Innovációs elemek az élelmiszertudomány területén
A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 által támogatott, a „Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table” című HUHR/1001/2.1.3/0001 projekt keretében készült oktatási elearning tananyag A kötet szerzői Bitáné Bíró Boglárka – egyetemi tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem Dr. Molnárné Barna Katalin – egyetemi docens, Pannon Egyetem
Lektor: Dr. Nagy Mónika Zita- egyetemi adjunktus, Kaposvári Egyetem
Kiadó: Kaposvári Egyetem H-7400, Kaposvár, Guba S. u. 40. 2012
A Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program bemutatása A Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési időszakában kerül végrehajtásra. A Program keretében a hét évre 52.433.025 € uniós forrás áll rendelkezésre. A Program fő finanszírozási területei
Forrás: http://www.hu-hr-ipa.com
A programok felépítésének két fontos jellemzője Vezető Kedvezményezett elv • alapvető követelmény, • a szerv a projekt tagokat képviseli, • közvetlen kapcsolatban van a Program közös végrehajtó szerveivel • felelőssége, egy partnerségi megállapodáson alapuló, jól működő partneri együttműködés Határon átnyúló hatás • A projektekbe a határ menti terület magyar és horvát oldaláról egyaránt be kell vonni partnereket. • A projekteket az ún. közös együttműködési kritériumok szerint kell tervezni és végrehajtani, azaz közös projektfejlesztés, közös humánerőforrás, közös finanszírozás, illetve közös projektvégrehajtás feltételei szerint. • A projektek eredményeinek hatást kell gyakorolniuk a határ mindkét oldalára.
A Program, támogatásra jogosult területe Magyarország dél-nyugati határán, valamint Horvátország észak-keleti határán fekszik. A magyar és horvát megyékkel a támogatásra jogosult terület kiterjedése összesen 31.028 km2.
Támogatásra jogosult területek
Forrás: http://www.hu-hr-ipa.com
Támogatásra jogosult területek A horvát oldalon: • határmenti megyék (Muraköz, Kapronca-Körös, Verőce-Drávamente és Eszék-Baranya), • ezen túlmenően négy megye, mint kapcsolódó régiók (Varasd, Belovár-Bilogora, PozsegaSzlavon és Vukovár-Szerémség) Magyarországon: Zala, Somogy és Baranya NUTS III szintű megyék
A program szervezeti felépítése Irányító Hatóság
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), Magyarországon
Igazoló Hatóság
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), Magyarországon
Ellenőrzési Hatóság
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEH), Magyarország
Közös Technikai Titkárság (KTT)
VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, Magyarországon
Információs Pont
a Területfejlesztési és EU alapok Minisztérium szerződteti Horvátországban
Ellenőrző szervek
VÁTI Nonprofit Kft. (Budapest, Pécs, Zalaegerszeg), Magyarországon a Területfejlesztési és EU alapok Minisztérium szerződteti Horvátországban
Forrás: http://www.hu-hr-ipa.com
A Program rövid bemutatása egy konkrét projekt alapján
A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a Kaposvári Egyetem 2011. októberében sikeresen pályázott az Inno-CropFood című projekt megvalósítására. A projekt együttműködő partnerei: • Eszéki J. J. Strossmayer Egyetem, • Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, • Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, • Horvát Élelmiszer Ügynökség (közreműködő partner)
A projekt célja 1. Egy közös kommunikációs platform létesítése az agrár-élelmiszeripari érdekviseletek, szereplők és kutatók között 2. Együttműködések a horvát-magyar határmenti régióban az agrár-élelmiszeripari érdekképviseletek, szereplők és kutatók a régió K+F+I kapacitásának bővítése érdekében.
A projekt fő tevékenységei • Az élelmiszeriparral kapcsolódó együttműködésen alapuló horvát és magyar jó gyakorlatok megismerése • Írásbeli anyagok elkészítése a jó gyakorlatok tapasztalatai alapján, amelyek megalapozzák a közös agrár-élelmiszer szektorhoz kötődő kutatási-fejlesztési és innovációs együttműködés potenciáljának feltárását, lehetséges fejlesztési irányait. • Stratégiai javaslatként elkészítése. • A projekteredményekből tananyagok készülnek szakközépiskolák és felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói számára.
A projekt lehetőségei A Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásai nemcsak az európai uniós források igénybe vételére biztosítanak lehetőséget, hanem egyfajta előkészítésnek is tekinthető a „szántóföldtől az asztalig” szemlélet elterjedésének. Az emberek, a tudatos vásárlók ugyanis szeretnék megismerni a fogyasztott termékeik eredetét. A fogyasztók védelmét több Európai Uniós szabályozás védi, ezeknek a bemutatására a következő fejezetben kerül sor.
EU szabályozás és jogharmonizáció dióhéjban • Igény a fogyasztók védelmére, az asztalunkra kerülő élelmiszerek biztonságossá tételére. • Ez az igény törvényi szabályozásokban, rendeletekben (178/2002/EK) Magyarországon a csatlakozás után került bevezetésre. • Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt 2012-ben létrehozták. • Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény rendelkezik a nyomon követhetőség rendszeréről, az élelmiszerlánc szereplőiről, azok kötelezettségeiről, az állami felügyelet működéséről és a járványokról is.
