Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet ? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ gyűjtés csak ebben a háromdimenziós „fizikai” világban keresi/keresheti a választ. Az interneten rengeteg választ lehet erre a kérdésre találni, a legtöbb azonban ezek közül a válaszok közül üres filozofálás, zsák utca. A biblia alapján tudjuk hogy az élet forrása maga Isten, aki örökké fogva létezik, aki az idő felett áll, létezésének nincs kezdete és nincs vége. Mindent ami létezik, Isten hívta elő, semmi sincs amit ne ő teremtett volna. Ebben a teremtésben Isten az Atya, Isten igéje (szava) a fiú, és a Szentszellem vesz részt. I Móz 1:1 , János 1:1-3, Példabesz 8, Jel 22:13 Az élet egy lehetséges definíciója: Az élet a tevékenységre képes, céllal rendelkező létezés amely a benne levő mag szerint újabb gyümölcsöt terem (amiben ugyanolyan mag van)
Isten nem csak a fizikai világot teremtette hanem a szellemi világot is ami az emberi érzékszervekkel nem észlelhető, létezéséről maga Isten beszéde és a tapasztalatok (nyelveken szólás, prófécia, mennyei jelenések, szellemi megtapasztálasok – Isteni és ördögi lelkel, erők) tesznek bizonyságot. 2Co 4:18 Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók. Col 1:16 Mert Õ benne teremtetett minden, a mi van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Õ általa és Õ reá nézve teremttettek; Heb 11:3 Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elõ. Heb 11:27 Hit által hagyta oda Égyiptomot, nem félvén a király haragjától; mert erõs szívû volt, mintha látta volna a láthatatlant. Még folytathatnám a felsorolást Dánielről , Illésről, angyalokról de térjünk vissza a tárgyra. Az élet nem véletlenül jelent meg sem a szellem világban, sem a fizikaiban. Sokan megkérdezhetik: akkor a gonoszt is Isten teremtette?
Mikor Isten teremtett valamit az mind jó volt. A jó a gonosz ellentéte. Amit Isten teremtett az olyan valami ami Isten karakterét hordozza, vagyis jó. Mi a jó ? Mindaz amiről Isten mondja hogy jó. Nem az amiről az ember gondolja, vagy az amit az emberek megszavaznak, hanem amit Isten mond. Mi teremtmények vagyunk, a teremtő céllal teremtett bennünket. Ez a cél belénk van ültetve, és csak akkor vagyunk boldogok ha e felé a cél felé haladunk. Mindaz amiról Isten azt mondja hogy rossz, az ellenkezik a jóval. Az élet, a szeretet, a bővőlködés, az egészség, növekedés, gazdagodás, békesség mind jó és az ellenkezője (halál, gyülölködés, háborúság, szegénység, betegség, fogyás, sorvadás, sőt az egy helyben stagnálás is) mind rossz.
Leegyszerüsítve: Az élet jó a halál rossz. Ennek az ismeretét tartalmazta a jó és a rossz tudásának a fája, amit Ádámnak nem kellett volna megismernie. Ha nem ismeri a rosszat akkor minden csak jó lett volna az ő számára. A jó és rossz közötti ismerettel egy sokkal nagyobb felelősséget kapott, a döntési kötelezettséget a kettő között, és ezzel együtt a választásának követkézmenyeivel is szembe kellett néznie. Mennyivel egyszerübb lett volna az életünk ha az ember Istenre hallgatott volna. Az életet adó szellem Isten szelleme, semmi más nem tud életet létrehozni csak ő. Az az elmélet miszerint a kellőszámú anyagi alkotórészeket összekeverve élő sejtet kapunk, nem állja meg a helyét. Semmi sem él ha nincs benne az élet szelleme. A gonosz ezzel szemben nem más mint az élet hiánya. Minden ahol nem az élet szelleme funkcionál, a halál vagyis a gonoszság állapotában van. A következő vers párhuzamot von az összetartozó élet-jó és a halál-gonosz kifejezések között. V Móz 30:15 Lám elődbe adtam ma néked az életet és a jót, a halált és a gonoszt.
Azt mondja az ige: Isa 45:7 I form the light, and create darkness: I make peace, and create evil: I the LORD do all these things. Isa 45:7 Ki a világosságot alkotom és a sötétséget teremtem, ki békességet szerzek és gonoszt teremtek; én vagyok az Úr, a ki mindezt cselekszem!
