Vegyszerek hatása az emberi szervezetre, kémiai elemek élelmiszereinkben
2013.09.16.
.
Nem is gondolunk rá, hogy a mindennapi használati eszközeink milyen hihetetlen mennyiségű mérgezőanyagokat tartalmaznak Az amerikai amerikai népegészségügyi központ (CDC) kutatói legújabb felmérése során összesen 212 vegyi anyagot talált a kutatásban részt vett 2400 önkéntes vér- és vizeletmintájában. A legtöbb ilyen anyag egészségre gyakorolt hatását nem ismerjük, de az állatokon végzett kísérletek alapján sok közülük potenciális veszélyt jelenthet az emberi szervezetre. Most bemutatjuk azokat a veszélyes anyagokat, amelyek nagyobb mennyiségben komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek; érdemes tehát vigyázni velük.
Polifluorkarbonok, vagy perfluor-karbonok (PFC). A tűzálló PFC-ket az elektronikában, autógyártásban, textíliákban és a főzőedények gyártásában is használják. Magas dózisban komoly májproblémákat okoz rágcsálóknál és főemlősöknél, de az emberre gyakorolt hatása ismeretlen. Egy 2006-os vizsgálat alapján a Biszfenol A. (szintetikus vegyszer) az emberiség 90%-ban megtalálható (itt olvashatod a kutatás részleteit...). Jogosan mondhatjuk azt, hogy "MINDENNAPI MÉRGEINK", hiszen bizonyos vegyi anyagok nagy részével napi szinten érintkezünk.
Mindennapi mérgeink - 10 anyag, amivel érdemes vigyázni Ftalátok. Ezeket az ipari vegyi anyagokat a műanyagok lágyítására és rugalmassá tételére használják. Alkalmazásuk széles körben elterjedt, így nagyon gyakran találkozhatunk velük hajlakkokban, tisztítószerekben, esőkabátokban, locsolócsövekben és dezodorokban. A szervezetbe leggyakrabban légzőszervi úton kerülnek be, de a közvetlen érintkezés sem kizárt. Emberekre gyakorolt hatása ismeretlen, ám azt már bizonyították, hogy patkányoknál májproblémákat és termékenységi zavarokat okozhat.
●
●
●
Polibrómozott difenil éterek (PBDE). A PFC-khez hasonlóan ezek az anyagok is égés és gyulladásgátlók, és leggyakrabban műanyagok és textíliák gyártásához használják őket. A szervezetbe kerülve beépülnek a zsírszövetbe. Az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk ismeretlen, de állatokban károsítják a pajzsmirigyet, a szaporítószerveket és az agyi funkciókat. Rövidláncú klórozott paraffinok (SCCP). Ezeket az anyagokat a leggyakrabban a PVC csövek előállításához, valamint síkosító és hűtőanyagként használják a fémiparban. Az SCCP-k használata sok országban tilos, ugyanis a szövetekbe beépülve mérgezést hozhat létre. Atrazin. A kukorica permetezésére használt anyag mára világszerte beépült a talajés ivóvízkészletbe. Bár az emberi szervezetben mért szint nem károsítja az egészséget, nagyobb dózisban fejlődési rendellenességeket, hormonzavart és egyes feltételezések szerint daganatos megbetegedéseket is okozhat.
●
●
●
●
Perklorát. Ez az anyag a gyufák és tűzijátékok egyik alapanyaga. Bár egykor a hipertiroidizmus (pajzsmirigy-megnagyobbodás) kezelésére alkalmazták, manapság már káros anyagnak számít. A perklorát állati és emberi szervezetekben egyaránt gátolja a pajzsmirigyhormon termelődését. Benzol. Fő alapanyaga a kőolaj. A dohányfüst egyik mellékterméke, ezért főleg légzőszervi úton kerül a szervezetbe. Beépül az agyba, a zsírszövetekbe és terhes nőknél a méhlepénybe is. Súlyosan mérgező és rákkeltő anyag, ami nagy koncentrációban azonnali halált is okozhat. Akrilamid. Az egyesek szerint rákkeltő akrilamid számos élelmiszeripari termékben, ezen kívül pelenkában és kozmetikumokban is megtalálható. Nagy dózisban bizonyítottan bőrirritációt, szemviszketés és felsőlégúti zavarokat okoz. Biszfenol A. A BPA néven is ismert anyagot műanyagok gyártásához, szemüveglencsékben, autóalkatrészekben, játékokban használják főként. Állatokra súlyosan mérgező, de az emberre gyakorolt hatása ismeretlen. Egyes kutatások szerint összefüggés lehet a BPA és a szívbetegségekkialakulása között.