Az élelmiszerlánc szereplői és a közöttük lehetséges kapcsolatok
Forrás: www.agrarkamara.hu
Egységes élelmiszerbiztonsági szervezet • Szükségessé vált az élelmiszerlánc egészét átfogó szakmai jogszabályok egységesítése • A „szántóföldtől az asztalig” elv szerint a talajvédelem, növényegészségügy, növényvédelem, takarmányozás, állat-egészségügy, állatgyógyászat, élelmiszerbiztonság, élelmiszer-minőség nem választhatók szét egymástól. • Az élelmiszerbiztonság érdekében figyelembe kell venni az élelmiszertermelési folyamat minden lépését, hiszen a lánc minden elemének hatása lehet az élelmiszerbiztonságra.
Az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény Három kiemelt szabályozási célt 1. Megerősíteni az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés és szankcionálás eszköztárát. 2. A hatósági jogköröket egységesen a teljes élelmiszerlánc tekintetében eljáró élelmiszerláncfelügyeleti hatóságra telepíteni. 3. Meghatározni az élelmiszer-biztonsági célból nyilvánosságra hozható és kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok körét.
Ellenőrző kérdések 1. 2. 3. 4. 5.
Miért jött létre az IPA program? Mit jelent a Vezető kedvezményezett elv? Mit jelent a határon átnyúló hatás? Mutassa be az IPA szervezeti felépítését! Miért jött létre az Egységes Élelmiszerbiztonsági Szervezet?
Innovációs elemek az élelmiszertudomány területén I. Az innováció alapjai
Miért fontos az innováció?
Mert: • szigorodnak a gazdálkodás külső és belső feltételei, • folyamatosan változnak a vevői igények, • gyorsan fejlődik a tudomány és a technika, • erős a piaci verseny, Versenyképesség fenntartása=új fejlesztések, alacsonyabb önköltség INNOVÁCIÓ
Mit takar az innováció fogalma? • A termelési tényezők új kombinációjára történő törekvés (Schumpeter, 1934). • Az innováció bármely olyan eszköz, rendszer, folyamat, probléma, program, termék vagy szolgáltatás adaptációja, amely új a szervezet számára (Downs – Mohr, 1976). • Az innováció egy új termék vagy szolgáltatás koncepciójának megalkotása, fejlesztése, gyártásfejlesztése, gyártása, piacra dobása és folyamatos menedzselése” (Dougherty, 1996). • Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing-módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetését jelenti (OECD, Oslo kézikönyv, 2005).
OECD--Oslo kézikönyv fogalma alapján OECD • Termék innováció: új vagy jelentősen megújított áru vagy szolgáltatás bevezetése (pl: fejlesztésre vonatkozó részletes műszaki leírások, az összetevők, anyagok meghatározása) • Eljárás-innováció: új, vagy jelentősen megújított termelési vagy szállítási módszer megvalósítása (pl. a technikában, a berendezésekben bekövetkező jelentős változások) • Marketing-innováció: új bevezetett marketing-módszerek alkalmazása, amelyek a fogyasztói szükségletekre, a meglévő piacok növelésére, az új piacok megnyitására, vagy a termékek új célú piaci elhelyezésére fókuszálnak. • Szervezési-szervezeti innováció: a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében vagy a külső kapcsolatokban megvalósuló új szervezési-szervezeti módszerek bevezetése
Mi a különbség a kutatáskutatás-fejlesztés és az innováció között? Kutatás- fejlesztés (K+F): rendszeresen végzett alkotó munka, célja • az ismeretanyag bővítése, • valamint annak az új alkalmazások kidolgozására történő felhasználása (Frascati Manual, 2002). Innováció: a tudás alkalmazásának folyamata, azaz • a termékek és szolgáltatások, • ezek piacainak megújítása és növelése, • új eljárások alkalmazása (Oslo Manual, 2005).
Ellenőrző kérdések 1. Miért fontos az innováció? 2. Milyen megközelítéseit ismeri az innováció fogalmának? 3. Mi a különbség a termék és az eljárás innováció között? 4. Mi a különbség a kutatás-fejlesztés és az innováció között? 5. Milyen összetevői vannak az innovációs tevékenység folyamatának?
Az innovációs tevékenység folyamata
Forrás: Gyimesi, 2012.
Az innováció típusai Hagyományos megközelítés: gyártmány- és gyártásfejlesztés Schumpeter (1980): termék-, folyamat-, piac-, beszerzési-, szervezeti-innováció Trott (2005): termék-, folyamat-, szervezeti-, vezetői, termelési-, kereskedelem/marketing-, szolgáltatásinnováció (lásd az innováció folyamata c. ábra)
Az innováció folyamata
Forrás: Pakucs-Papanek, szerk. 2006.
Az innováció típusai 2.
Az innovációs folyamat jellegzetessége szerint: radikális (ugrásszerű) és folyamatos innováció (a termék egyes funkcióinak folyamatos fejlesztése) Eredetiség szempontjából: • Invenció: eredeti találmány, amely újdonságnak számító még ki nem próbált termékek, szolgáltatások, vagy folyamatok elméleti megalkotása (pl. gőzgép, transzformátor).
