állam, mint
A
Vilmos nevezte.
Fridrik
I.
felekezetek „megosztoztak ruháin
és koczkát vetettek fölöttük".
Különös kapcsolódása a történeti oknak és okoA nemzeti és függetlenségi mozgalom, mely
zatnak.
küls támogatást
is igyekezett biztosítani magának, hogy a vele szemben álló papság, tanügyi monopóliuma által, még hosszú idn át feltartóz-
oda
vezetett,
tassa a nemzeti állam megalakulását. Mert az nálunk, hol annyi a felekezet és nemzetiség, egységes állami
oktatás nélkül el
A végs
sem képzelhet. Ez sürgsen tárMár egy hét múlva
retorta az államtanács.
gyalja a kanczellária javaslatát.
A
hozzászól Izdenczy.
központi
állaninak
a
és
világosodott absolutismusnak ez a szenvedélyes
meg van
általában
elégedve Pászthory munkájával,
mit igen nehezére eshetett kimondania. déseknél,
a
illetleg a
szabadelv kisebbséghez
városi
privilégiumokat
ersebben hangsúlyozni kívánja a az iskola legfbb vezetése királyi Hatzfeld ezt
fel-
híve
még
4.
A
vitás kér-
az
és
áttérést
csatlakozik.
Még
czikkben,
hogy
jog.
azzal toldja meg, hogy a protes-
tánsoknál a fejedelem nemcsak az államnak, az egyháznak
is feje.
hanem Egyéb megjegyzései a bureau-
kratára vallanak. Az új protestáns lelkészségek tásánál
is
felállí-
az legyen a szabály, mint a katholikusoknál
legalább egy órai távolság a legközelebbi parochiától.
A
stóla elvesztése által károsult
plébánosok kárpótlása
ne terhelje sem az adózó népet, sem a áttérésnél hitét
elhagyni
szándékozó
ezen
át
Az míg a
kincstárt.
6 heti oktatást kell követelni,
nem
és
esett,
tilos
annak fölvétele a protestáns felekezetbe. Kaunitz mindenben hozzácsatlakozik.
279
A FELBKEZETBE.
A
trónörökös, Ferencz fherczeg, mindkét lényeges
kérdésnél, a kanczelláriai többségnek, tehát a katholikus felfogásnak, fogja pártját (nov.
A
3.)-
végleges döntés a király kötelessége. Toscaná-
ban annyira
liberális volt
a híre, hogy a protestánsok
a legteljesebb bizalommal viseltettek
iránta.
Viszont
a katholikusok tudták, mily fontos egész politikájára nézve
pártjuk
lelkes
Bármin
támogatása.
érzelme, az állami szükség
fog
a bels
dönteni elhatározása
fölött.
Leopold maga 1790- jan. 25-én így nyilatkozik meggyzdésérl. Sógorával és nvérével, Albert herczeggel és Mária Krisztina fherczegasz-
vallásos
szonynyal szemben tiltakozik a Belgiumban felle jesztett gyanúsítások ellen. tást és
Ö nem
jansenista.
A
ter-
taní-
a seminariumokat egészen a püspökökre bízza.
Kormánya (Toscanában) csak a püspökök útján avatkozik az egyházi fegyelembe. San Lorenzóban külön kápolnát is
építtetett,
tisztelhessék.
ben
élni
és
támogatni, ki
hogy palotája ereklyéit nyilvánosan
„Hitvallásom, a római katholikus hit-
halni,
nem
azt
nem
üldözni,
vagy tüntetnek hitetlenségökkel
suk,
hanem inkább
tüntetni azokat, kiknek nincs vallá;
a
püspököket
megtartani jogaik gyakorlatában, különösen az egyházi
fegyelmet illetleg."
E
^
Meg kellett nyerni késbb a magyarokat. Ha szól és nem mond többet hit-
levélnek világos a tendentiája.
a belga püspököket, mint mégis
ily
mérsékelten
buzgóságáról,
kijelentését
a legtöbbre
nézve
teljes
szintének fogadjuk el. Gr. Teleky Sámuel 1790 szeptember végén így *
Wolf. Marié Christine
II.
57—59.
ÖTÖDIK FBJBZET.
280
Leopold jobban tud majd
szól ura hitélete fell:
bánni a papokkal,
el-
De ehhez id kell, nem tisztul, nem gondolhat
mint József.
míg az európai helyzet
apró hibák orvoslására. „A franczia nép lármája figyel-
metességben
tartja egész Európát."
„Ez a király megtartja ugyan a maga vallásának czeremóniáit, minthogy a felesége is spanyol, de azonban megvilágosodott fejedelem s által is látták minden királyok,
mennyi rosszat szülhetett a vallásharcz és
meg
így kinek-kinek vallását lehet szerencsés
kell engedni,
országiások."
mert igy
Majd, másnap:
ez
a
mindennap háza népével imádkozik, este s reggel, szentelt vízben mosdanak a gyermekei, de más vallást sem gylöl. Bels meggyzdésének titkába ki merne behatolni? De bizonyos, hogy bármi volt is, ez a bölcs mostani király vallását
fejedelem
ezt
alá
szereti,
tudta rendelni
annak, mit népei
java és nyugalma, családjának nagysága és jövje,
tle követelni
látszottak.
Az elbb már többször
is
okok és külö-
tárgyalt
nösen a franczia forradalom, mind szorosabbá tették a szövetséget közte és az egyház közt. Uralkodása
második felére ez ütötte bélyegét. Halála után oly férfiak, mint gr. Széchenyi Ferencz és Vay József kimondják felle, hogy egészen papi befolyás alá került.
^
De ebben nyoma.
Nem
a nagy döntésben mindennek semmi abban kifejezésre más, mint higgadt
jut
bölcseség, jóakarat, igazságszeretet.
Az államtanács tárgyalása mindkét kérdésben ^
a
után,
kanczelláriai
is,
mint Izdenczy,
különvéleményt
Leveleik 1792 márczius és áprilisból a pátyi levéltárban.
281
A FELEKEZETEK.
meg.
ersíti
A
nem
edictum mögé
tolerantia
akart U^^J'^
ft/ mbg-
visszaesést. Ezenkívül csak a királyt, mipt
illet jogokat hangsúlyozza.
Igen kevés különbséggel lényegileg az
lett tör-
nem az, mit a dunaiak köA szövegen még észlelhetk az elsnek
vénynyé, mit a tiszaiak, t
vetéltek.
nyomai,
vegyülve
néhol
a
edictum
tolerantia
sza-
vaival.
Reactio csak a horvát kérdésben csúszott belé. Hatvan évvel azeltt a katholikusok és protestánsok közt fennforgó nagy perben szintén a király döntött.
A
Carolina Resolutio,
tholikusokat
bár a legtúlzóbb
még nem elégítette mi még lehetvé
nyújtotta annak,
ki,
minimumát
a
tette
a protestán-
soknak az országban megmaradását és polgári
A
királyi
és ennek
ka-
létét.
hatalom túltengésének volt kifejezése
megrzését
tartotta fczéljának.
A nemzet
egyesülésének és így szabadságának a leghatalmasabb gátat, az örökös bels egyenetlenséget, vetette útjába.
Leopold elhatározása mutatja, mennyit haladt azon két emberölt alatt az ország mveltsége, mennyit a
nemzeti összetartás érzete, borított
szinte
melyet eddig teljesen
el-
a vadul felburjánzó felekezeti gylöltség. Ez
minimumát
állapítja
meg a
katholikus
kiváltságának a protestánsokkal szemben;
egyház
oly
mini-
mumot, melybe mégis az addig uralkodó vallás is belenyugodhatott. A nemzet együtt alkotta királyával és ez alkotás a nemzet egyesítése mellett a király alkotmányos hatalmának és tekintélyének tositója.
^
Nem
phrasis a nov. 7-én kelt
Ut supremo Capitd.
kir.
is
fbiz-
elhatáro-
282
ÖTÖDIK FEJEZET.
zásnak az a mondása, hogy
az
érett
megfontolás
minden javaslatnak komoly számbavételével, „úgy mint azt a tárgy nyomós volta és igen kedves magyar nemzetünk lelki egyesülése, melytl egyedül remélhet a birodalom boldogsága. Tlünk után jött
létre,
megkövetelte".
A
modern Magyarországnak ez
volt els nagy Annál jelentékenyebb, mert a késbbieket
alkotása.
csak ez
tette
lehetvé.
Most már nem szült várakozás,
11-én a
„
is
a propositiók felé fordult a fe-
csak a vallás ügye
közülésben "
a katholikus rendek által Általános,
De a „Az jobb
klérus
eleje
fel
volt,
elhallgatni.
vallása szabad, korlátlan
nov. által,
vevdött.
^
volt a lelkesedés.
nem adta
közömbös
szeretném
mindenki
felkiáltással
is,
nagy és méltó
Midn
felé.
felolvastatott,
a harczot.
de a vége olyan, hogy Megadja az ellenfélnek
gyakorlatát,
templomépítés
jogát, toronynyal, haranggal, hol csak akarnak; con-
sistoriumokat,
vallásuk
tek
;
hol
elvei
a
nem vegyes házasságok
pereit
a stolától
men-
szerint intézhetik
az apostasia
nem
el,
esik büntetés
alá,
csak hat-
Mindennek a hangon az egész
heti oktatást követelnek ily esetekben.
kalocsai
érsek fölemelt
és
lelkes
klérus nevében ellenmondott."
^
Az ellenmondást nem fogadták ülés csak meghallgatásra és
nem
el,
mert ez az
tanácskozásra volt
rendelve.
Másrészt az
^
evangélikusok már nov. 16-án hála-
Szabolcsmegye követei jelentése. Megyei
Pasc. VI. 46. *
Pray jelentése nov.
19.
levéltár. 1790.
A FELEKEZETEK. feliratot
küldtek a királyhoz.
Halhatatlan köszönetet
mondanak. Oly nagy örömük, hogy nem is alkalmatlankodnak vele. A felség példája bizonyára a klérust is
felfogásra fogja bírni,
szelídebb
seink és sóhajaink
nem
„Most könyörgé-
zavarják a koronázás ünne-
mint annyiszor; könnyeket ontunk a nagy eré-
pét,
nyek szemlélésén, a nagy jótétemény átérzésében." ^ Ebben ugyon csalódtak. A klérus most sem hagyta abban a harczot. Most már csak nyerhetett vele. Veszélye, melylyel még nyáron annyira fenyegették, a
megsznt. Tanácskozások folytak a kalocsai érsek lakásán, melyek eredménye a nov. 30-án összegyltek újabb folyamodása volt a királyhoz. Kifejtették, hogy téves saecularisatio,
az a felfogás, mintha
elbb magyar lenne az ember,
csak azután vallásához tartozó. az els.
Nem
A
bécsi
vallás
szabad engedni a vallásszabadságot, a
lelkiismeret szabadságát.
István
Mindenben a
^
és linzi békekötések dispensálnak Szent
törvénye
alól.
Ellenkeznek
tehát
az
alkot-
mánynyal. Hiszen azt sem tudjuk, mi a protestánsok vallása. Dogmáikat nem nyújtották be. Szabadon követhetik a hitetlenséget, Voltairet, Spinozát, Hobbest. Viszont azt
nem
sérti
bizonyítják,
az emberi jogokat.
Ez legalább a résztvevk
nyilt,
hogy repraesentatiójuk ^
becsületes beszéd. Feltéve, hogy
csakugyan hittek abban, hogy Szent
István alkotmányát
— minnek k
képzelték
lehet állítani. '
Eancz.
*
Religionis libertatém, seu conscientiae.
'
Kalocsai érseki levéltár. Diaetalia.
lev.
14,584. sz.
— vissza
1
284
ÖTÖDIK FEJEZET.
Aláírói
gróf
:
a prímás, a kalocsai érsek, az egri püspök,
Erddy
Végh Péter tárnokmester, gróf
bánus,
Batthyány József, báró Splény József, gróf Illésházy János,
gr.
Erddy
Sándor, hg. Batthyány
Strattman
Lajos, Csáky Imre, Keglevics Károly, Esterházy Káz-
Erddy
mér,
Csáky
Sándor,
Tolvaj Ferencz grófok és
b.
Antal,
Amadé
Antal,
Fischer Imre.
hogy a túlzó kath. párt a frendeknél számra legalább gyenge. Látjuk,
Ersebb
a karoknál
:
aláírták
Somogyi és Kornis
ítélömesterek, Bars-, Bács-, Esztergom-, Krassó-, Vas-
megye mindkét követe, Kapy
sárosi követ
nevében, ezenfelül Bacsskády
nyitrai, Prileszky
mindkett tren-
cséni, Boronkay somogyi, Högyészy komáromi, Jeszenszky tolnai, Sibrik gyri, Temliu mosonyi. Nagy
soproni, Horváth veszprémi, Szentimrey tornai. Angyal
békési, vetek.
Rakovszky zólyomi, Benyovszky pozsonyi köde tekintélyes. Nagy hely marad
Minoritás,
utánuk, úgy következnek Pest, Buda, Ejsszeben, Eper-
Nagyszombat,
jes,
Sz.-Fejérvár,
Trencsén
és
más
városok követei és néhány távollev mágnás képviselje, köztük Bujanovics
A
is.
folyamodást 24-tagú küldöttség adta át decz.
3-án a királynak,
ki
czelláriát, készítsen
már
decz. 5-én utasítja a kan-
felle „megállható, jól kidolgozott
jelentést".
A folyamodók különösen a resolutiónak vallásukat sért pontjai ellen tesznek óvást. ^ Hogy azt ne tekintsék az összes katholíkusok nyilatkozatának, Abaffj árvái követ egy röpiratban
nevében, kik
1
Kancz.
nem
élesen kikel ellene, azok
voltak a kalocsai érseknél.
lev. 15,776.
285
A FELEKEZETEK.
Most már az országgylés is visszhangzik a valláMintha a XVII. századnak a nemzet megoszlását eredményez diaetái újultak volna meg. sos viszálytól.
Decz. 2-án felvetették azt a kérdést, miért a vallásügy
felirat
positio
fell.
nem
készül
úgy mint a többi prokanonok szerint a melyben mindkét rész meg-
dolgában,
HoUósy,
esztergomi
király oly döntést akart,
nyughassék, tehát tanácskozni kell felle. Vele szem-
ben az evangélikusok és pártfogóik azt
hogy
vitatták,
az ország a királyra bízván a végleges döntést, e fell
többé tanácskozni
Nem sen. A királyi
nem
lehet.
kétséges, hogy a katholikus párt
országgylés beczikkelyezi. Ez pedig
azt az ily
ítélt
helye-
döntés csak úgy válhat törvénynyé, ha vita nélkül,
fontos ügyben, alig történhetik.
A
vitában, mint egyáltalában az egész országgylés
a katholikus szabadelvek sokkal nagyobb hévvel küzdtek a papok ellen, mint magok a protestánsok. alatt,
Katholikus részrl Almásy tüntette ki magát. sékeltebbek nagy részét
is
A
mér-
megnyerte a prímás. Horváth,
veszprémi követ, a dunaiak akkori elnöke, úgy járult a folyamodáshoz, ha a linzi és bécsi békét elfogadják alapul. így összes pontjaikat fenntarthatják.^
Egyáltalában abban
áll
a nagy változás, hogy míg
a XVII. században Zrinyi Miklós csak magában a protestánsok mellett, és
állott
most éppen a legmveltebb nem a
leghatalmasabb furak pártjukat fogják,
vallás,
hanem a nemzeti szabadság érdekében. A papi
párt oly túlzásokra ragadtatta magát, hogy az ellenfél
sem maradt adós és még a prímás sértésétl sem tartózkodtak, mi a nagyérdem egyházft nagyon bántotta. ^
Elobusiczky levele a kalocsai káptalanhoz.
[
286
ÖTÖDIK FEJEZET.
Kazinczy Ferencz
beszéli,
hogy a zempléni követek
közül a katholikus Szirmay tüzesen beszélt, Kazinczy
András pedig
t
hallgatott.
Gr.
Batthyány József ezért
nézte katholikusnak és egy társaságban PálflFynál,
a trónörökös és a nádor
hol
jelen
is
felfedte
volt,
eltte, mi készül a protestánsok ellen. Kazinczy nyu-
godtan azt felelte, hogy azok is vigyáznak magokra. Ezen Batthyány elkeseredvén, t hideg pápistának nevezte.
Jó ideig „Apostolus Kazinczyanus^-nak nevezte a grófot a korona örököse.
Tud a prímás megsértésérl azt elkövette,
meg Eminentiád lanná
tette,
Midn
is.
egy gróf
a nádor odaszól a prímásnak
—
és
gyz. „A Palatinus a
:
vesse
szót szólat-
de örült neki."
Mindamellett a klérus tele volt bizalommal a király iránt.
Ügy
resolutio
tudták,
miatt
és
hogy Isten
bántja
eltt
a
lelkiismeret
a
felelssé teszi azokat
kik reábírták. így hallotta ezt Pray egy szerinte egészen szavahihet embertl.
érte,
Decz.
semmi újabb
megújul a vita, de mivel coalitióra mégis csak abban maradtak, hogy az
7-én
kilátás, kir.
döntést be kell várni, mely a katholikusok
folyamodására
nem
késhet.
Ismétldött az szi eljárás.
rl fembereik
:
A
protestánsok részé-
Balogh, Pogány, Vay József, Tihanyi
Bécsbe mentek ügyük elmozdítására
(decz. 11, 12).
Felszólították közbenjárásra az oiszágbírót és a personalist
is,
kik, Bujanovics szerint,
nagyon kedvökben
járnak. Viszont a prímásnál tartott értekezlet tározta újabb deputatio felküldését.
A
is
elha-
hangulat újra
igen izgatott. Egyrészt az 1715. 30. visszaállításával, másrészt a püspöki javak elvételével fenyegetznek.
A FELEKEZETEK.
A
papi
közül különösen
párt
elvek részérl Abaffy
287
Boronkay, a szabad-
nagy elkeseredéssel a
viszi
harczot.
A megyék
is
beleszóltak; katholikus
és Sáros, protestáns részrl
Gömör
részrl Vas
tüntette ki
magát
feliratával.
Ez az
kedveznek
állapot annyira
látszott
a
kir.
hatalomra nézve, hogy egyenesen felszólítják Leopoltegyen igazságot, vessen véget a viszálynak
dot,
Mert a protestánsok nem ke-
oszlassa fel a diaetát.
gyeletbl követelik a beczikkelyezést, hanem
hogy
ily
módon meggyöngítsék a
Ha
nem
ez
azért,
királyi hatalmat,
az 1715. 30. értelmében egyháziakban rendelkezhetik.
és
teljes
mely
joggal
a franczia elvek
történik,
uralkodókká válnak az országban.
Leopold minderre nem elvégezte javaslatát
tanácskozás
munkát szes
alá
végzett,
még
minden
kanczellária
alapos
oldalról megvilágítva az ösz-
Egjrészt
külön
A
Pászthory újra igen
vette.
kérdéseket.
országbíró
hallgatott.
azt az államtanács is újabb
és
is
a
prímás,
másrészt
az
szolgáltak felvilágosítással.
A
prímás észrevételei közt különösen az érdekes és fontos, hogy a protestáns iskolák tanmódját is a diaeta állapítsa meg.
Ha
pedig ez
nem volna
lehet-
séges, akkor a katholikusok épp oly függetlenül intéz-
hessék tanügyüket, mint a protestánsok. Az autonómia kérdése
nem azt
elre
árnyékát, mihelyt az állam már magát egészen az egyházzal. Izdenczy a helyes megjegyzést teszi, hogy az apostasiától
nem
veti
azonosítja
kell félni, mihelyt a klérus megteszi kötelességét.
Ferencz trónörökös tatott
is
hozzászólt.
Mindez nem változ-
a dolgon.
Kaunitz az áttérésnél, mely szerinte a fnehézsé-
288
ÖTÖDIK FEJEZET.
get okozza és a legnagyobb izgatottságot idézi el, a
következ szövegezést ajánlja
:
minthogy a katholikus
'hitrl bármelyik evangélikus felekezetre való
a hit elveivel ellenkezik, meggondolatlanul,
áttérés
hogy ez ne történhessék
minden egyes esetrl jelentést
^
kell
tenni a királynak. Egyúttal súlyos büntetés terhe alatt tilos
a protestáns felekezetek
papjainak bárkit
is,
bármilyen módon, vallására átcsábítani.
E
szöveg
nem
szab büntetést az áttérésre, a kath.
egyház felsségét pedig nagyon kidomborítja.
A
ennek értelmében döntött. házassági kérdésben a protestánsok nyernek elégtételt. Folyamodásukban reámutattak arra a valószínségre, hogy a kath. papság azon záradékirály
Viszont
a
hogy a vegyes házasságokat a kath. plébános kell kötni, örökös zaklatásra és huzavonára mert fogja felhasználni. Ennek megakadályozására kot,
eltt
—
más fórum nem a
végs
vette azt
tekintetbe — maga a
király
megállapításnál hozzátoldotta e czikkelyhez:
a katholikus papok azonban
semmin
akadályt
nem
vethetnek közbe.
Ez a
király saját elhatározása.
Megegyezik a kath.
hogy egyiknél sincs megállapítva az ellene cselekvnek büntetése. Még egy nagy ministeriális conferentia, Ferencz
pártnak adott kedvezéssel, annyiban
föherczeg elnöklete'
is,
alatt, is átnézte, jan.
15-én, aztán
a már kész törvényjavaslat, Pászthory mve, Pozsonyba küldetett, hogy az országgylés véglegesen tárgyalhassa a királyi döntést.
A
katholikus
pást elfordítsa.
1
Temere.
párt mindent megtett,
hogy
Még deczemberben femberei,
e csa-
az egri
289
A FELEKEZBTBK.
püspök
utasításaival, fölmentek Bécsbe. Összeköttetésbe
léptek
Balassával,
aztán
ki
Türkheim,
Spielmann,
st
Stahremberg, Kaunitz, Lacy tábornagy,
fherczegnél
ers
Ferencz
velk.
eljárt
nem
Mindez kívül
is
használt.
A
király
igazságérzetén
támasza volt a protestánsoknak az ország-
Különösen Zichyre volt nagy panaszuk a papi párt parlamenti vezetinek. Boronkaynak és Misicsnek szembe mondta, hogy rossz bíróban és a personalisban.
hazafiak
hálátlanok,
és
mert a protestánsok nélkül
nem
lenne szabadság és Magyarország német rabság
alatt
nyögne.^
Nagyon és
a
gyöngítette
még
prímás közt való
a párt állását a püspökök
egyenetlenség.
közül egy sem ment Bécsbe, hogy
A
támadjon.
legtöbb
el is
A
püspökök
botrány ne
nyilt
hagyta az országgylést.
Csak az egri püspök nem tágított. Midn a király t, mint fispánt felszólította, menjen haza megyéjébe, hol az Ínség elleni intézkedés megköveteli sze-
mélyes jelenlétét, ellen tiltakozik.
ki,
k
A
ez ellen, mint
politikai
király szívesen enged.
pressio
^
így azt a nagy taktikai elnyt sem aknázhatják melyet a franczia forradalom nekik nyújt. Mert
nem
annyira
is
a
protestánsok
ellen
küzdenek,
mint mondják, hanem a hitetlenség, a franczia elvek ellen.
^
Midn
a
czélt, az új '
király
határozottsága
propositio
ellen
nem
értek
meghallgatása után már azt
Bujanovics decz. 17-iki jelentése.
*
Eancz. elnöki akták 1797, Pray febr. 18-iki jelentése.
'
Különösen
kifejti ezt
Szepes megye katholikus rendjeinek
folyamodása. „(Torrupta hac aetate", az áttérés szabadsága sok bajt okozhat. Marczali: 1790—91. országgy. n.
19
290
ÖTÖÜIK
FKJBZfiT.
a kerületi üléseken,
feszegették
jöv
lásügyet a
a
Készültek
hogy az egész
diaetára kell halasztani.
végs
val-
^
bár már
parlamenti harczra,
csak kevés remény ök lehetett a gyzelemre.
„A
nem olyanok, minknek a cscselék ket, még egyszer fölléptek a magok módja
képzeli
pok, kik
Nem
teljesen
akarják
azt
A
De
halasztani.
ket
fogja
melyet
kész szerkesztésben küldött
végleges döntésnek tekintsék.
meg
szerint.
akarják, hogy a vallásról szóló czikket,
a császár
pa-
diaetára
mi tervünk
egészen
a
^
zavarni. "
mixta deputatio
le,
A következ
nem
akart
többé
e
dologgal
mert e fell már megvan az egyezség
foglalkozni,
király és ország közt és csak a határozat és beczik-
kelyezés van hátra.
A
prímás pedig kertjében össze-
„Mindnyájan
hívta az egész papságot.
Arról folyt a tanácskozás, mikép
Sok
létrejöttének útját állani.
tek meg, ha
nem
vita
a törvény
után abban egyez-
szándékuk,
sikerül
voltunk."
ott
lehetne
a törvényhez
kell csatolni az egész klérusnak és a vele
uraknak
világi
tiltakozását.
sokan
a biboros már el
is
azonban újabb
vita támadt,
túlsértnek tartották az
akatholiku-
készítette. Felolvasásakor
mert azt
Ezt
egyetért
sokra nézve. Pray szerint nagyjában megfelel annak,
melyet
a
szász-zeitzi
berezeg,
akkor Magyarország
prímása, az 1714-iki diaetán eladott. ^
Bujanovics, jan. 24.
'Gr. Esterházy Ferencz Prétres, qui ne sönt pas ce,
levele nejéhez. 1791 febr.
qu'un
vil
peuple
encore joué une scéne áleur fagon hier. Car
que
l'article
comme une
que l'Empereur a envoyé tout
ils
2.
Les
en pense,
ont
ne veulent pas,
fait,
sóit regardé
décision finale. Ils veulent le réléguer á la Diéte
prochaine, mais nous avons formé un projet, qui les confondra.
Cseklészi levéltár.
A VEUSKEZBTBK.
291
így febr. 8-án, miután sok más ügyet már elintéztek, déli 3/4 1 órakor került a sor ezen mindeneknél fontosabb tárgyra,
mely annyi
idn
át foglalkoz-
nemcsak az ország egész közvéleményét, hanem nagy és méltó érdekldést kelnemcsak a
tatta
diaetát,
mindenfelé.
tett
Az 1741.
szept. 11-iki
fontosságra ehhez hasonló
nagy jelenet óta nem ülése a karoknak és
deknek. Ezt már küls jelek elmondani, mennyi el
is
mutatták. „Alig lehet
nem szavazóknak sokasága
a karzatot. Láttam köztük két prédikálót vallásukbeli deákok
fül,
nagy
nap
e
volt
feszült várakozás.
