Az iskolai agresszió kezelése

Az iskolai agresszió kezelése Az Agressziókezelési Munkacsoport Beszámolója az Intézkedési Terv folytatásának végrehajtásáról

Készítették a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársai: :

Fótiné Németh Margit - szakpszichológus Novák Mária – pedagógiai szakértő Gonda Judit – pedagógiai szakértő Barna Gyöngyi - szakpszichológus E. Tóbiás Sára – pszichológus Buji Ágnes - szakpszichológus Makai Adrienn - szakpszichológus

Budapest, 2010. május

Agresszió Beszámoló 2010 május

Tartalomjegyzék

Bevezető………………………………………………………………………………………..3 1. Az iskolai erőszak megelőzése érdekében létrehozott Gyermekvédelmi és Agressziókezelési Munkacsoport működésének biztosítása a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézeten belül.…………………………………….7 2. Konferenciák, rendezvények, szakmai fórumok szervezése, lebonyolítása az iskolai agresszió témakörében…………………………………………………………………………8 3. Folyamatos támogató kapcsolattartás az intézmények felé……………..……………..…..14 4. A korosztályi agresszió kezelésére és megelőzésére létrehozott WEB oldal folyamatos működtetése…………………………………………………………………………………..19 5. Korosztályi agresszióval foglalkozó színházi előadások további támogatása, kiemelten a komplex intézményfejlesztésben résztvevő intézmények számára…………………………..23 6. Oktatási-nevelési és gyermekvédelmi intézmények pedagógusainak továbbképző programok, tréningek………………..………………………………………………………..26 7. Hálózati erőforrások – a kialakított civil és egyéb partneri együttműködések szerepe az erőszakmentes iskolákért………………………………..……………………………………31 8. Komplex intézményfejlesztés folytatása……………………………………...……………47 9. Kortárssegítők képzése a nevelési-oktatási, gyermekvédelmi intézményekben…………...53 10. Kutatás……………………………………………………………………………………59 11. Nyomon követés.…………………………………………………………………………61

2

Agresszió Beszámoló 2010 május Bevezető Magyarországon az egyre súlyosbodó megélhetési gondok, a növekvő munkanélküliség, a gazdasági válság okozta bizonytalanság és létbizonytalanság, a politikai acsarkodások aláásták a különböző társadalmi csoportok együttműködését, békés egymás mellett élését. A médiából ömlő hírek folyamatosan ráerősítenek arra a közhangulatra, hogy az országban egyre rosszabb a közbiztonság. 2008 óta tragikus események követik egymást pl.: csepeli tanár gyilkosság, Kozma-gyilkosság, roma családok kivégzése, szélsőjobboldali gyülekezések, meleg felvonulás körüli zavargások stb. Mindez állandó feszültséget tart fenn. A gyerekek felé az intolerancia és az agresszió közvetítődik az élet minden területéről. Az elmúlt évek tapasztalatai az iskolai agresszió növekedését is mutatják. Budapesten és országos viszonylatban is súlyos méreteket ölt ez a probléma. Az általános iskolákban elkövetett testi sértések száma az utóbbi években folyamatosan növekedett (pl.: 2005-ben 110, 2008-ban 200 eset – forrás: Országos Rendőr-Főkapitányság adatai). Erre erősítenek rá a médiajelentések, a pedagógusokkal készített mélyinterjúk, fókuszcsoportok tapasztalatai, a diákok beszámolói, a témában végzett gyorskutatási jelentések. Különösen rossz a helyzet a szakiskolákban. A TALIS-felmérés1 alapján, Magyarországon a TALIS-államokhoz képest kisebb problémának tűnik az iskolai alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a késés az iskolából. A nemzetközi átlaghoz hasonló a hiányzás és a puskázás mértéke, ezeket azonban meghaladja az órai rendzavarás (az iskolák 71%-ában nehézséget okoz), a rongálás, lopás, diákok vagy az iskolai dolgozók fizikai illetve lelki bántalmazása. Kiugróan jelentős a trágár/vulgáris beszéd (nemzetközi átlaga 37%, Magyarországon az iskolák 77%-ában zavarja a munkát) és a rongálás szintje (nemzetközi átlagban az iskolák 25%-ában hátráltatja az oktatást, Magyarországon ez 53,5%-os). Hazánkban ritkán fordul elő, hogy fegyverrel vagy ahhoz hasonló tárggyal támadnak a tanárokra vagy egymásra a gyerekek. A média 1,5-2 éve rendszeresen foglalkozik a témával, az erőszakos iskolai események sora kapott nyilvánosságot ez idő alatt. Néhány nagy sajtóvisszhangot keltő esemény (pl.: halállal végződő diák-diák incidens, videóra rögzített tanárdiák, diák-diák konfliktusok megjelenése az interneten is stb.) konkrét lépésekre inspirálta a döntéshozókat. 2008-ban országos és helyi szinteken is több bizottság, cselekvési terv, javaslat született, felmérések indultak az utóbbi 1,5-2 évben. Az Oktatási tárca és a Fővárosi Önkormányzat is létrehozott egy-egy szakértői bizottságot és intézkedéseket foganatosítottak az iskolai erőszak visszaszorítására2. A Fővárosi Önkormányzat 2008-ban létrehozott Intézkedési Tervében az iskolai agresszió kezelését és megelőzését célzó átfogó projektet határozott meg, melynek 1

OECD és partnerországokban a kormányok által kezdeményezett nemzetközi vizsgálat 2008 tavaszán 23 államban (pl. Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Írország, Izland, Korea, Lengyelország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország) történt meg. Összesen kb. 90ezer pedagógus (országonként kb. 6 ezer) vett részt benne. A tanárokat kérdezték meg munkájukról, a tanulás és tanítás körülményekről, az iskolai légkörről. 2

Továbbá egyes kerületek, szakmai intézmények, civil szervezetek, pedagógus szakszervezetek és az iskolák maguk is kialakítottak saját cselekvési terveket, tettek lépéseket, megfogalmaztak javaslatokat a helyzet javítása érdekében.

3

Agresszió Beszámoló 2010 május egyik fő célja a társadalmi tudatformálás illetve az erőszak-ellenesség eszméjének és gyakorlatának terjesztése, a módszertani megújulás, a tudatosan felépített, prevenciós-edukációs programok megvalósítása. Fővárosi Önkormányzat Intézkedési Terve 2008 tavaszán fogadta el a Fővárosi Közgyűlés az iskolai agresszió elleni Intézkedési Tervet. Végrehajtását a Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet keretei között 2008 szeptemberében alakult Agressziókezelési Munkacsoportjára bízta3. A Munkacsoport tevékenységét a 2008 második félévét és a 2009 első félévét érintő első beszámolójában összegzi 2009 májusában az Oktatási Bizottság felé. A programok az iskolai élet valamennyi szereplőjét megszólítják, és felelős résztvevőjévé teszik az agresszió jelenségének saját közösségében történő tudatosabb és hatékonyabb kezelésében. Az egymásra épülő tevékenységek egyik fókuszában az iskola menedzsmentjének felkészítése és támogatása, valamint a pedagógusok eszközökkel való felruházása, új módszerekkel, jó gyakorlatokkal való megismertetése áll annak érdekében, hogy az iskolai mindennapokban kompetensebben, magabiztosabban tudják kezelni a már meglévő, vagy kialakulóban lévő konfliktusokat. A programok másik csoportja az agressziókezelés kérdéskörében preventív hangsúllyal a diákok, szülők tájékoztatását, bevonását szolgálja. Az Intézkedési Terv folytatásáról a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése a 14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletében határozott. Az iskolai agresszivitás visszaszorítására, kezelésére megfogalmazott projekt pontjai továbbra is egyrészt a társadalmi tudatformálást (az erőszak-ellenesség eszméjének és gyakorlatának támogatását), az intézmények menedzsmentjének, pedagógusainak felkészítését és támogatását, illetve a pedagógusok eszközökkel történő felruházását célozzák annak érdekében, hogy a továbbiakban megfelelő eszközök jussanak az iskolai agresszivitás megelőzéséhez, kezeléséhez és a konfliktusok megoldásához. Az Agressziókezelési Munkacsoport legfontosabb tevékenységei és eredményei: o Krízis-vonal: segítségnyújtás az akut iskolai agresszió kezelésében (a pedagógusok telefonon tanácsot kérhetnek a szakemberektől, akik szükség esetén az iskolába kimennek, ott a helyzetet részletesen megismerve adnak tanácsot a beavatkozásra). o Jó gyakorlatok, módszerek, segédanyagok, kutatási eredmények megismertetése, az oktatási rendszer, a gyermekvédelem szereplőivel. o Pedagógus továbbképzések (konfliktuskezelő tréningek, nevelési hatékonyságot növelő tréningek, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök képzése, stb.). o Kortárssegítő-programok (mediátorképzés, prevenciós programok). 3

A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által elfogadott, az iskolai agresszivitás visszaszorítására, kezelésére létrehozott 14298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletében megfogalmazott Intézkedési Terv keretében, 2008. szeptember 1-én megalakult a Gyermekvédelmi és Agressziókezelési Munkacsoport, amely a MFPPTI Gyermekvédelmi Osztályán öt fővel kezdte meg munkáját. A stáb tevékenysége az iskolai agresszió professzionális kezelése, szakmai koordinációs munka ellátása, amely magában foglalja a fővárosi fenntartású intézményekkel, a gyermekvédelmi és szakellátással, a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, hatósági intézményekkel, illetve az erőszakmentességet támogató civil- és kultúrszervezetekkel való szoros együttműködést. A projekt managementje pedagógiai szakértőkből és szakpszichológusokból áll.

4

Agresszió Beszámoló 2010 május o Színházi nevelés (korosztályi agresszióval foglalkozó színházi előadások látogatása, feldolgozása a diákokkal, osztálytermi-tornatermi színház). o Korosztályi agresszió témájával foglalkozó iskolai és kollégiumi színjátszó körök, irodalmi színpadok támogatása. o A témában tartott iskolai nevelési értekezletek támogatása. o Erőszakmentességet támogató civil szervezetekkel való együttműködés (pl. resztoratív gyakorlatok terjesztése, pedagógus coaching, bántalmazottak pszichoterápiás ellátása, stb.). o Konferenciák, fórumok rendezése a témában. o Információnyújtás, ismeretterjesztés, előadások. o Iskolai agresszióval foglalkozó weboldal működtetése (www.budapestedu.hu). o Interaktív módszertani segédanyagok kialakítása az osztályfőnöki, és a gyermekvédelmi munka támogatására (oktató dvd, Játéktár, resztoratív gyakorlatokat bemutató filmek, módszertani segédanyagok). o Szupervízió, coaching a pedagógusok számára. o Komplex intézményfejlesztés (iskolai erőszak szempontjából veszélyeztetett fővárosi fenntartású intézmények számára). „A program első szakaszának sikerét és hatékonyságát - a kezdeti bizalmatlanság, ambivalencia után - jelentősen segítette az a holisztikus szemlélet, amely az iskolai agressziót komplex, multi-faktoriálisan determinált jelenségként fogta fel, és ennek a felfogásnak megfelelően jelölte ki a beavatkozási szinteket. Ily módon a projekt egy olyan mátrixban mozgott, amelyben intézmény, osztályközösség, pedagógus, diák, szülő egyaránt célcsoportként szerepelt, figyelembe véve azokat a fejlődéspszichológiai, szociálpszichológiai, pedagógiai-pszichológiai, krízispszichológiai, stb. törvényszerűségeket, kölcsönhatásokat, amelyek a hétköznapi létet, az együttélés szabályait, a harmonikusan működő közösségeket, az egyéni jóllétet, stb. meghatározzák. A gyakorlatban működő pedagógusok és diákok nagy része őszintén értékelte a figyelmet, a lehetőségeket, az új módszereket, eszközöket. A különböző fórumokon elmondhatták problémáikat, nehézségeiket, megoszthatták egymással ötleteiket, tapasztalataikat. Ezek az alkalmak azért is nagyon fontosak, mert csökkentik az iskolák amúgy zárt rendszerként való működését, amely közismerten növeli a diszfunkciókat, a feszültséget, az agressziót. Az ilyen közös élmények mindezen túl kedveznek a hálózati működés kialakulásának, a tolerancia erősödésének” (idézet a 2009. évi beszámolóból). A megvalósítás során a programok előrehaladtával egyértelműen érzékelhető volt, hogy a pedagógusokban egyre határozottabban tudatosodik a változás, a változtatás szükségessége, növekedett a saját szerep jelentőségének felismerése. A program első szakaszának tapasztalatai nyomán a második ciklusban a hangsúlyok átrendeződtek és a projekt más-más pontjai kerültek fókuszba, illetve új elemek jelentek meg. Az intézmények részéről fokozott szükségletként fogalmazódott meg a különböző tréningek, tanfolyamok iránti igény. Nagy érdeklődésre tartottak számot a pedagógusok hatékonyságát növelő tréningek, a konfliktuskezelést – alternatív konfliktuskezelést – oktató készségfejlesztő tréningek. Különösen népszerűnek bizonyult a resztoratív szemléletet és gyakorlatot elsajátítható 30 órás tanfolyam. A második ciklusban ezek a tréningek kiemelt szerepet kaptak. A nemzetközi gyakorlatot is visszaigazolva a leghatékonyabbnak a komplex intézményfejlesztési projekt bizonyult. A transzparens koncepció, a teljes spektrumot lefedő (lásd részletesen: komplex intézményfejlesztés) programok, a folyamatos támogató

5

Agresszió Beszámoló 2010 május jelenlét, az időbeni perspektíva (több éves fejlesztés) valódi proaktív és reaktív fejlesztési keretet ad, valamint stabilizálni képes az elért eredményeket. Ily módon a második ciklusban az előző évi öt intézmény mellé újabb nyolc került a fejlesztési csoportba. Új elemekkel bővült a színházi nevelés projektje, amikor a célcsoportok korosztályi és kulturális jellemzőit figyelembe véve osztálytermi és tornatermi előadások kivitelezésére vállalkozott. Különös és hatékony kezdeményezésnek ígérkezik a „kalandterápiás” program, amely a különösen veszélyeztetett serdülők számára szerveződik a nyári időszakra. A fiatalok a sporton, kalandon és az együttlét gyógyító erején keresztül kapják a szakemberektől és egymástól a terápiás segítséget (lásd: kalandterápiás program leírása). Különösen veszélyeztetett populációként tarthatjuk számon a gyermekvédelmi intézmények gondoskodásában lévő gyermekeket. A második ciklus programjai kiemelt módon támogatják az intézményrendszer szakembereit és gyermekeit. Az oktatási rendszer, illetve az egyéb szektorok (egészségügy, gyermekvédelem stb.) számára megvalósított konferenciák, szakmai programok (lásd: konferenciák) színvonalas lehetőséget biztosítottak – biztosítanak – az érték és információ közvetítésre, a párbeszédre, a társadalmi tudat és attitűd formálására. Nagyon fontos tehát, hogy a programok folytatódjanak, az eddig elért eredmények, valamint a felébresztett motiváció és készenléti állapot megőrzése, stabilizálása érdekében. Nemzetközi tapasztalatok egy-egy fejlesztőprogram hatásának stabilizációját két-három évben határozzák meg. A projekt irányai, célkitűzései életszerűnek, hatékonynak bizonyultak és a további folytatásra ösztönöznek. A program maga is önfejlesztőnek bizonyul. A működési keretek, a szakmai koncepció és stratégia kedvez a kreatív működésnek és innovációnak. A nyomon követés és hatásvizsgálat protokolljának kidolgozása további fejlődésre, fejlesztésre biztosít lehetőséget.

6

Agresszió Beszámoló 2010 május 1.

Az iskolai erőszak megelőzése érdekében létrehozott Gyermekvédelmi és Agressziókezelési Munkacsoport működésének biztosítása a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézeten belül (14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 1. pontja)

A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által elfogadott, az iskolai agresszivitás visszaszorítására, kezelésére létrehozott 14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletében megfogalmazott Intézkedési Terv keretében 2008. szeptember 1-én megalakult a Gyermekvédelmi és Agressziókezelési Munkacsoport, amely jelenleg hét fővel működik. (A projekt menedzsmentje pedagógiai szakértőkből és szakpszichológusokból áll.) A stáb feladata az Intézkedési Terv végrehajtása, a feladat szakmai koordinációs munkájának ellátása, amely magában foglalja a fővárosi fenntartású intézményekkel, a gyermekvédelmi és szakellátással, a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, hatósági intézményekkel, illetve az erőszakmentességet támogató civil- és kultúrszervezetekkel való szoros együttműködést. A Munkacsoport feladata a 14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletében 1. pontja értelmében továbbra is az Intézkedési terv végrehajtása, az agressziókezelési program folytatása. A csoport belső erőforrásainak-kompetenciáinak értékelése, az osztályon belüli szakmai koncepció és stratégia napi követelményekhez való hozzáigazítása, a szervezeti egység (osztályon belüli) operatív működésének biztosítása, rövid-, közép- és hosszú távú akciótervek kidolgozása, a folyamatok ütemezése folyamatos.

A munkacsoport 2009. májusában a program eredményeiről írásos beszámolót készített a Főváros Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságának, illetve a projekt anyagai eljuttatta az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának.

7


2.