Az innováció típusai 3. • Továbbfejlesztés: egy már létező termék, szolgáltatás vagy folyamat eltérő formában történő alkalmazása egy másik területen (pl. McDonald’s amely a gyors étkeztetést nemzetközi hálózattá fejlesztette). • Utánzás: egy termék vagy szolgáltatás lemásolása úgy, hogy a továbbfejlesztés érdekében a vállalkozó ezt kiegészíti saját ötletével, így szerezve versenyelőnyt a piacon (pl. az IBM mellett megjelenő egyéb számítógépes cégek mint a Compact vagy a Dell Computer) (Hisrich – Peters, 1991).
Ellenőrző kérdések 1. A hagyományos megközelítés szerint milyen típusai vannak az innovációnak? 2. Mi a különbség Schumpeter és Trott innováció fogalma között? 3. Mit jelent az innovációs folyamat jelllegzetessége? 4. Mit jelent az invenció fogalma? 5. Mit jelent egy termék „utánzása”?
Az innovációt befolyásoló tényezők Gazdasági környezet: Makrokörnyezet (országonként változó): gazdaságpolitika, monetáris politika, adótörvények, befektetések szabályozása, oktatási rendszerek, innovációs rendszerek, innováció-politika, stb. Mikrokörnyezet: a vállalaton belüli tényezőket, valamint a vállalaton kívüli üzleti környezetet foglalja magába.
Az innovációt befolyásoló tényezők 2. Társadalmi környezet: demográfiai viszonyok, munkaerő képzettsége, rendelkezésre állása, az innovációval kapcsolatos szemlélete Műszaki-technológiai környezet: a termelés, előállítás, másrészt pedig a kereslet oldaláról is elvárásokat támaszt egy termékkel és/vagy egy szolgáltatással szemben.
Az innovációt befolyásoló tényezők 3. Politikai környezet: jelentősen befolyásolja a gazdasági stabilitást Jogi környezet : az „újítások” szabadalmaztatási rendszerét szabályozza
Az innovációt folyamat és környezete
Forrás: Babinszky, 2012..
Az innovációt hátráltató tényezők • Gazdasági tényezők: makrogazdasági környezet kiszámíthatatlansága, túlzott adminisztráció, gyorsan változó jogi környezet, vállalaton belüli tőkehiány, szűkös külső finanszírozási lehetőségek, nem megfelelően képzett munkaerő • Társadalmi problémák: vállalkozó kedv hiánya, irigységkultúra, mások sikereinek értékelése (negatív érzelmek), bizalmatlanság, kockázatkerülés, (in)tolerancia.
Az innovációt hátráltató tényezők 2. • Az innováció természetéből származó tényezők: korszerűtlen non-profit kutatói hálózat (pl. öreg műszerek, hiányos infrastruktúra), elaprózott kutatói tevékenység, a piaccal szembeni nyitott szemlélet hiánya , az innovációs rendszer hiányosságai (pl. fejletlenek az innovációt támogató tőkepiaci eszközök).
Az innováció visszacsatolásos modellje
Forrás: Némethné, 2012.
Ellenőrző kérdések 1. Milyen tényezők befolyásolják az innovációt? 2. Milyen szempontból befolyásolja az innovációt a politikai és jogi környezet? 3. Milyen elemei vannak a mikro-környezeti tényezőknek? 4. Milyen tényezők hátráltatják az innovációt? 5. Mit modellez az innováció visszacsatolási modellje?
Innovációs teljesítőképesség Magyarországon OECD innovációs stratégiájának fő prioritásai: • • • •
képessé tenni az embereket és vállalkozásokat az innovációra, segíteni kell a tudás létrehozását és alkalmazását, az innováció alkalmazása a globális kihívásokra, valamint az innovációs politikai intézményrendszer fejlesztése.
OECD innovációpolitikai tanulmány-Magyarország: Elégtelen innovációs szint=gazdasági fejlődés visszaesése
Innovációs teljesítőképesség Magyarországon 2. Magyarország feladatai az innovációs teljesítőképesség növelése érdekében: • Növelni a K+F intenzitást ráfordítást (különösen a KKV-k körében), • Erősíteni kell a szabadalmi tevékenységet, • Növelni kell a kutatási-fejlesztési tevékenységek számát, • El kell érni, hogy az innovációs alaphoz az országban jelen lévő cég közül ne csak néhány járuljon hozzá,
Innovációs teljesítőképesség Magyarországon 3.
• Csökkenteni kell a K+F tevékenység nagyfokú regionális koncentrációját, ami erőteljesen Közép-Magyarországon koncentrálódik. • Több szakembert kell képezni a tudomány és a technológia számára, (OECD, 2009)
Innovációs teljesítőképesség Magyarországon 4. Magyarország erősségei az innováció terén: • a gazdaság nyitottsága, amelynek eredményeképpen jelentős mennyiségű külföldi működő tőke halmozódott fel Magyarországon, • az alap- és inkább alkalmazott-jellegű kutatás némely területén (pl. a fizikai, matematikai, biológiai, kémiai, klinikai orvostudományi és a mérnöki tudományok területén) világszerte ismert és elismert eredményekkel rendelkezünk, amelyeket
Innovációs teljesítőképesség Magyarországon 5.
• változatos és sokféle támogatási programok segítenek, valamint • a javuló innovációs intézményrendszer, keretfeltételek és jogszabályi alapok (OECD, 2009).
Innovációs teljesítőképesség az Európai Unióban Az innovációs teljesítmény javulásának lassulása általánosan jellemző az EU-ban, a tagországoknak nem sikerült behozniuk lemaradásukat a világ innovációs „nagyhatalmaival”, az USA-val, Japánnal és Dél-Koreával szemben:
Forrás: MEMO/12/74, 2012.
