14/1287-2/2009 elıterjesztés 2. sz. melléklete Mérei Ferenc Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10., 1431 Budapest, Pf. 199 Tel.: (+36-1) 338 2156, 317 2333, Fax: (+36-1) 338 2156/144 E-mail:
[email protected] Honlap: www.fppti.hu OM azonosító: 201122
Az iskolai agresszió kezelése Az Agressziókezelési Munkacsoport Beszámolója az Intézkedési Terv végrehajtásáról
Készítették a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársai: :
Fótiné Németh Margit - szakpszichológus Novák Mária – pedagógiai szakértő Gonda Judit – pedagógiai szakértő Barna Gyöngyi - szakpszichológus E. Tóbiás Sára - pszichológus Makai Adrienn - pszichológus
Sárik Zoltán igazgató
Budapest, 2009. május
Beszámoló 2009 Tartalomjegyzék
Bevezetı ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 3 I. A Gyermekvédelmi és Agressziókezelési Munkacsoport megalakulása ------------------------------------------------- 5 Milyen problémákkal, kérdésekkel keresnek minket? Miben segítünk? ------------------------------------------------------- 5 Akut intézményi agressziós problémák kezelése (Intézkedési Terv 2. pont) -------------------------------------------------- 6 II. Korosztályi agresszióval foglalkozó színházi elıadások támogatása ----------------------------------------------------- 6 Az intézményi szabadidı szervezıkkel való együttmőködés tapasztalatai (Intézkedési Terv 12. pont) ------------------ 7 III. Korosztályi agresszióval foglalkozó iskolai és kollégiumi (gyermekotthoni) színjátszó, irodalmi színpadok támogatása (Intézkedési Terv 4. pont) ------------------------------------------------------------------------------------------------- 8 Színjátszó körök részére meghirdetett színházi pályázat ------------------------------------------------------------------------- 9 IV. Erıszakmentességet támogató civil szervezetekkel való együttmőködés -------------------------------------------- 9 1. Kompánia Alapítvány -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 9 2. Közösségi Szolgáltatások Alapítványa ---------------------------------------------------------------------------------- 10 3. Psycholucia Kht. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 11 4. ESZTER Alapítvány és Ambulancia ------------------------------------------------------------------------------------- 12 5. Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért -------------------------------------------------------------- 13 6. Ne Bánts Világ! Alapítvány ----------------------------------------------------------------------------------------------- 14 Civil szervezetek összefoglaló táblázata ------------------------------------------------------------------------------------------ 16 V. A korosztályi agresszióval foglalkozó interaktív WEB-oldal létrehozása, folyamatos karbantartása, üzemeltetése (Intézkedési Terv 6. pont) ------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 19 VI. A fıvárosi fenntartású intézményekben megtartott nevelési értekezletekrıl készült jegyzıkönyvek tapasztalatai (Intézkedési Terv 10. pont) -------------------------------------------------------------------------------------------- 21 Résztvevık ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 23 Napirendi pontok---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 23 Napirendi pontok témája ------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 24 Elıadók --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 26 Módszerek ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 27 Hozzászólások ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 27 Állásfoglalás, határozat -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 29 Nevelési értekezletekre külsı szakembert kérı intézmények 2008/09. I. félév --------------------------------------------- 32 Nevelési értekezletekre külsı szakembert kérı intézmények 2008/09. II. félév -------------------------------------------- 34 VII. Pedagógus továbbképzés (Intézkedési Terv 11. pont) ----------------------------------------------------------------- 39 1. Gyermek és ifjúságvédelmi felelısök képzése ------------------------------------------------------------------------- 39 2. Agressziókezelés az iskolák mindennapjaiban - pedagógusok módszertani képzése (A pedagógusok nevelı munkájának hatékonyságát növelı tréning) - a Közoktatás Fejlesztési Közalapítvány támogatásával ------------------ 42 VIII. Komplex intézményfejlesztés (Intézkedési Terv 14-15. pont) ------------------------------------------------------- 45 1. A komplex intézményfejlesztés elméleti modellje --------------------------------------------------------------------- 45 2. Az Intézkedési Terv keretein belül megvalósítható Komplex Intézményfejlesztés tervezett protokollja ----- 50 3. Kortárssegítés az iskolában a komplex intézményfejlesztés keretei között ---------------------------------------- 52 1. Komplex Iskolafejlesztési Naptár ---------------------------------------------------------------------------------------- 54 2. Komplex Iskolafejlesztés eddigi tapasztalatai -------------------------------------------------------------------------- 55 IX. Az iskolai agresszió néhány összetevıje – kutatási eredmények, esetpéldák, jó módszerek (Intézkedési Terv 9. pont) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 58 1. „Az iskolai erıszak megítélésének különbségei és hasonlóságai a gyermekvédelmi és oktatási intézményrendszerben” címő kutatás 2009 --------------------------------------------------------------------------------------- 58 2. Agresszió és iskola - A probléma ----------------------------------------------------------------------------------------- 64 X. Konferenciák, szakmai fórumok, rendezvények szervezése, megvalósítása ------------------------------------------- 65 XI. Az osztályfınöki munka támogatása – interaktív módszertani segédanyagok (Intézkedési Terv 16. pont)--- 65 XII. Az Agresszió Bizottság szakmai tevékenységében való részvétel – további mőködésének biztosítása, az Intézkedési Terv végrehajtásának monitoringja, szakmai kontrollja (Intézkedési Terv 1. pont) --------------------------- 67 XIII. Hosszú távú intézkedési terv készítése az átlátható, aktív, felügyelhetı közösségi terek létrehozására (Intézkedési Terv 13. pont) ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 67 Mellékletek: Intézményi kérdıív Civil szervezetek záró tanulmányai (Ne Bánts Világ!, Psycholucia, Kompánia, Vadaskert, Közösségi Szolgáltatások Alapítványa) Interaktív módszertani segédanyagok (Játéktár, oktató DVD feldolgozó segédanyag, osztályfınöki munka támogatása) Az Intézkedési Terv folytatásának lehetséges útja - Tervezet
2 / 67
Beszámoló 2009
Bevezető A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által elfogadott, az iskolai agresszivitás visszaszorítására, kezelésére létrehozott 14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletében megfogalmazott Intézkedési Terv keretében, 2008. szeptember 1-jén megalakult a Gyermekvédelmi és Agressziókezelési Munkacsoport, amely a MFPI Gyermekvédelmi Osztályán öt fővel kezdte meg munkáját. A stáb feladata az Intézkedési Terv végrehajtása, a feladat szakmai koordinációs munkájának ellátása, amely magában foglalja a fővárosi fenntartású intézményekkel, a gyermekvédelmi és szakellátással, a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, hatósági intézményekkel, illetve az erőszakmentességet támogató civil- és kultúrszervezetekkel való szoros együttműködést. A projekt managementje pedagógiai szakértőkből és szakpszichológusokból áll. A program létrejöttének szükségességét indokolta, hogy az oktatási intézményekben az utóbbi időkben egyre nagyobb hangsúllyal, egyre több problémát előidézve jelentek meg agresszív cselekedetek, erőszakhelyzetek, melyek ráirányították nemcsak a közvélemény, de a Főváros figyelmét is arra, hogy ezek kezelésében átfogó szemléletváltásra, módszertani megújulásra és tudatosan felépített preventív-edukációs programokra van szükség. A Fővárosi Önkormányzat az Intézkedési Tervben az iskolai agresszió kezelését és megelőzését célzó átfogó projektet határozott meg, melynek egyik fő célja a társadalmi tudatformálás illetve az erőszak-ellenesség eszméjének és gyakorlatának terjesztése. A program az iskolai élet valamennyi szereplőjét megszólítja, és felelős résztvevőjévé teszi az agresszió jelenségének saját közösségében történő tudatosabb és hatékonyabb kezelésében. Az egymásra épülő feladatok egyik fókuszában az iskola menedzsmentjének felkészítése és támogatása valamint a pedagógusok eszközökkel való felruházása, új módszerekkel, jó gyakorlatokkal való megismertetése áll annak érdekében, hogy az iskolai mindennapokban kompetensebben, magabiztosabban tudják kezelni a már meglévő vagy kialakulóban lévő konfliktusokat. Az intézkedések másik csoportja az agressziókezelés kérdéskörében preventív hangsúllyal a diákok, szülők tájékoztatását, bevonását szolgálja. Az Intézkedési Tervben megfogalmazott program szinte mindenre kiterjedő figyelme azoknak a szakértőknek és oktatáspolitikusoknak a széleslátókörűségét és holisztikus szemléletét dicséri, akik annak összeállításában szerepet vállaltak. A program sikerét és hatékonyságát (a kezdeti bizalmatlanság, ambivalencia után) jelentősen segítette az a szemlélet, amely az iskolai agressziót komplex, multi-faktoriálisan determinált jelenségként fogta fel, és ennek a felfogásnak megfelelően jelölte ki a beavatkozási szinteket. Ily módon a projekt egy olyan mátrixban mozgott, amelyben intézmény, osztályközösség, pedagógus, diák, szülő egyaránt célcsoportként szerepelt, figyelembe véve azokat fejlődéspszichológiai, szociálpszichológiai, pedagógiai-pszichológiai, krízispszichológiai, stb. törvényszerűségeket, kölcsönhatásokat, amelyek a hétköznapi létet, az együttélés szabályait a 3 / 67
Beszámoló 2009 harmonikusan működő közösségeket, az egyéni jóllétet, stb. meghatározzák. A gyakorlatban működő pedagógusok nagy része őszintén értékelte a figyelmet, a lehetőségeket, az új módszereket, eszközöket. A különböző fórumokon elmondhatták problémáikat, nehézségeket, megoszthatták egymással ötleteiket, tapasztalataikat. Az ilyen közös élmények kedveznek a hálózati működés kialakulásának, a tolerancia erősödésének. Ezek az alkalmak azért is nagyon fontosak, mert csökkentik az iskolák amúgy zárt rendszerként való működését, amely közismerten növeli a diszfunkciókat, a feszültséget, az agressziót. A megvalósítás során a programok előrehaladtával egyértelműen érzékelhető volt, hogy a pedagógusokban egyre határozottabban tudatosodik a változás, a változtatás szükségessége, növekedett a saját szerep jelentőségének felismerése. Az esetmegbeszélések során tapasztalható volt folyamatok, helyzetek átértékelése, a szempontváltási készségek növekedése. A tréningeken gyakran az attitűdök, előítéletek elmozdulása is észlelhető volt. Nagyon sikeresnek bizonyult a színházi projekt, amely hatalmas tömegeket mozgatott meg. A civil szervezetek programjai szintén népszerűek lettek, az új módszerek, technikák megmozgatták, felpezsdítették az iskolák életét. Egyre gyakrabban lehetett várakozó, nyitott, vagy egyenesen lelkes hangokat hallani a tanárok köréből. Nagyon fontos tehát, hogy a programok folytatódjanak, az eddig elért eredmények, valamint a felébresztett motiváció és készenléti állapot megőrzése, stabilizálása érdekében. Nemzetközi tapasztalatok egy-egy fejlesztőprogram hatásának stabilizációját két-három évben határozzák meg. A projekt irányai, célkitűzései életszerűnek, hatékonynak bizonyultak és a további folytatásra ösztönöznek.
4 / 67
Beszámoló 2009
I.
A Gyermekvédelmi és Agressziókezelési Munkacsoport megalakulása (Intézkedési Terv 2. pont) Első lépésben a csoport értékelemzése (belső erőforrások-kompetenciák feltérképezése), az osztályon belüli szakmai koncepciójának és stratégiájának kidolgozása, valamint a szervezeti egység operatív működésének kialakítása történt. Ezzel gyakorlatilag egyidőben megtörtént a rövid, közép és hosszú távú akciótervek kidolgozása, ütemezése, a projektek egyéni leosztása, a felelősségek kijelölése. Az Intézkedési Tervben rögzített szoros határidők és magas indikátorszámok, valamint a projekt rendkívüli szerteágazósága és összetettsége megkövetelte, hogy a szakmacsoport felállításával gyakorlatilag egyidőben elinduljon a megvalósítás. Ebből adódóan rendkívül rapid, innovatív tevékenységre volt szükség, amely jellemezte, jellemzi a végrehajtó csoport munkáját, és amely csoport különös figyelmet fordított, fordít a program szakmaiságának megerősítésére, és a szakmai színvonal folyamatos biztosítására. Az Intézkedési Terv kereteinek szakmai tartalommal való feltöltése során a munkacsoport vezetése ügyelt arra, hogy folyamatosan közvetítse az erőszakmentesség eszméjét és gyakorlatát, valamint hogy a program lefedje az „Értékelés, a Proaktív, a Reaktív és a Kuratív Prevenció” valamennyi területét az iskola, mint „Rendszer” valamennyi alrendszerében. A továbbiakban ennek a folyamatnak a megvalósítása lesz nyomon követhető a Szakmai Beszámolóban. Milyen problémákkal, segítünk?
kérdésekkel
keresnek
minket?
Miben
Intézmények, pedagógusok, szülők megkeresésére: -
Iskolai agresszió témában tartott nevelési értekezleteken előadás Iskolai agresszió témában tartott nevelési értekezletekre előadó közvetítése (civil szervezetek) Iskolai agresszióval kapcsolatos krízisintervenció az adott intézményben (csoportos, egyéni) Pszichológiai tanácsadás iskolában előforduló egyéb esetekkel kapcsolatban Iskolai agressziókezeléssel kapcsolatos tanácsadás telefonon Tágabb értelemben vett erőszakkal (pl. családon belüli erőszak) kapcsolatos tanácsadás, krízisintervenció Pedagógusoknak szupervíziós, esetmegbeszélő csoport, konzultáció Konfliktuskezelő, agresszió-prevenció gyakorlatok, programok megismertetése Tájékoztatás az agresszió-megelőzésben, -kezelésben velünk együttműködő civil szervezetek tevékenységéről Agresszió témájú irodalmakról tájékoztatás Továbbképzési lehetőségekről tájékoztatás (pl. gyermekvédelmi felelősök számára) Tájékoztatás az ifjúsági színjátszó körök pályázatával kapcsolatban Konferenciákon, szakmai fórumokon előadás
5 / 67
Beszámoló 2009 Akut intézményi agressziós problémák kezelése (Intézkedési Terv 2. pont) Az Agressziókezelési Munkacsoport tevékenységéhez tartozik a folyamatos támogató kapcsolattartás valamennyi fővárosi fenntartású intézmény számára. A gyakorlatban ez telefonos tanácsadást, személyes egyéni konzultációt (pedagógusok, gyerekek, szülők számára), csoportos esetmegbeszélést és az akut, illetve a krónikus konfliktushelyzetek kezelését jelenti. A 2008. szeptember–2009. áprilisig terjedő idő intervallumban, három esetben az egész intézményre kiterjedő csoportos krízishelyzet kezelésére volt szükség. Ezekben az esetekben tragikusan végződő, az iskolapolgárokat traumatizáló incidensek megoldására kellett krízisintervenciós beavatkozást végezni, amelyet a különösen sérült személyek egyéni ellátása követett. Kevésbé súlyos, ámde az intézmény keretei között megoldhatatlan, külső segítséget igénylő konfliktushelyzetekben, 130 esetben kellett tanácsadást, illetve konkrét beavatkozást végezni.
II.
Korosztályi agresszióval foglalkozó színházi előadások támogatása (Intézkedési Terv 3. pont) A társadalmi tudatformálás, az erőszak-ellenesség eszméjének és gyakorlatának közvetítésében fontos szerepet kapott a „Színházi Projekt”. Elsődleges cél, hogy az iskolák megismerhessék a színházi neveléssel és színház-pedagógiával foglalkozó társulatokat és a témához kapcsolódó előadásaikat, ezen keresztül segítséget kaphatnak abban, hogy közelebb kerülhessenek az agresszió kapcsán felmerülő, a korosztályt foglalkoztató témákhoz a színházi élményen keresztül. Különösen azoknak a közösségeknek nyújt mindez segítséget, ahol az agresszió valamilyen formája, magatartászavarok, beilleszkedési problémák jelentkeztek a tanulók körében, és kiemelten fontossá vált a problémák rendezése, a téma felvetése a színház nyelvén. Tapasztalatok mutatják, hogy így a kényesebb problémák is megvitatásra kerülhetnek, a gyerekek könnyebben megnyílnak és zavartalanabbul képesek beszélni érzelmeikről, gondolataikról, nehézségeikről. Természetesen hangsúlyosan fontos a programok prevenciós jellege, hatása is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a sport mellett a művészeti nevelés az, amely a leghatékonyabban képes az agressziós késztetések, feszültségek levezetésére, szabályozására. A programba így elsősorban az erőszaktérkép, illetve az Agressziókezelési Munkacsoport saját felmérései alapján leginkább veszélyeztetett (lásd később) intézmények kerültek kiválasztásra. Fontos tényező volt továbbá az iskola vezetésének, a pedagógusoknak és a tanulóknak a motivációja. A nagyon kedvező fogadtatástól kezdve, a közömbösségen keresztül az elutasításig, minden reakció előfordult. Különösen a szakiskolák világából érkezett az a jelzés a pedagógusok részéről, hogy nehezen tudják „összeszedni” a gyerekeket a szabadidős tevékenységekre. A legtöbb intézményben azonban lelkes fogadtatásra talált a program, gyerekek és felnőttek egyaránt várják a folytatást. Remélhetően ahhoz is hozzájárult ez a kezdeményezés, hogy a színházba járás kultúrája megerősödjön a középiskolás korosztálynál. A visszajelzések, amelyek az intézményekből érkeztek, bíztatóak ezen a téren is. 6 / 67
Beszámoló 2009 A munkacsoport feltérképezte a korosztályi agresszióval foglalkozó színházak ajánlatát, megtekintette és kiválasztotta a megfelelő darabokat, majd felvette a kapcsolatot a kérdéses társulatokkal és kialakította az együttműködéseket. A kiválasztott színházak olyan társulatok, akik az ifjúsági előadásaikat színház és dráma pedagógiai foglalkozásokkal egészítik ki. A program keretében a szakiskolák, szakközépiskolák, szakképző iskolák és gimnáziumok diákjai ingyenesen látogathatják az agresszió témájához kapcsolódó színházi előadásokat. A színházi projekt megvalósítása során a Kolibri Színházzal történő együttműködés bizonyult a legsikeresebbnek. A program a Kolibri Színház önálló pályázatához kapcsolódik, melynek keretében azok a pályázó intézmények, amelyek a Kolibri Színház pályázati körébe nem kerültek be, az MFPI színházi program keretében kaptak lehetőséget, hogy eljussanak igény szerint a Kolibri előadásaira. A gyermekotthonok számára a program kiemelten biztosította lehetőségeit. A Káva és Kerekasztal előadásai kizárólag a gyermekotthonok részére lettek meghirdetve, 9 gyermekotthonból összesen 150 jegyigény érkezett. A színházi projektben résztvevő társulatok és általuk az iskolák számára biztosított előadások SZÍNHÁZ SZERZŐ Kolibri Gyermek- és Tom Lycos – Stefo Nantsou Ifjúsági Színház Simon Stephens Kai Hensel Ismeretlen szerző Lutz Hübner
DARAB Kövek Kócsag (Herons) Klamm háborúja Lila története Kikatt
Bárka Színház
Istentelen ifjúság Iskola a határon Hinta Digó
Káva Műhely
Kulturális
Kerekasztal Társulás -
Ödön von Horváth Ottlik Géza Komplex TIE program 11-12 éveseknek Komplex TIE program 14-15 éveseknek
Geoff Gillham Hajós Zsuzsa
Csontketrec Fivérek
A színházi előadásokon a 2008-2009 évadban 67 intézményből 2660 diák vett részt a lekötések értelmében. Drámapedagógiai foglalkozásokon 20 intézményből 500 diák részére biztosította a részvételt a program.
Az intézményi szabadidő szervezőkkel való együttműködés tapasztalatai (Intézkedési Terv 12. pont) A fővárosi fenntartású iskolák diákcsoportjai pedagógus, illetve szülői kísérettel jutottak el a korosztályi agresszió témáját érintő, feldolgozó színházi előadásokra. A színházlátogatások megszervezésének, a gyerekek lelkes közönséggé toborzásának folyamatában óriási szerepük volt az oktatási intézmények szabadidő-szervezőinek, akikkel az Agressziókezelési Munkacsoport színházi projektért felelős csoportja felvette a kapcsolatot.
7 / 67
Beszámoló 2009 Legtöbbször a szabadidő-szervező pedagógusok vállalták iskolájukban időt és energiát nem sajnálva a – sokszor nem kis kihívást jelentő - összekötő, tájékoztató, közönségszervező szerepet. Az intézmények lelkes pedagógusainak (szabadidő-szervezők, osztályfőnökök, magyartanárok stb.) részvétele, együttműködése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a program folyamatosan, sikeresen tudott megvalósulni a 2008/2009-es tanévben.
III.