Konferenciák, rendezvények, szakmai fórumok szervezése, lebonyolítása az iskolai agresszió témakörében (14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 4. pontja)

Program megnevezése

Téma

Színházi kerekasztal

Kerekasztal Színházi Nevelési Központ és Káva Kulturális Műhely. A Kolibri Színházzal közösen megvalósított szakmai egyeztetés Részvétel a rendezvény szakmai és operatív előkészítésében és lebonyolításában

Tolerancianap Díszvendégek: Eliot Aronson és Carol Tavris Mérei Emléknap

A rendezvény szakmai és operatív előkészítése és lebonyolítása

„Sebek, amelyek sohasem gyógyulnak be” Konferencia a szociális munka napja alkalmából

Előadások az MFPI iskolai agressziókezelési projektjéről -

Bűnmegelőzési Konferencia

Előadás az MFPI iskolai agressziókezelési projektjéről

„Erőszakmentes iskolák” Műhelykonferenciák

Előadások az MFPI iskolai agressziókezelési projektjéről

„Az iskolán belüli erőszak és annak kezelése” című konferencia Iskolai egészségvédelem – iskolai erőszak

Előadás – „Iskolai erőszak a kutatások tükrében”

Finn-magyar találkozó

Előadások - „Az iskolai agresszió megelőzése és kezelése” - „Színházi nevelés és agressziókezelés” Szakmai beszélgetés az iskolai agressziókezelés finn és 8

Időpont, Helyszín, Előadó 2009.10.13. MFPI Németh Margit, E. Tóbiás Sára 2009.10.06. Városháza Díszterem Agrkez. Munkcsop. 2009.11.18. Ódry Színpad Agrkez. Munkcsop. 2009.11.12. II. kerületi Önkormányzat Díszterem Németh Margit, E. Tóbiás Sára 2009.11.24. Kiskunhalas Németh Margit 2009.12.7.,8.,9. Than , Károlyi Újpesti Műszaki SzKI Németh Margit, E. Tóbiás Sára 2010.01.28. Kaposvár E. Tóbiás Sára 2010.04.08. ÁNTSZ E. Tóbiás Sára

2010.02.23. MFPI


Nevelési Tanácsadók vezetőinek találkozója MFPI Integrációs Irodájának vendégei: Óvodapedagógusok

magyar szakmai koncepciójáról, végrehajtási protokolljáról Beszámoló és beszélgetés az MFPI iskolai agressziókezelési projektjéről Előadás az MFPI iskolai agressziókezelési projektjéről

Jubileumi konferencia – XV. Kerületi Nevelési Tanácsadó

Előadás – „Az iskolai erőszak megelőzése és kezelése a mindennapokban”

Ezerarcú Pedagógia Konferencia

Előadás – sajtótájékoztató az MFPI iskolai agressziókezelési projektjéről

Németh Margit, E. Tóbiás Sára 2010.03.22. MFPI Németh Margit 2010.02.22. MFPI E. Tóbiás Sára, Makai Adrienn 2010.05.17. XV. ker. Nevelési Tanácsadó Németh Margit 2010.05.20. Németh Margit

Tolerancianap 2009. október 6-án került sor a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Ab Ovo Kiadó szervezésében arra a konferenciára, melynek díszvendége Alliot Aronson és Carol Tavris, amerikai szociálpszichológusok voltak. A Tolerancianap témája az iskolai erőszak szociálpszichológiája, Aronson új könyvének (Columbine után) magyarországi bemutatkozása kapcsán kapott aktualitást. A konferencia megnyitó előadását Sárik Zoltán, igazgató az MFPI agressziókezelési programjának bemutatásával nyitotta meg. Klein Sándor pszichológus, egyetemi tanár szubjektív élményekkel megtűzdelt előadásában az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Erőszakmentes és egészségtudatos iskola nevű mozgalmáról beszélt, majd Kozák Zsuzsanna pedagógiai szakértő felvezetésével a „Párbeszéd a tanórán” című toleranciatréning-film előzetesét láthatták a résztvevők. A másfél órás videó olyan kommunikációs gyakorlatokat mutat be, melyek ötleteket, vitaalapot nyújthatnak ahhoz, hogy tanulás közben a csoportban jóleső és konstruktív párbeszéd alakuljon ki. Elliot Aronson és Carol Tavris előadása és magyar pedagógusokkal folytatott kerekasztal-beszélgetése keretében a mozaik módszer elméleti és gyakorlati tapasztalatainak megvitatására került sor. Az érzelmi intelligenciát, a társas készségeket és konfliktuskezelés különböző formáit fejlesztő csoportmunka nálunk is ismert módszer, amely nem elsősorban a tananyagátadásban, hanem az életkészségek tanításában, így az agresszió-prevencióban játszik kiemelkedő szerepet. A konferenciát követő workshop a playback-színház módszerének iskolai alkalmazhatóságát mutatta be Mérei Zsuzsa és Bakó Tihamér közreműködésével, illetve Carol Tavris, a nemi sztereotípiák témájában angol munkanyelven vezetett műhelyfoglalkozást.

9

Agresszió Beszámoló 2010 május A konferencia és a workshopok résztvevői pedagógusok, diákok, iskolapszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek, kollégiumi nevelők és szülők voltak.

Közösségépítés – „Együttes élmény” M Méérreeii eem mlléékknnaapp 100 éve született Mérei Ferenc

2009. november 16-20-a között megrendezett Fővárosi Pedagógiai Napok keretében, 2009. november 18-án Mérei Ferencre emlékeztünk, születésének 100. évfordulóján. Mérei Ferenc, született 1909. november 24-én, pszichológus és pedagógus. Személye karizmatikus, munkássága szerteágazó, meghatározó. Gyermekpszichológus, a pszicho-dráma hazai meghonosítója, a szociometria módszerének kidolgozója, a „közösségek rejtett hálózatának” térképésze, a csoportdinamika szakértője, számtalan fontos mű szerzője. A Mester, a Tanár úr előtt, névadója előtt tisztelgett a Mérei Ferenc Intézet, meghívott vendégei körében, egész napos rendezvényével. A Mérei emléknap küldetése a szervezők szándéka szerint igyekezett méltó lenni a mester szellemiségéhez. Átélni közösen egy napot, amely sem nem tudomány, sem nem művészet, hanem együtt a kettő, sőt egy ezeken túlmutató minőség, együtt az élményben, „Együttes Élmény”. Az ünnep fényét emelte, hogy Mérei Ferenc családja, gyermekei, unokái megtisztelték jelenlétükkel az eseményt. A rendezvény délelőtti és délutáni programja az Ódry Színpadon, Mérei személyét és korát idéző díszletek között, mintegy 150 emlékező részvételével zajlott. A tömegben felbukkantak a pedagógia, a pszichológia, a gyógypedagógia nagy öregjei, az aktív szakemberek generációja és a jövő generációjának képviselői: pedagógus, pszichológus, gyógypedagógus hallgatók. Megilletődött ünnepi hangulat, régi barátok, kollégák ölelkezése, kíváncsi tekintetek, megható pillanatok. Múlt, jelen és jövő találkozása. A Tanár úrnak volt, van és lesz mondanivalója. Volt, van és lesz hallgatósága. Az ünnepélyes megnyitó beszédet Germánné dr. Vastag Györgyi, a Fővárosi Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság elnöke tartotta. Tisztelettel adózott az egyik legnagyobb magyar pszichológus személye és életműve előtt, a megújuló Fővárosi Pedagógia és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet névadója előtt. Mérei Ferenc nevét az Intézet alig több mint egy éve vette fel, visszaállítva egy sajátos folytonosságot, hiszen jogelődjének, a Székesfővárosi Lélektani Intézetnek 1945-1948 között Mérei Ferenc volt az igazgatója és gazdag életművének talán legtermékenyebb periódusát jelentette ez az időszak. A megnyitó után három előadást hallgathatott meg a publikum, amely előadások íve a teljes szellemi hagyaték áttekintésétől a pedagógiai gyakorlatban való alkalmazáson keresztül a jelenkori pedagógia megújító tapasztalatainak megosztásáig vezetett. Az első előadást Dr. Erős Ferenc professzor, az MTA doktora tartotta. Címe „Mérei életműve a magyar pszichológia és pedagógia fejlődésének tükrében”. Az

10

Agresszió Beszámoló 2010 május előadás Mérei Ferenc pályafutását mutatta be. Munkássága elsősorban a szociálpszichológia szemszögéből került elemzésre, kiemelve a magyar és a nemzetközi szociálpszichológia történetében elfoglalt helyét. Minthogy azonban Mérei sokoldalú és gazdag életművében a társadalom lélektani szál szorosan összefonódott pedagógiai, gyermeklélektani, klinikai-pszichológiai, irodalom- és művészet pszichológiai munkásságával, valamint a pszicho-dráma mozgalomban vállalt kezdeményező szerepével, nem utolsó sorban pedig politikai és közéleti tevékenységével is, az előadás ezekre az aspektusaira is kitért. Végül Mérei életművének aktualitásával, mai relevanciájával foglalkozott. A második előadó Járó Katalin iskolapszichológus, kutató volt. Előadásának címe „Mérei Projekt – Konfliktuskezelés iskolai osztályokban”. Az előadó a kedvenc művek és a személyes találkozások fényében, megidézve a Mestert, kiemelte, hogy az életművet a pedagógia és a pszichológia egyaránt sajátjának érzi. Járó Katalin bemutatta a Mérei Szociometriai Műhely Egyesület tevékenységét. Beszélt a Mérei Projektről, amely egy olyan csoportfejlesztő program, mely komplex helyzetfeltárás alapján a fennálló konfliktusok és játszmák rendezésére irányul, és az együttműködés megerősítésére törekszik. A helyzetfeltárás legfontosabb eszköze munkájuk során a Mérei féle, több szempontú szociometria elmélyítésével kifejlesztett hierarchikus szociometria. Az előadó a program hatékonyságát néhány konkrét esettel illusztrálta. A harmadik előadó Dr. Kelemen Lajos PhD., pszichológus volt. Előadásának címe „A tanulásfejlesztés három lépcsős modellje – Mérei Ferenc gyermeklélektani munkásságának adózva”. Mérei Ferenc „Gyermeklélektan” c. munkájában V. Binét Ágnes szerzőtársával igen nagy figyelmet szentelt az iskolaérettség és a tanulást megalapozó funkciók fejlődésének követésére. Mindezt Jean Piaget mélyreható tudományos elméletére alapozva alkotta meg. Az azóta eltelt évtizedek a kognitív pszichológiai hihetetlen fejlődését eredményezték, köszönhetően az idegrendszert, az agy működését vizsgáló képalkotó eljárásoknak. Az előadó ezek rövid ismertetése után egy olyan koncepciót mutatott be, amely az iskolai tanulást, főként az olvasás, szövegértés fejlesztését valósítja meg, egy olyan pedagógiai folyamatba ágyazottan, amely az óvodáskortól egészen a serdülő, vagy akár az ifjúkorig tart. A folyamat három lépcsője módszertanilag is jól elkülöníthetőnek bizonyult. A délelőtti szekció után a Mérei Ferenc Intézetben Mérei Ferenc mellszobrát Demszky Gábor Főpolgármester Úr avatta fel, melyet állófogadás követett a meghívott vendégek részére. A délutáni program Forgách Péter 120 perces portréfilmjéből: „Epizódok M. F. Tanár úr életéből” kiemelt részletek alapján készült, 20 perces rövidfilm mutatta be a hosszú, színes életút fontos állomásait. A Tanár úr személyes vallomásait láthattuk, szakmáról, emberről, életről, halálról. Üzenetei szóltak mindazoknak, akik meghallják, megértik, sőt „csinálják”, „megélik” tanításait. A délelőtti előadások „szellemidézése” után a film közvetítésével megjelent a Mester a maga valóságában, emberségében, elevenen, telve bölcsességgel, életszeretettel. A nap hátralévő részében kerekasztal beszélgetést láthattunk Mérei Ferenc tanítványaival és követőivel. Vendégeink voltak Ajkay Klára, Békés Judit, Büchler Júlia, Fonyó Ilona, Gádorné Donáth Blanka, Horányi Annabella, Kapusi Gyula és Ritoók Magda.

11


A tanítványok és követők személyes emlékeiken keresztül meséltek Mérei Ferenc pályafutásukra, szakmai fejlődésükre, életükre gyakorolt hatásáról. Meséltek maguknak, egymásnak, a hallgatóságnak. „Epizódok M. F. Tanár úr életéből”, ahogy Ők látták, érezték. Ahogy Ők látják, érzik…. Élő kamerák, szubjektív kamerák, akik a magyarországi pedagógiai és pszichológiai kultúra fejlődésének hiteles szemtanúi és hordozói. A délelőtti és délutáni programot Kovács Miklós pszichológus, Mérei tanítvány vezette, tevékenysége során közvetlen, oldott légkört teremtve, csakugyan létrejött az „Együttes Élmény”. Különös aktualitását érezhetjük Mérei szellemi hagyatékának. Ezek egy része tisztán érezhető és megfogalmazható, másik része a „közösségek rejtett hálózatába” beleszőve hat. Mindezt az Emléknap eseményeinek sodrában ki-ki fogékonyságának, szakmai elhivatottságának mértékében élhette át, saját élményként intenzíven, mert a Tanár úr jelenlétében nem lehet közömbösnek maradni. Számtalan köszönetet kaptunk ezt követően a Mérei családtól, pályatársaitól, tanítványaitól, követőitől. Azóta 2009. november 27-én meghívást kaptunk a Tanár úr lakásában tartott szűk körű találkozóra, amely újra meghitt perceit nyújtotta az emlékezésnek. Ezt követően, ugyanebben a körben, részt vettünk a Pasaréti úti házon elhelyezett emléktábla koszorúzásán, majd a Károli Gáspár Református Egyetemen nagyszámú résztvevő jelenlétében tovább folytatódott az ünnepi program. Finn-magyar találkozó Christina Salmivalli asszony, a Turkui Egyetem pszichológia professzorának budapesti látogatása kapcsán 2010. február 23-án a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben került sor arra a szakmai beszélgetésre, melynek keretében betekintést nyerhettek a résztvevő szakemberek az iskolai agressziókezelés finn és magyar szakmai koncepciójába, illetve végrehajtási protokolljába. A megbeszélésen részt vett Christina Salmivalli asszony, Jaakoko Sievers, a Finn Nagykövetség EU-referense, valamint a Fővárosi Közgyűlés képviseletében Csomós Miklós, a Kulturális Bizottság alelnöke és Kucsák László, az Oktatási Bizottság alelnöke. Az Intézetet Sárik Zoltán igazgató, az MFPI Agressziókezelési munkacsoportját Németh Margit, osztályvezető szakpszichológus és E. Tóbiás Sára, pszichológus képviselte. A beszélgetés moderátora, a toleranciafejlesztés területén tevékenykedő Kozák Zsuzsanna, pedagógiai szakértő volt. A beszélgetés során bemutatásra került az úgynevezett KiVa program, amelyet 1996-ban dolgozott ki a Turkui Egyetem az iskolai "bullying" megelőzésére és kezelésére a finn oktatási minisztérium támogatásával. A KiVa - amely egyébként finnül "bölcset" vagy "barátságosat" jelent - programban már első osztályos tanulók számára kínált tanórákon elkezdődik az iskolai zaklatás fogalmának, jelenségének közös megvitatása, amely egy idősebb korosztály számára kifejlesztett számítógépes játékkal bővül ki a későbbi évfolyamokon. A virtuális tanulóprogram a tanórán elhangzott ismeretek elmélyítését teszi lehetővé. A tanórán zajló osztályfőnöki munka mellett a szülők bevonására és az éles helyzetek kezelésére is hangsúlyt fektetnek. Ebben nyújt segítséget az iskolákban működő 12

Agresszió Beszámoló 2010 május háromfős pedagógusokból, iskolai személyzetből álló csapat, akikhez konkrét esetek kapcsán lehet fordulni. Az MFPI-ben működő Agressziókezelési Munkacsoport tevékenyégét Németh Margit mutatta be, aki külön kiemelte a Munkacsoport komplex intézményfejlesztési projektjét, annak elméleti koncepcióját és gyakorlati megvalósítását foglalta össze. Hangsúlyozta a program rendszerszemlélet és a prevenció fontosságát, illetve a szülők, a gyermekek és a pedagógusok bevonásának szükségességét. Szót ejtett azokról a pedagógusoknak és intézményvezetőknek tartott képzésekről, amelyek az iskolajoggal kapcsolatos ismeretek bővítését, a szociális kompetenciafejlesztést, és az alternatív konfliktuskezelő technikák elsajátítását célozzák meg. A kortárssegítők képzése, a gyerekek számára tartott mentálhigiénés csoportok és a színházi neveléshez kapcsolódó programok egy komplex szolgáltatáscsomagként elérhetőek a bevont intézmények számára. A tavalyi tanévben 6, idén 8 újabb intézmény kapcsolódik ehhez a kezdeményezéshez. Sáska Géza oktatáskutató egy országos vizsgálat eredményeit összegezte. A 11.-es évfolyam vizsgálatát több mint 4000 tanuló és 900 tanár részvételével végezték. A kutatásból kiderül, hogy az iskolai agressziós incidensek sok esetben a média által felnagyítva kerülnek a köztudatba. A verbális agresszió sokkal komolyabb probléma az iskolákban, mint a fizikai zaklatás. A megoldást a személyes tanári tekintély oldaláról, illetve az intézményi jogok (bűntető beavatkozások) felől közelítve képzeli el az Oktatási Bizottság alelnöke, Kucsák László. Csomós Miklós, a Kulturális Bizottság alelnöke az agressziókezelési program fontosságát hangsúlyozta, illetve a tanárok hatékonyabb módszertani felkészültségét megalapozó tanárképzés reformját sürgette.

13


Folyamatos támogató kapcsolattartás az intézmények felé (14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletének 2. pontja) Az Agressziókezelési Munkacsoport tevékenységéhez tartozik a folyamatos támogató kapcsolattartás valamennyi fővárosi fenntartású intézmény számára. A gyakorlatban ez telefonos tanácsadást, személyes egyéni konzultációt (pedagógusok, gyerekek, szülők számára), csoportos esetmegbeszélést, szupervíziós lehetőséget és az akut, illetve a krónikus konfliktushelyzetek kezelését jelenti. Akut intézményi agresszió kezelése Az intézményekben előforduló akut intézményi agresszió kezelése a pedagógusok és diákok csoportos illetve egyéni ellátása (tanácsadás, szupport, terápia) során biztosított. 2009. májusától 2010. májusáig terjedő időintervallumban öt esetben az egész intézményre kiterjedő csoportos krízishelyzet kezelésére volt szükség. Ezekben az esetekben az iskolapolgárokat traumatizáló incidensek megoldására kellett krízisintervenciós beavatkozást végezni, amelyet a különösen sérült személyek egyéni ellátása követett. Kevésbé súlyos, ámde az intézmény keretei között megoldhatatlan, külső segítséget igénylő konfliktushelyzetekben, 80 esetben kellett tanácsadást, illetve konkrét beavatkozást végezni.