Midn
A
csupa
körülvéve.
Oly
tárgyalandó ügy fell való a
törvényczikk felolvasását
csendet kért,
és
is,
lepte
*•
mint még sohasem szentést
csoportjától
a
az országbíró
rendelte el
jükkel,
és
volt
ren-
oly
tapasztaltak,
hallgatás
még
támadt,
susogást, tüsz-
sem lehetett hallani. Mind, nemcsak elméhanem testükkel is a felolvasó felé fordultak.
felolvasás bevégeztével, kis zaj után, Zemplén-
megye követe
szólt,
megyéje új utasitása értelmében
követelve a változatlan beczikkelyezést. Vele szemben
Boronkay a katholikus vallás sérelmeit fejtegette és ellenmondását felolvasta. Hiába igyekezett t valaki folytonos köhögéssel zavarni, félóráig tartó
beszédét
nyugodtan folytatta és a mennyei törvényszékre való zárta be. Beszédének energiája nem maradt hatás nélkül. Prileszky, ki akkor Bujanovics-
appellatióval
foszlopa
lett a katholikus pártnak, a törvénynek, a mennyiben az a békekötéseken alapul, de minden túllépése ellen, megyéje nevében protestált. Barsmegye követei készek elfo-
csal egyetértve
nem
volt ellene
gadni, mint
kir.
elhatározást, az 1715. 20. értelmében, 19
292
ÖTÖDIK FBJBZBT.
de mint
törvényt
Sáros, Esztergom,
nem.
Hasonlókép
Komárom
szóltak
Tolna,
követei s Bacskády nyit-
Benyovszky pozsonyi követ pedig kész volt ugyan elfogadni, de azon feltétellel, hogy a protestánsok többet sohase követelhessenek, s a vallás ügye többé ne lehessen a diaeta tárgya. A katholikusok közül elször Horváth Pál ungi és Muzslai nógrádi követek szóltak a törvény mellett. Csak aztán jöttek sorban a kálvinisták, gr. Teleky József, Pogány, Balogh, a két Vay és Domokos, de Pray szerint, nem nagy foganattal szóltak. Csak most került a sor a fszónokokra. Gr. Batthyány Alajos, kinek beszéde nyomtatásban és fordításban is megjelent, a felvilágosodás szellemében, a gylölség eltávoztatására, az egész nemzet egyesítésére követelte a beczikkelyezést. Az elvetése egyenesen hazaárulás volna. Beszéde után ers tapssal üdvözölték, „mint a színházban, ha egy hírneves énekesné hanglejtésével elbájolja a hallgatók puha érzékeit". Az rai követ.
egész beszéd alatt a prímás komor arczczal nézte a szónokot, Zsolnay kanonok pedig nem állhatta meg, hogy a végén ki ne mondja: Színész beszédnek illik színház módjára tapsolni. Ezt azonban nem hallották és igy
nem
volt kellemetlen következése.
Most az mellett,
ö
országbíró
fél elégtételt
által
szólalt
mint közvetít azon nyerjen
és
a beczikkelyezés volt, hogy mindegyik fel
a felség bölcs határozata
a katholikus hit ágazatai sérelmeket
vedjen.
A
prímás
itt
félbeszakítja:
nem
áll,
nem szennem kap-
tunk elégtételt, noha a király ezt megígérte. Csak a szenvedélyes izgatottság magyarázhatja e közbeszólást.
Zichy
is
bárki megtámadja becsületét.
nem
hogy Már-már veszekedésre
elveszti nyugalmát,
engedi,
293
A 9BLBKEZBTEK.
került a dolog,
midn
a szombathelyi püspök kezdett
szólni.
Most a prímás kelt
zavarokat idézte el, úgy hogy lehetett. Ezért az 1715. 30.
hogy a
Azt fejtegette,
fel.
vallásügy tárgyalása a diaetán mindig
a legnagyobb
törvényt
nem
hozni
a királyra bízta az ügyet.
Most azonban a király nem mint törvényhozó, hanem mint közvetít döntött. Mivel azonban döntése túlmegy a
békekötéseken és
a hitre nézve,
sérelmes
ö
urak
ellen az egész papi rend és a velük tartó világi
nevében
tiltakozik.
Gr. Pálffy Lipót oly értelemben szól,
a pozsonyi ajánlott,
az
Gr.
követ.
hogy jöv diaetáig
Mint már
elbb
nalis hosszú, igen
mint
elbb
Batthyány József halasztást létre
jöhessen az egyesülés.
Zichy, úgy most Ürményi
alapos
és
beszédben
szép
persofejte-
gette,
hogy a javaslat visszavetése egyaránt sérelmes
volna
a
diaetára,
mint a királyra
országgylés egyenesen tésre;
felszólította
a királyi bölcseség a béke
nézve.
Hisz
az
a királyt a dön-
és egyesség érde-
kében határozott. Ezt most és ezentúl megbolygatni
már nem
lehet. Ezért ajánlja
a beczikkelyezést.
k
már elbb hogy dogmatikus kérdést nem bocsáthatnak a király döntése elé, tehát a király megbízása nem származott az egész országtól. Ezzel szemben az országbíró megállapította, hogy egyesek különvéleménye nem állhat az ország döntésének útjában. Kornis ítélmester most felolvasta a prímás tiltaGr, Kollonics kalocsai érsek szerint
kijelentették,
kozását.
Gr. Széchenyi
Ferencz és Forgács Miklós
azonban kimutatták, hogy egy status ellenmondása
nem
ertlenítheti
rozatát.
meg
a
többi
három
status
hatá-
294
ÖTÖDIK PEJEZET.
Megtörtént a szavazás. 291-en szavaztak mellette,
84-en ellene. Zichy felvetette a kérdést, be kell e venni a klérus ellenmondását
a
elbb kérdést
vájjon csakugyan
tett,
törvénybe.
Grr.
Teleky József az egész egy-
mond-e ellen. Mindnyájan, volt a válasz. Aztán szép beszédben megköszönte a rendek szavarend
házi
zatát és hálát Ígért érte a hazának. Zerdahelyi czim-
püspök
zetes
egy rend
szerint
a törvény megakadályozására.
hogy a
világi
ellenmondókat
említsék.
is
követ kész a beleegyezésre, ha
nem
többet
ellenmondása
Prileszky azt
arra,
hogy most az egész ország
követelte a vallásügy elrendezését.
lett.
csongrádi
a protestánsok soha
követelnek.
Pogány reá mutat kat ezentúl
A
elég
óhajtja,
nem
Ha
a protestánso-
zaklatják, megállnak a törvény mel-
Balogh Péter hálát mond a királynak és a ren-
deknek, aztán az ellenmondás elvetését sürgeti, mert az a törvény felforgatására, új zavarra vezethet. Soha-
sem lehet
tudni,
mi várható a
és pedig külföldi
A
ftl
hierarchiától,
mely egy
függ.
primás békén nézi a protestánsok szabad vallás-
k
iparkodnak terjeszkedni, de inkább semmint hogy a katholikusokat vádolhatnák. Gr. Haller szerint, vagy van az ellenmondásnak foganatja, akkor az ország önmaga ellen cselekednék, ha bevenné, vagy
gyakorlatát,
nincs,
akkor
ellenezte,
meg
mert a
úgyis haszontalan. Széchenyi azért
hn
óhajtott
egyesítést
megbont-
hatná.
Egy
protestáns
táborból
származó
jelentés
szerint
még
Esterházy
Ferencz,
Wiczay,
Szapáry,
Erddy
grófok, Majtényi és
Luby
is
szóltak a törvény
mellett.
Gr. lUésházy János a világi katholikusok egy ré-
r
A FELEfCBZBTER.
295
is bevétetni kivánta. így ment már az 1647. diaeta mutatott példát, de azon hozzátétellel, hogy ez nem áll ellen a törvénynek, st soha, semmi módon nincs ereje.
szenek^ ellenniondását ez törvénybe, mire
Oly gyülekezet hozta e végzést, melyhez fogható
akkor
is,
késbb
kevés volt Európában.
is
Nem
vete-
kedhetett az akkori franczia nemzetgyléssel az elvek
még kevésbbé a szó De ott az elvek fejlettségére még csak
következetes keresztülvitelében,
csattanós erejével és szépségével. voltak nagyok;
a
és
nyelv
bámuló irigységgel nézhetett a magyar. Felülmulta az angol parlament is nagy gyakorlati értékével, Pitt Fox és Bürke hatalmas szónoki erejével. De ott százados parlamentáris munkásságnak értek már fenséges gyümölcsei. Hanem komolyságban, tagjai nagjrészének erkölcsi és szellemi kultúráját nézve, a magyar diaeta bármelyikkel felvette a versenyt.
És
e gyülekezet legkiválóbb emberei szóltak sor-
Min
ban.
látvány történetirónak! Pray egyre végig-
jártatja szemét az
ülésen;
mindenkinek
lelkét
látja
kinn ülni ábrázatán, a mint feszült figyelemmel, pártállása szerint,
reményben vagy aggodalomban, várja
a döntést.^
„Valóban
megjegyzésre
való
dolog,
hogy ezen
ország gylésébe, melyben a Protestánsok magok törvényes Jussaiba visszatétetdtek, ezen igazságos ügyet magok a Catholicus Urak folytatták a dolog kezde-
tétl fogva a végéig, a Protestánsok, egyet vagy ket-
tt
kivéve,
nem
is
szólottak."^
'
Alicujus partis.
-
Eladásunk Pray
nézve igen *
b
jelentésén
és a kivételesen
ez
ülésre
hivatalos naplón alapul.
Fogalmazvány Vay István
írásai közt. Berkeszi
levéltár.
ÖTÖDIK FEJEZBT.
296
Görgey László
febr. 16-iki
levele szerint,
a katholikusok, jobban mondva a gyzték le a klérust.^
A
közös nemzeti érzés
le
magok
szabadkmvesek
kezdte dönteni a fele-
kezeti korlátokat.
A modern Magyarország els alaposzlopa frendek és köznemesek, katholikusok és protestánsok közös munkájával állíttatott fel. ^
Praevalentibus
morum
ipsorum catholicorum
votis. Jekelfalussy-levóltár.
vei
potius
Lato-
HATODIK FEJEZET. Nádorválasztás és koronázás.
A fogja
nagy remények után el
az országot.
„Ügy
harag, kétségbeesés
elfojtott
látszik,
hogy a magyar nem-
meg kell hajolnia fejedelmének akarata alatt. Meg kell még várni a most még uralkodó forrongás zetnek
következéseit.
Leopold király
Csaknem iránt."
'
általános
a
bizalmatlanság
Néhány nappal késbb:
„az^
elégedetlen mag} árok diihöngenek királyuk szilárdsága miatt. Szeretnék,
ha összeütközésre kerülne a dologi
de a szerencsétlenek elpusztulnának benne".
Mindenhol félnek meglepetéstl; mint aggodalmas
idkben
szokás, a legképtelenebb híreket
Barco biztosan tudja, hogy általános
felkelést.
is
elhiszik.
készítik aa
szept. 27-ére
Bujanovics biztosan tudja, hogy
Bihar és más megyék alfemberei a dögei erdben titkon találdoznak; el van ott készítve had, fegyver, pénz, egyre
Szabolcs, Zemplén, Ung, ispánjai és
várható a kitörés. Horvátországra, Krajnára
jek majd a felkelés.
A munkácsi
püspök biztosan tudja, hogy az ungvári ersséget akarják
is
áttér-
görög katholikus elhagyott
elfoglalni.
Ezzel szemben a haditanács szept. 1-én megnyugtatja
Ferencz fherczeget, hogy a hat vasas ezredet
azon vidékre küldik, *
Jacoby szept.
hol
tartani
16'iki jelentése.
kell
valamitl.
A
298
HATODIK PBJEZBT.
visszatér sziavon
határröket pedig 10-ére
el lehet
küldeni.
Bizonytalannak látszik ismét a külföldi helyzet
A
nem
török békealku
is.
igen haladt és mivel Leopold
hódításaiból legalább Orsova várát
meg
akarta
tar-
vagy reménye sem sznt meg egészen. Barco észreveszi, hogy a gyurg}'evói hírre, hol seregünket meglepte és visszavonu-
tani, a
lásra
porosz
szorította
beavatkozás félelme,
a
török,
itt
fellélekzett
mindenki.
Török írókból látjuk, hogy noha fegyverben állottak egymással szemben, a török mégis rokonszenvvel viseltetik a
magyar
iránt.
Az államtanácsban Izdenczy már
aug.
19-én azt
mely a conEger még tovább megy.
ajánlotta, napolja el a király a diaetát, stitutiót fel
Ha
akarja forgatni.
a hat lovas ezred az országban lesz, egy perczig
sem szabad
habozni.
A
felségsértket
az országgylést felfüggeszteni,
a
el
kell
fogni,
koronázást jövÖ
évre halasztani. Erre Hatzfeld megjegyzi, hogy bajos
erszakkal fellépni, mert a rendek megnyerték a katonaság nagy részét. Törvényes fellépés csak akkor lehet, ha elég er áll mögötte. Ehhez pedig az a hat ezred kevés. Meg kell nyerni minden módon az illyreket. Az szava volt a legnyomósabb; Leopold király elutazásakor meghagyta fiának, hogy távollétében leginkább reá hallgasson. Kaunitz legtovább megy. Nem kell trni az olyan babyloni rendetlenséget, mely tönkre teszi
az
alattvalót
és
sérti
a király jogát.
Izdenczy dolgozzon ki javaslatot, hogyan lehet egye-
lre elnapolni az országgylést, jöv tavaszig úgy sem lehet koronázni.
Csakugyan,
A
király
ezzel egyetért. (Aug. 26.)
szept. 27-ike körül tele
van az ország
lármával, félelemmel. Sátoralja-üj helyen virrasztanak
NÁDOBVÁLASZTÁS ÉS KOKONÁZÁS.
«z
úgy várják a mindenfell várt és látott ellenKaproncza derék polgárai kétségbeesetten ese-
éjjel,
séget.
mentsék meg ket, kik mindig hségesek
deznek,
voltak. Hasonló folyamodás érkezik a
ból
299
is,
távoli Krassó-
a németektl, kik reszketve várják, hogy a ma-
gyarok megölik ket. Ily
hangulat közepette fog a diaeta a diplomának
újabb, a király akaratának jobban megfelel szerkesztésébe. Szept.
a két
1.,
2.,
4.
3.,
és 5-én „egy huzont" tart
tábla közös ülése reggeli
félhétig és a lázas, siets
Az
új, alig
lényegesebb
három nap
8-tól
esti
munkát vasárnap
6-ig,
söt
fejezik be.
alatt összecsapott javaslatnak
eltérései a mixta
deputatio
munkájától
a következk:
Az
rendek kifejezik azon óhajhogy Felségét, mint törvényes, örökös királyukat megkoronázhassák. De megemlékezve arról, mennyire sértette II. József az ország szabadságait, esedeztek a királyhoz, hogy tekintettel az ország megzavart állapotára, jelentse ki, a Károly és Mária új bevezetésben a
tásukat,
Terézia diplomái és az azokban megersített törvények alapján, hitlevelében azon pontokat, melyek a király
és
hséges
rendjei
közti
kapcsolatot
szabályozzák,
állandó és biztos szilárdságot adva így a törvények-
nek, melyek mind az ország, mind a királyi ház jogait fenntartják.*
Elbb tik fel
az
elszóban (arenga) jog gyanánt tüntehogy új feltételeket kérhessenek.
a rendek,
Most csak alázatosan kérnek, az
itt
is
kétoldalúnak
nevezett szerzdések alapján.
Az els pontból természetesen kimarad az arany1
Aota, 133—156.
1.
HATODIK 7BJBZET.
300 bulla
ellenálló
1687.
4.
st annak
záradéka,
külön
értelmében
hozzá van toldva a szabad
kihagyása
Viszont
megersíttetik.
kir.
az
városok és a hajdúk^
szabadságainak megersítése. Ez a régi munkában a 20. czikkben állott és
szetesen az a kijelentés
névleg megnevezett
csak
ott
hat hajdúvárosról volt szó. is,
Kimarad továbbá terméhogy a királyi örökös jog
gyakorlása a törvények szoros megtartásának léhez van kötve.
A
dik czikkbe tétetett
feltéte-
függetlenség kimondása a másoát,
de
ott
Kimarad azonban a pátensek zások közt az 1715.
szórói-szóra eltiltása és
megvan.
a hivatko-
8.
így harmadik helyre jut a vallásügyrl szóló czikkely. Ebbl kimarad „a kath. vallás kára nélkül", értelmében"
helyébe „a most alkotandó törvény
j.
hogy a görög nem egyesültek is még e diaetán nyernek polgárjogot és szabad vallásgyakor-
Hozzátétetik,
latot,
régibb királyi privilégiumaik alapján.
4. (3.)
Megmarad a 3
mely e összejöhet. Hozzá
évi diaeta Pesten,
terminusra királyi meghívás nélkül is van téve a király ígérete, hogy az országgylésen orvosolja a sérelmeket. 5.
tése.
(6.) A törvényhozási jog megosztásának kijelenA vet kimarad, helyébe ide j a pátensek
tilalma.
Az
Kimarad, hogy
az
1741.
változhatatlan.
8.
ügyeknek országgylésre tartozása valamivel kedvezbben van kifejezve a jobbágyra nézve; külön szól fenntartásáról (conservatio). Ide van toldva úrbéri
az igazságszolgáltatásról szóló czikk
sidium
ós contributio
zékibb a réginél:
^
Militnni
(8.).
Itt
az
ott állandó, itt
Haidonim.
is
(7.),
új szerkezet
a
subellen-
magyar katonaság
NÁDORVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS,
301
Kimarad ellenben a ministerek és a kamara
áll.
szá-
madási kötelessége. Ide került az alapítványok megersítése
is. Azoszándékának megfelel czélra kat még az alapítók sem fordítja a király a rendek beleegyezése nélkül.
6. (5) A magyar tanács felállítása megegyez. Hozzá van téve, hogy még e diaeta alatt kell felállítani és hogy annak joga lesz a királyi parancsok ellen megtenni észrevételeit. Ilyen esetekben a dolog a legközelebbi diaetáig függben marad. 7.
(11.)
Nádori
A
8. (12.)
stb.
nem
méltóságokról,
király megersíti a
békérl
változott.
és háború-
ról szóló törvényeket. 9.
A
(13.)
szent koronánál kimarad, hogy a rendek
azzal ruházzák a királyra a végrehajtó hatalmat és így
csak a rendek beleegyezésével veheti 10. (18., 21.)
Az újonnan
fel
elfoglalt
az országhoz csatolja. Erdélyt illetleg
megmarad az
„elválaszthatatlan" jelz, de Galicziáról, ról
már nincs
szó.
Az 1606-iki
a király.
tartományokat
Lodomeriá-
confoederatióról
is
már
lemondanak. 11. (4.)
A
király
és
családja,
a mennyire más
tartományainak gondjai engedik, az év jó részét
itt
A
tölti. ^
12.
magyar udvartartás szórói-szóra megmarad. Az osztrák ház kihalása esetén (mitl Isten
mentsen) Magyarország a szabad királyválasztás jogába
Errl az elbbi munkálatban nem
lép.
volt szó; ez
a
régibb diplomák negyedik pontjának felel meg. Szint-
úgy a régi diplomáknak felel meg: A 13. ez., mely szerint utódai is ugyanezen levelet fogják kiállítani és arra esküt tenni.
^
Bonam
partém.
hit-
A végs
HATODIK fSJBZBT.
302
záradék a törvénytelen rendeletek végre
nak és
nem
hajtásá-
ilyen esetekben az engedetlenségnek jogát tar-
talmazza.
Egészen kimaradt a vámra és kereskedelmi szerzdésekre vonatkozó 9. pont; a sóár megszabásáról szóló czikk; a közpénztár; monopólium, posta, bánya.
Kimaradt a katonaság, kimaradt az egész szellemi
magyar
rész: a nevelés, a sajtó és a
nyelv.
Mindent egybevetve, igen lényeges a különbség a két szerkezet közt. Ott
jogainak
még
érvényesítésére
az ellenállásra, az ország
van alapítva minden;
itt
már szerény megalkuvásra. De azért, mint láttuk, az ellenzéki szellem még itt is ersen megnyilatkozik. Mindenekfelett
pedig
hogy a
nem valami
hitlevél
van tartva az az
fenn
elv,
érinthetetlen szentség; a
képest mégis lényegesek. Annyi fontos rész kihagyását pedig részben az magyarázza meg, hogy némelyiket nem tartották a
változtatások a régiekhez
hitlevélbe valónak, a legfontosabbakról pedig külön,
Az ország-
antecoronationalis czikkeket terjesztenek
fel.
bíró így magyarázta a rendek
kihagyásokat.
Szept. 1-én
kezddik a
eltt a
Az
tárgyalás.
országbíró,
tekintettel a sürgsségre, arra kéri a rendeket,
hogy
röviden beszéljenek, ne sértsék az uralkodó felséget és ne vétsenek a haza törvényei, boldogsága „s egész
Európa eltt való tekintete"
ellen.
A
rendek felfogását mutatja, hogy minden czikknél elbb a régibb munkálatokat kellett felolvasni. Forrásul mégis azokat akarták nézni, nem pedig Mária Terézia és Károly hitleveleit.
Nem
azt akarták látni,
mennyivel többet kívánnak ezeknél, hanem nyit
engednek, utolsó, már különben
vetelésükbl.
is
azt,
meny-
mérsékelt kö-
NÁDORVÁJLASZTlS ÉS KOKONÁZÁS.
;}03
Ezzel szemben Grassalkovics herczeg
az
ország-
nagyokhoz szóló kir. levél felolvasását kívánta, hogy ehhez is alkalmazhassák magukat. Meg is tették és
elbb
így jutott e nevezetes,
titkos oklevél az
akták
közé.
A
bevezetést elfogadták, mert megvolt
benne
11.
József kormányának elitélése.
A legfontosabb közjogi kérdés az volt; nevezhetik © a királyt koronázása eltt törvényesnek, mint ezt az új javaslat teszi.
^
A
többség ebbe
nem
volt hajlandó
egyezni. Hiába hivatkoztak arra,
levelekben
is
azt az elvet,
így
áll.
A
hogy az elbbi hitrendek fenn akarják tartani
hogy az örökös király
is
csak koroná-
meg
zása által válik törvényessé és így állapították a szöveget.^ Többet nem is végeztek.
„Elhoztuk
st
instructiónkat,
a klérus egészen,
a mágnások
a fispánunk
és
is,
de
városok követjei
és a vármegyék is nagyobbrészt meghajolván, st jóformán a máskép gondolkodókat meg sem hallgatván, kénytelenek voltunk mi
Nem
is
a dologba ereszkedni.
egyezik sem a ns. vármegye, sem más megyék
st a magunkéval sem, ersebb és világosabb a Carolínum ós Theresianumnál. Fundamentumok vannak benne, mekívánságaival, ez a diploma,
hanem
igy
is
lyeken a nemzetnek, idejében, lévén, tovább építeni lehessen.
nagyobb egyetértése mit lehet, mindent
A
hogy elmenetele legyen".^ szélsk engednek, de csak jobb idre halaszt-
csinálunk, adja Isten,
A
ják terveik érvényesítését és becsületesen részt vesz-
nek
e
munkában.
A
mixta pedig
egészen
másnak
'
Leg^itimum et haereditarium regem suum.
^
Haereditarium regem suum pro legitimo coronaturi.
'^
Vay
István jelentése, szept.
3.
Berkeszi levéltár.
304
HATODIK FEJEZET.
bizonyult, mint a
Nem
hogy aggódtak vagy reménykedtek.
megyék döntenek, hanem a mágnások nagy része és a 4. statussággal büszkélked s annak elhozásával visszaél városok, hozzájárulván némely megyék a köznemesek
s
klérus s annak feje, a primás, a
meghajlott követei
is,
lenyomják a serpenyt.
Másnap az els czikkelybe külön bevették a
híres
Primae Nonust, mint megersítendt, hogy az ország ellenségei ne mondhassák azt meg nem ersítettnek. így az ország szabadságai közt a nemesi kiváltság az els. Nagy vitára adott okot az ellenállási zára-
dék kihagyása; az
instructiokra
de mégis kimaradt. Többen ellen az
hivatkoztak
ellene;
a törvénytelen parancs
adómegtagadás beczikkelyezését ajánlották,
de ez sem ment keresztül.
A vallás czikkénél, hogy az az egyetértést meg ne bontsa, az országbíró annak a király döntése elé terjesztését ajánlotta. A protestánsok ehhez hozzájárultak, kivéve azon megállapításokat, melyek felöl megegyeztek. A papság és vele néhány város tiltakozott az ügynek a hitlevélben megemlítése ellen. Midn mégis elfogadták, követelték tiltakozásuknak bevételét
is.
Ezt megtagadták, mert „a törvény-tév Ha-
talom ellen semmi ellene mondás
megnem
állhatna".
Másban azonban nagy sérelmet szenvedett nemesak az evangélikusok joga, hanem a birodalom egysége
is,
A
horvát követek felszólalására a protestán-
sok jogát „az ország területére" szorították; Horvát-, Tói-, Dalmátországra nem terjedtek azok ki. Az evangélikusok felszólalása és
mit sem használt.
érdekbl
A
a görögökre
hivatkozásuk
tartományi statútumot felekezeti
föléje helyezték a nemzetnek, az államnak. Vérszemet kapva ezen több kir. város is, említeni
305
NÁDORVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.
kezdte a protestánsokat kizáró privilégiumait, de ered-
mény
nélkül.
Elhatározták végre, hogy az
összes, a vallásügy-
ben eddig szerkesztett javaslatokat a király elé terjesztik és a két felekezet azokon kívül „a magok hasznára czélozó okait"
is
eladhassa
felségének.^
Pozsonymegye és Buda városa követei az ellen hogy a diaetát mindig Pesten tartsák. Be is vették, ha nincs háború és pestis, nem kell máshová tenni. A czikket még megtoldották azzal, hogy a terminusra meghívás nélkül is meg kell tiltakoztak,
jelenni és a diaetai ügyeket teljes szabadsággal tárgyalni.
A
sérelmek
rosan kötelezvé
orvoslásának igéretét pedig
Nagy
vitára
Végre
is
tették.
alapítványok kérdése
is.
adott
szo-
okot az
elismerték a király
rendelkez jogát, csakhogy a fundatiókat csupán az alapítók szándéka értelmében kezelheti. Ez ülés után Sauer azt reményli, hogy két hét alatt Magyarországon lesz a király. Bujanovich
Még
zetet.
nem
rózsás színben
látja ily
ers
igen
Andrássy Istvánnal,
az
a
ki
ellenzéki király
hogy
„a.
rázni".