●
●
●
●
●
●
●
Triklozán A triklozán mint antibakteriális, gombaölő adalék rengeteg kozmetikai termékben megtalálható, például fogkrémekben, szappanokban (különösen folyékony szappanokban), dezodorokban, borotválkozás utáni szerekben, szájvizekben. Döntően az antibakteriálisként hirdetett termékekben van triklozán, amit a hazai előírások szerint fel kell tüntetni a címkén. Egy 2010-es egyesült államokbeli felméréslfogkrém, Reach antibakteriális fogkefe, Colgate Breeze szájvíz, Right Guard és Old Spice dezodor. A szer a termékekből a bőrön vagy a száj nyálkahártyáján bejut a szervezetbe és ott felhalmozódik. A triklozán számos tanulmány szerint[3] hormonháztartást zavaró hatású anyag, gátolja a férfi és a női nemi hormonok működését, és hatással lehet a magzat növekedésére és fejlődésére is. Gátolja továbbá az emlősök zsírsavszintézisét, az emberi ínyhámsejtekben pedig sejtelhalást okoz. Parabének A parabének a kozmetikumok elterjedt tartósítószerei. Számos termékben megtalálhatóak, így tusfürdőkben, samponokban és egyéb hajápolási és hajszínező készítményekben, naptejekben, borotválkozási termékekben, krémekben, ajakápolókban és rúzsokban is. A hazai és uniós előírások szerint, ha parabéneket tartalmaz egy termék, azt fel kell tüntetni a kozmetikumok címkéjén. A kozmetikumokon kívül élelmiszerekkel és gyógyszerekkel is kerülhetnek parabének a szervezetünkbe. Élelmiszerekben E214-E219 jelzésekkel jelölik A parabének fő kockázata, hogy károsíthatják a hormonrendszert, továbbá – mivel a női ösztrogén hormon hatását utánozzák – a nemzőszervek fejlődését hátráltató, valamint allergén hatásai is lehetnek. Több kutatás is feltételezte, hogy a főként dezodorokból származó parabének összefüggésben állhatnak a mellrák kialakulásával.
Formaldehid Formaldehidszennyezés leginkább a fakészítményekből kerül belénk, méghozzá a lakásunk levegőjéből (bútorok, padlók, ajtók, farost- és rétegelt lemezek formaldehid alapú műgyanta ragasztóanyagai, hang- és hőszigetelő habok), de számos kozmetikum is tartalmazhat formaldehidet, bár ez általában nem közvetlenül van a kozmetikumokban, hanem más termékből szabadul fel. Leggyakrabban a folyékony szappanokban és a fogkrémekben található, de a vegyület sok más termékcsoportban is jelen lehet. Egy amerikai felmérés során a gyermekek számára készült, a hazai boltokban is kapható 28 tusfürdőt, sampont vizsgáltak, és 23-ban kimutatták a formaldehidet ●
A vegyület belélegezve és bőrön át is képes bejutni az emberi szervezetbe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Hivatala szerint a formaldehid bizonyítottan emberi daganatkeltő anyag. Bár európai besorolása szerint:„A rákkeltő hatása csak korlátozott mértékben bizonyított”, tudósok többször is felhívták a döntéshozók figyelmét hogy át kellene sorolni a bizonyított emberi rákkeltők csoportjába, ugyanis újabb kutatások alapján ismertté vált, hogy a formaldehid nemcsak a ritka orr-rákhoz, hanem a gyakrabban előforduló leukémia kialakulásához is hozzájárul. A formaldehid erős allergén, így már kis mennyiségben is irritálja a nyálkahártyákat. A tartósítószerek (például a parabének, triklozán, formaldehid) a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói.
1,4 dioxane: A lehetséges emberi rákkeltő 1,4-dioxane a kozmetikai termékek gyakori szennyező anyaga. A termékekben rendszeresen előforduló nátrium-lauril-szulfát, nátrium-laureth-szulfát, ammónium-lauril-szulfát (SLS, ALS - nátrium angolul sodium), azaz az ethoxylált felületaktív anyagokat tartalmazó kozmetikai szerek közel fele tartalmaz 1,4 dioxane-t. Ezen anyagok jellemezően samponokban, hajbalzsamokban, hajszínezőkben, fehérítőkben, fogkrémekben, tusfürdőkben, arctonikokban, alapozókban, folyékony szappanokban, habfürdőkben, fürdőolajokban és mosószerekben találhatóak meg. A korábban említett amerikai vizsgálat során a gyermekek számára készült, részben a hazai boltokban is kapható 48 tusfürdő háromnegyedéből kimutattak 1,4 dioxane-t. ●
●
●
●
●
Az 1,4 dioxane a lehetséges rákkeltő hatás mellett irritálhatja a bőrt, a szemet, és összefüggésbe hozták fejlődési és reproduktív rendellenességekkel, idegi és hormonális károsodásokkal. Policiklikus pézsmák, mósusz-vegyületek A szintetikus pézsmák elterjedt illatanyagok a parfümökben. Egy 2005-ös Greenpeace kutatás 36 parfümből 34-ben talált szintetikus pézsmavegyületeket, volt olyan parfüm, melynek közel 10%-a ezen anyagokból állt. A mósusz-vegyületek felhalmozódnak az emberi szervezetben és a környezetben. Irritálják a nyálkahártyákat és allergiát okoznak. Lehetséges rákkeltő anyagok és ismert a májkárosító hatásuk. Mint illatanyagot sajnos nem kell a kozmetikumok címkéin feltüntetni. A kozmetikai termékekben gyakran használt xilolmósusz (musk xylene) felkerült az EU különös aggodalomra okot adó anyagok listájára, mivel felhalmozódik az emberi szövetekben, és nem bomlik le. 2015től korlátozzák a xilolmósusz uniós felhasználását. Ellentmondásos anyagok, melyek káros hatására csak kevés adat van
PEG – emulgálóanyagok ●
A polietilénglikol (PEG) emulgeálószerek feladata a kozmetikumokban, hogy a zsíros és vizes részek ne váljanak el egymástól, vagyis homogének legyenek például a krémek és testápolók. A PEG-ek kockázata, hogy jellegüknél fogva áteresztővé, átjárhatóvá teszik a bőrt és így bejutnak egyéb káros szennyező anyagok is. Ilyen hatást figyeltek meg a következő anyagoknál: PEG-10 M, PEG-14 M, PEG-32, PEG-4, PEG-6 Stearate, PEG-7, PEG-8. Ha sérült a bőrfelület, akkor különösen ajánlott a PEG-et tartalmazó termékek (krémek, testápolók) kerülése.