Előadások, műhelyfoglalkozások Az iskolai tantestületek szakmai munkáját többek között műhelyfoglalkozásokkal, illetve az intézmények kérésére az iskolai agresszió témájához kapcsolódó előadásokkal támogatta-támogatja a Munkacsoport. Intézmény neve Helyszín Than Károly Gimnázium

Bárczi Géza Általános Iskola Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet

Téma

Időpont

Előadó

Előadás az MFPI iskolai agressziókezelési projektjéről Előadás az iskolai agressziókezelésének témakörében Műhelyfoglalkozások az iskolai agresszió kezelésére összeállított módszertani csomag felhasználási

2009.11.

MFPI – Németh Margit

2009.11.23.

MFPI – Makai Adrienn

2009.10.12., 2009.11.11.

MFPI – E. Tóbiás Sára, Gonda Judit, Makai Adrienn

14


Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

lehetőségeiről Előadás a resztoratív konfliktuskezelés módszeréről, szemléletéről Előadás - Agresszió az iskolában és a jog

2010.01.29.

KÖSZ Alapítvány – Negrea Vidia

2010.04.22.

Jogismeret Alapítvány

Nevelési értekezletek A 2009/2010-es tanévben 9 iskola juttatta el az agresszióval foglalkozó értekezletek jegyzőkönyveit tájékoztatás céljából. Május közepéig egy intézményben három, kettőben kettő, hatban egy értekezleten foglalkoztak az agresszió megelőzésével, kezelésével. A feldolgozott témák: intézményi agresszió kérdőív, a látásukat elvesztő tanulók megsegítésének lehetséges módjai, fegyelmi eljárások rendje, iskolai agresszió elleni feladatok, a módszertani csomag ismertetése, gyermekvédelmi munkaterv értékelése, „Égő hidak” című film megtekintése, önismeret, együttműködés, a diákok érzelmi intelligenciája és toleranciakészsége terén tapasztaltak megbeszélése, szituációs feladatok megoldása, hogyan kezelje a pedagógus az osztályban megjelenő agressziót.

1.

2.

3.

4.

5.

Intézmény neve Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Fábry Zoltán Középiskolás Leánykollégium Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola és Gimnázium Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona

Téma Hogyan kezelje a pedagógus az osztályokban megjelenő agressziót, kirekesztést? Az éves gyermekvédelmi munkaterv megbeszélése

Időpont 2009.08.25.

Agresszió megelőzése, kezelése

2009.10.06.

A fegyelmi eljárásokról

2009.10.12.

A látásukat vesztő tanulók megsegítésének lehetséges módjai, körülményei

2009.10.12.

15

2009.10.05.


Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7. Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon 8. Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola 9. Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon 10. Fábry Zoltán Középiskolás Leánykollégium 11. Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola 12. Fábry Zoltán Középiskolás Leánykollégium

Agresszió megelőzése

2009.10.15.

„Égő hidak” című film megtekintése

2009.11.10.

Módszertani csomag ismertetése

2009.11.12.

Önismeret, együttműködés

2009.12.21.

A diákok érzelmi intelligenciája és toleranciakészsége

2009.12.21.

Kérdőív értékelése

2010.01.15.

Féléves gyermekvédelmi beszámoló Esetmegbeszélés

2010.02.08.

Bírósági tárgyalások látogatása 2010 áprilisától az iskolai agressziókezelés eszköztára tovább bővült. Lehetőség nyílt-nyílik arra, hogy a fővárosi fenntartású iskolák diákcsoportjai látogatóként részt vehessenek bírósági tárgyalásokon. A tapasztalatok alapján ez a program hatékony módszer a prevencióban és a problémakezelésben. Az iskola kívánságának megfelelően lehetőség van kábítószeres, illetve fiatalkorú erőszakos bűncselekményt elkövető vádlottak tárgyalásainak megtekintésére. A programlehetőség felkeltette a pedagógusok érdeklődését. Eddig 19 intézmény jelezte, hogy egy vagy több csoporttal/osztállyal részt kíván venni tárgyalásokon. Mivel mind a Pesti Központi Kerületi Bíróság, mind a Pesti Központi Kerületi Bíróság korlátozott számban tud látogatót fogadni, kapacitás híján, az egyéni igényeket is figyelembe véve az összes bejelentkezett csoportból vannak, akik még várakoznak a lehetőségre. A Munkacsoport a látogatásokat a továbbiakban is folyamatosan szervezi.

16


Az alábbi táblázat a résztvevők számát mutatja (2010. április – május): Intézmény neve

Résztvevő csoportok száma (alkalom)

Résztvevő diákok száma

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola

1

15

3

35

Budai Középiskola

2

30

Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola Szent Miklós Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola Összesen:

1

10

2

30

1

6

1

7

1

6

4

45

1

10

1

32

18 csoport

232 fő

A pedagógusok visszajelzései alapján a diákokra nagy hatással van ez a program, megdöbbenti őket a valóság, amellyel a bíróságon van lehetőségük szembesülni. „A fiúk nagyon rendesen viselkedtek, bár az iskolában sokat beszéltek arról, hogy mit csinálnak majd a bíróságon: beszélgetnek, telefonálnak stb. Öröm volt látni, hogy milyen sokáig tudtak csendben figyelni, fegyelmezetten viselkedni. A tárgyalás kiválasztása dicsérendő: egy két éve tartó ügyben hoztak éppen ítéletet, így hallottuk az egész történetet és az ügy lezárását is egyben. Sok tanulsággal szolgált az „életveszélyt okozó testi sértés” jogi fogalma mögötti emberi sorsokat, megnyilvánulásokat látni. Az orvosszakértő nagyon érthetően beszélt, de a bíró közléseinek megértése a bonyolult jogi fogalmazások miatt gondot okozott a

17

Agresszió Beszámoló 2010 május diákoknak. A tárgyalást követő közös beszélgetés során kiderült, hogy mennyire másképp értelmezik az elhangzottakat, többen a vádlottal éreztek együtt. Nagyon sok minden kiderült a fiúk viszonyáról a joghoz, és a bűnözésről való gondolkodásukról.” (Ybl Szakiskola pedagógusának beszámolójából) A bírósági látogatások szervezése várhatóan szeptembertől folytatódik. Személyes illetve telefonos tanácsadás /Milyen problémákkal, kérdésekkel keresnek minket? Miben segítünk?/ Intézmények, pedagógusok, szülők megkeresésére: - Iskolai agresszió témában tartott nevelési értekezletek: előadások - Iskolai agresszió témában tartott nevelési értekezletek: előadók közvetítése (civil szervezetek) - Iskolai agresszióval kapcsolatos krízisintervenció az adott intézményben (csoportos, egyéni) - Pszichológiai tanácsadás iskolában előforduló egyéb esetekkel kapcsolatban - Iskolai agressziókezeléssel kapcsolatos telefonos tanácsadás - Tágabb értelemben vett erőszakkal (pl. családon belüli erőszak) kapcsolatos tanácsadás, krízisintervenció - Pedagógusoknak: szupervízió, esetmegbeszélő csoport, konzultáció - Konfliktuskezelő, agresszió-prevenció gyakorlatok, programok ismertetése - Tájékoztatás az agresszió-megelőzésben illetve kezelésben velünk együttműködő civil szervezetek tevékenységéről - Tájékoztatás az agresszió és kezelése témában megjelent szakirodalomról - Tájékoztatás továbbképzési lehetőségekről (pl. gyermekvédelmi felelősök számára) - Konferenciákon, szakmai fórumokon előadás stb. - Továbbképzések, tréningek szervezése, megvalósítása

18


A korosztályi agresszió kezelésére és megelőzésére létrehozott WEB oldal folyamatos működtetése (14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletének 6. pontja) Az iskolai agresszió weboldal a Fővárosi Oktatási Portálon (www.budapestedu.hu) belül működik, amelyen kiemelt rovatként jelenik meg az „Iskolai agressziókezelés”. Kialakítása már a 2008/2009-es tanévben megtörtént, azóta is folyamatos a portál szakmai működtetése, frissítése. Az oldal továbbfejlesztésével újabb, illetve frissített tartalmak kerültek fel a portálra, váltak elérhetővé a látogatók számára. A weboldal az Intézet által vásárolt DOKK CMS rendszerrel működik, a szakmai anyagokat a Munkacsoport munkatársai töltik fel.

2009.04.15. - 2010.04.30 közötti intervallumot tekintve a honlapot 104 767-en látogatták. Havi bontásban elég egyenletes a látogatottság, de természetesen a tanrend rendjét tükrözi, hiszen a decemberi és nyári hónapok feltöltései kevésbé nézettek. Átlagosan naponta 275 látogató olvassa a portált. A rovat - a portál egészéhez igazodva - elsősorban a pedagógusokat és a szülőket szólítja meg. Az al-menüpontok kialakításakor a Munkacsoport igyekezett a célközönség igényeit figyelembe venni. Az igényfelmérésre több esetben a pedagógus továbbképzések adtak alkalmat, ahol információt lehetett nyerni arról, melyek azok a területek, ahol a legtöbb segítséget várják az oktatási-nevelési intézményekben dolgozó szakemberek. Ezek az elérhetőségek (munkacsoport, civil szervezetek), elméleti háttéranyagok, gyakorlati ötletek, máshol bevált jó gyakorlatok. Mivel az „Iskolai agressziókezelés”-re klikkelve rögtön a „Hírek” pont tartalmai jelennek meg, ezért

19

Agresszió Beszámoló 2010 május itt kerültek elhelyezésre az éppen aktuális felhívások és a munkacsoport munkájával kapcsolatos beszámolók, információk. Ez a felület tette lehetővé, hogy egy olyan nagyszabású programra invitálja a gyerekeket és a pedagógusokat, mint amilyen a Guinness rajzrekord kísérlet volt.4

A pedagógusoknak szóló pontban („Agresszióról pedagógusoknak”) elsősorban a témával kapcsolatos elméleti anyagok találhatóak. Ezek között található többek között Herczog Mária előadásanyaga - „Erőszak az iskolában” címmel, vagy a „Gyermekeket ért agresszió és bántalmazás (fizikai, lelki és szexuális) a nevelési-oktatási intézményekben” című letölthető formátumú előadásanyag (Gyurkó Szilvia, Németh Margit – BÁN 2007). A minisztérium számára készült szakmai anyagból a munkacsoport a pedagógusok számára jól hasznosítható

4

Megtartották a világharmónia futást és a gyerekrajz világrekord kísérletet Sikeresen lezajlott a Guinness Gyerekrajz Világrekord Kísérlet 2010. május 14-én Budapesten, a Felvonulási téren. A rendezvény része volt 2 km futás a Városligetben, amely a Világharmónia Futás résztvevőivel együtt zajlott. Az esemény szervezésében a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet is részt vett az agresszió prevenciós programja keretében. Az esős idő ellenére mintegy 8000 gyerek, valamint kísérőik gyűltek össze, és 7000 négyzetméteres papírfelületet díszítettek rajzaikkal a fiatalok. A közös alkotás célja az volt többek között, hogy felhívja a figyelmet a természet szeretetére, a harmónia jelentőségére, és lehetőséget adjon a gyerekeknek, hogy átélhessék: képesek kiemelkedő teljesítményre, ha közösen egy célért dolgoznak. A rendezvény díszvendége Ashrita Furman volt, aki számos Guinness-rekordja után most egy újabbat állított fel.

20

Agresszió Beszámoló 2010 május prezentációt állított elő. Az alábbi dia például fontos, ám kevéssé ismert információkat tartalmaz: Hasznos segítséget nyújthat a látogatók – elsősorban osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelősök - számára a Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelkedően Közhasznú Egyesület gondozásában megjelent, a Munkacsoport rendelkezésére bocsátott „Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához” módszertani segédlet, mely pdf formátumban szintén letölthető az oldalról.

Az „Agresszióról szülőknek” menüpont kiemelt témája a biztonságos internet használat, miután a középiskolás korosztályt (is) kifejezetten fertőzhetik azok a tartalmak, amelyek a világhálón olvashatók, nem beszélve a módszerekről, amelyekkel „támadják” az ifjúságot. Mindenképpen fontos megismertetni a szülőket azokkal a szempontokkal, amelyekkel segíthetik az ilyenfajta támadások kivédését. „Mit tehet a szülő, ha agresszív a gyermeke?”témában elméleti olvasnivalót is talál az Agressziókezelési Munkacsoport weboldalára látogató szülő. Mind a pedagógusok, mind pedig a szülők szempontjából fontos a honlapon keresztül bemutatni azokat a civil szervezeteket, amelyek az agressziókezelés és – megelőzés szempontjából hatékony munkát végeznek. A „Segítő civil szervezetek” témakörhöz azokról az alapítványokról, egyesületekről kerültek fel anyagok, akikkel az MFPI minősített partneri viszonyt alakított ki, akiknek a tevékenysége bátran ajánlható. Kilenc ilyen szervezet (hat előző évi és három újabb kapcsolat) kerül bemutatásra, ill. kapott lehetőséget a honlapon való információközvetítésre.

Ne Bánts Világ! Alapítvány

21


A munka tapasztalatai azt mutatják, hogy a pedagógusok szívesen merítenek a már bevált jó gyakorlatokból, ezért fontos bemutatni a jó módszereket, követendő példákat. Herczog Mária összefoglaló előadásanyaga mellett ismertetésre kerül – mint hatékony módszer: - kortárssegítés, - resztoratív (helyreállító) konfliktuskezelés, - szociometriai helyzetfeltárásra épülő többlépcsős pedagógiai célú csapatépítő eljárások. Egy, az Intézet (MFPI) munkatársai által összeállított módszertani segédanyag is letölthető a honlapról, mely az osztályfőnöki órák megtartását támogatja. A „Továbbképzések” menüpontban bemutatásra kerülnek az Agressziókezelési Munkacsoport továbbképzései, tanfolyamai, tréningjei továbbá partner szervezeteink programjai. Az utóbbiak között találhatóak pl. a Jogismeret Alapítvány vagy a Vadaskert Alapítvány akkreditált tanfolyamai. A „Hírek” menüpontban a látogatók aktuális információkat olvashatnak a képzésekre való jelentkezési lehetőségekről, határidőkről. A témában való tájékozódást irodalomjegyzékek és könyvajánlók segítik a „Könyvajánló” menüpontban. A Honlapról letölthető a „Frontvonalban” és a Kis könyv a felelősségről” című kiadvány is. Ebben a menüpontban olvasható ajánlás a „Mindennapi pszichológia” című magazinhoz, mely számos - pedagógusok, szülők számára is - hasznos, közérthető nyelven íródott cikket tartalmaz az agressziókezelés, a kamaszproblémák témaköréből. A leggyakorlatiasabb „Programajánló” és a „Színházajánló” menüpont. Az előbbi a pedagógusoknak nyújt segítséget ahhoz, hogy szabadidős tevékenységeket, játékokat szervezzenek tanítványaiknak. Az ajánlatok között szerepelnek megtekintésre érdemesnek tartott filmek, kiállítások, olvasnivalók vagy iskolai körülmények között bevezethető játékok, magyarórán alkalmazható konfliktuskezelési gyakorlatok. A „Színházi nevelés” menüpont alatt a „Színházajánló” azokra a produkciókra szeretné felhívni a pedagógusok és a szülők figyelmét, amelyek az ifjúságot foglalkoztató izgalmas témákat vetnek fel, és kifejezetten a középiskolások számára ígérnek élmény-gazdag programot.

22


Korosztályi agresszióval foglalkozó színházi előadások további támogatása, kiemelten a komplex intézményfejlesztésben résztvevő intézmények számára (14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 2. pontja) A társadalmi tudatformálás, az erőszak-ellenesség eszméjének és gyakorlatának közvetítésében fontos szerepe van a színházi nevelésnek, a színház-pedagógia eszközeinek. Az iskolai, korosztályi agresszió témájához kapcsolódó előadásokon keresztül segítséget kaphatnak az iskolák ahhoz, hogy közelebb kerülhessenek az agresszió kapcsán felmerülő, a korosztályt foglalkoztató témákhoz a színházi élményen keresztül. Különösen azoknak a közösségeknek nyújt mindez segítséget, ahol az agresszió valamilyen formája, magatartászavarok, beilleszkedési problémák jelentkeztek a tanulók körében, és kiemelten fontossá vált a problémák rendezése, a téma felvetése a színház nyelvén. Tapasztalatok mutatják, hogy így a kényesebb problémák is megvitatásra kerülhetnek, a gyerekek könnyebben megnyílnak és zavartalanabbul képesek beszélni érzelmeikről, gondolataikról, nehézségeikről. Természetesen hangsúlyosan fontos a programok prevenciós jellege, hatása is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a sport mellett a művészeti nevelés az, amely a leghatékonyabban képes az agressziós késztetések, feszültségek levezetésére, szabályozására. Osztálytermi-színház Az iskolai agressziókezelés programjának keretében a 2009/2010-es tanévben is folytatódtak a színházi projektek. A Kolibri Színházzal közösen meghirdetett pályázat keretében a fővárosi fenntartású iskolák a hazai osztályterem-színház lassan két esztendős ifjúsági színházi irányzatának régi és új előadásait tekinthették meg. A színházi kínálatba az osztályterem-színház produkciói kerületek kiválasztásra, amelyek az iskola épületébe érkeztek. A színház látogatott tehát az iskolákba és nem fordítva, remélve, hogy azok a gyerekek, akik eddig nem szívesen mentek el a kőszínházi előadásokra, ezek után talán nagyobb kedvet éreznek majd a színházlátogatáshoz. A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel közösen osztályterem-színházi pályázatot hirdetett a fővárosi fenntartású oktatási- és nevelési intézmények részére. A pályázat nyerteseiként 7 középiskolának nyílt lehetősége 2010. május 31-ig egyegy osztályterem-színházi előadást megtekinteni az iskola helyszínén. A bemutatásra kerülő előadások közül Lutz Hübner Kikatt című darabja már a tavalyi évadban is nagy siker volt. Idén a Kolibri Színház új bemutatójával, Monoblock Hello náci című darabjával egészült ki osztályterem-színházi kínálata. Az iskolákban bemutatott darabokat színház-pedagógiai program tette-teszi teljessé, amely drámapedagógiai eszközökkel segíti a darab témájának feldolgozását a színészek közreműködésével.

23


A pályázat nyertes intézményei, létszám

Előadások, időpontok

Bólyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki SZKI és 2010.03.23. Kollégium Hello náci 64 fő Wesselényi Miklós Műszaki Szakközép és SZKI

2010.03.17.