Innovációs teljesítőképesség az Európai Unióban 2. A tagállamok innovációs ereje: • Vezető innovátorok: Svédország, Dánia, Németország és Finnország. • Követő innovátorok: Belgium, az Egyesült Királyság, Hollandia, Ausztria, Luxemburg, Írország, Franciaország, Szlovénia, Ciprus és Észtország, amelyek teljesítménye nagyjából megegyezik az EU-27 átlagával.
Innovációs teljesítőképesség az Európai Unióban 3. • Mérsékelt innovátorok: Olaszország, Portugália, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Magyarország (20. hely), Görögország, Málta, Szlovákia és Lengyelország, amelyek teljesítménye az EU-27 átlaga alatt marad. • Lemaradó innovátorok: Románia, Litvánia, Bulgária és Lettország, ők az EU-27 átlagánál jóval gyengébben teljesítettek (MEMO/12/74)
Innovációs teljesítőképesség az Európai Unióban 4. A tagállamok innovációs erejét mérő mutatószám: 24 mutatószám alapján, amelyeket 3 csoportba sorolnak
Mutatószámok összehangolása
0 és 1 közötti értéket felvevő sorrend képzésre is alkalmas mutatószám.
Innovációs teljesítőképesség az Európai Unióban 5. A mutatószám csoportok: • Potenciál: az innováció legfontosabb tényezői (emberi erőforrások, nyitott, kiváló és vonzó kutatási rendszerek, finanszírozás és támogatás), • Vállalati tevékenységek: az európai vállalatok innovációs tevékenységeinek mértékét jelző mutatók (vállalati beruházások, kapcsolatépítés és vállalkozói szellem, szellemi tulajdon), valamint • Eredmények: a gazdaság egészére gyakorolt hatásokat jelző mutatók (innovátorok és gazdasági hatások (MEMO/12/74).
Innovációs teljesítőképesség az Európai Unióban 6. Innovációs index (2012) A rangsor alapját képező mutatószám értéke 0 és 100 pont közötti értéket vehet fel és a • a politikai környezet, • az infrastruktúra, • az oktatás, • a kutatás-fejlesztésre szánt összegek és a hozzájuk tartozó intézményrendszerek és • egyéb faktorok (pl: az ország nyelvén íródott Wikipédia cikkek száma, vagy a Youtube feltöltések mennyisége) segítségével állítják össze (INSEAD – WIPO, 2012). Forrás: INSEAD – WIPO, 2012.
Ellenőrző kérdések 1. Milyen innovációs stratégiai célokat tűzött ki az OECD? 2. Milyen feladatai vannak Magyarországnak az innovációs teljesítőképesség növelése érdekében? 3. Milyen erősségei vannak Magyarországnak az innováció terén? 4. Hogyan csoportosíthatjuk az EU tagállamait az innováció ereje alapján? 5. Az innováció erejének mérésekor milyen mutatószámokat kell figyelembe venni?
Innovációs elemek az élelmiszertudomány területén II. Innovációs feladatok és lehetőségek az agrár- és élelmiszer ágazatban
A XXI. század mezőgazdasági kihívásai • növekvő népesség, növekvő életszínvonal, • növekvő állati termék fogyasztás (különösen India, Kína), • növekvő bioenergia-igény a klímaváltozás hatásainak csökkentésére (biodízel, bioetanol), • bio jellegű csomagolóanyagok (keményítő) használata a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében,
A XXI. század mezőgazdasági kihívásai 2. • csökkenő tengeri halállomány (a Világtenger nagy részén), • csökkenő termőföld- és öntözővíz-készlet (a Világ majdnem minden részén), • klímaváltozás, ami szükségessé teszi a biológiai sokféleség körültekintő hasznosítását, az ökoszisztémák helyreállítását; és a területek jellegzetességeinek, és a genetikai változatosság nyújtotta lehetőségek kihasználását a korlátozottan rendelkezésre álló források jobb elosztása és felhasználása érdekében. (Horn, 2008).
A XXI. század mezőgazdasági kihívásainak oka • Az európai talajok 45 %-ának alacsony a szerves anyagok szintje, és • közel negyedük mérsékelt vagy nagyfokú eróziónak van kitéve; • nagyon sok értékes ökoszisztéma károsodott sőt vannak olyanok amelyek megsemmisültek; • a mezőgazdasági területek közelében élő madárfajok állományai 20–25 %-kal csökkentek, az elmúlt több mint 20 év során;
A XXI. század mezőgazdasági kihívásainak oka 2. • a füves területeken élő lepkék állományai pedig 70 %-kal csökkentek, • a beporzókat, mint a méh, súlyos veszély fenyegeti, • a mezőgazdasági földterületek mintegy 40 %-a nitrátszennyezésnek kitett terület, ez pedig a vízkészleteink épségét fenyegeti, valamint • az Unió üvegházhatást okozó gázkibocsátásának 9 %-áért a mezőgazdaság felel (Európai Bizottság, 2012).
Innováció a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelés fokozása és fenntarthatóvá tétele csak jelentős kutatási és innovációs erőfeszítések révén elérhető.
