Az idıjárás hatása az emberi szervezetre Az idıjárási folyamatokra a legtöbb ember valamilyen szinten érzékeny. Minél idısebb valaki, annál jobban reagál az idıjárás-változásra. Amikor korosodunk, a belsı folyamatok lassabban játszódnak le, a test nem képes olyan gyorsan alkalmazkodni, mint korábban. Alvási zavarok, idegesség kimerültség, feledékenység, levertség, depresszió, szív- és keringési zavarok, szédülés és légzési problémák léphetnek fel. Nem csak az idıs emberek, hanem az újszülöttek és a gyerekek is reagálnak az idıjárás változására. Zivatarok elıtt, és fülledt melegben a kicsik különösen nyugtalanok, hisztisek. Az iskolások közül minden ötödik gyermek idıjárás-érzékeny. Az idıjárás-érzékenység nem tekinthetı betegségnek, de több képességünket is befolyásolja. Kit a melegfront, kit a hidegfront visel meg, van, akinek teljesen mindegy, mert minden változásra rosszul reagál. Lényeges az idegrendszer általános állapota, vagyis akik egyébként is pszichés, illetve szomatikus panaszokkal küzdenek, azoknál sokkal valószínőbb, hogy érzékenyen reagálnak az idıjárás hirtelen változására. Több országban ügyelnek a jellegzetes idıjárási jelenségek eljövetelére. Ahol tartós hıség, kánikula van, szünetet rendelnek el vagy átalakítják a napi oktatási idıt. Szibériában a különösen zord idıjárás idején ugyancsak szünetel az oktatás. A nık életük során mindig erısebben reagálnak a markáns idıjárás-változásra, mint a férfiak. A változás korán túl azonban a férfiak és a nık közel egyenlı számban idıjárás-érzékenyek. Ennek oka, hogy a nık alkatilag is érzékenyebbek, ingerküszöbük alacsonyabb, ezért az idıjárás-változásokat határozottabban érzékelik, és reakciójuk is kifejezıbb. Sokszor az igen gyenge idıjárási változásokat is megérzik, azokat, amelyek a férfiaknál egyáltalán nem váltanak ki reakciót. A nık átlagosan 7 évvel tovább élnek, mint a férfiak, ezért a korral növekvı idıjárás-érzékenység ronthatja a statisztikát. Amíg az idıjárás-érzékeny fiatal hölgyek közérzete rossz, addig a változás korába lépı nıknél hıhullámok, szédülés, erıs szívverés (kis megerıltetésnél is), rosszullét, szorongás, depresszió, gyötrı bőntudat, kimerültség, alvási zavarok, idegesség, nyugtalanság és csökkenı fájdalomküszöb jelentkezik. Bár a klimax önmagában is ezeket a jelenségeket produkálja, az idıjárás-érzékenység felerısítheti az egyes folyamatokat. Az idıjárás-érzékeny emberek zöme szenved az ízületi fájdalomtól. Az európai, közép-európai emberek különösen érzékenyek az idıjárás-változásra, hiszen a közepes szélességeken élık átlagosan mintegy hatnaponta frontátvonulásnak vannak kitéve. Nagy-Britanniában, a Benelux-államokban és mindenekelıtt Skandináviában ennél gyakoribbak és erısebbek az idıjárás-ingadozások, mégis inkább a közép-európaiakat érdekli az idıjárás egészségre gyakorolt hatása. Itt van a fın jelenség, amit szinten Közép-Európában kutattak legelıször, bár sokfelé elıforduló jelenségrıl van szó. A statisztikai vizsgálatok alapján a magyarok, az osztrákok inkább a melegfrontra, az észak-németek, az angolok és franciák inkább a hidegfrontra érzékenyek. A nemek tekintetében a férfiak a meleg-, a nık inkább hidegfrontra érzékenyek. Az idıjárás-érzékenység figyelmeztetés lehet, gyakran betegségek elıjele. Fıként azokat az embereket érinti, akik krónikus betegségben szenvednek, régi sérüléseik (csonttörés, régi sebhelyek fájdalmai) vannak, vagy csökkent alkalmazkodóképességükbıl kifolyólag nehezen reagálnak az idıjárás-változásra.
