BIZTONSÁGTECHNIKA
DETRE ZOLTÁN ırnagy
A MEGSZOKOTTÓL ELTÉRİ KÖRNYEZET HATÁSA AZ EMBERI SZERVEZETRE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HİMÉRSÉKLET VÁLTOZÁSAIRA EFFECTS OF THE NON HABITUAL ENVIRONMENT FOR THE HUMAN BODY, ESPECIALLY EXTREME CHANGES OF TEMPERATURE
Magyar katonák, a NATO tagságunkból eredıen a Föld különbözı pontjain látnak el missziós feladatokat. A tevékenységi kör változatos és fıleg nem könnyő, hiszen sok esetben a megszokott környezettıl merıben eltérı idıjárási viszonyok között kell katonai feladatukat ellátni. A NATO elvárása, hogy a XXI. század katonája függetlenül az ıt körülvevı új környezettıl és annak hatásaitól, mind fizikálisan, mind pedig mentálisan feleljen meg a vele szemben támasztott szakmai kihívásoknak, és képes legyen a feladatát mindenkor a lehetı legmagasabb szinten ellátni.
Hungarian soldiers serve in the missions all over the world because of the membership NATO. Operations can be very different, very difficult because they have to do their task in the extreme weather conditions. The NATO requirement is that the mental and physical conditions of the soldiers have to answer the requirements of 21st century independently of environment and weather conditions. The soldiers have to able to do their task to the best of their ability.
Az éghajlatot alakító tényezık, éghajlati övek kialakulása Az általam kiválasztott és vizsgált területek klímáját, az éghajlatot alapvetıen is alakító tényezık kölcsönhatásai hozzák létre. Ezek közül minden kétséget kizáróan a Nap elektromágneses sugárzásából származó 209
hıenergia mennyisége a legdöntıbb. Ennek eloszlása a földrajzi szélességhez igazodik. Ez a tény magyarázza az éghajlat zonális rendjét, valamint az éghajlati övek kialakulását. A Nap által keltett, szoláris eredető hıenergia hasznosulását módosíthatja a szárazföldek és víztömegek eloszlása melyek, azonalitásokat hozhatnak létre. További meghatározó éghajlati tényezı lehet, a tengerszint fölötti magasság és a domborzat is, hiszen ezek a természetföldrajzi környezetek jelentısen módosíthatják az energiaháztartást, a hımérséklet és a csapadék eloszlását. Az éghajlati övek létrejötte alapvetıen a termikus övezetességben nyilvánul meg. Ennek legfıbb oka a Nap sugárzásából származó hıenergiának földrajzi szélességtıl függı eloszlása. A csillagászatilag lehetséges napsugárzás évi energiahozama a pólusoktól az Egyenlítı felé haladva növekszik, értéke az Egyenlítın közel két és félszerese (2,42) a pólusokéhoz viszonyítva. A besugárzás mennyiségének éven belüli változása szabja meg a hımérséklet évi ingadozását. A besugárzás mennyiségének évszakos különbségei a déli félgömbön nagyobbak, mivel a földpálya apszisvonalának helyzete olyan, hogy a déli félteke nyarán vagyunk napközelben, telén pedig naptávolban. Ha a Föld felszíne teljesen homogén lenne, az év adott szakában egy adott helyen évrıl évre szinte teljesen azonos idıjárás alakulna ki. Csak elenyészı ingadozást lehetne regisztrálni, az adott helyre jellemzı egyensúlyi állapot körül. A valóságban az éghajlatot alakító terresztrikus tényezık, mint a földfelszín anyagának különbözıségei, a domborzat, a lég- és tengeráramlások hı- és vízgızszállítása igen jelentıs mértékő, területileg jól körülhatárolható ingadozásokat eredményeznek, elsısorban a hımérséklet, és a csapadékmennyiség éves eloszlásának értékeiben.
Misszióink távol a megszokott környezettıl A Magyar Honvédség az ENSZ, NATO, EBESZ, EU és más nemzetközi szervezetek által vezetett béketámogató mőveleteiben fegyveres kontingensekkel, törzstisztekkel, szakértıkkel, valamint fegyvertelen katonai megfigyelıkkel vesz részt. 210
BIZTONSÁGTECHNIKA
A Magyar Honvédség békemőveleti feladatokban résztvevı erıinek helyzete és tevékenysége a 2009. április 1-15. közötti idıszakban (a 2009. április 15-i létszámokkal) az alábbiak szerint alakult: I. ENSZ–EBESZ–EU béketámogató missziók Az ENSZ, EBESZ, EU béketámogató mőveletekben, a fenti idıpontban 259 fıvel vettünk részt, melynek megoszlása az alábbi: 1. MINURSO. ENSZ Katonai Megfigyelıi Missziója. Nyugat-Szahara. Létszám: 7 fı 2. UNOMIG. ENSZ Megfigyelıi Missziója, Grúzia–Abházia. Létszám: 5 fı 3. UNFICYP. Az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Missziója. Ciprus. Létszám: 84 fı 4. UNIFIL. Az ENSZ Libanoni Békefenntartó Missziója. Libanon. Létszám: 4 fı 5. EBESZ Ukrajna. EBESZ Katonai Megfigyelı, Tanácsadói Miszsziója. Kijev. Létszám: 1 fı 6. EUSEC DR Congo. Az EU Kongói Szakértıi Missziója. Létszám: 2 fı 7. EUFOR TCHAD/RCA-EU. Az EU csádi mőveletének Mőveleti Parancsnoksága – Párizs. Létszám: 2 fı 8. EUFOR ALTHEA mővelet, Bosznia-Hercegovina, Szarajevó. Összlétszám: 154 fı 8.1. MH EUFOR KONTINGENS. Létszám: 146 fı 8.2. EUFOR Parancsnokság, egyéni beosztások. Létszám: 8 fı II. NATO-missziók A különbözı mőveleti területeken lévı NATO vezetéső missziókban öszszesen 668 fıvel vettünk részt az alábbi bontásban: 1. KFOR. Pristina, Peč települések, Koszovó. Összlétszám: 348 fı. 1.1. MH KFOR Zászlóalj. MH KFOR Zászlóalj, Peč. Létszám: 314 fı. 1.2. KFOR Parancsnokság törzs + HUN NIC + NTT. Pristina. Létszám: 11 fı.