Korosztályi agresszióval foglalkozó iskolai és kollégiumi (gyermekotthoni) színjátszó, irodalmi színpadok támogatása (Intézkedési Terv 4. pont) A színházi projekt másik részeként az MFPI pályázatot hirdetett a fővárosi fenntartású szakiskolák, szakközépiskolák, szakképző iskolák, gimnáziumok, gyermekotthonok és kollégiumok színjátszó körei, irodalmi színpadai számára. A pályázat célja: - olyan házi színpadokon bemutatott előadások létrehozása, amelyek az agresszió, zaklatás, kapcsolati konfliktusok korosztályt érintő témáját hozzák közel az iskolai közönség számára, - már elkészült, illetve most megvalósuló, témához kapcsolódó előadások támogatása, vendégjátékok formájában történő terjesztése, - szülők, gyermekek és tanárok közönségkörének megszólítása, - a gyerekek kreatív, művészi tevékenységekbe való bevonása, - az agresszió oldaláról megközelített témák színházi nyelven történő megfogalmazása, - a színházi élmény agressziókezelésben betöltött szerepének hangsúlyozása. A pályázati anyagok megküldésének módjáról az intézmények értesítést kaptak. A beérkezett pályázatok elbírálását a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet színházi projektek megvalósításáért felelős szakmai csoportja végezte. A pályázaton nyert intézmények az alábbiak: - Béke Gyermekotthon – Béke Meseszínpad - Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola – Színész II szakképzés - Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon – Dömdödöm Színjátszó Csoport - Hungária Általános Iskola és Kollégium – Kókler - Károlyi Mihály Magyar - Spanyol Tannyelvű Gimnázium – Károlyi Színjátszó kör - Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola – dER Társulat - Mozgásjavító Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon – Mexikó Színpad - Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium – Kulturális Offenzíva - Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola és Diákotthon – Napraforgó Társulat - Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola – Kaotika Színpad 8 / 67
Beszámoló 2009 Veres Pálné Gimnázium – Veres Pálné Színjátszó kör Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola – Wesselényi Színjátszó kör - Balatonboglár Gyermekotthon - Ficánka A lehetőséget az intézmények nagy örömmel fogadták, és sokan jelezték, hogy hosszú távon is szívesen kapcsolódnának be hasonló kezdeményezésekbe. -
Színjátszó körök részére meghirdetett színházi pályázat Az amatőr diák színjátszó körök számára meghirdetett pályázat nyertesei lehetőséget kaptak arra is, hogy a fővárosi oktatási portálon bemutatkozhassanak. Az elkészült és bemutatásra került produkciókról szóló ismertetők, az előadások időpontjai és a diáktársulatok leírása közlésre került az intézeti honlapon.
IV.
Erőszakmentességet támogató civil szervezetekkel való együttműködés (Intézkedési Terv 5. és 7. pont)
A civil szervezetekkel való együttműködés, a civil programok diszpécselése az iskolák felé talán az egyik leghasznosabb, legizgalmasabb része a projektnek. A minősített partneri kapcsolatok feltérképezése és a velük való kapcsolatfelvétel során kiemelt szempont volt az olyan partnerekkel való együttműködés kialakítása, amelyek az agressziómentes értékközvetítés mellett konkrét gyakorlati segítséget, használható módszerek átadását, jó gyakorlatok közvetítését képesek megvalósítani. Az Intézet az alábbi civil szervezetekkel kötött szerződést: 1. Kompánia Alapítvány Az Alapítvány tevékenysége veszélyeztetett helyzetű fiatalok segítésére irányul, azok felé, akik szociális, egészségügyi, hovatartozási és egyéb okokból nélkülözik a megfelelő támogatást, drogoknak és egyéb ártalmaknak fokozottan kiszolgáltatottak. Céljuk a fiatalok veszélyeztetettségének csökkentése, lelki egészségük, önismereti és kapcsolati kultúrájuk fejlesztése. Fő tevékenységeik közé tartozik egészségfejlesztési és prevenciós programok fejlesztése, megvalósítása 12-18 éves fiatalok részére. Programjaikat kortárssegítők közreműködésével valósítják meg. Ennek érdekében kortárssegítők képzésével, kortárssegítő hálózat fejlesztésével is foglalkoznak. Iskolai és iskolán kívüli programjaikkal a gyermekek és fiatalok egészséges életszemléletének erősödését, életmódjuk, életkilátásaik javítását szolgálják. Felhasznált módszerek - kortárssegítés (ifjúsági klub, megkereső tevékenység, kortárstanácsadás); - kortárssegítő képzés: felkészítés kortárssegítői tevékenységre, tréning (elmélet és módszertani műhelymunka, empátia-labor: sajátélményfeldolgozás, terepmunka); - iskolai egészségfejlesztő foglalkozások (életmód, droghasználat, önismeret, önértékelés, én-kép, test-kép, nemi, családi és társadalmi szerepek, élet- és pályaterv stb.);
9 / 67
Beszámoló 2009 pszichoterápiás tanácsadás (élethelyzeti, személyes, kapcsolati problémák); - tájékoztató szülőknek és pedagógusoknak, személyes konzultáció. Iskolai programjaik kiemelten fontos összetevője a pedagógusokkal folyó munka, mely tapasztalataik szerint a diákokkal folyó munka előtt kell hogy járjon. Célja a pedagógusok, az iskola fogadókészségének előmozdítása, hosszabb távon a pedagógusok probléma-megfogalmazási, konfliktuskezelési és probléma-feldolgozó eszköztárának bővítése. Ez részben ismeretbővítés, részben készségfejlesztő jellegű, s esetmegbeszélésre, probléma-feldolgozásra épülő konzultációk formájában valósul meg. Előnyösnek tartják a folyamatjellegű foglalkozásokat, s jó szolgálatot tesznek a kortársoktatók által tartott módszerbemutatók. -
A Mérei Ferenc Pedagógiai Intézettel kötött együttműködési szerződés alapján kialakított szakmai program: - fővárosi fenntartású intézményekben évfolyamonként, osztályonként szociometria felvételét, valamint kérdőíves attitűdvizsgálatok elkészítése (kérdőív összeállítása, adatok kiértékelése, 3-5 oldalas összegzés készítése a felmérések eredményeiről), - a felmérésben érintett osztályok osztályfőnökeinek bevonásával problémafeltáró kiscsoportos megbeszélés tartása, - interaktív játéktár kidolgozása, mely az alábbi tételeket tartalmazza: - szakmai anyag összeállítása, szerkesztése, a kiadvány tartalmi kidolgozása - 20 oldalas kiadvány nyomdai előkészítése és kinyomtatása 200 példányban. A Fővárosi Önkormányzat által támogatott programban a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet Agressziókezelési Munkacsoportjának koordinációjával eddig 2 intézmény 20 osztálya (összesen 508 tanulója) és osztályfőnöke vett részt a Kompánia Alapítvány programjában. 2. Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Az Alapítvány a speciális szükségletű (magatartászavarokkal küszködő, kábítószer-fogyasztó, bűnelkövető) gyermekek és fiatalok re-szocializációs igényeit hivatott kielégíteni egy új – a prevenciót és kezelést elősegítő-, jóvátételi és helyreállító szemléletű, resztoratív nevelési módszer alkalmazásával. Programjuk a bajba került, magatartásproblémákkal, érzelmi és szociális konfliktusokkal küszködő gyermekek, fiatalkorúak másodlagos prevenciós programjának kialakítását és támogatását célozza, annak érdekében, hogy az érintett gyermek vagy fiatalkorú készsége, kapcsolata és életvezetése révén képes legyen – a társadalmilag elfogadott normák keretein belül – személyes fejlődésre és sikeres életre. A program során fontos szerepet kap a közösségi pozitív erők felderítése, a személyes fejlődést biztosító kapcsolatok erősítése és támogatása az önsegítő és re-szocializáló közösségek kialakítása érdekében. A programban való részvétel elsősorban olyan 12-18 év közötti fiúknak és lányoknak ajánlott, akik különböző nehézségekkel küszködnek, mint: - tanulási nehézségek, - drog- és alkoholfogyasztás,
10 / 67
Beszámoló 2009 - szabályszegések, bűncselekmények, - családi problémák, - lobbanékony és agresszív magatartás, - önbecsülés és önbizalom hiánya, - lelki vagy mentális egészség zavarai, - szexuális, fizikai vagy érzelmi bántalmazás, - iskolakerülés, iskolai felfüggesztés, iskolából való kizárás. Az Alapítvány (pl. nevelési értekezleten) lehetőséget nyújt a pedagógusoknak, hogy a programot megismerhessék, a későbbiek során mindennapi nevelőmunkájukba beilleszthessék. Az MFPI-vel kötött együttműködési szerződés alapján vállalták: i. A Fővárosi fenntartású intézményekben a meglévő miliő és alkalmazott technikák megismerését, a problémák feltérképezését és csoportos visszajelzését; megfigyelést, beszélgetéseket (tanár, diák, személyzet) és a felmérés alapján iskolánként 1 nap, 2 megfigyelővel, átlagosan 8 óra/iskola aktív resztoratív beavatkozást. ii. Resztoratív szemléletet ismertető előadás megtartását: Az iskola alkalmazottainak és a velük kapcsolatban álló segítő szervezeteknek, szolgáltatóknak; iskolánként, tantestületenként 3 órában, 2 előadóval, 1-1 alkalommal. Szülők, érdeklődők tájékoztatását workshop-ban; iskolánként 2 óra, 1-1 alkalommal. Tanulók tájékoztatását workshop-ban; az összes diák számára évfolyamonként (esetenként, osztályonként) 1-1,5 óra. A diák-tanár kapcsolatának erősítése és helyszíni konfliktuskezelés; mentorálás és támogatás a tanórákon; és tanítás utáni esetmegbeszélő csoport a tanárok számára; iskolánként heti 1 nap, összesen 3 alkalom, több résztvevővel (2-4 támogató az Alapítvány részéről). A Fővárosi Önkormányzat által támogatott programban a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet Agressziókezelési Munkacsoportjának koordinációjával eddig 90 pedagógus, 7 osztály 180 tanulója és 50 szülő vett részt a Közösségi Szolgáltatások Alapítványának programjában.
3. Psycholucia Kht. A Psycholucia egy olyan műhely, ahol szakemberek – pszichológusok, NLP mesterek – segítenek abban, hogy a teljesítmény, a verseny világában mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb helyet, az egyensúlyt a munka és a magánélet között, önmaga és mások számára is világos, vonzó célokat határozzon meg, ráleljen a célokhoz vezető útra. Módszereket kínálnak arra, milyen módon lehet serkenteni a környezetünkben élő emberek kreativitását, alkalmazottai fejlődését, és hogy inspiráló, világosan kommunikáló mentor, coach váljon mindazokból, akik az általuk biztosított programon részt vesznek. Munkáikban a siker, a teljesítmény, a kiválóság tágabb pszichológiai, társadalmi összefüggéseire igyekeznek rávilágítani. Tréningjeiken a
11 / 67
Beszámoló 2009 résztvevők elsajátíthatják a legújabb eredmények nyomán kifejlesztett hatékonyságnövelő technikákat. Céljuk az emberi és szervezeti értékek, célok, képességek feltérképezése és tudatosítása. Az együttműködés, a megértés és bizalom légkörének megteremtésével olyan képzési, fejlesztési programokat alakítanak ki, amelyek segítik e képességek kiteljesítésében, a siker elérésében, a hatékonyság növelésében. Módszereik hozzásegítik programjaik résztvevőit, hogy megismerjék önmagukat, feltárják és elfogadják saját képességeiket, és ha szükségesnek érzik, változtassanak (nlp). A foglalkozások nem csak csoportos, tréningszerű keretek között zajlanak, a résztvevők számára egyéni fejlesztési támogatást (coaching) is biztosítanak. Kialakított szakmai program: a társaság három fővárosi fenntartású intézményben, csoportonként 16 fő pedagógus részvételével, olyan tréningek vezetését valósította meg, amelyek a destruktív magatartásminták kezelésére, a konfliktuskezelési stratégiák fejlesztésére szolgálnak a coaching módszerével. Továbbá olyan NLP-s technikák átadását biztosítja, amelyek lehetővé teszik, hogy a coach hatékonyan tudjon segíteni az agresszív viselkedésmintáknak kitett pedagógusoknak; A projekthez kérdőívek, handoutok és munkafüzetek átadása kapcsoldott. A Fővárosi Önkormányzat által támogatott programban a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet Agressziókezelési Munkacsoportjának koordinációjával eddig 3 intézményben 16 fős csoportokkal valósított meg tréningeket. 4. ESZTER Alapítvány és Ambulancia Az Alapítvány célja: az erőszakos szexuális bűncselekmények áldozatainak pszichoterápiás kezelése, szociális segítése, jogvédelmük előmozdítása, az ilyen irányú bűnmegelőzés és bűnüldözés támogatása. Az Ambulancia lélektani segítséget kínál és szándékaik szerint ellátást nyújt minden hozzájuk forduló rászorultnak: - nőknek, akiket bántalmaztak, megerőszakoltak, vagy bármely más szexuális visszaélést szenvedtek el, - gyermekeknek, akik fizikai, vagy szexuális visszaélés áldozataivá váltak, - férfiaknak, akiket bármilyen erőszak ért, - az áldozat hozzátartozóinak, akik segítséget igényelnek ahhoz, hogy maguk segíteni tudjanak. Az Ambulancia ellátási formái: - egyéni beszélgetés, tanácsadás - egyéni pszichoterápia - család és párterápia - csoportos pszichoterápia - orvosi tanácsadás A szolgáltatások ingyenesek, azt bárki igénybe veheti, akit szexuális erőszak vagy abúzus ért.
12 / 67
Beszámoló 2009 A Fővárosi Önkormányzat által támogatott programban a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet Agressziókezelési Munkacsoportjának koordinációjával eddig 75 fő pedagógus, iskola pszichológus, szociális munkás vett részt az Alapítvány által vezetett kvalitatív-fókuszcsoportos kutatásban. A kutatási program célja: „Az iskolai erőszak megítélésének különbségei és hasonlóságai a gyermekvédelmi és oktatási intézményrendszerben”. Ez jelenti attitűdök, megközelítési módok feltérképezését, jelenlegi működési módok megismerését és a lehetséges érintkezési pontok feltárását, majd javaslatok kidolgozását a stratégiai együttműködésre. A belső erőforrások (kihasználatlan együttműködési, problémakezelési lehetőségek, stb.) feltárását. A célja továbbá kvalitatív módszerekkel feltárni, hogy az iskolai erőszak, mint multidiszciplináris probléma hogyan jelenik meg az érintett szektorokban – amelyek együttműködése nélkül a megelőzés és a kezelés sem lehet sikeres. Módszertanilag interjúk, ill. fókuszcsoportos interjúk, készültek, melyek segítségével a gyermekvédelmi alapellátásban és az alap-, ill. középfokú oktatásban dolgozó szakemberek iskolai erőszakkal kapcsolatos attitűdjei, ismeretei, megközelítési jellemzői, megelőzési és kezelési stratégiái, valamint jellemző probléma felismerő és menedzselő technikái kerülnek összegyűjtésre és rendezésre. 5. Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért A Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért elsőként biztosítja Magyarországon a gyermekek integrált pszichiátriai, pedagógiai ellátását és utógondozását intézményei – a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia, valamint a Vadaskert Fejlesztő és Felzárkóztató Általános Iskola – segítségével. Az 1989 óta sikeresen működő Vadaskert Alapítvány mostanáig a gyógyító és oktató tevékenységre helyezte a hangsúlyt. A prevenciós szemlélet fejlődésével lépést tartva 2001-ben kibővítette tevékenységi körét és átfogó prevenciós programot indított. A prevenció jelentőségét a mentális betegségek csökkentésében alátámasztja például az Egyesült Államokban végzett legújabb kutatás eredménye is, mely szerint a kezeletlen magatartászavaros gyerekek csaknem 60 százaléka felnőtt korában drogfüggővé válik. A gyermekkori pszichés problémák megelőzésében a leghatékonyabb módszer a szülők támogatása a gyermeknevelés kérdéseiben. Rendkívül fontos lehetőséget teremteni a szülők számára problémáik megválaszolására, és az általános tájékozódásra. A közvetlen és személyre szabott kapcsolatteremtés eszközeként hamarosan internetes honlapot is létrehoznak, melynek segítségével a szülők és a gyerekek választ kaphatnak kérdéseikre, bővíthetik a lelki jóllét megőrzésére vonatkozó ismereteiket. A szülők számára segítséget nyújthat majd a tapasztalatok és minták átadására szolgáló szülői klub, melynek indítását szintén tervbe vette az Alapítvány. A tájékozódás lehetőségét a leggyakoribb pszichés problémákkal foglalkozó tanácsadó füzetek kiadásával is segíteni kívánják. A hosszú távú tervek között szerepel a prevenciós célú, széles körű iskolai szűrések és a veszélyeztetett gyermekek számára speciális programok indítása. A Vadaskert Alapítvány célja és tervezett tevékenységei összhangban állnak az Egészségügyi Minisztérium Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programjában a
13 / 67
Beszámoló 2009 mentális betegségek megelőzésére vonatkozó alprogramban leírt célkitűzésekkel. A Mérei Ferenc Pedagógiai Intézettel kötött együttműködési szerződés keretén belül kialakított szakmai program: a „Borostyán Program”. A Borostyán Program keretén belül sérült gyermekek orvosi, pedagógiai, iskolai és szociális problémáinak megoldását valósítja meg egy gyógyítórehabilitációs munka korszerű modelljében. A Fővárosi Önkormányzat által támogatott programban a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet Agressziókezelési Munkacsoportjának koordinációjával eddig 39 gyermek és 5 szülő vett részt a Vadaskert Alapítvány programjában. 6. Ne Bánts Világ! Alapítvány Az Alapítvány azzal a szándékkal jött létre, hogy iskolai alapú komplex prevenciós programokat dolgozzon ki gyermekeknek a szexuális visszaélések megelőzésére és az iskolai bántalmazások csökkentésére. Programjaik célja, hogy olyan fogalmakat tanítsanak meg a gyerekeknek és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyek segítségével csökkenthetik áldozattá válásuk esélyét. Programjaik: - szexuális visszaélések elleni prevenciós program (általános iskoláskorú tanulóknak) - program iskolai erőszak kezelésére (felső tagozatos és középiskolás korú diákoknak) A tanulók képzési programjának középpontjában a speciális pszichológiai ismeretek átadása áll: az önmaguk és mások megismerésének, a konfliktusok felismerésének, az azokra való helyes reagálásnak a megtanítása, az empátiakészség kialakítása, a helyes kommunikáció kifejlesztése alapvető célkitűzés a programban. Mivel a nélkülözhetetlen elméleti ismeretek elsajátítása mellett leginkább a gyakorlatban hasznosítható készségek kialakításán van a hangsúly, a felkészítésnek lényeges tartalmi és módszertani elemei a szerepjátékok, a különféle helyzetgyakorlatok. Külföldi tapasztalatok azt mutatták, hogy ahol hasonló program került bevezetésre, ott az iskolai agresszió egy év alatt 70%-kal csökkent. Az Alapítvány munkatársai előadásokat, nevelési értekezleteket tartanak pedagógusoknak, tájékoztatókat szülőknek. Feldolgozható témák: ha alapvető önvédelmi tudás birtokába szeretnék tanítványaikat juttatni, ha a pedagógusoknak tudomásuk van szexuális bűncselekményről (pl. a környéken „mutogatós bácsi” van), - ha szükségük van tanácsra ahhoz, hogyan beszéljenek tanítványaikkal a szexualitással kapcsolatos veszélyforrásokról, - ha érintettségről van tudomásuk. A Mérei Ferenc Pedagógiai Intézettel kötött együttműködési szerződés alapján vállalták az „Érintések” című program keretében összesen 60 prevenciós óra megtartását fővárosi fenntartású intézményekben. -
14 / 67
Beszámoló 2009 A Fővárosi Önkormányzat által támogatott programban a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet Agressziókezelési Munkacsoportjának koordinációjával eddig 5 intézmény 20 osztályában 60 pedagógus részvételével 1200 tanuló vett részt a Ne Bánts Világ! Alapítvány programjában.
15 / 67
Beszámoló 2009 Civil szervezetek összefoglaló táblázata
1
Civil szervezet neve, elérhetősége
Tevékenység jellege
Megvalósított program
Kompánia Alapítvány Ambrózay Anikó programvezető Tel: 288 6056 0 6 30 289 4409 e-mail:
[email protected] Székhely: 1133 Bp. Kárpát u. 38. Lev.cím: 1133 Bp. Kárpát u. 7/B.
