Az interaktív tábla alkalmazása a felsőfokú oktatásban
Matijevics Éva Szabadkai Műszaki Szakfőiskola
[email protected]
Absztrakt Teljesíteni mindannyian szeretnénk. Azon a területen teljesíthetünk optimálisan, ami illeszkedik képességeinkhez [1]. Informatikai pályára olyan hallgatók jelentkeznek, akiket megelégedettséggel tölt el az, hogy képesek megalkotni egy olyan logikai rendszert, amely összetett feladatok elvégzésére alkalmas, és ide belevihetik egyéniségüket is [1]. Amikor ez az informatika a műszaki felsőfokú oktatás egy része, akkor azt olyan hallgatóknak kell előadni, akik jobban kedvelik az egzakt tárgyakat, a kézzelfogható-, gyakorlati munkákat. Ezek a tanulmányok tudományosan alátámasztott alapokra épülnek, amik között vannak nehezebben elsajátítható részek, műszaki beállítottságú személyeknek nehezebben érthető területek. Az Adatbázis tantárgyban ilyen rész a normalizálás folyamata. Ebben a témakörben kell fokozottan segíteni a hallgatókat. A hallgatók rendelkezésére állnak szöveges anyagok a normalizálás folyamatáról, ábrák, látványos prezentációk PPT-ban, film bejátszások is találhatóak, de mindezek mellett a tanuló passzívan szemléli, esetleg hallgatja is az eseményeket. Az Adatbázis tantárgyban azt tanítjuk, hogy a világból egy kiragadott valós rendszert, annak entitásait (egyedeit) és attribútumait (tulajdonságait) információs rendszerré képezzük le. A valós világ rendszereiben működő összefüggéseket kell felfedezni, meglátni, majd felvázolni. Lehetővé kell tenni, hogy a rendszert széleskörűen alkalmazzák, ezért nagy gondot kell fordítani az adatok rendszerezésére. Erre szabályrendszert is felállítottak. A szabályok alkalmazását normalizálásnak nevezzük [2]. Minden rendszerfejlesztőnek ez az első feladata, felvázolni a rendszer logikai modelljét. Minden számítástechnikus kicsit máshogy dolgozik, de a feladatuk hasonló. Le kell fordítani a világ működését bonyolult rendszerek üzemeltetési nyelvére. Ez a feladat az igazi alkotás lehetőségét tartogatja [1]. Interaktív tábla használatánál a hallgató kijön a táblához és aktívan vesz részt az órán. Az ilyen oktatási módszer eredménye, hogy a hallgató több feladathoz jut, több lehetősége van a gyakorlásra, próbálkozásra, így előbb lesz képes önálló feladat megoldására. Az előadóval együttesen alakítja ki az óra menetét, megoldja, alakítja, megfelelően csoportosítja a feladat attribútumait. Így egyszerűbb, gyorsabb mintha krétával írna a táblára. Gyorsabb, mert a tanár által előre elkészített objektumokkal dolgozik a hallgató, így elkerülhető az időigényes módosítás, újraírás a táblán. Mindez elmenthető CD-re, kamerával felvehető, és otthon újból, szükség szerint többször is elismételhető. Ez a folyamat kerül bemutatásra. A pedagógusszakma egyik legszebb pillanata, amikor a hallgató visszaadja, sőt továbbfejleszti, bővíti a kapott ismereteket. Ennek érdekében az előadó örömmel kutat, fejleszt és a kemény előkészületi munkát szinte játékosan végzi el.