211
1.3. KFOR MEL. KFOR - Megelızı Egészségügyi Laboratórium, Pristina. Létszám: 9 fı. 1.4. KFOR MNTF(W) törzstisztek. (Multinational Task Force West, Nyugati Többnemzeti Alkalmi Harci Kötelék) Parancsnokság, Peč. Létszám: 14 fı. 2. NATO HQ SZARAJEVÓ NAT. A NATO Szarajevói Parancsnoksága, tervezı fıtiszt, személyügyi tanácsadó fıtiszt. Létszám: 2 fı. 3. Belgrádi Katonai Összekötı Iroda. Belgrád, tervezı fıtiszt. Létszám: 1 fı. 4. ISAF. Nemzetközi Biztonsági Közremőködı Erık, Afganisztán. Az ISAF mőveleti területen tartózkodó állomány: 1. 43 fı nemzeti, egyéni törzs- és szakbeosztású állomány; 2. 229 fı PRT állomány; 3. 26 fı MH OMLT állomány (+ 28 fı amerikai); 4. 16 fı KMCS állomány; 5. Összesen 314 fı (az MH állománya). 5. NATO Kiképzı Misszió (NTM-I), Irak. Létszám: 3 fı (kiképzı és törzs beo.) Az áprilisi váltás végrehajtása III. Egyéb béketámogató missziók Más, a fenti kategóriákba nem tartozó békemőveleti feladatot 39 fı hajtott végre az alábbi szolgálati helyen: MFO. Többnemzetiségő Erık és Megfigyelık, Egyiptom, Sínai-félsziget. Létszám: 39 fı (24 katona, 15 rendır). Összesített létszámadatok (2009. április 15-én) • Béketámogató mőveletekben az MH részérıl résztvevı állomány: 951 fı; • Béketámogató mőveletben résztvevı állomány összesen: 966 fı. (A Honvédelmi Minisztérium Mőveleti Központ adatai alapján, 2009. 04. 20) A missziós szerepvállalásunk szempontjából a továbbiakban azokat a helyszíneket emelném ki és részletezném földrajzi fekvés szempontjából, amelyek a mérsékelt övi klímától merıben más — elsısorban a hımérsékleti adatokat vizsgálva — értékeket mutatnak, így az adott misszióban részt vevı katonákra, a megszokottól eltérı, jóval nagyobb terhelés — akár extrém terhelés is — hárulhat. 212
BIZTONSÁGTECHNIKA
Ennek következtében a terhelés optimalizálása, könnyebb elviselhetısége érdekében, kiemelten kell foglalkozni a katonák fizikai és pszichikai felkészítésével, ellenálló képességük növelése érdekében.
Ciprusi Köztárság Ciprus a Földközi-tenger legkeletibb szigete, három kontinens metszéspontjában fekszik. Földrajzi értelemben Kis-Ázsiához tartozik, habár szinte mindig Európához tartozóként sorolják be. Észak-déli irányban négy tájra osztható: 1. Kyrenia-hegység (északon a parttal párhuzamosan futó hegylánc), 2. Tróodosz-hegység (a terület középsı részén emelkedik, legmagasabb pontja 1953 m); 3. Mezaorea-síkság (a déli parti síksággal összefüggı része); 4. Partvidéke. Az ország fıvárosa Nicosia, a sziget középsı részén található, melyet kettéoszt a déli, fıként görögök lakta, illetve az északi, Törökország által megszállt, törökök lakta részeket elválasztó, un. Zöld Vonal. Ciprus a megszállt területek kivételével, 2004. május 01. óta az Európai Unió tagja. Éghajlata, jellegzetesen mediterrán, meglehetısen meleg és száraz, csapadék fıleg november és március között olykor nagy villámlással, mennydörgéssel kísért zivatarok formájában esik. Havazás csak a hegyekben fordul elı. Az enyhe tél általában márciusáprilisban gyorsan csap át a nyárba, mely alatt hosszan tartó szárazság alakul ki. (30-35 Celsius fok)
Nyugat-Szahara Afrika nyugati részén, az Atlanti Óceán partján Marokkó és Mauritánia között terül el. A Szahara, Atlanti Óceánnal határos nyugati peremén elterülı ország sivatagi éghajlatát a partvidéki sávban a hideg Kanári-áramlás befolyásolja. Ennek hatására ott a nyár mérsékelten meleg, a legmelegebb hónap középhımérséklete 23 Celsius körül van. A parttól távolabbi sivatagi területek nyara forró, 30-32 Celsiusos középhımérsékletek, és 40-42 Celsius fokos maximumok jellemzik. A leghővösebb hónap középhımérséklete 16-18 Celsius között változik. Az ENSZ által irányított békefenntartó misszióban jelenleg hét magyar kato213
na szolgál. A szinte teljes egészében sivatagi területen fekvı NyugatSzahara az 1800-as évek végétıl, nyolcvan éven át spanyol gyarmat volt.