Jellemző, hogy az újítások bevezetése a gyakorlatba túl sok időt vesz igénybe, és nincs megfelelő kommunikáció a kutatók és a termelők között, így a tudomány sok esetben nem értesül megfelelően a mezőgazdasági termelők igényeiről.
Ezért fontos innovatív kezdeményezések nem kerülnek alkalmazásra, ugyanakkor több esetben a kapcsolódó kutatási területek nem kapnak kellő figyelmet (Európai Bizottság, 2012).
Az innováció erősítése a mezőgazdaságban Eszköze: Az állati termék előállítás (biológiai-, a technológiai- és ökonómiai) hatékonyságának növelése Biológiai hatékonyság javítása: • ahol szükséges fajtaváltás kell, vagy a genetikai állomány megőrzése, • korszerű állatnemesítési eljárásokat kell bevezetni és alkalmazni, • javítani kell az állategészségügyi managementen,
Az innováció erősítése a mezőgazdaságban 2. • javítani kell a takarmányozás hatékonyságán (pl: a takarmányadalékok és a melléktermékek okszerű és szakszerű felhasználása, a takarmányozás immunológia eredményeinek alkalmazása, stb.), • szükséges a genetikusok és takarmányosok munkájának összehangolása, valamint • a termelés matematikai modellezésének alkalmazása (Babinszky, 2012).
Az innováció erősítése a mezőgazdaságban 3. A technológiai hatékonyság javítása: • • • •
a tartástechnológia, vágóhídi technológia fejlesztése a trágyakezelési technológia fejlesztése, a takarmányozási technológia fejlesztése, és a takarmánykezelési technológia színvonalának fejlesztése (Babinszky, 2012). Hatékonyság növelésének alapja:
termőföld
Ellenőrző kérdések 1. Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a XXI. század mezőgazdaságának? 2. Milyen okokra vezethetők vissza a mezőgazdasági kihívások? 3. Hogyan erősíthető a mezőgazdaságban az innovációs tevékenység? 4. Hogyan lehet javítani a biológiai hatékonyságon? 5. Hogyan lehet javítani a technológiai hatékonyságon?
Precíziós mezőgazdaság = Válasz a mezőgazdasági kihívásokra:
az infokommunikációs technológiák, az ökológiai gazdálkodás, a nanotechnológia és más fejlődőben lévő környezettudatos technológiák helyi körülmények között történő felhasználása nyújtanak lehetőségeket az erőforrásokban szegény termelők számára (IAASTD, 2008).
Precíziós mezőgazdaság 2. A precíziós mezőgazdaság magában foglalja • a termőhelyhez alkalmazkodó termesztést, • az input (vetőmag, műtrágya, növényvédőszer) pontosabbá tételét, • a művelési táblán belül változó technológiát, • az integrált növényvédelmet, • a csúcstechnológiát, és azok vívmányainak alkalmazását,
Precíziós mezőgazdaság 3. • a távérzékelést, • a térinformatikát (adatbázis, térképek, légifotók), • a geostatisztikát, • a gépesítést, • az automatizálást, • az igények felméréséhez szükséges talajtani és agrokémiai, vízgazdálkodási, növénytermesztési, növényvédelmi, műszaki, automatizálási, információs technológiai és agrárgazdasági kutatásokat (Győrffy, 1999).
Precíziós mezőgazdaság 4. Takarmányozás Kérdések: A klasszikus takarmányozás tud alkalmazkodni a kihívásokhoz? Az innovációs tevékenység felhasználásával, hogyan lehet előállítani a kívánt minőségű termékeket (Babinszky – Halas, 2009)?
Feladatok: • a klímaváltozás hatásának megismerése a gabonatermesztésre kutatási programokon keresztül, • szükségessé válhat az eddigi takarmányozási rendszereken történő változtatás, • fontos az olyan mezőgazdasági (állattenyésztési) kutatási ráfordítások növelése, amelyek végeredményeként termék, licence vagy know-how születik.
Precíziós mezőgazdaság 5. Takarmányozás
Mindezen jelenségek hatására kialakult a klasszikus takarmányozásnak egy új ága – az informatika valamint a természettudományi területekkel kibővített új takarmányozási ismeretek sajátos ötvözésével – az ún. precíziós takarmányozás.
Precíziós takarmányozás Az állatok táplálóanyagszükségletét a lehető legpontosabban igyekszik kielégíteni a biztonságos, jó minőségű és a leghatékonyabb termelés érdekében úgy, hogy a termelés a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje (Sifri, 2007).
A takarmányok nagy változatossága miatt a takarmánykeverék folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen.
Precíziós takarmányozás 2. A változékonyságot: • • • • • • • •
a takarmány típusa és változata, a földrajzi viszonyok, a tenyészidőszak feltételei, a betakarítás feltételei, a tárolás gyakorlata, a tárolás alatti fermentáció, az időjárási viszonyok és a kezelési gyakorlat befolyásolja.
A precíziós takarmányozás elemei • „teljes körű, célirányos takarmányozás, total nutrition” elvének alkalmazása
feladata a takarmány, az állat egészségi állapota, a betegség és a környezet közötti összefüggések megértése és alkalmazása a takarmányozásban (Babinszky, 2012). • • • • • •
a takarmány receptura készítés, a takarmány minőségének ellenőrzése. T a hő stressz káros hatásának csökkentése a nitrogén és foszfor ürítésének csökkentése takarmányozási módszerekkel valamint a genetikai profilra alapozott takarmányozás. Mindezeket a növekedés és a termelés matematikai modellezése és a takarmányozás technikai háttere segíti.