- interaktív agressziókezelő játéktár (toleranciafejlesztés)
1. két fővárosi fenntartású oktatási intézményben 10-10 osztályban szociometria felvétele, valamint kérdőíves attitűdvizsgálatok elkészítése (kérdőív összeállítása, adatok kiértékelése, 3-5 oldalas összegzés készítése a felmérések eredményeiről) a két fővárosi fenntartású oktatási intézményben a felmérésben érintett osztályok osztályfőnökeinek bevonásával problémafeltáró kiscsoportos megbeszélés 2. interaktív játéktár kidolgozását és nyomdai kivitelezése, mely az alábbi tételeket tartalmazza: • Szakmai anyag összeállítása, szerkesztése, a kiadvány tartalmi kidolgozása • Nyomdaköltség (20 oldalas kiadvány) (példányszám 200 db)
- konfliktuskezelő tréning (helyzetés szükséglet felmérésével: szociometria, EQ) 1. Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium 2. Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola
2
Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország Negrea Vidia igazgató Tel: 401 0650 06 20 482 4212 e-mail:
[email protected] Lev.cím: 1163 Bp. Galgahévíz u. 45.
- resztoratív gyakor-latok az alábbi isko-lákban: 1.Arany János Műszaki SZKI és Szakiskola 2. Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari SZKI és Szakiskola 3. Than Károly Gimnázium és Szakiskola
16 / 67
1. A meglévő miliő és alkalmazott technikák megismerése Megfigyelés, beszélégetések (tanár, diák, személyzet) és felmérés alapján iskolánként 1 nap, 2 megfigyelővel, átlagosan 8 óra/ iskola. 2. A Resztoratív szemléletet ismertető előadások 2.1. Az iskola alkalmazottjainak és a velük kapcsolatban álló segítő szervezeteknek, szolgáltatóknak. Iskolánként, tantestületenként 3 órában, 2 előadóval, 1 alkalommal. 2.2. Szülők, érdeklődők tájékoztatása workshop-ban iskolánként 2 óra, 1 alkalommal 2.3. Tanulók tájékoztatása workshop- ban; Az összes diák számára évfolyamonként (esetenként osztályonként) 1 –1,5 óra. 3. A diák-tanár kapcsolatának erősítése és helyszíni konfliktuskezelés Mentorálás és támogatás a tanórákon és tanítás utáni esetmegbeszélő csoport a tanárok számára. Iskolánként heti 1 nap, összesen 3 alkalom, több résztvevővel (2-4 támogató az Alapítvány részéről)
Beszámoló 2009
3
Psycholucia Kht. Bojtor Lucia Zsuzsanna ügyvezető Tel: 201 0116 06 30 948 4691 e-mail:
[email protected]
Konfliktuskezelési tréning pedagógusok részére- coaching módszerrel 3 iskolában iskolánként 16 fő részvételével Tréning időtartama: 6 óra (3x6 óra– a három iskola esetében)
A project folyamat lényegében négy lépésből áll: Előkészítés Tréning Coaching Feedback 1. Előkészítés A tréning-előkészítés célja az iskolák jelenének és a pedagógusok megismerése a szokásos egymás közötti kommunikációs technikák feltérképezése, a munkahelyi légkör megismerése. A részvevőknek kiküldtünk egy coachability kérdőívet, amely speciálisan tantestületek részére lett kifejlesztve. 2. Kompetenciafejlesztés – Tréning(ek)
4
Eszter Alapítvány Tel: 466 9872
Kutatói tevékenység
1. Kutatói tevékenység elvégzése: „Az iskolai erőszak megítélésének különbségei és hasonlóságai a gyermekvédelmi és oktatási intézményrendszerben” témában. Ez jelenti attitűdök, megközelítési módok feltérképezését, jelenlegi működési módok megismerését és a lehetséges érintkezési pontok feltárását, majd javaslatok kidolgozását a stratégiai együttműködésre. A belső erőforrások (kihasználatlan együttműködési, problémakezelési lehetőségek, stb.) feltárását. Kvalitatív módszerekkel feltárni, hogy az iskolai erőszak, mint multidiszciplináris probléma hogyan jelenik meg az érintett szektorokban – amelyek együttműködése nélkül a megelőzés és a kezelés sem lehet sikeres. Interjú, ill. fókuszcsoportos interjú, készítése, melynek segítségével a gyermekvédelmi alapellátásban és az alap- ill. középfokú oktatásban dolgozó szakemberek iskolai erőszakkal kapcsolatos attitűdjei, ismeretei, megközelítési jellemzői, megelőzési és kezelési stratégiái, valamint jellemző probléma felismerő és menedzselő technikái kerülnek összegyűjtésre és rendezésre. Az oktatási és gyermekvédelmi szakemberekkel közös, irányított beszélgetés.
-tájékoztató anyagok terjesztése -bántalmazottak pszichoterápiás ellátása
17 / 67
Beszámoló 2009
5
6
Ne Bánts Világ! Alapítvány Tel: 06 30 612 2725 2112 Veresegyház, Hegyalja u. 1. Puskás Gyöngyi
Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért Tel: 392 1400 e-mail:
[email protected]
„Érintések” program 1. Hallássérültek Óvodája, Ált. Isk. Spec. Szakisk., EGYMI és Diákotthona 2. Nagy László Ált. Isk. és Gimnázium 3. Benedek Elek Óvoda, Ált. Isk, Spec. Szakisk. és EGYMI 4. Dr. Török Béla Óvoda, Ált. Isk., Speciális Szakisk., EGYMI, Diákotthon és Gyermekotthon 5. Éltes Mátyás Ált. Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon Pszichiátrián kezelt gyerekek konfliktuskezelt csoportja 39 fő részvételével
60 prevenciós óra megtartása 5 fővárosi fenntartású iskolában
A Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért elsődleges célja, hogy a sérült gyermekek orvosi, pedagógiaiiskolai, oktatási és szociális problémáit egy intézményen belül igyekszik megoldani, ezzel megteremtheti a gyógyító rehabilitáló munka korszerű modelljét.. Borostyán Program” Tematikus csoportok: 1. Önismereti hét 2. Szülő gyermek kapcsolati hét 3. Szocializációs hét A program Nikolett
vezetője:
dr.
Szolnoki
Intézményük négy csoportfoglalkozási hét megvalósítását vállalja.
2009 szeptemberétől az alábbi civil szervezetek csatlakoznak a projekthez: - Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület - Jogismeret Alapítvány - Tiszta Jövőért Alapítvány - Mérei Szociometriai Műhely Egyesület Az együttműködésre kiválasztott alapítványok, egyesületek magasan felkészült, elhivatott szakembereinek tevékenysége fontos erőforrást jelentett, jelent a program számára. Az iskolák kezdeti „bizalmatlansága” gyorsan átalakult, és hamar megérezték a civil programokban rejlő hatalmas lehetőségeket. Munkájukat nagyra értékelték, valódi gyakorlati segítségként észlelték, és az intézmények igyekeztek, igyekeznek minél többször bevonni a civilek által nyújtott szolgáltatásokat az iskola életének, klímájának 18 / 67
Beszámoló 2009 harmonikussá, agressziómentessé tételéhez. Szívesen hívják őket nem csak az akut, vagy krónikus agressziós helyzetek, konfliktuózus szituációk megoldásához, hanem nevelési értekezletek, továbbképzések, iskolanapok alkalmával is. Elméleti előadások és módszertani bemutatók egyaránt szerepelnek az intézmények igényei között.
V.
A korosztályi agresszióval foglalkozó interaktív WEB-oldal létrehozása, folyamatos karbantartása, üzemeltetése (Intézkedési Terv 6. pont) A weboldal a Fővárosi Oktatási Portálon belül került kialakításra, amelyen kiemelt rovatként jelenik meg az Iskolai agressziókezelés. A weboldal az Intézet által vásárolt DOKK CMS rendszerrel működtetett, melyhez a technikai tudást házi tanfolyam keretében sajátították el a munkatársak. A portál átadása óta (2008. november) összesen 404 ezren látogatták a honlapot, az összes lekért tartalom pedig 516 ezer. Az idő múlásával egyre többen látogatják az oldalakat. 2009 májusára a rovatok heti látogatottsága 20-22 ezer körüli. Részletesebb bontás sajnos nem áll a rendelkezésre, de a statisztikai szempontokat figyelembe véve az Iskolai agressziókezelés rovatot 2009 tavaszára hetente kb. 2 ezren látogathatják. A rovat célközönségét a portál egészéhez kellett igazítani, így az elsősorban a pedagógusokat és a szülőket szólítja meg. Az al-menüpontok kialakítása igyekezett a célközönség igényeit figyelembe venni. Ehhez több esetben a pedagógus továbbképzések adtak alkalmat, ahol információt lehetett nyerni arról, melyek azok a pontok, ahol a legtöbb segítségre várnak. Ezek: az elérhetőségek (munkacsoport, civil szervezetek), elméleti háttéranyagok, gyakorlati ötletek, máshol bevált jó gyakorlatok. Ilyen szempontok alapján jött létre az alábbi menüsor: Mivel az „Iskolai agressziókezelés”-re klikkelve rögtön a „Hírek” jelennek meg, ezért itt kerültek elhelyezésre az éppen aktuális felhívások és a munkacsoport munkájával kapcsolatos beszámolók, hírek.
19 / 67
Beszámoló 2009 A pedagógusoknak szóló anyagok elsősorban a témával kapcsolatos elméletről szólnak. Olyan segédanyagok is felkerültek a cikkek között, amelyek a nevelőtestületeket segíthették, segíthetik az agressziókezelésről tartott nevelési értekezletek megtartásában. Ilyen pl. Herczog Mária előadásanyaga, - amelyet számunkra pont e célt szolgálandó állított össze „Erőszak az iskolában” címmel, vagy a „Gyermekeket ért agresszió és bántalmazás (fizikai, lelki és szexuális) a nevelési-oktatási intézményekben” című letölthető formátumú előadásanyag. A minisztérium számára készült szakmai anyagból a munkacsoport a pedagógusok számára jól hasznosítható prezentációt állított elő. Pl. az alábbi dia fontos, ám kevéssé ismert információkat tartalmaz:
Feltehetően nagy segítség lehet a látogatók – elsősorban osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelősök - számára a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet által összeállított és a munkacsoport rendelkezésére bocsátott módszertani segédlet, mely szintén pdf formátumban tölthető le. Az „Agresszióról szülőknek” menüpont kiemelt témája a biztonságos internet használat, miután a középiskolás korosztályt (is) kifejezetten fertőzhetik azok a tartalmak, amelyek a világhálón olvashatók, nem beszélve a módszerekről, amelyekkel „támadják” az ifjúságot. Mindenképpen fontos megismertetni a szülőket azokkal a szempontokkal, amelyekkel segíthetik az ilyenfajta támadások kivédését. „Mit tehet a szülő, ha agresszív a gyermeke?”- témában elméleti olvasnivalót is talál az Agressziókezelési Munkacsoport weboldalára látogató szülő. Mind a pedagógusok, mind pedig a szülők szempontjából fontos a honlapon keresztül bemutatni azokat a civil szervezeteket, amelyek az agressziókezelés és –megelőzés szempontjából hatékony munkát végeznek. Egyelőre azokról az alapítványokról, egyesületekről kerültek fel anyagok, akikkel az MFPI minősített partneri viszonyt alakított ki, akiknek a tevékenysége bátran ajánlható. Hat ilyen szervezet kerül bemutatásra, ill. kapott lehetőséget ez idáig a honlapon való információközvetítésre.
Ne Bánts Világ! Alapítvány
20 / 67
Beszámoló 2009
A „Továbbképzések” menüpontban elsősorban bemutatásra kerülnek azok a továbbképzések, tanfolyamok, tréningek, amelyeket a munkacsoport munkatársai állítanak össze, szerveznek és bonyolítanak le. Ezen kívül lehetőség adódik más intézmények, szervezetek számára is bemutatkozásra, amennyiben munkájuk illeszkedik az Intézet programjába és szellemiségébe. A munka tapasztalatai azt mutatják, hogy a pedagógusok szívesen merítenek a már bevált jó gyakorlatokból, ezért fontos bemutatni a jó módszereket, követendő példákat. Herczog Mária összefoglaló előadásanyaga mellett ismertetésre kerül – mint hatékony módszer: - kortárssegítés, - resztoratív (helyreállító) konfliktuskezelés, - szociometriai helyzetfeltárásra épülő többlépcsős pedagógiai célú csapatépítő eljárások. Egy, az Intézet (MFPI) munkatársai által összeállított módszertani segédanyag is letölthető a honlapról, mely az osztályfőnöki órák megtartását támogatja. A téma iránti tájékozódást irodalomjegyzékek és könyvajánlók segítik. A Honlapról letölthető a „Frontvonalban” c. intézeti kiadvány is. Ebben a menüpontban található az az új magazin, amely a „Mindennapi pszichológia” címet viseli, de sok - pedagógus, szülő számára is - hasznos, közérthető nyelven íródott cikket tartalmaz az agressziókezelés, a kamaszproblémák témaköréből. Talán a leggyakorlatiasabbnak „A hét ötlete” menüpont bizonyulhat. Itt hetente újabb és újabb programajánlat, játéklehetőség található akár a gyerekek, akár a pedagógusok számára. Az ajánlatok között szerepel pl. megtekintésre érdemesnek tartott film, kiállítás, olvasnivaló vagy iskolai körülmények között bevezethető játékok, magyarórán alkalmazható konfliktuskezelési gyakorlatot, vagy „jeles napok”, mint pl. február 20. – az Erőszakkal Szembeni Ellenállás napja. Ennek a menüpontnak leplezetlen célja, hogy az olvasókat hétről hétre a honlapra csalogassa.
VI.
A fővárosi fenntartású intézményekben megtartott nevelési értekezletekről készült jegyzőkönyvek tapasztalatai (Intézkedési Terv 10. pont) Az Agressziókezelési Munkacsoport a folyamat elejétől támogatni kívánta az intézményeket abban, hogy minél tartalmasabban és hatékonyabban bonyolítsák le a számukra feladatként előírt nevelési értekezleteket, valamint a későbbi áttekinthetőség és feldolgozhatóság szempontjából a munkacsoport nem csak szakmai, hanem formai javaslatokat, ajánlásokat is tett az intézmények felé. Ily módon, első lépésben a tanév elején az iskolák a munkacsoport által összeállított jegyzőkönyv mintát kaptak, amelyek segítették valamennyi nevelési értekezlet egységes formai lebonyolítását és adminisztrációját. Az intézmények többsége gyakorlatilag időben megküldte a jegyzőkönyveket az MFPI munkacsoportja számára (a részletes elemzés lásd később).
21 / 67
Beszámoló 2009 A munkacsoport a nevelési értekezletek tartalmi és szakmai szempontjaira is tett javaslatot, mely folyamatszerű felépítést ajánlott az alábbiak szerint: 1. Első nevelési értekezlet – elméleti háttér: Az agresszió, iskolai agresszió jelenségkörének, pszichológiai hátterének alaposabb megismerése, az elméleti tudás, ismeretanyag bővítése, a nemzetközi tapasztalatok, módszerek megismerése. Ehhez szükség esetén az intézmények számára a program külső előadókat, szakembereket biztosított. 2. Második nevelési értekezlet – helyzetfelmérés: A saját intézmény/iskola helyzetének felmérése elsősorban az iskolai agresszió, a megoldási lehetőségek, a prevenciós megoldások szempontjából. A helyzetfelméréshez az MFPI munkacsoportja egy „Helyzetfelmérő” kérdőívet állított össze, amely támpontokat ad az iskolai agresszió feltérképezéséhez (lsd melléklet). Ezt a kérdőívet érdemes kiindulási pontként, start állapotként kezelni az intézményekben, mert igyekszik komplex módon megragadni az agresszió jelenségkörét az adott intézményben. Az iskolák többsége a kérdőívet kitöltötte és elvégezte az elemzést, amely lehetővé tette számukra, hogy rátekintve saját helyzetükre, akcióterveket fogalmazzanak meg rövid- és hosszú távon maguk számára, illetve adott esetben a további nevelési értekezletek témáját is meghatározták ezek az eredmények. 3. harmadik és negyedik nevelési értekezlet – Új módszerek, jó gyakorlatok (best practice) megismerése: A harmadik és negyedik nevelési értekezlet gyakorlat-centrikus, a pedagógusok módszertani repertoárját bővítő fórumként volt javasolt. Segítségül a különböző civil szervezetek, egyesületek által képviselt módszerek, technikák megismerését vehették igénybe. Így például resztoratív technikák, szociometriai, stb. (lásd később). Az Agressziókezelési Munkacsoport szempontrendszert dolgozott ki, amelynek alapján a helyzetfelmérő kérdőívek feldolgozásra kerültek. Ilyen szempontok voltak például, hogy hányan, milyen összetételben vettek részt az értekezleteken, hány napirendi pontot dolgoztak fel, mi volt a téma, milyen módszereket alkalmaztak (előadás, beszélgetés, esetmegbeszélés, stb.), vettek-e igénybe külső erőforrást (pl. előadó), elemzésre került a hozzászólások száma, jellege. Hasonló módon elemzésre kerültek az állásfoglalások, határozatok száma, jellege, célcsoportja, stb. Az Intézkedési Terv 9. pontja rendelkezik arról, hogy az iskolák a tanév folyamán négy nevelési értekezleten foglalkozzanak az agressziókezelésével, megelőzésével, és az arról készült jegyzőkönyveket küldjék el az Agressziókezelési Munkacsoportnak. Az 1. nevelési értekezlet megtartásáról készült jegyzőkönyvet 99, a feldolgozásig 87 intézmény küldte el. Az intézmények többsége (87% - 76 iskola) októberben, néhányan (10% - 9 iskola) novemberben, és (2% - 2 iskola) decemberben tartotta meg ezt az értekezletet. Az iskolák 87%-ka az értekezlet megtartása után, 12% pedig kicsit később küldte el a jegyzőkönyvet. A II. nevelési értekezlet jegyzőkönyvét 84, a feldolgozásig 67 intézmény küldte el az Agressziókezelési Munkacsoportnak, kevesebb iskolából juttatták
22 / 67
Beszámoló 2009 el, mint az első értekezletről készültet. 56 intézmény (84%) időben, 11 intézmény (16%) késve, levélben való kérés után küldte el. A megtartott II. nevelési értekezlet időpontja iskolánként nagyon változó, novembertől márciusig terjedő időszakban történt. A III. nevelési értekezlet jegyzőkönyvét 72, a feldolgozásig 64 intézmény küldte el, kevesebb iskolából juttatták el, mint az első és második értekezletről készültet. A megtartott III. nevelési értekezlet időpontja iskolánként nagyon változó, decembertől április végéig terjedő időszakban történt. Résztvevők Az adatokból kiderül, hogy az intézmények pedagógusai nagy létszámban vettek részt az értekezleteken, meghívták a diákok és szülők képviselőit is. Ha összehasonlítjuk a három nevelési értekezleten résztvevők létszámadatait, láthatjuk, hogy a III. értekezleten vettek részt a legkevesebben, a legtöbben az elsőn voltak, arról több mint 20 intézménnyel több adattal rendelkezünk. Résztvevők I.
Létszám Nevelési értekezlet 87 3378 fő 313 fő
Létszám II. Nevelési értekezlet 67 2791 fő 180 fő
Intézmény létszám Pedagógus Diák-önkormányzati képviselő Szülői közösség 209 fő 155 fő képviselője Egyéb 89 fő 36 fő Összeses 3989 fő 3162 fő 1. táblázat. Az I., II. és III. nevelési értekezleten résztvevők száma
Létszám III. Nevelési értekezlet 64 2448 fő 166 fő 60 fő 24 fő 2698 fő
Napirendi pontok Az elsőn 152, a másodikon 120, a harmadikon 92 napirendi pont volt, amelynek a megoszlása a következő: I.
Nevelési értekezlet 87 intézmény Intézmények %-os száma arány
II. Nevelési értekezlet 67 intézmény Intézmények %-os száma arány
III. Nevelési értekezlet 64 intézmény Intézmények %-os száma arány
Napirendi pontok száma 1 40 46 % 34 51% 46 2 39 45% 23 34% 12 3 7 8% 4 6% 2 3-nál több 1 1% 6 9% 4 2. táblázat. Az I., II. és III. nevelési értekezletek napirendi pontjainak összehasonlítása
71% 19% 3% 6%
Ha összehasonlítjuk az első három nevelési értekezlet napirendi pontjainak a számát, láthatjuk, hogy a III. értekezleten a legmagasabb az aránya az egy témát feldolgozó intézményeknek. Ennek oka, hogy főleg gyakorlat oldaláról közelítettek meg egy-egy témakört, konkrét megoldási lehetőségeket ismertek meg. Az elsőn az agresszió elméleti megközelítése mellett helyzetfelmérést, vagy a főváros által elfogadott intézkedési tervet ismerték meg. A második értekezletek felében volt egy téma, főleg konfliktus és agressziókezelés.