Libanon A Földközi tenger mentén fekszik, partvidéki területein meleg nyarú mediterrán éghajlat alakult ki. A leghidegebb hónap középhımérséklete 8-14 Celsius, a legmelegebbé 28-30 Celsius fok között változik. Abszolút maximum hımérséklet 40-42 Celsius, míg a minimum hımérsékleti értékek -1, -3 Celsius között alakulnak. Novembertıl — márciusig hullik az évi csapadék 85-95%-a, míg júniustól — szeptemberig teljes szárazság uralkodik. A libanoni UNIFIL (United Nations Interim Force in Lebanon) jelenleg az ENSZ legveszélyesebb missziója, Ban Ki Mun ENSZ fıtitkár szerint, mivel az 1978-as kezdet óta több mint kétszáz ENSZ alkalmazott és katona vesztette életét Libanonban. 2006 óta egy idıben négy magyar katonatérképész teljesít szolgálatot Dél-Libanonban. Az UNIFIL misszió (27 ország 13264 katona) és az itt szolgáló magyar katonák mandátuma — a jelenlegi helyzet szerint — 2009. augusztus 31-ig szól.
Kongó/Kinshasa A Kongói Demokratikus Köztársaság egy állam Közép-Afrikában. Északon a Közép-afrikai Köztársaság és Szudán, keleten Uganda, Ruanda, Burundi és Tanzánia, délen Zambia és Angola, nyugaton a Kongói Köztársaság határolja. A Kongó folyó torkolatánál az ország mintegy 40 km hosszú tengerparttal rendelkezik. Az egykori Belga-Kongó megszőnése után függetlenné vált ország, a Kongó-Kinshasa nevet vette fel, majd 1971-tıl Zaire néven létezett. Jelenlegi nevét 1997-ben kapta. Klímáját az esıerdı éghajlat határozza meg, melynek összetevıje az egyenletesen magas hımérséklettel párosuló, az év nagy részében bıségesen hulló csapadék. Ennek hatására a levegı vízgıztartalma egész évben rendkívül magas, és közel áll a telítettséghez. A relatív páratartalom havi átlagai 80-90% között változnak, nehezen elviselhetı fülledtséget idézve elı. A hımérsékleti értékek abszolút maximumait 35 Celsius fok körül jegyzik, de a minimumértékek sohasem süllyednek 20 Celsius fok alá. Az EUSEC DR Congo, szakértıi missziójában 2 magyar katona teljesít szolgálatot. 214
BIZTONSÁGTECHNIKA
Csád Csád Köztársaság közép-afrikai ország, melyet északról Líbia, keletrıl Szudán, délrıl a Közép-afrikai Köztársaság, délnyugatról Kamerun és Nigéria, nyugatról Niger határolja. Az ország három nagy földrajzi tájegységre tagolódik: északi homoksivatagos (Szahara), középen elterülı száraz éghajlatú-, délen pedig a szudáni szavannás területre. Az ország a Csád tóról kapta a nevét, mely Afrika második legnagyobb vizes, mocsaras területe. Az ország éghajlata forró, trópusi, de a csapadék mennyiségi eloszlása változó. A Szaharában nem éri el az évi 50 millimétert, de a déli országrészben májustól-októberig tartó esıs évszakban 1000 mm is hullik. A sivatagos területek középhımérséklete januárban 21 Celsius, júniusban 35 Celsius fok körül mozog. A maximumhımérséklet a nyári hónapokban elérheti a 40-42 Celsius fokot is. Az esıs évszakban a magas páratartalom nehezíti a misszióban szolgáló katonák mindennapjait. Csád, a dárfúri fegyveres konfliktus révén vált ismertté. A válság elızményei, az 1990-es évek elejére vezethetık vissza, de a konfliktus kirobbanásának idıpontjának, 2003-at tekintik. Az ENSZ hivatalos adatai szerint, mintegy 400 ezer halottja van a fegyveres összecsapásoknak. Csádot az elmúlt évek során Szudánból érkezett menekültek százezrei özönlötték el. Egyes becslések szerint, több mint 230 ezer szudáni és mintegy 12 ezer csádi menekült tengıdik menekülttáborokban az ország keleti részén. A nyugat-szudáni Dárfúr tartományból Kelet-Csádba átgyőrőzı etnikai konfliktus és a helyi kormányellenes felkelés akadályozza a földönfutók segélyekkel való ellátását. A kialakult, a katonák szempontjából nézve nem mindennapi helyzetet, Henri Bentégeat vezérezredes az Európai Unió Katonai bizottságának elnöke, a következı szavakkal támasztotta alá: „A környezet kétségtelenül támaszt bizonyos nehézségeket: egyrészt rendelkeznünk kell a megfelelı helikopter eszközparkkal, melynek révén gyorsan biztonságossá és biztosan ellenırizhetıvé tehetıek a kérdéses zónák. Emellett szükség lesz olyan ritkábban használatos eszközökre is, melyeket az EUFOR a mostani missziókban nem használ. Ezek leginkább a bevetések nehéz, szélsıséges klímafeltételeivel vannak összefüggésben, de a logisztikai kihívások sem lebecsülendıek, hiszen katonáink mind a kikötıtıl, mind a repülıterektıl igen messzire, nehezen megközelíthetı környezetben végzik majd feladataikat.” 215