A precíziós takarmányozás elemei 2. Matematikai modellezés Ez a leghatékonyabb módja az állatok táplálóanyagszükségletének, és a táplálóanyag-felvétel növekedésre gyakorolt hatásának meghatározására egy adott időpontban vagy időszakban.
A modellekben egyenletrendszerek segítségével jellemzik az állatok biológiai folyamatait (Babinszky, 2012).
A precíziós takarmányozás elemei 3. Matematikai modellezés A modellek kifejlesztésének alapelvei: • a táplálóanyag-felvétel hatása az állat termelésére, • a felvett táplálóanyagoknak a szervezetben történő átalakulása, • az állat jellemzői (testsúly, ivar, takarmányfelvevő kapacitás, egészségi állapot, az állat fehérje- és színhústermelő kapacitása • az etetett takarmány jellemzői (energia, fehérje, aminosav, ásványianyagtartalom, stb. ) (Babinszky – Halas , 2009)
A matematikai modellek kialakításának elvi vázlata
Forrás: Babinszky – Halas, 2012.
Ellenőrző kérdések 1. Mit jelent a precíziós mezőgazdaság fogalma? 2. Mit jelent a precíziós takarmányozás fogalma? 3. Milyen elemei vannak a precíziós takarmányozásnak? 4. Mi az előnye annak, hogy matematikai modelleket használnak a takarmányozás előkészítésekor? 5. Milyen lépései vannak a takarmányozás modellezésének?
Innováció az élelmiszeriparban • Az élelmiszeripar hazánkban és az EU-ban a feldolgozó ágazatok között a termelési értéket és a foglalkoztatottságot tekintve egyaránt a vezető ágazatok között van. • Az élelmiszeriparnak fontos szerepe van a munkahely teremtésben – hiszen erre az ágazatra különösen jellemző a kis- és középvállalkozások jelenléte – a nemzeti kulturális értékek és a hagyományok megőrzésében, a vidék fejlődésében. • A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban napjainkban 17 millió fő dolgozik (ami a teljes foglalkoztatottság 7,6 %-a) és a teljes bruttó hozzáadott értékének 3,5 %-át képviseli az Unió tagállamaiban.
Innováció az élelmiszeriparban 2.2.- Célok • a teljes termékpályára kiterjedő technológiai- és termékinnovációt kell kifejleszteni, • alternatív illetve speciális fogyasztói igényeket kielégítő termékeket, technológiákat kell kifejleszteni, • az egészségtudatos étrend és életmód fontosságának a népszerűsítését kell megoldani, • az életkor meghosszabbítását segítő technológiákat, termékeket kell kifejleszteni,
Innováció az élelmiszeriparban 3.3.- Célok • a nemzeti hagyományoknak megfelelő élelmiszerek előállításának technológiai fejlesztését kell elmozdítani, • biotechnológiai fejlesztéseket kell alkalmazni, • regionális kutatási-fejlesztési, technológia bevezetési központokat kell létesíteni és működtetni, • környezetvédő és energiatakarékos technológiákat kell kifejleszteni (Gyaraky, 2008).
Innováció az élelmiszeriparban 4. Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform (MNÉTP, 2005-ben alakult) Célja: • tagjai tevékenységét összehangolva erősíti az innovációt az élelmiszeriparban. • az élelmiszerlánchoz kapcsolódó területek kutatásifejlesztési eredményeit igyekeznek minél hamarabb átültetni a gyakorlatba,
Innováció az élelmiszeriparban 5. • meghatározza a hazai élelmiszeripar legfontosabb kutatási és innovációs irányvonalait, az együttműködést hálózatfejlesztéssel erősíti, • a nemzetközi tapasztalatok, az innovációs lehetőségek megismertetése a kis- és közép-vállalkozásokkal, • nemzetközi piacra történő kilépés.
Innováció az élelmiszeriparban 6. Magyar Élelmiszeripar Egyeztetett Innovációs Stratégiai Terv (2009-2024), alapja • a hatékonyság növelés, és az árra kevésbé érzékeny termékek és szolgáltatások piacra juttatása, • a nagy volumenű tömegtermékek versenyképességének javítása, • a fogyasztók megfelelő tájékoztatása az egészséges életmódról és az egészséges élelmiszerekről, • a kutatás-fejlesztés hatékonyságának és gyakorlati alkalmazásának javítása, annak megfelelő kommunikációja a társadalom felé (MNÉTP, ÉFOSZ, 2010).
Innováció az élelmiszeriparban 7. A Stratégia megvalósulásában fontos szerepe van a KKV-knak, DE: • a nagyvállalatokkal szemben a kisvállalkozások nem rendelkeznek saját kutatási központtal, szakember-gárdával, • a források erősen korlátozottak és nehezen áttekinthetők, • az elérhető forrásokhoz túl bonyolult és szigorú feltételek tartoznak, • a vállalkozások az inkább az újabb élelmiszer-biztonsági és minőségirányítási rendszerek kiépítésére, tanúsítására fordítják,
Innováció az élelmiszeriparban 8. • a nagyobb, külföldi vállalkozások külföldön fejlesztenek, • a kutató szervezetek és az ipar szemlélete és céljai távol állnak egymástól, • kevés (innovációs) kapcsolat az élelmiszerlánc szereplői között, • hiányzik a technológia transzfer, valamint • a magyar élelmiszeripar korlátozott erőforrásai és kapacitásaival árversenyben nem lehet előnyt szerezni.