Ezek szerint a gonosz is Isten teremtette. Hogyan lehet ez ? Hogyan jöhet a jóból rossz ? Hogyan teremthet az élet szelleme halált ? Hogyan jöhet a tökéletes Istentől ilyen átkozott környezet. Isten a világosságot alkotja, a békességet szerzi, ezek Isten karakterei, de a sötétséget és a gonoszt nem Isten részei, ezeket Istennek teremtenie kellett. Hogyan ? Úgy hogy Isten az éltető szellemét, az életet korlátozta, és kivonta a saját természetét bizonyos helyekről. Ezeken a helyeken amelyek lehetnek fizikai helyek (földrajzi helyek), vagy szellemi helyek is (Sátán kirákysága, emberi szívek és elmék), a gonoszság az úr, a félelem a szegénység és a pusztulás tölti be azt a helyet ahol az élet helyett a halál uralkodik. Amikor Sátán szembefordult Istennel pontosan ebbe a pozícióba helyezte magát, a gonosz, puszta, sötétség lett az ő helye. Olyan ez mint a levegő és a vákum. A levegő élteti az ott élőket a vákum, a hiány pedig meg öli őket.
Amikor az Isten a földi életet (ujra) teremtette, az élet szelleme megelevenítette a földet, ami előtte halott, sötét, fagyott, élettelen, az életre teljesen alkalmatlan bolygó volt. Ádám teremtésekor Isten a saját szellemét lehelte Ádámba és az „agyagbábú” életre kelt. Egyszer hallottam valakit aki azt állította, hogy ekkor Isten vért ömlesztett Ádámban. Ennek a kijelentésnek az lehet az alapja hogy a biblia állítja hogy a test (az ember és az állat is) élete a vérben van: Lev 17:11-14 Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levõ élet által szerez engesztelést. Azért mondom Izráel fiainak: Egy lélek se egyék vért közületek; a köztetek tartózkodó jövevény se egye meg a vért. És ha valaki Izráel fiai közül, vagy a köztök tartózkodó jövevények közül vadászásban vadat vagy madarat fog, a mely megehetõ: ontsa ki annak vérét, és fedje be azt földdel. Mert minden testnek élete az õ vére a benne levõ élettel. Azért mondom Izráel fiainak: Semmiféle testnek a vérét meg ne egyétek, mert minden testnek élete az õ vére; valaki megeszi azt, irtassék ki.
A véráttömlesztés Ádám esetében azonban nem állja meg a helyét a következő okokból: 1. Azt olvassuk hogy Isten a saját szájával lehelte Ádám orrába az élet lehelletét, vagyis a lehelet légnemü volt, nem pedig folyadék. 2. A teljes engesztelés vére azonos vagy magasabb rendünek kellett lennie mint az enengesztelést kérő vére (élete). Ezért nem volt elég az állatáldozat az Ó szövetségben. Az alacsonyrendübb élet (bikák/tulkok vére) nem volt képes eltörölni csak befedezni (elfedezni / betakarni)a bűnt. Jézus vére mint IstenEmber vére már alkalmas volt a bünök eltörlésére is.Ha Istennek lett volna vére akor azzal megtörténhetett volna az emberért való engesztelés, akkor nem kellett volna az Isten igéjének Jézusban testet öltenie, és a vérével engesztelést bemutatnia. Megjegyzés: Az Úrvacsorán nekünk ezzel a legmagassabb rendü élettel (vérrel) van közösségünk. Ebben van a megváltásunk, ezt mosta el teljesen a büneinket (nem csak a múlt hanem a jelen és a jövő büneit is), ezért tekint ránk az Atya úgy mint Jézusra mert az Ő vére a szövetség vére van rajtunk és bennünk. (Isten tíltja a vér evést mert az alacsonyabb rendű élet ledegradál bennünket, és az alacsonyabb rendű vér alacsonyab élete a mi életünket is korrumpálja. Jézus Krisztus magasabb rendű, bűntelen tiszta vére azonban minket is felemel, ezért is van előírva hogy részesei legyünk ennek a vérnek az Úrvacsora alkalmával) Valójában az Új szövetség ezen a véren keresztül köttett az ember Jézussal és az Atyával. Nem velünk köttetett ez a szövetség ezért mi emberek ezt képtelenek vagyunk megtörni. Jézus betöltötte a feltételeket, ez a szövetség örökkévaló. Amikor megtérünk és ujjászületünk, akkor lépünk be ebbe a szövetségbe.