Sínai-félsziget A Földközi- és a Vörös-tenger által közrefogott, Ázsiát Afrikával összekötı jellegzetes háromszög alakú félsziget. Neve a Sináj szóból ered, melynek magyar jelentése „fog”, ami a félsziget formájára utal. Az Egyiptomhoz tartozó félsziget északkelet felıl Izraellel, délkeleten az Akabai-öböllel, délnyugaton a Szuezi-öböllel, nyugaton pedig a Szuezi csatornával határos. A félsziget déli részén magas hegyláncok dominálnak, északi része, pedig sivatagos síkság. Keskeny Földközi-tengeri partvidékén szubtrópusi sztyepp éghajlat van, a félsziget túlnyomó részén pedig sivatagi éghajlat uralkodik, kivéve a déli területeket, ahol magashegyi klímával is találkozhatunk. (2637 m) A leghővösebb hónap középhımérséklete 12-16 Celsius között változik, a legmelegebb hónap középhımérséklete a Földközi-tenger partvidékén 25-34 Celsius között változik. Az abszulút maximumhımérséklet az északi parti sávban 43-45 Celsius fok, míg a sivatagos területeken gyakori a 45-51 Celsius fokos hımérséklet érték. Télen, a sivatagi területeken helyenként gyenge fagyok is elıfordulhatnak. Bizonyos idıjárási helyzetekben erıs szelek is kialakulhatnak, melyek napokon át, hordják a száraz homokot. A ghibli és a khamzin olyankor jelenik meg, amikor a Földközi-tenger nyugati medencéje vagy É-Afrika partvidéke fölött alacsony légnyomású terület, ciklon vagy zárt depreszszió jelenik meg, és az áramlás délies irányúvá válik. Magyarország a Sínai-félszigeten, 1995. szeptember 1. óta vesz részt az MFO (Multinational Force and Observers) kötelékében, egy 39 fıs (24 katona, 15 rendır) kontingenssel. Ez az elsı misszió, amelyben egységeink fegyveres békefenntartó misszió keretében, kiemelt katonai rendészeti feladatokat látnak el.
Irak Az ország egész területén két évszak, a tél és március közepétıl november végéig tartó nyár dominál. Az északkeleti szubtrópusi sztyeppéken a tél enyhe, a nyár pedig forró, csapadékmentes, a hımérséklet éjszaka sem süllyed 20-25 Celsius fok alá. A tél átmenet nélkül jelentkezik, csapadékos, a hımérséklet általában 10-20 Celsius fok körüli, január elején éjszakánként fagypontig is süllyedhet. 216
BIZTONSÁGTECHNIKA
Területének egyharmada a trópusi sivatagi övben fekszik. Alkalmanként komoly szél és porvihar is kialakulhat. Bagdadban a leghidegebb hónap a január, a középhımérséklet 10, a maximum 20 Celsius fok, míg a minimumérték -2,-3 Celsius fok. A legcsapadékosabb idıszak decembertıl márciusig tart, míg a legszárazabb, júliustól szeptemberig, ilyenkor gyakorlatilag nem hullik csapadék.
Afganisztán Hivatalos nevén Afgán Iszlám Köztársaság Ázsia szívében fekvı, több mint hatszázötvenezer négyzetkilométer kiterjedéső, szárazfölddel határolt ország. Egyes besorolások szerint Közép-egy másik szerint DélÁzsiában, egy harmadik szerint Nyugat-Ázsiában van. Vallási, etnikai, nyelvi és földrajzi értelembe véve is hasonlatos a szomszédos országokkal. Délen és keleten, legnagyobb részén Pakisztán, nyugaton Irán, északon Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán, északkeleten Kína határolja. Az ország nevének jelentése: az afgánok földje. Lakossága 27 millió fı körül van. Fıvárosa Kabul, mely 1800 méter magasságban a tengerszint felett. Afganisztán területének legnagyobb részén a Hindukus (a Himalája nyugati nyúlványa) magas hegyláncai terülnek el. A délnyugati-nyugati sík területek sivatagosak, terméketlenek.Az ország idıjárására a hosszú hideg tél és a száraz, forró nyár a jellemzı. Beszámolók tanúskodnak arról, hogy az elmúlt tél szélsıséges idıjárásának, a rendkívüli hidegnek, hóviharoknak és lavináknak közel ezer halálos áldozta volt, valamint rengeteg ember szenvedett a végtagfagyások miatt. Leginkább az ország nyugati felében élık szenvedtek az elmúlt évtized legkíméletlenebb tele miatt. A meteorológia adatai szerint -30 Celsius fokos hideget is regisztráltak. A szokatlan téli idıjárás leginkább Herát tartományt sújtotta. A magas hegyeknek köszönhetıen telente az átlaghımérséklet tartósan, mélyen fagypont alatt marad. A völgyekben un. fagyzugok jönnek létre, ahol nem ritkán -20, -30 Celsius fok környékére csökken a hımérséklet minimum értéke. A híradások szerint a szélsıséges idıjárás Baghlan tartomány lakóit sem kímélte, hiszen a hosszú, hideg telet követı, száraz, forró tavasz után, árvíz pusztított szerte a tartományban. Pol-e Khomri folyója, mely száraz idıben egy kis patak csupán, óriásfolyóvá változott az esızések nyomán, és elárasztotta a várost és a környezı településeket. 217
Éjszaka a hımérséklet 10 Celsius fokra süllyedt, nappal viszont a kora reggeli óráktól gyorsan emelkedett 40-50 Celsius fok környékére. A magas hımérséklet mellett a levegı páratartalma is gyorsan telítetté vált.