A
vészes osztrák
porosz
pénzt
azzal csinálják az anarchiát. *
Ismét igen nagy
komolyan
tárgyalni.
A
Még
Bántó
volt,
magyarok a klérus egy szót sem szólt. Ignominiose habitus
Marczali: 1790-91. országgy.
kell
le
kölcsön
és
az aranybulla zárakatho-
hogy a papság egész „A görögök papok factiója miatt nem
ellen fordult.
A
végezhetünk". Széchenyi Ferencz, szept. '
kértek
fel,
lármáznak,
tudós társaság tervét akkor kezd-
haragja a protestánsok, ellen
is
elkeseredés támadt a liberális
likusok és a papság közt. ték
Gróf
szólalt
elbb-utóbb
uralmat
királytól
hely-
mellett
Még most
több követ ocsmányul bánt.^
a
szellem.
3.
est.
II.
20
HATODIK FEJEZET.
306
dókát
is
fenn
volna
szerették
nagyon lármázott
Az
tartani.
ifjúság
mellette, mikor Jezerniczky, Máriássy,
a két Vay beszéltek.
A
vége persze
az,
hogy a
király
ragaszkodjék csak szorosan anyja diplomájához. Elvi vitát okozott másnap,
ne kelljen-e a hivata-
loknál oda tenni, hogy oda nemest, illetleg birtokos
nemest lehessen kinevezni. Végre is a szabadabb felfogás gyzött: A hivatalt nem kötik nemességhez. Kimondják, hogy egyedül magyarok lehetnek tisztvise-
lk, de roknak
hogy a horvátokat
kijelentik, tekintik.
A
igaz
is
magya-
nemzeti tanácsnál kétféle ellenkez
felfogás érvényesül. Cziméhez oda teszik a „királyit" és pedig legeli, de viszont a diaeta iránt felelsségre kötelezik. Azonkívül mellette sértetlenül fenntartják a
megyét egész törvényes hatáskörében.
A
többi országnagy jogkörén kívül a
terét is
biztosítják.
tárnokmesT Kidolgozzák a nádori esküt is.
Többet követelnek a béke és háború dolgában is. Az ország összes küls és bels ügyeit, ne csak a török békét, az ország bizalmára méltó magyarokkal tárgyaltassa a király. Szintúgy a koronáról szóló textusnál
is,
a régi szöveg értelmében tiltakoznak annak
bármily szín alatt való elvitele ellen.
Erdély nevében Ignácz szólalt
fel.
híres, tudós
Nem
mindjárt visszakapcsolják
azt ;
püspöke, követeli,
az
még
gr. Batthyány hogy Erdélyt
külön
tárgyalást
követel.
De
magyar
hitlevélben esküvel biztosítsa a király, annál
is
inkább,
igenis
mert
szükséges,
k
külön
hogy Erdély jogait a diplomát
nem kapnak.
Bevették azonkívül, úgy mint a mixta deputatio tette, Galicziát és Lodomeriát is, noha voltak, a kik kétel-
kedtek azoknak idetartozásában, de a részeket
is.
307
NÁDORVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.
Egészen elhagyták a királynak az országban tartózkodását, mert belátták, hogy annak megvalósítására van remény.
alig
90 napon
A leend
hogy ha ezt
királyokat kötelezik,
belül hirdessenek koronázó diaetát s
elmulasztják, a 180-ik napon a rendek meghívás nélkül
gyljenek össze Pesten. Míg nincs értelmében
názás, „a törvények
hitlevél
nem
és
a királyi hatalmat". Megmaradt természetesen a
záradék
az engedelmesség
is,
koro-
gyakorolhatjuk
végs
megtagadása és ehhez
hogy az büntetlen legyen.' nap alatt átestek a diplomán. Elfogahárom így remélték, mert sok pontban csakugyan nagyon dását
hozzátették,
felfogáshoz, Leopold
közeledett a királyi
pedig
júl.
20-án csak a katonaságot vette ki a lehet újítások
körébl.
Hátra volt még az antecoronationalis czikkek sokasága. A legtöbb olyan fontos, hogy mindegyiknek tárgyalása eltartott
külön-külön, minden
volna napokon
huzavona nélkül
is,
Most mind a tizenkett-
át.
vel egy nap, 4-én, végeztek.
A
nemzeti
hatáskörében
senatus
ezen új
különbözött volna
a mennyiben a katonai ügyeket
szervezetében
csak
a helytartótanácstól, és
egyáltalában
ország összes ügyeit ez igazgatta volna.
Még a
az
hely-
mind oda helyezték volna át. A mixta deputatio azt az egy fontos újítást tette a régi javaslatokhoz képest, hogy e tanácsban két tartótanács tagjait
is
polgár
is
foglaljon helyet,
vidéki.
A
só
vel; a
áráról
és egy megegyezik a
tisza-
régi-
harminczadról szóló sem igen változott.
Errl 4-én komoly ^
egy duna-
szóló czikk
vita folyt, annál nevezetesebb,
Impune. 20*
308
HATODIK FEJEZET.
mert az országgylés egész folyama alatt kereskedelmi ügyekben az egyetlen. Igaz, hogy júl. 17-én a kerületi ülésben b. Podmaniczky József kimondta,
hogy a gazdasági rendszer Magyarország elnyomásának legfbb eszköze, de azóta nem igen karolták fel az ügyet.^ Most Almásy Pál szólalt fel, egyike azon kevés fúrnak, ki nemcsak elméletileg értett e tárgyhoz, hanem gyakorlatilag is már nagy érdemeket szerzett. Kifejtette, hogy a magyar kereskedés nem fejldhetik, míg a vámok megállapítása a fejedelem-
tl függ. Ez különben deknek ebbe mindig most helyre kell
újítás, hisz
is
1751-ig a ren-
Ezt a jogot
beleszólása.
volt
Ideiglenesen legyen joga a
állítani.
királynak a rendelkezésre, magyar tanácsa meghallgatásával, de
minden kár elhárítására a vám szabá-
lyozását ezentúl a rendekkel együtt tárgyalja.
A
rövidke
nevelés
és
a
mely összefoglalja a nemzeti
czikk,
szabadsajtó
elveinek
megállapítását,
változatlan maradt.
De és
a
a magyar nyelvnél már felszólalt a horvát bán zágrábi
püspök,
els
mint az
nem
mondta,
egy
Kimondták a rendek, hogy a magyar nyelvet erszakosan nem akarják bevinni Horvátországba, de annak használaország a másik ellen. Czélt
tát
értek.
mindenhatóságnál, „mihelyt lehet", elírták, külön
hozzá téve, hogy ez Horvát-Dalmát-Szlavonországokra is
vonatkozik.
Ö
felsége
azon
kijelentését,
beleegyezése nélkül corregenst
hogy
a
nem nevez
toldják azzal, hogy helytartót sem.
Ez a
rendek ki,
meg-
toldás azért
érdekes, mert mint Széchenyi levéléibl látjuk, éppen
'
Titkos feladás Barcóhoz,
júl.
18.
809
NÁDORVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.
akkor féltek helytartó kinevezésétl és nem egészen ok nélkül. Elfogadták aztán nagyobb vita nélkül az Erdélyrl és a
katonaságról
czikkelyeket
szóló
nézve hogy Magyarország egy részét bírja és municipalis a
Erdélyre
király
kijelenti,
is.
mint
azt,
jogait,
a négy bevett vallás és a három nemzet jogait fenntartja.
Ez a tömeges törvénygyártás szinte érthetetlen volna és nagy könnyelmségre vallana, ha nem tudnók, hogy ezen czikkelyek mind a hitlevél-javaslatokból vévék és így már elbb átmentek minden lehet parlamentaris retortán.
A befejezés
eltt az országbíró
még
ki szerette volna
hagyatni azt a záradékot, hogy csak a koronázás és hitlevél után lép az
kába. volna.
uralkodó törvényes jogai
birto-
Ügy emlékezett, mintha ezt el sem fogadták De a rendek ellenmondtak és egy értelemmel
fenntartották a kijelentés
is.
szöveget.
Megtörtént
jussával az országlásra következ
zása eltt
is
ekkor
az
elvi
uralkodásnak
„Az örökösen általadott
fejedelem koroná-
kormányozhassa az ország
dolgait, nyil-
hogy a király koronázása eltt" nem ereszkedhetik minden fejedelmi jognak, nevezetesen kiváltságok adományozásának és vánságos lévén mindazonáltal az
törvényhozásnak gyakorlatába
—
is,
jó tehát ezen jog
határának megvilágítása. Tekintve a tárgy fontosságát, deputatio viszi
azt
Bécsbe és pedig a prímás, az országbíró, a bán, a personalis a négy követtel, a ki a kidolgozásban részt :
vett és Aczél ítélmesterrel.
De
a magyar király
nem csak magyar
hallgat. Beleszólása van
tanácsosaira
ebbe Kaunitznak
Szeptember 7-én a diplomáról így
ír:
is.
„A magyar
HATODIK FEJEZET.
310
szerzdés a király és alattvalói közt kötelez törvény. A király nem térhet el tle, de magyar alattvalói sem követelhetik, hogy eltérjen; elvei szerint nem enged meg magának hitlevél kölcsönös
mindkét
felet
másnak sem engedheti, hogy vele szemben elkövesse. Károly diplomája a fennálló és a jelen viszonyoknak legjobban megfelel törvény. Az örökös királyság e kormány szakadatlan folytatása, nem új kormány. Capitulatiót lehet választó királyságban követelni; de Magyarország nem az. A magyar méltatlanságot, de
király tehát új
meket, ha
kegyelembl meghallgathat
neki
tetszik,
de
követelni
új
nincs
kérel-
joguk.
Ebbl
tehát az következik, hogy a magyar rendeknek és alattvalóknak meg kell elégedniök a Carolinummal, ha a királynak nem tetszik azon változtatni, vagy valamit hozzátoldani."
A
katonai követelésrl így
ír: ,,Az
uralkodó kizáró-
hatalma és felssége alatt álló sereg az egyetlen eszköz, mely nyugalmat, jó rendet és biztosságot szerezhet az államban és egyúttal eleegyedüli
lagos
és
gend
védelmet nyújt a külföld
melyek máskép gondolkodtak,
Oly
ellen.
szomorúan
ezek ellenkezjét és közel vannak
népek,
tanúsítják
végromlásukhoz."
Azt a kivánságot, hogy az ország beavatkozzék a király szolgáinak letételébe és kinevezésébe, olyannak nézi,
mintha egy házigazdának cselédjei
el akarnák
vagy tartson meg közülök !^ Spielmann, kihez ezeket írja, azt mondja, hogy a magyarok szerint ezek nem új kérések, de az nagy kit
írni,
részt
csapjon
el,
valótlanság.^
De ha
igaz volna
^
Ezeket „Zudringlichkeiten" nevezi.
*
Ebben Spielmannak nem
volt igaza.
is,
akkor sem
311
NÁDORVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.
több a
kellene
megersíti az
Carolinumnál, hisz az
összes törvényeket.^
De mit tehetett a szegény magyar arról, hogy mégsem tartották meg a törvényt? Mit tehetett ha utolsó menedék gyanánt a szó szentségébe
a
hitlevélbe,
vetette bizalmát
annak palástja alá akart takarni
és
azért róla,
királyi
lehett
minden
I
így kevés kilátása volt a kanczelláriának arra, hogy a diplomát a király lyal elfogadtassa. De azért megtesz
minden lehett és nagy segítségére van a rendeknek a diplomát kisér levele.-^
Ök
a király elhatározását, hogy a régi hitlevelek-
hez ragaszkodik, úgy értelmezik, hogy a régi constitutióhoz ragaszkodván, nem engedi sem a maga, sem
a rendek jogainak sérelmét.
Ok sem akarnak mást
és az 1741. 8. úgyis sértetlennek nyilvánította a sar-
kalatos jogokat.
De újabb idkben
ezeket sokszor megsértették; a
felségjogokat pedig nagyon
tl kezdettl
fogva
július 20-iki levelében ki
ségekbl
kivezet
is
kiterjesztették. Felséged-
orvoslást
Ok
utat.
tisztán a törvényekhez és
kat és joggal, mert hisz
Felséged,
reméltünk.
is jelölte
javaslatukban
mostani
diplomákhoz tartották maguMária Terézia
is
letette
esküt minden törvényünkre, az aranybullára össze csak
a
nehéz-
az összes
is.
az
Mind-
kétértelmségek kiküszöbölésére töre-
kedtek.
Mindössze két kívánságunk van, *
mely
megfelel
Kaimitz megjegyzései szept. 7-röl valók, Spielmann fele-
Mindkettt kiadta und Spielmann. 86—88. 1. * Acták, 158—168.
lete 13-ról.
Schlitter, Kaunitz, Philipp
Cobenzl
HATODIK FEJEZKT.
312
Ugyan a törvénynek, de az
szokással
új
ellenkezni
látszik.
A
1.
három
diaeta
összejövetelének
évben, királyi
követelése
meghívó nélkül
is.
minden
Ezzel ki akar-
juk kerülni az 1765 óta történtek ismétlését és keresztülvinni a kétoldalú szerzdés legfbb pontját, azt, hogy
önkényesen ne lehessen elhalasztani a koronázást. 2. Az engedelmesség megtagadásáról törvénytelen parancscsal szemben sok törvényünk szól. A múlt kormány mégis felségsértést látott benne. Pedig job-
ban
méltóságának, ha törvénytelen útra ha jogosan szembe szállnak vele. Fék-
árt a király
vezetik, mint
telenség ellen biztos lehet a királyi hatalom, az pedig
nagy érdeke a polgároknak,
,.kik
fkép
biztosság
czéljából léptek társaságba", hogy igaztalan vádakkal
ne zaklassák ket.
Noha a katonaságra vonatkozó czikk a törvénynek, mégsem vették be
felel
Felsége iránt való
szinte
teljesen
a
tiszteletbl.
meg-
hitlevélbe,
Az
alkot-
mányos eskü nem sem a fegyelmet nem
ronthatja.
vezér alatt marad, ez
meg Felséged legfbb parancsa
esik a
alatt.^
a
királyi
méltóság rovására, Hisz a közlegény a
Jobban sértené Felségedet, ha megmaradna az hogy a katona a polgár ellen küzdhet.
gyanú, ^
A
Supremo M. V. Imperio
subjecti manent.
Corpus Jurisban foglalt katonai eskü így szól: esküszöm, hogy a fegyvert meg nem becstelenítem, Én sem társamat el nem hagyom; a honért egyedül és sokakkal együtt küzdök, a hazát nem zavarom, el nem árulom; örök
—
hséget tartok a király iránt, az elfogadott szokásoknak engedelmeskedem és bármit állapit meg a király a rendekkel, azt megvédem egyedül és a többivel együtt. Világos, hogy ez zsoldos, toborzott seregre vonatkozik, a mint hogy ez eskü kelte idejében más nem is volt.
313
NÁDORVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.
az
fordul
ellene
rosszabb sors, mintha
polgárra nézve
Várhat-e a jó
védelmére
általa
fejedelemnek
a
átadott er.
Ersítse meg Felséged, hogy
teljes
bizalmunk
még
jobban megersödjék.
Mindezekben kétségtelenül jogos, törvényes a rendek kívánsága. Cak a fkérdést nem érintik, azt, hogy a jogi kérdés ezekben lényegesen hatalmi kérdés is. A Corpus Juris mellett ott botorkál fejkben a Contrat Social sok tendentiája,
mények visszhangja
még
megüti fülünket,
is
a párisi
—
ese-
de Auszt-
riáról hallgatnak.
Kevésbbé
meggyz
az
ersítse
meg
nem
dönt
Károly
1., 2.
pold példája
A
tak.
III.
a király.
nagyon ingatag,
II. :
okoskodás,
az
diplomához mellékelt czikkeket
még
Ulászló,
II.
hogy a
a koronázás eltt Mátyás,
I.
Leo-
azok választott királyok volczikkére való hivatkozás pedig
azok csak a koronázásról és
hisz
diplomáról szólnak.
„Ha Felséged uralmát öröknek remélhetnk, megelégednénk Felséged általános biztosításával, akkora
De Felséged nem állhat jót utódaitudhatjuk, nem fogja-e a mieinket Józseféhez hasonló példa a hségtl eltántorí-
a bizalmunk.
a
sem
mi
ról, II.
Tehát nemcsak a maguk, hanem a királyi ház biztosítását is kérik. E nemzet hálás tud lenni, megfeledkezik a régibb sérelmekrl, ezt megmutatta Károly
tani.
és Mária Terézia korában. Törölje el Felséged a múlt
gyászos emlékeit, siessen hü magyar nemzete ^ körébe.
Égünk a
vágytól,
hogy Felségedet, mint szabadsáa haza atyját üdvkiáltások-
gaink helyreállítóját és
*
E
levélben
már niucs
natio,
csak gens.
HATODIK FEJEZET.
314
kai köztünk tisztelhessük
és
buzgón imádkoz-
érte
hassunk."^
A
deputatiók
Bécsben
ünnepek
folytonos
közt
várják a választ. Akkor készülnek a királyi berezegek
esküvjére,
egész
Tizenhatodikán a
18-án,
Bécs csupa a
fogadja
házasság eltti
tudatja elhatározását. elhatározásától
el
A
nem
öröm
napon,
diploma
a
mulatság.
és
küldötteket
a
király
ügyében
kijelentett
de szintén
térhet,
és
kanczelláriával
óhajtja,
hogy koronázása után a rendek alapos panaszait orvo-
A
solja.
törvények elírása szerint egész erejével
el
akarja mozdítani a közjót. Ezért „szabatos javaslatot
kér a kanczelláriától,
pontról-pontra,
vények világos szava alapján."
A
kanczellária bírálat
azt legnagyobb részt, mint
alá
a fennálló
tör-
^
veszi
a javaslatot és
a diplomáknak
nyeknek megfelelt, elfogadandónak
és
törvé-
tartja.
Csak a senatusról szóló pontot szelídítené, annyiannak ne legyen a királyi rendeletekre nézve felfüggeszt joga. Elég, ha úgy áll felsége kell tekintettel lesz elterjesztésére. A megyék hatáskörénél pedig megjegyzi, hogy a rendek inkább fogban, hogy
:
lalkozzanak a megyék jobb berendezésével és nisatiójával.
orga-
Az utóbbi idkben ugyanis több megye
túllépett törvényes hatáskörén s így szabályozni kell
hogy az áUam veszélybe ne jusson.
azt,
A
koronázás eltti czikkek sem bántják.
ugyan
azt a változtatást javasolja,
hogy
A
azt csak
sóárnál
sürgs
1789 aug. 13-án XVI. Lajos elfogadta a franczia szabadság helyreállítójának czímét (restaurateur). Itt instauratort hasz'
nálnak. ^
Kancz.
lev.
12797.
nAdorválasztás és koronázás.
szükség esetén lehet
315
Nem ütközik meg a A tartományok visszameg kell hallgatni. A
emelni.^
vámon, sem a közpénztáron. kapcsolására nézve azokat
is
nevelésnél sincs megjegyzés.
Vin, Az idegen nyelvek eltávolítása és a magyarnak behozása nem eshetik kifogás alá. De annyiban kellene módosítani, hogy mindaddig, míg a magyar nyelv jobban nem fejldik, sem a hatóságokban, sem a jelentésekben más idegen nyelvet, mint a
latint,
ne
használjanak.
A kanczellária egyetért az országgal, de hivatása értelmében valamivel több tekintettel van, nemcsak a hanem a kormány tekintélyére is. A megyei zür-zavar rendezését magára a diaetára szeretne bízni. Bizonyos, hogy Pálffy és Pászthory lehetnek és helyesnek tartották az ország e mérsékelt király jogára,
követeléseinek keresztülvitelét.
Ebben az értelemben királyi válasz.
az
szi
A
esküt, a
készült a
rendeknek
Carolinum- vagy Theresianumra mint
hogy
kívánja,
szóló lete-
hogy minden
utódja
is letegye az 1741. II., 5. §. értelmében. Koronázása után hozzáfog az összes sérelmek orvoslásához és összes elhatározásait a törvényhez és az ország
igaz javához alkalmazza.
hogy magyar koronázása megmivel „Hségtek késedelme miatt ez már lehetetlen, mivel 30-án végbe megy a koronázás Frankfurtban, nem marad hátra más, hogy azt nov. 15-én hajtsák végre és pedig a zordabb idjárás miatt Pozsonyban". Addig elvárja, hogy mindazt Óhajtotta
elzze
volna,
a császárit,
de
megteszik, mit a közjó követel. '
ditio
Ez az a híres „nisi", melynek szerkesztjéül a szóbeli Aczél itélömestert, a bárói család alapitóját tartja.
tra-
HATODIK FEJEZET.
316
Mellékelve
a
volt
A
czikkekre nézve.
megnyitása, tehát a
egyes
az
elhatározás
királyi
király
már most, az országgylés megkez-
diaetalis tractatus igazi
dése eltt közli azokat, hogy
a koroná-
e czikkeket
zásig szándéka szerint megváltoztathassák.
A és
bevezetés a
elhunyt
lehet említeni
meg
gátolta
Carolinumhoz alkalmazandó.
„Ill
bátyánkhoz méltó módon
meg
felséges
benne,
a diaeta
hogy
II.
Józsefet
összehívására
és
kora halála a
koroná-
zásra vonatkozó ígéretének megtartásában".
A
diploma
1.
pontjában foglalt biztosítása a jász-
kunoknak és hajdúvárosoknak külön czikkbe jöhet. Külön törvénybe jöhet az independentia is. A vallás ügyében mindkét félnek igazságos, törvényes kielégítésére lesz gondja; a görögökrl is szólhat külön törvény.
Nincs ellenére annak, hogy a diaeta idhöz kötött, periodikus legyen, de a kihirdetésére, helyének kitzésére vonatkozó jogot teljesen fenntartja.
De
a rendek
dolgozzanak ki javaslatot a diaeta organisatiójáról, különösen
a szavazás
hogy a diaeták
srbb
módjáról
és
gondoskodjanak,
tartása ne növelje az
adózók
terhét.
A
kormányszék jogkörét vele szemben úgy akarja a hogy Zichy javasolta szept. 5-én. A megyéket illetleg úgy, mint a kanczelláría java-
módosítani,
solta,
jogkörüket
szabatosan megállapító organisatiót
követel.
Erdélyt illetleg, a mennyiben kívánságuk túlmegy
az 1741. 18-on,
Az
meg
kell hallgatni az ottani diaetát
utolsó toldalékok
fenntartja azt,
privilégiumokat
is
törvénybe jöhetnek.
is.
De
hogy a király koronázása eltt csak nem állíthat, egyebekben teljes alkot-
317
NÁDORVÁLASZTÁS ÉS EOBONÁZÁS.
mányos jogkörével rendelkezik az ország törvényes
A
kormányában.
gravameneket pedig nem koronázás
hanem utána, de mindjárt a felavató diaetában Az engedelmesség megtagadása elmarad. A törvényczikkeket illetleg: Kegyelembl bele-
eltt,
orvosolja.
egyezik, királyi joga sérelme nélkül, hogy a só ezentúl csak a
diaetával együtt
emeli,
„nisi"
árát
—
ha
szükséges.
Vám
dolgában
tai bizottság
tosokkal
:
az 1729.
2.
értelmében ezt diae-
a helytartótanácscsal és a kamarai biz-
dolgozza ki
és terjessze
elénk jóváhagyás
végett.
A bányaügyet nem a magyar kamarának.
ha
lehet,
még a
sokkal a
A
diaeta után átadjuk
bányatörvényszék ügyében,
diaeta alatt határozunk
h
rendeink
meghallgatásával.
A magyar nyelvrl
szóló törvényt úgy kell módorendeinket a fell, „Hogy mi biztosítjuk hogy semmi igazgatásba nem viszünk be idegen nyelvet. Hogy pedig a magyar anyanyelvet id folytán az ország kormányszékeibe is be lehessen hozni, minden nyilvános iskolában tanítsák a magyar nyelv elemeit, az akadémiákon és az egyetemen pedig a magyar hivatalos stílust is. Végre minden alkalmas módot fel kell használni a magyar nyelv csinosítására és tersitani
h
:
szabadságában áll a hatóságokkörükben a magyar nyelvet használni ez
jesztésére. Addigra is
nak
saját
ügyekben, de
a kormányszékekhez való jelentések,
különösen azok, melyeknek
elénk kell jönniök,
nyelven fogalmazandók. Ez marad
latin
a kormányszékek
nyelve, de különösen törvénykezési ügyekben." Pász-
thorynak ez volt legszebb
diadala.
Nagyon mérsé-
kelte a régibb óhajokat, de viszont a birodalom egy-
HATODIK FEJEZET.
318
sége megvan
benne; a horvátok különállásáról szó
sincs.
Ismerjük már a katonaság ügyében adott, a haditanácsot kétségbeejt választ.
Augusztus
magyar magyar
20-át
király.
a
a
tanács,
Ezt
a
hogy pontról-pontra a
Kimutatható,
törvényes
fogalmazta.
császár
javaslata
kanczellária
szerint járt el benne.
A
bécsi
magyarok örömben
úsztak.
A Magyar
Kurir büszke volt arra, hogy ezt már áprilisban meg4 hetek alatt egész jövendölte, de nem hitték el. 3
—
csendesség leszen hazánkban, csak magoktól fognak
egy kis izetlenségben lenni azok, kik már négy hónaptól
fogva többet költöttek, mint bevettek.
Budán nem ily rózsás a hangulat. Fogyott a pénz, halomra ntt az adósság. Már a ruhában való nagy pompa is szünfélben volt. Belátták, „hogy az arany jobban ral
áll
erszényben, mint nadrágon
varratánk ruháinkat
vés
s
s
fekete zsinór-
búzavirágszin magyar szö-
posztóból sujtásozások
nélkül.
tovább hamuszín szürkévé vála,
A
búzavirágszin
fekete szrzsinórral,
fekete vagy pej bársonynyal. Legszebb ízlés
tünk ennél nem
Nagyon
visele-
nagy volt az esés a színpompás, a hazafias képzeldés minden sejtelmének táplálékot adó tavaszhoz képest. Pozsony Buda helyett symbolikusan kifejezte, hogy a török idk elvolt".
idézte provinciális helyzetnek
is
még
nincs egészen vége.
Minthogy már igazán nagy sensatiókról alig lehet szó, minthogy minden a rendes kerékvágásba csap át,
az
általános
érdekldés a
diaeta
iránt
nagyon
megcsappan. Az urak nagy része távozik. Gvadánjá ez idre teszi nagy vértesi vadászatát, hol annyi „nagy gróffal volt együtt" és jellemz, hogy az országgylés-
NÁDORVAliASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.
rl
319
könyvének ez a jóval nagyobbik
szóló
fele.