45 fő

Hello náci

Katona József SZKI és Gimnázium

2010.03.24.

40 fő

Hello náci

Petőfi Sándor Gimnázium

2010.03.16.

62 fő

Kikatt

Csepel-Sziget Műszaki Szakközép, SZKI és Kollégium

2010.június

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű 2010.június Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola Összlétszám: 211 fő

Tornatermi-színház Az Orlay Produkciós Iroda a KoMa Társulattal együttműködve létrehozta a „Kisded játékok” című produkciót, amely a középiskolás korosztály számára ajánlott. Érdekessége és új műfaj megszületését jelenti, hogy az osztálytermiszínház mellett létrejött az úgynevezett tornatermi-színház. Az iskolai agressziókezelő projekt keretében a darab „tornatermi” változatának megtekintésére nyílik lehetősége a diákcsoportoknak saját intézményük falain belül – konkrétabban a saját tornatermükben, valódi tornatermi „díszletek” között. A darab igaz történetet dolgoz fel: négy 17 éves fiú egy parkban megerőszakolt egy14 éves lányt. A bírósági tárgyalás 3 éven át tartott, így a színpadi szöveg is 3 évet fog át: a megerőszakolástól az ítélethozatalig. Az előadás után az alkotók beszélgetést kezdeményeznek a nézőkkel az előadásról illetve az előadás kapcsán felmerült kérdésekről, érzelmekről, személyes problémákról. Az előadásokon minden esetben jelen van egy pszichológus is, aki segít feldolgozni e rendkívül szenzitív témát.

Helyszín, létszám Időpont Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola 2009. november 23. és Szakiskola 200 fő Fodor József Szakképző Iskola és 2009. november 25. Gimnázium 200 fő

24

Agresszió Beszámoló 2010 május Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium 150 fő Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola 150 fő Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 200 fő Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 250 fő Budapest Főváros Önkormányzatának Hűvösvölgyi Gyermekotthona (4 gyermekotthon részvételével) 50 fő Váci Mihály Kollégium, Deák Ferenc Középiskolai Kollégium – 50 fő Eötvös Gimnázium 200 fő Gundel K. Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola 250 fő Nemes Nagy Ágnes Gimnázium 250 fő Deák Ferenc Kollégium Összlétszám: 1950 fő

25

2009. november 16.

2009. december 3. 2009. november 17. 2010. április 20. 2010. május 7.

2010. június, november 2009. november 2010. február 24. 2009. október 2010. szeptember


Oktatási-nevelési és gyermekvédelmi intézmények pedagógusainak továbbképző programok, tréningek – nevelési hatékonyság fokozás, konfliktuskezelési készségek fejlesztése, multikulturális tartalmak átadása (14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 5. pontja) (14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3 sz. mellékletének 15. pontja)

Pedagógusok módszertani képzése /Pedagógusok szociális kompetenciáinak, készségeinek fejlesztésére irányuló programok, képzések/ Időpont 2009.11.2-3-4. 2009.10-11.

2010.03. 22-23-24. 2010.05. 13-14., 20-21. 2010.05.27-28., 06.03-04.

2010.06.8-9-10.

Cím Resztoratív facilitátor képzés – 30 órás, akkrediált tréning Műhelyfoglalkozások az iskolai agresszió kezelésére összeállított módszertani csomag felhasználási lehetőségeiről Resztoratív facilitátor képzés - 30 órás, akkreditált tréning A pedagógus nevelő munkájának hatékonyságát növelő tréning - 30 órás, akkreditált tréning Konfliktuskezelési készség és a szociális kompetencia fejlesztése – a szervezeti konfliktusok megelőzésének és megoldásának korszerű gyakorlata – 30 órás, akkreditált tréning Resztoratív facilitátor képzés – 30 órás, akkrediált tréning Összlétszám: 148 fő

Csoport 1

Létszám 13

2

20

1

15

2

40

2

40

1

20

Komplex intézményfejlesztés keretében tartott pedagógus továbbképzések

2009.10. 2009.11. 2010.02.16. 2010.03.4-5., 03.11-12. 2010.03.17.04.15., 10. hó 2010.04.26-2728.

Vezetői kompetenciafejlesztő tréning Multiplikátorok képzése az iskolai agresszió kezeléséhez Jogismeret tréning Munkakonferencia Vezetői kompetenciafejlesztő tréning Multiplikátorok képzése az iskolai agresszió kezeléséhez – 20 órás képzés Resztoratív facilitátor képzés – 30 órás, akkrediált tréning 26

1

13

4

120

1

27

2

28

4

120

1

20

Agresszió Beszámoló 2010 május 2010.05.3-4-5. 2010.06.8-9-10.

Resztoratív facilitátor képzés – 30 órás, akkrediált tréning Resztoratív facilitátor képzés – 30 órás, akkrediált tréning Összlétszám: 365 fő

1

17

1

20

Az iskolai agresszió megelőzéséhez és kezeléséhez kapcsolódó egyéb megvalósított továbbképzések 2009.11. hó

Tanulom magam, tanulom a diákot 30 órás akkreditált tréning 2009.11-12. hó Csapatépítés, konfliktuskezelés, kommunikáció, motiváció – szociális kompetenciafejlesztő tréningek 2009.06-07., 12. Konfliktuskezelési és a szociális kompetenciák fejlesztése – szervezeti konfliktusok megelőzésének és megoldásának korszerű gyakorlata – 30 órás akkreditált 2009.07. hó A pedagógusok lelki egészségének megőrzésére irányuló burn-out tréning – 30 óra 2009.10.19-21. 5*30 órás egymásra épülő, 2009.11.2-4. akkreditált tréning az OFI és az 2010.02.8-10. MFPI szervezésében 2010.04.7-9. - A személyközpontú megközelítés 2010.05.31alapjai 06.02. - Konfliktuskezelés és bevezetés a mediációba - Mediáció - Az alternatív vitarendezés tanítása, multiplikátor felkészítés - Resztoratív technikák 2009.11.25 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök 60 órás képzése – „Családon belüli erőszak, szexuális abúzus” Összlétszám: 460 fő

2

37 fő

14

168 fő

4

73

2

30 fő

7

112

2

40

Képzések résztvevőinek száma összesen: 953 fő

27

Agresszió Beszámoló 2010 május A „Konfliktuskezelési és a szociális kompetenciák fejlesztése – szervezeti konfliktusok megelőzésének és megoldásának korszerű gyakorlata” A program célkitűzései: A hallgatók az átadott ismeretek, módszerek elsajátítása után képessé válnak - szervezeti konfliktusok beazonosítása, - konfliktusok, konfliktushelyzetek kezelése, - alternatív konfliktuskezelési technikák alkalmazása, - a konszenzusteremtés kialakítása, - személyes kompetenciáik fejlesztési lehetőségeinek felismerése, - agressziókezeléshez kapcsolódó szakmai kompetenciák fejlesztése. Tematika - személyes kompetenciák, készségek fejlesztése, - empátia-laboratórium, - együttműködés, konfliktuskezelés, konszenzus teremtés, - konkrét konfliktushelyzetek, agressziós helyzetek szituációs elemzése, - resztoratív szemlélet és gyakorlat. Módszerek A képzés gyakorlathangsúlyú, kettős vezetésű kiscsoportos keretben zajlott, mely lehetőséget biztosított az ismeretszerzésen keresztül a szemléletformálásra, valamint a saját gyakorlatban megjelenő konfliktushelyzetek új szemléletű átgondolására, közös megoldáskeresésre. Az alkalmazott módszerek előnyei: Információnyújtás, ismeret átadás Az ismeretnyújtás, információátadás előadásokon, valamint kutatási eredmények és szakirodalmi háttéranyag feldolgozásával, a csoporttagok aktív részvételével történt. Készségfejlesztés A kiscsoportos munkaforma biztosította a kreatív probléma-feldolgozást, valamint a módszerek saját élményű megismerését. Az ilyen típusú programblokkok lehetőséget adtak a különböző viselkedésminták azonosítására és korrekciójára. Helyzetgyakorlatok, esetmegbeszélés A szituációs gyakorlatok, esetmegbeszélések során megjelenő konfliktushelyzetek átélése, elemzése és új szemléleti keretbe helyezése jó alapot biztosított az attitűdváltozásnak, mely az új konfliktuskezelési stratégiák alkalmazásának előfeltétele volt. A csoporttagok nyitottan fogadták a különböző konfliktuskezelési módszereket, különösen meggyőzőnek és hatékonynak találták a resztoratív gyakorlatokat, megoldásokat. Filmvetítés Demonstrációs filmként Kosztolányi Dezső novellája alapján készült „Tréfa” c. film megtekintése és feldolgozása.

28

Agresszió Beszámoló 2010 május A pedagógusok nevelő munkájának hatékonyságát növelő tréning A program célkitűzései: A hallgatók az átadott ismeretek, módszerek elsajátítása után képessé válnak - időben azonosítani a kialakulófélben lévő konfliktushelyzeteket, - személyiségüknek és a konkrét probléma egyediségének megfelelően alkalmazni tudják a különböző konfliktuskezelési technikákat, - továbbá biztonsággal képessé váltak eldönteni, hogy mely esetekben kell külső szakember segítségét igénybe venni, illetve mely intézmények, szervezetek segíthetnek a problémamegoldásban. Tematika - Agresszió, iskolai agresszió jelenségkörének feldolgozása, szakirodalmi és kutatási eredmények ismertetésével. - Konfliktuselméletek, konfliktustípusok (kommunikációs zavarok, értékkülönbségek stb.) tárgyalása. - Konfliktuskezelő stratégiák, együttműködés, konszenzusteremtés folyamatának megismertetése. - Tájékoztató az alkalmazható preventív és reaktív módszerekről, úgymint:  Mediáció  Közösségépítő körök  Resztoratív módszerek  Családi csoportkonferencia  Videó-tréning  Drámapedagógia stb. Klímajavító, közösségformáló, együttműködést elősegítő módszerek, „jó gyakorlatok” átadása, melyeket sikerrel alkalmaznak intézmények és civil szervezetek. Módszerek A képzés gyakorlathangsúlyú, kettős vezetésű kiscsoportos keretben zajlott, mely lehetőséget biztosított az ismeretszerzésen keresztül a szemléletformálásra, valamint a saját gyakorlatban megjelenő konfliktushelyzetek új szemléletű átgondolására, közös megoldáskeresésre. Az alkalmazott módszerek előnyei: Információnyújtás, ismeret átadás Az ismeretnyújtás, információátadás előadásokon, valamint kutatási eredmények és szakirodalmi háttéranyag feldolgozásával, a csoporttagok aktív részvételével történt. Készségfejlesztés A kiscsoportos munkaforma biztosította a kreatív probléma-feldolgozást, valamint a módszerek saját élményű megismerését. Az ilyen típusú programblokkok lehetőséget adtak a különböző viselkedésminták azonosítására és korrekciójára. Helyzetgyakorlatok, esetmegbeszélés A szituációs gyakorlatok, esetmegbeszélések során megjelenő konfliktushelyzetek átélése, elemzése és új szemléleti keretbe helyezése jó alapot biztosított az attitűdváltozásnak, mely az új konfliktuskezelési stratégiák alkalmazásának előfeltétele volt. A csoporttagok nyitottan fogadták a különböző konfliktuskezelési módszereket, különösen meggyőzőnek és hatékonynak találták a resztoratív gyakorlatokat, megoldásokat. 29

Agresszió Beszámoló 2010 május Filmvetítés Közösségi jóvátétel módszerének illusztrálását egy megtörtént eset filmes feldolgozásának megtekintésén és megbeszélésén keresztül végeztük. Resztoratív facilitátor képzés A resztoratív módszer a közösségben kialakult konfliktusok feloldásának új, alternatív technikája. Beszélgető-körök alkalmával a felelősségvállalás érdekében a konfliktus minden érintettje, azaz - az áldozatok, elkövetők és támogatóik –saját szemszögükből átbeszélik a történteket. A büntetések kiszabása helyett, a diákokat abban támogatják, hogy végiggondolják cselekedeteiket, és felelősséget vállalva tetteikért működjenek közre abban, hogyan tudják helyreállítani az áldozatot ért sérelmet. A jog érvényesülése mellett, az érzelmi jóvátétel hangsúlya jelenik meg, amely a sérült kapcsolatok helyreállításában nyújt segítséget és közösségi szellemiséget teremt. A resztoratív facilitátorok a párbeszédek szervezői, irányítói. Képzés keretében elsajátítják azokat a mediációs eljárásokat, amelyek segítenek a közösséget ért sérelmek feldolgozásában. A beszélgető-körök összehívásának protokollját tanulják meg, illetve azt, hogyan vonják be az érintett feleket a folyamatba egyéni, illetve csoportos konzultációk keretében.

30


Hálózati erőforrások - a kialakított civil és egyéb partneri együttműködések szerepe az erőszakmentes iskolákért (14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 3. pontja) (14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletének 7. pontja) Az elmúlt időszakban tovább bővült azon Budapesten működő, erőszakmentességet támogató civil és egyéb szervezetek köre, akikkel minősített együttműködést alakított ki a Mérei Intézet Agressziókezelő Munkacsoportja. A már kialakított civil és egyéb partneri együttműködéseket a Munkacsoport folyamatosan fontos erőforrásként alkalmazza programjainak jelentős részében. Az iskolai agresszió kezelésében és megelőzésében a programok előrehaladásával egyre élesebben rajzolódott ki a hálózati működés szükségessége, az intézmények hálózati kompetenciájának hálózati kialakítása, fejlesztése. A speciális szakemberek, programok elérése gyakran az állami szektoron kívül, a civil és egyéb szervezetek professzionális szolgáltatásain keresztül vehetők igénybe. Így a civil és egyéb szervezetekben rejlő erőforrások a forráshiányosnak látszó területeken kiemelt jelentőségűek, és a hálózati működés egyik alappillérét jelentik a területen. A támogatás hálózati modellje

A civil és egyéb szervezetekkel való együttműködés rendkívül összetett feladatot jelent. Az előkészítő szakaszban az iskolai agresszió megelőzését és kezelését célzó programokba bevonható szervezetek feltérképezése és a kapcsolatfelvétel zajlott. Ezután megtörtént a szakmai programok kiválasztása, az együttműködési formák kialakítása, az együttműködési szerződések megkötése. A közös munka során folyamatos a kapcsolattartás, a Munkacsoport végzi a civil és egyéb

31

Agresszió Beszámoló 2010 május szervezetek által megkezdett programok szakmai koordinációját, monitorozza a megvalósuló projektek lépéseit. A tapasztalatok összegzésével zárul le egy-egy program.

1.

2.

3.

Partner szervezet neve, elérhetősége Kompánia Alapítvány Ambrózay Anikó programvezető Tel: 288 6056 0 6 30 289 4409 e-mail: ambrozay.kompania@g mail.com Székhely: 1133 Bp. Kárpát u. 38. Lev.cím: 1133 Bp. Kárpát u. 7/B.

Megvalósított program

Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország Negrea Vidia igazgató Tel: 401 0650 06 20 482 4212 e-mail: [email protected] Lev.cím: 1163 Bp. Galgahévíz u. 45.

Komplex iskolafejlesztés I. -Vezetői tréning -Multiplikátorképzés Resztoratív gyakorlatok Resztoratív gyakorlatok Resztoratív gyakorlatok

Psycholucia Kht. Bojtor Lucia Zsuzsanna ügyvezető

Kortárssegítő program

Időpont 2009.11.17., 12.01., 12.08. 2010. folyamatban

-Facilitátor képzés Komplex iskolafejlesztés II. -Vezetői tréning Resztoratív gyakorlatok -Multiplikátorképzés Resztoratív gyakorlatok Resztoratív gyakorlatok Resztoratív gyakorlatok

2009. 10. 09. 2009. 11. 06. 2009. 11. 13. 2009. 11. 27 2009. 11. 2-4.

2010. 03. 05. 2010. 03. 12. 2010. 03. 29. de 2010. 03. 29. du 2010. 04. 15. 2010. 04. 16.

-Facilitátor képzés -Facilitátor képzés Facilitátor képzés Facilitátor képzés

2010. 03. 22-24 2010. 04. 26-28 2010. 05. 3-5. 2010. 06. 8-10.

-Nevelési értekezleten előadás

2010. 02. 16. 2010. 05. 22.

Komplex iskolafejlesztés I. Vezetői tréning Multiplikátorképzés

32

2009. 10. 08.

Agresszió Beszámoló 2010 május Tel: 201 0116 06 30 948 4691 e-mail:

Szociális kompetenciafejlesztés Szociális kompetenciafejlesztés Szociális kompetenciafejlesztés

2009. 11. 05. 2009. 11. 06. 2009. 11. 12.

Komplex iskolafejlesztés II. -Vezetői tréning -Multiplikátorképzés Szociális kompetenciafejlesztés

2010. 03. 04.

[email protected]

-Nevelési hatékonyság növelő tréning -Konfliktuskezelési tréning

2010. 03. 17. 2010. 05. 13-27 2010. 05 282010. 06. 04.

4.

Eszter Alapítvány Dr. Virág György Tel: 466 9872

Kutatás: „Online szexuális abúzus” ” című témában 2009. 11. 24A kutatás tárgya a fiatalok internetezési 2010. 08. 31. szokásainak felmérése, a veszélyes online magatartás-típusok feltérképezése, valamint a frekventált internet-használó korosztályt fenyegető veszélyek megállapítása.

5.

Ne Bánts Világ! Alapítvány Puskás Gyöngyi Tel: 06 30 612 2725 2112 Veresegyház, Hegyalja u. 1.

-Prevenciós program szexuális visszaélések megelőzésére 6 intézményben, összesen 45 órában -Prevenciós program szexuális visszaélések megelőzésére 1 Gyermekotthonban

2010. 05. 06-27

6.

Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért Dr Gádoros Júlia Tel: 392 1400 e-mail: [email protected]

Kalandterápia – Indulatkezelést, agresszió megelőzést segítő program

2010. 07-08.

7.

Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány

Komplex iskolafejlesztés I.

Gondi János

2010. 05. 10-31

„Készségfejlesztő mentálhigiénés 2009. 12. 03.program a Komplex iskolafejlesztésben 2010. 05. 30. részt vevő iskolák 9. évfolyamos diákjai részére” 5 iskolában, iskolánként 30 órában.