A hıség hatása az emberi szervezetre Az ember optimális „mőködése” csak bizonyos hımérsékleti határok között lehetséges. Az emberi test fiziológiai mőködésében változás regisztrálható, ha a környezetének hımérséklete egy bizonyos határt meghalad, emelkedik, vagy csökken. A változást a szervezet csak részben tudja kompenzálni a testhımérsékletet szinten tartó mechanizmusaival. További hımérséklet emelkedés vagy csökkenés az adekvát védekezés hiányában, a szervezet fizikai károsodását idézi elı, amely különleges esetekben akár halálhoz is vezethet. A phylogenesis magasabb fokán álló gerinceseket, testhımérsékletük állandósága jellemzi. Az emberi szervezeten belül azonban jelentıs különbségek adódhatnak a test belsejében lévı szervek (ún. „mag”, amely 37,1 Celsius fok) és a test felszíne (ún. „köpeny” 36,5 Celsius fok) között. A két érték közül csak a köpeny hımérséklete függ az egyént körülvevı környezettıl. Megfelelı ruházatban az átlagos bırhımérséklet kb. 33 Celsius fok. Az ember kellemes melegérzetéhez 30-35 Celsius fokos bırhımérséklet szükséges. Az ember testhımérséklete a nap folyamán többször változik, ingadozik. Ezt a jelenséget nevezzük diurnalis ritmusnak. A testhımérséklet legmagasabb 18 óra környékén, legalacsonyabb a hajnali órákban. Fiziológiásan a napi ingadozás 1 Celsius fokon belül marad. A maghımérséklet nagymértékben függ az egyén életkörülményeitıl is. A kora reggeli órákban, hideg környezetben 35,8 Celsius fokra is süllyedhet, míg az étkezést követıen hımérsékletemelkedés figyelhetı meg. Emocionális tényezık is fokozhatják a testhımérsékletet, akár 38,5 Celsius fokig is megemelhetik. Izommunka hatására szintén emelkedik a testhımérséklet. Az emberi szervezetben lejátszódó oxidációs folyamatok, szintén jelentıs hıtermeléssel járnak. Folyamatos hıtermelés mellett a testhımérséklet csak akkor maradhat állandó szinten, ha a hıleadás megegyezik a hıtermeléssel. Ez a megállapítás egyaránt vonatkozik a fiziológiásnak tekinthetı testhımérsékletre, valamint a felmelegedés (hyperthermia) és a lehőlés (hypothermia) állapotára. Testhımérsékletünk állandóságát számos tényezı veszélyeztetheti, befolyásolhatja, ezek közül a környezeti tényezık behatá218
BIZTONSÁGTECHNIKA
sa a legerısebb. Emelkedı környezeti hımérséklet hatására, vagy az izommunkának köszönhetı hıtermelés mellett, a testhımérséklet csak a mőködésbe lépı regulációs mechanizmusok révén (elsısorban fokozott hıleadás) maradhat állandó.
A hideg hatása az emberi szervezetre Az általunk kellemes hımérsékletnek mondott 24 Celsius fokon, a nyugalomban fekvı hiányos öltözető ember bizonyos idıintervallum eltelte után fázni kezd. A bırhımérséklete jelentısen lecsökken, és kifejezetté válik a hımérséklet differencia az egyes bırterületek között. Pl. a láb bırének hımérséklete mintegy 10 Celsius fokkal alacsonyabb lesz a maghımérséklettıl. Emellett hidegben szélesebb lesz az a zóna amelyet „köpenynek” tekintünk, így a lehőlés 2-4 cm-es mélységig is terjedhet, és ez már az izomszövetben is érzékelhetı. Alacsonyabb környezeti hımérséklet mellett nı a hımérsékletkülönbség a szervezet és a környezet között, ezáltal nı a hıleadás. A környezeti hımérséklet egy bizonyos szint alá történı csökkenése a hıtermelés fokozott mőködését váltja ki. A hiányos öltözető ember viszonylatában ez az érték 23-24 Celsius fok. Az alacsony környezeti hımérséklet mellett nagyobb hıtermelés döntı tényezıje az akaratunktól független, borzongás, remegés, didergés és az akaratlagos izomaktivitás fokozódása. Emberben a remegés a rágóizomban (musculus masseter) kezdıdik, majd fokozatosan ráterjed a felsı végtag, a törzs, valamint az alsó végtag izomzatára. Erıs didergésben az oxigénfogyasztás a nyugalmi érték ötszörösére is emelkedhet, vagyis elérheti a „nehéz munka” oxigén szükségletét. Amennyiben a hőtés ereje meghaladja a szervezet regulációs lehetıségeit, akkor idıvel a hımérséklet is csökkenni fog. A didergés maximumát 34-35 Celsius fokos testhımérséklet mellett érhetjük el, majd további hőtés esetén, kb. 30 Celsius fokos testhımérséklet mellett, a didergés teljesen megszőnik, valamint a testhımérséklet elkezd rohamos csökkenni.
A munkateljesítményre ható tényezık 1. Környezeti tényezık: a missziós terület klímája, melynek részét képezi a hımérséklet, a levegı páratartalma, a szélerısség, valamint a terepviszonyok. 219
2. Személyes tényezık: a katona élettani funkciói, az anyagcsere mőködése, fizikai-pszichikai felkészültsége, missziós vagy egyéb harci tapasztalata, motiváltsága (anyagi-erkölcsi) az elvégzendı feladat iránt. 3. Ruházat és felszerelés: a gyakorló öltözet, bakancs szigetelése, légáteresztı képessége (Gore Tex anyag) ésszerő formatervezése, praktikus megoldásai, a felszerelés súlyának optimalizálása (golyóálló mellény, kevlársisak, fegyverek, kiegészítı felszerelések). 4. Folyamat tényezıi: az elvégzendı „munka”, feladat fajtája (békefenntartó, béketámogató, megfigyelı, orvos stb.) tartalma, szervezettségi foka.