A
kik ott
maradtak, horvát katonák láttán „olyanok voltak, mint a kiknek orra vére foly".
A pompázás elhagyásában
is
a magyar pozdorjatüzet látják, a mely elször ropogva ég, azután
pedig
hamar
elalszik
és
unalmas füstöt
hagy maga után.^ Balassa szept. 25-én azt a
Spielmannal,
hírt közli
hogy négy alsó magyar megye parasztja felkelt urai ellen, mert az országgylésnek csak a király elleni lázadásra van gondja Vigasztalónak találja, hogy az ország is fellázad a patrióták túlzó vakmerségei ellen. Ez majd véget vet „a boszantó történeteknek."^ Világos, hogy az új diploma el nem fogadása nagy csapás nemcsak a túlzókra nézve, hanem Zichyre nézve
is,
ki csak az elfogadás kecsegtetésével vihette
keresztül az annyira lényeges szelídítéseket.
Még
19-én
pártfogóit
:
inti
Bujanovics Balassát és általa magas
ne higyjenek az
ott
lev magyar
nek, de az állandóan ott lakókra,
küldöttek-
vagyis a kanczel-
azoknak itt nagy a behogy annál jobban terjedjen a baj, a
láriára is vigyázzanak. Mert
folyásuk,
és
durva népet bolonditják és tudja Isten,
min
boldog-
sággal és szabadsággal hitegetik. Van köztük katholikus
is,
de vagyontalan, vallástalan,
halászni óhajtó. Sztáray Mihály
fél,
a
zavarosban
desperatus, hívei
körülveszik, asztalán eltte két pisztoly. „Kérdeztem,
minek ? azt mondja, ismeri a németek terveit és nem érzi magát biztosságban". Csak forradalomról beszélnek még a frendek is. Tegnap id. gr. Illésházy és Almásy Pál nyíltan megmondták: kell már forradalom, hogy valami jó legyen belle és a németek igáját '
Keresztesi, szept. 20. 315
*
Árgeriiche Geschichtern.
1.
HATODIK FEJEZET.
320
lerázhassák. Arra számítanak, hogy egy vitézük négy
németet
A
is
lever.
mint a küldöttek
anyag a híradásra. ministereknek
és
A
van új a
visszaszállinkóznak,
diploma
a prímásnak
el
nem
fogadását
Ismét
tulajdonítják.
tagadják a porosz békét. Vay István tegnap azt mondta,
hogy Leopold bármennyit könyörgött, csak egy
évi
Nemcsak a török veti meg udvarunkat, hanem az orosz is. Az idejött horvát-szerb
fegyverszünetet kapott.
katonaságot rútul fogadják inkább.
;
a németet persze
még
Rhédey Ferencz fia a bihari congregatión azt hogy be kell ugyan bocsátani a német mert nyíltan ellene nem állhatunk, de minden
javasolta,
katonát,
gazda vágja le a nála lakónak fejét és vigye a megyéhez. Tokajban is arról beszélnek, hogy a német katonát le kell részegíteni és megmérgezni. Ezekre nézve a munkácsi püspök a forrása.
Sok panaszszal jönnek haza a deputatusok.
Itthon
különösen a kamarát szidják, mely fenntartja a király jogait és a kincstartót, Szécsen Sándort. tartót,
b.
királyi jogot,
alkincs-
jobban mondva, eladná".
Visszajövet, tartottak,
Az
Orczy Lászlót, dicsérik, „az oda adna minden
Vay
melyen
és Balogh vezetésével értekezletet
részt vett b.
Orczy László
vérével, a kis lUésházy, a kis Károlyi, „a
ifjúság vezérei".
Itt
is
test-
könnyelm
a ministeriumot okolták mindenért.
hogy kivennék a tollat a király kezébl, ha alá akarná írni a diplomát. Ezeket pedig Izdenczy és Balassa vezeti. Spielmann, Kaunitz, Stahremberg azt mondták,
Az
oppositio ersítésére felszólítják a megyéket, rójják
meg ket, miért nyugodtak belé a királyra nézve ennyire kedvez diplomába. A megyék pedig kölcsönösen izgatják egymást.
KÁSOBVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.
Ennek könny az
ellenszere.
Meg
821
kérdezni
kell
ket, mit akarnak a Carolinumon túl? Csak igen kevesen lesznek, csupa olyan, ki mindenét elverte, vagy semmije se volt; jobbára akatholikusok és néhány tlük fizetett katholikus. Sok franczia jár itt, hogy itt is legyen forradalom és királyunk ne segíthesse XVI. Lajost. Nagyon javukra van, hogy a fiscalis actio elmaradt, az ellenzékeskedÖ tisztviselk hivatalban maradnak, st Sztáray is és így
nem
fél senki,
Ürményi velk tart, látogatásaikat fogadja és visszaadja. „Ugyanazt merem mondani az országbíróról is, Máriássy, Balogh, Pogány, Vay József, Lónyay és Rhédey Ferencz meghittjei; nyilvános ülésen szemeivel ad nekik
jelt.
Azt mondják, sok pénzt ígértek neki
nem tudom, igaz-e?
Testvéreivel
osztozkodva csak
30,000 ftot. kapott tudom, hogy 600,000-rel tartozik. Igen nagy lábon él. Csak azt mondom, mit tudok." ;
Még abban
is veszedelmet lát a buzgó híradó, hogy a kis Károlyi gróf, atyja tudta nélkül, elment Szatmárba, Lubyval.
Majd az szúr szemet, hogy az elnökök
itt
vannak,
közlik a követekkel a leiratot, kik „merészen" vitatják
azokat.
annak minden pontját. Megyéikkel is közlik Ez rossz, mert így az ülés eltt újra szervez-
kedik az ellenzék.
j
meg-
Szeptember 30-án Jezerniczkynél
össze 20 megyei és több városi követ. Elhatározták,
hogy ragaszkodnak diplomájukhoz. Vezetik a
Szápáry,
két
Almásy,
Pest,
Zemplén,
Sztáray,
:
Szabolcs,
Pozsony, Trencsén, a hontmegyei Majtényi
velk
tar-
tanak. Gyávaság volna, ha a nemzet a német minis-
tereknek
engedne.
Balogh,
Vay
József,
gr.
Teleky
József csendesebbek, inkább másokat küldenek elre Marczali
:
1790-91. országgy.
II.
21
HATODIK FEJEZET.
322
k
Az elnököket a nádorságról,
vagy
itt
„dirigálják". Zichy t
Vay
biztosította
Balogh vagy Bécsben. ^ Frankfurtban járt. Minden postán
viszont
lesz protonotariusa.
lesz referendarius
Ezalatt a király
250 lovat
tartottak részére készen, állítólag két millió
forintot szánt a költségekre.
megszorító
pontokat
A
választás eltt újabb
tettek a választók
hitleveléhez,
szeptember 30-án egyhangúlag megválasz-
de aztán,
tották. Kikiáltottták,
„mert Toscanát egyikévé
tette
a
legboldogabb országoknak, mert békés lelke megtartotta örökös országainak és a német birodalomnak nyugal-
mát és
A
jólétét."
király
^
Aschaffenburgban fogadta a
hírt.
Okt.
mely t zajos örömmel fogadta és 9-én végbe ment koronázása. A német koronázó szertartásokat akkor összehasonlították a magyarokéval is és emezeket részben szeb-
4-én
bevonult
beknek
A
ítélték.
a koronázó városba,
^
koronázás
rendelték és
alkalmával nálunk
meg
is
tartották
mindenütt
is
a Tedeumot.
el-
Szabolcs
megye akkor ezt iktatta jegyzkönyvébe „Mind azért, hogy római császárnak megkoronáztatott, mind azért, hogy Nemzetünk uralkodásában adgyon Isten neki szent lelket, szerencsés uralkodást, Nemzetünkhöz való :
szeretetet,
Min
Tedeum
végeztetik".*
változás néhány hónap óta! Leopold békén
jutott a keresztyénségben. A belgák kiknek okt. 13-án újra biztosítja alkotmányát, a ten-
els méltóságra
^
Bujanovics jelentése okt.
1.
Merkwürdigkeiten von der römischen Königswahl. Kaiserkrönung. 1791. 182-83. 1. *
*
*
Briefe von der Kaiserwahl. 1790. ProtocoUum decz. 7.
323
nAdorválasztás és koronázás. geri hatalmak közvetítésével vissza
engedelmességre.
A
kezdenek
térni az
törökkel szept. 19-én Gyurgyevó-
ban megkötötték a fegyverszünetet, mely teljes békéhez vezetett. Mi mindennél fontosabb, a viszony a porosz királyhoz egyre barátságosabbá és bensbbé vált.
Mindennek pedig fképen a franczia forradalom volt az oka. Annak felforgató elvei, az erszakoskodásai által a királyra és családjára háramló veszély,
a
tették szükségessé
sorban
conservativ
németeknek,
a
szoros
hatalmaknak,
összetartását.
els
Reuss
herczeg szept. 10-iki jelentése szerint a porosz király
szándéka az apostoli királylyal egyértelemben helyreFrancziaországban a nyugalmat, E czélból az
állítani
osztrákok Belgiumból,
nének
a túlzókkal
egy
a poroszok a Rajna fell tör-
nagy párt jóakaratát, mely Szeptember 14-én már készül
be, felhasználva azon
nem
mely
terv,
ért egyet.
szerint a két szövetséges állam mani-
festumot bocsátana ki a francziákhoz és megnyerné a
lakosság legnagyobb részét. Több vár rsége kész és hajlandó a megadásra.
Ha
a rendet
helyreállították,
a porosz Elsassban, az osztrák Flandriában pótlást.
talál kár-
^
Leopold éppen
nem
lelkesedett e tervekért.
foghatna ehhez, mieltt Belgium egészen desedett.
^
De
a franczia állapotokat
is
le
nem
Hogy csen-
hideg vérrel,
számító politikus módjára nézte. Az emigránsok, Mária Antoinette barátjai,
meggyülölték e tartózkodásáért,
melyért különösen Spielmannt vádolták.
Tudjuk, hogy a viszonyok ersebbek voltak nálánál *
Bécsi állami levéltár.
coalitio *
els
Tudtommal ezek
a
leend nagy
csirái.
Szept. 19. utasítása Reuss herczeghez, u.
ott.
21*
324 is.
HATODIK FEJEZET.
Ha
nem
pedig a háború
országnak
is
Magyarnagy európai
volt elkerülhet,
állást kellett foglalnia
e
kérdésben.
Ha
azok a jelszavak, melyeket hangoztattak
azok az eszmék, melyet oly sok röpirat több jóakarattal,
;
ha
fejtegetett,
csakugyan éltek egy szóval, ha van itt demokra-
mint tehetséggel,
volna a nemzetben
:
tikus társadalom, a kurucz traditiót folytatva, a franczia
pártra kell állania. Ezért egész helyes, ha mindig az
akatholikusokat, a
szabadkmveseket, a nemzeti
ellen-
zéket vádolták franczia és forradalmi sympathiákkal.
De ha a nemesi társadalmat, a katholikus egyház elsségét fenn akarják tartani, királyuk mellé kell sorakozniok. A nélkül nemcsak a franczia támadásnak vannak kitéve, hanem pórlázadásnak is.
Nem
hanem a nemzet legmé-
kicsi cselszövények,
lyébe nyúló érdekek és érzelmek tették tehát szüksé-
gessé a királyság megszilárdítását.
A
franczia forrada-
lom nálunk nem a nemzeti oppositiónak, hanem az osztrák uralomnak és a papi befolyásnak egyengette útját. Bármin szabadelv volt Leopold, a prímásban és pártjában kellett támaszt keresnie,
nem
a felvilá-
gosodás eszméinek terjesztiben. Ily viszonyok közt gyltek a rendek újra össze a diploma tárgyalására. Már szept 29-én tudja Zichy,
hogy a rendek készek a Theresianum elfogadására, de
még
egyszer
sem enged,
meg akarják
kérni a királyt.
reá bíznák az
pozsonyi coronatiót
is,
egészet.
noha az sehogy
megteszik, mert a király akarja. tart,
nem
hogy erre azok
is
Ha
akkor
Elfogadják sincs ínyökre
Még egy
a :
conferentiát
reá álljanak, kik a diplomát
akarják elfogadni és a nyilvános ülésen ne legyen
nehézség.
NiDOKVlLASZTÁS ÉS EOBOyÁZÁS.
325
Október 3-án Zichy eladta, hogy a küldöttek a király
kell
els resolutiójában
így nyerték a másodikat.
de a király
nem
(a 18-ikiban)
meg
vigasztalást, újra
nem
találván
újra kérték a felséget és
Ezután
esedeztek még,
is
engedhet, mert szerinte a Carolinumtól
való eltérés gyöngítené
örökös jussát.
az
lévén reményök a diploma elfogadtatására,
így nem másrészt
pedig, mivel a szept. 21-iki kir. elhatározásban „nevezetes vigasztalásokat vettenek",
gyását ajánlja.
A
a további vita elha-
napló
hivatalos
szerint
egy rész
belenyugodott, mert ha a király határozott akaratával
szemben ragaszkodnának a szülne és az országot
De
végs
pusztulásnak tenné
ki.
sok megye követe, utasítására hivatkozva, kijelen-
tette,
A
hitlevélhez, ez elidegenedést
hogy jogos követelésétl
hitlevelet
el
nem
állhat az ország.
soha nem nézték változhatatlannak, hanem
a viszonyokhoz képest módosították. Még 1741-ben is megigérte azt Mária Terézia és csak id hiánya miatt
más módot a rendek kívánságainak teljesítésére. Ürményi az engedést javasolta, jogfenntartással és az elmaradt pontoknak külön törvénybe foglalását. E nevezetes országgylésnek tán ez az okt. 5-iki felirat a legméltóbb, legjellemzbb emléke.^ Az a gondolkodás jut benne teljes és szép kifejezésre, melyre
talált
a magyart sorsa kárhoztatta tartása akkor
is,
a jog, az elvek fennmikor a viszonyok engedést paran:
csolnak. Százados jajszó visszhangja rezeg
Felséged a
nemcsak
el
hitlevelet,
nem
meg benne.
melynek megersítését kértük,
fogadta,
hanem mint fájdalommal
Annál nagyobb fájdalommal, mert csak azt kértük, mit a legjobb fejedelemtl
láttuk, rossz
'
néven
Acia 187—94.
is vette.
326
HATODIK FEJEZET.
követelni lehetett, és mi a királyi háznak és az ország-
nak soha
nem
el
választható javára vezethet.
Nemcsak a múlt uralom jogai, hanem szinte
hazánk
alatt állottak
veszélyben
állandó vonása az osztrák
királyoknak, hogy rossz tanács után indulva, csorbítani igyekeztek.
Ebbl
azokat
származott a kölcsönös
bizalom megrendülése. Ezért kellett kifejeznünk, hogy Magyarország független birodalom. Felséged is elismerte, hogy minden kívánságunk törvényen alapul és a törvény védelmét czélzó. A Carolinum nem nyújt elég biztosságot. Azt 11. József alatt balra magyarázták, annyira, hogy hitlevél,
a koronázás szükségességét
is
még a
tagadták.
Pedig a biztosság a legfbb czél. Ennek elérésére adták meg elbb a fi-, aztán a nágnak az örökösödés
De csak a választás jogáról mondtak le, másról nem, tehát az örökség nem adhat több jogot, mint
jogát.
elbb a választás. Az emberiség el nem idegeníthet jogából kezik,
hogyha joga van a
vezet eszközre
meg
kell
is. ^
követ-
van az oda-
hogy a biztosításnak
Világos,
elznie a koronázást, vagyis a megegyezést.
Ennek kívánásával
tehát
Elismerték e jogot júl.
czélhoz, joga
nem
sértették az alkotmányt.
1741-ben,
elismerte
felséged
is
20-iki levelében.
Diplománk régi alkotmányunk elismerése. Nem látjuk, mi állhat ellen elfogadásának. Ez nem új capitulatio, melynek örökös országban nincs helye. hitlevél
Maga a
csak
a
régi alkotmány a capitulatio
biztosítása.
E
biztosítást
;
a
szomorú
tapasztalatok teszik szükségessé, a király jogát pedig
*
Szó szerint a Balogh-féle emlékiratból.
327
NÁDORVlLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.
éppen nem
Az az 1741.
sérti.
sérthetetlen.
értelmében úgy
8.
is
^
A
diplomán mindig változtattak III. Károly diplomája is más, mint I. Józsefé, Mária Terézia is hajlandó volt reá, de külön czikkelyben. ;
„Huszonöt év telt el országgylés nélkül, kilencz évünk elnyomás alatt. Nem ösztönözhet- e ez azon el nem évülhet jogunknak érvényesítésére, hogy magunknak biztosságot szerezzünk?" Felséged szept. 21-én kijelentette, hogy más módon is, de
megteszi, mire kérjük. Köszönettel fogadjuk ezt
a
maga dicssége érdekében inkább
folyamodásunkra.
Jogunk
nemzet akarata ellenére mert
Mégis,
hn
mi attól az egész sem térhetünk.
világos,
el
óhajtjuk a koronázást, ha meg-
lesz a nádorválasztás, tovább többit,
nem
Jobb volna is
hanem a
gátoljuk,
jogunk fenntartásával, késbb intézzük ezt a szertartást
itt
ide
szólt.
el.
az ország közepén
nem is lehet oly De ha nem lehet
megülni. Pozsonyban hívó
a mi
hajoljon
fényes és
a meg-
;
a felséges
királyné és gyermekei, kiknek szeretetét ismerjük, ide
nem
jöhetnének, elmegyünk Pozsonyba
ismét is itt
itt
gylnénk
De
is.
össze és az országos
aztán
deputatiók
tanácskoznának, hogy ez áthelyezésbl késbbre
ne lehessen káros következést levonni.
Minthogy a ministerek tartót is
mellett, mint láttuk,
ván az ülés végén
felszólalt ez iránt.
Széchen,
van,
'
ki jelen
nem
jól
Nagy
értett
nem
Ist-
zaj támad.
magyarul és
Ez sem szabatos hivatkozás. Ott csak a rendek
jogáról van szó,
a kincs-
Vay
okolták a diploma visszavetéseért,
sarkalatos
az országéról, vagy a királyéról.
328
HATODIK FEJEZET.
nem
Zichy, ki e
felelt.
kijelentette,
pontját
hogy 6
hallgatást
félelemnek vette,
kamara emlékiratának egy Csak ekkor tette a kijelentést, hogy egyaránt tartotta
sem hagyta
a
észrevétel nélkül.
Széchen azt szeme eltt, kötelessége szerint, a király és az ország jussát és noha hivatalos titok, kész munkáját mindenkinek megmutatni. Nagy vivát. A kincstartó Zichy haragjának nyomát látta mindebben és megköszönte Vaynak, hogy módot nyújtott neki igazolására. „Soha senki
nem
ejti
rabságba meggyzdésemet",
írja
büsz-
kén a magát becsületében sértetnek érz férfiú.^ A kényszerhelyzetet már felismerik. „Ez az ülés nyugodtabb volt minden elbbinél". De ez a nyugalom csak látszólagos. A délután folyamán az ellenzékiek több helyütt üléseztek és abban állapodtak meg, hogy az elnököt megkérik, engedje külön szavazni a belé
nem egyez megyék Ennek, Bujahogy kényszernek
követeit, de a többség szerint döntsenek.
novics szerint, az
tüntessék
fel
volt
a
czélja,
a diploma elhagyását és
a koronázást
a Carolinum alapján, hogy így esetleg idvel alapjok legyen újabb követelésekre.
Másnap felolvassák a támad.
Elbb
repraesentatiót.
Nagy
zaj
Fekete támadja meg, aztán Szulyovszky
zempléni követ, most jött új utasítására hivatkozva. s a két borsodi követ, Vay József és Melczer
Máriássy
a nemzet felségét emlegetik, Vay István a felségtl megtagadva a királyi és felséges czímet, „scandalose" beszéltek. Balogh szerint a korona az országé és nem a királyé, tehát azt nem szabad kezünkbl kiadni. „A mi joga van a koronának, az a statusokat
*
Széchen levele Pászthorylioz okt.
3.
329
NÁDOBVÁLASZTÁS ÉS KOBONÁZÁ8. illeti",
mint kik erkölcsileg a koronát alkotják.^ Jezer-
Almásy Ignácz mind egy hangon beszéltek. Az ifjak nagy zajt csapnak mellettük. Luby is gyengének tartja a nemesi jogok fentartására. Új ersebb repraesentatio kell tehát a mostani helyett. Borsod követe kijelenti, hogy az új diploma niczky, Majtényi, Darvas,
aláírása nélkül „a koronázásba
Hiába, csak annyit értek
el,
nem
avatkozhatni".
is
hogy a repraesentatiót másnap d. e. 11
újra megvizsgálják a kerületek és
órakor végleg megállapítják.
Ha már engednek, még
egyszer lehet legerseb-
A
ben kifejezik érzelmüket, jogukat.
feliratot
Vay
József írja meg, Balogh Péter, Jezerniczky és Almásy
A
segítségével.
personalis
dött.
Még
Egész délelttöt
elnököl.
a mixta
elfoglalta a megírása,
csak délben kezd-
az „interruptum filumot" és az interregnu-
mot
is
Meg
akarták mutatni, hogy az országban
be
ellenálló
rizni és
akarták
de
venni,
mégis kimaradt.
ez
van még er. Kimondják, hogy a koronát Budán kell a
a
diaetát
koronázás után
itt
folytatni,
Bujanovics szerint azért, hogy megmutassák: lehet hozni törvényt a király nélkül. Fekete volt a legtüzesebb
azt
:
kívánta, ha a király koronázást akar, jöjjön Budára.
De
hiába, csak a
karja Ézsaué
e
feliratnak,
a
hangja Jákobé. Az együttes ülésen szinte egyhangúlag elfogadták.
Ha már engednek,
fenn akarják
tani az ország méltóságát. Szily szombathelyi
felszólalására
a protestánsok szabadsága helyébe a
vallás ügyét tették.
Délután
bepecsételték a levelet és
*
tar-
püspök
hatra
ifjú
gr.
újra
összeültek,
Károlyi Józsefre
Quidquid coronae competit, competit Statibus, tamquam
coronam moraliter
efficientibus.
330
HATODIK FEJEZET.
hogy
bízták,
az
„éjjeli,
nappali utazásban"
vigye
Frankfurtba,
Végre
is
Leopold felfogása gyzött. Levelet írnak
a királynak, melyben jogukat fenntartják a
maguk
és
maradékaik részére, de ha a király ragaszkodik akaratához,
nem
akarják a koronázást halasztani.
szerkesztésével az elbbi bizottságot és
A
Komis
levél
ítél-
mestert bízták meg,^
Felséged ebbl beláthatja, hogy a magyar nemzet
leghbb Ölelje
kívánsága
át
a
szeretetével
bizalom
királyi
megnyerése.
hü nemzetet, mint apa a
e
családját.
így méltósággal történt a visszavonulás, de megA lényeg az, hogy a király felsége gyzött
történt.
a rendek felsége ellen. Zichy, kinek a bécsi miniszterek és az ellenzék között igen nehéz volt a helyzete,
örvend „a szerencsés helyzetnek". Most már legalább a
Theresianum
kétértelmségeinek javítását vigye
keresztül a kanczellária.
^
Bécsben a nemzet ellenségei úgy
látszik
nem
is
bánták volna a régi diploma diadalát. Balassa szerint ezt arra lehetne
felhasználni,
hogy a király
21. Ígéreteit visszavonhatja és csak diplomát ad,
szept.
meg-
koronáztatja magát, ezt a „tumultuosa" diaetát pedig a deputatiók kinevezése után feloszlatja.^
Skerlecz Miklós szerint a nemzetnek volt joga új
szerzdést
követelni.
Belátja,
hogy az engedésnek
rossz következései lehetnek, „de a közjó kívánja en-
gedni a körülményeknek".*
A jövre
nézve legfonto-
— 60.
^
Naponként való jegyzés 255
*
Okt. 5-iki levele Pálffyhoz.
^
Okt. á-iki levele Spielmannhoz.
*
Tempori cedere reipublicae convenit. Pászthorynak
okt. 3.
331
nAdorválasztás és koronázás.
sabb az országgylés rendezése. A mi ülésünk nem mondható civilisált és felvilágosodott nemzet országgylésének, hanem csak fecseg cscselék tanulatlan sokasága.^
Az
ellenzéki
megyék nem akarnak
lomától. Hisz az is kevés. utasítja követeit:
Ha
Pestmegye
eltérni
a dip-
1-én
okt.
oly törvényeket hoznának,
így
melyek
országunk kárára és vesztére válnának, a követ urak
egyenként szavazást kérjenek, írásban. És ha a többség mégis elhatározná, a megyék universitása nevében solemniter mondjanak ellen, tétessék ezt jegyzkönyvbe és hogy ellenmondásuk nyilvánvaló legyen Isten és a világ eltt, hagyják el a diaetát. Azok nevét pedig, a kik
ilyenbe
beleegyeztek, jegyezzék
hogy örök szégyenökre protocollumba iktassák. Még nem a nemzet képviseli ülnek a karok tábláján, ha szeretik is magokat úgy nevezni, hanem egy-egy nemesi testület felhatalmazott és felels megfel,
bízottja.
Pécsy Imre nagy búsan ír Tihanyi Tamás alországJól tudták seink, miért szabták a diaeta idejét lehet rövidre. Minél tovább vannak együtt a
birónak.
követek, annál jobban ki vannak téve az udvar csábításainak.
Parlamentárisán szólva, a változás abban a coalitio felbomlott.
A
áll,
hogy
dunamelléki követek nagy-
része, különösen a dunántúliak, kik szeptemberig ki-
tartottak mellettük, most elhagyták a tiszaiakat.
Er-
sebb volt reájok az udvar és a fpapság hatása, mint az összetartás érzete. Okt. 6-án '
Non
még
Comitia
tartanak egy ülést. morigeratae
coetus inerudita garruli vulgi.
et
Három
illuminatae
bizott-
gentis,
sed
332
HATODIK FEJEZET.
Ságot küldenek ki: a sérelmek összeírására; a törvény-
czikkek fogalmazására és az igazságszolgáltatás dol-
A frendek
hogy Csak a gravamenekre nézve tesznek különbséget, mert azok eladása mindig a statusokat illette. Ezeket tehát kerületenként szedjék rendbe; csak aztán tárgyalja ket a gában.
felszólalására beleegyeznek,
ezek közös bizottságok legyenek.
mixta deputatio.
