Bevezetés Az Elemek Asztrológiájába
1
Dicsőség Manydzsusrinak! „Teljes odaadással borulok le előtted Manydzsusri,
Ki maga vagy az örökifjú, legfelsőbb istenség és szellemi gyógyító. Nektárrá változol, és erényt hozol minden érző lénynek. Te, a mindent tudó bölcsesség teliholdja, Ki a létforgatag minden szennyét magad mögött hagytad.” Általános tudnivalók a saját asztrológiai képlet megértéséhez A tibeti asztrológia egy sokágú fa és szerteágazó gyökerekkel rendelkezik. Némelyik gyökere ősi – például a „névtelen vallás” és Tibet bőn vallás – , míg mások későbbiek, mint például a tradicionális kínai és indiai asztrológia és a buddhista Kálacsakra Tantra. A tibeti asztrológia közismert neve cirik, avagy a „számítások tudománya”. Nem csupán a jóslás művészete, hanem az idő ritmikus változásának és ciklusainak tanulmányozására is használják, minek következtében az időszámítás és a naptár összeállítása is a tibeti asztrológus hatáskörébe tartozik. Az asztrológia az öt másodlagos tudomány egyike, az irodalmi tudományokhoz hasonlóan. Értékes kiegészítője a hagyományos gyógyászatnak is, segítve azt bizonyos diagnózisok megerősítésében, valamint gyógyszerek elkészítése és beadása legkedvezőbb időpontjának meghatározásában. Számos buddhista és bön szertartás előkészítése és végrehajtása megköveteli az adott pillanat asztrológiai körülményeinek alapos ismeretét. Az asztrológia ugyancsak
2
kulcsfontosságú az élet legfontosabb mozzanataiban, a születéskor, a házasságkötéskor és a halál bekövetkeztekor. Az asztrológiai tehát mindenütt jelen van a tibetiek mindennapjaiban, mindig a vallásos élethez kapcsolódva. Tibetben az asztrológus leggyakrabban láma, de szerzetes vagy akár világi ember is lehet. A nagy kolostori intézményekben az asztrológus szerzetesek feladata volt a szertartások kedvező időpontjának meghatározása, vagy a vallási események és ünnepek naptárainak összeállítása. Az évkönyvek írásáért felelős asztrológusok havi és éves időjárásra, valamint a termésre vonatkozó előrejelzést is készítettek. Az asztrológus gyakorta mopa vagy jós feladatait is ellátta. Kisebb területeken ezt a szerepet a falu lámája vállalta, akihez különböző alkalmakkor látogattak el tanácsért. Ha gyerek született, az asztrológus elkészítette a horoszkópját és meghatározta, hogy milyen szertartások szükségesek a negatív bolygóhatások kiküszöbölésére és a gyerek életének védelmére. Az asztrológus a házasságkötésnél is fontos szerepet játszott: ellenőrizte az ifjú pár asztrológiai képleteit és összehasonlította horoszkópjaikat. Ha az ítélet kedvező volt, a kérő képviselői látogatást tettek a mennyasszony családjánál a "leánykérő sörrel". Amennyiben a család ezt elfogadta, a következőkben az esküvő előkészületeit beszélték meg. A legjelentőségteljesebb házasságok esetén az asztrológus megállapította a szertartások legkedvezőbb időpontját, hogy a család jövőbeni jólétet biztosítsa. Az asztrológus a meteorológus szerepét is játszotta, az aszály vagy eső előrejelzésekor a holdfázisok és a hold, illetve más asztrológiai tényezők figyelembevételével. A földművelők rendszerint az asztrológust kérték fel, hogy mondjon jóslatot a betakarítással kapcsolatban. Ha bármiféle fenyegetettséget látott a cipa előírta a megfelelő szertartásokat a helyi istenségek jóindulatának elnyerésére. Ezeket legtöbbször önmaga végezte, mint tantrikus mester. A halál pillanatában az asztrológus egy speciális horoszkópot készített el a "halottak horoszkópja" előírásainak megfelelően, így meghatározva a temetési szertartás mikéntjét. A halál pillanatában és az elhunyt asztrológiai jellemzőit figyelembe