A hımérséklet emelkedésének hatása a szervezet hıtermelésére Ha a környezeti hımérséklet a semleges zóna fölé emelkedik, az oxigénfogyasztás mellett fokozódik a hıtermelés. Ez a tény magától értetıdıen nem ideális a hıszabályozás szempontjából, mert a konstans testhımérséklet fenntartása a szervezetet nagyon intenzíven megterheli. Ennek a jelenségnek az oka egyes felfogás szerint a van’t Hoff féle (empírikus) szabályban keresendı, miszerint a hımérséklet 10 Celsius fokkal való emelésével, a reakciósebesség 2-4-szeresére nı meg. A reakciósebességnek ez az erıs hımérsékletfüggése magyarázza azt, hogy egyes reakciók szobahımérsékleten igen lassan vagy egyáltalán nem játszódnak le. Izolált szövetek oxigénfogyasztása követi ezt a szabályt.
Hıleadási mechanizmusok Alapvetı fizikai törvényszerőség, hogy a melegebb test hıt ad le a hidegebbnek, miáltal hımérséklete csökken, és a hidegebb test hımérséklete, pedig emelkedik. Állandó testhımérséklető élılények esetében a hıleadás annál nagyobb, minél hidegebb az ıt körülvevı környezet. A testhımérsékletet meghaladó környezeti hımérséklet mellett a hıleadás egyes mechanizmusai viszont már ellenkezı irányban mőködnek, tehát a szervezet hıt vesz fel a környezetébıl. a. Vezetés (conductio): eltérı hımérséklető testek közvetlen érintkezése révén, hımérsékletük a kiegyenlítıdés irányába változik. A hıvezetés fontos szerepet játszik a szervezeten belüli hı kiegyenlítıdésben, de a 220
BIZTONSÁGTECHNIKA
szervezet, és környezete viszonylatában szerepe elhanyagolható (pl. a test hideg fémmel, akár egy gépkarabéllyal érintkezik). b. Áramlás (convectio): ha a testtel közvetlenül érintkezı levegı vagy vízréteg felmelegszik, akkor csökken a sőrősége, melynek hatására a felmelegített lég-, vagy vízréteg felemelkedik és a helyét hidegebb levegı, vagy víz foglalja el. Az áramlásos hıleadást a hővösebb levegı mozgása, (akár a szél útján) jelentısen befolyásolhatja, viszont a levegı páratartalma csak csekély mértékben. Ha a környezet hımérséklete meghaladja a 30-35 Celsius fokot, akkor áramlás útján a szervezet hıt vesz fel. c. Sugárzás (radiatio): a sugárzott hı elektromágneses hullámok formájában terjed. A bır a hısugárzás szempontjából abszolút „fekete test”, amely 5000-20000 nm hullámhosszúságú infravörös sugarakat ad le, illetve nyel el. Ennek a jelenségnek a következménye, hogy az emberi test melegíti a környezetében lévı tárgyakat anélkül, hogy a levegı hımérsékletét komoly mértékben emelné. A magas páratartalmú levegı, viszonylag nagyobb mértékben képes a sugárzó hıt elnyelni. A testhımérsékletünknél melegebb környezeti tárgyak hısugárzás révén hıt adnak át a szervezetnek (pl. átforrósodott terepjáró a közelünkben áll). d. Párolgás (evaporátio): ahhoz, hogy szobahımérsékleten 1 g vizet elpárologtassunk, 0,58 kcal hıenergiát kell mozgósítanunk. A testünk felszínérıl elpárologtatott vízmennyiség függ a hımérséklettıl, a légmozgástól és a levegı páratartalmától. Száraz levegıben a párolgás maximális értéket mutat, telített páratartalmú, dunsztos közegben a párolgás teljesen megszőnik. Az ember komfortérzetét a 40-60%-os páratartalom biztosítja. Átlagos páratartalom és a semlegesnél alacsonyabb környezeti hımérsékleten, naponta 800-1000 ml vizet párologtatunk el a bırfelületünkrıl, illetve a tüdı alveolusainak, (léghólyagocskáinak) felületérıl. Mindez kb. 500 kcal hıleadásnak felel meg, ami a teljes hıleadás 2030%-a. Melegben, óránként a verejték mennyisége elérheti az 1000-1200 ml-t (kb. 600-700 kcal hıleadás), munkavégzés esetén elérheti a 20003000 ml/órát. Száraz levegıben az ember rövid ideig 120 Celsius fokos hımérsékletet is képes elviselni (pl. finn szaunában), de a telített páratartalmú atmoszférában, már az 50 Celsius fok is kibírhatatlan. Ha a külsı környezet hımérséklete emelkedik, egyre fontosabb szerepet tölt be a verejtékezés, mint a hıleadás fı lehetısége. e. Egyéb hıleadási formák: széklet vagy vizeletürítés, belélegzett levegı, ételek és italok fogyasztása. Hatékonyságuk a korábban említettekkel szemben elenyészı. (kb. 5%-a, a teljes hıleadásnak). 221
A hıség hatása a katona pszichikai funkcióira A hıség már önmagában is hátrányosan befolyásolja a teljesítményt, de ha további kellemetlen feltételekkel kell számolnunk (pl. szél, homokvihar, levegı magas páratartalma, orrfacsaró bőz stb.) akkor ezek összegzett hatását, fokozottan kellemetlennek érezhetjük. FAJTA Szenzoros
FUNKCIÓ/FELADATTÍPUS