Szöveg Az oktatószoftverek, amelyek az Interaktív tábla használatát teszik lehetővé, főleg az általános iskola alsó tagozataira vonatkoznak. Az ilyen jellegű feldolgozásból kevesebb található a felsőfokú intézmények óra anyagai között. Az általános iskolában az a cél, hogy a tanulók érdeklődését minél jobban felkeltsük, így játszva megtanulják a tananyagot. Az Interaktív táblával sok szép érdekes tartalmat lehet feldolgozni. Pl. a béka beugrik a tóba. A felsőfokú intézményben ilyen formában már nem ajánlatos előadni az anyagot. Itt a tanár feladata a tudomány újabb vívmányaival megismertetni a hallgatókat. A tanulási folyamatban a hallgató a tananyag egy részét önállóan kell, hogy elsajátítsa. Egyedül kutat, tanul, olyan irodalomból készül a vizsgára amihez hozzájut. Ilyen körülmények között az
előadó tanárral nehezebb az interaktív tábla előnyeit elfogadtatni. Nyomós érv a tábla mellett, hogy ami felkerül a táblára, az elmenthető és bármikor lejátszható. A hallgató mikor készül fel a tantárgyból? Az előadások után következnek a gyakorlati órák, amelyeken a hallgatót még útbaigazítja a tanársegéd. Ekkor a hallgató még úgy gondolja, tisztában van a tananyaggal. Amikor az első, vagy második vizsga nem sikerül, akkor kell a segítség. Akkor már nem találkozik olyan könnyen a tanárral, aki azt a tantárgyat előadta. A konzultációs órákon sem lehet elejétől végig elmagyarázni az anyagot. Ekkor jön jól a digitálisan elmentett tananyag, amit odaadhatunk ennek a hallgatónak, és így elősegíthetjük, hogy jobban elmélyedjen a tanultakban. A munkában felhasználok egy előre elkészített .PPT prezentációt. Ezt interaktív táblán keresztül aktivizálom, kamerával is rögzítem. Ezt a különböző médiaeszközökkel feldolgozott tananyagot átadhatom a hallgatónak. Így több oldalról világítom meg a tananyagot. Ebből a munkából szeretnék kiemelni egy ötletet. A definíciót mozaikszerűen kell összeállítani az előre elkészített mondatrészekből. A helytelen mondatrész nem illeszkedik a kijelölt sávhoz, alácsúszik. Ez másképpen is megoldható, úgy, hogy a helytelen mondatrészek a háttér ábra részei, így mozdulatlanul maradnak, ha a tanuló belőlük választana és próbálná beilleszteni a definícióba. A helyes mondatrészekkel viszont kiépíthető a kívánt definíció. Az alábbiakban ezt a munkamódszert szemléltetem. Az első ábrán látszólag egy összefüggő háttér elemeit elmozdítom, és előkerül a munka címe, szerzője.
1. ábra 2. ábra A bevezető elmélet után a táblánál a tanuló összeállítja a 0NF definícióját, amit a kamera is rögzít.
3 .ábra 4. ábra A helyes megoldást felfedjük a táblánál (5. ábra). A 6. ábra megörökíti, egy másik Power Point prezentáció futtatását.
5. ábra 6. ábra Ugyanígy kerül feldolgozásra az első, második majd a harmadik normálforma. A szoftverben az objektumok sorrendje meghatározható. Ezt ki lehet használni úgy, hogy ha a tanuló helytelen megoldást húzna a kijelölt csíkra, akkor az a csík alá kerüljön, és ne fölé a helyére. Mindezt a következő ábrák szemléltetik.
7. ábra
8. ábra
Az elméleti tudnivalók után következnek a feladatok. Egy étterem adatbázisát kell számítógépre vinni 9. ábra. Adottak a kiinduló relációk (0NF) (10. ábra).
9. ábra 10. ábra A számlatételek megértéséhez több magyarázat szükséges. A galériába elmenthető egy számlakép, ami bármikor a táblára húzható, és szemlélteti a magyarázatot (12. ábra).
11. ábra 12. ábra Ez a feladat megoldható a táblánál is. Ekkor úgy írok, mintha egy fehér táblára írnék. Előnye, hogy nem kell törölni, az utolsó padokból is leolvasható, majd elmenthető (13, 14. ábra). Előnyei ellenére így elég lassan haladunk az órán.
13. ábra 14. ábra Ha készüléseink során, egy kis időt fordítunk arra, hogy előre elkészítjük a szavakat, amiket csak oda kell húzni a hallgatónak, akkor gyorsabban megoldható a feladat. Így több feladatot lehet órán megoldani, és nagyobb eredményt érhetünk el (15, 16 ábra). A helyes megoldást tartalmazza a következő táblakép. A helyes megoldásokat takaró rózsaszínű téglalapokat félrehúzzuk, és leellenőrizzük a megoldást.
15. ábra A feladatot végigvezetjük, megoldjuk (17, és 18.ábra).
17. ábra Munkánk végéhez értünk.
19. ábra
16 .ábra
18. ábra
20. ábra
Microsoft Wordben is meg tudom oldani, hogy valamit eltakarok, összerakom a kért definíciót az előre elkészített szavakból, Power Pointban is be tudom karikázni a külső kulcsokat, de írni a táblára Interaktív táblával a legkönnyebb, és az óra anyagát, mindazt, ami felkerült a táblára, elmentem, és bármikor visszalapozhatok benne így ismételhető a tananyag. A tábla mindig tiszta, jól látható amit felírok, nem múlik az idő a táblatörléssel. A hallgatók kedvelik, és a tanulmányi eredmények is jobbak. Referenciák [1] www.felvi.hu Országos Felsőoktatási Információs Központ - honlapja [2] www.tankonyvtar.hu Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár [3] http://support.microsoft.com/kb/283878/hu Microsoft súgó és támogatás [4] dr. Petkovics Imre: Adatbázisok – egyetemi jegyzetek, Szabadka, 2004.