véve megállapította a pillanatot, mikor az elhunytat ki kell vinni a házból, az irányt, amelybe szállítani kell, és a módot, ahogyan a szertartást el kell végezni. A temetési előkészületeket az elemekkel összhangban végezték: Levegő (a holttest feldarabolása és különböző részeinek a keselyűk számára felajánlása); Tűz (halotti máglya); Föld (temetés); Víz (folyóba merítés). Az "Égbe temetkezés" volt a leginkább fában és puha talajban szegény területeken. Lehetséges, hogy ez a szokás a perzsa behatásra utal, mivel a párszik halottaikat tornyok tetejébe, a keselyűk prédájául teszik ki. Természetesen a tibeti temetési szokások sohasem hagyták nyugodni a nyugati képzeletet. A hamvasztás ritka és vallási tekintélyek számára fenntartott temetési mód, míg a temetés másik két fajtája egyenesen kivételes volt. Bizonyos nagytiszteletű lámákat sóban balzsamoztak be, és testük ereklyévé vált. Az tartották, hogy amennyiben nem követik a megfelelő temetési eljárást, akkor ennek kedvezőtlen hatásai, mint betegség, szegénység és hasonlók az elhunyt családját fogják sújtani. Az asztrológiai tanulmányok az orvosi oktatás részét is képezték. Az orvosnak tudnia kellett a gyógyszerek elkészítésének és alkalmazásának legkedvezőbb idejét. A XIII. Dalai Láma uralkodása alatt (1876-1933) Lhászában megalakult a
3
Mencikhang, az Orvostudomány és Asztrológia Intézménye és egészen máig működik. Az Asztrológiai intézet feladata többek között a naptárak és az évkönyvek (lotho) összeállítása. Az asztrológia a mai napig megőrizte fontos szerepét a tibetiek között, valamint most már nyugaton is számosan kezdik tanulmányozni. A TIBETI ASZTROLÓGIA FŐ PATRÓNUSA Minden asztrológiai foglalatosság kezdetén Manydzsusri-t hívják segítségül. Manydzsusri a Bölcsesség és a Transzcendentális Tudás bodhiszattvája, aki ebben a minőségben uralja az összes írásművészetet, a szent beszédet, a nyelvtant, az asztrológiát és a divinációt. Isteni társa, Sarasvati, a zene és a művészetek ihletője. Manydzsusri tizenhat éves, mosolygó és előkelő fiatal herceg. Tökéletes, csodálatos sáfránysárga színben tündöklő testét selyem, valamint ékkövek díszítik. Keresztezet lábbal ül egy hóoroszlánon vagy egy holdkorongban lévő lótuszon. Jobb kezében a legfelsőbb tudás (prazsnyá) lángoló kardja, mely a nemtudás sötétségét szeli ketté. Bal kezében egy lótuszvirágot tart szívénél, a bal vállán lévő virágon könyv, a tudás jelképe. Mennydörgő haragja felébreszti a lényeket a nemtudás álmából. Egy asztrológiai legenda szerint a jelenlegi kor vagy kalpa kezdetén, míg az eljövendő univerzum a káosz állapotában volt, Manydzsusri egy óriási aranyteknős emelt ki saját elméjéből, és ez a teknős bukkant ki az óceánból. Mivel egy álomban látta, hogy a formálódó világegyetem szilárd alapokat igényel. Manydzsusri átszúrta a teknős lágyékát egy arany nyílvesszővel. A megsérült állat a hátára fordult és elsüllyedt az óceánba, közben vért és ürüléket bocsátott ki, melyekből az univerzum összetevői keletkeztek. Ettől fogva a létrejött világ teknős puha hasán pihen, melyre Manydzsusri felírta az eljövendő idők összes titkát szent hieroglif jelekkel. A DZSUNGCI AVAGY A TIBETI ELEMEK ASZTROLÓGIÁJA A tibeti asztrológia tudományát két nagy kategóriára osztják: ez a Dzsungci (tib. ’bjung-rcisz) (Elemek asztrológiája) és a Karci (tib. dkar-rcisz) (Asztronómia). A tibeti asztrológia ősibb formája a Dzsungci, melyet még Nakci-nak (tib. nagrcisz) is hívnak, vagyis „fekete asztrológiá”-nak, mely Kína tibeti nevére utal, ugyanis ez a rendszer főleg a kínai asztrológiából merít. Az Elemek Asztrológiáján belül megtaláljuk a hatvan- és tizenkét éves ciklusokat, a kínai hagyomány öt elemét, a kilenc mágikus négyzetet vagy mevát, és a nyolc parkhát, melyek a Ji-Csing trigramjaival, a pa-kua trigramokkal azonosak. Ez a rendszer az ősi „névtelen vallás”-ból, illetve a bönből egyaránt merített. A Tibeti Elemek Asztrológiája számos technikát foglal magába, viszont nem tartalmazz matematikai számításokat és a bolygók hatását sem veszi figyelembe. Az első technika minden személy számára kiszámol 20 elemet, ami az évre,