23 / 67
Beszámoló 2009 Napirendi pontok témája Az I. nevelési értekezleten az intézmények többségében nagyon alaposan foglalkoztak az agresszió fogalmával, keletkezésével, fajtáival, kezelésével, stb. Elég sok helyen ismertették a Fővárosi Önkormányzat által elfogadott Intézkedési tervben megfogalmazott feladatokat, és fontosnak tartották az intézményi helyzetértékelés elvégzését is. Kiemelt jelentősége volt még a konfliktuskezelésnek és esetmegbeszélésnek is, ami azt mutatja, hogy az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati oldalról történő közelítés, a megoldáskeresés is egyaránt jelen volt az 1. nevelési értekezleteken. A táblázat részletesebben bemutatja, hogy milyen témákat, milyen arányban dolgoztak fel az intézmények. Napirendi pontok témája
Intézmények száma 58 24 21 15 13 8 4 2 2 1 1 1 1
Intézmények aránya 67% 28% 24% 17% 15% 9% 5% 2% 2% 1% 1% 1% 1%
%-os
agresszió Intézkedési terv helyzetértékelés konfliktuskezelés esetmegbeszélés Intézményi kérdőív film megnézése erőszakmentes kommunikáció gyermekvédelem felmérés a tanulói stresszről szakirodalom ajánlás mediáció tantestület erősségei, gyengeségei szülők körében végzett kérdőív 1 1% 3. táblázat. Napirendi pontok témája az I. nevelési értekezleten
A II. nevelési értekezleten a 120 napirendi pont téma szerinti megoszlása nagyon változatos volt. Sok intézményben foglalkoztak konfliktuskezeléssel, az iskolai agresszió kezelésével. Több iskola konkrét eseteket dolgozott fel, a tanulók vagy szülők, illetve pedagógusok körében végzett kérdőívek eredményeit elemezte, drámajáték fontosságát hangsúlyozták, a rendőrség szerepéről, helyéről és feladatairól hallgatták meg rendőrségi szakember beszámolóját az ifjúsági agresszió kezelésében. A táblázat részletesebben mutatja, hogy milyen témákat, milyen arányban dolgoztak fel az intézmények. Napirendi pontok témája konfliktuskezelés iskolai agressziókezelés esetmegbeszélés kérdőív eredményei drámajáték rendőrség feladata színházi darabok, film megnézése intézményi intézkedési terv erőszakmentes kommunikáció beilleszkedési, tanulási, magatartási problémával küzdő tanulók agressziós viselkedésének kezelése
Intézmények száma 35 21 9 9 8 8 5
Intézmények aránya 52% 31% 13% 13% 12% 12% 7%
4 3
6% 4%
3
4%
24 / 67
%-os
Beszámoló 2009 fegyelmi bizottság 2 3% tevékenysége a számítógép és az internet 2 3% hatása a diákokra alternatív iskolák 2 3% tapasztalatai nemzetközi tapasztalatok, 2 3% kutatások prevenciós tevékenység az 2 3% iskolában szabadidő helyes eltöltése 2 3% roma fiatalok 2 3% szociokúlturális hátterének megismerése az iskolapszichológus helye 1 1% a pedagógus-gyermek-szülő kapcsolatban 4. táblázat. Napirendi pontok témája a II. nevelési értekezleten
A táblázatban felsorolt témákból jól látható, hogy az intézmények keresik az agresszív viselkedés okait, azok megoldási lehetőségeit, és nagyon sok oldalról megközelítve próbálják a megoldási lehetőségeket megtalálni, amelyek hatékonyak lehetnek. A III. nevelési értekezleten a 92 napirendi pont téma szerinti megoszlása ismét nagyon változatos képet mutat. Megbeszéltek felmerülő konkrét agressziós eseteket és lehetséges megoldásukat, a tanulók illetve szülők körében végzett kérdőívek eredményeit elemezték, drámapedagógiai módszerekkel ismerkedtek. Rendőrségi szakembertől hallottak fiatalkorúak sérelmére elkövetett cselekményekről, büntető és szabálysértési jellegű magatartások jogkövetkezményeiről, foglalkoztak fegyelmi eljárással, valamint a mediáció és jóvátétel a fegyelmi eljárásban, a resztoratív technika alkalmazásával az iskolai gyakorlatban, a káros szenvedélyek hatásával a fiatalkorúak agressziójára, a roma tanulók helyzetével, továbbképzési lehetőségekkel. A táblázat részletesebben mutatja, hogy milyen témákat, milyen arányban dolgoztak fel az intézmények. Napirendi pontok témája iskolai agressziókezelés konfliktuskezelés-közösségépítés esetmegbeszélés kérdőívek eredményei resztoratív eljárások drámapedagógiai módszerek fiatalkorúak sérelmére elkövetett cselekmények a büntető és szabálysértési jellegű magatartások jogkövetkezménye káros szenvedélyek hatása a fiatalkorúak agressziójára továbbképzési lehetőségek magatartási és beilleszkedési problémák és az agresszió roma tanulók helyzete külföldi felmérés eredményei az agresszióról fővárosi felmérés eredményei az iskolai agresszivitásról fegyelmi eljárás
Intézmények száma 23 15 4 7 5 3 4
Intézmények %-os aránya 36% 23% 6% 11% 8% 12% 5%
2
3%
2
3%
4 2
5% 3%
2 2
3% 3%
2
3%
2
3%
25 / 67
Beszámoló 2009 drog és agresszió 1 szabadidő tartalmas eltöltésének 1 módozatai esélyegyenlőség 1 gyermekbántalmazás1 áldozatvállalás asszertivitás 1 miliőterápia 1 1. táblázat. Napirendi pontok témája a III. nevelési értekezleten
2% 2% 2% 2% 2% 2%
A táblázatban felsorolt témákból jól látható, hogy az intézmények keresik a jó módszereket, eszközöket, amelyek hatékonyak lehetnek a kialakuló iskolai agresszivitás és konfliktushelyzetek megoldásában. Összehasonlítva az első három nevelési értekezlet témáit, láthatjuk, hogy az elsőn főleg az agresszió kialakulásának, keletkezésének, okainak elméleti megközelítése, a másodikon inkább a megoldáskeresés útját helyezték előtérbe, a harmadikon a jó technikák megismerése és elsajátítása volt az elsődleges cél. Valamennyi értekezleten előforduló témák: az agresszió és konfliktuskezelés, esetmegbeszélés, tanulói, szülői, tanári kérdőívek eredményeinek értékelése, drámajáték. A többi témakör nagyon változó, az intézményekben jelen lévő problémás helyzetektől függően. Napirendi pontok témája
Intézmények száma I. 87 58 15 13 9 4
II. 67 21 35 9 9 13
III. 64 23 15 4 7 5
Intézmények %-os aránya I. II. III.
agresszió 67% 31% 36% konfliktuskezelés 17% 52% 23% esetmegbeszélés 15% 13% 6% kérdőív 10% 13% 11% drámajáték 5% 19% 12% színház, film 2. táblázat. Az I., II., III. nevelési értekezletek napirendi pontjainak összehasonlítása
Előadók Az I. nevelési értekezleten az intézmények többségében belső, azaz az iskola vezetője, helyettese, vagy az iskolai pszichológus, vagy valamely pedagógusa volt az előadó. Néhány intézménybe a Mérei Intézet munkatársait hívták, volt néhány iskola, ahová külső előadót hívtak meg, pl.: pszichológust, rendőrségi szakembert, oktatáskutatót, civil szervezet képviselőit. Az intézmények több mint a felében a II. nevelési értekezleten is belső munkatársak voltak elsősorban az előadók, külső személyt, főleg pszichológust, rendőrt, jogászt, orvost hívtak meg, néhány iskolába Intézetünk munkatársait kérték fel előadás tartására. A III. nevelési értekezleten is az intézmények kicsit több mint a felében belső munkatársat bíztak meg előadói feladattal. Jelentős mértékben nőtt a külső személyt, főleg pszichológust, rendőrt, civil szervezet képviselőjét felkérő intézmények aránya, néhány iskolába Intézetünk munkatársait kérték fel előadás tartására. Ha összehasonlítjuk a három nevelési értekezleten előadók arányát, láthatjuk, hogy fokozatosan nőtt a kívülről hívott szakemberek száma a belső munkatársak számához viszonyítva. Ez is azt mutatja, hogy az intézmények vezetői egyre többen látják szükségét annak, hogy olyan szakembereket
26 / 67
Beszámoló 2009 hívjanak meg, akik az agresszió és konfliktuskezelésben jól alkalmazható módszereket és technikákat megismertetik, segítik a pedagógusok eszköztárának bővülését. Előadók
belső MFPI egyéb 3.
Intézmény száma Intézmények %-os aránya I. II. III. I. II. III. 87 67 64 67 37 51 77% 55% 55% 11 6 5 12% 9% 5% 10 24 36 11% 36% 40% táblázat. Az I., II., III. nevelési értekezletek előadóinak összehasonlítása
Módszerek Az I. nevelési értekezleten az intézmények többségében mivel az agresszió témakörét alaposan körüljárták, előadás volt, de kisebb mértékben vita és beszélgetés, és más módszer is előfordult. A II. nevelési értekezleten is még az előadás volt nagyobb számban a 120 témából 69, de a beszélgetés és vita száma is jelentős volt, 36, valamint az egyéb módszerek száma sem elhanyagolható, 15. A III. nevelési értekezleten a beszélgetés, vita volt nagyobb számban, a 92 témából 55, amely 60% jelent, az előadás mértéke jelentősen csökkent. Ha összehasonlítjuk a három értekezleteken használt módszereket, akkor láthatjuk, hogy az előadások száma fokozatosan csökkent, a beszélgetés, vita aránya jelentős mértékben megnövekedett. Ez is azt mutatja, hogy az elméleti ismeretek átadásától a módszerek megismerése, elsajátítása került előtérbe. Módszer
4.
Témák %-os aránya I. II. III. előadás 76% 57% 31% beszélgetés, vita 17% 30% 60% egyéb 7% 13% 9% táblázat. Az I., II., III. nevelési értekezleten előforduló módszerek összehasonlítása
A Nevelési értekezlet célja Az I. nevelési értekezleten az intézményekben elsősorban az elméleti információszerzésen volt a hangsúly, de a módszertani anyagok és a helyzetfelmérés is szerepet kapott. A II. és III. értekezletek célja elsősorban módszertani ismeretszerzés volt, jóval magasabb arányban, mint az elméleti információ-szerzés. Ha összehasonlítjuk a három nevelési értekezlet céljainak típusmegoszlását, láthatjuk a jelentős mértékű változást a módszertani ismeretek irányába. A nevelési értekezlet célja
Témák %-os aránya I. II. III. 37% 36% 14% 29% 62% 86%
információszerzés - elméleti információszerzés módszertani helyzetelemzés 34% 2% 5. táblázat. Az I., II., III. nevelési értekezlet céljainak összehasonlítása
Hozzászólások Az I. nevelési értekezleten összesen 261 hozzászólás volt, a részt vevő pedagógusok 8%-a szólt hozzá az elhangzottakhoz. 72 intézményben (83%) volt, 15-ben (17%) nem hangzott el hozzászólás. Az intézmények többségében 3, 2, vagy1 hozzászólás volt. A táblázat mutatja a hozzászólások számának alakulását.
27 / 67
Beszámoló 2009 Hozzászólások száma Intézmény száma Intézmények %-os aránya 1 hozzászólás 11 15% 2 hozzászólás 14 19% 3 hozzászólás 25 35% 4 hozzászólás 7 10% 5 hozzászólás 3 4% 6 hozzászólás 3 4% 7 hozzászólás 3 4% 8 hozzászólás 2 3% 9 hozzászólás 1 1% 10 hozzászólás 1 1% 13 hozzászólás 1 1% 17 hozzászólás 1 1% 10. táblázat. A hozzászólások száma az I. nevelési értekezleten
A II. nevelési értekezleten összesen 140 hozzászólás hangzott el a feldolgozott témákhoz. A résztvevő pedagógusok 5%-a mondott véleményt, vagy egészítette ki az elhangzottakat, vagy kérdezett, saját tapasztalatait osztotta meg a kollégákkal. Többségében 2, 3, 1 hozzászólás volt, de előfordult, hogy 21-en mondtak véleményt. 37 intézményben (53%) volt, 30-ban (47%) pedig nem volt hozzászólás. Hozzászólások száma
Intézmény száma 5 11 8 4 2 4
Intézmények aránya 7% 16% 12% 6% 3% 6%
%-os
1 hozzászólás 2 hozzászólás 3 hozzászólás 4 hozzászólás 5 hozzászólás 6 hozzászólás 7 hozzászólás 8 hozzászólás 1 1% 9 hozzászólás 10 hozzászólás 1 1% 21 hozzászólás 1 1% 11. táblázat. A hozzászólások száma az I. nevelési értekezleten
A III. nevelési értekezleten összesen 120 hozzászólás hangzott el a feldolgozott témákhoz. Többségében 2, 3, 1 hozzászólás volt, 40 intézményben (63%) igen, 24-ben (37%) pedig nem nyilvánítottak véleményt a jelen lévők. Hozzászólások száma
Intézmény száma 6 12 12 4 4
Intézmények aránya 9% 19% 19% 6% 6%
%-os
1 hozzászólás 2 hozzászólás 3 hozzászólás 4 hozzászólás 5 hozzászólás 6 hozzászólás 7 hozzászólás 1 2% 11 hozzászólás 1 2% 12. táblázat. A hozzászólások száma a III. nevelési értekezleten
Mivel a III. nevelési értekezleten a feldolgozott témák is sokrétűek voltak, így a hozzászólások témája is nagyon változatos volt. Elhangzottak kérdések: pl.: Mennyire hatásos a resztoratív technika? Mit tegyen a diák, ha többen megtámadják? Iskolában történő bűncselekmény esetén az iskola tesz-e feljelentést? Mi a következménye, ha 15-16 évesnél kábítószer gyanús dolgot
28 / 67
Beszámoló 2009 találnak? Magatartási probléma miatt ki lehet-e zárni diákot? Az agresszió befolyásolható-e törvényi szabályozással? Tapasztalataikat is megosztották egymással a pedagógusok: a szabályok be nem tartása egyre jellemzőbb, a diákok egy-egy esetnél nincsenek tisztában tettük következményeivel, a tanulók különböző kultúrákból jönnek, keresik a helyüket. Sok a médiából áradó erőszak, kevesebb a fiatalkorú bűnözés ott, ahol nincs zsúfoltság, sokszor hiányzik az önkontroll, az osztályfőnök és az egy osztályban tanító pedagógusok közösségének van jelentős szerepe, fontos a közös cél megtalálása, az egyéni foglalkozás, az empátia, az agresszió elleni normák elfogadása, sportolási lehetőség biztosítása. A szülők nélkül nem lehet a problémákat megoldani. Feladatokat is megfogalmaztak, amelyekre a következő időszakban jobban kell figyelniük: működőképes szabályokat kell kialakítani a diákok bevonásával, egységes fegyelmezési elveket kell alkalmazni, a konfliktusok konstruktív megoldására kell törekedni, a büntetés mértéke arányos legyen, a tanulóknak meg kell tudni védeni magukat, következetes nevelői magatartást kell alkalmazni, az élménypedagógia eszközeinek beépítése a kollégium életébe. Javaslatokat fogalmaztak meg: szervezzenek konfliktuskezelési tréninget csoportokban, kortárssegítők képzését, hívjanak meg külső facilitátort, mediátort, alternatív és külföldön alkalmazott módszereket ismerjenek meg. A hozzászólások jellege szerint megkülönböztettünk megoldás-centrikus belsőt, amely a tanárra, diákra vonatkozott, megoldás-centrikus külsőt, amely a továbbképzéseket, tréningeket, a jelzőrendszert jelentette, valamint a családra, társadalomra, oktatási rendszerre hárítót. Az I. és a II. nevelési értekezleten az intézmények nagy többsége szerint a jelenlévő és keletkező problémákat iskolán belül a pedagógusoknak a tanulókkal együtt kell megoldani, bevonva a szülőket is amennyire ez lehetséges. A harmadikon növekedett a külső megoldások aránya. Ha összehasonlítjuk a három értekezlet százalékos eredményeit, láthatjuk, hogy fokozatosan nőtt a külső megoldáskeresés százaléka, a harmadik értekezletnél duplája lett az elsőnek. A táblázat mutatja a hozzászólások jellegének alakulását. Hozzászólás jellege
%-os arány I. II. III. megoldás-centrikus belső 77% 67% 60% megoldás-centrikus külső 15% 24% 31% elhárító – család 6% 8% 6% elhárító – társadalom 1% 3% 2% elhárító – oktatási rendszer 1% 2% 1% 12. táblázat. Az I., II., III. nevelési értekezleteken elhangzott hozzászólások jellegének összehasonlítása
Állásfoglalás, határozat Összesen 105 állásfoglalást, határozatot hoztak az első nevelési értekezleten 49 intézményben amely az iskolák 56%-a, 38-ban nem hoztak határozatot, amely 44%-a az iskoláknak. A II. nevelési értekezleten összesen 58 határozatot hoztak 28 intézményben, amely az iskolák 41%-a, 39 intézményben, amely 59%, nem fogalmaztak meg állásfoglalást.
29 / 67
Beszámoló 2009 A III. nevelési értekezleten összesen 37 határozatot hoztak 19 intézményben, amely az iskolák 30%-a, 45 intézményben, amely 70%, nem fogalmaztak meg állásfoglalást. Összehasonlítva a három nevelési értekezleten hozott állásfoglalások arányát, azt tapasztaljuk, hogy az elsőn magasabb volt azoknak az intézmények a száma, amelyek megfogalmaztak állásfoglalást, a másodikon és a harmadikon pedig azoknak az aránya volt magasabb, ahol nem hoztak határozatot. Az I. nevelési értekezleten az állásfoglalások, határozatok témája nagyon sokrétű, több területre kiterjedő. Az intézmények maguk számára fogalmaztak meg feladatokat, kiemelt figyelmet érdemlő területeket. Fontos feladatként határozták meg a pedagógusok továbbképzését, konfliktuskezelési tréningen való részvételét, a szülők tájékoztatását és segítségük kérését, a családi háttér vizsgálatát, a tanulók agresszióhoz való viszonyulásának felmérését, a jó tanár-diák viszony kialakítását, osztályfőnöki órán az agresszió témakörről való beszélgetést, a 9. évfolyamos tanulókra való nagyobb odafigyelést, iskolai szabadidős programok szervezését, a prevenció fontosságát, esetmegbeszélések tartását, a problémás diákokkal való egyéni törődést, módszertani segédanyagok készítését, szakemberek meghívását a következő nevelési értekezletekre, intézményi intézkedési terv készítését, elfogadását. A II. nevelési értekezleten ezeket az állásfoglalásokat fogalmazták meg: gyakorlati képzésre, konfliktuskezelési tréningre lenne szükség, prevencióra kell helyezni a hangsúlyt, szabadidős programokat hatékonyan kell szervezni. A tantestület megtörtént eseteket gyűjtsön össze és azokat dolgozzák fel pszichológus segítségével, az egyéni bánásmódra, a diákokkal történő beszélgetésre jobban oda kell figyelni, osztályfőnöki órán foglalkozni kell az agresszió témájával, kortárssegítő tréningeket kell szervezni, a kommunikációs készség fejlesztésére, a tanulók személyiségfejlődésére jobban oda kell figyelni, a Házirend következetes betartatása fontos feladata legyen a pedagógusoknak. A III. nevelési értekezleteken fogalmazták meg ezeket az állásfoglalásokat: az agresszió megelőzése a cél, a média eltúlozza az iskolai agressziót, a szabályok együttes megfogalmazása fontos. A szülőket alaposan tájékoztatni kell és együttműködni velük, a megismert technikákat alkalmazni fogják a napi gyakorlatban, az antiszociális tanulókat ki kell szűrni, a tantestületi egységet erősíteni kell, az egy osztályban tanítók tartsanak rendszeres megbeszéléseket, fontos a személyes példamutatás, jó lenne, ha iskolapszichológus segítené a diákok és pedagógusok lelki egészségmegőrzését. A táblázat mutatja, hogy a meghozott határozatok, állásfoglalások kire milyen arányban vonatkoznak, összehasonlítva a három értekezlet eredményeivel. A táblázat adataiból láthatjuk, hogy az első két értekezleten hozott határozatok aránya nem változott, amelyek a pedagógusra, diákra vonatkoznak, viszont a családra és a környezetre vonatkozóakban történt néhány százalékos elmozdulás. A harmadik értekezlet állásfoglalásai alapján néhány százalékkal nőtt a pedagógusra és a környezetre, viszont, jelentős mértékben csökkent a diákokra vonatkozó határozatok aránya.