Innováció az élelmiszeriparban 9. 9.--Funkcionális élelmiszerek Az élelmiszer innováció egyik kiemelkedő területe a funkcionális élelmiszerek: a kedvező fogyasztói preferencia miatt nagy technológiai fejlesztési lehetőséget rejtenek magukban,
A funkcionális élelmiszernek óvnia és javítania kell az egészségi állapotot, bizonságosnak kell lennie, ezért meglapozott és ellenőrízhető ajánlásokkal kell rendelkeznie és a funkcionális összetevő – ami nem csökkenti a tápértéket – az emberi egészségre jó hatással kell, hogy legyen.
Innováció az élelmiszeriparban 10. 10.--Funkcionális élelmiszerek Lehetnek • gyógyhatásúak (gyógyélelmiszerek), • növényi eredetűek: nyersek – gyümölcsök, zöldségek; feldolgozottak – zöld tea, vörösbor; koncentrált kivonatok – flavanoidok • állati eredetűek: hal; ipari fejlesztésűek – probiotikum; tejbázison kifejlesztettek
Partnerség a mezőgazdasági és az élelmiszerélelmiszerinnovációban Az EU 2020 kiemelt startégiai kezdeményezése az Innovatív Unió Célja • a mező-, erdő- és élelmiszergazdaság hatékonyságának növelése • a diverzifikált termékek és termelési módok megjelenése, • a hosszú távú nyersanyag-ellátás • az élelmiszerláncon belüli kiegyenlítettebb hozzáadottértékelosztást
Az innovációs folyamatok olyan támogatása nélkül, mint amilyen a partnerség, az Unió mezőgazdasága nehezen fogja tudni növelni a termelését és egyúttal megvédeni környezete állapotát is.
Ellenőrző kérdések 1. Miért fontos az innováció az élelmiszeriparban? 2. Milyen céljai vannak az élelmiszeripari innovációknak? 3. Milyen akciótervek születtek az élelmiszeripari innováció területén? 4. Miért fontosak a funkcionális élelmiszerek? 5. Miért fontos a partnerség a mezőgazdasági és az élelmiszeripari innováció területén?
Együttműködési lehetőségek Klaszterek fogalma: „Kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak szervezeteinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze (9. ábra). ” (Porter, 1990)
Klaszterek szereplői
Forrás: Jarjabka, 2013
Klaszterek szerepe a versenyképesség esetében • A klaszterek, olyan, alapvetően földrajzi közelségen alapuló szövetségek, – amelyek a külső versennyel szemben egységesen lépnek fel, – belső viszonyaikat azonban egyszerre jellemzi a konkurencia, valamint a közös érdekek. – A klaszter tagjai jogilag függetlenek, ám – informális kapcsolatok kötik össze őket, – így a klasztert alkotó vállalkozások együtt nagyvállalati erővel rendelkező piaci szereplőkent tudnak megjelenni, – ezért piaci jelenlétük így hatékonyabb lehet.
Klaszterek csoportjai EU Zöld Könyve alapján A statikus klaszterek jellemzői: • Izolált vállalatok, a verseny hiánya • Fejlett beszállítok hiánya • Átlagos emberi erőforrás ellátottság • Kapcsolatok es bizalom hiánya • Kevés támogató intézmény A dinamikus klaszterek jellemzői: • Helyi- és nemzetközi verseny • Specializált, helyi ellátók • Fejlett képzési és tudományos infrastruktúra • Fejlett társadalmi tőke • Fejlett intézmények az együttműködésre
Klaszterek alapításának főbb kihívásai – A Klaszter hazai irányelveinek megfogalmazása (benchmark) – Vezérprojekt kidolgozása – A Klaszter informális „hálózatának” strukturálása – Előre meghatározott koncepció szerint generált projektek végrehajtása – A koncepció széleskörű megismertetése, kkv-k bevonása a projektekbe
A Klaszterek szervei, azok szerepe – Közgyűlés: A tagok legfelsőbb képviseleti szerve – Stratégiai Tanács: A klaszter hosszú távú célkitűzéseinek megfogalmazása, kiigazítása – Bizottságok: Adott szempont szerint az operatív munka irányítása – Munkacsoportok: Operatív végrehajtás
Klasztertagságból fakadó előnyök – Közös, koordinált, piacorientált termékfejlesztés, kutatás – Folyamatos belső kommunikáció/koordináció biztosítása a partnerek között, közös akciók – Közös, koordinált piacra lépés, érdekérvényesítés – Közös, csak klaszterek számára elérhető, források bevonása – Nemzetközi színtéren történő koncentrált megjelenés
Az akkreditált klaszterek általános tulajdonságai – – – – – – –
Magas innovációs teljesítmény Magas export teljesítmény Hatékony együttműködési képesség Eredményeik valósak, Fejlődésük megalapozott, Együttműködésük a piac által visszaigazolt Későbbi projektjeik megvalósítása és fenntartása alacsony kockázatú – Magyarországon 20 akkreditált klaszter van (a klaszterek 5-10% -a)
Képzések témái az Eu klaszterek esetében
Forrás: Jarjabka, 2013