4
hónapra, napra és órára vonatkozóan 5 elemet tartalmazz. Ez a számítást a Tibeti Holdnaptár segítségével készül el. A Tibeti Naptár elkészítéséhez nagyon sok módszer használatos, különböző iskolák egészen más technikákat használnak kiszámításához. Mi az Elemek azon Naptárát használjuk, melyben az Elemek Újéve a decemberi hónap környékére esik, ez pedig megelőzi a Tibeti Új Évet, ami Loszár (tib. lo-gszar) néven ismeretes. Az Elemek Naptára minden év és hónap kezdetének meghatározásához az újholdat veszi figyelembe. Minden ilyen évhez és hónaphoz egy Állatövi jegy társul, mint ahogyan azt már sokan ismerhetjük a kínai asztrológiából. Bár ezek nem teljesen fedik a kínait. Tehát ha valaki ismeri a saját kínai állatövi jegyét az még nem biztos, hogy ez ugyan az lesz a Tibeti asztrológiában is. Akik December és Március között születtek egy jegy eltérést tapasztalhatnak a kínaihoz képest. A Tibeti rendszerben minden személy négy állatövi jeggyel rendelkezik - az évhez, hónaphoz, naphoz és órához. Minden egyes állatövi jegyhez az Öt elem közül egy társul, melyek a Fém (tib. lcsugsz), a Fa (tib. sing), a Víz (tib. cshu ), a Tűz (tib. me) és a Föld (tib. sza). A tizenkét állatövi jegy és az öt elem együttesen egy Hatvanéves ciklust alkotnak. A tizenkét állatövi jegyet, az öt elemet a Kozmikus Teknősön ábrázolják. Az Születési Képlet mindezen négy állatövi jegy/elem kombinációjából egy másik sorozat elemmel/energiákkal való megfeleltetésből áll össze. Ezen energiák az Életerő (tib. szrog), Egészség (tib. lusz), Személyes Erő (tib. dbang-thang), Szerencse (tib. rlung-rta), vagy jobban mondva olyan képesség, mely által kitudjuk kerülni az akadályokat, valamint a La (tib. bla), melyet "léleknek" fordíthatunk, de igazándiból ez egy olyan energia ami a tudatunkat egyesíti a testünkkel. A tibetiek beszélnek arról, hogy egy személy hogyan veszítheti el a Lá-ját, vagy ezt hogyan lophatják el különböző Nágák, vagy más elementális szellemek, noha a mi számunkra, ha találkoznák egy ilyen emberrel azt gondolnánk, hogy elmebeteg vagy szellemi leépüléstől szenved. Ezen elemek kapcsolatából, amit fehér és fekete kavicsokkal jelölnek készül el a születési horoszkóp. Tehát sok fehér kavics harmonikus helyzetre utal, és sok fekete pedig egyensúlytalanságra, ennek köszönhetően pedig különböző gyógymódok szükségeltetnek. Ennek ellenére a fehér és fekete kövek nem jelölnek fehér vagy fekete értelmezést, főleg azért sem mivel a Tibeti asztrológia az egyike a gyógyítások művészetének. Így hát az asztrológus feladata megtalálni az ellenszert a diszharmóniára, felírva különböző fajta gyógymódokat, melyek között megtaláljuk az amuletteket, mantrákat, a jótékony cselekedeteket, súlyos esetben pedig erős tantrikus vagy sámán rituálék alkalmazását. Egy másik technika alkalmazása a Meva (tib. szme-ba) kiszámítása, ami hasonlít egyfajta numerológiára. Jóslásra is alkalmazzák, valamint talizmánok készítésére. A mevákon keresztül az ember testi energiája kapcsolatba hozható a föld energiáival. A Mevák asztrológiája a 9-es szám rendszerén alapul, mely mágikus négyzetbe Mandzsusri Teknős hasára van felírva.