A
deputatiók
még mindig
tagjai
ellenzékbl
az
„A frendek ugyan komolyabb férfiakat küldtek ki, de azok nehezen bírnak majd ellenállani a vezetknek, kik semmi subordinatiót nem ismernek és a rationabilitást nem követik." A párt tehát, nagy kerültek
ki.
kurdarcza után, ismét sorakozik.^
Nem
adja
fel
a küz-
delmet.
16-án már beterjesztik a bizottságok munkájukat.
A
törvényczikkeket
tették,
A
het.
még azon
feltevésben
szerkesz-
hogy azok egy része a diplomába is bekerülgravameneket még nem szedték össze.
Ismét 21-én üléseznek, mikor felolvassák a király-
nak Frankfurtban
okt.
13-án kelt válaszát.
fenntartja szept. 20-iki elhatározását;
nem
fogad.
kenysége
De
tetszését
fejezi
felett és kijelenti,
ki
is
király
a rendek elzé-
ha ezután
is,
mény li, hasonló serénységgel buzgólkodnak, jogos kívánságait,
A
új diplomát el
szívesen fordít
mint reteljesítik
majd gondot
igaz óhajaik teljesítésére.
Hogy már most
is
lássák, mennyire hajlandó erre,
beleegyezik, hogy a koronát csak a szertartásra hoz-
zák
Pozsonyba,
Budára.
Meg
kell
aztán
vigyék
ideiglenesen,
változtatni a törvényt, mely Pozsony-
ban rendeli a korona rzését. *
vissza,
Consociati fratres.
NÁDOBVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.
Az országgylés ban.
A
333
nov. 3-ára üljön össze
koronázás 15-én
lesz.
Az egész
Pozsony-
leirat
a kan-
czellária okt. 7-iki javaslata alapján készült. Ezt tudo-
másul vették, a korona
elszállítása fell
és készültek Pozsonyba.
Az országbíró
intézkedtek rendelkezett,
hogy a postaállomásokon elég lovat találjanak. így végzdött az országgylés els szaka. Elején elérhetnek látszott minden. A franczia és lengyel szabadság valami különös vegyüléke látszott megvalósíthatónak Magyarországon. A vége felé mind szkebbé vált a lehetségek és valószínségek köre. Maradt a lemondás, a munka. Roppant fényes, hatalmas palotát készültek építeni és be kellett érniök lakóházuk tatarozásával.
régi, viharjárta
Ugy
látszik,
minden közjogi elmélet valamely gya-
korlati hibának; minden a jövt átfogó politikai eszme
a múlt és jelen bántó tapasztalásainak köszöni jöttét.
nyár
Az az aránylagos izzó,
lármás,
csend,
ideges
eddig történt,
elég
sz
munkásságát
alkalmas volt az elmélkedésre,
Mi
mely
alapot
létre-
elején
a
felváltotta,
a magába szállásra. nyújtott
állapotaink
komoly megítélésére, a jöv lehetségeinek megítélésére. Eszméket csak a magány kelt, a politika heve csak megérleli, vagy csirájukban megsemmisíti. Min irányban fejldjék Magyarország? A mozgalom elején úgy látszott, mintha a franczia példa, a lengyel szomszédság volna reá legnagyobb hatással. Az emberi jogok declaratiója, a forradalom egyes hatalmas és pathetikus jelenetei, kétségtelenül hatottak a minden nagy és fenséges iránt fogékony magyarra.
Nagy vonzó ert gyakorolt a megszorítása,
királyi
hatalom ers
a szabadságnak az állami élet minden
terén megvalósítása. Röpirataink, de
még a beszédek
HATODIK FEJBZBT.
334 is
telvék onnan vett példákkal
illett-e
és
czélzatokkal.
De
a franczia alkotmány szelleme egy lényegében
min a magyar És ha már áldozatot hoznak az eszméért, nem az riaszt-e vissza a tömeg féktelensége, rablása, annyira aristokratikus társadalomra, volt?
a teljes
anarchia. Biztosithatja-e egyáltalában
felfor-
nagy mvelt nemzet sem követhet mindenben, mennél kevésbbé a lengyel, ki igaz, hogy nemes, szabad, kinek királya
gatás a haladást? És ha
már
e hatalmas,
kártyakirály, de ki szabadságát teljes
állama megsemmisülésével
gel,
Kaunitz szeptember 7-én,
fizette
midn
tehetetlenség-
meg.
oly határozottan
jogának a hadsereg felett, kétségtelenül e két nemzetre gondolt. De ha a szabadság, a nemzet önálló kifejtése oly veszélylyel jár, nincs-e más mód, mint a megadás?
védelmére kelt a király rendelkezési
Az anarchia
szirtjének
kikerülése
végett
el
kell-e
merülni az absolutizmusnak, a német uralomnak örvé-
nyébe?
Az
írók és az ifjúság
lelkesednek a
szabadság,
egyenlség, testvériség eszméiért. Martinovics, nóczy, Laczkovics
vezetnek vissza. mint
politikai.
E
Haj-
vállalkozásának nyomai
még
vállalkozás inkább
irodalmi,
Pórlázadásra
nem
volt
ide
gondolhattak, a nél-
kül pedig minden törekvésük akadémikus marad. Egy-
ennek az egész iskolának az az alaphibája, hogy a hazai viszonyokra nem gondol. Fraknói igen helyesen megjegyzi, hogy gróf Batthyány Alajos nagyon olvasott és elterjedt könyvében „Ad amicam aurem*' alig van hazai vonatkozás. A komoly férfiak különben is kezdettl fogva általában, Hajnóczyt kivéve,
tisztában voltak a franczia forradalom árnyoldalaival is,
mint azt Széchenyinél és Vay Józsefnél láttuk.
KÁDOBVÁLASZTÁa ÉS KOBONÁZlS.
B35
Foglalkoztak azonban az angol alkotmány tetésével
illetleg összehasonlítani
is,
a magyarral.
De ezek
ismer-
iparkodtak azt
a röpiratok annyira felületesek
és üresek; annyira a külszínen maradnak, hogy okulást alig nyújtanak.^
Egy
van
hasonlóság
világos
Magyarország
és
Anglia közt. Mindegyik alkotmányos ország, melynek uralkodója egyúttal egy más
ország
delme. Hannoverát aztán párhuzamba
korlátlan is
feje-
hozták Auszt-
riával.
Mindig csak a királylyal foglalkoztak az összes
;
Ausztriáról
diploma
röpiratokban, javaslatokban,
ter«
Eleinte van hang,
vekben csak Skerlecz Miklós
szól.
mely oda
a szabadságot, de aztán
az
is
is
át szeretné vinni
Mintha a magyar királynak német
elhallgat.
örökös birtoka, melyet feloldhatatlan kapocs köt hazánkhoz, reánk nézve non ens volna.
Pedig
szeptemberben ugyancsak hogy van. Az ország függetlensége,
augusztusban,
éreznie kellett,
mirl álmodtak, miatta nem
volt kivívható.
az ország sorsát biztosítani
oly
módon
Nem
is,
lehet-e
ha a
szö-
vetséges országhoz való viszonyt ép olyan pontosan megállapítják, mint a közös uralkodóhoz való viszo-
nyunkat? Skerlecz
Miklós
volt
az,
ki
ketts gondolat
e
politikai
els helyre küzdötte fel magát gondolkodóink sorában. Az angol példát kell
követni
alkotmányos
egyesítésével egyik
tekintetben,
nem
a francziát,
vagy németet. Az örökös tartományokkal pedig úgy kell megegyezni, hogy a monarchia közös-
lengyelt,
'
Ballagi
helyesen
ítéli
Géza
i.
m. 520—28. ismerteti
meg Aranka,
és általában
Sirágh és Barics munkáit.
igen
HATODIK FEJEZET
836
sége ne ejtsen csorbát a magyar állam önállóságán és ne akaszsza meg a magyar nemzet szabad fejldését.
A
király a pragmatica
Abból vezeti
jogát.
nem
sanctióra alapítja
hogy
le,
mint
minden
örökös
király
Meg kellett mutatni, hogy a magyar alkotmányban, még a pragmatica köteles új hitlevelet adni.
sanctio után is fennmaradtak a nemzet szabadságát és
önállóságát
a
biztosító,
nemzet elejéig visszamen
tényezk.
„A magyar alkotmány
igazi
elvei
a pragmatica
sanctio elfogadása után" emlékiratának czíme.^Mon-
követve azon
tesquieut
általános elven kezdi,
hogy
mérsékelt monarchiában a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom szétválasztása szükséges. Ezek a hatal-
mak egymással egyensúlyban alapító
folytonos harczban állanak,
kell
szerzdés
ket
tartani.
állapítja
úgy hogy
Ezt a nemzetet meg-
meg
ha a nemzetek
és
felvilágosodtak, az alkotmány.
„Midn
Francziaország a demokratikus monarchia
szörny formáját hozta
midn
létre,
és
még
nincs a széls-
már csak egy lépés van hátra ahhoz, hogy kormánya önkénynyé váljék; midn Lengyelország, noha már javította alségek végén,
Svédországban
kotmányát, aristokratikus elnyomás és anarchia közt
midn
vonaglik;
az amerikai gyarmatok vegyes állam-
formát mutatnak, melyben mégis
túlnyomó
:
a
demokrata elem
Anglia egyedül mutat példát arra, hogyan
a három hatalmat egyenletesen elosztani."^
kell
*
Genoina constitutionis Hungaricae post adoptatam pragma-
ticam sanctionem principia. '
Ott
Ez
is
Montesquieu követése.
337
NiDOBVlliASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.
még
fennállanak a rendek, de a tulajdon joga szent,
a polgárjogban mindenki részesül és
nincs lényeges
különbség nemes és polgár közt.
Minden független állam megtalálja tehát Angliában a mintát, ha szabaddá és mégis állandóvá akarja tenni alkotmányát. De hiszen Magyarország nem független
!
Ebbl rizheti
a ténybl következik a második
meg
tétel
:
hogyan
a mérsékelt kormányformát egy kisebb
nép, mely egy nagyobbal egyesült?
„Meg kell vallani, hogy ugyancsak nehéz feladat annak megoldása, hogyan tartsa meg egy kisebb, szegényebb nép, melynek alapalkotmánya mérsékelt kormányformát biztosított, alkotmányát és jogát, ha egy nagyobb, gazdagabb néppel egyesül, mely tle nyelvben, szokásban, erkölcsben, intézményekben különbözik és absolut uralom alatt áll. Annál nehezebb, mert a kisebb népnek arányosan hozzá kell járulni az egész monarchia tekintélyének és hatalmának fenntartásához." Látjuk, mint evez át teljes következetes-
séggel a magyar vizekbe.
Az
ily
egyesülés háromféle lehet. Az els az, hogy
a kisebb nép fenntartja magának egész kormányának teljes függetlenségét.
kötelessége köti. ez
nem
népre.
Nem
De
Ügyeit csak a közös királylyal
a másik néphez csak
intézi és
A
igazi unió. is
a kölcsönös védelem
kisebb nép mindig erre törekszik.
Nagyobb
terhet ró a nagyobb
lehet tartós, mindig háború lesz belle.
Vagy elválnak egészen, vagy összeolvadnak. Másik módja azj hogy a nagyobb nép a kisebbet Ettl a kisebb mindig irtózik, különösen ha szabad, a másik meg önkényes uralom be akarja olvasztani. alatt
áll.
Marczali
:
1790
— 91.
országgy. U.
22
HATODIK FBJEZÉT.
388
harmadik módja
Végre
ha a kisebb nép
az,
is
tehetségéhez képest hozzájárul a monarchia fenntartásához, de
szabadságát
Közös a
rzi.
kincstár
és
külön
és
a
kormányát meg-
katonaság,
szabad a
forgalom és kereskedés; érdekük annyira egy, hogy „elválaszthatatlan és oszthatatlan".^ Viszont a kisebb
nép ministerei
is
részt
vesznek arányosan a közös
midn
király tanácsában,
az egész monarchiáról van
Oly ügyeket pedig, melyek nem
szó.
illetik
az egész
monarchiát, a kisebb nép saját diaetáján tárgyal és
dönt
el.
hogy az els mód nem illik Magyarországra. Vége volna az uniónak és a dynastia is ellenezné. Világos,
Még kevésbbé
a másik.
illik
A
németekkel nyelvben,
nem
szokásban, erkölcsben, törvényben
egy népet. rekvés.
E
II.
alkothatunk
József megmutatta, hová vezet ez a tö-
diaetán
joga a nemzetnek minden ilyen
is
szándék ellen küzdeni és Európának
el kell ismernie,
hogy e joga alaptörvényén alapul. De igenis illik a harmadik mód. közös ügyei a tartománynyal.
2.
1. Hogy vannak Hogy a monarchia
ügyeinek intézésébe magyar ministerek is befolyjanak. 3. Hogy egyéb ügyeiben Magyarország csak javát és méltóságát tartsa szem eltt
és alkotmányát
diaetán annyira megersítse, hogy azt
munka
fel
még
e
semmi akna-
ne forgathassa.
Minthogy vannak ilyen közös ügyek, a monarchia érdeke megkívánja, hogy azokat a központból igazgassa a király. A mostani székhely megfelel, tehát
nem
kell
a király
itt
Ígérték, hiába, mert
1
Az
lakását követelnünk. Annyiszor
nem
lehetett.
1723-iki törvény kifejezései.
Országgylésre úgy
389
NÁDOBVÁIiASZTÁS ÉS KORONÁZÁS. Í8
elj.
A
pragmatica sanctio
szelleme továbbá
nem De
engedi a béke és háború, a szerzdéskötés jogát. igenis megengedi, erre.
tené,
hogy magyarokat
is
alkalmazzanak
Ha pedig a háború Magyarország határait érina király fkép magyar tanácsosaira hallgasson.
Magyarországnak joga van a sereg számának meghatározásához, eltartása megállapításához, ahhoz, hogy itt
idegen katonaság ne legyen és a sereg esküjé-
Egyebekben a király intézkedjék, kinek még is megvan ez a joga. A monarchia érdeke követeli a határrségnek katonai fegyelem alatt tartását, de nem hogy ott békében is idegenek paran-
hez.
Angliában
csoljanak. Ott
nek a
A
a sorkatonaságnál
is
honfiak legye-
monarchia érdeke követeli Magyarország sub-
sidiumait.
dolga.
is,
tisztek.
De
Oda
az ezek fell való rendelkezés a diaeta
tartozik az
adó megszavazása
is,
növelés^
vagy csökkentése, esetleg megtagadása is. Jövedelmeivel szabadon rendelkezik a
király, de kezeli számot adjanak a diaetának, mint Angliában.
Magyar pénzen csak magyar jelvény legyen. A vám ügyében eddig Magyarország érdekét feláldozták a németek hasznának. Ez igazságtalan. A diaeta után a király biztosai a német tartományok nevében és a rendektl kinevezett magyar biztosok egyezzenek meg szabadon, kölcsönös szerzdés alapján. Munkájukat a jöv diaeta elé terjesztik. Szükséges és maga a monarchia haszna követeli,
hogy az egész monarchia ügyeit intéz hatóságokban magyarok is üljenek, különben a német ministerek ismét csak Ausztria érdekeit nézve, meghiúsítják.
De
egyik
ország
se
az
unió
czélját
avatkozhassék a
másiknak bels ügyeibe. Ezek nem tartozhatnak az 22*
HATODIK FEJEZET.
340
államtanács elé magyar ügyekben egyedül a kanczel;
lária elterjesztésére is
tisztán
az
ország
A
döntsön a király.
haditanács
a legfbb intézésre szorítkozzék, dolga.
Ha
ilyenekbe
a többi államot
avatkozik,
képez az államban. Egészen magyar igazgatás álljon
a bányászat
alatt
is.
Az ország alkotmányához semmi köze a monarchiának. Ebben elször az országgylést kell rendezni, mit a nemzet becsülete, európai jó híre is követel. Legyen vége a sérelem formájának. Ország nem esedezik, csak törvényjavaslatot elé.
A
gedni.
terjeszszenek
a király
királynak kétszer felfüggeszt vétót lehet en-
Ha
a frendek 2
—3
üzenet után
nem
bírnak
megegyezni a rendekkel, együttes ülésük legyen. De ebben meg kell állapítani a szavazás módját is. Törvényjavaslás joga csak az egész népet képvisel alsó táblát illesse
meg.
Megmarad a királynak rendelkez országgylés nincs együtt.
De
joga,
ha az
a törvényes rendszerbe
vágót ne rendelhessen.
A sítja,
végrehajtó hatalmat az
rköd
senatus
bizto-
melynek feladata megakadályozni, hogy törvény-
telen rendeletek jussanak a helytartótanácshoz.
Tisztán a királyt illeti azonban a kinevezés és adományozás joga. Különben oly aristokratikus elnyomás és oly pártdüh kapna lábra nálunk, mint Lengyelországban. De épen azért csak magyarokat nevezhessen ki, csak honfiaknak adományozhasson.
Törvényeink végrehajtása eddig nem sítva.
volt bizto-
Ezután minden diaeta elején kutassák: végre
vannak-e hajtva az elbbiben hozott törvények. Ha nem, hathatósan orvoslást kell eszközölni. Ha ez sem használ, az adó megtagadása a végs eszköz.
341
NÁDORVÁIiASZTlS tS KORONÁZÁS.
Az igazságszolgáltatás tisztán bels ügy. Szabadságunk fbiztositója. A magyar alkotmány alapja, hogy a törvényhozó hatalmat a fejedelem közösen gyakorolja a rendekkel a végrehajtót egyedül, kivéve abban, a mit a rendek
magoknak
A
tartottak fenn.
biróság a törvényszékeknél van, annyira, hogy a
legfbb törvényszék
Ítéletét
a király sem másíthatja
meg. Nálunk nem kell állandó diaeta; nagyon is költséges lenne. De három évenként májusban, Pesten biztosan tartsák meg, úgy hogy meghívás nélkül is összegylhessen. Szabályozni kell természetesen a tanácskozások rendjét, mely most
„A szabadság abban engedelmeskedjünk,
nem
méltó
ily testülethez.
hogy csak oly törvényeknek melyeket a nemzet többsége áll,
hozott."
Mindez nem ertleníti a régi
sem sítja
Az
rköd
constitutiót
;
még a vet
annak szellemét valómeg, a mennyiben arra ügyel, hogy a végrehajtó-
újítás.
senatus
is
hatalom ne váljék önkénynyé. Hogy pedig a katonai hatóság
tisztán
katonai
ügyekre
szorítkozzék,
azt
nemcsak Magyarország érdeke követeli, hanem a monarchiáé is, külömben az uralom katonai demokratiává fajulna.
Ki kell mondani a Hármaskönyv H. 14. értelmében, hogy a koronázás eltt nem illeti meg a királyt királyi hatalmának a gyakorlása, semmi esetben sem. Törvény kell arról is, hogy a korona a rendek hatal-
mában legyen törvénytelen.
s ha más koronával koronáznak, az „A szabad nép szabad alkotmánya meg-
követeli a nyilvánosságot. Miért ne lehetne hát szabad
a sajtó?"
342
HATODIK FBJBZBT.
„Az
alkotmány
annál
ersebb,
nagyoob
minél
része a népnek érzi jótéteményeit s van oka reá, hogy
megmaradását védje. Miért ne lehetne némely kedvezését kiterjeszteni a
rokra
is
de nemtelen polgá-
szabad,
? Miért ne lehetne a parasztoknak
kint utat nyitni
a szabadsághoz,
ezáltal
lassan-
is
ersödnék
és biztosabbá válnék a nemesség."
,igy
rendek
helyre
állhatna
között
a bizalom
a
király
és
a
mi teljesen megfelelnénk Európa
s
feszült várakozásának. " ^
A
legközelebbi
függben lev diplomából
min
e terv ós
ki
magaslatra emelkedik!
indul
Magyar-
ország szabad alkotmányának teljes és törvényes biztosítása mellett,
az egész monarchiához való viszonyát
tartja
Ha pedig azt vetnék ellene, hogy van a monarchiára s lehetetlennek Magyarország függetlenségét, meg kell gon-
dolni,
min
is
teljesen tisztázza.
túlsók tekintettel
keserves
csalódás
elzte
meg
és
min
sokat biztosit Magyarországnak a századok óta fennálló, igaz,
hogy törvénytelen viszonyokhoz képest.
Létrejöttérl csak felvilágosítást.
Ö
a mindenttudó Bujánovics
ad
egyáltalában nagy figyelemmel kiséri
az irodalmat, beküldi annak minden termékét, gyak-
ran
igen terjedelmes és beható jegyzetekkel és magyarázatokkal. Errl így számol be: „A mellékelt írás különös figyelmet érdemel. A benne rejl mérget
nem
oly
könny
észrevenni és csak akkor lehet, ha
a diaeta történetével és némelyek szándékaival összevetik.
Elbb
élesebb
külön körözik,
volt;
ezt a példányt is csak
*
A
most
enyhítették.
Elveit
de én sehogy sem bírtam megkapni;
nagy nehezen. Szerzje Sker-
hadi levéltárban G. 15764.
sz.
a.
343
NÁDORVÁM8ZTÁ8 ÉS KORONÁZÁS.
kit a zágrábi püspök, Balogh Péter, Almásy Ignácz, Aczél, Tihanyi, Beöthy, Bezerédj, Szily, a két Orczy és Podmaniczky és még néhány kölcsönösen támogatott. Azért küldtem el mindjárt, hogy azonnal, még a koronázás eltt fel is lehes-
Miklós,
lecz
Vay
8,en
József,
használni." (Okt. 25.)
Ezt csak kevéssel egészíthetjük
Forgács Miklós
ki.
névtelen röpirata, „ab optimo principe candida postulata'',
a 23
— 2o.
lapon
Világos, hogy neki
De
is
megegyezik
szószerint
része
valószín, hogy Berzeviczy
vele.
szerkesztésében.
a
volt
Gergelynek
mert
is,
hagyatékában van az egyetlen példány, melyet Magyarországon találtam.
Ez tehát a „consociatus" -oknak, vagyis az tábla többségének programmja a
jövre
alsó
nézve.
Jól
hogy a politikai gondolkodás ily fokára emelkedni s hogy a jöv fejldés, a polgár tudtak és paraszt bevonása ell az alkotmányba, nem zár-
esik tudnunk,
kóztak
A
el.
A
szabadkmvesek az
elválnak
radikálisoktól
ketté
üdvözl
franczia forradalmat üjongva
szakadtak.
kosmopolita
minta-államnak
Angliát
néz, nyugodt, nemzeti fejldés hívei. Érdekes, hogy
a haditanács
is
komolyan
Már október 28-án elterjesztést szárnak. Kiemeli, hogy az illetk többnyire felle
tesz
tisztviselk,
mégis
a
királyi
hatalom
veszi.
a
csá-
királyi
gyöngítésére
törnek és a magyar katonaságot a rendek alá akarják vetni.
A
király
egyszeren tudomásul
Senki sem tudhatta,
min jövre
vette.
hivatottak
azok
az eszmék, melyeket oly félve terjesztettek és riztek.
Ünnepre készül ismét az ország:
„Ez a minden
jóravaló polgár által oly buzgón óhajtott ünnepi tény
HATODIK FKJEZBT.
344
Újabb fényt nyerne Felséged nevenapjától. "^
De
az
ünnep mellett nem szünetelt a munka sem. Az országnak tisztába kellett jönni azzal, ki legyen kor-
mányának vezetje,
nádor.
A
kanczelláriának
el kellett
készülnie javaslataival a királyi propositiókra nézve.
Tudjuk, hogy a
nádorválasztás
kezdettl fogva
nagyon foglalkoztatott mindenkit. A jelöltekrl nyilvánosan beszéltek akkor, midn még a népszerséget tartották döntnek. Pasquillusokat is írtak mellettök és ellenök. Szabolcsmegye követei júliusban azt az utasítást kapták, hogy gr. Károlyira szavazzanak,
már azért is, mert rég nem volt tiszavidéki nádor. A gylés els szakában tán Forgách Miklósnak lett
késbb
volna legtöbb kilátása, tikája gyzött,
jobban
Zichynek, kinek
kinek fényes
s
De
megismerték.
szétmorzsolták mind e
tulajdonságait
események
az
combinatiókat.
poli-
mind-
lassankint
Hol
annyi az
ne lehessen hibát találni? így szeptember elején talán a temesvári congressuson történambitio, kiben
tek hatása alatt. Okolicsányi József, a távollev gróf ,
Csáky János követe, azon projectummal lépett fel egy röpiratában, hogy Sándor Leopold fherczeget, a király negyedik fiát kellene e polczra emelni. így helyre állana a bizalom és
az
ország
mivel a fejedelmek erénye látszik, függetlenül írta
mint megjelent,
sietett
kitl mindjárt kér
is
egy
id
nem eltt
vallaná is
meg
kárát,
van.
Ügy
„az igazszívü magyar", de
a
könyvét elküldeni Balassának, királyi táblai ülnökséget Eper-
jesen, „hogy patronatusával dicsekedhessek".
De
Balassa más szemmel nézi a dolgokat. Csupa
candidatust
oly
^
ajánl
okt.
kirl
18-án,
Bíederer Btirger. Kancsi«llária okt.
7.
jól
tudja,
NÁDORVÁIM^SZTÁS ÉS KOBONÁZÁS.
345
hogy nem fogják megválasztani. Magáról sem feledkezik meg, de csak második helyre tzi ki nevét. Elre láthatólag e jelölés alapján a rendek elállanak a választástól, s megkérik a királyt, jelölje a fher-
A
czeget.
nem is
király pedig
fiát
be a nádorságot,
tölti
kinevezheti helytartónak, s
fenntartja e tekintetben
jogát.
A megyék egy
csakugyan kifejezte újabbi
része
instructióiban azt az akaratát,
a király
kodjanak a választástól
A
hogy azon esetben, ha
nem egészen megbízhatókat
király
már
s
jelölne,
tartóz-
követeljenek új candidatiót.
st
tudott Okolicsányi javaslatáról,
már többeknek szólt róla.^ Balassa azonban veszélyt látott benne. Elször a rendek kérése elhomályosítaná a felség jogát
még
2.
;
kezni Rudolf és
II.
jó
esetben
is
meg
Mátyás történetérl
;
3.
kell emlé-
mert jobb,
ha helytartó van, mint ha nádor, mivel 4. amaz csak a királytól függ, ez a rendektl is, A haditanács is ellene volt a tervnek.
November 4-én a
titkos conferentia tárgyalta a kér-
dést a császár és Ferencz fherczeg jelenlétében. Ott vetették a kérdést:
vájjon a
czeghez.^ Felhozták,
Viszont
van.
azt
is,
nádorság
illik-e
fel-
fher-
hogy az eddigi szokás ellene hogy koronázáshoz szükséges
a nádor. Elhatározták
Hogy legfels helyen egy lépést sem tesznek az ügyben, hanem szabály szerint végezzék a jelölést. a)
Ha
fherczeget a jelölés átvétele választanák meg, azt kegyesen elfogadják. h)
a
'
Balassa okt.