30 / 67
Beszámoló 2009
Állásfoglalás vonatkozik
% I. II. III. Tanárra 46% 47% 51% Diákra 35% 35% 19% Családra 13% 7% 14% Környezetre 2% 10% 16% Egyéb 4% 1% 13. táblázat. Az I., II.,III. nevelési értekezleten hozott állásfoglalások arányainak összehasonlítása
Összegezve a fővárosi fenntartású intézmények agresszióval foglalkozó I. nevelési értekezletről készült jegyzőkönyveinek információt, elmondható, hogy a vezetők kiemelt feladatként kezelték a nevelési értekezletek megszervezését és levezetését. Az előadók értékes és az agresszió témakörben nagyon hasznos ismereteket, információkat gyűjtöttek össze és osztottak meg a kollégáikkal, ezt igazolják a jegyzőkönyvekkel együtt beküldött prezentációk kinyomtatott vagy a CD-re mentett változata is. Meghatározták az intézményükben lévő agresszió mértékét, és feladatokat fogalmaztak meg maguk számára az agresszív cselekedetek csökkentésére, megelőzésére. Összegezve az intézmények agresszióval foglalkozó II. nevelési értekezletéről készült jegyzőkönyvek információit, azt mondhatjuk el, hogy az iskolák többségében az agressziókezelés gyakorlati oldalról történő megközelítésére helyezték a hangsúlyt. Nagyon változatos témákat dolgoztak fel, az intézményükben létező helyzetre hívták fel a kollégák figyelmét, és a megoldási lehetőségek megkeresésére törekedtek. Egyre több intézmény külső szakember segítségét kérve igyekszik a kollégákat megismertetni és segíteni megtanulni az agresszió és konfliktuskezelés eszközeit, módszereit. Ebben az MFPI maximálisan támogatja az iskolákat, lehetőséget ajánl fel pl., hogy civil szervezetek képviselőit hívhatják meg előadónak a nevelési értekezletre, ahol elmondják, megismertetik az általuk használt technikákat, módszereket, amelyek eredményesen alkalmazhatók a napi gyakorlatban. Összegezve az intézmények agresszióval foglalkozó III. nevelési értekezletéről készült jegyzőkönyvek információit azt mondhatjuk el, hogy az iskolák többségében az agresszió és konfliktuskezelés módszereinek, eszközeinek megismerésére, gyakorlatban történő alkalmazására helyezték a hangsúlyt. Fontosnak tartják az intézmények vezetői és pedagógusai, hogy olyan technikákat sajátítsanak el, amelyek használatával könnyebben megoldhatók a kialakuló konfliktusok, megelőzhetőek a súlyosabb esetek. Ismerni szeretnék a fiatalkorúakra vonatkozó jogi és büntetési szabályozást. A pedagógusok érzik, hogy mennyire fontos a szerepük a példamutatás, a tolerancia, a konszenzuskeresés által. Ez olvasható ki a hozzászólásokból és a megfogalmazott határozatokból is. Szeretnék, ha a szülőkkel való együttműködés élőbb kapcsolattá válna, hogy a családi háttér megismerésével a diákok cselekedeteinek és viselkedéseik hátterében lévő kiváltó okokat jobban megismerhessék és segítsék őket. Intézetünk továbbra is támogatja az iskolákat a felajánlott lehetőséggel, hogy civil szervezetek képviselőit hívhatják meg előadónak a negyedik nevelési értekezletre, ahol elmondják, megismertetik az általuk használt technikákat, módszereket, amelyek eredményesen alkalmazhatók a napi gyakorlatban. Eddig 30 intézmény kérte a második félévben civil szervezet segítségét.
31 / 67
Beszámoló 2009 A tanév elején az intézmények sokallták a fenntartó által elrendelt négy nevelési értekezlet kötelező megtartását. Úgy érezték, még több terhet rónak rájuk, de a helyzetfelmérés után, olyan stratégiát dolgozhattak ki, amely saját intézményükben a legcélravezetőbb a kialakuló konfliktusok csökkentéséhez. Az agresszió jelenléte a szakiskolákban a legnagyobb mértékű, ezekben az iskolákban kell a pedagógusoknak gyakrabban ilyen helyzeteket megoldaniuk. Fontos, hogy különböző technikákat, módszereket ismerjenek meg, sajátítsanak el, amelyek használatával könnyebben megoldhatók a kialakuló konfliktusok. Ezért is lenne jó a következő tanévben folytatni a programot, és iskolai tréningeken elsajátítani a jól alkalmazható technikákat. Figyelni kell a felmerülő kérésekre, esetmegbeszélésekre kell lehetőséget teremteni, de módszertani anyagokat is biztosítani kell, amelyek szintén segíthetik a problémák megoldását. Fontos lenne, hogy azok az intézmények, amelyek igénylik a szakemberek segítségét (amikor szükséges), hosszú távon is megkaphassák a jól képzett, tapasztalt szakemberek támogatását. Nevelési értekezletekre külső szakembert kérő intézmények 2008/09. I. félév
Sorszám Intézmény neve
Téma
Időpont
Előadó
Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium 1214 Bp. Tejút u. 12. Arany J. Müszaki SZKI Nyár u. 9. Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Ált. Iskola, Gimnázium, SZKI és Szakiskola 1339 Bp. Lomb u. 1-7. Georgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari SZKI és Szakiskola Maglódi u. 8.
Nev. ért. 1.
2008. 10. 21. 14 óra
Novák Mária
Nev. ért. 1.
2008. 10. 18. 9 óra
Nev. ért 1.
2008. 10. 18. 8.30 óra
Novák Mária Németh Margit
Nev.ért. 1.
2008. 10. 20. 8 óra
Novák Mária
5.
Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium Andrássy út 63-65.
Nev. ért. 1.
2008. 10. 14.
Makai Adrienn
6.
Dr. Hetényi Géza Humán SZKI Thallóczy L. u. 1.
Nev. ért. 1.
2008. 10. 15.
E. Tóbiás Sára
7.
Kölcsey F. Gimnázium Munkácsy u. 26.
Nev. ért. 1.
2008. 11. 05.
E. Tóbiás Sára
8.
Petőfi S. Gimnázium Attila u. 43.
Nev.ért. 1.
2008. 10. 20. 14 óra
9.
József A. Kollégium Cházár a. u. 6.
Nev. ért. 1.
2008. 10. 22.
Pleyerné Lobogós Judit Novák Mária
1. 2. 3.
4.
32 / 67
Beszámoló 2009 10.
Ybl Miklós Éptőipari Szakképző Iskola Várna u. 21/b
Nev,ért. 1.
2008. 11. 3. 9 óra
Novák Mária
11.
Károlyi M. Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági SZKI Váci u. 89.
Nev. ért. 1.
2008. 10. 20.
Makai Adrienn
12.
Pataki I. Fővárosi Gyakorló Hiradásipari és Informatikai SZKI Salgótarjáni út 53/b
Nev.ért. 1.
2008. 11. 24. 14 óra
Novák Mária
13.
Bókay János Humán Kéttannyelvű SZKI, Szakiskola és Gimnázium Csobánc u. 1.
Nev. Ért 1.
2008. 11. 10. 12.30
Németh Margit
14.
Csepeli Vendéglátóipari SZKI és Szakiskola Petőfi tér 1.
Nev. Ért. 2.
2008. 12. 17.
Csillag Ferenc
15.
Bethlen G. Közlekedési és Közgazdasági SZKI Árendás köz 8.
Nev.ért. 2.
2008. 12. 11.
Pleyerné Lobogós Judit
16.
Magyar Gyula Kertészeti SZKI és Szakiskola Maglódi út 8.
Nev.ért. 2.
2008. 12. 15. 14 óra
E. Tóbiás Sára
17.
Katona J. Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Váci u. 107.
Nev. Ért. 2.
2008. 12. 10. 15 óra
E. Tóbiás Sára
18.
Károlyi M. Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági SZKI Váci u. 89. Teleki Blanka Közgazdasági SZKI Mester u. 23.
Nev.ért. 2.
2008. 12. 17. 14 óra
E. Tóbiás Sára
Nev.ért 2
2008. 12. 15. 14.30
Makai Andrea
20.
Hunfalvy J. Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi Közgazdasági SZKI Ponty u. 3.
Nev.ért. 2.
2008. 12. 15. 14.30
Barna Gyöngyi
21.
Schulek Frigyes Kéttannyelvű Éptőipari Műszaki SZKI Mosonyi u. 6.
Nev.ért. 2.
2009. 01. 30. 11.30.
Barna Gyöngyi
19.
33 / 67
Beszámoló 2009 Nevelési értekezletekre külső szakembert kérő intézmények 2008/09. II. félév Sorszám Intézmény neve Téma Időpont Előadó Alapítvány
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Eötvös Loránd SZKI és Szakiskola Török Flóris u. 89. Kapcs.: Bökönyi Ági 06 20 479 8028 Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola 1115 Bp., Thallóczy Lajos u. 1. Kapcs.: Grantner Gáborné /Sztella/ 203 8935 Varga István kereskedelmi, Közgazdasági SZKI, Szakiskola 1039 Bp., Hatvany Lajos u. 7. Kapcs.: Horváthné Gyurasics Márta 368 7443 Eötvös Loránd SZKI és Szakiskola Török Flóris u. 89. Kapcs.: Bökönyi Ági 06 20 479 8028 Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Bp., Árendás köz 8. Kapcs.: Kálmán Lajosné 418 2040 Szent Miklós Általános Iskola Diákotthon és Gyermekotthon 1035 Bp. Miklós tér 5. Kapcs: Marton Tiborné 453 4820 Váci Mihály Kollégium 1141 Bp. Mogyoródi út 128. Kapcs.: Káldi Etelka igh.
agressziókezelés
2009. 03. 25. 14 óra
Puskás Gyöngyi
Ne Bánts Világ!
Gyermekbántalmazás
2009. 03. 19. 14.30 óra
Szőke András 06 20 571 7689
ESZTER Alapítvány
konfliktuskezelés
2009. 03. 13. 9 óra
Kiss Kinga
Kompánia Alapítvány
Gordon módszer
2009. 05. 20. 14 óra
Kálnai Katalin
Nevelés Művészete
Resztoratív technikák
2009. 03. 25. 14 óra
Negrea Vidia
KÖSZ Magyarország
Konfliktuskezelés coachinggal
2009. 04. 15. 9 óra
Bojtor Lucia
Psycholucia Kht.
konfliktuskezelés
2009. 03. 30. 15 óra
Bojtor Lucia
Psycholucia Kht.
34 / 67
Beszámoló 2009
8.
9.
10.
11.
12.
Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium 1214 Bp., Tejút u. 10-12 Kapcs.: Kucserka Éva 06 30 280 20 118 Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki SZKI és Kollégium 1134 Bp. Váci út 21. Kapcs.: Kardos Anna igh 320 8233 Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközépiskola 1174 Bp., Széchenyi u. 9-11. Kapcs.: Vincze Gabriella 06 20 525 8563 Bánki Donát Közlekedésgépész eti SZKI és Szakiskola 1138 Bp., Váci út 179-183 Kapcs.: Ghidán Ágostonné /Betti/ 06 20 260 9095
Konfliktuskezelés
2009. 05. 19. 14.30 óra
Kiss Nóra
Kompánia Alapítvány
Resztoratív gyakorlatok
2009. 03. 18. 15 óra
Negrea Vidia
KÖSZ Magyarország
konfliktuskezelés
2009. 04. 07. 14.20 óra
Ambróza y Anikó
Kompánia Alapítvány
az iskolai fegyelmi eljárás
2009. 03.24.
Csillag Ferenc
MFPI
Szlovák Tantási Nyelvű Óvoda, Ált. Isk., Gimnázium, SZKI és Diákotthon 11 39 Bp., Lomb u. 1-7. Kapcs.: Csörgöl Istvánné 237 1904
agresszivitás a gyakorlatban
2009. 03. 23. 14 óra
Puskás Gyöngyi
Ne Bánts Világ! Alapítvány
35 / 67
Beszámoló 2009
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
Szlovák Tantási Nyelvű Óvoda, Ált. Isk., Gimnázium, SZKI és Diákotthon 11 39 Bp., Lomb u. 1-7. Kapcs.: Csörgöl Istvánné 237 1904 Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola 1115 Bp.,Thallóczy Lajos u. 11. Kapcs.: Pintér Zsuzsa ig. 203 8935/11 Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 1072 Bp., Nyár u. 9. Kapcs: Boroznaki Zita Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola , Szakiskola és Gimnázium 1086 Bp., Csobánc u. 1. Kapcs: Kis Valéria 313 1067 Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola 1097 Bp., Illatos út 2-4. Kapcs.: Menyhárt Pál ig. 282 6646 Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 1112 Bp., Petőfi tér 1. Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Mester utca 23.
resztoratív technikák
2009. 03. 24. 14 óra
Negrea Vidia
KÖSZ Magyarország
Serdülőkori koping stratégiák
2009. 04. 08. 9 óra
Móra Gabriella
Tiszta Jövőért Alapítvány
Resztoratív technikák
2009. 04. 02. 14.30 óra
Negrea Vidia
KÖSZ Magyarország
konfliktuskezelés 2*2 óra
2009. 05. 14. 9-10.45 óra
Negrea Vidia
KÖSZ Magyarország
konfliktuskezelés
2009. 04. 02. 15. óra
Kis Nóra
Kompánia Alapítvány
Vitaindító beszélgetés az iskolai agresszióról
2009. 03. 25. 14. óra
Barna Gyöngyi
MFPI
3 nev ért
2009. 03. 30. 14.30 óra
Makai Adrienn
MFPI
36 / 67
Beszámoló 2009 20.
21.
22.
23.
24.
25.
Szlovák Tantási Nyelvű Óvoda, Ált. Isk., Gimnázium, SZKI és Diákotthon 11 39 Bp., Lomb u. 1-7. Kapcs.: Csörgöl Istvánné 237 1904 Váci Mihály Kollégium 1141 Bp., Mogyoródi út. 128. Kapcs. Káldi Etelka igh. tel: 251 3355 Szent István Közgazdasági SZKI és Kollégium 1095 Bp. Mester u. 56-58. Kapcs. Dr. Nagyné Horváth Márta ig Tel: 215 4413 Kossuth Lajos Kéttannyelvű Főv. Gyak. Műszaki SZKI és Szakiskola 1211 Bp., Kossuth L. u. 12. Kapcs: Avarkeszi Ági 06 30 377 6259 Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló SZKI 1191 Bp., Kossuth tér 12. Kapcs: Vörös Attiláné igh. 347 4034 06 30 417 8249 Dr. Hetényi Géza Humán SZKI 1115 Bp., Thallóczy Lajos u. 1. Kapcs: Grantner Gáborné 203 8935
resztoratív technikák
2009. május 27. 14 óra
Negrea Vidia
KÖSZ Magyarország
resztoratív technikák
2009. május 11. 15 óra
Negrea Vidia
KÖSZ Magyarország
resztoratív technikák 4 óra
2009. 05. 20. 13 óra
Negrea Vidia
KÖSZ Magyarország
agresszió kérdőív
2009. 04. 22. 14 óra
Németh Margit
MFPI
konfliktuskezelés
2009. 05. 06. 13 óra
Bojtor Lucia
Pszycholucia
konfliktuskezelés
2009. 05. 14. 14.30.
Bojtor Lucia
Pszycholucia
37 / 67
Beszámoló 2009
26.
27.
28.
29.
30.
Dr. Török Béla Ált. Iskola 1142 Bp., Rákospatak u. 101 Kapcs.: Mészáros Judit isk. pszich 06 30 458 4703 Keleti Károly Közgazdasági SZKI 1106 Bp., Gyakorló u. 2123. Kapcs.: Bernáth Julianna 262 9222 Budai Középiskola 1126 Bp., Márvány u. 32. Kapcs: Dr. Ács Katalin Csepeli Vendéglátóipari SZKI és Szakiskola 1212 Bp., Petőfi tér 1. Ybl Miklós Építőipari Szakképző Isk 1149 Bp., Várna u. 21/b Kapcs: Sulyok Istvánné igh. 220 0227
resztoratív technikák
2009. 06. 15. 9 óra
Negrea Vidia
KÖSZ Magyarország
resztoratív technikák
2009. 05. 25. 14.30 óra
Negrea Vidia
KÖSZ Magyarország
resztoratív technikák
2009. 05. 18. 14.30 óra
Negrea Vidia
KÖSZ Magyarország
agressziókezelés 1,5 óra
2009. 05. 25. 15 óra
Kőműve s Ágnes
Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület
esetmegbeszélés 4 fő
2009. 05. 27. 13. 30 óra
Németh M E. Tóbiás S Bojtor L.
MFPI 2 fő Psycholucia Kht. 2 fő
38 / 67
Beszámoló 2009
VII. Pedagógus továbbképzés (Intézkedési Terv 11. pont) 1. Gyermek és ifjúságvédelmi felelősök képzése Az Intézkedési Tervben megjelölt feladatként a fővárosi fenntartású intézmények gyermek és ifjúságvédelmi felelősei számára az Agressziókezelési Munkacsoport 2008-ban négy 30 órás, akkreditált tréninget szervezett és valósított meg. A „Konfliktuskezelési és a szociális kompetenciák fejlesztése –szervezeti konfliktusok megelőzésének és megoldásának korszerű gyakorlata” című tréning tematikája 2*2 napos blokkra tagolódott. Az első blokkban a pedagógusok személyes kompetenciájának, készségeinek fejlesztése állt a középpontban. Az empátia, az együttműködés, a konfliktuskezelés, a konszenzus kialakítása voltak az első két nap kulcsfogalmai. A második két napon a gyermek- és ifjúságvédelmi területhez, illetve az agressziókezeléshez kapcsolódóan a szakmai kompetenciák fejlesztésén (elmélet, esetmegbeszélés stb.) volt a hangsúly. Játékos tréninggyakorlatokkal, kis és nagy csoportban elemezték azokat a helyzeteket, amelyek az iskolákban nap mint nap a konfliktusok forrásai lehetnek. A tanfolyam hallgatói módszereket ismerhettek meg ahhoz, hogy a konfliktusok megoldását/feloldását hogyan segíthetik intézményükben (konszenzuscsoport, kooperatív tanulás, resztoratív gyakorlatok stb.). A tréningeken sok és sokféle gondolat, érzés jelent meg. Sokszor érezhető volt a munkahelyről hozott, több esetben éppen a „kötelező agressziókezelési tennivalók” okozta feszültség. A közös munka eredményeként, a közösség erejének, a pedagógusok nyitottságának és talán egy kicsit a tréning felépítésének és a trénerek igyekezetének köszönhetően értékes élményekkel, információkkal, módszerekkel gazdagodva zárhatták a négy napot a résztvevők. Sok jó gyakorlat, követendő példa is elhangzott a továbbképzések során. A tanfolyam végén kitöltött elégedettségi kérdőívek alapján kiderült, hogy a hallgatók nagy része jól érezte magát a tréningen, visszajelzéseik szerint többet kaptak, mint amennyit a továbbképzés előtt vártak a programtól. Szinte valamennyi csoportban megfogalmazódott, hogy jó volt együtt gondolkodni hasonló szerepben lévő kollégákkal, hogy szeretnék, ha kapcsolatuk nem szakadna meg, és ha a továbbiakban is tudnák egymást ötletekkel segíteni. Mindezek alapján elmondható, hogy a továbbképzés a hálózatépítés első lépéseit is megvalósította. A tanfolyamok:
1. X. 09-17-ig 17 jelentkezőből 16 kolléga végzett. 2. XI.17-25-ig 19 jelentkezőből 19 kolléga végzett. 3. XI.20-28-ig 17 jelentkezőből 16 kolléga végzett. 4. XI.20-28-ig 16 jelentkezőből 15 kolléga végzett. ---------------------------------------------------------------------------∑:4 tanfolyamon 69 jelentkezőből 66 kolléga végzett.
A résztvevők közül 59 nő volt és 7 férfi. A kollégák közül 5-en dolgoztak gimnáziumban, 48-an összevont iskolákban (gimnázium/szakközép /szakiskola), 3-an művészeti iskolában, 3-an kollégiumban, 2-en speciálisan képző iskolában.
39 / 67
Beszámoló 2009
MEGFELELÉS AZ ELVÁRÁSNAK
SZAKMAI SZÍNVONAL
MÓDSZERTANI SZÍNVONAL
ELMÉLET-GYAKORLAT ARÁNYA
SEGÉDANYAGOK HASZNÁLHATÓSÁGA
SEGÍTSÉG A TÉNYLEGES PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁHOZ
IDİTARTAM ÉS TANANYAG ARÁNYA
TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS
TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS SZIGORA
HOGY ÉREZTE MAGÁT?