5
Mindegyik szám kapcsolatban van egy színnel, egy elemel, egy parkhával, valamint egy csoport föld szellemmel. A Mevából meghatározhatjuk a személy előző és következő életei, a bárdó-ban való tapasztalatait, néhány személyes jellemvonást, kapcsolatát különböző föld szellemekkel, Egészség és Élet-erő, akadályok, és még sok egyéb mást. Az asztrológia egy másik rendszere a nyolc trigrammot vagy Parkhát (tib. szpar-kha) használja, melyeket a Taoista JiKing hexagramjaiból ismerhetünk. Megint csak minden személy egy bizonyos parkhában születik, amely bizonyos módon befolyásolja a személy energiáit. Használják még a személy kedvező vagy kedvezőtlen irányainak meghatározására, lakberendezésre, és így tovább. A hatvanéves ciklus a tizenkét állatövi jegy kombinációja által jön létre az öt elemmel. Ezt a tibetiek Logen duk-csu-nak (tib. lo-rgan drug-bcsu) hívják és újabb magyarázatokra ad lehetőséget. A BOLYGÓK SZELLEMEI, AZ ELEMEK ÉS A HELYI ISTENSÉGEK A tibeti asztrológiában számos démon, helyi istenség, és szellemlény található fel, melyek nagy része a buddhizmus előtti időben is létezet. Néhányuk az indiai brahmanizmusban megtalálható, de főleg a prebuddhista vallásokból eredeztethetők. Nagy rugalmasságának köszönhetően a tantrikus buddhizmus képes volt ezen lényeket saját világképébe beolvasztani. Hasonló szellemek és istenségek figyelhetők meg a nyugati folklórban és mágiában: itt mint „természet szellemek”, „szellemlények”, „bolygódémonok”, illetve nagyszámú népszerű istenség, mint törpék, tündérek, gnómok, manók, lidércek, koboldok, najádok, nimfák, szatírok és hasonlók jelennek meg. A tibeti asztrológiában ezek az istenségek a helyek, fák, hegyek, és elemek természeti erejét jelképezik; valamint a földhöz kapcsolódó erők ugyanúgy kötődnek a bolygókhoz és konstellációkhoz is. Ilymódom alárendelődnek a mozgás és keletkezés éves, havi és napi ciklusainak. Mivel az emberek folyamatos kapcsolatban állnak természeti környezetükkel, a harmonikus viszony fenntartása érdekében figyelmesnek kell lenniük ezekre az erőkre és kerülni megzavarásukat. Ha megzavarják ezeket az istenségeket, akkor a hiedelem szerint képesek rossz termést, vagy az emberekben illetve állataikban betegséget előidézni. Így a tibetiek egyfajta „mágikus ökológiában” hisznek. A legtöbb rituáléban találkozhatunk ezekkel az istenségekkel. A tibetiek fontosnak tartják a helyi istenségekkel való viszony fenntartását. Kerülik háborgatásukat, valamint elvárják, hogy gondoskodásuk viszonzásra találjon. Gyakorta kérik az istenségek védelmét, és az sem szokatlan, hogy egy istenség egy valamely falu, terület, kolostor, vagy szellemi hagyomány védelmezőjévé válik. A buddhista tanítások ismertetik a lények ezen osztálya létrejöttének okait. Ha elhalálozáskor a tudat a teste az orrlyukon keresztül hagyja el, ez a természet szellemei közötti újjászületést jelzi. A szellemvilágban újjászületés a pokoli birodalmakban töltött életet követheti. A halál pillanatában érvényes karmikus körülmények – merénylet,
6
erőszakos halál, gyűlölet vagy szenvedélyes ragaszkodást, a szerzetesi fogadalmak megszegése – is ilyen újjászületést eredményezhet. Ahogy a föld tele van fizikai és nem fizikai lényekkel, úgy a tér is. Ahogy a föld sem, úgy ezek a lények és ezek az elemek sem csupán számunkra vannak, hogy tetszésünk szerint használjuk őket. A tér a létezés alapvető aspektusa és sok különböző lény lakóhelye, ahogy pl. a mienk is. A tibetiek úgy hiszik, hogy egy szoba sarkának terében lények ezrei élnek, akiket nem ismerünk. Az összes elemen számos lénnyel osztozunk. Vannak olyanok, akik a tűzben élnek, mások