'
Ob an
herzog
als
7.
eltt
elterjesztése. Bécsi udvari levéltár.
sich die Eigeaschaft als Palatínus
angemesten zu eraohten
sei.
für
einen Erz-
346
HATODIK F£J£Z£T c)
d)
Ellenkez esetben jó szerével visszautasítják. Semmiesetre sem engedik, hogy a rendek
ehhez valami szokatlan feltételt csatoljanak. Leopold tehát ezen esetben is függetlenül járt el azoktól, kik nemcsak a király és nemzet közt akartak bizalmatlanságot, hanem a király és fia közt is eleve azt gerjesztették.
November 3-án megtartották Pozsonyban az elsó Másnap a kerületi ülésen ismét kikeltek a királyi biztosok ellen. A jelenlev Ürményi védeketilést.^
így csak Izdenczy, Balassa és Lovász ellen töl-
zett,
tötték haragjukat a rendek. Hetedikén és nyolczadikán
ismét volt ülés, de a többnyire formális kérdéseknél
jobban foglalkoztatott mindenkit a nádorválasztás. „Több jelöltet emlegetnek, de bizonyosat senki sem tud. A vélemények különbözk, a nép közt terjesztett óhajtások
is.
Egyik
másik oda
ide,
hajlik.
Van-
nak, kik Sándor Leopold fherczegre gondolnak, eleven
lelk
kedvel fejedelemre. nem tudom, milyen
és nemzetünket igen
ügy mondják, hogy természet,
ennek,
politikai akadályai
vannak.
Ha
ez így
is
már annyi jelét adta könnyen lerázhatja. Külön-
állana, felséges királyunk, ki
eszének, e nehézséget ben, ha van
is
t
valami alapja e hírnek, úgy kell meghívni és nem candidálni, mert az a királyi vér méltósága ellen való lenne." is
Pray György, a nagy történetíró, tehát világosan a fherczeg megválasztása mellett nyilatkozik, de az
még semmikép sem
volt biztos.^
*
Ezt a hivatalos napló 5-ére
'
Pray, kit akkor neveztek
jött.
Jelentései a nagyváradi
teszi.
ki 1.
ban. Acta Politica jnridica Fasc.
kanonokká,
rit.
III.
káptalan
Sauer helyébe magán-levéltárá-
NÁDOBVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.
347
nem mondott le a reményrl, de maga kezére igyek-
Zichy kezdetben
egészen megdöbbent. Kéz alatt a szik
nyerni a követeket; tartanak
is
összejövetele-
már kitört köztük a viszály.^ November 8-án egy nagyobb gyülekezeten állitólag úgy adta el a dolgot, hogy királyi berezeg választása a törket,
de
vény és szabadság ellen
mények közt tán
velk
lármázni kezdtek,
De
két Benyovszky.
a két horvát követ
nem
határozatot
való,
de a mostani körül-
ez volna a legjobb. Erre a tiszaiak
Majtényi és a
Jezerniczky,
a dunaiak szilárdan állottak és
is
hozzájuk csatlakozott. Végleges
hoztak.
A prímás 8-án d. u. a klérust Az ellenzék nagyon
beszéli reá, 9-én a nemességet.
megcsappant. 10 én a megyeházán újra tanácskoznak^
de már csak a fell,
vagy kikiáltás legyen-e. megyére olvadt az ellenzék. „Pozsony, Pest, Tolna, és ha nem tévedek, Zemplén. jelölés,
Akkor már csak
öt
Ez semmi. "^ De
azért
még
nov. 10-én
sem
tartja az
udvar bizonyosnak a megválasztást.^
Lárma, családja
és
mellett
:
nyugtalanság fogta
zaj,
csendes várost.
A
szállásolás
részére
négy
házat
a különben oly
el
rendben
történt.
rendeltek
A
király
egymás
a prímásét, Apponyi, Batthyány Ferencz és
Ormosdy házait.^ Feltn, hogy aránylag sokan vannak zsidóknál elhelyezve, mi azoknak nemcsak jó módjára, hanem bizonyos kultúrájára is enged következtetést.'' Noha a király egyenesen kikérte magának '
Bujánovics nov. 6-iki jelentése.
*
U. annak nov.
^
Cobenzl levele Kaunitzhoz,
8.
és 11-iki jelentései.
állami levéltár. *
Kancz.
'
Pászthory
lev. is
13491. zsidónál lakott.
Schlosshof.
nov.
10. Bécsi
348
HATODIK FKJBZBT.
a bandériumokat, mégis jöttek mindenfell, lefoglalták az istállókat, a zabot, a szénát, még növelték a tolongást. A városnak kellett volna intézkednie kocsik dol-
midn
gában, de sehogy sem lehetett kapni, elé kellett vonulni. Oly
nagy
a király
volt a kocsihiány,
hogy
több püspöknek együtt kellett menni, igy a váradi a kalocsai érsekkel ment, de némelyik hintóra 3— 4 is került.
Csak hatlovas és négylovas hintó mehetett,
két kocsissal, ünnepi díszben. Pray, ki
nem
akart a
„szakállas görögökkel" menni, igen boldog volt, hogy
megkapván a
rátóti prépost
4
lovát,
csak kocsit kellett
kölcsön venni. Ezért három órára 9 ftot fizetett. „Ily fösvények és nyerészkedk a pozsonyiak a birodalom
minden részébl összeseregl emberek iránt." De komoly munka is folyt. A kanczellária elvégezte és megállapította a diploma
propositióit
vegét.
Némi
pontos
változtatásokat mégis keresztül
vitt,
szö-
hogy
az elvet megmentse. Belejött az apostoli czim, kimaradt,
hogy a kh-ály az 1723-iki törvény alapján is azon formulához, hogy a törvényeket
örökös, végre
úgy hajtják végre, a mint azokat
király
és
rendek
diaetailag megállapították, hozzájött; az 1741. 8-ban
Az ország sarkalatos jogai, köztük immár a nemesség adómentessége is, nem is vonhatók többé diaetai tárgyalás alá. Az ország követelései kimaradtak a nemesség leghbb kívánsága czélt ért. Egész kötetre menne a szertartások, menetek, üdvözlések elmondása. Nagyrészt megvannak a hivatett fenntartással.
;
talos naplóban.
A
király
Schlosshofba
ment, ott
meghívó küldöttségét. Ezt nov. fél kilenczkor fogadta, polgári
kedvesen.
A rendek nevében
10-én
várta
a diaeta
kora reggel,
magyar ruhában, igen
a kalocsai érsek beszélt
nádorvAlasztás í8 koronázás.
a király
latinul felelt.
is
A
34^
deputatio visszajött és a
prímás kertjében várta a királyt.
voltak
Ott
dekkel a fherczegek és fherczegasszonyok vonulás 12 órakor kezddött, szép
gyobb rendben és
a ren-
A
is.
be-
idben, a legna-
eltartott 3-ig.
Gvadányi a mekkai zarándokokhoz hasonlítja az sokaságot, mely már az éjjelt is künn töltötte, hogy csak valamit láthasson. Egy-egy ablaknak 2 3 arany az ára. A katonaság mellett:
utczákon tolongó
—
Spallért vont Purgerség, zöld Uniformába,
Más része pediglen volt fehér ruhába. Nem tudom, mely nagy volt itt a szekérszám, Mivel csak fényekre tátva vala a szám.
Hogy
ezt
mind láthattam,
világért
nem adnám.
Látván, hogy a felség van Magyar gúnyába,
Elmerült a szivem öröme árjába.
Palotájában a
prímás
Leopoldot, ki röviden azt lya,
hanem
atyja
üdvözölte felelte,
szép
beszéddel
hogy nemcsak
kirá-
akar lenni az országnak és minden-
ben Mária Terézia nyomában óhajt
lépni.
Erre egész ország vivátot kiálta,
A
nagy öröm minden
Hogy
szivet általjárta.
ily királyt adott,
az Istent imádta,
Koronáztatását kiki allyig várta.
A
tömeg „Éljen a
A menetben
király" kiáltással
legjobban
magyar ruhában,
vállal
feltnt
a
oszlott szét.
nápolyi
király,
magasb mindeneknél. Este
bál és kivilágítás, mely különösen a város házánál és
az Ormosdy-háznál sikerült.
Másnap már reggel lO-re a a
rendek
istentiszteletre,
aztán
királyi
a
várba gyltek
trónbeszéd meg-
360
HATODIK FEJEZET.
hallgatására és a propositiók átvételére^ „a dolognak alkalmaztatott pompás készületekben.* magyar ezrede ruhájában jött. De trónját már német udvari emberei is övezték: Stahremberg és Rosenberg berezegek. Gróf PálíFy fkancellár, si szo* kás szerint, magyar beszédjét mondott, utána Leopold
méltóságához
A
király
fejezte ki szándékát az ország boldogitására, röviden,
deákul,
A
Pászthorytól átvévén a pro-
kanczellárius
positiókat, azokat a királynak
nyújtotta
át.
Tle
a
prímás vette át és ékes szavakkal dicsitvén a királyt,
hogy a kölcsönös bizalom, „minden boldogság anyja", helyre áll és a király és alattvalói közt az atya és gyermekek viszonya fog uralkodni. Ezzel a diaeta hivatalos megnyitása véget ért. A rendek mindjárt mixtára gyltek össze palotákifejezte azt a reményét,
jukban.
a propositiókat.
felolvasták
Itt
A
király a
következ tárgyakat tzi ki a szükséges javítás eszközlésére. 1. A megyei és országgyléseken elharapózott visszaélések megsznését. Helyre kell állítani a
rendek
közt
az
egyensúlyt
a
és
közügyeket
koraolyan, higgadtan kell elintézni.^ 2. Mivel az úrbér
még nem
törvény, kívánja, hogy a jobbágyi szolgaság
a
eltörlésével,
önkényes
földesúri
telkeken
parasztok
lakó
testi büntetéssel süjtása tíltassék
törvény szentesítse
meg,
és
keresményével való szabad ren-
delkezését, a földesúr jogainak sérelme nélkül. Álta-
ama eszközökrl, melyekkel
lában gondoskodni kell
az adózó nép ínségén segítsenek, állapotán könnyítsenek. Kevés, de több, mint a mennyi az összes uta'
Többen
el
nem
jöttek,
mert
nem
hová,
tudták,
mikor
menjenek. *
Ez
fkép
Izdenczy
követelése
elfogadta, így kellett a kanczelláriának
volt. is
Az
bevenni.
államtanács
NlDORVÁLASZTÁS ÉS KOBOKiZÁS.
sításokban
tovább tessék
is
volt.
Az
3.
351
1764-ben megszavazott adót
fizessék a katonaság eltartására.
meg
az adózásban való
4.
aránytalanságot
Szün;
sza-
bályozzák a megyei házi adót, mely néhol súlyosabb az
országos
adónál.
tehetség szükséges.
5.
A
tisztséghez
becsvágy és
El kell törölni azt a törvényt,
mely a nem-nemest a hivatalból kizárja. Az armalis nemest minden tisztségre lehessen alkalmazni, a nemnemes pedig az udvari és országos kormányszékeknél fölemelkedhessek a titkárság és alkalmazható legyen
a
kinevezéstl
királyi
sóhivatalokban
A
is
függ kamarai harminczadkiszolgált
katonák
és
elnyben
részesülnek.
Ez a czikk a
het
vissza.
hogy
ajánlotta,
király személyes initiativájára vezet-
Midn
az államtanács tárgyalta, ez
polgárokat
alsóbb hivatalokra.
is
De Leopold
lehessen igy
azt
kinevezni
változtatta
meg
a határozatot: minden hivatalra kivétel nélkül. Ez mégis nagyon ellenkezett volna a magyar felfogással és a kanczellária keresztülvitte mérséklését. 6.
A
kereskedés emelésére be kell fogadni a
nem
még
Az állam alapja a jó igazságszolgáltatás. Gondoskodni kell, hogy az jó, olcsóbb legyen és az önkény megsznjék. Különösen a büntet törvényt kell javítani, ö felsége nem akarja ezt saját hatalmából intézni, hanem a rendekkel együtt, kik errl tervet készítsenek. Már elbb kifejezi óhaját, hogy ne foglalkozzanak a múltbe
fogadott
városokat.
7.
tal, ne kívánják a volt királyi biztosoknak, különben érdemes férfiaknak megbüntetését. Gondjukat inkább a jelenre és a jövre fordítsák. Az armalis nemeseket, minthogy a nemesi jog egyenl, fel kell menteni
az adózás
alól,
de az adózó nép kára nélkül.
HATODIK
352
3PEJBZBT.
A propositiókat mind „csudálattar fogadták. Lényegök az, hogy a király folytatja II. József szabadelv bels politikáját, javítani akarja a közállapotokat, különös figyelemmel van az alsó osztályokra,
de
mindezt
mértékkel,
alkotmányos
úton
akarja
Minthogy megvolt a közös, alkotmá-
foganatosítani.
nyos alap, az ellentét közte és az ellenzék közt már
nem
vagy éppen fenyegetnek. Az megegyezés létre jött; a bizalom
látszott élesnek,
annyira
óhajtott
teljessé válhatott.
„A rendek örvendettek a propositióknak
;
a protes-
Csak egy zavaró hang hallataz egész klérus nevében hankalocsai érsek szott. „A gosan ellentmondott." Visszautasították. Most csak tánsok a
válasznak."
meghallgatják a királyi elterjesztéseket
;
késbb
ta-
nácskoznak róluk.
Nagyobb
vita volt
a nádor esküjérl. Erre nézve már
eleve kidolgoztak egy formulát,
mely a
király
iránti
hséget is a szent korona iránti hségbl vezeti le és els sorban az országot és alkotmányát tartja szem
eltt.
dolgozott
^
ki,
Most a personalis egy sokkal rövidebbet melyet mint közvetítt szintén a király
Végre megelégedtek a régi törvéesküvel, csak néhány változtatást téve benne, melyekhez a király szívesen hozzájárult. Elsnek a
elé terjesztettek.
nyes
király áll benne, ki
t
felemelte.
Ezt szolgálja
min-
den erejével, mellzve minden népszer pártoskodást, ^ ennek dicsségét, hatalmát, hasznát tartja mindig szem eltt. Ez után következik „a királyi felség után* fogadalma, hogy az ország összes rendjeinek jogait^
'
^
Acta 157.
Omni
1.
factione popnlarí postposita.
353
NÁDORVÁLASZTÁS ÉS KORONlZÁS.
szabadságait tle telhetleg tön ényesen megrzi. Hiva-
nádor kötelessége
talában igaz
szerint jár
el.
Nem
néz sem gazdagot, sem szegényt; szeretet vagy gylölet
szavára
nem
hallgat.
November 12-ére nádorválasztásra gyltek össze a rendek. Fényes alkalom; fényes gyülekezet. Mind-
nyájukon ert vett az érzelem, ség hosszú évei elmultak
örvend a magyar,
si
;
hogy a törvénytelen-
ismét szabad, biztosságnak oltalma
törvényei
lárddá teszi szabadságát minden
alatt.
Szi-
pecsételt szó-
írott,
nál ersebben, lélekben való megegyezése királyával*
És mi
ersebb záloga
lehet
e
frigynek,
még
jobban véget e századok óta dúló,
pokban
is
mi vethet
az utolsó hóna-
vészes összeütközéssel fenyeget harcznak,
mintha ennek a királynak, „kinél az Isten sem adhatott volna jobbat",
meg Palatínusnak? Másnak
teszik
fiát
hogy engedheti át a király gyanú nélkül e birodalma kormányzását? Más hogy járjon el egyenesen, tisztán ama felséges feladatában, hogy törvényes közvetít legyen király és ország közt. Ehhez képest el kellett némulni minden személyes ambitiónak; minden si, nemzedékeken át meggyökerezett bizalmatlanságnak.
Kinevezik a küldöttséget, mely részben a hintóig eléje
megy a
kir.
biztosoknak, kik a jelölést hozzák,
részben a lépcsnél várja ket.
Midn
Stahremberg fudvarmester és
gr,
ajtóig érnek, eléjök
primás,
az
ezek, herczeg
Pálffy Károly az
mennek az országnagyok
országbíró,
a bánus.
Külön,
veres
sonynyal fedett asztalnál foglal helyet a két
bársony székeken.
Pálffy beszédében a
is
:
a
bár-
úr, veres
királyt
nem
annyira méltósága, mint a magyar nemzeti szabadság
védjének
mutatta,
ki
bizalommal
Marczali: 1790—91. országgy. H.
jött
hívei 23
közé.
HATODIK FEJEZET.
854
Els gondja
az ország ezen els, annyi év óta hiányzó
De Leopold erényeivel szemfeleslegesnek látszik a közvetít. A primás mégis ben válasza szerint, a rendek szabad választásban eleget magistratusának betöltése.
tesznek majd a király és az
A
ország
várakozásainak.
legméltóbbat fogják választani. a biztosok
Erre
pecsétes levelet és
átadták a prímásnak a jelöl ugyanazon tisztességtételek közt
elmentek. Zichy a király igazságosságáról, szereteté-
rl
szólott.
Ezért a rendek hálával tartoznak. Czáfol-
ják
meg a
bizalmatlanságnak annyira elterjedt téves
hírét
válaszszák
meg
a levél felbontása eltt
„Értz
Hertzeg" Sándor Leopoldot, kinek fényes tulajdonságait mind ismerik. így legjobban elmozdíthatják a fejedelem és az ország hasznát és legjobban mega nádori méltóságot minden csonkulástól. „Az ország rendéi, a Magyarország! fbírája által
rizhetik
említett fontos tekéntetekre nézve,
egyszóval felkiál-
tottak: ÉUyen Sándor Leopold, Magyarország nádora. "
A
választás törvényes; a herczeg, mint Holics és
Sassin urának
magyar birtokos nemes. De, mint
fia,
Mária Terézia koronázásánál, most tetni
^
a
dynastikus
lelkesedést
is
meg bírják egyez-
az
ország jogainak
biztosításával. Kimondják, hogy a mostani választásból ne származhasson soha semmi következés és a nádorválasztásról szóló törvénysértetlen marad. A
nádor, mint fkapitány,
az országnak.
maradnak
;
f
a nádor
meg még jobban
is
ott
tanácsokkal körülvenni,
Ö
Napló, 337.
az
is
legyen
ország közepén
tartózkodjék
magyarul.
melléje, kikben az ország 1
hadi kormányzója
A kormányszékek
és
tanuljon
Minthogy szükséges
t
felsége olyanokat rendeljen is
megbízik.
KÁDOBVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.
356
Csak ezután ment a deputatio a bejelentéssel és A kegyes fogadás még
a czikkelyekkel a királyhoz. növelte az
urak boldogságát. A király szóval hozzá-
járult az összes kívánságokhoz. Feleletét a
illetleg d. u. 5-re
tést
Boldog
Midn
a király
volt
tudatja
országgyléssel.
az
Leghbb
is.
vágya
teljestilt.
kérdezték, hányszor szóljon az ágyú a válasz-
tás örömére, azt felelte, akár ezerszer.
A
megersí-
^
herczeg éppen Schlosshofban vadászott,
onnét
A rendek délután 4-re ott újra összegylnek, véglegesen lemondanak az új esküformáról, intézkednek a koronának a várba szállítása fell és 6-re a prímás házába mennek, a király szállására. A karzatokon ott volt a királyi család, melyet hármas hívták vissza.
éljenzéssel
üdvözölnek.
A
jött ide,
úgy
szeretett fiát
prímás
a
királyt
A
választás megersítésére.
kéri a
király beleegyezett. Úgyis
Kész átengedni
mint családja körébe.
e reá nézve annyi oknál
fogva kedves
nemzetnek, atyai indulatának záloga gyanánt. Erre a herczeghez
ment a küldöttség,
kifejezte
örömét és
bizalmát és kérte, jöjjön a király elé az eskü letétele végett.
mat,
„Ö
királyi
herczegsége" megköszönvén a bizal-
kötelességének azt
értelmében
vallotta,
elmozdítsa
cs.
hogy a törvények
és kir.
felsége
és
az
ország szorosan összefügg érdekeit.
Visszamennek a
királyi
trón
elé.
Az
új
nádor
megköszöni atyjának választása jóváhagyását. Tudja,
hogy háláját legjobban úgy fejezi ki, ha hivatala kötelességeinek lehet legpontosabban megfelel. Magát és a rendeket, a tekintetes császári-királyi
*
Pray
kegyébe
országgal együtt, a felség
ajánlja.
jelentése, nov. 19.
23 •
36
HATODIK FEJEZET.
A
nemcsak mint atya óhajtja, hogy a fia teljesen megfeleljen, hanem mint király akarja. „Sohase késleltesse ebben kedveltségedet a fiúnak atyjához karok és rendek eltt kijevaló viszonya. Mi a lentjük, hogy mi irántunk való fiúi tiszteletét, nádori király,
h
legpontosabb
tisztségének
A
mérni.
betöltése
szerint
fogjuk
mint nem kételkedünk abban, hogy ked-
veltséged e tisztje betöltésében pontosan fog rködni
törvényes királyi jogaink fenntartása
felett, ép úgy akarjuk és óhajtjuk, hogy hasonló figyelemmel legyen a rendek törvényes jogainak és az ország közszabad-
ságainak fentartására"
„Ezen épületes atyai
s királyi
telvén, az ország rendéinek
intésen örömmel
szivei,
tásokkal mind az országié felségnek,
nan
nádor-ispánynak
választott
familiának hosszas
ván
s
életet,
s
el-
közönséges kiál-
mind az újonegész
az
királyi
szerencsés országlást kíván-
maga különös szobájába visszamen-
a felség a
vén, eloszlanak".^
A
királynét betegeskedése
Bécsben
tartotta vissza.
Igaz magyar, úri galanteriával a rendek már déleltti
ülésükbl deputatiót küldek Bécsbe (hg. Batthyány Lajos, gr. Zichy István, Somsics Lázár és Vay Istmindjárt a hit
után indul-
ván),
hogy
este,
ván,
hírül
vigyék úrnjüknek a választást és
Hazának
tökéletes vigasztalását bejelentsék".
szerb -illyr területnek rályfi,
hanem
oltalmazója.
az ország
1
Napló 349. U.
nincs szó.
kormányzója a magyar
a
ki-
els nemese, jogainak köteles
1.
342. Furcsa,
Az
ment végbe a
lett
„az
Nem
*
'
o.
letétele
mindjárt
hogy a
király eltt.
ott
épen az eskü letételérl köszön beszéde eltt
föherczeg
357
NADORVÁLA8ZTÁ8 É8 KORONÁZÁS.
így jutott az els Habsburg hazánk nádori székére, addig századokon át a magyar nemzeti aristokratia
nagyravágyásának
tóbb polczára. így
A
ségének virágszála".
legmagasabb
legmél-
és
„a magyar nemzet gyönyör-
lett
18 éves
korát
ifjú
is
messze
felülmúló komolysággal, lelkiismeretességgel tette
magát
érdemessé a nemzet ellegezett bizalmára és tehetségével, szeretetreméltóságával
jobbjaink szinte
mindenkit
volt,
tiszteletét.
nemsokára kivívta
leg-
Tartózkodó, higgadt ifjú
meghallgatott,
de
csak
saját belá-
tása után indult. Folytonos tanulmánynyal igyekezett
elkészülni annyira
De
súlyos kötelességeinek
teljesíté-
sohasem tárta ki férfi, még kevésbbé eltt. Rejtély maradt életében, úgy mint korai, oly szintén megsiratott halálában. Tudjuk, hogy Balassa ellene volt a választásnak. sére.
szivét
n A
dynastia veszélyét az ország önállóságának
tosítékát
utazó el
is,
biz-
így gondolkozik egy franczia ki akkor járt hazánkban. Szerinte az ország
van nyomva és a
teljes
ers
látta benne.
királyi
családból való
nádor a
különváláshoz vezethet.^
Nem
ebben egyedül. Zágrábból nov. 19-én „ A nádor választásán örülünk
állott
ezeket írják Balassának
:
mindnyájan, kik a hazát
De
és a felséges
házat
híven
szemmel nézik uralkodóházunk minden hasznát, már elre is látják, hogy az új nádor magának szerzi meg a magyar koronát szeretjük.
azok, kik sanda
és legalább ezt
Ferencztl."
Itt
a birodalmat
a forrás mutatja a tendentiát.
De magasabb, dönt helyeken haditanács már nem is akar szólni '
Voyage de
testvérétl,
elszakítja
is
él
a
gyanú.
A
a nádorválasztás-
Paris á Constantinople. 78.
1.
358
HATODIK FEJEZET.
ról,
csak azon van kétségbeesve,
hogy az
új nádor,
mint fkapitány, esetleg a sorkatonaságnak és a határ-
röknek is akar parancsolni, holott csak a bandériumok és a korona rsége vannak alája rendelve.
Még
Kaunitz sem hallgathatja
most
zet viselkedése tavaszszal
el
aggodalmát.
is
A nem-
bizalmatlanná
teszi.
Örül ugyan a nádorválasztásnak, mert a császár bol-
dog vele és mert ebben az esetben alig lehet káros, bármin titkos szándék lappang e tett mögött. „Megvallom, nem hihetem, hogy a szeretet lett volna egyetlen motívumuk. De mostanában készpénzül kell venni ezt is és megvárni, hogy a jöv megmutassa igaz értékét".^
Már a
13-iki ütésen az új nádor elnököl.
A
mint
székét elfoglalta, négy fúr, azonnal, általános éljenzés közt,
székével
együtt
A
felemelte.
haza szent
szerelmére kéri a rendeket, támogassák munkájában.
Munkánkkal boldogítsuk az uralkodót,
ki csakis
népe
jólétébe helyezi dicsségét és biztosítjuk hazánk bol-
dogságát, a mennyire emberileg lehet. Ürményi felelt
neki hosszú beszédben. Kifejti, hogy mivel a király
nem idzhet tartója.
sokat az
országban,
Ferencz császár
meg a magyar nemzet
is
nádor a
a
mint helytartó
szeretetét,
is
a
hely-
szerezte
nemzetét.
legfbb oka Mária Terézia jóindulatának, ezt maga a királyné mondta ki. De nemcsak szeretetet várnak, hanem az ország bels egyesítését az uralkodóval. Különösen ajánlja neki a számos nemességet, melynek egy része igen közepes sorsban él ugyan, de azért azoknak eredete visszanyúlik az Ez a
m.
szeretete volt
^
Gr.
57.
1.
Cobenzlnek Pozsonyban, november
15.
Schlitter,
i.
359
NlDORVÁLASZTÁS ÉS KORONÁZÁS.
ország kezdetéig,
seik dicssége
sokra nagy
hinti
sugarát.