1143 Budapest, Tábornok u. 11/B. Levelezési cím: 1392 Budapest, Pf. 257. Telefon: 06-1-4609670

33

Agresszió Beszámoló 2010 május E-mail: [email protected]

8.

Jogismeret Alapítvány Komplex iskolafejlesztés I. -Vezetői tréning Bíró Kata -Multiplikátorképzés Iskolajog 1134 Budapest Iskolajog Pattantyús utca 11. Iskolajog Tel.: (1)787-4853 Fax: Iskolajog (1)367-1287 Iskolajog E-mail: -Munkakonferencia [email protected] Agresszió az iskolában-és a jog www.jogismeret.hu www.joghaz.hu

Komplex iskolafejlesztés II. -Vezetői tréning -Multiplikátorképzés Jogismeret Jogismeret Jogismeret Jogismeret -Nevelési értekezleten előadás

9.

10.

Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület Dr. Herczog Mária 1012 Budapest Logodi u. 24. e-mail: [email protected]

ORLAI Produkciós Iroda

2009. 11. 04. 2009. 11. 13. de 2009. 11. 13. du 2009. 11. 25. 2009. 11. 27. 2010. 02. 16.

2010. 03. 05. 2010. 03. 18. 2010. 03. 26. 2010. 03. 29. 2010. 04. 15. 2010. 04. 22.

2010. 03. 12. 2010. 03. 18. 2010. 03. 26. 2010. 04. 15.

Komplex iskolafejlesztés I. Kisded játékok c. tornatermi előadás 7 iskolában

2009. 11. 162009. 12. 03

1137 Budapest Zuzmara köz 4.

Komplex iskolafejlesztés II. Kisded játékok c. tornatermi előadás 5 intézményben

2010. 02.2010. 11.

OPSIS Kft. Kovács Miklós 1162 Budapest Viola u. 30.

Komplex iskolafejlesztés I. -Multiplikátorképzés Szociális kompetenciafejlesztés Szociális kompetenciafejlesztés Komplex iskolafejlesztés II.

Orlai Tibor

11.

Komplex iskolafejlesztés II. -Multiplikátorképzés Az agresszió megközelítése-hazai és nemzetközi kitekintés Az agresszió megközelítése-hazai és nemzetközi kitekintés Az agresszió megközelítése-hazai és nemzetközi kitekintés Az agresszió megközelítése-hazai és nemzetközi kitekintés

2009. 10. 09.

34

2009. 11. 12. 2009. 11. 26.

Agresszió Beszámoló 2010 május -Vezetői tréning -Multiplikátorképzés Szociális kompetenciafejlesztés Szociális kompetenciafejlesztés Szociális kompetenciafejlesztés

2010. 03. 11. 2010. 03. 25. 2010. 03. 30. 2010. 04. 14.

A civil és egyéb szervezetekkel való együttműködés, a civil programok diszpécselése az iskolák felé talán az egyik leghasznosabb, legizgalmasabb része a projektnek. A minősített partneri kapcsolatok feltérképezése és a velük való kapcsolatfelvétel során kiemelt szempont volt az olyan partnerekkel való együttműködés kialakítása, amelyek az agressziómentes értékközvetítés mellett konkrét gyakorlati segítséget, használható módszerek átadását, jó gyakorlatok közvetítését képesek megvalósítani. Kompánia Alapítvány Az Alapítvány tevékenysége veszélyeztetett helyzetű fiatalok segítésére irányul, azok felé, akik szociális, egészségügyi, hovatartozási és egyéb okokból nélkülözik a megfelelő támogatást, drogoknak és egyéb ártalmaknak fokozottan kiszolgáltatottak. Céljuk a fiatalok veszélyeztetettségének csökkentése, lelki egészségük, önismereti és kapcsolati kultúrájuk fejlesztése. Fő tevékenységeik közé tartozik egészségfejlesztési és prevenciós programok fejlesztése, megvalósítása 12-18 éves fiatalok részére. Programjaikat kortárssegítők közreműködésével valósítják meg. Ennek érdekében kortárssegítők képzésével, kortárssegítő hálózat fejlesztésével is foglalkoznak. Iskolai és iskolán kívüli programjaikkal a gyermekek és fiatalok egészséges életszemléletének erősödését, életmódjuk, életkilátásaik javítását szolgálják. Felhasznált módszereik: - kortárssegítés (ifjúsági klub, megkereső tevékenység, kortárstanácsadás); - kortárssegítő képzés: felkészítés kortárssegítői tevékenységre, tréning (elmélet és módszertani műhelymunka, empátia-labor: sajátélmény-feldolgozás, terepmunka); - iskolai egészségfejlesztő foglalkozások (életmód, droghasználat, önismeret, önértékelés, én-kép, test-kép, nemi, családi és társadalmi szerepek, élet- és pályaterv stb.); - pszichoterápiás tanácsadás (élethelyzeti, személyes, kapcsolati problémák); - tájékoztató szülőknek és pedagógusoknak, személyes konzultáció. Iskolai programjaik kiemelten fontos összetevője a pedagógusokkal folyó munka, mely tapasztalataik szerint a diákokkal folyó munka előtt kell, hogy járjon. Célja a pedagógusok, az iskola fogadókészségének előmozdítása, hosszabb távon a pedagógusok probléma-megfogalmazási, konfliktuskezelési és problémafeldolgozó eszköztárának bővítése. Ez részben ismeretbővítés, részben készségfejlesztő jellegű, s esetmegbeszélésre, probléma-feldolgozásra épülő konzultációk formájában valósul meg. Előnyösnek tartják a folyamatjellegű foglalkozásokat, s jó szolgálatot tesznek a kortársoktatók által tartott módszerbemutatók.

35

Agresszió Beszámoló 2010 május Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Az Alapítvány a speciális szükségletű (magatartászavarokkal küszködő, kábítószer-fogyasztó, bűnelkövető) gyermekek és fiatalok re-szocializációs igényeit hivatott kielégíteni egy új – a prevenciót és kezelést elősegítő-, jóvátételi és helyreállító szemléletű, resztoratív nevelési módszer alkalmazásával. Programjuk a bajba került, magatartásproblémákkal, érzelmi és szociális konfliktusokkal küszködő gyermekek, fiatalkorúak másodlagos prevenciós programjának kialakítását és támogatását célozza, annak érdekében, hogy az érintett gyermek vagy fiatalkorú készsége, kapcsolata és életvezetése révén képes legyen – a társadalmilag elfogadott normák keretein belül – személyes fejlődésre és sikeres életre. A program során fontos szerepet kap a közösségi pozitív erők felderítése, a személyes fejlődést biztosító kapcsolatok erősítése és támogatása az önsegítő és re-szocializáló közösségek kialakítása érdekében. A programban való részvétel elsősorban olyan 12-18 év közötti fiúknak és lányoknak ajánlott, akik különböző nehézségekkel küszködnek, mint: - tanulási nehézségek, - drog- és alkoholfogyasztás, - szabályszegések, bűncselekmények, - családi problémák, - lobbanékony és agresszív magatartás, - önbecsülés és önbizalom hiánya, - lelki vagy mentális egészség zavarai, - szexuális, fizikai vagy érzelmi bántalmazás, - iskolakerülés, iskolai felfüggesztés, iskolából való kizárás. Az Alapítvány (pl. nevelési értekezleten) lehetőséget nyújt a pedagógusoknak, hogy a programot megismerhessék, a későbbiek során mindennapi nevelőmunkájukba beilleszthessék.

Pszycholucia Kht. A Psycholucia egy olyan műhely, ahol szakemberek – pszichológusok, NLP mesterek – segítenek abban, hogy a teljesítmény, a verseny világában mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb helyet, az egyensúlyt a munka és a magánélet között, önmaga és mások számára is világos, vonzó célokat határozzon meg, ráleljen a célokhoz vezető útra. Módszereket kínálnak arra, milyen módon lehet serkenteni a környezetünkben élő emberek kreativitását, alkalmazottai fejlődését, és hogy inspiráló, világosan kommunikáló mentor, coach váljon mindazokból, akik az általuk biztosított programon részt vesznek. Munkáikban a siker, a teljesítmény, a kiválóság tágabb pszichológiai, társadalmi összefüggéseire igyekeznek rávilágítani. Tréningjeiken a résztvevők elsajátíthatják a legújabb eredmények nyomán kifejlesztett hatékonyságnövelő technikákat. Céljuk az emberi és szervezeti értékek, célok, képességek feltérképezése és tudatosítása.

36

Agresszió Beszámoló 2010 május Az együttműködés, a megértés és bizalom légkörének megteremtésével olyan képzési, fejlesztési programokat alakítanak ki, amelyek segítik e képességek kiteljesítésében, a siker elérésében, a hatékonyság növelésében. Módszereik hozzásegítik programjaik résztvevőit, hogy megismerjék önmagukat, feltárják és elfogadják saját képességeiket, és ha szükségesnek érzik, változtassanak (nlp). A foglalkozások nem csak csoportos, tréningszerű keretek között zajlanak, a résztvevők számára egyéni fejlesztési támogatást (coaching) is biztosítanak.

ESZTER Alapítvány és Ambulancia Az Alapítvány célja: az erőszakos szexuális bűncselekmények áldozatainak pszichoterápiás kezelése, szociális segítése, jogvédelmük előmozdítása, az ilyen irányú bűnmegelőzés és bűnüldözés támogatása. Az Ambulancia lélektani segítséget kínál és szándékaik szerint ellátást nyújt minden hozzájuk forduló rászorultnak: - nőknek, akiket bántalmaztak, megerőszakoltak, vagy bármely más szexuális visszaélést szenvedtek el, - gyermekeknek, akik fizikai, vagy szexuális visszaélés áldozataivá váltak, - férfiaknak, akiket bármilyen erőszak ért, - az áldozat hozzátartozóinak, akik segítséget igényelnek ahhoz, hogy maguk segíteni tudjanak. Az Ambulancia ellátási formái: - egyéni beszélgetés, tanácsadás - egyéni pszichoterápia - család és párterápia - csoportos pszichoterápia - orvosi tanácsadás A szolgáltatások ingyenesek, azt bárki igénybe veheti, akit szexuális erőszak vagy abúzus ért. Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért A Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért elsőként biztosítja Magyarországon a gyermekek integrált pszichiátriai, pedagógiai ellátását és utógondozását intézményei – a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia, valamint a Vadaskert Fejlesztő és Felzárkóztató Általános Iskola – segítségével. Az 1989 óta sikeresen működő Vadaskert Alapítvány mostanáig a gyógyító és oktató tevékenységre helyezte a hangsúlyt. A prevenciós szemlélet fejlődésével lépést tartva 2001-ben kibővítette tevékenységi körét és átfogó prevenciós programot indított. A prevenció jelentőségét a mentális betegségek csökkentésében alátámasztja például az Egyesült Államokban végzett legújabb kutatás eredménye is, mely szerint a kezeletlen magatartászavaros gyerekek csaknem 60 százaléka felnőtt korában drogfüggővé válik.

37

Agresszió Beszámoló 2010 május A gyermekkori pszichés problémák megelőzésében a leghatékonyabb módszer a szülők támogatása a gyermeknevelés kérdéseiben. Rendkívül fontos lehetőséget teremteni a szülők számára problémáik megválaszolására, és az általános tájékozódásra. A közvetlen és személyre szabott kapcsolatteremtés eszközeként hamarosan internetes honlapot is létrehoznak, melynek segítségével a szülők és a gyerekek választ kaphatnak kérdéseikre, bővíthetik a lelki jóllét megőrzésére vonatkozó ismereteiket. A szülők számára segítséget nyújthat majd a tapasztalatok és minták átadására szolgáló szülői klub, melynek indítását szintén tervbe vette az Alapítvány. A tájékozódás lehetőségét a leggyakoribb pszichés problémákkal foglalkozó tanácsadó füzetek kiadásával is segíteni kívánják. A hosszú távú tervek között szerepel a prevenciós célú, széles körű iskolai szűrések és a veszélyeztetett gyermekek számára speciális programok indítása. A Vadaskert Alapítvány célja és tervezett tevékenységei összhangban állnak az Egészségügyi Minisztérium Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programjában a mentális betegségek megelőzésére vonatkozó alprogramban leírt célkitűzésekkel. A Mérei Ferenc Pedagógiai Intézettel kötött együttműködési szerződés keretén belül kialakított szakmai program: a „Kalandterápia program”. Indulatkezelést, agresszió megelőzést segítő program a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia Kalandterápiás osztályán Egyre gyakrabban találkozunk azzal a ténnyel, hogy nő az erőszakos cselekedetek száma a közterületeken - a városokban és vidéken egyaránt- , a lakókörnyezetünkben és az iskolákban. A szülők sokszor tehetetlennek érzik magukat és a pedagógusok sem mindig tudják hogyan is kontrollálják a fiatalok agresszív viselkedését, hogyan tanítsák meg őket arra, hogyan kezeljék indulataikat, hogyan reagáljanak bizonyos frusztrációt kiváltó helyzetekben. Napjainkban sok fiatalnak problémát okoz a határok és keretek megtartása, elfogadása és az érzelmeik kezelése. Ismert, hogy azokban a közösségekben (legyen az iskolai osztály, család, társadalom), ahol nem jól működik a kommunikáció, gyakoribb az agresszió. Az agresszió irányulhat más személy, vagy tárgy felé, vagy maga a személy ellen (autoagresszió), és megnyilvánulhat verbálisan és tettekben egyaránt. Részben biológiailag megalapozott, genetikai, neurobiológiai, hormonális tényezőktől függő jelenség, ugyanakkor számos környezeti hatás hozzájárul az agresszív viselkedés kialakulásához. A veleszületett veszélyeztetettség bizonyos környezeti faktorokkal (korai elhanyagolás, agresszív szülő, tömegkommunikáció nyújtotta modell) társulva vezet a problémás viselkedéshez. Környezeti hatásnak, megerősítésnek minősül az is, ha az egyén az agresszióval célját rövid távon eléri. A hosszú távú negatív következmények figyelmen kívül hagyása és a rövid távon megtapasztal esetleges előnyök miatt a problémás viselkedés rögzülhet és a jövőben egyre gyakrabban fordul elő. Kimutatható, hogy az agressziv gyerekek verbalitása, kommunikációs és problémamegoldó készsége, érzelmeik felismerésének, kifejezésének képessége, realitásérzéke az átlagostól elmarad. Indulatkezelést célzó programunk a célzott diagnosztikai lépéseket követően elsősorban azokat az egyéni és szociális kompetenciákat fejleszti, amelyek erősödésétől az agresszív viselkedés mérséklődése várható.

38


Személyiségfejlesztés - empátia fejlesztése - önkontroll, önértékelés javítása - önállóság és a döntésképesség gyakorlása - ignorálási készség, proaktív problémakezelés - igazságosság / igazságtalanság helyes megítélése - az én-hatékonyság erősítése

Szociális kompetenciák fejlesztése - kritika- és konfliktuskezelés - kommunikációs készség érzelmek kifejezésének képessége - a csoportfolyamatok és szerepek érzékelése - normakövető viselkedés és felelősségvállalás elsajátítása - „kortárs nyomásnak” való ellenállás segítése

A tréning során nagyrészt aktivitást igénylő, fejlesztő programon vesznek részt a fiatalok. A gyakorlatok izgalmasak, kihívást jelentenek és a fiatalok fizikailag, érzelmileg és kognitiv téren egyaránt bevonódnak. A csapatfeladatok lehetőséget kínálnak a résztvevők számára, hogy problémáikra rálátást nyerjenek és erősségeiket, szociális készségeiket, kreativitásukat egy biztonságos környezetben tegyék próbára. Az átélt élményeket követő feldolgozás, reflexió, valamint a csoportvezetők és csoporttársak visszajelzései, segítik az elfogadás, az empátia, az asszertivitás, a csoportban való működés és más szociális és kommunikációs késségek, képességek fejlesztését. A program során a résztvevők között esetlegesen felmerülő valós, vagy szerepjátékban megjelenített konfliktushelyzetek rendezésére a resztoratív konfliktuskezelési technikát alkalmazunk. A resztoratív visszajelzésről A resztoratív szemlélet alapja az aktív, ítélkezéstől mentes figyelem és visszajelzés, mely programunk egyik alappillérét adja. A személyes, bensőséges kapcsolatteremtésben alkalmazzuk, annak érdekében, hogy megerősítsük a pozitív viselkedést, illetve tudatosítsuk cselekedeteink hatásait, és a másik ember reakcióit egy adott viselkedésre. A negatív hatást keltő viselkedés megbeszélése, a társak és a csoportvezetők e szellemben elhangzó visszajelzései az érzelmek és szükségletek felismerését, kifejezését segíti, illetve azt, hogy miben szükséges a változtatás. A programunkban szereplő feladatokban, gyakorlatokban a mindennapi életben is sokszor megélt – frusztrációt, akár indulatokat – kiváltó helyzetek is megjelenhetnek, és a keletkező érzelmekkel, indulatokkal, konfliktusokkal ebben a szellemben dolgozunk, melynek végső célja a másik (a mindennapi életben szélsőséges esetben az áldozat) nézőpontjainak megértése, illetve az indulatok helyett a kommunikációs technikák és megküzdési stratégiák fejlesztése. A team tagjai között e szemléletmód különféle technikáira kiképzett szakemberek (facilitátorok) segítik a gyermekek számára önmaguk és cselekedeteik mozgatórugóinak jobb megértését. A három napos program felépitése: 1. nap Délelőtt: diagnosztikai szakasz (tesztek felvétele, kiértékelése, bemutatkozó szülő- és gyerek csoport) - Agresszió proaktiv/reaktiv tipusának elkülönitése - Proszociális készségek felmérése