TANFOLYAMVEZETİ STÍLUSA, MÓDSZEREI
TANFOLYAM SZERVEZETTSÉGE
TOVÁBBI KONZULTÁCIÓ IGÉNYE
TANFOLYAM FOLYTATÁSA
2.9 1.6 2.7 1.9 2.25
3.5 2.1 3.6 2.8 3
3.2 2.3 3.6 2.8 2.98
2.2 2.1 2.0 1.8 2.03
2.7 2.1 2.8 2.1 2.43
3.5 2.2 3.4 2.5 2.9
2.0 2.3 2.1 2.2 2.15
2.7 2.1 2.4 2.2 2.35
2.0 1.9 2.0 2.0 1.98
2.9 2.3 3.0 2.7 2.73
2.9 2.2 2.8 2.6 2.63
2.8 1.9 2.6 2.4 2.42
1.1 1.2 1.1 1.1 1.13
1.1 1.5 1.2 1.6 1.33
Jó
Jól átgondolt
Megfelelı volt
Használhatóak
Több esetben
Megfelelı volt
Megfelelı
Megfelelı
Kitőnı, oldott munkalégkör volt
Kifejezetten szimpatikus volt
Megfelelı volt
Igen
Igen
Szöveges értelmezés
1.csoport 2.csoport 3.csoport 4.csoport Összes átlaga
Erre számítottam
KÉRDÉSEK
A hallgatói visszajelzések
Nyitott kérdések: Melyik témakör feldolgozása tetszett? - Problémamegoldás, iskolai agresszió, konfliktuskezelési stratégiák, gyakorlatok (17) - Helyzetgyakorlatok, szituációs játékok (7) - A csoport együttműködésének kialakítása, játékok, csoportmunka (8) - Ifjúságvédelem protokoll elkészítése csoportmunkában (8) - Esetmegbeszélések (10) - A csoporttagok egymással megosztott ötletei - A játékos feladatok - Önismereti játékok, feladatok (7) - Nem volt ilyen (18) - Gyermekvédelmi film (4) - Mindegyik jó volt (2) Melyik témakör feldolgozásával elégedetlen? - Nem volt ilyen (47) - Nevelési értekezletek - A gyermekvédelmi protokoll helyett esetmegbeszélés jobb lett volna (2) - Konkrét módszerek (2) - Esetmegbeszélés (2) - Agresszió témaköre, iskolai (3) - Média - Jó lett volna több helyzetgyakorlat, szituációs játék - Az összegyűjtött elvárások végigbeszélése jó lett volna - Konfliktuskezelési tippek az iskolában 40 / 67
Beszámoló 2009
Mivel egészítené ki? (ami hiányzott, vagy amiből több kellett volna) - Semmivel (31) - Pedagógusok közötti konfliktus kezelése, módszerei - Konkrét esetmegbeszélések (11) - Az eltérő kulturális, szociális hátterű diákokkal való foglalkozás (pl. roma kisebbség) (2) - Civil segítő szervezetek mélyebb bemutatása, konkrét segítség lehetőségei (3) - Kommunikációs technikák - Nevelési értekezletek - Más foglalkozású szakemberek bevonása (rendőr, óvónő, orvos..) - Több szakmai anyag - Iskolai, tanulói agressziókezelés (3) - Jogi ismeretek - Folyamatos személyiségtréning pedagógusok számára - Nyelvi, kommunikációs tréning - Helyzetgyakorlatok, szituációs játékok (3) - Az iskola intézkedési tervének elkészítése Továbbképződési tervek: - Konfliktuskezelés - Módszertani bemutatók - Drámapedagógia - Jogi ismeretek - Szociológia - Személyiséglélektan - Gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés - Gyermek- és ifjúságvédelem - Erőszakmentes kommunikáció - Mediáció - Csoportos személyiségfejlesztés - SNI-s gyerekekkel foglalkozás - Team-munka - Önismeret - Mentálhigiéné - Bűnmegelőzés - Fejlesztőpedagógia - Asszertivitás - Resztoratív technika - Kommunikációs készségfejlesztés - Mérés-értékelés
41 / 67
Beszámoló 2009
2. Agressziókezelés az iskolák mindennapjaiban - pedagógusok módszertani képzése (A pedagógusok nevelő munkájának hatékonyságát növelő tréning) - a Közoktatás Fejlesztési Közalapítvány támogatásával A pedagógusok körében nagy érdeklődést kiváltó képzés 2009-ben, 3 csoportban összesen 50 fő részvételével került megvalósításra. Tanfolyamok Jelentkezők száma Végzettek száma II.06-07; II.13.; II.20. 20 19 II.27-28; III.06.; III.13. 20 18 V.15; V.21-22, 20 13 Összesen 3 tanfolyam 60 50 (43 nő, 7 férfi) A program célkitűzései: A hallgatók az átadott ismeretek, módszerek elsajátítása után képessé váltak - időben azonosítani a kialakulófélben lévő konfliktushelyzeteket, - személyiségüknek és a konkrét probléma egyediségének megfelelően alkalmazni tudják a különböző konfliktuskezelési technikákat, - továbbá biztonsággal képessé váltak eldönteni, hogy mely esetekben kell külső szakember segítségét igénybe venni, illetve mely intézmények, szervezetek segíthetnek a problémamegoldásban. Tematika - Agresszió, iskolai agresszió jelenségkörének feldolgozása, szakirodalmi és kutatási eredmények ismertetésével. - Konfliktuselméletek, konfliktustípusok (kommunikációs zavarok, értékkülönbségek stb.) tárgyalása. - Konfliktuskezelő stratégiák, együttműködés, konszenzusteremtés folyamatának megismertetése. - Tájékoztató az alkalmazható preventív és reaktív módszerekről, úgymint: Mediáció Közösségépítő körök Resztoratív módszerek Családi csoportkonferencia Videó-tréning Drámapedagógia stb. Klímajavító, közösségformáló, együttműködést elősegítő módszerek, „jó gyakorlatok” átadása, melyeket sikerrel alkalmaznak intézmények és civil szervezetek. Módszerek A képzés gyakorlathangsúlyú, kettős vezetésű kiscsoportos keretben zajlott, mely lehetőséget biztosított az ismeretszerzésen keresztül a szemléletformálásra, valamint a saját gyakorlatban megjelenő konfliktushelyzetek új szemléletű átgondolására, közös megoldáskeresésre.
42 / 67
Beszámoló 2009 Az alkalmazott módszerek előnyei: • Információnyújtás, ismeret átadás Az ismeretnyújtás, információátadás előadásokon, valamint kutatási eredmények és szakirodalmi háttéranyag feldolgozásával, a csoporttagok aktív részvételével történt. • Készségfejlesztés A kiscsoportos munkaforma biztosította a kreatív probléma-feldolgozást, valamint a módszerek saját élményű megismerését. Az ilyen típusú programblokkok lehetőséget adtak a különböző viselkedésminták azonosítására és korrekciójára. • Helyzetgyakorlatok, esetmegbeszélés A szituációs gyakorlatok, esetmegbeszélések során megjelenő konfliktushelyzetek átélése, elemzése és új szemléleti keretbe helyezése jó alapot biztosított az attitűdváltozásnak, mely az új konfliktuskezelési stratégiák alkalmazásának előfeltétele volt. A csoporttagok nyitottan fogadták a különböző konfliktuskezelési módszereket, különösen meggyőzőnek és hatékonynak találták a resztoratív gyakorlatokat, megoldásokat. • Filmvetítés Közösségi jóvátétel módszerének illusztrálását egy megtörtént eset filmes feldolgozásának megtekintésén és megbeszélésén keresztül végeztük. Résztvevők A résztvevők szakmai ismeretszintje jó alapot nyújtott azok bővítésére. A hallgatók együttműködési szintje kifejezetten magas színvonalú volt, nagyon motiváltan, érdeklődően fogadták a programot, involválódtak a tréning során. A csoporthangulat pozitív volt, támogató, bizalmi légkör uralkodott, amelyben lehetősége volt a pedagógusoknak a személyesebb megnyilvánulásokra, szakmai nehézségeik megvitatására is.
43 / 67
Beszámoló 2009
TOVÁBBI KONZULTÁCIÓ IGÉNYE
Az Elégedettségi kérdőív válaszai alapján megállapítható, hogy a csoportok tagjai alapjában véve elégedettek voltak a tréninggel, jellemzően úgy nyilatkoztak, hogy a továbbképzés intenzív volt, előzetes várakozásaiknak megfelelt illetve azokat túlszárnyalta. A foglalkozásokat tartalmi és módszertani szempontból egyaránt jónak, magas színvonalúnak, az elmélet és a gyakorlat arányát megfelelőnek ítélték. A program segédanyagait jól használhatónak tartották, és összességében úgy érzik, hasznos segítséget kaptak problémáik megoldásához. Visszajelzéseikben kitűnő, oldott munkalégkörről számoltak be a résztvevők, szívesen jártak a képzésre, elégedettek voltak a trénerek munkájával. A többség igényt tart további kapcsolattartásra, konzultációs lehetőségre illetve örömmel részt vennének a tréning folytatásán. Az iskolai agresszió hatékony kezeléséhez szükség van az intézményen belül az olyan szakemberek jelenlétére, akik főállásban láthatják el azokat a speciális feladatokat, amelyeket a téma megkíván. Ez lehet az ifjúság és gyermekvédelmi felelős, iskolai szociálismunkás, iskolapszichológus. A gyermek és ifjúságvédelmi felelősök professzionális munkavégzéséhez sajátos, segítői kompetenciák szükségesek, amelyek gyakran hiányoznak, a legtöbb intézmény pedig nem tud alkalmazni iskolapszichológust, vagy szociálismunkást.
44 / 67
TANFOLYAM FOLYTATÁSA Igen
Igen
TANFOLYAM SZERVEZETTSÉGE
Kitőnı, oldott munkalégkör volt
Megfelelı
Megfelelı
Megfelelı volt
2.5 1.6 1.1 2.7 1.0 1.0 2.5 1.2 1.4 2.56 1.26 1.16 Kifogástalan volt
Nagyon jól használhatóak
TANFOLYAMVEZETİ STÍLUSA, MÓDSZEREI
Megfelelı volt
3.0 2.9 2.8 2.9
Kifejezetten szimpatikus volt
Jól átgondolt
HOGY ÉREZTE MAGÁT?
2.7 3.1 1.7 2.1 2.0 2.8 2.8 3.2 1.7 2.3 2.1 2.9 2.7 3.4 1.6 2.5 2.0 2.9 2.73 3.23 1.66 2.3 2.03 2.86
TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS SZIGORA
SEGÉDANYAGOK HASZNÁLHATÓSÁGA
2.1 2.4 2.1 2.2
TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS
ELMÉLET-GYAKORLAT ARÁNYA
3.4 3.3 3.3 3.33
IDİTARTAM ÉS TANANYAG ARÁNYA
MÓDSZERTANI SZÍNVONAL
3.5 3.6 3.3 3.46
Jó
SEGÍTSÉG A TÉNYLEGES PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁHOZ
SZAKMAI SZÍNVONAL
2.6 2.6 2.3 2.5
Több esetben
MEGFELELÉS AZ ELVÁRÁSNAK
Szöveges értelmezés
1.csoport 2.csoport 3.csoport Összes átlaga
Több, jobb volt, mint vártam
KÉRDÉSEK
Hallgatói visszajelzések
Beszámoló 2009
VIII. Komplex intézményfejlesztés (Intézkedési Terv 14-15. pont) Az Intézkedési Terv lehetőséget biztosít a Fővárosi fenntartású intézmények közül 6-8 iskola komplex fejlesztésére. A programba beválogatott iskolákban mód nyílik egy átfogó, lehetőség szerint a rendszer valamennyi elemét fejlesztő beavatkozási folyamatra. 1. A komplex intézményfejlesztés elméleti modellje
Fizikai környezet Értékelés
- Környezeti jellemzők az erőszak hotspotjai - A közösségi terek fizikai jellemzői - Épületek és osztálytermek jellemzői – kijáratok száma és típusa - A mosdó helyiségek tervezése és elhelyezése – világítás és félreeső területek
Az erőszak megelőzése az iskolában Elsődleges Másodlagos Harmadlagos prevenció prevenció prevenció (proaktív) (reaktív) (kuratív) - Iskola és - A diákok iskolán osztálytermek belüli feldíszítése mozgásának - Tisztaság megváltoztatása - Kisméretű annak érdekében, osztálytermek hogy megelőzzük - A diákok az erőszak kreativitásának hotspot-jainak elismerése kialakulását - Fenntartható fejlődés elősegítése - Közösségi terek felügyeletének javítása valamint a játszótér környezetének érdekessé tétele - Biztonság a közösségi tereken - Az osztályterem szép bebútorozása
45 / 67
Beszámoló 2009
Család
Az erőszak megelőzése az iskolában Értékelés Elsődleges Másodlagos prevenció prevenció (proaktív) (reaktív) - A szülők - Az iskola és - A teljese család között tapasztalatának családdal való respektálása, nyílt meglévő pozitív együttműködés megbeszélés kooperáció - Az iskola által - Család-család kezdeményezett - Pozitív beszélgetések visszajelzés adása bátorítása erőszaka szülőknek megelőző - A szülőkkel és - A szülők, diákok diákokkal való programokban és tantestület kommunikáció való részvételi azonos módon hajlandóság javítása való tájékoztatása - A diákok családjainak - A szülők társadalmiképzése – gazdasági gyermeknevelési jellegzetességei technikák
Harmadlagos prevenció (kuratív) - Pszichológiai, szociális és orvosi kezelés - Az azonnali krízis segítséghez való hozzájutás - Aktív folyamatkövetés
Közösség
Az erőszak megelőzése az iskolában Értékelés Elsődleges Másodlagos prevenció prevenció (proaktív) (reaktív) - Iskolán kívüli - A közösség Együttműködésre délutáni, hajlandósága a késztető projektek hétvégi és nyári projektben való programok és programok – a részvételre - Együttműködés közösség és a az egészségügy, a közös tevékenység bevonása nevelés, a - Felelősségrendőrség és az igazságügy megosztás között, valamint - Információadás a médiában a helyi az ifjúsági és szolgáltatások az szociális iskola szektorral erőszakellenes - Megfelelő programjáról források
46 / 67
Harmadlagos prevenció (kuratív) - A helyi környezethez szabott programok - A korai felismerés és kezelés
Beszámoló 2009
Pedagógusok
Az erőszak megelőzése az iskolában Értékelés Elsődleges Másodlagos Harmadlagos prevenció prevenció prevenció (proaktív) (reaktív) (kuratív) - csoportdinamika - azonnali krízis- - elmélyült - képzési ülés súlyos, beszélgetések szükségletek, és társas erőszakos erőszakos készségek képzési igények - egészség mutató - tudás a gyerekek cselekményekbe személyekkel és áldozatokkal - tanár-diák pszicho-szexuális n - tanácsadás - elmélyült arányszám fejlődéséről és beszélgetések - probléma profil agresszív szülőkkel - team-tanítás viselkedéséről - senkit sem elősegítése - munkahelyi hibáztatni, erőszak ismerete, - az oktatói stáb empátia az a stábon belüli jóllétének erőszakos felmérése szerepek személyekkel felosztása - pszichológiai, - klinikai szociális és szupervízió orvosi kezelés tanácsadás és - azonnali krízistámogató kísérés segítséghez való tanároknak hozzájutás - a team-munka - aktív elősegítése folyamatkövetés - munkahelyi mentális egészség elősegítése
Osztályterem Az erőszak megelőzése az iskolában Értékelés
Elsődleges prevenció (proaktív)
-a gyermekcentrikus megközelítési mérték -az osztályterem klímájának mérése
viselkedésterápiás technikák az osztály megerősítése, világos szabályok, -erőszakmentes bánásmód erőszakmentes bánásmód politikája a diákokkal való párbeszéd
47 / 67
Másodlagos prevenció (reaktív)
Harmadlagos prevenció (kuratív)
Beszámoló 2009
Diákok Értékelés
- a diákok jólléte - a diákok önképe - a diákok szociális felfogása - képesség, hogy önmagunk és mások érzéseit, emócióit megértsük - azonosulás és perspektívalátás - valahova tartozás mértéke - kockázati szint és az iskolai attitűd - a probléma mértéke - a gyermekcentrikus megközelítés mértéke
Az erőszak megelőzése az iskolában Elsődleges Másodlagos Harmadlagos prevenció prevenció prevenció (proaktív) (reaktív) (kuratív) - érzelmi - kortárs- pszichológiai, biztonság, mediáció terápiás szociális önkontroll, - tanácsadás, és gyógyszeres asszertív karrier-tervezés, kezelés viselkedés a hibák - azonnali krízistréningje kiküszöbölése intervencióhoz, - társas - mentorálás, segítséghez való készségek, asszertivitás hozzájutás problématréning - aktív megoldás társas potenciális folyamatkövetés kompetencia áldozatoknak - tanulók aktív - megbirkózási részvételének készségek segítése helytállási - relaxációs képesség gyakorlat - megbirkózás a - hobbik korcsoportos és támogatása partner - kooperatív nyomással tanulás, - attitűd a különböző gyengébb készségű személyekhez tanulók közötti - információk az kooperáció iskolai - részvétel: erőszakról, beleszólás az különféle iskolai életbe szerepek felvétele
Iskola Értékelés
- iskolai klíma felmérése - az iskola mennyire kész az erőszak ellen fellépni - az iskolai stáb létszám és idő ráfordításai - megfelelő politika –
Az erőszak megelőzése az iskolában Elsődleges Másodlagos Harmadlagos prevenció prevenció prevenció (proaktív) (reaktív) (kuratív) - teljes iskolára - nyilvános vita, - egész iskolai kiterjedő átláthatóság, ülések erőszakellenes bizalom - nyílt politika, - a pozitív megbeszélések dialógusban a viselkedés - pozitív diákokkal bátorítása a nem fegyelmezés - megbélyegzés megfelelő eszközei elkerülése viselkedés - diákok és konzekvenciái tanárok - világos viselkedési szabályok
48 / 67
Beszámoló 2009 büntetés, fegyelmezés, diákrészvétel kérdései - tanulmányok az egészség és bántalmazás előfordulásairól
szabályai, biztonsági előírások - demokratikus légkör megteremtése - viselkedés ellenőrzés - az iskolai szabályok és erőszak-ellenes politika ismerete - Európai Erőszakellenes Hét – iskolai kampány - Szülő-tanár egyesületi ülések - Pozitív változatok kialakításához kapacitás-építés
- a büntetés meghatározása az iskolai erőszakellenes politikában
A komplex intézményfejlesztésre leginkább predesztinált intézmények kiválasztása a következő szempontok alapján történt: i. A helyzetfelmérő kérdőívek, illetve a nevelési értekezletek jegyzőkönyveinek alapján az agresszivitástól legjobban sújtott intézmények ii. A kompetenciamérések, „mérés-értekelés” eredményei alapján alacsony besorolást kapott intézmények iii. A pedagógus továbbképzések - gyermekvédelmi felelősök képzése, tréningek tapasztalatai alapján iv. A továbbképzésekhez kapcsolódó vizsgafeladatok – esetleírások tapasztalatai alapján v. Az intézmények managementjének, nevelőtestületének együttműködési szándéka, hajlandósága alapján A fenti szempontok, mérések, értékelések alapján kiválasztott intézmények: i. Fodor József Szakképzőiskola és Gimnázium ii. Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium iii. Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola iv. Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium v. Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola vi. Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola
49 / 67
Beszámoló 2009
2. Az Intézkedési Terv keretein belül megvalósítható Komplex Intézményfejlesztés tervezett protokollja I. Helyzetfelmérés / ÉRTÉKELÉS / 1. Egyéni interjúk: iskolaigazgató igazgató helyettes iskolapszichológus gyermekvédelmi felelős szabadidő felelős fegyelmi bizottság elnöke osztályfőnöki munkaközösség vezetője szülői munkaközösség vezető diákönkormányzat 2. Fókuszcsoportok Pedagógus (osztályfőnök, testnevelés tanárok + random) Megjegyzés: 50 fős nevelőtestület esetén 1 fókuszcsoport, 50 fő feletti létszám esetén 2 csoport Diák fókuszcsoportok 500 fő létszámig 2 csoport, 500 fő felett 4 csoport Szülő csoport, 2 csoport 3. Dokumentumelemzés Alapító okirat Iskolai pedagógiai program Házirend Mérés, értékelés eredményei Fegyelmi eljárások Naplók 4. Kérdőívek pedagógus gyermek (helyzetelemző kérdőív feldolgozás, nevelési értekezletek jegyzőkönyveinek feldolgozása)
50 / 67
2009. április 1-május 15.
I. 2009. május18-június 18. II. 2009. szeptember 7-21.
2009. április 1-június15.
I. 2009. április 1-június15. II. 2009. szeptember 30.
Beszámoló 2009
II. Iskolafejlesztés - Képzések pedagógusok számára vezetői készségeket fejlesztő tréning (igazgatók és helyettesek); összes intézmény 1 tréning, 3 nap pedagógustréning : módszertani programcsomag oktatása – konfliktuskezelési technikák, módszertani segéd és oktatóanyagok használata, akciótervezés (normarendszer, szankciók, protokoll, pedagógiai program, tanterv, klímajavító eljárások, hagyományteremtés, iskolai ünnepek, ritusok); intézményenként 1 tréning, 20 pedagógus módszerspecifikus képzés: intézményenként 2 pedagógus képzése konfliktuskezelésre, pl. resztoratív konfliktuskezelés, TA, vagy videótréner képzés; - Tanulók kortárs segítők képzése tehetséges diákok kiszűrése a kiemelt, elhúzódó konfliktusok kezelése bemenő 9-es osztályokban közösségépítés, hagyományteremtés, iskolai kudarcok prevenciója Iskolai kudarcok megszűntetését célzó programok Pedagógus coaching Családi csomag
51 / 67
2009. október 1november 30.