- a szem koordinációja, a kontrasztok érzékelése, Figyelem - látásélesség, - látási, - hallási, Pszichomotorikus - eredményes célzás, Kognitív - a célzó elhelyezkedése, képességek - számolás, - problémamegoldó feladatok, - Morse-üzemet fogadása, - rövid távú emlékezet, - rutinfeladatok Motiváció és munkakedv Szenzoros - a szem koordinációja, a kontrasztok érzékelése, - látásélesség, Figyelem - látási, - hallási, Pszichomotorikus - eredményes célzás, Kognitív - a célzó elhelyezkedése, - számolás, képességek - problémamegoldó feladatok, - Morse-üzemet fogadása, - rövid távú emlékezet, - rutinfeladatok Motiváció és munkakedv
HİMÉRSÉKLETI HATÁR o ( C) ÉS FELETTE 35 38 32 37 35 32 35 35 32 48 Tropikus feltételek (magas hımérséklet és pára) 35 38 32 37 35 32 35 35 32 48 Tropikus feltételek (magas hımérséklet és pára)
(Gal, R. és Mangelsdorff, 1991) 222
BIZTONSÁGTECHNIKA
A pszichés vonatkozású funkciók a meghatározott aspektusokban nagyjából már a 30 Celsius fok feletti hımérsékleten teljesítménycsökkenést mutatnak. A valóságos terepviszonyok között — tehát éles helyzetben — egyszerre több környezeti tényezı is hat a katonára, ezek lényegesen megváltoztathatják a kellemetlen következmények intenzitását és gyorsaságát. Erre példa a hıséggel párosuló magas páratartalom szint, melynek hatására az ember teljesítménye többszörösen visszaesik, a „csak” hımérsékleti hatáshoz képest. Az, hogy a hıség milyen tartósan hat a katona szervezetére, szintén lényeges aspektus. Vizsgálatok tanúskodnak arról, hogy hıségben az emberi teljesítmény a munkavégzés kezdeti stádiumában akár még nıhet is, de ezt követıen gyors, progresszív visszaesés regisztrálható. Olyan missziós feladatok esetében figyelhetı meg ez, amelyek hosszabb idıintervallumot ölelnek fel, különösen nagy ingerhatással nem járnak és ciklusosan ismétlıdnek. Ilyenek lehetnek, a figyelemmel kapcsolatos feladatok, mint pl. ırség, személy,- és objektumvédelem, áteresztı pont védelme, igazoltatás, rutinellenırzés, konvojkísérés közbeni fegyveres biztosítás. Az ember számára érdekes, változatos, intenzitását tekintve, pedig dinamikus munka, a magas hımérsékleti hatás mellett is könnyebben végezhetı. Pozitív hatást fejthet ki a kellı motiváció, amely segítheti a katonát feladatának magas szintő ellátásához, azonban a túlmotiváltság káros hatásokkal is járhat. Ilyen esetben a „túlbuzgó” katona figyelmen kívül hagyja a szervezetébıl érkezı figyelmeztetı fiziológiás jelzéseket és ennek következtében ez — akár idı elıtti — kimerüléshez is vezethet, alkalmatlanná téve feladatának elvégzésére.
Hyperthermia, hypothermia és az akklimatizáció Fiziológiás körülmények között emelkedı testhımérséklettel kell számolni, ha a hıtermelés fokozott, valamint valamilyen oknál fogva a hıleadás gátolt. Hıpangás, közismerısebb nevén hıguta alakul ki, ha a magasabb testhımérséklet mellett nincs egyensúly a hıtermelés és a hıleadás között. Ez különösen akkor lehet veszélyes, ha nagyon melegben izommunkát végzünk, és valami meggátolja a hıleadást (pl. magas páratartalom, párolgást akadályozó öltözet). A 40 Celsius fokos testhımérsékletnél, a központi idegrendszer mőködése már nem tökéletes. További 1-2 Celsius fokos emelkedés már súlyos görcsös állapotot idézhet elı. A 43 Celsius fokos testhımérséklet elérésé223
nél hyperthermiáról beszélünk, melynek következtében keringési elégtelenség léphet fel a szervezetben. A testhımérséklet extrém csökkenését figyelhetjük meg normális hıszabályozás mellett, ha a lehőlés olyan mértékővé válik, hogy azzal a hıtermelés nem tud lépést tartani, vagy ha a hideg környezetben valami gátolja a hıtermelés fokozódását. (pl. alkohol, kábítószer, teljesítményfokozók). A maghımérséklet néhány fokos esése, erıteljesen fokozza a hıtermelést, és mobilizálja a hıleadást gátló mechanizmusokat. Ha 33 Celsius fokra süllyed a maghımérséklet, akkor hypotermiáról beszélünk, mely eszméletvesztéssel jár, valamint az egyén hı regulációs mechanizmusai egyre rosszabbul mőködnek. A 28 Celsius fokos maghımérséklet elérésekor, a szívizom fibrillációja következhet be, mely az egyén halálához is vezethet. Emberi test esetében 25 Celsius fokig csökkenı minimális maghımérsékletnél, a folyamat egyszerő melegítéssel még reversibilis (visszafordítható) lehet. Számos példát találunk arra, hogy bennszülöttek a szélsıséges klimatikus viszonyokat sokkal jobban képesek elviselni, mint azok, akik csak átmenetileg tartózkodnak az adott területen, országban. Néhány hét alatt az ember akklimatizálódik, vagyis hı regulációja alkalmazkodik az új közeghez. A meleghez szokott ember könnyebben verejtékezik, verejtéke hígabb, vizelete koncentráltabb lesz.