Rom 8:1-11 Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint. Mert a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bûn és a halál törvényétõl. Mert a mi a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erõtlen vala a test miatt, az Isten az õ Fiát elbocsátván bûn testének hasonlatosságában és a bûnért, kárhoztatá a bûnt a testben. Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint. Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Lélek szerint valók pedig a Lélek dolgaira. Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség. Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti. A kik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten elõtt. De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek. A kiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé. Hogyha pedig Krisztus ti bennetek van, jóllehet a test holt a bûn miatt, a lélek ellenben élet az igazságért. De ha Annak a Lelke lakik bennetek, a ki feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, a ki feltámasztotta a Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az õ ti bennetek lakozó Lelke által.
Tehát az ember élete amit Istentől (az akkor még kétnemű ) Ádám kapott, a vérében van. Miután a női nemet Isten kivette Ádámból , Ádám maradt a férfi és tőle függetlenül Évában megjelent a nő. Ádám és Éva testében ugyanaz a vér adta az éltető életet. A leszármazottak esetében azonban kicsit más a helyzet. Isten nem lehelte beléjük ujra és ujra az élet leheletét, nem is avatkozott be a fogantatásnál, hanem az Ádámban lévő élet(ek) kezdtek önálló testben élni. A Zsidó és más kulturák is általában az anyát veszik alapul a hovatartozás megállapításánal mondván az anya a biztos. A biblia viszont a származás említésénél túlnyomó részben az apára hivatkozik (kivételt képez Jézus családfája ahol mind József ága mind Mária ága le van vezetve, noha tudjuk hogy Jézus az emberi testet (DNA) Márián keresztül kapta. Az Isteni rész pedig a Szent szellem által Isten magjaként került Mária méhébe.) A kifejezés „az ágyékból való származás” az atyákra (pontosabban az ágyékukban levő magra „életekre”) utal. A mag kifejezés leszármazottatt is jelent de az emberi mag leginkább a férfi hímsejtet a spermiumot jelenti. Gen 15:4 És ímé szóla az Úr õ hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd. Gen 35:11 És monda néki az Isten: Én vagyok a mindenható Isten, nevekedjél és sokasodjál, nép és népek sokasága légyen te tõled; és királyok származzanak a te ágyékodból.
Gen 46:26 Valamennyi Jákóbbal Égyiptomba jött lélek, kik az õ ágyékából származtak, a Jákób fiainak feleségeit nem számítva, mindössze hatvanhat lélek. 2Sa 7:12 Mikor pedig a te napjaid betelnek, és elaluszol a te atyáiddal, feltámasztom utánad a te magodat, mely ágyékodból származik, és megerõsítem az õ királyságát: Heb 7:9 És hogy úgy szóljak, Ábrahámnál fogva tized vétetett Lévitõl is, a tizedszedõtõl, Heb 7:10 Mert õ még az atyja ágyékában vala, a mikor annak elébe ment Melkisédek.
Vagyis az életet a féfiú magja hordozza. Ezért nagy az emberek felelőssége, a fogamzás gátlással kapcsolatban. Miután a férfi magja egyesült a női petesejttel, az új élet megfoggant, az új személy megkezdte a földi pályafutását, annak abortálása nem más mint gyilkosság, egy ember kivégzése. Amikor egy férfi felelőtlenül létesít sexuális kapcsolatot (rosszabb esetben ) megerőszakol egy nőt akkor lehetséges hogy a férfi magja új életet hoz létre. Ez mindenképpen elítélendő cselekedet, (az elkövetőt el kell itélni ) de ennek a tettnek a következménye egy nem akart terhesség. Sajnos ennek a bűnténynek a következményeit a nő viseli. Az áldozat rovására elkövetett bűneset mindíg az áldozatot súlytja, legyen az rablás, brutalitás vagy bármilyen más sérelem. A törvény megpróbálja kártalanítani az áldozatot de ez nem minden esetben lehetséges 100%-ban. Amikor egy bünöző egy másik embert megtámad, pl késsel megszúr , vagy megvág az áldozat viseli a következményeket, az is lehet hogy egy életen keresztül tolószékbe kerül. Ugyanígy van a nemi erőszaknál amikor a férfi testi erejével erőszakot tesz az áldozatán. Sokan ebben az esetben sokan úgy gondoljak hogy az abortusz a megoldás, de ez valójában nem más mint a sérelem áthelyezése egy másik ártatlan emberre. Valójában ilyenkor a nőnek 3 lehetősége van. 1. Abortusz. 2. Megszüli és felneveli a gyermeket. 3. Megszüli és örökbe adja a gyermeket. Az első „megoldás” nagyon ritkán merült fel a megelőző századokban, akkor az emberek még sokkal jobban tisztelték az életet, és a lehető legkevésbé rossz megoldást választották. Erről rengeteg irodalmi mű, filmek sokasága ad betekintést. Mi történik azzal az élettel ami nem találkozik a női petesejttel ? Mivel önmagában nem képes létezni a magot alkotó anyagi részek felbomlanak és az élet elhagyja az fizikai anyagot, hasonló módón mint amikor a szellem elhagyja a holt testet. A történelem folyamán a Noé előtti időben a gonosz szellemi lények megpróbáltak keveredni az emberi maggal: Gen 6:4 Az óriások valának a földön abban az idõben, sõt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szûlének nékik. Ennek a keveredésnek a hatására óriások születtek és megtelt a föld erőszakossággal.