2009. október 1december 20.
2009. szeptember 15december 31.
Beszámoló 2009
3. Kortárssegítés az iskolában a komplex intézményfejlesztés keretei között A 2008 szeptemberétől folyó iskolai agressziót kezelő szakmai munka tapasztalatai különösen felhívták a figyelmet a különböző kortárs-segítő programok – a kortárs-segítés jelentőségére. Az egyre szélesebb körben terjedő módszernek kiemelkedő szerepe van/lehet az iskolai agresszió jelenségkörének prevenciójában és visszaszorításában, az alternatív vitarendezés, konfliktus-megoldás hatékony kezelésében, ezért a komplex iskolafejlesztési programban a kortárssegítői módszerek, technikák kiemelt szerepet kapnak. A kortárs-segítő program felépítése I. 90 órás mediátor-képzés. Célcsoport: 15-18 éves korosztály A tanulók három alkalommal, alkalmanként 3-3 napos (3*30 óra) képzés során sokszínű, gyakorlat-centrikus, tréning-jellegű felkészítésen vesznek részt. A kiképzett tanulók társaik között élve, felismerik az agresszió megjelenését, szükség esetén – felkészültségüknél fogva – elejét tudják venni az agresszív magatartásnak, a konfliktusok kialakulásának, illetve a már kialakult konfliktusok békés rendezése érdekében mediálnak. A mediátor tanulók eredményeiket és tapasztalataikat szervezett körülmények között multiplikálják az iskola (iskolák) nevelő testülete és a tanulók felé. A képzés során alkalmazott eszközök és módszerek: Tesztek felvétele és értékelése, tréning-gyakorlatok, szerepjátékok, saját élmény feldolgozása, esetmegbeszélő gyakorlatok, konfliktuskezelési technikák, pszicho-dramatikus eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek a mediációról. II. Önkéntes fiatalok felkészítése a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében végzett munkára, és a megtanult prevenciós programok terjesztésére. Célcsoport: 15-18 éves korosztály A program során a tanulók 30 órás elméleti, illetve készségfejlesztő csoportokon vesznek részt, amelynek egyik alprogramja a témában felkészült tanulók hálózatának bővítését célozza meg. A program négy fő területen végzi a fiatalok képzését. 1. Kábítószer fogyasztás megelőzése 2. Dohányzás megelőzése 3. Alkoholfogyasztás megelőzése 4. Környezetvédelem A másik alprogram keretében a kiképzett kortárs-segítők egy pedagógus vezetésével 6 órás, prevenciós programot visznek ki különböző iskolákba. A foglalkozások 6 órás időtartamúak, egy-egy foglalkozást 7-10 kortárs-segítő fiatal vezet, akik valamennyi szükséges eszközt magukkal visznek a helyszínekre (filmek, kreatív anyagok, hand-out, stb.). A foglalkozás alkalmanként 30-100 tanulót ér el.
52 / 67
Beszámoló 2009
III.
Kortárs-segítő modell kísérlet az iskolai agresszió kezelésére, kortárs-közösségi eljárások révén Célcsoport: 15-18 éves korosztály 1. A program első szakaszában kérdőíves, és szociometriai vizsgálatok alapján két középiskolában felmérésre kerülnek az adott iskolára jellemző erőszakos magatartásformák összetevői, valamint a helyi kortárs-segítő csoportok kialakításának lehetőségei. 2. A második szakaszban az eredmények alapul szolgálnak a speciális helyi jellemzők figyelembe vételével összeállítandó tréningtematika és eszköztár kialakításához. 3. Tréning tábor. Képzett, kortárs-segítő mentorok, kortárs-oktatók közreműködésével 20 órában tréningtábor keretei között zajlik az elméleti és gyakorlati képzés és csapatépítés. Alapvetően interaktív eljárásokkal, dramatikus eszközök alkalmazásával, kettős vezetéssel folyik a csoportmunka. Vezető témakörök: Konfliktuskezelés, kommunikáció, tolerancia, empátia-fejlesztés, média-hatások, ön- és társismeret, önbecsülés fejlesztése, a segítés lehetőségei, külső-, belső erőforrások, segítői kompetenciák, együttműködés, stb. 4. A képzést követően a helyi iskolai kortárs-segítői jelenlét támogatására folyamatkísérő csoportos foglalkozások, 3*2 órában. A foglalkozásokat korosztályi és kortárs-segítői tapasztalatokkal rendelkező pszichológus és kortárs vezető vezeti.
53 / 67
Beszámoló 2009 1. Komplex Iskolafejlesztési Naptár Az iskolafejlesztés ütemezését az alábbi iskolafejlesztési naptár rögzíti. Arany János Műszaki SZKI és Szakiskola
Egyéni interjúk Fókuszcsoportok - diákok - szülők Dokumentumelemzés Helyzetelemző kérdőív feldolgozás Nevelési értekezletek jegyzőkönyveinek feldolgozása Vezetői készségeket fejlesztő tréning Pedagógustréning Módszerspecifikus képzés Kortárs segítők képzése Tehetséges diákok kiszűrése A kiemelt, elhúzódó konfliktusok kezelése Bemenő 9-es osztályokban közösségépítés Pedagógus coaching
április. 21.
CsepelSziget Műszaki SZKI, Szakiskola és Kollégium április. 27.
Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium
Georgio Perlasca Vendéglátóipari SZKI és Szakiskola
Szily Kálmán Kéttannyelv ű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium
Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola
május. 04.
május. 07.
május.05.
május.14.
Kereskedelmi,
június 9.
szeptember 15.
június 4.
szeptember 17.
június 5.
június 8.
május 2530. április 1június 15.
május 2530. április 1június 15.
június 2-5.
június 2-5.
június 8-12.
június 8-12.
április 1június 15.
április 1június 15.
április 1június 15.
április 1június 15.
szeptember 30-ig
szeptember 30-ig
szeptember 30-ig
szeptember 30-ig
szeptember 30-ig
szeptember 30-ig
október 910.
október 910.
október 910.
október 9-10.
október 9-10.
október 910.
szeptember 17-18 szeptember 21-22., 28-29 szeptemberdecember
október 1-2. szeptember 21-22., 28-29 szeptemberdecember
szeptember 24-25. szeptember 21-22., 28-29 szeptemberdecember
október 1516. szeptember 21-22., 28-29 szeptemberdecember
november 56. szeptember 21-22., 28-29 szeptemberdecember
október 89. szeptember 21-22., 28-29 szeptember - december
október 5-9.
október 1216.
október 19 – 22.
november 913.
november 26.
november 16-20.
szeptemberdecember
szeptemberdecember
szeptemberdecember
szeptemberdecember
szeptemberdecember
szeptember - december
szeptember 14 - október 9.
szeptember 14-október 9.
szeptember 14-október 9.
szeptember 14-október 9.
szeptember 14-október 9.
szeptember 14-október 9.
szeptemberdecember
szeptemberdecember
szeptemberdecember
szeptemberdecember
szeptemberdecember
szeptember -december
54 / 67
Beszámoló 2009 2. Komplex Iskolafejlesztés eddigi tapasztalatai A hat fővárosi fenntartású iskolát érintő komplex fejlesztés helyzetfelmérő szakaszának egyéni interjúi 2009. április, május hónapokban kerültek felvételre. Az intézményekkel előzetesen egyeztetett időpontban került sor a látogatásokra. A Munkacsoportból párhuzamosan 4-5 kolléga készítette a mélyinterjúkat az intézmény igazgatójával, az igazgatóhelyettessel, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével, a gyermekvédelmi felelőssel, iskolapszichológussal (abban az egy intézményben, ahol volt) illetve lehetőség adódott egy diákönkormányzat vezetői és a szabadidő-szervezői tevékenységet ellátó pedagógussal és egy fegyelmi bizottsági elnökkel is beszélni. Az iskolák együttműködésének köszönhetően az interjúk során az egyes intézmények egyéni jellemzőivel (sikereivel, problémáival és szükségleteivel) több szemszögből is meg lehetett ismerkedni. Az intézmények helyzetéről így kapott, rendkívül összetett és alapos kép elengedhetetlen kiindulópont a tervezett fejlesztéshez, a programok rugalmas alakításához. A következőkben az interjúk tapasztalatainak főbb pontjai olvashatók. Prevenció, mindennapokban bevált jó gyakorlatok: Segíti a pedagógus és a diákok közötti együttműködést, ha sikerül szerződést kötni egymással, egymással szemben mindenki számára elfogadható elvárásokat megfogalmazni, megállapodni, mit lehet, mit nem és miért, valamint hogy milyen következményre számíthat, aki nem tartja magát a megállapodáshoz Partneri, bizalmi kapcsolat, titoktartás (hierarchia, tekintélyelvűség nem válik be) Fontos a következetes, egyenlő, igazságos bánásmód, probléma-kezelés A diákok a dicséretre nagyon fogékonyak, a büntetés sokszor hidegen hagyja őket Differenciált pedagógiai bánásmód szükséges (a pedagógus keresi, melyik diáknál milyen módszer válik be, hogyan lehet rá hatni) A problémák, konfliktusok megbeszélése kiscsoportban az érintett felek bevonásával jóval hatékonyabb, mint a beírás pl. Általában szükség van rá, hogy az iskolában figyeljenek a diákokra, a közelükben legyen pedagógus tanítási órán kívül is A sporttevékenységek (délutáni programok, versenyek stb.) talán még a legnépszerűbbeknek a diákok körében a szabadidős-programok közül Fontos a pedagógusok együttműködése (esetmegbeszélés, informálás stb.) Problémák: -
-
Rengeteg hiányzás – nincs hatékony eszköz a pedagógusok kezében a probléma kezelésére (a szülők sokszor falaznak a gyereknek, vagy nem is tudnak a hiányzásokról, vagy nem érdekli őket, vagy ők sem tudnak mit tenni ellene) Diákok céltalanok, tanulásban motiválatlanok, érdektelenek (a pedagógusok fáradtak, kiégés) Gyakran teljesítenek képességeik alatt a diákok
55 / 67
Beszámoló 2009 -
-
-
Verbális agresszió, káromkodás Sokszor feszült légkör, verekedés A másság (pl. tradíciók, viselkedési normák) elfogadása sokszor nem zökkenőmentes, ez is konfliktusok forrása lehet A „csicskáztatás” sokszor nem is derül ki, a tanárok nem tudnak mit tenni Tanárokkal szemben elfogadhatatlan viselkedés Sok tanulási probléma, magatartási gondok Sokszor hiányos tudással érkeznek az általános iskolából, nincsenek meg az alapok Legtöbb probléma a 9-10-es diákokkal van (a felsőbb évesekkel már hatékonyabban tudnak együttműködni) A diák sokszor nem érzi a tettei súlyát Sok hátrányos helyzetű, nehéz családi hátterű diák (pl. elhanyagoló szülők, sok diáknak dolgoznia kell) Sok a bejáró (ingázó) vagy kollégiumban lakó diák A diákok alig-alig bevonhatók szabadidős-programokba (színház, szakkör, tábor stb.) - egyre kevesebb ilyen kezdeményezés tud működni, mert nincs rá igény Büntetés, rossz osztályzat, intő stb. hatástalan (semmi nem érdekli a gyerekeket - eszköztelennek érzik magukat a pedagógusok) A szülők az intézmények többségében nem elég együttműködők, sokszor nem jelennek meg fogadóórán, szülői értekezleten, probléma esetén is nehéz elérni őket, nehéz a kapcsolattartás A tanári kar sok szempontból nem egységes (szankcionálásban: igen/nem, hogyan; pedagógiai szemléletükben, módszerekben stb.) A gyermekvédelmi-felelősök számára többnyire nem megfelelőek a tárgyi feltételek (külön szoba, telefon stb.) Az intézmény-összevonások nagy feszültségeket, problémákat hoztak (változik a pedagógus, diák összetétel, elbocsátások stb.) Nagy osztálylétszámok Nagyon változó, van, ahol nincsenek fegyelmi tárgyalások, mert mindenképpen más módon oldják meg a konfliktusokat, de van, ahol szükségesnek látják (verekedés, hiányzás, pedagógusokkal szembeni tiszteletlen viselkedés, bűncselekmény miatt)
Szükségletek, igények: -
-
Diákoknak kortárssegítő-képzés Diákoknak mentálhigiénés-képzés Közösségépítés a diákoknak (főleg a 9-es osztályokban lenne nagy szükség rá, ehhez jó lenne segítség – játékok, módszerek, témajavaslatok) Sok gyerek igényli a beszélgetést, a személyes kapcsolatot (egyes gyermekvédelmi-felelősöknél, pedagógusoknál egymásnak adják a kilincset) Személyiség-, közösségfejlesztés, konfliktuskezelés (szituációs játékok) az osztályokban Osztályokban szenvedélybetegség – szex stb. témák feldolgozása szakemberek segítségével Gyermekvédelmi-felelős pedagógusok számára szupervíziós, esetmegbeszélő csoportok
56 / 67
Beszámoló 2009 -
-
IX.
Pedagógusok számára mentálhigiénés (pl. burn-out) csoportok Mediátor-képzés Fejlesztő pedagógus státusz Iskolapszichológus státusz Pedagógusoknak továbbképzések (pedagógiai órai munka – jó lenne jó gyakorlatokat látni élőben / filmen, konkrét problémás helyzetek megoldási lehetőségeit szeretnék megismerni, gyakorlati segítség lenne hasznos, nem a sok elmélet) Közösségépítés, a szemlélet egységesebbé tétele a tanári kar tagjai között Van, ahol jól működik, van, ahol nagyobb lenne az igény a kerületi külső szervezetekkel való együttműködésre (pl. rendőrség) Van, ahol van megfelelő közösségi tér, de van, ahol az ünnepségeket is csak két részletben tudják megtartani, mert nincs elég nagy helyük Jó lenne, ha a tananyagban nagyobb súlyt kapnának a gyakorlati, mindennapi életben hasznos ismeretek – ezekre nyitottabbak is a diákok (pl. sokan tájékozatlanok alapvető higiéniás vagy éppen praktikus életvezetési kérdésekben)
Az iskolai agresszió néhány összetevője – kutatási eredmények, esetpéldák, jó módszerek (Intézkedési Terv 9. pont) 57 / 67
Beszámoló 2009
1. „Az iskolai erőszak megítélésének különbségei és hasonlóságai a gyermekvédelmi és oktatási intézményrendszerben” című kutatás 2009 januárja és májusa között zajlott az ESZTER Alapítvány közreműködésével, az MFPI megbízásából és támogatásával. A kutatásban részt vett szakemberek: Dr. Virág György és Dr. Gyurkó Szilvia az ESZTER Alapítvány, valamint Németh Margit az MFPI részéről. A kutatási hipotézis szerint az iskolai erőszak multiszektoriális jelenség, ezért megközelítése, prevenciós és kezelési stratégiái elengedhetetlenül szükségessé teszik a különböző szektorok közötti együttműködést, elsősorban a szociális ellátórendszer, gyermekvédelem és az oktatási intézményrendszer között. Az eltérő megközelítés, hangsúlyok, felismert / felismerhető problémák, a különböző szektorok által használt nyelvben rejlő különbségek mind-mind nehezítik a kooperációt. Kutatási adatok támasztják alá, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer működése problematikus, az oktatási és gyermekvédelmi rendszer közötti (látszólagos vagy valós) érdekkülönbség miatt az iskolai konfliktusok jelentős része nem „kerül ki” az iskolán kívülre. Az eszkalálódott problémákkal, egyéni életvezetési nehézségekkel sem kooperációban próbálnak meg az intézmények „kezdeni valamit”, hanem sematikus feladat delegálás jellemző. Mindezeknek megfelelően a kutatás tárgya volt kvantitatív módszerekkel feltárni, hogy az iskolai erőszak hogyan jelenik meg az érintett szektorokban – amelyek együttműködése nélkül a megelőzés és a kezelés sem lehet sikeres. A kutatás célja: attitűdök, megközelítési módok feltérképezése, jelenlegi működési módok megismerése és a lehetséges érintkezési pontok feltárásával javaslatok kidolgozása a stratégiai együttműködésre. A kutatás alapvető módszertani eleme az interjú, illetve a fókuszcsoportos interjú, melynek segítségével a gyermekvédelmi alapellátásban és az alapés középfokú oktatásban dolgozó szakemberek iskolai erőszakkal kapcsolatos attitűdjeinek, ismereteinek, megközelítési jellemzőinek, megelőzési és kezelési stratégiáinak, valamint jellemző probléma felismerő és menedzselő technikáinak összegyűjtésére és rendszerezésére került sor. A kutatás során négy fókuszcsoportos megbeszélésre került sor az egyes szakmákhoz tartozó szakemberek számára külön-külön, illetve egy alkalommal integrált (vegyes) csoportösszetételben.
58 / 67
Beszámoló 2009
1. sz. fókuszcsoport
2. sz. fókuszcsoport
3. sz. fókuszcsoport
4. sz. fókuszcsoport
Résztvevők szakmai hovatartozása
Résztvevők száma
Pedagógusok (fővárosi és vidéki intézményekben, általános és középiskolákban dolgozó tanárok) Gyermekvédelmi szakemberek (gyerekjóléti szolgálatoknál dolgozók, iskolapszichológusok) Pedagógusok (fővárosi és vidéki intézményekben, középiskolában/ kollégiumban/ általános iskolában oktató szakemberek) Integrált csoport Pedagógusok és gyermekvédelmi szakemberek (fővárosi intézményekből)
15 fő
Fókuszcsoport időpontja, helye 2009. február 6., MFPI székhelye
7 fő
2009. február 10., MFPI székhelye
19 fő
2009. február 27., MFPI székhelye
12 fő
2009. március 11., MFPI székhelye
Az ismeretek és attitűdök mérésénél az alábbi protokoll szerint történt az információgyűjtés: I.)
ISMERETEK - VISZONYULÁS i. Mit tart iskolai erőszaknak? ii. Milyen formái vannak az iskolai erőszaknak? Milyen iskolai erőszakformákkal találkoznak? iii. Kik között fordulhat elő iskolai erőszak? iv. Milyen iskolai erőszak tolerálható? Az intézményük, helyi gyakorlatuk szerint mi tolerálható? v. Milyen kiváltó okai vannak az iskolai erőszaknak? vi. Mi fokozza / csökkenti / befolyásolja szerintük az iskolai erőszakot? vii. Szerintük mi az iskolai erőszak legenyhébb / legerősebb formája?
II.)
PROBLÉMA FELTÁRÁS – KONFLIKTUSKEZELÉS i. Tudomásukra jutnak-e az iskolai erőszak esetek? Mikor derülnek ki az ilyen ügyek?
59 / 67
Beszámoló 2009 ii. iii. iv. v. a) b) -
Mit tud kezdeni az iskolai erőszak esetekkel saját maga / az intézményében a kollégák? Milyen ügyekben hogyan kezelik a konfliktusokat? Milyen a tipikus konfliktuskezelési mód? Saját – intézményben a kollégáknak Honnan kap segítséget ilyen ügyekben?
Külső lehetőségek: más intézmények (nevelési tanácsadó, gyerekjóléti, stb.) más szakemberek szülők kortársak Belső lehetőségek: kollégák (tanárok és más szakemberek: iskolai szociális munkás, pszichológus, gyerekvédelmi felelős intézmény kortársak III.) i. ii.