39

Agresszió Beszámoló 2010 május - Kognitiv stilus, diszfunkcionális hiedelmek felderitése - Társuló érzelmi problémák feltérképezése - Párhuzamosan szülőcsoport (probléma szülői szemmel), és bemutatkozó csoport gyerekeknek/ fiataloknak Délután: - Jégtörő gyakorlatok, melyek segítenek megteremteni az oldott, nyitott, befogadó légkört és feloldani a feszültséget. - Szerződéskötés. Célja az elvárások, szabályok tisztázása. Szerepek keretek tisztázása. Az elköteleződés és a későbbi sikeres együttműködés záloga. - Probléma definiálása csoportban, szimbólumok segitségével való megjelenitése 2. nap Délelőtt - Bizalomépítő gyakorlatok. Ezek a feladatok elősegítik a biztonságos légkör, a fizikai és érzelmi biztonság megteremtését. Hatásukra nő a résztvevők egymásba és az önmagukba vetett bizalma. - Önkontroll és stressz kezeléshez kapcsolódó gyakorlatok, hogy a gyerekek megtanulják felismerni a saját izgalmi, ingerültségi szintjüket. Különböző stratégiákat tanulnak meg önmaguk lenyugtatására és impulzusaik kontrollálására. Délután - Csapatépítő gyakorlatok, melyek célja a csoportdinamikai folyamatok beindítása. Lehetőséget teremtenek a csoporttagoknak az indirekt bemutatkozásra. - A problémák és veszélyes szituációk felismerését és a megfelelő válasz-reakciók, megküzdési stratégiák kialakítását célzó gyakorlatok. Ezek a foglalkozások segítik a gyerekek felismerni a testükben jelentkező veszélyre utaló jeleket, hogy hogyan ignorálják a provokációt, és kerüljék el a verekedéseket. - Az együttműködést elősegítő gyakorlatok célja az egymással való hatékony kommunikáció és a megfelelő attitűd megerősítése. A csoportban való működés fejlesztése. A tolerancia és az empátia fejlesztése. 3. nap Délelőtt - Bevezető, energizáló gyakorlatokat követően konfliktushelyzetek és megoldásaik megjelenítése pszichodráma elemekkel, videofelvétel készítés (páros gyakorlatok), illetve ugyanez csoporthelyzetben a fiatalok saját, „hozott” ötletei, problémái alapján, esetleg ú.n. „dilemmakártyák” használatával Délután - Visszajelzések, a délelőtti foglalkozáson megélt tapasztalatok megbeszélése a videofelvételek segítségével - A verbális visszajelzés (érvelő gondolkodás) mellett ez által a vizuális gondolkodást is facilitáljuk – azaz több modalitásban dolgozunk a gyermekekkel, mely a visszajelzést, így az önpercepciót is jóval intenzívebbé teszi. - A videotechnika alkalmazásának nagyon fontos alapgondolata – a videofelvételeken keresztül – a sufficiens sémák megerősítése, az insufficiens stratégiák bírálata, minősítése nélkül, mely a csoportvezetők pozitív és aktivizáló magatartásán alapszik. A sikeres és adaptív stratégiák kiemelésével, azok megerősítésével az inadaptív magatartás csökkenthető. - A fent említett, in vivo helyzetekben automatikusan jelentkező, a környezet számára elfogadhatatlan és sokszor a gyermekben is intrapszichés feszültséget okozó insufficiens problémamegoldó viselkedés videóra rögzítésével, majd visszajelzéssel egybekötött visszanézésével a környezet reakcióit gyakran nem értő gyermekben a belátás elérése szintén célunk.

40

Agresszió Beszámoló 2010 május A terápiás foglalkozások során a fiatalok saját élményeiken keresztül sajátíthatják el az erőszak és az agresszió megelőzéséhez szükséges készségeket. A játékos feladatokat követően a tapasztaltak megbeszélése következik, ilyenkor a csoportvezetők és a csoport is segít a valós, a gyerekek saját életéből hozott problémákra, az új technikák alkalmazásával alternatív megoldást találni. Programunk nemcsak az impulzív, agresszív gyerekeknek segít, hanem az agresszivitás áldozatainak és célpontjainak is támogatást nyújthat a megfelelő megküzdési stratégiák kialakításában, hiszen az agresszív gyerek sokszor maga is áldozat egyben.

Ne Bánts Világ! Alapítvány Az Alapítvány azzal a szándékkal jött létre, hogy iskolai alapú komplex prevenciós programokat dolgozzon ki gyermekeknek a szexuális visszaélések megelőzésére és az iskolai bántalmazások csökkentésére. Programjaik célja, hogy olyan fogalmakat tanítsanak meg a gyerekeknek és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyek segítségével csökkenthetik áldozattá válásuk esélyét.

Programjaik: - szexuális visszaélések elleni prevenciós program (általános iskoláskorú tanulóknak) - program iskolai erőszak kezelésére (felső tagozatos és középiskolás korú diákoknak) A tanulók képzési programjának középpontjában a speciális pszichológiai ismeretek átadása áll: az önmaguk és mások megismerésének, a konfliktusok felismerésének, az azokra való helyes reagálásnak a megtanítása, az empátiakészség kialakítása, a helyes kommunikáció kifejlesztése alapvető célkitűzés a programban. Mivel a nélkülözhetetlen elméleti ismeretek elsajátítása mellett leginkább a gyakorlatban hasznosítható készségek kialakításán van a hangsúly, a felkészítésnek lényeges tartalmi és módszertani elemei a szerepjátékok, a különféle helyzetgyakorlatok. Külföldi tapasztalatok azt mutatták, hogy ahol hasonló program került bevezetésre, ott az iskolai agresszió egy év alatt 70%-kal csökkent. Az Alapítvány munkatársai előadásokat, nevelési értekezleteket tartanak pedagógusoknak, tájékoztatókat szülőknek. Feldolgozható témák: -

ha alapvető önvédelmi tudás birtokába szeretnék tanítványaikat juttatni, ha a pedagógusoknak tudomásuk van szexuális bűncselekményről (pl. a környéken „mutogatós bácsi” van), ha szükségük van tanácsra ahhoz, hogyan beszéljenek tanítványaikkal a szexualitással kapcsolatos veszélyforrásokról, ha érintettségről van tudomásuk.

41

Agresszió Beszámoló 2010 május Ne Bánts Világ! Alapítvány Szexuális visszaélések elleni Prevenciós program összefoglalója 2009/2010-es tanév A prevenciós program időszaka Megbízó intézmény

2010. május Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, Agresszió Munkacsoport 6

Programban részt vett iskolák száma

ISKOLA Nagy László Általános iskola és Gimnázium Éltes Mátyás Általános Iskola Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona 4 Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 5 Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon 6. Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola 1 2 3

Tartandó foglalkozások száma 10 8 8

8 5

6

(Benedek Elek Általános iskola) A program sikeréhez nagyban hozzájárulhat, ha egy intézménybe, ugyanazokhoz a gyerekekhez több éven keresztül van lehetőségünk visszamenni. Ennek pozitívumai a következőek:

42

Agresszió Beszámoló 2010 május feleleveníteni az egy évvel ezelőtt elhangzottakat új ismeretekkel bővíteni már megszerzett tudásukat mérni (kérdőíves formában) a hozzáállásukban, ismereteikben bekövetkezett változásokat. Így nagy lehetőség, hogy öt iskolában folytathattuk a programot és egy új iskola is örömmel fogadta a foglalkozásokat, MELLÉKLET Ne Bánts Világ! Alapítvány Szexuális visszaélés elleni prevenciós foglalkozás megtartásának keretfeltételei* 1. Egy tanórán maximum 25 fő vehet részt. Ennek egyik oka, hogy a foglalkozásokon számos olyan módszertani elemet alkalmazunk, melyek egyszerűen nem működnek nagyobb közösségben. Másik oka, hogy a téma jellege miatt a gyermekek aktivitása nagyobb közösségben nem várható. Márpedig a cél, nemcsak információ átadás, hanem az ő meglévő élményeik megbeszélése is. A gyerekek pedig megnyílnak...) 2. Egy foglalkozáson közel azonos korú gyermekek vegyenek részt (+/-2 év). Ennek oka a három foglalkozás témájának, hangvételének különbözősége, amely nem véletlenszerű, hanem az adott korcsoport befogadóképességre épül. Semmit nem közlünk, amit ne lenne képes az adott korosztály befogadni, de arra is ügyelnünk kell, hogy a módszer mellyel dolgozunk (és ez nagyban függ a korosztálytól, hiszen egy 8 éves gyermek figyelme, érdeklődése, ismeretei nem azonosak egy 12 évesével) pontosan az adott csoportra legyen szabva. 3. Egy foglalkozáson belül csak azonos osztályban járók jelenléte indokolt. Ennek oka, hogy a gyermekek idegenek előtt (legyen az gyermek vagy nevelő) nem fogják elmondani azokat az esetleges bennük felmerülő gondolatokat (rosszabb esetben az őket ért traumákat), melyeket egyébként egy ismerős közösségben felvállalnának. Tisztában vagyunk azzal, hogy így sem biztos, hogy a zárkózottabb vagy esetleg már traumán átesett gyermek beszélni fog, de útmutatást és segítséget kaphat, mellyel önmaga később is élhet. 4. A prevenciós foglalkozáson legyen bent ismerős tanár vagy gyermekvédelmi felelős. A legfegyelmezettebb közösségekben is akadhat olyan tanuló, aki a téma jellege miatt nehezebben kezelhetővé válik. Mivel a prevenciós órát tartó nem ismeri a közösséget, ezért támasz lehet ebben egy pedagógus vagy gyermekvédelmi felelős. Fontos szerepe lehet még abban is, hogy a később esetleges felmerült kérdéseket megválaszolja vagy közvetíthesse. A foglalkozás vezetésében egyéb aktív szerepet nem kell betöltenie. 5. Az iskolában tanító tanároknak, a gyermekek szüleinek tájékozottnak kell lenni a prevenciós órák jellegéről, témájáról. Tapasztalataink szerint a gyermekek nyitottak, beszédesek, rengeteg (rendszerezetlen) élményük van, melyet meg szeretnének a témában osztani. Mivel

43

Agresszió Beszámoló 2010 május azonban a tanóra ideje kötött illetve adódhat az óra után is kérdés, ezért minden esetben indokolt, hogy tudják a tanárok és szülők, miről is hallottak a tanulók. Ehhez segítségül az órák megtartása előtt eljuttatunk egy segédanyagot a gyermekvédelmi felelősnek, mely tartalmazza azokat az alapismereteket, melyek jó alapul szolgálhatnak. A tabuk ledöntéséhez a tájékozottságon keresztül vezethet az út. *Amennyiben az érdeklődő iskola úgy véli, hogy az osztály/iskola, amelybe a prevenciós foglakozásokat tartanánk, valamiért speciális (a tanulók fogyatékosok, halmozottan hátrányos helyzetűek stb.), úgy külön egyeztetés szükséges a keretfeltételekre vonatkozóan.

6. Eszközigény A foglalkozás megtartásához szükség van egy tv-re és videóra vagy DVD lejátszóra. Az ideális helyszín egy általános osztályterem (pad, tábla). A gyermekeknél legyen íróeszköz. Minden egyéb eszközt mi biztosítunk . 7. Ismétlés Emlékeztető matricákat kapnak a gyermekek minden foglalkozás után. A pedagógus/gyermekvédelmi felelős hozzájárulhat a sikerhez, ha feleleveníti a hallottakat (akár a matrica kapcsán).

Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Az Alapítvány fő célja a fiatalok droghasználatának megelőzése, csökkentése, a szenvedélybetegség, mint komplex probléma megismertetése, elfogadtatása a társadalommal. Prevenciós programokkal, szakemberek számára nyújtott speciális és kortárssegítő képzésekkel állnak az intézmények rendelkezésére. A széles körű kommunikációs eszköztárat alkalmazó társadalmi attitűdformálás mellett működésük öt éve alatt folyamatosan fejlesztették a szociális és az oktatási szakemberek számára nyújtott speciális képzéseiket. Mind a megelőzés, mind az elterelés, illetve a rehabilitáció terén fontosnak tartják a különböző szakemberek és szektorok együttműködését és az önkéntesek bevonását, ezért programjaikon és képzéseiken gyakran együtt vesznek részt intézményekben dolgozó szociális, egészségügyi szakemberek, pedagógusok, civil szervezetek és önkéntes segítők. Az alapítvány fő tevékenységei: Az alapítvány közhasznú tevékenysége az egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre, ismeretterjesztésre, gyermek- és ifjúságvédelemre, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére irányul. Szakmai fórumok, továbbképzések, tanfolyamok szervezése és támogatása. Drog-prevenciós, egészségfejlesztő kiadványok megjelentetése, támogatása.

44

Agresszió Beszámoló 2010 május Egészségfejlesztő, programok, rendezvények szervezése, információs kiadványok, szórólapok készítése, terjesztése. A veszélyeztetett korosztály számára képzések szervezése, lebonyolítása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű fiatalokra. Egészséges életmódra nevelő programok szervezése és lebonyolítása a fiatalok körében. Drogügyi képzések szervezése, lebonyolítása pedagógusok részére. Konferenciák, rendezvények, kiállítások szervezése. Orlay Produkciós Iroda Az Iroda munkatársainak célja, hogy a mai rohanó világban, a művészi és emberi értékek háttérbe szorulásának időszakában olyan színielőadások, koncerteke létrehozása, amelyek művészi értéket hordoznak, és a közönség érdeklődésére, figyelmére tartanak számot. Számukra az előadások létrehozása morális felelősség és szenvedély. A KoMa Társulattal együttműködve létrehozták a „Kisded játékok” című produkciót, melyet a középiskolás korosztály figyelmébe ajánlunk. Az előadás érdekessége, hogy a hagyományos színházi előadások mellett lehetőség nyílik a „tornatermi” változat megtekintésére is.

Jogismeret Alapítvány Több, mint tíz éve, 1998 óta kiemelkedően közhasznú szervezetként működik az Alapítvány. Három területen folytat jogi ismeretterjesztést: gyermeki jogok, közoktatási jog és nonprofit jog. Sok éve szervezik a „Jogok az iskolában?!” című akkreditált pedagógustovábbképzési programukat, amelynek keretén belül „Agresszió az iskolában - és a jog” című munkakonferenciákat tartanak rendszeresen, az ország számos pontján. Ezeknek a konferenciáknak a hozadékát, szakmai jogi anyagát és pedagógus módszertanát összegezik az „Agresszió az iskolában - és a jog?” című kötetben, amely sok pozitív visszajelzést eredményezett számos, a témában érintett területről. Örömmel vállalnak jogászaik jogi ismeretterjesztő előadásokat, szívesen kialakítanak egyedi együttműködéseket közoktatási intézményekkel, folyamatosan létrehoznak és kiadnak saját jogi információs kiadványokat, különös tekintettel a saját fejlesztésű (és szellemi tulajdonú) JOGKERESŐ eszköz műfajára. Az ISKOLAJOGHÁZ jogi tanácsadói program segítségével, az egyszerű jogszabályi választól, a dokumentumok jogi véleményezésén át, a személyes jogi konzultációig igyekszenek a hozzájuk forduló közoktatási intézmények, pedagógusok, intézményvezetők és magánszemélyek rendelkezésére állni. Ezen kívül az ISKOLAJOGHÁZ oldalán működik a Pedagógusok Önkiszolgáló Jogkeresője is, amely egy jogászok által frissített szoftver szolgáltatás; segít

45

Agresszió Beszámoló 2010 május eligazodni a hatályos jogszabályok között különböző keresési lehetőséggel, mutatókkal, mankókkal. Most jelent meg legújabb kiadványuk: a „Jogi Segédlet Iskolai, Óvodai, Kollégiumi Belső Jogi Normákhoz” címmel, melyben az alapító okirat, pedagógiai (nevelési) program, helyi tanterv, munkaterv, tanév-nevelési év helyi rendje, SZMSZ, házirend és minőségirányítási program tárgyában találnak szabályozási vázlatokat, s az ezek kitöltési kereteit jelentő jogszabályi kivonatokat 2009. szeptember 1-ji hatályossággal!

Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület A Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület 1993-ban alakult az első olyan civil szervezetek egyikeként Magyarországon, amely célul tűzte ki a családok, a velük foglalkozó segítő szakemberek, és a közvélemény komplex támogatását a szó legszélesebb értelmében. Az Egyesület kiemelten közhasznú szervezetként tevékenykedik 1999. óta. Az Egyesület működésének céljaként megfogalmazott fő feladatait – a gyerekek védelme és a családok erősítése, összetartása – az érdekeltek és a velük dolgozó szakemberek megerősítésével, képzésével, szolgáltatások nyújtásával végzi. Tevékenységi körünk szerteágazó, így elsősorban Család- és gyermekvédelem; Szociális tevékenység; Kutatás; Képzés, képességfejlesztés; Az emberi és állampolgári jogok védelme, jogsegély biztosítása. Az Egyesület elsősorban hazai programok gazdája, de kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolattal is rendelkezik, hiszen egyik fontos feladatának tekinti a külföldön már hatékonyan és sikeresen működő gyermekvédelmi és családi programok magyarországi meghonosítását, nemzetközi kutatásokban, programokban való részvételt, illetve nemzetközi, hazai konferenciák szervezésével az ismeretek mind szélesebb körű terjesztését. A gyermekvédelem egyetlen rendszeresen megjelenő hazai folyóiratának és szakkönyveknek a megjelentetésével, valamint szakmai és ismeretterjesztő programok szervezésével is kívánjuk támogatni a gyermekvédelemben dolgozó szakembereket és intézményeket, hogy mindannyian emberségesebben és eredményesebben segíthessük a családokat és a gyerekeket, képviselhessük a szakma és a kliensek érdekeit, erősítve és bátorítva minden érdekelt aktív részvételét.