Felolvasták a
protestánsok
candidatióját,
melyben
voltak véve és gr. Keglevics Józsefet
Nádasdy Mihályt ersítették meg egyhangúlag
és gr.
eddig
fel
koronarök
viselt hivatalukban.
is
A
nádori candidáló leve-
hosszas vita után, pecsételve visszaadják a király-
let,
nak. Végbement a diplomának már változtatása feliratot.
A
és
felolvasták
a
meg-
tárgyaltuk
diplomához
mellékelt
nádor Berzeviczy Andrást nevezte ki
al-
nádornak, Somogyi Jánost pedig ítélmesternek.
Ezen az ülésen már nem a primás els.
De még
külön
ült
volt rangra az
„különös" asztalkánál, jobbra
a nádortól, „annak erányában".
A
fherczegek és
fö-
herczegasszonyok, kik jelen voltak, egy külön emel-
vényen, a padláson foglaltak helyet.
14-én a két koronar, kiknek választását a nádor jelentette be, letette az esküt a király eltt. Aztán a királyi
várba mentek, hol a nádor átadta a rendek-
Most már hivatkozhatott közbenjárására. Annak volt köszönhet, hogy a király mind-
nek az
aláirt hitlevelet.
hogy ezentúl minden trónváltozásnál köteles a koronázás és pedig a
járt a koronázás után ki fogja jelenteni,
kiszabott terminuson belül.
Ezért nagy, hálás
éljen-
A
koronázás napjára herczeg Batthyány Lajost rendelték Grassalkovics helyetteséül, aztán szétoszzés.
lottak,
mert másnap reggel 7 órakor kezdetét veszi
a koronázás ünnepe.
Kevés
szertartás lehetett és lehet annyira
tartal-
mas és magasztos, annyira lelkesít és szép, mint a magyar koronázás. Már akkor majdnem 800 éves története visszatükrözteti hazánk,
viszontagságát.
Eleinte
tisztán
nemzetünk minden egyházi volt;
majd
HATODIK FEJEZET.
360
mind több
világi
elem járul hozzá. Egész lényében
mintegy költi képe az ország házasságának királyával.^
A
az eskü, a
hitlevél,
hség
fogadalma mind
erre vallanak. Politikai jelentségén
nagy
felül
kölcsi értéke is van: a szeretet teszi az egész
er-
ural-
kodás alapjaivá.
nem
Szertartások leírásához tást.
A
érzünk
igen
hiva-
bven eladnak
hivatalos, kinyomatott acták
minden részletet és különben is egész irodalma van ennek a koronázásnak. Pray következ megjegyzéseket fz az ünnephez:
Midn
a primás elmondta beszédét és megáldotta
a térdet hajtó fakadt, hogy
annak közepén annyira
királyt,
meg meg
kellett állania. Meglátszott
lyon, mennyire
volt hatva.
midn
végig peregtek könnyei, koronát.
Midn
tal vette
sírásra
a kirá-
A nádornak
arczán
atyja
tette
a király áldozáshoz
fejére
a
járult, oly áhítat-
a szentséget, hogy a szemlélk látták, meny-
nyire él benne Jézus Krisztus hite.
dik a magyar királynak, ki
Miért
enge-
szentségnek
a
apostoli,
két szín alatt vételét, holott a római
nem
császárnak,
ki
csak védje az egyháznak, ezt megengedik?
Midn tet,
a primás kezébe magasra emelte baljában a feszüle-
a király az emelvényen
letette az esküt,
tekintetét pedig az Orsolya-szüzek egyházára for-
dítva, oly
hangosan,
lépésnyire
meg
oly
energiával
szólt,
hogy 50
lehetett hallani.
Borús volt a reggel, de mihelyt a templomba pett a király, miadjárt
készült egy vers, világi
kisütött a
ember
nap.
írta,
Mindjárt
mely
1 Az orosz mai napig koszorúzásnak mondja az eskü vöt.
léel-
ezt szeren-
= koronázásnak,
361
NÁDORVÁIiASZTÁS É8 KOBOKÁZÁS.
esés auguriumnak véve, Leopold uralma alatt derült
napokat igér Magyarországnak, Gvadányi azt mondja, hogy
midn
is
el-
a koronázó menet visszament a
várba, a vár alján a zsidóság fogadja a királyt Mózes
két táblájával: Ditsöséges kaput
is
ök
építettek.
itt
Melyre arany, ezüst kitát terítettek.
Sok száz lámpásokat
reá függesztettek,
Fent muzsikásoknak kart
A
is
helyeztettek.
„rabin" mellett:
Több zsidó asszonyok álltak a baljára, Fzött mindenike sok gyöngyöt nyakára. Rávágtak kamuka vagy Prokát ruhára, Nyuszttal prémzett mentét sok öltött magára.
Koronázás után igen fényes ebéd a várban. Kár, hogy az ételek nagyon kihltek. Este ki van világítva az egész város és a külvárosok, a prímás
nagy örömtüzek gyúlnak. 30,000-re összesereglett emberek számát.
A magyar
boldog
hogy
volt,
kertjében
tették az ünnepre
loyalis
megint szabadon, méltóan fejezhette
ki.
érzelmeit
Az az
át-
csapás egyik végletbl a másikba, melyet akkor leg-
fbb
jellemvonásának
varázsolta rövid
id
mondtak, a leghívebb alatt
néppé mely azeltt a leg-
azt,
rakonczátlanabb, legmegbízhatatlanabb
Ez az szinte ragaszkodás dítsa,
gondolkodóba
a
ejtse,
kellett,
királyt
hírben
állott.
hogy meginis. Személyes
kedvessége, jóakarata mindenkit elragadott, ki közelébe juthatott. „Azt az atyai szeretetet és kegyelmes királyi
az
ö
indulatot,
melyet
legállhatatosabb
mutatott
—
a
mi
felséges
királyunk
hívség magyar
statusaihoz
ers
bizodalmat,
és azt a szeretetet
és
HATODIK FEJEZET.
362
melyet nyert légyen
meg
a magyar statusai eltt,
teljes,
mostani Pozsonyban
felsége
létében, lehetetlen volna leírni.
Épen úgy
hatalmas édes atya a maga gyermekei eltt, kinek
egyik kezében vessz, a másikban ö
jelent vala
mint egy kegyelemmel
kenyér
—
ki az
gyermekeinek tökéletes javakot munkálódja".^ Hízelgett
jár, hízelgett,
magyar
ruhát,
magyarnak, hogy királya kedvében hogy nemcsak maga és a nádor ölt
a
hanem a
többet jelentett,
nápolyi
Lichtenstein,
király
st,
is,
m
Auersberg berezegek,
más német gavallérokon is. Hogy hasonlatunknál maradjunk, az Ausztriával
gróf Schönborn és
való összeköttetés convenientiv házasság volt
részrl.
Magának akarta volna a nemzet
egészen, osztatlanul.
De ha
csak némileg
magyar királyát,
hajlan-
is
dóságot mutatott iránta, elborította szeretetével. Mert a szeretetnek, a ragaszkodásnak ez érzelme, drága, örökölt kincs,
Min
még
a nagy nemzeti királyok korából.
boldogság, ha azt napfényre
kell a szív
lehet
legmélyebb zugában rejtve
hozni,
nem
tartani.
Semmi nyoma annak, hogy az érzelem e nyilvánulása nem lett volna szinte. Leopold egyénisége és hírneve ment, ha néha a jó ízlés korlátain
átcsapva
hízelgéssé fajul.
Ki a nagy ünneptl hazatért, úgy gondolkozott, mint Gvadányii:
Boldog
lehetett
Leopold
is.
Élete
legszebb
Megtérek, mert láttam országunk királyát,
Helyesebben mondom, országunknak Atyát, mivel láttam az ö indulatját.
Minden jókat
'
Magyar
tenni,
kegyes akaratját.
Kurir, nov. 19. sz. 1114.
1.
atyját.
dia-
nAdorvAlabztás és koronázás.
dalát érte, legnagyobb ünnepét ülte.
363
Ez a
hanem
szerbl, férfias
Ebben pedig nyugodt számításának, minelkerülésének volt legeslegnagyobb része. szíve sugallatát követve.
higgadtságának,
den véres Most
tett
a törvényes király,
kereten belül
öv
az
úr.
bátyja, de
meggyzdésbl,
szinte
ország javát pedig máskép fogta
st még
leglelkesebb híve
Már nov.
A
törvényes
a rendelkezés, a büntetés, a jutal-
mazás joga. Élni is akar vele. Egész hogy jót akart, ha nem is tüzes
ság
hajlítha-
nem kény-
tatlannak látszó nemzet egészen az ö\é,
is,
fel,
lelkülete mutatja, indulatból,
mint
hagyományból. Az mint a jó magyar,
vélte volna.
4-én, azon a conferentián, mely a nádor-
kijelentette a király, hogy szándéka az erdélyi kanczelláriát ismét elválasztani a magyarfelett döntött,
tól és
külön
Nyomban
illyr
udvari kanczelláriát állítani
fel.
a koronázás után, nov. 18-án, meghagyja
a kanczelláriának, ^ hogy vizsgáltassa meg a megyei jegyzkönyveket a múlt év óta és aztán tegyen javaslatot, mi történjék. Mert azokban sok illoyalitas, sok illetlen támadás találtatott, és nemcsak a király méltóságát sértik, hanem a nemzet becsületét is. A nemzettl követeli, hogy vessen fátyolt a multakra, de
maga nem a
szerint cselekszik.
Nov. 29-én pedig a panaszkodó haditanács elnökének külön kéziratban meghagyta, hogy katonai ügyek-
ben és a fparancsnokságot illetleg ne legyen Magyarországon legkisebb változás sem, sem most, sem jövben. A nádornak, noha fiam, arra legkisebb befolyása se legyen, hanem az ott lev katonaság közvetlenül a fparancsnokságtól függ, az meg a hadi'
15668. Kancz. levéltár.
HATODIK FEJKZET.
364
ügy akarom, hogy fiamat e pontban úgy mintha nem is tartoznék családomhoz. A
tanácstól,
nézzék,
nemzet függetlenségét, egységét
irta zászlajára, iktatta
törvénybe.
A
király ezen határozatai, az
ország egységének
megsértése, a múlt forrongás üldözése, a katonaság-
nak a nádori hatalom alól kivonása, mind azt mutatja, hogy a megegyezés, az érzelmek összeforrása mégsem volt tökéletes.
De Magyarországnak
ismét volt szeretett királya.
FÜGGELÉK. I.
k.
(I.
107. laphoz).
hogy tán maga Berzemaga Hajnóczy (nem Imrének, mint Gaál
Ezért az volt a nézetem, viczy volt e
munka
Berzeviczy
írója.
Józsefnek tulajdonítja azt
Jen, Berzeviczy Gergely élete és mvei, 216. De Hajnóczy, ki ugyanakkor a magyar nyelv
1.
írja).
mellett
küzd és kinek egész stylusa és gondolkodásmódja más, azt éppen nem írhatta. Bizonyos, a mit Gaál nem említ, hogy ez a röpirat Berzeviczyt igen közelrl érdekelte. Egy levelé-
ben (1790. jún. 14. Nemz. Múzeum) azt de ritkán, egy Manch Hermaeon
noha nagyon josephinus hogy olvassák. U.
(I.
elveket
írja
:
Elfordul,
czím
könyv, mely,
vall,
megérdemli,
k. 322. laphoz).
Az elkel vidéki világ a következ levelezés. ^
erkölcsére
világot vethet
T. nov. 10. 1790. Monsieur!
De
suspendre une petité fiUe de chambre pour en
user, de se satisfaire
'
Az
moquer de
a son
plaisir,
la vertu d'une
paysanne pour
de passer les
eredeti helyesírással.
soirées dans
FÜGGELÉK.
366
bien pardonnable
á jeune homme,
qui est trahi par son temperament.
Mais de séduire
nne b
.
c'est
.
.
sa cousine, de la rendre
plus,
lui oter
tous les bonnes principes pour
une malheureuse victime de sa volupté, de les piéges á sa proche parent, fairé
de fairé
perdre sa inocense en la détournant de la vertu, de vouloir accomplir ses voeux en la
menaQant
et c'est
tout pour avoir le plaisir de voir ses cousines
putaines
—
de gráce Monsieur, c'est un
áme corrompu
d'une
de la plus grandé malhonnéteté.
et
Vous sentez
comme
trait
de qui je vous parle
bien,
que
et
votre séjour á T. de l'A. 1788 était plein d'intrigues et
me
que tous ceux C'est
sur
la
sönt connu.
route
á T. avec votre
niéce, que vous avez donnez de
que vous prétendez
l'avoir ?
cousine
manques de
et
la vertu,
Je rougi en l'écrivant et
vous, vous n'avez pas eu honte de le fairé?
Je
plains que votre mére, qu'elle prend sóin d'un
ne telle
Je veux fuir votre présence pour éviter tous les
fils.
snittes,
mais
il
dépend de vous m'avoir auprés de
vous engendré avec tous les furies. Du resté, effacez moi de la liste mérne de vos connaissances. Gardez vous bien de toucher lieu,
et
mon honneur
puisque vous avez détruis
sóit
mon
dans quelle bonheur, car
fait perdre l'estime que je eu pour ma femme, je me vengerai au temps et lieux de votre
vous m'avez
libertinage malplacé. Justifiez
vous,
si
c'est
possible et songez, qu'il
ne dépend que de mon bonhomie que je vous rendé bien malheureux en vous démasquant auprés de vos parens. Válasz. (Fogalmazás.)
Mon Ami!
J'ose
vous donner ce
titre,
perceque
367
FÜGGELÉK.
en arrive
je ne serai jamais votre ennemi, quoiqu'il
ma
toute
qu'aprés
parceque j'espére,
vie et
l'expli-
cation que je vous-ferai, vous resterez le mién.
Mme
que j'étais fol d'une passión pour
mon
aprés
des
retour
pendant l'hyver que de
droit
á
voyages.
j'ai
espérer une
Toutes
durable.
vous saurez,
étes instruit de tout,
Puisque vous
les
votre
femme
malheureux
J'étais
passé á Z. oü j'avais tant tranquülité
un bonheur
et
ma
personnes de
connaissance
vous l'attesteront unanimement. C'est le mérne trouble malheureux, qui m'a fait entreprendre le voyage de et qui a contribué le plus de me fixer á B B A mon retour la passión a repris et elle a été nourri .
.
.
,
par les Voyages les séjours et les opportunités de la vendeange de l'a. 1788. J'ai résisté á toutes les tentations, dönt
moins,
que
femme
et
comme
le
vous connaissez les forces, projet de mariage
moi m'était connu
ai
lui
donc
instillés
dönt j'étais content que
Je
n'ai
des
votre
que je Tai considéré
ma femme pris de ne me
possiblement
résolution que j'ai
ne
et
d'autant
Mme
entre
malgré la
future,
marier jamais.
que
principes,
ma femme
Je
celles,
aye aussi.
les
pas séduit votre femme, car
il
n'y
avait
que des attouchemens qui se sönt passés entre nous dans les moments de l'ivresse, Jamais je n'ai employé ni
menaces
ni ruses
pour accomplir mes désirs, dönt
je n'avais aucun des décidés, mais je
au
me
suis laissé
torrent de la passión.
Je sens, qu'avec tout cela,
j'ai tort vis
Vous. Si vous voulés vous venger avec
á vis de
éclat, je suis
á vos ordres. Je ne me défendrai pas contre vous dans ce cas ci, mais je vous ofifre ma poitrine coupable, si
c'est
par Iá que vous croyés trouver
le
chemin á
368
FÜGGELÉK.
moyens á réparer
tous les
ployerai
á vous deux également
fait
que pour ravenir j'em-
Soyes sure,
Repos.
vottre
le tort,
que j'estime
:
que
Mme
j'ai
Vottre
femme, que je l'honore davantage á présent, depuis que je vois qu'elle est susceptible d'attachement, que je
me
faisais
toute
ma
dans
pour
sible, faite
vie.
On
tant l'estime de
le
monde, oü je
peut avoir manqué et mériter pour-
chaque honnéte homme.
Vous rougissez de mes moi par
regrets,
et
vottre.
—
faits
par colére peut étre,
du sang pour effacer plaisir. Ce point
faut
s'il
cela, je laisserai couler le
dépand de
la croyais insen-
s'amuser et que j'estimerai
briller et
mién avec
J'en suis assez puni,
car sans
cela je serai á présent dans une situation bien dififérente.
fuir
me oü nous sommes
que vous formerés
Je n'espére pas,
projet de
le
pour toujours, car dans la liaison
ge ne seroit pas bien piacé. Je vous prie, pas antant
pour moi, que pour vous
et vottre
paraitre antant écarter les
femme, de ne pas que je sois
convenances,
marqué d'infamie. Le ton familier depuis l'enfance Pour vous mettre en état de prendre vos mésures, mystére éternelle, á votre gré, je vous dirai que je ferai un séjour de six semaines á peu prés k Z., que je retournerai a B.
ma
prendrai
vous
Je votre
si
vous voulés je
du repos, du Bonheur dans
souhaitte
nouvelle État
cetté source,
et que,
route par P.
de
tout nion coeur,
pour vous aider á
l'acquérir,
terai encore quelques mots, súr,
que
et c'est
vérité
la
de
que j'ajouvous
trouvera toujours susceptible.
Je n'ai jamais joui de vottre femme, vous
ai
dit,
pucellage
mais
dans
sóit qu'elle
le lit
n'ait
conjugal:
comme
je
pas apporté son
est ce
que vous
lui
FÜGOELÉK.
aporté
avés
Votre? ou
la
869
est
ce que vous y avez
la nature vous a doués ? Dans la liaison avec ma Cousine je ne savais rien que ce vous, qui deciendra son mari. Ce
apporté toutes les forces viriles dönt
donc un Tort
immédiatement á vous. Si cela suffit pour rend malheureux, voilá donc le monde rempli des malheureux et vous méme vous en avés fait une bonne quantité. Soyez juste et avoués n'est pas
qu'á
ma
fait
place vous auriez fait peut étre davantage.
m. II.
k.
Reichenbacher acta. (Bécsi állami
Reichenbach, 16. Juli. Reuss
és
levéltár).
Spielmann
jelentése.
Unseres Erachtens würde es das Rathlichste preussische
die
Garantie
indirecte
dadurch
sein,
auszu-
schliessen, dass wir Alles nur auf die Wiederernen-
nung der
altén Garantie der
Umstand,
Ein
der
Seemáchte beschránkten.
bey den Ungarischen
auf eine
Preussische Garantie abzielenden Projecten von Wichtigkeit zu sein scheint.
Ugyanazok .
allé
.
.
júl. 18.
zugleich die Rückkehr der Niederlander und
Entfernung des preussischen Einflusses auf unsere
hungarische Angelegenheiten sicher zu stellen.
Wir appuirten sehr auf das Ly „gegentvartigen die Lage der gegentvartigen Umstande"^
Moment und und wir in
uns
erklaren
liessen die beiden Minister durch einige Zeit
dringen,
dass
möchten,
wir ihnen solches
deutlicher
welches wir endlich dadurch be-
werkstelligten, dass wir mit Marczali: 1790—91. országgy. U.
dem
grössten Nachdrucke 24
370
PÜGMIBLÉK.
ihnen den ganzen Umfang der infamen in
aufdeckten,
welche unterandern
Garantie
und
dahin
der hung. Verfassung an >
sich dadurch in Stand zu
es
oft
Galizien
ihnen
beliebt,
Feuer
MaUngarn
preuss.
und vorzüglich
chinationen
in
gingen,
sich
zu
die
ziehen,
wann und so Ungarn anzulegen,
setzen, in
und solches aus diesem Königreiche sonst
überall
hin zu verbreiten.
Wir
stellten diese politique infernale des Berliner
Hofes mit solchen Farben dar, dass der sehr phlegmatische holland. Minister,
npch mehr aber der ausserst ganz unverkennt-
hitzige englische mit der grössten
baren Offenherzigkeit mir ihre abomination dieses zu ergeben gaben und versicherten, dass
hierüber ihre
Höfe die Bewerkstelligung dieser preussischen
nie gestatten würden und uns zuletzt den Vorschlag machten, wir möchten uns autorisiren lassen, die Ursache unserer Verweigerung der preuss. politique
Garantie
in
Beziehung der Niederlande ihnen mini-
sterialiter mitzuteilen, zugleich
aber zu erklaren, dass
engKschen und hoUandischen, jedoch nur unter der conditio sine qua non und nur auf dem Fali beygesellen lassen würden, wenn Allerhöchst dieselben gegen allén möglichen Verdacht der S. Mt. diese Grarantie der
jemaligen allergeringsten preussischen directen oder indirecten Einmischung in die hungar. Angelegenhei-
nur von Seiten des berliner Hofes, sondern áuch von jener seiner beiden allürten die vollstSndigste Beruhigung und Sicherheit erhalten habén würden. ten, nicht
Bey den
perfiden Preuss. Gesinnungen
und bey
der so ausserst bedenklichen Ungar. Gahrung dürfte keine Sorgfalt
zu
viel sein,
uns gegen allén
offen-
FÜGGELÉK.
371
baren oder gebéimen widrigen Einfluss
Hofes
auf die
des berliner
Ungar. Angelegenheiten zu
sichern.
Auf der andern Seite sehen wir bey der Zugesellung der Preuss. und englischen und holland. Garantie respectu
unserer
Niederlande kein wesentliches Be-
denken. Reichenbach, júl. 28. Ich
glaube
fest,
Spidmann
utolsó jelentése.
unsere Ungarische
dass wir in
und Galizische Angelegenheiten keine weitere Preuss. Einmischung zu besorgen habén. Ich
bin
überzeugt,
dass
wir uns
hierinfall
auf
England und auf dessen ernstlichen Einhalt, wenn solcher gegen allé Vermuthung nöthig sein soUte, mit Zuversicht verlassen können.
Frelatio
júl. 28.
Reuss
és
Az angol és hollandi követ a
Spielmann. status
quo
el
nem
fogadása esetén a háborút helyezték kilátásba 27-én e. Es sey bei Anbruch des Tages ein Kurier von Báron Jakobi angekommen, die Nachricht wegen einer nachstbevorstehenden Deputation der Ungarn nach
d.
Reichenbach sei bekannt. Wir möchten unsere Umstánde in Anbetracht der Niederland. Rebellion, der
bey dem Ausbruch eines Kriegs unvermeidlichen Ungar. und gallizischen revolution beherzigen, man záhle preussischer Seit ungezweifelt darauf Die Gemüther des
Königs und seiner Umgebung
unglaubliche Art
seien
auf
eine
exaltirt.
Az egyesség mindenütt
létre
hozná a nyugalmat.
24*
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. Az els
kötet csak a lapszámmal van jelölve
eltt n. Abaffy Ferencz. 208.
2,
Aczél István
293.
43, 309.
86, 87, 314,
25,
II.
26,
46.
II.
Alapítványok. 22, 119.
90,
26,
110, 185,
178, 276, 283, 357.
II. 1,
12,
II.
Ignácz.
2, 3, 6,
364, 391.
66,
52, 61, 106, 108,
Pál. 9, 127.
II.
65, 308,
II.
Gr.
Amadé
Árva m.
225.
II.
46, 55,
91.
II.
148,
208—14.
Attila. 43.
Ausztria. 247.
„Bábel".
II.
II.
71, 335.
167.
Bacsinszky, munkácsi püspök. II.
297.
Bajzáth József. 361. U. 46. 141,
58, 73,
Ferencz.
343.
Ferencz. II.
83,
27,
170,
63,
181,
201, 319, 33Ü, 344, 345, 357.
Alsó-Fejér m. 39. Alsótábla.
II.
Arad m. 127. Aranka Gy. 294.
Gr. Balassa
319, 321.
Álmos.
Apponyi Antal.
Bács m. 128, 135, 171.
242, 247, 285, 321.
Almásy
11. 8,
Bacsányi János. 371.
32, 34, 326.
Almásy
Gr.
Árki Pál. II.
71, 271, 274, 277, 301, 305.
Alkotmány. 87,
185.
65, 67, 201.
50, 351.
Adonyi György.
(áttérés).
254, 257, 264, 274, 288.
15.
latus. II. 36.
Adó.
335— 34'>.
Apostasia
II.
második
Anglia. 240—41, 251, 257, 261. II.
Abauj m. 45. Abauj ós Torna m.
Ad
II.
284—287.
246,
a
;
áll.
193—95. 6,
348.
Amerikai gyarmatok. II. 336. Gr. Andrássy püsp. 127. II. 242. Gr. Andrássy István. II. 305.
Balassa-Gyarmat. 176, 294.
Balogh Péter,
ócsai.
12, 100,
101, 157, 293, 353, 364. 3, 4, 6, 45, 61,
II.
187, 194, 246,
292, 297, 321, 322, 343.
NÉV- ÉS TÁBGYMUTATÓ.
Bandériumok. 44, 45, 65, 266. II.
Gr. Bány György. 289. Bankó. 205. 218, 219. Bányák. II. 50.
155.
II.
100,
99,
106,
114,
János. 242.
József császár-
Gergely. ról. 4, 107,
252, 309.
II.
292,
334.
Batthyány Ferencz.
II.
46,
II.
306.
Gr. Batthyány József. 135, 341.
Bevándorlás. 195.
Bezerédj Ignácz.
II.
Bezerédj Pál.
8.
II.
26, 45.
61, 62, 68, 69, 88, 128, 291,
335, 369.
II.
54,
64
- 65,
151,
186, 189, 212, 222, 239, 240,
242,
k'49,
204, 270, 272.
II. 5,
251, 267, 284, 286,
289—90, 292-94, 354, 359—60.
347, 349,
II.
Borsod
m
Brahova.
Buda.
94—95. 69,
65,
4,
344-48.
II.
Bedekovits Ferencz. 363, 373.
Civillista. 81.
II.
52,
88.
Coalitio. 97, 381.
Békés m. 127.
Gr. Cobenzl. 269. 259.
Comides
145, 220. 33,
Benyovszky Mihály. II. 292. Beöthy János. 293, 363. II. 3.
258, 331.
II.
31.
Csáky Ferencz. 293. Gr. Csáky Károly. 128. Gr. Csáky Nep. János. 175. Családi élet. 318—19. Csanád m. 127. Gr.
47.
II.
Dániel. 294.
Corregens.
323.
Bels Szolnok-Doboka m.
II.
11.
45.
II.
222,
207, 297, 305, 319, 328, 342.
Censura.
Belgrád.
207,
105, 305.
Bujanovics Károly. 343.
Bécs. 348.
256—57,
61,
60,
127, 142.
II.
Bürke Edmund.
356, 359.
218,
II.