Hálózatos együttműködések a gyakorlatban Kutatás-fejlesztés és innováció a növénytermesztésben • szoros együttműködés az agrártermelés és az agrárkutatás között • az eszéki Egyetem Mezőgazdasági Karának kutatási témáit a horvát mezőgazdasági termelés során jelentkező problémák determinálják, a kutatások során elért eredmények közvetlenül a gyakorlatban hasznosulnak és a fenntartható mezőgazdasági termelést szolgálják • Egyetem és Eszék városa, valamint a megyei önkormányzat között szoros kapcsolat • a térség fejlesztése elképzelhetetlen az egyetem innovatív tevékenysége és az ott folyó kutatások támogatása nélkül • két egyetem mezőgazdasági karainak kutatási tevékenységében egyértelműen megnyilvánul a két ország esetében fennálló klimatikus, edafikus és financiális adottságok, jellemzők különbözősége
Együttműködési lehetőségek (KE – Eszék) – kutatási területek – részben – lefedik egymás területeit – a növény- és talajanalízisek, a növényi minták beltartalmi paraméterek meghatározása – Ezenkívül - a több mint egy évtizedes talajvizsgálati kutatásaikra épülő tapasztalataik alapján - együttműködési partnereink lehetnek a környezetkímélő tápanyag utánpótlásra épülő szaktanácsadási tevékenység hazai kialakításában egyaránt. – A szekvenáló készülék használata egyes növényi minták aminosav és nukleotid szekvenciájának meghatározására (biotechnológiai kutatások). – Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) az egyik legveszélyesebb inváziós un. özöngyom. Biológiájával, ökológiájával, természetes és mesterséges ökoszisztémákban betöltött szerepével, valamint az ellene történő hatékony védekezési stratégiák kidolgozásával foglalkozni szintén közös feladatunk. – Új kutatási feladatként jelentkezhet Tanszékünkön együttműködésben horvát partnereinkkel - a biotermékek termesztésében és az élelmiszeripari feldolgozásában való bekapcsolódás.
Kutatás--fejlesztés és innováció az állati Kutatás termék előállításban Monogarisztikus és kérődző állatok takarmányozása (Kaposvári Egyetem) humán táplálkozási igényeknek megfelelő állati termék előállítás takarmányozási kérdései: • környezetkímélő takarmányozási módszerek kidolgozása (nitrogén és foszforkibocsátás csökkentése) • Táplálóanyagszükséglet és termelés (sertések és baromfi) • kérődzők bendőfermentációjának módosítása különböző takarmány- előkészítő eljárásokkal • gazdasági haszonállatok immun-reakciókészségének befolyásolása takarmányozási eljárásokkal
Innováció az élelmiszerbiztonság javításáért és a minőségi élelmiszer előállításért Az élelmiszerbiztonság javítását szolgáló kutatások a Kaposvári Egyetemen a következők: – Toxikus anyagok bejutásával foglalkoznak a táplálékláncba: – A takarmányban és élelmiszerben előforduló mikotoxinok hatás- és hatásmechanizmus-vizsgálata. – Takarmánybiztonság & élelmiszerbiztonság (az állati eredetű élelmiszer alapanyagok megítélése humán kockázat szempontjából). – Infrastrukturális háttér: agrártudományok területén ma országosan egyedülálló, az állati eredetű élelmiszer alapanyag előállítás szinte teljes vertikumát átfogó infrastruktúra és szellemi bázis.
Célja a termékek és tevékenységek laboratóriumi vizsgálatokkal való nyomonkövetése a megfelelő minőség és biztonság elérése érdekében.
Somogy megyei Kereskedelmi Iparkamara A vállalkozások hatékonyságának növelését célzó leggyakoribb (hálózatos) együttműködési területek: • Közös beszerzések (pl. alapanyag, energia). • Marketing – eladás (pl. Prémium Hungarikum Egyesület, védjegy, kiállításokon-, rendezvényeken közös megjelenés). • Nagyobb kapacitás – nagyobb megrendelések teljesítése. • Termékfejlesztés, innováció. • Infrastruktúra kialakítása. • Szolgáltatások szállítás).
igénybevétele
• Pályázati aktivitás ösztönzése.
(pl.
humán
erőforrás,
Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében a következők: Mo.-i vállalkozások csupán 1/3-a folytat K+F tevékenységet. K+F ráfordítás csak a nettó árbevétel 1-2%-a. Mo.-i cégek 40%-a innovatívnak tekinthető. A cégek 50%-a teljesen passzívnak tekinthető. Az innovatív cégek száma ott jóval nagyobb, akik valamilyen együttműködésben (klaszter, konzorcium, stratégiai szövetség) részt vesznek. • A vállalkozások 15%-a vallotta, hogy versenyelőnyt jelent számára a klaszterekben való részvétele. • Az innovativitás és az együttműködésen alapuló lokális versenyelőnyök között pozitív kapcsolat mutatható ki. • • • • •
Ellenőrző kérdések • • • • •
Mi a klaszter fogalma? Milyen előnyei vannak a klaszterktagoknak? Sorolja fel a klaszterek típusait! Miért fontos a tagok földrajzi közelsége? Soroljon fel néhány területet a gyakorlatból, ahol együttműködési lehetőségek vannak?
Köszönöm a figyelmet!