pedig a csillagok közti térben. Tevékenységünk hatással van ezekre a lényekre, és ők is hatással vannak ránk. A tibetiek beszélnek a „lények nyolc osztályáról”: Szrinpo, Mamó, Dre, Raksa, Cen, Gyalpó, Dü és Nága. Minden osztály lényeinek ismert jellemző megnyilvánulása temperamentuma és kapcsolata van az emberekkel. A Nyolc osztály lényei olyan lények, amelyek uralják az energiákat. A velünk kapcsolatban lévő nem fizikai lények lehetnek irányunkban semlegesek, akadályozók vagy támogatóak. Amikor házat, vagy földterületet vásárolunk, valamiféle elégedettséget érzünk, hogy a föld a mienk. De azon a földön más számos lény él, akik nem vettek részt az ingatlanügyletünkben. Számos nem fizikai lény létezik akiket nem látunk fizikai szemünkkel, ahogy számos látható lény is, mint a rovarok, madarak és állatok, melyek a föld fáiban, fáin vagy üregeiben tartózkodnak. Bizonyos értelemben ők is sajátjuknak tekintik a területet. Küzdenek másokkal területük és a saját határaik megvédésért, ahogyan mi is tesszük. Mi pedig a területükre jövünk, felássuk az üregeiket, kivágjuk a fészkeiket tartó fákat, gyökerestől kitépjük a növényeket amik élelműkként szolgálnak, elpusztítjuk a tojásaikat és a kicsinyeiket. Hogyan reagálnál, ha valamilyen másfajta lény hirtelen elfoglalná az otthonodat, elmozdítaná vagy összetörné az összes holmidat vagy a házadat beton alá temetné? Mi okozzuk ezeket a sérelmeket más lényeknek, melyek láthatóak vagy láthatatlanok számunkra. Amikor új házat építünk, attól függően, hogy mi a kapcsolatunk a területtel és a területen lévő lényekkel, azon terület szellemei akadályozhatnak vagy támogathatnak minket. Árthatnak fájdalmas betegségekkel, akadályokat állíthatnak munkánkban vagy kapcsolatunkban, befolyásolják a tudatunkat, így megnehezítve spirituális gyakorlatunkat, befolyásolják energiáinkat, kimerülté, szomorúvá, izgatottá vagy zűrzavarossá tehetnek minket és eltávolíthatják a zavaró nem anyagi energiákat a környezetünkből, segíthetnek a tudatunk fokuszálásában a spirituális gyakorlás szempontjából, segíthetik egészségünket és harmonikus viszonyt alakíthatnak ki velünk. A legtöbb ilyen szellem képes betegséget okozni vagy „az életerőt ellopni”. Ennek karmikus okai vannak: az olyan személy, aki korábbi életében megzavarta őket, lehet, hogy ebben az életében szenved majd a szellemek által előidézet betegségektől. Az ilyesfajta veszélyeztetettséget lehetővé tévő körülmények mindig az áldozat életerejének csökkenésével vagy az elemek egyensúlyhiányával függnek össze.
7
A SZEMÉLYES ENERGIÁK ÉS AZ ELEMEK AZ ÉLET ÖT ASPEKTUSA Ez a fejezet tárgyalja az öt elemről és emberi energiaminőségeikről a „névtelen vallásban” található elmélet alkalmazását. Ez a módszer kizárólag a tibeti asztrológiára jellemző. Az öt személyes erő a la (tib. bla), a szok (tib. szrog), a lü (tib. lusz), a vangthang (tib. dbang-thang), illetve a lungta (tib. rlung-rta). A La a „lélek”, a „szellem” – a tibeti buddhisták számára az emberi életerőhöz kapcsolódó pszichikai elv. Pontosabban a la lényünk teljes mélysége, az élet lényegének eleme. Mélyebb szinten az öt tiszta fény (fehér, sárga, vörös, kék, zöld), a tiszta elemi energiák egyensúlya. A hétköznapi létezés szintjén az öt elemi minőség tapasztalásának képessége: megalapozottság, kényelem, inspiráció, rugalmasság és minden helyére kerülés képessége. A la kapcsolatban van a karmikus lenyomatokkal1, melyeknek köszönhetően emberek és nem más lények vagyunk, pl. teknősök vagy istenek. A mi lánk emberi la. A tigris lája tigris la. A la határozza meg lényűnk típusát, valamint az egyén identitását és képességét