Egészségünket befolyásoló idıjárási helyzetek Légköri ionizáció A levegıben szüntelenül kavargó és lebegı apró - szilárd, folyékony és légnemő anyagdarabkák neve aeroszol. Ezek lehetnek porszemek, korom-, kátrány- vagy virágporszemcsék, mikrobák, penészgombák. Ezek a levegıt is szennyezı részecskék ionizálódnak, elektromosan feltöltıdnek, ionhordozókká válnak. A kismérető negatív ionok eljuthatnak a tüdıig, a nagy pozitív ionok azonban már a felsı légutakon reakcióba lépnek. A kis, negatív ionok a hidegfront esetén vannak túlsúlyban, a melegfront pedig a nagy, pozitív ionok többletét eredményezi. A negatív ionok gátolják, a pozitív ionok serkentik az úgynevezett "fáradtsághormon" (szerotonin) termelését, amely egyben fájdalomközvetítı anyag. Hatásai: • • • • •
egyeseknél levertség, kimerültség érzése, idegesség, rossz közérzet teljesítménycsökkenés, álmatlanság másoknál nyugtalanság, mozgáskényszer, feszültség, kapkodás, rosszullét esetleg légszomj, asztmás rohamok, szívszorulás kötıhártya- vagy orrnyálkahártya-gyulladás, rekedtség, bronchitis, migrén hıhullám, magas vérnyomás eredető panaszok, érszőkület, ödéma, hányinger.
Ciklonok, anticiklonok adnak és elvesznek A nap süt, az ég kék - a legtöbb esetben ez tapasztalható egy anticiklonban. Az északi féltekén az alsó légrétegekben a levegı az óramutató járásával megegyezı irányban áramlik a magasnyomású hely felıl. A hımérsékleti rétegzıdés egységes képet mutat. A levegı hamar felmelegszik és kiszárad. A leáramló levegı felhıoszlató hatása érvényesül. Intenzív napsütésnél a leáramlás mellett a felszín erıs felmelegedése miatt helyi feláramlási zónák jönnek létre. Ilyen feláramlásokban magasra törı gomolyfelhık képzıdhetnek, amelyekbıl a helyi zivatarok is kialakulhatnak. Az anticiklonban nincsenek dinamikus idıjárási folyamatok, ezért ezek területén nem lépnek fel idıjárásfüggı panaszok. Anticiklonban kellemes lehet közérzetünk, csak az esetleges hıség és a meleg okozhat panaszokat, fıként, ha az nedvességgel párosul, mondjuk egy helyi zivatar után. A hıség jelentısen megterheli a szívés érrendszeri betegségben szenvedıket. A nagy hıségben nem csak komfortérzetünk romlik tovább, de szervezetünk is feladhatja a küzdelmet. Ha nem fogyasztunk sok folyadékot, megindul a kiszáradás, a vérsőrőség növekszik és a szívnek egyre nagyobb nyomást kell kifejtenie. A szervezet kimerülésének jele a szórakozottság, fejfájás, szédülés, hányinger, hidegrázás, hıemelkedés is felléphet. A hıguta súlyosabb esetekben tudatzavarhoz, eszméletvesztéshez, izomgörcsökhöz és legvégül - megfelelı beavatkozás hiányában halálhoz is vezethet. Ne felejtsük el, hogy a napfénynek jótékony hatása is van. Gondoljunk a napsütés pozitív pszichológiai erejére, továbbá arra, hogy a D-vitamin utánpótlásában rendkívül fontos szerepe van. A téli anticiklon idején, a felhımentes éjszakákon jelentısen lehől a levegı és a felszín közelében gyakran nedves. A folyamatos csökkenéssel az éjszakai hımérséklet hamar eléri harmatpontot és a víz kis cseppekben kicsapódik, köd képzıdik. Téli anticiklon idején kevés a napsütés, a nedvesség és a köd viszont elég gyakori. A szennyezıanyagok növekvı koncentrációja, a szmog sajnos kedvez a légúti megbetegedések, valamint a szív - és érrendszeri betegségek kialakulásának. A nagy hidegben a test az erek összehúzódásával próbál védekezni, a szervezet így próbálja a további hıveszteséget elkerülni. Az