Miután Isten kiválasztotta Ábrahámot a szövetség jeleként a körülmetélést írta elő Ábrahám és a leszármazottak számára. Az egyházban sok találgatás folyik ennek miértjéről, de a legvalószinűbb oka az emberi mag védelme. A körülmetélés egy vér szövetség. Az az ember aki ilyen formában volt szövetséggel az Istennel a gyermek nemzésnél a magját ezen a vérszövetségen keresztül bocsájtotta ki, és a vér szövetség megakadályozta a gonosz szellemi erőket abban hogy a magban bármilyen kárt is tehessenek. Hasonlatos a védelem ahhoz, amikor Egyiptomban az ajtó félfát és a szemöldökfát megkenték a bárány vérével, így meggátolva hogy a pusztító bejöjjön a házba. Az Istennel való szövetség védelmezte a zsidó népet, hogy a megváltó az igért mag, biztonságosan tudjon megszületni. Érdekes tudományos tény hogy azoknál az asszonyoknál akiknek a férjük körül vannak metélve, (és természetesen nem létesítenek szexualis kapcsolatot mással) elenyésző a méhrák megbetegedés, hasonlítva más körülmetéletlen férjű asszonyokhoz. (Természetesen ebben a dologban a személyi higénia is fontos szerepet játszik, ami a körülmetéléssel erősen összefügg, valamint az a tény hogy a feleség havi tisztátalansága közben nincs sexuális egyesülés) A körülmetélkedés nem csak a zsidóságban hanem az araboknál is vallásos jelleget kapott igaz ott 13 éves korban metélik körül a gyermeket, a zsidóknál a 8. napon. Amerika (USA) déli részein kulturális szokás az újszülöttek körülmetélése, de ez a nem zsidó vagy nem muszlim családokban pusztán egészség és kulturáli szempontok alapján történik.
Jézus csak a törvény betöltése miat lett körülmetélve, hiszen Ő nem a magjával hanem a halálával és feltámadásával hozott létre új életeket az ujjá született hívők seregét. A körülmetélés a kereszténységben nem követelmény, Pál apostol kifejti Isten álláspontját ezzel kapcsolatban. A keresztenységben a szív körülmetélésén van a hangsúly. Mivel az igért mag, Jézus, megszületett, és Isten országába való belépés nem a körülmetélkedés által van, többé már nem kell körülmetélkedni. Jézus által való ujjászületésben a pogányok is beléphetnek Isten országába. (Kutasátok fel mi az Isten országa, addok egy segítséget : Nem a menyországról van szó!) Rom 4:9 Ez a boldogság tehát a zsidónak, vagy a pogánynak is tulajdoníttatik-é? Mert azt mondjuk, hogy Ábrahámnak a hit tulajdoníttaték igazságul. Rom 4:10 Miképen tulajdoníttaték tehát? Körülmetélt vagy körülmetéletlen állapotában? Nem körülmetélt, hanem körülmetéletlen állapotában. Rom 4:11 És a körülmetélkedés jegyét körülmetéletlenségben tanusított hite igazságának pecsétjéül nyerte: hogy atyja legyen mindazoknak, a kik körülmetéletlen létökre hisznek, hogy azoknak is tulajdoníttassék az igazság; Rom 4:12 És hogy atyja legyen a körülmetélteknek is, azoknak, a kik nemcsak körülmetélkednek, hanem követik is a mi atyánknak Ábrahámnak körülmetéletlenségében tanusított hitének nyomdokait. Rom 4:13 Mert nem a törvény által adatott az ígéret Ábrahámnak, vagy az õ magvának, hogy e világnak örököse lesz, hanem a hitnek igazsága által.