MEGELŐZÉS – KEZELÉS – STRATÉGIÁK Korábbi programok, kezdeményezések, amik sikeresek voltak. (pl.: nevelési értekezletek) Megelőzésként mit tudnak csinálni? Saját maguk – kollégák – intézmény – külső rendszerek
A kutatás legfontosabb megállapításai: - Az iskolai erőszak leggyakrabban jelzett formái az erőszak formája szerint: verbális és fizikai erőszak, megalázás („csicskáztatás”); a bántalmazó és az áldozat közötti viszony szerint: gyerekek közötti bántalmazás, szülők tanárokkal, valamint a gyerekek tanárokkal szembeni agresszív megnyilvánulásai. - A kutatási tapasztalatok szerint nincsenek alapvető különbségek abban, hogy a gyermekvédelmi szakemberek és a pedagógusok mit tekintenek iskolai erőszaknak, illetve, hogy hogyan ítélik meg ennek mértékét, elterjedtségét. - A megközelítésbeli különbségek – ha vannak - elsősorban nem az oktatási szektor és a gyermekvédelmi rendszer képviselői között jelennek meg. Az egyes résztvevők szemlélete, egyéni megközelítésmódja dönti el, hogy mit tekintenek a témához tartozónak (függetlenül a szakmától). - A tanár-diák erőszak a gyermekvédelmi szakembereknek szervezett fókuszcsoportos beszélgetésben markánsan, a pedagógus és az integrált/vegyes csoportokban említés szintjén jelent meg. A jelenség két dimenziója szakmánként eltérő súllyal jelent meg. Jellemző, hogy míg a nem pedagógus szakemberek példákon keresztül mutatták be mit is jelent a tanárok diákokkal szembeni agressziója, addig a pedagógus csoportban a tanári agressziónak, mint jelenségnek a létezését ismerték el a résztvevők, de példát, illusztrációt csak a diákok tanárokkal szembeni erőszakos megnyilvánulásaira hoztak. - az iskolai konfliktusok a gyermekvédelmi szakemberek véleménye (továbbá a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként az iskolákból érkező jelzések számának, illetve a jelzések tárgyának értékelése) 60 / 67
Beszámoló 2009
-
-
szerint egyáltalán nem, vagy nem a valós probléma megjelölésével jutnak a gyermekvédelmi szakemberek tudomására. A jelzés túl későn, vagy a gyerekvédelmi szakember számára problématartalom nélküli érkezik a gyerekvédelmi szakemberhez; a gyerekjóléti szolgálatok számára a szülők életvezetési, nevelési nehézsége vagy a gyermek agresszív, antiszociális viselkedése jelenik meg a jelzésekben iskolai erőszakként (iskolai erőszakot kiváltó okként). Általánosságban megállapítható, hogy az iskolák a konfliktusaikat igyekeznek saját hatáskörben rendezni, és csak ritkán kérnek segítséget más intézményektől, szakemberektől. Ennek oka lehet részben a kompetencia határok eltérő értelmezése, a belső erőforrások és lehetőségek túlértékelése valamint az ismerethiány a segítő intézményi hálózat munkájáról, feladataikról, lehetőségeikről. A pedagógusok az iskolai konfliktusok okait elsősorban a gyerekeknek személyében és családjaikban találták meg. A gyermekvédelmi szakemberek is a család felelősségét tartják elsődlegesnek, amit a tanárok, iskolák működési nehézségei, rossz konfliktuskezelési technikái tovább súlyosbítanak.
1. 2. 3.
4.
5.
-
-
-
-
Pedagógus résztvevőok válaszai Gyerek családja, szülei Média
Gyermekvédelmi szakemberek válaszai Gyerek családja, szülei Gyerek problémái (magatartási zavarok, SNI) A pedagógusok Jelzés hiánya (a gyerekvédelmi „eszköztelenekeszköztelensége” rendszer nem tud beavatkozni / segíteni) Gyerek magatartási problémája A megfelelő konfliktus -megoldási (SNI, pszichés zavarok, stb.) technikák hiánya (iskolában, családban) „a A társadalom” „a A társadalom” 2. sz. táblázat: Az iskolai erőszak okai (a főkuszcsoportos fókuszcsoportos megbeszélésen adott válaszok előfordulási gyakorisága alapján)
az oktatási intézmények általános nehézségekkel küzdenek a konfliktusok területén. Így például: a kisebb súlyú szabályszegések (késés, dohányzás, nem megfelelő ruházat) az esetek többségében azonnali szankciót, következményt vonnak maguk után, míg a komolyabb, erőszakos megnyilvánulások gyakran lereagálatlanok maradnak. Ez a gyakorlat fokozza az iskolai erőszak kockázatát. a rendszerszintű konfliktuskezelési technikák formalitása, dogmaszerű működése (azaz, hogy nem a konfliktus mögött álló valódi okok feltárására és kezelésére törekszik, hanem a „bűnös” minél egyszerűbb és gyorsabb megbüntetésére) az iskolai erőszak okai között szerepel. Az integrált oktatásból fakadó nehézségeket több résztvevő is jelezte. Elsősorban a magatartási zavaros, fogyatékkal élő és roma származású gyerekek közösségbe való befogadása jelent problémát. A megfelelő pedagógiai, nevelési eszközök ismeretének hiánya mind a gyerekvédelem, mind pedig a tanárok oldalán megjelent az iskolai erőszak okai között. A nehéz anyagi, tárgyi, személyi előfeltételek, és az „eszköztelenség”, magukra hagyottság által kijelölt keretben a pedagógusok többsége 61 / 67
Beszámoló 2009 nehézséggel küzd a konfliktuskezelés területén. Többségük kritikával illette a jelenlegi gyakorlatokat, és kifejezte szükségletét új technikák elsajátítására. Javaslatok, ajánlások: a. Képzés a gyermekvédelmi szakemberek és pedagógusok számára az iskolai erőszakról. Az iskolai erőszak egyes formáinak részletes elemzése, értékelése - a lehetséges kockázati tényezők, következmények bemutatásával. b. Modell értékű kezdeményezések és jó gyakorlatok széles körben való megismertetése a szülőkkel való együttműködésre, a szakmaközi kooperációra és a partnerségi viszony kialakítására / megerősítésére az iskolán belül és kívül. c. Prevenciós technikák és erőszakmentes konfliktuskezelési módszerek tréningezése pedagógusok és gyermekvédelmi szakemberek számára. d. Az oktatási intézmények rendszeres tájékoztatása a gyermekvédelmi intézményekről, azok feladatairól, hatásköréről, mozgásteréről, e. közös képzés oktatási és gyermekvédelmi szakemberek számára, f. az iskolai gyermekvédelmi munka szakmai protokolljainak újragondolása az oktatási intézményekkel együttműködésben, g. a gyerekek tájékoztatása a gyermekvédelmi rendszerről, a segítés lehetséges formáiról – közvetlenül (pl. osztályfőnöki óra keretében) h. az iskolai erőszak mögötti problémák, okok holisztikus szempontú megközelítésének széleskörű propagálása az oktatási és gyermekvédelmi szakemberek között (egy-egy intézmény esetében a kockázati tényezők egyedi értékelése az iskolai erőszak kezelésében résztvevő szakmák képviselőinek részvételével), i. szakemberek érzékenyítése az iskolai erőszak mögött álló okok felismerésében és megértésében j. a következményekre reagáló konfliktuskezelési technikák helyett a hangsúlyt az okok feltárására kell helyezni. Ennek érdekében az iskolán belüli és kívüli széleskörű együttműködésre és az érintettek részvételére van szükség. Az ezeknek a feltételeknek megfelelő problémakezelési technikák támogatása és az iskolapolgárok mind nagyobb számával való megismertetése. (képzés)
62 / 67
Beszámoló 2009 Jó gyakorlatok A. Holisztikus probléma felismerés és fókuszált problémakezelés: „A problémát érdemes leszűkíteni iskola és agresszió témakörre. Mert hiába tudjuk, hogy sok feszültség otthonról jön, az iskolában mégsem megoldható, hogy a családig nyúljunk. Az kell megoldanunk, hogy az egyéni feszültséget hogyan lehet az iskolában csökkenteni. A tanár részéről a kommunikációs stílus, a partneri viszony nagyon fontos. Főleg a kamasz gyerekeknél, csak eszkalálja a feszültséget, ha sok felesleges szabály van. Hormonilag benne van az ellenállás egyébként is a gyerekben, és örömmel megy bele egy csörtébe, és máris kész a csata – amire tulajdonképpen vágyott is a gyerek, mert a feszültség kiadását jelenti.” (pedagógus)
B. A külső és belső erőforrások felismerése és kihasználása / kooperálás a különböző szakmák és intézmények között „A gyerekjóléti szolgálatoknál kellene esetkonferenciákat tartani. Az iskolát (tanárokat) mindig meghívtuk, és annyira sikeres volt, mert nem arra fókuszáltunk, hogy mi a probléma, hanem hogy mi a megoldás. Egy évben 24-et tartottam, és nagyon sikeres volt.” (volt gyermekvédelmi szakember)
C. Egyéni válaszok helyett team munka „Minden problémával az a gond, hogy a gyereket találjuk meg, mint problémát. Vagy abúzált, vagy kábítószerezik, vagy agresszív. A fókuszban a gyereknek kellene lennie. És ezért jók a teamek. Mert így lehet egyéni kezelést találni. Legyenek akik a gyerekre fókuszálnak, és legyen olyan aki a tanárra, és olyan, aki a rendszerre.” (gyerekjóléti szolgálatnál dolgozó szakember)
D. A gyerekek szükségleteire fókuszáló iskolai működés „Reggel is azzal kezdenek egyes osztályokban, hogy beszélgetnek. A gyerekek a szőnyegen elmondták hogyan aludtak, hogyan ébredtek, milyen volt az estéjük. Tudta a tanár is, hogy mit lehet várni a gyerektől, milyen lesz a hangulata, hogyan fog tudni figyelni.” (pedagógus)
E. Felkészülés az integrált oktatással járó kihívásokra „Ez egy sima osztály, de ott működik a gyerekek háza alapítványi iskola az integrált neveléssel. És a sima önkormányzati iskola sokat eltanult tőlük módszerben. Maga a tanár, aki viszi az osztályt, az is sok tanfolyamon, továbbképzésen volt, és összerakta, ami szerinte nála működik, és hasznosítható. És egy olyan gyerek, aki a hűvösvölgyi gyerekotthonban élt, meg más (vegyes) háttérrel bíró gyerekek nagyon jól tudtak integrálódni. Tudták a gyerekek egymás történeteit és nem voltak különösebb nehézségek.”(gyermekvédelmi szakember)
F. A diákok pozitív megerősítése „Ezért hajtanak, mert a siker látható, és ez motiválja őket. Azt látom, hogy nem nagyon mertek dicsérni. Én nagyon sok dicséretet osztottam ki. Most évfordulónk van, és egész éves versenyeink vannak, és kifesthették a gyerekek a termet, párnát varrnak, szőnyegen ülnek, elfekhetnek az osztályfőnökin, ha akarnak. És van olyan, akinek már öt dicsérete van.” (pedagógus)
G. A pedagógusok adminisztratív terheinek csökkentése „Az osztályfőnöknek van egy helyettese, aki az összes adminisztrációt megcsinálja. A honorárium a minőségért adott plusz pénz. Helyettesként beletanul az osztályfőnöki munkába, és ha az osztályfőnök hiányzik, akkor ő ott van, a gyerek meg tudja, hogy mindig van valaki vele. Ez nagy segítség.”(pedagógus)
Az említés szintjén előfordult még a jó gyakorlatok között: 63 / 67
Beszámoló 2009 -
kortárssegítő programok, gyerekek számára szervezett képzések (pl. a rendőrség részéről, kábítószer prevenciós programok), szülői részvételt erősítő programok, szupervízió, coaching a tanárok számára (a kiégés megelőzésére, kezelésére), mentálhigiénés programok tanárok és diákok számára.
2. Agresszió és iskola - A probléma Az elmúlt időszak hazai és nemzetközi kutatási eredményei egyértelműen jelezték, hogy az iskolai erőszak minden intézményben jelen van. Az is egyértelmű, hogy az agresszivitás (az ilyen jellegű cselekmények) megszüntetése illúzió. A célkitűzés nem lehet más, mint az ilyen típusú események arányának a csökkentése. Az is egyértelmű, hogy a legsúlyosabb helyzet azokban az iskolákban van, ahol azok a tanulók jelennek meg nagyobb számban, akiknek családjaik kevésbé előnyös szocio-ökonómiai és szocio-kultúrális feltételekkel rendelkeznek. Ebből a szempontból a legrosszabb helyzet a szakképzést folytató intézményekben mutatható ki, különösen a kilencedik és tizedik évfolyamos tanulók esetében. Ezt a helyzetet ismerte fel a főváros vezetése, és tett lépéseket a probléma (szakmai) kezelésre. A kutatás 2008 tavaszán a főváros által fenntartott középfokú intézmények vezetői és tanulói számára készült on-line kérdőíves kutatás eredményei azt mutatták, hogy a legnagyobb probléma középfokon a szakiskolákban, és ezen belül a kilencedik, illetve tizedik évfolyamon tapasztalható. Az eredmények azt is mutatták, hogy ezekben az intézményekben az agresszió fizikai „válfaja” jelenik meg különösen magas arányban, szemben azokkal az iskolákkal, ahol a tanulók családi háttere kedvezőbb. Igaz, hogy azok az intézmények sem mentesek az agresszivitástól, de ott mindez „szelídebb” formákban történik. Az is fontos eredménye volt a kutatásnak, hogy számos adatra építve kijelenthető, hogy az agresszió, a konfliktusok „forrását” számos esetbe a pedagógusok jelentik. Mindez a tény pedagógusok erőteljesebb (szakmai/mentális) támogatását teszi szükségessé. Fontos felismerés volt az, hogy a pedagógusok gyakorlatilag semmit sem tudnak a tanulók szabadidejéről, szabadidő-eltöltési szokásaikról, ami az iskolában és az iskolán kívül számos konfliktus forrásává válik. A kutatás eredményei két dokumentációban jelentek meg: a. Frontvonalban (házi nyomda, FÖK) b. Frontvonalban , 2008. Bp. FPI 2009 tavaszán a kutatás második fázisában a fővárosi általános óvodás és iskolák vezetői és tanulói számára papír alapú kérdőívek készültek. Ebben a kutatásban, mint ahogy az a középiskolai kutatás gyakorlatában már bevált, fókuszcsoportos beszélgetéseket szerveztünk az intézménye vezetővel és a pedagógusokkal.
64 / 67
Beszámoló 2009 Az előzetes adatok alapján az látszik, hogy ezekben az intézménytípusokban más jellegű problémákkal kell számolni, mint a középiskolák kapcsán. Jelenleg ennek a kutatásnak zajlik a feldolgozása. Az eredményeket bemutató kötet várható megjelenése: 2009. július 10.
X.
Konferenciák, szakmai fórumok, rendezvények szervezése, megvalósítása (Intézkedési Terv 8. pont) Sorszám Program megnevezése 1. Mikro Konferencia
2. 3. 4.
5.
6. 7.
XI.
Téma
Az intézményvezetők tájékoztatása az Intézkedési Tervről…. FÖDISZ évadnyitó A DÖK tájékoztatása az Intézkedési Tervről…. Találkozó a Nev. Tan. Nev. Tan. tájékoztatása Egyesületével az Intézkedési Tervről…. CIVITAS Ped. Napok Előadások az Agr. Munkacsoport programjairól, tevékenységéről Fókuszcsoport Megbeszélés a Színházi Projektben résztvevő pedagógusokkal és diákokkal Biztonságos Iskoláért Az OFI és az MFPI Konferencia együttműködése Hogyan tovább, Előadás az érettségiző Kollégiumpedagógus? korosztály személyiségfejlődéséről
Időpont 2008. 06. 19.
2008. 10. 02. 2008. 10. 14. 2009. 19-20.
02.
2009. 03. 25.
2009. 04. 24. 2009. 04. 29.
Az osztályfőnöki munka támogatása – interaktív módszertani segédanyagok (Intézkedési Terv 16. pont) Az osztályfőnöki munka támogatására egy módszertani segédanyagokat tartalmazó csomag került összeállításra, amely minden fővárosi fenntartású oktatási intézményhez eljut. Ez a csomag 4, jellegében más és más anyagból áll össze: 1. Oktató DVD Az osztályfőnöki munka támogatását célzó interaktív módszertani segédanyag a Kolibri Színházzal közös munka kapcsán született meg. Összesen 9 osztálytermi, udvari, folyosói jelenet forgatására került sor, amelyek iskolai agresszióhoz kapcsolódó tipikus helyzeteket mutatnak be. Olyan szituációk kerültek a középpontba, ahol csoportok, egyének, illetve csoport-egyén közötti agressziós helyzetek jelennek meg. A tanár-diák és
65 / 67
Beszámoló 2009 diák-diák közötti konfliktusokat bemutató szituációk vitaindítóul szolgálhatnak az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez. Az oktató dvd-hez feldolgozó segédlet is készült, amely a jelenetek órai feldolgozásához, megbeszéléséhez nyújt segítséget. 2. Játéktár A Kompánia Alapítvánnyal kötött együttműködési szerződés alapján elkészült az „Interaktív játéktár – Agressziókezelés, toleranciafejlesztés az iskolában” című módszertani füzet. A Játéktár az iskolai foglalkozások, osztályfőnöki órák keretében alkalmazható, pszicho-dramatikus eljárásokból építkező csoportjátékok ismertetésével a prevenciós tevékenységet kívánja segíteni. Fő cél a kommunikációs és problémamegoldó készségek, az együttműködés és empátia fejlesztése, a diákok körében jelentkező agresszív, ill. előítéletes magatartás befolyásolása, csökkentése. A játékok zöme a középiskolás korosztályt célozza. A bemutatásra kerülő gyakorlatok egy része ún. kiscsoportos keretben - 12-15 fő - alkalmazhatók a leghatékonyabban, de vannak olyan játékok is a kiadványban, amelyek nagyobb létszám esetén is jól használhatók. 3. Resztoratív gyakorlatokat bemutató filmek A resztoratív igazságszolgáltatás szellemiségét nagyon fontos, hogy megismerjék a pedagógusok. Ez az a módszer, amely nem a büntetésre, a megtorlásra és bosszúra helyezi a hangsúlyt, hanem a közösség jól körülhatárolt érdekei mentén a kár helyreállítását tűzi ki célul. Közösségi Szolgáltatások Alapítványa hazánkban e módszer egyik terjesztője, az ő közvetítésükkel jutottunk hozzá a módszert bemutató „Égő Hidak” című dokumentumfilmhez. A film azt a resztoratív technikát bemutató konferenciát mutatja be, amely összehozott egy hidat felgyújtó hat fiatalt a családjukkal és közösségükkel. A film abban segíti a pedagógusokat, hogy más szemlélettel közelítsék meg a konfliktushelyzeteket, különös tekintettel arra, hogy az áldozatok és elkövetők szempontjait egyaránt figyelembe vegyék. A fegyelmi eljárások felkínált alternatívájaként szerepel a csomagban ez a módszer. 4. Módszertani füzet az osztályfőnöki munka segítéséhez A kötet összeállításakor a szerzők arra törekedtek, hogy a gyakorló pedagógus mindennapi munkáját könnyítsék. E kötet abban kíván segítséget nyújtani, hogy a pedagógia, a pszichológiai alapfogalmait tisztázza, majd gyakorlatokat kínáljon a 12 - 17 éves korosztály számára. A segédanyag erénye abban rejlik, hogy komplex módon, a különböző művészeti ágakat segítségül hívva kínál a játékok között válogatási lehetőséget a pedagógus számára. A módszertani anyag részben nyomtatott formában, részben a www.budapestedu.hu weboldalról letölthető formában jut el a pedagógusokhoz.
66 / 67
Beszámoló 2009
XII.
Az Agresszió Bizottság szakmai tevékenységében való részvétel – további működésének biztosítása, az Intézkedési Terv végrehajtásának monitoringja, szakmai kontrollja (Intézkedési Terv 1. pont)
Az Agresszió Bizottság a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által 2008 februárjában életre hívott, a különböző szakmák jeles képviselőiből (oktatáspolitikus, oktatáskutató, pszichológus, pedagógus, orvos, rendőr stb.) álló Szakértői Bizottság. A Szakértői Bizottság feladata első lépésben az volt, hogy vizsgálja a fővárosi fenntartású intézmények helyzetét az iskolai agresszió szempontjából, valamint a vonatkozó hazai és nemzetközi kutatások, módszertani anyagok, jó gyakorlatok összegyűjtését, áttekintését elvégezze. A helyzetelemzést követően a Bizottság állásfoglalásokat és javaslatokat készített arra vonatkozólag, hogy milyen programok, módszerek, prevenciós eljárások, konfliktuskezelési stratégiák képesek hatékonyan kezelni a kérdéses problémakört. A Szakértői Bizottság működtetését, tevékenységének koordinációját a MFFPPTI végezte. A 2008. szeptember 1-vel megalakult az a szakmai és operatív csoport (Agressziókezelési Munkacsoport), amely az Agresszió Bizottság szakmai javaslatát is figyelembe véve végrehajtja a Fővárosi Közgyűlés Iskolai Agressziókezelésére létrehozott Intézkedési Tervet. Az Agresszió Bizottság és az Agressziókezelési Munkacsoport együttműködésének keretében a Munkacsoport háromhavonta beszámol a Bizottságnak az addig elvégzett munka eredményeiről, tapasztalatairól. Ezeken a fórumokon további javaslatokat, ötleteket gyűjt be, vitat meg, amelyeket beépít a programba. Az Agresszió Bizottság tevékenységének koordinációját, szakértőivel való kapcsolattartást, a munkacsoport végzi. A munkacsoport részt vesz a bizottsági üléseken, illetve a szakmai tevékenységben.
XIII. Hosszú távú intézkedési terv készítése az átlátható, aktív, felügyelhető közösségi terek létrehozására (Intézkedési Terv 13. pont) A felhívásra 52 intézmény készítette el és küldte el az Agressziókezelési Munkacsoportnak az elkészült intézményi hosszú távú intézkedési tervet, amelyben megtervezték az átlátható, aktív, felügyelhető közösségi terek kialakítását. 2009. februárban 10 intézmény intézkedési tervét (amelyek alaprajzot és költségvetést is mellékeltek) elküldtük a Fővárosi Önkormányzat Oktatási Ügyosztályvezetőjének további felhasználás céljából.
67 / 67