46


Komplex intézményfejlesztés folytatása (14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 6. pontja) (14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletének 15. pontja) Az Intézkedési Terv nyomán lehetőség nyílt a Fővárosi fenntartású intézmények közül először 6 középiskola, idén 2 iskola, 2 kollégium és 4 gyermekotthon komplex fejlesztésére. A programba beválogatott intézményekben mód nyílt egy átfogó, lehetőség szerint a rendszer valamennyi elemét fejlesztő beavatkozási folyamatra. A komplex intézményfejlesztés elméleti modelljének kidolgozásakor a Munkacsoport ügyelt arra, hogy a helyzetfelmérés módszertani gazdagságával biztosítsa a megfelelő szempontrendszert, valamint, hogy a fejlesztési program valamennyi prevenciós szintet lefedje. A munkamodell az intézmények felmerülő szükségleteire adekvát válaszokat képes adni, és olyan programelemekkel dolgozik, amelyek megvalósításához valamennyi szakmai és egyéb erőforrás a rendelkezésre áll. A modell valamennyi eleméhez konkrét program és szakember(csoport) rendelhető hozzá. A komplex intézményfejlesztés elméleti modellje

47


A komplex intézményfejlesztésre leginkább predesztinált intézmények kiválasztása a következő szempontok alapján történt: A helyzetfelmérő kérdőívek, illetve a nevelési értekezletek jegyzőkönyveinek alapján az agresszivitástól legjobban sújtott intézmények A kompetenciamérések, „mérés-értekelés” eredményei alapján alacsony besorolást kapott intézmények A pedagógus továbbképzések - gyermekvédelmi felelősök képzése, tréningek tapasztalatai alapján A továbbképzésekhez kapcsolódó vizsgafeladatok – esetleírások tapasztalatai alapján Az intézmények menedzsmentjének, nevelőtestületének együttműködési szándéka, hajlandósága alapján A fenti szempontok, mérések, értékelések alapján a Komplex intézményfejlesztés I. ciklusának kiválasztott intézményei: Fodor József Szakképzőiskola és Gimnázium Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola A Komplex Intézményfejlesztés II. ciklusának kiválasztott intézményei: Budapest Főváros Önkormányzatának Gyermekotthona (Szlávy u.) Budapest Főváros Önkormányzatának Hűvösvölgyi Gyermekotthona Budapest Főváros Önkormányzatának Szilágyi Erzsébet Gyermekotthona Budapest Főváros Önkormányzatának Gyermekotthona (Gyöngyvirág u.) Váci Mihály Kollégium Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

48

Agresszió Beszámoló 2010 május Az Intézkedési Terv keretein belül megvalósított Komplex Intézményfejlesztés (I., II.) protokollja I. Helyzetfelmérés / ÉRTÉKELÉS / 1. Egyéni interjúk: iskolaigazgató igazgató helyettes iskolapszichológus gyermekvédelmi felelős szabadidő felelős fegyelmi bizottság elnöke osztályfőnöki munkaközösség vezetője szülői munkaközösség vezető diákönkormányzat 2. Fókuszcsoportok Pedagógus (osztályfőnök, testnevelés tanárok + random) Megjegyzés: 50 fős nevelőtestület esetén 1 fókuszcsoport, 50 fő feletti létszám esetén 2 csoport Diák fókuszcsoportok 500 fő létszámig 2 csoport, 500 fő felett 4 csoport Szülő csoport, 2 csoport 3. Dokumentumelemzés Alapító okirat Iskolai pedagógiai program Házirend Mérés, értékelés eredményei Fegyelmi eljárások Naplók 4. Kérdőívek Helyzetelemző kérdőív feldolgozás, nevelési értekezletek jegyzőkönyveinek feldolgozása.

49

I. 2009.04.01-05.15. II. 2010.01-04.02.15.

I. 2009.05.1806.18., 2009.09.7-21. II. 2010.02.15.03.15.

I. 2009.04.01-06.15. II. 2010.02.15.03.15.

I. 2009.09.30. II. 2010.02.28.


II. Intézményfejlesztés

Resztoratív facilitátor képzés

Jogismeret tréning

Vezetői tréning

Kortárssegítők képzése

Komplex intézményfejlesztés

Környezetfejlesztés

Osztálytermi színház

Mentálhigiénés csoportok

I. Vezetői tréning – Vezetői kompetenciafejlesztés, jogi I. 2009.10.9-10; ismeretek - iskolajog, alternatív konfliktuskezelés - II. 2010.03.4-5., resztoratív technikák, szervezeti kompetencia, hálózati 03.11-12. működés, hálózati kompetencia, speciális szakemberek támogató tevékenysége az egyéni bánásmódot igénylő gyerekek nevelésében. A komplex intézményfejlesztési program minden esetben egy, a menedzsment számára megvalósított, 20 órás tréninggel kezdődik. A tréning célja a szakmai vezetés felkészítése a program befogadására, a program elemeinek ismertetése előadásokon és demonstrációkon keresztül, valamint a hálózati működés és szemlélet, a hálózati kompetencia kialakulási feltételeinek megteremtése. A program részét képezi továbbá egy speciális vezetői készségfejlesztési blokk – vezetői kompetenciafejlesztés. II. Multiplikátorképzés – Szociális kompetenciafejlesztés, jogi ismeretek - iskolajog, alternatív konfliktuskezelés - resztoratív technikák, speciális szakemberek támogató tevékenysége az egyéni bánásmódot igénylő gyerekek nevelésében. A komplex intézményfejlesztés második szakaszában intézményenként 20 fő vesz részt, egy speciális, 20 órás felkészítő tréningen. A képzésen résztvevő pedagógusok speciális ismereteket, módszertant és eszközrendszert sajátítanak el az iskolai agressziókezelés és megelőzés gyakorlatához. Munkahelyükre visszatérve tudásukat

50

I. 2009.11.4-6; 2009.11.12-13; 2009.11.25-27. II. 2010.03.17.-04.16.

Agresszió Beszámoló 2010 május konkrét helyzetek megoldásához használják, gazdáivá válnak a témának, programokat terveznek és valósítanak meg, teameket szerveznek, valamint multiplikálják tudásukat munkatársaik, a többi pedagógus számára. III. Resztoratív facilitátor képzés – Alternatív I. 2009.11.2-4; konfliktuskezelési technikák (lásd Pedagógusok II. 2010.03.22.-06.10. részére megvalósított programok) I. 2010.02.16. II. folyamatban

IV. Iskolajog – 30 órás akkreditált tréning

V. Mentálhigiénés csoportok a diákok lelki egészségének I.2009.11.-2010.06. II. folyamatban megőrzése érdekében I. 2009.05-12.31., II.

VI. Kortárssegítők képzése – Egészségmegőrzés, folyamatban környezettudatos viselkedés, drog-prevenció

VII. Tornatermi színház – Színház az iskolában – I. 2009.11.-12. Korosztályi agresszióval foglalkozó színdarab kihelyezése az iskolai keretek közé, feldolgozó II. 2010.02.-12. program pszichológus szakember támogatásával VIII. Környezetfejlesztés – Közösségi terek kialakítása, I., II. Folyamatban fejlesztése, erőszak hot-spot-ok felszámolása, stb.

VEZETŐI TRÉNING TEMATIKA Tematikus egység

Előadó

1. Csapatépítés, tréning céljainak, kereteinek tisztázása

Fótiné Németh Margit tanácsadó szakpszichológus, az Agressziókezelő Munkacsoport vezetője

2. Vezetői kompetenciafejlesztés coachinggal

Bojtor Lucia tanácsadó szakpszichológus Váry Annamária PhD szakpszichológus

3. A komplex intézményfejlesztés további lépcsői, programjai. Hálózati működés, hálózati kompetencia, szerződéskötés

Fótiné Németh Margit tanácsadó szakpszichológus, az Agressziókezelő Munkacsoport vezetője

51

Agresszió Beszámoló 2010 május 4. Iskolajog-belső jogi normák az oktatási, nevelési intézményekben (interaktív módszertani modul)

Dr. Bíró Endre jogász, Jogismeret Alapítvány

5. Resztoratív gyakorlatok - az alternatív konfliktuskezelés szemlélete és módszertana

Negrea Vídia klinikai szakpszichológus, KÖSZ Alapítvány

6. Az agresszió megelőzése a nevelési, oktatási intézményekben-hazai és nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok 7. Csoport zárása

Dr. Herczog Mária szociológus Fótiné Németh Margit tanácsadó szakpszichológus, az Agressziókezelő Munkacsoport vezetője

MULTIPLIKÁTOR KÉPZÉS TEMATIKA Tematikus egység 1.

Program megnyitó, tájékoztató

2.

Szociális kompetencia-fejlesztés tréning

3.

Az agresszió megelőzése a nevelési, oktatási intézményekben – hazai és nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

4.

Iskolajog-belső jogi normák az oktatási és nevelési intézményekben

5.

Resztoratív gyakorlatok- az alternatív konfliktuskezelés szemlélete és gyakorlata

52

Előadó

Kovács Miklós szakpszichológus Dr. Herczog Mária szociológus Dr. Bíró Endre jogász Jogismeret Alapítvány Negrea Vídia szakpszichológus KÖSZ Alapítvány


Kortárssegítők képzése a nevelési-oktatási, gyermekvédelmi intézményekben (14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 7. pontja) (14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletének 15. pontja) A 2008 szeptemberétől folyó iskolai agressziót kezelő szakmai munka tapasztalatai különösen felhívták a figyelmet a különböző kortárs-segítő programok – a kortárs-segítés jelentőségére. Az egyre szélesebb körben terjedő módszernek kiemelkedő szerepe van/lehet az iskolai agresszió jelenségkörének prevenciójában és visszaszorításában, az alternatív vitarendezés, konfliktusmegoldás hatékony kezelésében, ezért a komplex iskolafejlesztési programban a kortárssegítői módszerek, technikák kiemelt szerepet kaptak. A különböző képzések különböző tematikával és fókusszal valósítják meg programjaikat, így lehetőséget biztosítanak arra, hogy az intézmények választhassanak. A kortárs-segítő programok felépítése I. 90 órás mediátor-képzés Célcsoport: 15-18 éves korosztály A tanulók három alkalommal, alkalmanként 3-3 napos (3*30 óra) képzés során sokszínű, gyakorlat-centrikus, tréning-jellegű felkészítésen vesznek részt. A kiképzett tanulók társaik között élve, felismerik az agresszió megjelenését, szükség esetén – felkészültségüknél fogva – elejét tudják venni az agresszív magatartásnak, a konfliktusok kialakulásának, illetve a már kialakult konfliktusok békés rendezése érdekében mediálnak. A mediátor tanulók eredményeiket és tapasztalataikat szervezett körülmények között multiplikálják az iskola (iskolák) nevelő testülete és a tanulók felé. A képzés során alkalmazott eszközök és módszerek: Tesztek felvétele és értékelése, tréning-gyakorlatok, szerepjátékok, saját élmény feldolgozása, esetmegbeszélő gyakorlatok, konfliktuskezelési technikák, pszichodramatikus eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek a mediációról. II. Önkéntes fiatalok felkészítése a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében végzett munkára, és a megtanult prevenciós programok terjesztésére Célcsoport: 15-18 éves korosztály A program során a tanulók 30 órás elméleti, illetve készségfejlesztő csoportokon vesznek részt, amelynek egyik alprogramja a témában felkészült tanulók hálózatának bővítését célozza meg. A program négy fő területen végzi a fiatalok képzését. 1. Kábítószer fogyasztás megelőzése 2. Dohányzás megelőzése 3. Alkoholfogyasztás megelőzése 4. Környezetvédelem A másik alprogram keretében a kiképzett kortárs-segítők egy pedagógus vezetésével 6 órás, prevenciós programot visznek ki különböző iskolákba. A foglalkozások 6 órás időtartamúak, egy-egy foglalkozást 7-10 kortárs-segítő fiatal vezet, akik valamennyi szükséges eszközt magukkal visznek a helyszínekre

53

Agresszió Beszámoló 2010 május (filmek, kreatív anyagok, hand-out, stb.). A foglalkozás alkalmanként 30-100 tanulót ér el. III. Kortárs-segítő modell kísérlet az iskolai agresszió kezelésére, kortársközösségi eljárások révén Célcsoport: 15-18 éves korosztály 1. A program első szakaszában kérdőíves, és szociometriai vizsgálatok alapján két középiskolában felmérésre kerülnek az adott iskolára jellemző erőszakos magatartásformák összetevői, valamint a helyi kortárs-segítő csoportok kialakításának lehetőségei. 2. A második szakaszban az eredmények alapul szolgálnak a speciális helyi jellemzők figyelembe vételével összeállítandó tréning-tematika és eszköztár kialakításához. 3. Tréning tábor. Képzett, kortárs-segítő mentorok, kortársoktatók közreműködésével 20 órában tréningtábor keretei között zajlik az elméleti és gyakorlati képzés és csapatépítés. Alapvetően interaktív eljárásokkal, dramatikus eszközök alkalmazásával, kettős vezetéssel folyik a csoportmunka. Vezető témakörök: Konfliktuskezelés, kommunikáció, tolerancia, empátia-fejlesztés, média-hatások, ön- és társismeret, önbecsülés fejlesztése, a segítés lehetőségei, külső-, belső erőforrások, segítői kompetenciák, együttműködés, stb. 4. A képzést követően a helyi iskolai kortárs-segítői jelenlét támogatására folyamatkísérő csoportos foglalkozások, 3*2 órában. A foglalkozásokat korosztályi és kortárs-segítői tapasztalatokkal rendelkező pszichológus és kortárs vezető vezeti. IV. Drog-prevenciós kortárs-segítés a gyermekotthonban nevelkedő fiatalok számára Célcsoport: 15-18 éves korosztály A képzés során azokat a gyermekotthonban nevelkedő fiatalokat igyekszik a program megnyerni, akik saját közösségükben természetes vezető szereppel bírnak és kortárs-segítő munkájuk multiplikátorként hat. A képzésre kiválasztottak közös jellemzője, hogy súlyos családi és szocializációs problémákkal, életút-krízisekkel terhelt gyermekkoruk ellenére képesek tanulni, konfliktusaikat többnyire sikeresen kezelik. A program 6-7 gyermekotthon részére képez kortárs-segítőket. 1. A jelentkezők szűrése EuroADAD, illetve motivációs interjúk felvételével történik. Az interjúk célja az addikció súlyossági indexek megállapítása és a részvételi szándékok tisztázása. 2. A tréningcsoport(ok) kialakítása a szűrés alapján történik. 3. Kortárs-segítő tréning, amely 2*3 napos, 36 órás időtartamban, hétvégére szervezve folyik.

54

Agresszió Beszámoló 2010 május Vezető témakörök: Kommunikációs készség, önismeret, empátia, ismeretszerzés (drog, krízishelyzetek, segítő szakemberek), aktív hallgatás – segítő beszélgetés. A négy program összességében 150 kortárs-segítő képzését fedi le, akik hatásukkal 2-3000 tanulót érnek el.

V. Tematikus nyári táborok 7-18 éves ideiglenes nevelésbe vett gyermekeknek A program célja egy komplex, alternatív tábori tematika megvalósítása a Szilágyi Erzsébet Gyermekotthonban élő 7-18 éves fiatalok csoportján belül (korosztályi bontásban a 7-12 éves és 13-18 éves gyermekeknek). Olyan programot igyekeztünk létrehozni, melyben mind a drogprevenció első két szintje (elsődleges, másodlagos), mind az én- és környezetvédelem nagy szerepet játszik. A program épít a közösség formáló erejére, a produktív, alkotó élet utáni vágyra, az egészségés környezettudatos nevelésre. Képzett és hiteles szakemberek munkájára alapoz, átfogó, rendszerszemléletű megközelítés szellemében dolgozik, és mind rövid, mind közép és hosszútávra tervez. Közvetett célok: Közvetett módon megcélzott, széles értelemben vett egészség- és környezetmegőrzés, egészségfejlesztés és drogmegelőzés – a testi-lelki-szociális jólét állapotához vezető személyes és pszichoszociális tényezők javítása, a környezet megismerése révén. Közvetlen célok: Egészséges életvitelre ösztönző személyes változások elérése. Pozitív minták felmutatása az önkárosító tevékenységekkel szemben, ezen belül a sport, mint érték, kihívás, alternatív időeltöltési forma és fejlődési lehetőség hangsúlyozása. Az én-erő, hatékonyság érzés növelése, a kitartás fejlesztése. Alternatíva kínálása az én-megmutatás vágyára. A környezet tudatos megismerésének ösztönzése. Önmegvalósító tevékenységekre, pozitív jövőkép kialakítására ösztönző személyes változások elérése. Önkifejezési, problémamegoldó, kommunikációs, konfliktuskezelési készségek fejlesztése. Önelfogadás növelése, elősegítése. Szociális, társas viszonyok formálódásának elősegítése, az interaktivitás fokozása. Ön- és társismeret növelése, nyitottság és előítélet-mentesség előmozdítása. Problémaérzékenység, problémaészlelés képességének elősegítése. A program megtervezésében érvényesülő fő szempontok: Az egészségfejlesztés értékeinek követése. Én- és környezettudatosság fejlesztése.