Ftalátok ●
●
●
Az Európában előállított ftalátok több mint 90%-át PVC-lágyításra használják, ám a kisebb molekulatömegű ftalátok (döntően a dietil-ftalát – DEP) kozmetikumok, testápoló termékek (pl. bőrhidratáló krémek), parfümök, hajlakk, szappan, sampon, körömlakk és gyógyszerek adalékanyagai is. A dezodorokban illatrögzítőként használnak DEP-et. A nagyobb tömegű ftalátok használatát az EU korlátozta a gyerekjátékokban, mivel károsítják a gyermekek fejlődését, de ismert a férfiak szaporodási képességét károsító hatásuk is. Az Európai Vegyi Anyag Ügynökség szerint különös aggodalomra okot adó anyag. Ezért 2016-tól korlátozzák három ftalát a DEHP, a BBP és a DBP további használatát – ezen ftalátok már rég nem használhatóak kozmetikumokban. Ennek ellenére a WWF vizsgálatai magas ftalátkoncentrációt mutattak a magyar lakosság vérében, ráadásul az anyák már az anyaméhben átadják gyermekeiknek ftalátszennyezettségüket. A kozmetikai termékekben gyakran alkalmazott dietil-ftalátot kimutatták például a köldökzsinórvérben. Számos ftalátról bizonyosodott be, hogy károsítja az emberek szaporodási képességeit és hormonrendszerét így hozzájárulhat például a mellrák kialakulásához.
Oxybenzon ●
●
●
A naptejekben használt fényvédő oxybenzon (Eusolex 4360, Escalol 567) egyes, megerősítésre váró kutatások szerint fényérzékennyé teheti a bőrt, és ezzel növelheti a bőrrák kockázatát. Más kísérletek szerint a bőrön át felszívódva májkárosító hatású is lehet Antioxidánsok: BHA és BHT Antioxidánsokat főként tartósító szerként adagolnak kozmetikumokhoz. A butilhidroxianisol (BHA)] például gyakori antioxidáns, pedig ismert róla, hogy beavatkozik a hormonrendszer működésébe. A WHO szerint a BHA lehetséges emberi rákkeltő. A butilhidroxitoluol (BHT) pedig – állatkísérletek szerint – az immunrendszer működésére lehet káros hatással.
Nano anyagok ●
●
●
Egyre több olyan terméket használunk a mindennapokban, melyek nanorészecskéket tartalmaznak. Ez utóbbiak rendkívül kis méretűek és tulajdonságaik jelentősen eltérnek a természetben előforduló, „szokásos” méretű, de azonos összetételű anyagoktól. A kis szemcsék a vérárammal a test összes szervébe, így akár az agyba – terhesség esetén pedig a méhlepényen keresztül a magzatba – is bekerülnek. A nanoezüst részecskéket antibakteriális hatásuk miatt ruházati termékek, ágyneműk, légfrissítők és kozmetikai termékek gyártásához használják. A baktériumölő hatású készítmények hozzájárulnak az antibiotikum-rezisztenciához, ám a nanoezüst nem csak a baktériumokra, hanem sok egyéb sejttípusra is mérgező. Vizsgálatok már igazolták, hogy a nanoezüst gátolja a hímivarsejtek növekedését, a magzatokba jutó nanoezüst pedig megzavarja az ivarsejtek kialakulását. A legújabb eredményekből az is kiderül, hogy minél kisebb méretűek a részecskék, annál nagyobb a károsodás mértéke. A nanoezüstről állatkísérletek bizonyították, hogy például a tüdő, a máj, az idegrendszer és a bőr sejtjeire is toxikus, sőt a sejtek örökítő anyagát, a DNS-t is képes károsítani.