összehúzódott erek nem szállítanak elegendı tápanyagot a bır szöveteinek és a hosszantartó hideg hatására az erek megbénulnak, majd elernyednek. Az elernyedés következtében ismét kitágulnak, így a vér nagy mennyiségben a perifériák felé áramolva átadja a meleget a környezetnek. Az életfolyamatok gyengülnek, hisz a légzés lelassul, a szív is ritkábban ver, a vérnyomás csökken, álmosságérzet, kábultság lép fel. A hegyvidéki területeken viszont ragyogó napsütés, melegebb, tiszta idı fogadja az embereket. A melegfront Ebben az idıjárási helyzetben a közeledı, melegebb levegı felcsúszik az elıtte lévı hidegebb, és emiatt nehezebb levegıre. Majd felfelé emelkedve folyamatosan hől és, amikor eléri kondenzációs kicsapódik belıle a nedvesség. További emelkedéssel a felesleges nedvesség vízcseppekké alakulva, rétegfelhızet képzıdik. Ez a felhıréteg 0 °C fok alatt túlhőlt vízcseppekbıl, -12 °C fok alatt jégkristályokból áll. A közeledı melegfrontot ezek az többnyire jégkristályokból álló magas szintő cirrus - felhık jelzik, mely a lehetséges idıjárás változást mutatják. Amikor még jó az idı, csak a front elıtti térségben fellépı nyomássüllyedés és az elsı felhık megjelenése sejteti az idıjárás romlását. Ezzel a jelenséggel együtt tapasztalhatók az idıjárás-érzékenyeknél az elsı panaszok. Levertség, ideges nyugtalanság, ingerlékenység, alvási zavarok, szorongás, depresszió, nyomott lelkiállapot, szédülés, fejfájás és más fájdalmak jelentkeznek. Mivel a levertséghez a koncentrációképesség csökkenése és a reakcióidı növekedése társul,a tapasztalat szerint ilyenkor igen gyakoriak a közlekedési -, üzemi - és háztartási balesetek. A stabil melegfront esetében a régi hegek, törések helyei érzékenyek, és az alacsony vérnyomás miatt keringési zavarok és reumás panaszok léphetnek fel. Gyakoriak a lázas megbetegedések, nı a vérzékenységre való hajlam. A melegfront közeledtével a rétegfelhızet egyre alacsonyabb szintre süllyed. Emellett a túlhőlt, színtiszta vízfelhızet egyre inkább sőrősödik. Melegfront közelében 300-500 méteres magasságnál a normál 0 °C fölött a felhıkben tárolt csapadék kihullik, egyenletes, csendes, esı formájában. Ez a meleg évszakban országos esı, télen megfelelıen alacsony hımérséklet mellett hosszantartó hóesés formájában nyilvánul meg. Az idıjárás lefolyásának e szakaszában lényegesen gyakrabban lép fel szívroham, szívinfarktus, gutaütés, vakbél-irritáció, glaukómás roham, trombózis, embólia, erıs vérnyomáscsökkenés, vesekólika és haláleset, mint normál esetekben. Ebben az idıjárási helyzetben a közlekedési balesetek száma is növekszik. Miután a melegfront átvonult felettünk, a felsiklási folyamat mérséklıdik. A mérsékelt levegımozgás mellett a levegı felmelegszik és kiszárad, a felhık feloszlanak. A szívmőködés és a légzés gyorsabbá válik, a vérnyomás emelkedik, amely különösen a magas vérnyomástól szenvedı betegeket veszélyezteti. A vérzésre való hajlam növekedése mőtéteknél, vagy a mőtétek után fellépı utóvérzésnél jelent veszélyt. Gyakoribb az orrvérzés, a gyomorvérzés, az agyvérzés, az embólia és a vérrögös érelzáródás. A vér vegyi hatása savas irányba tolódik el, nı a fehérvérsejtek száma. A lázas állapot, gyulladásos panaszok, hurutos megbetegedés alakulhat ki, mivel csökken a szervezet ellenálló képessége. Az anyagcsere fokozódik, így a pajzsmirigy-túlmőködéses betegek és a cukorbetegek állapota romlik. Puffadásos bélpanaszok is sokszor megfigyelhetık, valamint a fekélybetegek gyomorfájdalmakra panaszkodnak. A melegfrontra érzékenyek a front megérkezése elıtt pár órával már érzik a tüneteket. Ingerlékenyek, fáradékonyak, álmosak. Jellemzı tünet még a szapora légzés, a vérnyomás emelkedése, a magas pulzusszám is. A melegfront sajnos hajlamosít a depresszióra, trombózis kialakulására is. A hidegfront