287, 289, 291.
169, 178, 181, 188, 190, 200,
Hg. Batthyány Lajos. 127.
Belgium.
109, 213.
Boráros János. 346.
Boronkay József.
45, 285, 293.
Gr. Batthyány József primás.
II.
42,
Bihar m. 29, 48, 110, 128, 130,
65.
Gr. Batthyány Ignácz.
II.
II.
Gr. Bethlen Gergely. 348.
Gr. Batthyány Alajos.
II.
—
—
Beszterczebánya. 294.
291.
Bátaszék. 294.
Gr.
45,
Bessenyey György. 377.
Barkóczy Ferencz. 294. II.
II.
341.
132, 196, 297.
Bars m. 138.
45.
II.
359.
Baranya m. 170, 174. 64—68. U. 86,
Bernát József.
Berzeviczy András. 175.
B. Barco tábornok.
Gr.
Gr. Berchtold püsp. 292.
Bereg m. 127, 145.
53.
82,
373
374
NÉV- ÉS TÁBGYMÜTATÓ.
Csehország.
Egyházi javak.
30, 39.
II.
Cselédek. 226, 235. B. Dániel alezredes.
II.
87, 89,
100, 104. 61, 293, 364.
Deák Ferencz. Debreczen.
II.
Gr.
Devins ezred.
II.
II.
379—80.
294,
1—68. 152, 189, 212, 225, 235—241, 243, 303, 304—7, 310—14,
316. 324, 331, 348.
Domokos II.
5,
10, 27, 28,
173,
46, 55, 65, 68, 151,
239.
Gr. Eszterházy János. 128, 324.
Gr. Eszterházy Károly. 144, 379 43, 46, 211, 221,
289.
Fanatismus.
249—51.
II.
Fehér m.
3.
II.
72, 136, 170.
Fejérváry Károly. 294. II.
Gr.
195.
Gr. Draskovics János. 280, 286,
Dunai kerületek. 350—51. n.
8-9,
35-40,
191,
46,
János
880.
II.
2,
306,
353,
3,
151,
6,
Dürckheim.
II.
II.
46.
201.
Eger államtanácsos. 156, 298.
Fengler püsp.
241.
II.
56.
H. 158, 279,
345.
64, 67.
Dvornikovics Miklós.
Fekete könyv. U. 203. Ferencz fhg.
242, 253, 331, 347.
Éberhard.
Fekete
364,
196, 242, 243, 329.
291.
B.
II.
Fáy Ágoston.
35.
Dongó kanonok.
6,
vs. 6.
Gr. Eszterházy Imre. 128.
11.
Lajos. 130, 351, 364.
II.
286-
Hg. Eszterházy Miklós. 136.
297.
15, 44, 57, 242.
Donatiók. 190.
208,
165,
287.
388.
213.
II.
161,
128,
45, 182.
Gr. Eszterházy Ferencz.
II.
Dögei erd.
II.
57, 224, 281,
II.
Esztergom
(hitlevél). 93, 204, 215,
225, 389.
158, 306, 309,
II.
polgári.
354.
Dietrichstein gr. 289.
209,
21, 32,
Erdödy János, bán.
Eskü
110.
Diarium (országgyl. naplója). 224, 341, 362,
37,
189, 378, 388.
43.
4, 5,
Delling tanár. 320.
Diploma
9,
316.
137.
Deákok. 320—22.
Diószeg.
II.
Eperjes. 294.
Erdély.
184, 247.
2, 3,
Ellenállás joga. 38, 312.
Darvas Ferencz. II.
247—48.
II.
Éljen. 176.
Gr. Festetics György. 90,
II.
154,
99—104.
Festetics Lajos. 293.
Fiakker. 192, 347.
Eger. 307.
Firenze. 57.
Egyenlség. 114, 281. Egyetem. 202, 305.
Fispán.
190.
II.
7.
Földmérés. 20, 46, 48.
II.
88—
375
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ.
291, 336, 385, 391. H. 4, 46,
Gyurgyevo. II. 323. Hadi tanács. 63. II. 98. 103, 114—115, 130—132, 171,297, 340—343, 357—8, 363—64.
222, 293, 343, 344.
Hadüzenet joga.
Fpapság. 76—77,
190.
II.
197,
199, 222, 248, 258.
Gr. Forgács
Miklós.
20,
127,
Franczia forradalom. 299, 308, 360, 390, 393.
II.
190, 289,
2,
165.
II.
255—
Fridrik Vilmos. 241,
II.
59, 264.
II.
137—144,
184,
250,
254,
328.
Függetlenség. 384.
95,
10, 20, 33, 35, 48,
II. 8,
nem
51 („selbstandig"
„un-
abhángig"), 55, 58, 70, 316, Galiczia és Lodomeria. 31, 138, 210, 239, 265,
270—2. H.
11,
Gállyuff József.
II.
HaUer József.
284.
127,
294.
II.
Háromszók. 39. Határrvidék. 8, 21, 98. H. 50, 110—114, 122, 126.
29,
Gr. Hatzfeld. H. 154, 156, 158, 298.
223,
263—5,
31,
37,
12,
30—
140—45,
148,
268.
73,
Hazafiság, patriotismus. 112 113.
II.
217.
Helvét
Goethe.
II.
II.
Helytartótanács.
49, 170.
egyesültek. 77, 91, 209.
II.
II.
119,
73,
II.
17,
45,
12a.
65.
62.
239, 244, 256,
259, 270. H. 138, 143.
Heves m. 144,
174.
Hiteles helyek. 199.
Graeven ezred. II. 87, 99—103. Herczeg Grassalkovics. 343— II.
II.
Gr. Hertzberg.
262.
199, 300.
Hivatalképesség.
(sérelmek).
II.
11,
II.
163—65,
306, 351,
Hofmaun Alajos.
303.
Gravamenek
II.
11.
Hersing.
Gömör m. 180,
papok.
hitvallású
Hermann von Komfeld.
67.
138.
Görög
n.
109.
269—271. II.
B. GerUczy.
II.
54.
45.
Garantia, külföldi. 21, 97. 207,
294.
II.
167—
68.
Hohenlohe. 193.
24.
Gvadányi József. Gyr. m. 172, 223.
Gr.
Gyr.
Gr.
Házszabály. 352, 392—93.
31, 155, 306.
44.
Hajdúk. 308.
Haza. 23. 284.
364.
96,
37, 40, 87, 96,
30, 72, 153.
II.
Hajnóczy József. 8, 74, 296— 98, 299-304. H. 56.
319, 321, 324, 333.
Franklin Benjámin.
197.
V8. 367.
II.
149.
HoUósy György.
357. U. 45,
285.
Gr.
Hompesch. 242.
376
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ.
Hont m. 127, 170, 388. Horvát nemzet. II. 29.
II.
180.
n
Horvátország. 28, 120, 152,305,
372-78. II. 25, 122, 133, 181, 236, 258, 266, 268, 275^ 304, 308, 318. 363,
P.
Horváth Idám.
Jezerniczky Károly. 353, 391.
Jobbágyság.
10, 11, 13, 20, 28, 38, 39, 79, 91, 103, 123, 183,
205, 208. 212, 217, 221, 229,
294, 364
316. n.
Horváth Stansics Imre. 175. Horváth Pál. II. 45. Szentgyörgyi
Horváth Zsigmond. 204. Hölgyek a karzaton. II. 54. Htlenségi per. II. 214—16. Ifjúság
(országgylésil
386.
62-63,
II.
352,
106, 189,
II.
József császár. 41, 93.
Gr. Illésházy István. 336, 385, 391. II. 4, 294, 319.
35,
II.
lUuminatusok. 290. Incompatibilitás. 386.
Interregnum.
Kámánházy.
II.
Gr. Károlyi Antal. 137.
35, 153,
217.
II.
42, 43.
II.
222—
— praeeminentiája. 231
H.
25,
Katona
István.
6.
j.
329.
11.
245. 152, 184, 74,
Katonaság. 78—79,
227,
87, 96, 139,
196, 198, 204, 215, 219, 224,
190.
II.
9,
29, 310, 358,
363—
364. 62, 141, 212,
j.
Kaunitzhg. 260.
II.
56, 125, 219, 239,
139,
154,
278, 287, 309,
Gr. Jacoby. 242, 255, 261, 266, 215. II.
41,
vs. 174.
Katholikus egyház
152, 156, 158, 278, 298.
Jassy.
II.
233, 235. II.
Izdenczy József.
II.
299.
Károly Ágost hg. 243, 255.
250.
350.
23,
II.
II.
53.
254, 258, 273.
H.
23.
Kanczellária.
250.
117—118,
369.
160—166, 169,
38,
Kártyázás.
Ipar. 251.
Iskola. 103,
31,
4,
Kajdacsy A. 170. II. 45. Kalatay püspök. II. 241.
68. II.
3,
206, 264.
Kassa
Indigenatus. 193. Inquisitio.
2,
141, 146, 240.
44, 46, 347.
Illyr kanczellária. II. 174.
Isztria.
126,
Kaproncza.
193.
204,
251—52, 266, 307, 309— 160—164, 341, 350.
234,
54.
II.
194—95, 321.
60,
3,
Jezsuiták. 329.
156—59.
358.
Kazinczy András.
II.
286.
Kazinczy Ferencz, József csá57.
Jászkunok. 308. II. 316. Jeszenszky Sándor. 170.
szárról. 4, 289,
370.
II.
292—94, 329,
221.
Kecskemét. 194, 307.
NÉV" ÉS TÁRGYMUTATÓ. Gr. Keglevics József.
11.
359.
Kereskedés. 96, 104, 200, 201. Keresztesi András. Keresztesi József. Királyi hatalom. 84, 95,
2,
52, 74,
250—51,
276, 284, 302, 384, 387. 7,
II.
15, 22, 30, 32. 87, 38, 39,
48,
85, 153,
(deák)
Laudon tbnagy.
269—70.
193, 240, 256.
II.
336.
koronaherczeg. 18,
II.
56—58, 72—73,
139,
246, 250,
256—60,
Koburg
360, 378.
II.
104, II.
208, 239, 282, 283, 293, 352.
Korcsmajog. 28
Komis
József.
II. II.
115—119,
137, 146, 158,
161, 162, 165, 168, 170, 177, 184, 185, 202, 207, 241, 279,
8,
22,
346,
322—323, 330, 345, 348—49, 351, 355—64.
Levéltár. 192.
30, 37, 48, 72, 191, 210, 298,
Ligne hg.
303, 309, 313, 315, 326, 329,
Lónyay László. 293. II. Lónyay Menyhért. 293
341, 345,
N
II.
265, 349,
40, 61, 67, 90,
289, 297.
163.
45, 59, 62.
Korona, koronázás.
103, 124,
141, 209. Péter L. 232,
Kivándorlás. 122.
Gr. Kollonics László érsek.
359—61.
Kovachich Márton. 243. Kövér Gábor. 160. Követküldés joga. 57, 66,
54.
46.
Lottó. 119.
-Körös. 307.
II.
22, 31,
133—34.
Közös védelem.
10.
Lengyelország. 210, 242, 244,
89,
Kolos m. 39. 110.
209,
85,
II. 5,
Lelkész rendezés. 122.
309,316—17,
hg. 193.
99,
25.
Leopold
273, 281, 301,
nyelv.
362—64, 369.
193, 202, 259,
352.
II.
102, 104, 244.
222,
151, 207, 208,
139,
Laczkovics János. 293.
Latin
269.
3,
214, 219, 223,
209,
8.
II.
II.
377
II.
29.
Közteherviselés. 80, 86.
Közjog. 201.
II.
67.
130, 170.
II.
5,
45, 329.
Lukavszky György. II. 45. Magyar állam. 24, 25. II. 34. Magyar birodalom. 197, 248. Magyar ezredek. 18, 36, 123, II.
28, 49, 78,
82, 95, 192.
Magyar haditanács. 95, 123—24.
Kreil. 294, 322.
Laczkovics György. 293. II.
Luby Károly.
194, 196, 197.
Köznemesség. II. 33. Közös ügyek. II. 338. Közvélemény. 10, 122. Krassó m. II. 299.
Laczkovics István.
Lovász Zsigmond.
104.
207.
II.
28,
Magyar katonaság. 181. II. 39, 50, 72, 84, 95—132, 300, 339. Magyar Kurir. 173. II. 13, 184.
378
NÉV- É8 TÍBGYMü%iTÓ.
Magyar ministerium. 207.
II.
95,
25, 28. 47,
Mixta sessio (közülés).
82,
118,
183, 205, 209, 217, 222, 305, II.
10, 25, 103,
5,
126, 211, 213,
218—19,
308,
315, 317, 354.
szabadság.
7,
II,
64—
107-108, 151, 192— 98, 211, 302—304, 329, 350. Mocsáry Erzsébet. 319. Monopólium. 26. 67, 73,
Mosony m.
Magyar pénzügy. II. Magyar ruha. 43, 44, 354—57. II. 318. ar
190, 191, 256, 259,
290.
Magyar nemzet. Magyar nyelv. 362-80.
67-74,
203,
10.
173.
214.
Mozart. 289.
193, 205,
Murray Keith. Muzslay Antal.
II.
141.
69, 388.
61,
II.
292.
51.
B, Magdalenics. 142.
Gr.
Mágnások (frendek, felsötábla)
Nádor. 99, 149, 189, 209, 214,
77, 78, 86, 96, 222.
II. 7,
15,
27.58.61—66,187,192-97. Gr. Majláth József. 56, 127.
Majtényi László. 170,
259,
II.
Nádasdy Mihály.
226.
II. 9,
27, 37, 53, 71, 306,
344-47, 352—59. Felsbüki Nagy Sándor. 204. 323, 327,
Nagykálló. 115.
Máltai rend. 188.
Nagyvárad. 43, 307. Gr. Nauendorff ezredes.
Manch-Hermaeon. 100—107.
Nemesi
321.
34, 39, 50, 81,
II.
209,
II.
160, 264.
Martinovics Ignácz. 284.
Maurer kapitány. II. 98. B. Mednyánszky. 293. Megye. 122, 132, 133, 150. 23, 27, 153, 184, 350,
363.
Mikoss László.
II.
Milassin püspök.
Mirabeau. 103.
90.
IL
120—23, 127
Nemesi kiváltság. 85, 145, 193, 199, 202-3, 215, 227. H. 10^ 35, 41, 49, 166, 304, 351.
Mária Terézia.
5,
II.
(insurrectio).
211.
356.
U.
felkelés
198, 205, 207, 225, 267.
Máriássy István. 170, 293. n. 2, 5, 61, 105, 321. Marich Tamás. 170. Mária Luiza királyné,
359.
II.
II.
Miskolcz. 294, 307.
Mixta deputatio.
45.
II.
2. II.
45,
II.
51.
Német
nyelv. 47, 105, 118, 119,
142.
Németh János.
II.
106, 198.
Nemzet. 103, 113. Nemzeti jellem. 331—336,
338—40.
241.
II.
Nem-nemesek. 75—76, 207.
237.
55—57,
Nemzeti ünnep.
42, 43.
Népfelség.
99,
93,
111, 149, 155, 158, 162, 206, 211, 384.'
II.
8,
20, 33, 36,
189, 329.
379
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ.
.Ninive."
Pászthory Sándor. 56, 59, 117,
167.
II.
Nógrád m.
256, 287, 289, 335.
12, 134, 169.
350.
Nyilvánosság. 81, 380. Nyitra m. 21, 45, 127, 850, 359.
Patrióták.
Okolicsányi József.
Pázmándy
Oláh folyamodás. Oláh nemzet.
II.
II.
344.
— joga.
Oroszország. 107.
hirdetése. 57, 59, 36, 49, 71, 300,
organisatiója.
II.
Petrovics.
31B, 331,
B.
Pogány
Osztrák birodalom. 190.
Örökösödés joga.
12,
II.
147.
II.
15, 24,
Lajos. 127, 348. n. 5,
Policzia. 17, 119, 120.
Porosz
142, 144, 146, 147, 148, 158,
262.
41, 53, 134,
223, 246, 265. U. 12, 18, 19,
Posta. 192. 217.
Pozsony m. 140. Pozsony vs. 321.
II.
44, 46.
Gr. Pálflfy Károly. 56, 59, 126, 139, 287, 289.
II.
16, 56, 187,
II.
43, 315,
14,
135,
II.
290, 295, 346,
348, 360.
Prileszky Károly. 351.
221.
5, 7,
301.
12, 152, 336.
Pray György.
Pallosjog. 199.
II.
II.
47,
293.
II.
26.
II.
Pragmatica sanctio. 154.
II.
II.
138—45.
327, 333, 348.
350, 353. Gr. Pálffy Leopold. 353.
256—
politika. 35, 242, II.
43, 47, 50, 58, 108, 217, 329.
Gr. Pálffy János.
61,
308.
8, 65,
46, 292, 294, 321.
32, 72, 92, 97, 123, 132, 135,
Papság. 25,
21, 105,
II.
Podmaniczky József.
Orvosok. 121.
II.
109,
173.
II.
Pitt Vilmos.
293.
PapiUa. tbk.
II.
Pesti vásár. 347.
340, 350.
Pápa.
127,
71,
165, 305.
307, 312, 316, 341.
—
45,
9,
Pest vs. 345—48.
Országbíró. 15.
II.
11, 27, 49-
II.
329.
212, 331.
180.
II.
Orsova. U. 145, 298.
123, 180.
45.
6,
154, 169, 267, 388.
240.
II.
Országgylés
II.
Pest megye.
52, 320.
Ormosdyné.
II.
Pelsöcz. 49.
Pénzverés. 217.
46.
B. Orczy László. 66, 266, 293. II.
József.
Péczeli József. 364.
173.
II.
6.
II.
Pécs. 320.
97.
B. Orczy József. 127, 284, 287. II.
171,
II.
203, 219, 271, 272, 287, 317,
Nöi füzö. 119.
29, 381, 387, 389.
15—17,
56.
II.
61,
Prónay Gábor. 221. U. Prónay László. 127.
46.
256, 291, 294.
171.
B. B.
380
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ.
Protestánsok. 86, 101, 117, 152, 171, 172, 173, 178, 185, 213,
324—27.
219, 227, 252, 7,
13—17.
II. 6,
21, 27, 39, 40, 70,
221—288. Püspökök esküje. II. 265—266, 119, 151, 167,
Putnik Mózes.
169.
II.
Radvánszky János.
61, 124, 301, 306, 307, 314,
341.
Sinay Miklós.
II.
Skaricza rnagy. 378.
Só
263, 269. II.
100, 104.
192, 330,
154. 170.
Somogyi János.
169.
Somsics Lázár. 137.
II.
2,
65,
356.
Ráth Mátyás. 106. Ráthonyi Gábor. 287. 386
Sopron II.
6, 52.
Regnum Marianum.
II.
310, 323.
283.
Spissich János. 137, 353.
101.
137—
14, 15,
II.
104, 214.
187—144,
Spinoza.
80.
Reichenbach.
ra.
B. Spielmann Antal. 55. II.
2,
47—51,
ára. 26, 36, 48, 85, 195. II.
Somogy m. 45.
II.
Rákos. 139.
Regálék.
46,
II.
26, 307, 314, 367.
Rákóczi. 194.
B. Splényi Ferencz püsp. 291. B. Splényi József. 287.
147.
Reuss hg. 259.
Statusok. 359.
Révay Miklós. 7. Rhédey Ferencz.
Stóla.
130.
II.
321.
Pál.
II.
Saecularisatio.
45.
8.
337.
330.
11, 25, 308.
Sándor Leopold fhg.
II.
5,
209,
344—47, 354—57. Gr. Sauer Kajetán. 268.
II.
241—42,
45,
261,
305.
B. Schilson. 344. B. Schmidfeld.
Selmecz. 294.
II.
296,
267, 271, 384.
II.
86, 109, 214, 224, 347.
Baróti Szabó Dávid. 329. Gr. Szapáry Pál. 127, 187. Szatmár m. 131, 137, 170.
Sáros m. 145. 52, 151, 214,
279
91, 98,
178—79,
Szabolcs m. 48, 72, 115, 159, 170, 174,
II.
II.
343. 316,
83,
247.
Sajtó. 218.
II.
Szabadkmvesek. —298,
Rimaszombat. 294.
II.
II.
27, 36, 39, 48, 60,
3H5, 342.
37.
II.
Rábaköz. 104. Ráczok. 82. B. Ráday Gedeon. 293.
Rosos
7, 11, 22,
Skerlecz Miklós. 61, 262, 293,
276.
Quota.
Senatus. 96, 149, 181, 206.
169—181.
Szatmáry Király József. 170. Szatmáry Király Miklós. 170. Szatmáry Paksy István. 11. 269. Szavazás, egyenkénti.
II.
331.
Széchen Sándor. 293.
II.
320,
328.
381
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ.
Gr Széchenyi Ferencz. 68,83— 88, 317, 386.
43, 44, 46,
II.
56, 59, 65, 67, 185, 189, 192,
195,
196—97,
199, 203, 249,
Leó
Szeitz
II.
130-31. n.
Temes m.
272, 274, 279.
128, 371. IL 179.
Temesvár (congressus) II. 171 81.
261, 293, 294, 305.
Szecsujácz.
Gr. Teleki Sámuel. 32, 56, 110,
Temyey,
171, 175.
(Máriafi István). II
ezredes.
II.
Gr. Tige tbnok. 64.
221, 245.
89.
Testvériség. 113. II.
Il4.
Székely nemzet. 31, 34, 40.
Tihanyi Tamás.
Széképités
Tiszai kerületek. 349, 351, 382.
126,
(restauratio).
168.
II.
Szemere László.
Szentiványi János.
45, 59,
II.
5,
105, 111.
6,
45.
32, 47, 54, 57, 127,
8,
225-33, 252, 331,
347.
II.
Szepesi városok.
Szerbek.
II.
Torontál m.
10.
Tortura. 16.
II.
168—181. 3, 43.
eltörölt. 24, 188, 219.
72.
Szily József. 169.
2, 6, 13,
II.
247, 286.
3. II
180.
II.
Többség joga. U. 341. Tököly Szabbás. II. 174-176. Gr. Török Lajos. 294. Török Zsigmond. II. 60. Törvényhozó hatalom. 10, 25, 80,
45.
Szirmay Antal.
45, 170.
161.
Szerdahelyi László.
Szerzetek
n. 237, 276.
Tolna m.
48, 185, 301.
Szepes m. 175.
II.
6,
Tolerantia. 11, 13, 24, 28, 120.
247.
Szent korona. II.
4,
178, 191,
43.
II.
II.
304.
94,
135, 155, 180, 218,
II.
24, 36, 48, 71, 341.
Szittya erkölcs. 22, 105.
Törvényszékek.
Szmicsek József, n. Szombati István. II.
8.
Trencsén m. 49, 350, 359. B. Trenck Fridrik. II. 244—45.
Gr. Sztáray József.
128, 267,
Trónörökös.
8.
Udvarlás.
382.
Gr. Sztáray Mihály. II.
52,
68,
160, 234.
154,
148,
214—16. 319,
188,
II.
8.
88.
117,
209,
221.
39, 82, 97,
n.
31,
72,
155, 301. 363.
328.
Tallián Pál.
310—16.
Gr. Teleki József. 55, 65,
II.
m. 128.
Unió Erdélylyel. 37,
321.
Szulyovszky Menyhért.
42.
Újépület. 346.
Ung
25.
II.
II.
25.
II.
192,
294, 321.
II.
Ürményi József personalis. 15, 46,
195, 263, 292,
70,
110, 127, 128, 136, 169, 182, 350, 387.
357—58, 361, 364, 382, IL
3,
56,
57,
60,
65.
382
KÉV- ÉS TÁKGYMUTATÓ.
100, 106, 191, 198, 293. 301,
Veszprém m.
325, 346, 352, 358.
Vétójog. 180.
Utasítások 166— 77, 337. U. 192,
169, 219.
Vincze János.
Vácz. 202.
Voltaire. 275.
Vámrendszer. 96, 117, 122, 229. 10, 27, 50, 71, 219,
307—
Várak. U. 126. II.
10, 30,
165, 304.
Vas m.
Vay n.
Wurmser Dagobert.
II.
2,
3,
5—6,
18,
45, 60, 62, 65, 120, 190, 193,
263, 321, 322, 329, 343. B.
Vay
B.
Vécsey Miklós.
Miklós.
11.
93.
II. 8, 45.
Zágráb m. 27, 141. Zala m. 104, 127, 136, 176. 86.
205,
271.
19, 48, 157, 194, II.
213,
162,
86,
291.
József. 61, 293, 308, 319,
Végh Péter
Gr.
Zemplén m.
60, 65, 106, 243, 247,
353, 36 i.
Vránai perjelség. 188.
II.
320, 328, 356.
Vay
99, 100, 105.
Zalaegerszeg. 294.
23, 46, 104, 127.
István. 110, 321, 364. 5,
II.
Zábráczky József.
308, 317, 339.
Városok. 119, 153.
49,
38,
Gr. Viczay Mihály. 69, 73.
212, 303, 304, 325, 345.
Uzsoratörvény. 200.
II.
24,
II.
71, 300, 341.
II.
120.
Gr. Zichy István. Gr. Zichy Károly. 68,
388.
j.
127, 175.
tárnokmester. 70.
n. 284.
46.
356.
60, 65, 67,
116, 262, 350,
69, II.
11.
II.
3—4,
66, 100,
206.
360,
44, 54, 64, 65,
106—108,
119, 170,
180, 185, 196, 197, 200, 289,
292, 294, 302, 309, 321,
Végrehajtó hatalom. 97, 135,
Vegyes házasságok, 185 n. 226—27, 232, 254,
Gr. Zichy Ferencz.
324—
325, 328, 344, 347, 354. Zircz. 221.
— 86. 257,
265, 275, 288.
Verhovácz püspök. 291—2, 378. Verseghy Ferencz. 364.
Zólyom m.
146.
Zsidók. 201, 213, 217. H. 347, 361.
Zsolnay Dávid. 292.
388.
U.
242,
ÉRTELEMZAVARÓ SAJTÓHIBÁK. kötet.
I.
206.
1.
jegyzet purisione helyett, olvasd
265.
1.
1.
jegyzet 1700 helyett, olvasd: 1.90.
347.
1.
3.
jegyzet a 348. lapra való.
II.
A
kötet.
huszadik lap
1.
jegyzete a 19. laphoz
a 20. laphoz tartozik. 39.
1.
proditione.
:
postai h. portai.
;
a
21, lap jegyzete
'T^
Marczali, Henrik Az 1790/l-diki országgylés
DB 932 .5
M27 köt.
PLEASE
CARDS OR
DO NOT REMOVE
SLIPS
UNIVERSITY
FROM
THIS
OF TORONTO
POCKET
LIBRARY