55

Agresszió Beszámoló 2010 május A drogprevenciós stratégia illesztése a helyi érintettség szintjéhez és milyenségéhez. A rendszerszemléletű megközelítés érvényesítése (módszerek és programok tekintetében). Rugalmasság a program kereteinek, tartalmának meghatározásában. Motivációs bázis építése. Fenntarthatóság. A program célcsoportja: A program célcsoportját a Gyermekotthonban lakó, 7-18 éves, ideiglenes gondoskodásba vett gyermekek alkotják. Kockázati faktorok a Gyermekotthonban nevelkedő fiataloknál: A célcsoport tagjai olyan gyermekek, akiket családi okok miatt ideiglenes gondoskodásba vett az állam. Ennek megfelelően a fiatalok számára nem volt biztosítva az a protektív faktor, amit a jól működő család jelenthet. Pszichológiai és pszichoszociális kockázati faktorok tekintetében kiemelten veszélyeztetettek. A koragyermekkori sérülések, pszichotraumák, az érzelmi és fizikai elhanyagolás a fiatalok egész életére, személyiségére és fejlődésére kihatnak. Az állami gondozásba vétel után a helyzet megváltozik és az állami rendszer okoz másfajta, de további sérüléseket a rendszer sajátosságaiból adódóan (pl. kismértékű a személyi állandóság a gyermek környezetében, így továbbra is fennmaradnak a kötődési problémák). Jellemzőek rájuk a szeretetlenség és elhanyagolás következtében kialakuló kötődési problémák, az önértékelés alacsony szintje, a sérült énkép, az indíték és motivációhiány, ezek kapcsán a stresszel és szorongással való megküzdés kevéssé hatékony formái (elkerülés, tagadás), valamint az azonnali kielégülés utáni vágy, a késleltetésre való képtelenség. A fiatalok veszélyeztetettségének elsődleges forrása a család. Nemcsak a szülőknél megjelenő szerhasználat (legális és illegális egyaránt), a szülők kriminális cselekedetei, hanem az elhanyagoló szülői magatartás okozta gyökértelenség, a családi és kollektív emlékezet hiánya, valamint az ebből kifejlődő létbizonytalanság annak anyagi és pszichés vetületei is negatívan befolyásolják a fiatalok fejlődését. A Gyermekotthonnak célja pótolni a koragyermekkori hiányokat, ám ez teljes egészében sem a jelenlegi törvényi szabályozás, sem az ellátás formája miatt nem lehetséges. A fiatalok, valós szülői és családi minta híján a szokásosnál nagyobb mértékben tekintik referenciaként a kortárscsoportot, ennek megfelelően fokozottan ki vannak téve a kortárshatásoknak is. Mivel ezt a csoportot jelen esetben hasonló élettörténetű és problematikájú fiatalok teszik ki, így felerősödnek a korai pszichés hatások negatív oldalai (lásd. fent). Többségük realitásérzéke sérült, a koragyermekkori sérülések és a gyermekotthoni lét következtében súlyosan sérültek személyes határaik és határtartási képességük. A célcsoportnak való megfelelés: A programot úgy állítottuk össze, hogy maximálisan megfeleljen a célcsoport igényeinek. A program alapját a tábor formájában megszervezett sport, játékok, kulturális programok és az azok során megtapasztaltak feldolgozása alkotja. A sport a fiatalok mozgásigényét és a mozgás okozta örömet felhasználva fejleszti azokat a kompetenciákat, melyek protektív faktorként működhetnek a személyiség egészségének, egészlegességének megőrzése szempontjából. A sport a mozgás

56

Agresszió Beszámoló 2010 május révén növeli a fizikai és pszichés állóképességet, az önfegyelmet, a kitartást, alternatív örömforrást biztosít, fejleszti a késleltetés képességét, segít kialakítani és megerősíteni az én-határokat, formálja a motivációs bázist. Az egyéni és csoportos teljesítmény felmérése, az arról kapott valós visszajelzés mentén javítja a realitásérzékelést, pozitívan formálja az énképet, serkenti a döntésképesség kialakulását, a felelősségvállalást, javítja a pszichés ellenálló képességet. A tervezett kirándulásokon a gyermekek közvetlen kapcsolatba kerülnek környezetükkel, mélyül helyismeretük, így a természeti és kulturális értékeken keresztül fejleszthető környezettudatos magatartásuk. A dramatikus, játékokon alapuló munkamód a fiatalok természetes működésmódja is egyben. A beszélgetések lehetőséget biztosítanak gondolataik kifejezésére, kommunikációs készségük pallérozására. A biztonságos légkör, tisztázott csoportnormák lehetőséget teremtenek arra, hogy a fiatalok a csoport megtartó erejére támaszkodva önmagukhoz és egymáshoz is közelebb kerüljenek, új működésmódokat próbálhassanak ki. A struktúrán keresztül mintát kapnak arra, hogyan képesek önmagukat és természetes életterüket is hatékonyabban formálni, közben mégis elegendő terük van a szabad, kreatív cselekvésre. Tábor a 7-12 éves gyermekeknek A tábor időpontja és helyszíne: 2010. július 12-17. (6 nap, 5 éjszaka) Fehérkőlápa és környéke A tábor célja: A program fentebb megfogalmazott céljain túl, a csoportnormák kialakítása, újrafogalmazása, a csoportképződés elindítása, a kortárscsoporton belüli kohézió erősítése, a személyiségfejlődés szempontjából releváns kompetenciák fejlesztése, különös tekintettel a kommunikációs és konfliktuskezelési képességre. Tevékenység: A tábor alapvetően mesés keretbe ágyazott kincskeresés. Felépítése szerint tematikus, szabadon variálható blokkokból áll, melyek tartalmukban nagyban építenek a környék kulturális és természeti értékeinek kiaknázására, a csoport, a csoportozás nyújtotta előnyökre. A gyermekek a tábor folyamán, a korhoz kötődő fizikai és szellemi feladatok teljesítésével versengenek egymással, a folyamatban pedig alkalmuk nyílik a csoporton belüli és csoportközi kommunikációs szituációk gyakorlására, a konfliktushelyzetek kezelésének elsajátítására. A tábor végén, ha sikeresen megoldották a sok próbát, megtalálhatják a kincset. A tábor napjai hasonló struktúrában zajlanak. Reggel nyitókör, este zárókör foglalja keretbe a napot, melynek során a resztoratív technika sajátosságait figyelembe véve tervezzük meg és dolgozzuk fel a tábor eseményeit. A nap folyamán különböző túrákat, programokat valósítunk meg. A tábor programja: 1 nap. Megérkezés, elhelyezkedés, a tábor szabályainak megalkotása, a környék felfedezése. 2.nap. Túra Lilafüredre és környékére, a Garadna patak völgyének felfedezése. 3. nap. Kisvasutazás, a Diósgyőri vár meglátogatása.

57

Agresszió Beszámoló 2010 május 4. nap. Túra, a Szent István barlang megtekintése, csónakázás a Hámori tavon. 5. nap. Túra a Mária kövekhez, Bükkszentkeresztre. 6. nap. A tábor lezárása, hazautazás. Tábor a 13-18 éves gyermekeknek: A tábor időpontja és helyszíne 2010. június 21-25. Vérteskozma és környéke (Vértes hegység, Tatabánya) A tábor céljai: A program fentebb megfogalmazott céljain túl, a csoportnormák újrafogalmazása, alakítása a kortársközösségen belül, a személyiségfejlődés szempontjából releváns kompetenciák fejlesztése: kitartás, testi, lelki állóképesség, pszichés immunkompetencia, realitáskontroll, bizalom és empátia, reális én-kép. Tevékenység: A tábor során különböző túrákon, kulturális és szabadidős programokon keresztül fejlesztjük a gyermekek fentebb megjelölt kompetenciáit. A természeti környezetbe ágyazott csoportos tevékenységek, a kulturális látványosságok, a túrák lehetőséget biztosítanak a kortársközösség közös élményen keresztül történő formálására. A táborban eltöltött napok hasonló struktúrával rendelkeznek. A napokat a reggeli nyitó és az esti zárókörök foglalják keretbe, melyek során dramatikus játékokon, beszélgetéseken keresztül dolgozzuk fel az adott nap eseményeit. A tábor programja: 1. nap Megérkezés Szárligetre, majd hadtörténeti kalandtúra (Mária szakadék, Rockenbauer emlékfa), végül érkezés a szállásra, Vérteskozmára. A tábor szabályainak megalkotása. 2. nap Tata és a Tatabányai élményfürdő meglátogatása (Széchenyi lovarda, Öregtó, Eszterházy kastély). 3. nap Körtúra a Vértesben, a cél Vitányvár. 4. nap Túra a Vértesben, cél Majk puszta. A Kamalduli kolostor meglátogatás, a cellalakások megtekintése. Éjszakai élmény-túra. 5. nap A vérteskozmai barlangok meglátogatása, ősmaradványok keresése. A tábor zárása, hazautazás.

58


Kutatás (14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 3. pontja) Az „Online szexuális abúzus” c. empirikus kutatás – folyamatban zárótanulmány: 2010.08.31. Kutatási terv 1. A kutatás tárgya A fiatalok internetezési szokásainak felmérése, a veszélyes online magatartástípusok feltérképezése, valamint a frekventált internet-használó korosztályt fenyegető veszélyek megállapítása. 2. A kutatás célja

1 2 3 4 5

Átfogó képet festeni a magyar fiatalokat az online környezetben – a számítógép és az internet használata során – fenyegető veszélyekről, így különösen. az ártalmas és káros tartalmak elérésének mértékéről, az ilyen tartalmakkal való szándékolt vagy akaratlan szembesülés – lelki és fizikai – következményeiről az iskola és a szülők veszély-tudatosságáról és esetleges megelőző lépéseiről, a gyermekeket fenyegető, szexuális abúzusnak minősülő magatartások megjelenési formáiról és gyakoriságáról, valamint a gyermekek veszély- illetve trauma-kezelési/elhárítási mechanizmusairól.

3. A kutatás háttere, hasznosíthatósága A fent felsorolt tényezőket számos külföldi empirikus kutatás vizsgálja. Ezek tanulsága szerint a weben nagy mennyiségű káros és ártalmas tartalom kering, amelyhez a gyermekek mind a gyakori internet-használat, mind pedig természetes kíváncsiságuk révén hozzáférnek (akaratlan és szándékos módon egyaránt). A külföldi kutatások azt is megállapítják, hogy a nevelők – a felnőtt lakosság – veszély-tudatossága elenyésző, következésképpen a gyerekek nem is kaphatják meg a megfelelő felkészítést és támogatást a felnőttektől az internet-használattal kapcsolatban. A kutatások hangsúlyozzák az online környezetben ismerkedés és az anonim „becserkészés”, azaz a grooming egyre növekvő mértékét és a fiatalok egészséges szexuális fejlődésére gyakorolt negatív hatását. Magyarországon a lakosság – és ezen belül a fiatalok – internet-használati szokásait eddig csak piackutatási céllal vizsgálták (pl. NRC: VMR.kids). Hiányzik azonban annak felmérése, hogy valójában mekkora az online szexuális abúzus veszélye. Ilyen kutatás hiányában nem lehetséges megalapozott prevenciós program kidolgozása sem. A kutatás megállapításai nyomán a magyar (országspecifikus?) hiányosságok megállapíthatók és lehetővé válik bűnmegelőzési-prevenciós programok kidolgozása. A kutatás a 16 éves budapesti iskolásokat vizsgálja. A mintavétel kiegészítése a fővárosi önkormányzati fenntartású iskolák külön reprezentatív mintájával

59

Agresszió Beszámoló 2010 május lehetővé teszi a fővárosi fenntartású iskolák jellemzőinek megállapítását, valamint a nagyvárosi alapminta és a szintén önállóan reprezentatív, fővárosi fenntartású iskolai minta jellemzőinek összevetését is. A fővárosi minta elemzése során figyelembe vesszük a fővárosi fenntartású intézmények speciális jellemzőit is (számítógépes ellátottság, tanulók szociális körülményei, iskolai elvárások). Ezáltal tovább specializálható a preventív intézkedések – pl. iskolai felvilágosítás, speciális szűrőszoftverek installálása az iskolákban, stb. – köre. 4. A kutatás továbbfejleszthetősége A jövőben a kutatást országosan reprezentatív mintára is szükséges kiterjeszteni, hiszen a budapesti tanulók több szempontból eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek (pl. nagyvárosi minta-országos minta eltérő mintázata, az internet-használat eltérő jellemzői, a felvilágosítás eltérő színvonala, az online és offline szexuális abúzus összefonódásának eltérő mértéke stb.) 5. Célcsoport A szűkös anyagi keretek miatt ebben a tanévben nagyvárosi mintán tervezzük a kutatás elvégzését. Ennek keretében a 16 éves budapesti lakosság képezi a célcsoportunkat. 6. Minta 1 Osztályalapú minta (9-10. osztályok), évfolyamra és oktatási programra (iskolatípus) reprezentatív mintaválasztás (pótmintával együtt kb. 1200 gyermek). 2 Ez kiegészül a fővárosi önkormányzati fenntartású iskolákba járó 9-10. évfolyamos tanulók reprezentatív mintájával (pótmintával együtt kb. 500 gyermek). 7. Módszer Kérdezőbiztos által felügyelt önkitöltős online – webes felületű – kérdőívvel való lekérdezés.

60


Nyomon követés A projekt hatásának vizsgálatára a Munkacsoport nyomon követéses vizsgálatok protokolljának kidolgozását és a nyomon követés megvalósítását tervezi a jövőben. Módszerként kvantitatív, kérdőíves vizsgálatokat, és kvalitatív, fókuszcsoportos fórumokat kíván szervezni. Ennek kísérleti szakaszaként, 2010 májusában a munkacsoport megkezdte a több mint másfél éve tartó agressziókezelési program nyomon követéses vizsgálatát. Telefon-interjú módszerrel ezidáig az intézmények mintegy 14%-ból, azaz 16 iskolából, kollégiumból érkeztek visszajelzések. Megkérdezett intézmények száma 16

ebből gimnázium

Szakközépiskola és szakiskola

SNI intézmény

Kollégium

2

9

3

2

Az információt szolgáltató személy minden intézményben az volt, akit „kompetens” személynek tartottak az iskola titkárságán. Beosztás alapján az alábbiak szerint oszlott meg a válaszadók köre: Kompetens személy igazgató igazgató-helyettes gyermek- és ifjúságvédelmi felelős iskolatitkár

% 25 44 25 6

Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a program kezdete óta történt-e személyi változás a segítő munkatársak körében. Minden intézményben beszámoltak mennyiségi illetve minőségi fejlesztésről. Kiemelkedő eredmény, hogy az intézmények 87%-ban lett iskolapszichológus. Az öröm mellett fájlalták, hogy sok helyen csak heti 1 napot tölt ott a segítő szakember. Új munkatársak foglalkozás szerint: Új szakember iskolapszichológus szabadidő szervező fejlesztő pedagógus szociális munkás

% 87 19 19 13

Mivel 4 nevelési értekezlet foglalkozott az iskolai agressziókezeléssel, érdemesnek találtatott azt megnézni, hogy az iskola hivatalos dokumentumaiban történtek-e változások, módosulások, amelyek a tantestület szemléletváltozását tükrözik. Ennél a kérdésnél a válaszadók egy része elbizonytalanodott, az azonban egyértelműen látszik, hogy a házirend az a dokumentum, amelyik majd minden intézményben változott. Az intézmények 25%-a számolt be arról, hogy a fegyelmi előtti egyeztető eljárás lehetőségét a házirendjük már tartalmazza. Házirendet módosítottak az 61

Agresszió Beszámoló 2010 május iskolabiztonsági szolgálattal kapcsolatban, a délutáni foglalkozások rendjéről, a hiányzásokkal kapcsolatosan, illetve több helyen az eddigi megfogalmazásokat tették egyértelműbbé, pontosabbá. Példaértékű, hogy az egyik kollégium (Terézvárosi Középfokú Kollégium) a pedagógiai programját egészítette ki a kompetenciafejlesztéshez kapcsolódóan az agressziómentes kommunikáció tanításával, gyakorlásával. A dokumentumok vizsgálatakor említésre méltó, hogy a munkatervbe két intézmény is programot emelt be a szülők részére. Több intézmény tett említést, hogy a diákok szabadidejének megszervezésekor is hangsúlyt kap a prevenció. Módosult dokumentumok Intézmények száma

Házirend

Pedagógiai program

Munkaterv

7

4

4

A harmadik kérdéskör arra vonatkozott, hogy az agressziókezelő módszertani csomag – amelyet a tanév elején minden intézmény megkapott, mennyire segíti a mindennapok során a pedagógiai munkát. Az intézmények 69%-a rendszeresen használja a segédanyagot. A visszajelzések alapján a legnépszerűbb az a DVD, amely különféle iskolai agressziós helyzeteket mutat be. Szívesen forgatják még a pedagógusok a kompánia Alapítvány által összeállított Játéktárat is. A legtöbb helyen gyakorlatilag is elérhető helyen található a pedagógusok számára a módszertani csomag. Az alábbi táblázat összesíti a kapott válaszokat: Módszertani csomag helye osztályfőnöki munkaközösség-vezetőnél könyvtárban tanáriban gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnél

18 % 28% 13% 25%

Az intézmények 38%-ban az osztályfőnökök illetve a kollégiumi nevelők használják a segédanyagokat, 13%-ban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök és egy intézmény számolt be arról, hogy a szociális munkás munkáját segíti az összeállított csomag. A színházi programokat kiemelkedően fontosnak ítélték meg az intézmények munkatársai. Az intézmények 43 %-a vett részt az Agressziókezelő Munkacsoport által szervezett színházi programion. Véleményük szerint a javasolt előadások nagy hatást gyakorolt tanítványaikra, amelyből hosszú ideig építkeztek. A leggyakrabban látogatott előadás a Kolibri Színház Kócsag c. darabja volt. sajnálatukat fejezték ki, hogy nem volt minden esetben az előadás után közös feldolgozás. A civil szervezetek és az iskolák együttműködése sok esetben a hagyományokra épül. Összesen az iskolák 62 %-ban járt civil szervezet, azonban ezek egy része a már évek óta megszokott programra épült. A Munkacsoport által közvetített, ajánlott civil szervezet az intézmények 19 %-ban fordult meg. Ezen esetek mindegyikében nagyon pozitív a visszajelzés. A nevelési értekezleteken a nevelőtestületek végiggondolták, hogy milyen környezeti átalakítások segíthetnék az agresszió mentesebb hétköznapokat. Az interjú arra is kitért, hogy milyen változtatásokat hajtottak végre azóta az intézmények. Az

62

Agresszió Beszámoló 2010 május intézmények 50 %-ban nem történt változás, de több helyen terv készült, amelyek anyagi forráshiány miatt nem valósulhattak meg. Az intézmények másik 50 %-ban az alábbi típusú környezeti változásokat valósítottak meg: Változtatások Bekamerázás Átlátható terek kialakítása madáretető kihelyezése. állatsimogató létrehozása klubhelyiség kialakítása

Iskolák száma 1 2 2 1

Az elmúlt két évet értékelendő, a jelen helyzetben nagyon durva agressziós cselekményekről 2 iskola kivételével nem számoltak be. Több intézmény a 9. évfolyamot tartja a legproblematikusabbnak. Több helyen hangsúlyozták, hogy nagyon kemény fellépéssel eredményeképpen komolyabb problémák nincsenek. A jelen helyzetre jellemző agressziófajtákat összegzi az alábbi táblázat annak függvényében, hogy az iskolák hány százaléka tartotta jellemző problémának: Gyakorisága az iskolákban 81% 25 % 25% 19% 13 % 6% 6% 6%

Agresszió fajtája Verbális Verekedés Kirekesztés Lopás Önagresszió Zsarolás Lelki bántalmazás Rongálás

Az interjú végén lehetőséget kaptak az intézmények, hogy elmondhassák, miben számítanak az Munkacsoportra az elkövetkező időkben. Az alábbi területeken várnak segítséget: -

továbbképzések, melyek a gyermekvédelmi jelzőrendszer többi tagjának szemszögéből mutatnak rá agressziós problémákra: orvos, rendőr, "szaktanácsadás" módszertani segítség, színházi programok, drámapedagógiai csoportok, képzés, esetmegbeszélések.

63

Az iskolai agresszió kezelése

Recommend Documents