Órákkal a hidegfront átvonulása elıtt a derült területeken a földközeli levegı erısen felmelegszik és felemelkedik. A vízpára kondenzálódik és, gomolyfelhık képzıdnek, amelyek elıször teljesen ártalmatlannak tőnnek. Majd ezek a felhık egyre magasabbra törnek, tetejük eléri a túlhőtés magasságát, és mínusz 12 fok alatti hımérsékletnél jégfelhık képzıdnek. A kialakult felhıtornyok felsı részein, ahol erıs turbulencia (rendezetlen örvénylı mozgás) uralkodik, a túlhőlt vízcseppek és a jégrészecskék az ütközés során egyre nagyobbak lesznek. A hidegfront átvonulásakor az ég teljesen elsötétül. A hideg levegı viharos és egyenetlen szelekkel áramlik be, zivataros, részben viharos esıvel, jéggel vagy hóeséssel kísérve. Hidegfront érkezésekor gyakrabban fellépı panaszok a következık: görcsök, szívroham, szívinfarktus, szívkoszorús ér . fájdalmak, gutaütés, artériás embólia, epilepsziás rohamok, glaukómás rohamok (fájdalom a szem belsı nyomásának megnövekedése miatt), asztmás rohamok és ízületi gyulladások. Ilyenkor a vérzékenység nem jellemzı, de a szervezet trombózisra hajlamossá válik. A hasi görcsök (vese-, epegörcs, hasi kólika) mellett a szív koszorúereinek görcsveszélye is nı. A hidegfront érkezése esetén több szülés indul be, mint más idıjárás-változásnál. Az emberi psziché viszont megnyugszik, feszültségmentessé válik. Az ingerlékenység csökken, a reflexidık megnyúlnak. Az állandó álmosságérzet és nehézkes gondolkodás mellett fejfájás is kialakulhat.
Reakciók összefoglalva idıjárási helyzetek szerint Magas légnyomású álló front hővös, illetve enyhe hımérséklettel, száraz levegıvel, jelentısebb éjszakai lehőléssel. Frissíti és élénkíti a szervezetet, enyhén emeli a vérnyomást. Meleg, enyhe és száraz idı, emelkedı hımérséklettel. Egészségünket nem terheli meg, fokozza a teljesítıképességet, jókedvre derít. Napos, meleg, száraz idı csökkenı légnyomással. A hegyvidékek felıl száraz, meleg szél érkezik, ami "kedvez" a fejfájásnak és a migrénnek, a szívpanaszoknak és a keringési zavaroknak. Szép, de erısen szeles idı fejfájás, fokozódó görcshajlam, csökkenı vérnyomás, alvászavarok Tartós meleg esetén. Embólia, erısödı szívinfarktus -és gyulladási hajlam, alvászavarok. Gyakoribb balesetek. Fıként nedves, meleg levegı érkezik, csökkenı légnyomással, felhısödéssel. Komoly keringési problémákat okozhat, és növelheti a szívinfarktus veszélyét. További reakciók: fantomfájdalmak fellépése, alvászavarok, migrén, fejfájás, csökkent véralvadási képesség, embólia, trombózis, fokozódó hajlam a szívinfarktusra, depresszióra, alacsonyabb vérnyomásra. Gyakrabban fordulnak elı balesetek, tompul a reflex és a koncentrációkészség. Alacsony légnyomású front érkezik nedves, hideg légáramlatokkal, esıvel. Növeli a fájdalomra való érzékenységet - különösen a reumásoknál. További reakciók: fejfájás, fokozódó görcshajlam, magasabb vérnyomás, koszorúér-elégtelenség, növekvı kockázat a szívinfarktusra, ízületi gyulladások, reumás panaszok fokozódása, hasfájás, felfúvódás (puffadás) Hővös, száraz levegı, felszakadozó felhızettel, emelkedı légnyomással. Az emberi szervezet számára nem túl megterhelı, a panaszok ilyenkor többnyire enyhülnek vagy megszőnnek.