is. A la ragyogó, s a testben egy havi ciklusnak megfelelően mozog. Gyakran „alapvető emberi jóságnak” is fordítják, mivel a la a pozitív minőségekre való képességünk alapja. Azzal a képességgel születünk, hogy bízzunk az anyánkban, hogy szeretetet és kapcsolatokat fejlesszünk ki, s hogy kedvesek legyünk. Ez az emberi jóság alapja, a szereteté, a bizalomé, kapcsolaté és így tovább. Az alap emberi jóság fejleszthető az erkölcsi, spirituális és vallásos hagyományos vezetése által, de valójában velünk születik. Ha fejlesztjük a la erősebbé válik. A Kálacsakra tanítások szerint a mozgás ciklusa a férfiakban bal oldalon, a nőkben pedig a jobb oldalon játszódik le. Újholdkor a la a talpban lakozik, a nemnek megfelelően a bal vagy a jobb oldalon. A növekvő hold időszakában ragyogó betűként vándorol a fejtető felé, melyet teliholdkor ér el. Ezután újra keresztülhalad a testen, míg el nem éri eredeti helyét. A tibeti orvosok szerint nagyon fontos elkerülni a sérüléseket, vérzést, vagy műtétet azon a helyen ahol adott időben a la található, máskülönben a lane – az életelv – megsérül, s az élet megrövidül vagy vége is szakadhat. A tibeti orvosok ezért a holdciklusokat még a legegyszerűbb műtéteknél is figyelembe veszik, hogy semmiképp se fenyegessék az életet. A halál idején úgy tartják, hogy a la bárhol tovább él – például a sírban –, de nem vesz részt az új testetöltésben. Bár a testhez kapcsolódik, a la gyakorta az egyén életében szerepet játszó valamely külső tárgyban lakozik. Ez lehet domb vagy hegy (lari), fa (lasing), vagy egy kő, pl. „az élet türkize” (laju). Sok bön gyakorló hord türkizt a nyakában. Ez a lélekkő, a lélek 1
Karmikus lenyomatok – minden egyén által végrehajtott cselekedet, fizikai, verbális vagy mentális, ha szándékosan és a legkisebb ellenérzéssel vagy vággyal tette is, nyomot hagy az egyén tudatáramában. E karmikus nyomok felhalmozása szolgál arra, hogy az egyén tapasztalásának minden pillanatát pozitívan vagy negatívan befolyásolja.
8
szimbolikus hordozója. Ebben az esetben a la azonosul a lha-val, vagyis a helyi istenséggel. Tibetben az egyénnek kiegyensúlyozott kapcsolatot kell fenntartania környezetével, mivel a helyi istenségek vagy a külső lha befolyásolhatják az életerőt. A külső la lakhelyének károsítása vagy szennyezése az egyén saját életére is veszélyt jelent. A la általában a testben lakozik, de elhagyhatja azt, és a külső világban is vándorolhat alacsony energiaszint, ájulás vagy kóma esetén. A la lehet sérült vagy kiegyensúlyozott, ellopott vagy visszaszerzett. Ha megalázottak vagyunk, gyengül. Ha sikerült az, ami fontos számunkra, megerősödi. Ha kiegyensúlyozottan cselekszünk, erősödik. Ha elhagyjuk magunkat, elvész. Mindig találkozhatunk olyan körülményekkel és feltételekkel, melyeke zavarják a lát: családi problémák, politikai nyomás, betegség, baleset. A nem fizikai lények is lehetnek negatív hatással ránk. Bármi miatt is, ha a la sérült – ezen dolgok bármelyikétől – és nincs elég ereje a sérülés legyőzéséhez, az alapvető emberi jóság sérül. A bizalom, a szeretet, az adás és kapás képességei lecsökkenek. A károsulás módja pszichológiailag így nyilvánul meg. Megnyilvánulhat fizikailag és energetikailag is. Elveszhet az elemek minőségének pozitív aspektusa. Ilyenkor szertartást hajtanak végre, a „la visszahívását” vagy laguk-ot, melynek célja a la visszatérítése a testbe. Mikor a la gyenge, elcsábítható, így a Szi néven ismert démonok el is vihetik – ez az eltulajdonítás esete, amely a „la visszavásárlása” szertartással kezelhető. A fekete mágusok erővel előhívhatják az ellenség la energiáját, ily módon