Hıségben, a teljesítmény esését elıidézı tényezık A magas hımérsékleti értékeknek köszönhetı, csökkenı tendenciát mutató pszichikai funkciókon kívül, egyéb más tényezık is befolyásolhatják a katona negatív irányba változó teljesítményét. — Katonai jármővek esetében külön problémát jelenthet a hıhatás, hiszen a gépjármő átforrósodott belsı terében a katona erıs hıstressz hatásnak lehet kitéve. Mindez kombinálódhat egyéb más tényezıkkel is, pl. a gépjármő levegıztetı berendezésén átjutó finom porszemcsék okozta irritációval, vagy akár a légkondicionáló berendezés erıteljes mőködésébıl fakadó allergiás tünetekkel. — A magas hımérséklet hatására a gépjármő karosszériája, vagy akár a katona fegyvere is átforrósodhat, melynek óvatlan érintése könynyen égési sérülések okozója lehet. Fényhatások, fényvisszaverıdések következtében a látás átmenetileg torzulhat, optikai illúziók, hallucinációk is kialakulhatnak, továbbá a káros ultraibolya sugár224
BIZTONSÁGTECHNIKA
zás roncsolhatja, károsíthatja a szemlencsét. (Megfelelı védıszemüveg viselésével elkerülhetı a szem károsodása.) — A hıség és a pára ideális táptalaja a baktériumok fejlıdésének, ami fertızésveszély forrása lehet, ellehetetlenítve a védıfelszerelés viselését a feladatvégzés közben. — Megváltozhat a munkavégzés szempontjából lényeges eszköz fizikai tulajdonsága a hıhatás következtében. Egyes mőanyag alkatrészek képlékennyé válhatnak, esetleg tágulásuk következtében átmenetileg használhatatlanok lesznek. — A szembe csorgó izzadság átmenetileg csökkentheti a látásfunkciót, ennek következtében gyakrabban kell megszakítani a munkát. — Az elviselhetetlen szaghatás, vagy egyéb ok miatt viselt védımaszk esetében a pára belülrıl kicsapódik az üvegfalon, korlátozva ezzel a zavartalan látást. — A katonai gyakorló öltözet alatt a hıség hatására sajátságos mikroklíma alakulhat ki, amely szintén hozzájárulhat egy esetleges hıstressz kialakulásához. — A légáteresztı képesség hiányából adódóan a gyakorló bakancsban, a páralecsapódás következtében a láb szövetei felpuffadnak, korlátozva ezzel a bokaizület megfelelı izületi mozgáshatáron belüli mőködését, illetve ennek hatásaként az érintett bırfelületek, és a körmök kiváló táptalajt biztosíthatnak egyes gombás elváltozásoknak. — Sapka vagy fejfedı hiányában nagy az esély hıguta és napszúrás kialakulásának, az erıs napsugárzás /UV-B/ következtében.
Védekezés a hıség ellen — A célnak minden szempontból megfelelı öltözék viselete. — Amennyiben lehetıség van rá, a munkavégzés szempontjából célszerő árnyékos helyet keresni. — Végzetes hiba lehet a nem kellı mennyiségő folyadék bevitele a szervezetbe (kiszáradáshoz vezethet, súlyosabb esetben a kiválasztás szervrendszere felmondhatja a szolgálatot) hiszen az izzadás szolgálja egyben a szervezet hőtését. Ezzel egy idıben az ásványi sókat is pótolni kell, hiszen az izzadással ezek is kiürülnek a szervezetbıl.
225
— İrségben, illetve a nagyobb koncentrációt igénylı tevékenységek esetében, ahol a helyváltoztatásra kicsi az esély, gyakoribb váltásokkal tartható fenn, a megfelelı harckészültség.
Összegzés A Magyar Honvédség egyre növekvı és sokrétőbb missziós szerepvállalása kapcsán, kifejezetten hangsúlyosnak gondolom a külszolgálatot majdan ellátó katonák kiválasztását, fizikai-pszichikai felkészítését a célország terepviszonyaira, illetve a megszokott környezettıl merıben eltérı klíma hatásaira. Sajátítsák el azokat a praktikákat, amelyek segítségével a szervezetük optimális mőködése fenntartható lehet, akár szélsıséges klímafeltételek között is. A tényleg sokoldalúan felkészített katona, kiváló felszereléssel, rendelkezésére álló infrastruktúrával együtt, lehet képes a missziós feladatát igazán magas szinten ellátni.
226
BIZTONSÁGTECHNIKA
Felhasznált irodalom 1. Bálint Péter: Orvosi élettan. Medicina Könyvkiadó Budapest 1972. 2. Ferwagner P. Ákos–Szélinger Balázs: Oszama bin Laden a Terrorista és az Arab Világ története. Szalay Könyvkiadó ISBN 963 9355 48 8 3. Kertész Ádám: A globális klímaváltozás természetföldrajza. Holnap Kiadó 2001. ISBN 963 346 455 2 4. Nádori László: Az edzés elmélete és módszertana. Magyar testnevelési Egyetem, Budapest, 1991. 5. Péczely György: A Föld éghajlata. Egyetemi segédkönyv. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. ISBN 963 17 6856 6. Péczely György: A Föld éghajlata. Tankönyvkiadó Budapest, 1986. ISBN 963 179 623 7. Természettudományi Kisenciklopédia. Gondolat Kiadó Budapest, 1983. ISBN 963 281 202 6 8. Zelimir Pavlina, Zoran Komar szerkesztette: Katonapszichológia. Zrínyi Kiadó Budapest, 2007. ISBN 978 963 327 438 5 9. www.honvedelem.hu, Katonahírek
227
228