az adott személy fölött átvehetik a hatalmat – az ilyen támadások eredménye az áldozat betegsége vagy halála. Erre is létezik megfelelő rituálé, mellyel az ilyen mágikus erőszak megszüntethető. A „la elvesztése” is az elemek egyensúlytalansága, mégis erőteljesebb, mint a normális életben elszenvedett egyensúlytalanság. A la alkotja a vitalitásunk alapját, egyéni benső erőnket is, a Szok-ot, mely szimbóluma a vadzsra. A szok, a vitalitás az „életerő”. A szívben lakozik, fenntartva az életet, amely addig tart, amíg a szok erőteljes. Eltűnésével beáll a halál. Mikor az életerő gyengül, a „szok visszavásárlása” szertartást alkalmazzák megerősítésére. A la a szok közeli rokona. A tibeti asztrológia szerint: „az életerő szülőanyja a la. Az életerő és a la azonos lényegűek”. A szok jelképezi életképességünket. Hasonló veszélyek fenyegetik, mint a lá-t, mivel ez is bármely tárgyba beleköltözhet, ahová csak kíván. Ha az egyént Damszri vagy Dücshö démonok támadják meg, akik elvágják az életerőt, akkor az egyén megbetegszik és meghal. A szok szoros kapcsolatban van a nem született tudatossággal, a rigpával. A rigpához hasonlóan az életerő is inkább határtalan és beazonosítástól mentes, semmint hogy személyes lenne. A rigpával ellentétben az életerőt el lehet veszíteni vagy fel lehet halmozni. Amikor negatívan viszonyulunk a tapasztalatainkhoz, életerőnk csökken. Ha meglátjuk a szépséget még a legrosszabb helyzetben is, életerőnk növekszik. A Lü, vagy „test” a testi egészség energiája. Ennek erőségétől függ egészségünk és a betegségekre vagy sérülésekre való hajlamunk. A Vangthang a „személyes Erő”, másképpen „hiteles jelenlétnek” is nevezik. A vangthang céljaink elérésére való képségünk és lehetőségünk. Az ember gazdasági élete is a vangthang erőségétől függ. Ez a személyes erő, mely által kikerülhetjük az akadályokat, és tevékenységeket kezdeményezhetünk. Ha gyenge, úgy romlást és
9
veszteséget eredményez. A Lungta a Szélparipa. A Lungta az a képességünk mely által megváltoztathatunk szituációkat a benső energiánk által. A ló szimbolizmusa szorosan kapcsolódik ahhoz a mozgatóerőhöz, amely a test finomcsatornáiban az energiát keringeti, valamint a cselekvés gyorsaságához is. A kozmológiában a Szélparipa a Cakravatin vagy Világ Ura hét értékes tulajdona közül az egyik. A Bizonyosság Fáklyája szerint: "A tökéletes ló, amely olyan színű, akárcsak egy páva, egyetlen szempillantás alatt négy kontinenst szel át". Egy másik szövegben azt olvashatjuk: "Mikor a Cakravatin, a négy elem ura, a Szélparipát üli meg, reggel elindulva és este visszatérve a legkisebb fáradságot sem érzi". Ha ezt a legendát a kozmikus ember vonatkozásában értelmezzük, a Szélparipa nem más, mint a test, a Cakravatin a tudat, az értékes ló pedig a szelek hatása, mely a tudat energiáit közvetíti. Az uralkodó egy nap alatt bejárt útja az energiák napi körforgását jelképezi a testben. Az életenergia birtokosaként a Szélparipa egyesíti, kiegyensúlyozza, erősíti az Életerőt, az Egészséget és a Személyes Erőt. A szerencsét illetve a kedvezőtlen helyzetek elkerülésére való képességet jelképezi. Mikor a Szélparipa gyenge, balszerencsés események következnek – azt álmodjuk, hogy hegynek lefelé haladtunkban egy mocsárba süllyedünk. Mikor a Szélparipa erős, az ember repül nyargal. Általában véve azt mondhatnánk, hogy egy férfi számára a Szok és a Lungta fontosabb, mivel tradicionálisan neki kell megszereznie a mindennapi kenyeret, és a nő számára pedig a Lü és a Vangthang fontosabb, mivel neki kell a családban a pénzzel, a gyerekek felnevelésével és az egészség fenntartásával foglalkoznia.
10